text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 2
200
⌀ | description
stringlengths 0
8.21k
⌀ | keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 0
272
⌀ | date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 201
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
bif
takarékbank
bét
mészáros lőrinc
schmidt mária
A Mészáros Lőrinchez közeli Takarékbank bevásárolt Schmidt Mária cégébe
5 milliárd 740 millió forint értékben vesz részesedést a Mészáros Lőrinchez közeli Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. a Schmidt Mária érdekeltéségébe tartozó Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt.-ben (BIF) a Budapesti Értéktőzsde oldalán megjelent közlemény alapján.
A közlemény szerint a Takarékbank 2 870 244 darab 2000 forint kibocsátási értékű frissen kibocsátott részvényt vesz meg. A bejelentést megelőzően BIF részvényeinek kereskedését egész napra felfüggesztették. | A Mészáros Lőrinchez közeli Takarékbank bevásárolt Schmidt Mária cégébe | 5 milliárd 740 millió forint értékben vesz részesedést a Mészáros Lőrinchez közeli Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. a Schmidt Mária érdekeltéségébe tartozó Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt.-ben (BIF) a Budapesti Értéktőzsde oldalán megjelent közlemény alapján. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/09/11/meszaros_lorinc_takarekbankja_bevasarolt_schmidt_maria_cegebe/ | 2018-09-11 15:20:00 | true | null | null | Index |
Tavaly áprilisban a CÖF a CEU miatt demonstrált Brüsszelben az Európai Unió és Soros György ellen, valamint Orbán Viktor mellett. Most kiderült, amit már eddig is sejtettünk, hogy a tüntetés költségeit is az MVM-től kapott támogatásból fedezte a Fidesz kedvenc civil szervezete. Közel 7 millió forintba került a cöfösök kiutazása, étkezése és hollandiai szállása. A hatvanhat főből a többség busszal, néhányan repülővel mentek Brüsszelbe.
Előzmények — Be kellett perelnünk a Magyar Villamosművek Zrt.-t (MVM), hogy megtudhassuk, mire költötte el a kormánybarát civil szervezeteket tömörítő Civil Összefogás Fórum (CÖF) az állami cégtől kapott 508 millió forint támogatást. Szeptember 5-én iratbetekintésen voltunk az MVM-székházban, ahol egyebek mellett az is kiderült, hogy a támogatásból 433 millió forint négy darab kisfilmre ment el, amiket egy fidesz-közeli cég gyártott, és a TV2 sugárzott. Tovább a cikksorozat előző részére.
2017. április 26-án az Európai Bizottság kötelezettszegési eljárást indított a magyar kormány ellen a lex CEU miatt, mert a bizottság szerint a magyar törvény sérti a letelepedés és szolgáltatások szabadságával kapcsolatos EU-s szabályokat.
Ugyanezen a napon, a CEU-val foglalkozó ülés idején a CÖF Brüsszelben tüntetett az Európai Parlament épülete előtt. A résztvevők többféle táblát fogtak a kezükben, volt “Stop Soros", “Stop Illegal Migration", “Stop Soros Lobby", “#IstandwithHungary", és “Hajrá, Viktor!" felirat is. A demonstráció kicsit paródiaszerű volt: az elején néhányan fordítva tartották a cöfös zászlót, majd a brüsszeli rendőrség feloszlatta az egészet, mert nem volt rá engedély.
A HVG.hu tudósítása szerint a rendőrök megpróbálták elmagyarázni a cöfösöknek, hogy csak másnapra kértek engedélyt, de a tüntetők ezt a hiányos nyelvtudásuk miatt nehezen értették.
A fordított zászlókat bemutató Facebook-videót gyorsan eltüntette a CÖF, a vágott verzióból pedig természetesen kimaradt a malőr, de a Vastagbőr megőrizte, felgyorsította és megzenésítette az eredeti felvételt.
Az MVM-hez leadott CÖF-beszámolóból most megtudtuk, hogy a brüsszeli tüntetés költségeit is az állami cégtől kapott pénzből fizették a Fidesz kedvenc civiljei.
Összesen 6,7 millió forintba került a cöfösök produkciója az Európai Parlament előtt.
Ebben benne van:
busz Zalaegerszegről és Miskolcról Budapestre és vissza (361 ezer forint)
busz Budapestről Brüsszelbe és vissza (1,3 millió forint)
2 nap szállás és vacsora 66 fő részére a hollandiai Eindhovenben (3,2 millió forint)
busz Eindhoven és Brüsszel között (893 ezer forint)
2 étkezés Brüsszelben 65 fő részére (903 ezer forint)
repülőtéri transzfer Brüsszelben 4+1 fő részére (22 ezer forint)
Az már önmagában is elég érthetetlen, hogy a belgiumi Brüsszelben tüntető CÖF miért egy másik országban található városban, a hollandiai Eindhovenben szállt meg. A két település ugyanis kb. 135 kilométerre fekszik egymástól, ami autópályán nagyjából 1,5 óra utazást jelent.
Az viszont kifejezetten mókás, hogy a beszámolóhoz csatolt számla szerint a CÖF az eindhoveni Best Western (“legjobb nyugati") hotelben lakott az EU elleni tüntetés idején.
Emlékezetes, hogy a fideszbarát propagandamédia a lex CEU miatti magyarországi tüntetések idején minden bizonyíték nélkül azt állította, hogy Soros György repülővel utaztatott ide tüntetőket. Ennek fényében elég pikáns, hogy az MVM-től kapott iratok szerint a CÖF-től legalább 4 fő repülővel ment Brüsszelbe tüntetni az EU, a CEU és Soros György ellen.
Ennek akkor a HVG.hu tudósítója a tanúja volt, nekünk pedig már bizonyítékunk is van rá.
A repülőjegyeket nem csatolták a beszámolóhoz, tehát azt valószínűleg nem az MVM-támogatásból fizették, de a reptéri transzfert igen. A birtokunkban lévő számlán 4+1 fő, és Csizmadia László, Stefka István, Kiszelly Zoltán, valamint Kólya Anikó neve áll.
Az MVM-nek leadott cöfös beszámoló tartalmazza azt is, hogy miért szervezték a tüntetést.
“A külföldi egyetemek működési feltételeit szigorító magyar törvénykezdeményezést a brüsszeli adminisztráció kifogásolta. Brüsszelben a tövénytervezet ellen tiltakozások bontakoztak ki. A Soros György által létesített Közép-európai Egyetem (CEU) akkreditációja nem felelt meg a törvényi előírásoknak.
Magyarországon a szellemi honvédők – védve az egyenlőséget, elutasítva a kettős mércét – folyamatosan tiltakoztak a kormány oktatási politikáját érintő támadásokkal szemben.
Aktivistáink követelésére tiltakozó küldöttséget szerveztünk Brüsszelbe, az európai központi intézmény elé. A tiltakozás időpontját meghatározta, hogy ezen a napon érkezett meg Soros György az Európai Bizottság elnökéhez tárgyalásra.
A magyar küldöttség mondanivalója szerint minden Magyarországon működő egyetemnek azonos szabályok szerint kell funkcionálnia."
Montázs: Zero | A brüsszeli tüntetést is az MVM szponzorálta – 7 millió forintból demonstrált a CÖF az EP előtt | Tavaly áprilisban a CÖF a CEU miatt demonstrált Brüsszelben az Európai Unió és Soros György ellen, valamint Orbán Viktor mellett. Most kiderült, amit már eddig is sejtettünk, hogy a tüntetés költségeit is az MVM-től kapott támogatásból fedezte a Fidesz kedvenc civil szervezete. Közel 7 millió forintba került a cöfösök kiutazása, étkezése és hollandiai szállása. A hatvanhat főből a többség busszal, néhányan repülővel mentek Brüsszelbe. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2018/09/11/a-brusszeli-tuntetest-is-az-mvm-szponzoralta-7-millio-forintbol-demonstralt-a-cof-az-ep-elott/ | 2018-09-11 15:25:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A csornai napelemgyárnál egy ember kaszál, ám most az OLAF vizsgálatot indít
A projekt leírása szerint már három éve ontaná a nemzetközi piacra a napelemeket az EcoSolifer által megvalósított csornai gyár. Az üzemcsarnokban azonban a mai napig nem indult el a termelés, ami gyártósor híján nehéz is lenne. Az uniós támogatás miatt érintett OLAF a minap úgy döntött, közelebbről is megvizsgálja az ügyet – áll egy birtokunkba került dokumentumban. Az érintett cég állítja: nem tud a dologról. A beruházást jelentős hitellel segítő állami Eximbank pedig banktitokra hivatkozva nem ad érdemi tájékoztatást. A helyiek addig is figyelik, mi történik az ipartelepen.
Mindaz, ami itt épül, közös siker lesz globális egymásra utaltságunkban, és ugyanakkor magyar büszkeség is
– mondta bő négy évvel ezelőtt Áder János, amikor szülőhelyén, Csornán letette a napelemgyár alapkövét. Akkor úgy tervezték, hogy a termelés 2015-ben beindul, és 212 embert foglalkoztat majd. A gyár üzemcsarnoka már áll ugyan, de csak egyetlen embert foglalkoztat: a biztonsági őrt. Neki sincs nagyon mit őriznie, mert három évvel a tervezett üzemkezdés után is üresen áll az épület a helyiek megfigyelése szerint.
A beruházást vezető cég, az EcoSolifer honlapján még mindig a 2015-ös tervezett kezdődátum szerepel.
Nem gyártanak, kaszálnak
Egész nyáron egyetlen észrevehető munkát végeztek a gyár területén: valaki lekaszálta a füvet
– mondja a hvg.hu-nak Csorna korábbi polgármestere, Papp József. A településen többen is arra szoktak járni, hogy figyelemmel kövessék, történik-e valami odabent. Meglepve olvasták ezek után a Kisalföld által minden kommentár nélkül közreadott augusztus végi közleményt, miszerint jövő év elején elkezdődhet a termelés, az ehhez szükséges teljes gyártósor egy közeli raktárban van, aminek az átszállítása Csornára folyamatos. A cég ezt követően hosszasan ismerteti a még senki által nem látott gépek technikai fejlettségét, miközben már 2014-ben is azt emelte ki Áder, hogy az itt használt technológiát egyedül Japánban ismerik még a világon.
Nem ez az első ígéret arra, hogy az eredeti határidő után valamikor befejezzék a beruházást. Amikor 2016 novemberében a HVG a beruházók közötti tulajdonosi vitáról számolt be, a társaság éppen azt mondta, hogy 2017 első felében indul a gyártás. Aztán nem történt semmi. Pedig a projekt jelentős uniós támogatást kapott, valamint az állami Eximbank által folyósított hatalmas hitelkereten keresztül áttételesen az adófizető is beszállt a gyár finanszírozásába.
A részben svájci érdekeltségű üzem 1,9 milliárd forint uniós támogatással valósult volna meg, a modulgyártó leánycég az Eximbanktól további 22,4 millió euró, valamint 363 millió forint hitelt vehetett fel. A támogatás és a hitel összege a mai árfolyamon már a 10 milliárd forintos értéket közelíti, helyben 7,5 milliárd forint sorsáról találgatnak. Annyi biztos, hogy ebből az összegből a gyártósor beszerzését kellett volna finanszíroznia a beruházóknak. A helyiek szerint a jelenlegi telken álló csarnok és az abban lévő felszerelés összértéke nem haladhatja meg a másfél milliárd forintot.
Magyar-kérdés, magyaros válasz
Hogy mi történt a pénzzel, az régóta kérdés tárgya. Például képviselői kérdésé. Magyar Zoltán, a Jobbik politikusa a legfőbb ügyészből próbált választ kicsikarni, amit Polt Péter azzal oldott meg, hogy feljelentésként értékelte a neki címzett parlamenti kérdést, és az illetékes megyei ügyészségnek továbbította azt.
Magyar Zoltán többek között arra várta a választ:
A beruházás során tűnt-e el közpénz?
Amennyiben igen, az mekkora összeg és kinél landolt?
Érdekeltek lehettek-e helyi politikai vezetők abban, hogy félkész állapotban maradjon az üzem?
Megvalósult-e költségvetési csalás vagy sikkasztás?
A tavaly ősszel Polt által megküldött ügyben indított nyomozást azonban már lezárták – tudtuk meg most a Győr-Moson-Soproni Ügyészség szóvivőjétől, a végső szót pedig a Vám- és Pénzügyőrség mondta ki. Az ügyben azonban nem csak az Eximbank által folyósított hitel sorsa ismeretlen, de az uniós támogatás felhasználásával kapcsolatban is felmerülnek komoly kérdések. Ezeket pedig Magyarországon kívül is vizsgálhatják.
Az OLAF döntött, a cég még nem tud róla
A hvg.hu által megszerzett dokumentum tanúsága szerint épp ez történik most. Állampolgári bejelentésre az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) áttekintette az EcoSolifer Kft. által uniós pénzek bevonásával fejlesztett csornai napelemgyár ügyét, és augusztus végén arra a megállapításra jutott, hogy hivatalos vizsgálatot indít a pénz felhasználása kapcsán. A dokumentum eredetiségét egy OLAF-fal kapcsolatban álló forrásunk is megerősítette.
Az OLAF előzetes vizsgálata több hónapot is igénybe vett. A dokumentum szerint azt ellenőrizték, hogy az adott ügy illik-e a szervezet évenként meghatározott kiemelt nyomozati területeinek egyikéhez, illetve figyelembe vették az arányosság elvét és az OLAF forrásainak hatékony felhasználásának igényét (vagyis piszlicsáré ügyekkel vagy a támogatáshoz képest elenyésző eltűnt pénzekkel nem foglalkoznak – a szerk). Mindezek után úgy döntöttek, hogy az "Európai Unió által finanszírozott, az EcoSolifer által megvalósított projekt" kapcsán vizsgálatot indítanak.
Csornán már akkor az OLAF mozgolódására tippeltek, amikor augusztus végén jött a közlemény a csornai gyártósor küszöbön álló leszállításáról. Ahogy mondják, egy közleményt kiadni lényegesen olcsóbb, mint megvenni az eszközöket. A múltban is mindig a kommunikáció működött, nem a gyár, amikor valaki érdeklődni kezdett a projekt állása felől.
Igyekeztünk felhívni az érintett céget, de a honlapjuk szerint egy elegáns hegyvidéki irodaházban székelő vállalkozás munkatársait hétfő délelőtt nem lehetett elérni. Csak másnap válaszoltak e-mailben. A cég állítja, hogy „az EcoSolifer Kft.-vel kapcsolatosan nem volt és nincs OLAF vizsgálat folyamatban”. A Kisalföldben is olvasható közleményükre utalva állítják, hogy „a munkatársak kiválasztása, elbírálása már folyamatban van”. Mint írják: a szükséges létszám feltöltése a beruházás, illetve a gyártás beindításához igazított, összességében kb. 80 új munkatárs felvételére kerül sor a már meglévők mellé.
A pénz sorsa banktitok
Kerestük az Eximbankot is, ők nem cáfolták az uniós testület eljárásának tényét, de ahogy írják, a bank „az OLAF vizsgálattal kapcsolatban nem kíván állást foglalni”. Egyéb kérdéseinkre pedig nem áll módjukban válaszolni, mert értékelésük szerint azok banktitoknak minősülő adatokat érintenek.
Az Eximbank biztosította a hvg.hu-t, hogy megkeresték az EcoSolifer Kft.-t, amely egyértelműen úgy nyilatkozott, hogy a banktitok megtartásának kötelezettsége alól nem menti fel az állami tulajdonú pénzintézetet. „Bankunk minden hitelkihelyezésnél a törvényi előírásokat, a magyar nemzetgazdaság érdekeit, a magyar munkahelyek megtartását, valamint létrehozását tartja szem előtt” – írják. Hangsúlyozzák, hogy az Eximbank a törvényi feltételeket betartotta, a vállalásait teljesítette. Csak a munkahelyek nem akarnak létrejönni Csornán.
Jól teszi az OLAF, ha az ügy végére jár – mondja Papp József, Csorna volt szocialista polgármestere. A mai árfolyamon, megközelítően tízmilliárdos beruházáshoz rendelkezésre álló pénz döntő hányada még mindig homályba veszik. Lassan négy éve visszhangoznak Áder János szavai a településen: ez a gyár közös siker és magyar büszkeség. Most talán Európában is megismerik, mit ért alatta a magyar államfő. | A csornai napelemgyárnál egy ember kaszál, ám most az OLAF vizsgálatot indít | A projekt leírása szerint már három éve ontaná a nemzetközi piacra a napelemeket az EcoSolifer által megvalósított csornai gyár. Az üzemcsarnokban azonban a mai napig nem indult el a termelés, ami gyártósor híján nehéz is lenne. Az uniós támogatás miatt érintett OLAF a minap úgy döntött, közelebbről is megvizsgálja az ügyet – áll egy birtokunkba került dokumentumban. Az érintett cég állítja: nem tud a dologról. A beruházást jelentős hitellel segítő állami Eximbank pedig banktitokra hivatkozva nem ad érdemi tájékoztatást. A helyiek addig is figyelik, mi történik az ipartelepen. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20180910_A_csornai_napelemgyarnal_egy_ember_kaszal_am_most_az_OLAF_vizsgalatot_indit | 2018-09-10 15:26:00 | true | null | null | HVG |
Az áprilisi országgyűlési választás előtt 5-5 alkalommal jelentették meg a “Kufárok, a haza nem eladó!” üzenetű hirdetést a két kormányközeli lapban összesen 2,2 millió forintért. Emellett gyártattak két ilyen feliratú molinót is 1,3 millió forintért, amiket a CÖF elnöke, Csizmadia László cégének egyik épületére tettek ki.
2016-ban az állami tulajdonú, közpénzből működő Magyar Villamosművek Zrt. (MVM) 508 millió forint támogatást adott a Békemeneteket szervező Civil Összefogás Fórumnak (CÖF). Az MVM először nem akarta megmondani, hogy mire költötte el a pénzt a CÖF, ezért be kellett perelnünk az állami céget. Szeptember elején végül egy betekintésen megkaptuk az iratokat, amik alapján már megírtuk, hogy 433 millió forintot 4 rövid imázsvideóra költöttek a kormánypárti civilek, és a Brüsszel elleni brüsszeli tüntetésüket is az MVM-támogatásból fizették.
Szeptember 5-én az MVM székházában megnézhettük a CÖF beszámolóját az 508 millió forint támogatás felhasználásáról.
Az iratok szerint további 3,6 millió forintot “Civil érdekű hirdetésekre” költöttek el.
Ehhez semmiféle indoklást, leírást vagy magyarázatot nem fűztek hozzá, csupán becsatolták a számlákat, azok összesítését, és a teljesítési igazolásokat.
5-5 darab hirdetés jelent meg a Magyar Időkben és a Magyar Hírlapban 2018. április 3. és április 7. között, vagyis az országgyűlési választás előtti 5 napban. Minden nap 1-1 mindkét lapban.
A hirdetések nagyon egyszerűek voltak, mindössze egy magyar zászló, a CÖF és a mögötte álló Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) logója, valamint a “Kufárok, a haza nem eladó!” felirat állt rajtuk.
A CÖF a hirdetésekért a Magyar Hírlapnak 736.600 forintot, a Magyar Időknek 1,5 millió forintot fizetett az MVM-től kapott támogatásból.
A két kormányközeli lapban megjelentetett hirdetések mellett a CÖF gyártatott két molinót is ugyanezzel a szöveggel.
A molinók gyártását és kihelyezését az Expo Dekor Kft. végezte, a CÖF 1,35 millió forintot fizetett a cégnek a munkáért az MVM-támogatásból.
A számlaösszesítő szemérmesen csak annyit említ, hogy ezeket a Budaörsi úton helyezték ki, de szerencsére becsatoltak róluk egy fotót bizonyítékként.
A fénykép alapján egyértelműen beazonosítható, hogy az épület, amire a molinókat kitették, az a Bétex Zrt. ingatlana a Budaörsi út 112/C szám alatt.
A Bétex Zrt. egyik tulajdonosa pedig Csizmadia László, a CÖF elnöke.
Az ingatlant jelenleg eladóként hirdetik a Bétex honlapján, de a cégnyilvántartásban még mindig a cég egyik telephelyeként szerepel.
Az újsághirdetésekben és molinókon megjelentetett képet a CÖF a Facebook-oldalán március 26-án tette közzé, és április 2-án kiadtak egy MTI-közleményt is, amiben Vona Gábor és Gyurcsány Ferenc nevével együtt ez a kufáros mondat is szerepel.
„(…) Soros György embercsempészekkel szövetkező NGO-i és a Simicska-média mögött felsorakozók szeretnék bevándorló országgá tenni hazánkat, megpróbálják felszámolni a zsidó-keresztény civilizáció évezredekre visszanyúló európai hagyományait. Kufárok, a haza nem eladó! A mindenkor civil CÖF-CÖKÁ-t 2009 óta a békemenetek, a szellemi honvédők és támogatóink legitimálják. (…)” | A választás előtti napokban a Magyar Időkben és a Magyar Hírlapban hirdetett a CÖF az MVM-támogatásból | Az áprilisi országgyűlési választás előtt 5-5 alkalommal jelentették meg a “Kufárok, a haza nem eladó!” üzenetű hirdetést a két kormányközeli lapban összesen 2,2 millió forintért. Emellett gyártattak két ilyen feliratú molinót is 1,3 millió forintért, amiket a CÖF elnöke, Csizmadia László cégének egyik épületére tettek ki. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/09/12/a-valasztas-elotti-napokban-a-magyar-idokben-es-a-magyar-hirlapban-hirdetett-a-cof-az-mvm-tamogatasbol/ | 2018-09-12 15:31:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Többször írtunk az elmúlt hónapokban az Országos Széchényi Könyvtár viselt dolgairól, egyebek mellett azt: döcögve halad a tízmilliárd forintos Országos Könyvtári Rendszer (OKR) projekt, illetve, hogy az OKR részeként digitalizálásra kijelölt nyolcadik emeleti helyiségben és környékén veszélyes azbeszt található. Választ, bármennyiszer sürgettük is, nem kaptunk, de belső fórumokon rendre kritizálta és cáfolta a könyvtár vezetése a cikkeinket.
Valami megváltozhatott: a dolgozók előtt Tüske László főigazgató teljes nyíltsággal beszélt a vitatott témákról egy nemrégiben tartott össz-dolgozói értekezleten. A mondások egy része voltaképpen cikkeink állításainak megerősítése, sőt, néhány kijelentés még rá is tett egy lapáttal: olyan dolgok is elhangzottak információink szerint, amikre mi sem gondoltunk volna.
A turisztikalobbi beleokádott a liftbe?
„Sokkal hatásosabbnak érezzük azt, ha a könyvtár elmehet innen, összepakol és átadja a területet a borászati, sörészeti, csokoládégyártó cégeknek és az őket mozgató közönségszervezőknek, mert egyébként nem lesz nyugalmunk” – fakadt ki kollégái előtt tudomásunk szerint Tüske a budai Várnegyed új arculatát kialakító Nemzeti Hauszmann Terv tervezőinek jelenlegi elképzelései ellen. Ezek ugyanis a könyvtár-főigazgató szerint a turisztikai célt preferálják a közgyűjteményi ellenében.
Tüske úgy tudja, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő már el is fogadta a számukra hátrányos megvalósíthatósági tanulmányt, amelyet egyébként állítólag „a minisztérium” (gyaníthatóan az EMMI) sem preferál.
A kereskedelmi jellegű rendezvényekkel való kényszerű együttélés kínos mellékhatásairól is szólt az igazgató: a liftüzemeltető nem szereti szállítani a kapatos vendégeket, mert „a takarítási potenciálja véges”. Informátorunk nem tudta elmondani, a főigazgató itt milyen rendezvényre/rendezvényekre utalhatott.
Könyvtáros bennfentesek szerint egy szeptember eleji borfesztiválról lehetett szó, amit „a bor és a kultúra találkozásának legnagyobb ünnepeként” is reklámoztak. Az efféle attrakciókat egyébként nem benn, a könyvtárban, de a közelében rendezik, a várpalota a pazar díszlet. A résztvevők pedig díjfizetés ellenében használhatják az OSZK külső gyorsliftjét – ha jól értjük, ez okozhatta a problémát (ez a lift egyébként bárki számára nyilvános).
Kérdeztük erről – és a beszéd számos egyéb mondásáról is – az OSZK vezetését is, de eddigi tapasztalataink alapján az lepett volna meg, ha ezúttal érkezett volna válasz (nem érkezett). Pedig nem keveredett el a levelünk, azt ugyanis Tüske főigazgató múlt pénteken, egy gyorsan összetrombitált újabb értekezleten felolvasta a jelenlévőknek, hozzáfűzve, hogy nem tartoznak elszámolással az Átlátszónak.
Kérdeztük a Hauszmann Tervet egyengető Miniszterelnökséget is, hogy tényleg ilyen áthidalhatatlanok-e az ellentétek, de onnan sem érkezett egyelőre válasz. Ahogyan a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségtől sem, ahová szintén kénytelenek voltunk kérdéssort küldeni, tudomásunk szerint ugyanis az OSZK főigazgatója az ő tevékenységüket is éles kritikával illette. A KIFÜ számítástechnikai berendezéseket szerez be a könyvtárnak, például az OKR-projekt számára.
Annyira éles volt Tüske kritikája, amilyet ritkán hallani közintézmény vezetőjétől: úgy tudjuk, hogy a főigazgató egyebek mellett a „rémisztő galádság” kifejezést is használta, illetve politikai és gazdasági befolyást is emlegetett az informatikai projekt kapcsán.
Éjjel is hívogatták a főigazgatót, hogy írjon alá
„Van egy beszerző cég, egy kereskedő cég, ha szabad ezt mondanom. És van egy felhasználó, a könyvtár. Ez érdekellentét. Minden kereskedő a maga hasznát keresi, és arra próbálkozik, hogy a keretből minél többet le tudjon csippenteni a saját céljai érdekében” – ezek az igazgató tapasztalatai.
Elmondása szerint a KIFÜ olyan „biankó” nyilatkozatot is kért a könyvtártól, miszerint a beszerzendő masinák automatikusan megfelelnek az OSZK-nak. Annak ellenére, hogy a könyvtár szakértője többször is kijelentette, hogy a beszerzések „bizonyos elemei szükségtelenek”, mások pedig nem alkalmasak a célra.
„Elképesztő, hogy az erőszak olyan formáit kell legyőznünk, amire nem számítottunk” – fakadt ki az igazgató a dolgozók előtt.
Elmondása szerint éjjel is „fölhívták”, hogy ezt vagy azt írja alá – úgy tudjuk, az értekezleten nem nevezte meg a főigazgató, hogy konkrétan kicsodák, KIFÜ-sök-e vagy beszállítók vagy mások gyakoroltak-e rá nyomást. Ezt kérdésünkre sem tudtuk meg, s a kormányzati beszerzőügynökség sem reagált a vádra.
Megerősítette ugyanakkor a dolgozók előtt a főigazgató a többször, még a propagandamédiában is cáfolt híreket, miszerint az épület nyolcadik szintjén azbeszt található.
A digitalizáló központ, amit az érintett helyiségekbe terveztek költöztetni, nem fog megépülni „csak úgy, hogy előtte a teljes azbesztmentesítés megtörténik. Ezt meg fogjuk rendelni, ezt így kell csinálni”.
Helyes döntés, jó érzés, hogy ehhez cikksorozatunk is hozzájárult.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt | Szükségtelen beszerzések, rémisztő galádságok – kifakadt a Széchényi Könyvtár vezetője | Elismerte az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, hogy van azbeszt az épületben – persze nem nekünk, de a dolgozói előtt igen. A nemrégiben tartott értekezleten egyéb erős kijelentések is elhangoztak információink szerint. Például az, hogy az OSZK megítélése szerint a Nemzeti Hauszmann Terv kínos mellékhatásaként a közgyűjtemény afféle mostohagyerek, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség által vezényelt beszerzések kapcsán pedig a „rémisztő galádságok” kifejezés is elhangzott. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/09/12/szuksegtelen-beszerzesek-remiszto-galadsagok-kifakadt-a-szechenyi-konyvtar-vezetoje/ | 2018-09-12 15:54:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Mint megírtuk, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vezető beosztású személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt indult nyomozásban a munkahelyén fogta el és vitte el, hogy gyanúsítottként hallgassa ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatóságának egyik osztályvezetőjét.
Az illető – értesüléseink alapján – korábban adónyomozóként, majd a Nemzeti Nyomozó Irodánál is dolgozott; tapasztalt szakembernek számított. Információink szerint azonban az ügyben nem csak ő, hanem egy másik, több, mint két évtizede az adóhivatalnál dolgozó ember is érintett. Úgy tudjuk, őt felfüggesztették.
A két immár volt NAV-ossal szemben az lehet – az Átlátszó tudomása szerint – a gyanú, hogy különböző ügyekben kiadott információkért pénzt fogadtak el.
A Központi Nyomozó Főügyészség sajtóközleményében még az szerepelt, hogy az ügyben „a NAV Bűnügyi Főigazgatóságával együttműködve, több helyszínen, összehangolt eljárási cselekményeket követően öt személyt hallgattak ki gyanúsítottként.”
Megjegyezték még azt, hogy a gyanúsítottak mindegyike szabadlábon védekezik, illetve, hogy a volt osztályvezető terhére rótt bűncselekmény két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. | Pénzért adhatott ki információkat a NAV hivatali vesztegetéssel gyanúsított osztályvezetője | Nem egy, hanem két NAV-os lehet érintett abban az ügyben, amelyben a Központi Nyomozó Főügyészség szeptember 6-án több személyt gyanúsított meg – tudta meg az Átlátszó. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/09/10/penzert-adhatott-ki-informaciokat-a-nav-hivatali-vesztegegessel-gyanusitott-osztalyvezetoje-es-tarsa/ | 2018-09-10 15:58:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Médiatanács három helyi kereskedelmi rádiós pályázaton is eredményt hirdetett. A testület a Nagykanizsa 95,6 MHz rádiós frekvencia pályázatán az egyetlen alakilag és tartalmilag érvényes ajánlatot benyújtó pályázó dtm Media Hungary Kft.-t nyilvánította nyertesnek. A Tatabánya 96,7 MHz rádiós frekvencián az LB Rádió Kft., a Székesfehérvár 101,8 MHz frekvencián a VLNC FM Rádió Kft. sugározhat majd. Mindhárom médiaszolgáltatás a Budapest 96,4 MHz-cel, a Rádió 1-gyel hálózatba kapcsolódva ad majd műsort - írja közleményében a Nemzeti Média- és Hírközlési Tanács.
A budapesti vételkörzetű Rádió 1 így már közel 40 helyi, vagy regionális frekvencián hallható. A Radio 1 médiaszolgáltatója az Andy Vajna filmügyi kormánybiztos és kaszinótulajdonos tulajdonában lévő Radio Plus Kft. A 2015 júliusában bejegyzett cég 2016-ban már 416 millió, 2017-ben pedig 2,81 milliárd forint nettó árbevételt ért el; a mérlege az előző évi veszteség után tavaly már nyereségbe fordult: 879 millió forint adózott eredményt ért el.
A Kecel 99,6 MHz-es helyi rádiós pályázati eljárás alaki vizsgálatának keretében a testület hiánypótlásra szólította fel az egyedüliként pályázó Gong Rádió Kft.-t, a Nyíregyháza 99,4 MHz helyi kereskedelmi rádiós pályázatának tartalmi vizsgálata során pedig az LB Rádió Kft.-től és a Sunshine Rádió Kft.-től felvilágosítást kér. A Gong Rádió is kormányközeli üzletemberhez tartozik: a Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos üzlettársaként ismert Szíjj László áttételes érdekeltsége, valamint a kecskeméti önkormányzat résztulajdona. | Andy Vajnát hallgathatja újabb három nagyváros | Egy VLNC FM Rádió Kft. nevű cég nyerte meg Tatabánya és Székesfehérvár, a dtm Media Hungary Kft. pedig Nagykanizsa frekvenciapályázatát nyerte meg. Különböző vállalkozások, de az adás ugyanaz: az Andy Vajna érdekeltségébe tartozó Rádió 1-gyel lépnek hálózatba. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/andy-vajnat-hallgathatja-ujabb-harom-nagyvaros.669664.html | 2018-09-12 16:07:04 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Azt, hogy valóban mindenki örömmel vette volna a hírt, bizonyos szempontból rögtön árnyalja pár tényező. Olyasmikre gondolunk, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa azt megelőzően szerződött az új rádiót indító céggel az országos kereskedelmi frekvencia használatára, hogy az ugyanezen a frekvencián korábban működő Class FM, illetve annak tulajdonosa, az Advenio Zrt. jogorvoslati kérelmét a bíróság elbírálhatta volna. Vagyis ezután akkor sem kaphatná vissza a Class a maga frekvenciáját, ha valami csoda folytán az Advenio pert nyerne. A jogi csűrés-csavarás további elemzése helyett elég annyit mondani, hogy mindez ma Magyarországon természetes, hiszen a Class FM még mindig Simicska árnyékával küzd (pedig hol van már az a korpulens alak!), míg az új csatornát üzemeltető Hold Reklám Kft. mögött a hozzáértők Andy Vajna és Mészáros Lőrinc nem kevésbé árnyas figuráit vélik felfedezni. Elég az hozzá, hogy a máskor nem épp villámügyintézéséről ismert Médiatanács ezúttal mindösszesen három nap alatt kiizzadta a szerződést, a Hold Reklám Kft. a rendelkezésre álló 120 nap helyett körülbelül két hét alatt összerakta az új adót, sőt, még arra is jutott idő a nagy rohanásban, hogy az eredetileg POP FM-ként elnyert frekvenciaszerződést módosítsák, s új, remekbe szabott nevén Retro Rádióként kezdhesse meg a csatorna a működését. Lábjegyzet, de talán nemcsak a Class FM stábja szomorkodhatott az ügymenet miatt, hanem a budapesti és a nyíregyházi Retro Rádió is, akiknek az új, országos adó miatt nevet kell változtatniuk (előbbi Magyar FM, utóbbi Best FM néven folytatja).
De érdekel valakit ez az egész kavarás, ha végre ismét az ABBA-val, Boney M.-mel, Adriano Celentanóval, Piramissal, Bergendyvel meg Omegával kelhet-fekhet az ország? És ha olyan régi, ahogy mondani szokás, jól bevált műsorvezetői nevekkel töltheti a napját mindenki Mátészalkától Pusztazámoron át Zalalövőig mint Hepi Endre, Dénes Tamás vagy Várkonyi Attila alias DJ Dominique? Hát, nem hinnénk.
De még mellettük is, gondolhatta a rádió vezetősége, kell valaki, akitől igazán összefut minden magyar rádióhallgató szájában a múlt édes nyála, akinek a hangjától egyszerre tolul föl kiben-kiben az építőtáborok, osztálykirándulások, zánkai nyaralások, és ki tudná felsorolni, miféle remek dolgok emléke. Valóban, keresve sem találhattak volna a Retro Rádió művészeti ideológusai alkalmasabb figurát a magyar zenés rádiózás hőskorából, mint B. Tóth Lászlót, és az ő emblematikus Poptarisznya című műsorlegendáját.
„Újraindul az országos Retro Rádióban B. Tóth László kultikussá vált műsora, a Poptarisznya!” – adták hírül mindenféle fórumon és a közösségi média megfelelő szegleteiben. Augusztus 19-én pedig, mintegy a nemzeti ünnep felvezetéseként végre el is jött a nagy nap, délután kettőtől felcsendült a jól ismertnek vélt felkonf. Tegyük hozzá, hogy egyébként a poptarisznya.hu nevű internetes rádióban eddig is ment ez a műsorszám, de hát ez ne zavarjon senkit (egyébként a netrádióban a Poptarisznya helyén ezentúl Bétóshow fog futni, azonos tartalommal).
Meghallgattuk a háromórás esztrádműsor prömierjét, és azt kell mondanunk, tökéletesen kivitelezett médiaeseményről volt szó. A Poptarisznya éppen olyan volt, mint anno, ugyanazok a zenék szólaltak meg benne (azzal együtt is ilyen érzésünk volt, hogy hozzácsapták a műsor horizontjához a 90-es éveket is), mint harminc évvel ezelőtt, ugyanazok a „különleges effektek” tarkították az adásidőt, és maga B. Tóth is ámulatra méltó módon ugyanolyan átlelkesült dinamizmussal szólt bele az összes számba, mint fénykorában. Egyedül a magnós rovat maradt el, de ennek valamiféle feltámasztását is beígérte a későbbiekre a házigazda, ha jól értettük. Mégis azt kell mondanunk, hogy az újraindult Poptarisznya hamis nosztalgiával operált. Hiszen az a világ, amit megidézett, nem múlt el, és éppen a premieradás makulátlan illeszkedése a jelenvalóságba volt erre a legerősebb bizonyíték. Képtelenség valami olyasmi iránt nosztalgiát érezni, amiben élünk. Márpedig ez a múlt sosem szakadt meg, továbbra is ugyanebben élünk, ez már nem is kérdés.
Retro Rádió, augusztus 19. | Hamis nosztalgia | Azt, hogy valóban mindenki örömmel vette volna a hírt, bizonyos szempontból rögtön árnyalja pár tényező. Olyasmikre gondolunk, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa azt megelőzően szerződött az új rádiót indító céggel az országos kereskedelmi frekvencia használatára, hogy az ugyanezen a frekvencián korábban működő Class FM, illetve annak tulajdonosa, az Advenio Zrt. jogorvoslati kérelmét a bíróság elbírálhatta volna. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/interaktiv/hamis-nosztalgia-113137 | 2018-08-23 13:20:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Budapesti Értéktőzsde oldalán közzétett közleményben az olvasható, hogy 5 milliárd 740 millió forint értékben vesz (10 százalékos – a szerk.) részesedést a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt.-ben (BIF).
Az utóbbi Schmidt és fia, Ungár Péter családi vállalkozásának érdekeltségébe tartozik, számos bérbe adott ingatlannal rendelkezik Budapest több pontján. Korábban Spéder Zoltán cégeként tartották számon, de az Orbán-kormány támogatását elvesztő – ügyészségi vizsgálat alatt álló – üzletember az utóbbi két évben meghátrált és szinte minden érdekeltségéről lemondott.
Mai hír szintén, hogy Spéder nekiállt a maradék érdekeltségét átszervezni, így az Index reklámbevételeit kezelő CEMP nevű kereskedőház is átkerült egy frissen alapított cégébe. | Mészáros Lőrinc bevonult Schmidt Mária és Ungár Péter cégébe | Mészáros bankja bevásárolta magát a Schmidt érdekeltségébe tartozó ingatlanos vállalkozásba. A Budapesti Értéktőzsde oldalán közzétett közleményben az olvasható, hogy 5 milliárd 740 millió forint értékben vesz (10 százalékos – a szerk.) részesedést a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt.-ben (BIF). | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/meszaros-lorinc-bevonult-schmidt-maria-es-ungar-peter-cegebe-113549 | 2018-09-11 13:29:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Június elején a Magyar Nemzeti Bank a hónap végéig adott időt a CrediTime Pénzügyi Zrt.-nek tőkepótlási kötelezettsége teljesítésére, de a társaság ennek a felszólításnak határidőig nem tett eleget. A részvényeseknek több tízmilliót kellene betolniuk a cégbe, miután a 2017-es év katasztrofálisnak bizonyult: a cég a tavalyi évet 73,2 milliós veszteséggel zárta.
Pedig a CrediTime nem csak egy vállalkozás a több ezer veszteséges közül. Több szálon is kötődik a fideszes politikusokhoz, ráadásul a társaság 2017-es évre vonatkozó beszámolójából kiderül, hogy az állam bankjával, a Magyar Fejlesztési Bankkal kötött refinanszírozási szerződések biztosítják cég aktív működését.
A vállalkozás honlapjáról kiderül, hogy részben közpénzt gondoztak, amikor részt vettek államilag támogatott forgóeszköz és beruházási hitelek kihelyezésében.
Fideszes szál a levesben
A CrediTime idén beszámolási kötelezettségének is csak két hónapos késéssel tett eleget. Május végéig kellette volna leadni a cégbíróságra, május 31-én még csak az erről szavazó rendes közgyűlést tartották, amelyen a szavazatszámláló Farkas Zoltán Tibor felügyelő-bizottsági elnök volt.
Farkas anno az első Fidelitas-csoport megszervezésében, vezetésben is jeleskedett, együttműködésben a szintén egri Nyitrai Zsolt, fideszes országgyűlési képviselővel, korábbi fidelitaszos alelnökkel. Farkast 2010-ben a Heves megyei közgyűlés pénzügyi ellenőrző bizottságába delegálta a Fidesz, 2011-ben pedig a megyei vezetés által létrehozott Heves Megyei Vállalkozás- és Területfejlesztési Alapítvány kuratóriumi elnöki székébe került. (A HMVTA különös egri ingatlanvásárlásival már foglalkozott a Magyar Narancs.)
Átjátszó műveletek
A Heves megyei Fidesz első vonala is érintett lehet abban az egri ingatlanszerzésben, amelynek során az eladót kivéve mindenki jól járt.
Alapítvány fideszes vezetéssel
Az alapítványnak 9 százalékos részvénycsomagja van a Farkas felügyelte CrediTime-ban, amely a heves megyei vállalkozókat segítette a kedvezményes állami támogatású hitelekhez. A Fidesz és az alapítvány közötti kapcsolat azután sem szakadt meg, hogy Farkas júliusban társaival együtt lemondott kuratóriumi tagságáról: a HMVTA alelnöke Lombeczki Gábor, a Heves megyei Fidelitas választmányának elnöke, Ragó Attila, a füzesabonyi Fidesz alelnöke kuratóriumi tag lett.
Farkas pótlására két hónapja magasabb szintről érkezett bizalmi ember: Skultéti Vilmos, a Nemzeti Kereskedőházak Zrt. korábbi vezérigazgatója. Skultétinek a régmúltra visszanyúló kapcsolata van a Fidesz gazdasági hátországával: 2000-ben ő volt az, aki a befektetésösztönző ITD Hungary vezetését vette át, kinevezést Matolcsy Györgytől kapta, aki ekkor még nem a jegybankot, hanem az ITD tulajdonosi jogait gyakorló Gazdasági Minisztériumot irányította. Skultéti írta alá azt a dokumentumot, amelyben az általa vezetett kereskedőház vagyona, állampapír vásárlás céljából a Quaestorhoz került 2013-ban, egy nappal az után, hogy szerződést kötöttek.
A CrediTime 2017-es beszámolójában 1,85 milliárdos kintlevőséget tüntetett fel, ami majdnem megegyezik azzal az 1,93 milliárdos összeggel, amivel az MFB-nek tartozik. A jellemzően hitelkamatokból származó bevételei egy év során felére estek, 127 millióról 58 millióra. A hitelek vissza nem fizetése tendenciának tűnik, a cég 2017-es beszámolója elismeri, hogy jelentősen romlott az ügyfeleik fizetési hajlandósága, megnövekedett a 90 napon túli hátralékkal rendelkezők aránya.
Úgy fest, a CrediTime lejtmenetbe kapcsolását észlelték vezetői is: nem zárható ki, hogy tavaly augusztusban ezért mondott le szinte a teljes igazgatóság és a felügyelő bizottság. Az okokról és a CrediTime hitelkihelyezési gyakorlatáról sem Báthory Katalin akkori igazgatósági tag, sem Antalfi Csilla, akkori FB-elnök nem volt hajlandó nyilatkozni lapunknak. Később a cégbíróság háromszor dobta vissza az új tagok megválasztását igazoló taggyűlési dokumentumokat, végül június elején jegyezték be.
A felügyeleti szerv
Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba
Az MNB hivatalosan idén márciusban ismerte fel, hogy nem stimmel az általa felügyelt hitelközvetítő működése, ekkor küldte az első tőkepótlási felszólítást a társaságnak. Azzal kapcsolatban – mint azt az MNB-től megtudtuk –, hogy a cégirányításban sincs minden rendben, a jegybank nem lépett, arra hivatkozva, hogy csak a vezető testületek elnökének bejegyzéséhez kell előzetes jóváhagyásukat adni, a többibe nincs beleszólásuk.
Ami a tőkepótlás csúszását illeti: Binder István, az MNB szóvivője úgy reagált, még elegendő idejük van érvényt szerezni határozatuknak. „Ha egy pénzügyi vállalkozás saját tőkéje az előírt legkisebb jegyzett tőke alá csökken, az MNB a saját tőke feltöltésére törvényi előírás alapján legfeljebb 18 hónap határidőt biztosíthat. Ha a saját tőke a jegyzett tőkeszint alá (de nem a minimális jegyzett tőke alá) csökken, az MNB kötelezheti a pénzügyi vállalkozás igazgatóságát a közgyűlés összehívására” – mondta a Narancs.hu-nak Binder. Érdeklődtünk a további lépésekről, bírság kiszabásáról, a működés felfüggesztésének elrendeléséről, de erről nem kaphattunk tájékoztatást, hiszen a még csak tervezett intézkedésekről, és folyamatban lévő eljárásokról az MNB nem adhat felvilágosítást.
A Creditime Zrt. írásos megkeresésünkre nem válaszolt, a telefonja elérhetetlen. Pedig szerettük volna megtudni, hogy mi lett a céggel, vissza tudják-e fizetni az állami bank hitelét, vagy mi történt azokkal a támogatott hitelekkel, amiket kihelyeztek. | Hova tűnt a pénz? Fidesz-közeli hitelközvetítő a csőd szélén | Legalább kétmilliárdos az adóssága, saját tőkéjét is felélte a Fideszhez több szálon kötödő Creditime Zrt. A cég igazgatóságában és felügyelő-bizottságban közel fél évig állt a bál. A felügyeletét ellátó jegybank egyelőre kivár. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/fidesz-kozeli-hitelkozvetito-a-csod-szelen-113533 | 2018-09-13 13:36:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
2014 és 2020 között valamivel több, mint 3 ezer milliárd forintot kaptak az Európai Uniótól a magyarországi mikor-, kis- és közepes vállalkozások. Ez abból az írásbeli válaszból derült ki, amelyet Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára küldött a jobbikos Bana Tibor országgyűlési képviselőnek. Az ellenzéki politikus arra volt kíváncsi: Mekkora támogatáshoz jutottak a 2014-2020-as költségvetési időszakban a mikro-, kis- és közepes vállalkozások?.
Kiderült:
eddig több mint 160 felhívást tettek közzé,
jelenleg 54 kiírás érhető el,
a jövőben újabb 8-at hirdetnek meg,
2014 óta nagyjából 10 ezer vállalkozás 14 ezer projektje kapott uniós támogatást.
Nyár elején írtunk arról, hogy önti a pénzt a kormány a kisvállalkozások külpiacra lépésébe, csakhogy a cégek ennek ellenére is nehezen kapnak hitelt. Pályázni csak azok a cégek tudnak, amelyek több éve eredményesen gazdálkodnak, és több alkalmazottjuk is van. Visszatartó erő az is, hogy a hitelek zöme utófinanszírozott.
Ma Magyarországon több mint egymillió kkv működik, nagy részük mikro- és kisvállalkozás, a GDP több mint felét termelik, és csaknem 4 millió embernek adnak munkát. | Egymillióból tízezer vállalkozás kapott uniós támogatást | 2014 és 2020 között valamivel több, mint 3 ezer milliárd forintot kaptak az Európai Uniótól a magyarországi mikro-, kis- és közepes vállalkozások. Ez abból az írásbeli válaszból derült ki, amelyet Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára küldött a jobbikos Bana Tibor országgyűlési képviselőnek. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20180912_Egymilliobol_tizezer_vallalkozas_kapott_unios_tamogatast | 2018-09-12 15:47:00 | true | null | null | HVG |
Mi is írtunk róla, hogy négy silány kisfilmre többet költött papíron a CÖF, mint amennyiből a Saul fia vagy a Testről és lélekről készült.
Az LMP-s Vágó Gábor ezért
feljelenti a Magyar Villamos Műveket hűtlen kezelés és költségvetési csalás miatt a Civil Összefogás Fórumnak adott támogatás ügyében.
A politikus a feljelentést azzal indokolta: a „kormánypropagandát harsogó CÖF” elherdálta az MVM-től kapott támogatást, az állami tulajdonú vállalatnak pedig felelnie kell a közpénz elköltéséért. Vágó Gábor emlékeztetett: tavaly májusban az Átlátszó kiderítette, hogy az MVM összesen 508 millió forinttal támogatta a CÖF-öt, idén áprilisban pedig ki is perelték az erről szóló szerződéseket, a bíróság ugyanis kimondta, hogy az állami tulajdonú vállalatok pénze igenis közpénz. Az is kiderült, hogy MVM támogatásából a CÖF összesen 433 millió forintot költött négy darab, összesen 4 perc 40 másodperces kisfilm elkészítésére, vagyis
87 millió forintba került az adófizetőknek minden egyes perc, amelyből a CÖF-öt reklámozták.
De még hogy!
Vágó kiszámolta, hogy ebből a pénzből tíz magyar család kilakoltatását lehetett volna megakadályozni, vagy egy MRI-t lehetett volna venni egy rosszul felszerelt kórházba, vagy közel 190 tanár éves bérét lehetett volna kifizetni.
A kisfilmeket egy olyan cég készítette, amely milliárdos megbízásokat kap a kormánykampányokban és összefonódást mutat a TV2-csoport egyik legnagyobb műsor-beszállítójával, az MVM pr-osa pedig kikotyogta egy interjúban, hogy Rogán Antal propagandaminisztériumának jóváhagyásával költötték el a közpénzt a CÖF támogatására - mondta Vágó. | Csodálatos CÖF-reklámok: Az LMP feljelenti az MVM-et hűtlen kezelés miatt | Mi is írtunk róla, hogy négy silány kisfilmre többet költött papíron a CÖF, mint amennyiből a Saul fia vagy a Testről és lélekről készült. Az LMP-s Vágó Gábor ezért feljelenti a Magyar Villamos Műveket hűtlen kezelés és költségvetési csalás miatt a Civil Összefogás Fórumnak adott támogatás ügyében. | null | 1 | https://444.hu/2018/09/13/csodalatos-cof-reklamok-az-lmp-feljelenti-az-mvm-et-hutlen-kezeles-miatt | 2018-09-13 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A Design Terminal vezetője a többségi tulajdonosa a CreaCity Kft.-nek, ami jövő május végéig „kormányzati stratégia kidolgozását támogató szakmai tanácsadást nyújt” Gulyás Gergely minisztériumának.
Az Átlátszó egyik olvasója rendszeresen kikéri, hogy a Miniszterelnökség kikkel milyen szerződéseket kötött. Ilyen közadatigényléseknek köszönhetően kerültek nyilvánosságra Répássy Róbert megbízásai, és nemrég egy újabb érdekes dokumentum bukkant fel így.
A birtokunkba került szerződés szerint a Miniszterelnökség július 23-án tanácsadási szerződést kötött a CreaCity Kft.-vel. A megállapodás értelmében a cég 2019. május 31-ig
„kormányzati stratégia kidolgozását támogató szakmai tanácsadást nyújt, ennek keretében elsődlegesen a nemzetgazdasági és társadalmi versenyképesség területét érintő nemzetközi trendelemzéseket készít, háttéranyagokat állít össze, valamint tanulmányokat, helyzetfelmérést is tartalmazó összehasonlító elemzéseket készít, javaslatokat fogalmaz meg, a hozzá intézett megkeresések tárgyában állásfoglalásokat ad.”
A CreaCity Kft. a feladatok ellátásáért összesen nettó 5,5 millió forintot kap.
2018. július 24-31. között nettó 140 ezer forintot, utána pedig nettó 536 ezer forintot havonta. A honlappal nem rendelkező cég többségi tulajdonosa Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminal igazgatója.
Az állami kreatívipari központnak szánt Design Terminal 2011-ben nyílt meg az Erzsébet téren, majd 2016 januárjában felkerült a bürokráciacsökkentési halállistára, és megszüntették. Ekkor a kormányzati háttérintézmény közhasznú nonprofit kft.-vé alakult át, és változatlanul kapott évi 600 millió forint állami támogatást az EMMI-től. Ezt a kisebbségi tulajdonos Böszörményi-Nagy Gergely azzal indokolta a Magyar Nemzetnek, hogy „a szervezet jogi átalakítása nem eredményezett feladatcsökkenést”.
A Design Terminal Közhasznú Nonprofit Kft. többségi tulajdonosa a kezdetektől Csák János volt londoni nagykövet.
A CreaCity Kft.-t 2016 áprilisában Mosonyi Katalin alapította, aki 2014-ben már egy Nézőpont-közeli álcivil alapítványt is létrehozott, és 2016 nyarán a Design Terminal N. Kft. ügyvezetője is volt.
Böszörményi-Nagy Gergely 2017 júniusában szállt be a CreaCity Kft.-be, és azóta is többségi tulajdonosa a cégnek, ami most tanácsadási megbízást kapott a Miniszterelnökségtől. | Böszörményi-Nagy Gergely cége havi 536 ezer forintért ad tanácsokat a Miniszterelnökségnek | A Design Terminal vezetője a többségi tulajdonosa a CreaCity Kft.-nek, ami jövő május végéig “kormányzati stratégia kidolgozását támogató szakmai tanácsadást nyújt” Gulyás Gergely minisztériumának. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/09/13/boszormenyi-nagy-gergely-cege-havi-536-ezer-forintert-ad-tanacsokat-a-miniszterelnoksegnek/ | 2018-09-14 11:50:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Spisák György még az előző polgármester, a korábban a képviselőtestület Fidesz-frakciója által is támogatott Pintér Erika polgármestersége alatt lett a város jegyzője. 2012-re viszont nagyon megromlott a viszony a kormánypárti testületi többség és a jegyző, illetve az akkor már harmadik ciklusát töltő polgármester között. A helyzet idővel annyira elmérgesedett, hogy a képviselő-testület felmentette a jegyzőt, akinek aztán a polgármester állította vissza a munkaviszonyát, mire a testületi többség a polgármestert is megpróbálta fegyelmivel felállítani.
Különösen éles szóváltások zajlottak időnként a jegyző, és a városi Fidesz ifjú politikusa, Ujvári Imre között – a néha személyeskedésbe forduló konfliktusnak aztán több per is lett a következménye, részben rágalmazási, részben személyiségjogi perek.
A 2014-es választáson a Pintér Erika ugyan még elindult, de esélye sem volt a Fidesz helyi ifjútitánja ellen: a helyi pártszervezet, illetve a megye erős emberei – Varga Mihály, Fazekas Sándor, és nem utolsó sorban Orbán Viktor egyik első szponzora, Kékessy Dezső – mind Ujvárit támogatták. Ujvári végül 51 százalékot kapott, a várost tizenkét évig vezető Pintér Erika kevesebb, mint fele ennyit. A független képviselőként induló jegyző viszont bekerült a testületbe.
De alig telt el két hét a választás után, az új polgármester bizalomvesztésre hivatkozva felmentéssel megszüntette Spisák munkaviszonyát.
A felmentés indoklása szerint a köztük zajló peres eljárások miatt a polgármester nem számíthat a jegyző szakmai lojalitására.
Spisák a döntést természetesen nem fogadta el, és jogorvoslatért a Szolnoki Munkaügyi és Közigazgatási Bírósághoz fordult. Csakhogy az elsőfok úgy látta, a munkáltató, vagyis a polgármester az előzmények alapján joggal hivatkozott bizalomvesztésre, azaz a jegyző kirúgása jogilag rendben volt. Spisák nem nyugodott bele az ítéletbe, fellebbezésében egyebek mellett azzal érvelt, hogy egy korábbi Alkotmánybírósági határozat értelmezése alapján a bizalomvesztés csak akkor jogszerű hivatkozás, ha nem személyes, szubjektív mozzanatokon, hanem konkrét szakmai, a munkavégzéssel kapcsolatos hibán vagy mulasztáson alapul – ilyesmivel pedig a frissen megválasztott polgármester nem is próbálkozott.
A másodfokon eljáró Szolnoki Törvényszék a kirúgott jegyző fellebbezését alaposnak találta, és jogerős ítéletében kimondta, felmentése jogszerűtlen volt.
Ezen túlmenően a Törvényszék az alperes Polgármesteri Hivatalt 6,5 millió „átalánykártérítés” és 250 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte.
A jogerős végzés június végén született, az írásba foglalt ítéletet bő három hete megkapta az alperes polgármesteri hivatal is. Csakhogy hiába telt el fizetésre megszabott 15 napos határidő, nem fizettek. Spisák várt néhány napot, majd fizetési felszólítást küldetett az ügyvédjével. Mikor erre sem jött válasz, úgy döntött, végrehajtást kezdeményez a jogerősen megítélt kártérítés behajtására.
A dolog nemcsak kínos a veszteni láthatólag nem tudó városvezetésnek, de elég sok pénzbe is kerül a dacoskodás: a munkaügyi perrel bukott 6,7 milliós számlát még megfejelik egy nagyjából 700 ezer forintos végrehajtási költséggel. Vagyis összességében több mint 7 milliót költenek a város pénzéből a polgármester személyes indíttatású bukott perére.
A fotón Ujvári Imre polgármester, a háttérben Fazekas Sándor, akkor még miniszter – kép forrása: Facebook | Pert nyert a kirúgott jegyző, 7 millióba kerül Tiszafürednek a polgármester bosszúja | A jogerős ítélet alapján Tiszafürednek 6,5 millió forint kártérítést és 250 ezer forint perköltséget kell fizetnie a város négy évvel ezelőtt kirúgott jegyzőjének. A Szolnoki Törvényszék végzése szerint 2014 októberében jogellenesen mentette fel a jegyzőt politikai ellenlábasa, a frissen megválasztott fideszes polgármester. Csakhogy a polgármesteri hivatal nem nagyon akar fizetni, a volt jegyző ezért végrehajtást kért. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2018/09/13/7-millioba-kerul-tiszafurednek-a-polgarmester-bosszuja/ | 2018-09-14 11:58:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Bánki Erikhez, baranyai fideszes „erős emberhez” szokás kötni a fideszes önkormányzatok közintézményeibe beszállító Hungast közétkeztetési cégcsoportot. A kapcsolat onnan ered, hogy a Hungast-tulajdonosoknak és Bánkinak, valamint a politikus feleségének létezett között befektetése a kétezres években (Aqua Holding Kft.).
Szekszárdon 2007-2016-ban a város saját cége, a Diákétkeztetési Kft. szolgáltatott ételt a közintézményekben – sorolta az előzményeket Hadházy Ákos, hozzátéve: a cég félmilliárd forint hitelből korszerű konyhákat hozott létre és viszonylag stabil minőségben szállított. 2015-re sikerült visszafizetniük a kölcsönt, és nyereséget is termeltek.
2016 márciusában azonban a város két kisebb intézmény kivételével átadta az üzletet a Hungast-érdekeltségű Kölyökmenza Kft.-nek. Hadházy elmondása szerint „minden épeszű indok nélkül”, s való igaz, határozatában a város nem sokat pepecselt a magyarázattal.
A cég közbeszerzésen nyert, amin volt más induló is, a városi kft neve azonban nem szerepel az ajánlattevők között.
A városi tulajdonú Diákétkeztetési Kft. 2016-ban 24,5, tavaly 32,6 milliós veszteséget könyvelt el. A Hungast-féle Kölyökmenzának ellenben hasonló ütemben nőtt a nyeresége: 2015-ben, az alapítás évében még mínuszos volt, majd 17,6, tavaly pedig 30 milliós profitot termelt.
„A város tehát saját cégével kiszúrt, hogy indokolatlanul elvette tőle a biztos üzletet jelentő koncessziót és veszteségbe vitte azt, míg a Bánki Erikékkel összeköthető vállalkozás kapott egy 32 milliós nyereségű bizniszt. A cég vezetője egyébként hűtlen kezelést követett el, hogy lemondott a cége számára szerződésben biztosított koncesszióról” – vélekedik Hadházy. Szerinte „a tulajdonos szándékosan tette tönkre saját cégét, az ügyvezetőnek pedig vagy le kellett volna mondania, vagy mindent megtennie az általa vezetett cég tönkre tétele ellen”.
Ráadásul a díjtételeket megállapító önkormányzati határozatból az is kiderül, hogy a város a Hungast-cégnek ugyanazért a feladatért 20 százalékkal többet ad, mint sajátjának. Az étkeztetés költsége két tételből, a nyersanyagból és a rezsiből áll. A nyersanyagot a szülők fizetik, a rezsiköltséget az önkormányzat. Utóbbit a nyersanyag-költség százalékában adja meg a rendelet: a Bánki-közeli Kölyökmenza 107-110 százalékot kap, míg városi cég csak 90 százalékot.
„De mindez a kisebb baj. A nagyobb baj, hogy az ételek minősíthetetlenül rosszak, de legalább keveset kapnak belőlük a gyerekek. Az indulás idején a csúcs az volt, amikor a gyerekeim köveket találtak az ebédben” – ismertette a képviselő, milyen „fogyasztói szemmel” nézve a Kölyökmenza Szekszárdon. Hozzátéve: az idén, sok szülőhöz hasonlóan be sem íratták őket a menzára.
Fotó: Szakál Szebáld – Átlátszó | Hadházy: „Kőlevest” adott ebédre a Fidesz-közeli menzacég Szekszárdon | Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő gyerekei szekszárdi iskolájában kavicsok kerültek a tanulók levesébe – szó szerint értve. A politikus szokásos Korrupcióinfóján leplezte le: nem csak silány minőséggel etetik a gyereket, de jogtalan előnyhöz is jutott a Fidesz-közeli Hungast-csoportba tartozó közétkeztető cég a fideszes vezetésű várostól. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2018/09/13/hadhazy-kolevest-adott-ebedre-a-fidesz-kozeli-menzaceg-szekszardon/ | 2018-09-14 12:07:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az Átlátszó egyik olvasója közadatigénylésben kérte ki a Miniszterelnökségtől, hogy kivel milyen szerződéseket kötöttek 2018 júliusában. Olvasónk a kapott dokumentumokat eljuttatta hozzánk, és azok alapján beszámoltunk róla, hogy Répássy Róbert ügyvédi irodája a volt Malév-székház és az Andrássy út 70. megvásárlásánál is bruttó 3-3 millió forintért végzett jogi feladatokat az államnak.
Répássy Róbert 1998-tól volt a Fidesz országgyűlési képviselője. A 2010-2014-es ciklusban közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár volt, 2014-től pedig az Igazságügyi Minisztérium államtitkára. 2015-ben váratlanul leváltották, és 2018-ban már nem is jutott be a parlamentbe, miután a párt listáján a biztos kieső 144. helyet kapta. A Miniszterelnökség 2018 júliusában két drága ingatlan megvásárlásánál bízta meg jogi feladatokkal Répássy ügyvédi irodáját.
Olvasónk nemrégiben egy újabb közadatigénylésben kikérte az augusztus első felében kötött miniszterelnökségi szerződéseket is, és az egyik dokumentumban újra felbukkant Répássy Róbert neve.
A július 31-én aláírt megállapodás szerint Répássy ügyvédi irodája 2018. augusztus 1.-től 2019. május 31.-ig ügyvédi feladatokat végez a Miniszterelnökségnek havi nettó 787.500 forintért. A 10 hónapos megbízás alatt tehát összesen 7 millió 875 ezer forintot fizet a tárca a volt fideszes képviselő irodájának.
Répássyéknak az alábbi feladatokat kell ellátniuk:
eseti megbízás alapján jogi képviselet
háttértámogatás jogi anyagok elkészítéséhez
jogi állásfoglalás írásban vagy szóban
jogszabályok véleményezése
igény szerint, de legalább havonta kétszer szóbeli konzultáció során jogi tanácsadás
Érdekesség, hogy a korábban két ingatlan adásvételénél segédkező Répássy Ügyvédi Irodával kötött friss megállapodás leszögezi, hogy ingatlanok adásvételénél nem kell közreműködniük Répássyéknak a havi 787.500 forintos megbízási díjért cserében.
A dokumentumban vastag betűkkel kiemelve szerepel, hogy „A jelen megbízásnak nem tárgya az ingatlan tulajdonjogának valamint a társasági részesedés átruházására irányuló szerződések, valamint egyéb, jogszabály alapján ügyvédi ellenjegyzéssel ellátandó szerződések okiratszerkesztése, ellenjegyzése.” | Sikersztori: Répássy Róbert végre kapott egy állandó megbízást a Miniszterelnökségtől | A volt fideszes országgyűlési képviselő ügyvédi irodája júliusban két ingatlanvásárlásnál segített az államnak eseti megbízások alapján. Augusztus elsejétől azonban már fix szerződés keretében jogászkodik a Miniszterelnökségnek havi 787 ezer forintért. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/09/13/sikersztori-repassy-robert-vegre-kapott-egy-allando-megbizast-a-miniszterelnoksegtol/ | 2018-09-13 12:31:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Horváth Bálint elmondta: az ÁSZ a Tolna Megyei Balassa János Kórház, a hatvani Albert Schweitzer Kórház és Rendelőintézet, a Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézet, a mosonmagyaróvári Karolina Kórház és Rendelőintézet, valamint a Berettyóújfaluban működő Gróf Tisza István Kórház 2014 és 2016 közötti gazdálkodását ellenőrizte.
Hozzátette: valamennyi intézményben szabálytalan volt a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése, valamint a pénzügyi és a vagyongazdálkodás. A korrupciós veszélyek ellen védelmet biztosító kontrollrendszert sem a kockázatokkal arányosan építették ki a vizsgált kórházak.
Salamon Ildikó tervezési vezető elmondta: az öt ellenőrzött kórház mérleg szerinti összesített bevételei 2016-ban összesen meghaladták a 31 milliárd forintot, kiadásaik pedig a 30 milliárd forintot, az átlagos ágyszámuk pedig 2016-ban összesen 3260 volt.
Hangsúlyozta, hogy a kórházak, mint a központi alrendszer intézményei meghatározó súlyt képviselnek a közpénzek felhasználásában és az állami vagyonnal való gazdálkodásban, ezért az ÁSZ nagy súlyt fektet az ellenőrzésükre,. Annál is inkább, mert a gazdálkodási szabálytalanságok a szakmai feladatellátás biztonságát is veszélyeztethetik - fűzte hozzá.
Emlékeztetett arra, hogy az ÁSZ csupán korrupciós veszélyekre, vagyis nem ténylegesen bekövetkezett korrupciós bűncselekményekre hívja fel a figyelmet, a számvevőszék ugyanis nem nyomozóhatóság.
A sajtótájékoztatón Pető Krisztina felügyeleti vezető arról szólt, hogy a költségvetési intézmények számára jogszabályban és rendeletben előírt belső kontrollrendszert egyik kórházban sem alakították ki és működtették szabályszerűen.
Az intézmények, a többi között nem rendelkeztek szervezeti és működési szabályzattal, nem készítettek önköltségszámítási szabályzatot, számviteli politikájuk, számlarendjük nem volt összhangban az előírásokkal.
Vagyis a belső kontrollrendszer kialakításában és működtetésében feltárt hibák következtében egyik kórháznál sem volt biztosított az átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználás.
Az ÁSZ ellenőrzései a pénzügyi és vagyongazdálkodás területén is súlyos mulasztásokat azonosítottak. Jellemző probléma volt, hogy a teljesítésigazolást és az utalványozást nem az arra jogosult személy végezte, illetve kórházak a mérlegeiket nem támasztották alá leltárral és eszköznyilvántartással - mondta Pető Krisztina.
Az ÁSZ közölte, hogy a szekszárdi Tolna Megyei Balassa János Kórház főigazgatójának 11, a hatvani Albert Schweitzer Kórház- Rendelőintézet vezetőjének 16, a Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézet főigazgatójának 23, a mosonmagyaróvári Karolina Kórház- Rendelőintézet vezetőjének 19, valamint a Berettyóújfaluban működő Gróf Tisza István Kórház főigazgatójának 11 javaslatot fogalmazott meg.
Az ellenőrzések során a Számvevőszék az emberi erőforrások miniszterének összesen öt javaslatot tett. A feltárt hiányosságok kijavítása érdekében az érintett vezetőknek 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük. | Súlyos szabálytalanságokat tárt fel az ÁSZ kórházak ellenőrzésekor | Súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Állami Számvevőszék (ÁSZ) öt egészségügyi intézménynél - közölte a számvevőszék kommunikációs osztályának vezetője csütörtökön Budapesten. | null | 1 | http://magyarhirlap.hu/cikk/128389/Sulyos_szabalytalansagokat_tart_fel_az_ASZ_korhazak_ellenorzesekor | 2018-09-14 12:36:51 | true | null | null | Magyar Hírlap |
Jóval több külföldi turista jött Budapestre az idén júliusban, mint egy évvel korábban. A KSH adatai szerint tavaly a hetedik hónapban 839 ezer vendégéjszakát töltöttek el külföldiek fővárosi kereskedelmi szálláshelyeken, ezúttal azonban majdnem 50 ezerrel többet. Ez bő 5 százalékos javulást jelent.
Mindez első ránézésre azért lehet furcsa, mert 2017 júliusában minden adott volt, hogy rekordot rekordra halmozzon a budapesti turizmus. Ekkor rendezték a végül több mint 100 milliárd forintba kerülő vizes világbajnokságot, és a hónap végén Forma-1-es versenyhétvége is volt, ami hagyományosan sok külföldit vonz Magyarországra.
A vizes vb azonban a szervezési problémák miatt épp ellentétes hatást gyakorolt a főváros idegenforgalmára, mint amit előzetesen vártunk, és ezt a mostani adatok is alátámasztják. Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a gondot a nemzetközi marketingkampány elmaradása és az eseményhez köthető nem éppen szerencsés szobafoglalások okozták. A vb-t szervező állami cégnél ugyanis durván elszámolták a világbajnokság vendégeinek szállodai igényeit, így a rendezvény alatt üresen álltak a sportolóknak, személyzetnek, illetve újságíróknak lefoglalt szobák.
Ez persze hasonló eseményeknél előfordul, a problémát inkább az okozta, hogy a szervezők az év eleji szerződéskötés után már nem követték a tényleges igények alakulását. Azaz nem is próbálták csökkenteni a károkat azzal, hogy utólag, amikor már látszottak a várható számok, visszamondtak volna szobákat. Ha ez időben megtörténik, akkor a hotelek még eladhatták volna ezeket a helyeket, és jóval több turista jön a fővárosba*Más kérdés, hogy ezt nem is biztos, hogy megtehették volna, a szerződések ugyanis nem voltak éppen előnyösek az állami fél számára..
Így viszont 2017-ben a vizes vb hónapja volt az egyetlen olyan, amikor kevesebb vendégéjszakát töltöttek el külföldiek Budapesten, mint egy évvel korábban. Idén pedig a gyenge tavalyi számokat természetesen masszívan sikerült felülmúlni: április óta nem volt olyan mértékű növekedés éves összevetésben, mint júliusban.
Más kérdés, hogy az árak esetében már ellentétesek a trendek. Tavaly ugyanis a vb a korai, nagyszámú foglalással, illetve azzal, hogy sok szállodásnál vastagon fogott a ceruza, igencsak felhajtotta a hotelszobák árait. Az esemény hónapjában 10 százalékkal kellett többet fizetni a szállásért, mint eddig bármikor. Ez pedig elsősorban a vb-t szervező állami cégnek jelentett többletköltséget, hiszen a szobák jelentős hányadát ők foglalták le.
Pedig júliusban hagyományosan nem kiugróan magasak az árak, általában a májusi és a júniusi értékektől is elmaradnak. Így volt ez idén is, aminek eredményeként a tavalyi 32 ezerrel szemben ezúttal csak 29 ezer forintba került átlagosan egy budapesti hotelszoba egy éjszakára.
A júliusi anomáliák ellenére azonban természetesen tavaly is bővült és idén is bővülni fog mind a fővárosi, mind az országos idegenforgalom. 2018 első hét hónapjában a külföldiek 4 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el Magyarországon, mint egy évvel korábban, a belföldi turizmus pedig egy hajszállal még ennél is gyorsabban gyarapodott. A két legvonzóbb célpont, Budapest és a balatoni régió ugyan az országos átlagnál kisebb mértékben bővül, de ezeken a helyeken is egyre több a vendég mind a határokon túlról, mind Magyarországról. A leggyorsabban az alföldi turizmus fejlődik, igaz, az idelátogatók száma még mindig elenyésző a fővárosi adatokhoz képest. | Tényleg ártott Budapest turizmusának a tavalyi vizes vb | Jóval több külföldi turista jött Budapestre az idén júliusban, mint egy évvel korábban. A KSH adatai szerint tavaly a hetedik hónapban 839 ezer vendégéjszakát töltöttek el külföldiek fővárosi kereskedelmi szálláshelyeken, ezúttal azonban majdnem 50 ezerrel többet. Ez bő 5 százalékos javulást jelent. | null | 1 | https://g7.hu/allam/20180912/tenyleg-artott-budapest-turizmusanak-a-tavalyi-vizes-vb/ | 2018-09-12 16:52:00 | true | null | null | G7 |
– Azt a pénzt elcapcarazták.
– És ezt itt mindenki tudja?
– Mindenki.
– És azt is tudják, hogy kik capcarázták el?
– Azt is.
– Akkor csak az MLSZ nem tudja?
– Szerintem azok is tudják, csak azok meg nem csinálnak semmit.
A fenti – helyiek véleményét elég jól tükröző – párbeszéd a szigetvári futballpálya tőszomszédságában hangzott el. A szebb napokat látott létesítményt 2016 nyaráig az a Zrínyi Miklósról elnevezett helyi sportegyesület használta, amelyről a G7.hu írt már korábban. A ZMSE ugyanis az egyike volt azon kevés sportszervezetnek, amelyet a Magyar Labdarúgó Szövetség a korábbi évek visszaélései miatt 2018 elején kizárt a tao támogatási rendszerből.
Persze ekkor ez már senkit nem zavart, mivel az egyesületet 2017 végére felszámolták. Ráadásul úgy, hogy az eljárás során benyújtott követeléséből senki egy fillért sem kapott meg, még a NAV és a kormányhivatal sem, pedig a felszámoló tájékoztatása szerint a ZMSE nekik is tartozott. Az egyesületnek azonban papíron semmilyen vagyona nem volt.
Mindez azért nagyon érdekes, mert az MLSZ nem véletlenül zárta ki a tao-támogatási rendszerből a szigetváriakat: a ZMSE 2011 és 2016 között több mint 62 millió forinthoz jutott úgy, hogy különböző cégek az államkassza helyett nekik utalták a nyereségük után fizetendő adót*A tao-támogatási rendszer lényege, hogy a nyereséges vállalatok nem az államkasszába utalják a profitjuk után fizetendő társasági adót (tao), hanem egy általuk választott sport- vagy kulturális szervezetnek adják azt. Korábban a kormányzat álláspontja az volt, hogy ezek vállalati támogatások, tavaly azonban a Kúria is kimondta, hogy közpénz.. Ennek maradékát, illetve az egyéb vagyonelemeket azonban a felszámolónak nem sikerült megtalálnia, egyrészt azért, mert az egyesület soha nem adott le beszámolót, másrészt mert nem tudták felvenni a kapcsolatot az egyesület vezető tisztségviselőjével. Azzal a vezető tisztségviselővel, aki történetesen 2010 és 2014 között Szigetvár fideszes polgármestere volt, és akit egy másik ügyben épp a közelmúltban ítéltek felfüggesztett börtönbüntetésre*nem jogerősen..
Ráugrottak a taóra
A ZMSE-nél valamikor 2010-ben kezdődtek el azok a furcsaságok, amelyek végül az egyesület felszámolásához és a pénz elpárolgásához vezettek. A focicsapat már ekkor is anyagi gondokkal küzdött, nyolc éve is arról cikkeztek, hogy mivel az önkormányzati források elapadtak, végveszélybe került a klub, és emiatt a megye 1-ben sem biztos, hogy el tud indulni.
Végül azonban mégis elindultak ebben és a következő néhány idényben is. A problémák megoldásában pedig szinte biztosan szerepe volt annak, hogy az egyesület elnöki pozícióját 2011 májusában a város polgármestere, Kolovics János vette át. A fideszes politikus irányítása alatt valahogy sikerült rendezni a pénzügyi helyzetet*Ha ez nem történik meg, akkor valószínűleg nem kapta volna meg az indulási jogot a csapat., ám hogy miként, azt nem kötötték a nagyközönség orrára. Bár az egyesületnek törvényi kötelezettsége lett volna évente beszámolni gazdálkodásáról, ezt sem ekkor, sem a későbbiekben nem tette meg*Ez már önmagában jogsértő, hiszen gazdálkodásukról a civil szervezeteknek is be kell számolniuk, ám ezt egy-két évvel ezelőttig – amíg a kormányzatnak egyéb okokból fontos nem lett – nem ellenőrizték túl komolyan. A bevallást az egyesületeknek az Országos Bírósági Hivatalhoz kell beküldeniük, de az OBH most is csak azt vizsgálja, hogy ezt az arra jogosult tette-e meg, illetve, hogy nem hiányzik-e valami a beszámolóból. Ha semmi nem érkezett, azzal nem ők foglalkoznak, ez elvileg a helyi, jelen esetben a pécsi törvényszék feladata lenne, illetve lett volna..
Az azonban biztos, hogy a tao-támogatás nyújtotta lehetőséget már 2011-ben kihasználta a Szigetvári ZMSE: a frissen bevezetett rendszer első évében rögtön 15,8 millió forintnyi támogatást hagyott jóvá számukra az MLSZ, amit szinte teljes egészében le is hívtak. Azt azonban ugyancsak nem verték nagydobra, hogy ezt mire költötték: bár a jogszabályok szerint ezt is kötelezően nyilvánosságra kellene hozni, a ZMSE ezt sem tette meg.
A következő néhány évben nagyjából így működött az egyesület. A csapat elvegetált a baranyai megyei bajnokság utolsó helyeinek egyikén, a vezetőség pedig gyűjtötte a tao-milliókat, amelyek sorsáról viszont hivatalosan senki nem tudott.
A szigetvári Família Kft.
Időközben azonban Kolovics körül Szigetváron igencsak elkezdett fogyni a levegő. A Magyar Narancs már 2013-ban arról írt, hogy korrupciós botrányok miatt vannak feszültségek a 11 ezres városban. A polgármester nevelt fiát ugyanis sorra nevezték ki a különböző önkormányzati cégek és egyesületek élére, mint utólag kiderült, nevelőapja nem éppen jogszerű közbenjárásával (a polgármester politikai ellenlábasai szigetvári Família Kft.-t emlegettek). Az egyik ügyből büntetőeljárás is lett, és ebben ítélték a nyáron Kolovicsot elsőfokon egy év felfüggesztett börtönbüntetésre*A polgármester a helyi képviselőtestület egyik külföldön élő tagját meggyőzte arról, hogy jöjjön haza arra a szavazásra, amelyen az egyik önkormányzati cég új vezetéséről döntenek, és támogassa a voksoláson a nevelt fiát. A képviselőnek Kolovics egy önkormányzati kocsit is biztosított a haza-, illetve visszaútra, majd pár hónappal később utasította az ekkor már a céget vezető nevelt fiát, hogy a segítségére lévő képviselő magánvállalkozásával kössön egy 3,8 millió forint értékű vállalkozási szerződést..
Mindenesetre a családi összefonódással a ZMSE sem járt rosszul, hiszen az első évben – amint ez a kiperelt tao-iratokból kiderül – épp egy olyan cég volt az egyik támogatója, amelyet Kolovics nevelt fia vezetett. Az önkormányzati Sziget-Víz Kft. két részletben 2,8 millió forintot adott az egyesületnek. Ezen kívül a sportklub vezetése még hét másik, szinte kivétel nélkül helyi vállalkozást győzött meg arról, hogy a költségvetés helyett nekik utalják társasági adójukat. A vállalatok többségénél kérdésünkre azt mondták, nem tudták, és nem is követték, mire kéri a támogatást az egyesület, amelytől általában személyesen kereste meg őket valaki, hogy elkérje a pénzt.
Az egyetlen kivétel a legnagyobb tao-támogató, az Iron-Tech Zrt. volt, amelynek vezetője, Bocskor Tibor maga is bent ült egy ideig a ZMSE elnökségében. A térség legjelentősebb cégét birtokló üzletembernek azonban – ahogy lapunknak fogalmazott – egy idő után elege lett abból, ami az egyesületnél folyt, és ezért ott is hagyta pozícióját.
Nem csak ő fordított azonban hátat Kolovicséknak, a polgármester ügyei miatt a 2014-es önkormányzati választásokra teljesen kaotikus politikai helyzet alakult ki Szigetváron. A helyi KDNP összeállt a Jobbikkal, a fideszesek egymást fúrták, és csak az tűnt biztosnak, hogy Koloviccsal nem lehet polgármester-választást nyerni. Végül így is lett: a Fidesz jelöltje úgy is kikapott, hogy az ellenzék sem volt egységes, a pártok különböző független jelöltek mögött sorakoztak fel. Végül az MSZP és a DK által támogatott, de függetlenként induló Vass Péter helyi állatorvos lett az új városvezető.
MLSZ assziszt
Kolovics János elég sok konfliktust és egy rossz anyagi helyzetben lévő önkormányzatot hagyott maga után, így a ZMSE nem kifejezetten volt prioritás az új városvezetés számára. Az egyesület elnöke továbbra is a régi polgármester maradt, és bár Vass Péter lapunknak azt mondta, már ebben az évben kezdeményezte, hogy ne hagyják jóvá a csapat számára az önkormányzati tulajdonban lévő pálya használatát, a 2014/2015-ös idényre végül még megkapta ezt az együttes*Túl sokat ebben a szezonban sem tett le az asztalra a ZMSE, amely az utolsó előtti helyen végzett a megye 1-ben, részben azért, mert az utolsó 3 fordulóban 30 gólt kapott, és csak egyet rúgott..
Egy évvel később azonban már nem, így a 2015/2016-os idényben az őszi szezont végig idegenben tolták le, tavasszal pedig több más településen játszottak „hazai pályaként”, a legtöbbször a néhány kilométerre lévő Csertőn. Már amikor játszottak, a ZMSE korosztályos csapatai (tehát a 19 és 17 évnél fiatalabbak) ugyanis már ősszel sem álltak ki minden meccsen, tavasszal pedig teljesen általános lett, hogy nem sikerült összeszedni 11 futballistát. Az MLSZ egy idő után már a felnőtt csapatot is pontlevonással büntette emiatt, így végül az egyesület a felnőtt megye 1-ben is utolsó lett 5 ponttal. Az utolsó mérkőzésükön ráadásul már ők sem álltak ki, vélhetően azért, mert ekkor már tudni lehetett, hogy az MLSZ nem engedélyezte indulásukat a következő bajnokságban.
Valójában azonban a ZMSE így is kapott egy ajándék évet, hiszen 2015/2016-ban sem szerezhették volna meg az induláshoz szükséges licencet, mivel ekkor már zajlott a felszámolás az egyesület ellen. Már az is érdekes kérdés, hogy ezt miért nézte el nekik az MLSZ, az azonban ennél is furcsább, hogy
a labdarúgó-szövetség hogyan hagyhatta jóvá a szigetváriak utolsó tao-programját három hónappal a felszámolás megindítása után.
A ZMSE ellen ugyanis már 2015 augusztusában megindult az eljárás egy mindössze néhány százezer forintos, de jó ideje ki nem fizetett számla miatt*A felszámolást egy szegedi sportszereket forgalmazó cég, a Saller DFA-Hungária Bt. indította, ám a cég tulajdonosa megkeresésünkre nem kívánt nyilatkozni az esetről., az MLSZ azonban csak novemberben bólintott rá a „fejlesztési programra”. Mindezt onnan lehet tudni, hogy ez az egyetlen olyan év, amikor elérhetővé tették azokat a tao-iratokat, amiket egyébként törvény szerint mindig nyilvánosságra kellene hozni.
Pontosítás: a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelmet nyújtották be három hónappal a szövetségi jóváhagyás előtt, a bíróság csak később rendelte el a felszámolást.
A dokumentumokból pedig az is kiderül, hogy a csapat ugyan nem játszhatott otthon, mégis kértek pénzt egy 100 férőhelyes lelátóra és egy játékoskijáró építésére is. Bár ezeket a szövetség végül szerencsére nem hagyta jóvá, utánpótlás-nevelésre így is kapott az egyesület 6 millió forintot. Mindezt abban az idényben, amikor ugye már ősszel sem álltak ki minden meccsre a korosztályos csapatok. Az első ilyen vétség miatt épp egy nappal a tao-programjuk jóváhagyása után meszelte el őket az MLSZ*Maga a vétség két nappal a tao-program jóváhagyása előtt történt.. A ZMSE ráadásul a beadott dokumentumban azt tüntette fel, hogy az előző három évben egyáltalán semmilyen bevétele és kiadása nem volt, ami már csak azért sem lehet igaz, mert akkor is kaptak tao-pénzt. Ennek ellenére a kérelem átment a szövetségen.
Lehet, hogy fűnyírónak tűnik, de nem az
Már ezekben az esetekben is elég egyértelműnek tűnik, hogy a pénzt nem arra költötték, amire kellett volna (mindezt ráadásul az MLSZ asszisztálásával), vannak azonban ennél sokkal durvább elemei is a szigetvári tao-visszaéléseknek. Bár magukat a programokat hiába próbáltuk megszerezni*Bár nyilvánosnak kellene lenniük, senkitől sem kaptuk meg őket, még az MLSZ-től sem., több olyan emberrel beszéltünk, aki rálátott a ZMSE akkori működésére. Öten is egybehangzóan állították például, hogy az egyesület kért tao-támogatást a sporttelepen található öltözőépület felújítására, amelyen a tetőt és a nyílászárókat is lecserélték volna. Állítólag a projektet le is papírozták, a számlák is megvoltak, a házon azonban egy cserepet nem cseréltek ki. Úgy tudjuk, ez volt az a projekt, ami végső soron az MLSZ-nél is kiverte a biztosítékot: a szövetség helyi kirendeltsége jelezte a központnak, hogy valamit kezdeni kellene a helyzettel, mert már tarthatatlan.
Az MLSZ azonban nem volt mindig ilyen szigorú, a helyi ellenőrzésről például azt hallottuk, hogy bohózatba illő jelenetek játszódtak le, és a szövetség nem is próbálta meg kideríteni, hogy miért hiányoznak a papíron meglévő dolgok. Vass Péter lapunknak azt mesélte, hogy számára már az is furcsa volt, miért mindössze egy ember jön ellenőrizni, amikor az ilyen eljárásoknál legalább ketten jelen szoktak lenni. Maga a folyamat azonban még ennél is meredekebbre sikerült. „Az ellenőr keresett például egy elektromos eredményjelzőt, ami papíron megvolt, számla is készült róla, ki is fizették. A készülék azonban nem volt itt, azóta sincs. A ZMSE jelenlévő tisztségviselője azzal próbálta menteni a helyzetet, hogy azt állította, folyamatban van a beszerzés, majd megérkezik a készülék, az ellenőr pedig készségesen el is hitte ezt” – idézte fel az eseményeket a városvezető.
A polgármester szerint hasonló jelenetsor játszódott le egy olyan készülékkel, amit a műfüves pályákon a granulátum átforgatására használnak*Szigetváron épült egy műfüves pálya, ám valószínűleg nem a 62 millió forintnyi tao-támogatásból. A város vezetése még Kolovics János polgármestersége idején, 2014 áprilisában döntött arról, hogy részt vesznek az MLSZ országos pályaépítési programjában, amihez önrészt is fizet az önkormányzat. Bár a beruházás végül nem úgy valósult meg, ahogy négy éve elhatározták, a pálya – ha rá is férne némi karbantartás – valóban elkészült.. Az ellenőr hiába kereste, hiszen nem is létezett, de amikor az ZMSE képviselője rámutatott egy egyszerű fűnyíróra, akkor behúzta az adatlapon, hogy megvan a berendezés. Ugyanígy nem volt nyoma és azóta sem került elő a papíron beszerzett több tucat garnitúra mez sem – mondta Vass Péter.
Mindenesetre az elmesélt történetek alapján eléggé helytállónak tűnik az a megállapítás, hogy a pénzt elcapcarázták, azaz lenyúlták.
Természetesen próbáltunk utánajárni a dolgoknak az MLSZ-nél is, de a szövetség részéről csak hitegettek válaszadással, több mint két hónap alatt még közérdekű adatigénylésünkre sem reagáltak. Megpróbáltuk kikérni az ellenőrzések jegyzőkönyvét, a ZMSE-vel történt üzenetváltásokat, a feltárt szabálytalanságok listáját és a sportfejlesztési programokat is, de még utóbbi, papíron nyilvános iratokat sem kaptuk meg*Többször kaptunk ígéretet arra, hogy megérkeznek az iratok, ám mindig akadt valami probléma. Vagy ki kellett takarni a nem nyilvános adatokat, és erre kellett várni egy hetet, vagy elment szabadságra valamelyik illetékes, vagy új osztályhoz került az egész ügy. A folyamatos hitegetés miatt a törvényi határidőből is kicsúsztunk, így a közérdekű adatigénylésünk nem teljesítése miatt pert sem indíthattunk..
Kolovics János legalább nem is hitegetett válaszadással, kerek perec megmondta, hogy nem kíván az ügyről beszélni. Ennek ellenére elküldtük kérdéseinket írásban is, de tartotta szavát, és nem válaszolt ezekre.
A rejtélyes táskás ember
Úgy tudjuk azonban, hogy nem ő volt az egyetlen szereplője a történetnek a ZMSE részéről. Sőt a napi ügyeket egyáltalán nem a polgármester intézte, hanem – a helyiek egybehangzó állítása szerint – egy megbízottja, nevezetesen Szigetvári Attila. Az nem teljesen egyértelmű, hogy neki mi volt a pontos titulusa: van, ahol szakosztályvezetőként, máshol egyesületi titkárként hivatkoznak rá, de az biztos, hogy valójában ő irányította a ZMSE-t a kritikus időszakban. Vele tárgyaltak a beszállítók, ő volt megbízva a tao-ügyek kezelésével, és az ominózus ellenőrzésen is ő fogadta az MLSZ ellenőrét.
A szakemberről nagyon sok pletyka kering, de csak annyi biztos, hogy egy elég rejtélyes figuráról van szó, aki a ZMSE bukása után eltűnt. Többen azt mondták, hogy külföldre ment, de ha így is volt, mostanra valószínűleg visszajött. Számos működő cége van ugyanis itthon, ezeknél pedig egy szigetvári panelház van megadva a tulajdonos-ügyvezető állandó lakcímeként. Itt, telefonon és emailben is próbáltuk felvenni vele a kapcsolatot, de semmilyen megkeresésünkre nem reagált, sehol nem értük el.
Ez persze annyira nem meglepő, hiszen már a felszámolás alatt sem lehetett kapcsolatot létesíteni sem vele, sem az egyesület más tisztségviselőivel. Állítólag az ajánlott, tértivevényes leveleket sem vették át*Ez bevett gyakorlat azoknál a cégeknél, amelyek valamiért el akarnak tűnni a hatóságok szeme elől. Végül legrosszabb esetben kényszertörlési eljárással megszűnnek, a tulajdonosok, vezetők pedig élik világukat.. Így viszont tőle sem kaphattunk választ arra, mi lett a tao-tízmilliók sorsa.
Annyi biztosan látszik, hogy Szigetvári Attila próbálta saját célra felhasználni a ZMSE-t. Az egyesület több mint két éve nem frissülő Facebook-oldalán ugyanis számos bejegyzés hozzá köthető. Az egy-két eredménybeszámolón túl a szervezet FB-falán nagy számban találhatóak meg a Lupus Ruger It Kft. hirdetései, amelyek különböző sportfelszereléseket próbáltak rásózni a látogatókra. Márpedig ez a cég már akkor is Szigetvári Attiláé volt.
Lenullázták a helyi futballt
A ZMSE történetének azonban csak az egyik szomorú eredménye, hogy fogalmunk sincs, hova tűnt 60 millió adóforint. Legalább ennyire elkeserítő, hogy a papíron a helyi futball erősítését célzó tao-támogatás nagyban hozzájárult a szigetvári labdarúgás lenullázásához. Azzal ugyanis, hogy a ZMSE nem kapta meg az indulási jogot az MLSZ-től, a város elvesztette megye 1-es focicsapatát.
Bár 2016-ban – a visszaélések nyilvánvalóvá válásáig a ZMSE-ben is szerepet vállaló – Bocskor Tibor vezetésével létrejött a Szigetvári Labdarúgó Egyesület, az új együttes csak a megye 4-ben indulhatott el. Ezt a helyiek úgy élték meg, hogy egy évig nem volt futball Szigetváron, hiszen a ZMSE ugyan a 2015/2016-os szezonban még rajthoz állt, de már nem a saját városában játszotta a meccseit. Ráadásul a település megfelelő csapat és szakmai háttér híján az utánpótlásbázisát is átadta a szomszédos Merenyének, hogy legalább legyen hol focizniuk a fiataloknak.
Szigetváron most abban bíznak, hogy 4-5 éves időtávon ismét lesz megye 1-es csapatuk. Az első idényben a legalsó osztályt megnyerték, és feljutottak a megye 3-ba, de itt egyelőre megragadtak, az előző idényben csak az ötödikek lettek a bajnokságban.
Bocskor Tibor lapunknak azt mondta, hogy az idén ősszel már elkezdenék építeni az utánpótlást is, ezzel próbálnának meg előre lépegetni. Mivel az egyesület kétéves lesz, ebben a szezonban már tao-támogatást is igénybe vehetnek. Az MLSZ jóvá is hagyott számukra egy közel 10 milliós keretet, ezt kell majd feltölteniük. A cégvezető szerint, ha minden jól megy, jövőre feljuthatnak a megye 2-be, ahol vélhetően néhány évet eltöltenek majd, de idővel meglehet az a szint is, amit a ZMSE két éve eldobott.
Mindenesetre a helyiek szerint a város sportéletén látszik, hogy nagyot lépett vissza a labdarúgás. Korábban, ha tömegek nem is jártak a meccsekre, az ellenféltől függően a kicsiny lelátót azért esetenként megtöltötték a szurkolók. Mostanában azonban ilyen már nincs.
A cikk a Független Médiaközpont támogatásával készült. | Az MLSZ asszisztálásával tűnt el a tao-pénzzel a fideszes polgármester | Egy történet, ami kicsiben megmutatja, mi a baj a százmilliárdokat megmozgató tao-rendszerrel. Hogyan nyúlhatják le a pénzt a helyi haszonlesők, hogyan huny szemet efölött az MLSZ és miként vágja haza egy kisváros sportját az, aminek segítenie kellene. | null | 1 | https://g7.hu/allam/20180912/az-mlsz-asszisztalasaval-tunt-el-a-tao-penzzel-a-fideszes-polgarmester/ | 2018-09-12 17:02:00 | true | null | null | G7 |
Ma délután három órától vitatja meg az Európai Parlament a Sargentini-jelentést, aminek elvileg igen komoly tétje van Magyarországra nézve. Ha az Európai Parlament kétharmados többsége elfogadja szerdán a holland zöldpárti Judith Sargentini által jegyzett dokumentumot, aminek következtetése szerint “egyértelműen fennáll a veszélye annak, hogy Magyarország súlyosan megsérti az Unió alapját képező értékeket“, akkor az ügy az Európai Tanács elé kerül, és elindulhat a hetedik cikkely szerinti eljárás Magyarországgal szemben. Ez végső soron a magyarok uniós szavazati jogának és az uniós források kifizetésének felfüggesztéséhez is vezethet.
(A Sargentini-jelentés teljes szövegét magyarul itt lehet elolvasni, a hetedik cikkely szerinti eljárást lehetővé tevő Lisszaboni szerződés nevű szövegszörny pedig itt van.)
Persze azért van csak elvileg komoly tétje ennek a szavazásnak, mert a mostani nemzetközi politikai helyzetben teljesen biztos, hogy valódi – jogi és pénzügyi – szankciókat nem fognak kivetni Magyarországra. Egy ilyen lépéshez ugyanis (ha az EP elfogadja a jelentést, és utána a tagállamok 80 százalékos többsége elindítja az eljárást) végül egyhangú döntésre lenne szükség az Európai Tanácsban. Tehát a magyar kormány szövetségesei, például Lengyelország vagy akár Olaszország, megvétózhatják a lépést.
Ezzel együtt komoly presztízsveszteség lehet a magyar kormánynak – különösen az európai politikai célokat ambicionáló magyar kormányfőnek -, ha továbbmegy ez az eljárás, de a szavazás előtti intrikák alapján még az sem biztos, hogy holnap meglesz a kétharmados többség az EP-ben. Ráadásul egy ilyen eljárás, ha nem társul hozzá valódi szankció, még meg is erősítheti azt az érvét a magyar kormánynak, hogy itt mindenki alaptalanul támadja az országot. (Ezt már meg is előlegezték a magyar politikusi nyilatkozatok, és a kormánynak a jelentésre adott terjedelmes válasza is.)
A dokumentum így is hasznos, mert rámutat arra, hogy miért van nehéz helyzetben a brüsszeli politikai osztály, amikor meg akarja fékezni a széleken dúló populista erőket.
Ha egy kicsit távolabbról nézzük az eseményeket, a jelentés és a körülötte tartott vita remek lehetőség lett volna arra, hogy az európai közösség bemutassa, mekkora probléma, hogy az egyik tagállam – ebben az esetben éppen Magyarország – kormánya szisztematikusan felmorzsolta a jogállamot. Ez nemcsak a második világháború után kialakult, az együttműködésre és egymás bevonására épülő európai politikai kultúrát (és így a szerződések által megtestesített értékeket) sérti, hanem valójában Magyarországnak is rossz, érvelne a jelentés. A demokrácia aláásása általánosan rombolja az ország állapotát, romlani fog a kormányzás hatékonysága, és ez a gazdaságnak is ártani fog.
Csakhogy ez a jelentés szövegét olvasva egyáltalán nem válik világossá. Nem azért, mert nem igaz, hanem mert gyenge színvonalon vannak kifejtve a felsorakoztatott megállapítások.
A jelentés elsősorban politikai, társadalmi és jogi kérdésekkel foglalkozik*Például alkotmányosság, jogrendszer függetlensége, szólásszabadság, egyetemi szabadság, nők, kisebbségek és menekültek jogai., de van egy hangsúlyos része, ami a korrupcióról és az összeférhetetlenségről szól. Ez a blokk is arra jut, hogy érdemes elindítani a hetedik cikkely szerinti eljárást, mert Magyarországon a korrupció magas szintje veszélyezteti az uniós források felhasználását. Talán ez a rész mutatja meg a legjobban, hogy milyen lyukasan tudnak érvelni az EP-képviselők. (Ezt a részt az EP költségvetési ellenőrzési bizottsága írta, és emiatt járt Ingeborg Grässle német néppárti EP-politikus vezetésével több európai képviselő is Felcsúton, hogy megtekintsék a kisvasutat.)
Minden jó szándék ellenére sem sikerült koherens érvelni. Az európai parlamenti jelentéstevők tudtak volna miből válogatni, ha az unióval összefüggő magyarországi korrupcióról van szó, mégis néhány összefüggéstelen ténytöredék került be a dokumentumba. Összesen öt fontos megállapítást tesznek:
Nem megfelelő a politikusi összeférhetetlenség és vagyonnyilatkozatok szabályozása,
nem elég átlátható a kampányfinanszírozás,
Magyarország kilépett a Nyílt Kormányzati Együttműködés (OGP) nevű partnerségből,
sok a visszafizetendő uniós forrás az OLAF-vizsgálatok után,
gyenge a kormányzás minősége és magas a korrupció.
Hogy miért pont ez az öt állítás került be a jelentésnek ebbe a részébe, arra nincsen átlátható magyarázat. Azt például megállapítja a dokumentum is, hogy az OGP-nek több másik uniós tagállam sem tagja (köztük Ausztria, Szlovénia vagy Belgium).
A jelentés, hogy illusztrálja az uniós források felhasználásával kapcsolatos magyarországi korrupciót, felsorol három OLAF-vizsgálatot: a négyes metróról, a közvilágítási tenderekről és a k+f pályázatokról szólót. Ezekben közös, hogy mind évekkel vagy akár egy évtizeddel korábbi eseményekkel foglalkoznak, ami érthető is, hiszen az Európai Csalás Elleni Hivatal pontszerűen és utólag vizsgálódik. Később, a javaslatok között már megemlítik – építve a Korrupciókutató Központ Budapest tanulmányaira -, hogy a magyarországi közbeszerzéseknél magas az egyedüli indulós pályázatok aránya, különösen akkor, ha uniós forrásokról van szó.
Vajon miért nincs az Európai Uniónak továbbra sem semmilyen eszköztára arra, hogy – miután rábízzák az országokra az uniós források elköltését – folyamatában ellenőrizze a pénzek felhasználásának törvényszerűségét vagy hatékonyságát? Ezt a jelentés nem hozza szóba, pedig néhány ponton megfogalmaz néhány apró kritikát az Európai Bizottságnak címezve.
A hangnem néhol átvált kioktatóba. A jelentés például számon kéri, hogy Magyarországon alacsony az innovációs teljesítmény, hogy nem megfelelő az öregségi nyugdíj összege, vagy hogy nem olyan jó a kormányzás hatékonysága, mint mondjuk Skandináviában. Az ilyen állítások egy jelentős részét az egyik EU-s ismeretterjesztő kiadványból kiválasztott térképekkel támasztja alá a jelentéstevő. Magyarország tehát sok szempontból nem olyan fejlett, mint Nyugat-Európa. De az nem derül ki, hogy ennek mi köze ahhoz, hogy Magyarország megsérti az európai értékeket. Vagy hogyan tudna Magyarország egyszerre nyugdíjat emelni és megfelelni az európai deficit- és adósságszabályoknak.
Pedig a gazdaságpolitikában is lenne mit számon kérni Magyarországon. De érdekes módon az Európai Bizottság alaposabb, minden évszakban megjelenő elemzései 2012 óta általánosan, az összes uniós ország esetében sokkal puhábbá váltak. Korábban viszonylag nyíltan kritizálta a brüsszeli bizottság a költségvetési fegyelmet, a közös játékszabályokat vagy akár a legjobb gyakorlatokat megszegő tagállamokat, de ezt a hozzáállást az európai adósságválság mélypontja óta egyértelműen visszafogták. A magyar kormány ugyan rendre figyelmen kívül hagyja a Bizottság és a többi hasonló szervezet javaslatait, az uniós források felhasználásának pörgetésével mégis magas növekedés mellett tudja konzerválni az egyébként sok szempontból versenyképtelen gazdasági szerkezetét.
A jelentés néhány ponton próbál fogódzókat találni, hogy bemutassa a magyar intézmények romlását, de éppen a Világgazdasági Fórum korrupciós részindexe – ami nemzetközi nagyvállalatok menedzsereinek megkérdésén alapul, és nehéz megalapozott mutatónak tartani – nem biztos, hogy a legjobb választás volt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzeretnél magad meggyőződni arról, hogy mekkora a korrupció Magyarországon? KiszámolhatodTeljesen objektív adatokkal is lehet mérni az állami források fosztogatásának mértékét. Ezekben sem áll jól Magyarország.
Az Európai Parlament jelentéstévői tehát egyáltalán nem voltak felkészülve arra, hogy mélységében és összefüggéseiben is bemutassák a magyarországi korrupció működését. Ezen nem segített, hogy az ilyen dokumentumokat alapvetően mégiscsak külföldi, a terepet nem igazán jól ismerő politikusok írják, nem pedig felkészült, a témájukkal sokat foglalkozó szakemberek – még akkor is, ha az EP-képviselők néhol más jelentésekre vagy tanulmányokra hivatkoznak.
A döntés persze nem a szakmai érveken fog múlni, hanem a politikai akaraton, aminek a meghatározása európai szinten szinte követhetetlenül bonyolult (különösen egy európai átlagpolgár számára). De egyelőre nem látszik, hogyan tudná az EU egésze kezelni azt az uniós eszközöket belülről kiforgató szándékot, ami a magyar kormányt jellemzi. Olyan szankciókat nem hoznak, amelyek már fájnának a magyar félnek is. Ha viszont támadható, nem elég jól felépített érvekkel próbálják kiközösíteni a magyar kormányt, azzal akár a feljövőben lévő populista erőknek is lökést adhatnak. | A Sargentini-jelentés gazdasági része megmutatja, miért reménytelen az európai politika | Miért nem jó, ha a terepet nem ismerő, külföldi politikusok próbálják levezetni a magyar korrupció természetét? Mert gyenge lesz az érvelés, és ez a populistáknak jön jól. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20180911/a-sargentini-jelentes-gazdasagi-resze-megmutatja-miert-remenytelen-az-europai-politika/ | 2018-09-11 17:16:00 | true | null | null | G7 |
Néhány hónapon belül két tízmilliós nagyságrendű szerződést is kötött az miniszterelnök édesapjának érdekeltségébe tartozó Dolomit Kft.-vel a MÁV. A 24.hu korábban már beszámolt róla, hogy a vasúttársaság júniusban 24,5 millió forint értékben szerzett be különböző anyagokat a társaságtól, az állami cég legfrissebb szerződéslistájából azonban kiderül: azóta újabb megállapodást is kötöttek a felek. A július 6-án aláírt keretszerződés értelmében Orbán Győző vállalata az év végéig 49 millió forintért szállíthat dolomitot a MÁV-nak.
Az összeg azért érdekes, mert a jogszabályi előírások szerint a vasúttársaságnak 50 millió forint feletti árubeszerzésre már közbeszerzést kellett volna kiírnia. A körülményes procedúrát azonban így még pont sikerült elkerülni.
Nem ez az első eset egyébként, hogy az Orbán-család valamelyik vállalata megbízást kap az állami vasútcégtől, sőt még csak arra sem ez az első példa, hogy a szerződés összege nagyon közel esik a közbeszerzési értékhatárhoz. Tavaly a NAKK Zrt.-vel kötött egy 49,8 és egy 49 milliós megállapodást a MÁV „töltésképző anyagok” beszerzésére. Márpedig ez a vállalat 2017 végéig a kormányfő testvére, Orbán Áron tulajdonában volt.
Különösen érdekes, hogy a MÁV egy kifejezetten friss, és referenciával nem igazán rendelkező vállalkozást választott ezeknél a beszerzéseknél.
Orbán Áron cége 2016-ban ugyanis még csak 21 milliós árbevételt csinált, ehhez képest a vasúttársaság már 2017 márciusának elején közel 50 millió forintért rendelt tőlük.
A MÁV-os megállapodások ennek megfelelően nagymértékben hozzájárultak az Orbán-cég felfutásához: összértékük a robbanásszerűen növekvő NAKK Zrt. teljes tavalyi árbevételének több mint nyolcada volt*Igaz, ezt az összeget nem biztos, hogy teljes egészében megkapta 2017-ben a vállalat, a szerződések ugyanis túlnyúltak az előző éven. Az egyiknél 2018. márciusi, a másiknál 2019. júliusi dátumot adtak meg lejáratnak.. A Dolomit Kft.-nél ekkora hatása nem lesz a mostani szerződéseknek, mivel a vállalat jó ideje milliárdos árbevételt termel évente. Ráadásul elég hatékonyan, hiszen csak a kormányfő édesapja bő 2,4 milliárd forintnyi osztalékhoz jutott a cégből az elmúlt három évben*Orbán Győző a részvények 50,6 százalékát birtokolja..
Ettől függetlenül a közvetlen és a közbeszerzési értékhatártól éppen csak elmaradó állami megrendelések elég komoly változást jelentenek a miniszterelnök családjának cégeinél. Ezek a vállalatok ugyanis még azt követően is sokáig igyekeztek – legalábbis látszólag – távol tartani magukat az állami vállalatoktól és beruházásoktól, hogy Orbán Viktor közvetlen környezetében mások rohamosan elkezdtek gazdagodni. Ebben végül Simicska Lajos lázadása hozott változást, aminek az Orbán-család vállalataira gyakorolt hatásáról a Direkt 36 számolt be igen részletesen még tavaly. A G-nap után a cégcsoport egyre közelebb került az állami pénzekhez, ám egy ideig még ekkor is inkább az volt jellemző, hogy különböző nagyobb állami projektekben valamennyire rejtve, alvállalkozóként jelent meg. | Lassan a MÁV állandó beszállítója lesz az Orbán-család | Néhány hónapon belül két tízmilliós nagyságrendű szerződést is kötött az miniszterelnök édesapjának érdekeltségébe tartozó Dolomit Kft.-vel a MÁV. A 24.hu korábban már beszámolt róla, hogy a vasúttársaság júniusban 24,5 millió forint értékben szerzett be különböző anyagokat a társaságtól, az állami cég legfrissebb szerződéslistájából azonban kiderül: azóta újabb megállapodást is kötöttek a felek. A július 6-án aláírt keretszerződés értelmében Orbán Győző vállalata az év végéig 49 millió forintért szállíthat dolomitot a MÁV-nak. | null | 1 | https://g7.hu/allam/20180914/lassan-a-mav-allando-beszallitoja-lesz-az-orban-csalad/ | 2018-09-14 19:36:21 | true | null | null | G7 |
Nemrég derült ki, hogy az oktatásért is felelős minisztérium vezetője, Kásler Miklós és sportért felelős államtitkára, Szabó Tünde sem igazán bízik meg a magyar állami iskolarendszerben és fizetős magániskolát választott gyermekei (Kásler emellett az unokái) taníttatására. De úgy látszik, hogy nem csupán állami vezetők, hanem maga az állam sem tartja túl sokra a saját oktatási rendszerét. Ennek a jele lehet a Debreceni Nemzetközi Iskola (International School of Debrecen) létrehozása, amit a Modern Városok Program részeként finanszíroz a költségvetés.
A festői környezetben épülő intézményről a 24.hu megtudta, hogy a teljes egészében közpénzből megvalósuló beruházással valójában egy tandíjköteles, elit magániskolát hoznak létre.
Az iskolában egy gyermek oktatása az óvodától az érettségiig több mint 45 millió forintba kerül majd.
Az intézmény honlapján szereplő tandíjköltségek szerint
az óvoda egy évre alig kevesebb mint 2,5 millió forintba kerül egy-egy kisgyermek számára,
ezt követően az iskola első öt évfolyamán évente majdnem 3 millió forintot kell fizetni,
a következő öt év már majdnem 4 millióba kerül évente,
végül az utolsó két évfolyam ára megközelíti az 5 millió forintos összeget évente.
De ez még nem minden. Az intézmény 100 ezer forintos jelentkezési díjat számol fel, és sikertelen jelentkezés esetén az összeget nem téríti vissza. Az iskola honlapján felsorolt díjak pedig nem fedezik a tanulók étkezéseit, ezek naponta további 1500 forintba kerülnek majd egy diáknak, ami évente még pár százezer forintot kivesz a szülők zsebéből, mint ahogyan az iskolabusz sem lesz ingyenes.
Tekintettel arra, hogy a vegyesen önkormányzati és állami iskolát majdnem 3,3 milliárd forint közpénzből építik fel, megkerestük a debreceni polgármesteri hivatalt, ahol főként arról érdeklődtünk, hogy a 2015 óta tervezett nemzetközi intézménybe jelentkező debreceni, illetve a magyar diákok számíthatnak-e valamilyen tandíjkedvezményre.
A polgármesteri hivatal azt közölte:
A honlapon is elérhető tandíjaink egységesen, mindenkire vonatkoznak. Az International School of Debrecen és Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata is fontosnak tartja azonban, hogy ösztöndíjprogram keretében támogassa a tehetséges diákokat. (…) Az ösztöndíjprogram kidolgozás alatt van. Amint elkészül, a részletes kiírás és feltételrendszer elérhető lesz a honlapon.
Mindez tehát azt jelenti, hogy az elmúlt három év során az önkormányzat nem tudta megalkotni a jövőre már induló iskola ösztöndíjrendszerét. Miközben hvg.hu-nak éppen egy évvel ezelőtt nyilatkozott Öreg János, az intézmény jövendőbeli igazgatója, aki már akkor azt mondta, hogy az előjelentkezés elkezdődött és óriási az érdeklődés az intézmény iránt.
Kérdéseinkkel mi is megkerestük Öreg Jánost, aki azt kérte, hogy az önkormányzaton keresztül kérjünk tőle interjút. Annyit azért megkérdeztünk tőle, nem érez-e ellentmondást a több millió forintos tandíj és a majd 3,3 milliárd forintos állami hozzájárulás között. Erre annyit felelt:
Azt gondolom, hogy ezt a kérdést nem kiragadottan kell kezelni. A magyarországi nemzetközi iskolák színvonalának megfelel ez a tandíj.
Az iskolát hamarosan üzemeltető önkormányzati cég vezetőjét, egyben a majdani igazgatót egy sor más kérdésben is faggattuk volna, ám ragaszkodott hozzá, hogy kérjünk személyes találkozót.
Így arról sem tudtuk megkérdezni, mi az oka annak, hogy miközben teljes egészében közpénzből valósul meg a beruházás, az iskola honlapján az olvasható, hogy az iskola magánintézmény.
A nemzetközi iskola létrehozására 2015-ben kötött együttműködési megállapodást a kormány és a debreceni önkormányzat. A tervezés 2017-ben kezdődött, amikor a BORD Építész Stúdió nyerte el a megtervezésére kiírt tervpályázatot. Az elkészült látványtervek alapján a Forbes azt írta, az iskola Debrecen-Pallag településrészen, közvetlenül a Nagyerdő és egy Natura2000-es terület mellett épül majd. A koncepció lényege, hogy a ligetes belső udvart és a sportpályákat (a többi között egy föld felett „lebegő” kosárlabdapályát) körülvevő épület minél inkább illeszkedjen a zöld környezethez.
Külön említést érdemel, hogy az iskola honlapja szerint idehaza rendhagyónak számító dolgokat is tanulhatnak majd a nebulók, például mandarin nyelvet. Lehetőség lesz baseball-oktatásra és a robotikával is megismerkedhetnek a diákok. Az intézmény megalapítása egyébként minden bizonnyal nagy örömére szolgál majd a Debrecenbe érkező BMW-gyár dolgozóinak, nem kizárt, hogy a német mérnökök gyerekei is ebbe az intézménybe járnak majd. Sőt, a Népszava korábbi cikke szerint egyáltalán nem titkolt cél, hogy az ide települő külföldi nagyvállalatok dolgozóinak gyerekeit várja elsősorban az intézmény.
A beruházásról korábban beszélt a város polgármestere is. Papp László – a Fidesz oldalán elérhető – nyilatkozata szerint az iskola sajátossága lesz, hogy a magyar, illetve nemzetközi érettségit is szerezhetnek a tanulók. Kitért arra is, hogy a magyar, debreceni diákok mellett számítanak a környező országok tanulóinak jelentkezésére is. Mint mondta, először két óvodai évfolyam indul 36 gyerekkel, alsó tagozat 240 gyerekkel, felső tagozat 100 gyerekkel, illetve az úgynevezett diplomaprogramban szintén 100 gyerekkel tervezik megkezdeni a működést.
Arról nem tett említést, hogy csillagászati összegű tandíjat kell majd fizetni.
Erről szintén hallgatott Kósa Lajos, Debrecen korábbi polgármestere, és a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős korábbi tárca nélküli miniszter, illetve Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is, akik részt vettek az intézmény alapkőletételén.
Nem mellékes körülmény, hogy a beruházás értékét eleinte 2 milliárd forintra becsülték, ám a közbeszerzési értesítő szerint végül majdnem 3,3 milliárd forintért valósítja meg azt a HUNÉP Universal Építőipari Zrt. A társaság korábban a debreceni Nagyerdei Stadion két kivitelezőjének egyike volt, de több önkormányzati tendert is elnyert.
Az iskolát a Debreceni Nemzetközi Oktatási Központ üzemelteti majd. A központ 97 százalékban a Debreceni Önkormányzat, 3 százalékban pedig a magyar állam tulajdonában van, illetve a Debreceni Egyetem is tulajdonrészt szerzett benne.
Kiemelt kép: https://isd.debrecen.hu/ | Közpénzmilliárdokból épül elit magániskola Debrecenben, 45 millió lesz a tandíj | Nemrég derült ki, hogy az oktatásért is felelős minisztérium vezetője, Kásler Miklós és sportért felelős államtitkára, Szabó Tünde sem igazán bízik meg a magyar állami iskolarendszerben és fizetős magániskolát választott gyermekei (Kásler emellett az unokái) taníttatására. De úgy látszik, hogy nem csupán állami vezetők, hanem maga az állam sem tartja túl sokra a saját oktatási rendszerét. Ennek a jele lehet a Debreceni Nemzetközi Iskola (International School of Debrecen) létrehozása, amit a Modern Városok Program részeként finanszíroz a költségvetés. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/09/14/maganiskola-elitiskola-debrecen-tandij-kozpenz-kozbeszerzes/ | 2018-09-14 09:39:00 | true | null | null | 24.hu |
Veszteségbe hajszolta saját vállalkozását, a Diákétkeztetési Kft.-t a szekszárdi önkormányzat azért, hogy helyet csináljon a fideszes Bánki Erikhez köthető Hungast cégcsoportnak a városban.
A szekszárdi iskolák közétkeztetését biztosító cég éveken át gazdaságosan működött, tavaly azonban meredeken zuhantak a bevételei, mert az önkormányzat saját döntésével elvette tőle az iskolák nagy részét.
Hadházy Ákos a csütörtökön megtartott Korrupcióinfón arról beszélt, hogy az Ács Dezső polgármester vezette szekszárdi önkormányzat 2016 márciusában minden épeszű indok nélkül átadta az étkeztetés jogát – két kisebb iskola kivételével – a Hungast csoporthoz tartozó Kölyökmenza Kft.-nek.
Szekszárdon 2007-től az akkori fideszes önkormányzat kirúgta az addig főző vállalkozásokat és a közétkeztetéssel saját cégét bízta meg, a Diákétkeztetési Kft. 500 milliós hitelből korszerű új konyhákat hozott létre és viszonylag stabil minőségben főzött. Bár a hitelek visszafizetése sok problémát okozott, 2015-ig a cég visszafizette azokat, és 2015-ig nyereséget is termelt.
A cég vezetője hűtlen kezelést követett el, hogy lemondott a cége számára szerződésben biztosított koncesszióról. Ez akkor is igaz, ha nem ő, hanem a tulajdonos önkormányzat hozta meg az ép ésszel nem magyarázható döntést
mondta Hadházy.
A független képviselő szerint a hűtlen kezelés abban is tetten érhető, hogy az önkormányzat nagyobb összeggel finanszírozza az új cég működését, mint a sajátját.
A közétkeztetést végző cégeknek juttatott díjakat az önkormányzatnak határozatban kell megállapítani. A Bánki-féle cégnek ugyanazért a feladatért 20 százalékkal többet ad a város, mint saját cégének, amely a maradék két intézményben szolgáltat párhuzamosan. Az étkeztetés költsége két tételből, a nyersanyagból és a rezsiből áll. A nyersanyagot a szülők fizetik, a rezsiköltséget az önkormányzat. Utóbbit a nyersanyagköltség százalékában adja meg a rendelet. A Bánki-féle cég 107-110 százalékot kap, a szekszárdi cég csak 90 százalékot.
Hadházy szerint a finanszírozási stikliknél is nagyobb baj, hogy az ételek minősíthetetlenül rosszak, és kicsik az adagok.
Az indulás idején a „csúcs” az volt, amikor a gyerekeim köveket találtak az ebédben
állította a szekszárdi illetőségű országgyűlési képviselő.
Az óriási ütemben terjeszkedő cégcsoport sikerei mögött a korábbi cikkek Bánki Eriket, a Fidesz országgyűlési képviselőjét sejtették. A Hungast Holding Zrt. tulajdonosa ugyanis az S-Food Kft., amelynek tulajdonosai között György Tamás és testvérei is megtalálhatók. Az Átlátszó cikke szerint György Tamás – György Zoltánnal együtt – korábban tulajdonosa volt annak az Aquaplus Kft.-nek, amely több fideszes vezetésű településen is épített fürdőket, és amely alapítója volt az Aqua Holding Kft.-nek. Utóbbiban 2006 és 2010 között tulajdonos volt Bánki Erik, a Fidesz országgyűlési képviselője is. Páger Zsolt tavaly a Magyar Nemzetnek nyilatkozva viszont azt állította: „nem tud arról, hogy Bánki Eriknek bármilyen befolyása lenne a Hungast életére”, és nem a politikusnak köszönhető a terjeszkedés sem. | Saját menzás cégét tette tönkre Szekszárd, hogy fideszes kézbe kerüljön az iskolai étkeztetés | Veszteségbe hajszolta saját vállalkozását, a Diákétkeztetési Kft.-t a szekszárdi önkormányzat azért, hogy helyet csináljon a fideszes Bánki Erikhez köthető Hungast cégcsoportnak a városban. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/09/13/sajat-menzas-ceget-tette-tonkre-szekszard-hogy-fideszes-kezbe-keruljon-az-iskolai-etkeztetest/ | 2018-09-13 09:54:00 | true | null | null | 24.hu |
Bankot váltott a befektető, amelynek négy év alatt sem sikerült a helyére tenni a napelemgyártó sor darabjait a világcsodaként beharangozott, 15 milliárd forint költségűre tervezett csornai gyárban. Az Áder János köztársasági elnök által adjusztált beruházást 2014-ben kezdték el, de máig nem termel az üzem, viszont gyanússá vált az EU csalás elleni hivatalának, a hvg.hu információja szerint vizsgálatot is indít a projekt ügyében. Az OLAF tisztázni akarja, hogy célba értek-e az uniós polgárok adóforintjai, vagy másfelé gurultak az eurók, magyarul elcsalták-e a támogatást.
Valamiféle gyanú korábban Magyarországon is felmerült, legalábbis az uniós forrás felhasználásával kapcsolatban a gazdasági tárca 2016-ban szabálytalansági vizsgálatot kezdett, a támogatás vissszafizetéssel sújtott projektek listáján azonban nem találtuk meg a csornai beruházást. Az unió egyébként a beruházás költségének töredékét finanszírozta, 1,9 milliárd forint támogatást nyújtott, a magyar állami hozzájárulás nagyságrenddel vaskosabb volt. Egy parlamenti interpelláció nyomán a napelemgyár kérdése tavaly egészen az ügyészségig ért, de az állami közreműködés nem szűnt meg. Sőt.
Az EcoSolifert még 2014-ben egymilliárd forint támogatásra érdemesítették egyedi kormánydöntéssel, az Eximbank pedig eredetileg 22,4 millió euró hitelkeretet hagyott jóvá a projektre, a jelzálogjogot 2015 júliusában be is jegyezte a cégbíróság a cég üzletrészeire. Úgy értesültünk, hogy nem mindenki támogatta az ügyletet, az Eximbank tavaly év végén tragikus hirtelenséggel elhunyt vezére, Urbán Zoltán szívesen megszabadult volna a projekt finanszírozásától, de hiába.
Az Eximbank jelzálogjogát végül idén augusztus elsején törölték, ám ennek nincs köze a csalás elleni hivatal vizsgálatához, sem ahhoz, hogy az építkezés elhúzódott. A cégdokumentumok alapján
az Eximbanktól egy másik kormánybank, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) vette át a stafétát. Idén március óta szerepel a jelzálogjoga az EcoSolifer üzletrészein, és a közjegyzői kamara hitelbiztosítéki nyilvántartásából az is kiderül, hogy 80 millió eurót biztosított be az MFB. Ez több mint 24 milliárd forint, majdnem négyszerese az eredeti, az Eximbank által nyújtott durván 7 milliárdos hitelnek.
Ezek szerint még az eddiginél is nagyobb fantáziát látnak az üzletben, amely mögött a cégjegyzék szerint a svájci Obwalden kanton központjában, Sarnenben bejegyzett EcoSolifer AG áll. Az Áder-féle alapkőletétel környékén a Népszabadság részletesen foglalkozott a svájci anyacég hátterével, tőkeerős külföldi befektetőkre azonban nem bukkant, viszont a magyar származású Haidegger Ákos mellett megtalálta a Kulcsár-ügy másodrendű vádlottját, Kerék Csabát.
A 24.hu kérdéseire, hogy az MFB milyen megfontolásból lépett be az Eximbank helyére, miért emelték a hitel összegét, milyen garanciát látnak a napelemgyár beindulására, a fejlesztési bank nem reagált a megadott határidőig. Ha válaszolnak, frissítjük cikkünket.
A hitelbiztosítéki nyilvántartás szerint mindenesetre hitelkeret-szerződés jött létre a kormánybank és az EcoSolifer között 80 millió eurós plafonnal, és ilyen összeg erejéig jelzálogjogot alapítottak az MFB javára. A kölcsönfedezet (vagy zálogtárgy) az EcoSolifer fővállalkozói szerződéseiből eredő minden fennálló és jövőbeni követelése, a végtermékértékesítési szerződéseiből eredő valamennyi követelése, valamint a know-how. Ezek szerint az MFB azzal számol, ami eddig nem következett be: vagyis hogy rengeteg napelemet fog eladni az EcoSolifer.
Kiemelt képünkön: Áder János köztársasági elnök és Haidegger Ákos, a csornai beruházást végrehajtó EcoSolifer Kft. ügyvezető igazgatója a csornai napelemgyár alapkövének lerakásán 2014. szeptember 20-án. Fotó: Cseh Dániel / MTI | Még több állami hitelt kap a szellemberuházás, amit az OLAF vizsgál | Kiszállt a kormány egyik bankja, az Eximbank a csornai napelemgyár négy éve húzódó beruházásából. De ez nem azt jelenti, hogy megszűnt az állami hátszél. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2018/09/13/csorna-napelemgyar-olaf/ | 2018-09-13 10:07:00 | true | null | null | 24.hu |
Más szervezetekkel egyetemben a Pénzügyminisztériumot is a várba költöztetik, a Mátyás-templom és a Hilton szomszédságába, a Szentháromság térre, oda, ahol a múlt század elején és azt megelőzően működött. Előbb azonban kemény milliárdokért felújítják az egyébként nemrég felújított épületet, mert így nem tetszik a kormánynak.
Eredetileg 26 milliárd forintra tervezték az épület visszacifrázását, később már 35-38 milliárd forintra taksálták a régi-újjá varázsolás költségét. Júniusban éppen nem volt elég pénz a tervezésre. A kivitelezésre pedig egy meglehetősen furcsa közbeszerzést írtak ki, amit a G7 szúrt ki. Keretszerződést, de nem a megszokott keretek között. És a munkát egy olyan konzorcium kapta, amelynek a kormányfő vejével is üzletelő Paár Attila cége, a WHB mellett egy eddig kevésbé ismert építőipari vállalat, a Garage Ingatlanfejlesztő Kft. a tagja.
Most az első ütemről hirdettek eredményt, amelyben a kivitelező feladata
a teljes projekthez szükséges organizációs feladat ellátása, az ideiglenes létesítmények kiépítése vagyonvédelemmel, állványozással; általános és tartószerkezeti bontási munkák elvégzése, külső tetőbontás szakági bontásokkal, utólagos fal és aljzatszigetelés, visszaépül a háború után elbontott emelet és rizalit.
A meglévő födémek, alapok szerkezeti megerősítése a pincegarázs és az új épületszárny szerkezetépítési munkáinak elvégzése. Visszaépítésre kerül az eredeti tetőkontúr, mázas és mázatlan cserépfedéssel, bádogozási munkákkal, homlokzatképzés, új szerkezeteken hőszigeteléssel.
Meglévő nyílászárók magas színvonalú, a meglévővel azonos megjelenésű, de a mai igényeknek megfelelő újragyártása, a közműépítési munkák és a villámvédelem kiépítése.
A műemléki díszítő munkák nem részei a mostani beszerzésnek.
A projekt eredetileg becsült és az eredményhirdetés szerinti összege is nettó 9,8 milliárd forint. Három vetélytárs közül a keretszerződésben már előzőleg is nevesített W-G 2018 Konzorcium nyerte el, amelyben a West Hungária Bau Kft. és a Garage Ingatlanfejlesztő Kft. vesz részt.
A West Hungária Bau tavaly majdnem megduplázta nettó árbevételét (25,4 milliárd forintról 41,4 milliárd forintra), adózás előtti eredménye pedig 2,5 milliárd forintról 5,2 milliárd forintra emelkedett 2016-hoz képest. A tulajdonos Paár Attila legutóbb 35. volt a leggazdagabb magyarok listáján 31,5 milliárd forintra becsült vagyonnal.
A Garage is szépen növekedett, azonban társa mellett eltörpül egyelőre, tavaly az előző évi 730 millió forintról egymilliárdra tornázta fel nettó árbevételét, nyeresége pedig 37 millióról 67 millió forintra emelkedett.
Kiemelt kép: Balogh Zoltán / MTI | Repkednek a tízmilliárdok a PM új épületére | Más szervezetekkel egyetemben a Pénzügyminisztériumot is a várba költöztetik, a Mátyás-templom és a Hilton szomszédságába, a Szentháromság térre, oda, ahol a múlt század elején és azt megelőzően működött. Előbb azonban kemény milliárdokért felújítják az egyébként nemrég felújított épületet, mert így nem tetszik a kormánynak. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2018/09/12/repkednek-a-tizmilliardok-a-pm-uj-epuletere/ | 2018-09-12 10:17:00 | true | null | null | 24.hu |
Hétfőn hozták nyilvánosságra az Agency Toplist névre keresztelt iparági felmérést, amely pénzügyi és reputációs szempontokat is figyelembe véve rangsorolta a reklámszakma hazai ügynökségeit.
Az efficiency rating összesítésből derült ki, hogy Balásy Gyula cége nem csupán magyarországi viszonylatban villantott nagyot tavaly. A kapacitáskihasználtsági mutatót az éves nettó árbevétel és az állományi létszám alapján számolták ki. Ez alapján a New Land Media minden egyes alkalmazottjára közel 2 milliárd, egészen pontosan 1 985 386 923 forintos bevétel jut.
A Rogán Antal szomszédjaként elhíresült Csetényi Csaba Affiliate Network Kft.-je 506 millió/fő, Kuna Tibor Trinity Communications Kft.-je 331 millió/fő teljesítménnyel lett dobogós, de nekik sem kell szégyenkezniük, hiszen a nemzetközi felmérések alapján mintegy 200 ezer euró a vállalkozások uniós átlaga, vagyis egy alkalmazott egy év alatt nagyjából 60 millió forintnyi árbevételt produkál.
A New Land Media messze megelőzött mindenkit a legutolsó lezárt üzleti év nettó árbevételével is. A cég egymaga kasszírozta a top 20-ba tartozó ügynökségek összárbevételének negyedét. A performance rating kategória szerint a 20 legnagyobb magyar ügynökség 2017-ben közel 93,7 milliárd forintos forgalmat bonyolított, amiből a Balásyék részesedése 25,8 milliárd volt.
Az állami kommunikációs feladatokkal összefüggő tendereken öt ügynökség szerepel rendszeresen sikerrel: a New Land Media, a Trinity Communications, az Affiliate Network, a Network 360 Reklámügynökség (HG 360) és a Lounge Design Kft. Ők együtt 59 milliárdot forgalmaztak, ami 63 százaléka a vezető cégek összbevételének.
A reklámügynökségi bevételek alakulását alapvetően meghatározza a média tulajdonosi szerkezetének jelentős mértékű politikai polarizációja, ám ez az elsöprő túlsúly egyáltalán nem tükröződik a szakmai sikerek terén.
A reputáció kategóriában egyik kormány által favorizált ügynökség sem került be az első 15 közé.
Ebben a kreatív- és hatékonysági mutatóba a reklámfesztiválokon elért eredményekből, valamint az adott vállalat reklámegyenértékéből (AVE: Advertising Value Equivalency) kiszámolt pontok alapján rangsorolták a cégeket. Az első három helyre a Republic Group, a White Rabbit és Isobar Budapest került. | Van egy magyar cég, ahol elvileg még a titkárnő is kétmilliárdot termel | Az Európai Unióban bárhol megirigyelhetik a New Land Media Kft. tavalyi teljesítményét. A kormányzati hirdetéseket és plakátokat gyártó reklámcég papíron az uniós termelékenységi átlag 33-szorosát teljesítette 2017-ben. A brutális termelékenységi adat mutatja, mire képes egy cég, ha igazán jóban van a kormányzattal. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/09/10/van-egy-magyar-ceg-ahol-elvileg-meg-a-titkarno-is-ketmilliardot-termel/ | 2018-09-10 10:23:00 | true | null | null | 24.hu |
Az Állami Számvevőszék befejezte a Nemzeti Sportközpontok 2012-2016. évi pénzügyi és vagyongazdálkodása szabályszerűségének, továbbá a Margitszigeti Nemzeti Tenisz Versenyközpont beruházás-előkészítésének ellenőrzését. Az ÁSZ megállapította, hogy
a Nemzeti Sportközpontok belső kontrollrendszere nem biztosította a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való átlátható, szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás feltételeit.
Az intézmény pénzügyi és vagyongazdálkodása nem volt szabályszerű, az integritás kontrollkörnyezetét nem a kockázatokkal arányosan alakította ki. Szervezeti és működési folyamatai, belső szabályozottsága, a Margitszigeti Nemzeti Tenisz Versenyközpont megvalósítása az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az eredményes megvalósítás szempontjából magas kockázatokat hordoz. A beruházás döntés-előkészítése nem volt megfelelő.
Az Állami Számvevőszék rendszeresen ellenőrzi a közpénzek felhasználásában meghatározó központi alrendszer részét képező intézmények pénzügyi és vagyongazdálkodását, ideértve a közpénzből megvalósuló, kiemelt jelentőségű beruházások döntés-előkészítésétől a kivitelezés megkezdéséig kifejtett tevékenységüket.
A Nemzeti Sportközpontok az olimpiai központok működtetésére és fejlesztésére, a magyar versenysport és utánpótlás-nevelés felkészülési bázisának biztosítására, valamint egyes sporttal kapcsolatos kiemelt feladatok ellátásának elősegítése érdekében 2005. január 1-jétől kezdte meg működését központi költségvetési szervként. Az intézmény feletti irányító szervi feladatokat előbb a NEFMI, majd az EMMI látta el. 2015. április 1-jétől az ellenőrzött időszak végéig az NFM volt az irányító szerv. Az ÁSZ megállapította, hogy Nemzeti Sportközpontok feletti irányító szervi feladatellátás az ellenőrzött időszakban szabályszerű volt.
Az Állami Számvevőszék az emberi erőforrások miniszterének egy, a Nemzeti Sportközpontok főigazgatójának tizenöt javaslatot fogalmazott meg, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük. | Súlyos szabálytalanságokat találtak a Nemzeti Sportközpontok ellenőrzésekor | Az Állami Számvevőszék befejezte a Nemzeti Sportközpontok 2012-2016. évi pénzügyi és vagyongazdálkodása szabályszerűségének, továbbá a Margitszigeti Nemzeti Tenisz Versenyközpont beruházás-előkészítésének ellenőrzését. Az ÁSZ megállapította, hogy a Nemzeti Sportközpontok belső kontrollrendszere nem biztosította a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való átlátható, szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás feltételeit. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/09/11/nemzeti-sportkozpontok-asz/ | 2018-09-11 10:50:00 | true | null | null | 24.hu |
A névsor egyre hosszabb: Mészáros Lőrinctől Tiborcz Istvánon át Schmidt Máriáig. Fent látható videós összeállításunkban összegyűjtöttük, hogy az elmúlt időszakban kik és milyen beruházásokkal telepedtek le az Andrássy útra. A NER fő gazdasági potentátjai némelykor együtt szereznek, máskor utóbb szállnak be a másik ingatlanüzletébe, de a lényeg ugyanaz: a milliárdjaikat a közös ügyletek egyre sűrűbb szövedéke tartja össze.
A 3., 8., 52.
Garancsi István, Csányi Sándor és Hernádi Zsolt triója az Andrássy út 3., 8. és 52. szám alatti bérpalotákat birtokolja. Hétfői cikkünkben beszámoltunk róla, hogy a magyar gazdaság három különösen befolyásos szereplője a 2000-es évek közepén potomáron jutott hozzá az épületekhez.
Az Andrássy 3., az egykori Saxlehner-palota jelenleg felújítás alatt áll, a túloldalon található Andrássy 8. azonban már két éve szállodaként működik. A három üzletember – élükön Garancsival, a miniszterelnök jó barátjával – milliárdos beruházással 99 szobás, négycsillagos hotellé alakíttatta át a háztömböt. Hotel lesz az 52-es számú házból is, a legújabb projekt pedig a 3000 négyzetméteres Oktogon melletti épület átalakítása lehet. A start közelségét jelzi, hogy a napokban kiköltöztették a Szabó Ervin Könyvtár fiókkönyvtárát, és hamarosan megszűnik az épületben működő rendezvényközpont, a Hello Baby Bar is.
A 70.
Csányi Sándor háromnál se állt volna meg, további terjeszkedési terveit mutatja, hogy az OTP egyik ingatlan cége meg akarta szerezni az Andrássy 70. alatti irodaházat is. Az Inga Kettő Kft. csaknem 3 milliárd forintot ajánlott a svéd hátterű Stena Propertynek, de hoppon maradt. Az épületet, ahol korábban a Lukács Cukrászda is működött, élve a törvény adta elővásárlási jogával, végül a Gulyás Gergely által vezetett Miniszterelnökség vásárolta meg, hogy oda költöztesse az új közbeszerzési főosztályát.
A 43.
Tavaly aratott Tiborcz István, a miniszterelnök veje, aki az Andrássy 43.-ban vásárolt meg egy majdnem teljes emeletet.
Az egyre nagyobb ingatlanokban utazó Tiborcz amellett, hogy megszerezte a turai kastélyt, a badacsonyi Ranolder-villát és a Pesti Vigadó melletti Mahart-házat, az Oktogon mellett alakított ki több mint 600 négyzetméteres lakásirodát. A hely eredetileg a BDPST Zrt. nevű ingatlanos cég központja lett volna, de a cég székhelyét végül áttették Garancsi, Hernádi és Csányi közös cégének, a CD Hungary Zrt.-nek gellérthegyi ingatlanába. A kapucsengőn továbbra is a BDPST neve szerepel, de a két megvásárolt lakás egy másik Tibocz-cég, a Downtown Development Kft. tulajdonába került 2017 őszén.
A 59.
A nyár eleje óta szinte naponta látni Mészáros Lőrinc Mercedes limuzinját az Andrássy 59. előtt, amely az Appeninn Holdingon keresztül került a felcsúti milliárdos érdekeltségébe. Az egykori Andrássy-palota, mai nevén Dávid-ház a Plaza House Kft. közel 2,2 milliárd forintos felvásárlásával váltott gazdát. Az ügylet finanszírozásához a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. 622 millió forint kölcsönt adott, majd maga is beköltöztette székhelyét az épületbe. Augusztusban aztán
Tiborcz István bevásárolta magát az Appeninn Holdingba, így lényegében ötödrészben a Dávid- háznak is tulajdonosa lett.
A 113.
Vannak régi tulajdonosok is a nemzet sugárútján, például a 113-as szám alatti épület még 1993-ban került az SBGK nevére. Az SBGK az Orbán családot is képviselő ügyvédi iroda, Bajkai István fideszes képviselőhöz köthető. A neves ügyvédi iroda az utóbbi években sokmilliárdos szerződéseket köthetett a Miniszterelnökséggel. (De két, csaknem 5 milliárd forintos tanácsadói megbízásból nemrég kikoptatta a Miniszterelnökség.)
A 80., 82.
A páros oldalon, az Andrássy út 80. tavasszal lezajlott tulajdonosváltásával nagy előrelépés történt egy további hotelberuházás felé. Schmitt Mária és Ungár Péter ingatlancége saját részvényeiért vette meg a házat, amelynek szomszédja, a 82-es szám alatti épület már korábban is a tulajdonuk volt. A Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) bejelentette, hogy a két ingatlant közösen átalakítva egy 8000 négyzetéteres boutique hotelt hoz létre, amit egy „Budapest iránt érdeklődő szállodaláncnak” kívánnak majd bérbe adni.
Keddi hír, hogy a BIF-ben 5,7 milliárdos részesedést vásárolt a Takarékbank, amely az utóbbi időben egyre erősebb kapcsolatba került a Mészáros-birodalommal.
A 116.
Tiborczhoz vezetnek a szálak a páros oldalon is. Weiss Manfréd egykori sugárúti villáját, a 116-os szám alattit Paár Attila cége, a West Hungária Bau Vagyonkezelő Kft. vette meg még tavaly februárban. Ez ugyanaz a társaság, amelyik megtette a szívességet, hogy az európai uniós csalás elleni hivatal célkeresztjébe került Elios Zrt.-ből kivásárolta Tiborcz István érdekeltségét. De a közvilágítás-szerelésben és közbeszerzésben világbajnok Elios átvétele csak a kezdete volt a Tiborcz-Paár partnerségnek.
Az 1509 négyzetméteres Andrássy úti ingatlant 723,6 millió forintért sikerült megszereznie Paárnak az állami vagyon felett őrködő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. árverésén. Az átalakítási munkálatok folynak, erről árulkodik a „Maradandót alkotunk” szlogennel beburkolt ingatlan.
A szélsebesen gyarapodó építőipari csoportot tulajdonló Paár Attilának sem ez az egyetlen Andrássy úti ügylete, a West Hungária Bau nyerte el a megbízást az Operaház felújítására. A beruházás értéke 15,5 milliárd forint.
A 114.
A WHB szomszédságában, a 114-es szám alatti, ugyancsak egykori Weiss Manfréd-villán egy másik, közpénzes munkákkal jól kibélelt cég dolgozik, az Andrássy úton három ingatlanban is érdekelt Garancsi István vállalata, a Market. Ezt az épületet még 2015-ben vette meg a katari állam, a korabeli sajtóhírek szerint egymilliárd forint körüli összegért. Követségnek szánták az ingatlant, de egyelőre a Market-logó borítja: „Építeni szeretünk”. | A NER főutcája lett az Andrássy, bevásároltak a főoligarchák a világörökségbe | A Nemzeti Együttműködés Rendszere nagyrészt bekebelezte Budapest fő sugárútját. Az Andrássy úti villák és paloták iránt az utóbbi években egyre élénkült az érdeklődés, és mára szinte minden fontos üzletember bevásárolta magát a világörökségbe. Egymással is üzletelnek. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/09/13/andrassy-ut-tiborcz-meszaros-csanyi-garancsi/ | 2018-09-13 10:52:00 | true | null | null | 24.hu |
Idén júniusban ismét gigantikus, 75 milliárd forintos keretszerződést kötött a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) három, kivétel nélkül remek kormányzati összeköttetésekkel rendelkező csoporttal az állami hirdetések körüli teendőkre. A három befutó Csetényi Csaba, Kuna Tibor és Balásy Gyula érdekeltségei voltak, kizárólag ezek a vállalkozások adhattak ajánlatot az állami megbízásokra. Csakhogy Csetényi és Kuna cégeit kizárták, mivel a Közbeszerzési Hatóság szabálytalanságokat tárt fel náluk, így a közpénzes médiaköltések egyetlen médiaügynökségen folynak keresztül.
Az tehát nem csoda, hogy az NKOH új megbízását Balásy Gyula érdekeltségei, a New Land Media Kft. és a Lounge Design Szolgáltató Kft. vitték el, az összeg annál inkább: nettó 5 milliárd 905 milliárd forintos megbízást kaptak Az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátására a Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött dokumentáció szerint.
A kissé bonyolult megfogalmazást eddig a plakátkampányokra használták.
Balásy cégei ugyanazokkal az alvállalkozókkal dolgoznak majd, akikkel a korábbi plakátkampányokon is: munkát kap a Kód Piac-, Vélemény- és Médiakutató Intézet Kft., a p2m Consulting Szolgáltató és Tanácsadó Kft., illetve az extrán kormányközeli Századvég Politikai Iskola Alapítvány. Az NKOH gyorsan őrlő malmairól árulkodik, hogy az ajánlattételi felhívást szeptember 10-én küldték ki Balásyéknak, az ajánlat elfogadásáról szóló összegzést pedig két nappal később, szeptember 12-én hozták nyilvánosságra.
A kampány témájáról nem szól a dokumentáció.
Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu | Újabb, 5,9 milliárdos plakátkampányt indít a kormány | A lebonyolító természetesen Balásy Gyula két cége. De segít majd a Századvég is. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2018/09/13/plakatkampany/ | 2018-09-13 11:10:00 | true | null | null | 24.hu |
A 2016-ban Rogán Antal minisztert helikoptereztető Fly-Coop Kft. nemrégiben egy új repülős vállalkozást alapított az amerikai International Defense & Aerospace Group LLC (IDAG) magyar leányvállalatával. Az IDAG-tól 2017-ben vett a magyar rendőrség helikoptereket, és a cégben azóta már társtulajdonos a prágai üzletember Jan Obrman is, akinek cseh cégétől a rendőrség 2016-ban nagyon drágán vett öt gépet.
2017 márciusában írtunk arról, hogy merre utazgatnak a nemzeti tőkésosztály magánrepülői.
Akkori cikkünk főszereplője a Fly-Coop Kft. volt, mert ez a cég utaztatta helikopterrel Rogán Antal propagandaminisztert 2016-ban egy celebesküvőre. Ebből akkora botrány lett, hogy az eseményről beszámoló Népszabadságot néhány nappal később bezárta a Fidesz-közeli tulajdonosa.
A Fly-Coop Kft. viszont Rogán helikoptereztetése után egy évvel megkapta első állami megbízását. A cég 2017 végén egyedüli indulóként nyerte meg az Állami Egészségügyi Ellátó Központ közbeszerzését, melynek keretében donorszervek és orvosok szállítására alkalmas 2 gépet tart az Országos Vérellátó Szolgálat folyamatos rendelkezésére 571,5 millió forintért.
A történet egyik kulcsfigurája Jakab Tamás, a Fly-Coop Kft. ügyvezetője és egyik tulajdonosa, aki több szálon is kötődik a kormányhoz: egy másik érdekeltsége, az Aeroglobe Kft. 2017 elején Hun-Jet Kft. néven közös repülős vállalkozást alapított a Fidesz kedvenc biztonsági cégével, a Valton-Sec Kft.-vel.
Amerikai cég a háttérben
2018. júniusában a Fly-Coop Kft. alapított egy új céget, a Flight Trails Akadémia Kft.-t. Ennek fő tevékenységi köre járművezető-oktatás, de számos egyéb, szerteágazó tevékenységi kört is felvett, pl. légi- és űrjármű gyártása és javítása, programozás, ingatlankezelés, és kommunikáció.
A cégben a Fly-Coop üzlettársa az Aero-Idag Kft., amelynek tulajdonosa az amerikai International Defense & Aerospace Group LLC (IDAG).
A repülés rajongóinak ismerős lehet az IDAG neve, 2017-ben ugyanis a Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hat darab, korábban az angol rendőrségnél szolgálatot teljesítő MD902 típusú helikoptert vásárolt a cégtől. Az ORFK nem verte nagydobra a beszerzést, de a szakmai hírekkel foglalkozó Aeromagazinnal azt közölte a Belügyminisztérium, hogy “a hat helikopter beszerzésére a határrendészeti feladatok ellátásának elősegítése érdekében került sor, légi mentési feladatok ellátására nem alkalmasak, kifejezetten rendőrségi rendszerekkel vannak ellátva."
A szaklap szerint viszont az IDAG-tól vásárolt helikopterek öregek és elavultak: a legfiatalabb gép is tíz éves, és átlagosan 11.638 órát töltöttek már a levegőben.
Arra a Magyar Nemzet bukkant rá, hogy az ORFK tavaly nettó 5,3 milliárd forintot fizetett az IDAG-nak a hat helikopterért, és kötött a céggel egy 3,8 milliárd forint értékű karbantartási szerződést is, tehát a beszerzésre 2017-ben 9,1 milliárd forintot költött a rendőrség.
Ez azonban még nem a vége, ugyanis az ORFK 2018-as szerződéslistáján is szerepel az IDAG és a “6 db helikopter beszerzése és alkatrész" tárgyú megállapodás, és az összeg itt 2,5 milliárd forint. A szerződés időtartama 2018. februártól 2022. júliusig tart, de azt nem tudni, hogy addig összesen mennyit fog kifizetni a rendőrség az IDAG-nak.
És innentől válik igazán bonyolulttá a történet. Kutakodásunk során újabb cégek, és több gyanús ügy került elő.
Lekértük az IDAG adatait a pennsylvaniai hivatalos cégnyilvántartásból, így megtudtuk, hogy a céget 2016 májusában alapította Robert T. Caldwell.
Néhány hónappal azután, hogy az ORFK megvette a hat darab MD902-es helikoptert az IDAG-tól, a cégben változás történt. 2017 novemberében Caldwell mellett Jan Obrman is tulajdonos lett az IDAG-ban, és egyúttal Caldwell mellett ő is a menedzsment tagja lett.
Egy dörzsölt cseh üzletember
Jan Obrman 1961-ben született Prágában. Családja a szocialista Csehszlovákia idején először Svájcba, később Németországba emigrált, de ezután Obrman több alkalommal élt hosszabb ideig az Egyesült Államokban és Kanadában is.
Történelem és politológia szakokon végzett a müncheni egyetemen, majd a Szabad Európa Rádiónál (SZER) lett közép-európai politikai, gazdasági és katonai folyamatokra szakosodott elemző. Az 1989-es rendszerváltás után Münchenből Prágába költözött, és a helyi Szabad Európa Rádió beindításán dolgozott. 1996-ban a SZER végrehajtó bizottságának tagja lett, és a rádió adminisztrációs igazgatójává nevezték ki.
Ezután a magántelevíziózás felé fordult, de csakhamar a cseh média történetének egyik legbonyolultabb tulajdonjogi vitájának főszereplőjévé vált. A Galaxia TV földi műsorszórási engedélyével rendelkező Martin Kindernay, és a kábeltévé, illetve a műholdas közvetítési jogokat birtokló Obrman, valamint a mögötte álló amerikai-magyar nemzetközi befektető társaság éveken át tartó jogi küzdelmei az akkor már TV3 nevet viselő csatorna megszűnéséhez vezettek.
Obrman ezután a haditechnikára evezett át. 2006-ban a csehországi cége, a U-Turn propagandajátékot gyártott az amerikai védelmi minisztériumnak, a Pentagonnak. A mobilra letölthető játék az iraki piacra készült, és az amerikaiakat támogató üzenet mellett abban is segített, hogy a programot letöltő irakiakról minél több információt tudjon meg az amerikai hadsereg és titkosszolgálat.
2012 novemberében aztán egy új haditechnikai cég alakult Prágában, a European Air Services (EAS), amelynek egyik fő profilja az amerikai MD-helikopterek európai eladása. Cseh cégadatbázisok szerint Jan Obrman közvetlenül az EAS megalapítása után a cég részvényese lett százezer cseh koronával, és még ugyanazon a napon kinevezték a cég ügyvezetőjévé.
Obrman az EAS arca is lett, egy 2013-as reklámvideóban a cég képviseletében ecseteli az MD-helikopterek előnyeit.
A rendőrségi helikopterbiznisz
Obrman vezette az EAS-t 2016 elején is, amikor a magyar rendőrség öt helikoptert vett a cseh cégtől.
A tizenöt éves, szintén MD902 típusú gépeket eredetileg a németországi Baden-Württemberg tartomány belügyminisztériuma hirdette meg eladásra, és közleményük szerint 4,8 millió euróért sikerült eladniuk őket.
Az öt helikoptert az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vette meg, de nem közvetlenül a németektől, hanem az EAS közvetítésével. Az ORFK az öt használt helikopterért 13,2 millió eurót fizetett az EAS-nek, vagyis a cseh cég több mint nyolcmillió eurót nyert az üzleten.
Akkoriban jókora botrány lett ebből, mert úgy tűnt, hogy az ORFK közel háromszoros áron vásárolta meg a gépeket. Az ORFK azzal magyarázta az árat, hogy a helikopterekkel együtt többek között hőkamerarendszert, teljes elektronikai támogató és ellenőrző szoftver- és hardverrendszert, valamint speciális rendőrségi felhasználásra alkalmas berendezéseket és azok rendszereit is megkapták. Továbbá a helikopterek üzemeltetéséhez, javításához szükséges szerszámkészleteket, kiszolgáló eszközöket, szerelő állványokat, pótalkatrészeket is kaptak, ráadásul átfestve és felújítva érkeznek a helikopterek.
A gépeket tavaly januárban kapta meg a rendőrség, az üzletről még az MD-helikopterek gyártója is beszámolt.
Az ORFK és az EAS között egy magyar cég, az Aerotechnika M&T Zrt. közvetített. Annak tulajdonosa, Takács Miklós a HVG-nek magyarázkodott az EAS-tól vett helikopterek áráról:
“Tény, hogy a németeknek kifizetett ár háromszorosa az, amit a Belügyminisztérium kifizetett a helikopterekért, ám az üzlethez tartozik még egy külön szerződés, amiről eddig senki sem írt. Ennek nagyságrendje meghaladja a 2,5 millió eurót, és tartalmazza a rendőrségi felszerelést, a földi kiszolgáló eszközöket, és a kiképzést is, tehát a hardvert és a szoftvert, ami az üzembe helyezéshez, karbantartáshoz szükséges."
A Belügyminisztérium megerősítette a HVG-nek, hogy az Aerotechnika M&T Zrt. az EAS alvállalkozójaként vett részt az üzletben.
A European Air Services-t néhány hónapja felvásárolta a Czechoslovak Group (CSG) nevű fegyvergyártó konszern egyik leányvállalata. A CSG pedig nyakig benne van a politikában: anyagilag támogatta az Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel jó kapcsolatot ápoló, Putyin-barát, újságírók likvidálásával “viccelődő" Milos Zeman cseh elnök kampányát. A cég vezetője, Michael Strnad politikai szövetségese Zemannak. Az OCCRP oknyomozó központ a közelmúltban tárta fel a CSG, illetve Strnad gyanús balkáni fegyverbeszerzéseit. A CSG fizette egyébként Donald Trump egykori tanácsadója, Steve Bannon idén májusi prágai útját. Obrman pedig itt is feltűnt: egy fotó tanúsága szerint Michael Strnad mellett állva fogadta Bannont a prágai Zofin-palotában.
Közös vállalkozás a Rogánt reptető céggel
Kutakodásunk során máshol is találkoztunk Takács Miklós cégével.
A cikk elején említett IDAG 2016 augusztusában alapította meg a magyar Aero-Idag Kft.-t az Aerotechnika M&T Zrt.-vel közösen, ami a NATO hivatalos beszállítója. A cégalapításról beszámoló Vg.hu arról írt akkor, hogy a cég létrehozása a honvédségi repülők beszerzésével lehet összefüggésben. Úgy tűnik, hogy ebből egyelőre nem lett semmi, mert az Aero-Idag Kft.-nek 2016-ban és 2017-ben sem volt árbevétele.
2018 márciusában aztán az Aerotechnika M&T Zrt. kiszállt az Aero-Idag Kft.-ből, amelynek azóta az amerikai anyacég, az IDAG az egyedüli tulajdonosa. Viszont szintén 2018 márciusa óta az Aero-Idag Kft.-nek Robert T. Caldwell mellé lett egy új ügyvezetője, Ozoli Zoltán.
Ozoli szoros kapcsolatban van a magyar állammal, azon belül pedig főleg a honvédséggel és a rendőrséggel. Egy 2016-os szakmai konferencián a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalának főmérnökeként szerepelt, idén januárban pedig a FEOL.hu-nak a következőket nyilatkozta magáról:
“A honvédség részére repülök célrepülőgépekkel különböző gyakorlatokon, amelyeknek az a célja, hogy a Magyarországon telepített légvédelmi rendszerek elfogást tudjanak gyakorolni. Légifelvételeket is készítünk."
A Telekom és a Magyar Biztonsági Fórum szeptemberi drónkonferenciáján Ozoli Zoltán már az IDAG képviseletében tartott előadást, és az ottani bemutatkozójában az áll, hogy “2014-óta vesz részt oktatóként az állami (katonai, rendészeti, határőrizeti) pilóta nélküli légijárműveket üzemeltető állomány felkészítésében".
Három hónappal azután, hogy Ozoli ügyvezető lett az IDAG magyar leányvállalatában, az Aero-Idag Kft.-ben, az közös céget alapított a Rogán Antal minisztert helikoptereztető Fly-Coop Kft.-vel.
Tehát összefoglalva:
2016 elején az ORFK nagyon drágán vett 5 helikoptert a cseh EAS-tól
az Aerotechnika Kft. közvetítésével
ami 2016 nyarán közös céget alapított az amerikai IDAG-gal
2017 elején az ORFK vett 6 másik helikoptert az IDAG-tól
2017 végén az IDAG-ban tulajdonos lett az EAS ügyvezetője
2018-ban az IDAG magyar leányvállalata közös céget alapított a Rogánt helikoptereztető vállalkozással
Az idén júniusában létrehozott közös cég, a Flight Trails Akadémia Kft. egyelőre nem mutat aktivitást, de valószínűleg érdemes lesz rá figyelni. 2018 augusztusában ugyan az IDAG alulmaradt a Készenléti Rendőrség MD-helikoptereinek karbantartására kiírt közbeszerzésen, de talán az új magyar leánycége sikeresebb lesz a jövőben.
Erdélyi Katalin — Kőműves Anita
Közreműködött: Bőtös Botond. Címlapképen Jan Obrman az EAS reklámfilmjében. A magyar céginformációkat az Opten Kft. szolgáltatta. | Amerikai és cseh hátterű cégek terjeszkednek a magyar helikopterpiacon | A 2016-ban Rogán Antal minisztert helikoptereztető Fly-Coop Kft. nemrégiben egy új repülős vállalkozást alapított az amerikai International Defense & Aerospace Group LLC (IDAG) magyar leányvállalatával. Az IDAG-tól 2017-ben vett a magyar rendőrség helikoptereket, és a cégben azóta már társtulajdonos a prágai üzletember Jan Obrman is, akinek cseh cégétől a rendőrség 2016-ban nagyon drágán vett öt gépet. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2018/09/17/amerikai-es-cseh-hatteru-cegek-terjeszkednek-a-magyar-helikopterpiacon/ | 2018-09-17 11:18:35 | true | null | null | atlatszo.hu |
HELYREIGAZÍTÁS (2019. március 4.) A 2018. szeptember 17. napján megjelent „Saját civil szervezetet gründol az önkormányzat, és „közösségi tervezést” indít c cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy a Közösségi és Turisztikai Egyesület a Római-partért Egyesület alapítói az önkormányzat saját nonprofit cégei. A valóság az, hogy az egyesület 11 alapítója közül 6 alapító nem az önkormányzat saját nonprofit cége, mivel a 11 alapítóból egy az önkormányzat, 4 pedig az önkormányzat nonprofit cége.”
Közösségi tervezéssel fog kialakulni a Római-part arculata – már ha hihetünk a III. kerületi önkormányzat kampányának. Sajnos azonban nemcsak az eddigi csúnya taktikázás utal arra, hogy a kerület vezetése megint az időhúzásra játszik: a mostani feltételek alapján ugyanis a „közösség” „tervei” semmilyen relevanciával nem bírnak a lényeget, a Római sorsát meghatározó gát nyomvonalát, vagy akárcsak a part használati funkcióit illetően. Ráadásul az önkormányzat csendben életre hívta a maga „civil” szervezetét, amelyik nyilván ugyanolyan joggal nyilvánít majd véleményt, mint a közhatalomtól független civilek.
Néhány hete nagyon csinos kérdőívvel startolt el a projekt, melyben „Közös gondolkodásra hívja az önkormányzat a helyi ingatlan-tulajdonosokat, érdeklődő társadalmi szereplőket a Római-part Kerületi Építési Szabályzatának [KÉSZ]megalkotására.” A kérdőív ugyan kicsit furcsán indul, az első blokk helyismereti tesztbe ágyazva próbálja kitapogatni a felhasználó ízlését, de aztán olyan kérdések következnek, amelyek valóban a terület használatával kapcsolatos igényfelmérést szolgálhatják.
Csakhogy van néhány mozzanat, ami alapján az egész „civilbevonás” inkább PR-akciónak tűnik, mintsem valódi közösségi tervezésnek:
bár a kérdőív kísérő szövege egyértelművé teszi, hogy a „közösségi tervezés” pont magára a Római-partra, vagyis a tervezett (?) mobilgát (?) által közvetlenül érintett területre nem vonatkozik, a projekt mégis azt sugallja, hogy a polgár véleménye valamiképp kihat erre is. Fordítsuk meg a dolgot, és rögtön egyértelművé válik a stikli: ha a főváros úgy dönt, hogy mégis épít gátat a parton, azaz de facto felszámolja a jelenlegi Rómait, akkor ugyan kit fog érdekelni, hogy mit tartalmaz a gát mögötti területre vonatkozó szabályozás, azaz a KÉSZ? Anélkül, hogy a kerület egyértelműen állást foglalna arról, hogy a fővédvonal nem lehet a parton, csak szemfényvesztés a „közösségi tervezés”. Igaz, 2013 óta a főváros kezelésében van a sétány és a föveny, de a kerület ettől függetlenül deklarálhatná – épp egy ilyen „megkérdezéssel”-, hogy milyen Rómait, és oda milyen funkciókat szeretne
de még ezen a szűk területen is csak nagyon korlátozott ráhatása lehet a „közösségnek”, mivel a köz véleményét mindössze az építési szabályzatról, és nem az ennél sokkal fontosabb, nagyobb hatású rendezési tervről kérdezik. A Római jövőbeni arculatát épp a rendezési terv határozhatná meg, ennek révén korlátozhatná például az önkormányzat a nagy állami tulajdonban levő telkek lakóparkká történő átalakulását, és segíthetné a közösségi funkciók bővülését
a kerületnek nemhogy rendezési terve, de jövőképe, úgynevezett víziója sincs arról, hogy milyen is legyen a Római, milyen funkciókat, milyen városképet szeretne ide. A rendezési terv már ezt a jövőképet konkretizálhatná – igaz, mindehhez előbb kellene valami konkrétat mondani a parti vagy a most preferált kerítésmenti nyomvonalról. E nélkül ez így megint a „gombhoz a kabátot” – esete
Ráadásul Bús Balázs polgármester pontosan tudja, hogy a Római ügyében aktív civilek nyár elejére kidolgoztak egy koncepciót, jövőképet a teljes 70 hektáros terület hasznosításáról, hiszen ebben az ügyben levélváltás is történt Bús és a civilek között. Az augusztus végén elindított önkormányzati „közösségi tervezés” viszont látványosan nem vesz tudomást a civilek által kidolgozott koncepcióról – igaz, ez a jövőkép egyértelműen elveti mind a parti, mind a kerítésvonali nyomvonalat – ez utóbbi Bús új kedvence-, és a közcélú hasznosítást preferálja.
A kerület felhívása szerint a közösségi tervezéssel párhuzamosan szakmérnökök „részletes megalapozó vizsgálatot végeznek” – de hogy kik ezek a szakemberek, mire van mandátumuk, és konkrétan mit készítenek elő, az a szövegből nem derül ki.
Tovább rombolja a kerület vezetése és a projekt iránti bizalmat, hogy augusztus elején – vagyis a köztervezés elindítása előtt két héttel – a képviselőtestület elfogadta a polgármester előterjesztését egy saját „civil” szervezet, a Közösségi és Turisztikai Egyesület a Római-partért Egyesület megalapításáról.
Az egyesület alapítói az önkormányzat saját nonprofit cégei – az előterjesztés egyértelművé teszi, hogy az egyesületnek elsősorban a Római fejlesztésével kapcsolatban lesznek feladatai, és ehhez évi 10 millió forint támogatást, valamint egy Rozgonyi Piroska utcai ingatlant ad az önkormányzat.
Bús polgármester évekig csendesen asszisztált a főpolgármester Rómaival kapcsolatos cikk-cakkjaihoz, a rázósabb fordulóknál sikeresen próbált észrevehetetlen maradni – most, egy évvel az önkormányzati választások előtt láthatólag rájött, hogy ezzel a taktikával támogatókat nem nagyon, ellenséget viszont annál inkább szerzett: éppúgy neheztelnek rá a kudarc miatt a mobilgát támogatói, mint azok a csillaghegyiek, akik csak annyit szeretnének, hogy legyen végre valahol valami megbízható védmű a házuk meg a Duna között. A Római megmaradásáért küzdő civilek maradék bizalmát pedig könnyen elviheti a III. kerületi kamucivil szervezet, mondhatni az óbudai CÖF megalapítása.
A képen a Római egy szakasza, miután a civilek kitakarították; fotó: Facebook – Maradjanak a fák a Rómain | Saját civil szervezetet gründol az önkormányzat a Római-parton, és „közösségi tervezést” indít | Közösségi tervezéssel fog kialakulni a Római-part arculata – már ha hihetünk a III. kerületi önkormányzat kampányának. Sajnos azonban nemcsak az eddigi csúnya taktikázás utal arra, hogy a kerület vezetése megint az időhúzásra játszik: a mostani feltételek alapján ugyanis a „közösség” „tervei” semmilyen relevanciával nem bírnak a lényeget, a Római sorsát meghatározó gát nyomvonalát, vagy akárcsak a part használati funkcióit illetően. Ráadásul az önkormányzat csendben életre hívta a maga „civil” szervezetét, amelyik nyilván ugyanolyan joggal nyilvánít majd véleményt, mint a közhatalomtól független civilek. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/09/17/sajat-civil-szervezetet-grundol-az-onkormanyzat-a-romai-parton-es-kozossegi-tervezest-indit/ | 2018-09-17 12:09:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az egyetemet is megfejte a volt Szeviép-vezér családja – jelentette be néhány napja Szabó Bálint, a becsődölt szegedi építőipari cég károsultjainak szószólója. A kancellár azzal védekezett: nem tudta, hogy a Szeviép-fővádlott fiától bérlik az irodaházat. A egyetem sajtótájékoztatójáról szóló beszámolókat viszont próbálják a netről eltüntetni.
A Szeviép-ügy egyik vádlottjától bérel irodákat a becsődölt építőipari cég egykori székházában a Szegedi Tudományegyetem – állítja a károsultakat képviselő jogász. Szabó Bálint a székház előtt azt is elmondta, a Kúriához fordul: vigyék el a Szegedi Járásbíróságtól a károsultak tárgyalásának ügyét – írta meg az Andy Vajna érdekeltségében álló Délmagyarország.
Szabó azt mondta az atlatszo.hu-nak, hogy előbb még várja az egyetem szerződéseit, utána tud a Szeviép-ügy bírósági részével foglalkozni, és a Kúriához fordulni.
A Szeviép-ügyről és Szabó Bálintról többször is írtunk. A lényeg: a csődbe ment építőipari vállalat vezetői a krach után is hitelezték a cégcsoport tagjait, az alvállalkozók pedig hoppon maradtak.
A kormánypárti szegedma.hu már úgy számolt be erről, hogy “Az egyetemet is megfejte a volt Szeviép-vezér családja”. A lap azt is írta, hogy a Beszerzési Igazgatóság vezetője a költözés idejében N. Paulina volt, az igazgatóság honlapján is az ő neve van feltüntetve még mindig. N. Paulina korábban az önkormányzat közbeszerzési ügyintézője volt, a város Szeviéppel kötött szerződéseinél is ő volt a kapcsolattartó.
Szabó – aki már szegedi polgármesteri ambíciókról álmodik – eddig Botka Lászlót támadta a Szeviép-üggyel, most viszont a kancellárt találta meg. Az egyetem kedden tartott sajtótájékoztatót a bérlés körülményeiről.
Ha az “szte+szeviép+kancellár” szavakra a Google-ban rákeresünk, akkor az első találatok között szerepel a szegedma.hu cikke: “Nem tudta a kancellár, hogy a Szeviép-fővádlott fiától (…)”, a második a delmagyar.hu: “Az egyetem szerint rendben van a Szeviép-székházas szerződés”. De hiába kattintunk, mindkettő 404, vagyis a keresett oldal nem található.
A Google viszont tárolt változatban azt őrzi, hogy a szegedma.hu cikke szerint Fendler Judit, az egyetem kancellárja elismerte: fogalma sem volt arról, hogy kik a Szeviép-ügy felelősei, és a Római körút Irodaház Kft. ügyvezetőjéről, B. Dánielről sem tudta, hogy a per fővádlottjának, B. Sándornak a fia, hiszen még nem töltött elég időt Szegeden. A tárgyalásokon Fendler Judit állítása szerint nem is vett részt.
A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy az idén köttetett bérleti szerződés három évre szól, 7 euróért bérlik a helyet, ami 325 forintos euróval számolva 2275 forint négyzetméterenként. Ami nem kirívóan magas ár Szegeden.
Az önkormányzati tulajdonú Szeged TV anyag viszont továbbra is elérhető, a furcsa magyarázat ebben is szerepel:
A kancellár azt mondta, csak két éve jött Szegedre, nem is tudta, mi az a Szeviép. Pedig, a Google több száz találatot ad a kormánybarát sajtóban rendszeresen felbukkanó ügyről – még ha csak az elmúlt két évet nézzük is.
A cég neve rendszeresen szerepelt a Délmagyarországban a tavaszi választások előtt, ahogy arról is beszámolt a lap, hogy a károsultak a kormányhivatalban adták le kárigényüket. Hogy ezekről, miképpen nem tud egy gazdasági vezető, rejtély. Mészáros Lőrinc bankját viszont legalább ismeri, a legutóbbi írásunk szerint. Kerestük az SZTE-t, hogy szerintük miért tűnt el a kancellár nyilatkozata a portálokról, és részletezze a “nem tudásról” szóló nyilakozatát, válaszát várjuk.
Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely | Szeviép-közeli ingatlant bérelt a Szegedi Tudományegyetem | Az egyetemet is megfejte a volt Szeviép-vezér családja – jelentette be néhány napja Szabó Bálint, a becsődölt szegedi építőipari cég károsultjainak szószólója. A kancellár azzal védekezett: nem tudta, hogy a Szeviép-fővádlott fiától bérlik az irodaházat. A egyetem sajtótájékoztatójáról szóló beszámolókat viszont próbálják a netről eltüntetni. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2018/09/15/szeviep-kozeli-ingatlant-berelt-a-szegedi-tudomanyegyetem/ | 2018-09-17 12:11:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Bár a minap kiadott Eurostat-térkép szerint szépen fejlődtek gazdaságilag az elmúlt 9 évben a magyarországi régiók, de a skálázás sajnos elfedi azt, amit a részletes számok mutatnak: Nyugat-Dunántúl kivételével a régióinkban csak korlátozottan nőtt az életszínvonal, és így az országos eredményt nagy iramban közelítik a románok, a lengyelek pedig már két éve lehagytak bennünket. | Alig lépett előre 10 év alatt Magyarország, így nyomunkban a románok | Bár a minap kiadott Eurostat-térkép szerint szépen fejlődtek gazdaságilag az elmúlt 9 évben a magyarországi régiók, de a skálázás sajnos elfedi azt, amit a részletes számok mutatnak: Nyugat-Dunántúl kivételével a régióinkban csak korlátozottan nőtt az életszínvonal, és így az országos eredményt nagy iramban közelítik a románok, a lengyelek pedig már két éve lehagytak bennünket. | null | 1 | https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/gazdasagfejlesztes/alig-lepett-elore-10-ev-alatt-magyarorszag-igy-nyomunkban-a-romanok.1.297928.html | 2018-09-17 12:44:40 | true | null | null | Portfolio |
Még 2016 szeptemberében nyilvánította a kormány egy rendelettel kiemelt beruházássá a Visonta Projekt Kft. által tervezett búzakeményítő-gyár építését. Ezt akkor azzal indokolták, hogy a beruházással a heves megyei térségben a több mint 26 milliárd forint értékű beruházás miatt 250 új munkahely jön létre. Közvetve, a gyár zavartalan működéséhez szükséges szolgáltatások (karbantartás, őrzés- védelem, fuvarozás, árumozgatás, bérszámfejtés, étkeztetés) megvásárlásával a projekt még további 500 munkahelyet is teremt a régióban.
A Visonta Projekt kft. korábban 6 milliárd forintos állami támogatás mellett az Eximbank és az MKB Bank révén is hitelt vett fel. A cég nevét a - Céginfo.hu adatai szerint - idén februárban változtatták meg Viresol Kft-re. A cégadatbázis adatai szerint a vállalkozás befektetett eszközállománya 15,55 milliárd forint volt 2017-ben, árbevétele alig haladta meg a 100 millió forintot, míg adózás előtti eredménye 6,2 millió forint körüli veszteség volt. Mindemellett volt 17 milliárd forintnyi kötelezettség állománya.
Azt már korábban, idén februárban bejelentette a Mészáros Lőrinc egykori felcsúti polgármester, a miniszterelnök szomszédja érdekeltségébe tartozó, a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett Opus Global Nyrt-be apportálja több saját, vagy családi vállalkozásához köthető társaságát, vagy azok üzletrészeit. A folyamatban a Mészáros és Mészáros Kft. 51 százalékos, az R-Kord Építőipari Kft. 51 üzletrésze, a Visonta Projekt Kft. 51 százalékos, a Kall Ingredients Kft. további 24 százalékos, a Geosol Kft. 51 százalékos és a Mátrai Erőmű Zrt. 20 százalékos üzletrésze került volna a bejelentés szerint az Opusba.
Érdekesség, hogy a Visonta Projektből már Viresol Kft-vé avanzsált társaság egyik tulajdonosa is a Mészáros és Mészáros Kft., mellette pedig a Szíjj Lászlóhoz köthető közbeszerzési sztárcég, a Duna Aszfalt Kft. a másik birtokos.
Hétfőn az Opus bejelentette, hogy 26,7 milliárd forintos értéken apportálja a Viresol Kft. üzletrészét. Ezzel újabb lépés valósul meg az idén februárban bejelentett, a tőzsdei társaság működésében meghatározó tőkeemelés-sorozatból. A Viresolról azt írják, hogy az egyik legnagyobb modern keményítőipari üzem a régióban.
A BÉT honlapján közzétett határozat szerint az Opus Nyrt. igazgatósága döntésével elfogadta a Viresol Kft. 51 százalékos üzletrészének apportját a szakértő által meghatározott 26 684 073 966 forint piaci értéken. A független szakértő által elvégzett jövedelem alapú (diszkontált cash flow) módszertani értékelés szerint a Viresol 100 százalékos saját tőkéjének nettó, kötelezettségek nélkül számított becsült piaci összértéke meghaladja az 52,3 milliárd forintot. A tőkeemelés során kibocsátandó új részvényeknél a februárban bejelentett 611 forintos árfolyamot veszik figyelembe.
A közleményben azt írják: a nagyfokú előzetes érdeklődés miatt a beruházás közben döntöttek a termékportfólió és a kapacitás bővítéséről; az újabb üzemegységek 2019 tavaszától további alapanyagokat állítanak elő: maltodextrint, kationos keményítőt és különböző takarmánymixeket. Az üzem nettó értékesítési árbevétele meghaladja majd az évi 100 millió eurót és összesen 280 embernek ad munkát.
Az Opus Global Nyrt. Igazgatósága annak érdekében döntött a tőkeemelések előkészítéséről, hogy a tőzsdei társaság üzletrészek apportjával szerzett új vagyonelemekkel kiegészülve a BÉT egyik meghatározó, a magyar gazdaság húzóágazatait jól tükröző ipari és termelő társaságává fejlődjön. Az Opus saját tőkéjét jóval 100 milliárd forint fölé növelheti a megkezdett tőkeemelés-sorozat. A társaság részvényesi értékteremtésének fontos lépése a tulajdonszerzés a Viresolban, az ügylet lezárásával a társaság várható eredményére, profittermelő képességére és tőkeszerkezetére jelentős pozitívummal kiható termelő vállalat kerül az Opus konszolidációs körébe. | Mészáros újabb családi cégében lehet üzlettárs bárki | Folytatódik az Opus Global Nyrt. tőzsdei cégbe való apportálások folyamata. Ezúttal a Viresol Kft-t apportálják 26,7 milliárd forintos értékben. A vállalkozás még Visonta Projekt néven 6,2 milliárd forint támogatást kapott a magyar államtól, a búzakeményítőgyár-beruházást pedig nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánították. | null | 1 | https://www.napi.hu/tozsdek-piacok/meszaros-ujabb-csaladi-cegeben-lehet-uzlettars-barki.669936.html | 2018-09-17 12:47:22 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Csigalassúsággal folyik az Opera ház felújítása. A megnyitó időpontját ugyan 2019 szeptemberére tűzték ki, de az már bizonyosnak látszik, hogy csúszni fog - nem is keveset.
Az ok roppant egyszerű: még most sem dőlt el, hogy milyen legyen a rekonstrukció. Az egyes szakértők által szorgalmazott "történeti felújítás" mellett a gyorsabb és nem annyira aprólékos rekonstrukció mellett egyaránt szólnak érvek. Az Ybl-palota megújulásának költségei egyre magasabbak: a tavaly meghirdetett 19 milliárdot az első lépcsőben 14 milliárdra "fogyasztotta le" az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), majd amikor látszott, hogy ez nem lesz elég, akkor egy kormányhatározattal 7 milliárddal megtoldották azt. Ehhez járul az Operaház színpadtechnikájának költsége, amely nettó 6,3 milliárd (bruttó 8 milliárd) forint lett. Így a teljes beruházás már 30 milliárd forintnál tart.
Mennyi lesz a vége?
A lapunk által megkérdezett szakértők szerint a kiindulási összeg eleve irreálisan alacsony volt, valamint azóta jelentősen emelkedtek az építőipari árak. Ezek figyelembe vételével minimum 40, de inkább 50 milliárdos is lehet a végszámla.
Hogy ezt megkapja-e a projekt, arról vélhetően kormányrendelet szól majd - ennek azonban egyelőre semmi nyoma. Mint ahogyan annak sem, hogy milyen irányt vegyen a rekonstrukció. Ez utóbbi ugyanis meghatározza azt, hogy mennyibe kerül majd a nemzeti dalszínház megújítása. A Napi.hu úgy tudja, hogy informálisan már eldőlt: a teljes műemléki helyreállítást végzik el - ennek azonban mindeddig semmi nyoma.
Számolnak, nem döntenek
A bizonytalanságok kiszűrésére és a tételek átszámolására értesüléseink szerint az Emmi Fürjes Balázst, Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkárt kérte fel, aki a feladatot tovább passzolta a Városliget Zrt.-nek. A Napi.hu információi szerint nekik kell javaslatot tenni a hogyan továbbra.
A tempó ugyanakkor meglehetősen feszített, ugyanis az Opera 2019 szeptemberében már elfoglalná régi székhelyét, a Hajós utcában levő irodaházat pedig a jövő év végéig kellene átadni. (A Kőbányán található gyártóbázisnak és próbahelyszínnek épülő Eiffel-bázis építésében nincs csúszás, azt vélhetően jövő januárban meg tudják nyitni.)
A felújítási munkát végző W-É-L Opera Konzorcium - amelynek tagjai a West Hungária Bau Kft., az Épkar Zrt. és a Laki Épületszobrász Zrt. - az egykori híradások szerint 20 milliárdért vállalta volna a felújítást - ebből lett először 14, majd idén nyáron 21 milliárd forint. Az építkezés a lapunk által a napokban elvégzett "helyszíni szemle" alapján még csak a bontási fázisban van, és láthatóan sokkal kevesebb munkás tüsténkedik az építkezésen, mint akár egy hónappal ezelőtt. Ez persze részben érthető is, hiszen minek legyen ott több száz ember, ha nem tudják, hogy mit kell építeni.
Kérdéseinkkel az építő céget, az Operaház vezetését, a Városliget Zrt.-t és Fürjes Balázs titkárságát is megkerestük. Közülük eddig csak a zrt. válaszolt a részleteket firtató kérdéseinkre. Eszerint
a Városliget Zrt. az alapításáról, feladatairól, illetve más egyéb kötelezettségeiről rendelkező jogszabályok és utasítások alapján folytatja tevékenységét, melyek nem tartalmazzák az Ön kérdéseiben hivatkozott tételeket.
A már folyamatban levő operaházi munkálatok lezárása után, vagyis két év múlva bezárhat az Erkel színház is. Az éveken át bezárt "népoperát" 2013-ban kezdték el felújítani és viszonylag gyorsan át is adták a közönségnek. Akkor a négy javasolt verzió közül a legolcsóbb rekonstrukció mellett döntöttek, így kevesebb mint 2 milliárdból tették üzemképessé az épületet. (Ennek duplájából már próbatermekkel, balett színpaddal és raktárral is bővíteni tudták volna az Erkelt.) Akkor egyetlen szó nem esett arról, hogy néhány év múlva szükség lesz egy újabb, alapos felújításra. Ókovács Szilveszter az Opera főigazgatója viszont épp a közelmúltban vetette fel a jelenleg legnagyobb dalszínházi játszóhely bezárásának és megújításának szükségességét. Ennek költségét 30 milliárd forintra taksálta. | Újabb nagy slamasztikába keveredhet a kormány | Idestova egy éve folyik a budapesti Opera felújítása, de egyre kevésbé hihető, hogy jövő szeptemberben már a megújult épületben kezdődik az évad. A munkálatok ugyanis még csak a bontásnál tartanak. Arról nem is beszélve, hogy a kezdeti 14 milliárdos költség - amelyet júniusban fejelt meg a kormány újabb 7 milliárddal - tarthatatlan. A végszámla így könnyen elérheti a 40-50 milliárdot. | null | 1 | https://www.napi.hu/ingatlan/opera-felujitas-csuszas-kultura.669591.html | 2018-09-17 12:55:53 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Mikor NYIT?
2018.09.15. 15:23
Üresen áll az új miklósi tanuszoda, egyelőre nem lehet használni
Már hónapok óta készen áll, de még az idei tanévkezdésre sem nyitott ki a törökszentmiklósi Horváth András Tanuszoda. A térség országgyűlési képviselője szerint az átadás bürokratikus okok miatt csúszik, de ez szerinte még a héten megoldódik.
Molnár-Révész Erika
Bár a tanuszoda elkészült, mégis üresen áll
Fotó: Beküldött fotó
– Nagyon sok miklósi gyerekkel sikerült megszerettetni az úszást a nyári oktatáson. A szülői igény is óriási volt, kérték, ne fejezzük be az úszótanfolyamokat a nyár végével – meséli Vaszkán Gábor úszásoktató, testnevelő tanár, aki a kérés miatt ősztől tovább is vitt egy húszfős csoportot.
A gyermekek között négy és fél és tizenhárom éves is van. Mostani helyükről azonban hamarosan menniük kell.
– Jelenleg a törökszentmiklósi strand kinti medencéjét használjuk. Amellett, hogy az idő kezd hűvösödni, a másik probléma, hogy szeptember végén bezár a fürdő. Hogy mi lesz ezután, nem tudjuk, folytatni szeretnénk.
– Ha máshogy nem, akkor a környező településeken nézünk helyszínt, de az mind a gyermekek, mind a szülők számára megterhelőbb lesz. Ezért lenne jó, ha október elsejétől használhatnánk a helyi, Horváth András tanuszodát – vélekedik az oktató.
Az uszoda alapkövét 2016 júniusában tették le, azóta több tervezett átadási időpont is napvilágot látott. Már a tavalyi tanévnek is ezzel a reménnyel indultak neki a helyiek, és az ideinek is. Hiába.
– Valóban nagyon várják már a gyermekek, az iskolák és a lakosok is, hogy használhassák végre az uszodát. Értetlenül áll mindenki azelőtt, hogy miért nem nyitott még ki – mondja Markót Imre, Törökszentmiklós polgármestere.
Az önkormányzat összesen 58 millió forintot költött a beruházásra. Egyebek mellett telket vásárolt, melyet közművesített, parkolót és kerítést is épített az ingatlan köré.
– Idén júniusban a Nemzeti Sportközpontok székházában aláírtuk azt az ingatlanátadási megállapodást, mely alapján a területet, melyen a tanuszoda megépült, az önkormányzat ingyenesen átadta az államnak – teszi hozzá a városvezető.
Ezért is reménykedtek abban a helyiek, hogy tanévkezdésre megnyílik az uszoda. Bár az épület teljesen készen áll, használni még nem lehet. Legutóbbi információink szerint a csúszás oka az, hogy még mindig a módosított kivitelezési szerződés aláírására várnak a felek, vagyis az uszodát fenntartó Nemzeti Sportközpontok és a kivitelező.
A térség országgyűlési képviselője is tájékozódott az ügyben, szerinte a probléma napokon belül megoldódik.
– A tanuszodát hamarosan átadják, most az átadás előtti papírmunkák zajlanak. A kivitelezéssel kapcsolatos vitás kérdések úgy néz ki, hogy a héten rendeződnek, és elkezdődhet az átadási folyamat a kivitelező részéről az üzemeltetőnek – mondta Boldog István.
A Nemzeti Sportközpontok ezt közölte: a műszaki átadás- átvételt követően a létesítmény megkapja a használatbavételi engedélyt, és fogadhatja a vendégeket. | Üresen áll az új miklósi tanuszoda, egyelőre nem lehet használni | Már hónapok óta készen áll, de még az idei tanévkezdésre sem nyitott ki a törökszentmiklósi Horváth András Tanuszoda. A térség országgyűlési képviselője szerint az átadás bürokratikus okok miatt csúszik, de ez szerinte még a héten megoldódik. | null | 1 | https://www.szoljon.hu/helyi-kozelet/2018/09/szulok-gyerekek-oktatok-varjak-hogy-megnyissak-a-miklosi-tanuszodat | 2018-09-17 13:07:30 | true | null | null | SZOLJON |
A külügyminisztérium 2011 decemberében öt céggel szerződött a külképviseletek felújítására 1,2 milliárd forint értékben. A hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzésnek nyertesei között ott volt a Mega-Logistic Zrt. is. A négy évre tervezett összeg nagy részét másfél év alatt elköltötték, az addig kiosztott 1 milliárd forint háromnegyedét a korábban az állammal üzletelve többször is gyanús ügyekbe keveredett családi vállalkozás, a Mega-Logistic Zrt. kapta – írta még 2013-ban az Átlátszó.hu.
A ljubljanai külképviselet felújításakor 155, Bukarestben 275, madridban 130, Moszkvában 165, Hágában 90, Berlinben 57, Szófiában 73, Londonban pedig 85 millió forintra szerződött a Külügyminisztérium, és az összesen 1 milliárd forintos megbízásból 725 millió a Mega-Logisticnál landolt.
A cég Lóki Gézáné, illetve lánya, Lóki Zita Ágnes tulajdonában van, a cégjegyzésre jogosultak között Lóki Géza is szerepel. A családi vállalkozás az annak az eredetileg terménykereskedelemmel foglalkozó Galla Invest Kft.-nek az átalakulásával jött létre, amelyik felbukkant a volt kisgazda államtitkár, Szabadi Béla büntetőügyében is. A Galla Invest ugyanis egyike volt azoknak a cégeknek, amelyek az első Orbán-kormány idején az akkor államtitkár Szabadi utasítására áron alul vásárolhattak a földművelési tárca tulajdonában lévő Tartalékgazdálkodási Kht. élelmiszerkészletéből több tízezer tonna lisztet és cukrot. Az akkori cégtulajdonos-ügyvezetőt, Lóki Gézát a perben okirathamisításért ítélte el a bíróság.
A Mega-Logistic Zrt. 2005-2010 között a Honvédelmi Minisztérium beszállítója volt, a Heti Válasz értesülése szerint akkoriban évi 4-5 milliárd forintos megrendeléseket kapott. 2008-ban az MVM azóta hűtlen kezelés gyanúja miatt bíróság elé állított menedzsmentje - élén Kocsis Istvánnal – az Index információi szerint versenyeztetés nélkül szerződött 1,5 milliárd forint értékben a Mega-Logistic Zrt.-vel a paksi Erzsébet Szálló felújítására.
Lókiék 2010-ben elnyerték a strasbourgi nagykövetség felújítását is 43 millió forint értékben. 2012-ben uniós támogatást nyertek el a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél, másik cégük, a Borostyán 95 Ingatlanközvetítő és Kereskedelmi Kft. üzleti célú szálláshelyek fejlesztésére félmilliárd forintot.
Január 5-én a Közbeszerzési Értesítőből kiderült, hogy a Mega-Logistic Zrt. 3,8 milliárd forintért újíthatja fel az új washingtoni magyar nagykövetség épületét. A közbeszerzési értesítőben ma módosításokat közöltek a szerződésben, azonban a kivitelező személyes és az összeg nem változott. | Az okirathamisításért elítélt Lóki Géza családi cége újítja fel Washingtonban a külképviseletet | Január elején derült ki, hogy megint az okirathamisításért elítélt Lóki családi cége nyerte el a washingtoni külképviselet felújítását. A Közbeszerzési Értesítőben most csak folyamatszervezési módosításokat közöltek, az összeg és a nyertes változatlan. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20180912_Hamarosan_kezdenek_a_Szabadi_Bela_buntetougyeben_okirathamisitasert_elitelt_Loki_Geza_csaladi_cege_Washingtonban_ujitja_fel_a_kulkepviselet | 2018-09-12 15:19:00 | true | null | null | HVG |
Cifra palota: nem vesződik a PM tenderekkel, okosba' tervezteti új, várbeli székhelyét
Kis magyar abszurd, amelyben 40 milliárd forintból az építészszakma tiltakozása mellett szétvernek egy pár éve felújított épületet, hogy az úgy nézzen ki, mint 1905-ben, amikor senkinek se tetszett. Közel egy éve kész kellene lennie, de ha minden jól megy, jövő hónapban már elkezdhetik végre a tervezését – egy milliárdos közbeszerzést átugorva.
Újabb meglepő fordulatokkal gördült tovább az elmúlt hetekben a Pénzügyminisztérium Várba költözésének ügye. A minden ízében a mai magyar valóságot leképező történetről többször írtunk korábban, legutóbb május végén, amikor kollégánkat rendőrök igazoltatták, amiért fotókat mert/próbált készíteni a több szempontból is erősen vitatott építkezés, helyesebben mondva: tervezett építkezés helyszínén.
A Mátyás templom szomszédságában, a Szentháromság tér 6. számnál fekvő épületet, ahogy arról beszámoltunk, még 2016-ban szemelte ki a kormány az akkor még nemzetgazdasági (ma pénzügy-)minisztérium leendő székhelyéül. A lépéssel a tárca, ha úgy vesszük, saját egykori székhelyét foglalná vissza, hiszen az 1906-ban Fellner Sándor tervei alapján elkészült épületben 1945-ig az akkori Pénzügyminisztérium működött.
Az építészszakmán belül már a szándék óriási vihart kavart, az épületet ugyanis annak ellenére is az eredeti, száz évvel ezelőtti állapotába akarta/akarja helyreállítani a kormány, hogy azt túlméretezettsége és túldíszítettsége miatt már a maga korában is nagyon sok bírálat érte.
A kritikák legfőbb tárgyát, a két, agyondíszített, a szomszédos Mátyás temploméval konkuráló neogótikus tornyot egy második világháborús találat 1945-ben eltüntette, a megrongálódott épületet 1950-re pedig az építészszakma által is elfogadott módon, a funkcionális és építészeti értékkel amúgy sem bíró tornyok nélkül és a városképbe sokkal inkább illeszkedő, letisztultabb homlokzattal állították helyre.
„Azt hiszem, ez ez a pont, amikor valósággá kezd válni minden eddigi félelmünk a hazugságról, ócskaságról, buta, múltba révedő ízléstelen felelőtlenségről. Egy ócska, rettenetes épület 'rekonstrukciójáról' van szó. Valójában visszakapunk egy, a környezetével és a valósággal semmilyen kapcsolatban nem álló, igazi feudális giccsparádé palotát. És mindez irdatlan pénzbe kerül”
– írta a tervezett építkezésről 2016 májusában a szakma több más, a helyreállítás ellen érvelő képviselője mellett a Ráday Mihály vezette Budapest Világörökségéért Alapítvány (BVA).
Lesz torony, és kész
Mindez persze a legcsekélyebb módon sem befolyásolta a kormányt, ahogy az esztétikain túli észérvek sem. Például, hogy a minisztériumi apparátusnak kinézett ingatlant majdnem egymilliárd forintból alig néhány éve újították fel: 2015-től ez év júliusáig a Magyarság Házára keresztelt épületben működött a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága és több, határon túli magyarsággal foglalkozó háttérintézmény. Amit akkor ráköltöttek a felújításra, az most nagyrészt megy a levesbe az épületet a vázig lecsupaszító teljes külső-belső rekonstrukció miatt.
Az észérvek közé tartozott (volna) még, hogy hiába költ el a kormány a 2016-os tervek szerint 26, az idei költségvetésből kiolvasható (de nyilván nem végleges) állapot szerint 40,5 milliárd forintot a presztízsberuházásra, a minisztérium több mint kétezer dolgozója közül a pályázati kiírás szerint is csak nagyjából 800-nak jut hely a Szentháromság téren, vagyis a jelenleg három épületben működő tárca ingatlanaiból csak egyet – a luxushotellé avanzsáló József Nádor térit – lehet felszabadítani.
Érdemes elbíbelődni amúgy kicsit a matematikával is: ha a 40 milliárdot elosztjuk a leendő dolgozók számával, meglepő eredményre juthatunk arról, hogy mennyibe is kerül egyetlen munkahely (segítünk: 50 millió forintba).
A Várba költözés ellen szólt volna sokak szerint az is, hogy egy XXI. századi modern gazdaságban a pénzügyi kormányzatnak a "cityben", a banképületek között van a helye, a palotamániának pedig rossz, feudális szimbolikája van.
Biztos, aki biztos
És ez csak az alaptörténet: az igazi magyar valóság a megvalósítás során ütközött ki. Itt fontos hangsúlyozni, hogy a megvalósítás nem egyenlő a kivitelezéssel: magyar tempó-magyar szokás szerint először ugyanis 2017 elején egy miniszteri biztost neveztek ki a feladatra – Borbély Pált –, majd az ugyancsak bevett forgatókönyv szerint egy külön projektcég is alakult, az NGM-TÉR6 (május óta PM-TÉR6) Kft., amelynek vezetője Borbély Pál. (A szakmában nem túl ismert építőmérnök nevére egyébként alig hoz találatot a Google, csak a sokadikból derül ki, hogy Expert Pro Norma nevű cégén keresztül ő volt a Varga Mihály (igen, az apparátusát a Szentháromság térre költöztetni óhajtó pénzügyminiszter) közbenjárására, 1,1 milliárd forintból felújított Klebelsberg-kastély műszaki ellenőre.)
A TÉR6 tavaly márciusi megalakulása után jó ideig a színfalak mögött zajlottak (volna) az események: a projektcég információink szerint ugyanis nemigen talált olyan tervezőt, aki elvállalta volna a felújításhoz (értsd: a vitatott-giccses-tornyos állapot visszaállításához) szükséges vázlattervek (a későbbi tervezést megalapozó programtervek) elkészítését.
Két konkrét kikosarazás után egy műemléki épületek rekonstrukcióban nagy tekintélyűnek számító, Ybl-díjas építészt bíztak meg a vázlattervekkel – tőle közel egy év után viszont azért köszöntek el, mert az eredetinél kisebbre rajzolta a tornyokat. (A felkért építészek nevét szándékosan nem írjuk le.)
Szóba került ez után információink szerint a Miniszterelnökség Várba költözésének terveit készítő Zoboki Gábor felkérése is, 2017 őszén végül azonban a Klebelsberg-kastély felújításának tervezőjét, az Ybl-díjas Kálmán Ernőt bízták meg a vázlattervek készítésével, egyben azzal is, hogy szervezzen csapatot, amellyel a munkát el tudja végezni.
2017 végén Kálmán vázlattervei alapján közbeszerzést írtak ki az épület tervezésére. Az 1 milliárd forint értékű eljárást idén júniusban azonban az utolsó pillanatban érvénytelenítették. A Kálmán Ernővel szövetkező építésziroda ajánlatát formai okokra hivatkozva meglepő módon eleve kizárták az eljárásból, a másik két ajánlattevőét pedig a hivatalos indoklás szerint azért, mert mindketten a kiírási összeg nagyjából duplájáért, 2 milliárd forintnál is drágábban vállalták volna a munkát.
Megoldják okosba'
A PM projektcége – egy újabb pályázati fiaskót megelőzve – információink szerint ez után három kiválasztott építészirodától kért be informális ajánlatokat a tervezésre, miközben a láthatóan alacsonyra szabott tervezési büdzsé mellett a feladatot az sem tette túl vonzóvá, hogy a világörökségi területeken zajló építkezéseket felügyelő Nemzetközi Műemlékvédelmi Hivatal (ICOMOS) képviselői tavaszi budapesti látogatásukkor aggályokat fogalmaztak meg a rekonstrukcióval kapcsolatban.
Miután a háttérben felkért irodák egyaránt túl magas árat adtak, a projektcég úgy döntött, hogy nem vacakol egy újabb közbeszerzéssel, hanem felvette státuszba az egyik felkért építésziroda, az Arch-Studio Kft. munkatársait. Ők így, a milliárdos közbeszerzés megkerülésével, a PM-TÉR6 alkalmazottaiként készítik el a megrendelő elvárásai szerinti – 1903-as eredetiekből kiinduló, azokat a kor műszaki elvárásainak megfelelően aktualizáló – terveket. A hitelesség érdekében az építészeknek, úgy tudjuk, több alkalommal művészet- és építészettörténészek tartottak előadásokat az épület és a Vár történetéről.
Vesztergom Ádám, az Arch-Studio ügyvezetője a hvg.hu-nak szerdán elismerte: valóban felvette őket a PM projektcége, a megbízásáról, az alkalmazásba vett munkatársak számáról és díjazásáról – illetve összességben semmi másról azonban nem volt hajlandó semmit mondani, hanem a TÉR6 ügyvezetőjéhez irányított bennünket. (Borbély Pált korábban magunktól is megkerestük, erről kicsit később.)
Az ügyvezető szavai mellett amúgy információnk helytállóságát bizonyítják a PM-TÉR6 friss cégnyilvántartási adata is: a cégnek Szentháromság téri székhelye és Hermina úti irodája mellett július 30-a óta egy új telephelye van, ami – hogy, hogy nem – pont megegyezik az Arch-Stúdió Bartók Béla úti irodájának címével.
Az építészszakma személyével és csapatával kapcsolatos fenntartásaira – miszerint a harmincnyolc éves „ismeretlen” építész és hasonló korú munkatársai helyett a világörökségi helyszínen lévő műemlék épület rekonstrukciója tapasztalt, speciális szaktudással bíró tervezőt igényelne – Vesztergom Ádám kérdésünkre azt mondta: neki, illetve az irodája többi munkatársának is van műemlék épületekkel kapcsolatos tapasztalata. Az ügyvezető egy Andrássy és egy Király utcai épületet említett, az Arch Studio honlapján felsorolt referenciák között azonban nem találtuk nyomát ezeknek.
Valamiből addig is élni kell...
2018 augusztus végén tehát ott tart az eredetileg 2017 végére befejezni tervezett építkezés ügye, hogy lassan talán elkezdik a tervezést. A PM-TÉR6 honlapjára feltöltött, három hete módosított 2018-as közbeszerzési terv reálisan már 2019 december végi átadással számol.
A fentiekben leírt tervezési kálvária a jogilag, pénzügyileg és építészetileg is két ütemre bontott felújításnak amúgy a második ütemét érinti, az állványozásból, bontási munkákból, utólagos falszigetelésből, szerkezetépítésből, tetőfedésből, és lényegében a külső homlokzat 1903-as terveken alapuló visszaállításából álló első ütem munkáit hamarosan megkezdhetik, az erre kiírt közbeszerzési eljárásban épp a napokban hirdettek eredményt. A 9,8 milliárdos munkát – aligha lep meg bárkit is – a miniszterelnök vejének egykori üzlettársa, Paár Attila érdekeltségébe tartozó, a Puskás Stadion mellett például a PM mai József Nádor téri épülete alatti mélygarázst is építő West Hungária Bau (WHB) nyerte el.
A TÉR6 eddigi másfél éves működése mennyi közpénzt emésztett fel, csak becsülni lehet. A cég tavalyi beszámolója szerint 2017-ben 2,1 milliárd forintnyi támogatási előleget kapott a PM-től, amelyből 1,7 milliárd a rekonstrukció előkészítéséhez volt címezve, és durván négyszázmilliót fordítottak (kilenc hónap alatt) magának a projektcégnek a működtetésére. 8,2 milliót például iroda- és parkolóhelybérletre, nagyjából hatvanmilliót pedig különböző jogi-, pénzügyi-, közbeszerzési-, műemlékvédelmi-, örökségvédelmi és stratégiai tanácsadókra. Személyi kiadásokra a beszámoló szerint 130 millió forint ment el áprilistól decemberig, miközben a kft a beszámoló szerint az évben átlagosan csak 9,7 főt foglalkoztatott. Az idei bérköltség ez utóbbi alapján nagyjából megsaccolható: a cégnyilvántartás szerint idén májusban 23-an dolgoztak a projektcégben, de ebben még nincsenek benne a tervezési munkákra frissen felvett építészek.
A TÉR6 honlapjára feltöltött szervezeti adatokból az is kiderül, hogy a vezérigazgató 2017-ben havi 1,59 millió forintot kapott a munkájáért – miniszteri biztosként Borbély Pál bruttó 748 ezer forintos helyettes államtitkári illetményre volt jogosult.
A projektcég munkavállalóinak számáról megkérdeztük természetesen magát a kft.-t is, a vezérigazgató azonban erre, illetve a tervezési munkákat érintő egyéb kérdéseinkre is nagyrészt elkerülő választ adott.
Az alkalmazottak számát firtató kérdésünkre Borbély Pál azt írta: a társaság személyi állománya az aktuális feladatok függvényében változik. Azt viszont elismerte, hogy „a rendkívül összetett rehabilitációs tervezési feladatot a PM-TÉR6 Nonprofit Kft. szakemberei végzik el, és már nem írnak ki újabb tervpályázatot.
A felvetésünket, hogy a helyszínválasztásnál miért nem törekedtek rá, hogy a minisztérium összes dolgozóját egy helyütt lehessen elhelyezni, a vezérigazgató esztétikai érvvel szerelte le, eszerint
„Az épület építésekor a harmadik legjelentősebb középület volt, mely a kor kiemelkedő műemléki értékeit hordozta. A homlokzati rehabilitációval és az eredeti funkció mai kornak megfelelő kialakításával a nemzeti építőművészetünk jelentős, egyedi értékeket tartalmazó alkotása kerül megőrzésre és fenntartásra.”
Borbély Pál válaszában egy némileg meglepő mondat is akadt, miszerint „az 1904-től 1948-ig Pénzügyminisztériumként használt épületnek az utóbbi 70 év során nem találtak alkalmas, méltó és értékmegőrző funkciót”. Vagyis a Magyarság Háza, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet szerinte nem volt az. | Cifra palota: nem vesződik a PM tenderekkel, okosba' tervezteti új, várbeli székhelyét | Kis magyar abszurd, amelyben 40 milliárd forintból az építészszakma tiltakozása mellett szétvernek egy pár éve felújított épületet, hogy az úgy nézzen ki, mint 1905-ben, amikor senkinek se tetszett. Közel egy éve kész kellene lennie, de ha minden jól megy, jövő hónapban már elkezdhetik végre a tervezését – egy milliárdos közbeszerzést átugorva. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20180831_Penzugyminiszterium_Varba_koltozese | 2018-08-31 15:34:00 | true | null | null | HVG |
2018. szeptember 17., 6:31
Bár még tavaly év végéhez köthető, de az uniós források kifizetését közlő oldalon a napokban jelent meg egy méretes lista, amelyben illusztris helyen, több Csányi Sándorhoz, nem is olyan régen Simicska Lajoshoz és Mészáros Lőrinchez köthető vállalkozás, személy feltűnik fel – sőt a felcsúti vállalkozó esetében szinte a teljes család megtalálható. A lista a „mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásokat” sorolja.
Az uniós agrártámogatások és pályázatok között otthonosan mozgó szakértő a Zoom.hu-nak ugyanakkor sietett jelezni, hogy alanyi jogon járó forrásokról van szó ebben az esetben. Hozzátette: már persze abban az esetben, ha a gazdálkodó hajlandó biztosítást kötni gazdaságára, terményeire. Amennyiben ilyet nem tesz, akkor ez a pénz nem jár. Ha viszont ezt megköti, akkor az erre fordított forrásait uniós pénzeket is felhasználva részben ellentételezik – folytatta.
Vagyis, ha nem is helyből, de jár a pénz, ehhez csupán meg kell kötni a biztosítást egy társasággal.
A lista élén egy többek között gyümölcstermesztésben érdekelt váci Eurotrust Consult Kft. áll. Számukra az említett jogcímen 51,2 millió forintot fizettek ki. A Pest megyei cég után közvetlenül a Csányi Sándorhoz köthető Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Zrt. található 37,1 millióval, míg a harmadik legnagyobb összeget kapott cég is a Bólyi Zrt. csaknem kereken 28 millióval. A lista elejében további Csányi-érdekeltség is feltűnik, például a Dalmandi Mezőgazdasági Zrt., amely egyszer 22, majd 20 millióval is megtalálható.
A forráshoz jutott cégek között fellelhető a közelmúltig Simicska Lajos érdekkörében lévő, azóta egykori üzlettársához, Nyerges Zsolthoz került Lajta Hanság Zrt. és a Szombathelyi Tangazdaság Zrt. is. Előbbi 12 millió, utóbbi 2,4 millió forint díjtámogatáshoz jutott hozzá.
Mészáros Lőrinc esetében nagyobb a szórás a listán.
Nemcsak a felcsúti vállalkozó mezőgazdasági cége az Aranykorona Zrt. és a Búzakalász 66 Kft. jutott támogatáshoz, egyébként előbbi 3,9 millióhoz, utóbbi pedig 1,7 millióhoz, hanem maga Mészáros Lőrinc is. Ráadásul többször is, egyszer 385 089 forinthoz, míg a másik tétel 83 105 forintról szól. Ezen felül felesége Mészárosné Kelemen Beatrix is kapott díjtámogatást, egészen pontosan 783 696 forinthoz. Továbbiakban pedig az ország immár valószínűleg leggazdagabb üzletemberének mindkét lánya megtalálható a felsorolásban, Mészáros Beatrix 156 773 forinttal, míg Homlok-Mészáros Ágnes 32 920 forinthoz jutott hozzá.
Forrásunk hangsúlyozta, hogy „felelősen gazdálkodónak így is kell tenni”, a termelését biztosítani kell. A Széchenyi 2020 oldalon fellelt pályázat szövege szerint egyébként védelem a biztosított növénykultúrák esetében többek között jégesőkárra, árvízkár, vagy fagykárra vonatkozik. Ha rendelkezik a gazdaság élő biztosítással, akkor a megállapított kárösszeg 100 százalékát megkaphatja – jelezte. Amennyiben nem, akkor a kárenyhítési alapból ez maximum a kár 50 százaléka lehet. Hozzátette, hogy az összegekből sok következtetést nem lehet levonni, azt viszont a Mészáros család esetében is kiderül, hogy „olyan méretű területekről lehet szó, amelyen azért van mit védeni” – jegyezte meg. | Az apróért is lehajolnak a magyar milliárdosok | Mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásként Homlok-Mészáros Ágnes 32 920 forinthoz jutott hozzá. Azért persze ebben a vidékfejlesztési támogatásban nem a felcsúti üzletember lánya a legnagyobb hal. | null | 1 | https://zoom.hu/hir/2018/09/17/az-aproert-is-lehajolnak-a-magyar-milliardosok/ | 2018-09-17 00:00:00 | true | null | null | ZOOM |
2018. szeptember 13., 12:59
A kormány döntése szerint kínai állami hitelből felújítják a Budapest-Kelebia vasútvonalat. A kapcsolódó beruházásokkal együtt a teljes beruházás megközelíti az ezer milliárd forintot, ám a kormány döntése szerint a jelenlegi nyomvonal felújításának és kétvágányúsításának bele kell férnie 577 milliárd forintos keretbe. (Az ezer milliárd forintos hatásszámítást a kormány évekre titkosította.)
A vasútvonal felújítása a kínai állam vasúti selyemút koncepciójának része: a kínaiak elképzelése szerint az általuk megvásárolt pireuszi kikötőből vasútra rakott árú Balkánon, Szerbián és Magyarországon keresztül roboghatna a nyugat-európai piacokra. A magyar számítások szerint a hazai 160 kilométeres Kelebia és Budapest-Soroksár közötti szakasz felújítása 2400 év alatt térülne meg. Az egész kínai selyemút zavaros, ugyanis a kínai áru heteket utazik a Távol-Kelet és Nyugat-Európa között, ehhez képest a magyar szakasz felújításával néhány órát lehet megspórolni. Igaz a kínaik csak hitelt adnak, cechet a magyar adófizetők állják majd, így a kínaiaknak megtérül a beruházás. Ráadásul az ázsiai ország cégei a tervek szerint aktívan részt is vesznek majd az építkezésben – vagyis referenciát szereznek az Európai Unióban, így a jövőben elvileg újabb uniós közbeszerzéseken is elindulhatnak.
Ezek árnyékában nem teljesen érthető mi a magyar kormány motivációja, ugyanis ilyen áron Magyarország számára pénzpocséklás a minimális forgalmat bonyolító vasútvonal modernizációja. A tervek szerint nem szimpla felújításról lenne szó, hanem részben új vonal építésről, mivel a pályaseteséget 200-160 kilométer/órára emelnék. Emiatt 18 szintbeli kereszteződést, sőt 590 méter hosszan új hidak is épülnek, amely növeli a költségeket.
Az uniós közbeszerzési értesítőjében most megjelent hirdetmény szerint a mérnök, ellenőri faladatokat 6,1 milliárd forintért a Főber Zrt. és a Magyar Mérnök Céh Kft. által alkotott BB 200 Konzorcium nyerte el. A kiíró MÁV Zrt. eredetileg 8 milliárd forintot szánt az ellenőri projektre – ám annak ellenére, hogy mindössze csak két konzorciumi induló volt a szerződést 6,1 milliárdért vállalták kel a nyertesek. | Itt az első milliárdos számla a Budapest-Belgrád vasút felújításához | Mindössze két induló volt mérnök-ellenőri pályázaton – de így is milliárdos volt az áresés. | null | 1 | https://zoom.hu/hir/2018/09/13/itt-az-elso-milliardos-szamla-a-budapest-belgrad-vasut-felujitasahoz/ | 2018-09-13 00:00:00 | true | null | null | ZOOM |
Spéder eladta a médiaértekeltségeit, új kézben az Index is | Ziegler Gábor kereskedelmi vezető és Oltyán József, egy KDNP-ben is aktív vállalkozó tulajdonába került a Cemp-X, amely az Indexet birtokló céget is visszavásárolta. Spéder Zoltán, úgy tűnik, azt, hogy ezzel kiszállt a médiából, ugyanis ezzel zárul a közleménye: „Az Eladónak a továbbiakban a cemp-x Online Zrt és leányvállalatainak működésére nem marad fenn semmilyen befolyása és opciós vagy visszavételi joggal illetve a fentiekkel szemben pénzköveteléssel sem rendelkezik.” (Ha tippelnem kellene, azt gondolnám, hogy elsősorban Magyarország kormányát érdekelheti, hogy maradt-e Spédernek ilyen opciós joga, de ez a kitétel akár a piacnak is szólhat, hiszen a 2010 utáni magyarországi médiatulajdon-váltások tele voltak opciósjog-bombákkal.)
Bodolai pedig azt, hogy az alapítványi konstrukció továbbra is garantálja az Index független működését. Az Index.hu Zrt. igazgatósága is átalakul, a vélhetően Simicska Lajost képviselő Nagy Ajtony Csabát, illetve Kereszty Gábort felmentették, Szombathy Pál és Bodolai mellett a mindenkori Index-főszerkesztő lesznek a tagjai. | null | 1 | http://kreativ.hu/cikk/speder_eladta_a_mediaertekeltsegeit__uj_kezben_az_index_is | 2018-09-17 10:26:00 | true | null | null | Kreatív |
|
Öt kórház pénzügyeit vizsgálta az ÁSZ, egyik sem volt szabályos
Öt kórháznál is súlyos szabálytalanságokat talált az ÁSZ.
Súlyos szabálytalanságokat talált az Állami Számvevőszék a szekszárdi, a soproni, a hatvani, a mosonmagyaróvári és a berettyóújfalui kórházban. Az ÁSZ összesen 87 javaslatot tett a kórházak vezetőinek.
Salamon Ildikó tervezési vezető arról beszélt: a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése, valamint a pénzügyi és vagyongazdálkodás mind az öt ellenőrzött kórházban szabálytalan volt 2014 és 2016 között.
A jelentés legfőbb megállapításai:
A korrupciós veszélyek ellen védelmet biztosító kontrollrendszer sokkal gyengébb volt, mint amekkora a korrupciós kockázat.
A belső elszámolások rendszerében nagy hibák voltak, így egyik kórháznál sem volt biztosított, hogy a közpénz felhasználása átlátható és elszámoltatható legyen.
A kórházaknak nem volt szervezeti és működési szabályzata, a számlarendjük nem volt összhangban az előírásokkal. Nem szabályozták azt sem, milyen adatokat kell kötelezően közzétenniük.
A pénzügyi- és vagyongazdálkodásban is súlyos mulasztásokat talált az ÁSZ. Jellemző probléma volt, hogy a teljesítésigazolást, -érvényesítést és az utalványozást nem az végezte, aki erre jogosult lett volna.
A kórházak nem készítettek leltárt, sem részletező nyilvántartást.
Az ellenőrzések során a Számvevőszék az emberi erőforrások miniszterének összesen öt javaslatot tett. A feltárt hiányosságok kijavítása érdekében az érintett vezetőknek 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük. | Öt kórház pénzügyeit vizsgálta az ÁSZ, egyik sem volt szabályos | Súlyos szabálytalanságokat talált az Állami Számvevőszék a szekszárdi, a soproni, a hatvani, a mosonmagyaróvári és a berettyóújfalui kórházban. Az ÁSZ összesen 87 javaslatot tett a kórházak vezetőinek. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20180913_Ot_korhaz_penzugyeit_vizsgalta_az_ASZ_egyik_sem_volt_szabalyos | 2018-09-13 15:27:00 | true | null | null | HVG |
Spéder Zoltán a Silhouette Capital Managementen keresztül értékesítette a cemp-x online Zrt.-ben lévő tulajdonrészét - közölte a vállalat. Az adásvétellel Ziegler Gábor, valamint Oltyán József 50-50 százalékos tulajdont szerzett a vagyonkezelő társaságban, illetve kizárólagos irányításuk alá kerültek a cemp-x online Zrt. kiadóvállalatai, valamint az Inda-Labs Zrt. és a csoport érdekeltségébe tartozó portálok felületeit értékesítő CEMP SH Kft.
Az adásvétellel párhuzamosan Bodolai László eladta a NP Nanga Parbat 17. Zrt.-ben lévő kizárólagos tulajdonát, melyet 50-50 százalékos arányban a cemp-x online Zrt. és a CEMP SH Kft. vásároltak meg. A tranzakció az index.hu kiadóvállalatának és szerkesztőségének működését nem érintik, az Index.hu Zrt. részvényei Bodolai László irányítása alatt működő Magyar Fejlődésért Alapítvány tulajdonában maradtak.
A cemp-x online Zrt. kizárólagos érdekeltségébe tartozó kiadók olyan népszerű kiadványokat működtetnek, mint a Dívány, a Femina, a Port., a TotalCar, és a Napi, emellett ide tartozik az Inda szolgáltatáscsoport, illetve a csoport sales house tevékenységét ellátó CEMP SH Kft.
Az új tulajdonosok célja a cemp-x online Zrt. érdekeltségébe tartozó vállalatok és szerkesztőségek további sikeres és független működésének biztosítása, továbbá a csoport hirdetési és egyéb bevételeinek növelése, a CEMP SH piacvezető szerepének megerősítése - állítják közleményükben.
A vásárlók közül szakmailag Ziegler Gábor tulajdonszerzése még nem is lenne nagy meglepetés, ha a magyar médiapiac nem lenne tökéletesen átpolitizált. Ő ugyanis nagyon régi munkatársa az Indexnek, már a 2000-es évek elején ott dolgozott. Akkor lépett nagyot előre, amikor "papíron" Nobilis Kristófé lett az online lap, ám mint utólag kiderült ő Spéder számára szerzett részesedést az Indexben. A tulajdonosváltást követően Ziegler értékesítési igazgatója, majd a médiacsoport növekedésével az egyre több site-ot összefogó CEMP értékesítési vezetője. Emellett bekerült a lap igazgatóságába is. Később pedig már a CEMP Sales House ügyvezetői posztját is betöltötte.
A másik vevő a kiadott közlemény szerint Ziegler Gábor régi barátja, Oltyán József. Rá úgy hivatkoznak, hogy a vidéki hírportálokat üzemeltető, milliárdos forgalmú Regon Média Zrt. tulajdonos vezérigazgatója. Ugyanakkor azt is érdemes megjegyezni, hogy a KDNP Bács-Kiskun megyei szervezetének elnökségi tagja, bizottsági elnöke, a közösségi médiában megjelenő reakciói alapján pedig a kormányért tűzbe is menne.
Látva a magyar médiában lezajlott folyamatokat nagy kérdés, hogy ő milyen szerepet fog betölteni egy olyan cégnél, amely értékesíti az Orbán Viktorral és kabinettjével meglehetősen kritikus Index felületeit. Az Index ugyan jogilag független, és emiatt továbbra is lehet a "kormány ellenzéke", azt azért érdemes megjegyezni, hogy a bevételei döntő része, hozzávetőleg a háromnegyede a sales house-on keresztül realizálódott. Így, ha az Index valóban olyan szálka a hatalom szemében, ahogy azt néhányan gondolják, akkor a bevételek elzárásával is elég jól kontrollálható. Ennek megfelelően akár az sem elképzelhetetlen, hogy a mostani tulajdonosváltás készíti elő egy Orbán-közeli cég vagy személy tulajdonszerzését. | Spéder Zoltán eladta a cemp-ben lévő részesedését | Megvált a cemp-x onlineban lévő részesedésétől Spéder Zoltán, az egyik új részvényes pedig könnyen köthető a NER világához. A társaság részvényeit Ziegler Gábor igazgatósági tag, és Oltyán József médiavállalkozó vásárolták meg. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/speder-zoltan-eladta-a-cemp-ben-levo-reszesedeset.html | 2018-09-18 19:33:00 | true | null | null | mfor.hu |
Májusban nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt Buda új kulturális központja, az Ybl Budai Kreatív Ház. A Várkert Bazár melletti épület eredetileg vízház funkcionált, a múlt század első felében innen látták el vízzel a Várban lévő ingatlanokat, a királyi palotát. Ezt követően kulturális központként működött, kávéházzal.
Az Ybl Miklós tervei szerint felhúzott épület a második világháborúban súlyos sérüléseket szenvedett. A XIX. század végén, 1990 után már egy kaszinó várta itt a vendégeket, majd annak bezárása után egyre elhanyagoltabb állapotba került az ingatlan.
Most azonban újra régi fényében tündököl, miután a Pallas Athéné Alapítványok megvásárolták az épületet, majd alapos felújítást végeztek rajta. A munkálatok mintegy 3 millió euróba kerültek, ebből azonban nem csak felújításra költöttek: az ingatlan új terekkel bővült, például egy új lépcsősor vezet le az alagsori részbe.
Az Ybl Budai Kreatív Ház közösségi térként elsősorban kulturális programoknak – képzőművészeti kiállításoknak - ad otthont. A fenntartó célja az, hogy főleg a kortárs fiatal művészek jussanak kiállítási lehetőséghez. A kiállítótér feletti teremben pedig konferenciákat, kulturális esteket lehet tartani. Pompás kilátás nyílik innen a Dunára, ugyanakkor a másik oldalról a gépházat lehetett szemmel tartani. S mindez Buda egyik legmenőbb részén, a Vár alatt.
A főbejáraton belépve az elegáns, korabeli díszítő elemekben gazdag kávéházba jutunk. A fő kiállítótér a kávéházon túl kereshető fel. Ez a földszinti rész, de az alagsorban is képzőművészeti alkotások várják a látogatókat. Valamint egy különleges kép Ybl Miklósról.
A földszintről lépcső vezet fel a Kovásznai Szalonba, vagyis a konferenciaterembe. A terem könyvtárszoba hangulatot áraszt, a könyvespolcokon megtalálni a jegybankelnök, Matolcsy György köteteit is. Feltűnő, hogy számos kínai nyelvű kötet is levehető a polcokról. Kalauzunk ezt azzal magyarázta, hogy a száz évente változó világgazdasági ciklusok most a távol-keleti gazdaságoknak kedveznek, a velük való kapcsolatok kiépítése, ápolása stratégiai ügy, amelyet a kulturális vonalon is erősíteni érdemes.
Képösszeállításunkban bemutatjuk az épület belső tereit, valamint a megújult homlokzatot. | Kulturális központként éledt újjá Ybl Miklós egyik utolsó nagy munkája | Az Ybl Miklós tervei szerint felhúzott épület a második világháborúban súlyos sérüléseket szenvedett. A XIX. század végén, 1990 után már egy kaszinó várta itt a vendégeket, majd annak bezárása után egyre elhanyagoltabb állapotba került az ingatlan. Most azonban újra régi fényében tündököl, miután a Pallas Athéné Alapítványok megvásárolták az épületet, majd alapos felújítást végeztek rajta. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/mesel_a_mult/bemutatjuk-a-vilag-legjobb-lakasat.html | 2018-09-15 20:24:00 | true | null | null | mfor.hu |
Nettó 5 milliárd 905 millió forintos megbízást kapott Balásy Gyula New Land Media Kft.-je és Lounge Design Szolgáltató Kft.-je a Nemzeti Kommunikációs Hivataltól "Az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátására", írja a 24.hu a Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött dokumentáció alapján. Az idézett, elég bonyolult megfogalmazást eddig a plakátkampányokra használták, szóval valószínűleg most is ez következik.
Balásy cégei ugyanazokkal az alvállalkozókkal dolgoznak majd, akikkel a korábbi plakátkampányokon is: munkát kap a Kód Piac-, Vélemény- és Médiakutató Intézet Kft., a p2m Consulting Szolgáltató és Tanácsadó Kft., illetve az extrán kormányközeli Századvég Politikai Iskola Alapítvány.
Az NKOH az ajánlattételi felhívást szeptember 10-én küldte ki Balásy cégeinek, az ajánlat elfogadásáról szóló összegzést pedig szeptember 12-én már nyilvánosságra is hozták. A kampány témájáról nem szól a dokumentáció, de Balásy cégei nagyon rutinosak ezen a terepen, első és legemlékezetesebb gurításuk a "Ha Magyarországra jössz... "-kezdetű gyűlöletplakátok voltak.
Az újabb plakátolás az NKOH gigászi, 75 milliárdos keretszerződésén belül valósul meg. Ebben eredetileg a kormány korábbi kommunikációs kedvencei, Csetényi Csaba és Kuna Tibor is részt kaptak, de a kegyvesztettnek tűnő vállalkozók cégeit kizárták, mivel a Közbeszerzési Hatóság szabálytalanságokat tárt fel náluk. | 5,9 milliárdból jön az újabb plakátkampány | Balásy Gyula cégei szállítják majd, a témáról még nem tudni semmit. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/59-milliardbol-jon-az-ujabb-plakatkampany.html | 2018-09-13 21:20:00 | true | null | null | mfor.hu |
népszavazás;Római-parti fák;
2018-09-18 14:40:27
Lehet népszavazás a római-parti gátról
A választási bizottság egyszer már jóváhagyta a kérdést, azt mégis a Kúria elé vitték. A bíróság azonban ismét jóváhagyta.
A Kúria szerint lehet népszavazást tartani arról, hogy ne közvetlenül a folyóparton, hanem beljebb, a Nánási út-Királyok útja nyomvonalon valósuljon-e meg a római-parti árvízvédelem - számol be az MTI. A bíróság kedden helybenhagyta a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) határozatát, amely hitelesítette az erre vonatkozó népszavazási kezdeményezést.
Az FVB még augusztus 13-án hitelesítette a kérdést, amely úgy szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a Csillaghegyi öblözet római-parti szakaszának árvízvédelmét szolgáló árvízvédelmi létesítmény a Nánási út-Királyok útja nyomvonalon valósuljon meg?". A döntését azonban a Kúria előtt megtámadták, arra hivatkozva, hogy a nyomvonal kijelölését magasabb szintű jogszabályok befolyásolják, valamint, hogy a fővárosi választópolgároknak a szükséges műszaki, árvízvédelmi ismeretek hiányában kellene döntést hozniuk.
A Kúria a keddi végzésében helybenhagyta a hitelesítő határozatot a főpolgármesteri hivatal tájékoztatása szerin. Mint a közleményben írják, "Budapest főpolgármestere és városvezetése a Kúria döntését határozott megkönnyebbüléssel fogadta". | Lehet népszavazás a római-parti gátról | A választási bizottság egyszer már jóváhagyta a kérdést, azt mégis a Kúria elé vitték. A bíróság azonban ismét jóváhagyta. | null | 1 | https://nepszava.hu/3008809_lehet-nepszavazas-a-romai-parti-gatrol | 2018-09-18 14:40:00 | true | null | null | Népszava |
Ahhoz képest, hogy augusztus végén nem sikerült az önkormányzat által elfogadható módon készre jelenteni a Vidi új stadionját, az elmúlt bő egy hétben immár másodjára számolhatunk be a projekt drágulásáról.
A legutóbbi közel 100 millió forint után ezúttal 133 milliós pluszköltségről árulkodik az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetmény. Így nettó 13,614 milliárd helyett 13,747 milliárdon osztozkodhat a Strabag-MML, a Strabad és Belfry PE triója.
A mostani módosítás indoklásából kiderül, nemcsak a rendeltetésszerű biztonságos használathoz szükséges munkák késleltették a beruházást, hanem az időjárás is hátráltatta az előrehaladást: | A hideg idő és a nagy eső miatt is még 133 millióval drágult a Vidi új stadionja | Alig több mint egy héttel ezelőtt közel 100 millió forinttal emelkedett a beruházás költsége. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/a-hideg-ido-es-a-nagy-eso-miatt-is-meg-133-millioval-dragult-a-vidi-uj-stadionja.html | 2018-09-13 21:28:00 | true | null | null | mfor.hu |
Helsinki Bizottság;bevándorlási különadó;
2018-09-19 15:07:00
Bevándorlási különadó: Strasbourghoz fordul a Helsinki Bizottság
Megtámadták azokat a büntetőszabályokat is, amelyek börtönnel fenyegetik a menedékkérők segítőit.
A Magyar Helsinki Bizottság panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához a menedékkérők segítőit börtönnel fenyegető új büntetőszabályok miatt. A „bevándorlási különadót” csak Strasbourgban támadhatja a civil jogvédő szervezet, mivel a kormányerő már évekkel ezelőtt elvette az Alkotmánybíróság jogát az adószabályok vizsgálatára – közölte honlapján a bizottság.
Hozzátették, hogy az évek óta tartó folyamat újabb állomását jelentette, amikor a parlament nyáron elfogadta a menedékkérőknek segítséget nyújtó személyek elleni büntetőszabályokat és bevezette az úgynevezett „bevándorlási különadót”. Mint írják,
A jogvédő egyesület mindkét bíróság előtt megtámadta azokat a büntetőszabályokat, amelyek börtönnel fenyegetik a menedékkérők segítőit. Közölték, hogy nem csupán a Helsinki Bizottság munkatársai vannak veszélyben, hanem minden jó szándékú polgár, aki embernek tekinti a menekülőt és segít neki. A büntetőjogi korlátozás szükségtelen és aránytalan – teszik hozzá.
Mint írják, a Magyar Helsinki Bizottság az Alkotmánybíróságnál azért nem támadhatja meg a különadót bevezető törvényt, mert az Alaptörvényben a kormányerő mindenkitől elvette a lehetőséget, hogy adóügyekben az Alkotmánybírósághoz forduljon. De a strasbourgi bíróság előtt továbbra is van mód erre, így éltek ezzel a civil jogvédők.
Noha a jogszabályszövegből nem, az elfogadását kísérő kormányzati kommunikációból azt is lehet tudni, hogy mely szervezetek megleckéztetésére alkották meg a különadót: az egyik ilyen a Magyar Helsinki Bizottság, amelyik bízik benne, hogy egy valóban független bírói fórum előtt érvényesíteni tudja az igazát – teszi hozzá a bizottság. | Bevándorlási különadó: Strasbourghoz fordul a Helsinki Bizottság | Megtámadták azokat a büntetőszabályokat is, amelyek börtönnel fenyegetik a menedékkérők segítőit. | null | 1 | https://nepszava.hu/3008938_bevandorlasi-kulonado-strasbourghoz-fordul-a-helsinki-bizottsag | 2018-09-19 15:07:00 | true | null | null | Népszava |
Megnyílt a TAO-pénzpumpája a kisebb, amatőr focicsapatok számára is - legalábbis erre a megállapításra jutottunk, amikor ránéztünk az idei tárgyi eszközökre meghatározott benchmarkra. A kéziszövetség mellett a Magyar Labdarúgó Szövetség is különbséget tesz amatőr és hivatásos sportszervezetek között, aminek az egyes programelemek, beszerzések támogatható szintjének meghatározásakor van kiemelt szerepe.
Ennek több oka is lehet: egyrészt nyilvánvalóan egy kisebb, amatőr focicsapat a profizmusabb alacsonyabb szintje miatt olcsóbb sportfelszerelésekkel is tud működni, másrészt a szükséges önerő előteremtése sem elhanyagolható tényező, harmadrészt pedig a TAO-támogatások összegyűjtése is nagyobb kihívást jelenthet számukra, mint például egy felsőbb osztályban szereplő klubnak.
Ezek a szempontok idén azonban vagy háttérbe szorulnak vagy pedig az inflációs folyamatok egészen furcsa jelensége alakult ki a focihoz szükséges sporteszközök piacán. A benchmarkban szereplő tételek zöme ugyanis elképesztő mértékben "drágult", helyesebben megfogalmazva az amatőröknek átlagosan 141 százalékkal drágább termékeket is támogathatónak ítélt meg idén az MLSZ. Ezzel párhuzamosan a hivatásos szervezetek esetében alig több mint 3 százalékkal emelkedtek idén a benchmarkok. A többi TAO-val támogatható sportág esetében azonban távolról nézve sem volt ilyen mértékű emelkedés a benchárakban. A furcsa jelenség megfejtése érdekében az MLSZ-hez fordultunk a kérdéseinkkel, ám a válaszok ismeretében sem lett sokkal tisztább a kép.
A szövetség válasza szerint az egyes tételek esetében a maximum támogatható ár aktualizálására az egyes évadokban "a piaci árak felülvizsgálatával kerül sor a labdarúgás sportágban mérvadó és feltörekvő sportszermárkák árait figyelembe véve".
"Továbbra is vannak olyan projektelemek, amelyek esetében indokolt, hogy a kiemelt utánpótlásbázisklubokban nevelkedő játékosok, akiknél a terhelés intenzívebb, az edzés gyakoriság is jelentősebb számú, magasabb benchárak kerüljenek meghatározásra. Az amatőr egyesületekre vonatkozó árak megemelését a tényleges piaci árak indokolták" - indokolta az amatőr egyesületek benchárainak drasztikus emelkedését az MLSZ.
Így tömik ki TAO-val az amatőröket is
A piaci árak ezek szerint a hivatásos egyesületekre vonatkozó árak emelését nem indokolta, vagyis a válasz alapján a piac indokolta a több esetben 100 százaléknál is nagyobb benchár-emelést. Berobbant az infláció a focihoz szükséges sporteszközök piacán?! De lássuk néhány példát, mekkora emelést is indokolt a piac!
Kezdjük a sportruházattal. Rövid edzőnadrágot tavaly még "csak" 4000 forintig támogatott az MLSZ a TAO-rendszeren belül, miközben a hivatásosak 13 ezret is költhettek rá. Idén viszont hirtelen 150 százalékkal többet, 10 ezret is fordíthatnak erre az amatőrök, miközben a hivatásosok változatlanul 13 ezerért vehetnek rövid edzőnadrágot. Ennél sokkal nagyobb mértékben "drágult" meg a hosszú edzőnadrág. Az amatőrök 13 ezerért vehetnek idén, miközben egy évvel ezelőtt 4500 forintnál többet nem támogatott a szövetség. Ez 189 százalékos emelkedést jelent, igaz, ezzel párhuzamosan a hivatásosak is 3000 forinttal többet költhetnek erre, 16 ezer forintot.
A kapusmezek esetében még ennél is nagyobb mértékben nőtt a benchmark - ráadásul kivételesen az amatőrök és a hivatásosok esetében is. Az amatőrök a korábbi 3000 forintért helyett még 10 ezerért vehetnek mezt a kapusoknak, a hivatásosak pedig 7000 forint helyett 22 ezret is költhetnek erre. Mindkét esetben több mint 200 százalékos az emelkedés mértéke.
Ezeknél is nagyobbat nőtt a sportfelszerelések benchmarkja. Miközben tavaly egy 2x1 méteres kapuháló esetében a maximum ár 4800 forint volt az amatőröknél, idén már a hivatásosakkal megegyező árszínvonalú felszerelést vehetnek, 25 ezer forintért, 421 százalékos emelkedés. Minőségi labdatartó háló/kocsi beszerzésére is lehetőség nyílik, a korábbi 27 ezres verzió helyett már 120 ezresre is lehívható TAO-támogatás. A korábbi 670 forintos bója helyett pedig nyugodtan vehetnek akár 8000 forintosat is.
Nem lesz minőségbeli különbség a mosógépek, szárítógépek terén sem az amatőr és a hivatásos szervezetek között. Míg tavaly utóbbiak 400-500 ezer forintért is szerezhettek be ilyen berendezést, addig az amatőröknek 100-130 ezer forintnyi támogatás jutott. Az idei évben azonban nyugodtan költhetnek annyit ők is, amennyit a hivatásosak. Ugyanez a helyzet a játékosok és a bírók öltözőjébe való tárgyakkal: bírói asztalt például 35 ezres helyett 110 ezreset is választhatnak az amatőrök, öltözőszekrényből pedig a hivatásosakhoz hasonlóan 400 ezreset is vehetnek a korábbi 130 ezres helyett.
Változás azonban, hogy idén már TAO-támogatást nem vehetnek igénybe az amatőrök | Az amatőr focit is kitömhetik TAO-val, furcsán drágultak a sportszerek | Jó évük lehet az amatőr focikluboknak is, hiszen idén már jóval több TAO-t kérhetnek egyes sportszerek beszerzésére. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/az-amator-focit-is-kitomhetik-tao-val-furcsan-dragultak-a-sportszerek.html | 2018-09-13 21:52:00 | true | null | null | mfor.hu |
2018. szeptember 19., 11:19
Egy lendülettel 740 millió forintról 1051 millió forintra (avagy egymilliárd forintra) drágult a budapesti Városligetben felépítendő Magyar Zene Háza tervezése – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből. Ez 42 százalékos áremelkedést jelent.
A Városligeti Ingatlanfejlesztő és a japán tervezőcég, a Sou Fujimoto Architects Inc. közötti szerződésnek ez már az ötödik módosítása. A tájékoztatásban a drágulást azzal magyarázzák, hogy az előző módosításban megrendelt áttervezési feladatok közül “az energetikai rendszer áttervezésében történt alapadat változtatás miatt a gépészet áttervezéséhez a 4. számú Módosításban meghatározott határidőhöz képest hosszabb tervezési idő szükséges”.
Az áremelkedés pikantériáját az adja, hogy a 4. szerződésmódosítás értelmében a Sou Fujimoto Architectstől azért rendeltek áttervezéseket, hogy a projekt olcsóbb legyen. A Városligeti Ingatlanfejlesztő a 3. módosításban kért ajánlatokat arra, hogyan lehetne csökkenteni a költségeket, a költségcsökkentő tervezési feladatokat pedig a 4. módosításban rendelte meg.
Egyébként a Városligeti Ingatlanfejlesztő épp nemrég hirdetett győztest a zeneház építésére kiírt közbeszerzésen: a megbízást a Magyar Építő Zrt. kapta, 17,5 milliárd forintért vállalta a munkát. A Magyar Építő Paár Attila milliárdos érdekeltsége, aki Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a korábbi üzlettársa. A Magyar Építő rendre jól szerepel a közbeszerzéseken, ők újíthatják fel például a Postapalotát, építhetik fel a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság logisztikai központját, és a jegybanki alapítványok is őket bízták meg az Ybl-villa átalakításával és ők azok, akik a ZÁÉV-val közösen építhetik fel az új Puskás Stadiont is.
A kivitelezőt tárgyalásos eljáráson választották ki, mivel az eredeti, nyílt eljáráson csak a tervezett összegnél drágább ajánlatok érkeztek – mondta el Sághi Attila, a Városliget Zrt. műszaki igazgatója a Magyar Időknek még 2017 márciusában. | Spórolni akartak a Magyar Zene Házán, úgyhogy drágább lett | Egy lendülettel 740 millió forintról 1051 millió forintra (avagy egymilliárd forintra) drágult a budapesti Városligetben felépítendő Magyar Zene Háza tervezése – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből. Ez 42 százalékos áremelkedést jelent. | null | 1 | https://zoom.hu/hir/2018/09/19/sporolni-akartak-a-magyar-zene-hazan-ugyhogy-dragabb-lett/ | 2018-09-19 00:00:00 | true | null | null | ZOOM |
Idén is kiírta a Pénzügyminisztérium a pályázatot a jó adatszolgáltató önkormányzatok támogatására, melynek eredménye kedden jelent meg a kormany.hu-n. A pályázat célja az volt, hogy a központi költségvetés - az önkormányzati adatszolgáltatások minőségének javítása érdekében - támogatást biztosítson az államháztartási adatszolgáltatásokat rendszeresen határidőre, valós tartalommal teljesítő települési önkormányzatok számára. Idén 120 település 50 millió forinton osztozott, a nyertesek között pedig a tavalyi évvel ellentétben már a kormányfő szülőfaluja, Felcsút is szerepel.
A Pénzügyminisztérium által közzétett dokumentum szerint 1,5 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatásban részesült Felcsút, ami az egyik legnagyobb odaítélt összeg. Ennél nagyobb összeget, 2 millió forintot mindössze 8 település kapott a 120-ból:
Kiskunfélegyháza,
Budapest X. kerület,
Algyő,
Nagyvenyim,
Eger,
Paks,
Nemesvámos,
és Bagod.
A legtöbben ennek töredékével, 540, illetve 750 ezer forinttal kellett, hogy beérjék.
A támogatást egyébként az államháztartási adatszolgáltatások teljesítésében közreműködő dolgozók egyszeri elismerésére lehet fordítani év végéig. A 10 ezernél kevesebb lakosú települések 3, a 10 ezernél nagyobb lélekszámúak pedig 4 közreműködőt jelölhettek meg a pályázat során. | 1,5 milliót nyert az államtól Felcsút - jó adatszolgáltató lett | Tavaly még nem sikerült támogatást elnyernie a Fejér megyei településnek. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/15-milliot-nyert-az-allamtol-felcsut--jo-adatszolgaltato-lett.html | 2018-09-11 21:56:00 | true | null | null | mfor.hu |
Két új naperőművet is épít a Mátrai Erőmű
A Mátrai Erőmű Zrt. közgyűlése egyhangúlag elfogadta a társaság 2030-ig szóló fejlesztési stratégiáját. A stratégia fókuszában a hagyományos lignit-biomassza-gáz alapú termelési szegmens eredménytermelő képességének helyreállítása és megőrzése, valamint a megújuló energiatermelés, a rendszerszabályozás és az energiatárolás áll, írja közleményében a társaság.
A Mátrai Erőmű Zrt. 2030-ig szóló fejlesztési stratégiája a hagyományos lignit-biomassza-gáz alapú termelési szegmens eredménytermelő képességének helyreállítására és megőrzésére irányul. Az Opus Global Nyrt. érdekeltségébe tartozó vállalat elsősorban a megújuló energiatermelésben, a rendszerszabályozásban és az energiatárolásban tervez komoly beruházásokat a közeljövőben – derül ki a társaság szerdai közgyűlése által egyhangúlag jóváhagyott hosszú távú fejlesztési tervekből.
Az elfogadott fejlesztéspolitika értelmében a hazai áramtermelés ötödét adó vállalat két, összesen 40 megawatt teljesítményű naperőművet létesít a közeljövőben.
Szintén szerdán tették le a bükkábrányi létesítmény alapkövét, de már készítik elő a halmajugrai fotovoltaikus erőmű-beruházást is. Emellett tervezik egy, a települési hulladékból előállított hazai tüzelőanyag (RDF) kétharmadának hasznosítására alkalmas, ezért nemzetgazdasági szempontból is kiemelt jelentőségű termelőegység megépítését.
A közgyűlés szintén egyhangúlag úgy döntött, hogy az előző tulajdonos által felhalmozott tavalyi 9 milliárd forintos veszteség miatt, a fejlesztési projektek finanszírozása érdekében a Mátrai Erőmű Zrt. eladja 16 megawattos visontai naperőművét az MVM Hungarowind Kft.-nek.
A részvényesek mindemellett ellenszavazat nélkül felhatalmazták az igazgatóságot a Mátrai Erőmű ipari parkjában, a gyárral közvetlen összeköttetésben működő Geosol Kft. megvásárlására a Status Geo Invest Kft. kivásárlása útján a Status Capital Magántőke alaptól. Ez a konstrukció sokkal nagyobb értéket teremt az Opus Global Nyrt.-nél zajló tőkeemelés lezárását követően a tőzsdei társaság részvényesei számára, hiszen az ország legnagyobb biomassza előállítójának eredményét így a Mátra konszolidálja, és nem a tulajdonosoknak kell a tőkét a vállalat számára biztosítani, illetve a Geosol hozzáadott értéke megjelenik majd a Mátrai Erőmű Zrt. eredményében is.
"Új korszakot nyitott a Mátrai Erőmű Zrt., miután a közgyűlés elfogadta a vállalat fejlesztési stratégiáját, mely szorosan kapcsolódik a jelenlegi nemzeti energiapolitika célkitűzéseihez"
– mondta a cég igazgatósági elnöke. Dr. Valaska József szerint a térség jövőjének és az itt élő családok megélhetésének a kulcsa a Mátra stabil működése, amelyet a fejlesztéspolitika elemei hosszú távon garantálnak. | Két új naperőművet is épít a Mátrai Erőmű | A Mátrai Erőmű Zrt. közgyűlése egyhangúlag elfogadta a társaság 2030-ig szóló fejlesztési stratégiáját. A stratégia fókuszában a hagyományos lignit-biomassza-gáz alapú termelési szegmens eredménytermelő képességének helyreállítása és megőrzése, valamint a megújuló energiatermelés, a rendszerszabályozás és az energiatárolás áll, írja közleményében a társaság. | null | 1 | https://zoom.hu/hir/2018/09/19/ket-uj-naperomuvet-is-epit-a-matrai-eromu/ | 2018-09-19 00:00:00 | true | null | null | ZOOM |
A BIF a tőkeemelés során 2 millió 870 ezer 244 darab, 100 forint névértékű, részvényenként 2000 forint kibocsátási értékű törzsrészvényt bocsát ki. A Takarékbank az 5 milliárd 740 millió 488 ezer forint összegű pénzbeli vagyoni hozzájárulását legkésőbb 2018. szeptember 14-ig köteles a társaság rendelkezésére bocsátani.
https://mfor.hu/i/1/2/5/9/b/1/5/c/7/c/c/c/a/0/d/c/4/5/d/9/svajci-segitseggel-csavarhatja-ki-schmidtek-kezebol-a-bif-et-meszaros-lorinc_lg.jpg
A közlemény szerint a társaság a tőkeemeléssel "egy stabil, hazai intézményi befektetőt köszönthet részvényesei között", másrészt közel 6 milliárd forint új forrást von be jövőbeni terveinek megvalósítására.
A BIF jegyzett tőkéje 2017 végén 2 milliárd 583 millió 220 ezer forint volt. A BÉT honlapján közzétett adatok szerint a tőzsdére bevezetett részvények 66,57 százaléka a PIÓ-21 Kft., 17,28 százaléka a társaság saját tulajdonában van, a közkézhányad 16,15 százalék. | A Takarékbank bevásárolt Schmidt Mária cégébe | A Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) igazgatótanácsa zártkörű tőkeemelésről döntött, az újonnan kibocsátandó részvények átvételére a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (Takarékbank) vállalt kötelezettséget - közölte a BIF kedden, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/befektetes/a-takarekbank-bevasarolt-schmidt-maria-cegebe.html | 2018-09-11 22:05:00 | true | null | null | mfor.hu |
Szél Bernadett elmesélte az Indexnek, hogy az ominózus eljárás már három éve zajlott, három évet vett el az életéből.
Nagy tétje volt, mert
egy olyan országban, amikor Orbán Viktor miniszterelnöknek is csak 993 ezer forint megtakarítása van a vagyonnyilatkozata szerint, igazán félelemkeltő volt, hogy a MET eleinte 18 millió forintot meghaladó összeget követelt ebben a személyiségi jogi perben.”
- vélte a politikus.
Állításonként 600 ezer
Pálvölgyi Miklós ügyvéd, Szél Bernadett jogi képviselője a kezdetekről elmondta, hogy az eljárás akkor indult, amikor a MET ügyeiről elkezdett írni a sajtó. A MET a róla szóló cikkek nyomán helyreigazítási eljárásokat is kezdeményezett, míg több esetben, úgy tudjuk, hogy a 444.hu, illetve két politikai szereplő, Szél Bernadett (LMP) és Tóth Bertalan (MSZP) ellen személyiségi jogi eljárást is indított.
A MET ezekben azt állította, hogy a különböző sajtótájékoztatók, parlamenti beszédek nyomán sérült a cég jó hírneve, ezért a társaság konkrétan nyolc állítást peresített, és állításonként 600 ezer forint sérelmi díjat kért.
Emellett azt is állította, hogy elmaradt haszonként leírható anyagi kár is érte, mert egyes ügyfelei nem hosszabbították meg a szerződéseiket, így
Közvita
Szél Bernadett álláspontja szerint ő csak a munkáját végezte, megpróbált kérdéseket feltenni a Parlamentben, de a fideszes politikusok (Orbán Viktor, Lázár János, Fónagy János) nem, vagy nem érdemben válaszoltak a ezekre. A bíróságok végül mind a három bírósági szinten egyetértettek, és
és azok pontos valóságtartalmát nem vizsgálták.
A felülvizsgálati eljárásban a MET már csak az állításonként összeírt sérelmi díjat követelte, az elmaradt haszon miatti keresetét elhagyta.
Ítélet
A Szél Bernadettnek kedvező ítélethirdetésre szeptember 19-én reggel került sor, részletes, írásos ítélet vélhetően 5-6 hét múlva készül el.
Mindhárom bíróság egyetértett abban, hogy a MET és a magyar állam közötti szerződéses viszony alapvetően közügy volt, Szél Bernadett parlamenti képviselőként, közvitában vett részt, márpedig ilyenkor a véleményszabadság itt kiemelten fontos.
A Kúria tanácsvezető bírája külön is kitért arra, hogy furcsállja, hogy Szélt miért magánszemélyként perelték be, hiszen egy szervezet vezetőjeként fogalmazott, ilyenkor inkább a szervezetet lehet perelni.
A MET elfogadta, de másként látja
Elértük a MET-et is, a társaság elismerte és elfogadta az ítéletet, ugyanakkor azt „szélsőségesen véleményszabadság-pártinak” minősítette, mert ahogy számunkra fogalmaztak, az LMP-s képviselő valótlan állításaival megsértette a vállalat jó hírnevét, a Kúria azonban ezek valóságtartalmát nem nézte, csak azt, hogy a sérelmezett nyilatkozatok a ténymegállapítás vagy a véleménynyilvánítás körébe tartoznak-e, és így a politikus felelősségre vonható-e vagy sem. A Kúria álláspontja szerint véleménynyilvánításról van szó,
és hátrányosan befolyásolják a cég megítélését.
Pálvölgyi Miklós ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy a Kúria immár sokadszor bizonyult a vélemény-nyilvánítási szabadság védelmező bástyájának, ami jelen időszakban különösen nagy fontossággal bír. | Szél Bernadett jogerősen pert nyert a MET ellen | A MET energiakereskedő csoport majdnem 19 millió forintra perelte be Szél Bernadett magánszemélyt. A három éve tartó eljárásban a Kúria mai harmadfokú ítéletében úgy ítélte meg, hogy Szél Bernadett politikusként egy közvitában, a vélemény-nyilvánítás keretein belül tett kijelentéseket, így a per az LMP-s politikus győzelmével zárult. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/09/19/szel_bernadett_jogerosen_pert_nyert_a_met_ellen/ | 2018-09-19 13:12:00 | true | null | null | Index |
Az Átlátszó egy drónnal felszerelkezve járta be a Tiborcz Istvánhoz köthető vállalkozások főbb szerzeményeit, hogy megmutassa, mihez kezdett Orbán Viktor veje, miután a közvilágítás-korszerűsítésől átnyergelt az ingatlanbizniszre. A videó elkészítéséhez összesen hétszáz kilométert utaztunk, és tucatnyi helyszínt jártunk be.
Tiborcz István (32) 2009-ben még csak egy ismeretlen kisvállalkozó volt, aztán jött az első Orbán-kormány, és a közvilágítás-korszerűsítésben utazó cége gyakorlatilag szárnyakat növesztett: néhány év alatt milliárdos árbevételt ért el.
A felvelé vezető, fogyni nem akaró önkormányzati megbízásokkal kikövezett utat viszont meglehetősen kétes megvilágításba helyezte, hogy kiderült: Tiborcz nemcsak egy szemtelenül fiatal bizniszmen, hanem ő az a fiú, aki a miniszterelnök legnagyobb lányának udvarol.
Ez a – kétségtelenül romantikus – tény, illetve az ezzel párhuzamosan az Elioshoz irányított rengeteg közpénz és uniós támogatás erős gyanakvásra adott okot, egy ponton túl pedig már nemcsak az újságírók kopogtattak a cég ajtaján arról érdeklődve, hogy a frigynek és az Elioshoz ömlő milliárdoknak van-e közük egymáshoz, de megérkeztek az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) ellenőrei is.
Tiborcz ezen a ponton kiszállt az Elios Zrt.-ből, és az ingatlanozásra váltott át. Új vállalkozásáról, az ingatlanfejlesztéssel foglalkozó BDPST-ről évekig csak sejteni lehetett, hogy az övé, makacsul titkolták a részvényesek kilétét. Végül maga az érintett nyilatkozta a kormánylapként működő Origonak, hogy tényleg tulajdonos az ingatlanfejlesztő cégben. Íme a BDPST körül kialakult cégháló:
Megalakulása óta a BDPST és leányvállalatai számos értékes ingatlant szereztek meg: az épületek egy részét eladták, a másikat megtartották, mi pedig most körbejártuk őket egy drónnal:
Drónfelvételek a Tiborcz Istvánhoz köthető cégek ingatlanbirodalmáról from atlatszo.hu on Vimeo.
A videó elkészítéséhez összesen hétszáz kilométert utaztunk, és az alábbi helyszíneket látogattuk meg:
Aligai strand / Club Aliga
Nyáron jelentették be, hogy Mészáros Lőrinc érdekeltségéé lett a Balaton egyik legértékesebb területe, az aligai strand. Egészen pontosan az történt, hogy az egykori gázszerelő – ma már tőzsdemogul – érdekeltsége, az Appennin Nyrt. egy leányvállalatán keresztül megszerezte a PRO-MOT Kft. 74,99 százalékos üzletrészét, és mivel ehhez a céghez tartozik Kádár János egykori kedvenc nyaralóhelye is, ezáltal ez a 37 hektáros terület gyakorlatilag Mészáros Lőrincékhez került. Még meg sem emésztettük a hírt, már jött is a következő: Tiborcz István cége, a BDPST beszáll az Appenninbe, így tehát az aligai ingatlan, ha áttételesen is, de ma már Orbán Viktor családjához is köthető.
Hullám Hotel (balra), Helikon Hotel (lent)
Keszthely az új Felcsút – akár ezt is mondhatnánk, és ez leginkább a Balaton-parton érezhető. Ahogy megérkezünk, a Helikon Hotel jön szembe, amely márciusban még a BDPST-hez tartozott, ahogyan a mintegy 300 méterrel arrébb fekvő Hullám Hotel is. A Hullám mellett közvetlenül pedig ott van a Balaton szálló, amely a Firstfund ingatlanalapé, ami Mészáros Lőrincéké. A BDPST keszthelyi bevásárlását a Heti Válasz írta meg (az újság azóta megszűnt), a lap év elején arról számolt be, hogy a miniszterelnök vejének érdekeltsége lett a Pannon Tessera Hospitalis nevű vállalat egyik részvényese, amely a Hullám és a Helikon büszke tulajdonosa. E két épülettel kapcsolatban mi most mégis múlt időt használunk, mert bár márciusban még valóban benne volt a cégben a BDPST, a legfrisebb dokumentumok szerint viszont azóta kiszállt belőle, így ez a két ingatlan – papíron legalábbis – már nem tartozik Tiborczhoz.
Orbánhegy – Hangya utca 30.
Ugyancsak a Heti Válasznak köszönhetjük azt az információt, hogy Orbánhegyen is van egy érdekes ingatlan. Itt 2017. szeptemberében került egy 2 ezer négyzetméteres telek a BDPST leányvállalatához, a Bellevue Developmenthez. A Hangya utca 30. szám alatt akkor még egy régi ház állt, mi viszont most a GPS által megadott címen egy félkész villa-szerűséget láttunk.
Andrássy út – palotaszint
Az Andrássy úton egy palotaszint a Downtown Developmenté: az épület három albetétje a BDPST leányvállalatáé, amely közel a teljes első szintet jelenti. Az ingatlan korábban felújítás alatt állt, ez mára láthatóan befejeződött.
Kelenhegyi út – villa
Összenő, ami összetartozik, és ez ennél az épületnél különösen igaz. A Direkt36 közölte, hogy a miniszterelnök vejének cégei nemrégiben székhelyet váltottak, és a Kelenhegyi útra költöztek a CD Hungary nevű vállalat villájába. A Kelenhegyi úti épületet tulajdonló cégcsoport pedig nem másé, mint Garancsi Istváné, Hernádi Zsolté és Csányi Sándoré. Ez esetben tehát egy igazi NER-fészekkel van dolgunk.
Mahart-ház
Tiborczék szerezték meg a Mahart-házat is. A Vigado 2. szám alatt lévő épület egyik végső tulajdonosa az Apáczai 2005 Kft-n keresztül a BDPST. A miniszterelnök vejének érdekeltsége ugyanakkor nem az egyedüli tulajdonos, van egy társa is, aki nem más, mint Andy Vajna, egészen pontosan a kaszinócézár cége, a Bár-Co Kft.
Turai kastély
A kastélyt a BDPST leányvállalata, a TRA Real Estates vásárolta meg. Nemrégi jelentették be, hogy felújítására 4,5 milliárd forintot költenek.
Rátkai klub
Lapunk írta meg, hogy a Rátkai klub volt épülete is a miniszterelnök vejéhez köthető ingatlanbirodalom része lett. Az akkor még felújításra szoruló villa 2015-ben került az AMX HS nevű céghez, amelynek az egyik tulajdonosa a török oligarcha Adnan Polat HBRE nevű vállalata volt, a másik pedig a BDPST. Adnan Polat a török elnök, Recep Tayyip Erdogan bizalmasa, és meglehetősen sok szálon kötődik a kormányhoz is: az üzletember felel a magyar és a török kormány közötti kommunikációért, és a két ország üzleti kapcsolataiért, és ő működteti a magyar kereskedőházakat is Törökországban. A 444 cikke szerint az egyik ilyen Polat-féle irodát Lévai Anikó unokaöccse, Szeghalmi Balázs vezeti. Ez a villa ma már nem Tiborczéké, kiszálltak a vállalkozásból, Polat maradt az egyedüli tulajdonos.
Volt Postabank-székház
A Rátkai-klub volt épületéhez hasonló volt a felállás a volt Postabank-székháznál is. Az épületet egy olyan cég birtokolta, amely Polat és Tiborcz érdekeltségébe tartozott. Ezt végül nem a török üzletember vette át, hanem egy olyan vállalkozás, amely az FBI által is körözött Ghaith Pharaonhoz köthető, aki azóta elhunyt.
Riporter: Oroszi Babett – Operatőr: Pápai Gergely
A cégadatokat az Opten szolgáltatta. Címlapkép (montázs): Halász Áron. | Drónfelvételek a Tiborcz Istvánhoz köthető cégek ingatlanbirodalmáról | Az Átlátszó egy drónnal felszerelkezve járta be a Tiborcz Istvánhoz köthető vállalkozások főbb szerzeményeit, hogy megmutassa, mihez kezdett Orbán Viktor veje, miután a közvilágítás-korszerűsítésől átnyergelt az ingatlanbizniszre. A videó elkészítéséhez összesen hétszáz kilométert utaztunk, és tucatnyi helyszínt jártunk be. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2018/09/20/dronfelvetelek-a-tiborcz-istvanhoz-kotheto-cegek-ingatlanbirodalmarol/ | 2018-09-20 14:56:21 | true | null | null | atlatszo.hu |
2017. december 27-én jelent meg egy kormányrendelet, ami a Magyar Állam elővásárlási jogát jegyezte be a világörökségi területeken fekvő ingatlanokra. A rendelet hatálya alól kivételt képeznek a lakóházak, a termőföldek és az erdőgazdasági területek.
Az elővásárlási jog azt jelenti, hogy ha egy ilyen ingatlant el akar adni a tulajdonosa, akkor köteles értesíteni az államot az eladási szándékáról. Az államnak 8 napja van eldönteni, hogy meg akarja-e venni az ingatlant. Ha igen, akkor az állam a tulajdonos és az eredeti vevőjelölt közötti megállapodásban szereplő összeget köteles kifizetni.
Eddig két ingatlant vett meg így az állam.
A volt Malév-székház
A Széchenyi téren fekvő volt Malév-székházat amerikai befektetők akarták megvenni.
Az ingatlan ugyanis az ötcsillagos Sofitel Budapest Chain Bridge Hotel mögött, azzal egy épülettömbben helyezkedik el. A francia Accor-lánc által üzemeltetett szálloda megvásárlására tavaly év végén bejelentkezett az amerikai Starwood Capital Group, és az alap magyar projektcége, a SOF-11 SB Topco Kft. jelezte, hogy megvenné a volt Malév-székházat. Az ingatlan tulajdonosa ekkor a kormányrendeletnek megfelelően szólt az államnak a tervezett adásvételről, az állam pedig úgy döntött, hogy él az elővásárlási jogával, és megveszi az épületet.
Az ingatlan tulajdonosa 2015 óta az Atrium Estate Kft. volt, amelynek két tulajdonosa van. Az egyik Závodszky Zoltán, aki korábban az MTVA vezérigazgató-helyettese volt, Show & Game Kft. nevű cége pedig jelenleg is a közmédia egyik műsorgyártója. Az Atrium Estate Kft. másik tulajdonosa a honkongi Synergonomy Holding Ltd., ami a G7 információi szerint egy belize-i cég, a Matador SA tulajdonában van.
A magyar állam tehát gyakorlatilag egy kormányközeli üzletembernek és egy offshore cégnek fizetett az épületért.
A pontos vételárat nem hozta nyilvánosságra a Miniszterelnökség, ezért közadatigénylésben kértük ki az ingatlan értékbecslését és adásvételi szerződését.
Az iratok szerint
az értékbecslést a a Jones Lang LaSalle Kft. végezte el, és a cég 9,2 millió euróra (kb. 3 milliárd forint) becsülte a volt Malév-székház piaci értékét
a magyar állam pontosan ennyit fizetett az ingatlanért az Atrium Estate Kft.-nek
Arról már korábban beszámoltunk, hogy az adásvételnél Répássy Róbert volt fideszes országgyűlési képviselő ügyvédi irodája segített a Miniszterelnökségnek.
Az Andrássy út 70.
Július 10-én a Magyar Közlönyben kijött egy kormányhatározat, ami 4 milliárd forintot csoportosított át “a világörökség védelmével összefüggésben az államot megillető elővásárlási jog gyakorlásának céljára”.
A G7 megkérdezte a Miniszterelnökséget, hogy pontosan mire kell ez a pénz. A gazdasági lap válaszul a kormányközeli Magyar Időkben megjelent cikk linkjét kapta, ami arról szól, hogy megveszi az állam az Andrássy út 70. alatt található irodaházat.
Az ingatlan eladója a Stena Property Kft., ami egy luxemburgi társaság, a Stena International száz százalékos tulajdonában van. Az eredeti vevő az OTP Bank leánycége, az Inga Kettő Kft. lett volna, de az állam az elővásárlási jogával élve megvette előle az irodaházat.
A Miniszterelnökség ebben az esetben sem hozta nyilvánosságra a vételárat, csak annyi volt biztos, hogy az eladó State Property Kft. tavalyi beszámolójában 5,3 millió euró (kb. 1,7 milliárd forint) értéken szerepelt az irodaház.
A tisztánlátás érdekében ennek az ingatlannak az értékbecslését és adásvételi szerződését is kikértük a Miniszterelnökségtől.
Az iratok szerint:
az értékbecslést az Invesztációs 2000 Kft. készítette, ami 3 milliárd 10 millió forintra becsülte fel az ingatlant
az állam 9 millió eurót (kb. 2,9 milliárd forint) fizetett a Stena Property Kft.-nek
Azt már augusztus végén megírtuk, hogy ennél az adásvételnél is Répássy Róbert volt fideszes országgyűlési képviselő ügyvédi irodája segített a Miniszterelnökségnek. | Összesen 6 milliárdért vette meg az állam a volt Malév-székházat és egy Andrássy úti irodaházat | Adatigénylésben kértük ki a Miniszterelnökségtől a két ingatlan értékbecslését és adásvételi szerződését. Az iratokból az derül ki, hogy az állam 3-3 milliárd forintot fizetett a két épületért, amelyeket elővásárlási jog segítségével szerzett meg. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2018/09/19/osszesen-6-milliardert-vette-meg-az-allam-a-volt-malev-szekhazat-es-egy-andrassy-uti-irodahazat/ | 2018-09-19 14:59:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Románia történetének egyik legsúlyosabb visszaéléseként emlegetik az úgynevezett Microsoft-aktát. A Nemzeti Korrupcióellenes Ügynökség (DNA) 2014-ben közel háromszáz gyanúsított, köztük kilenc volt miniszter ellen emelt vádat három egymást követő kabinet informatikai közbeszerzései miatt. A kormánytagok – összesen 50 millió dollárnyi – kenőpénzért cserébe olyan viszonteladóktól vásároltak szoftvereket, amelyek a piaci árnál 30-40 százalékkal drágábban adtak túl a Microsofttól és más cégektől beszerzett licenceken. Eddig három jogerős ítélet született: 2016-ban két vállalkozót, egy volt minisztert és egy expolgármestert két és hat év közötti börtönre, valamint egy és 9 millió euró közötti vagyonelkobzásra ítéltek.
A DNA a Microsoft anyacége által a romániai leánynál folytatott belső vizsgálat nyomán kezdett nyomozni. Bár a magyar hatóságok eddig nem indítottak nyomozást, sok jel utal arra, hogy egy hasonló vizsgálat a magyarországi Microsoft-leánynál is folyt, sőt: folyik. Tavaly decemberben a vállalat szakított három jelentős, az állami szférával üzletelő viszonteladójával, napokkal azután, hogy volt kormányzati kapcsolattartója, Sagyibó Viktor miniszteri biztosi kinevezést kapott Lázár János akkori kancelláriaminisztertől.
Most újabb változás történt a cég háza táján. Július 2-án – a vállalat szerint saját döntésére – távozott az ügyvezető igazgatói posztról Szentkuti Gabriella, aki három éven át töltötte be a tisztséget. Bár a közlemény nem hozta összefüggésbe a lépést az elmúlt hónapok ügyeivel, a távozás váratlannak tekinthető – a cég kommunikációs ügynöksége másfél héttel korábban még interjút ajánlott Szentkutival a mesterséges intelligenciáról a HVG szerkesztőségének.
Vonzó modell
A világ legnagyobb szoftvercége és az Orbán-kormány közötti kapcsolat kacskaringós utat járt be. A kabinet 2011-ben még azt tervezte, hogy az állami szféra a Windows, az Office és más Microsoft-szoftverek helyett olcsóbb, nyílt forráskódú programokra tér át, de a fellángolás nem sokáig tartott: 2012-ben már stratégiai megállapodást kötött a redmondi óriással. Ennek része volt a Digitális Közösségek program, amelynek keretében 17 ezer család kaphatott számítógépet, igaz, a kezdeményezés nem jutott tovább a miskolci pilotprojektnél. A Microsoft építhette ki a digitális tananyagokat tartalmazó Nemzeti Köznevelési Portált is. A vállalat sokat áldoz a pedagógusok digitális továbbképzésére, s a magyar diákok és tanárok ugyanúgy ingyen használhatják az Office programcsomagot, mint más országokban élő társaik (ami nem változik a jövőben sem, függetlenül az ügy fejleményeitől).
A békekötés legfőbb hozadéka azonban az volt, hogy a Microsoft-szoftvereket áruló cégek előtt megnyílt az út a közbeszerzések piacára. A nagy szoftverfejlesztők a legtöbb országban, így hazánkban sem közvetlenül értékesítik programjaik használati jogát az állami intézményeknek, hanem nagy viszonteladóknak (large account resellers – LAR) adják el a licenceket, és utóbbiak indulnak a pályázatokon.
Optimális esetben a szoftver mellé rendszerüzemeltetési tanácsadást, támogatást is nyújtanak, de sokszor pusztán továbbértékesítik a licenceket, így különösebb hozzáadott érték nélkül kaszálhatnak nagyot. Ennek fényében érthető, miért válhat könnyen ez a piac a korrupció melegágyává, amint Romániában történt.
A modell hazánkban is vonzónak bizonyult. Ráadásul valószínűleg éppen az adóhatóság egyik közbeszerzése lehetett az ügy, ami fennakadt az amerikai Microsoft szűrőjén: a Napi.hu szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2014 májusában bruttó 1,82 milliárd forintért vásárolt Office és Windows licenceket a RacioNet Zrt. nevű cégtől, 30 százalékkal drágábban a piaci árnál. Ráadásul a programok zömét két évig nem is telepítették a hivatal gépeire, mivel nem is volt ehhez megfelelő eszközpark. Ironikus módon az adóhatóság mellett az Országos Rendőr-főkapitányságnál is jelentős túlárazás történt a portál szerint – itt még további 30 százalékkal drágábban jutottak a programokhoz a Humansoft Kft. nevű cégtől.
Az amerikai Microsoft egyes források szerint 2014 decemberében, mások szerint 2015-ben kezdett vizsgálódni magyar leányvállalatánál, és a kiváltó ok sem tisztázott. A 24.hu szerint az amerikai kitiltási ügy volt a szikra (a fenti szerződés megkötésekor Vida Ildikó volt a NAV elnöke), mások úgy tudják, egy nem sáros viszonteladó tett „feljelentést” Redmondban. A cég nyilvánosan nem erősítette meg a vizsgálat tényét, igaz, nem is cáfolta. Az biztos, hogy 2016 első felében két, az előző években vezető pozíciót betöltő munkatárs is váratlanul, hallgatás közepette távozott a Microsoft kötelékéből.
Kinyílik az ejtőernyő
Az egyik az a Papp István volt, aki 2011 és 2015 között ügyvezető igazgatóként irányította a leányvállalatot. Méghozzá olyan eredményesen, hogy 2015-ben magyar menedzserek körében szokatlanul magasra kapaszkodott fel a Microsoft vállalati ranglétráján: az ázsiai és csendes-óceáni régió salesért és marketingért felelős alelnökévé nevezték ki, Szingapúrba. Ám alig egy évet töltött el a pozícióban, sőt 2016 nyarán az egész cégtől távozott, bejelentés nélkül. Noha a Napi.hu szerint az anyacég vizsgálatában az amerikai Igazságügyi Minisztérium (DOJ), az FBI és az Értékpapír- és Tőzsdebizottság (SEC) munkatársai is részt vettek, Papp egy interjúban cáfolta, hogy bármely amerikai hatóság meghallgatta volna.
A másik csendes távozó Sagyibó Viktor volt, a kormányzati üzletágért felelős igazgató, akinek búcsújára csak akkor derült fény 2016 első felében, amikor megnevezték az utódját. Ő először egy Microsoft-viszonteladónál, a 4iG Zrt.-nél helyezkedett el vezérigazgatóként, de alig két hét után „személyes okokra” hivatkozva fel is állt; piaci információk szerint a Microsoft hatott oda partnerének, hogy nem látja szívesen Sagyibót a cég élén. A 4iG Zrt. egyébként a fent említett Humansoft anyavállalata, és egyik részvényese az a Tief Terra Kft., amely a Mészáros Lőrinc multimilliárdos üzlettársaként ismert Szíjj László résztulajdonában áll.
Ám sem Papp, sem Sagyibó karrierje nem feneklett meg a „piaci kudarcok” után: kormányzati pozícióban helyezkedek el. Papp 2016 őszén a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) üzletfejlesztési elnökhelyettese lett, ami visszalépés a szingapúri Microsoft-szék után, de csak fél évig volt itt. Azóta Thriveo nevű cégének élén startupok útját egyengeti, bár Lázár János egy tavaszi kormányinfón elárulta, hogy a kormánynak is segített a közigazgatás-fejlesztési program végrehajtásában. Sagyibó 2017 őszén ugyanennek a programnak a felügyelője lett miniszteri biztosként a Lázár-féle kancellárián. Vagyis épp annak a területnek az állami oldalán dolgoztak, ahol microsoftos korukban még eladóként voltak érdekeltek. (Sagyibó a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökségen már nem tölt be pozíciót, a terület pedig átkerült a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz.)
Sagyibó kinevezése vörös posztó lehetett a Microsoft szemében. Aligha véletlen egybeesés, hogy közvetlenül utána az ügy eddigi legdrasztikusabb lépésére szánta el magát: felmondta a RacioNet, a Humansoft és egy harmadik cég, az Euro One Zrt. viszonteladói szerződését.
„Úgy döntöttünk, hogy a helyi partnercsatornáink működtetésében új irányt veszünk. Kérjük, vegyék figyelembe, hogy a Microsoft nem közöl üzleti partneri kapcsolataira és korábbi kollégáira vonatkozó adatokat” – kommentálta a cég virágnyelven a lépést. Négy nagy LAR-partnere közül hármat lőtt ki egy csapásra, amivel magának is bevételkiesést okozott. (A három cég kevésbé sínylette meg a szakítást. A RacioNet rögvest 100 milliós megbízást kapott a Főpolgármesteri Hivataltól, az Euro One néhány héten belül az MVM, a Mavir és a NISZ Zrt. pályázatain nyert kétmilliárd forintnyi közbeszerzést, s mindhárman bekerültek egy 75 milliárdos, tárolókra és szerverekre kiírt keretmegállapodás győztesei közé.)
Amerika vizsgál
Hogy lesz-e további következménye az ügynek, a jövő zenéje. Mindenesetre nem zárható ki, a Népszava ugyanis a választás előtt arról adott hírt, hogy az anyacég és az amerikai igazságügyi tárca továbbra is vizsgálódik a magyar leányvállalat ügyében. Sőt, a vizsgálat szinte az egész közszférát érinti. A lap birtokába került egy irat az amerikai cég jogi részlegéről, amely utasítja a cég munkatársait, hogy őrizzenek meg minden dokumentumot (beleértve a kézzel írt feljegyzéseket és a törölt e-maileket), amelyek a cég közszférába eladott licencei után keletkeztek, külön nevesítve a NAV és az ORFK mellett a Magyar Államkincstárt, a Magyar Postát, a HM EI Zrt.-t, a húsz kormányhivatalt és más szervezeteket.
A napilap azt is tudni véli, hogy az ügyben a HCS Experts Kft. is érintett. A 2011-ben alapított vállalkozásnak 2015-ben lett tulajdonosa Tiborcz István, mire az szinte egy csapásra vált 938 millió forintos forgalmú céggé. A miniszterelnök veje a 2014–2015-ös üzleti év után 460 millió forintos osztalékot vett ki a HCS Expertsből, amely nem volt a Microsoft-viszonteladók között, csupán beszámlázott nekik. Tiborcz testvére, Péter pedig 2015-ben néhány hónapon át a NAV informatikai főosztályvezetőjeként tevékenykedett.
Bill Gates és a migráció
Ha a Microsoft vizsgálatának lesz folytatása, szerezhet még kellemetlen perceket a magyar kormánynak, a cég alapítója (és máig jelentős részvényese), Bill Gates azonban a migráció ügyében Orbán Viktor „szövetségese”.A világ második leggazdagabb embere tavaly nyáron a Welt am Sonntag című német lapnak elhibázottnak nevezte a befogadáspárti politikát.„Minél nagylelkűbb vagy, annál inkább elterjed a nagylelkűséged híre, ami még több embert motivál arra, hogy elhagyja Afrikát. Németország egyszerűen képtelen befogadni azt a sok embert, aki Európa felé tart” – fogalmazott. Hozzátette: „Európának meg kell nehezítenie az afrikaiak számára, hogy a jelenlegi tranzitútvonalakon elérjék a földrészt.” Bill Gates régóta jelentős összegekkel támogatja a szegény afrikai országokban az egészségügyet, az oktatást, a vízügyi és mezőgazdasági fejlesztéseket, és a fejlett országokat is erre biztatja. | Baljós árnyak a magyar Microsoftnál | Nemrég váratlanul felállt székéből a magyar Microsoft ügyvezetője. Nem ez az első baljós árny a vállalatnál: fél éve elcsapták állami viszonteladóikat, két volt vezetőjük kormányzati mentőövet kapott, és a hírek szerint az amerikai hatóságok is vizsgálódnak az ügyben. | null | 1 | http://valasz.hu/uzlet/huzatos-ablakok-129107 | 2018-07-18 15:12:00 | true | null | null | Heti Válasz |
A Magyarország és az Európai Bizottság közötti elszámolási viták lehet, hogy idén nem zárulnak le, így későbbre csúszhatnak a brüsszeli átutalások, sőt egyes projektek lehet, hogy nem is jogosultak az uniós támogatásra - jelezte szerdán este egy névtelen európai bizottsági forrás a Reutersnek a magyar államháztartás számára negatív üzeneteket. | Kiszivárgott: lehet, hogy idén már semmi pénzt nem kapunk Brüsszeltől! | A Magyarország és az Európai Bizottság közötti elszámolási viták lehet, hogy idén nem zárulnak le, így későbbre csúszhatnak a brüsszeli átutalások, sőt egyes projektek lehet, hogy nem is jogosultak az uniós támogatásra - jelezte szerdán este egy névtelen európai bizottsági forrás a Reutersnek a magyar államháztartás számára negatív üzeneteket. | null | 1 | https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/gazdasagfejlesztes/kiszivargott-lehet-hogy-iden-mar-semmi-penzt-nem-kapunk-brusszeltol.3.298382.html | 2018-09-20 15:28:22 | true | null | null | Portfolio |
„Az új napelemparkok, valamint Paks II. a tiszta és fenntartható energiatermelés élvonalába emelik majd Magyarországot” – ígérte Orbán Viktor a 2018-as miniszterelnöki eskütételt követő beszédében. Ezzel pedig visszavonhatatlanul „bezöldült”, de legalábbis egy szintre helyezte a megújuló alapú villanytermelés-ösztönzést az orosz–magyar koprodukcióban készülő atomerőmű-bővítéssel. Mindezt a parlamenti karzatról hallgatta egy isztambuli csúcsgazdag, aki Recep Tayyip Erdogan elnök és a magyar kormányfő közös barátjaként szokta magát pozicionálni a török sajtóban – és nem mellékesen ő a tiszta forrásokat használó villamosenergia-ipar egyik prófétája a saját hazájában. Meg lassacskán a miénkben is. Míg Adnan Polat Törökországban 2000 óta egymilliárd dollárt fektetett nyolc szélerőműparkba, melyek összkapacitása 665 megawatt (a birodalom legnagyobb szélfarmja is hozzá tartozik), addig nálunk öt év alatt ruházna be 700 millió dollárt – no, nem turbinakollekciókba, mert ezeket nem támogatja a kormány, hanem a napenergiába.
Ami a teljesítményt illeti, Polat Magyarországon 1000 MW-ot szeretne elérni – a számot maga közölte tavaly a Forbes magazin török kiadásában. A lap (melyet a Magyar Narancs szemlézett először) arról is beszámolt, hogy a milliárdos új korszakot nyit üzleti életében, melynek alapja éppen a „budapesti kapcsolat”. S noha lesz néhány gigantikus fővárosi ingatlanprojektje, az általa megmozdítható források döntő hányadát az energetika felé igyekszik terelni.
Hogy mit jelent 1000 megawattnyi magyar napenergia? Ez a teljes jelenlegi erőművi kapacitás (beleértve az összes szén-, gáz- és nukleáris fűtésű egységet) hetede-nyolcada, illetve Paks fele. Összehasonlításképpen: ma a legnagyobb működő napelemcsoport mindössze 16 MW-ot tud (ez a Mészáros Lőrinc által nemrég átvett Mátrai Erőműé, de lehetséges, hogy hamarosan felvásárolja az állam).
Százhalombattán 17,6-es szolárparkot létesít a MET energiakereskedő, Pakson pedig egy 20-as üzem épül a Magyar Villamos Művek „gondozásában”. Az eddigi legnagyratörőbb magyarországi tervet a kínai állam egyik vállalata szállította: Kaposváron hoznák létre Közép-Európa első számú, 100 megawattos naptelepét – ám az Adnan Polat által felhalmozni kívánt kapacitástömegnek ez is csak a tizede.
Amennyiben tehát minden az ő elképzelései szerint alakul, hazánk energiapiaci kiszolgáltatottsága az orosz után török viszonylatban is valósággá válik – igaz, a Paksi Atomerőmű blokkjai mellett a magyar villamoshálózathoz illesztendő kollektortengert sem lehet majd kimozdítani, elvinni az országból.
De hogyan kerülhetett a nemzeti együttműködésre építő Orbán-kormány bizalmi zónájába egy külföldi, vállaltan Erdogan-párti üzletember? A válasz röviden: foci. A hosszabb kifejtést Mészöly Kálmánra bízzuk, aki A Szőke Szikla életregénye című, 2015-ben kiadott „emlékirataiban” a 2005-ös isztambuli Bajnokok Ligája-döntő körüli eseményeket is dokumentálta.
„A magyar küldöttség tagja volt Orbán Viktor, s persze én is, mint a török szövetség egyik díszvendége. […] Kihasználtam az alkalmat, és Orbán Viktort bemutattam Adnan Polatnak, a Galatasaray tulajdonosának, egy dúsgazdag helyi vállalkozónak. Vele aztán körbejártuk Isztambult, hol Adnan Polat, hol én mutattam meg a város nevezetességeit. És azt is láttuk, hogy sorra épülnek a stadionok Törökországban. Ezt csak azért tartom fontosnak megjegyezni, mert úgy gondolom, Orbán Viktor talán ott érezte, gondolta először, hogy ugyanezt nálunk, Magyarországon is meg kellene csinálni” – írta a korábban Törökországban is edzősködő labdarúgó-legenda.
Adnan Polat
Fotó: Túry Gergely/HVG
Polat akkoriban az Ege Seramik nevű, kerámia-, burkolat- és szaniteráru-elosztó vállalatával már jelen volt Budapesten, sőt Mészölynek köszönhetően ez a cég a Vasas mezszponzoraként is aktivizálta magát. Az áttörést azonban a 2010-es hatalomváltás, vagy még inkább a Fidesz 2014-es kormányon maradása hozta. Lényegében minden költségvetési pénzből finanszírozott intézmény, amely hatással lehet a magyar–török gazdasági kapcsolatokra, Polat befolyási övezetébe került, illetve az ő ingatlanjaiba költözött (a kereskedőházi irodáktól kezdve a konzulátuson át a külhoni Eximbank-képviseletig). A török potentát egy műemlék palotát is felújított a Hősök tere vonzáskörzetében, nemrég pedig a pesti Közvágóhíd épületegyüttesét szerezte meg, hogy az isztambuli Piyalepaşa-projekthez hasonló városrész-átalakítás keretében szállodai, sétálóutcai hátteret biztosítson a magyar állam leendő kongresszusi központjának (lásd felsorolásunkat lent).
Mindez azonban, mint írtuk, csak a felvezetés; az igazán nagy sztorinak a napelembiznisz ígérkezik. A terjeszkedéshez szükséges céghálófonás első lépéseként Polat még tavaly bejegyeztette a DNN Solar Partners Kft.-t, majd néhány hónapja leigazolta – jogi és szabályozási vezetőnek – a mostani ciklusfordulóig létező Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikai államtitkárságának korábbi kulcsemberét, a volt titkárságvezetőt, Farkas Gábort. Majd a DNN a választások után felvásárolt egy olyan projekttársaságot (Jupiter Apaj SolarPark Kft.), amely anno Pest megye déli részén, Apaj községben szerzett jogosultságot egy öt megawattos naperőmű létrehozására a helyi önkormányzattól bérelt területen. (A kft. nevét június elején HSE Europa Solarra változtatta a Polat-stáb.)
Miért másoktól vett kicsiny projektcéget a DNN, hogy nekilásson a Magyarország-hódító munkának? Kérdéseinkkel kerestük a török befektető itteni menedzsmentjét, ám mivel eddig nem érkezett válasz, csak „iparági pletykákra” hagyatkozhatunk. Minden mostani mozgásnak az az alapja, hogy a napelemes szektor szereplői 2016 végéig jelentkezhettek az úgynevezett kötelező átvételi támogatás (kát) rendszerébe – ami annyit jelent, hogy az állam segítségével még 25 évig a piaci ár felett lehet eladni a megtermelt villamos energiát. Pályázó volt bőven, de sok vállalkozás eleve csak azért „csekkolt be” a kátba, hogy idővel továbbértékesítse szerzett jogait, azaz felvásároltassa magát egy-egy nagyobb hallal. Az apaji önkormányzat 2016-os testületi üléseinek jegyzőkönyveiből kiderül például, hogy ebben a községben eredetileg egy ezTrade nevű kft. és társcégei harcolták ki a naperőműnyitást, majd idén menetrendszerűen megérkezett a tőkeerős végfelhasználó – Adnan Polat képében.
A felújított Spitz-villa a Városligeti fasorban - a beruházó cég Adnan Polat tulajdonában van
Fotó: Sebestyén László
Ma még nem tudjuk, a török óriás más kátosokat is bekebelez-e (vagy újabb állami tendereken nyer majd engedélyt és támogatást a szolárparkjaira), biztos viszont, hogy az ezTrade Kft. által felhajtott, előkészített projektlehetőségekre nemcsak a DNN, hanem több kormányközeli tényező rávetette magát. Például a Beregi-síkon fekvő Gyüre község külterületén tavaly decemberben lett telek- és naperőműterv-birtokos négy olyan vállalkozás (Solar Engine, Finasys, Napraforco-Operation és Békés Solar Kft.), amely közvetlenül vagy közvetve köthető az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) által „körberajzolt” Elios Zrt. korábbi vezéréhez, Sájer Gáborhoz.
A minap a G7 gazdasági portál számolt be arról, hogy a választások előtt egyetlen napra újra megnyitottak egy korábban már felfüggesztett uniós pályázatot, melynek keretében kvázi ingyenes hitelt lehetett igényelni napelemes projektekre. Az internetes lap listájában meg is találtuk a „gyürei négyeket”, akik összesen mintegy négymilliárd forintnyi hiperkedvezményes kölcsönt kérelmeztek.
Szó sincs tehát arról, hogy a napkirály, Adnan Polat a teljes majdani piacot betakarná – legfeljebb „csak” az első ligát. A képzeletbeli másodosztályban más VIP-figuráknak is jut tér a játékra.
Adnan Polat magyar üzletei
I. Naperőművek
A DNN Solar Partners Kft.-t egy éve jegyeztette be az Adnan Polat hollandiai érdekeltségeként ismert HBRE International Investments B. V. Az új magyarországi naperőmű-vállalkozás idén januártól alkalmazza jogi és szabályozási főnökként a korábbi Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkárának (Aradszki András) titkárságvezetőjét, az állami MVM Partner Energiakereskedelmi Zrt. volt igazgatósági tagját, Farkas Gábort. A DNN Solar Partners két hónapja felvásárolta a napelemes projektcégként alapított Jupiter Apaj SolarPark (új nevén: HSE Europa Solar) Kft-t.
II. Budapesti ingatlanprojektek
Az AMX HS Real Estate Kft. beruházásaként készült el a Spitz-villa műemléki felújítása a Városligeti fasorban; a történelmi épület a jövőben irodaházi funkciót kap. (Az Adnan Polat-tulajdonú cégben idén ügyvezető lett a török üzletember fia, Kerim is.)
A Polat család egy másik budapesti vállalata, az APD Real Estate Kft. tavaly a pesti Közvágóhíd épületegyüttesét vásárolta meg – a 4,8 hektáros telekrész a Nemzeti Színházzal és a Müpával szemben, a Soroksári út túloldalán helyezkedik el (Heti Válasz, 2017. november 9. ). A fejlesztőcsapat a Közvágóhíd-terület nem védett részeit vélhetően ledózeroltatja; ez a zóna lehet a Müpa melletti, immár jogerős építési engedéllyel rendelkező új állami kongresszusi központ kiszolgálóterülete (szállodákkal, üzletsorokkal). Úgy tudjuk, a kormány kiemelt jelentőségű nemzetgazdasági üggyé nyilváníthatja ezt a városrész-rehabilitációs projektet, melybe Polat befektetőtársként a Çarmikli és Özaltin családot is bevonta. Ők olyasféle tényezők Törökországban, mint Mészáros Lőrinc mifelénk; a két família konzorciumban bonyolította le az eddigi legjelentősebb török sztrádaprojektet, Isztambul és Izmir összekötését (a bő 400 kilométeres autópályának része egy óriáshíd is, amely a Márvány-tengert íveli át).
III. Kereskedőházak, képviseletek
A Polat Holding tulajdonában álló ALX Kft. a Magyar Nemzeti Kereskedőház hivatalos partnere Törökországban, Görögországban, Cipruson és Iránban (az állam külgazdasági vállalata évi 881 millió forintot utal a magáncégnek külföldi irodák üzemeltetése címén). Ugyancsak Polat ingatlanai adnak otthont az isztambuli magyar intézetnek, a főkonzulátusnak és az Eximbank helyi képviseletének.
IV. Kerámiabiznisz
A Polat család Ege Seramik-csoportja 1993 óta van jelen Magyarországon (most az évi 4-500 millió forintos árbevételt termelő Ege Tile Kft. képében). | Paks II. után Paks/2: török „invázió” a hazai energiapiacon | Beindult a félpaksnyi kapacitású napelempark-hálózatot ígérő török milliárdos: Adnan Polat elsőként a Pest megyei Apajon érdekelt projekt-céget vásárolta fel. És leszerződtette az Orbán-kormány energetikai államtitkárságának korábbi kulcsfiguráját. | null | 1 | http://valasz.hu/uzlet/paks-ii-utan-paks2-torok-invazio-a-hazai-energiapiacon-128967 | 2018-06-27 15:38:00 | true | null | null | Heti Válasz |
Immár kilenc magyar naperőműcége van Adnan Polatnak. Ebből hetet egyetlen nap alatt vásárolt fel – másfél héttel a választások után –, és ezzel elkezdte meghódítani Veszprém megyét. Az itteni szolárbizniszhez azt a török családi vállalatot hívta segítségül, amellyel odahaza a szélfarmjait építette – tudta meg a Heti Válasz.
Először vegyük sorra, mit tudunk a magyar napelemes piac alakulásáról, a kormány szándékairól, illetve Adnan Polat török milliárdos (nyitóképünkön Orbán Viktor mögött) itteni terveiről:
1. Miként június végi elemzésünkben már jeleztük, Orbán Viktor „zöldfordulatot” vett a 2018-as miniszterelnöki eskütételt követő beszédében. „Az új napelemparkok, valamint Paks II. a tiszta és fenntartható energiatermelés élvonalába emelik majd Magyarországot” – ígérte. És mindezt a parlamenti karzatról hallgatta egy isztambuli csúcsgazdag, aki Recep Tayyip Erdogan elnök és a magyar kormányfő közös barátjaként szokta magát pozicionálni a török sajtóban.
2. Júniusi cikkünkben felidéztük: míg Adnan Polat Törökországban 2000 óta egymilliárd dollárt fektetett nyolc szélerőműparkba, melyek összkapacitása 665 megawatt, addig nálunk öt év alatt ruházna be 700 millió dollárt – no, nem turbinakollekciókba, mert ezeket nem támogatja a kormány, hanem a napenergiába. Ami a teljesítményt illeti, Polat Magyarországon 1000 MW-ot szeretne elérni – a számot maga közölte tavaly a Forbes magazin török kiadásában –, ami a teljes jelenlegi erőművi kapacitás hetede-nyolcada, illetve Paks fele.
3. A szoláripari terjeszkedéshez szükséges céghálófonás első lépéseként Polat még tavaly bejegyeztette a DNN Solar Partners Kft.-t, majd néhány hónapja leigazolta – jogi és szabályozási vezetőnek – a már megszűnt Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikai államtitkárságának korábbi kulcsemberét, a volt titkárságvezetőt, Farkas Gábort.
4. A DNN idén április 19-én – vagyis a választások után – felvásárolt egy olyan projekttársaságot (Jupiter Apaj SolarPark Kft.), amely Pest megye déli részén, Apaj községben már jogosultságot szerzett egy 5 megawattos naperőmű létrehozására a helyi önkormányzattól bérelt területen. (A Jupiter Apaj nevét június elején HSE Europa Solar Kft.-re változtatta a Polat-stáb.)
És akkor jöjjenek az új információk! A cégbírósági változásbejegyzési kérelmekből csak most vált kiolvashatóvá az a tény, hogy az apaji bevásárlás napján, azaz április 19-én Polat DNN Kft.-je további hat, Veszprém megyében érdekelt projekttársaságot is beszippantott (Jupiter Solution SolarPark Kft., Jupiter Flex SolarPark Kft., Naboo SolarPark Kft., Ganymede SolarPark Kft., Callisto SolarPark Kft., Transdate Time Kft.). Ezek a társaságok az Ajka–Halimba–Kolontár háromszögben egy összesen 40 megawatt kapacitású napelempark-rendszert fejlesztenek. Ha ehhez hozzáadjuk az apaji 5 MW-ot – máris megvan a Polat által beharangozott 1000 megawatt huszonketted része. Vagyis berúgták a motort, idén alighanem hetente lehet majd hallani az újabb és újabb terjeszkedési lépésekről.
De miért másoktól vesz meglévő projektcéget a DNN, hogy nekilásson a Magyarország-hódító munkának? Minden mostani mozgásnak az az alapja, hogy a napelemes szektor szereplői 2016 végéig jelentkezhettek az úgynevezett kötelező átvételi támogatás (kát) rendszerébe – ami annyit jelent, hogy az állam segítségével még 25 évig a piaci ár felett lehet eladni a megtermelt villamos energiát. Pályázó volt bőven, de sok vállalkozás eleve csak azért „csekkolt be” a kátba, hogy idővel továbbértékesítse szerzett jogait, azaz felvásároltassa magát egy-egy nagyobb hallal. Ez a tőkeerős, kormánybarát végfelhasználó pedig idénre megérkezett – Adnan Polat képében.
A magyarországi Polat-művek csúcsán tehát a DNN Kft. található, és egyelőre egy apaji és hat Veszpém megyei napelempark-fejlesztő alegység. És mindeközben van még egy 2016-ban KP Development Kft. néven bejegyeztetett, eddig semmire sem használt Polat-cég is, amely most június 28-án nevet váltott, és immár KP Solar Kft.-ként készül a dicső jövőre. Az átnevezéssel párhuzamosan Polat tőkéstársat is bevont ebbe a kilencedik számú napos vállalkozásába: azt az erőműspecialista Demirer családot, akikkel Törökországban a már emlegetett gigantikus szélparkjait építette. | Most Veszprém megyét nézte ki magának Orbán Viktor török barátja | Immár kilenc magyar naperőműcége van Adnan Polatnak. Ebből hetet egyetlen nap alatt vásárolt fel – másfél héttel a választások után –, és ezzel elkezdte meghódítani Veszprém megyét. Az itteni szolárbizniszhez azt a török családi vállalatot hívta segítségül, amellyel odahaza a szélfarmjait építette – tudta meg a Heti Válasz. | null | 1 | http://valasz.hu/itthon/most-veszprem-megyet-nezte-ki-maganak-orban-viktor-torok-baratja-129082 | 2018-07-06 16:05:00 | true | null | null | Heti Válasz |
A 2017-es évről szóló, május 31-én publikált céges beszámolók között akad egy, amelyet mind a Heti Válasznak, mind a Budapesti Rendőr-főkapitányság korrupció elleni főosztályának „kötelező” volt felütnie. A Walnut Estate Zrt. mérlegéről van szó, amely igazolni látszik a hűtlen kezelés gyanúját a lapunk által tavaly ősszel feltárt – jelenleg nyomozati szakban lévő – Feneketlen-tavi ingatlanügyben.
A történet dióhéjban: a Miniszterelnökséghez tartozó ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. korábbi vezére, Henn Péter (képünkön) úgy privatizálta a cég budai óriástelkét egy lakótömbfejlesztőnek 2016–17 fordulóján (nyíltnak hazudott pályáztatás keretében), hogy az értékesítési folyamatba „beiktatódott” a hozzá baráti szálon kötődő Walnut Estate.
Az éves beszámolóból kiderül, hogy a közbeékelt társaság közel 280 millió forintos adózott eredménnyel zárta a tavalyi évet, vagyis bő negyedmilliárdnyi „hús” biztosan volt a „csonton”. A Walnut ráadásul elenyésző saját forrást kockáztatott a Diószegi úti ügyletben; szinte minden kiadását a telek végfelhasználója, a DVM Group fedezte (előleg formájában).
Utóbbi egyébként gigantikus lakónegyedet álmodott a volt ÉMI-területre – Buda Gardens néven futtatni is kezdte a projektet –, ám a helyiek petíciós mozgalmat indítottak a terv ellen, a XI. kerületi önkormányzat pedig, csillapítandó a kedélyeket, változtatási tilalmat rendelt el a teljes zónára. Persze csak átmenetileg. A befektető ma már inkább irodai tömbökben gondolkodik – mindezt Újbuda vezetése is támogatja, és hamarosan módosítani kívánja a telekre vonatkozó építési szabályokat. A kertvárosias környék lakói körében persze ez a jövőkép sem túl népszerű, így sokan bíznak abban, hogy a BRFK nyomozása során (melynek jelenlegi határideje július 26.) a DVM jóhiszemű vásárlói mivolta is megkérdőjeleződik – és ezzel tovább késleltethető a „túldimenzionált” ingatlanprojekt. | Nincs több titok: bő negyedmilliárdot kaszáltak a Feneketlen-tavi ingatlanmutyin | null | 1 | http://valasz.hu/itthon/nincs-tobb-titok-bo-negyedmilliardot-kaszaltak-a-feneketlen-tavi-ingatlanmutyin-128822 | 2018-06-06 16:12:00 | true | null | null | Heti Válasz |
|
Az elmúlt évek építési lendülete után váratlan kormányhatározat jelent meg június 8-án: az innovációért és technológiáért felelős miniszter azonnali határidővel feladatul kapta Orbán Viktor kormányfőtől, hogy vizsgálja felül a tervezett autópálya-beruházásokat. Külön pontban szerepel, hogy részletesen mutassa be a Miskolctól a szlovák határra vezető M30-as megépítésének, valamint az M3-as Ukrajna felé történő meghosszabbításának helyzetét.
Első ránézésre már az is furcsa, hogy Palkovics László kapta ezt a feladatot. Ennek az a magyarázata, hogy nyolc év után megszűnt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a nemrég megalakult kormányban így került az új tárcához a közlekedési szakterület. A miniszter a Hír TV-nek a határozatról azt mondta: „Legfeljebb arról lehet szó, hogy bizonyos dolgokat át kell terveznünk, mert az építőipar kapacitásai lehet, hogy limitálják ennek a létrehozását. De nagyon fontos az, hogy se forrást ne veszítsünk, se az eredeti céltól ne térjünk el.”
Homlokráncolás
A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely egy kormányinfón arról beszélt: több projektet is vizsgálnak, részben abból a szempontból, hogy melyek a valós és indokolt költségek. „A Miskolc–Kassa szakasz például egyértelműen ilyen” – tette hozzá. Ez már érdekesebben hangzik, eddig ugyanis egyetlen esetben kérdőjelezte meg a kormányzat egy autópálya építésének árszintjét: az M4-es Szolnok környéki részénél, amelynek kivitelezését le is állíttatta. Építőipari körökben ezért homlokráncolással fogadták a június 8-i határozatot.
Mielőtt rátérnénk ezekre a véleményekre, érdemes körülhatárolni, mely beruházásokat érinthet a felülvizsgálat. Az egyik sajtóhírrel szemben valószínűleg csak autópályákról van szó (ezek ismertetőjegyei: fizikailag elválasztott, legalább kétszer két forgalmi és egy leállósáv szintbeli kereszteződések nélkül, a megengedett sebesség 130 kilométer/óra), az ennél alacsonyabb műszaki tartalmú autó-, gyors-és (négysávos) főutakról nem. A mindennapi szóhasználatban ugyan gyakran keverednek ezek a kategóriák, de a kormányhatározatok szövege pontos szokott lenni ebből a szempontból. Igaz, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a megadott határidőig nem válaszolt az egyebek mellett ezt firtató kérdéseinkre.
A jelenleg is zajló vagy előkészítés alatt lévő beruházások többsége nem autópálya, hanem az említett egyéb kategóriák valamelyikébe tartozik, és 110 km/óra lesz rajta a maximális sebesség. Ha minden jól megy, négy éven belül ilyen utakon juthatunk el Sopronba, Zalaegerszegre, Kaposvárra, Salgótarjánba, Egerbe, Szolnokra és Békéscsabára is. Ezek jellemzően hazai költségvetési forrásból épülnek, míg az autópályáknál az uniós pénzek dominálnak. Ezért beszélt arról Palkovics László, hogy el kell kerülni a forrásvesztést.
Autópálya-fejlesztésből jelenleg nincs túl sok (lásd térképünket), és a 2022-ig szóló, legutóbb tavaly decemberben frissített tervek sem irányoznak elő boomot. A Vásárosnaményig megépített M3-as folytatásával kapcsolatban az szerepel, hogy 2021 közepéig kell előkészíteni egy kétszer egysávos (később autópályává bővíthető) utat. Ez Beregdarócnál érné el a határt, egy másik ág pedig Záhonynál, utóbbi esetében 2018 vége az előkészítés határideje. A megépítésről még egyiknél sincs szó.
Ezekkel a projektekkel csak akkor kell sürgősséggel foglalkozni, ha gyorsítani akarnak a tempón. Hasonló a helyzet az M1-essel, amelynek Győr és Budapest közötti része kétszer három sávra bővítéssel szerepel a dokumentumban, ám itt is csak az előkészítést kell elvégezni 2020 végéig. Az M7-essel kapcsolatban is vannak ilyen tervek a főváros és Balatonvilágos között, ám ez a projekt nem szerepel a tavaly decemberi kormányhatározatban.
Késés jöhet
Nem valószínű, hogy a felülvizsgálat érdemben érintené azokat az autópályákat, amelyek építése már javában zajlik. Ilyen a jelenleg még autóútként használható M15-ös és M70-es kibővítése, az M35-ös Debrecen és Berettyóújfalu között, valamint az utóbbitól a román határig tartó M4-es szakasz.
Más a helyzet az M30-assal, amelynek ugyan márciusban letették az alapkövét, de eddig csak kisebb, előkészítő jellegű munkákat végeztek a kivitelezők. Így az esetleges leállás nem olyan fázisban érné őket, mint az M4-es szolnoki szakaszán, ahol hídépítés is félbemaradt, torzókat hátrahagyva. De miért kerülne ilyesmi szóba? Palkovics László építőipari kapacitáshiányra célzott, de ebben az esetben ez aligha fenyeget. A közel 57 kilométer hosszú autópálya megépítését három szakaszra osztották a közbeszerzés során, a nyertes pedig a Strabag, a Colas, valamint a Hódút és a Duna Aszfalt párosa lett. Mindegyik nagyágyúnak számít a hazai sztrádaépítési piacon, jókora gépparkkal és szakembergárdával, aligha ugranak bele felkészületlenül egy ekkora projektbe. Ráadásul a határidő 2021 harmadik negyedéve, ami egyáltalán nem tűnik tarthatatlannak.
Gulyás Gergely szavaiban már inkább lenne ráció. Az M30-as összköltsége nettó 179 milliárd forint, egy kilométerre vetítve 3,16. Ez ma már Magyarországon nem számít ugyan kiemelkedően soknak, de az egyik szakasszal így is sikerül rekordot dönteni. A Strabag közel 40 milliárdért vállalta a Miskolc és Szikszó közötti valamivel több mint 10 kilométer megépítését, a fajlagos költség 3,84 milliárd. Eddig ennél csak a kőröshegyi viaduktot is magában foglaló autópálya-szakasz épült drágábban idehaza. Miközben a Strabagnak hidat csak a Kis-Sajón kell építenie.
Egyébként is számos jel utal arra, hogy a hazai sztrádaépítések durván túlárazottak. Ahogy nemrég lapunk bemutatta, árbevételéhez viszonyítva tavaly a Duna Aszfalt 25, a Mészáros és Mészáros Kft. 19, a Swietelsky 11, a Strabag 8 százalékos adózott nyereséget ért el. Egy érdemben versengő építőipari piacon az előbbi kettő lényegében elképzelhetetlen, de az utóbbi kettő is szokatlan. Ahogy a G7 gazdasági portál minapi cikkéből kiderül, nemzetközi csoportszinten a Swietelskynek meg kellett elégednie 3, a Strabagnak 2 százalékos profitrátával. És ebben már benne vannak a magyar leánycégek felfelé kilógó adatai is.
Pedig a G7 egy másik cikkéből kiderül, hogy a Duna Aszfalt tud olcsón is építeni. A magyar cég egy konzorcium tagjaként nyert el egy lengyelországi, katowicei megbízást, miután közel 50 százalékkal ígért alá a projekt tervezett költségének. Ilyen esetben idehaza valószínűleg kizárnák irreálisan alacsony árajánlat miatt. Közben pedig beruházások soránál kellene elhinnünk a hivatalos magyarázatot, hogy kizárólag az építőipari áremelkedés miatt kerülnek akár harmadával is többe a tervezetthez képest. Ilyen például az M4-es berettyóújfalui szakasza, amelynek 3,5 milliárd/kilométer a fajlagos költsége.
Lenne tehát mit tanulmányozni az árszinten, de akkor csontvázak sora esne ki a szekrényből. Ezért vagy sem, építőipari körökben egészen mást sejtenek a felülvizsgálati buzgalom mögött. Szerintük arról van szó, hogy az uniós támogatások a vártnál sokkal lassabban érkeznek Brüsszelből a magyar büdzsébe, az előfinanszírozás pedig hatalmas terhet ró a hazai költségvetésre.
„Valamiféle vizsgálatokkal addig fogják húzni az időt, amíg ezt a lyukat betömik. Nyilván mondanak majd valamit, hogy miért nem a kormány a hibás” – fogalmaz iparági forrásunk. Arra azonban nem számít, hogy az állam felmondaná a szerződést, hiszen akkor ugyanúgy ki kellene fizetnie minden költséget, mint az M4-es szolnoki szakaszánál. Utóbbival ellentétben pedig itt nem derült ki, hogy az EU nem hajlandó finanszírozni a beruházást.
Az sem mindegy azonban, hogy mennyi a csúszás. Néhány hónap még belefér, de ha egy évig kihasználatlanul állnának az M30-asra elkülönített kapacitások, felhalmozott anyagok, akkor megint csak fizetnie kellene az államnak. Vagyis a végén még mélyebben nyúlhatnának zsebükbe az adófizetők. De ezzel előreszaladtunk, mert még az ITM egyik illetékes főosztályán is csak a sajtónak köszönhetően értesültek a felülvizsgálatról. Ennek fényében pedig az sem meglepő, hogy a potenciálisan érintett kivitelező cégekkel erről eddig senki sem tárgyalt.
Civil kontroll
Az M30-ason kívül még egy autópálya van, amelyet érdemben érinthet a felülvizsgálat: az M6-os. Ennek Bólyig (ahol kiágazik belőle az M60-as Pécs felé) tartó részét már 2010-ben átadták, a horvát határra vezető 19 kilométeres szakasz viszont hiányzik. Nem mintha a forgalom nagysága miatt sürgető lenne a befejezés, de mivel uniós közlekedési folyosó része, van rá brüsszeli támogatás. A műszaki tervek elkészültek, de a kivitelezésre egyelőre nem írták ki a közbeszerzést. Pedig az ütemezés szerint az idei harmadik negyedévben el kellene kezdeni a három évig tartó építkezést.
A késlekedésben nem csak a finanszírozási problémáknak lehet szerepük. Bármennyire hihetetlenül hangzik a kormányzat elmúlt évekbeli civil-és Soros-ellenes hadjáratai után, egy olyan projektről van szó, amelyben együttműködik a magyar állam és a Soros György által alapított Nyílt Társadalom Intézet pénzéből is működő, ezért aztán a főellenség civil szervezetek közé sorolt Transparency International (TI) Magyarország.
Miről van szó? A nemzetközi szervezet egyik korrupcióellenes, a közbeszerzések átláthatóságát elősegítő eszköze az úgynevezett integritási megállapodás. Ez felkeltette az Európai Bizottság érdeklődését, és pályázati úton a kohéziós alapokból megvalósított projekteknél kezdték alkalmazni. Így került be az M6-os. A független ellenőr a TI Magyarország Alapítvány, az átláthatósági tanácsadó testület tagjai az állam részéről az illetékes minisztérium, valamint a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. A TI figyelemmel kíséri a közbeszerzés minden fázisát, képviselője betekinthet az eljárás dokumentumaiba, részt vesz a bírálóbizottságban, majd a helyszíni műszaki ellenőrzésen is. Tapasztalatairól rendszeresen jelentést ír. Ezek közül az első tervezetét még tavaly augusztusban készítette el a TI, de azóta sem tudta nyilvánosságra hozni, mert nem jutott egyetértésre a NIF-fel a tartalmáról.
Jelen állás szerint a megállapodás 2019 végéig tart. Már most látszik azonban, hogy addig nem zárul le az építkezés, márpedig az eredeti szándék szerint a megvalósítás végigkövetése és értékelése is cél. A szerződés szerint a meghosszabbításához az összes fél beleegyezése kell. Ennek elmulasztása elég rosszul mutatna Brüsszelben, mindenesetre másfél év múlva kiderül, meg akar-e szabadulni a kormányzat a civil kontrolltól. | Ezért vizsgálja felül a kormány a sztrádaberuházásokat | Lenne rá ok, de nem az elszállt költségek, hanem átmeneti pénzhiány miatt vizsgálhatja felül a kormány a sztrádaberuházásokat. Ez alkalmat adhat az M30-as építésének elhalasztására, az M6-osnál pedig a civil kontrolltól való megszabadulásra. | null | 1 | http://valasz.hu/uzlet/ezert-vizsgalja-felul-a-kormany-a-sztradaberuhazasokat-129011 | 2018-07-03 16:22:00 | true | null | null | Heti Válasz |
„A miniszter lépjen félre!” – szólította fel 2014 júliusában a Magyar Nemzet a fejlesztési tárca új gazdáját, miután kiderült, hogy Seszták Miklós offshore-hátterű cégeknek is ügyvédkedett. „Ki ez a miniszter? Kóka János? Nem, bár a múltjától lehetne. Ez a miniszter nem annak a bizonyos Elmúlt Nyolc Évnek a szereplője és terméke, hanem az Elmúlt Pár Hónapé” – vont gyilkos párhuzamot az egykori napilap a múlt szabad demokrata yuppie-ja és az akkori jelen KDNP-s felfedezettje között. Védekezésképpen Seszták és a kormány megfogalmazta a korrupciós vádak hatástalanítására szánt – azóta visszatérően alkalmazott – tételmondatot, mely szerint „a támadások kétségbeesett emberek reménytelen próbálkozásai”.
Ez volt az a pillanat, amikor a közvélemény bizonyítva láthatta, hogy a 2014-es választások után megszűnt a „kémia” a Fidesz gazdasági hátországát felépítő laptulajdonos, Simicska Lajos és – a kisvárdai politikust országos tényezővé emelő – Orbán Viktor között. Csakhamar az is világossá vált, hogy a közvagyon és a stratégiai vállalatok uraként Seszták fogja eltávolítani Simicska szakértőit, lekötelezettjeit az állami kulcspozíciókból. A Magyar Nemzet-cikket jegyző szerző néhány hónap múlva megértette az idők szavát, felhagyott a „reménytelen próbálkozásokkal”, inkább távozott az újságtól. Közben Seszták is teljesítette küldetését: az állami cégeknél lojális emberekre cserélte a Simicska–Orbán-háború „kétségbeesettjeit”.
A 2014–18-as ciklus nemzeti fejlesztési minisztere tehát bizalmi munkát végzett – és nyilván nem számított arra, hogy a mostani választás után sesztáktalanítás lesz a jussa a „sikeres” simicskátlanításért. Sőt! A magát az ELTE jogi karának 1994-es elvégzésétől kezdve nagypolitikusnak építő (eleinte Kisvárdán, majd Szabolcsban is képviselősködő, a megyei gazdasági és vagyonpolitikai döntéseket mindinkább uraló, 2010 óta a parlamentben helyet foglaló, a felszámolói piac országos újraosztását intéző „zsűrit” elnöklő, később miniszteri tisztséget vállaló) Seszták Miklóst hidegzuhanyként érte, hogy Orbán Viktor úgy határozott, háttérbe szorítja. Talán túlzás a 24.hu információja, hogy a volt tárcavezető dühében azzal fenyegette meg a kormányfőt: visszaadja egyéni mandátumát, azaz kockára teszi a Fidesz újabb kétharmadát. Ám a konfliktus mélységéről sokat elárul, hogy a KDNP-s politikusnak „vigaszágon” sem jutott országos pozíció; lényegében az út szélén hagyták, ami merőben szokatlan a bajtársiasságra épülő Fideszben. Ráadásul Seszták városa is kapott egy pofont a kormánytól: hiába lépett fel az NB1-be az új fociarénával megajándékozott Kisvárda FC, a stadion mellé tervezett multifunkcionális csarnok tervezéséről és kivitelezéséről szóló állami tendert a minap váratlanul megakasztotta (eredménytelennek nyilvánította) a Nemzeti Sportközpontok. Efféle példastatuálásokban legfeljebb Simicska Lajos cégeinek lehetett része 2014 után…
Miért vált kegyvesztetté Seszták Miklós? A 444.hu és a Népszava már februárban pedzegette, hogy inog a szék a fejlesztési miniszter alatt. Az internetes portál ezt egyebek mellett azzal indokolta, hogy a kínai hitelből, jórészt kínai vállalatok által építendő Budapest–Belgrád-vasútvonal ügyét egy minden állomáson és megállóhelyen megálló személyvonat lassúságával sikerült csak sínre tennie a Seszták-stábnak, noha a magyar kormányfő tavaly novemberben már kidolgozott tervekkel kívánta fogadni kollégáját, Li Ko-csiangot. Valóban akadtak gondok a tárcavezető hatékonyságával – több informátorunk szerint is sebesebben „oligarchizálódott”, mint hajtotta a közjót. Ez azt jelenti, hogy miközben a kisvárdai önkormányzati és állami gigaberuházásokat (stadionépítés, termálkútfúrás, hőközpont-kivitelezés, edzőcsarnokterület-előkészítés, MÁV-állomás-felújítás) elnyerő Penta Industry Kft. sorra gyűjtötte országos referenciáit (kivitelezési munkák a nemzeti vagyonkezelőnek, szinkronúszó létesítmények kialakítása a 2017-es úszó-világbajnokságra), az udvari cég csak egy teljes év késéssel, mostanra volt képes felújítani a Fidesz bölcsőjeként ismert Bibó István Szakkollégium gellérthegyi épületét. Pedig minden adva volt a gyors munkához: Seszták is volt bibós hallgató, ő felügyelte a projektgazda Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt, ráadásul az állam az általa főszervezett vizes vb miatt adta oda a munkát hirdetmény nélküli eljárásban a Penta Industry Kft.-nek (a szakkollégiumnak a FINA-esemény idején elvileg szálláshelyként kellett volna üzemelnie).
Több forrásunk is megerősítette: a hatékonyságfetisiszta kormányfő szemében a nehézkes Seszták önmagában is tehertétel volt, ám a miniszter leépítésénél fontosabb fejlemény, hogy Orbán Viktor közvetlenül a Miniszterelnöki Kormányiroda alá húzta be a nemzeti vagyon felügyeletét (a tárca nélküli Bártfai-Mager Andrea stábja ehhez az egységhez tartozik). A kormányfő tehát immár egyetlen karnyújtásnyira van az állam stratégiai javaitól – és persze a leggazdagabb magyarrá előléptetett Mészáros Lőrinc szektorokon átívelő cégbirodalmától is. „Orbán Viktor nemcsak kormányt irányít, hanem immár rendszert is épít. Az pedig szükségszerűen együtt jár a tulajdonviszonyok optimalizálásával. Simicskát »levedlette« ugyan, de Seszták is akadálynak bizonyult, nem pedig hatékonyságjavító közreműködőnek. A mostani centralizációt persze lehet az államkapitalizmus felé vezető út újabb lépcsőjeként is értékelni, de én próbálok jóhiszeműbb lenni” – fogalmaz lapunknak a rendszerváltás óta a „Fidesz-közösséghez” tartozó minisztériumi főtisztviselő.
A jövő további megelőlegezése helyett csokorba szedtük azokat az államnak dolgozó nagyságokat, akiket eddig Seszták Miklóshoz kötött a „piac” (lásd táblázatunkat). Az ő sorsuk alakulását érdemes figyelni; heteken-hónapokon belül kiderülhet, hogy a volt fejlesztési miniszter „bűne” valójában mekkora.
Seszták Miklós politikai „családja”
Aradszki András
Nyolc éve Seszták Miklós KDNP-s frakciótársa a parlamentben. 2014-től energiaügyi államtitkár a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban, de a 2018-as választások után ő is „kibukott” a kormányzatból. Lánya, Aradszki Dea már a közös NFM-szerepvállalás előtt Seszták kisvárdai ügyvédi irodájában jelöltködött, majd tavaly a fejlesztési tárca legfontosabb háttérintézményében, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-nél lett felügyelőbizottsági tag.
Szivek Norbert
A 2010 előtti ellenzéki időkben még „komcsi offshore-lovagnak” könyvelte volna el a Fidesz, három éve mégis ő lett az MNV Zrt. vezérigazgatója. Sokáig svájci lakcímeket használt, sőt a közelmúltig ellenőrzése alatt tartott egy Cretum GmbH nevű vállalatot, amely Zugban, a híres-hírhedt adóparadicsomban működött (de korábban Marshall-szigeteki és ciprusi postafiókcégeket is pörgetett a bizniszeihez). Bő tíz esztendeje még az MSZP pénztárnoki vonalával kooperált: részt vett az Elmib nevű, közvilágítással foglalkozó társaság privatizációjában, azaz Puch László holdudvarába menekítésében. Későbbi MNV-s kinevezése pedig annak köszönhető, hogy régről ismerte a miniszterré előlépett Seszták Miklóst, hiszen 2006–2007-ben ő tuningolta fel a kisvárdai szeszipari üzemet, a Várda-Drinket.
Aradszki Andráshoz hasonlóan Szivek Norbert egyik közeli hozzátartozójának is lett helye az állami céges világban: párja, Bentzik Réka a Magyar Villamos Művek kommunikációs, külügyi és kormányzati kapcsolatok igazgatója. Mindeközben az MNV-vezér a magánszférából sem kopott ki; egy hozzá ezer szálon kötődő cégcsoport több budapesti luxusszálloda- és lakóparkprojektben is érdekelt.
Rátky Miklós
Az ELTE jogi karán és a Bibó István Szakkollégiumban Seszták Miklós hallgatótársa volt. Amikor utóbbi az NFM élére került, a Rátky és Társa Ügyvédi Iroda a minisztérium (és a tárca alá rendelt vállalatok) egyik legfontosabb jogi beszállítójává vált. Seszták „kegyelméből” Rátky Miklós igazgatósági tag is lett a Rába Járműipari Holdingban, és szintén állami kontóra szorítottak helyet neki Parnusgáz Gázkereskedelmi Zrt. és a Bányavagyon-hasznosító Kft. felügyelőbizottságában. Felesége sem maradt közfeladat nélkül – Rátkyné Klinger Dórának a MÁV-nál felügyelőbizottsági, az NKM Nemzeti Közművek Zrt.-nél igazgatósági széket biztosított a kormány.
Rátkyék nem csak állami vonalon érintkeztek a Fidesszel és holdudvarával: amikor a Balatontourist a felcsúti milliárdos, Mészáros Lőrinc cégcsoportja kezére került, néhány kempingegységet kiszerveztek a turisztikai holdingból. A fonyódi táborhelyet például az FND Kemping Kft. vihette, melynek székhelye a Rátky-féle ügyvédi iroda, vezetője pedig idén áprilisig az a Kiss Zsófia volt, aki a Rátky család központi érdekeltségeként jegyzett Meritron Zrt.-nél is igazgatósági tag. Ugyanez a Kiss Zsófia képviseli azt a Pelso Polgári Sportegyesületet is, amely épp Badacsonyra tekintő szállodát építtet csaknem egymilliárd forintért Fonyód egy másik szegletében – természetesen Rátkyék közreműködésével.
Kuna Tibor
Noha a sajtóban Szijjártó Péter külgazdasági miniszter barátjaként emlegetik, a 2014–18-as ciklust Seszták Miklós vonzáskörzetében töltötte. Cégei, a Young and Partners és a Trinity International Communications Kft. éveken át taroltak a kormány központi kommunikációs tenderein – illetve a legutóbbi időszakban már inkább csak a fejlesztési miniszter felügyelete alá tartozó érdekeltségeknél, projekteknél (ők reklámozták például a 2017-es budapesti vizes világbajnokságot is).
Kuna az állami munkákon túl is összeépült Seszták környezetével. Új ingatlanos vállalkozását (Quadrum Investitio Zrt.) a Rátky és Társa Ügyvédi Iroda címére jegyezték be, és a fent említett FND Kemping Kft. tulajdonosi körében ugyancsak megjelent egy olyan társaság (Genesis Ingatlan Zrt.) – Rátky Miklós rokonsága mellett –, amelyet Kuna portfóliójához szokás sorolni. | A minisztert félreléptették | Orbán Viktor átnyúlt Seszták Miklóson, és a Miniszterelnöki Kormányiroda alá húzta be a nemzeti vagyon felügyeletét. Miért nem jár hála – és új országos pozíció – az állami szektor „Simicska-mentesítését” végrehajtó politikusnak? | null | 1 | http://valasz.hu/itthon/a-minisztert-felreleptettek-128736 | 2018-05-30 16:51:00 | true | null | null | Heti Válasz |
egészségügy;Állami Számvevőszék;kórházak;
2018-09-13 18:27:22
Máris megérkeztek a kórházakba a költségvetési felügyelők
Munkába álltak a kormány megbízottai a kórházakban, amelyeket az ÁSZ és a szaktárca is vizsgál. Az ÁSZ is tovább vizsgálódik, és újabb kórházakban találta átláthatatlannak a gazdálkodást.
Újabb kórházak ellenőrzéséről számolt be az Állami Számvevőszék (ÁSZ) csütörtökön. A vizsgálatnak ezúttal tétje is volt, hiszen a számvevők azt kérték Kásler Miklós minisztertől, hogy vonja felelősségre a szabálytalanságok elkövetőit. Ráadásul most nem csak az ÁSZ-vizsgálat és a újabb eredménye és az esetleges felelősségre vonás ronthatja a kórházigazgatók közérzetét: mint megtudtuk, a héten mintegy tucatnyi intézménybe megérkeztek a költségvetési felügyelők is. Első körben csak oda delegált kincstári szakembert a kormány, amelyeknek a lejárt adóssága több mint az éves bevételük tíz százaléka.
Az ÁSZ által legutóbb vizsgált öt intézményben, a szekszárdi, a soproni, a hatvani, a mosonmagyaróvári és a berettyóújfalui kórházban, a pénzügyek és a vagyongazdálkodás terén is találtak hibákat – állították csütörtöki tájékoztatójukon az ÁSZ szakemberei. A vizsgálók 2014 és 2016 közötti időszakot vették górcső alá, és szinte valamennyi intézményben hasonló problémákat találtak: egyik kórháznál sem volt átlátható és elszámoltatható a közpénzfelhasználás. Elégtelennek ítélték a belső kontroll-rendszereket, volt olyan kórház, amelynek nem volt szervezeti és működési szabályzata sem. Több helyen olyan dolgozó írt alá számlákat, vállalt pénzügyi kötelezettséget a kórház nevében, akinek erre nem volt jogosítványa. Több intézménynél nem találtak leltárt az eszközeikről.
Salamon Ildikó, ÁSZ tervezési vezetője elmondta: ezúttal az öt intézménynél összesen 87 javaslatot tettek a feltárt szabálytalanságok kijavítására. Ebből a legtöbb javítandó feladatot a soproni és mosonmagyóvári kórház kapta. Az emberi erőforrások miniszterétől mind az öt kórház esetében azt kérték: keresse meg és vonja felelősségre a szabálytalan működés felelőseit. A Népszava hiába érdeklődött a szaktárcánál, hogy a felelősség számonkérésének milyen formái lehetnek az ÁSZ vizsgálat nyomán, lapzártánkig nem kaptunk választ.
Néhány hete, amikor ÁSZ 51 közintézmény között tizennégy kórházat is ellenőrzött, hasonló következtetésre jutottak. Akkor az ÁSZ elnöke azt találta mondani, hogy pénzügyi szempontból botrányos, anarchiára jellemző állapotok uralkodnak az egészségügy egyes területein. Akkor erre a kórházszövetség azonnal reagált és vitatta az ÁSZ-jelentésben leírtakat. Később szakmai konzultációra meghívták a számvevőszék elnökét, de ő ezt azzal utasította el: „Az ÁSZ-nak nincs vitája a Magyar Kórházszövetséggel, sem a találkozót kezdeményező másik szervezettel, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületével. Ezek ugyan nem ellenőrzött szervezetek, ugyanakkor az elnökségeikben lévő tisztségviselők maguk is az ÁSZ korábbi, illetve jelenleg is folyamatban lévő ellenőrzéseiben érintett egészségügyi szervezeteket vezetnek.” Azt pedig nem teheti meg az ellenőrző hivatal vezetője, hogy az ellenőrzöttekkel találkozzon.
A nyári ÁSZ vizsgálat óta a minisztérium is felállította a maga kórházi működést elemező csapatát. Fábián Attila, az Egészségbiztosítási Alap működtetéséért felelős helyettes államtitkár irányításával a következő két évben 16 intézményt világítanak át, az első négy kórház működésének elemzése el is kezdődött. Azt vizsgálják, hol, milyen gazdálkodási megoldásokat alkalmaznak, mit csinálnak jól a pozitív szaldós, és mit csinálnak rosszul a tartozást felhalmozók. | Máris megérkeztek a kórházakba a költségvetési felügyelők | Munkába álltak a kormány megbízottai a kórházakban, amelyeket az ÁSZ és a szaktárca is vizsgál. Az ÁSZ is tovább vizsgálódik, és újabb kórházakban találta átláthatatlannak a gazdálkodást. | null | 1 | https://nepszava.hu/3008399_maris-megerkeztek-a-korhazakba-a-koltsegvetesi-felugyelok | 2018-09-13 18:27:00 | true | null | null | Népszava |
Európai Parlament;Kovács Béla;
2018-09-20 17:52:52
Kovács Béla: Ha igaz lenne, a feleségem csak felemelné a telefont
„A hülyeségnek is van határa” – mondta a kémkedéssel vádolt EP-képviselő. A tárgyalás a bizonyítási eljárással folytatódik.
Tagadta bűnösségét Kovács Béla, az Európai Unió (EU) intézményei elleni kémkedéssel vádolt egykori jobbikos politikus, az Európai Parlament (EP) független képviselője többórás meghallgatásán, csütörtökön a Budapest Környéki Törvényszéken – írja az MTI.
Kovács Béla azt mondta: EP-képviselőként számos találkozót, megbeszélést bonyolít le, a lobbizás a feladatai közé tartozik, de nem kémkedett.
Hozzátette, hogy a vádemelés óta sem az EU, sem az EP nem kereste meg az ügyben, ő adott a Magyarországon folyó eljárásról tájékoztatást az EP illetékeseinek, és megkérdezte: „van-e valami baj velem”? Erre azt válaszolták, hogy semmi, továbbra is elláthat bizalmi feladatokat, az EP bizottságainak, misszióinak munkájában részt vehet, és részt is vesz. Azt mondta, az EP-ben nem értik, egyáltalán miért folyik még ellene az eljárás.
Bírói kérdésre Kovács Béla megjegyezte, hogy a vádbeli időszakban bizalmas adatokhoz nem is jutott hozzá.
Ügyészi kérdésre beszélt arról, hogy a rendszerváltás előtt a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében tanult nemzetközi közgazdaságtant. Arra a kérdésre, hogy titkosszolgálati ismereteket is tanítottak-e ott, azt válaszolta: soha.
Az ügyész arról is kérdezte, hogy a kémkedés vádpontjával kapcsolatos találkozók létrejöttek-e, mire Kovács Béla azt mondta, elképzelhető.
Hozzátette: orosz beszélgetőpartnere úgy mutatkozott be mint az ipari és kereskedelmi kamara tagja, majd mikor távozott az országból, bemutatta az utódját. A találkozókon lezajlott információcseréről pedig beszámolt az EP illetékes szerveinek, de az információk között nem volt minősített adat. A vádlott azt mondta, ezeken a találkozókon például azt kérdezték tőle, hogy egy szerződés létrejöttéhez mit kellene tenni, és egy nevet is mondtak, de Kovács Béla ezt a nevet nyilvános tárgyaláson nem akarta elárulni.
Arra az ügyészi kérdésre, hogy kapott-e orosz diplomatáktól írásban kérdéssort, a vádlott annyit mondott: „nem emlékszem”.
Kovács Béla a tárgyaláson megjegyezte, hogy ez az ügy a „Krímben kezdődött” és a megoldása is ott lesz. Továbbá elmondta, hogy olyan orosz olajcégek legfelső köreibe volt bejáratos, mint a Gazprom és a Lukoil.
Kovács Béla a tárgyalás szünetében újságíróknak a Putyin orosz elnökkel való kapcsolatról feltett kérdésre azt mondta: ha igaz lenne, akkor
Utóbb hozzátette, hogy két-három rendezvényen találkozott az orosz elnökkel és rövid udvariassági beszélgetés zajlott köztük. Ugyanakkor Kovács Béla szerint az ő orosz kapcsolatai valakit zavarhattak.
Arra a kérdésre, hogy mit fog csinálni, elmondta, hogy 2019 végéig Magyarországon marad, azután meglátja; van meghívása Mongóliából, Üzbegisztánból, Kazahsztánból és „ott van még Japán is”, ahol korábban sok évet töltött.
A Jobbikkal kapcsolatban azt emelte ki, hogy Vona Gábor volt pártelnök és Szabó Gábor korábbi pártigazgató eltávolodott a párttól, a jelenlegi vezetőkkel már nem lát lehetőséget az együttműködésre. Az öt éve tartó büntetőeljárásba pedig belefáradt, pihenni szeretne – mondta.
A tárgyaláson a másik – EP-gyakornokokkal összefüggő költségvetési csalásra vonatkozó – vádponttal kapcsolatban Kovács Béla arról beszélt: történhetett figyelmetlenség, tévedés, hiba, de a vitatott összeget az EP már levonta az ő képviselői díjából, így az okozott kárt megtérült. A probléma szerinte az lehetett, hogy az EP gyakornokainak eltérő ösztöndíj jár, ha Magyarországon, illetve ha tartósan Brüsszelben vagy az EP székhelyén, Strasbourgban dolgoznak és tartózkodnak. Míg Budapesten a vádbeli időszakban megállapított minimálbérnek, mintegy 90 ezer forintnak megfelelő összeg, addig az uniós intézmények székhelyén az ottani mintegy 1000 eurós minimálbérnek megfelelő, a megvádolt három gyakornok pedig nem mindig volt az uniós intézmények székhelyén.
A tárgyalás a bizonyítási eljárással folytatódik.
Kovács Béla és költségvetési csalás miatt megvádolt három társa szabadlábon védekezik.
Kovács Béla 2010 májusában lett a Jobbik EP-képviselője. Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést az EU intézményei elleni kémkedés miatt, majd a legfőbb ügyész májusban indítványozta, hogy az EP függessze fel Kovács Béla mentelmi jogát, ami 2015 októberében meg is történt. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) 2017 decemberében emelt ellene vádat, Kovács Béla pedig akkor jelentette be, hogy kilép a Jobbikból.
A vád lényege, hogy a képviselő 2012 és 2014 között orosz hírszerzőknek adott át információkat a többi között energetikai ügyekben, az EP-választásokról, a magyarországi belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről. Mindezek célja az volt, hogy az EP-n belül erős háttérbázissal rendelkező, nyíltan EU-ellenes tábor jöjjön létre, belülről bomlasszák az Európai Közösségek intézményeit és az orosz érdekeket helyezzék előtérbe.
A költségvetési csalásra vonatkozó – az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) felvetése nyomán kivizsgált – ügyben a vád szerint a képviselő és három társa több mint 21 ezer euró (több mint hatmillió forint) vagyoni hátrányt okozott az EP-nek 2012-2013-ban fiktív gyakornoki állásokkal. | Kovács Béla: Ha igaz lenne, a feleségem csak felemelné a telefont | „A hülyeségnek is van határa” – mondta a kémkedéssel vádolt EP-képviselő. A tárgyalás a bizonyítási eljárással folytatódik. | null | 1 | https://nepszava.hu/3009128_kovacs-bela-ha-igaz-lenne-a-felesegem-csak-felemelne-a-telefont | 2018-09-20 17:52:00 | true | null | null | Népszava |
Emmi;cenzúra;MÜPA;nyilatkozat;
2018-09-17 19:26:36
Szájkosarat kaptak az állami kulturális intézmények
A Nemzeti Múzeum, vagy a Müpa sem tarthat csak úgy sajtótájékoztatót, ha előtte nem kért engedélyt a fenntartó minisztériumtól.
Az összes állami fenntartású kulturális intézmény hétfőtől csak akkor tarthat bármilyen sajtónyilvános eseményt, akkor nyilatkozhatnak munkatársai, ha azt 48 órával előtte engedélyeztetik az Emberi Erőforrások Minisztériumával; jóváhagyást kell kérjen az Operaház, a Nemzeti Múzeum, a Müpa is - tudta meg a HVG.
A portál egy minisztériumi levelet csípett el, innen értesült a rendszeren belüli nyilatkozatkontrollról. A tárca előírása szerint nemcsak a nyilatkozó személyét, beosztást és a médium nevét kell beírni egy előregyártott táblázatba intézménynek, hanem az interjú témáját, és a nyilatkozat „fő üzenetét is”. Méghozzá nem csak egy-egy odavetett szóval. A minisztérium, akár egy általános iskolás tanító, azt is megmondja a magyar kultúra csúcsintézményeinek, hogy szép, „egész mondatban” írják le nekik, miről fogják tájékoztatni a közvéleményt.
Az állami intézmények eddig is rövid pórázon voltak - elég a kórházi vagy iskolai nyilatkozatstopra gondolni – de a színházak, múzeumok legalább szakmai kérdésekben, egy kiállításról vagy bemutatóról, viszonylag szabadon nyilvánulhattak meg. Most, az éleződő kultúrharc jegyében ennek is vége, írja a portál. | Szájkosarat kaptak az állami kulturális intézmények | A Nemzeti Múzeum, vagy a Müpa sem tarthat csak úgy sajtótájékoztatót, ha előtte nem kért engedélyt a fenntartó minisztériumtól. | null | 1 | https://nepszava.hu/3008741_szajkosarat-kaptak-az-allami-kulturalis-intezmenyek | 2018-09-17 19:26:00 | true | null | null | Népszava |
2018. szeptember 21., 15:22
A “Tarnaméra központú agglomeráció szennyvízelvezetésére és – tisztítására” kiírt projektet, Mészáros Lőrinc elsődleges vállalkozása a Mészáros és Mészáros Kft. és az Euroaszfalt Építő és Szolgáltató Kft. nyerte meg – derül ki a uniós közbeszerzési értesítő dokumentumaiból. Ennek keretében az említett munkát Boconádon, Nagyfügeden és Tarnamérán végzik majd el. Ennek keretében a csatornázást és a szennyvízkezelési szükséges teljes gépészeti hátteret kiépítik.
A dokumentumok szerint előzetesen úgy kalkuláltak, hogy 3,23 milliárdba kerül majd a teljes beruházás, ehhez képest a győztesek végül 4,2 milliárd forintos ajánlattal lettek a befutók. Mindenki végtelenül nyugodt maradhat ez nem az a kiírás volt, ahol egyetlen induló volt, hiszen a győztes konzorciumon kívül a Penta Kft., a Swietelsky Magyarország Kft. és a Hódút Kft. is pályázott. | Itt a hétvége, nyert is egy jókora csatornázási beruházást Mészáros Lőrinc cége | A felcsúti milliárdos vállalata a Mészáros és Mészáros Kft. éppen egy milliárddal többért kivitelezi a csatornázási projektet, mint amennyire eredetileg taksálták. | null | 1 | https://zoom.hu/hir/2018/09/21/itt-a-hetvege-nyert-is-egy-jokora-csatornazasi-beruhazast-meszaros-lorinc-cege/ | 2018-09-21 00:00:00 | true | null | null | ZOOM |
Lázár János;részvények;batidai vadászkastély;
2018-09-24 07:34:45
Titkolják kilétüket a Lázár-kastély furcsa részvényesei
A két tulajdonos annyira kerüli a nyilvánosságot, hogy nevük még a céges részvénykönyvben sem szerepel – pedig ezzel saját jogaikról is lemondanak.
Eddig homályban maradt a batidai vadászkastély mögött álló két ismeretlen tulajdonos, és jelek szerint mindent megtesznek azért, hogy ez így is maradjon. Korábban a 24. hu számolt be arról, hogy a Lázár János telkeivel körülvett kastélyt Grosswiese Zrt. birtokolja – a társaság egyik részvényese Kulik Jenő ügyvéd, később pedig a volt kancelláriaminiszter és két helyi vállalkozó is beszállt tulajdonosként az üzemeltető társaságra.
Lázár a részvények 8 százalékát, az ismert tagok pedig az összes részvény 52 százalékát birtokolják – csakhogy a maradék 48 százalék tulajdonosai homályban maradtak: mivel egyik birtokos tulajdonrésze sem haladja meg az 50 százalékot, ez esetben a cégnyilvánosságról szóló törvény lehetőséget ad a rejtőzködésre. A portál ezért hivatalos úton kereste meg a társaságot, ugyanis a jogszabályok szerint a cég részvénykönyve megtekinthető. | Titkolják kilétüket a Lázár-kastély furcsa részvényesei | A két tulajdonos annyira kerüli a nyilvánosságot, hogy nevük még a céges részvénykönyvben sem szerepel – pedig ezzel saját jogaikról is lemondanak. | null | 1 | https://nepszava.hu/3009453_titkoljak-kiletuket-a-lazar-kastely-furcsa-reszvenyesei | 2018-09-24 07:34:00 | true | null | null | Népszava |
vasútépítés;Homlok Zsolt;
2018-09-23 18:33:01
Milliárdos megrendelést kapott Mészáros Lőrinc veje
Tiborcz István után egy újabb vő ér el látványos üzleti sikereket: Mészáros Ágnes férjének cége 1,7 milliárdért épít egy vasúti trafóállomást.
Több mint 1,7 milliárd forintért tervezheti és valósíthatja meg egy vasúti transzformátorállomás rekonstrukcióját a Hajdú-Bihar megyei Ebesen az a Vasútvill Kft., amely mögött – mint azt korábban a 24.hu megírta – közvetve, egy cseh cégen keresztül Homlok Zsolt, Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó veje (Ágnes nevű lányának férje) áll.
Az Európai Unió Hivatalos Lapjában szombaton megjelent hirdetmény szerint a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) kiírására csak két vállalkozás jelentkezett, a Vasútvill mellett egy ceglédi cég is pályázott. A NIF eredetileg 1,8 milliárdra becsülte a költségeket, de Homlok Zsolt cége elvállalta 1,743 milliárdért is. A kiírás szerint az ár 70 százalékban számított, a többi pontot a szakemberek tapasztalatára, illetve a vállalt jótállási időre lehetett kapni.
Homlok Zsolt 2016-ig a Swietelsky vasútépítő cégének ügyvezetője volt, de miután onnan menesztették, így saját vállalkozásba fogott. Alapított egy saját céget is Homlok Zrt. néven, amely szintén elnyert állami megrendeléseket, de az igazán nagy fogás az volt, hogy bevásárolt egy csehországi cégbe, a prágai Rafinanz Promotion s.r.o.-ba, amelyben tőkét is emelt, így közvetve többségi tulajdonosa lett a Vasútvill Kft-nek.
Homlok tavaly nyáron vette feleségül Mészáros Ágnest, a miniszterelnök felcsúti bizalmasának lányát, és ebben az évben lett igazgatósági tag a Mészáros-érdekeltségben lévő, vasútépítéssel foglalkozó RM International Zrt-ben is. Az igazán érdekes azonban a Vasútvill Kft., hiszen 2017-ben Homlok kisebb csodát művelt a felsővezetékek gyártására és szerelésére specializálódott vállalkozásban: bevételét megduplázta, a korábban veszteséges cég pedig 1,8 milliárd forint nyereséget termelt.
Ebben az évben az ebesi transzformátorállomás a harmadik jelentősebb közbeszerzés, amit a Vasútvill elnyert a MÁV-tól vagy a NIF-től. A legnagyobb falat a Szabadbattyán-Balatonfüred vonal villamosítása, amit egy másik Mészáros-céggel, az R-Kord Kft-vel együtt végezhetnek 23 milliárd forintért. | Milliárdos megrendelést kapott Mészáros Lőrinc veje | Tiborcz István után egy újabb vő ér el látványos üzleti sikereket: Mészáros Ágnes férjének cége 1,7 milliárdért épít egy vasúti trafóállomást. | null | 1 | https://nepszava.hu/3009415_milliardos-megrendelest-kapott-meszaros-lorinc-veje | 2018-09-23 18:33:00 | true | null | null | Népszava |
Minden államnak szüksége van dolgokra – az óvodák bútoraitól az állami szervek szoftverein át az autópályákig -, és amikor beszerzik ezeket a dolgokat piaci cégektől, akkor nagy kockázata van annak, hogy nem a lehető legésszerűbben fogják elkölteni az adófizetők pénzét. Ez nagy probléma, már csak azért is, mert az európai GDP jelentős részét teszik ki a közbeszerzések.
A beszerzéseket kiíró közintézmények és a hatóságok mégsem lépnek fel elég határozottan az eljárások során egymással összejátszó, az árakat és a versenyt torzító cégek ellen, derült ki a Transparency International múlt heti konferenciáján, ahol többek között az Európai Unió és az OECD illetékes szervei is képviseltették magukat.
A kartellgyanús esetek*A közbeszerzési korrupció egyik fontos formája a kartellezés, amikor a cégek egymással összefogva próbálnak meg a beszerzések kiíróit tulajdonképpen átverve minél több állami pénzhez jutni az eljárások során. feltárása a közbeszerzést kiíró intézményeknél kezdődik. Ők, ha a tiszta verseny akadályozásának bármilyen jelét tapasztalják, kötelesek jelezni azt a hatóságoknál. Ebben viszont ők sokszor egyáltalán nem érdekeltek, még akkor sem, ha a legjobb szándékkal írják ki a beszerzést, ugyanis, ahogy a konferencián elhangzott, őrületes bürokratikus zűrzavart zúdíthatnak magukra egy ilyen bejelentéssel. Ráadásul a közbeszerzésekre vonatkozó több tízezer oldalnyi nemzeti és uniós szabályozásban nem könnyű kiigazodni, sőt, azt is nehéz eldönteni, hogy mikor lehet valóban közbeszerzési kartellről beszélni.
Bonyolítja a helyzetet az is, hogy gyakran nem csak a versenytársak összejátszása jelent problémát. A kartellezés klasszikusa az úgynevezett horizontális forma, amikor az ajánlattevők inkább felosztják egymás között a piacokat ahelyett, hogy egymással vetélkednének egy szerződés elnyeréséért. Emellett viszont bőven van példa arra, hogy a beszerzések kiírói is részt vesznek az adófizetők lehúzásában, amikor rendre egy bizonyos vállalatot vagy vállalati kört részesítenek előnyben. Ez a vertikális kartell, aminek a leplezésében már nem csak a kedvezményezett cégek, hanem a kiírók is érdekeltté válnak.
Persze ilyenkor sem mindig kifejezetten a lopás szándéka vezérli a kiírókat, gyakran csak azt szeretnék, hogy egy már jól bevált partnerrel együttműködve mielőbb letudjanak egy eljárást. Sőt, ezeket a helyzeteket gyakran az idő szorítása okozza, például ha sürgőssé válik valaminek a beszerzése, vagy csak rövid ideig hívhatóak le a források. Az ilyen, irányított beszerzésnek is nevezett eljárások viszont ugyanúgy torzítják a versenyt, megkárosítva az adófizetőket és a kiszorított cégeket, mint a valódi kartellmegállapodások.
A konferencián több előadó is leszögezte, hogy az állami pénzek lenyúlása a közbeszerzések során Európa-szerte gyakori probléma. Az Európai Bizottság számításai szerint évente 120 milliárd euró kárt okoznak a kartellek az unióban, és az európai vállalkozók harmada vélekedik úgy, hogy az összejátszások miatt nem tudnak nyerni a közbeszerzéseken. A tapasztalatok szerint a városfejlesztési, építőipari és az egészségügyi tenderek a legérintettebbek, Hollandia budapesti nagykövete például emlékeztetett arra az előadásában, hogy országában az építőipar a kilencvenes években a kartellek paradicsoma volt, igaz, azóta sokat javítottak a helyzeten.
Feltűnő azonban, hogy a nemzetközi intézmények mennyire nincsenek felkészülve arra a sajátosnak tűnő helyzetre, amikor az állami szervek is érdekeltté válnak a korrupcióban.
Az Európai Bizottság és az OECD is számtalan ajánlást és javaslatot tett a közintézmények dolgozóinak azzal a céllal, hogy a beszerzések során hogyan keressék tudatosan a kartellezésre utaló jeleket, és lépjenek fel hatékonyan a gyanús esetekben (lásd például itt és itt). A hasznos tanácsok*Viszonylag általános tanácsokról van szó, közülük némelyik egészen gyakorlatias. Például érdemes megnézni, hogy a különböző cégek ajánlataihoz tartozó dokumentumokat nem egy számítógépen mentették e. Figyelni kell azt is, hogy a meghatározó piaci szereplők jelentkeznek-e a tendereken, illetve vannak-e olyan cégek, amelyek váratlanul, a “semmiből érkezve”, érdemi tapasztalat nélkül pályáznak. Az árazással kapcsolatban is számos szempont van, amit szem előtt kell tartani, például ha az ajánlattevők hirtelen egyszerre emelnek árat, anélkül, hogy a piaci körülmények indokolnák, szintén gyanús lehet.
Ha több kritikus jel (úgynevezett “red flag”) egyszerre mutatkozik meg egy eljárás során, akkor jó eséllyel összebeszéltek az ajánlattevők, és felmerülhet a kartellmegállapodás megalapozott gyanúja. és az egyébként az uniós normáknak megfelelő szabályozás viszont nem sokat érnek, ha a közintézményeknek egyáltalán nem is célja, hogy felderítsék a kartelleket, sőt, épp ellenkezőleg, a közvagyont tulajdonképpen hűtlenül kezelve igyekeznek bizonyos vállalkozói köröket előnyben részesíteni.
Pedig sorolni lehet azokat a jeleket a magyar közbeszerzéseknél, amelyek arra utalnak, hogy az ajánlatkérők gyakran kivételeznek bizonyos cégekkel. A Korrupciókutató Központ Budapest eredményei többek között arra utalnak, hogy a Mészáros Lőrinc, Garancsi István, Tiborcz István és Simicska Lajos érdekeltségeibe tartozó vállalatok által elnyert tenderek jellemzően kisebb verseny mellett zajlottak, mint általában a többi eljárás. A CEU kutatócsoportja is kimutatta a politikai indíttatású részrehajlást a közbeszerzési döntésekben, méghozzá a bal- és a jobboldali kormányok idején is.
Mégis, bár a Transparency International adatai szerint a magyar közbeszerzések 50-60 százalékát uniós forrásból finanszírozzák, a jelenlegi EU-s szabályozás és intézményrendszer nem tudja kikényszeríteni ezeknek a közpénzeknek a hatékony és korrekt elköltését. A szabályok szerint amíg a kartellezők egyetlen államból kerülnek ki, addig az az adott ország nemzeti ügyének számít, amit a saját intézményrendszerével kell kivizsgáltatnia. Az uniós csalás-elleni hivatal (OLAF) pedig hiába állapít meg szabálytalanságokat, végül az állami ügyészségeknek kell lépniük. Úgy tűnik, hogy tőlünk nyugatabbra nincsenek felkészülve arra, hogy Magyarországon a közpénzek a közintézmények részvételével tűnnek el.
Ahogy korábban megírtuk a Sargentini-jelentés ugyan rámutat arra, hogy a közbeszerzési korrupció veszélyezteti az uniós pénzek hatékony felhasználását, és még az Európai Bizottsággal szemben is megfogalmaz néhány apróbb kritikát ezzel kapcsolatban, de szépen kibukik a jelentéstevők érvelésén, hogy távol áll tőlük a közpénzek elcsalásának magyarországi formája. Ugyanezt lehetett érezni a múlt heti konferencián is az Európai Bizottság és az OECD szakértőinek előadásai közben: értelmezhetetlen számukra, ha a korrupció a közintézmények és a hatóságok részvételével vagy legalábbis hallgatólagos beleegyezésével történik. A konferenciára egyébként a Gazdasági Versenyhivatal szakértője is hivatalos volt, azonban váratlanul az esemény előtti napon lemondta a részvételt, és senki sem tudta helyettesíteni őt a 116 fős szervezetből.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElítélték a magyar demokrácia állapotát az európai pártok, elindult a kiközösítéshez vezető folyamatElfogadták a Sargentini-jelentést, indulhat a 7. cikkely szerinti eljárás Magyarország ellen. | Európa egyszerűen nem tud mit kezdeni azzal, ha maga az állam is részt vesz a korrupcióban | Az európai bürokraták sok mindenre gondolnak, amikor a korrupció megelőzéséről van szó. Csak arra nem, hogy valahol az állam közreműködésével tulajdonítják el a közpénzeket | null | 1 | https://g7.hu/allam/20180919/europaban-egyszeruen-nem-tud-mit-kezdeni-azzal-ha-maga-az-allam-is-reszt-vesz-a-korrupcioban/ | 2018-09-19 15:04:00 | true | null | null | G7 |
Bár a hivatalos kormánydöntés csak a következő napokban születik meg, mostanra lényegében biztossá vált, hogy nem ott rendezik a 2019-es budapesti Európai Maccabi Játékokat (EMG), ahol tervezték. Az eredeti elképzelés az volt, hogy az eseményre egy 30 milliárdos sportkomplexumot húznak fel a fővárosi 8. kerületben, a volt Taurus gyár területén, közvetlenül az Aréna Pláza mellett.
Az üzemet el is bontották, ennél tovább azonban nem jutott a projekt. A területen most is több embernyi magasságban áll a bontási törmelék, a kivitelezésre kiírt közbeszerzés pedig kétszer is eredménytelen lett. Egy új tender kiírására, a terület rendezésére és a kivitelezésre pedig biztosan kevés a játékok kezdetéig hátralévő 10 hónap. A beruházás érdekes módon egy Fideszen belüli konfliktus miatt húzódhatott el.
Harmincmilliárd egy megkérdőjelezhető beruházásra
Az EMG az európai zsidó közösség multisporteseménye, amit négyévente, mindig két évvel a zsidó olimpiaként emlegetett izraeli Maccabi Világjátékok után rendeznek meg. A legutóbbi európai játékok 2015-ben Berlinben voltak, ezt követően még ugyanennek az évnek a novemberében határoztak arról, hogy a 2019-es szervező Budapest lesz (a másik pályázó Bázel volt, magyar főváros azonban legyűrte a svájci konkurenst).
A döntés után itthon még csak a 2,1 milliárdos szervezési költségről beszélt az akkor még miniszter Lázár János, nem sokkal később kiderült azonban, hogy létesítményfejlesztéseket is tervez a kormány. A kormány már 2016-ban döntött a Kerepesi úti Sportparknak elnevezett komplexumhoz szükséges telkek megvásárlásáról, tavaly júniusban pedig 30 milliárd forintot is meghaladó összeget különítettek el a projektre.
Már akkor sejteni lehetett, hogy a szűkös határidő – a vizes vb-hez hasonlóan – nagyon durván megdobja majd a költségeket, és a 30 milliárdnál is több lehet a végső összeg. Szintén megfogalmazódott kritikaként, hogy a sportparkba megálmodott létesítmények nagy részére valószínűleg nincs is szükség, hiszen hasonlóak épültek az elmúlt években Budapest szerte, ezeket is lehetne használni*A terület nagy részét kül- és beltéri futballpályák foglalták volna el, amiből a Magyar Labdarúgó-szövetség erre irányuló programjának és a tao-rendszernek hála kismillió épült az elmúlt időszakban országszerte. A focin túl ide tervezett versenyszámok többségéhez, mint a kosárlabda, a röplabda, a dzsúdó, a karate vagy éppen az asztalitenisz viszont rendelkezésre áll az infrastruktúra. Cselgáncs vb-t tavaly rendezett Budapest, a 2019-es női röplabda Európa-bajnokságnak pedig társrendezői leszünk. Természetesen egyik helyszíne sem a Kerepesi úti Sportpark. .
Utóbbira az egyetlen ellenérv az volt, hogy ésszerűbb és kényelmesebb a versenyek nagy részét egy helyen megoldani. Ez valószínűleg tényleg így van, ám erősen kérdéses, hogy a kényelem ér-e minimum 30 milliárdot. Épp ezért a kezdetektől sokan úgy gondolták, hogy a sportparkra nem is az EMG, hanem a későbbi hasznosítás miatt van szükség. A létesítmény-együttest ugyanis a játékok után a Deutsch család érdekeltségébe tartozó MTK kapta volna meg, így a már épülő Fradi-városhoz hasonló komplexumhoz jutott volna a másik patinás fővárosi sportegyesület is.
Ez persze nem változtat azon, hogy a beruházásra nincs szükség, mivel már vannak létesítmények.
Sőt a Fradi-város még erősíti is az ilyen alapon érvelők álláspontját, hiszen a Kerepesi úti Sportparktól 2-3 kilométerre épül valami nagyon hasonló.
Ennek ellenére a Taurus-gyárat 2,1 milliárd forintért elbontották, és bár elég későn, az idén április közepén, de a kivitelezésre is kiírtak egy közbeszerzést. Utóbbiról azonban már május elejére kiderült, hogy eredménytelen lett, ahogy a megismételt eljárás is, amelyre egyetlen érvényes ajánlat sem érkezett be.
Drágább lesz, de legalább nem 50 milliárddal
A második tender bukása viszont csak augusztus végén derült ki, amikor már mindössze 11 hónap volt hátra a játékok tervezet rajtjáig. Márpedig ennyi idő még akkor is kevés egy érvényes közbeszerzés lebonyolítására és a létesítmények felhúzására, ha a tendert gyorsított eljárásban folytatják le, a beruházásnál pedig teljesen elengedik a költségeket. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint, ha így nekiállnak a projektnek, akkor valószínűleg legalább kétszer-háromszor többe került volna, és szinte biztosan nem is készül el teljesen időre.
Úgy tudjuk, hogy a második eredménytelen közbeszerzés után ezt az illetékesek is belátták, így végül nem a Kerepesi úti Sportparkban, hanem valahol máshol lesznek a játékok. Azt még nem tudni, hogy pontosan hol, mert a hivatalos kormánydöntés még nem született meg az ügyben.
Természetesen valamennyi érintettet, a kormányhatározatban megnevezett két minisztériumot, a nemzeti vagyonért felelős minisztert, a közbeszerzéseket kiíró Nemzeti Sport Központokat (NSK), illetve a verseny szervezéséért felelős EMG 2019 Kft-t megkerestük kérdéseinkkel, de túl sok információt nem kaptunk. Az eddig felmerült költségeket, a további terveket, és a késés okait is firtató kérdéssorunkra végül csak a szervezők reagáltak. Az ő válaszukból is csak annyi derült ki, hogy a beruházás megvalósítása nem tartozik a hatáskörükbe, erről a kormány fog dönteni, várhatóan valamikor a napokban.
Az egyetlen logikus megoldásnak az tűnik, amit korábban is felvetettek már a sportpark alternatívájaként, hogy a versenyeket szétdobják a városban az erre alkalmas meglévő létesítményekbe. Ez már csak azért sem őrült gondolat, mert bizonyos események így sem 8. kerületben lettek volna: a Margitszigetre is terveztek versenyeket, a golfversenyeket pedig Alcsútdobozon rendezik.
A rendezvények további szétaprózása azonban szinte biztosan megdrágítja a szervezést, hiszen többet kell utaztatni a versenyzőket, több helyszínt kell biztosítani és jó eséllyel a munkaerőigény is nagyobb lesz. Más kérdés, hogy valószínűleg még így is sokkal olcsóbb lesz az EMG, mint ha az eredeti terveknél mondjuk 50-60 milliárddal drágábban építik meg az új sportkomplexumot.
Seszták-Deutsch csata
Mindenesetre a dolog így is kellemetlen, hiszen soha sem jó, ha nem ott rendezik meg a sporteseményt, mint amit a szervezők eredetileg ígértek (volt már ilyen Magyarországon korábban is, a 2006-os úszó Európa bajnokságra például Lágymányoson húztak volna fel egy új uszodát, de ez végül nem jött össze, végül a Margitszigeten rendezték a versenyeket). Különösen igaz ez, ha a beruházás egy politikai konfliktus miatt csúszott, amire több jel is utal.
A folyamatokra rálátó emberek az EMG-t kezdetektől a Deutsch család bizniszeként kezelik. A létesítményeket később megkapó MTK elnöke Deutsch Tamás, az MTK futballcsapatát működtető cég tulajdonosa és ügyvezetője a fideszes politikus testvére Deutsch Péter, és ő irányítja az EMG 2019 Kft-t is*A focicsapatot fenntartó MTK Budapest Zrt. végső tulajdonosa jelenleg nem látható, de azt a céget, amely kézben tartja a vállalat papírjait Deutsch Péter vezeti, és korábban ő is tulajdonolta.. Sőt a szervezőcégben versenyigazgatóként feltűnik Deutsch Balázs is, aki vélhetően Deutsch Péter fia.
Mindennek ellenére – ahogy ez a szervezők válaszából is kiderült – a játékokhoz köthető legnagyobb projektet nem ők kapták meg. A létesítményfejlesztést még a tavalyi kormányhatározat a kabinetből azóta távozó Seszták Miklósra bízta, akinek irányítása alatt viszont hónapok alatt semmi nem történt. Jelzésértékű, hogy a kivitelezésre a közbeszerzést 10 nappal a parlamenti választások után írták ki, akkor, amikor lényegében már biztos volt, hogy Sesztáknak mennie kell a kormányból.
A mostani kudarc ellenére még nem biztos, hogy a Kerepesi úti Sportparkról teljesen lemondtak volna az érintettek. Annyi változott, hogy a Maccabi Játékokat már nem lehet felhasználni a beruházás legitimálására, de ettől az MTK még megkaphatja valamikor a saját sportkomplexumát. | Nem készül el Deutschék 30 milliárdos sportkomplexuma a zsidó olimpiára | A napokban dönthet a kormány, hogy hol rendezik a 2019-es budapesti Európai Maccabi Játékokat, miután a tervezett létesítmények felhúzására már nem elég az idő. | null | 1 | https://g7.hu/allam/20180920/nem-keszul-el-deutschek-30-milliardos-sportkomplexuma-a-zsido-olimpiara/ | 2018-09-20 15:17:00 | true | null | null | G7 |
Batka Zoltán, Zoltai Ákos;
Orbán Viktor;Garancsi István;magánrepülő;
2018-09-24 15:03:21
Garancsi utaztatja Orbánt a luxus magánrepülőn
Már a látszatra sem ad a kormányfő: sajtófőnöke erősítette meg, hogy az állami megrendelésekkel ellátott „kötélbarátja", Garancsi István biztosítja számára a 60 millió dolláros repülőgépet.
– Orbán Viktor a MOL-Vidi FC minden mérkőzésére el szokott menni. Az utazások során a focicsapat tulajdonosának vendége, és ugyanolyan módon utazik, mint a MOL-Vidi FC többi vendége. Ez eddig is így volt, és ezután is így történik majd. Mindez a magyar adófizetőknek egyetlen forintjába sem kerül – közölte a Népszava érdeklődésére Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője, miután az Átlátszó hétfői cikkéről kérdeztük.
A portál arról írt: a kormányfő egy újonnan 60 millió dollárba kerülő business jettel utazott július 25-én Bulgáriába a Videoton-Ludogorec BL-meccsre. Noha Havasi szerint az utazást nem közpénzből fizették, a repülést szervező futballcsapat-tulajdonosnak, Garancsi Istvánnak több cége is állami megrendelések sokaságát kapja, és maga a MOL-Vidi FC is adóforintok millióihoz jut.
– Ha Orbán Viktor ingyenes juttatásként kapja a luxusutakat, akkor azok adóköteles jövedelemnek számítanak – mondta Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója és hozzátette: – A köztisztviselők etikai kódexében benne van, hogy lekötelező mértékű ajándékot nem szabad elfogadni.
– Egy magánrepülős luxus útnak, egy olyan miniszterelnök esetében, aki havi 750 ezres jövedelemnél kívül nem vall be semmit, eléggé lekötelező jellegű és hatású – vélte Ligeti Miklós.
Garancsi István nem reagált arra a kérdésünkre, hogy a saját tulajdona-e a mintegy 17 milliárd forintba kerülő luxusgép. Arra sem adott választ: miként fordulhatott elő, hogy – miként azt az Átlátszó feltárta – az OE-LEM lajstromjelű magánrepülőt Mészáros Lőrinc egyik lánya, Mészáros Beatrix is használta?
Az Átlátszó szerint a gép tulajdonosa nem ismert, az üzembentartója pedig az International Jet Management GmbH, egy erre szakosodott osztrák cég. Ugyanez a cég volt az üzembentartója annak a magánrepülőnek is, amellyel 2018 januárjában a Célpont és a Zoom fotózta le Mészáros Lőrincet – emlékeztetett az oknyomozó portál. A cikkből kiderül, hogy a 17 milliárdos értékű luxusgép nem csak az utasai és fenntartója miatt érdekes, hanem azért is mert különös kapcsolat fűzi a Lady Mrd nevű luxusjachthoz, amelyen kormánybarát vállalkozó, állami cégvezető és kormánymegbízott bukkant fel a nyáron.
Az Átlátszó összevetette egymással a két jármű elmúlt hónapokban megtett útjait, és kiderült, feltűnősen sok a találkozási pont. A hajózási és repülési nyilvántartásokból származó adatok szerint ezek a helyszínek általában kedvelt nyaralóhelyeken, Olaszországban és Horvátországban voltak. A portál által közölt képek szerint a luxusjachton ott volt – az Adrián szintén gyakorta hajózó – Mészáros Lőrinccel rendszeresen üzletelő Szijj László üzletember, Kovács Ernő kormánymegbízott, valamint Homolya Róbert MÁV-vezető.
Homolya korábban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára volt, míg Szíjj László cége, a Duna Aszfalt rendszeres nyertese a tárca alá tartozó Nemzeti Infrastruktúra Zrt. által kiírt, útépítéses közbeszerzéseknek. A Duna Aszfalt Tiszakécskére van bejelentve, a hajón pedig ott volt a város korábbi polgármestere, a ma már kormánymegbízott Kovács Ernő is. A közbeszerzési adatbázisok szerint csak a nyáron készült „hajós” fotó óta eltelt egy hónap alatt három olyan, nagy útépítéshez kötődő közbeszerzési szerződésmódosítás történt, ahol a Duna Aszfalt – egyedül vagy konzorciumban – a beszállító, míg a NIF pedig a megrendelő. A három útépítési szerződés összértéke 184 milliárd forint.
Homolya Róbert neve korábban közbeszerzési szabálytalanság kapcsán is felmerült. Mint azt februárban a 24.hu megtudta, az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) úgy találta: Homolya úgy volt végrehajtásért felelős elnökhelyettes az EU-s források elosztásárt felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél, hogy közben több közbeszerzési tanácsadó cégben is érdekeltsége volt. Azaz: Homolya a fejlesztés során egyszerre volt előkészítő és kivitelező is. A hírportál akkori értesülése szerint a súlyos szabálytalanság miatt 3,3 milliárd forintot kérhet vissza az EU Magyarországtól.
Homolya Róbert, jelenlegi MÁV-vezért lapunk megkereste, de nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy milyen célból utazott a luxusjachton, és ki fizette a kirándulást. | Garancsi utaztatja Orbánt a luxus magánrepülőn | Utazásain az állami megrendelésekkel kitömött üzletember vendége a miniszterelnök. | null | 1 | https://nepszava.hu/3009510_garancsi-utaztatja-orbant-a-luxus-maganrepulon | 2018-09-24 15:03:00 | true | null | null | Népszava |
média;
2018-09-24 06:00:00
Uniós pénzzel jutalmazzák az agymosást
Nemcsak a megyei lapok, hanem gyakran a települési orgánumok is elvesztették függetlenségüket.
Az ellenzéknek nem csak Mészáros Lőrinc és Andy Vajna sajtóbirodalmával kell megküzdenie, hanem a helyi, települési médiával is, amely az elmúlt években – egy-egy egyre nehezebb helyzetben megmaradni próbáló orgánumot kivéve – a megyei lapokhoz hasonlóan elvesztette függetlenségét. Általában felvásárolták ezeket a médiumokat is, így az önkormányzat szócsövévé, propagandaeszközzé váltak.
Kaposváron például a 2010-es kormányváltásig a megyei lap mellett az önkormányzati fenntartású tévéből, két – a Tudományos Ismeretterjesztő Társulathoz, valamint a megyei önkormányzathoz tartozó – rádióból és egy ingyenes hirdetési újságból tájékozódhattak a helyiek. Jelenleg a Mészáros Lőrinc Mediaworkséhez tartozó Somogyi Hírlap, a városi televízió, egy rádió, egy heti hirdetési újság és három internetes portál a választék - utóbbiak közül az egyik egy ellenzéki hírblog. A városi tévé továbbra is önkormányzati fenntartású, a hírportált, hirdetési újságot és rádiót fenntartó Most Médiacsoport viszont elvileg független. Tartalmát és stílusát tekintve viszont alig különbözik a propagandamédiumoktól. Tulajdonosai igen sikeresen indulnak a tendereken, az elmúlt kilenc évben nagyjából 80 millió forintot nyertek önkormányzati pályázatokon különféle uniós vagy helyi beruházások marketing- és kommunikációs feladatainak ellátására.
A Most Médiacsoport tulajdonosa a Zselici Forrás Kft., amelyet 2007-ben az egyik helyi nagyvállalkozó fia alapított. A cégbe aztán 2011-ben bevásárolta magát Farkas Mária Ilona, a kaposvári Számvevők Könyvvizsgáló és Könyvviteli Kft. tulajdonosa, aki két év múlva átvette az ügyvezetői posztot is, és hivatalosan ma is övé a Zselici Forrás. A kiadó- és szerkesztőségvezető M. Schenk Tünde, a heti vezércikket pedig a Németországban többek között könyvkiadással is foglalkozó – például a lengyel Igor Janke Orbán Viktorról írt könyvét is kiadó – Schenk János jegyzi.
Nem lehet nem észrevenni az összefüggést a Zselici Forrásban lezajlott váltás és az elnyert önkormányzati pályázati pénzek között: a cég a tulajdonosváltásig évi 1-1,2 millió forintot nyert el a várostól, 2011-ben viszont már csaknem 10 milliót, míg tavaly 19,8 milliót, az idén nyárig pedig 13,5 milliót. És ezt csak a helyi vagy uniós pályázatok kommunikációs és marketingköltségeire. A kiadó- és szerkesztőségvezető sem járt rosszul: a 2016 év végén alapított családi cége, a Marosi Média Bt. az idén nyáron már el is nyert két, összesen több mint 800 ezer forintos projektet.
Az amúgy a városi tévével egy épületben működő Most Médiacsoport teljes mértékben kiáll az önkormányzat és a kormány politikája mellett, és jobb esetben csak negligálja az ellenzéket, máskor viszont valótlan híreket közöl velük kapcsolatban. Ezt egyébként már több bírósági ítélet és végzés ki is mondta.
A jelenség egyébként egyáltalán nem egyedi – a vidéki helyi sajtó sok helyen így működik –, viszont jól mutatja: ha az ellenzék komolyan veszi, hogy meg akarja szólítani a vidéket is, komoly nehézségekkel kell megküzdenie. | Uniós pénzzel jutalmazzák az agymosást | Nemcsak a megyei lapok, hanem gyakran a települési orgánumok is elvesztették függetlenségüket. | null | 1 | https://nepszava.hu/3009419_unios-penzzel-jutalmazzak-az-agymosast | 2018-09-24 06:00:00 | true | null | null | Népszava |
Vissza tudja szerezni földbérleti jogait Tokaj egyik legismertebb francia birtoka, miután a magyar állam egy 2014-es törvénymódosítással megpróbálta elvenni tőle? Ez volt a tét szeptember 12-én, amikor a Kúria végső döntést hozott a most már négy éve húzódó ügyben. Összegyűltek az érdekeltek: a felperes Tokaj Hétszőlő Zrt. korábbi birtokigazgatója és az őket képviselő ügyvédi iroda vezetője, illetve a borsod megyei kormányhivatal szerencsi járási hivatalának jogi képviselője – aki érdekes módon az állami borászat, a Grand Tokaj egyik jogásza volt.
A bírónő egyértelművé tette, hogy ítéletet fog hirdetni. Az ügy már megjárta az igazságszolgáltatás minden lehetséges szintjét, és március elején már az Európai Bíróság előtt is befejeződött a magyar földtörvényről szóló kötelezettségszegési eljárás (tavaly májusban erre hivatkozva függesztették fel a pert).
De olyan ítélet hangzott el, amire senki nem számított.
A meglopott bérlő
Több mint három éve, hogy megírtam a Hétszőlő kálváriájának elejét. A történet arról szól, hogy a 2014 tavaszán, a kormányzati kommunikációban „a zsebszerződések elleni harc”-ként visszhangzott új földtörvény utat nyitott az államnak, hogy elvehesse az ország egyik legszebb, magánkézben lévő szőlőbirtokát.
A Hétszőlő mögött álló francia tulajdonosi kör a Tokaj hegy déli oldalában lévő, állami tulajdonú, parlagon heverő földet szerezte meg 1991-ben. Az akkori jogszabályi előírásokban maximalizált 99 éves időtartamra vették meg a földhasználati jogot. A több mint 55 hektáros, gyakorlatilag teljesen kopár területet építették vissza szőlőtermő parcellákká. Ez ugyan az átlagos telepítési költségeknek sokszorosával járt: mivel nem csak a zömmel az ideális aszúhoz szükséges furmint tőkék ültetését, de például a löszös talaj visszahordását, és a talajerózió megakadályozása érdekében 25-50 méterenként felszíni vízlefolyást, illetve füvesített, úgynevezett elleneséses teraszok kialakítását is jelentette.
De Reybieréknek jó szeme volt. Meglátták, hogy e területen egész Hegyalja egyik legjobb aszúját lehet megtermelni.
Ennél fogva nem olyan meglepő, hogy a Hétszőlő alig egy évtized alatt a borrégió legkiválóbbjai közé emelkedett, borainak zömét exportra tudta vinni, és néhány éve a szakmától még az év legszebb magyar szőlőbirtokának címét is megkapta.
A négy éve életbe lépő új földtörvényi rendelkezések mindezt egy tollvonással eltüntethették. Többek között azzal, hogy a jogszabály kimondta: 25 évnél hosszabb időre szóló földbérleti szerződést nem lehet kötni. Sőt, ez visszamenőlegesen is érvényes. De az ennél is súlyosabb volt, hogy a törvény egyszerűen megszüntette azokat a földhasználati szerződéseket, amelyeket nem magyar állampolgárokkal kötöttek. Az állam ezzel gyakorlatilag meglopta a saját bérlőjét.
Günther Horváth, osztrák állampolgár
Az már a földtörvény elfogadásakor is látszott, hogy földhasználati jogok kárpótlás és kártalanítás nélküli törlése lesz a legvitatottabb rendelkezés. Egyértelműnek tűnt, hogy ha egy haszonélvezeti jogot tartalmazó szerződést és annak költségeit a bérlők már kifizették, akkor a szerződés másik fél általi felbontása kártérítésköteles helyzetet teremt. Ezt nem lehet elütni annyival, hogy a változás ex lege (“a törvény erejénél fogva”) lép életbe. Az Európai Bizottság már 2015 márciusában elindította ebben az ügyben a Magyarország elleni a kötelességszegési eljárást. Mégis éveket kellett várni arra, hogy kimondják, a törvény nem felel meg az uniós jognak.
Ez végső soron egy osztrák állampolgárnak, Günther Horváthnak köszönhető. Amikor a német-osztrák tulajdonosokból álló SEGRO Kft. vas megyei mezőgazdasági területek feletti haszonélvezeti jogát megsemmisítette a járási földhivatal a földtörvényre hivatkozva, Günther Horváth ezt nem hagyta annyiban. A cége és a saját nevében is pereket indított, melyek közül a végül a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságra kerülő ügyben kért a magyar bíróság uniós kontrollt és sorvezetőt. Ez vezetett végül az idén március 6-án kihirdetett Európai Bírósági ítélethez.
A mindent összevetve három évig tartó uniós eljárás során a magyar kormány mindennel próbálkozott, hogy kimagyarázza magát. Azzal próbálta például elvenni a tőke szabad áramlásának megsértését jelző kritikát, hogy elismerte: több mint 100 ezer földbérleti szerződés törlése volt a törvény következménye, ám abból „csupán” 5058 esetben voltak a bérlők nem magyar állampolgárok. Tehát nem a külföldiek földszerzése ellen íródott a törvény – bizonygatta a kormány képviselője, ahogyan az az EB ítéletének indoklásából kiolvasható. Több mint ötezer érintett százezres mintában is magas arány. Akkor is, ha egyelőre nem került nyilvánosságra olyan összegzés, hogy közülük végül hányan perelték be a magyar államot. Akkor pedig különösen nagy számról beszélhetünk, ha azt nézzük, hogy a magyar földbérleti ügy kipattanásakor a témában elmélyülő osztrák hírügynökség, az APA csupán kétszázra saccolta azon osztrák földművesek számát, akik az általuk művelt, mintegy kétezer hektárnyi magyarországi gazdálkodási lehetőséget bukhattak el.
Benyomulás
Az ma már egyértelmű, hogy a földtörvényt kizárólag a szántóföldekre vonatkozóan dolgozták ki. Nem került a jogalkotó fókuszába a szőlő vagy más termőterület (erdő, gyümölcsültetvény stb.), aminek azért van jelentősége, mert a törvény úgy lépett hatályba, hogy a 40-50, vagy akár 100 éves életciklusra tervezhető növénykultúrákra is a 25 éves bérleti időkorlátot szabta meg, ami beruházási és mezőgazdasági nonszensz.
Ám a kormány a törvény korrigálása, egyértelműsítése vagy pontosítása helyett inkább azt az utat választotta, hogy őket sem engedte kibújni a hurokból. Ebből levezethető, hogy miért jelentek meg politikai hátterű üzletemberek, és tettek félretérhetetlen ajánlatokat a megszeppent bérlőknek. Tokaj-Hegyalján ez ráadásul a nyomásgyakorlás más formáival is társult.
A környékbeli borászatok egy ideig biztosan nem felejtik el, hogy a ma már csak Bardon nevű családi borászatával a vidéken jelen lévő, de 2013-2016 között kormányzati szerepben is megjelenő Tombor András mi mindenre tudott és akart nyomást helyezni.
Tombor tokaj-hegyaljai tevékenységének eredménye nem túl kedvező. Aszúforradalom címén szétverte a Tokaj Kereskedőház borkínálatát, majd piacát, és bár 3 milliárd forintos marketingszerződés eredményeként sikerült Grand Tokajra átkeresztelni az állami borászatot, a cégnek beígért modernizáció 12 milliárd forint elköltése után sem tudott a végére jutni. A Lázár János által beígért 100 milliárd forintos borrégió fejlesztése mögé is beállt, de csak arra futotta, hogy létrehozza a majdani pénzosztó szervet (Tokaji Borvidék Fejlesztési Tanácsa), és annak elnöke legyen. A pénzügyi, gazdasági, szakmai vérfrissítésből viszont nem lett semmi.
Arra azonban így volt ereje Tombornak, hogy a filmügyi kormánybiztos és kaszinólánc-tulajdonos Vajna András leendő üzlettársaként – elmondása szerint: szigorúan magánemberként – tárgyalt a Pajzos-Megyer birtok megvételéről. Nem lett belőle semmi, de egy próbát a Hétszőlő is megért neki. Tombor „egy szemtelenül alacsony vételi árat mondott be” azon a nem hivatalos találkozón, melyen a birtok francia birtoktulajdonosa a földtörvény passzusainak érvényesítése után az állam további szándékát tudakolta. Pechjére Michel Reybier ugyancsak szemrebbenés nélkül mondott egy hasonlóan szemtelen, de magas árat. Így el sem kezdődtek az eladásról-átvételről szóló egyeztetések.
Már csak azért sem, a francia üzletember aztán perre vitte a földhasználattörlés ügyét.
Az már külön érdekes, hogy a birtokot a perben az a Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda képviselte, melynek névadója Trócsányi László, második ciklusát regnáló igazságügyminiszter – akinek feladatai közt kiemelt jelentőségű, hogy a kötelességszegési eljárásokban a magyar kormányt védje az unióval szemben. Ez akkor is pikáns, ha Trócsányi tárcavezetőként jelenleg nem veshz részt az ügyvédi iroda munkájában.
Túl drága a szőlő
Az elmúlt években a Hétszőlő birtok kifelé úgy működött, mintha semmi sem történt volna. Ehhez leginkább az kellett, hogy mint korábbi földhasználó, de jure, jogalap nélküli földművesként termessze tovább a szőlőt, készítsen abból bort – és ez ellen az állam egyáltalán ne tiltakozzon. Nem is tette, mert bár a kényes helyzetben bármikor megtehette volna, a kérdésben az államot a gyakorlatban képviselő állami borászat sem akart semmit a Hétszőlőtől.
Ugyan okozott némi riadalmat, hogy amikor Szerencsen törölték a birtok földhasználati jogát, és a földet papíron visszaadták a tulajdonjogokkal rendelkező Tokaj Kereskedőháznak, akkor az állami cégnek dolgozó ügyvéd bejelentés nélkül megjelent a tokaji birtokközpontban. De „csak szétnézett”. Aztán amikor 2016 őszén, Tombor kirúgása után visszaültették az állami borászat élére a korábbi vezetőt, Goreczky Gergelyt, ő nem hivatalosan gyorsan jelezte: ha rajta múlik, semmi nem fog változni. A Grand Tokajnak egyáltalán nem hiányzik, hogy a Hétszőlő terhét is a nyakába vegye, mivel a szőlőfelvásárlásra berendezkedett cégnek túl drága lenne az ottani szőlő előállítása – szólt az üzenet.
A Hétszőlővel kapcsolatos hallgatólagos, de ingatag helyzet évek óta fennáll, és ez megtette a maga hatását. Egy ekkora méretű birtoknak folyamatos, pótlólagos befektetésekre van szüksége, de az is érthető, hogy a francia cégtulajdonos addig a feltétlenül szükségesnél többet nem költött, amíg a földbérleti helyzet nem tisztázódott. Az utóbbi években a hasonló méretű és adottságú birtokokon például a meteorológiai szenzorokat telepítettek, folyamatos volt a tőkefrissítés és más korszerűsítő-optimalizáló beruházás. A Tokaj hegy déli lejtőjén viszont „megállt kicsit az idő”.
A sors visszaüt
Az Európai Bíróság márciusi döntésének lehetséges következményeiből eddig kevés realizálódott. A kormánynak eddig láthatóan nem volt sürgős a kérdés rendezése. A Hétszőlő számára az tűnt reális és elfogadható alternatívának, hogy ha az állam továbbra sem akar önálló mintabirtokot kreálni (vagy áttéteken keresztül valamely magánszereplőnek kijátszani), akkor az eredeti 99 évre megvett használatból még hátralévő időszakot – a törvényi keretek között – beváltják egy új, legfeljebb 25 évre szóló földbérleti szerződésre, és némi kártérítésre.
Ehhez képest nagyon nagyot szól az, hogy a Kúria múltheti döntése egyáltalán nem foglalkozik a kártérítés lehetőségével. A bíró helyette úgy döntött, hogy a szerencsi földhivatal ingatlanlapi közbelépését, azt, hogy a földtörvényre hivatkozva törölje a franciák földhasználati jogát, semmissé teszi.
Tehát a Hétszőlő teljesen kitöltheti az idejét, és 2090-ig a földjén maradhat.
Ez a mélyütése úgy is értelmezendő, hogy a Kúria most korrigálta az ügyben eljáró korábbi hatóságoknak azt a mulasztását, hogy azok érdemben nem vizsgálták az uniós jog sérelmét. Merthogy kellett volna. Nem csak azért, mert – ahogyan az EB indoklásában olvasható: -„a bíróságok mellett a hatóságoknak is hivatalból alkalmazniuk kell az uniós jogot, és félretenniük az azzal ellentétes nemzeti jogot”, hanem mert a felperes ezt már az elsőfokú eljárás első tárgyalási napján (2014. december 3.) tett indítványában hivatkozta.
A sors másik fura fintora, hogy ha a kormány hallgat az Alkotmánybíróságra, elejét vehette volna az ügy efféle kimenetelének. Amikor 2015-ben az AB a földtörvény Alaptörvénnyel való megfeleltethetőségét vizsgálta, rámutatott: a kormány dolgozza ki, miként kártalanítsa az állam a törölt bérleti jogúakat. Erre az Alkotmánybíróság 2015. december végi céldátumot adott meg, de a kormány ennek máig nem tett eleget. Ha megtette volna, vagyis ha kifizeti a bármilyen védhető módszerrel kikalkulált kárpótlási összeget, akkor a feleknek nem lett volna miről beszélniük a bíróságon, és az alaphelyzet visszaállítására sem lehetne beszélni. Így viszont – mivel ebben az ügyben született az első jogerőre emelkedő ítélet – a Hétszőlő várhatóan iránytűként működik majd a többi perben. | Mégsem veheti el az állam a legszebb tokaji magánbirtokot | Vissza kell adni a 2014-es földtörvénnyel elvett jogait annak a francia tulajdonú szőlőbirtoknak, amiért korábban bejelentkezett egy politikai hátterű üzletember. Hétszőlő ügyét a Kúria most zárta le. | null | 1 | https://g7.hu/elet/20180921/megsem-veheti-el-az-allam-a-legszebb-tokaji-maganbirtokot/ | 2018-09-21 15:35:00 | true | null | null | G7 |
Az elmúlt években hol a földművelési tárca, hol a Miniszterelnökség fizette Alvincz Józsefet, a Kaposvári Egyetem tanárát, aki a Magyar Időkben több ízben is kiállt a kormányzat politikai lépései mellett.
Alvincz az év elején egy szimplán „egyetemi tanárként” jegyzett cikkben írt arról a kormánylapban, hogy a CEU-n a kamuszakok dominálnak, és Soros Györgynek köszönhetően sokkal jobban fizetik az oktatókat, mint más hazai felsőoktatási intézményekben, a oktatókollégák pedig
a több pénz érdekében elvtelen módon hajlandók magukat eladni – adott esetben a meglévő állami egyetemi státusuk és jövedelmük megtartása mellett! – e balliberális felsőoktatási intézménynek.
Augusztusban az MTA-ügyben is támogatásáról biztosította a kormányt, és műbalhénak nevezte, hogy a Palkovics-minisztérium magához akarja vonni az akadémia eddig függetlenül felhasználható kutatási célú pénzügyi forrásait.
Alvincz természetesen nem jelezte, hogy a véleményalkotási időszakában – és már hosszú ideje korábban – az egyetemi állása mellett az Orbán-kormány minisztériumainak fizetési listáján is szerepelt. Gurmai Zita, az MSZP parlamenti képviselője végigkérdezte a tárcákat Alvincz esetleges szerződéseiről, és ekkor derült ki, hogy a CEU tanárait alázó Alvincz 2010-től összességében mintegy 50 millió forintot tehetett zsebre különféle tanácsadói pozíciói révén.
A Földművelési Minisztériumban négy éven keresztül havi bruttó 550 és 626 ezer forint között fizetéssel volt állásban, majd idén nyáron újra kapott onnan pénzeket. 2014 és 2018 tavasza között a Miniszterelnökség fizette, akkor havi 450 ezret keresett.
Alvicz korábban fideszes ellenzéki képviselő volt a Pest Megyei Közgyűlésben. Erről a posztjáról 2004-ben kellett lemondania, miután egy gyermekrajzpályázat díjátadóján részegen kommunistázott és kurvaanyázott a testület és a meghívottak, köztük gyerekek előtt. Kiderült az is, hogy korábban hasonló botrányt okozott Németországban is, ahol egy küldöttség tagjaként, hogy a helyiek is értsék, németül káromkodott.
Fotó: Alvincz József a Kaposvári Egyetem docense átveszi az egyetemi tanári kinevezési okiratot Balog Zoltántól az emberi erőforrások miniszterétől a Pesti Vigadóban rendezett ünnepségen 2015. április 1-jén. Balra Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár. MTI, Kovács Attila | Rendszeres minisztériumi fizetést kapott a káromkodós szakértő | Az elmúlt években hol a földművelési tárca, hol a Miniszterelnökség fizette Alvincz Józsefet, a Kaposvári Egyetem tanárát, aki a Magyar Időkben több ízben is kiállt a kormányzat politikai lépései mellett. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/09/15/rendszeres-miniszteriumi-fizetest-kapott-a-karomkodos-szakerto/ | 2018-09-15 20:13:00 | true | null | null | 24.hu |
Vajon miért nyomulnak a NER fővállalkozói az Andrássy út világörökségi környezetébe, néhai arisztokraták-gyárosok egykori villáiba? A műemlékekkel sok a macera, a hasznosítás korlátos, a felújítás drága, de úgy látszik, mindez nem csökkenti a szerzési kedvet. Mint korábbi cikkeinkben számba vettük, a NER összes nagyágyúja bevásárolt már a nemzet sugárútján, a dollármilliárdos Csányi Sándor OTP-vezér és Mészáros Lőrinc miniszterelnöki bizalmas éppúgy benne van a bizniszben, mint Orbán Viktor veje, Tiborcz István és az ingatlanágon milliárdos Schmidt Mária, nemkülönben Garancsi István és az építőiparban sztár Paár Attila.
Presztízsszempontokból bizonyosan jó a frekventált helyen szerzett épület, luxushotelnak, tőzsdei cég székházának, puccos ügyvédi vagy más irodának, diplomáciai célra egyaránt alkalmas. Az is igaz, hogy a világörökségi környezetben némelyik ingatlant elég jó áron lehetett megszerezni. A Csányi-Garancsi-Hernádi trió például durván 600 millió forintért juthatott hozzá két épülethez: az önkormányzat valaha alig több mint 300 millió forinton számította be egy csereügyletbe a 8-as és az 52-es szám alatti ingatlanokat. Az utóbbi, közel 3000 négyzetméteres háztömb utolsó 318 négyzetméterért ugyan 269,9 milliót fizettek, ami 878 742 ezer forintos négyzetméterárat jelent, de a korábbi csereügyletből inkább 100 ezer forint alatti átlagár adódik.
Ami a megtérülést illeti, az Andrássy út 8.-ból varázsolt luxushotel, a Hotel Moments Budapest egy év alatt már többet hozott, mint amennyiért anno két ingatlant cseréltek az önkormányzattal.
Aki korán kezdte, 100 ezer forintért is bevásárolhatott
A négyzetméterárak amúgy igen változatosak, a nyilvánosságra került ügyletek alapján 100 ezertől 1,2 millió forintig szóródnak. Az utóbbi időkben eladott darabok közül a legolcsóbban Paár Attila vásárolt be, Weiss Manfréd iparmágnás egykori villájáért ugyanis 723,6 millió forintot fizetett. Ha a jó állapotúként hirdetett, Andrássy út 116. alatti épület helyiségeinek majdnem 1200 négyzetméternyi területével számolunk, akkor picivel 530 ezer feletti négyzetméterárat kapunk. A szomszédban a másik Weiss-villáért kicsit többet, egymilliárd körüli összeget adott a katari állam, igaz, vagy 300 négyzetméterrel nagyobb telken fekszik az épület.
Tavaly év végén 1,68 milliárdot fizetett a felszámolásból vásárló rejtélyes hongkongi vevő az egykori Aranymúzeumért, az Andrássy út 110-ért, a felszámolási hirdetmény alapján ezért 1404 négyzetméteres telken álló nettó 1062 négyzetméter felépítményhez jutott egy kis terasszal megtoldva. Néhány hete a Miniszterelnökség majdnem kétszer ennyiért szerzett ingatlant az Andrássy út 70.-ben, az 1,2 milliós négyzetméterár Gulyásék szerint nem nevezhető kiugróan magasnak. Olcsóbb volt Mészáros és Tiborcz tőzsdei cége, az Appeninn ingatlana, ha elhisszük a 2,2 milliárd forintos vételárat a mintegy 3000 négyzetméteres az Andrássy út 59. alatti Dávid-házért, akkor 733 ezerért mérték négyzetméterét.
Ingatlanszakértők szerint – akik persze az oligarchák ingatlanügyleteit firtató cikkekben nem szeretnék látni a nevüket – nehéz megítélni, hogy adott pillanatban olcsón vagy drágán vásároltak a befektetők. Ez különleges piac, hiszen Andrássy út csak egy van, nincs viszonyítási alap, a patinás villa, palota még szűkebb szegmens, így végképp nincs mihez hasonlítani. Ilyen épületekbe jellemzően presztízsokokból vásárolnak be, ott az ár másodlagos tényező, piaci logikát hiába keresnénk.
Átlagos négyzetméterár becslésére nem is vállalkoznak az ingatlanszakértők, mondván, a sugárút minden villája, palotáját egyedi darab. Kicsit sem hasonlít a lakáspiachoz, ahol a hasonló adottságú lakóingatlanok között 10-20 százalék különbség jellemző. A villáknál, palotáknál viszont akkor sem kell feltétlenül áreltérítésre gyanakodni, ha két ugyanakkora területű épület között 50, sőt 100 százalék a különbség – hangzik a jóindulatú megközelítés.
A kereslet határozza meg az árat, és figyelembe kell venni, hogy az elmúlt években bőven volt példa arra, hogy a kutyának sem kellett valamelyik épület. A volt diplomata Zelnik István 15 milliárd forintra tartotta az Aranymúzeum épületét, a felszámoló 2,5 milliárd forintért kezdte hirdetni, végül évekkel később alig több, mint 1,5 milliárd forintért kelt el. Évekig hirdette a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. az Andrássy út 114., illetve 116. alatti épületeket is, míg katar állam, illetve Paár Attila ráugrott a lehetőségre.
Hitelfedezetnek se utolsó a világörökség egy darabja
Ha a vételárak, négyzetméterárak eltérnek is, fedezetnek egyformán kiválóak az Andrássy úti villák:
5 milliárd, 10 milliárd, de még 41 milliárd forintos jelzálogjog-bejegyzés is akad a patinás ingatlanok némelyikén.
A fénysebességgel növekvő West Hungária Bau csoport tulajdonosa, Paár Attila bő 700 millió forintos szerzeményének tulajdoni lapján például idén januárban 5 milliárd forint jelzálogjog jelent meg az Unicredit Bank Hungary Zrt. javára. Ezek szerint fedezetként elfogadta a bank az ingatlant, mégpedig a vételárnál sokszorosan nagyobb hitel mögé.
Az ingatlanpiacon terjeszkedő miniszterelnöki vej, Tiborcz István a 43-as szám alatti épületben az első emeleten vásárolt vagy 600 négyzetmétert tavaly, és néhány hónap múlva már fel is bukkant egy 400 millió forint keretbiztosítéki jelzálogjog bejegyzés a lakás-irodán.
Brutális összeg, 137 millió euró, több mint 41 milliárd forint jelzálogteher szerepelt egy időben például a luxemburgi gyökerű ingatlanfejlesztő, az Orco érdekeltségébe került 2404 négyzetméteres ingatlan tulajdoni lapján. Az Andrássy út 111. számról van szó, amelyet az Orco újított fel és jelenleg a felsőkategóriás butikhotel, a Mamaison Hotel Andrássy épülete. (Az Orco a frekventált helyszíneket preferálta, több befektetésük is volt az Andrássy úton: megvették a Divatcsarnokot és az ő székhelyük volt a 70-es szám alatti épület, amelyet nemrég vett meg a Miniszterelnökség.) A Schmidt Máriáék tulajdonába került 82-es számú ingatlanon 42 millió eurós jelzálogjog volt egy időben. Ezeknél azonban keretbiztosítéki jelzálogjogról van szó. Ilyen bejegyzés akkor keletkezik, amikor egy nagy összegű hitel mögé több ingatlant állítanak be fedezetnek, ezekben az esetekben sok köze nincs az adott ingatlan értékének a hitelösszeghez. Mindegyik ingatlanra ráterhelik a brutális keretösszeget, és bármelyik ingatlant eladhatják, ha gond támad az adós fizetőképességével.
Mit vásárol még vissza az állam?
Nagyon is elképzelhető, hogy a Miniszterelnökség kibővített közbeszerzési főosztálya és a Magyar Művészeti Akadémián kívül mások számára is venne az állam épületet élve az örökségvédelmi elővásárlási jogával. Hiszen itt olyan villák sorakoznak, mint például a 100-as szám alatti palota, amely most ugyan irodaház, de eredetileg miniszterelnöki rezidenciának épült 1890-ben. Az elővásárlási jogot pedig azért iktatta jogszabályba az Orbán-kormány, hogy beszállhasson az ingatlanvásárba, ha indokoltnak találja. Hogy minden adás-vétel esetében él-e az elővásárlási jogával és megad-e minden pénzt, azt nem tudhatjuk, de volt már rá példa: az eladó svéd cég a könyveiben 1,7 milliárd forintra értékelt irodaházára 2,9 milliárd forintos ajánlatot adott az OTP egyik cége, és a csaknem dupla árat a Miniszterelnökség szakértői nem tartották rossz vásárnak.
Az MSZP minden esetre feljelentést tett az ügylet miatt. Időközben egyébként a K-Monitor megszerezte a házról készült értékbecslést. A 2018. májusi szakvélemény szerint a Hauszmann Alajos által tervezett palota, amelyet az Orco megerősített és irodaházzá alakított, statikailag kifogástalan műemlék épület. Forgalmi értékét 3 milliárd forintra becsülte a szakértő. Ehhez képest viszont a 9 millió eurós (mintegy 2,9 milliárd forint) vételár kedvezőnek mondható.
Kiemelt kép: Ruzsa István/ MTI | A kormány a csúcstartó a NER sugárútján, Csányiék vásároltak be a legolcsóbban | Vajon miért nyomulnak a NER fővállalkozói az Andrássy út világörökségi környezetébe, néhai arisztokraták-gyárosok egykori villáiba? A műemlékekkel sok a macera, a hasznosítás korlátos, a felújítás drága, de úgy látszik, mindez nem csökkenti a szerzési kedvet. Mint korábbi cikkeinkben számba vettük, a NER összes nagyágyúja bevásárolt már a nemzet sugárútján, a dollármilliárdos Csányi Sándor OTP-vezér és Mészáros Lőrinc miniszterelnöki bizalmas éppúgy benne van a bizniszben, mint Orbán Viktor veje, Tiborcz István és az ingatlanágon milliárdos Schmidt Mária, nemkülönben Garancsi István és az építőiparban sztár Paár Attila. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/09/18/andrassy-ut-ingatlan-csanyi-meszaros-tiborcz-garancsi/ | 2018-09-18 20:17:00 | true | null | null | 24.hu |
A Budapesti Értéktőzsde honlapján megjelent tájékoztatás szerint a felcsúti nagyvállalkozó, gázszerelő, tőzsdei befektető Mészáros Lőrinc érdekeltségeként ismertté vált 4iG Nyrt. 543 millió forint plusz áfa, tehát bruttó 689 millió forint értékben szerződött a Nemzeti Akkreditáló Hatósággal (NAH).
A projekt célja a hatóság eljárásainak tudásalapú átalakítása az ehhez kapcsolódó informatikai fejlesztések megvalósítása a közigazgatási szolgáltatások átfutási idejének csökkentése és minőségének javítása érdekében
— fogalmaz a közlemény.
A projektet EU-s pénzből finanszírozzák.
A Gazdasági Versenyhivatal június végén engedélyezte, hogy az Mészáros Lőrinc-féle Opus Global és a szintén Mészáros Lőrinc-féle Konzum Befektetési Alapkezelő és annak két tőkealapja, a Konzum PE Magántőkealap és a Repro I. Magántőkealap közvetlen irányítást szerezzen a 4iG Nyrt. felett. Néhány hét múlva be is esett egy 1,6 milliárdos megbízás az E.ON-tól.
A 4iG Orbán Viktor jóbarátjának érkezése előtt is mozgalmas üzleti életet élt: a Microsoft korrupciógyanús ügyek miatt inkább lábon lőtte magát, csak hogy megszabadulhasson a cégtől. | Mészáros Lőrincék 689 millióért fejlesztenek szoftvert, EU-s pénzből | A Budapesti Értéktőzsde honlapján megjelent tájékoztatás szerint a felcsúti nagyvállalkozó, gázszerelő, tőzsdei befektető Mészáros Lőrinc érdekeltségeként ismertté vált 4iG Nyrt. 543 millió forint plusz áfa, tehát bruttó 689 millió forint értékben szerződött a Nemzeti Akkreditáló Hatósággal (NAH). | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/09/18/4ig-nemzeti-akkreditacios-hatosag/ | 2018-09-18 20:23:00 | true | null | null | 24.hu |
Meghiusulni látszott, mégis tető alá hozzák a csepeli Simon Bolivár sétányra tervezett 2040 négyzetméteres kézilabdacsarnokot. Idén márciusban elhasalt a Csepel Diáksport Egyesület és a Csepeli Városfejlesztési és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. közös közbeszerzési pályázata, mivel az ajánlatot adó kiskunhalasi Merkbau nettó 747,9 millió forintért vállalta volna a kivitelezést, míg a fedezet csak nettó 500 millió forint volt.
A Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött dokumentáció szerint mégis sikerült megegyezni: a Merkbau és az egyesület szeptember 11-én kivtelezési szerződést kötöttek. A kontraktus szerint a kivitelezési díj nettó 556 millió forint, ha azonban a II. ütemet is megrendelik, úgy az összeg nettó 292 millió forinttal megugrik. Ha pedig a II. ütemet egy kicsit később rendelik meg, akkor a teljes összeg meghaladja az egymilliárd forintot.
Hogy honnan érkezett a pluspénz? Csepel képviselő-testülete augusztus 21-én rendkívüli, zárt ülésen, a nyilvánosság kizárásával döntött arról, hogy 160 millió forinttal kiegészíti a csarnok megépítéséhez szükséges támogatást és módosítják a szerződéseket.
Korábban a Magyar Nemzet arról írt, hogy a sportlétesítményt a meglévő tornacsarnok mellé szeretnék felhúzni, amelyet taopénzből, valamint az önkormányzat által biztosított 50 millió forintból újítottak fel 2017-ben. A teljesen új kézilabdacsarnokba nemzetközi mérkőzésekre is alkalmas pályát terveztek, amelyhez 300 fős lelátó, öltöző és kiszolgálólétesítmények is tartoznak, illetve egy 60 fős parkoló. A lapnak Kalmár Zsolt, a Csepel Diáksport Egyesület elnöke az első, bedőlt közbeszerzés után elmondta:
Az önkormányzat ebben a projektben az önrész, azaz 30 százaléknyi forrás előteremtésében nyújt támogatást, míg a maradék összeget a társaságiadó-kedvezményből, a taóból szeretnénk megkapni. Itt Csepelen mindenki szeretné, ha ez a csarnok megépülne, hiszen az egyesületünkben több mint kétszázötven gyerek kézilabdázik.
Csepelen nagy erőkkel építik a sportpályákat:
Csepelen épül fel a Magyar Birkózó Akadámia Alapítvány birkózócsarnoka, az első ütem 2,1 milliárdot visz el. Az alapítvány elnöke Németh Szilárd, a kerület korábbi polgármestere.
Augusztus 21-én Csepel Önkormányzata úgy döntött, hogy ingyenesen használatba ad egy területet a Kis-Duna partján, ahol az Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) nagyméretű, műfüves futballpályát épít.
Tavaly adták át Nagy Imre Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola műfüves futballpályáját. Az önkormányzat harminc százalékos önerővel járult hozzá a költségekhez, a többit a MLSZ Országos Pályaépítési Programjából finanszírozták. 2014 júliusában adtak át egy 20×40 méteres pályát a Csepeli Sport, Szabadidő és Rendezvényközpontban, továbbá a Katona József Általános Iskolában, valamint a Lajtha László Általános Iskolában is kiépítettek egy-egy 20×40 méteres pályát.
Fotó: Németh Szilárd, a Magyar Birkózó Szövetség elnöke 2018. augusztus 30-án a budapesti Körcsarnokban, ahol a budapesti birkózó világbajnokságra készülő magyar csapat tagjait fotózták az új formaruhában. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt | Egymilliárdot is elvihet a csepeli kézilabdacsarnok, amire 500 milliót szántak | Suttyomban megszavaztak még egy kis közpénzt, meg is oldódott a probléma. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/09/18/csepel-kezilabdacsarnok/ | 2018-09-18 20:27:00 | true | null | null | 24.hu |
A választási kampányban ismertté vált csengeri asszonyt két hete hozták haza Svájcból, még aznap őrizetbe vették és másnap délután a kórházban megtörtént a gyanúsítotti kihallgatása is. Három és fél órás vallomásában továbbra is kitartott amellett, hogy nem csapott be senkit, és létezik az általa emlegetett hagyaték. Kósa Lajossal kapcsolatban azt mondta, ő is tudja majd igazolni, hogy a hagyaték valós, hiszen látta a dokumentumokat és intézkedett is a hagyatékkal kapcsolatban.
Az ügyben eljáró Mátészalkai Járásbíróság nyomozási bíróját azonban nem hatotta meg az asszony vallomása. Ahogy az várható volt, elrendelte a nő harminc napos letartóztatását. A bíróság azzal indokolta a döntést, hogy az eddig ismert sértetteken túl több károsult is lehet, és tartani lehet attól, hogy a gyanúsított megszökne vagy megpróbálná befolyásolni az eljárásban részt vevő tanúkat.
Megtudtuk, hogy a csengeri örökösnő letartóztatása óta bővült a gyanúsítás és a kölcsönkérők száma is.
Ügyfelem továbbra is kitart amellett, hogy a hagyaték létezik és senkit sem akart becsapni. Azt állítja, hogy azért kérte a kölcsönöket, hogy hozzájusson a hagyaték második feléhez. Ezeket az összegeket 2013 és 2018 között kapta kölcsön. A gyanúsítás szerint 368 millió forint ez az összeg. De van olyan kölcsönadó is, aki jelentős összeget adott kölcsön, de nem kérte vissza a pénzt. A kölcsönkért összegek elég változóak: az ötszázezertől a százmilliós tételig terjednek. Ügyfelem annyit ismert el, hogy a hagyaték felvételéhez kérte a kölcsönök egy részét. Több külföldi és magyar ügyvéd is eljárt az ügyben, és azért kellett neki a pénz, hogy fedezni tudja a kiadásait. De jelentős összegbe kerültek a kint tartózkodás költségei is.
– mondta a nő jogi képviselője, Helmeczy László.
Az ügyvéd elmondása szerint a sértettek közül többen is hisznek ügyfelének. Azaz annak ellenére sem jelentették fel, hogy már le is tartóztatták különösen nagy kárt okozó csalás gyanúja miatt.
Van olyan család, amely 100 millió forintot adott neki kölcsön, de még nem követelte vissza tőle a pénzt. Ők ugyanis olyan dokumentumokat láttak, hogy tudják, hogy ez a pénz valós és létezik. Persze vannak olyanok, akik Kósa Lajos nyilatkozata óta nem hisznek neki. Állítja, hogy ha megkapja a hagyatékot, akkor hiánytalanul vissza fogja fizetni azokat a kölcsönöket, amiket kapott.
Helmeczy szerint könnyen lehet, hogy ügyfelét is megvezették. Ezt azzal magyarázza, hogy az esetek 90 százalékában a saját számlájára utaltatta a pénzt. Szerinte, ha Sz. Gáborné csaló lenne, akkor nem ilyen jól bizonyítható módon jut a pénzhez.
Olyan is előfordult, hogy nem utalásban kapta meg a kölcsönt és semmilyen átvételi papírt nem írt alá. A kölcsönt azonban ennek ellenére is elismerte. Azt állította, hogy amikor a hitelezőjének szüksége volt pénzre, akkor a kölcsön egy részét visszaadta, ám ő sem kért róla papírt. Ezt elismerte a hitelezője is.
A csengeri asszony már régóta hangoztatja, hogy gyomorpanaszok gyötrik. Emiatt csúszott a kihallgatása is, mert rosszul lett a fogdán és kórházba kellett szállítani.
Mentálisan, fizikálisan is nagyon legyengült, több mint 25 kilót fogyott. Álláspontom szerint jelen körülmények között a betegsége nehezen kezelhető. A hazahozatala óta kétszer vagy háromszor vitték be a kórháza, mert rosszul lett. De egyik alkalommal sem volt olyan súlyos a betegsége, hogy hosszabb ideig is benntartsák, ezért minden alkalommal visszavitték a fogdába.
– tette hozzá az ügyvéd.
A csengeri asszony évek óta azt állítja magáról, hogy 1300 milliárd forintnyi vagyont örökölt. Az asszony befektetési tanácsokat kért Kósa Lajostól, a Fidesz politikusától, akivel többször is találkozott, és egy megállapodást is aláírtak közjegyző előtt. Kósa elismerte a dokumentum valódiságát, de csalónak nevezte Sz.-nét, aki április elején elhagyta az országot, még az előtt, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda beidézte volna kihallgatásra. A nőt nemzetközi elfogatóparancs alapján Svájcban fogták el. Miután megtörtént a kiadatása, hazahozták, őrizetbe vették és letartóztatták. | Megtört a csengeri örökösnő: elismerte, hogy több száz millós kölcsönt kapott | Sz. Gábornét 368 millió forintnyi csalással gyanúsítják – tudta meg a 24.hu, az összeg azonban ennél lényegesen több is lehet majd, hiszen hivatalosan nem mindenki követelte még vissza a pénzt csengeri asszonytól. Sz. Gáborné elismerte, hogy különböző vállalkozóktól és magánszemélyektől több százmilliót kapott. Azt azonban tagadja, hogy bárkit is szándékosan át akart volna verni. Állítása szerint arra kellett neki a pénz, hogy hozzájusson a mesés hagyatékhoz, és fedezze a külföldi kiadásait. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/09/18/csengeri-asszony-csalas-vallomas/ | 2018-09-18 20:32:00 | true | null | null | 24.hu |
Évek óta nagy volt a titkolózás, de most végre kiderült, milyen funkciót szánt a Magyar Nemzeti Bank alapítványa, a PADA a gigantikus pénzekből renovált és átalakított régi budai városházának.
A 4 milliárd forint körüli összegből felújított épület Zsidai Zoltán Roy üzlethálózatának biztosít két újabb üzlethelyiséget a Budai Vár közepén.
Az új éttermet és kávézót a napokban meg is nyitották a közönség előtt, holott a 24.hu információja szerint még érvényes használatbavételi engedély sincs az épületre.
A két vendéglátóhely a napokban felkerült a cég honlapján a Zsidai-üzletek listájára is.
A Bistro 1786 étterem az Úri utcai kiülős rész mellett a PADA-épület üvegtetővel lefedett belső udvarát foglalja el. A honlapon azzal magyarázzák a több évszázados történelmi hátteret sejtető névadást, hogy a tulajdonos „beleszeretett” az épület borospincéjébe vezető vaskapuba, amelyen az 1786-os évszám szerepelt.
Szintén Zsidaiék kapták meg az ingatlan Mátyás templom felőli oldalán található helyiséget, amelyben Budapest Mokka Cafe&Deli néven egy kisebb kávézót alakítottak ki. A fizetőképes turisták és az utcai forgalom bekapcsolása érdekében a kávézó számára egy keskeny ajtót is vágtak a műemlék épület Szentháromság térre néző falába.
A szomszédos házak lakói már a milliárdos beruházás indulásakor aggodalmukat fejezték ki, hogy a ködösen megfogalmazott fejlesztési szándékokból végül a vendéglátás, az éttermi és a rendezvényközpont-funkció lesz a domináns. Attól tartottak, hogy az épület gépészeti egységei által keltett zajok és a konyhai szagok jelentősen csökkenteni fogják a szomszédos épület lakásainak értékét. A PADA 2018 elején azzal nyugtatta a kedélyeket, hogy az oktatásé lesz a főszerep.
Az épület működésének fókuszában a tudományos munka áll majd.
Az akkori hivatalos verzió szerint a felső szinten előadótermek, szemináriumi szobák, kutatóterek kapnak helyet, a földszinten és a pincében könyvesbolt, kiállítótér működik majd. A tervezett étteremről szinte csak mellékesen esett szó a februári közleményben.
A Magyar Nemzeti Bank most péntekre hirdette meg az „új tudományos szellemi központ” megnyitóját, amelyen Matolcsy György MNB-elnök mellett Palkovics László innovációs miniszter és Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere is részt vesz. Zsidaiék azonban már az ünnepség előtti napokban megindították a vendéglátóhelyek működését.
A vendéglátóegységek működése azért is furcsa, mert a szomszédos ház – igazolódott félelmeik, a zajok és a szellőtetőből áradó konyhai olajszag miatt – megtámadta az épület használatbavételi engedélyét. A PADA-nak a fellebbezés elbírálásáig mindenképp várnia kellett volna a használatbavétellel.
A Zsidai-csoport vezetőjéről közismert, hogy jóban van Orbán Viktor lányával. Orbán Ráhel korábban dolgozott is Zsidai Roy cégénél, és a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott kurzusának első előadására is Zsidai Royt vitte magával vendégelőadóként. Zsidai cége az elmúlt években példátlanul dinamikus terjeszkedést produkált. Egymást érték a százmilliós beruházások: Budapesten 13 éttermet indítottak, sőt a nyár elején a spanyol tengerparton, Marbellán egyszerre három helyet hoztak létre. A Budai Várban működő hét vendéglátóhely az elmúlt években azért került a sajtó fókuszába, mert kiderült, hogy szokatlanul olcsó bérleti megállapodásokat kötöttek az önkormányzattal. Emiatt aktivisták egy időre el is foglalták az egyik éttermet, erőszakmentes tiltakozással.
A 24.hu megkérdezte az MNB-t, hogy milyen döntési folyamatban választották ki Zsidai Roy cégét a régi városháza üzleteinek üzemeltetésre, valamint, hogy milyen feltételekkel kötötték meg velük a szerződést.
A PADA ezt válaszolta:
A teljes körű rekonstrukció során fontosnak tartottuk, hogy az épületben – annak történelméhez, elhelyezkedéséhez, jövőbeli betöltött szerepéhez méltó módon – a gasztronómia is helyet kapjon. Több szakemberrel és gasztronómiával foglalkozó szakmai csoporttal folytattunk tárgyalásokat és kértünk be ajánlatokat a konyha kialakítására és működtetésére vonatkozóan. A beérkezett ajánlatok közül a Zsidai Gasztronómiai Csoport adta a legjobb ajánlatot, amely megfelel a piaci áraknak.
A cég eddigi szakmai munkásságában, több évtizedes gasztronómiai tapasztalatában láttuk biztosítva azt, hogy a világörökségi helyszínen, a történelmi épület nyújtotta korlátozott műszaki és logisztikai lehetőségek között kialakulhasson egy modern technológiával felszerelt háttérkonyha és egy klasszikus magyar ételeket felvonultató kínálat. A Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (azóta jogutódja: a Pallas Athéné Domus Sapientiae Alapítvány) a Zsidai Gasztronómiai Csoporttal a piaci viszonyoknak megfelelő szerződést kötött. Az épület bérbeadása jogszerűen történt. | Zsidai Roy két vendéglátóhelyet nyit az MNB szellemi központjában | Évek óta nagy volt a titkolózás, de most végre kiderült, milyen funkciót szánt a Magyar Nemzeti Bank alapítványa, a PADA a gigantikus pénzekből renovált és átalakított régi budai városházának. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/09/19/zsidai-roy-budai-var-mnb-varoshaza/ | 2018-09-19 20:39:00 | true | null | null | 24.hu |
A csak kukaholdingként emlegetett NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-nél áll a bál. Információink szerint a Magyar Villamos Művek Zrt.-hez hasonlóan a könyvvizsgálók ennél az állami cégnél sem hajlandók a nevüket adni a vállalat éves beszámolójához. Az energiaholdingnál rapid könyvvizsgálóváltás, vezetői sorcsere és Svájcig érő, több milliárd forintos botrány bontakozott ki a történetből:
Az NHKV-nál cikkünk írásakor nem utalt nyom arra, hogy az állami társaság szakított a könyvvizsgáló MOORE STEPHENS Kft.-vel, voltak viszont személyi változások a legutóbbi, július végi bejegyzések alapján, de alighanem más okból. Törölték Weingartner Balázs Józsefet, aki az alapítástól fogva igazgatósági elnöke volt a kukaholdingnak, ám több szinttel feljebb lépett. Ő lett az új kormány innovációs minisztériumában a fenntarthatóságért felelős államtitkár, és ebből a pozícióból felügyelheti volt cégét.
A probléma ezzel együtt az NHKV-nál, ha lehet, még súlyosabb mint az állami áramcégnél:
nem egyszerűen többmilliárdos a hiány, de nem is tudják megmondani, hogy valójában mennyi. Információnk szerint 7 és 15 milliárd forint között több szám is szóba jöhet.
A kukaholdingnál 110 milliárd forint a tervezett éves forgalom, ez azonban nem tud összejönni, mert két évvel az indulás után még mindig nem működik rendesen a rendszer legfontosabb eleme, a számlázást bonyolító szoftver. A rendszerproblémák miatt
még most is vannak 2017 első félévéből származó elmaradások,
néha százezres tételekben mennek ki hibás számlák,
az ügyfélszolgálat nem tudja megmondani a reklamáló kukatulajoknak, hogy mennyi az aktuális számlaállásuk.
A cég ilyen körülmények között nem tudott egyenesbe jönni, szükségessé vált a folyamatos külső támogatás. Még a jövő évi központi költségvetés tervezetébe is bekerült az idei 4,2 milliárd forint után további 4 milliárd a társaságnak juttatandó állami támogatás. Az NHKV Mészáros Lőrinc bankjától, az MKB-tól is kapott hitelt, így forrásaink szerint jelenleg 45-50 milliárd forint az indulás óta beletolt külső forrás, amit kétséges, hogy valaha vissza tud fizetni.
A számlázásért felelős szoftvert a miniszterelnökkel baráti kapcsolatot ápoló Garancsi István üzlettársai szállították az NHKV-nak.
Garancsi a NAV-hoz bekötött online pénztárgépek SIM-kártyáit szállító Mobil Adat Kft.-ben tulajdonostárs Hauser Gábor Miklóssal, illetve Brasnyó Péterrel. Ők ketten jegyzik az Euromacc Adatfeldolgozó és Szolgáltató Kft.-t, amely 2016-ban nyerte el az NHKV 550 millió forintos megbízását egy olyan rendszer kialakítására, amely képes kezelni a 150 hulladékszállítási szolgáltató ügyfeleinek adatait. A rendszer működését azonban két év alatt sem sikerült megbízhatóvá tenni, annak ellenére sem, hogy közben további százmilliókat költöttek rá, és a költségek megközelítették vagy már túl is lépték az egymilliárd forintos határt.
Egyenes választ nem kaptunk a nemzeti kukaholdingtól, a mérlegbeadás idején tulajdonos Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) pedig nem is reagált arra a kérdésre, hogy tényleg a többmilliárdos vitatott tétel miatt akadt-e el a mérlegbeszámoló elfogadása.
A korábbi és az új tulajdonosi joggyakorló közötti átadás-átvétel folyamatban van, annak lezárását követően történik meg a beszámoló elfogadása
– közölte Sőtér Dávid, az NHKV szóvivője.
Vagyis az NHKV a tulajdonosi joggyakorlójának változásával indokolta a csúszást, azzal, hogy az MNV-től Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyonkezelésért felelős tárca nélküli miniszter fennhatósága alá került a cég. A válasz szerint a cég 2017-es beszámolóját a felügyelőbizottság elfogadta, majd a korábbi tulajdonos, az MNV elé terjesztette. A kukaholding ennek időpontját azonban nem jelölte meg, csak azt, hogy augusztus 1-jétől a cég átkerült a tárca nélküli miniszter felügyelete alá. Arra sem tért ki a válasz, hogy miként késleltethette a váltás a mérlegadatok benyújtását, hiszen azt május végéig kell megtenni, a váltásról szóló rendelet pedig június 25-én jelent meg és augusztustól hatályos. A kukaholding állítása szerint a könyvvizsgáló elkészítette a független könyvvizsgálói jelentés tervezetét, amelyet benyújtottak a testületeknek és a tulajdonosnak. | Óriási a káosz az állami kukaholdingnál | Azt se tudják megállapítani, pontosan hány milliárdos a hiány, így az állami cégnek nincs elfogadott mérlege a múlt évről. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2018/09/17/nhkv-kukaholding-szemetszallitas/ | 2018-09-17 20:51:00 | true | null | null | 24.hu |
1,2 milliárd forintra becsülte az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. a Bugyi nagyközségre meghirdetett szennyvíztisztító telep és csatornahálózat fejlesztési tendert, de végül ennél 130 millió forinttal többe fog kerülni az uniós projekt.
Négyen pályáztak, közülük az M-E 2020 Konzorcium nyert, melyet a Mészáros és Mészáros Kft., illetve az EuroAszfalt Kft. alkot. A konzorciumnak nem ez az első sikeres tendere, Hevesen is ők nyertek:
A megbízás annak a 2016 márciusában indított gigantikus, 420 milliárd forintos keretközbeszerzésnek a része, amelyet az NFP hat egyenlő részre bontott. Az EU ellenőrei is felfigyeltek a gigaprojektre, először a nyerteseket négy évre bebetonozó közbeszerzés felfüggesztését kérték, majd Magyarországra jöttek ellenőrizni a pénz felhasználását. Az auditorok tavaly arra jutottak, hogy az ellenőrzési rendszer lényegében nem működik, és megvillant több mint 40 milliárd forint támogatás megvonásának a lehetősége.
Fotó: Földi Imre / MTI | Mészáros 1,3 milliárdos csatornaberuházást nyert Bugyin | 1,2 milliárd forintra becsülte az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. a Bugyi nagyközségre meghirdetett szennyvíztisztító telep és csatornahálózat fejlesztési tendert, de végül ennél 130 millió forinttal többe fog kerülni az uniós projekt. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2018/09/20/meszaros-13-milliardos-csatornaberuhazast-nyert-bugyin/ | 2018-09-20 20:57:00 | true | null | null | 24.hu |
A Fővárosi Ítélőtábla szerdán helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék 2018. áprilisi ítéletét és jogerősen kimondta, hogy hiába tett a fővárosi önkormányzat felmondó nyilatkozatot, nem szűnt meg a szerződés a főváros és a korábban Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Mahir Cityposter Kft. között. Az ítéletről kérdésünkre a céget képviselő Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda tájékoztatta a 24.hu-t.
A két fél 2006. szeptember 28-án kötöttek szerződést utcabútorok telepítésére, üzemeltetésére és reklámcélú hasznosítására, amit a fővárosi önkormányzat 2015 októberében felmondott. A Mahir bírósági keresetet adott be az önkormányzat ellen.
Ekkor valóságos „oszlopháború” tört ki, melynek során a főváros elkezdte elbontani a cég hirdetőoszlopait. Ezt a bíróság azután megtiltotta számára. A Fővárosi Törvényszék először 2016 szeptemberében hozott első fokú ítéletet, amelyben megállapította, hogy a felmondó nyilatkozat hatálytalan. Ezt a Debreceni Ítélőtábla 2017 februárjában helyben hagyta.
Ezután a Kúria az eljárás részbeni megismétléséről döntött, ezért született szerdán ismét másodfokú, jogerős ítélet, amelynek alapján a Mahir Cityposter tovább használhatja a budapesti hirdetőoszlopokat.
A per lezárultával a cég kártérítési követelést érvényesíthet, becslésük szerint a fővárosi önkormányzat 100 millió forintot meghaladó kárt okozott nekik azzal, hogy pótolni kellett az eltávolított oszlopokat. | Jogerősen is megnyerte az oszlopháborút a Mahir Cityposter a főváros ellen | A Fővárosi Ítélőtábla szerdán helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék 2018. áprilisi ítéletét és jogerősen kimondta, hogy hiába tett a fővárosi önkormányzat felmondó nyilatkozatot, nem szűnt meg a szerződés a főváros és a korábban Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Mahir Cityposter Kft. között. Az ítéletről kérdésünkre a céget képviselő Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda tájékoztatta a 24.hu-t. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2018/09/19/mahir-oszlophaboru-per/ | 2018-09-19 21:01:00 | true | null | null | 24.hu |
Nemrég számoltunk be arról, hogy új tulajdonosokkal bővült a Lázár János volt Miniszterelnökséget vezető miniszter és családja földjeivel körbevett kastélyt birtokló részvénytársaság. Az új tulajdonosok kiléte azonban ismeretlen.
A Grosswiese Zrt. és vele a Hódmezővásárhelyhez tartozó batidai tanyavilágban felépített luxusingatlan nyáron került új tulajdonosokhoz miután a társaság főrészvényese, Kulik Jenő ügyvéd megvált részvényeinek többségétől. A cégnyilvántartásból ekkor – a jogszabályok értelmében – törölték a Lázárhoz több szálon köthető jogászt, miután tulajdonrésze 50 százalék alá csökkent.
A kastély tulajdonviszonyairól annyit lehetett tudni, hogy abba kis részben (8 százalékkal) Lázár János is bevásárolta magát. Rajta és Kulikon kívül két csekély tulajdoni hányaddal rendelkező személy volt tulajdonos: egyikük több helyi vendéglátóhely, csárda üzemeltetője, másikuk egy több száz hektáron gazdálkodó birtokos.
Az új tulajdonosok kiléte azonban rejtve maradt, mivel egyik birtokos tulajdonrésze sem haladja meg az 50 százalékot, ez esetben pedig a cégnyilvánosságról szóló törvény lehetőséget ad a rejtőzködésre. Ezért hivatalos úton kerestük meg a társaságot, ugyanis a jogszabályok szerint a cég részvénykönyve megtekinthető. A törvény szerint:
A részvénykönyvbe bárki betekinthet. A betekintés lehetőségét a részvénytársaság vagy a részvénykönyv vezetésével megbízott személy a székhelyén munkaidőben folyamatosan biztosítani köteles.
Ezután hetek teltek el, de végül jelentkezett a társaság egyik igazgatósági tagja, aki közölte, hogy személyesen bocsátja rendelkezésünkre a részvénykönyvet. A találkozóra Budapesten került sor. A részvénykönyvet nem fényképezhettük le, ám azt nem tiltotta meg a társaság képviselője, hogy jegyzeteljünk. Ugyanakkor kiderült, hogy feleslegesen próbálkoztunk kideríteni, kik az új tulajdonosok.
A társaság igazgatósági tagja szerint ugyanis az új részvényesek nem kérték a részvénykönyve történő bejegyzésüket.
Azaz egyetlen nyilvánosan elérhető cégdokumentumból sem derül ki, hogy kik vásárolták be magukat a kastélyt üzemeltető társaságba.
A részvénykönyv szerint a látható tulajdonosok közt az alábbiak szerint oszlanak meg a cég tulajdonrészei:
Kulik Jenő 26 százalékban birtokolja a részvényeket.
Lázár János valamivel több mint 8 százalékos tulajdonos.
A két említett helyi vállalkozónak 9-9 százaléka van.
A négy részvényesnek tehát összesen 52 százalékos részesedése van a cégben.
Ez azt jelenti, hogy majdnem a társaság részvényeinek feléről (48 százalék) nem lehet tudni, hogy ki vagy kik a tulajdonosai.
Az érdekes jogi helyzettel és az átláthatatlan céggel kapcsolatban megkerestük a Transparency International Magyarország jogi igazgatóját. Ligeti Miklós szerint a hangsúly a társaság zártkörűségen van, ez a cégkonstrukció ugyanis – mint mondta – remek rejtőzködési lehetőséget biztosít. A korrupcióellenes szervezet képviselője úgy látja, az a tény, hogy a társaság részvényeinek csaknem felét birtokló személyek nem vetették fel magukat a részvénykönyvbe, nagy bátorságra vall. Méghozzá azért, mert a polgári törvénykönyv szabályai értelmében a részvényes, vagyis a tulajdonos, nem gyakorolhatja a jogait és nem vehet fel osztalékot sem, ha nem jegyzik be a részvénykönyvbe.
Vagyis a Grosswiese Zrt. ismeretlen tulajdonosa vagy tulajdonosai nem félnek attól, hogy befektetett pénzüket a többi tulajdonos az ő szavazatuk nélkül meghozott döntéssel veszélyezteti, vagy éppen megfosztja őket az egyébként nekik járó haszontól.
Ligeti hozzátette, a rejtőzködő részvényesek akár azt is gondolhatják, hogy a cégvagyont képező kastély osztalékot nem fog fizetni, a döntéseket pedig a háttérből, informálisan is lehet befolyásolni. | Nagy titkot őriz Lázár Jánosék kastélya | Nemrég számoltunk be arról, hogy új tulajdonosokkal bővült a Lázár János volt Miniszterelnökséget vezető miniszter és családja földjeivel körbevett kastélyt birtokló részvénytársaság. Az új tulajdonosok kiléte azonban ismeretlen. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/09/24/kastely-batida-lazar-janos-reszvenykonyv-vadaszhaz/ | 2018-09-24 21:05:34 | true | null | null | 24.hu |
Idén nyáron sokáig követtük két exkluzív jármű, egy magánrepülőgép és egy luxusjacht útját szerte Európában, és közben a magyar kormányzat és holdudvara különböző szereplőire bukkantunk. Lefotóztuk, ahogy Orbán Viktor miniszterelnök az osztrák lajstromszámú magánrepülőgéppel érkezett haza Budapestre a Videoton bulgáriai meccse után. Lefotóztuk, hogy ugyanez a gép később Mészáros Lőrinc lányát, és a ZTE tulajdonosát hozta Ferihegyre. Drónvideót készítettünk arról, hogy Mészáros üzlettársa, Szíjj László, valamint egy kormánybiztos, és Homolya Róbert MÁV-elnök ugyanazzal a luxusjachttal hajókázik az Adrián, amin korábban Mészáros Lőrinc pihent. Térképre tettük a luxusjacht és a magánrepülő összes eddigi útját, és kiderült, hogy elég sokszor keresztezték egymást, például az elmúlt két hónapban ötször voltak azonos időpontban Rijekában (Fiume).
Július elején a Mércén jelent meg egy fotó, amin Mészáros Lőrinc az olaszországi Porto di Ischia kikötőjében ül a Lady Mrd nevű luxusjacht fedélzetén. A hírnek nem lett különösebb visszhangja a hazai sajtóban, de a mi érdeklődésünket felkeltette a fideszes elithez köthető újabb drága vagyontárgy. Ekkor ugyanis már hosszú ideje volt figyelmünk középpontjában egy luxusrepülő.
Heteken át követtük a jacht és a magángép útjait, amelyek sokszor keresztezték egymást. Kutatásunk során felbukkant Orbán Viktor miniszterelnök, valamint Mészáros Lőrinc köre, és a NER több más szereplője is. Fotókon, videókon, térképeken és infografikákon mutatjuk nyomozásunk eredményeit.
Lady Mrd, a 7 milliárd forintos luxusjacht
2015-ben a Benetti olaszországi gyárában építették a Benetti Crystal 140 típusú jachtot, amelynek hosszúsága 42, a szélessége 9 méter. A hajó 5 kabinjában 10 vendég fér el, és az utasok kényelmét 7 fős legénység szolgálja. A háromszintes luxusjacht legfelső, úgynevezett “napozó" részén jacuzzi és medence is a vendégek rendelkezésére áll.
Ebben a galériában, vagy az alábbi videót megnézve pár pillanatig mindenki Mészáros Lőrincnek érezheti magát.
A luxusnak persze ára van: a jachtot tavaly 20,9 millió euróért (kb. 6,8 milliárd forint) hirdették. Az eladás után az eredetileg Lady M néven, kajmán-szigeteki zászlóval közlekedő jachtot 2018. január végén Máltán vették nyilvántartásba Lady Mrd néven.
Kategóriája “pleasure craft", ami a máltai szabályozás szerint azt jelenti, hogy nem lehet bérbeadni, csak a tulajdonosa és az ő vendégei használhatják.
A máltai hajónyilvántartás szerint a Lady Mrd tulajdonosa az L&L Charter Ltd nevű máltai cég, aminek tulajdonosa a PKF Fiduciaries International Ltd. nevű máltai strómancég, amely máltai cégadatok szerint több mint kétszáz offshore céget kezel tulajdonosként vagy igazgatóként. A PKF tulajdonosai George Mangion és Marianne Mangion máltai lakosok, ám az rendkívül valószínűtlen, hogy a PKF által frontolt cégek valóban az ő saját vállalkozásaik volnának.
Ugyanez a két offshore cég, és ugyanez a két ember volt a tulajdonosa az Artemy nevű luxusjachtnak is, aminek a fedélzetén 2016-ban a Magyar Narancs fotózta le Mészáros Lőrincet.
Máltai regisztrációja óta a Lady Mrd a Földközi-tengert járja Olaszországtól Horvátországig, és az elmúlt hónapokban többször “találkozott" ott egy másik titokzatos járművel.
OE-LEM, a 17 milliárd forintos magánrepülőgép
2018. március végén egy vadonatúj Bombardier Global 6000 típusú luxus magánrepülőgép érkezett a cég montreáli gyárából Bécsbe. A gép azóta az osztrák léginyilvántartásban szerepel OE-LEM lajtsromszámmal. Tulajdonosa nem ismert, az üzembentartója pedig az International Jet Management GmbH, egy erre szakosodott osztrák cég.
Az International Jet Management GmbH volt az üzembentartója annak a kisebb, 3 milliárd forintos, OE-IKZ lajstromszámú magánrepülőnek is, amellyel 2018 januárjában a Célpont és a Zoom fotózta le Mészáros Lőrincet.
Hiába az osztrák üzemeltető és lajtsromszám, az OE-LEM luxusrepülő szinte állandóan a budapesti repülőtéren parkol. Innen indul, és ide érkezik, csak nagyon ritkán megy ki Bécsbe, ahova elvileg tartozik. Az elmúlt hónapokban ráadásul többször repült Ferihegyről éppen oda, ahol a Lady Mrd luxusjacht tartózkodott a kérdéses időpontban, de más érdekes utakat is találtunk.
A Bombardier Global 6000 egy nagyon drága business jet. Új ára 60 millió amerikai dollár, vagyis körülbelül 17 milliárd forint. A repülő üzemeltetési költsége (személyzet, biztosítás, repülőtéri díjak, tárolás, karbantartás, üzemanyag stb.) óránként 5-10.000 dollár (kb. 1,5-3 millió forint) a repült órák számától és az útvonalaktól függően.
A 30 méter hosszú gép egy tankolással 11 ezer kilométert tud megtenni, és végsebessége óránként 950 kilométer. Fedélzetén 17 utas utazhat luxuskörülmények között. Az egyéni felszereltség különböző lehet, de nagyjából így néz ki egy Bombardier Global 6000 típusú magánrepülő belseje:
A magyar miniszterelnök is használta
Orbán Viktor miniszterelnök is megtapasztalta már az OE-LEM kényelmét, ugyanis július 25-én ezzel a luxusrepülővel utazott Bulgáriába a Videoton-Ludogorec BL-meccsre.
A bolgár Standart írta meg akkor, hogy Orbán magángéppel érkezett Várnába, ahol a Ludogorec otthonához, Razgradhoz legközelebbi repülőtér található. A bolgár csapat honlapján rövid hír és képgaléria számolt be arról, hogy a klub vezetősége köszöntötte a stadiumban a magyar miniszterelnököt, akit egy Ludogorec-logós tasakba tett ajándékkal is megleptek.
A meccs 0:0 lett, és nemsokkal éjfél előtt ért vissza Ferihegyre a magyar miniszterelnökkel az OE-LEM. Lefotóztuk, ahogy Orbán Viktor kiszállt a magánrepülőből a Ludogorec menedzsmentjétől kapott ajándéktasakkal a kezében.
Orbán bulgáriai látogatását két héttel később, augusztus közepén a K-Monitor blogja is észrevette a bolgár lapokban, és légiirányítási adatok alapján ők is rájöttek arra, hogy az OE-LEM vitte ki Várnába a magyar miniszterelnököt. A hír azonban Mészáros Lőrinc luxusjachtozásához hasonlóan nem kavart nagyobb port a magyar sajtóban, és a miniszterelnök sajtóosztálya azóta sem válaszolt arra a kérdésre, hogy miként került Orbán Viktor egy 17 milliárd forintos luxusrepülőgép fedélzetére.
A gépnek azonban nem a Ludogorec-Videoton meccs volt az egyetlen focival kapcsolatos útja. Június 21-én Nyizsnyij Novgorodba ment, ahol akkor Argentína játszott Horvátországgal a világbajnokság D-csoportjának második fordulójában. Július 15-én pedig Moszkvába utazott a luxusrepülő, ahol épp a vb-döntő zajlott. A sajtóban akkor megjelent, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a helyszínen nézte a mérkőzést, és még Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is találkozott aznap.
A magánrepülő és a luxusjacht sokszor találkoznak
Kutatásunk akkor vált igazán izgalmassá, amikor összevetettük egymással a Lady Mrd és az OE-LEM elmúlt hónapokban megtett útjait. A hivatalos hajózási és repülési nyilvántartásokból származó adatok szerint ugyanis a magánrepülő többször ment Budapestről éppen oda, ahol a luxusjacht is tartózkodott éppen akkor.
Ezek a kapcsolódási pontok általában kedvelt nyaralóhelyeken, Olaszországban és Horvátországban voltak. Többek között Bari, Split, Pula, Rijeka és Velence voltak azok a városok, ahol ugyanakkor volt jelen a Lady Mrd és az OE-LEM is. De előfordult az is, hogy mindkét luxusjármű ugyanakkor volt a montenegrói Tivatban, ahol egy exkluzív jachtkikötő várja a szupergazdagokat.
A kapcsolódási pontok az alábbi ábrán tekinthetők meg. A piros szín a magánrepülő, a fekete pedig a luxusjacht mozgását jelöli. A térkép alján lévő nyilakra kattintva lehet lépkedni az utak között a dátumok alapján:
Drónfelvételt is készítettünk róluk
Augusztus 16-án a Lady Mrd luxusjacht Horvátországban volt, Brijuniból ment Opatijába. Sikerült drónvideót készítenünk az érkezéséről és utasairól is. A közel 7 milliárdos luxushajó fedélzetén utazó férfiak nem tűntek boldognak, amikor észrevették a drónt. Egyikük azonnal az arcába tolta a napszemüvegét a homlokáról, másikuk a bajszát takarta, a harmadik férfi pedig integetett a kamerának, mintha el akarta volna zavarni.
Nem véletlen, hogy nem örültek a drónnak a Lady Mrd utasai. Az általunk levideózott és lefotózott három férfi ugyanis Homolya Róbert MÁV-elnök, Szíjj László üzletember, és Kovács Ernő kormánymegbízott voltak.
A magas, kopasz férfi Homolya Róbert, aki 2010 és 2012 között az európai uniós támogatások elosztásáért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnökhelyettese volt, majd 2012-től különböző pozíciókban dolgozott a Miniszterelnökségen. Először miniszteri, majd miniszterelnöki biztos, később kormánymegbízott lett. 2017-től a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára lett, majd 2018. augusztus elején a Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV) vezérigazgatójává nevezték ki.
A 24.hu értesülései szerint az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF 2010 óta vizsgálódik Homolya után. Az uniós ellenőröknek ugyanis az a gyanújuk, hogy Homolya még az NFÜ elnökhelyetteseként 8 közbeszerzésnél érdekelt volt előkészítői és végrehajtói oldalon is, mert céges érdekeltségein keresztül tanácsadóként működött közre olyan projektekben, amelyekre az NFÜ adta az EU-támogatást. Ez pedig az OLAF szerint összeférhetetlenség, és emiatt a tenderek teljes támogatási összegét, 3,3 milliárd forintot követelhet vissza az Európai Unió a magyar kormánytól. Az ügy nagyon hasonló a miniszterelnök vejéhez köthető Elios-botrányhoz.
A napellenző sapkás férfi Szíjj László, aki több vállalkozásban is üzlettársa Mészáros Lőrincnek. A tiszakécskei Szíjj legnagyobb cége, a Duna Aszfalt Kft. évek óta sorra nyeri a többmilliárd forint értékű közbeszerzéseket. Szíjj érdekeltségei csak 2017-ben 606,5 milliárd forint értékben nyertek el állami megbízásokat, és ezeknek 44 százaléka európai uniós támogatás volt.
A jellegzetes fehér bajszot viselő férfi Kovács Ernő kormánymegbízott. Kovács 16 évig, 1998-tól 2014-ig volt Tiszakécske polgármestere, majd 2014 júliusában Orbán Viktor miniszterelnök Bács-Kiskun megyei kormánymegbízottá nevezte ki, és 2018. július elején újabb 4 évvel hosszabbította meg a kinevezését.
Fontos vendégek fekete kisbusszal
Egy nappal azután, hogy lefotóztuk a luxusjachton Homolya Róbertet, Szíjj Lászlót és Kovács Ernőt, az OE-LEM lajtsromjelű magánrepülő felszállt Ferihegyről. Kiment Rijekába, ott volt egy órát, majd hazajött Budapestre.
Ezután egy napig vendégek nélkül állt a Lady Mrd a rijekai kikötőben, de agusztus 20-án szorgoskodni kezdett a személyzet. Takarítottak, lenyitották a hajóhidat, és fel-alá mászkáltak előtte. Érezhető volt a viselkedésükből, hogy hamarosan fontos vendég érkezik a luxusjachtra. Annyira fontos vendég, hogy még egy lábtörlőt is kitettek neki a kikötő kövére a hajóhíd elé, ugyanis a jachtetikett szerint a fedélzetre cipő nélkül, mezítláb illik csak fellépni.
Ugyanezen a napon, augusztus 20-án délelőtt felszállt az OE-LEM lajtsromjelű magánrepülő Budapesten, és Rijekába ment, majd nem sokkal később visszajött Ferihegyre. A luxusrepülő rijekai landolása után egy fekete személyautó és egy fekete kisbusz érkezett a kikötőbe a luxusjachthoz.
A kikötői kamera megörökítette, hogy a kisbuszból egy alkata és mozgása alapján Mészáros Lőrincre nagyon hasonlító férfi, és kísérete szállt ki. A vendégek üdvözölték a személyzetet, majd lábbelijüket levéve felmentek a jacht fedélzetére. A Lady Mrd ezután útnak indult.
A fiumei kikötői kamera felvétele 2018. augusztus 20-án from atlatszo.hu on Vimeo.
A következő napokban a luxusjacht megállt Opatija, Mali Losinj és Brijuni kikötőjében is, majd augusztus 24-én visszatért Rijekába. A kikötői kamera felvette, hogy a Mészáros Lőrincre nagyon hasonlító férfi, és egy hölgy a jacht legfelső szintjén, egymást átölelve nézték végig a kikötést.
A fiumei kikötői kamera felvétele 2018. augusztus 24-én from atlatszo.hu on Vimeo.
Másnap, augusztus 25-én a magánrepülő kiment Rijekába, majd egyből hazajött. Egy nyaraló lefotózta, hogy ugyanekkor a Lady Mrd előtt egy fekete kisbusz állt, miközben a jachtról emberek szálltak le.
Az OE-LEM lajtsromjelű luxusrepülő a két rijekai út között sem pihent. Augusztus 15-én ment ki először a spanyolországi Malagába, és augusztus 22-én ismét megtette ezt a nagyjából 3 órás utat. Akárcsak 15-én, 22-én is csak 1 órát volt Malagában, majd jött vissza Budapestre. Augusztus 22-én lefotóztuk, hogy a magángép ferihegyi landolása után kik jöttek ki a repülőtér kisgépes termináljának ajtaján.
Egy kisebb társasággal Mészáros Lőrinc egyik lánya, Mészáros Beatrix, valamint Végh Gábor, a ZTE tulajdonosa jött ki az épületből.
Mészáros Beatrix apja több vállalkozásában tölt be vezető tisztséget, májusban például a Mátrai Erőmű felügyelőbizottságának elnöke lett. Emellett két testvérével közösen tulajdonosa a Fejér-B.Á.L. Zrt.-nek, ami az elmúlt években több tízmilliárd forint értékben nyert állami megbízásokat.
Végh Gábor adományozta a felcsúti fociakadémiának Puskás Ferenc szobrát, amelyet 2014 áprilisában Orbán Viktor miniszterelnök avatott fel a felcsúti stadion megnyitója előtt. Végh Gábor szintén 2014-ben lett cégén keresztül a zalaegerszegi futballcsapat, a ZTE FC Zrt. tulajdonosa.
Végh cége, a Pharos ’95 Kft. is erősen kötődik Orbán szülőfalujához: focipályákat épített a Puskás Akadémiának, és van egy telephelye Mészáros Lőrinc egyik legismertebb vállalkozásának, a Mészáros és Mészáros Kft. székhelyén.
Végh Gábor cége, a Pharos ‘95 Kft. évek óta sorra nyeri a stadionépítésekkel kapcsolatos közbeszerzéseket, de nemrégiben az MLSZ focipályaépítési tenderén, és egy kastélyfelújításnál is befutó lett.
Változatos utak Európa-szerte
Az OE-LEM lajstromjelű magánrepülő az elmúlt hónapokban Horvátországon kívül járt Lisszabonban, Krétán, Máltán, Milánóban, Münchenben, Prágában, Szicíliában, és Portugália legdélebbi városában, Faroban is.
Augusztus 30-án újra Malagába ment, majd egy óra múlva visszajött Ferihegyre, és végül kiment Bécsbe. Ott parkolt egészen szeptember 17-ig, amikor először leszállt Budapesten, majd kirepült Rijekába.
Ott már augusztus 25. óta állt a kikötőben a Lady Mrd, ami körül ekkor szintén mozgás támadt. Az OE-LEM rijekai landolása után nem sokkal egy fekete kisbusz érkezett a luxusjachthoz, ami ezután kihajózott, a magánrepülő pedig közben elindult vissza Ferihegyre.
A Lady Mrd néhány nap alatt végiglátogatta Opatija, Mali Losinj és Cres kikötőit, majd szeptember 20-án visszatért Rijekába. Ugyanezen a napon, röviddel a luxusjacht után a magánrepülő is Rijekába ment, majd visszajött Budapestre.
A fenti ábrán látható a 17 milliárd forintos magángép, és a 7 milliárd forintos jacht összes eddigi útja. A piros szín az OE-LEM, a fekete pedig a Lady Mrd mozgását mutatja.
Szöveg: Erdélyi Katalin — Fotók és videók: Németh Dániel — Adatvizualizáció: Bátorfy Attila — Adatok forrása: Vesselfinder, Marinetraffic, Radarbox24, Planefinder, Investigative Dashboard, ICIJ Offshore Leaks, Opten | Orbán Viktor, a magánrepülőgép, a luxusjacht, és a Mészáros-klán – tudjuk, hol nyaraltak idén nyáron | Idén nyáron sokáig követtük két exkluzív jármű, egy magánrepülőgép és egy luxusjacht útját szerte Európában, és közben a magyar kormányzat és holdudvara különböző szereplőire bukkantunk. Lefotóztuk, ahogy Orbán Viktor miniszterelnök az osztrák lajstromszámú magánrepülőgéppel érkezett haza Budapestre a Videoton bulgáriai meccse után. Lefotóztuk, hogy ugyanez a gép később Mészáros Lőrinc lányát, és a ZTE tulajdonosát hozta Ferihegyre. Drónvideót készítettünk arról, hogy Mészáros üzlettársa, Szíjj László, valamint egy kormánybiztos, és Homolya Róbert MÁV-elnök ugyanazzal a luxusjachttal hajókázik az Adrián, amin korábban Mészáros Lőrinc pihent. Térképre tettük a luxusjacht és a magánrepülő összes eddigi útját, és kiderült, hogy elég sokszor keresztezték egymást, például az elmúlt két hónapban ötször voltak azonos időpontban Rijekában (Fiume). | null | 1 | https://atlatszo.hu/2018/09/24/orban-viktor-a-maganrepulogep-a-luxusjacht-es-a-meszaros-klan-tudjuk-hol-nyaraltak-iden-nyaron/ | 2018-09-24 21:19:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az Orbán-kormány kedvenc civil szervezete 1 millió forintot költött tavaly a félmilliárdos MVM-támogatásból a „Civil Akadémia” nevű programsorozat előadói és műsorvezetői díjaira. Az akkor még EchoTV-s Földi-Kovács Andreának 8 alkalommal fizettek műsorvezetésért, és Georg Spöttle migránsozós előadását is az MVM-től kapott közpénzből fedezte a CÖF.
2016-ban az állami tulajdonú, közpénzből működő Magyar Villamosművek Zrt. (MVM) 508 millió forint támogatást adott a Békemeneteket szervező Civil Összefogás Fórumnak (CÖF). Az MVM először nem akarta megmondani, hogy mire költötte el a pénzt a CÖF, ezért bepereltük az állami céget. Szeptember elején végül egy betekintésen megkaptuk az iratokat, amik alapján már megírtuk, hogy 433 millió forintot 4 rövid imázsvideóra költöttek a kormánypárti civilek, és a Brüsszel elleni brüsszeli tüntetésüket is az MVM-támogatásból fizették, valamint kormánypárti lapokban is hirdettek a pénzből a választás előtt.
Cikkeink megjelenése után az LMP feljelentést tett az MVM ellen hűtlen kezelés és csalás gyanújával a CÖF-nek adott félmilliárd forintos támogatás miatt. Erre válaszul a CÖF szeptember 14-én kiadott egy közleményt, amiben szidják az LMP-t, és a brüsszeli tüntetés miatt magyarázkodnak, de az imázsvideók miatt nem.
Azokról a két nappal korábbi közleményükben írnak, ami ezzel a mondattal kezdődik: “Miután az MVM-mel kötött szerződésünket az Átlátszó.hu, az RTL Klub Tv és néhány médium a PC és a fake news eszközeivel lejáratásunkra használja, közzétesszük beszámolónkat az adomány felhasználásáról.”
A közlemény harmadik mondata az, hogy “Az érintett médiumokban az elhallgatás, a politikai hovatartozás és a Soros-féle, évek óta érkező több százmilliós támogatás igazolja, hogy elfogulatlanságukról nem beszélhetünk.” A közlemény végén közzétettek egy rövid beszámolót az MVM-tól kapott közpénz felhasználásáról.
Mi azonban egy sokkal részletesebb kimutatást kaptunk az MVM-től:
Ebből három tételt korábbi cikkeinkben már részleteztünk, most pedig bepillantást nyújtunk az úgynevezett „Civil Akadémia” kulisszái mögé.
Ez egy rendezvénysorozat, ahol különböző kormányközeli emberek politikai témákat vitatnak meg egymással, és/vagy előadásokat tartanak róluk.
A CÖF-beszámolójában az áll, hogy az MVM-től kapott támogatásból 1 millió forintot költöttek előadói és műsorvezetői díjakra a “Civil Akadémia” alábbi rendezvényei kapcsán:
Ötéves a Békemenet (2017.02.13.)
A Soros (Ál)Civilek, vendég Bogár László (2017.03.20.)
A Soros (Ál)Civilek, vendég Georg Spöttle (2017.04.03.)
A valódi rendszerváltás?! (2017.05.08.)
Agóra (2017.06.12.)
Budapest, Budapest, te csodás (2017.09.11.)
Többség az MKP mögött? Megyei választás Szlovákiában (2017.10.02.)
Magyarnak maradni – Kárpátalján (2017.11.13.)
13 éve történt – a kettős állampolgárságról szóló népszavazás (2017.12.04.)
A CÖF így ír erről az MVM-nek leadott beszámolóban:
“Szellemi honvédőink és CÖF aktivistáink igényének felmérésével a rendezvényeken a “civilitika” szempontjából reflektorfénybe került történéseket elemeztük. A témához kiemelten és kiválóan értő előadókkal biztosítottuk az interaktivitást. A rendezvények sikerét bizonyítja, hogy esetenként a részvételi szám 300-400 fő volt.”
A rendezvényekről készült videók fent vannak a YouTube-on, és azok alapján valóban teltházas, sikeres programok voltak.
Az azonban erősen visszás, hogy a magát civil, tehát politikától független szervezetnek nevező CÖF egyértelműen politikai témájú, a Fidesz kommunikációjával összecsengő témájú rendezvényekre költötte az állami tulajdonú MVM-től kapott közpénzt.
A beszámoló szerint a 9 felsorolt rendezvényből 8 esetben Földi-Kovács Andrea, az EchoTV műsorvezetője (egy hónapja már a visszafideszesített HírTV-ben dolgozik) volt. A nő a CÖF-ös rendezvények levezetéséért hat alkalommal 50 ezer forintot, két alkalommal pedig 70 ezer forintot, tehát összesen 440 ezer forintot kapott. A számlát minden alkalommal férje, Földi László állította ki a CÖF-nek.
Földi László a kommunista pártállam idején az MSZMP tagja, és a Belügyminisztérium III/I-es csoportfőnökségének hírszerző tisztje volt. Mostanában a Fidesz egyik kedvenc “biztonságpolitikai szakértője”, aki rendszeresen migránsozik a Magyar Időkben, a köztévében és a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő EchoTV-ben is. Tavaly októberben Földi egy műsorban bírósági eljárás nélkül, szabadon likvidálható háborús bűnösöknek nevezte a menekülteknek jogi segítséget nyújtó Helsinki Bizottságot, emiatt a Médiatanács félmillió forintra büntette a csatornát. Földi László a kérdéses adás idején Tarlós István főpolgármester tanácsadója volt havi 700 ezer forintért, de írt egy tanulmányt az Országgyűlés fideszes alelnökének is 350 ezer forintért a migrációról.
A Békemenetekről szóló rendezvényen Bayer Zsolt, Bencsik András, Csizmadia László, Fricz Tamás, Stefka István és Széles Gábor beszélgettek, de a beszámoló szerint a fellépésért nem kaptak pénzt az MVM-támogatásból.
Ennél is direktebb politikai üzenete volt “A Soros (Ál)Civilek” című rendezvénynek, amelyből kettőt is tartott a CÖF. Az egyiken Bogár László közgazdász, a másikon Georg Spöttle, a Fidesz másik kedvenc “biztonságpolitikai szakértője” volt a vendég.
Spöttle fellépésén kollégánk is részt vett, az esemény fő témája – magától értetődően – a migránsozás volt. A közmédiában gyakran megszólaltatott “szakértő” hozta a szokásos paneleket: saria-rendőrség, elmuszlimosodó Európa, és terror. Georg Spöttle mindezért 50 ezer forintot kapott a CÖF-től az MVM-támogatásból. Vagyis közpénzből.
Lehet azt mondani, hogy ez nem sok pénz, de egyrészt sok kicsiből lesz a sok, másrészt pedig erősen kérdéses, hogy biztosan a CÖF-ös rendezvények fellépőinél van-e a legjobb helyen az adófizetők pénze. Az MVM-támogatás ugyanis az, tehát gyakorlatilag állami támogatással ment a sorosozás és migránsozás a CÖF “Civil Akadémiáin”. | Földi László felesége, Bogár László, és Georg Spöttle fellépéseit is az MVM támogatásából fizette ki a CÖF | Az Orbán-kormány kedvenc civil szervezete 1 millió forintot költött tavaly a félmilliárdos MVM-támogatásból a “Civil Akadémia” nevű programsorozat előadói és műsorvezetői díjaira. Az akkor még EchoTV-s Földi-Kovács Andreának 8 alkalommal fizettek műsorvezetésért, és Georg Spöttle migránsozós előadását is az MVM-től kapott közpénzből fedezte a CÖF. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/09/21/foldi-laszlo-felesege-es-georg-spottle-fellepeseit-is-az-mvm-tamogatasabol-fizette-ki-a-cof/ | 2018-09-21 22:39:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az Átlátszó már 2016-ban pedzegette, hogy Kecskemét egyik feltörekvő kormánypárti médiavállalkozóját, Oltyán Józsefet
„…valaha MSZP-közelinek ismerték, a volt megyei pártelnök, az utóbb csalás miatt ült Zuschlag János köreibe tartozónak mondták, aki a jelek szerint képes volt a rugalmas váltásra, s került közel forrásaink szerint a helyi Fideszhez.”
Miután a héten kiderült, hogy Oltyán, vagyis a vidéki online laphálózatot működtető Regon Média Zrt. feje váratlanul társtulajdonos lett az Index felületeit is értékesítő CEMP-csoportban, a sajtó újra felemlegette a régi MSZP–Zuschlag-kapcsolatot.
Az érintett viszont igyekezett eltolni magától a múltját. „Az MSZP-nek soha nem voltam tagja, Zuschlag Jánost pedig életemben egyszer láttam, körülbelül 8 méterről, amikor 2006-ban átvette Bács-Kiskun megyei önkormányzati mandátumát. Az eseményen az Index megyei mutációját a hirös.index.hu-t képviseltem, amelynek közel 13 évig voltam a kiadója” – nyilatkozta Oltyán József saját, frissen szerzett lapjának, a Cemp-X Online-hoz tartozó napi.hu-nak.
A 24.hu viszont megszólaltatta Király Józsefet, a szocialisták Bács-Kiskun megyei elnökét, aki határozottan állította, hogy Oltyán korábban az MSZP-t támogatta, „és ádáz harcot vívott a Fidesz ellen”.
És akkor a tények: 2005-öt írtunk, amikor Oltyán József és élettársa (mai felesége), Lakó Erika, valamint a Bács-Kiskun megyei MSZP egyik főalakjának fia, Alter Róbert közös vállalkozást alapított Kompozit Média Kft. néven. Az idősebbik Alter Róbert addigra volt kecskeméti és megyei szocialista alelnök, a Zuschlag-ügyben emlegetett Dél-alföldi Regionális Ifjúsági Tanács elnöke és később az ifjú botránypolitikus egyik legfőbb támasza is. Klára nevű lánya ugyancsak politizálgatott MSZP-s színekben.
A Kompozit aztán kisvártatva hozzá is láthatott Kecskemét város honlapjának megújításához, s az akkori polgármester, Szécsi Gábor az oldal reklámfelületeinek értékesítését is ugyanerre a társaságra bízta.
Az eredetileg fideszes Szécsi ekkor már az MSZP–SZDSZ hivatalos képviselőjelöltjeként készült a 2006-os parlamenti választásra. Oltyán cége tehát igenis a helyi baloldaltól kapott bizalmi médiafeladatokat az „ántivilágban”. Ekkoriban a Kompozit mellett a hirös.index.hu portált is együtt vitte ifjabb Alter Róberttel, s Oltyánnak a nagykőrösi médiavilágra is volt befolyása – a Heti Aranyeső Kft. ügyvezetőjeként.
Több korabeli híradás is igazolja, hogy ezek a médiumok valóban „ádáz harcot vívtak” a fideszes polgármester, Czira Szabolcs ellen – de Oltyán később szinte mindenkivel összeveszett, akivel annak idején együtt harcolt. Alter Róberttel is pereskedni kezdett, aki ma már azt mondja, „nem etikus üzletembernek ismerte meg” a CEMP-csoport új gazdáját.
Címlapfotó: napi.hu | Korábban a szocikkal is bizniszelt a KDNP-s médiavállalkozó, aki beszállt a CEMP-csoportba | Az elmúlt napokban kialakult némi sajtópolémia arról, hogy az Index hirdetési felületeit is értékesítő CEMP-csoport egyik új gazdája, Oltyán József (KDNP) üzletelt-e régen a Bács-Kiskun megyei szocikkal, konkrétan Zuschlag János köreivel. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/09/21/korabban-a-szocikkal-is-bizniszelt-a-kdnp-s-mediavallalkozo-aki-beszallt-a-cemp-csoportba/ | 2018-09-21 22:42:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A családi otthonteremtési kedvezmény kibővítésének 2015-ös bejelentését követően megugrott a folyamatban lévő építkezések és a kiadott engedélyek száma is. 2017-ben csaknem 136 ezer folyamatban lévő építkezést regisztrált a statisztikai hivatal, ami viszont még mindig nem éri utol a 2007-es csúcsot (nagyjából 159 ezer), azonban a 2009-es szintet már felülmúlja.
Ezzel egyébként alapvetően nincs is baj, mert a válság előtti ingatlanpiaci fellendülést részben a fenntarthatatlan devizahitelezés tette lehetővé. Viszont a hazai lakásállomány állapota a KSH legfrissebb erre vonatkozó, 2015-ös kutatása alapján hagy kívánnivalót maga után, ezért fontos hogy minél több új lakás épüljön.
Még a kiadott engedélyek sincsenek a válság előtti szinten. 2017-ben 38 ezer engedélyt adtak ki, ami csaknem hatezerrel kevesebb, mint ahány projektnek zöld utat adott az állam 2008-ban. A közeljövőben ráadásul lehet majd egy kisebb lassulás, aminek az az oka, hogy a fejlesztők a jelenlegi projektjeiket akarják befejezni, amíg még érvényes a kedvezményes, 5 százalékos áfa, ezért a munkaerőhiánnyal és építőanyag-drágulással nehezített helyzetben ezekre fókuszálják az erőforrásaikat.
Mindez egyébként a számokon is meglátszik: 2018 júliusában az KSH friss adatai szerint az építőipari termelés 38 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, aminek elsősorban az az oka, hogy a most induló építkezések közül a családi házak, ikerházak és a kisebb társasházak építését még be lehet fejezni 2020-ig. Az ingatlan.com elemzése szerint emiatt 2020-ban várhatóan kevesebb új lakást adnak át mint 2019-ben, de a legnépszerűbb régiókban 2021-től ismét növekvő pályára kerülhetnek a lakásépítések.
A KSH friss adataiból egyébként az is kiderül, hogy jelenleg messze nem épül még elegendő lakás: 2013 és 2017 között összesen közel 48 ezer új lakást adtak át, ami a 2008 és 2012 között megépült több mint 112 ezres lakásszámnak kevesebb mint a fele.
Ezekkel a számokkal az iparágban sem elégedettek: Világgazdaság az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke, Koji László egy iparági konferencián tavasszal azt mondta,
Az épített lakások fajtáját tekintve nem látszik nagy változás az arányokban. A legtöbb újonnan épülő lakás földszintes vagy egyemeletes (vagyis valószínűleg családi ház, sorház, ikerház), kisebbsége pedig legalább 2 emeletes társasház. Az adatok alapján az 5-10 emeletesek építése még nagyon messze van a válság előtti szinttől: míg 2009-ben 61 ilyen épület készült el, 2016-ban és 2017-ben csak 19, majd 17.
Koji úgy értékelt, a hazai építőipar legnagyobb problémája az alacsony hatékonyság, hiszen Ausztria ugyanannyi foglalkoztatottal közel hatszor több termelési értéket tud előállítani, mint Magyarország.
Emlékeztetett rá, hogy az elmúlt tíz évben alig volt szükség az építőipari szolgáltatásokra, így a fizetőképes kereslet megjelenése időzavarba hozta a magyar építőipart. Ennek következtében most olyan piaci helyzet állt elő, amely ki fogja kényszeríteni, hogy a szükséges mértékben javuljon a magyar építőipar hatékonysága.
Az ábra alapján az is kiderül, hogy országosan a használt lakások piaca már elérte a 2008-as szintet.
Az ingatlan.com elemzése szerint az új lakások árának emelkedése a kiegyensúlyozatlan piaci tényezőkkel magyarázható. “Tapasztalataink szerint sok helyen, például a fővárosban nem épül annyi új lakás, amennyire kereslet lenne. Közben pedig fogynak a társasház- vagy családiház-építésre alkalmas telkek” - fogalmazott Balogh László.
Borítókép: a BudaPart Gate építkezése Budapesten, a Kopaszi-gáton. Fotó: Balogh Zoltán / MTI. | Kétszázezer új lakás hiányzik a magyar ingatlanpiacról | A 2008-as válság kirobbanása után csaknem 10 évnek kellett eltelnie, hogy valamelyest magára találjon a magyar építőipar, most viszont már a munkaerőhiány jelenti az újabb kihívást. A csok és az 5 százalékos lakásáfa hatása jól kimutatható a számokon, óriási hajrában próbálják befejezni projektjeiket a cégek a kedvezményes időszakon belül. A 2007-es csúcstól még manapság is messze elmarad minden ingatlanpiaci mutató. Nagy szükség lenne felújításokra, és új lakásokra is. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/09/24/ksh_ingatlan_epitkezes_2017/ | 2018-09-24 22:43:54 | true | null | null | Index |
Vádalt emeltek azzal a nyolc személlyel szemben, akik egy nigériai férfi által irányított bűnszervezet keretében több, mint 250 millió forint csalásból származó pénzt mostak tisztára - írja közleményében a Csongrád Megyei Főügyészség.
A vádirat szerint a nigériai férfi ismeretlen, feltehetően afrikai megbízóival megállapodott abban, hogy magyar állampolgárokat szervez be azért, hogy a bűnszervezet tagjai által, jellemzően nyugat-európai sértettek sérelmére elkövetett bűncselekményekből származó pénz megszerzésében és eltüntetésében segítsenek.
A vádlott szegedi lakosokat szervezett be, akik több pénzintézetben is nyitottak devizaszámlákat, amelyekre azután csalásból származó pénzek érkeztek. A sértettektől e-mail fiókjuk feltörésével, hamis e-mail címekkel, valótlan internetes hirdetésekkel csaltak ki pénzt.
A bűnszervezet 2015. szeptembere és 2017. áprilisa között működött. A módszerrel 32 pénzmosásra használt bankszámlát nyitottak Szegeden, amelyekre 61 átutalás érkezett mindösszesen 307 millió forint értékben. Ebből a vádlottak 254 millió forintot vettek fel, a több pénzt a közben érkező figyelmeztetések miatt a bankok már nem írták jóvá és visszautalták a sértetteknek.
A számlanyitó és a bűncselekményekből származó pénzt felvevő vádlottak utalásonként tíz százalékot kaptak, majd a felvett készpénzt át kellett adniuk a nigériai férfinak, aki szintén levonta a neki járó további tíz százalékot és a fent maradó összeget eljuttatta megbízóinak.
A sértettek többek között spanyol, német, osztrák, svájci, angol, portugál, bolgár, thaiföldi, fülöp-szigeteki, afrikai magánszemélyek és cégek voltak.
A főügyészség bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett pénzmosás bűntette miatt emelt vádat. A vádemeléskor letartóztatásban álló nigériai férfi és társai bűnösségéről a Szegedi Törvényszék fog dönteni. | 250 milliót mosott tisztára egy szegedi bűnszervezet | Vádalt emeltek azzal a nyolc személlyel szemben, akik egy nigériai férfi által irányított bűnszervezet keretében több, mint 250 millió forint csalásból származó pénzt mostak tisztára - írja közleményében a Csongrád Megyei Főügyészség. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/09/21/250_milliot_mosott_tisztara_egy_szegedi_bunszervezet/ | 2018-09-21 22:45:00 | true | null | null | Index |
Tagadta bűnösségét Kovács Béla, az Európai Unió (EU) intézményei elleni kémkedéssel vádolt egykori jobbikos politikus, az Európai Parlament (EP) független képviselője többórás csütörtöki meghallgatásán a Budapest Környéki Törvényszéken. Kovács Béla azt mondta: EP-képviselőként számos találkozót, megbeszélést bonyolít le, a lobbizás a feladatai közé tartozik, de nem kémkedett.
A vádemelés óta sem az EU, sem az EP nem kereste meg az ügyben, ő adott a Magyarországon folyó eljárásról tájékoztatást az EP illetékeseinek, és megkérdezte: "van-e valami baj velem"? Erre azt válaszolták, hogy semmi, továbbra is elláthat bizalmi feladatokat, az EP bizottságainak, misszióinak munkájában részt vehet, és részt is vesz. Hozzátette: az EP-ben nem értik, egyáltalán miért folyik még ellene az eljárás.
Bírói kérdésre Kovács Béla megjegyezte, hogy a vádbeli időszakban bizalmas adatokhoz nem is jutott hozzá. Ügyészi kérdésre beszélt arról, hogy a rendszerváltás előtt a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében tanult nemzetközi közgazdaságtant. Arra a kérdésre, hogy titkosszolgálati ismereteket is tanítottak-e ott, azt válaszolta: soha.
Az ügyész arról is kérdezte, hogy a kémkedés vádpontjával kapcsolatos találkozók létrejöttek-e, mire Kovács Béla azt mondta: elképzelhető. Orosz beszélgetőpartnere úgy mutatkozott be mint az ipari és kereskedelmi kamara tagja, majd mikor távozott az országból, bemutatta az utódját. A találkozókon lezajlott információcseréről pedig beszámolt az EP illetékes szerveinek, de az információk között nem volt minősített adat.
A vádlott azt mondta, ezeken a találkozókon például azt kérdezték tőle, hogy egy szerződés létrejöttéhez mit kellene tenni, és egy nevet is mondtak, de Kovács Béla ezt a nevet nyilvános tárgyaláson nem akarta elárulni.
Kovács Béla a tárgyaláson megjegyezte, hogy ez az ügy a "Krímben kezdődött" és a megoldása is ott lesz. Továbbá elmondta, hogy olyan orosz olajcégek legfelső köreibe volt bejáratos, mint a Gazprom és a Lukoil.
Kovács Béla a tárgyalás szünetében újságíróknak a Putyin orosz elnökkel való kapcsolatról feltett kérdésre azt mondta: ha igaz lenne, akkor "a feleségem csak felemelné a telefont, hogy Vlagyimir Vlagyimirovics, Béla bajban van, és minden megoldódna. (...) De
a hülyeségnek is van határa.
Utóbb hozzátette, hogy két-három rendezvényen találkozott az orosz elnökkel és rövid udvariassági beszélgetés zajlott köztük. Ugyanakkor Kovács Béla szerint az ő orosz kapcsolatai valakit zavarhattak.
Arra a kérdésre, hogy mit fog csinálni, elmondta, hogy 2019 végéig Magyarországon marad, azután meglátja; van meghívása Mongóliából, Üzbegisztánból, Kazahsztánból és "ott van még Japán is", ahol korábban sok évet töltött.
A Jobbikkal kapcsolatban azt emelte ki, hogy Vona Gábor volt pártelnök és Szabó Gábor korábbi pártigazgató eltávolodott a párttól, a jelenlegi vezetőkkel már nem lát lehetőséget az együttműködésre. Az öt éve tartó büntetőeljárásba pedig belefáradt, pihenni szeretne.
A tárgyaláson a másik, az EP-gyakornokokkal összefüggő költségvetési csalásra vonatkozó vádponttal kapcsolatban Kovács Béla arról beszélt: történhetett figyelmetlenség, tévedés, hiba, de a vitatott összeget az EP már levonta az ő képviselői díjából, így az okozott kárt megtérült. A probléma szerinte az lehetett, hogy az EP gyakornokainak eltérő ösztöndíj jár, ha Magyarországon, illetve ha tartósan Brüsszelben vagy az EP székhelyén, Strasbourgban dolgoznak és tartózkodnak. Míg Budapesten a vádbeli időszakban megállapított minimálbérnek, mintegy 90 ezer forintnak megfelelő összeg, addig az uniós intézmények székhelyén az ottani mintegy 1000 eurós minimálbérnek megfelelő, a megvádolt három gyakornok pedig nem mindig volt az uniós intézmények székhelyén.
A tárgyalás a bizonyítási eljárással folytatódik. Kovács Béla és költségvetési csalás miatt megvádolt három társa szabadlábon védekezik.
Kovács Béla 2010 májusában lett a Jobbik EP-képviselője. Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést az EU intézményei elleni kémkedés miatt, majd a legfőbb ügyész májusban indítványozta, hogy az EP függessze fel Kovács Béla mentelmi jogát, ami 2015 októberében meg is történt. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) 2017 decemberében emelt ellene vádat, Kovács Béla pedig akkor jelentette be, hogy kilép a Jobbikból.
A vád lényege, hogy a képviselő 2012 és 2014 között orosz hírszerzőknek adott át információkat a többi között energetikai ügyekben, az EP-választásokról, a magyarországi belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről. Mindezek célja az volt, hogy az EP-n belül erős háttérbázissal rendelkező, nyíltan EU-ellenes tábor jöjjön létre, belülről bomlasszák az Európai Közösségek intézményeit és az orosz érdekeket helyezzék előtérbe.
A költségvetési csalásra vonatkozó ügyben a vád szerint a képviselő és három társa több mint 21 ezer euró (több mint hatmillió forint) vagyoni hátrányt okozott az EP-nek 2012-2013-ban fiktív gyakornoki állásokkal. (MTI)
Borítókép: Kovács Béla európai parlamenti képviselő, volt jobbikos politikus (j) az ellene és három társa ellen az Európai Unió intézményei elleni kémkedés bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőper tárgyalásán a Budapest Környéki Törvényszék tárgyalótermében 2018. szeptember 20-án. MTI Fotó: Kovács Tamás | Tagadta bűnösségét Kovács Béla, a kémkedéssel vádolt EP-képviselő | Tagadta bűnösségét Kovács Béla, az Európai Unió (EU) intézményei elleni kémkedéssel vádolt egykori jobbikos politikus, az Európai Parlament (EP) független képviselője többórás csütörtöki meghallgatásán a Budapest Környéki Törvényszéken. Kovács Béla azt mondta: EP-képviselőként számos találkozót, megbeszélést bonyolít le, a lobbizás a feladatai közé tartozik, de nem kémkedett. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2018/09/20/tagadta_bunosseget_kovacs_bela_a_kemkedessel_vadolt_ep-kepviselo/ | 2018-09-20 22:45:00 | true | null | null | Index |
A jegybank elnöke a budai várban tartott megnyitó beszédében az MTI szerint hangsúlyozta: "jelképes téren, jelképes helyen, jelképes időben" adták át a korábban már majdnem teljesen lerombolt épületet. Az épület is azt jelképezi, hogy Magyarország 2010 után megtalálta helyét a világban, Kelet és Nyugat között jelképes hídfőállást teremtett - mutatott rá Matolcsy György.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kiemelte: korunkban kulcskérdés az innováció, a másként, megújulva gondolkodás képessége, lehetősége. "Ezzel fontos élnünk, ha azt szeretnénk, hogy Magyarország és Budapest Európa innovációs központja legyen." Az innovációs és technológiai miniszter szerint már most a negyedik ipari forradalom korát éljük, ennek megértéséhez és elfogadásához a társadalom innovációra való képességét is erősíteni kell. El kell fogadtatni, hogy már a közeljövőben a mesterséges intelligencia a mindennapok része lesz, könnyen elképzelhető, hogy robotok lesznek a "munkatársaink". Nem kell félni a robotoktól, a gépek irányításához mindig szükség lesz az emberekre - mondta a miniszter.
Palkovics László szerint annak ellenére, hogy kis ország Magyarország, büszkék lehetünk az innovációban már eddig elért eredményeinkre. A további fejlődés érdekében a kormány határozott célja, hogy a 2020-ra GDP 1,8 százalékára növeli a kutatás plusz fejlesztésre, illetve az innovációra fordítható összegek nagyságát - jelezte a tárcavezető.
Az egykori budai Óvárosháza régészeti és műemléki kutatásai Pallas Athéné Alapítványok révén 2014-ben kezdődtek el. A teljes körű felújítás eredményeként az Óvárosháza történelmi jelentőségéhez méltó, ugyanakkor a 21. század kihívásainak megfelelő épületként született újjá.
A csaknem 800 éves múltra visszatekintő épület rekonstrukciójának és műemléki helyreállításának költsége mintegy 4 milliárd forint volt. Az épület a Pallas Athéné Domus Sapientiae (PADS) Alapítvány tulajdona - közölte az Optima Befektetési Zrt. az MTI-vel. | Matolcsy elárulta, mi lesz a "bölcs várban" | Kilenc szellemi műhely működik majd a "bölcs várban", a tudás házában, az épületben egyebek mellett 3 doktori program, köztük a Széchenyi Egyetem angol nyelvű oktori iskolája, 2 alapítvány, könyvkiadó és érmekiállítás is helyet kapott - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke pénteken azon a rendezvényen, amelyen átadták az egykori budai Óvárosháza felújított épületét a budai Várban. | null | 1 | https://www.napi.hu/ingatlan/matolcsy-bolcs-var-budai-var-beruhazas.670256.html | 2018-09-24 22:47:21 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Közel 10 millió eurós tendert írt ki a napokban a Paksi Atomerőmű irodaépületeire, valamint egy 100 fős étteremre és főzőkonyhára a Paks II. Projekt fővállalkozója. Az ajánlatokat október 5-ig lehet beadni.
A Paks II. Zrt. holnapján közölt részletek szerint felvonulási irodaépületekre várják az ajánlatokat: 300, illetve 360 fős létesítményekről van szó. A Roszatomhoz köthető internetes oldalon közzétett dokumentum szerint 2019. március 30-ig el kell kezdeni a kivitelezést, és a munkálatok elvégzésére egy év két hónap áll a nyertes ajánlattevő rendelkezésére. Vagyis 2020. május 30-ig át kell adni az épületeket.
A kiírásból továbbá az is kiderül, hogy az építésben közreműködő vállalkozások, illetve az atomerőmű tulajdonosai (owners) számára készülő épületekre – ideértve az éttermet is – maximum 9 981 540 eurós ajánlatot lehet tenni, ez tehát a plafonérték.
A projekt fővállalkozója, az JSC ASE EC (Atomkomplekt Joint Stock Company) által közzétett ajánlattételi felhívásból tehát megtudjuk, hogy a felvonulási – vagyis az építkezés folytatásához szükséges – irodaépületek csak 2020 tavaszának vége felé készülnek el. A feltételezhetően a munkások étkeztetésére szolgáló éttermi rész és főzőkonyha is csak ebben az időben nyílhat meg. | Késésben a beruházás: ebédelni is csak 2020-tól lehet a Paksi Atomerőműben | Kérdés, amennyiben nem az orosz fél miatt csúszik a beruházás, milyen következményekkel kell számolnia a magyar kormánynak az államközi szerződés alapján. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/kesesben-a-beruhazas-ebedelni-is-csak-2020-tol-lehet-a-paksi-atomeromuben.html | 2018-09-24 09:53:00 | true | null | null | mfor.hu |
Orbán Viktor az országgyűlési törvény szerint nem fogadhat el a képviselői megbízatásával összefüggésben olyan ajándékot vagy más ingyenes juttatást, amely meghaladja a képviselői tiszteletdíj egyhavi összegét. Márpedig a kormányfő szóvivője, Havasi Bertalan nyilatkozta azt hétfőn, hogy a miniszterelnök elmegy az összes Vidi-meccsre, és ugyanúgy utazik, ahogy a székesfehérvári klub többi vendége. Mindezt azután, hogy az Átlátszó kiderítette: Orbán magángéppel utazott haza a Vidi bulgáriai mérkőzéséről. A repülőről kiderült, hogy ugyanezt használta korábban Mészáros Lőrinc lánya és a ZTE focicsapat tulajdonosa is, illetve a gép útja gyanúsan sokszor keresztezte annak a jachtnak az útját, amelyen megfordult egy rakás NER-közeli figura.
Noha az Átlátszó egyetlen luxusrepülőútról tudta bebizonyítani, hogy Orbán elfogadta, Havasi nyilatkozatából kiderül: rendszeresek az ilyen ajándék utazások. „Orbán Viktor a Mol-Vidi FC minden mérkőzésére el szokott menni. Az utazások során a focicsapat tulajdonosának vendége, és ugyanolyan módon utazik, mint a Mol-Vidi FC többi vendége. Ez eddig is így volt, és ezután is így történik majd. Mindez a magyar adófizetőknek egyetlen forintjába sem kerül” – mondta a Népszavának a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.
A Vidi idén négyszer játszott külföldön. Ha ezekre a meccsekre is Garancsi magángépével utazott el Orbán, akkor ez szintén hozzáadódik az „ajándékokhoz". Kérdés persze, hogy mennyibe kerül egy ilyen út. Mivel nem kereskedelmi légitársaságról van szó, hanem egy barát által felkínált ajándék útról, ezért ezt nehéz beárazni. Az azonban biztos, hogy ha rendszeresek ezek az utak, akkor összességében jóval többe kerülnek az ajándékozónak, tehát Garancsinak, mint 750 ezer forint. (Ennyi Orbán képviselői fizetése.)
Azon persze lehet vitatkozni, hogy a képviselői fizetésével összefüggenek-e ezek az ajándékok. Az biztos, hogy Garancsi István vállalkozásai – akárcsak több magyar oligarcha esetében – nagyban függnek az államtól, az elmúlt években nem kevés állami, uniós pénzhez jutottak. Garancsi az egyik legnagyobb nyertese a magyar közbeszerzéseknek, miközben a Vidi a Fradi mellett a leggazdagabb magyar klub, amely szintén elképesztően sok pénzt kap az adófizetőktől tao-támogatások formájában.
Tehát ha Garancsi olyan ajándékokkal halmozza el Orbánt, amelyek értéke meghaladja a kormányfő képviselői fizetését, akkor azokat a törvény szerint el sem fogadhatná a megajándékozott.
Jó példa erre Semjén Zsolt esete, aki méregdrága külföldi vadászatokat kapott ajándékba, de ennek semmilyen következménye nem lett. Amiben persze szerepet játszik az is, hogy a parlament mentelmi bizottságának elnöke szintén egy KDNP-s politikus. Emlékezetes, a 2012-es, 2013-as, 2015-ös, 2016-os és 2017-es rénszarvasvadászatok összesen 20-25 milliós költségét ugyanis nem Semjén állta, hanem egy – állami megbízásokkal rendesen kitömött – baráti vállalkozó, aki szintén részt vett a svédországi kiruccanásokon.
Ha elfogadjuk, hogy Orbán a valóságnak megfelelő információkat írta bele a vagyonnyilatkozataiba, az egyben azt is jelenti, hogy csak idén fogadott el ajándékot Garancsitól vagy más, az állam jóvoltából meggazdagodó vállalkozótól, például Mészáros Lőrinctől. Az Országgyűlésről szóló törvény ugyanis kimondja, hogy a képviselői tiszteletdíja egytizenketted részénél értékesebb ajándékokat és ingyenes juttatásokat fel kell tüntetnie a vagyonnyilatkozatában.
Eddig ezeket nem tüntette fel. Vagy azért, mert nem kapott ilyeneket, vagy azért, mert nem tartotta be a törvényeket. Ismerve a NER rendszerét, ez utóbbi a valószínűbb. Már csak azért is, mert ha az Átlátszó nem bizonyította volna be fényképekkel, hogy Orbán a bulgáriai meccsről ezzel a magángéppel jött haza, senki nem kérdezte volna meg Havasi Bertalant sem erről, így az „ajándékozás" rejtve maradt volna. | Orbán nem fogadhatná el Garancsi ajándékait | Noha az Átlátszó egyetlen luxusrepülőútról tudta bebizonyítani, hogy Orbán elfogadta, Havasi nyilatkozatából kiderül: rendszeresek az ilyen ajándék utazások. „Orbán Viktor a Mol-Vidi FC minden mérkőzésére el szokott menni. Az utazások során a focicsapat tulajdonosának vendége, és ugyanolyan módon utazik, mint a Mol-Vidi FC többi vendége. Ez eddig is így volt, és ezután is így történik majd. Mindez a magyar adófizetőknek egyetlen forintjába sem kerül” – mondta a Népszavának a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2018/09/25/nem_fogadhatna_el_orban_garancsi_ajandekait/ | 2018-09-25 13:34:51 | true | null | null | Index |
Az élmúlt hetek -sőt évek- legnagyobb botránya, hogy az OLAF olyan súlyos szabálytalanságot talált Tiborcz cégének LED-es projektjeinél, hogy a teljes 12 milliárd forint visszafizetését követeli. Miután 2015-ben feljelentést tettünk és a botrány kezdett kibontakozni, Tiborcz kivett gyorsan még 400 millió osztalékot, majd gyorsan eladta a cégét a WHB csoportnak. Aztán a WHB Ingatlanforgalmazó Kft.-ben üzletfelek is voltak a WHB csoport fejével, Paár Andrással.
Tiborcz cégének új tulajdonosa maga is folytatja a hagyományt: olyan manipulált közbeszerzésen részt venni, hogy csak ő lehessen végül a nyertes. Az Operaház felújításának gigaberuházásánál is ez történt volna, a Bosch világcég azonban vette a bátorságot és megtámadta a csalást. A Közbeszerzési Döntőbizottság pedig elismerte, hogy az Operaház jogtalanul manipulálta volna a beszerzést, megsemmisítette, és 5 millió forintra meg is büntette az ajánlatkérőt (a büntetéstől persze nem dőltek dugájukba) Sajnos kijelenthető, hogy ezek a manipulációk ma már a szabályokat jelentik, a kivétel itt abban van, hogy a Döntőbizottság ezt megakadályozta.
A Közbeszerzési Döntőbizottság ítélete itt olvasható:
http://www.kozbeszerzes.hu/adatbazis/megtekint/dbhatarozat/portal_275334/
Az eredeti kiírás pedig itt:
https://www.kozbeszerzes.hu/adatbazis/megtekint/hirdetmeny/portal_13569_2016/
A történethez hozzátartozik, hogy az Operaházat vezető Ókovács Szilveszter jó viszonyban van a miniszterelnök lányával, Orbán Ráhellel, a WHB tulajdonosa pedig Orbán Ráhel férjével, Tiborcz Istvánnal áll üzleti kapcsolatban.
Úgy tűnik, Az Operaház felújítására “központilag” a WHB-t jelölték ki. Aztán a cég vérszemet kapott, nem volt elég a 14 milliárd az építésre (ami egyébként majdnem másfélszer drágább lett, mint ahogyan eredetileg becsülték) a színpadtechnikát is ő akarta szállítani. Persze ez egy olyan szakrendszer, amit egy építőipari vállalkozás csak úgy magától nem tudott volna létrehozni. Ezért is vett volna ő is maga mellé egy szakcéget. Azonban másik ajánlattevőként belépett a Bosch és nem hagyta magát alibi, utólagos indokkal lepontoztatni és nem hagyta, hogy korrupt módon dőljön el a közbeszerzés. A Boschnak pedig valószínűleg jó ügyvédei voltak, vagy már nem mertek keresztbe tenni, mint egyébként más magyar cégeknek, ha a WHB volt a központilag kedvezményezett. A jogorvoslati eljárás természetesen komoly csúszást okoz a kivitelezésben.
A Döntőbizottság állásfoglalásából: A Kbt. a hirdetmény közzétételével történő tárgyalásos eljárások vonatkozásában tovább tiltja a Kbt. 88. (6) bekezdése b) pontja szerint, hogy a tárgyalások során az értékelés szempontjai és módszere változzon. Az ajánlatkérő a legnagyobb számú tengelyre adott ajánlatra biztosította a maximális pontszámot nem lehetett másként értelmezni, hogy a felhívásban rögzített darabszám maximumát meghaladó ajánlati vállalások ugyanazon maximális pontszámmal kerülnek értékelésre.
Itt nagyjából az történt, hogy volt a vezérlőrendszerrel kapcsolatban egy maximalizált előírás (50 db) a tengelyekkel kapcsolatban (hogy ezek mik, arról itt olvashat) Az ezt meghaladóan tett többletajánlásokat nem lehetett volna plusz pontokkal jutalmazni. Mivel azonban a WHB Kft. (az első körben nyertesként kihozott vállalkozás) érzékelhette, hogy a felhívás alapfeltételeit tekintve nagy valószínűséggel nem fog nyerni, tett egy olyan bővítési többletajánlatot (1650 db!!! tengely egy színpadon!), amit a Bosch Rexroth Kft. már nem tudott (de nem is akart) felülmúlni. (Ő 350-et vállalt) Ez utóbbi cég azonban azt is bemutatta, hogy technológiailag valójában semmi szükség nincsen olyan fokú bővítésekre, amit a WHB Kft. ajánlott, másrészt viszont olyan többlet elvárások, ami miatt végül a WHB ajánlatát nyertesnek hozták ki, az eredeti felhívásban nem is szerepeltek. Egy hasonlattal: ha autót akartak volna a közbeszerzésen venni, a WHB felajánlja, hogy szerel egy ötödik kereket, az Operaház pedig ezért UTÓLAG plusz pontokat ad. Az ötödik kerék felesleges, a menet közben adott plusz pontok pedig törvénytelenek.
A kérelmező álláspontja szerint azzal, hogy az ajánlatkérő a tárgyi eljárásban a saját maga által meghatározott értékelési szabályoktól eltérő értékelést valósított meg, a Kbt. hivatkozott tételesjogi rendelkezésein felül, alapelvi jogsértést is eredményezett. A verseny tisztasága, az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód és a jóhiszeműség és tisztesség eljárásának követelményei is megsértésre kerültek azzal, hogy az ajánlatkérő a szcenikai vezérlőrendszer utólagos bővítési lehetősége értékelési szempont tekintetében előírt max. 50 tengelyre vonatkozó korlát, szélsőérték figyelembevételétől az értékelés során eltekintett. Az ajánlatkérő amiatt, hogy a maximált érték figyelembevételének mellőzésével nem a legkedvezőbb, és egyben legalacsonyabb ajánlati árat megajánló ajánlattevőt értékelte nyertesnek, a közpénzek felhasználásával szembeni felelős gazdálkodás elvét is sértette.
Mindezek alapján a KDB megsemmisítette az Ajánlatkérő döntését, ezért az Operaház kénytelen volt a Bosch Rexroth Kft.-vel és másik két magyar szakcéggel, mint közös ajánlattevőkkel szerződést kötni 6.367.700.000,-Ft összegben. EZZEL AZ ÁLLAM 220 millió forintot spórolt.
Tehát így bukott el annak a WHB Kft.-nek az ajánlata (egy osztrák partnerrel közösen), amelyik a kormány építőipari beruházásainak az egyik legnagyobb kedvezményezettje (pl. az ominózus ugrótornyot is ők szállították világbajnok áron), s amelyik cég egyébként amúgy is elnyerte már 14 milliárd forintért az Operaház felújításának generál kivitelezését. Az 5 milliós bírság szerintem elenyészően csekély összeg a jogsértés súlyához képest, tekintettel arra, hogy itt korrupciógyanús módon próbálták meg nyertesnek kihozni az egyik kormányzati kedvencet. Az ügy ismét konkrét, hatóság által megállapított bizonyíték arra, ahogyan a miniszterelnökhöz közeli üzleti körök rutinszerűen manipulálják úgy a közbeszerzéseket, hogy csak ők nyerhessenek. Úgy tűnik, igazán csak a külföldi multik mernek jogilag fellépni ez ellen: ők adott esetben nyerhetnek is.
De szerencsére nem sikerült. A WHB Kft. ajánlata 6.590.000.000,-Ft volt.
Végül megjegyezzük, hogy valószínűnek tűnik, hogy az egyik legfőbb magyar kiszemelt Paks II. építésére a WHB Kft. lehet, hiszen komoly építőipari munkái vannak már évek óta Paks környékén. Szomorú, ha ilyen manipulatív módon készül a munkák megszerzésére. Ami még érdekesebbé teszi a dolgokat, hogy a legutóbbi paksi projektbe (püspökszilágyi hulladéktároló) már a Mészáros-család Fejér- B.Á.L. Zrt.-jét is bevonta.Püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló területén csarnok épület megépítésére és ún. konténment kivitelezésére, kapacitás felszabadítás és a következő ütem biztonságnövelése céljából, 835 millió forint értékben. A konténment jelentése:hiszen a milliárdos közbeszerzések világába ez a cég vezette be Mészárosékat. Sorrendben: Szombathelyi Püspöki Palota, Dunakeszi Ált. Isk., Izsáki Ált. Isk., Nemzeti Lovarda, Radioaktív Hulladéktároló.
Ha beindul a beton szarkofágok és medencék építése Paks II.-n, nyilvánvalóan előnyt fognak élvezni azok a vállalkozások, amelyek már kapun belül vannak, ráadásul az erőmű üzemeltetéséhez szükséges építési szakfeladatokkal. Ez utóbbi nyilvánvalóan majd alkalmassági feltétel is lesz a leendő közbeszerzési kiírásoknál. Megjósolható, hogy az építkezés százmilliárdjaira legesélyesebb pályázók között biztosan ott lesz a WHB Kft. Mert mit is csinál Paks környékén a WHB Kft.?
A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. (RHKK) 2016.03.21-én kötött szerződést a WHB Kft.-vel (és a Mecsekérc Zrt.-vel) a Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló I-K2 kamrájához tartozó vasbetonmedencék építésére és a technológiai rendszerek bővítésére, 1 milliárd forint értékben.
Az RHKK 2017.11.03-án újabb szerződést kötött a WHB Kft.-vel, ezúttal a Püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló területén csarnok épület megépítésére és ún. konténment kivitelezésére, kapacitás felszabadítás és a következő ütem biztonságnövelése céljából, 835 millió forint értékben. A konténment jelentése:
Az az acél és vasbeton szerkezetű, hermetikus épületegyüttes, amely az atomreaktorban a reaktortartályt veszi körül. A reaktortartályban helyezik el az energiatermelésre használt üzemanyagkazettákat. A konténment épület feladata, hogy baleset esetén megakadályozza, hogy a környezetbe a megengedettnél nagyobb mértékű radioaktív anyag jusson ki. A konténment épületet úgy tervezik, hogy hatalmas túlnyomásnak is képes legyen ellenállni és a legsúlyosabb, bár alacsony valószínűségű eseménynek is ellenálljon.
Püspökszilágyiban nem fog épülni még egy atomerőmű, a konténment itt -nem erőművi eredetű- radioaktív hulladék tárolása fog történni. De a technológia ismeretében nyilvánvalóan alkalmas lesz majd akár az új reaktorblokkok megépítésére is a WHB Kft.
Ennél a munkánál azonban a Mecsekérc Zrt. már nem rúghatott labdába és a közbeszerzési pályázaton vesztesként hagyta el a pályát. A nyertes konzorcium: WHB Kft. – Fejér B.Á.L. Zrt. Ez azért nagyon fontos, mert így afelé haladunk, hogy a Mészáros-família cége(i) saját jogon is résztvevői lehetnek majd Paks II. építésének.
Mellesleg még 2011 elején az MVM Paksi Zrt. is megbízta egy felújítási munkával a WHB Kft.-t, jelesül Paks Üzemi Főépületének homlokzati rekonstrukciójával. Ez 1,137 milliárd forintba került az atomerőműnek. Ez a munka pedig tökéletes lehetett a kapcsolatépítésre, és a folyamatos jelenlétre Paks környékén. | Az Operaház fantomja | Tiborcz cégének új tulajdonosa maga is folytatja a hagyományt: olyan manipulált közbeszerzésen részt venni, hogy csak ő lehessen végül a nyertes. Az Operaház felújításának gigaberuházásánál is ez történt volna, a Bosch világcég azonban vette a bátorságot és megtámadta a csalást. A Közbeszerzési Döntőbizottság pedig elismerte, hogy az Operaház jogtalanul manipulálta volna a beszerzést, megsemmisítette, és 5 millió forintra meg is büntette az ajánlatkérőt (a büntetéstől persze nem dőltek dugájukba) Sajnos kijelenthető, hogy ezek a manipulációk ma már a szabályokat jelentik, a kivétel itt abban van, hogy a Döntőbizottság ezt megakadályozta. | null | 1 | http://korrupcioinfo.hu/az-operahaz-fantomja/ | 2018-09-25 19:22:55 | true | null | null | Korrupcióinfó.hu |
Lázár János;Mezőhegyesi Ménesbirtok;
2018-09-26 07:45:10
Lázár megszerezte, most vezetheti is a mezőhegyesi állami ménesbirtokot
A visszavonulása óta már a második pozícióval találják meg Lázár Jánost, augusztus elején dohányzásügyi miniszterelnöki biztosnak nevezték ki. | Lázár megszerezte, most vezetheti is a mezőhegyesi állami ménesbirtokot | null | 1 | https://nepszava.hu/3009725_lazar-megszerezte-most-vezetheti-is-a-mezohegyesi-allami-menesbirtokot | 2018-09-26 07:45:00 | true | null | null | Népszava |
|
Még májusban mutatta be a HírTV azt a riportját, amelyből kiderült, hogy a Debrecen melletti Bocskaikertben három éve EU-s támogatással újítottak fel egy falusi vendégházat. De a szomszédok beszámolója szerint nem fizetővendégek laktak itt, hanem Szőllős Sándor polgámester sógornője.
Az ATV-t az ügyészségen úgy tájékoztatták, hogy költségvetési csalás gyanújával folytatnak nyomozást a NAV munkatársai. A polgármester viszont azt állítja, őt nem tájékoztatták semmilyen nyomozásról, vizsgálatról, mindössze Magyar Államkincstártól voltak revizorok augusztus elején. Azt közölte, hogy az emberek mindent rendben találtak a vendégházban. | Fideszes polgármester ellen nyomoznak | Már a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vizsgálja a bocskaikerti vendégház ügyét, melyben a gyanú szerint Szőllős Sándor fideszes polgármester 34 millió forintot nyert el falusi szálláshely létrehozására, de a helyiek akkori elmondása szerint a politikus sógornője lakott az ingatlanban. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/fideszes-polgarmester-bocskaikert-nyomozas-vendeghaz.670528.html | 2018-09-27 10:22:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Az MVM-csoport különös informatikai beszerzésével már két cikkben is foglalkoztunk. Először ebben az írásban mutattuk be, hogy az MVM éves beszámolójának elfogadása körül lezajlott egy különös könyvvizsgálóváltás.
Majd egy következő írásban részleteiben is foglalkoztunk azzal, hogy az MVM svájci informatikai beszerzése miatt aggályai voltak a KPMG-nek.
Az MVM, illetve a céget felügyelő kormánytag (Bártfai-Mager Andrea) az elmúlt hetekben nem voltak hajlandóak számunkra két, vélhetően nem túl bonyolult kérdést megválaszolni:
Mire is kellett ez a 4,89 milliárd forintos informatikai beszerzés?
Ki vagy kik voltak a szállítók, vagyis kiktől vette az MVM állami cég MVM International nevű svájci leányvállalata ezt az informatikai rendszert?
Források azért jelentkeztek
Miközben a legközvetlenebb illetékesek elzárkóznak a kérdéseinktől, sokakkal tudtunk háttérbeszélgetni. Ebben a cikkben az ügy körülményeit ismerő források beszámolóira hagyatkoztunk, és még folytatjuk az ügy feltárását.
Természetesen a legfontosabb az lenne, hogy kiderüljön, mire is kellett a 4,89 milliárd forintos beruházás, ki szállíthatta le az állami cég büdzséjéből megfinanszírozott svájci beszerzést, de e két fontos kérdésre egyelőre nem sikerült választ kapnunk. Ugyanakkor ha eredményes lesz a belső vizsgálat, annak lezárulta után talán a közvélemény is megismerheti az eredményeket.
Nem Orbán és nem Bártfai-Mager ügye
A különös az a történetben, hogy miközben egy ilyen horderejű költésnél mindenki a politika legmagasabb szintjein keresné a „megrendelőket”, illetve ha büdös a történet, akkor a felelősöket is, de itt úgy tűnik, nem ez történt.
Több kormányzati forrásunk is kiemelte: miközben korábban az a hír járta, hogy a miniszterelnök minden egymilliárd forintnál nagyobb állami ügyről tud, most nem ez történt.
ahogyan az MVM friss menedzsmentje is már csak örökölte az ügyet.
Éppen ezért akár reális esély is lehetne, hogy a négyszintű felelősi láncot komolyan számonkérje a politika. Igaz, a Fidesz nem arról híres, hogy a nyilvánosság előtt játszana le kínos ügyeket, nevezne meg felelősöket, kifelé mindig is összezárt a párt: nem szoktak olyan elszámoltatások végigszaladni a rendszeren, amelyekben korábbi fideszes vezetők is érintettek.
Márpedig ebben az ügyben, mint említettük, négy szinten is születtek jóváhagyások:
az MVM International svájci cég volt a közvetlen beszerző;
a cég anyavállalata, a budapesti MVM Zrt. tevékenyen részt vett az ügyben;
a beszerzés mérete folytán az MVM-et felügyelő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) testületei is mindent szentesítettek;
végül legfelül a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) is érintett az ügyben.
Milyen egy valódi IT-beszerzés?
Itt most egy pillanatra tegyünk egy kis általánosabb kitérőt, és nézzük meg az MVM-es munkatársak elmesélése alapján, hogy mennyire egyértelmű házon belül az, ha egy informatikai beszerzést nem a cég valós igényei, hanem egy fentről érkező kérés alapoz meg.
Ilyenkor az igények valóban a szakemberek, az MVM-es munkavállalók oldaláról jelentkeznek, a szoftverrel kapcsolatos specifikáció kialakításán sokan dolgoznak, sőt a cég neves szakértőket, visszatérően alkalmazott tanácsadókat is bevon a munkába.
Az állami cégeknek vannak saját informatikai osztályai vagy IT-vállalkozásai (az MVM esetében ilyen az MVM Informatika, illetve az MVM Net). Ezek az osztályok vagy cégek vagy részt vesznek a fejlesztésben, vagy legalábbis „bevonódnak”, tanácsot adnak.
A lehetséges beszállítókról sokat beszélnek házon belül, ha végül sikerül valakivel szerződést kötni, a megrendelő büszkén bejelenti a milliárdos fejlesztés mérföldköveit, de az informatikai szállító is boldogan közli, hogy milyen fontos referenciát szerzett. Például tavaly a magyar energetikai vonatkozású informatikában volt egy látványos tendergyőzelem, IP Systems Zrt. nyerte az Ukrtransgaz által kiírt közbeszerzést, melynek keretében a rendszerirányítói és a gáztárolói feladatokat ellátó ukrán vállalatnak szállít integrált informatikai platformot több mint 2 millió euró értékben. Érdemes megfigyelni, az MVM 15,8 millió eurós beszerzéséhez képest milyen alacsony, csak nyolcadakkora ez az összeg, mégis a győztes szállító büszkén bejelentette, sok lap le is hozta a sikerhírt.
Fordított logika
Képzeljünk el most egy olyan beruházást, amit valaki fentről nyom. Ilyenkor megérkezik a felső vezetői vagy politikai megrendelés, és a cég operatív vezetése megkapja a feladatot, hogy ezt a beszerzést vigye sikerre, mert „fontos”.
A vezetők nagyon kínosan érzik magukat, senkinek nem adnak semmilyen információt, munkaidejük jelentős részében azon dolgoznak, hogy a nagy munka létjogosultságát valahogy igazolják, lepapírozzák.
A cél az, hogy készüljön egy rakás aláírt papír felülről, a felettes szervektől, de legyen mellette olyan tanácsadó, értékbecslő, jogász is, aki szakvéleményével, reputációjával szentesíti a beszerzést. A cégen belül senki nem akar beszélni a projektről, a cél az, hogy a közvélemény és a saját munkavállalók elől teljesen eltűnjön az egész.
Csakhogy a vállalatokban emberek dolgoznak, beszélnek egymással, van humoruk. Elkezdenek a vezetők háta mögött röhögcsélni a beszerzésről, viccek és pletykák keringenek, a bennfentesek jól szórakoznak azon, amikor például az MVM gyakran változó felső vezetésében mindig újabb és újabb ember érkezik, akinek megint valahogy el kell magyarázni, hogy ez egy szükséges, ez egy valódi projekt.
Ember nem tud róla
És akkor most beszéljünk a konkrét, 4,89 milliárdos projektről. Az MVM Zrt. Központi Termelés Megjelenítő (KTM) és felügyeleti rendszere a legtitokzatosabb projekt, amivel valaha is találkoztam ilyen bődületes értékben.
Természetesen szerettük volna az érintetteket megkérdezni, hogy mégis miért volt szükség arra a szerződésre, amelyben az MVM Zrt. megbízta az MVM International AG-t, hogy 15,8 millió euróért, akkori értéken 4,89 milliárd forintért rendelje meg a KTM-et, illetve árulják már el, hogy a nagy értékű megoldást melyik cég szállította az MVM-nek.
A piacon azt hallottuk, hogy valójában az MVM-nek lennének valamilyen válaszai, de Bártfai-Mager Andrea felügyelő miniszter jóváhagyására kell várni. Ha így volt, akkor a zöld lámpa nem érkezett meg, mindenesetre a miniszter közeléből sem kaptunk választ, csak annyit, hogy zajlik a belső vizsgálat.
Igyekeztünk a beszerzés lebonyolítóit elérni mailben, mobilon, sms-ben, Linkedinen. Ők eltérő stratégiát választottak. Volt, aki egyáltalán nem reagált megkeresésünkre, a könyvvizsgálók és az ügyvédek korrekten jelezték, hogy nem beszélhetnek, és érthető módon a vonatkozó szakmai titoktartásra hivatkoztak, míg sokan vállalták a háttérbeszélgetést.
Itt a legviccesebb az volt, hogy az MVM-es és állami vezetők sora azt mesélte, hogy a projektre emlékeznek, de arra már nem, hogy ki is volt a szállító. Csak hogy értsük, ezt valahogy úgy kell elképzelni, hogy
A könyvvizsgálói feladat
Mint ismeretes, a KPMG auditorcég azért nem írta alá korlátozásmentesen az MVM éves beszámolóját, mert nem értette, hogy miért kellett a központból egy svájci leányvállalatnak kiadni egy hazai informatikai beszerzés megszervezését.
Talán azért, hogy a svájci cég vásárlására ne vonatkozzanak a közbeszerzési szabályok? Vagy azért, hogy amennyiben valaki közérdekű adatigényléssel szeretné megismerni az óriási költés haszonélvezőit, akkor lehessen azt válaszolni, hogy az egy svájci cég, arra nem terjed ki a hazai törvény?
Nem kicsi tételről van szó, 4,89 milliárd forint ment ki valahová. Ebből az informatikai rendszerre olyan 4,6 milliárd forint, mert az MVM éves beszámolójából az látszik, hogy a svájci cégnek valamekkora működési költsége is volt, és 2017 végére körülbelül 200 millió forintja maradt is a bankszámlán.
A BDO könyvvizsgáló cég aztán aláírta az éves beszámolót, úgy ítélte meg, hogy az a számviteli törvénnyel összhangban van, a könyvvizsgálói sztenderdeknek mindenben megfelel, a további eljárások elvégése pedig nem az ő, hanem az irányítással megbízott személyek feladata.
Esemény utáni tabletták
Képzeljük el az audit körüli helyzetet: 2017-ben lezajlott a beszerzés, bejöttek a számlák, döntő többségében megtörténtek a kifizetések. 2018 májusában aztán kiderül, hogy a svájci sztori fennakadt az auditon.
Ez egy nehéz pillanat volt az MVM életében, hiszen a történteken már nem lehetett változtatni, de valamiképpen az események utáni gyógykezelésre volt szükség. Új könyvvizsgáló kellett, és olyan jogász, aki utólag ír valamit, ami szebb fényben tünteti fel ezt az egészet, segíthet megalapozni egy korlátozásmentes auditot.
Csakhogy ez nem is volt olyan könnyű, hiszen az MVM illetékes testületének (fb) neves, remélhetőleg svájci irodával is rendelkező jogi irodára volt szüksége, aki valahogy egy pozitív szakvéleményt kiprésel magából. Valamint kellett egy neves könyvvizsgáló is, ahol átcsúszhat a beszámoló, és az kínos lett volna, ha ez az auditor nem a legnagyobb hatból kerül ki. A big four, vagyis a KPMG, az EY, a Deloitte és a PwC különböző okok miatt nem jött szóba, azt hallottuk, hogy a BDO és a Mazars voltak a sorban következő, nagy presztízsű, nemzetközi házak.
Ám az igazán bennfentesek 2018 májusában már azt is pontosan tudták, hogy a feladatnak nemcsak óriási reputációs kockázata van, de a Fidesz legteteje sem feltétlenül fogja megsüvegelni azt, aki kiad egy ilyen papírt. Ne feledjük, ekkor már a 2018-as parlamenti választások után voltunk, lehetett tudni, hogy Seszták Miklós fejlesztési miniszter nem marad pozícióban.
Mit csináljak? Annyi az előterjesztés
A háttérbeszélgetések alapján egyértelművé vált, hogy közben az MVM operatív irányításában még az alacsonyabb szinteken is tudták, hogy „büdös” a sztori, de senki semmilyen lépésre vagy transzparenciára nem szánta el magát.
Az állami emberek nekünk valahogy úgy érveltek, azért nem emlékeznek, hogy ki is kapta a 4,89 milliárd forintos munkát, mert egy állami tisztviselőnek annyi mindent kell elolvasnia, aláírnia, képtelenség ennyi előterjesztést kezelni, főleg, ha az részben idegen nyelven (angolul) van.
Volt, aki azt is elmondta, hogy az MVM International vezetőit megnyugtathatta, hogy az informatikai ügyletet támogatta az MVM International anyavállalata (MVM), annak a tulajdonosa (MNV) és az illetékes minisztérium (NFM) is. Ennyi testület pedig csak nem tévedhet, ha lett volna bármi szabálytalanság, az valahol már feltűnt volna.
A helyzet foglyai
Az MVM-es vagy a céget belülről ismerő legtöbb forrásunk számára azonban tiszta volt a képlet. Aki több évet lehúzott egy állami nagyvállalatnál, az azonnal be tudja azonosítani egy valódi igényt kielégítő informatikai fejlesztést, és azt, amikor a gombhoz kell varrni a kabátot. Amikor előbb van meg a költési szándék, és utána kell hozzá gazdasági racionalitást fabrikálni.
Ahogy a folyamatot leírta nekünk egy most éppen kiszálló menedzser,
aki egy nagy állami vállalat vezető munkatársa lesz, vagy aki politikai alapon kap egy állami cégnél tisztséget, először nagyon boldog. Magas jövedelmet kap, komoly pozíciója lesz. Ha ráadásul becsületes is, elhatározza, hogy rajta aztán biztosan nem megy át semmilyen nemtelen kérdés. Csak aztán mindenki a helyzet foglya lesz. Jönnek a kisebb kérések, amin nem lenne érdemes a gazdával összeveszni. Csakhogy így egyre jobban sáros lesz a vezető, és ha később ellenállna, már nemcsak a saját egzisztenciáját bukná, de esetleg felelnie is kellene a korábbi aláírásaiért.
Ezért betörik, elfogadja a kiszolgáló szerepet. Ha egy cégnek van világos stratégiája, akkor a menedzsment esetleg tud azzal érvelni, hogy az adott ötlet, kérés nem illeszkedik az MVM publikus stratégiájába, ám ha a stratégia elmaszatolódik, akkor már sokkal nehezebb.
Végül minden felelős abban lesz érdekelt, hogy elkenje, legalizálja az ügyet. Bár az MVM informatikai érdekeltségei lennének hivatottak az informatikai munkákat elvégezni, de természetesen egy-egy feladatnál a cégvezetők úgy ítélhetik meg, hogy ahhoz nem állnak rendelkezésre a belső kapacitások, ilyenkor a belső szabályok szerint írásban le tudnak mondani a feladatról. Ám ezzel már ők is részesévé válnak az ügynek – hallottuk.
Hasonlóképpen, hiába kényszerül távozásra az MVM teljes korábbi menedzsmentje, ha az új vezetés nem tesz semmilyen feljelentést (mint korábban Kocsis István ügyei után az MVM fb-je), akkor máris magára húzta a történetet. Márpedig magára húzza, hiszen úgy tudjuk, hogy Tóth Bertalan, az MSZP elnöke közérdekű adatigényléssel fordult az MVM vezetéséhez. Márpedig az MVM üzleti titokra hivatkozva megtagadta a tájékoztatást, és – minő meglepetés – éppen azzal érvelt, hogy az MVM International AG külföldön bejegyzett szervezet, nem tartozik az infotörvény hatálya alá. Ennél jobban aligha lehetne bemutatni, hogy vajon miért is kellett ezt a teljesen magyar beszerzést külföldről bonyolítani.
Amikor aztán az újabb vezetői garnitúra is belekeveredik az ügyletbe, akkor már ez a csapat sem fog ellenállni, ha majd megint kell 500 millió forint a CÖF-nek – vázolta egy vezető.
A beszélgetéseken sokan próbálták bagatellizálni nekünk a CÖF 500 millióját, vagy a titokzatos informatikai ügy 4,89 milliárdját. De talán elég, ha annyit leírunk, hogy az MVM Zrt. összevont éves konszolidált adózott nyeresége 2017-ben 3,9 milliárd forint volt (2016-ban még 48,4 milliárd forint), nem olyan vitatható tételekről szól ez a cikk, amelyek eltörpülnek az MVM Zrt. főbb számaihoz képest, hanem a holding adózott profitjánál nagyobb tételről.
Egy nemzetközi tanácsadó segítségével megpróbáltuk elképzelni, hogy mi történne, ha kipattanna egy hasonló botrány, vagyis egy nagy állami energetikai vállalat éves beszámolóját egy big four tanácsadó nem írná alá Németországban. A szakember szerint a cég ilyenkor azonnal kommunikációs offenzívába kezdene a reputációja megőrzése érdekében. Ha újságírói kérdéseket kapna, a lehető legnagyobb transzparenciára törekedve, válaszolna.
Valószínűleg ha esetleg nem is kapna kérdéseket, akkor is közzétenne egy közleményt, amelyben igyekezne a helyzetet tisztázni. Ha az ország vezető, állami tulajdonú cégéről lenne szó, akkor szinte biztosan parlamenti vizsgálóbizottság is alakulna, ügyészségi vizsgálat is indulna.
Az adóhivatal is elkezdene érdeklődni. A magyar adóhivatal azt nézhetné, hogy nem sérültek-e a transzferárképzési szabályok, vagyis nem a magyar adóhatóság elöl rejtett el nyereséget a cég a beszerzés Svájcba helyezésével, a svájci adóhatóság pedig azt nézhetné, hogy a svájci nyereségalapot nem csökkentette-e túlzott mértékben a befogadott számlákkal a cég.
Itthon ennek nyoma sincs. Az MVM vezetői nem próbálják meggyőzni a közvéleményt, nem adnak információt, amikor érdeklődni próbálunk.
Egyetlen politikai erő vagy egyetlen hatóság sem nyilatkozik publikusan, az egy szem belső vizsgálaton kívül nem hallottunk arról, hogy bárki érdemi vizsgálatot kezdeményezett volna. Igaz, Fónagy János miniszterhelyettes annyit már elismert egy parlamenti irat alapján, hogy bizonyos vizsgálatok lezárultak, mások még folyamatban vannak. Még azt is eltérően mesélték nekünk az állami tisztviselők, hogy pontosan mit vizsgálnak az MVM-nél, magukat a svájci ügyet is, vagy egyszerűen azt, hogy miként alakult ki az áldatlan auditori helyzet.
Persze egyáltalán nem biztos, hogy ez így is marad, mert ahogy az egyik érintett harciasan megfogalmazta:
ennek most tényleg lesznek következményei.
Azt sem tudtuk meg, hogy mire kellett ez a rendszer. Az illetékesek arra utaltak, hogy segít integrálni az áramtermelést. Ahogy egy forrásunk mondta, sok pénzt megér, hogy ne kelljen leállnia Paksnak. Ezen azért eléggé felcsattant az egyik beszélgetőpartnerünk:
Teljesen hülyének néznek minket? Azért valaki nyugtasson meg, hogy nem ettől a rendszertől fog biztonságosan működni Paks. Eddig veszélyben voltunk?
Talán azért voltak informatikai rendszerek Pakson, talán a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, vagy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal eddig is odafigyelt. Azt ugyanakkor többen említették, hogy az MVM különböző termelési egységei között lehetnének szinergiák, közös beszerzésekkel, HR-rel költséget lehetne megtakarítani, de az erről szóló tanácsadói javaslatok egyáltalán nem egy nagy IT-rendszer bevezetéséről szóltak korábban. Más arra figyelmeztetett, hogy az áramtermelés (az MVM-csoport több cége) és a rendszerirányítás (Mavir) az Európai Unióban kötelezően szétválasztandó tevékenységek, akár ezt is sértheti a követőrendszer.
A KPMG bátorsága
A KPMG visszalépését többféleképpen értelmezték forrásaink. Egyesek szakmai bátorságot látnak benne, amivel az auditorcég a nagy kockázatot is vállalta. Mások arra emlékeztetnek, hogy a visszalépés mögött inkább a nemzetközi vezetés túlzott óvatossága állhat: a big four tag nagyon megégette magát korábban Dél-Afrikában, amikor belekeveredett Jacob Zuma korrupt elnök és a mögötte álló Gupta család zavaros ügyleteibe, azóta fokozottan figyelnek a potenciális problémákat hordozó esetekre.
Azt is igyekeztünk megérteni, hogy miként lehetett az, hogy a svájci cég önálló auditja még átcsúszott, a holdingé már nem. „A hülyeség alkotmányos jog, lehet drágán szolgáltatást és IT-rendszert venni. De ha a magyar MVM egy svájci cégtől vett magának rendszert, akkor a holdingszintű auditnál felmerülhet ennek a munkamegosztásnak az életszerűtlensége” – mesélte egy szakember.
Szokatlan erővonalak
Végül egy érdekes tapasztalat. Ebben az ügyben felborult a szokásos felállás, miszerint az újságíró kérdez, kutakodik egy állami beszerzés körül, a kormányzati emberek pedig hárítanak, értetlenkednek, visszatámadnak. Ilyen is akad, de ebben az ügyben a háttérbeszélgetéseken, a személyes találkozókon sokkal nyíltabban jött a pozitív visszajelzés: ez most tényleg egy komoly ügy. Ha valaki vagy valakik engedély nélkül lőnek ki pénzt a rendszerből, azt nagyon nem szokták szeretni, akárhogyan is hívják az adott politikai erőt. | Belső vizsgálat indult az MVM-nél az auditbotrány miatt | Két cikkben foglalkoztunk már az MVM-csoport különös svájci informatikai beszerzésével és az éves audit körül kialakult botrányával. A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, vagyis Bártfai-Mager Andrea sajtófőnökétől immár azt is tudjuk, hogy az ügyben belső vizsgálat van folyamatban. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/09/26/ennek_most_lesznek_kovetkezmenyei_-_belso_vizsgalat_zajlik_az_mvm-nel/ | 2018-09-26 11:53:00 | true | null | null | Index |
Beperelte a Közbeszerzési Hatóság a Korrupciókutató Központot (Corruption Research Center Budapest - CRCB), de elutasította a bíróság a keresetet – írja a CRCB közleményében (pdf).
A magyar Közbeszerzési Hatóság azután indított keresetet a korrupciót tanulmányozó kutatócsoport ellen, hogy az 2018. januárjában megjelentetett egy tanulmányt, amelyben a magyar közbeszerzési protokollt Zambiáéval és Bangladesével hasonlították össze. A kutatás alapján a CRCB több gyengeségre is felhívta a figyelmet a Közbeszerzési Hatóság gyakorlatában, a konklúzió szerint például még a fent említett két ország közbeszerzési szerveinek is weboldalai is informatívabbak sok szempontból, mint a magyar hatóságé.
A tanulmány megjelenése után először csak lejárató cikkek jelentek meg a korrupciókutatókról a kormányközeli sajtóban, aztán a Közbeszerzési Hatóság jogi útra terelte az ügyet: jó hírnevének megsértéséért keresetet indított a CRCB ellen.
A korrupciókutatót a bíróság még júliusban arról tájékoztatta, hogy a keresetet elutasították, a CRCB által megkérdezett jogi szakértők szerint formai okokból. A közleményben a szervezet azt írja, folytatják tevékenységüket, és remélik, hogy a jövőben egy tudományos műhely sem lesz arra kényszerítve, hogy a bíróságon kelljen megvédenie az eredményeit. A CRCB vezetőjével készült korábbi interjúnkat itt olvashatja el.
Frissítés: Cikkünk megjelenése után a Közbeszerzési Hatóság közölte, a kereset valóban visszautasításra került, a keresetet a bíróság érdemben nem bírálta el. Azonban azt a felperes az irányadó jogszabályok adta lehetőséggel élve kiegészítette és újra benyújtotta a bíróságra, így a peres eljárás jelenleg is folyamatban van. A folyamatban levő eljárásra tekintettel további információt a Hatóság jelenleg nem kíván adni. | A Közbeszerzési Hatóság korrupciókutatókat perelt be egy tanulmányuk miatt | A magyar Közbeszerzési Hatóság azután indított keresetet a korrupciót tanulmányozó kutatócsoport ellen, hogy az 2018. januárjában megjelentetett egy tanulmányt, amelyben a magyar közbeszerzési protokollt Zambiáéval és Bangladesével hasonlították össze. A kutatás alapján a CRCB több gyengeségre is felhívta a figyelmet a Közbeszerzési Hatóság gyakorlatában, a konklúzió szerint például még a fent említett két ország közbeszerzési szerveinek is weboldalai is informatívabbak sok szempontból, mint a magyar hatóságé. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/09/27/a_kozbeszerzesi_hatosag_korrupciokutatokat_perelt_be_egy_tanulmanyuk_miatt/ | 2018-09-27 12:09:58 | true | null | null | Index |
A hatalmas irodaházat a hazai piacvezető Hell Energy érdekeltségébe tartozó cég, az Avalon tervezi felépíteni. A magyar cég a négyszintes épületet műemléki környezetben húzná fel. Míg a fideszes városvezetés teljes mellszélességgel támogatja a projektet, addig a lakosokat meg sem kérdezték, többen viszont a legkevésbé sem szeretnének a Hell irodaház árnyékában élni. Vannak, akik szerint a beruházás kijátssza a plázastop-törvényt, mivel az irodaház szerintük valójában egy bevásárlóközpontot is takar.
A belváros szívébe tervezett épületkomplexum ellen augusztusban egy egész seregnyi szomszéd, lokálpatrióta és a Zöld Kapcsolat környezetvédelemmel foglalkozó egyesület tiltakozott, a hír a médiában is nagy port kavart. Tegnap megérkezett az egyesület elnökéhez, F. Nagy Zsuzsannához a környezetvédelmi eljárás eredménye: kiadták az engedélyt, ami ellen a civil egyesület fellebbezni fog.
Az engedélyezési eljárás során megállapítottam, hogy a vonatkozó műszaki és hatályos környezetvédelmi jogszabályok figyelembevételével, valamint a határozatban szereplő előírások betartása mellett az Avalon Business Center építése és üzemeltetése nem jelent olyan kedvezőtlen környezeti hatással járó igénybevételt, amely adott esetben a tervezett tevékenységet kizárttá tenné - áll a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatala által kiadott dokumentumban.
Továbbá másik két lakosnak is elismerték az ügyféli jogállását, akik most már 375 ezer forint ellenében szintén fellebbezhetnek. F. Nagy Zsuzsanna szerint ez még nem lejátszott meccs, ha fellebbeznek, a másodfokú hatóság dönthet másképp is, az építési eljárás csak ezt követően indulhat el. Most pedig már a lakosok is felléphetnek, még fontosabb szerephez jutnak az örökségvédelmi, és más szakmai szempontok is, amik eddig nem tudtak érvényesülni – fűzte hozzá a környezetvédő.
Az energiaitalos cég építkezik
A Hell-csoport nem csak a világhírű hollywoodi sztárral, Bruce Willisszel van jó viszonyban, hanem szemmel láthatólag a közpénzekkel is, a cég több alkalommal jutott már milliárdos állami és uniós támogatásokhoz. Emlékeztetőül, az energiaitalt gyártó társaság dobozgyára például 7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott 2017-ben, egyedi kormánydöntés keretében.
Dugig volt a terem tiltakozó lakosokkal
Az Avalon Business Center létesítményével szemben a Zöld Kapcsolat Egyesület vette fel a jogi harcot, – a szervezet képviselője, F. Nagy Zsuzsanna elmondta, hogy szerinte méltatlan, hogy korábban nem fogadták el az ügyféli jogállását azoknak a lakosoknak, akik közvetlen „elszenvedői” a beruházásnak. A civil szervezet elnöke elmondta, hogy egy ekkora beruházásnál előzetes környezetvédelmi eljárást kell lefolytatni, ami meg is történt márciusban. Az egyesület legfőbb érve volt, hogy 350 férőhelyes parkoló esetében kötelező a részletes környezeti hatásvizsgálat is, azaz egy sokkal komolyabb (zaj, rezgés, levegő, víz, közlekedés, örökségvédelmi) dokumentációt kell készíteniük az előzeteshez képest, továbbá közmeghallgatást is kell tartani.
Ezt a kötelező eljárást szerencsére a 1995-ös, kőkori környezetvédelmi törvény szabályozza
– fűzte hozzá a szervezet elnöke.
Ennek a kötelezettségnek lett az eredménye az a 250 oldalas tanulmány, amelyet az augusztusi közmeghallgatáson a lakosok alaposan kivesézhettek. A közmeghallgatáson több mint 60-an jelentek meg, a lokálpatriótákkal megtelt a városház terme, akik között jócskán voltak, akik szakmai hozzáfűzést is tudtak tenni a tervekkel kapcsolatban – számolt be a környezetvédő.
Az egyesület elnökének beszámolója szerint a lakosok nehezményezték, hogy egy idegen céget előnyben részesítenek a lakossággal szemben, miközben az energiaital-gyártó cégnek semmilyen miskolci gyökere nincs.
Másfél évig fog tartani az építkezés, 53 ezer tonna anyagot fognak kitermelni a belváros közepén, amit úgy kommentálnak, hogy kellemetlenség, de határérték-túllépés nem lesz, ...?!! 40 tonnás autók fognak közlekedni, és kőzetet fognak vésni 100 decibellel, holott 60 decibelnél azért már elég rosszul érzi magát az ember.
– hitetlenkedett a környezetvédő.
A kormányhivatal által összehívott közmeghallgatáson elvileg a beruházás környezeti hatásait lehetett véleményezni -, de mivel az önkormányzat nem tájékoztatta érdemben a lakosságot a főtér, és az iroda-üzletház összefonódó terveiről, és nem rendeztek más ilyen nyilvános fórumot az elmúlt években, ezért ők a szelepet itt engedték ki, és rengeteg máshova tartozó (pl.: városfejlesztési) kérdést is itt fogalmaztak meg – mondta el a környezetvédő.
Kit zavar, mi lesz egy poros, murvás parkoló helyén?
Az épület valóban nem egy eldugott helyen, hanem a város megújuló főtere mellett épülne. A foghíjtelek műemléki környezetben fekszik, a főtér, a városháza épülete, egy bank és az avasi műemlék templom határolja. A telek jelenleg az Erzsébet gyógyászati szakrendelő mögött egy murvás parkoló, ahol korábban egy egyszintes uszoda volt, amelyet lebontottak, és a közterületből magánterület lett.
Azóta pedig mindenki csak extra profitot akar húzni a területből.
– jegyezte meg a környezetvédő.
Korábban már terveztek szállodát építeni a területre, amit a lakossági tiltakozás és örökségvédelmi határozat hiúsított meg, – ekkor vásárolta meg a területet a Hell cégcsoport.
Annak ellenére, hogy egy környezetvédelmi szervezet képviselője vagyok, nem gondolom, hogy parkot kellene a foghíjtelken létesíteni, felmerült ilyen ötlet is - azonban az örökségédelmi, környezetvédelmi és közérdeknek megfelelő, az épületegyüttesbe illeszkedő (nem monumentális) tervet tartanánk elfogadhatónak.
Ami a környezetvédő szerint szintén ide tartozik, hogy a tervben az elmúlt év végén elfogadott Településképi Arculati Kézikönyv sem köszön vissza.
Hozzátette, hogy az elmúlt 10-15 év alatt körülbelül 10 terv volt, a legfőbb baj azonban majd minden esetben a monumentalitással van. Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy egy fele ekkora méretű épületet lehet, hogy elfogadnának a lakosok.
De vegyük sorra, hogy mik a problémás pontok.
A világ "legcsendesebb" mélygarázsa
Miskolc nem a tiszta levegőjéről híres. Környezetvédelmi szempontból szerinte a háromszintes 350 férőhelyes mélygarázzsal van a legnagyobb baj, hiszen a sok befelé és kifelé közlekedő autó jelentős zajterheléssel és károsanyag kibocsátással járna. Ezen kívül a közlekedés biztonságát is veszélyezteti, mivel a forgalmas Kálvin János négysávos úton a bekanyarodó autók lassulást okoznának, sőt, egy bicikliúton és a turisták által használt úton is keresztül kellene vágni naponta 1-2 ezer ki és beforduló parkolni szándékozó járműnek.
A történelmi Avasra zúduló jelenlegi zajterhelés is nagy, a mélygarázs bejárata pedig épp a középkori templommal átellenben lenne, ami szerinte jelentős plusz terhelést jelentene a műemlék-épületre. A parkoló autók pedig épp a gyógyító, rekreációs tevékenységéről népszerű, szomszédos Erzsébet-fürdő járóbeteg ellátást üzemeltető magánszakellátó falánál fognak elmenni.
A közmeghallgatáson elhangzott, hogy a parkolók negyede közhasználatú parkoló lesz, amit a szervezet képviselője szerint úgy lehet értelmezni, hogy ez a beruházó „ajándéka” az önkormányzatnak. Egyébként sem érti, miért van szükség egy ekkora mélygarázsra, amikor a közelben van másik három, igen alacsony kihasználtságú parkolóház.
Viszlát örökpanoráma!
A tervezett irodaház szomszédságában korábbi paloták is vannak, ahol több miskolci „őslakos” generációk óta lakik, és az építkezés oldalán is vannak ablakaik, - a 14-15 méter plusz 4 méter zajvédő falnak köszönhetően búcsút inthetnek az örökpanorámás avasi műemlék kilátásuknak – tudtuk meg a környezetvédőtől.
Az igaz, hogy a tervezők próbálnak lépcsőzetes kialakítással kedvezni az ottélőknek – ismerte el a szervezet elnöke.
Minden miskolci lokálpatriotának az egyik legfontosabb kérdése, hogy egyáltalán, honnan fogják látni a város jelképeinek tartott avasi műemlék templomot és kilátót? Nem készült semmilyen ábra, makett, hogy milyen rálátás marad a Városház tér és környékén a történelmi Avasra.
A lakosok ragaszkodnak a megfelelő régészeti feltárásokhoz is, hiszen a három szintes mélygarázs, húsz méter mélységű lesz: az egyik észrevétel szerint ehhez képest, a három napos régészeti akció nem volt elég alapos, “a markoló néhányat belecsapott a földbe, és ásott pár lyukat”. A dokumentációban sem is írnak erről többet, mint hogy elkészült az előzetes régészeti tanulmány.
Móricka rajzok
Sokan hiányolták, hogy egy korrekt makettet láthassanak, mert olyan látványterveket mutogatnak, amiken nincs méretarány, egyszer a szomszédos uszoda látszik nagyobbnak, máskor pedig az irodaház.
Más szakterületen (közlekedés, levegőminőség) is előfordult a dokumentációban, hogy elavult adatokat használtak fel, illetve egy olyan utca (Városház utca) is szerepel a dokumentációban, ami nincs is a városban - jegyezte meg a környezetvédő.
Kikerülnék a plázastop-törvényt?
Az is vita kérdése, hogy pláza, vagy valóban irodaépület, – hivatalosan irodaépületnek nevezik, aminek a földszintjén kereskedelmi szolgáltató funkciókkal ellátott bérelhető üzlethelyiségek vannak.
Az aktivista szerint nem indokolt ekkora irodaházat felépíteni, amikor a környéken számos üres épület található, például az omladozó Avas Szálló, és az egykori leánykollégium, a főutcán pedig konganak az üzlethelyiségek.
Kerestük az önkormányzatot is az ügyben, akik a megkeresésünkre nem reagáltak. | A lakossági tiltakozás ellenére kiadták a környezetvédelmi engedélyt a Hell mostrumára Miskolcon | A hatalmas irodaházat a hazai piacvezető Hell Energy érdekeltségébe tartozó cég, az Avalon tervezi felépíteni. Az állami pénzekkel bőven kitömött magyar cég a négyszintes épületet műemléki környezetben húzná fel. Míg a fideszes városvezetés teljes mellszélességgel támogatja a projektet, addig a lakosokat meg sem kérdezték, többen viszont a legkevésbé sem szeretnének a Hell irodaház árnyékában élni. Vannak, akik szerint a beruházás kijátssza a plázastop-törvényt, mivel az irodaház szerintük valójában egy bevásárlóközpontot is takar | null | 1 | https://index.hu/belfold/2018/09/25/miskolci_hell_irodahaz/ | 2018-09-25 12:10:00 | true | null | null | Index |
Tállai András, akkor még NAV elnök elhíresült ötlete volt, hogy 2017-ben elintézte: lakóhelyén, Mezőkövesden a Mol a benzin árát 11 forinttal, míg a gázolajét 5 forinttal csökkentse. Az ötlet követőkre talált a megye más vidékein is. Koncz Ferenc szerencsi országgyűlési képviselő a magyar honvédség kasszáját pumpolta meg, sikerrel.
Amikor megkezdődött a kesznyéteni híd felújítása, úgy tervezték, hogy Girincsnél, a komp helyén épüljön meg egy katonai pontonhíd, azért, hogy ne kelljen 30-40 kilométert kerülniük azoknak, akik valamelyik tiszaújvárosi gyárba járnak dolgozni, vagy iskolába mennének a Sajó másik oldaláról. Aztán kiderült, az előző kormány honvédelmi minisztériuma pénzt kér az ideiglenes hídért.
Meg nem erősített hírek szerint 60-80 millióba került volna a telepítés és a fenntartás, amit senki nem akart megfizetni. Aztán történt valami, mert mégiscsak megépült a híd, csak nem Girincsen, hanem a jobb közlekedési adottságokkal rendelkező Körömben. A történet ismerősei szerint a változás mögött az áll, hogy a tervezés idején még fideszes jelölt Koncz Ferencet időközben megválasztották képviselőnek, ráadásul új emberek kerültek döntési pozícióba a Honvédelmi Minisztériumban is.
A szentesi műszaki hídász katonák aztán augusztus végén Körömben megépítették azt a pontonhidat, amely megkönnyíti a Sajón való átkelést arra az időszakra – a tervek szerint november közepéig –, amíg befejeződik a kesznyéteni híd felújítása. A katonai híd felépítése és bontása nem egyszeri költség, mert a működtetés folyamatos jelenlétet kíván a honvédségtől.
A megnyitón Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, hogy a nap huszonnégy órájában őrzik a hidat, segítik az átkelést, a helyszínen orvosi ügyelet van, sőt, könnyűbúvárok tartózkodnak a híd mellett, egyszóval minden eshetőségre felkészültek. A pontonhíd építésének teljes költségét a Magyar Kormány vállalta magára, mint ahogy a komp üzemeltetője ez időszakra kiesett bevételének kompenzálását is.
Az atlatszo.hu a honvédelmi tárcához küldött közérdekű adatigénylést. Azt szerettük volna megtudni, hogy mennyibe került a körömi expedíció? A minisztérium szerint, mivel még nincs vége a küldetésnek, ezért nem tudnak számokkal szolgálni, de most rögtön fizessünk be 53 ezer 413 forintot, mert az adatok majdani szolgáltatása nekik sincs ingyen. („A közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár.”)
Pusztai László – eszakhirnok.com
Fotó: Vajda János/MTI | Nem adja ki a Honvédelmi Minisztérium, mibe került a körömi pontonhíd, csak 53 ezer forintért | Meg nem erősített hírek szerint 60-80 millióba került volna a telepítés és a fenntartás, amit senki nem akart megfizetni. Aztán történt valami, mert mégiscsak megépült a híd, csak nem Girincsen, hanem a jobb közlekedési adottságokkal rendelkező Körömben. A történet ismerősei szerint a változás mögött az áll, hogy a tervezés idején még fideszes jelölt Koncz Ferencet időközben megválasztották képviselőnek, ráadásul új emberek kerültek döntési pozícióba a Honvédelmi Minisztériumban is. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2018/09/27/nem-adja-ki-a-honvedelmi-miniszterium-mibe-kerult-a-pontonhid-de-ezert-is-ker-53-ezer-forintot/ | 2018-09-27 12:13:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Subsets and Splits