text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 2
200
⌀ | description
stringlengths 0
8.21k
⌀ | keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 0
272
⌀ | date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 201
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Meglepetést tartogattak a múlt héten a londoni Chelsea-Videoton meccset néző Orbán Viktorról készült felvételek. A miniszterelnök balján ülő török üzletember, Adnan Polat 2005 óta Orbán jó barátja, és az azóta eltelt több mint egy évtizedben a török-magyar kapcsolatok kulcsfigurája lett. Ám a szoros kapcsolatra sokáig nem volt bizonyíték, és csak elvétve jelentek meg közös fotók Orbánról és Polatról. Ma már nincs titok, Polat központi szerepet kapott: ő nyitotta meg kedden a török-magyar üzleti fórumot, amelyen Orbán Viktor és Recep Tayyip Erdogan elnök is részt vett. Ugyancsak Polat vezette körbe Gül Baba frissen felújított türbéjében a két állami vezetőt.
Orbánt és Polatot a foci hozta össze: Mészöly Kálmán említi a könyvében, hogy a két férfi az akkor épp Isztambulban megrendezett Bajnokok Ligája-döntőn találkozott. Polat a török csapat, a Galatasaray egykori elnöke, aki később lelkesen mutogatta meg Orbánnak a városban épülő stadionokat. Polat egyik cége, az EGE Seramik ekkor már jelen volt Magyarországon, ám a találkozást követően Polat a magyar gazdaság egyre több területén tört előre.
„Gyakorlatilag Polat az egyetlen jelentős török üzletember, aki jelen van Magyarországon, ám ő ma már átvette az ellenőrzést minden olyan intézmény és fórum felett, amelynek befolyása van a török-magyar kereskedelmi kapcsolatokra” mondta el az Áltlátszó kérdésére Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa, Törökország-kutató.
Immár Polat kezében van minden, ami ide tartozik: ő a Török Külgazdasági Kapcsolatok Bizottsága (DEIK) magyar tagozatának elnöke, ő működteti az isztambuli kereskedőházat, az ő irodáiban működik az Isztambuli Magyar Intézet, az Isztambuli Magyar Főkonzulátus és az Eximbank isztambuli képviselete. Ő a Gül Baba türbéjét működtető, közpénzekből gazdálkodó alapítvány vezetője is.
És persze egyre nagyobb szeletet hasít ki a magyar gazdaságból ingatlan- és napelem-bizniszeivel.
Egeresi hangsúlyozta: Polat hazájában egy jelentős vállalatbirodalom ura, de nem tartozik Recep Tayyip Erdogan török elnök legbelső köreihez.
Polat beszáll az ingatlanbizniszbe
A sokáig homályban tartott kapcsolat az Orbán-család, illetve Adnan Polat között az utóbbi három évben vált nyilvánossá, és jutott el odáig, hogy Polat idén már a Parlamentben hallgathatta Orbán miniszterelnöki esküjét, illetve ott ülhetett mellette a múlt heti Chelsea-Vidi meccsen Londonban.
Adnan Polat magyarországi tevékenységét az Átlátszó is figyelemmel követte az elmúlt években. Megírtuk: Polat 2013-ban Erdogan elnökkel együtt látogatott Magyarországra, hogy Orbán Viktorral magyarországi befektetési lehetőségekről tárgyaljanak.
A külgazdasági kapcsolatok mellett a török üzletember 2015-ben a magyar ingatlanpiacon is megjelent – egészen pontosan a kormányfő vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető cégekben bukkant fel Polat, és üzlettársai.
Az Átlátszó akkor megírta: a török milliárdos cége, az AMX Investments a tulajdonosa annak a HBRE International Investments-nek, amely 2015 augusztusában megszerezte az AMX HS Real Estate Management Hungary Kft.-t. A cég ügyvezetője Polat régi üzlettársa, Suat Gökhan Karakus volt.
Az AMX HS vette meg a Rátkai Klub Városligeti fasori épületét, a Spitz-villát. Ezt azóta fel is újították, és a tervek szerint irodák kapnak majd benne helyet.
Ezzel egyidőben jött létre a Tiborcz István-féle BDPST Zrt., ami újabb kapcsolódási pont az Orbán-család és Polaték között. A BDPST a HBRE-vel közösen átvette Karakus másik vállalkozását, az AMX Nador House Hungary Kft.-t, és 50 százalékos tulajdonos lett az AMX HS-ben is.
Az AMX Nador House-é lett a József Nádor téri egykori Postabank-székház, ám ezen az ingatlanon hamarosan túladtak, a tavaly elhunyt jordán milliárdos Ghaith Pharaon budapesti ügyintézője, Ammar Abu Namous által jegyzett céghez került. A Polat-birodalom egy másik magyarországi tagja, az APD Real Estate Kft. 2017-ben a budapesti Közvágóhíd épületegyüttesét vásárolta meg.
Polat együtt mutatkozik az Orbán-családdal
2016-ban fotókkal bizonyította a Magyar Narancs: a török oligarcha tárgyalt a kormányfő családtagjaival. A lap által közölt fotón Polat és a fia, Kerim, az egyik belvárosi szálloda teraszán beszélgetnek Orbán Ráhellel.
Tavaly februárban a Bors hozott nyilvánosságra egy fotót, amelyen a felcsúti stadion tetején állva Orbán Viktor mutogatja a környéket Polatnak. Idén áprilisban pedig a török üzletember ott ült a Parlamentben, és személyesen hallgatta végig a miniszterelnök beiktatási beszédét.
Érdekes egybeesés, hogy Orbán pont ebben a beszédben említette, hogy az eddiginél jelentősebb szerepet szán hazánkban a megújuló energiaforrásoknak. „Az új napelemparkok, valamint Paks II. a tiszta és fenntartható energiatermelés élvonalába emelik majd Magyarországot” mondta Orbán.
Polat néhány nappal Orbán beszéde után magyar naperőmű-projektcégeket kezdett felvásárolni.
Adnan Polat Törökországban egymilliárd dollárt fektetett nyolc szélerőműparkba, melyek összkapacitása 665 megawatt – idézte fel a Heti Válasz. Az üzletember a tavaly nyáron a Forbes török kiadásának azt mondta: Magyarországon öt év alatt fektetne be 700 millió dollárt, és ezer megawattos kapacitást szeretne elérni. Ez a paksi atomerőmű kapacitásának a fele.
Névjegy — A 65 éves Adnan Polat a kelet-anatóliai Erzurumban született. A sajtónak adott interjúiban azt mesélte fiatal éveiről, hogy négy-öt évesen került Isztambulba, és a középiskola végéig építkezéseken dolgozott. Egyetemi diplomáját az USA-ban, a Long Island University-n szerezte 1976-ban. Ezt követően 1981-ben beállt a családi vállalkozásba, a Polat Holdingba, és fokozatosan átvette a cégbirodalom irányítását. 2002-ben a török Kerámia Szövetség elnökévé választották, 2003-tól az EGE Seramikban is elnökként dolgozott öt éven át. Az üzleti élet mellett szerencsét próbált a politikában is: 1999-ben indult az isztambuli főpolgármesteri posztért, de nem őt választották meg.
Jön a második generáció
Az Orbán–Erdoğan-tengely közepén elhelyezkedő török üzletember, Adnan Polat nemcsak önmagát vásárolta be a NER-be, hanem Kerim nevű fiát is. Az „ifjútörök” – akit Orbán Ráhel aktívan követ a közösségi médiában – idén már hat magyarországi cégben lett tulajdonos vagy vezető tisztségviselő.
Kedden arról beszélt Budapesten Recep Tayyip Erdoğan, hogy a törökök „soha nem úgy néztek Magyarországra mint egy külföldi országra”, mivel „Közép-Ázsiáig nyúló gyökereink összekötnek minket, vannak közös szavaink, népzenénk, közös identitásunk, közel 500 éves múltra visszatekintő kétoldalú kapcsolataink”.
Az úgynevezett kétoldalú kapcsolatok kezdete persze nem volt baráti, ám vitathatatlan tény, hogy ma létezik egy olyan török üzletember, akinek nincs oka úgy tekinteni hazánkra, mint egy külföldi országra.
A magyar állam megbízásából törökországi kereskedőházakat is működtető Adnan Polatról van szó, aki – mint egy éve a Magyar Narancs kiszúrta – a Forbes magazin török kiadásában azt mondta, üzleti életében új korszakot nyitott, és „ennek az új korszaknak a kulcsa Magyarország”, ahol szintet lépnek a befektetései.
A Polat család kerámiaforgalmazó csoportja (Ege Seramik) már 1993 óta itt van Magyarországon – a cég a Vasas labdarúgócsapat mezszponzoraként is aktivizálta magát –, de a 2014–2018-as ciklus elején kiderült, hogy az isztambuli üzletember kapcsolatai az Orbán famíliáig érnek. Tiborcz Istvánékkal közösen kezdte el ugyanis a Spitz-villa műemléki felújítását a Városligeti fasorban.
A török Forbes összeállítása pedig egyértelművé tette, hogy Polat 2018 után „fél paksnyi” kapacitású naperőműparkot létesít Magyarországon (állami és európai uniós források bevonásával), továbbá euró-százmilliókat szán Duna-parti lakóparképítésre, valamint egy városrész-rehabilitációs munkára.
A projekteket nem konkretizálta, de a Heti Válasz hamar megfejtette, hogy az úgynevezett városrész-rehabilitáció a pesti Közvágóhíd épületegyüttesét érinti majd. Aztán egy hete a HVG jelezte, hogy az ingatlanfejlesztés útjából a magyar állam minden bürokratikus porszemet igyekszik eltakarítani.
Az Átlátszó pedig a másik nagy Polat-féle budapesti építkezés helyszínét tudta meg; arról a Pozsonyi úti telekről van szó, amelyen korábban a KISZ KB-, majd K&H-irodaház magasodott. Ami a napelempark-telepítésre szolgáló projektcégek gyors felvásárlását vagy alapítását illeti, ezekre ugyancsak a Heti Válasz figyelt fel először.
A török hódítás tempója azóta sem lassul: a Polat család a legfrissebb cégbírósági bejegyzések szerint már 14 ilyen profilú gazdasági társasággal rendelkezik – a központi kft.-k DNN Solar Partners, KP Solar, PolSolar és Serksolar néven futnak, a tíz leányvállalat esetében pedig Csillagok háborúja-kompatibilis elnevezésekkel is találkozunk (Naboo, Tatooine, Alderaan).
A terjeszkedés azonban nemcsak a cégszerzéseket, hanem a tulajdonosi, ügyvezetői kör dinasztikus bővülését is jelenti. Praktikusan azt, hogy immár Adnan Polat fia, az Orbán Ráhellel több sajtófotón és Facebook-felületen együtt szereplő Kerim is belevetette magát a magyarországi bizniszekbe.
Először a Spitz-villát birtokló AMX HS Kft. menedzsercsapatában szorítottak helyet neki, majd idén június és szeptember között további öt naperőműves vállalkozásban tűnt fel vezetőként vagy tulajdonosként.
Kerim Polat igazgatósági tag lett például a legközpontibb egységnek számító DNN Solar Partners Kft.-ben; jelenleg ez a társaság foglalkoztatja a Lévai Anikó rokonságába tartozó, korábban az izmiri magyar kereskedőházban alkalmazott Szeghalmi Balázst is, jogi és szabályozási vezetőnek pedig az egykori Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikai államtitkárságának korábbi kulcsemberét, Farkas Gábort nyerték meg.
Békeházy Ince – Kőműves Anita – Csikász Brigitta | Adnan után Kerim: már a Polat-fiú is feltűnt Magyarországon a naperőmű-bizniszben | Meglepetést tartogattak a múlt héten a londoni Chelsea-Videoton meccset néző Orbán Viktorról készült felvételek. A miniszterelnök balján ülő török üzletember, Adnan Polat 2005 óta Orbán jó barátja, és az azóta eltelt több mint egy évtizedben a török-magyar kapcsolatok kulcsfigurája lett. Ám a szoros kapcsolatra sokáig nem volt bizonyíték, és csak elvétve jelentek meg közös fotók Orbánról és Polatról. Ma már nincs titok, Polat központi szerepet kapott: ő nyitotta meg kedden a török-magyar üzleti fórumot, amelyen Orbán Viktor és Recep Tayyip Erdogan elnök is részt vett. Ugyancsak Polat vezette körbe Gül Baba frissen felújított türbéjében a két állami vezetőt. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2018/10/11/adnan-utan-kerim-mar-a-polat-fiu-is-feltunt-magyarorszagon-a-naperomu-bizniszben/ | 2018-10-11 11:16:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF, korlátozott jogkörrel, kis stábbal működik és a nagy, összetett, határokon átnyúló ügyekre koncentrál, de azért egy minapi magyar sajtóhír, a több százmillió forintnyi EU-s pénzből felépíteni, majd csak 5 évig működtetni tervezett kisvárdai ökofilmpark ügye, felkeltette a figyelmét - jelezte egy mai budapesti előadásában az OLAF főigazgatói tanácsadója. | Az OLAF figyelmét is felkeltette az EU-pénzes kisvárdai ökofilmpark híre | Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF, korlátozott jogkörrel, kis stábbal működik és a nagy, összetett, határokon átnyúló ügyekre koncentrál, de azért egy minapi magyar sajtóhír, a több százmillió forintnyi EU-s pénzből felépíteni, majd csak 5 évig működtetni tervezett kisvárdai ökofilmpark ügye, felkeltette a figyelmét - jelezte egy mai budapesti előadásában az OLAF főigazgatói tanácsadója. | null | 1 | https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/palyazatok/az-olaf-figyelmet-is-felkeltette-az-eu-penzes-kisvardai-okofilmpark-hire.4.300938.html | 2018-10-11 13:25:00 | true | null | null | Portfolio |
korrupció;Fidesz;MVM;
2018-10-11 07:30:00
Új csapat simíthatja el az MVM milliárdjainak nyomait
Míg az MVM-nél novemberig is bogozhatják az új könyvvizsgálók segítségével, miként tűnhetett el ötmilliárdnyi közpénz, az ügyészséghez házon kívülről megérkezett az első bejelentés.
A NER-ben szokásos összekapaszkodást az MVM ötmilliárdos közpénzcsapolási botrányában is Tényi István töri meg: Magyarország immár intézményesült magánfeljelentője lapunk megkeresésére megerősítette, hogy néhány napja MVM-ügyben hanyag kezelés gyanúja miatt bejelentést tett a Fővárosi Főügyészségen. Mint arról korábban beszámoltunk, az állami energiacsoport saját, frissen alapított, titokzatos svájci leányvállalatától, az MVM International AG-tól úgy vásárolt tavaly mintegy ötmilliárd forintért egy úgynevezett „termelésfelügyeleti” (ktm-) rendszert, hogy annak valós értéke legfeljebb ha százmilliósra becsülhető.
Az MVM cégbírósági irataiból az is kitűnik, hogy az állami energiacsoport rövid úton megvált a tavalyi jelentések aláírását megtagadó KPMG-t váltó BDO Magyarországtól: a csoport könyveit szeptember óta a Deloitte vizsgálja. Úgy tudjuk: az energiatársaságnál most egy olyan, többtagú különbizottság igyekszik kibogozni a ktm-botrány szálait, amelyben jogászok és más szakértők mellett a Deloitte is helyet kapott. A vizsgálat eredményét novemberben kell letenniük az asztalra. A kutakodás kezdeményezőjére forrásaink másként emlékeznek. Volt, aki szerint ez még a tulajdonosi jogokat augusztus előtt gyakorló, akkor Szivek Norbert vezette Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz (MNV) kötődik. Ezt a változatot árnyalja, hogy a beszerzést annak kiugró értéke miatt az MNV igazgatósága előzetesen engedélyezte. Mások szerint a vizsgálatindítás már a tulajdonosi joggyakorlást augusztus elején magához vonó Bártfai-Mager Andreához és az általa kijelölt új vezetőséghez kötődik.
MVM-közeli forrásaink úgy látják: a cél egyáltalán nem a feljelentéshez szükséges bizonyítékok összegyűjtése, bár természetesen a büntetőjogi kimenetel se kizárt. Mindazonáltal az ügy elsimítására is van esély. Annál is inkább, hisz a viszonylag egyértelmű lopásgyanú ellenére Orbán Viktor kormánya egyértelműen letette a voksát a botrány elfedése mellett. A szocialista Mesterházy Attila kérdéseire ugyanis Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter nevében helyettese, Fónagy János határozott védelmébe vette a beszerzést, a ktm-et az MVM működését javító eszköznek nevezve. Igaz, mintegy mellékesen megjegyezte, hogy még zajlanak vizsgálatok.
A botrány azután robbant ki, hogy a törvényi határidőhöz képest több hónapot csúszott az MVM tavalyi kimutatásainak leadása. A nyilvános iratokból az is kiderült, hogy az állami energiacsoport konkrétan a leadási határidő május végi napján szakított addigi, a neves „big four”-hoz tartozó, könyveit 2011 óta ellenjegyző, az állami cégkör által kiemelten kedvelt KPMG-vel. Ezután a BDO Magyarország vette át a feladatot. Másfél, illetve két hónap múlva meg is jelent a nyilvántartásban az anyavállalat, illetve a csoport ellenjegyzett kimutatása. Ez egy úgynevezett „korlátozás nélküli" jelentés, ami semminemű különösebb gondra nem utal. Mindazonáltal szokatlanul hosszan sorolják a dokumentumot jegyző könyvvizsgáló felelősségének határait.
A botrány közelgő kitöréséről elsőként augusztus közepén lapunk számolt be. Mint ugyanis kiderült, a KPMG nem adta a nevét a gyanús ötmilliárdos svájci számlához. Az, hogy a BDO végül milyen elgondolás mentén ütötte rá a pecsétjét a könyvekre, bizonnyal további, hosszas kutatások tárgya. Könyvvizsgálójuk, Gaál Edmond ennek kapcsán annyit közölt lapunkkal, hogy mint mindig, ez esetben is teljességgel törvényesen járt el. Az MVM mégis kevéssé hálálta meg a „vész”-könyvvizsgáló rugalmasságát. Így a feladatot nemrég alapítói határozattal Bártfai-Mager Andrea a szintén a négy nagyhoz sorolt Deloitte-ra osztotta. A könyvvizsgálatot a jövőben személy szerint a cég vezető partnere, Horváth Tamás látja el. (Ez igazolni látszik azokat a pletykákat, hogy az állam megvonja jóindulatát a lopásgyanút kiszúró KPMG-től.) Most zajlik az átadás-átvétel, különös gonddal a ktm-dossziéra. | Új csapat simíthatja el az MVM milliárdjainak nyomait | Míg az MVM-nél novemberig is bogozhatják az új könyvvizsgálók segítségével, miként tűnhetett el ötmilliárdnyi közpénz, az ügyészséghez házon kívülről megérkezett az első bejelentés. | null | 1 | https://nepszava.hu/3011521_uj-csapat-simithatja-el-az-mvm-milliardjainak-nyomait | 2018-10-11 07:30:00 | true | null | null | Népszava |
hajléktalan;
2018-10-12 06:00:00
Mindjárt startolnak a hajléktalanrazziák, az ÁSZ elkezdte vegzálni a segítő szervezeteket
Néhány nappal a fedél nélkülieket vegzáló törvény hatályba lépése előtt elkezdték vizsgálni a segítő szervezeteket.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzést indított több, a fedél nélküliek gondozásával foglalkozó szervezetnél - értesült a Népszava. A lapunknak nyilatkozó érintett civilek azt állították, hogy az ÁSZ a héten küldte el az adatbekérő levelét, amire nekik öt munkanapon belül kell válaszolniuk.
Az ügy pikantériája az időzítés, mert - mint arról több alkalommal is beszámoltunk -, hétfőn lépnek hatályba azok a hajléktalanokat vegzáló új szabályok, amelyek következtében tilos lesz "életvitelszerűen a közterületen tartózkodni". A rendőrség - a Mérce.hu információi szerint - „nagyszabású razziával” készül a törvény végrehajtatására.
Arra a kérdésünkre, hogy miért éppen most rendelt el vizsgálatot az ÁSZ a hajléktalangondozással foglalkozó civileknél, a szervezet annyit közölt: ellenőrzéseit előre meghatározott féléves ellenőrzési terv, a nemzetközi standardokat irányadónak tekintő módszertan és kidolgozott ellenőrzési program alapján végzi.
A mostani félévre vonatkozó ellenőrzési tervet a Számvevőszék még július elején hozta nyilvánosságra, amelyben nem a fedél nélkülieket gondozó egyesületek neve szerepel, hanem egy nagyságrendekkel bővebb kategória, a „nem állami humánszolgáltatók” köre. (A civil humánszolgáltatókat már 2016 óta ellenőrzi az Ász.) Az ÁSZ tájékoztatása szerint a most ellenőrzés alá vont szervezeteket összetett kockázatelemzés alapján választották ki. Utoljára 2006-ban ellenőrizték a hajléktalanokat ellátó intézményrendszert, ám az egyedi szervezetek működését akkor nem világították át.
Azt egyébként egyelőre nem tudni, hogy milyen akcióval készülnek a rendőrök a jövő hétre, szakmai forrásaink szerint leginkább arra lehet számítani, hogy a szem előtt lévő, belső területekről fogják kiszorítani a hajléktalanokat.
Szerda óta a rendőrök szórólapokat osztogatnak az utcán élőknek a jövő héten rájuk váró változásokról. Ebben leírják, hogy hétfőtől a rendőrök felszólíthatják a hajléktalanokat a közterületen való életvitelszerű tartózkodás tilalmára, majd ha a fedél nélküli nem hagyja el a helyszínt, vagy kilencven napon belül négyszer is fel kell szólítani, úgy negyedjére előállítják és szabálysértési eljárást indítanak ellene. Ezután figyelmeztetés, közérdekű munka vagy elzárás szabható ki. A szórólapon a menhelyek diszpécsereinek telefonszámai mellett "a rendőrség hasznos tanácsai" is szerepelnek: „Az utca ne legyen a lakása”, „A közterületet rendeltetésszerűen használja”, továbbá, hogy "Előzzük meg közösen, hogy szabálysértés elkövetője legyen." | Mindjárt startolnak a hajléktalanrazziák, az ÁSZ elkezdte vegzálni a segítő szervezeteket | Néhány nappal a fedél nélkülieket vegzáló törvény hatályba lépése előtt elkezdték vizsgálni a segítő szervezeteket. | null | 1 | https://nepszava.hu/3011667_hajlektalansegitokilliberalis-et-is-elovette-a-szamvevosze | 2018-10-12 06:00:00 | true | null | null | Népszava |
Tőzsdei, valamint tőzsdén kívüli ügyletek keretében 880 170, a 4iG Nyrt. által kibocsátott 4iG törzsrészvényt vásárolt a Konzum PE Magántőkealap – tette közzé a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. igazgatósága a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján csütörtökön.
Az ügyletek következtében a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó alap által közvetlenül birtokolt, szavazati jogot biztosító 4iG részvények száma 8 millió 389 370-ről 9 millió 269 540-re nőtt, így
az alap 4iG Nyrt.-ben fennálló szavazati jogának mértéke 44,62 százalékról 49,31 százalékra emelkedett, átlépve a 45 százalékos küszöbértéket.
A szintén a Mészáros-birodalomhoz tartozó Opus Global, valamint a Konzum Befektetési Alapkezelő és annak két tőkealapja, a Konzum PE Magántőkealap és a Repro I. Magántőkealap már júliusban is vásárolt, akkor 1 millió 880 ezer darab, 1000 forint névértékű törzsrészvényét részvényenként 2942 forintért.
A 4iG több komoly informatikai vállalkozást tömörítő, 400 főt foglalkoztató cégcsoport, tavaly 16,9 milliárdos forgalmat realizált, de az elmúlt két üzleti évében veszteséges volt. A cég érintett volt a Microsoft hatalmas korrupciós botrányában is. A cégben pár hétig volt vezérigazgató az a Sagyibó Viktor, aki 2012 és 2016 között a Microsoft kormányzati üzletági igazgatója volt. Éppen a botrány miatt menesztették. Később Sagyibó a Miniszterelnökségen lehetett miniszteri biztos.
A botrány komolyabban nem rázta meg a 4iG életét, sőt, mint azt az elmúlt hónapokban tapasztalni lehetett, az árfolyam még szárnyalt is, szeptemberben például bruttó 689 millió forint értékben szerződött a Nemzeti Akkreditáló Hatósággal szoftverfejlesztésre.
Kiemelt kép: 24.hu/Marjai János | Újabb részvényeket vett Mészáros Lőrinc a 4iG-ben | Tőzsdei, valamint tőzsdén kívüli ügyletek keretében 880 170, a 4iG Nyrt. által kibocsátott 4iG törzsrészvényt vásárolt a Konzum PE Magántőkealap – tette közzé a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. igazgatósága a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján csütörtökön. Az ügyletek következtében a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó alap által közvetlenül birtokolt, szavazati jogot biztosító 4iG részvények száma 8 millió 389 370-ről 9 millió 269 540-re nőtt, így az alap 4iG Nyrt.-ben fennálló szavazati jogának mértéke 44,62 százalékról 49,31 százalékra emelkedett, átlépve a 45 százalékos küszöbértéket. | null | 1 | https://24.hu/fn/uzleti-tippek/2018/10/11/4ig-meszaros-lorinc-ujabb-reszveny/ | 2018-10-11 14:56:00 | true | null | null | 24.hu |
Ismét Érden fejleszt a Mészáros-család: a Nemzeti Sportközpontok megbízásából a Mészáros-gyerekek (Mészáros Beatrix, Mészáros Ágnes és ifj. Mészáros Lőrinc) cége, a Fejér B.Á.L. Zrt. és az Épkar Zrt. tervezi meg és húzza fel a város új, multifunkciós sportközpontját, 4,2 milliárd forintért. Az erről szóló dokumentációt pdf-ben itt találja.
A megbízásra bejelentkezett a zalaegerszegi ZÁÉV Építőipari Zrt. is, ami egy másik érdi munkán már együtt dolgozik a Mészárosok új generációjával. A Fejér B.Á.L. Zrt. idén januárban nettó 14,8 milliárd forint értékű szerződést kötött az érdi önkormányzattal különböző építési beruházásokra, konzorciumi társai a West Hungária Bau Kft. és a mostani “ellenfele”, a ZÁÉV Építőipari Zrt.
Az Épkar újította fel 1,7 milliárd forintból a Hajós Alfréd Uszodát olyan jó, hogy az átadás után beázott, a nagymedencét pedig le kellett zárni. A cég részt vett a Császár-Komjády Uszoda 3,8 millliárdos fejlesztésében, itt a beléptetőrendszerrel hónapokig gondok voltak, így a sportolój a lelátókon öltöztek át.
A jövendőbeli sportközpont területén most egy sporttelep van, az itt található, kisebb, füves focipályát és a hozzá tartozó lelátót, illetve öltözőt elbontják, a helyükre tornatermet építenek. A sporttelep két műfüves pályáját a építkezés nem érinti, ezeket az kivitelezés idejére betonfallal kerítik el.
A sportcentrumban egy teniszpályát, négy sqash-pályát és kiszolgáló helyiségeket alakítanak ki, az épület mellé, azzal összeköttetésben szabdtéri teniszpályát építenek. Egy másik épületet is felhúznak, ebben teremfoci-pálya lesz.
Az engedélyek megszerzésével biztosan nem kell majd sokat molyolniuk a Mészáros-gyerekeknek, ugyanis a kormány nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűvé minősítette a beruházást.
Idén a Mészáros-család vállakozásai összesen 27,6 milliárd forint értékben nyertek el megbízásokat Érden konzorciumi tagként. A már említett, 14,8 milliárd forintos megbízás mellett Mészáros Lőrinc vasúti cége, az R-Kord Kft. a V-Híd Zrt.-vel 8 milliárd 678 millió forintért épít vágányt Érd állomás és Érd-alsó megállóhely közé, 1,3 kilométeren. | Mészáros Lőrinc gyerekei újabb többmilliárdos munkához jutottak | Ismét Érden fejleszt a Mészáros-család: a Nemzeti Sportközpontok megbízásából a Mészáros-gyerekek (Mészáros Beatrix, Mészáros Ágnes és ifj. Mészáros Lőrinc) cége, a Fejér B.Á.L. Zrt. és az Épkar Zrt. tervezi meg és húzza fel a város új, multifunkciós sportközpontját, 4,2 milliárd forintért. Az erről szóló dokumentációt pdf-ben itt találja.
A megbízásra bejelentkezett a zalaegerszegi ZÁÉV Építőipari Zrt. is, ami egy másik érdi munkán már együtt dolgozik a Mészárosok új generációjával. A Fejér B.Á.L. Zrt. idén januárban nettó 14,8 milliárd forint értékű szerződést kötött az érdi önkormányzattal különböző építési beruházásokra, konzorciumi társai a West Hungária Bau Kft. és a mostani “ellenfele”, a ZÁÉV Építőipari Zrt. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2018/10/11/erd-sportkozpont-meszaros/ | 2018-10-11 15:14:00 | true | null | null | 24.hu |
Az önkormányzat képviselőtestülete szeptember 14-én, zárt ülésen tárgyalta és egyhangú döntéssel fogadta el azt a javaslatot, amely a székesfehérvári multifunkcionális rendezvény- és sportcsarnok kivitelezése, illetve közutak tervezése és kivitelezése tárgyú közbeszerzési eljárás eredményének megállapítását célozta.
Az MTI érdeklődésére akkor Cser-Palkovics András polgármester azt mondta, hogy az első kapavágástól számítva 18 hónap alatt épülhet meg a csarnok, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy bár szerződni tudnak a leendő kivitelezővel, a szerződés csak akkor léphet hatályba, ha a kormány meghozza a végleges döntést a finanszírozásról.
Megjegyezte: ez az építkezés is többe fog kerülni, mint ahogy a város korábban tervezte.
A városvezető a döntést követően sem a nyertesről, sem a beruházás összköltségéről nem tudott nyilatkozni, mert a jogszabályoknak megfelelőn előbb ki kellett hirdetniük a meghívásos közbeszerzési eljárás végeredményét.
Az önkormányzat kommunikációs központja kedden azt közölte az MTI-vel, hogy a
nyertes ajánlattevő a Garancsi István Market Építő Zrt-je lett, a nettó vállalkozói díj 25,75 milliárd forint. | Az Orbánt reptető milliárdos cége építheti a fehérvári sportcsarnokot | Több mint 25 milliárd forintból épülhet multifunkciós sport- és rendezvénycsarnok Székesfehérváron. Az önkormányzat képviselőtestülete szeptember 14-én, zárt ülésen tárgyalta és egyhangú döntéssel fogadta el azt a javaslatot, amely a székesfehérvári multifunkcionális rendezvény- és sportcsarnok kivitelezése, illetve közutak tervezése és kivitelezése tárgyú közbeszerzési eljárás eredményének megállapítását célozta. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/az-orbant-repteto-milliardos-cege-epitheti-a-fehervari-sportcsarnokot-114180 | 2018-10-09 20:54:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A turistáktól hemzsegő Citadella alatt járunk egy csendes zsákutcában, ahová egy frissen felújított luxusvilla húzott be minket. A Rezeda utca felől csak a töredéke látszik annak, hogy milyen imponáló végeredménye lett a közel kétéves építkezésnek, amelynek során új terekkel, kocsibeállóval és megannyi újdonsággal lett felruházva a pazar kerttel, tetőterasszal és lenyűgöző panorámával rendelkező, ma már több mint százéves épület. Lefelé, a kert irányában az utcai szint alatt is folytatódik az ingatlan, és igazából innen tudnánk rendesen megcsodálni a villát, csakhogy erre aligha lesz lehetőségünk. De bármily szép is a végeredmény – a belső kialakítás igényességében sem kételkedünk –, meglepődnénk, ha egy lakásmagazinban tűnne fel az épület. Nemrég ugyanis új személy fészkelte be itt magát, s az illető kerüli a nyilvánosságot – ami, ismerve a körülötte lévő ügyeket, teljességgel érthető.
Rogán, pénz, Svájc
Valójában a Kertész Balázs nevű titokzatos ügyvéd miatt érdekes a villa. Volt ő már fideszes képviselő a Belvárosban, miután a Kulcsár-ügyben úgy maradt fenn a neve egy parlamenti dokumentumban, mint „Rogán Antal pénzügyi bonyolítója”; az Index 2016-os portréjában pedig olyan felvételeket mutatott be, amelyeken Rogán Antal, Kertész Balázs és Habony Árpád közös találkozóra érkezik az önkormányzati vagyonból éppen Rogán polgármestersége alatt eladott Aulich utca 3. alatti lakásba.
Rogán, nem tudva a felvételekről, először letagadta a találkozókat, ám a megjelenés után már úgy fogalmazott, csak felugrott kávézni régi barátjához. Aki sokkal több, mint barát – tesszük hozzá mi. Kertész Balázs ugyanis ott volt a hírhedt belvárosi lakásértékesítési rendszer vagy az idén megszüntetett, szintén Rogán Antalhoz köthető letelepedési kötvénybiznisz körül is. Ez utóbbi ügyhöz köthető az a fotó, melyen Kertész egy grúz üzletemberrel, Michaeli Shabtaijal diskurál. (Őt a Heti Válasz az orosz állampolgároknak letelepedési kötvényt közvetítő céggel, a VolDannal hozta összefüggésbe, amiért Shabtai perelt. Ezt azonban elbukta, mivel a bíróság bizonyítottnak látta, hogy a cég az ő „magyarországi infrastruktúráját és embereit használja a letelepedési bizniszhez”. A 2015-ös ékszerbemutatón készült fotó tanúsága szerint Kertésszel jól ismerik egymást.)
Kertész a korábbiakhoz (önkormányzati lakások, letelepedési kötvény) képest kisebb tételnek tűnő Rogán-féle feltalálós sztoriban is feltűnik; ezt a Népszabadság derítette ki két éve. Kertész Balázs feleségének a cége vette meg Rogán (és társai) találmányának szabadalmát, amelyet így e cég hasznosíthat(ott), és ha tud(ott), még meg is gazdagodhat(ott) belőle. A szóban forgó cég Kertész hegyvidéki otthonába volt bejegyezve – s ha mindez nem lenne elég, a Rogán-társak egy másik feltalálással foglalkozó cégéből (amely csaknem egymilliárd forint uniós támogatást nyert el) „véletlenül” egy olyan svájci vagyonkezelőhöz folyt tovább a pénz a 24.hu tavaszi cikke szerint, amely mindössze két utcára fekszik Kertésznek a svájci Zug városában található lakásától. Az ügyvédnek ugyanis ott is van egy – az Átlátszó információi szerint 200 négyzetméteres – pazar ingatlanja, amelynek értéke több százmillió, talán milliárd forintra is rúghat. Ezek után nem meglepő, hogy a gellérthegyi luxusvilla szálai is épp Svájcba vezetnek – egy olyan céghez, amelynek tulajdonosa szeretne láthatatlan maradni a külvilág számára.
Így találtuk meg
Shabtai és Kertész
Fotó: facebook
A rejtőzködés a nyilvánosság elől Kertészre igen jellemző. Amikor a Narancs próbált kapcsolatba lépni vele, hogy megkérdezzük a Belvárostól hozzá került lakásról (amelynek adásvételi szerződése a Belváros irattárából egyszerűen eltűnt, erről lásd bővebben: Hát nem elvitte a cica!, Magyar Narancs, 2016. november 24.), nem reagált. Amikor pedig az Index újságírói igyekeztek többet megtudni róla, azt vették észre, hogy Kertész nyilvános fotói kezdenek eltűnni a közösségi oldalról. Amióta 2016 őszén Rogán Antalnak miniszterként kellett magyarázkodnia Kertész miatt, érthető, hogy az ügyvéd az eddigieknél is jobban háttérbe húzódott.
Látható aktivitást az áprilisi választás után kezdett újra mutatni. Új céget alapított – a Monavis Holdingról később szót ejtünk még –, és a nyáron, nem kis meglepetésünkre, saját szemünkkel láttuk őt egy prémiumkategóriás Mercedesbe beszállni a Gellérthegyen. Nem is akárhol! Légvonalban jó száz méterre a már említett Rezeda utcai villa alatt (amelynek felújításáról az Átlátszó számolt be két éve), lenn a Kelenhegyi úton, az előtt a villa előtt, ahova, mint azt a Direkt36 észrevette, Tiborcz István ingatlanos cége (BDPST Zrt.) az Andrássy útról idén nyáron tette át székhelyét. Sikerült lefotóznunk ekkor Kertészt (1. kép), akit sofőr várt.
Tudva, hogy a közelben van egy Kertészhez köthető ingatlan, később felmentünk a Rezeda utcába, ahol ugyanazzal a rendszámú Mercedesszel találkoztunk – a villa előtt állt. (2. kép)
Egy másik gellérthegyi látogatásnál pedig éppen Kertész szállt ki az autóból (3. kép).
Máskor az ajtón jött ki, míg a beállóban hagyott kocsit látva (4. kép) nyilvánvaló lett, hogy Kertész rendszeresen használja – a környék árait figyelembe vevő becslésünk szerint – az akár egymilliárdos értéket is megütő többszintes villát.
De miért érdekes ez? Az ügyes ügyvéd, aki megengedheti magának a luxust – ebben még nincs sztori. Ám ha onnan nézzük, hogy mennyire próbálják rejtegetni a villa valódi tulajdonosát, milyen kusza cég- és személyháló van a ház körül, amelyről az érintettek közül senki nem akar mondani semmit (Kertész pedig – aki a Rogán Antalhoz köthető furcsa ügyek kulcsszereplőjének látszik – végképp nem), akkor láthatjuk, mivel állunk szemben: a NER egy újabb tüneményével, a politikaközeli offshoreozás homályába vesző luxusvillával.
Építész úr, kérem!
A 19. század végén még szőlőültetvények borították a Gellérthegy e területét, de a filoxérajárvány nyomán a 20. századra már más miatt lett fontos e helyszín. A „hasznavehetetlenné vált szőlőbirtokokat felparcellázták, a telkeket beépítették, és létrejött itt Budapest első karakteres villanegyede. Éppen abban a korszakban, amikor a historizmus még javában dívott, de már csúcsára jutott a szecesszió irányzata, és vele párhuzamosan megjelent a korai modern is” – olvashatjuk a Gellérthegy című könyvben. „Építészeti értelemben a Gellérthegy a 20. század első három évtizedében a szabad kísérletezés terepe volt, az építészettörténet sok jeles alakja itt hagyta a keze nyomát – sokan éppen a saját családjuk részére, érhetően, hiszen a város egyik legszebb lakónegyede született meg itt, káprázatos panorámával, hatalmas kertekkel.”
Az utolsó mondat tökéletesen illik Hültl Dezsőre, a 20. század első felének ismert építészére, aki Budapest Főváros Levéltárának adatai szerint 1910-ben építette nagypolgári villáját – ennek felújított változatáról szól cikkünk. Míg a mai lakót, Kertész Balázst Rogán Antal „fantommá vált sötét oldalaként”, addig Hültl Dezsőt a neobarokk és neoreneszánsz építészet jeles képviselőjeként tartják számon, akinek ismertebb épületei közül ma is áll egy a Kálvin téren (az Aegon-biztosító székháza), de hozzá fűződik az Első Magyar Részvény Sörfőzde gyára vagy a Vöröskereszt Egylet elpusztult palotája is. Elismert szakemberként a Műegyetem tanára, később rektora, majd dékánja volt, s az egyetem képviselőjeként az Országgyűlés tagja 1931 és 1939 között. Rezeda utca 5. szám alatti elegáns villáját a korabeli tervek alapján historikusnak nevezhetjük, letisztult formák, kiegyensúlyozottság és magabiztos nyugalom jellemzi. A négyméteres kerti Minerva-szobrot a századforduló neves szobrásza, Szabó Antal és fia faragta ki mészkőből – ez a szobor ma is áll. A villa egy korábbi lakója azt mondja a Narancsnak: „Volt itt egykor terasz, nem is egy, télikert, alacsony belmagasságú kertszinti részek és födémet áttörő reprezentatív, két szintet átölelő tölgylépcső is.”
A ház 20. század eleji tervei
Fotó: forrás: maps.hungaricana.hu
Következő adataink már közvetlenül a vészkorszak előttről származnak a házról és annak szomszédjairól. 1944-ben előírták a zsidó tulajdonban lévő ingatlanok összeírását – ezek a dokumentumok elérhetők online –, és miközben Hültlnél és feleségénél csak annyi került be, hogy nem számítanak zsidónak, a velük szemközti villa adatlapján már ezt olvashatjuk: „Háztulajdonos elment, zsidó volt, és most német rendőrség lakik itt.” Az utcában lakó, csepeli gyáros Báró Weiss Alajos is külföldre távozott, míg Hültlék szomszédját, a Rezeda utca 3. szám alatti, Novák Ede által tervezett villa tulajdonosát, Pollák Jakabot internálták, az ott lévő három lakást a németek lefoglalták. (A Gellérthegy fontos helyszíne volt a vészkorszak embermentésének is. A Rezeda alatti Minerva utca sarkán áll a vadászkastélyt idéző Bayer-villa, ide költözött 1944 elején a svéd nagykövetség, itt bújtatott magyar zsidókat Raoul Wallenberg. A hegy túloldalán található Bérc utcában áll a Haggenmacher-villa, ahol Sztehlo Gábor evangélikus lelkész mentett emberi életeket.)
A villát 1949 után államosították, egy korábbi lakótól úgy értesültünk, hogy ÁVH-s tisztek „kaptak” meg egyes lakásokat. Ezek „visszamagánosítása” 1993 és 1994 körül történt, ekkorra már féltucatnyi lakást alakítottak ki a kert-, valamint az első szinten. A 2010-es évek elején rossz állapotban volt a villa: a viszonylag sok tulajdonos, a többfelé osztott épület költséges, ámde szükséges felújítása nehézségekbe ütközött. A mai tulajdoni lapról kiderül, hogy ekkor egy magánszemély sorban felvásárolta a lakásokat, ám végül mégsem tudta ezeket eredeti szándéka szerint felújítani (magánéleti okok miatt), így értékesítette azokat. Ekkor lépett be a képbe a Rezeda 5 Ingatlanhasznosító Kft. (R5I) – és innen kezdődik a Kertész-sztori.
A stróman és a balek
E cég tulajdonosa a Bergavest Aktiengesellschaft (BA) nevű svájci vállalkozás, amely valójában az igazi tulajdonost elfedő vastag függöny. A cégiratokban látszik, hogy a néhai Hültl Dezső villájának mai valós tulajdonosa nem ismert, az utolsó látható pont ebben a történetben a Mattig-Suter und Partner nevű svájci könyvvizsgáló-tanácsadó-vagyonkezelő. A BA megbízott képviselője egy bizonyos Osterhaab Andrea, Svájcban élő magyar nő, ő viszont nem kívánt a tényleges tulajdonosról nyilatkozni.
Fotóink mellett ugyanakkor több minden utal arra, hogy Kertész nagyon is érintett a villa ügyeiben. Például az, hogy a svájci cég kézbesítési megbízottja az a Karafiát Ügyvédi Iroda, amely a Kertész saját nevén lévő Monavis Consulting nevű vállalkozásában is megbízott. (De nem csak ennyi a kapcsolat: Karafiát Katalin Kertész korábbi egyetemi évfolyamtársa, és az ő irodája járt el az V. kerület ügyeiben; de kapott megbízást Rogán minisztériumától is.) Arról, hogy valójában Kertész áll a 2016-ban indított felújítás mögött, anno az Átlátszó hozott meggyőző érveket. Bár előbb a cégénél tagadták, hogy Kertészé lenne a villa, a felújítást végző kivitelező, illetve az R5I ügyvezetője is megígérte az oknyomozó portálnak, hogy közvetítik megkeresésüket Kertész felé, akit egyébként a cikk forrásai is látni véltek az ingatlan körül.
Az R5I cégadataiból néhány említésre méltót emelnénk még ki: látszik, hogy jelentős hosszú lejáratú hitele van, amely tavaly már 611 millió forint volt. 2015-ben – amikor a cégé lett a villa – 468 millió forintnyi eszközállománya lett a vállalkozásnak (feltételezhető, ennyiért könyvelték le a felújítandó villát), de ez az összeg 2017-re felment 749 millió forintra – a 300 milliós különbözet lehet a felújítás összege. Ebből tehát 611 milliót valamilyen hosszú lejáratú hitelből finanszírozhatnak, ám hogy ez honnan jön, nem tudjuk, mert a tulajdoni lapon nincs feltüntetve az ingatlanra bejegyzett jelzálog. Pedig ha egy hazai pénzintézet adna kölcsön több mint félmilliárdot felújításra, logikus lenne, hogy ezt az összeget jelzálog formájában – biztosítékként – ráterhelje az ingatlanra. Fel is hívtuk Légár Balázst, az R5I ügyvezetőjét, aki nyilván ismeri a felújítás finanszírozásának körülményeit, illetve a villa valódi tulajdonosát. Légár azonban hamar rövidre zárta beszélgetésünket. Levélben utóbb arról is érdeklődtünk nála, hogy mi a cél a villával (bérbeadás, eladás?), de az ügyvezető erre sem reagált.
Légár Balázsnak is van köze a Kertész–Rogán-univerzumhoz (amelyet külön ábrán mutatunk be). Nemcsak felesége, a már említett Karafiát Katalin ügyvéd jelenti a kapcsolatot, hanem az Opten céginformációs rendszerben található lakcímére kattintva ismerős személyhez jutunk el: Fürstner József fogorvos-vállalkozó, akinek a Pack Hightech nevű cége 2015-től másfél évig e címre volt bejegyezve.
Fürstner nem azért érdekes, mert az esküvőjén Rogán Antal is ott volt, hanem mert ő volt a tulajdonos abban a Monavis Consultingban, amely megszerzett egy belvárosi önkormányzati ingatlant, majd a cégben – az értékesítés után – megjelent az önkormányzathoz több szálon kötődő Kertész Balázs. 2016 végén Fürstner el is tűnt a vállalkozásból, a lakást persze otthagyta – Kertésznek. Egyszerű képlet ez, az Átlátszó frappánsan foglalta össze a fogorvos szerepét: az „ingatlanbiznisz alapján Fürstner nagy baleknak tűnik, vagy strómannak, akinek az Aulich utcai ingatlan megszerzése volt a feladata, hogy a kerületi Vagyonkezelő vezetésében ülő Kertész Balázs neve ne kötődjön közvetlenül az ügylethez, amelynek során az V. kerületi önkormányzat 44 millióért adott el egy szakértők szerint az értékesítés idején 100 millió, ma már akár 145–170 millió forintot érő lakást.” És egy másik egybeesés: az Inweston nevű cégben egy ideig Fürstner is tulajdonos volt, hogy később ugyanaz a svájci cég (BA) is tulajdonos legyen, amely jelenleg a Rezeda utcai felújítás mögött áll.
Kertész, a vagyonkezelő
A villa korábbi lakójától úgy tudjuk, korábban hat lakás volt az épületben. A Rezeda utcáról nézve megállapítható, hogy az épület bizonyára nagyobb szerkezeti átalakításokon is átesett (talán egyetlen otthont alakítottak ki benne), új, nagy méretű ablakfelületet nyitottak a nyugati homlokzatra. Teljesen új a tető; a régi fagerendás volt cserépfedéssel, most acélszerkezetű, motorosan állítható fémlamellás árnyékolók vannak a tető síkjában, alatta üvegfelülettel, kilátással a Gellérthegyre, Dunára. A tetőteraszról belátható a város, ahonnan Kertész Balázs elnézhet akár cégének székhelye, a belvárosi Aulich utca felé is. (Amely egyébként műemléki és építészettörténeti jelentőségű épület, az ún. Walkó-ház, Magyarország egyik legkorábbi, 1901-ben elkészült szecessziós épülete.)
Aulich utca 3.
Idén júliusban utóbbi címre Kertész új vagyonkezelő zrt.-t is bejegyeztetett Monavis Holding néven, 5 millió forintos törzstőkével. A Rezeda utcán kívül arról is érdeklődtünk Kertész Balázsnál, mi a terve az új, Aulich utcai cégével, hiszen nem kizárható, hogy a villa hamarosan ebbe csúszik bele (hogy miért ez a sejtésünk, arról lásd Szíjj László villájáról szóló keretes írásunkat), de az ügyvéd ezúttal sem reagált. Nemcsak Kertész új cégének székhelye, de a hozzárendelt lakcím, a zugi csodalakás is ismerős. Pedig közelebbit is megadhatott volna, hiszen a Gellérthegy kis zsákutcájában is utolérnék a levelek, az egykori Hültl-villa címén biztosan. Ehhez azonban előbb ki kellene írnia a nevét, ám a Rezeda utcai kapucsengőkön eddig még nem tüntettek fel senkit.
A Gellérthegy és a NER
A Rezeda utcai villán kívül több olyan ingatlan is található a Gellérthegyen, amelyek a NER-elithez vagy egyenesen az Orbán családhoz kötődnek. A Fidesz bölcsőjeként emlegetett Ménesi úti Bibó Kollégium azzal került a hírekbe tavaly, hogy felújítása másfélszeresére drágult, és a határidő is igencsak megcsúszott. A kivitelező cég (Penta Industry) amúgy sikeres a NER-ben: Mészáros Lőrinc vejével vághatott bele vasúti munkálatokba, de a mezőkövesdi sportszállodának és a kisvárdai stadionnak is ők lettek a kivitelezői. A Bibótól csak kicsit kell sétálni a Tiborcz-cégközponthoz, ám a Kelenhegyi 27. szám alatti épületet a kerítés miatt sajnos nem látni az utcáról. Amúgy egy szintén historizáló stílusban, 1930-ban a Pick család részére épült villáról beszélünk – mindez egy 2015-ös ingatlanhirdetésből derül ki, amely szerint havi 6900 euróért, azaz jó kétmillió forintért vehető ki a 12 szobás, kétszintes, tágas kerttel rendelkező épület. Az ingatlant a Heti Válasz „fedezte fel”, a tulajdonos pedig a Garancsi Istvánhoz tartozó CD Hungary, amelynek – a társaság honlapja szerint – ma is akad egy kiadó luxuslakása a hegy túloldalán, az Orom utcában. Garancsiról még 2013-ban írta meg a Népszabadság, hogy egy általa tulajdonolt lakásban él a kormányfő fia, Orbán Gáspár. Ugyanebben az Orlay utcai társasházban volt lakása Lévai Anikónak, úgy tudjuk, ebben lakott egy ideig Tiborcz István és Orbán Ráhel is. A Rezeda utcai villától kőhajításnyira két figyelemre méltó épület is magasodik. Az egyik a Matolcsy-rokon, Szemerey Tamás-féle NHB központja – ugyancsak mutatós villaépület (Kelenhegyi 39.). A tulajdonviszonyok szempontjából viszont talán a NER legbizarrabb együttese innen csak pár lépésre, a Kelenhegyi út 43. alatt található. Ez ugyanis egy Appeninn-épület, amely ma már Mészáros Lőrinchez és Tiborcz Istvánhoz tartozik, de a tulajdoni lapon Habony-rokonok is feltűnnek kisebbségi tulajdonosként. Nem véletlenül néztünk bele a dokumentumba. Az Appeninn egyik jelentése alapján az „ingatlan osztatlan közös tulajdonosai (...) illetve 38/10 000 arányban Pápa Marianne”. Utóbbi személy Habony Árpád nagynénjeként tűnt fel a nyilvánosságban azzal összefüggésben, hogy az V. kerületben Pápához köthető cég is részesedett a kedvezményesen értékesített ingatlanokból Rogán polgármestersége idején.
A hegy északi oldalán pedig a Bérc utcában található Szíjj László villája, ezt Mészáros Lőrinc (is) építette. A (régi) Figyelő korábban arról írt, hogy az építkezésre szolgáló telket a Budavári Önkormányzat nagyvonalúan értékesítette a befektetőnek. A történet meglepő hasonlóságot is mutat a Rezeda utcai esetünkkel. Az önkormányzat által 2012-ben árverésre bocsátott ingatlant még nem közvetlenül a milliárdos Szíjj László szerezte meg, hanem egy Svájcban bejegyzett cég, amelyről nem lehetett tudni, kik a valódi tulajdonosai. A gazdasági hetilap 2015-ben szellőztette meg a Bérc utcai építkezést a svájci hátterű céggel, amelyben aztán egy év múlva Szíjj is tulajdonos lett. | Gellérthegyi álom – Drónvideón mutatjuk a luxusvillát, ahova Rogán bizalmasa befészkelte magát | Új céget alapított és luxusvillában alszik a város fölött Rogán Antal titokzatos bizalmasa. De kié a villa, és hogy jön képbe Svájc? Kertész Balázs újra aktív, és megrázza magát. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/gellerthegyi-alom-113412 | 2018-10-02 21:01:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Folytatódik Habony Árpád köreinek terjeszkedése a szlovén médiapiacon. Ezúttal a miniszterelnöki tanácsadó üzlettársa, Schatz Péter 112 228 euróért (36 millió forint) vásárolt újabb 14 százalékot Nova Obzorja kiadóban, számolt be a Dnevnik alapján a Mladina.
Az eladó a szlovén radikális jobboldali Szlovén Demokrata Párt (Slovenska Demokratska Stranka, SDS) volt, mellyel Orbán Viktor különösen jó kapcsolatot ápol. Az SDS részesedése ezzel 30 százalékra csökkent, míg Schatzé 65,84 százalékra nőtt. A párt nevében az SDS főtitkára, Janez Mežan írta alá az adásvételt, míg cégének nevében maga Schatz járt el, derül ki a lapunk birtokában lévő közjegyzői okiratból.
Az adásvételt júniusban írták alá, a vételárat pedig egy független értékbecslő is rendben lévőnek találta a szerződés szerint (hogy ez miért érdekes, arra később még visszatérünk). A Nova Obzorja az SDS pártlapja a Demokracija kiadója, valamint birtokában van Skandal24 nevű, az SDS migránsellenes propagandáját a bulvárral keverő lap is. A Skandal24 csak pár hónapig létezett nyomtatott formában, a szlovéniai választások után nem sokkal megszűnt és már csak online verzióban él tovább. Orbán Viktor körei és az SDS összefonódása nem új keletű, a két politikus kapcsolatáról tavasszal számoltunk be részletesen.
Barátom, Janša
Orbán Viktor komolyan támogatja a szlovén szélsőjobboldal vezérét, Janez Janšát. A magyar adófizetők százmilliói és a NER kulcsfigurái is Janša rendelkezésére állnak, aki még az idén visszakerülhet a hatalomba. A furcsa pénzmozgások miatt a helyi ügyészség már vizsgálódik.
A magyar miniszterelnök különösen jó kapcsolatot ápol a párt vezetőjével Janez Janšával (a róla készült portrénkat itt olvashatja), és ahol tudják, segítik is egymást. Tavaly Habony Árpád, Halkó Gabriella és Schatz Péter (a kormányzati bulvár-propaganda zászlóshajója, a Ripost tulajdonosa) bevásárolták magukat az SDS-közeli, hírtelevízióba, a NovaTV24-be, összesen 800 ezer euró értékben (250 millió forint). Ezt a 800 ezer eurót, ahogy arról akkor beszámoltunk, valamiért Varga Károly, Mészáros Lőrinc üzlettársa fizette ki. Vargának ugyanakkor hivatalosan semmi köze nincs egyik az ügyeletben érintett céghez sem.
Janez Mežan és Schatz Péter
Schatz ez után megalapította a szlovén Ripost Založništvo d.o.o.-t (Ripost Kiadó Kft.), feltőkésítette azt 380 ezer euróval és megvásárolta a Nova Obzorja kiadó több mint felét. Ezt a vásárlást maga Janez Janša segítette, ő írta alá ugyanis, hogy az SDS lemond a kiadóban meglévő elővásárlási jogáról, és hozzájárul ahhoz, hogy a tulajdonos a Schatz birtokolta szlovén Ripost legyen.
Schatz tavaly 630 ezer eurót (196 millió forint) fizetett a kiadó 51,8 százalékáért, ami szerint akkor 1,2 millió eurót ért a cég. A mostani adás-vétel alapján viszont már csak 800 ezer euróra taksálják a Nova Obzorját: ez alapján tehát a kiadó egy év alatt elveszítette értékének egyharmadát, Schatz mégis érdemesnek gondolta befektetni. A Nova Obzorja 4 százaléknyi részvénycsomagjáért az SDS egyik tagja, Dejan Kaloh 1519 eurót fizetett 2011-ben, ennek alapján akkor mindössze 38 ezer eurót ért a cég. Azóta viszont 30 százalékkal estek a társaság bevételei.
Valószínű azonban, hogy hamarosan Schatz lehet a kiadó egyedüli tulajdonosa. Év elején ugyanis Janša arról beszélt, hogy a társaság többségi tulajdonosa kivásárolná az SDS-t, ám a tranzakcióra „számviteli okokból” csak 2019-ben kerülhet sor.
Schatz Péter amúgy Macedóniában is bevásárolt, és ott is az Orbán-barát nacionalista szélsőjobboldali pártmédiát találta befektetésre érdemesnek.
Barátom, Gruevszki
A macedón médiában is terjeszkedik a magyar Ripost tulajdonosa, aki már Szlovéniában is bevásárolt. A Habony Árpádhoz közel álló befektető ezúttal is a nacionalista jobboldalt támogatja, és a háttérben ezúttal az orosz elnök, Vlagyimir Putyin alakja is felsejlik.
Érdemes megjegyezni, hogy az SDS Nova Obzorjában lévő akkor még 44 százalékos tulajdonrésze volt a fedezete egy furcsa hitelügyletnek. Tavaly decemberben derült ki, hogy az SDS 450 ezer euró (mintegy 140 millió forint) hitelt kapott a 32 éves bosznia-hercegovinai Dijana Đuđićtól. A hitelmegállapodást pedig maga Janša írta alá.
Dijana Đuđić egyik barátja és üzlettársa az adótanácsadó Rok Snežič, aki résztulajdonos a Nova24TV-ben, és Janša cellatársa volt akkor, amikor a politikus korrupciós vádak miatt rövid időre börtönbe került 2014-ben. A felek állításával szemben kiderült, hogy Snežič az utóbbi időben mind Janšával, mind Đuđić-tyal tartotta a kapcsolatot. Ezzel a probléma az, hogy a 450 ezer euró meghaladja a törvényben meghatározott azon összeghatárt, amennyit magánszemély egy pártnak kölcsönadhat: miután a hatóságok vizsgálódni kezdtek, a párt állítólag visszafizette a kölcsönt. Ugyanakkor arról sincsenek információk, hogy a rejtélyes bosnyák nőnek honnan volt ennyi pénze, amit kölcsönadott a pártnak.
Az exportált NER
Szlovéniában idén nyáron voltak választások, és ahogy arról beszámoltunk, Orbánék máshogy is segítették populista SDS kampányát. A magyar miniszterelnök személyesen látogatott el a párt nagygyűlésére, hogy Janša mellet kampányoljon. Habony és Schatz médiumai, a Nova24 és a Demokracija emellett fizetett Facebook- és Instagram-hirdetésekben reklámozták az SDS-t, saját felületeikről osztva meg a párt választási hirdetéseit. Orbán körei tehát közvetlenül is költöttek pénzt a párt kampányára.
Ez viszont törvényellenes Szlovéniában: minden párt csak maga fizethet a kampányért, arra támogatást senki mástól nem fogadhat el. Pártot finanszírozni külföldről pedig egyértelműen illegális, kampányidőszakon kívül is.
Habony Árpádék fizetik a szlovén szélsőjobb kampányát
Hamarosan választások lesznek Szlovéniában, elkél a segítség. Újabb szintre lépett Orbán Viktor és Janez Janša barátsága. Ahogy arról a Magyar Narancs is beszámolt, Habony Árpád és két hozzá köthető magyar társaság tavaly bevásárolta magát a Szlovén Demokrata Párt (Slovenska Demokratska Stranka, SDS) médiájába.
Habony Árpádék nem csak pénzzel segítették az SDS-t. A Habony tulajdonában lévő Danube Business Consulting tanácsadó cég ugyanis a hírek szerint Janšának is dolgozik. Úgy tudni, a DBC profilja nem korlátozódik az egyszerű tanácsadásra, hanem teljes politikai, kommunikációs és médiatervet is készítenek a megrendelőknek. Ezt támasztja alá, hogy a választási kampányban az SDS pont olyan nemzeti konzultációt küldött a választóknak, mint amilyet itthon a Fidesz szokott. Ráadásul az SDS migránsok megállítására felszólító plakátjai pont úgy néztek ki, mint amivel a magyar kormány is kampányolt.
Így terjed a NER: itt a szlovén nemzeti konzultáció!
Újabb bizonyíték arra, hogy Orbán nemcsak komoly pénzzel, de tanácsokkal is segíti a szlovén szélsőjobbot. Március végén részletesen írtunk arról, Orbán miként segíti a szélsőjobboldali szlovén politikust, Janez Janšát és pártját, a Szlovén Demokrata Pártot (Slovenska Demokratska Stranka, SDS). A két pártvezér rendszeresen találkozik, a pártok politikusai pedig nyilvánosan kiállnak egymásért, ha a szükség úgy hozza.
Hiába azonban a Habonyi kampány, a választások után nem Janez Janša pártja alakíthatott kormányt. A legtöbb szavazatot ugyan az SDS kapta, ám annak szélsőséges, populista politikája miatt egyik párt sem volt hajlandó szövetséget kötni vele. Emiatt aztán a baloldal alakított kormányt Szlovéniában. Tavasszal azonban jönnek az Európai Parlamenti választások, ami ezúttal különösen fontos Orbán Viktornak.
A Narancs úgy értesült, a Fidesz és a kormány minden eddiginél nagyobb összeget szán az EP-kampányra, ami a Sragentini-ellenes hirdetésekkel már el is kezdődött. A kampány arról szól, hogy az Európát védő, bevándorlás-ellenes erők csapnak össze a migránspárti baloldali és liberális pártokkal, akiket Soros pénzel, ezért még soha ekkora tétje nem volt EP-választásoknak.
Orbán arra számít, hogy a hozzá hasonló, szélsőjobboldali populista erők előretörnek a jövő tavaszi választásokon: ha pedig ez megtörténik, nem kell amiatt aggódnia, hogy az EU szankciókat léptetne életbe Magyarország ellen a növekvő korrupció és a demokratikus jogállam leépítése miatt. Ezért aztán nem meglepő, hogy Orbán ott segíti elvbarátait a választások előtt, ahol csak tudja. | Habony üzlettársa újabb milliókkal segíti Orbán szlovén barátját | Folytatódik Habony Árpád köreinek terjeszkedése a szlovén médiapiacon. Ezúttal a miniszterelnöki tanácsadó üzlettársa, Schatz Péter 112 228 euróért (36 millió forint) vásárolt újabb 14 százalékot Nova Obzorja kiadóban, számolt be a Dnevnik alapján a Mladina. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kulpol/habony-uzlettarsa-ujabb-milliokkal-segiti-orban-szloven-baratjat-114030 | 2018-10-13 21:35:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
2013 óta lóg a levegőben a Bozsik Stadion ügye: bár jószerével már minden első- és másodosztályú csapatnak van stadionja vagy legalább lelátókkal felturbózott, új pályája, a kispesti Honvéd kimaradt a szórásból. Idén nyáron kiderült, hogy az eredetileg tervezett 5 milliárd forint nem lesz elég a fejlesztésre, augusztusban viszont a régi stadion a Honvéd-Haladás meccsel elköszönt a szurkolóktól.
A kivitelezés előkészítése most elmozdult a holtpontról: a Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött dokumentáció szerint a Bozsik Stadion építési munkálataira kiírt tendert 11,7 milliárd forintért, közös ajánlattevőként a Pharos 95 Sportpályaépítő Kft. és a West Hungária Bau Kft. nyerte el. Alvállalkozóként a ZÁÉV Építőipari Zrt.-t jelölték meg.
A Felcsúton is telephellyel rendelkező Pharos a kormány stadionépítési lázának egyik nagy haszonélvezője: 930 millióért szálltak be a békéscsabai stadion felújításába, részt vettek a dél-pesti utánpótlás-nevelési centrum több mint 3 milliárdos fejlesztésében, de a Pharos bomba üzletét emlegetették az NB II-es pályák fűtésének kötelezővé tétele mögött is. A cég egyik tulajdonosa, Végh Gábor egészalakos Puskás Ferenc-szobrot adományozott a felcsúti akadémiának, amelyben az ő munkájuk is benne van, a műfüves pályát ők építették. Végh 2012-ben egy VIP-páholyból nézte a Videoton-Debrecen meccset Orbán Viktor miniszterelnökkel.
A WHB Paár Attila győri üzletember érdekeltsége, a cégcsoport többször üzletelt Tiborcz Istvánnal, Orbán Viktor vejével. Paár Attila cége vette át Tiborcztól az OLAF-botrány után kínossá vált Eliost, majd az egyik leánycégben, a WHB Ingatlan Kft.-ben egy rövid időre tulajdonosként is megjelent a miniszterelnök veje, mielőtt eladta volna részesedését egy Brit-Virgin-szigetekre bejegyzett offshore cégnek. A munkakapcsolat ezután sem szűnt meg: Tiborcz BDPST Zrt. mevű ingatlanfejlesztő cége a minap 50 százalékos tulajdonrészt szerzett a WHB-tól egy Andrássy úti palotában, amelyből Orbán Ráhel férjének cége butikhotelt épít. A WHB közbeszerzési sikereit felsorolni is nehéz lenne: Mészáros Lőrinc cégével 3,6 milliárdért építenek a Paksi Atomerőműnek, konzorciumi partnerként nyerték el a Pénzügyminisztérium új épületére kiírt, 9,8 milliárdos közbeszerzést. A cég tavaly 41,4 milliárd forintos nettó árbevételével közel megduplázta 2016-os eredményeit.
A ZÁÉV is otthon van a stadionépítésekben: a Fertődi Építővel együtt kivitelezik a 4000 férőhelyes Kaposvár Arénát, a Swietelskyvel közösen 4,3 milliárdért építették fel a győri Arénát. A legnagyobb dobásuk a Puskás Stadion: a 150 milliárd forintos megbízást a Magyar Építőkkel nyerték el, alvállalkozónak viszont többek között bevették a WHB-t is.
Az Bozsik Stadion UEFA 4-es, azaz legmagasabb kategóriás létesítmény lesz, ami legalább 8000 szurkolót fogad be. A lelátók alatt szociális helyiségeket alakítanak ki, a négyszintes fejépületben a sport- és technológiai helyiségek mellett VIP, VVIP és kiszolgálóterületeket alakítanak ki. A legfelső szint fedett, de oldalról nyitott részén helyezik el a főkamera-állásokat. A LED-es pályavilágításnak meg kell felelnie HD-közvetítésekhez is. A vendégszurkolók bejutását egy, a vasúti pálya fölött átívelő acélszerkezeten keresztül oldják meg.
Kiemelt képünkön.: A lebontásra váró stadion főbejárata. MTVA Bizományosi / Balatoni József | Kevés volt az 5 milliárd: 11,7 milliárdért épül a Bozsik Stadion | 2013 óta lóg a levegőben a Bozsik Stadion ügye: bár jószerével már minden első- és másodosztályú csapatnak van stadionja vagy legalább lelátókkal felturbózott, új pályája, a kispesti Honvéd kimaradt a szórásból. Idén nyáron kiderült, hogy az eredetileg tervezett 5 milliárd forint nem lesz elég a fejlesztésre, augusztusban viszont a régi stadion a Honvéd-Haladás meccsel elköszönt a szurkolóktól. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/10/10/bozsik-stadion-whb-pharos/ | 2018-10-10 09:14:00 | true | null | null | 24.hu |
59,6 millió forintért vállalta a Balásy Gyula-féle New Land Media Kft. és a Lounge Design Szolgáltató Kft. a MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. 2018-2019. évi grafikai tervezési, gyártási és online ügynökségi feladatait. Az összeg nagysága és a nyertes kiléte nem volna érdekes, hiszen miután a korábbi kedvencek, Kuna Tibor és Csetényi Csaba kiestek a pikszisből, a Kommunikációs Hivatal kasszájából 75 milliárd forintnyi megbízás érkezhet az egyetlen nyeregben maradt kommunikációs nagyágyú, Balásy Gyula cégeihez.
Az már annál inkább, hogy a MNKH minimum tetszhalott állapotban van.
Idén júliusban a 24.hu írta meg, hogy a kormány belátta: a több milliárd forintos veszteséget termelő kereskedőházi rendszer tarthatatlan, ezért világszerte, több tucat országban bezárja a kereskedelmi kirendeltségeket. (Az itthoni cégek közül jelenleg végelszámolás alatt van a Kínai-Magyar Kereskedőház Kft., a Török-Magyar Kereskedőház Kft. és az Orosz-Magyar Kereskedőház Kft. is.)
Nyáron arról szóltak a hírek, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium fennhatósága alá tartozó MNKH Zrt. ebben a formában megszűnik létezni, egybeolvad leányvállalatával, a Magyar Kereskedelem-fejlesztési és Promóciós Kft.-vel, a fúzióból pedig egy új társaság jön létre HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt. néven. Az e-cégjegyzék szerint a HEPA jelenleg bejegyzés alatt áll, alaptőkéje 1,5 milliárd forint. Vezérigazgatója Ligetfalvi Gábor lesz, aki számos állami cégben dolgozott már, legutóbb a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került MKB Bank Kockázati Tőkealap-kezelőjénél tevékenykedett. Cégvezetőként tüntették fel Kun Gábort, a MNKH korábbi cégvezetőjét.
A Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött dokumentáció tanúsága szerint Balásy a MNKH-val szerződik, gyaníthatóan már a HEPA körüli teendőkre.
Szerettük volna megtudni, hogy mire szolgál majd a kommunikáció, de kérdéseinkre sem a cég, sem a Külgazdasági és Külügyminisztérium nem válaszol több mint egy hete. Amint megteszik, közöljük.
Fotó: Máthé Zoltán / MTI | Kipurcant a Nemzeti Kereskedőház, de még holtában is elkommunikál 60 milliót | Megbukott, beolvad, mégis tízmilliókért kommunikál az MNKH Zrt. A nap közbeszerzési talányát Szijjártó Péter minisztériuma szállította. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2018/10/09/mnkh-kommunikacio/ | 2018-10-09 09:22:00 | true | null | null | 24.hu |
2012 őszén Rogán Antal kezdeményezte a Letelepedési Magyar Államkötvények kibocsátását. Indoklása szerint a valutakeret feltöltésére, az államadósság finanszírozására szolgált volna a program. A konstrukcióban Európán kívüli állampolgárok 300 ezer euro értékű állampapírba fektettek be öt évre. A kötvényesek lejárat után a pénzt visszakapják, de a letelepedési engedélyt nem kell visszaadni, azt életük végéig megtarthatják. Az érintettek hitelt adtak Magyarországnak, cserébe a schengeni övezeten belülre kerültek.
A kötvényeket territoriális monopóliumot élvező cégeknek szervezték ki: egyetlen kivétellel ezek az összesen 60 milliárd forintos haszonnal dolgozó közvetítők egy kivételel offshore-hátterű vállalkozások voltak, magyar kötődéssel.
2013 és 2017 márciusa között 19 855 külföldi személy érkezett így az országba. A magyar program olyan nagyvonalú volt, hogy nem csak a közvetlen családtagok, hanem akár az érintett nagyszülei is a kötvényessel tarthattak Magyarországra. A kötvényprogram akkorára nyitotta a kaput, hogy azon gyakorlatilag bárki befért: nem kellett befektetni az országban, az ügyintézés 20 nap volt, az utolsó időkben pedig még hitelből is lehetett kötvényt venni.
A program elsősorban Kínában volt népszerű, de a Direkt36 nyomozása szerint több befolyásos, az orosz államhoz szorosan kötődő orosz állampolgár is részese volt a magyar letelepedésikötvény-programnak. A magyar hatóságok adatvédelmi okokra hivatkozva nem adják ki a kötvényvásárlók nevét.
Magyarországon ütött akkorát a gazdasági világválság, hogy évekkel később, 2012-ben, megtömött valutatartalékkal és javuló eredményekkel is elhitte Rogán Antalnak, hogy az államadósság finanszírozásához szükség van az úgynevezett letelepedési államkötvénynek kibocsátására. A Transparency International (TI) és a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest (KFIB) közös konferencián mutatatta be tanulmányát arról, hogy a kormány milyen reflexekre alapozta a körmönfont manővert és milyen sumákságokon át vezetett az út odáig, hogy az ország elbukjon legalább 30 milliárd forintot.
A kacskaringós gazdasági és jogi ügylet summázatát az eseményen Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia közgazdász-doktora mondta ki: bűn felgyorsítva használni egy olyan forrást, ami sokkal rosszabb, mint a szabad piacon elérhető hitelek. Márpedig 2016 után, amikor már nagyban dübörgött a Magyarország jobban teljesít sikerpropaganda, magasabb fokozatra kapcsolt a gépezet és mit sem törődve az egyre halmozódó adóssággal, még több Európán kívüli családnak adtak letelepedési papírokat, potompénzért.
Az ügylet részletezése előtt fontos leszögezni, hogy a letelepedési kötvény önmagában nem ördögtől való dolog, bár Európában szokatlan megoldásnak számít. Méltányolható elvárás, hogy egy tehetős üzletember fizikailag is befektetései közelében legyen, ehhez pedig megfelelő törvényi szabályozás mellett megoldás lehet, ha befeketetésekért cserébe (!) ezt lehetővé teszik számára. Azt is fontos tudni, hogy a hasonló letelepedési megállapodások sehol sem teljesen átláthatóak, legyen szó a portugál, a máltai vagy a ciprusi kötvényprogramról, mindenhol találhatunk homályos részleteket. Egyvalami viszont csak nálunk fordult elő:
az ország ráfizetett a kötvényprogramra.
Biztos volt oka, csak nem a valutahiány
Bod Péter Ákos közgazdász szerint a kötvényprogramra nem volt szükség, már ami a makrogazdasági tényeket illeti. A gazdasági világválság a lakosságban még élénken élt, a válság emlegetése is erős érzelmeket váltott ki, azonban épp a gazdaság döcögése miatt a piacokat a jegybankok olcsó pénzzel öntötték el. A magyar valutatartalék 2012-ben és utána is elérte a Világbank által javasolt szintet, de ha mégis pénzre lett volna szükség, a kormány könnyedén olcsó hitelhez juthatott volna. Mégsem ez történt: beindították a kötvényprogramot, amivel a TI és a KFI tanulmánya szerint
Magyarország 1 666 millió euróhoz jutott, cserébe viszont 1844 millió eurót kell majd visszafizetnie.
A magyar adófizetőknek tehát 178 millió eurójába kerülnek a letelepedési kötvények, ami 66,5 millió euróval több, mint amennyibe a szokványos devizakötvények értékesítése került volna. A tanulmány szerint még ennél is olcsóbban megúszhattuk volna, ha a kormány a befolyt pénzből nem építi le az Európai Beruházási Banktól (EIB) kapott rendkívül kedvező hiteleket: ha nem fizetik ki a méregdrága kötvénypénzből az EIB kintlevőségeit, 30 milliárd forinttal több marad a közös kasszában.
Szinte érhetetlen, hogy ilyen rossz kondíciók mellett miért mozgattak meg minden követ, hogy a kötvényprogram a lehető legtöbb embert érje el. A megfeszített szándékról sokat elmond az a történet, amit Wiedemann Tamás, a G7 újságírója mondott el. Egy alkalommal, még az azóta megszüntetett Magyar Nemzet újságírójaként lakossági bejelentést tett a letelepedési kötvények ügyében, az ügyészség válaszában pedig arról tájékoztatta, hogy
nem történt szabályszegés, mert a kötvényprogramnak gyakorlatilag nem voltak szabályai.
A kutatók arra jutottak, hogy a kormány azért dönthetett a kockázatos és méregdrága kötvényprogram mellett a sokkal olcsóbb EIB helyett, mert utóbbi feltételekhez kötötte volna a pénz felhasználását, így viszont a pénz jelentős része az államkassza helyett ismeretlen üzletemberekhez vándorolt.
Gyertek, bevándorlók!
A letelepedési államkötvényekkel nem csak anyagilag veszített sokat az ország. Bár a pralament nemzetbiztonsági bizottságának tagjai számtalanszor rákérdeztek, sem a Terrorelhárítási Központ, sem az Alkotmányvédelmi Hivatal, sem más szerv nem adott érdemi választ arra, hogy hogyan, milyen eszközökkel, milyen mélységben végezték el a kötvényesek nemzetbiztonsági ellenőrzését.
Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója szerint a kötvényprogramot elszúrták: sem biztonságilag, sem anyagilag nem kért megfelelő árat a bizalmi papírokért az ország. Az pedig beszédes, hogy a programmal elvileg a tehetős üzletembereket és befektetéseiket akarták az országba csábítani, de többen hitelből fedezték a lekötéseket. Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője Varga Mihály korábbi megszólalását idézte. A pénzügyminiszter nemrégiben arról beszélt, hogy az anyagi problémák orvosolására volt szükség a kötvényesek bevonására Romhányi szerin azonban csak Görögországban volt akkora a forráshiány, ami egy ilyen lépést indolna.
Kitalálják? Soros.
Hétfő délután a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményben reagált a civilek által felvetett problémákra. Eszerint
2012 és 2016 között Magyarországnak vissza kellett fizetnie a Gyurcsány-kormány által felvett IMF-hiteleket. Ezt Soros György is szívesen finanszírozta volna, de Magyarország más utat választott. Lakossági devizakötvényekből és letelepedési kötvényekből fizettük vissza az adósságot. Ez Soros gazdasági érdekeit sértette. Ezért rágalmazzák a Soros által fizetett szervezetek – mint például a Transparency International – a magyar kötvényprogramot. | Rogán elhitette a kötvénymesét és Magyarország elbukott 30 milliárd forintot | Nem volt gazdasági oka a letelepedési kötvényprogram beindításának, de a közvetítők lenyeltek 60 milliárd forintot. A pocsék konstrukcióval az ország óriásit bukott, a kormány szerint a kritika hátterében Soros György áll. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2018/10/08/letelepedesi-kotveny-transparency/ | 2018-10-08 09:29:00 | true | null | null | 24.hu |
Itt az őszi lombhullás és 116 településen, Pest megye északi és keleti részén, valamint Nógrádban leállt a zöldhulladék-szállítás.
A napokban értesítette ügyfeleit a körülbelül 360 ezer embert kiszolgáló, az ország egyik legnagyobb hulladékgazdálkodó cége, a gödöllői központú Zöld Híd B. I. G. G. Nonprofit Kft., hogy október 1-jétől november 4-ig felfüggesztik a levágott fű, falevél, kötegelt ágak gyűjtését.
Ez pedig komoly, látványos gondot okozhat az érintett települések lakóinak:
A zsákok lebomlók, ezért a cég felhívta az ügyfelei figyelmét, hogy abban ne tárolják heteken át a levágott füvet, lombot.
De ki sem rakhatják az utcára, a portájuk elé, mert közterületre tenni a zöldhulladékot illegális hulladéklerakásnak minősül, amiért büntetés jár.
Arra is kérik az embereket, hogy a zöldhulladékot ne tegyék a háztartási, vegyes hulladékot gyűjtő kukákba.
Marad két lehetőség: a komposztálás vagy a hulladékudvar. A komposztálás azonban háztömbök esetén gyakorlatilag megoldhatatlan. El is lehet vinni a zöldhulladékot a 116 településhez tartozó két hulladékkezelő központ és két hulladéklerakó udvar valamelyikébe, de legfeljebb 1,5 köbmétert.
Így csapódik le az embereknél az, hogy a két és fél éve központosított hulladékszállítás körül még mindig dagadnak a problémák. A piramis csúcsán ez úgy jelenik meg, hogy négy hónappal a törvényi határidő lejárta után sincs leadott beszámolója a tavalyi évről az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. nevet viselő állami kukaholdingnak, több milliárd forintos tételek lógnak a levegőben, és újra meg újra pénzt kell önteni a központi cégbe, mert a számlázással és elszámolással még mindig gondok vannak.
A zöldhulladék-szállítást kritikus időszakban felfüggesztő Zöld Híd is a vízfejre és a központosított rendszerre mutogat. A cég régóta panaszkodik, hogy a kelleténél 130 millió forinttal kevesebbet kap attól az állami kukaholdingtól, amelyikhez 2016 tavasza óta befolynak a szemétszállítási bevételek és az oszt vissza belőle valamennyit a regionális hulladékszállító cégeknek. (Utóbbiak pedig a munkát fizikailag is elvégző alvállalkozóknak.)
Már ha éppen visszaoszt a központ. Az állammal több ügyben (az iskolák KLIK alá rendelése, a városra kirótt több mint egymilliárdos elvonás, e-útdíj) is tengelyt akasztó Budaörs önkormányzata nyár elején közleményben tudatta, hogy sem az állami kukaholding, sem a regionális szolgáltató nem fizet egy éve a helyi cégnek, ezzel tönkretették a hulladékszállítást amúgy 27 éven át közmegelégedésre végző társaságot. Az önkormányzat pedig a pénzügyi szabályok miatt nem segítheti ki a kivéreztetett céget, így egy másik vállalatra marad a hulladék begyűjtése.
Másutt is megfeküdtek a helyi cégek: a budapesti agglomeráció keleti felén fekvő településeken már másfél éve feladták, mert nem bírták ki, hogy akár fél éven át lógott nekik az állami kukaholding, illetve a regionális szolgáltató, a kecskeméti központú Duna-Tisza közi Hulladékkezelő Nonprofit Kft. (DTKH) – mesélték a 24.hu-nak forrásai.
A kis vállalkozások zöme kénytelen volt beszüntetni a tevékenységét, így a feladatok már a közel 100 településre kiterjedő hatókörű regionális cégre szálltak át. Utóbbi azonban nem rendelkezett annyi kukásautóval, hogy minden településről időben elszállítsa a szemetet, ezért segítséget kért azoktól a helyi vállalkozóktól, akiket az új rendszer véreztetett ki.
Az építkezések miatt nincs, aki feldobálná a szemetet az autóra
Több helyről is arról számoltak be olvasóink, hogy a zöldhulladékot nem a megadott időpontban viszik el, napokat, némelykor heteket csúszik már a szállítás.
Budapest, 18. kerület. 3 hete tettem ki szabványos, FKF-es emblémával ellátott zsákba zöld hulladékot, mégsem vitték még el. A Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. ügyfélszolgálatán azt mondták, fennakadások vannak
– írta egyik olvasónk pár héttel ezelőttről. Egy másik így ecsetelte a helyzetet:
A 11. kerületben májusban megadtak egy extra időpontot 5 köbméternyi zöldhulladék elszállítására, de csak nem jött értük az autó, hetekig bűzölgött a cucc, kirohadt alatta a fű, és csak heves lakossági panaszkodás után vitték el a rothadó zöldet. Az FKF azzal védekezett, hogy alvállalkozó vállalta a munkát, de nem teljesített.
Harmadik olvasónk arról számolt be, hogy
Budakalász: a szemétszállító autó nem jön a zöld hulladékért, vagy nem a megadott napon jön, ezért a zsákba rakott hulladék napokig bűzölög az utcán.
Az FKF a munkaerőhiányt emlegeti legfőbb okként, egy szemetet szállító kis vállalkozás vezetője elmesélte lapunknak, miért és mennyire aggasztó a helyzet.
Az építkezési hullám minden valamire való embert felszippant. 3-4 éve még ha kerestem embert a kukásautóra, voltak jelentkezők, igaz, a frissen felvettek közül pár nap múlva többen már nem jöttek dolgozni, mert belekóstoltak, nem könnyű ez a munka, esőben, szélben, kánikulában vagy nagy hidegben is pakolni kell a zsákokat. Most jelentkező sincs. Építkezésen meg lehet keresni 15 ezer forintot naponta, zsebbe persze. Ezzel nem tudok versenyezni.
Mint mondja, ha jóval többet kínálna a rakodómunkásoknak, mint amennyire most telik, akkor a szerény hasznát is elvinné a megugró bérköltség. És hiába jelezték, hogy a bérek kigazdálkodásához nagyobb bevételre lenne szükségük, nem kaptak visszajelzést sem a regionális cégtől, sem az állami kukaholdingtól. A vállalkozó nem az irodában ül, hol a kukásautót vezeti, hol maga dobálja a szeméttel teli zsákokat az autóra.
Budapesten most kezd egyre súlyosabbá válni a helyzet
Budapesten pedig ezekben a hetekben érezhetően romlik a helyzet. Egyre többen panaszkodnak a Facebookon is, hogy már a szelektív, műanyag hulladékot sem viszik el előlük a megadott időpontban, hetek telnek el, mire a terebélyesedő szeméthegyet elszállítja az FKF. Már ami marad belőle a szeles napok után. Sőt, újabban már az utcai szemeteskukák is sok helyen csordultig vannak napokig, nem üríti őket több kerületben sem a szokásos rendben az FKF, erről a 444.hu készített összeállítást. Nem is csoda, hogy a fővárosi hulladékszállító cég nem töri magát, az állami kukaholding durván 13 milliárd forinttal tartozik a – munkaerőhiány által is sújtott – budapesti cégnek.
A fővárosi agglomeráció keleti részében szolgáltató DTKH egy idő után bejelentkezett, hogy a szelektív hulladékot begyűjti a helyi cég helyett.
Ceglédről, 30-40 kilométerről jönnek a DTKH kukásautói, de nekik nincs helyismeretük, ezért fordulhatott elő az elmúlt hónapokban többször is, hogy több utcában otthagyták a sárga zsákba gyűjtött szelektív hulladékot.
Nulla ellenőrzés, a behajtót csalónak nézik, a zsákokért súlyos összeget kell fizetni
A korábban jól működő, bejáratott rendszert felváltó központosításnak máshogyan is megmutatkozik az átka. „Amíg az önkormányzat városgazdálkodási cége gondoskodott a konyhai szemetet tároló kukák elszállításáról, egy helyi vállalkozást bízott meg a fizikai munkával, addig a szemétszállító autó fülkéjében ült az önkormányzat egyik munkatársa, nála volt a nyilvántartás arról, hogy az egyes portáknál ki fizetett rendben és kinek van elmaradása, illetve hogy mekkora űrtartalmú kuka után fizeti a szemétdíjat. Most hogy az állam vette át az egész szemétszállítási rendszert, sem a központi cég, sem a regionális szolgáltató nem törődik ezzel, nem küldenek embert, így aztán sokan a fizetettnél nagyobb űrtartalmú kukákat húznak ki a házuk elé” – magyarázta a 24.hu-nak egy szemétszállító vállalkozó.
A még mindig döcögő, sokszor téves számlákat vagy épp nagy csúszásokkal küldő állami rendszer miatt hatalmasra duzzadt a kukaholding kintlevősége. A kukaholding ezért behajtócéget is felfogadott, utóbbinak a munkatársa járja az utcákat, próbálja beszedni a – sokszor a kukaholding hibája miatt felhalmozódott – hátralékokat.
Hiába a regionális cég honlapjára kitett közlemény, sok településen elterjedt, hogy csalók csöngetnek be a lakásokba, ezért szóba sem állnak a hátralékok rendezése miatt érkező munkatársakkal.
Az tovább borzolja a lakosság idegeit, hogy a lebomló, zöldhulladékot gyűjtő zsákokért fizetni kell, ráadásul óriási különbségek vannak az egyes települések között. Amíg a fővárosban egy 100 literes zsák egységesen bruttó 235 forintba kerül, addig a Pest és Bács-Kiskun megyében működő DTKH-nál 260-tól 620 forintig terjed egyetlen lebomló zsák bruttó ára (attól függően, hogy a település milyen messze van egy nagy hulladékkezelő központtól).
Mivel a DTKH ellátási körzetében ingatlanonként bármennyi teli zöld zsákot elszállítanak, de a szemétszállítók csak 2 cserezsákot adnak, így sok tulajdonos rá van kényszerítve, hogy zsákot vegyen. Azoknak, akik nagyobb területtel rendelkeznek, vagy akár csak 1-2 nagyobb fa van az udvarukon, havonta több ezer forinttal emelkedhet a cechjük, így
a Fidesz-KDNP-t választási győzelemhez segítő rezsicsökkentés ellenére, a zsák díjával együtt ma már jóval többe kerül a hulladékszállítás, mint pár évvel ezelőtt. | Nem is olyan lassan betemeti a szemét a fél országot | Leállt a zöldhulladék begyűjtése 116 településen az őszi lombhullás kellős közepén, és már a főváros utcáin is hetekig parkol a szelektív hulladék. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2018/10/06/nem-is-olyan-lassan-betemeti-a-szemet-a-fel-orszagot/ | 2018-10-06 10:06:00 | true | null | null | 24.hu |
Hiába bizonygatja azt az államtitkár, hogy a szemétszállítás állami koordinációja óta folyamatos a műszaki infrastruktúra fejlesztése, meg hogy
a szelektív gyűjtés az uniós célokkal összhangban fejlődik.
Ha az élet egyszerűen cáfolja.
Budapesten, a Fehérvári úton, egy paneltömb bejárati ajtaján ez a felirat virít:
Tisztelt lakótársak! Mivel a szelektív hulladék elhordása megszűnt, kérjük az összes szemetet a rendes kukákba gyűjteni szíveskedjenek. Köszönettel: az igazgatóság.
A feliratot az Index egyik olvasója fotózta.
Az élet már csak ilyen, ha összeomlott az állami központosítás után a szemétszállítási rendszer és sok helyen hegyekben áll a szemét.
Az óriási káosz kellős közepén az állami kukaholding (NHKV) sok milliárd forinttal lóg a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-nek, utóbbi céget – meg másokat is a szektorban – a munkaerőhiány is sújtja, nem is csoda, hogy sok helyen hetekig ott parkol a szelektív hulladék vagy épp a zöldhulladék. Van 116 település, ahol most ősszel fel is függesztették a zöldhulladék elszállítását.
Hogy mi a bajok gyökere, milyen abnormálisnak nevezhető dolgokból áll össze az, ami a az utcán gyűlő szeméthalmokban testesül meg, ebben a cikkben írtunk: | Taccsra vágta a szelektív hulladékgyűjtést az állami kukaholdingos bénázás | Hiába bizonygatja azt az államtitkár, hogy a szemétszállítás állami koordinációja óta folyamatos a műszaki infrastruktúra fejlesztése, meg hogy, a szelektív gyűjtés az uniós célokkal összhangban fejlődik. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2018/10/08/taccsra-vagta-a-szelektiv-hulladekgyujtest-az-allami-kukaholdingos-benazas/ | 2018-10-08 10:28:00 | true | null | null | 24.hu |
Három és fél év után távozott a Magyar Villamos Művek Zrt. kommunikációs és külügyi kapcsolatok igazgatói posztjáról Bentzik Réka, aki október 1-jéig volt vezető tisztségviselő a társaságnál.
Bentzikről köztudomású, hogy az állami MVM-et tulajdonló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatója, Szivek Norbert menyasszonyaként került a céghez. 2015-ben rövid ideig szóvivőként tevékenykedett, majd bekerült a vállalat igazgatói közé.
Kommunikációs vezetőként 2,4 millió forintot keresett havonta, ugyanakkor az ő nevéhez fűződik az MVM számára a legnagyobb politikai blamát okozó elszólás is.
Bentzik volt az, aki az Origónak adott tavalyi PR-interjújában elárulta, hogy Rogán Antalék engedélye kellett az MVM számára ahhoz, hogy 500 milliós támogatást adjon a Békemenetek szervezésében jeleskedő Civil Összefogás Fórumnak.
Bentzik a CÖF-botrány közepette kotyogta ki, hogy az MVM minden támogatását a Rogán tárcája alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal hagyja jóvá. Ezzel a kijelentéssel keresztülhúzta a kormányzati kommunikáció addigi állítását, hogy a kormánynak semmi köze sem volt a pénzhez, és az MVM teljesen függetlenül adta a félmilliárdot Bayer Zsolt és Csizmadia László szervezetének.
Szivek Norbertnek már augusztusban távoznia kellett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől, majd az MVM Zrt.-ben betöltött igazgatósági tagságát is fel kellett adnia. A vagyonkezelő volt vezetőjét a kormányátalakítás során elváltott Seszták Miklós egykori fejlesztési miniszter legbefolyásosabb embereként tartották számon, ami a május utáni új kormányzati felállásban már nem számított jó ajánlólevélnek az állami cégnél. | Ment az MVM-től az 500 milliós CÖF-támogatásról kotyogó kommunikációs igazgató | Három és fél év után távozott a Magyar Villamos Művek Zrt. kommunikációs és külügyi kapcsolatok igazgatói posztjáról Bentzik Réka, aki október 1-jéig volt vezető tisztségviselő a társaságnál. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2018/10/08/mvm-cof-bentzik-reka/ | 2018-10-08 10:33:00 | true | null | null | 24.hu |
A szekér tavaly már olyan jól ment, hogy összesen 37,46 milliárd forintnyi adót engedett át az állam 315 előadó-művészeti szervezetnek. A szakmában keringő pletykák szerint ennek minimum a tíz százalékát adják vissza „jutalékként”, de egyesek szerint a kézen-közön eltűnő pénz nagysága tavaly meghaladta a hétmilliárd forintot
– írta L. Simon László a Magyar Időkben megjelent dolgozatában a kulturális tao-rendszerről, az ATV-ben pedig egyenesen azt mondta, a tao-pénzek egy részét ellopják. A fideszes országgyűlési képviselő, volt államtitkár egyúttal közölte, hogy – Orbán Viktor korábbi állításával szemben – a tao közpénz. Nagyjából abban az időszakban, amikor L. Simon kifakadt, amiért iszonyatos mennyiségű közvetett állami támogatás folyt el, és a „a tao-rendszer korrumpálódott” – nyilván nemcsak a támogatások jóval kisebbik részét begyűjtő kulturális területen, hanem a sportban is –, a magyar férfi vízilabda-válogatott a 8. helyen végzett a sportág Európa-bajnokságán. Az Eb-kudarcról kérdeztük az olimpiai bajnok Gerendás Györgyöt, aki azt is mondta:
Taohuszárcsapatok jönnek létre, amelyek pusztán a megélhetés miatt csinálják.
Hogy van miből megélni, azt mutatja az az elképesztő adat, hogy a tao 2011-es bevezetése óta több mint 520 milliárd forint ömlött a látványcsapatsportokba.
Épülnek a pályák, szinte felfoghatatlan mértékű az infrastruktúra-fejlesztés, ám eközben nincs klasszis magyar futballista, akit kinevelt volna a rendszer, a vízilabdában arra panaszkodnak, hogy eltűntek a tehetségek, a kézilabdában alig van már magyar játékos a kirakatcsapatokban, miközben e két utóbbi sportágban a komplett világelitet eltartja a magyar bajnokság, a rendszer közben korrupciós vádakkal terhelt, a szponzoráció haldoklik. Az utóbbi évtizedek legnagyobb szabású kulturális és sporttámogatási programjának történetét, eredményeit és következményeit mutatjuk be.
Hogyan kezdődött ez az egész?
A történet még a szocialista kormányok idején kezdődött: 2008-ban döntöttek a tao-rendszert bevezető jogszabályról. A cél az volt, hogy az előadóművészeti szervezetek (színházak, zenekarok) extra forráshoz jussanak. Ez a modell tetszett meg a Fidesznek, amely 2010-es győzelme után a sportra szabta a rendszert. Orbán Viktor már a választási kampányban világossá tette: nemzetstratégiai ágazattá emeli a sportot, és ezt a vállalását maradéktalanul teljesítette. A Fidesz győzelme után gyorsan benyújtották a jogszabály-tervezetet, amelynek nyomán a látványsportágakat (futball, jégkorong, kézilabda, kosárlabda, vízilabda) támogató cégek társaságiadó-kedvezményt kaptak volna.
A rendszer bevezetése azonban egy évet csúszott, mert az Európai Bizottság képviselői hosszas egyeztetéseket folytattak a magyar kormánnyal arról, hogy a jogszabály miként egyeztethető össze az uniós joggal. Az Európai Bizottság végül 2011-ben adott zöld utat a projektnek. Akkor mindenki azt hangsúlyozta, a profi sport nem részesülhet a program jótéteményeiből, mert a közvetett állami támogatás befolyásolná a piaci versenyt, azaz a befektetésnek az utánpótlásra, az infrastruktúrára kell koncentrálnia.
Akkoriban nem lehetett pontosan tudni, mivel győzte meg a magyar kormány az EU-t, ám Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője hét évvel később megszerezte a dokumentációt. Ebből az derült ki, hogy volt ok az érvek titkolására: Orbánék az első pillanattól tudták és elfogadták, hogy a tao közpénz, noha aztán évekig tagadták ezt. A miniszterelnök emberei megígérték Brüsszelnek, hogy nyilvánosak lesznek a támogatási szerződések, a támogatók adatai, továbbá a milliárdok költésének piaci hatásait azzal minimalizálták, hogy a magyar futballt jelentéktelennek, az európai piacba való bekapcsolódásra jóformán alkalmatlannak mutatták be.
Akkor ezekről a tényekről még senkinek nem lehetett tudása, a program szellemisége viszont üdítőnek tűnt.
Úgy látszott, a tao-rendszer 2011-es bevezetése rendszerváltást hozhat a magyar sportban.
Tehát akkor jó kezdeményezés a tao?
Elméletileg igen. A magyar sport forráshiányosan működött, infrastruktúrája szörnyű állapotban volt. Ám talán ennél is szomorúbb fejleménynek mutatkozott, hogy az egyre kevesebb pénzből gazdálkodó helyi önkormányzatok, a mind inkább halódó helyi kisvállalkozások képtelenek megtartani a falusi csapatokat, egyre több kisközösség veszítette el a helyi identitás fontos részét képező csapatát. A tao rendszere ráadásul úgy volt kitalálva, hogy lokális szintre utalta az ötletelést. A helyieknek kellett megírniuk a sportfejlesztési programot, amelyben rögzítik céljaikat, illetve azt, mire szeretnének pénzt kapni. Nekik kellett megkeresniük azokat a vállalkozásokat is, amelyek hajlandók voltak adójuk egy részét az államkassza helyett az egyesületnek utalni. (Ehhez persze nem volt szükség lenyűgöző meggyőző erőre, mert olyan pénzügyi motiváció volt a rendszerbe építve, hogy jobban járt a cég, ha nem a közösbe adta a pénzt: a vállalkozások – eredményeiktől függően – 10 vagy akár 19 százalékos hozamot is realizálhattak, ha taóztak. Egy 2013-as módosítás ennek a haszonnak a 75 százalékát elvette a cégektől, és a sportba irányította.)
A folyamat hozzávetőleg így néz ki:
a sportszervezet elkészíti „pályázatát”, a sportfejlesztési programot.
Az adott sportág szövetsége elbírálja azt.
Ha a projekt zöld utat kap, a sportszervezet olyan nyereséges vállalkozásokat keres, amelyek élnek az adókedvezménnyel, és a klubnak utalják a pénzüket, nem az államkasszába fizetik be.
A felek megkötik a megállapodást, a sportszervezet a lehívott pénzből megvalósítja programját.
Majd elszámol, azaz benyújtja a beruházás dokumentációját a szövetségnek,
amely ellenőrzi a papírokat.
A modell – az akkoriban az efféle adminisztrációs kötelezettségektől finoman szólva elszokott – sportközegben működni kezdett. Ömlöttek a milliárdok: ahogy megírtuk, 2011-től 2017-ig 522 milliárd forintot hívtak le.
A rendszer elkezdte megölni magát
A vártnál azonban sokkal hamarabb megmutatkoztak a rendszer árnyoldalai. Az évtizedekig alulfinanszírozott szektor sok szereplője habzsolni kezdett, és a magyar sportban – ahogy Pósfai Gábor, a Decathlon korábbi magyarországi vezetője mondta lapunknak – a zsíros kenyérből kaviár lett. Jellemző, hogy a szövetségek viszonylag gyorsan rákényszerültek arra, hogy benchmarkokat hozzanak létre, azaz szabályozzák, mely terméket mennyiért lehet maximum megvásárolni-elszámolni. Az MLSZ-nél például az aktuális listában rögzítik: legfeljebb 500 ezer forint szánható mosógépre, hivatásosaknál 79 ezer forint futballcsukára, 37 ezer a bírói öltözőbe szánt székre.
A kéziseknél a mostani szabályok alapján egy doboz waxra 14 ezer, kabátra 45 ezer, pulzusmérő órára 90 ezer, jégakkura 4000 forint költhető. Ezekből az adatokból nagyjából sejthető, a szövetségek gyors reagálása előtt milyen számlák és azokon milyen tételek érkeztek az illetékesekhez, mennyiért számoltak el a sportszervezetek alapfelszereléseket.
Ez persze csak a lehetséges visszaélések alapja, a szürke zóna hamar szellemes megoldásokat termelt ki. Jellemző, hogy Újvári Gábor, a Mészöly Focisuli szakmai alelnöke így fakadt ki 2015 januárjában az utanpotlassport.hu-nak adott interjújában:
A társasági adóból nagy összegekkel lehetne támogatni a gyermeklabdarúgást, ehelyett ügyeskedők tömött sora szétlopja a pénzt. (…) Mi nem akarunk csalni, számlát gyártani és hasonló bűncselekményeket elkövetni.
Addigra már a visszaélések módszertana mindenki számára ismert volt. A háttérben sportvezetők, vállalkozók meséltek változatos megoldásokról, amelyekkel átcsatornázták a pénzt az eredeti céloktól, illetve kifolyatták a rendszerből. A felnőtt csapat játékosai hirtelen utánpótlásedzőkké váltak, azaz az NB3-as csapatok közvetett állami támogatásból tudták fizetni a labdarúgóikat, így az amatőr futballban is elszabadultak a jövedelmek.
A számlatrükk jól ismert: felülárazzák a termékeket, a kereskedő örül, hogy nagy tételben ad el, így nem zavarja, hogy esetleg valamennyit vissza kell adnia a megrendelésért cserébe. Ugyancsak hallani lehetett arról, hogy az építési vállalkozás annak fejében adta társasági adóját az adott klubnak, ha az cserébe őt magát bízta meg az építkezéssel, így extrabevételre tett szert egy olyan beruházással, amely – közvetve – állami pénzből ment, de nem kellett érte versenyeznie.
A rendszer egyik legsúlyosabb problémája a közvetítők másodlagos iparágának kialakulása, amit L. Simon László is a kulturális tao egyik súlyos bajaként említett. A gond az, hogy elsősorban a kisebb egyesületek, illetve a politikai kapcsolatokat, befolyásos vezetőket nélkülöző sportszervezetek környezetében kevés az olyan nyereséges vállalkozás, amelynek érdemi összegű társasági adót kell fizetnie, ezért ők hajlandók jutalékot adni olyan közvetítőknek, akik összehozzák az egyesületet a megfelelő céggel. Csakhogy ilyen költség nem számolható el a program keretében, azaz önerőből kell előteremteni a pénzt, amit „ügyeskedéssel” tudnak megoldani. Így máris a szürke-fekete zónába terelik a rendszert, amelynek lényege az átláthatóság lenne. Arról is sok történet kering a sportvezetők körében, hogy a cég döntéshozója kér mellékest azért, hogy vállalata „taózásra” az adott klubot válassza.
Már öt évvel ezelőtt feldolgozott egy esetpéldát a Népszabadság: a váci botrányban feltűnt olyan szerződés, amely arról szól, ki „érvényesítheti maradéktalanul” a taóból származó előnyöket,
Pető Tibor evezős világbajnok, fideszes alpolgármester „valóságos tao-szivattyúról” beszélt, szerinte Héger József befektető „álcsapatokat” hozott létre. A történetet az offshore-paradicsomként ismert Brit Virgin-szigeteken bejegyezett cégig lehetett követni.
A kór neve: Felcsút-szindróma
Okkal vetődik fel a kérdés, hogy ha sokak számára nyilvánvaló a visszaélések sora, miért nem szigorítják a szabályokat, az ellenőrzéseket. L. Simon kiakadásakor, ugye, arról beszélt, a kultúrába áramló tao-támogatások 25-30 százaléka eltűnik, vagyis ennyit „ellopnak”. Ha a sportnál csak 20 százalékkal kalkulálunk, akkor is több mint százmilliárd forintról van szó. Ugyanakkor a rendszer kódolja, hogy ilyen szürke-fekete legyen a rendszer, mi több, a Fidesz egyenesen támogatja a forintok követhetetlen áramlását, ami a fideszes L. Simont okkal akasztja ki. A rendszer betegségének a neve: Felcsút-szindróma.
A miniszterelnök háza mellett épült stadion és az általa alapított akadémia példája mutatja, hogy azért következmények nélküli L. Simon ezúttal nemes haragja, mert a rendszer célja éppen az átláthatatlanság, a korrupció lehetőségének megteremtése, a teljesítmény tagadása.
A Jávor Benedek kiperelte dokumentumok szerint a kormány, amikor az Európai Bizottsággal egyezkedett, azt ígérte, nyilvánosak lesznek azok az információk, hogy melyik cég, kinek, mennyi pénzt ad. Mármost nemhogy ígéretet szegett a magyar kormány, hanem konkrétan évekig pereskedett, hogy bizonyítsa, nem igaz, amit Brüsszelnek már 2010-2011-ben elismert, jelesül: a tao közpénz. Nemcsak a minisztériumok, hanem a klubok sem voltak hajlandók kiadni az együttműködő vállalkozások nevét. A Kúria hosszú évek után a múlt ősszel tett pontot a hazug mese végére, és kimondta: a tao közpénz. Ám az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzetgazdasági Minisztérium még a jogerős ítéletben foglaltakat sem sietett végrehajtani. Végül a már ismert bírósági verdiktek ismeretében az MLSZ volt hajlandó legalább részadatokat kiadni az Átlátszónak arról, hogy mely cégek számítanak a kormánykedvenc futballklubok legfontosabb donorainak.
A kormányfő falujának akadémiája hívta le a legtöbb közpénz a program keretében: majd’ 18 milliárd ment a Mészáros Lőrinc fémjelezte szervezethez. Ebből nem csupán – a program megfogalmazott elveivel szembenálló módon – profi, NB I-es csapat által használt stadion épült, hanem egy óriáskomplexum, amelynek legújabb fejezete egy kétmilliárdos szállodaépítés.
Ha csak azt a felcsúti „adakozó” sort megnézzük, amelyet az Átlátszó megkapott, sok mindent megérthetünk a folyamatból. Elfogyna a papír, ha tételesen sorolnánk fel, mennyi közbeszerzési győzelmet arattak, hány jogszabály-módosításnak voltak kezvezményezettjei a Felcsútra taózó cégek. Ha kiemelünk néhány részletet, akkor azt látjuk, hogy első körben itt vannak a Mészáros-birodalom tagjai (Mészáros és Mészáros Kft., R-Kord Kft., Hunguest Hotels, Fejér-B.Á.L. Zrt., MKB). Látunk olyan céget, amely Mészáros társa ilyen-olyan projektben, a közbeszerzéseken sikeres, majd úgy dönt, hogy éppen a miniszterelnök kedvencét, Mészáros klubját választja (Hódút Kft.). A Hódút tulajdonosa Varga Károly, akinek cégei az Átlátszó összesítése szerint csak 2017-ben 284 milliárd forintnyi közbeszerzést nyertek el. Ennek fényében kell nézni, hogy a Hódút beletett egyszer 450 millió forintot a Felcsútba, de ezen kívül több Varga-cég is besegített. Aztán ott van a listán a Provital, az udvari beszállító tanácsadó cégek egyike: a 420 milliárdos víziközmű projekthez kapcsolódó 5 milliárdos tanácsadótender egyik nyertese. Említhetjük az egyik WHB-céget is: ez utóbbi csoport cégei feltűnnek Tiborcz István környékén, az Elios-ügyben éppúgy, mint más közbeszerzési sikerlistákon.
A sor szépen mutatja, hogy a kormányfő hobbiját és az általa istápolt egyesületet támogató vállalkozások felcsúti szerepvállalását hogyan előzik meg vagy követik nekik kedvező közhatalmi döntések, közbeszerzési eredményhirdetések.
A Mészáros Lőrinc-eset talán a legszebb példája a közpénz magánosításának. A történet ott kezdődik, hogy a felcsúti vállalkozó cége milliárdos állami megrendeléseket kap, sorra nyeri a közbeszerzési pályázatokat. A rengeteg közpénzes biznisznek köszönhetően vállalkozása vastagon nyereséges lesz, így társasági adót kellene fizetnie. Mészáros azonban úgy dönt, nem az államkasszába utalja az adót, hanem a tao keretében segíti saját csapatát, a Felcsútot.
És végül Mészáros Lőrinc felcsúti klubvezetőként megbízhatta a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló céget, hogy építse föl az arénát.
Ez a Felcsút-szindróma, amely garantálja, hogy nem a jobban teljesítő, felelősebben gazdálkodó klubok végeznek az élen a versenyben. Ezt nem csupán a Fejér megyei település diadalútja jelzi, hanem az is: a taokereseti-lista második helyén a korábbi NAV-elnök, államtitkár Tállai András Mezőkövesdje áll (több mint hárommilliárddal), de Seszták Miklós korábbi fejlesztési miniszter hatodik helyezett Kisvárdája is elvitt bő kétmilliárdot.
Az MLSZ-nél egyértelműbben nem lehet megmutatni, hogy ezek a csapatok egyszerűen elégették a közpénz-milliárdokat. Az Index ismertette a szövetség új értékelési rendszerét, amelyből kiderült, a Mezőkövesd az irdatlan összegért cserébe eddig mindössze Csirmaz Istvánt nevelte ki, aki már 23 éves, azaz bőven ifijátékos volt a tao-rendszer bevezetésekor. Neki két meccs jutott az NB I-ben, amúgy NB II-es játékos. A Kisvárdáról mindent elmond a fotó, amely az idei igazolásokat mutatja be, meg az, hogy az NBI utolsó helyén álló (két forduló után edzőt váltó) csapatnál tizenhét légiós van a keretben.
Az utánpótlásképzésre összesen 20 milliárd forint közpénzt lehívó Felcsút és Kisvárda hétvégi NB I-es meccsét családi körben rendezték, a 22 kezdőjátékos között egyetlen saját nevelésű futballista sem akadt, szerepelt viszont 13 idegenlégiós, hogy aztán csereként további négy külföldi a pályára lépjen.
Azaz a teljesítmény, az utánpótlás-nevelés sikere az égvilágon semmilyen kapcsolatban nem áll a megszerzett pénz mennyiségével: bármilyen rossz munkával lehet milliárdokhoz jutni, ha a politikai kapcsolatok működnek.
A Felcsút-szindrómát már mindenki diagnosztizálhatta, ám tiltott a kezelése, mert a miniszterelnök így finanszíroztatja szórakozását – úgy tűnik, a korrupció lehetősége szándékosan épült be a rendszerbe. Éppen ezért tehetetlenek a szövetségek a roncsolódással szemben: saját eszközrendszerükkel megtették, amit megtehettek. A formailag kiszűrhető visszaéléseket igyekeztek felszámolni (ennek eszköze például a bemutatott benchmark-rendszer és a fizetési sapka). Az MLSZ pedig például arra használja a forrásokat, hogy csökkentse az amatőr csapatok versenyeztetési költségeit, azaz centralizált programjaival – a tao eredeti szellemiségének megfelelően – igyekszik életben tartani kisközösségek klubjait, egyúttal visszaszorítani a lehetséges visszaéléseket.
Ám a politikai vezetők érdekeltek az átláthatatlanság fenntartásában, mert így finanszíroztatják közpénzből a saját klubjukat, amivel viszont az egész rendszernek azt üzenik, minél szürkébb-feketébb, annál jobb. Ráadásul az ellenőrzési rendszer sem segített: ez elsősorban formai követelményekre korlátozódott, a tartalmi kontroll nem érte el a kívánatos szintet.
Káresetpélda: a nem szándékolt következmény
Ha nem lenne elég a Felcsút-szindróma okozta baj, a rendszernek nem szándékolt következményei is károsak voltak a sportszektorra. A rendszerváltás után kivéreztetett struktúrába megérkeztek a forintok és a hosszú ideig alulfizetett trénerek végre értelmezhető fizetést kaptak, a működésből hiányzó eszközök megérkeztek, a klubok pedig ráálltak arra, hogy ennyiből működnek. Sportközgazdászok sora hangoztatta a projekt indulásakor, hogy nem szabad a tao-pénzt a működésre fordítani, beépíteni a büdzsébe, inkább amolyan évi rendes ajándékként kell értelmezni, hiszen a taónak bármikor vége lehet, és azok a klubok, amelyre erre építik a mindennapokat, nélküle fenntarthatatlanná válnak.
Ám hiába a figyelmeztetések, a sportvezetők egybehangzóan arról beszélnek, hogy a tao mára nélkülözhetetlen eleme a gazdálkodásuknak. Értsd: közpénzből működnek. Másból már nagyon nem is tudnának, és ezek a nem szándékolt következmények. Például az, hogy a tao megjelenése lényegében megölte az éppen csak alakuló szponzorációs piacot. A cégek többsége az mondja, letudta a sporttámogatást a taóval, noha az, ugye, közpénz. Azaz saját büdzséjükből lényegében nem költenek hírnevükre. Ez szintén teljesítménygyilkosság: a klubok korábban rivalizáltak azért, hogy megszerezzék egy-egy vállalat szponzorációra fordított forintjait, az nyert, aki több nézőt ért el, jobban teljesített, hiszen a cégek oda vitték a pénzüket. A tao után ez a teljesítménykényszer, a partner kiszolgálása, a fogyasztók számának növelése már nem túlélési kényszer.
A szponzoráció visszaszorulása hosszú távon is jelentős károkat okoz, mert még csak nem is látható, miként lenne visszaépíthető az üzleti alapú támogatás.
A kulturális tao szintúgy nem eredeti céljának megfelelően alakult. Az volt a terv, hogy a szervezetek extraforráshoz jutnak, ám az eredmény ugyanaz lett, mint a sportban: miután az önkormányzatok, mecénások látták, hogy már fenntartható, működtethető állami forrásból a társulat, zenekar, visszavették a támogatást, tehát a tisztességesen működő, nem tao-lenyúlásra létrejött kulcsintézményeknél inkább csak átalakult a bevételi oldal. Immár a taóból érkező állami pénz helyettesítheti a mecénás vagy az önkormányzat pénzét.
Szintén látványos jelenség, hogy a globális szórakoztatóiparban – a futballhoz, de akár a férfi kézilabdához képest – perifériára szoruló szakágakban a magyar bajnokság tartja el a világelitet. Ezt látjuk a női kézilabdában és a férfi vízilabdában is. Noha a profi sportolókat nem lehet taóból fizetni, látványos, hogy e támogatási időszakra esik a klasszisok érkezése. A Kisvárda és a Siófok női kézicsapatának keretében is tucatnyi légiós van, férfi pólóban az OSC-nél akad fél tucatnyi külföldi, az élcsapatok mindegyikében sorakoznak a világklasszisok. Felnőtt válogatottjaink versenyképessége közben nem javul.
Akkor semmi értelme nem volt a taónak?
Mindezekből következhetne az, hogy teljes tévedés volt a rendszer bevezetése, ám ez nem igaz. A magyar sport infrastrukturális helyzete fényévekkel jobb, mint a program előtt. A legkönnyebben hozzáférhető, azaz a legszegényebbek számára legtöbb lehetőséget garantáló futball az első számú haszonélvező: az MLSZ kontrolljával irtózatos mennyiségű pálya, grund épült gyerekeknek. Kisközösségek évtizedek óta rohadó öltözői, pályái újulhattak meg, szakadt mezeket cserélhettek le. Minden kedvezményezett sportágban olyan régen várt fejlesztések indultak el, amelyek hosszú távon népegészségügyi hasznot hajthatnak, nem szólva a demokratikus sikerről. Ez pedig az, hogy mind az öt sportág (amelyekhez az idén a röplabda is csatlakozott) – eltérő mértékben – hozzáférhetőbb lett. Több esélye van mindenkinek, hogy pályára jusson, csapatban játsszon.
A felsorolt eredmények mutatják, hogy minden pozitívum a program eredetileg megfogalmazott célrendszeréhez és eszméjéhez kötődik: az amatőr szektorhoz, az utánpótláshoz, a hozzáféréshez. A magyar sport sírját azonban éppen ennek az eszmének az elfelejtése és a politika támogatta korrupció okozta.
A Felcsút-szindróma ugyanis kinyírta a teljesítményelvet, amit a sportban és a kultúrában nem lehet nélkülözni. Az Orbán-kedvenc klub példáján kiderült, hogy a mértéktelenség szinte előny, amit a többi politikus is megértett, és ennek megfelelően égették szépen a közpénz-milliárdokat. És ahol szabad, sőt támogatott égetni a pénzt, mindenki elkezdeni égetni, elég ha csak felfelé mutat: ha ott lehet, lehet nekünk is.
Ezzel párhuzamosan nem kellett több tudást pakolni a rendszerbe, mert bárhogyan is teljesített az adott klub, dőlt a pénz, ha megvoltak a kapcsolatok.
Az igazi álomgyilkosság
Márpedig egy olyan szisztéma, amelyik nem várja el az innovációt, a tudást, a munkát, a versenyt egy olyan szektorban, amelyben irtózatos globális verseny zajlik a nézőért-fogyasztóért, a figyelemért, a szponzorért, a sikerért, szükségszerűen halálra ítéli azt, aminek érdekében létrejött.
Hiába tett meg mindent kormányfőként Orbán Viktor, hogy kedvenc sportága sikeres legyen, ha végül fontosabb volt saját érdeke és álma, mint az országé.
Kiemelt kép: Koszticsák Szilárd / MTI | L. Simon kiakadása, Felcsút-szindróma és a vízilabda-válogatott lebőgése: a tao halálos ölelése | Százmilliárdok mentek egy ellentmondásos rendszerbe, amely lehetőséget adott falusi csapatoknak a túlélésére, gyerekeknek a játékhoz való hozzáférésre, miközben kódolta a korrupciót, tagadta a teljesítményt, így szükségszerűen ártott a magyar sport versenyképességének – a tao sztorija a kezdetektől az „ellopott” milliárdokon és álmokon át a Felcsút-szindrómáig. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/08/24/orban-viktor-tao-felcsut-vizilabda-foci-tallai-andras-puskas-akademia/ | 2018-08-24 21:53:00 | true | null | null | 24.hu |
Nemrég megírtuk, hogy nem adta ki a bíróság Hernádi Zsolt MOL-vezért Horvátországnak. A kiadatásról szóló újabb tárgyalás csütörtök délután kettő órakor kezdődött, de a Fővárosi Törvényszék sajtóirodája erről csak hat perccel kettő után tájékoztatott.
A Törvényszék most egy közleményt is kiadott, amelyben megindokolták, miért nem adják ki Hernádit. Az indokok között szerepel a korábban többször előkerült kifogás, amely szerint ezt az eljárást egyszer már lefolytatták, ezért nem lehet még egyszer lefolytatni másik uniós országban.
a Fővárosi Törvényszék 2014. május 26-án – az elfogatóparancsban szereplő tényállás alapján – már hirdetett ítéletet a terhelt ellen egy nemzetközi kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntette miatt indult eljárásban. Ítéletében akkor a Törvényszék a H. Zs. elleni eljárást megszüntette. Ez a döntés később jogerős is lett.
– írja a Fővárosi Törvényszék. De a legfontosabb indok nem ez, hanem az, hogy
a Törvényszék szerint Horvátország nem lenne pártatlan, sérülne Hernádi tisztességes eljáráshoz való joga.
Erről azt írják,
Az európai elfogatóparancs végrehajtása megtagadásának elsődleges oka az, hogy az ügyre vonatkozóan az elmúlt időszakban olyan döntések születtek – többek között – a horvát Alkotmánybíróságon és a genfi választottbíróságon (UNCITRAL) is, amelyek alapján megállapítható: fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása.
A bíróság arról is döntött, elévült-e a bűncselekmény, hiszen az ügyészség ezzel érvelt. Azt írják:
A bíróság végzésében megállapította, hogy az elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény büntethetősége nem évült el, mivel az elévülési időt az újabb elfogatóparancs kibocsátása megszakította.
Viszont az elfogatóparancs ezzel nem szűnik meg Hernádi ellen, csak Magyarországon nem hajtják végre.
A bíróság kiemelte, hogy a döntése nem jelenti a terhelttel szemben kibocsátott európai elfogatóparancs megsemmisítését, mivel azt csak a kibocsátó állam teheti meg. A Törvényszék döntése szerint az elfogatóparancs Magyarországon nem végrehajtható.
Az ítélet ellen nem fellebbeztek, így az jogerős.
Korábban megírtuk, hogy a Horvátországban nyaraló Orbán Viktor még Andrej Plenkovic kormányfővel is egyeztetett informálisan az ügyről. A horvát Vecernji List napilap szerint a két miniszterelnök találkozott a nyaralás alatt, és a legfontosabb téma a Mol és az INA olajtársaság viszonya volt, ezen belül pedig Hernádi Zsolt kiadatása Horvátországnak.
A horvát rendőrség korábban kérte az Interpolt, hogy újítsa meg az elfogatóparancsot Hernádival szemben, aki ellen 2013-ban emelt vádat a korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség. A vezérigazgatót azzal vádolják, hogy 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt juttatott Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezze az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. A Mol Nyrt. és Hernádi az elmúlt években következetesen visszautasította a horvát hatóságok által megfogalmazott vádakat.
Mivel Hernádi önszántából nem tett eleget a bírósági idézésnek, a horvátok kérték átadását a magyar bíróságtól az európai elfogatóparancs keretében. Azonban a Fővárosi Törvényszék korábban megtagadta ezt, döntését azzal indokolva, hogy az elfogatóparancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és amely eljárást végül bűncselekmény hiányában 2012-ben megszüntették.
Ugyanakkor a horvát hatóságoknak az volt az álláspontjuk, hogy a két országban zajló eljárások között nem lehet egyenlőségjelet tenni, ugyanis az előbbiben Hernádi terhelt, míg az utóbbiban csak tanúként szerepelt. Ezután fordult a horvát bíróság az Európai Unió bíróságához, többek közt arra várva választ, hogy nem sértett-e uniós jogot az, ahogyan Magyarország, illetve több uniós állam – Németország és Ausztria – is elutasította vagy figyelmen kívül hagyta a Mol elnök-vezérigazgatója ellen Horvátországban kiadott európai elfogatóparancsot.
Az Európai Bíróság július végén hozott döntést az ügyben. Közleményéből kiderült, hogy a magyar hatóságok nem Hernádi ellen indítottak eljárást és azt zárták le bűncselekmény hiányára hivatkozva, hanem ismeretlen tettes ellen folyt az eljárás, és Hernádit csak tanúként hallgatták meg. Az Európai Bíróság döntése szerint erre hivatkozva nem tagadható meg az európai elfogatóparancs.
Ezután a kérdés az, hogy a magyar hatóságok végrehajtják-e az európai elfogatóparancsot? – így reagált a 24.hu megkeresésére akkor a Zágráb Megyei Bíróság helyettes szóvivője az Európai Bíróság döntésére. A mostani tárgyalást azért kellett kitűzni, mert a horvát rendőrség újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg Hernádi Zsolt MOL elnök-vezérigazgató ellen korábban kiadott elfogatóparancsot. | Azért nem adják ki Hernádit a horvátoknak, mert elfogult lenne a bíróság | Nemrég megírtuk, hogy nem adta ki a bíróság Hernádi Zsolt MOL-vezért Horvátországnak. A kiadatásról szóló újabb tárgyalás csütörtök délután kettő órakor kezdődött, de a Fővárosi Törvényszék sajtóirodája erről csak hat perccel kettő után tájékoztatott. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/08/23/azert-nem-adjak-ki-hernadi-a-horvatoknak-mert-elfogult-lenne-a-birosag/ | 2018-08-23 22:00:00 | true | null | null | 24.hu |
1 milliárd forintból teljes körűen felújítja, és butikhotellé alakítja a BDPST Group az Andrássy út 116. szám alatt található villát – írta hétfői közleményében a cég. A BDPST Group egyik tulajdonosa Orbán Viktor veje, Tiborcz István.
Ahogy arról korábban írtunk, a Nemzeti Együttműködés Rendszere nagyrészt bekebelezte Budapest fő sugárútját, az Andrássy utat, Tiborcz mellett bevásárolt ott Schmidt Mária és Mészáros Lőrinc is.
A szóban forgó épületet a Paár Attila cége, a West Hungária Bau Vagyonkezelő Kft. (WHB) vette meg még tavaly februárban 723,6 millió forintért. A WHB volt az, amely az európai uniós csalás elleni hivatal célkeresztjébe került Elios Zrt.-ből kivásárolta Tiborcz István érdekeltségét.
A közleményben a BDPST Group azt írja:
A 12 hónapig tartó teljes körű korszerűsítés során az épületet szerkezetkész állapotig visszabontják, megtartva és felújítva az eredeti homlokzatot, valamint az olyan, építészeti szempontból értékes eredeti elemeket, mint például a földszintről felvezető csavart falépcső, és onnan építik újra a mai kor elvárásainak megfelelően.
A beruházással a felsőkategóriás turistákat célozzák meg.
Kiemelt kép: 24.hu/Fülöp Mátyás Dániel | Tiborczék csinálnak butikhotelt az Andrássy út 116-ból | 1 milliárd forintból teljes körűen felújítja, és butikhotellé alakítja a BDPST Group az Andrássy út 116. szám alatt található villát – írta hétfői közleményében a cég. A BDPST Group egyik tulajdonosa Orbán Viktor veje, Tiborcz István. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2018/10/08/andrassy-ut-tiborcz-istvan-bdpst/ | 2018-10-08 22:04:00 | true | null | null | 24.hu |
Kiszelly Zoltán politológus a NER mögött/mellett álló értelmiség egyik ikonikus alakja. A kormányközeli Századvég oktatója, a Kodolányi János Egyetem Nemzetközi Tanulmányok és Történelem Tanszékének docense, továbbá a közmédia egyik állandó szakértője.
2015-ben megírtuk, hogy Kiszelly (cége) 600 ezer forintot kapott a közmédia felületén futó Mozgástér-blogon megjelent írásaiért. 2016 decemberében egy ilyen blogbejegyzésében Kiszelly “liberális beetetésnek” nevezte a karácsonyi ételosztást a Blaha Lujza téren.
Tavaly áprilisban a kormányközeli politológus repülővel ment a CÖF brüsszeli tüntetésére, majd nyáron Orbán Viktor miniszterelnök titkos nyaralását a rajongókkal magyarázta, idén áprilisban pedig a kormányellenes tüntetők miatt frissen felszerelt térfigyelő kamerákat védte meg.
De emlékezetes pillanat volt az is, amikor 2017 májusában a köztévé egyik műsora az Indexet és a 444-et pocskondiázta, a riportban pedig Kiszelly a melegek jogai ellen szólalt fel.
2018. szeptember 2-án a kormányközeli politológus a Németországban uralkodó “kilátástalanságról és reménytelenségről” elmélkedett a közmédiában, és azt fejtegette, hogy emiatt Angela Merkel német kancellár egy új (!) Soros-tervet talált ki.
Ez a nyilatkozat különösen annak fényében érdekes, hogy Kiszelly Zoltán cége akkor már egy napja a Miniszterelnöki Kabinetirodának dolgozott. Az Átlátszó birtokába került szerződés szerint a Gótikus Ház Kft. 2018. szeptember 1. és december 31. között havi nettó 862.500 forintot kap német nyelvterületekhez kapcsolódó tanácsadásért.
“Felek megállapodnak abban, hogy a Megbízott 2018. szeptember 1. napjától 2018. december 31. napjáig terjedő időtartamban német nyelvterületekhez kapcsolódóan aktuálpolitikai és szakpolitikai tárgyban, stratégiai külpolitikai tanácsadói feladatokat lát el, így különösen a Megbízó igényei szerint háttéranyagokat állít össze, illetve idegen nyelvű anyagok nyelvi megfeleltetése útján elemzéseket készít, valamint elvégzi a szakpolitikai anyagok, beszédek, háttéranyagok, szakmai szövegek idegen nyelvi elemzését.”
A Gótikus Ház Kft.-t 2006-ban alapította Kiszelly Zoltán, és a vele feltételezhetően rokonságban álló Kiszelly Péterné. A cég fő tevékenységi köre üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadás, árbevétele pedig az elmúlt öt évben 2 és 15 millió forint között mozgott. A tulajdonosok tavaly 326 ezer forint osztalékot vettek ki a vállalkozásból, amelynek a kezdetektől Kiszelly Zoltán az ügyvezetője.
A kabinetirodás szerződésben is szerepel, hogy bár a Kiszelly résztulajdonában álló céggel szerződött a minisztérium, kifejezetten rá gondoltak a munkával:
“Megbízott a megbízást elsősorban Kiszelly Zoltán útján köteles ellátni, és közreműködő igénybevételére Megbízó előzetes írásbeli hozzájárulása hiányában nem jogosult.”
Fontos részlet, hogy ezt a szerződést is Ferjancsics László, a Vácért Lokálpatrióta Egyesület képviselője kérte ki Rogán Antal minisztériumától. Korábban Ferjancsics adatigényléseinek köszönhetően került nyilvánosságra a Sargentini-ellenes propagandakampányhoz köthető szerződés, a váci OLAF-jelentés, és az igazságügyi miniszter ügyvédi irodájának Pakssal kapcsolatos megbízatása is. | Kiszelly Zoltán havi 862.500 forintért ad tanácsokat a Miniszterelnöki Kabinetirodának | A századvéges Kiszelly szeptember elejétől december végéig összesen nettó 3,45 millió forintot kap a propagandaminisztériumtól azért, mert “stratégiai külpolitikai tanácsadói feladatokat lát el” német nyelvterületekhez kapcsolódóan. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/10/15/kiszelly-zoltan-havi-862-500-forintert-ad-tanacsokat-a-miniszterelnoki-kabinetirodanak/ | 2018-10-15 11:13:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Akár milliókat is elkérhet az állam a nyilvánosságra tartozó adatokért. Évről évre egyre nehezebb követni a közpénz útját. Közérdekűadat-igénylés, hatósági vizsgálat, bíróság: mit tehetünk, hogy átláthatóbb legyen a rendszer?
A demokratikus jogállam megfelelő működésének alapvető feltétele az átláthatóság. Ehhez egyebek mellett az kell, hogy szabadon megismerhessük, az állam mire és miért költötte el a rendelkezésére álló közpénzt. Magyarországon ez elvben roppant egyszerű: ha egy állami intézmény önszántából nem teszi nyilvánossá működésének részleteit, közérdekűadat-igénylés keretében bárki kikérheti azokat. A gyakorlatban azonban már közel sem működik ilyen olajozottan a rendszer, a hivatalok hallgatásba burkolóznak, időhúzással és költségtérítés kiszabásával igyekeznek elvenni az érdeklődök kedvét a kíváncsiskodástól. Titkolózásukat a Péterfalvi Attila vezette Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), illetve a bíróságok oldhatják fel, az esetenként alaposan elhúzódó vizsgálatot, vagy a költséges pert azonban már kevesen vállalják. Az állam így megszegve törvényi kötelezettségeit, sokszor sikeresen rejti el működésének költségeit.
„Az Ön által kért adatok összegyűjtése a rendelkezésre álló dokumentumokból olyan jelentős munkaerő ráfordítást igényel, (…) hogy azért összesen 95 952 forint költségtérítést állapítottunk meg” – írta válaszlevelében a Városliget Zrt. Mint arról korábban beszámoltunk, a Liget-projektért felelős állami cég munkatársai által tett külföldi tanulmányutak költségeire voltunk kíváncsiak, a közérdekű adatokat azonban csak a fenti összeg ellenében hajlandók kiadni. Több olvasónk is hasonlóan járt a Városliget Zrt.-vel, a kért adatokért náluk is jellemzően 100 és 200 ezer forint közötti összeget határozott meg a cég. Ez a díjszabás akár túlzásnak is tűnhet, néhány extrém példához viszonyítva azonban egészen visszafogott igényt jelez.
A demokráciát tekintve a sor végén kullogunk - Magyar Hang
Százezer forintért mondják meg, hova utaztak a Városliget Zrt. munkatársai. Vagy nagyon sok helyre, vagy nagyon nem akarják elárulni.
A BRFK XIX. kerületi Rendőrkapitányság tavaly közel 11,5 millió forintot kért egyetlen közérdekűadat-igénylés teljesítéséért – írta meg az Index. Az igénylő azt szerette volna megtudni, mely ügyvédeket dolgoztatja a rendőrség kirendelt védőként, mert értesülései szerint a kispesti büntetőeljárások 90 százalékában évek óta ugyanazt ügyvédet rendelik ki. A kérdésre nem kapott választ.
Az Országgyűlés 2015 júliusában fogadta el az információszabadságról szóló törvény módosítását, amelynek értelmében a közfeladatot ellátó szerv pénzt kérhet közérdekű adat igénylése teljesítéséért. A módosítás nem jelentett drasztikus változást, csupán egy újabb lépést abban a 2010 óta tartó folyamatban, amelyben egyre nehezebbé válik a közpénz nyomon követése. A 2011-ben született információszabadság-törvény megszüntette a független adatvédelmi ombudsman intézményét, az ekkor létrehozott NAIH elnökét pedig már nem az Országgyűlés, hanem az államfő jelöli ki. A 2013-as törvénymódosítás azzal együtt, hogy néhány ponton segített az igénylőknek, sok tekintetben tovább nehezítette az adatokhoz való hozzáférést.
– A 2015-ös törvénymódosítás óta a TASZ-hoz évente 10–15 olyan jogsegély-megkeresés érkezik, amely arra vonatkozik, hogy a közérdekű adatokért költségtérítést kér a kezelő szerv – mondta el lapunknak Szabó Attila, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogi munkatársa. – A NAIH költségtérítésre vonatkozó állásfoglalásai óta azonban az adatkezelő szervek kezdik megérteni, hogy csak akkor tudnak a hatályos jognak megfelelően költségtérítést igényelni, ha a kiadáshoz kapcsolódó munka valóban aránytalan terhet jelent a szervezetre nézve – tette hozzá.
Havi 3-4 panasz érkezik
Idén tavasszal kisebb pengeváltás zajlott a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a NAIH között, miután a Péterfalvi Attila vezette hatóság elmarasztalta az NMHH-t, amiért az nem adott ki közérdekű adatnak minősülő szerződéseket a 24.hu újságírójának. Karas Monika, az NMHH elnöke levélben támadta meg a NAIH-ot, véleménye szerint ugyanis az állásfoglalásuk jogilag nem volt helytálló. Ez csupán egy a hivatal honlapján is megtalálható számos állásfoglalás közül, amelyekben a NAIH az állami cégek, hivatalok, minisztériumok közérdekűadat-igényléssel kapcsolatos jogsértéseire, mulasztásaira hívja fel a figyelmet.
Titkos külföldi tanulmányutak a Városliget Zrt.-nél - Magyar Hang
Százezer forintért mondják meg, hova utaztak a Városliget Zrt. munkatársai. Vagy nagyon sok helyre, vagy nagyon nem akarják elárulni.
A hatóság tavaly dolgozta ki azokat a módszertani elveket, amelyek segítségével megállapíthatják, vajon jogos-e a közérdekűadat-igénylés teljesítéséért kiszabott költségtérítés – tájékoztatta lapunkat a NAIH, amely közölte azt is, átlagban havi 3-4 panasz érkezik hozzájuk a témában. Az infótörvény alapján az aránytalan mértékű munkaerő-ráfordítás esetén kérhető költségtérítés, így a hatóság vizsgálja, hogy az igényelt adatok rendelkezésre állnak-e (például táblázatba összegyűjtve), hogy hányan dolgoznak az adott állami szervnél, hogy az adatigénylés teljesítésében résztvevők milyen munkakörben dolgoznak, és plusz terheik mennyiben befolyásolják a normális ügymenetet, de még azt is, hogy az intézményben hány szkenner és nyomtató van. A különféle szempontok összevetése után állapítják meg, hogy valóban indokolt-e a költségtérítés. Amennyiben az adatigénylő javára dönt, a hatóság felszólítja az adatközlőt a jogsérelem orvoslására, vagyis kötelezi az adatok kiadására. Ez ugyanakkor nem kényszerítő erejű, hiszen a vizsgálat lezárultával el is fogynak a NAIH hathatós jogi eszközei.
A bíróságok igyekeznek visszaszorítani az adatkezelő szervek költségtérítési igényeit
A panaszos ezt követően a bírósághoz fordulhat jogorvoslatért. Ez azonban komoly költséggel járhat, hiszen az országos hatáskörű intézményekkel szembeni perekben már kötelező az ügyvédi képviselet. Szabó Attila elárulta, a TASZ-nak 2017 eleje óta összesen 24 közérdekűadat-igényléssel kapcsolatos pere volt vagy van folyamatban. Ebből nyolcat megnyertek, kettőt elveszítettek és 14 ügyben még várják a jogerős bírósági döntést. Tapasztalataik szerint a bíróságok igyekeznek visszaszorítani az adatkezelő szervek költségtérítési igényeit, és csak akkor megállapítani a költségtérítést, amikor tényleg jelentős többletmunka elvégzésére van szükség az adatok kiadásához.
A bírósági döntés ugyanakkor nem minden esetben oldja meg az ügyet. Amikor az adatkezelő állami szerv vagy magántársaság nem szolgáltatja a bírói döntésnek megfelelő körben az adatokat, a bíróság végrehajtási bírsággal is sújthatja az adatkezelőt. – Volt olyan ügyünk, amelyben a végrehajtás akkor vezetett eredményre, amikor már a polgármester fizetéséből történő pénzlevonást rendelte el a bíróság – mesélte Szabó Attila.
– A TASZ álláspontja szerint a mostani bírósági struktúrában még beszélhetünk információszabadságról: a közérdekű adatok nyilvánossága a rendes bíróságokon hatékonyan kikényszeríthető jog maradt. Tény, hogy az állami szervek és a velük szerződő magántársaságok sokat tesznek az átláthatóság ellen, mert velük szemben nagyon gyakran kell bíróságra menni. Az információszabadság akkor valósulna meg maradéktalanul, ha pereskedés nélkül is teljesítenék e szervezetek a törvényi kötelezettségeiket.
Kivételt csak a kényes ügyek jelentenek
– Nagyon sokan korrekten teljesítik a törvényi kötelezettségüket, kivételt csak a kormány számára kényes ügyek jelentenek – mondta el lapunknak Erdélyi Katalin, az Átlátszó újságírója. – Ha valamit el akarnak titkolni, akkor időhúzás céljából olyankor is vállalják a bírósági procedúrát az adatgazdák, ha nyilvánvaló, hogy a végén elveszítik a pert. Jó példa erre a közelmúltból a félmilliárdos CÖF-támogatás, amiért az MVM-et kellett beperelnünk, valamint a tao-adatok, amelyek miatt az MLSZ-t kellett bíróságra citálnunk. Az ilyen eseteknél nyilván az az adatgazdák célja, hogy ne rögtön, hanem csak 1-2-3 év múlva, a jogerős ítélet után kelljen nyilvánosságra hozniuk az információkat, amelyek rossz fényt vetnek rájuk.
Erdélyi Katalin elárulta, azóta, hogy az Átlátszó 2012 májusában elindította a Ki mit tud? portált, ahol egy gyors regisztráció után bárki néhány kattintással adhat be közérdekűadat-igénylést, közel 900 alkalommal fordult az állami szervekhez és hivatalokhoz. A legtöbbre az infotörvényben megszabott határidőn belül választ kapott, csupán az igénylések körülbelül 20 százalékában kell a NAIH-hoz vagy a bírósághoz fordulnia.
– Beadványaink nyomán az esetek nagy részében a NAIH jogsértést állapított meg, és felszólította az adatgazdákat a kért adatok kiadására, amelyeket ezután 95 százalékban meg is kaptunk. Közérdekű adatokért indított pereinket is szinte kivétel nélkül megnyertük eddig, tehát igenis érdemes jogorvoslatért folyamodni. Nem szabad hagyni, hogy az illetékesek eltitkoljanak valamit, ami a törvény szerint a nyilvánosságra tartozik.
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon. | Az információ szabad, de nem adják ingyen | Akár milliókat is elkérhet az állam a nyilvánosságra tartozó adatokért. Évről évre egyre nehezebb követni a közpénz útját. Közérdekűadat-igénylés, hatósági vizsgálat, bíróság: mit tehetünk, hogy átláthatóbb legyen a rendszer? | null | 1 | https://hang.hu/belfold/az-informacio-szabad-de-nem-adjak-ingyen-103485 | 2018-10-12 14:46:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Mint ismert, a múlt héten 6 és 10 hónap közötti, egy évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Gyulai Járásbíróság a szegedi városvezetés néhány tagját, az egyik alpolgármestert, a polgármesteri kabinetfőnököt, a Szegedi Közlekedési Kft. korábbi vezetőjét, a parkolási üzletág vezetőjét, és a címzetes főjegyzőt, mert a vád szerint 2008 és 2012 között 307 ingyenes parkolóbérletet biztosítottak természetes és jogi személyeknek úgy, hogy erre közgyűlési felhatalmazásuk vagy egyéb jogszabályi alapjuk nem volt valamint olyanok is kaptak ingyenbérletet, akik semmilyen kapcsolatban nem álltak az önkormányzattal.
Egy neves büntetőjogász ugyanakkor a bírósághoz is eljuttatott szakvéleményében azt állította, már a vádirat is jogtalan volt, mert
a vádlottak a terhükre rótt bűncselekményeket több - a büntetőjogi felelősségüket egyenként is kizáró - okból sem követték el.
Tóth Mihály egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Büntetőjogi Tanszékének vezetője, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Büntetőjogi tanszékének professzora 2017. januári észrevételeiben pontról pontra cáfolja a vád állításait.
1. A vád azt állította, jogtalanul juttatták ingyenes parkolási lehetőséghez az önkormányzati képviselőket és a polgármesteri hivatal dolgozóit, de az önkormányzathoz nem kötődő embereket, mint Szeged díszpolgárait vagy például magukat a helyi ügyészség vezetőit is, amivel 40 millió - 2008 és 2013 között évi 8 millió - forint kárt okoztak.
Tóth professzor azonban az akkor hatályban lévő, az 1994. LXIV. törvényre hivatkozva leszögezi:
a képviselő testület tagjai térítésmentes bérlet-igénybevételét a vonatkozó jogszabályok nem csupán nem tiltották, hanem kifejezetten lehetővé tették.
A professzor szerint a törvényből is következik, nincs jelentősége annak, hogy a parkolóbérleteket nem önkormányzati intézmény, hanem egy az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság biztosította.
Tóth Mihály
2. A vád egy másik állítása szerint a parkolóbérletek összeállításáról nem született formális döntés. Tóth szerint
Ez annak idején, közigazgatási szempontból kifogásolható (lehetett volna) ugyan, de nem utóbb, hűtlen kezelést felrovó büntetőeljárás keretében. Az a tény ugyanis, hogy a törvény által biztosított kedvezményt nem a törvény által megfogalmazott módon realizálták, legfeljebb az előírt formai kritériumok mellőzésében testet öltő felelősséget vetheti fel, ám vagyonkezelői kötelesség" megszegésének bizonyosan nem tekinthető.
A büntetőjog tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Jogász Egylet Büntetőjogi Szakosztályának titkára tehát azt állítja,
egy formai hiba nem lehet büntetőjogi tétel.
Az ügyészségnek fel kellett volna szólítania az önkormányzatot a pótlásra, hiszen arra minden joga és lehetősége megvolt.
3. A formai hibát az önkormányzat ki is javította, nem hivatalos vezetői értekezlet helyett 2013 januárjában közgyűlési rendeletbe foglalta, ki kaphat ingyenes parkolóbérletet. Tóth professzor szakvéleménye szerint ezzel önmagában kihúzta a szőnyeget a vád harmadik állítása alól, miszerint jogellenesen terjesztették ki a kedvezményezettek körét.
Dr. Tóth logikája egyszerű:
a 2013-ban életbe lépett Btk. kizárja a büntethető cselekmények köréből azt, amit jogszabály engedélye alapján követtek el (15. § g pont),
a közgyűlési rendelet jogszabály, ezt a vád sem vonta kétségbe, és ebbe a körbe sorolja az Alaptörvény is (T) cikk (2) szakasz).
Továbbá:
A Btk. 2 §.-ának (2) bekezdése értelmében, ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új
büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntető törvényt kell alkalmazni.
Mindez azt jelenti, (...) az elkövető akkor sem tartozna felelősséggel, ha az elkövetéskor a büntetőjogi felelőssége megállapítható lett volna.
Ebből aztán a büntetőjog professzora következő konklúziót vonja le:
Összegezve tehát, a vád által felrótt ,,vagyonkezelői kötelességszegésnek" minősített cselekmény
az elbíráláskor hatályos Btk. szerint jogszabály engedélyével végzett - jogellenesnek nem minősülő - magatartás.
4. És onnan nézve, hogy nem történt, mert nem történhetett bűncselekmény, már igazán mellékes, hogy Dr. Tóth azt is leszögezi:
a Szegedi Közlekedési Kft. összbevételeinek belül az évi kb. 8 millió forintos nagyságrendben biztosított ingyen-bérletek értéke az összbevételek ezrelékében is alig mutatható ki. Az ügyészség által felrótt, állítólagos "vagyoni hátrány" (..) nem csupán elhanyagolható, nem is értelmezhető.
Márpedig a büntetőjogi tanszékvezető szerint
Töretlen ítélkezési gyakorlat, hogy vagyonkezelői kötelességek szempontjából az olyan magatartás, amely (...) alkalmatlan a keletkezett vagyonban érdemi változás előidézésére, nem fogható fel kötelességszegésként.
Tóth professzor szakvéleményében maga is leszögezi, a védelem kérésére készült szakvéleményének nincs jogi relevanciája, mert a magyar jog a jogi szakértő fogalmát nem ismeri. Érvelését azonban nem csak a szerző szakmai tekintélyére, hanem annak összeszedett, tárgyszerű és meggyőző voltára nézvést is figyelembe kellett volna venni, ám ezzel sem az ügyészség, sem a bíróság számára nem volt meggyőző, a vádlottakat elítélték olyasmiért,
amit jogszabály engedélye alapján követtek el,
és amivel nem okoztak érdemi kárt sem.
Az a legkevesebb, ami elmondható, hogy se az ügyész, se a bíró nem menne át büntetőjogi szigorlaton Tóth professzornál, akinek szikár szakvéleménye nem minősíti a vádat, se az egész eljárást koncepciósnak.
De más ettől még megteheti: a szakvélemény megerősíti, hogy
az eljárást jogtalan indokok alapján politikai célzattal indították,
hogy Botka László szegedi polgármester újraválasztási esélyét gyengítsék. 2013-ban ez nem sikerült, de jövőre ismét önkormányzati választás lesz, hátha akkora beérik és beég a választók tudatába.
Javításra másodfokon van lehetőség, mert a védelem - Tóth professzor véleményének ismeretében nem is tehetett mást - bűncselekmény hiányának megállapításáért és felmentésért fellebbezett. | A büntetőjog professzora szerint kamuindokokkal ítélték el Botka embereit | Mint ismert, a múlt héten 6 és 10 hónap közötti, egy évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Gyulai Járásbíróság a szegedi városvezetés néhány tagját, az egyik alpolgármestert, a polgármesteri kabinetfőnököt, a Szegedi Közlekedési Kft. korábbi vezetőjét, a parkolási üzletág vezetőjét, és a címzetes főjegyzőt, mert a vád szerint 2008 és 2012 között 307 ingyenes parkolóbérletet biztosítottak természetes és jogi személyeknek úgy, hogy erre közgyűlési felhatalmazásuk vagy egyéb jogszabályi alapjuk nem volt valamint olyanok is kaptak ingyenbérletet, akik semmilyen kapcsolatban nem álltak az önkormányzattal. | null | 1 | https://b1.blog.hu/2018/10/15/kamuindokokkal_iteltek_el_botka_embereit | 2018-10-15 15:08:00 | true | null | null | B1 |
Több mint nyolc év után távozik a Magyar Telekom menedzsmentjének egyik legfontosabb posztjáról Máthé Balázs jogi és társasági ügyekért felelős vezérigazgató-helyettes. Bár a pozíció megnevezése nem hangzik különösebben izgalmasan, mégis övé volt az egyik legfontosabb feladat a cégnél, a 2010-es évek eleje óta ugyanis Máthé tartotta a kapcsolatot a kormányzattal.
A vezérhelyettes leváltását egy ideje már tényként kezelik ágazati körökben, pedig a G7.hu értesülései szerint a folyamat nem volt teljesen zökkenő- és konfliktusmentes. Máthé távozása ugyanakkor lényegében valóban már nyáron eldőlt, és egyáltalán nem függetlenül a Magyar Telekom (MT) vezérigazgató-váltásától.
A cég élén ugyanis épp a nyár elején volt csere, miután némi meglepetésre, de saját kérésre távozott a 12 éve vezérigazgatóként dolgozó Christopher Mattheisen. Az új cégvezető Rékasi Tibor lett, aki korábban a számos állami megrendelést elnyerő T-Systems első embere volt, majd a teljes MT csoport lakossági szolgáltatásaiért felelt vezérhelyettesként. Rékasit nagyon agilis vezetőnek tartják, akinek nem mellesleg a kormányzati kapcsolatai sem rosszak, így vélhetően ezt az elég fontos feladatot is magánál tartaná.
Mattheisen idejében ez fel sem merült, az előző vezér ugyanis nem jött ki különösebben jól a hazai politikai elittel.
Így tulajdonképpen adottság volt, hogy a kabinettel nem közvetlenül ő tartja a kapcsolatot. Pedig különösen a Fidesz hatalomra kerülését követő években volt mit elsimítani, 2010-ben ugyanis az új kabinet páros lábbal szállt bele számos fontos ágazatba, köztük a távközlési szektorba is. A Magyar Telekom több új adót is kapott a nyakába, amelyek tízmilliárdokat vittek el a nyereségéből. Ebben az időszakban ment is az üzengetés a felek között, és nem abban a finom stílusban, ami az elmúlt éveket jellemzi.
A konfliktust tovább élezte az ekkor még az MT tulajdonában lévő origo.hu ügye. A függetlenül működő portál a 2010 és 2014 közötti kormányzati ciklus végére már nagyon komoly szálka volt a Fidesz vezető politikusainak szemében. Különösen azt a Lázár Jánost zavarta a lap működése, aki ekkor a kormányban még kifejezetten erős embernek számított, és akinek milliós külföldi útjai miatt pert indított a Miniszterelnökséggel szemben az origo.hu munkatársa.
A viszony annyira megromlott, hogy a német központból már 2013 tavaszán külön embert delegáltak a konfliktusok rendezésére. A magyar politikai életben otthonosan mozgó Kerstin Günther az elnöki pozíciót át is vette Mattheisentől, aki ugyan vezérigazgatóként továbbra is felügyelte az MT operatív működését, a kormányzati kapcsolatokkal már egyáltalán nem foglalkozott, az az új elnök feladata lett. Egészen pontosan az új elnöké, és – a menedzsment részéről – Máthé Balázsé. A 444.hu korábbi cikke szerint Máthé tárgyalt Lázár Jánossal is abban az időszakban, amikor a későbbi miniszter sokat panaszkodott az Origóra, és úgy tudjuk, Rogán Antallal is ő egyeztetett rendszeresen.
A kapcsolattartói változásokat követően a cég és a kabinet viszonya fokozatosan rendeződött.
A kormány és az MT 2014 elején stratégiai megállapodást kötött, amit az ilyen egyezségektől eltérően tartalommal is megtöltöttek: azt a célt tűzték ki, hogy 2018-ra minden háztartásba eljusson a nagysebességű szélessávú internet. Közben a kabinet, ha a korábbi ígéretekkel ellentétben az adókat nem is szüntette meg, tett gesztusokat a távközlési cégek, és különösen a Magyar Telekom irányába, aminek köszönhetően legalább nem emelkedett tovább a vállalat adóterhelése. Az abszolút fordulópont az volt, amikor az MT eladta az akkora kolonccá váló Origót annak a New Wave Media csoportnak, amit ma már Matolcsy György fia vezet.
A felek viszonya ma már kifejezetten békés, és a cég működését ismerő forrásaink szerint ebben komoly szerepe volt Máthé Balázsnak. A Telekom az elmúlt években is tett gesztusokat a kormány felé. Amikor az Orbán-Simicska háború miatt az összeomlás szélére került a veszprémi kézilabda, a távközlési vállalat lett a csapat főszponzora, évi százmilliókkal támogatva az együttest, és valószínűleg ennél is többet költenek a Ferencváros labdarúgócsapatára, amelynek szintén főtámogatói. Persze ezeket a megállapodásokat könnyen meg lehet indokolni piaci alapon, ugyanakkor az is egyértelmű, hogy vezető fideszes politikusoknak imponáló együttműködésekről van szó. Különösen igaz ez a Fradi esetében, ahol épp a közelmúltban terjesztették ki a szponzorációt olyan területekre is, amelyek esetében már kevésbé érvényesül az üzleti logika.
Máthé munkájára tehát nem lehetett panasz, Rékasi Tibor kinevezése azonban kicsit feleslegessé tette a szerepét. Az új vezér ugyanis szintén jó kapcsolatokat ápol kormányzati szereplőkkel, sőt, ha lehet még jobbat, mint a konfliktusos időkből érkező Máthé.
Ennek ellenére a feladatok átadása nem volt teljesen evidens, és állítólag ebben nem is volt teljes egyetértés a vállalat menedzsmentjében. Valószínűleg ennek lett az eredménye Máthé távozása, aminek elfogadtatása azonban szintén nem ment teljesen zökkenőmentesen. Egy ilyen szintű döntést ugyanis az anyacégnél, a Deutsche Telekomnál is jóvá kell hagyni, el kell magyarázni a németeknek, ez pedig nem sikerült elsőre. Kint először nem is bólintottak rá, ezért is húzódott el a bejelentés mostanáig.
Sőt, Máthé nem is távozik azonnal: a Magyar Telekom nemrégiben kiadott közleménye szerint feladatait csak 2019 elejétől veszi át Rékasi Tibor, év végéig még marad a vezérigazgató-helyettes is. Ez arra utalhat, hogy mostanra rendeződtek a dolgok, és az elválás végül békésre sikerült. | A kormánnyal való kapcsolat miatt változik a Magyar Telekom menedzsmentje | Nyolc év után távozik a cég egyik legfontosabb vezetője, aki a leginkább konfliktusos időkben egyeztetett a kormánnyal. Elsőre állítólag az anyacégnél nem is ment át a váltás. | null | 1 | https://g7.hu/piac/20181012/a-kormannyal-valo-kapcsolat-miatt-valtozik-a-magyar-telekom-menedzsmentje/ | 2018-10-12 15:20:00 | true | null | null | G7 |
A korábban emlegetett összegnél jóval drágábban épül Érden stadion és multifunkcionális sportközpont – derül ki egy a közbeszerzési adatbázisba feltöltött dokumentumból. A létesítményre ugyanis eredetileg 3,3 milliárd forintot különített el a kormány a Modern Városok Program keretében, ám a beruházás miatt kiírt közbeszerzésre beérkező legalacsonyabb ajánlat több mint másfélszer ennyi, 5,3 milliárd forint volt.
A két szakaszra bontott fejlesztést a Mészáros Lőrinc gyermekei által tulajdonolt Fejér-B.Á.L. Zrt. és a szintén kormányközeli Épkar Zrt. alkotta konzorcium nyerte el. Bár a végül befutó duó mellett három másik cég is indult a tenderen, ezek közül kettőt azonban kizártak. A győztesen kívül egyetlen érvényes ajánlatot leadó, a stadionépítés területén egyébként komoly tapasztalattal rendelkező rivális, a Záév Zrt. pedig a Fejér-B.Á.L.-Épkar kettősnél is jó 700 millióval drágábban vállalta volna csak a munkát.
A sportközpont építéséről, illetve állami támogatásáról még 2016 áprilisában döntött a kormány, ekkor bízták meg a Nemzeti Sportközpontokat (NSK) a beruházás lebonyolításával, és ekkor különítették el a 3,29 milliárd forintot is a projektre. Annak érdekében, hogy a fejlesztés mielőbb megvalósuljon, a beruházást rögtön nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánították.
Bár pár nappal később a terveket is bemutatták, a gyorsítás mégsem sikerült maradéktalanul. Az eredeti elképzelés ugyanis az volt, hogy a sportközpont már 2017 őszén állni fog, azonban az NSK-nak a építési engedélyezési terv felhasználási jogát is csak 2017 májusában sikerült megszereznie az érdi önkormányzattól. Az építési beruházásról szóló közbeszerzés kiírására pedig újabb 10 hónapot kellett várni, ráadásul a tender feltételein ezt követően is még kétszer módosítottak.
Az új sportlétesítmény egyébként egy szintén a közelmúltban átadott hasonló komplexum tőszomszédságában épül meg.
A kiszemelt területtől légvonalban nagyjából 600 méterre található ugyanis az Érd Aréna, amiben uszoda és kézilabdapálya is van. A létesítmény honlapja szerint az „érdi közösségi és sportélet színterévé váló komplexum 2013-ban tao-támogatás segítségével került az Érdi Sport Kft. tulajdonába és nyitotta meg kapuit”. Azóta az arénában játssza nemzetközi meccset a helyi kézicsapat, volt itt már röplabda Európa Liga-meccs és Magyar Kupa-döntő, szinkronúszóverseny, vízilabdameccs és kézilabda Eb-selejtező is. A komplexum mellett ráadásul épp most húznak fel egy jégcsarnokot is, ahol a jövőben elvileg hokimeccseket is játszhatnak.
Az új sportközponttal vélhetően ezeknek a funkcióknak a kiegészítése lehet a cél, ebben ugyanis elvileg más sportágak kapnak helyet. A beruházás drágább része az első ütemben megépülő stadion lesz, aminek kivitelezését 4,2 milliárdért vállalta a Fejér-B.Á.L.-Épkar kettős. Ennyi pénzből
elbontják a területen lévő öltözőépületet, illetve stadiont,
felhúznak egy új főépületet,
kialakítanak egy élőfüves nagypályát körülötte egy bő 1300 fős lelátóval,
építenek egy futókört, valamint egy felnőtt játszóteret, és
kialakítanak parkolókat, illetve kerékpártárolókat is.
Emellett elvileg egy 100-140 fős vendéglátóegységnek is hagynak helyet, bár a kiírásból az nem derül ki pontosan, hogy ebből mit kell megvalósítania a kivitelezőnek.
A második ütem már kisebb falat: 1,1 milliárdért húz fel egy multifunkcionális épületet a nyertes konzorcium. Az új csarnokban lesz egy tenisz-, négy squash- és egy műfüves focipálya is, illetve közvetlenül hozzá csatlakozik majd egy fedetlen teniszpálya. A mostani kiírásból kimaradt azonban az eredeti tervekben még szereplő wellness részleg, így hiába drágult a projekt, ez valószínűleg nem épül meg.
Bár az Épkar és a Fejér B.Á.L. is szépen fejlődött az elmúlt években, az ötmilliárdos megbízás elég jelentősnek számít a cégek életében. Különösen igaz ez a Mészáros Lőrinc két lánya és fia tulajdonában lévő, három éve alapított felcsúti vállalkozásra, amelynek még tavalyi teljes árbevétele is csak a duplája volt ennek az összegnek.
Nem az érdi komplexum az egyetlen komolyabb sportberuházás, amelynél előrelépés történt a napokban: eredményt hirdettek a Bozsik stadion építésére kiírt tenderen is, amely az Érden vesztes Záévnek is nyújthat némi vigaszt. Az új kispesti arénát ugyan a Pharos 95 Sportpályaépítő Kft. és a West Hungária Bau Kft. kettőse építheti, alvállalkozóként azonban a zalai építőipari céget is bevonják.
A kispesti stadion egyébként szintén jóval drágább lesz a tervezettnél, hiszen míg az eredeti tervekben csak 5 milliárdos költséggel számoltak, a befutó konzorcium 11,8 milliárdért vállalta a munkát. | Stadiont építenek Érden Mészáros Lőrinc gyerekei | A korábban emlegetett összegnél jóval drágábban épül Érden stadion és multifunkcionális sportközpont – derül ki egy a közbeszerzési adatbázisba feltöltött dokumentumból. A létesítményre ugyanis eredetileg 3,3 milliárd forintot különített el a kormány a Modern Városok Program keretében, ám a beruházás miatt kiírt közbeszerzésre beérkező legalacsonyabb ajánlat több mint másfélszer ennyi, 5,3 milliárd forint volt. | null | 1 | https://g7.hu/allam/20181011/stadiont-epitenek-erden-meszaros-lorinc-gyerekei/ | 2018-10-11 15:33:00 | true | null | null | G7 |
Több mint 21 milliárd forintot bukott a magyar állam a letelepedési kötvényprogramon – adtunk hírt egy a Transparency International által a kötvényprogram gazdasági hasznosságáról készített tanulmányról. A kormány is reagált a tanulmány megállapítására, és egy teljesen más számítási eredménnyel rukkolt elő.
A Varga Mihály vezette Pénzügyminisztérium alá tartozó Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) szerint Magyarország nem bukott a letelepedési kötvényprogramon, hanem ellenkezőleg, nyert rajta. Az abszolút nyereség az ÁKK szerint 3 milliárd forint volt. Óriási a különbség a mínusz 21 milliárd és a plusz 3 milliárd forintos végeredmény között.
Mégis hogyan lehet az, hogy két ennyire eltérő eredmény jön ki ugyanabban a témában?
A rövid válasz az, hogy a kormány az almát hasonlította a körtéhez: előbbi a Letelepedési Magyar Államkötvény (LMÁK), utóbbi pedig a Prémium Euró Magyar Állampapír (PEMÁP).
A két teljesen más tulajdonságokkal felruházott állampapír egy dologban hasonlít egymásra: mindkettőt euróban bocsátották ki. Ezenkívül semmilyen hasonlóság nincs a két kötvény között, emiatt nem is lehet összehasonlítani egymással.
Az PEMÁP futamideje három év, az LMÁK-é öt év.
A PEMÁP-ot csak a belföldi és külföldi magánszemélyek vásárolhatják meg, intézményi befektetők nem. Az LMÁK-ot csak a kötvényjegyzésre engedélyt kapott vállalkozások jegyezhették le.
A PEMÁP utáni kamatbevétel adóköteles, kamatjövedelem után az adó mértéke jelenleg 15 százalék, az LMÁK utáni kamatbevétel nem adóköteles.
A PEMÁP-ot arra találták ki, hogy ösztönözze a magyar lakosság állampapír-vásárlását. Emiatt 1 százalékpontos kamatfelárat ad az állam az eurózóna inflációja felett, vagyis mesterségesen nagyobb a kamat. A kormány célja az volt, hogy a magyar államadósság egyre nagyobb hányada legyen belföldi szereplők kezében. Ezáltal – bár nem olcsóbb a finanszírozás – biztonságosabb az adósság szerkezete, mert a lakossági szereplők válság esetén nem adják el hirtelen és tömegével az állampapírokat.
Az LMÁK-ot azért vásárolták meg a többségében offshore-nak tekinthető közvetítő cégeken keresztül a külföldiek, hogy letelepedési engedélyt kapjanak a magyar államtól. Nem érdekelte őket a kamat, nem is érdekelhette, mert a kamatot a közvetítő cégek kapták, hiszen ők voltak a kötvény tulajdonosai.
Emellett van két nagyon fontos dokumentum. A vonatkozó jogszabály szerint az LMÁK hozama másfél százalékponttal alacsonyabb, mint az 5 éves magyar eurókötvény másodpiaci hozama, de minimum két százalék.
Ezt pontosítja a nemzetgazdasági miniszter 2013-as rendelete, amely szerint másodpiaci hozamnak a Bloomberg Finance L.P. által működtetett információs rendszer, a Bloomberg Generic Price oldalán megjelenő eladási hozamokat kell tekinteni.
A G7 is a Bloomberg adatait használta, amikor kiszámoltuk a 21 milliárd forintos veszteséget.
Az ÁKK nem tudni, mi alapján számolt, egyáltalán mi alapján hasonlította össze a prémium magyar állampapírt a letelepedési kötvénnyel.
A munka színvonalát jelzi a kormány.hu oldalon található hír címe is: „Soros György veszített a magyar kötvényprogramon – ez a Transparency kritikájának valódi oka” | Durva csúsztatással védi a kormány a kötvényprogramot | Több mint 21 milliárd forintot bukott a magyar állam a letelepedési kötvényprogramon – adtunk hírt egy a Transparency International által a kötvényprogram gazdasági hasznosságáról készített tanulmányról. A kormány is reagált a tanulmány megállapítására, és egy teljesen más számítási eredménnyel rukkolt elő. | null | 1 | https://g7.hu/allam/20181008/durva-csusztatassal-vedi-a-kormany-a-kotvenyprogramot/ | 2018-10-08 15:53:00 | true | null | null | G7 |
Az elmúlt években számos sajtóhír jelent meg arról, hogy Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadóhoz kötődő emberek részt vettek a kormány sokat bírált letelepedésikötvény-programjában. Ezek a cikkek többek között egy Habonnyal kapcsolatban álló grúz-izraeli üzletemberről, Shabtai Michaeliről, valamint a tanácsadót korábban képviselő Kosik Kristóf ügyvéd irodájáról szóltak.
A beszámolók főként közvetett bizonyítékokra alapultak, most azonban a Direkt36 birtokába került dokumentumok ennél egyértelműbb információkat is tartalmaznak Shabtai és Kosik részvételéről. E-mailek és egyéb iratok mutatják, hogy Shabtai részt vett a VolDan nevű cég működésében, amely Oroszországban árusított letelepedési kötvényeket. Van olyan dokumentum is, amely arról árulkodik, hogy Kosik ügyvédi irodájának egyik munkatársa intézkedett egy kötvényvásárló ügyében.
Shabtai Michaeli telefonon azt mondta a Direkt36-nak, hogy „semmi köze nincs az ügyhöz”, amikor pedig a birtokunkban lévő, vele kapcsolatos dokumentumokról kérdeztük, közölte, hogy a kérdésekre sem kíváncsi, majd azzal fenyegetőzött, hogy „büntetőeljárást” fog indítani. Habony Árpád, Kosik Kristóf és a VolDan nem válaszolt az írásban feltett kérdéseinkre.
A kötvényprogramot a Habonnyal régóta közeli viszonyban lévő Rogán Antal fideszes politikus kezdeményezte még 2012 őszén, a parlament gazdasági bizottságának vezetőjeként. A kötvények forgalmazására a gazdasági bizottság nyílt pályáztatás nélkül választott ki néhány, jellemzően offshore hátterű, átláthatatlan tulajdonosi struktúrájú céget. Ezek a vállalkozások milliárdokat kerestek az ügyfeleknek felszámolt 40-60 ezer eurós kezelési költségen. A cégek között felosztották a földrajzi régiókat, és mindegyik társaság csak meghatározott területen és állampolgároknak árulhatott kötvényeket. A VolDan többek között Oroszországban és több más egykori szovjet tagállamban tevékenykedhetett.
Egy pékség jó kapcsolatokkal
A VolDan Investments Limited az európai törpeállamban, Liechtensteinben van bejegyezve, ami komoly lehetőséget ad a cégnek a titkolózásra. Az ott regisztrált cégek tulajdonosi háttere ugyanis nem ismerhető meg nyilvános forrásokból. A kötvényprogram indulásakor a parlament gazdasági bizottsága ugyan azt állította, hogy a VolDan ügyvezető igazgatója egy liechtensteini üzletember, Josef Hermann, aki a szintén liechtensteini Walter Wachterral alapította a céget. Később viszont több újságcikk is arról írt, hogy a cég valójában a Habony Árpáddal kapcsolatban álló Shabtai Michaeli érdekeltsége.
Ez a kapcsolat arra vezethető vissza, hogy a miniszterelnöki tanácsadó állítólag jó viszonyt ápol azzal a grúz-izraeli üzleti körrel, amely a budapesti metrókijáratoknál működő Princess pékségeket üzemelteti. A pékség egyik vezetője, Michael Gagel több fényképen is szerepel Habony Árpáddal. Gagel üzleti partnerét, Shabtai (Shabi) Michaelit pedig levideózták az Aulich utca 3. alatt lévő épület előtt, amint innen kilépve grúz expolitikus ismerőseivel tárgyalt egy sokmilliárdos projektről. A helyszín azért érdekes, mert itt található Rogán Antal jobbkezének, Kertész Balázs egyik cégének a székhelye, és az épületnél nemcsak Rogán, hanem Habony is rendszeresen megfordult.
A Heti Válasz már 2016 márciusában arról írt, hogy a VolDan „a Gagel-Michaeli-kör infrastruktúráját és embereit használja a letelepedésikötvény-bizniszhez”, ezt akkor több közvetett bizonyítékokkal is alátámasztotta az újság.
A Liechtensteinben bejegyzett VolDan Investments Limited ügyvezetője, Josef Hermann több cég „diszkrét vagyonkezelését” is végzi, többek között Shabtai fogorvosi és ingatlanvállalkozásaiban.
Shabtai Budapest belvárosában lévő, Bécsi utcai irodája postládáján a saját cégei mellett a VolDan neve is ki van írva.
A VolDan budapesti képviseletének a vezetője, Oláh Zoltán „a Princess embere”, aki a pékség törökbálinti bázisán saját vállalkozást is működtet.
A Heti Válasz cikke után pár hónappal a 444 rátalált egy hivatalosnak tűnő, 2014-es VolDanos szerződésmintára is, amely több addig nem ismert részletet árult el a cég működéséről. A VolDan egy bírósági eljárásban azt állította, hogy a szerződésminta hamisítvány, a cég tudta nélkül került fel az internetre, és megpróbálják leszedni onnan (úgy tűnik, ez több mint két év alatt sem sikerült).
Ezen a szerződésmintán Shabtai Michaeli szerepel a VolDan Investment Limited képviselőjeként, aki a VolDan nevében aláírhatta volna a szerződést.
Shabtai és Gagel is tagadták, hogy a VolDan köthető hozzájuk, de ezzel kapcsolatos sajtópereiket elvesztették. A birtokunkban lévő dokumentumok most közvetlenül is bizonyítják, hogy Shabtai Michaeli részt vett a VoldDan munkájában.
Egy kötvényvásárlónak kiállított, 300 ezer euróról szóló számlán a VolDan Investment Limited pecsétjénél Shabi Michaeli neve és aláírása szerepel. A VolDan működését ismerő forrásunk szerint a cég több esetben Michaeli aláírás pecsétjét használta dokumentumok hitelesítésére. A számla mellett láttunk egy olyan kötvényvásárlással kapcsolatos e-mailt is, amelyet a VolDan egyik dolgozója kapott, a címzettek közt másolatban pedig szerepelt Michaeli gmailes címe is. A Princess pékség honlapján Michaeli ugyanezt az e-mail címet tünteti fel elérhetőségeként, és ezt adta meg egy másik cége, a biztosítási ügynöki tevékenységet végző TNN Dental Technik Kft. elérhetőségeként is.
A birtokunkban lévő dokumentumokat a forrás védelme érdekében nem tesszük közzé. Fennáll ugyanis a veszélye annak, hogy az iratok pontos tartalma és formája alapján be lehet azonosítani, hogy kitől származnak.
A kötvényüzlet több szereplője is úgy tartotta számon a VolDant mint Shabtai Michaeli érdekeltségét, erről két másik cég munkatársa is beszélt a Direkt36-nak. Egyikük egy kötvényes üzlettel kapcsolatban egyeztetett a VolDannal, és a tárgyalás során a céget Michaeli képviselte.
Kosik irodája intézkedett
A kötvényprogram nagy üzletet jelentett nemcsak a kötvényeket árusító cégeknek, de Kosik Kristóf ügyvédi irodájának is, amely sok szálon kötődik a politikai elithez. Kosikékkal korábban szerződött a Fidesz frakció, a Miniszterelnöki Kabinetiroda, az Index információi szerint pedig a kötvényprogramot kezdeményező Rogán Antalt is képviselték egy perben. Kosik irodája dolgozott emellett Habony Árpádnak is: Kosik Kristóf korábban Habony jogi képviselőjeként nyilatkozott, ő vásárolta meg a 888.hu domain nevet, és az iroda dolgozói képviselték ügyvédként a fideszes médiabirodalomhoz tartozó Ripostot és Magyar Időket is.
Ha neked is vannak dokumentumaid a kötvényüzletről, oszd meg velünk biztonságos csatornákon!
Kosik ügyvédi irodájáról először a Figyelő írta meg, hogy „a letelepedési kötvényeket forgalmazó offshore hátterű cégek leginkább Kosik Kristóf ügyvédi irodáján keresztül intézik a letelepedési programra jelentkezők adminisztratív ügyeit”. A Magyar Nemzetnek az Euro-Asia Investment nevű kötvényforgalmazó vezetője beszélt arról, hogy hiába volt saját ügyvédjük, a kötvények ügyintézésével nekik is Kosikékat „kellett” megbízniuk. A Magyar Nemzet birtokába jutott egy szerződés is, amely szerint a kötvényvásárlóknak 5000 eurós ügyvédi díjat kellett fizetniük Kosik irodájának.
Az általunk megszerzett dokumentumok szintén azt bizonyítják, hogy Kosikék intézkedtek a kötvényprogramban. Az ügyvédi iroda egyik dolgozója ugyanis a munkahelyi, drkosik.com-os végződésű e-mail címéről küldött levelet a VolDan egyik dolgozójának egy adott kötvényvásárláshoz szükséges dokumentumokkal kapcsolatban.
Több mint ezer orosz jött kötvénnyel
A kötvényprogramon keresztül 250-300 ezer euróért juthattak magyar tartózkodási, majd letelepedési engedélyhez EU-n kívüli állampolgárok, a befizetett pénz nagy részét pedig a kötvények lejáratakor visszakapják a befektetők.
A program 2013-as indulása és 2017-es felfüggesztése között a magyar állam közel 20 ezer letelepedési engedélyt adott ki a kötvények vásárlóinak és családtagjaiknak. Ezek túlnyomó többsége kínai állampolgár volt, őket követték az orosz jelentkezők. Köztük voltak Putyin gépezetének tagjai is, például az orosz külföldi hírszerzés, az SZVR vezetőjének egy közvetlen hozzátartozója.
A Bevándorlási és Menekültügyi Hivataltól kapott adatok szerint 384 orosz befektető és családtagjaik, összesen 1265 orosz állampolgár kapott magyar letelepedési engedélyt a kötvényprogramban. Az ügyintézési díjakból (amely a Voldan Investments honlapján található információk szerint befektetőnként 60 ezer euró volt) a cégnek több mint 7 milliárd forint bevétele származott.
A Transparency International és a Költségvetési Felelősségi Intézet számítása szerint miközben a kötvényeket árusító cégek milliárdokat nyertek, a magyar állam 30 milliárd forintot bukott a programon.
A címlapképhez Huszti István (Index.hu) Habony Árpádról készült fotóját használtuk. | Kiszivárgott dokumentumok is bizonyítják, hogy Habony köre benne volt a kötvényüzletben | null | 1 | https://444.hu/2018/10/10/kiszivargott-dokumentumok-is-bizonyitjak-hogy-habony-kore-benne-volt-a-kotvenyuzletben | 2018-10-10 00:00:00 | true | null | null | 444 |
|
A Korrupciókutató Központ munkatársai megvizsgálták az összes közbeszerzést 2005-től 2018 augusztusáig, több mint 193 ezer darabot.
2010 óta egyértelműen kevesebben indulnak egy adott pályázaton, mint korábban, vagyis sokkal kevésbé jellemző a verseny az állami pénzek elnyeréséért.
2010 óta sokkal több a korlátozott nyilvánosságú kiírás. Például amikor csak meghívottak indulhatnak, vagy amikor irreálisan rövid idő alatt kell pályázatot írni.
2010 óta sokkal magasabb az adott év összes pályázatának korrupciós kockázati indexe, vagyis a gyanús körülmények között elnyert közbeszerzések aránya.
Javulást az Orbán-kormányok csak abban hoztak, hogy 2014 óta pontosabban dokumentálják a megkötött szerződéseket.
A CRCB, azaz a Korrupciókutató Központ Budapest legújabb kiadványában 2005 elejétől idén augusztus végéig megvizsgálták az összes hazai közbeszerzést, a keretszerződések kivételével.
Amikor az állam építtetni akar valamit, vagy tárgyakat vásárol, esetleg szolgáltatást vesz igénybe, akkor közbeszerzést kell kiírnia, hogy lehetőség szerint a legjobb és legolcsóbb megoldást tudja választani. Ez az elv azonban csak akkor érvényesül, ha a közbeszerzéseket jól intézik, vagyis ha a felhívások igazi versenyhelyzetet teremtenek.
A CRCB mostani kutatása a szerződések adatsoraiból következtetett arra, hogy mikor, milyen arányban intézték legalább formai szempontok szerint jól az állami költéseket.
2014 óta több az alapvető adat
A kutatásban adathiányosnak minősítették azokat a közbeszerzéseket, ahol a Közbeszerzési Hatóság honlapján egy szerződésről négy alapvető kérdés közül legalább az egyikre nem lehet választ találni. Ez a négy kérdés:
Ki írta ki a pályázatot?
Ki nyerte meg?
Mennyi pénzbe került a beszerzés?
Hány pályázó volt?
Ezek olyan alapvető dolgok, amelyeket elvben kötelező lenne feltüntetni, de ez mégsem sikerül a közbeszerzések ötödénél, még a legjobban dokumentált években sem. Az adathiányos szerződések aránya 2005-től mostanáig így alakult:
A leghomályosabb évek adatközlési szempontból jól láthatóan a Gyurcsány-kormány végén voltak. Ez utalhat a bürokrácia teljes szétesésére, de tudatos titkolózásra, a korrupció leplezésének szándékára is. A mélypont 2008-ban volt, amikor a közbeszerzéseknek csak az 54,1 százalékáról derült ki egyértelműen a négy legalapvetőbb adat mindegyike.
A normálisan nyilvánosságra hozott szerződések aránya 2014-ben érte csak el a 80 százalékot, és a tavalyi megingás után (76,3 százalék) idén ismét túllépte kicsivel a 80-at. Ez fejlődést jelent, bár az továbbra sem hangzik nagyon jól, hogy a közbeszerzések ötödénél még most is hiányzik legalább egy alapvető információ.
Fogynak az indulók
A CRCB kutatói létrehozták az ICI nevű mutatót a versenyerősség (Intensivity of Competition) mérésére, aminek értéke arra utal, hogy hányan adtak be pályázatot egy közbeszerzésre. Elvben akkor sikeresebb egy közbeszerzés, ha minél nagyobb a verseny, vagyis minél több az induló. Az ICI értéke két pályázó esetén 0,301, míg tíz pályázónál eléri a maximum értékét, az 1-et. (A számítás módszerének magyarázata itt olvasható.)
Mint az ábrán látható, 2005 óta nagy átlagban inkább csökken az egy pályázaton indulók száma.
2007 és 2014 között minden évben esett vagy stagnált a közbeszerzések átlagos versenyerőssége. Aztán 2016-ban és 17-ben már érezhetően javult a helyzet, de így sem érte el a 2010 előtti szintet, míg idén megint romlik ez a mutató.
A fenti ábra párja azt mutatja meg, hogy mekkora volt azon közbeszerzések aránya, ahol csak egyetlen jelentkező volt a munkára.
Ezek a pályázatok a legproblémásabbak, mert itt gyanús, hogy kifejezetten valakire szabták a kiírást.
Az EP-ben a Sargentini-jelentés vitájakor is ezt az adatot vágták a legtöbbször Orbán Viktor fejéhez a vitán, bár ott csak az EU-s közbeszerzések esetében citálták a számokat, ez az ábra viszont az összes közbeszerzést mutatja:
2005 óta alig volt év, hogy 30-25 százalék alá menjen az egyetlen érdeklődővel elbírált pályázatok aránya, és ez meglehetősen magasnak számít.
Nyugat-Európában jellemzően 15 százalék körül van ez az arány, vagyis a fele a magyarországinak. Nem biztos persze, hogy a magyarországi közbeszerzések mintegy harmada tutira előre le van zsírozva, ahogy az sem biztos, hogy ahol sokan pályáznak, ott nincsen kartellezés, de az adat így is arról árulkodik, hogy a közpénzekért folyó verseny az esetek legalább negyedében, bizonyos években pedig harmadában, csak papíron létezik. Ahogy az ICI mutató romlani kezdett idén, úgy ez a mutató is romlott.
Könnyű volt jelentkezni?
A TI (Transparency Index) nevű mutató azt határozza meg, hogy mennyire volt nyilvános egy kiírás. Ha hirdetmény nélkül írták ki a pályázatot, ha csak meghívottak vehettek részt rajta, vagy gyorsított menet volt, esetleg nagyon kevés információt lehetett tudni a feltételekről, akkor azok kevéssé átlátható pályázatnak számítanak, és olyankor az adott pályázat nem kapott TI pontot. A pontszámok így alakultak az egyes években:
A fenti ábrán jól látszik, hogy a transzparens kiírások aránya drámaian csökkent 2010 óta, vagyis amióta Orbán Viktor a miniszterelnök.
2005-2009 között a közbeszerzések több mint 70 százalékáról könnyű volt értesülni, a pályázatok túlnyomó többsége tehát TI minősítést kapott. A mélypont 2011-ben volt, amikor a közbeszerzések kevesebb mint harmada volt csak széles körben hozzáférhető.
Az ábrán 2016-tól megjelenő TI_v2 jelzésű vonal azt mutatja, hogy mi történne, ha azokat a kiírásokat is transzparensnek értékelnék, ami egy akkor bevezetett új eljárástípus szerint jelent meg. Ez egy elvben nyílt, de nagyon rövid beadási határidővel kiírt pályázati forma. A CRCB kutatói szerint ez nem felel meg a transzparencia kritériumainak, de azért külön jelezték, hogyan nézne ki a teljes kép, ha annak számítanák. Akkor a 2009-es színvonalat már hozná a rendszer, de a 2005-08 közöttit még így se érné el.
2010 óta sokkal több a gyanús kiírás, mint előtte
A fenti ábra párja a kiírások korrupciós kockázatát mutatja. Ennek mértékegysége a CR2, ami egyszerre áll össze a verseny erősségéből és az eljárás átláthatóságából. A CR2 értéke 1, amennyiben versenytárs nélkül, és nem nyilvános kiírásban szerezte meg a győztes a munkát. Az értéke 0,5, ha a két feltétel közül csak az egyik teljesült (volt verseny, de nem volt nyilvános a pályázat; vagy nyilvános volt, de így is csak egy jelentkező akadt), és az értéke 0, ha több versenyző között nyílt kiíráson dőlt el a szerződéskötés. Az adott év összes kiírásának átlaga alapján a korrupciós kockázat így alakult:
Itt egyértelműen látszik, hogy 2010-ben és 2011-ben volt a legtöbb olyan közbeszerzés, ami már ránézésre is gyanús. Ahogy az világosan is látszik, hogy bár valamit javult azóta a helyzet, sokkal több a korrupciós kockázatot sejtető kiírás 2010 óta, mint előtte volt.
Hány kiírásban van EU-s pénz?
Magyarországon a nagy állami beruházások túlnyomó többségében ugyan van EU-s pénz, de ez nem azt jelenti, hogy ez a megállapítás érvényes a közbeszerzések számszerű többségére is. Ez azt jelenti, hogy ahol sokat költ az állam, ott jórészt az EU-tól kapott támogatásokat használja, de ettől még az összes beszerzés többségét általában hazai forrásokból fizetik, és így nagyon sok kisebb értékű beszerzés nem EU-s pénzből megy. 2005 óta az összes, valamivel több mint 193 ezer közbeszerzésből ilyen arányban voltak EU-s pénzek is: | Tudományosan bebizonyították, hogy 2010 óta sokkal több lett a gyanús közbeszerzés | A Korrupciókutató Központ munkatársai megvizsgálták az összes közbeszerzést 2005-től 2018 augusztusáig, több mint 193 ezer darabot. 2010 óta egyértelműen kevesebben indulnak egy adott pályázaton, mint korábban, vagyis sokkal kevésbé jellemző a verseny az állami pénzek elnyeréséért. 2010 óta sokkal több a korlátozott nyilvánosságú kiírás. Például amikor csak meghívottak indulhatnak, vagy amikor irreálisan rövid idő alatt kell pályázatot írni. | null | 1 | https://444.hu/2018/10/15/tudomanyosan-bebizonyitottak-hogy-2010-ota-sokkal-tobb-lett-a-gyanus-kozbeszerzes | 2018-10-15 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Orbán lánya a honvédség gépén repült Ciprusról Budapestre | Orbán Flóra „kiképző repülés keretében” ment Páfoszból a magyar fővárosba. | null | 1 | https://nepszava.hu/3012145_orban-lanya-a-honvedseg-gepen-repult-ciprusrol-budapestre | 2018-10-16 12:50:00 | true | null | null | Népszava |
|
OBH;Handó Tünde;OBT;
2018-10-14 21:57:42
Handó Tünde a kabinet segítségével verné le kritikusait
Új szintre lép az OBH-elnök harca az őt felügyelő bírói tanács ellen: a meghekkelt küldöttgyűlés után kormányzati segítséggel törvénymódosítás készül.
A bírói kar egy jó részét felháborította az Országos Bírói Tanács (OBT) póttagjainak megválasztására összehívott múlt keddi bírói küldöttértekezlet botrányos megszervezése és lebonyolítása. Azt is aggályosnak tartják, hogy a küldöttgyűlés kudarcáért – egyetlen póttagot sem sikerült választani – épp a jelenlegi OBT-tagokat tenné felelőssé a Handó Tünde vezette Országos Bírósági Hivatal (OBH). Hat fővárosi bíró, aki a Fővárosi Törvényszék küldötteiként részt vett a múlt keddi küldöttértekezleten, pénteken nyilatkozatban is kifejezte aggodalmait. Mint jelezték: a küldöttértekezlet levezető elnöke „súlyosan megsértette a küldöttértekezlet lebonyolítására irányadó (…) rendelkezéseket, a szavazatszámlálás lebonyolítása különösen aggályos volt.” A hat bíró másik, hasonló súlyú aggálya szerint a küldöttértekezleten törvénybe ütköző ügyrendi javaslatot tett Balla Lajos, a szavazatszámláló bizottság tagja, aminek nyomán a küldöttek – többségi szavazással – lemondásra szólították fel az OBT jelenlegi tagjait. Lapunk részletesen beszámolt a keddi bírói küldöttgyűlésen történtekről, arról, hogy az ülés az OBH-elnöke által előre megírt forgatókönyv szerint zajlott.
Mint ismert, a hatéves mandátumú OBT-t, amely 2012 előtt nem létezett, épp azzal a céllal hozták létre az alaptörvényben, hogy a nagyhatalmú OBH-elnök ellenőre legyen. Ám annak ellenére, hogy az OBT alapvető funkciója az OBH-elnök ellenőrzése, Handó mintegy fél éve az idén év elején alakult, új összetételű bírói tanács ellehetetlenítésére játszik. A 2012-ben megválasztott első OBT még nem sok vizet zavart, tavaly év végén a tanács tagjait megválasztó küldöttgyűlésen azonban Handó kritikusai kerültek többségbe. Így történhetett meg az: a bírói tanács ténylegesen is vizsgálta és kifogásolta Handó vezetői gyakorlatát.
Tavasz végére azonban a 15 tagú (és további 14 póttaggal rendelkező) OBT-ből több mint egy tucat tag, póttag lemondott – nyilvánvalóan Handó nyomására. Az OBH-elnök sok OBT-tag esetében a munkáltatói jogok gyakorlója, vagyis olyan bírónak kellene ellenőriznie az OBH elnökét, akiket éppen ő nevezett ki. Handó a lemondások miatt tavasz óta nem tartja legitimnek a testületet, ám Darák Péter, a Kúria elnöke – akit a törvény delegál az OBT-be – ezzel ellentétesen foglalt állást, javaslatára behívták a testületbe az OBT póttagjait is. A bírói tanács így is mindössze 11 taggal, illetve egyetlen póttaggal működött múlt keddig. És azóta is.
Az OBH által rendezett múlt heti küldöttértekezleten kellett volna a hiányzó póttagokat megválasztani, ám sok küldött meglepetésére a jelölőbizottság által jelölt bírák nem vállalták a jelöltséget – annak ellenére, hogy a küldötté válás egyúttal azt is jelenti: elfogadják az esetleges jelöltséget. Az OBT tagjait ugyanis a bírók maguk választják az erre a célra összehívott küldöttértekezleten - a küldöttek közül. A küldöttgyűlésen valamennyi bírósági szint képviselteti magát, és már a különböző szinteken megtartott összbírói küldöttválasztó gyűlések után sejteni lehetett: a keddi küldöttértekezleten Handó hívei kerülnek majd többségbe. Így is történt, a többség az OBH-elnök alá tartozó bírósági vezetőkből és embereikből állt össze: ők döntöttek úgy, hogy elfogadják a jelölőbizottság által megnevezett bírók visszalépését, miközben a helyszínen jelöltnek aspirálók nem kapták meg tőlük a jelöltté váláshoz szükséges egyharmados voksot.
A hat fővárosi bíró is kitér nyilatkozatában azokra a trükkökre, amelyek segítségével a küldöttgyűlés lebonyolítói elérték céljukat, s egyetlen póttagot sem választottak az OBT-be. Annak ellenére zárták le választást, hogy a törvény világosan kimondja: a póttag-választást addig kell folytatni míg „a szükséges számú jelölt az előírt számú szavazatot meg nem kapja”. A hat fővárosi bíró másik fontos aggálya szerint a küldöttgyűlésnek nem volt joga ahhoz, hogy az OBT tagjait lemondásra szólítsák fel, ahogy azt a Lajos tette. Mivel az OBT-tagok nem hívhatók vissza, a felszólításnak nincs jogi relevanciája. Sokat mondó viszont, hogy az OBH közleménye, amelyet a küldöttgyűlés után adtak ki, már úgy fogalmaz: „a bíró kar” szólította fel lemondásra az OBT-t. A Handó vezette szervezet szerint „a küldöttértekezlet eredményével kinyilvánította, hogy a jelenlegi OBT tevékenységéhez, illetve működéséhez a jövőben semmilyen módon nem járul hozzá, és azt nem támogatja”. Vagyis miután az OBH elnöke ellehetetlenítette az OBT póttagjai megválasztását, erre hivatkozva már lemondásukat követeli „a bírói kar” nevében.
Még ennél is durvább az OBH honlapján szerdán kiadott nyilatkozat, amelyen ugyancsak Handó keze nyomát sejtik sokan. A küldöttgyűlés másnapjára az OBH-elnök összehívta az ítélőtáblák és a törvényszékek vezetőit, akik megismételve a fent idézett OBT-re vonatkozó mondatot, nyilatkozatukban már „a bíróságot átpolitizáló, értelmetlen és káros konfliktusokat gerjesztő, gyakran egyéni érdekektől vezérelt” OBT-ről írtak. Úgy tudjuk ezt a szöveget Vida Judit, a Handó által a Fővárosi Törvényszék elnöki teendőivel megbízott, korábban plagizáló bíró fogalmazta.
Információink szerint ezen momentumok együttes hatására állt elő a hat fővárosi bíró pénteki nyilatkozatával. Egyikük leginkább azt kifogásolta lapunknak, hogy „a bírói kar” nevében nyilatkozik a mintegy 25 bírósági vezető, s egy OBT-póttagokat választó küldöttgyűlés sem képviseli a teljes bírói kart. Szerinte az lehet az egyik megoldás, hogy helyi szinteken ismét összbírói értekezleteket hívnak össze, amelyek utólag mondanák ki, milyen megbízást adtak a küldötteknek. De már csak azért sem tekinthető „a bírói kar” véleményének mindez, mert az OBH „ellenzékének” számító bíróságok, a fővárosi, a Budapest környéki és a székesfehérvári törvényszékeken dolgozik a mintegy 3000 magyar bíró több mint harmada.
A hat fővárosi bíró kiállása annak is köszönhető, hogy a bíróságokon az hír terjed: a kormány a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény módosítására készül, így segítve ki Handót az OBT elleni – törvényesnek most már nehezen tekinthető - harcában. Ezt több bírósági forrásunk is megerősítette, az egyik szerint már e héten benyújtanák a Háznak a módosítást. Ennek ellentmond azonban, hogy néhány hónapja Trócsányi László igazságügyi miniszter még nem kívánt beleavatkozni az OBH és az OBT vitájába: „Két független szerv vitájáról van szó, amelyre a minisztériumnak nincs ráhatása, és a tárca nem is autentikus jogértelmező, így a jogi természetű vitát sem tudja feloldani”. | Handó Tünde a kabinet segítségével verné le kritikusait | Új szintre lép az OBH-elnök harca az őt felügyelő bírói tanács ellen: a meghekkelt küldöttgyűlés után kormányzati segítséggel törvénymódosítás készül. | null | 1 | https://nepszava.hu/3011957_hando-tunde-a-kabinet-segitsegevel-verne-le-kritikusait | 2018-10-14 21:57:00 | true | null | null | Népszava |
korrupció;MVM;
2018-10-15 06:35:00
Lapátra tett cégvezető, lapító államtitkár: tovább gabalyodik az MVM-ügy
Egy visszavont nokiás dobozzal intézkedő ember, egy volt kabinetfőnök, és több tízszeres túlárazás - javában tart a takarítás az állami cégnél.
Távozik Lazarovits Márk az MVM Informatika éléről – derül ki az állami energiacsoport számítástechnikai leányvállalata internetoldaláról. Az új vezér a régi, Székely Attila, aki 2010-től tavalyig töltötte be ugyanezt a posztot.
Egy később visszavont vallomás szerint egy másik cég vezetőjeként 2010 előtt Lazarovits Márk küldetett volna 15 millió forintot egy nokiás dobozban Hagyó Miklós akkori főpolgármester-helyettesnek. Mostanság pedig az MVM Informatika azért került a figyelem központjába, mert nem ez a cég valósította meg azt a valós értéken legfeljebb százmilliósra becsülhető, úgynevezett termelésfelügyeleti (ktm-) rendszert, amit az MVM ötmilliárd forintért újonnan alapított svájci leányvállalatuktól, az MVM International AG-tól vett meg. Ugyanerre a célra alkalmas lett volna az MVM Net is, amit – legalábbis honlapjuk tanúsága szerint – továbbra is Lazarovits Márk irányít. Igaz, értesülésünk szerint napirenden szerepel a két informatikai leányvállalat összevonása.
Eközben a szocialista Mesterházy Attila újabb, az MVM-botrány részleteit boncolgató kérdésözönére adott újfent kitérő válaszokat Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter nevében helyettese, Fónagy János. Arra a kérdésre, hogy az ügyben mely vizsgálatok fejeződtek már be, milyen eredménnyel és kiket találtak felelősnek, illetve mely eljárások zajlanak, Fónagy János annyit üzent: a folyamatba neves külső és belső szakértőket vontak be, de a teljes körű lezárásig felelősségteljes következtetések nem vonhatóak le.
Az államtitkár friss levelében az előzőnél némiképp visszafogottabb lelkesedéssel áll ki a beszerzett rendszer hasznossága mellett, mondván, annak költségcsökkentő hatása egyelőre nem számszerűsíthető. Azt a választ, hogy az AG a „svájci jog alatt szerződött partnereket” vont be, valószínűleg arra szánták válaszul, hogy a svájci leányvállalat milyen társaságoktól szerezte be a terméket. Ama kérdésekre, hogy a rendszert miért nem az MVM informatikai munkatársai vagy leányvállalatai szerelték fel, mi a nevük a beszállítóknak, illetve mely szerződéseket jegyezte az MVM International AG akkor aláírási joggal rendelkező igazgatója, Mihalovics Péter - Seszták Miklós, az MVM-et egykor felügyelő fejlesztési exminiszter akkori kabinetfőnöke -, Fónagy János (aki akkortájt Seszták Miklós parlamenti államtitkára volt) nem reagált. | Lapátra tett cégvezető, lapító államtitkár: tovább gabalyodik az MVM-ügy | Egy visszavont nokiás dobozzal intézkedő ember, egy volt kabinetfőnök, és több tízszeres túlárazás - javában tart a takarítás az állami cégnél. | null | 1 | https://nepszava.hu/3011925_lapatra-tett-cegvezeto-lapito-allamtitkar-tovabb-gabalyodik-az-mvm-ugy | 2018-10-15 06:35:00 | true | null | null | Népszava |
Egyelőre még van egy kötelezően kitöltendő pontja a közbeszerzési pályázatoknak, amiben a kiíró megjelöli, hogy szerinte mennyit ér a munka, amire jelentkezőt keres.
Például: A Szántód-Kőröshegy és Balatonszentgyörgy közötti vasútvonal korszerűsítésére a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. írt ki pályázatot 2015 végén. Előzetesen úgy számoltak, hogy ez a munka nem lesz olcsó, 55,5 milliárd forintot tettek félre rá. 2016-ban hirdettek eredményt, még a drágánál is sokkal drágább, 72 milliárd forintos ajánlat érkezett egy három cégből álló konzorciumtól, amiben benne volt Mészáros Lőrinc cége, az R-Kord, a SWIETELSKY Vasúttechnika (aminek a vezetője ekkor még Homlok Zsolt volt, Mészáros Lőrinc későbbi veje) és a V-Híd Zrt., ami mostanra már beleolvadt az R-Kordba.
Lehetett volna az is, van rá példa bőven, hogy a pályázat kiírója eredménytelennek minősíti a tendert, arra hivatkozva, hogy egyszerűen nincs annyi pénze, mint amennyiért elvégeznék a munkát. Itt nem ez történt, a kormányzat lépett, megjelent gyorsan egy határozat, hogy az EU-támogatását is élvező projekt keretét 53 milliárd forintról 72,4 milliárdra emelik.
Számos hasonló eset volt az elmúlt években, amikor Mészáros Lőrinc valamelyik érdekeltsége az eredetileg tervezettnél jóval magasabb ajánlattal jelentkezett be egy pályázatra, valódi árverseny nem alakult ki, és mintha egy feneketlen zsákról lenne szó, meg is kapta a megbízást. Összeszedtük, mennyi plusz jött így össze a legismertebb Mészáros-közpénzszivattyúknak.
M & M
A klasszikus, a közpénztenger anyahajója, a Mészáros és Mészáros Kft. Ezt a céget a NER már akkor nagypályás szereplővé fújta fel, amikor még Simicska Lajos vezényelte le a nagy tendereket, ráadásul nemcsak a bevétele lett óriási, jelentős hasznot is hozott:
2013: 9,7 milliárd forint bevétel, 1,5 milliárd forint adózott nyereség.
2014: 9,8 milliárd forint bevétel, 1,8 milliárd forint adózott nyereség.
2015: 20,7 milliárd forint bevétel, 3,7 milliárd forint adózott nyereség.
2016: 9,2 milliárd forint bevétel, 1,7 milliárd forint adózott nyereség.
2017: 19,7 milliárd forint bevétel, 3,7 milliárd forint adózott nyereség.
Azt tehát nem lehet állítani, hogy Mészáros alig keresne az elnyert munkákon. A közbeszerzési kiírásokban szereplő eredeti ár - amit állami és/vagy uniós forrásokból finanszíroznak - nem valami olyasmi, ami Mészáros cégeinél korlátot jelent az ajánlatok benyújtásánál.
Nem a legnagyobb összegű, de arányában a legdöbbenetesebb túllépési rekord a szentendrei szennyvíztisztító telep fejlesztése volt. Erre a Nemzeti Fejlesztési Programiroda és a Duna Menti Regionális Vízmű írt ki pályázatot, 1,7 milliárd forint értékben. A Mészáros és Mészáros a szennyvízpályázatoknál megszokott partnerével, az EuroAszfalttal nyert egy 4,7 milliárdos ajánlattal.
Vagyis Mészárosék a becsült érték majdnem háromszorosáért vitték el a munkát. A szerződést simán aláírták tavaly novemberben.
Ez a munka része annak az uniós gigatendernek, amiben régiónként négy kiválasztott cég között osztanak szét 70-70 milliárd forintnyi munkát 2020-ig szennyvízelvezetési és -tisztítási, hulladékgazdálkodási és ivóvízminőség-javító beruházásokra. Magyarországon hat régió van, a Mészáros és Mészáros kettőben került körön belülre, partnere az Euroaszfalt lett.
A két régióban (Észak-Magyarország és Közép-Dunántúl) eddig 19 szennyvíztisztítós pályázaton hirdetettek győztest, 13-szor Mészárosékat.
A Mészáros és Mészáros-Euroaszfalt párossal 58,6 milliárd forintnyi szerződést írtak alá, az eredeti árnál 10,8 milliárd forinttal magasabb összegért.
Annyira uralja ezt a területet is a Mészáros és Mészáros, hogy az ő 58,6 milliárdjukhoz képest a többi cég összesen kapott 35,9 milliárdos megbízást. Két olyan vattacég is van, ami tökéletesen statisztál ahhoz, hogy versenynek tűnjön a pályáztatás, sem a Hódút, sem a Szabadics nem nyert még megbízást szennyvíztisztítóra, csak a papírmunkával vesződnek. A szintén két régióban érdekelt Swietelsky, illetve a Penta Általános Építő és a Colas legalább kapott 2-2 szerződést. Ami összesen arra sem elég, hogy darabra legalább feleannyi legyen, mint a győztes Mészáros-tendereké.
De az nem lehet, hogy mindig a kiíró becsüli alá a beruházások várható költségeit? – kérdezhetnénk álnaivan. Nem. Legalábbis volt idő, amikor még sikerült eltalálni, mi mennyibe kerülhet- Persze akkor még nem indult a Mészáros és Mészáros. Az első szennyvíztisztítós pályázatot (Sárospatak) meglepetésre nem a Mészáros és Mészáros, hanem a Penta nyerte, az eredeti ár alatti ajánlattal. A második, recski tenderen pedig nem hirdettek győztest, mert ugyan az eredeti, 3,097 milliárdos ár alá ment a Mészáros és Mészáros és a Swietelsky is, a kiíró Nemzeti Fejlesztési Programiroda úgy döntött, hogy valójában csak 2,5 milliárdjuk van erre, így érvénytelenítették a pályázatot. Ez többet nem fordult elő, rögtön a következő körben az eredetileg belőtt árnál másfél milliárd forinttal magasabb ajánlattal nyerte meg első tenderét ebben a pályázati csomagban a Mészáros és Mészáros. (Az első öt szennyvíztisztítós pályázaton még kiegyensúlyozott a cégek versenye, egyet nyert a Penta, egyet a Colas, egyet a Swietelsky, egyet Mészárosék, egy pályázat pedig forráshiány miatt érvénytelen lett. Aztán beindult a Mészáros-henger, az eleinte komoly árversenyben utazó konkurensek már csak ritkán ígértek alájuk, és az elején érvénytelenített recski tendert is megkapták, kicsit módosítva. Ebből lett a cikk elején említett szentendrei csoda, amikor az 1,7 milliárdra belőtt tendert 4,7 milliárdos ajánlattal nyerték meg.
A szennyvíztisztítós tender csak egy 10,8 milliárdos példa arra, hogy Mészárosék a kiíró szerint jelentősen túlárazva nyernek el megbízásokat. A Mészáros és Mészáros váltakozó partnerekkel közös közbeszerzéseit átnézve úgy számoltam, hogy
kb. 44 milliárd forinttal az eredetileg tervezett ár fölött vállalta az összesen több százmilliárdos munkákat Mészáros egyik központi cége 2015 óta.
Ebben nincs benne az összes közbeszerzése a Mészáros és Mészárosnak, csak az, amiben meg volt adva az eredeti ár is.
20 százalékkal magasabb összegért vállalták el a feladatokat, mint amennyit arra eredetileg szántak.
A Közgéppótló R-Kord
Amíg a Mészáros és Mészáros még Simicska Lajos idején lett nagykorú, az R-Kord Simicska politikai öngyilkossága után ugrott be, pótolni a közpénzleuralásban keletkezett folytonossági hiányt. Az R-Kord így teljesített az elmúlt öt évben:
2013: 822 millió forint bevétel, 57 millió forint adózott nyereség;
2014: 1,2 milliárd forint bevétel, 18 millió forint adózott nyereség;
2015: 6,5 milliárd forint bevétel, 752 millió forint adózott nyereség;
2016: 17 milliárd forint bevétel, 3,6 milliárd forint adózott nyereség;
2017: 36 milliárd forint bevétel, 7,5 milliárd forint adózott nyereség.
Az R-Kord főként vasútas projektekben utazik. A Közgép eltűnése, és az új közpénzporszívó megjelenésének látványos példája volt a Szántód-Kőröshegy– Balatonszentgyörgy közötti vasúti felújítása, ami a cikk elején szerepel példaként. Itt Simicska gecizése előtt a Közgépnek állt volna a zászló, de azt a tendert, amiben a Közgép is részt vett, érvénytelenítették. Az újban aztán az R-Kord nyert, de úgy, hogy az eredeti ár 55 milliárd volt, Mészárosék viszont 72 milliárdra adtak be ajánlatot. Lehetett volna azt mondani, hogy ennyi nincs, de villámgyors kormányzati korrigálással felemelték a pályázati keretet 72 milliárdra, a szerződés aláírták.
Nincs mindenhol megadva az eredeti ár a pályázatoknál, de azoknál ahol megadták, ott összesen 50 milliárd forintos különbözet látható az eredetileg kalkulált ár és aközött, amennyiért az R-Kord elvállalta a munkát.
Az eredeti árra körlbelül 22 százalékot raktak rá.
Lehetett volna több is, ha például az Újszászi állomásra kiírt MÁV-tenderre nem csak a R-Kord jelentkezik, vetélytárs nélkül. Így a vasúttársaság kénytelen volt érvényteleníteni a pályázatot.
Mészáros B.(eatrix) Á.(gnes) L.(őrinc, jr.)
A Mészáros Lőrinc három gyerekéről elnevezett Fejér B.(eatrix) Á.(gnes) L.(őrinc, jr.) nevű céget 2015. június 17-én jegyezték be. Sokat nem kellett várniuk az első beeső közpénzszázmilliókra. Egy hónappal később, július 24-én írt ki közbeszerzést a szombathelyi egyházmegye a szombathelyi püspöki palota lebombázott épületrészének helyreállítására. Erre a munkára a bejáratott West Hungária Bauval közösen jelentkezett a friss Fejér B. Á. L., és meg is nyerték a 828 millió forintos megbízást, szeptemberben már alá is írták a szerződést a három hónappal korábban bejegyezett céggel. (A tervezett ár 815 millió forint volt, a pályázaton indult még a ZÁÉV és a VEMÉV-SZER Építő és Szerelőipari Kft.) Egy hónappal később a bicskei tanuszoda korszerűsítését is megkapta a negyedéves B. Á. L.. A 137 milliós munkára nem nyílt közbeszerzésen, hanem hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban választotta ki Bicske városa a múlt nélküli Fejér B. Á. L.-t.
Így aztán már az induló (fél)évben szép bevételt könyveltek el, amit két év alatt megtízszereztek:
2015: 1,1 milliárd forintos bevétel, 65 millió forintos adózott nyereség;
2016: 3,2 milliárdos bevétel, 319 millió forintos adózott nyereség;
2017: 10,2 milliárdos bevétel, 798 millió forintos adózott nyereség.
A Fejér B. Á. L. vagy igazi csapatjátékos, és nem szereti a magányt, vagy rossz tapasztalatai voltak az egyetlen egyedül elvégzett munkával, a bicskei tanuszoda korszerűsítésével. Azóta vagy a West Hungária Bauval vagy a Magyar Építővel indul közösen. A legnagyobb megbízásuk 14,8 milliárdos, érdi magasépítési munkákra nyerték el (ebbe az egybe a West Bau mellé behúzták a szintén NER-kompatibilis ZÁEV-et is). Kaptak már megbízást a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft.-től és a Testnevelési Egyetemtől, de építettek két általános iskolát is.
Ez alatt a rövid idő alatt 31 milliárd forintnyi megrendelést nyert el közbeszerzésen a Fejér B.Á.L. a társaival. De még ennél is több lehet a cég állami megrendelése, mert például van egy még egy plusz 40 milliárdos keretmegállapodás a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel a „feladataihoz kapcsolódó kivitelezési munkák elvégzésére”, ebben a Fejér B.Á.L. mellett még öt cég vesz részt.
Nem minden tendernél tüntették fel az eredetileg tervezett árat. Ahol ez kiszámoltható, ott 1,8 milliárdos pluszban van a Fejér B.Á.L. A zsámbéki Zichy-kastély felújítására például pályázott olyan cég is, amely félmilliárdért olcsóban vállalta volna a munkát, de őket kizárták, így a Mészáros gyerekek cége újíthat, 1,7 milliárdért.
De - döbbenet - idén nyáron volt olyan közbeszerzés, amin elindult Mészáros jr., de érvénytelenítettek a pályázatot, mert egyszerűen nem volt miből kifizetni a legolcsóbb ajánlatot sem.
Az összesen 96 milliárdos felár
Vagyis a három legismeretebb Mészáros-érdekeltség különböző konzorciumok tagjaként 96 milliárdos felárral végezte fel az elnyert munkákat.
Ez a három legismeretebb Mészáros-cég, de van még bőven. Itt van például az Euro General. Tályai borászati üzemre nyertek el uniós közbeszerzést a Penta Industry nevű céggel (nem azonos a szennyvíztisztításban utazó Penta Általános Építővel). A kiíró úgy számolt, hogy 789 millióból meglesz a munka, csakhogy az Euro General-Penta ajánlata kissé megszaladt, és ennek a duplájával, 1,4 milliárddal jelentkeztek be a munkára. Nem érvénytelenítették a pályázatot, hanem időt kértek, hátha a Földművelésügyi Minisztérium kipótolja a hiányzó 700 milliót. Kipótolta. | Mészáros Lőrinc cégei 96 milliárd forintos felárral vállalták el a közbeszerzéses munkákat | Egyelőre még van egy kötelezően kitöltendő pontja a közbeszerzési pályázatoknak, amiben a kiíró megjelöli, hogy szerinte mennyit ér a munka, amire jelentkezőt keres. | null | 1 | https://444.hu/2018/10/16/meszaros-lorinc-cegei-96-milliard-forintos-felarral-vallaltak-el-a-kozbeszerzeses-munkakat | 2018-10-16 06:20:00 | true | null | null | 444 |
Újabb 2,3 milliárdos falat esett le Mészáros Lőrinc tányérjára | Újabb finom falat esett le Mészáros Lőrinc tányérjára, ezúttal is a már jól bejáratott úton, az EU-s pénzből finanszírozott szennyvíztisztító-beruházások közül. A felcsúti nagyvállalkozó cége, a Mészáros és Mészáros Kft. - megszokott konzorciumi társával, az Euroaszfalttal karöltve - ezúttal 2,3 milliárdért újíthatja meg Farmos, Tápiószele, Ráckeve és Gönc települések vezetékhálózatát újítják fel, emellett mosatási csomópontokat építenek és szerelvényeket cserélnek. | null | 1 | https://168ora.hu/itthon/ujabb-23-milliardos-falat-esett-le-meszaros-lorinc-tanyerjara-rajta-kivul-itt-nyilvan-senki-mas-nem-ert-a-szennyvizvezetekekhez-157680 | 2018-10-17 13:52:37 | true | null | null | 168 óra |
|
2018. október 4., 17:00
Orbán Viktor magánrepülőgépes botránya után jelentősen szigorítana a képviselők vagyonnyilatkozat-tételi szabályain az LMP-ből nemrég távozott két politikus, Szél Bernadett és Szabó Szabolcs közös törvényjavaslata. Az immár független képviselők előterjesztése ráadásul kiterjesztené a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek körét, így
a jövőben láthatóvá válna az összes állami és önkormányzati cégvezető, továbbá családtagjaik vagyoni helyzete is.
A szerdán a parlament LMP-frakciójából a független képviselők közé átült Szél-Szabó páros már másnap benyújtotta az Országgyűlésnek közös törvényjavaslatát, melyet bevallottan Orbán Viktor kormányfő magánrepülős botránya inspirált.
A Szél-Szabó törvényjavaslat indoklása utal is Orbán reptetésére, amikor úgy fogalmaz: “az elmúlt napokban nyilvánosságra került, a miniszterelnök, illetve egyes kormányzati döntéshozók számára nagyvállalkozók által biztosított nagyvonalú ingyenes juttatásokra tekintettel” íródott a javaslat, ugyanakkor lehet, hogy a szövegezése még Szél és Szabó hétfőn bejelentett kilépése előtt történt, mert
az indoklás szerint a törvényjavaslatot az LMP teszi, a benyújtója viszont a két független képviselő.
Akárhogy is, a szándék egyéretelmű: a szöveg szerint javaslatot tesznek “a nyilvánvaló összeférhetetlenségi helyzeteket a jövőre nézve az érintettek saját morális iránytűjének működési zavarai esetére is elkerülhetővé tevő szabályozási szigorításokra.”
Képviselőknél 28,5 ezer lesz a határ
A törvényjavaslat jelentősen leszállítaná azt az összeget, amely felett a parlamenti képviselőnek fel kellene tüntetnie a vagyonnyilatkozatában, ha bárkitől ajándékot fogad el. A mostani szabályozás szerint, “a képviselő képviselői megbízatásával összefüggésben nem fogadhat el olyan ajándékot vagy más ingyenes juttatást, amely a tiszteletdíja egyhavi összegét meghaladja”.
Fentiek alapján az ellenzék szerint már amúgy is tiltottnak számítana egy-egy Garancsi út Orbánnak, mivel egy luxusjet egy főre vetített költsége vélhetően több, mint a jelenlegi bruttó képviselői tiszteletdíj – amúgy bruttó 748 ezerről éppen idén augusztusban felemelt – 948 ezer forintos összege. Erre kétféle hivatalos “ellenvetés” hangzott el eddig a kormány és a Fidesz részéről: Orbán nem képviselői megbízatásával összefüggésben kapta a juttatást, másrészt “nélküle is felszállt volna az a repülő”.
Ha viszont komolyan vesszük a törvény szövegét, már bőven aggályos lehet egy-egy ilyen út. A Szél-Szabó-törvényjavaslat után viszont ezt az összeget is lejjebb vinnék. Méghozzá az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, vagyis idén a 28500 forintot meghaladó ajándékot lenne tilos elfogadnia egy képviselőnek (ugyanazon adományozótól pedig egy éven belül kapott több juttatás esetén az összeg kétszerese a határ).
További változás, hogy a kis értékű, tehát elvben elfogadható ajándékok sem maradhatnának titokban. A hatályos szabály szerint “a képviselői tiszteletdíj 1/12-ed részének megfelelő értékhatárt meghaladó értékű ajándékokról és ingyenes juttatásokról a képviselő – a vagyonnyilatkozata részeként – kimutatást köteles vezetni”.
Ez a határtérték most kb. 79 ezer forint, ezt vinnék le szintén az öregségi nyugdíj legkisebb összegére, 28500 forintra.
Vagyis ha az Országgyűlés elfogadja az ellenzéki képviselők javaslatát, akkor nemhogy évi több luxus repülőút, de még egy üveg drága viszki sem férne bele Orbánnak.
A Szél-Szabó páros azt is javasolja, hogy önálló közbeszerzési összeférhetetlenségi esetként a közbeszerzésben való részvételből öt évre kizárják a céget vagy tulajdonosát, ha az ajánlattevő vezetőinek vagy a közbeszerzési eljárásból egyébként is kizárt közjogi tisztviselőknek, köztük a kormány tagjainak a mindenkori nyugdíjminimum összegét meghaladó ingyenes juttatást biztosít.
Ez utóbbi mondat miatt Garancsi István például saját, jól felfogott érdekéből soha többet nem hívná fel a gépére Orbánt.
Cégvezetők százai reszkethetnek
Emellett a Szél-Szabó javaslat másik fontos, nem a parlamenti képviselőkre vonatkozó változtatási javaslata kiterjesztené a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek körét. A parlamenti képviselők mellett több ezer cégvezetőre is, hiszen
a képviselőkkel azonos tartalmú vagyonnyilatkozat beadására köteleznék a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselőit és felügyelőbizottsági tagjait.
Vagyis az összes állami tulajdonú cég vezetői mellett a szintén köztulajdonban álló gazdasági társaságnak számító több ezer önkormányzati cég vezetőit is az szegedi közlekedési cég vezérigazgatójától a miskolci távfűtőcég vezetőjéig.
Ezek, a törvényben meghatározott cégvezetők és felügyelőbizottsági tagok ha elmulasztják a vagyonnyilatkozatuk leadását, addig nem kapnának fizetést, amíg nem pótolják. Le kellene továbbá adniuk a sajátjuk mellett a családtagjaik vagyonnyilatkozatait is, az őket foglalkoztató cégeknek pedig kötelessége lenne – levehetetlenül – a cég honlapjára feltölteni a vagyonnyilatkozatokat (a családtagokét is).
Borítókép: Illusztráció / Zoom.hu | Vagyonnyilatkozatot tehetnek az állami cégvezetők is, a politikusokén is szigorítanának | Orbán Viktor magánrepülőgépes botránya után jelentősen szigorítana a képviselők vagyonnyilatkozat-tételi szabályain az LMP-ből nemrég távozott két politikus, Szél Bernadett és Szabó Szabolcs közös törvényjavaslata. Az immár független képviselők előterjesztése ráadásul kiterjesztené a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek körét, így a jövőben láthatóvá válna az összes állami és önkormányzati cégvezető, továbbá családtagjaik vagyoni helyzete is. | null | 1 | https://zoom.hu/hir/2018/10/04/vagyonnyilatkozatot-tehetnek-az-allami-cegvezetok-is-a-politikusoken-is-szigoritananak/ | 2018-10-04 14:40:00 | true | null | null | ZOOM |
2018. október 4., 14:12
Az Állami Számvevőszék hét jelölőszervezetnél lezárta a kampánypénzek ellenőrzéséhez kapcsolódó adatbekérés első szakaszát – írja az ÁSZ a közleményében. Mint írják: Öt jelölőszervezet – a Fidesz-KDNP, a Jobbik, az MSZP, az LMP és a DK – az adatszolgáltatásukkal teljesítették az ellenőrizhetőség alapfeltételeit, az ellenőrzésük újabb szakaszba léphet. Két jelölőszervezet – a Párbeszéd Magyarországért Párt és a Momentum Mozgalom – ugyanakkor az ellenőrzés lefolytatásának feltételeit nem biztosították, a két párt a közhiteles nyilvántartásban rögzített székhelyén többszöri megkeresés ellenére sem volt elérhető, ezért az ÁSZ kezdeményezte a Magyar Államkincstárnál a költségvetési támogatásuk folyósításának felfüggesztését.
A közlemény szerint a számvevőszéki törvény előírja, hogyha a közreműködésre kötelezett szervezet a közreműködési, adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, az Állami Számvevőszék a törvényben rögzített lehetőségével élve kezdeményezheti az illetékes hatóságnál az ellenőrzött szervezetet megillető költségvetési támogatások folyósításának felfüggesztését.
“Mivel a két párt az elérhetőségét, ezáltal az elszámoltathatóságot biztosító számvevőszéki ellenőrzés lefolytatásának feltételeit nem biztosította, a vonatkozó törvényi előírás lapján az ÁSZ 2018. október 4-én kezdeményezte a költségvetési támogatásuk felfüggesztését.” – írják.
Azt is hozzátették, az ÁSZ felszólította a Párbeszéd Magyarországért Párt társelnökeit és a Momentum Mozgalom elnökét, hogy soron kívül gondoskodjanak a hivatkozott törvényi előírásoknak megfelelő elérhetőség biztosításáról, és erről 15 napon belül írásban adjanak tájékoztatást az ÁSZ részére. Az intézkedéséről az ÁSZ csütörtökön tájékoztatta a pártok elnökeit, valamint a Magyar Államkincstár elnökét. Amennyiben a két párt a törvényi előírásoknak megfelelő elérhetőséget biztosítja, az ÁSZ az intézkedést foganatosító hatóságot értesíti, és kezdeményezi a támogatás felfüggesztésének megszüntetését.
Az MKKP esetében folyamatban van az adatszolgáltatás értékelése.
A Párbeszéd közleményben reagált az ÁSZ eljárására, azt írják, a pártnak van hivatalos székhelye és postafiókja. “A Párbeszéd az év elején költözött, de mindig minden adatot időben elküldött a törvényszéknek és az illetékes hatóságoknak, az új székhely bejegyzése folyamatban van. A Párbeszéd eddig és a jövőben is áll az Állami Számvevőszék rendelkezésére és bemutat minden kért adatot.” | Az ÁSZ kezdeményezi a Párbeszéd és a Momentum támogatásának a felfüggesztését | Az Állami Számvevőszék hét jelölőszervezetnél lezárta a kampánypénzek ellenőrzéséhez kapcsolódó adatbekérés első szakaszát – írja az ÁSZ a közleményében. Mint írják: Öt jelölőszervezet – a Fidesz-KDNP, a Jobbik, az MSZP, az LMP és a DK – az adatszolgáltatásukkal teljesítették az ellenőrizhetőség alapfeltételeit, az ellenőrzésük újabb szakaszba léphet. Két jelölőszervezet – a Párbeszéd Magyarországért Párt és a Momentum Mozgalom – ugyanakkor az ellenőrzés lefolytatásának feltételeit nem biztosították, a két párt a közhiteles nyilvántartásban rögzített székhelyén többszöri megkeresés ellenére sem volt elérhető, ezért az ÁSZ kezdeményezte a Magyar Államkincstárnál a költségvetési támogatásuk folyósításának felfüggesztését. | null | 1 | https://zoom.hu/hir/2018/10/04/az-asz-kezdemenyezi-a-parbeszed-es-a-momentum-tamogatasanak-a-felfuggeszteset/ | 2018-10-04 15:57:00 | true | null | null | ZOOM |
2018. október 8., 8:45
A 12 hónapig tartó teljes körű korszerűsítés során az épületet szerkezetkész állapotig visszabontják, megtartva és felújítva az eredeti homlokzatot, valamint az olyan, építészeti szempontból értékes eredeti elemeket, mint például a földszintről felvezető csavart falépcső, és onnan építik újra a mai kor elvárásainak megfelelően. A beruházás összege meghaladja az egymilliárd forintot. A felújítást követően a szállodavendégek mellett a nagyközönség számára is megnyílik a korábban nem látogatható épület egy része, hiszen az Andrássy úti oldalon a kertben egy szezonális kávézóterasz is nyílik a tervek szerint. A fejlesztés hozzájárul a budapesti turizmus felső kategóriás szegmensének erősödéséhez.
Újabb, Magyarország építészeti örökségének megóvását szolgáló értékteremtő beruházást indított a BDPST Group: az Andrássy út 116. szám alatt található patinás villaépületet teljes körűen felújítják, hogy új funkcióval megtöltve butikhotelt alakítsanak ki benne. Az épületet a Bécsből Otto Wagner építésvezetőjeként Budapestre érkezett és itt letelepült Kallina Mór tervezte 1876–77 körül. Akkoriban az épület Budapest egyik büszkesége volt, a legendárium szerint öt évvel hamarabb volt benne villanyvilágítás, mint az angol királyi palotában. Az ingatlant 1894-ben vásárolta meg Weiss Manfréd nagyiparos, és a Weiss család tulajdonában állt évtizedekig. Az ingatlan az elmúlt évtizedekben többször cserélt gazdát, és az elmúlt években megérett a felújításra.
A villát több mint egymilliárd forintos beruházás keretében újítja fel teljes körűen a BDPST Group; a mintegy 12 hónapos beruházás után új funkcióval megtöltve éled újra a patinás épület, és butikhotelként fog üzemelni. „Projektjeink során megóvunk, felújítunk, és új funkciókkal ruházunk fel jellemzően kulturális örökségi státusszal bíró épületeket, hogy ápoljuk hazánk építészeti örökségét. Ebbe a sorba tökéletesen illeszkedik az Andrássy út 116. szám alatti villa. ” – mondta el Tóth Judit, a BDSPT Group vezérigazgatója. | Butikhotelt fejleszt Tiborcz cége az Andrássy úton | Teljes körűen felújítja, és butikhotellé alakítja a a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó BDPST Group az Andrássy út egyik patinás épületét, a 116. szám alatt található, 1876-77-ben épült villát, amely egykoron Weiss Manfréd gyáriparos családjának tulajdonában is volt | null | 1 | https://zoom.hu/hir/2018/10/08/butikhotelt-fejleszt-tiborcz-cege-az-andrassy-uton/ | 2018-10-08 16:06:00 | true | null | null | ZOOM |
Schmidt Mária cége Mészáros Lőrinccel került egy elitklubba, de van, aki szerint ez komolytalan | A Schmidt Máriához és gyermekeihez köthető Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt.-t október elejétől a Budapesti Értéktőzsde részvényszekciójának „prémium kategóriájába” sorolták át. Önmagában nem földrengető hír, már csak azért sem, mert a presztízsen túl kézzel fogható előnye nem nagyon van, ha egy társaságot a hazai tőkepiac elit cégei között tartanak számon. A NER-közeli vállalkozók esetében azonban éppen a presztízst nem szabad kivenni a pakliból. Bizonyosan jól eső érzés a BIF vezetőinek, ha társaságban azzal büszkélkedhetnek, hogy bizony immár ők is prémium szekcióban pörgetik a napokat. | null | 1 | https://zoom.hu/hir/2018/10/04/schmidt-maria-cege-meszaros-lorinccel-kerult-egy-elitklubba-de-van-aki-szerint-ez-komolytalan/ | 2018-10-04 16:14:00 | true | null | null | ZOOM |
|
2018. október 2., 15:34
Kitartó az FKF, ha furcsa körülmények között zajló gépbeszerzésről van szó: a nemrégiben lezárt „K1889 3,5 tonna feletti, köztisztasági feladatot ellátó célgépek szállítása beszerzése” elnevezésű tendernek az „elődje” még tavaly július 7-én elején jelent meg „K1724 3,5 tonna feletti, köztisztasági feladatot ellátó célgépek szállítása, beszerzése” címmel. Azonban már rövid időn belül megjelent egy észrevétel az egyik piaci szereplőtől, hogy egyes feltételek erősen versenykorlátozóak. Erre reagálva aztán több körben módosították a kiírást, de végül – különösebb indoklás nélkül – 2017. augusztus 18-án, azaz az eredeti kiírás megjelenése után alig több mint egy hónap múlva lefújták a tendert. Ezután karácsony előtt egy nappal, 2017. december 23-án próbálkozott újra az FKF lényegében ugyanezzel a kiírással, amelyet aztán az erről szóló cikkünk megjelenése után egy nappal, 2018. február 14-én elkaszálták.
Újabb botrányos milliárdos közbeszerzés az FKF-nél?
Közel 30, jelentős értékű gépet kíván beszerezni a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt., ám a tavaly kiírt közbeszerzés körül gondok adódtak: többször kellett módosítani, végül visszavonni, mert komoly versenyjogi aggályok merültek fel az indulók észrevételei miatt.
Az újabb nagy értékű tenderben az FKF olyan háromtengelyes járműveket kívánt beszerezni, amelyekben a háromból kettő hajtott tengely, azaz hat kerékből négyet hajt meg az erőforrás. A tendert a biatorbágyi Városkert Gépipari és Kereskedelmi Kft. nyerte a Mercedes-Benz Arocs 2548L típusú modellekkel; a cég saját honlapja szerint nem áll kapcsolatban a Mercedesszel. Az igazi probléma azonban az, hogy a Mercedes-Benz járművek hivatalos magyarországi vezérképviselete, a Pappas Autó Magyarország Kft. FKF-nek küldött hivatalos levele szerint ilyen modell nem létezik. A Mercedes-Benz Arocs 2548L-nek ugyanis csupán egy tengelye hajtott, vagyis a biatorbágyi kis cég egy nem létező modellért kérne el milliárdokat.
Nem valós ajánlattal pályáztak
A Pappas levelében azonban egyéb súlyos problémákra is felhívja az FKF figyelmét. Például, hogy a Városkert ajánlatában szereplő árak nem lehetnek valósak, mert nem tartalmazhatják az előírt extra felszerelések árát, így felmerül a hamis nyilatkozattétel, de minimum az érvénytelen ajánlat gyanúja. Újabb adalék, hogy a gépekhez a Városkert által ajánlott hóekék nem felelnek meg ezen kiírás műszaki követelményeinek. Ezek mellett apróság, hogy a Városkert egyes járművekhez más járművek típusbizonyítványait nyújtotta be.
Az eljárási rendben is érdekes fejleményekre bukkanhatunk: a Városkert 2018. június 28-án önkéntes hiánypótlás keretében (!) az FKF-tender értékelési részszempontjaira vonatkozó új adatokat adott meg levelében, így onnantól kezdve azok az irányadóak. Azaz a Városkert úgy változtatja meg az előírások egy részét, hogy az számára kedvezzen, noha ez nem összeférhető a közbeszerzési törvény előírásaival.
A drágább ajánlatot hozták ki nyertesnek
Az FKF „problémás” tendereinek környékén rendre felbukkan Nagy László, jelenlegi vezérigazgató neve, aki a tavaly áprilisban „lemondott” Csontos Istvánt követte. Egy korábbi, nagy port felkavaró eljárást Nagy László még műszaki vezérigazgató-helyettesként felügyelt 2015-ben. Ez egy 2,33 milliárd forint értékű, 41 célgép beszerzésére irányuló kiírás volt, ahol az FKF vezetése a szükséges alvázakat nem közvetlenül a gyártó, Mercedes vezérképviseletétől szereztette be, hanem közbeiktatták az 5 milliárdos szemétválogatási botrányról elhíresült Restone Kft.-t.
A cég érdemi munkát nem végzett – nem is tudott volna, mert az alvázakra a felépítményeket egy másik cég gyártotta -, de minimum 560 milliós haszonra tett szert.
Az ügy további érdekessége, hogy az eljárás folyamán maga a márkaképviselet tájékoztatta Nagy Lászlót emailben, hogy tud olyan alváztípusokat is kínálni, amelyek minden tekintetben megfelelnek az FKF-kiírásában szereplő paramétereknek, és még olcsóbbak is. Ennek ellenére az FKF vezetői mégis a drágább típusok mellett döntöttek.
Nem készültek gazdaságossági számítások
A már említett, az FKF történetének talán legnagyobb anyagi hátrányát (1,5 milliárd forint) okozó szerződés, az úgynevezett „Restone-ügy” közelében is ott volt Nagy László. 2015-ben az akkori FKF-vezérigazgató számára készített belső vizsgálat jegyzőkönyvéből kiderül, úgy írtak ki milliárdos közbeszerzést (a külső cég – Restone Kft. – végül 5 milliárdért vállalta a munkát), hogy előtte semmiféle gazdaságossági számítást nem végeztek az FKF-nél. Ráadásul már 2014 végén tudtak arról, hogy a kormány nem fogja megemelni a szemétlerakási illetéket, így minden érintett számára egyértelmű volt, hogy a kiszervezés nem lehet nyereséges. A hűtlen kezelés kérdését is felvető szerződéshez kapcsolódó belső vizsgálat vezetői összefoglalója megemlíti, hogy „az eljárásban részt vevő területek önállóan is kezdeményezhették volna a megtérülési számításokat (például: Gazdasági Igazgatóság), illetve a megvalósíthatósági tanulmányt (műszaki vezérigazgató-helyettes irányítása alá tartozó szervezetek)”. Ekkoriban a műszaki vezérigazgató-helyettest Nagy Lászlónak hívták.
Az FKF évtizedek óta, önként megosztja saját ipari és közületi piacát magáncégekkel (Multiszint Kft. Léma-Sped Kft.), ezzel mintegy évi 1,5 milliárdos bevételről mond le és engedi át a megrendelés állományt ezeknek a cégeknek. Nagy László itt is feltűnik: még hulladék begyűjtési és szállítási igazgatóként több mint 10 éven keresztül volt felelőse ennek a területnek és felügyelte ezen elszámolásokat a cégekkel. | Kétmilliárdért venne nem létező Mercedeseket az FKF | Eddig legalább két alkalommal kellett visszahívni az FKF gépbeszerzési tenderét, mert a piaci szereplők azt versenyszűkítőnek találták, de végül 2018 nyarán a Nagy László vezette FKF kihozott egy alig ismert kis céget nyertesként a több mint kétmilliárdos tenderen, miközben a hivatalos Mercedes vezérképviselet ajánlatát kizárták az eljárásból. A területen kevés referenciát felmutatni képes Városkert Gépipari és Kereskedelmi Kft. részéről nem ez az igazi „bravúr”, hanem az, hogy olyan Mercedesekkel és kiegészítőkkel nyert, amelyek a hivatalos márkaképviselet szerint soha nem is léteztek. | null | 1 | https://zoom.hu/hir/2018/10/02/ketmilliardert-venne-nem-letezo-mercedeseket-az-fkf/ | 2018-10-02 16:18:00 | true | null | null | ZOOM |
2018. október 2., 17:27
A Jobbik hétfőn hivatali vesztegetés és hivatali vesztegetés elfogadása miatt tett feljelentést annak kapcsán, hogy Orbán Viktor méregdrága ajándékokat (magánrepülős luxusutazásokat) fogad el olyan kormányközeli oligarcháktól (legutóbb éppen Garancsi Istvántól), akik sok milliárdos állami és uniós megrendeléseket kapnak az ő kormányzása idején – jelentette be közleményben Pintér Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője.
A párt szerint az, hogy hétfőn a Parlamentben arról beszélt a miniszterelnök, hogy 30 éve így megy ez nála, felért egy beismerő vallomással. | Feljelentést tett a Jobbik hivatali vesztegetés miatt Orbán repülései kapcsán | A Jobbik hétfőn hivatali vesztegetés és hivatali vesztegetés elfogadása miatt tett feljelentést annak kapcsán, hogy Orbán Viktor méregdrága ajándékokat (magánrepülős luxusutazásokat) fogad el olyan kormányközeli oligarcháktól (legutóbb éppen Garancsi Istvántól), akik sok milliárdos állami és uniós megrendeléseket kapnak az ő kormányzása idején – jelentette be közleményben Pintér Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője. | null | 1 | https://zoom.hu/hir/2018/10/02/feljelentest-tett-a-jobbik-hivatali-vesztegetes-miatt-orban-repulesei-kapcsan/ | 2018-10-02 16:37:00 | true | null | null | ZOOM |
2018. október 1., 15:56
Tulajdonosváltás történt a Rádió 7-nél, az ezzel a kapcsolatos közlemény, a honlapjukon is olvasható:
„Égető Gyula október elsején eladta a Rádió7-et és a www.radio7.hu internetes portált működtető, valamint a Mindszenti Híreket, a Kutasi Híreket, illetve a Mártélyi Híreket kiadó céget, a tulajdonában lévő Kisbíró Kft.-t. A Rádió 7 új tulajdonosai: Bada János, Csepreghy Nándor, és Rákay Philip.”
Rákay Philip volt, aki 2002-ben állította, hogy kétmillióan tüntetnek Orbán mellett a Kossuth téren, majd ő lett a (Fidesz-közeli) HírTV munkatársa, 2011-től 2015-ig pedig az M1 főnöke.
Borítókép forrása: Rádió 7 | Rádiót vett Rákay Philip | null | 1 | https://zoom.hu/hir/2018/10/01/tulajdonosvaltas-a-radio-7-nel/ | 2018-10-01 16:41:00 | true | null | null | ZOOM |
|
2018. október 4., 13:56
Nemrég indult, de máris nagyon sikeres az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kikényszerítése érdekében indított aláírásgyűjtő akciót – mondta Hadházy Ákos, az LMP-ből kilépett független parlamenti képviselő, utalva arra, hogy szeptember második felében indította az akciót, melyben egymillió aláírást gyűjtenének össze e célért országszerte, bár ez nem is mindig könnyű feladat.
Hadházy politikustársaival – az MSZP-s Kunhalmi Ágnessel, a párbeszédes Tordai Bencével, a momentumos Berg Dániellel és az LMP-vel Hadházyhoz hasonlóan szakító Kassai Dániellel – közösen a főváros XVIII. kerületében, az egyre csak dráguló pestszentlőrinci sportcsarnok előtt jelent meg, ahol az ellenzéki pártok közösen gyűjtöttek aláírást az Európai Ügyészséghez való csatlakozás érdekében.
Kassai Dániel – ő volt az, aki LMP-sként tavasszal visszalépett a körzetben végül győztes Kunhalmi javára – arról beszélt, hogy bár vannak sokkal nagyobb lenyúlások, pazarlások, a pestszentlőrinci sportcsarnok beruházás sem kis összeg a maga kétmilliárdos költségével, ráadásul menet közben 1,5 millióval drágul naponta. “Azért is van szükség az Európai Ügyészségre, hogy az ilyen pofátlan túlárazásokat megakadályozza” – tette hozzá.
Kunhalmi Ágnes emlékeztetett: az MSZP a Demokráca-csomag részeként külön törvényjavaslatot is benyújtott az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról. Berg Dániel megjegyezte: “nem tűrjük, hogy európai és magyar adófizetők pénzéből gazdagodjanak a NER kegyeltjei”. Tordai Bence pedig arról beszélt: az Orbán-rezsim a lopás köré építi a politikáját, amit Brüsszel is megunt:
a korrupciós kockázat miatt még ebben az uniós költégvetési ciklusban 1000 milliárd forint EU-s támogatást tarthatnak vissza, a következő 7 éves büdzsében pedig akár 2000 milliárdot is.
Hadházy Ákos az aláírásgyűjtés, és így az Európai Ügyészséghez való csatlakozás fontosságát azzal támasztotta alá, hogy a magyar ügyészség számos esetben nem tesz semmit, miközben láthatóan szétlopják az uniós támogatások egy részét. Példaként említette a romák felzárkóztatását segítő, Farkas Flóriánhoz köthető Híd a munkába programot, megjegyezve: “négy év után is szabadlábon van Farkas, holott milliárdok tűntek el”.
Az Európai Ügyészség Hadházy szerint a szétlopott vagy már eleve kamuprojektként indított programok esetében hatékonyan felléphetne a korrupció ellen. A politikus egy konkrét, új példát is hozott az olyan “kamuprojektre”, amelynél “néhány ember nagyon jól fog ebből az unió pénzén élni, ahelyett, hogy tartósan segítettek volna a romákon”.
A Hadházy példájában szereplő projekt egy Szekszárd melletti településen, Zombán valósul meg, a célja a “transznacionális együttműködés fejlesztése” 50 millió forintból. A 2000 lakosú Zombán 3 százalék vallotta magát romának, vagyik 60-an lehetnek – mondta Hadházy, hozzátéve: a 60 emberre fejenként jutó 800 ezer forintból kijött volna mindenkinek egy ösztöndíjprogram, vagy komoly átképzési program, ehelyett szerinte
az 50 millióból a járulékos költségek levonása után nem marad semmi kézzel fogható, csupán egy tanulmány.
Hadházy a program költségvetését ismertetve elmondta: elmegy a pénz workshopokra, 300 kérdőív – nincs is ennyi roma összesen a falubvan (!) – kitöltésére darabonként hatezer forintért, a projektet lebonyolító cég cateringre, vagyis vendéglátásra felszámol további 3 milliót, kommunikációs költségre szintén 3 milliót, irodabérletre egymilliót, a tanulmányírásra 2,5 milliót, kiszámláz továbbá 8 milliós munkadíjat és 3 milliós projektmenedzsment díjat. Ráadásul nem ők az egyetlenek, mivel összesen száz szervezetnek ítéltek oda 50-50 milliót hasonló projektekre. | Itt van Hadházy újabb példája az EU-s támogatások lenyúlására | A korrupciós kockázat miatt még ebben az uniós költégvetési ciklusban 1000 milliárd forint EU-s támogatást tarthatnak vissza, a következő 7 éves büdzsében pedig akár 2000 milliárdot is. | null | 1 | https://zoom.hu/hir/2018/10/04/itt-van-hadhazy-ujabb-peldaja-az-eu-s-tamogatasok-lenyulasara/ | 2018-10-04 16:47:00 | true | null | null | ZOOM |
2018. október 3., 6:30
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. leköszönt vezérigazgatója júliusban benyújtotta Bártfai-Mager Adrea tárca nélküli miniszternek az MNV Zrt. által kezelt vagyon eredménybeszámolóját – amit a miniszter 280 milliárd forint kiadással és 72,2 milliárd forint bevétellel – vagyis 207,8 milliárd forintos pénzforgalmi hiánnyal augusztus 17-én jóváhagyott. Ezt követően azonban további másfél hónapig jegelték a jelentés nyilvánosságra hozatalát – amit most tettek meg a vagyonkezelő honlapján. Eszerint az állami vagyon nem hogy hozta volna, hanem százmilliárdjával vitte az adófizetők pénzét úgy, hogy nem is lehet tudni minden egyes milliárd sorsáról.
A jelentés nyilvánosságra hozatalát több ok miatt is halogathatták. Ezek közül csupán egyik a gigantikus hiány. A másik, hogy több állami tulajdonban lévő vállalat tavalyi beszámolóját nem nyújtották be a cégbíróságra. Ezek közül messze kiemelkedik az állami „kukaholding”, vagyis az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt., ahol többéves működés után sem sikerült megteremteni az üzemszerű működés alapjait, miközben a ténylegesen munkát végző kommunális cégek nem kapják meg a munkájuk ellenértékét.
Nyomoznak, nem tudták számba venni az átvett vagyonelemeket
Magának az MNV Zrt.-nek a rábízott vagyonról szóló beszámolóját is csak korlátozásokkal auditálta az Ernst & Young könnyvizsgálója. Egyrészt, mert egyes állami cégeknél folyó rendőrségi nyomozásokra vezethetőek vissza, másrészt, mert nem tudták áttekinteni a külső vagyonkezelők (minisztériumok, Magyar Fejlesztési Bank) által kezelt cégekről készült beszámolókat sem, illetve nem tudtak teljes könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni 2016. december 31-én megszüntetett költségvetési szervektől átvett vagyonelemek értékeléséről sem. Hatalmas vagyonról van szó, hisz 2016 utolsó napján a külső vagyonkezelők által kezelt eszközök értéke még 2053 milliárd forint volt, 2017 végén pedig már 7995 milliárdot tett ki – vagyis a könyvvizsgálók szűk 5000 milliárd forintnyi vagyon teljes körű számbavételére nem kaptak lehetőséget –, ezért auditálták csak részlegesen az állami vagyongazdálkodásról szóló beszámolót.
Az említett rendőrségi nyomozásokról az MNV jelentése meglehetősen szűkszavúan fogalmaz: annyi található, hogy az MNV Zrt-t érinti
„jelentősebb ügyekben érkezett adatszolgáltatási megkeresés a nyomozóhatóságok részéről bizonyos gazdasági események vonatkozásban”.
Az ügyek többsége, az MNV ismerete szerint nyomozati szakaszban van, és többségében ismeretlen tettes elleni eljárásról van szó – olvasható a beszámolóban.
19 cégben emeltek tőkét
Az MNV beszámolója szerint egy év alatt az állami vagyon értéke 10 632 milliárd forintról 11 091 milliárd forintra emelkedett – legalábbis papíron, így a növekedés 459 milliárd forint, ami némi gyógyírt jelent a költségvetésben okozott 207 milliárd forintos hiányra. Ám míg a költségvetésből valódi 207 milliárd forintot költöttek el, addig nem tudhatjuk biztosra, hogy az állami vagyon értéke valóban 459 milliárd forinttal nőtt-e, hiszen erről nem tudott megbizonyosodni a könyvvizsgáló.
A költségvetési hiány egyébként jelentős részben az állami cégeknek adott tőketámogatások miatt keletkezett. Az MNV tavaly a kormánydöntéseket végrehajtva összesen 105,3 milliárd forintos készpénzes tőkeemelést hajtott végre, összesen 19 vállalatnál – mindez most derült ki a beszámolóból.
A legtöbb pénzt 53,3 milliárd forintot a NIPÜF Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt, nyelte el. A cég alaprendeltetése szerint ipari parkokat fejleszt – a krédója szerint a megrendelő személyére szabott ipari ingatlanokat épít – adóforintok felhasználásával. A cég hatékonyságát jól jelzi, hogy mindössze 111,8 millió forint nettó árbevételt hozott össze 2017-ben – így sikerült 381 millió forintos mínusszal zárnia. Emlékezzünk, mindezt 53,3 milliárd forintos tőkejuttatás mellett.
Amihez nyúl az állam, az viszi a pénzt: Tokaj, Malév GH, szemétügyek
A Volánbusz Zrt 17,9 milliárd forintos tőkeemelést kapott, de 6,3 milliárd forinttal tolták meg a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft-t is, amelynek működést még az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is kifogásolta egy a napokban megjelent jelentésben. Az ÁSZ szerint a cég fő tevékenységi köre vagyonkezelés, közfeladatot nem látott el, közszolgáltatást nem végzett, hulladékgazdálkodással összefüggő operatív tevékenységet nem folytatott.
2017-ben 4,1 milliárd forintnyi tőkét kapott a Malév GH Zrt. – amely a volt nemzeti légitársaság földi kiszolgáló cége. A Malév GH a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren működő négy kiszolgáló egyike, ám a piaci versenyt nem bírja, ugyanis tartósan veszteséges az anyacéghez hasonlóan. Ugyanakkor, míg az Orbán-kormány a Malévot szó nélkül csődbe engedte 2012-ben, a GH-be évek óta önti a pénzt.
Hasonlóan nyeli az állami milliárdokat a Grand Tokaj Zrt.-re átkeresztelt állami szőlőfeldolgozó cég. A Grand Tokaj az elmúlt években rendszeresen állami mankóra szorult, miközben folyamatosan veszteséges: tavaly 1,2 milliárd forint mínuszt hozott össze a 2016-os 3,8 milliárdos mínusz után. Tavaly a Grand Tokaj Zrt 2,3 milliárd forintos tőkeemelést kapott, miközben a korábbi években 4,5 milliárd forintnyi tulajdonosi hitelt is felvett.
A Malév Zrt., – amely felszámolás alatt van mind a mai napig – tartozik az MNV Zrt.-nek egy korábbi, 9,2 milliárd forintos tulajdonosi hitellel, amely vélhetően nem fog betérülni. A 9,2 milliárd forintos kölcsön csak a második legnagyobb tétel, az MNV által az elmúlt években nyújtott hitelek közül. A csúcstartó egy 10 milliárd forintos tulajdonosi hitel, ám hogy kinek, az még a beszámolóból sem derül ki, mivel a cégnév helyén az a hivatkozás szerepel, hogy: „üzleti titkos projekt”. Az MNV Zrt. minden éves beszámolójában elrejt egy-egy ilyen rejtjeles tételt, ám ezen eddig még egyetlen országgyűlési képviselő sem akadt ki.
Borítókép MTI Fotó: Mohai Balázs | Százmilliárdokat égetett el az állami vagyonkezelő | Két hónapig titkolta az állami vagyonkezelő a tavalyi beszámolóját: a költségvetés szempontjából 200 milliárd forintot meghaladó buktát sikerült összehozni, ráadásul a jelentést csak korlátozásokkal hagyta jóvá a könyvvizsgáló. | null | 1 | https://zoom.hu/hir/2018/10/03/szazmilliardokat-egetett-el-az-allami-vagyonkezelo/ | 2018-10-03 16:50:00 | true | null | null | ZOOM |
2018. október 3., 14:05
A Pénzügyminisztérium a tervek szerint 35-38 milliárd forintért költözne a Várba, de a végső számla könnyen bőven 40 milliárd forint felett is lehet.
A kormány Várba költözését 2014-ben hirdették meg. Elsőként a Miniszterelnökség költözhet az új helyére, amire vélhetően hónapokon belül sor kerül. Gulyás Gergely tárcavezető nyári nyilatkozata szerint a kormányfő már 2019. január elsején elfoglalhatja a Karmelita kolostorban kialakított irodáit. Az erre fordított pénz eddig 20-30 milliárd forintjába került az adófizetőknek. A Miniszterelnökség mellett a Belügyminisztérium (BM) és a Pénzügyminisztérium is költözne. A BM számára kiszemelt épületeknek egyelőre a kiürítése folyik, a PM új helyén viszont már dolgoznak. A Pénzügyminisztérium a volt Királyi Pénzügyminisztériumba tenné át a székhelyét.
Minden második embernek jut csak hely a csodapalotában
A tervek szerint a Szentháromság téren lévő épület homlokzatát megőrzik, ám a belbecs a 21. századi igényeknek lesz megfelelő: a 30 ezer négyzetméteres bruttó alapterületű palotában alig 800-1000 főt lehet majd elhelyezni, igaz, lesznek parkolók, éttermek, könyvtár, irattár és reprezentatív hely is. A gond ezzel az, hogy a 800-1000 fő csupán a fele az 1920 fős, jelenlegi minisztériumi létszámnak. E szerint a bázisra csak a szaktárca fele költözhet be.
Az egész móka az indulótervek szerint 35-38 milliárd forintjába kerül az adófizetőknek, ám látva az építőipari árak elszállását, ez az összeg bőven 40 milliárd forint felett lehet majd, valamikor az évek múlva esedékes költözés után. A kivitelezést bonyolító PM-TÉR 6 Nonprofit Kft. eddig egy nettó 9,8 milliárd forintos keretszerződést kötött a bontási, előkészítési munkálatokra a West Hungária Bau Kft.-vel és a Garage Kft-vel. A második nagyobb tenderkiírás már sikertelen volt, miután a tervezési munkálatokat csak bőven a meghirdetett egymilliárdos keret felett vállalták volna a pályázók. A tervező hiánya nem szegte kedvét a Pénzügymisztérium kivitelező cégének.
Falikárpit, kovácsoltvas kapu a PM kívánságai közt
Az uniós közbeszerzési hirdetmények között szerdán jelent meg az a 7,2 milliárd forintra becsült építési szerződés megrendelés, amely gyakorlatilag azt jelentené, hogy megkezdődhetne a tényleges munka az épületen. Ezért az összegért a PM elvégeztetné az összes bel- és kültéri örökségvédelmi munkát, ez több száz négyzetméternyi fa-, kő- és gipszfelület felújítását, parkettázást, festését jelentené, de a megrendelőlistán szerepel 279 négyzetméter falikárpit, 93 darab csillár és falikar újragyártása az eredeti fotók alapján. A megrendelő kívánsága több keményfa és kovácsoltvas kapu újragyártása és/vagy restaurálása – vagyis széles körű szakembergárdát igénylő munkálatokról van szó –, akiket a mai építőipari „boomban” nem lesz könnyű összeszedni.
Ennek ellenére a Pénzügyminisztérium hajtja a lovakat, ugyanis a most megjelent felhívás alapján október 16-án már bejárást is tartanak az érdeklődőknek, és november ötödikéig kell beadni az ajánlatokat – ami szokatlanul rövid idő ilyen mértékű beruházások esetében. A rövid határidő biztos nem segít abban, hogy az ajánlatok olcsóbbak legyenek, ám láthatóan ez nem is szempont a kormányzati Várba költözéseket nézve.
A három minisztérium – Miniszterelnökség, a BM és a PM – új székhelyének kialakítása alsó hangon meghaladhatja a száz milliárd forintot is. | Hétmilliárdért építettné tovább a kormány az új Pénzügyminisztériumot | A Pénzügyminisztérium a tervek szerint 35-38 milliárd forintért költözne a Várba, de a végső számla könnyen bőven 40 milliárd forint felett is lehet. | null | 1 | https://zoom.hu/hir/2018/10/03/hetmilliardert-epitettne-tovabb-a-kormany-az-uj-penzugyminiszteriumot/ | 2018-10-03 17:00:00 | true | null | null | ZOOM |
2018. október 4., 14:59
Az ügyészségen tesz panaszt az MNB, miután a rendőrség elutasította az Altus Portfólió Kft.-vel szemben jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanúja miatt tett feljelentését. A lépés a jegybank szakmai kötelessége, mivel a nyomozó hatóság elutasító érvei szakmailag nem megalapozottak – közölte Barnóczki Péter, az MNB igazgatója az MTI-vel.
Az MNB 2018 augusztusában 15 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki az Altus Portfólió Kft.-re engedély nélküli pénzkölcsönnyújtási tevékenység miatt. A jegybank megállapította, hogy a társaság két év alatt, mintegy 400 millió forintnyi pénzkölcsönt nyújtott jogosulatlanul magánszemélyeknek, cégeknek. E tevékenység csak az MNB engedélyével végezhető, de ilyen az Altusnak nem volt – emlékeztetett az MNB igazgatója.
Barnóczki Péter emlékeztetett rá, hogy a jegybank ezzel egy időben büntető feljelentést is tett a társaság ellen. A Budapesti Rendőr-főkapitányság ugyanakkor a napokban “bűncselekmény gyanújának hiányában” elutasította, hogy nyomozást kezdjen az ügyben. Az MNB igazgatója szerint azonban a BRFK elutasító döntése nem alapos. A rendőrség egyik érve szerint például a hitelt nyújtó cég által kikötött, és az adós által elfogadott kamat nem tekinthető ellenértéknek, ilyennek csak a regisztrációs díj vagy a kezelési költség minősülne. Ez teljesen ellentétes a közgazdaság alapelveivel, a jogszabályokkal és a hazai bírói gyakorlattal is – hangsúlyozta Barnóczki Péter. (MTI) | Ügyészséghez fordult az MNB az Altus-ügyben | Az ügyészségen tesz panaszt az MNB, miután a rendőrség elutasította az Altus Portfólió Kft.-vel szemben jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanúja miatt tett feljelentését. A lépés a jegybank szakmai kötelessége, mivel a nyomozó hatóság elutasító érvei szakmailag nem megalapozottak – közölte Barnóczki Péter, az MNB igazgatója az MTI-vel. | null | 1 | https://zoom.hu/hir/2018/10/04/ugyeszseghez-fordult-az-mnb-az-altus-ugyben/ | 2018-10-04 17:07:00 | true | null | null | ZOOM |
Bankok, hotelek, kaszinók, gyárak, tévék, újságok, reklámcégek, építőipari és mezőgazdasági vállalatok – szinte nincs olyan terület, ahol Orbán Viktor három fontos gazdasági háttéremberének ne lenne valamilyen érdekeltsége. Mészáros Lőrinc az elmúlt évben majdnem megduplázta vállalkozásai számát, Garancsi István cégei szárnyakat növesztettek, és Andy Vajna is szépen gyarapodik.
Van Magyarországon néhány ember, aki a Fidesz 2010-es kormányra kerülése óta egyszerűen nem tud hibázni, milliárdokat keres. “Ügyesek!" – vághatnánk rá rögtön, a helyzet viszont ennél jóval árnyaltabb, hiszen az is egyértelműen látszik, hogy ezek a kiemelkedő üzeti sikerek a kormány, és más állami szervezetek döntései nélkül nem lettek volna lehetségesek.
A mindenes, az ingatlanos, és a kaszinós
Mint csillag az égen, lassan annyi cége lesz Mészáros Lőrincnek, Andy Vajnának, és Garancsi Istvánnak. Ábránkon valamennyi zöld pont egy-egy vállalkozást jelöl. Összesen 377-et számoltunk össze belőlük.
(A céghálóról készült nagy méretű képet erről a linkről tölthetitek le.)
Mészáros Lőrinc birodalmáról egy évvel ezelőtt készítettünk először grafikát. Orbán Viktor barátjának akkor még “csak" 125 érdekeltsége volt, és bár azt sem volt könnyű felrajzolni, most még nehezebb dolgunk volt, hiszen az egykori gázszerelő közben majdnem megduplázta érdekeltségei számát: ma már 224 társaság köthető hozzá közvetve vagy közvetlenül.
Mészáros szinte minden szektorban jelen van. Érdekelt egy bankban (MKB), egy biztosítóban (Cig Pannónia), egy tévében (Echo TV), rengeteg újságban (Mediaworks), hotelekben (Hunguest Hotels) kempingekben (Balatontourist), borászatokban (Dereszla), de hozzá köthető ma már az aligai strand és a Mátrai Erőmű is.
Vagyona a napi.hu becslése szerint 280 milliárd forint, sikerét pedig nehéz nem az Orbán-kormányhoz kötni. Bár Mészáros szereti azt hangoztatni, hogy 2010 előtt is sikeres üzletember volt, az igazság az, hogy abban az évben mindösszesen 3 vállalkozása volt, melyek összesen kicsit több, mint 200 millió forint nyereséget termeltek.
Aztán jött a kormányváltás, és a Mészáros és Mészáros Kft. őrült iramban kezdte el nyerni a közbeszerzéseket, a végösszeg 491 milliárd forint, ekkora értékű megbízásokat kapott a társaság az elmúlt 7 évben, egyedül illetve konzorciumban.
(Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek listáját erről a linkről lehet letölteni, a céghálóról készült grafikát pedig innen.)
Ahogy Mészárosnak, úgy Orbán Viktor másik barátjának, Garancsi Istvánnak is több iparágban vannak ma már érdekeltségei, miközben korábban főként csak az ingatlanpiacon és a fociban volt jelen. Az Orbán Viktort reptető üzletember körül 114 vállalkozást számoltunk össze, vannak cégei a pénzügyi szektorban (Duna Takarék Bank), az építőiparban (Market), a reklámiparban (ESMA), a szerencsejáték-bizniszben (Casino Sopron), és az online pénztárgépek körül is (Mobil Adat Kft.).
Garancsi István cégbirodalmának mintegy felét alkotja az az ingatlanportfólió, melyet Hernádi Zsolt MOL-elnökkel, és Csányi Sándorral közösen birtokol. Minden épületre külön céget alapítottak, összesen 45 ilyen vállalkozásról van szó.
Bár Garancsi Istvánt – különösen a magánrepülős botrány óta – szokás úgy emlegetni, mint aki Orbán Viktor miniszterelnöksége előtt lett milliárdos, a teljes képhez hozzátartozik az is, hogy az állam – élén Orbánnal – az elmúlt években több olyan intézkedést is tett, melynek köszönhetően Garancsinak jóval több pénze lett, mint korábban, a különbség pedig milliárdokban mérhető.
A legjobb példa erre a Mobil Adat Kft. nevű cég, amelynek semmilyen létjogosultsága nem lenne, ha az állam 2012 őszén nem dönt úgy, hogy kötelezővé teszi az online kasszákat a boltokban. Az intézkedésnek igazán csak néhány cég örült: azok, amelyek a kasszákhoz szükséges eszközöket és technikát szállították. Az egyik ilyen vállalkozás a Mobil Adat Kft. volt.
Mivel a pénztárgépek kivehetetlen SIM-kártyával működnek, a kassza megvásárlásával a mobilnetet biztosító szolgáltató (ez esetben a Mobil Adat Kft.) mellett is elkötelezi magát a kereskedő, így a nyereség gyakorlatilag minden évben garantált. Ez látszik a hivatalos adatokon is: 2015 óta a bevétel fixen évi 2 milliárd forint körül alakul, a nyereség pedig évente mintegy félmilliárd forint. A társaságban két vállalkozásán keresztül Garancsi István az egyik tulajdonos.
Ugyanígy szinte monopolhelyzetet teremtett az állam annak a kaszinós cégnek is, amelybe Garancsi István 2016-ban szállt be. A szerencsejáték-piacot 2012-ben államosította a kormány, azóta csak azok nyithatnak kaszinót, akik erre engedélyt kapnak az illetékes minisztériumtól.
Ehhez “megbízható szerencsejáték-szervezőnek" kell lenni, amelyből csak néhány van az országban. Bár Garancsi nem tartozik közéjük, egy kiskapunak köszönhetően mégis részesülhet a bevételekből, a kormány ugyanis úgy alkotta meg a jogszabályt, hogy tulajdonostársként bárki beszállhat a kaszinókat üzemeltető cégekbe.
Orbán Viktor barátja így is tett, focis cégével résztulajdonossá vált a soproni kaszinóban, ahonnan azóta is jönnek a milliárdok: a cég csak 2017-ben 1 milliárd forint nyereséget termelt a tulajdonosoknak.
Nem függetlenek a közpénzes üzletektől a Market Építő Zrt. eredményei sem. A társaságba Garancsi 2014-ben vásárolta be magát a Garhartt Invest nevű vállalkozásával, azóta többek között az alábbi nagy értékű közbeszerzéseket nyerte meg egyedül illetve konzorciumban:
Duna Aréna felépítése (egyedül): 43 milliárd forint
Pannon Park Projekt: 32 milliárd forint
Mome kreatív innovációs és tudáspark: 10 milliárd forint
Szegedi Ifjúsági Centrum (egyedül): 9 milliárd forint
A megrendelések pedig meghozták az addig nem látott sikert: a cégnél csak 2017-ben 6,3 milliárd forint volt a profit, melyből 5,3 milliárd forint osztalékot fizettek ki a tulajdonosoknak. Mivel Garancsi Garhartt Invest nevű cége a főrészvényes, így a pénz nagy része is hozzá került.
(Garancsi István cégeinek listáját erről a linkről tölthetik le, a céghálóról készült grafikát pedig innen.)
Ahogy fenti két főszereplőnknél, úgy Andy Vajnána esetében is elég nehéz nem az államot látni a 2010 utáni üzleti sikerek mögött. Vajna az első között volt, aki megkapta a megbízható szerencsejáték-szervező státuszt, és mivel előtte szinte mindenki másnak be kellett zárni, így konkurenciája sem nagyon maradt.
Kaszinóüzemeltető cége ennek megfelelően igen jó eredményekkel zárt: 2013-ban 1,6 milliárd forint, 2014-ben 3 milliárd forint, 2015-ben pedig már 6 milliárd forint adózott eredményre tett szert.
Vajna cégbirodalmát először 2014-ben térképeztük fel, magyar cége akkoriban alig volt, főleg offshore vállalkozásokban találtuk meg a nevét. Ezektől időközben megszabadult, az építkezést pedig Magyarországon folytatta.
Andy Vajnához jelen pillanatban 39 magyar társaság köthető, vannak köztük fánkos cégek, melyeket felesége üzemeltet, és hozzá tartozik a Rádió 1 mellett a koronaékszernek tervezett TV2 is, amelytől pénzesőt vártak, egyelőre mégis csak veszteséget termel.
(Andy Vajna cégeinek listáját erről a linkről tölthetik le, a céghálóról készült grafikát pedig innen.)
A cégbirodalmak felrajzolásához az Optent, a tőzsdén bejegyzett cégek beszámolóit, és az e-beszámolót használtuk. A végelszámolás és a felszámolás alatt lévő cégeket nem vettük figyelembe, csak a működő vállalkozásokat számoltuk. | Már csaknem 400 cég köthető Mészáros Lőrinchez, Garancsi Istvánhoz, és Andy Vajnához | Bankok, hotelek, kaszinók, gyárak, tévék, újságok, reklámcégek, építőipari és mezőgazdasági vállalatok – szinte nincs olyan terület, ahol Orbán Viktor három fontos gazdasági háttéremberének ne lenne valamilyen érdekeltsége. Mészáros Lőrinc az elmúlt évben majdnem megduplázta vállalkozásai számát, Garancsi István cégei szárnyakat növesztettek, és Andy Vajna is szépen gyarapodik. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2018/10/17/mar-csaknem-400-ceg-kotheto-meszaros-lorinchez-garancsi-istvanhoz-es-andy-vajnahoz/ | 2018-10-17 17:23:28 | true | null | null | atlatszo.hu |
Egy gyanúsítottja van annak a csalásnak, amelyben a bűnözők a Képviselői Irodaházat használták fel egy vállalkozó átveréséhez. A budapesti cégvezető több részletben összesen 23 millió forintot fizetett ki azért, hogy politikusok közbenjárása révén jól fizető közpénzes megbízásokhoz jusson. Mindez még 2016-ban történt, de a nyomozás ma is tart. Az Átlátszó kíváncsi volt arra is, hogy a rendőrség jelezte-e az Alkotmányvédelmi Hivatalnak és az Országgyűlés Hivatalának, hogy milyen biztonsági problémák merültek fel a védett épülettel kapcsolatban, de a rendőrség szerint ez nem volt indokolt.
Összesen 23 millió forinttal károsítottak meg egy budapesti vállalkozót, több kft. ügyvezetőjét két évvel ezelőtt. A csalók azt hitették el a férfival, hogy egy államtitkár segítségével olyan közpénzes megbízásokhoz juthat, amelyeknél garantáltan kifizetik, és nem kell hosszú időt várnia a pénzére.
A cégvezetőnek azt mondták, ahhoz, hogy az ügylet összejöjjön, előre le kell tennie több millió forintot. De hogy lássa, nem kamuznak neki, megígérték, hogy bemutatják egy államtitkárnak.
Ez a találkozó a Képviselői Irodaházban volt. A cégvezető az Átlátszónak elmondta, bent várniuk kellett, mert az államtitkárnak sok dolga volt. Mindenesetre aztán egyszer csak jött az államtitkár, kezet nyújtott neki, majd megkérte őket, menjenek le ebédelni, később csatlakozik hozzájuk.
"Ez nem történt meg, de az addig csak tévében látott politikusok között ülve úgy éreztem, hogy a cégeimnek most minden összejöhet" – mesélte a férfi. "Ezután elvittek két Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településre is. Ezeken a találkozókon a polgármesterek különböző munkákat, út- és iskola-felújításokat ígértek."
A cégvezetőnek a harmadik nagyobb pénzkérés után lett gyanús a dolog, de addigra már mintegy 23 millió forintot átutalt a csalóknak.
"Feljelentést tettem a XIX. kerületi kapitányságon, de láttam a nyomozón, hogy kétségbe van esve amiatt, hogy a Képviselői Irodaházban indult a történetem, s nem lehetett tudni, kik bukkanhatnak fel az ügyben. Biztosan megkönnyebbült a rendőr, amikor az ügyet az elkövetés helyszíne miatt áttették az V. kerületi kapitányságra."
Ez a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) tájékoztatása alapján 2016. szeptember 29-én történt. Az Átlátszó megkeresésére a rendőrség közölte azt is, hogy a nyomozás jelentős kárt okozó csalás bűntett gyanúja miatt folyik, és az ügynek egy gyanúsítottja van. Hozzátették: a kár pontos összegének meghatározása a nyomozás feladata, amelynek során személyi és tárgyi bizonyítási eszközöket szereztek be.
A BRFK erre vonatkozó kérdésünkre megerősítette, hogy a nyomozás során megkeresték a Képviselői Irodaházat is. Rákérdeztünk arra is, hogy a nyomozóhatóság az Alkotmányvédelmi Hivatalt (AH) tájékoztatta-e az ügyről, hiszen az biztonsági kockázatokat vet fel a védett épülettel kapcsolatban. Ezt azonban a rendőrség nem tette meg, mert – mint írták – szerintük ebben az ügyben ez nem volt indokolt.
Nem kereste meg a rendőrség annak a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településnek a polgármesterét sem, ahol állítólag önkormányzati megbízásokkal kecsegtették a vállalkozót. Ezt az ügyben érintett egyik település vezetője mondta el az Átlátszónak.
Megkeresésünkre a polgármester nem emlékezett arra, hogy két évvel ezelőtt ilyen találkozón vett volna részt.
"A történet azért sem stimmel, mert a kisebb útfelújításokat mi magunk végezzük el közmunkások segítségével. Az iskola működtetését pedig öt évvel ezelőtt átvette az egyház, azóta semmi közünk hozzá, így ha szükséges lenne a felújítása, azzal sem a képviselőtestületnek kell foglalkoznia."
A polgármester megjegyezte, a nagyobb munkákra pályázni kell, de ezzel nincs szerencséjük. Szerették volna ugyanis az utakat rendbe tenni, de hiába pályáztak rá kétszer is, nem kaptak finanszírozást.
A csalók valószínűleg jól megszervezték beavatott szereplők segítségével az átverést, és a beetetés helyszíneit is úgy választották meg, hogy a vállalkozó bedőljön nekik.
A sztori legérdekesebb része azonban az, hogy a bűnözők miként jutottak be a Képviselői Irodaházba.
Úgy tudjuk, ennek megállapítása nagyon nehéz, mert a politikusok rengeteg vendéget fogadnak. Ráadásul, ha a rendőrség egy eljáráshoz tájékoztatást kér, nem tünteti fel, hogy pontosan milyen ügyben érdeklődik.
Mindenesetre egy volt nemzetbiztonsági tiszt az Átlátszónak név nélkül azt mondta, hogy ha szabályosan zajlana a rendőrségi nyomozás, akkor egy ilyen esetben a nyomozóhatóság átiratot küldene az Országgyűlés biztonságáért felelősöknek, illetve értesítené az Alkotmányvédelmi Hivatalt is.
Nem először történik ilyesmi a Képviselői Irodaházban: az Átlátszó írta meg két évvel ezelőtt, hogy mintegy kilencven számítástechnikai eszközt, köztük a Fidesz-frakció hét vadonatúj laptopját lopta ki egy raktáros a Parlamentből és a Képviselői Irodaházból a rendőrség gyanúja szerint.
Mindezt a legjobban őrzött magyar középületek kameráinak kereszttüzében, mindenféle biztonsági ellenőrzés nélkül tehette meg a dolgozó.
Korábbi cikkünkben a lopással gyanúsított raktáros védőügyvédje azért mondta valószínűtlennek a gyanúsítást, mert nem volt magyarázat arra, hogy miként tudta védence 2015 októbere és 2016. január 31. között minden feltűnés nélkül kihozni a laptopokat, sőt a nagy méretű asztali számítógépeket és monitorokat egymás után úgy, hogy senki nem vette észre miben mesterkedik. Az ügyvéd szerint ez számos kérdést felvet arról, hogy mennyire komolyan látják el az ország legfontosabb középületének védelmét.
Nemzetbiztonsági kockázatokról beszéltek akkor is, amikor a jobbikos képviselő, Mirkóczki Ádám az irodája ajtaját felfeszítve találta. A Belügyminisztérium gyors vizsgálata akkor azt derítette ki, hogy “csak a zár vásott el", ami szintén nem túl megnyugtató egy olyan fontos és védett épület esetében, mint a Képviselői Irodaház.
Az ellopott laptopok és számítógépek ügyében a nyomozás már befejeződött – tudtuk meg a Központi Nyomozó Főügyészségtől. Megkeresésünkre azt közölték, hogy a testület "budapesti Regionális Osztálya jelentős értékre üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmény miatt 2018. június 29-én vádat emelt egy országgyűlési őr és három társa ellen. A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa 2018. október 03-án előkészítő ülést tartott, és mivel az nem vezetett eredményre, az ügy tárgyalása 2019. januárban folytatódik."
Címlapfotó: MTI/Simó Endre | A Képviselői Irodaházban, ál-államtitkárral vezettek meg csalók egy budapesti vállalkozót | Egy gyanúsítottja van annak a csalásnak, amelyben a bűnözők a Képviselői Irodaházat használták fel egy vállalkozó átveréséhez. A budapesti cégvezető több részletben összesen 23 millió forintot fizetett ki azért, hogy politikusok közbenjárása révén jól fizető közpénzes megbízásokhoz jusson. Mindez még 2016-ban történt, de a nyomozás ma is tart. Az Átlátszó kíváncsi volt arra is, hogy a rendőrség jelezte-e az Alkotmányvédelmi Hivatalnak és az Országgyűlés Hivatalának, hogy milyen biztonsági problémák merültek fel a védett épülettel kapcsolatban, de a rendőrség szerint ez nem volt indokolt. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2018/10/16/a-kepviseloi-irodahazban-al-allamtitkarral-vezettek-meg-csalok-egy-budapesti-vallalkozot/ | 2018-10-16 17:30:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Andy Vajna tanul üzletet Mészáros Lőrinctől? Valójában előbbi sokkal tapasztaltabb üzletember, de a sorrend most tényleg ez volt. Miután Mészáros Lőrinc mindenféle érdekeltsége mesés felértékelődésen ment keresztül a tőzsdén, Andy Vajna is fantáziát láthatott egy üres BÉT-es társaságban, beszállt ugyanis az Est Media Nyrt-be.
Modernkori alkimisták
Vannak-e a XXI. században alkimisták, csodás aranycsinálók? Átmenetileg biztosan, Jászai Gellért receptjét most Balázs Csaba is lemásolta. Mindkét üzletember megvalósított egy csodát, kilátástalan, eladósodott, üres cégekből hirtelen milliárdos értéket varázsolt. Egyedül viszont aligha sikerült volna a csoda a két tőkepiaci varázslónak, segített Mészáros Lőrinc, illetve Andy Vajna is.
Mészáros Lőrinc és Jászai Gellért, vélhetően leginkább utóbbi mestertervét követve, komoly értéknövelést ért el a Budapesti Értéktőzsdén. Sokszor írtunk a Konzum, az Opus Global, az Appeninn, a CIG, vagy a 4iG történetéről.
Ha nagyon leegyszerűsítjük például a Konzum sztoriját, a Jászai-Mészáros kettős kinézett magának egy szebb napokat látott kiürült pécsi céget, a Konzum Nyrt-t. Majd szép lassan, ahogy a kormányzati hátszelet maximálisan bíró Mészáros már a cég körül sertepertélt, a társaság részvényei mesés áremelkedést produkáltak, ami után már nehéz kibogozni, hogy mi követett mit, de végig kéz a kézben járt a Konzum-részvényekre vonatkozó kisbefektetői spekuláció, az apportok, az áremelkedés és a valós tartalommal való feltöltés.
Az Est Media
Az Est Media ennek az útnak még csak az elején tart. Valójában a cég története már hosszú hónapok óta valami hasonlót ígért. Hiszen itt is volt egy szebb napokat látott cég (emlékezhetünk az Est-lapokra, a Rádio Caféra, vagy az értékes Sziget-részesedésre), ami a 2008-as válságtól lejtőre került, és végül teljesen kiürült, egyetlen értéke maradt a cégnek, a tőzsdei léte.
Ezt a tőzsdei létet azonban sokra tartották a befektetők, és lehetett sejteni, hogy amennyiben a NER valamely aranyembere egyszer majd fantáziát lát a cégben, akkor az is érthető lesz, hogy miért szárnyalt folyamatosan ez az üres váz, mi indokolta azt, hogy az Est Media mindenfajta tartalom nélkül is 10 milliárd forintot ért.
Megjött a bejelentés
A cég vasárnapi bejelentése alapján Vajna András György (ha így kevésbé ismerős, Andy Vajna) öt százalékot meghaladó mértékű befolyást szerzett a cégben. Megvan a mentor, indulhat a szárnyalás.
A sztori előzménye, hogy az Est Media már teljesen le volt gatyásodva, sokaknak tartozott. A céget évek óta valahogyan felszín felett tartó Balázs Csaba azonban nem adta fel, végül a céget kimentette egy huszáros akcióval a csődközeli helyzetéből. Alkut, csődegyezséget ajánlott a hitelezőknek, új részvények kibocsátásával kifizeti őket, ha egy nagyon alacsony százalékban megfogalmazott adósság-rendezésbe belemennek. Végül az akció sikerült, és egyelőre úgy tűnik, mindenki jól járt.
Az addig inkább a háttérben maradó Balázs Csaba, a Park Teniszklub Zrt. nevű, mindenféle egyéb társaságot is birtokló családi érdekeltségén keresztül 24,95 százalékos, vagyis 25 százalékot még éppen el nem elérő tulajdonosként jelent meg. Két cégen keresztül volt részvényes, az egyiket Dynamopestnek (ebben volt nagyjából 5 százalék), a másikat GlobTermnek hívják (ebben volt nagyjából 20 százalék).
A Park Teniszklub a neve alapján a Feneketlen-tónál levő teniszpályák tulajdonosa, de valójában már nem az. A cég az informatikában és a munkaerő-kölcsönzésben utazó Homonnay Géza nagyvállalkozó tulajdona volt, de tőle a Balázs-családhoz került, immár a teniszérdekeltségek nélkül.
Jön Vajna
Andy Vajna és Balázs Csaba elkezdtek tárgyalni és a friss bejelentés szerint Andy Vajna befektetőcége, az AV Investments Befektetési Kft. most a Dynamopest Kft-t vette meg Balázs Csaba családjától, és lett 5 százalék feletti tulajdonos. Vételárat nem lehet tudni, fontos hangsúlyozni, hogy nem a tőzsdei részvények cseréltek gazdát, hanem egy cég, amelyiknek voltak részvényei.
Érdekes viszont, hogy mint arról a VG a napokban már írt, a Dynamopest vezetését már a deal előtt átvette Balázs Csaba feleségétől az ismert rádiós, Bakai Mátyás. A korábban rádiókból, nagy előszilveszteri bulik szervezéséről, illetve a Dokk szórakozóhely üzemeltetéséről ismert dj a Vajna-közelinek mondott Retro országos rádió körül bukkant fel.
Az ügylet után a Park Teniszklub (vagyis Balázs Csabáék) befolyása az Est Mediában 19,74 százalékra csökkent.
Mi várható ezután?
Az Est Media október 11-én közgyűlést tartott, ahol a részvényesek eltörölték azt az alapszabálybeli pontot, hogy egy részvényes legfeljebb 20 százaléknyi papírral szavazhat. Vagyis a cég alighanem megágyazott annak, hogy az új tulajdonos dönthessen, ha esetleg új elképzelései lesznek a céggel.
A jövőről semmit nem tudunk biztosan, de erős a tippünk, hogy Andy Vajna nem áll meg az 5 százaléknál és szép lassan majd tartalommal töltődik fel a ma még üres Est Media. Az ilyen cégek csodás tőzsdei szárnyalása borítékolható, pedig már eddig is másfél év alatt 1,5 forintról, 80-szoros drágulással, 120 forintig menetelt a papír. | Amikor Andy Vajna Mészáros Lőrinctől tanulja az üzletet | Andy Vajna tanul üzletet Mészáros Lőrinctől? Valójában előbbi sokkal tapasztaltabb üzletember, de a sorrend most tényleg ez volt. Miután Mészáros Lőrinc mindenféle érdekeltsége mesés felértékelődésen ment keresztül a tőzsdén, Andy Vajna is fantáziát láthatott egy üres BÉT-es társaságban, beszállt ugyanis az Est Media Nyrt-be. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/10/14/amikor_andy_vajna_meszaros_lorinctol_tanulja_az_uzletet/ | 2018-10-14 17:33:00 | true | null | null | Index |
Furcsa cég tűnt fel
Még június 15-én írtunk arról a Pécsi STOP-on, hogy ugyan több kérdést is feltettünk a Pécsi Országos Színházi Találkozót szervező POSZF Nonprofit Kft-nek május végén, ám nem mindegyikre sikerült megnyugtató választ kapnunk.
A megkeresést többek közt azért indítottuk, mert olyan értesülés jutott tudomásunkra, miszerint egy furcsa céggel van szerződése a POSZF-nak, amelynek a vezetősége érdekes mód tulajdonosként jelenik meg ebben a cégben. A május végi levélben még név nélkül kérdeztünk rá, hogy kötött-e olyan céggel szerződést a POSZF, amelyben a vezetőség érdekelt.
A POSZF-tól 15 nappal később kaptunk választ, erre a kérdésünkre azt felelték, hogy
a POSZF NKft. vezetése csakis a magyar törvények szabta keretek között, jogszerűen tevékenykedik a cég érdekében! Ezt a tulajdonosok, a FEB és a könyvvizsgáló is rögzítették megismerve a cég 2017. évi működését.
Mindezek mellett azért is küldtünk több kérdést, mert a pécsi önkormányzat tavaly a csődközeli helyzete miatt a POSZF-ban lévő minősített többségét átadta a 100 százalékos önkormányzati tulajdonú Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft-nek. Emiatt viszont az eddig közgyűlés, vagy legalábbis városházi bizottság elé kerülő zárszámadások idén már nem voltak nyilvánosan elérhetőek május 31. előtt, csak utána kerültek fel a találkozó honlapjára.
A POSZF-ból ismerős arcok az Aktorban
Az Aktor Produkció Nonprofit Közhasznú Kft-t 2017 áprilisában alapították fő tevékenységi köre előadó-művészet, de ezen kívül PR, kommunikáció; reklámügynöki tevékenység, utazásközvetítés; egyéb foglalás; összetett adminisztratív szolgáltatás; konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése is a tevékenységi körei közt van.
A cég ügyvezetője Szűcs Gábor "Medve", aki a POSZT fesztiváligazgatója is egyben. Rajta kívül a POSZF-ot ügyvezető igazgatóként irányító, a Zsolnay Örökségkezelő Nkft-nél gazdasági vezetői pozícióban ülő Magyar Attila és az országos színházi találkozó egyik tulajdonos szervezetének, a Magyar Teátrumi Társaságnak a titkára, Szabó László is megtalálható a tulajdonosok közt. A negyedik tulajdonos egy bizonyos Kővári Andrásné, akinek egy másik cégében Kővári Zsuzsanna az ügyvezető. Érdekes módon a POSZF produkciós igazgatóját is ugyanígy hívják.
Mivel a cégnév nélkül, de az Aktorra vonatkozó kérdésünkre a POSZF-tól a fentebb mutatott válasz érkezett csak, ezért még aznap közérdekű adatigénylést nyújtottunk be a POSZF felé, amelyben kikértük az összes, 2017. január 1. és 2018. 05. 31. közt keletkezett szerződést. Az ilyen igénylésre a megkeresettnek a hatályos törvények szerint 15 napja van válaszolni, ezt még egyszer 15 nappal meg lehet hosszabbítani, de erről értesíteni kell az első határidő lejártáig az adatokat kikérőt.
A folytatás borítékolható volt: a POSZF nem hogy nem adott ki semmit, de válaszra sem méltatta lapunkat. Emiatt július végén a Pécsi STOP a Transparency International Magyarországhoz fordult segítségért.
A Transparency is közérdekű adatigénylést nyújtott be a színházi találkozót szervező POSZF-hoz, a 2016. január elsejétől keletkezett összes szerződést kikérték. A cég azt közölte, hogy kiadja a kért kontraktusokat, ám ez 330 ezer forintjába kerül az adatigénylőnek. A Transparency ezért szűkítéshez folyamodott, és csupán az Aktor és a POSZF között létrejött szerződéseket kérte ki a POSZF-tól - melyeket aztán meg is kapott.
Az Aktor, mint független szervezet?
A kiadott szerződések szerint a POSZF és az Aktor között azért jött létre együttműködés 2017. június 20-án (vagyis már a tavalyi országos színházi találkozó után 3 nappal), mert a POSZF ugyan előadó-művészeti szervezetek versenyeztetését végzi, de nincs regisztrálva előadó-művészeti szervezetként (bár a tevékenységi köreiben ez is szerepel).
Emiatt viszont nem tudja a Pécsi Országos Színházi Találkozón bemutatott előadások jegybevételei után visszaigényelni a társasági adókedvezményt - tao -, míg az Aktor regisztrált előadó-művészeti szervezetként erre jogosult. A szerződés szerint az Aktort azért vonták be, mert ez a cég jogosult a tao-pénzek lehívására, és az innen befolyó pluszösszeggel lehet növelni a színházi találkozó szakmai programjaira fordítható forrásösszeget.
A tao-törvény értelmében az előző évben keletkezett jegybevétel legfeljebb 80 százalékáig az előadó-művészeti szervezet a következő évben különféle cégektől kérheti, hogy társasági adójuk egy részét ne az államnak, hanem ennek a szervezetnek utalják át. Attól függetlenül, hogy az adó így közvetlenül nem folyik be az államkasszába, attól még ugyanúgy közpénznek minősül.
A színházi életben a tao-pénzek körüli furcsaságokat a G7 gazdasági lap járta körbe három cikkben még januárban, melyeket itt, itt és itt lehet elérni. Azóta egyébként újabb tarolást végzett a tao-pénzek begyűjtésében az egyik cég.
Az együttműködési megállapodás értelmében az Aktor azt vállalta, hogy az átadott jegybevétel utáni tao-pénzt (levonva az adminisztrációs és szervezési költségeket) a következő évi találkozó szervezésére költi. Azt is vállalta, hogy az átengedett jegybevétel, valamint a jegybevétel meghatározott százalékában rögzített, POSZF-ot terhelő jogdíjak megfizetése ellenében átvállalja ezek együttes összegéig a fesztivál-programban fellépő előadó-művészeti szervezetek felé a POSZF-nak fennálló fizetési kötelezettségeit.
Mindezek mellett a POSZF ebben a szerződésben azt is leszögezte, hogy a szervezési feladatokat megosztva látja el az Aktorral közösen. Ez azért furcsa, mert a POSZF tevékenységi köreinek jó része átfedést mutat az Aktoréval (az egyező tevékenységi köröket az itt látható keretes felsorolásban dőlt betűvel szedtük).
A POSZF Nonprofit Kft. főtevékenysége a konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése. Emellett italszolgáltatás; vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység; szakmai érdekképviselet; előadó-művészet; előadó-művészetet kiegészítő tevékenység; alkotóművészet; kulturális képzés; reklámügynöki tevékenység; könyvkiadás; könyv-kiskereskedelem; újság-, papíráru-kiskereskedelem; zene-, videofelvétel kiskereskedelme; éttermi, mozgó vendéglátás; PR, kommunikáció; médiareklám; fényképészet van még felsorolva tevékenységi körként.
Jól látható tehát, hogy az Aktor belépését a tao-törvény felől nézve még el is lehetne fogadni (bár az, hogy a szerződés preambulumában függetlenként van aposztrofálva a cég, az eléggé furcsa), addig a szervezés megosztása már érthetetlen, hiszen a POSZF lefedi szinte az összes olyan tevékenységi kört, amit az Aktor regisztráltatott magának.
2017: átengedett jegybevétel és egyéb kifizetések
A megismert szerződések szerint a POSZF és a különféle színházak és társulatok (illetve a mögöttük álló gazdasági szervezetek) között már létező kontraktusokba utólag, a 2017. június 20-ai dátummal léptették be az Aktort, mint harmadik szereplőt.
Ezzel a lépéssel tavaly a POSZF bruttó 32 581 890 forint (nettó: 25 655 034 forint) jegybevételt engedett át az Aktornak (plusz 645 661 forintnyi jogdíj megfizetését is rájuk hagyományozta).
Mindezek mellett
4 650 000 Ft (plusz Áfa) megbízási szerződés marketing, kommunikáció és archiválás címén;
2 000 000 Ft (plusz Áfa) megbízási szerződés marketing és kommunikációs feladatokra;
3 600 000 Ft (plusz Áfa) vállalkozási szerződés gálaest megrendezésére;
1 800 000 Ft (plusz Áfa) vállalkozási szerződés plakátkiállítás lebonyolítására, installálására, az anyagok begyűjtésére;
500 000 Ft (plusz Áfa) vállalkozási szerződés fesztiválprogram megszervezésére
lett megkötve 2017-ben a POSZF és az Aktor között.
Tavaly tehát nettó 12,55 millió forint került át a POSZF-tól az Aktorhoz a szervezési és egyéb feladatok ellentételezéseként. Ha hozzászámítjuk a nettó átengedett jegyárbevételt, akkor 38 205 034 forint került át az Aktorhoz.
A tavalyi találkozón a POSZF bevétele - saját állításuk szerint - 197 729 292 forint volt, ebből 32 495 573 forint volt a jegybevétel (utóbbi összeg bruttó). A költségek 183 539 342 forintot tettek ki, viszont a találkozóra 160,7 millió forint értékben érkezett támogatás több helyről (szponzorok, pécsi önkormányzat, Nemzeti Kulturális Alap, Magyar Művészeti Akadémia, állam).
Tavaly az Aktornál az Opten céginformációs rendszer adatai szerint az értékesítés nettó árbevétele 39,048 millió forint volt. Az adózott eredményük 3,405 millió forint volt, viszont akadt egy 1,09 millió forintos rövid lejáratú kötelezettségük is.
A cég 2017-es közhasznúsági melléklete szerint nettó 25 655 034 forintos bevételt könyveltek el előadó-művészeti tevékenységből, ám az erre fordított összes kiadásuk 27 488 474 forint volt. A különbséget egyéb bevételi forrásból tudták finanszírozni a mellékletben írtak szerint. A tao-törvény értelmében a tavalyi bevételük után 20 524 027 forintot fogadhat be az Aktor a 2017-es évre vonatkoztatva.
Az Aktorban a statisztikai adatok szerint egy, azaz 1 fő dolgozott 2017-ben.
2018: szalad a szekér
Idén is hasonló együttműködési szerződést kötött egymással a POSZF és az Aktor június 18-án (vagyis a színházi találkozó után 2 nappal), ebbe a kontraktusba azonban már belekerült egy kitétel. Eszerint amennyiben "a POSZF által átengedett jegybevétel összege nem fedezi az Aktor által fizetendő produkciók összköltségét, POSZF köteles a különbözetet Aktor részére megfizetni."
Erre szükség is volt, mert a produkciók nettó összege 248 749 forinttal meghaladta a nettó átengedett jegybevételt. (A nettó átengedett jegyárbevétel 32 279 536 forint volt - ez bruttóban számolva 40 995 006 forintot jelent.)
Idén a POSZF-tól ezen kívül az Aktorhoz a következő összegek lettek átmozgatva:
700 000 Ft (plusz Áfa) megbízási szerződés a POSZT 2019-es válogatás adminisztrációs feladataira (havi 100 000 Ft-os számlák, plusz Áfa);
10 500 000 Ft (plusz Áfa) megbízási szerződés marketing, PR és adminisztrációs feladatokra (négy részletben számlázva);
3 800 000 Ft (plusz Áfa) megbízási szerződés szállás- és utazástervezési feladatokra (három részletben számlázva);
1 200 000 Ft (plusz Áfa) megbízási szerződés a POSZT regisztrációs és adminisztrációs, informatikai alapú rendszere kidolgozására;
3 300 000 Ft (plusz Áfa) vállalkozási szerződés gálaest megszervezésére és lebonyolítására;
5 620 000 Ft (plusz Áfa) vállalkozási szerződés jegyértékesítéssel kapcsolatos feladatok ellátására (három részletben számlázva);
- 14 210 000 Ft (plusz Áfa) vállalkozási szerződés fesztiválprogram produkcióvásárlási feladatainak ellátására (két részletben számlázva, azzal a kikötéssel, hogy 14 millió forintot és plusz Áfát ténylegesen produkciók megvásárlására kell fordítania az Aktornak);
8 200 000 Ft (plusz Áfa) vállalkozási szerződés fesztiválprogram szervezésére és lebonyolítására (négy részletben számlázva).
Idén tehát az Aktor nettó 47 530 000 forintot (ha kivonjuk belőle a produkcióvásárlásra fordítandó 14 millió forintot, akkor 33 530 000 forintot) söpört be a POSZF-tól. Ha ehhez hozzáadjuk még az átengedett nettó jegyárbevételt, akkor az eredmény 79 809 536 forint (ha levonjuk a 14 millió forintos produkcióvásárlási kikötést, akkor 65 809 536 forint).
Az idei találkozóra a POSZF az államtól 70, míg a pécsi önkormányzattól elviekben 40 millió forintot kapott. Ehhez még hozzászámolhatjuk a tao-törvény által beérkező 20 millió forintot is. Hogy az államtól érkező pénzekbe vajon bele van-e számítva az NKA, az MMA és más szervezetektől érkező támogatás, azt nem tudni, mivel a 2018-as találkozó zárszámadását 2019. május 31-ig kell elkészíteni.
Az már borítékolható, hogy az idei nettó 32,27 millió forintos jegyárbevételből 25,82 millió forintnyi tao-keretösszeget lehet összerakni.
A pénz nyomában
Mivel a cégben tavaly egy ember dolgozott, felmerül a kérdés, hogy a POSZF-tól az Aktorba átcsatornázott összegek hová kerültek tovább?
Több mint valószínű, hogy ebből a pénzből további alvállalkozók lettek kifizetve (és mivel a POSZF és az Aktor megosztva szervezte a találkozót tavaly és idén, így gyaníthatóan a POSZF-nak az Aktoron kívül is vannak alvállalkozói).
Hogy a kérdésben tisztán láthassunk, további közérdekű adatigénylést indítottunk a két cég felé.
Transparency International: erősen aggályos az ügy
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi vezetője a Pécsi STOP-nak úgy fogalmazott, erősen aggályos az, hogy a közpénzből működő POSZF a bevételei egy részét a saját vezetői érdekeltségébe tartozó cégnek adja át.
Ligeti szerint az ügyben a tulajdonosi jogokat immár csak közvetetten gyakorló pécsi városházának kellene intézkednie.
A korrupcióellenes civil szervezet azt fontolgatja, hogy hivatalosan is kezdeményezi Páva Zsolt polgármester intézkedését
- tette hozzá a szervezet jogi vezetője.
Újra bizalmat szavaztak a POSZF vezetőinek
A színházi találkozót szervező POSZF október 9-én adott ki egy közleményt, mely szerint a találkozó tulajdonosai (a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. többségi tulajdonos, valamint a Magyar Színházi Társaság és a Magyar Teátrumi Társaság) újabb három évre, 2021. december végéig szavaztak bizalmat a POSZF vezetőinek (Magyar Attila, Szűcs Gábor "Medve" és Kővári Zsuzsanna).
Mindezek mellett a Szakmai Tanácsadó Testület tagságát és vezetőjét is felkérték a további három évre.
A Felügyelő Bizottság tagjainak 2018. december 7-től Kárpáti Péter gazdasági szakembert, Dr. Turi Ákos jogászt és Vidákovics Szláven színművészt, színigazgatót kérték fel.
Mellékzönge: Siklóson hiába várták az Aktort
Még tavaly januárban cikkezett arról a Siklósi Hírek, hogy Pécs kulturális vezetése azzal kereste meg a siklósi városvezetést, hogy "szeretnék segíteni a kulturális életét, rendezvényeit azzal, hogy a kormány által jóváhagyott kulturális TAO pénzekre Siklós is jó eséllyel pályázzon. A rendezvényekre benyújtható pályázatokhoz egy együttműködés jelentené az alapot."
Az is felmerült a cikk szerint, hogy a 2017-es alapozás után 2018-ban a siklósi vár mint külső POSZT-helyszín szerepelhetne.
A cikk írása közben bukkantunk rá egy regiszterre a Pest Megyei Kormányhivatal honlapján, mely a nyilvántartott előadó-szervezeteket sorolta fel 2018. szeptemberi dátummal.
Az Aktor is szerepelt köztük, ám fenntartóként a siklósi önkormányzat volt ott megadva.
A Pécsi STOP ezért megkereste a siklósi városházát, hogy mikortól is lettek az Aktor fenntartói, és milyen feladatokra és mennyiért kötöttek szerződést a céggel.
Emailben feltett kérdéseinkre Balázs Csaba alpolgármester válaszolt, aki szerint Siklós nem fenntartója az Aktor Produkció Közhasznú Nonprofit Kft-nek.
Mindössze egy közszolgáltatási szerződést kötöttek a céggel még tavaly a 54/2017. (III.30.) képviselő testületi határozat értelmében, de
"ezen kívül más nem történt, nem a mi hibánkból. Sajnos a cég azóta sem jelentkezett, nem valósult meg érdemi együttműködés. Mi nyitottak voltunk. Örültünk volna, ha működik az együttműködés és a várban megvalósulnak a színházi programok, és mi közreműködhettünk volna azok lebonyolításában"
- írta válaszában az alpolgármester, aki még hozzátette, a siklósi önkormányzat a kérdéses időpontban (2017 elejétől 2018. augusztus végéig) nem, illetve sosem fizetett a cég felé.
A cikket a Transparency International Magyarország segítségével készítettük.
Szerző: Vidó Gábor T.
Forrás: Pécsi STOP | Két év alatt 118 millió forintot csorgattak át a POSZT vezetői a saját cégükbe | Nettó jegyárbevételekkel és különféle megbízásokkal tavaly és idén összesen 118 millió forintot sikerült a Pécsi Országos Színházi Találkozót szervező POSZF-nak egy olyan cégbe átpumpálnia, melyet 2017-ben alapítottak a POSZF vezetői. A Transparency International Magyarország szerint ez eléggé aggályos. | null | 1 | https://pecsistop.hu/regio/ket_ev_alatt_118_millio_forintot_csorgattak_at_a_poszt_vezetoi_a_sajat_cegukbe/496676 | 2018-10-17 17:46:59 | true | null | null | Pécsi Stop |
Előző cikkünkből kiderült, hogy bár még egy kapavágás sem történt Paks 2 kapcsán, csak bérekre és járulékokra már elment 15 milliárd forint. Ebben a cikkben arról lesz szó, mennyi közpénzbe került az, hogy Magyarország nem rendezett olimpiát Budapesten.
Bár összegyűltek a szükséges aláírások, mégis népszavazás nélkül döntött a Fővárosi Közgyűlés 2017 márciusában arról, hogy az előzetes tervekkel ellentétben Budapest nem indul el azon a pályázaton, amelynek esetleges megnyerése után olimpiát rendezhetett volna a főváros. Az indulást egészen addig a Budapest 2024 Zrt. neű cég szervezte.
A pályázati procedúrát a megvalósíthatósági tanulmányban 10 milliárd forintra becsülték, a hivatalos számokból viszont úgy tűnik, hogy a cég bőven túllépte ezt a keretet. Például, csak úgynevezett „anyagjellegű ráfordításokra” 2016-ban és 2017-ben összesen 14,9 milliárd forint ment el, személyi jellegű juttatásokra, tehát bérekre és járulékokra pedig további 1,5 milliárd forint. Ez pedig így már összesen 16,4 milliárd forint.
Hogy „anyagjellegű ráfordítások” alatt pontosan mit kell érteni, azt a beszámolókban nem fejtették ki, a Közbeszerzési Értesítőből viszont valamelyest képet kaphatunk róla. A Budapest 2024 Zrt. 2016-ban például 1,3 milliárd forintot költött kommunikációra, majd 2017-ben újabb 719 millió forintot, ez összesen 2 milliárd forint.
További 3 milliárd forint értékben kötöttek keretszerződést médiavásárlásra (az egyik nyertes Csetényi Csaba egyik cége volt), és 7,2 milliárd forintra szerződtek a pályázattal kapcsolatos külső szakmai tanácsok ellátására. Utóbbi két szerződés esetében nem tudjuk, hogy végül mennyi pénzt fizettek ki.
A pikáns költségek közé sorolható az irodabérlés is, hiszen a cég azután is fizetett egy helyiséget, miután kiderült, hogy bezárják – havi 2200 euróért (700 ezer forint) az Eiffel Palace-ban, amit Schmitt Pál volt köztársasági elnök használt.
Egy ideig azután is fizettek embereket, hogy lehúzták a rolót, mint azt a végelszámolásért felelős Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft-től megtudtuk, 2017. október-december között 2 fő részmunkaidős foglalkoztatott, míg 2018. január-június közötti időszakban 1 fő részmunkaidős alkalmazott látta el a végelszámoláshoz kapcsolódó adminisztratív feladatokat. A társaságnál ugyanakkor ma már nem dolgozik senki – árulták el.
Kérdésünkre elmondták azt is, hogy a végelszámolás nagyjából mostanában zárul le, „a részvényesek 2018 őszén döntenek a záró beszámoló, a kapcsolódó adóbevallások és a végelszámolásához szükséges egyéb dokumentumok elfogadásáról”. | Másfél év alatt több mint 16 milliárd forintot költöttek el a befuccsolt olimpiát szervező cégnél | Előző cikkünkből kiderült, hogy bár még egy kapavágás sem történt Paks 2 kapcsán, csak bérekre és járulékokra már elment 15 milliárd forint. Ebben a cikkben arról lesz szó, mennyi közpénzbe került az, hogy Magyarország nem rendezett olimpiát Budapesten. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/10/17/masfel-ev-alatt-tobb-mint-16-milliard-forintot-koltottek-el-a-befuccsolt-olimpiat-szervezo-cegnel/ | 2018-10-17 17:52:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Simonka György;
2018-10-17 14:04:21
Felfüggesztené Simonka mentelmi jogát a Legfőbb Ügyészség
Komoly a bűnlajstrom, az okozott vagyoni hátrány meghaladja az 1,4 milliárd forintot, és ennek a fele készpénzben vándorolhatott egyenesen a fideszes képviselőhöz, Simonka Györgyhöz. Gyanúsítottként hallgatnák ki.
A bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt Polt Péter legfőbb ügyész az Országgyűlés elnökénél Simonka György fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztésére tett indítványt - olvasható a közleményben.
A megalapozott gyanú szerint Simonka uniós támogatásokat akart jogellenesen megszerezni. Komoly megpályázható pénzekről tudott előre, ezért 2009 év végén elhatározta, hogy egy olyan személyi kört épít fel, melynek az volt a célja, hogy a beruházások megvalósítása során, a döntéshozókat megtévesztve, egymással összehangoltan,
A beruházásokat és az eszközbeszerzéseket felülárazták, és olcsó ingatlanokat fiktív értékbecsléssel szerepeltettek az elismerési tervekben. Az okozott vagyoni hátrány meghaladja az 1 milliárd 400 millió forintot. Az ügyészség szerint Simonka György országgyűlési képviselő cselekményei a következők megállapítására alkalmasak:
A közlemény szerint Simonka meghatározta azt is, hogy az egyes beruházásokat megvalósító cégek képviselői a nekik átutalt, vagyis
A Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben eddig 29 személyt hallgatott ki gyanúsítottként, és ha mentelmi jogát elveszt, Simonka is köztük lesz.
Azt egyelőre nem tudni, hogy a mentelmi bizottság mikor ül össze az ügyben, a bizottság titkárságán ugyanis nem adtak erről felvilágosítást. | Felfüggesztené Simonka mentelmi jogát a Legfőbb Ügyészség | Komoly a bűnlajstrom, az okozott vagyoni hátrány meghaladja az 1,4 milliárd forintot, és ennek a fele készpénzben vándorolhatott egyenesen a fideszes képviselőhöz, Simonka Györgyhöz. Gyanúsítottként hallgatnák ki. | null | 1 | https://nepszava.hu/3012335_felfuggesztene-simonka-mentelmi-jogat-a-legfobb-ugyeszseg | 2018-10-17 14:36:00 | true | null | null | Népszava |
Fót város érdekeivel ellentétesnek minősítette a képviselő-testület szeptember 26-i határozatát Bartos Sándor fideszes polgármester, amely a JK Economy Zrt.-vel kötött szerződés azonnali felmondását rendelte el: újratárgyalásra visszavette az előterjesztést. Bartosnak két hete volt visszatartani a szerződés felmondását.
A fóti polgármester ragaszkodása a szintén fóti JK Economy Zrt.-hez (JKE) érthető, hiszen már kiválasztását is maga kezdeményezte. Ahelyett, hogy nyílt eljárást alkalmazott volna képviselő-testületi felhatalmazással, a városvezetés három cégtől kért ajánlatot a városi kommunikációs tevékenység javítására, nehogy "kifussanak" az időből.
A 2017. február 1-én a megszólított pályázók mindegyike nettó 15 millió forintot meg nem haladó ajánlatot adott. Ez az értékhatár megegyezik azzal, amely alatt 2017. januártól szolgáltatás megrendelése esetén mellőzhető a közbeszerzési eljárás. A JKE nettó 14 millió 260 ezer forintos ajánlatával nyert, „versenytársai” nettó 14 millió 860, illetve 14 millió 900 ezer forintos ajánlataikkal elbuktak.
Mint arról korábban beszámoltunk, Bartosnak nem ez az első kényelmetlen ügye.
Nyomozás indult a fideszes polgármester félmilliárdos engedékenysége miatt
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt rendelt el nyomozást egy fóti ingatlanügyben a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság. A feljelentés szerint a polgármester 500 millió forint, a településnek járó összegről felhatalmazás nélkül mondott le. A polgármester szerint nem érte veszteség a várost.
Pedig szóltak előre
Az ajánlatok értékbeli egybeesése azért feltűnő, mert Bartos ajánlatkérő levelében csupán a 16 feladattípust sorolta fel, de egyéb iránymutatást nem adott, hogy azokat milyen formában, milyen rendszerességgel, milyen feltételekkel kéri. Mindenesetre a három pályázó hasonlóan gondolkodhatott a stratégiai tanácsadásról, erre utal ajánlati áraik homogenitása.
Fót látképe
Fotó: Wikipédia
Az egész ajánlatkérési eljárást a Pest Megyei Kormányhivatal írásban a döntéshozatal előtt jogi szempontból aggályosnak minősítette. A szerződésből a hivatal szerint a legalapvetőbb rendelkezések hiányoztak: nincs egzakt feladat-megjelölés, nincsenek határidők, nincs utalás a számonkérhetőségre, egyedül a havi megbízási díj kőbe vésett.
Mindez nem zavarta a szerződés megkötésének utat engedő hat képviselőt: a JKE-vel 2017. március 1-től szerződött Fót. Az önkormányzati ciklus végéig, 2019. október 31-ig havonta nettó 445 ezer forintot fizet stratégiai kommunikációs tanácsaiért.
Szemet szúrt
A cég kiválasztásának történetében különösen bájos, hogy Fót jegyzője egy héttel azelőtt kérte, hogy kapjanak a leendő győztestől egy szerződésmintát, hogy a képviselő-testület elbírálta volna a pályázatokat.
A JKE szerény tevékenysége Vargha Nóra független képviselőnek tűnt fel, akinek a javaslatára döntött a képviselő-testület a szerződés felmondásáról. A képviselőnő nem látta a nyomát annak, hogy a JK Economy bármilyen kríziskommunikációs munkát végzett volna a városiak hatékony tájékoztatása érdekében a tavaszi árvizek idején, a meghiúsult lomtalanítás, valamint a 2/A út továbbépítése jelentette, Fótot érintő közlekedési változásokról.
Ráadásul a képviselő-testület nem tárgyalta, Vargha Nóra sem kapta meg a város kríziskommunikációs tervét, amelyet akár alkalmazhattak volna. Ezt szintén a tanácsadónak kellett volna elkészíteni, de 19 hónap is kevés volt hozzá.
Szűkszavú kommunikáció
A JKE havi teljesítési igazolásai egyébként sem bővelkedtek a részletekben, egy-egy mondatban elintézték. A lapunk birtokába került egyik teljesítési igazolás a következőket tartalmazza: „Feladatok: általános kommunikációs döntéshozás, a kommunikáció stratégiai irányainak meghatározása, súlypontok meghatározása; előző pont alapján fő üzenetek meghatározása, ezzel kapcsolatos brainstormingok generálása, levezetése; PR-akciók kreálása, szakmai levezetése.(…) Fenti feladatokat a JK Economy Zrt. teljes körűen ellátta, a további feladatok megvalósítása a szerződésnek megfelelően történik.”
Na, hány millió van abban a táskában és kinek viszik?
Vargha szerint felesleges a további együttműködés a céggel, mivel nem teljesült az eredeti célkitűzés, „a lakosság felé irányuló és az interaktív kommunikáció fejlesztése elsőrendű és kiemelten sürgős feladat” teljesítése. Ezért nyújtotta be az szerződés azonnali hatályú felmondásáról, és a céggel való elszámolásról szóló előterjesztését.
A képviselőnő lapunk megkeresésére nem kívánt nyilatkozni, Bartos Sándor polgármester nem reagált írásban küldött kérdéseinkre. A JK Economy 2017 tavaszától folyamatosan NAV végrehajtás alatt áll, a legutóbbi eljárás csak egy hete, október 3-án ért véget. | Rejtélyes okból ragaszkodik milliókért dolgozó tanácsadójához a fideszes polgármester | Fót város érdekeivel ellentétesnek minősítette a képviselő-testület szeptember 26-i határozatát Bartos Sándor fideszes polgármester, amely a JK Economy Zrt.-vel kötött szerződés azonnali felmondását rendelte el: újratárgyalásra visszavette az előterjesztést. Bartosnak két hete volt visszatartani a szerződés felmondását. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/rejtelyes-okbol-ragaszkodik-milliokert-dolgozo-tanacsadojahoz-a-fideszes-polgarmester-114266 | 2018-10-11 08:55:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Indítványozza Simonka György országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését a Legfőbb Ügyészség. Az indítványt a sajtóközlemény szerint bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt, a Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozás eredményei okán rendelte el Polt Péter legfőbb ügyész.
Az ügyben felmerült megalapozott gyanú lényege szerint Simonka György tevékenysége a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek (a továbbiakban TÉSZ) által igénybe vehető, az Európai Uniótól és a hazai költségvetésből származó támogatások jogellenes megszerzésére irányult.
A termelői szervezetek ugyanis az elismerési tervben szereplő beruházásokhoz, eszközbeszerzésekhez az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint az uniós támogatáson túlmenően a tagállami költségvetésből is támogatásban részesülhettek.
Az ügyészség közlése szerint Simonka György tisztában volt azzal, hogy jelentős összegű pályázati források nyílnak meg, ezért 2009 év végén elhatározta, hogy mások segítségével, azok cégeinek a felhasználásával egy olyan személyi kört épített fel, melynek az volt a célja, hogy a beruházások megvalósítása során, a döntéshozókat megtévesztve, egymással összehangoltan, európai uniós, illetve a hazai költségvetésből származó, vissza nem térítendő támogatás igénybevételével jogtalan vagyoni haszonhoz jussanak.
Simonka György és Budai Gyula falatoznak
Fotó: Kallos Bea / MTI
Simonka György és társai a beruházásokat és az eszközbeszerzéseket felülárazták, vagyis a kérelmekben valótlan adatokat tüntettek fel azért, hogy jogellenesen megnövelt összegű támogatásokat vegyenek fel.
Az ingatlanokat olcsón megszerezték, majd azokat minimális fejlesztéssel, fiktív értékbecsléssel szerepeltették az elismerési tervekben. A beszerzett eszközök döntően használtak voltak, amelyek csak töredékét képviselték az értük kifizetett összegnek.
Simonka György meghatározta azt is, hogy az egyes beruházásokat megvalósító cégek képviselői a nekik átutalt, vagyis felülárazott vállalkozói díj mekkora részét – általában 45 százalékátát – szolgáltassák vissza neki készpénzben.
Simonka a vád szerint
két rendbeli, felbujtóként, bűnszervezetben elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének,
két rendbeli, bűnszervezetben, gazdálkodó szervezet részére tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntettének,
két rendbeli vesztegetés elfogadása bűntettének,
két rendbeli, társtettesként bűnszervezetben elkövetett, kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntettének,
két rendbeli folytatólagosan, és felbujtóként elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének megalapozott gyanúja megállapítására alkalmas.
A nyomozás során eddig beszerzett adatok alapján az ügyészség úgy tudja, a Simonka György rendelkezései szerint lebonyolított beruházások kapcsán okozott vagyoni hátrány meghaladja az 1 milliárd 400 millió forintot.
A Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben eddig 29 személyt (ügyvezetőket, alvállalkozókat, hozzátartozókat, bizalmi embereket, vesztegetéssel érintetteket) hallgatott ki gyanúsítottként, akik valamennyien szabadlábon védekeznek.
Simonka mentelmi jogának felfüggesztése esetén nyílik lehetőség a kihallgatására. | A Legfőbb Ügyészség kezdeményezi a fideszes Simonka György mentelmi jogának felfüggesztését | Indítványozza Simonka György országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését a Legfőbb Ügyészség. Az indítványt a sajtóközlemény szerint bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt, a Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozás eredményei okán rendelte el Polt Péter legfőbb ügyész. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/szervezett-bunozes-miatt-a-legfobb-ugyeszseg-kezdemenyezi-a-fideszes-simonka-gyorgy-mentelmi-joganak-felfuggeszteset-114395 | 2018-10-17 09:05:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Megalapozott lehet a jegybank álláspontja, miszerint az Altus Portfólió jogosulatlan pénzügyi tevékenységet végzett, ugyanis a Budapesti IX. Kerületi Ügyészség helyt adott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) panaszának, a Budapesti Rendőr-főkapitányság feljelentést elutasító határozatát hatályon kívül helyezte, és a nyomozás elrendelésére hívta fel a hatóságot – közölte a Magyar Idők megkeresésére Bagoly Bettina.
A Fővárosi Főügyészség szóvivője elmondta: a kerületi ügyészség előzőleg megvizsgálta az MNB panaszát, és megállapította, hogy a feljelentés-kiegészítés során beszerzett, valamint a panaszban szereplő újabb adatok alapján a felvetett bűncselekmény gyanúját kizárni nem lehet.
Ismert: a jegybank augusztusban 15 millió forint bírságot szabott ki a Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára vezette Altus Portfólióra engedély nélküli pénzkölcsönnyújtás miatt, és azonnali hatállyal megtiltotta a jogsértő szolgáltatás folytatását, egyúttal büntetőfeljelentést tett az ügyben.
Az MNB megállapította, hogy a társaság két év alatt mintegy 400 millió forintnyi pénzkölcsönt nyújtott jogosulatlanul magánszemélyeknek, társaságoknak, köztük a mintegy 6,3 milliárd forintos költségvetési csalással gyanúsított Czeglédy Csaba cégének.
A jegybank feljelentése alapján a IX. Kerületi Ügyészség rendelt el feljelentéskiegészítést, amelynek teljesítésével a Budapesti Rendőr-főkapitányságot bízta meg, ám a rendőrség bűncselekmény gyanújának hiányában elutasította, hogy nyomozást kezdjen az ügyben.
Az MNB ezután élt panasszal, mondván: a lépés szakmai kötelességük, mivel a nyomozó hatóság elutasító érvei szakmailag nem megalapozottak, ugyanakkor a jogosulatlan pénzügyi tevékenység ellen nemcsak felügyeleti, hanem büntetőjogi eszközökkel is fel kell lépni.
– A rendőrség egyik érve szerint például a hitelt nyújtó cég által kikötött és az adós által elfogadott kamat nem tekinthető ellenértéknek, ilyennek csak a regisztrációs díj vagy a kezelési költség minősülne. Ez teljesen ellentétes a közgazdaság alapelveivel, a jogszabályokkal és a hazai bírói gyakorlattal is – hangsúlyozta a panasz megtételekor Barnóczki Péter.
A jegybank igazgatója az Altus által végzett jogosulatlan tevékenység nagyságrendjének érzékeltetésére kifejtette: számos, MNB-engedéllyel rendelkező, üzletszerű kölcsönnyújtást végző pénzügyi vállalkozás nem éri el az Altus tevékenységének volumenét, amely ráadásul nem rendelkezik engedéllyel.
Amikor az MNB panasszal élt, Dobrev Klára közösségi oldalán azt írta, „sok hazugság, félrevezetés után kiderült, minden erőfeszítésük ellenére még Orbán rendőrsége sem tudja bizonyítani, hogy ez akár csak felvetné bűncselekmény gyanúját. De nyugodtan támadjanak. Továbbra is erővel és sok derűvel várom.” | Az ügyészség elrendelte a nyomozást az Altusnál | Megalapozott lehet a jegybank álláspontja, miszerint az Altus Portfólió jogosulatlan pénzügyi tevékenységet végzett, ugyanis a Budapesti IX. Kerületi Ügyészség helyt adott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) panaszának, a Budapesti Rendőr-főkapitányság feljelentést elutasító határozatát hatályon kívül helyezte, és a nyomozás elrendelésére hívta fel a hatóságot – közölte a Magyar Idők megkeresésére Bagoly Bettina. | null | 1 | https://www.magyaridok.hu/belfold/az-ugyeszseg-elrendelte-a-nyomozast-az-altusnal-3586751/ | 2018-10-18 05:50:00 | true | null | null | Magyar Idők |
A NAV nyomozói pár nappal ezelőtt annak ellenére megszüntették a nyomozást a KLIK gyanús szoftvervásárlásainak ügyében, hogy ők maguk is leírták:
a Klebelsberg Központ félmilliárd forintot fizetett ki olyan szoftverekért, amiket senki se látott.
30 millió forintot fizetett ki a KLIK egy olyan tanulmányért, aminek a szövege 100 százalékban megegyezett egy már kifizetett másik tanulmányéval.
az ügyben két kormányszerv is súlyos visszaélésekre utaló nyomokat talált.
a nyomozás megszüntetésére az a legvalószínűbb magyarázat, hogy a KLIK egyik korábbi elnöke, Pölöskei Gáborné, aki történetesen Áder János húga, korábban nyilvánosan beleállt az ügybe és levélben bizonygatta, hogy nincs itt semmi látnivaló.
Duplacsavar: mindezt annak ellenére műveli a NAV Bűnügyi Igazgatósága, hogy egyébként kizárt, hogy Pölöskei Gáborné sáros legyen az ügyben.
Nem létezhet annyira gyanús gazdasági kavarás, amit ne lennének képesek eltussolni a NAV nyomozói - legalábbis így tűnik egy, a 444 birtokába került nyomozást lezáró határozatból.
Az alapügy jól dokumentált és a hasonló ügyekhez képest ráadásul egészen jól érthető kívülállóknak is.
A szélbe szórták 2 milliárd forint háromnegyedét
Az állami iskolákat felügyelő Klebelsberg Központ 2013-ban megnyert egy 10 milliárd forintos, a hazai oktatás korszerűsítését célzó pályázati keretösszeget, amiből 8,5-et állt az EU és 1,5 milliárdot a magyar költségvetés. A pénz egy részéből - 2 milliárd forintból - egy rakás új informatikai rendszert rendeltek meg.
A gigantikus szoftverbeszerzést azzal indokolták, hogy az informatikai fejlesztés majd hatékonyabbá teszi az iskolák működését és csökkenti az adminisztrációt.
Az új számítógépes rendszerek élesítésének a határideje 2015. ősze volt, amit némi késéssel ugyan, de képesek voltak tartani. Mármint papíron: a KLIK illetékese 2015. novemberében ugyanis készre jelentette a megrendelt szoftvereket és aláírta a teljesítésigazolásokat, majd ki is fizették a beszállítókat. Maga a KLIK pedig innentől azt kommunikálta kifelé, hogy az új rendszerek működnek.
Csakhogy a valóság az volt, hogy a rendszerek egy jelentős része egyáltalán nem készült el, egy másik, ennél is nagyobb részük elkészült, de meg sem próbálták használni, egy részét használták egy kicsit, de nem működött jól, ezért áttértek valami másra, és csak a programok kisebb része bizonyult a való életben is használhatónak.
A poén az, hogy ezt nem én újságíró mondom, de nem is egy független vagy ellenzéki szakértő vagy akár az EU valamelyik korrupciófelderítő szerve, hanem maga az akkoriban Lázár János vezette, fideszes Miniszterelnökség. Az ügy ugyanis annyira büdös volt még magának a kormánynak is, hogy abban két fideszes kormányzati szerv is saját vizsgálatot folytatott:
Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF), ami a Pénzügyminisztériumon belül működő, az EU-támogatásokat ellenőrző részleg
és a Miniszterelnökség.
Az utóbbi azt állapította meg, hogy a szoftverekre kifizetett, összesen 2 milliárd forintből bő 550 millióért készült valódi, a gyakorlatban használt szoftver, 878 millióért fizikailag létező, de a KLIK által nem használt (vagyis magyarul teljesen felesleges, de legalább elkészült) program, és
515 millió forintot olyan programokért fizetett ki a KLIK, amiket semmilyen formában nem találtak a Miniszterelnökség revizorai.
Vagyis bő félmilliárdot olyan termékekre fizettek ki, amiket az ellenőrzés idején még a forma kedvéért sem tudtak bemutatni a revizoroknak.
Lázár János kancelláriaminiszter egy 2018. márciusában tartott Kormányinfó sajtótájékoztatón ennek megfelelően be is jelentette, hogy a KLIK-nek vissza kell fizetnie 1,2 milliárd forint EU-támogatást a szoftverbeszerzéseinek szabálytalansága miatt.
(Vicces elem az ügyben, hogy Lázár nyilvános beismerése előtt mindössze pár héttel a Fővárosi Főügyészség még határozottan állította, hogy a világon semmi gond nem volt a KLIK-es szoftverbeszerzéssel. Lázár bejelentése után viszont a KLIK vezetése volt kénytelen rendőrségi feljelentést tenni az ügyben.)
Az EUTAF vizsgálata szintén durva szabálytalanságokat talált, ők azt mondták ki a végén, hogy a 2 milliárdból szerintük 932 millió forint elköltése nem alátámasztható, ezért a projektet "nem működő" státuszúnak minősítették.
De mit művelt Áder húga?
A későbbiek szempontjából kulcsfontosságú tény, hogy az esetleges bűncselekményekhez, vagyis a nem létező vagy nem használható szoftverek leigazolásához és kifizetéséhez Pölöskei Gábornénak egészen biztosan nem volt, nem is lehetett köze. A döntő események ugyanis 2015. őszén zajlottak, Pölöskei Gábornét pedig csak 2016. tavaszán nevezték ki a KLIK vezetőjének és előtte sem ott dolgozott, hanem az Emberierőforrás-minisztériumban volt helyettes államtitkár, és ebben a minőségében még kifejezetten sokat kritizálta is a KLIK működését. A KLIK élén ráadásul csak rövid időt töltött el, nem egészen egy évre rá, 2017. januárjában már az NGM helyettes államtitkári székébe ült át.
Na de akkor hogy kerül egyáltalán itt a képbe?
Úgy, hogy miután Hadházy Ákos, akkor még LMP-s parlamenti képviselő, aki az EU-pénzek ellopásának felderítésére szakosodott, már 2016-ban tippet kapott, hogy a KLIK kifizetett szoftverei a sikerpropaganda ellenére igazából nem működnek, az ügyben levélben kereste meg az elnöki székbe akkor beleülő Pölöskeinét. Aki egy levélben olyan választ adott neki, amiből úgy tűnt, hogy a programokkal minden rendben van. (A levél itt olvasható el teljes egészében.)
A 2016. december 19-én elküldött válaszlevélben Pölöskeiné egy kis táblázatban a következő konkrét programokat sorolta fel, a beszerzési árukkal együtt
HR rendszer
tanügyi rendszer
egységes adatbekérő
vagyongazdálkodási rendszer
beszerzési rendszer
közös szolgáltatások (Microsoft)
extranet
vezetői információs rendszer
kereseti adattár
A levélben ezeket a programokat - bár ezekkel a szavakkal nem mondja ki, hogy működnek és használják őket - egyértelműen úgy emlegeti, mintha működnének és használnák őket, és szót sem ejt arról, hogy bármelyikkel probléma lenne.
Csakhogy amikor az ügyre egyre jobban rápörgő Hadházy hosszas próbálkozás után, 2017. nyarán végre fizikailag is be tudott jutni a KLIK szoftverszobájába, ott a következőket tudta meg Pölöskeiné utódjától és szervezet vezető informatikusaitól a fenti programokról:
HR rendszer - nem használják
tanügyi rendszer - nem használják, csak egyszer, a 2016-os beiratkozási szezonban vetették be, utána lecserélték
egységes adatbekérő - nem használják
vagyongazdálkodási rendszer - nem használják, de állítólag majd feltöltik
beszerzési rendszer - nem használják
vezetői információs rendszer - nem használják
Vagyis Pölöskei Gáborné nem működő rendszerekről írt úgy, mintha a KLIK használná azokat, egy helyen szó szerint azt állítva a levélben, hogy "Ezek a szakrendszerek nem az iskolákban, hanem a KLIK szervezeti egységeinél érhetők el."
Hogy az ellenzéki politikus pár hónappal később a helyszínen leplezze le, hogy a szakrendszerek jellemzően még a KLIK központjában sem elérhetőek. Hadházy Ákos ezt innentől természetesen jó sokszor a kormány orra alá dörgölte a nyilatkozataiban, minden alkalommal felemlegetve Pölöskeiné nevét.
Csakis ez magyarázhatja - más racionális magyarázata ugyanis nem nagyon lehet dolognak - hogy a politikusnak az ügyben tette feljelentése után a NAV Bűnügyi Igazgatósága ugyan nyomozni kezdett, de néhány nappal ezelőtt bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást.
A megszüntető határozat a maga módján hihetlenül szórakoztató olvasmány. A szerzője ugyanis felsorolja benne a két korábbi vizsgálat összes, ebben a cikkben is megemlített ledorongoló megállapítását, szó szerint leírja például, hogy
"a szállítók teljesítését és kifizetését valamennyi esetben leigazolta a KLIK", majd ettől 3 sorra azt is, hogy a Miniszterelnökség revizorai ennek ellenére nem találtak 515 millió forint értékű szoftvert
amiből azt a következtetést vonja le, hogy nincs itt semmi látnivaló, bűncselekmény gyanúja fel sem merülhet.
Csodálatos az a rész is, amikor a NAV-os nyomozók először leírják, hogy az EUTAF vizsgálata megállapította: a KLIK nem tudta hitelt érdemlően igazolni, hogy 867 + 102 órányi kifizetett tanácsadás és 9 tanulmány fizikailag tényleg megvalósult-e. Majd azt írják, hogy az érintett cégek kihallgatott vezetői a kihallgatásukon ezzel szemben azt állították, hogy de bizony, hogy volt teljesítés. És mivel ekkor már bizonylatokat is tudtak mutatni a tanácsadásról - ami 2016-ban még nem sikerült nekik! - a NAV szerint itt már nem érdemes tovább nyomozni.
A papírokból egyébként kiderül, hogy a NAV úgy nyomozott a szoftverügyben, hogy meg sem próbálta fizikailag ellenőrizni a programok meglétét.
Kétszer adták el ugyanazt? Nem baj!
Ha lehet, ennél is humorosabb az azonos szöveggel kétszer leszámlázott tanulmány esete.
Az EUTAF itt azt állapította meg, hogy egy beszállító ugyanazon a számlán belül elszámolta külön a "Reflexió a helyzetelemzésre és a fejlesztési tervre" című, illetve külön az "A helyzetelemzés tanulságai és a fejlesztési tervekkel való koherenciája" című tanulmányokat, jóllehet pont ugyanarról a szövegről van szó. A revizorok szerint emiatt 31 millió forintot fizetett ki szabálytalanul a KLIK. Egy naiv amatőr azt képzelné, hogy ha valaki ugyanazért kétszer fizettet az állammal, akkor az becsapta az államot és megcsapolta a költségvetést. De nem a profi nyomozók! Ők ugyanis ebből azt hozták ki, a kft vezetőjének vallomására alapozva, hogy
mivel az egyes számú tanulmányért a KLIK nem önmagában fizetett, mivel az egy jóval nagyobb , összesen 3 ezer oldalas dokumentum része volt, a kft hiába számlázott le érte még egyszer tízmilliókat, immár önálló tanulmányként és más címmel, ez nem bűncselekmény, sőt arra sem érdemes, hogy tovább nyomozzanak miatta.
Még azt is képesek voltak leírni, hogy a szöveg nagy tanulmánycsomagból való kiemelése és új címmel való eladása azt jelenti, hogy ez a második szöveg "külön produktum".
Az EUTAF súlyos megállapításain máshol is lazán lépett át a NAV. A nyomozók abban sem láttak semmi gyanúsat, hogy az egyik projekt részeként 2015. késő őszén két egynapos, konferenciaszerű zárórendezvényt is tartottak a Lurdy házban, amikre irdatlan összegeket számoltak el a résztvevőnként, hogy az EUTAF később leleplezze: a valóságban töredék annyian vettek részt azokon, mint ahány ember után felvették a fejenként kikalkulált 9271, illetve 11906 forintos összeget.
Bár a szervezők a két rendezvényre összesen 9,3 millió forintnyi olyan költséget számoltak el, amivel szemben, mint kiderült, nem állt semmiféle valós teljesítés, a NAV nyomozást megszüntető határozata szerint ez teljesen rendben volt, hiszen az eseményeket ténylegesen megrendezték és tényleg kiküldtek annyi meghívót, így arról nem a szervezők tehettek, hogy csak sokkal kevesebben jöttek el.
A nyomozás megszüntével most már lényegében hivatalos, hogy hiába hőzöngtek a kancellária és az EUTAF revizorai, ebben az ügyben igazából sosem volt semmiféle látnivaló. | Áder húga: a NAV nyomozói erősen csalásgyanús ügyben zárták le a nyomozást abszurd indoklással | A NAV nyomozói pár nappal ezelőtt annak ellenére megszüntették a nyomozást a KLIK gyanús szoftvervásárlásainak ügyében, hogy ők maguk is leírták: a Klebelsberg Központ félmilliárd forintot fizetett ki olyan szoftverekért, amiket senki se látott; 30 millió forintot fizetett ki a KLIK egy olyan tanulmányért, aminek a szövege 100 százalékban megegyezett egy már kifizetett másik tanulmányéval; az ügyben két kormányszerv is súlyos visszaélésekre utaló nyomokat talált. | null | 1 | https://444.hu/2018/10/18/ader-huga-a-nav-nyomozoi-olyan-erosen-csalasgyanus-ugyben-zartak-le-a-nyomozast-abszurd-indoklassal-amit-meg-a-miniszterelnokseg-is-budosnek-tartott | 2018-10-18 09:19:00 | true | null | null | 444 |
Az Európai Bizottságnál arra számítanak, hogy két hónapon belül meg tud egyezni velük a magyar kormány az uniós pénzek ügyében, értesültünk. Az EB szerint ugyanis a magyar fél van lépéskényszerben, miután a brüsszeli bizottság gyakorlatilag felfüggesztette három magyar operatív program kifizetéseit.
Konkrétan az történt, hogy az EB egy figyelmeztető levelet (warnings letter) küldött idén a magyar kormánynak. Ez azt jelenti, hogy a bizottság nem fogad be számlákat, és ez most már elég nehéz helyzetbe hozza a magyar kormányt, hiszen megegyezés nélkül elszállhat a költségvetési hiány.
A brüsszeli szigor áldozatául esett a gazdaságfejlesztési és innovációs (GINOP), a környezeti és energiahatékonysági (KEHOP), illetve a terület- és településfejlesztési operatív program (TOP). Az Európai Bizottságtól úgy tudjuk, hogy hivatalosan nem függesztették fel a programokat. A bizottság arról döntött, hogy addig nem fogadnak be számlákat, amíg a kormány nem reagál a testület észrevételeire.
A bizottság rendszerszintű szabálytalanságokat fedezett fel a magyar pályázati rendszerben. Szúrópróbaszerűen ellenőrzött és azt tapasztalta, hogy alig van szabályosan megvalósított pályázat. A túl sok korrupció- vagy visszaélés-gyanús ügy miatt magyarázatot vár és a pályázati rendszer kijavítását kérte a kormánytól.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk500 milliárdot is bukhat Magyarország az ellenőrizetlenül hagyott uniós programok miattAnnál is súlyosabb a helyzet, mint ami korábban kiszivárgott. A kormány azt tervezi kommunikálni, hogy a bevándorláspártiak bosszújáról van szó.
Pénz már egy ideje nem érkezik az Európai Uniótól, az uniós támogatásokat emiatt a kormány a költségvetés terhére, lényegében állami forrásból előfinanszírozta az elmúlt időszakban. Csak idén már eddig több mint 1200 milliárd forintnyit. Ez meg is látszik a költségvetésen: a legfrissebb, augusztusi adatok szerint az önkormányzatok nélkül számolt államháztartási hiány 1646,2 milliárd forintra emelkedett.
Az EU-s szabályok szerint ha egy tagállam előfinanszírozza az uniós támogatásokat, akkor az erre a célra költött összegek nem számítanak bele az ESA szerinti éves hiányba. Ezt úgy kell érteni, hogy a tagállam megküldte a számlákat Brüsszelbe, de a bizottság még nem fizetett.
Azzal, hogy a bizottság felfüggesztette a három operatív programot, olyan helyzet állt elő, hogy Magyarország nem is küldhet ki több számlát.
Emiatt az az összeg, amit a kormány az uniós pályázatok előfinanszírozására költött idén a felfüggesztést követően (már ha nem lesz fordulat), bele fog számítani a hiányba. És ehhez jön még a támogatás önrészének kifizetése, amely alapszabályként – tehát a felfüggesztéstől függetlenül – beleszámít az ESA szerinti hiánycélba. Magyarul ha nem siker megállapodni, akkor Magyarország könnyen átlépheti a korábban vállalt 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycélt.
Brüsszelben ezért veszik biztosra, hogy még idén, december elejéig megszületik majd a megállapodás a magyar kormánnyal, mivel a kabinet kényszerpályára került az üres kassza miatt.
Nem hiába bocsátott ki az állam szeptember végén egymilliárd forint értékben euró alapú kötvényt. Pedig a Magyar Nemzeti Bank szakértői előtte egy hónappal, augusztusban megjelent elemzésükben még azt írták, hogy nincs szükség devizakötvény-kibocsátásra, mert a „lakossági állampapírokból történő forrásbevonás a forint kötvénypiac megterhelése nélkül a jövőben is fedezetet nyújthat a magas finanszírozási igényre”.
A jegybank elemzése szerint a kormány elképesztő összegeket költött a költségvetésből arra, hogy előfinanszírozza az uniós pályázatokat. Csak az elmúlt két évben (2016-2017-ben) háromezer milliárd forintot, mert késve érkeznek az uniós pénzek. A jegybank elemzése szerint az első félév 1400 milliárd forintot meghaladó pénzforgalmi hiányának az a legfőbb oka, hogy a kormány 1100 milliárd forintnyi előlegfizetésével szemben az EU csak 170 milliárdot utalt.
Az Európai Bizottság eleve a projektek megvalósulásának üteme alapján küld pénzt. Magyarország pedig elképesztő gyorsasággal osztja el a pénzt. Az alábbi grafikonon az látszik, hogy a 2020-ig járó uniós támogatásoknak már a 110 százalékáról eldöntötte, hogy mire fog menni, de Brüsszel csak 18 százaléknyit utalt.
A magyar kormány azért is igyekszik minél gyorsabban lehívni az uniós pénzeket, mert anélkül sokkal kisebb lenne a gazdasági növekedés. A többi, volt szocialista ország eközben sokkal lassabb ütemben valósítja meg fejlesztési terveit. Úgy tűnik ott nem csak a pillanatnyi gazdasági növekedés számít. Mivel Brüsszelből alig utalnak, a magyar kormány állami forrásból előlegezi meg a beruházások egy részét, amelyet majd később leszámláz az Európai Bizottságnak. Részben emiatt utal kevesebbet Brüsszel.
Gyakorlati jelentősége valójában nincs sok a bizottság döntésének, mert
annyira perverz az uniós támogatási rendszer, hogy lehetetlen pénzt bukni.
Legfeljebb annyi történhet, hogy a kormány utólag nem finanszíroztatja meg az unióval a korrupciógyanús beruházást. A költségeit ilyenkor a magyar államnak kell viselnie. Viszont az arra szánt uniós pénz felszabadul és el lehet költeni más beruházásra. Emiatt írt ki pályázatokat a kormány az uniós támogatási összeg 110 százalékára. Ha azonban a kormány a korrupciógyanús beruházást továbbra is uniós támogatás terhére akarja elszámolni, akkor vissza kell szereznie a pénzt a kivitelezőtől, tehát feljelentést kellene tennie.
Értesülésünk szerint a bizottság két szimbolikus ügyben várja a kormány válaszát: Elios és a négyes metró ügyében. Előbbi A Fideszhez köthető, míg utóbbi a szocialista-szabaddemokrata kormányok ismert korrupciós ügye. A települések lámpakorszerűsítési pályázatai lényegében az Elios Zrt.-re voltak kiírva. Ezt a céget sikerei idején Orbán Viktor veje, Tiborcz István vezette és egyben birtokolta, mielőtt három milliárd forintért eladta volna részesedését egy kormányközeli építőipari csoportnak. A kormánynak hamarosan el kell döntenie, hogy kiveszi az uniós támogatási körből a projekteket, vagy feljelentést tesznek az Elios Zrt. ellen. Hasonló a helyzet a négyes metró esetében is, tehát vagy elveszítjük az uniós pénzt, vagy feljelentést tesznek olyan, a beruházásban részt vevő multik ellen is, mint a Siemens vagy az Alstom. | Technikailag felfüggesztettek Brüssszelben három magyar uniós programot | Rég nem látott problémával néz szembe a kormány: nincs pénz a költségvetésben. Az uniós pénzek késése miatt gond lehet az év végi hiánycéllal is. Az Európai Bizottság feljelentéseket vár, többek között az Eliossal szemben is. | null | 1 | https://g7.hu/allam/20181016/technikailag-felfuggesztettek-brussszelben-harom-magyar-unios-programot/ | 2018-10-16 12:10:00 | true | null | null | G7 |
Törő András;
BÉT;fúzió;Konzum Nyrt;Opus Global;
2018-10-18 12:31:44
Gigavállalat születik: egyesül Mészáros Lőrinc két tőzsdei cége
Az egyesült befektetési holding a BÉT negyedik legnagyobb cége lesz, a Telekommal holtversenyben.
Csütörtökön a kereskedés megkezdésétől 13 óráig a Budapest Értéktőzsdén (BÉT) felfüggesztették a jórészt az Orbán Viktor kormányfő közeli barátjaként nyilvántartott Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó érdekkörébe tartozó az Opus Global Nyrt., valamint a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. részvényeinek kereskedését. Miután a két társaság jelezte, hogy a részvényeik árfolyamát jelentősen befolyásoló bejelentésre készülnek.
Erre nem is kellett sokat várni, ugyanis a Napi.hu részvénykonferenciája adott alkalmat Jászai Gellértnek, a Konzum Nyrt. elnök-vezérigazgatójának, az Opus Nyrt. igazgatósági tagjának, hogy ismertesse az igazgatóság döntését – melyet még a társaságok decemberi közgyűlésének jóvá kell hagynia, hogy megteszik az első lépéseket a két cég egyesülésére. A többlépcsős folyamat végét jövő év március végére jósolta.
A BÉT történetében arra még nem volt példa, hogy két tőzsdei társaság egyesüljön. A fúzió révén egy egymilliárd eurós piaci kapitalizációjú, tőkeerős cég jön létre, amellyel megvalósíthatók a távlati, regionális terjeszkedést is magába foglaló célok. Mint a konferencián Jászai Gellért hangsúlyozta, ma már ez a tőkenagyság a nemzetközi porondon minimális elvárás. Ezzel a BÉT negyedik legnagyobb kapitalizációjú társasága lesz, egyenlőre a Magyar Telekom Nyrt.-vel holtversenybe, így felkerül a vágyott bluechip kategóriába. A tőkeemelési sorozat végén az Mészáros Lőrinc részesedése az Opusban 70, a Konzumban pedig mintegy 80 százalékot ér majd el.
A közös cég három stratégiai húzóágazatban szeretne leginkább erősödni, ezek az energetika és ipar, a pénzügyi szektor illetve az it- és a telekom szektor. A telekomszektorral kapcsolatban Jászai Gellért elmondta, hogy több tárgyalást folytatnak, hozzátéve: „Én csodálkoznék, ha az egyesült befektetési holdingnak ne lenne más érdekeltsége." | Gigavállalat születik: egyesül Mészáros Lőrinc két tőzsdei cége | Az egyesült befektetési holding a BÉT negyedik legnagyobb cége lesz, a Telekommal holtversenyben. | null | 1 | https://nepszava.hu/3012468_gigavallalat-szuletik-egyesul-meszaros-lorinc-ket-tozsdei-cege | 2018-10-18 12:31:00 | true | null | null | Népszava |
Összeférhetetlenségi eljárást kezdeményeznek a Fidesz és KDNP szegedi önkormányzati képviselői az első fokon hűtlen kezelés miatt elítélt szegedi alpolgármesterrel, Solymos Lászlóval (MSZP) szemben - közölte a KDNP helyi elnöke és szegedi közgyűlési frakcióvezetője csütörtökön az MTI-vel.
Haág Zalán sajtótájékoztatója előtt felidézte, a Gyulai Járásbíróság két héttel ezelőtt elsőfokú ítéletében felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Botka László szocialista polgármester három bizalmasát és közvetlen munkatársát: Mózes Ervin címzetes főjegyzőt, Solymos Lászlót, a polgármester általános helyettesét, valamint kabinetfőnökét.
A város három vezetője méltatlanná vált közfeladatai ellátására és Szeged képviseletére - szögezte le Haág Zalán, majd közölte, hogy
az ítélethozatal napján a Fidesz-KDNP arra kérte Botka Lászlót, hogy mentse fel a munkavégzés alól elítélt bizalmasait. A polgármester ezt nem tette meg, ezért a Fidesz-KDNP rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezte, az ülésen azonban Botka László és a baloldali képviselők "gyáva módon" nem jelentek meg, határozatképtelenné téve azt.A Fidesz és a KDNP megrendelésére időközben közvélemény-kutatás készült;
a válaszadók 83 százaléka szerint nem vezethetik olyanok Szegedet, akiket hivatali munkájukkal összefüggésben börtönbüntetésre ítélt a bíróság
- emlékeztetett Haág Zalán.
Mivel Botka László továbbra sem hajlandó elítélt munkatársai felmentésére, a Fidesz és KDNP képviselői összeférhetetlenségi eljárást kezdeményeznek Solymos László ellen. A helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint ugyanis az önkormányzati képviselő (...) nem folytathat olyan tevékenységet, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja - mondta a frakcióvezető.
Az indítványt a közgyűlés illetékes jogi bizottsága tárgyalja meg, majd a képviselő-testület várhatóan novemberi ülésén dönthet az ügyben.
A Gyulai Járásbíróság október 2-án a Szegedi Közlekedési Kft. két korábbi vezetőjét, valamint a cég korábbi parkolási üzletágvezetőjét társtettesként, Szeged címzetes főjegyzőjét, egyik alpolgármesterét és a polgármesteri kabinet vezetőjét felbujtóként jelentős, illetve nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettében mondta ki bűnösnek. A vádlottakat a bíróság hat és tíz hónap közötti, egy évre felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta.A bíróság megállapította, hogy a vádlottak 2008 és 2012 között 307 ingyenes parkolóbérletet biztosítottak természetes és jogi személyeknek úgy, hogy erre képviselő-testületi felhatalmazásuk vagy egyéb jogszabályi alapjuk lett volna. Olyanok is kaptak ingyenes parkolóbérletet, akik semmilyen kapcsolatban nem álltak az önkormányzattal.
Az ügyészség súlyosbítás érdekében jelentett be fellebbezést. A vádlottak nem vettek részt a tárgyaláson, védőik bűncselekmény hiányában történő felmentés érdekében jelentettek be fellebbezést.
A parkolóbérletek árának megfizetésére szólította fel a KDNP szegedi elnökét a polgármesteri hivatal
A hivatal közleményében Haág Zalán sajtótájékoztatójára reagált. A közlemény szerint Haág Zalán 2006 óta a Fidesz-KDNP önkormányzati képviselője, és azóta minden évben átvette az ingyenes parkolóbérletet.
Ezért felszólították a politikust: ha valóban úgy gondolja, hogy bűncselekmény történt, akkor tizenkét évre visszamenőleg, kamatostul térítse meg az éves bérletek árát, valamint jelentse fel saját magát orgazdaságért. | Összeférhetetlenségi eljárást kezdeményeznek az elítélt szegedi alpolgármesterrel szemben | Összeférhetetlenségi eljárást kezdeményeznek a Fidesz és KDNP szegedi önkormányzati képviselői az első fokon hűtlen kezelés miatt elítélt szegedi alpolgármesterrel, Solymos Lászlóval (MSZP) szemben - közölte a KDNP helyi elnöke és szegedi közgyűlési frakcióvezetője csütörtökön az MTI-vel. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2018/10/osszeferhetetlensegi-eljarast-kezdemenyeznek-az-elitelt-szegedi-alpolgarmesterrel-szemben | 2018-10-18 12:44:00 | true | null | null | Origo |
Valószínűleg heteken belül, de még biztosan az idei évben átveszi Andy Vajnától a TV2 Média Csoport Zrt. irányítását Mészáros Lőrinc egyik nagyvállalata. A vevő az Opus Global Nyrt. szárnyai alatt működő Opus Press Zrt., a Mészáros-féle médiabirodalom fő zászlóshajója, a Mediaworks Hungary Zrt. tulajdonosa lehet.
A tranzakcióval párhuzamosan Mészáros megkapja Vajnától a Lapcom Zrt. kiadócéget is, és ezzel birtokába kerülnek a Bors bulvár-napilap mellett a Kisalföld és a Délmagyarország megyei lapok is. (A három lap összesen napi 160 ezer példányban fogy, 600 ezer olvasójuk van.) A 444-en írtunk elsőként arról, hogy Andreas Merz vezérigazgató szeptember utolsó napjaiban már be is jelentette távozását a Lapcomtól.
A politikai vezetés egyik pillanatról a másikra felszámolja Vajna két és fél éven keresztül összerakott médiabirodalmát, és tovább centralizálja a fideszes médiabirodalmat Orbán Viktor szomszédságában. Nem véletlen, hogy az ügy ismerői sem „adás-vételről”, inkább csak „tulajváltásról” beszélnek, hiszen valójában a politikai akarat (azaz a miniszterelnök) dönt az ilyen ügyekben. Úgy tudjuk, hogy a filmügyi biztos egyedül az elmúlt évben a médiahatóság segítségével országossá duzzasztott Rádió 1-et tarthatja meg.
Az átcsoportosítás összefügg azzal az augusztus végén kiszivárgott tervvel, ami egyetlen közös alapba terelné a kormányzati média szinte össze érdekeltségét. A 24 információ szerint a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány körül épül majd a birodalom, és az összes tévé, rádió és lap egy ernyő alatt kap helyet. A technikai részletek még nem tisztázottak, ahogy az sem, hogy versenyjogi szempontból - ha számít ez még - hogyan lesz mindez kivitelezhető.
A TV2 tulajváltásával még az idén távozik a társaság kötelékéből Dirk Gerkens vezérigazgató és az által képviselt üzleti kör is, élén Rákosi Tamással. A hírek szerint Gerkensnek egyébként is hamarosan lejár határozott idejű szerződése, de a német-spanyol cégvezetővel szemben megingott a bizalom is.
A világ pénze sem elég, hogy pluszba fordítsák a TV2-t
Miközben a csatornacsalád évről évre terebélyesedett, a TV2-csoport az elmúlt két pénzügyi évben irtózatos veszteségeket halmozott fel: 2016-ban a TV2 Média Csoport Kft. 23,6 milliárdos nettó árbevétel mellett 6 milliárdos mínuszt csinált, és hiába öntötték bele a pénzt, hiába alakították át zárt részvénytársasággá a céget, 2017-ben a vállalat 34 milliárdos árbevétel mellett további 2 milliárdos veszteséget „termelt”.
Annak ellenére maradt negatívban a TV2, hogy a tulajváltás óta évi stabil 5 milliárd forintnyi állami hirdetést könyvelhettek el, 2016 után pedig további 4 milliárd forintot is beszedhettek programdíjként a kábelszolgáltatóktól is.
A tévé menedzsmentjét sok kritika érte, miután (a Habony Árpád tanácsára szerződtetett) Dirk Gerkens és volt RTL-es üzlettársa, Rákosi Tamás az IKO-csoporthoz szervezte ki a tévéből a legköltségesebb műsorok gyártását. A korábban az RTL-t 14 éven keresztül vezető Gerkens már 2017-re profitot ígért, ehhez képest
a tévé csak vitte a pénzt, és ez egyre jobban fájt Mészáros Lőrinc köreinek, különösen 2017 januárjától, amikor az állami Eximbanktól felvett hitelt 6,7 milliárdos a kormányközelbe került MKB vállalta át.
Az MKB-szerződéssel párhuzamosan három új tag is bekerült a TV2 igazgatóságába, köztük a Mészáros egyik legfontosabb embereként ismert ügyvéd Antal Kadosa, a West Hungária Bau révén Mészárossal üzleti partnerségben álló Barna Zsolt és a miniszterelnök bizalmasa, az egykor az Ezüsthajó Kft. élén színre lépő Várnai Tamás.
Az elmúlt egy évben folyamatosak voltak a konfliktusok Gerkensék és Mészáros Lőrinc körei között. A hitelező fél egyre több beleszólást kért a pénzügyi kérdésekbe és felügyelni akarták a cég operatív működését is. Az egyik legnagyobb hangadó az a Szíjj László volt, aki 2017 júniusa, az MKB 49 százalékos csomagjának kivásárlása óta a legbefolyásosabbak egyike a pénzintézet környezetében. 2017 végén
Orbán Viktor személyesen is jelezte a tulajdonos Vajnának, nem jó irányba mennek a dolgok a tévénél.
A megoldás azért sem volt egyszerű, mert Gerkensék olyan konstrukciót alakítottak ki, amivel az IKO Holding megkerülhetetlenné vált a tévé beszállítói között. Az átmeneti megoldás az lett, hogy a menedzsmentnek át kellett engednie a külsős cégek feletti irányítás egy részét is.
2017 szeptemberben Rákosiék át kellett engedjék a vállalat többségi tulajdonjogait egy Habony-közeliként számon tartott máltai (International Air Brokerage Limited), és egy Mészáros Lőrinchez kapcsolható magyar vállalat, az H-SK Reklám Kft. részére. Decemberre Mészáros körei teljesen átvették az irányítást: az Opus Global egyik tőkealapja, a Status Capital további (17 százalék) tulajdonrészt szerzett az IKO-ban.
A folyamatos térfoglalás sem nyugtatta meg a hitelezőket, Gerkensékkel szemben ettől nem nőtt a bizalom. Az utolsó cseppet állítólag a Spíler-csatornák körüli idei szerződések jelentették. A TV2 már az elmúlt két évben is kiköltekezett ezen a piacon, évi 5-6 millió eurót fizettek a Premier League, tavaly további 4-5 milliót a Bajnokok Ligája egyes meccsei után, majd idén ajánlatot tettek az olasz és a spanyol bajnokságra is.
Állítólag az utóbbi tételeket már nem is egyeztették a politikai vezetéssel, ami újabb feszültséget szült, hiszen ezzel már a TV2 csak közvetítési jogokra 5 milliárd forintot költ évente. A kifizetett összegeket a hitelezők egy-két ponton erősen túlárazottnak találták, ráadásul nagy balhé is lett a jogok körül, miután a csatorna hónapokon keresztül nem tudott megállapodni arról a szolgáltatókkal.
Vaszily és Liszkay a két karmester, az összes megyei lap Mészárosé
A központosított fideszes médiabirodalom előtt álló egyik nagy problémát az ordító káderhiány jelenti: egyszerűen nincs olyan vezető, aki el tud kormányozni egy tévét, akinek volna ötlete hogy csináljon pénzt is a TV2, és közben lojális a hatalomhoz.
A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány alatt formálódó gigacégnek várhatóan három fontosabb lába lesz. A tévés szekció vezetője az utolsó hírek szerint legalábbis a közmédia éléről elhozott és október elején az Echo TV élére kinevezett Vaszily Miklós lehet.
Az ő feladata lesz rendet vágni a fideszes csatornák között, és az is elképzelhető, hogy jövő év elejétől Vaszily vezeti majd a TV2-t is. Úgy tudjuk, hogy Vaszily a nyáron személyesen egyeztetett Orbánnal az előtte álló feladatokról. (Az MTVA leköszönt igazgatója nem reagált levelünkre.)
Nemrég a Népszava arról írt, hogy a két csatornát még karácsony előtt összevonhatják, ami logikus lépés is volna, viszont a két csatornának jövő év végéig élő kábelszerződései vannak.
A legvalószínűbb forgatókönyv szerint az Echo TV átadja megújult Angol utcai stúdiókomplexumát a Hír TV-nek, a Hír TV megtartja a politikai profilt, az Echo pedig életmód- és sportcsatorna irányba mozdulhat el. Akármelyik megoldás is születik meg, vélhetően Vaszily menedzseli a folyamatot.
A médiabirodalom közéleti portfólióját a Mediaworks vezérigazgatója, a Nemzet-csoport egykori tulajdonos-főszerkesztője, a G-napon Orbán Viktorral tartó Liszkay Gábor irányítja majd.
Mészáros Lőrinc és az Opimus Press épp két éve vásárolta fel a megyei lappiac nagyobb részét tulajdonló Mediaworks Magyarország Zrt.-t, amely néhány héttel korábban szerzett meg további megyei újságokat a Pannon Lapok Társasága felvásárlásával.
Mészáros tavaly megvette a Nógrád Megyei Hírlapot, idén augusztusban pedig a sajtóban már megjelent, hogy hamarosan „megvásárolja” az osztrák fideszes stróman Heinrich Pecinától az Inform Média Kft.-t, és vele együtt az Észak-Magyarország, a Kelet-Magyarország és a Hajdú-Bihari Napló megyei lapokat is. A Lapcom Zrt.-t, és ezáltal a Kisalföld és a Délmagyarország bekebelezésével bezárul a kör:
Mészáros Lőrinc lesz az összes megyei lap tulajdonosa Magyarországon.
A terjeszkedést kizárólag politikai okok magyarázzák, és ezt a példányszámoknál semmi nem mutatja tisztábban. Az mfor.hu írt róla augusztusban, hogy az elmúlt évben nem volt olyan (Mészároshoz tartozó) megyei lap, aminek a példányszáma ne zuhant volna be minimum 10 százalékkal. Voltak olyanok is - Dunaújvárosi Hírlap, Napló, Fejér Megyei Hírlap) - ahol 18 százalékos esést mértek.
A tartalmi felelős Liszkay sokszorosan bizonyított már a politikai sajtó területén, és nem okozott eddig csalódást a Mediaworks élén sem, ahol központi szerkesztőséget hozott létre a közéleti tartalmak gyártására és terjesztésére. A megyei lapoknál uralkodó katonás rendről többször írtunk, hasonló gyakorlatra lehet számítani a többi megyei lap esetében is.
Viktor, please, just a radiot hadd tartsam meg
Arról egyelőre nincs politikai döntés, mi legyen a portfólió bulvárlábával, bár a bennfentesek szerint a legjobb esélye Ómolnár Miklósnak van arra, hogy kézbe vegye ezt a területet.
Vajna 2017 szeptemberében vette meg a Borsot, és abban bízott, hogy a lap ki tudja majd szolgálni a TV2-t, de csalódnia kellett, mert a választások előtt Habony körei egyre több politikai tartalommal ütötték fel a lapot.
A példányszám egy év alatt bő 8 százalékot esett, ma már kevesebb mint 50 ezer példány fogy a Borsból, 40 ezer példánnyal maradnak el a Blikktől, amit egy év alatt terveztek utolérni.
Úgy tudjuk, Vajna külön kérte, hogy a portfóliójában legalább a Rádió 1-et tarthassa meg, és Orbán ebben engedékenynek bizonyult. A Rádió 1-et két éve indította el a filmügyi biztos, aki azóta több vidéki frekvenciát is hozzákapcsolt a fővárosi állomáshoz.
Elképzelhető, hogy jövőre már nem jelenik meg a 97 százalékban állami hirdetésekből élő Ripost. A kormány harcias bulvárlapja nem méreti magát a MATESZ-nél, de piaci hírek szerint 10 ezernél kevesebb fogy belőle naponta. Ómolnár Miklós tulajdonos-főszerkesztő állítólag nem bánja a megszűnést, ha cserébe ő lehet a fideszes média bulvárlábának vezetője, vagy akár a Bors új főszerkesztője. A pozíciói jók, a kampányban személyesen is riportozott a miniszterelnökkel.
Ómolnár színre lépése egyelőre inkább csak piaci szereplők spekulációja, de az biztos, hogy házon belül nem mindenki örülne érkezésének. A TV2 hírműsorainak felügyelője, Szalai Vivien például biztos nem: kettejük közt 2014 óta nagy a feszültség, miután Szalai foglalta el Ómolnár helyét a Story magazin főszerkesztői székében. Szalai pozíciója márpedig sziklaszilárdnak tűnik: két egymás utáni évben szerzett nívódíj után mégsem küldhetik el csak úgy a Tények hírigazgatóját. | Mészáros Lőrinc átveszi a TV2-t, Gerkensnek is mennie kell, vége Vajna médiabirodalmának | Valószínűleg heteken belül, de még biztosan az idei évben átveszi Andy Vajnától a TV2 Média Csoport Zrt. irányítását Mészáros Lőrinc egyik nagyvállalata. A vevő az Opus Global Nyrt. szárnyai alatt működő Opus Press Zrt., a Mészáros-féle médiabirodalom fő zászlóshajója, a Mediaworks Hungary Zrt. tulajdonosa lehet. | null | 1 | https://444.hu/2018/10/18/meszaros-lorinc-atveszi-a-tv2-t-gerkensnek-is-mennie-kell-vege-vajna-mediabirodalmanak | 2018-10-18 12:26:00 | true | null | null | 444 |
bíróság;brókerbotrány;Buda-Cash;
2018-10-19 12:04:40
Elítélték a Buda-Cash-botrány vádlottjait
V. Péter elsőrendű vádlott és négy társa egyenként 7 év 6 hónap börtönben letöltendő büntetést kapott. A döntés nem jogerős.
Elsőfokon egyenként 7 év 6 hónap börtönbüntetésre, 10 év gazdasági társaság vezető tisztségének viselésétől eltiltásra és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte a vádlottakat folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt a Fővárosi Törvényszék. Emellett a Törvényszék mindegyik vádlottra vagyonelkobzást rendelt el.
Az ítélet szerint a vádlottak a Buda-Cash Brókerház ügyfeleinek befektetéseivel, értékpapírjaival részben sajátjukként rendelkeztek, részben pedig eltulajdonították azokat. Az elkövetési érték hozzávetőlegesen 110 milliárd forint.
A Törvényszék azt is megállapította, hogy a sértett a Buda-Cash Brókerház. Az ügyfelek nem tekinthetőek sértettnek, nem léphettek fel magánfélként, a polgári jogi igényük érvényesítésére más módot kell találniuk.
A Törvényszék a vádlottakkal szemben bűnügyi felügyeletet rendelt el, és a bíróság által meghatározott
területet külön engedély nélkül nem hagyhatják el.
Az ítélet és a kényszerintézkedést elrendelő végzés nem jogerős. | Elítélték a Buda-Cash-botrány vádlottjait | V. Péter elsőrendű vádlott és négy társa egyenként 7 év 6 hónap börtönben letöltendő büntetést kapott. A döntés nem jogerős. | null | 1 | https://nepszava.hu/3012597_eliteltek-a-buda-cash-botrany-vadlottjait | 2018-10-19 17:33:00 | true | null | null | Népszava |
MVM;hűtlen kezelés;Fővárosi Főügyészség;
2018-10-19 08:00:00
Az ügyészség nem nyomoz az MVM milliárdjai után
A vádhatóság nem boncolgatta, hogy az ötmilliárdért vásárolt „központi termelésmegjelenítő” rendszer valójában mennyit ér.
A Fővárosi Főügyészség elutasította Tényi Istvánnak az MVM túlárazásgyanús beszerzésével kapcsolatos bejelentését – tájékoztatta lapunkat az érintett. Az ország főfeljelentője hanyag, illetve hűtlen kezelésre gyanakodott, felidézve: az állami MVM Zrt. saját svájci leányvállalatától, az MVM Internationaltől tavaly közel ötmilliárdért egy olyan úgynevezett „központi termelésmegjelenítő” (ktm-) rendszert rendelt meg, amit végül a panamai – ismeretlen – hátterű, szlovákiai Scandex szállított le.
Mayer Erika Noémi ügyész az elutasítást azzal indokolja, hogy a vagyonkezelési tilalmak szolgáltatás megrendelésére és kifizetésére nem vonatkoznak. Ráadásul az ismeretlen hátterű szlovák szállítóval nem az MVM Zrt., hanem csak annak svájci leányvállalata állt jogviszonyban. Az MVM International, mint vállalkozó, illetve a Scandex közötti kapcsolat pedig már kívül esik az átláthatósági szabályok körén – érvel az ügyészség. Megjegyzendő: a beadvány és az elutasítás se boncolgatja, hogy az ötmilliárdért vásárolt rendszer valójában alig néhány tízmilliót érhet. Az ügyben az MVM is vizsgálódik, de annak fókusza nem büntetőjogi.
Eközben az MVM Net éléről is távozik Lazarovits Márk. Mint arról korábban beszámoltunk, a cégvezér nemrég vált meg az MVM Informatika nevű leányvállalat vezetői posztjától. Szakértők ennek kapcsán arra hívják fel a figyelmet, hogy az MVM két számítástechnikai cége látványosan távol tartotta magát a gyanús informatikai beszerzéstől. Emlékeztetnek, hogy egy visszavont vallomás szerint 2010 előtt egy másik társaság vezetőjeként Lazarovits Márk küldetett nokiás dobozban 15 milliót Hagyó Miklós akkori főpolgármester-helyettesnek. Az MVM Net vezetőjeként Téren Róbert tér vissza, és a műszaki igazgató személye is változik. Információink szerint a két, hasonló tevékenységi körű társaságot összevonhatják. | Az ügyészség nem nyomoz az MVM milliárdjai után | A vádhatóság nem boncolgatta, hogy az ötmilliárdért vásárolt „központi termelésmegjelenítő” rendszer valójában mennyit ér. | null | 1 | https://nepszava.hu/3012528_az-ugyeszseg-nem-nyomoz-az-mvm-milliardjai-utan | 2018-10-19 08:00:00 | true | null | null | Népszava |
- írtuk 2010-ben az akkor a nagypolitikába készülő Simonka Györgyről. A politikus-vállalkozó akkoriban éppen dinnye- és paprikabizniszben utazott, nem is nagyon kedvelték őt mindaddig a dinnyetermelők, 2008-ban még az ő felvásárlótelepe előtt is tiltakoztak az alacsonyra nyomott árak miatt. 2010-re azonban már sikerült kibékülnie velük, ezzel a Parlamentbe katapultálnia a kacskaringós karrierű életművésznek, de előbb ugorjunk vissza Simonka fiatalkorára.
A '74-es születésű Simonka saját bevallása szerint 14 évesen utcára került, magát tartotta el, bolti lopásokat is követett el, 18 évesen orvvadászatba keveredett, majd bevonult a seregbe, sőt, a légióba is beállt, amit önéletrajzában parádésan "külföldi tapasztalatszerzésnek" hív. Hazatérve 1993-ban villamossági szerelői végzettséget szerzett, a Horn-kormány alatt pedig földeket bérelt, ezzel megalapozva a vállalkozásait. Olyannyira, hogy a Magyar Narancs cikke szerint 2001 óta egy újkígyósi, erődszerű, magas kerítéssel körbevett nagy házban lakik. Ez a ház lesz később egyébként az fontos szereplője az ellene indított nyomozásnak, de erről lesz szó még később.
2002-ben középfokú kereskedelmi- és mezőgazdasági papírt szerzett, majd 2006-ban, immár vállalkozóként, fideszes színekben Pusztaottlaka polgármestere lett 74 százalékkal, rommá verve a 16 százalékot kapó addigi polgármestert. 2010-ben a parlamenti választásokon a Fidesz dél-békési egyéni jelöltje lett, a kampányban egyik fórumán az országot elzálogosító zsidó hátterű bankokról, gazdasági nagyhatalomról beszélt. A dinnyetermesztőket megbékítve végül 57 százalékkal jutott be a Parlamentbe, aztán ősszel az önkormányzati választásokon 84 százalékkal lett újra polgármester Pusztaottlakán.
2012-ben a Dinnyeszövetség elnökeként az egykori olcsón felvásárló üzletember átállt a másik oldalra, és a dinnyekartellel lett országosan ismert, majd a hvg.hu közölt egy cikket az egyik céges ügyeskedéséről, amelynek lényege, hogy kertvárosi környezetben építhetett fel egy üzemet. Szél Bernadett akkori LMP-s politikus pedig azt állította, hogy személyesen győződött meg arról, hogy Simonka a saját vállalkozásában dolgoztat közmunkásokat, mire Simonka György rágalmazás miatt feljelentést tett.
2013-ban a gyanúsan rá kiírt, majd visszavont állami iskolagyümölcs-projekt miatt került elő a neve. A tender nagy beszállítója végül egyébként így is Simonka egyik ismerőse, üzlettársa lett. 2014-elején a HVG, majd a Magyar Narancs is cikket közölt a politikus-vállalkozóhoz köthető cégbirodalomról, amelynek egy része - ahogy a háza is - rokonai és üzlettársai nevén futott. Simonka és a hozzá köthető cégek a cikkek szerint behálózták a régiót, meglehetősen sikeresen pályáztak uniós forrásokra egymással karöltve, vagy egymás "ellenfeleként". Mint azóta kiderült, az egyikük által kiírt közbeszerzést rendre a másik nyerte, egymástól vásároltak eszközöket uniós támogatásból, illetve önkormányzati dolgozókat dolgoztattak a fóliasátraikban.
A HVG szerint Pusztaottlakán csak "nagy fehér főnökként" emlegették Simonkát. A politikus-vállalkozó arra a felvetésre, hogy mindegyik cégben vagy ő maga, vagy a rokona tulajdonos, és egymásnak adnak megrendeléseket, csak annyit válaszolt:
ő nem tehet róla, hogy a rokonai képzett, diplomás, tehetséges emberek, akik régóta vállalkozók.
Márpedig volt mit elosztani-megnyerni: a 400 fős Pusztaottlaka az Átlátszó összesítése alapján a 2007-15-es uniós ciklusban évi átlagosan 107 milliós forrást húzott be, ami egy főre vetítve 300 ezer forint, ezzel Felcsútot is jócskán lekörözte a település. Összehasonlításként: a szomszéd Medgyesbodzáson ez az összeg 2527 forint volt.
Mindennek ellenére, vagy lehet, hogy pont ezért 2014-ben is ő indult egyéniben a körzetben. A kampányban azzal került be a hírekbe, hogy kör-emailt küldött szét a körzetében dolgozó polgármestereknek, hogy kikérdezi, mindenki jól betanulta-e a pártüzeneteket. Pechére a leveleket véletlen egy ellenzékinek is elküldte. Végül 45 százalékkal jutott be a Parlamentbe, az új összeférhetetlenségi szabályozás miatt polgármesterként akkor már nem mérettette meg magát.
2016 volt az igazán sűrű év Simonkának. Nem is azért, mert a Blikk megnézte, kik azok a politikusok, akik állami pénzből szereltettek napkollektorokat a házukra, és mit az Isten, Simonka is köztük volt. ráadásul, mint később kiderült, rögtön duplán is, miközben rokonai, üzlettársai is sikerrel pályáztak.
Az igazi lavina akkor indult el, amikor egyrészt tavasszal kiderült, hogy másfél milliárdos tartozása van a hozzá köthető, már akkor felszámolás alatt álló Magyar Termés Tész Kft.-nek, miközben a vagyona csak 870 millió. Mindezt úgy, hogy hét év alatt 1,6 milliárd állami támogatást kapott. A politikus azt állította akkor, hogy nem tudott a csődről. Később a hatóságok arra jutottak, hogy csaknem egymilliárdos kár érte az ügyben adófizetőket.
Másrészt ugyanannak az évnek az őszén borult a Mengyi-ügy, amelynek lényege, hogy a fideszes képviselő a befolyásával termelői szövetkezeteket juttatott EU-s forráshoz, de úgy, hogy visszakérte a pénz 90 százalékát. Első körben ebben még nem volt szó Simonkáról, ám aztán Hadházy Ákos - akkor még - LMP-s politikus azt állította, hogy hasonló módszerekkel osztott pénzt a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Alapítvány (DBMT) is, ráadásul ezekben az eljárásokban is benne volt a Mengyi-ügyben is részt vevő Public Sector Kft.
Innentől tehát
a közpénzeket zsebrevágó, majd csődöt jelentő cég, és
a hozzá köthető alapítvány lezsírozottnak tűnő EU-s pénzosztó döntései miatt is
gyanússá kezdhetett válni a hatóságoknak. Olyannyira, hogy szeptemberben arról írtunk, hogy házkutatás volt Simonka György újkígyósi házában, amit ő valótlanságnak nevezett, a hatóságok viszont nem cáfoltak.
Decemberben derült ki, hogy már megy a nyomozás Simonka ügyében, méghozzá úgy bukott ki ez, hogy az Együtt helyi elnöke feljelentést tett "tartozás fedezetének elvonása" gyanúja miatt (értsd: vagyonkimentés, például a cégek másra íratása, vagy az, hogy az újkígyósi háza papíron eleinte Simonka nevén, majd az üzlettársáén, később a feleségéén, aztán unokahúgáén, majd egy cégén volt, ekkor társasházzá alakult, három különböző tulajjal). Ezt a feljelentést azzal az indokkal utasították el, hogy
A fideszesek kaptak is Simonka kollégájától egy sorvezetőt, hogy mit kell kommentelni, ha Simonkát a közösségi médiában bántja valaki, felsőbb szinteken pedig ennek apropóján egy megyei fideszes belháború kezdett a felszínre bukni, gyulai centrummal. Az érdekessége ennek a belháborúnak, hogy egy olyan ügy miatt zajlott, amivel eddig nem kötötte össze a közvélemény Simonkát: a szemétbiznisz, vagy szebben fogalmazva, a a térség hulladékgazdálkodási rendszerének működtetése miatt. A tétje pedig, hogy ki legyen a főfőnök az erre létrehozott önkormányzati társulásben.
2017 márciusában letartóztatták Simonka üzlettársát, majd kiderült, hogy még egy ügyben nyomozás indult, ami érintheti Simonkát. Az is a DBMT-ről és EU-s pénzek lenyúlásának gyanújáról szólt, ezúttal a Magyarország és Románia sajtókapcsolatainak javítására osztott pénz került Simonka-közelbe, miközben a kiírók és a nyertesek között összeférhetetlenségi probléma volt. Hogy Simonka nem fogta vissza magát még ekkortájt sem, azt egyebek mellett EU-s pénzből épült helyi kerékpáros központ, vadasparkfejlesztés, iparipark-fejlesztés bizonyítja, eközben az akkor épp ellenzéki Magyar Nemzet egy 2015-ös szerelőcsarnok ügyét ásta elő.
Simonka ennek ellenére elindulhatott a 2018-as parlamenti választásokon, még simonkás pólókat is osztogatott a gyerekeknek a kampányban, és ha szorosan is, 43 százalékkal hozta a körzetét. (Itt is az történt, ami rengeteg helyen az országban: ha a Jobbik és a balos ellenzék nem indul egymással szemben, legyőzhető lett volna a fideszes jelölt, itt épp Simonka.) A hírhedt alapítvány, a DBMTK sem állt le közben, sőt: a választások táján egy hónapon belül több százmillió forintot osztott ki közbeszerzéseken.
A Simonka elleni nyomozások pedig mostanra jutottak el oda, hogy az ügyészség a mentelmi jogának felfüggesztését kérte bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt. Ez minden bizonnyal azt jelenti, hogy amint nem lesz már mentelmi joga, pillanatokon belül gyanúsítottként hallgatják majd ki őt, az pedig majd valószínűleg a vádiratból derül majd ki, hogy pontosan mely cégek milyen kavarásait vélték jogszabályba ütközőnek a nyomozók és ügyészek.
Borítókép: Simonka György fideszes országgyűlési képviselő, a Magyar Dinnyeszövetség elnöke (b) és Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára medgyesegyházi dinnyét eszik a Vidékfejlesztési Minisztérium épületének árkádjai alatt 2012. július 13-án a Vidéki Mustra termelői piac rendezvényén, amelyen a magyar dinnyét népszerűsítették. Fotó: Kallos Bea / MTI. | Élet-halál ura volt, most a vádlottak padja fenyegeti a Fidesz nagy fehér főnökét | SIMONKA GYÖRGY PUSZTAOTTLAKAI POLGÁRMESTER - MILLIOMOS AGRÁRVÁLLALKOZÓ - írtuk 2010-ben az akkor a nagypolitikába készülő Simonka Györgyről. A politikus-vállalkozó akkoriban éppen dinnye- és paprikabizniszben utazott, nem is nagyon kedvelték őt mindaddig a dinnyetermelők, 2008-ban még az ő felvásárlótelepe előtt is tiltakoztak az alacsonyra nyomott árak miatt. 2010-re azonban már sikerült kibékülnie velük, ezzel a Parlamentbe katapultálnia a kacskaringós karrierű életművésznek. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2018/10/19/simonka_gyorgy_vallalkozasai_nyomozas_portre/ | 2018-10-19 23:34:00 | true | null | null | Index |
Elítélte a Buda-Cash-botrány vádlottjait a Fővárosi Törvényszék, a vádlottak egyenként 7 év 6 hónap börtönbüntetést kaptak. Az öt vádlottat, V. Pétert, P. Zoltánt, T. Pétert, Gy. Jánost és P. Gyulát folytatólagosan elkövetett sikkasztás büntette miatt találta bűnösnek a bíróság. P. Zoltánt felbujtóként, T. Pétert, Gy. Jánost és P. Gyulát bűnsegédként.
A vádlottakat vagyonelkobzásra is ítélték: cégeket, telkeket, bankszámlákon, sőt, még nyugdíj-megtakarítási számlákon lévő vagyont koboznak el, esetenként a vádlottak családtagjaitól is. Emellett a bíróság fejenként több mint 700 ezer forint perköltség megfizetésére is kötelezte őket és 10 évre eltiltotta a vádlottakat attól, hogy gazdasági társaságot vezessenek. Az ítélet nem jogerős.
A Buda-Cash brókercég 2015 februárjában dőlt be, miután kiderült, hogy jelentős pénzek hiányoznak a cégből, a brókercég ugyanis engedély nélkül befektette, majd elvesztette az ügyfelei pénzét. A Buda-Cash bajai magukkal rántották a cég tulajdonában lévő DRB takarékszövetkezeteket is. Ezzel 115 milliárd forint kárt okozott a brókercég és a takarékszövetkezetek ügyfeleinek.
A bedőlt, és közvetve a Questor brókercég bedőlését is okozó brókercég vezetőit azzal vádolta az ügyészség, hogy
2007 áprilisától 2014 májusáig az ügyfelek pénzéből rendszeresen vásároltak tőzsdén forgalmazott értékpapírokat anélkül, hogy az ügyfelek erre megbízást adtak volna.
V. Péter elsőrendű vádlott 2008 és 2014 között 9,2 milliárd forintot utaltatott offshore számlákra,
és hogy a DRB bankcsoport takarékszövetkezeteit azért vették meg 2007-ben, hogy a sikkasztással okozott, több mint tízmilliárd forintos hiányt a betétesek vagyonával betömjék.
A bíró szerint nagyon fontos eleme a Buda-Cash-ügynek, hogy a cég vezetői és tulajdonosi köre nagyjából egyezik, vagyis az öt vádlott volt bonyolult, offshore céghálókon keresztül a brókercég tulajdonosa, az ő érdekük volt, hogy a cég ne menjen csődbe (vagyis az, hogy a sikkasztással kreált lyukakat valahogy betömjék).
Kiemelte, hogy a felügyeleti jelentések is megállapították, hogy legalább öt offshore cég van a Buda-Cash tulajdonosi hátterében, ami önmagában persze nem bűncselekmény, de az ehhez kapcsolódó szándék (a vezetők tulajdonosi szerepének elfedése) hozzájárult ahhoz, hogy a vádlottakat bűnösnek ítélte a bíróság. (Egy ilyen offshore cégen keresztül voltak a Buda-Cash vezetői tulajdonosok az Opimusban is, ami viszont később Jászai Gellérthez és Mészáros Lőrinchez került, ma pedig Opus Global Nyrt néven a Mészáros-cégbirodalom egyik legfontosabb része).
A bíróság úgy ítélte meg, hogy egy fontos kérdése az ügynek, hogy bele lehetett-e nyúlni a Buda-Cash befektetéseit nyilvántartó informatikai rendszerbe és hogy belenyúltak-e a vádlottak. A bíró szerint kiderült a tárgyalás során, hogy módosítani lehet utólag a rendszerbe bevitt adatokat, aminek ráadásul nyoma sem marad. Így ebben a rendszerben el lehetett fedni, hogy valaki hozzányúlt az ügyfelek pénzéhez, vagy hogy hiány van a cégnél.
A felügyeleti jelentésekből nem derült ki, hogy hiány van a cégnél. A bíróság szerint a felügyeleti vizsgálatoknál leadott dokumentumokban egyszerűen töröltek sorokat, módosítottak adatokat, hogy elfedjék a hiányt. Ebben persze több embernek, a cég back office részlegén dolgozók közreműködése is szükséges, voltak is a vádlottak között ilyenek, akiket viszont felmentett az ügyészség, és tanúként vettek részt a tárgyaláson. Emlékezetes, hogy a felügyeletnek leadott jelentésekben a Buda-Cash egy fiktív ügyfél, bizonyos Karácsony Miklós számlájával igyekezett leplezni, hogy mekkora különbség van az ügyfelek felé kimutatott vagyon és a cég tényleges vagyona között, és ezen keresztül szedték ki a pénzt a cégből.
A bíró szerint az egész ügy az 1998-as orosz bankválságra vezethető vissza, ekkor keletkezett akkora hiány a cég számláin, amit az ügyfelek pénzéből, illetve a már emlegetett Karácsony Miklós számláján kezdtek bepótolni, hogy ne dőljön be a cég. Ez persze, ahogy a bíró megállapítja, nem egy legális megoldás, tőkét kellett volna emelni vagy csődeljárást kezdeményezni. A vádlottak szerint viszont P. Sándor tulajdonos-vezérigazgató nyomására úgy döntöttek, hogy nem mehet csődbe a cég. De hangsúlyozottan közösen döntöttek arról a vádlottak, hogy fiktív számlákkal és az ügyfelek pénzének átcsoportosításával próbálják meg megmenteni a céget. Ami ugye nem sikerült, 2015-ben a cég bukásához és 115 milliárdos kárhoz vezetett.
A DRB bankok akvizícióját is az motiválta, hogy betöltsék a kialakult lukakat, ugyanis 2006-2007-re kiderült, hogy a Karácsony Miklós-féle megoldás, vagyis a fiktív számla nem lesz elegendő. Így a bíróság szerint egységes motiváció és módszer látható az első és harmadik vádpontban. A bíró megfogalmazása szerint ez amúgy egy "remek ötlet" volt, valószínűleg ugyanis később, egy bankba szervezve a DRB takarékszövetkezeteket, és egy cégként értékesítve be lehetett volna tömni a Buda-Cashnél kialakult hiányt.
A második vádpont, vagyis a pénz offshore számlákra utalása pedig azt bizonyítja a bíróság álláspontja szerint, hogy a cég vezetői nem csak azért tették, amit tettek, hogy ezzel elkerülve a Buda-Cash bedőlését védjék az ügyfeleik vagyonát. Ehelyett olyan cégekhez ment a több mint 9 milliárd forint, amelyek nem voltak a Buda-Cash ügyfelei, vagyis ezt a pénzt eltulajdonították a vádlottak.
Az ügyészség bűnszervezetben elkövetett sikkasztással vádolta a Buda-Cash vezetőit. A bíróság viszont nem bűnszervezetben elkövetett sikkasztás miatt ítélte el a vádlottakat. A bíró szerint ez bár szervezkedtek a vádlottak, de a szervezet, amiben működtek, nem egy sikkasztásra létrehozott bűnszervezet volt, hanem maga a cég. Itt a bíró megállapította, hogy szerinte nincs ilyen szempontból jól megfogalmazva a törvény, amely meghatározza, mi számít bűnszervezetnek, de a bíróság csak jogalkalmazó, így azt kell követnie, ami le van írva.
Az viszont biztos, hogy az öt személy együttműködése nélkül nem működhetett volna ez a sikkasztási rendszer. Ez indokolja azt is, hogy a bíróság nem tett különbséget a vádlottak között a büntetés kiszabásában, ezért kaptak mind az öten 7 év 6 hónap büntetést.
Az elsőfokú ítélettel szemben az ügyészség és a vádlottak védői is fellebbeztek. Az ügyészség emellett újabb kényszer-intézkedések bevezetését indítványozta, vagyis azt, hogy újra kerüljenek a vádlottak előzetes letartóztatásba vagy házi őrizetbe, mert a súlyos büntetés miatt fennáll a veszélye, hogy megpróbálnak megszökni. Ezt a védők visszautasították, és a bíróság is elutasította. A bíróság bűnügyi felügyeletet írt elő a másodfokú eljárásig, vagyis Budapest és Pest megye területét (V.Péter elsőrendű vádlottnál Pest, Komárom-Esztergom és Fejér megyét) bírói engedély nélkül nem hagyhatják el, és minden héten jelentkezniük kell a rendőrségnél.
(Borítókép: Ítélethirdetés a Buda-Cash botrány ügyében a Fővárosi Törvényszéken 2018. október 19-én. Fotó: Huszti István) | Elítélték a Buda-Cash-botrány vádlottjait | Elítélte a Buda-Cash-botrány vádlottjait a Fővárosi Törvényszék, a vádlottak egyenként 7 év 6 hónap börtönbüntetést kaptak. Az öt vádlottat, V. Pétert, P. Zoltánt, T. Pétert, Gy. Jánost és P. Gyulát folytatólagosan elkövetett sikkasztás büntette miatt találta bűnösnek a bíróság. P. Zoltánt felbujtóként, T. Pétert, Gy. Jánost és P. Gyulát bűnsegédként. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/10/19/buda-cash_itelet/ | 2018-10-19 23:41:00 | true | null | null | Index |
Brutális áresést hozott az idei év, a Mészáros Lőrinc korábbi felcsúti polgármesterhez köthető két nagyobb részvény életében a Budapesti Értéktőzsdén.
Az idei évben
a Konzum 343 forintról, 280 forintra zuhant, vagyis e papírnál 18 százalékos volt az áresés,
az Opus Global még rosszabbul szerepelt, 700 forintról, 505 forintig szakadt, vagyis a befektetők 28 százalékot buktak e papírral.
A két cég most bejelentette, hogy megpróbál fuzionálni. A remény az, hogy amennyiben az összetolt cég saját tőkéje, illetve kapitalizációja eléri az egymilliárd eurót, akkor akár nemzetközi befektetőknek is érdekes lehet.
Bejelentések
Az Opus Global Nyrt. és a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. igazgatósága a társaságok fúziójának előkészítéséről döntött – derült ki a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) közzétett határozatokból.
Kik döntöttek így?
A Konzum igazgatóságát Jászai Gellért és munkatársa Linczényi Aladin mellett a három Mészáros-gyerek, Ágnes, Beatrix, és ifjabb Lőrinc alkotják.
Az Opus Global hasonló testületében Jászai Gellért és Mészáros Beatrix, illetve Ágnes mellett még Vida József és Halmi Tamás kaptak helyet,
vagyis a két testületben többségben voltak az átfedő tagok.
A tervek szerint a társaságok december 3-án rendkívüli közgyűlést tartanak, és ha a részvényesek háromnegyede támogatja az egyesülést, akkor a két cég egyesülhet és így a negyedik legnagyobb BÉT-társaság alakulhatna ki.
Az egyesült cég (ha nem folytatódik az idei áresés) kapitalizációja együttesen elérheti a 350-400 milliárd forintot, miközben a konszolidált saját tőke meghaladhatja a 320 milliárd forintot. Mindezt a Napi.hu tőzsdekonferenciáján ismertette Jászai Gellért és Fekete Péter, a két tőzsdei cég stratégiai tervei mögött álló tőkepiaci szakemberek. A vezetők rendkívül rapid menetrendet képzelnek el, hiszen terveik szerint a folyamat november 30-ig lezárul. A társaságok fúziójának tervezett zárása 2019. március 31.
Mégis miért?
Természetesen egy ilyen költséges és időigényes egyesülés idején sok szakmai érv elhangzik, például a szinergia. Ez a Konzum és az Opus Global által összefogott vállalathalmaz esetében azonban nem jelentős, mert nincsenek ma sem komoly holdingközpontok, aligha lehet sok párhuzamos funkciót leépíteni.
Sokkal meghatározóbb lehet az az érv, hogy a vállalatok szeretnének kilépni a nemzetközi piacokra. Akár vevőként, akár kötvény-, vagy részvénykibocsátóként, de még az sem kizárt, hogy a vállalat részvényeit külföldi szabályozott piacra is bevezetnék.
A méret is lényeg
Aki kimegy beszélgetni külföldre, elhiszi, hogy ha valamekkora méretet elér a cége, mondjuk legyen az egymilliárd eurót, akkor van esélye, hogy kötvény- és részvénypiaci tranzakciókkal megjelenjen a helyi professzionális befektetők előtt is. Természetesen a méret az fontos, szükséges, de nem elégséges feltétel.
Anélkül, hogy személyében szeretnénk megbántani bárkit is, nincs előttünk az az angolszász pénzügyi intézmény, aki a Mészáros-örökösöket a boardjában tartalmazó cégekbe szeretne invesztálni. A külföldi megjelenéshez hiteles menedzsment kellene, valódi elemzői követés, és talán egy kicsit politikamentesebb biznisz is. Igaz, beszélgetőpartnereink szerint, ha az üzlet nem politikamentes, viszont a kedvező politikai hátszél kitarthat még egy ideig, akkor a politikamentesség nem is olyan fontos. Vagyis a 2018-as újabb fideszes kétharmad után egy angolszász hedge fund akár be is szállhat zárt futamidővel a papírokba.
Inkább az a probléma, hogy mostanában a nemzetközi piacokon a magyar vállalati kibocsátók (az OTP, a Mol és a Richter kivételével) a jogbiztonság és a jogérvényesítési lehetőségek korlátozottsága miatt jelentős diszkonttal adhatók csak el. Ezért is történt az elmúlt egy évben az, hogy leginkább a hazai alapkezelők vezetését próbálták rábírni arra, hogy e cégekből vásároljanak, és volt is, aki hajlott erre.
A méret közösen azért mindenképpen impozánsabb lesz, más kérdés, hogy a cégek értékelését nehéz ma megítélni, mert miközben a Konzum ma már jobban értékelhető, de az Opus Globalnál még zajlik az a tőkeemelési, vállalat-betöltési folyamat, amelynek a végén megláthatjuk, hogy egyáltalán hány részvénye is lesz a társaságnak. | Miért egyesül a súlyos idei áresése után a két nagy Mészáros-érdekeltség? | Alighanem a nemzetközi nyitás miatt próbálkozik a Konzum és az Opus Global a fúzióval. Ám a megcélzott méret önmagában kevés a nemzetközi elfogadáshoz. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/10/18/sulyos_idei_areses_utan_egyesulhet_ket_nagy_meszaros-erdekeltseg_a_tozsden/ | 2018-10-18 23:47:00 | true | null | null | Index |
Az eredeti tervek szerint tavaly decemberre készült volna el Zuglóban az a 255 lakás, a Hermina Happy Land részeként. A még akkor is kedvező, 400 ezer forint alatti négyzetméterárakon kínált lakások mindmáig nem készültek el, de az építkezés nem állt le teljesen, a Hermina Center Kft. azt ígéri, hogy be is fejezi, ennek ellenére több vevővel ellehetetlenülésre hivatkozva felmondta a szerződéseket.
Sokan közülük hitelt is vettek fel a lakásra, és most választhatnak: vagy lenyelik a törlesztőként eddig kifizetett veszteséget és elfogadják a felmondást, vagy kivárnak, és tovább fizetik a részleteket és reménykednek, hogy a lakások mégis elkészülnek.
A cég viszont állítása szerint jogszerűen hivatkozhat a szerződésben foglaltak alapján arra, hogy a megemelkedett építőipari anyagok és a munkaerőhiány miatt nem tudja tartani a vállalt határidőket, mindezt vis maiornak tartva.
Ez ugyan vitatható, de van, aki nem mer tovább kockáztatni – és fizetni a már felvett hitelt, meg esetleg mellette jelenlegi albérletét –, ezért inkább elfogadja, hogy nem lesz a passzívként reklámozott házakban lakása. Igaz, ennek tudomásul vételét a veszteségen túl megnehezíti az is, hogy
„Én inkább kiszálltam, nem láttam biztosítva a folytatást, a cégnél azt mondták, elszámolták magukat, ennyiből nem hozzák ki, így vagy ráfizetek pár milliót, vagy visszaadják a pénzt. Mivel előtte volt, hogy már fel sem vették nekem a telefont, pár hét gondolkodás után igent mondtam" – mesélte egy ügyfél, aki így visszakapta a még 2016-ban kifizetett, a lakásárának 95 százalékával azonos összeget.
Erre 2018 első felében került sor, több hónappal azután, hogy az eredeti ígéret szerint átvehette volna a kész lakást. A veszteséget, amit a négyzetméterárak emelkedésével elszenvedett – hiszen 2016-ban átadott, 2018-ban visszakapott pénze már jóval kisebb ingatlanra lenne elég –, inkább lenyelte. Helyzete könnyebb volt, legalább hitelt nem kellett felvennie. Pereskedésbe nem akart belemenni, attól tartva, hogy ha meg is nyeri – jogászokkal konzultálva ezt nem tűnt valószínűtlennek – akkor sem biztos, hogy érvényesítheti igazát.
Aki csúnyát mond, az nem láthat semmit
De van, aki nem fogadta el a Hermina Center Kft. álláspontját. „E-mailben üzent a cégvezető, hogy menjek be és írjuk alá a szerződés közös megegyezéssel való felmondását, ezt telefonon is többször megerősítette” – mondta egy másik ügyfél. Ő a lakás árának úgy háromnegyedét fizette ki, részben hitelből. Megnézni azóta sem tudta készülő lakását. „Volt, hogy egy nappal a megtekintés előtt mondták le a találkozót. Aztán a cégtől közölték: ez még építési terület, ilyenkor megtekintést biztosítani kedvezmény volna, márpedig
én olyan negatív vagyok és rosszhiszemű, hogy nem akarnak semmiféle kedvezményt biztosítani, így nem nézhetem meg, hogyan áll a lakásom"
– idézte fel a szokatlan érzékenységről tanúbizonyságot tevő céges szavakat. Mindezt úgy, hogy
a vevő az összeg háromnegyedét kifizette,
és az ígért átadás néhány hétre volt.
Kiderült, hogy a negatív hozzáállást egy Facebook-csoportos bejegyzés jelentette, amelyben a vevő bunkónak minősítette a Hermina Center Kft. ügyfelekhez való hozzáállását. Néhány hónappal ezután érte el a vevőt az üzenet a cégtől arról, hogy a cég ellehetetlenülésre hivatkozva eláll a szerződéstől.
Ha drágul a melós, szívjon a vevő
Az adásvételi szerződésbe a Hermina Center Kft. belefoglalta, hogy ellehetetlenülésnek számít, ha munkaerőhiány lép fel. Ez szokatlan – a cég ezt egyenesen vis maiornak tekinti –, de sokan el is siklottak felette a szerződés megkötésekor, pedig a nagyvonalú megfogalmazás tág teret adhat a felmondásra – legalábbis első ránézésre. A helyzet azonban nem ennyire egyszerű, már csak azért sem, mert a drágulás és a hiány fogalma sem kellően egzakt, ráadásul az építkezések sem álltak le, nemhogy az építőiparban úgy általában, de a Happy Landnél sem, még ha le is lassult, és a határidőket módosítani is kellett.
Amikor a cég néhány banki hiteles szerződését is felmondta ellehetetlenülésre hivatkozva – mondván, megdrágultak az építőanyagok, munkaerőhiány van, így nem tudják tartani az építkezés határidejét (amelyet egyébként is nem egyszer tologattak december óta) –, akkor az ügyfeleknek a bank jelezte: nyugodjanak meg, ez azért nem így megy, a szerződések nem mondhatók fel ilyen könnyen, majd kapcsolatba lépnek a Hermina Center Kft.-vel. „Úgy tudom, balhé is volt ebből, és Almásy állítólag ígéretet is tett a banknak, hogy nem mondja fel a bankhitelesek szerződéseit.” Többen arról számoltak be, hogy a bank azzal fogadta az ügyfelektől érkező bejelentéseket a Hermina Center felmondási szándékáról, hogy az elfogadhatatlan.
„Meg is kaptuk tőle a történtek után, hogy a bankhoz szaladgálunk panaszkodni” – idézte fel egy másik vevő a cégvezető reakcióját, megjegyezve, hogy a lakáshitelt nyújtó bank korrekten járt el, az ügyfelek oldalán állt, amikor a Hermina Center Kft. felmondási szándékát jelezték a vevők.
Azonban ezután is jelentek meg újabb ügyfelek azzal, hogy a Hermina Center fel akarja mondani a szerződést ellehetetlenülésre hivatkozva.
Meteor igen, munkaerőhiány nem
A vis maior előre nem látható helyzet beálltát, jellemzően természeti katasztrófa bekövetkeztét jelenti. Kétségtelen, hogy az adásvételi szerződésbe a Hermina Center a munkaerőhiányt is belevette, ám szakértők szerint ez önmagában kevés, hiszen ebben az esetben látható folyamatról van szó, amely nem következhet be egyik pillanatról a másikra.
Ráadásul a szerződés megkötésekor rendelkezésre kellett állnia annak a munkaerőnek, amely az építkezés kivitelezését végrehajtja. Ha ilyen nem volt, akkor felvetődik a lakások felépítését ígérő cég felelőssége, ha később eltűntek a kivitelezők, akkor meg kell vizsgálni, mi volt ennek az oka.
Azonban volt olyan ügyfél is, aki kifizetett egy soron következő összeget, majd néhány nappal ezután kereste meg a cég a munkaerőhiányra való hivatkozással. Ez mindenképp olyan folyamat, amely ennél hosszabb időtávon belül belátható, így az ellehetetlenülés ennek alapján nem áll meg.
Gyengíti a vis maior érvet az is, hogy nemcsak az építkezés, de az értékesítés is folyt tovább az ellehetetlenülésre hivatkozó felmondások után is.
Ennek alapján felvethető az eladó jóhiszeműségének kérdése is. A helyzet magában rejti a lehetőséget, hogy az építtető lényegében megfinanszírozta a piacinál valamivel kedvezőbb ár ígérete révén a vevőkkel az építkezést, majd a szerződéseket felmondva és emelt áron újra értékesítve tesz szert valódi bevételre, ebből fizetve ki az első hullámban érkezett, de végül lakás nélkül maradó vevőket, akik garantáltan veszteséget szenvednek el, hiszen legjobb esetben is csupán visszakapják a fél-másfél évvel korábban befizetett pénzüket.
A házon kívülben is voltak a házon kívüliek
A vevők kiszolgáltatott helyzetéről az RTL is forgatott műsort, a nyilvánosságnak annyira nem örült a cég. A viszony annyira feszült lett, hogy a cég ügyvédje írásban végül bocsánatot is kért egy ügyféltől, akit az adás műsorba kerülése előtt hívott fel.
„Almásy szerint az, hogy rajta vagyunk a tulajdoni lapon, nem jelent semmit, olyan, mintha egy autó eladása után még rajta lenne az előző tulaj neve a forgalmin” – emlékezett vissza egy beszélgetésére a cégvezetővel egy ügyfél, aki szintén nem fogadta el a szerződés felmondását. A részleteket így továbbra is fizetik, bár Almásy neki is elmondta, ahogy a többi makacskodó ügyfélnek: a semmibe fizetnek, úgysem kapják meg a lakást, sőt, azzal, hogy nem hajlandók elfogadni az ellehetetlenülés tényét csak kárt okoznak, amit polgári perben érvényesít majd a Hermina Center. | Hoppon maradt vevők finanszírozták a Hermina Happy Landet? | Alvállalkozó után egy vevő is feljelentést tett a lassan egy éve csúszó zuglói Happy Land épülő szakasza ügyében. Újabb vevők is erre készülnek, miután a Hermina Center Kft. szerintük jogtalanul akar ellehetetlenülésre hivatkozva szerződéseket felbontani, olyanokkal is, akik hitelt vettek fel a passzív technológiát ígérő lakásra. A feljelentés szerintük azért is indokolt, mert az építkezés folyik, és a kft. új áron továbbra is kínálja a lakásokat, így tehát a projekt ellehetetlenüléséről nincs szó. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/10/18/hermina_center_happy_land_vasarlok/ | 2018-10-19 23:49:06 | true | null | null | Index |
Egymilliárd forintnál is több kárt okozott a költségvetésnek az az áfacsaló bűnszervezet, amelyet a napokban füleltek le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) észak-magyarországi pénzügyi nyomozói Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Az összehangolt akcióban csaknem ugyanilyen értékben foglaltak le különböző vagyontárgyakat, számlákon lévő pénzt - közölte a NAV sajtóreferense az MTI-vel kedden.
A gyanú szerint egy borsod megyei cégcsoport vezetője tetemes bevételei eltitkolására cégláncolatos bűnszervezetet működtetett. Úgynevezett "bukó" társaságok állították ki a fiktív számlákat, amelyeket a ténylegesen működő cégek a könyvelésükben felhasználták, így áfabevallásaikban a fizetendő adó összegét minimálisra csökkentették. A látszat kedvéért a fiktív számlákon feltüntetett összegeket el is utalták a számlakibocsátók bankszámláira, majd azt készpénzben felvették.
A költségvetésnek okozott kár 1 milliárd 165 millió forint. A pénzügyi nyomozói mintegy húsz helyszínen gyűjtöttek bizonyítékokat és zároltak vagyontárgyakat az okozott adóhiány fedezetének biztosítására. A gyanúsítottaknál tartott házkutatások során lefoglaltak készpénzt, gépjárműveket, a bűnszervezet tevékenységébe bevont társaságok bankszámláit. Ezeken túl zár alá került a gyanúsítottak és érintett cégek ingatlanvagyona, továbbá hat érintett gazdasági társaság jegyzett alaptőkéje.
Az akció során biztosított vagyoni érték összesen 1 milliárd 25 millió forint, azaz kis híján azonos a teljes vagyoni hátrány összegével. A NAV négy férfit gyanúsítottként hallgatott ki költségvetési csalás miatt, tettükért húsz évig terjedő szabadságvesztést kaphatnak. | Egymilliárd forintnyi áfát csalt el egy borsodi bűnszervezet | Egymilliárd forintnál is több kárt okozott a költségvetésnek az az áfacsaló bűnszervezet, amelyet a napokban füleltek le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) észak-magyarországi pénzügyi nyomozói Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Az összehangolt akcióban csaknem ugyanilyen értékben foglaltak le különböző vagyontárgyakat, számlákon lévő pénzt - közölte a NAV sajtóreferense az MTI-vel kedden. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/10/16/egymilliard_forintnyi_afat_csalt_el_egy_borsodi_bunszervezet/ | 2018-10-19 23:51:08 | true | null | null | Index |
Több mint 55 milliárd eurót csatornáztak magukhoz Európában nemzeti államkincstárakból egyes bankok – írja a Euronews. Az adócsalási- illetve adóelkerülési sémákat egy Correctiv nevű projekt keretében 12 ország oknyomozó újságíró derítették fel, becsléseik szerint összesen 55 milliárd euróval rövidíthették meg a bankok az érintett országok költségvetését.
Christoph Spengel, a mannheimi egyetem adószakértője szerint az európai történelem legnagyobb "adórablásáról" lehet szó. A módszer a "cum-ex"-nek nevezett az anonim ügyfélkereskedéhez kapcsolódik: ez lehetőséget ad az ügyfélazonosság elrejtésére, az ügyfelek pedig hamis, dupla vagy többszörös adó-visszatérítést is igénybe vehetnek. A másik - legális, ám sokak szerint tisztességtelen - adóelkerülési gyakorlat az úgynevezett cum-cum ügylet, amellyel a bankok azt trükközik ki, hogy a külföldi befektetőknek ne kelljen az osztalékuk után adót fizetniük az adott országban.
A hírek szerint érintett lehet a Deutsche Bank, a Banco Sandander, a Commerzbank, a Hypovereinsbank, német tartományi bankok, a Warburg Bank, a Barclay, a BNP Parbias, a JP Morgan, a Bank of America Meryll Lynch, a Morgan Stanley és a UBS is.
Az újságírók szerint 2001 óta űzhetik a bankok a tisztességtelen tevékenységet, és először 2012-ben bukott le a sémával a Deutsche Bank. Úgy számolnak, a német költségvetést 15 év alatt között 31,8 milliárd euróval, Franciaországot 17 milliárd euróval, Olaszországot 4,5 milliárd euróval, Dániát 1,7 milliárd euróval rövidítették meg a trükkök.
Borítókép: a frankfurti értéktőzsde. Fotó: Daniel Roland / AFP. | 55 milliárd eurónyi adót csalhattak és kerülhettek el európai bankok | Több mint 55 milliárd eurót csatornáztak magukhoz Európában nemzeti államkincstárakból egyes bankok – írja a Euronews. Az adócsalási- illetve adóelkerülési sémákat egy Correctiv nevű projekt keretében 12 ország oknyomozó újságíró derítették fel, becsléseik szerint összesen 55 milliárd euróval rövidíthették meg a bankok az érintett országok költségvetését. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/10/19/adocsalasi_botrany_bankok_55_milliard_euro/ | 2018-10-19 23:54:00 | true | null | null | Index |
Orbán Viktor gyakran emlegeti kormányának jó kínai kapcsolatait, és az úgynevezett "Keleti nyitás" politikájának fontosságát. A Brüsszel-ellenes szabadságharc közepette az uniót is előszeretettel bosszantja azzal, hogy hangsúlyozza: olyan gazdag és hatalmas illiberális barátai vannak, mint Peking. Eközben azonban a számok nem azt mutatják, hogy Kína valóban Magyarország segítségére sietne egy pénzügyi zavarban. Az elmúlt években beígért hitelekből és óriási beruházásokból egyelőre nem lett semmi, és a Budapest-Belgrád vasútvonal magyar szakaszának felújítása sem indult meg. A Vsquare.org projektje keretében az Átlátszó annak járt utána, vajon miért nem érnek ide a Peking által ígért összegek, és eközben Orbán Viktor miért henceg továbbra is a szoros kínai-magyar barátsággal.
A térségben Magyarország volt az egyik első ország, amely a rendszerváltás után felismerte, hogy érdemes jóban lenni Kínával. A kapcsolatfelvétel 2003-ban történt meg, amikor Medgyessy Péter miniszterelnök népes delegáció élén Pekingbe utazott, és találkozott a kínai miniszterelnökkel és számos állami vezetővel.
Az elmúlt tizenöt évben kivétel nélkül minden egyes kormány ezt a politikát követte, jó kapcsolatra törekedett Pekinggel, és ennek következtében a gazdasági és politikai kapcsolatok is évről évre szorosabbá váltak. Az Orbán-kormány ebben nem hozott változást, csupán beleillesztette a "Keleti Nyitás" elnevezésű külpolitikai jelszóba a folyamatot.
A barátságnak már korán fontos lépései voltak: 2004-ben elindult a kínai-magyar kéttannyelvű általános iskola, és ugyanebben az évben hazánkban megnyitotta első régiós bankfiókját a Bank of China. A kínai vegyipari vállalat, a Wanhua 2011-ben vette meg a BorsodChemet, a Huawei pedig 2013-ban adta át hazánkban új európai logisztikai központját.
A BorsodChem-akvizíció a mai napig a legnagyobb kínai befektetés Magyarországon. A különböző számítási módszerek és a megbízhatatlan adatok miatt nehéz pontosan felmérni, mennyi kínai befektetés érkezett eddig hazánkba, ám egy 2014-es tanulmány szerint addig nagyjából 2,5 milliárd amerikai dollár érkezett (ez mai árfolyamon számolva 695 milliárd forint). Ám ebből 1,5 milliárdot (417 milliárdot) a Wanhua-BorsodChem üzlet teszi ki.
Az elmúlt években számtalan óriási kínai-magyar projektről, vagy belengetett hitelkonstrukcióról lehetett olvasni a médiában, ám ezekből nem lett semmi. Nem megy kínai gyorsvasút a reptérre, nem épült meg a V0-ás jelzéssel elhíresült, Budapestet elkerülő vasúti körgyűrű sem. Nem jött meg a pénz a napelem-gyárra, és a szolnoki citromsavgyár sem épült még fel.
A Malév végnapjaiban felmerült, hogy talán megvehetné a céget a kínai Hainan Air, ám ebből sem lett semmi. Volt szó Magyarországnak nyújtott egymilliárd dolláros kínai hitelkeretről is, csakúgy, mint arról, hogy Kína ötmilliárd dollár értékben venne magyar államkötvényeket.
Annak ellenére, hogy ezek a tervek nem valósultak meg, a magyar kormány továbbra is politikai gesztusokat tesz Pekingnek. A magyar kormány 2010-ben nem fogadta hivatalosan a hazánkba látó Dalai Lámát. 2013-ban az Ujgur Világkongresszus Ifjúsági Tagozata konferenciázott volna hazánkban, de ezt a rendőrség megakadályozta. Amikor pedig kínai politikai vezetők jönnek Budapestre, a hatóságok rendre megakadályozzák, hogy Tibet függetlensége mellett tüntessen bárki is a városban.
Viszont Budapest adott otthont 2011-ben az első Kína-Közép-Európa csúcstalálkozónak, ami jelentős lépés volt a térség és Peking kapcsolatainak szorosabbra fűzésében. Egy évvel később a résztvevő országok száma alapján már "16 + 1 együttműködésnek" nevezték az eseményt, és azóta is rendszeresen megrendezik: tavaly ismét Magyarországon találkoztak a vezetők. Orbán Viktor pedig 2017 májusában elutazott Pekingbe a kínai "Övezet és Út" program csúcstalálkozójára: az egyszerűbben csak "Új Selyemútnak" elnevezett kezdeményezés Kína világgazdasági jelentőségét erősítené, elsősorban új kikötők és vasútvonalak létesítésével.
Miért nem valósulnak meg az ígért projektek?
Az Átlátszó a magyar-kínai kapcsolatokra rálátó kutatókkal és üzletemberekkel is beszélt a témáról, ám mind nevük elhallgatását kérték. Valamennyien azt mondták, az óriási pénzösszegek és fejlesztések elsősorban azért maradnak csupán ígéretek, mert Magyarország és Kína ebben a történetben nem ugyanazt akarja kapni, és nem tudja azt nyújtani a másiknak, amire annak szüksége lenne.
Peking alapvetően a felesleges infrastruktúra-építési kapacitását szeretné lekötni, és olyan helyre kihelyezni a pénzét, ahol az hasznot hajt, ezért folyamatosan új piacokat keres. Számukra az a legfontosabb, hogy pénzt keressenek az üzleten, ezért minden nagy infrastruktúra-fejlesztés nagyjából ugyanúgy hajtanak végre: az adott külföldi ország kínai hitelt vesz fel arra, ami éppen kell neki, azaz autópályára, vasútra, hídra vagy erőműre. A kivitelezést pedig minimum 85 százalékban kínai vállalatok végzik el.
A befektetések esetében viszont Kína olyan európai vállalatokat keres, amelyek megvásárlásával számára fontos technológiát és know-howt szerezhet.
Ezzel szemben egy EU-tagállam "ingyen" pénzt kap Brüsszeltől infrastruktúra-fejlesztésre, azaz semmi értelme nem lenne kínai hitelből, kínai cégekkel építtetni utakat vagy hidakat. Éppen ezért 2011 óta a 16 + 1 csoport egyetlen uniós tagállamában sem valósult meg jelentős kínai infrastruktúra-fejlesztés. Az együttműködés balkáni tagországaiban azonban sorra épülnek kínai pénzből az erőművek és viaduktok, oda ugyanis még nem jut brüsszeli pénz.
A befektetések esetében sem egyeznek az érdekek. Magyarországnak zöldmezős beruházások és új munkahelyek kellenek. Kína viszont már meglévő, nagy és technológiailag fejlett cégeket keres megvételre. Magyarországon egyetlen erre alkalmas cég volt, a BorsodChem, amit hamar meg is vásároltak.
"Magyarországnak nincs olyan ipara, amire Kínának szüksége lenne, és a piacunk is túl kicsi. Méretbeli probléma van itt" – fogalmazott az egyik forrásunk.
A tervezett projektek általában akkor dőlnek be, amikor a kínai partnerek rájönnek, hogy azok nem lesznek nyereségesek. Ekkor csendben kihátrálnak belőle. Nagy bejelentések nincsenek, csak hagyják elhalni az ötleteket.
"Kína a közhiedelemmel ellentétben nem jótékonysági intézmény, csak olyan projektet valósít meg, ami neki nyereséget fog termelni" – fogalmazott másik forrásunk.
Magyarország esetében a korrupció is probléma. Két forrásunk is megerősítette, hogy néha a kínai tárgyalópartnerek is meglepődnek, amikor szembesülnek a magyar korrupcióval. A kínai üzletemberek nagyot néznek, amikor meghallják, hány százalékot kellene "visszacsorgatniuk" egyes üzletekből.
Ám nem is csak ez a probléma, hiszen Kínában sem ismeretlen a korrupció fogalma. A kínai-magyar üzleti kapcsolatokra rálátó egyik forrásunk úgy fogalmazott, hogy leginkább a korrupcióhoz párosuló "arrogancia és polgárpukkasztás" sok a kínai üzletembereknek. Ha például valaki Kínában hatalommal üzérkedik és lebukik, akkor távoznia kell. A Magyarországon megszokott "na és?" válasz ott nem opció.
A kínai-magyar üzleti kapcsolatok erősödését az is hátráltatja, hogy 2014, azaz Szijjártó Péter érkezése óta jelentős személyi változások történtek a Külgazdasági- és Külügyminisztériumban. A tapasztalt diplomatákat lojális fiatalokkal váltották fel, ám ők nem feltétlenül tudnak olyan bizalmat és tiszteletet kivívni maguknak a kínai partnereiknél, amire szükség lenne.
Egyik forrásunk szerint egyenesen "nevetséges", hogy Magyarországnak jelenleg 32 éves nagykövete van Pekingben Pesti Máté személyében, aki egyébként Pesti Imre fideszes parlamenti képviselő fia. Forrásunk hozzátette: emiatt a magyar-kínai kapcsolatok számára fontos beszélgetések nem is Kínában zajlanak, hanem Budapesten, a helyi kormányhivatalnokok és az itt állomásozó kínai diplomaták között.
Orbán tudja, hogy nem várhat pénzesőt Kínából
Orbán Viktor azonban még mindig nagyon szívesen beszél arról, hogy mekkora sikereket ért el a bilaterális kapcsolatok építésében, és külpolitikájának egyik fontos eleme a Kínával egyre szorosabbra fűzött kapcsolat. Ide tartozik a "Keleti Nyitás" politikája is, a 2014-es tusványosi beszédben pedig azon illiberális államok között emlegette Kínát, amelyekre felnéz.
Ám 2010, a második Orbán-kormány megalakulása óta nem volt igazán jelentős kínai beruházás Magyarországon. A Wanhua- és a Huawei-féle üzleteket még Orbán hatalomra kerülése előtt tárgyalták végig. És mint már említettük, a nagy hajcihővel bejelentett projektek közül egy sem valósult meg azóta.
Ennek ellenére a kormány erőteljesen hangsúlyozza Kína szerepét a magyar gazdaságban. A kormánykommunikáció azt a látszatot kelti, mintha Peking hajlandó lenne bármikor közbelépni a magyar gazdaság megmentőjeként, ám ezzel irreális elvárásokat kelt.
Márpedig az Átlátszó úgy értesült, hogy kínai tárgyalópartnerei Orbánnak már 2010-ben megmondták, hogy ne várja azt, hogy majd Kína megmenti a magyar gazdaságot, ha az bajba kerül.
Ez esetben az magyarázhatja hogy Orbán retorikájában a kínai kapcsolatok túlzott szerephez jutnak, hogy ez nagyon jó ütőkártya a Brüsszel ellen folytatott harcban. Amikor egyáltalán felmerül, hogy Magyarországtól esetleg uniós forrásokat vonhatnának meg a demokratikus intézményrendszer sérülése miatt, vagy pénzt kérhetnek vissza korrupciós ügyek következtében, Orbán könnyedén visszavághat azzal: nem baj, majd a pekingi barátaim kisegítenek.
Ez pedig fájó pont Brüsszelben, mert a nyugat-európai országok saját gazdasági érdekszférájuknak tekintik Közép- és Kelet-Európát. Maguk is előszeretettel üzletelnek Pekinggel, ám azt aggódva figyelik, ahogy Kína egyre nagyobb érdeklődést mutat egy olyan régió iránt, ahol eddig ők voltak domináns szerepben.
Mi lesz a Budapest-Belgrád vasúti projekt sorsa?
Mindezek ellenére van egy kínai projekt, amely ebben a pillanatban úgy tűnik, hogy akár még meg is valósulhat – és ennek egyik lehetséges oka Brüsszel bosszantása. A Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása az Övezet és Út programba illeszkedik: Kína megvette Görögországban Pireusz kikötőjét, és a tervek szerint onnan vasúton szállítana árut Európába. Ehhez lenne szükség a Budapest-Kelebia vasútvonal felújítására, és Magyarország hajlandó volt magára vállalni a feladatot.
A felújítás a jelenlegi számítások szerint 750 milliárd forintba kerülne, aminek nagy részét (pontos adatok még nem ismertek) kínai hitelből fedezné a kormány.
A Figyelő három évvel ezelőtti, elhíresült számítása szerint a jelenlegi körülmények között 2400 év alatt térülne meg a beruházás. A vonalon jelenleg is alacsony a forgalom, és nem fekszik mellette jelentős magyar város – a felújított vasutat tehát elsősorban a kínaiak használnák. A befektetés persze hamarabb is megtérülhet, ha fejlesztéseket vonz magához, azaz ipari parkok, gyárak épülnek mellette. Ám forrásaink emlékeztettek: egyelőre semmiféle, ennek elősegítését részletező tervet nem láttak, ilyenről nem hallottak.
Túl sok szerephez a magyar vállalatok sem jutnának: mint említettük, alapvető szabály, hogy a kivitelezési munkák legalább 85 százalékával kínai cégeket kell megbízni, akik márpedig nem fognak magyar alvállalkozókat megbízni, hanem hozzák magukkal a saját munkásaikat.
Európában ilyen infrastruktúra-fejlesztéssel (kínai hitelből, kínai munkásokkal) eddig egyedül Lengyelországban próbálkoztak, ám az csúfos kudarcba fulladt. Ha megvalósul, akkor a Budapest-Belgrád vasútfelújítás lesz az első nagy kínai fejlesztés az Európai Unióban.
Az Átlátszó által megkérdezett egyik szakértő szerint ez a projekt Orbán Viktornak sokkal fontosabb, mint a kínaiaknak, mert ha megépül, a magyar miniszterelnök majd azzal érvelhet Brüsszelben: lám, én hoztam be az első nagy kínai fejlesztést az unióba.
Öt éve kezdődött, de még messze a vége
Már öt éve döntés született a vasútvonal felújításáról, ám azóta még addig sem jutottunk el, hogy kihirdessék a közbeszerzési folyamat győztesét.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök közel öt éve, 2013. november 25-én, a Bukarestben zajló Kelet-Közép-Európa(KKE)-Kína csúcstalálkozón állapodott meg Li Ko-csiang kínai és Ivica Dacic szerb kormányfővel arról, hogy együttműködnek a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítése érdekében.
A magyar miniszterelnök több mint egy évvel később, 2014. december 14-én jelentette be Belgrádban, a Kelet-Közép-Európa (KKE)-Kína csúcsértekezleten, hogy "Magyarország, Szerbia és Kína szerdán aláírja a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítéséről szóló megállapodást."
Arra további egy évet kellett várni, hogy a magyar és a kínai kormány aláírja a megállapodást a vasútvonal fejlesztéséről és finanszírozásáról – erre 2015. november 24-én, Szucsouban került sor. Ennek alapján a Budapest és Kelebia közötti, 166 km hosszú, egyvágányú pályát kétvágányúvá fejlesztik.
2016 szeptember közepén a Magyar Nemzet számolt be arról, hogy májusban az Európai Bizottság korrupció gyanúja miatt elindította a kötelezettségszegési eljárás előkészületeit a Budapest–Belgrád-vasútvonal kínai fejlesztésével összefüggésben.
A lap ekkor kikérte a beruházás lebonyolításáért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól a projekt 500 millió forintért készített megvalósíthatósági tanulmányát, de a tárca azt közölte, hogy az egy döntéselőkészítő dokumentum, ezért 10 évig nem nyilvános. Vagyis leghamarabb csak 2026-ban tudhatjuk meg, hogy milyen áruforgalommal és megtérüléssel kalkulált a kormány, amikor beleugrott az üzletbe.
2016 novemberében megalakult a fejlesztésért felelős Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. is, amelynek tulajdonosai 15-85 százalék arányban a MÁV, valamint két kínai vasúttársaság, a China Railway International Corporation (CRIC) és a China Railway International Group (CRIG).
Ezután hosszú ideig tárgyalásokat folytatott a magyar kormány az Európai Unióval, és emiatt Kína 2017 februárjában már elég türelmetlen volt.
A kormány végül sikeresen megállapodott az EU-val, és a magyar parlament 2017 május elején megszavazta, hogy indulhat a beruházás, aminek az ára ekkor már 750 milliárd forintnál tartott. Két-három százalékos kamattal, az áfával, és a 15 százalékos önerővel számolva ez azt jelenti, hogy a projekt összesen nagyjából ezermilliárd forintba fog kerülni a magyar adófizetőknek.
Ezután felgyorsultak az események: 2017 november 26-án Li Ko-csiang kínai kormányfő megérkezett Budapestre a Kelet-Közép-Európa (KKE)-Kína csúcsértekezletre, másnap pedig megjelent a projekt kivitelezéséről szóló közbeszerzés ajánlattételi felhívása.
A tender nyílt volt, ám a részleteit átnézve feltűnő, hogy a hatalmas beruházáshoz képest nagyon alacsony referenciakövetelményeket fogalmaztak meg elvárásként. A jelentkezőknek mindössze 7,5 milliárd forint vasúttervezésből származó, és 150 milliárd forint vasútépítésből származó árbevételt kellett felmutatniuk tapasztalatként az elmúlt 5 évből.
2018 június elején a Pekingben tárgyaló Szijjártó Péter külügyminiszter azt közölte, hogy 30 cég váltotta ki a közbeszerzési dokumentációt, de közülük mindössze 2 konzorcium tett érvényes ajánlatot. Kiemelte azt is, hogy mindkét konzorcium magyar és kínai cégekből áll. Ezek, mint később kiderült, a CRE Konzorcium, illetve a STRABAG-CCCC 2018 KONZORCIUM. A konzorciumokat alkotó cégek nevét nem hozták nyilvánosságra.
A kínai-magyar projektcég reményei szerint 2018 végéig szerződést kötnek a nyertes kivitelezővel, és utána nagyjából 5 év (2 év tervezés és engedélyeztetés, majd 3 év kivitelezés) kell a beruházás megvalósulásához.
Egy biztos: Orbán Viktor tavaly ilyenkor még nagyon akarta a vasutat. A kínai elnök 2017 novemberi budapesti látogatása után azt mondta a szokásos péntek reggeli Kossuth rádiós interjújában, hogy másodlagos kérdés a beruházás megtérülése, "mert az ország szempontjából az a fontos, hogy ez az útvonal Magyarországon keresztül megy".
Kőműves Anita — Erdélyi Katalin
A cikk a Vsquare.org cikksorozatának részeként készült, amely a visegrádi országok és Kína politikai és gazdasági kapcsolatát mutatja be. A VSquare.org a National Endowment for Democracy amerikai non-profit szervezet támogatásával valósult meg, célja az oknyomozó újságírás fejlesztése a V4 országaiban. A cikk eredeti, angol nyelvű változatát itt olvashatja. Címlapfotó: Orbán Viktor koszorúz a pekingi Tienanmen téren — Szecsődi Balázs/Miniszterelnöki Sajtóiroda. | Viszonzatlan szerelem – semmi nem valósult meg az Orbánnak ígért kínai óriásprojektekből | Orbán Viktor gyakran emlegeti kormányának jó kínai kapcsolatait, és az úgynevezett „Keleti nyitás” politikájának fontosságát. A Brüsszel-ellenes szabadságharc közepette az uniót is előszeretettel bosszantja azzal, hogy hangsúlyozza: olyan gazdag és hatalmas illiberális barátai vannak, mint Peking. Eközben azonban a számok nem azt mutatják, hogy Kína valóban Magyarország segítségére sietne egy pénzügyi zavarban. Az elmúlt években beígért hitelekből és óriási beruházásokból egyelőre nem lett semmi, és a Budapest-Belgrád vasútvonal magyar szakaszának felújítása sem indult meg. A Vsquare.org projektje keretében az Átlátszó annak járt utána, vajon miért nem érnek ide a Peking által ígért összegek, és eközben Orbán Viktor miért henceg továbbra is a szoros kínai-magyar barátsággal. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2018/10/18/viszonzatlan-szerelem-semmi-nem-valosult-meg-az-orbannak-igert-kinai-oriasprojektekbol/ | 2018-10-18 00:06:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Különös vagyontárgyakat, kastélyokat, palotákat halmoztak fel az elmúlt években azok a budapesti bejegyzésű vállalkozások, amelyek az FBI által körözött, a magyar állampolgárság kapujából az utolsó pillanatban visszafordított Ghaith Pharaon nevét viselték – megtoldva a görög ábécé egy-egy betűjével.
Noha a szaúdi üzletember már tavaly januárban elhunyt, az érintett cégek mindeddig változtatás nélkül szerepeltek a magyar cégnyilvántartásban. Nem is kellett azonnal hozzányúlni ezekhez az érdekeltségekhez, hiszen a formális tulajdonosuk nem Pharaon, hanem az őt ügyvéd-strómanként segítő, egykor Tiborcz István társaságát is élvező jordán Ammar M. A. Abu Namous volt.
Aztán szűk két hete, október 8-án Namous úgy döntött, hogy kiradíroztatja a magyar cégjegyzékből a görög betűkkel megtámogatott Pharaon-nevet, és helyette latinos csengésű szavakat keresett a vállalkozásaihoz. Olyanokat azonban, amelyeket nemigen találhattak ki sem szaúdi, sem jordán agyak, csakis magyarok. Mutatjuk:
A seregélyesi Zichy–Hadik-kastélyt birtokló Pharaon-Alfa Kft. új neve Sturnus Property Management Kft. S lássunk csodát, a latin sturnus szó jelentése: seregély.
A hőgyészi Apponyi-kastélyt rejtő Pharaon-Beta Kft. új neve Calor Property Management Kft. A névadók itt is figyeltek a részletekre: a latin calor szó ugyanis hőt, hőséget jelent (a Hőgyész településnév pedig „hő”-vel kezdődik).
A Pharaon-Gamma Kft. kakukktojás, hiszen nem ingatlanokkal foglalkozik, hanem Prominence Food néven élelmiszerkereskedést üzemeltet (ebben a vállalatban korábban a külügyi tárca Magyar Nemzeti Kereskedőháza is társtulajdonos volt). Nos, a kakukktojás új neve Cuculus Property Management Kft. És mit jelent magyarul, hogy cuculus? Azt, hogy kakukk, nyilván.
Az Orbán család budai, Cinege úti házának tőszomszédságában lévő ingatlant tulajdonló Pharaon-Delta Kft. új neve Paridae Property Management Kft. Minő meglepetés: a paridae szó a cinegeféléket jelöli.
A pesti József nádor térre néző volt Postabank-székházat 2016-ban Orbán Viktor közvetlen környezetétől (Tiborcz Istvántól és a török Adnan Polattól) vette át a Pharaon Group. A palotát birtokló Pharaon-Kappa Kft. mostani új neve Arundo Property Management Kft. Ez itt megint egy nyelvi lelemény szándékozna lenni, hiszen a latin arundo jelentése: nád (a nádor pedig „nád”-dal kezdődik, ugye).
Fut(ott) még egy cég Pharaon-Sigma Kft. néven is, de ebbe egyelőre nem került bele semmiféle üzemeltetendő, felújítandó ingatlan. A társaság új neve Vacuus Property Management Kft. A vacuus pedig véletlenül éppen azt jelenti, hogy üres, hasznavehetetlen, tartalmatlan.
A Pharaon-Omega Kft. egyetlen fontos ismérve, hogy ez a társaság a Postabank-székházat tulajdonló egykori Pharaon-Kappa anyacége. Tehát őrző, felügyelő funkciót lát el, ennek megfelelően az az új neve, hogy Custos Property Management Kft. A latin custos mi mást jelentene, mint: őr, gyám, felügyelő?
És van még egy érdekeltség, amelynek eredeti nevében ugyan nem szerepelt, hogy Pharaon, de a többihez hasonlóan a jordán Ammar M. A. Abu Namous alapította. Ez a cég – a magyar kormánnyal való szívélyes viszonyt alátámasztandó – a HUN-GOV Koordinációs Kft. elnevezés alatt futott október 8-ig, de végül nem lehetett megtölteni valódi tartalommal. Most meg már Cavus Property Management Kft. a neve – a latin cavus szó pedig egyebek mellett üreset, üregeset jelent.
S hogy miért érezhette úgy Ammar M. A. Abu Namous, hogy át kell végre neveznie a Pharaon cégeket? Miként a Heti Válasz májusban megírta: a jordán ügyvéd vélhetően már nem a Pharaon család, az örökösök kottájából játszik, hanem másokéból, esetleg magyar potentátokéból.
Erre utal, hogy 2017 végén az összes magyarországi Pharaon-ingatlan tulajdoni lapjára perfeljegyzés került (ugyanazzal az ügyszámmal). A földhivatali nyilvántartás szerint a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma előtt indult eljárás még ma is tart; a felperesek Ghaith Pharaon gyermekei, az alperes pedig az egykor Tiborcz Istvánnal is barátkozó Namous. | Kiradírozzák a magyar cégjegyzékből Ghaith Pharaon nevét – per indult a vagyonelemekért | Október 8-án hirtelen minden olyan magyarországi vállalkozást átkereszteltek, amely az Orbán család közelébe férkőzött Ghaith Pharaon szaúdi üzletember nevét viselte – vette észre az Átlátszó. Noha a változtatásokat a néhai olajmilliárdos egykori jordán ügyvédje és strómanja kezdeményezte, az új, latinos csengésű cégnevek minden bizonnyal magyar agyszülemények. A háttérben harc dúl a magyarországi Pharaon-vagyonelemekért. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/10/19/kiradirozzak-a-magyar-cegjegyzekbol-ghaith-pharaon-nevet-per-indult-a-vagyonelemekert/ | 2018-10-18 00:09:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Mind a magyar, mind a szerb fél titkolja a Délvidéki Sport Akadémiára szánt magyar állami támogatásból fizetett eddigi, és tervezett kiadásokat. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) azzal utasította el az iratok kiadását, hogy ő csak közvetítő, a támogatás bonyolítója és ellenőrzője a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, illetve a projekt gazdája, a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) – érdemi információt viszont egyik magyar állami szervezettől sem kaptunk. Így továbbra sem tudni, hogy a magyar költségvetési forrásokból milyen fejlesztések valósulnak meg, mennyiből, és kinek a kivitelezésében. Az sem világos, hogy ki és milyen forrásokból fogja fenntartani a stadiont és az akadémiát.
Egyetlen ember van a Vajdaságban, úgy beszélik, akinek közvetlen elérése van a magyar miniszterelnökhöz, és az nem Pásztor István, a magyar kormánnyal megbonthatatlan szövetségbe forrt VMSZ elnöke. Hanem egy máshol kevéssé ismert topolyai illetőségű milliárdos, Zsemberi János. Ő lett a magyar kormány Kárpát-medencei futball-programjának nagyhatalmú vajdasági rezidense. Zsemberi formálisan ugyan nem vesz részt projekt irányításában, de az egyértelmű, hogy megkerülhetetlen figura a már most 4,5 milliárd forintos költségű programban.
2016 decemberében fogadta el a magyar kormány az "egyes kiemelt sportcélú fejlesztési beruházások forrásszükségletének biztosításáról" szóló határozatot. Ennek alapján kapott – mások mellett – a Délvidéki Sport Akadémia a fejlesztési keretből 3 milliárd forintot, majd 2017-ben további 1,5 milliárd forintot.
Egy kézben a támogatás
A Délvidéki Sport Akadémia, vagyis a támogatás kedvezményezettje vélhetően egy ernyőszervezet, amelynek célja egy fő- és több alközpont létrehozásának támogatása a Vajdaságban – azért csak vélhetően, mert ilyen nevű szervezet sosem létezett Szerbiában. A támogatás ettől függetlenül egy kézben összpontosul, a topolyai székhelyű labdarúgó klubnál, a TSC-nél, amelyet 2005-ben regisztráltak a Gazdasági Társaságok Nyilvántartásában. A csapat története egyébként jóval korábbra nyúlik vissza.
Az első topolyai futball klubot 1912-ben alapították, de hivatalosan 1913-ban jegyezték be Topolyai Sport Klub néven. Az elkövetkező évtizedekben a csapat többször nevet változtatott. Történelmének legnagyobb sikere, hogy a hetvenes évek végén többször is dobogós helyet ért el a harmadosztályban, majd 1980 és 1984 között négy szezont a JSZSZK II. Szövetségi Ligájában, vagyis az országos másodosztályban játszott. 2003-ban a klub anyagi nehézségek miatt megszűnt, és csak az ifjúsági csapatok maradtak meg. 2005-ben a Bajsa csapatával összeolvadva jegyezték be ismét FK Topolya néven, végül 2013-ban, a százéves fennállás emlékére felvette egykori nevét, így lett a ma is aktuális csapatnév Labdarúgó Klub TSC. Az egyesület elnöke és főigazgatója Palágyi Szabolcs, edző.
A klub főtámogatója az ismert topolyai vállalkozó, Zsemberi János, a szerbiai labdarúgó-szövetség elnökségi tagja, aki évek óta mecénása a sportnak, egyengeti a helyi focicsapat útját. Egy időben a TSC labdarúgó klub elnöki tisztét is betöltötte, a tavalyi tisztújításkor azonban átadta helyét utódjának, ő maga pedig főszponzorként, illetve az épülő labdarúgó akadémia koordinátoraként maradt a csapat mellett. Zsemberi egyébként 2018. június 27-éig, írásos lemondásának elfogadásáig Topolya Község tanácsának is tagja volt. A 2016-os választáson a VMSZ – VMDP – Pásztor István nevű lista második helyén szerepelt, majd két évig töltötte be az önkormányzati tisztséget a magyar kormány stratégiai partnerének delegáltjaként.
A topolyai csapat, mielőtt a magyar kormány figyelmének középpontjába került, szerény keretek között, főként az önkormányzat és a főszponzor támogatásaiból élt. Évekig a 2. ligában (harmadosztály) szerepelt. Áttörést csak a közelmúltban ért el, miután a 2016/17-es szezon végén a prigrevicei Bratstvo 1946 és a Novi Banovac-i Ifjúság klub elállt a feljebbjutástól. A csapatok úgy nyilatkoztak a döntésről, hogy anyagi helyzetük nem engedi meg a magasabb ligában való játékot, hiszen ezzel számos, a FIFA-standardoknak megfelelő fejlesztésre köteleznék magukat: például licenccel rendelkező edzők szerződtetése, stadionfelújítás, illetve a játékosállomány erősítése, hogy a csapat megállja a helyét a magasabb osztályban is.
A két klub ezért inkább lemondott a másodosztályról, a TSC két helyet is ugorva bekerült az 1. ligába – a szerbiai rangsorban ez a másodosztály a Super Liga után. A 2017/18-as szezont a csapat jó eredménnyel, a csoport negyedik helyén zárta, ami egyben újabb történelmi siker volt.
Így tűnik el a közpénz
Jóllehet a TSC többször nyilatkozott a fejlesztésekről, konkrétumokat mégis nehéz kicsikarni tőlük. Adatigényléssel fordultunk a sportegyesület elnökéhez és a főszponzorhoz is. Szerettük volna látni a TSC Labdarúgó Klub MLSZ-szel aláírt támogatói szerződését, az előzetes helyzetértékelő elemzést és hatástanulmányt, valamint azoknak a kivitelezőknek a listáját, akiket bevontak az építkezésbe; továbbá az eddigi és tervezett további kiadások tételes listáját – de nem jártunk sikerrel.
Kérésünkre a szerb köztársasági adatvédelmi biztos hivatala is megerősítette, hogy mivel a sportegyesület nem minősül állami intézménynek, ahogyan az alapítói és támogatói között sincs állami intézmény, illetve nem használ szerbiai költségvetési forrásokat, nem tartozik abba a körbe, amelynek közérdekű adatszolgáltatási kötelezettsége van. Ez a jogi kibúvó – az MLSZ és a BMSK "hírzárlatával" kiegészülve – az átláthatóság teljes hiányát eredményezi: a projekt résztvevőin kívül senki nem tudhatja, mire fordítja a TSC a magyar kormány által juttatott 4,5 milliárd forintnyi, azaz hozzávetőleg 14 millió eurós támogatást.
Nem maradt más lehetőség tehát, mint a nyilvánosan elérhető adatok elemzése. A TSC 2017-es mérlege szerint ebben az évben, vagyis az első támogatási összeg birtokában, amikor megkezdték a topolyai akadémia építését, valamint a kisebb klubok infrastrukturális felújításait, 638 millió dinárral, vagyis 5,4 millió euróval gazdálkodtak – ez a teljes támogatás nem egész 40 százaléka –, de ebből 2,6 millió eurót átvittek a 2018-as évre. A TSC előző évi mérlegei ennél több nagyságrenddel kisebbek voltak, 2014 és 2016 között az egyesület forgalma évi 14-15 ezer euró (1,7 millió dinár) között mozgott – ez egyébként Topolya város összes sportra fordított támogatásának 12-15%-át, a futballra költött támogatásnak pedig a negyedét tette ki.
Az önkormányzat jól járt
A támogatás nem csak az infrastrukturális fejlesztéseket, hanem az ingatlanpiac mozgását is beindította, több ingatlan is gazdát cserélt ebben az időszakban. A fociakadémia telkének szánt önkormányzati tulajdonú parcellák elidegenítéséről a tanács még 2016 végén hozott határozatot, a nyilvános pályázatot 2017. januárjában tették közzé. A TSC az ingatlant 73 ezer euróért vásárolta meg, a kivitelezést pedig novemberben kezdték meg.
Topolya község tavaly májusban határozott arról, hogy a korábban az önkormányzat tulajdonában lévő stadion telkét is eladja. Majd szeptemberben fogadták el az egyetlen ajánlattevő, a TSC árajánlatát, így 165 ezer euróért a futball klub birtokába került a stadion is. Ez év áprilisában 32 ezer euróért a stadion melletti területeket is megvette a klub.
Az önkormányzat tehát, ahogyan azt a júniusi hivatalos lapban is közlik, jelentős bevételekre tett szert az ingatlaneladásokból. A TSC Labdarúgó Klub ingatlanvásárlásaiból összesen 270 ezer euróhoz jutott a város – ez az összeg egyébként a sportakadémiának nyújtott támogatás mindössze 2 százaléka. A település bevételei közt jegyzik azt is, hogy 2017 októberében az önkormányzat ingatlancserét hagyott jóvá a Sat Pro Kft-vel, Zsemberi egyik cégével.
A szóban forgó telkek a fociakadémiával szemben, az utca túloldalán találhatók. Korábban hátrányos helyzetű családok laktak ott, ám ahogyan azt az egyik lakó is nyilatkozta, az új tulajdonos megoldotta a lakhatásukat azzal, hogy a telkeken élő családok 10 ezer euró értékig új házat kereshettek maguknak a környéken, amelyet aztán a vállalkozó megvásárolt nekik. Sokéves huzavona oldódott meg azzal, hogy Zsemberi ingatlant vásárolt azoknak a hátrányos helyzetű családoknak, amelyek jogtalanul építették fel lakóépületeiket ezeken az önkormányzati területeken.
Kérdeztük Zsemberi Jánost, mit tervez építeni a birtokába került telkekre – a nevében nyilatkozó kommunikációs cég szerint még nincsenek konkrét terveik az ingatlannal. Az önkormányzati döntés szerint azonban eleve befektetés céljából került sor a cserére: érdeklődésemre azt válaszolták, a beruházót érdeklő telek biztosítása, vagyis az ingatlancsere, a helyi önkormányzat érdeke, hiszen a beruházás a község bevételét is növelni fogja.
A csere tárgyát képező ingatlanok összértéke a hivatalos lapban közölt információk alapján valóban mindössze a fele annak, mint amekkora a Zsemberi által felajánlott ingatlanok értéke, és a dokumentum rögzíti, hogy az önkormányzatnak nem kell kifizetnie a különbözetet. Arról egyelőre csak szóbeszédet hallani, hogy hotelt, esetleg parkolót fognak építeni az ingatlanokra. Sportszakértők szerint nagyon is jól jöhet egy nagyobb kapacitású sporthotel a 45-50 főre tervezett akadémia épülete mellett, amelynek üzembe helyezése a szemközti ingatlanok értékét is azonnal megdobja.
Az akadémia után jöhet a stadion felújítása
A topolyai labdarúgó-akadémiának egyébként augusztus elejére kellett volna elkészülnie, ám erre némi csúszással, csak szeptember 27-én került sor. Orbán Viktor miniszterelnök személyesen avatta fel a labdarúgó akadémiát Topolyán, és beszédében arra is kitért, hogy azért éppen ebben a városban kezdeményezték a fejlesztéseket, mert Zsemberi János személyében találta meg azt a "bátor, elszánt és nagy képzelőerejű társat, aki vállalta a magyar sporttámogatások eljuttatását és ésszerű felhasználását Szerbiába".
A közeljövőben megkezdik a stadion felújítását is, amíg ez tart, a TSC Zentán játssza a meccseit – éppen ezért a zentai stadiont már előzőleg fel is újították.
Mivel nem láthattunk bele a Délvidéki Sport Akadémia megvalósítására előzőleg készített elemzésbe és hatástanulmányba, amelyben felmérték a prioritásokat és fejlesztési területeket, ezért az sem világos, miért két részletben ítélték meg a támogatást – 2016-ban 3 milliárd, 2017-ben további másfél milliárd forintot. Azaz, hogy milyen elemekkel és költségekkel egészült ki a program, melyek miatt 50 százalékkal növelni kellett a már egyébként is jelentős költségkeretet.
A vajdasági focira adott támogatás összege mind a sportklubok, mind a külhoni régiók támogatása tekintetében a legmagasabb a hat ország összesen nyolc klubja közül. A szlovéniai Lendva 1,3 milliárd, a horvátországi Eszék 2 milliárd, a szlovákiai Dunaszerdahely és Révkomárom összesen 2,2 milliárd, az ukrajnai Munkács 2,6 milliárd, a romániai Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy pedig összesen 3,5 milliárd forintot kapott a 2016-os és 2017-es év sporttámogatásiból. A magyar kormány két év alatt mindösszesen 16,1 milliárd forint összeggel támogatta a határon túli futball klubokat.
Az, hogy a támogatásnak helye van a Vajdaságban, meg egyáltalán a határon túl, az nem kérdés. Az viszont már sokkal inkább, hogy valóban egy ilyen mértékű sporttámogatás-e az a prioritás, amelyre a helyi magyarságnak a legégetőbb szüksége van. Ráadásul úgy, hogy nincs nyilvános stratégia, és nincsenek célszámok sem, amelyek alapján ellenőrizhető lenne a támogatás felhasználása. Helyette a magyar állam és a szerb kormány adminisztrációs rendszere között tátongó információs fekete lyuk van, amelybe ismét számolatlanul ömlik a magyar adófizetői pénz.
Gyurkovics Virág (Szabadka)
A cikk a Független Médiaközpont támogatásával készült. A fotók a szerző felvételei. | Láthatatlan focimilliárdok – titkolják a Délvidéki Sport Akadémia állami támogatásait | Mind a magyar, mind a szerb fél titkolja a Délvidéki Sport Akadémiára szánt magyar állami támogatásból fizetett eddigi, és tervezett kiadásokat. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) azzal utasította el az iratok kiadását, hogy ő csak közvetítő, a támogatás bonyolítója és ellenőrzője a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, illetve a projekt gazdája, a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) – érdemi információt viszont egyik magyar állami szervezettől sem kaptunk. Így továbbra sem tudni, hogy a magyar költségvetési forrásokból milyen fejlesztések valósulnak meg, mennyiből, és kinek a kivitelezésében. Az sem világos, hogy ki és milyen forrásokból fogja fenntartani a stadiont és az akadémiát. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2018/10/18/lathatatlan-focimilliardok-titkoljak-a-delvideki-sport-akademia-allami-tamogatasait/ | 2018-10-18 00:23:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
2019. január 1-ig nem tervezi vizsgálni a CEU ügyét az Oktatási Hivatal, mivel a nemzeti felsőoktatási törvény Lex CEU-ként elhíresült paragrafusába foglalt működési feltételeknek az egyetemeknek a jövő év elejéig kell csak megfelelniük.
Az eredetileg kitűzött határidő 2018. január 1-je volt, de ezt a kormány tavaly októberben egy évvel meghosszabbította, miután az Európa Tanács tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság jelezte, több időt kellene hagyni az egyetemeknek a jogkövetésre. A CEU a hosszabbítást nem fogadta kitörő örömmel, az egyetem vezetősége szerint csak a bizonytalanság meghosszabbítását szolgálta. Időközben a CEU teljesítette a törvénybe foglalt feltételeket, amik kikötik, hogy az EU-n kívüli egyetemek magyarországi működéséhez államközi megállapodásnak kell születnie, valamint az egyetemnek működő külföldi székhelye is kell hogy legyen.
Utóbbit New York Állam Oktatási Hivatala megerősítette, Leslie E. Templeman, a New York állambéli felsőoktatási hivatal igazgatója június 20-i levelében írta, hogy a CEU New York-i telephelyén államilag elismert képzést folytat. A magyar kormány és New York állam között pedig már 2017 végén született egy mindkét fél számára véglegesnek tekintett megállapodástervezet, melyet azonban a kormány még mindig nem írt alá. Szijjártó Péter szeptember 13-án az ATV műsorában konkrétan kétségbe vonta ennek a megállapodástervezetnek a létezését.
Szél Bernadett akkor ombudsmanhoz fordult, mint írta „a minisztérium szerint […] azt, hogy a CEU Amerikában is folytat-e oktatási tevékenységet, az amerikai hatóságnak tiszte megítélni, amit az intézmény a külföldi társhatóság nyilatkozatával is igazolhat. Ennyi. Ez megtörtént, úgyhogy
egyrészt azt üzenem Szijjártó Péternek, fejezze be a kifogáskeresést, másrészt ombudsmanhoz fordulok és állásfoglalást kérek arról, meddig csicskáztatható ily módon Magyarország egyik legjobb egyeteme.”
Ezt követően az Oktatási Hivatalhoz nyújtott be a politikus közérdekű adatigénylést arra vonatkozóan, hogy az intézmény vizsgálja-e a CEU ügyét.
A hivatal válaszában közölte: nem. Majd 2019. január 1-je után. Szél szerint ez „téboly”.
„Megkérdeztem a külügyminisztert és az emberi erőforrások miniszterét is, mire várnak, az amerikai oktatási hivatal ugyanis már egy éve igazolta, hogy a CEU Amerikában is folytat képzést. Mindkét helyről azt írták, hogy oktatási vizsgálat folyik.
Most akkor rakjuk össze a képet:
az Oktatási Hivatal nem csinál semmit, de akkor pontosan ki vizsgál, mit és hol, ha nem az az intézmény, akinek erre hatásköre lenne? Most komolyan, kik azok a titokzatos oktatási szakértők, akik egy éve éjjel-nappal dolgoznak, és nem mellesleg azon, hogy kiderítsék, amit már mindenki tudhat (=van képzés az USA-ban is).”
Szél szerint itt „egy tisztességes intézménnyel szórakoznak, benne több száz diákkal, tanárral és dolgozóval. Az oktatással szórakoznak, ami mindannyiunknak létkérdés: az élethez és a minőségi élethez kiváló és elérhető oktatás kell. Megint azt mondom: európai értékközösséget, jogállamiságot és oktatási szabadságot akarunk, és egyre többen vagyunk. Most pedig fogom az egész paksamétát és elküldöm a kormánynak, mondjak meg nyíltan, milyen „szakértők” vizsgálódnak a CEU ügyében.”
Szél teljes Facebook bejegyzését itt lehet elolvasni: | Az Oktatási Hivatal nem vizsgálja a CEU ügyét, pedig az egyetem már rég teljesítette a Lex CEU feltételeit | 2019. január 1-ig nem tervezi vizsgálni a CEU ügyét az Oktatási Hivatal, mivel a nemzeti felsőoktatási törvény Lex CEU-ként elhíresült paragrafusába foglalt működési feltételeknek az egyetemeknek a jövő év elejéig kell csak megfelelniük. | null | 1 | https://merce.hu/2018/10/19/az-oktatasi-hivatal-nem-vizsgalja-a-ceu-ugyet-pedig-az-egyetem-mar-reg-teljesitette-a-lex-ceu-felteteleit/?fbclid=IwAR1VMnTy6TBfYhILXX_5GyjQHjUcC-FJro2S9yi0-pieRoWNbpereRm8 | 2018-10-18 00:28:00 | true | null | null | Mérce |
Ítéletet hozott első fokon a Fővárosi Törvényszék a Buda-Cash ügyben, két és fél évvel a vádirat ismertetése után. Az ítélet szerint az öt vádlott – V. Péter, P. Zoltán, T. Péter, Gy. János és P. Gyula, tehát az egykori Buda-Cash igazgatósága – egyaránt, fejenként 7 és fél év letöltendő börtönt kapott, legkorábban a büntetés kétharmadának letöltése után szabadulhatnak.*Nagyjából egy évet már előzetesben letöltöttek ebből a vádlottak.
A döntés nem jogerős, az ügyész szigorításért, a vádlottak ügyvédjei enyhítésért, illetve felmentésért fellebbeztek. Az ügyész indítványozta, hogy a vádlottak addig is előzetesbe kerüljenek, a bíróság azonban ezt elutasította, és bűnügyi felügyeletet rendelt el az öt vádlottnál (ennek keretében szabad lábon védekezhetnek, de egy néhány megyére vonatkozó lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el).
A bíróság sikkasztás miatt találta bűnösnek a cégvezetőket, akik a korábbi vádirat szerint közösen 116 milliárd forint kárt okoztak, amikor 2015 februárban bedőlt a Buda-Cash, és kiderült, hogy ügyfeleik, sőt a befolyásuk alá került takarékszövetkezetek*Itt a későbbi DRB-bankcsoportról van szó. Ez a négy egykori takarékszövetkezet azok közé tartozott (Garancsi István Duna Takarékjával együtt), amelyek megúszták az akkoriban még Spéder Zoltán által vezérelt takarékintegrációban való részvételt. vagyonának nyoma veszett. Az ügyészség által megállapított kárból 40 milliárd forint a Buda-Cash brókercég ügyfelei pénzének eltulajdonítása volt, 66 milliárd pedig DRB bankcsoport számláinak “Karácsony Miklós” néven létrehozott technikai álszámlán keresztüli kifosztásából jött össze, közel tízmilliárdot pedig offshore cégek számláira utaltak.
A bűncselekmény-sorozat elkövető-végrehajtója a volt gazdasági igazgató V. Péter, a felbujtója pedig a tárgyalások alatt többször az alkoholizmusára hivatkozó P. Zoltán volt, a másik három férfi, így az ügyészség szerint a csalások értelmi szerzőjének számító Gy. János bűnsegédek voltak. Egyébként P. Zoltán és Gy. János nem jelent meg az ítélethirdetésen.
A bíróság ítélete szerint az állam elkobozza az öt férfi vagyonát – ingatlanok, cégtulajdonok, bankszámlákon lévő pénz -, sőt, a közeli családtagjaikét is. Ezeknek értéke a tárgyaláson nem került ki. Igaz, a Buda-Cash vezetői vagyonuk jelentős részét az egykori Phylaxia, később Opimus, jelenleg Opus Nyrt. nevet viselő tőzsdei cégbe vitték, amely a brókercég bedőlése előtt nem sokkal offshore cégek tulajdonába került, majd végső soron Jászai Gellért és Mészáros Lőrinc kezében kötött ki.
Ami igazán érdekes volt az ítélet szóbeli ismertetésekor, hogy a bírónő hangsúlyozta,
a felügyeleti szervek (2013-ig a PSZÁF, majd az MNB) előtt ismert volt a Buda-Cash és az általuk felvásárolt takarékszövetkezetek áttekinthetetlen tulajdonosi szerkezete és a sok kereszttulajdonlás.
2010 és 2015 között valamennyi felügyeleti jelentés tartalmazza az áttekinthetetlen tulajdonosi szerkezetet, például hogy legalább öt offshore cég jelent meg a tulajdoni szerkezetben. A felügyelet például megállapította már 2010-2011-ben, hogy a DRB bankcsoportban külső tagok is részt vettek a döntéshozatalban, nem csak a takarékszövetkezeti tagok, és ezeket a külső tagokat ugyanaz a Buda-Cash-es vezetőkhöz kötődő ügyvédi iroda képviselte. A bírónő hangsúlyozta, hogy külföldi, akár offshore cégeket létrehozni önmagában nem bűncselekmény, ám az ehhez kapcsolódó szándék szerepet játszott a bűnösség megállapításában.
Miért nem derült ki, hogy a Buda-Cashnél két évtizeden keresztül (egyre nagyobb, végül több tíz milliárdos) hiány volt? Azért, mert ez a felügyeleti jelentésből nem derült ki, mondta a bírónő, ezek a felügyeleti jelentések ugyanis egy automatizmus alapján állítódtak elő: a Clavis nevű rendszer volt bekötve PSZÁF-hoz, illetve az MNB-hez, ebből azonban tanúvallomások szerint “néha töröltek sorokat”. A Buda-Cash valódi kötéslistája pedig egy excel dokumentum volt. A felügyelet a bírónő szerint itt is látott problémákat 2015 előtt (fel is szólította a Buda-Casht egyes adatszolgáltatási változtatásokra is), de nem tárta fel valóban súlyos visszásságokat.
Egy fiktív ügyfélszámla létrehozása sem 1998-ban, sem 2018-ban nem volt jogszerű megoldás a csőd elkerülésére – szögezte le a bírónő. A vádlottak ugyanis többször hivatkoztak arra, hogy nem volt más választásuk a kilencvenes években elszenvedett 4 milliárdos veszteség után, mint hogy az ügyfelek számlájának terhére próbálják kezelni pénzügyi nehézségeiket (később ez a veszteség volt, ami hólabdaként a tízszeresére dagadt). Az Pintér Zoltán döntése volt, hogy nem mennek csődbe 1998-ban, ám az, hogy folytassák – méghozzá törvénysértő eszközökkel – már a vezető testület közös döntése volt, mondta a bírónő. (A vádlottak egyébként mind hangszer nélküli másodhegedűsnek igyekeztek leírni magukat. A bírónő szerint jobb lett volna úgy fogalmazni, hogy “hangszerrel rendelkező másodhegedűs, aki rossz kottát játszott”.)
Ha egy kétoldalú ügyletben az egyik személy nem létezik, akkor egy fiktív ügyletről beszélünk. Márpedig azt soha senki nem tagadta, hogy “Karácsony Miklós” nem létezett – hívta fel a figyelmet a bírónő a védelem érvelésének egyik gyenge pontjára. Az 1998 óta nem változott, ahogyan a hiány miatt előállt helyzetet egységesen kezelték a Buda-Cash vezetői, legfeljebb annyi történt, hogy 2007-től kezdve bevonták a kisbankokat – elismerten azzal a céllal, hogy a veszteségeiket rendezni tudják. Igaz, a vádlottak arra utaltak, hogy a takarékszövetkezetek-kisbankok ügyfeleit próbálták megszerezni a Buda-Cashnek. Az ügyészség és a bíróság viszont inkább arra célzott, hogy a kisbankok ügyfeleinek vagyonát kívánták a korábbiakhoz hasonlóan eltulajdonítani.
A Buda-Cashből offshore és egyéb céges számlákra utalt, milliárdos nagyságrendű pénzek kedvezményezettje az ügyészség szerint P. Zoltán volt, miközben az ügyeket V. Péter intézte, és ezt az értékelést a bíróság is hasonlóan látta. Ezekben az ügyletekben a Buda-Cash brókerház volt maga a sértett, és itt már nem időleges sikkasztásról, hanem végleges eltulajdonításról van szó. De a bíróság szerint az egész folyamat egy egység volt, ezért a különböző tényállásokat nem kell szétszálazni.
És bűnszervezet volt a Buda-Cash? Itt a bírónő utalt a törvény meg ideális megfogalmazására. Ugyanakkor felhozott néhány érvet, ami szerint nem bűnszervezet volt a brókercég: eredetileg nem ebből a célból jött létre, és a szereplők munkamegosztása sem a csalást vagy a sikkasztást szolgálta. Ezért végül nem állapították meg, hogy bűnszervezetben követték volna el a folytatólagosan, különösen nagy értékre elkövetett sikkasztást. Ugyanakkor a felelősségük nagyjából azonos volt, ezért kapott az öt igazgatósági tag ugyanakkora letöltendő börtönbüntetést. | A bíróság felvetette a felügyelet felelősségét a Buda-Cash ügyben | Börtönbe kerül a Buda-Cash igazgatósága, és a vagyonukat is elkobozzák, sőt a családtagjaikét is. | null | 1 | https://g7.hu/penz/20181019/a-birosag-felvetette-a-felugyelet-felelosseget-a-buda-cash-ugyben/ | 2018-10-19 10:51:00 | true | null | null | G7 |
Iroda- és lakóparkkomplexumot épít a Közvágóhíd helyén Adnan Polat török üzletember, Orbán Viktor miniszterelnök közeli barátja. A védett épületek jó részét lebontják.
Bár a fanatikus drukkerek távol maradtak a Mol Vidi FC londoni fellépésétől a Chelsea ellen, mégis prominens szurkolók buzdították a fehérvári csapatot. Orbán Viktor mellett Csányi Sándort, Schmidt Máriát és egy visszafogottan elegáns úriembert is láthattunk a lelátón. Ő nem volt más, mint Adnan Polat török üzletember, aki a magyar miniszterelnök közeli barátjaként egyre jelentősebb beruházásokkal véteti észre magát Magyarországon. A vállalkozó több fővárosi ingatlanfejlesztésben is érdekelt, amelyek közül kiemelkedik a Soroksári úti egykori Közvágóhíd területén épülő iroda- és lakóparkkomplexum. A 4,6 hektáron zajló, barnamezős beruházásnak impozáns a látványterve, a Müpa és a Nemzeti Színház környékének (és egész Dél-Pestnek) arculatát alaposan átalakító projekt ugyanakkor számos kérdést vet fel.
Az 1867-es kiegyezés után született meg az elhatározás, hogy a magánvágóhidak helyett állami fennhatóság alá tartozó közvágóhíd létesüljön Pesten. A mai Soroksári út és a Rákóczi híd pesti hídfőjénél fekvő területen épült komplexumot 1872-ben adták át. A vágóhídon évente több mint 100 ezer jószágot vágtak le. A létesítmény 1984-ig üzemelt, utána raktáraknak, irodáknak, üzleteknek adott otthont, majd zenészek is birtokba vették, és az egyre rosszabb állapotú épületegyüttes területén működött az R33 klub is.
Egy razziával kezdődött
Egészen tavaly februárig, amikor nagyszabású rendőrségi razzia után az önkormányzat azonnali hatállyal bezáratta a szórakozóhelyet. Az akció kapcsán már akkor arról pletykáltak, az épületegyüttes eladás előtt áll, ezért volt szükség az R33 bezárására. Bár a rendőrség a drogterjesztők lefülelésével indokolta a razziát, néhány hónappal később a komplexum valóban gazdát cserélt.
Az egykori Közvágóhíd Ináncsy Miklós, a Budapesti Húsnagyker vezérigazgatója tulajdonában állt. Az összesen 12 hektáros területből 5,4-et még évekkel ezelőtt adott el, és az üzlettel egyből a száz leggazdagabb magyar között találta magát. Ez utóbbin már áll a City Home lakópark egy része, ahogy a szomszédos, 1,3 hektáros telken is javában dolgoznak az Allure Residence lakóparkon. A megmaradt területet Ináncsy tavaly adta el Adnan Polat cégének, az APD Real Estate Kft.-nek.
Egyre nagyobb befolyás Polatnak
Ezzel a török vállalkozó tovább növelte befolyását Magyarországon. Ami már eddig sem volt elhanyagolható, hiszen ő a Török–Magyar Kereskedelmi Kamara magyarországi elnöke, az ő irodaházában működik az Isztambuli Magyar Intézet, az Isztambuli Magyar Főkonzulátus, az Eximbank isztambuli képviselete, valamint a Magyar–Török Kereskedőház is. Az üzletember ettől vélhetően nem függetlenül a magyar miniszterelnökkel és családjával is szoros kapcsolatot ápol. Alighogy megjelent a magyar piacon, Adnan Polat cégei máris összefonódtak Orbán Viktor veje, Tiborcz István vállalkozásaival. Közös beruházásaik egyike az egykori Rátkai Klub Városligetben álló épülete, a Spitz-villa volt, a másik pedig a József nádor téri Postabank-székház, amelyet megvásárlása után jelentős haszonnal eladtak az FBI által körözött, tavaly elhunyt Ghaith Pharaon érdekeltségébe tartozó cégnek.
Adnan Polat közvágóhídi beruházása elől sorban hárulnak el az akadályok. A kisebbik gondot az épület bérlői jelentették. Úgy tudjuk, az R33 kiiktatása után Ináncsy az utolsó pillanatig titkolta valódi szándékát, majd kész tények elé állította a bérlőket: nyár végéig költözzenek ki az épületből. A fejlesztés volumenéhez képest viszonylag kis terület, az elhelyezkedés, és az épületek fővárosi védettsége is számos probléma forrása lehetett volna, ám a kormányhivatal nem nehezítette meg Polat dolgát: a beruházásnak nincs jelentős környezeti hatása, ezért eljárásra sincs szükség e téren – döntött a hivatal. A főváros az addigi 50 helyett 80 százalékos beépítést engedélyezett, a korábbi 16 méteren maximált magasságot pedig 45 méterre emelték, így már nincs akadálya, hogy felhúzzák a 10-12 emeletesre tervezett épületeket. Mindezt megfejelve nyáron a Soroksári úti ingatlanfejlesztést kiemelt beruházássá nyilvánították, minden maradék akadályt elhárítva az építkezés elől.
Örökségvédelmi kifogások
Ennek ellenére úgy tudjuk, az örökségvédelmi hivatal több kifogással is élt a területen álló épületrészek bontásával kapcsolatban. Mivel az egykori közvágóhíd fővárosi védelem alatt áll, megkerestük a fővárosi önkormányzatot, hogy tájékoztatást kérjünk az épület védett részeinek sorsáról, ám levelünkre nem reagáltak. A Ferencvárosi Önkormányzattól ugyanakkor megtudtuk, hogy bár a beruházás a főváros érdekeltségi körébe tartozik, a kerület vezetése „a vázlatterveken is látható módon nagy hangsúlyt helyez az építészeti értékek (például a bikás kapuk, a víztorony és a teresedés körüli csarnok főhomlokzatai) megőrzésére és a (...) ferencvárosi rehabilitációhoz hűen hisz az épített örökség és a korszerű modern elemek békés együttélésében.”
Az említett vázlattervekből és az új városrészt megálmodó Chapman Taylor tervezőiroda oldalán látható látványtervekből kiderül, az épületegyüttes nagy részét várhatóan lebontják. Csupán a fent említett víztorony, a főbejárat két oldalán található, Reinhold Begas berlini művész készítette bikaszobrok, és a csarnok homlokzata maradhat meg. Ez ugyan nem feltétlenül harmonizál a védettséget szabályozó törvénnyel, egy szeptember végén hozott – és a Tiborcz István érdekeltségi körébe tartozó egykori Mahart-ház átalakítását megkönnyítendő – kormányhatározat azonban lehetőséget ad a beruházónak, hogy a homlokzat mögött lebontsa a védett épületet. Az ügyben megkerestük a Chapman Taylor londoni irodáját, ám egyelőre nem reagáltak kérdéseinkre.
Örökségfigyelő
Műemlékrombolás Ferencvárosban?! Ennyi (a zölddel jelölt részek) maradhat meg a műemléki védettséggel rendelkező, 1872-ben átadott Közvágóhíd épületeiből a napokban nyilvánosságra került...
A városképi és történeti szempontból is jelentős épületegyüttes sorsa kapcsán azonban talán mégis bízhatunk Adnan Polat értékítéletében, hiszen már bizonyította, hogy kiemelten foglalkoztatja a kulturális örökség védelme. A török üzletember közreműködésével újult meg Gül Baba türbéje a II. kerületi Mecset utcában. A 2,5 milliárd forintból rekonstruált és évi csaknem 700 millió forintból fenntartott iszlám kegyhely kezelését átadták a Gül Baba Türbéje Alapítványnak, amelynek vezetője maga Adnan Polat. A pazarul felújított épületegyüttes hónapokkal ezelőtt elkészült, az átadóval azonban megvárták Recep Tayyip Erdogan török köztársasági elnök magyarországi látogatását.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 22. számában jelent meg, 2018. október 12-én. | Semmi sem állíthatja meg Orbán Viktor török barátját a Közvágóhídnál? | Iroda- és lakóparkkomplexumot épít a Közvágóhíd helyén Adnan Polat török üzletember, Orbán Viktor miniszterelnök közeli barátja. A védett épületek jó részét lebontják. | null | 1 | https://magyarhang.org/kultura/2018/10/21/semmi-sem-allithatja-meg-orban-viktor-torok-baratjat-a-kozvagohidnal/ | 2018-10-21 12:17:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Kicsit több mint három éve, 2015 augusztusában robbant az ESZOSZ-bomba: a hoppon maradt dolgozók tüntetést szerveztek, páran éhségsztrájkot is folytattak. Kiderült, a 2,9 milliárd forint uniós támogatást elnyert ígérő Első Magyar Környezettudatos Országos Szociális Szövetkezet kezdetektől csak papíron foglalkoztatta őket. Fizetést eleinte kaptak, gyorstalpaló tanfolyamokat is végeztek, munka azonban nem volt, később pénz sem. Mivel azonban állományban voltak, munkanélküli segélyt sem kaphattak a dolgozók.
Pedig a terv szépen hangzott: az ESZOSZ azt ígérte, hogy halmozottan hátrányos helyzetű, korábban tartósan munkanélküli foglalkoztatottakkal állami tulajdonú erdőket tisztíttat ki, s a zöldhulladékot bio-tüzelővé dolgozza fel, majd értékesíti. Összesen 2800 fő foglalkoztatását vállalták.
Az Index is pedzegette, hogy hogy az ESZOSZ – ekkoriban a dinnyekirály Pócs János által vezetett – Jászapáti fideszes önkormányzatának köszönhetően jegyeztethette be székhelyét a helyi polgármesteri hivatalba, illetve hogy a szövetkezet vezetőségben akadnak az államhoz kötődő tagok. Bada János ügyvéd például a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsnak dolgozik, Barta Gábor Zsolt pedig kerületi önkormányzati cégeknél tevékenykedett.
Az Átlátszó folytatta a kutakodást, s további szoros állami-önkormányzati-oligarcha-kapcsolatokra bukkant. A már említett Bada János például az akkoriban a Miniszterelnökséget vezető Lázár János gimnáziumi évfolyamtársa volt. Az ESZOSZ távolabbi kapcsolatrendszerében pedig megtaláltuk Virág Attila üzletembert, az SZDSZ egykori „simicskáját” is, miközben az V. kerületi ingatlanmutyi irányába is vezettek szálak.
Az Átlátszó írta meg később azt is, hogy az ESZOSZ tízmillió dollár értékű külföldi értékpapírral igazolta a 2,5 milliárd forintos uniós pályázati önrészét. A tekintélyes értékű értékpapírcsomag átmenetileg parkolhatott a szövetkezet számláján.
2013-ban ugyanis, legalábbis a december végi mérlegzáráskor nem volt értékpapírja az ESZOSZ-nak, egy évvel később – s ez volt az a 2014-es év, amelyben a pályázatot is megnyerték – már akadt, ha nem is tízmillió dolláros tétel: 89,2 millió forintnyi értékpapírt jelöltek meg mérlegükben. A beszámoló kiegészítő melléklete szerint 344 ezer darab Greenwich Capital Comm. Fund kötvényük volt december 31.-én, amelynek névértéke 89,2 millió forint. Csakhogy a papírok pontos értéke nem meghatározható a mérleg alapján. A Greenwich Capital cég kötvényei a bóvlitól a prémium kategóriáig terjednek a Moody’s elemző cég értékelése alapján.
A botrány nyomán a NAV 2015 őszén nyomozni kezdett. Kerülték a nyilvánosságot: nem hogy közleményekkel nem fárasztották a nagyérdeműt, de újságírói kérdésre sem válaszoltak érdemben. Az Átlátszó például rendszeresen rákérdezett a nyomozás állására, de érdeklődésünket vagy válasz nélkül hagyták, vagy annyit közöltek, hogy folyamatban lévő nyomozásról nem mondhatnak semmit.
Ekkor szoktunk át az eljárást felügyelő Fővárosi Főügyészség faggatására, ahonnan legalább szokott érkezni válasz. Legutóbb például az jött, hogy „a kérdezett ügyben a Fővárosi Főügyészség 2018. május 4-én vádat emelt különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat-felhasználásának vétsége miatt az Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezet (ESZOSZ) egyik vezető tisztségviselője ellen. A büntető ügy a Fővárosi Törvényszéken van folyamatban”.
Némi kutakodás kellett még ahhoz, hogy megtudjuk, ki is az „egyik vezető tisztségviselő”. Történetesen Barta Gábor Zsolt lett a vádlott. Ő korábban a Várnegyed önkormányzati cégének dolgozott, jelenleg pedig biofarmot vezet egy Pest megyei településen.
Hogy miért éppen ő került a vádlottak padjára az egykori 3 vezető tisztségviselő közül, egyelőre nem egyértelmű. Úgy tudni, a védelem egyik fő érve, hogy az ESZOSZ-ból nem tűnt el pénz, amit 2015-ig megkaptak az uniós támogatásból, a dolgozók fizetésére, képzésekre és munkavédelmi felszerelésekre fordították.
A 2015 novemberében lezárt, utolsó elérhető mérleg szerint abban az évben 1,8 milliárd forint ment ki a szövetkezetből bérköltségre és járulékokra. A statisztikai létszám 1587 fő volt, azaz dolgozónként elvileg 1,1 milliót költött rájuk az ESZOSZ abban az évben. Ekkor a mérleg szerint 2,3 milliárdot még nem kaptak meg a támogatásból – ha tehát jók a számok, éppen, hogy mínuszban volt a szövetkezet a pelletprojekttel (az EMMI leállította az uniós pénz utalását a botrány miatt).
Azt a károsult dolgozók sem vitatták, hogy amíg volt pénz, akkor is kapták a fizetésüket, amíg nem dolgoztak.
Kulcskérdésnek tűnik, hogy miért nem indult be a projekt egyáltalán. Az ESZOSZ-ügy ismerői az állami erdészetek felé mutogatnak: tízezer hektárt ígért átadni a földművelési tárca, de százat is alig kaptak, ennek hátterében az erős agrárlobbit sejtik.
A Miniszterelnökség égisze alá tartozó Kehi annak idején el is kezdte az állami erdészetek vizsgálatát, ennek nyomban kiszivárgott a tartalma – hatalmas visszaélések -, de a végleges jelentés máig nem került nyilvánosságra.
Fotó: ESZOSZ-dolgozók tüntetnek a Hajdú-Bihar megyei kormányhivatal előtt Debrecenben, 2015. augusztus 26. Olvasónk felvétele | Vádat emeltek a milliárdos csalással vádolt szociális szövetkezet egyik volt főnöke ellen | A magányos elkövető elméletét preferálja a vádhatóság az Első Magyar Környezettudatos Országos Szociális Szövetkezet ügyében. Sem az adónyomozók, sem az ügyészség, de a bíróság sem verte nagy dobra: közel három éves nyomozás után, még májusban vádra adták a 2,9 milliárd forintos uniós támogatást elnyert, halmozottan hátrányos munkavállalók foglalkoztatását ígérő, jelenleg felszámolás alatt álló ESZOSZ ügyében folyó nyomozást. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/10/24/vadat-emeltek-a-milliardos-csalassal-vadolt-szocialis-szovetkezet-egyik-volt-fonoke-ellen/ | 2018-10-24 12:24:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
2018. október 24., 6:30
A jelek szerint nem ért végét a jegybanki alapítvány, a Pallas Athéné Domus Sapientiae (PADS) bázisának, a Várban lévő régi budai városháza épületének csinosítgatása. Az alapítvány oldalán közzétett, 5 millió forintnál nagyobb szerződéseket tartalmazó listán ugyanis új tételek jelentek meg, amelyek rendre az Úri utcai ingatlanhoz kapcsolódnak. A házba most közelebbről meg nem nevezett
„berendezési tárgyakat” gyártatnak és építtetnek be nettó 9,94 millió forintért.
Az erről szóló szeptember eleji szerződést a belsőépítészeti körökben egyre felkapottabbnak mondott Heonlab Kft.-vel írták alá, amely cég a szolnoki interaktív Repülőmúzeum (Reptár) és a Magyar Nemzeti Múzeum számára is készített már munkákat.
A jegybank korábban már többször jelezte, hogy egy patinás kis doktori iskolát üt össze az épületben, ám a mostani szerződések szerint lesz ott egy komolynak tűnő interaktív érmekiállítás is,
ezen „attrakcióinak biztosítására” nettó 6,86 millió forintért szerződtek le
augusztusban a SpektakulART Kft.-vel. A társaság a tavalyi asztanai világkiállítás magyar pavilonjához készített „hologramimitációs attrakciót, animációkat és interaktív vetítést”. A pavilon kapcsán a MTI tavaly büszkén írta, hogy „kategóriájának második legjobbja volt az Asztanai Világkiállítás magyar pavilonja, vagyis nemcsak a látogatóközönség, hanem a szakmai zsűri is kiválónak értékelte a magyar kiállítást.”
Kérdés, hogy pontosan mit is kell egy vadi új épület berendezésein karbantartani, de a PADS ezen a téren biztosra kívánt menni, ezért „az ingatlanban gépészeti berendezések karbantartására” is aláírtak egy megállapodást az Arcador Kft.-vel, ami az előző összeghez nagyon közeli, nettó 6,85 millió forintról szól.
Ez már az új alapítvány
Az Úri utcai ingatlannal kapcsolatban korábban is akadtak az egyszeri ember számára húzósnak tűnő költések. Az Átlátszó még májusban írta meg, hogy a Pallas Athéné Domus Animae (PADA) például összesen mintegy 38 millió forintért vásárolt egyedi csomózású gyapjú szőnyeget az épületbe. Ezen felül egy szobrot is rendelt a szervezet Pallas Athénéről 63,5 millió forintért, igaz azt másik ingatlanba, a Lónyay villába szánják. Ide egyébként “bútor szobrokat” is terveztetnek 34,5 millió forintért. | 10 millióért rendelt berendezési tárgyakat a jegybank alapítványa | A jelek szerint nem ért végét a jegybanki alapítvány, a Pallas Athéné Domus Sapientiae (PADS) bázisának, a Várban lévő régi budai városháza épületének csinosítgatása. Az alapítvány oldalán közzétett, 5 millió forintnál nagyobb szerződéseket tartalmazó listán ugyanis új tételek jelentek meg, amelyek rendre az Úri utcai ingatlanhoz kapcsolódnak. A házba most közelebbről meg nem nevezett „berendezési tárgyakat” gyártatnak és építtetnek be nettó 9,94 millió forintért. | null | 1 | https://zoom.hu/hir/2018/10/24/10-millioert-rendelt-berendezesi-targyakat-a-jegybank-alapitvanya/ | 2018-10-24 16:12:00 | true | null | null | ZOOM |
2018. október 16., 13:02
Az uniós pályázatokhoz kapcsolódó konferenciákra szórnak el 11 milliárd forintot a nyolc boldog nyertes között.
Az Emberi Erőforrás Misztériumának (EMMI) kezelésében lévő Központi Humánfejlesztési Nonprofit Kft. nettó 11 milliárd(!!!) forintért rendelt konferenciákat, workshopokat és családi napokat nyolc vállalkozástól, amelyek között akad NER-közelinek mondott is – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből.
Az Európai Unióból finanszírozott projektek esetében kötelező a tájékoztatás – ezért írt ki kerek 11 milliárd forintos keretszerződést az EMMI cége, amit a nyertesek, pont 11 milliárd forintért vállaltak el. A keretszerződés később telik meg tartalommal, a nyolc cég arra kapott jogot, hogy a később felmerülő igények során megszervezzék az aktuális bulikat.
A 11 milliárd forint még uniós és magyar szemmel is bődületesen nagy pénz. Az EMMI az idén egész évben nem költ ennyit összesen egészségügyi intézmények fejlesztésére. Ennek ellenére az EU részéről valóban elvárás, hogy a támogatások meghatározott részét kommunikációra költsék, még ha az ilyen számokat is produkál.
Lehet nem is fogott túl vastagon a ceruza, hisz a konferenciákat, workshopokat kizárólag 3 és 4 csillagos szállodában lehet megtartani, a tervek szerint 1-2 napos rendezvényekről lesz szó. A kisebb szakmai tájékoztatókon maximum 30 fő vesz majd részt, de a konferenciák 50 és 500 fő között szóródhatnak. A kívánság listán szerepel 25-1000 fős családi napok megszervezése is. Külön pikantériája a kiírásnak, hogy a pénz részben a Fejlesztési Operatív Programból, illetve a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Programból jön – vagyis többségében szociális támogatások elkonferenciázásáról van szó.
A nyolc nyertes: | 11 milliárd forintot készül elkonferenciázni az EMMI cége | Az uniós pályázatokhoz kapcsolódó konferenciákra szórnak el 11 milliárd forintot a nyolc boldog nyertes között. | null | 1 | https://zoom.hu/hir/2018/10/16/11-milliard-forintot-keszul-elkonferenciazni-az-emmi-cege/ | 2018-10-16 16:23:00 | true | null | null | ZOOM |
2018. október 16., 11:45
Újra megemeli a kormány a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagjainak életjáradékát – derült ki a Magyar Közlönyből. A vonatkozó kormányrendelet szerint a tagok havi életjáradéka az idei összegekhez képest 30-30 ezer forinttal nő, így 2019. január elsejétől rendes tag esetében 350 ezer forint, levelező tag esetén 280 000 forint lesz a díj.
Az MMA-t 1992-ben alapították, és 2011-ben nyilvánította köztestületté az Orbán-kabinet. Az MMA-nál már a következő évben bevezették az életjáradékot a tagoknak, kezdetben 100 illetve 150 ezer forint járt havonta, ez az összeg tavalyra már 220 illetve 290 ezerre nőtt a levelező illetve rendes tagok esetében.
A kormány nem titkolt célja egyébként, hogy a 26 éves MMA-t az idén 193 éves Magyar Tudományos Akadémiával (MTA) hozza valamilyen módon egy szintre – az életjáradékok már közelítenek egymáshoz, de még a MTA-s járadékok magasabbak. Közben az MMA számos nagy értékű ingatlant kapott a kormánytól, nemrég a volt MÚOSz-székház pazarul, mintegy 4 milliárd forintért felújított épületét foglalták el.
Eközben az MMA költségvetése is nő: az MMA 2012-ben 2,5 milliárd forintos állami támogatást kapott, 2017-ben már 10,5 milliárd volt a költségvetése.
Borítókép: Illusztráció / Fotó: Csóti Rebeka | Jócskán emelik az MMA tagjainak életjáradékát | Újra megemeli a kormány a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagjainak életjáradékát – derült ki a Magyar Közlönyből. A vonatkozó kormányrendelet szerint a tagok havi életjáradéka az idei összegekhez képest 30-30 ezer forinttal nő, így 2019. január elsejétől rendes tag esetében 350 ezer forint, levelező tag esetén 280 000 forint lesz a díj. | null | 1 | https://zoom.hu/hir/2018/10/16/jocskan-emelik-az-mma-tagjainak-eletjaradekat/ | 2018-10-16 16:48:00 | true | null | null | ZOOM |
2018. október 15., 10:38
Hiába nem vizsgálta az Európai Csalás elleni Hivatal (OLAF) a pécsi LED-es közvilágítás tenderét, mert nem uniós pénzből finanszírozták, mégis nyomoz a rendőrség az ügyben – tudta meg a Zoom.hu. Fél év után úgy döntöttek, elkülönítve vizsgálják az OLAF-ügytől.
Március elején Berkecz Balázs, az Együtt volt politikusa tett feljelentést azután, hogy mint azt többek között a Zoom.hu is megírta, az OLAF által kifogásolt közbeszerzési gyakorlat a pécsi tender kapcsán is fennállt. Berkecz a feljelentést csalás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés és hivatali visszaélés gyanúja miatt tette meg, amit a Legfőbb Ügyészség továbbküldött a Pest Megyei Főügyészségnek. „A Pest Megyei Főügyészség a beadványt a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodához továbbította – az OLAF ajánlása nyomán a Pest Megyei Főügyészség által január 22-én elrendelt és a KR NNI előtt azóta folyamatban lévő nyomozás keretei között történő értékelés céljából” – nyilatkozta még májusban dr. Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség sajtószóvivője.
Most viszont arról tájékoztatta Berkeczet a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiemelt Ügyek Osztálya, hogy mégsem együtt vizsgálják a pécsi tendert az OLAF-üggyel, hanem elkülönítve. Az indoklás szerint a nyomozás során megállapították, hogy az alapügyre (a korábban Tiborcz Istvánhoz köthető Elios több településen is tendergyőztes lett, így a cég végezhette el a közvilágítás korszerűsítését EU-s pénzből; az eljárásokban az OLAF szabálytalanságokat talált – a szerk. ) és a
“pécsi ügy tárgyát képező közvilágítási projektekre eltérő finanszírozási mechanizmus mellett került sor, ami a büntetőjogi felelősség egy eljárásban történő elbírálását nehezítené”, és ezért elkülönítik a pécsi nyomozást.
A problémás pontok
A már fent hivatkozott cikkünkben írtuk meg, hogy a pécsi LED-es közvilágítás kiépítésének tendere kapcsán találtunk több olyan tényezőt is, amelyet az OLAF kifogásolt az Elios által más nagyvárosokban nyert közbeszerzéseknél. Többek közt egyedül Tiborcz István korábbi cége tudta teljesíteni a tender kiírásában kért feltételeket; a cég egy alvállalkozója részt vett a pályázat előkészítésében és kivitelezésében is, amit tilt a közbeszerzési törvény.
A pécsi ügy pikantériája még, hogy a város hitelből finanszírozta a közvilágítás felújítását (erre utal a rendőrség tájékoztatója is, mint eltérő finanszírozás), a kölcsön felvételére pedig a kormánytól kért és kapott engedélyt a városvezetés. Így történhetett az meg, hogy közvetett módon a miniszterelnök vejének a beruházásához, annak megvalósulásához adta a hozzájárulását az Orbán-kormány.
Borítókép: MTI Fotó: Sóki Tamás | Leválasztotta a rendőrség a pécsi Elios-nyomozást az OLAF-ügyről | Hiába nem vizsgálta az Európai Csalás elleni Hivatal (OLAF) a pécsi LED-es közvilágítás tenderét, mert nem uniós pénzből finanszírozták, mégis nyomoz a rendőrség az ügyben – tudta meg a Zoom.hu. Fél év után úgy döntöttek, elkülönítve vizsgálják az OLAF-ügytől. | null | 1 | https://zoom.hu/hir/2018/10/15/levalasztotta-a-rendorseg-a-pecsi-elios-nyomozast-az-olaf-ugyrol/ | 2018-10-15 16:50:00 | true | null | null | ZOOM |
„Nem az a durva, hogy olimpiát fogunk rendezni, hanem hogy Mészáros Lőrinc nyeri majd a 200 női mellet is” – foglalta össze az évet egy Facebook-bejegyzésben Bödőcs Tibor humorista. Közben az RTL Klub bedobta: a felcsúti polgármesterhez köthető cégek 225 milliárd forintnyi közbeszerzést nyertek 2016-ban. A célszemély viszont arról panaszkodott a Hír Tv-nek, hogy az építőiparban nem teljesített elég jól, „mert a tavalyi árbevételnek talán az egynegyedét fogjuk elérni”.
A Heti Válasz a Bödőcs–RTL–Mészáros-féle „vita” meghaladása érdekében leltárt készített arról, milyen vagyontárgyakhoz, megrendelésekhez, állami lehetőségekhez jutott a magát a miniszterelnök barátjaként azonosító, gázszerelőként indult nagyvállalkozó. Összeállításunkból kiderül, hogy Mészáros Lőrinc mára intézménnyé vált: van kvázi kabinetfőnöke (Csík Zoltán exrendőr-jogász), lettek piacon jegyzett „üzletágigazgatói” (a régi bizalmas Halmi Tamás és Vörös József mellett a volt CBA-vezér Malasics András, a médiahatóság egykori elnökhelyettese, Mátrai Gábor, valamint a hotelüzemeltetésben jártas Schmidl Péter). A frissen szerzett banki, szállodaipari és sajtóérdekeltségek nem mindig a polgármester neve alatt futnak, hanem részben offshore-hátterű magántőkealapok „takarásában”, de a látható tisztségviselők személyéből egyértelműen következik a Mészáros-közelség (Heti Válasz, 2016. december 15.). A felcsúti mágnás az elmúlt másfél évben cégszerűen is összeépült az ország legnagyobb utászával, a Duna Aszfalt Kft.-t jegyző Szíjj Lászlóval; szimbiózisukat tényként kezeli a piac, ezért az itt következő sikerlistán – mely a Mészáros Lőrinc-féle gazdasági holdudvar 2016-os eredményeit veszi sorra – ezt a sztrádaépítő társaságot is szerepeltetjük.
Mindezek fényében az RTL Klub 225 milliárdos tétele durva alulbecslés: a Mészáros–Duna Aszfalt koalíció 660 milliárd forintnyi közpénzhez kerülhet közel a 2016-os kormányzati döntések következtében. A gyűjtésünkben felemlegetett négy, egyenként 70 milliárdos keretösszegű szennyvízelvezetési tenderen ugyanakkor több győztest is hirdettek, életszerűbb tehát, ha a 660 helyett 500 milliárd forintnyi építőipari bevétellel számolunk. Ezek mellé jött idén két banki befolyásszerzés (MKB, FHB), néhány agrárprojekt (földterület-halmozás, búzafeldolgozó Visontán), hotellánc- és médiavásárlás, miegyéb. Az is kezd kirajzolódni, hogy Mészárosék nem a privatizációban nagyok, hanem a csődbe vagy felszámolásközeli helyzetbe jutott nagyvállalatok értékeinek kimazsolázásában. A Népszabadság-bedöntéssel hírnevet szerző Opimus Group Nyrt. például a pénzügyi csalás miatt ellehetetlenült Buda-Cash „romjain” épül, a Lifestyle Hotel Mátra üzemeltetését pedig az ugyancsak összeomlott Quaestortól sikerült megörökölni.
Az alábbi lajstrom nemcsak magyar szemmel tűnik megmagyarázhatatlanul hosszúnak, hanem közép-európai viszonylatban is. A román, lengyel, cseh és szlovák sztárgazdagok klubját inkább a rendszerváltás környéki magánosítási hullámban erőre kapott „párttechnokraták”, a külföldön megtollasodott, majd hazatelepült potentátok, illetve az új nemzedékhez tartozó informatikai zsenik vagy plázatulajdonosok alkotják. Olyan évet, mint – a Szíjj Lászlóval, Duna Aszfalttal felturbózott – Mészáros Lőrinc, viszont egyikük sem zárt. Itt ugyanis nem egy-egy cég cserélt gazdát egységnyi idő alatt, hanem teljes iparágakba harapott bele az új „nemzeti burzsoázia”.
I. Építőipar
• 260 milliárd forintnyi autópálya-, közút- és kerékpárút-beruházást nyert el a Szíjj László fémjelezte Duna Aszfalt Kft. A nagy eredmények novemberben születtek: az M44-es gyorsforgalmi út két szakaszán 102 milliárdot, az M4-esen 52 milliárdot kereshet a tiszakécskei központú vállalat.
• A Nemzeti Fejlesztési Programiroda hat regionális, egyenként 70 milliárd forintnyi keretösszegű közbeszerzést írt ki szennyvízelvezetési, -tisztítási, hulladékgazdálkodási és ivóvízminőség-javító beruházások kivitelezésére. Ezek közül az észak- és közép-dunántúli, valamint az észak-magyarországi tenderen futott be a Mészáros és Mészáros Kft.; ám az így megszerezhető 140 milliárd forintnak csak egy része kerül majd a felcsúti polgármesterhez, hiszen minden régióban több győztes társaság között osztják fel a munkákat.
• A Nemzeti Fejlesztési Programiroda gigapályázatán a délkelet-magyarországi, valamint a közép- és kelet-magyarországi térségre szánt 70-70, tehát összesen 140 milliárd forintból a Mészáros–Szíjj-szövetséghez tartozó (korábban a Duna Aszfaltban társtulajdonos) Varga Károly érdekeltsége, a Magyar Vakond Kft. is részesülhet.
• A dél-balatoni vasútvonal (Szántód–Balatonszentgyörgy) 72,4 milliárdos felújítását a Swietelsky Vasúttechnika Kft.-vel és a V-Híd Zrt.-vel közösen vitte el a Mészáros Lőrinc-féle R-Kord Építőipari Kft. Ugyanez a cég kisebb MÁV- és GYSEV-tendereken is diadalmaskodott, így mindösszesen 76 milliárd forint elköltésében működhet közre.
• A szintén Varga Károlyhoz tartozó, a Duna Aszfalttal rendre konzorciumban pályázó Hódút Kft. önállóan is kaszált 18 milliárd forintot közútfelújításon, burkolaterősítésen.
• A Mészáros Lőrinc vőjelöltje, Pálffy Balázs által vezetett, a Duna Aszfalt többségi befolyása alatt álló Magyar Építő Zrt. – önállóan vagy konzorciumi tagként – 17 milliárd forintnyi megbízást söpört be. Részt vehet a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság logisztikai központjának kivitelezésében, a Millenáris Széllkapu-projektben, a kaposvári Csiky Gergely Színház felújításában és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bővítésében.
• A Mészáros Lőrinc megyéjéből és gyermekei keresztnevének (Beatrix, Ágnes, Lőrinc) kezdőbetűiből „összetákolt” Fejér-B.Á.L. Zrt. a West Hungária Bau Kft.-vel közösen kapta meg egy izsáki és egy dunakeszi iskola kivitelezését, továbbá a Kerepesi úti Nemzeti Lovarda felújítását. A három projekt összértéke 8,5 milliárd forint.
• Összességében néhány százmillió forintnyi pénzt nyert közbeszerzéseken a Mészáros Lőrinc és Szíjj László résztulajdonában álló CLH Hűtés- és Klímatechnikai Kft., illetve CLH Klímaszerviz Kft., valamint a Csík Zoltán által vezetett – egyébként az Opimus Grouphoz tartozó – győri Euro Generál Zrt.
II. Bankszektor
• Az MKB Bank legnagyobb, 45 százalékos tulajdonosává vált Metis Magántőkealapban a Figyelő értesülése szerint a Duna Aszfalt-tulaj Szíjj László pénze „fekszik”.
• Mészáros immár az FHB-csoport–Takarékbank–takarékszövetkezetek–Magyar Posta-koalíciót is belülről figyelheti. Csík Zoltán (a Konveniál Kft.-n, illetve az Easy Holding Zrt.-n keresztül) tulajdonos lett a fenti vállalategyüttes informatikai szolgáltatójában, a DOM-P Zrt.-ben. Utóbbi cég a bankingatlan-gazdálkodással és gépjárműflotta-kezeléssel foglalkozó MA-TAK-EL Magyar Takarék Ellátó Zrt.-ben is birtokol 20 százaléknyi részvényt.
III. Agrárium, borászat
• A kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a Mészáros és Mészáros Kft. és a Duna Aszfalt Kft. közös vállalkozásaként ismert Visonta Projekt Kft. búzafeldolgozó-keményítőgyártó üzemét, mely 34 milliárd forintos beruházással jöhet létre.
• Mészáros felvásárolta Kenyeres Sándor ingatlanmilliárdostól (a budai Mammut bevásárlóközpont „atyjától”) a Zsámbéki-medence fejlesztésére alapított Talentis Group Beruházás-szervező Zrt.-t és leányvállalatait. Ezek közé tartozik a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság utódjaként ismert Agrosystem Zrt. is, mely 2051-ig 3960 hektár földterületet bérel az államtól.
• Az állami tulajdonú földek eladása során a felcsúti polgármester, felesége, két lánya, fia és testvére a Fejér megyében meghirdetett területek közel kilenc százalékának lett tulajdonosa; ez 1545 hektárt jelent. (Mészáros Lőrinc egy Tolna megyei – juhépusztai – gyorstalpalón szerzett aranykalászos gazda képesítést, mely alapfeltétel volt a földvásárlásokhoz.)
• Mészárosék Búzakalász 66 Kft.-je megszerezte Tokaj-Hegyalja egyik emblematikus pincészetét, a bodrogkeresztúri Dereszlát. Emellett övé lett az ugyanarra a címre bejegyzett, modern borászati központot működtető Henye Kft. harmada. Utóbbi cégben a felcsúti polgármester üzlettársa a Kulcsár-féle brókerperben első fokon felmentett Dunai György, az állami építési tendereken ugyancsak hasító EuroAszfalt főalakja.
IV. Szállodák, vendéglátás
• Csík Zoltán Event-Immo Kft.-je vette át az egerszalóki Saliris, a Lifestyle Hotel Mátra és a balatonalmádi Bál Resort (volt Ramada) luxusszállók irányítását. Utóbbi hotelépület már a földhivatali nyilvántartás szerint is Mészáros Lőrincé, a többinél még húzódik az átírási folyamat.
• Az állami Eximbank és az MKB szíves hiteleinek köszönhetően ma már ugyancsak Mészáros stábja ellenőrzi a Hunguest Hotels Zrt. saját (tehát nem franchise-rendszerben üzemeltetett) szállodáit. Az újonnan csatlakozott Bál Resort-egységen kívül a hajdúszoboszlói Apollo, Aqua-Sol és Béke, a gyulai Erkel, az egri Flóra, a zalakarosi Freya, a galyatetői Galya, a hévízi Helios és Panoráma, a tapolcai Pelion, a bükfürdői Répce és Répce Gold, valamint a budapesti Millennium és Platánus tartozik ebbe a csoportba.
• A Mészáros Lőrinc–Csík Zoltán-érdekkörbe került Opimus Group Nyrt. ausztriai cége, a Holiday Resort Kreischberg–Murau GmbH üzemelteti a Relax Resort nevű „síhotelt”.
• Alcsúti Szálloda Projekt Kft. néven is alapított egy gazdasági társaságot Mészáros Lőrinc. Mindezt azután, hogy a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványé lett az alcsútdobozi arborétumban található Habsburg-kastélyegyüttes egyik darabja, a kiemelt műemléki védettségű Mosóház. Az új kft. vélhetően ennek közelében épít majd szállót.
• A felcsúti polgármester családjának másik friss vállalkozása a Mészáros Gasztro Kft. Ez a cég működteti az M1-es autópálya Budapest felé vezető oldalán, az óbaroki benzinkút mögött található felújított Szekér csárdát, a felcsúti kisvasút központi büféjét, valamint az alcsútdobozi Mészáros Pub és Pizzériát.
• Megnyílt a Mészáros és Mészáros Kft. által üzemeltetett Alcsútdobozi Kalandpark is az arborétum közelében. Ugyanezen a településrészen Mészárosék két vadászház jellegű épületet is felhúztak.
V. Média
• Az Opimus Group sajtóérdekeltséget is bejegyeztetett Opimus Press Zrt. néven; utóbbi 20 millió eurós zártkörű kötvénykibocsátással teremtett forrást a Nemzeti Sportot, a Világgazdaságot és a Népszabadságot kiadó – illetve utóbbit bezáró – Mediaworks Hungary felvásárlására. Ezzel a tranzakcióval a megyei újságokat megjelentető Pannon Lapok Társasága is az Opimus-család tagja lett. A cégcsoport Budapesten és Veszprémben korszerű nyomdával rendelkezik, valamint tulajdonosa az egyik legnagyobb hazai szórólapterjesztő vállalkozásnak, a DMH Magyarország Kft.-nek. Az Opimus a kezelésében lévő médiaportfólió reklámtevékenységének koordinálására nemrég létrehozta a Printimus Kft.-t.
• A Mészáros-befolyás alá került Talentis Group megvette Széles Gábortól az Echo Hungária Tv-t.
VI. Horvátországi érdekeltségek
• A Puskás Akadémia FC-t is ellenőrző Mészáros Lőrinc megszerezte az NK Osijek nevű eszéki futballcsapatot. A klub szponzorai között azóta feltűnt a Duna Aszfalt, a Magyar Építő és a West Hungária Bau.
• A Mészáros és Mészáros Kft. és a Duna Aszfalt horvátországi ingatlanfejlesztésekre szakosodott céget is gründolt; ez a Marlera-Istria Kft. Az is idén derült ki, hogy a felcsúti polgármester – horvát források szerint – csaknem 700 millió forintért vett villát Ugljan szigetén (a Viren található nyaralója mellé). Mészárost egy luxusjachton is lefotózták – ám a hajó papíron nem az övé, hanem egy máltai társaságé.
VII. Irodaházak
• Az Opimus Group legnagyobb részvényesei Kajmán- és Seychelle-szigeteken bejegyzett offshore-társaságok. Az Opimusnak belize-i érdekeltsége is van: ezen keresztül birtokolja például a Révay Irodaházat az Andrássy úttal párhuzamos Révay utcában.
• Mészáros Lőrinchez került a herceghalmi Talentis Business Park irodaháza is, miután az általa megszerzett Talentis Group „magához vonta” az épületet birtokló TBP Ingatlanhasznosító Zrt.-t.
VIII. Egyéb
• Az Opimus Grouphoz tartozó, a Salgótarjáni Vasöntöde jogutódjaként ismert Wamsler SE üzemelteti Közép-Európa legnagyobb tűzhelygyárát. A 10 millió euró jegyzett tőkéjű vállalatnak németországi kereskedőcégei is vannak.
• A MÁV 486,6 millió forint értékben rendelt ásványvizet a Mészáros család Vivienvíz Kft.-jétől.
• A Mészáros-féle Talentis Group a minap megalapította a fa-, építőanyag- és szaniteráru-nagykereskedelemre szakosodott Herceghalmi Kereskedőház Kft.-t. A társaságot vezető Szikla Péter korábban az Auchan beszerzési igazgatója volt. A Herceghalom név használatához Erdősi László polgármester járult hozzá, akinek felesége egy kopaszok által „menedzselt” népszavazási kezdeményezéssel beelőzte a vasárnapi zárva tartás ellen akciózó MSZP-t.
• A gépjárműjavító érdekeltséggel már régóta rendelkező felcsúti polgármester idén újabb „kerekes” üzletet indított Mészáros M1 Autókereskedő Kft. néven.
• Bejegyeztette továbbá a vadgazdálkodással foglalkozó Vért Vadászati Kft.-t. (Vért puszta Alcsútdobozhoz tartozik.)
• Mészáros gyermekei Csík Zoltánnal közös vagyonkezelő társaságot hoztak létre; ez a Medio Vario Zrt.
• Papíron ugyancsak Csík a most felfuttatandó Közép-európai Kockázati és Magán Tőkealap-kezelő Zrt. gazdája.
A felcsúti polgármester legfőbb üzleti támaszai
Szíjj László
Noha Mészáros cége építi a Duna Aszfalt-tulajdonos gellérthegyi álomvilláját a szuperelegáns Bérc utcában, szó sincs arról, hogy a két fél közül Szíjj László volna magasabb polcon. A két vállalkozó csakis elválaszthatatlan üzlettársként értelmezhető: közösen terjeszkednek Horvátországban, párban építenek búzafeldolgozót Visontán, továbbá együtt fektettek be klímatechnikai vállalkozásokba.
Csík Zoltán
A Budapesti Rendőr-főkapitányság egykori – Doszpot Péterrel vállvetve dolgozó – gyilkossági nyomozója jelenleg csődszakértő, azaz tudja, milyen javakat lehet kimenteni egy-egy felszámolási eljárásból. Csík Zoltánt úgy emlegetik a sajtóban, mint a felcsúti polgármester „gazdatisztjét”, „intézőjét”, „nagybevásárlóját”, „céges előkóstolóját”. Ő az egyik látható kistulajdonos az offshore cégekkel „betakart” Opimus Group Nyrt.-ben.
Vörös József
A Mészáros család ügyvédje. Érdemeit az állam is elismeri: igazgatósági tagsági pozícióhoz juttatták a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.-ben, a Pilisi Parkerdő Zrt.-ben pedig ő a felügyelőbizottság elnöke.
Halmi Tamás
A Mészáros és Mészáros Kft. ügyvezetőjének szolgálatait ugyancsak igénybe veszi az állam: Halmi a Vadex Mezőföldi Zrt. felügyelőbizottságában kapott helyet. Ehhez a közintézményhez tartoznak a vérti vadászmezők is, ahol Mészáros Lőrinc Vért Vadászati Kft.-je is érdekelt.
Malasics András
A CBA korábbi vezérigazgatója igazgatósági tag az Opimus Groupban, a Hunguest Hotelsnél, a Csík Zoltán fémjelezte Közép-európai Kockázati és Magán Tőkealap-kezelőnél pedig a felügyelőbizottságot erősíti.
Mátrai Gábor
A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság volt elnökhelyettese az Opimus igazgatóságában és a fent említett magántőkealap-kezelő felügyelőbizottságában is együtt ül Malasics Andrással.
Schmidl Péter
A Hotel Normafa egykori főnöke a Csík Zoltán-féle, Mészáros-szállodákat üzemeltető Event-Immo Kft. ügyvezetője – s a közelmúlttól a Hunguest Hotels igazgatósági tagja. | Eredeti tőkefelhalmozás | A Heti Válasz a Bödőcs–RTL–Mészáros-féle „vita” meghaladása érdekében leltárt készített arról, milyen vagyontárgyakhoz, megrendelésekhez, állami lehetőségekhez jutott a magát a miniszterelnök barátjaként azonosító, gázszerelőként indult nagyvállalkozó. Összeállításunkból kiderül, hogy Mészáros Lőrinc mára intézménnyé vált: van kvázi kabinetfőnöke (Csík Zoltán exrendőr-jogász), lettek piacon jegyzett „üzletágigazgatói” (a régi bizalmas Halmi Tamás és Vörös József mellett a volt CBA-vezér Malasics András, a médiahatóság egykori elnökhelyettese, Mátrai Gábor, valamint a hotelüzemeltetésben jártas Schmidl Péter). A frissen szerzett banki, szállodaipari és sajtóérdekeltségek nem mindig a polgármester neve alatt futnak, hanem részben offshore-hátterű magántőkealapok „takarásában”, de a látható tisztségviselők személyéből egyértelműen következik a Mészáros-közelség (Heti Válasz, 2016. december 15.). A felcsúti mágnás az elmúlt másfél évben cégszerűen is összeépült az ország legnagyobb utászával, a Duna Aszfalt Kft.-t jegyző Szíjj Lászlóval; szimbiózisukat tényként kezeli a piac, ezért az itt következő sikerlistán – mely a Mészáros Lőrinc-féle gazdasági holdudvar 2016-os eredményeit veszi sorra – ezt a sztrádaépítő társaságot is szerepeltetjük. | null | 1 | http://valasz.hu/uzlet/eredeti-tokefelhalmozas-121861 | 2016-12-21 10:44:00 | true | null | null | Heti Válasz |
Megkezdődött kedden a horvátországi egyesített per Ivo Sanader volt horvát kormányfő és az ő megvesztegetésével vádolt Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen, utóbbi távollétében a Zágráb megyei bíróságon - közölte a helyi sajtó.
Ivo Sanader a tárgyalás elején kijelentette, hogy nem bűnös. A volt kormányfőt azzal vádolja az ügyészség, hogy a Moltól 10 millió euró kenőpénzt kapott, hogy ennek fejében a magyar olajipari társaság irányítói jogokat szerezzen az INA horvát olajipari cég felett, továbbá, hogy megállapodott a Mollal, miszerint az INA-ból kivonják a veszteséges gázágazatot. Az ügyészség... | Megkezdődött Hernádi Zsolt vesztegetési pere | Megkezdődött kedden a horvátországi egyesített per Ivo Sanader volt horvát kormányfő és az ő megvesztegetésével vádolt Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen, utóbbi távollétében a Zágráb megyei bíróságon - közölte a helyi sajtó. | null | 1 | https://www.portfolio.hu/vallalatok/megkezdodott-hernadi-zsolt-vesztegetesi-pere.4.302142.html | 2018-10-23 10:57:00 | true | null | null | Portfolio |
– Már elolvastam néhányszor a Legfőbb Ügyészség közleményét, de még mindig nem akarom elhinni, és azt sem, hogy ezzel az emberrel tesznek is majd valami érdemlegeset a hatóságok. Hiszen annyira arcátlanul nevetett ki bennünket éveken keresztül, amikor a zűrös és szerteágazó ügyeit feszegettük. Ezért, bár a hűtőbe már betettem, még nem bontottam fel az ünneplésre szánt pezsgőt – mondta a 168 Órának Füvesi Sándor orosházi MSZP-s képviselő, akinek korrupcióellenes munkája sokat jelentett a fideszes honatya ügyeinek nyilvánosságra kerülésében.
Kérdés persze, hogy ha már oly sokáig zörgött a haraszt, akkor miért kellett mindennek föltárásához ennyi idő. A Simonka-ügy ugyanis lényegében egyidős Mengyi Rolandéval, aki ellen az elsőfokú bírósági ítélet heteken belül megszületik, és aki Simonkához hasonlóan agresszív és nyilvános módon élt vissza kormánypárti képviselői hatalmával, mandátuma pedig pusztán az anyagi haszonszerzését szolgálta.
A két ügy ugyanis egy tőről fakad. Simonka és Mengyi pályázatírója ugyanaz a nő, aki a belvárosi, ősfideszes Holbok Sándor-féle Public Sector Consulting tanácsadó cég alkalmazottja és a fiktív szövetkezeti pályázatok agytrösztje. A Mengyi-féle lehallgatási anyagok is lényegében megegyeznek a Simonka-üggyel, ő – Mengyi-Voldemorthoz hasonlóan – szintén szociális szövetkezeteket gründolt a térség foglalkoztatási gondjainak enyhítéséért, és ezt tetézte még különféle zsíros agrártámogatásokkal.
Dél-Békésben járunk. Itt, egy kis zsákfaluban, Pusztaottlakán él Simonka György. Iskolai végzettségéről keveset lehet tudni, de nem is számít, mert nagyuramnak szólítják errefelé, meg polgármester uramnak, meg képviselő uramnak, és akit errefelé így szólítanak, annak földje van, és akinek földje van, annak pénze is, és akkor ott munka is akad. Errefelé ugyanis a megélhetés a legnagyobb kihívás. Minden az időjárástól és a pénztől függ: mennyire áldotta meg a földet nappal és esővel az ég, jutott-e elég forint vetőmagra és gyomirtóra, a többi a két kéz dolga. Innen nem lehet előbbre jutni, csak a nagyurak által.
Az alapszabály az, hogy nincs számla, nincs utalás, az a pénz, amit a markodba kapsz. Fizetni pedig lehet bankóval, borral, krumplival, tojással, cigarettával, üzemanyaggal, tűzrevalóval. Szinte mindennel, amit használni lehet még valamire.
A másik alapszabály: a nagyúrnak hatalma van, amit vagy megszoksz, vagy megszöksz.
Miért is kellett egy ilyen nagyúr a Fidesznek? Azért, mert legyőzte a sárkányt, akit Karsai József MSZP-s képviselőnek hívtak, és hosszú évekig verhetetlennek tűnt Orosháza térségében, folyton győzött a képviselői-polgármesteri választásokon.
Aztán a győztes, Simonka, szép lassan mindenre rátette a kezét, amire csak lehetett. Tőle függtek a kinevezések, a posztok, a jobb állások, azok, amelyek a legkevésbé sem a szakmaiságról, hanem csak a lojalitásról és a kézi vezérlésre való alkalmasságról szólnak. Pesten ebből csak annyi látszik, hogy a „dinnyekirály”, a Magyar Dinnyeszövetség elnöke, Simonka hozza a körzetét, még annak ellenére is, hogy az ügyeiről rendszeresen ír a még független sajtó. Akik pedig nem szoktak meg, azok tényleg elszöktek, mert ha nem, akkor bűnhődniük kellett volna, akárcsak azoknak a dinnyetolvajoknak, akiket Simonka földjeinek határában értek tetten. Az egykori ősfideszesek kiléptek, és máshol, más színekben, leginkább függetlenként indultak el, és az emberek nem a Fidesz, hanem Simonka ellen szavaztak. Így lett oda a Fidesznek Medgyesháza, Nagyszénás, Magyarbánhegyes, Mezőhegyes, Gádoros, Lökösháza, és idővel bizonyosan bővült volna a kör, ha Simonka most meg nem bukik.
Mert ő is, mint bárki más a magyar Alföldön, csak a készpénzben hitt, és abban, hogy ha jó az évjárat, akkor azt ki kell használni, mert ki tudja, mi lesz jövőre vagy az új választások után. Ehhez pedig szó nélkül kellett végrehajtani, amit mond, visszahozni részére nylonzacskóban a támogatások nagy részét, amit a költségvetési szervek leutaltak, mondván, azt a pénzt ő szerezte, végrehajtani, aláírni, amit mond, embereket, gyerekeket vezényelni ki a rendezvényeire, isteníteni őt a helyi sajtóban, és vezényszóra pozitív kommentekkel elárasztani a közösségi oldalát.
De azért voltak intő jelek.
Az például, hogy a Belügyminisztérium által három éven keresztül egymilliárd forintos támogatási költségvetéssel tervezett, szociális szövetkezeti formában zajló közfoglalkoztatási program finanszírozását a tárca egy év után – nyilvánvalóan mondvacsinált okokból – leállította. Igaz, azt nem mondhatták, hogy a közpénztámogatásból felállított brigádok lényegében a helyi urak birtokain maszekolnak, továbbá azt sem, hogy mindazt, amit ezek a szociális szövetkezetek megtermelnek, kizárólag a Simonkához köthető Termelő és Értékesítési Szövetkezetnek adhatják el. Az sem adott okot a dicsekedésre, hogy a gazdálkodási munkákhoz szükséges építési és kivitelezési, anyagbeszerzési feladatokra szétbontott közbeszerzési eljárásokat úgy bonyolították le, hogy a három meghívott közül csak egy adott be ajánlatot. Aki pedig rajta kívül is beadott esetleg, az a rokona, közeli ismerőse vagy a cimborája a nagyúrnak. Esetleg a korábbi cégeinek hálójában is fellehető volt, amely szerteágazóan terpeszkedik az Alföldön, magába szőve a spekuláció homoki központját, az úgynevezett Aranyháromszöget. Ha pedig véletlenül nem a rokoni-baráti vonal nyert, akkor olyan, rutinból visszaosztós strómanlovagok, akiknek már meggyűlt a bajuk a törvénnyel: vagy költségvetési csalásért ítélték el őket, vagy testi sértésért, mert dinnyetolvajokat hagytak helyben a körzeti megbízottal karöltve.
Simonka György egyébként olyan ősrégi trükköket alkalmazott, amelyeket már a jogi egyetemen is úgy tanítanak, hogy miként nem érdemes csalni. Ilyen például, hogy hamis adatokat adnak meg egy pályázati támogatáshoz, mondván, Brüsszel úgyis messze van, vagy lényegében vashulladéknak minősülő eszközöket, leamortizált gépeket adnak-vesznek egymás között, aminek az ára papíron úgy felhízik, hogy a végén épp lefedi a pályázati támogatás összegét. Pedig nem kell hozzá igazságügyi szakértő, hogy az, amit beruháztak, nemcsak hogy nem új, hanem lényegében alkalmatlan arra, amire a pénzt nyerték.
A hatalmas cégháló sem kellett másra, mint hogy a támogatási pénzek különféle jogcímeken vándoroljanak egyik zsebből a másikba. Simonka rendszerében az elszámolás fiktív költségszámlákkal zajlik, hogy a 45 százalékos „alkotmányos költséget” ki tudják venni a támogatásokból, és visszaosszák készpénzben. Ilyen esetben rendszerint két harácsoló találkozik: nagyuram és a beszámlázó. A fiktív számlának ugyanis ára van, de a harácsolónak sem elég az 5–8 százalékos jutalék, lenyeli a befizetendő 27 százalékos áfát és a 10 százalék társasági adót is – így lényegében ő is 45 százalékkal számol. Az adóhatóság rendszerében pedig évzáráskor elkezd villogni a piros lámpa: mindennek nyoma van ugyanis, és a bebukott, nagy adóhátralékos cégek kibocsátott számláin keresztül minden vissza is követhető. És valamennyi tranzakció Simonka felé vezet. Már 2015 után elkezdődtek a házkutatások, a letartóztatások, és – akárcsak a Mengyi-ügyben – a meghurcoltak itt sem akarták elvinni a balhét a nagyuram helyett. 2016-ban a Központi Nyomozó Főügyészség vette át a nyomozást. Ennek jelzésértékűnek kellett volna lennie, mert kizárólag a „kunyhónak” becézett ügyészségi boszorkánykonyha foglakozik a mentelmi jogot érintő ügyekkel – vagyis az ügyben, tudni lehetett, egy képviselő érintettsége is felmerült.
Simonka értett a jelekből: kivonta magát a forgalomból, visszavonult a birtokaira. Kétségtelenül sokan keresték, főleg azok a termelők, akikkel nem számolt még el. Aztán felröppent a hír, hogy elkapták a román határon, és a kocsija tele volt készpénzzel. E hír aztán úgy módosult, hogy egy közeli hozzátartozóját kapták el, de a hatóságok nem közöltek semmit. Azt viszont tudni lehetett, hogy a pénzmosás elleni információs iroda is bekapcsolódott a nyomozásba. Eközben többeket kiengedtek az előzetes letartóztatásból, és a gyanúsítottak száma 29-re nőtt.
Most pedig Polt Péter bejelentette, hogy bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt indítványozta Simonka György országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését.
Dél-Békésben most csak néhány, gazzal felvert, árverésre bocsátott építmény és rozsdásodó eszközök emlékeztetnek nagyuramra, aki mindig ki akart préselni mindent a szerencsés évjáratokból. Nem vitték el mások a balhét helyette. Igaz, a mandátuma védte eddig, és védettsége még kitart egy darabig: amíg a parlament elé nem kerül az ügye, s az Országgyűlés határozatát meg nem kapja a Központi Nyomozó Főügyészség. | Léket kapott a Simonka-birodalom – Ugyanaz írta a pályázatokat, aki a Voldemort-ügyben | Négy év nyomozás után Polt Péter legfőbb ügyész indítványozza Simonka György fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, mert a gyanú szerint bűnszervezetben csaknem másfél milliárdos költségvetési csalást követett el. Az eljárás adatai alapján az ügyészség azt állítja, hogy Simonkának a felülárazott uniós támogatások 45 százalékát kellett visszaosztani. | null | 1 | https://168ora.hu/itthon/leket-kapott-a-simonka-birodalom-ugyanaz-irta-a-palyazatokat-aki-a-voldemort-ugyben-158046 | 2018-10-25 11:29:58 | true | null | null | 168 óra |
Andy Vajna egy cég megvásárlásán keresztül beszállt egy üres tőzsdei cégbe, ami most már 15 milliárd forintot ér. Eddig abszurd a sztori, de nem példa nélküli a magyar tőzsde történetében. Egy pár dolog eszünkbe jutott ezzel kapcsolatban.
Mennyit ér? Ki tudja?Nem sokan tudhatják, elképzelhető, hogy még a cég tulajdonosai sem, hogy mennyit ér az Est Media. Már csak azért sem, mert egyelőre gyakorlatilag üres a cég, és az sem világos, mivel akarják megtölteni, ráadásul, ha a Mészáros-birodalomhoz tartozó tőzsdei cégek, az Opus és a Konzum növekedésének mintáját követi majd Vajna cége is, akkor még sokáig... | Vajna is beszáll a nagy magyar tőzsdefejlesztésbe | Andy Vajna egy cég megvásárlásán keresztül beszállt egy üres tőzsdei cégbe, ami most már 15 milliárd forintot ér. Eddig abszurd a sztori, de nem példa nélküli a magyar tőzsde történetében. Egy pár dolog eszünkbe jutott ezzel kapcsolatban. | null | 1 | https://www.portfolio.hu/vallalatok/vajna-is-beszall-a-nagy-magyar-tozsdefejlesztesbe.4.301316.html | 2018-10-15 12:46:00 | true | null | null | Portfolio |
Limittel emelkedik a mai kereskedésben az Est Media árfolyama, miután kiderült, hogy Andy Vajna cége bevásárolta magát a vállalatba. Ő lehet az a nagybefektető, akire már várt a csődtől épphogy megmenekült vállalat? Néhányan már mindenesetre egy ideje bíznak benne, hogy egy Opushoz és Konzumhoz hasonló sztori kerekedik és lesz valaki, aki megtölti majd tartalommal a "szellemcéget", aminek se profitja, se bevétele és mindössze egyetlen munkavállalója van. | Beszállt Vajna a tőzsdébe, kezdődhet az őrület | Limittel emelkedik a mai kereskedésben az Est Media árfolyama, miután kiderült, hogy Andy Vajna cége bevásárolta magát a vállalatba. Ő lehet az a nagybefektető, akire már várt a csődtől épphogy megmenekült vállalat? Néhányan már mindenesetre egy ideje bíznak benne, hogy egy Opushoz és Konzumhoz hasonló sztori kerekedik és lesz valaki, aki megtölti majd tartalommal a "szellemcéget", aminek se profitja, se bevétele és mindössze egyetlen munkavállalója van. | null | 1 | https://www.portfolio.hu/vallalatok/beszallt-vajna-a-tozsdebe-kezdodhet-az-orulet.4.301262.html | 2018-10-15 13:05:00 | true | null | null | Portfolio |
Az elmúlt évtizedben az egyik legmagasabb arányú uniós forrásbeáramlás történt évente Magyarországra, de a gazdasági felzárkózásunk, az összesített gazdasági teljesítményünk mégis elmaradt a régiós országokétól, mindez pedig megkérdőjelezi a beözönlött pénzek hatékony elköltését - értettek egyet többen is egy csütörtöki szakmai konferencián. A túlárazással, korrupcióval és egyéb módokon magánzsebekbe vándorló EU-pénzek kapcsán az a kérdés is szóba került, hogy szinte semmit sem lehet tudni ezek méretéről és arról, hogy egyáltalán hol parkolhatnak, mire használhatják ezeket. Az Európai Bizottság illetékes képviselője elismerte: Magyarország azon négy ország között van, ahol megkérdőjelezhető, hogy sikertörténetről beszélhetünk-e az elköltött pénztömeg és a befutott gazdasági pálya alapján, de egyúttal védelmébe is vette a brüsszeli pénzelosztási szabályrendszert. Az EU-pályázatok kapcsán a túlárazási kockázatok elleni friss kormányzati fellépésről egy másik cikkünkben írtunk: | Ránk ömlött a sok EU-s pénz, de hova szivárgott el? | Az elmúlt évtizedben az egyik legmagasabb arányú uniós forrásbeáramlás történt évente Magyarországra, de a gazdasági felzárkózásunk, az összesített gazdasági teljesítményünk mégis elmaradt a régiós országokétól, mindez pedig megkérdőjelezi a beözönlött pénzek hatékony elköltését - értettek egyet többen is egy csütörtöki szakmai konferencián. A túlárazással, korrupcióval és egyéb módokon magánzsebekbe vándorló EU-pénzek kapcsán az a kérdés is szóba került, hogy szinte semmit sem lehet tudni ezek méretéről és arról, hogy egyáltalán hol parkolhatnak, mire használhatják ezeket. Az Európai Bizottság illetékes képviselője elismerte: Magyarország azon négy ország között van, ahol megkérdőjelezhető, hogy sikertörténetről beszélhetünk-e az elköltött pénztömeg és a befutott gazdasági pálya alapján, de egyúttal védelmébe is vette a brüsszeli pénzelosztási szabályrendszert. | null | 1 | https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/gazdasagfejlesztes/rank-omlott-a-sok-eu-s-penz-de-hova-szivargott-el.4.301214.html | 2018-10-14 13:49:00 | true | null | null | Portfolio |
Nagy visszhangot váltott ki Simonka György fideszes parlamenti képviselő választókerületében az, hogy a Legfőbb Ügyészség kérte mentelmi jogának felfüggesztését - írja a Népszava. Fetser János, Orosháza korábbi polgármestere és országgyűlési képviselője, MSZP-s politikus szerint több oka is van annak, hogy a "fent" levették a kezüket Simonkáról, és léphetett a Legfőbb Ügyészség.
Egyfelől az, hogy a politikus már érinthetetlennek gondolta magát, és minden határt túllépett. Másfelől a körülmények is "összeesküdtek" ellene. A Sargenti-jelentés, a visszatartott EU-s támogatások és az uniós ügyészség miatt indított aláírásgyűjtés okán lépnie kellett a Fidesznek, s végül "beáldozták Simonkát."
Egy térségbeli képviselő-testület ellenzéki tagja azt latolgatta, hogy a botrány szálai kiket érnek el. Szerinte dél-békési polgármesterek, alpolgármesterek, megyei politikusok sokaságáról tudni, hogy Simonka közvetlen köréhez tartoznak, és akár közük is lehet azokhoz az ügyekhez, amelyek miatt a politikus bajba került. "Sokaknak lehet most álmatlan éjszakájuk" - fogalmazott a napilap egyik forrása.
Az ügyészség szerint a Simonka köré szervezett csapat zömében lerobbant épületeket szerzett meg, majd jócskán felpumpált áron újította fel azokat uniós pénzből. A néhány év alatt elburjánzott hálózat hamar összeért más uniós forráslehívásban "érdekelt" vállalkozóéval: Simonka neve előkerült az időközben bíróság elé álló, magát Voldemortnak hívató fideszes képviselő, Mengyi Roland ügyében is. | Nagyot szólhat a fideszes botrány | Messzire érhetnek Simonka György fideszes országgyűlési képviselő korrupciós botrányának szálai - vélik szűkebb hazájában, Békés megyében. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/nagyot-szolhat-a-fideszes-botrany.671896.html | 2018-10-19 12:31:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Az ügyben felmerült megalapozott gyanú lényege szerint a fideszes Simonka György tevékenysége a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek (a továbbiakban TÉSZ) által igénybe vehető, az Európai Uniótól és a hazai költségvetésből származó támogatások jogellenes megszerzésére irányult. A termelői szervezetek ugyanis az elismerési tervben szereplő beruházásokhoz, eszközbeszerzésekhez az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint az uniós támogatáson túlmenően a tagállami költségvetésből is támogatásban részesülhettek.
Mivel Simonka György tisztában volt azzal, hogy jelentős összegű pályázati források nyílnak meg, ezért 2009 év végén elhatározta, hogy mások segítségével, azok cégeinek a felhasználásával egy olyan személyi kört épít fel, melynek az volt a célja, hogy a beruházások megvalósítása során, a döntéshozókat megtévesztve, egymással összehangoltan, európai uniós, illetve a hazai költségvetésből származó, vissza nem térítendő támogatás igénybevételével jogtalan vagyoni haszonhoz jussanak. (Pénzmosodát lepleztek le.)
Simonka György és társai a beruházásokat és az eszközbeszerzéseket felülárazták, vagyis a kérelmekben valótlan adatokat tüntettek fel azért, hogy jogellenesen megnövelt összegű támogatásokat vegyenek fel. Az ingatlanokat olcsón megszerezték, majd azokat minimális fejlesztéssel, fiktív értékbecsléssel szerepeltették az elismerési tervekben. A beszerzett eszközök döntően használtak voltak, amelyek csak töredékét képviselték az értük kifizetett összegnek.
Simonka György meghatározta azt is, hogy az egyes beruházásokat megvalósító cégek képviselői a nekik átutalt, vagyis felülárazott vállalkozói díj mekkora részét - általában 45 százalékát - szolgáltassák vissza neki készpénzben.
Az eddig beszerzett adatok alapján a Simonka György rendelkezései szerint lebonyolított beruházások kapcsán okozott vagyoni hátrány meghaladja az 1 milliárd 400 millió forintot.
Simonka György országgyűlési képviselő cselekménye:
két rendbeli, felbujtóként, bűnszervezetben elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének,
két rendbeli, bűnszervezetben, gazdálkodó szervezet részére tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntettének
két rendbeli vesztegetés elfogadása bűntettének,
két rendbeli, társtettesként bűnszervezetben elkövetett, kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntettének,
két rendbeli folytatólagosan, és felbujtóként elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének megalapozott gyanúja megállapítására alkalmas.
Az ügyben a NAV Központi Hivatal Pénzmosás Elleni Információs Iroda feljelentése nyomán a NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága 2014. július 14. napján rendelt el nyomozást költségvetési csalás bűncselekménye miatt. A Legfőbb Ügyészség Kiemelt, Korrupciós és Szervezett Bűnözés Elleni Ügyek Főosztálya 2016. február 4. napján a nyomozás lefolytatására a Központi Nyomozó Főügyészséget jelölte ki.
A Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben eddig 29 személyt (ügyvezetőket, alvállalkozókat, hozzátartozókat, bizalmi embereket, vesztegetéssel érintetteket) hallgatott ki gyanúsítottként, akik valamennyien szabadlábon védekeznek.
A mentelmi jog felfüggesztése esetén nyílik lehetőség Simonka György gyanúsítotti kihallgatására - közölte a Főügyészség. | Nagy gondban a fideszes képviselő - szervezett bűnözéssel vádolják | A bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt a Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozás eredményeként, Polt Péter legfőbb ügyész az Országgyűlés elnökénél Simonka György országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztésére tett indítványt. | null | 1 | https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/fougyeszseg-simonka-mentelmi-jog.671778.html | 2018-10-17 12:40:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Gulyás csak annyit mondott, hogy a forrásokat a kormány a jövőben is biztosítja, de erről egyelőre nem lehet tudni részleteket. Az viszont biztosnak tűnik, hogy a finanszírozási rendszer átalakítása számos színház számára alapvető változásokat hozhat el. Megpróbálom röviden bemutatni, hogy milyen változásokat hozott el a mintegy tíz éve működő tao-rendszer, kik voltak a fő kedvezményezettjei és mire hivatkozva szüntetik meg.
Mi is az a tao-rendszer, és mi változott tőle?
A tao-rendszerrel 2008-ban reformálták meg a színházak finanszírozását. Ennek lényege, hogy a vállalatok a társasági adójukat (tao) odaadhatják egy általuk kiválasztott előadó-művészeti szervezetnek. A színházak a nézőszámuk függvényében használhatják ki a támogatást, az éves jegybevételük 80 százalékáig gyűjthetnek pénzt a nyereséges vállalatoktól.
Ez azt jelentette, hogy az alanyi jogon járó állami támogatások helyett a színházak anyagilag érdekeltté váltak abban, hogy növeljék látogatottságukat és ezzel párhuzamosan a jegybevételeiket. A rendszer talán soha nem látott anyagi stabilitást hozott el a színházaknak, és lehetőséget kaptak arra, hogy a központi forrásoknak kevésbé legyenek kiszolgáltatottak.
A tao-rendszer emellett gyakorlatilag az egész színház-finanszírozást eltolta a bevételorientáció felé. A sikeres színház fokmérője a jegybevétel lett, emiatt viszont sokan bírálták is a rendszert. A minél szélesebb rétegek kiszolgálásában sokan a közízlés kiszolgálását, erős kommercializálódást láttak.
Bármilyen elcsépelt is a kifejezés, a statisztikák alapján az elmúlt évek nyugodtan nevezhetőek a színházak aranykorának. A színházak száma és az előadások száma a duplájára nőtt tíz év alatt. A KSH adatai szerint a rendszerváltás utáni visszaesést követően óriási ütemben nőtt a színházba járók száma az elmúlt években. Tavaly már kétszer annyian jártak színházba, mint tíz évvel ezelőtt, és ötven százalékkal többen, mint a hatvanas években. Idei tusványosi beszédében Orbán Viktor is kiemelte a növekedést, mint a politikai rendszer stabilizálásának egyik bizonyítékát.
Mi akkor mégis a gond a tao-rendszerrel?
A számok szépen mutatnak a statisztikákban, de a valóságnak kevés köze lehet ehhez. A tao-rendszer ugyanis kiskapuk sorát is megnyitotta, amelyek nemcsak a statisztikák torzítását okozták, hanem a tao-bevételek optimalizálására létrehozott produkciókat és több milliárdnyi közpénz elcsalását. Csütörtökön Gulyás Gergely is a jelentős visszaélésekre hivatkozott, amikor a tao-rendszer megszüntetéséről beszélt.
Először a Magyar Narancs írt hosszabb cikket 2014-ben a tao-rendszer tökéletlenségéről. A nem feltétlenül valós statisztikai adatokat az általunk feltárt esetek is szemléltetik. A döbbenetes arányokra jó példa, hogy a tao-rendszer bevezetésekor, 2008-ban a magyar színházak külföldi vendégszerepléseit 100 ezer néző nézte meg. Ez a szám tavaly már a tizenötszörösére nőtt az EMMI adatbázisa szerint, az ilyen produkciókat 1,5 millióan látták.
A januári cikkeinkből az derült ki, hogy a hihetetlen növekedés mögött alapvetően kamuszínházak állnak, amelyek több százezres nézőszámokat blöffölve összesen mintegy hat milliárd forint állami pénzt akasztottak le az elmúlt években. Az egyik színház például egy izraeli plázában rendezett 400 ezres látogatottságú jégtáncshow után kapott jelentős állami támogatást, de olyan színház is volt, amely egyszerűen csak bekamuzta a részvételét egy több százezres nézettségű angliai fellépéssorozaton.
A kamuszínházak mellett több olyan előadási forma is elszaporodott, amelyeknek lényegében a tao-pénzek optimalizálása a céljuk. Ilyenek például a vonósnégyessel vagy szimfonikus zenekarral felturbózott arénás szuperprodukciók. A jelenségről az Index írt átfogó cikket az év elején.
Szintén elterjedtek a színházi elemekkel felturbózott előadások. Ha egy koncert előtt két percig vicceket mesélnek, elmondanak egy verset, vagy például a koncertbe belecsempésznek dramatikus elemeket, például egy ember bejön maszkban, akkor már lehet rájuk taót igényelni. Az Index és mi is írtunk arról, hogy szintén bevett módszer lett a csillagászati összegeken elszámolt jegyár. Ha ugyanis elbartereznek egy 90 ezer forint névértékű jegyet, akkor ugyanúgy igényelhetik a 80 százalékos közvetett állami támogatást, tehát több mint 70 ezer forintot. (Ez a jelenség áll a 70-90 ezer forintos ingyenjegyek mögött, erről a VS is írt korábban).
A taóról tehát gyorsan kiderült, hogy hatalmas üzlet is, a kamuszínházak és kétes kulturális értékű szuperprodukciók mellett így megjelentek az ügynökök is. Eleinte a színházak többségének lényegében semmilyen kapcsolata nem volt a céges világgal, ahonnan a tao-t remélhették, az új szabályozást követően így több ügynök jelent meg, akik jutalékért vállalták, hogy összekötik a színházakat a cégekkel. Az ügynökök jellemzően 5-10-20 százalékos jutalékért kötik össze a színházakat a nyereséges vállalatokkal, de hallottunk olyanokról, akik 70-80 százalékos jutalékot próbáltak elkérni a közvetítésért.
A tökéletlenségei mellett ráadásul óriási költségei is vannak a tao-rendszernek. Az EMMI háttérintézményénél külön iroda végzi a regisztrációt, a Kormányhivatal végzi a hatósági feladatokat, a színházak rengeteg energiát fordítanak a tao-keretük feltöltésére vagy pénzt az ügynökök jutalékára, és a taózó cégeknek is adminisztrálnia kell. Ebből a szempontból vélhetően jóval költséghatékonyabb lenne a támogatások központosítása.
Ráadásul ez a költséges rendszer sokszor még a kifejezetten látványos visszaéléseket sem tudta kiszűrni. A jelenség ellen látszólag semmit nem tett az EMMI, és nem hallottunk arról, hogy bármilyen hatósági eljárás indult volna az érintett szervezetek ellen. Az EMMI január óta egy megkeresésünkre sem válaszolt a témával kapcsolatban. Ennek fényében meglepő, hogy Gulyás most jelentős visszaélésekről és rendszerszintű problémákról beszélt.
Kik jártak a rendszerrel a legjobban?
A tao-rendszer alapvetően kedvezett a sok néző befogadására képes színháznak (ezek ugye több tao-alapot jelentő jegyet tudnak eladni), és a rendszer a független és magánszínházak felemelkedését is elhozta. Az állami döntéshozóktól független támogatásnak köszönhetően több magánszínház is számottevő szereplővé nőtte ki magát, mint az Átrium Színház vagy az Orlai Produkciós Iroda.
A rendszer átalakításának is ők lehetnek a legnagyobb vesztesei, mivel éves állandó támogatást ők nem kapnak az államtól. A nekik jutó tao-pénz azonban elenyésző a nagyokhoz képest. A 25 legtöbb tao-támogatást kapott szervezet listája jól mutatja, miért ilyen kétes megítélésű a rendszer.
Tavaly a legtöbb tao-támogatást közel 1,5 milliárd forinttal az Operaház kapta. A második legtöbbet a Magyar Virtuózok nevű kamarazenekar, amelyet 1998-ban alapítottak. Az elmúlt négy évben kétszeresére nőtt a bevételük, és az állami támogatásnak köszönhetően megdöbbentő a profitrátájuk. Tavaly 1,9 milliárd forint volt a nettó bevételük, a profitjuk pedig ennek a 76 százaléka, 1,4 milliárd forint. Mivel a közvetetten államtól származó (tehát az árbevételen felüli) tao-támogatásuk éppen 1,4 milliárd forint volt, lényegében az egész összeg nyereségként maradt náluk.
Az utánuk következő két cég, a Rivalda Stúdió és a Globe Production áll az Experidance táncegyüttes mögött. Azért üzemelteti két cég a produkciót, mert 2016-ban másfél milliárd forintban maximálták törvényileg az igényelhető tao mértékét. Az Experidance ezt úgy kerülte meg, hogy két céggel igényelte a támogatást.
A januári cikkeinkben bemutatott kamuszínházak, a Műhely Produkció, a Maszka Színház és az Anonymus Színház is benne vannak a 25 legtöbb támogatást kapó színházban. Hárman összesen közel 1,4 milliárd forintot kaptak. A toplistán még több, lényegében teljesen ismeretlen színház szerepel, míg nem fértek fel rá olyan ismertebb színházak, mint a Katona, az Örkény vagy a Radnóti.
A nyilvánvaló visszaélések ellenére a korábban általunk megkérdezett színházi vezetők többsége összességében előnyösnek tartotta a tao-rendszert, viszont abban széles konszenzus volt, hogy a visszaélések visszaszorítása érdekében meg kell reformálni a rendszert. Nyáron még úgy tűnt, hogy valóban van esély a tao-rendszer tökéletesítésére. Az új kulturális államtitkár, Fekete Péter prioritásai között is szerepelt a visszaélések felszámolása. Egy munkacsoport is felállt színházi vezetőkből az új rendszer kialakításához, de ebből a jelek szerint végül nem lett semmi. | Csalókkal számolna le a kormány, de közben mások is pórul járhatnak | Jelentős változások előtt áll a színházi szféra, ha valóban felszámolják az előadó-művészeti szervezetek tao-támogatását. Erről először az Index számolt be vasárnap, csütörtökön pedig a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely is megerősítette, hogy jelenlegi formájában megszűnik a színházak finanszírozását alapvetően meghatározó rendszer. | null | 1 | https://g7.hu/allam/20181026/csalokkal-szamolna-le-a-kormany-de-kozben-masok-is-porul-jarhatnak/ | 2018-10-26 21:07:56 | true | null | null | G7 |
November 8-ig kell jelentkeznie a kijelölt, Szkopje melletti Shuto Orizari fegyházában Nikola Gruevski volt macedón miniszterelnöknek, akit két év börtönbüntetésre ítélt a bíróság egy nyamvadt Mercedes miatt.
A büntetőbíróság pénteken közölte, hogy írásban tájékoztatták a volt kormányfőt arról, hogy két hete maradt megjelenni a kijelölt börtönnél.
Beszédes részlete a sztorinak, hogy a bíróság többször megpróbálta kézbesíteni az értesítést Gruevszki lakcímére, ám nem jártak sikerrel, így a bíróságon személyesen nyújtották át az idézést, ahol a volt miniszterelnök épp egy másik ügy miatt volt jelen.
Gruevszkit még október 5-én ítélték két évre, miután a bíróság kimondta, hogy 2012-ben törvénytelenül utasított Gordana Jankuloska belügyminisztert, hogy szerezzen be neki egy 600 ezer eurós Mercit privát használatra. Jankuloszkát is elítélték egy külön tárgyalássorozat végén, hat évet kapott. Gruevszki természetesen politikai leszámolást és a kormányzó szociáldemokrata SDSM akcióját látja a döntés mögött. | Börtönbe küldik Orbán macedón barátját, az ex-miniszterelnök Nikola Gruevszkit egy 150 milliós Merci miatt | November 8-ig kell jelentkeznie a kijelölt, Szkopje melletti Shuto Orizari fegyházában Nikola Gruevski volt macedón miniszterelnöknek, akit két év börtönbüntetésre ítélt a bíróság egy nyamvadt Mercedes miatt. | null | 1 | https://444.hu/2018/10/27/bortonbe-kuldik-orban-macedon-baratjat-az-ex-miniszterelnok-nikola-gruevskit-egy-150-millios-merci-miatt | 2018-10-27 00:00:00 | true | null | null | 444 |
„A kormány nem vezet nyilvántartást a magyar állampolgárok magánprogramjairól. Nem is lenne helyes, ha így tenne.”
– közölte írásbeli válaszában Dömötör Csaba a miniszterelnök megbízásából. A Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára ennyivel rendezte le az Orbán Viktor és állami vezetőtársainak luxusutazgatásait, továbbá azok korrupciós kockázatait taglaló kérdést.
A DK-s Vadai Ágnes még október elején fordult a meglehetősen szórakoztató
„Horvátországi közpénzes (H)unga-bunga partyk?”
című írásbeli kérdéssel a miniszterelnökhöz. A DK-s politikus a NER prominens képviselői által jachton és magánrepülőgépen tett luxusútjai kapcsán azt akarta megtudni a miniszterelnöktől:
indít-e vizsgálatot az Átlátszó által feltárt összefüggések nyomán – persze nem is Orbán saját magángépes hobbiútjai, de legalább a súlyos korrupciós összefüggésekre rávilágító egyéb állami szereplők esetében.
Vadai felidézte, hogy az Átlátszó heteken át követte egy Benetti Crystal 140 típusú jacht (Lady M, 6,8 milliárd forint), valamint egy, Orbán Viktor számára is ismerős Bombardier Global 6000 típusú luxus-magánrepülőgép (OE-LEM, 17 milliárd forint) útjait, amelyek sokszor keresztezték egymást.
Kutatásuk során felbukkant maga a minisztreelnök, valamint Mészáros Lőrinc köre, és a NER több más szereplője is.
Összevetették például egymással a Lady Mrd és az OE-LEM elmúlt hónapokban megtett útjait, így a hivatalos hajózási és repülési nyilvántartásokból származó adatokból kiderült, a magánrepülőgép többször ment Budapestről éppen oda, ahol a luxusjacht is tartózkodott éppen akkor. Így derülhetett ki – több között – az is –, hogy 2018. augusztus 16-án a Lady Mrd luxusjacht Horvátországban volt, Brijuniból ment Opatijába. Sikerült drónvideót is készíteniük az érkezéséről és utasairól is, akik között feltűnt
Homolya Róbert MÁV-elnök, Szíjj László üzletember és Kovács Emő kormánymegbízott is.
Homolya Róbert nevwe nem először kerül elő korrupciógyanús ügyekben
Homolya Róbert 2010 és 2012 között az európai uniós támogatások elosztásáért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnökhelyettese volt, majd 2012- től különböző pozíciókban dolgozott a Miniszterelnökségen. Először miniszteri, majd miniszterelnöki biztos, később kormánymegbízott lett. 2017-től a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára lett, majd 2018. augusztus elején a Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV) vezérigazgatójává nevezték ki. Ellene az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF vizsgálatot indított, bizonyítottnak találva, hogy Homolya Róbert úgy volt végrehajtásért felelős elnökhelyettes az EU-s források elosztásárt felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél (NFÜ), hogy több közbeszerzési tanácsadó cégben is érdekeltsége volt. Bár ez 3,3 milliárd forintjába kerülhet Magyarországnak a várható büntetés miatt, Homolya Róbert azt mondta, bagatell ügynek tartja az egészet
Szíjj László Több vállalkozásban is üzlettársa Mészáros Lőrincnek. A tiszakécskei üzletember legnagyobb cége, a Duna Aszfalt Kft. évek óta sorra nyeri a többmilliárd forint értékű közbeszerzéseket. Szíjj érdekeltségei csak 2017-ben 606,5 milliárd forint értékben nyertek el állami megbízásokat, és ezeknek 44 százaléka európai uniós támogatás volt.
Kovács Ernő 1998-tól 2014-ig volt Tiszakécske polgármestere, majd 2014 júliusában Ön által kinevezett Bács-Kiskun megyei kormánymegbízott, mely kinevezést 2018. július elején újabb 4 évvel meghosszabbította.
A Vadai-féle írásbeli kérdés kiemelte, a szabadságát mindenki úgy tölti, ahogy akarja,
kivéve, akkor, ha a meghívott a MÁV-elnök, a vendéglátó annak a Duna Aszfaltnak a tulajdonosa, aki sorra nyeri az útépítési és vasútépítési állami közbeszerzéseket.
Éppen ezért a képviselő megkérdezte: egyfelől állami, azaz közpénzen utaztak-e az állami tisztségviselők, vagy esetleg megvesztegetés gyanújára okot adóan elfogadták az üzletember meghívását, ami újabb súlyos korrupciós botrány. Vadai végezetül tudni akarta, indít-e vizsgálatot az ügyben Orbán. | Földön, vízen, levegőben megy a hunga-bunga, de az Orbán-kormány nem akar tudni róla | Úgy tűnik, Orbán Viktorra és az állami vezetőkre nem vonatkoznak a törvényben rögzített összeférhetetlenségi és korrupcióellenes szabályok. | null | 1 | https://168ora.hu/itthon/foldon-vizen-levegoben-megy-a-hunga-bunga-de-az-orban-kormany-nem-akar-tudni-rola-158263 | 2018-10-29 10:40:49 | true | null | null | 168 óra |
nyomozás;Kiss Szilárd;
2018-10-29 08:19:00
Megszüntették a nyomozást Kiss Szilárd ellen
Az indoklás szerint nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése.
Megszüntették a Kiss Szilárd volt agrárattassé elleni nyomozást – írja a Facebook oldalán Panyi Szabolcs, az Index korábbi munkatársa, hozzátéve: „aki annak ellenére dolgozhat miniszteri megbízottként, hogy orosz maffia- és titkosszolgálati kapcsolatok miatt kétszer is megbukik a nemzetbiztonsági ellenőrzésen, annak a sérthetetlenségén kár is csodálkozni”.
Panyi közölte, hogy a IV. és XV. kerületi ügyészség indoklása szerint „a rendelkezésre álló adatok illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése”.
Az ügyben a Párbeszéd Magyarországért, Szél Bernadett és Tényi István tett feljelentést. Panyi a bejegyzésben hangsúlyozza, hogy az ügyészség eljárást megszüntető határozata szerint
– egy orosz üzletember beperelte Kiss Szilárdot, mert hiába fizetett neki 80 ezer eurót azért, hogy szerezzen be vízumokat a „barátainak”, Kiss a pénzt lenyúlta, de az ígért vízumokat nem szállította le. Mint írja, az orosz bírósági végzés szerint a kenőpénzt Kissnek vissza kellett fizetnie, és a nyomozás során a magyar rendőrség ezt az orosz bírósági végzést képtelen volt beszerezni.
– egy magyar konzul hiába vallotta, hogy még a németek is hivatalosan szóltak nekik a visszaélésekről, a német külügyet sem keresték meg a magyar hatóságok a nyomozás során.
– és a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium azokat a meghívóleveleket, amelyeket Kiss Szilárd több mint 5800 vízumhoz kiadott, és bizonyítékok lehettek volna, „egyszerűen leselejtezte”. | Megszüntették a nyomozást Kiss Szilárd ellen | Az indoklás szerint nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése. | null | 1 | https://nepszava.hu/3013497_megszuntettek-a-nyomozast-kiss-szilard-ellen | 2018-10-29 09:18:00 | true | null | null | Népszava |
Kedden Zágrábban elindult a Hernádi Zsolt Mol-vezér, illetve Ivo Sanader volt horvát kormányfő elleni összevont büntetőper. A vád szerint a Mol 2009-ben azért vehette át az általa 49 százalékban birtokolt INA feletti irányítást a horvát államtól, mert az elnök-vezérigazgató az akkori miniszterelnököt mintegy hárommilliárd forintnyi euróval lefizette. A vádlottak következetesen tagadnak.
Ezt Ivo Sanader kedden az MTI beszámolója szerint a tárgyaláson személyesen is megismételte. Hernádi Zsoltot ugyanakkor a magyar hatóságok a számos horvát kérelem ellenére – például az ottani eljárás elfogulatlansági bizonytalanságaira hivatkozva - nem adják ki. Az első ülésen kitűnt: bár a zágrábi ügyészség is kitart öt éves álláspontja mellett, újabb bizonyítékokat későbbre ígér. A mostani vád ugyanis leginkább csak Robert Jezic vállalkozó ingatag vallomásán alapul. Hernádi Zsolt ügyvédje visszatérően az anyagok lefordítását igényli, ami a bíró szerint nem hátráltatja az eljárást. Egyébként, ha jövő nyárig nem születik ítélet, a vád elévül.
Miközben Horvátországban az ügy kapcsán Hernádi Zsolt ellen most indult először büntetőper, Ivo Sanadert – több más, így az osztrák Hypo Bankkal kapcsolatos üggyel összevont eljárásban - négy éve már jogerősen több mint 8 év börtönre ítélték. Ám ezt röviddel azután a horvát alkotmánybíróság méltánytalan védekezési körülményekre hivatkozva megsemmisítette és új – egymástól immáron elkülönítve lefolytatott - eljárásokat rendelt el. Így Ivo Sanader ellen most hat per zajlik. Nem erősíti a Mol-vezér pozícióját, hogy hétfőn a zágrábi bíróság ezek közül a Hypo-ügyben első fokon újfent bűnösnek találta Ivo Sanadert, két és fél év börtönnel sújtva a volt kormányfőt.
E vád szerint a politikus még külügyminiszter-helyettesként közel kétszázmillió forintnyi kenőpénz fejében intézte el, hogy a horvát állam hitelt vegyen fel az osztrák banktól. Úgyszintén hétfőn, de egy másik, kapcsolódó perben viszont felmentették Ivo Sanadert. E vád szerint 2008-ban – az akkor hozzá még közel álló – Robert Jeziccsel közösen olcsóbb áramra és hitelnyújtásra próbálták volna rábírni a HEP nevű állami energiaszolgáltatót. | Elindult Hernádi Zsolt zágrábi pere | null | 1 | https://nepszava.hu/3012912_elindult-hernadi-zsolt-zagrabi-pere | 2018-10-23 17:37:00 | true | null | null | Népszava |
|
Kiadta a Legfőbb Ügyészségnek a fideszes Simonka Györgyöt az Országgyűlés. Hétfő délután
163 igennel, ellenszavazat nélkül, egyhangúlag megszavazta a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését a parlament.
Simonka György a szavazás előtt nem kívánt élni felszólalási jogával.
Az Országgyűlésnél október közepén kérvényezte a fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését a Legfőbb Ügyészség bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt.
Az ügyészég gyanúja szerint Simonka olyan uniós és hazai támogatásokra, amiket zöldség-gyümölcs termelőknek írtak ki eszközbeszerzésekhez, beruházásokhoz. A képviselő egy komplett hálózatot állított fel ezek lehívásához.
A módszert nem bonyolították túl: egyszerűen túlárazták a kérelmeket. Így a valós árak fölötti összeget kapták meg. Sokszor azzal is játszottak, hogy használt eszközöket vásároltak, miközben azokat újnak számolták el. A gyanú szerint
a túlárazott beruházásokat végző vállalkozóknak a kifizetett ár 45 százalékát kellett visszaadni Simonkának. Készpénzben. Az ügyészség számítása szerint a hálózat 1,4 milliárdot csalhatott el.
A Fidesznek és Simonkának is volt ideje az ügyre felkészülni:
a NAV 2014. július 14-én rendelt el a nyomozást az ügyben,
majd másfél évvel később 2016. február 4.-én jelölte ki a Legfőbb Ügyészség Kiemelt, Korrupciós és Szervezett Bűnözés Elleni Ügyek Főosztálya a nyomozás lefolytatására a Központi Nyomozó Főügyészséget,
ami a hónap elején kérte a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését.
A magyar és az európai uniós költségvetésnek 973 millió forint kárt okozó, Simonka György tulajdonában álló Magyar Termés TÉSZ Kft. felszámolását 2015-ben rendelte el a Békés Megyei Bíróság.
Hiába az évek óta tartó eljárások, Simonka a gyanúsítását idén októberben csak annyival kommentálta, hogy
"igen, hallottam én is a híreket, ami a mentelmi jogom visszahívásáról szól. Ez annyit jelent, hogy engem is meg lehet hallgatni az említett ügyben. Magam sem értem, de természetesen állok elébe minden kérdésnek annak érdekében, hogy mielőbb kiderüljön az igazság."
Orbán Viktort két éve kérdezte Simonka ügyeiről az akkor még LMP-s Hadházy Ákos, a miniszterelnök elintézte annyival, hogy közölte:
„a kérdése kapcsán nem világos, hogy mit vár tőlem, de azt szeretném előrebocsátani, hogy a Házban az ülésrendet nem én szabom meg, hanem a házelnök úr, ezért nem tudom a képviselőket szétültetni. Köszönöm megtisztelő figyelmét.” | Felfüggesztették az 1,4 milliárdos csalással gyanúsított Simonka György mentelmi jogát | Kiadta a Legfőbb Ügyészségnek a fideszes Simonka Györgyöt az Országgyűlés. Hétfő délután 163 igennel, ellenszavazat nélkül, egyhangúlag megszavazta a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését a parlament. | null | 1 | https://444.hu/2018/10/29/felfuggesztettek-az-14-milliardos-csalassal-gyanusitott-simonka-gyorgy-mentelmi-jogat | 2018-10-29 14:33:00 | true | null | null | 444 |
A becsült összeg duplájáért, 8,6 milliárdért építi Mészáros cége az érdi vágányt | A V-Híd Építő Zrt. és a Mészáros Lőrinc-féle R-KORD Kft. alkotta VR 3040 Konzorcium nyerte a NIF Érd – Érd alsó összekötő vágány és kapcsolódó létesítmények kivitelezésére kiírt tenderét, derül ki az Európai Közbeszerzési Értesítő keddi számából. | null | 1 | https://444.hu/2018/10/30/a-becsult-osszeg-duplajaert-86-milliardert-epiti-meszaros-cege-az-erdi-vaganyt | 2018-10-30 09:41:00 | true | null | null | 444 |
|
„Mindeközben a Duna Aréna működtetésért felelős Bp2017 Nonprofit Kft. gazdasági igazgatója nevéhez számtalan olyan gazdasági társaság köthető, mely végelszámolás, vagy felszámolás, vagy kényszertörlés alatt áll” – írta a politikus. Kérdése nyilván arra vonatkozott, hogy mintegy hatvan cég volt bejegyezve 2010 óta abban a 165 négyzetméteres rózsadombi lakásba, amely Bártfai-Mager Andrea tulajdonában áll. A nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszter férjéhez, Balogh Sándorhoz kötődnek ezek a vállalkozások. Neki több, Afrikával foglalkozó alapítványa van, részben az ő elgondolása alapján valósultak meg a nemzeti kereskedőházak, egyik szervezője volt a Budapest-Bamako Rallynak, és sok egyéb mellett a vizes vb-t szervező Bp2017 Nonprofit Kft. gazdasági igazgatója is. Cégbirodalma hatalmas, több mint kétszáz társaságban van vagy volt érdekeltsége, és ezek meghatározó része már nem működik.
A cégek ráadásul szinte kivétel nélkül felszámolással vagy kényszertörléssel szűntek meg. A cégháló százmilliókkal károsította meg a magyar államkasszát. Csakhogy a legtöbb kioktató írásbeli választ magáénak tudó KDNP-s államtitkár, Rétvári Bence azzal állt elő minisztere nevében:
„A közpénzek kezelése iránti aggodalom hiteltelen egy olyan párt képviselőjétől, amelynek kormányzása alatt hazánk 1990-et követő időszakának legnagyobb korrupciós ügye megtörténhetett. A 4-es metró beruházással Önök - egyik kedvenc szervezetük, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálata alapján - 167 milliárd forint kárt okoztak, és a szálak egészen egykori miniszterelnökükig vezetnek.
Hadd emlékeztessem arra is, hogy egykori párttársa és miniszterelnöke Gyurcsány Ferenc olyan emberekre bízta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. irányítását, akiket jogerősen letöltendő börtönbüntetésre ítélt a bíróság hűtlen kezelés kísérletének tette miatt.
Ilyen emberekre bízták Önök a nemzeti vagyon kezelését. A választók mindezt nem felejtették el és tavasszal, kétharmados többséggel, folyamatában harmadszor is a Fidesz-KDNP-nek szavaztak bizalmat” – írta Rétvári Bence. | Rétvári Bence ezúttal még önmagán is túltett, olyan pofátlan választ adott | – Olyan személy, amely számtalan gazdasági társaság eltüntetésébenj átszott szerepet biztosan jó gazdája az állami pénzeknek?
Ezt az egyszerű kérdést tette fel Kásler Miklós humánerőforrás-miniszternek Bangóné Borbély Ildikó. A szocialista képviselő azt akarta tudni, hogy nem tartja-e visszásnak a miniszter, hogy a Duna Aréna felépítésrése és üzemeletetésre súlyos állami pénzek kerültek felhasználásra és kerülnek elköltésre. A Magyar Állam különböző jogcímeken száz millió forintokat fordít ennek az épületkomplexum fenntartására, működtetésre. | null | 1 | https://168ora.hu/itthon/retvari-bence-ezuttal-meg-onmagan-is-tultett-olyan-pofatlan-valaszt-adott-158347 | 2018-10-30 11:52:48 | true | null | null | 168 óra |
Ma az Országgyűlésnek lehetősége volt arra, hogy kiadja azt a fideszes politikust, akit 1,4 milliárd forintos, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és vesztegetéssel gyanúsítanak.
A napirend első pontjai közt tárgyalták és szavazták meg Simonka György mentelmi jogának ügyét. A jelen levő 163 képviselő egyhangúlag támogatta, hogy meginduljon az eljárás Simonka ellen (se ellenszavazat, se tartózkodás nem volt). A döntés szerint tehát az Országgyűlés felfüggeszti Simonka mentelmi jogát, azaz megkezdődhet a dél-békési fideszes országgyűlési képviselő elszámoltatása. | Példátlan eset a NER-ben: a Fidesz elengedte Simonka kezét, felfüggesztették a mentelmi jogát | Kiadta az Országgyűlés a fideszes politikust.
Ma az Országgyűlésnek lehetősége volt arra, hogy kiadja azt a fideszes politikust, akit 1,4 milliárd forintos, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és vesztegetéssel gyanúsítanak. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/simonka-megszavaztak-a-mentelmi-jog-felfuggeszteset-114647 | 2018-11-03 08:01:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Még januárban indult meg a nyomozás ismeretlen tettes ellen egy olyan ingatlan eladása ügyében, amelyet a fideszes vezetésű ferencvárosi önkormányzat cége értékesített – közölte a Narancs.hu érdeklődésére októberben a rendőrség a IX. kerületi Lenhossék 18. szám alatti telek eladásáról. Ennél több információhoz nem jutottunk, ugyanis a Budapesti Rendőr-főkapitányság további tájékoztatást a nyomozás érdekeire való tekintettel nem kívánt adni.
Láthatóan nemcsak a rendőrség – ami részükről akár érthető is –, de a közvagyonnal gazdálkodó önkormányzat is igyekezett minél nagyobb titokban kezelni az ügyet. Az értékesítésbe a képviselő-testületet nem vonták be, csak utólag értesítették.
Nagy telek, nyomott áron
Egyébként egy igencsak nagy, 950 négyzetméteres beépítetlen ingatlanról van szó, amely korábban a rendőrség által is megnevezett a Feszofe Nonprofit Kft. tulajdonában volt, amely egyébként a ferencvárosi önkormányzat szociális foglalkoztató cége. Bő egy éve, 2017. szeptember 28-án eladta a Geos Project Development Kft.-nek nettó 220 millió, bruttó 280 millió forintért, 238 ezer forintos négyzetméteráron.
A Lenhossék utca 18. látképe. Jó nagy telek, jó helyen
Az ügyre viszont felfigyelt Baranyi Krisztina képviselő – aki az időközben megszűnt Együtt színeiben jutott mandátumához –, majd közérdekű adatigénylést nyújtott be az önkormányzathoz, amely lepattintotta, csupán az értékbecslésbe avatta be. Ez azonban elegendő alapot adott a gyanúra, hogy a Feszofe a piaci ár alatt értékesíthette a telket, ezért feljelentést tett a Fővárosi Főügyészségen, amely végül elrendelte a nyomozást.
Baranyi azt mondta a Narancs.hu-nak, az ő becslése szerint akár 500 millió forint kár is érhette az önkormányzatot az eladás miatt.
A jó munkához kevés idő is elég
Mint a képviselőtől megtudtuk, az értékbecslő mindössze 3 nap alatt készítette el szakvéleményét, amelyben összehasonlító elemzése során lényegesen rosszabb adottságú, Soroksári, illetve Kén utcai telkekkel vetette össze a Lenhossék utcai ingatlant – magyarázta lapunknak.
Ennek az lett az eredménye, hogy a becslésében 193 millió forintra jött ki a telek értéke, igazodva a Soroksári úti és Kén utcai telkek 90-100 ezer forintos négyzetméterárához.
Pedig az elemzés a Vágóhíd utcában hivatkozott egy 346 ezer, illetve a hozzá hasonló telken 715 ezer forintos áron kínált ingatlanra is. Baranyi szintén talált 710 ezer forintos négyzetméteráron hirdetett, hasonló adottságú középső-ferencvárosi, városrehabilitációs zónában fekvő telket, majdnem a Lenhossék utcai ingatlannal megegyező méretben, 953 négyzetméteren. Bár az értékbecslés egy másik módszert is alkalmazott, amely az ingatlan hasznosításával az ingatlanfejlesztéssel elérhető vevői hasznot kalibrálta, a végső értékelésben nem ezt, hanem a 193 millió forintos értéket vette alapul.
Áron alul?
„Az önkormányzat 700 millió forint körüli összeget kaphatott volna az ingatlanért, amelyet mindösszesen 220 millió forintért adtak el. Nem lehet alappal hivatkozni arra, hogy az értékbecslésben szereplő árnál némileg többért adták el, mivel az ingatlanbecslés helytelenül értékel” – jelentette ki lapunknak az ellenzéki képviselő.
Baranyi felhívta a figyelmet arra a nem mellékes körülményre, hogy Ferencváros a felpörgő budapesti ingatlanpiac egyik kiemelt területe, Újbuda és Angyalföld után a legfelkapottabb környék az új építésű lakások piacán. „Vélhetően Középső-Ferencváros iránt ez a kereslet fenn is marad hosszabb távon, mivel elhelyezkedése kedvező, területe szűkös. Az itteni telekvásárlás jó befektetésnek számít, az ingatlanpiaci hirdetéseket nézve akár lakóingatlanok, akár irodák értékesítéséből jelentős bevétel és haszon származhat” – állapította meg a képviselőnő.
Érdemes néhány szót szólni a vevőről, az ukrán gyökerekkel rendelkező Geos Project Development Kft.-ről. Tíz évvel ezelőtt alapították ukrán személyek Tranzit Hungária néven, 2017. márciustól viseli jelenlegi nevét, 2017. júliustól pedig két ciprusi offshore cég (Credex Ukr Debt Found Ltd, Voleira Investments, amelyek mögött további ciprusi és Virgin-szigeteki offshore cégek húzódnak) vett át üzletrészt. Mára csak egy ukrán állampolgár, Rekunyik Jaroslav maradt benne.
Offshore végződés
A Tranzit 2015-ben kezdte építeni ferencvárosi ingatlanportfólióját. 2016-ban például egy Ráday utcai–Lónyay utcai dupla telket vett meg hasonlóan furcsa módon. Baranyi Krisztina a Ráday–Lónyay telek ügyében is feljelentést tett, amit az ügyészség nem tartott megalapozottnak. Arra hivatkozva utasította vissza a nyomozást, hogy csak az adásvétel után egy héttel lett a vevő offshore hátterű.
Bácskai János polgármester beszédet mond egy felújított ferencvárosi épület átadásán, 2014-ben
Fotó: MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Baranyi közösségi oldalán hívta fel a figyelmet a teleküzletek mutyizás gyanújára 2016 januárjában: a Ráday utcai telekhez ugyanis 451 millióért jutott hozzá a Tranzit, miközben az ott létesülő 70 lakásos társasházban lakásonként 120 millió forintért kér. Martos Dániel, a ferencvárosi vagyonkezelő vezérigazgató-helyettese először Facebook-üzenetben szólította fel a képviselőt, hogy törölje a posztot, majd beperelte a képviselőt rágalmazásért. A pert aztán elveszítette a vagyonkezelő. | Fideszes ingatlanbotrányra bukkantunk, amire a rendőrség is felfigyelt | Hűtlen kezelés gyanújával nyomoz a rendőrség egy IX. kerületi önkormányzati telek eladása miatt. És nem ez az első nagyobb botrány errefelé. Még januárban indult meg a nyomozás ismeretlen tettes ellen egy olyan ingatlan eladása ügyében, amelyet a fideszes vezetésű ferencvárosi önkormányzat cége értékesített – közölte a Narancs.hu érdeklődésére októberben a rendőrség a IX. kerületi Lenhossék 18. szám alatti telek eladásáról. Ennél több információhoz nem jutottunk, ugyanis a Budapesti Rendőr-főkapitányság további tájékoztatást a nyomozás érdekeire való tekintettel nem kívánt adni. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/zavaros-fideszes-ingatlanbotranyra-bukkantunk-amire-a-rendorseg-is-felfigyelt-114708 | 2018-11-03 08:10:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A közigazgatási bíróság már egy éve megfosztotta tisztségétől a Hajdú-Bihar megyei Álmosd kezdetben fideszes polgármesterét, a visszaélései miatt indult büntetőeljárás sokkal tovább tartott. Az elmúlt két évben viszont haladt az ügy, mostanra lefoglalták Köteles István volt polgármester otthonából az önkormányzat pénzén vásárolt televíziót, turmixgépet, blu-ray lejátszót és a bojlert is.
A Magyar Hang szerint a volt polgármester nemcsak berendezte az otthonát az önkormányzat pénzéből vásárolt műszaki cikkekkel, de leszámlázott nyolc olyan rendezvényt is, amelyet valójában sohasem tartottak meg. Ezekről az önkormányzat dolgozói sem tudtak, Köteles utólag gyártott plakátokat is a rendezvényekhez.
A polgármester ráadásul 300 ezer forintos jutalmat is felvett önkormányzati felhatalmazás nélkül. | Gyanúsított lett az önkormányzati pénzből saját bojlert vásárló korábbi álmosi polgármester | A közigazgatási bíróság már egy éve megfosztotta tisztségétől a Hajdú-Bihar megyei Álmosd kezdetben fideszes polgármesterét, a visszaélései miatt indult büntetőeljárás sokkal tovább tartott. Az elmúlt két évben viszont haladt az ügy, mostanra lefoglalták Köteles István volt polgármester otthonából az önkormányzat pénzén vásárolt televíziót, turmixgépet, blu-ray lejátszót és a bojlert is. | null | 1 | https://444.hu/2018/11/03/gyanusitott-lett-az-onkormanyzati-penzbol-sajat-bojlert-vasarlo-korabbi-almosi-polgarmester | 2018-11-03 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A részletes városrendezési terv elfogadásával elhárult az akadály az elől, hogy a Házsongárd temető bejárata mellé egy hét emeletes, 321 férőhellyel rendelkező iroda- és parkolóházat építsenek.
Miután néhány éve a kolozsvári önkormányzat túlságosan drágának találta a projektet, a Református Egyház Nyugdíjintézete vállalkozott arra a feladatra, hogy a Házsongárd temető bejárata melletti, az Avram Iancu (Petőfi u.) 20-24. sz. alatt található telkeket megvásárolja, és itt felépítse azt a parkolóházat, mely fontos szerepet játszik majd a belváros tehermentesítésében az autós forgalom alól.
A Református Egyház Nyugdíjintézete a Romániai Református Egyház Zsinatának a felügyelete és kormányzása alatt áll.
Bár első hallásra különösen hangzik, hogy egy egyházi intézmény parkolóházat épít, a gazdasági ráción túl társadalmi célja is lehet a projektnek, annyiban, hogy a parkolóház a város központja, és különösen a közeli Farkas utca gyalogos övezetté alakítását segíti. Ebben az utcában egyébként számos, az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonában álló ingatlan található.
A nyugdíjalap hosszútávú pénzügyi stabilitása érdekében döntöttek úgy, hogy egy olyan beruházást fognak finanszírozni, amely hosszú távon biztosítja a pénzügyi stabilitásukat, illetve az állandóan bizonytalan hazai gazdasági környezetben a legkevésbé rizikós, nyilatkozott Tárkányi Márton, a szervezet igazgatója a Transindexnek.
Mint elmagyarázta, a református egyháznak azért van saját nyugdíjintézménye, mert 1956-ban az állami rendszerből kizárták őket. Megengedték viszont, hogy saját nyugdíjpénztárat alapítsanak. Így jött létre 1959-ben a Református Egyház Nyugdíjintézete.
2014-ben készítettek el egy részletes gazdasági és pénzügyi elemzést, amelynek eredményeként született meg a döntés, hogy az elmúlt 2 évtized folyamán felhalmozódott társadalombiztosítási járulékból egy befektetési alapot hozzanak létre, melyből olyan beruházásokat finnaszíroznak, amely hosszú távon biztosítja a pénzügyi stabilitásukat, illetve az állandóan bizonytalan hazai gazdasági környezetben a legkevésbé rizikós.
A kolozsvári ingatlanpiac bizonyult a legdinamikusabbnak, és miután az általános városrendezési terv (PUG) kiemelten foglalkozik a potenciális parkolóház-építés lehetőségével, a befektetési lehetőségek közül ez bizonyult a legmegfelelőbbnek, nyilatkozott a Transindexnek Tárkányi.
Ingatlanberuházások a magyar kormány pénzéből
Az Átlátszó Erdély megkeresésére (levélváltásunk a cikk végén olvasható) Tárkányi kitért azon kérdés megválaszolása elől, hogy a befektetést a magyarországi támogatásokból finanszírozzák-e.
(Anyagunk megjelenése után Tárkányi megkeresett, hangsúlyozva, hogy a beruházást a nyugdíjintézet saját forrásokból, nem pedig magyarországi támogatásokból fedezi – szerk. megj., 08:34, 04.11.2018)
Mint az korábban megírtuk, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) ugyanis az utóbbi években látványosan sok, összesen mintegy 43,5 milliárd forint (134 millió EUR) támogatást kapott a magyar kormánytól.
A pénz nagy részét műemléképületek felújítására és ingatlanberuházásokra szánják, Kolozsváron ebből a pénzből újították fel többek között az Apáczai Csere János líceum, a Református Kollégium épületét, valamint a Protestáns Teológiai Intézetet.
Nemrég készült el, és november 12-én avatják fel a Collegium Iuridicum jogász szakkollégiumot, a Bornemisza-Szilvássy ház felújítása jelenleg is folyik, itt a kivitelező az EREK püspökének, Kató Bélának az érdekeltségi körébe tartozó cég.
16 év múlva térülne meg a beruházás
A négy millió euró plusz áfa (áfa nélkül körülbelül 1,3 milliárd HUF) értékű ingatlant a nyugdíjintézet által alapított cég fogja üzemeltetni. Tárkányi Márton, a nyugdíjintézet igazgatója szerint érdemes ekkora beruházásra pénzt fordítani. Az Actual de Cluj-nak elmondta, terveik szerint 16 év múlva megtérül a beruházás, és a nyereségből az intézet pénzügyi stabilitásához szeretnének hozzájárulni.
Tíz éve szeretne parkolóházat az önkormányzat | 4 millió eurós parkolóházat épít Kolozsváron a Református Egyház Nyugdíjintézete | A részletes városrendezési terv elfogadásával elhárult az akadály az elől, hogy a Házsongárd temető bejárata mellé egy hét emeletes, 321 férőhellyel rendelkező iroda- és parkolóházat építsenek. | null | 1 | https://erdely.atlatszo.hu/2018/11/02/4-millio-euros-parkolohazat-epit-kolozsvaron-a-reformatus-egyhaz-nyugdijintezete/ | 2018-11-02 11:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az Átlátszó birtokába került szerződés szerint a Miniszterelnöki Kabinetiroda hírportálok, blogok, a YouTube, a Twitter, a Facebook, és az orosz közösségi oldal, a Vkontakte felületein megjelent cikkeket, posztokat, bejegyzéseket figyeltet egy magáncéggel. A Kormányzati Tájékoztatási Központ azt válaszolta az ezzel kapcsolatos érdeklődésünkre, hogy álhírek terjedése ellen küzdenek.
A propagandaminisztériumként elhíresült Minisztérelnöki Kabinetiroda 2018 szeptemberében aláírt egy érdekes szerződést. A dokumentum értelmében Rogán Antal minisztériuma fél évig egy speciális honlapon 9 felhasználói fiók segítségével figyeléseket állíthat be hírportálok, blogok, valamint a Youtube, a Twitter, a Facebook, és a Vkontakte (a Facebook orosz változata) vonatkozásában.
“A Szolgáltatás e-mailen keresztül riasztást küld minden beállított kulcsszó vagy forrás alapján kiválasztott friss bejegyzésről. A Szolgáltatás meghatározott kulcsszavak alapján szűrve bemutatja a Megrendelő által beállított blog, hírportál, YouTube, hivatalos Facebook, Twitter és Vkontakte oldalakról származó bejegyzéseket. (...) Szolgáltató kijelenti, hogy a Szolgáltatással több szavas kifejezések, félmondatok, és mondatok követése is megvalósítható (ezek szintén kulcsszónak számítanak)."
Az internetfigyelő szolgáltatást a Mediaradar Információs Ügynökség Kft. biztosítja a Miniszterelnöki Kabinetirodának a mediaradar.hu oldal segítségével. A szerződés szerint a cég havi nettó 862.900 forintot kap a szolgáltatásért.
A dokumentumot a Kabinetirodától az egyik olvasónk közadatigénylésben kérte ki, és juttatta el hozzánk. Olvasónk kifejezetten kérte a szerződés mellékleteit is, de azokat nem adta ki neki Rogán Antal minisztériuma.
Érdekesség, hogy a megállapodás 2018. július 1. és december 31. közötti időszakra szól, de csak szeptember 21-én írták alá. Tehát közel 3 hónappal azután, hogy hatályba lépett.
Erre az lehet a magyarázat, hogy Rogán Antalék valószínűleg nem idén júliusban kezdték használni ezt a szolgáltatást. A Mediaradar Kft. ugyanis szerepel már a Miniszterelnöki Kabinetiroda 2016-os és 2017-es szerződéslistáján is.
A cég a 2016.09.15. és 2017.02.15. közötti időszakra nettó 1,2 millió forintot kapott. Akkor a megbízás tárgya a következő volt: “A www.mediaradar.hu és www.nemzetihirfigyelo.hu domain néven elérhető on-line szakmai szolgáltató portálhoz hozzáférési jogosultság biztosítása webes felhasználói fiók által."
A 2017.02.01. és 2018.06.30. közötti időszakra vonatkozóan már nettó 8,5 millió forint szerepel a Mediaradar Kft. neve mellett, a szerződés tárgyáról pedig csak annyit tett közzé akkor a Miniszterelnöki Kabinetiroda, hogy “Hozzáférés biztosítása a Médiaradar Szolgáltatáshoz".
Cikkünk megjelenése előtt megkérdeztük a Miniszterelnöki Kabinetirodát, hogy
a Mediaradar Kft.-vel kötött szerződés keretében pontosan milyen hírportálokat, blogokat, illetve Twitter-, Facebook-, Vkontakte-, és YouTube-bejegyzéseket figyelnek
milyen források és kulcsszavak alapján szűrik és figyelik a bejegyzéseket
miért érezték szükségét ennek a szolgáltatásnak és szerződéskötésnek
Kérdéseinkre a Kormányzati Tájékoztatási Központ az alábbi választ küldte:
“Álhírek terjedése ellen küzdünk, melyben a Soros György által finanszírozott portálok, többek között az Ön munkahelye is, sajnos fontos szerepet játszanak."
A Mediaradar Információs Ügynökség Kft. tulajdonosai dr. Gabai János és dr. Gabai György, akik egyben az ügyvezetők is. A céget 2011-ben alapították, és nettó árbevétele az elmúlt öt évben 12 és 23 millió forint között mozgott, adózott eredménye pedig 8 és 16 millió forint közötti összeg volt.
Megkérdeztük a céget is, hogy pontosan milyen szolgáltatást nyújtanak az ügyfeleiknek, de nem kaptunk választ.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. | Rogán Antalék kulcsszavak alapján figyeltetik az internetet, álhírek terjedése ellen küzdenek | Az Átlátszó birtokába került szerződés szerint a Miniszterelnöki Kabinetiroda hírportálok, blogok, a YouTube, a Twitter, a Facebook, és az orosz közösségi oldal, a Vkontakte felületein megjelent cikkeket, posztokat, bejegyzéseket figyeltet egy magáncéggel. A Kormányzati Tájékoztatási Központ azt válaszolta az ezzel kapcsolatos érdeklődésünkre, hogy álhírek terjedése ellen küzdenek. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/10/31/rogan-antalek-kulcsszavak-alapjan-figyeltetik-az-internetet-alhirek-terjedese-ellen-kuzdenek/ | 2018-10-31 11:15:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A parlamentben Szávay István jobbikos képviselő azt firtatta, hogy a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány a Magyar Villamos Művektől kapott 500 millió forintból finanszírozta többek között a Jobbikot alázó közterületi plakátjait, legalábbis a CÖF keddi közleménye szerint.
A CÖF kedden ugyanis meglepő stílusú közleményben jelentette be, hogy Szávaynak, aki szerintük "kintornás" jogi következményekkel kell szembenéznie a hétfői parlamenti felszólalása miatt. Szávay azt mondta hétfőn, hogy a Fidesz házi civil szervezeteként számon tartott CÖF 2016 végén 508 millió forintot kapott a Magyar Villamos Művektől. Több feljelentést is tett a támogatás ügyében, mondta, hiszen a CÖF szerint négy hétperces amatőr kisfilmre, valamint brüsszeli Brüsszel-ellenes tüntetésekre költötték. Ő azt is bejelentette, hogy feljelentést tesz csalás, sikkasztás miatt az MVM vezetői ellen.
Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár azt válaszolta neki, hogy "a CÖF nagyon jelentős társadalmi szervező és felvilágosító munkát végez, képes Magyarországon több százezer embert mozgósítani alapvetően fontos társadalmi célok érdekében."
A CÖF kedden viszont azt írta, hogy "az MVM adomány elszámolásáról és a kétoldalú szerződés betartásáról a CÖF-CÖKA honlapján minden igazoltan és tételesen fellelhető", és hogy Szávay "több mint egy éve, megszállottsága ellenére nem tudja bizonyítani, hogy a CÖF-CÖKA bohócos jövőt megjósoló plakátja közpénzből vagy éppen az MVM adományokból lett finanszírozva."
„Mindenesetre a zsák-, zacskó-, stanecli-párttá süllyedt Jobbik népszerűségének katasztrófájára a Gyurcsány-féle szindróma ad magyarázatot: "Hazudtunk reggel, éjjel, meg este" - írja a CÖF. | Perrel fenyegetőzik a CÖF, mert firtatják, hogy mire költötte az MVM félmilliárd forintját | A parlamentben Szávay István jobbikos képviselő azt firtatta, hogy a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány a Magyar Villamos Művektől kapott 500 millió forintból finanszírozta többek között a Jobbikot alázó közterületi plakátjait, legalábbis a CÖF keddi közleménye szerint. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2018/10/31/perrel_fenyegetozik_a_cof_mert_firtatjak_hogy_mire_koltotte_az_mvm_felmilliard_forintjat/ | 2018-10-31 12:45:00 | true | null | null | Index |
Nincs borzasztóbb csalás, mint amikor rafinált bűnözők egyetlen pillanat alatt egy élet megtakarítását lopják el. Nemrég egy olyan módszerről írtunk, amikor bűnözők hamis személyazonosságokat felhasználva a kedvezményes ár ígéretével tízmilliókat csalnak ki azoktól, akik éppen lakást vennének. Megállapítottuk, hogy a magyar bankrendszerben az utalásokat kizárólag a bankszámla száma azonosítja, vagyis
Profi módszerek
Olvasóink ezzel kapcsolatban egészen durva módszereket és történeteket jeleztek számunkra.
A célunk természetesen nem az, hogy tippeket adjunk, hanem hogy a bemutatott mintapéldák segítsenek a jóhiszemű embereknek abban, hogy gyanakodjanak, ne váljanak áldozatokká.
Jól felépített történet
Az első eset rögtön egy 300 ezer eurós, vagyis 100 millió forintos céges eset. Összetett történet, de ez aligha meglepő, hiszen egy ekkora összeg lenyúlásához nagyon gagyi mesével neki sem érdemes indulni. Szerencsére ez a csalás végül nem sikerült, de ez csak mintegy hatvan percen múlt, az ominózus összeg már elindult a csalók felé, de az utolsó előtti pillanatban a fogadó hazai bank rugalmasnak bizonyult és a riasztó jelzésekre blokkolta az érintett számlát.
Ebben a történetben tényleg minden megtalálható, amiről korábban írtunk.
Jól kiválasztott időpont, egy munkaszüneti nap előestéje,
hihetővé csavart bonyolult történet,
kreált e-mail címek,
korábban senki által nem ismert bankszámlaszám.
Lássuk az esetet, amelyben a konkrét neveket a nyomozás érdekeit elfogadva nem használjuk.
A történet központi szereplője egy nagy német gyárvállalat volt, amely magyar és olasz leányvállalattal is rendelkezik. Október harmadika a német egység napja, munkaszüneti nap Németországban, nem véletlen, hogy a csalók október másodikát választották a nagy akcióra, ekkor játszódott le minden.
A bűnözők alaposan kiismerték előre a cégcsoport belső viszonyait, és kreáltak Dieter, vagyis a német központi cégvezető e-mail-címére megszólalásig hasonlító e-mail címet. Erről a címről Enzo, az olasz leányvállalat vezetője értesítést kapott (hite szerint Dietertől, a nagyfőnöktől), hogy a német felügyelet (Bafin) bábáskodása mellett egy rendkívül szabályozott és titkos tranzakcióra készül az anyavállalat, ezért Dieter arra kéri Enzót, hogy az olasz ügyvezető mindenben kövesse a Bafin utasításait.
Bafin.org és bafin.de
Enzo hamarosan egy professzionális levelet kapott a Bafin felügyelettől. Vagyis nem egészen profit, mert a feladó nem a valódi bafin.de végződésű szerverről írt, hanem egy bafin.org végződésű címről, de emiatt előzetesen senki nem fogott gyanút.
Az első Bafin-levélben egy professzionálisnak tűnő munkatárs, Hans egy titoktartási nyilatkozat aláírását kérte Enzótól. Miután Enzo ezt visszaküldte, akkor kapta meg a következő instrukciókat és felszólításokat, vagyis azt, hogy teljes titoktartás mellett Enzo utaljon el 300 ezer eurót egy bankszámlaszámra (mint később kiderült egy magyar bankszámlaszámra), amelyből az anyavállalat befejezheti a végig belengetett szabályozott és titkos felvásárlási tranzakciót. És Enzo utalt.
Az olasz ügyvezető azonban az utalás után valamiért mégis gyanút fogott, és amikor rájöttek a cégnél, hogy malőr történhetett, a pénzügyesek riadtan kezdtek el szaladgálni. Szerencsére Péter, a magyart leányvállalat ügyvezetője éppen annál a banknál bankolt, ahová a magas összeget elutalta Enzo, ezért személyes kapcsolatait felhasználva, elérte, hogy a magyar bank a pénzösszeg beérkezése előtt zárolja a gyanús számlát. Időközben az olasz cég az olasz rendőrségnél feljelentést tett, és pár nap múlva olasz, valamint magyar banki ügyintézés után az összeg visszakerült a feladóhoz. Úgy tudjuk, hogy a címzett cég számlája valójában egy hazai székhelyszolgáltató vállalat címére idén márciusban bejegyzett társaságé.
A társaság vezető tisztségviselője (ügyvezetője) egy franciaországi lakcímmel és adószámmal rendelkező személy. Nem tudjuk ki ő, ahogy Magyarországon veszítenivalóval nem rendelkező hajléktalanok szokták 5-10 ezer forintért a nevüket adni az ilyen ügyletekhez, addig Franciaországban sokszor szinte írástudatlan menekültek, esetleg kilátástalan helyzetben levő bűnözők vállalkoznak a feladatra. A cégtulajdonosnak eddig nem maradt sok lábnyoma az interneten, nevének beütése után csak a magyar céges tisztségeiről érkeznek találatok. Az viszont némileg vészjósló, hogy nevére egy másik kft-t is bejegyeztek, vélhetően a módszer nem egyedülálló kísérletnek indult, a másik társaság minden adata, címe, az alapítás dátuma megegyezik.
Albán eset: amikor hekkerek lépnek
Ki ne hallott volna már adathalászokról, ki ne kapott volna már olyan figyelmeztetést, hogy illetéktelenek próbáltak belépni valamely e-mail-fiókjába? Az ember elmereng, hogy mégis milyen adatokat használnának nevezett illetéktelenek, ha bejutnának a mail-rendszerünkbe?
Sajnos néha ez egyáltalán nem játék, és a következő történet azt is bizonyítani fogja, hogy különösen az új, az addig nem látott számlaszám lehet gyanús. Szerencséje egy Magyarországgal aktívan üzletelő albán kereskedőnek is gyanús lett egy ilyen számlaszám-váltás. Pedig az albán kereskedő majdnem egy profi gengszterbanda áldozata lett. A hekkerek ugyanis feltörték a gazdag üzletember e-mail fiókját. Majd vártak és vártak, végül lecsaptak.
Amikor az albán kereskedő Magyarországról rendelt árut, országa nem túl fényes hitelkockázati besorolása miatt csak előrefizetéssel tudott vásárolni. A kereskedő megrendelte az árut, mire a magyar cég küldött egy proforma számlát, amikor pedig beérkezett a magyar eladóhoz a vételár az albántól, a hazai cég már küldte is a kamiont. Ez jól működött évek óta, tartós kapcsolat alakult ki a felek között, de ennél az esetnél a magyarok által kiküldött díjbekérő után csak nem jött a pénz.
Végül nem is a magyar fél jelentkezett, hanem az albán fél telefonált, érdeklődött, hogy miért ilyen szokatlanul lassú az ügyintézés és miért nem szólt a magyar partner, hogy új bankszámlaszáma van. A magyar cég jelezte, hogy márpedig neki egy évtizede nem változott a számlaszáma, ne utaljon a partner, egyeztessenek.
Kiderült, hogy a bűnözők nem csak feltörték a kereskedő postaládáját, de megbuherálták a magyar partner által küldött mailt, amelyet aztán (viszonylag lassan) mindenben egyező tartalommal, csak a számlaszámot átírva küldték vissza az albán kereskedőnek. Végül is ez a lassú válasz és az új számlaszám gyanús volt az albán kereskedőnek, ezért telefonált. Ekkor tisztázódott, hogy a csalók által megadott brit számlaszám nem a céghez tartozik.
Műveleti terület
Több olvasó is értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy legutóbbi cikkeinkben bemutatott kamu lakáseladásos módszer esetében miként is lehet látatlanban milliókat, tízmilliókat elutalni a csalóknak, de olyan olvasóink is akadtak, akik további csalási trükköket mutattak be.
Ezeket nem fogjuk nagyon részletezni, de jelezzük, hogy a megtekintés előtti/nélküli lakásvétel, foglalózás, előlegezés nagyon sok esetben csalás, és tényleg több verziója is létezik a „becsapós dumáknak”. Most ezekből egyet emelnénk ki, amely talán a legvadregényesebb, legösszetettebb magyarázat arra, hogy miért is nem lehet megtekinteni a vonzó áron kínált lakást.
A sztori röviden annyi, hogy a közvetítő (vagyis a csaló) elmeséli a potenciális áldozatnak, hogy a magyar titkosszolgálatok egyike, a sztorinkban ez legyen az Alkotmányvédelmi Hivatal (korábban Nemzetbiztonsági Hivatal) fedett lakásokat használ a titkos akcióihoz. Egy lakást csak egyszer tud felhasználni, ezért gyakran kénytelen adni-venni a lakásokat.
A szöveg innen furcsa fordulatot vesz, van most is egy lakás, amit sajnos nem lehet megtekinteni, hiszen még zajlik benne a „fedett akció”, de annak lezárása után a megfelelő szolgálat, vagy éppen a Belügyminisztérium ár alatt értékesíti ezeket a lakásokat. Hogy a történet még hitelesebb legyen, az úgynevezett szerződéskötési díjat, vagyis a lakás értékének 5 százalékára rúgó elkötelezettségi pénzt az első duma szerint majd a Teve utcában kell befizetni.
Ha azonban valaki mindezen kellően fellelkesül, az utolsó pillanatban a közvetítő módosít, vele is meg lehet kötni közvetlenül a szerződést. A tanulság nyilván a szokásos:
A legösszetettebb történet
Végül egy igazán összetett ügyről, amelyről igazán még az áldozat sem tud sokat. Egy budapesti hölgy (nevezzük C-nek) értékes telket keresett Budapest egy peremkerületében. Jelentkezett is egy eladó (nevezzük B-nek), aki kedvező áron kínált egy telket, és azt ígérte, hogy amennyiben a vevő gyorsan fizet, kedvező árat tud adni.
A vevő és ügyvédje mindent leellenőrzött, valóban B volt a tulajdoni lapon egyedül, legfeljebb az lehetett volna kicsit gyanús, hogy a telket az eladó (B) nem sokkal korábban vásárolta A-tól.
A tranzakció mindenesetre megtörtént, senki nem emelt kifogást ellene, C, vagyis történetünk későbbi szenvedő alanya megszerezte az építési engedélyeket, majd tízmilliókat elköltve építkezett.
Ekkor váratlanul megjelent A, vagyis a kettővel korábbi vevő képviselője és jelezte, hogy ő márpedig nem adta el senkinek sem az ingatlanját, az az övé, feljelentést tesz. A következő fázisban kiderült, hogy A, vagyis az eredeti tulajdonos külföldön volt, beteg volt, bizonyíthatóan nem értékesíthette az ingatlanját B-nek. Ezért kéri vissza a telket, vagy megfelelő kompenzálás miatt lemond róla. E verzió szerint B vélhetően egy hamis okiratokkal dolgozó csaló áldozata lett. Arra nem derült fény, hogy a egykoron valódi, de már nem érvényes okiratok miként kerülhettek a csalóhoz.
Tehetetlen helyzet
A dolog kivédhetetlen. A földhivatalban megtalálható, hogy a telek valóban B tulajdonában van és C valóban tőle vásárolt, arra nem lehet felkészülni, hogy A és B között korábban szabálytalan szerződés született.
Bűncselekménnyel szerzett tulajdon az semmis, autóknál nem biztos, hogy elveszik a második-harmadik tulajdonostól, de az ingatlan esetben visszaállítható az eredeti tulajdoni helyzet ilyenkor. A rémes az, hogy pontosan nem lehet tudni, hogy ki a hunyó és ki az áldozat, úgy van felépítve az eset, hogy a törvény előtt mindenki lehet jóhiszemű.
A azért, mert nem is tudott róla, hogy eladták az ingatlanját.
B, vagyis a köztes vevő, egyben a későbbi eladó elmondja, hogy ő is jóhiszemű volt, valóban fizetett a telekért, vélhetően egy szélhámos áldozatává vált,
C biztosan ártatlan, nem is az ő tranzakciója volt fals.
Ő biztosan sértett, vett egy telket, építkezett, költött és költött, és végül nem lehet benne biztos, hogy egy elhúzódó jogi procedúra végén birtokon belül maradhat-e. Éppen ezért még az is elképzelhető az ilyen esetekben, hogy az a vevő, aki már egyszer megvette valakitől annak telkét, inkább még egyszer fizet.
(Borítókép és címlapi illusztráció: Németh Sz. Péter / Index) | Rémisztően profik a legújabb ingatlanos és bankszámlás csalók | Tízmilliós összegeket csalnak el Magyarországon olyan bűnözők, akik hihető mesével bírnak rá embereket arra, hogy tíz- és százmilliókat utaljanak el nekik. Például lakásra, annak megtekintése nélkül, vagy kereskedelmi ügyletre, cégvásárlásra. Azt használják ki, hogy a banki utalások akkor is elmennek a megadott számlaszámra, ha a kedvezményezett neve nem stimmel. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/11/02/remisztoen_profik_a_legujabb_ingatlanos_es_bankszamlas_csalok/ | 2018-11-02 12:52:00 | true | null | null | Index |
Varga Mihály pénzügyminiszter Gion Gábort javasolja Orbán Viktor miniszterelnöknek a pénzügyekért felelős államtitkári tisztség betöltésére – adta hírül egy rövid közlemény hétfő délben.
Gion Gábor 1992-ben szerzett matematikus diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán. Az utóbbi években a big four tag Deloitte-nál dolgozott, 2007-től 2010-ig auditvezető, majd 2017 közepéig vezérigazgató volt.
A három gyermekes Gion Gábor novembertől töltheti be a gyermeket váró Hornung Ágnes távozásával megüresedő pénzügyekért felelős államtitkári tisztséget.
Természetesen a közigazgatási protokoll megfogalmazása szerint a miniszter „javasolja” az államtitkárt, de azért aligha van sok nyitott kérdés, valóban biztosan Gion Gábor lesz, a hazai kormányzati struktúrában rendkívül fontos hivatal bürokratája.
Igyekeztünk érdeklődni a piacon, hogy miként is alakulhatott ki az a helyzet, hogy a Deloitte-tól érkezzen, igazi piaci szakember a kormányzatba.
A Fidesz-kormányzat és a Deloitte viszonyán ugyanis dolgozni kellett, hiszen a cég korábbi emblematikus vezetői, például Simor András volt jegybankelnök, vagy Oszkó Péter volt pénzügyminiszter a politikai paletta másik oldaláról kaptak megbízásokat.
A Deloitte-nak ezért 2010 után azon kellett dolgoznia, hogy bizonyítsa: a cég nem balos kötődésű. Az új vezetők ezért nagyon apolitikus módon igyekezték vezetni a társaságot, új kapcsolatokat építettek, és a törekvés sikerre vezetett.
Gion Gábor új vezérigazgatóként jól vezette a céget, a számokban és a szakmai folyamatokban is erős volt. Állítólag az egykori auditortársai kifejezetten becsülték, a lokális „sztárokkal”, a nagy dealeket hozó tanácsadókkal, tranzakciós szakemberekkel már voltak súrlódások, de ezek semmiképpen nem voltak élesek.
Ahogy mesélték róla, konzervatív, kifejezetten konfliktuskerülő alkat, aki a cég érdekeit remekül képviseli, igaz a környező országok Deloitte-vezetőihez képest, vagy általában is egy big four országos cégvezetőhöz képest kevésbé volt karakteres vezető.
Távozása is üzemszerűen menedzselt folyamat volt, Gion Gábor a 2017. június elsején kezdődő Deloitte-pénzügyi év elején lépett hátra (Fülöp András követte), de mivel partner, vagyis tulajdonos volt, a cég kötelékében maradt. Idén tavasszal aztán már nyílt titok volt, hogy elmegy.
Az új pénzügyi államtitkár könyvvizsgálati oldalról érkezett, egy ideig sokat foglalkozott a Mollal és az INA-val, de az elmúlt években már ő volt a legnagyobb ügyfél, vagyis az OTP ügyfélreferense is, egyre többet foglalkozott a pénzügyi szektorral.
A Deloitte erős a magyar hátterű bankoknál, nemcsak az OTP könyvvizsgálója, de komoly szerepe volt a takarékszövetkezeti szektor átalakításában, máig a Takarékbank könyvvizsgálója, de az MKB-val is régóta együttműködik. Ez a kapcsolat még a bajor tulajdon idejéből ered, de máig kitartott. | A Deloitte volt vezére lesz a pénzügyi államtitkár | A Fidesz-kormányzat és a Deloitte viszonyán ugyanis dolgozni kellett, hiszen a cég korábbi emblematikus vezetői, például Simor András volt jegybankelnök, vagy Oszkó Péter volt pénzügyminiszter a politikai paletta másik oldaláról kaptak megbízásokat. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/10/29/a_deloitte_volt_vezere_lesz_a_penzugyi_allamtitkar_-_egy_kinevezes_hattererol/ | 2018-10-29 12:53:00 | true | null | null | Index |
A Plotinus Holding egy kisebb részvénytársaság a budapesti tőzsdén. 2011. február 15-én debütált, a kereskedése 1500-1600 forinton indult, aztán hét évnyi nagyjából egyenletes emelkedés után, immár 6000 forinton távozna. Úgy, hogy nemrég 700 forint osztalékot is fizetett.
A cég korábban az ismert befektetési szakemberhez, Zsiday Viktorhoz kötődött. Ő a mai napig is tulajdonos, de immár háttérbe szorult, nem tisztségviselő. Másfél éve jelentette be, hogy már fárasztja a nyilvános társaságokkal járó sok tennivaló. Ekkor új vezető érkezett, a felsőtárkányi Szabó Zoltán Sándor személyében. Aköltségtakarékos cégnek egyetlen alkalmazottja van.
A cég elkezdte eladogatni az eszközeit, sőt, mára gyakorlatilag az összes érdekeltségétől megszabadult, többek között a Váci út 188. címen található irodaházban, a Budapest Bank egykori székházában birtokolt résztől, illetve egy budapesti gerincklinikától is.
Az volt a stratégia, hogy a befolyt vételárakat a társaság kifizeti a részvényeseinek, vagyis az amúgy illikvid tőzsdei forgalomban visszaveszi a részvényeit, majd távozik, vagy ha esetleg van értéke az üres tőzsdei cégnek, akkor azt is hasznosítja.
A Plotinus előbb júniusban jelentette be, hogy az összesen mintegy 500 ezer papírjából 300 ezer darab részvényét visszaveszi, részvényenként 6000 forinton, majd miután ez sikerült, októberben azt is közölte, hogy újabb 150 ezer papírra ad megbízást, továbbra is 6000 forinton. Minden részlet teljesen transzparensen be volt jelentve. Kívülről úgy tűnt, hogy klasszikus részvény-visszavásárlásnak (share buybacknek) vagyunk a tanúi.
Felfigyelt az MNB
Ám a tranzakciók valamiért felkeltették a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakembereinek a figyelmét. Piaci manipuláció, vagy tisztességtelen piaci magatartás gyanúja alá eshetett a tömeges részvényvétel, mert egyik reggel nyolc öltönyös ember lepte el a Budapest, Versec sor 9. címet.
A Plotinus egy korábban birtokolt leányvállalatának, az említett gerincklinikának a címére volt bejegyezve, ahol a felügyeleti szakemberek a rémült recepciósok és gyógytornászok szeme láttára a pincétől, a padlásig átkutatták a céget.
Egy másik vizsgálat keretében a készenléti rendőrség embereivel kiegészülve helyszíni vizsgálatot tartottak Budapesttől 140 kilométerre is, a cégvezető felsőtárkányi címén, és többeket beidéztek meghallgatásra.
Részletes válasz
Rákérdeztünk az MNB-nél az intézkedés hátterére, hiszen szakújságírói szemmel a holding példásan transzparens cégként működött, míg egy rakás cég árfolyama folyamatosan emelkedik mindenféle bejelentés előtt. A jegybank komolyan vette a kérdéseinket, válaszukat pontokba szedve és összefoglalva idézzük:
Az MNB szakmai modelleket alkalmaz a piaci visszaélések elleni küzdelem során. Amennyiben e modellek jelentős kockázatot mutatnak, a jegybank – akár folyamatos felügyelet, akár piacfelügyeleti eljárás keretében – a tényállás döntéshozatalhoz szükséges mértékű tisztázását követően minden esetben a szükséges intézkedéseket alkalmazza.
A részvény-visszavásárlási programok keretében kereskedési helyszínen saját részvényre kötött vételi ügyletek gazdasági okokból jogosak lehetnek, és bizonyos esetekben mentességet élveznek a piaci visszaélésekről szóló 596/2014/EU sz. európai parlamenti és tanácsi rendelet (MAR) hatálya alól. Ennek feltétele azonban, hogy azokat a vonatkozó szabályokban meghatározott átláthatóság jegyében végezzék, és – többek között – az árakra és forgalomra vonatkozó határértékeket betartsák.
Azok a részvény-visszavásárlási programok keretében bonyolított, saját részvényekre vonatkozó ügyletek, amelyek nem teljesítik a MAR szerinti feltételeket – bár nem lehet önmagukban pusztán emiatt piaci visszaélésnek tekinteni őket – adott esetben, egyéb feltételek teljesülése esetén kimeríthetik a piaci visszaélés fogalmát.
A Plotinus Holding Nyrt. által megvalósított részvény-visszavásárlási programot érintő piacfelügyeleti eljárás célja éppen annak vizsgálata, hogy ezen részvény-visszavásárlási program megfelelt-e az alkalmazandó európai rezsim szabályainak, tehát vonatkozik-e rá a MAR által biztosított mentesség.
A piacfelügyeleti eljárás megindítása természetesen nem jelenti bármiféle jegybanki értékítélet megelőlegezését a Plotinus Holding Nyrt.-re vonatkozóan. A piacfelügyeleti eljárás jelen szakaszában az MNB a döntéshozatalhoz szükséges tényállás tisztázása érdekében bizonyítási eljárást folytat le.
A társaság 3 milliárd forintos kapitalizációja az egyik legalacsonyabb a budapesti parketten, a legtöbb papír már saját kézben van, ezeket vélhetően a következő közgyűlés bevonhatja. A fő tulajdonos tehát maga a Plotinus, a társaság mellett Zsiday Viktor, Régely Károly, (a Concorde Értékpapír vezérigazgatója) és Zala Péter, illetve az ő családja még a további 5 százalék feletti tulajdonosok. | Plotinus: nyolcan jöttek, és a padlástól a pincéig mindent átkutattak | Kevés olyan kibocsátói sztori van a Budapesti Értéktőzsdén, ami ennyire jónak tűnik kívülről. A parkettre lépett egy kis, magyar cég, a Plotinus Holding és mindenki jól járt vele, aztán négyszeres áremelkedés után a társaság elszámolna, zárna. A feltételes mód indokolt, egy MNB-vizsgálat miatt ugyanis úgy tűnik, végül gellert kap a történet. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/10/26/plotinus_nyolcan_jottek_es_a_padlastol_a_pinceig_mindent_atkutattak/ | 2018-10-26 12:59:00 | true | null | null | Index |
Subsets and Splits