text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
⌀ | description
stringlengths 0
8.21k
⌀ | keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 0
272
⌀ | date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 198
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Évről évre egyre nagyobb értékű megállapodásokat köt az állami lottótársasággal a Nézőpont csoport tulajdonában lévő Kutatópont Kft. - derül ki a Szerencsejáték Zrt. honlapján közzétett májusi szerződésekből. A Kutatópont 2010 tavaszán kezdte meg működését önálló piackutató cégként, és a Szerencsejáték Zrt. 2012-ben már 165 millió forintos megállapodást kötött a céggel. A 2019-2021-es időszakra pedig 732 millió forintos szerződést írtak alá, ez évente 244 millió forintos keretet jelent.
Maga a szerződés piackutatásra vonatkozik. Korábban ebbe például játékszenvedély és felelős játékszervezéssel foglakozó kutatások tartoztak. Kovács Ákos előadó-művészettel foglalkozó cége is leszerződött a lottótársasággal: a Fehér Sólyom Bt. 40 millió forintos reklámszerződést írt alá május közepén. Ákos amúgy a Szerencsejáték Zrt. kulturális nagykövete, a hazai lottótársaságnak köszönhetően valósult meg az énekes tavaly decemberi dupla Aréna koncertje. | Kovács Ákos negyvenmillió forintot kap a Szerencsejáték Zrt-től | A Szerencsejáték Zrt. új vezérigazgatója nem változtatott a régi hagyományokon, idén is a Kutatópont Kft.-vel kötött 700 milliós piackutatási szerződést az állami lottótársaság. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/szerencsejatek-szerzodes-piackutatas-lopas.687136.html | 2019-07-01 23:33:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Egyelőre nem tudni, hogy név szerint pontosan kik bírálták el a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által indított, összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési programra beérkezett pályázatokat, amelyeken például fideszes parlamenti képviselők, Széles Gábor milliárdos üzletember, valamint Garancsi István (a Market Építő Zrt. társ- és a Mol Vidi FC tulajdonosa), Hernádi Zsolt (a Mol elnök-vezérigazgatója) és Csányi Sándor (az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, a Mol igazgatósági tagja) közös cége és Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó ötcsillagos szállodája is sikeresen szerepelt és kaptak összességében több milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást.
Független turisztikai szakemberek értékelték a Kisfaludy-pályázatokat - mondta a Napi.hu-nak Szabó Áron, a MTÜ szálláshelyekért- és vendéglátásért felelős igazgatója. Az biztos, hogy a pályázatokat a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. nevű fejlesztőcég koordinálta, amely 100 százalékban állami tulajdonban álló nonprofit társaság, felette a tulajdonosi jogokat az MTÜ gyakorolja. Az állami ügynökség a turisztikai ágazat kormányzati szervezete, amelynek felettes szerve pedig a Rogán Antal miniszter által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda.
Támogatnak és védenek
A Kisfaludy 2030 élén a turizmusban korábban kevéssé ismert vezetők állnak: a vezérigazgató Mihály Erzsébet, aki korábban a kormány által a határon túli magyarok támogatására 2011 áprilisában létrehozott Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásfinanszírozási igazgatója volt. Az igazgatósági elnök pedig a majdnem 30 éves Diglics Dániel, aki az MTÜ általános vezérigazgató-helyettese is, korábban a G4S Biztonsági Szolgáltatások Zrt. multinacionális vagyonvédelmi vállalat egyik igazgatója volt 15 hónapig (az utóbbi cég ma már Garancsi István tulajdona, a neve pedig Criterion Zrt.-re változott). A Kisfaludy2030 Zrt.-től megkérdeztük a pályázatokat elbírálók névsorát, de egyelőre nem árulták el.
A több mint 400 hazai szálloda érdekét képviselő Szállodaszövetség nem látott bele a pályázatok szakmai elbírálásába. "A pályázatok elbírálásában a szövetség semmilyen módon nem vett részt, annak részleteit nem ismerjük. Mi is a sajtóból értesültünk az eredményről. A Kisfaludy 2030 projektcég tud részletes információkkal szolgálni" - válaszolta a Napi.hu kérdésére Flesch Tamás, a Szállodaszövetség elnöke. Ugyanakkor örömmel üdvözölnek minden olyan fejlesztést - a panziófelújításoktól a luxusszállodák építéséig -, amely hozzájárul a hazai turizmus fejlődéséhez
Nyilatkoztak az önerőről
A pályázatíró cégek is kaszáltak a Kisfaludy-programmal. "Soha ilyen sikeresek még nem voltunk, hiszen 22 pályázatból 20 nyert is. Igaz, néhányan visszaléptek az önerő hiánya miatt" - mondta lapunknak Tölgyesi Miklós, a TMK Consulting ügyvezetője. Szerinte az MTÜ-nél rekord gyorsasággal bírálták el a pályázatokat, amely során a legfontosabb szempont az üzleti terv, az építési terv és a telek elhelyezkedése volt.
A pályázati felhívások szerint az értékelésnél összesen 100 szakmai pontot lehetett szerezni, ebből minimum 60 pont kellett a vissza nem térítendő állami támogatás megítéléséhez. A TMK ügyfelei legfeljebb néhány tízmillió forintot nyertek: például az isaszegi Csata Panzió felújítására csak mintegy öt millió forint jutott, de volt más vidéki szálláshely is, melynek pályázatát 57 millió forinttal támogatták.
A Garancsi-Hernádi-Csányi hármas közös tulajdonában lévő cég ellenben 2,9 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott az MTÜ korábbi közlése szerint kizárólag szakmai szempontok alapján értékelt üzleti terve miatt is egy tihanyi luxus kastélyszálló építésére. A 100 leggazdagabb 2019 című kiadványban is szereplő üzletemberek esetében az önerő előteremtése nem okoz gondot, de erről egy nyilatkozatot is be kellett nyújtaniuk a pályázat részeként.
Felkészül Debrecen
Szabó Áron, a MTÜ szálláshelyekért- és vendéglátásért felelős igazgatója és Tölgyesi Miklós is megerősítette lapunknak, hogy a balatoni, a soproni, a tokaji és a dunakanyari kiemelt turisztikai fejlesztési térség után a következő pályázati kör a Debrecen, Hajdúszoboszló, Hortobágy, Tisza-tó környéki térséget érinti majd. Az állam átlagosan 50 százalék vissza nem térítendő támogatással járul hozzá a pályázathoz, ezen túl 30 százalék kedvezményes hitel igényelhető, a vállalkozásoknak pedig legfeljebb csak 20 százalék önrészt kell biztosítaniuk. | Titkolják, kik döntöttek a milliárdosok milliárdos támogatásáról | Az ország autópályáinak nagy részében benne van a Délút Kft. munkája, de a cégcsoport a Magyar Turisztikai Ügynökségtől még egy kastélyszálló bővítésére is kapott vissza nem térítendő állami támogatást. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/palyazat-szalloda-turizmus-allam.683862.html | 2019-07-24 23:36:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Míg a Szerencsejáték Felügyelet továbbra is a Miniszterelnöki Kormányiroda hatáskörébe tartozik majd 2020-ban, a szerencsejáték koncessziók díjak a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterhez fognak befolyni - derül ki a kormány által a parlamentnek benyújtott 2020-as költségvetési törvénytervezetből. A felügyelet mintegy 1,5 milliárd forintból gazdálkodhat, a kaszinók pedig 5 milliárd forint koncessziót fizethetnek az államnak. Ez minimális emelkedést jelent a kormány által idénre várt 4,8 milliárd forinthoz képest.
Játékadóból viszont jelentősebb gyarapodásra számít a kormány, a költségvetési tervezet alapján a 2019-es 31,1 milliárd forintos bevétel 2020-ra 35,6 milliárd forintra növekedhet - miközben 2018-ban csak 29,2 milliárd forint játékadó folyt be a büdzsébe. Bár a hazai kaszinók valóban látványosan gyarapodnak, a piac mérete korlátozott, idén nyáron valószínűleg Miskolcon nyílik meg az utolsó engedélyezett kaszinó, több már törvényileg nem lehet az országban, a borsodi egység pedig aligha fogja egymaga ennyivel megdobni a költségvetést. A hazai kaszinópiac 2018-ban eleve összesen 37,2 milliárd forint árbevételt és 11,4 milliárd forint profitot termelt a tulajdonosoknak a céges beszámolók alapján. | Nagyon rosszul járt a költségvetés a kormány 2012-es döntésével | Bár az utóbbi években minimálisan növekszik a költségvetés játékadóból származó bevétele, még így is csak fele annyi folyik be a büdzsébe ebből az adónemből, mint a nyerőgépek 2012-es betiltása előtt. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/koncesszio-koltsegvetes-allam-bevetel.686280.html | 2019-07-18 23:39:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Az államtól többször támogatást nyerő Gémtech Kft. tulajdonosának, Nagy Péternek az új cége, a Pleasure 77 Kft. építhet luxusszállodát a két gyenesdiási strand közötti, a helyi önkormányzattól vásárolt nagyon értékes Balaton-parti ingatlanon. Mindezt a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által kiírt Kisfaludy turisztikai fejlesztési program szálláshelyfejlesztési pályázatán elnyert 1,7 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatásból.
Nagyon bejött az üzlet
A vállalkozó már korábban is sokat köszönhetett az államnak, ugyanis a 100 százalékos állami tulajdonban lévő Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. (SZTA) 87 milliós forintos, két ütemben megvalósuló befektetéssel 24,37 százalékos kisebbségi tulajdont szerzett még 2012-ben a napkori székhelyű fémipari Gémtech Kft. társaságban. Az állam mintegy 3 évig, 2015-ig volt érdekelt a cégben, és mindkét félnek megérte az üzlet: 2011-ben 670 millió forint volt a cég árbevétele, 2015-ben pedig már 2,2 milliárd forintra ugrott a forgalom, és évről évre 500 millió forintos profittal zártak.
A társaság 2014-ben kezdte el egy napkori 20 ezer négyzetméteres ipari területen a 2500 négyzetméteres üzemcsarnok építését. A projekt összköltsége 330 millió forint volt, amelyből 163 millió forintot vissza nem térítendő támogatás formájában nyert el Nagy Péter vállalkozása. A projektzáró ünnepségen pedig Seszták Miklós, akkori nemzeti fejlesztési miniszter mondott beszédet. Összességében 2012 és 2014 között a társaság árbevétele közel 250 százalékkal, üzemi eredménye csaknem 300 százalékkal emelkedett.
Az állam kisebbségi részesedését 2015-ben vásárolta vissza a vállalkozó. "Újabb három befektetését zárta le sikeresen az állami tulajdonú Széchenyi Tőkealap. A tőkealap exitpolitikájának megfelelően mindhárom exit a befektetési szerződésben rögzített hozamelvárás teljesülése mellett valósult meg" - közölte 2015-ben az SZTA erről.
Tartós kapcsolat és kitörési pont
A kapcsolat azonban nem szakadt meg a rekordgyorsasággal gyarapodó fémipari vállalkozás és az állam között, fejlesztési programjában az alap továbbra is részt vállalt új befektetésekkel. Tavaly szeptemberben kezdte meg csaknem egymilliárd forint értékű kapacitásbővítő beruházását a Gémtech: két darab többfunkciós CNC megmunkáló gépet vásároltak, amelyek nagyméretű acélszerkezetek egyszerre történő megmunkálására alkalmasak. A beruházáshoz 498 millió forintot a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program pályázatán, vissza nem térítendő hazai és uniós támogatásként nyertek el.
Hogy a fémipari sikerek után Nagy Péter miért döntött úgy, hogy a turizmusban is szerencsét próbál, azt egyelőre nem lehet tudni, bár a Napi.hu elküldte kérdéseit a cégnek. Mindenesetre a Magyar Turisztikai Ügynökséget meggyőzhette a Gyenesdiásra tervezett luxusszálloda üzleti terve, hiszen a Kisfaludy pályázaton 1,7 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott az építkezésre, valamint a helyi önkormányzat is mindenben támogatja a vállalkozást.
"Gyenesdiás képviselő-testülete a 2018. február 27. napján meghozott határozatával támogatta a Pleasure 77 Kft. szálloda építésére és üzemeltetésére vonatkozó elképzeléseit, pályázatát egyidejűleg a 728/54 helyrajzi számú Balaton-parti ingatlan adásvételére vonatkozó kétoldalú szándéknyilatkozatot jóváhagyta" - írta a Napi.hu-nak Gál Lajos a település polgármestere. Úgy látja, hogy a diási játékstrand melletti fejlesztés az egyetlen közép és hosszú távú kitörési pontja Gyenesdiásnak arra, hogy minőségi szállodafejlesztésnek helyszínt adjon.
Eladó a Balaton-part
Gál Lajos tájékoztatása szerint a tulajdonosokkal az ingatlan megvásárlására vonatkozó konkrét egyeztetés elkezdődött, júniusban (az állami elővásárlási jogról történő lemondást követően) megtörténhet az adás-vétel. A kiviteli tervek a nyár végére készülnének el, és az első kapavágásra október végéig kell várni. Az új szálloda pedig a tervek szerint 2021 tavaszán nyitna. A szálloda tervezése 2019 elején már elindult és jelenleg is folyamatban van, a jövőbeni építési engedély kiadásának azonban feltétele, hogy a beépítetlen terület közútkapcsolattal rendelkezzen, jelenleg ugyanis nem biztosított a közútról való megközelítése. A látványterveket májusban mutatták be a nyilvánosságnak, és a polgármester szerint nagy tetszést aratott a bemutatott portfólió. A horgászokkal is egyeztettek arról, hogy esetleg új helyszínre kellene költözniük a jelenleg - a Mepar adatai alapján - beépítetlen zöldterületről.
"Nagyon értékes terület, nagyon szép, sok áldozattal jár, de tudjuk, hogy a település gyarapszik ezáltal, hazai tőke ad biztonságot és garantált lesz a munkahelyteremtés és adó-erőképesség növekmény is. A képviselő-testület a jövőben is konszenzussal segíti az ügyet" - fogalmazott a gyenesdiási polgármester. Az önkormányzat május 15-én tett közzé pályázati felhívást a Balaton-parti, 12 ezer négyzetméter nagyságú ingatlan értékesítésére: a minimális irányár 300 millió forint. A területre azonban elvileg nem csak a szálloda építését tervező Pleasure 77 nyújthat be ajánlatot május 31-ig, hanem minden természetes és jogi személy.
A végleges értékesítési ár a piaci realitások alapján ennél vélhetően magasabb lesz, lévén, a balatoni lakásárak már így is kilőttek. Ingatlanközvetítők szerint még nem érték el a lélektani határt, pedig már a jó fekvésű, part menti, panorámás, újépítésű lakások négyzetméterárai az 1 millió forintos szintet közelítik, illetve sok esetben el is hagyják azt. Siófok-Sóstón például a korábban 15 millióig forgó ingatlanok most 20 millió forint felett járnak az árak, de 30-40 millióért is akadnak itt eladó házak. | Luxusszálloda miatt költözhetnek a Balaton-partról a horgászok | A gyenesdiási önkormányzattól megvásárolt nagyon értékes Balaton-parti ingatlanon, a Magyar Turisztikai Ügynökségtől kapott 1,7 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásból nyithat luxusszállodát az állam által jelentősen támogatott fémipari vállalkozó. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/luxusszalloda_miatt_koltozhetnek_a_balaton-partrol_a_horgaszok.684602.html | 2019-05-23 23:42:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A hazai szállodaipar is sikeresen lobbizhatott a kormánynál az összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program beindításáért, amelyen végül többek közt fideszes parlamenti képviselők, Garancsi István (a Market Építő Zrt. tulajdonosa), Hernádi Zsolt (a Mol elnök-vezérigazgatója) és Csányi Sándor (az OTP Bank elnök-vezérigazgatója) közös cége, valamint Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó ötcsillagos szállodája is sikeresen szerepelt és kaptak összességében több milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást - derül ki a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (Szállodaszövetség) honlapján elérhető prezentációs anyagból. A dokumentumon egy 2017 november 23-i hajdúszoboszlói dátum és helyszín, valamint Szauter István neve szerepel, aki a Szállodaszövetségben jelenleg elnöki tanácsadói pozíciót tölt be, de amúgy a FRIVEX Turisztikai Tanácsadó és Oktatási Kft. tulajdonosa és ügyvezetője.
"Teljesült a lobbicélunk: a vidéki szállodák és panziók egy része maximum 70 százalékos állami támogatással végezheti rekonstrukcióját" - olvasható a prezentációs anyagban. A dokumentum szerint a szervezet részt vett a Kisfaludy pályázatok feltételeinek kidolgozásában is. A programra pedig azért volt szüksége a szállodaiparnak, mert a hazai hotelek jelentős része technikailag és erkölcsileg is elavultak. Ennek okai régiek a dokumentum szerint: a vidéki szállodák jelentős részének alacsony a jövedelmezősége, ellenben magas a hitelállomány, az amortizáció egy részét a pótlás helyet pedig a hiteltörlesztésre fordítják a cégek.
Legapróbb részletek
A szállodaipar régóta várta, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ - a turisztikai ágazat kormányzati szervezete) kiírja a Kisfaludy pályázatokat a balatoni térségre, hiszen már a pályázatok megjelenése előtt elkészültek a szállodafejlesztési tervek, amelyeket már csak be kellett nyújtani az állami tenderekre. "Akkor, ha a szakma által oly nagyon várt pályázat végre kiírásra kerülne és a régiónkból minél több szálloda lenne a nyertesek között. És ha végre a Silverine Lake Resort is végre tudná hajtani azt a felújítási programot, amit már elterveztünk és ami a legapróbb részletességig ki van dolgozva, hogy ha megvalósul, azzal is erősítsük Balatonfüred hazai és nemzetközi márkanevét" - válaszolta Rádóczy Andrea, a családi tulajdonú Silverine Lake Resort Balaton ügyvezető igazgatója az Utazónak adott 2018. január 2-i interjúban arra a kérdésre, hogy mikor lenne elégedett.
Nem kellett sokat várni, hiszen az MTÜ szállodafejlesztési pályázatai 2018. január 11-én jelentek meg, a vissza nem térítendő támogatásra az igényeket pedig 2018. február 1-től lehetett benyújtani az ügynökség szerint kizárólag szakmai alapon történő elbírálásra. A balatonfüredi Hotel Silverine 137,4 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást nyert végül a Kisfaludy pályázaton, pedig a Silver Invest Kft.-nek bőven volt saját pénze is, hiszen 2017-ben 614 millió forintos árbevétel mellett 176 millió forintos üzemi eredményt értek el.
Elkopott a szőnyeg és masszázsmedencére lett igény
A projekt céljai a szálloda honlapján elérhető információk szerint a szállodakomplexum belső megújítása, a szolgáltatáscsomag bővítése, ezen belül pedig a wellness-részleg bővítése, valamint konyhatechnológiai berendezési tárgyak cseréje. "A szálloda nagyjából egy évtizede üzemel. A berendezési tárgyak, a burkolatok, elsősorban a szőnyegek és a festés elöregedett, elhasználódott. A szálloda megnyitása óta eltelt évtizedben alapvetően megváltozott a szállóvendégek igényszintje a wellness élményelemeit illetően, ezért a szálloda olyan, igazán különleges part menti masszázsmedencével kívánja bővíteni szolgáltatásait, mely önmagában is vonzóvá teszi a szállodát a célcsoportok számára" - derül ki a hotel honlapján elérhető tájékoztatásból.
Három éve még nem lehetett ennyi probléma a luxusszállodával, hiszen 2016-ban elnyerte a turisztikai szakma Oscar-díját. "Évek óta azon dolgozunk, hogy az átlagosnál többet, jobbat kínáljunk, és az a tény, hogy harmadszor sikerült megszerezünk a turisztikai szakmai Oscar-díjának minősülő elismerést, azt bizonyítja, hogy ez sikerült" - mondta a World Travel Awards elismerése után a 24.hu-nak Rádóczy Andrea tulajdonos.
A Kisfaludy pályázatok legnagyobb nyertesei azonban ennél több vissza nem térítendő közpénzt nyertek. A szántódi, ötcsillagos Balaland hotel építésére 2,9 milliárd forintot kapott a 2017-ben alapított Szántód BalaLand Family (SZBFamily) Ingatlanfejlesztő Kft., a szintén ötcsillagos Grand Hotel Tokaj beruházására pedig szintén 2,9 milliárd forint pályázati pénz jutott a 2017-ben alapított Tokaj Csurgó Völgy (TVCS) Ingatlanfejlesztő Kft.nek. Cégadatbázisok alapján pedig kiderült, hogy az SZBFamily és a TVCS tulajdonosa is megegyezik: a 2017-ben alapított, a belvárosi Reáltanoda utcában székelő DLHG Invest Zrt. Valamennyi cég a Dreamland Holding Zrt.-hez tartozik, amelynek tulajdonosa a hotelbiznisz új sztárja, Szepesi Richárd. Anyósa Nagy Róza, akit régóta Matolcsy György jegybankelnök legszűkebb bizalmi köréhez sorolnak, 2000-ben közigazgatási államtitkár is volt a Nemzetgazdasági Minisztériumban, ahol akkor Matolcsy volt a miniszter.
Tisztességes út és sok munka
A Közép-Európai Egyetemen (CEU) is tanult Szepesi Richárd most magyar adófizetők pénzéből építhet luxusszállodákat, korábban pedig uniós pénzek segítségével nyitott ma már jól menő hoteleket. Még a második Orbán-kormány idejében, 2012. novemberében négy régióban, Észak-Magyarországon, Dél-Alföldön, Dél-Dunántúlon és Észak-Alföldön hirdették ki az ÚMFT Regionális Operatív Programok keretében kiírt üzleti célú szálláshelyek fejlesztése pályázatok nyerteseit. Összesen 11 milliárd forint volt lehívható, a jelentkezések ennek a tízszeresét tették ki. | Közpénzből is épülnek luxusszállodák - a döntésnek már megágyaztak korábban | Még ki sem írta a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) az összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy turisztikai fejlesztési program szálláshelyfejlesztési pályázatait a balatoni térségre, amikor a tulajdonosoknak már kész tervei voltak a szállodák felújítására. A Szállodaszövetség is lobbizhatott a vissza nem térítendő állami támogatásért és segített a pályázati feltételek kidolgozásában. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/szalloda-palyazat-siker-felujitas.684224.html | 2019-05-21 23:45:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Egyelőre nem tudni, hogy név szerint pontosan kik bírálták el a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által indított, összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési programra beérkezett pályázatokat, amelyeken például fideszes parlamenti képviselők, Széles Gábor milliárdos üzletember, valamint Garancsi István (a Market Építő Zrt. társ- és a Mol Vidi FC tulajdonosa), Hernádi Zsolt (a Mol elnök-vezérigazgatója) és Csányi Sándor (az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, a Mol igazgatósági tagja) közös cége és Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó ötcsillagos szállodája is sikeresen szerepelt és kaptak összességében több milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatástFüggetlen turisztikai szakemberek értékelték a Kisfaludy-pályázatokat - mondta a Napi.hu-nak Szabó Áron, a MTÜ szálláshelyekért- és vendéglátásért felelős igazgatója. Az biztos, hogy a pályázatokat a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. nevű fejlesztőcég koordinálta, amely 100 százalékban állami tulajdonban álló nonprofit társaság, felette a tulajdonosi jogokat az MTÜ gyakorolja. Az állami ügynökség a turisztikai ágazat kormányzati szervezete, amelynek felettes szerve pedig a Rogán Antal miniszter által vezetett Miniszterelnöki KabinetirodaTámogatnak és védenekA Kisfaludy 2030 élén a turizmusban korábban kevéssé ismert vezetők állnak: a vezérigazgató Mihály Erzsébet, aki korábban a kormány által a határon túli magyarok támogatására 2011 áprilisában létrehozott Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásfinanszírozási igazgatója volt. Az igazgatósági elnök pedig a majdnem 30 éves Diglics Dániel, aki az MTÜ általános vezérigazgató-helyettese is, korábban a G4S Biztonsági Szolgáltatások Zrt. multinacionális vagyonvédelmi vállalat egyik igazgatója volt 15 hónapig (az utóbbi cég ma már Garancsi István tulajdona, a neve pedig Criterion Zrt.-re változott). A Kisfaludy2030 Zrt.-től megkérdeztük a pályázatokat elbírálók névsorát, de egyelőre nem árulták elA több mint 400 hazai szálloda érdekét képviselő Szállodaszövetség nem látott bele a pályázatok szakmai elbírálásába. "A pályázatok elbírálásában a szövetség semmilyen módon nem vett részt, annak részleteit nem ismerjük. Mi is a sajtóból értesültünk az eredményről. A Kisfaludy 2030 projektcég tud részletes információkkal szolgálni" - válaszolta a Napi.hu kérdésére Flesch Tamás, a Szállodaszövetség elnöke. Ugyanakkor örömmel üdvözölnek minden olyan fejlesztést - a panziófelújításoktól a luxusszállodák építéséig -, amely hozzájárul a hazai turizmus fejlődéséhezNyilatkoztak az önerőrőlA pályázatíró cégek is kaszáltak a Kisfaludy-programmal. "Soha ilyen sikeresek még nem voltunk, hiszen 22 pályázatból 20 nyert is. Igaz, néhányan visszaléptek az önerő hiánya miatt" - mondta lapunknak Tölgyesi Miklós, a TMK Consulting ügyvezetője. Szerinte az MTÜ-nél rekord gyorsasággal bírálták el a pályázatokat, amely során a legfontosabb szempont az üzleti terv, az építési terv és a telek elhelyezkedése voltA pályázati felhívások szerint az értékelésnél összesen 100 szakmai pontot lehetett szerezni, ebből minimum 60 pont kellett a vissza nem térítendő állami támogatás megítéléséhez. A TMK ügyfelei legfeljebb néhány tízmillió forintot nyertek: például az isaszegi Csata Panzió felújítására csak mintegy öt millió forint jutott, de volt más vidéki szálláshely is, melynek pályázatát 57 millió forinttal támogattákA Garancsi-Hernádi-Csányi hármas közös tulajdonában lévő cég ellenben 2,9 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott az MTÜ korábbi közlése szerint kizárólag szakmai szempontok alapján értékelt üzleti terve miatt is egy tihanyi luxus kastélyszálló építésére. A 100 leggazdagabb 2019 című kiadványban is szereplő üzletemberek esetében az önerő előteremtése nem okoz gondot, de erről egy nyilatkozatot is be kellett nyújtaniuk a pályázat részekéntFelkészül DebrecenSzabó Áron, a MTÜ szálláshelyekért- és vendéglátásért felelős igazgatója és Tölgyesi Miklós is megerősítette lapunknak, hogy a balatoni, a soproni, a tokaji és a dunakanyari kiemelt turisztikai fejlesztési térség után a következő pályázati kör a Debrecen, Hajdúszoboszló, Hortobágy, Tisza-tó környéki térséget érinti majd. Az állam átlagosan 50 százalék vissza nem térítendő támogatással járul hozzá a pályázathoz, ezen túl 30 százalék kedvezményes hitel igényelhető, a vállalkozásoknak pedig legfeljebb csak 20 százalék önrészt kell biztosítaniukEzt nagyon várja már például a fideszes polgármester által vezetett debreceni önkormányzat is. "Ma ezer új szoba kihasználtságával sem lenne probléma a városban. A repülőtér, a beutazó turmizmus növekedése és a turisztikai attrakciófejlesztés egyértelműen indokolja, hogy Debrecen jelentős szállodai szobaszám-növekedést mutasson" - mondta Papp László polgármester a civishir.hu tavalyi tudósítása szerint. Az önkormányzat az általa tulajdonolt Aquaticum és Hotel Lycium miatt is várja a Kisfaludy-program ezirányú "időszerű és szükségszerű" fejlesztési, felújítási pályázatait. | Titkolják, kik döntöttek a milliárdosok milliárdos támogatásáról | A Magyar Turisztikai Ügynökség szerint független turisztikai szakemberek bírálták el például Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó és a Garancsi-Hernádi-Csányi trió által luxusszálloda építésére benyújtott pályázatokat a 300 milliárd forintos Kisfaludy-programban. A jó üzleti terv lehetett a siker kulcsa. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/palyazat-szalloda-turizmus-allam.683862.html | 2019-05-09 23:54:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Közel két hónapos késéssel beadta a 2018-as évről szóló beszámolóját a 2017-es budapesti vizes világbajnokságot szervező Bp2017 Nonprofit Kft. A társaság abban az évben, amikor az eredeti tervek szerint már nem is kellett volna működnie, még úgy is majdnem 900 millió forintos veszteséget hozott össze, hogy 2,6 milliárdos támogatással segítették a működését.
A céget eredetileg kizárólag a tavalyelőtti világbajnokság lebonyolítására hozták létre, és az elképzelés az volt, hogy az esemény után szépen meg is szüntetik. Időközben azonban változott a terv, és egy darabig úgy tűnt, hogy ez a társaság szervezhet lényegében minden jövőbeli budapesti sporteseményt. Ennek megfelelően tavaly ők feleltek a budapesti junior műúszó-világbajnokságért, és beszálltak az augusztusi ifjúsági ökölvívó-vb szervezésébe is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFél évvel a vizes vb vége után nőtt a szervező cég létszámaKorábban miniszteri utasítás miatt nem lehetett meghosszabbítani a lejáró szerződéseket, mégis félszázan dolgoznak még most a Bp2017 Nonprofit Kft-nél.
Egyrészt azonban ezekből túl sok bevétele nem származott a cégnek, másrészt a vizes vb-hez hasonlóan 2018-ban sem kerülték el a botrányok a vállalatot. A Bp2017 tavaly összesen alig 479 milliós árbevételt hozott össze, amiből mindössze 105 millió származott jegyeladásból és majdnem ugyanennyi továbbszámlázott szolgáltatásból, ami ugye nem igazán saját bevétel. Ezzel szemben a költségek teljesen elszálltak:
a cég majdnem 2,6 milliárd forintért vett igénybe különböző szolgáltatásokat, bérekre és egyéb személyi kifizetésekre pedig 822 milliót költött.
Közben az ökölvívó-világbajnokságból hatalmas botrány kerekedett. Még októberben a 24.hu írt részletesen arról, hogy a bokszszövetség a kapott állami támogatás ellenére is 300 millió forint feletti hiányt halmozott fel, miközben a vb-vel összefüggésben teljesen érthetetlen kifizetések történtek, amivel az ismerősök jártak jól. Az ügyben hamar előkerült a Bp2017 Kft.-t vezető Balogh Sándor neve, akiről tavaly lapunk is több cikket írt, köztük egy portrét is.
Ő volt az, akinek a fejéből állítólag kipattant, hogy az ingyenes győri helyszín helyett 68 millió forintért a Duna Arénában legyen az esemény, és a szervezőbizottság elnökhelyettesi pozícióját is megkapta.
Vélhetően ezek az ügyek is szerepet játszottak abban, hogy tavaly év végén a kormányzat ismét átgondolta a hazai rendezésű sportesemények kérdését, és úgy döntött: a jövőben inkább mégsem a Bp2017-re bízza ezeket. A feladatra létrehoztak egy új társaságot, a vizes vb szervezőcégét pedig a tervek szerint beszántják. A gond csak az, hogy ez annyira nem egyszerű, mivel
a Bp2017 Kft. vagyoni helyzete látványosan rossz.
A cégnek több mint 3 milliárd forintnyi olyan kötelezettsége van, amit éven belül ki kellene fizetnie beszállítóinak. A számok alapján ráadásul úgy tűnik, hogy ennek egy része nem tavaly keletkezett, azaz nagy valószínűség szerint már lejárt tartozás.
Ezzel szemben a vállalat bankszámláján alig 85, a pénztárában pedig kevesebb mint 15 millió forint van. Bár elvileg vannak még olyan likvid eszközeik, amikből bejöhet pénz, vagy amiket idővel pénzzé lehet tenni, ha mélyebbre ásunk a beszámolóban, akkor kiderül, hogy ezekkel is trükközött kicsit a cég. A közel 2 milliárd forintnyi készlete ugyanis a dokumentum szerint részben a
a Duna Aréna büfé árukészletét, a vb-re készített kabalafigurákat és egyéb merchandising termékeket tartalmazza,
amiket ugye nehéz lesz eladni. Ráadásul ez csak a készletek kisebb hányada, a nagy részét értékben ugyanis két olyan medence adja, amelyet vélhetően pont azért soroltak át ide a tárgyi eszközök közül, hogy a társaság likviditási mutatóit javítsák, tehát a cég fizetőképességét a valósnál jobb színben tüntessék fel*A tárgyi eszközök azok, amelyeket tartósan birtokolni kíván a vállalat. Ezzel szemben a készletek a forgóeszközök közé tartoznak, amelyeken elvileg belátható időn (jellemzően egy éven) belül megpróbál túladni cég. A likviditási mutatókat úgy számolják, hogy a cég rövid – éven belül lejáró – tartozásait vetik össze olyan forgóeszközökkel, amelyekből szintén éven belül pénzt csinálhat a vállalat. Így ha egy nagy értékű tárgyat úgy sorolnak át a mérlegben, ahogy ez a Bp2017-nél történt, akkor úgy tűnik, mintha a társaságnak javulna a likviditási helyzete.. Utóbbit erősíti, hogy ezeket a medencéket már tavaly is készletként tartották nyilván, eladni mégsem sikerült őket.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLassan véget ér a 2017-es budapesti vizes vb, 120 embert idén épít le az állami szervezőcégDecemberben még 135-es dolgoztak a Bp2017 Kft-nél, áprilisban viszont már csak tucatnyian fognak. Idővel a cég végelszámolása is megindulhat,
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAkár 42 milliárdból is kijöhetne az újabb vizes vb, de nem fogTeljesen új létesítményt valóban nem kell építeni, ideigleneseket azonban igen, és a meglévőeknél is szükség lesz milliárdos átalakításokra. | Medencével fizetné ki beszállítóit a budapesti vizes vb szervezője | A vb-t követő évben még úgy is majdnem 900 millió forintos veszteséget hozott össze a szervezőcég, hogy 2,6 milliárd forint támogatással segítették a működését. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20190725/medencevel-fizetne-ki-beszallitoit-a-budapesti-vizes-vb-szervezoje/ | 2019-07-25 12:00:00 | true | null | null | G7 |
Eladta két éve még piacvezető médiaügynökségi csoportját az időközben a kormány kegyeltjei közül látványosan kieső Kuna Tibor. Az egykor Szijjártó Péter külügy- és Seszták Miklós korábbi fejlesztési miniszterrel is jó kapcsolatot ápoló üzletember a Trinity Communications Kft.-t és a Young and Partners Kommunikációs Kft.-t (Y&P) is értékesítette. Elég jól mutatja, hogy Kuna Tibor körül az elmúlt egy-másfél évben mennyire elfogyott a levegő, hogy a nemrégiben még milliárdos állami megrendelésekkel kitömött ügynökségek eladásáról még a piacon sem nagyon hallottak. Ahogy egyébként a vevőről sem, aki szakmai körökben egyáltalán nem ismert.
Villámgyors felemelkedés, még gyorsabb bukás
Pedig a Trinity és a Young and Partners tényleg hatalmas cégek voltak. A csúcson, 2017-ben együttesen több mint 29 milliárdos árbevételt és közel 4,5 milliárdos adózott nyereséget hoztak össze. Mindezt úgy, hogy egészen döbbenetesen gyorsan nőttek nagyra: öt évvel korábban alig haladta meg a 800 milliót a két társaság bevétele.
A látványos felfutás elsősorban annak volt köszönhető, hogy Kuna ügynökségei bekerültek abba a rendkívül szűk körbe, ahol az állami kommunikációra szánt milliárdokat elköltötték. Alig két és fél év alatt, 2016 első és 2018 második negyedéve között majdnem 25 milliárd forintnyi megbízáshoz jutott a Trinity és Y&P alkotta konzorcium az állami tendereken.
Az állami megrendelésre elvégzett munkák között olyan botrányos ügyek is voltak, mint a budapesti vizes vb hárommilliárdos kommunikálása – külföldön egyáltalán nem sikerült promótálni az eseményt, a kormánymédiát azonban kitömték hirdetésekkel -, illetve a vb 230 millióból összerakott utókommunikációs filmje, amely szakértők szerint legfeljebb néhány millió forintba kerülhetett. A legnagyobb megrendelésük pedig az ekkor szintén egy elég komoly korrupciós ügybe keveredő állami energiaóriástól, az MVM Zrt.-től érkezett, amely 6,4 milliárdot fizetett a 2017-es kommunikációs feladatok ellátásáért.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrszágimázs helyett a kormánymédia épült a vizes vb reklám-milliárdjaibólLényegében nem hirdették külföldön a budapesti vizes vb-t, pedig az országimázs-építés a százmilliárdot is meghaladó költségekhez képest aprópénz lett volna.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHáromperces videó készülhetett 230 millióért a vizes vb-ről, de nem használták semmireLegalább százszorosan árazták túl a filmet, már ha nem volt másik. Ezt azért nem tudni, mert a szervezők az utókommunikációról semmit nem kommunikálnak.
A Kuna-ügynökségek felemelkedésénél csak bukásuk volt gyorsabb. Bár a milliárdokat hozó állami keretszerződés kifutása után első körben még bekerültek a következő ilyen megállapodásba is, ám néhány nappal később, némi meglepetésre szerződést bontottak velük. Hasonlóan jártak a korábban a sajtóban csak Rogán Antal szomszédjaként futó Csetényi Csaba ügynökségei is. Róla a Magyar Nemzet azt írta, hogy elszámolási viták vezettek a bizalomvesztéshez, és ugyanez a pletyka terjedt el a piacon Kuna Tiborról is.
Ezt erősíti, hogy Kuna nemcsak a zsíros állami megbízásokat bukta el egyik pillanatról a másikra, hanem ennél sokkal nagyobb bajba került. Az ügyészség ugyanis már több mint egy éve nyomoz ellene hamis számlák befogadása miatt, és május végén a vállalkozó a Fővárosi Törvényszéken beismerő vallomást is tett az ügyben.
Az egyetlen piaci ügyfél is elment
Az állami megrendelések elapadásával a Trinity-YP kettősnek sok munkája nem maradt. Amikor Kuna ügynökségei a csúcson voltak, akkor is azt mesélték róluk a konkurensek, hogy az államiak mellett igazából csak egyetlen érdemi piaci szereplőt tudtak megszerezni, a Lidlt. Most azonban már a diszkontlánc sem dolgozik velük: Tőzsér Judit, a vállalat kommunikációs vezetője lapunknak azt mondta, hogy már nem állnak kapcsolatban a Trinityvel, mivel a határozott időre kötött szerződésük 2019 júniusában lejárt, és nem hosszabbították meg.
Azaz Kuna cégei lényegében ügyfél nélkül maradtak. Ez már a 2018-as évükön is érezhető volt: tavaly úgy feleződött az árbevétel, és tűnt el szinte a teljes profit, hogy abban az évben az állami megrendelések egy része még kitartott, sőt az első félévben még újak is bejöttek. Mostanra azonban minden megbízásuk kifutott, így az elmúlt hónapokban egyszerűen nem volt min dolgozni az ügynökségekben.
Ez egyébként az alkalmazottak számán is meglátszott. Már tavaly szeptemberben írtunk róla, hogy elöntötték a piacot azoknak a szakembereknek az önéletrajzai, akik korábban a két ügynökségnél dolgoztak.
Akkor a néhány hónapos csúszással megjelenő létszámadatokon még nem látszott a rohamos elvándorlás, néhány héttel később azonban már igen, mostanra pedig a korábbi stábnak csak a töredéke maradt. A két cégnél jelenleg annyian sem dolgoznak, mint az állami megrendelések felfutása előtt, a 2018 eleji csúcsnak pedig csak ötöde a létszám.
Az utolsók között a Trinity korábbi ügyvezetője, Énekes Szabolcs is elhagyta a süllyedő hajót. Az egykori cégvezető tavaly nyáron megalapította saját ügynökségét, a NEST Communications Kft.-t. Utóbbi cég azóta a tömegsport területén terjeszkedő Rogán Cecília környékén tűnt fel.
Kiírták magukat a szakmából
Mindez azt jelenti, hogy Kuna Tibor két, néhány éve ugyan még prosperáló, mostanra viszont teljesen kiüresített céget adott el június közepén. A cégbírósághoz leadott iratok szerint a tulajdonosváltásról másfél hónapja döntöttek, pár nappal később pedig be is jegyezték az új tulajdonost, Bíró Istvánt.
Akinek az első lépése az volt, hogy elköltöztette és átnevezte a két társaságot.
A Trinityből SBH Solution Kft., a Y&P-ből pedig – nem túl kreatívan – HSB Product Kft. lett. Jelenleg mind két cég egy Római parti – minden jel szerint az új tulajdonos fiának birtokában álló – ingatlanba van bejegyezve. A költözés önmagában nem meglepő, a cégek átnevezése azonban egy külső szemlélőnek már az lehetne. Viszonylag ritka, hogy egy olyan márkanevet, amely néhány éve még piacvezető volt, egyszerűen eldobnak egy teljesen ismeretlen betűszóért. Ez is jól mutatja, hogy a Trinity és a Y&P mögött valójában nem volt piaci teljesítmény, így márkanévként sem lehetett értelmezni őket. A szakmában nem is igazán tekintették kollégának Kunáékat, mert egyszerűen más ligában játszottak.
Ezt erősíti némileg az is, hogy az ágazatban a cégek eladásáról sem hallott senki. Az elmúlt napokban több mint féltucat szakmabelivel beszéltünk, és ha Kuna bukása után meglepetést nem is okozott számukra a tranzakció, az ügyletről korábban nem tudtak.
Rejtélyes vevő
Ráadásul a vevőt sem ismeri lényegében senki. Az biztos, hogy Bíró Istvánnak nincs ügynökségi múltja, igaz, egyéb területeken azért már vállalkozott. Az üzletember nagyjából egy tucat vállalattal került eddig kapcsolatba tulajdonosként vagy ügyvezetőként, ugyanakkor ezek nagy részével a 90-es évek végén, 2000-es évek elején, ráadásul a társaságok közül sok már nem is működik. Akad köztük olyan, amely a hírhedt tatabányai cégtemetőben végezte.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgészen apró iparágban próbálnak megbújni a legnagyobb adócsalókLáthatóan sok vállalkozásnak van szüksége a székhelyszolgáltatóra, ám az ilyen címeken megbújó adócsalók sokkal több pénzt visznek el, mint amennyit a teljes szektor keres.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLépéselőnyben vannak az adócsalók a NAV-val szembenMit lehet tenni, ha a NAV-val harcban álló bűnszervezetek megpróbálnak céljaik eléréséhez egy egész iparágat felhasználni, és sokkal több a veszteni valójuk, mint az érintett szektornak? Podcast.
Bírónak jelenleg a két új szerzeményén kívül további két vállalatban van érdekeltsége: egy éves szinten 80-150 millió közötti bevételt hozó biztonsági szolgáltatóban és egy nagyjából hasonló méretű tanácsadó vállalkozásban. Utóbbi ugyanoda van bejelentve, mint a Kuna-cégek utódai.
A vállalkozót több csatornán keresztül is próbáltuk elérni, mert kíváncsiak lettünk volna, hogy mi a célja a két ügynökséggel, tervezi-e tovább működtetni őket, esetleg gondolkodik-e profilváltásban, ám egyelőre nem kaptunk választ. Ahogy nem reagált megkeresésünkre Kuna Tibor sem, a Trinityt korábban vezető Énekes Szabolcsot pedig nem sikerült elérnünk. Így az sem derült ki, hogy ők miként látják a két cég sorsát, és miért döntött Kuna Tibor épp most az értékesítés mellett.
Mindenesetre a piacon nem nagyon hisznek abban, hogy ezeket a cégeket még életre lehetne kelteni. Bár hallottunk pletykákat arról, hogy fideszes körök mozgolódnak a háttérben, a többség valószínűtlennek tartotta a Trinity és a Y&P rehabilitálását. | Két éve csúcson volt, most teljessé vált a NER-csillag bukása | Eladta a két éve még állami milliárdokkal kitömött ügynökségeit Kuna Tibor. A vállalkozó két miniszterrel is jóban volt, most nyomoznak ellene. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20190729/ket-eve-csucson-volt-most-teljesse-valt-a-ner-csillag-bukasa/ | 2019-07-29 12:08:43 | true | null | null | G7 |
Az önkormányzat azt mondja, igenis szervezetek lakossági fórumot a tervekről, igaz, a városi honlap almenüjében tették közzé – nem is nagyon ment el senki. Más baj is van a csapadék-elvezetővel, ami 140 millió uniós forintba fájt.
Július elején tartott sajtótájékoztatót Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP) polgármester és Illés Károly (Fidesz-KDNP) alpolgármester Szombathelyen a Rumi úton. A sajtóesemény látványosra sikeredett, hiszen a háttérben sárga mellénybe öltözött, védősisakot hordó munkások még dologztak. A városvezetés bejelentette, hogy elindult az a beruházás, amit az EU fizet, 800 millió forintból 8 utca csapadékvíz-elvezetését újítják fel, vagy, ahol még nem volt árok, ott kialakítják.
Az egyik ilyen utca a Rumi út. Örültek is a lakók a bejelentésnek. Ha jött egy nagyobb eső, akkor sok háznál az udvar, de volt ahol még a pince is vízben állt.
A lakók öröme egészen két héttel ezelőttig tartott, amikor egy reggel váratlanul megjelentek a házuk előtt a munkagépek. A problémát nem is az okozta, hogy a szakemberek nekiálltak dolgozni, hanem sokkal inkább az, hogy a kivitelező olyan tervek alapján dolgozik, amit a lakókkal senki nem egyeztetett.
Mert, hogy van például olyan telek, aminek két bejárata is van: egy a garázshoz egy a kerthez. De az új tervek alapján a lakó ezután csak a garázsához kap bejárót. Másnál az okoz gondot, hogy a korábbinál jóval szűkebb behajtó hidat kap, ami pedig azért problémás mivel az útra felfestett záróvonal miatt képtelen ráfordulni a szabályok betartásával. Volt már olyan eset, hogy valaki emiatt húzta le az autóját az új híd fejénél.
Felháborodásukban a lakók egy emberként fordultak a polgármesterhez, hogy valamit tegyen az ügyben. Puskás válaszlevelében azt írta, hogy 2018 májusában megvolt a lakossági fórum, röplapokat is terjesztettek a beruházásról, ami EU-s finanszírozású, így a szigorú szabályozás miatt azon már nem tudnak módosítani.
Puskás a problémás ingatlanok összegyűjtésére egy hetet adott, a hivatalban július 22-ig lehet jelezni, hogy melyik lakó szeretne szélesebb behajtót vagy a pályázat keretén belül megépített mellé még egyet. De az, hogy ez mennyi költséggel jár majd, nem közli. Ahogy azt sem, hogy ezeket a költségeket ki fizeti majd ki.
Közben az is kiderült, hogy valóban volt lakossági fórum tavaly, ám annak jegyzőkönyve szerint a fórumon, a 8 utca több ezer lakója közül, mindössze hárman vettek részt.
A fórumot ugyanis csupán a városi honlapon, a szombathely.hu-n hirdették meg, a közlemény egy almenűpontban szerepelt. Egyéb, szélesebb körű publicitása nem volt.
A röplapokból pedig a hivatal mindössze 800-at készített, amit a 8 utcára osztottak el. Azt pedig maga a városháza is elismerte, hogy az érintett lakosok száma többszöröse volt a kinyomtatott szórólapoknak. Így aligha kaphatott mindenki értesítést a kezdődő munkáról és arról, hogy a szakemberek elbontják azokat a bejárókat, amiket akár már 70 éve is használnak sok helyen.
A múlt héten a körzet ellenzéki képviselője Tóth Kálmán (Éljen Szombathely-MSZP-DK-Együtt) tartott sajtótájékoztatót a helyszínen. „Nagyon úgy tűnik, hogy a tervező sosem járt a helyszínen, szinte biztos, hogy műholdkép alapján tervezett, a realitásokat nem vette figyelembe” – mondta akkor a képviselő.
Tóth a már elkészült kivitelezést is kifogásolta, azt mondta, hogy a csapadékvíz nyílt elvezetését sikerült úgy megtervezni, hogy az alján lesz csak betonlap, az oldalán füvesítés lesz. Viszont már most látható, egy délutáni kisebb eső után, hogy az eső oldalról belemossa a földet.
Ez rövid időn belül eltömíti hordalékkal, el fog dugulni és megakadályozza majd azt a célt, amire egyébként azt a 140 millió forintot költötték, amibe a Rumi út 7 kilométeres szakasza került.
Mivel uniós forrásból csak az a terv finanszírozható, ami az engedélyes kiviteli terveken van, így a mostani állapotokat újraépíteni nehéz lesz. Most azt vizsgálják, hogy hogyan lehetne úgy megépíteni a hiányzó, vagy kiszélesíteni a már meglévő hidakat, hogy a költségek ne a lakókat terheljék. És akkor még ott van az árok, aminek jelenleg omlik a földes oldala. | Kizáródtak a lakók a telkeikről – így sikerült az esővíz-elvezetés uniós pénzből Szombathelyen | Az önkormányzat azt mondja, igenis szervezetek lakossági fórumot a tervekről, igaz, a városi honlap almenüjében tették közzé – nem is nagyon ment el senki. Más baj is van a csapadék-elvezetővel, ami 140 millió uniós forintba fájt. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/07/26/kizarodtak-a-lakok-a-telkeikrol-igy-sikerult-unios-penzbol-az-esoviz-elvezetes-szombathelyen/ | 2019-07-26 02:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A szentendreiek évtizedek óta jártak le a Postásra. Egyszerre van közel a belváros és a HÉV végállomás, így sokan szerették/szeretik.
A története messzire nyúlik vissza: eredetileg 1924-ben nyitott meg, amikor 12 mázsa búzáért adták bérbe a 600 négyszögöles területet a Postának, hogy a köztisztviselőknek dunai strandfürdőt létesítsenek. A szerződés 1953-ig szólt, de az állam 1949-ben közbeszólt,és gyakorlatilag megszüntette a strandot, ugyanis elkezdte építeni a 11-es utat, amelynek töltéséhez a területről vitték el földet. A rekultivációra később került sor, most pedig három éven belül kétszer is felújították.
A strand átalakítását még 2016-ban közösségi tervezés előzte meg, ahol öt alkalommal találkoztak az egybegyűltek, hogy átgondolják mire is van pontosan szükség. Ennek eredményeképp 2016. július 22-én megnyílt a strand – amelyet korábban is használtak a helyiek, csak akkor még nem lehetett kijelölt fürdőhelyként definiálni, mert nem voltak meg hozzá a szükséges feltételek, azaz zuhanyzó, öltöző, vízcsap, mobil wc-k, konténerek. Egy évre rá pedig a helyi igényeknek megfelelően elkészült a röplabda pálya a Szentendrei Kinizsi Honvéd Egyesület segítségével.
Turisztikai közpénzből újult meg ismét
A strand felújítását két cég, a Sport Garden Kft. és Lyra Florae Kertépítészeti Kereskedelmi és szolgáltató Kft. végezte el, előbbi egyik tulajdonosa Golub Athanász, a volt pomázi polgármester. 2019-ben a Magyar Turisztikai Ügynökség támogatásával, a strandfejlesztési program keretében újult meg a Postás.
A tervekben az szerepelt, hogy lesz homokos partszakasz napernyőkkel, napozó ágyakkal, megújulnak a játszótér játszóeszközei, valamint szabadtéri sporteszközöket helyeznek el. Frissül a strand infrastruktúrája is: új zuhanyzók és kibővített, felújított öltözők lesznek a Postáson.
Vannak szép részei a Postásnak, ez tagadhatatlan. A parthoz nem kellett hozzá nyúlni, azt alakítja a Duna, ahogy neki tetszik. A többi részt, bár hivatalosan átadták, késznek nem neveznénk, és finoman szólva is félre csúszott néhány dolog.
A dombok úgy néznek ki, mintha épp a szétterítésre várnának, az út mellett fák torzói hevernek, a strand közepén pedig néhány köbméter fa van felhalmozva. Helyszíni fotógalériánkat itt tekintheti meg:
A játszótér látványos lett, szép színes gumiborítást is kapott, és mászókák sora várja a gyerekeket. Cikkünk megírásakor, a hivatalos megnyitó után egy héttel még nem kerültek fel a napvitorlák, így a játszó nagy részét semmi nem védi a naptól. Az egyik kisautó fa kormánya első nap esett rá egy kisfiú fejére, ezt kicsit fusi megoldással műanyagra cserélték.
WC-t nem találtunk a strandon, illetve 200 forintért igénybe lehet venni a szomszédos Teddy Beachért (nyitva déltől), valamint a pár száz méterre lévő teniszpálya wc-jét.
Parkolni fizetősen lehet a strand közelében, a HÉV-állomás mellett van egy limitált férőhelyes parkoló. A bicikliseknek nem készült bicikli-tároló, bár a bringatút pont ott vezet el. Nem szerencsés az sem, hogy a tűzrakó helyre ránézésre a régi asztalok és padok kerültek ki, amik már eléggé leharcoltak, és ezek közelében pedig nincs kuka. Lehet, hogy az az üzenet, hogy mindenki égesse el a szemetet? A baba-mama házacska üdvözlendő, itt pelenkázó – szemetes nélkül – kapott helyet, plusz két fotel, utóbbi vélhetően a szoptatás megkönnyítése céljából. Amikor mi jártunk ott, nyitva volt a helység, mások szerint teljesen esetleges a nyitvatartása.
A füvesítés eredménytelensége jól látható, júliusban, 35 fokban nem lehet füvesíteni, ezt mindenki tudja, még akkor is, ha naponta legalább kétszer locsolnak.
A helyi közösségi médiában a legmegosztóbb mégis a gubók lettek, a Wahorn Róbert által készített térinstallációkban ülni vagy feküdni lehet. Az ellenzők szerint a fából készült alkotások hamar tönkremennek árvízkor, mások attól tartanak, hogy vagy a fiatalság fog benne romantikázni, vagy a helyi hajléktalanok fedezik fel maguknak a gubókat.
Az, hogy miért nem lehetett megvárni a tényleges befejezést, miért tűnt el az átadás után szinte azonnal a röpipálya hálója, és minek épült a látszólag funkciótlan emelvény – amiről szintén hiányoznak a napvitorlák, milyen célt szolgálnak a random heverő farönkök, nem tudni.
Helló strand, helló szennyvíz!
De az egésszel nem lenne valójában akkora baj, ha nem lenne elavult a városi csatornarendszer, melynek következtében minden nagyobb esőzés után a strandtól 100 méterre ömlik a fekália a Dunába. Ez nem új keletű probléma, rendszeresen téma a helyiek között, de aki távolabbról érkezik, ezt nem tudhatja.
A jelenlegi helyzetet a Társaság az Élhető Szentendréért Egyesület videója mutatja:
Ezért a strand is úgy kapott működési engedélyt, hogy ha elindul a szenny, akkor a helyi közterület-felügyelet azonnal megkéri az ott tartózkodókat, hogy fejezzék be a fürdőzést. Az újranyitás akkor lehetséges, hogy ha az ÁNTSZ engedélyt adott rá, a vízminták bevizsgálása után. Ehhez képest jól látszik, hogy a szombati hatalmas eső után, vasárnap sokan fürdenek a Dunában annak ellenére, hogy szombaton biztosan elég sok szennyvíz került oda, ez a vasárnapi özönvízszerű esőzéssel megismétőlődött. A két esős nap rámutatott, hogy a vízelvezetés nem túl sikeres, a frissen elkészült strandon, és a mellette lévő játszótéren áll a víz, ami vélhetően se a friss földnek sem a játékoknak nem tesz jót.
Mit fognak látni a strandolók?
Ha a Duna felé néznek, a Dunát. A másik irányba tekintve azonban feltehetően egy irodaházat, ugyanis a CYEB Energiakereskedő Kft. ide, a szomszédos telekre tervezi új székházát, ami ellen hiába tiltakoztak a szentendrei civilek. A fideszes vezetésű önkormányzat tavaly július 19-én módosította a városi építési szabályzat Makovecz-kaszinó területére vonatkozó passzusait.
Induló képünk és fotógalériánk: a szerző felvételei | Szennyvíz ömlik Szentendrénél a Dunába a százmillióból felújított Postás strand fölött | Július 20-án hivatalosan is átadták a megújult Postás strandot Szentendrén. A bruttó 99,6 millió forintos fejlesztési összegből új játszóeszközök, fitneszpark, napozóágyak, ernyők, homokos plázs, új zuhanyzók, öltözők készültek el. Mindeközben minden nagyobb esőzés után 100 méterrel feljebb ömlik a fekáliás szennyvíz a Dunába. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/07/29/szennyviz-omlik-szentendrenel-a-dunaba-a-szazmilliobol-felujitott-postas-strand-folott/#:~:text=Szennyv%C3%ADz%20%C3%B6mlik%20Szentendr%C3%A9n%C3%A9l%20a%20Dun%C3%A1ba%20a%20sz%C3%A1zmilli%C3%B3b%C3%B3l%20fel%C3%BAj%C3%ADtot | 2019-07-29 02:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Egy háromgyerekes család inkább otthagyta az Erzsébet-programban elnyert kedvezményes nagycsaládos üdülést, mert áldatlan állapotokat találtak a Club Aligában június végén, számoltunk be róla a hétvégén.
Bár a pártállam Bahamájának jelenlegi üzemeltetője visszautasította, hogy áldatlan állapotok volnának, cikkünk megjelenése után rengeteg levelet kaptunk, amikből csak úgy dőlt a panasz. A beszámolók szerint a háromgyerekes családé korántsem egyedi eset, az állapotokat megtapasztalva többen rögtön, vagy 1-2 nap múlva elmentek a szálláshelyről, számosan írtak be a panaszkönyvbe. Ennek alapján érthetetlen, hogy a Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Club Aliga miért írta azt megkeresésünkre, hogy nem tudnak panaszról. A főszervező, az Erzsébet-program a 24.hu kérdéseire továbbra sem válaszolt.
Dohszag, penész, kosz, lepusztult épület és berendezések, hangyák, pókok, szúnyogok, egérürülék – ezekre panaszkodott a legtöbb „szerencsés nyertes”. Akik nem riadtak vissza és maradtak, azok szerint pocsék volt az étel, néha romlott is, s ha volt egy-egy jobb fogás, abból nem jutott mindenkinek. Többen is írták, hogy
ilyen pocsék helyen még nem nyaraltak, főleg nem 210-270 ezer forintért négy éjszakára.
És nem tűnt úgy a levelekből, mintha bármi javult volna júniusról júliusra. Íme egy kis ízelítő a Club Aliga-fílingből.
Kritikán aluli, koszos, igénytelen, szánalmas, kétségbeejtő
Ilyen és hasonló jelzőkkel illették olvasóink a szálláshelyet, hozzátéve, mekkora becsapás ez, hiszen az Erzsébet-program oldalán lévő fotók egészen más képet mutatnak. Lepusztult épületek, málladozó vakolat, szörnyű, koszos szobák – minden levélben visszaköszöntek ezek a fordulatok. Sokakat megvárakoztattak a recepción a hőségben kicsi gyerekekkel, mert az átadás időpontjára nem készültek el a takarítással, de az átvett szobák egy részén nem is látszott, hogy járt ott a takarító.
Némelyek fürdőszobájában állt a víz, más szobák beáztak a viharban. Az épületek ajtóit nem lehetett zárni, egész éjjel nyitva álltak, a lámpák éjjel-nappal égtek a folyosókon, bevonzva bogarak ezreit, amiket aztán a takarítók igyekeztek összeszedni. Egyes szobákban volt szúnyogháló, másokban nem. Sokan emlegették a pókokat, pókhálókat, hangyákat, amik meg is csípték a gyerekeket, de volt, aki az ágyneműtartóban egérürüléket talált, vagy éppen egeret látott.
Akadt, aki a földelt konnektort kereste, de csak falból kilógó vezetékeket talált. Volt törött gyerekkanapé és erkélyüveg is, a vasszerkezetből meg itt-ott mintha ki lett volna harapdálva. Előfordult, hogy a visszaigazoláson szereplő két egybenyíló szobájú apartman helyett két külön szobába akarták elhelyezni a szülőket és a kicsi gyerekeket. Amikor jelezték, hogy a gyerekektől nem szeretnék szétválni, közölték a szülőkkel, hogy nincs más megoldás. A lépcsőházról (hiányzó lámpabúrák, égők, kosz) egy nyolcévesnek az jutott eszébe, horrorfilmet is lehetne forgatni ott.
Olyan beszámolót is kaptunk, amely szerint a szoba tiszta volt, többen mondták el az ágyneműről, törölközőről is ezt, mások viszont ennek éppen az ellenkezőjét tapasztalták. A szőnyeg többnyire a koszos jelzőt kapta, az a padlószőnyegdarab is koszos volt, amelyikkel az egyik előszobában a legalább 1 méter átmérőjű körben kirohadt parkettát igyekeztek elfedni.
Sírva fakadtam, hogy ezt így gyerekekkel hogy
– írta az egyik anya.
A férje csitította, és mivel a gyerekek már nagyon várták a nyaralást, végül maradtak. De a feketeleves csak ezután jött.
Pocsék, ehetetlen, kevés
Több olvasónk is úgy ítélte meg, hogy a legnagyobb disznóságot az étkezéssel követték el ellenük. Az étkezőről azt írták, büdös és nem túl tiszta – beleértve az étkészleteket is –, rengeteg volt a légy, rendszeres a sorban állás, és aki nem volt elég fürge, annak nem jutott az amúgy ritka jobb falatokból. Ki-ki vérmérséklete szerint az ételekről azt állította, hogy a legtöbb ehetetlen volt, akadt, aki egyenesen a moslék szót vagy a „hogyan főzzünk semmiből valamit” fordulatot használta.
A reggelire felkínált pékáru rendre szikkadt volt, a tájékoztatóban jelzett „levesbüfé ebédben” sem volt köszönet, a más Erzsébet-programos szálláshelyeken jelzett két- vagy háromfogásos főétkezés helyett csak beltartalom nélküli levest adtak, esetleg gyümölcsöt mellé, de előfordult, hogy az utóbbi lemaradt. Vacsorára, ha tésztás ételt adtak, azon alig volt feltét. Ha egy-egy alkalommal volt vacsorára rántott vagy sült hús, abból nem jutott mindenkinek, és nem is tudták pótolni. Ha nem ették meg a vendégek a vacsorát, mert nem ízlett, másnap reggelire feltálalták nekik ugyanazt. Rá is kérdeztek, káprázik-e tán a szemük, a vendéglátók pedig nem is értették, mi ezzel a gond.
Többen is panaszkodtak romlott ételre, amit állítólag a konyhafőnök is megerősített, de mást nem tudtak adni helyette.
Akik megengedhették maguknak, máshol ettek, étteremben vagy a strandon, esetleg elmentek a legközelebbi boltba, és ott vettek ételt. Akik nem, azok a beszámolók szerint a teljes panziós étkezés mellett nagyjából éheztek, esetleg a reggelinél elcsent és elraktározott kakaós csigával csillapították éhségüket.
A legjobb vélemény, amit kaptunk, hogy nem voltak csúcsminőségűek az ételek, de mindenki találhatott a fogára valót, még a válogatós gyerekek is.
Mint egy túlélőtábor, olyan volt az egész
– jellemezte egy másik olvasónk a helyzetet. Az üdülő területén lévő hamburgeresek meg a vendégeknek panaszkodtak, hogy a szolgálati kosztban romlott piskótatekercs is előfordult.
A pofátlanság magasiskolája
Az Erzsébet-program a rászorulók üdülési támogatásáról szól elméletileg, amihez az állam bőkezűen hozzájárul: a háromgyerekes család esetében például a négynapos szállásért, teljes ellátásért 220 ezer forintot kapott a szálloda, amiből 202,5 ezer forint az állami támogatás. Egyik olvasónk szerint az Erzsébet-program jó üzlet a lepukkant szállodáknak, mert felveszik a vaskos állami támogatást, és cserébe alig nyújtanak valamit. Hogy közben kifosztják azokat, akik rá vannak szorulva, az nem zavar senkit. Mert pénzbe kerül az odautazás, valamennyi önrészt is kell fizetni, és akik a Club Aligában enni akartak, azoknak még az arra valót is elő kellett teremteni pluszban, holott teljes ellátásra készültek. Íme néhány tömör vélemény: | Ilyen pocsék helyen még nem nyaraltak, főleg nem több mint 200 ezer forintért | Ha nem ették meg a vacsorát, mert nem ízlett, másnap reggelire feltálalták nekik ugyanazt. Újabb élmények a Club Aligáról és az Erzsébet-programról, amellyel főleg a szállásadó járt jól. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2019/07/23/horrorfilm-club-aliga-ehezes/ | 2019-07-23 15:57:00 | true | null | null | 24.hu |
A szocialista Bangóné Borbély Ildikó újra a legfőbb ügyészt kérdezte arról, hol tart a tavalyi csepeli holt lelkek ügyében a nyomozás. Az ellenzéki politikus felidézte, a helyi választási bizottság határozata szerint
23 jelölő szervezetként nyilvántartásba vett párt ajánlóívein szepeltek elhunytak.
Mint írta, a hírek szerint ilyen durva csalásra alig volt példa a tavalyi országgyűlési választáson, a helyi választási bizottság sem hagyhatta szó nélkül: ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a 23 jelölő szervezettel összefüggésbe hozható hamis ajánlások miatt.
Polt Pétertől idén tavasszal Bangóné azt a tájékoztatást adta, hogy az eljárás vizsgálati szakaszában már több embert gyanúsítottként hallgattak ki, okiratokat foglaltak le.
Mivel a választási bizottság feljelentése óta már csaknem másfél év telt el, Bangóné újra rákérdezett, holt tart a büntetőeljárás.
Mi a nyomozás jelenlegi határideje? Mikor várható vádemelés?Milyen egyéb nyomozási cselekményeket végeztek 2019. március 1-je óta a hatóságok?
Polt Péter szerint szerint nyomoznak, de érdemben nem tudni, meddig.
Azt írta, hogy
a választás rendje elleni bűntett és más bűncselekmény miatt a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályán indult nyomozás – vizsgálati szakban – folyamatban van.
A nyomozás törvényes határideje 2020. március 29-e, de
a nyomozás befejezésének időpontja jelenleg nem határozható meg.
Március elseje óta voltak folytatólagos gyanúsítotti kihallgatások, tanúkihallgatások, illetve írásmintákat is vettek fel – közölte a legfőbb ügyész.
Kiemelt kép: 24.hu/Bielik István | Itt tart a csepeli kamupártok holt lelkeinek ügye | A választás rendje elleni bűncselekmény miatt gyanúsítottakat, tanúkat hallgattak ki, okiratokat foglaltak le, írásmintát vettek. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2019/07/25/itt-tart-a-csepeli-kamupartok-holt-lelkeinek-ugye/ | 2019-07-25 17:56:00 | true | null | null | 24.hu |
Polgármestert választanak Andocson vasárnap – ez a címe a legutóbbi hírnek a Tisztességes Választásért Alapítvány honlapján. Március 4-én tették közzé, azóta nem frissült a rovat, a 72 lájkot begyűjtő Facebook-oldalon 2015 óta nincs újdonság. Ennek fényében meglepő, hogy a Magyar Villamos Művek – a lapunk közérdekű adatigénylése nyomán megküldött dokumentum szerint – 20 millió forint támogatást adott az idén a szervezetnek.
Ez a gáláns lépés annak fényében még furcsább, hogy a civil szervezet legutóbbi – nyilvánosan elérhető – beszámolója szerint 2017-ben összesen 200 ezer forint bevételt könyvelhetett el, eredménye pedig 6 ezer forint volt. Igaz, a múlt évben voltak változások a vezetésben, hiszen a kuratóriumi elnök Klinghammer István korábbi felsőoktatási államtitkár, ELTE-rektor lett, ám a 2018-as beszámolókat még nem kellett közzétenni. Az alapítványnak – a saját honlapján megjelent, nyelvi bravúrokkal színezett szöveg szerint – alapküldetése, hogy
a választásokhoz kapcsolódó jogi ismeretek minél szélesebb körben történő interpretálása, a figyelem felhívása a visszaélések megelőzéséért.
A másik fontos feladat a „tisztességes választás üzenetének kiterjesztése a hétköznapi élet szinte minden területére”, hiszen „az emberek az életük minden pillanatában választás előtt állnak, elméleti, és gyakorlati joguk megválasztani a lakóhelyüket, az élelmiszert, amit fogyasztunk az iskolát, ahová a gyermekeinket beíratják. (…) Ezekhez a választási pillanatokhoz azonban sokaknak segítség kell.” Megkerestük az alapítványt, hogy az MVM pénzéből milyen módon szolgálja majd e célokat, ám cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
E humanista programot már 2009 óta igyekszik megvalósítani az alapítvány: a kuratórium elnöke akkor az azóta elhunyt egykori kommunista politikus, Pozsgay Imre volt. Az alapítók között ott volt az immár élen álló Klinghammer, valamint a jelenleg is KDNP-s képviselő, Vejkey Imre. A hírekbe akkor került be a szervezet, amikor a Nemzeti Választási Bizottság tagjává választották Lugossy-Sági Krisztinát, aki a Magyar Narancs cikke szerint az alapítvány titkára volt.
Innen egyenes az út egy kormányközeli labirintusba. Az alapítvány ugyanis a Csalogány u. 12., I. emelet 3. szám alá van bejegyezve. Éppen oda, ahol a Magyar Narancs cikke szerint egy valóságos céggyűjtőhely működik. A Csalogány utcai épület ad otthont – több más kulturális piacon mozgó vállalkozás mellett – a kormánypárti kultúrharcban ismertté vált Szakács Árpád cégeinek. A bonyolult háló egyik kulcsszereplője Horváth-Lugossy Gábor József, akit Kásler Miklós miniszter a 800 millió forintból alapított Magyarságkutató Intézet vezetőjének nevezett ki. A szövevényes cégháló otthona a lakás, amely ezek szerint tisztességes választás a közpénz tízmillióinak.
Amelyekből bőven kapott a Kommentár Alapítvány is. Az MVM-lista élén áll 30 millióval a szervezet, amely kiadja a Békés Márton Terror Háza kutatási igazgató főszerkesztette Kommentár folyóiratot, és minden évben megrendezi a jobboldal nyári „szellemi fesztiválját”, a Tranzitot.
Hasonló nagyságrendű támogatásnak örülhetett a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet (25 millió), a többség azonban maximum pár milliós támogatást kapott az MVM-től az első féléves utalásokat összesítő dokumentum szerint. Kapott pénzt például az értelmi fogyatékosokat segítő Down Alapítvány (6 millió), a Böjte Csaba fémjelezte Dévai Szent Ferenc Alapítvány (4,5 millió). A „jóügyes” támogatások mellett tudományos célokat is favorizált a cég: a Mathias Corvinus Collegium nyári táborára és versenyére kapott pénzt (összesen 900 ezer forintot), a BME diákjai pedig versenyre utazáshoz kaptak segítséget (5 millió forint). Mindezeken kívül meglepő sorok is vannak azért a táblában, hiszen
az első hat hónapban összesen 166 millió forintot „eltámogató” MVM kétmillió forintot szán a Visítástól Vígadásig című nemesgörzsönyi böllérfesztiválra, 200 ezret pedig az orosházi birkózók támogatására.
A Paks II Zrt. viszont egyetemek összesen 26 milliónyi támogatásáról számolt be: a pécsi, a dunaújvárosi, a veszprémi, a miskolci és a debreceni egyetem egyaránt 5 milliót kap, az egyetlen kivétel az egri intézmény, amelynek be kell érnie egy millióval.
A Hungarocontrol több önkormányzatnak utal, kap például a repülőtér érintettségi körzetébe tartozó Zugló és Vecsés. Ezen túl a települések közül első ránézésre nem feltétlenül érthető módon például Bakkonykoppány és Porva is befutott. És persze akadnak szakmai támogatások is, mint például a budaörsi repülőtér vagy a repülőszövetség szponzorálása.
A Magyar Posta összesen 10,45 millió forintot osztott ki, a legnagyobb tétel a Kisebbségekért Pro Minoritate Alapítvány 5 milliója, amelyet egyébként az MVM kiegészít 11 millióval. De például A Füvészkertért Alapítvány is örülhetett 150 ezer forintnak.
Az állami cégektől a január 1. és június 30. között kötött hirdetési, reklám- és támogatási szerződések listáját kértük ki. | 20 millió közpénzzel támogatott az MVM egy 200 ezer forintos alapítványt | Az MVM-től 20 millió forint közpénzt kapott támogatásként a Tisztességes Választásért Alapítvány, amelynek honlapján március 4-i a legutóbbi hír, 2017-es bevétele 200 ezer, eredménye pedig 6 ezer forint volt. Még többet, 30 milliót kasszírozott a Kommentár Alapítvány, amely a Békés Márton főszerkesztette Kommentár folyóiratot adja ki. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2019/07/24/tamogatas-mvm-posta-hungarocontrol/ | 2019-07-24 11:09:00 | true | null | null | 24.hu |
Újabb közpénzes munkához jutott Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos testvére, Mészáros János. Az EU-s közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetmény szerint ezúttal is a Magyar Közútnak dolgozik Pegazus Trade nevű cégével: egy 130 millió forintos keretszerződés nyomán téli kabátokat, 15 millió forintért pedig egyéb téli ruhaneműket szállítanak az állami cégnek.
Legutóbb akkor írtuk Mészáros Jánosról, amikor a birtokunkba került szerződéslistából kiderült, hogy 140 millió forintért szállít hegesztőeszközöket a MÁV Zrt.-nek.
A Magyar Közútnál bejáratott válalkozónak számít, csak az idén elnyert megbízások alapján:
115 millióért szállíthat kantáros nadrágokat.
460 millióért nyári és téli adaptereket.
567 millióért aszfalttömörítő gépeket.
Tavaly a Pegazus Trade-en keresztül Mészáros János tulajdonában lévő bicskei Herceghalom Interat Zrt. futott be győztesként a Magyar Közút két közbeszerzési pályázatán, összesen 510 millió forint értékben.
2018-ban az ifjabb Mészáros-fivér három nagy cége összesen 630,5 millió forintos hasznot termelt tavaly, az üzletember 150 milliós osztalékkal gazdagodott.
Kiemelt képünk illusztráció | 130 millióért vesz téli kabátokat a Magyar Közút Mészáros testvérétől | Újabb közpénzes munkához jutott Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos testvére, Mészáros János. Az EU-s közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetmény szerint ezúttal is a Magyar Közútnak dolgozik Pegazus Trade nevű cégével: egy 130 millió forintos keretszerződés nyomán téli kabátokat, 15 millió forintért pedig egyéb téli ruhaneműket szállítanak az állami cégnek. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2019/07/25/meszaros-janos-magyar-kozut-2/ | 2019-07-25 11:43:00 | true | null | null | 24.hu |
Nem a Club Aliga az egyetlen, ahol cefet körülmények várják az Erzsébet-programban üdülő nagycsaládosokat – derült ki olvasóink változatlanul ömlő leveleiből. Hasonlóan áldatlan állapotokról számoltak be az egyesek által szellemkastélynak gondolt keszthelyi Hullám Hotelban nyaralók, a hévízi Helios Szállóban pedig ugyan jó körülményeket találtak, de megalázó tapasztalatot szereztek az üdülők.
Hurrá nyaralunk! – majd jövőre, vagy két év múlva és nem nyáron
Akadtak a levélírók között olyanok is, akik jó helyet fogtak ki, sőt többen azt írták, hogy kedvelik az Erzsébet-program üdülési lehetőségét, de abban teljes volt az egyetértés, hogy borzasztóan nehézkesen megy a szállásfoglalás. A nagycsaládos Erzsébet-programos pályázók többsége még tavaly nyerte el az üdülést, sőt olvasóink között volt olyan is, aki két éve. Azért csak az idén mentek nyaralni, mert rendkívül nehéz helyet foglalni a rendszerben – magyarázták. A menetrend úgy néz ki, hogy az önrészt/előleget előre be kell fizetni, utána bekerülnek a rendszerbe, kapnak időpontot, hogy mikortól lehet lefoglalni a szállást, de „sorba kell állni” online. A tolongásra jellemző, hogy egyik olvasónk előtt több ezer ember volt, de nem lehetett kilépni, mert akkor újra kell kezdeni a várakozást. Amikor végre sorra kerültek, a rendszer mutatta, hol és mikor van szabad hely, de ekkor vagy tízszer előfordult velük, hogy mire kiválasztották a szállodát, addigra a rendszer kiírta, még sincs ott hely. Hogy egyszerre többen kaptak zöld utat a foglaláshoz, vagy rendszerhiba történt, nem tudja, mindenesetre tavaly februárban három nap nonstop próbálkoztak a szállásfoglalással. Háromgyerekes olvasónk végül tavaly februárban idén áprilisra tudott helyet foglalni.
Nyárra nem volt hely, sem hosszú hétvégére, sem iskolai szünetekre. Vagyis a gyerekeket ki kellett venni az iskolából pár napra, hogy üdülhessenek.
Az Erzsébet-programosok a paraván mögött ebédelnek
A család végül Hévízen kapott szállást, a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotel Heliosban, ahol egyébként rengeteg orosz vendéggel üdültek egyidejűleg. A szállodában a tisztasággal nem volt gond, igaz, mintha legalább 20 éve nem tatarozták volna, a berendezés pedig retro. Ez nem zavarta őket, a gyerekeket viszont az igen, hogy kettejüknek a hepehupás szétnyitható kanapén kellett aludni, a harmadiknak, a kicsinek pedig a franciaágy végébe toltak be egy tábori ágyat. Olvasónknak úgy tűnt, az alapvetően kétágyas szobából csináltak ötágyast, vagyis nem nagycsaládra készültek. De ez is belefért nekik, mert minden más megfelelt.
Az első esti svédasztalos vacsorával elégedettek voltak, és a másnapi reggeli is hasonlóan jól nézett ki. Ebédnél azonban megalázó élményben volt részük: miközben látták, hogy a többi vendég ismét bőséges választékot kapott,
az Erzsébet-programosokat egy paraván mögé tessékelték, ahol menzakosztot szolgáltak fel nekik, kaptak „valami” levest, aztán tésztát gombával és mócsinggal.
Volt, aki a nagycsaládosok közül ott is hagyta az asztalt, annyira leforrázva érezte magát, hogy csóróként félreállították. A vendégek szeparálása minden ebédnél megismétlődött.
Club Aliga-fíling Keszthelyen is
Négygyerekes olvasónk is nehezen tudott szállást foglalni az Erzsébet-program rendszerében, végül a keszthelyi Hotel Hullámba sikerült, hatfős apartmanba, idén június végére.
A helyszínen azonban kiderült, két aprócska szobába akarják őket tenni, egy két- meg egy háromágyasba, külön a szülőket a gyerekektől. Olvasónk közölte, kizárt, hogy a kicsik külön szobában aludjanak, és mutatták a papírt, hogy hatfős apartman szerepel rajta, ennyiért fizettek önrészt. Nem ők voltak az egyetlenek, akik hasonlóan jártak, minden családot két külön szobába raktak. Szerinte emiatt ez a szálloda nem is alkalmas családos üdülésre, kicsi gyerekekkel. Ami legjobban meglepte, hogy a többség nem tiltakozott, beletörődtek, hogy ez jutott nekik.
Olvasónk viszont nem hagyta ennyiben, végül megkapták a hatágyas VIP-szobának kikiáltott helyet. Jellemzése szerint gusztustalan, ócska, régi volt a berendezés, koszos, dohszagú, több évtizedes a padlószőnyeg, szúnyogháló nélküli, alacsony ablakok voltak, amiket a pici gyerekek miatt nem tudtak nyitva hagyni, mert életveszélyes lett volna. Egyik gyermeke minden reggelre csalánkiütéses lett a matractól, ami undorítóan nézett ki. Az ételek minősége is szint alatti volt, egyedül a svédasztalos reggeli felelt meg, a többi étel egyszerűen rossz, nem gyereknek való volt, ebédre például hideg csomagot kaptak – írta. Szerinte
az állam elképesztően túlárazva hatalmas összegeket fizet az Erzsébet-programban Mészároséknak-Tiborczéknak, akiknek a kisujjukat sem kell mozdítaniuk. Nem látszik, hogy költöttek volna a nyilván olcsón megszerzett elavult szállodákra, ahova most simán elszállásolják a nagycsaládosokat, mondván, ezeknek a nyomorultaknak ez is jó lesz, majd hátradőlnek, és ömlik a számlájukra az állami pénz. Családonként pár napra bő 200 ezer forintok.
A helyiek nem is tudták, hogy nyitva a Hullám
A közvetlenül a móló bejáratánál álló hotelről tavaly augusztusban a 444.hu azt írta, hogy rendben üzemel, idén viszont az derült ki, hogy a keszthelyiek nem is sejtik, hogy a Hullám nyitva van. Inkább hajaz szellemkastélyra, mint lakott épületre. Nem is akarták elhinni nekünk, hogy működik, ezért egyiküket megkértük, nézzen be a hotelbe. A recepción azt mondták neki, nem lehet szállást foglalni, tele vannak, csütörtökön lesz turnusváltás, kizárólag az Erzsébet-programra tartják fenn a szálláshelyet, szeptember 5-ig, utána zárva vannak.
Szocreál bútorokat, rendet, tisztaságot látott, de mozgást nem. Kettő kivételével nem voltak nyitva ablakok sehol, a spaletták zárva, az erkélyeken sehol egyetlen szék, sem száradó fürdőruha vagy törölköző, a régi borozóteraszon sincsenek kint asztalok vagy székek. Összesen két embert látott, az egyik fellocsolta a teraszt, a másik a recepciós volt. A hallban ment a tévé, de vendéget nem látott. Valószínűleg a strandon lehettek, mert este jó pár ablakban világos volt.
Ugyanannyit kap a négycsillagos szálloda mint a csillag nélküli
Az Erzsébet-programban kétévente lehet pályázni üdülésre. A Club Aligában pocsék körülmények között nyaralók közül többekről kiderült, hogy rendszeresen pályáznak, és eddig mindig meg voltak elégedve, sőt, volt aki úgy fogalmazott, kifejezetten igényes nyaralásban volt részük. Az egyik anya azt írta, nem akartak Aligára menni, mert a kommentek alapján nem sok jót ígért. Főleg hogy voltak több csillagos, bizalomgerjesztő szállodák is, tiszta, modern szobákkal, rendkívül bő választékú svédasztallal reggel, délben és este, esetenként belső wellnessrészleggel. Egy másik anya szerint azok a szálláshelyek voltak elérhetőek sokáig, ahol az online vélemények lesújtóak voltak, mint a Club Aligáról évek óta. Szerinte így kell mesterségesen telt házat csinálni lepukkant helyeken közpénzből egy jól körülhatárolható magántulajdonosi körnek.
Egyikük megjegyezte, nem tartja fairnek, hogy a négycsillagos szállodához ugyanúgy 180 ezres utalványt kellett volna letenniük a szinte luxus körülményekért, mint a Club Aliga „aludni még talán jó lesz” kategóriájú szállásért, holott a kettő között zongorázni lehetett a különbséget. | A nagycsaládosoknak megteszi a lepusztult szálloda és a paraván mögötti ebéd is | Nem a Club Aliga az egyetlen, ahol cefet körülmények várják az Erzsébet-programban üdülő nagycsaládosokat – derült ki olvasóink változatlanul ömlő leveleiből. Hasonlóan áldatlan állapotokról számoltak be az egyesek által szellemkastélynak gondolt keszthelyi Hullám Hotelban nyaralók, a hévízi Helios Szállóban pedig ugyan jó körülményeket találtak, de megalázó tapasztalatot szereztek az üdülők. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2019/07/27/szellemkastely-nagycsalados-udules-megalazo/ | 2019-07-27 11:59:00 | true | null | null | 24.hu |
Konferencia és kereskedelmi bemutatók szervezésére szakosodott céget alapított GO for Sport Events Kft. néven a Bessenyei István kisebbségi tulajdonában lévő Valton-Sec Kft., a Rókusfavy Pál-féle Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft.-vel és az XTRM Group Kft.-vel, amely a Extreme Rendezvényügynökséget takarja. Az új cég tevékenységi körei közé felvették az előadó-művészetet kiegészítő tevékenységet és a művészeti létesítmények működtetését is, neve azonban inkább a sportrendezvényekre utal – ezen a területen Bessenyei párja, Sarka Kata vállalkozása már megvetette a lábát.
A kormány kedvenc őrző-védő cégeként emlegetett Valtonnál rengeteg állami megbízás és pénz landolt az utóbbi években. A cég tavaly már 7,3 milliárd forintnyi bevételt hozott össze, a tulajdonosok 450 millió forint osztalékot vettek ki belőle.
A Valton kisebbégi tulajdonosa, Bessenyei István 2015-ben alapította meg a Nakama & Partners nevű céget az akkor még Hajdu Péter feleségeként emlegetett Sarka Katával. Bessenyei a tulajdonrészét eladta Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter feleségének, Rogán-Gaál Cecíliának, Sarka Katával való kapcsolata pedig elmélyült: közös címre vannak bejelentve, hivatalosan meg nem erősített információk szerint pedig már össze is házasodtak és közös gyereket vállaltak. A Nakamában jelenleg 51 százalékkal Rogán-Gaál Cecília a többségi tulajdonos.
A Nakamáról az utóbbi hetekben gyakran írtunk: először az derült ki, hogy Rogán-Gaál Cecília megszerezte az évekig sikeresen működő FitBalance-rendezvényeket, majd az is, hogy ezzel körülbelül egy időben ömleni kezdett az állami pénz a FitBalance-hoz. A K-Monitor eddig 273 millió forint állami szponzorációt talált a sportrendezvényeknél, de még százmilliós nagyságrendben lehetnek eddig ismeretlen szerződések, mivel a Kommunikációs Hivatal a lap gyanúja szerint nem bontotta ki az igazság minden részletét az adatigénylésükre küldött válaszban. Az sem világos, hogy a rendezvények tulajdonjogilag hogyan kapcsolódnak a Sarka-Rogán pároshoz.
Sarka Katának és a propagandaminiszter feleségének van egy másik közös vállalkozása, ugyanis ahogyan Bessenyei István, úgy párja is fejest ugrott a média világába. Sarka és Rogán-Gaál Cecília tavaly decemberben alapították meg a Top News Hungary Kft.-t, amellyel megvásárolták a TWN.hu nevű bulvároldalt. Bessenyei 2017 júliusában vette meg a Femcafét kiadó Netrise Hugary Kft.-t, tavaly 295-szörösére növelte a cég nyereségét. | Sarka Kata párja is beszáll a sportrendezvénybizniszbe | Konferencia és kereskedelmi bemutatók szervezésére szakosodott céget alapított GO for Sport Events Kft. néven a Bessenyei István kisebbségi tulajdonában lévő Valton-Sec Kft., a Rókusfavy Pál-féle Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft.-vel és az XTRM Group Kft.-vel, amely a Extreme Rendezvényügynökséget takarja. Az új cég tevékenységi körei közé felvették az előadó-művészetet kiegészítő tevékenységet és a művészeti létesítmények működtetését is, neve azonban inkább a sportrendezvényekre utal – ezen a területen Bessenyei párja, Sarka Kata vállalkozása már megvetette a lábát. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2019/07/26/sarka-bessenyei-cege/ | 2019-07-26 13:06:00 | true | null | null | 24.hu |
Közel 400 millió forintos összeget kellett bírósági letétbe helyeznie a kisvárdai önkormányzatnak a helyi focistadion miatt indult perben, de a város nem hajlandó egyezkedni. A 24.hu információja szerint a stadionberuházás fővállalkozója, a Penta Industry Kft. az eljárással párhuzamosan többször is felajánlotta, hogy tárgyaljanak a vitatott pénzekről, de az önkormányzat ezt visszautasította. A Penta Industry által kezdeményezett bírósági perben a héten újabb tárgyalást tartottak.
A stadiont tavaly nyáron átadták ugyan, de az építőcéget a beruházás lezárása előtt kirúgták a területről, és nem fizették ki a 2,4 milliárdos keret utolsó részletét, így számos alvállalkozó mind a mai napig hiába várja a pénzét.
A létesítmény építési költségeit a központi költségvetésből támogatta az állam. Az elhúzódó pereskedés azonban pont emiatt hozhatja nehéz helyzetbe a várost. A bírósági letétre ugyanis már a stadionra kapott állami támogatás sem volt elég. A maradék 243 millió forintot a működési célú tartalékból kellett kipótolni 155 millióval, decemberre ugyanis le kell zárni a stadion elszámolását.
Kiemelt kép: Czeglédi Zsolt / MTI | Kisvárda nem egyezkedik a futballstadion építőjével | Közel 400 millió forintos összeget kellett bírósági letétbe helyeznie a kisvárdai önkormányzatnak a helyi focistadion miatt indult perben, de a város nem hajlandó egyezkedni. A 24.hu információja szerint a stadionberuházás fővállalkozója, a Penta Industry Kft. az eljárással párhuzamosan többször is felajánlotta, hogy tárgyaljanak a vitatott pénzekről, de az önkormányzat ezt visszautasította. A Penta Industry által kezdeményezett bírósági perben a héten újabb tárgyalást tartottak. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2019/07/26/kisvarda-nem-egyezkedik-a-futballstadion-epitojevel/ | 2019-07-26 15:42:00 | true | null | null | 24.hu |
Újabb zsíros üzletet csípett meg a pár hónappal ezelőttig még leginkább Mészáros Lőrinc üzlettársaként ismert, azóta viszont egyre inkább a reflektorfénybe előmasírozó Jászai Gellért informatikai cége, a 4iG. A vállalat a T-Systems Magyarország Zrt.-vel közös konzorciuma nyerte meg a KTI Közlekedéstudományi Intézet által Helyközi Közösségi Közlekedési Információs Rendszer (HKIR) kivitelezésére kiírt pályázatot, áll a 4iG csütörtöki közleményében.
A 4iG egyébként nemrég jelentette be, hogy - a kis hal lenyeli a nagy halat felállásban - megveszi a T-Systemset, de a papírmunka lezárása valószínűleg az év végéig húzódik - ez viszont csak formaság, szóval mondhatjuk, hogy a cég önmagával alapított konzorciumot.
A közlekedés informatikai rendszer (melynek része az elektronikus jegyértékesítés, az integrált menetrendi rendszer és az elektronikus ügyfélszolgálat is) várhatóan 2020 végére épül ki, és
nettó 11,15 milliárd forintból valósul meg.
A projektben összehangolják majd a helyközi közösségi járatok – MÁV, Volán - működését és jegyértékesítés rendszerét. A szolgáltatások versenyképességét valós idejű, interneten és mobiltelefonon is elérhető utastájékoztatás segíti majd.
A konzorcium a komplex rendszer kialakítása mellett 25 érintőképernyős és vandál-biztos kültéri jegykiadó automatát kell, hogy rendszerbe állítson, további 5300 autóbuszt kell felszerelnie jegykiadó és jegyellenőrzési funkcióval rendelkező fedélzeti számítógéppel (OBU), be kell szerezniük a szükséges hardvereket, valamint szofterlicenceket, és el kell látniuk a szofverfejlesztési szolgáltatásokat.
A Mészáros-közeli 4iG az új magyar sikercég. Ezeknek tapsolhattak az elmúlt hetekben: | 11 milliárdos melót nyert meg Jászai Gellért 4iG-je és a T-Systems | Feladatuk a MÁV és a Volán társaságok e-jegy rendszerének kiépítése.
A közlekedés informatikai rendszer (melynek része az elektronikus jegyértékesítés, az integrált menetrendi rendszer és az elektronikus ügyfélszolgálat is) várhatóan 2020 végére épül ki, és nettó 11,15 milliárd forintból valósul meg.
A Mészáros-közeli 4iG az új magyar sikercég. Ezeknek tapsolhattak az elmúlt hetekben:
1,9 milliárdos munka a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalnak
19 milliárdos munka a BKV-nak
2,7 milliárdos munka az MVM-csoporthoz tartozó MVMI Informatikai Zrt.-nek | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/11-milliardos-melot-nyert-meg-jaszai-gellert-4ig-je-es-a-t-systems.html | 2019-07-25 09:20:00 | true | null | null | mfor.hu |
Audi;ORFK;beszerzés;Áder János;golyóálló;
2019-08-01 07:00:00
Golyóálló leplekkel védhetik Ádert: furcsa beszerzések a Készenléti Rendőrségnél
Budaörsi ikerházat, limuzin osztályú Audi A3-asokat, de húsz lövedékálló lepelt is beszereztek a rendőrök, több mint 8 milliárd forint sorsát mutatja be egy nyúlfarknyi lista.
Modern, kétszintes otthon – egy ikerház fele – épül Budaörs egyik felkapottabb városrészében, nem messze a Kamaraerdőtől, udvarát a NER-korszak divatjának megfelelően mintás térkő borítja.
A Szalonka utcai ház szinte már kulcsra kész, azt azonban a körülötte serénykedő munkások sem tudják, ki költözik majd ide. „Talán a fővállalkozó megmondja” - mutat egyikük egy német rendszámú, E-osztályos Mercedes felé, a luxusautó azonban fél percig sem marad, elrobog az építkezésről.
Az állam vette, egy rendőri vezető használhatja
A beruházás a helyieken kívül talán senkinek sem szúrna szemet; mi is csak az Országos Rendőr-főkapitányság egyik nyilvános szerződéslistáján vettük észre, hogy valami készül itt, mivel a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. közel 75 millió forintért vásárolt ingatlant az utcában, a tulajdonjogokat pedig az ORFK gyakorolja.
Hogy miért van szükség a házra, azt a rendőrségi dokumentum nem részletezi – egy utcabéli asszony viszont tudni véli, hogy szolgálati lakásról van szó. „Valami rendőri középvezető költözik ide vidékről, ezért a nagy felhajtás” - mondja lebiggyesztett szájjal. Ő egyébként az egyetlen, aki készséggel nyilatkozik az ingatlanról: a kérdés hallatán gyorsan csukódnak az ajtók, a ház közelében lakók sem tudnak semmiről.
A szerződéslistáról egyébként nem derül ki egyértelműben, hogy a megvásárolt ingatlanban egy vagy több lakást létesítenek.
Kell még száz Audi A3-as is, jó lesz az valamire
Az említett szerződéslistán pedig közel sem ez az egyetlen érdekes tétel: a Készenléti Rendőrség a felsorolás alapján újabb nagy autóbeszerzésre is készül, a beszállító pedig nem meglepő módon ezúttal is az állami beszerzéseken rendszeresen taroló Porsche Hungária Kft. lesz.
A rendőrség idén április és november között 450 Škoda Octaviát vásárolna, további 450 darabot pedig 2019 és 2024 között lízingelne a Porsche Hungáriától és a Porsche Lízing Szolgáltató Kft.-től. Mindkét beszerzésre ötéves szervíszolgáltatást is megrendeltek; az Octaviákért pedig öt év alatt összesen 3,89 milliárdot fizetnének.
A talpas járőrök mellett persze gondoltak a vezetőkre is: rendeltek további száz Audi A3 Limo Basis 35 TFSI-t is, ugyanilyen megoszlásban, vagyis 50 autót november végéig, 50-et pedig 2024-ig vásárolnak, illetve lízingelnek a Porsche cégeitől. Utóbbi összesen 429,4 millióba kerül.
Nem egyértelmű, hogy az új Audik és Škodák beszerzésére miért van szükség, hiszen a rendőrség már 2017-ben legalább 37 milliárd forintot költött új autókra – közöttük kétszáz Audi 3-as és több mint 1100 Škodát is vásároltak – tavaly pedig újabb 526 jármű került az állományba.
Gránátálló lepleket is vettek
De nem csak új Audikra van égető szükség a Készenléti Rendőrségnél: a lista valószínűleg legérdekesebb eleme a 12, 2 millió forintért vásárolt 20 darab lövedékálló lepel, amit augusztus közepéig szállíthat le az ezzel megbízott, az árut külföldről importáló Tactical Kft. Mint a cégtől megtudtuk, ez olyan, a megrendelő igényei szerint szabott rugalmas lepelféle, ami 9 milliméteres lövedék és gránáttámadás ellen is megvédi hordozóját.
A lepelt köpenyként is lehet viselni, de általánosabb, hogy egyfajta ruganyos falként használják kiemelt személyek védelménél – mondta kérdésünkre a Kft. egyik munkatársa.
Mivel az Áder János védelmét ellátó Köztársasági Elnöki Őrség (KEŐ) is a készenlétiekhez tartozik, valószínűsíthető, hogy az elnök testőrgárdája is kap a golyóálló szövetből. A biztonság azonban sokba kerül – a rendőrség darabonként 612 ezer forintot fizet a leplekért – ráadásul az árucikk élettartama is korlátozott, 5-10 évenként újat kell venni belőlük.
A beszerzések sora pedig itt nem ér véget: a készenlétisek 787 millió forintos egyedi szerződést kötöttek „ESC támogatás és MS migráció” kóddal az informatikai fejlesztésekkel foglalkozó WSH Kft.-vel, 2022-ig szerény 1, 9 milliárd forintért rendeltek helikoptereken használható hőkamerás kutatórendszereket a Fly4 Less Kft.-től, és a Nemzeti Infokommunikációs Zrt. is kapott tőlük egy 1,1 milliárdos informatikai megbízást.
– és amiket csak célirányos kereséssel lehet megtalálni a police.hu szerződéseket tartalmazó aloldalán. Itt egyébként érdemes böngészni, hiszen innen tudtuk meg mi is, hogy a BRFK ingatlant bérel az Orbánt magángépen reptető nagyvállalkozótól, Garancsi Istvántól.
Nagy tenderek és kisrendőrök
Az üggyel kapcsolatban megkerestük az érintetteket. A rendőrségtől elsősorban azt szerettük volna tudni, miért vásárolnak budaörsi szolgálati lakást, lízingelnek és vesznek újabb Skodákat és Audikat,mennyire indokolt ez akkor, amikor az alacsony bérek és megbecsültség miatt sosem látott létszámhiány állt elő a rendőrségnél, szakszervezeti adatok szerint tavaly kétezren hagyták el az állományt.
Az ORFK több napja nem reagál levelünkre, ám volt cég, ahol a nyári leállás miatt kérték türelmünket, és választ ígértek. A hőkamerák beszerzésével megbízott Fly4Less Kft. valóban válaszolt is a megkeresésre, igaz, az okos lány módján: Oletics Imre ügyvezető sietett megnyugtatni minket, hogy vállalatuk 15 éve működik, helikoptereikkel 11 ezer órát repültek balesetmentesen, és 8 éve használnak, forgalmaznak helikopterre szerelhető felderítő berendezéseket.
Azt azonban, hogy az említett 1,9 milliárd forintért hány helikoptert látnak el hőkamerás kutatórendszerrel, Oletics nem árulta el: a rendőrségi pályázat besorolására, státuszára hivatkozva zárkózott el az ezt firtató kérdésektől. | Golyóálló leplekkel védhetik Ádert: furcsa beszerzések a Készenléti Rendőrségnél | Budaörsi ikerházat, limuzin osztályú Audi A3-asokat, de húsz lövedékálló lepelt is beszereztek a rendőrök, több mint 8 milliárd forint sorsát mutatja be egy nyúlfarknyi lista. | null | 1 | https://nepszava.hu/3044994_golyoallo-leplekkel-vedhetik-adert-furcsa-beszerzesek-a-keszenleti-rendorsegnel | 2019-08-01 09:00:00 | true | null | null | Népszava |
Felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette miatt vádat emelt a Fővárosi Főügyészség Gyárfás Tamás ellen Fenyő János 1998-as meggyilkolása miatt.
A vádhatóság erről szóló közleménye szerint Gyárfás Tamás és Fenyő János – mint a harminc évvel ezelőtti időszak két meghatározó jelentőségű médiavállalkozója – között az 1990-es évek közepétől üzleti vita, hatalmi harc és ezekből fakadóan erős személyes ellentét alakult ki.
Gyárfás Tamás ezért 1997-ben elhatározta, hogy a játszma végleges lezárása érdekében megöleti a sértettet. Meg is bízta az éjszakai élet egyik ismert emberét a gyilkossággal, aki átvett 6 milliós előleget, ám a gyilkosságot nem hajtotta végre.
Ezt
követően került képbe Portik Tamás, aki elfogadta a megbízást
és – az emiatt időközben már jogerősen elítélt – Jozef
Rohacot vette rá a gyilkosságra.
Rohac
1998. február 11-én a késő délutáni órákban
a II. kerület, Margit utcán a piros lámpánál, a gépkocsijában
várakozó sértetthez lépett, és egy gépfegyverrel kivégezte. | Vádat emeltek Gyárfás Tamás ellen | null | 1 | https://magyarhang.org/belfold/2019/07/30/vadat-emeltek-gyarfas-tamas-ellen/ | 2019-07-30 11:27:00 | true | null | null | Magyar Hang |
|
Sikerült beazonosítania Hadházy Ákosnak azt a két állami szervet, amelyeken keresztül bemutatták az amerikai hatóságok a Microsoft korrupciós botrányát. A politikus ráadásul két belügyi szervet talált: az Országos Rendőr-főkapitányságot (ORFK), illetve a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltatót (NISZ).
Mint ismert, az amerikai igazságügyi minisztérium és a tőzsdefelügyelet eljárást indított a Microsoft ellen korrupciógyanús ügyletek miatt, amiket a cég 2013–14 környékén ütött nyélbe Magyarországon. A Microsoft Magyarország el is ismerte, hogy 2013-tól 2015-ig „egy vezető tisztviselője és több alkalmazottja részt vett” egy manipulált beszerzésekre és vesztegetésekre épülő ügyben. A cég peren kívüli egyezséget kötött az amerikai igazságügyi minisztériummal és 8,8 millió dollár (2,6 milliárd forint) bírságot fizetett.
Security Check Required
Hadházy Ákos felidézte, hogy az amerikai jelentésben két példa is szerepelt és bár neveket nem említettek, a szerződések időpontja és összege alapján meg lehet azokat találni.
A NISZ Zrt. 5 millió forintnál nagyobb értékű szerződéseinek listáján a „működés” sor alatt egyértelműen beazonosítható az amerikai jelentésben is szereplő szerződés. – Ez azért nagyon durva, mert ez az állami cég Magyarország egyik vezető informatikai társasága, 63 milliárdos forgalommal és 1600 alkalmazottal – írta a politikus, hozzátéve, hogy ők számolták a Soros-konzultációra érkezett válaszokat is.
Ennél is bizarrabbnak nevezete az ORFK szerződését, amelyet közvetett információk alapján azonosított be, mivel a rendőr-főkapitányság honlapjáról pont annak az időszaknak a szerződései hiányoznak, amikor a Microsoft-beszerzés történhetett. Egy korábbi napi.hu cikk azonban konkrétan leírja a szerződés adatait, ami egyértelműen megegyezik az amerikai igazságügy által közölt adatokkal. A közvetítő cég mindkét esetben a Humansoft Kft. volt, amely busás haszonra tett szert.
Lapunk is beszámolt arról, hogy a korrupciós ügy a hatóságok szerint hogyan is zajlott. Az állam meghirdetett közbeszerzéseket, ám azokon nem a Microsoft, hanem közvetítő cégek indultak. Miután nagy összegekről volt szó, a Microsoft kedvezményt adott, ám a közvetítő cégek mégsem az alacsonyabb, hanem a teljes áron adták tovább a termékeket az államnak. Az ügy kirobbanása után a Microsoft Magyarországtól elbocsátottak több vezető munkatársat, egyiküket, Sagyibo Viktort később egy időre kormányzati szerepkörbe emelték. Emellett azonnal szerződést bontottak három közvetítő céggel.
Az egész ügy a kormányfő környezetét is kínosan érintheti, a botrányt elsőként megszellőztető Wall Street Journal szerint ugyanis minden 2012-ben kezdődött egy találkozóval Orbán Viktor és a Microsoft egyik akkori igazgatója, Kevin Turner között. | Hadházy: A magyar rendőrség is érintett a Microsoft-botrányban | null | 1 | https://hang.hu/belfold/hadhazy-a-magyar-rendorseg-is-erintett-a-microsoft-botranyban-106570 | 2019-07-30 15:47:00 | true | null | null | Magyar Hang |
|
A Csongrád Megyei Főügyészség kedden közölte, az ügyészségi fellebbezésnek helyt adva a táblabíróság a Czeglédy Csaba ellen indult eljárás lefolytatására utasította a Szegedi Törvényszéket.
A Gyurcsány Ferenc ügyvédje által vezetett Human Operator Zrt.-hez kapcsolódó bűnszervezet ügyében februárban emeltek vádat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 21 terhelttel szemben.
Czeglédy Csaba a Gyurcsány-párt, a DK európai parlamenti képviselőjelöltje volt, ezért mentelmi jog illette meg. A politikus mentelmi jogát a Nemzeti Választási Bizottság fenntartotta, ezért a bíróság május 9-én megszüntette az ellene indult büntetőeljárást. A döntés ellen a főügyészség fellebbezést jelentett be.
Az ítélőtábla nem osztotta a törvényszék álláspontját, mely szerint a bíróság előtti büntetőeljárás megszüntetését követően az érintett személlyel szemben a bíróság előtt nincs olyan ügy, amelynek a folytatása elrendelhető lenne, és így a bíróságnak nincs kötelezettsége az eljárás folytatásának elrendelésére.
A táblabíróság végzése szerint a Csongrád Megyei Főügyészség vádirata nem hiányos, az előírt törvényi elemeket tartalmazza, ezért elbírálásra alkalmas. A bíróság kötelessége a vád tárgyává tett valamennyi cselekményről érdemi döntést hozni, ha nincs eljárási akadálya a büntetőeljárás lefolytatásának. Ha az eljárási akadály megszűnése után az ügyészség indítványt tesz a büntetőeljárás lefolytatására, akkor a bíróságnak a vádról határoznia kell.
Az ítélőtábla álláspontja szerint az eljárás lefolytatásához szükséges ügyészi indítvány megérkezett, ebben az ügyészség megjelölte, mely vádirat alapján kéri az eljárás lefolytatását. Ez az indítvány - mivel a speciális akadály megszűnt - lehetővé teszi a már benyújtott vád alapján az eljárás lefolytatását.
A táblabíróság döntött két vádlott védőjének fellebbezéséről is, melyben az ügy áthelyezését kérték a Szombathelyi Törvényszékhez. Az ítélőtábla osztotta a törvényszék álláspontját, mely szerint az ügyészség mérlegelési körébe tartozik, hogy a terhelt vagy a sértett lakcímének, illetve tényleges tartózkodási helyének figyelembevételével mely, egyébként hatáskörrel rendelkező bíróság előtt nyújtja be a vádat és kéri az eljárás lefolytatását. A vádlottak közül négyen is a Szegedi Törvényszék illetékességi területén laknak, így az elsőfokú bíróság nem tévedett, amikor megállapította, hogy illetékessége fennáll.
A Human Operator Zrt. ügyében készült vádirat szerint a 2011-től működő bűnszervezet célja a döntően diákmunkaerő-közvetítéssel foglalkozó cég áfafizetési kötelezettségének csökkentése, valamint a diákmunkához kapcsolódó más közterhek, így a személyi jövedelemadó megfizetése alóli mentesülés volt. A vád szerint a bűnszervezet 6,215 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek. | Szegedi Ítélőtábla: Lefolytatható a Czeglédy Csaba elleni eljárás | A mentelmi jog megszűnését követően lefolytatható a Czeglédy Csaba elleni eljárás - tájékoztatta szerdán az MTI-t a Szegedi Ítélőtábla, amely jogerős döntésével elutasította azokat a védői indítványokat is, melyekben az ügy áthelyezését kérték a Szombathelyi Törvényszékhez. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2019/07/szegedi-itelotabla-a-mentelmi-jog-megszuneset-kovetoen-lefolytathato-a-czegledy-csaba-elleni-eljaras | 2019-07-31 12:55:00 | true | null | null | Origo |
A Narancs.hu még június közepén elfogott egy, a Fidesz választókerületi elnökeihez és alapszervezeteihez küldött levelet. Ebben a dokumentumban Kubatov Gábor pártigazgató, alelnök még a május végi EP-választás előtt vázolta az elkövetkezendő hetek teendőit, utasításokat adott a választókerületi elnököknek és tagszervezeteknek.
Ebben a levélben Kubatov nyomatékosan felhívta a figyelmet, hogy a Fidesz országos választmányának korábbi döntése alapján a 2019-es őszi önkormányzati választáson a jelöltállításnál csak olyanok jöhetnek szóba, akik: „feddhetetlen előéletűek, erkölcsi-etikai szempontból kikezdhetetlenek”, akiket „a közösség megbecsült tagjaiként” tartanak számon helyben és kizárólag olyanok indíthatók az őszi helyhatósági választáson, akik „korábbi munkájuk kapcsán megbecsülést vívtak ki a közösség körében.”
Kubatov kiskátéja csak írott malaszt?
Simonka és Mokán hogyan fér bele?
Amikor ez a levél körbement, összeszedtük, hogy kik azok, akiktől már rég búcsút kellett volna intenie a pártnak. Nem világos, ugyanis, hogyan fér bele ebbe a kritériumrendszerbe Simonka György dél-békési fideszes országgyűlési képviselő, hiszen őt bűnszervezetben különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással és legalább 1,4 milliárd forintos károkozással a gyanúsítják. Ilyen súlyos üggyel a rendszerváltás óta eltelt három évtizedben nem hoztak összefüggésbe egyetlen magyar politikust sem.
A Narancs.hu június végén, a párt Békés megyei tisztújítása után újabb kérdéseket tett fel a Fidesznek. Ugyanis a viharsarki választmány egyik alelnökének azt a Mokán István sarkadi polgármestert választották meg, akit a Gyulai Törvényszék 2015 áprilisában költségvetési csalás miatt jogerősen elmarasztalt és hárommillió forint pénzbüntetésre ítélt.
Mokán: nem feddhetetlen előéletű, mégis...
Fotó: sarkad.hu
Az ügy lényege, hogy Mokán István élettársa több éven keresztül jogtalanul lakásfenntartási támogatásban részesült és egy éven keresztül, ugyancsak jogtalanul, kapott gyermekvédelmi kedvezményt.
Az országgyűlési képviselőhöz fordultunk
A Magyar Narancs legutóbbi, 2019. július 18-i számában elsőként számoltunk be arról, hogy a Békés megyei Méhkerék fideszes polgármester-asszonyát, Tát Margitot a Gyulai Járási Ügyészség egy bűnmegelőzési program forrásainak eltűnése és meg nem valósítása miatt jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással vádolja.
A történtek miatt pénteken írásban fordultunk Kovács Józsefhez, Békés megye 2. számú egyéni választókerülete fideszes országgyűlési képviselőjéhez. Egyrészt azért, mert választókerületi elnökként ő is címzettje volt a fentebb említett Kubatov-féle levélnek. Azt kérdeztük tőle, hogy ennek ellenére miként lehet a Fidesz színeiben polgármesterjelölt Tát Margit 2019 októberében Méhkeréken?
A kötelezően lelkes fideszes...
Fotó: fidesz.hu
Miért támogatja?
Másrészt azt is tudakoltuk, ha hosszabb ideje tudomása volt a méhkeréki ügyben folyó nyomozásról, akkor miért támogatta, hogy Tát a kormánypárt színeiben újrainduljon a helyhatósági választáson?
A Narancs.hu nem kapott választ Kovács Józseftől a feltett kérdésekre, holott a Facebook Messenger-levelezőrendszerén látszik, hogy a neki elküldött levelet ő vagy egy ezzel megbízott munkatársa még péntek délben látta, elolvasta.
Rugalmas elszakadás
Sőt, pontos információi lehetnek még Tát hogylétéről is, hiszen július 19-én, péntek délután egy 15 millió forintban került sportparkot avattak Méhkeréken. Erről az eseményről nem csak a megyei hírportál, a beol.hu, hanem közéleti Facebook-oldalán Kovács József is beszámolt. Ám úgy fest, a parlamenti képviselő már nem örül annak, hogy a polgármesterrel kell mutatkoznia: a sok ott készített fotó egyikén sem látszik a fideszes parlamenti képviselő és a kormánypárti polgármester közelről. Egyetlen egy felvétel van, amelyen távolról és gyakorlatilag nem, vagy alig felismerhetően mindketten ott vannak.
Kovács József elment Méhkerékre, de hol van a fotókról Tát?
Fotó: Kovács József/Facebook.com
Ez felfogható annak is, hogy ha óvatosan is, megkezdte a rugalmas elszakadást a fideszes országgyűlési képviselő a súlyos költségvetési csalással megvádolt, pártjához és választókerületéhez tartozó faluvezetőtől. | Még Kubatov parancsa sem számít: a költségvetési csalás a Fideszben nem bűn | Kubatov Gábor nemrég azt írta a Fidesz választókerületi elnökeinek: csak feddhetetlen előéletű, erkölcsileg kikezdhetetlen jelöltek indítsanak az őszi választáson. Ennek ellentmond, hogy az ügyészség megvádolta méhkeréki fideszes polgármestert újraindítják. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/hiaba-a-kubatov-parancsa-koltsegvetesi-csalassal-vadolt-fideszes-a-polgarmesterjeloltet-inditanak-mehkereken-121571 | 2018-07-22 06:06:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Másfél milliárdos befizetéssel próbálta javítani a Fradi focicsapatát működtető vállalat, az FTC Labdarúgó Zrt. katasztrofális tőkehelyzetét a tulajdonos sportegyesület. Ezzel a cégnél fél éven belül másodszor emeltek tőkét, úgy, hogy a részvényeket azok névértékének százötvenezerszeresén (!) jegyezték le.
A túlárazott részvényeket minden esetben a túlnyomórészt állami forrásokból élő Ferencvárosi Torna Club (FTC) vette meg, így juttatva közvetett állami támogatáshoz az amúgy is a legtöbb pénzből gazdálkodó magyar focicsapatot.
A Fradi tulajdonosi háttere azért ilyen bonyolult, mert itthon magasabb ligákban csak olyan focicsapatok indulhatnak, amelyek mögött egy gazdasági társaság áll. A Fradi együttesét az az FTC Labdarúgó Zrt. tartja fenn, amelynek a korábbi években kaotikusan alakult a tulajdonosi struktúrája, 2011 vége óta azonban az FTC egyesületé a vállalat 99,99 százaléka*A maradék tulajdonhányad a korábbi tulajdonos Várszegi Gábor érdekeltségébe tartozó Fotexé..
Az FTC pedig elég jószándékú tulajdonos: ha a Zrt. valamiért megszorul, mindig komoly tőkeinjekcióval segítik ki. Ez történt most is. Az előző üzleti évben ugyanis a vállalat bevételei némi meglepetésre látványosan visszaestek, miközben a kiadásokon nem tudott (vagy ami valószínűbb, nem is akart) faragni a cég. Ennek eredményeként a 2018-as esztendőt 1,3 milliárd forintot is meghaladó veszteséggel zárták.
Ez önmagában még nem lett volna probléma, ha az FTC Labdarúgó Zrt.-nek lett volna tartaléka, de nem volt. Így a vállalat saját tőkéje is negatívba fordult, ami több okból is problémás. Egyrészt tartósan ilyen állapot a jogszabályok szerint egyetlen magyar cégnél sem állhat fenn, de ez – különösen egy labdarúgócsapatot működtető cégnél – ritkán vezet azonnal lépésekhez. Az azonban már igen, ha
a magyar vagy az európai szövetség emiatt nem engedi elindulni valamelyik ligában.
Márpedig elvileg negatív saját tőkével nem igazán kaphatott volna indulási jogot a csapat sem itthon, sem a nemzetközi kupákban, így lépni kellett*Az MLSZ előírásai szerint elvileg két egymást követő évben nem lehet negatív a saját tőke, az UEFA szabályai pedig különböző intézkedéseket írnak elő ilyen esetben, tehát a Fradi akár húzhatta is volna az időt, de valószínűleg ez elég kockázatos taktika lett volna..
A társaság vezetése ennek megfelelően már az éves rendes közgyűlésén határozott arról, hogy tőkét emelnek a cégben. Ehhez négy héttel későbbre újabb közgyűlést hívtak össze, és itt döntöttek róla, hogy az FTC tíz darab ezer forint névértékű részvényt vásárol összesen 1,5 milliárd forintért. A pénz hat nap múlva meg is érkezett, amit onnan lehet tudni, hogy a cégbírósági iratokhoz az utalási bizonylatot is csatolták.
Bár az bevett gyakorlat, hogy egy céget úgy juttatnak forráshoz, hogy részvényeit jóval a névérték felett jegyzik le, az FTC esete így is elég extrém. Ez ugyanis – ahogy erről korábban már írtunk – valamivel több mint háromezer milliárd forintra értékeli a vállalatot, ami alapján a magyar bajnok többet ér, mint a Manchester United, a Real Madrid és a Barcelona együtt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÍme, a világ legértékesebb sportvállalkozása, a Ferencvárosi Labdarúgó Zrt.A Fradi focicsapatát többre értékelték, mint amennyit az MU, a Real Madrid és a Barcelona együtt ér. A paksi orosz hitelt pont ki lehetne fizetni ennyi pénzből.
Mindenesetre a komoly tőkeinjekcióval sikerült elérni, hogy az FTC Labdarúgó Zrt. saját tőkéje pozitívba forduljon. Más kérdés, hogy a módszer, amivel feltőkésítették a vállalatot legalább annyira nem felel meg az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) előírásainak, mint a negatív saját tőke. Az UEFA elvárásai szerint ugyanis a csapatoknak nagyjából annyit kellene költeniük, amennyi pénzt a piacról össze tudnak szedni, azaz tartósan nem támaszkodhatnának tulajdonosaik forrásaira.
A Fradi viszont tartósan ezt teszi, azaz többet költ, mint amennyi bevétele van. A korábbi években többször is emeltek így tőkét a Zrt.-ben, amely összesen közel 5 milliárd forintnyi forráshoz jutott így*Ez csak részben volt pénzbeli hozzájárulás, 2,8 milliárd forintot valamilyen más módon pakoltak be a cégbe..
Az már csak hab a tortán, hogy a pénz minden esetben az FTC-től érkezett, amely jelentős részben állami támogatásokból él. A 2018-as beszámolóban például 35 oldalon keresztül sorolják a támogatásokat, és ugyan az eredmény-kimutatásban csak szűk 1,8 milliárdnyi támogatásról adtak számot valójában ennél jóval többet ítéltek meg nekik*Igaz ennek nagy részét nem 2018-ban használták fel.. | Másfél milliárddal még megkínálták a Fradit az európai kuparajt előtt | A focicsapatot működtető cégben fél éven belül másodszor emeltek tőkét, úgy, hogy a részvényeket azok névértékének százötvenezerszeresén jegyezték le. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20190730/masfel-milliarddal-meg-megkinaltak-a-fradit-az-europai-kuparajt-elott/ | 2018-07-30 13:47:00 | true | null | null | G7 |
Az innovációs miniszter Palkovics László kitüntetett figyelemmel követi a zalai tesztpálya építését. Ez pénzben is megnyilvánul, mivel drágább lesz a pálya, mint az állítólag költségtakarékossági okokból megszüntetett MTA-kutatóhálózat éves költségvetése. Orbán Viktor miniszterelnök nem csak büszkén tesztelte a tesztpályát, de azt is mondta, hogy Zalaegerszeg az állami beruházás miatt felkerült az európai autóipar térképére.
De vajon tényleg ilyen az, ahogyan a fejlesztő állam mintaprojektjének ki kell néznie? Megnéztük a projekt részleteit és a hasonló nyugat-európai eseteket, és hajmeresztő dolgokat találtunk. Félő, hogy a zalai beruházás hatékonysága leginkább a kongó stadionokéra fog hasonlítani, és az egész soha nem fog megtérülni.
Drága az aszfalt
A ZalaZone tesztpályát intelligens, a jövő járműveinek tesztelésére szánt szupermodern létesítményként mutatta be a kormánymédia. Ehhez képest az első ütemben alapvetően csak útépítés történt, összesen 32 milliárd forint értékben. Egy 2017-es kormányhatározat még 21 milliárd forintot irányozott elő erre a projektre, ehhez képest önmagában az útépítéssel sikerült a pénz másfélszeresét elkölteni.
Az aszfaltot a Duna Aszfalt és a most már Mészáros Lőrinc cégbirodalmához tartozó ZÁÉV rakta le 30,5 milliárd forintért, ezeknek a cégeknek az állami munkáinál megszokhattuk ezt az elképesztő költségemelkedést. Okos és innovatív megoldásokat viszont nem valószínű, hogy túl nagy számban vetnének be tesztpálya környékén, mivel elemzésünk szerint az eddigi szerződések alapján
az aszfaltozás-építkezés elvitte a költségek 95 százalékát.
A projekt teljes költsége várhatóan nem áll meg 45 milliárd forint alatt.
Abban van némi irónia, hogy az összesen 22 féle út építése között szerepelt a rossz út bukkanókkal és rossz út vasúti kereszteződéssel – pedig ilyen utat építeni Magyarországon finoman szóval is fölöslegesnek tűnik, az építkezés körül is találtak volna ilyet szép számban.
Csakhogy ezzel még mindig nincs vége a tesztpályához kapcsolódó útépítéseknek. A Zalaegerszeget az M7-es autópályával összekötő M76 autóút is a tesztelés igényei szerint épül. Ebből egyelőre az autópálya és Fenékpuszta közötti 8,5 kilométeres szakasz készül, 2022-re adhatja át a magyar közbeszerzéseken hasító orosz-osztrák Strabag 38,8 milliárdos áron. Ha a szakasz kilométerenkénti 4,6 milliárdos árával számolunk, a zalai megyeszékhelyig tartó hiányzó 24 kilométer további 110 milliárdba fog kerülni.
Ezt az autópályát hétfőn és kedden a tervek szerint le fogják zárni, hogy az autógyárak tesztelhessenek rajta akár 250-es sebességgel. Ennek a helyi autósok valószínűleg nem fognak annyira örülni, hiszen heti két nap nem használhatják az autópályát. Úgy is vehetjük, hogy a 110 milliárd forint 2/7-e, 31 milliárd forint kidobott pénz, vagy legalábbis ajándék a külföldi autógyáraknak.
De nem csak a kivitelezés, hanem a tesztpálya üzemeltetése sem lesz olcsó: az egyelőre még csak 83 főt foglalkoztató cégnél az ügyvezető és a felügyelőbizottság bruttó bére már most havi 4 millió forint. A pályának vezetője már sok van, nemzetközi híre azonban nem igazán: ahhoz képest, hogy a világon egyedülállónak és innovatívnak kellene lennie, a nemzetközi hírekben finoman szólva sem ért el áttörést – néhány kisebb portál az Ericsson sajtóanyagát vette át.
Van már ilyen
Az igazi rejtély persze az, hogy miért kellett egyáltalán belevágni ebbe a projektbe, ha egyszer az államnak már most van egy hasonló pályája, amit éppen most foglal vissza a természet: a Rábaring. Az állami többségi tulajdonban lévő Rába Nyrt. kihasználatlanul álló tesztpályája Győr mellett, Écsen található, és sok szempontból erősen hasonlít a most milliárdokból épülő zalai pályára.
Ennek felújításával valószínűleg súlyos milliárdokat lehetett volna spórolni az építési költségekből. Ráadásul Győr egy valódi autóipari központ, számos ott már megtelepedett beszállítóval és saját reptérrel. Bécs és Budapest is közelebb van, sőt, az M76-oshoz hasonló gyorsforgalmi utat is építenek a közelben: a Győr és Pápa közti 83-as főutat is éppen gyorsúttá építik át.
Az Autópari Próbapálya Zala Kft. a Rábaring fejlesztésével kapcsolatos felvetésünkre annyit közölt, hogy “a más, barnamezős, korábban épült tesztpályák nem alkalmasak (sem méretükben, sem technológiájukban, sem a gazdaságos megvalósítást tekintve) a zalaegerszegi tesztpálya által megcélzott komplex szolgáltatási rendszer létrehozására. ” Ebből nem derül ki, hogy érdemben megvizsgálták-e az écsi fejlesztés lehetőséget.
A magyar államnak nem jó tehát a barnamezős beruházás, ellenben a Porschénak igen. Ők 2012-ben vették át a világ legnagyobb autóipari tesztközpontját a dél-olaszországi Nardòban. A pályát 60 millió euróból, tehát 19 milliárd forintból újítják fel, azaz a magyar állam által erre szánt összeg feléből.
A nadròi pálya története egyébként is tanulságos, eredetileg 1975-ben építették, a cél az elmaradott délolasz vidék gazdaságának felpörgetése volt. Ez egyáltalán nem jött be, a tesztelés nem vonzotta a beruházásokat. Legfeljebb a tesztekre odalátogató mérnököknek épültek hotelek, de a k+f központok csak nem akartak odatelepülni.
Külföldön se pörögnek a tesztpályák
A Porsche olaszországi tesztpályáján kívül több másik van, amivel a zalainak versenyeznie kell majd. Ilyen a német ATP és ATC, az angol MIRA, a spanyol IDIADA, a havas teszteknek helyt adó svéd Colmis és finn Test World. Megnéztük, ezek hogyan mennek üzletileg, már amelyiknél van nyilvános üzleti beszámoló.
Különösen az ATC* Aldenhoven Testing Center of RWTH-Aachen University GmbH érdekes, mert ez is a zalaihoz hasonló szolgáltatásokat kínál. Önvezető és elektromos autó tesztelésre koncentrálnak, a pálya fel van szerelve az okoseszközökhöz szükséges 5G hálózattal. Ennél csak a 2015-ös évre érhető el pénzügyi beszámoló, akkor egymillió euró, tehát mai árfolyamon 320 millió forint körül alakult az árbevétel.
Piaci alapon azonban a német autóipar központjában sem tud működni a tesztpálya. Az a helyi járás résztulajdonában áll, és 7,6 millió euró, tehát 2,4 milliárd támogatást kapott Észak-Rajna-Vesztfália tartománytól és az EU-tól a központ létrehozására. A német cég tájékoztatása szerint ez a teljes projekt 80 százalékát finanszírozta. A német ATC tesztpályát a zalai 45 milliárd töredékéből, 3 milliárd forintból hozták létre, bár feltehetően egy korábbi pályán – erről nem adtak információt. (Ez is mutatja, hogy a Rábaring átépítése mennyivel kisebb összegből megoldható lett volna.)
Ha a nagyobb és felkapottabb ATP eredményét nézzük, a 4,2 milliárd forintos árbevétel és 421 millió forintos eredmény azt jelenti, hogy 106 év profitjából térülne meg a zalai pálya. Akkor is csak úgy, ha a tőkeköltséggel, a 10-20 évente esedékes felújításokkal és az M76-os sok milliárdos többletköltségével nem számoltunk. Szóval valószínűbb, hogy sose térülne meg a beruházás.
A két észak-európai tesztpálya még ennél is kevesebb bevételt és profitot termel. A finn Test World Oy-nak például csak 26 alkalmazottja van, így önmagában túl nagy gazdasági hatása sem lehet. Ez a cég azonban igen magas, 35 százalékos profitrátával dolgozik, de ennek fő oka az egyedi, északi környezet lehet.
Az egyetlen cég, amelyik igazán nagy bevételt ért el a teszteléssel, a brit MIRA tesztpályát üzemeltető Millbrook Proving Ground volt. Ez azonban jóval több, mint egy tesztelőközpont, többek között az EuroNCAP törésteszteket is ők végzik. A spanyol Applus Services, S.A. egy nagyobb cégcsoport, aminek egy rész az autó teszteléssel és autóipari mérnöki szolgáltatásokkal foglalkozó IDIADA, így a cég erre a divízióra vonatkozó adatait vettük figyelembe az éves beszámolója alapján.
Még a legtöbb profitot termelő Millbrook eredményeit figyelembe véve is 23 évre lenne szükség, hogy tőkeköltség nélkül megtérüljön a beruházás. Ehhez azonban nem csak pályát kéne építeni, hanem több száz mérnököt foglalkoztatni, és be kellene törni az autóipari tesztelés magas hozzáadott értékű piacára. Elgondolkodtató, hogy a vizsgált hat cég együttesen tud egy év alatt körülbelül 5,6 milliárd forint profitot termelni.
A zalai pálya akkor sem tudna nyolc év alatt megtérülni, ha a hét vezető európai tesztpálya cég teljes profitját meg tudná szerezni a cég és nem lenne a beruházásnak tőkeköltsége.
Természetesen kíváncsiak voltunk arra is, hogy a tesztpályát fejlesztő cégnél mit gondolnak erről. Megvalósíthatósági tanulmányt nem kaptunk (nem is világos, hogy készült-e egyáltalán ilyen), néhány választ viszont igen. A tesztpályát építő állami cég szerint:
“A projekt középtávon százas nagyságrendű munkahelyet teremt közvetlenül; ezek azok a szakemberek, akik a pálya működtetésében, valamint a teszteléseket támogató műszaki és mérnöki szolgáltatások nyújtásában vesznek részt.” Meg nem erősített információink szerint a projektben, ha majd elindul, nagyjából 150 főt foglalkoztathatnak majd. Tehát egy munkahely várhatóan 300 millió forintba fog kerülni, ami elképesztően magas.
“A közvetlen tesztpálya üzemeltetői létszámnál sokkal jelentősebb az a hatás, amelynek eredményeként a tesztpálya közvetlen közelében megjelennek, betelepülnek fejlesztő cégek (pl. az AVL mérnöki cég már létrehozta a zalaegerszegi telephelyét, további szereplőkkel folynak tárgyalások), illetve az országba települnek további nagy hozzáadott értékű tevékenységekre alapuló munkahelyek (ilyen fejlesztés például, amelynek Magyarországra telepítésében a tesztpálya közrejátszott, a Continental budapesti új fejlesztőközpontja több száz új munkahellyel, vagy a Jaguar budapesti fejlesztőközpontja).” Csakhogy ezek a munkahelyek túlnyomó többségében akkor is itt lennének, ha tesztelni más országban kellene, hiszen így is sok járműipari innovatív fejlesztés a relatíve olcsó és tehetséges magyar mérnököket választja. A Knorr-Bremse is tesztpálya nélkül döntött úgy, hogy a magyar részlege fejleszti az önvezető kamionokat, erről a projektről részletesen is beszámoltunk.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKész a félig magyar önvezető kamion, már csak a világot kell hozzáigazítaniA technológia ma már nem kérdés, sokkal izgalmasabb, hogy megéri-e az embert leváltani egy gépre. A válasz ugyanis korántsem egyértelmű.
“Mint minden stratégiai kutatási célú infrastruktúra, így a tesztpálya projekt megtérülésénél is a teljes nemzetgazdasági hatást kell vizsgálni; e tekintetben a zalaegerszegi tesztpályának már most, az építés szakaszában is vannak mérhető eredményei. Természetesen emellett a pálya közvetlen működtetése is fenntartható kell legyen.” Semmilyen számítással nem igazolták ezt, ami megalapozhatta volna ezt az állítást. De ha csak egy betonkockát építenek minden hasznosítás nélkül, annak is vannak mérhető hatásai, hiszen az állami megrendelések ennél is bevételt eredményeznek cégeknél. | Reménytelen, hogy valaha is megtérüljön a 45 milliárdos zalai tesztpálya | Ez lenne a kormány értelmes, előremutató nagyberuházása. De elemzésünk alapján a várható előnyökhöz képest finoman szólva is aránytalan a tesztpálya brutális költsége. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20190730/remenytelen-hogy-valaha-is-megteruljon-a-45-milliardos-zalai-tesztpalya/ | 2019-07-30 13:53:00 | true | null | null | G7 |
Az elektronikus jegyrendszer a 3-as metró felújításához kapcsolódó szerelvény- és buszbeszerzésekhez hasonló pályát futott be: a Fővárosi Önkormányzatnak esélye sem volt a projektet a saját elképzelései alapján megvalósítani. A kormánynak ugyanis más tervei – és még inkább üzleti érdekei – voltak. Bár Tarlós István szereti magát harcos főpolgármesterként beállítani, és kínosan ügyel arra, hogy a fővárosi beszerzésektől, tenderektől és szerződésektől minél messzebb legyen, irodája mélyén tett gyónásszerű kifakadásain – ahogy arról a Magyar Narancs belső forrásokból értesült – nem tagadja, hogy kormányközeli üzleti körök erős nyomást gyakorolnak rá. Küzdelmében nem számíthat feltétel nélkül a helyetteseire és tanácsadóira sem. Utóbbiakról Sermer Ádám, a Liberálisok főpolgármester-jelöltje kért ki adatokat, amelyekből kiderült, hogy évi 300 milliót költ tanácsadókra a főváros, akik közül négynek a munkaköri leírásából fakadóan rálátása volt az e-jegy-beruházásra. Nos, csak nekik évi 40 milliót fizetett ki a városvezetés, nem beszélve a 20 milliós jutalomról.
Amikor a kormány közbeszól
Mindez azért kínos, mert az eddig 12 milliárdot felemésztő projekt gyakorlatilag megbukott. Sermer januárban feljelentést tett hűtlen kezelés miatt. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztálya megkezdte a nyomozást, ami jelenleg is tart.
Tarlós István és Bagdy Gábor pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes az e-jegyprojekt bukásakor első körben azzal védekezett, hogy nekik senki sem jelezte a várható kudarcot. Pedig Bagdy megkerülhetetlennek tűnik a fővárosi üzletkötéseknél, ő egyezkedett a többi közt a Bálna eladásáról is Matolcsy György jegybankelnökkel (végül az államé lett az épület). Bagdyhoz kötődnek a Rác fürdőről szóló előterjesztések is, és két éve ő ajánlotta a közgyűlésnek, hogy bontsák fel a Magyar Fejlesztési Bankkal (MFB) 2013-ban kötött megállapodást annak érdekében, hogy a bank által „szállított” potenciális befektető nyolc hónapon belül megnyithassa a szállodát és fürdőt. (Az új tulajdonos állítólag az Orbán Ráhel–Tiborcz István házaspár érdekköréből került volna ki.) A Fővárosi Közgyűlés a kínosra sikeredett közjáték után leszavazta az előterjesztést, és idén májusban új javaslattal állt elő: vegye meg a főváros 7,4 milliárdért az ingatlanokat, így azonnal hozzáláthatnak az egyelőre beláthatatlan összegű felújításhoz, és megnyithatják a fürdőt és a hotelt. A kérdés az, hogy melyik fázisnál szállnak be a korábbi kormányközeli érdeklődők.
A kormány és a NER érdekeinek – nem pedig Budapestének – megfelelően dőlt el a 3-as metró szerelvényeinek sorsa is. Az önkormányzat eredendően új kocsikat vásárolt volna uniós forrásból.
A kormány azonban csak a felújítást támogatta, megakadályozva ezzel, hogy a főváros új szerelvényekre írja ki a tendert. Azon ugyanis kevés eséllyel indulhatott volna a Metrovagonmas, a felújítására meghirdetett pályázaton viszont nyerő helyzetben volt. Ez ugyanis a orosz gázszállítást és Paksot is tartalmazó csomag egyik eleme volt. Bár a szépen kigondolt játszmába az észt Skinest Rail belerondított egy olcsóbb ajánlattal, a magyar fél nem hagyta magát: az észteket kizárta, és csak az oroszok maradtak. (Az orosz vállalat amúgy legutóbb a Dunakeszi Járműjavítót kapta meg a kormánytól.)
Az oroszok végül korábban legyártott „új” kocsikat adtak a felújítás helyett – csupán egy-két régi elem maradt a látszat kedvéért –, s azokat is sok hibával és tetemes késéssel szállították le. A BKV 6 milliárd forint kötbért követel a cégtől, ám az oroszok a tizedét sem akarják kifizetni, így a fővárosi közlekedési cég február elején pert indított. A Fővárosi Törvényszék a Magyar Narancs kérdésére azt válaszolta, hogy még a tárgyalási napot se tűztek ki, a bíróság egyelőre a felperesi keresetlevelet küldte meg az ellenérdekű félnek. Így vett a főváros a kormány kijelölte kényszerpályán 69 milliárdért – ebből 60 milliárd forint hitel az uniós támogatás helyett – korszerűtlen, nagy javítási igényű, légkondi nélküli szerelvényeket.
A buszokat már meg sem vehette. A főváros 150 lengyel buszt vásárolt volna a 3-as metró felújítása idején szükségessé váló pótláshoz, ami egyúttal javította volna a BKV versenyképességét is. A tendert a főváros lebonyolította, a szerződést megkötötte, mire a kormány módosította az állami garanciavállalás feltételeit, és így Budapestnek el kellett állnia a vásárlástól. A felülről „javasolt” szolgáltatásvásárlás keretében 2018 végéig 4,5 milliárdot költött a buszpótlásra az örök forráshiánnyal küszködő BKV, majd a kormány által felállított nemzeti autóbusz-beszerzési bizottság egy év múlva úgy döntött, hogy a BKV helyett a Volán-társaságok vehetnek 1849 új autóbuszt, méghozzá állami támogatásból. Korábbi ágazati pletykák szerint a hatalmi beavatkozás mögött valójában kormányközeli üzleti érdekek húzódtak. A kormány előbb rávette a fővárost, hogy adja át az agglomerációs járatokat a Volánbusznak, majd több lépcsőben buszokat is adott ehhez, nehogy a BKV a szerződés letelte után visszavehesse a nyereséges járatokat. (Természetesen gyártói érdekek is mozogtak a háttérben.) A megállapodást még Dévényi Gergely írta alá a Volánbusz Zrt. vezérigazgatójaként, aki nem sokkal később Bolla Tibor BKV-vezérigazgató mellett tűnt fel tanácsadóként, majd az azóta már szintén menesztett Dabóczi Kálmán BKK-vezérigazgató mellé került. A volt volánosok nyomulása mögött egy 2016-os index-cikk szerint többen Tombor András jobboldali vállalkozót és Habony Árpád árnyékembert feltételezték. A Népszava által átbogarászott közbeszerzési értesítők szerint pedig az elmúlt években a Habony egyik jogi képviselőjeként ismert Kovács Loránd ügyvéd legalább húsz alkalommal szerepelt a fővárosi önkormányzati cégek közbeszerzési kapcsolattartójaként – miután Tarlós István előzőleg megtiltotta, hogy a főváros közbeszerzési cége a Habony Árpádnak és Rogán Antalnak is dolgozó Kosik Ügyvédi Irodát bízza meg (mely irodában Kertész Balázs, Rogán bizalmasa, megannyi Narancs-cikk főhőse is dolgozik). Tombor ügyvédje, Illés Géza Márton a Metrovagonmas metrókocsi-szerződést ellenjegyezte az orosz cég nevében, és ő járt el több Tomborhoz köthető cég nevében is.
Államosítás
Az elektronikus jegyrendszer bevezetéséről szóló szándéknyilatkozatot 2003-ban írta alá Demszky Gábor főpolgármester két miniszterrel, illetve a MÁV, a GYSEV és a BKV vezetőivel. A Vitézy Dávid vezetésével felállt BKK azonban 2010-ben elölről kezdett mindent.
A költségeket 2011-ben 20,4 milliárd forintra becsülték, az átadás határidejét 2013-ra tették. 2013-ban viszont csak a rendszer kivitelezésére és üzemeltetésére vonatkozó nemzetközi tendert sikerült meghirdetni, a projektzárás 2017-re csúszott. Ám a tervezett átadás idején is csak arról vitáztak a közgyűlésben, hogy miképpen módosítsák a terveket. Menet közben ugyanis kiderült, hogy a német Scheidt & Bachmann cégtől 28 milliárdért megrendelt rendszer önmagában működésképtelen, mivel a cég csupán az eszközöket szállítja, a működésükhöz és az összehangolásokhoz szükséges szoftvereket és interface-eket nem. A főváros így kénytelen volt utólag ezt is külön tételként megrendelni. Eltelt egy újabb év, de a németek csak a kapukat és a leolvasókat szállították le, amelyek azóta egy raktárban porosodnak, a szükséges szoftver- és rendszer-integrációs fejlesztések továbbra sincsenek meg. Közben a BKK és az időközben a projektbe belépő Nemzeti Mobilfizetési Zrt. egymást okolta a késlekedésért. A fővárosi közlekedésszervező cég szerint a Nemzeti Egységes Kártyarendszer, illetve a Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platform (NEJP) létrehozása, az ezekhez szükséges jogszabályváltozások, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának a Belügyminisztériumba olvasztása hátráltatta a kártyakibocsátást. A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. szerint viszont a BKK nem tudta összeszedni a kártyák legyártásához szükséges adatokat. Sikerült addig húzni a dolgot, amíg tavaly ősszel a bankgarancia hiányára hivatkozva felmondhatták a szállítói szerződést. Most 4,1 milliárd forintot követelnek vissza a németektől kötbér és előleg címén. Ez a követelősdi az oroszoknál sem jött be, ráadásul a németeket csak nemzetközi bíróságon perelheti a főváros.
A Scheidt & Bachmann közvetlenül a szerződés felmondása előtt új ügyvezetőt nevezett ki Lakatos András személyében a budapesti képviselet élére. Meglepő választás, Lakatos ugyanis korábban a T-System közszféráért felelős üzletágának vezetője volt, aki azután kényszerült távozni posztjáról, hogy a BKK vizes vb idejére időzített online jegyértékesítési rendszere biztonsági hibák miatt csúfosan megbukott; a szerződést Lakatos írta alá.
A fővárosi e-jegy-projekt talán összeomlott volna magától is, de a kormány azért nagyot tolt rajta ebben az irányban. Két oka is volt rá. Egyrészt a mobilparkolás korábban piaci alapon működő rendszerének 2014-es államosítása többet hozott a konyhára, mint előzőleg gondolták. (A parkolást üzemeltető önkormányzatoknak minden eladott mobil parkolójegy árából 10 százalékot át kell utalni az állami Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-nek. Ezen felül a cégé minden egyes okos telefonon keresztül eladott parkolójegy után felszámolt kényelmi díjból 40-50 forint.) A modell kiterjesztéséhez kiváló lehetőségként kínálkozott a vajúdó fővárosi e-jegy-projekt.
A kormány először bevetette az egységes
e-kártya-rendszert. Az elképzelés szerint egyetlen kártya hordozná a személyi igazolvány, a lakcímkártya, az adókártya, a tb-kártya adatait, helyettesíthetné az útlevelet és a diákigazolványt, sőt az e-jegy-funkció révén utazni is lehetne vele. A Népszabadság akkor arról írt, erős a kormányzati szándék arra, hogy a fővárosi e-jegyet beolvasszák a nemzeti e-kártyába, és erre a feladatra egy új, az állami célokhoz jobban idomuló vállalkozót keresnének a Scheidt & Bachmann helyett. Alig egy év múlva az Orbán-kabinet a fővárosi közösségi közlekedéshez adott állami támogatás kifizetésének egyik feltételéül szabta, hogy a BKK vonja be az állami Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-t az egységes tarifarendszer kialakításába.
A NEJP jegyrendszer megvalósítására csak 2016-ban írták ki a pályázatot. A 3,5 milliárdos tendert az állami Antenna Hungária Zrt. és a MÁV Szolgáltató Központ Zrt., illetve a magántulajdonú i-Cell Mobilsoft Zrt. alkotta konzorcium nyerte. Az i-Cell az ARH csoporttal együtt építette ki a HU-GO elektronikus útdíjszedési rendszert, az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszert (EKÁER), a rendőrség szupertraffipax-rendszerét és a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszert és a kapcsolódó ellenőrzéseket támogató hálózatot.
A cég a Mészáros-féle R-Korddal közösen nyerte el a MÁV vasúti rádiós rendszerének sokmilliárdos kiépítését is. (Az i-Cell tulajdonosa, Emőri Gábor nemcsak ebben ér össze Mészárossal, hanem az ingatlankezelő Appeninn Vagyonkezelő Nyrt.-ben is.)
Megfelelő helyeken
A Fővárosi Önkormányzat a 444 összesítése szerint már eddig is csaknem 12 milliárdot költött arra a rendszerre, amelyik végül soha nem lesz a sajátja. Viszont az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD) a beruházásra felvett 54,5 millió eurós (közel 17 milliárd forintos) hitelt egyedül törlesztheti.
A kölcsön elsődleges fedezete a menetdíjbevételek remélt növekedése. Ebből kell kigazdálkodni az évi 1,7–5,3 milliárd forintos törlesztést. Ezt azonban nehezíti, hogy a bevételből egyre többen harapnak ki egy-egy darabot. Az e-jegy bankkártyás fizetési rendszerét az OTP építi ki és üzemelteti. Nyílt tender helyett tárgyalásos eljárásban ítélte oda a szerződést a BKK, s arra csupán Csányi Sándor bankját hívták meg. A BKK nettó 550 millió forintot fizet a kiépítésért, majd 0,47–1,2 százalék jutalékot minden megvásárolt jegy árából.
Jutalékot kér a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. is. A közelmúltban tartott háttérbeszélgetésen elhangzottak szerint ennek mértéke 5 százalék lesz, viszont kényelmi díjat nem építenek be, az elszámolás pedig megállapodás kérdése. Pintér Sándor belügyminiszter áprilisban még azt mondta, hogy az elszámolás központilag történik és az önkormányzatot megillető bevétel rögtön megjelenik a város számláján. A QR-kódon alapuló rendszert etikus hackerekkel is tesztelték, elkerülendő az emlékezetes t-systemes malőrt. A mobiljegy ellenőrzése a fejlesztői várakozás szerint nem lesz időigényesebb, mint a normál bérleteké, viszont a bliccelés lehetőségét erősen visszaszorítja. A mobiltelefonos vásárláskor nyert vásárlói adatokat anonimizáltan kezelik, így Veres Mihály, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. vezérigazgatója szerint azok révén nem fejthetők vissza az utasmozgások. A fejlesztési költséget viszont üzleti titokra hivatkozva nem árulta el. Aligha veszítenek rajta: a BKV jegyárbevétele tavaly 65,7 milliárd forint volt. Ha jövőre csak a felét mobilon veszik meg az utasok, akkor a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. 1,5 milliárdot zsebelhet be ebből egy év alatt.
Az Orbán-kormány nyeresége ennél sokkal nagyobb. 2020-ra teljes rálátása lehet a főváros szinte egyetlen megmaradt nagy cégének fő bevételi forrására, amely addigra egy állami cégen és egy kormányhoz hű bankon folyik át.
Jő a nagyszerű jövő
A BKK a kormányrendeleti kötelezettségnek megfelelően két évvel ezelőtt tárgyalásokba kezdett a Belügyminisztériummal az e-személyik virtuális számlahordozóvá tételéről. Nagyon lassan haladtak, csak idén áprilisra sikerült tető alá hozni a megállapodást arról, hogy Budapest csatlakozik a Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platformhoz (NEJP). A Fővárosi Integrált Viteldíjbeszedési Elektronikus Rendszerre (FVR) átkeresztelt projekt első elemeként júniustól mobiltelefonnal váltható jegy a BKV reptéri járatára. A szolgáltatást szeptemberre valamennyi BKV-termékre, így a bérletekre is kiterjesztenék, de az időalapú jegyrendszer bevezetése legkorábban 2020 végétől, 2021 elejétől várható. A közös ígéret szerint akkortól lesz lehetőség e-személyivel, valamint a nemzeti egységes kártyarendszerhez csatlakozó kártyával utazni. (A papíralapú jegyeket ezt követően fokozatosan vonnák ki.) A rendszer a MÁV és a Volán rendszereivel is kompatibilis lesz, mivel egységes értékesítési modell jön létre. Tarlós István mindenesetre buzgón bizonygatta a sajtótájékoztatón, hogy a fővárosi rendszer a nagy egész részeként, de azért önállóan működik majd. Pintér Sándor belügyminiszter viszont az olcsóságot emelte ki, mivel „a kormány adja a szervert, a tudást és a NEJP-et”. | Nyomás alatt - Az e-jegyrendszer és Budapest állami ledarálása | Az elektronikus jegyrendszer a 3-as metró felújításához kapcsolódó szerelvény- és buszbeszerzésekhez hasonló pályát futott be: a Fővárosi Önkormányzatnak esélye sem volt a projektet a saját elképzelései alapján megvalósítani. A kormánynak ugyanis más tervei – és még inkább üzleti érdekei – voltak. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/nyomas-alatt-120336 | 2019-06-06 07:28:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az NSKI pedig el is küldte a 2018-as szerződéseinek listáját, amit az Azonnali is átnézhetett: elmondjuk, mit találtunk.
Nemzetstratégiai micsoda?
Az intézetet 2012-ben hozta létre az Orbán-kormány, az erdélyi közbeszédben akkor az volt benne, hogy az intézet elnökévé kinevezett Szász Jenő volt székelyudvarhelyi polgármester számára kellett valami parkolópálya, miután a Fidesz által jócskán támogatott pártja, az erdélyi politikai teret már akkor is magabiztosan uraló RMDSZ ellenében létrehozott Magyar Polgári Párt csúfosan elbukott. Belülől jövő híresztelések szerint a pártot Szász autokratikus stílusa vezette az összeomlás szélére.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézetnek az évek során többször rótták fel, hogy nem működik átláthatóan, egy adott ponton Szász Jenő azt is kinyilatkoztatta, hogy jó lenne egy olyan törvény, amely nem engedné, hogy csak úgy kérdezgessék őt az újságírók.
Az NSKI-nek a feladata az alapító okirat szerint „a magyarság kiemelkedő szellemi, kulturális és tudományos eredményeinek, hagyományainak, valamint társadalmi és gazdasági helyzetének elemzése, kutatása, azok koordinációja; a társadalmi és gazdasági tér fejlesztése és a határokon átnyúló nemzeti összetartozás erősítése érdekében a magyarság nemzeti erőforrásainak kutatása, elemzése, azok koordinációja”.
Ha már kutatóintézet, kérdés, hogy mennyire szakmai az a kutatómunka, amit ott végeznek?
A kisebbségkutató szakemberek általában nem működnek együtt az intézménnyel, és nem is kapnak erre felkérést, az intézet ugyanis olyan eseményeket szervez, amelyek nemzetstratégiai és nemzetkutatói szempontból értelmezhetetlenek: például találkozót a mangalicatenyésztőknek.
Az NSKI évekig titkolta, hogy milyen szerződéseket köt, mígnem 2016-ban az Átlátszó adatigényléssel kérte ki az ötmillió forint feletti szerződéseket. Miután ezt Szász Jenőék megtagadták, az Átlátszó panaszt tett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, amely nekik adott igazat. Azóta azokat a szerződéseket közzétette az intézet, amiket különböző cégekkel kötött. Ungár Péternek most kiadták a 2018-as szerződések teljes listáját: az NSKI szerződött partnerei közt ebben a listában nem csak cégeket, de alapítványokat, egyesületeket és magánszemélyeket is találni.
Egy kutatóintézet, amelyik jó sok pénzért kiszervezi a kutatást
Azt gondolná az ember, hogy ha már Nemzetstratégiai Kutatóintézetnek hívják a szóban forgó intézményt, akkor az végez is valami kutatási tevékenységet. Azonban a honlapon a szakmai tartalmat akkora titokban tartják, hogy az csak bejelentkezett felhasználók számára elérhető.
Pár kattintással persze könnyedén bárki regisztrálhat, és elétárulhat a számos műhelykonferenciáról készült kiadvány és beszámoló, ezek teljes sorozata a „Kárpát-Hazáról” elnevezve (erről majd később). Látszatja tehát a különböző kiadványok formájában van a kutatásnak, bár ez elég változó intenzitású: az olyan rendszeres kiadványok, mint a Kárpát-Haza Szemle vagy a Kárpát-Haza Napló csak 2016-ig jelentek meg. 2017-ben két, 2018-ban csak egy kutatási jelentés jött ki: ezek témája a fiatalok kivándorlásról szóló lebeszélése (az egyik, a Menjek vagy maradjak című kiadvány a sajtóban is elhíresült egyoldalú és torzító megállapításai miatt), illetve a vallás szerepe a székely falvakban.
A nem túl acélosnak mondható listához még az is hozzájön, hogy egyrészt nem egyértelmű – mivel az NSKI honlapján feltüntetett szervezeti adatokból nem látható –, hogy mennyi kutatót foglalkoztat az NSKI, csak azt lehet tudni, hogy 2017-ben (frissebb költségvetést ugyanis nem töltöttek fel) 650 millió forintot költöttek személyi juttatásokra. Eközben viszont az Ungár Péternek kiadott adatok szerint
az NSKI, miközben saját maga elvileg egy kutatóintézet, súlyos forintmilliókat költött arra is, hogy kiszervezze másoknak a kutatási tevékenységet.
Az Azonnali összesítése alapján 2018-ban mintegy 212 millió forintot költöttek az NSKI-nál arra, hogy kutatási tevékenységeket szervezzenek ki külsős cégeknek, egyesületeknek, alapítványoknak. (Persze ez a 212 millió sem annyira sok a szervezet több, mint egymilliárdos éves költségvetéséhez viszonyítva, főleg úgy, hogy ezen kiadások egy részét az adatsorok szerint uniós finanszírozású EFOP-forrásokból fizették.)
Kik és mit kutatnak Szász Jenőéknek?
Az intézet idei szerződéses költései között van pár, legalább céljában indokoltnak tűnő megrendelés is, például a Központi Statisztikai Hivataltól megrendendelték a Kárpát-medencei magyar lakosság korosztályos előrebecslését (14 és fél millió forintért).
A költések között szép számmal akadnak egészen érdekesek is.
ÍGY OSZLOTTAK MEG AZ NSKI 2018-AS SZERZŐDÉSEI. AZ OKTATÁS, ISMERETTERJESZTÉS KÖRÉBE A KÖNYVKIADÁST IS BELEVETTÜK, AZ EGYÉB KÖZÖTT PEDIG A LAPTOPVÁSÁRLÁSTÓL AZ UTAZÁSON ÁT A TANÁCSADÁSIG SZEREPELNEK KIADÁSOK. A TELJES, SZERZŐDÉSEK ALAPJÁN ELKÖLTÖTT ÖSSZEG 618 147 262 FORINT. FORRÁS: AZ NSKI ADATKÖZLÉSE.
Például tízmillió forintot kapott az NSKI-től a békéscsabai Oriens 2000 alapítvány egy kutatási vállalkozási szerződés keretében. A projekt címe: kulturális intézmények és civil szervezetek szakembereinek együttműködése a fiatalok közéleti szerepvállalásáért. A projektre amúgy az alapítvány lehívott még majdnem 50 millió forint EU-s támogatást is az EFOP keretében. Az alapítvány weboldalán található szakmai beszámoló szerint több workshopra és konferenciára költik a pénzt a 2017 decemberével kezdődő kétéves keretidőszak alatt. Eddig azt lehet tudni, hogy 2018-ban elutaztak Keszthelyre, illetve Sopronba, úgyhogy idén novemberig elég sok minden maradt hátra a kirótt 12 műhelymunkából, 8 tanulmányútból, két tréningből és két konferenciából. Írtunk az alapítványnak, és telefonon is próbáltunk érdeklődni arról, hogy áll most a projekt, de senkit nem sikerült utolérni.
Az alapítvány azért is érdekes, mert annak elnöke az a Szegedi Balázs, akit Simonka György, a vesztegetéssel és adócsalással gyanúsított Békés megyei fideszes országgyűlési képviselő jobbkezének szoktak tekinteni.
Szegedi a Békés Megyei Közgyűlés fejlesztési bizottságának is tagja volt. Korábban a hvg.hu arról írt, hogy egy Szegedi által alapított szociális szövetkezet egy TÁMOP-pályázaton nyert ötvenmillió forintot, a szövetkezet azonban kényszertörlésre került.
Szász Jenő városában az iskolások focipályáját újították fel a papíron kutatásra szánt pénzből
Az NSKI-elnök Szász Jenő székelyföldi lakhelyére is ment egy kutatási megbízás: a Székelyudvarhelyi Iskolás Sportklub hatmillió forintot kapott rá, hogy kikutassa, hogyan hat a sport a nemzeti összetartozástudatra. Érdeklődésünkre az iskolától elmondták: azt akarták megfigyelni, hogy „hogyan befolyásolja a sportolás és az elért eredmények a diákok tanulási eredményeit, a közösség összetartó erejét és ezek által a nemzeti összetartozás erősödését”. Ehhez pedig az első lépés nem más volt, mint
egy kisméretű műgyepes labdarúgópálya korszerűsítése, amely új borítást, biztonsági kerítést, valamint esti megvilágítást kapott.
Önmagában persze egyáltalán nem baj, hogy felújítottak egy focipályát a gyerekeknek, de az azért érdekes, hogy valamiért Szász Jenőék ezt kutatásnak szerették volna nevezni. A focin kívül kézilabda, atlétika, tenisz és birkózás sportágakkal is foglalkoznak a támogatott sportklubban, ehhez vettek felszereléseket, és raktárhelyiséget is kialakítottak nekik a kutatási pénzből. Végül a „kutatás” arra is kiterjed, hogy a nemzeti identitás megerősítése szempontjából jelentős sporteseményeket megszervezzenek (ezt már el is kezdték az iskola közlése szerint) és az eredményeket dokumentálják.
Tizenhárommillió ment el amúgy a 44 csapat részvételével zajlott IX. Székelyföldi Teremlabdarúgó Torna lebonyolítására is az NSKI által kiadott táblázat szerint.
A nemzeti összetartozástudat persze nem merül ki a sportban. A Kárpát-medencei magyar közösségek összetartozástudatának kutatására kétszer ennyit, 12 millió forintot kapott az Euroterv 2002 Kft, ennek eddigi látható eredménye egy pódiumbeszélgetés a tavalyi Tusványoson. Meg akartuk kérdezni a cégtől, hogy volt-e valami más eredmény is ennyi pénzből, de a cég honlapján található telefonszámot felhívva (e-mailcímük nincs) az derült ki, hogy a telefonszám tulajdonosa nem Folberth Péter ügyvezető igazgató, amint az a honlapon fel van tüntetve, és akinél kicsöngött, még csak nem is hallott erről a cégről.
Csaknem tízmilliót fizettek a Károli Gáspár Református Egyetemnek kérdőíves terepkutatásra a III. Kós Károly Honismereti és Szülőföldkutató Tábor kapcsán: ezt Zeteváralján rendezték meg, és ötven fiatal kutató részvételével tizenhat településen mintegy ezer székelyt kérdeztek meg kérdőíves kutatásban a valláshoz, az abortuszhoz és a gyermekvállaláshoz kapcsolódó témákban. Ez kivételesen egy olyan projekt, amiről az NSKI honlapján is lehet találni némi információt.
Az oktatás kutatása az egyik kedvenc téma, erre a HÖOK is kapott pénzt
Szász Jenőék a szinte kizárólag önkormányzatokat és minisztériumokat referenciaként szerepeltető budapesti Hétfa Kutatóintézetnek 12 és fél millió forintot fizettek ki a Kárpát-medencei magyar oktatásra ható eszmeáramlatok kutatására. Az Azonnalinak ezzel kapcsolatban Csite András ügyvezető hangsúlyozta, hogy ez az áfával növelt bruttó összeg, a kutatásról pedig azt írta: módszertant dolgoztak ki és adatbázist készítettek a magyar közoktatási struktúrák intézményeiről, valamint egy tíz ív hosszúságú (ívenként negyvenezer karakterrel számolva kb. 100 oldalas) átfogó tanulmányban tárták fel a külhoni magyar oktatási intézményekre ható geopolitikai és oktatáspolitikai tényezőket, úgymint a felsőoktatási rendszer változásai. Javaslatokat is tettek a bel- és külhoni magyar felsőoktatási rendszer összehangolt fejlesztésére. A projektet idén januárban fejezték be, az NSKI a teljesítést el is fogadta – közölte az Azonnalival Csite, hozzátéve, hogy a köztük lévő szerződés értelmében nem adhatják ki a teljes tanulmányt.
Szintén oktatási téma kutatására kapott pénzt a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) is, összesen több mint 13 millió forintot: az összeget a felsőoktatásra és köznevelésre hatást gyakorló tényezők kikutatására és hallgatói, tanulói életutak feltárására adták. Az Azonnali érdeklődésére Murai László HÖOK-elnök szintén azt közölte:
a projekt keretében elkészült tanulmányokat nem adhatja ki, mert azok az NSKI mint megrendelő tulajdonát képezik,
de azért ő is adott egy általános tájékoztatást a kutatásról.
Eszerint bő 350 oldalnyi elemzést, valamint mérőeszközöket, kutatási terveket és adatbázisokat adtak át az NSKI-nek. Az elemzésben szakirodalom-összefoglaló, interjúk, kérdőíves felmérés és adminisztratív adatforrások másodelemzése szerepel. Az oktatás társadalmi mobilitásban való szerepének feltérképezéséhez kérdőíveztek különböző településtípusokon a határon túl tömbben és szórványban, ezeket adatbázisba rendezték, és harminc dokumentált esettanulmányt készítettek, és hasonló tevékenységeket végeztek a hallgatói pályák feltérképezése terén is. Murai szerint egyébként a kutatás eredményeit a hallgatói érdekképviseleti munkában is hasznosítani tudják a külhoni programjukban.
Olyan, igencsak tágan behatárolható témákra is ment pénz, mint a „Kárpát-medencei makroregionális kutatások a közösségfejlesztés és a társadalmi felelősségvállalás megerősítése érdekében”: erre a Market Insight nevű piackutató cég 16 milliót kapott az NSKI-től, maga az intézet pedig összesen 440 milliós EU-s támogatást nyert el az ezen a címen futó projektre. A Market Insight ezen kívül még 5,7 milliót kapott arra is, hogy az országhatáron átnyúló tanulmányutak hatásait vizsgálja. Rákérdeztünk a cégnél, hogy kicsit konkrétabban mi volt a tárgya ezeknek a tágan meghatározott kutatásoknak, de Tóth Bence ügyvezető még ennyit se volt hajlandó elárulni, mondván: az NSKI a tulajdonosa az eredményeknek, őket kérdezzük.
Szintén említésre méltó még az OKT-Full Kft-nek oktatáspolitikával összefüggő kutatásokra adott 8,5 millió forint, bár ez potom összeg ahhoz képest, hogy a cég tavaly tavasszal (miközben a nettó árbevétele párszázezres) 84 millió forintnyi EU-s pénzt hívott le azért, hogy megkérdezze a Csongrád megyei kormányhivatal ügyfeleitől, hogy mennyire elégedettek. A céget azért időközben utolérte a siker: míg tavalyelőtt a 24.hu erről szóló cikke szerint csak 290 ezer forint volt a nettó árbevétele, addig ez az összeg a tavalyi évre hirtelen háromszázmillióra nőtt.
A cég az Azonnali kérdésére csak annyit írt, hogy valóban kötöttek erre vonatkozó szerződést az NSKI-vel, és azt teljesítették is, de mivel az „eredménytermék felhasználása a megrendelő NSKI hatáskörébe tartozik”, így bővebb tájékoztatást nem nyújthatnak a kutatás tartalmáról.
Az NSKI tízmillióért ír meg egy 25-30 oldalas tanulmányt
Az egyik legmeglepő kutatási költségnél duplán is meglepődtünk: egy tízmilliós tételnél a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete van feltüntetve, a tárgy pedig egy mindössze 120 ezer karakteres (nagyjából 25-30 oldalas) kutatási zárójelentés. Mikor azonban megkérdeztük a falugondnok-egyesületet, hogy mégis miért ilyen drágán dolgoznak,
kiderült, hogy ők nem a kedvezményezettjei, hanem a kifizetői voltak ennek a tranzakciónak: ők rendelték meg a tízmilliós tanulmányt az NSKI-től
egy uniós pályázat lezárásához, tehát az NSKI-nak nem csak a kiadások, de a bevételek terén is vastagon fog a ceruzája.
Visszakérdésünkre, hogy elégedettek voltak-e az NSKI által elkészített tanulmánnyal, és megért-e az nekik tízmilliós forintot, az egyesülettől azt a választ kaptuk, hogy még folyamatban van a kutatás, így még a zárójelentés sem készült el.
SZÁSZ JENŐ NSKI-ELNÖK TUSVÁNYOSON. AZ NSKI SÁTORRAL VALÓ JELENLÉTE A KIADOTT TÁBLÁZAT SZERINT ÖTMILLIÓ FORINTBA KERÜLT. FOTÓ: NSKI
Egy jól beágyazott, közbeszerzéseket lebonyolító cég
De persze nem csak kutatási célú kifizetések vannak a táblázatsorokban, sőt. Az egyik legnagyobb összeg, amit az NSKI egyben egy kedvezményezettnek kifizetett, a Dr. EMKÁ Consulting nevű cégnek ment, méghozzá közbeszerzési szaktanácsadásért két uniós pályázat kapcsán. Az egyik a Széchenyi Terv 2020-ban meghirdetett Emberi Erőforrás Fejlesztési Program (EFOP) 3 pályázat, „tematikus együttműködés erősítése a köznevelés és felsőoktatás terén a Kárpát-medence szomszédos országaival” néven. A másikat, az EFOP 1-est („tematikus együttműködés erősítése az ifjúságügy, egészségügy, közösségfejlesztés és társadalmi felzárkózás terén a Kárpát-medence EU-tagállamaival”) is ők menedzselték le.
A közbeszerzési tanácsokat adó Dr. EMKÁ-nak, mióta a cikk megírásával foglalkozunk, elérhetetlen a honlapja. Ez nem is lenne baj, csakhogy ez egy olyan vállalat, amely közbeszerzéseket bonyolít le, így nem ártana, ha elérhető és átlátható lenne, például azért, hogy a közbeszerzési dokumentációk a honlapjáról elérhetők legyenek, pláne, hogy egyes közbeszerzések honlapjain kifejezetten a lebonyolító honlapjaira hivatkoznak.
Az NSKI-tól csak a tavalyi évben 25 millió forint fölött volt a cég által lehívható, keretszerződésben foglalt összeg, de a Dr. EMKÁ más állami intézményeken még jobban keres:
2017-ben például a Boross Péter-féle Nemzeti Örökség Intézete is 160 millió forintot költött el a cégnél közbeszerzési tanácsadásra.
A céget 2014-ben jegyezték be, és a főtevékenységét a cégjegyzék szerint 2018 áprilisában változtatták meg üzletviteli, vezetési szaktanácsadásra. Más tevékenységet a cégjegyzék szerint nem végez. A Dr. EMKÁ amúgy mondhatni szárnyal: míg 2015-ben csak 15 millió forintos nettó árbevétele volt, 2017-ben 169 milliót, 2018-ban pedig 138 milliót kerestek.
Különösen érdekes, hogy a cég egyik ügyvezetője Soós Bálint: az ő édesanyja az a Halmi Ibolya, aki a nemrég megalakult, Kopp Máriáról elnevezett Intézet a Népesedésért és a Családokért (Kincs) gazdasági igazgatója, korábban pedig más állami szerveknél volt hasonló pozíciókban. Ez az intézet egyébként elvileg az EMMI-t segíti a népesedéspolitikai döntéseinek meghozatalában kutatással és stratégiaalkotással, és az intézet a minisztérium költségvetési fejezetéből is működik.
Hogy a fent említett két EFOP-os programból mi lett végül, az nem derül ki az NSKI honlapjáról. Ott ugyanis egy másik elnevezésű és kódszámú, az „oktatási struktúrák Kárpát-medencei makroregionális együttműködését támogató kutatásokról” szóló, összesen 399 milliós projektről található számos beszámoló.
E-mailben érdeklődtünk a Dr. EMKÁ-nál a kérdéses közbeszerzésekről és arról, hogy egy közbeszerzéseket bonyolító cégnek hogy lehet tartósan elérhetetlen a honlapja, de telefonon csak annyit közölt velünk Baucsek Katalin ügyvezető, hogy a részletekről a szerződése értelmében nem nyilatkozhat.
Csúnya és átláthatatlan gyógynövényadatbázis negyvenmillióért
Az is nagy kérdés, hogy mennyiben bír nemzetstratégiai jelleggel az, hogy az NSKI elég sok pénzt ölt bele a Herbaland projektbe: ennek egy gyógynövényipari hálózat létrehozása volt a célja, plusz elkészítettek egy online oktatási felületet és az észak-magyarországi határtérségre vonatkozó szakmai adatbázist. Az NSKI szerint a gyógynövényiparnak a határmenti térségekben helyi gazdaságfejlesztési jelentősége van, és elősegíti a szülőföldön maradást.
Az adatbázis kreatív tervezésére 15 millió forintot kapott a békéscsabai High-Invest Kft. Maga az adatbázis kiépülése 25 és fél millióba került, ezt a Gyógynövénytúrák Kft. végezhette el. Az összegek eléggé büszkének tűnnek ahhoz képest, hogy az adatbázisban böngészni nem lehet, csak kulcsszóra keresni, de a kulcsszavak rendszere is elég furcsán lett kialakítva, mert ha egy olyan alapvető gyógynövényt beír az ember, hogy mondjuk kakukkfű vagy kamilla, akkor nem jön ki semmi.
Ha meg nagy nehezen ki is jön egy lista végre (mondjuk a levendula varázsszóra), akkor a listázott találatok rondák, átláthatatlanok, és szűrni sem lehet köztük.
ÍGY NÉZ KI AZ AZ ADATBÁZIS, AMINEK A FELÁLLÍTÁSA 25, A KREATÍV TERVEZÉSE PEDIG BÜSZKE 15 MILLIÓ FORINTNYI MAGYAR ADÓFIZETŐI PÉNZBE KERÜLT.
Kérdésünkre az adatbázis felállításáért 25 milliót kapó Gyógynövénytúrák Kft. ügyvezetője, Takács Tamás azt közölte, hogy a weboldalt nem ők készítik, a funkcionális és formai elemekre nem volt ráhatásuk. Ők csak az adatgyűjtést végezték a projekthez, ami azt jelenti, hogy személyes interjúkat készítettek az adatbázisban szereplő termelőkkel: róluk az adatbázisban néhány, a termelést illető alapvető adat is fellelhető. Összesen kétszáz helyi gyógynövénytermelő szerepel az adatbázisban,
tehát ha leosztjuk erre a 25 millió forintot, akkor egy interjú elkészítésére 125 ezer forint jön ki.
Ez elég szép összeg azt tekintve, hogy az egyes termelőkről az elérhetőségi adatokon kívül 18 rövid kérdésre adott néhányszavas válasz szerepel: például olyanok, hogy milyen növényeket termeszt, saját maga kapál, vagy felvesz erre valakit, és milyen talajon termel.
A High Investnek egyébként nem ez az egyetlen megbízása, kaptak még 13 462 000 forintot egy olyan „élményvideó” készítésére, amely az EFOP 1 keretében elvégzett foglalkoztatási modelleket és mintaprogramokat mutatja be.
Ha tizenhárommillió forintért készül egy videó, azt nézni valóban bizonyára élmény lehet,
úgyhogy írtunk mind a High Investnek, mind az NSKI-nek, hogy mutassák meg nekünk a művet, de egyiküktől sem kaptunk választ, a High Investnek pedig még honlapja sincs, ahol a videót (vagy legalább egy telefonszámot) keresni lehetne. Az ön PR-ra amúgy sem sajnálják a pénzt az NSKI-nél: Mészáros Péter egyéni vállalkozónak hétmillió forintot fizettek ki az NSKI rendezvényeiről szóló videók és egy Kárpát-Haza Őrei című videósorozat elkészítésére, ezek legalább elérhetők az intézet Youtube-csatornáján.
Van a listában még egy rejtélyes adatbázis: MEGÉRTI Kft-nek (a furcsa név a Magyar Energetikai Gazdaságtervező és Értékelő Tanácsadó Iroda rövidítéséből származik) csaknem kilencmillió forintot fizettek ki egy, eléggé tágan meghatározott, „a Kárpát-medence magyarlakta térsége gazdasági-társadalmi helyzetének elemzéséhez szükséges” adatbázis létrehozására. Hogy pontosan mi szerepelt ebben az adatbázisban, azt megpróbáltuk megtudni a cégtől, de telefonon nem voltak hajlandók semmit mondani, csak azt ígérték, hogy az NSKI majd válaszolni fog a kérdéseinkre. De nem válaszolt.
Határon átnyúló foglalkoztatás és felkészítés a román érettségire
Az NSKI a „makroregionális kutatások a közösségfejlesztés és a társadalmi felelősségvállalás megerősítése érdekében” címen futó EFOP-pályázaton összesen 440 millió forintos támogatást nyert, és ebből az összegből jelentősnek számító mennyiséget kap a kecskeméti HROD Kft:
majdnem 43 millió forintot határon átnyúló foglalkoztatási modellek kidolgozására. Egy mintaprogram kísérleti kidolgozása lenne a feladat, de egyelőre a cég honlapján a szociális, foglalkoztatási fejlesztések fül alatt nincs semmi.
A HROD igazgatója, Ditzendy Károly Arisztid egyébként korábban a Nemzeti Művelődési Intézet egyik fősztályvezetője volt, és bár echte kecskeméti, valahogyan tavalyi év szeptemberében az erdélyi, nagy múltú Civitas Alapítvány képviseletében tartott előadást a projekt nyitókonferenciáján Martonvásáron, de a közösségfejlesztéssel foglakozó szakember az ELTE Tanító- és Óvóképző karán is óraadó tanár.
A projekt kifutási ideje 2019 végére esik, egyelőre a már említett konferencián kívül nem sok minden látszik abból, hogy pontosan milyen eredményekre is jutottak. E-mailben Ditzendy annyit válaszolt az Azonnali érdeklődésére, hogy nem adhatnak tájékoztatást külső megbízásból folyó, futó projektekről, mert titoktartást vállaltak a szerződésben, úgyhogy érdeklődjünk az NSKI-nál.
Ezt természetesen meg is tettük: meg akartuk tudni, hogy pontosan melyik térségben hány embert vontak be ebbe a foglalkoztatási projekbe és milyen szektorban dolgoztak, de e-mailünkre a megadott határidőig nem kaptunk választ, a telefont pedig nem veszik fel az NSKI-nál. A HROD-nak juttatott 43 milliós összeg mellett eltörpül az Agrártudományi Kutatóintézettől hétmillió forintért rendelt kutatás a Kárpát-medence határon átnyúló foglalkoztatási kapcsolatainak és ezek etnikai vetületeinek vizsgálatáról.
Az NSKI ezenfelül több határon túli szervezetnek ad pénzt, hogy az oktatás fejlesztésére költsék. Öt szervezet kapott pénzt arra, hogy román és matematika tárgyból készítse fel az érettségiző diákokat, így a Pro Lyceum alapítvány (1,7 millió forint), a Magok Egyesület (5,7 millió forint), a Fidelitas Ifjúsági Egyesület, ami nem az itthoni fideszes ifiszervezet, hanem egy Csíkszeredában bejegyzett egyesület, de az elnöke a CÖF-ös Csizmadia László (5,7 millió forint), az Amőba Alapítvány (5,7 millió forint) és az Orbán Balázs Intézet (6,4 millió forint) is.
Szórványoktatási projektek a tömbmagyar Székelyföldön
Ugyanakkor 7 és fél milliót kapott a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium keretében működő Hébe Alapítvány és nyolcmilliót az Eötvös József Alapítvány egy szórványoktatási mintaprojekt megvalósítására. (Utóbbi néven több, oktatási intézményhez kötődő alapítvány is létezik Magyarországon is, de itt a székelyudvarhelyi Eötvös József Szakközépiskola alapítványáról van szó). Ugyanerre három és fél millió forintot kapott a romániai evangélikus-lutheránus egyház is.
Az erdélyi iskolák támogatásának a múltban voltak azért hátulütői. Például 2015-ben a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumnak juttatott pénzből Szász Jenő kislányának osztályát újították fel.
Kérdésekkel fordultunk a Hébe és az Eötvös József Alapítványokhoz és a romániai evangélikus egyházhoz is (bár nekik egyik honlapjukon sincs e-mail cím vagy telefonszám, így csak Facebookon lehet nekik írni), hogy pontosan miféle szórványoktatási mintaprojekteket is valósítanak meg, sem a Hébétől, sem az evangélikusoktól nem kaptunk választ. Telefonon röviden sikerült beszélnünk az Eötvös József Alapítvány illetékesével, aki viszont ingerülten csak annyit közölt, hogy az NSKI sajtóosztályán érdeklődjünk.
Felvetésünkre, hogy ők ott helyben Székelyudvarhelyen talán konkrétabban tudják, hogyan nézett ki ez a projekt, illetve, hogy
ha szórványoktatási projektről van szó, akkor miért a tömbmagyar Székelyföldön folytatnak le ilyet, megismételte, hogy forduljunk az NSKI sajtóosztályához, majd ránk csapta a telefont.
Természetesen az NSKI-nak is feltettük ezt a kérdést, és azt is meg akartuk tudni, hogy hány diák részvételével, milyen időtávon valósult meg a három oktatási projekt, és koncentráltak-e valamilyen specifikus tananyagra, de az ezt firtató e-mailünkre nem jött válasz.
Mennyi könyvet adott ki Bayer Zsolt könyveinek kiadója negyvenmillió forintból?
Az NSKI sorozatának, a Kárpát Haza Könyvek részei bejelentkezés után láthatók is az NSKI honlapján, bár elég foghíjasan: a legutóbbi, Márton Áron erdélyi püspökről szóló kiadvány, ami a honlapon elérhető, 2016-os.
Az NSKI 2018-ben közbeszerzést írt ki könyvkiadásra, amelyben becsült értékként 150 millió forintot jelölt meg, és az egyetlen jelentkező a szlovákiai hátterű, de budapesti irodát is fenntartó Méry Ratio kiadó volt. A kifizetésnek két éves a futamideje, azonban bár tavaly 36 és fél millió forintot hívott le a kiadó, az NSKI honlapján egyetlen 2018-ban kiadott kiadvány sem szerepel a Kárpát-Haza sorozatban. Legalábbis a honlapjukon nem dicsekszenek vele, pedig az OSZK adatbázisa szerint amúgy megjelent a sorozatban tavaly is egy könyv az NSKI és a Méry Ratio gondozásában a 150 éves Székely Dalegyletről.
Ezen sorozaton kívül az OSZK adatbázisában (azért erre támaszkodtunk, mert az Országos Széchenyi Könyvtárnak mindenből le kell adni kötelespéldányt) még két könyv szerepel, amit 2018-ban a Méry Ratio és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet közösen adott ki: ez Felvidék és Kárpátalja erődített helyeiről szól, a másik pedig egy magyar-szlovák kétnyelvű kiadvány a gyógynövényekről, de ennek a kétezer példányban való kiadására külön ötmillió forintot kapott a Méry Ratio az NSKI-től.
Felhívtuk a kiadó ügyvezetőjét, Méry Gábort, hogy megkérdezzük, több könyvet nem adtak-e ki ebből a pénzből, mire azt felelte, hogy szabadságon van, és nem tud pontos számokat mondani. Arra biztosan emlékszik, hogy az ötmillió forintért kétezer példányban kiadott gyógynövényes könyv nagyalakú, A4-es, színes fotókkal, és a fotózással együtt került ennyibe.
ÍGY NÉZ KI AZ ÖTMILLIÓS GYÓGYNÖVÉNYES KÖNYV CÍMLAPJA, A TELJES KIADVÁNY ELÉRHETŐ EGYÉBKÉNT ONLINE IS.
Azzal kapcsolatban, hogy a maradék 36 millióból csak az OSZK-s adatbázisban talált két könyvet adták-e ki, Méry azt mondta: biztos benne, hogy ennél jóval több volt, tíz-húsz is, de fejből nem tudja megmondani.
Kérdésünkre viszont elmondta: az ebből a forrásból készült kiadványoknál az NSKI és a Méry Ratio közösen szerepel, az NSKI kiadóként, a Méry Ratio a kiadvány gondozójaként. Akárhogy is kerestük viszont az OSZK-s adatbázisban, ott csak a fenti két, felvidéki erődökről és a székely dalegyletről szóló könyv szerepelt, mint ilyen.
A Méry Ratio többek között egyébként Bayer Zsolt könyveit is kiadja, illetve itt jelent meg a most épp az Alapjogokért Központot szakértő CÖF-ös Fricz Tamás nyugati demokráciák hanyatlásáról írt értekezése is.
A Méry Ratio-n kívül is voltak érdekes könyvkiadásai az NSKI-nek: a székelyudvarhelyen megtalált, Nyújtódi kódex nevű ferences szöveggyűjtemény faximile-kiadására és ezeknek díszdobozok készítésére is kiadtak összesen tízmilliót: hetet a Schöck Artprintnek, hármat MPB Hungary Kft-nek.
Utazás Toszkánába, székely bálozás a Vigadóban és egy Fidesz-közeli moderátorcég
Bár nem tudni, pontosan hányan és milyen időtávra vesznek részt azokon a tanulmányutakon, amelyeket az NSKI rendel, de 2018-ban három ízben is igénybe vették a Bookers Kft. szolgáltatásait, először 9,9 millió forintért utaztak szakmai útra Észak-Erdélybe és Máramarosba az NSKI munkatársai, másrészt a Herbaland munkatársai mentek szakmai útra Olaszországba és Toszkánába, ez csak 2,1 millió forintba került. További 5,4 és 1,5 milliós kifizetések is szerepelnek a Bookersnek, de azt már nem részletezték a táblázatban, hogy ebből kik és hová utaztak.
Mind az NSKI-t, mind az utazásszervező céget megkérdeztük, hogy hányan és milyen időtávra utaztak el ebből a pénzből (illetve az utóbbi két tételből hová), de az NSKI-tól semmilyen visszajelzést nem kaptunk, a Bookers részéről pedig vezetői szabadságra hivatkozva nem tudtak egyelőre tájékoztatást adni.
Elég gyakran szokták kritikával illetni azt is, hogy egy stratégiai kutatóintézet miért rendez székely bált: miért pont székelyt és miért pont Budapesten? A Vigadóban tartott illusztris eseményen Tarlós Istvántól kezdve Kásler Miklóson és Semjén Zsolton át Kövér Lászlóig sok kormánypárti politikus is tiszteletét szokta tenni. Amikor a (mandátumáról azóta lemondott) jobbikos Szávay István az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságában erről a rendezvényről faggatta az NSKI-elnököt, akkor Szász Jenő válasza annyi volt, hogy az esemény nemzetmarketing jelleggel bír.
Most az is kiderült, mennyibe kerül ez a budapesti nemzetmarketing-esemény: a megküldött adatok szerint 17 millió forintot fizettek ki Szászék a Magyar Művészeti Akadémia tulajdonában lévő Pesti Vigadó Nonprofit Kft-nek a bál megrendezésért.
SZÁSZ JENŐ NSKI-ELNÖK ÉS SEMJÉN ZSOLT NEMZETPOLITIKÁÉRT FELELŐS MINISZTERELNÖK-HELYETTES AZ IDEI BUDAPESTI SZÉKELY BÁLON. FOTÓ: BUDAPESTI SZÉKELY BÁL / FACEBOOK.
A rendezvények kapcsán érdemes még megemlíteni a Freecons Global Kft-t is, amely több rendezvényre (az nem derül ki a listából, hogy melyekre) biztosított szakértői és moderátori szolgáltotásokat összesen 4 és fél millió forintért.
A cég korábban azzal került a sajtóba, hogy hétmillió forintért tartott négyalkalmas tréninget a Fidesz-frakció munkatársainak, a hvg.hu pedig a tréningeket tartó coach-ról kiderítette, hogy a fideszes Kósa Lajos feleségének egyik barátnője.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézetnek számos kérdést elküldtünk a fent részletezett kiadásokkal kapcsolatban. A konkrét kiadásokon, kutatási eredményeken és a mintaprojektek részletein kívül azt is meg akartuk tudni, hogy hány állandó, illetve megbízási szerződéssel foglalkoztatott kutatója van az intézetnek, miért nem jelennek meg 2016 óta az NSKI olyan, rendszeres kiadványai, mint a Kárpát-Haza Szemle és a Kárpát-Haza Napló, és miért szükséges, hogy ilyen sok kutatást külsős cégeknek, alapítványoknak szervezzenek ki. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mire költik az uniós pályázatok keretében lehívott többszázmillió forint fennmaradó részét.
Kérdéseinkre a megadott csütörtök esti határidőig semmilyen választ nem kaptunk. Amennyiben cikkünk megjelenése után az NSKI bármilyen információt közöl velünk, beszámolunk róla. | KÉTSZÁZMILLIÓÉRT SZERVEZI KI A KUTATÁST A SZÁSZ JENŐNEK GRÜNDOLT KUTATÓINTÉZET | Évi több, mint egymilliárd forintból gazdálkodik a Nemzetstratégiai Kutatóintézet: ebből futná saját kutatókra is, azonban a Szász Jenő-féle NSKI százmilliókat költ különböző kutatások kiszervezésére, amint az az intézet 2018-as szerződéseinek az Azonnali birtokába került teljes listájából látszik. Volt, ahol a kutatási pénznek nevezett összegből focipályát újítottak fel, csináltak negyvenmillióért alig használható adatbázist, és felbukkan Kósa Lajos feleségének barátnője is. | null | 1 | https://azonnali.hu/cikk/20190802_ketszazmillioert-szervezi-ki-a-kutatast-a-szasz-jenonek-grundolt-kutatointezet | 2019-08-02 23:12:00 | true | null | null | Azonnali |
Meglehetősen érdekes levelet küldött a települési önkormányzatok vezetőinek a napokban a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára. Oláh Gábor arra kéri a polgármestereket, hogy küldjenek számára mindenféle anyagot arról, miként épült és szépült 2014 és 2020 között településük és így megyéjük.
A Pénzügyminisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkárságának helyettes államtitkára, aki konkrétabban a regionális fejlesztési programokért felelős, arról ír levelében, hogy vélhetően uniós forrásból, méghozzá a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, azaz az úgynevezett TOP-program 2014–2020-as ciklusának részeként újabb lehetőség nyílik egy eredménykommunikációs kampányra.
A momentumos Kerpel-Fronius Gábor által a Facebookon közzétett levél alapján Oláh azt írta:
Az eredménykommunikációs elemei lehetnek sajtóhirdetések nyomtatott kiadványok – többek között 18 megyei tájékoztató füzetet tervezünk megvalósítani –, rádió és videó spotok (online és televízió), tablókiállítás, valamint óriásplakát.
A helyettes államtitkár a megyei, települési fejlesztésekről beszámolót és fotókat, a sikert elérő polgármesterekről portét, és városlogót is kér, hogy méltó anyagot állíthasson össze, vélhetően maga a minisztérium „közös sikereink” bemutatására.
Noha a levélben nem szerepelnek határidők és egyéb időpontok, Kerpel-Fronius bejegyzéséből az derült ki, hogy az önkormányzati választások előtt indul a kommunikációs kampány, amely a megyék és a megyei jogú városok előrehaladását mutatja be. Mindezek nyomán a politikus felvetette, noha alig pár napja Gulyás Gergely a kormányinfón az Index kérdésére cáfolta, hogy az októberi választás előtt nemzeti konzultációt vagy bármilyen plakátkampányt tervezne a kormány, most mégis a „szokásos propagandakampány-recept” érvényesülhet:
Az persze csak feltételezés a részemről, hogy a kampányokban megszokott módon az eredményeket bemutató kormányzati kampány grafikai megvalósítása egészen véletlenül nagyon fog hasonlítani az önkormányzati kampányban a Fidesz által használt grafikai megoldásokhoz.
Aminek a szokásos módon az lesz a hatása, hogy szépen egymásra épül a kormánypárti propaganda és a Fidesz helyi kampányai
– írta Kerpel-Fronius Gábor. A Momentum politikusa szerint ennek véget kellene vetni, sokkal szigorúbban kellene venni a párt- és különösen a kampányfinanszírozás szabályait. Azt is írta:
Az egy dolog, hogy jelenleg a Fidesz van hatalmon, hiszen minden lehetséges választást megnyertek az utóbbi időben. Viszont azáltal, hogy a közszolgálati médiához és az állami erőforrásokhoz korlátlanul férnek hozzá, s ezáltal szinte korlátlan erőforrások állnak rendelkezésükre a permanens kampányok bonyolítására, igazságtalanná teszik a választást, hiszen érvek helyett erőforrásokkal nyerik meg a demokratikus vitát.
Kerpel-Fronius szerint ha mostani sejtelmeik beigazolódnak, a kormányzati kampány miatt meg fogják keresni az Állami Számvevőszéket azzal kapcsolatban, hogy nem valósul-e meg tiltott kampányfinanszírozás. Még akkor is, ha különösebb illúzióik nincsenek arról, mi lesz az eredménye ennek.
Hogy valóban beleszólhat-e ez, a TOP-programot és így a megyék, városok fejlődését népszerűsítő "eredménykommunikáció" az október 13-i önkormányzati választást megelőző kampányba, megkérdeztük a Pénzügyminisztériumot is. Megpróbáltuk megtudni, pontosan mikorra tervezik az első megjelenéseket és milyen hosszú – hány hetes – kampányt terveznek.
Megkérdeztük, kit, mely ügynökséget vagy éppen a Nemzeti Kommunikációs Hivatalt tervezik-e megbízni a tervezéssel, a dizájn kialakításával és a lebonyolítással, továbbá, hogy mekkora költségkerettel terveznek kampányt indítani, mennyit szánnak a sajtó- és közterületi hirdetésekre, milyen felületeken kívánják azokat elhelyezni, illetve mekkora összeget szánnak a 18 megyei tájékoztatófüzetre, és hány példányban kívánják azokat terjeszteni. Arra is kíváncsiak voltunk, az uniós alapfinanszírozású program keretéből fordít-e pénzt minderre a kormány, vagy más költésvetési forrást terveznek igénybe venni.
A Pénzügyminisztérium jelezte, várhatóan legelőbb kedden kaphatunk választ kérdéseinkre. Természetesen amint ez megtörténik, a tárca álláspontjáról is beszámolunk. | Uniós pénzből népszerűsítheti a megyék fejlődését a kormány az önkormányzati választás előtt | A polgármestereknek írt levélben egy helyettes államtitkár azt kéri, küldjenek fotókat és beszámolókat arról, miként épült és szépült 2014 és 2020 között településük és így megyéjük. A Momentum által nyilvánosságra hozott levélből úgy tűnhet, mégis lesz kormányzati plakátkampány az önkormányzati választási kampány idején. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2019/08/02/kampany_level_pm_helyettes_allamtitkar_top_program/ | 2019-08-02 23:33:00 | true | null | null | Index |
A korábban megjelent tudósításokat kiegészíti az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (U.S. Securities and Exchange Commission - SEC) most nyilvánosságra hozott jelentése, amelyből kiderül, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) és az Oktatáskutató és Fejlesztési Intézet (OFI) is érintettek a Microsoft (MS) magyarországi vesztegetési ügyében. Az amerikai céget csak az itteni korrupciógyanús ügyletei miatt büntették meg júliusban 8,75 millió dollárra (2,6 milliárd forintra) abban a megállapodásban, amelyet a hatóságokkal kötöttek, vállalva, hogy globálisan megváltoztatják a közigazgatási szoftverértékesítési eljárásukat.
A SEC július 22-i keltezésű jelentésében - amely a világcég ellen indított közigazgatási eljárás által feltárt súlyos szabálytalanságokat veszi sorra - a szaúd-arábiai, thaiföldi és török vesztegetési ügyek mellett részletesen leírja a problémás hazai eljárásokat, sok esetben egyértelműen utalva arra, kik voltak az érintett szereplők.
A tőzsdefelügyelet vizsgálati összefoglalójából pedig az derül ki, hogy a MS hazai "vesztegetési periódusa" 2013-tól 2015-ig tartott és ebben a redmondi anyacég magyar leányvállalata valamint az itteni disztribútorcégek vettek részt. Utóbbiakat nem nevesítik, de az korábbról sejthető, hogy a Racionet Zrt., az Euro-One Zrt. és az időközben már a 4iG Zrt. által felvásárolt Humansoft Kft. voltak az érintettek, amelyek erősen kötődnek kormányközeli üzletemberekhez. Onnan vélelmezhető, hogy 2017 végén partnerei közül ezekkel bontott szerződést a Microsoft a partnerei közül.
Ha kellett, odaszóltak
A korrupciós mechanizmus alapja az volt, hogy a magyar partnercégek a hazai képviseleten keresztül a Microsoft ír leányvállalatától vásárolták a szoftverlicenceket a nagy magyar megrendelőkre való tekintettel jelentős árengedménnyel. Ezt az engedményt - amely több millió eurót tett ki - azonban nem érvényesítették az állami megrendelők esetében, vagyis ezek a "teljes árat" fizették ki/utalták át a MS disztribútoroknak. Ezek "értelemszerűen" a csökkentett összeget utalták el, a "maradékot" eltüntették.
Utóbbi a legérdekesebb kérdése az ügynek, ugyanis vélhetően ezeket az állami és az érintett társaságok döntéshozói osztották el egymás között. A SEC vizsgálata alapján három forgatókönyv szerint osztották el a milliárdos értékű magyar közigazgatási közbeszerzéseket.
Az első példa, amelyet bemutatnak a - részben pont az ilyen csalási ügyeket is vizsgáló - Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál lezajlott beszerzési eljárás. Erről korábban a Napi.hu részletesen is beszámolt, de akkor nem hivatalos, hanem a magyar Microsoftnál és az államigazgatásban dolgozó források beszámolói, valamint a közbeszerzési dokumentumok alapján. Már tavaly tavasszal is - a Microsoft-botrány kiderülésekor - úgy értesültünk, hogy ez volt az első gyanús ügy, amely miatt a Microsoft anyavállalata még az amerikai hatóságok, így az Igazságügyi Minisztérium (Department of Justice - DoJ), valamint a SEC bevonása előtt saját belső vizsgálatot kezdett (ez a cég zsargonjában úgynevezett megfelelőségi, vagy complience ellenőrzés).
A most nyilvánosságra hozott jelentés viszont azt is feltárja, hogy a Microsoft Magyarország érintett dolgozói és vezetői, a közigazgatási hivatalnokok és a disztribútorok emberei hogyan döntötték el előre a közbeszerzések értékeit és időpontjait. A NAV-nál 2014. február 10-én írtak ki közbeszerzési pályázatot különböző szoftverlicencekre. Többek között 8820 darab Office Standard 2013 és 2275 darab Office Pro Plus 2013 csomagra, valamint 15 250 darab WindowsPro SNGL szoftverre.
A MS Hungary alkalmazottai a központtól, azaz a MS Business Desktől már ezt megelőzően kértek a hagyományos kedvezményeken felül egy 27,85 százalékos árengedmény jóváhagyását. Ezt a Microsoft azzal a feltétellel engedélyezte, hogy az üzlet március 31-ig, vagyis a cég pénzügyi évének harmadik negyedéves zárása előtt befejeződik. Viszont Magyarországon történt egy kis bonyodalom: a NAV közbeszerzési eljárását váratlanul lefújták.
Ekkor a MS Hungary vezérigazgatója emailt írt az egyik disztribútorcég tulajdonos-vezérigazgatójának, amelyben leírja, hogy számukra a NAV-szerződés nagyon fontos és ezért kéri, hogy ha van ráhatása az ügyre, akkor aktivizálja magát. A vezérigazgató válasza így szólt: "rajta vagyok!".
Két nappal később, március 17-én az egyik Microsoft-alkalmazott értesítette a cég első emberét, hogy lépjen kapcsolatba a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, hogy a tendert újra kiírják, és hogy ez lezáruljon a március 31-i határidő előtt. Három nappal később ugyanez a magyar MS-alkalmazott levélben értesítette a cég vezetőjét arról, hogy kedvező döntés megszületett. Ennek megfelelően a NAV március 25-én ismét megjelentette a közbeszerzési pályázatot.
Az ügy külön pikantériája az, hogy az ír MS központ nem annak a disztribútornak adta el a szoftverlicenceket, amelyik a tendert megnyerte, hanem egy másiknak. Végül mégis a tendernyertes cég adta el a licenceket a NAV-nak - "természetesen" árengedmények nélkül. Az így keletkezett 1,06 millió eurós (2014 márciusi átlagos euróárfolyamon 339,5 millió forintos) árkülönbözet egy részét a közbeszerzési eljárás újbóli kiírásában "segédkező" állami alkalmazottak kapták - legalábbis a SEC szerint.
Nyomoz már az OLAF is
A NAV elnöke ekkor a kitiltási botránykor híressé vált Vida Ildikó volt, - akit tavalyi cikkünk készítésekor megkerestünk, de nem kívánt reagálni -, az informatikai beszerzésekért pedig Tiborcz Péter felelt. Utóbbi később egy informatikai céghez lépett tovább, amelyet testvérével, Istvánnal együtt vásároltak fel, a szintén it-vonalon mozgó HCS Experts-ügyvezetésében tűnt fel.
Ahogy azt korábban megírtuk, az adóhatóság beszerzését egy hat cégből álló konzorcium nyerte, melynek vezetője a Racionet volt. Érdekesség, hogy a társaság vezérigazgató-helyettese, Domokos István képviselte a Storm Holding Vagyonkezelő Zrt.-t. és a Kárpát-medencei Informatikai Klaszter Kft.-t is, mely akkor még nem, csak később lett a Racionet leánya. A bruttó 1,82 milliárd forintnyi beszerzést a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) által kiírt központi, nettó 46 milliárd forint értékű 2013-as keretmegállapodásának terhére kötötték.
A múlt héten kiderült, hogy a Microsoft körüli korrupciós botrányt az OLAF is vizsgálja, Jávor Benedek - akkor még EP-képviselőként - tavaly novemberben tett bejelentése nyomán. Bár az eljárás tényét megerősített az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF), de arról részleteket nem közölt. Viszont az adóhatóság beszerzését vélhetően ellenőrizni fogják majd, mivel az uniós EKOP-programból finanszírozták. Érdekesség, hogy A 2012. augusztus 22-én aláírt támogatási szerződés eredetileg bruttó 1,99 milliárd forintról szólt, de a 2026/2013-as (XII. 29.) kormányhatározat a projekt szakmai tartalmának bővítésével lehetővé tette a támogatási összeg 5 milliárd forintra történő módosítását.
A rendőrség is kamu kedvezményt kapott
Tavaly még egy ügyet mutatott be a Napi.hu részletesen, ez pedig az Országos Rendőr-főkapitányság beszerzése volt. A SEC jelentése ezt is - második példaként - állatorvosi lóként említi.
A Belügyminisztérium 2014. szeptember 1-én indított egy közbeszerzési eljárást szoftverlicencek vásárlására. A zárás időpontja 2014. szeptember 15. volt. Viszont a MS Hungary ezt megelőzően, már februárban tisztában volt azzal, hogy mennyi pénz áll rendelkezésére. A MS magyarországi munkatársai 28,3 százalékos árengedmény adására kértek és kaptak engedélyt.
Az engedmény biztosításának indoklásaként a NAV esetében alkalmazott mondatok működtek ekkor is: kiélezett verseny, árérzékenység, új megrendelések lehetősége is szóba jöhet. A MS Business Desk összesen végül 31,53 százalékos engedményt hagyott jóvá az árban - persze úgy, hogy a negyedéves zárás, azaz június 30. előtt megvalósuljon az ügylet.
Június 27-én a disztribútor 2,2 millió euróért megvette a licenceket a MS írországi leányától, majd szeptember 1-én az ORFK kiírta a közbeszerzési eljárást. A fixáltak szerint pedig meg is nyerte a Microsoft a termékeivel. Végül itt is egy szerződött magyar partner vette meg a licenceket, de nem az ORFK-nak adta el kedvezményes áron, hanem tovább játszotta egy meg nem nevezett harmadik félnek, aki aztán kedvezmények nélkül adta el azokat a rendőrségnek. (Korábbi cikkünkben utánajárva, ez a szerződés összesen 1,16 milliárd forintot tett ki.)
Rejtélyes harmadik szereplő
A MS semmilyen magyarázatot nem adott arra, hogy miért ez a cég szállította a licenceket és milyen szolgáltatást nyújtott ezen felül - feltéve, hogy képes volt bármilyen szolgáltatásra. A központtól kapott árkedvezmény "lenyelésével" itt a nyereség 1,56 millió eurót tett ki. A SEC feltételezése szerint ennek egy része itt is kenőpénzek forrása lehetett.
Itt a lebonyolító - legalábbis, aki a végfelhasználónak eladta a kulcsokat - a Humansoft Kft. volt, amely akkori megkeresésünkre azt közölte, hogy a cég akkor még nem volt LAR-partner (a Microsoftnál a nagyvállalatokat és közigazgatást kiszolgáló alvállalkozókat így hívják - a szerk.). "A nevezett szoftvereket egy hivatalos LAR-partnertől vette. A Humansoft Kft. nem tudhatja mekkora volt a kedvezmény" - közölték a Napi.hu-val egy éve, majd a cikk megjelenése után annyit pontosítottak, hogy a szerződésben szereplő szoftvereket egy hivatalos partnertől szerezte be. A "megrendelő részére a szoftvereket nettó 1,16 milliárd forintért értékesítette, amely 11,9 százalékos árrést tartalmazott. A Humansoft Kft.-nek nincs információja arról, hogy a szerződéskötés időpontjában mekkora volt a Microsoft kedvezményes kormányzati listaára" - tájékoztatták lapunkat az ügyletről.
Eddig nem hallott állami szereplő is érintett
A SEC által hozott harmadik példa szerint 3,5 millió eurós nyerészkedés lehetett az Oktatáskutató és Fejlesztési Intézet (OFI) 2014-2015-ben négy ütemben letudott beszerzésein. A projekt részeként a MS magyar cége egy alvállalkozót bízott meg a feladattal. De érdekes módon a szolgáltatásokat nyújtó magánszemély az OFI alkalmazottja volt. A SEC jelentésében aláhúzza, hogy a MS nem vizsgálta azt, hogy ki volt az alvállalkozó vagy, hogy ez az illető magánszemély kormányzati alkalmazásban állt-e.
A dokumentumok arra is rávilágítottak, hogy ez a személy a teljesítési igazolások szerint nem a saját nevén szerepelt a kimutatásokban - ráadásul a MS alkalmazottai erre a különös részletre sem kérdeztek rá sohasem.
Valami viszont kimaradt a SEC-nél
Július 22-én az amerikai Igazságügyi Minisztérium is közzétette jelentését, melyben két állami szervezet beszerzését hozta fel példának. Bár a megrendelőt nem nevezték meg, ebből az egyik a fent már ismertetett ORFK-szerződés lehet az időpontok és a körülmények alapján.
A másik viszont a NISZ Zrt. 5 millió forintnál nagyobb szerződéseinek listája lehet, amely Hadházy Ákos független parlamenti képviselő beszámolója alapján egyértelműen beazonosítható az amerikai jelentés alapján. A Belügyminisztérium cége viszont az Átlátszónak úgy reagált, hogy: | Microsoft-botrány: konkrétan megnevezte az érintetteket az amerikai hatóság | Lépett az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) is a Microsoft magyar botrányának ügyében. Jelentésében kiemeli, hogy a NAV és az Országos Rendőr-főkapitányság is érintett a sok százmilliós visszaélésben. | null | 1 | https://www.napi.hu/tech/microsoft-botrany-magyarorszag-sec-jelentes-birsag.688988.html | 2019-08-01 13:14:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Még 2011-ben költött napelemek kivitelezésére szerződést a Szegedi Tudományegytem, az akkor még Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a résztulajdonában álló Elios Zrt.-vel, hogy – az akkori sajtóhíreket idézve – “a villamosenergia-igény 7 százalékát megújuló forrásból állítja majd elő a „legzöldebb” hazai egyetem.”
Ráadásul úgy, hogy az közbeszerzést először a szegedi gyökerekkel rendelkező KÉSZ Zrt. nyerte, mintegy 75 millióval olcsóbb ajánlattal, mégsem velük szerződtek. A 2754 darab napelemet, összesen legalább 660,96 kW beépített csúcsteljesítményt hozó rendszert a szechenyi2020 szerint 2013 tavaszán adták át.
Tovább zöldítették az egyetemet, 2015-ben a campus 18 épületének tetején összesen 2040 napelemet helyeztek el, 510 kW beépített teljesítménnyel, de már közel harmadáron, 297 millió forintból. Ezt a projektet a szechenyi2020 szerint 2015 októberében teljes egészében ki is fizették.
Azt várták, hogy a rendszer 626 ezer 513 kWh/év energiát termel, ami 22,44 millió forint villamosenergia-megtakarítást jelent. Az akkori rektor, Szabó Gábor a projektzárón azt mondta, a két rendszer “együtt összesen évi 40 millió forint villanyszámla megtakarítást jelent majd az egyetemnek”.
Ez a két beruházás összes 1,1 milliárd forint uniós pénzt emésztett fel. Az elsőnél úgy számoltak, a teljes villamosenergia-igény 7 százalékát termelik meg a napelemek. Az SZTE adatai szerint 2012-ben 27 ezer 142 MWh villamosenergiát használtak fel.
Csakhogy 2013-tól működtek a napelemek, az áramfogyasztás pedig csak nőtt és nőtt. A 7 százalék 1900 MWh lenne, ehhez képest a napelemek 2018-ban 1100 MWh-t termeltek, ami 4 százaléknak felelt meg. Miközben a kiadások egyre nőnek. 2015-ben 28 ezer 921 MWh, 2016-ban 29 ezer 208 MWh áram fogyott, holott az újabb rendszer ekkor már szintén működött.
Az “összesen évi 40 millió” megtakarítás is láthatatlan, 2015-ben és 2016-ban is több mint 1 milliárd forintot költött az SZTE villamosenergiára – ez már az Átlátszónak küldött egyetemi adatokból derül ki:
Nem csak napenergiában, hanem a fűtésben is igyekezett az SZTE zöldíteni. 470 millió költöttek az egyetemi könyvtárra 2015-ben, hogy szennyvízhő-alapú hűtés-fűtés rendszert építsenek. Ettől is megtakarítást vártak, mintegy 6503 gigajoule – 171 ezer köbméter – gáz elégetésével kiváltható energiát, azaz 25 millió forintot. További 312 millió költöttek az újszegedi biológia épületének energetikai korszerűsítésére, hogy az, ahogy az akkori műszaki igazgató Majó Zoltán fogalmazott, ne legyen “energiavámpír”.
Energetikában jártas forrásunk szerint a szennyvízhő visszanyerés már papíron sem működött, a rendszer legfeljebb egy kisebb épület fűtését tudja megoldani, azt is inkább helyben.
Mégsem ezek, hanem a fűtés részbeni kiváltását célzó beruházás a legérdekesebb. Az egyetem honlapja szerint a 2012-es geotermikus beruházás 3,2 milliárd forintba került. De erre a projektre a szegedi Geotermikus Szolgáltató Kft. pályázott, a cég 1,6 milliárd forint uniós pénzt nyert, a többit saját erőből finanszírozta. A cég tulajdonosa az azonos címre bejelentett Geotermikus Beruházó Kft., a sor végén pedig „Huszár 99” Kft., a Tamexiz Kft., Lázár-Holding Kft., és a Kruda-Invest Kft. Az első cég a CBA-tulajdonos Lekeny Györggyé, a Lázár-Holding a fogathajtó, CBA-tulajdonos Lázár-testvéreké, a Kruda-Invest pedig a szintén CBA-s Krupp Józsefé.
A gigabruházás nem csak az egyetem épületeit fűtésére alkalmas. A korbabeli Délmagyarország cikk szerint “az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata mellett lehetőséget biztosítanak a későbbiekben a Csongrád Megyei Kormányhivatal, a Sport és Fürdők Kft. egyes objektumainak a rendszerhez való kapcsolódásához.”
Az akkori SZTE főigazgató Majó Zoltán szerint a rendszer névleges teljesítménye: 8,9 MW, a szerződött energiaszolgáltatás: 85 ezer GJ/év.
“A jelenlegi gázfűtés költségeire vetítetten összességében 30 százalék körüli megtakarítással lehet számolni+ – az SZTE főigazgatója, Majó Zoltán szerint. „Ez éves szinten 80 – 100 millió forint közötti összeget jelenthet.” – nyilatkozta. A beruházás 2014 telére készült el, akkor a Délmagyarország azt írta, “a rendszerre csatlakozott épületek fűtése a gázhoz képest 20 százalékkal lesz olcsóbb, ami egyenértékű évi 1,2 millió köbméter földgáz megtakarításával.” Az akkori elképzelések szerint a 3,2 milliárd forintos beruházás 7-8 év alatt megtérül.
Az egyetem 20 évre szóló szerződést kötött a termálhőre, 4 milliárd forint értékben. Ebben az áll, az SZTE 85 ezer GJ energiát vesz át évente, ettől 40 százalékkal térhet el lefelé. Vagyis legalább 51 ezer GJ termálhőt használnak el a gáz helyett.
Ehhez képest az elmúlt években így alakult az SZTE termálhőenergia-vásárlása:
De az SZTE adataiból az is jól látszik, hogy míg az egyetem 2009-ben 12,3 millió köbméter gázt használt el, ez 2012-re 9,9 millióra csökkent. A beszámoló szerint ezt úgy érték el, hogy mindenből kevesebbet használtak. Ezen túl “energiaköltség csökkentésére irányuló intézkedések” voltak még a tényleges korszerűsítésen túl az “egész SZTE-t érintő munkaszünet elrendelése, fenntartható fogyasztói magatartásra való felhívás” is. Ezekkel az adminisztratív megoldásokkal 2,4 millió köbméter gáz takarítottak meg.
A geotermikus beruházás 2014-től adta a meleget, eközben az SZTE gázfogyasztása így alakult:
Az SZTE kiadásaiból viszont az látszik, nincs jelentős spórolás a sokmilliárdos beruházások ellenére. Sőt, az egyetem saját bevallása szerint is nő az áramfogyasztás, a az újonnan beépített villamos készülékek és a korszerű gépészeti berendezések miatt miatt. Megjegyezték, az elfogyasztott földgáz mennyisége az időjárás függvényében változik évente.
A földgázfogyasztást a már 2013-óta működő termál fűtési rendszer csökkenti. A fűtött terület az érintett időszakban nagyságrendileg nem változott. Hozzátették, a Szegedi Tudományegyetem mind a villamos energiát, mind a földgázt a szabadpiacról szerzi be közbeszerzési eljárások keretében. Így az egységárakat a világpiaci (tőzsdei) árak befolyásolják.
Tény, hogy a zöldítés előremutató, ezért az egyetemet nem lehet kritizálni. Ahogy az is, hogy pályázat nélkül senki sem vágna zöldítő beruházásokba, hiszen gazdasági alapon értelmezhetetlen a megtérülés. Persze, így, hogy a beruházások egy része az egyetemnek egy fillérjébe sem került – azt a magyar és uniós adófizetők állták – minden megtakarítás nyereség az SZTE-nek. Még akkor is, ha az szinte kimutathatalan.
Fotó: napelemek az SZTE mérnöki kar épületén 2011-ben. A szerző felvétele. | Fidesz-közeli cégek nyerték a legtöbbet a Szegedi Tudományegyetem zöldítésével | Több mint 5,5 milliárd forint uniós pénzből zöldült a Szegedi Tudományegyetem az elmúlt 9 évben, a megtakarítás szinte láthatatlan. Pedig 800 milliót költöttek a Tiborcz-féle Eliosnál napelemekre, 1,5 milliárd forintos támogatással pedig a CBA-közeli Geotermikus Szolgáltató épített termálfűtést. Meglepő módon mégis akkor csökkent legjobban az SZTE gázszámlája, amikor központilag utasításba adták a spórolást. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/07/29/fidesz-kozeli-cegek-nyertek-a-legtobbet-a-szegedi-tudomanyegyetem-zolditesevel/ | 2019-07-29 02:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Szerdán nagy csinnadrattával jelentette be a Magyar Posta, hogy szeptembertől teljes fordulatszámon üzemel az az elektronikus rendszer, amire az állami társaság az Európai Uniótól 2,4 milliárd forintot kapott, saját zsebből pedig 1,9 milliárd forintot áldozott. A rendszer lényege, hogy – miként sok más országban már évek óta – Magyarországon is az interneten lehet majd követni a feladott levelek útját.
A bejelentés örömteli, de kissé árnyalja a képet, hogy a többi között a Microsoft korrupciós botránya miatt megkésett és szükségszerű fejlesztésen egy olyan kör gazdagodik, ami közvetlenül összeköthető Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterrel és egy kicsit nagyobb ugrással Tiborcz Istvánnal, a miniszterelnök vejével is.
Egy hete írtuk meg, hogy a Magyar Posta számos kézbesítőjének okozott már kellemetlen pillanatokat a kezükbe nyomott PDA (ipari mobiltelefon), amelyen a küldemények kézbesítését dokumentálják. A posta szerint a gond nem a készülékekkel, hanem a szoftveres háttérrel volt.
Azzal a szoftveres rendszerrel, amiért egy vagyont fizetett a Magyar Posta. A cég a rendszer fejlesztésére, tesztelésére, támogatására és a szükséges eszközök leszállítására 3,2 milliárd forintos szerződést írt alá a Sagemcom Magyarország Zrt.-vel 2017 októberében. A Sagemcom ügyvezetője az a Dubi Zoltán, akinek TSDM Holding Kft. nevű, jelenleg végelszámolás alatt lévő cégében Tiborcz István is érdekelt volt a Green Investments & Solutions Kft.-n keresztül. (Ez ugyanaz a cég, amelyen keresztül a miniszterelnök veje az OLAF-ig érő botrányban főszereplő Elios-ban birtokolt üzletrészt.)
A birtokunkba jutott szerződés szerint (amit .pdf-ben itt talál) a Sagemcom három alvállalkozót vont be a munkába:
Rendszertervezésre és szoftverfejlesztésre a Naviscon Zrt.-t, ennek egyik tulajdonosa, Kiss Márta résztulajdonos a kasszaszervizes kartellben résztvevő Montel Informatikai Kft.-ben. Ez volt az a cég, amely 30 millió forintért zárta le az MTVA szervertermét, miután több ellenzéki képviselői bement az állami tévébe, hogy adják le a Európai Ügyészségről szóló hirdetésüket.
Eszközök telepítésére a szintén Dubi Zoltán vezetésével, a Sagemcommal azonos tulajdonos által működő Trel Hálózatépítő Kft.-t.
Ugyancsak rendszertervezésre és szoftverfejlesztésre pedig a MobilSign Kft.-t, amely Rogán Antal találmányával híresült el 2016-ban. Ekkor derült ki, hogy a miniszter közös, elektronikus aláírási szabadalmat jegyez a vállalkozás két akkori tulajdonosával, Csík Balázzsal és Lengyel Csabával. Azóta a miniszter vagyonnyilatkozatában is rendre feltűnnek tízmilliós összegek, 2017-ben és 2018-ban összesen 67 millió forint ütötte a miniszter markát találmányhasznosítási díj címén.
Rogán Antal feltalálótársai már az Európai Csalásellenes Hivatal, az OLAF radarjára is felkerültek. A miniszter partnerei a Profitrade Kft.-n keresztül komoly uniós támogatást vettek fel egy, a Rogánnal közösen jegyzett digitális rendszerhez hasonló aláírás-hitelesítő kifejlesztésére. Az OLAF ezt a 256,8 milliós megállapodást és a cég három másik szerződését kezdte vizsgálni tavaly.
Nem a postai fejlesztés az első eset, hogy Rogán és Tiborcz István körei összeérnek. A Sagemcom tavaly attól a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) kapott 1,9 milliárd forintos megbízást, amelyre sajtóhírek szerint komoly hatással bír Orbán Ráhel, Tiborcz turisztikai végzettséggel rendelkező felesége, a kormányfő lánya.
A folytatás is garantált, legalábbis a Magyar Posta bejelentése szerint a következő két-három évben nagyszabású digitális átalakuláson esik át az állami cég, és a kormányzat informatikai célú pénzköltéseit felügyelő csúcsszervet, a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.-t Rogán Antal alá csatornázták.
Kiemelt kép: Czeglédi Zsolt /MTI | A Rogán-Tiborcz érdekkör gazdagodik a posta döcögős fejlesztéséből | Rogán Antal feltalálótársainak cége, a MobilSign Kft. alvállalkozóként vesz részt és kap pénzt a Magyar Posta milliárdos fejlesztéséből. Az akadozó rendszerből nemcsak ők, hanem Tiborcz István korábbi üzlettársa is gazdagodik. A NER-közeli informatikai vállalkozók útjai nem először találkoznak. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2019/08/08/posta-tiborcz-rogan/ | 2019-08-08 10:25:00 | true | null | null | 24.hu |
Jóval száz milliárd forintot meghaladó összegbe kerülhet Magyarországnak a 2022-es magyar-szlovák közös rendezésű férfi kézilabda Európa-bajnokság magyarországi sportlétesítményeinek megépítése. A kormány korábban döntött arról, hogy Budapest IX. kerületben egy 20 022 fős arénát építenek (az ennek is helyet adó telket - az InfoRádió híre szerint - 42 millió euróért, mintegy 13,6 milliárd forintért vette meg az állam), ez lesz Magyarország legnagyobb befogadóképességű multifunkcionális csarnoka, az építési költség pedig meghaladhatja a telek vételárának kétszeresét is.
Továbbá Szegeden nyolcezer, Tatabányán hatezer férőhelyes új sportcsarnokot építenek, a Veszprém Arénát pedig nyolcezer fősre bővítik. A szegedi beruházás tervezésére és előkészítése a kormány korábban 5 milliárd, az építésére tavaly júliusban 16,2 milliárd forintot hagyott jóvá.
Húszmilliárdos csarnok Tatabányán
Tatabánya tartalék helyszíne lehet az Eb-nek, az ide tervezett sportcsarnok építésére az előzetesen becsült értéknél magasabb ajánlatok érkeztek a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárásán - derül ki az EKR portálon közzétett bontási jegyzőkönyvből. Az előzetesen becsült ár nettó 19,2 milliárd forint volt (3 százalékos tartalékkerettel, e nélkül 18,6 milliárd), az ajánlattételre felkért felcsúti székhelyű - Mészáros Lőrinc és gyerekeinek tulajdonában lévő - Fejér-B.Á.L. Zrt. és a budapesti Épkar Zrt. alkotta konzorcium 22,9 milliárd forintos ajánlatot tett (tartalékkeret nélkül), míg a soproni Fertődi Építő Zrt. (FÉSZ) 24,9 milliárdos, a kecskeméti Horváth Építőmester Zrt. 24,1 milliárdos ajánlatot adott be. Az ár azonban még változhat, ha sikerül azt a cégekkel folytatott május 30-ai tárgyaláson lejjebb szorítani. Az eljáráson még nem hirdettek eredményt.
Előre kiválasztott cégekkel tárgyalnak
A cégeket a BMSK kérte fel ajánlattételre, mivel a márciusban elfogadott magyarországi nemzetközi nagyeseményekről szóló törvény (2019. évi XIV. törvény) szerint a kézilabda Eb-hez kapcsolódó beruházások és rendezvények lebonyolítása is kiemelkedően fontos közérdek, és ezek megvalósítására az ajánlatkérő minden esetben jogosult a rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást alkalmazni. Ezt azt jelenti, hogy a BMSK nem tett közzé nyilvános ajánlati vagy részvételi felhívást, hanem az általa kiválasztott három ajánlattevőnek (a Fejér-B.Á.L, a Horváth Építőmester és a FÉSZ) küldött ajánlattételi felhívást. A cégek egy 6043 férőhelyes, nemzetközi kézilabda versenyek megtartására és azok televíziós közvetítésére alkalmas multifunkcionális sportcsarnok, valamint egy 20 pástot befogadó vívóterem építésére tettek ajánlatot.
Már tervezik a ferencvárosi csarnokot
A KKBK Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. az új ferencvárosi multifunkcionális csarnok terveinek elkészítésére nettó 995 millió forintért kötött szerződést a Középülettervező Zrt.-vel, április végén. Jelenleg folyamatban van a csarnok üzemeltetési és hasznosítási koncepciójának elkészítésére indított hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárás - ezen ajánlatot kértek a budapesti Drees & Sommer Hungária Kft.-től (amely nettó 393 ezer eurós, mintegy 127 millió forint értékű ajánlatot tett), a németországi Institut für Sportstaettenberatung GmbH-tól (383 ezer euró) és a Lagardère Sports Germany GmbH-tól (343 ezer euró). Eredményt még nem hirdettek.
A Veszprém Aréna kibővítésének tervezésére nettó 1,07 milliárd forintot szán a Nemzeti Sportközpontok (NSK), a tervezésre felkért Pannonterv-Veszprém Kft. és Incorso Kft. konzorciuma ennek közel duplájára tett ajánlatot, de még tárgyalnak a felek, az eljárás nem zárult le - derül ki az EKR portálon közzétett dokumentumból.
Kisebb sportcsarnokok is épülnek
A közbeszerzési hirdetmények alapján jelenleg számos sportcsarnok építése van folyamatban állami támogatás segítségével, így többek közt | Újabb nagy állami költekezés indult - Mészárosék is ott vannak | A budapesti úszó vb-hez hasonló költekezésbe kezdhet a kormány a 2022-es magyar-szlovák közös kézilabda Eb rendezésével. Hazánkban három új sportcsarnokot építenek, a veszprémit pedig kibővítik. A legkisebb, a tatabányai csarnok építési költsége is elérheti a 20 milliárd forintot, a kivitelezésre pályázók között ott van a Fejér-B.Á.L. Kft. is. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/sportcsarnok-kezilabda-eb-ftc-tatabanya-epites.684839.html?fbclid=IwAR0CapEnmcK2-zQME5FewUHMcxKHhazi0f-36SkFWSVFDRMtJDCgccwEUYQ | 2019-05-27 12:19:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Megjegyezték, hogy a magyarországi hatóságokat az ügyben nem keresték meg, feljelentést vagy jelzést számukra nem küldtek. A Legfőbb Ügyészség ezért 2019. július 24-én megkereste az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumát, hogy valamennyi, az ügyben releváns és esetleg büntetőeljárás alapjául szolgáló információt küldje el részére.
Nem sokkal ezután, augusztus 2-án és 6-án két feljelentés érkezett a Központi Nyomozó Főügyészséghez a tárgyban. Mivel a kért adatok nem érkeztek meg, a közzétett angol nyelvű jelentések elemzése a feljelentések elbírálására rendelkezésre álló idő alatt nem lehetséges, a főügyészség az ügyben feljelentés kiegészítését rendelte el. Ennek során kell a bűncselekmény gyanújának meglétéről vagy kizártságáról dönteni.
Fotó: Facebook
Az ügy háttere, hogy a magyar állami beszerzéseknél egy közvetítőláncon keresztül túlárazott szoftverliszenszeket adtak el, illetve kenőpénzeket is kifizettek. A közvetítő cégeknél 40 százalékos extraprofit keletkezett. Egy e-mail szerint mindezt a miniszterelnök beleegyezésével. A Microsoft Magyarország az amerikai hatóságoknak beismerte, hogy 2013-tól 2015-ig egy vezető tisztviselője és több alkalmazottja részt vett egy manipulált beszerzésekre és vesztegetésekre épülő ügyben. A cég peren kívüli egyezséget kötött az amerikai igazságügyi minisztériummal, és 25 millió dollár büntetést fizet.
A feljelentést augusztus elején a Demokratikus Koalíció, illetve Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő tette. Hadházy Ákos az amerikai minisztériumi dokumentumok alapján bejelentette, hogy az ORFK, illetve a Belügyminisztérium cége, a Nemzeti Infokommunikációs Zrt. is vásárolt szoftvereket a Microsofttól csalással. Az amerikai tőzsdefelügyelet jelentése szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is érintett lehet. | Az ügyészség szerint nem zárható ki a csalás gyanúja a Microsoft ügyében | null | 1 | https://168ora.hu/itthon/feljelentes-ugyeszseg-csalas-microsoft-microsoft-botrany-polt-peter-szoftver-172297 | 2019-08-08 19:14:00 | true | null | null | 168 óra |
|
A Fővárosi Főügyészség vádat emelt a férfi ellen, aki megpróbált megkenni egy ügyintézőt, mert összekeverte a korrupt kollégájával.
A vádirat szerint a 33 éves férfi 2016. március 18-án a kora délutáni órákban a XXIII. kerületben, egy buszmegállóban megszólított egy nőt, aki a Budapest Főváros Kormányhivatala XX. Kerületi Hivatala Okmányirodájának egyik hatósági ügyintézője volt. A férfi ugyanis azt hitte, hogy a nő egy másik okmányirodai ügyintéző, aki valótlan tartalmú közokiratok kiállításában vesz részt.
A férfi a megszólított hatósági ügyintézőnek jogosulatlan előnyt ígért arra az esetre, ha az ügyintéző külföldi állampolgároknak hajlandó úgy kiállítani útlevelet, hogy a külföldiek nem beszélik a magyar nyelvet, illetve az igényléshez felhasznált okiratoktól eltér a személyazonosságuk.
A vádlott a kormányhivatal ügyintézőjének a hivatali kötelessége megszegéséért személyenként 300 ezer forintot ígért, azzal, hogy naponta öt-tíz embert tudna hozzá vinni. De a hatósági ügyintéző a felkérést elutasította, inkább jelezte felettesének a történteket.
A Fővárosi Főügyészség a férfival szemben kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntette miatt emelt vádat a Fővárosi Törvényszék előtt. A vádirat szerinti bűncselekményt a törvény egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti. | Nem tudta, hogy néz ki a korrupt ügyintéző, ezért véletlenül a kollégáját próbálta megkenni | A Fővárosi Főügyészség vádat emelt a férfi ellen, aki megpróbált megkenni egy ügyintézőt, mert összekeverte a korrupt kollégájával. A vádirat szerint a 33 éves férfi 2016. március 18-án a kora délutáni órákban a XXIII. kerületben, egy buszmegállóban megszólított egy nőt, aki a Budapest Főváros Kormányhivatala XX. Kerületi Hivatala Okmányirodájának egyik hatósági ügyintézője volt. A férfi ugyanis azt hitte, hogy a nő egy másik okmányirodai ügyintéző, aki valótlan tartalmú közokiratok kiállításában vesz részt. | null | 1 | https://444.hu/2019/08/09/nem-tudta-pontosan-hogy-nez-ki-a-korrupt-ugyintezo-ezert-veletlenul-a-kollegajat-probalta-megkenni | 2019-08-09 02:00:00 | true | null | null | 444 |
Rendkívüli tájékoztatást tett közzé a Budapesti Értéktőzsde honlapján a Jászai Gellért-tulajdonolta, így Mészáros Lőrinc-közeli 4iG. A cég közölte: jelentkezik az MNB Növekedési Kötvényprogramjába.
A közlemény szerint a társaságnak az NKP-ban való részvételéhez szükséges előkészületek folyamatban vannak, a részletekről pedig későbbre ígértek bővebb tájékoztatást.
A 2019. július 1-jén elindított Növekedési Kötvényprogram keretében az MNB bevásárol a programra jelentkező cégek részvényeiből, így segítve őket abban, hogy változatosabb legyen a finanszírozásuk, vagyis hogy anyagilag több lábon álljanak. | Jászai Gellért 4iG-jét nemsokára a jegybank is megtámogatja | Rendkívüli tájékoztatást tett közzé a Budapesti Értéktőzsde honlapján a Jászai Gellért-tulajdonolta, így Mészáros Lőrinc-közeli 4iG. A cég közölte: jelentkezik az MNB Növekedési Kötvényprogramjába.
A 2019. július 1-jén elindított Növekedési Kötvényprogram keretében az MNB bevásárol a programra jelentkező cégek részvényeiből, így segítve őket abban, hogy változatosabb legyen a finanszírozásuk, vagyis hogy anyagilag több lábon álljanak. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/jaszai-gellert-4ig-jet-nemsokara-a-jegybank-is-megtamogatja.html | 2019-08-08 19:20:00 | true | null | null | mfor.hu |
Remekül kezdte az új bajnoki szezont a Puskás Akadémia, idegenben verték az Újpestet 3-1-re. Íme a felcsúti tábor:
Ez pedig a felcsútiak egyre bővülő, a tábornál is sűrűbb szponzorfala (Boldog István figyelmébe, a Coca-Cola is ott van)
Sok Mészáros-érdekeltség, jó néhány cég a Mészáros holdudvarból, különösen építőipari vállalkozások, amik vagy Mészárosékkal közösen vagy akár önállóan is nyernek közbeszerzéseket. Orbán Viktor apjának cége is támogató. De - nemcsak Boldog István, hanem a többi fideszes képviselő figyelmébe - ott van név szerint Simicskó István fideszes képviselő is.
Ennyi cég el sem férne a játékosok mezén. De nem is erőltetik, a minden NBI-es csapatnál kötelező szerencsejáték és OTP-s hirdetés mellett csak a Mészáros és Mészáros, a Duna Aszfalt és a Penny Market látható a mezeken. A cégek többsége megelégszik azzal, ha a felcsútiak honlapján, egy menüpont alatt eldugva megjelennek a többiekkel együtt, csendes szponzorként.
Van azért egy kiemelt kategória, a honlap alján, akiknek külön köszöntet is mond a Puskás Akadémia, ez tényleg olyan, mintha a Közbeszerzési Értesítőt lapozgatná az ember, találomra felcsapva. De Simicskó István ide már nem fért fel.
Ilyen sűrű támogatói hálóval nem csoda, hogy a Puskás Akadémia a holland bajnokságból igazolt két játékost is, olyan fizetést kínálva, amiért megéri az NBI-ben és Felcsúton folytatni. És nem sóherkodtak akkor sem, amikor Romániából átcsábították Fülöp Lorándod is, az ottani keresetének a háromszorosáért.
Az nem publikus, hogy a cégek mennyi pénzt tolnak a felcsúti fociba. Van viszont egy kapaszkodó. Az NBI-es csapatokat működtető cégek mérlege. A május végén nyilvánosságra hozott beszámolók alapján a Puskás Akadémia bőven a harmadik legnagyobb költségvetéssel működő klub a magyar első osztályban, erősen megközelítve a második Ferencváros. Jellemző, hogy a felcsútiak duplaannyi bevételt húztak be, mint az őket követő Újpest vagy a Honvéd. És nem jegybevételből.
A felcsúti NBI-es csapatnak csak a bérköltsége magasabb, mint az Újpest vagy a Honvéd teljes bevétele.
De hiába szálltak el a bérek, annyi pénz folyik be, hogy a Puskás Akadémiát működtető cég még így is nyereséges, 93 milliós plusszal zártak. (És akkor ott van még a külön kasszán működtetett Felcsúti Utánpótlásnevelésért Alapítvány. Egészen elképesztő évet zártak anyagilag tavaly, az Orbán Viktor által alapított alapítványhoz 13,3 milliárd forint érkezett 2018-ban, ebből 8,8 milliárd forintos nyereséget produkáltak.)
Felcsúton rövid távon attól biztosan nem kell tartani, hogy elfogynak a szponzorok. A mostani dinamika úgy néz ki, hogy tavaly a 2017-es bevételt sikerült megfejelni még egy milliárddal. A legnagyobb támogatók a közbeszerzéseknek köszönhetően pazar évet zártak, nincs okuk arra, hogy elzárják a pénzcsapot. Az már amúgy is csoda volt, hogy ilyen gazdasági háttérrel a Puskás Akadémia a kiesés ellen és nem a dobogóért küzdött. A korábbinál is nagyobb anyagi hátrány kompenzálása szinte lehetetlen küldetésnek tűnik a konkurensek számára. A 2018-as Magyar Kupa-döntőn egyetlen 11-esen múlt, hogy a Puskás Akadémia nem indulhatott az Európa-ligában.
A Fehérvár az építőipar másik kedvence
Megnéztük a többi csapat szponzorfalát is. Ami látszik:
az állami megrendeléseken óriásit kaszáló építőipari cégek felkaroltak néhány kiválasztott csapatot.
mellettük a tulajdonosok különböző érdekeltségei jelennek meg szinte biztosan a szponzorfalakon.
És feltűnően kevés multicég jelent meg a csapatoknál, olyan szinte egyáltalán nem, amelyik nem üzletel az állammal, csak fantáziát lát a magyar fociban.
Így a magyarországi autógyártók sem versengenek azért, hogy mezszponzorként felbukkanjanak a magyar stadionokban.
A két topcsapat közül a Fehérvárin látszik, hogy az állami megrendeléseken jól hasító építőipari cégek nemes célnak látják tetemes hasznuk egy részét a magyar focira költeni. Ráadásul a csapatnak névszponzora is, az építőiparnál is nagyobb játékos, a Mol szállt be, de azt nem árulták el, hogy mennyiért vette fel a cég nevét a csapat.
A Market és az ESMA a klubtulajdonos, Orbán Viktorral baráti kapcsolatot ápoló, a miniszterelnököt magángépen meccsekre reptető Garancsi István tulajdona. A székesfehérvári önkormányzat évente 120 millió forinttal támogatja az NBI-es csapatot. De még tao-pénzből is jutott 156 millió, pedig az elvileg utánpótlás célokat szolgál, nem a profi focira lett kitalálva.
Miközben a Puskás Akadémia tavaly egymilliárddal növelte a bevételét, a Fradinál ennyivel csökkentek a befolyó pénzek, amivel súlyosan veszteséges évet zárt a zöld-fehérek NBI-es csapatát működtető cég.
A Fradinál kétféle támogatói kör van. A teljes klubot szponzorálóké, itt megtalálható műtrágyát és vetőmagot forgalmazó cég vagy a HungaroControl, Magyar Légiforgalmi Szolgálat. A kifejezetten a focicsapat támogatói köre kisebb: T-Com, a most már Mészáros jobbkezéhez került T-Systems, a tavaly év végén nagy zsák pénzzel érkező MVM, a Penny Market, a Teqball és a stadion nevét is megvásárló Groupama (plusz Arany Ászok és Pepsi). Hogy az FTC-t, mint klubot támogatók pénze is kiköthet a focistáknál, azt pompásan bizonyítja, hogy a 2018-at óriási veszteséggel záró labdarúgó zrt-t anyagilag az egyesület segítette meg több, mint egymilliárddal. Az anyaegyesület tavaly 17 milliárd forint közpénzt is kapott tavaly, abból is juthatott a focira. A friss pénzt gyorsan el is kezdte költeni a játékospiacon a klub. A Fradi profi csapata egyébként tavaly 440 millió forintra lőtte be azt az összeget, amit az utánpóltásra szánt tao-ból igyekezett bezsákolni.
A többiek valódi támogatói köre elfér egy kis cetlire
Az előző szezonban 3. Debrecen támogatói köre meglepően kicsi, pláne úgy, hogy rajta vannak a médiatámogatók és a kötelező NBI-es logók.
A Grand Casino a többségi tulajdonos Szima Gáboré. A klub 1,2 milliárdos bevétele szerénynek mondható az NBI-ben (a Puskás Akadémiáé háromszor ennyi).
A 4. helyezett Honvédnál az előző tulajdonos, George F. Hemingway nem győzött panaszkodni, hogy náluk nincsenek nagy szponzorok, és még akkor sem jelentkeztek, amikor bajnokok lettek. Hemingway egyik emlékezetes megszólalása, még klubtulajdonosként, miután bajnokok lettek:
Hemingway szerint a legkevésbé sem az eredmények alapján jönnek a szponzorok a magyar klubokhoz.
Hemingway azóta elment, jött a déli határkerítést építő és üzemeltető két NER-vállalkozó. A szponzorfal most így néz ki, a Honvédelmi Minisztériummal a támogatók között:
A tavaly 5. Újpesté a legszínesebb szponzorfal. Ők kilógnak az NBI-ből azzal, hogy a tulajdonos külföldi, akinek szívesen látná a bukását a magyar fociközeg és a NER is. Így olyan cégek vannak itt, amik máshol nem, az építőipar például kerüli a lilákat.
Mezőkövesd mindössze 16 ezres település, de a tavalyi 1,1 milliárdos bevétele például majdnem annyi volt, mint a Debrecené. Ez nyilván köszönhető a klub mögött álló Tállai András. A város 100 millióval járult hozzá a közöshöz, de a feltöltés alatt felirat még bizakodással töltheti el a szurkolókat.
A Paks helyzete tűnik szponzorok szempontjából a legreménytelenebbnek. Pedig ez lehetne a NER bezzegcsapata, csak magyar játékosai vannak. Ehhez képest a Volkswagen és a Spirit Autó van csak feltüntetve a kiemelt támogatók között, az atomerőmű sehol, az MVM is inkább más klubot támogat, az önkormányzat sem ad pénz a helyi profi focira.
Kisvárda teljesen más utat jár, mint a Paks, szinte csak légiósokkal áll fel. Azzal, hogy Orbán Viktor ejtette Seszták Miklóst, a csapat szponzorvonzó képessége is erősen csökkent. Ennek ellenére bent tudtak maradni az NBI-ben. Egy kiemelt támogatójuk van, a csapat nevébe is beillesztett Master Good. Van azért még pár név a listán, mint a Háda, három szálloda és egy online sportszer áruház. Tavaly 10 milliós önkormányzati támogatásra számítottak. Kisvárda város címerére pedig itt csodálkoztam rá:
Diósgyőrben Leisztinger Tamás égeti a pénzét, hogy aztán rendre a kiesés szélén táncoljon a csapat. A tulajdonos Aragó nevű cége vezeti a szponzorlistát, támogató a szintén Leisztinger-érdekeltség lillafüredi Hotel Palota. Kisebbségi tulajdonos a klubban a város, a tulajdonosok és a támogatók között is ott van a városi vagyonkezelő cég. A listán vannak helyi vállalkozások is, mint a Borsodi Sörgyár vagy a Miskolc Autó. És ami érdekes, itt megtalálható a szponzorok között a magyar autógyártó ipar egyik fontos szereplője, az Apollo Tyres. Ahhoz képest, hogy mekkora cégek vannak itt, a Volkswagen bukkan csak fel az összes csapatnál, mintegy általános szponzorként. A Mercedes, az Opel vagy önálló márkaként az Audi nem szállt be a magyar NBI-be.
Ott van a miskolci és a felcsúti szponzorok között a Pharos 95. Ez azért lett érdekes most, mert a cég tulajdonosa, az üzlet- és magánemberként is remek felcsúti kapcsolatokkal rendelkező Végh Gábor az NBI-ben feljutott Zalaegerszeg tulajdonosa is. A ZTE támogatói között ott van Mészáros Lőrinc egyik cége, a ZÁÉV, és a friss mezszállító, Mészáros Lőrinc 2rule-ja is. Ahogy a város maga is.
A Kaposvár az NBI másik újonca. Itt is vannak ismerős nevek, mint a stadionépítésekben is érdekelt Magyar Építő, az állami megrendelésekkel szintén kitömött Soltút, az állami út- és vasútépítéseket sorra nyerő Belfry, ami szponzorként nemcsak Kaposváron, de Felcsúton, sőt még Mészáros Lőrinc horvátországi csapatánál is felbukkant. | Lassan több a szponzora a Puskás Akadémiának, mint a nézője | Sok Mészáros-érdekeltség, jó néhány cég a Mészáros holdudvarból, különösen építőipari vállalkozások, amik vagy Mészárosékkal közösen vagy akár önállóan is nyernek közbeszerzéseket. Orbán Viktor apjának cége is támogató. De - nemcsak Boldog István, hanem a többi fideszes képviselő figyelmébe - ott van név szerint Simicskó István fideszes képviselő is. | null | 1 | https://444.hu/2019/08/10/lassan-tobb-a-szponzora-a-puskas-akademianak-mint-a-nezoje | 2019-08-10 02:00:00 | true | null | null | 444 |
beruházás;MOL;Mercedes-gyár;Mészáros Lőrinc;
2019-08-03 06:00:00
Milliókat fizetünk egy új munkahelyért
Egyre nehézkesebben és drágábban tudja Magyarországra csábítani a cégeket a kormány. Már csaknem 15 milliójába kerül az adófizetőknek egy új munkahely létrehozása.
Nem látni az ipar 4.0 által elvárt technológiai fordulatot azoknál az új beruházásoknál, amelyeket a kormány elsősorban munkahely-teremtési céllal támogat. A Külgazdasági és Külügyminisztérium adatai szerint az idén augusztusig már több mint 54 milliárd forintnyi beruházási támogatásról kötött megállapodást a tárca az idei költségvetés terhére, ám ezzel mindössze 3 729 új munkahely jött létre. A támogatások többsége ráadásul nem a hightech munkahelyekre, hanem az autó- és élelmiszeriparba áramlik.
A külgazdasági tárca jól láthatóan két csapásirányt követ: a már idehaza megtelepedett autóipari vállalatok beszállítóit igyekszik Magyarországra csábítani, miközben az uniós támogatásban már nem részesíthető magyar tulajdonú cégeket is kistafírozza. Előbbi elv mentén az idén 15 cég kapott támogatást, ám ezekből mindössze 2-3 volt olyan beruházás, amely fejlesztést vagy új technológiát hozott Magyarországra. Ezek közé sorolható az érdi Avl-Autokut Mérnöki Kft, ahol 100 fejlesztőmérnöki munkahelyet alakítottak ki, és az a két új akkumulátor gyár, amit a dél-koreai Shinheung SEC EU Kft., illetve a japán GS Yuasa Kft. hoz létre.
A többi autóipari beruházás lökhárító- és bőrkárpit-gyártással foglalkozik, illetve raktározással, kohászattal. Az utóbbi hónapokban tehát tovább nőtt az autóipar súlya a támogatott beruházásokban. Ezzel azonban csupán addig nincs gond, amíg van kereslet az európai gyártók autóira. Ha azonban ez visszaesik, akkor az az autóiparnak már így is erősen kitett magyar gazdasági növekedést is lelassíthatja. Mégpedig az elmúlt hónapokban egyre gyűlnek felhők az európai járműgyártók felett. A csökkenő kereslet, illetve az amerikai védővámok miatt egyre fogják vissza kapacitásaikat a vállalatok, ez pedig nem fogja érintetlenül hagyni a magyar autógyárakat, illetve autóipari munkahelyeket sem. A szakszervezetek ennek már érzékelik a jeleit is: számos cégnél 4 napos munkahetet vezettek be, április végén több ezer kölcsönzött munkaerőtől váltak meg a gyárak, most pedig már több vállalatnál az állandó munkaerő elbocsátásáról is kénytelenek tárgyalni az érdekvédők.
A külgazdasági tárca ezzel egyidőben a magyar tulajdonban lévő cégekről is gondoskodik. Így kapott az idén 700 millió forint támogatást a Coop Logisztika Kft, és 1,6 milliárdot a papíriparban utazó Hamburger Hungária Kft., továbbá két takarmánycég. A hazai cégek közül a Mol Petrolkémia kapta minden idők legnagyobb támogatását, 11,6 milliárd forintot. A második helyen a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó kukoricafeldolgozó cég, a Kall Ingredients Kft. áll, 9,2 milliárd forint apanázzsal. Mészáros Lőrinc a harmadik helyet is megszerezte, hiszen a hasonló profilú Visonta Projekt Kft-je további 6,2 milliárdos költségvetési támogatást zsebelt be. Tavaly egész évben összesen 86,6 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott a beruházó cégeknek egyedi kormánydöntésekkel: akkor ez 8 761 új munkahely létrehozáshoz volt elegendő. Az idén időarányosan a szaktárca már jóval több pénzt osztott ki, mint tavaly, mégis valamivel kevesebb munkahelyet sikerült csak létrehozni. Figyelembe véve a romló világgazdasági környezetet, a magyar gazdaság erős autóipari kitettségét – amelynek kilátásai hatványozottan romlottak az elmúlt hónapokban –, a 3729 új munkahely még szép számnak mondható. Ennek ára azonban egyre nagyobb.
Az egy új munkahelyre adott támogatás az idén átlagosan 14,6 millió forintra nőtt ugyanis a tavalyi 9,9 millió forintról, holott az elmúlt négy évben az összeg soha nem emelkedett 11 millió forint fölé. Ez egyben azt is jelenti: a kedvezményezett cég már az adott munkahely két és fél éves teljes bérköltségét megkapja vissza nem térítendő támogatásként. Ez ráadásul csak az átlag: az idén rendkívül szélsőséges értékek között szórtak az egy-egy munkahelyre adott támogatások. Munkahelyenként számolva a legkevesebbet, 1,2 millió forintot az Amerikai Egyesült Államokból érkezett autóipari beszállító, a Sanmina-SCI Kft. kapta. A lista másik végén a részben magyar állami tulajdonban lévő Mol áll, amely az idén februárra datált támogatási szerződéssel minden eddigi rekordot megdöntött. A Mol Petrolkémia Zrt. az új, tiszaújvárosi beruházásához összesen 11,6 milliárd forintos támogatást kapott, amelyért cserébe alig 172 új munkahely teremtését vállalta. Így az egy munkahelyre jutó támogatás összege 67,9 millió forint volt. Igaz, a vállalat ezzel a világ legfejlettebb vegyipari technológiáját hozza Magyarországra.
Július végén is hatalmas támogatásokról írtak alá szerződéseket. A cseh tulajdonban lévő NT Élelmiszertermelő Kft. például összesen 1,7 milliárd forintot kapott, ezért 55 új munkahely megteremtésére tett ígéretet. Ezt azt jelenti: a cég 30,3 millió forintos támogatás kapott egy-egy munkahely létrehozására. Pedig nem valamely hightech üzletágban működik: napraforgó feldolgozással és étolajgyártással foglalkozik a Kiskunságban. Ugyancsak az elmúlt napokban írta alá a külügyi tárca a TBZ Táp Kft. támogatási szerződését; a takarmánygyártással foglalkozó magyar cég egy munkahelyre 24,7 milliós támogatást kapott. Ennél is jobban járt az állati fehérjefeldolgozásban utazó Várda Meat Kft, amely 50 munkahelyért cserében 1,6 milliárd forintos támogatást tehetett zsebre. Így az egy munkahelyre jutó állami dotáció itt 31,7 millió forintra rúgott. | Milliókat fizetünk egy új munkahelyért | Egyre nehézkesebben és drágábban tudja Magyarországra csábítani a cégeket a kormány. Már csaknem 15 milliójába kerül az adófizetőknek egy új munkahely létrehozása. | null | 1 | https://nepszava.hu/3045376_milliokat-fizetunk-egy-uj-munkahelyert | 2019-08-03 08:00:00 | true | null | null | Népszava |
Az RTL Híradó birtokába jutott az a 11 perces hangfelvétel, amiből kiderül, hogyan működnek a szabályokat kikerülő kölcsönös szívességek Karcagon: a felvételen a karcagi rendőrkapitány arra kéri egy beosztottját, hogy a kórházi orvosokat ne büntessék meg, különben a rendőrök nem jutnak be soron kívül a vizsgálatokra. Erről az Index írt közel egy hónapja.
Teleki Zoltán rendőr alezredes azt kérte a kollégáitól, jobban fontolják meg, hogyan bánnak azokkal az emberekkel, akik fontos szívességeket tehetnek nekik. A „differenciált intézkedés”-nek nevezett módszer szerint rossz ötlet megbüntetni a mozgássérülteknek fenntartott helyen parkoló Nagyné László Erzsébetet, a karcagi Kátai Gábor Kórház főigazgatóját, aki fideszes önkormányzati képviselő is, mert ő szokta elintézni, hogy az állomány tagjainak ne kelljen végigvárniuk a hosszú várólistát.
„Itt nem erről van szó, hanem hogy próbáljatok differenciálni” – mondja a rendőrfőnök, aki állítása szerint legalább 15 embernek intézte el a vérvételét, ultrahangját, stb. Arról is beszél, hogy ha megbüntetik az orvosokat, akkor nem fogja tudni elintézni a soron kívüli bejutást, amit a rendőrök megérdemelnek, mert a közt szolgálják. | Itt a hangfelvétel arról, amikor a karcagi rendőrkapitány kérte, hogy az orvosokat ne büntessék meg | Az RTL Híradó birtokába jutott az a 11 perces hangfelvétel, amiből kiderül, hogyan működnek a szabályokat kikerülő kölcsönös szívességek Karcagon: a felvételen a karcagi rendőrkapitány arra kéri egy beosztottját, hogy a kórházi orvosokat ne büntessék meg, különben a rendőrök nem jutnak be soron kívül a vizsgálatokra. Erről az Index írt közel egy hónapja. | null | 1 | https://444.hu/2019/08/10/hangfelvetel-a-karcagi-rendorkapitany-arrol-beszelt-hogy-az-orvosokat-ne-buntessek-meg-vagy-a-rendorok-nem-jutnak-be-soron-kivul-a-vizsgalatokra | 2019-08-10 02:00:00 | true | null | null | 444 |
önkormányzati választás;kampánypénz;
2019-08-10 06:00:00
Míg a Fidesz kétszázmilliót különített el kampányra, addig az ellenzék csak aprópénzt költhet el korteskedésre
Az ellenzéki pártok közül csak a Momentum és a Párbeszéd említett konkrét összeget, amikor azt kérdeztük, mennyi pénzük van jelöltjeik népszerűsítésére.
A Fidesz országos választmánya a párt folyó évi költségvetésében 200 millió forintot határozott meg az önkormányzati kampányra, ennyit fogunk költeni – közölte lapunk kérdésére Kósa Lajos, a kormánypárt önkormányzati választásokért felelős kampányfőnöke.
Mi tesszük hozzá: az említett adat nem tartalmazza a kormányzati plakátkampányokat, az esetenként nemzeti konzultációnak vagy társadalmi célú hirdetésnek álcázott propagandát. A g7.hu portál idén februárban közölt kimutatása szerint erre az elmúlt alig több mint két évben összesen 56,6 milliárd forint ment el.
A fideszes alapítványi sajtóbirodalomhoz tartozó több száz orgánumon túl említést érdemel a hírműsoraiban jórészt propagandagyárként működő közmédia is, amelynek éves költségvetése lassan a 100 milliárd forinthoz közelít. Az önkormányzati apparátusok bevetésének mértéke és forintosítható értéke nehezen meghatározható, de az országszerte tapasztalt, jogilag erősen vitatható helyi hivatali mozgósítás szintén jelentős segítséget jelent a kormánypártnak.
A Fidesznek ugyanakkor – nyilván példamutatóan precíz gazdálkodásának köszönhetően – nem kell az Állami Számvevőszék retorzióival bajlódnia. Nem úgy a riválisoknak. A tavalyi parlamenti választás előtt az ÁSZ sorra büntette az ellenzéki pártokat tiltott kampányfinanszírozás miatt. Az LMP-nek például majdnem 9 millió, a DK-nak 16 millió forintja bánta a számvevőszéki eljárást. 2014 óta az MSZP is millióktól esett el. Az ÁSZ döntései ellen nem létezik jogorvoslati lehetőség.
Következő körben a számvevőszék felfüggesztette a Momentum és a Párbeszéd állami támogatását. A Jobbikot anyagilag padlóra küldte a számvevőszék: a párt két tételben összesen több mint 930 milliót veszített, ráadásul a politikai szervezetnek a Magyar Posta felé is volt (az év elején még 50 milliós) tartozása.
Megkérdeztük az ellenzéki pártokat, hogy a számvevőszéki eljárás nyomán van-e még hátralékuk, és mekkora összeget tudnak az önkormányzati választási kampányra költeni.
Az MSZP-nek nincs tartozása, az önkormányzati kampány költségvetési tervezetével kapcsolatban pedig a jelöltállítási folyamat lezárultával tud felvilágosítást adni – közölte a szocialista párt.
A Momentum Mozgalom tájékoztatása szerint az „ÁSZ még a tavalyi év végén megvonta a jogosan járó állami támogatásunkat. Érdemi vizsgálatot azóta se folytatott le, csupán bekérte a párt belső gazdálkodási szabályzatait. Ezeket mi hiánytalanul beküldtük, amely után újra elkezdték folyósítani a minket megillető állami támogatást”.
Jelenlegi lehetőségei alapján a Momentum mintegy 30 millió forintot tud kampányra fordítani, ami a teljes tervezett költségvetés töredéke. A párt ezért az EP-kampányához hasonlóan közösségi adománygyűjtő kampányt indít, a fennmaradó összeget abból tervezi összegyűjteni.
A Párbeszéd Magyarországért Párt állami támogatását a volt fideszes képviselő által vezetett Állami Számvevőszék az EP-választások előtt felfüggesztette. A felfüggesztéssel „kvázi választási csalásban vett részt a számvevőszék”, hiszen így a pártnak nem volt pénze EP kampányra – állítja a Párbeszéd, amelynek 40 millió forintja van kampányra.
Az LMP-nek az Állami Számvevőszék eljárása nyomán nincs tartozása. Az LMP hozzátette: „a központi költségvetés pontos számainak meghatározása jelenleg is zajlik, de egyébként a területi szervezeteink a kampány során önállóan gazdálkodnak”.
A Jobbik tartozása 447 millió 604 ezer forint, amit a párt most is törleszt. A Jobbik rezignált válasza szerint „a kampányra emiatt szerény összeg áll rendelkezésünkre”.
Többszöri próbálkozásunk ellenére a Demokratikus Koalíció – a megkeresett pártok közül egyedüliként – nem reagált kérdéseinkre. | Míg a Fidesz kétszázmilliót különített el kampányra, addig az ellenzék csak aprópénzt költhet el korteskedésre | Az ellenzéki pártok közül csak a Momentum és a Párbeszéd említett konkrét összeget, amikor azt kérdeztük, mennyi pénzük van jelöltjeik népszerűsítésére. | null | 1 | https://nepszava.hu/3046138_mig-a-fidesz-ketszazmilliot-kulonitett-el-kampanyra-addig-az-ellenzek-csak-apropenzt-kolthet-el-korteskedesre | 2019-08-10 08:00:00 | true | null | null | Népszava |
Batka Zoltán;Garamvölgyi Flóra;
Ligeti Miklós;Microsoft-botrány;
2019-08-09 06:45:00
Microsoft-ügy: már „nem zárják ki” a csalást
A magyar vádhatóság még várna az amerikai információkra Microsoft-ügyben, pedig már az eddigi adatok alapján is el lehetett volna rendelni a nyomozást.
Nem lehet kizárni, hogy a Microsoft-ügyben csalás történt - közölte az ügyészség, amely - Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő és a Demokratikus Koalíció (DK) feljelentései után - feljelentéskiegészítést rendelt el. Az ügyészeknek kétszer tizenöt napjuk lesz arra, hogy eldöntsék, indítanak-e nyomozást. A Legfőbb Ügyészség (LÜ) korábban az amerikai kormányszervekhez fordult, hogy elkérje az ügyben összegyűjtött információkat, ám az ügyészség tájékoztatása szerint eddig nem kaptak semmilyen választ. Lapunk is érdeklődött az amerikai igazságügynél, ám csak annyit közöltek, hogy jelenleg nem kommentálják az ügyet. Az újabb korrupciós eset kapcsán arra sem reagáltak, hogy kitiltanak-e magyar állampolgárokat.
- A nyomozást még az amerikai iratok beszerzése előtt el lehetne és kellene indítani - jelentette ki a Népszavának Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) jogi igazgatója. Kiemelte, hogy a feltételezett vesztegetést Magyarországon követték el, így a bizonyítékok összegyűjtése is megkezdődhetne itthon. Álláspontja szerint a magyar közbeszerzési hatóságoknak is érdemes lenne megvizsgálniuk az ügyet, a microsoftos közbeszerzéseket ugyanis mindössze néhány évvel ezelőtt bonyolították le, tehát még lenne lehetőség az eljárások megindítására.
Az amerikai igazságügyi minisztérium, valamit a tőzsdefelügyelet jelentése szerint a Microsoft közvetítőcégeken keresztül árulta a szoftvereket a magyar közigazgatásnak, ám a disztribútorcégek jelentős haszonnal adták tovább a termékeket. Az így szerzett extraprofitból magyar kormányzati tisztviselőket fizettek le annak érdekében, hogy az óriáség licenceit válasszák.
Azt egyébként egyelőre nem tudni, hogy pontosan milyen információk lehetnek az amerikai fél birtokában, azaz: van-e benne olyan, konkrét személyre vonatkozó állítás ami alapján büntetőeljárást lehetne indítani Magyarországon. Ligeti Miklós úgy véli: az Egyesült Államok hatóságainak nagy valószínűséggel erős bizonyítékai vannak. A nyilvánosságra hozott iratokban ugyan a magyar kormányzati dolgozók - büntetőjogi kifejezéssel élve: hivatalos személyek - neve nem szerepel, ám a hazai szervek egyértelműen azonosítani tudnák őket a beosztásuk és a felelősségi köreik leírása alapján. A Microsoft-alkalmazottak pedig nagy valószínűséggel névvel is szerepelnek a dokumentumokban.
A TI álláspontja szerint bár nem árt, de a magyar hatóságoknak nem feltétlenül jogsegélykérelemmel kellene megszerezniük az információkat, mert az iratokat e procedúra nélkül is elküldhetné az amerikai fél. Ligeti Miklós szerint erre az ENSZ korrupció elleni egyezménye is lehetőséget nyújtana, ez ugyanis ilyen esetekben előírja az információcserét.
- Amennyiben ezek az információk az illetékes magyar hatóságok birtokába kerülnek, minden olyan magyar kormányzati állítás, miszerint a magyar kormánynak nem volt tudomása az ügyről, teljesen alaptalanná válna – szögezte le a szakértő. Korábban egyébként a kormány többször is leszögezte a lapunknak küldött válaszaiban, hogy a kabinetnek nincs információja a Microsoft-ügyről.
A kormányszócső Magyar Nemzet tegnapi cikkében mindenesetre már arról írt, hogy csalás történt a Microsoft-ügyben, igaz, a lap verziója szerint a multicég és néhány viszonteladója „ügyeskedett”. Azt viszont elhallgatták, hogy a disztribútor cégek Fidesz-közeliek voltak, valamint hogy az amerikaiak szerint a problémás szoftverügyletek kormányjóváhagyással jöhettek létre. Arról szintén nem ejtettek egy szót sem, hogy a haszon egy része kormányközeli zsebekbe folyt. | Microsoft-ügy: már „nem zárják ki” a csalást | A magyar vádhatóság még várna az amerikai információkra Microsoft-ügyben, pedig már az eddigi adatok alapján is el lehetett volna rendelni a nyomozást. | null | 1 | https://nepszava.hu/3046017_microsoft-ugy-mar-nem-zarjak-ki-a-csalast | 2019-08-09 08:45:00 | true | null | null | Népszava |
Öt év telt el Orbán Viktor 2014-es tusnádfürdői beszéde óta, melyben az illiberális berendezkedés meghirdetéséhez kapcsolódóan először nevezte mintának Oroszországot, Kínát és más keleti országokat. A magyar külpolitika egyre erősebb kelet felé fordulása azonban nem 2014-ben kezdődött. Lényegesen korábban.
Már a 2002 utáni kormányok is törekedtek rá, hogy erősítsék a gazdasági kapcsolatokat Moszkvával, részben az orosz gazdaság fellendülése, részben pedig Magyarország erős energiafüggősége miatt. Ilyen értelemben tehát csak korlátozottan volt fordulatnak tekinthető a 2010-ben hatalomra került Orbán-kormányok Oroszország-politikája. Legalábbis a 2014-es esztendőig, tehát a paksi szerződés aláírásáig és az ukrajnai háború kitöréséig.
A keleti szél
Ami a tágabb régiót illeti, a keleti nyitás mint név és koncepció csak fokozatosan alakult ki. Az egyik első Orbán-beszéd, amely a tágabban vett Kelet gazdasági fontosságát hangsúlyozta már 2010 februárjában, még a kormányra kerülés előtt elhangzott. A soros évértékelő beszédében Orbán úgy fogalmazott, hogy „az új világ új versenyt is jelent, a világgazdaságban keleti szél fúj”, és hogy Magyarországnak ki kell használnia az átalakuló világgazdasági trendeket.
A „keleti szél” kifejezés hónapokig jelen volt Orbán szóhasználatában, még 2010 novemberében, a Magyar Állandó Értekezleten is azt mondta: „Nyugati zászló alatt hajózunk, de keleti szél fúj a világgazdaságban.” Szórakoztató érdekesség: a fenti képzavar – jelesül, hogy a vitorlás hajók keleti széllel jellemzően pont nem keleti irányba hajóznak – láthatóan hónapokig nem szúrt szemet senkinek a miniszterelnöki stábban.
Globális vagy keleti?
A 2010 és 2014 közötti időszakban a Kelethez való viszonnyal kapcsolatban két, markánsan különböző koncepció futott párhuzamosan a magyar államigazgatásban. Az akkori, Martonyi János által vezetett Külügyminisztérium globális nyitásról beszélt, szorosan kapcsolódva az ENSZ BT ideiglenes tagság megszerzésére vonatkozó akkori magyar ambíciókhoz is. A globális nyitás alapvetően multilaterális természetű volt, és nem az EU-tagság alternatíváját kereste az euroatlanti térségen kívüli világban, nem az EU-val szemben határozta meg magát, mindössze a nagyon erősen EU-centrikus magyar külkereskedelem kiegyensúlyozottabbá tétele volt a cél.
Ezzel szemben a formálisan 2012-ben kezdődött, és az akkor még a Miniszterelnökségen államtitkárként dolgozó Szijjártó Péter által kultivált keleti nyitás hangsúlyozottan bilaterális jellegű volt. Kezdettől fogva magasabbak voltak az ambíciók is: Orbán Viktor 2012-ben azt tűzte ki célként, hogy a magyar export harmada Keletre (tehát az EU-n kívülre) menjen.
A projektre kezdettől rányomta a bélyegét, hogy
ekkor már belpolitikai kérdések mentén kezdett feszültté válni Magyarország és az EU viszonya, így pedig könnyű volt a Szijjártó-féle keleti nyitást úgy interpretálni, mintha az politikai értelemben is a Nyugat alternatíváját keresné, miközben erről tartalmilag szó sem volt.
A sokat idézett 2014-es tusnádfürdői beszéd sem geopolitikai reorientációs irányként említette Oroszországot és Kínát, hanem csak az illiberális uralmi modellt méltatta, nem megkérdőjelezve közben Magyarország EU- és NATO-tagságát.
A déli nyitás
A „keleti nyitás”-koncepció mellett 2015 nyarától megjelent a „déli nyitás” is, ami elsősorban Afrikára és Dél-Amerikára összpontosított. Bár Szijjártó Péter immár külügyminiszterként 2015-ben bejelentette a „keleti nyitás” mint doktrína végét, sokat elárul a magyar külpolitika szakmaiságáról, hogy a kormány mind a mai napig ezen az összefoglaló néven emlegeti a keleti gazdasági kapcsolatokat.
Soha senki nem definiálta egyébként, hogy pontosan mi tartozik a „kelet” és a „dél” fogalmába, illetve, hogy hol van a kettő határa. A kormányzat Marokkót, sőt Brazíliát is gond nélkül beleértette a keleti nyitás kontextusába annak ellenére, hogy földrajzilag egyébként erősen délnyugatra fekszenek hazánktól.
Összességében talán úgy lehetne legalább megközelítőleges pontossággal leírni a keleti nyitás földrajzi kiterjedését, hogy mindazon EU-n kívüli területek, amelyek nem az európai kontinensen vagy Észak-Amerikában helyezkednek el. A déli nyitás a 2015-ös meghirdetéstől kezdve pedig leginkább Afrikát jelentette. Megfigyelhető volt az is, hogy
mind a keleti, mind a déli nyitás egyfajta univerzálisan használható keretfogalommá vált, amit szükség esetén lényegében bármire rá lehetett húzni.
A keleti nyitásnak sosem volt egységes és kidolgozott stratégiája, amit szervesen beillesztettek volna a hatályos magyar kül- és biztonságpolitikai dokumentumok keretébe. Bár az akkori Nemzetgazdasági Minisztérium 2011-ben készített egy Külgazdasági Stratégia című szakmai vitairatot, ez sem célját, sem kidolgozottságát tekintve nem volt stratégiának tekinthető. És noha Szijjártó Péter 2012 augusztusában megkereste az akkor még létező Magyar Külügyi Intézetet, és igen rövid határidővel kért egy háttértanulmányt a keleti nyitás stratégiájának elkészítéséhez, a projekt azt követően elakadt, hogy a kutatók leszállították az anyagot.
Átfogó, nyilvános stratégia azóta sem készült, ehelyett sok területen leginkább a folyamatos ötletelés volt a jellemző, ami kihatott az eszközrendszerre is. Sokatmondó részlet, hogy noha a keleti nyitást 2012-ben hirdették meg mint kiemelt külpolitikai prioritást, a 2013-as költségvetésben ehhez egyáltalán nem rendeltek plusz forrásokat.
A kereskedőházak mint a keleti nyitás eszközei
A keleti nyitást elősegítendő kezdődött el 2012-től a kereskedőházak létrehozása, több lépcsőben. A kereskedőház-rendszernek fénykorában nem kevesebb, mint 41 országban volt kirendeltsége, néhol – például az Egyesült Államokban – több is. A kormányzat azt egyébként soha nem indokolta meg hitelt érdemlően, hogy vajon miért és mennyivel volt jobb részben egy új állami struktúrának, részben pedig magáncégeknek kiszervezni azt az exporttámogatási feladatot, amit korábban a nagykövetségek külgazdasági szakdiplomatái és kereskedelmi attaséi végeztek.
A koncepciótlanság természetesen rövid úton megbosszulta magát. A szervezet kezdettől fogva masszív veszteséggel működött, 2012 és 2015 között az üzemi veszteség 9,5 milliárd forint volt. A „déli nyitást” és az ehhez kapcsolódóan 2015-től kezdődően megnyitott kereskedőházakat két év után, már 2017-ben felszámolta a kormányzat, mivel egyik sem váltotta be a hozzájuk fűzött reményeket.
Egy évvel később pedig a teljes kereskedőház-rendszert megszüntették, az elérhető információk szerint alapvetően azért, mert tarthatatlanná váltak a felhalmozott veszteségek.
Az ugyanakkor kétségtelen, hogy anyagi értelemben nem jártak rosszul azok, akiket a kereskedőházak küldtek ki külföldre: a szervezetnél közérdekű adatigénylések alapján félmillió forint felett volt az átlagbér, és a kiküldetésben lévők dologi költségeit természetesen a kereskedőház fizette. Emellett több, erősen kormányközeli magyar és külföldi szereplő cégeivel is szerződésben álltak a kereskedőházak, a teljesség igénye nélkül említhető Tiborcz István, Gaith Pharaon, Matolcsy Mátyás, de még Nógrádi György is.
A letelepedésikötvény-program
Külön is érdemes kitérni a 2013 júniusában indult letelepedésikötvény-programra, ugyanis ennek a közönsége is elsősorban a keleti nyitás célországaiból került ki. A családegyesítést is beszámítva a programmal annak 2017-es felfüggesztéséig összesen 19 838 fő érkezett Magyarországra, ezek 81 százaléka Kínából, ami összesen 15 754 főt jelentett. A második legnagyobb vásárlók az oroszok voltak: 1265 fő kapott magyar papírokat. Jelentősebb, 2-300 fős számban jöttek emellett irániak, irakiak és pakisztániak is, összesen pedig 59 ország állampolgárai vásároltak kötvényeket.
A sajátos kamatstruktúra miatt a program a magyar költségvetésnek összesen mintegy 17 milliárd forintnyi veszteséget okozott, noha a kezdeti időszakban kétségtelenül érdemben járult hozzá a magyar államadósság finanszírozásához.
Igazán jól a programmal a kötvényeket árusító, döntően offshore hátterű, de legalább egy esetben igazolhatóan kormányközeli közvetítő cégek jártak: a közvetítési díjakból 160 milliárd forintnál több nyereségük keletkezett.
A gigaprojektek: Paks és a Budapest–Belgrád vasút
Természetesen nem feledkezhetünk meg a keleti nyitással kapcsolatban Paksról és a Budapest–Belgrád vasútvonalról sem, ezek ugyanis az orosz, illetve kínai irányú magyar nyitás eddigi legfontosabb „eredményei”. Közös elem mindkét projektben, hogy külföldi partner által biztosított, óriási hitelből valósulnak meg, ha megvalósulnak. Közös elem még az átláthatóság hiánya – máig nincs arra vonatkozó érdemi magyarázat, hogy a vasútvonal hogyan drágult 472 milliárd forintról 750 milliárdra –, valamint az is, hogy mindkét projekt esetében számos kritika éri a megtérülésre vonatkozó állami kommunikációt (a vasútvonal esetében a racionális időn belüli megtérülés deklaráltan nem is cél, Paks pedig az európai energiapiac jelenlegi trendjeit figyelembe véve igen valószínűtlen, hogy állami támogatás nélkül életképes volna).
Fontos hasonlóság az is, hogy mindkét projektben elsősorban kormányközeli üzletemberek érdekeltségei dolgozhatnak majd magyar részről; a vasútvonal kivitelezésében Mészáros Lőrinc egyik cége lett az egyetlen magyar fővállalkozó, de a felcsúti milliárdos domináns pozícióban lesz a paksi építkezésen is.
„De sikerült?” A külkereskedelem élénkítése
A keleti és a déli nyitás az eredeti koncepcióval összevetve majdnem totális kudarc volt. A 2018-as adatok szerint a teljes magyar export mindössze 18,2%-a ment az Európai Unión kívülre, miközben ez az arány 2010-ben még 21-22% körül volt. Másképp fogalmazva tehát
az eredetileg kitűzött legfontosabb cél, a magyar külkereskedelem EU-tól való függésének csökkentése látványosan nem sikerült,
ami az EU-n kívüli export egészét illeti, az export harmada Keletre vezetésének a közelébe sem kerültünk. Érdemes persze hozzátenni, hogy az ország minden bizonnyal így járt jobban – a kudarc az eredeti kormányzati célkitűzések tükrében jelentkezik.
A 2018-as esztendőben egyébként nominálisan is jelentősen csökkent a keletre irányuló magyar export, az előző évi 5,9 milliárd euróról 5,3 milliárdra. Ezen összértéken belül több keleti országba is nőtt persze a magyar kivitel értéke, leginkább Kína és Törökország felé, mivel azonban a magyar export egésze is növekedett, arányaiban csökkent a Kelet részesedése. Az exportot érdemben növelni egyébként csak azokban az országokban sikerült, ahol már a keleti nyitás meghirdetése előtt is erős magyar piaci és diplomáciai jelenlét volt.
Másodlagos célként szerepelt a külföldi tőkevonzás szándéka is. Ebben a tekintetben a keleti nyitásnak kétségtelenül voltak bizonyos eredményei, elsősorban a távol-keleti, kínai és koreai közvetlen beruházások Magyarországra vonzásában. Ezzel együtt nemzetgazdasági léptékű áttörésről ezen a fronton sem lehet beszélni. A PAGEO Geopolitikai Kutatóintézet 2018-as adatai szerint 2010 és 2017 között éppenséggel látványosan lassult a kínai tőke beáramlása. Míg 2010 és 2014 között 1,8 milliárd euró értékben érkezett kínai tőke az országba, 2014 és 2017 között ezt csak mintegy 300 millió euróval sikerült növelni, így a 2010-2017-es időszakra a kínai közvetlen beruházások összértéke mintegy 2,1 milliárd euró.
Biztonsági aggályok kontra gazdasági érdekek
Külön kiemelendő sajátossága a keleti nyitáshoz kapcsolódó projekteknek, hogy a kitűzött célok megvalósítása érdekében a politikai vezetés az államapparátust komoly engedmények megtételére is képes volt motiválni. Jó példa erre, ahogyan a letelepedésikötvény-program sikere érdekében a szükséges nemzetbiztonsági ellenőrzésre rendelkezésre álló időt először nyolc (!) napban határozták meg, ami 2015-től nőtt 30 napra – miközben a magyar állampolgárok hazai terepen való ellenőrzésére is lényegesen hosszabb a hivatalos határidő. Nyolc – vagy akár harminc – nap alatt vajon mennyire alaposan tudták ellenőrizni a magyar állami szervek a sok esetben igencsak egzotikus országok útleveleivel érkező reménybeli kötvényvásárlókat? A kérdés költői volt. Nem meglepő tehát, hogy elítélt bűnözők is be tudtak kerülni a kötvényprogramba, az ugyanakkor még a magyar körülmények között sem mindennapi, hogy az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (Szluzsba Vnyesnyej Razvedki, SzVR) vezetőjének, Szergej Nariskinnek a fia is ilyen kötvényhez tudott jutni.
Kiss Szilárd-ügy: nem a „vízumgyár” volt az egyetlen dobása
Biztonsági szempontból hasonló példaként említhető annak a Kiss Szilárdnak az ügye is, akit, miután nemzetbiztonsági okokból távoznia kellett a Martonyi-féle Külügyminisztériumból, lényegében azonnal átvett a mezőgazdasági tárca. Kiss így tovább tudta működtetni a moszkvai, az államigazgatás kereteiből kiszervezett „vízumgyárat”. Az összesen mintegy 5800 (!), gyakran erősen kétes hátterű jelentkezőknek itt kiállított vízum egyébként EU-s szintű feszültségeket okozott, több tagállam is jelezte ugyanis, hogy nagy számban utaztak be Kiss-féle vízumokkal olyan személyek az EU területére, akiket később bűncselekményeket követtek el.
Kissnek a keleti nyitás szempontjából vett igazi fontosságát azonban nem a vízumbiznisz jelentette, hanem az, hogy 2012-ben közös orosz céget hozott létre Mészáros Lőrinccel, prémium élelmiszeripari termékek oroszországi exportjára. A tervek igencsak ambiciózusak voltak: a vállalat nemcsak a körülbelül 150 milliós orosz piacot célozta volna, a posztszovjet térség többi országába is szállítottak volna. A projektnek a 2014-es ukrajnai válságot követően az EU-s szankciókra válaszul bevezetett orosz ellenszankciók vetettek véget, amelyek megtiltották a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek döntő többségének importját az EU-ból.
Sokat elárul Kiss fontosságáról a magyar elit bizonyos köreiben, hogy a volt diplomata ügyében végül 2018 októberében bűncselekmény hiányában (!) megszüntették a nyomozást. Pedig orosz bírósági ítélet is van róla, hogy Kiss kenőpénzt fogadott el egy orosz üzletembertől, nem is szólva a „vízumgyár” működésével kapcsolatos problémákról.
Hogyan lehet tehát megvonni a keleti nyitás mérlegét? Ami az orosz és a kínai rendszert mint követendő politikai mintát illeti, 2019-re kétségtelenül sikerült ezekhez közelebb juttatni Magyarországot, mint a 2014-es tusnádfürdői beszéd idején volt. A folyamatot jól mutatják a különféle jogállamisági és a szabadság helyzetével foglalkozó rangsorok, illetve a 2018-as parlamenti választással kapcsolatban súlyosan kritikus EBESZ választási megfigyelői jelentés.
Mindeközben geopolitikai értelemben strukturális átrendeződés nem következett be, hiszen az ország mindvégig az EU és a NATO tagja maradt. A kormányzat szempontjából tehát a keleti nyitás politikai sikernek tekinthető, hiszen közelebb jutottak a kitűzött céljukhoz – hogy ez Magyarországnak egyébként jó-e, más lapra tartozik.
Ami a gazdasági aspektust illeti, nemzetgazdasági értelemben a projekt alapvetően nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Nem sikerült csökkenteni a magyar export függését az EU-piacoktól, pedig ez volt az eredeti cél. Az EU-n kívüli külföldi tőke bevonzásában vannak bizonyos eredmények, nagy áttörés azonban itt sem következett be: még a legnagyobb, nem EU-s befektető országból, Kínából 2010 óta érkezett, összesen mintegy 2,1 milliárd dollárnyi tőkebefektetés is csak töredéke a Magyarországra irányuló összes közvetlen külföldi beruházásnak.
Mindezzel párhuzamosan sokmilliárdos veszteséget eredményezett a kereskedőházak hálózatának létrehozása és a letelepedésikötvény-program is, utóbbi súlyos nemzetbiztonsági kockázatokkal is járt. Kétségtelen ugyanakkor, hogy jelentősen tudtak profitálni mindkettőből a kormányzathoz közel álló üzleti és politikai körök. Fokozottan igaz lesz ez a paksi beruházásra és a Budapest–Belgrád vasútvonalra, miközben a megtérülés kockázatát a hitelek miatt mindkét esetben a magyar állam viseli.
Összességében tehát: bár nemzetgazdasági léptékben nem sok pozitívumot hozott, a kormányközeli politikai és gazdasági elit egyéni érdekeit eredményesen szolgálta és szolgálja a keleti nyitás. Ez pedig várhatóan a közeli jövőben sem fog változni.
A szerző külpolitikai szakértő, a Political Capital munkatársa
Borítókép: Miniszterelnökség/Anadolu Agency
Ha fontosnak tartja munkánkat, céljainkat, kérjük,legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, éscsatlakozzon hozzánk a Facebookon!
#keleti nyitás#külpolitika#Magyarország#Orbán Viktor#Oroszország | Kétes politikai sikerek, totális gazdasági kudarcok: a keleti nyitás valós mérlege | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2019/08/11/keleti-nyitas-racz-andras-elemzes/ | 2019-08-11 02:00:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
|
Ha valakik online üzenetekben veréssel és akasztással fenyegetik egymást, azt várhatnánk, hogy valamilyen súlyos magánéleti konfliktusról vagy durván elfajult politikai vitáról van szó. Nekem legalábbis az utolsók között jutna eszembe, hogy egy vasút villamosításáról szólnak a nézetkülönbségek. Pedig az észak-balatoni vonallal kapcsolatban ez a helyzet, ha alaposan szétnéz az ember a témának szentelt fórumokon, Facebook-oldalakon. Ráadásul igazából a lövészárok mindkét oldalán lévők ugyanazt szeretnék elérni, csak másképpen képzelik el az odavezető utat.
A vita tárgya a Székesfehérvár-Tapolca vasút, azon belül a Szabadbattyán és Balatonfüred közötti rész villamosítása. (Fehérvár és Szabadbattyán között már most is van felsővezeték.) Az egyvágányú vonalon az évnek ebben a szakaszában nagy a személyforgalom, a nyári hónapokon kívül azonban elég gyér.*Teherszállítás pedig csak akkor van, ha nagy ritkán terelni kell. Ezért aztán évtizedeken keresztül nem sok figyelmet és anyagi ráfordítást kapott, az utolsó átfogó felújítás 50-60 évvel ezelőtt történt. Ez meg is látszik a pálya egyenetlenségén:
Ezzel együtt – a hazai viszonyokhoz képest – nincs vészesen rossz állapotban, a pálya kanyargós vonalvezetése miatt amúgy sem túlléphető 80 kilométer/órás sebességet a nagy részén elérhetik a vonatok. Azt persze senki sem vitatja, hogy ráférne egy alapos felújítás, amelyet jó lenne olyan extrákkal megtoldani, amelyek részben az utasok kényelmét szolgálják, részben a késések kockázatát csökkentik. És mindezek mellett persze szóba jöhet a villamosítás, amely ugyan a legfeljebb 80-as tempó miatt sokat nem faragna a menetidőn, de legalább nem kellene nyaranta idevezényelni dízel motorvonatokat, tömegnyomort okozva az ország más részein.
Lebutított felújítás
Jellemző módon először egy nagy sportesemény, a 2017-es vizes világbajnokság előtt merült fel a Balatonfüredig tartó szakasz felújítása és villamosítása, Füreden rendezték ugyanis a nyíltvízi számokat. Akkor az idő kevésnek bizonyult, de elkészültek a tervek, és első körben úgy volt, hogy egy viszonylag komplett felújítást kap a Szabadbattyán és Balatonfüred közötti rész. Igaz, az 55 kilométeres pályából már az első közbeszerzési kiírás alapján is csak 11,5 kilométernyit újítottak volna fel, de emellé társult 16 állomáson/megállóhelyen a könnyebb ki- és beszállást lehetővé tevő magasperon megépítése, valamint 29 közúti és 23 gyalogos útátjáró (át)építése, négy lift és a központi forgalomirányítás.
Csakhogy az összes ajánlat összege messze meghaladta a rendelkezésre állók keretet. Ezért az a döntés született, hogy a műszaki tartalmat, az előbbi felsorolásban szereplő számokat radikálisan csökkentik.*Maradt 5,4 kilométernyi felújítás, magasperon Polgárdiban, Balatonkenesén, Balatonfűzfőn és Alsóörsön, valamint két átjáró. A lifteket és a központi forgalomirányítást kihúzták. A második tender nyomán sikerült alig több mint 23 milliárd forintos áron szerződni a győztes konzorciummal, amelynek egyik tagja Mészáros Lőrinc egyik legjövedelmezőbb vállalkozása, az R-Kord, a másik pedig a veje, Homlok Zsolt érdekeltségébe tartozó Vasútvill. A munka elvileg szeptemberben kezdődik, gyakorlatilag azonban már el is indult, július második felében hajnalonként az alvállalkozóként bevett Homlok Zrt. már próbafúrásokat végzett a pálya mentén, ahol a felsővezetéket tartó oszlopokat kell majd elhelyezni.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMészáros Lőrinc új rekordja: 25,4 milliárd forintot vesz ki a cégeibőlMegtáltosodnak azok a cégek, amiket megvesz a felcsúti milliárdos. Volt olyan, amelyik ötszörözte a profitját és még ennél is több osztalékot fizetett. Így továbbra is exponenciális ütemben nő a felcsúti polgármester osztalékjövedelme.
A projektnek ez a megcsonkított verziója az, ami miatt egymásnak ugrottak az interneten az emberek, vasutasok, vasútbarátok, közlekedési szakemberek és utasok. A támogatók azt mondják, annak is örülni kell, hogy ennyi – részben uniós – pénzt sikerült szerezni a vonalra. Szerintük a várhatóan 2021 végéig elkészülő projekt önmagában is hoz annyi előnyt, hogy érdemes belevágni, másrészt pedig megkönnyíti azt, hogy a következő, 2021-ben kezdődő uniós pénzügyi ciklusban sikerüljön több pénzt szerezni. Így már beleférhet majd a Balatonfüred-Tapolca szakasz villamosítása, valamint az egész pálya felújítása.
A kritikusok szerint azonban erre nincs garancia, a projekt jelenlegi formájában nem old meg semmilyen problémát, és könnyen lehet, hogy többet árt, mint használ. Szerintük eleve megkérdőjelezhető, hogy szükség van-e villamosításra egy olyan vonalon, amelyen csak az év negyedében van érdemi forgalom; inkább elektromos és dízelüzemre egyaránt képes motorvonatokat kellene venni – ezt a MÁV nemrég javasolta is a források felett rendelkező kormányzatnak. Azt mondják, hogy a Balatonfüredig tartó villamosítással csak azt lehet elérni, hogy a 10-15 percet igénylő mozdonycsere*Budapest felől nézve Székesfehérvárig villanymozdony húzza a kocsikat, onnantól dízel. átkerül Székesfehérvárról Balatonfüredre. Azok az utasok jól járnak, akik addig leszállnak, cserébe viszont gyakran és sokáig zárva kell majd tartani a füredi állomás előtti közúti átjárót, ami valószínűleg gyakori dugókat fog okozni.
Ezzel kapcsolatban Bóka István balatonfüredi polgármester azt írta a G7-nek, hogy a város megkereste az Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM).
„Az egyeztetések folyamatban vannak. Városunk csak olyan megoldást szeretne elfogadni, amely a jelenlegi helyzetnél nem rosszabb”
– írta a polgármester. Meglátjuk, célt ér-e a lobbizása. A MÁV azt írta lapunknak, hogy a Kék hullám és a Tekergő vonatoknál terveznek Balatonfüreden mozdonycserét – ezek közlekednek Budapestről indulva a városon túl is -, de ennek részletei még kidolgozás alatt vannak. Információim szerint létezik olyan koncepció az ITM-ben, amely szerint átszállásra kényszerítenék ezeknek a vonatoknak az utasait Füreden. Ezzel el lehetne kerülni az említett átjáró hosszas lezárását, a vasút vonzerejének azonban nem tenne jót, és még többletköltséget is okozna a MÁV-nak.
Bírja majd a pálya?
A legkomolyabb ellenérv a projekt mostani formájával kapcsolatban azonban nem ez, hanem hogy a dízelmozdonyoknál és motorvonatoknál nehezebb villanygépek olyan szinten igénybe veszik az elöregedett pályát, hogy a forgalom elindítása után rövid időn belül a 80 kilométer/órás sebesség fenntartása is lehetetlenné válik majd. Vagyis az a veszély fenyeget, hogy
egy csomó pénz elköltése után rosszabb lesz az észak-balatoni közlekedés, mint előtte.
Ehhez társul, hogy a villamosítás miatt sok fát ki kell majd vágni, az előírások szerint ugyanis a felsővezetéktől mind a két irányba 7,5 méterre el kell távolítani a viharban veszélyessé váló növényzetet. Ennek megfelelően Szabadbattyán és Balatonfüred között rengeteg fán szerepel a kivágásra kijelölést mutató élénk színű pötty vagy a gallyazásra (a lombkorona egy részének eltávolítására) utaló G betű. Ez alapján áldozatul eshet a láncfűrészeknek például az összes peron menti fa Káptalanfüreden, erős gallyazásnak néznek elébe a balatonalmádi fák, Balatonfűzfőn és Balatonkenesén pedig faóriásoktól kell búcsút venni.
Igaz, az állam részéről a megrendelői feladatokat ellátó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) azt írta a G7-nek, hogy még nincs elfogadott fakivágási terv. Vagyis a jelölések elvileg a vágási maximumot mutatják. Ránézésre azonban nehéz elképzelni, hogy például a káptalanfüredi vagy a füredi fák megmeneküljenek.
Ami a pályaállapotot illeti, a NIF azt írta, hogy a korszerű motorvonatok és villanymozdonyok kisebb terhelést adnak át a vasúti pályának, mint dízelüzemű társaik. A várható időnyereséggel kapcsolatban a MÁV 3-8 percről számolt be a felújítás befejezése után Balatonfüredig, esetenként Tapolcáig*A nyári menetrendben közlekedő vonatok esetében:
Katica vonatok: 3-5 perccel csökken a menetidő Budapest és Balatonfüred között (ezek csak idáig közlekednek);
Kék hullám vonatok: 6-7 perccel csökken a menetidő Budapest és Balatonfüred, Tapolca között;
Tekergő vonatok: 6-8 perccel csökken a menetidő Budapest és Balatonfüred, Tapolca között.
További, nem a villamosításnak köszönhető, néhány perces menetidő-csökkenéssel járó hatás elképzelhető, ha a környező vasútvonalakon is kedvezően módosul a jelenlegi menetrendi struktúra. (részletek a csillagra kattintva).
Ezeket az információkat azonban erősen árnyalják vasutas körökből származó értesüléseim. Az időnyereséggel kapcsolatban azt hallottam, hogy az jelentős részben a jelenlegi menetrendben megbújó tartalékidők kihasználásából fakad. Valójában ezek nagyobbak is, mint a MÁV által megadott számok, de teljesen nem akarják kinullázni őket, mert adott esetben felhasználásukkal hozhatók be kisebb késések, vagy faragható valamennyi a nagyobbakból.
Arról, hogy a nehezebb elektromos járművek miért és hogyan veszik jobban igénybe a pályát a dízeleknél, a Hova megy a vonat blog írt elég részletesen. Hozzám is eljutott olyan mérnöki vélemény, miszerint a vasúti pálya villamos használatra tartósan nem alkalmas alapos felújítás nélkül, és tényleg valós veszély, hogy viszonylag rövid időn belül csökkenteni kell majd a sebességhatárokat a pálya elhasználódása miatt. Erre villamosítás után volt is már példa, például a Vác-Veresegyház és a Dombóvár-Kaposvár vonalon.
Ezen a közelebbi képen jól látszik, hogy helyenként milyen megviselt az észak-balatoni pálya:
Paradox módon ugyanakkor ez még segíthet is valóra váltani a projekt támogatóinak azt a számítását, hogy ha már egyszer belekezdtek, akkor könnyebb lesz újabb forrásokat szerezni a vonalra. Különösen akkor, ha enélkül még a korábbi állapotok sem lennének fenntarthatók. Mérget azonban így sem lehet rá venni, hiszen több példát is találni arra az országban, hogy egy ponton évtizedekre elakadt egy összefüggő vasútvonal villamosítása. Ráadásul ismét előállhat az a helyzet, mint az esztergomi vonalon, hogy mivel nem hangolták össze a felújítást és a villamosítást, indokolatlanul sokáig kellett szüneteltetni a forgalmat.
Van pénz, csak hamar elfogy
Mindez azt is mutatja, hogy milyen problémákhoz vezet az építőipari túlárazás. Ez azért is érdekes, mert viszonylag széles körűen elterjedt az a megengedő vélemény, hogy ez nem olyan nagy probléma, hiszen nagyrészt úgyis az uniós támogatást költjük, és az a lényeg, hogy a pénz magyar vállalkozókhoz kerüljön. Ezzel azonban több probléma is van, például egyre kevésbé igaz a többségében uniós forrásokra vonatkozó része. A kormány mostanában kifejezetten szeret azzal dicsekedni, hogy a magyar gazdaság megerősödésének köszönhetően az infrastruktúrafejlesztés költségeinek nagyobb része jön a hazai költségvetésből, mint az EU-tól.
A hazai vállalkozók segítése legitim cél, de ez még egyáltalán nem ok arra, hogy túlárazottak legyenek a projektek.*Sőt, valójában ezzel és a verseny gyengítésével/kiiktatásával inkább árt ezeknek a társaságoknak a kormány, legalábbis ha komolyan vesszük azt a célt, hogy ezeknek megerősödve a nemzetközi színtéren is helyt kellene majd állniuk. Ha valaki hátradőlve zsíros profithoz jut, sosem edződik versenyhez. A túlárazás bizonyítékairól elég sok cikket írtunk az utóbbi egy-két évben, erre utaló jel például a Magyarországon dolgozó építőipari cégek nemzetközi szinten kiemelkedően magas profitja, valamint a szektoron belüli profitképződési anomáliák sora.
Nem kell messzire menni ahhoz sem, hogy lássuk, konkrétan a vasútvillamosítást is lehet sokkal olcsóbban végezni, mint idehaza. Nálunk a Szabadbattyán-Balatonfüred munka egy kilométerére 419 milliós költség jut, miközben, mint láttuk, rengeteg, a villamosításhoz nem feltétlenül szükséges elemet kidobtak a projektből.
Lengyelországban egy sok szempontból hasonló vasútvonalat a tavaly megkötött szerződések szerint 119 millió forintos kilométerköltséggel villamosítanak. Egy másiknál 197 millióig szaladt el a fajlagos költség, csakhogy az egy az európai hálózat részét alkotó, kétvágányú vasútvonal! (Durván kétszer annyi oszlop és kétszer olyan hosszú felsővezeték kell.) Ha viszont maradunk nagyjából azonos vasúti munkák összehasonlításánál, azt látjuk, hogy Magyarországhoz képest Lengyelországban gyakran harmadannyiból sikerül kihozni körülbelül ugyanazt.
Mindez azt mutatja, hogy a túlárazás miatt fogynak olyan gyorsan a vasútfejlesztésre szolgáló uniós és hazai források. Ha csak feleakkora extraprofittal megelégednének a kormány kedvenc építő cégei, máris sokkal több minden újulhatna meg az országban. Például egyben, tokkal-vonóval fel lehetne újítani a Székesfehérvár-Tapolca vonalat is, megspórolva a szakaszolásból és projektszűkítésből fakadó rengeteg felesleges kiadást, szervezést és vitát.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKiderült, hogy sokkal drágább lesz, minden rekordot megdönt a Budapest-Belgrád vasút magyar szakaszaEddig azt mondták, hogy a Budapest-Belgrád egész magyar szakasza kijön szűk 600 milliárdból, most kiderült, hogy csak a Soroksártól induló része. | Egymás torkának estek, mert elfogyott a pénz a túlárazások miatt | Háromszor drágább a vasútfelújítás, mint Lengyelországban, nem csoda, ha hamar elfogy a pénz. A maradék balatoni felhasználása körül forrnak az indulatok. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20190809/egymas-torkanak-estek-mert-elfogyott-a-penz-a-tularazasok-miatt/ | 2019-08-09 15:28:00 | true | null | null | G7 |
A színházak finanszírozását alapvetően meghatározó tao-rendszer 2009-es bevezetése után szárnyalni kezdett a színházak látogatottsága, legalábbis a statisztikák szerint. Az elmúlt hatvan évben példa nélküli volt ez a meredek növekedés.
Közel húsz év stagnálása után 2010 és 2017 között közel duplájára nőtt a színházlátogatások száma. A tavalyelőtti 8,4 millió látogatás kiemelkedően a legmagasabb az 1960 óta vezetett statisztikában. Tavalyi tusványosi beszédében Orbán Viktor az általa kiépített rendszer stabilizálódására hozta fel példaként a színházlátogatások látványos emelkedését.
A tao-rendszert eltörlését tavaly az utolsó negyedévben, október végén jelentette be a kormányzat, a színházlátogatások száma pedig máris látványosan esett. Tavaly közel 1,3 millió ember tűnt el a színházakból 2017-hez képest, amely több mint 15 százalékos csökkenést jelent. Ez igazolni látszik azokat az általam korábban megkérdezett színházi vezetőket, akik szerint az elmúlt évek jelentős nézőszám-emelkedésében a legnagyobb szerepet a fiktív előadások vagy nézők játsszák.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVisszaélések ellen hirdetett harcot a kormány, leszámolás lett belőleHiába ígérte a kormány, hogy a nem csaló színházak nem járnak rosszul a tao-rendszer megszüntetésével, durván bezuhant a legtöbb független színház állami támogatása.
A kulturális tao-rendszer valóban hatalmas lehetőséget jelentett a közérdeknek megfelelően működő színházak számára. A csaló társulatok azonban olyan mértékben kezdték el kihasználni a rendszer gyengeségeit, például az ellenőrzés lényegében teljes hiányát, hogy a kormányzat a rendszer beszántása mellett döntött a visszaélésekre hivatkozva.
Ennek egyelőre az az eredménye, hogy valóban összeomlottak kamuszínházak, viszont az ígéretekkel szemben egy bizonytalan és diszkriminatív finanszírozási rendszer körvonalazódik, ahol az átláthatatlan támogatási szempontok mögött ideológiai szempontok is felsejlenek. | Több mint egymillió ember tűnt el a színházakból, miután megszűnt a kultúr-tao | A színházak finanszírozását alapvetően meghatározó tao-rendszer 2009-es bevezetése után szárnyalni kezdett a színházak látogatottsága, legalábbis a statisztikák szerint. Az elmúlt hatvan évben példa nélküli volt ez a meredek növekedés. | null | 1 | https://g7.hu/elet/20190812/tobb-mint-egymillio-ember-tunt-el-a-szinhazakbol-miutan-megszunt-a-kultur-tao/ | 2019-08-12 12:47:00 | true | null | null | G7 |
Az eredeti tervek szerint ma kellett volna aláírni a szerződést a 2022-es kézilabda Európa-bajnokságra épülő multifunkcionális csarnok kivitelezéséről, amire Mészáros Lőrinc családi vállalkozása pályázik a legjobb eséllyelEz azért érdekes, mert a közbeszerzés felhívását – amire első körben Mészárosék 116 milliárdos ajánlata volt a legjobb – mindössze 32 nappal ezelőtt tették közzé. Ráadásul úgy, hogy a tender kihirdetésekor jó eséllyel még a végleges tervdokumentáció sem állt rendelkezésre. Így kellett néhány hét alatt elkészíteni az árajánlatokat, majd ezekről több körben egyeztetni a pályázatot kiíró Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjával (KKBK)Nagyon feszített tempóban kell építeniA sietség oka minden bizonnyal az, hogy a nyertesnek nem lesz túl sok ideje megvalósítani az elmúlt évek egyik legnagyobb fővárosi beruházását. A kiírás szerint ugyanis a műszaki átadás-átvétel befejezésének határideje 2021 november 15., azaz mostantól nagyjából 27 hónapMárpedig a hasonló létesítmények ennél lassabban szoktak elkészülni, igaz, jellemzően olcsóbban isA Népliget mellé tervezett csarnokkal lényegében azonos kapacitású krakkói Tauron Aréna például valamivel több, mint 3 évig épült 2011 és 2014 között, úgy, hogy a tervek már 2009-ben megvoltak. A 2020-as kézilabda Eb döntőjének helyszíne, a stockholmi Tele2 Arénában pedig ugyan a lengyelországi csarnoknál gyorsabban elkészült, de így is fél évvel több kellett a felhúzására, mint amennyi elvileg Budapesten a kivitelező rendelkezésére áll majdA megadott határidő tehát elég szűkös, ráadásul mozgástér sincs igazánA kézilabda Eb ugyanis 2022. január 14-én kezdődik, azaz mindössze 60 nappal az új csarnok tervezett átadása utánEkkorra mindenképpen alkalmassá kell tenni a létesítményt az Európa-bajnokságra, ami a korábbi tapasztalatok alapján az építés után még egyéb fejlesztéseket is igényelhet. A főhelyszín kiesése pedig – ha a magyar sportesemények történetében nem is példa nélküli, de – mindenképpen kellemetlen lenne. Egyrészt mert már most is tudni lehet, hogy a pályázatban szereplő helyszínek közül az hazai kézilabdaélet egyik legfontosabb központja, Veszprém kimarad, másrészt mert így nem lehetne biztosítani az európai szövetség által elvárt nézőszámot a döntőreKapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem készül el Deutschék 30 milliárdos sportkomplexuma a zsidó olimpiáraA napokban dönthet a kormány, hogy hol rendezik a 2019-es budapesti Európai Maccabi Játékokat, miután a tervezett létesítmények felhúzására már nem elég az időA feszített tempó pedig viszonylag ritkán teszi lehetővé a spórolást. Bár a KKBK-nál lapunknak azt írták, hogy a csarnok nettó ára jóval az első körben adott 116 milliárd alatt marad, ám még ha ebből 20 százalékot sikerül lefaragni, akkor sem lesz különösebben olcsó a beruházás. A korábban említett krakkói aréna építési költségeit például a különböző források 360 és 450 millió zloty, azaz jelenlegi árfolyamon 27 és 34 milliárd forint közé teszik, de még a stockholmi csarnok is kijött 83 milliárd forintbólTervek nélkülA KKBK tehát nem véletlenül pörgeti a közbeszerzést, a nagy sietségben azonban összecsúsztak dolgok, és néhol elég furcsán alakultak a dátumok és a határidők is. Már a tervezésre kiírt tenderre sem hagytak sok időt: a pályázóknak egy hetük volt, hogy a „létesítmény megvalósításához szükséges – valamennyi a műszaki leírásban meghatározott – terv elkészítésére, illetve a kapcsolódó kiegészítő területek és az esetleges bontások, felújítások tervezésére” árajánlatot adjanak. A közbeszerzés elindítása után bő három héttel, április végén pedig már szerződtek is nyertes Középülettervező Zrt.-vel, amelynek a kiírás szerint 90 napja volt a közel 1 milliárd forintért vállalt tervezői munka elvégzésére*A szerződésben közzétett verziójában a határidő ebben a formában már nem szerepel, mivel azt elvileg a mellékletekben rögzítették, a mellékleteket viszont nem töltötték fel a nyilvános adatbázisba. Magyarul a tervdokumentációt elvileg valamikor július végére kellett volna leszállítaniA kivitelezési tenderrel azonban ezt nem várták meg: már két héttel a tervezésre adott 90 napos határidő lejárata előtt közzétették az ajánlattételi felhívást az építésre isRáadásul az első ajánlatokat elvileg 11 napon belül kellett megadni, azaz még mindig a tervek elkészítésére biztosított határidő lejárata előttPersze ez nem jelenti azt, hogy a KKBK semmit nem látott volna az egymilliárdért megrendelt tervdokumentációból ebben a szakaszban. A Középülettervező Zrt-nél lapunknak azt mondták, hogy rohammunkában néhány nappal a 90 napos határidő lejárata előtt teljesítették a szerződést. Ráadásul előzetes dokumentumokat valószínűleg korábban is kapott az állami megrendelő, hiszen egy ilyen munkánál is vannak részteljesítések, ellenőrzések és hiánypótlások. A végleges dokumentáció azonban a kivitelezési ajánlatok bekérésekor még szinte biztosan nem volt a KKBK-nálMozgó leadási határidőA közbeszerzésen induló öt cégnek így kellett egy árat mondania a multifunkcionális csarnokra, és ebből lettek a 116 és 160 milliárd forint közötti ajánlatok. Az azonban nem teljesen egyértelmű, hogy végül pontosan mikorra is érkeztek be. A kiírás szerint ugyanis július 22-én 10 óráig kellett volna leadni az ajánlatokat, amiket két órával később bontottak volna fel. A bontási jegyzőkönyvben azonban már egy nappal későbbi határidő szerepel, úgy, hogy módosításra hivatalosan semmi nem utal. Mindez azért fontos, mert a határidő tologatása visszaélésre adhat lehetőségetPersze ha a felhívásban szerepelt rossz dátum, az ajánlatételre hagyott 12 nap akkor is elég szűk, különösen, hogy ebbe még két különböző helyszínbejárást is be kellett iktatni. A bontás után két nappal pedig – legalábbis az eredeti ütemterv szerint – már tárgyaltak is az öt céggel arról, hogy mik legyenek a pontos műszaki feltételek, min lehetne változtatni, illetve hogyan lehetne csökkenteni a költségeketTalán a Puskás Ferenc stadion építésére kiírt tender mutatja leginkább, hogy ez mennyire feszített tempó. Ott más típusú közbeszerzési eljárás keretében, tárgyalás nélkül választották ki a kivitelezőket, de közel két hónapot adtak az ajánlattételre és az első közzététel után négy és fél hónappal írták alá a szerződést. Pedig időnyomás ott is volt, mert a 2020-as labdarúgó Eb meccseinek rendezésére már az új stadionnal pályáztunk, és a korábbi tervek szerint az Eb előtt még egy komolyabb mérkőzéssel akarták felavatni a létesítménytMost a multicsarnoknál a Puskás bő négy hónapjával szemben az eredeti tervek szerint csak 32 nap lett volna az ajánlattételi felhívás és a szerződéskötés között. Az ütemezés összefoglalva így nézett ki:április 1: Ajánlattételi felhívás a multifunkcionális csarnok tervezéséreáprilis 8: Ajánlattételi határidő a multifunkcionális csarnok tervezéséreáprilis 26: Szerződéskötés a multifunkcionális csarnok tervezésérejúlius 11: Ajánlattételi felhívás a multifunkcionális csarnok kivitelezésérejúlius 22/23: Ajánlattételi határidő a multifunkcionális csarnok kivitelezésérejúlius 25: A kivitelezésre adott árajánlatok alapján az első tárgyalási forduló tervezett időpontjajúlius 25: Az áprilisi szerződés alapján a tervdokumentáció elkészítésének határidejeaugusztus 12: A kivitelezési szerződés megkötésének tervezett időpontjaMég érvényteleníthetik a pályázatotMás kérdés, hogy valószínűleg a megállapodást ma még nem írták alá. Biztosat azért nem lehet mondani, mert a KKBK érdemben egyetlen eljárással kapcsolatos kérdésünkre sem reagált. Az állami szervezet részletesebben kizárólag arra hívta fel a figyelmünket, amire korábban már a kézilabdaszövetség is, jelesül, hogy másfél héttel ezelőtti cikkünkben szerintük tévesen vetettük össze a 116 milliárdos ajánlati árat a kéziszövetség elnöke Kocsis Máté által korábban említett 10-15 milliárdos infrastrukturális költséggelA válaszokból annyi még kiderül, hogy a közbeszerzési eljárás augusztus végéig lezárul, illetve, hogy amennyiben a KKBK elégedetlen az árral, akár érvénytelenítheti is a pályázatot. Bár utóbbi a szűk határidőt látva elég meglepő lehet, az augusztus végi időpont emlegetése arra utal, hogy szerződéskötés tolódik, azaz a kivitelezőnek még kevesebb ideje lesz a munkáraA közbeszerzés furcsaságaira, így például az ajánlatok leadási határidejének változására azonban nem kívánt magyarázatot adni a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja, ahogy – a folyamatban lévő eljárásra hivatkozva – a július végére tervezett egyeztetésekről sem mondtak egyelőre semmit, és nem válaszoltak arra a kérdésünkre sem, hogy sikerült-e megegyezni a kivitelezővel a műszaki részletekről, illetve hogy mikor kezdődhet meg a beruházásKapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚj utcát is építenek a 116 milliárdos budapesti sportcsarnokhozNyolcszáz férőhelyes parkolót és egy új utcát is kap a jelen állás szerint közel 116 milliárd forintból megépülő új budapesti multifunkcionális sportcsarnokKözélet Fejér B.Á.L. Mészáros Lőrinc multifunkcionális csarnok Olvasson tovább a kategóriában | Szélsebes közbeszerzés után csodatempóban kell felépíteni a százmilliárdos budapesti sportcsarnokot | Az eredeti tervek szerint ma kellett volna aláírni a szerződést a 2022-es kézilabda Európa-bajnokságra épülő multifunkcionális csarnok kivitelezéséről, amire Mészáros Lőrinc családi vállalkozása pályázik a legjobb eséllyel. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20190812/szelsebes-kozbeszerzes-utan-csodatempoban-kell-felepiteni-a-szazmilliardos-budapesti-sportcsarnokot/ | 2019-08-12 12:59:00 | true | null | null | G7 |
“Microsoft-ügy, mindenki benne van!"– a legújabb korrupciós botrány részleteit magyarázó Facebook-bejegyzést tett közzé az öt éve zöld dossziéjával a cégláncolatos áfabotrányt kirobbantó Horváth András, egykori NAV-elemző, aki azóta Magyarország legismertebb közérdekű bejelentőjének számít. Horváth jelenleg az uniós forrásból megvalósuló, korrupciógyanús projektek után nyomozó Hadházy Ákos független képviselő munkáját segíti.
Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma 8,7 millió dollárra bírságolta a szoftvercéget, amiért a magyar leányvállalata manipulált állami beszerzésekben volt cinkos 2013 és 2015 közt.
Az amerikai igazságügy által nyilvánosságra hozott részletekből kiderül, hogy a Microsoft magyar leányvállalata elismerte, hogy viszonteladói túlárazottan adtak el szoftverlicenceket magyar állami szerveknek, miközben az anyacég felé azt kommunikálták, hogy komoly árengedményeket kell tenni.
A különbözetet "korrupciós célokra" használták.
Ehhez képest a magyar ügyészség 2018-ban “bűncselekmény gyanújának hiányában" elutasította az ügyben érkezett feljelentést – ezt Polt Péter legfőbb ügyész válaszolta Mesterházy Attila szocialista parlamenti képviselő kérdésére a T. Házban.
Horváth András vasárnap közzétett bejegyzésében elsőként a szoftverlicensz-beszerzésekben vevőként részt vett állami szervezeteket sorolja, hangsúlyozva hogy nem mind “sáros", mert büntetőeljárásban kellene tisztázni azt, hogy ezek közül melyek vettek részt korrupt ügyletekben:
Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ): 4.213.580.267 Ft (2013-2016)
Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ): 3.896.990.865 Ft (2012-2017)
Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV): 2.603.010.564 Ft (2014)
Országos Rendőr-főkapitányság: 1.160.200.000 Ft (2014)
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA): 2.009.586.015 Ft (2013 és 2017)
Magyar Államvasutak Zrt.: 778.926.428 Ft (2013-2015 és 2017)
Fővárosi Vízművek Zrt.: 360.437.116 Ft (2012-2013)
Nemzeti Útdíjfizetési Szolg. Zrt.: 326.400.000 Ft (2017)
Állami Egészségügyi Ellátó Központ: 317.963.929 Ft (2015)
“A történet jól láthatóan 2012-ben kezdődött egy 8,5 mrd forintos keretközbeszerzéssel, majd folytatódott 2013-ban egy 25 mrd forintos keret-közbeszerzéssel (ez az utóbbi évek alatt futott ki)" – írja Horváth, aki szerint a fenti állami intézmények a következő, jól körülhatárolható céges körtől, ill. konzorciumoktól (viszonteladóktól) vásárolták meg a Microsoft licenceket:
Euro One Zrt. 7.496.133.268 Ft
HUMANsoft Kft. 1.849.855.120 Ft
RacioNet Zrt. 2.603.010.564 Ft
LicensePort Zrt. 1.653.258.892 Ft
T-Systems Magyarország Zrt. 2.009.586.015 Ft
Horváth András emlékeztet: “A Microsoft Kft. a fenti disztribútorok közül néggyel biztosan megszakította a kapcsolatot, a 2015-ben kezdődött belső vizsgálat, ill. az amerikai igazságügyi szervek vizsgálatai alapján. Ezek nyilvánosságra hozatala után derült ki, hogy konkrét központi szervek (NAV, ORFK, NISZ Zrt.) szoftverbeszerzéseivel kapcsolatban merült fel vesztegetés gyanúja, mert az értékesítési folyamatban a Microsoft Magyarország Kft. által adott kedvezményeket lenyelték, s azt a gyanú szerint többek között kormányzati tisztviselők megvesztegetésére fordították."
Hadházy: a magyar rendőrség és egy belügyi cég érintett az amerikai Microsoft-csalásban Az ORFK, illetve a BM cége, a Nemzeti Infokommunikációs Zrt. vásároltak szoftvereket a Microsofttól az USA hatóságai szerint csalással. Ezt derítette ki némi kutakodással Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, aki extra Korrupcióinfót szentelt a részleteknek.
A volt NAV-elemző azt állítja, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség legutóbbi közleménye csúsztat, mert “nem kizárólag költségvetési csalás gyanúja merül fel az eddig napvilágra került tények alapján, hanem korrupciós bűncselekményeké is, úgymint vesztegetés, hivatali visszaélés, s esetleg hűtlen kezelés. Az ügyészség persze azt szeretné, ha a bűncselekmények elkövetésének gyanúja megállna a NAV, ORFK, stb. kapuja előtt, ezért beszél csak a csalás gyanújáról."
Horváth András szerint a történet lényege az, hogy 2012-ben “valakik", vagy a “valakik" tanácsadói (feltehetően ugyanazok, akik szeptemberben, sebtiben törvényjavaslatot akarnak benyújtani előre menekülés céljával) kitalálták, hogyan lehetne könnyen pénzhez jutni a szoftverbeszerzések “központosításával".
Annak ellenére tehát, hogy pontosan tudták, hogy ha ilyen méretű vásárlásoknál a központi kormányzat közvetlenül tárgyal a gyártóval, jelentős árkedvezményt lehet elérni, mégsem közvetlenül tárgyaltak és szerződtek a Microsofttal, hanem viszonteladókat iktattak az amerikai cégóriás és az állami, önkormányzati intézmények közé.
Így a közvetítési díjjal mindenképpen megemelkedtek a beszerzések költségei, de ennél is súlyosabb volt az, hogy 30-40% körüli (mennyiségi) árkedvezménytől is elesett a magyar és az uniós költségvetés.
Ehhez képest kommunikáció mégiscsak volt a Microsoft alkalmazottai és a kormány, illetve a vevők között, de a cél nem a kedvezmények elérése volt, hanem – nyilvánvalóan nem önzetlenül – információkat szivárogtattak ki egymásnak: a kormányzati oldalról segítettek a közbeszerzési folyamatok a Microsoft érdekei szerinti meggyorsításában – állítja Horváth.
A felelősöket elsősorban az állami vagy önkormányzati intézmények (társaságok) irányítóinál vagy felügyeleti szerveinél lehet keresni, különös tekintettel az azóta már megszüntetett Nemzeti Fejlesztési Minisztériumra, amely szervezetre az amerikai hatóságok is utaltak.
“A fenti felsorolások és a feltüntetett összegek nem azt jelentik, hogy mindegyik ügylet élből korrupciógyanús lenne, hiszen az amerikai jelentésben csak néhány – nagyon szomorú – példát mutattak be. A valós történéseket majd a büntetőeljárás keretein belül kell tisztázni, kiterjesztve a vizsgálatokat azokra az ügyletekre is, amelyeket az eddig ismerteken túl az adott időszakban, az adott gazdasági szereplőkkel bonyolítottak le állami vagy önkormányzati intézmények" – vélekedik Horváth.
“Jogállamokban, bizonyos fokú bűnüldözési autonómiával rendelkező országokban legalábbis így történne" – vonja le a következtetést a szakértő.
Horváth Andrásnak szemmel láthatóan nem szegte kedvét hogy az áfabotrány után meghurcolták: két évvel ezelőtti interjújában határozott igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy megérte-e nyilvánosság elé tárni azt a történetet:
Kell ehhez egy belső igazságérzet – Horváth András nem bánta meg, hogy beleállt az áfabotrányba December 9-e az ENSZ Korrupcióellenes Világnapja, és ennek alkalmából az OCCRP és a Transparency International a korrupció áldozatai előtt egy összeállítással tiszteleg. Fejet hajtunk azok előtt is, akik személyes biztonságukat, állásukat és jó hírnevüket kockára téve harcolnak a korrupció ellen.
Címlapfotó: Kőműves Anita / Átlátszó
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | Horváth András közzétette a Microsoft-ügyben vevőként érintett állami szervezetek listáját | “Microsoft-ügy, mindenki benne van!”– a legújabb korrupciós botrány részleteit magyarázó Facebook-bejegyzést tett közzé az öt éve zöld dossziéjával a cégláncolatos áfabotrányt kirobbantó Horváth András, egykori NAV-elemző, aki azóta Magyarország legismertebb közérdekű bejelentőjének számít. Horváth jelenleg az uniós forrásból megvalósuló, korrupciógyanús projektek után nyomozó Hadházy Ákos független képviselő munkáját segíti. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/08/12/horvath-andras-kozzetette-a-microsoft-ugyben-vevokent-erintett-allami-szervezetek-listajat/ | 2019-08-12 13:03:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Augusztus 15-i hatállyal lemondott kapitányságvezetői beosztásáról Teleki Zoltán alezredes, Karcag rendőrkapitánya, közölte a Rendőrség honlapján a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Rendőr-főkapitányság. Tájékoztatásuk szerint Teleki lemondását Urbán László megyei főkapitány elfogadta.
Telekiről a múlt héten került nyilvánosságra egy hangfelvétel, amelyen arra kéri beosztottját, hogy ne bírságolják a helyi kórház orvosait, különben azok se tesznek majd szívességet nekik, és a helyi rendőrök nem juthatnak be soron kívül a vizsgálatokra. Ő ezt a kivételezést "differenciált intézkedésnek" nevezte.
Teleki ilyen "differenciált intézkedésre" utasította beosztottját a helyi kórház főigazgatójával, a fideszes önkormányzati képviselő Nagyné László Erzsébettel szemben is, aki amúgy mozgássérülteknek fenntartott helyen parkolt. Teleki ezt azzal indokolta, hogy Nagyné szokta elintézni, hogy a rendőröknek ne kelljen végigvárniuk a hosszú várólistát.
A rendőrség szűkszavú közleményében erről egy szó sem esik. Abban csak arról tájékoztatnak, hogy Urbán augusztus 16-i hatállyal Karsai Lajos őrnagyot, a megyei tevékenység-irányítási központ eddigi osztályvezetőjét bízta meg a karcagi kapitányság vezetésével. | Lemondott a karcagi rendőrkapitány | Augusztus 15-i hatállyal lemondott kapitányságvezetői beosztásáról Teleki Zoltán alezredes, Karcag rendőrkapitánya, közölte a Rendőrség honlapján a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Rendőr-főkapitányság. Tájékoztatásuk szerint Teleki lemondását Urbán László megyei főkapitány elfogadta. | null | 1 | https://444.hu/2019/08/14/lemondott-a-karcagi-rendorkapitany | 2019-08-14 02:00:00 | true | null | null | 444 |
Egyetlen év alatt több mint 65 milliárd forintot költöttek kommunikációs tevékenységre különböző állami szervezetek és vállalatok. Ez nagyjából a két és félszerese annak, amit korábban a kormány célként jelölt meg. Bár az eredeti összeget lényegében a kezdetektől nem sikerül tartani, ilyen nagy mértékben azonban még sosem lépték át.
Ráadásul a legnagyobb pénzköltő éppen maga a kormány: a különböző minisztériumok közel 44 milliárd forintot kommunikáltak el, a propagandáért felelős Miniszterelnöki Kabinetiroda pedig egyedül több mint 35 milliárdot költött 12 hónap alatt. A trendekben nem látható változás, sőt, épp a közelmúltban kötöttek egy 30 milliárdos keretszerződést, hogy a rendezvényszervezést már ne a kommunikációs keretből kelljen fizetni.
Azért néztük át a kommunikációs megrendeléseket, mert június közepén volt egy éve, hogy aláírták az új keretmegállapodást, amiben elvileg három évre 90 milliárdot különítettek el ilyen célra. Ám ebben a 12 hónapban látványosan felpörgött az amúgy sem visszafogott kormányzati propaganda-gépezett, így biztosnak tűnt, hogy nem sikerült tartani a korábban 25 milliárdban korlátozott, később csendben 30 milliárdosra emelt éves keretet.
Kettő helyett ötmilliárd havonta
Korábban többször bemutattuk már, hogyan központosította az állami reklámköltéseket a kormányzat az elmúlt években. A rendszer lényege, hogy a direkt erre a célra életre hívott Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) bizonyos időközönként kiír egy gigatendert egy több tízmilliárdos keretszerződésre, ezen kiválasztanak néhány ügynökséget, és amíg a keret el nem fogy, már csak ezek a kiválasztott cégek versenyezhetnek a konkrét megbízásokért. Ha a keret kimerül, akkor újabb gigatendert hirdetnek, és ez így megy tovább.
Az NKOH-t eredetileg spórolási szándékkal hozták létre: a cél az lett volna, hogy a kormány becslése szerint korábban évi 40 milliárdos állami kommunikációs költést 25 milliárdra faragják le. Az első gigatendert így is írták ki, és ekkor nagyjából még sikerült is tartani a keretet. A második keretmegállapodásnál azonban már teljesen elszálltak a kiadások. Ez egy darabig két okból nem volt szembetűnő: egyrészt mert az NKOH nem kommunikálta az adatokat túl látványosan, másrészt mert a szerződésbe elrejtettek egy kikötést, ami szerint a 25 milliárdos keretet két alkalommal fel lehetett tölteni.
Így amikor elfogyott a pénz, nem kellett új közbeszerzést kiírni, egyszerűen csak hozzácsaptak még 25 milliárdot.
Ennek eredményeként a három évre szánt 75 milliárdos keretet sikerült alig több mint másfél esztendő alatt elégetni, ami miatt tavaly – a vártnál több mint egy évvel korábban – újabb tendert kellett kiírni. Itt ismét toltak egyet a kereten, a 25 milliárdos keretösszeget ugyanis 30-ra növelték, és immár ezt lehet kétszer feltölteni. A teljes összeg így elérte a 90 milliárd forintot.
A feltöltés lehetőségével élt is az NKOH, méghozzá alig több mint tíz hónap alatt kétszer is. Az első 30 milliárdot ugyanis még a tavalyi második félévben elkommunikálták az állami cégek és szervezetek, majd az idei első öt hónapban másodszor is lemerítették a keretet.
Azóta pedig a harmadik 30 milliárdnak is elfogyott már több mint a fele: a szerződés aláírása óta eltelt kevesebb, mint 14 hónap alatt összesen 75,1 milliárd forint ment el állami kommunikációra (ebből 65 milliárd egy év alatt, a maradék 10 milliárd azóta)*A konkrét megrendelésekre adott ajánlat közzétételének dátuma alapján. Az összegek jogszabály szerint tartalmaznak opciós részt is..
Kormánypropaganda és monopóliumok reklámozása
Méghozzá többnyire kormánypropagandára, a legnagyobb megrendelő ugyanis a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda. A legtöbb pénz pedig a korábban kék hátterű, később Soros György arcképével díszített, mostanában pedig mémmé vált stockfotókat használó plakátokról ismert kampányokra ment el. Ilyenekre az új szerződés első évében 35,2 milliárd forintot szántak, azóta (idén júliusban) pedig leadott még egy 2 milliárdos megrendelést szaktárca.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy szerződés, aminek minden oldala 700 millió adóforintba kerülAlig több mint két év alatt 56 milliárd forint ment el a kék plakátokkal és mostanában Soros György arcképével fémjelzett kampányokra.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJúliusra elfogyott a kormányplakátokra szánt 20 milliárd, de jut még rá pénzHetvenmilliárd ment el a korábban kék hátterű, később Soros György arcképével díszített, mostanában pedig mémmé vált stockfotókat használó kampányokra.
Rogánékhoz képest a többi minisztérium akár visszafogottnak is tűnhet, de 4,3 milliárdot csak elköltött az innovációs tárca is, többek között az „Egy a természettel” Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás promótálására, amire kicsit több, mint egy milliárdot fordítottak. A harmadik legnagyobb pénzszóró az Emberi Erőforrások Minisztériuma volt, de ők a Családbarát Magyarország idei kommunikációs kampányára szánt 1,2 milliárddal együtt is csak bő másfélmilliárdot költöttek.
A nem közvetlenül kormányzati szervezetek közül a legtöbbet a turisztikával foglalkozó ügynökségek költik az NKOH-n keresztül, ami valamennyire még indokoltnak is tűnhet egy stratégiai ágazat esetében. Az olyan állami monopóliumoknál, mint az MVM, vagy a Nemzeti Közművek azonban teljesen érthetetlen, hogy miért mennek el milliárdok kommunikációra, és az Államadósság Kezelő Központ esetében sem biztos, hogy indokolt az állampapír-eladások szigorúan belföldi kampányára kiszórt 4 milliárd forint.
Kellett még 30 milliárd rendezvényekre
Mindenesetre a trendeket látva nem lenne meglepő, ha még az idén újabb kommunikációs gigatendert kellene kiírni. Még akkor is, ha időközben az eddig szintén hatalmas összegeteket felemésztő rendezvényszervezési feladatokat szépen leválasztották a kommunikációról. Korábban nagyjából minden negyedik konkrét megbízás ilyen munkát is tartalmazott, néhány hete azonban erre már külön 30 milliárdos keretszerződés van, amit szintén az NKOH felügyel.
Magyarul jelenleg úgy állunk, hogy van egy 90 milliárdos kommunikációs keret, amiből 75 milliárdot elköltöttek, és egy 30 milliárdos keret, amit egy hónapja indítottak kizárólag rendezvényszervezési munkákra.
A rendezvényszervezésre kiírt tendert egyébként meglepő módon az állami tulajdonban lévő televízió- és rádióműsor-szórás, illetve –szétosztással foglalkozó Antenna Hungária nyerte el. Az állami cégnek azonban szerencsére a segítségére sietett az a csoport, amely jelenleg a kommunikációs költések egyetlen haszonélvezője is. Az AH-nak ugyanis a referenciát elsősorban Balásy Gyula cégei biztosították: a Moonlight Event Kft., a Lounge Design Kft. és a New Land Media Kft.
Utóbbi két ügynökség az, amelynél jelenleg az NKOH minden kommunikációs költést megrendel, azaz az elmúlt 14 hónapban elköltött 75 milliárd teljes egészében hozzájuk került. Bár a tavalyi 90 milliárdos gigatenderen Balásy vállalatain kívül még két győztest kihoztak, ezeket – az egyébként korábban szintén kormányközelinek tartott csoportokat – azonban utólag kizárták.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKét éve csúcson volt, most teljessé vált a NER-csillag bukásaEladta a két éve még állami milliárdokkal kitömött ügynökségeit Kuna Tibor. A vállalkozó két miniszterrel is jóban volt, most nyomoznak ellene.
Most úgy tűnik tehát, hogy a maradék 15 milliárd forint mellett – ami még a kommunikációs keretből rendelkezésre áll – további tízmilliárdokat kereshet a rendezvényszervezésen is a Balásy-féle cégcsoport. Igaz, itt még egy állami szereplőt is beiktattak az ügynökségek és a rendezvényeket megrendelő állami szervezetek közé. | Sokba kerül a propaganda, egy év alatt 65 milliárd ment el állami kommunikációra | Az volt a terv, hogy egy év alatt 25 milliárdot költ el az állam kommunikációra, de csak a Soros-plakátokra ennek majdnem a másfélszerese ment el. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20190815/sokba-kerul-a-propaganda-egy-ev-alatt-65-milliard-ment-el-allami-kommunikaciora/ | 2019-08-15 10:56:27 | true | null | null | G7 |
Furcsa ügylettel szerezte meg a Postapalotát az MNB
Az épület felújítása még nem készült el, ám kiderült: a jegybank nem csak a Postapalotát vette meg a Pallas Athéné alapítványoktól, hanem az egész céget, amely a projektet bonyolítja, jórészt a cég adósságának megvásárlásával. Az alapítványok rekordösszeget, majdnem 200 milliárd forintot fektettek a saját cégeikbe. Ugyanakkor százmilliónyi vagyonuk ragadt be a felszámolás alatt álló NHB Bankba, akárcsak a brókerbotrányban érintett ügyfeleknek.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) május 31-ével megvásárolta a jegybank Pallas Athéné-alapítványainak vagyonkezelő cégétől az Optimum-Penta Ingatlanbefektetési Kft.-t, a Széll Kálmán téri volt Postapalota tulajdonosát – tudta meg a hvg.hu az MNB-től és a vagyonkezelőtől, az Optima Zrt.-től.
A Penta 2016-ban vette meg a Postapalotát 22,3 millió euróért (mai árfolyamon 7,1 milliárd forintért), miután az alapítványok 2031-ben lejáró vállalati kötvények formájában 7,8 milliárd forintot tettek a cégbe – ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a Penta kötvényeket bocsátott ki, amelyeket az alapítványok vásároltak meg. A cég a felújításra közel ekkora összegű hitelt vett fel, ehhez pedig az alapítványok nyújtottak biztosítékot, eredetileg államkötvények formájában, de azok 2018 szeptemberében lejártak, így pénzzel pótolták őket egy, az MKB Banknál vezetett hitelfedezeti számlán.
Az MNB 2018 júniusában jelentette be, hogy a 22,1 millió euró értékű felújítás után 45,3 millió euróért „tulajdonába kerül” a budai épület. A Postapalotára két hónappal később 11,2 milliárd forint értékű jelzálogot jegyeztek be az MNB nevére. Vagyis a Penta az alapítványoktól kapott kvázi kölcsönből vette meg a Postapalotát, az alapítványok kezességével felvett hitelből látott neki a felújításnak, végül pedig a jegybank megvásárolta az egész Pentát Postapalotástul. Itt még érdemes megjegyezni, hogy az alapítványok 2014-ben az MNB-től kapták a kezdőtőkéjüket (nem aprópénzről van szó, hanem több mint 260 milliárd forintról), azóta azt forgatják – jelen esetben úgy, hogy ingatlanbefektetést csinálnak az MNB-nek.
Az egész Postapalota-projekttől megszabadultak
Az alapítványok (illetve az Optima Zrt.) nem csak a Pentától szabadultak meg, hanem az azzal (és a Postapalotával) kapcsolatos minden kötelezettségtől és követeléstől. Mint az Optima közölte:
Az alapítványok felszámolták az MKB-s hitelfedezeti számlát, ugyanis „a Postapalota felújítására felvett hitelt az Optimum-Penta Kft. végtörlesztette".
Az alapítványok 2019. április 16-án értékesítették a birtokukban lévő Penta-kötvényeket, amelyeket az adásvétel után bevontak. „A kötvények értékesítése a Postapalota eladásához kapcsolódott” – magyarázta az Optima. A cég válasza alapján a jegybank legalábbis részben kötelezettségeinek megvásárlásával szerezte meg a Pentát, köznapi nyelven kifizette a Penta helyett a cég adósságát az alapítványok felé, cserébe tulajdonosa lett. Vélhetően a kezdetektől ez volt a terv, ezért írta anno a Postapalota megszerzését bejelentő közleményében a jegybank, hogy az épület majd a „tulajdonába kerül”, nem pedig azt, hogy megveszi.
Nincs kész a felújítás
Ugyan a jegybank korábban azt állította, a Postapalota csak a felújítás után fog a „tulajdonába kerülni”, most a hvg.hu-val azt közölték: a felújítás még folyamatban van. 2018 őszén 2020-as várható megnyitásról beszéltek, konkrét dátum azonban még mindig nincs: „a kivitelezés befejezésének, valamint a nagyközönség számára megnyitni tervezett épületrészek látogathatóságának időpontjáról az MNB a későbbiekben ad tájékoztatást”.
A munkák közül az épület homlokzatán korábban található, de a második világháborút követően megsemmisített címer rekonstrukcióját emelték ki. És általában véve megjegyezték, hogy a műemléki szempontokat, valamint az értékmentő és értékteremtő célokat egyaránt figyelembe veszik a felújítás során.
Ami biztos nem változott a korábbi elképzelésekhez képest az az, hogy a Postapalotába (vagyis majd ha elkészül, új nevén: Buda Palotába) a jegybankba olvasztott Pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnökség költözik majd be. A nagyközönség számára pedig Pénzmúzeum nyílik – ennek honlapja a Postapalota egyetlen már "látogatható" része, az oldalon látható, hogy fog kinézni az elmúlt évtizedekben postaként funkcionáló épület.
Az MKB továbbra is népszerű volt
Visszatérve a Pallas Athéné-alapítványok pénzügyeire, 2019 első negyedévének végén 9,2 milliárd forintot tartottak bankban, igaz, ennek nagy részét a már említett, 6,7 milliárdos MKB-s hitelfedezet tette ki. A második negyedév végén ez már nem volt, így az alapítványok csak 3,1 milliárdnyi pénzeszközt tartottak. A nagyját, 2,8 milliárdot azért persze az MKB-ban.
Az alapítványok 2018 eleje óta tartanak előszeretettel pénzt az MNB által szanált, majd eladott bankban – amelynek vezérigazgatója Balog Ádám, Matolcsy György jegybankelnök volt helyettese és jobbkeze; amelyben 2019 elejéig komoly részesedése volt Szemerey Tamásnak, Matolcsy unokatestvérének; és amely jelenleg Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik. A bankbetéten túl az alapítványok MKB-s kötvényt is tartottak, az első negyedév végén 15,9 milliárd forint, a második negyedév végén 16 milliárd forint összegben. Ezekből a kötvényekből még 2017 tavaszán vásároltak be, és abban az évben konstans módon 19,8 milliárdnyit tartottak.
Százmilliós összeg ragadt be az NHB-ban
Az alapítványoknak összesen 203,5 millió forintjuk ragadt be a korábban szintén Szemerey Tamás érdekeltségébe tartozó, hónapok óta felszámolás alatt álló NHB Banknál. Az alapítványok születésük óta mindig tartottak ott pár milliárdot, jellemzően 4-et, 2018 tavaszán azonban elkezdték kivonni betétjeiket. A maradék összegből 106,7 millió hitelfedezeti számlán, 96,7 millió sima pénzforgalmi számlán, 6 ezer forint pedig értékpapír számlán volt. A fedezeti számlán parkoló pénz két ingatlanprojekthez kapcsolódik:
A budai Várban, a Csónak utca 1. szám alatti Ybl-villa felújítása. Az épület kálváriája szó szerint évtizedek óta tart, az egyik alapítvány 2014 decemberében vette meg, 2017 áprilisában „hamarosan”-ra ígérték a felújítás befejezését, 2019 márciusában a Magyar Hangnak 2020-as átadást mondtak.
Szintén a Várban, az Úri utca 21. szám alatti Óvárosháza felújítása és átalakítása, ami már befejeződött.
A pénzekhez az alapítványok az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) által fedezett értékhatárig már hozzájutottak – közölte az Optima. Az OBA által nem fedezett résznél a hitelezői igényt a határidőre benyújtották a bank végelszámolója felé, az igényt a végelszámoló nyilvántartásba vette és visszaigazolta. Vagyis az OBA-kártalanítás feletti összegre az alapítványoknak még várniuk kell, amíg a felszámoló kifizeti őket, ahogy a bankkal szembeni minden követelést.
2018 végén, amikor a jegybank likviditási problémák miatt korlátozásokat vezetett be Szemerey Tamás NHB-jánál, az Optima azt közölte az Mfor.hu-val, hogy „az OBA betétbiztosítási összeg körüli nagyságrendben van” az alapítványok folyószámláinak egyenlege. Az OBA 100 ezer euróig, vagyis mintegy 30 millió forintig garantálja a betéteket (kivételes esetekben 50 ezer euróval többig), szóval a hvg.hu-nak kiadott adatok tanúsága szerint elég tágan értelmezték a „körüli nagyságrend” kifejezést – a pénzforgalmi számlán tartott 96,7 millió is háromszorosa az OBA-értékhatárnak. Az OBA márciusban azt közölte, hogy 756 nem problémás NHB-ügyfélnek összesen 3,9 milliárd forintnyi kártalanítást fizetett ki.
Az alapítványok 6 ezer forintos értékpapír-számlája nem tétel, de azért érdemes megjegyezni, hogy az NHB a brókerbotrányban érintett, bedőlt Buda-Cash és Quaestor portfólióit is átvette annak idején, így sok értékpapíros ügyfele volt – és sokan már másodszor kerültek ugyanabba a pácba. A felszámoló májusban azt ígérte, hogy az ügyfelek „hamarosan” megkapják az értékpapírjaikat. Az MNB korábbi közlése szerint 6200 értékpapírszámlás ügyfele volt az NHB-nak, akik 26,7 milliárd forintot tartottak a bankban.
Rekordösszeg az alapítványi cégekben
Az alapítványok befektetéseik oroszlánrészét saját cégeikben tartották vállalati kötvények formájában, illetve ugye az MKB Bankban – a helyzet azóta így fest, mióta – az Európai Központi Bank erőteljes bírálatai nyomán – teljesen leépítették állampapír-portfóliójukat. A második negyedév végén közel 197,5 milliárdjuk volt a vállalataikban, elsősorban az Optima Zrt.-ben, több, mint eddig valaha.
A rekordhoz kellett, hogy az Optima újabb, 2034-ben lejáró kötvényeket bocsátott ki januárban és márciusban. Az első sorozat összértéke 1,13 milliárd forint, a másodiké 3,33 milliárd – mindet egy-egy alapítvány vásárolta fel. | Furcsa ügylettel szerezte meg a Postapalotát az MNB | Az épület felújítása még nem készült el, ám kiderült: a jegybank nem csak a Postapalotát vette meg a Pallas Athéné alapítványoktól, hanem az egész céget, amely a projektet bonyolítja, jórészt a cég adósságának megvásárlásával. Az alapítványok rekordösszeget, majdnem 200 milliárd forintot fektettek a saját cégeikbe. Ugyanakkor százmilliónyi vagyonuk ragadt be a felszámolás alatt álló NHB Bankba, akárcsak a brókerbotrányban érintett ügyfeleknek. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20190815_mnb_pallas_athene_alaoitvany_postapalota | 2019-08-15 12:25:13 | true | null | null | HVG |
A 444.hu a múlt héten arról írt, hogy a felcsúti Puskás Akadémiának „lassan több szponzora van, mint nézője„, és ehhez hozzátette, hogy más csapatoknak kik a támogatóik.
Mi most összegyűjtöttük az összes NB1-es és NB2-es csapat szponzorait a honlapjaik alapján, hogy megnézzük, kiknek-milyen szponzorok jutnak. Ez azért is lényeges kérdés, mert a miniszterelnök kedvenc sportjának támogatása adott esetben jól jöhet még a tárgyalóasztaloknál.
A honlapokon található támogatók közül kivettük az OTP Bankot, a Merkantil Bankot és a Szerencsejáték Zrt. márkáit, mivel őket a Magyar Labdarúgó Szövetség támogatóiként kötelező feltüntetni. Kivettük továbbá a médiatámogatókat (mint például az M1, vagy megyei, helyi lapok), a csapatok sporfelszerelését szállító márkákat (2rule, Adidas, Nike, Jako, Hummel), valamint az önkormányzatokat és a társadalmi célú szervezeteket is. Ebben a listában természetesen nem szerepelnek azok a cégek, amelyek a társasági adójukat (TAO) ajánlották fel valamelyik fociklubnak, noha átfedés lehet a két forrás között.
Ezek alapján a Puskás Akadémiának van messze a legtöbb szponzora, összesen negyvenegy.
Ebből a negyvenkét szponzorból tizenhétnek tágabb tevékenységi köre az építőipar (tervezés, kivitelezés, beszállítás, gépszállítás), köztük pedig nem csupán a Mészáros Lőrinchez tartozók találhatók meg, hanem a Strabag és a Swietelsky is.
Ha már a közbeszerzéseken felhízlalt építőipar, akkor érdemes megjegyezni, hogy Európa többi bajnokságában az UEFA idén januári jelentése szerint a legnagyobb hirdetők a bankok és biztosítók, az áruházláncok és a (nem állami) szerencsejátékbizniszek.
Az állami és építőipari szponzorokon kívül a legérdekesebb kereskedelmi támogató a Volkswagen, amelyet tizenegy magyar focicsapat is a támogatói között tüntetett fel vagy direkt módon, vagy márkakereskedőn keresztül.
A Volkswagen a 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokság egyik globális szponzora, illetve új kommunikációs aktivitásaiban feltűnik a magyar válogatott (miközben nem a válogatott támogatója) is. Ugyanakkor talán fontosabb, hogy a Volkswagen nagyon szeretne a német autógyárakkal rendkívül nagyvonalú Magyarországon gyárat építeni, legalábbis a G7 márciusi cikke szerint. Korábban a lehetséges városok között volt Békéscsaba és Győr is, de ahogy a G7 megjegyezte, a német konszern arra számít, hogy az 1,3 milliárd eurós beruházás egy részét a befogadó ország adófizetői állják majd. Nem a Volkswagen lenne az első olyan külföldi cég, amely valamely, a kormánynak kedves célra költött összegben hajlandó pénzben is jelezni, hogy jönne ide.
Érdekes továbbá megjegyezni két másodosztályú csapat szponzorállományát, a Soroksárét és a Dorogét. Mindkét csapatot számos helyi kisebb vállalkozás támogatja a honlapjuk szerint, így kerültek a második és a harmadik helyre.
Érdemes még kitérni arra, hogy a már említett UEFA jelentés szerint a magyar klubok árbevételének 49 százaléka érkezik szponzorációból és 46 százaléka „egyéb” forrásból (mint például a TAO vagy az önkormányzatok által juttatott pénzek), míg a televíziós közvetítési jogokból, a jegyárbevételből és az UEFA-tól, például továbbjutásért kapott pénzekből mindössze a maradék 5 százalék.
Ez minden tekintetben eltér a vizsgált európai ligák árbevételeinek összetételétől, és egyfelől az állam jelentős szerepvállalását jelzi (TAO), másfelől a hazai viszonyokból kiindulva a kereskedelmi támogatók szintén jelentős állami befolyásoltságát, miközben a magyar NB1 bevételei nőttek a legnagyobb mértékben 2008 és 2017 között. | Tolakodnak az építőipari cégek, hogy a Puskás Akadémiát támogathassák – Interaktív összesítés | Az NB1 tizenkét, és az NB2 húsz csapatának összesen 219 szponzora van. A felcsúti Puskás Akadémiának egyedül 41, amivel messze a legnépszerűbb focicsapat a támogatók körében, különösen az építőipari cégeknél. | null | 1 | https://atlatszo.hu/adat/2019/08/14/tolakodnak-az-epitoipari-cegek-hogy-a-puskas-akademiat-tamogathassak-interaktiv-osszesites/ | 2019-08-14 12:56:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Ez az egyik, de még csak nem is a legerősebb állítása annak a több mint húszoldalas írásnak, ami újabban felborzolta a kedélyeket a gyulai fideszesek körében és úgy általában a helyi közéletben.
Persze nem azért, mert a közbeszerzéseket és a helyi politikát kicsit is jobban ismerők eddig nem tudták volna, hogy a jelenlegi rendszer haszonélvezőit melyik vállalkozók között kell keresni, hanem azért, mert az ominózus dolgozat írója, Galbács Mihály korábban maga is befolyásos fideszes figurának számított: a jelenlegi fideszes polgármester, Görgényi Ernő helyetteseként évekig ő volt a gazdasági alpolgármester. Aztán tavaly tavasszal az összes pozíciójából kiszorították, miután nyílt konfliktusba keveredett a helyi vezetéssel.
A június végén íródott Galbács-dolgozat, amelyet a szerző saját aláírásával is ellátott és elsődlegesen a Fidesz felső vezetőinek, köztük Orbán Viktornak és Kövér Lászlónak szánt, valahogyan sokszorozódott, és több helyre, köztük az Indexhez is eljutott. Galbács lapunknak azt mondta, nem tudja, hogyan került a dokumentum végül másokhoz, köztük a jelenlegi polgármesterhez, de állítja: nem a nyilvánosságnak szánta. (Galbács írásának létezéséről elsőként a Magyar Narancson írt Bod Tamás.)
Helyi erők
Maga a dolgozat nem titkoltan azért készült, hogy az önkormányzati választási kampányt és a Fidesz helyi viszonyait befolyásolja, de ezt már nem Galbács mondta, hanem a címéből következtettük ki: A gyulai helyzet az önkormányzati választás előtt.
A vállalkozók egyike Csizmadia Imre, akinek üzleti sikereiről néhány évvel ezelőtt az Index is írt. Csizmadia üzlettársa, Piskolty Tibor a másik olyan vállalkozó, aki Galbács szerint összenőtt a helyi fideszes vezetéssel. 2010 után ők ketten egyre több önkormányzati megbízást kaptak. Ahogy a volt gazdasági alpolgármester fogalmazott: „Elindult a gépezet.” Csak egy példa, amit Galbács is említ, de egykori cikkünkben is szerepel: Csizmadia rokonaiból-ismerőseiből álló érdekcsoport nyithatta meg a Békés megyei Gyula és Sarkad trafikjainak nagyjából felét.
Galbács a dolgozatában részletezte, hogy miután Gyula önkormányzata – kormányzati segítséggel – 2012-ben meg tudta venni a felszámolás alatt álló Gyulai Húskombinát Zrt.-t és megalakította a Gyulahús Kft.-t, a cég kereskedelmi igazgatója Csizmadia lett. Csakhogy a következő időszakban Csizmadia olyan cégekben lett vezető tisztségviselő, illetve tulajdonos, amelyek főtevékenysége a sertéstenyésztés és élőállat-nagykereskedelem.
Csizmadia üzlettársa, Piskolty Tibor cégei is hasonlóan szépen jövedelmeztek az elmúlt években. Piskolty még 2010 nyarán alapított egy kft.-t, amely már ősszel megvette az egyik önkormányzati ingatlant, Galbács szerint azzal a feltétellel, hogy a „vételárat ledolgozza, önkormányzati feladatokat végez el”. Az ingatlant lebontották, azóta sincs semmi a helyén. Piskolty cége mindenesetre nemcsak egy ingatlannal, de önkormányzati megbízásokkal is gyarapodott.
Piskolty Tibor cégeivel alapvetően az a probléma, hogy mint „szegény ember” jött az önkormányzathoz, aztán kinőtte magát. A város hátán növekedett, nemcsak Gyulán, de a választókörzet többi településein is letarolja a munkákat
– írja a dolgozatában Galbács, aki kikérte az önkormányzattól a közbeszerzési adatokat 2014 és 2019 májusa között, és azokat is mellékelte. Ebből derült ki, hogy az öt és fél év alatt 3,5 milliárdnyi közbeszerzések mögött 49 munka van.
E munkák 78 százalékát Piskolty cégei nyerték, de 2015-ben a közbeszerzések 95 százalékát Piskolty egyik cége, a Futizó Kft. kapta meg. (Ez a cég volt az, ami 2010-ben megszerezte az önkormányzati ingatlant.) Amikor Galbácstól megkérdeztük, hogy gazdasági alpolgármesterként hogyhogy csak most állt neki össze a kép arról, mi folyik Gyulán, ő azt mondta: csak 2014-ig töltötte be azt a posztot, és csak azután látta az összefonódásokat, hogy ezeket az adatokat kikérte, és megnézte az érintett cégek adatait.
Egy olyan gyakorlatról ír, amiben a rendszeren élősködő vállalkozók a városvezetés legfelsőbb szintjével egyeztetve irányítják a folyamatot úgy, hogy a végén a legelőnyösebb ajánlatot ők adják. Galbács arra is hozott példákat, mi történik akkor, ha a városi pályázat nem tartalmazza a megfelelő nyereséghányadot.
Ilyenkor a képviselő-testület „besegít”, és saját forrásból kiegészíti az összeget áremelkedésre hivatkozva – állítja Galbács, aki példaként az Almásy-kastély cselédszárnyát, a Szent Miklós parkot és egy kerti óvodát említett. Ugyancsak megemlíti a városi sportcsarnok felújítását, aminél szintén tarolt a Futizó Kft. Galbács ír arról is, hogy két éve öt (önkormányzati) lakást összesen húszmillió forintért szerzett meg a vállalkozópáros, az ingatlanok a gyulai vár és a várfürdő bejáratával, a híddal szemben vannak.
A „négyek”
Az a borzasztó, hogy a hivatal dolgozói, a képviselők, a bizottsági tagok, de az egész város látja, hogy mi a helyzet, de csendben van
– panaszkodik a volt alpolgármester.
A két vállalkozó sikere a „négyek bandájának” köszönhető, legalábbis Galbács irománya szerint. A volt alpolgármester Görgényi Ernő jelenlegi polgármestert, Alt Norbert és Kónya István alpolgármestereket, valamint a Békés Megyei Kormányhivatal korábbi vezetőjét, Gajda Róbertet sorolja ebbe a négyfős társaságba. Azokat, akikkel összerúgta a port, mielőtt kizárták a pártból. Galbács szerint a „négyek” idővel kitúrták a régi fideszeseket, köztük Baranyó Gézát, aki 2015 végén elhunyt. Baranyó egyike volt azon fideszeseknek, akik Gyulán felépítették a Fideszt.
Galbács felidézi, hogy Baranyó temetésén Görgényi is beszédet mondott, amiben megjegyezte, hogy egykori társuk nem ragaszkodott ahhoz, hogy újból képviselőjelölt legyen. Merthogy Baranyó 2010-ben – amikor négy körzettel csökkent az egyéni képviselők száma – már nem indult. „Mindnyájunk bűne ez” – írta arról, hogy Baranyót kihagyták, majd mellékelt egy 2015 tavaszán írt emailt is, amiben Baranyó arról panaszkodik, hogy az
Alt, Gajda, Kónya, Görgényi négyes kisajátított mindent, új haverok jöttek. (...) A régiek meg fekete seggűek.
Galbács szerint nem igaz, hogy Baranyó nem ragaszkodott az induláshoz, mert levelében ő maga írta azt, hogy érez még magában annyi erőt, hogy tenni tudjon egy közösségért.
Galbács arról is ír, hogy a „négyek” rá akarták bírni Kovács József országgyűlési képviselőt is, hogy ne induljon a 2018. tavaszi országgyűlési választáson, és adja át a helyet valamelyiküknek. Ez nem sikerült nekik, 2018-ban is indult Kovács, és nyert is.
Simonkával nem volt baja
A dolgozatból nemcsak az tűnik ki, hogy Galbács mit gondol a „négyekről”, hanem az is, hogy miközben őket üti, a „négyek” ellenfelét, a jelenleg büntetőeljárás alatt álló Simonka György országgyűlési képviselőt óvja. Miközben ugyanis azt kifogásolja, hogy a „négyek” miatt sikeressé vált vállalkozók miatt senki nem emeli fel a szavát, szóvá teszi, hogy az elmúlt években komoly csatározás zajlott Simonka György országgyűlési képviselő és Görgényi csapata között.
„Nem biztos, hogy a Fidesz ügyének jót tett a sok pengeváltás. Másként kellett volna az ügyeket intézni” – utalva arra, hogy Görgényi a PestiSrácok.hu-nak azt nyilatkozta: azok közé tartozik, akik már évek óta mondják, ha csak a fele igaz annak, amit Simonkáról hallani, akkor ebből büntetőügy lesz. Mindez – mármint Simonka ügyét – Galbács szerint „nem nyilvánosan, hanem a párt belügyeként kellett volna kezelni”. Mindehhez persze nem árt tudni, hogy
mintsem egy megvilágosodott politikus igazságharcának.
Galbács dolgozata azért is érdekes, mert – bár nyilván nem ez volt vele az eredeti szándéka – rávilágít arra, milyen állami erőforrásokkal biztosítja a kormány a Fidesz regnálását. Valamint azt is megmutatja, hogy egyes városi beruházásoknál a fő szempont nem a település lakóinak érdeke, hanem az, hogy egy-egy projektet választások előtt lehessen átadni.
Galbács például egyszer Kovács József országgyűlési képviselő közbenjárását kérte, hogy a Gyulai Termál FC pályája és fedett edzőcsarnoka elkészülhessen. Ehhez Kósa Lajos 300 millió forintos támogatást ígért azzal a céllal, hogy „olyan beruházást indítsanak, amely az országgyűlési kampány időszakában segíti a jelölt munkáját”. Majd éppen Galbács írt egy projektről úgy, hogy annak szépséghibája, hogy jóval az önkormányzati választás előtt elkészül.
Galbács azt állítja, kiszorításához az vezetett, hogy a Gyulai Termál FC anyagi hátterét bizonytalanná tették, ami miatt nem támogatta a tavalyi költségvetést. Mivel a költségvetés szavazásakor tartózkodott, a helyi fideszesek ellenségnek kiáltották ki. Ezután szerinte olyan helyzetet teremtettek, ami miatt a Gyulai Termál FC pálya nélkül maradt, így Galbács is kénytelen volt lemondani.
Görgényi visszautasítja egykori párttársa vádjait
Megkerestük Gyula polgármesterét, Görgényi Ernőt is. A polgármester elmondta, hogy rágalmazás miatt tett feljelenést Galbács ellen, de polgári pert is indítani fog. Arra a kérdésre, hogy a több mint húszoldalas dokumentum mely állításait vitatja, Görgényi közölte: Galbács irományának azon részei miatt tett feljelentést, amelyek vele kapcsolatban gazdasági összefonódásokat és visszaéléseket állítanak vagy sejtetnek.
Határozottan visszautasítom Galbács Mihály személyemet és tevékenységemet érintő állításait, sejtetéseit, melyek egyrészről hamis tényállítások, másrészről valós tények hamis színben történő feltüntetését valósítják meg" – írta a polgármester lapunknak.
Arra a kérdésünkre, hogy mit szól Galbács azon állításához, miszerint egyes vállalkozói körök és politikai körök között összefonódás van, Görgényi közölte: „Gyula egy sikeres város. Az elmúlt öt évben minden korábbi ciklusnál több pályázatot nyertünk. Ennek eredményeképpen épül-szépül városunk, fejlődik a gyulai gazdaság. Ezt politikai összefogással, dr. Kovács József országgyűlési képviselő és a városvezetés közötti szoros együttműködéssel és sok munkával értük el.” Görgényi szerint a gyulai cégek is sikeresek és több sikeres gyulai cég végez az önkormányzatnak építőipari kivitelezési munkákat. „Sem jogi, sem etikai szempontból nincs összeférhetetlenséget megvalósító kapcsolat gyulai vállalkozások és a gyulai politikai vezetés között” – hangsúlyozta a polgármester.
Görgényi szerint az sem igaz, hogy a „régi” fideszeseket a vezetés kiszorította volna. „Ma is több »régi fideszes« tölt be politikai tisztséget Gyulán – írta a városvezető. – Galbács Mihályt a gyulai Fidesz frakció kizárta tagjai közül 2018 áprilisában, többek között a Termál FC futballklub elnökeként folytatott korrupció-gyanús tevékenysége miatt. 2019. júniusban a gyulai Fidesz szervezet egyhangú állásfoglalással támogatta Galbács Mihály kizárását a Fidesz-Magyar Polgári Szövetségből. A pártból való kizárásról a döntést a Békés Megyei Területi Választmány elnöksége hozza majd meg első fokon. Galbács Mihály kizárása egy egészséges öntisztulási reakció. A Termál FC új elnöksége vizsgálja Galbács Mihály büntetőjogi felelősségre vonásának lehetőségét.”
Cikkünk megjelenése után Daka Zsolt, a Gyulahús Kft. ügyvezetője az alábbi pontosítást küldte:" A cikk sajnos megkísérli összefüggésbe hozni Csizmadia Imre sertéstenyésztéssel foglalkozó cégét azzal, hogy Csizmadia Imre a Gyulahús Kft. kereskedelmi igazgatója 2013. óta. Azt azonban a szerző nem teszi hozzá, hogy a Gyulahús egyáltalán nem vásárol élő állatot, mert 2005-ben bezárták a vágóhídját, azóta nem vág sertéseket és belátható időn belül nem is fog, illetve nem vágat sertéseket más vágóhidakkal sem. Csizmadia Imre mezőgazdasági cégei ezért sem állnak sem közvetlen, sem közvetett üzleti kapcsolatban a Gyulahús Kft-vel és nem is tudnának kereskedelmi kapcsolatot létesíteni. Itt nincs sem jogi, sem etikai összeférhetetlenség."
Borítókép: Az egykori vármegyeháza amely ma a városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának épülete MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba | Kitálalt a gyulai exfideszes vezető a város elitjéről | Állítása szerint a Fidesz vezetőinek, köztük Orbán Viktornak szánta egy volt fideszes politikus azt a dokumentumot, amelyben Gyula város belső politikai-gazdasági viszonyait és egy, a helyi vezetéssel állítólag összenőtt üzleti kört leplezett le, csakhogy a dolgozat végül kézről kézre járt, még az Indexhez is eljutott. Gyula fideszes polgármestere rágalmazás miatt feljelentette a szerzőt, aki nem tekinti magát árulónak, de ha a Fidesz első emberei nem lépnek az ügyben, függetlenként indul majd az őszi önkormányzati választáson. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2019/08/15/gyula_fidesz_harcok/ | 2019-08-15 16:44:37 | true | null | null | Index |
A tőzsdén több olyan cég is forog, amelyeket korábban elsősorban Mészáros Lőrinc nevével lehetett fémjelezni. Ilyen NER-es cég
a 289 milliárd forint összértékű Opus Global,
a 88 milliárd forintos kapitalizációjú 4iG,
illetve a 21 milliárd forintot érő Appeninn.
Újabban azt tapasztalni, hogy változnak a cégekben az erőviszonyok. Mészáros Lőrincnek már nem Jászai Gellért, az örökké tranzakciókat, apportokat és tőkeemeléseket szervező tőkepiaci zsonglőr a jobbkeze, hanem elsősorban Vida József, a jó kedélyű bicskei bankár és gazdálkodó, akinek befolyása a Takarékbank, az Opus Global és a TV2 vonalán napról napra nő.
Új szerepben
Vida megerősödésével azonban sok váratlan következmény látható a legértékesebb csoport, vagyis az Opus életében.
a T-Systems megvételére is alkalmatlanná vált a csoport, az mehetett inkább a 4iG portfóliójába.
Mészáros Lőrinc közvetve továbbra is messze a legnagyobb tulajdonos az Opus Globalban, viszont kisebbségi tulajdonos csak a 4iG-ben és az Appeninnben, és utóbbi kettőben egyáltalán nem aktív a família. Mészáros Lőrinc mellett a család a tőzsdei cégekben elsősorban Mészáros Beatrixet jelenti, aki korábban egyfajta operatív elnökként kifejezetten exponálta magát az Opus cégeiben, de láthatóan elfogadta Gál Miklós (azaz Vida Józsefék) érkezését. Az új felosztásban, most a csoport tőzsdei cégei a következő vonalat viszik:
Opus Global – a menedzsment mögött elsősorban Vida József és Mészáros Lőrincék szava a meghatározó, a profil pedig egy divíziókra osztott holdingstruktúrában vagyonkezelés, értékőrzés.
4iG – Jászai Gellért az egyértelmű első ember. Infokommunikációs térhódítás, MNB-s kötvénykibocsátás, a szektor felett egyfajta fővállalkozói ernyő kiépítése zajlik.
Appeninn – Tiborcz István növekvő befolyásával egyre nemzetközibb iroda, raktár, ipariingatlan-üzemeltetés a profil.
Mészáros stabil
A sok változás akár arról is szólhatna, hogy Mészáros Lőrinc és családtagjai visszaszorulnak az izgalmasabb üzletekből, a terjeszkedésből, vagyis csökken a volt felcsúti polgármester súlya, de a csoportban azt tartják, hogy ez nincsen így.
Mészáros Lőrinc helyzete egyáltalán nem olyan törékeny, mint ahogy volt a pályafutása végén Simicska Lajosnak. Mészáros sohasem képzeli azt, hogy ő a főnök, nem alakulhat ki olyan helyzet, mint Simicska idejében, amikor valóban meghatározó dolgok a Radóc utcában dőltek el
– hallottuk. Természetesen Orbán és Simicska vitájában voltak legendák konkrét szakítási okokról is (Paks 2, Simicska által állítása szerint kritizált antidemokratikus folyamatok, médiavásárlások, túlzott orosz befolyás).
vagyis a megosztott politikai és gazdasági főhatalom. Ráadásul ismerőik szerint Simicska Lajos, az egykori idősebb iskolatárs eleve egyfajta tekintélyt jelentett Orbán Viktornak.
Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc között azonban nincsenek ilyen ellentétek, és Mészáros a tőzsdei cégek átrendezése után továbbra is kap látványos feladatokat, elég, ha a hatalmas belgrádi vasúti üzletre gondolunk, ám mindent mégsem lehetett a nevére tenni
– fogalmazott egy forrásunk, aki szerint bár Mészárostól távolodik, a NER-től egyáltalán nem kerül most messzebb a 4iG és az Appeninn.
Az Opus a Konzum beolvasztása után optimalizál
A korábbi jellegéhez képest leginkább a legnagyobb cég, vagyis az Opus Global működése fog most megváltozni. A vezetők és a tulajdonosok úgy vélik, hogy ennek a nagy holdingcégnek most az a célja, hogy a benne levő 53 cég között több szinergiát találjon, és immár ne a korábbi gyarapodási lendülettel haladjon, hanem a megvett cégeket próbálja meg integrálni és stabilan üzemeltetni.
és kialakuljon végre valamilyen igazi holdingjelleg, ne csak pár ember üljön a központban, és ne cégenként legyen minden kiszolgáló szervezeti egység külön felépítve, hanem legyen egységes humánpolitika, könyvelés, könyvvizsgálat, mert ma ennek nincs sok nyoma.
Miután a cég magába olvasztotta a Konzum nevű, korábban szintén a tőzsdén jegyzett társaságot, az egyik akut feladata az volt, hogy minden létező helyen átvezessék a változásokat, Opus legyen a Konzumból az emailcímekben, a cégtáblákon, a hivatalos adatbázisokban, a címekben, az új névjegyeken. Ennél azonban nagyobb ívű ötletekről is hallottunk:
A cégcsoport mintegy 6-7000 dolgozójának egyfajta cafeteria keretében legyen lehetősége a birodalom szállodáiban kedvezményes nyaralásra, és egyáltalán derüljön ki, hogy egy cégcsoportról van szó. Vagyis aki bemegy egy Hunguest szállodába, az valamiképpen lássa, hogy éppen az Opus Global cégcsoport egységében jár.
Ha már a cégben van áramtermelés (Mátrai Erőmű), és van egy rakás energiafelhasználó ipari, élelmiszeripari érdekeltség, akkor valamiképpen ez érjen össze, ne külső energiakereskedőknek legyen ebből hasznuk.
Alakuljon ki központi ingatlangazdálkodás, ha az egyik cégnek vannak szabad ingatlanjai, irodái, a másik pedig keres, akkor ezek az információk találkozzanak.
Divíziók
Az Opus Global számára mindenesetre az integráció nagy feladat volt, új emberek kerültek a céghez, egyfajta divíziós elosztásban működik a csoport, de igazán nem történt szervezetbővítés, hanem egy piramisszervezet épült.
Ez egy olyan decentralizált modell, amelybe alulról jönnek a céges inputok a háromfős felső vezetéshez, vagyis Gál Miklós vezérigazgatóhoz, Ódorné Angyal Zsuzsanna operatív vezérigazgató-helyetteshez, Dakó Gábor Miklós társaságirányításért felelős vezérigazgató-helyetteshez.
Azt hallottuk, hogy a közeljövőben ennél a társaságnál már nem lesz jellemző, hogy pár naponta bombázzák a befektetőket a mindenféle jó hírrel (cégvásárlással, állami megrendeléssel). Ez ugyan lehet, hogy rövid távon elkedvetleníti a nagy pezsgéshez kötött rövid távú befektetőket, de a társaság abban bízik, hogy a jövőben olyan szinergikus csoport alakul ki, amely a középtávon gondolkodó befektetőknek viszont megnyugtatóbb lesz, mert a részvényárfolyam kevésbé lesz hektikus.
A Budapesti Értéktőzsdén eközben úgy látszik, hogy e papírok befektetői azért inkább az állandó bejelentésözönt díjazzák, a stabil működtetésben, a szinergiák kialakításában és a sikeres optimalizációban kevésbé bíznak.
Legalábbis az idei évben a cikkünk zárásakor érvényes árfolyamok alapján | Túl sok volt a 300 cég Mészáros Lőrincnek | Mészáros Lőrinc és családja közel 300 céget felügyelt, szüksége volt némi tehermentesítésre. Ezért az Opus Globalban Vida József és köre, a 4iG-ben Jászai Gellért, az Appeninnben Tiborcz István szerepe nőhet meg. Ugyanakkor Mészáros Lőrinc továbbra is élvezi a miniszterelnök feltétlen bizalmát, amit jól tükröz a gigantikus vasúti megbízása. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2019/08/15/meszaros_lorincnek_kevesebb_a_feladata/ | 2019-08-15 22:15:06 | true | null | null | Index |
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapja adta hírül a 4iG, hogy szerdán „nagy összegű” szerződést kötött a Budapest Bank (BB) Zrt.-vel „bank üzleti alkalmazás és kapcsolódó rendszerek fejlesztése” tárgyában. Az MTI által szemlézett hír szerint a keretszerződés részét képező első egyedi megrendelés értéke 1,192 milliárd forint plusz áfa.
Az elmúlt hónapokban a 4iG lett a kormány első számú informatikai beszállítója - és érdekes mód, különösen azóta lendült fel a cég ázsiója, hogy Mészáros Lőrinc tőzsdei cégétől a részvények döntő rész az onnan kivált Jászai Gellérthez került át.
A júniusban bejelentett tranzakció - június 19 - óta a 4iG Nyrt. részvényei prémium kategóriás részvényeknek minősülnek
A 4iG előbb megvásárolta a T-Systems Magyarország Zrt.-t a Telekomtól, azóta pedig előbb a MÁV, majd a Volán társaságok e-jegy rendszerének kialakítására kiírt tendert is elnyerték, részt vállaltak a BKV informatikai rendszerének üzemeltetésében, de ők szerződtek a Nemzeti Infokommunikációs Szolgálattal is; nekik illetve háttérintézményeiknek 1,297 milliárd forint értékben szállíthatnak Oracle licenceket és az ahhoz szükséges gyártói terméktámogatást. | Leszerződött a 4iG-val a privatizálás előtt álló Budapest Bank is | A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapja adta hírül a 4iG, hogy szerdán „nagy összegű” szerződést kötött a Budapest Bank (BB) Zrt.-vel „bank üzleti alkalmazás és kapcsolódó rendszerek fejlesztése” tárgyában. Az MTI által szemlézett hír szerint a keretszerződés részét képező első egyedi megrendelés értéke 1,192 milliárd forint plusz áfa. | null | 1 | https://444.hu/2019/08/15/leszerzodott-a-4ig-val-a-privatizalas-elott-allo-budapest-bank-is | 2019-08-15 02:00:00 | true | null | null | 444 |
Szijjártó Péter külügyminiszter testvére az autósportban egyre aktívabb szerepet vállal, az általa vezetett céghez pedig már közel 300 millió forint közpénz vándorolt az elmúlt két évben a külügytől és az ehhez tartozó intézményektől. A külgazdasági és külügyminisztert magát is egyre jobban érdekli az autósport, a Hungaroring felújítását is ő lengette be, pedig nem is minisztériumához tartozik.
A magyarországi autóversenyeket alapvetően vállalkozások rendezik, de a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség (MNASZ) adja ki a versenyek rendezéséhez szükséges licenceket, és a versenyezők regisztrálását is ők intézik. Ez a szervezet tehát megkerülhetetlen a hazai autós sportok esetében. Az Oláh Gyárfás vezette szervezetben sok volt sportoló tölt be vezető tisztséget, de van egy prominens kapcsolatokkal is rendelkező tagjuk is: Szijjártó Péter külügyminiszter testvére, Szijjártó Sarolta a női tagozatban és a kamionverseny bizottságban vállal munkát.
Az ETR néven ismert kamionos “Európa bajnokság” az európai autó-motor sport szövetség, a FIA vállalkozása. Bár a FIA sikereket felvonultató brossúrája szerint 111 millió tévénéző követte a versenysorozatot 2018-ban, ez elég erős túlzás lehet, hiszen alig tucatnyi tévé közvetítette az egész világon, és ebbe feltehetően a néhány másodperces hírblokkokat is beleszámítják. Youtube csatornájukon alig néhány ezres nézettsége van egy-egy videónak, a Facebook oldalnak pedig 132 ezer lájkot sikerült gyűjteni. Ez tehát egy kicsi közönséghez szóló rétegsport, nem mozgat meg tömegeket.
A magyar állam mégis fontosnak tartotta, hogy ezt a sporteseményt is támogassa. 2016-ban a nemzetgazdasági minisztert bízták meg azzal, hogy 200 millió forintot adjon az eseménynek. Azóta is minden évben támogatja az állam a rendezvényt, bár azt nem kötik a nyilvánosság orrára, hogy mennyivel. Egyben immár évi 13 milliárdot utal a kormány a Hungaroring Sport Zrt.-nek, amiből aztán ők nem csak a Forma-1-et, hanem közel 2 milliárd forintból más versenyeket, közte a kamionos futamokat is támogatják. Már 2020-ra is jóváhagyták a keretet, benne a kamionos versenyek támogatását is.
A kormány tehát 2016-ban tartotta először fontosnak a kamion eb támogatását, egy évre rá, hogy Szijjártó Sarolta a kamionsporttal kezdett foglalkozni. A MNASZ-nél a nyilvánosan elérhető adatok alapján pedig 2017-től tölt be pozíciót.
Magyarországon a Truck Race Promotion Kft. rendezi a kamion eb versenyeket, a Hungaroring adatai alapján 2014-ben 83 millió forintot *270 ezer eurót, amit a 2014-es éves átlagos MNB árfolyamon váltottunk át., 2016-ban pedig 40,8 millió forintot kaptak ezért az állami cégtől. Érdemes azt is kiemelni, hogy az államilag támogatott cégnél 2015 óta dolgozik Szijjártó Sarolta, 2017-től pedig a cég operatív igazgatója.
További érdekesség Szijjártó Sarolta karrierjében, hogy a Magyar Afrika Társaság jószolgálati nagyköveteként orvosmissziókban is részt vett afrikai országokban. Ennek a szervezetnek a vezetője az a Balogh Sándor, akinek különös felemelkedéséről és állami kapcsolatairól mi is beszámoltunk. Ahogyan öccséről is, akit az adóhivatal éppen a ralisportban szervezett áfacsalásokkal gyanúsít.
Hiába vannak zűrös ügyek a motorsport körül, az állami pénzek mégis utat találnak ide, illetve a MNASZ-hoz. Az ő szervezésükben rendezik a FIA rali eb első magyar futamát idén ősszel. Erre egy tavalyi kormányhatározat évi 307 ezer eurót, tehát 100 millió forintot hagyott jóvá 2019 és 2023 között a szervező MNASZ számára. Ezen felül idén 23 millió szervezési költséget is kapnak (ez a kormányhatározat szerint évről évre csökkenni fog). A versenyt novemberben rendezik először Nyíregyházán.
A helyszín nem véletlen. A MNASZ ugyanis a szabolcsi megyeszékhelyen építhetett pályát a magyar állam támogatásával: 2018-ban 275 millió forintot hagytak jóvá a nyíregyházi multifunkcionális autó-motor sport aréna előkészítésére. Az egyetlen feltétel az volt, hogy év végéig meg kell valósítani a projektet. Ez aztán nem sikerült, így idén év végére tolták el a határidőt. A Nemzeti Sportközpont idén áprilisban írt ki közbeszerzést a pályához szükséges tanulmány elkészítésére, de azóta sem hirdettek eredményt. Elkötelezettség tehát van, de egyelőre hiányzik a megfelelő szaktudás.
A külügy támogatása megtalálja Szijjártó Sarolta cégét
A Truck Race Promotion Kft. alapvetően a kamionos eb szervezésére jött létre. Az utóbbi években gyors növekedést mutatott, a kezdeti jelentősebb veszteségeket leküzdve tavaly már a teljes bevételhez viszonyítva 20 százalékos adózott profitot értek el. A már közel 400 milliós forgalmú cég honlapja még fejlesztés alatt áll, de ott hiába adnak meg hat munkatársat, a cégadatok alapján még idén is csak 4 bejelentett munkavállalójuk volt.
A nagy megugrás várhatóan idén is folytatódni fog, hiszen rendkívül gáláns állami szerződésekhez jutottak: az idei Hungaroringen rendezett kamion eb futamnak ugyanis része volt a V4 logisztikai fórum is. Bár elsőre ezt állami rendezvénynek is gondolhatnánk, nem segít, hogy a honlapon a szervező neve nincs megadva. A honlapot azonban a Truck Race Promotion jegyezte be.
A forrásokat viszont már az állam adta: a főtámogatók egyike a Külgazdasági- és Külügyminisztérium (KKM): ők 65 millió forintot fizettek a cégnek a rendezvényért. A másik fő partner, a KKM alá tartozó Eximbank még nem adott választ kérdésünkre, de költött 2 millió forintot a cégnél. Sőt, a külföldi befektetéseket ösztönző, szintén a KKM alá tartozó állami hivatal, a HIPA is adott a cégnek megbízást: a Hungaroringen június 23-án szervezett “járműipari beszállítók és szakmai partnerek bevonásával létrejött partnertalálkozó megvalósítására szolgáló szolgáltatások” tárgyában 5 millió forintért.
Szijjártó Péter minisztériuma és háttérszervei idén 72 millió forintot fizetett egy kamionversenyeket szervező cégnek, ahol testvére is dolgozik egy konferencia szervezéséért, ami a cég tavalyi bevételeinek ötöde.
A Truck Race Promotion kapott szponzorációs pénzeket más állami cégektől is: a Szerencsejáték Zrt. 2016-ban még csak 5 millió forintot, 2018-ban már 71 millió forintot adott. A Szijjártó Péter testvére által vezetett Truck Race Promotion Kft. tehát 148 millió forint állami pénzhez jutott, miközben egy igen marginális versenysorozatot szervez.
Szijjártó Péter azonban másképp látja ezt: 2016-ban úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy “Magyarország autóipari teljesítménye szempontjából nagy jelentőség van az olyan rendezvényeknek, mint a hétvégén a Hungaroringen zajló kamion Európa-bajnoki verseny”.
A Truck Race Promotion Kft. fő tulajdonosa 51 százakéban Révész Bálint, a félezer kamionnal rendelkező Révész Trans tulajdonosa. A cégben 24,5 százalékos részesedése van Őry Tamásnak, akinek TR Consult informatikai cége ismert a hazai piacon, és autóversenyző is. A harmadik tulajdonos Moszlán Balázs, szintén 24,5 százalékkal.*Neki több cége ellen is NAV végrehajtás van bejegyezve, a Molszan Motor Kft. pedig kényszertörlés alatt áll, 100 milliónál nagyobb adótartozást hagyott hátra.
Sportos külügyminiszter
Szijjártó Péter külügyminiszterről ismert, hogy nagyon szívesen futsalozik, de az elmúlt években gyakran feltűnik autóversenyeken is, különösen az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tartozó Hungaroring eseményein. 2017-ben például azt jelentette be, hogy 35 milliárdos fejlesztés indul majd a versenypályán. Ennek egyébként azóta nincs nyoma, kormányhatározat sem született róla. Díjakat is szívesen ad át, például a testvére által szervezett kamionos versenyeken is.
Kerestük a külügyet, hogy miért gondolta a külügyminiszter, hogy egy hozzá nem tartozó állami cég számára fejlesztéseket ígér be, és hogy milyen tervei vannak a Hungaroringgel, de csak annyi választ kaptunk, hogy keressük az ITM-et. Szerintük azonban még messze nem lefutott a Szijjártó által behangozott fejlesztés, válaszuk szerint a “komplex fejlesztés koncepcionális előkészítése folyamatban van, annak eredménye az idei év végére várható.” | Autósportokban erősít a Szijjártó család, az állami pénzek követik őket | Jelentős állami pénzek kerültek a külügytől a külügyminiszter testvére által vezetett kamionversenyes céghez. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20190816/autosportokban-erosit-a-szijjarto-csalad-az-allami-penzek-kovetik-oket/ | 2019-08-16 12:49:01 | true | null | null | G7 |
Tegnap jelentették be Keszthelyen az őszi önkormányzati választásokon induló fideszes képviselő-jelölteket, amiről a helyi önkormányzati lap is beszámolt. A hír kikerült a lap Facebook-oldalára is, amikor azonban a kormánypártokkal szemben kritikus kommentek jelentek meg a poszt alatt, az oldal kezelői elkezdték eltüntetni azokat.
Ahogy arról a helyi ellenzéket összefogó Kisvárosunkért Érdekvédelmi Egyesület (KÉVE) beszámolt,
„a poszt alatt számos helyi polgár gyakorolt kritikát, köztük a városból gyakorlatilag elüldözött Bálint Natália operaénekesnő, Keszthely himnuszának szerzője és előadója. Az adminok villámgyorsan elkezdték törölni a kritikus hozzászólásokat, majd miután a művésznő újból hozzászólt és szóvátette ezt az eljárást, előbb levették az eredeti posztot, majd kitiltották.”
A posztot a törlés után újra közzétették, és úgy tűnik, egy ideje a kommentek törlését is feladták, most ugyanis több komment is a cenzúra miatti felháborodásról szól.
A KÉVE az esettel kapcsolatban az önkormányzati lap egyoldalú tájékoztatására hívja fel a figyelmet, szerkesztősége az ellenzékkel kapcsolatos hírek ugyanis „következetesen ignorálja”, miközben a fideszes alpolgármester Nagy Bálint (most polgármesterjelölt) napi szinten szerepel online híreiben. Az egyesület ugyanakkor megjegyzi, a városi TV kis terjedelemben ugyan, de legalább beszámol az ellenzékkel kapcsoaltos hírekről.
„A Fidesz helyi tagozata nehezen engedi el itt megszerzett zsákmányát, gazdasági érdekeltségeit és az általuk helyzetbe hozott befektetőknek továbbra is szükségük van egy készséges önkormányzatra.”
– írja az egyesület. | Cenzúrázta a Fideszt kritizáló kommenteket Keszthely önkormányzati lapja | Tegnap jelentették be Keszthelyen az őszi önkormányzati választásokon induló fideszes képviselő-jelölteket, amiről a helyi önkormányzati lap is beszámolt. A hír kikerült a lap Facebook-oldalára is, amikor azonban a kormánypártokkal szemben kritikus kommentek jelentek meg a poszt alatt, az oldal kezelői elkezdték eltüntetni azokat. | null | 1 | https://merce.hu/2019/08/17/cenzurazta-a-fideszt-kritizalo-kommenteket-keszthely-onkormanyzati-lapja/ | 2019-08-17 13:54:22 | true | null | null | Mérce |
A vádirattal egyezően, tárgyalás tartása nélkül elítélte a bíróság Újszentiván és Tiszasziget polgármesterét, valamint társaikat – tudta meg az Átlátszó. A súlyosabb büntetést: másfél év börtönt, 1 évre felfüggesztve a szerb állampolgárok papíron betelepítéséért a végrehajtók kapták. Az értelmi szerzők, a polgármesterek megúszták pénzbírsággal.
“Ezek a dolgok arra a tárgyalásra valók, ami le fog zajlani” – így regált a júniusi falugyűlésen a fideszes Ferenczi Ferenc, amikor a helyi lakosok a közokirat-hamisítás miatti vádelemlésről faggaták volna Tiszasziget polgármesterét.
Akkor megírtuk, Tiszasziges fideszes, és Újszentiván független polgármesterét, valamint segítőiket közokirat-hamisítással vádolta meg az ügyészség: 142 esetben asszisztáltak fiktív lakcímbejelentéshez, egyikük maga is aktívan írta alá a szállásadói lapokat, másikuk pedig szállásadókat beszélt rá a lapaláírásra.
Polgármesterek ellen emelt vádat az ügyészség fiktív lakcímbejelentések miatt
Négy év alatt kétszáz fővel nőtt a választásra jogosultak száma a Szeged melletti Újszentivánban – írtuk 2014-ben. Most kiderült, nem csoda történt, hanem közokirat-hamisítás: Putnik Lázár polgármester közreműködésével fiktív lakcímhez jutottak honosított magyarok. És nem csak itt, hanem a települészomszéd Tiszaszigeten is.
Az ügyészség tárgyalás nélküli határozathozatalt javasolt a bíróságnak, ez már a vádiratból is kiderült. Ezért sem értették sokan, miért akar a részletekről Ferenczi a tárgyaláson beszélni. Nem is tudott, az Átlátszó információi szerint a bíróság első fokon a vádirattal egyezően ítélte el a településvezetőket és segítőiket.
A polgármesterek – vagyis az értelmi szerzők – megúszták pénzbírsággal, akik viszont valóban végrehajtották a lakcímbejelentést, másfél év börtönt kaptak, egy évre felfüggesztve.
Az ügy előzménye, hogy 2011 és 2014 között, szűk négy év alatt negyedével, közel 400 fővel gyarapodott a település – írtuk 2014-ben a szomszédos Újszentivánról. A helyiek szerint azért, hogy a polgármesterek hatalomban maradhassanak.
Fantomszerbek duzzasztják a Szeged melletti Újszentiván lakosságát? from atlatszo.hu on Vimeo.
A NAV is nyomozott, Tiszasziget esetében úgy látták, a fiktív lakosok nem befolyásolták érdemben a 2014-es választásokat. Erre Ferenczi Ferenc is kitért a júniusi falugyűlésen, de hogy miért ment bele a közokirat-hamisításba, arra akkor sem válaszolt.
Újszentiván polgármesterét akkor is hiába kerestük, Putnik Lázár korábban tagadta, hogy köze lenne a fiktív lakosokhoz, a bíróság szerint ez mégsem így volt.
A fiktív lakcímekre egy civil szervezetnek Újszentivánon terjesztett szórólapja is magyarázatot adhat. Az Együtt Újszentivánért Egyesület szerint 2014-ig önkormányzati társulásban működött a település, mivel 2000 fő alatti volt. A kötelező együttműködésről még 2012-ben döntött a kormány.
Úgy tudjuk, ez elől menekültek a polgármesterek, mivel így nagyobb önállóságot érhettek el, és a települések gazdálkodásába sem láthattak be a többiek. Tiszasziget önállósága 2015-ig tartott, utána Kübekházával lépett közösségre. Újszentiván lakossága a KSH 2018-as adatai szerint éppen meghaladja a 2000-et, egészen pontosan 2008.
A 2018-as országgyűlési választások előtt az Átlátszó az Ukrajnával határos választókerületekben figyelt meg hasonló jelenséget:
Fantomszavazók duzzasztják a választói névjegyzéket a vásárosnaményi választókerületben
Lassan mindenki tudomásul veszi az április 8-i eredményeket, az eljárások lezárultak, a képviselők becsekkoltak, lekerült a címoldalakról a „csalással nyert a Fidesz”-témakör. Maradtak viszont a helyi történetek, és bizonyos arra utaló jelek, hogy győzteseket – a sok más visszaélés mellett – az úgynevezett fantomszavazók, vagyis a csak papíron itt élő kettős állampolgárok szavazatai is segítették.
Fotó: falugyűlés Tiszaszigeten, a szerző felvétele. | Voksturizmus: elítélték Újszentiván és Tiszasziget polgármesterét a fiktív lakcímbejelentések miatt | A vádirattal egyezően, tárgyalás tartása nélkül elítélte a bíróság Újszentiván és Tiszasziget polgármesterét, valamint társaikat – tudta meg az Átlátszó. A súlyosabb büntetést: másfél év börtönt, 1 évre felfüggesztve a szerb állampolgárok papíron betelepítéséért a végrehajtók kapták. Az értelmi szerzők, a polgármesterek megúszták pénzbírsággal. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/08/07/voksturizmus-eliteltek-ujszentivan-es-tiszasziget-polgarmesteret-a-fiktiv-lakcimbejelentesek-miatt/ | 2019-08-07 02:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Nem csak voksturizmus és a fantomlakók miatt első fokon elítélt polgármester miatt érdekes Tiszasziget, a helyi közbeszerzésekben is akad “látnivaló” – írta olvasónk a napokban megjelent cikkünk után.
Megírtuk, a vádirattal egyezően, tárgyalás tartása nélkül elítélte a bíróság Újszentiván és Tiszasziget polgármesterét, valamint társaikat – tudta meg az Átlátszó. A súlyosabb büntetést: másfél év börtönt, 1 évre felfüggesztve a szerb állampolgárok papíron betelepítéséért a végrehajtók kapták. Az értelmi szerzők, a polgármesterek megúszták pénzbírsággal.
Voksturizmus: elítélték Újszentiván és Tiszasziget polgármesterét a fiktív lakcímbejelentések miatt
A vádirattal egyezően, tárgyalás tartása nélkül elítélte a bíróság Újszentiván és Tiszasziget polgármesterét, valamint társaikat – tudta meg az Átlátszó. A súlyosabb büntetést: másfél év börtönt, 1 évre felfüggesztve a szerb állampolgárok papíron betelepítéséért a végrehajtók kapták. Az értelmi szerzők, a polgármesterek megúszták pénzbírsággal.
Forrásunk javasolta, látogassuk meg a 28 millióból épült 80 négyzetméteres piacot, és a mellé felhúzott 22 négyzetméteres mosdót. Megtettük.
Mint egy elhagyatott kerékpártároló, úgy néz ki nem piacos délutánon a templom közelében felépített vásártér. Összességében nem csúnya, de a mosdót elsőre nem találni. A helyiek segítőkészek, a közeli kisbolt felé mutatnak.
Papírra nyomtatott felirat jelzi, a kopott épületegyüttes bal oldala a mosdó. Bent kellemes hűvös és tisztaság, a dizájn kicsit ódivatú, barnás, de ez már teljesen szubjektív. Minden működik, és ennél többet mit is kívánhatna az, akire rátör a szükség.
Tiszasziget honlapján ma is elérhető a fejlesztésről szóló közgyűlési jegyzőkönyv. Ebből derült ki, hogy a piacra – mivel nettó 25 millió forint alatti beruházás – meghívásos közbeszerzést tartottak. Három cégnek adtak lehetőséget az építésre, ebből az egyik Kiss Róbert Attila, Fidesz-KDNP képviselőjének a vállalkozása.
Hogy ez mennyire furcsa, arról Csóti Ferenc független képviselő szólt. A jegyzőkönyv szerint azt mondta, ha nem is törvénytelen, de semmiképpen sem etikus képviselő testületi tagnak önkormányzati közbeszerzésen indulni. Azt is felvetette, talán túlzás bruttó 400 ezer forintos négyzetméteráron WC-t kialakítani, de hiába kérte új eljárás lefolytatását, a képviselők 5-1 arányban leszavazták.
null
Ugyanebből a dokumentumból derült ki, hogy a beruházást egy másik helyi cég nyerte, nem a fideszes képviselő vállalkozása. A jegyzőkönyv melléklete szerint a 28 millió forintból 15,3 millió ment el a 80 négyzetméternyi piacra, a többi a szociális blokkra. De nem kellett új épületet felhúzni. A gépészet nélküli átalakítás 6,6 millió forint volt, amihez az akadálymentes, 4,5 méteres feljáró alig több mint 1 millióba került.
A belső burkolásra négyzetméterenként 15 ezer forint számoltak anyaggal együtt, ez az ár valószínűleg sok építkező rémálma. Az épületgépészetre 5,57 millió forint ment el. Vagyis összesen közel 13 millió a 22 négyzetméteres WC-re.
Ez valójában több, mint amit anno a független képviselő sokallt. Ő a gépesítés nélküli árat láthatta, a végeredmény ennél is megdöbbentőbb: 590 ezer forint négyzetméterenként egy mosdóért. Szerencséje a településnek, hogy nem új épületet kellett felhúznia, valószínűleg az már budapesti luxuslakás-árakat is lepipált volna. | 590 ezres négyzetméteráron épült mosdó Tiszasziget önkormányzati piacán | Valószínűleg rekordáron készült el a tiszaszigeti piac 22 négyzetméteres mosdója. És nem csak ez az érdekes a voksturizmus miatt első fokon elítélt fideszes polgármester városában. A 28 milliós piac felújításra az egyik helyi képviselő cége is pályázott, hiába szólt a független kollégája: noha törvényes a fideszes tag cégének meghívása, nem igazán etikus. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/08/08/590-ezres-negyzetmeteraron-epult-mosdo-tiszasziget-onkormanyzati-piacan/ | 2019-08-08 02:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
“Ma dr. Hadházy Ákossal és dr. Török Miklóssal annak jártunk utána, hogy mire költi az Európai Unió által biztosított forrásokat Makó. Találtunk érdekességeket, melynek dokumentumait kikértük. Mindenkinek joga van tudni, hová folynak el a pénzek” – írta július elejei posztjában a DK-s Mucsi Tamás.
A makói politikus Hadházy Ákossal kíváncsiskodott az 500 millió uniós pályázat ügyében, és két nappal később arról írt, hogy a helyi média nem számolt be sajtótájékoztatójáról. Mucsi szerint a sajtótájékoztatón “a Makó Híradó tüntikézéséről elhíresült újságírója Hadházy Ákosnak feltette a kérdést, hogy van valami konkrétum vagy jöttek a zavarosban halászni?”
Ha valaki valóban zavarosban akarna halászni, keresve sem talál jobb apropót, mint a makói pályázat.
Mucsi a napokban kapta meg a szerződéseket, melyekből például kiderül, a kommunikációt közbeszerzés nélkül, meghívásos alapon intézték. A nyertes a Csanád Média Kft. lett.
A cég tulajdonosa Pongrácz Tamás, akiről korábban már megírtuk, hogy hozzá került a hódmezővásárhelyi Fideszt lelkesen támogató promenad.hu. De maga Pongrácz sincs messze a Fidesztől: a Jobbik-közeli Makói Csípős szerint a júniusi választókerületi gyűlésen az algyői Fidesz elnöke lett Pongrácz, korábban pedig frakcióvezető volt ugyanott.
A Csanád Média adja ki a makohirado.hu-t, a promenad.hu-t. Közös bennünk, hogy folyamatosan címoldalon szerepelnek a fideszes potentátok, és a Promenád jegyzi a Márki-Zay Péter titkos támogatóit leleplező cikksorozatot. Azt, amit helyre kellett igazítani.
A szerződést a makói önkormányzat nevében Farkas Éva Erzsébet, a 2014-es önkormányzati választásokat a Fidesz-KDNP színeiben megnyerő polgármester írta alá, a Csanád Média részéről pedig Pongrácz.
Vagyis a makói fideszes polgármester az algyői pártelnök cégét bízta meg az 500 milliós projekt kommunikációjával.
Az egyik dokumentum szerint mindössze 660 ezer forintot kap a Csanád Média Kft. többek között a fotók elkészítéséért, egy másik szerződés viszont már 7,8 millió forintról szól. Eszerint a programokhoz kapcsolódóan 105 hirdetést jelentetnek meg a helyi médiában, háromhavonta elektronikus hírlevelet küldenek ki, és 60 napon keresztül Facebook-kampányt is készítenek.
A tavalyi szerződés 2020 tavaszáig szól, de az elmúlt 8 hónapban egy eddig mindössze 46 követőt elérő Facebook-oldal elindításáig jutottak. Ezt egyébként idén júniusban üzemelték be, és a Facebook szerint augusztusig nem költöttek hirdetésre.
Ha a Google-ban keresünk a projekt nevére, azt látjuk, hogy a Makó Híradó, vagyis a megbízott cég tulajdonában álló portál írt az uniós pénzből finanszírozott eseményekről. Ezekből a cikkekből derül ki, hogy márciusban “játszóteret tisztítottak meg az önkéntesek”, áprilisban pedig “ismét felnőttek és gyerekek gyűjtötték együtt a szemetet” Makón. És ebből indult sporttábor is, amiről a Makó Híradó írt.
Kerestük Makó fideszes polgármesterét, hogy megtudjuk, a Csanád Média Kft. által megnyert feladatra mely cégeket hívták meg, és azok milyen ajánlatot adtak. Szerintük mennyire elfogadható, hogy pártpolitikus tulajdonában álló cég pályázzon önkormányzati megbízásra, ezen belül közpénzre? És azt is megkérdeztük, hogy a Csanád Média Kft.-val milyen egyéb szerződése van az önkormányzatnak, mióta és milyen összegben. De egyelőre egyik kérdésünkre sem válaszoltak.
Címlapkép: plakát a 2018-as választási kampányban Makón (forrás: Makói Csípős) | Az algyői Fidesz-elnököt bízta meg Makó fideszes polgármestere uniós pályázat kommunikációjával | Közel 500 millió forint uniós pénzt költenek el Makó térségében értékközvetítés címén, bármit is jelentsen ez. Az egyik megbízást éppen a Márki-Zay Péter titkos támogatóiról cikkező fideszes Csanád Média Kft. kapta. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/08/12/az-algyoi-fidesz-elnokot-bizta-meg-mako-fideszes-polgarmestere-unios-palyazat-kommunikaciojaval/ | 2019-08-12 02:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
2018. február 7-én nagy nap volt a Vas megyei Balogunyom életében, alapkőletételre gyűlt össze a falu, még a térség fideszes országgyűlési képviselője, Hende Csaba is ott pózolt. Közel 100 millió forint közpénzből indult a polgármesteri hivatal és közösségi ház építése, csakhogy nem sokkal később bedőlt a kivitelező, a beruházás pedig csak 20 százalékos készültségig jutott. Aggasztó jelek korábban is akadtak, csak valamiért nem igazán érdekelt senkit.
Tavaly indították azt az építkezést, amivel a település végre új polgármesteri hivatalt és közösségi házat kapott volna. Összesen bruttó 125 millió 678 ezer 669 forintért épült volna meg az intézmény, az építkezés költségeihez a kormány is hozzájárult.
Ahogy azt Hende Csaba, a térség fideszes parlamenti képviselője az alapkőletételnél elmondta, a költségvetés mintegy kétharmadát kormányzati pénzből állják, egyharmadát pedig Balogunyom kasszájából fizetik majd.
A közbeszerzésen a Vasi Energetikai Kft. lett a nyertes nettó 98,9 millió forintos ajánlattal. A céget az Opten adatai szerint 2012-ben alapították, és bár az első két évben veszteséges volt a vállalkozás, 2014-től kezdve folyamatosan pluszos mérleggel zárt.
2018 júniusában kezdték meg a felszámolást a cég ellen, tehát a nagy februári bejelentés után alig telt el 4 hónap, a Vasi Energetikai Kft. máris a megszűnés felé támolygott.
A felszámolás megkezdéséig pedig nem volt olyan év, hogy ne tábláztak volna végrehajtást a cégre, a leggyakrabban a adóhivatal kezdeményezésére – igaz, ezeket később mind törölték.
Sokáig nem tartott az idill Balogunyommal sem. Az önkormányzat legalábbis az alapkőletételt követő második hónapban, áprilisban állította ki az utolsó számlát a cégnek – majd a pénzt novemberben egy sztornószámlával vissza is követelték tőle.
Akár körültekintőbben is intézhették volna a beszerzést a balogunyomi vezetők. A munkát elnyerő cég akkori résztulajdonosának, a Fejér megyei Vértesacsára bejelentett Képíró Zsoltnak például az alapkőletétel idejére már két érdekeltsége szűnt meg felszámolással, egy harmadik pedig kényszertörlés nyomán. Vélhetően ez az oka annak, hogy a fotón az alapkövet széles mosollyal elhelyező Képíró akkor már régen – 2015-től – el volt tiltva a cégvezetéstől egészen 2020 szeptemberéig.
A furcsaságok dacára a cég éveken át tarolt a dunántúli települések közbeszerzésein, 2015-től fogva tíz munkát is elnyertek, az utolsót – egyéb cégekkel közös ajánlattevőként – a győri tankerületi központtól pár hónappal a felszámolás decemberi bejegyzése előtt, tavaly augusztusban.
A balogunyomi szerződésben azt fektették le, hogy a kivitelező szakaszosan, 5 ütemben kapja meg a pénzét. Az önkormányzatnak így 20, 40, 60, 75 majd 100%-os készültségben kell fizetnie a díjakat. Előlegként 25 millió 135 ezer 733 forintot kapott a cég, amelynek a tervek szerint novemberig kellett volna elkészülnie a munkával, ám a kezdeti lendület hamar alábbhagyott.
A közérdekű adatigényléssel kikért számlákból és teljesítési igazolásokból az derül ki, hogy
az épület 20%-os készültségig jutott, amiért 46 millió 531 ezer 507 forintot fizetett ki az önkormányzat (a sztornózott 19 millión felül).
Aztán semmi sem történt. A faluban azonban többen is morgolódtak a meghiúsult beruházás miatt, többen azt állították, feljelentést tettek ismeretlen tettes ellen. Hogy valóban történt-e ilyesmi, azt a rendőrségtől kérdeztük meg, ám ők azt válaszolták, hogy feljelentés sem a Vas Megyei Rendőr-főkapitányságra, sem a Szombathelyi Rendőrkapitányságra nem érkezett.
Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője az ügyészségnél érdeklődött emiatt, de Polt Péter legfőbb ügyész azt válaszolta, hogy az ügyészséghez sem érkezett semmi a beruházással kapcsolatban.
Hogy megtudjuk, mi történt, Balogunyom polgármesterét, Márfi Ernőné Kiss Anitát (független) próbáltuk megkeresi. Heteken át igyekeztünk elérni telefonon, de hiába. Sem a hivatalban, sem pedig a mobiltelefonján nem tudtunk vele beszélni, végül elutaztunk a faluba, ahol személyesen értük utol.
A polgármester azt mondta, nem akar nyilatkozni nekünk, mivel “nem kíván politikai csatározásokban résztvenni”.
Annyit azonban hozzátett, hogy az új közbeszerzési eljárás már folyamatban van. Kerestük hát az új közbeszerzési kiírást, de sajnos nem találtuk az értesítőben.
Kerestük Hende Csabát is, hiszen tavaly februárban örömmel pózolt az alapkőletételnél. Azt kérdeztük tőle, hogy mivel az épülethez szükséges 125 millió forint 2/3-át a sajtóhírek szerint személyesen az ő közbenjárására adta Magyarország kormánya, így egészen biztos, hogy ő is figyelemmel kísérte a beruházását alakulását. Mi történt az építkezéssel? Mikorra készülhet el az épület? Az alapkőletétel nagy sajtóvisszhangja után a megrekedt építkezés hírét miért nem kommunikálta a beruházó? Választ nem kaptunk Hendétől.
Hogy mi történhetett a céggel, egyelőre nem világos: a Cégbíróságon érdeklődésünkre annyit közöltek, hogy a vállalkozással szemben nem adóhátralék miatt kellett megindítani az eljárást. Azt pedig, hogy mikor tervezik, tervezik-e egyáltalán a folytatást, a cégnek a cégbíróságon megadott email-címén tudakoltuk – a felszámolót is szerettük volna faggatni, de szabadságát tölti -, mivel nem érkezett válasz, ebben egyelőre nem vagyunk sokkal okosabbak a hoppon maradt balogunyomiaknál.
Címlapkép: a balogunyomi fantomközösségiház (a szerző felvétele) | Hiába feszített Hende Csaba is az alapkőletételnél, befuccsolt a balogunyomi önkormányzati beruházás | 2018. február 7-én nagy nap volt a Vas megyei Balogunyom életében, alapkőletételre gyűlt össze a falu, még a térség fideszes országgyűlési képviselője, Hende Csaba is ott pózolt. Közel 100 millió forint közpénzből indult a polgármesteri hivatal és közösségi ház építése, csakhogy nem sokkal később bedőlt a kivitelező, a beruházás pedig csak 20 százalékos készültségig jutott. Aggasztó jelek korábban is akadtak, csak valamiért nem igazán érdekelt senkit. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/08/15/hiaba-feszitett-hende-csaba-is-az-alapkoletetelnel-befuccsolt-a-balogunyomi-onkormanyzati-beruhazas/ | 2019-08-15 02:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Gyulán vannak olyan gazdasági érdekkörök, amelyek nem tisztességesen, nem a játékszabályok szerint nyerik el a megbízásokat és végzik el a feladatukat,
ehhez pedig jóhiszeműen vagy félelemből asszisztál a képviselőtestület, amely csak arra hivatott, hogy ha egy megbízás esetén a kivitelező azt mondja, hogy kér még 100 millió forintot, akkor megnyomja a gombot. Aki erre nem hajlandó, az kívül találja magát – érzékelteti Galbács Mihály, hogyan működik a rendszer Gyulán.
Ami a gazdasági érdekköröket illeti, a volt fideszes alpolgármester két vállalkozót, Csizmadia Imrét és Piskolty Tibort említi, akinek a cégei összefonódtak a fideszes városvezetéssel. Nehéz megmagyarázni szerinte, hogy miért egy vállalkozó nyeri az önkormányzati közbeszerzések 90 százalékát, 2014 óta pedig mindegyiket – szám szerint 49-et – úgy, hogy ha kevesli a pénzt, a város még hozzátesz. Piskolty Tibor két cége, a 2010-ben alapított Futizó Kft., illetve az egy évvel később útnak indított Innoconsys Kft. együtt 49 közbeszerzést nyert el, 2019- és 2018 között pedig 1,069 milliárd forintos osztalékot sikerült produkálniuk. Ebből jut „a négyeknek” is, Galbács Mihály legalábbis egy vállalkozóra hivatkozva azt állítja, hogy Görgényi Ernő 10, a többiek összesen 20 százalékot kapnak, de az utóbbiból kap valamennyit a fideszes polgármester is.
Csizmadia Imre Piskolty Tibor gyermekkori barátja, bizottsági tag az önkormányzat közbeszerzési bizottságában, Csizmadia Imre feleségének a testvére pedig a polgármester felesége.
A Partizánnak adott interjúban Galbács Mihály arról is beszél, hogy a levelére Orbán Viktor titkárságától azt a választ kapta, hogy az Kubatov Gábor pártigazgató, Kerényi János dél-alföldi regionális pártvezér és Kovács József országgyűlési képviselő illetékességi körébe került. Kovács József nem akart nyilatkozni a Partizánnak.
– Huszonegy év után azt mondani, hogy rosszul csináltunk itt helyben, nagyon rossz érzés. Mint ha valaki valamiért küzdött és hajtott, és rájön, hogy mások is küzdöttek és hajtottak, csak elnehezült a zsebük, tele van arannyal, és nem tudnak úgy futni velük a csatába
– mondta az éréseiről a politikus. | Kamera előtt mesélte el a volt alpolgármester, hogy néz ki Gyulán a fideszes korrupció | null | 1 | https://168ora.hu/itthon/galbacs-mihaly-gyula-fidesz-gorgenyi-erno-172757 | 2019-08-18 20:34:58 | true | null | null | 168 óra |
|
Költségvetési csalással és hamis magánokirat felhasználásával vádolja a Gyulai Járási Ügyészség a méhkeréki fideszes polgármestert, aki egy 31 milliós uniós bűnmegelőzési projekt forrásait ismeretlen célra használta fel. Tát Margit amúgy ismét polgármesterjelölt.
Jó katona
„Tát Margit elsőrendű vádlott a támogatási szerződés aláírásakor fennálló valós – az írásban lefektetett megtévesztő nyilatkozatától eltérő – szándéka az volt, hogy a legfeljebb 31 millió forint összegű, vissza nem térítendő támogatást az engedélyezett felhasználási cél megvalósítása nélkül jogtalanul megszerezze, és azt más, az eljárás során ismertté nem vált célra fordítsa” – áll a Magyar Narancs birtokába került vádiratban, amelyet május végén küldött el a Gyulai Járási Ügyészség a Gyulai Törvényszékhez.
A bíróságon kérdésünkre elismerték, június végén megérkezett hozzájuk a vádirat, ám hozzátették, a tárgyalást egyelőre nem tűzték ki, talán őszre várható. Ez azért lényeges, mert Tát Margit a Fidesz hivatalos polgármesterjelöltje az őszi önkormányzati választáson – amelynek a legvalószínűbb időpontja október 13. – a Békés megyei, többségében román nemzetiségűek lakta, alig kétezres lélekszámú Méhkeréken.
Kováccsal az Országgyűlés képviselői irodaháza előtt
Tát Margit 2010 óta irányítja a román határ melletti községet; első ciklusában függetlenként, majd 2014-es újabb választási győzelme után – megértve az idők szavát, és elfogadva a térség fideszes országgyűlési képviselőjének, Kovács Józsefnek a biztatását, támogatását – belépett a Fideszbe. Az idei európai parlamenti választás kampányában fényképes plakátjain a többi fideszes politikushoz hasonlóan ő is a migránsokkal ijesztgette a helyi választókat, és éppúgy Brüsszelnek akart megálljt parancsolni, mint pártja. A Brüsszelből érkező pénzt viszont – mint pártja nagyjai is – nem vetette meg, sőt, a vádirat szerint a sajátjának tekintette.
Az ügyet ismerő méhkerékiek szerint eleve értelmetlen volt a kistelepülés – Bűnmegelőzés a Méhkeréki Kéttannyelvű Általános Iskolában című – pályázata az Európai Unió támogatta Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében az Európai Szociális Alap (ESZA) és Magyarország költségvetésének társfinanszírozásával megvalósult programra. Bűncselekményt általában is alig követnek el a településen, a gyerek- és fiatalkori bűnözés pedig hosszú ideje gyakorlatilag ismeretlen.
„Az már sokkal érthetőbb lenne, ha a közeli Sarkadon valósították volna meg ezt az uniós programot, mert ott szinte mindennapos feszítő probléma a fiatalkori bűnözés” – mondta a Narancsnak egy neve mellőzését kérő méhkeréki forrásunk. Vicces, hogy Méhkeréken viszont a Brüsszelből finanszírozott bűnmegelőzési program lett a bűn melegágya.
Bűnmegelőzéstől a csalásig
A kínálkozó pályázati lehetőségre 2012 tavaszán bólintott rá a méhkeréki képviselő-testület, majd 2012. május 2-án a pályázat szakmai koncepciójának elkészítésével megbízták a budapesti székhelyű Eubility Group Kft.-t. Az illetékes hatóság 2013 februárjában támogatásra érdemesnek ítélte a beérkezett anyagot, s ennek eredményeként a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) nevében eljáró közreműködő, az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 2013. július 23-án írta alá a támogatási szerződést.
A szerződés értelmében az NFÜ a méhkeréki önkormányzatnak összesen 31 millió forint vissza nem térítendő támogatást adott a helyi alapfokú iskolában megvalósítandó bűnmegelőzési programhoz, amelynek nagyobb részét az EU, míg a kisebbik részét a magyar költségvetés állta. A programot 2013. szeptember 1-je és 2014 novembere között kellett megvalósítani. A problémák ekkortól kezdődtek.
„Az elsőrendű vádlott előre elhatározta azt is, hogy a támogatás jogtalan megszerzése és a pénz szerződéstől eltérő felhasználásának leplezése érdekében különböző nonprofit szervezetekkel, gazdasági társaságokkal és természetes személyekkel köt színlelt megállapodásokat – munka-, illetve megbízási szerződéseket” – áll a vádiratban. A méhkeréki polgármester a hamis látszatot a projekt színlelt lebonyolítása mellett a közreműködő szervezethez benyújtott kifizetési kérelmeivel, elszámolásaival és egyéb nyilatkozataival tartotta fenn, és úgy tett, mintha egyes eszközök beszerzése a pályázati cél érdekében történt volna.
A trükk sikerült, 2013 szeptembere és 2015 októbere között öt részletben ki is fizette az irányító hatóság az összesen csaknem 31 millió forint előleget Méhkeréknek; a legkisebb részösszeg 3,5, a legnagyobb 12,3 millió forint volt. Erről a 2019 májusában elkészült vádirat úgy fogalmaz, hogy Tát Margit az összegeket „a támogatási szerződés megkötésekor fennálló csalárd szándékának megfelelően úgy hívta le, hogy a pályázati célok elérése nem állt szándékában. A program során ténylegesen beszerzett eszközök és teljesült szolgáltatások is kizárólag a támogatási összeg céltól eltérő felhasználásának leplezését szolgálták.”
A büntetőügynek Tát Margiton kívül hét vádlottja van. A másodrendű vádlottal a polgármester 2014 augusztusában kötött munkaszerződést. Az asszisztensként dolgozó nőt is a látszat fenntartásáért foglalkoztatták, miközben a későbbi másodrendű vádlott mindvégig tisztában volt azzal, hogy a méhkeréki bűnmegelőzési programból nem valósul meg semmi.
Munkaköri leírásában a szakmai vezetővel való kapcsolattartás éppúgy szerepelt, mint a projektindító értekezletek és találkozók szervezése, a projekt folyamatos dokumentálása, a szakmai jelentések készítése és a projektzárás elkészítése. A 2013 szeptemberétől 2015 februárjáig alkalmazott másodrendű vádlott közreműködött a valótlan adatokat tartalmazó dokumentumok elkészítésében, meg nem valósult események rögzítésében, szakmai beszámolók, árajánlatok és igazolások beszerzésében. Azaz a vád szerint szándékos segítséget nyújtott a csalásban.
A további megvádoltak azoknak a nonprofit szervezeteknek, gazdasági társaságoknak a munkatársai, akikkel színlelt megállapodásokat – munka-, illetve megbízási szerződéseket – kötött Tát Margit polgármester. Például a méhkeréki program pénzügyi vezetője a vádirat szerint mindvégig úgy látta el feladatát, hogy tudomása volt arról, kamu a pályázati cél. (Nehezen hihető, hogy a mögötte lévő, projektmenedzseléssel foglalkozó cég ugyanezzel ne lett volna tisztában.)
A harmadrendű vádlott a projekt során valótlan adatokat tartalmazó okiratok, így szakmai beszámolók és pénzügyi elszámolások biztosításával segítséget nyújtott a kedvezményezett önkormányzat nevében eljáró polgármesternek ahhoz, hogy a megjelölt kifizetési kérelmek alapján hozzájusson a támogatási összegekhez. De megoldási javaslatokat is kidolgozott Tát Margitnak és asszisztensének arra, miként lehetséges különböző gazdasági társaságokkal, valamint magánszemélyekkel kötött színlelt szerződésekben rögzíteni a valóságban meg nem történt programelemek leszámlázását és dokumentálását úgy, hogy az lehetőleg ne derüljön ki a pénzügyi elszámoláskor és ellenőrzéskor.
A választási plakátja
Fotó: Facebook/Tát Margit
A negyed- és ötödrendű vádlottak egy miskolci céget képviselve biztosították a meg nem valósult bűnmegelőzési program lezárásához szükséges szakmai beszámolókat, amelyek a támogatás felhasználását ellenőrző szerv megtévesztésére szolgáltak; ezek sorába tartozott a kitalált szakkörökről és foglalkozásokról szóló valótlan szakmai beszámolók elkészítése is. Egy másik miskolci nonprofit kft. nevében eljáró hatodrendű vádlott a Tát Margittal megkötött megállapodás részeként rögzített olyan szolgáltatásokat 3,3 millió forint értékben, amelyeket nem kellett teljesítenie.
A Borsod és Térsége Képzési és Humánszolgáltató Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője pedig olyan táborokat szervezett papíron a méhkeréki gyerekek bűnmegelőzési programja részeként, amelyekből ugyancsak nem valósult meg semmi. A „szervezők” még arra sem figyeltek a kamutáboroztatáskor, hogy a mindössze kéttucatnyi gyerek befogadására alkalmas táborhelyre egyszerre közel száz gyereket „vittek” a projekt részeként. Voltak olyan programelemek, amelyek bár megvalósultak, de nem a szakmai beszámoló szerinti helyszínen és időpontban, s a Gyulai Járási Ügyészség megállapítása szerint ezek is csak a látszat fenntartását szolgálták.
Magát is foglalkoztatta
A pályázat során Tát Margit magánszemélyeknek is fiktív megbízást adott a látszat fenntartásáért: papíron volt ott barkács-, tánc- és drámaszakkör, vagy éppen csoportépítő játék, vizuális kultúra foglalkozás. A foglalkozások egyikét sem tartották meg, ám ezek mindegyikről hamis jelenléti íveket és szakmai beszámolókat készítettek. Mi több, a méhkeréki polgármester a pályázat keretében magánszemélyként megbízta önmagát a viselkedéskultúrával foglalkozó szakkör megtartásával, s 2013. december 7-én a fiktív szerződés alapján 168 ezer forintot fizetett ki önmagának.
A Gyulai Járási Ügyészség mindezek alapján Tát Margitot jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével és a folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolta meg. A vádlottak mindegyike tagadja a bűncselekmények elkövetését, és mindannyian éltek a vallomás megtagadásának jogával.
Az ügyészség azt indítványozza a bíróságnak, hogy amennyiben Tát Margit az előkészítő ülésen teljes körű beismerő vallomást tesz, akkor 1 év 10 hónap szabadságvesztést szabjon ki rá, ám a börtönben letöltendő büntetés végrehajtását két és fél évre függessze fel. Továbbá 1 millió forint pénzbüntetést és 168 ezer forint vagyonelkobzást is javasol a vádirat. A többi vádlott esetében rövidebb idejű felfüggesztett szabadságvesztést indítványoz a vádhatóság, kivéve a nyolcadrendű vádlottat, akinél 1,6 millió forintos vagyonelkobzást lát célravezetőnek az ügyészség. Ha a vádlottak az első, előkészítő bírósági ülésen nem tesznek beismerő vallomást, akkor súlyosabb büntetést kér rájuk a vádhatóság.
A nyomozás egyébként nem tudott fényt deríteni arra, hová lett a 31 millió forint java része.
Kérdés, mindez hogyan befolyásolja a kormánypárt színeiben újrainduló Tát Margit esélyeit az őszi önkormányzati választáson. Ahogyan az is kérdés, árt-e a térség fideszes parlamenti képviselőjének, Kovács Józsefnek, hogy annak idején ő fedezte föl a Fidesznek a méhkeréki településvezetőt. (A Fideszben minden országgyűlési képviselő felel a választókerületében történtekért.)
A büntetőügyről és a súlyos vádakról hosszabb ideje tud Kovács is, mégsem akadályozta meg, sőt, támogatta Tát Margit újraindulását a polgármesteri posztért. | 31 millió forint lenyúlásával vádolják a fideszes polgármestert | Történetünk egy uniós támogatás ellopásáról, a közvélemény ingerküszöbét már el sem érő, pimf 31 millió forintról szól. Az eset azonban hűen érzékelteti, hogyan mennek a dolgok a Nemzeti Együttműködés Rendszerében. Igaz, a gyulai ügyészség föllépése eltér az eddig megszokottól. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/mint-a-nagyok-121457 | 2019-07-18 05:49:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Mint arról hétfő reggel egy birtokunk jutott, Orbán Viktornak küldött, belső használatra szánt dokumentumból kiderült, alig két hónappal az önkormányzati választások előtt komoly harcok folynak a Fideszen belül Békés megyében.
Van, aki kilépett a pártból, van, akit kiszorítottak. A súlyos vádakkal illetett, bűncselekményekkel gyanúsított Simonka György lényegében mindenkivel küzd - sokat összetennék a két kezüket, ha megszabadulna tőle a békési szervezet. A gyulai polgármester, Görgényi Ernő szemben áll Simonkával, korábban összekülönbözött a térség kormánypárti országgyűlési képviselőjével, Kovács Józseffel, ráadásul újabb sebet kapott, amikor kiderült, volt gazdasági alpolgármestere, Galbács Mihály egy 23 oldalas panaszlevélben sorolta “bűneit” Orbánnak, a választmány elnökének, Kövér Lászlónak és a pártigazgatónak, Kubatov Gábornak.
Birtokunkba jutott egy kényes, Orbánnak küldött panasz: belharcok dúlnak a Fideszben
Két hónappal az önkormányzati választások előtt valóságos háború zajlik Békés megye második legnépesebb városában, Gyulán. A konfliktus gyökerei mélyre nyúlnak. Előbb a színfalak mögött különbözött össze a fideszes polgármester, Görgényi Ernő és egykori helyettese, a volt gazdasági alpolgármester. Majd következett a nyílt harc: Galbács Mihályt előbb nem jelölték városvezetői posztjára, tavaly áprilisban kizárták őt az önkormányzati Fidesz-frakcióból, és elvették tanácsnoki megbízatását is, igaz, maradt a gazdasági bizottság elnöke.
Egyszóval a Viharsarok kifejezés a békési fideszesek számára 2019 nyarán nemcsak egy tájegység elnevezése. Korábbi cikkünkben Görgényi egyébként így magyarázta Galbács “lázadását”, a dolgozat megírását: “célja nyilvánvalóan a bosszú, a városvezetés és az országgyűlési képviselő lejáratása, és közöttünk viszály szítása”. Mint írta, Galbács azért szorult ki a városvezetésből, mert a Termál FC elnökeként visszaélések gyanúja merült fel vele szemben.
A Narancs.hu vidéki Magyarországgal foglalkozó rovata most utánanézett az említett ügynek, hogy mit kavartak a helyi politikusok a Termál FC körül.
A rejtélyes 100 millió
A végső szakítást a gyulai fideszes városvezetők és Galbács Mihály között egy, a helyi sportpályára tervezett edzőterem körüli kavarások okozták. Az akkor a Gyula Termál FC labdarúgó klub elnöki tisztét is betöltő Galbács nagyobb részt tao-pénzekből akarta finanszírozni a projektek, illetve - mint az a birtokunkba került dokumentumból kiderül - becsatornázott volna egy 100 milliós összeget is, amelynek forrása elég homályos.
Ugyanis ez abból a rejtélyes 300 millió forintból lett volna elkülönítve, amit Kósa Lajos akkori frakcióvezető ígért be a választókerületnek. A dolgozatból nem derül ki, hogy ez milyen pénz. A központi költségvetésből származott volna? Netalán uniós forrásról beszélünk? Esetleg a pártfinanszírozás fekete és szürke zónájába pillanthatunk bele az iromány segítségével?
Egy biztos, a pénzt úgy forgatták volna, hogy az a Fideszt segítse a választásokon. Tehát még ha hivatalos eljárásról is beszélhetünk (például költségvetési címzett támogatás egy elmaradott térségnek), akkor is az derül ki a dolgozatból: a Fidesz úgy mozgatja az adófizetők pénzét, hogy abból minden körülmények között a párt jöjjön ki jól. Galbács azt írta: úgy számoltak, ezt a pénzt a 2018-as tavaszi kampányhajrában adja majd át Kovács József országgyűlési képviselőjelölt.
Tegyük hozzá, maga a szerző sem érzi problémának, mi több, természetesnek véli, hogy a kampányban így folyik a pénzek osztogatása. A dolgozatában ugyanis nem a pénzosztás módját tartja gondnak, hanem, hogy az ígért összeget végül nem a projektre fordították.
Pattanásig
A Kósával elkezdett egyeztetések azonban elakadtak, a tervről a helyi Fidesz-frakció is tárgyalt, de ott Galbács szerint leszavazták. A volt gazdasági alpolgármester azt állítja, Görgényi vezetésével az az álláspont kerekedett felül, hogy az üzemeltetés költségeire nincs forrás. Ennek ellenére Galbács a helyi fociklub elnökeként 2017 májusában beadta a tao-pályázatot, kettőjük konfliktusa pedig eldurvult.
Galbács Mihály
Leírása alapján ezek után retorziók sora érte őt, így a gyulai polgármester leállíttatta a MLSZ-nél a sportfejlesztési program jóváhagyási folyamatát. Ekkor, állítása szerint, a megfelelő számú kezdeményezés dacára sem hívták össze a gyulai Fidesz taggyűlését. Egy későbbi taggyűlésen pedig szóvá tette a gyulai Fidesz-szervezet elnökének, hogy szabályos kezdeményezésre sem hívta össze az ülést. Ekkor Galbács leírása alapján azt válaszolta neki Alt Norbert, hogy „őt az alapszabály nem érdekli.”
Ezt követően ment el Galbács a térség parlamenti képviselőjéhez, Kovács Józsefhez, hogy tájékoztassa a kialakult helyzetről. Egyben segítséget kért tőle, hogy a tao-pályázathoz legyen önereje a városnak vagy a helyi fociklubnak. Ekkor Kovács József állítólag azt mondta Galbácsnak, hogy Kósa Lajos frakcióvezető biztosított a választókerületnek 300 millió forintot azzal a céllal, hogy olyan beruházást indítsanak be a térségben, „amely az országgyűlési kampány időszakában segíti a jelölt munkáját. (Kovács József) elmondta azt is, hogy az összeget átadta a gyulai városvezetésnek.”
A történet vége, hogy Galbács - miután látta, hogy folyamatosan falakba ütközik - lemondott. Emellett az volt még Galbács „bűne”, áll a dolgozatban, hogy a focifejlesztések területén a kivitelezést nem a városi közbeszerzési pályázatokon hasító Futizó Kft. nyerte el, hanem más cégek. (Az Orbánnak írt levélben Galbács hosszan elemzi ennek a cégnek, illetve a háttérben álló gazdasági szereplőknek a viszonyát a városvezetéshez, azt állítva, másokat kiszorítva mozdultak rá helyben a közbeszerzésekre. Ezekre az összefonódásokra külön cikkben térünk majd vissza.)
A fideszes városvezetők viszont azt hányják a Galbács Mihály fejére, hogy a Termál FC indította beruházások késve és korrupciógyanúsan készültek el, igaz, feljelentést nem tettek az ügyben. | Rejtélyes pénzek osztogatásáról is szó esik a birtokunkba jutott fideszes dolgozatban | A 23 oldalas panaszlevélben egy Kósa Lajos által beígért 300 milliós összeg is előkerül, amit állítólag a 2018-as kampányra terveztek be. Mint arról hétfő reggel egy birtokunk jutott, Orbán Viktornak küldött, belső használatra szánt dokumentumból kiderült, alig két hónappal az önkormányzati választások előtt komoly harcok folynak a Fideszen belül Békés megyében. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/rejtelyes-penzek-osztogatasarol-is-szo-esik-a-birtokunkba-jutott-fideszes-dolgozatban-122131 | 2019-08-12 06:04:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Ez az általunk megkérdezett, de nevük mellőzését kérő ügyvédek szerint azt jelenti, hogy a végéhez közeledhet, vagy lassan le is zárul az ügyészség végezte nyomozás a Simonkához kapcsolható ügycsoportban.
Így hamarosan benyújtják a bíróságnak a vádiratot. Mások ennél óvatosabbak. Arra hívják fel a figyelmet, hogy az új büntetőeljárásról szóló törvény, ellentétben a régivel – nyugati minták alapján – gyakorlatilag folyamatos iratbetekintést biztosít a jogosultaknak.
Ha ez így van, akkor kérdés, miért tartották mégis fontosnak a Narancs.hu érdeklődésére adott válaszban az iratmegismerés lehetőségének biztosítását külön hangsúlyozni a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYFÜ) munkatársai? Másrészt, talán éppen ideje az ügyben indult nyomozást lezárni, hiszen mindez öt évvel ezelőtt, 2014-ben indult azzal, hogy a bűncselekmény-sorozat kezdete 2009 volt.
Simonka: vádiratra várva
Fotó: füvesi.hu
Legsúlyosabb gyanúsítás a rendszerváltás óta
Mint tavaly októberben beszámoltunk: bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt, a Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozás eredményei miatt kérte Polt Péter legfőbb ügyész az országgyűléstől a dél-békési kormánypárti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését.
Az ügyben felmerült megalapozott gyanú lényege szerint Simonka György tevékenysége a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek (TÉSZ) által igénybe vehető, az Európai Uniótól és a hazai költségvetésből származó támogatások jogellenes megszerzésére irányult, amellyel legalább 1,4 milliárd forintos kárt okoztak.
Simonka figyel és jegyzetel
Ez a legsúlyosabb gyanúsítás a rendszerváltás óta eltelt harminc évben, amelyet politikussal szemben nyomozóhatóság megfogalmazott Magyarországon. Ehhez képest, ahogy a Narancs.hu elsőként megírta, nemrégiben a dél-békési polgármesterek kitüntették Simonkát, az országgyűlési ülésszak végén a Fidesz-frakciót a miniszterelnöki rezidencián fogadó Orbán pedig együtt fényképezkedett Simonkával.
Egyébként tavaly az országgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül kiadta Simonka mentelmi jogát. Akit nem sokkal később gyanúsítottként hallgatott ki az ügyészség és több helyen házkutatást tartott a nyomozóhatóság. Többszöri próbálkozásunk ellenére két felvetésünkre az elmúlt több mint fél évben nem reagált a KNYFÜ. Az egyik, hogy miért nem merült fel kényszer-intézkedés – őrizetbe vétel, előzetes letartóztatás kezdeményezése és/vagy házi őrizet kezdeményezése – Simonkával szemben, holott ennek törvényi feltételei, megítélésünk szerint, fennálltak.
Simonka, Tóth Szilveszter és Kékessy Mihály
Másrészt nem közölték, hogy Simonka Györgyön kívül kik azok a személyek, akik ugyancsak gyanúsítottjai az ügynek. Több mint harmincan vannak. Nehezen hihető, hogy mindegyikük magánszemély és egyetlen közszereplő sincs közöttük. A Gyulai Járásbíróságon korábban zajlott rágalmazási perhez kapcsolódóan egy bizonyítási indítványra tett válaszként még 2018 februárjában azt közölte a Központi Nyomozó Főügyészség, hogy a nyomozást Tóth Szilveszter és társai ellen kezdték meg a szóban forgó ügyben.
Ehhez hozzátették, hogy Kékessy Mihály Györgynek „az üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének megalapozott gyanúját róják fel.” Kékessy korábban több cégben volt Simonka üzlettársa, ráadásul Kékessy birtokában volt korábban a nagy értékű újkígyósi ingatlan, amelyben ma Simonka a családjával él. Ennek az ingatlannak a történetét a Narancs.hu feldolgozta.
Mikor lehet vádemelés?
Portálunk mostani megkeresésére válaszul a KNYFÜ megerősítette, hogy az ügyben a büntetőeljárás folyamatban van, a Központi Nyomozó Főügyészség az arra jogosultak részére az iratmegismerés lehetőségét biztosította. Az érdemi intézkedésről, annak megtörténte után, közleményben tájékoztatják a nyilvánosságot.
Polt Péter és a vádemelés
Fotó: mti.hu
A Polt Péter vezette ügyészségi szervezetnél nem minden zajlik kizárólag szakmai szempontok szerint. Így leginkább arra lehet számítani, hogy bár belátható időn belül vádat emelnek Simonka és társai ellen, de ez, nagy valószínűséggel nem történik meg az október 13-i helyhatósági választás előtt. Ha mégis, akkor vannak kivételek.
(Címlapképünkön Orbán Viktor és Simonka György a miniszterelnöki rezidencián, a Karmelita kolostorban, a parlamenti ülésszak végén, 2019. július 12-én.) | Hamarosan vádat emelnek Simonka György fideszes országgyűlési képviselő ellen? | A végéhez közeledik a Simonka György fideszes parlamenti képviselő ellen indított büntetőeljárás nyomozati szakasza, amelyben a politikus több mint harminc társával együtt súlyos bűncselekmények gyanúja miatt gyanúsított. A Központi Nyomozó Főügyészség kérdésünkre azt írta: „az ügyben az iratmegismerés lehetőségét már biztosította az arra jogosultaknak.” | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/hamarosan-vadat-emelnek-simonka-gyorgy-fideszes-orszaggyulesi-kepviselo-ellen-121962 | 2019-08-06 06:29:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az adócsalás nagyon káros dolog. Nem csak a költségvetési bevételek kiesése miatt problémás, hanem a gazdasági hatékonyságot is csökkenti, ha például rosszul menedzselt cégek csak emiatt élnek túl, vagy ha az offshore-ozó multik ezáltal kerülnek versenyelőnybe a kisebb cégekhez képest. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy igazságtalanul növeli a vagyoni egyenlőtlenségeket is.
Ennek ellenére az adóelkerülés nem csak a fejlődő országokban, hanem a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetéhez (OECD) tartozó fejlett világban is jelentős: átlagosan a GDP 0,5-7 százalékát teszi ki a költségvetésbe be nem fizetett pénz aránya a leggazdagabb országokat tömörítő szervezetben tagállamaiban.
A közgazdászok sokáig leginkább úgy modellezték le az adócsalást, hogy amikor valaki fontolgatja, hogy csaljon-e, akkor nagyjából kiszámolja, hogy mekkora előnye származik a csalásból, belövi, hogy mekkora a kockázata annak, hogy lebukik, és hogy ebben az esetben mekkora büntetést kell fizetnie. Ha az így megszerezhető pénz meghaladja a potenciális büntetést, akkor megéri csalni.
Azóta persze sok kutatás mutatta meg azt is, hogy nem ennyire egyszerű a helyzet, és pénzügyi tényezők mellett egy csomó olyan dolog is hatással van az adómorálra, mint például hogy mekkora nyilvánosságot kap, ha valaki lebukik, vagy hogy az adott országban mennyien csalnak.
Antropológusok és szociológusok kutatásai alapján azt is sejteni lehetett, hogy a könyvelőknek is lehet hatása az adómorálra, akár pozitív irányban, akár úgy, hogy segítenek a csalásban, vagy a kiskapuk megtalálásában. Módszeres statisztikai vizsgálatnak azonban még senki nem vetette alá ezt a jelenséget eddig.
Marco Battaglini és szerzőtársainak Voxeu.org-on bemutatott kutatása ezért is érdekes: a közgazdászok 2,5 millió olasz egyéni vállalkozó adóbevallását vetették össze a bevallásokhoz tartozó adóhatósági dokumentumokkal, ami alapján azt is meg tudták nézni, hogy kik voltak az egyéni vállalkozók könyvelői. Az adóbevallások alapján hét különböző régiót tudtak megvizsgálni, és hét évre vonatkozóan álltak rendelkezésükre adatok.
Az adatokat megvizsgálva egyértelművé vált, hogy az adócsalóknak nagyobb eséllyel voltak ugyanazok a könyvelőik.
Ez az összefüggés gazdasági szektortól és földrajzi helytől függetlenül is fennállt. Nem volt viszont jellemző, hogy ha egy adott városban valaki adót csalt, akkor más könyvelőkhöz tartozó vállalkozók is adót csaltak volna ugyanott. Még akkor sem, ha a cégük ugyanabban az iparágban működött és hasonló méretű volt. Tehát kifejezetten a könyvelő személye volt az, ami leginkább meghatározta, hogy valaki adót csalt-e.
A kutatók szerint az adócsalók nagyobb arányban választanak olyan könyvelőket, akikről lehet tudni, hogy lazábban értelmezik a szabályokat. De nem csak ez számít a választásnál, ugyanis a kutatók azt is igyekeztek megmagyarázni, hogy mi teszi lehetővé még, hogy a könyvelők segítsenek adót csalni. A vállalkozók legfeljebb a saját ellenőrzéseik során találkoznak az adóhatósággal, viszont a könyvelők sok ellenőrzést látnak, így egy idő után arra tippet is tudnak adni, hogy kiket és milyen esetben szokott ellenőrizni az adóhatóság, ezzel pedig segíteni tudnak a csalóknak, hogy elkerüljék a lebukást.
Ezt a jelenséget a számok is alátámasztották. Akiket ellenőrzött az adóhatóság, a következő évben átlagosan 16 százalékkal magasabb jövedelmet vallottak be. Még ennél érdekesebb volt, hogy a vállalkozók akkor is többet adóztak a következő években (az első évben 2, a másodikban 9 százalékkal), ha a könyvelőjük egy másik ügyfelénél volt ellenőrzés az adott évben.
A kutatóknak ez alapján az a tanácsa az adóhatóságoknak, hogy néha érdemes a könyvelők körmére is kicsit jobban ránézni. | 2,5 millió olasz adóbevallásból látszik, hogyan segítenek csalni a korrupt könyvelők | Az adócsalás nagyon káros dolog. Nem csak a költségvetési bevételek kiesése miatt problémás, hanem a gazdasági hatékonyságot is csökkenti, ha például rosszul menedzselt cégek csak emiatt élnek túl, vagy ha az offshore-ozó multik ezáltal kerülnek versenyelőnybe a kisebb cégekhez képest. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy igazságtalanul növeli a vagyoni egyenlőtlenségeket is. | null | 1 | https://g7.hu/vilag/20190818/25-millio-olasz-adobevallasbol-latszik-hogyan-segitenek-csalni-a-korrupt-konyvelok/ | 2019-08-18 12:29:00 | true | null | null | G7 |
Várhatóan 2020-ban fog elkezdődni az a világgazdaság szempontjából is számottevő afrikai útépítés, amelyben a Duna Aszfalt is részt vesz. A korábban közel 473 millió dollárosra (138 milliárd forintosra) becsült beruházás két héttel lerövidítené a kongói ásványkincsek szállítását a tanzániai kikötőkbe.
Tavaly májusban részletesen írtunk a beruházásról, amely az apja révén ghánai származású magyar üzletemberhez, René Hutton-Millshez köthető. Az ismerősei által Renéként emlegetett férfi a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségizett 1985-ben, majd könyvvizsgálóként és tanácsadóként dolgozott. René több vállalkozással is próbálkozott, bár ezek jellemzően megszűntek vagy otthagyta őket. Két éve el is tiltották a cégvezetéstől öt évre, mivel egymillió forintos tartozást halmozott fel az egyik érdekeltsége.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz Orbán-kormány aszfaltozója Afrika szívében vesz részt egy 125 milliárd forintos útépítésenA Duna Aszfalt a világkereskedelem szempontjából is jelentős útépítésen vesz részt, amely a Kongói DK-t és Zambiát köti össze.
Később ingatlanokkal kezdett foglalkozni, így ismerkedett meg Serfőző Péterrel, aki Giró-Szász András korábbi kormányszóvivő volt sógoraként többször szerepelt a sajtóban (legutóbb pedig egy hamarosan induló elektromos rolleres cégnél bukkant fel). René 2010 környékén megkereste Serfőzőt, hogy építsenek utakat a világ egyik legszegényebb és legkorruptabb országában, a Kongói DK-ban. A Magyarországnál 25-ször nagyobb országban kevesebb az aszfaltozott út, mint az apró Luxemburgban.
A célország kiválasztásának hátterében egy szerencsés rokoni kapcsolat állt. Az ásványkincsekben hihetetlenül gazdag Katanga tartomány (innen származik a gyémánt világtermelésének a harmada, vagy a mobiltelefonok és elektromos autók akkumulátoraihoz nélkülözhetetlen kobalt-kitermelés hatvan százaléka) kormányzója Moise Katumbi volt, Kongó egyik legbefolyásosabb és legvagyonosabb embere, akivel sógori viszonyban állt René.
A magyar üzletember ennek köszönhetően került képbe egy három kilométeres városi út megépítésénél, ami lényegében előfeltétele volt annak, hogy elnyerhessék a kongói bányavidéket egy zambiai várossal összekötő óriásberuházást. Ez egy kifejezetten fontos út lesz, mivel a Renéék szerint a jelenlegi 28 napról 11 napra lerövidítené az ásványkincsek útját a tanzániai főváros, Dar es-Salaam kikötőjébe (itt megy át a kongói export fele).
A 182 kilométer hosszú út a korábbi tervek szerint PPP-konstrukcióban valósulna meg a zambiai és a kongói kormánnyal, és az állami tulajdonban lévő Dél-Afrikai Fejlesztési Bank finanszírozza. A tervezett beruházás összköltsége 473 millió dollár volt (138 milliárd forint). A megépítéséről szóló szerződést 2016-ban írták alá Zambia fővárosában, Lusakában.
Az aláírásról a magyar kormány honlapján a Külgazdasági és Külügyminisztérium is beszámolt. A KKM korábban azt közölte, hogy Renével hosszú ideje közösen dolgoztak az útépítés megvalósulásáért. A KKM erősítette meg tavaly, hogy a Szíjj László tulajdonába tartozó Duna Aszfalt konzorciumi tagként részt vesz a projekt megvalósításában. A Duna Aszfalt az egyik legjelentősebb építőipari céggé vált Magyarországon, mióta a Fidesz van hatalmon. Tarol a közbeszerzéseken, és hét év alatt 19 milliárd forintról 130 milliárdra nőtt a bevétele. Szíjj több szálon is üzletelt közösen Mészáros Lőrinccel.
René tavaly májusi találkozásunkon azt mondta nekem, hogy csak akkor mondana részleteket a projektről, ha elkezdődik. Akkor azt mondta, pár hónap múlva indulhat az építkezés, de ez továbbra is késik, amit már a zambiai elnök is szóvá tett egy hónapja, és sürgette a projekt elkezdését.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA teljes magyar építőipar nyolcadából már a NER húzza a hasznotTavaly a 6000 milliárd forintos magyar építőipar nyolcadát már fideszközeli vállalkozók ellenőrizték, fele részben Mészáros Lőrinc és Szíjj László kettőse.
René azóta sem árult el nekem részleteket, de pár hete küldött egy reklámvideót, amely a projektet mutatja be. A videó végén a Duna Aszalt logója is feltűnik azon intézmények között, akik a videó szerint „közösen építik a kongói-zambiai jövőt”.
Arra nem válaszolt René, hogy a reklámot pontosan mire fogják használni, és erre a Duna Aszfalt sem tért ki, amikor megkerestem őket. A magyar cégcsoport azonban több részletet is elárult amellett, hogy a kivitelezés várhatóan 2020-ban fog elkezdődni. Levelükből kiderül, hogy a projekt jelenleg a kivitelezés előkészítéséhez szükséges műszaki felmérések, tervezések és tanulmányok elkészítésének fázisában van. Ezek azonban időigényesek a fejletlen afrikai infrastruktúra miatt és „a kollégák, elsősorban a helyi alvállalkozók nagy nehézségekkel küzdenek”.
Azt is elárulták, hogy a beruházásban a Duna Aszfalt a projektfejlesztés szakmai és pénzügyi támogatójaként vesz részt, bár a konkrét összeget nem árulták el. A projektet elsődlegesen banki hitelből fedezik, de szerepet vállal a finanszírozásban “magánbefektetés és afrikai projektek finanszírozására létrejött pénzügyi szervezetek és alapok”. A Duna Aszfalt szerint magyar szakemberek a projekt minden elemében részt fognak venni, tehát a tervezésben, a kivitelezésben, a pénzügyi források felkutatásában és a projektmenedzsmentben is. | 138 milliárd forintos afrikai útépítés reklámfilmjében tűnik fel a Duna Aszfalt | A világ egyik legkorruptabb országában vesznek részt egy világkereskedelmi szempontból számottevő útépítésen. A kollégáik nagy nehézségekkel küzdenek. | null | 1 | https://g7.hu/vilag/20190821/138-milliard-forintos-afrikai-utepites-reklamfilmjeben-tunik-fel-a-duna-aszfalt/ | 2019-08-21 12:38:57 | true | null | null | G7 |
Már két éve fürdőző gyerekektől kellene hangosnak lennie a sásdi, az enyingi és a balassagyarmati tanuszodának. Ehelyett kettőben csak a gaz nő szép csendben, a harmadik pedig hónapok óta átadásra vár. Pedig már a sásdi tanuszoda energetikai korszerűsítésére is nyert százmillió forint uniós pénzt valaki, amire nagy szükség is lesz, mert ha egyszer mégis megépül, a hátrányos helyzetű térségben működő önkormányzat biztos nem tudja majd finanszírozni az üzemeltetést.
A kormány 2014-ben döntött a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program elindításáról. Az volt a cél, hogy "olyan európai színvonalú tornatermek, tantermek és tanuszodák épüljenek, amelyek hosszú távon szolgálják a fiatalok fejlődését, elősegítve így az adott település köznevelési feladatainak ellátását". A központi költségvetésből megvalósuló program levezénylőjének a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot jelölték ki, míg a tervezésért és a kivitelezésért a Nemzeti Sportközpontok (NSK) felel.
Első körben, 2015-től országszerte öt iskola, valamint számos tanterem, tornaterem és tanuszoda épült volna – a tervezett létesítményekből azonban csak néhány készült el határidőre. A legkevésbé sikerült projektnek az uszodák építése bizonyult: a 444 2017. szeptemberében írta meg, hogy a 25 tanuszodából mindössze kettőt építettek fel.
Azóta eltelt két év, és bár mára már 17 tanuszodát adtak át, vannak települések, ahol félbemaradt az építkezés, és jó ideje egy kapavágás sem történt.
A tanuszodák egy kaptafára készülnek: minden létesítménybe egy tízszer hatméteres, 32 fokos hőmérsékletű tanmedencét, valamint egy 25-ször 15 méteres sportmedencét terveztek. Az uszodák elsősorban az óvodás és iskolás gyermekek úszásoktatását szolgálják, de tanórákon kívül és oktatási szünetekben a lakosság is igénybe veheti őket. Sőt: elhúzható oldalfaluknak köszönhetően nyáron strandként is funkcionálhatnak.
Az egyenuszodák építésének egyik nagy nyertese egy egyszemélyes cég, a Hanley Service Kft. lett. A korábban offshore hátterű vállalkozás kizárólagos tulajdonosa és ügyvezetője azóta is a budapesti Lacza Zsolt. A korábban ismeretlen cég mindössze 18 nap leforgása alatt 1,7 milliárd forint értékű tanuszoda, illetve tornaterem építésére vonatkozó közbeszerzést nyert el 2016 tavaszán.
A társaság azonban nem csak uszoda-tendereket nyert: megkapták a vizes vb egyik helyszínére, a Balatonfüredre tervezett létesítmények tervezésének és kivitelezésének jogát is, 269,9 millió forintos költséggel. Az Átlátszó akkor megírta, hogy ez az eljárás is – hasonlóan a többihez – hirdetmény nélküli közbeszerzés volt, melyet minden esetben “előre nem látható rendkívüli sürgősséggel" indokolt az ajánlatkérő.
A Hanley Service a 22 új tanuszoda építéséből hatot nyert el: a fehérgyarmati, a kemecsei, a törökszentmiklósi, a balassagyarmati, a sásdi, és az enyingi beruházást. Az előbbi három már elkészült, az utóbbi három azonban valahol elakadt.
Fél éve tesztelik, hogy működőképes-e
A balassagyarmati uszodát 2017-ben kellett volna befejezni, erre azonban nem került sor. A létesítményt ugyan felépítették, ám az átadás valamiért hónapok óta húzódik.
A helyi média tavaly ősszel írt utoljára a beruházásról. A NOOL.hu értesülései szerint a 2018 tavasza óta lelassult, majd elakadt kivitelezési munkák oka a kivitelező pénztelensége volt, amit három ok idézhetett elő: "egyrészt a vállalkozó túlvállalta magát, hiszen tucatnyi létesítményt (tanuszodát, tornatermet és tantermet) nyert el közbeszerzéseken, másrészt az elmúlt években megindult építkezések miatt radikálisan megemelkedtek az alvállalkozói árak" – írták.
De a legfőbb ok a portál szerint az volt, hogy a kivitelezői szerződéseket módosítani kellett az építkezés során fellépett pótmunkafeladatok finanszírozása és az ezekhez köthető határidők módosítása ügyében.
Ebben történt előrelépés tavaly októberben: a nemzeti Sportközpontok jóváhagyta a mintegy 104 millió forintos pótmunkaigényt, amit "az alapozási munkák talajvíz miatti megerősítésére, a tetőszerkezet tervektől eltérő gyártó által előírt rétegrendjének módosítására, és a szennyvízrendszer kiegészítő puffer-tartályainak üzemeltető által előírt beépítésére" fordíthatott a Hanley Service.
Akkor még az volt a terv, hogy – a sikeres terheléses próbaüzem után – várhatóan 2019 elején nyitja meg kapuit a tanuszoda. És bár az önkormányzat a Facebook oldalán márciusban azzal büszkélkedett, hogy a "fűtés és a vízgépészet állja a próbát", az átadás a mai napig sem történt meg. Megkerestük ezért a Nemzeti Sportközpontokat, ahol kérdésünkre elmondták: a balassagyarmati Révész László Tanuszodában jelenleg a használatbavételi eljárás előkészítési folyamata zajlik.
Az újabb csúszás okairól viszont az NSK nem adott tájékoztatást, ahogy a költségek emelkedéséről sem. Az eredeti szerződés és a NOOL.hu említett cikke alapján azonban a beruházás legalább 414 millió forintba került eddig.
Enyingen és Sásdon azonban idáig sem sikerült eljutni.
Az enyingi tanuszoda júliusban így nézett ki:
A sásdi tanuszoda pedig így:
Természetesen erre a két uszodára is rákérdeztünk az NSK-nál, amely a következő szűkszavú választ adta: "valóban van csúszás, de meglesznek a tanuszodák, amelyek mind hiánypótlók, hiszen korábban nem voltak a közelben". A sásdi és az enyingi uszoda "a kivitelező felügyelete alatt, kivitelezési szakaszban állnak".
Hogy mégis miért álltak le a munkálatok hónapokkal ezelőtt, és miért nincs semmilyen mozgás a területeken, arra az NSK nem reagált.
Megpróbáltunk ezért utánajárni.
Írtunk a kivitelező Hanley Service-nek is, amelynek ügyvezető-tulajdonosa, Lacza Zsolt azonban visszairányított minket a Nemzeti Sportközpontokhoz. Az önkormányzatok szintén tanácstalanok, hiszen nem ők a beruházók, sokszor őket sem tájékoztatják a fejleményekről, sőt, akad, ahol az építési területre sem mehetnek be.
Az alvállalkozók közül egyedül a BS-Technik Kft.-t sikerült utolérnünk – a cég a medencék technológiai gépészeti szerelési munkáit végezte. Elmondásuk alapján ők a rájuk bízott feladatokat befejezték, ki is lettek fizetve, így a beruházás további részleteiről már nem értesülnek.
Végül sikerült olyan munkásokkal felvennünk a kapcsolatot, akik annak idején dolgoztak valamelyik építkezésen. Pontos vagy hivatalos információt ők sem tudtak adni, csak annyit mondtak, hogy nekik pénzhiányra hivatkoztak, amikor leállították a munkálatokat.
"Kellett a pénz máshova" – fogalmazott egyikük.
Ránéztünk ezért a Hanley Service Kft. anyagi helyzetére a cégnyilvántartásban. Az Opten adatai szerint a cégnek egyáltalán nincsenek pénzügyi gondjai: 2016-ban 561 millió forintos árbevétele volt, ez 2017-re 2,1 milliárdra nőtt, 2018-ban pedig közel 1,1 milliárd forint volt, miközben több tízmilliós adózott eredménnyel zárta az üzleti éveket.
Vagyis a cég nem ment csődbe, végrehajtás sincs folyamatban ellene, csak a bejelentett alkalmazottak létszáma csökkent ötről egy főre 2017 tavasza és 2018 nyara között.
Újra írtunk tehát a Nemzeti Sportközpontoknak, hogy cáfolják vagy erősítsék meg az információt, miszerint pénzügyi okai vannak az építkezések félbehagyásának. Erre viszont az NSK cikkünk megjelenéséig már nem reagált.
Tízmilliók pluszmunkákra
A közbeszerzési értesítőből azért annyi kiderült, hogy bár az enyingi uszoda eredetileg 326 millió forintba került volna, a sásdi pedig 329 millióba, a Hanley előbbihez további 29,8 millió, míg utóbbihoz további 55,3 millió forintot kért pluszmunkákra hivatkozva.
Mindkét esetben olyan munkákat jelöltek meg szükségesként, amelyekről úgy tudták, hogy azokat az önkormányzatoknak kell elvégezniük. Mivel azonban ezek a beruházások elvileg 100%-ban állami finanszírozásúak, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – fedezet biztosítása mellett – a kivitelezőre hárította a feladatokat.
A Hanley Enying esetében "külső közművekkel kapcsolatos" munkákra hivatkozva, Sásdon pedig "önkormányzati munkarészek átvállalása, pótmunka", illetve "építési beruházási pótmunkák" címen hívta le a fent említett plusz összegeket.
A két uszodára költött összeg így eddig 355,9, valamint 384,6 millió forintra rúg, miközben a beruházás mindkét helyszínen nagyjából 75%-os készültségű, és a meghosszabbított határidők is lejártak már 2018-ban.
A Hanley Service kivitelezésében el nem készült három uszodára tehát összesen több mint egymilliárd forint közpénzt költöttek el eddig, és még egyik sem használható.
Még el sem készült, de már korszerűsítik
A sásdi uszoda nem csak azért érdekes eset, mert a legkevésbé elkészült állapotban van az első körös uszodák közül, hanem mert már akkor pályázatot nyertek a korszerűsítésére, amikor még csak egy gödör volt kész belőle.
Ahogyan arról a Magyar Narancs 2017-ben beszámolt, a Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Kft. (NFSI) Sásd városában a "Dél-dunántúli tanuszodák épületenergetikai fejlesztése megújuló energiaforrás hasznosításának lehetőségével" elnevezésű projektre százmillió forintot nyert 2017. január 19-én. Azaz akkor, amikor a valós munkálatok még csak az alapozásnál jártak.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerint azonban mindez teljesen rendben van. A Narancsnak akkor azzal magyarázták a jelenséget, hogy amikor kiírták az uszodaépítési pályázatot, nem kérték a kivitelezőtől, hogy megújuló energiával működtesse az épületet, csak azt, hogy a későbbiekben alkalmas legyen rá. Mivel azonban szeretnék, ha a fenntartás költséghatékony lenne, tovább fejlesztik – ennek lehet része a százmilliós projekt is.
Az érvelés nem mindenkit győzött meg, így Berkecz Balázst, (az akkor még működő) Együtt alelnökét sem, aki feljelentést tett ismeretlen tettes ellen közokirat hamisítás, hamis magánokirat felhasználása, költségvetési csalás, hűtlen kezelés, valamint hanyag kezelés gyanúja miatt. Berkecz többek között arra is kíváncsi lett volna, ki "birtokolja" a még nem is létező intézményt, mi köze az NFSI-nek az uszodához, és hogyan nyerhetett egy olyan pályázat, amelyben új építésű létesítményről van szó, amit a kiírás eleve kizár.
A nyomozás 2017 szeptemberéig tartott, amikor is a NAV Közép-Magyarországi Bűnügyi Igazgatósága bűncselekmény hiányában megszüntette azt.
A politikusnak küldött indoklás szerint a döntés idején még nem kell minden olyan feltételnek fennállnia, amelyeknek a támogatás nyújtása idején fenn kell állniuk. Vagyis a támogatás nyújtásáról szóló döntés korábban is meghozható, hiszen annak nem feltétele a meglévő építmény, csupán a kivitelezésnél lesz az. A tanuszoda felépítése, illetve energetikai korszerűsítése ráadásul két teljesen különálló projekt: utóbbira csak azután kerül sor, ha előbbi megtörtént.
A hatóságok úgy vélték, mindezek figyelembevételével az épülő sásdi uszodára beadott pályázat anyaga a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelt, és a pályázó nem tévesztette meg az elbírálásra jogosult hatóságot.
Eddig több mint egymilliárd forintba került három tanuszoda, és egyikben sem lehet fürdeni from atlatszo.hu on Vimeo.
Nehéz fenntartani a tanuszodákat
A sásdi uszodát tehát – ha egyszer elkészül – azonnal korszerűsíthetik is. Ami nyilván sokat nyom a latban fenntarthatóság szempontjából.
Mert bár az ígéretek szerint a tanuszodák működtetését és karbantartás költségeit a Nemzeti Sportközpontok biztosítja, ha egyszer az állam úgy dönt, mégsem kívánja tovább fenntartani a létesítményeket és átadja azokat az önkormányzatoknak, nagy szükség lesz az energiahatékony megoldásokra.
Az országban ugyanis több példa akadt arra, hogy hónapokra felfüggesztették egyes uszodák működését, miután az önkormányzatok egyszerűen nem tudták kigazdálkodni a szükséges összegeket. Így jártak el például a Baranya megyei Komlón és Pécsváradon is, ahol még 2009-ben döntöttek először arról, hogy a 2004-ben, illetve 2006-ban elkészült létesítményeket hónapokra bezárják, milliókat takarítva meg ezzel a helyi költségvetésnek.
Akkor a pécsváradi létesítmény fenntartása éves szinten 40 millió forintba került, miközben a bevétele csak 4 millió forint volt. A két hónapos szünettel tíz éve 8 millió forintot spórolt a város. A korlátozás néhány fajtája ma is érvényben van: az uszoda nyáron nincs nyitva, ahogy tanév közben hétvégénként sem. Hasonló a helyzet Baranya második legnagyobb városában, Komlón is, ahol csak január elejétől június végéig, illetve szeptember elejétől december közepéig látogatható a létesítmény.
Kalkulációink szerint egy ilyen uszoda fenntartása manapság akár 60-80 millió forint is lehet évente, amit bizonyos önkormányzatok saját forrásból bajosan tudnának fedezni. Főleg, ha olyan kicsi, hátrányos helyzetű térségben lévő településről van szó, mint például Sásd.
Videó: Bodoky Bence. A cégadatokat az Opten szolgáltatta.
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | Eddig több mint egymilliárd forintba került három tanuszoda, de egyikben sem lehet fürdeni | Már két éve fürdőző gyerekektől kellene hangosnak lennie a sásdi, az enyingi és a balassagyarmati tanuszodának. Ehelyett kettőben csak a gaz nő szép csendben, a harmadik pedig hónapok óta átadásra vár. Pedig már a sásdi tanuszoda energetikai korszerűsítésére is nyert százmillió forint uniós pénzt valaki, amire nagy szükség is lesz, mert ha egyszer mégis megépül, a hátrányos helyzetű térségben működő önkormányzat biztos nem tudja majd finanszírozni az üzemeltetést. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/08/21/eddig-tobb-mint-egymilliard-forintba-kerult-harom-tanuszoda-de-egyikben-sem-lehet-furdeni/ | 2019-08-21 14:41:13 | true | null | null | atlatszo.hu |
Legalább 23 milliárd forint közpénzből akar megvalósítani a kormány egy hatalmas turisztikai beruházást Fertőrákoson, ahol a tervek szerint szálloda, sportközpont, ökocentrum, új strand és kikötő is épül majd a tóparton. A strandot már lezárták, a büféseket elzavarták, a kirándulókat biztonsági őrök engedik be-ki, a hajósok csak nyár végéig maradhatnak, és a cölöpház-tulajdonosok attól tartanak, hogy előbb-utóbb nekik is menniük kell. A helyiek szerint fejlesztésre valóban szükség van, de nem ekkora és tájidegen projektre; továbbá amiatt is fel vannak háborodva, hogy a beruházásért felelős állami cég nem válaszol a megkereséseikre. A magyar kormány Ausztriát sem tájékoztatta a közös tavat érintő fejlesztésről, és az UNESCO-val sem egyeztetett a világörökségi területen tervezett beruházásról. Az állami cég az Átlátszó kérdéseire sem reagált, de a helyiek beszédesek voltak.
2016-ban a kormány 7,9 milliárd forintot irányzott elő a Fertő-tó turisztikai fejlesztésére, majd 2019 tavaszán ezt az összeget 23,2 milliárd forintra emelték. Mivel a Fertő-tó egyetlen stranddal és víziteleppel rendelkező magyarországi partszakasza Fertőrákoson van, a pénzből itt akarnak megvalósítani egy óriási állami beruházást. A part jogilag a 10 kilométerre fekvő Sopronhoz tartozik, Natura 2000 besorolású természetvédelmi terület, és a tóval együtt a Fertő-Hanság Nemzeti Park része.
A tervek szerint épül majd egy ökocentrum, sportközpont, kikötő, 100 ágyas szálloda, vendégházak, kemping, étterem, új strand és kikötő, hogy minél több turistát csábítsanak ide, és készül egy 880 férőhelyes parkoló is. Elvileg két ütemben fog megvalósulni a projekt, az első az eddigi strand területén és mellette, a második pedig a part másik oldalán, ahol a híres cölöpházak is találhatók. Arról egyelőre nincs szó, hogy az állami forrásból felépülő új létesítményeket ki fogja üzemeltetni, vagyis kinek termel majd hasznot – vagy veszteséget – a közpénzből megvalósuló idegenforgalmi fejlesztés.
Nádas helyett térkő
A helyiek gyanúja szerint Mészáros Lőrinc valamelyik cége lesz a kivitelező, aztán ő és Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István fog hasznot húzni a szálloda és a kikötő üzemeltetéséből. Feltevéseiket arra alapozzák, hogy a fejlesztés bejelentése óta többször látták a parton Tiborcz feleségét, a miniszterelnök lányát, aki az állami turizmusban mozgolódik. A helyiek úgy tudják, hogy eleve azért indult a beruházás, mert Orbán Ráhel pár éve Fertőrákoson volt vitorlázni, és megtetszett neki a hely. Azt is beszélik, hogy Ráhel egy-egy vitorlás és vendéglátós barátja is komoly szerepet kapott a projektben, ami a helyiek szerint csak a kormány köreinek gazdagításáról szól.
“Eddig itt olyan béke volt, de most elfoglalják a Fertő-tavat is." – mondja egyik helyi forrásunk szomorúan.
A beruházást a 2017-ben létrehozott, állami tulajdonú Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (SFTFN) irányítja. A cég ügyvezetője Kárpáti Béla, aki egyben a soproni KDNP alelnöke is. A Magyar Turisztikai Ügynökség honlapja szerint a cég alá tartozik a Sopron-Fertő kiemelt turisztikai térség 2020-ig tervezett fejlesztése, amire 60,5 milliárd forint fordítható.
“Olyan színvonalú lesz a Fertő-part, ami teljesen átpozicionálja a térség turisztikai térképét. Többet fog tudni a tó magyar oldala, mint az osztrák" – mondta tavaly egy sajtótájékoztatón dr. Gajda Tibor, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató helyettese.
A fertőrákosi partra valóban ráférne a fejlesztés, mert olyan, mintha az 1980-as években megállt volna az idő. Ezzel egyetértenek a helyiek is, akik eleinte örültek is a modernizációnak, de a tervek nyilvánosságra kerülése óta már nem, mert a kormányzati elképzeléseket túlméretezettnek és tájidegennek érzik.
Az eddigi természetközeli, főként fából és nádból készült, kisméretű házak és mólók helyett a látványterveken rengeteg beton, térkő és errefelé szokatlan stílusú, hatalmas épület szerepel, továbbá a kormányzati elképzelések szerint a jelenleginél jóval nagyobb részt építenek be a parton.
A kétezer fős Fertőrákos, és a tőle mindössze 10 kilométerre található Sopron lakosai egyaránt magukénak érzik a helyet, amely eddig meg tudta őrizni természetes jellegét, de most attól tartanak, hogy ennek hamarosan vége, és egy gigantikus turistacentrum lesz a fák és a nádas helyén.
Egyelőre tetszhalott állapotban a fertőrákosi part
Az illetékesek a fejlesztésre hivatkozva idén már lezárták a strandot, az ott működő büféket becsukatták, az üzemeltetőkkel szerződést bontottak, és megszüntették a partig közlekedő helyi buszjáratot.
A parkoló bejáratához sorompó és őrbódé került, az ott dolgozó biztonsági őrök pedig szigorúan megkérdezik az érkezőktől, hogy milyen céllal jöttek, mit szeretnének. Vagyis egyáltalán nem vendégbarát fogadtatásban részesülnek a látogatók, akik vagy nem hallottak még a partszakasz megváltozott állapotáról, vagy a nehézségek ellenére is meg akarják nézni a tavat. A barátságtalan fogadtatás után rögtön figyelmeztetést is kapnak a turisták a biztonságiaktól: a kerítésen túl ne menjenek, és fürödni tilos.
“Bezárták a strandot, kihúzták a drótot, kivágták a fákat, aztán itthagytak mindent." – mondja csalódottan legyintve egyik helyi kalauzunk.
A parton egyedül a sétahajós cégek – egy magyar és egy osztrák – működnek még, de elmondásuk szerint a forgalmuk negyedére esett vissza az idei szezonban a busz megszüntetése és a strand lezárása miatt. Ahogy arról már a HVG is beszámolt, a fejlesztésre hivatkozva velük is szerződést bontott az SFTFN, ami veszélyezteti a megélhetésüket. Jelen állás szerint már csak augusztus 31-ig dolgozhatnak itt, és nem tudják, mi lesz azután, mert senki nem mond nekik semmit. Anyagi káruk már most is jelentős a megcsappant szezon miatt, és folyamatosan növekszik, a bizonytalanság miatt ugyanis nem tudják felvenni az őszre érkező csoportos foglalásokat. Arról egyelőre nem tudnak, hogy kapnak-e kártérítést a váratlan szerződésbontás miatt, de az állami cég eddigi viselkedése alapján nem bíznak ebben.
Abban pedig végképp nem, hogy a fejlesztés után folytathatják itt a tevékenységüket, akkor ugyanis a sétahajózásra új pályázat lesz kiírva, és attól tartanak, hogy azt már előre megnyerte valaki.
Ahogy több más helyi forrásunk, a hajós vállalkozók is azt sérelmezik, hogy a fejük fölött döntenek a sorsukról, és közben nem kapnak megfelelő tájékoztatást. A hajósok elmondása szerint az állami cég csak kész tényeket közöl velük, de indoklást nem fűz hozzájuk, és a kérdéseikre nem válaszol “Kárpáti úr", vagyis Kárpáti Béla, az SFTFN ügyvezető igazgatója.
“A Jóistenhez előbb be lehet jutni, mint a Kárpáti úrhoz, mert soha nem ér rá. De arra bezzeg van ideje, hogy felhívjon, ha olyat teszek ki a Facebookra, ami nem tetszik neki." – mondja az egyik vállalkozó, majd keserűen hozzáteszi: “Nincs kommunikáció, csak hatalomfitogtatás."
Kárpáti úr nevét sokszor halljuk azon az augusztus eleji napon, amikor körbejárjuk a fertőrákosi tópartot. Más is mondja, hogy a vállalkozóhoz hasonlóan őt is felhívta már az SFTFN ügyvezetője egy Facebook-bejegyzése miatt, de a fejlesztésre vonatkozó kérdéseire neki sem válaszol. A cölöpházak tulajdonosai szintén arra panaszkodnak, hogy hiába keresték többször is Kárpáti urat: a leveleikre nem reagál, a céges telefonján pedig mindig csak a titkárnője elérhető, de időpontot sem kapnak egy megbeszélésre.
“A cölöpházak körül is fogy a levegő"
A Fertő-tó jellegzetes épületei a cölöpökön álló, fából készült nádtetős nyaralók, amelyek 1966 óta vannak a vízen. Eleinte magyar állami vállalatok üdülői voltak, és még mindig köztük van a posta, a vízművek és a rendőrség épülete, de van olyan, ami már magyar vagy osztrák magánszemélyeké, az egyiket pedig egy osztrák cég panzióként üzemelteti.
Az összesen 21 cölöpházból 2017-ben 10 leégett, amikor az egyiket – információink szerint a nemzeti parkét – felújították, és egy szikrától lángra lobbant a nádtető, a szélben pedig villámgyorsan terjedt a tűz. A leégett házak tulajdonosai szerették volna újjépíteni a megsemmisült épületeiket, de a fejlesztésre hivatkozva nem kaptak erre engedélyt – erről az Index júniusban írt részletesen.
Gyuricza Andrea, az egyik magánház lakója a többi nyilatkozónkhoz hasonlóan arra panaszkodik, hogy nem kapnak korrekt tájékoztatást az életüket érintő döntésekről, amelyeket a megkérdezésük nélkül hoztak az illetékesek.
Andreáék más helyiekkel együtt eleinte örültek a beharangozott fejlesztésnek, de a tervezett építményeket ők is túlzónak és tájidegennek tartják, amivel eltűnik majd a Fertő-part eddigi természetközeli és barátságos arca.
A tervek szerint a cölöpházak mögötti területen épül majd a négycsillagos szálloda, az tehát egészen biztos, hogy érinteni fogja őket a beruházás. Azt azonban a háztulajdonosok nem tudják, hogy mennyire, mert eleinte arról volt szó a nyilatkozatokban, hogy a tópart jellegzetességét adó nádtetős nyaralók “megőrzendő értékek", de a tűz után – amiben a cölöpházak fele megsemmisült – már nem feltétlenül gondolják így az illetékesek.
Erre utal az is, hogy a leégett házak tulajdonosai nem kaptak újjáépítési engedélyt, Kárpáti úr pedig nemrégiben azt mondta, hogy “a cölöpházak körül fogy a levegő".
A tulajdonosok speciális helyzetben vannak, mert a tó a magyar állam tulajdona, ezért a mederhasználatért komoly bérleti díjat fizetnek, de a ház a sajátjuk, amibe hatalmas összegeket fektettek az évek során. Andrea és párja is saját kezükkel csinosítgatták, csiszolták, festették a nyaralót, amiből gyönyörű kilátás nyílik a tóra. Mérettől és állapottól függően 40-100 millió forintot ér egy cölöpház, de Andrea azt mondja, ők semmi pénzért nem adnák el, mert nekik érzelmi értéket jelent.
Attól tart azonban, hogy a fejlesztés miatt elzavarják majd őket, és elvesztik a tulajdonukat, amiért a szóbeszéd szerint kártérítést sem fognak kapni, csak le kell majd bontaniuk, ahogy a büféseknek és a hajósoknak a saját épületeiket. Hivatalos tájékoztatást ugyan még nem kaptak a cölöpházasok arról, hogy őket is el akarják zavarni a beruházás miatt, de a nyilatkozatokból erre következtetnek. Aggodalmaikat fokozza, hogy sem a tervező, sem az SFTFN, sem az országgyűlési képviselők nem válaszoltak a kérdéseikre.
“Mi szimpla mezei állampolgárok vagyunk, akik dolgozunk becsülettel, és azt hittem, ilyet nem lehet. Nekem ez egy akkora csalódás, hogy nem állnak szóba velünk. Nem is tudom hová tenni, hogy egy állami cég nem válaszol egy állampolgári megkeresésre, amit tizenvalahány tulajdonos aláírt. Még két mondattal sem tiszteltek meg minket" – mondja felháborodottan Andrea.
A nemrégiben alakult Fertő-tó Barátai egyesületnek az az egyik kifogása a projekt ellen, hogy előzetesen nem kérdezték meg róla a lakosság véleményét, és azóta sem adnak róla részletes tájékoztatást. A szervezet szerint az elkészült tervek alapján a beruházás tájképi és környezetvédelmi szempontból is aggályos.
“Nem értünk egyet azzal, hogy miért zöld területre kell szállodát építeni. Akit érdekel a természet, ki tud jönni Sopronból – akár a kisvonattal is, vagy kocsival – Fertőrákosra, de ne a Fertőt betonozzuk le" – mondta az Átlátszónak Major Gyula, az egyesület szervezője.
Helyi lakosokkal és Ausztriával is konfrontálódik a kormány a Fertő-tavi óriásberuházás miatt from atlatszo.hu on Vimeo.
Az érintettek a kormánysajtóból jutnak információmorzsákhoz, ott ugyanis rendszeresen jelennek meg a projekt előnyeit hangsúlyozó anyagok az illetékesek nyilatkozataival tűzdelve.
Még nem álltak neki építkezni
Az előzetes ígéretek szerint az építkezésnek már 2018-ban el kellett volna kezdődnie, ehhez képest most, 2019 nyarán még szellemfaluhoz hasonló a fertőrákosi part. A munkálatok év elején a strand bezárásával, majd fakivágással és nádvágással indultak, ezt hivatalosan területelőkészítésnek nevezik. Az SFTFN két közbeszerzést írt ki ennek két ütemére, és mindkettőt a kecskeméti TVG-Invest Kft. nyerte.
A közbeszerzési értesítőben megjelent tájékoztatók szerint a cég az első szakaszban nettó 87,6 millió forintért végzi el 145.416 négyzetméter nád aratását és 254 db fa kivágását, valamint a fás terület gyökértelenítését. A második szakaszban pedig nettó 117,4 millió forintért végzi a TVG-Invest 126.563 négyzetméter nád aratását és 6 fa kivágását, valamint összesen 54.780 négyzetméter fás, bokros terület cserjeirtását és gyökértelenítését.
Mindkét tájékoztatóban szerepel, hogy “A terület Natura 2000 védelem alatt áll, így a munkavégzés során figyelemmel kell lenni a környezetvédelmi előírásokra és az illetékes hatóság által kiadott környezetvédelmi engedélyre."; a másodiknál pedig az is olvasható, hogy “2019. április 30. és 2019. szeptember 30. között a kiviteli munkák végzésére nincs lehetőség." – vélhetően a nádban élő és fészkelő madarak védelmében. Az év elején levágott nád pedig már visszanőtt, így ősszel valószínűleg azt is újra el fogják végezni.
Maga a tényleges kivitelezés sem tart sehol: a fejlesztés első ütemére (mederkotrás, kikötő és partfal kialakítása, épületek bontása) kiírt, nettó 3,3 milliárd forint keretösszegű közbeszerzést az SFTFN visszavonta 2019 februárjában, új felhívást pedig még nem tett közzé.
Helyi forrásaink szerint azért fékezték be a projektet, mert nem számítottak ekkora lakossági tiltakozásra, és a felháborodást látva inkább jegelik a beruházást az őszi önkormányzati választásig, nehogy túl sok szavazatot veszítsen miatta a Fidesz.
Komoly környezetvédelmi aggályok
A Fertő-tó (németül Neusiedlersee) területének nagy része Ausztriában található, és teljes egésze a környező tájegységgyel, a tavat övező településekkel együtt 2001 óta a Világörökség része, valamint ramsari terület is (nemzetközi jelentőségű vizes ökoszisztéma) egyúttal. A tó Magyarországon a Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz tartozik, és Natura 2000-es természetvédelmi terület. Átlagos mélysége 1,5 méter, partján szinte mindenhol sűrű nádas áll, és az alján 50-60 cm iszap van.
Ahhoz, hogy a tervekben szereplő hatalmas kikötő és strand működni tudjon, alaposan ki kéne kotorni a medret, és nem csak egyszer. Az uralkodó észak-nyugati szél a vizet mozgatva ugyanis folyamatosan a magyarországi részre sodorja az ausztriai iszapot is, tehát rendszeresen kotrást kéne végezni, hogy a terveknek megfelelően üzemeljen a gigaprojekt.
“Hiába akarják a pesti okosok, ebből soha nem lesz második Balaton." – mondja egy helyi lakos a Fertő-tó adottságaira utalva.
Mivel sem a víz, sem a rajta úszó hajók, sem az iszap, sem az állatok nem állnak meg a térképeken berajzolt, de a tavon fizikai formában nem létező országhatáron, eddig – a józan észnek, valamint a ramsari egyezménynek és a világörökségi címnek megfelelően – a magyar és osztrák hatóságok példás együttműködésben, közösen kezelték a területet, hiszen az egy ökológiai egységet alkot.
A magyar kormány a gigafejlesztés előkészítése során felrúgta ezt a régi hagyományt, és nem egyeztetett Ausztriával a tervezett beruházásról.
A projekt előzetes hatástanulmányában az Ausztriát érintő részt elintézték egyetlen mondattal: “A beruházás kapcsán az országhatáron átnyúló hatások kialakulása nem valószínűsíthető."
Kun Zoltán természetvédelmi szakember, a WCPA európai irányítótestületének tagja szerint azonban ez nem igaz, és más gondok is vannak a projekttel.
“A tervezett beruházással kapcsolatban több probléma is felmerül környezet- és természetvédelmi, valamint jogi szempontból. Mindenekelőtt a beruházás – amit tévesen neveznek rekonstrukciónak, hiszen jelentős új területfoglalással is jár – érint közösségi jelentőségű élőhelyet és védett fajokat. A tervezett területfoglalás és burkolt felületek kialakítása helyett fontosabb lenne élőhely-rekonstrukciót végrehajtani a nemzeti parkon belül. Emellett a turisták számának növekedése újabb kezelési igényeket fog generálni mind a magyar, mind az osztrák oldalon, amelyeknek a forrása nem látható. Végül az engedélyező hatóság tévesen állítja, hogy a beruházásnak sem az építése, sem a működtetése során nem lesz határon átnyúló hatása, hiszen a látogatók, vitorlások, evezős csónakok nyilván nem állnak meg a magyar határnál. Ezért a hatóságoknak az engedélyezés során az Espoo és a Helsinki egyezmények értelmében tájékoztatni kellett volna az osztrák felet, érintetteket is a beruházásról. Ez nem történt meg, tehát az engedély kiadása nem volt jogszerű" – mondta Kun az Átlátszónak.
Július végén az ausztriai Ramsar-bizottság, valamint magyar és osztrák környezetvédők részvételével zajlott egy megbeszélés Mörbischben (Fertőmeggyes), amin áttekintették a projekt részleteit, várható hatásait, és azt, hogy miképpen tudnák megóvni tőle a természeti értékeket.
Ausztriának és az UNESCO-nak sem szólt a kormány
Ausztriának sem tetszik, hogy Magyarország nem vonta be az előkészületekbe. Környezetvédelmi és lokálpatrióta civilek kezdeményezése nyomán egyre nagyobb visszhangot kap a gigafejlesztés a szomszédban, és az osztrák fél hivatalos tájékoztatást kért a magyar kormánytól. Információink szerint szeptember elején lesz majd egy megbeszélés a felek között.
Osztrák lapok közben már arról cikkeznek, hogy a beruházás mögött Orbán Ráhel és férje, Tiborcz István üzleti érdekei állnak, ami tovább rontja a fejlesztés hírét a szomszédban.
Az UNESCO is kérdéseket küldött a magyar kormánynak, az ugyanis nem tájékoztatta a szervezetet a világörökségi területre tervezett beruházásról. Az UNESCO egy harmadik féltől szerzett tudomást a fejlesztésről, ami annak fényében különösen érdekes, hogy július elején Magyarország részvételével zajlott a világörökségi bizottság ülése Bakuban.
Jelenleg tehát úgy áll a helyzet, hogy a magyar kormány minden lehetséges érintettel szembement a Fertő-tavi projekt érdekében. Bár alapvető diplomáciai és hadi tudnivaló, hogy soha nem szabad egyszerre több fronton háborút vívni, mert lehetetlen megnyerni – a történelem során még soha senkinek nem sikerült -, a Fidesz most éppen ezt csinálja a Fertő-tó kapcsán is.
A gigaberuházás miatt egyidejűleg konfrontálódtak:
a helyi lakosokkal, lokálpatriótákkal
a környezetvédőkkel
a területről elzavart büfésekkel és hajósokkal
a cölöpházak tulajdonosaival
Ausztriával
és az UNESCO-val is
Egyelőre nehéz megmondani, hogy mi lesz az ügy vége. A kihátrálás vereséget jelentene a Fidesznek, amihez nincs hozzászokva és nem is szereti. Az eddigi “csakazértis véghezvisszük erőből" módszer viszont nem tűnik lehetségesnek a projekt kapcsán, mert különböző okokból annyi érintettet sért, hogy a tiltakozást már nem lehet egy vállrándítással elintézni.
Cikkünk megjelenése előtt egy héttel kérdéseket küldtünk a projekttel kapcsolatban Kárpáti Bélának, az SFTFN ügyvezetőjének, Palkovits Jánosnak, Fertőrákos polgármesterének, és a magyar Ramsar bizottságnak is, de választ sehonnan sem kaptunk.
Videó: Pápai Gergely – Fotók: Erdélyi Katalin
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | Helyi lakosokkal és Ausztriával is konfrontálódik a kormány a Fertő-tavi óriásberuházás miatt | Legalább 23 milliárd forint közpénzből akar megvalósítani a kormány egy hatalmas turisztikai beruházást Fertőrákoson, ahol a tervek szerint szálloda, sportközpont, ökocentrum, új strand és kikötő is épül majd a tóparton. A strandot már lezárták, a büféseket elzavarták, a kirándulókat biztonsági őrök engedik be-ki, a hajósok csak nyár végéig maradhatnak, és a cölöpház-tulajdonosok attól tartanak, hogy előbb-utóbb nekik is menniük kell. A helyiek szerint fejlesztésre valóban szükség van, de nem ekkora és tájidegen projektre; továbbá amiatt is fel vannak háborodva, hogy a beruházásért felelős állami cég nem válaszol a megkereséseikre. A magyar kormány Ausztriát sem tájékoztatta a közös tavat érintő fejlesztésről, és az UNESCO-val sem egyeztetett a világörökségi területen tervezett beruházásról. Az állami cég az Átlátszó kérdéseire sem reagált, de a helyiek beszédesek voltak. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/08/19/helyi-lakosokkal-es-ausztriaval-is-konfrontalodik-a-kormany-a-ferto-tavi-oriasberuhazas-miatt/ | 2019-08-19 14:57:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Központi Nyomozó Főügyészség bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot Simonka György és 32 társa ellen a Fővárosi Törvényszéken – olvasható az ügyészség szerdai közleményében.
A vádirat lényege szerint a fideszes politikus és társai tevékenysége a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek által igénybe vehető, az Európai Uniótól és a hazai költségvetésből származó támogatások jogellenes megszerzésére irányult.
Szerdán a Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben 33 személy ellen emelt vádat, akik közül csak Simonka György közszereplő. A vádlottak valamennyien szabadlábon védekeznek.
A NAV Központi Hivatal Pénzmosás Elleni Információs Iroda feljelentése alapján indult ügyben az országgyűlési képviselő mentelmi jogát a legfőbb ügyész indítványára az Országgyűlés felfüggesztette, majd az ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki Simonka Györgyöt, aki nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését.
A Simonka-hálózat
A legfőbb ügyészség tavaly októberben kérvényezte a parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Akkor azt írtuk, hogy a nyomozás során arra jutottak, hogy Simonka tevékenysége a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek (a mára felszámolás alatt álló Magyar Termés TÉSZ és a Paprikakert TÉSZ) által igénybe vehető, az Európai Uniótól és a hazai költségvetésből származó támogatások jogellenes megszerzésére irányult.
A „projektet” 2009 végén kezdte és ehhez kulcsfontosságú volt, hogy hogy ezzel párhuzamosan Simonka rokonai, barátai, korábbi üzlettársai egy olyan alapítványokból és cégekből álló hálót is szőttek, amely több milliárd forintos nagyságrendben nyert el brüsszeli forrásokat sokszor messziről bűzlő pályázatokkal. Méghozzá nem az ügyészség által említett zöldség-gyümölcs termelői csoportok kihasználásával, ezért egészen a közelmúltig folytathatta a tevékenységét.
Értesüléseink szerint a maratoni nyomozás során végül üzlettársai vallomásai nyomán jutottak közelebb Simonkához, akik közt olyan is volt, akit előzetes letartóztatásba helyeztek egy időre.
Simonka György meghatározta azt is, hogy az egyes beruházásokat megvalósító cégek képviselői a nekik átutalt, vagyis felülárazott vállalkozói díj mekkora részét – általában 45%-át – szolgáltassák vissza neki készpénzben.
Két Simonka-érdekeltség, a Paprikakert-TÉSZ Kft. és a Magyar Termés TÉSZ Kft. úgy trükközött, hogy az elnyert uniós támogatások felhasználására közbeszerzést írtak ki, amelyet aztán más Simonka-cégek nyerték el.
A Magyar Termés TÉSZ Kft (ennek egy időben Simonka volt a vezetője) 22 millió forintért írt ki közbeszerzést bútorokra. A nyertes a Család Tour Kft volt, amely Simonka családjához köthető.
Egy hasonló receptre kiírt pályázaton szintén bútort vásárolt tizenkét és fél millióért a Család Tourtól a Paprikakert TÉSZ Kft. is, amelyben szintén volt Simonkának érdekeltsége.
A Paprikakert Kft. egy eszközbeszerzésen hetvenmillióért vásárolt eszközöket a Simonkáékhoz köthető Likefest-től uniós pénzből.
Lehet még ott, ahonnan ez jött
Volt azonban olyan ügy, amelyet az akkori ügyészségi közlemény alapján nem vizsgáltak. Egy 2017-es pályázaton vállalták, hogy 250 millió forintért építenek kerékpároscentrumot a néhány száz fős Pusztaottlakán úgy, hogy a megyében nem nagyon vannak bicikliutak. Ahogy írtuk, a TE-kerj Békésben! nevű projekt megvalósítására a Szent György – Jövő Építő és Vidékfejlesztő Közhasznú Egyesület kapott negyedmilliárd forintot, a szervezet elnöke pedig Simonka György azon üzlettársa, aki a hozzá köthető cégek többségében is tulajdonos.
Tavalyi ismereteink szerint az a pályázat sem része az ügyészségi nyomozásnak, amely keretében 600 millió forint brüsszeli pénz érkezik a pusztaottlakai vadaspark „élményközpontúvá” fejlesztésére, illetve az sem, hogy 450 millió forintból fejlesztik a község ipari parkját. Ezen felül az uniós forrásokból ugyanekkora összeg – csaknem félmilliárd forint – jut egy másik iparipark-beruházásra is a közeli Medgyesegyházán, ezt szintén egy Simonka Györgyhöz köthető társaság nyerte el.
Ugyancsak kimaradhatott egy 300 millió forintos pályázat, amelynek célja őshonos állatok bemutatása be a dél-békési térségben, de olyan is volt, hogy a politikus körében lévő társaság, a Likefest Kft. 60 millió forintot nyert 2014-ben arra, hogy medgyesegyházi telephelyén korszerű szerelőcsarnokot építsen fel, ahol gépjárművek, kamionok, mezőgazdasági gépek javítását, karbantartását, felújítását fogja végezni. A csarnokot végül Békéscsabán építették fel, és hamar benőtte a gaz.
Kiemelt kép: MTI/Rosta Tibor | Vádat emeltek Simonka György ellen | A Központi Nyomozó Főügyészség bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot Simonka György és 32 társa ellen a Fővárosi Törvényszéken – olvasható az ügyészség szerdai közleményében. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2019/08/21/simonka-gyorgy-vademeles-koltsegvetesi-csalas/ | 2019-08-21 15:52:00 | true | null | null | 24.hu |
Gerber Tamást idén januárban nevezte ki Handó Tünde a Budapest Környéki Törvényszék élére.
Gerber február végén rendkívüli értekezletet hívott össze, ahol az alá tartozó bírósági vezetőknek kiosztott egy listát 51 bíró nevével és adószámával.
A listán a Magyar Bírói Egyesült (MABIE) nevű, Handó Tündével konfliktusban lévő érdekvédelmi szervezet tagjai szerepeltek.
Egyes beszámolók szerint Gerber azt kérte az értekezlet résztvevőitől, hogy lista alapján beszéljenek a hozzájuk tartozó bírákkal, hogy azok fontolják meg a kilépést a MABIE-ből.
A történtek miatt több érintett is a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult, ahol megállapították, hogy Gerber törvénytelenül listázta a bírákat, és ezért súlyos bírságot szabtak ki.
A NAIH vizsgálati anyagából minden korábbinál élesebben látszik, hogyan próbálnak nyomást gyakorolni az "elhajlónak" gondolt bírákra.
Hárommillió forintos adatvédelmi bírságot szabott ki a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) a Budapest Környéki Törvényszékre, ahol az adatvédelmi szabályokat súlyosan megsértve a törvényszék elnöke, Gerber Tamás előbb listát csináltatott a Magyar Bírói Egyesült (MABIE) nevű bírói érdekvédelmi szervezet tagjairól, majd ezt a listát szét is osztotta az irányítása alá tartozó bírósági vezetőknek.
Először február végén írtunk róla, hogy bírósági körökben milyen súlyos botrányt okozott, amikor a Budapest Környéki Törvényszék egy rendkívüli vezetői értekezletén listát osztottak szét a MABIE tagjairól, és egyes értelmezések szerint megpróbáltak nyomást gyakorolni az érdekvédelmi szervezetben résztvevő bírákra. Az ügy miatt a NAIH is vizsgálatot indított, annak az anyagából pedig minden korábbinál pontosabban kiolvashatóak az ügy részletei.
Február 22-én délelőtt Gerber Tamás, akit nem sokkal korábban nevezett ki Handó Tünde a Budapest Környéki Törvényszék élére, rendkívüli vezetői értekezletet hívott össze az alá tartozó 14 járásbíróság elnök illetve elnökhelyetteseinek, valamint a bírósági kollégiumvezetőknek. A NAIH vizsgálati anyaga szerint az értekezleten Gerber arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy ő az előző nap kilépett a Magyar Bírói Egyesületből, és azt kérte a megjelent vezetőktől, hogy beszéljenek a törvényszék és a járásbíróságok bíráival, hogy azok is fontolják meg a kilépést. Hogy minden vezető tudja, kivel kellene elbeszélgetnie, Gerber kiosztott egy listát a MABIE Pest Megyei Alapszervezetének tagjairól 51 bíró nevével és adószámával.
A NAIH vizsgálat megállapítása szerint ezt a listát Gerber az érintettek tudta és hozzájárulása nélkül készítette, és osztotta szét a bírósági vezetők között, akik így maguk is megtudták, hogy beosztottjaik közül kik tagjai a bírói érdekvédelmi szervezetnek.
Az elmúlt évben egyre inkább kiéleződtek az igazságszolgáltatáson belüli konfliktusok, amiknek egyik oldalán Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal vezetője áll, a másikon leggyakrabban a Handó munkáját törvény szerint ellenőrizni hivatott Országos Bírói Tanács tagjai. (Ezt az ellentétet "A jogállam utolsó védvonalairól szól a bíróságokért folytatott csata" című videónkban mutattuk be részletesen.)
A MABIE, ami egyfajta bírói szakszervezetként működik, sokáig kimaradt a konfliktusból, de aztán kiderül, hogy meghamisíthatták egy szavazás eredményét egy tavaly októberben tartott bíróválasztáson. A dologból nagy botrány lett, a MABIE pedig platformot biztosított a szabálytalanságok miatt tiltakozó bíráknak. Ez a lépés nem volt jó pont Handóék szemében, és egyes értelmezések szerint ezután került célkeresztbe az 1400 bírát tömörítő érdekvédelmi szervezet. Bírósági körökben már év elején arról spekuláltak, hogy Handó köre szívesen meggyengítené a Magyar Bírói Egyesültet, hogy egy másik, az igazságszolgáltatás vezetésével simulékonyabb szervezetet hozzanak a helyébe.
Ezért van kiemelt jelentősége annak, hogy kik a MABIE tagjai, ahogy annak is, ha egy törvényszéki elnök megpróbál nyomást gyakorolni, hogy bírák lépjenek ki az érdekvédelmi szervezetből.
A most három millió forintra bírságolt Budapest Környéki Törvényszéket vezető Gerber Tamás egyébként a 444-nek még februárban azt mondta, hogy szerinte nem sérülhetett a listázással adatvédelmi szabály, mert zártkörű volt az említett értekezlet. A listázást azzal magyarázta, hogy éppen őt kereste meg több hozzá tartozó bíró azzal, hogy más nem is tudják, tagjai-e a bírói érdekvédelmi szervezetnek, és ennek a kérésnek eleget téve gyűjtette ki a neveket. A NAIH vizsgálata során ugyanezt mondta. Gerber februrában azt állította, hogy csak az értekezleten jelen lévők adatait kérte le, a NAIH vizsgálatban viszont ennél jóval szélesebb listázásról írnak.
A NAIH vizsgálata enyhítő körülményként veszi figyelembe, hogy Gerber a 444 februári, a botrányt kirobbantó cikkének megjelenésének napján emailt küldött 17 alá tartozó bírósági vezetőnek, amiben azt írta, hogy
„a február 22-én megtartott rendkívüli vezetői értekezleten átadott, a MABIE tagok névsorát tartalmazó listát kérem, hogy ne hozza nyilvánosságra, azt szíveskedjen megsemmisíteni.”
A NAIH vizsgálatában egyértelműen megállapította,
hogy Gerber jogtalanul kérte le a MABIE tagok listáját, különösen mivel a listán szereplő emberek felettese, és a kigyűjtött adatok kvázi a szakszervezeti tagságra vonatkoznak;
ha Gerber úgy is gondolta, hogy készíthet ilyen listát, a jogszabályok szerint ehhez előbb az érintettek engedélyét kellett volna kérnie, ami nem történt meg;
nem csak a lista elkészítése volt jogellenes, de az is, hogy a törvénytelen listát Gerber a vezetői értekezlet szétosztotta.
A törvényszéki elnök védekezésével kapcsolatban a NAIH vizsgálata a következőket írja:
„[Gerber] ezen adatkezelésnek semmilyen igazolható célját nem jelölte meg. A leválogatás céljaként megjelölt indok, amely szerint egyes vezetők kíváncsiak voltak a maguk tagságának tényére - még ha volt is esetleg ilyen kérés - semmiképpen nem igazolja azt a célt, hogy az értekezleten részt vevő, és egyúttal a listán is szereplő 8 fő adatain felül további 43 személy adatának közlése másokkal miért volt indokolt.”
A NAIH vizsgálata megállapítja, hogy a jogsértés
az adatvédelmi szabályok alapelvi rendelkezéseit érinti;
a személyes adatok különleges kategóriájára vonatkozóan;
közhatalmi szerv által;
szándékosan elkövetve;
utólag nem orvosolható módon.
A vizsgálat eredményét és a bírságot 30 napon belül közigazgatási perben lehet megtámadni a Fővárosi Törvényszéken.
Cikkünk megjelenése előtt megkerestük a Budapest Környéki Törvényszéket, és a következő kérdéseket tettük fel nekik:
Elfogadják-e a NAIH vizsgálatának eredményét, és kifizetik a bírságot, vagy megtámadják a döntést?
Terveznek-e bocsánatot kérni az érintettektől?
Felmerült-e a listát elkészíttető és szétosztó Gerber Tamás törvényszéki elnökben, hogy lemond az elkövetett jogsértések miatt?
Az Országos Bírósági Hivatalnak a következő kérdéseket küldtük:
Vizsgálták-e / vizsgálják-e a februárban történt listázás körülményeit?
Ha volt korábban vizsgálat, akkor annak mi volt az eredménye?
Mi a véleményük a NAIH megállapításairól és a kiszabott bírságról?
Felmerült-e, hogy visszavonják Gerber Tamás vezetői megbízását a történtek miatt?
Amint bármelyik kérdésünkre választ kapunk, azzal frissíteni fogjuk ezt a cikket.
UPDATE 08.22. 12:37
Az OBH válasza:
Az Országos Bírósági Hivatal Elnöke az ügyben - annak megtörténtét követően - haladéktalanul vizsgálatot rendelt el és fegyelmi jogkörével élt.
A Budapest Környéki Törvényszék Elnöke egyébként az ügyben a szükséges és lehetséges intézkedéseket megtette. Az elnök vezetői kinevezése hat évre szól, ennek megszüntetésére ez a kifogásolható, de egyszeri mulasztás nyilvánvalóan nem szolgálhat alapul.
A BKT válasza:
A Budapest Környéki Törvényszék (BKT) 2019 februárjában – az egyesületi tagdíj törvényszék általi levonásának okán a BKT birtokában lévő adatok alapján – kimutatást készített a BKT bíráinak Magyar Bírói Egyesületi (MABIE) tagságáról, amely egy zártkörű vezetői értekezleten tájékoztatás céljából kiosztásra került.
A személyes adatokat tartalmazó kimutatás összeállítása során adatkezelési szabálytalanság történt, amely hiba észlelését követően a Törvényszék elnöke haladéktalanul gondoskodott róla, hogy külön is felhívja az értekezlet résztvevőinek figyelmét arra, hogy az adatok nem hozhatóak nyilvánosságra, valamint intézkedett a dokumentumok megsemmisítéséről, ami meg is történt.
A MABIE érintett tagjait ezen – sajnálatos – incidens következtében semmilyen hátrány nem érte, érdeksérelem nem történt.
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a történtek miatt vizsgálatot rendelt el és fegyelmi jogkörével élt.
A dokumentum kapcsán a fent nevezett szabálytalanságot a NAIH is megállapította, annak okán, hogy az összeállítás nem a GDPR rendelkezései szerint történt. A határozatot a BKT tudomásul vette.
A Törvényszék elnöke a BKT bíráinak, igazságügyi alkalmazottainak és ügyfeleinek érdekeit szem előtt tartva, vezető társainak támogatásával látja el feladatait hat évre szóló kinevezésének ideje alatt. | Személyes adataik kiszivárogtatásával 51 bíróra próbáltak nyomást gyakorolni a Budapest Környéki Törvényszéken | Gerber Tamást idén januárban nevezte ki Handó Tünde a Budapest Környéki Törvényszék élére. Gerber február végén rendkívüli értekezletet hívott össze, ahol az alá tartozó bírósági vezetőknek kiosztott egy listát 51 bíró nevével és adószámával. A listán a Magyar Bírói Egyesült (MABIE) nevű, Handó Tündével konfliktusban lévő érdekvédelmi szervezet tagjai szerepeltek. Egyes beszámolók szerint Gerber azt kérte az értekezlet résztvevőitől, hogy lista alapján beszéljenek a hozzájuk tartozó bírákkal, hogy azok fontolják meg a kilépést a MABIE-ből. | null | 1 | https://444.hu/2019/08/21/szemelyes-adataik-kiszivarogtatasaval-51-birora-probaltak-nyomast-gyakorolni-a-budapest-kornyeki-torvenyszeken | 2019-08-21 02:00:00 | true | null | null | 444 |
A cikk a DemNet támogatásával készült el.
A 2000-es évek első évtizedében Kelet-Közép-Európában nagyon divatossá váltak a köz- és magánszféra közötti beruházási megállapodások. Ezek lényegében olyan fejlesztések, amelyeket tipikusan csak az állam szokott megvalósítani, ám a ppp szerződések lehetőséget adtak arra, hogy ne kelljen ezért azonnal fizetni, hanem csak több évtized alatt részletekben, úgynevezett rendelkezésre állási díj fejében.
A konstrukció legnagyobb előnye az volt, hogy így nem kellett hitelt felvenni, és bújtatottan lehetett az államháztartási hiányt emelni. Az utóbbi időszakban azonban szinte minden országban belátták, hogy ez egy nagyon veszélyes beruházási forma, a rendelkezésre állási díjért cserébe az üzemeltetést is vállaló cégek a legtöbb esetben nagyon drágán dolgoztak, és gyakoriak voltak a korrupciós vádak és sejtések is.
A Fidesz 2010-es hatalomra kerülésekor alapos elszámoltatást ígért ppp-fronton. Ebből azonban gyakorlatilag semmi nem lett, továbbra is alig tudunk valamit ezekről a szerződésekről. Korábbi cikkünkben az M5 és M6 autópályák kapcsán mutattuk be, hogy több ezer milliárd forintos veszteség érhette a magyar államot és az adófizetőket az elhibázott szerződések miatt.
A Fidesz sem volt azonban mindig ilyen elutasító a konstrukcióval: a 2009-es választási programjában még az szerepelt, hogy „szabályozott formában a PPP-konstrukciót is alkalmazhatjuk“. Sok ppp szerződést nem is sikerült felbontani, miközben 2011-ben elment közel félmilliárd forint ügyvédi tanácsadásra.
Az autópályás szerződésekről és kifizetésekről viszonylag sok információt sikerült összegyűjtenünk. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mi történt a többi hasonló szerződéssel. E-mailben megkerestük az érintett minisztériumokat*Emmi, PM, ITM, hogy számoljanak be, milyen ppp-s szerződéseik vannak, melyeket sikerült kiváltani, milyen károkat okoztak ezek, de nem kaptunk választ.
Összegyűjtöttük ezért a nyilvánosan elérhető adatok alapján, hogy mekkora kiadásokat jelentett az elmúlt években az autópályákon kívüli ppp szerződések kiváltása és a rendelkezésre állási díjak fizetése. Az általunk megismert adatok valószínűleg nem teljesek, mindenesetre ezek a legfőbb kiadások:
a Művészetek Palotájának már évi 11,5 milliárd forint a költsége,
a szombathelyi és a tiszalöki börtön 5,3 milliárd forintba kerül.
A központi költségvetésben azonban a felsőoktatási intézmények fejlesztése, különösen a kollégiumok és új épületek építése nem követhető nyomon. Még ma sincs vége ennek a történetnek: a 2019-es költségvetésben az Emmi számára 2 milliárd forintot különítettek el:
„Az előirányzat biztosítja a forrást a felsőoktatási ágazat legelőnytelenebb és a továbbiakban felsőoktatási célokra nem vagy csak részben hasznosított PPP konstrukcióinak kiváltására, amelynek legfontosabb célja a PPP konstrukciókkal kapcsolatos kötelezettségek megszüntetése vagy csökkentése“.
Ez sok intézménynek jelent kiemelt gondot, de azért akadnak jó példák is: ilyen például a Budapesti Corvinus Egyetem új épülete, amely egyben irodaház is.
A kormány kezdeti lendülete mindenesetre alábbhagyott: 2011-ben még úgy nyilatkozott a kormányzati illetékes, hogy 200 milliárd forint áll rendelkezésre a ppp-s szerződések kiváltására, a fellelhető adatokból viszont az látszik, hogy csak 37 milliárdot költöttek végül erre.
Kevés transzparencia, sok kiadás
Az elérhető adatok alapján az látszik, hogy az évi 100 milliárdnál is többe kerülő ppp-s autópályákhoz képest jóval kisebb terhet jelent a költségvetésnek a többi hasonló projekt, és már csökkennek is ezek a költségek – feltehetően a kivásárlások miatt.
A ppp kiadások a kezdeti emelkedés után 2014-től csökkenni kezdtek, a költségvetési kiadások és a GDP növekedésével pedig még inkább visszaszorult a jelentőségük. 2012-ben minden 333. elköltött forint erre ment el a központi költségvetésből, 2019-ben azonban várhatóan már csak minden 815. (Az alábbi grafikonon a nagyságrendi eltérések miatt vehetők nehezen észre a ppp kiadások, ezek alakulása akkor szembetűnő, ha a „kiadások összesen” szövegre kattintva eltüntetjük azokat az oszlopokat. Újabb kattintással visszahozhatók.)
Természetesen más a helyzet, ha a ppp-autópályák idén 110,5 milliárdos tételét is figyelembe vesszük. Ezzel és az említett 2 milliárdos Emmi-irányzattal is számolva azt kapjuk, hogy idén majdnem kereken
130 milliárd forintot költ az állam a 2010 előtt megkötött ppp szerződésekre.
Pénzügyi bilincs a börtönökre
A fellelhető ppp-s szerződések közül érdemes a büntetés-végrehajtás (bv) számára épült tiszalöki és szombathelyi börtön szerződéseit megvizsgálni. Ezekről a közbeszerzési eljárás eredménye fellelhető, a szerződések azonban nem. Az előbbi szerződését 2004-ben 700 férőhellyel, az utóbbiét 2007-ben 800 férőhellyel ítélte oda az állam. Részleteket csak a BVOP éves pénzügyi beszámolóiban sikerült fellelni.
A szombathelyi projekt nyertese az építőipari kivitelezésben működő ZÁÉV és az ingatlanüzemeltetéssel foglalkozó Future FM – mindkét cég többmilliárdos árbevételt ér el, és pénzügyi beszámolóikból nem lehet kikövetkeztetni, mennyi jön a börtönbizniszből. A konzorcium tagja még a Mátra Holding Zrt., amelynek a társaságok közül egyedül van telephelye is a börtön címén, ők évi egymilliárd forint körüli árbevételt érnek el. A börtönt még 2011-ben vissza akarta vásárolni a kormány, de minden maradt a régiben.
Ma már Mészáros Lőrinchez tartozik az ZÁÉV, így még az MSZP-SZDSZ korszak ppp-s börtönmegbízása is az első számú NER-vállalkozót gazdagítja.
A tiszalöki börtönt a KÉSZ Közép-európai Építő és Szerelő Kft. építette – ez ma már így nem létezik, ReCons Kft. a neve. Ennek a cégnek már fél évtizede csak néhány tízmillió forint az árbevétele, így biztosan nem ők kapják az évi több milliárd forintot a bv-től. Egy külön projektcégbe szervezték a fegyintézet fenntartását, ez a Szent Adorján Kft. Ennek beszámolója alapján nincsen más tevékenysége, mint a börtön üzemeltetése.
Ahogy az autópályás cégeknél is láttuk, messze a piaci átlag feletti profitot lehet ppp-s szerződéssel elérni: a cég működése óta 22,1 milliárd forint árbevételt ért el, az üzemi eredmény 6,2 milliárd forint (28 százalék) volt, míg az adózott eredmény 1,5 milliárd forint, ami 6,8 százaléknak felel meg a bevételekhez képest.
Kevés olyan jól fizető ingatlanépítési-üzemeltetési projekt van, ami másfél évtizeden át stabilan 6,8 százalékos adózott profitot biztosít a befektetőknek.
A cégnél kérdésünkre elmondták, hogy “…a Szent Adorján Kft. nem csak üzemeltetője, de tulajdonosa is a létesítménynek, így a szolgáltatási díj nem csak az üzemeltetési tevényekségnek az ellenértéke, hanem a létesítmény felépítésének és bérbeadásának költségeit is ellentételezi. Mindezek figyelembe vételével a projekt profitabilitása nem kirívóan magas más, magán megrendelők számára megvalósított ingatlanfejlesztési projektjeinkhez képest.”
Azt azonban nem látható a hivatalos adatokból, hogy kinek a zsebébe vándorol ez a profit. A tulajdonosi háló*A Szent Adorján Kft. tulajdonosa 99,5 százalékban a KÉSZ Holding Zrt. Ennek 91,8 százalékos tulajdonosa a UMC-Vagyonkezelő Kft. – ennek pedig 99,3 százalékos tulajdonosa a PRIORI Vagyonkezelő Zrt., aminek pedig már 100 százalékos tulajdonosa az osztrák alapítvány. végén egy az osztrák jogrendben direkt a valós tulajdonosakat elrejtő intézmény, egy magánalapítvány áll – a VITALIS Privatstiftung. Azonban a sajtóban korábban megjelent információk szerint továbbra is Varga Mihály, a KÉSZ-csoport alapítója ennek a tulajdonosa, amit e-mailben is megeresőítettek megkeresésünkre. Mivel a 2010 előtti időszakban is kapott a cégcsoport bőségesen megrendeléseket – inkább a baloldalra sorolták be. Mára azonban fordult a helyzet: még lehetséges fideszes szegedi polgármesterjelöltnek is felmerült a neve.
Attól, hogy egy vállalkozó jól járt, még akár az állam is jól járhatna, megnéztük ezért, hogy a 2010 és 2018 között ppp-börtönökre költött összegek milyen viszonyban vannak a bv-re fordított állami kiadásokkal. Ezekben már a beruházások költségei is benne vannak, az utóbbi években pedig jelentős összegű fejlesztések voltak.
2010 és 2018 között egy férőhely a bv-nél átlagosan évi 3 millió forintba került, ha a költségvetésben szereplő összes kiadási tételt elosztjuk a férőhelyekre. Nem ismert azonban az egyes intézmények telítettség szerinti megbontása, illetve a fogvatartási kategóriák szerint is nagyok a költségkülönbségek, illetve a szombathelyi és tiszalöki intézmény jóval modernebb, mint az országos átlag. Az azonban biztos, hogy saját kivitelezés mellett nem kell külső vállalkozó hasznát fizetni akár évtizedekig. Igaz, a Szent Adorján Kft. szerződése 15 évre szól a szerződés, így 2022-ban kell utoljára fizetni a tiszalöki börtönért.
Cikkünket 2019.08.28-án a KÉSZ-csoporttól érkezett válaszokkal frissítettük.
Cikkünk a Demnet Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány támogatásával jött létre azzal a céllal, hogy a probléma a magyar olvasók körében is széles körben ismertté váljon. Civil szervezetek évek óta óva intik a kormányokat a ppp projektek veszélyeivel kapcsolatban, és számos tanulmányban rámutattak már a konstrukció hiányosságaira. Bár nem kizárólagosan, de a konstrukcióval kapcsolatos tapasztalatok negatívak a fejlett és a fejlődő országokban egyaránt. Gyakori jelenség, hogy a kormányok olyan szerződéseket kötnek, melyek alapján a költségeket és a kockázatokat végső soron a társadalomnak kell viselnie, az állam sokszor komoly veszteségeket szenved, az üzemeltető vállalatok viszont jelentős hasznokat zsebelnek be.
Általánosan elterjedt gyakorlat, hogy a ppp szerződések részletei az üzleti titok körébe tartoznak, így rontják az átláthatóságot, növelik a korrupció valószínűségét, és nehezítik a demokratikus elszámoltathatóságot. A kormányok gyakran a költségvetésen kívüli adósságként tartják nyilván a ppp-ket, hogy elodázzák az adósság „elkönyvelését”, pedig ezzel nem csökkentik az állam adósságterheit. A ppp-projektek gyakran jelentős mértékben és észszerűtlenül növelik a létrejövő szolgáltatás fogyasztói díjait. A kormányok pedig gyakran gyengítik vagy korlátozzák a szociális és környezetvédelmi jogszabályokat, hogy a ppp-befektetők számára vonzó feltételeket teremtsenek. Az így épülő gátak, autópályák, nagy ültetvények, csővezetékek, valamint az energetikai és közlekedési infrastruktúrák gyakran komoly környezetszennyezéssel járnak, tönkreteszik a természetes élőhelyeket, megsemmisíthetik a természeti erőforrásokat. Előfordul az is, hogy kényszerített kitelepítéshez és elnyomáshoz vezetnek helyi közösségekben.
A nemzetközi példákról bővebben a DemNet Alapítvány blogján olvashat. | Idén 130 milliárdot költünk az MSZP-SZDSZ kormányok kőbe vésett szerződéseire | Hiába költött a kormány 2010 óta 37 milliárdot a ppp projektek kivásárlására, a legdrágább börtönök és a Müpa továbbra is magánkézben vannak, és kiemelkedő hasznot termelnek a tulajdonosaiknak. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20190823/iden-130-milliardot-koltunk-az-mszp-szdsz-kormanyok-kobe-vesett-szerzodeseire/ | 2019-08-23 10:43:07 | true | null | null | G7 |
A korrupciós ügyek feltárásáról ismert képviselő, Hadházy Ákos több feljelentést is tett a szerinte Simonka Györgyhöz köthető visszaélések miatt, és sajtótájékoztatóin több, Simonkához és rokonaihoz vagy ismerőseihez köthető ügyet ismertetett. Az Átlátszó kérdésére így fogalmazott: ”Simonkának „apró” 20-200 milliós kamu projektjei voltak. De a kár az ügyészség által kommunikált 1,4 milliárdnak minimum 2,5-3 -szorosa lehet.”
Emlékszik még, összesen hány “Korrupcióinfó”-n beszélt Simonka Györgyhöz köthető ügyekről? (A Korrupcióinfó a Hadházy által többnyire a Kormányinfó-val egyidőben, 2016 óta tartott sajtótájékoztató-sorozat)
Igen, hat alkalommal ismertettem ilyen projekteket, ezek az alábbiak voltak:
Nesze semmi, fogd meg jól – Voldemort szolgái Békésben is
Simonka, a dél-békési dinnyemágus újabb kalandjai
Jelen lét
Minél rosszabb annál jobb?
Jól élnek a szegénységből
A legszegényebbek lenyúlása
Lehet tudni, hogy összesen hozzávetőleg mekkora összegű, Ön szerint kifogásolható módon felhasznált pályázati pénzről volt szó ezekben az ügyekben?
Csak becsülni lehet, és csak nagyon durván, mert annyi „apró”, 20-200 milliós kamuprojektje volt. De az biztos, hogy az adófizetőket ért kár az ügyészség által kommunikált 1,4 milliárdnak minimum 2,5-3 -szorosa lehet.
Hogyan volt lehetséges, hogy a hatóságok mostanáig nem vették észre – a jelzések ellenére – ezeket az ügyeket, és nem kérték számon a fideszes képviselőt ?
Ez szándékos időhúzás. A tettestársakat már több évvel ezelőtt előzetesbe is vitték, jómagam láttam olyan jegyzőkönyvet, ahol ők Simonkára, mint főszervezőre vallanak. Két dolog miatt húzzák ennyire (hiszen hol van még az ítélet, ugye, az még több évbe telhet): egyrészt a parlamenti kétharmad megtartásáért, másrészt, hogy minél kevesebb sajtótermék legyen, amelyik beszámol az ítéletről. Ebből a szempontból már most is elég jól állnak….
Mikor tette az első feljelentést Simonka György kapcsán, és milyen ügyben?
2016 nyarán. Volt még több is, a legutóbbi, tótkomlósi is fut még (hozzácsapták az eredetihez), a bermuda-háromszögest pedig azzal zárta le a NAV, hogy “Nem bűncselekmény, hogy a Voldemort-ügyben is érintett Public Sector Consulting több településnek is eladta szóról szóra ugyanazt a tanulmányt.”
Ön szerint mik voltak a fő problémák az Ön által kifogásolt “Simonka-ügyekkel”?
Egy kiterjedt hálózatot hozott létre, amelyekben rokonai, kezdetben saját maga is, és közeli ismerősei voltak a tagok. A hálózatban alapítványok, nonprofit kft.-k , szociális szövetkezetek nyertek uniós támogatásokat, majd a kamuprojektekkel megbízták a hálózat kamu cégeit (illetve gyakran a kimondottan erre specializálódott budapesti cégek tagjait).
Ön próbálta személyesen is kérdezni Simonka Györgyöt ezekről az ügyekről? Milyen választ kapott?
Egyszer fel is jelentett, akkor odamentem Békéscsabára, de a tárgyalást a bíró azonnal lezárta, mert elfelejtette, hogy képviselő vagyok. A Parlamentben is, plenáris ülésen is kifejezetten kértem, hogy adják ki a mentelmi jogomat, vagy ha nem adják ki, akkor becsületsértésért, polgári perben jelentsen fel, mert így sok dokumentumot megismerhettünk volna. Nem tette. Amúgy én személyesen nem beszéltem vele, a parlamenti folyosón el szokott nézni mellettem….
Simonka György véleményét a Hadházy Ákos által ismertetett ügyekről egy, az Átlátszó korábbi megkeresésére adott válaszából idézzük:
„Hadházy Ákos képviselő úr zagyvaságokat beszél, amikor Simonkához közelálló cégeket próbál negatív színben feltüntetni csak azért, mert valamelyik tulajdonosnak rokona vagyok. Ez csak az én személyem miatt érdekes téma, még akkor is, ha ő maga is tudja, hogy nekem ezekre a projektekre ráhatásom nem lehet.
Egyetlenegy szándék húzódik meg nyilatkozatai mögött, ez pedig nem más, mint a politikai lejáratásom, amihez nem kívánok asszisztálni. Természetesen Hadházy Ákos nyilatkozatával kapcsolatban azonnal feljelentést teszek.”
Címlapkép: Simonka György és Orbán Viktor (forrás: Simonka György / Facebook) | “A kár az ügyészség által kommunikált 1,4 milliárdnak többszöröse lehet” – Hadházy Ákos a Simonka -ügyről | Augusztus 21-én kiderült, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot Simonka György fideszes országggyűlési képviselő és 32 társa ellen. A vádemelés kapcsán interjút készítettünk a Simonka-üggyel régóta foglalkozó Hadházy Ákossal. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/08/23/a-kar-az-ugyeszseg-altal-kommunikalt-14-milliardnak-tobbszorose-lehet-hadhazy-akos-a-simonka-ugyrol/ | 2019-08-23 19:35:43 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) közbeszerzést írt ki „komplex médiatartalom-kezelő- és disztributáló rendszerének informatikai támogatása és továbbfejlesztésére”. A kivitelező feladata az lesz, hogy az MTVA audiovizuális vagyonát és élő tartalmait az interneten jelenítse meg és juttassa el a végfelhasználókhoz (mobilalkalmazások, megjelenítést menedzselő, szerkesztőségi munkafolyamatokat támogató tartalomkezelő és portálrendszer, külső és belső rendszerkapcsolatok, tartalomtovábbító rendszer segítségével).
A tendert az uniós közbeszerzési értesítőben található adatok szerint nyílt eljáráson az Appsters Mobiltartalom-fejlesztő Kft. és az „Antenna Hungária” Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zrt. nyerte.
Bár a két cég korábban is kapott már megbízásokat az MTVA-tól, a mostani összeg kiemelkedő, hiszen 1,2 milliárd forintról van szó.
Nem meglepő azonban az MTVA választása, ha az Appsters Kft. korábbi megbízásait nézzük. Ahogy arról az Átlátszó pár éve beszámolt, a cég évek óta nyeli a közpénzt: 2016 őszéig legalább 342 millió forint értékű megbízásra tettek szert a közszférában. Legnagyobb megrendelőjük korábban is az MTVA volt, de más állami intézményeknek és önkormányzatoknak is készítettek mobilos alkalmazásokat.
2010 óta nyeli a közpénzt az Index-alapító Nyírő András mobiltartalom-fejlesztő cége
Az egykori Index-alapító Nyírő András új cége, az Appsters Kft. nyeli a közpénzt 2010-es alapítása óta, eddig legalább 342 millió forint értékű megbízásokra tettek szert a közszférában. Legnagyobb megrendelőjük az MTVA, de más állami intézményeknek és önkormányzatoknak is készítettek mobilos alkalmazásokat.
És hogy mit lehet tudni a tender-győztes cégről?
Az Opten adatai szerint az Appsters Kft.-t 2010-ben jegyezte be a három tulajdonos: Bognár Botond, Lozsádi Dániel (a 4 DROPS Solutions Kft.-n keresztül) és Nyírő András, az Index egykori alapítója.
A kft. az elmúlt években jól teljesített, az éves forgalmuk minden évben meghaladta a 180-200 millió forintot. Ennek ellenére a cégben 2019. augusztus 8-án személyi változások történtek. A korábbi két ügyvezető Lozsádi Dániel és Nyírő András helyét Bognár Botond, valamint az 1991-es születésű, pusztamagyaródi Bubla Áron foglalta el.
Méltatlanul viselkedett HÖK elnökként egy gólyatáborban
Utóbbi név ismerősen csenghet azoknak, akik figyelemmel követték annak az ügynek kimenetelét, amelyről az Index számolt be még 2014-ben. Egy magát megnevezni nem kívánó lány mesélt a lapnak arról, hogyan lett szexuális erőszak áldozata egy egyetemi gólyatáborban 2013-ban, és hogy a HÖK elnökségi tagjai hogyan próbálták meg az egyetem falain belül tartani a bűncselekményt.
Bár a cikkben nem szerepelt az intézmény neve, hamar kiderült, hogy az ELTE jogi karáról van szó. Az ügyben ezután fegyelmi eljárás indult az egyetemen a jogász gólyatábor hat szervezője ellen, amiért tudtak az ott elkövetett erőszakos cselekményről, mégsem értesítették hatóságokat és a kar vezetését sem.
Ennek eredményeként két joghallgató hallgatói jogviszonyának megszüntették. Egyikük Bubla Áron volt, aki a 2013-as gólyatábori erőszak idején az ELTE ÁJK hallgatói önkormányzatának vezetője volt, a másik pedig Vida Máté, aki a HÖK rendezvényszervezésekért felelős alelnöki posztját töltötte be.
Egy hallgatót két félévre eltiltottak tanulmányai folytatásától, további egy hallgató megrovást kapott, egy diákkal szemben pedig megszüntették az eljárást. Egy esetben – a hallgató betegségére tekintettel – elnapolták az eljárást.
A fegyelmi bizottság elnöke, Hack Péter büntetőjogász azzal indokolta a döntést, hogy bebizonyosodott: ugyan a fegyelmi eljárás alá vont hallgatóknak a feltételezett bűncselekmény elkövetésében nem volt semmilyen szerepük, felelősségüket az alapozta meg, ahogyan az ügyet kezelték az események megtörténtétől a nyilvánosságra kerülésig. Mindez méltatlan egy választott hallgatói vezetőhöz – mutatott rá Hack.
Az erőszakos cselekményt elkövető diák ellen rendőrégi eljárás indult.
Személyi asszisztens az EMMI háttérintézményében
Bubla Áron később fellebbezett a döntés ellen, így végül befejezhette tanulmányait az egyetemen. Bubla akkor azt nyilatkozta, nagyon elfogult ítélet született, amelyben őt és néhány kollégáját próbálták meg kikiáltani főkolomposnak. „A leghatározottabban állítom, szó sem volt az ügy eltussolásáról” − fogalmazott akkor a hallgató.
Egy idő után Bubla állást is kapott, nem is akárhol. Az Átlátszó Oktatás derítette ki 2015-ben, hogy személyi asszisztens lett a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságon.
Gyermekvédelemmel foglalkozik a nemi erőszak eltussolásával vádolt hökös
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság személyi asszisztenseként áll közalkalmazásban Bubla Áron, az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karának korábbi HÖK-elnöke, akit egy nemi erőszak eltussolásának vádjával zártak ki a karról. A 2013-as ELTE Állam- és Jogtudományi kari gólyatáborban történt nemi erőszak csak 2014-ben került nyilvánosságra, amikor az áldozat interjút adott az Indexnek.
A meglepő hírt az Index is átvette, és érdeklődött az Emberi Erőforrások Minisztériumnál (Emmi), hogy tudtak-e Bubla alkalmazásáról, és ha igen, a történtek miért nem jelentenek kizáró okot egy kormánytisztviselő alkalmazásánál – ráadásul éppen a gyermekvédelem területén.
A lapnak küldött válaszában a minisztérium megírta, nem volt tudomásuk az ügyről, és kivizsgálást kezdeményeznek. Nem sokkal később pedig közölték, Balog Zoltán miniszter személyesen utasította az SZGYF főigazgatóját, hogy tegye meg a szükséges munkáltatói intézkedéseket a jogviszony megszüntetésével összefüggésben.
Bublát tehát akkor elbocsátották, most azonban ismét felbukkant a közpénzekkel kitömött Appsters Kft.-nél.
Önkéntes munka a Fidesz-kampányban
Felmerül a kérdés, vajon mi lehet Bubla sikerének titka. Az egyik lehetséges válasz a Fidesszel való kapcsolat.
Bubla az Együtt közleménye szerint ugyanis részt vett Vattamány Zsolt Fidesz–KDNP-s erzsébetvárosi polgármester 2014-es kampányában, ő koordinálta a polgármester önkénteseit. Bubla közleményben tagadta, hogy tagja lenne a kampánystábnak, ám egy mondattal később ő maga hangsúlyozta, hogy az önkéntesen, „több száz más aktivistával együtt” végzett munkáját is visszaadta. Ezzel pedig tulajdonképpen elismerte, hogy önkénteskedett a fideszes jelöltnek.
Hogy az MTVA által favorizált Appstershez végül hogyan került Bubla (egyelőre a cég honlapján sincs feltüntetve a neve) azt nem tudni, de a cégjegyzék szerint egy másik vállalkozásban is érdekelt. A szécsényi székhelyű Passeum Europe Kft. tulajdonosa és ügyvezetője 2019 márciusa óta egyszemélyben Bubla, a cég többek között számítástechnikai eszközök kiskereskedelmével, szoftverkiadással és filmgyártással is foglalkozik. A vállalkozás tavalyi árbevétele 1,9 millió forint volt.
Bubla egyébként annak idején a jogi karon is láthatott furcsa pénzmozgásokat: az Átlátszó Oktatás 2016-ban egy KEHI-vizsgálatra hivatkozva írta meg, hogy Bubla HÖK-elnöksége idején több millió forintot mozgattak át az ELTE jogi karának hallgatói önkormányzatától a kari alapítványba a hallgatói önkormányzat tisztségviselői.
A dékán és a HÖK kétes szerződésekkel mozgattak át pénzeket a jogi kar alapítványába
Több millió forintot mozgattak át az ELTE jogi karának hallgatói önkormányzatától a kari alapítványba a hallgatói önkormányzat tisztségviselői – mutatják az Átlátszó Oktatás birtokába került dokumentumok.
Fotó: MTVA látogatóközpont, Szakál Szebáld/Átlátszó felvétele | Fidesz-közeli ügyvezetője lett, milliárdos közbeszerzést nyert egy cég az MTVA-nál | Bár az Appsters Kft. korábban is kapott munkákat az MTVA-tól, ezúttal különösen nagy értékű, 1,2 milliárd forintos megbízást nyert médiatartalom-kezelő rendszer fejlesztésére az Antenna Hungáriával közösen. Furcsa egybeesés, hogy az előbbi cégben éppen most lett ügyvezető az ELTE ÁJK HÖK-elnökeként 2013-ban egy gólyatábori szexbotrány eltussolásába belebukott Bubla Áron, aki 2014-ben önkéntesként segítette egy fideszes polgármester kampányát. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/08/22/fidesz-kozeli-ugyvezetoje-lett-milliardos-kozbeszerzest-nyert-egy-ceg-az-mtva-nal/ | 2019-08-23 19:44:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A mórahalmi polgármesteri kabinet vezetőjének, Balog Lászlónak az 50 százalékos tulajdonában lévő cég is kapott 55,6 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökség által kiírt Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési programból - derül ki a nyertesek listájából. A fideszes Nógrádi Zoltán polgármester kabinetvezetője a támogatást elnyerő Thermálgyűrű Turisztikai és Vendéglátó Kft. ügyvezetője is.
Nógrádi Zoltán és Balog László szoros kapcsolatát mutatja az is, hogy amikor a mórahalmi küldöttség háromnapos tanulmányúton volt Norvégiában, akkor az útra a polgármestert többek között a kabinetvezetője is elkísérte.
A háromcsillagos Thermál panzió pedig közvetlenül az önkormányzati tulajdonban lévő Szent Erzsébet gyógyfürdő mellett található, a panzió és a mórahalmi gyógyfürdő között közvetlen az átjárás. Ennek is köszönhető, hogy a Thermálgyűrű Kft. tavaly 163 millió forintos árbevétel mellett 95 millió forintos profittal zárt. Balog 2013-ban Mórahalom turizmusáért díjat is kapott. | Mórahalom: az önkormányzati kabinetvezető 55 milliót kapott a panziójára | Mórahalom fideszes polgármesterének kabinetvezetőjének cége 55 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) egy panzió fejlesztésére. | null | 1 | https://www.napi.hu/ingatlan/morahalom_az_onkormanyzati_kabinetvezeto_55_milliot_kapott_a_panziojara.690144.html | 2019-08-22 19:56:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Az Index számolt be arról néhány hónapja, hogy egy akció keretében, a munkahelyéről vitték el a NAV-os vezetőt.
Úgy tudjuk, hogy N. Róbert mellett két magánnyomozó is a vesztegetés gyanúja miatt indult eljárás gyanúsítottja lett. Egyikük M. Kálmán, a másikuk pedig K. Lajos – utóbbi az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársaként tevékenykedett magánnyomozóként.
Az Átlátszó értesülése szerint a korrupciógyanú miatt indult ügyben érintett Balogh Sándor, a BP 2017 Nonprofit Kft. gazdasági vezetője is. A G7 tavalyi portrécikke szerint Balogh
„a leghivalkodóbb magyar üzletember, aki hülyére veszi az államot, de mindig magasabbra jut”
A szerencsi származású vállalkozó több száz vállalatból álló céghálót vezet, a vizes vb-t szervező Bp2017 Kft. legfőbb döntéshozója, a Magyar Szinkronúszó Szövetség elnöke, a külföldi kereskedőházak ötletgazdája, és hozzá kötődik több alapítvány és egyesület is.
Szintén a G7 írt arról 2018-ban, hogy a miniszter volt férjéhez, Balogh Sándorhoz köthető, az államot százmilliókkal megkárosító cégháló működött Bártfai-Mager budapesti lakására bejegyezve.
A konkrét üggyel kapcsolatban a Fővárosi Főügyészség helyettes szóvivője, Rab Ferenc azt válaszolta az Átlátszónak, hogy
„a nyomozást a Fővárosi Nyomozó Ügyészség folytatja, a gyanúsítottak között van pénzügyőr, nyugállományú rendőr és ,,civil” is”
Az Átlátszó úgy tudja, hogy Balogh Sándor az ügyben érintett egyik magánnyomozó megbízója volt.
Megkeresük a vizes vb gazdasági igazgatóját is, de csak a titkárnőjéig jutottunk, aki Balogh Sándor nyári szabadságára hivatkozva nem adott felvilágosítást.
Címlapfotó: Wikipedia | Bártfai-Mager Andrea volt férje is érintett lehet a NAV egyik korrupciós ügyében | A FINA budapesti vizes világbajnokságot szervező állami cég, a BP2017 Nonprofit Kft. gazdasági igazgatója, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter volt férje, Balogh Sándor is érintettje lehet annak az ügynek, amelyben május végén ügyészségi nyomozók elvitték a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felderítő osztályának volt vezetőjét. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/08/27/bartfai-mager-andrea-volt-ferje-is-erintett-lehet-a-nav-egyik-korrupcios-ugyeben/ | 2019-08-27 13:01:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Magyar Narancs említette, hogy létezik egy levél, amit nem sokkal később az Index részletesen ismertetett, s amelyben Galbács Mihály volt gazdasági alpolgármester a Fidesz legfelsőbb vezetésének figyelmét próbálta meg felhívni a Gyula város fideszes vezetése és a helyben érdekelt sztárvállalkozók közötti több mint gyanús, viszont nagyon is gyümölcsöző összefonódásra. Miután kísérlete eredménytelen maradt, Galbács interjút adott a Partizánnak:
Erősebb mondásai: „tudatosan úgy épült a rendszer, hogy a város nem tud beleszólni, ki mit mennyiért csinál, a testület pedig csak arra hivatott, hogy ha a kivitelező kér valami plusz 100 milliót, egy dolga van, megnyomni a gombot, és kiutalni a 100 milliót. Aki nem akarja, kívül találja magát.”
„Azt hívják meg, akit megmondanak, a pályázatra, és annyiért csinálja meg, amennyiért ő gondolja.”
A Galabács által a levélben is említett Csizmadia Imre, Piskolty Tibor vállalkozók és a Futizo Kft. különös szárnyalásáról már 2016-ban tényfeltáró cikkben írt az Átlátszó:
Így tarol a Viharsarok Közgépe, a gyulai önkormányzat kedvenc építőipari cége
Közel tizenhatszorosára nőtt az árbevétele a gyulai Futizo Kft.-nek 2010 és 2014 között. Majdnem minden közbeszerzést megnyertek, amin elindultak – Gyulán legalábbis. A békési fürdővárostól összesen közel 1,2 milliárdnyi megbízást nyert a cég, amelynek egyik tulajdonosa Piskolty Tibor. Cégtársa a testvére, Piskolty Mária, aki a Békés Megyei Kormányhivatalban a jogi főosztályt vezeti.
Közel tizenhatszorosára nőtt az árbevétele a gyulai Futizo Kft.-nek 2010 és 2014 között – ez volt a 2016-os mondás, az akkor elérhető legfrissebb mérlegadatok szerint. Most rápillantva a cégadatokra az látszik, hogy a szárnyalás töretlen, a 2014-es 2,6 milliárdos forgalom 2018-ra 4 milliárdra nőtt.
Szintén írtuk, amit Galbács is említ: a Futizo majdnem minden közbeszerzést megnyert, amin elindult Gyulán. A békési fürdővárostól korábbi cikkünk megjelenéséig összesen közel 1,2 milliárdnyi megbízást húzott be a cég, amelynek egyik tulajdonosa Piskolty Tibor. Cégtársa a testvére, Piskolty Mária a Békés Megyei Kormányhivatalban a jogi főosztályt vezette cikkünk megírásakor (ma már mást jelöl vezetőnek a kormányhivatal oldala).
Piskolty Tibor a trafikbizniszben is sikeres volt. A Piskoltyval vele cégben, például a dohányüzletben is együttműködő Csizmadia Imre pedig akkor és jelenleg is a városi önkormányzat közbeszerzési bizottságának külső tagja.
Fotó: a gyulai városháza, MTI / Jászai Csaba | Három éve írtunk a fidesz-közeli gyulai mutyibrigádról, most egy helyi politikus is kitálalt | A minap szaftos politikai szenzációja, hogy kitálalt egy gyulai fideszes politikus a helyi pártelit és az általa támogatott vállalkozói kör összefonódásáról, a városi beszerzések lezsírozásáról, és arról, hogy erre az országos vezetést is megpróbálta figyelmeztetni, de süket fülekre talált. A Galbács Mihály által leírt kompániáról már 2016 szeptemberében cikkezett az Átlátszó. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/08/19/harom-eve-irtunk-a-fidesz-kozeli-gyulai-mutyibrigadrol-most-egy-helyi-politikus-is-kitalalt/ | 2019-08-19 02:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Balogh Jánost egy titokban rögzített hangfelvétel buktatta le, amelyen az hallható, hogy fiktív kampányrendezvényeket akar lepapíroztatni egy vállalkozóval, akinek pénzt ajánl cserébe. A 2018-as országgyűlési választás előtt a Magyar Nemzet által közzétett felvételen Balogh a többi közt azt mondta: "nyilván több településen kellene csinálnunk kampányt papíron. Papíron. Nem kell megcsinálni semmit".
Két rendezvény kiszámlázásáért 3,5 millió forintot utalt volna Balogh a közpénzből működő Országos Roma Önkormányzat költségvetéséből - írta cikkében a 24.hu.
Balogh azt is megemlíti, hogy ez bevált csalási forma, és hozzátette, hogy az ibrányi romanapokon számla nélkül, zsebbe ad majd egy kis pénzt a vállalkozónak. Szó szerint azt ajánlotta:
ha ötszázat [500 ezer forintot] kapol kereken? Hármat [3 milliót] visszahozol nekem. (...) Gondold át, figyelj ide, lásd, hogy nem szarrágó vagyok, akkor kapol hatszázat. Tisztán.
Balról jobbra ment Balogh
A felvételen az is szóba került, hogy a valaha MSZP-közeli Balogh a körzetében inkább a fideszes Vinnai Győzőt támogatja a 2018-as parlamenti választáson a súlytalannak tartott DK-s és jobbikos jelölttel szemben, mondván, hogy a Fidesz-kormánynak hála 12 milliárd forint támogatás jön a városba. Balogh a Magyarországi Cigányszervezetek Fórumának (MCF) elnökeként még 2013-ban együttműködésre lépett az MSZP-vel, nem sokkal később azonban az MCF Balogh vezetésével a fideszes Farkas Flórián-féle Lungo Dromhoz csatlakozott. Akkor Balogh jelezte, hogy támogatja a jobboldali roma szervezet Fidesz-KDNP kormánnyal közös munkáját az ORÖ-ben, amelynek 2014-ig Farkas volt az elnöke. Az ügyről bővebben a 24.hu cikkében olvashat. | Vesztegetéssel vádolják a roma önkormányzat elnökét | Szeptemberben a vádlottak padjára ültetik az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökét, Balogh Jánost, vesztegetés bűntette miatt kell felelnie a bíróság előtt. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/vesztegetessel_vadoljak_a_roma_onkormanyzat_elnoket.689785.html | 2019-08-15 10:41:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Az elmúlt években a kormányzati kommunikáció fontos jelmondatává vált, hogy „Mi megvédjük határainkat„. Arról azonban ritkán esik szó, hogy a cél eléréséhez mennyi pénzt és emberi erőforrást veszünk igénybe. Nem is csoda, hiszen a határvédelmi feladatok ellátásában résztvevő rendőrök létszámára vonatkozó adatokat a „Biztonságos Határ Művelet Terv” tartalmazza, amelyet 10 évre titkosított a rendőrség.
Ahogy azt a Népszava megírta, több mint 22 millió forint kiadás jutott tavaly minden egyes illegális bevándorló megállítására. A rendőrség honlapján elérhető migrációs adatok és a határrendészeti feladatokra fordított összegek szolgáltak a számadat alapjául. Ahogy azt az említett cikk írja, a honvédségi és titkosszolgálati kiadásokat nem tartalmazza a leosztott számadat.
Ki védi a határainkat?
Magyarország határait azonban nem csak a magyar rendőrség, hanem a Frontex is nagy erőkkel védi. A Frontex az Európai Határ és Partvédelmi Ügynökség, amelynek célja az Európai Unió tagállamainak és a schengeni társult országok határainak védelme. A szervezet működését uniós költségvetésből és a társult országok hozzájárulásából finanszírozza az Európai Unió.
Egy korábbi cikkünkből kiderül, hogy Albániában a Frontex-tisztek Magyarország nélkül dolgoznak az embercsempészet, a terrorizmus és az emberkereskedelem ellen. A Frontex 50 határőrt, 16 járművet és egy mozgó hőkamerát is bevetett Albániában, ahova 12 ország delegált erőket, köztük Ausztria és Németország is, azonban Magyarország nem vesz részt az albán misszióban.
Dávid Károly dandártábornoknak a Határrendészeti Tanulmányok című kiadványban közölt cikkéből kiderül, hogy Bács-Kiskun megyében Frontex vendégtisztek szolgálatellátása 2016-ban folyamatos volt. A Frontex-tisztek szolgálati kutyákkal, mobil hőkamerákkal és egy szlovén helikopterrel védték határainkat. Amint az a Határrendészeti Tanulmányokban olvasható, cseh és szlovák rendőri erők is segítették a határaink védelmét a Visegrádi Négyek országai együttműködésének keretében.
Kérdeztük a rendőrséget
Közadatigénylésben kérdeztük az Országos Rendőr-főkapitányságot, hogy 2018-ban a rendőrség pénzbeli erőforrásainak hány százalékát fordította határvédelemre, és ez mekkora összeget jelent?
Válaszukban megírták, hogy
a rendőrség 2018.december 31-ig terjedő pénzügyi kiadásainak 28%-át, számszerűen 146 milliárd forintot fordított a határrendészeti, illetve határvédelmi feladatok ellátására.
Egy másik kérdésünkben a rendőrség által határvédelemre fordított emberi erőforrások mértékéről érdeklődtünk. Válaszukban közölték, hogy a 2016. július 5-én kiadmányozott „Biztonságos Határ Művelet Terv” tartalmazza a kérdésünkre választ adó információkat, amit „Nem nyilvános!” jelöléssel láttak el.
Válaszukban az Infotörvény azon részére hivatkoznak, amelynek értelmében közfeladatot ellátó szerv a döntése alapjául szolgáló adatokat 10 évre titkosíthatja. Mint írják, a „Biztonságos Határ Művelet Terv”-ben rögzített adatok nyilvánosságra hozása veszélyeztetné a közfeladatot szolgáló szerv működési rendjét, vagy a feladat- és hatáskörének illetéktelen befolyástól mentes ellátását.
A feljebb is említett, a Magyar Rendészettudományi Társaság által kiadott Határrendészeti Tanulmányokban, Dávid Károly dandártábornok cikkében mégis található némi információ a „Biztonságos Határ Művelet Terv”-ről. A művelet keretében a határ mentén három védelmi vonal került kialakításra, melyen összesen 10 rendőri egység és a honvédség kijelölt erői teljesítenek szolgálatot.
8000 határvédő a déli határon
A határokat védő emberi erőforrás mennyiségéről Orbán Viktor miniszterelnök 2019. február 22-én közölt rádióinterjújában úgy nyilatkozott, hogy “csak Magyarországon a déli határ védelmére körülbelül nyolcezer embernek kell változó intenzitással fegyverben állnia, hogy azt a határszakaszt védeni tudja”. Az interjúban a miniszterelnök kifogásolja, hogy az Európai Unió nem adott egy fillért se a magyar határok védelmére. Azonban az Index leírta az Európai Bizottság közleményét, amiben kifejtik, hogy több mint 110 millió eurós – közel 34 milliárd forint – pénzügyi támogatást nyújtott Magyarországnak az Európai Bizottság a külső határok, a biztonság és a migráció kezelésére a 2014–2020-as időszakra.
Uzonyi Ádám
Címlapkép: Lovas és kutyás rendőrök járőröznek a szerb-magyar határnál Ásotthalom közelében az országos rendőrfőkapitány rendészeti helyettese, Halmosi Zsolt és Benkő Tibor vezérkari főnök látogatásakor 2016. március 28-án. (MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely) | 10 évre titkosította a rendőrség, hogy hány rendőr őrzi a határt | Az elmúlt években a kormányzati kommunikáció fontos jelmondatává vált, hogy “Mi megvédjük határainkat“. Arról azonban ritkán esik szó, hogy a cél eléréséhez mennyi pénzt és emberi erőforrást veszünk igénybe. Nem is csoda, hiszen a határvédelmi feladatok ellátásában résztvevő rendőrök létszámára vonatkozó adatokat a “Biztonságos Határ Művelet Terv” tartalmazza, amelyet 10 évre titkosított a rendőrség. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/08/22/10-evre-titkositotta-a-rendorseg-hogy-hany-rendor-orzi-a-hatart/ | 2019-08-22 12:32:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Ahogy a világ minden tájáról érkező turisták megtekintik a Budai Vár legfőbb látnivalóit a Halászbástyától a Mátyás-templomig, interaktív, léptethető térképen kalauzoljuk végig olvasóinkat a „kultikus” helyeken, amelyeket a közvagyonból saját használatra megszereztek kormányközeli személyek és cégek.
Ezek is nevezetességek, csak máshogy: az általában nagy értékű, illetve kedvező fekvésű ingatlanokat sorra szerezték meg a valamilyen okból fontos emberek, így a Várnegyed mára olyan, mint egy csókosok lakta NER-falu Budapest szívében és felett. Méghozzá általában teljesen szabályosan, a vonatkozó jogszabályok ügyes felhasználásával, rendszerint a fideszes önkormányzat döntésével és áldásával. Így népesült be mára a valóban különleges helyszínnek számító Vár a politikai és gazdasági elit tagjaival, akik rendszerint potom pénzért élhetnek az önkormányzat ingatlanjaiban, miközben kevesen engedhetik meg maguknak az ezekhez hasonló lakások piaci alapú bérletét/megvásárlását.
A régóta zajló folyamat végére a szimbolikus pontot a kormány milliárdokat felemésztő Várba költözése tette ki, a teraszosított Karmelita kolostor Miniszterelnökséggé alakításával hivatalosan is itt székel a hatalom, Orbán Viktor innen tekinthet le Budapest világörökségi helyszínéről országára.
Maga a polgármester is
A hvg.hu – ahogy a még be nem szántott, független média maradéka – évek óta próbálja nyomon követni és kideríteni a sokszor erősen mutyiszagú ingatlanügyleteket. Ezek általában a kerület fideszes polgármesteréhez, Nagy Gábor Tamás nevéhez kötődnek, aki folyamatosan újraválasztva, 1998 óta irányítja az önkormányzatot, miközben 2014-ig ezzel párhuzamosan országgyűlési képviselő is volt. De nemcsak azért, mert ezek többnyire az ő hivatali idejében történtek, hanem mert személy szerint többszörösen érintett az aggályos ingatlanosztogatásban: neki is jutott kedvező bérleti díjért önkormányzati lakás, ahogy volt felesége is bagórért lakik a Dísz tér egyik tetőtéri lakásában. Sőt, lapunk derítette ki, hogy egy sajátos bérlőtársi konstrukcióval operálva még Nagy szülei is ide költöztek egy felújított műemlékház lakásába, volt is meglepetés, amikor bekopogtattunk.
Szabályos, de aggályos
Az önkormányzati bérlakások eredetileg a rászoruló emberek lakhatását szolgálták, a Vár bérlakásait viszont ezekben az esetekben nem szociális szempontok alapján ítélték oda. A jelenleg hatályos helyi rendelet alapján a csekély, szociális lakbér mellett létezik az ennél valamivel magasabb, úgynevezett költségalapú lakbér is, amire előszeretettel hivatkoznak is az érintettek, amikor egy-egy ügylet kibukik. Ahogy a legtöbb ingatlanügyletnél az is megjelenik magyarázatként, hogy az önkormányzati vagyon körébe tartozó, sokszor lelakott vagy nem korszerű lakásokra költeni kell, és a bérlő saját pénzen végezte el a felújítást, átalakítást.
A Várban azonban annyira szűkös a lakáskínálat, és annyira drágák az ingatlanok, hogy még a költségalapú lakbér is sokkal kevesebb a piaci árnál, több esetben össze is vetettük egy-egy ilyen bérlet feltételeit az aktuálisan éppen akkor elérhető kínálattal. Arról nem is beszélve, hogy esetenként olyanok lakhatnak ennyire kedvező lakbérért az elit kerületben, akik valószínűleg ki tudnák fizeni magasabb bérleti díjat is.
Jöjjön, sétálja-kattintsa velünk végig a Vár NER-nevezetességeit: | Térképre vittük, hogyan vette be a NER a Budai Várat | Az önkormányzati bérlakások eredetileg a rászoruló emberek lakhatását szolgálták, a Vár bérlakásait viszont ezekben az esetekben nem szociális szempontok alapján ítélték oda. A jelenleg hatályos helyi rendelet alapján a csekély, szociális lakbér mellett létezik az ennél valamivel magasabb, úgynevezett költségalapú lakbér is, amire előszeretettel hivatkoznak is az érintettek, amikor egy-egy ügylet kibukik. Ahogy a legtöbb ingatlanügyletnél az is megjelenik magyarázatként, hogy az önkormányzati vagyon körébe tartozó, sokszor lelakott vagy nem korszerű lakásokra költeni kell, és a bérlő saját pénzen végezte el a felújítást, átalakítást. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20190829_Terkepre_vittuk_hogyan_vette_be_a_NER_a_Budai_Varat | 2019-08-29 10:54:00 | true | null | null | HVG |
Zavarba ejtő levelet kapott kézhez július végén több budapesti lakos – tudta meg lapunk. A Központi Nyomozó Főügyészség kereste meg őket azzal, hogy a nevük egy, a választás rendje elleni bűntett miatt indított nyomozás ügyében merült fel, ezért „indokolt tanúként való kihallgatásuk”. A tájékoztatás szerint a 2018-as országgyűlési választás idején a Lehet Más a Politika (LMP) jelöltje, Ungár Péter számára adtak ajánlást az érintettek neve és személyes adatainak felhasználásával. Ezért a főügyészség írásbeli vallomástételre szólította fel a levél címzettjeit, amelyben nemcsak arról kell nyilatkozniuk, hogy valóban támogatták-e Ungár Pétert az ajánlásukkal, de ha 2018-ban nem adtak ajánlást egyik jelöltnek sem, akkor meg kell mondaniuk, az elmúlt tíz évben „mikor, kinek és milyen körülmények között” adták meg a személyes adataikat, illetve aláírtak-e ajánlóívet.
Mivel az ajánlás értelemszerűen politikai véleményre vonatkozó különleges adat, a főügyészség érzékeny területre tévedt a kérdésekkel. – Ebben az ügyben az infotörvény tavaly július 26-án hatályba lépett átfogó módosítása az irányadó – fogalmazott a Magyar Hang kérdésére Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke. – A jogszabály biztosítja a hatóságok számára a különleges adatok kezelését, amennyiben bűnüldözési célra használják fel azokat.
BRFK: van választási csalás, nincs nyomozás | Magyar Hang
Péterfalvi Attila hangsúlyozta, hogy bár a főügyészség jogszerűen járt el, az ügy számos, egyelőre megválaszolhatatlan kérdést vet fel. Ha bíróság elé kerül az ügy, előfordulhat, hogy a beidézett tanúknak nyílt tárgyaláson kell elmondaniuk, kinek adtak ajánlást. Ez esetben a személyhez köthető különleges adat már nem bűnüldözési céllal hasznosulna. – A hatóságoknak kompromisszumot kell találni a szükségesség és az arányosság vonatkozásában – mondta Péterfalvi, aki elárulta, a Központi Nyomozó Főügyészség a nyomozás kapcsán egyelőre nem kereste meg a NAIH-ot.
Tovább bonyolítja az ügyet, hogy a törvény szerint a választásokat követő kilencvenedik nap után a szavazólapok és a szavazóköri névjegyzék mellett az ajánlóíveket is meg kell semmisíteni, vagyis az erre vonatkozó tanúvallomás hitelessége ideális esetben már nem támasztható alá. Az ajánlóívekkel való visszaélés azonban a 2014-es országgyűlési választástól kezdve – amióta egy törvénymódosítás lehetővé tette, hogy egy szavazópolgár több jelöltnek is adhasson ajánlást – bevett gyakorlattá vált.
Ungár Péter megkeresésünkre annyit mondott, hogy ez az ügy még a 2018-as országgyűlési választás kampányának részeként indul. – Érdekes módon rajtam kívül még több, valós társadalmi támogatottsággal rendelkező jelölttel szemben indult akkor eljárás, olyanok esetében viszont nem, akik feltehetően nem politikai, hanem korrupciós céllal indultak a választásokon – fogalmazott.
A politikus vélhetően a „kamupártokra” célzott. Országszerte számos helyen szerepeltek a szavazólapon teljesen ismeretlen pártok jelöltjei, márpedig ez csak úgy sikerülhetett nekik, ha összegyűjtötték legalább 500 ember ajánlását. Voltak viszont, akik az áprilisi voksoláson még annyi szavazatot sem kaptak, mint amennyien korábban aláírták az ajánlásukat. Ungár Péter körzetében a Munkáspárt indulójánál voltak kirívóak a számok, hiszen neki is meg kellett szereznie 500 ajánlást, ehhez képest április 8-án már csak 167 szavazatot kapott.
Jó üzlet a kamupárt - a Fidesznek is | Magyar Hang
Az LMP-s politikus egyelőre semmilyen hatósági megkeresést nem kapott az ügyben, vagyis még tanúként sem hallgatták meg. Egyelőre legfeljebb tanúként tudnák, hiszen ahhoz, hogy meggyanúsítsák, az Országgyűlésnek először fel kell függesztenie a mentelmi jogát. Közvádas bűncselekmények esetében a Parlament rendre így szokott tenni.
A nyomozás tavaly tavasszal indult, vagyis több mint egy év alatt mindössze addig jutott az ügy, hogy tanúkat keresnek meg. A Központi Nyomozó Főügyészség arról tájékoztatta lapunkat, hogy gyanúsított nincs az ügyben, további adatot azonban a nyomozás érdekeire tekintettel nem közölnek.
Katona Mariann és Ficsor Benedek cikke
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/33. számában jelent meg, 2019. augusztus 16-án. | Arról érdeklődik az ügyészség, kinek adtak ajánlást a 2018-as választás előtt | Zavarba ejtő levelet kapott kézhez július végén több budapesti lakos – tudta meg lapunk. A Központi Nyomozó Főügyészség kereste meg őket azzal, hogy a nevük egy, a választás rendje elleni bűntett miatt indított nyomozás ügyében merült fel, ezért „indokolt tanúként való kihallgatásuk”. A tájékoztatás szerint a 2018-as országgyűlési választás idején a Lehet Más a Politika (LMP) jelöltje, Ungár Péter számára adtak ajánlást az érintettek neve és személyes adatainak felhasználásával. Ezért a főügyészség írásbeli vallomástételre szólította fel a levél címzettjeit, amelyben nemcsak arról kell nyilatkozniuk, hogy valóban támogatták-e Ungár Pétert az ajánlásukkal, de ha 2018-ban nem adtak ajánlást egyik jelöltnek sem, akkor meg kell mondaniuk, az elmúlt tíz évben „mikor, kinek és milyen körülmények között” adták meg a személyes adataikat, illetve aláírtak-e ajánlóívet. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/arrol-erdeklodik-az-ugyeszseg-kinek-adtak-ajanlast-a-2018-as-valasztas-elott-106911 | 2019-08-24 15:20:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Annak ellenére, hogy okosabbnak vallotta magát a Facebook-alapító Mark Zuckerbergnél, mégsem tudja egyedül eligazgatni cégbirodalmát Mészáros Lőrinc, Magyarország leggazdagabb gázszerelője. Sőt, talán már követni sem képes, milyen ütemben gyarapszik: míg 2010-ben egyetlen cég tartozott hozzá, mára ez a szám meghaladja a százat, sőt ha a közvetlen családtagjai (feleség, testvér, gyerekek, leendő vő) és intézője (Csík Zoltán) társaságait is hozzávesszük, akkor 120 fölött járunk. A közbeszerzéseken felhizlalt vállalatbirodalom értéke – a legutolsó elérhető, 2015-ös sajáttőke-érték alapján – kis híján eléri a 80 milliárd forintot, ezzel pedig Mészáros a leggazdagabb magyarok egyike lett néhány év alatt. A felcsúti polgármester fő cége, a Mészáros és Mészáros Kft. bevétele a tíz évvel ezelőttihez képest ezerszeresére nőtt: a 2006-os 19,2 millió forint 2015-re több mint 20 milliárd forint lett.
Ahol tud, segít
E szédítő ütem láttán adódik a kérdés: a felcsúti polgármester a hirtelen jött hatalmas vagyonból vajon juttat-e valamit Orbán Viktor miniszterelnöknek vagy a hozzá közel állóknak? Korábban Mészáros Lőrinc azt mondta, hogy a Jóistenen és a szerencsén kívül Orbán Viktornak köszönheti a meggazdagodását, ám azóta meggondolhatta magát: nemrég azt nyilatkozta, a miniszterelnöknek közvetlenül nincs köze ahhoz, hogy néhány év alatt egyszerű kisvállalkozóból az ország egyik leggazdagabb embere lett. Ennek ellenére nem egy olyan ügyre derült már fény, amiből egyértelműen arra lehet következtetni, hogy az Orbán családdal igen nagyvonalú Mészáros, s olykor a Fidesz szekerét is hajlamos jól megtolni.
Felcsúton már Mészáros gyarapodásának kezdetén sokan mondták, hogy a vagyon nem csupán a polgármesteré, de ezt bizonyítani senki nem tudta. Mészáros Lőrinc polgármester se önszántából lett, legalábbis ezt mesélték korábban a hozzá közel álló forrásaink. Miután Varga György településvezetőt kormányzati segítséggel eltávolíttatták a falu éléről, az akkor még csak kispályás vállalkozó Orbán Viktor kedvéért és támogatásával lett jelölt, és nyerte meg az időközi választást 2011-ben. 2014-es újrázása előtt többen is azt beszélték Felcsúton, hogy a közben dúsgazdaggá lett Mészáros nem akar mindenáron polgármester lenni, de más alkalmas jelölt nem volt a helyi Fidesz háza táján, ezért ismét belevágott.
Az biztos, hogy Mészáros Lőrinc szeret szívességet tenni az Orbán családnak. Ennek első bizonyítéka a vállalkozótól származik, hiszen ő mondta az azóta elhunyt Ferenczi Krisztina oknyomozó újságírónak 2012-ben, hogy egyik cége bérli azt a hatvanpusztai majorságot, amely az Orbán Viktor édesapjához tartozó CzG Ingatlanforgalmazó Kft. tulajdonában van. Többször is írtunk arról, hogy id. Orbán Győző cége vette meg az Alcsútdoboz melletti Habsburg-birtokot vélhetően 155 millió forintért, majd a felcsúti polgármesterrel kötöttek tíz évre szóló megállapodást: Mészáros cége évi 15,5 millióért bérli a területet a munkagépeinek. Vagyis tíz év alatt Orbánéknak megtérül a hitellel fedezett befektetés – miközben Mészáros Lőrinc egyetlen munkagépét se látni a területen. Már csak azért sem, mert a vállalkozónak Felcsúton és környéken több telephelye is van, és ott tárolja az eszközeit. Ott jártunkkor a biztonsági személyzet azonnal felhívta a figyelmünket arra, hogy a terület magánkézben van, és nézelődjünk máshol, „ha már annyira ráérnek”.
Nem tűnik átlagos adásvételnek az az ügylet, melynek során egy csinos nyaraló került át Mészáros Lőrinctől az Orbán családhoz. Az Alcsútdoboz szélén magasló Réz-hegy tetején található ingatlant először a felcsúti milliárdos vásárolta meg, majd az örökpanorámás, bekamerázott, kertészek gondozta terület adásvétel útján átkerült id. Orbán Győző tulajdonába. Azt csak a felek tudhatják, hogy mennyiért cserélt gazdát a nyaraló, de furcsa, hogy az ott élők a tulajdonosváltás előtt is inkább Orbán Viktorékat látták arrafelé. A területet egyébként nem csupán térfigyelő kamerák vigyázzák; amikor legutóbb arra jártunk, megjelent az egyik Mészáros-cég autója is, majd egy munkás, és miután elállták előttünk a helyről kivezető erdei utat, megkérdezték, hogy mit keresünk ott.
Nehéz észszerűséget találni egy Mészáros Lőrinc és az Orbán család között létrejött másik üzletben is, amelyet szintén lapunk tárt fel. Itt egy már félig kitermelt homokbányát vett meg a felcsúti polgármester a kormányfő családjához tartozó Gánt Kő és Tőzeg Kft.-től úgy, hogy a 2015-ös adásvétel idején 2025-ig még id. Orbán Győzőéknek volt környezetvédelmi működési engedélyük. Vagyis Mészáros vett egy közel negyvenezer négyzetméteres gödröt, amit nem is ő hasznosíthat (lásd: A homokbánya titka, Magyar Narancs 2015. december 10.). Cikkünk megjelenése után a bányaterületre vonatkozó működési engedély is átkerült a felcsúti nagyvállalkozó egyik cégéhez. Közben Juhász Péter, az Együtt politikusa – egyebek közt – színlelt szerződés, hűtlen kezelés, vesztegetés gyanúja miatt feljelentést tett, de az ügyből nem lett semmi, holott látható, hogy a bányához azóta hozzá se nyúltak, a bejáratokat is eltorlaszolták.
Más üzleti kapcsolat is lehet Mészáros Lőrinc és a miniszterelnök családja között. Többször is láttuk a felcsúti polgármester teherautóit kijönni id. Orbán Győzőék gánti bányájának telephelyéről. Felcsúton is belebotlottunk a kormányfő egyik testvérébe, Orbán Áronba, amint éppen a Mészáros és Mészáros Kft. irodájából jött kifelé, de arról nincs információnk, hogy miről tárgyalhatott.
A nagy szerelem
Mészáros Lőrinc kétségkívül egyik legnagyobb feladata évek óta a Puskás Akadémia menedzselése: ő vezeti az akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt. A Puskás jelenleg a másodosztályban küzd a feljutásért úgy, hogy a télen horribilis összegekből megerősített keretben alig van olyan akadémista, aki rendszeres játéklehetőséghez jut. Mészáros referenciamunkaként is használta a Pancho Arénát, amit szinte teljesen az ő cége húzott fel Orbán Viktor felcsúti háza mellé. Információink szerint a létesítmény üzemeltetésébe is besegít a karbantartástól kezdve egészen addig, hogy ő biztosítja a VIP-páholyban a büfét, ahogyan az akadémistáknak megépített Letenyei Lajos Szakközépiskola és Szakiskolában és a felcsúti kisvasút nagyállomásán is csak tőle lehet harapnivalót venni. Mészáros autójavító műhelyénél többször láttuk már az akadémia buszait, a polgármester cégeinek autói pedig szinte mindig ott vannak az akadémia területén, ha éppen valamilyen építkezés van. A kisvasút építésénél is állandóan jelen voltak Mészáros Lőrinc munkásai, miközben hivatalosan a Swietelsky nyerte el az uniós forrásból finanszírozott beruházást.
A Puskás Akadémia több jelenlegi és korábbi dolgozója is állítja: Mészárosnak sok szívességet kell tennie a klub működtetéséért, és házon belül sokan úgy tudják, a felcsúti üzletember pénzzel is támogatja a klubot. Utóbbira abból is lehet következtetni, hogy a Pancho Arénában a szponzori hirdetések nagy részén a Mészáros család valamely vállalkozása díszeleg, és cégei taotámogatásainak egy részét is Felcsútra címkézheti a polgármester. Az más kérdés, hogy a Puskás Akadémiához befolyt temérdek mennyiségű taoforrásból mennyi kerülhet különböző megbízások útján vissza Mészáros Lőrincékhez. Hamarosan tisztán láthatunk majd ebben, ugyanis a közelmúltban a DK megnyert egy adatigénylési pert a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvánnyal szemben, és a klubnak ki kell adnia egy rakás olyan megbízás adatait, amelyben szerepel taoforrás. Nem lenne meglepő, ha bizonyos építési munkálatoknál feltűnne Mészáros Lőrinc valamelyik vállalkozása. A jogerős ítéletet hamarosan megkapja az akadémia is, onnan számítva 15 napjuk lesz átadni a dokumentumokat.
Közben a polgármester a saját pénzén is fejleszti Orbán Viktor faluját, amely kormányzati támogatásoknak sincs híján. Úgy tudjuk, a milliárdos vállalkozó rendszeresen kisegíti a helyi rendezvényeket, járdát is újítottak már fel Mészáros felajánlásából, és nemrég ő vette meg azt az ingatlant, amelyet tájházzá alakítottak át, és már látogatható. Mészáros polgármestersége még mindig téma: a milliárdos állítólag egyáltalán nem bánná, ha a következő ciklust nem neki kellene végigcsinálnia a település élén, de az is biztos, hogy erről nem csak ő fog dönteni.
A médiacápa
Egy darabig úgy tűnt, Mészáros felelőssége csupán annyi, hogy Felcsúton minden szépen és rendben menjen, és a Puskás Akadémia is haladjon a maga útján. Ám legfőképp a tavalyi év mutatja, hogy Orbán jó barátjának sokkal nagyobb feladatai is akadnak. Mészáros a kormánypártnak tett hatalmas szívességet a megyei lapok többségének felvásárlásával, a Népszabadság bedöntésével és a Széles Gábortól megvásárolt Echo Tv felpumpálásával. Utóbbiba Mészáros elkezdte önteni a pénzt, technikai újításokba fogtak, és a konkurens Hír Tv-től meg a köztévéből új munkatársakat is igazoltak.
A polgármester kezdetben határozottan cáfolta, hogy bármi köze is lenne ahhoz az Opimus Grouphoz, amely megvette először az egyebek közt a Népszabadságot, a Nemzeti Sportot, a Világgazdaságot, magazinokat és több megyei lapot is magában foglaló Mediaworks-portfóliót. Pedig már akkor is lehetett sejteni, hogy részben ő és az emberei állnak a háttérben (lásd: Semmi sem elég, Magyar Narancs, 2016. november 17.). A közelmúltban aztán Mészáros nevére került a részvények jelentős része, a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett Opimus-papírok árfolyama az egekbe szökött, kereskedésüket többször is felfüggesztették, lapzártánkkor pedig ott tart az ügylet, hogy – a szintén Mészáros-közeli – Konzum PE magántőkealap nyilvános vételi ajánlatot tett az Opimus törzsrészvényeire. A vásárlást még a Gazdasági Versenyhivatalnak is jóvá kell hagynia, de ez abból a szempontból már csak részletkérdés, hogy Mészáros Lőrinc az országos felháborodást kiváltó Népszabadság-botrány idején képes volt azt mondani, hogy neki semmi köze az egészhez. A megyei lapok további átalakulás előtt állnak, úgy tudjuk, megújulnak a mára már elavulttá vált online felületeik, és még nagyobb szeletet kapnak a kormányzati hirdetési keretből. (A megyei lapokról lásd riportunkat: Lassú elsötétítés, Magyar Narancs, 2017. január 12.). A fő cél, hogy a 2018-as országgyűlési és az egy évvel későbbi önkormányzati választásokra beálljon az új rendszer, hogy hatékonyan segíthesse a Fidesz országos és helyi kampányait.
A miniszterelnök más rokonainak is érkeztek életmentő milliárdok Mészáros közeléből. Az Alma Cider Kft. Orbán felesége, Lévai Anikó családjához kötődik: a cég két résztulajdonosa Szeghalmi Márk Ádám Lévai unokaöccse, Ötvös Imre pedig a sógora. Az Alma Cider 2013-ban alakult, egy évvel később pedig már kapott is egy 3,2 milliárd forintos támogatást a Külügyminisztériumhoz tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőháztól. A társaság sokáig nem tudta visszafizetni a milliárdokat, ám „valaki” rendezte az adósságot. A Hír Tv derítette ki, hogy az Alma Cider 3,2 milliárdját a Hórusz Faktoring Zrt. fizette vissza. A Hórusz tulajdonosa Balczó Péter, akinek három közös vállalkozása is van Csík Zoltánnal, Mészáros egyik legfontosabb partnerével (lásd a Leléphetett a stróman strómanja című keretest).
A recept egyszerűnek tűnik: a bővülő Mészáros-cégbirodalom minden állami beruházást behúz, amit csak tud és szeretne, az így elnyert százmilliárdok közpénzből magántőkévé alakulnak, majd azok egy része visszacsorog a miniszterelnök családjának ingatlanaiba, Orbán hobbijára és abba a hatalmas propagandagépezetbe, amely igyekszik minél tovább fenntartani ezt a mechanizmust.
Százmilliárdos biznisz közelében Mészáros
Mészáros Lőrinc néha olyan figurákat is elővarázsol, akik láttán talán a fideszes politikusok is meglepődnek. Ilyen volt például a szekszárdi fideszes politikus, Kerekes Csaba, akinek cége – ahogyan azt a HVG tavaly tavasszal megírta –, a Status Capital vette meg az Opimus Group Nyrt.-től a Békés megyei Csabatáj Mezőgazdasági Zrt.-t és a Hidasháti Mezőgazdasági Zrt.-t. Ezt a két céget azonban nem sokáig tartogatta az egyébként korábban Horváth István egykori és Ács Rezső jelenlegi szekszárdi fideszes polgármesterrel is üzleti kapcsolatot ápoló Kerekes, ugyanis idén a cégeket visszavették Mészáros érdekeltségei. Az Átlátszó cikke szerint a Status Capitaltól a Hidasháti a Búzakalász 66 Kft.-hez került, míg a Csabatáj az Opimus konglomerátum része lett. Időközben Kerekes Csaba cége, a Status Capital kockázatitőkealap-kezelővé alakult. Informátoraink szerint ez sem véletlen: a szekszárdi Fidesz-potentát egy küszöbön álló kormányzati programra készülve alakíthatta át cégét. A kormány új kockázatitőke-programot akar indítani mintegy 150 milliárd forintos büdzsével, amelynek a Jeremie-alapokhoz hasonlóan 70 százalékát adnák az európai uniós források, és a maradék 30-at kellene hozzátenni az alapkezelőknek. A kockázatitőke-program lehetőséget adna körülbelül 10-12 alapkezelőnek arra, hogy a nagyrészt uniós forrásból érkező alapokat befektessék innovatív, gyors növekedésű cégekbe, start-up vállalkozásokba. Kerekes azért is lehet bizakodó mint kockázatitőkealap-kezelő tulajdonos, mert forrásaink szerint Mészáros ezen a területen is megjelenhet, mint a program egyik fő kedvezményezettje.
Leléphetett a stróman strómanja
Felcsúton sem minden fenékig tejfel. Leléphet ugyanis Orbán Viktor első számú kegyeltje mellől az a spíler, aki számos Mészáros-üzletnél először a képbe került. Csík Zoltán informátoraink szerint összekülönbözhetett Felcsút polgármesterével. A korábban gyilkosságis Csík, aki a 90-es években a sztárnyomozó Doszpot Péterrel üldözte a bűnt, számos olyan céget vezet, amely a Mészáros család teljes vagy résztulajdonában van. Csík az Opimus-csoport több cégében is szerepet kapott már akkor, amikor a felcsúti polgármesternek hivatalosan még „semmi köze” nem volt a Mediaworks felvásárlásához. Az exzsaru érdekeltsége jelent meg először több olyan vidéki szálloda környékén, amelyet Mészáros Lőrinchez kötnek. Csík rövid idő alatt több Mészáros-cégben igazgatósági tag vagy ügyvezető lett, de a felcsúti polgármester ügyleteire rálátó forrásaink azt állítják, ez a közeljövőben megváltozhat, ugyanis néhány hónapja – a pletykák szerint – elszámolási viták miatt megromolhatott Mészáros Lőrinc és Csík Zoltán viszonya. A milliárdos üzletember bizalmasát a közeljövőben fokozatosan megpróbálhatják kivonni a cégek egy részéből. Ez nem lesz egyszerű, mert Csík beágyazottsága sokrétű, és nagyon sokat tud Mészáros Lőrinc dolgairól.
Csík Zoltánt hiába próbáltuk, nem sikerült elérnünk – mindenesetre a (volt) bizalmastól idén januárban egy cég már átkerült Mészáros Lőrinc legnagyobb építőipari vállalkozásához, a Mészáros és Mészáros Kft.-hez. A Wellneshotel Építő Kft. korábban Csíké és az egyik cégéé, a Scentrum Kft.-é volt. A 2015-ben alaposan feltőkésített Wellnesshotel – csakúgy, mint a Scentrum – székhelye egy budaörsi gigatelek. A 19 ezer négyzetméteres ingatlanra bejegyzett 4,7 millió eurós (1,45 milliárd forint) jelzálog-követelés jelenleg egy bizonyos Kovik 2008 Kft. tulajdonában van, amely Csík Zoltán résztulajdonában áll. Mindezek fényében egyáltalán nem mellékes, hogyan alakul Csík és Mészáros viszonya. Ha információink helytállóak, nem csak Mészárosnak fájhat a feje, ha új embert kell találni Csík helyére. Az exrendőr irányította eddig a Mészáros nevén lévő szállodák jelentős részét, ám úgy tudjuk, a szállodabirodalom legalább egy része Orbán Ráhel és Tiborcz István közvetlen érdekeltségébe tartozik.
A cikk megjelenését a European Centre for Press and Media Freedom és a Journalismfund.eu támogatta. | A pénz körforgása | Mészáros Lőrinc cégbirodalma egyre nő, alig telik el hét, hogy ne hallanánk nyertes közbeszerzésről vagy újabb vállalat felvásárlásáról. De hogyan is vándorol az egykori közpénz Mészárostól az Orbán család közelébe? Az olajozott folyamatban némi zavart kelthet, hogy Csík Zoltán, Mészáros fő intézőembere összekülönbözhetett főnökével. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-penz-korforgasa-103067 | 2017-03-23 19:17:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az ügyészség is vett Microsoft-szoftvert a botrány éveiben
Nem csak a rendőrség, az ügyészség is érintett a Microsoft-botrányban, 2013-2014-ben 237 millióért vásároltak szoftverlicenceket. Sőt az Igazságügyi Minisztérium is, bár sokkal kisebb összegben. E két év öt legnagyobb beszerzése közül háromról jelentettek szabálytalanságokat az amerikai hatóságok a beszerzések teljes listája alapján, amelyet a KEF adott ki a hvg.hu-nak.
Összesen bruttó 22,2 milliárd forint értékben 334 darab Microsoft-szoftverlicenc-megrendelést rögzítettek állami intézmények a központosított közbeszerzési portálon 2013 és 2014 során – derül ki az adatokból, amelyeket a portált működtető Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) adott ki a hvg.hu-nak. Arról a két évről van szó, amikor a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján rendszerszerűen zajlottak korrupciós Microsoft-licenc-beszerzések. Az ügy 2019 nyarán dagadt botránnyá – miután az amerikai igazságügyi minisztérium (DoJ) és a tőzsdefelügyelet (SEC) nyilvánosságra hozták jelentéseiket és a Microsofttal kötött peren kívüli megállapodás szövegét.
Az ügyészség (egész pontosan a Központi Nyomozó Főügyészség) augusztus 23-án nyomozást rendelt el, bár addig a pontig nem éppen egyszerűen jutott el. Korábban érkezett már feljelentés a magyar ügyészségre, erről Polt Péter legfőbb ügyész még 2018 októberében azt a tájékoztatást adta, hogy „bűncselekmény gyanújának hiányában” elutasították. Az amerikai jelentések nyilvánosságra hozatala után sem kapkodtak, azt állították, hivatalosan kell információkat kérniük a DoJ-től, feljelentés híján nyilvános dokumentumok alapján nem intézkedhetnek csak úgy, utána pedig a dokumentumok elemzéséhez szükséges időre hivatkozva késlekedtek.
Ha már az ügyészségnél tartunk: a KEF által kiadott adatok tanúsága szerint a Legfőbb Ügyészség is vásárolt Microsoft-licenceket ebben a két évben, méghozzá négy különböző alkalommal, összesen bruttó 236,5 millió forint értékben. A licencek szállítója mind a négy alkalommal a Microsoft egyik hazai viszonteladója, a T-Systems volt.
Minimum illett volna szólni, hogy érintettek
A vásárlások ténye nem jelenti, hogy ezeknél a beszerzéseknél is felmerülne a csalás és/vagy a korrupció gyanúja. A központosított közbeszerzési rendszer alá tartozó intézmények (gyakorlatilag az állami szféra nagy része) csak néhány viszonteladótól rendelhettek licenceket, akikkel a KEF korábban erről keretszerződést kötött. Ugyan az amerikai jelentések szerint a Microsoft magyar leányának és viszonteladóinak egyes alkalmazottai szisztematikusan üzemeltették a csalásra és vesztegetésre épülő korrupciós sémát, azért az kizárható, hogy ne akadtak volna szabályosan és tisztességesen bonyolított beszerzések.
Az ügyészség érintettsége azt viszont jelenti, hogy végső soron saját ügyükben (is) nyomoznak – a Központi Nyomozó Főügyészség a Legfőbb Ügyészség egyik szerve. Bár így legalább nem kell messzire menni, amikor nekilátnak a beszerzések átvizsgálásának. Arról nem beszélve, hogy minimum illett volna nyilvánosságra hozniuk: volt érintett beszerzésük. Azzal a lendülettel bejelenthették volna, hogy azok kapcsán belső vizsgálatot folytatnak le. A Belső Ellenőrzési Önálló Osztály a legfőbb ügyész, vagyis 2010 óta Polt Péter közvetlen felügyelete alatt áll. Kérdeztük az ügyészséget, volt-e vagy lesz-e belső vizsgálat, illetve hogy a nyomzásuk érinteni fogja-e a saját beszerzéseiket. Azt válaszolták,
különösen jelenős kárt okozó csalás és más bűncselekmények miatt nyomoznak, ezt bejelentő közleményükön túl egyéb adat nem közölhető.
Mondjuk nem csak a saját házuk táján kell(ene) vizsgálódniuk, hanem az Igazságügyi Minisztériumnál is, amely 2013 végén kettő, 2014 közepén pedig még egy microsoftos beszerzést rögzített. Igaz, nem vásároltak sok szoftvert, összesen 25,9 millió forintot költöttek, viszont mindhárom esetben az Euro One Zrt.-nél.
Sőt, az ügyészség nyomozói mehetnek a rendőrséghez is: az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) nyolc beszerzést rögzített a KEF rendszerében e két év alatt, együtt kevés híján kétmilliárd forint értékben. Az ORFK körmére már csak azért muszáj lenne ránézni, mert a SEC jelentésében konkrétan a rendőrség egyik beszerzését írta le a korrupciós séma példájaként. A DoJ nem nevezte meg az ORFK-t a saját beszámolójában, de dátumokat és összegeket írt, azokat a licencbeszerzések adataival összevetve szinte biztosra vehető, hogy ugyanazzal az esettel példálóztak, mint a SEC.
Az öt legnagyobb beszerzésből három büdös (eddig)
Ebben a két évben a KEF-es keretszerződés alatt az ORFK érintett beszerzése volt a második legértékesebb a maga bruttó 1,5 milliárd forintjával. A pénzt a Humansoft Kft.-nek fizették ki – a cég mára megszűnt, 2019 elején beolvadt anyavállalatába, a 4iG Zrt.-be, amely 2018-ban került Mészáros Lőrinc érdekeltségébe, onnan pedig 2019 közepén a felcsúti milliárdos exjobbkezéhez, Jászai Gellérthez. A 4iG épp megveszi a T-Systemst a Magyar Telekomtól.
Az első helyen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 1,8 milliárdos beszerzése áll. A SEC a NAV-ot is megnevezte, ráadásul a jelentésben szereplő számokat a KEF adataival összevetve épp ezt a beszerzését hozták példaként. Az adóhivatal a RacioNet Zrt.-től rendelt, méghozzá nemcsak ezen alkalommal, hanem 2014 során még háromszor, amiből két rendelés 757-757 millió forintos volt, szóval egy év alatt 3,3 milliárd forintot hagytak ott a cégnél. 2013-ban csak egyetlen microsoftos beszerzésük volt, 1,2 milliót fizettek a Synergon Kft.-nek. A NAV elnöke ekkoriban a kitiltási botránykor híressé vált Vida Ildikó volt. Orbán Viktor miniszterelnök vejének testvére, Tiborcz Péter 2014 nyarán lett a NAV informatikai fejlesztésekért felelős főosztályvezetője. Az 1,8 milliárdos beszerzést májusban rögzítették a KEF rendszerébe, így ahhoz még nem lehetett köze, azonban az egyik 757 millióst már az ő időszaka alatt ütötték nyélbe.
2013 és 2014 harmadik és negyedik legnagyobb beszerzése a Magyar Postáé, az egyik keretében 1,4 milliárdot fizettek a T-Systemsnek, a másik keretében 1,3-at az Euro One-nak. Ezekről (egyelőre) nincs olyan információ, amely szerint szabálytalanok lettek volna.
Az ötödik helyen a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. beszerzése áll, a NISZ már milliárdnál kevesebbért, bruttó 876 millióért rendelt a Humansofttól. A dátumok és az összegek összevetése alapján biztosnak tűnik, hogy a DoJ másik névtelen példájának ez a beszerzés a főszereplője – 2013 második felében egyetlen másik állami intézmény sem rögzített hasonló összegű microsoftos beszerzést a KEF rendszerében.
Hadházy Ákos korábban vélelmezte, hogy a NISZ beszerzése szerepel a DoJ példájában, akkor a NISZ ezt reagálta: „A Microsoft-vizsgálattal kapcsolatban nem érkezett megkeresés a NISZ Zrt.-hez. […] szabályos, típusa szerint központosított közbeszerzés keretében, verseny újraindításos eljárás lefolytatását követően, a legkedvezőbb árat biztosító céggel kötött szerződést 2013 júliusában, az akkor még az NFM felügyelete alá tartozó NISZ Zrt.” Azért érdemes megjegyezni: a NISZ azt nem tagadta, hogy a DoJ az ő beszerzésükről írt, csak azt, hogy bármi szabálytalanság történt volna. Amúgy a NISZ e két év alatt összesen 1,8 milliárd forint értékben vett Microsoft-licenceket, kilenc rendelés keretében.
Ami a vevői kört illeti, az alábbi állami intézményeket érdemes még kiemelni:
A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség hatszor vásárolt, összesen 1,7 milliárd forint értékben;
A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala összesen ugyan csak 202 milliót költött, de hétből hétszer a RacioNettől rendelt;
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) 1,2 milliárdot költött a T-Systemsnél és a RacioNetnél;
Az Országgyűlés Hivatala sem költött sokat, csak 92 milliót, de hat rendeléséből hathoz az Euro One-t választotta.
Ami a viszonteladókat illeti:
Ennek a két évnek az Euro One volt a legnagyobb üdvöskéje, összesen 5,5 milliárd forint értékben adott el licenceket állami intézményeknek;
A RacioNet 5,2 milliárd forintnyi megrendelést zsebelt be;
A T-Systems 3,6 milliárd forint értékben szállított;
A Delta-csoport cégei valamivel egymilliárd forint fölött adtak el licenceket;
A LicensePort 1,7 milliárdig jutott;
A Synergon 1,3 milliárdot kasszírozott;
A Humansoft 2,4 milliárdot zsebelt be – ráadásul ezt mindössze négy rendelésből sikerült összehoznia, amiből az egyik az ORFK-é volt (aminél a DoJ és a SEC szabálytalanságokat állapított meg), egy másik pedig a NISZ-é (ami szinte biztosan a másik DoJ által kifogásolt beszerzés volt).
Íme, a megrendelések teljes listája, a táblázat görgethető és kereshető:
Az érintettek vidáman ejtőernyőztek tova
A Microsoft 2019 augusztusának elején jelentette be, hogy szerződést bont a T-Systemsszel, egész pontosan nem hosszabbítja meg az augusztus végén lejárót. A T-Systems szerint a szakítás indoklás nélkül és a kiváló együttműködés (amit az amerikai cég Év Partnere-díjjal honorált nemrég) ellenére történt. A Microsoft szerint a szokásos éves felülvizsgálat során üzleti döntést hoztak. A döntés hátterében az állhat, hogy a T-Systems hamarosan a 4iG tulajdonába kerül – a cég Jászai Gellért irányítása alatt áll. De ezt egyik fél sem erősítette meg.
A viszonteladók közül hárommal, a RacioNettel, a Humansofttal és az Euro One-nal a Microsoft már 2017 végén szerződést bontott.
2016 nyarán, meglepetésszerűen, bejelentés nélkül távozott a Microsofttól Papp István, aki a botránnyal érintett időszakban a cég magyar leányának ügyvezetője volt. A munkájával amúgy elégedettek lehettek az amerikai központban, 2015-ben az ázsiai és csendes-óceáni régió salesért és marketingért felelős alelnökévé nevezték ki. Távozása után nem töltött sok időt munka nélkül, 2016 őszén a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) üzletfejlesztési elnökhelyettese lett, bár a poszton csak fél évet töltött. Az épp a Delta-csoporttal egyesülő (korábban tetszhalott állapotban leledző) tőzsdei cég, az Est Media Nyrt. közgyűlése 2019 májusában beválasztotta Pappot az igazgatóságába.
Szintén csendben, 2016 elején távozott a Microsoft Magyarországtól a kormányzati üzletágért felelős igazgató, Sagyibó Viktor. Ő először a Humansoft anyacégénél, a 4iG-nél helyezkedett el, onnan két hét után személyes indokokra hivatkozva távozott. 2017 őszén miniszteri biztos lett Lázár János Miniszterelnökségén, megbízatása 2018 nyarán szűnt meg.
A Microsoft Magyarország mindent beismert
A DoJ és a SEC vizsgálatai szerint a Microsoft Magyarország egyes alkalmazottai több folyamatban lévő vagy küszöbön álló állami megrendelés esetében árcsökkentést kértek a központtól szoftverlicencek értékesítéséhez – azt állították, az üzleteket csak akkor lehet nyélbe ütni, ha a Microsoft enged az árból. Aztán a licenceket a MS Magyarország alkalmazottaival együttműködő viszonteladók nem a csökkentett áron adták el az állami intézményeknek, a különbözetet (a kiügyeskedett árrés 30-40 százalék volt) legalábbis részben „korrupciós célokra” (magyarán: vesztegetésre) használták fel. A viszonteladókkal az állam (egész pontosan a KEF) keretszerződést kötött, azok ezen belül versenyeztek egymással a megrendelésekért, a MS Magyarország csak közvetítőként vett részt az ügyletekben – azonban alkalmazottai több esetben előre tudták, hogy egy állami intézmény mennyit kész fizetni a licencekért, sőt azt is előre leegyeztették, melyik viszonteladó fogja „megnyerni” az adott beszerzést.
A MS Magyarország a DoJ-vel peren kívüli megállapodást kötött, a vádakat és büntetőjogi felelősségét elismerte, a dokumentumot a cég jelenlegi vezetője, Christopher Mattheisen és az anyacég jogi vezetője is aláírták.
Orbán Viktorra is utalnak a Microsoft korrupciót beismerő vallomásában
Két konkrét eseten mutatja be a Microsoft Magyarország által az USA-ban aláírt vallomás, hogyan bundáztak meg állami beszerzéseket, játszottak össze állami tisztviselőkkel. A magyar ügyészség egyszer már gyanú hiányában visszautasított egy feljelentést. Most azt ígérik, megkérdezik az amerikai kollégákat, van-e releváns, kiadható információjuk.
A SEC jelentésében egy másik jellegzetes csalási módot is leír: a MS Magyarország külsős cégeknek fizetett, hogy támogatási/tanácsadási szolgáltatásokat nyújtsanak a szoftverek vevőinek. Azonban a cég jelentései alapján nem világos, hogy ezek a külsős cégek valóban elvégezték-e a rájuk bízott munkát. Itt a SEC három magyar intézményt említ, az ORFK-n és a NAV-on kívül az Oktatáskutató és Fejlesztési Intézetet (OFI). Sőt az OFI esetében a tényleges munkát az OFI egyik alkalmazottja végezte (volna) el, őt a Microsoft munkanaplóiban álnéven szerepeltették. | Az ügyészség is vett Microsoft-szoftvert a botrány éveiben | Nem csak a rendőrség, az ügyészség is érintett a Microsoft-botrányban, 2013-2014-ben 237 millióért vásároltak szoftverlicenceket. Sőt az Igazságügyi Minisztérium is, bár sokkal kisebb összegben. E két év öt legnagyobb beszerzése közül háromról jelentettek szabálytalanságokat az amerikai hatóságok a beszerzések teljes listája alapján, amelyet a KEF adott ki a hvg.hu-nak. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20190830_ugyeszseg_microsoft_botrany | 2019-08-30 10:04:00 | true | null | null | HVG |
Bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot Simonka György és 32 társa ellen a Központi Nyomozó Főügyészség. Az erről szóló közlemény az ügyészség honlapján elérhető.
Az ügy lényege, hogy a fideszes országgyűlési képviselő társaival jogellenesen igyekezett megszerezni zöldség és gyümölcs termelői szervezetek által igénybe vehető hazai és uniós támogatásokat. A döntéshozókat megtévesztették, a kérelmekben valótlan adatokat tüntettek fel, és így jutottak jogtalanul pénzhez.
„Ha Simonka ad 100 milliót, fél évet ülök helyette" | Magyar Hang
Az ügyészség korábbi tájékoztatása szerint mivel Simonka György tisztában volt azzal, hogy jelentős összegű pályázati források nyílnak meg, ezért 2009 év végén elhatározta, hogy mások segítségével – azok cégeinek a felhasználásával – egy személyi kört épít ki. Ennek célja volt, hogy a döntéshozókat megtévesztve, egymással összehangoltan, európai uniós, illetve a hazai költségvetésből származó, vissza nem térítendő támogatás igénybevételével jogtalan vagyoni haszonhoz jussanak. Beruházásokat és eszközbeszerzéseket felüláraztak, sőt, a fideszes politikus még azt is meghatározta, hogy az egyes beruházásokat megvalósító cégek képviselői a nekik átutalt, vagyis felülárazott vállalkozói díj mekkora részét – általában 45 százalékát – szolgáltassák vissza neki készpénzben.
Az
eddig beszerzett adatok alapján a kár meghaladja az 1 milliárd 400
millió forintot.
Simonka György országgyűlési képviselő, vagyis csak azután lehetett gyanúsított, hogy a parlament felfüggesztette a mentelmi jogát. Erről tavaly október végén, egyhangú döntéssel, 163 igen szavazattal határoztak a képviselők. Minden frakció bent lévő politikusa így voksolt, még maga, Simonka György is az igen gombot nyomta meg.
Az ügyészség később gyanúsítottként hallgatta ki, de nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését.
Idén nyáron meglepő hír jött róla, hiszen a Dél-békési Többcélú Kistérségi Fejlesztési Társaság kitüntetést adományozott neki. A hír azért különös, mert a rendszerváltás óta eltel három évtizedben még nem illettek olyan súlyos vádakkal képviselőt, mint Simonka Györgyöt. Az elismeréskor még az is elhangzott, hogy azt „egy időszak térségi szintű, kiemelkedő eredményességű, maradandó értékű, megbecsülést kiváltó, a térség fejlődését, elismertségét szolgáló tevékenységért” kapta. | Vádat emeltek Simonka György ellen | null | 1 | https://hang.hu/belfold/vadat-emeltek-simonka-gyorgy-ellen-106872 | 2019-08-21 17:19:00 | true | null | null | Magyar Hang |
|
A Mészáros gyerekek apjukra ütöttek: képtelenek hibázni a kormányközeli nagyberuházásokon. A Mészáros Lőrinc-utódok közös cége, a Fejér-BÁL Zrt. a zalakarosi Szabadics Közmű és Mélyépítő Zrt.-vel konzorciumban nyerte el a zánkai Erzsébet-tábor felújítását – tudta meg lapunk. A több mint fél évet csúszó eljárás eredményét ugyan még nem hirdették ki, de az ajánlatok összegzéséről szóló irat már megtalálható a közbeszerzési adatbázisban. Eszerint a konzorcium 16,8 milliárd forintért kapta meg a zánkai egykori úttörőváros korszerűsítését.
A felcsúti família – a társul fogadott céggel együtt – ezzel zsebre is teszi a kormány által az Erzsébet-alapítványnak a felújításra adott 26 milliárd forint kétharmadát, ráadásul a második ütemben előírt, az új infrastruktúra működtetéséhez nélkülözhetetlen újabb többmilliárdos közbeszerzést még meg sem hirdették. Mindenesetre a jelek szerint Zánka a prioritás: a fonyódligeti tábor felújítására kiírt közbeszerzés ugyanis eredménytelen lett, itt a teljes tábort le kellene bontani és újjáépíteni.
Újabb titok: lezárta a zánkai kikötőt a hajósok elől az Erzsébet-alapítvány | Magyar Hang
A szóban forgó zánkai és fonyódligeti Erzsébet-táborok körüli fura helyzetet korábban több feltáró cikkben mutattuk be. Megírtuk, hogy miközben az alapítvány 13,5 milliárd forintot kapott hátrányos helyzetű gyermekek üdültetésére, a felhasználásáról semmit sem tudni, a fonyódligeti üdülő üresen, gazzal benőve vár jobb sorsra. A zánkai tábort hermetikusan elzárták a kíváncsi szemek elől, onnan elüldözték az Egry József-középiskolát, a kikötőből pedig a bérlőket, ahová halandó azóta be sem léphet.
Hogy miért nyilvánították eredménytelennek a közbeszerzés Fonyódligetre kiírt részét, kik és milyen ajánlattal pályáztak, illetve hogy Zánkán milyen munkákat kellene már idén október végéig átadni, kiderült a friss lapunkból, mint ahogy az is, miért nem lesz használható télen a táborban épülő új multifunkcionális sportcsarnok. | A Mészáros gyerekek kapták a zánkai tábor felújítását | null | 1 | https://magyarhang.org/belfold/2019/08/30/a-meszaros-gyerekek-kaptak-a-zankai-tabor-felujitasat/ | 2019-08-30 08:30:00 | true | null | null | Magyar Hang |
|
Balatoni Hajózási Zrt.;
2019-08-28 06:55:00
Állami tőkesúly a balatoni flottán
Hivatalosan a modernizáció miatt, mások szerint inkább kormányközeli körök érdekében emelte meg a magyar állam a Balatoni Hajózási Zrt. alaptőkéjét.
Tőkét emelt a Balatoni Hajózási Zrt.-ben az állam, s bár a Magyar Turisztikai Ügynökség állítja, mindez a modernizáláshoz szükséges, a tulajdonos balatoni önkormányzatok közül több attól tart, az állami többségi tulajdon a cég egyes részeinek – kikötők, part menti területek – kormányközeli körökig elérő privatizációjához vezethet.
– Mérföldkőhöz érkezett a Balatoni Hajózási Zrt.: a tulajdonos magyar állam 6,6 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre, s ezzel lehetővé válik a balatoni hajózás modernizálása – jelentette be a Bahart keddi, siófoki közgyűlése után Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója. Hozzátette, 2030-ig megújul a hajóflotta, 4 új kompot, valamint kerékpárszállító hajót vásárolnak, felújítják a kikötőket és a kiszolgáló-létesítményeket, egyszerűsítik a jegyvásárlást, s jobb menetrendet alakítanak ki. Kollár József, a Bahart vezérigazgatója ezzel kapcsolatban megjegyezte, az elavult kikötők és járműpark felújítása elodázhatatlan, ám erre saját erőből képtelen a cég, éppen ezért jó és szükséges a tőkeemelés, mely lehetővé teszi a megújulást.
Az állam az idén vette vissza a hajózási cégben tulajdonos önkormányzatoknak 2008-ban ingyen átadott üzletrészét: a részvénycsomagot a Gyurcsány-kormány annak fejében adta anno a cégben tulajdonos 22 településnek, hogy azok előbb egy 580 milliós, majd 2012-ig újabb 1,42 milliárd forintos tőkeemelést hajtanak végre. Utóbbi azonban a többször kitolt határidők ellenére is elmaradt, s noha a települések az idén fizettek volna, egy januári kormányrendelet szerint az állami pakett felett attól kezdve a Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök által felügyelt Magyar Turisztikai Ügynökség rendelkezik. Azok az önkormányzatok pedig, melyek a korábbi években felvásárolták más települések részvényeit, komoly összeget buktak. Siófok például milliárdos szinten áldozott részvényvásárlásra, s lett így 44 százalékos tulajdonos, ám ez a rész az állami szerepvállalással nagyjából megfeleződött, hiszen az eddigi négymilliárdos alaptőke 10,6 milliárdra nőtt. Pedig a város az idén hajlandó lett volna kifizetni tőkeemelésből ráeső cirka 770 millió forintot, ahogyan információink szerint a többi nagy tulajdonos– Keszthely, Balatonfüred, Balatonboglár, Balatonföldvár – is kifizette volna a rájuk eső részt.
Az állami tőkeemeléssel viszont kisebbségbe kerültek az önkormányzatok, melyek vezetői közül többen is attól tartanak, a fejük felett értékesíthetik a Bahart legértékesebb vagyonelemeit, például egyes jachtkikötőket vagy értékes vízparti területeket.
– Persze nem most, amikor leharcolt állapotban vannak, hanem azután, hogy állami pénzből felújították azokat. Ne legyen igazam, de nem lennék meglepve, ha néhány év múlva több cégre darabolnák fel a Bahartot, hogy aztán egyik-másikat privatizálják – jegyezte meg az egyik polgármester.
A sajtótájékoztatón arra az újságírói kérdésre, hogy egyben tartják-e a Bahartot, Guller Zoltán úgy reagált: az állam hosszú távon gondolkodik a Bahartban, s a hajózási társaság fejlesztése a cél. | Állami tőkesúly a balatoni flottán | Hivatalosan a modernizáció miatt, mások szerint inkább kormányközeli körök érdekében emelte meg a magyar állam a Balatoni Hajózási Zrt. alaptőkéjét. | null | 1 | https://nepszava.hu/3047981_allami-tokesuly-a-balatoni-flottan | 2019-08-29 08:58:00 | true | null | null | Népszava |
A perújítási indítvány lényege szerint a két baloldali, egykori nagy befolyású médiavállalkozó: Fenyő János és Gyárfás Tamás között az 1990-es évek közepétől üzleti vita, hatalmi harc és személyes ellentét alakult ki.
Gyárfás 1997-ben elhatározta, hogy megöleti Fenyőt, ezért először egy harmadik személyt bízott meg a feladattal, aki azonban azt nem teljesítette.
Ekkor Gyárfás Portikhoz fordult, aki Rohácot bízta meg a gyilkossággal.
A bérgyilkos a feltorlódott forgalom miatt a kocsijában várakozó Fenyőhöz ment, és egy gépfegyverrel kivégezte.
Az alapeljárásban a bíróság Rohácot részben az Aranykéz utcai robbantás, részben Fenyő
János meggyilkolása miatt ítélte el. A jogerős ítélet szerint az Aranykéz utcai robbantásra is Portik adott megbízást. Egész pontosan arra, hogy Rohác ölje meg Boros Józsefet.
Akkor azonban a Fenyő-gyilkosságot úgy zárták le, hogy az úgynevezett felbujtó – vagyis a megbízó – ismeretlen. Ez változhat most meg.
Portik Tamás felelősségre vonására a perújítási eljárásban kerülhet sor. Az ügyészség korábban Gyárfás Tamás ellen is vádat emelt. | Portik újra bíróság elé kerül, mert Gyárfás Tamás megbízására megölette Fenyő Jánost | A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség perújítási indítványt terjesztett elő Portik Tamás ellen, aki a bizonyítékok alapján utasította a bérgyilkos Jozef Rohácot, hogy ölje meg Fenyő Jánost. Portikot a vád szerint Gyárfás bízta meg. Gyárfás meg akart szabadulni a riválisától, ezért ölethette meg. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2019/08/ez-tortent-gyarfas-megbizta-portikot-aki-szolt-egy-bergyilkosnak-hogy-olje-meg-fenyot | 2019-08-29 13:29:00 | true | null | null | Origo |
A Magyar Labdarúgó Szövetség elutasította a Balmazújváros felülvizsgálati kérelmét, így a másodosztályban sem folytathatja a csapat, mely lényegében mindenféle központi segítséget és türelmet megkapott - egyedül a saját városvezetése volt az, amely nem állt a csapat mellett. Amellett, hogy kizárásuk a helyi sportrajongók számára fájó pont, felmerül a kérdés, hogy vajon a klub bukásával ablakon kidobott pénz lett-e az a magyarországi munkavállalónként 500 forint, mely a büdzséből áramlott a csapathoz? Felelősöket keresni lehet, hibáztatni is szabad, ám egyelőre nem érdemes, a döntés már megszületett.
Az NBII-es kizárásuk után elvileg jövőre a legalsó megyei osztályban indulhatnának majd. Szerencséjükre itt a megye I. a legalsó szint, ami azt jelenti, hogy némi szerencsével két év alatt újra feljuthatnak az NBII-be. Persze, ha most nem adták be a jelentkezésüket a megye I-be, melynek bajnoksága már elkezdődött, akkor a csapat megszűnik és a focisták ingyen igazolhatóvá válnak.
A balmazújvárosi focicsapat a 2017/2018-as szezonra némi meglepetésként kivívta az NBI-es szereplés jogát, mellyel az elsőosztály legszegényebb csapata címet is megszerezték maguknak. Igaz, nemcsak sportszakmailag, de a költségvetésüket illetően is igyekeztek felnőni a legfelsőbb osztályhoz. Miközben a minőségibb játékosok magasabb bérigénye megdobta a költségeket, a bevételek is a korábbi triplájára emelkedtek az osztályváltásnak köszönhetően. Hiába volt azonban lenézett és lesajnált a csapat, az NBI-es szereplés kezdetekor Tiba István, a tulajdonos önkormányzatot képviselő vezető egy interjúban elárulta, náluk is a legjobban kereső játékos havi 7000 eurót valamivel több mint 2 millió forintot vihetett haza. Tiba akkor azt mondta: sok pénzből megcsinálni valamit, nem olyan nagy fegyvertény, kevés pénzből sikeresnek lenni jóval nagyobb dicsőség és valami ilyesmire készülnek Balmazújvárosban is.
Az elképzelés szépen hangzott, a kivitelezés azonban nem ment zökkenőmentesen, ami némiképp túl is mutat az egyszerű anyagi problémákon. A csapat mögött álló gazdasági társaság az NBI-nek köszönhető magasabb bevételek eredményeként a korábbi 58 milliós veszteséget egy szerény 1,8 milliósra tudta mérsékelni 2017-ben. Hiába azonban a jobb minőségű játékosok felvásárlása, a csapat nem tudta megvetni a lábát az NBI-ben, 2018. májusában kiestek. Pedig minden jel arra utalt, hogy anyagilag mindent megtettek: nagyjából stagnáló bevételek mellett harmadával többet költöttek fizetésekre, vagyis a téli átigazolási szezonban - ami a 2018. első félévi költségeket befolyásolta - igyekeztek tovább erősíteni a csapatot. Annak árán is, hogy talán némi kockázat is volt a történetben: a fedezetként szolgáló bevételek a vártnak megfelelően alakulnak-e.
A játékosok magasabb bérigényéhez, a tetemes veszteség elkerüléséhez szükség lett volna egy tőkeerős szponzorra. Ilyet azonban nem sikerült találni, ami a jelenlegi szponzorpiacot és finanszírozási helyzetet tekintve egyáltalán nem meglepő. A TAO-támogatások rendszere ugyanis szép csendben leépítette a szponzor piacot. Ha ugyanis egy cég már a TAO-n keresztül támogatta az adott csapatot - ellenszolgáltatás nélkül - semmi érdeke nem fűződik ahhoz, hogy szponzorként is megjelenjen. Főleg nem akkor, ha egy olyan csapat mögé kellene beállni, mely az NBI legkisebb marketingértékével bírhat. Csak példaként, még a stabil NBI-es, nem túl távoli Debrecennek sem sikerül évek óta maga mellé állítani egy főszponzort. Az azonban mégis vitán felül áll: ha a Balmazújvárosnak sikerült volna megvetnie a lábát az NBI-ben, lett volna némi esély egy tőkeerősebb szponzor bevonzására - még ha az talán Tiba István, fideszes országgyűlési képviselő közbenjárására is érkezett volna.
A csapat azonban - mint írtuk - csak egy szezont tudott megélni az NBI-ben, az NBII anyagilag pedig még kedvezőtlenebb helyzetet teremtett, amin nem segített az sem, hogy a korábbi támogató városvezetés lecserélődött. A Balmazújváros Sport Kft. 2018-ban gigantikus, 216 millió forintos veszteséget termelt, amivel így utólag tudjuk, megpecsételték a saját sorsukat.
Igaz ugyan, hogy a városvezetés a közgyűlési jegyzőkönyvek alapján az ésszerűség mentén, a pazarlást elkerülve igyekezett valamennyire támogató magatartást tanúsítani a csapat problémáit illetően, a végső lépést mégsem sikerült megtenni. A nyár elejétől húzódó problémára végül augusztus első napjaiban találtak megoldást, ami még az önkormányzatot sem vitte volna csődbe. A képviselő testület arról határozott, hogy a stadion apportjával rendezi a focicsapatot működtető szintén önkormányzati tulajdonban lévő cég tőkepótlását. Hiába született meg azonban a döntés, a konkrét lépést valamilyen okból kifolyólag nem sikerült végrehajtani, így többszöri felülvizsgálat, eljárás és heteken át tartó huza-vona után a szakszövetség kizárta az NBII-ből a balmazújvárosi focicsapatot.
Csak a gondok gyűltek az NBI után
A csapat körül egyébként több furcsaság is napvilágot látott mióta kiestek az NBI-ből és a focit mérsékelten támogató városvezetés került Balmazújvárosban hatalomra. Egyrészt tavaly ősszel már majdnem csődbe vitte a várost a focicsapat, akkor átmeneti segélyként 22,4 milliót adott a város a Sport Kft.-nek. Majd kiderült, hogy az önkormányzati szociális bérlakásokban laknak a focisták, akiket a tervezettnél később sikerült "kilakoltatnia" a városvezetésnek.
Nemrég pedig az is kiderült - egy közgyűlési előterjesztésnek köszönhetően -, hogy a stadion büféjére is keresztet lehet vetni. A sportbüfét, valamint a lelátók alatt található két büféhelyiséget a szintén önkormányzati tulajdonban lévő Balmaz-Kamilla Kft. működtette, mely lényegében erőforrás-hiányra hivatkozva kérte a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését. Ezzel egyidejűleg a működtetést is befejezi. Ám, mint az az előterjesztésből kiderül, a három helyiségre vonatkozó, összesen havi 105 ezer forintos bérleti díjat idén még egyszer nem fizette ki a Balmaz-Kamilla Kft. Így már 840 ezer forintos tartozást halmozott fel a cég a tulajdonos önkormányzattal szemben.
Pedig a fideszes Tiba még adómentességet is elintézett
Érdekes a balmazújvárosi bukást anyagi oldalról is megközelíteni. Orbán Viktor és kormánya 2010-es második hatalomra kerülése után szinte korlátlanul, sokszor indokolatlanul folyatták a közpénzt a labdarúgásba, stadionokba, különféle csapatokhoz működési támogatásként és a szakmai többletfeladatok ellátására szánva. Balmazújváros sem maradhatott ki a stadionrekonstrukciós lázból, a központi költségvetésből 2016-ban egymilliárd forintot kapott az akkor még másodosztályban vitézkedő csapat. Emlékezetes, hogy a létesítményben pályafűtést is kialakítottak, mely a helyi termálvíz melegét használja, ami miatt különösen gazdaságosnak lett kikiáltva az üzemeltetése. Ennek ellenére 2017 februárjában a hó és jégpáncél miatt el kellett halasztani a tavaszi nyitómeccset. Miért nem használták az amúgy nem kevés pénzért kialakított pályafűtést? A klub indoklása szerint
"a stadion ugyan rendelkezik pályafűtéssel, annak hosszú távú üzemeltetése viszont olyan költséggel járna, amelyet jelen pillanatban az önkormányzat nem tud bevállalni. A játéktér több centis jégtakaróval fedett, a talaj pedig kb. 40 cm mélyen van átfagyva, amelyet egy-két napoos fűtéssel nem lehetett volna felolvasztani".
A stadionrekonstrukcióra tehát elment 1 milliárd forintnyi közpénz, plusz még valamennyi TAO-támogatás is. A támogatási rendszer nyújtotta lehetőségekkel egyébként az első pillanattól fogva élt a Balmazújváros Sport Kft., melynek eredményeként a 2018/2019-es évaddal bezárólag összesen 888 millió forint közpénz jellegét elvesztő adóforintot zsebelt be a klub. Ehhez hozzávehetjük még azt a 100 millió forintot, mely a központi költségvetésből érkezett a klub számlájára egyfajta gyorssegélyként. A pénzt a kormány a versenysport és olimpiai felkészülés támogatása előirányzatból csippentette le.
És ha a közvetlen és közvetett költségvetési támogatás kevés lett volna, a csapathoz közel álló Tiba István felvetésére fogadta el a parlament 2017 nyarán azt az adómódosítást, melynek értelmében a sportolók után a sportvállalkozások mentesülnek az általuk fizetendő köztehertől, ami jelenleg 18,5 százalék.
Milliárdos ajándékot kaptak a focicsapatok az adómentességgel
Költségként tehát csak a focisták bruttó fizetése jelentkezik, mely egy másik - nem Tiba által kezdeményezett - változtatás után akár évi 500 millió forint is lehet. Ennek köszönhetően akár Balmazújvárosban is úgy adhattak magasabb fizetést a focistáknak, hogy az emelés egy plusz forintjába nem kerül a klub mögött álló cégnek. Az időzítés kiváló volt, ekkor kezdte ugyanis a csapat az NBI-es szereplését, az adómentesség pedig már a 2017 szeptemberétől élt.
Tibának köszönhető megtakarítás mellett összesítésünk szerint 2011 és 2019 között majdnem 2 milliárd forint tiszta közpénzt áramoltattak a hajdúsági focicsapathoz a fejlődés jegyében - vagy inkább reményében. A történet és a pazarló gazdálkodás eredménye a hírek szerint immár a 400 millió forintos mínuszt is meghaladja.
Pont ez a 2 milliárd forint állami pénz volt a hivatkozási alap, amikor fel is bukkant meg nem is egy potenciális kínai vevő, aki megvette volna a focicsapatot. Akkori információink szerint a hivatalos álláspont szerint azért sem lett volna szabad veszni hagyni a csapatot, mert "a város vonzáskörzetében működő csapatok súlytalansága miatt létfontosságú a balmazújvárosi foci életben tartása". Idővel aztán kiderült, hogy nincs semmilyen érdeklődő.
Többről szól ez, mint pazarló gazdálkodás
Mint azt cikkünk elején felvetettük, a balmazújvárosi foci bukása némiképp túlmutat az anyagi problémákon. A háttérben kiviláglik, mi történne abban az esetben, amit már mi is megfogalmaztunk egyszer-egyszer: vajon mi történik a NER által behálózott focicsapatokkal akkor, ha majd egyszer megfordul a széljárás? A jelenlegi támogató ország-, illetve városvezetés helyét egy olyan gárda veszi át, amely nem kívánja ész nélkül közpénzből finanszírozni a focit? Ha a jelenleg TAO-n keresztül támogató cégeknek és csapatokhoz irányított, közbeszerzéseken felhizlalt szponzoroknak szűkül a büdzséjük és nem telik már ilyen úri huncutságokra?
Balmazújváros esetéből jól látható: amint az egyik lába az asztalnak kimozdul a helyéről, az egész gondosan ráépített kártyavár összeomlik. A kormányzat és a TAO-rendszer támogatói szerepét jó eséllyel sokan rosszul használják ki: gondolhatják, a miniszterelnök kedvenc sportjáról van szó, eddig is volt pénz focira, ezután is lesz. Eddig is dobtak mentőövet, ha kellett, ezután is fognak. Ehelyett azonban sokkal célszerűbb lenne a piaci alapokon való működést erősíteni és stabilizálni, mert a jó világ nem tart örökké. | Akkor most 2 milliárd forint közpénzt dobtunk ki az ablakon? | Egy évvel ezelőtt fordult lejtmenetbe a balmazújvárosi foci, most pedig úgy tűnik, sikerült elérni a gödör alját is. Hogy innen merre vezet az út, lesz-e egyáltalán kiút, vagy temethetik a focicsapatot a hajdúságiak, az egyelőre még kérdés.
Tiba István, a tulajdonos önkormányzatot képviselő vezető egy interjúban elárulta, náluk is a legjobban kereső játékos havi 7000 eurót valamivel több mint 2 millió forintot vihetett haza.
A csapat körül egyébként több furcsaság is napvilágot látott mióta kiestek az NBI-ből és a focit mérsékelten támogató városvezetés került Balmazújvárosban hatalomra. Egyrészt tavaly ősszel már majdnem csődbe vitte a várost a focicsapat, akkor átmeneti segélyként 22,4 milliót adott a város a Sport Kft.-nek. Majd kiderült, hogy az önkormányzati szociális bérlakásokban laknak a focisták, akiket a tervezettnél később sikerült "kilakoltatnia" a városvezetésnek.
Tiba még adómentességet is elintézett. Tibának köszönhető megtakarítás mellett összesítésünk szerint 2011 és 2019 között majdnem 2 milliárd forint tiszta közpénzt áramoltattak a hajdúsági focicsapathoz a fejlődés jegyében - vagy inkább reményében. A történet és a pazarló gazdálkodás eredménye a hírek szerint immár a 400 millió forintos mínuszt is meghaladja. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/akkor-most-2-milliard-forint-kozpenzt-dobtunk-ki-az-ablakon-.html | 2019-09-02 21:11:00 | true | null | null | mfor.hu |
Az elmúlt hetekben elsősorban az amerikai igazságügyi minisztérium, másrészt a tőzsdefelügyelet vizsgálati jelentéséből sokat megtudtunk arról, hogy a Microsoft hogyan fizette le az Orbán kormányt – emlékeztetett Hadházy.
Az eddigi hírek azonban csak az egyik primitív módszerről szóltak, ahol a Microsoft 30-40 százalékkal olcsóbban adta a szoftvereket, de a milliárdos kedvezmény nem jutott el kormányhoz, hanem a „közvetítő cégek” tették el a hasznot, és juttatták el a kormány embereihez kenőpénzként.
Az USA tőzsdefelügyelet jelentése 23. pontja megnevez egy másik, szintén nem túl szofisztikált módszert is. Ebben az esetben a magyar kormányszervek nem szoftvert, hanem szakértői munkát (szolgáltatást) vásároltak, többek között EU-pénzből a Microsofttól. A munka egy részét azonban a Microsoft kifizette „alvállalkozóknak”, akikről a tőzsdefelügyelet megállapítása szerint nem azonosítható be, hogy csináltak-e valóban bármit is a pénzért.
A teljes jelentés itt olvasható (angol nyelven):
2. Tőzsdefelügyelet USA 34-86421-1 Angol by Kutya vacsorája on Scribd
Ráadásul a szakértők több esetben papíron már azelőtt megkezdték a „munkát”, hogy a Microsoft elnyerte volna a pénzt.
A jelentésben szereplő történet szerint a NAV esetében egy Microsoft-alkalmazott tiltakozott is amiatt, hogy az úgynevezett alvállalkozónak nincsenek kompetenciái a munkához. Azonban felvilágosították, hogy az adott cég nem „egy” partner, hanem „a” partner (a magyar kormány kérésére nyilván).
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) esetében pedig olyan ember „dolgozott” a Microsoftnak az OFI által fizetett munkáért – ráadásul álnéven -, aki az OFI alkalmazottja volt.
A jelentés ugyan nem említ konkrét projekteket, azonban Hadházy, egy évekkel ezelőtti adatkérése alapján beazonosította, hogy az Oktatás Fejlesztési Intézet „Nemzeti Köznevelési Portál” projektjéről van szó az amerikai dokumentumban. A politikus birtokába került belső dokumentumból pedig az sejthető, hogy az ORFK az elektronikus útdíj rendszernél fizetett a Microsoftnak.
Hadházy szerint a törvénysértés súlyos volt és rendszerszintű: az EU pénzből végzett projekt előkészítésében is részt vett az a Microsoft, amelyik aztán közbeszerzés nyerteseként megkapta a munkát. A képviselő bejelentette azt is, további közérdekű kérdéseket fog feltenni az érintett szervezeteknek, például hogy a kamu alvállalkozók között volt-e Tiborcz István HCS Experts nevű cége.
Horváth András közzétette a Microsoft-ügyben vevőként érintett állami szervezetek listáját
A Samsung Zrt. gödi telephelyén végzett tűzvédelmi és iparbiztonsági hatósági ellenőrzések A Samsung Zrt. gödi telephelyén végzett tűzvédelmi és iparbiztonsági hatósági ellenőrzések A Samsung Zrt.
Fotó: Hadházy Ákos/Facebook | Hadházy: kamuszakértők megbízásával is kente a Microsoft az Orbán-kormány embereit | Kormányközeli szakértő-alvállalkozók kamumegbízásával is kedvezett a Microsoft a magyar kormányzatnak – ez az USA tőzsdefelügyeletének jelentéséből derül ki, amin Hadházy Ákos országgyűlési képviselő rágta át magát. A jelentésben is megnevezett Oktatáskutatási és Fejlesztő Intézet úgynevezett nemzeti köznevelési portál projektjét már a politikus azonosította be, és továbbra is gyanúsak az ORFK és a NAV megbízásai is, a rendőrségnél például az elektronikus útdíjrendszer. Erről szólt a mai Korrupcióinfó. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/09/04/hadhazy-kamuszakertok-megbizasaval-is-kente-a-microsoft-az-orban-kormany-embereit/ | 2019-09-04 15:43:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Egységesen 330 millió forinttal drágult a Várban épülő királyi lovarda és a Csikós udvar felújítása is – szúrta ki a K-Monitor. A Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. szerződésmódosítását az uniós közbeszerzési értesítőben tették közzé augusztus 3-án. A két beruházás így összesen hét és félmilliárd forintba kerül.
Előre nem látható okok miatt emelték meg a kivitelezérse szánt összeget a Budai Vár Főőrség épületének és a Stöckl-lépcső teljes újraépítése, valamint a Csikós udvarban újraépülő Új királyi lovarda kivitelezése kapcsán is.
Az indoklás szerint olyan pótmunkákra van szükség, amely nemcsak határidő módosítást, de plusz forrást is igényelnek, ezért a lovarda 3,4 milliárd forint helyett 3,8 milliárd forintba kerül majd, míg a másik beruházás 3,4 milliárd helyett 3,7 milliárd forintba.
A kivetelezők feladata a Királyi lovarda újraépítése az épület teljes rekonstrukciójával és megelőző talajszilárdítási és közműkiváltási munkákkal, valamint a Főőrség épületének és a Stöckl-lépcső teljes újraépítése a Budai Vár fennmaradt középkori építményeihez kapcsolódva.
Korábban mindkét közbeszerzést a West Hungária Bau Kft., illetve a Laki Épületszobrász Zrt. nyerte.
Előbbi cégről az Átlátszó is többször írt már, hiszen számos tender nyertese lett Tiborcz István üzlettársának, Paár Attilának a vállalkozása.
Valahogy mindig minden megdrágul
Ők építik például a mélygarázst a Ligetben, amely 2 milliárd forinttal drágult, arra hivatkozva, hogy a kivitelezési munkák megkezdését követően a Liget Budapest projekt egyes elemei megváltoztak, és ehhez kell igazítani ezt a beruházási elemet is. Így például irodákat, öltözőhelyiségeket, pihenőhelyiségeket, teakonyhát, tárolókat, takarítószertárakat, wc-blokkokat és zuhanyzókat kell pluszban építeniük.
De a WHB nyerte el többek között az 500 autó befogadására képes mélygarázs építését is a Millenáris területén, amely szintén jóval többe került, mint eredetileg tervezték. Ugyanígy megugrott az új soproni uszoda ára is, amelyet a becsült ár duplájáért, 5 milliárd forint helyett 10,9 milliárdért építhet meg a cég, míg a szegedit négyszeres áron, 16 milliárd forintért húzhatja fel.
A West Bau értékesítésének nettó árbevétele egyébként 2017-ben nettó 41,3 milliárd forint volt, ami 2018-ban 50,1 milliárd forintra nőtt. A cég adózott eredménye pedig tavalyelőtt 5, míg tavaly 7,3 milliárd forint lett.
A Budai várban zajló fejlesztések kapcsán persze nem ez az egyetlen furcsaság. A zavaros koncepció, az átláthatatlan tervezési folyamat és szinte felső korlát nélküli költségek már évek óta témát adnak a sajtónak.
Zavaros koncepció, átláthatatlan tervezési folyamat és szinte felső korlát nélküli költségek – a látványos beruházások felszíne mögött ezek a meghatározó jellemzői a budai Várban zajló fejlesztéseknek. Lehet, hogy nem a miniszterelnök és néhány állami hivatal felköltözése az egyetlen szervezőerő, de a zűrzavarban egyelőre ez tűnik a meghatározónak.
Fotó: a lovarda alapkövének elhelyezése 2016-ban. Forrás: kormány.hu A cégadatokat az Opten szolgáltatta. | Budai vár: újabb százmilliók mennek el a lovarda és főőrség épületének felújítására | Egységesen 330 millió forinttal drágult a Várban épülő királyi lovarda és a Csikós udvar felújítása is – szúrta ki a K-Monitor. A Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. szerződésmódosítását az uniós közbeszerzési értesítőben tették közzé augusztus 3-án. A két beruházás így összesen hét és félmilliárd forintba kerül. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/09/03/budai-var-ujabb-szazmilliok-mennek-el-a-lovarda-es-foorseg-epuletenek-felujitasara/#:~:text=Budai%20v%C3%A1r%3A%20%C3%BAjabb%20sz%C3%A1zmilli%C3%B3k%20mennek%20el | 2019-09-03 15:57:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Korábban a Media1 már beszámolt róla, hogy októberben lejár a mandátuma – Karas Monika elnök kivételével – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagjainak. Írtunk arról is, hogy az új médiatanácsi tagok megválasztása kapcsán létrejött egy úgynevezett paritásos bizottság a parlamentben, Hadházy Ákos és Széll Bernadett független (ellenzéki) országgyűlési képviselők pedig arra szólították fel az ellenzéket, hogy ne asszisztáljanak ahhoz, hogy a Médiatanács ismét egypárti (fideszes) tagokkal állhasson fel a következő 9 évre, ahogyan az történt korábban. Gréczy Zsolt DK-s országgyűlési képviselő pedig arról beszélt, hogy a Médiatanács elnökének, Karas Monikának Kim Dzsong Un emlékérem járna.
Az ügyben mostanra új fejlemények vannak.
Nem állított jelölteket a Fidesz
A Jobbik közleményt adott ki arról, hogy szerintük „bohózatba fulladt” a Médiatanács tagjainak jelölése. Ugyanis a közlemény szerint „még a NER-ben is szokatlan módon” kezdődött meg a Médiatanács tisztújítási eljárása.
Halász János elnök a bizottsági ülést múlt hét pénteken hívta össze, a bizottság tagjai keddig állíthattak tagjelölteket. A bizottsági ülést megelőzően a kormánypártok nem állítottak jelölteket, és ezt a mai bizottsági ülésen meg is erősítették.
Jöhet az újabb médiatörvény
Brenner Koloman, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa tagjait jelölő eseti bizottság jobbikos tagja közölte: a kormánypártiak azzal indokolták, hogy nem állítottak jelölteket, hogy még az ősszel módosítani szeretnék a tavasszal már egyszer jelentősen átírt médiatörvényt.
Mivel a kormánypárti delegáltak szavazatai nélkül a jelölőbizottság nem tudott tagjelölteket állítani, ezért a mai napon fel is oszlott.
Brenner Koloman hozzátette:
„A Jobbik bohózatba illőnek tartja a jelölési eljárást és kíváncsian várja, a kormánypárt tartja-e magát a bizottsági ülésen elhangzottakhoz, vagyis gondoskodik-e arról, hogy csak olyan szabályozást fogadjon el az Országgyűlés, ami garantálja a testület magas színvonalú, független szakmai munkáját, valamint azt, hogy ellenzéki tagjelöltek is helyet kapjanak a magyar médiafelügyelet kulcsfontosságú szervében.”
Együtt követelnek az ellenzéki pártok ellenzéki tagokat a Médiatanácsba
Időközben a többi ellenzéki párt is közleményt adott ki. Az MSZP-s Gurmai Zita, a jobbikos Brenner Koloman, a DK-s Gréczy Zsolt, az LMP-s Keresztes László Lóránt és a Párbeszéd által delegált Kocsis-Cake Olivio közös közleményben azt írja, szeretnék, hogy legyenek ellenzéki tagjai is a Médiatanácsnak. Épp ezért az ellenzéki pártok kölcsönösen támogatták egymás jelöltjeit, ezzel szemben a Fidesz nem állított jelölteket, megvétózva ezzel a teljes jelölési eljárást.
A közlemény szerint a bizottság elnöke, Halász János arra hivatkozott, hogy túl szigorúak a törvényi feltételek és túl bürokratikus a jelölési folyamat, ezért az őszi parlamenti ciklusban a Médiatörvény módosítását ígérte.
„Az ellenzéki pártok ragaszkodnak ahhoz, hogy a Médiatanácsnak legyenek ellenzéki tagjai és követelik, hogy a Médiatörvény módosításába ellenzéki javaslatokat is befogadjanak. Ez a záloga annak, hogy Magyarország ellen ne induljon újabb kötelezettségszegési eljárás, például a sajtószabadság megsértése miatt” – áll a közleményben.
A NER fontos tartópillérei
A Médiatanács tagjai, Auer János, Kollarik Tamás, Koltay András és Vass Ágnes (valamint a 2013 áprilisában elhunyt Szalai Annamária volt NMHH-elnök) 2010. október 12-én tették le 9 éves megbízásukra vonatkozó esküjüket a parlamentben.
A Médiatanács az elmúlt években számos alkalommal járult hozzá a magyar média sokszínűségének drámai léptékű csökkenéséhez. A Médiatanács több alkalommal a hatályos törvényeket sajátosan értelmezve (sokszor figyelmen kívül hagyva) segítette a kormánypártok egyre nagyobb térnyerését a magyar médiapiacon, illetve akadályozta a kormánnyal kritikus, illetve tőle független médiumok működését, fennmaradását.
A Médiatanács e heti üléséről ide kattintva olvashatnak, a Médiatanács néhány korábbi ügyéről szóló írásunk pedig itt érhető el.
Borítókép: 2010. október 12. Koltay András (b), Auer János (b2), Vass Ágnes (j2) és Kollarik Tamás (j), a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság médiatanácsának tagjai, valamint Szalai Annamária elnök, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság akkori vezetője (k) állnak eskütételük után a Parlament Delegációs termében. MTI Fotó: Magyar Országgyűlés Sajtószolgálata | Feloszlott a Médiatanács tagjait jelölő bizottság | Hiába jött létre a Médiatanács októberben lejáró tagjainak jelölésére eseti bizottság a parlamentben, az ugyanis dolgavégezetlenül feloszlott. A Fidesz várhatóan újra módosítja az idén tavasszal átírt médiatörvényt. | null | 1 | https://media1.hu/2019/09/05/feloszlott-a-mediatanacs-tagjait-jelolo-bizottsag/ | 2019-09-05 14:58:45 | true | null | null | Media1 |
(A cikk a DemNet támogatásával készült.)
Sokáig egy pusztuló teherpályaudvar volt a Duna pesti partján a Petőfi hídtól délre, míg meg nem épült a Milleniumi Városnegyed. A Demján Sándor tulajdonában álló TriGránit csoport óriási építkezésének része volt az első Fidesz-kormány egyik legnagyobb és legdrágább PPP-projektje, a Művészetek Palotája (Müpa), aminek éves költsége az összes magyar színház és múzeum állami támogatásának negyedét vitte el az utóbbi tíz évben. A TriGránit csoporthoz tartozó Müpát üzemeltető cég 23 milliárdos adózott eredményt ért el 2005 óta, az adófizetők pedig akár 168 milliárd forintot is bukhattak a 2035-ig hatályos szerződésen.
A Müpa a Nemzeti Színházzal együtt alkot egy kulturális központot az új városrészben.*Most már csak egyetlen telek maradt szabadon, ide egy új konferenciaközpont építését tervezi a magyar állam. A kulturális negyed mindkét eleme erősen vitatott fejlesztés volt. A Nemzeti Színház az első Orbán-kormány kiemelt projektje volt. A megelőző MSZP-SZDSZ kormány idején már megkezdett Erzsébet-téri építkezést alapozás közben hagyták abba a kultúrharc jegyében, csak hogy más helyszínen valósítsák meg – hosszú évekig egy építési gödröt hagyva a belváros közepén. Az épületet a TriGránit kivitelező cége, az Arcadom építette fel. A közbeszerzés elnyerését követően pedig a TriGránit leányvállalat Duna Sétány Székház Kft. 2,385 milliárd forintért 2000-ben megvásárolta a Müpa telkét.
Az eredetileg Modern Magyar Művészetek Múzeum ötlete az első Orbán-kormány kulturális miniszterének, Rockenbauer Zoltánnak volt az ötlete, és korabeli sajtóhírek szerint ez nagyon megtetszett Demján Sándornak. A Fidesz kormány 2000-ben, a 2001-2002 évekre vonatkozó költségvetésben jóvá is hagyott a Müpa Budapest Nonprofit Kft. jogelődje*Kultúr-Part Ingatlan-üzemeltető Kft. számára 52 milliárd forintot a Millenniumi Városközpont Kulturális Tömb megvalósítására, készfizető kezesség formájában. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy részletfizetési lehetőséget kaptak egy új kulturális épület megvalósítására.
Pedig az eredeti tervek még 31,3 milliárdos fejlesztésről szóltak, tehát már akkor drágult a projekt 20 milliárdot, amikor még semmilyen konkrét fejlesztés nem történt. Először tízéves konstrukcióban gondolkodtak: az állam 8-10 milliárd forintig állta volna építkezést, a maradék összeget pedig 10 év alatt törlesztette volna bérleti díjként.
Az eredetileg kalkulált 8 százalékos megtérülést 2018-ig végül 23 százalékra sikerült feltornászni.
2005-re ugyanis a Hiller István vezette kulturális tárca végül egy előnytelen szerződést hozott össze: az éppen divatba jövő PPP-szerződések mintájára egy 30 éves szerződést kötöttek – ráadásul euró alapon, aminek devizakockázatát a magyar állam állta. Ez nagyon nem jött be, hiszen a 2005-ös 243 forintos euróárfolyam a válság után csúnyán elszállít, a mostani közel 330 forint harmadával rosszabb.
Csapnivaló szerződéses feltételek
A PPP-szerződéseket akkoriban joggal ostorozó Fidesz számára kellemetlen lehetett, hogy végső soron ők indították el a köz- és magánszféra közös beruházásait Magyarországon, ezért a Müpa szerződését nem is igazán támadták. Az Állami Számvevőszék 2012-ben készült jelentése azonban feketén-fehéren megfogalmazza:
A MÜPA projekt szerződéses feltételei nem biztosították a közpénzfelhasználás gazdaságosságát, így az állami megrendelő érdekeinek érvényesülését.
Továbbá a
létesítmény PPP konstrukcióban történő üzemeltetése nem volt gazdaságos.
A Müpa azért is kiemelten fontos PPP-projekt, mert az autópályák után erre költi évente a legtöbb pénzt a magyar állam.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIdén 130 milliárdot költünk az MSZP-SZDSZ kormányok kőbe vésett szerződéseireHiába költött a kormány 2010 óta 37 milliárdot a ppp projektek kivásárlására, a legdrágább börtönök és a Müpa továbbra is magánkézben vannak, és kiemelkedő hasznot termelnek a tulajdonosaiknak.
Kétségtelen tény, hogy 2005-ben megnyílt Művészetek Palotája, ami a magyar kulturális élet kiemelt szereplője lett. Nem csak a minőségében, hanem a költségeiben is: számításaink szerint 2010 és 2019 között a magyar állam 109 milliárdot fizetett ki a Müpáért, az összes többi állami színházra és múzeumra pedig 290 milliárdot.
A színházi és múzeumi összes állami kiadás 27 százaléka a Müpára ment el az elmúlt évtizedben.
Milliárdos mecénás, vagy nagylelkű adózók?
Természetesen nagyon jó dolog a modern és európai Müpa, csakhogy ezáltal a többi kulturális intézménynek jut kevesebb, ezáltal grandiózus és drága presztízsprojektnek tűnik ez a PPP-s beruházás. Az már nem ennyire jó, hogy elképesztő profithoz juttatta Magyarország egyik leggazdagabb, és a mecénás szerepében szívesen tetszelgő, 2018-ban elhunyt milliárdosát.
Egy biztos: a TriGránit és Demján Sándor, illetve 2018-as halála után örökösei jól jártak. A Müpát az államnak működtető Nemzeti Filharmónia Kft. 101 milliárd forint bevételhez jutott 2002-es alapítása óta.
Másfél évtized alatt a TriGránit egészen elképesztő, 23 százalékos profitrátát ért el a Müpával.
Számításaink szerint 23 milliárd forint adózott eredményhez jutott 2018-ig a céget birtokló TriGránit-csoport.
Érdemes ezzel összevetni, hogy Demján Sándor kifejezetten büszke volt nagylelkű jótékonysági kiadásaira. A Forbes-nak 2016 decemberében úgy nyilatkozott, hogy közel 20 milliárd forintot adományozott közérdekű célokra. Csakhogy a magyar adófizetőktől így is 3 milliárd forinttal nagyobb adományhoz jutott.
Külön érdekes, hogy a cégben egy kvázi-offshore cég, a ciprusi Granit-Polus POA Investment Limited a bejegyzett tulajdonos. Pedig a Fidesz-kormány annak idején nem csak a PPP, hanem a nem átlátható cégek állami megbízásai ellen is harcot hirdetett. Kerestük a Nemzeti Filharmónia és a TriGránit cégeket, hogy ki is a cég valós tulajdonosa, mennyire tartják korrektnek a kiemelkedően magas profitot, de kérdéseinkre nem érkezett válasz. Szerettük volna a Müpa működtetésére kötött szerződést is megismerni, ám ezzel kapcsolatban sem reagált a TriGránit, és nem sikerült egyetlen kormányzati portálon sem a nyomára akadnunk.
Állampapírral jobban jártunk volna
Kiszámoltuk azt is, hogy a 30 év során mekkora összeget fogunk elkölteni a Müpá-ra, a szerződés hiányában azonban számos közelítéssel és becsléssel kellett élni*A rendelkezésre állási díj összegét az ÁSZ jelentése alapján vettük alapul 2007-2011 között. 2005-re és 2006-ra az infláció értékével csökkentett értéket vettük, 2012-től 2019-ig a költségvetésben szereplő bruttó finanszírozási összegek nettó értékét számoltuk ki, majd ebből levontuk a tényadatok alapján az üzemeltetési összegeket. 2020-tól a 2010-2019 közötti rendelkezésre állási díj növekedést (évi kb. 1%) alapul véve növeltük évente a rendelkezésre állási díjat. A hitelből történő finanszírozás esetében az átlagos éves államadósság finanszírozási költségeket vettük figyelembe, amit a KSH és az ÁKK adatai alapján számoltunk.. Számításaink szerint 2035-ig összesen folyó áron 238,3 milliárd forint rendelkezésre állási díjat kell a TriGránitnak kifizetni – ez csak az épület használatának díja, az üzemeltetési költségek nélkül. Természetesen ilyen hosszú időtávon nem érdemes az egyes évek kiadásait összevetni, ezért visszaszámoltuk az inflációval 2005-ös árra: így már “csak” 146,3 milliárdos lesz a számla.
De mekkora kiadása volt a TriGránitnak? A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának sajtóanyaga büszkén hirdette 2005-ben, hogy 31,3 milliárd forintból kijött az építkezés. A telek megvásárlására 2,4 milliárdot költöttek, amiben évekig állt a pénzük haszon nélkül, és az építkezésnek is voltak finanszírozási költségei, így fogadjunk el 40 milliárd forint költséget. Így az adódik, hogy közel 110 milliárdos a nyereség. Természetesen ha nem készpénzből fizették a beruházást, hanem hitelből – ami a valóságban is történt -, akkor ebből a 100 milliárdos összegből kell a kamatokat kitermelni – mint a 23 százalékos haszonkulcsból látszik, erre bőven futotta.
Azt is kiszámoltuk, hogy mi lett volna, ha az állam egyszerűen a költségvetésből, azaz végső soron az államadósságból finanszírozza a projektet.*Az egyszerűség kedvéért úgy számoltunk, hogy évente a tőke 30-ad részét törleszti az állam, de államadósság esetében gyorsabb és lassabb visszafizetés is könnyen és rugalmasan elképzelhető. Ebből azt az eredményt kaptuk, hogy folyó áron számolva 58,5, de 2005-ös jelenértéken 39,8 milliárdból kifizethette volna a Müpa épületét.
Számításaink szerint 2005-ös áron számolva 106,5 milliárd forintot bukott azon a magyar állam, hogy a TriGránit csoportnak 30 éves PPP szerződés keretében fizeti ki a Müpa építkezését ahelyett, hogy államadósságból finanszírozta volna.
De van még egy jelentős probléma a PPP-szerződéssel. Elvileg 2035-ig szólna a szerződés, de ehhez lehet, hogy törvényt kell módosítani. A 2005-ös költségvetésben ugyanis akkori áron számolva 97,9 milliárd forint kiadásra adott az országgyűlés felhatalmazást*50. § (5) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Művészetek Palotája beruházást és annak működtetését köz- és magánpartnerség (PPP) keretében megvalósuló szolgáltatás-vásárlási konstrukcióvá alakítsa át. Az állami szolgáltatás-vásárlás időtartama 30 évig tartson, 2005-től kezdődően. A beruházásra és a működtetésre vonatkozó kötelezettségvállalás nettó jelenértéke: 97,9 milliárd forint.. Bruttóban számolva ezt már meg is haladhatta a kiadás, de nettóban elérheti 2023-ra.
Mivel a Müpa fenntartásán és üzemeltetésén kívül nincs más feladata a Nemzeti Filharmónia Kft.-nek, tulajdonképpen állami ajándéknak tekinthető a szerződés, ami különösebb tevékenység nélkül is elképesztő összegeket termel. Ez egyébként kétszer magasabb profitráta, mint amennyit az M5-ös és M6-os autópályák főként német és osztrák tulajdonosai kivettek a cégekből.
Cikkünk a Demnet Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány támogatásával jött létre azzal a céllal, hogy a probléma a magyar olvasók körében is széles körben ismertté váljon. Civil szervezetek évek óta óva intik a kormányokat a ppp-pojektek veszélyeivel kapcsolatban, és számos tanulmányban rámutattak már a konstrukció hiányosságaira. Bár nem kizárólagosan, de a konstrukcióval kapcsolatos tapasztalatok negatívak a fejlett és a fejlődő országokban egyaránt. Gyakori jelenség, hogy a kormányok olyan szerződéseket kötnek, melyek alapján a költségeket és a kockázatokat végső soron a társadalomnak kell viselnie, az állam sokszor komoly veszteségeket szenved, az üzemeltető vállalatok viszont jelentős hasznokat zsebelnek be.
Általánosan elterjedt gyakorlat, hogy a ppp-szerződések részletei az üzleti titok körébe tartoznak, így rontják az átláthatóságot, növelik a korrupció valószínűségét és nehezítik a demokratikus elszámoltathatóságot. A kormányok gyakran a költségvetésen kívüli adósságként tartják nyilván a ppp-ket, hogy elodázzák az adósság „elkönyvelését”, pedig ezzel nem csökkentik az állam adósságterheit. A ppp-projektek gyakran jelentős mértékben és ésszerűtlenül növelik a létrejövő szolgáltatás fogyasztói díjait. A kormányok pedig gyakran gyengítik vagy korlátozzák a szociális és környezetvédelmi jogszabályokat, hogy a ppp-befektetők számára vonzó feltételeket teremtsenek. Az így épülő gátak, autópályák, nagy ültetvények, csővezetékek, valamint az energetikai és közlekedési infrastruktúrák gyakran komoly környezetszennyezéssel járnak, tönkreteszik a természetes élőhelyeket, megsemmisíthetik a természeti erőforrásokat. Előfordul az is, hogy kényszerített kitelepítéshez és elnyomáshoz vezetnek helyi közösségekben.
A nemzetközi példákról bővebben a DemNet Alapítvány blogján olvashat. | Demján Sándor adakozásait a magyar adófizetők állták a Müpa extraprofitjából | A TriGránit összesen 23 milliárd forint nyereséget ért el egy állami kultúrprojekten. Az adófizetők százmilliárdnál is többet buktak. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20190903/demjan-sandor-adakozasait-a-magyar-adofizetok-alltak-a-mupa-extraprofitjabol/ | 2019-09-03 16:57:00 | true | null | null | G7 |
A jövőbeni együttműködés feltétele az, hogy a múlt rendezetlen anyagi
természetű dolgai lezárásra kerüljenek
- válaszolta kérdésünkre Homlok Zsolt, a Haladás VSE (HVSE) elnöke, Mészáros Lőrinc veje, hogy a szombathelyi közgyűlés határozata ellenére miért nem játszhat a Szombathelyi Kézilabda Klub és Akadémia (SZKKA) női csapata a Haladás Sportkomplexumban. Milliós nagyságrendű tételt emleget, amivel Pődör Zoltán évek óta tartozik a Haladásnak. "A tételes összesítést írásban megküldtük, amire a mai napig nem érkezett válasz, így a tárgyalások megszakadtak" - tette hozzá Homlok.
Otthontalanokká váltak a szombathelyi kézisek
Nemrég mi is megírtuk, hogy 44 év után jutott a magyar bajnokság első osztályába a szombathelyi női kézilabdacsapat, ám Pődör klubja a várostól negyven kilométerre fekvő Répcelakon lesz kénytelen fogadni ellenfeleit. Nem kaptak helyet ugyanis a két éve átadott, 15,6 milliárd forintból felépült szombathelyi komplexumban, amelynek Gál Sándor, a szombathelyi Fidesz alelnöke az ügyvezetője, tulajdonosa pedig a városi közgyűlés.
Szombathelyen 2015-ben lett két kézilabda klub, miután egy vita miatt Pődör Zoltán vezetésével szinte a teljes csapat kivált a Haladásból, és egy új egyesületet alapítottak Szombathelyi Kézilabda Klub és Akadémia néven. Míg a Haladás sorra bukdácsolt a másodosztályban, tavaly például utolsó lett, az SZKKA idén májusban kiharcolta a történelmi feljutást.
A Haladás felnőttcsapata olyannyira kudarcos volt a szétválás óta, hogy idén nyáron meg is szűnt, az utánpótlásnak ugyanakkor az idén is kibérelték a sportkomplexumot a 8 és 22 óra közötti intervallumban. Homlokék havonta több mint 17 milliót fizetnek a napközbeni csarnokhasználatért. Viszont Pődör klubja így csak éjszaka - este 10 és reggel 8 óra között - tudna ott edzeni és mérkőzéseket játszani, ami nyilvánvalóan nem kivitelezhető egy első osztályú csapat esetében.
Már a június 18-i szombathelyi közgyűlésen is téma volt, hogy nincs otthona az SZKKA csapatának. Mint azt Koczka Tibor fideszes alpolgármester kifejtette (azóta ő borított és szembement a pártjával), két olyan helyszín van a városban, amely megfelel az első osztály feltételeinek: az Aréna Savária és a Haladás Sportkomplexum.
Az egyikkel sikerült is, Pődör azt mondta, az Aréna Savariát üzemeltető cég ügyvezetője már másnap megkereste, és meg is egyeztek, hogy az öt nagy élcsapat ellen (a BL-győztes Győri ETO KC, FTC, Siófok, Érd, illetve Alba FKC) játszhatnak az arénában. A további nyolc hazai meccs azonban azért nem lehet ott, mert a város kosárlabdacsapata is ezt az arénát használja, márpedig a kézilabdához használt waxolás nem igazán fér össze más sportággal, még alapos takarítás után is csúszik minden.
Egy korábbi, vitatott tartozás
Az SZKKA elnöke azt fájlalja, hogy a Haladás Sportkomplexum vezetője napokig nem kereste, majd hosszú egyeztetések után csak július 9-én sikerült leülni vele tárgyalni. Mivel azonban addigra már élő bérleti szerződése volt Gálnak a Haladás kéziseivel, így Pődörnek valójában Homlok Zsolttal kellett megegyeznie. "A Haladással kötött megállapodás fontos eleme, hogy albérletbe adhatja a csarnokot, a Sportkomplexum ügyvezetőjének a hozzájárulásával, amelyet én a július 9-ei háromoldalú megbeszélésen előzetesen meg is adtam" - mondja Gál.
A tárgyalás nagyon hamar kudarcba fulladt, mert Homlok Pődör egy korábbi tartozásához, az úgynevezett nevelési költségtérítés megfizetéséhez kötötte annak folytatását. Mint megtudtuk az SZKKA vezetőjétől, 2011 és 2015 között a három szombathelyi klub között (SZKKA, Szombathelyi Sportiskola és Haladás VSE) volt egy megállapodás, mely szerint a városon belül egymáshoz igazoló gyerekek után nem fizetnek nevelési költségtérítést. "Ezeket a nevelési költségtérítéseket a Haladás sem fizette meg a másik két klubnak, ezért amikor a játékosok átigazoltak 2015-ben az SZKKA-hoz, nem is merült fel kérdésként, hogy fizetnie kellett volna nevelési költségtérítést a fogadó félnek.
Ezt utólag, most kéri a Haladás feltételként. Jogilag már nem kérhetné, viszont én a tárgyalások alatt kijelentettem, hogy a további együttműködés reményében ez egy vállalható kérés
- részletezte Pődör. A Haladás nem sokkal később be is nyújtotta a számlát, összesen 5 millió forintot követel az SZKKA-tól. Ez Pődör szerint viszont túlzás, ők csak 3,5 millió forintot számoltak össze a 2015-ös nevelési költségvetés-táblázat alapján, így nem fizetnek.
A polgármester megdorgálta a fideszes alelnököt
És hogy mi történt azóta? Gál Sándor a múlt héten kiadott közleményében azt írja, Homlok már másnapra egyeztetést javasolt az SZKKA ügyvezető elnökének. Pődör Zoltán viszont külföldi tartózkodásra hivatkozva elutasította a személyes egyeztetést, és később se válaszolt a megkeresésekre.
Nem, ez nem így történt. Én kerestem Homlok urat a július 9-i egyeztetés után, e-mailen és telefonon is, amire Homlok Zsolt nem reagált
- állítja ezzel szemben az SZKKA vezetője. Csatolt továbbá két levelet is, melyekben Puskás Tivadar, Szombathely fideszes polgármestere figyelmezteti Gál Sándort a közgyűlés határozatára. Azt írja, a Haladás VSE-vel kötött megállapodása nem mentesíti a kötelezettsége alól, hogy a sportkomplexum tulajdonosának, a közgyűlés határozatának eleget tegyen.
Három nappal később, augusztus 1-jén ismét írt egy dörgedelmesebb hangvételű levelet Puskás, amelyben felhívja Gál figyelmét, hogy
amennyiben a közgyűlési döntés végrehajtásának elmulasztása miatt önkormányzatunkkal, vagy az Ön által vezetett gazdasági társasággal szemben harmadik fél bármilyen igénnyel lép fel, úgy azért ügyvezető urat, mint a közgyűlési határozat végrehajtásáért felelős személyt fogja mindennemű felelősség terhelni.
Gál ugyanakkor széttárja a kezeit, mondván a szombathelyi közgyűlés is elfogadta és támogatta korábban, hogy bérbe adják a csarnokot a Haladásnak. "Részünkről én továbbra is nyitott vagyok az egyeztetésre és előzetesen is hozzájárulásomat adom kettejük megállapodásához" - mondja. | Hiába a milliárdos csarnok, kiszorult belőle az élvonal Szombathelyen | 44 év után jutott első osztályba szombathelyi kézilabda klub, de nem tudnak a városban játszani, mert a Haladás bérli a két éve átadott sportkomplexumot. A két klub vezetője ugyan leült július elején tárgyalni, de egy korábbi, vitatott tartozás miatt nem sikerült megegyezniük. Puskás Tivadar fideszes polgármester levélben teremtette le a szombathelyi Fidesz alelnökét, hogy miért nem tartja be a közgyűlési határozatot, Gál viszont széttárja a kezét, szerinte nem rajta múlik az egyezség. | null | 1 | https://index.hu/sport/kezilabda/2019/09/06/szombathelyi_kezilabda_klub_es_akademia_haladas_sportkomplexum_homlok_zsolt_podor_zoltan/ | 2019-09-06 11:22:14 | true | null | null | Index |
Nem Brgulje volt az egyetlen horvátországi település, ahol Orbán Viktor feltűnt vagy feltűnhetett idén nyáron. A vitorlás utazásról beszámoló és képeket is közlő Slobodna Dalmacija augusztus közepén meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a magyar miniszterelnök egy fekete helikopterrel érkezett a Smokvica Vela nevű kibérelhető üdülőszigetre.
A portál megjegyezte, hogy nem tudtak megbízható információt szerezni a kormányfő látogatásáról, Rogoznica polgármestere (közigazgatásilag oda tartozik a sziget) polgármestere is azt nyilatkozta, hogy nem tud semmit az esetről.
A legnagyobb szerb bulvárlap, a Blic hozzátette, hogy - szintén meg nem erősített hírek szerint - Smokvica az Orbán barátjának nevezett Csányi Sándor tulajdona. A horvát sajtóban tavaly nyáron jelent meg, hogy a magyar bankvezér érdekeltségébe kerülhet a sziget, az információt azonban nem erősítették meg hivatalosan. Most az OTP kommunikációs főosztálya kérdésünkre elismerte, hogy a sziget valóban a Csányi-birodalomhoz került:
A Balansz Alap (ez az OTP ingatlankezelő alapja - a szerk.) horvátországi érdekeltsége, a Zelena nekretnina d.o.o. nyílt tenderen nyerte el a Smokvica Vela nevű horvát sziget hasznosításának jogát a következő harminc évre. A hasznosítás módja teljes mértékben egyezik majd a horvát Kormány által kiírt tenderben, illetve az alapján aláírt, harminc évre szóló hasznosítási szerződésben foglaltakkal. A szerződés egyéb részletei, beleértve az éves bérleti díjat, nem nyilvánosak
- írta az OTP. A Jutarnji List nevű napilap 2018-as cikke szerint (amelyet akkor a 24.hu szemlézett) a bérleti díj évente áfával együtt 6 millió kuna, azaz nagyjából 260 millió forint.
Havasi Bertalan arra a kérdésünkre, hogy a miniszterelnök járt-e augusztusban a szigeten, azt a már szokásosnak nevezhető választ adta, hogy a kormányfő "szabadságát magánügyként kezeljük, semmilyen ezzel kapcsolatos információt nem szoktunk kiadni".
Nem ez lenne az első eset, hogy Orbán Viktor Csányi Sándoron keresztül venne igénybe valamilyen luxusszolgáltatást. Ebben a cikkben részletesen összeszedtük, hogy az OTP magángépe rendszeresen megy oda, ahol Orbánnak dolga van, Csányi pedig az RTL Klub kérdésére közölte, hogy Orbán mindig személyesen fizetett, ha a bank magánrepülőjén utazott.
A horvát 51-es körzet
Smokvica Vela egy kicsi sziget az Adrián, Split közelében. Nincsenek helyi lakosok, csak szigorúan őrzött luxusingatlanok, sportpályák és éttermek (valamint néhány katonai objektum), emiatt kiváló úti cél olyan vagyonos és befolyásos embereknek, akik zavartalanul szeretnék kipihenni a hétköznapok fáradalmait. A Rogoznica félsziget lakosságától és halászaitól elzárt területet a titokzatossága és védettsége miatt a helyi 51-es körzetnek is szokták nevezni.
Mivel a sziget teljesen privát, nem szokott kiszivárogni, hogy ki és mit csinál ott, a sajtóban korábban mégis megjelent, hogy 2007-ben Dimitrij Medvegyev is ellátogatott Smokvicába. Akkor azért derülhetett ez ki, mert hatalmas rendőrségi készülődés előzte meg az orosz politikus érkezését, a sziget túlpartját pedig ellepték a bámészkodók.
Smokvice hagyományosan gazdagok üdülőhelyének számít, a 30-as években is ezt a célt szolgálta, az első kastélyt akkoriban egy osztrák iparmágnás építette a festői területen. A szigetet Csányi előtt egy Ivica Todorić nevű dollármilliárdos bérelte, majd cégbirodalma megroggyanásakor a horvát állam visszaszerezte Smokvica feletti rendelkezést és meghirdette a hasznosítását és bérbeadását. (Már az Agrokor csődközeli állapotáról szóló hírek megjelenésekor felmerült, hogy Csányi nagy vásárlásra készülhet Horvátországban.)
(Borítókép: Orbán Viktor kormányfő (b) és Csányi Sándor a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke a női labdarúgó Bajnokok Ligája budapesti döntőjében játszott Olympique Lyon - FC Barcelona mérkőzésen a Groupama Arénában 2019. május 18-án. / Fotós: Czagány Balázs / MTI ) | Horvát lapok szerint Csányiék magánszigetén is járhatott Orbán | A legnagyobb szerb bulvárlap, a Blic hozzátette, hogy - szintén meg nem erősített hírek szerint - Smokvica az Orbán barátjának nevezett Csányi Sándor tulajdona. A horvát sajtóban tavaly nyáron jelent meg, hogy a magyar bankvezér érdekeltségébe kerülhet a sziget, az információt azonban nem erősítették meg hivatalosan. Most az OTP kommunikációs főosztálya kérdésünkre elismerte, hogy a sziget valóban a Csányi-birodalomhoz került: | null | 1 | https://index.hu/belfold/2019/09/04/orban_csanyi_magansziget_horvatorszag/ | 2019-09-04 11:46:00 | true | null | null | Index |
Ritka az a jogi eset, amikor sem az ügyész, sem a védő nem nyújt be fellebbezést egy ítélet ellen. Bíró Péter vállalkozó esetében most ez történt. A Fővárosi Törvényszék jogerősen 5 év szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte az üzletembert, aki kölcsönügyletei fedezeteként hamis aranytömböket használt fel. A történetet elsőként még a Napi.hu robbantotta ki, a portál cikkei mellett a Figyelő egykori írásait is felhasználtuk cikkünkhöz.
Önfeljelentés
Ilyen közösen elfogadhatónak ítélt eset akkor szokott történni, ha az események megítélésében voltaképpen nem tér el a vád és a védelem verziója. Most is ez történt, a négy éve kipattanó ügyben Bíró Péter ugyanis részletes, feltáró vallomást tett.
A vadregényes történet kulcsfigurája, Bíró Péter valaha a legpatinásabb zálogcégnél, a BÁV-nál dolgozott, aztán megalapította saját vállalkozását. A Kézizálog Zrt. 1998-ban indult zálogtevékenység végzésére. A cég pár fővárosi és egy vidéki (szombathelyi) fiókot működtetett. Központja és legfontosabb fiókja a Lónyay utca 18/A-ban működött, közvetlen tulajdonosa a Lombard Kereskedelmi Kft. volt, amely a vissza nem váltott zálogtárgyakat megvette és elvileg eladta a piacon.
Válság
A többféle pénzügyi vállalkozást is működtető üzletembert azonban megtépázta a 2008 és 2010 közötti válság, feltételezhetően már ekkor kényszerpályára került, innentől előre menekült. Kicsi jelzálogfiókja papíron hatalmas forgalmat csinált, az ügyfelek elvileg „zsákszámra” hordták be az aranyat.
Erre a fedezetre adott hiteleket a Kézizálog nevű cég, amihez egy csomó magyar pénzintézet adott forrást. Nyugodtan tették, mert azt gondolták, hogy a hitelek mögött aranyfedezet van, álmukban sem gondolták volna, hogy Bíró kérésére egy ötvös trombitarézből készített tömbmásolatokat.
Bíró egyfajta pilótajátékot épített ki, mert egyre több banktól, vállalkozástól és magánszemélytől kért pénzeket az aranyfedezetre, ráadásul egy fals kötvénykibocsátással is próbálkozott, és a mindenféle úton megszerzett milliárdokat a cégei működési költségeinek, illetve esedékes kötelezettségeinek kifizetésére használta. Közben látszólag az egyik legsikeresebb hazai vállalkozóvá nőtte ki magát.
Sportvezető
Bíró Péter a szélesebb közvélemény számára sportszponzorációi révén vált ismertté. Felbukkant a tatabányai, a szombathelyi és a pápai futballban is. Amikor a Lombard FC Haladás áttette székhelyét Pápára, a lépés komoly vihart is kavart a vasi megyeszékhelyen. A csalódott Haladás-ultrák még a városi zálogfiók megtámadására is buzdítottak fórumaikon.
Bíró Péter ráadásul nem is csak egy sportágban volt vezető, a Pénzügyőr korábbi másodosztályú pingpongozójaként az asztalitenisz világában is megjelent,
Szomorú egybeesés, hogy a BVSC-t ebben az időben még egy cég támogatta, a Quaestor, a mezeken együtt jelent meg a két későbbi botrányhős. A pingpongban nincsenek nagy pénzek, ezért is keltett nagy feltűnést, hogy Bíró érkezése után a BVSC leigazolta az ötszörös világ- és kilencszeres Európa-bajnok svéd Jörgen Perssont is.
Egyéb vállalkozások
Bíró látszólag a csúcson volt, a vállalkozó cégcsoportjába a Lombardon és a Kézizálogon kívül is tartozott még pár társaság, nemesgulácsi ásványvíztermelő, mezőgazdasági raktározó társaság, közraktárcég.
A hitelező bankok szerették a társaságot, mert örültek a biztonságosnak hitt (fedezett) és egyszerű (mert nagyméretű) hitelkihelyezési lehetőségnek.
Mérlegfőösszege ekkor már meghaladta a BÁV Bizományi sokkal nagyobb múltra visszatekintő és lényegesen kiterjedtebb hálózattal működő vállalatának mérlegfőösszegét.
A bankok bekajálták, hogy a látszólag kisebb cég azért sikeres, mert nem a csóró lakossági kliensekre specializálódott, hanem azokra a vállalkozókra, akik nem hitelképesek a pénzintézeteknél, de személyes vagyontárgyaikkal kellő fedezetet tudnak adni a nagyobb záloghitelek mögé is.
Összeomlás
Maga a bűneset állítólag valahogy akkor bukkant ki, amikor a cég a Buda-Cash ügy miatt elhasalt DRB-bankcsoport egyik intézeténél igyekezett újabb hitelt felvenni, és a hamis fedezet napvilágra került.
Korábban senki nem izgult a refinanszírozott kölcsönnyújtás miatt, hiszen a hitelezők azt remélhették, hogy amennyiben az ügyfelek nagy mennyiségben nem jönnek a zaciba adott tárgyakért, nincs baj, legfeljebb a Lombard majd értékesíti a piacon a fedezeteket, és abból fizet a bankoknak.
Baj csak akkor van baj, ha kiderül, hogy amikor a hitelintézetek befáradnának a trezorba a fedezetekért, ott már csak lomokat találnak. Felmerülhetett volna persze az eljárás során, hogy a magánügyfelek verték át a zacit, vagyis ők hordták be aranyként a trombitarezet, de azért ez nem lett volna életszerű.
A jegybank az ügy kirobbanásakor azzal nyugtatta a közvéleményt, hogy
Utólag elmondhatjuk, ez valóban így volt, még ha a veszteségnek nyilván senki nem örült. Az 5 éves büntetés kiszabásánál a bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott büntetlen előéletét, az időmúlást és a korábbi önfeljelentését is. | Öt évet kapott az aranyhamisító volt futballklub-tulajdonos | Hamis aranytömbökkel csalt ki milliárdokat a hazai bankoktól Bíró Péter, a Kézizálog Zrt. tulajdonosa, aki korábban ismert sportvezető is volt, Lombard nevű cégével felbukkant a tatabányai, a szombathelyi és a pápai futballban is. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2019/09/06/ot_evet_kapott_az_aranyhamisito_volt_futballklub-tulajdonos/ | 2019-09-06 12:01:24 | true | null | null | Index |
Két év alatt háromszorosára drágult a Budapesti Értéktőzsdén a BIF Nyrt. árfolyama, amely jelenleg 300 forint körül alakul. Aki ennél jóval magasabb árfolyamokra is emlékezik, ne lepődjön meg, időnként eltizedelik a cég papírjait, most már csak 10 forint egy részvény névértéke, és a teljes vállalkozás 86 milliárd forintot ér.
A cég főrészvényese a Pió-21 Kft, vagyis Schmidt Mária és családja (azaz a történész, illetve gyermekei, Ungár Anna és Péter), a társaság vezérigazgatója pedig Berecz Kristóf, Schmidt Mária veje. Az igazgatóságban helye van Vaszily Miklósnak is, aki most éppen a TV2 és az IKO Média élén visz magas posztot a NER-es médiavilágban.
A BIF Nyrt. tegnap egy nem különösebben hangzatos közleményt adott ki "Takarékbank hitelkiváltás" tárgyban, aminek túl nagy visszhangja nem volt egyelőre, ám a BIF-központban alighanem durrant a pezsgő, mert a száraz közlemény többmilliárd forintos nyereséget jelent az ingatlancégnek.
Az ingatlanüzletben a kulcselem a kedvező finanszírozás. A BÉT honlapja szerint 2018 végén a BIF-nek 12 milliárd forint kötelezettsége volt, a tegnapi közleményből feltételezhetően elsősorban a Takarékbank felé.
A BIF a közlemény alapján egy 2017. november 24-i kölcsönszerződés révén 7,58 milliárd forinttal tartozott a Takarékbanknak, majd 2018. november 7-én szerződött az állami MFB-vel (vagyis a Magyar Fejlesztési Bankkal), és kötött egy 20 milliárd forint összegű hitelkeret-szerződést. Nagyon leegyszerűsítve ez elegendő lehetett volna a korábbi hitelek kiváltására és további fejlesztések megfinanszírozására (a cégnek több nagy fővárosi iroda- és lakóingatlanprojektje is van folyamatban).
Az MFB finanszírozza tehát mostantól ezt a magántársaságot, de a BIF szempontjából az igazi nagy üzlet nem Is a hitelkeret-szerződés volt, hanem az, hogy a hitelkeret-szerződés megkötése és annak lehívása között kivárt majdnem egy évet.
Azt, hogy a Takarékbank milyen kamaton finanszírozta a BIF-et, pontosan nem tudhatjuk, de ami publikus, hogy a magyar állampapírpiacon a 10 éves referenciahozam miként változott 2018. november 7. és 2019. szeptember 3. között. Tavaly novemberben durván 3,7, idén szeptemberben kerekítve 1,8 százalék volt a tíz éves kamat.
Kamatos kamattal a tíz éves időtávra a teljes 20 milliárd forintos hitelkeretre vetítve a BIF több mint 4 milliárd forintot nyert a várakozással, ha egyelőre csak a már bejelentett 8 milliárd forintos, biztosan lehívott öszegre vetítünk, akkor is 1,5 milliárd forintot kaszált a cég. | Schmidt Máriáék ingatlancége kivárással keresett milliárdokat | Látszólag semleges közleményt jelentetett meg a BIF Nyrt. a Budapesti Értéktőzsdén, pedig alighanem az elmúlt évek legnagyobb üzletét kötötte.A cég főrészvényese a Pió-21 Kft, vagyis Schmidt Mária és családja (azaz a történész, illetve gyermekei, Ungár Anna és Péter), a társaság vezérigazgatója pedig Berecz Kristóf, Schmidt Mária veje. Az igazgatóságban helye van Vaszily Miklósnak is, aki most éppen a TV2 és az IKO Média élén visz magas posztot a NER-es médiavilágban. (....)A BIF a közlemény alapján egy 2017. november 24-i kölcsönszerződés révén 7,58 milliárd forinttal tartozott a Takarékbanknak, majd 2018. november 7-én szerződött az állami MFB-vel (vagyis a Magyar Fejlesztési Bankkal), és kötött egy 20 milliárd forint összegű hitelkeret-szerződést. Nagyon leegyszerűsítve ez elegendő lehetett volna a korábbi hitelek kiváltására és további fejlesztések megfinanszírozására (a cégnek több nagy fővárosi iroda- és lakóingatlanprojektje is van folyamatban). Az MFB finanszírozza tehát mostantól ezt a magántársaságot, de a BIF szempontjából az igazi nagy üzlet nem Is a hitelkeret-szerződés volt, hanem az, hogy a hitelkeret-szerződés megkötése és annak lehívása között kivárt majdnem egy évet. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2019/09/04/schmidt_mariaek_ingatlancege_kivarassal_is_milliardokat_keresett/ | 2019-09-04 12:05:00 | true | null | null | Index |
Orbán Viktor szeptember 5-én délelőtt a Várkert Bazárban megtartott III. Budapesti Demográfiai Csúcson mondott beszédet, amelyben több gyerek születését szorgalmazta. Erről délután fél egy körül jelentek meg a beszámolók, délután kettőkor pedig egy fotógaléria a miniszterelnök Facebook-oldalán.
Néhány órával később, este kilenckor elkezdődött a Montenegro-Magyarország barátságos labdarúgó-mérkőzés Podgoricában. A meccset az M4 közvetítette, és a 32. perc környékén láthatták a tévénézők a lelátón Orbán Viktort, aki a montenegrói miniszterelnök, Milo Dukanovic mellett ülve, a helyszínen nézte a mérkőzést.
A Mészáros Lőrinchez köthető osztrák luxusrepülőgép éppen Podgoricába repült csütörtök délután. Az OE-LEM lajstromjelű gép délután 3 után indult Budapestről, és 4 körül landolt a meccs helyszínén.
A 17 milliárd forint értékű repülőgépet hónapokig tartó munka után tavaly szeptemberben mutattuk be olvasóinknak. A Bombardier Global 6000 típusú luxusrepülő 2018 márciusának végén érkezett a cég montreali gyárából Bécsbe, és azóta az osztrák léginyilvántartásban szerepel. Tulajdonosa nem ismert, az üzembentartója pedig az International Jet Management GmbH, egy erre szakosodott osztrák cég.
Az osztrák üzemeltető és lajtsromszám ellenére azonban az OE-LEM szinte állandóan a budapesti repülőtéren parkol. Innen indul, és ide érkezik, csak nagyon ritkán megy ki Bécsbe, ahova elvileg tartozik. Ráadásul többször repült Ferihegyről éppen oda, ahol a szintén Mészáros Lőrinchez köthető, 7 milliárdos Lady Mrd luxusjacht tartózkodott.
2018. július 25-én Orbán Viktor az OE-LEM fedélzetén utazott a Videoton-Ludogorec Bajnokok Ligája meccsre Bulgáriába, és hazaérkezésekor sikerült lefotóznunk, ahogy kiszállt a luxusrepülőből. Ezzel óriási zavart keltettünk a kormánykommunikációban, ahol hetekig különböző – gyakran egymásnak is ellentmondó – nyilatkozatok születtek a magángépes út megmagyarázására. A miniszterelnök pedig azt válaszolta egy ezzel kapcsolatos parlamenti kérdésre, hogy
“Harminc éve is így mentem, jövő héten is így fogok menni!”
Az OE-LEM tulajdonosa ugyan nem ismert, de azt már kiderítettük, hogy Mészáros Lőrinc és üzlettársa, Szíjj László – akit tavaly lefotóztunk a Lady Mrd luxusjacht fedélzetén – is használta már. A Mészáros-család a Maldív-szigetekre, Szíjjék pedig Dubajba utaztak a miniszterelnök által is használt magánrepülővel.
Orbán Viktor miniszterelnök idén nyáron kétszer is fapados repülőjáraton mutatkozott, de a jelek szerint az osztrák bejegyzésű luxusrepülőgép továbbra is a rendelkezésére áll. | Orbán Viktor a montenegrói meccsre is az osztrák magánrepülővel mehetett | A miniszterelnök csütörtök délelőtt még a III. Budapesti Demográfiai Csúcson mondott beszédet, este pedig már a Montenegro-Magyarország meccsen ült a lelátón. Délután a mérkőzés helyszínére repült az a magángép is, amivel Orbán tavaly nyáron a Videoton bulgáriai meccsére utazott. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/09/06/orban-viktor-a-montenegroi-meccsre-is-az-osztrak-maganrepulovel-mehetett/ | 2019-09-06 12:22:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az elmúlt évtizedben a Fidesz médiapolitikájával szemben megfogalmazott kritikák egyik visszatérő eleme volt az egypárti, vagyis ellenzék nélkül működő Médiatanács. Az ötfős Médiatanácsot 2010 októberében választották meg, 9 évre. A tagok mandátuma hamarosan lejár, a médiatörvénynek megfelelően össze is ült egy eseti parlamenti bizottság, hogy jelölje az új Médiatanács tagokat. Az ellenzéki pártok meg is nevezték jelöltjeiket. A parlamenti bizottsági ülésen a Fidesz bejelentette, hogy nem állít jelölteket. Ezzel megakadályozta, hogy a parlament új tagokat válasszon a Médiatanácsba.
Miért nincsenek új Médiatanács tagok?
A 2010-es médiatörvény szerint a parlament azokról a jelöltekről szavaz, akiket az eseti bizottság állít. Az eseti bizottságban első körben egyhangúlag kell dönteni a jelöltek személyéről. Ha a kormánypárti és az ellenzéki tagok nem tudnak egyhangúlag megállapodni a négy jelöltről, akkor a törvény szerint a második körben kétharmados többség kell a jelöléshez. Mivel az eseti bizottság tagjai ugyanolyan szavazati arányokkal rendelkeznek, mint az általuk képviselt parlamenti frakciók, a kormánypártok második körben az ellenzék megkerülésével, egyedül is állíthatnak jelöltet. Éppen ez volt 2010-ben a szavazás célja, és így jött létre annak idején az egypárti Médiatanács. A Fidesz azonban most nem azt a megoldást választotta, hogy a saját jelöltjeit az ellenzék nélkül áttolja a bizottságon. Azzal, hogy nem is állított jelölteket és nem szavazott a fideszes képviselő, eleve kizárta mind az egyhangú, mind a kétharmados döntést.
Ennek mi értelme? A médiatörvény határozottan kizárja a Médiatanács jelenlegi tagjainak újraválasztását. A Fidesz ezt az Európa Tanács felé tett engedményként írta bele a törvénybe. Ugyanakkor a törvény átmeneti rendelkezései (!) közé bekerül egy olyan mondat, amely szerint “a Médiatanács elnöke és tagjai megbízatása megszűnése időpontjának az újonnan megválasztott elnök és tagok megbízatásának kezdetét kell tekinteni”. Hiába jár tehát le októberben a jelenlegi tagok kilenc éves mandátuma, új tagok nélkül gyakorlatilag életük végéig hivatalban maradhatnak. A Fidesz megtalálta a módját a hűséges NER-katonák megjutalmazásának.
Igen ám, de mintha az ellenzéki pártok sem figyeltek volna a Médiatanács-tagok jelölésének további eljárási szabályaira. A médiatörvény ugyanis azt mondja, hogy abban az esetben, ha az eseti jelölőbizottság kétharmaddal sem tud négy jelöltet állítani – ez történt most -, akkor megszűnik a bizottság tagjainak mandátuma. A törvény alapján mindaddig ismétlődik a jelölőbizottság felállítása és megszűnése, amíg végül legalább kétharmaddal nem sikerül jelölteket állítani a Médiatanácsba.
Ez legalábbis látványos eszköz lehet az ellenzék kezében: hónapokon keresztül bemutathatja, hogy a Fidesz tudatos jogsértéssel újra és újra megakadályozza egy olyan médiahatóság felállítását, amelyben nem csak kormánypárti delegáltak nyomják a gombokat. A Fidesz nem szokott zavarba jönni a vállalhatatlan helyzetektől, de a 7-es cikkely szerinti eljárás alatt elég nagy nemzetközi nyomás nehezedne rá egy ilyen folyamatban. Az ellenzéki pártoknak tehát érdemes az elkövetkező hónapokban folyamatosan napirenden tartani a Médiatanács ügyét.
Mit csinált a Médiatanács 2010 óta?
Az eljárásjogi kérdéseken túl érdemes azt is áttekinteni, hogy mi is a Médiatanács szerepe a mai magyar médiarendszerben és miért lenne fontos, hogy a testületnek legyen olyan tagja is, aki nem a Fidesz érdekeit képviseli. Az elmúlt kilenc évben nagyon kevés szó esett erről az intézményről, lényegében fekete dobozként működött. Senki nem tudta, hogy mi történik, a döntések eredménye ugyan megismerhető volt, de az nem, hogy ezek a döntések hogy születtek, milyen médiapolitikai elveket követ a testület. Márpedig a médiatörvény szerint a Médiatanács feladata, hogy „ellenőrzi és biztosítja a sajtószabadság érvényesülését”, illetve „javaslatokat dolgoz ki a magyar médiaszolgáltatási rendszer fejlesztésének elvi kérdéseire vonatkozóan” (2010. évi CLXXXV. törvény 132§ (a) és (g)). Lett volna tehát bőven ok arra, hogy a Médiatanács hallassa a hangját, ehelyett azonban a tagok egyáltalán nem szólaltak meg a magyar nyilvánosságban. Mondhatjuk úgy is, hogy szótlanul végignézték a médiaszabadság felszámolását, de a helyzet ennél sokkal rosszabb, mert valójában a Médiatanács aktívan részt vett ebben a folyamatban.
A Médiatanács hatásköre, hogy szakhatósági állásfoglalással engedélyezze vagy megtiltsa a médiapiaci fúziókat. A Médiatanács gond nélkül engedélyezett minden olyan felvásárlást és összeolvadást, ami a kormányközeli szereplőket érintette, így alakulhatott ki minden korábbinál nagyobb médiakoncentráció Magyarországon. Érdekes módon két esetben úgy érezte a Médiatanács, hogy a tervezett fúzió sértette volna a média sokszínűségét. Először még 2011-ben két nagy külföldi lapkiadó, az Axel Springer és a Ringier fúzióját akadályozta meg, pontosabban kötelezte a feleket, hogy az összeolvadás engedélyezéséhez értékesítsék a portfóliójuk jelentős részét. Emiatt került a fél megyei lappiac és a Népszabadság Fidesz-közeli befektetőhöz, ma meg már pontosan tudjuk, hogy ez hova vezetett. Néhány évvel később, 2017-ben ismét úgy érezte a Médiatanács, hogy be kell avatkozni a piaci folyamatokba: ekkor az Magyar RTL Televízió Zrt. és a Central Digital Média Kft. összefonódását akadályozta meg, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy az RTL ne erősíthesse meg a digitális üzletágát.
A Médiatanács egy másik emlékezetes döntése volt, hogy éppen a Mérték Médiaelemző Műhely beadványára válaszul zöld utat adott a folyamatos kormánypropagandának. A testület kimondta a teljesen nyilvánvaló politikai reklámokra, hogy azok társadalmi célú reklámok és ennek óriási jelentősége volt. Míg politikai reklámokat csak választás előtti kampányidőszakban sugározhatnának a rádiók és televíziók, a társadalmi célú reklámokra nem vonatkozik ilyen korlátozás, tehát ennek köszönhetjük, hogy 2015 óta folyamatosan fut a kormánypropaganda. Ez nemcsak a demokratikus nyilvánosságot torzította, hanem lehetővé tette, hogy a folyamatos kampányoknak köszönhetően a kormányközeli médiavállalatok közpénzből jussanak évente sokmilliárdos bevételhez. A Médiatanács még arra is hajlandó volt ennek érdekében, hogy teljesen szembe menjen a médiatörvénnyel, ami egyértelműen definiálja a politikai reklám fogalmát.
A Médiatanács hűségesen szolgálta a Fidesz médiapolitikai érdekeit a rádiós piacon is. Az elmúlt években jó eséllyel szereztek rádiós frekvenciát a kormánypárti oligarchák: egy ideig Simicska Lajos, majd utána Andy Vajna volt a rádiós pályázatok szinte állandó nyertese, a Médiatanács minden törvényes és törvénytelen eszközt bevetett, hogy a Fidesz érdekeit szolgálja. A legemlékezetesebb húzása kétségtelenül az volt, amikor a Klubrádiót jogszerűtlenül zárta ki egy pályázatból csak azért, mert a cég képviselője nem szignózta és nem látta el oldalszámmal a pályázati dokumentáció hátsó, üres oldalait.
Szintén a Médiatanács asszisztál a magyar közszolgálati médiarendszer teljesen átláthatatlan működéséhez. A médiatörvény szerint lenne dolga a testületnek a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, vagyis az MTVA gazdálkodásával, hiszen „Az Alap pénzügyi forrásaival kapcsolatos támogatáspolitikát, az Alap üzleti tervét és éves beszámolóját a Médiatanács fogadja el.” (2010. évi CLXXXV. törvény 136§ (10)). Ennek ellenére a Médiatanács soha, semmit nem tett azért, hogy a közmédia működése átláthatóbb legyen: az MTVA úgy költ el évi közel 93 milliárd forintot (2019-es költségvetési terv), hogy senki és semmi nem ellenőrzi az intézmény gazdálkodását. Mi már persze régóta tudjuk, hogy így van, de európai intézményeket még mindig meg lehet téveszteni azzal, hogy itt európai értelemben vett közmédia és európai értelemben vett médiahatóság működik.
Hosszan folytatható még a sor arról, hogy a Médiatanács tagjai milyen ügyekben adták nevüket, aláírásukat a magyar médiarendszer leépítéséhez és milyen sok ügyben nem szólaltak meg, amikor pedig elvárható lett volna. Néma maradt a Médiatanács, amikor a reklámadóval egyik napról a másikra avatkozott be a Fidesz a médiapiac működésébe, mint ahogy néma maradt akkor is, amikor KESMA megalakulásával az Európai Unió legkoncentráltabb médiapiaca alakult ki.
Most már tudjuk, hogy hiába telt el a kilenc év, nem várható pozitív változás a Médiatanács működésében. Belátható időn belül aligha kerül be a testületbe bárki is ellenzéki pártok delegáltjaként, a 2010-ben megválasztott tagok akár életük végéig ülhetnek a Médiatanácsban. Miközben Magyarország ellen zajlik a 7. cikk szerinti eljárás és vita folyik a jogállamisági kérdésekről, a kormánypárt bizonyította, hogy egyáltalán nem tiszteli a médiaszabadságot és nem tartja fontosnak a demokratikus játékszabályok betartását. | A Fidesz nem enged be ellenzéki tagokat a Médiatanácsba | Lejárt a Médiatanács kilenc éves mandátuma, elvileg most kellett volna megválasztani a testület új tagjait. Ez nem történt meg, a Fidesz lényegében megpuccsolta a folyamatot. A kormánypártnak nem számít a demokratikus szabályok betartása, csak az a fontos, hogy ne kerülhessen a Médiatanácsba olyan tag, akit ellenzéki pártok delegálnak. | null | 1 | https://mertek.atlatszo.hu/a-fidesz-nem-enged-be-ellenzeki-tagokat-a-mediatanacsba/ | 2019-09-06 12:24:08 | true | null | null | atlatszo.hu |
Még idén elsőfokú ítéletet hirdethet a Terrorelhárító Központ (TEK) munkatársai segítségével két éve elfogott Kőrös Gusztáv, a Demokratikus Koalíció (DK) egykori tagja és társai ügyében a Kaposvári Törvényszék –tudta meg a PestiSrácok.hu. A vád szerint a magát hol államtitkárnak, hol minisztériumi dolgozónak kiadó Kőrös vezette bűnszervezet több vállalkozótól közel kétszázmillió forintot csalt ki. Kőröst emellett azzal is megvádolták, hogy egy fogvatartottnak – egy álügyvéd közreműködésével – azt ígérte, hétmillió forintért az eljáró hatóságoknál elintézi, hogy szabadlábra kerüljön. Gyurcsányék volt párttársa a tavalyi országgyűlési választások előtt a mentelmi joggal próbált szabadulni a börtönből, de annak felfüggesztése után újra letartóztatták.
Szeptember 17-én folytatódik a Demokratikus Koalíció (DK) egykori tagja, Kőrös Gusztáv és társai pere a Kaposvári Törvényszéken– tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t Vadócz Attila. A törvényszék szóvivője hozzátette: a tanúkihallgatások már befejeződtek, az októberi, illetve novemberi tárgyalásokon az okirati bizonyítékokkal és a lehallgatási anyagokkal foglalkozik a bíróság, és a tervek szerint még idén megszülethet az elsőfokú ítélet.
Bűnszervezetet vezethetett
Kőrös Gusztáv, a DK volt megyei vezetőségi tagjával és 13 társával szemben a Somogy Megyei Főügyészség tavaly júniusban emelt vádat többrendbeli vesztegetést állítva, hivatalos személyi jelleg színlelésével, üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt. A vádlottak közül tízen – a jelenleg is letartóztatásban lévő Kőrös vezetésével – bűnszervezet tagjaként vállalkozóktól csaltak ki jelentős összegeket arra hivatkozva, hogy a pénzeket uniós pályázatok elnyerése érdekében hivatalos személyeknek juttatják. A főügyészség négy vesztegető vállalkozóval szemben is vádat emelt. A vádirat szerint a volt DK-s politikus 2017-ben hierarchikusan felépített, előre leosztott szerepek szerint, összehangoltan működő bűnszervezetet hozott létre, amely tehetős vállalkozóktól jelentős összegeket csalt ki. A bűnszervezet tagjai jól működő, nagyobb beruházásokat tervező vállalkozókat kutattak fel, akik a cégeik növekvő tőkeigényét pályázati pénzekből akarták kielégíteni.
Államtitkárnak adta ki magát
Kőrös Gusztáv álnéven – magát hol a pályázatok elbírálásában közreműködő államtitkárnak, hol magas beosztású minisztériumi dolgozónak kiadva – azzal a hamis ígérettel ejtette tévedésbe a vállalkozókat, hogy kiterjedt kapcsolatrendszerén keresztül jelentős összegű – akár több száz milliós nagyságrendű –, vissza nem térítendő uniós támogatás elnyeréséhez segíti őket. Ennek fejében különböző összegeket kért, hogy a pénzt a pályázatokról döntő hivatalos személyek befolyásolására, megvesztegetésére fordítja, ám nem voltak ilyen kapcsolatai. A találkozókra Kőröst a Terrorelhárítási Központ bevetési öltözékéhez hasonló ruházatot és felszerelést – így lőfegyvereket utánzó riasztó- és légfegyvereket – viselő vádlott-társai kísérték el. A Kőrös vezette bűnszervezet hat vállalkozót tévesztett meg, akik közül öt személytől 4,5 millió és 80 millió forint közötti, összesen 168,5 millió forintot csaltak ki. A bűnszervezetben részt vevő Kőrös Gusztávval és kilenc társával szemben fegyházbüntetés és közügyektől eltiltás kiszabását indítványozta az ügyészség. Elítélésük esetén a vádlottakkal szemben 2 évtől 24 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
TEK-eseknek öltöztek
Gyurcsány Ferenc egykori, a börtönből a 2018-as választások előtt mentelmi joggal szabadulni próbáló, a bajai hamis videó készítésében is közreműködő párttársát még 2017. október 6-án vették őrizetbe a Terrorelhárító Központ (TEK) segítségével, majd a Kaposvári Járásbíróság elrendelte a letartóztatásukat. A történet előzménye, hogy még 2017 tavaszán a hatóságok olyan adatok birtokába jutottak, hogy egy ekkor még beazonosítatlan férfi és társai csalást követett el Debrecenben: több tízmillió forintot vettek át az ügy egyik sértettjétől feltehetően fiktív üzleti tevékenység lebonyolításához. Az átvert sértett erről úgy nyilatkozott, hogy a pénz átadásakor a csaló egy fekete színű, feltehetően páncélozott Mercedes gépkocsival érkezett, két személy kíséretében. Ők fekete nadrágot, bakancsot, barett sapkát, és TEK-es feliratú pólót viseltek, sőt, oldalukon még maroklőfegyver is volt. A csaló férfi neki azt mondta, hogy politikai kapcsolatai is vannak, és a kormány ezért biztosít neki ilyen fokú védelmet. Korábbi értesüléseink szerint néhány hónappal később Budapest VIII. kerületében is feltűnt az „ál-TEK-es” konvoj: egy mikrobusz, egy sötét színű Audi Q7 és egy Mercedes személygépkocsi. Az autókon kék színű megkülönböztető jelzés volt, valamint azokban egy-két fő, TEK feliratú ruhában, oldalukon fegyverrel, bilinccsel. Az elfogásuk után az is kiderült, hogy több személy viselt fekete bevetési ruhát, taktikai mellényt, rajta elöl jelvényszámot imitáló számsor, TEK POLICE, hátul TEK felirattal. A taktikai mellényeken kívül több személynél volt maroklőfegyver, illetőleg géppisztoly. Az elfogás során a TEK feliratú bevetési ruhában lévő gyanúsítottaktól és járművükből kerültek elő a lőfegyverek. Később megállapították, hogy a maroklőfegyverek valójában gáz-riasztó fegyverek, a géppisztolyok pedig airsoft fegyverek voltak. A bilincseik fémből készültek, azok olyanok voltak, mint amilyeneket a rendőrség is használ.
Kőrös és öt társa ellen vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés miatt idén áprilisban a Központi Nyomozó Főügyészség is vádat emelt. A vád szerint 2017 áprilisában a volt DK-s politikus rávette nem jogi végzettségű ismerősét, adja ki magát ügyvédnek, és ajánlja fel egy fogvatartottnak, hogy hétmillió forint ellenében közbenjár az eljáró hatóságoknál szabadlábra helyezése és az ellene folyó nyomozás megszüntetése érdekében.
Fotó: sonline.hu | Közel kétszázmilliós csalás miatt ítélhetik el a Demokratikus Koalíció volt politikusát | Még idén elsőfokú ítéletet hirdethet a Terrorelhárító Központ (TEK) munkatársai segítségével két éve elfogott Kőrös Gusztáv, a Demokratikus Koalíció (DK) egykori tagja és társai ügyében a Kaposvári Törvényszék –tudta meg a PestiSrácok.hu. A vád szerint a magát hol államtitkárnak, hol minisztériumi dolgozónak kiadó Kőrös vezette bűnszervezet több vállalkozótól közel kétszázmillió forintot csalt ki. Kőröst emellett azzal is megvádolták, hogy egy fogvatartottnak – egy álügyvéd közreműködésével – azt ígérte, hétmillió forintért az eljáró hatóságoknál elintézi, hogy szabadlábra kerüljön. Gyurcsányék volt párttársa a tavalyi országgyűlési választások előtt a mentelmi joggal próbált szabadulni a börtönből, de annak felfüggesztése után újra letartóztatták. | null | 1 | https://pestisracok.hu/kozel-ketszazmillios-csalas-miatt-itelhetik-el-a-demokratikus-koalicio-volt-politikusat/ | 2019-09-06 12:36:01 | true | null | null | pestisracok.hu |
Az I. kerület azonban kivétel, hiszen tele van műemléképülettel. A Várkerületben lévő 17 000 lakás mintegy 8 százaléka önkormányzati állományban maradt, és szinte kivétel nélkül védett státuszt élveznek, vagyis amellett, hogy a kerületi vezetés nem adhatja el őket, még karban is kéne tartania őket. Ami viszont fájhat az önkormányzatnak, az jól jöhet a szemfüles állampolgároknak.
Nemcsak a polgármester és a volt felesége, hanem Bayer Zsolt, Palkovics László vagy épp Habsburg-Lotharingiai Mihály jutott lakásbérleti joghoz, ki tudja, milyen feltételek mellett. Bár a botrányok hatására a képviselőtestület megváltoztatta a helyi lakásrendeletet, így a polgármester már nem dönthet egy személyben arról, hogy ki kaphat bérleti jogot az Úri utcában, a lakáskiutalási gyakorlat még így is aggályos. V. Naszályi Márta párbeszédes önkormányzati képviselő és polgármesterjelölt szerint még a testületi tagok sem tudhatják meg, hogy pontosan milyen feltételek mellett kaphattak bérleti jogot bizonyos kormányközeli celebritások, amíg a régi szerződés le nem jár, és meghosszabbításra vissza nem kerül a képviselőtestület elé.
Miért hasonlít ez az egész a lottóra? Hogyan lehet örökbérleti jogot, vagy csere útján albérletet szerezni a Várban? Melyik cég csinált hotelt önkormányzati bérlakásokból?
Nézd meg a videót, és kiderül! | KI DÖNTI EL, HOGY MÉLTÓ VAGY-E EGY BÉRLAKÁSRA A VÁRKERÜLETBEN? | Kin múlik, hogy Bayer Zsolt, Habsburg-Lotharingiai Mihály, vagy éppen Palkovics László bérelhet lakást fillérekért a Várban? Van-e esélye egyszerű földi halandóknak is önkormányzati bérlakáshoz jutni? Miért nyithat egy cég hotelt önkormányzati lakásokban? Itt a Negédes otthon második része a Várkerületből! | null | 1 | https://azonnali.hu/cikk/20190905_ki-donti-el-hogy-melto-vagy-e-egy-berlakasra-a-varkeruletben | 2019-09-05 12:42:00 | true | null | null | Azonnali |
A Parlamenthez közel, a Batthyány-örökmécsesnél járunk, a Hold utca és a Báthory utca sarkán. Ez a történelmi Belváros elegáns környékeinek egyike, körös-körül nívós és prémium kategóriás boltok, vendéglátóhelyek; az itteni lakások négyzetméterára rég az egekben van. A Hold utca 23. elkeseredett lakói szerint hamarosan az ő házuk földszintjén is vendéglátóhely nyílik, talán borbár, talán étterem, ezt még nem tudják pontosan – ugyanis az, aki gőzerővel vezényli az átalakításokat a közel 275 négyzetméteres üzlethelyiségben, nem egy kommunikatív típusú beruházó. De ez a kisebb baj – emiatt még nem járt volna ott a rendőrségtől kezdve a kerületi építési hatóságon át a kormányhivatal, és nem foglalkozna jelenleg az üggyel a NAV.
Vésővel, kalapáccsal (Hold utca 23.)
A patinás, 1891-ben épült ingatlan – ma négyemeletes társasház – külső homlokzatát néhány éve igényesen felújították. Tavaly kezdődött az átalakítás, egész meghökkentő epizódokkal. Például a több mint százéves ház földszinti ablakai és ajtói alatti kő fellépő-lépcsőit a lakók szerint egyszerűen elbontották, hogy egyszerűbb legyen belépni a helyiségbe (vagy az új nyílászáró méretei miatt?), így ugyanis az már szintben van a járdával – csakhogy ezt nem tehették volna meg önhatalmúlag, hiszen ez a rész jogilag a társasház közös tulajdonát képezi. Több helyen többször is átfúrták a pincefödémet, amihez pedig szintén társasházi hozzájárulás kellett volna. (A pince itt osztatlan közös tulajdon, bármilyen változtatáshoz a tulajdonosok legalább felének az engedélye kell.)
Mindezek nem csak laikus megfigyelések – kormányhivatali határozat tanúskodik a történtekről. A birtokunkban lévő dokumentum szerint a 2018. június 21-i „szemle időpontjáig a portálcserék történtek meg, valamint a belső átalakítás szerkezetkész állapotban van. Az épület Hold utcai szárnyának utcai traktusában a dongaboltozatos pincefödém áttörés készült, a kivitelező képviselőjének nyilatkozata szerint veszélyelhárítási célból. A portálcserék során [a] településképi igazolás kikötéseitől eltértek, miszerint a kő anyagú előlépcsőket és a bennük lévő vasrács pinceszellőzőket elbontották, helyüket lebetonozták (kiemelés tőlem – N. G. M.). Építtető a szemle során a pincei helyiségekre vonatkozó adásvételi vagy bérleti szerződést, valamint a Társasház tulajdonosi közösségektől származó hozzájáruló nyilatkozatot bemutatni nem tudott. Az átalakítási munkákra vonatkozó részletes kivitelezési dokumentáció a helyszínen nem állt rendelkezésre” – olvasható Budapest Főváros Kormányhivatalának tavalyi határozatában. Amely megjegyzi: papíralapú építési naplót vezetnek, noha a törvény évek óta e-naplót ír elő.
Eltűntek a fellépők
A hivatal mindezek miatt megtiltotta az átalakítás folytatását az e-napló bevezetéséig, valamint a tulajdonosi hozzájárulás (vagyis a társasházi többség hozzájárulásának – N. G. M.) beszerzéséig. Továbbá kötelezte az építtetőt, hogy a „földszinti üzlethelyiség és az alatta lévő pince közötti födémáttörést eredeti állapotában állítsák helyre, melynek megtörténtét 30 napon belül (…) igazolják”. (A tulajdonosi hozzájárulás nemcsak a pincefödémet érintette volna, hanem az elbontott előlépcsőket is, hiszen azok is a ház közös tulajdonát képezik. Amelyeket 2013–2014-ben szintén felújítottak a külső homlokzattal együtt a ház költségén, illetve pályázati pénzen.) Ám a pincefödém máig át van törve a különböző vezetékek miatt, a kőlépcső nincs helyreállítva, illetve tulajdonosi hozzájárulás sincs. (Az egyik lakó az elbontott kőlépcsők miatt levelet írt a kerületi főépítésznek és a kerület vezetőjének is – konkrét választ azonban lapzártánkig nem kapott.)
Az építkezés 2018 nyara után leállt, de mint az egyik lakó elmondta, „2019 februárjában újrakezdték, és a mai napig tart. Az építésfelügyeleti tiltó határozat a kivitelezés végzésére végig fennáll, fennállt. Az építkezés során leverték a pince lakatját és a pince közös területén végeztek munkálatokat. Behatoltak a padlástérbe a lakatot leverve, és ott a közös területen végeztek senkivel nem egyeztetett munkálatokat, majd a társasházi közös területeket saját lakatjukkal lezárták.” Emiatt a ház közös képviselője rendőrségi feljelentést tett, ám a rendőrség az ügyet lezárta, mondván, a „lakat-ügy” nem az ő hatásköre, és a kerületi jegyzőhöz utalta az esetet.
Idén áprilisban a kormányhivatal építésfelügyelete újabb szemlét tartott. Ekkor – a birtokunkba került jegyzőkönyv szerint – „ismételten felhívtuk a kivitelező figyelmét, hogy a munkaterületen jelenleg a kivitelezés le van állítva, semmilyen tevékenység nem végezhető”. Továbbá megjegyezték, hogy a földszinti helyiségekben „középtájon 4 helyen, a födémen 2 helyen a szerkezet megbontásra került”. Ez utóbbi megállapítás különösen fontos, ugyanis a ház közös tulajdonban lévő tartószerkezeteiről (!) van szó – erősítette meg lapunknak a közös képviselő. Úgy tudjuk, a födémet ezeken a helyeken egyszerűen átfúrták, illetve megbontották, holott ehhez a társasház engedélyét nem kérték. Sőt meglehet, hogy mindezt statikusi szakértelem nélkül tették – forrásaink legalábbis eddig semmi olyan dokumentumot nem kaptak, amely ezt a kételyt eloszlatta volna.
Kik ezek a fickók?
Azt, hogy ki, illetve kik végzik a tiltás ellenére, a ház hozzájárulása nélkül az átalakítást ilyen stílusban és módszerrel, nem egyszerű kibogozni. A közös képviselő állítja, ő személyesen nem is találkozott az építésvezetővel, csak telefonon beszélt vele párszor. „Tegnap vártuk személyes találkozóra délelőtt 11-re. Többször kértünk tájékoztatást, az engedélyek bemutatását. Fél egykor felhívtam, hogy várhatjuk-e. Azt mondta, kicsit késik, de jön. Négykor már fel se vette a telefont.”
A Hold utca 23. szám alatti üzlethelyiség több helyrajzi számból áll, korábban motorosbolt üzemelt itt. Az ingatlan tulajdonosa jelenleg is a Marinus Kft., amely közel két évtizeddel ezelőtt vásárolta. (A birtokunkban lévő első, azaz 2018-as kormányhivatali határozatban a Marinus az egyik érintett címzett, illetve egy kelenföldi kivitelező cég, az UpBau Kft.) A Marinus Kft. tulajdonosa, Rieb György korábban az FTC elnöke volt, de cikkünk szempontjából ennél fontosabb, hogy a cég az eddigi utolsó nagy belvárosi ingatlanprivatizáció egyik nyertese. Az önkormányzat június 20-i testületi ülésének jegyzőkönyve szerint a fideszes többségű testület áldását adta arra, hogy Rieb említett cége két nagyobb önkormányzati ingatlant vásároljon meg 30–30 százalékos kedvezménnyel. Egyrészt egy Haris köz 4. szám alatti 146 négyzetméteres helyiségről van szó, amelynek az ára 58,2 millió forint (398 ezer per négyzetméter – ez akkor is igen kedvező ár a Ferenciek terénél, ha nem ismerjük az ingatlan pontos állapotát). Emellett a Báthory utca 3. szám alatt egy 249 négyzetméteres üzlethelyiség is a Marinusé lett 110,7 millióért, azaz 440 ezer forint per négyzetméterért.
Egy birtokunkban lévő dokumentum szerint ugyanakkor a Marinus mára háttérbe vonulhatott a Hold utca 23-ban. A NAV-tól érkezett friss júliusi tájékoztatásból kiderül ugyanis, hogy „felvettük a kapcsolatot a kötelezett könyvelőjével, aki elmondta, hogy az üzlethelyiségre 10 éves bérleti szerződést kötöttek, a felújítási munkálatokat a bérlő végzi”. De hogy ki a bérlő, azt csak a belvárosi önkormányzattól, azon belül is a kerület építési és műszaki osztályától származó egyik dokumentum árulja el: a településképi bejelentést az Easy Sör és Bor Kft. tette meg – és e céggel már meg is érkeztünk a fideszes háttérvilágba, mégpedig Nógrádba. (Ritka szépsége e dokumentumnak, hogy az önkormányzati határozat május 21-i keltezésű, míg a benne szereplő előterjesztés május 22-i. Nem tévedünk, többször is megnéztük a két dátumot.)
Az Easy Sör és Bor ügyvezetője az a Molnár Arnold, akinek a közvetlen környezete a trafikmutyi egyik komoly nyertese: felesége 3, édesanyja szintén 3, két lánya ugyancsak 3, míg egyik lányának a barátja szintén 3 trafikengedélyt nyert el Salgótarjánban. Így a város 19 trafikjából 12 Molnáréknál landolt. Molnár Arnold persze több mint szerencsés vállalkozó, mert egyúttal Becsó Zsolt fideszes országgyűlési képviselő üzlettársa. A közös bizniszről korábban beszámoló Vastagbőr blog azt fedezte fel, hogy Becsó még 2015-ben szállt be Molnár Arnold Ublot Kft. nevű vállalkozásába, ahol jelenleg is tulajdonosok mindketten. Apró egybeesés, hogy e cég budapesti székhelye alig 100 méterre volt bejegyezve (egészen tavalyig) a Hold utca 23-tól: az Aulich utca 7-be. Épp oda, ahova Molnár Arnold rokonainak két trafikos cége (SalgóDeán, SalgoTrafik) is. E cégek tavaly elköltöztek, mit ad isten, éppen egy olyan Honvéd utcai címre, ahova Becsó és Molnár Arnold közös cége, az amúgy évek óta veszteséges Ublot távozott. Az Easy Sör és Bor Kft. egyik tulajdonosa pedig a Tűzsugár Bt., amelynek egyik beltagja Molnár trafikgyőztes felesége, kültagja pedig maga Molnár Arnold. A másik tulajdonos a 2015-ös alapítása óta nulla árbevételt produkáló Skiveo Kft., amelynek tulajdonosai (címük alapján) egy venezuelai testvérpár.
Becsó Zsolt
Röviden tudtunk beszélni egy a Hold utcai építést felügyelő férfival, aki szerint a lakókkal kialakult konfliktusukról a Narancs „csak félinformációkkal rendelkezik”; de arra, hogy a kormányhivatali tiltás ellenére miért építkeznek, a ház közös részeihez miért nyúltak engedély nélkül, nem adott választ. Molnár Arnold közben annyit üzent írásban, hogy augusztus végéig szabadságon van, és „mivel nem vagyok közszereplő, ezért amennyiben szabadságom ideje alatt cégemről vagy rólam az engedélyem nélkül valótlan tényt állít, közöl, megjelentet, akkor kénytelen leszek jogi útra terelni az ügyet”.
Szomorú konklúzió
A budapesti Belvárosban tehát megtörténhet az, hogy egy jelenleg is folyó építkezés dokumentáltan több szabálytalanságot is elkövetett, és a hatóságok vagy nem tesznek, vagy nem tudnak tenni semmit. Mit tesz ilyenkor a magyar állam? Az általunk is idézett kormányhivatal – további eszköz híján – hónapokkal ezelőtt átadta az ügyet a NAV-nak, amely önkéntes teljesítésre szólította fel az építkező céget – a múlt héten a helyszínen győződtünk meg róla, hogy mindhiába.
Érdekli-e egyáltalán a kerületi önkormányzatot, hogy úgy bontották el egy több mint százéves házának a fellépőköveit, hogy ahhoz engedélyt nem kértek? Nem tudni, de az átalakításhoz szükséges településképi engedélyt az építkezés második évében megadták hozzá. Az önkormányzat fideszes, a vállalkozó pedig erősen fideszes kötődésű – ilyen egyszerű a megfejtés.
„Ilyet én még egy társasházamnál se láttam. Bárhogy kérjük, itt még a tervek bemutatása se történt meg, a minimális kooperáció jelét se látjuk” – mondja a vállalkozókról a ház közös képviselője. Pedig a lakók nem is az étterem megnyitását akarják megakadályozni; egyszerűen felháborítónak tartják az építkezők módszerét. Ragaszkodnak a tartószerkezet rendbe tételéhez, valamint a kőlépcső szakszerű helyreállításához, illetve a tisztességes tájékoztatáshoz. Egyikük így summáz: „A tehetetlenség, a kiszolgáltatottság a legrosszabb. Egyik hivatal se tesz semmit, pedig nem normális, ami itt történik. Papírunk van minderről, ez a vállalkozás mégis megtehet bármit, mintha törvényen kívüliek lennének. Ha ez a beruházás úgy tud megvalósulni, hogy az építkezés helyén a kivitelezés meg van tiltva, akkor a hatóságok csak díszletek, a valós folyamatokra csekély a hatásuk.” | Gátlástalan és barbár építkezéssel terjeszkedik a Belvárosban a fideszes Becsó Zsolt barátja | Egy több mint százéves V. kerületi társasházban a magyar állam nem tud érvényt szerezni a törvényeknek. A háttérben egy volt FTC-elnök és a fideszes Becsó Zsolt alakja sejlik fel – utóbbi üzlettársa akar vendéglátóhelyet nyitni a Hold utcában. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/barbaroknak-lehet-122184 | 2019-08-15 10:55:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Korábban írtunk róla, hogy tavaly indították azt az építkezést, amivel a vas megyei Balogunyom végre új polgármesteri hivatalt és közösségi házat kapott volna. Összesen bruttó 125 millió 678 ezer 669 forintért épült volna meg az intézmény, az építkezés költségeihez a kormány is hozzájárult.
Hiába feszített Hende Csaba is az alapkőletételnél, befuccsolt a balogunyomi önkormányzati beruházás
2018. február 7-én nagy nap volt a Vas megyei Balogunyom életében, alapkőletételre gyűlt össze a falu, még a térség fideszes országgyűlési képviselője, Hende Csaba is ott pózolt. Közel 100 millió forint közpénzből indult a polgármesteri hivatal és közösségi ház építése, csakhogy nem sokkal később bedőlt a kivitelező, a beruházás pedig csak 20 százalékos készültségig jutott.
A közbeszerzést a Vasi Energetikai Kft. nyerte el. Annak ellenére, hogy a fotókon széles mosollyal alapkövet letevő cégtulajdonos, Képíró Zsolt akkor már el volt tiltva a cégvezetéstől. A balogunyomi munka áprilisban állt le, a számlákból és teljesítési igazolásokból pedig az derül ki, hogy az épületet 20%-os készültségűnek nyilvánították, a kifizetést is ehhez képest rendezte az önkormányzat: 46 millió 531 ezer 507 forintot utaltak.
Tavaly április óta azonban semmi nem történt.
A lakóknak elsőként tavaly augusztusban tűnt fel, hogy valami nem stimmel az építkezéssel. Az egyik helyi informátorunk arról mesélt, hogy egy közmeghallgatáson jött elő az építkezés témája, és kérdezték a helyiek, hogy miért nem történik hetek, hónapok óta semmi a csupasz falakkal a nyílászárókat váró épülettel.
Akkor az hangzott el, hogy beteg az építésvezető, ez a gond.
Szeptemberben a testületi ülésen már a jegyzőkönyvvezető hívta fel a figyelmét arra a képviselőknek, hogy a Belügyminisztériumtól kapott támogatás, vagyis a 65 millió forint pénzügyi teljesítési határideje 2018. december 31. Az akkori állapotok szerint tehát mindössze három és fél hónap maradt az épület befejezésére. De továbbra sem történt semmi.
November 6-ra hívtak össze újabb testületi ülést a faluban. Ennek jegyzőkönyvéből kiderül, hogy Márfi Ernőné Kiss Anita polgármester ekkor már arra panaszkodott, hogy nem éri el a kivitelezőt. Megnyugtatásképpen azonban azt is hozzátette, hogy beszélt a térség fideszes országgyűlési képviselőjével Hende Csabával, aki azzal nyugtatott, hogy az építkezés befejezését a Belügyminisztérium vis maior keretéből mentik meg.
Ezen az ülésen a műszaki ellenőr nem jelent meg, így a polgármester azt mondta, hogy a kérdéseket felé emailben tudják majd feltenni.
November 22-én aztán újabb testületi ülést hívtak össze. A rendkívüli ülésnek egyetlen témája volt, mégpedig a meghiúsult építkezés. Itt többek között az hangzott el, hogy a polgármester úgy írta alá a szerződést, hogy azt jogásszal meg sem vizsgáltatta. Hogy Horváth Tibor közbeszerzési szakember ellenőrizte a pályázó cégeket, de ő nem talált semmi rendkívülit a Vasi Energetikai Kft.-vel kapcsolatban, így aztán győztesként kihírdethetőnek ítélete meg. Volt olyan képviselő aki azt mondta, hogy bár a polgármester folyamatosan hivatkozik Hende Csaba segítségére, a térség fideszes képviselője azonban szerinte semmit sem tudott a meghiúsult építkezésből akkor, amikor személyesen kereste fel.
Végül Mohos Géza képviselő javaslatára úgy döntött a testület, hogy a polgármestert arra kötelezik, tegyen feljelentést az ügyben a rendőrségen. Ehhez képest korábbi cikkünk megjelenése előtt a rendőrség még azt válaszolta megkeresésünkre, hogy az ügyben feljelentés nem történt, nyomozást ők nem folytatnak.
Január 29-én került ismét szóba az ügy a testületi ülésen. A polgármester akkor ezt mondta a jegyzőkönyv szerint:
“A feljelentés a felderítés időszakában van, be lett adva ismeretlen tettes ellen a meghozott határozat alapján, valamint a felszámoló felé is be lett adva az igény.”
A polgármestert egyébként korábban kerestük, akkor csak többszöri próbálkozásra, személyesen értük utol. Röviden annyit mondott, hogy nem kíván politikai csatározásokban részt venni. A rendőrségtől első cikkünk után kaptuk a tájékoztatást arról, hogy feljelentés történt, így megkezdték a nyomozást.
Farkas Bazsi/ugytudjuk.hu
Fotó: Hende Csaba és Márfi Ernőné Kiss Anita polgármester egy 2016-os jutalmazáson. Forrás: Hende Csaba/Facebook | Már a rendőrség is nyomoz a balogunyomi fantomhivatal ügyében | A polgármester tavaly novemberben még azzal nyugtatta a népeket, hogy Hende Csaba segíti ki a megrekedt építkezést a Belügyminisztérium vis maior keretéből. Ezt állítólag maga Hende ígérte neki. Így van vagy sem, csupasz falak állnak Balogunyomban az új polgármesteri hivatal helyén. Immár a rendőrség is keresi a felelősöket. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/08/27/mar-a-rendorseg-is-nyomoz-a-balogunyomi-fantomhivatal-ugyeben/ | 2019-08-27 02:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Pályáztatás nélkül nevezik ki szeptember elsejétől újabb öt évre Csillag Balázst, a szekszárdi önkormányzat tulajdonában lévő Szekszárdi Sportközpont Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójának. Az illető a város alpolgármesterének, Haág Évának a férje, és a fideszes többségű önkormányzat Humán Bizottsága elnökének, Csillagné Szánthó Polixénának a fia.
Ezeknek a családi kapcsolatoknak tulajdonítják többen is a városban azt is, hogy hat havi keresetének megfelelő prémiumot ítéltek meg számára 2018-as teljesítményéért. A Szekszárdi Sportközpont NKft. nyeresége 2018-ban egymillió forint volt, ugyanakkor a Csillag Balázs számára megszavazott összeg mintegy 6,4 millió forintot tett ki.
A 2011-ben létrehozott önkormányzati cég árbevétele 2016-ban 136,8 millió forint, 2017-ben 173,4 millió és 2018-ban 163,8 millió forint volt. A cég adózott eredménye három éve 1,2 millió, két éve 1,7 millió, tavaly pedig 1 millió forint lett.
A szekszárdi közgyűlés idén május 16-án fogadta el az önkormányzati társaságok, így a sportközpont kft. mérlegbeszámolóját. Ekkor értékelték Csillag Balázs teljesítményét is.
A közgyűlés az ügyvezető munkáját megfelelőnek találta és megítélte Csillag Balázsnak a hat havi prémiumot. Akinek egyébként plusz bevételt jelentett az is, hogy korábbi, évi 7,5 millió forintos fizetése helyett 2018-ban már mintegy 12,8 millió forintot vihetett haza.
A szekszárdi közgyűlés határozott arról is, hogy 2019-re vonatkozóan mit vár el az ügyvezető igazgatótól. Október végéig Csillag Balázsnak el kell készítenie a jövő évi költségvetés előzetes tervezetét, használhatóvá kell tennie a teniszpályát, fejlesztenie kell a sportegyesületi tevékenységet, közre kell működnie az önkormányzat sportcélú fejlesztéseinek előkészítésében és megvalósításában.
Mindezek mellett az ügyvezetőnek szinten kell tartania a nonprofit kft. tőkéjét vagy emelnie kell rajta. Ez 2017-ben 16,8 millió forint volt, 2018-ban pedig egymillióval lett több.
A sportközpont nkft. közhasznúsági jelentése szerint a város 2017-ben 176,6 millió forint, 2018-ban pedig már 210,8 millió forint támogatást nyújtott a cégnek. Amelynek viszont a rövid lejáratú kötelezettségei jelentősen megnőttek: az összeg egyik évről a másikra 53 millió forintról 338,6 millióra emelkedett.
Kíváncsiak voltunk, hogy mi indokolta Csillag Balázs hat havi prémiumát, ezért kérdéseinkkel megkerestük Szekszárd fideszes polgármesterét, de Ács Rezső a kért időpontig nem válaszolt rájuk.
Rácz Zoltán, helyi szocialista képviselő az Átlátszónak azt mondta, hogy a polgármester arra hivatkozva kérte, hogy fogadják el Csillag Balázs pályáztatás nélküli újabb kinevezését, hogy az ügyvezető igazgató ne sértődjön meg.
Megkerestük Csillag Balázst is, de kérdéseinkre eddig tőle sem érkezett válasz.
Fotó: a szekszárdi városháza, MTI-fotó Kovács Attila. A cégadatokat az Opten szolgáltatta.
Frissítés (2019. 08. 29.): Cikkünk megjelenése után megérkezett Csillag Balázs válasza, amit az alábbiakban teljes egészében közreadunk:
„Kérdésére válaszolva tájékoztatom, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és vezető állású munkavállalói éves prémiumának megállapítására vonatkozó szabályokat Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a Javadalmazási Szabályzatról szóló 3/2017 (IX.29.) szabályzata határozza meg.
A vezető tisztségviselőkre vonatkozó teljesítménykövetelmény teljesítésének értékelése a felügyelő bizottság előzetes, véleményének figyelembevételével, a polgármester előterjesztése alapján a közgyűlés hatásköre. A teljesítménykövetelményt a vezető tisztségviselők számára szintén a közgyűlés határozza meg. A hatályos javadalmazási szabályzat rendelkezései alapján megállapítható, hogy a gazdasági társaság nyereségének mértékét a prémium megállapításánál nem kell figyelembe venni. Ez különösen igaz egy nonprofit gazdasági társaságra. Részemre a javadalmazási szabályzatnak megfelelően került sor prémium megállapítására.
A Szekszárdi Sportközpont Nonprofit Kft. jogelődjének, az akkor még intézményként működő Szekszárdi Sport- és Szabadidőközpont igazgatójának 2009. októberében nevezett ki a közgyűlés pályázat útján (az intézményekre vonatkozó szabályok szerint). Ezt követően, szintén a közgyűlés döntése alapján lettem 2012-től a Szekszárdi Sportközpont Nonprofit Kft. ügyvezetője. A Szekszárdi Sportközpont Nonprofit Kft. ügyvezetését munkajogviszony keretében látom el, ebből adódóan foglalkoztatásomra vonatkozó szabályokat a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény „Vezető állású munkavállalóra” vonatkozó 208-211. §-ai határozzák meg, amely nem írja elő pályázat kiírását.
A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:115. §-ában meghatározott vezető tisztségviselőre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok alapján személyem nem összeférhetetlen feleségem alpolgármesteri, és édesanyám elnöki posztjával. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényre való tekintettel kinevezésemkor feleségem és édesanyám személyes érintettség miatt nem vett részt a szavazásban.
2018. decemberében az új uszoda kivitelezője benyújtotta első részszámláját, ami 2019. januárjában került kiegyenlítésre, ezért a gazdasági évforduló napján ez a tétel a rövid lejáratú kötelezettségek soron szerepelt. Ez indokolja, hogy 2017. évhez képest, 2018. évben növekedtek a rövid lejáratú kötelezettségek.” | Fizetésemelést és hat havi prémiumot kapott a szekszárdi alpolgármester férje, aki a város sportcégét vezeti | Míg 2017-ben 7,5 millió forintot, addig 2018-ban már mintegy 12,8 millió forintot kapott fizetésként Szekszárd sportcégének ügyvezetője, Csillag Balázs. Mellé teljesítménye alapján még hat havi prémiumot – közel 6,5 millió forintot – tehetett zsebre a közgyűlés döntése alapján. A férfi a fideszes alpolgármester férje, és a fideszes többségű önkormányzatnál dolgozik édesanyja is. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/08/29/fizetesemelest-es-hat-havi-premiumot-kapott-a-szekszardi-alpolgarmester-ferje-aki-a-varos-sportceget-vezeti/ | 2019-08-29 02:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Subsets and Splits