text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 2
200
⌀ | description
stringlengths 0
8.21k
⌀ | keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 0
272
⌀ | date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 201
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Sehogy sem akar elkészülni a Pallas Alapítványok ingatlanportfoliójának ékköve, a budai Várban álló Ybl-villa. Bő három éve vásárolták, elköltöttek már 8,9 milliárdot, és még mindig az áll az ajtaján, hogy építési terület.
A Magyar Nemzeti Bank alapítványának honlapján utoljára tavaly áprilisban adtak hírt a felújításról,
akkor 2018 első negyedévére ígérték az átadást.
3,4 milliárdért 2014 decemberében vette meg a Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné Domus Animae nevű alapítványa az épületet.
989 milliót fizettek a felújítás első üteméért a Magyar Építő Zrt.-nek.
Majd leszerződtek a második ütemre, ami során művészeti galériát és éttermet alakítanak ki a Csónak utca 1. szám alatti épületben, 4,49 milliárdért. | Négy év és több mint 8 milliárd forint után még mindig nem készült el a jegybanki alapítványok Ybl-villája | Négy év és több mint 8 milliárd forint után még mindig nem készült el a jegybanki alapítványok Ybl-villája | null | 1 | https://444.hu/2018/08/27/negy-ev-es-tobb-mint-8-milliard-forint-utan-meg-mindig-nem-keszult-el-a-jegybanki-alapitvanyok-ybl-villaja | 2018-08-27 11:04:00 | true | null | null | 444 |
Szeptembertől nagy változásokra lehet számítani a kormánypárt médiabirodalmában: a Fidesz belügyeit ismerők szerint hamarosan megszűnnek a párhuzamos tulajdonlások, a különböző kormányközeli emberek érdekeltségei beépülnek egy holdingba, és Liszkay Gábor Mediaworks elnök-vezérigazgató keze alatt kerülnek központi felügyelet alá.
2015 őszétől kezdve az új fideszes médiabirodalom azért épült különböző cölöpökre, hogy ne fordulhasson elő az, ami a Simicskával való összeveszés után: amikor a tulajdonossal kialakult konfliktus miatt odalett a több mint két évtized alatt, sok milliárdból fölépített fideszes sajtó jórésze.
Az elmúlt három évben Matolcsy Ádám, Andy Vajna, Habony Árpád, Schmidt Mária és Heinrich Pecina is vásárolhatott médiacégeket, úgy, hogy a valódi irányítás a pártvezetéstől jött, de Orbán most mégis felszámolná a több lábon álló rendszert.
A holding létrehozásáról még egy hónapig tartó augusztusi szabadsága előtt döntött a miniszterelnök, Liszkay pedig július utolsó napján, tehát épp a Hír TV visszafoglalása előtt alapított céget Media Fundamentum Nonprofit Zrt. néven. A cég fő profilja a vagyonkezelés, jegyzett tőkéje pedig ötmillió forint. Ez a holding lesz a vezérlőpultja a központosuló kormányzati médiának.
Liszkay a legfontosabb pillanatban, a Simicska-ügy kirobbanásakor bizonyította lojalitását a miniszterelnöknek: a Nemzet-csoport alapító-vezetője 2015. február 6-án, húsz év után fordított hátat Simicska Lajosnak, és azonnal az új fideszes sajtóbirodalom szervezését kezdte irányítani. Lojális és tapasztalt szakember, nem meglepő, hogy Orbán rábízta a feladatot.
A Media Fundamentum alá kerül be a jelenlegi legnagyobb fideszes médiavállalat, az összes megyei napilap mellett a Nemzeti Sportot és számos bulvármagazint is kiadó Mediaworks, és a frissen megszerzett Simicska-birodalom, illetve ami maradt belőle: a Hír TV, és a hírek szerint hamarosan újjáinduló Magyar Nemzet kiadói joga. (Az összevonás első lépéseként a Mediaworks hamarosan maga alá söpör három újabb megyei lapot, és ezzel gyakorlatilag elfoglalja a komplett vidéki lappiacot.)
Beolvadhat a már most is Mészáros-tulajdonba tartozó Echo TV, a Karc FM rádió, és az egyetlen országos frekvencián sugárzó, ma még Vajna-közeliként működő Retro Rádió. Nem kizárt, hogy a Retro a mostanihoz képest valamivel közéletibb profilt kap, Liszkay legalábbis nagyon ambicionálja, hogy a holdingnak erős rádiós lába legyen.
Az ernyő alá kerülhet a most még papíron Matolcsy Ádámhoz tartozó Origo.hu Zrt. A TV2 sorsa viszont egyelőre kérdéses (erről később), ahogy a szintén Vajnához tartozó Bors is és Rádió 1 státusza is bizonytalan. Ennek az az oka, hogy Liszkay elsősorban közéleti médiabirodalomban gondolkodik, a bulvárhajtásokat meghagyná Rogán Antal köreinek.
Az említésre érdemes termékek közül egyedül Habony Árpád érdekeltségei, az ingyenes Lokál napilap, a Lokál Extra, és a 888 úszhatja meg a beolvadást, de erről még nincs végleges döntés - és amíg Orbán haza nem érkezik nyaralásából, nem is lesz.
Liszkay nyomulását – a belső viszonyokat ismerők szerint – nagyon nem szeretik Rogán és Habony üzleti köreihöz kötődő fideszes bulvármédiában,
és azért lobbiznak Orbánnál, hogy kimaradhassanak a nagy beolvasztásból, ami az egyes médiumok pénzügyi függetlenségének végét is jelenti. A Schmidt Mária történész tulajdonában lévő, már alig kétezer példányban eladott Figyelő hetilapot a projekt szervezői nem tekintik relevánsnak: „jöhet is, maradhat is”.
A menedzsmentet és a szakmai munkát Liszkay Gábor felügyeli majd, a holding vezérigazgatói posztjára pedig állítólag Vaszily Miklós, az MTVA vezérigazgatója a legesélyesebb jelölt, akivel a miniszterelnök még nyári pihenője előtt személyesen egyeztetett. Vaszily neve korábban felmerült a TV2 lehetséges vezetőjeként is, de úgy tűnik, fontosabb feladat várhat rá. Ő is tapasztalt médiamenedzser: 2001 és a 2005 között a Portfolio online üzleti hírlapot kiadó Netmédia vezetője volt, majd, miután a Netmédia és az Index.hu Zrt. közös tulajdonoshoz került, az Index kiadójának vezérigazgatója lett. 2009-ben távozott az Index éléről, és 2010-ben a konkurens Origo Zrt. vezérigazgatójának nevezte ki a Magyar Telekom. Az Origo eladása előtt távozott, és 2015-ben már a közmédia élén tűnt föl.
Ha tényleg elmozdítják az igazgatót a közmédia éléről, az újabb jele lehet annak, hogy az évek óta 70-80 milliárdos büdzsével működő MTVA pozíciója – politikai tekintetben – gyengülőben van. A tévés piacot ismerők szerint ezt mutatta már az is, hogy egy Bánki Erik-féle törvényjavaslat hamarosan visszautalja a magyar foci közvetítési jogait a közmédiától az MLSZ-hez, amik aztán később könnyen piaci társaságoknál köthetnek ki. Egy írásában a Népszava is így kombinált, a 24.hu kérdésére viszont Bánki „légbőlkapottnak” nevezte a feltételezést, hogy ez a javaslat már egy új TV2-szerződést készítené elő. (A cikk megjelenéséig Liszkay és Vaszily sem reagált megkeresésünkre.)
Az egyes médiumok beolvasztását Jászai Gellért, a Mészáros Lőrinc tulajdonához tartozó Konzum Nyrt. elnök-vezérigazgatója és az Opus Global Nyrt. igazgatótanácsának tagja szervezi meg, ami garancia arra is, hogy a holding végül Orbán Viktor közvetlen környezetében maradjon. Jászai tárgyal az egyes médiatulajdonosokkal, és készíti elő a szerződéseket az átadásokhoz.
A totális központosítás legfontosabb oka az, hogy a politikai vezetés elégedetlen a külön-külön kézbe utalt médiumok menedzselésével. Egy tűzközeli ember ezt valamivel karcosabban úgy fogalmazta meg, hogy Orbánnak elege van abból, amikor egyes strómanok és kijelölt tulajdonosok sajátjuknak tekintik, és önkényesen hordják szét a rájuk bízott vagyont. A kormányközeli cégvilág íratlan szabályai szerint ugyanis
„el lehet tenni pénzt, de úgy és annyit, amennyit fent leegyeztettél; ha stikában ezen felül is sápot szedsz, véged. A rablógazdaságnak is megvan a maga betyárbecsülete.”
Az Echo TV-nél már a választások után kitört a balhé, és egy gyors átvilágítás után elég súlyos pénzügyi visszaélésekre derült fény. A leltár után távozott a tévé nevében hónapokig intézkedő egykori Mészáros-ember, Csík Zoltán igazgatósági tag, Czégel Pál pénzügyi vezető és Varga Lajos műszaki igazgató is.
Nagy az elégedetlenség a TV2-vel is, ahol Dirk Gerkens a 2015 őszi átállás után maga mellé vette régi harcostársát, az RTL-nél már kipróbált Rákosi Tamás producert, és kiszervezte a legfontosabb műsorok gyártását.
Már 2017 tavaszán, miután a részvénytársaság vezetésében megjelentek Mészáros Lőrinc emberei, konfliktusok alakultak ki a cég költségvetésével kapcsolatban a volt felcsúti polgármester holdudvara és a vezérigazgató között. Mészároséknak nem tetszenek azok a friss szerződések, amik hosszú időre lekötelezik a tévét a Rákosi és az IKO Holding gyártócég irányába, és ez azért is probléma, mert nehezíti a TV2 beépítését a holdingba így a művelet könnyen átcsúszhat a következő évre is. És hát nem tetszik nekik az sem, hogy a 2016-os 7 milliárdos után még tavaly is sikerült 1,44 milliárdos veszteséget összehozni. (Miközben a kormányzati ellenszélben dolgozó, papíron valamivel kevesebb árbevételt produkáló RTL Klub vastagon nyereséges.)
Konfliktus volt abból is, hogy a menedzsment úgy költött el tízmillió eurónyi pénzt sportközvetítési jogokra, hogy azokról nem egyeztetett a pártközponttal. Gerkensben nem igazán bíznak már, de alighanem megvárják, amíg kitölti – állítólag 3 éves, év végén lejáró – szerződését, és az anomáliák miatt számítani lehet arra is, hogy a televízió tulajdonosi köréből kiszorul Andy Vajna filmügyi kormánybiztos.
Borzasztóan sok pénzbe kerül a kormányzati média, az állami hirdetésekkel kitömött tulajdonosok pedig milliárdos hasznot húznak évente, viszont a politika nem elégedett az egyes csatornák hatékonyságával.
Tartja magát a hír, hogy a Magyar Idők helyét egy az egyben átveszi a Magyar Nemzet, de a párhuzamosságok nem szűnnek meg automatikusan. A decemberben több mint 2,5 milliárd forintért felturbózott Echo TV tudta ugyan növelni népszerűségét, de közönségaránya még mindig csak 0,7 százalék, fele a Hír TV-nek (igaz, a volt Simicska-csatorna lefedettsége szélesebb országszerte). Amíg a kábelszerződések élnek, egymás mellett fut majd a két hírcsatorna, némileg eltérő profillal, és kezdődik a versenyeztetés is; mostantól egy közös tulajdonossal a fejek felett.
A beolvasztás valószínűleg azzal jár majd, hogy idővel minden kiemelt területen „egy erős brand” marad domináns. Az ügynökségek piacán ez a meccs már le is ment: a Nemzeti Kommunikációs Hivatal felmondta az „íratlan szabályokat felrúgó” Kuna Tibor (Trinity és Young and Partners) és Csetényi Csaba cégeinek (Network 360 Reklámügynökség Kft. és Affiliate Network Kft.) szerződéseit, és úgy fest, hogy Balásy Gyula vállakozásai vihetnek minden munkát.
Továbbra is a Lounge Design végzi majd a kreatív ügynökségi feladatokat és a szintén Balásy-féle New Land Media marad a vezető állami szerződésekkel operáló médiaügynökség. Állítólag Balásy alá tagozódhat be a Simicskától megörökölt Inter Media Group reklámügynökség és ügyfélköre is.
Az online sales house-ok piacán két erős versenyző áll a lábán, de meglepő lenne, ha a tavaly Matolcsy Ádámhoz került Evomedia fel tudná venni a versenyt a Gerkens és Habony körei által közösen építgetett, a TV2-nek több tízmilliárdos árbevételt hozó Atmediával, amibe decemberben 17 százalékkal beszállt a Mészároshoz köthető Status Capital tőkealap is.
A kérdés, ami most az érintett cégeket is foglalkoztatja, hogy milyen formában zajlik majd ennek gigantikus méretű médiaszörnynek az etetése, ki osztja a pénzeket az egyes csatornáknak. Egyelőre a cégek képviselői is csak találgatják, mit jelent majd a gyakorlatban az, ha a fideszes médiabirodalmat egy nonprofit cég fogja majd össze.
A Hír TV állami reklámok nélkül is kétmilliárdos éves büdzsével működött 2017-ben, a megújult Echo több mint négy milliárdot élt fel tavaly, és idén még többet fog, a Mediaworks 20 milliárdos forgalmat bonyolított. Egyelőre az sem világos, vajon továbbra is Rogán Antal köre dönthet-e majd az állami reklámpénzekről.
Kevesebben aggódnak azon, pedig normális országban érdekes kérdés lehetne az is, mit szól majd ahhoz az elvileg független Gazdasági Versenyhivatal vagy a piacot papíron felügyelő Médiahatóság, amikor a médiapiac nagyobbik felét egyszerűen besöprik egy állami pénzből fenntartott holding alá. | Gigantikus központi médiaholdingot építenek Orbán emberei | Szeptembertől nagy változásokra lehet számítani a kormánypárt médiabirodalmában: a Fidesz belügyeit ismerők szerint hamarosan megszűnnek a párhuzamos tulajdonlások, a különböző kormányközeli emberek érdekeltségei beépülnek egy holdingba, és Liszkay Gábor Mediaworks elnök-vezérigazgató keze alatt kerülnek központi felügyelet alá. | null | 1 | https://444.hu/2018/08/27/gigantikus-kozponti-mediaholdingot-epitenek-orban-emberei | 2018-08-27 07:02:00 | true | null | null | 444 |
2018. augusztus 27., 10:34
A Mészáros család átalakította az MKB Bank feletti ellenőrzését. Mészárosné Kelemen Beatrix is közvetett tulajdonos lesz az MKB Bankban.
Két lépésben átalakul a Konzum Befektetési Alapkezelő Zrt. által kezelt Metis és Metis 2. Magántőkealapok tulajdonában lévő MKB részvénycsomag tulajdonosi szerkezete – tette közzé a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. a Budapesti Értéktőzsdén. A tranzakciókkal egyidejűleg Mészáros Lőrinc és felesége Mészárosné Kelemen Beatrix kizárólagos befektetőivé váltak a Metis és Metis 2. zártkörű magántőkealapoknak – így a milliárdos házaspár az alapok révén 48,62 százalékos tulajdonosai lesznek. Mészárosné Kelemen Beatrix így a családi cégek és a ECHO TV után tulajdonosként jelenik meg az egyik legnagyobb magyar bankban.
A közleményből kiderül, hogy a METIS Magántőkealapból kiválás útján létrejött EIRENE Magántőkealap a bank 9,99 százalékos részvénycsomagjával rendelkezik, az alap kezelését pedig a Minerva Tőkealap-kezelő Zrt. veszi át a Konzum-csoporttól. Ezzel csaknem egy időben a METIS 2. Magántőkealap kizárólagos tulajdonában lévő RKOFIN Kft. elővásárlási joga alapján megszerzi az MKB Bank MRP szervezetétől a pénzintézet 9,62 százalékos befolyást biztosító dolgozói részvénycsomagját. A két tranzakció eredményeként a tőzsdei társaság alapkezelőjének MKB fölötti befolyása mindösszesen 0,37 százalékkal csökken. Az ügyletek lezárásához az MNB felügyeleti eljárásai is szükségesek – közölte a Konzum Nyrt. | Mészáros Lőrinc felesége is banktulajdonos lesz | A Mészáros család átalakította az MKB Bank feletti ellenőrzését. Mészárosné Kelemen Beatrix is közvetett tulajdonos lesz az MKB Bankban. | null | 1 | https://zoom.hu/hir/2018/08/27/meszaros-lorinc-felesege-is-banktulajdonos-lesz/ | 2018-08-27 00:00:00 | true | null | null | ZOOM |
A Magyar Nemzeti Bank 19 millió forint bírságot szabott ki az NHB Növekedési Hitel Bank Zrt.-re a felügyeleti vizsgálat során feltárt vállalatirányítási, hitelkockázat-kezelési, számviteli, adatszolgáltatási, informatikai, illetve a pénzmosás és terrorizmus finanszírozását megelőzendő hiányosságok miatt – közölte az MNB az MTI-vel, kiemelve, hogy a feltárt jogsértések nem hordoznak rendszerkockázatot és nem veszélyeztetik a bank megbízható működését.
Az MNB 2015. december 31-től tekintette át a hitelintézet pénzügyi szolgáltatási tevékenységét és megállapította, hogy a vállalatirányítás területén az NHB Bank kiszervezett tevékenységeinek bejelentése, ellenőrzése és szabályozása nem felelt meg teljes körűen a jogszabályi előírásoknak. A hitelkockázat-kezelés körében probléma volt többek között az ügyfél-minősítésre, a kockázatvállalásra (különösen a döntéshozatali mechanizmusra) és a fedezetértékelésre vonatkozó szabályzataival, illetve azok alkalmazásával.
A jegybank ezen felül hiányosságokat talált a bank likviditási és piaci kockázatkezelésében, számviteli gyakorlatában, egyes nyilvántartásaiban és az informatikai rendszer védelmében is. Továbbá probléma volt a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére irányuló tevékenységénél, elsősorban a tényleges tulajdonosok ellenőrzésénél.
Az MNB több, elsősorban az adatszolgáltatási rendszert és a kapcsolódó belső szabályozási gyakorlatot érintő adatszolgáltatási problémát is azonosított. Ehhez kapcsolódóan megjegyezték, hogy a jegybank kiemelten vizsgálta az adatszolgáltatási hibákat, és a jövőben is kiemelt szigorral lép fel azokkal a piaci szereplőkkel szemben, akik ilyen jellegű jogsértést követnek el.
A bírságösszeg meghatározásakor az MNB súlyosító körülményként értékelte a feltárt jogsértések magas vagy jelentős kockázati besorolását,de enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a hiányosságoknak nem volt hatása az ügyfelekre, más piaci szereplőkre, és a hitelintézet több jogsértést már a vizsgálat alatt kijavított – olvasható a jegybank közleményében. | Matolcsy jegybankja 19 millióra bírságolta Matolcsy unokatestvérének bankját | A Magyar Nemzeti Bank 19 millió forint bírságot szabott ki az NHB Növekedési Hitel Bank Zrt.-re a felügyeleti vizsgálat során feltárt vállalatirányítási, hitelkockázat-kezelési, számviteli, adatszolgáltatási, informatikai, illetve a pénzmosás és terrorizmus finanszírozását megelőzendő hiányosságok miatt – közölte az MNB az MTI-vel, kiemelve, hogy a feltárt jogsértések nem hordoznak rendszerkockázatot és nem veszélyeztetik a bank megbízható működését. | null | 1 | https://444.hu/2018/08/28/matolcsy-jegybankja-19-milliora-birsagolta-matolcsy-unokatestverenek-bankjat | 2018-08-28 10:41:00 | true | null | null | 444 |
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 19 millió forint bírságot szabott ki az NHB Növekedési Hitel Bank Zrt.-re (NHB Bank) a felügyeleti vizsgálat során feltárt hiányosságok miatt – közölte az MNB kedden. Vagyis a jegybank pénzügyi felügyelete ezúttal a Matolcsy György unokatestvérekét ismertté vált Szemerey Tamás érdekeltségét büntette.
A jegybank kiemelte, hogy a feltárt jogsértések nem hordoznak rendszerkockázatot és nem veszélyeztetik a bank megbízható működését. Az MNB 2015. december 31-től tekintette át a hitelintézet pénzügyi szolgáltatási tevékenységét és megállapította, hogy a vállalatirányítás területén az NHB Bank kiszervezett tevékenységeinek bejelentése, ellenőrzése és szabályozása nem felelt meg teljes körűen a jogszabályi előírásoknak.
A hitelkockázat kezelés körében probléma volt többek között az ügyfélminősítésre, a kockázatvállalásra (különösen a döntéshozatali mechanizmusra) és a fedezetértékelésre vonatkozó szabályzataival, illetve azok alkalmazásával.
A jegybank ezen felül hiányosságokat talált a bank likviditási és piaci kockázatkezelésében, számviteli gyakorlatában, egyes nyilvántartásaiban és az informatikai rendszer védelmében is. Továbbá probléma volt a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére irányuló tevékenységénél, elsősorban a tényleges tulajdonosok ellenőrzésénél.
Az MNB több, elsősorban az adatszolgáltatási rendszert és a kapcsolódó belső szabályozási gyakorlatot érintő adatszolgáltatási problémát is azonosított. Ehhez kapcsolódóan megjegyezték, hogy a jegybank kiemelten vizsgálta az adatszolgáltatási hibákat, és a jövőben is kiemelt szigorral lép fel azokkal a piaci szereplőkkel szemben, akik ilyen jellegű jogsértést követnek el.
A bírságösszeg meghatározásakor az MNB súlyosító körülményként értékelte a feltárt jogsértések magas vagy jelentős kockázati besorolását. Ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a hiányosságoknak nem volt hatása az ügyfelekre, más piaci szereplőkre, és a hitelintézet több jogsértést már a vizsgálat alatt kijavított - olvasható a jegybank közleményében. | A jegybank megbírságolta Matolcsy unokatestvérének bankját | A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 19 millió forint bírságot szabott ki az NHB Növekedési Hitel Bank Zrt.-re (NHB Bank) a felügyeleti vizsgálat során feltárt hiányosságok miatt – közölte az MNB kedden. Vagyis a jegybank pénzügyi felügyelete ezúttal a Matolcsy György unokatestvérekét ismertté vált Szemerey Tamás érdekeltségét büntette. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/08/28/a_jegybank_megbirsagolta_matolcsy_unokatestverenek_bankjat/ | 2018-08-28 15:17:51 | true | null | null | Index |
Az MKB Bankban gyakran változik a tulajdonosi struktúra. Ha rögtön leírnánk, hogy a sok különböző áttételesen birtokos entitás milyen tranzakciókat bonyolított le az elmúlt napokban, bizonyára azonnal elveszítenénk az olvasóink zömét. Ezért előbb inkább arra tennénk kísérletet, hogy értelmezzük a történteket.
Mészáros elad, de nem gyengül
Az MKB-ban a tulajdonosok javarészt Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdoshoz és Szemerey Tamáshoz, a konkurens NHB tulajdonosához köthetőek. Előbbit Orbán Viktor miniszterelnök régi barátjaként, utóbbit Matolcsy György jegybankelnök unokatestvéreként ismerhetjük.
A sokféle friss tranzakció végén most egy olyan egyenleg rajzolódik ki, hogy
Ennek tippünk szerint az úgynevezett nagyhitelkorlát, vagy szakszerűen a nagy kockázat vállalására vonatkozó szabály lehet az oka. Amennyiben ugyanis Mészáros az MKB többségi tulajdonosává válna, akkor szigorúbb szabályok vonatkoznának arra, hogy az MKB miként hitelezhet Mészáros-érdekeltségeket.
Cincálják?
Az elmúlt napokban tehát több MKB-ra vonatkozó bejelentés is született, előbb az MKB tett közzé egy változásról szóló hírt, ma pedig a Konzum Nyrt, vagyis leegyszerűsítve Mészárosék.
Az újabb bejelentés lényege, hogy bár Mészárosék valóban eladtak 10 százaléknyi papírt, de valójában nem csökkent a befolyásuk, mert vettek is majdnem ennyit.
Ezt azért lehetett fontos Mészáros Lőrincnek tudatnia, mert miután
illetve a 444.hu cikket írt arról, hogy a NER-közeli médiavállalatok irányításában változások várhatóak,
ráadásul az MKB-ban is eladás történt,
nehogy bárki azt gondolja, hogy különböző erők elkezdték szétcincálni a Mészáros Lőrinchez köthető üzleti érdekeltségeket, fontos lehetett tisztázni, hogy Mészáros valójában ereje teljében van.
A bejelentések
De mi történt pontosan?
Az MKB egyik fő tulajdonosi csoportja, a Metis és Metis 2. magántőkealapok, vagyis leegyszerűsítve Mészáros Lőrinc. Ezekről az entitásokról ma hivatalosan is bejelentették, hogy kizárólag a Mészáros-házaspár (Mészáros Lőrinc és felesége Mészárosné Kelemen Beatrix) tulajdonában állnak, az alapokat a szintén főleg Mészároshoz köthető Konzum Befektetési Alapkezelő kezeli.
Az említett alapok ráadásul vettek az MKB munkavállalói MRP-szervezetétől is részvényeket (9,62 százalékot). A dolgozók érdekeltsége így csökkent, viszont ők biztosan kerestek azon, hogy egy ideig a bankjuk tulajdonosai voltak.
A Metis ugyanakkor el is adott 9,99 százaléknyi (kerekítve 10 százaléknyi) papírt, mégpedig egy Eirene Magántőkealap nevű entitásnak. Ez az alap a Metis Magántőkealapból vált ki, és a jövőben a Minerva Tőkealap-kezelő kezeli. Vagyis, ha jól értjük a folyamatot, a Metisben eddig nem voltak egyedül Mészárosék, és aki a társuk volt, az új alapkezelőt hozott létre és kivált.
Kié az Eirene?
Nem tudjuk kié az Eirene, nem publikus, hogy pontosan ki bújik mögötte, de azt gyanítjuk, hogy ő jogilag nem kapcsolható össze Mészáros Lőrinccel, ugyanakkor egy vele egyáltalán nem ellenséges befektetőről van szó.
A tulajdonnal gazdálkodó Minerva ugyanis Jaksa János MKB-elnök, korábbi kecskeméti bankár cége, akit közeli kapcsolat fűzött például Szíjj László építőipari vállalkozóhoz (Duna Aszfalt csoport).
Szóljon hozzá, mondja el a véleményét az Index moderált politikai csoportjában, a Kibeszélőben!
A történet végén, a szükséges felügyeleti eljárásokkal lezárt tranzakciókat követően a Metis és Metis 2. Magántőkealapok (utóbbi egy Rkofin Kft. nevű cégen keresztül) együttesen 48,63 százalékos tulajdonrésszel, illetve ezzel megegyező befolyással rendelkeznek majd az MKB Bank fölött. Nincs meg a többség, de egyértelmű a vezető befolyás.
A bank tulajdonosi szerkezete az ügyletek lezárását követően így néz majd ki:
Metis Magántőkealap (Mészáros Lőrinc) 35 %
Rkofin Kft. (Mészáros Lőrinc) 13,6%
Blue Robin Investments S.C.A. (Szemerey Tamás) 32,9%
Eirene Magántőkealap (titokzatos befektető) 10 %
MKB Bank MRP 5,4%
Pantherinae Pénzügyi Zrt. 3,1 %
(Borítókép: Ajpek Orsi / Index) | Mészáros Lőrinc nem úgy ad el, mint Simicska Lajos | Mészáros Lőrincék MKB-részvényeket adtak el. Így szólt egy hír múlt pénteken, de mára kiderült: valójában szó sincs arról, hogy újabb oligarcha lépett Simicska Lajos útjára, és kiszáll üzleti érdekeltségeiből. Az elmúlt napok tranzakciós híreinek eredője nem Mészáros gyengülése, inkább a pozíciók tisztázása. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/08/27/meszaros_lorinc_nem_ugy_ad_el_mint_simicska_lajos/ | 2018-08-27 15:21:00 | true | null | null | Index |
50 millió forintos óvadék ellenében szabadlábon védekezhetne tovább Czeglédy Csaba. A szegedi bíróság döntése ellen azonban a Csongrád Megyei Főügyészség fellebbezett, szerintük indokolt volna fenntartani a volt szombathelyi önkormányzat egykori szocialista képviselőjének előzetes letartóztatását, amely szeptember 5-én jár le. Ha döntés alapján Gyurcsány Ferenc egykori ügyvédje a következő négy hónapra házi őrizetbe kerülne.
"A főügyészség álláspontja szerint a gyanú tárgyát képező bűncselekmény jellege, bűnszervezetben történő elkövetése, a gyanúsítottak egymáshoz való viszonya, valamint Dr. Czeglédy Csaba büntetőeljárás során tanúsított magatartására figyelemmel enyhébb bírói engedélyes kényszerintézkedéssel sem a bűnismétlés veszélye, sem pedig az eljárás meghiúsításának a veszélye nem küszöbölhető ki."
Az ügyészség szerint Czeglédy vezetésével létrejött bűnszervezet 2011 és 2017 között olyan céghálózatot alakított ki, amely diákmunka-közvetítéssel foglalkozott. A bűnszervezet mintegy 6,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. A céghálóban részt vevő iskolaszövetkezetek az általános forgalmi adót, illetve a személyi jövedelemadót nem vallották be, vagy ha be is vallották, azt nem fizették meg. Az ügyben 24 gyanúsított ellen folyik eljárás.
Czeglédy tavaly nyáron került előzetesbe, ezután – mivel nem tudott megjelenni az üléseken elvesztette az Éljen Szombathely!–MSZP–DK–Együtt színeiben 2014-ben elnyert mandátumát. Áprilisban indult a parlamenti választáson is, ennek köszönhetően egy időre az előzetesből is kiszabadulhatott, de aztán vissza kellett térnie előzetes letartóztatásába. | 50 milliós óvadékkal kerülhetne szabadlábra Czeglédy | 50 millió forintos óvadék ellenében szabadlábon védekezhetne tovább Czeglédy Csaba. A szegedi bíróság döntése ellen azonban a Csongrád Megyei Főügyészség fellebbezett, szerintük indokolt volna fenntartani a volt szombathelyi önkormányzat egykori szocialista képviselőjének előzetes letartóztatását, amely szeptember 5-én jár le. Ha döntés alapján Gyurcsány Ferenc egykori ügyvédje a következő négy hónapra házi őrizetbe kerülne. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2018/08/27/50_millios_ovadekkal_kerulhetne_szabadlabra_czegledy/ | 2018-08-27 15:25:00 | true | null | null | Index |
A Városliget Zrt. munkatársainak közpénzből tett tanulmányútjaira voltunk kíváncsiak, meglepő választ kaptunk. Vagy több kirándulást szerveznek, mint egy utazási iroda, vagy egyszerűen csak titkolóznak.
Japán kedvelt célponttá vált a Városliget Zrt. munkatársainak körében. Több forrásból úgy értesültünk, a már 300 milliárd forintos költségvetésnél járó Liget-projektet felügyelő állami cég emberei előszeretettel bővítik szakmai ismereteiket tanulmányutakon. Legyen az Európa, vagy épp a Távol-Kelet, a kiruccanások mint megannyi apró építőelem válnak a Városligetet radikálisan átalakító beruházás részévé.
Japán azért kézenfekvő úti cél, mert a projektben épülő két jelentős múzeumot is az ázsiai ország világhírű tervezői álmodták meg: Fudzsimoto Szú (Sou Fujimoto) a Magyar Zene Házát, a SANAA tervezőiroda pedig az Új Nemzeti Galériát. Mivel, legyen bármilyen nemes a feladata, a Városliget Zrt. mégiscsak az adófizetők pénzéből működik, kíváncsiak voltunk az utazások mennyiségére és minőségére: hova zarándokoltak el a cég dolgozói, hányan vettek részt az utakon, és mindez mennyibe került?
Már 300 milliárd forintnál tart a Liget-projekt
Baán László szerint csak idén pörög fel igazán a beruházás, információink szerint azonban komoly csúszások várhatók
Mint állami cég, az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartozó Városliget Zrt. jó ideje le van tiltva a válaszadásról. Már a Magyar Nemzet utolsó évében sem számíthattunk tőlük semmilyen reakcióra, és a protokoll azóta sem változott. Így a kötelező tiszteletköröket kihagyva közérdekűadat-igényléssel fordultunk a céghez, hogy adják ki az utazásokra vonatkozó szerződéseket. A Városliget Zrt. a honlapján egyébként számos szerződést elérhetővé tesz, az utazásokra vonatkozó papírok nem szerepelnek a listán. Holott, ha a Liget-projekt szakszerű lebonyolításához valóban szükség van tanulmányutakra, akkor ezek közérdekű adatnak minősülnek.
Jó darabig nem kaptunk választ, amiből jóhiszeműen akár arra is következtethettünk volna, hogy tévedés áldozatai lettünk, és a Városliget Zrt. dolgozói nem utaznak közpénzből, ám váratlanul mégis megérkezett az izgalmas reakció. A levélből ugyanis kiderült, léteznek az általunk kért szerződések, ám ezeket csak közel 100 ezer forint fejében bocsátják rendelkezésünkre.
Az infotörvény kimondja, ha az adatigénylés a közfeladatot ellátó szerv számára a „munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár”, akkor bizonyos költségelemek „vehetők figyelembe”. Magyarul, ha túl sok a papírmunka, akkor pénzt kérhetnek azért, hogy kiadják a dokumentumokat. A Városliget Zrt. pedig pontosan ezt tette, és táblázatban precízen összefoglalta számunkra a plusz munka mértékét.
E szerint a kért adatok elemzése, a feladatok kiosztása a titkárságvezetőnek egyórás munkát jelent, amelyért csaknem négyezer forint jár. A dokumentumok kikeresése és átadása négy ember négyórányi munkáját igényli, és erre csaknem 16 ezer forintot állapítottak meg. Sokat elárul a szerződések tartalmáról, hogy ugyanennyit, 16 ezer forintot számított fel a cég a meg nem ismerhető adatok anonimizálására, vagyis arra, hogy bizonyos információkat vastag fekete filccel kihúzzanak az erre alkalmas munkatársak. Az i-re a pontot természetesen a felső vezetés teszi fel, egy vezetői jóváhagyás egy órát vesz igénybe, és ezért négyezer forintot fizethet a kíváncsi médium. Az utazására vonatkozó szerződések összesen 25 óra többletmunkát jelentenek a Városliget Zrt.-nek, és mindezt 95 952 forintért végeznék el.
Lassan elfogynak a múzeumok
Bezárás, kiköltöztetés és elhúzódó felújítás – a nagy ígéretek árnyékában egyre kevesebb intézmény tudja itthon rendesen ellátni a feladatát.
Csak összehasonlításképpen, másfél éve a közmédiához fordultam közérdekűadat-igényléssel, amelyben az M5 kulturális csatorna műsorait készítő cégekkel kötött kontraktusokra voltam kíváncsi. 2017 elején a tucatnyi, összesen több százoldalnyi dokumentumot 17 ezer forint fejében adták át. Ebből két dologra következtethetünk: a Városliget Zrt. munkatársai vagy rengeteget utaznak, vagy a cég alkalmazottjainak egy munkaórája jóval többe kerül, mint az MTVA dolgozóié. Van egy harmadik lehetőség is, és talán ez a legkézenfekvőbb: a cég nem akarja kiadni a kért dokumentumokat.
Valószínűleg azzal számoltak, hogy a Magyar Hang pár hónapja indult, és az önerőből működő lap nem engedheti meg magának, hogy egy cikk kedvéért közel 100 ezer forintot fizessen. A szerződések megismeréséről azonban nem mondtunk le, bírósághoz fordultunk felülvizsgálatért.
Folyamatos újratervezések
Ha már Japánnal kezdtük, zárásként térjünk vissza az ázsiai szigetországba. A Liget-projekt két meghatározó, japán szakemberek által tervezett épülete ugyanis egyelőre sok kérdés felvet. A Magyar Zene Háza a lebontott Hungexpo-irodák helyén kap helyet, és a hivatalos álláspont szerint „sokoldalú élményt nyújtó, ismeretterjesztő intézmény lesz”. A látványtervek alapján egy, a méretei ellenére légiesen könnyed épület ad majd otthon a zenei kiállításoknak. Hogy a végeredmény is ilyen lesz-e, nem tudjuk, a Magyar Zene Házát ugyanis eddig számos alkalommal újra kellett tervezni, csak ennek költségei már most elérik az 1 milliárd forintot. Forrásaink szerint a folyamatos újratervezésnek is köze lehet a munkatársak Japánba tett látogatásaihoz.
Akárcsak az Új Nemzeti Galéria esetében, amelyet már a szerződés aláírása előtt újra kellett tervezni, hiszen az eredeti elképzeléssel szemben a Ludwig Múzeum végül nem költözik az épületbe. A végeredmény feltehetően itt is csupán emlékeztet majd a látványtervekre. A szintén könnyed pagodák sokaságából egy nagy egységgé összeálló, a Petőfi Csarnok egykori helyére álmodott múzeum ugyanis a valóságban vélhetően sokkal robosztusabb, zártabb lesz. A legfontosabb kérdés azonban, hogy mikor készül el a múzeum, amelynek kivitelezésére még nem írták ki a közbeszerzési pályázatot, és az építési engedélyről sincs hír. Forrásaink szerint elképzelhető, hogy a projekt egyik ékkövének tartott múzeum 2025 előtt nem készül el. | Titkos külföldi tanulmányutak a Városliget Zrt.-nél | A Városliget Zrt. munkatársainak közpénzből tett tanulmányútjaira voltunk kíváncsiak, meglepő választ kaptunk. Vagy több kirándulást szerveznek, mint egy utazási iroda, vagy egyszerűen csak titkolóznak. | null | 1 | https://magyarhang.org/kultura/2018/08/27/titkos-kulfoldi-tanulmanyutak-a-varosliget-zrt-nel/ | 2018-08-27 15:28:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Egyszerű irodaháznál jóval nagyobb a tét: a Hell tulajdonosának beruházása rajzolja meg Miskolc 50 éve várt főterének arcát – az önkormányzat asszisztálásával, a lakosokat és helyi építészszakmát kihagyva.
Az avasi panoráma elvesztésétől, és az ötven éve vágyott főtér-kialakítás esélyének eltékozlásától tartanak a miskolciak egy, a belváros szívébe tervezett épületkomplexum miatt. A hangzatos Avalon Business Center névre keresztelt építményt a felszín felett négyszintesre (plusz tetőtér), a Szent István térre álmodták, amelyet a régió egyik legtehetősebb és legbefolyásosabb emberének közvetett tulajdonában álló cége húzna fel. A beruházó Avalon Center Kft. ugyanis az Üvegszikla ingatlankezelő kft. leányvállalata. Ennek ugyanúgy a nyilvánosságot kerülő id. Barabás Ernő és neje a tulajdonosa, mint a – Bruce Willisszel reklámozott – Hell energiaitalt előállító, állami és uniós támogatással kitömött Hell Energynek.
A Miskolc „Gellért-hegyének” előterébe tervezett beruházás ellen a szomszédok, a lokálpatrióták és a Zöld Kapcsolat környezetvédelemmel foglalkozó egyesület is tiltakozik. Úgy érzik, a beruházó – az önkormányzattal karöltve – megkerülte őket a hatalmas épület tervezésekor. Az ellenzők észrevételeiket, ellenérzéseiket egyetlen fórumon, egy augusztusi közmeghallgatáson fogalmazhatták meg. Ám ezt sem a beruházó vagy az önkormányzat, hanem a kormányhivatal hívta össze, miután az építési eljárást megelőző környezetvédelmi hatásvizsgálat részeként törvény írta elő. Noha a fórumot közvetlenül az augusztus 20-ai hétvége előtti napra időzítették, így is legalább hatvanan zsúfolódtak össze a városházán.
Amellett, hogy akadtak, akik tetszésüknek adtak hangot, a jelenlévők többsége ellenérzéseiről beszélt. A tiltakozók egyik problémája, hogy a tervezők a XVIII–XIX. századi épületek közé egy modern homlokzatú irodaházat álmodtak, aminek szellőzői, kazánjai a szomszédos épületek felé néznek. Ráadásul Barna Péter helyi lakos – egyébként jó nevű jogász – szerint a közel 22 méter magas monstrum a szomszédos, patinás Erzsébet-fürdő kupolája fölé magasodna, ezzel kitakarva a belváros legrégebbi templomát, az Avason épült és harangjátékáról ismert gótikus református templomot.
[caption id="attachment_5608" align="aligncenter" width="1000"]
Az Avalon Business Centerről szóló miskolci lakossági fórum. Így nézne ki az épület[/caption]
A tiltakozók, köztük F. Nagy Zsuzsanna, a Zöld Kapcsolat Egyesület alelnöke úgy látja, ez elég kell legyen ahhoz, hogy a beruházás elbukjon a kormányhivatal környezetvédelmi eljárásán. Az alelnök azonban azt is állítja, a mérnökök elavult és pontatlan adatok (például a térképvázlatukról a szomszédos műemléki épület hiányzik) alapján jutottak arra, hogy a lakók környezetét nem terheli a beruházás. A tervezők azzal védekeztek: másfél év alatt közel 20 beépítési variáció készült, öt alkalommal egyeztettek a polgármesteri hivatallal, a tervek pedig az előírásokat betartva készültek.
– Márpedig valami épülni fog – szögezte le Szabó Tamás, az egyik tervező. F. Nagy Zsuzsanna kérdésünkre kijelentette: nem a beépítés ellen vannak – főként hogy a terület mostani állapota is rendezetlen, parkolóként hasznosul –, de a bemutatott építménynél jóval kisebbet szeretnének a miskolciak.
A lakók szájába építkezik a trafikosnő fia
Egy helyi vállalkozó a fejébe vette, hogy háromszintes társasházat épít Székesfehérvár egyik legnagyobb lakótelepén a tömbök közé.
Feltűnő, hogy a környezetvédelmi eljárásra készített vaskos iratban a komplexumot hol irodaházként, hol iroda-üzletházként emlegetik, amihez kiskereskedelmi egységeket, éttermeket képzelnek el. És az sem titok, hogy háromszintes, 350 férőhelyes mélygarázst is építenének hozzá. Ennek alapján a tiltakozók attól tartanak, az irodai funkció csak átmeneti, és arra szolgál, hogy kikerüljék a Fidesz-kormány által alkotott plázastoptörvényt. A tervezők szerint erről nincs szó, a parkolók számát az önkormányzat kérésére növelték. F. Nagy Zsuzsanna biztos benne: ha a kifogásaik ellenére mégis környezetvédelmi engedélyt kap a beruházás, az a plázastopról szóló törvény hatálya alá esik
Figyelemre méltó, hogy a helyi építészszakma is csak ingatja a fejét a beruházás kapcsán. Amikor ugyanis többüktől véleményt kértünk a tervről, azt mondták: nem ismerik a részleteket. Őket is kihagyták a beruházásból; ki névvel, ki neve elhallgatását kérve ezt nehezményezte is. Főként, hogy nem egy egyszerű épületről van szó: Miskolc születő főtere a tét. A borsodi megyeszékhelynek ugyanis nincs igazi belvárosi közösségi tere. Erre – az 1960-as években az épületek elbontásával létrejött – Szent István teret látja alkalmasnak minden kurzus (akkor a nem odaillő könyvtárépület felhúzását is az avasi panoráma miatt vetette el az MSZMP).
Ennek a teleknek a funkcióját azonban azóta sem találták meg, pedig megannyi terv készült konferenciaközponttal, szállodával és bevásárlóközponttal. A számtalan kudarc után a jelenlegi fideszes városvezetés is presztízskérdést csinál a főtér kérdésének megoldásából. Abban viszont minden általunk megkérdezett építész egyetértett: bevásárlóközpontnak nincs helye a területen. Az Ybl- és Széchenyi-díjas Bodonyi Csaba azt is megjegyezte: örül, hogy foglalkoznak a beépítéssel, a teret ugyanis a közhiedelemmel ellentétben az épületek jelölik ki. Ám egy olyan beruházás tervezésénél, ami legalább egy évszázadra meghatározza a város frekventált terének arculatát, a lakosokat akkor sem lehet kihagyni, ha az épület magánberuházásban készül. A miskolciak ezért sem tudják mire vélni az önkormányzat és a képviselők hozzáállását.
A már említett fórumon sem a polgármester, sem egyetlen képviselő nem tette tiszteletét. Pedig 2010-ben – már a fideszes városvezetés idejében – Rostás László főépítész vezetésével a helyi építészekkel közös gondolkodás kezdődött a főtér kialakításáról. Ez végül egy beépítési tervben öltött testet, de az általunk megszólaltatott mérnökök sem tudnak semmit annak a sorsáról. Juhász-Nagy Balázs, a megyei építészkamara elnöke azt mondta: többször kérték a polgármesteri hivataltól, hogy vonják be őket a nagy projektekbe, hogy első kézből származó információik legyenek. A jelek szerint hiába.
Lécci-lécci, csak a Fidesz!
A csend, rend, fegyelem idilli állapota csak addig kellemes, amíg az ember nem ütközik a Párttal (NER-rel). És itt jövünk, pardon, jönnénk mi, újságírók.
Kerestük Tóth Róbertet, a beruházó Avalon Center Kft. ügyvezetőjét, de csak személyesen és később akart nyilatkozni. Azt mondta, az Észak-Magyarországnak adott rövid nyilatkozatát fenntartja. E szerint a közmeghallgatást sikeresnek értékelte, ugyanakkor állította, hogy eddig nem volt lehetőségük az aggályok, tévhitek eloszlatására. Szándékuk, hogy mindenki megelégedésére szolgáló épületet hozzanak létre – szögezte le.
Talán csak véletlen, hogy két hónapja távozott posztjáról Rostás László városi főépítész – akkor, amikor az Avalon környezetvédelmi hatósági eljárását elindították. A szakmában nagy tisztelettel emlegetett szakemberről az a hír járta, hogy a beruházással összefüggésben kérte felmentését. Telefonon erre a felvetésünkre úgy fogalmazott, ez alaptalan; a jövőben a diósgyőri várban meglévő feladataira koncentrál.
Az önkormányzatnak több kérdést is küldtünk – például mennyire illeszkedik városfejlesztési elképzeléseibe az Avalon Business Center; hogyan képviselik a lakók elvárásait a beruházó felé; illetve milyen szempontokat tart fontosnak a polgármesteri hivatal a térszerkezet átalakulásakor –, a válaszok azonban a Magyar Hang szerdai lapzártáig nem érkeztek meg. Később is csak egy konkrétumok nélküli, szűkszavú közlést kaptunk. Eszerint a belváros és a történelmi Avas megújításának egyik eleme a Szent István tér közösségi térré formálása. A beruházói elképzelés és a belvárosi fejlesztések összhangjának megteremtése érdekében a város folyamatosan együttműködött az építtetővel; a terveket a Miskolci Építészeti Tervtanács több alkalommal véleményezte – írták. Ennyivel kell beérniük a miskolciaknak és lapunknak is.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 15. számában jelent meg, 2018. augusztus 24-én. Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 15. Magyar Hangban? Itt megnézheti. Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon. | Óriási monstrumot húznának fel Miskolc „Gellért-hegye” elé | Egyszerű irodaháznál jóval nagyobb a tét: a Hell tulajdonosának beruházása rajzolja meg Miskolc 50 éve várt főterének arcát – az önkormányzat asszisztálásával, a lakosokat és helyi építészszakmát kihagyva. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/oriasi-monstrumot-huznanak-fel-miskolc-gellert-hegye-ele-103124 | 2018-08-28 15:32:21 | true | null | null | Magyar Hang |
Nem kellett sokáig találgatnunk, hogy a múlt értékeit előszeretettel felemlegető hatalom vajon miért bontja le ilyen elszántan a magyar örökségvédelmi rendszert, a választ gyorsan megkaptuk: a feladatát megfelelően ellátó hivatalos szerv csak útban lett volna. A szakmai munka ugyanis amellett, hogy hosszú és unalmas, felesleges akadályokat gördít a NER haszonélvezőinek új hobbija, a kastélyvásárlás és -felújítás elé. A járási hivatalokba és magáncégekbe szétszórt örökségvédelmi szakemberek jóval kevesebb gondot okoznak, valódi rendszer híján pedig végre úgy működhet minden, ahogy azt elvárják tőle: kontroll nélkül.
Az alapötletet még aligha érheti kritika. Magyarországon számos rossz állapotú műemlék árválkodik, felújításuk a kulturális örökség megóvása mellett turisztikai szempontból sem elhanyagolható. A kormány erre a gondolatra alapozva indította el a Nemzeti kastélyprogramot 2014-ben, amely akkor 35 műemlék rekonstrukcióját ígérte. Első körben a Nemzeti Vagyonkezelő alá tartozó 19 kastély került át az akkor még működő Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ vagyonkezelésébe.
A következő év nyarán kihirdetett Nemzeti várprogrammal együtt összesen 59 műemlék újult volna meg a tervek szerint, a végleges kidolgozás a Miniszterelnökséget vezető akkori miniszter, Lázár János feladata volt. 2015 augusztusában jelentették be, hogy a két programra összesen 33 milliárd forintot különítenek el. A következő év decemberére azonban alaposan átszabták a terveket, az új rendelet alapján összesen 20 kastély és 19 vár rekonstrukcióját finanszírozza a kormány – uniós forrásból – összesen 40 milliárd forintért.
Kalandos úton
A szűkített listán többek között a bajnai Sándor–Metternich-, a dégi Festetics-, a fertődi Esterházy-, a füzérradványi Károlyi-, a geszti Tisza-, a keszthelyi Festetics-, a nádasdladányi Nádasdy-, a sümegi püspöki kastély, a kamalduli remeteség Majkpusztán, Csókakő vára, az egri, a gyulai vár és szigeterőd, a nagyvázsonyi Kinizsi-vár és a visegrádi váregyüttes (alsó- és felsővár, Salamon-torony és királyi palota) szerepel.
A két kormányhatározat közti csaknem másfél év sem telt tétlenül. A Forster Központ élén Cselovszki Zoltánt 2014 augusztusában váltó Sághi Attilát alig egy év után elküldték, helyére Sárváry István került. Sokáig ő sem élvezhette az örökségvédelem fáradságos munkájának gyümölcsét, 2016 júliusában Lázár János nagytakarítása részeként, mint a már nemkívánatos L. Simon László embere, Sárváry is repült. Utolsóként Varga Istvánra bízták a Forstert, ő azonban látványos munkát már nem végezhetett, a kormány ugyanis 2017. január 1-jével megszüntette a hazai örökségvédelem utolsó hivatalos szervét. A központ feladatait a Miniszterelnökség, a Magyar Művészeti Akadémia, illetve a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. vette át.
Az utóbbi céget Gyutai Csaba korábbi zalaegerszegi polgármester vezette, aki így a budai Vár és a Várkert bazár rekonstrukciója mellé megkapta a kastély- és várprogram levezénylését is. Apró szépséghibája a dolognak, hogy Gyutai ügyei kapcsán a Fidesz belső vizsgálatot indított, amely megállapította, a Vár környéki beruházások számos visszaélésre adtak okot. A Budavári Nkft. vezetője ellen nem sokkal később rendőrségi nyomozás is indult hűtlen kezelés gyanújával. De még ez sem ingatta meg Gyutai székét, a bukáshoz az kellett, hogy az Átlátszó pert indítson a belső átvilágítás dokumentumaiért. Ahogy ez megtörtént, a kormány szinte azonnal elvette a kastély- és várprogramot a Budavári Nkft.-től, és a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.-re (NÖF) bízta a feladatokat. A huzavona nem érintette Virág Zsolt pozícióját, aki 2016. szeptember 1-je óta felügyeli a programokat miniszteri biztosként.
A NÖF egyébként korábban Sopronbánfalvi Kolostor Nonprofit Kft. néven Kovács Gábor bankár, műgyűjtő cégcsoportjának részeként működött. A Lázár Jánossal közeli kapcsolatban álló Kovács szerteágazó birodalmának egyik eleme volt a nonprofit kft. amely a gyakorlatban egy felújított és meditációs központként üzemeltetni kívánt egykori karmelita kolostort takart. Az üzlet azonban nem indult be, így a bankár 2015-ben eladta a céget az államnak. Az nkft. 2017 augusztusában kapta a NÖF nevet, és amint Gyutai kétes ügyei miatt váltani kellett, előhúzták a kalapból a friss, ropogós állami céget, amely gond nélkül átvette a kastély- és várprogram irányítását.
Beindult a kastélybiznisz
Mindezek után nehezen emlegethetnénk alaposan kidolgozott koncepciót, inkább úgy tűnik, a pillanatnyi érdekek, a párt belharcai és a hirtelen hozott, kényszerű döntések alakították a hazai műemlékek sorsát meghatározó programokat. Ugyanez igaz lehet a műemléki felújítást megkönnyítő adókedvezményre is, amelyről még 2016-ban döntött a kormány. Ennek alapján százmillió euró, vagyis 31 milliárd forint összegig levonható a műemléki épületek felújításának költsége a társaságiadó-alapból. Az adócsomag kiegészítése pedig arról rendelkezik, hogy ha a műemlék felújítója vagy karbantartója magánszemély, akkor az érdekkörébe tartozó társas vállalkozás erre a célra szánt adománya illetékmentességet élvez. Vagyis aki megfelel a jogszabályban foglaltaknak, az adómentesen járathatja a pénzt a cégei között.
A kedvezmény nagy segítség lehet a műemléki felújításnál, a törvény időzítése azonban rendkívül izgalmasnak tűnt. Talán csak a véletlen műve, de éppen a nagy adócsomag bevezetése idején indult be igazán a kastélybiznisz. A legismertebb, mai napig emlegetett példa a turai Schossberger-kastély, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István szerzett meg magának – természetesen egy meg nem nevezett befektetői kör mögé rejtőzve. A 2016-ban megkötött üzletet az Elios-ügyben is felbukkant Hamar Endre ügyvédi irodája bonyolította, a kastély 200 millió forintért, vagyis szinte aprópénzért cserélt gazdát. Fontos, hogy a turai kastély nem része a kastélyprogramnak, ám a műemlék-felújítási adókedvezmény ugyanúgy érvényes rá. Tizenkét éve egyébként 6 milliárd forintra becsülték a kastély és a park rendbetételét, ma ennél vélhetően még többet kell rákölteni. És a felújítás nem is megy zökkenőmentesen, a Hír Tv információi szerint Tiborczék százmilliós összeggel tartoznak az alvállalkozóiknak.
A kastély- és várprogramra visszatérve: szakemberek szerint több olyan műemlék esett a 2016-os „szűkítés” áldozatául, amely felújítás nélkül vélhetően végleg elpusztul, ellenben sok olyan kastély kapott kiemelt státuszt, amelyek rekonstrukciójára már eddig is jelentős összeget fordítottak. Az általunk megkérdezett építészek, művészettörténészek szerint a feltárás, tervezés szakaszában beszélhetünk szakmai munkáról, hiszen azt szakemberek végzik, a válogatás szempontjai – vagyis hogy melyik műemlék kerüljön a programba – ugyanakkor már szinte kizárólag politikaiak.
A politikai szándék azonban úgy tűnik, még kevés, a program számos részletében akadozik. Három épületet már befejeztek, a siroki várat, Ozorai Pipó várkastélyát, illetve az edelényi kastélyszigetet (a L’Huillier–Coburg-kastélyt). Az utóbbi esetében, bár a felújítás szakmai, esztétikai szempontjait nem igazán érheti kritika, hiszen a műemlék valóban lélegzetelállító, a turisztikai funkció már annál inkább megkérdőjelezhető. A hátrányos helyzetű térség romos házai között szürreális látványt nyújtó pompa ugyanis egyelőre nem vonzza a látogatókat. A helyiek számára a magas jegyárak jelentenek akadályt, a turisták pedig, ha a kastélyt fel is keresik, annak vonzáskörzetében semmilyen egyéb attrakcióra nem számíthatnak, így a térség fellendítését a műemlék önmagában aligha segíti elő.
Tarolnak a Fidesz-közeli vállalkozók
A turisztikai fejlesztésre, állagmegóvásra, felújításra kiírt közbeszerzési pályázatok sem mentek eddig simán. A programban meghatározott összegekért kevés beruházó vállalja a munkát, így a tendereket sorra érvénytelenítik, és írják ki újra. Ha a pályázat mégis sikerrel zárul, nagy meglepetés már nem érhet bennünket, a nyertesek többsége jól csengő név a Fidesz-közeli építőiparban. A nádasdladányi Nádasdy-kastély rekonstrukcióját a Merkbau Kft. vitte el 1,6 milliárd forintért. A kiskunhalasi cég, amely a stadionépítések környékén is többször felbukkan, szárnyal az elmúlt években: tavaly, megduplázva a 2016-os eredményüket, csaknem 23 milliárd forintos árbevételt mondhatott magáénak.
A bajnai Sándor–Metternich-kastély felújítását a Pharos ’95 Kft. vitte el. A cég a középkategóriás stadionépítések egyik nagy nyertese, ők építhetik a paksi arénát, ők alakították ki a felcsúti Pancho Aréna gyepét, sőt: a tulajdonos, Végh Gábor adományozta az intézménynek Puskás Ferenc egész alakos szobrát. És ha ez nem lenne elég, a Pharos felcsúti telephellyel is rendelkezik. Véletlenül épp Mészáros Lőrinc Mészáros és Mészáros nevű vállalkozásának címére van bejelentve.
A füzérradványi Károlyi-kastély felújítására kiírt pályázatot az EB Hungary Invest Kft. nyerte meg, 1,5 milliárd forintért renoválják a műemléket. Az EBH Invest állami megbízásai is 2010 után szaporodtak meg, igaz, nem mindenhol engedik nyerni a céget. A Gödöllői Premontrei Perjelséghez tartozó zsámbéki Zichy-kastély felújítására tett 1,28 milliárd forintos ajánlatukkal alulmaradtak – nemes küzdelemben Mészáros Lőrinc gyermekeivel és Tiborcz Istvánnal szemben. A tender érdekessége, hogy a győztes konzorcium, a (Mészáros három gyermekének érdekeltségébe tartozó) Fejér-B.Á.L. Zrt. és a (Tiborczhoz köthető) Magyar Építők Zrt. 1,7 milliárdért végzi azt az (eredetileg alig egymilliárd forintra becsült) munkát, amelyet az EBH Invest negyedével kevesebbért csinált volna – ha nem zárták volna ki adminisztratív okokra hivatkozva.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 13. számában jelent meg, 2018. augusztus 10-én. Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 13. számban? Itt megnézheti. Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon. | A sikeres üzlethez néha nem árt egy felcsúti lakcím | Nem kellett sokáig találgatnunk, hogy a múlt értékeit előszeretettel felemlegető hatalom vajon miért bontja le ilyen elszántan a magyar örökségvédelmi rendszert, a választ gyorsan megkaptuk: a feladatát megfelelően ellátó hivatalos szerv csak útban lett volna. A szakmai munka ugyanis amellett, hogy hosszú és unalmas, felesleges akadályokat gördít a NER haszonélvezőinek új hobbija, a kastélyvásárlás és -felújítás elé. A járási hivatalokba és magáncégekbe szétszórt örökségvédelmi szakemberek jóval kevesebb gondot okoznak, valódi rendszer híján pedig végre úgy működhet minden, ahogy azt elvárják tőle: kontroll nélkül. | null | 1 | https://hang.hu/kultura/a-sikeres-uzlethez-neha-nem-art-egy-felcsuti-lakcim-103106 | 2018-08-25 15:35:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Megduplázták adósságukat a kórházak | Miközben az Állami Számvevőszék elnöke látványosan üzengetett a kórházigazgatóknak, szép csendben tovább romlott a kórházak finanszírozási helyzete. Hét hónap alatt duplájára hízott a kórházak adóssága. | null | 1 | https://zoom.hu/hir/2018/08/28/megduplaztak-adossagukat-a-korhazak/ | 2018-08-28 00:00:00 | true | null | null | ZOOM |
|
Barátságos közleményben tudatta az ELTE médiatanszéke április végén, hogy „Andy G. Vajna filmügyi kormánybiztos, a Filmalap vezetője május 3-án 16 órakor az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékre látogat, oktatónk, Gát György filmrendező meghívására. A hallgatók kötetlen beszélgetésen vehetnek részt Andy G. Vajnával.”
Kisvártarva a kötetlen beszélgetést követően, július 19-én döntött a filmalap a Matthias Rex című produkció támogatásáról. A kettőmillió forint csak a film első forgatókönyv-változatának elkészítésére jár. A producer, a forgatókönyvíró és a rendező is Gát György.
A támogatást hivatalosan a márciusban alakult Matthias&Maestro Kft. kapja. A cég nem Gáté, hanem Mester Csaba celeb-ügyvédé.
Gátról a Quaestor-csőd kapcsán írtunk utoljára. A csődtömeg Quaestor-csoport még a Macskafogó rajzfilm 3D-változatának elkészítésébe is tolt pénzt, illetve fantáziát látott egy 120 millió dolláros költségvetésűre tervezett gigantikus filmes opuszban is. Utóbbi – amerikai-orosz-magyar koprodukcióban – a XIII. századi csúd-tavi csata hősének, a német lovagrendek ellen harcoló Sándor (Alekszandr Nyevszkij) novgorodi fejeledelemnek állított volna emléket.
Mindkettő Gát projektje volt, akivel a fővádlott Tarsoly Csaba digitális művészeti oktatóközpont, valamint egy háromdimenziós film-elemek bérbeadására alakuló céget is tervezett. Minderről a büntetőeljárásban tanúként meghallgatott Gát számolt be vallomásában, amiben gyerekkori barátjának mondta Tarsolyt.
Az ügyfeleinek adós maradt Quaestor összesen mintegy 120 millió forintot tolt Gát filmes projektjeibe. A központi Quaestor-cég többségi tulajdont szerzett Gát Corv-Invest Kft.-jében is, jelenleg is közös tulajdonuk a készenléti rendőrség által bűnügyi zárlat alá vont vállalkozás. A Corv-Invest szintén nyert filmalapos pénzt, még 2012-ben 4 milliót. A soha el nem készült Tarsoly-Gát produkció, az Alekszandr Nyevszkij forgatókönyv-fejlesztésére.
Fotó: Pixabay/3dman_eu | Filmalapos pénz Gát György forgatókönyvére | Kétmillió forintot kapott a Magyar Nemzeti Filmalaptól a forgatókönyv első változatának elkészítésére a Matthias Rex nevű produkció. A producer-rendező-forgatókönyvíró Gát György, akinek soha meg nem valósult ötleteibe mintegy 120 milliót tolt a Tarsoly Csaba vezette csődtömeg, a Quaestor. A mostani döntés előtt nem sokkal a filmalapot is vezető Andy Vajna kormánybiztost látta vendégül egy egyetemi eseményen. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/08/28/filmalapos-penz-gat-gyorgy-forgatokonyvere/ | 2018-08-29 12:40:26 | true | null | null | atlatszo.hu |
A 600 millió forint EU-s támogatásból épült kisvasút az elmúlt egy évben 8,2 millió forint veszteséget termelt. Pont kétszer annyit, mint a működése első 14 hónapjában. 2016-os indulása óta összesen már 12,3 millió forint mínuszt hozott össze a miniszterelnök hobbivonata.
2015-ben az Átlátszó elsőként írta meg, hogy az Orbán-kormány 600 millió forint európai uniós támogatást ad a felcsúti kisvasútra. Tavaly kipereltük az uniós pályázatot az NGM-től, és több cikkben foglalkoztunk a gazdálkodási és utasforgalmi adatokkal.
A felcsúti kisvasút 2016. április 30-án indult el első útjára. A helyi stadiontól az alcsútdobozi arborétumig közlekedő járatra 2017. január 20-ig átlagosan napi 113 jegyet adtak el, és 7 napon utasok nélkül jártak a vonatok. 2017 tavaszán aztán meglódult az utasforgalom: tavaly május eleje és június vége között gyakori volt a napi 100-600 eladott jegy. Emiatt voltak olyan hónapok, amikor a jegybevétel meghaladta az üzemeltetési költséget, de összességében 2016. április végi indulása óta 2017. június végéig még így is 4,1 millió forint veszteséget termelt a felcsúti kisvasút.
Kíváncsiak voltunk a friss számokra, ezért júliusban egy újabb közadatigénylésben kikértük a kisvasutat üzemeltető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványtól (FUNA), hogy 2017. július 1. és 2018. június 30. között mennyi bevétel származott a jegyértékesítésből, és mennyibe került a kisvasút üzemeltetése (munkabérek, üzemanyag stb.)
A FUNA válasza szerint az elmúlt egy évben a jegyeladásból 17,8 millió forint bevétel származott, a működtetés viszont 26 millió forintba került. Tehát 8,2 millió forint veszteséget termelt ebben az időszakban a kisvasút. Ez pont a duplája annak a 4,1 millió forint mínusznak, amennyit a működése első 14 hónapjában hozott össze a kirándulóvonat.
A számokhoz az alábbi kiegészítést fűzte a FUNA:
“A bevétel és a kiadások közötti különbséget az általa kapott adományokból fedezi [az alapítvány]. Általánosságban megállapítható, hogy a kisvasúti személyszállítás nem tartozik a legnyereségesebb ágazatokhoz. Megtérülése csak hosszabb távon képzelhető el."
Bár 2017 júliusában Lázár János is a hosszú távú megtérüléssel érvelt, ez egyelőre nem látszik:
2016. április 30-i indulása óta 2018. június végéig összesen 12,3 millió forint veszteséget termelt a miniszterelnök hobbivonata.
Adatigénylésünkben arra is rákérdeztünk, hogy naponta hány jegyet adtak el, és naponta hány vonat közlekedett 2017. július 1. és 2018. június 30. között.
A FUNA megküldte ezeket az adatokat is. A táblázat szerint az elmúlt egy évben
összesen 31.898 jegyet adtak el
a legtöbb jegy, 1.500 darab 2017. december 2-án, a háromnapos Mikulás-ünnepség középső napján fogyott (a másik két Mikulás-napon 870 és 1.200 db)
ahogy korábban, most is feltűnő, hogy legtöbbször 0-ra végződik az eladott jegyek száma: mindössze egyszer volt nem kerek végződésű jegyeladás (148 db), a többi mind tízzel osztható
2018 májusában és júniusában összesen 10 napon utasok nélkül jártak a vonatok
Címlapkép: Máthé Zoltán/MTI | Továbbra is veszteséges, az elmúlt egy évben 10 napon járt utasok nélkül a felcsúti kisvasút | A 600 millió forint EU-s támogatásból épült kisvasút az elmúlt egy évben 8,2 millió forint veszteséget termelt. Pont kétszer annyit, mint a működése első 14 hónapjában. 2016-os indulása óta összesen már 12,3 millió forint mínuszt hozott össze a miniszterelnök hobbivonata. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2018/08/29/tovabbra-is-veszteseges-az-elmult-egy-evben-10-napon-jart-utasok-nelkul-a-felcsuti-kisvasut/ | 2018-08-29 12:59:19 | true | null | null | atlatszo.hu |
Puskaporos volt az idei nyár a Magyar Villamos Műveknél (MVM). A társaság éves beszámolójának elfogadásakor sebtiben új auditort kellett találni. Hamarosan a társaság menedzsmentjének zöme is távozott. Az MVM vezetői posztjai amúgy sem hosszú távra szólnak, de Zsuga János legutóbbi vezérigazgató még egy évet sem kapott. Az utód Kóbor György előtt komoly átszervezési és integrációs feladat áll.
Szokatlan folyamatok játszódtak le a Magyar Villamos Műveknél (MVM) az elmúlt három hónapban. Például egy váratlan auditorcsere. Az MVM könyvvizsgálója az elmúlt hét évben a KPMG volt. A big four auditor cég utolsó, hároméves megbízatása 2020. május 31-ig szólt. Ám, mint azt az MVM megerősítette számunkra, az MVM és a KPMG 2018. május 17-én megállapodtak abban, hogy közös megegyezéssel szerződést bontanak. Ezt 2018. május 22-én aláírták, és az MVM egyedüli részvényese (a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő) is jóváhagyta ezt,
vagyis egy nappal a szokásos évzárás előtt, 2018. május 30-i hatállyal törölték a KPMG-t mint az MVM könyvvizsgálóját.
Ugyanekkor kinevezték a BDO Magyarországot, név szerint Gaál Edmondot auditornak. Ő tehát május 30-tól átvette a könyvvizsgálatot. Majd bő egy hét alatt áttekintette a gigantikus cég könyveit, és 2018. június 8-án korlátozás nélkül kimondta, hogy a társaság egyedi éves beszámolója megbízható és valós képet ad a gazdálkodásról.
Csaknem a teljes menedzsment távozott
A felek ugyan valamennyien reagáltak a kérdéseinkre, de azt nem árulhatták el, hogy a történéseknek mi volt a valódi oka, a könyvvizsgálókat titoktartás köti, az MVM pedig nem adott magyarázatot a szokatlan auditorcserére. Ám kívülről úgy tűnt, hogy a botránynak súlyos, látható következményei lettek.
Gyakorlatilag hamarosan az MVM teljes vezetése távozott, bár természetesen a sok személycsere idején senki nem hozott semmit összefüggésbe az auditorbotránnyal.
Mindenesetre azóta nincsen már a helyén Zsuga János vezérigazgató, Csiba Péter elnök, Huszár András pénzügyi vezető, Szivek Norbert, a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő első embere, és Seszták Miklós, az MNV-t felügyelő illetékes tárca (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) minisztere.
Körhinta Az MVM életében ezek után valóságos körhinta indult be a posztokért. Kóbor György, a Nemzeti Közművek (NKM) korábbi vezetője lett az MVM elnök-vezérigazgatója. Huszár Andrást előbb Fazekas László követte mint megbízott gazdasági vezérigazgató-helyettes, majd ő is elment, és Sum János töltötte be a posztot. Mezei Bálint vette át az elnök-vezérigazgatói kabinet vezetését Buday Páltól. Pekárik Géza termelési és műszaki vezérhelyettes Paks élére távozott, őt Kiss Csaba váltotta. Czinege Kornél lett az új kereskedelmi vezérigazgató-helyettes: (Pap Gabriella helyett). Cseh Tamás pedig stratégiai és operációs vezérhelyettesi posztot kapott, távozott viszont Csanády Zsolt a korábbi jogi és operációs vezető.
A teljes felső vezetésből csak ketten maradtak a posztjukon, Stickl László az Erstéből érkezett csoportszintű projektigazgató, illetve Bentzik Réka kommunikációs, külügyi és kormányzati kapcsolatok igazgató, de róla azt tartják a cégnél, hogy szintén távozik, és ez összefüggésben lehet azzal, hogy párja, Szivek Norbert sincsen már a helyén.
A szálakat nehéz kibogozni, hiszen a volt kollégák szerint van, aki éppen azért távozott, mert tiltakozott, és nem adta a nevét a furcsa helyzethez, másnak amúgy is meg voltak számlálva a percei, és mennie kellett volna, de akadt, olyan is, aki kifejezetten a beszámoló körül kialakult helyzetbe bukott bele.
Erős konfliktusok
A személyes beszélgetéseinkből az derült ki, hogy a háttérben elképesztően erős konfliktusok alakultak ki. A politikai jellegű pletykákkal, amelyek főleg Seszták Miklós végső meggyengüléséről szóltak, ezúttal nem foglalkozunk, de az egybehangzó elmesélések alapján leírjuk a kialakult konfliktust.
A KPMG különböző fenntartások miatt nem volt hajlandó aláírni az MVM éves beszámolóját,
mire az MVM különböző jogi és tanácsadói szakvéleményekkel próbálta alátámasztani a saját beszámolóit és értékeléseit, ezek később a BDO-t meggyőzhették. Aki az MVM felelősségét próbálja csökkenteni, azt meséli, hogy a KPMG hazai szakemberei is hajlottak már a beszámoló aláírására, csak a nemzetközi vezetés maradt szilárd, a KPMG-közeli források szerint semmilyen mérlegelés nem volt, a könyvvizsgálók szigorú sztenderdek mellett dolgoznak, ebben nincsen játéktér. Mint az Indexnek fogalmaztak: mindig a rendelkezésre álló információk és szakmai szempontok alapján történik a mérlegelés.
Mindenesetre nagy hirig lett,
az állam egyes felkent vagy önjelölt képviselői belengették a KPMG-nek, hogy ha "kekeckedik", akkor felejtse el az együttműködést a hazai állami ügyfeleivel, semmilyen állami megbízásra nem számíthat a jövőben.
A KPMG vezetői nyilván nem keresték a konfliktust az állammal, de összességében úgy ítélték meg, hogy még ilyen fenyegetés mellett sem éri meg a nevüket adni a beszámolóhoz. Azt már csak hallomásból tudjuk, hogy több találkozó is volt, a KPMG magyar felső vezetése és közvetítők között. Az állami oldal azt észlelte, hogy a KPMG bevonta a helyzet megítélésébe a KPMG nemzetközi vezetését, és amennyiben az egész magyar filiálé működését veszélyeztető állami "eltiltás" készül, akkor a cégközpont felé részletesen is lejelentik a konfliktust.
Ezt a mondatot már az állam vette egyfajta fenyegetésnek, hiszen mint hallottuk, ennél a pontnál az MVM vezetői előtt felsejlett az, ami a Magyar Telekom Nyrt.-vel történt, miután a PwC könyvvizsgáló furcsa balkáni számlákat talált a cég könyvelésében. Végül a távközlési cég csak több tízmilliárdos jogi költséggel és egyezséggel tudta lezárni az ügyet, amelynek kapcsán a cég vezetése is lemondott, és végül a Magyar Telekom a New York-i Értéktőzsdéről is távozott. Volt olyan könyvvizsgáló, aki leszögezte, hogy az analógia sántít, mert az amerikai tőzsdei jegyzés és a nyilvános, sok tulajdonossal bíró társaság helyzete azért érzékenyebb volt, mint az MVM esete, de ami a lényeg, ezen a ponton az állami emberek hirtelen nagyon visszavettek.
Az egyik forrásunk szerint a KPMG valójában nem fenyegetett senkit, egyszerűen egy ilyen auditálásba és egy ilyen helyzet rendezésébe külföldi szakértőket is be szokás vonni.
Mi volt a baj?
Többekkel beszéltünk a konkrét észrevételekről, de a legtöbb forrásunk csak arra vállalkozott, hogy általánosságban felsorolja, hogy mi lehet egy ilyen esetben a probléma, magát a konkrét értékelési nézetkülönbségeket nem osztották meg velünk. Mint hallottuk, az ilyen rendkívüli esetek mögött lehet, "kicsi dolog" is, "nagy dolog" is. A következő felsorolás csak teoretikus:
Van, amikor a cég egyszerűen nem készül el a könyvvizsgálathoz szükséges dokumentumok, szerződések, analitikák átadásával, ember- vagy időhiány miatt, ilyenkor a könyvvizsgálónak fontosabb lehet a reputáció, és levonulhat, miközben ennek ódiumát később akár polgári perben is vállalnia kell.
Felmerülhet, hogy a társaságból külföldi leányvállalatok felé ment ki olyan pénz, ami nem volt megfelelően alátámasztva. Ez gyakran probléma (emlékezzünk a Magyar Telekom már említett történetére), korábban az MVM életében is nagy botrányt kavartak a különböző offshore cégek felé utalt pénzek, a furcsa tanácsadói szerződések, a horvát szálloda, a szerb erőmű. Az MVM-nek vannak nemzetközi aktivitásai továbbra is, 2017-ben például Svájcban alapított céget a társaság.
már említett történetére), korábban az MVM életében is nagy botrányt kavartak a különböző offshore cégek felé utalt pénzek, a furcsa tanácsadói szerződések, a horvát szálloda, a szerb erőmű. Az MVM-nek vannak nemzetközi aktivitásai továbbra is, 2017-ben például Svájcban alapított céget a társaság. Gyakoriak az értékelési viták is, milyen lesz egy jogi eljárás kimenetele, hogyan kell értékelni egy jövőbeli cash-flow-t, mennyit ér egy megvásárolt vízi erőmű, milyen menedzsmentdíjak szedhetők a holdingban a leányvállalatoktól. Ez utóbbi azért kritikus pont az MVM-csoport életében például, mert az MVM mint holdingközpont nem termel üzleti bevételt, inkább csak egy vízfej, ezért a sok hazai és külföldi a leányvállalatot (Mavir, kereskedőcégek, erőműcégek, informatikai, mérnöki vállalatok, satöbbi) kell fejni ahhoz, hogy a holdingközpont pluszos legyen. De ha ezt az MVM nem osztalékágon szeretné megtenni, akkor mindenféle menedzsmentdíjak jogcímén tudja.
Ha a könyvvizsgáló az ilyen esetek megítélésében nem ért egyet a társasággal, megteheti, hogy az éves beszámolót csak korlátozásokkal hagyja jóvá, de ezt általában nem szeretik az ügyfelek, mert bizonyos banki finanszírozói szerződések felmondásához vagy megdrágulásához vezethet a korlátozás. Cikkünk végén még visszatérünk arra, hogy miképpen lehet az, hogy az egyik könyvvizsgáló cég valamit nem fogad el, a másik igen, de előbb nézzük meg az új MVM-vezetés előtt álló feladatokat.
NKM kontra MVM
Azt hallottuk, hogy Kóbor Györgytől, az új vezetőtől a politika elsősorban azt várja, hogy feloldja azt az áldatlan helyzetet, amely szerint két, száz százalékban állami cég, az MVM, illetve az NKM (korábban ENKSZ) olykor kíméletlen versenyt folytatott politikai támogatásért, szakemberekért, lakossági gázfogyasztókért.
Mindebbe korábban már a KPMG is belekóstolhatott, amelynek az MVM mindig is fontos partnere volt. Akadt olyan eset, hogy a KPMG majdnem fekete fenekű lett az MVM-csoportnál. Pedig a tanácsadó cég éppen elérte, hogy Miguel Arias Canete, a spanyol éghajlat- és energiapolitikáért felelős uniós biztos fogadja Csiba Pétert, az MVM akkori első emberét. Mindenki nagyon boldog volt, de közben itthon híre ment, hogy a KPMG a nagy vetélytárs ENKSZ-nak is adott tanácsot, ettől pedig az MVM olyan ideges lett, hogy a teljes kapcsolatrendszer felrúgását is belengette.
Mindez a két dudás egy csárdában helyzet nem lehetett egészséges. A háború olyan mérges volt a két energetikai központ között, hogy az már Orbán Viktor miniszterelnököt is zavarta,
aki pedig szeret hasonló entitásokat versenyeztetni, de az, hogy két állami vállalat ennyire ne kooperáljon, az már minden határon túlment. Amikor Bártfai-Mager Andrea került az MVM fölé, ebben rendet szeretett volna vágni.
Merre tovább, MVM?
Ekkor merült fel, hogy a két versenyző erőközpont közül, az MVM vagy az NKM első embere vigye tovább a közös céget. A két vezető személyesen egyébként nem volt rosszban, és Kóbor György és csapata jól teljesített az NKM élén, így a szakmát nem lepte meg, hogy még feljebb léphetett. Az már inkább, hogy miért kellett elődjének, Zsuga Jánosnak ilyen hirtelen távoznia, hiszen neki
gyakorlatilag semmire nem jutott ideje, egy évet sem kapott, hogy eredményeket mutasson fel.
Kóborról azt mondták az ismerői, hogy bármely stratégiát képes megvalósítani, már csak az a kérdés, hogy merre induljon az MVM. Az nem is kérdés, hogy a portfólió ma legfontosabb eleme a paksi atomerőmű, sokak szerint nem is egyértelmű, hogy az MVM-nek van egy Paksja, vagy Paks elcipel a hátán egy MVM-et. Ám a további elemeket illetően vannak, akik az itthoni projektekben hisznek, a megújuló energiaforrásokban, például az újabban erős prioritásként kezelt naperőműprojektekben, más szerint az NKM, vagyis a nemzeti retail piac fejlesztése lehet a jó irány, elsősorban a távhőszolgáltatás felé. Megint más szerint egy magyar energiacég biztosan méretgazdaságossági problémákba ütközik, csakis a külföldi terjeszkedés lehet sikeres, még akkor is, ha az MVM eddigi külföldi projektjei nem voltak éppen sikeresek. Hogy milyen irány lesz üdvözítő, meglátjuk, a szakma alapvetően jó képességű embereknek írja le az új MVM-vezetést, de mivel mindenki nagyon friss, most még az lesz a fő feladat, hogy legyen, aki megtalálja a kilincset.
A könyvvizsgálatról
Végül a könyvvizsgálói vonatkozásokról. A könyvvizsgálókkal folytatott háttérbeszélgetések alapján a sztori mögött egy érdekes háború is felsejlett, a big four (EY, Deloitte, KPMG és a PwC), valamint a többiek tusakodása. Mint hallottuk, több európai politikus is küzdött azért, hogy a big four kvázi oligopol helyzeti előnye visszaszoruljon. Mi ennek a történetnek a kapcsán nem tapasztaltuk, hogy a könyvvizsgálók egymásnak estek volna.
Igaz, volt, aki fontosnak tartotta jelezni számunkra, hogy semmiképpen sem szabad például lebecsülni a BDO-t, amely több országban van jelen (162), mint a KPMG (154). Azt több, velünk szóba álló forrás, így az MVM és a BDO is megerősítette, hogy a szokatlan helyzetben a könyvvizsgálók etikai kódexe szerint a KPMG és a BDO szakszerű és kimerítő egyeztetéseket, átadás-átvételt folytatott le. A KPMG az Index megkeresésre hivatalos válaszként úgy reagált, hogy "a könyvvizsgálati és cégjogi törvények, valamint a könyvvizsgálati sztenderdek alapján konkrét ügyfélszerződésekkel kapcsolatban nem áll módunkban nyilatkozni vagy bármilyen részletet megosztani."
A BDO-t arról is megkérdeztük, hogy miként lehetséges ennyire rövid idő alatt auditálni egy ekkora céget. Gaál Edmond elmondta, hogy a könyvvizsgálathoz szükséges időt meghatározza az adott cég felkészültsége, együttműködése, a könyvvizsgálati csapat összetétele, tapasztalata, és nem utolsósorban a létszáma. Tekintettel arra, hogy az MVM és BDO is rendelkezett a megfelelő létszámmal, kiváló szakemberekkel, ezért a könyvvizsgálati eljárások elvégzésére fordított idő elegendő volt.
A BDO hozzátette: "Azt is figyelembe kell venni, hogy a BDO jelentős mértékben támaszkodni tudott a KPMG könyvvizsgálata által nem kifogásolt területeken már elvégzett munkára, így a rövid idő ellenére is a kritikus témakörök felülvizsgálata időben biztosítható volt." Szerinte semmiben nem más a szakmai hozzáállás egy big four tag és a BDO között, tekintettel arra, hogy ugyanazok a standardok és törvények vonatkoznak rájuk.
Az MVM még hozzáfűzte ehhez, hogy "a BDO a cégcsoport auditját nem nyolc nap alatt végezte el, az csak az egyedi beszámoló volt, a konszolidált beszámolójának az auditálása több időt vett igénybe, ezt a beszámolót az MVM Igazgatósága csak 2018. június 20-án fogadta el." Magáról a furcsa helyzetről, miszerint egy cég nem jön ki a könyvvizsgálójával, majd talál egy másikat, amelyik már aláírja a beszámolót, a legmegdöbbentőbb véleményt egy semleges szakember fogalmazta meg, ugyanerről a piacról.
"Az ilyen összetett cégcsoportokon belül a tanácsadásnak van hozzáadott értéke, de a könyvvizsgálatnak nincsen. Ez egy törvényi előírásokon alapuló »pecsét«, amiért sok pénzt kell fizetni a cégeknek, de ha egy társaság leváltja a kellemetlen auditorát, és talál egy másikat, tapasztalatom szerint sem a cégnek, sem a könyvvizsgálóknak soha nem lesz semmi baja, legfeljebb kap egy időigényes kamarai vizsgálatot."
(Borítókép: Kóbor György az ENKSZ Zrt. elnök-vezérigazgatója (b) és Csiba Péter az MVM Magyar Villamos Mővek Zrt. elnök-vezérigazgatója a Főgáz Zrt. budapesti központjában tartott sajtótájékoztatón 2017. február 1-jén. - f otó: Máthé Zoltán / MTI) | Súlyos következményei lettek az MVM körüli auditorbalhénak | Puskaporos volt az idei nyár a Magyar Villamos Műveknél (MVM). A társaság éves beszámolójának elfogadásakor sebtiben új auditort kellett találni. Hamarosan a társaság menedzsmentjének zöme is távozott. Az MVM vezetői posztjai amúgy sem hosszú távra szólnak, de Zsuga János legutóbbi vezérigazgató még egy évet sem kapott. Az utód Kóbor György előtt komoly átszervezési és integrációs feladat áll. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/08/29/auditorbalhe_utan_tavozott_az_mvm_felso_vezetese/ | 2018-08-29 13:07:00 | true | null | null | Index |
Az Állami Számvevőszék befejezte az Országos Roma Önkormányzat utóellenőrzését, ami a korábbi ellenőrzés javaslatainak hasznosítására készített intézkedési terv végrehajtását értékelte. Az utóellenőrzés alapján az intézkedési tervben foglalt feladatok jelentős részét az Országos Roma Önkormányzat nem hajtotta végre, így nem volt biztosított a közpénzekkel való felelős, elszámoltatható, átlátható és szabályszerű gazdálkodás – derül ki az Állami Számvevőszék közleményéből.
Az Országos Roma Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzését az ÁSZ 2015-ben ellenőrizte a 2011. január 1. és a 2014. június 30. közötti időszakra vonatkozóan. Az ÁSZ 24 feladatot határozott meg az önkormányzatnak, az utóellenőrzés során azt nézték meg, hogy ezek teljesültek-e.
Az utóellenőrzés megállapította, hogy az Országos Roma Önkormányzat az intézkedési tervében meghatározott 24 feladatból határidőre egyet sem hajtott végre:
14 feladatot egyáltalán nem,
5 másikat pedig határidőn túl csináltak meg.
Két feladat – amelyek megvalósítására szintén nem került sor – 2017. január 1-je után, a jogszabályi változások miatt okafogyottá vált.
Három feladatot pedig részben hajtott végre az önkormányzat.
Az Országos Roma Önkormányzat vagyongazdálkodási tevékenységének szabályozottsága és annak működése továbbra sem biztosította a szabályszerű, átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználást.
Az Állami Számvevőszék levelet küldött a nemzetiségi önkormányzat elnökének, valamint az önkormányzati hivatal hivatalvezetőjének a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetése érdekében. A törvényi előírás szerint a címzettek tizenöt napon belül kötelesek megtenni a megfelelő intézkedéseket, és erről tájékoztatniuk kell az Állami Számvevőszéket. | Az ÁSZ felszólítása ellenére se hozta rendbe a gazdálkodását az ORÖ | Az Állami Számvevőszék befejezte az Országos Roma Önkormányzat utóellenőrzését, ami a korábbi ellenőrzés javaslatainak hasznosítására készített intézkedési terv végrehajtását értékelte. Az utóellenőrzés alapján az intézkedési tervben foglalt feladatok jelentős részét az Országos Roma Önkormányzat nem hajtotta végre, így nem volt biztosított a közpénzekkel való felelős, elszámoltatható, átlátható és szabályszerű gazdálkodás – derül ki az Állami Számvevőszék közleményéből. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/08/29/oro_allami_szamvevoszek_orszagos_roma_onkormanyzat/ | 2018-08-29 13:10:33 | true | null | null | Index |
Péntek éjfélkor lépett életbe a legújabb adótörvény, aminek része a migrációs különadó is. Bár a törvény végleges verzióján kicsit módosítottak az eredeti törvénytervezethez képest, még mindig az a helyzet, hogy:
A törvény alapján lényegében az adóhatóság saját értelmezésén múlik, hogy milyen szervezeteknek kell adózniuk, és hogy pontosan mennyit.
Annak ellenére, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Magyar Időkkel közölte, hogy „következetesen beszedik a különadót", arra a kérdésre, hogy konkrétan mely szervezetektől szednek majd be különadót, és mennyit, sem a NAV, sem az érintett szervezetek, sem pedig a költségvetés – vagy az azt készítő Pénzügyminisztérium – nem ad választ.
Miközben a törvény több ponton is alkotmányos alapjogokat sérthet.
A bevándorlási különadót a bevándorlást segítő magyarországi tevékenység vagy Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet bevándorlást segítő tevékenységének anyagi támogatása után kell fizetni. Az adótörvény szerint
Az első verzió indoklásban még szerepelt egy olyan mondat is, ami alapján a bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezet működésére kapott anyagi támogatás után is 25 százalékos adót kellett volna fizetni, de ez a végleges verzióból kikerült.
A különadóból származó bevétel kizárólag határvédelmi feladatok ellátására használható fel. Bevándorlást segítő tevékenységnek számít például:
a bevándorlás előmozdításával összefüggő médiakampány,
a médiaszemináriumok folytatása és azokon való részvétel,
a hálózatépítés és működtetés, oktatásszervezés
valamint a bevándorlást pozitív színben feltüntető propagandatevékenység,
ha ezeket a bevándorlás ösztönzése érdekében végzik. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek áttelepülése nem tartozik bele a bevándorlás fogalmába.
Elképzelésük sincs, hogy mennyit kéne adózni
Az adó alanya elsődlegesen a támogatást nyújtó szervezet, amelynek legkésőbb a támogatás átadását követő hónap 15. napjáig nyilatkoznia kell a támogatás címzettje felé, hogy bevándorlási különadó-kötelezettségét teljesítette, ennek hiányában a bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezet válik adóalannyá. Utóbbi esetben az adó alapja a bevándorlást segítő tevékenység végzése során felmerült költség lesz. A párt és a pártalapítvány, továbbá az a szervezet, amelynek mentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság biztosítja, nem minősül adóalanynak.
Az érintett szervezeteknek augusztus 25-ig be kellett jelentkezniük a NAV-nál, szeptember 15-ig pedig az első adóbevallást is le kell adniuk. Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke a kérdésünkre azt mondta, első körben a támogatást nyújtó szervezet feladata az adóalap kiszámítása és befizetése, és arra a kérdésünkre, hogy ettől függetlenül meg tudják-e becsülni, hogy a Helsinki Bizottságnak a törvény alapján mennyi adót kellene befizetnie, azt mondta, mivel
Pardavi példaként elmondta, hogy egyáltalán nem egyértelmű, hogy mit jelent a törvényben emlegetett „médiaszeminárium" szervezése, és hogy egyáltalán ki foglalkozik ilyesmivel, vagy hogy mi számít „hálózatépítésnek". Mivel a jogalkalmazó az adóhatóság lesz, rajtuk múlik majd, hogy milyen tevékenységeket tekintenek ilyennek, ami elég komoly jogbizonytalanságot jelent.
A gumiszabály-jellegre ráerősít, hogy elvileg a bevándorlás közvetlen és közvetett a nyilvánosság segítségével történő előremozdítása is adóztatható lenne. A közvetett kategória viszont itt már végképp nem nyilvánvaló, szélsőséges értelmezésben közvetettnek számíthat akár az is, hogy van áram az érintett civilek irodájában, aminek segítségével tudnak dolgozni egy-egy kampányon.
A potenciálisan érintett szervezetek közül a Migration Aid meg sem várta, hogy adót kelljen fizetni, a civil szervezet nagyjából egy héttel a törvény hatályba lépése előtt bejelentette, hogy Éjjeli Őrség néven politikai pártot alapít. A szervezet saját bevallása alapján 2 millió forintnyi tartalékkal rendelkezik, amiből még három hónapig tudják működtetni az alapítvány projektjeit, elsősorban a menekült családokat segítő központját.
Péntek éjfél óta azonban nem fogadnak el további adományokat, hiszen ezek után már adózni kellene. A szervezet közleménye alapján abban bíznak, hogy az alapítvány pénzügyi keretének kifutásáig bejegyzik pártként az Éjjeli Őrséget, amire pártként nem vonatkozik a bevándorlási különadóról szóló törvény, így folytathatják a megszűnő alapítvány menekülteket támogató tevékenységeit.
Sok pénzre nem számíthatnak belőle
A 2019-es költségvetési előirányzatban 14 milliárd forint szerepel a „tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadások” soron, valószínűleg ez az a tétel, amihez a kormány érzései szerint hozzá kellene járulniuk a nyilvánosság felhasználásával a „bevándorlást segítő” szervezeteknek. Ez a 14 milliárd forint egyébként az egész büdzsében elhanyagolható tételnek számít, a kiadási főösszeg több mint 20 ezer milliárd forintra lett tervezve 2018-ra.
De racionálisan végiggondolva ennél is indokolatlanabbá teszi az adó kivetését az a tény, hogy a feltehetően célba vett szervezetek mekkora összegből gazdálkodnak. A menekültügyben a kormány egyik főellenségének számító Magyar Helsinki Bizottság tavalyi nyilvános beszámolója szerint 404 millió forintot költött el programjaira. Ha feltételezzük, hogy a Helsinki tevékenységének mondjuk a felére ráhúzható, hogy segíti, propagálja a bevándorlást, ebben az esetben tőlük nagyjából 50 millió forint folyna be az államkasszába a különadóból.
A Helsinkin kívül szóba jövő néhány szervezet is hasonló vagy kisebb büdzséből gazdálkodik, el lehet képzelni tehát, milyen elenyésző terhet venne le az adófizetők válláról az új adó. Szerettük volna azt is megtudni, hogy a Pénzügyminisztérium mekkora bevételre számít a bevándorlási különadóból, azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ az elmúlt hónapokban többször is feltett kérdésünkre.
A Mérce.hu az adóhatóságnál arra is rákérdezett: az adóhivatal miből fogja megállapítani, hogy mely szervezeteket sújtja a különadó? A NAV erre elküldte a lapnak a honlapjukon található, bevándorlási különadóról szóló összefoglaló dokumentumot, amiből semmi konkrétum nem derül ki.
Alkotmányellenes lehet
A különadóval a pénzügyi megalapozatlansága mellett ugyanakkor alkotmányossági problémák is lehetnek. Ahogy azt Pardavi Márta külön is megemlítette, az alaptörvény a mostani, sokadjára módosított formájában is rögzíti a szólásszabadságot mint alapjogot, amivel durván szembemegy az, ha bizonyos vélemények – ez esetben a bevándorlás pozitív színben feltüntetése – megjelenítését a nyilvánosságban 25 százalékos adóval sújtják. A Helsinki társelnöke
Deák Dániel nemzetközi adójogász, kutatóprofesszor az Indexnek egy másik alkotmányjogi problémát is megemlített, mégpedig azt, hogy már önmagában vitatható annak az alkotmányossága, hogy közrendvédelmi feladatból adódó állami kiadások fedezetére külön csak az ebből származó kiadások fedezésére szolgáló adót lehetne kivetni.
Deák szerint ugyanakkor az is problémás, hogy bevándorlással összefüggő állami feladat nemcsak a határvédelem, hanem a menekültek állami ellátása is, ami a magyar állam által vállalt nemzetközi jogi kötelezettségekből adódik. „Ennek áthárítása a bevándorlást segítő tevékenység támogatóira és támogatottjaira okszerűtlen, ésszerűtlen és méltánytalan" – mondta.
De a különadó nemcsak a magyar alaptörvénnyel, hanem – ahogy arra az Amnesty International közleménye rámutat – az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt alapvető jogokkal is ellentétes. A civil szervezet szerint
a különadó sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát (Alapjogi Charta 21. cikk), mert politikai vélemény alapján különbséget tesz szervezetek között, hiszen azok a szervezetek, amik ellenzik a bevándorlást, kedvezőbb helyzetbe kerülnek, mivel nem kell különadót fizetniük.
És ellentétes a véleménynyilvánításhoz való joggal és a tömegtájékoztatás szabadságával, mert a célkeresztbe került szervezetek véleménynyilvánítását korlátozza, illetve korlátozza annak lehetőségét, hogy az emberek, újságolvasók független információkhoz férjenek hozzá hatósági korlátozások nélkül, illetve a sajtószabadság is tovább szűkül, ha az újságok, tévék nem számolhatnak be szabadon ezekről a véleményekről.
Annak ellenére viszont, hogy számos szervezet jelezte (Társaság a Szabadságjogokért, Amnesty International, Helsinki Bizottság, Eötvös Károly Intézet, Transparency International) alkotmányossági aggályait a különadóval kapcsolatban,
Demeter Áron, az Amnesty International emberi jogi szakértője a kérdésünkre elmondta, a különadót augusztus 25-től számítva 180 napig lehet az Alkotmánybíróságon megtámadni, ugyanakkor új adójogi rendelkezések alkotmányosságát – abban az esetben, ha az államadósság a GDP 50 százalékát meghaladja – csak bizonyos alapjogok sérelme esetén lehet vizsgálni (gondolat, a lelkiismeret- és a vallásszabadság joga, személyes adatok védelme, magyar állampolgársághoz fűződő jogok). Mindez pedig nehezített pályát jelent annak, aki a törvény alkotmányosságát vitatni szeretné, bár ehhez először arra lesz szükség, hogy valaki konkrét beadvánnyal is forduljon az Alkotmánybírósághoz. | Az állam sem tudja, mit vár a bevándorlási különadótól | Szombattól életbe lépett a migrációs különadó, és szeptember 15-ig az érintett donoroknak és támogatott szervezeteknek már adóbevallást is le kell majd adniuk. A potenciálisan érintett szervezeteknek viszont fogalmuk sincs, hogy a nem túl egyértelműen megszövegezett törvény alapján mennyi adót kellene fizetniük. Ráadásul úgy tűnik, hogy az adóhatóság és a Pénzügyminisztérium sem tud sokkal többet arról, hogy mennyi bevételt vár a fura adónemből az állam. Mindezek tetejébe pedig még alkotmányossági problémák is vannak a különadóval. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/ado_es_koltsegvetes/2018/08/28/bevandorlasi_kulonado_adocsomag_migration_aid_helsinki_bizottsag/ | 2018-08-28 13:23:00 | true | null | null | Index |
Állami Számvevőszék;Országos Roma Önkormányzat;
2018-08-29 11:45:00
Lezárult az utóellenőrzés, felszólította az ORÖ-t az ÁSZ
Az intézkedési tervében meghatározott feladatokból határidőre egyet sem hajtott végre az Országos Roma Önkormányzat.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) befejezte az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) utóellenőrzését, amely a korábbi ellenőrzés javaslatainak hasznosítására készített intézkedési terv végrehajtását értékelte. Megállapították, hogy az intézkedési tervben foglalt feladatok jelentős részét nem hajtotta végre az ORÖ, így nem volt biztosított a közpénzekkel való felelős, elszámoltatható, átlátható és szabályszerű gazdálkodás – írja közleményében az ÁSZ.
Mint írják, az Országos Roma Önkormányzat gazdálkodásának, a belső kontrollrendszer kialakításának és működésének, az államháztartásból nyújtott támogatás, illetve az államháztartásból meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználásának ellenőrzését az ÁSZ még 2015-ben végezte el a 2011. január 1. és a 2014. június 30. közötti időszakra vonatkozóan.
Az ÁSZ részére megküldött intézkedési tervben a hiányosságok, szabálytalanságok megszüntetésére az önkormányzatnál 24 feladatot határoztak meg.
A közlemény szerint
–14 feladat végrehajtására nem került sor,
– 5 intézkedési tervhez kapcsolódó feladat határidőn túl került megvalósításra (a határidőn túl végrehajtott feladatok szabályzatkészítésre vonatkoztak).
– 2 feladat – amelyek megvalósítására szintén nem került sor – 2017. január 1-je után, a jogszabályi változások miatt okafogyottá vált.
– és 3 feladatot részben végrehajtott az önkormányzat.
Az Országos Roma Önkormányzat Hivatala az ÁSZ javaslatai alapján készített intézkedési terv végrehajtásáról nem vezetett nyilvántartást.
A számvevőszék azt írja,
Az ÁSZ figyelemfelhívó levéllel fordult a nemzetiségi önkormányzat elnökéhez, valamint az önkormányzati hivatal hivatalvezetőjéhez a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetése érdekében. A törvényi előírás szerint a címzettek tizenöt napon belül kötelesek megtenni a megfelelő intézkedéseket, és erről tájékoztatniuk kell az Állami Számvevőszéket. | Lezárult az utóellenőrzés, felszólította az ORÖ-t az ÁSZ | Az intézkedési tervében meghatározott feladatokból határidőre egyet sem hajtott végre az Országos Roma Önkormányzat. | null | 1 | https://nepszava.hu/3006643_lezarult-az-utoellenorzes-felszolitotta-az-oro-t-az-asz | 2018-08-29 11:45:00 | true | null | null | Népszava |
A Matolcsy György-vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB) 19 millió forint bírságot szabott ki az unokatestvére, Szemerey Tamás tulajdonában álló NHB Növekedési Hitel Bank Zrt.-re (NHB Bank) a felügyeleti vizsgálat során feltárt vállalatirányítási, hitelkockázat-kezelési, számviteli, adatszolgáltatási, informatikai, illetve a pénzmosás és terrorizmus finanszírozását megelőzendő hiányosságok miatt - közölte az MNB kedden az MTI-vel. Kiemelték, a feltárt jogsértések nem hordoznak rendszerkockázatot és nem veszélyeztetik a bank megbízható működését.
Az MNB 2015. december 31-től tekintette át a hitelintézet pénzügyi szolgáltatási tevékenységét és megállapította, hogy a vállalatirányítás területén az NHB Bank kiszervezett tevékenységeinek bejelentése, ellenőrzése és szabályozása nem felelt meg teljes körűen a jogszabályi előírásoknak. A hitelkockázat kezelés körében probléma volt többek között az ügyfélminősítésre, a kockázatvállalásra (különösen a döntéshozatali mechanizmusra) és a fedezetértékelésre vonatkozó szabályzataival, illetve azok alkalmazásával.
A jegybank ezen felül hiányosságokat talált a bank likviditási és piaci kockázatkezelésében, számviteli gyakorlatában, egyes nyilvántartásaiban és az informatikai rendszer védelmében is. Továbbá probléma volt a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére irányuló tevékenységénél, elsősorban a tényleges tulajdonosok ellenőrzésénél.
Az MNB több, elsősorban az adatszolgáltatási rendszert és a kapcsolódó belső szabályozási gyakorlatot érintő adatszolgáltatási problémát is azonosított. Ehhez kapcsolódóan megjegyezték, hogy a jegybank kiemelten vizsgálta az adatszolgáltatási hibákat, és a jövőben is kiemelt szigorral lép fel azokkal a piaci szereplőkkel szemben, akik ilyen jellegű jogsértést követnek el.
A bírságösszeg meghatározásakor az MNB súlyosító körülményként értékelte a feltárt jogsértések magas vagy jelentős kockázati besorolását. Ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a hiányosságoknak nem volt hatása az ügyfelekre, más piaci szereplőkre, és a hitelintézet több jogsértést már a vizsgálat alatt kijavított - olvasható a jegybank közleményében. | Matolcsy 19 millióra bírságolta unokatestvére bankját | Az MNB mások mellett a pénzmosás és terrorizmus finanszírozását megelőzendő hiányosságok miatt vette elő a Növekedési Hitel Bankot. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/matolcsy-19-milliora-birsagolta-unokatestvere-bankjat.html | 2018-08-28 18:09:00 | true | null | null | mfor.hu |
A közlemény szerint a magántőkealap augusztus 27-én és 28-án a június 6-án közzétett tájékoztatásban ismertetett módon összesen 233 660 4iG-részvényt szerzett meg. A tranzakció eredményeképpen az alap által közvetlenül birtokolt, szavazati jogot biztosító 4iG-részvények száma 427 745-ről 661 405-re nőtt, így az alap részesedése a 4iG Nyrt.-ben 22,75 százalékról 35,18 százalékra emelkedett.
A Konzum Nyrt. június 6-án jelentette be, hogy az Opus Global Nyrt., valamint a Konzum Befektetési Alapkezelő Zrt. és annak két alapja, a Konzum PE Magántőkealap és a Repro I. Magántőkealap - mint összehangoltan eljáró személyek - 2018. május 22. és 25. között a 4iG-ben történő befolyásszerzésre irányuló megállapodásokat kötöttek a 4iG Nyrt. egyes részvényeseivel, a 4iG által kibocsátott részvények 50,28 százalékára. A Repro I. Magántőkealap és a Konzum PE Magántőkealap vételi jog alapításáról szóló megállapodást kötött egymással 424 261 részvényre.
A Konzum PE Magántőkealap - részben élve a szerződésen alapuló jogaival - június 6-án megszerzett 427 745 darab 4iG-részvényt, aminek révén 22,75 százalékos tulajdoni hányadhoz és 23,35 százalékos befolyáshoz jutott a társaságban. Mivel az összehangoltan eljáró befektetők 33,57 százalékos befolyásra tettek szert a 4iG-ben, kötelező nyilvános ajánlatot kellett tenniük a 4iG valamennyi részvényese számára, az ajánlatot azonban egy részvényes sem fogadta el az augusztus 21-én zárult ajánlati időszakban. | Mészárosék növelték részesedésüket a 4iG-ben | A Konzum PE Magántőkealap 35,18 százalékra növelte részesedését a 4iG Nyrt.-ben - tette közzé a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. kedden a BÉT honlapján. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/befektetes/meszarosek-noveltek-reszesedesuket-a-4ig-ben.html | 2018-08-28 18:20:00 | true | null | null | mfor.hu |
2015. februárjában számoltunk be elsőként arról, hogy minden jel szerint az állam megvásárolná Vitézy Tamás milliárdos üzletember horvátországi szállodáit. A Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt. ugyanis egy közbeszerzési eljárás során a cég átvilágításával bízta meg a PwC Magyarország Kft.-t. Később, egy írásbeli parlamenti kérdésre adott válasz meg is erősítette feltételezésünket az állami esetleges vételi szándékát illetően.
Szabó Szabolcs LMP-s képviselő most újra felelevenítette ezt a témát, ugyanis az innovációs és technológiai minisztert, Palkovics Lászlót kérdezte arról, meg akarja-e venni a magyar állam Vitézy Tamás horvátországi kikötőit és szállodáit.
"Az Adriatic Island Grouppal kapcsolatban sem a kormányzati szervek, sem a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., illetve a Nemzeti Eszközgazdálkodési Zrt. részéről nem történt intézkedés. Esetleges döntés a Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt. által végeztetett - üzleti titokkörbe tartozó -, folyamatban lévő átvilágítást követően várható." - válaszolta a miniszter nevében Fónagy János.
Vagyis az elmúlt 3 évben semmilyen előrelépés nem történt az ügyben olyannyira, hogy még a csoport átvizsgálása sem fejeződött be.
Orbán, Habony és a többiek
Egyes információk szerint az Adriatiq Island Group össztartozása legkevesebb 15 milliárd forint, bár ennek valós felmérését a milliárdos vállalkozó és a horvát állam jogvitája nehezítette meg. A csoport elnöke és többségi tulajdonosa ugyanis Vitézy Tamás, milliárdos, a Helyi Téma tulajdonosa, akit nem túl szoros rokoni szál is fűz Orbán Viktorhoz. Vitézy Tamás testvérének első felesége ugyanis Orbán Viktor édesanyjának a testvére.
A társaság más vonalon is kötődik a kormányhoz és Orbán Viktorhoz, 2010 februárjáig ugyanis az igazgatóság alelnöke volt Habony Árpád. A 2010-es választások előtt Habonnyal együtt hagyta el Vitézy cégét Szalay-Bobrovniczky Kristóf is, akkori vezérigazgató és igazgatósági tag. A Századvég egyik korábbi vezetője jelenleg londoni magyar nagykövet.
Bár a csoport honlapján ma már nem találtunk erre vonatkozóan információt, pár évvel ezelőtt feltüntették a stratégiai tanácsadó testület tagjait is közöttük több, a jobboldalhoz köthető gazdasági szereplővel. Ez alapján a testület tagja volt többek között Töröcskei István, az Államadósság Kezelő Központ korábbi vezérigazgatója, Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke és Boros Imre is, aki az első Orbán-kormány idején a PHARE-támogatásokért felelős miniszter volt. | 3 év alatt se dőlt el, megveszi-e az állam az Orbán-rokon horvát szállodáit | Szabó Szabolcs LMP-s képviselő most újra felelevenítette ezt a témát, ugyanis az innovációs és technológiai minisztert, Palkovics Lászlót kérdezte arról, meg akarja-e venni a magyar állam Vitézy Tamás horvátországi kikötőit és szállodáit. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/3-ev-alatt-se-dolt-el-megveszi-e-az-allam-az-orban-rokon-horvat-szallodait.html | 2018-08-27 18:32:00 | true | null | null | mfor.hu |
A kormány 3,4 milliárd forinttal támogatja a Master Good Kft. kisvárdai baromfifeldolgozó üzemének 15 milliárd forintos kapacitásbővítő beruházását - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
A tárcavezető üdvözölte, hogy a csaknem százéves múltra visszatekintő vállalkozás a korábbi 24 milliárd forintos beruházást követően újabb befektetésről döntött, hiszen - mint mondta - a nemzetgazdaság sikere a családi üzemektől függ.
Kiemelte egyúttal, hogy a kisvárdai beruházás az első kedvezményezettje a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) új, technológiaintenzív befektetéseket ösztönző támogatási kategóriájának.
Bárány László, a Master Good Kft. ügyvezető igazgatója közölte, hogy a tervek szerint a beruházást követő második évben 50 százalékkal nőhet a cégcsoport árbevétele. | Több mint 3 milliárd forint támogatással dobja meg a kormány a kisvárdai csirkegyárat | Seszták Miklós városában 15 milliárdból bővül a baromfifeldolgozó üzem. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/tobb-mint-3-milliard-forint-tamogatassal-dobja-meg-a-kormany-a-kisvardai-csirkegyarat.html | 2018-08-27 18:42:00 | true | null | null | mfor.hu |
Két lépésben átalakul a Konzum Nyrt. leányvállalata, a Konzum Befektetési Alapkezelő által kezelt METIS és METIS 2. Magántőkealapok tulajdonrésze az MKB Bankban. A BÉT honlapján hétfőn közzétett tranzakciók eredményeként Mészáros Lőrinc és felesége Mészárosné Kelemen Beatrix a Metis és Metis 2. Magántőkealapok kizárólagos befektetőivé válnak, akik felhatalmazást adtak az alapok kezelését végző Konzum Befektetési Alapkezelő Zrt. igazgatóságának, hogy hozzák nyilvánosságra az alapok befektetőinek személyét.
A mai napon bejelentett ügyletek első lépéseként a METIS Magántőkealapból kiválással létrejött az EIRENE Magántőkealap, amely az MKB Bank 9,99 százalékos részvénycsomagját tulajdonolja. Az alap kezelését a Minerva Tőkealap-kezelő veszi át a Konzum-csoportól. Az ügylettel a METIS Magántőkealap tulajdonában lévő MKB részvénycsomag 45 százalékról 35,01 százalékra csökken, közölte a Konzum.
Az mfor.hu kérdésére, mely szerint az EIRENE Magántőkealap is a Mészáros család érdekeltségébe tartozik-e, a Konzum Nyrt. illetékesei azt közölték: "Kizárólag a Konzum-csoport kezelésében lévő Metis és Metis 2. magántőkealapok befektetői Mészáros Lőrinc és felesége Mészárosné Kelemen Beatrix." Jelenleg tehát az MKB Bank közel 10 százalékos tulajdonosának kilétét homály fedi.
Mint írják a tranzakciók második lépéseként a METIS 2 Magántőkealap kizárólagos tulajdonában lévő RKOFIN Befektetési és Vagyonkezelő Kft. a társaságot megillető elővásárlási jog alapján – előre láthatóan szeptember 15-ig - megveszi az MKB Bank Munkavállalói Résztulajdonosi Program Szervezettől a bank 9,62 százalékos tulajdonrészét megtestesítő törzsrészvényeit. A tranzakció zárását követően az RKOFIN 4 százalékról 13,62 százalékra növeli tulajdonát az MKB Bankban.
A szükséges felügyeleti eljárásokkal lezárt tranzakciókat követően a Konzum Befektetési Alapkezelő Zrt. által kezelt METIS és METIS 2. Magántőkealapok együttesen 48,63 százalékos tulajdonrésszel, illetve ezzel megegyező befolyással rendelkeznek majd az MKB Bank fölött. | Mészáros Lőrincék ide-oda tologatják az MKB részvényeket | A magyar kereskedelmi bank közel 10 százalékos részvénycsomagja került ismeretlen kézbe, ám Mészáros Lőrinc és felesége tulajdonrésze így is alig változott, mert megszereztek egy hasonló méretű pakkot. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/meszaros-lorincek-ide-oda-tologatjak-az-mkb-reszvenyeket.html | 2018-08-27 19:01:00 | true | null | null | mfor.hu |
A Konzum Nyrt. jogosult az Appeninn Nyrt. vezető tisztségviselői többségének kijelölésére - tette közzé az Appeninn és a Konzum szerdán, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.
A közlemény szerint erre a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt., a Konzum PE Magántőkealap, a Konzum II Ingatlanbefektetési Alap, a Konzum Management Kft. és a KPE Invest Kft. megállapodása hatalmazta fel a Konzum Nyrt.-t.
A Konzum Nyrt. tavaly decemberben közölte, hogy a Konzum PE Magántőkealappal, valamint a Konzum Management Kft.-vel közösen 51,34 százalékos, többségi befolyást kíván szerezni az irodaházakat, ipari és logisztikai ingatlanokat tulajdonló, illetve üzemeltető Appeninn Holding Nyrt. fölött. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) márciusban hagyta jóvá, hogy a Konzum és érdekeltségei közvetlen közös irányítást szerezzenek az Appeninn felett.
Áprilisban a Konzum II. Ingatlanbefektetési Alap apporttal 4,6 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre az Appeninnben, aminek ellenértékét a társaság új részvények forgalomba hozatalával egyenlítette ki. A tőkeemelés révén az alap 13,68 százalékos részesedést szerzett.
Május 11-én a Konzum PE Magántőkealap részesedése 20,59 százalék, a Konzum Nyrt.-é 18,7 százalék, a Konzum II. Ingatlanbefektetési Alapé pedig 13,68 százalék volt az Appeninnben. Rajtuk kívül az OTP Ingatlanbefektetési Alapnak volt 5 százalék feletti (5,11 százalék) tulajdoni hányada. A közkézhányad 41,92 százalék volt.
Az Appeninn a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerint készült egyedi beszámolója szerint 2017-ben 131 millió forint átfogó adózás utáni eredményt ért el, mérlegfőösszege 2017 végén l8,7 milliárd forint, saját tőkéje 8,4 milliárd forint volt. A társaság IFRS alapján összeállított 2017-es konszolidált beszámolóját 72,5 millió euró mérlegfőösszeggel, 32,2 millió euró saját tőkével és 2,548 millió euró adózott eredménnyel hagyta jóvá áprilisban a közgyűlés.
Az Appeninn részvényeivel a BÉT prémium kategóriájában kereskednek, záróáruk kedden 648 forint volt, szerdán délután fél 5 körül 608 forinton kereskedtek velük. Az elmúlt egy évben az Appeninn-részvények legmagasabb ára 1173 forint, a legalacsonyabb pedig 301 forint volt. | Mészárosék jelölhetik ki Mészárosék vezetőit | A Konzum Nyrt. jogosult az Appeninn Nyrt. vezető tisztségviselői többségének kijelölésére - tette közzé az Appeninn és a Konzum szerdán, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/meszarosek-jelolhetik-ki-meszarosek-vezetoit.html | 2018-08-22 08:48:00 | true | null | null | mfor.hu |
20,59 százalékos részesedést szerzett az Appeninn Nyrt-ben a Tiborcz István minősített többségi tulajdonában álló BDPST Zrt., derült ki egy tőzsdei bejelentésből. Az eladó a Mészáros Lőrinc cégcsoportjának kezelésében álló Konzum PE Magántőke Alap. Az alap befektetési jegyeinek tulajdonosa Mészáros Lőrinc és felesége. (Tiborcz István Orbán Viktor miniszterelnök veje, Mészáros Lőrinc pedig Orbán Viktor szülőfalujának leköszönő polgármestere.)
A Tiborcz István cége által megszerzett részvénycsomag értékét az Appeninn jelenlegi piaci kapitalizációjából ítélve kereken 6 millárd forintra lehet becsülni.
Azt viszont nem tudjuk, hogy milyen árfolyamon vették a részvényeket (“a vételárat a felek üzleti titokként kezelik“). Mindenesetre ez az első alkalom, ahol az Orbán- és a Mészáros család között közvetlen üzletben vagyontárgyak és pénz cserél gazdát.*Igaz, Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó családtagjai és Mészáros Lőrinc között voltak már tranzakciók. A Cider Alma Kft. tartozását a Mészároshoz kötött Hórusz Faktorház vállalta át, továbbá a Kunhalom Agrária Kft. is vándorolt már Mészáros Lőrinc és Lévai Anikó testvérének férje között. Mészáros Lőrinc tőkealapjának egyébként ezzel nullára esett a befolyása az Appeninnben, ám a Konzum Nyrt. és a Konzum II Ingatlanbefektetési alap is birtokol együttesen 33 százaléknyi részvényt az ingatlanos cégben.
Jászai Gellért, a Konzum vezérigazgatója szerint az Appeninn “rövid időn belül a régió legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező ingatlanbefektetőjévé” szeretne válni. Tiborcz István pedig a tevékenység diverzifikálásáról és a szinergiák kiaknázásában rejlő üzleti potenciálról nyilatkozott.*A következőképpen: “Jó ideje kerestük ugyanakkor a lehetőségét annak, hogy – elsősorban akvizíció útján – tevékenységünket diverzifikáljuk. A ma bejelentett tranzakció megteremti ennek a feltételeit, és jövőbeni üzleti építkezésünk egyik stratégiai alapját jelenti. A következő időszakban a legfontosabb célunk az lesz, hogy a lehető legteljesebben kiaknázzuk a két társaság közötti szinergiákban rejlő üzleti potenciált”
A BDPST Zrt. sokáig nem volt hivatalosan Tiborcz István nevén, igaz, már a cég 2015-ös bejegyzésekor a miniszterelnöki vő fizette a bejegyzési illetéket saját bankszámlájáról. Később, 2017 novemberben Tiborcz maga mondta el egy Origo-nak adott interjúban, hogy ő a valódi tulajdonos, miután a Heti Válasz újságírója betekintést kért a cég részvénykönyvébe. Ekkor kiderült, hogy már az alapítás után két héttel Tiborcz Istvánhoz került a cég nagy része, de Tiborcz gyakori üzlettársa, Hamar Endre is szerzett egy kisebb részesedést a BDPST-ben.
Először a turai kastély megvásárlásával keltett feltűnést a BDPST, amikor üzleti kapcsolatba került Adnan Polat török üzletemberrel. A korábbi Postabank-székház csak megfordult a BDPST tulajdonában, később eladták Gaith Pharaon azóta elhunyt szaúdi üzletembernek. A bodajki kastélyt, miután megszerezték, Paár Attilának adták el. A BDPST a továbbiakban még több ingatlant szerzett, többek között a Visegrád melletti lepencei strand fölötti hoteltorzót birtokló Hotel VSGRD Kft-t és pesti Mahart-házat (ezt a kettőt Szivek Norbert távozó MNV-vezérigazgatóval közös ügyletekben), de került a portfólióba badacsonyi villa, orbánhegyi villa és Andrássy úti palota is.
Nem egyértelmű, hogy az Appeninn vásárlást miből finanszírozta a BDPST. A cég a közzétett számok alapján igen jövedelmező, de ekkora vagyon a tavaly év végi beszámoló idején nem volt a cégben. Ráadásul, ami volt, elvileg az sem azonnal mozdítható, hiszen az 5 milliárdos eszközállomány egy jelentős részét tartósan (tehát elvileg egy évnél hosszabb időre) kölcsön adták. A papíron rendelkezésükre álló 824 millió forintnyi készpénz és bankbetét pedig nem kevés ugyan, de egy ilyen tranzakcióhoz nem elég.
Ráadásul a BDPST rendelkezésére álló vagyon a forrása is elég rejtélyes. A nagy része a vállalat tavalyi nyereségéből jött össze, de arról tényleg semmit nem tudni, hogy ez minek köszönhető. Árbevétele – legalábbis a nyereséghez képest – alig volt a vállalatnak, a profit valamilyen pénzügyi műveletnek köszönhető, de hogy milyennek, azt nem részletezték a beszámolóban. Ez egyébként egyáltalán nem ritka Tiborcz cégbirodalmánál: nagyjából ugyanez történt tavaly a Hotel VSGRD Kft-nél is, amely egymilliárdos nyereséget rántott elő a semmiből.
Az tehát szinte biztos, hogy a tavaly év végi számok alapján magának a BDPST-nek nem volt elég mozdítható vagyona a felvásárláshoz, és arra sem utalnak jelek, hogy a cég a közelmúltban jelentős mennyiségű tőkét vont volna be. A vállalatnál ugyan akadtak változások – például változott a székhely -, tőkeemelést viszont nem jegyeztek be. Azaz a kormányfő veje, akinek elvileg lehet elég vagyona, hiszen csak az állami megbízásokkal kitömött Elios eladásán 3 milliárdot keresett, tulajdonosként a jelek szerint nem tolt elég pénzt ebbe a vállalkozásba az Appennin felvásárláshoz.
Elvileg persze – különösen ilyen kapcsolatrendszerrel – hitelhez könnyedén juthatott a cég. Ekkora összeget azonban viszonylag ritkán adnak a bankok fedezet nélkül, márpedig a hitelnyilvántartási rendszerben sincs nyoma annak, hogy a BDPST-t bárkitől kölcsönt kapott volna a közelmúltban. A BDPST-nek csak néhány KIA-ra és egy X3-as BMW-re felvett lízingtartozása van a nyilvántartás szerint.
Persze az anomáliát megmagyarázza, ha az üzletet jelentősen a tőzsdei árfolyam alatt kötötték.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMészáros Lőrinc csendben bevallotta, hogy dollármilliárdosSzámításaink szerint Mészároséknak csak részvényben annyi pénze van, mint amennyire Csányi Sándor teljes vagyonát becsülték tavaly: közel került a 300 milliárdhoz. Trónfosztás készülődik a magyar milliárdoslistán. | Először került Mészáros-vagyon nyíltan az Orbán-családhoz, rögtön hatmilliárd forintnyi | Azt viszont nem látni tisztán, hogy mi fedezhetné a vételárat. | null | 1 | https://g7.hu/penz/20180823/eloszor-kerult-meszaros-vagyon-nyiltan-az-orban-csaladhoz-rogton-hatmilliard-forintnyi/ | 2018-08-23 12:54:00 | true | null | null | G7 |
(Ez a cikk a futballközpénz-körképünk harmadik része, az első részt itt, a második pedig itt olvashatja.)
Egészen döbbenetes, mennyire nem üzleti alapon működik a szponzoráció a magyar labdarúgásban. Bár ilyen formában is minden évben milliárdokhoz jut az NB1, az egyes csapatok között hatalmas különbségek vannak. A szponzoroktól kapott pénz mennyisége pedig véletlenül sem az eredményességtől, sokkal inkább a politikai kapcsolatoktól függ.
A piaci anomáliákat elég jól mutatja, hogy tavaly a Felcsút úgy kaphatott hatvanszor (60x) annyi pénzt a szponzoroktól, mint a Paks, hogy miközben a Puskás FC 2017-ben egy fél idényt a másodosztályban töltött, és később sem szerepelt jól az élvonalban, addig a tolnaiak a 2016/2017-es szezonban épphogy lemaradtak a nemzetközi kupaszereplést érő negyedik helyről.
A legtöbb szponzori pénz egyébként a most már hivatalosan Mol-Vidinek nevezett Fehérvárnak jutott: az elmúlt hetekben a BL közelébe klub több mint 2 milliárd forinttal gazdagodhatott 2017-ben céges támogatóinak hála.
Hasonló összeget valószínűleg csak a már emlegetett, Mészáros Lőrinchez köthető Puskás FC Kft. húzott be. Itt azonban biztosat nem lehet mondani, a Felcsút ugyanis nem részletezte, hogy miből volt szinte pontosan akkora árbevétele tavaly, mint a Fradinak. Mivel azonban az árbevétel oroszlánrészét mindenhol a szponzorálás, a közvetítési jogokból befolyó pénz és a jegyértékesítés adja, utóbbi kettőt pedig elég pontosan meg lehet becsülni, nagyjából az is kiszámolható, hogy a szponzoroktól mennyi folyt be a Puskás kasszájába.
Az így adódó 1,8 milliárdos tétel, ami papíron duplája a Fradi ilyen jellegű bevételének*Igaz az FTC Labdarúgó Zrt-nél szinte teljesen visszafejthetetlen, hogy miből származik a vállalat hatalmas bevétele, mivel a cég egy elég sajátos megállapodást kötött a stadionját üzemeltető Lagardere Unlimited Stadium Solutions Kft-vel. Erről mindössze annyit lehet tudni, hogy utóbbi vállalat gondoskodik a Groupama Aréna állapotáról és értékesíti a reklámfelületeket, illetve szervezi az ott tartott rendezvényeket. A bevételeket viszont nem tartja meg magának, minden évben egy garantált fix díjat fizet a ferencvárosi focicsapatnak, amely ezen felül még a Lagardere nyereségéből is részesülhet. Így elvileg az FTC Labdarúgó Zrt-nek nem is lehetne szponzori bevétele, ahogy a korábbi években nem is igazán volt, ezúttal azonban hirtelen megjelent egy közel 1 milliárd forintos összeg ezen a soron., elég jól mutatja, hogy
ezen a területen sem a hagyományos piaci racionalitás alapján érkezik brutális mennyiségű pénz a magyar futballba.
Persze ez nem jelenti azt, hogy ne lennének piaci alapú szponzori megállapodások, de az biztos, hogy nem ez a jellemző. A szponzoroknak alapvetően három típusát különböztethetjük meg: azokat, akik üzleti alapon saját pénzüket költik, az állami, önkormányzati cégeket, amelyek egyértelműen közpénzt tolnak a fociba, illetve egy olyan kategóriát, ami az előző kettő között van. Utóbbiba jellemzően olyan cégek tartoznak, amelyek kormányzati kapcsolataik javulását, esetleg állami megrendeléseket remélnek a futball támogatásától, vagy ha megfordítjuk az időhorizontot, akkor visszaosztanak az állami megrendelésekből befolyó pénzből.
Kifejezetten szembetűnő, hogy milyen nagy számban vannak jelen az élvonalbeli szponzorok között például állami megrendelésekben dúskáló építőipari cégek. A Puskás mezszponzora a Mészáros és Mészáros Kft, a Haladásé a Swietelsky, a Fehérvárt pedig a Strabag, a Market, a Magyar Építő, az Épkar és a Záév is támogatja.
A Vidi szerelésén csak azért nem ezen cégek egyikének logója van, mert a csapat főszponzora már jó ideje a Mol, ami az OTP-hez és a Magyar Telekomhoz hasonlóan szintén látott fantáziát a hazai labdarúgásban. A piacvezető bank a bajnokságok névadó szponzora, míg a T-csoport a Fradival szerződött le még 2015-ben. Ezekben az esetekben ugyan meg lehet indokolni a megállapodásokat, hiszen azok elég komoly reklámértékkel is bírnak, de az elmúlt években több forrásunk beszélt arról, hogy még a legnagyobb cégek esetében sem kizárólag ez volt az egyetlen döntési szempont.
A tisztán állami támogatók egyébként épp azoknál a kisebb csapatoknál jellemzőek, ahol még félpiaci szponzort is nehéz lenne felhajtani. A Balmazújvárost és a Mezőkövesdet is a helyi fürdő támogatja, de több helyen az önkormányzat is feltűnik „szponzorként”. Persze kivételek is vannak, hiszen a Fővárosi Csatornázási Műveknél és a Nemzeti Közműveknél is évek óta úgy látják, hogy a Fradi a legjobb marketingcsatorna a cég számára. | Álszponzorok tömik pénzzel a magyar focicsapatokat, minden ésszerűséget mellőzve | A tavaly fél évet a másodosztályban töltő Felcsút hatvanszor annyi szponzori pénzt kapott, mint az élvonalban ötödik helyen záró Paks. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20180824/alszponzorok-tomik-penzzel-a-magyar-focicsapatokat-minden-esszeruseget-mellozve/ | 2018-08-24 13:03:00 | true | null | null | G7 |
Igazi nagyágyúk léptek be a magyarországi Microsoft feltételezett kétes ügyeinek vizsgálatába. Az amerikai Igazságügyi Minisztérium és a tőzsdefelügyelet (SEC) indított nyomozást annak kiderítésére, hogy voltak-e visszaélések az amerikai cég korábbi magyar közbeszerzéseinél.
Az amerikai hatóságoknak azért kell eljárniuk, mert a tengerentúli szabályozás szerint az amerikai cégek külföldi tevékenységével összefüggésbe hozható korrupciógyanús eseteket is ki kell vizsgálni. A tőzsdefelügyelet pedig azért vesz részt a nyomozásban, mert a Microsoft papírjai az amerikai értékpapírpiacon forognak.
Számunka azonban az ügy elsősorban azért lehet érdekes, mert fényt deríthet a magyar állami hivatalokban feltételezett korrupcióra is. Ahogy a Wall Street Journal írja, a vizsgálat központjában az alábbi, egyelőre csak feltételezett közpénzszivattyú működésének felderítése áll:
A Microsoft szoftvereit 2013-ban és 2014-ben az állami hivatalok a közbeszerzések keretében közvetítő cégeken keresztül vásárolták meg. Ez általános gyakorlat, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság ugyanis olyan keretmegállapodásokba tereli a beszerzéseket, ahol előre kiválasztja azokat a szállítókat, akiktől az állami hivatalok termékeket és szolgáltatásokat rendelhetnek. A kereten belül később már a hivatalok döntik el, hogy melyik ajánlatot fogadják el.
A gyanú szerint a Microsoft a szokásos jelentős árkedvezménnyel adta el a termékeit a keretmegállapodásban kiválasztott közvetítőknek, ám azok közel teljes áron adták tovább az állami hivataloknak.
A vizsgálat azt a feltételezést járja körül, hogy ezt az árkülönbözetet a közbeiktatott cégek állami köztisztviselők megvesztegetésére használták fel, és/vagy egyszerűen visszacsorgattak nekik egy bizonyos részt a különbözetből.
A feltételezés tehát röviden az, hogy az állami hivatalokban szervezett formában ment a közpénzek lenyúlása, hiszen sokkal többet fizettek ki a szoftverekért az indokolható árnál, és az így lehívott közpénz végül náluk landolt. Az amerikaiak fő célja nyilvánvalóan az, hogy a Microsoft szerepét tisztázzák: mennyire asszisztált a cég ehhez a tevékenységhez – ha volt ilyen gyakorlat.
A Wall Street Journalnek a magyar kormány nem válaszolt az ügyben feltett kérdésekre. A Microsoft korábbi, esetleg érintett vezére, Papp István pedig csak annyit mondott, hogy ő a Microsoft-család elismert tagja, és a cég vezetőitől csak pozitív visszajelzéseket kapott.
A Microsoft Magyarország egyébként korábban egy belső vizsgálatot is lefolytatott, és négy munkatársától megvált, illetve négy partnerével megszakította a kapcsolatot. Ezen kívül most csak annyit közölt, hogy együttműködik az amerikai hatóságokkal.
Az amerikai törvények nagyon szigorúan lépnek fel a korrupció gyanújával szemben, ha amerikai társaság is érintett lehet benne. Emlékezetes, hogy a Magyar Telekomnak volt korábban hasonló esete, és a cég bizonyos balkáni szerződéseivel kapcsolatban évekig folyt a vizsgálat, mert az amerikai tőzsdén is jelen volt a vállalat.
A tengerentúli társaságok leányainak azonnal jelenteniük kell (jellemzően a helyi nagykövetségen keresztül), ha korrupció gyanúját érzékelik. Ilyen eset volt például az az étolaj kereskedelmével kapcsolatos áfacsalási gyanú is, amely végül a kitiltási botrányhoz vezetett.
A Napi.hu januárban a Microsoft-ügy kapcsán azt írta, úgy tudja, hogy az egyik kérdéses szoftverbeszerzést 2014-ben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kötötte, és ott több százmillió forint tűnt el. A cikk három céget nevezett meg, amelyekkel a Microsoft megszakította a kapcsolatát, a Humansoft Kft.-t, az Euro One Zrt.-t és a Racionet Zrt.-t.
A Microsoftnál a kérdéses időszakban Sagyibó Viktor vezette a kormányzati üzletágat, őt később, a belső vizsgálat és egy rövid iparági kitérő után a Miniszterelnökség miniszteri biztosának nevezték ki. Papp István a Microsoft éléről 2016-ban a Nemzeti Befektetési Ügynökség elnökhelyettesi székébe ült át (de jelenleg már nem ott dolgozik). | Az amerikaiak utánamennek a feltételezett magyar kormányzati kenőpénz-szivattyúnak | Igazi nagyágyúk léptek be a magyarországi Microsoft feltételezett kétes ügyeinek vizsgálatába. Az amerikai Igazságügyi Minisztérium és a tőzsdefelügyelet (SEC) indított nyomozást annak kiderítésére, hogy voltak-e visszaélések az amerikai cég korábbi magyar közbeszerzéseinél. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20180824/az-amerikaiak-utanamennek-a-feltetelezett-magyar-kormanyzati-kenopenz-szivattyunak/ | 2018-08-24 13:59:00 | true | null | null | G7 |
A 150 milliárd forintos új Puskás Stadionon is dolgozó West Hungária Bau Kft. (WHB) kezdheti meg a Pénzügyminisztérium új, budai Várban található épületének rekonstruálását. Az erre kiírt rendkívül furcsa közbeszerzésen a napokban hirdettek eredményt. A munkát egy olyan konzorcium kapta, amelynek a kormányfő vejével is üzletelő Paár Attila cége, a WHB mellett egy eddig kevésbé ismert építőipari vállalat, a Garage Ingatlanfejlesztő Kft. is a tagja.
Azt már jó ideje lehet tudni, hogy a minisztérium valamikor a nem túl távoli jövőben a budai Várba, egészen pontosan a Mátyás templommal szembe, a Szentháromság tér 6. alá költözik. Azért ide, mert egykor itt működött a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium. Valójában a költözésnek már meg kellett volna történnie, de az eredeti ütemtervet nem sikerült tartani, így csak most kezdődhet majd meg az a várhatóan 2-2,5 éves munka, ami során visszaállítják a műemlék 20. század eleji állapotát.
Ennek a munkának az első ütemét nyerte el most a WHB-Garage duó, méghozzá a vonatkozó közbeszerzési dokumentumok szerint picit több mint 90 milliárd forintos ajánlati árral. Valójában azonban nem ennyiért fognak dolgozni, ám azt nem lehet tudni, hogy pontosan mennyiért, mivel a direkt az építtetés lebonyolítására létrehozott PM-TÉR6 Nonprofit Kft. valami egészen különös közbeszerzést írt ki.
A nyerteseket ugyanis nem szimplán megbízták az egyébként elég jól definiált feladatokkal, hanem egy keretszerződést kötöttek velük. Ilyet akkor szoktak, ha az adott állami szervezet több kisebb munkát szeretne elvégeztetni, de nem akar mindig a körülményes eljárással bajlódni. Ebben az esetben kiír egy közbeszerzést egy meghatározott keretösszeggel, ott kiválaszt három-négy-öt céget, majd a jövőben az egyes munkákért már csak őket versenyezteti. Egészen addig, amíg el nem fogy a keret. Ma többnyire így építenek utakat és csatornákat Magyarországon, de az állami kommunikációra is ilyen keretszerződést kötöttek.
Épp utóbbi bizonyította be, hogy ezzel a gyakorlattal nem feltétlenül a folyamatok leegyszerűsítése a cél, hanem az, hogy minden közpénz a megfelelő helyre kerüljön. A kommunikációs keretszerződésbe már korábban is csak kormányközeli ügynökségeket engedtek be, a legutóbbi körben azonban már ezek közül is kizártak kettőt, így csak egy csoporttal állapodtak meg. Magyarul alsó hangon egy évre minden állami kommunikációs pénzt odaadták a piac egyetlen szereplőjének.
A mostani beszerzés azonban még ennél is furcsább. Itt ugyanis nem arról van szó, hogy sok kicsi munkáért versenyeztetnek valakit, hanem van egy tételesen leírt feladatcsomag, amit meg kell csinálni. Fel kell állítani három toronydarut, 19 ezer négyzetméter könnyűállványt, 500 méter kerítést, van némi bontás, betonozás meg szigetelés, és emellett lényegében újjá kell építeni a Szentháromság tér 6-t (a pontos feladatleírás a csillagra kattintva látható)*Organizáció:
— 3 toronydaru telepítése,
— 19 000 m2 nehéz- és könnyűállvány építése,
— 43 db konténer telepítése,
— 500 fm kerítés építése.
Utólagos falszigetelés:
— 18 758 m3 földmunka,
— 4 924 m2 aljzatbetonbontás,
— 9 282 m2 utólagos vízszintes és függőleges szigetelés készítése,
— 12 595 m2 légpórusos vakolat készítése.
Bontási munkák:
— 8 621 m2 tetőbontás,
— 10 400 m2 válaszfal bontása,
— 16 250 m2 burkolat bontása,
— 8 450 m3 salakfeltöltés-bontás,
— 200 m3 födémszerkezet-bontás,
— 650 m3 nyílás- és falszerkezeti bontás.
Szerkezetépítési munkák:
— 1 128 m3 alapmegerősítés,
— 2 759 m2 régi homlokzati falak visszaépítése,
— 11 193 m2 vb. koporsófödém építése,
— 8 578 m2 új födém építése és 18 588 m2 födémmegerősítés,
— 600 m3 rizalitépítés,
— 2000 m3 mélygarázs szerkezetépítés,
— 2000 m3 új épületszárny szerkezetépítés.
Tetőfedés:
— 11 495 m2 komplett tetőfedés.
Homlokzatképzés:
— 11 617 m2 homlokzati vakolatjavítás / új vakolatképzés,
— 2 918 m2 klinkertégla burkolat helyreállítás,
— 2 868 m2 új homlokzatképzés nyílászárókkal.
Ilyen munkára csak akkor lenne értelme keretmegállapodást kötni, ha utána a keretszerződésbe bekerülő vállalatokat ismét megversenyeztetnék és más építené a darukat, a kerítést, a homlokzatot és tetőt. Itt viszont erről szó sincs, hiszen kizárólag a WHB-Garage kettőssel szerződtek, mindent ők csinálnak.
Csak éppen a közbeszerzés sajátosságai miatt nem tudni, hogy mennyiért.
A most közzétett dokumentumban szereplő 90 milliárd ugyanis – ahogy erre külön felhívják a figyelmet – egy elméleti ár. Minden munkára kértek külön árajánlatot, és azt megszorozták valamilyen mennyiséggel, ami nem a tényleges, de – ha jól értjük – arányos azzal.
Az eredeti kiírásban egyébként becsült értékként 9,8 milliárd forint szerepelt, a mostani információk alapján azonban azt sem lehet megmondani, hogy beleférnek-e ebbe. Ami egyébként még csak nem is a teljes összeg. Már csak azért sem, mert a mostani közbeszerzésből a műemléki díszítő munkákat kihagyták, azokat majd vélhetően a második ütemben rendelik meg.
Korábban a 444.hu számolt be részletesen arról, miként drágult a PM várba költöztetésének projektje. A lap még februárban azt írta, hogy az egyébként pár éve felújított épület újbóli rekonstrukciójára eredetileg 26,7 milliárd forintot szántak, ez azonban hirtelen nagyjából 10 milliárddal megugrott.
Ez utóbbi összeg nagyjából az, amit a mostani feladatokra szántak, és ami nagyrészt vélhetően a WHB-nál landol majd. A konzorciumnak ugyanis egyértelműen ők a meghatározóbb szereplői, a Garage úgy is csak egymilliárdos árbevételt csinált tavaly, hogy öt év alatt kilencszeresére nőtt a cég. A nagyrészt Paár Attila tulajdonában lévő WHB viszont tavaly már 41 milliárdos árbevétel mellett 5 milliárdos nyereséget ért el, amiből 2,5 milliárdot ki is vettek a tulajdonosok.
Paár neve onnan lehet ismerős, hogy az ő cége vásárolta meg Orbán Viktor vejétől, Tiborcz Istvántól a közbeszerzéseken kitömött, közvilágítási projektekkel foglalkozó Elios Innovatív Zrt. felét*Egészen pontosan azt a céget, amely ezt a részvénycsomagot birtokolta.. Amint arról korábban írtunk, a pakettért 2,9-3 milliárd forintot fizethetett. | Furcsa közbeszerzéssel hoztak ki 90 milliárdos árat a Pénzügyminisztérium új épületére | Nagyon sokba fog kerülni a Pénzügyminisztérium költözése, de ennyibe talán nem. A projektet egy, a kormányfő vejével is üzletelő vállalkozó nyerte. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20180827/furcsa-kozbeszerzessel-hoztak-ki-90-milliardos-arat-a-penzugyminiszterium-uj-epuletere/ | 2018-08-27 14:38:00 | true | null | null | G7 |
Egyetlen nappal beszámolójának leadási határideje előtt bontott szerződést a dokumentum megbízhatóságát ellenőrző könyvvizsgálójával az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. A jelentés állítólag nem ment át a rostán. Az állami csoport a korábbi években május végén már rég túl volt a leadáson, azaz beszámolt arról, hogyan gazdálkodott az előző évben, most azonban az utolsó pillanatos döntés miatt heteket késett. Pedig az új könyvvizsgáló rekordidő alatt dolgozott, egy ilyen méretű cég átvilágítása ugyanis – különösen, ha korábban nem volt kapcsolat – normál esetben hónapokat vesz igénybe.
Az érintettek nem kommentálják a nagyon furcsa történetet. Az állami cég éléről viszont több vezetőt is eltávolítottak az elmúlt hetekben, mind az igazgatóságból, mind a – könyvvizsgálóhoz hasonlóan – a működés tisztaságát ellenőrző felügyelőbizottságból.
Fontos feladat
A könyvvizsgálók elég fontos szereplők a gazdasági életben: az ő feladatuk, hogy ellenőrizzék a cégek vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről közzétett adatok megbízhatóságát. Azaz némileg leegyszerűsítve azt, hogy a vállalat éves jelentésében valós adatok szerepelnek-e, nem hazudik-e a menedzsment a tulajdonosoknak, a hitelezőknek és úgy általában a piac szereplőinek.
Itthon minden olyan cégnek könyvvizsgálót kell választania, amelynek árbevétele meghaladja a 300 milliót, illetve több mint 50 embert foglalkoztat*Egészen pontosan a számviteli törvény minden vállalkozó számára kötelezően előírja a könyvvizsgálatot, de felmentést ad azoknak, akiknek nettó árbevétele a megelőző két üzleti év átlagában nem haladta meg a 300 millió forintot, az átlagosan foglalkoztatottak létszáma pedig az 50 főt.. A felek között szerződéses viszony van: a cég megbízza az auditort, az pedig ellenőrzi a vállalat könyvelését.
A könyvvizsgáló munkájának az eredménye nem különösebben látványos, az éves beszámolóhoz csatolnak egy néhány, sőt sokszor mindössze egyoldalas dokumentumot, amiben a könyvvizsgálattal megbízott vállalat jelzi: minden rendben volt (elvileg ettől eltérő nyilatkozatot is tehet, de ez ritka). Na, ehhez képest maga a folyamat rengeteg melóval jár. Több szakmabelivel is beszéltünk, és volt, aki úgy fogalmazott, hogy egy adott év könyvvizsgálata még egy MVM-nél sokkal kisebb cég esetében is akkor kezdődik, amikor az előző évi lezárul.
Az biztos, hogy ősszel már különböző adatokat kér be a könyvvizsgáló az őt megbízó cégtől, sőt a nagyobb vállalatoknál a helyszínre is kimennek. Így lehet elkerülni ugyanis, hogy a következő év elején, amikor már kevesebb az idő, hirtelen elkezdjenek kidőlni a csontvázak a szekrényből. A könyvvizsgáló megnézi magát a könyvelést, bekéri a vevők elérhetőségét, esetenként meg is keresi őket, hogy valóban tartoznak-e a vállalatnak, és ugyanezt megteheti a szállítókkal, illetve a bankokkal is, a társaságtól kapott adatok hitelesítése érdekében. A következő év januárjában aztán begyűjtik a teljes éves adatokat, és ezeket dolgozzák fel a májusi határidőig. A profibb vállalatok a nagyobb cégekhez tavasszal akár több hétre is kitelepülhetnek, és a helyszínen ellenőrzik a dolgokat.
Hirtelen szakítás
Ezt a munkát 2011 óta egészen idén május 30-ig a világ egyik legnagyobb pénzügyi tanácsadócége, a KPMG végezte az MVM-nek,*A piacot világszerte négy cég (a Big Four) uralja, a KPMG, a PwC (PricewaterhouseCoopers), a Deloitte és az EY, leánykori nevén Ernst & Young. A KPMG előtt utóbbi volt az MVM könyvvizsgálója. és semmi nem utalt arra, hogy ez 2020 előtt változni fog. A partnerség mind a két cég számára fontos volt, forrásaink szerint a KPMG-nek az állami csoport volt az egyik legfontosabb referenciája.
Május utolsó előtti napján azonban az MVM felett az állami tulajdonosi feladatokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) mégis jóváhagyta, hogy a két cég közös megegyezéssel felbontsa szerződését. Méghozzá – amint ez a KPMG egy cégbírósághoz eljuttatott beadványából kiderül – még azelőtt, hogy a könyvvizsgáló a 2017-es beszámolóra vonatkozó jelentését kiadta volna*Valójában jelentéseit, az MVM könyvvizsgálójának ugyanis három különböző beszámolót kell auditálnia.. Az MVM-nél lapunkat arról tájékoztatták, hogy a két cég már május 17-én megállapodott a jogviszony megszüntetéséről, 22-én pedig alá is írták az erről szóló papírokat, az MNV jóváhagyására kellett várni 30-ig.
A könyvvizsgálat folyamata alapján azonban teljesen életszerűtlen, hogy - függetlenül attól, május melyik napján történt - a szerződésbontáskor a KMPG ne dolgozott volna már hónapok óta az MVM könyveinek ellenőrzésén, vagy inkább, hogy ne lett volna már kész véleménye az állami csoport beszámolójáról.
Amióta a két cég együttműködik, május 30-ra a KPMG-sek minden évben elkészültek. Sőt, az előző négy esztendőben mindig már áprilisban leszállították a jelentést, előfordult, hogy közel nyolc héttel a beszámoló május 31-i leadási határideje előtt. Most azonban valamiért a folyamat lezárása nélkül hagyták el a hajót.
Üzleti év Könyvvizsgálói jelentés leadásának időpontja 2011 2012. május 9. 2012 2013. május 29. 2013 2014. április 7. 2014 2015. április 15. 2015 2016. április 27. 2016 2017. április 26.
A teljesen abszurd szakítás okairól természetesen megkérdeztük az érintetteket, de KPMG-nél a könyvvizsgálati és cégjogi törvényekre hivatkozva elutasították a válaszadást, míg az MVM-nél erre a kérdésünkre érdemben nem reagáltak.
Mindenesetre a lapunk által megkérdezett szakértők szerint az utolsó pillanatos szakításnak két magyarázata lehet. A jóhiszeműbb, hogy valójában már hónapokkal korábban döntöttek a cseréről, csak mivel állami cégről van szó, elhúzódott a folyamat, ezért került sor csak május utolsó napjaiban a szerződésbontásra. Ennek azonban ellentmondanak az MVM válaszában szereplő májusi dátumok, másrészt az is, hogy a két cég tavaly júliusban szerződött újra három évre, ráadásul közbeszerzés nélkül*Az MVM-nél erről lapunknak azt a tájékoztatást adták, hogy a cég nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá, ezért az új könyvvizsgáló beszerzésére vonatkozó eljárást nem a közbeszerzés szabályai szerint, ugyanakkor a belső szabályaiknak megfelelően folytatták le.. Felmerül a kérdés, hogy ha akkor még teljesen elégedettek voltak az együttműködéssel, mi változott meg néhány hónap alatt.
Itt jön a képbe a másik magyarázat, és ezt erősítették meg iparági forrásaink is. Ezek szerint a két cég között valamilyen üzleti vagy szakmai eredetű konfliktus alakult ki a beszámoló auditálása során. Magyarul vagy az történt, hogy valami*Például egy előre nem látható többletmunka. miatt összevitatkoztak a korábban kialkudott áron, vagy a KPMG nem volt hajlandó kiadni a jelentést, ami az MVM beszámolójának tisztaságát támasztja alá.
Előbbi azért kevéssé valószínű, mert május 30-án egész biztos volt, hogy az MVM nem talál olcsón könyvvizsgálót. Végül valóban jóval drágábban szerződtek le a piac egy kisebb szereplőjével, a BDO-val, amely egyébként – piaci forrásaink szerint – normál esetben árban a legnagyobbak alá szokott ajánlani, most viszont másfélszer annyit kért, mint elődje*Ráadásul a részmunkák elvégzéséért valószínűleg a KPMG-t is ki kellett fizetnie az MVM-nek..
Kizárásos alapon így a szakmai vita marad, és erről terjednek is történetek ágazati berkekben. A KPMG-nek ugyanis elvileg lett volna lehetősége, hogy ne egy „tiszta”, azaz jóváhagyó jelentést írjon, hanem jelezze, hogy valami nem megfelelő a beszámolóban. Sőt, végső soron akár vissza is utasíthatta volna a véleménynyilvánítást.
Forrásaink szerint ez utóbbi eset állt fenn, azaz a könyvvizsgáló nem akarta jóváhagyni az MVM egyik beszámolóját.
Ez azonban az ország egyik legnagyobb cégénél, ami ráadásul állami tulajdonban van, nagyon csúnyán mutatott volna. A tanácsadó óriásnál egyébként a kérdéseinkre küldött rövid kommentjükben, ha az érdemi felvetésekre nem is reagáltak, annyit azért jeleztek, hogy „könyvvizsgálói véleményüket mindig a szakmai integritás, a függetlenség és az etikus magatartás követelményei alapján készítik el, szigorú minőségellenőrzési eljárások alkalmazásával”.
A szakítás okait egyébként egyoldalú szerződésbontás esetén fel kellett volna tárnia a feleknek. Ilyen esetben ugyanis a Pénzügyminisztérium égisze alatt működő közfelügyeleti hatóságnak meg kell indokolni a lépést. A két vállalat azonban közös megegyezéssel szakított, így nem kellett nyilvánosságra hozni az okokat. A közös megegyezés egyébként annak fényében kicsit békésen hangzik, hogy állítólag a beszámolóból nagyon komoly viták voltak, és nem csak a két érintett cég között, hanem az MVM-nél házon belül is. Volt, aki azt mesélte, hogy az ügy miatt fel is álltak néhányan az állami cégnél.
Ahhoz nem férhet kétség, hogy az MVM-nél egy ilyen kétségbeesettnek tűnő lépéshez elég komoly indok kellett. A cég nem kevés kockázatot vállalt azzal, hogy egy nappal a leadási határidő előtt kezdett új könyvvizsgálót keresni. Ekkor már teljesen egyértelmű volt, hogy késni fognak a beszámolóval, méghozzá a munka komplexitása miatt nem is keveset, ami jogsértés.
Végül megúszták két hét csúszással, hiszen a három beszámoló közül az elsőt már június 13-án leszállította az új könyvvizsgáló, a BDO, méghozzá – ahogy ezt az MVM-nél kérdéseinkre hangsúlyozták – tiszta könyvvizsgálói véleménnyel. A kicsinek éppen nem nevezhető, de a legnagyobbaktól azért méretben jelentősen elmaradó vállalat ezzel kisebbfajta csodát hajtott végre, a lapunknak nyilatkozó könyvvizsgálók szerint ugyanis lényegében képtelenség az MVM könyveit kilenc munkanap alatt átvizsgálni (a céggel még a KPGM-vel való szakítás napján leszerződött az energetikai csoport). Korábban pedig nem kezdhették el a munkát, a számviteli törvény szerint ugyanis két könyvvizsgálója egy időben nem lehet egyetlen vállalkozásnak sem.
A BDO helyzetét az könnyíthette meg, ha a KPMG korábban különböző részfeladatokat már lezárt, ez esetben ugyanis nem nulláról kellett kezdeniük a munkát. Erre az MVM utalt is kérdéseinkre küldött válaszaiban. A kilenc nap azonban így is megdöbbentően kevés, különösen akkor, ha a KPMG-től tényleg valami szakmai vita miatt váltak el az állami cég útjai.
Személycserék
Érdekes adalék a történethez, hogy a május végi események óta komoly változások voltak az MVM vezetésében. Az érintettek augusztus elején jelentették be, hogy a korábban a másik állami energiacéget, a Nemzeti Közműveket vezető Kóbor György váltja Zsuga Jánost az MVM élén. Bár akkor nem verték nagydobra, a cégbírósági iratok alapján nem ez volt az egyetlen személyi változás a vállalatnál. A nyolctagú igazgatóságból öt embert hívtak vissza a közelmúltban: Zsuga János mellett távozott a korábbi vezérigazgató Csiba Péter, az MNV eddigi első embere, Szivek Norbert, a paksi erőművet irányító (nyugdíjba vonuló) Hamvas István, illetve Bakács István Zsigmond is. Helyükre Cseh Tamás, Galambos Dénes és Pehárik Géza érkezett.
Emellett módosult a felügyelőbizottság összetétele is. Itt Lenkei Mirtill és Benkő Tamás János lett tag. | Egy gyanús pénzügyi beszámoló után cserélték le az állami energiaóriás fél vezérkarát | Egyetlen nappal beszámolójának leadási határideje előtt bontott szerződést a dokumentum megbízhatóságát ellenőrző könyvvizsgálójával az állami energiaóriás. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20180829/egy-necces-penzugyi-beszamolo-utan-csereltek-le-az-allami-energiaorias-fel-vezerkarat/ | 2018-08-29 15:12:00 | true | null | null | G7 |
Több mint 1,7 milliárd forintért 13 kilométernyi gázvezetéket cserélhet ki a fővárosban, illetve Pécelen egy konzorcium, amit Mészáros Lőrinc cégbirodalmának központi vállalata, a Mészáros és Mészáros Kft. (M&M) és egy a szakmán kívül kevésbé ismert cég, a Vabeko Kft. alkot. Mészároséktól az elmúlt években a teljes lakossági gázpiacot bekebelező NKM Nemzeti Közművek Zrt. egyik leányvállalata rendelte meg a munkát.
Ráadásul egészen biztos, hogy nem ez lesz az egyetlen zsíros megbízás, amit az állami közműholdingtól kap a gázszerelőként induló dollármilliárdos. A következő hónapokban további milliárdokért dolgozhatnak majd a csoportnak.
Az NKM Földgázhálózati Kft. még év elején írt ki egy közbeszerzést a „gázhálózaton végzett rekonstrukciós és gázhálózat-optimalizációs munkákra”. A tender azonban nem konkrét megbízásról szólt, egy 4,4 milliárd összegű keretszerződéshez kerestek partnereket. Magyarul a cég jelezte, hogy a jövőben különböző – akkor még nem nevesített – munkákra ekkora összeget tervez elkölteni, és kiválasztana néhány vállalatot, amelyek később a normál eljárásnál gyorsabban lezavarható tendereken versenyeznek a konkrét megbízásokért. Az akkori pályázaton három csoport futott be: a már említett M&M-Vabeko (Mevag) konzorcium, a Colas Alterra Zrt., illetve a Sade Magyarország Kft.
Most az első konkrét megbízásokban hirdettek eredményt, és ezeken taroltak Mészárosék. Az NKM összesen 36 budapesti és egy péceli helyszínen rendelt meg munkákat. Ezeket nyolc különböző csomagba fogták össze, és így írtak ki külön tendereket. A nyolc közbeszerzésből pedig ötöt a Mevag konzorcium húzott be. Ráadásul övék lett az összes nagyobb munka, így a 2,2 milliárdnyi megbízásnak több mint a háromnegyede landolt náluk. Mészárosék 1,7 milliárdjával szemben a Sade mindössze 343, a Colas pedig ennél is kevesebb, alig 170 milliós megrendelést kapott.
Az M&M-Vabeko kettős 13 különböző fővárosi kerületben dolgozhat. A legtöbb munkát a belvárosban kapták, többek között a Belgrád rakpart és a Váci utca között, illetve a Ferenciek terén is ők cserélhetik ki a gázvezetéket, de a XIX. kerületi Mészáros Lőrinc utcában is Mészáros Lőrincék építhetik ki az új hálózatot.
Az M&M partnere a laikus közönség körében nem különösebben ismert, a piacon azonban elég meghatározó szereplő. Több mint két évtizede foglalkoznak gázvezetékek építésével, dolgoztak mások mellett a csepeli és a dunaújvárosi erőműveknek, illetve a lényegében a teljes magyarországi nagynyomású földgázszállító rendszert fenntartó FGSZ Zrt-nek is. A siófoki cég az elmúlt években fixen 5-6 milliárd közötti árbevételt és több százmilliós adózott eredményt termelt.
Magyarul a szaktudást jórészt ők hozták a konzorciumba, és nem lenne meglepő, ha az alvállalkozókat is ők ismernék jobban. A Mevag ugyanis egy fix körrel dolgozik együtt, ugyanazt az öt (szintén nem különösebben ismert nevű) vállalkozást adták meg minden munkánál.
A mostani 1,7 milliárd egyébként közel sem a végső összeg, amit Mészárosék kereshetnek a fővárosi gázvezeték-felújításokon. Egyrészt az NKM a keretösszegnek csak az egyik felét költötte el eddig, azaz további 2,2 milliárd forintra még pályázhatnak ebben a keretszerződésben is.
Van azonban egy másik keretszerződés is, amin még ennél is több pénzt húzhat be a konzorcium. A gázhálózat rekonstrukciója mellett ugyanis a gázelosztó vezeték létesítésére is kötött egy hasonló megállapodást az NKM még nyár elején. Erre 3 milliárd forintot szánnak, de ez egy az egyben Mészároséknak mehet, itt ugyanis versenytársuk sem maradt, csak velük szerződött le az állami közműholding. Azt egyelőre nem tudni, hogy ezért mit csinálnak majd, itt ugyanis még nem zárták le a konkrét munkákra vonatkozó tendereket, csak a keretszerződés van meg. | Mészáros Lőrinc visszatért a gázszereléshez, és ezzel is milliárdokat keres | Több mint 1,7 milliárd forintért 13 kilométernyi gázvezetéket cserélhet ki a fővárosban, illetve Pécelen egy konzorcium, amit Mészáros Lőrinc cégbirodalmának központi vállalata, a Mészáros és Mészáros Kft. (M&M) és egy a szakmán kívül kevésbé ismert cég, a Vabeko Kft. alkot. Mészároséktól az elmúlt években a teljes lakossági gázpiacot bekebelező NKM Nemzeti Közművek Zrt. egyik leányvállalata rendelte meg a munkát. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20180830/meszaros-lorinc-visszatert-a-gazszereleshez-es-ezzel-is-milliardokat-keres/ | 2018-08-30 15:23:37 | true | null | null | G7 |
- Ide figyelj, azt te tudtad, hogy a Hullám már a Mészárosé?
- Nem, a Helikon a Mészárosé!
Így beszélget két keszthelyi atyafi a Hullám Szálló melletti lángososnál. Mindketten rosszul tudják: a Hullám és a Helikon is inkább Tiborcz István és környéke érdekeltsége, Mészárosék a Hotel Viát és Hotel Balatont vették meg. Övék a Zala kemping és a jachtkikötő is, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy
a most lezárult szezonban már szinte az egész keszthelyi Balaton-part a NER-bárók kezében volt.
A lenti térképen a keszthelyi partszakasz egésze látható, pirossal pedig Tiborczék és Mészárosék szerzeményei. Nem sok megvásárolható területet hagytak a víz mellett: kis egyesületi és egyetemi telkek vannak még a Helikon strand környékén és a Hotel Via mellett, minden más elkelt, ahogy a négy nagy szállodájuknak sincs vetélytársa.
Orbán Viktor közvetlen környezetének keszthelyi terjeszkedéséről legrészletesebben a Reuters írt márciusban. Ebben a „keszthelyi tízek” néven szedte össze a legnagyobb befektetőket, akik egyrészt Tiborcz régi/családi barátai, másrészt a közbeszerzések milliárdos sorozatnyertesei, köztük Mészáros és Tiborcz mellett Jászai Gellért, Szíjj László, Varga Károly és Paár Attila. A Reuters szépen végigveszi, ki mit vett és ki kivel futtat közös bizniszt, de közben egyértelmű, hogy ezek a szereplők együtt mozognak. A Tiborcz cégének résztulajdonában álló Helikon Hotelt például Mészáros szállodalánca, a Hunguest üzemeltetheti, míg Tiborcz üzlettársának kempingjét Mészáros kempinghálózata, a Balatontourist viszi. Az egymást követő bevásárlásokhoz nyújtott hitelek is jórészt ugyanonnan, a Mészárossal összebútorozott B3 Takaréktól jöttek. És az elképzelés is ugyanaz lehet:
olcsón megvenni az ingatlanokat, aztán várni a magyar és európai adófizetők pénzét.
A miniszterelnök vejének és dollármilliárdos barátjának nem csak Keszthelyt, hanem az egész tavat behálózó befektetései ugyanis egybeestek a kormány új prioritásával, a Balaton fejlesztésével, amire „minden korábbinál többet”, 365 milliárd közpénzt költünk 2020-ig. A jórészt Mészárosék kezében lévő kempingekre például 5 milliárd forint jut.
Amikor a szezon végén körbejártam a birodalmat, a kempingben éppen a B my Lake fesztivál dübörgött, a kikötőben lágyan ringtak a vitorlások, de
a szállodákon nem látszott, hogy már két éve az ország leggyorsabban gazdagodó vállalkozóinak tulajdonában vannak. Ennek köszönhetően a keszthelyi Balaton-part ma is ugyanolyan lepukkant,
és egyelőre a helyi munkavállalók is hiába várják a három bezárt szálloda újranyitását, azokhoz hozzá sem nyúltak.
„Egyesek mások becsapásával, félrevezetésével, újabban a pályázati rendszer kiskapuinak a kihasználásával próbálnak haszonra szert tenni, nagyjából munka nélkül, és utána ezt a hasznot felelőtlenül élvezik mások kárára.” Ezekkel a szokatlan szavakkal nyitotta meg a tavalyi szezont Keszthely fideszes polgármestere, Ruzsics Ferenc. Később nem volt hajlandó tisztázni, kire gondolt, de nem nehéz kitalálni. (Pláne, hogy helyi ellenzéki képviselők szerint Ruzsics már korábban is felemlegette, hogy „a Balaton-part néhány foghíj kivételével a Tiborcz-Mészáros Lőrinc érdekcsoporthoz tartozik”.)
A parti sétány és a szállodák körüli park állami százmilliókból újult meg évek alatt, 2015-re. Akkor a polgármester arról beszélt, hogy szeretnének egy harmadik ütemet is indítani, aminek célja a Balaton-part két üresen álló szállodaépületének felújítása. Ennek máig semmi nyoma. Tavaly Ruzsics azt mondta, olyan „hírek érkeznek”, hogy a Helikon mellett a Balaton és a Hullám is megújul, de ha vannak is ilyen tervek, eddig nem fogtak hozzá.
A Balaton, a Hullám és egy értékes telek
A 19. század végén átadott két műemlék szálló a móló bejáratánál áll, ezek a korzó ikonikus épületei. A Hullám rendben üzemel, de egy újjal sem nyúltak hozzá a nem túl fényes állapotú házhoz. A Balaton viszont régóta üresen rohad, az elmúlt 15 évben kétszer is leégett. Mögötte a már elbontott Phoenix Szálló telke is Mészáros tőkealapjának, a Konzumnak a tulajdonában van.
A Helikon
Néhány lépéssel odébb magasodik a környék legnagyobb szállodája, a szocialista tömegturizmus helyi szimbóluma, amely a 80-as években esett át utoljára komolyabb felújításon. A tavalyi szezon végén bezárták, és azt ígérték, ősszel nekilátnak a felújításnak. Nem úgy tűnik.
Hotel Via
A parti sétány következő szállodájának egykori üzemeltetője tavaly panaszolta el a Monitor Magazinnak, hogy a Hotel Via remekül működött, a helyi társadalmi élet fontos helyszíne volt, 2015-ben mégis felmondták a bérleti szerződést, hogy eladják az épületet és vele a vízparti zöldterületet. A hotelt a Reuters szerint Szíjj László és Varga Károly közös cége vette meg akkor, de a földhivatali tulajdoni lap szerint egy idén augusztusi módosítással összevontak három helyrajzi számot, és már a titokzatos Minerva alapkezelő egyik ingatlanalapjáé az impozáns méretű telek.
Amióta kormányközeli kezekbe került, a hotel zárva, az épület pusztul, az udvarban látható papírzsepik tanúsága szerint leginkább szarni járnak ide az emberek.
Hoppá, egy lakópark
A Hotel Via szomszédjában bezzeg bősz építkezés folyik. Az itt épülő lakópark kakukktojás a felsorolásunkban, más színnel is jelöltem a fenti térképen, mert egyelőre semmi jel nem utal arra, hogy Tiborczék biznisze lenne. (Igaz, a kempinget is egy semmiből felbukkanó pécsi cég vette meg először, és mandinerből pattant a Tiborcz-körhöz.) A napi.hu írt róla, hogy a „titokzatos beruházás” mögött álló Royal Homes & Properties Kft egy lébényi és egy mosonmagyaróvári magánszemély tulajdona, akik állítólag önerőből állják a milliárdos beruházás költségeit. 175 luxusapartman épül itt, amelyek jelentős része a tulajdoni lap szerint már gazdára is talált.
A kikötő
A keszthelyi bevonulás első felvonása volt - mármint azután, hogy az Elios lámpázta körbe a várost -, amikor egy Tiborcz István résztulajdonában álló cég pályáztatás nélkül, a félállami Gránit Bank kedvezményes hiteléből megvette a Phoenix kikötőt az önkormányzattól, illetve bezsákolta a körülötte lévő 7600 négyzetméteres terület bérleti és opciós jogát. Miután ezt megírta az Átlátszó, Tiborcz papíron kiszállt a kikötős cégből, amit azóta barátai és üzlettársai visznek. A Magyar Narancs szerint a Balaton körüli települések polgármesterei attól tartanak, hogy egy-két kikötővel nem éri be a NER-elit, és a tó hajóközlekedését bonyolító Bahartot is államosítani fogják, hogy aztán jó irányba privatizálják.
Addig is marad az idilli kép, ahogy az ember a Tiborcz-kikötő stégjéről legelteti a szemét a Mészáros-szállón és a Tiborcz-hotelen.
A kemping
Keszthely északi határából ugrunk a déli szélekre, ahol a töredékáron megfelelő kezekbe jutó Zala kempingben múlt hét végén ért véget a B my Lake fesztivál. Bár kaptunk a kaotikus állapotokra panaszkodó olvasói levelet, de a helyszínen azt láttam, hogy a lakott területen kívül fekvő kemping körül szépen takarítják a szemetet, a fiatalok pedig kulturáltan vonulgatnak fel-alá. A zene persze behallatszott a városba, és a mentőautók is meglepő gyakorisággal szirénáztak a fesztivál alatt. | Tiborczék és Mészárosék felvásárolták a keszthelyi Balaton-partot, de egyelőre hagyják rohadni | A Hullám és a Helikon is inkább Tiborcz István és környéke érdekeltsége, Mészárosék a Hotel Viát és Hotel Balatont vették meg. Övék a Zala kemping és a jachtkikötő is, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a most lezárult szezonban már szinte az egész keszthelyi Balaton-part a NER-bárók kezében volt. | null | 1 | https://kepek.444.hu/2018/08/30/tiborczek-es-meszarosek-felvasaroltak-a-keszthelyi-balaton-partot-de-egyelore-hagyjak-rohadni | 2018-08-30 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A bíró a gépjármű műszerfalára rakta az engedélyt, parkolójegy váltása nélkül elindult munkahelye felé. A kerületi rendőrkapitányság civil ruhás rendőrei tetten érték a bírót.
A bíró a mozgáskorlátozott parkolási igazolvány jogosulatlan használatát a helyszínen elismerte, az engedélyt az intézkedő rendőröknek átadta.
A közlemény szerint a köztársasági elnök a bíró mentelmi jogát a büntetőeljárás lefolytatása érdekében felfüggesztette.
A Központi Nyomozó Főügyészség közokirat-hamisítás bűntette miatt gyanúsítottként hallgatta ki a bírót, aki a gyanúsítás ellen panasszal nem élt, vallomást tett, a bűncselekmény elkövetését beismerte. | Közokirat-hamisítással gyanúsítottak meg egy bírót | Közokirat-hamisítással gyanúsítottak meg egy bírót, aki más nevére szóló mozgáskorlátozott parkolási engedélyt használt – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség csütörtökön. Az eset május 15-én Budapest belvárosában történt. | null | 1 | https://www.magyaridok.hu/belfold/kozokirat-hamisitassal-gyanusitottak-meg-egy-birot-3433493/ | 2018-08-30 00:00:00 | true | null | null | Magyar Idők |
2018. augusztus 31., 12:23
3,3 milliárd forintért a West Hungária Bau Kft. tervez és épít mélygarázst és annak tetejibe közösségi teret Tatabányán, a Megyeháza elibe – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből.
A projekt költsége egy csöppet megszaladt, a tatabányai önkormányzat 2 milliárd forintos irányárral írta ki a közbeszerzést, vagyis a megbízás csak 65 százalékos felárral kelt el. A közbeszerzésen a WHB mellett egy induló volt, a Laterex Zrt. A cechet az Európai Unió állja, a pénz az uniós TOP-ból, vagyis a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból jön.
Minden út Orbán Viktorhoz vezet
A szereposztásra érdemes elvesztegetni néhány szót. A WHB Paár Attila érdekeltsége, aki Orbán Viktor miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak régi üzlettársa. A WHB az amúgy sem kicsiny 25,4 milliárd forintos 2016. évi forgalmával szemben 2017-ben már 41,4 milliárd forint árbevételt hozott össze. Ez persze érthető is, hiszen olyan közbeszerzéseket nyert el, mint a a Liget projekthez kapcsolódó, 6 milliárd forintos mélygarázs. Szintén mélygarázst építenek a József Nádor téren, de érdemi fejlesztés az Operaház, vagy az Károlyi-Csekonics Palota felújítása is. Ráadásul bejelentett alvállalkozóként a Puskás Ferenc Stadion építésében is részt vesznek, amelynek – egyelőre – teljes, tartalékokkal együtt számított nettó költsége csaknem 150 milliárd forint.
A Megyeháza tér a tatabányai önkormányzat projektcégének tulajdona, a 2016-ban bejegyzett T-Ingatlanfejlesztő 2016 Kft-é, az ingatlant nem vagyoni hozzájárulásként tették bele. A kft. önkormányzati cég, legalábbis nagyrészt, a HVG 2017 májusában írta meg, hogy 37 százalékkal belevásárolta magát a TBP Ingatlanhasznosító Zrt. A TBP tulajdonosa egy áttételen keresztül Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor miniszterelnök gázszerelőből lett polgármesterből lett milliárdos nagyvállalkozó jóbarátjának két gyereke: ifjabb Lőrinc és Homlok-Mészáros Ágnes. A TBP ügyvezetője Mészáros Lőrinc másik lánya, Mészáros Beatrix.
Az önkormányzat szerint a pláza miatt kellenek Mészárosék
Az önkormányzat honlapján található tájékoztató szerint azért kellett bevonni Mészárosékat a projektbe, mert a Megyeháza térre nem csak mélygarázst és közösségi teret akar az önkormányzat, hanem “szolgáltató üzletházat” is, amihez “magánbefektetőt” kerestek.
“A TBP Ingatlanhasznosító Zrt., mint befektető egy több hónapos kiválasztási folyamat eredményeképpen csatlakozhatott a projektbe, melynek keretében egy előre meghatározott követelményrendszer alapján több, potenciális partnerrel folytak tárgyalások. A Társaság az elmúlt években több, 2 milliárd forint feletti beruházás lebonyolításában vett részt, jelentős tapasztalattal rendelkezik ingatlanfejlesztés terén” – indokolják Mészárosék kiválasztását. | Tiborcz István üzlettársa kétharmados felárral építkezik a Mészáros család főterén | 3,3 milliárd forintért a West Hungária Bau Kft. tervez és épít mélygarázst és annak tetejibe közösségi teret Tatabányán, a Megyeháza elibe – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből. | null | 1 | https://zoom.hu/hir/2018/08/31/tiborcz-istvan-uzlettarsa-ketharmados-felarral-epitkezik-a-meszaros-csalad-foteren/ | 2018-08-31 00:00:00 | true | null | null | ZOOM |
2018. szeptember 3., 11:06
1,1 milliárd forintos keretszerződést kötött a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező nevű állami cég “rendezvények lebonyolításához szükséges technikai, logisztikai, biztonsági tervezési és kivitelezési szolgáltatások és kellékek” beszerzésére. A Nemzeti Rendezvényszervező a keretösszeg 80 százalékának elköltésére vállalt kötelezettséget.
A közbeszerzésen mindössze egyetlen induló volt, egy három cégből álló konzorcium, ami forintra pontosan a kikiáltási áron vitte el a megbízást:
Antenna Hungária Zrt.,
Valton-Sec Kft.,
Event Stuff Kft.
Az Antenna Hungária állami cég, a magyar állam 2014-ben vásárolta vissza a francia TDF-től.
A Valtont nyugodtan nevezhetjük a Fidesz kedvenc őrző-védő cégének,
a vállalkozás 2010 után elképesztő szárnyalásba kezdett, 2010 és 2017 első negyedéve között körülbelül 3 milliárd forintnyi közpénzes megbízást kaptak. A 2017-es év pedig történetük legerősebb időszaka volt, 2,7 milliárd forintról 6,4 milliárd forintra emelkedett a nettó árbevétel, nyereségüket pedig egyenesen megtriplázták – számolt be a Valton 2017-es mérlegéről a 24.hu.
A Nemzeti Rendezvényszervező megbízásának értelmében a három cégnek az alábbi események lebonyolításában kell majd részt vennie:
Január 19.: a Magyarországi Németek Elhurcolásának és Elűzetésének Emléknapja,
Február 25.: Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja,
Március 15.: az 1848/49-es Forradalom és Szabadságharc Évfordulója,
Április 12.: Felvidékről kitelepítettek emléknapja,
Április 16.: a Holocaust Magyarországi Áldozatainak Emléknapja,
Május utolsó vasárnapja: Magyar Hősök Emlékünnepe,
Június 4.: Nemzeti Összetartozás Napja,
Június 16.: Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének emléknapja,
Július 22.: Nándorfehérvári Diadal Emléknapja,
Augusztus 20.: az államalapítás és Államalapító Szent István ünnepe (több mint 100 000 főt meghaladó),
Október 6.: az Aradi Vértanúk Emléknapja,
Október 23.: az 1956-os Forradalom és Szabadságharc Emléknapja,
November 4.: Nemzeti Gyász Emléknapja,
November 25.: a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások Emléknapja,
Minimum 7 db ünnepi megemlékezés és/vagy protokoll esemény, mely magába foglalja a biztonsági- technikai és/vagy szcenikai és/vagy látványtervet, valamint az ahhoz igazodó műszaki terv kivitelezését és teljes körű logisztikai koordinációját,
Minimum 2 db komplex rendezvénysorozat (minimum 7 db önálló rendezvény). | Az állam milliárdos összegért vett alvállalkozókat a nemzeti búsongásokhoz és ünneplésekhez | 1,1 milliárd forintos keretszerződést kötött a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező nevű állami cég “rendezvények lebonyolításához szükséges technikai, logisztikai, biztonsági tervezési és kivitelezési szolgáltatások és kellékek” beszerzésére. A Nemzeti Rendezvényszervező a keretösszeg 80 százalékának elköltésére vállalt kötelezettséget. | null | 1 | https://zoom.hu/hir/2018/09/03/az-allam-milliardos-osszegert-vett-alvallalkozokat-a-nemzeti-busongasokhoz-es-unneplesekhez/ | 2018-09-03 00:00:00 | true | null | null | ZOOM |
Öt magánkézben lévő tankönyvkiadó pert indított a magyar állam ellen, mert mostanra derült ki, hogy hiába szerették volna meghosszabbítani tankönyveik engedélyét további öt évre, ezt eljárás lefolytatása nélkül visszautasították. Romankovics András, a Tankönyvesek Országos Egyesületének alelnöke az Átlátszónak azt mondta, hogy ez a per a tankönyv-választás szabadságáról, végső soron tehát az oktatás szabadságáról szól, mert ha elbuknak, jövőre már csak az állami egyentankönyvekből tanulhatnak a diákok az országban. Videóinterjú.
Mióta foglalkozik tankönyvekkel, tankönyvkiadással?
Ez egészen 1970-ig nyúlik vissza, ugyanis a tanítóképző elvégzése után feleségemmel Mogyoródon kezdtünk tanítani – úgy kell elképzelni hogy az egyik első osztályban a feleségem tanított, a másikban én. Miután öt évig nagyon intenzíven dolgoztunk, 1975-ben, alig 30 évesen megpályáztuk az első osztályos tankönyv megírásának jogát, és megnyertük ezt a pályázatot ilyen szemtelenül fiatalon. 1978-ban jelent meg az első osztályos tankönyvünk 190 ezer példányban, akkoriban mindenki ebből tanult, és egy korosztály még nem százezer gyereket jelentett, hanem 170-180 ezret. A rendszerváltás után saját magunk is tankönyvkiadásba kezdtünk, és egy teljes tankönyv-rendszert építettünk fel első osztálytól negyedikig. Tehát több mint 40 éves tapasztalatunk van a területen, amelyek alapján ki merem jelenteni hogy kompetens vagyok a témában.
Az oktatás szabadságáért perlik az államot a tankönyvkiadók – ha elbuknak, jövőre már csak állami tankönyvek lesznek from atlatszo.hu on Vimeo.
Milyen pereket indítottak el, és miért pont most?
Több tankönyves kiadó, négy kisebb és egy nagyobb cég azért indított pert a magyar állam ellen, mert mostanra derült ki, hogy hiába szerettük volna meghosszabbítani a tankönyveink engedélyét, hiába fizettünk be ezért sok pénzt, a kérelmünket eljárás lefolytatása nélkül visszautasították. Mi magánkiadók vagyunk, miközben a teljesen ugyanolyan paraméterű állami kiadó tankönyveinek az engedélyét meghosszabbították. Úgy gondoljuk hogy a jogszabályok mindenkire vonatkoznak, és azért perelünk, mert ha most ebbe belenyugszunk akkor 2019 után az iskolákban már nem lesznek használhatók azok a könyvek, amelyeket sok-sok éven át használtak. Ezzel nem csak a kiadók járnak rosszul, hanem elsősorban azok az iskolák, tanárok, tanítók, tanulók, és a szülők is, mert az eddig bevált tankönyvekkel nem tudják folytatni az oktatást. Tehát ez a per nem csak a kiadókért folyik, hanem a tankönyv-választás szabadságáért, vagy ha úgy tetszik az oktatás szabadságáért, hogy 2019-től már ne csak egy vagy két tankönyvből lehessen választani.
Milyen eredményt várnak a pertől?
Ezt nagyon nehéz megjósolni – sporthasonlattal élve, ha felmegyünk a pályára, nulláról kezdődik a mértkőzés, és nem tudom hogy mi vagyunk-e ennek a meccsnek az esélyesei, mert az állam gépezetének nagy ereje van. Mi azonban úgy gondoljuk hogy igazunk van, és bízunk benne hogy tisztességes eljárásban lesz részünk, Tacitus szavaival élve, harag és részrehajlás nélkül fognak dönteni a kérdésben. Ha rést tudunk ütni az egyentankönyv rendszer falán, azt elsősorban az iskolák fogják megérezni, jövőre is színes maradhat a tankönyv-választék, és lehetősége lesz a tanítóknak arra, hogy több tankönyv közül válasszák ki a nekik és a tanulóiknak megfelelőt. Egészen más tankönyvre lehet szükség például egy budapesti belvárosi iskolában vagy egy hátrányos helyzetű vidéki térségben.
Van tanárhiány vagy nincs? A pedagógusok szakszervezete szerint 4-5 ezer tanár hiányzik a rendszerből, a KLIK szerint viszont nincs országos probléma. Elkezdtünk utánajárni a pontos adatoknak, és várjuk a leveleiteket, hogy a ti gyermeketek iskolájában mi a helyzet: írjátok meg nekünk a [email protected] emailcímre, ha a ti gyermeketek iskolájában is tanárhiány van.
Hány tankönyv engedélyét szeretnék meghosszabbítani?
A négy kiadó összesen 21 tankönyvre adott be hosszabbítási kérelmet, így a bíróság 21 tárgyalást tűzött ki az ügyben – szeptember 5-én lesz az első tárgyalási nap a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon. Bonyolítja a dolgot hogy nem egy, hanem hat vagy hét bíró tárgyalja majd az ügyeket, tehát nem biztos hogy ugyanolyan következtetésekre jutnak. Úgyhogy ez egy izgalmas helyzet, amit még tovább fokoz az, hogy nem csak a kiadókról va szó, hanem azokról is, akik az iskolákban tanítanak, de ők nincsenek olyan helyzetben, hogy a saját munkaadójukkal szemben, a jogos problémáikat nyíltan felvessék.
Kinek az érdekei a legfontosabbak ebben az ügyben?
Nem az a legfontosabb hogy mi jó a pedagógusnak – bár az sem baj, ha annak is jó –, vagy az oktatás-irányításnak, vagy a központi költségvetésnek. Hanem az, hogy mi a jó a gyerekeknek, a jövő nemzedékének.
Bodoky Bence – Romvári Boldizsár | Az oktatás szabadságáért perlik az államot a tankönyvkiadók, mert csak az egyentankönyveket engedélyezték | Öt magánkézben lévő tankönyvkiadó pert indított a magyar állam ellen, mert mostanra derült ki, hogy hiába szerették volna meghosszabbítani tankönyveik engedélyét további öt évre, ezt eljárás lefolytatása nélkül visszautasították. Romankovics András, a Tankönyvesek Országos Egyesületének alelnöke az Átlátszónak azt mondta, hogy ez a per a tankönyv-választás szabadságáról, végső soron tehát az oktatás szabadságáról szól, mert ha elbuknak, jövőre már csak az állami egyentankönyvekből tanulhatnak a diákok az országban. Videóinterjú. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2018/09/03/az-oktatas-szabadsagaert-perlik-az-allamot-a-tankonyvkiadok-mert-csak-az-egyentankonyveket-engedelyeztek/ | 2018-09-03 11:25:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az esemény zavartalanságát, valamint a résztvevők biztonságát a Marcus Security felkészült csapata garantálta – hívta fel a figyelmünket a különös mondtara olvasónk, amit nem máshol, mint a győri Marcus Security honlapján talált. Az, hogy a biztonságot garantálták, nem épp hírértékű, az viszont inkább, hogy mindezt a szoci vezetésű Szegeden tették, az új uszoda alapkőletételénél.
Nehéz elképzelni, hogy egy újságíróknak és politikusoknak tartott rendezvényen “zavar” keletkezzen, most mégis ettől tartottak. Az alapkőleltételnél Botka László polgármester, Paár Attila, a kivitelező cég, a WHB vezetője, Szabó Sándor országgyűlési képviselő és Joób Márton, az önkormányzat Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottságának elnöke volt jelen – ez is a honlapról tudható.
A Marcus Security csapatának tagjaként jelenik meg a cég fotóin Őze Balázs – a linkelt képen középen, a felvételt maga Őze posztolta -, aki a hasonló nevű, szombathelyi Marcus Vagyonvédelmi és Biztonsági Kft. tulajdonosa is (2022-ig el van tiltva a cégtisztség-viseléstől).
Őze nem csak az MMA-s (Mixed Martial Arts) küzdősportos karrierje miatt ismert, hanem arról is, hogy a nyugat.hu cikke szerint részt vett a Ligetvédők elleni attakban – az ottani biztonsági cég kötelékében. A Haladás B-közép köreiben Gidaként ismert Őzét Tumblr-posztjában Szarvas, a szombathelyi származású grafikus azonosította először a Ligetben, s kötötte is nyomban a Marcus-csoporthoz. A nyugat.hu-s cikk pedig ismertet párat Őze/Gida, illetve a Marcus lelátókón túli, adott esetben a szombathelyi önkormányzat rendezvényeihez kötődő munkáiból.
Ismert, a Fidesz-közeli Valton biztonsági cég emberei támadtak azokra a ligetvédőkre, akik egy bejelentett tüntetésen próbálták blokkolni a fák átültetését végző gépeket. Emiatt nyomozás is indult. Gida nem a Valton, hanem a szintén az állami presztízsberuházást, a Liget-projektet védő Patrol Group embereivel mutatkozott akkor Budapesten a korabeli sajtóhírek szerint.
A Marcus Security – a honlap impresszuma szerinti hivatalos nevén Marcus Soldier Team Kft. – tulajdonosa 2013-2016 között Pongrácz Balázs, a győri ETO FC volt biztonsági igazgatója volt. Ő és Őze nem ismeretlenek egymásnak, ezt a Győri KOKO-GYM MMA fotója is igazolja. Közös cégük is volt, a Marcus-Faktor Kintlévőség-kezelő Kft., amit 2017 év végén töröltek. A Marcus Soldier Team budapesti központú, ugyanakkor, hogy még bonyolultabb legyen, létezik győri székhelyű Marcus Security Kft. is, ennek jelenleg is Pongrácz az egyik tulajdonosa.
Nem túlzás azt állítani, hogy a szerteágazó dunántúli cégcsoport, amelynek tagjait leginkább a Marcus-brand köt össze, tulajdonosi átfedések révén kötődik egymáshoz. A Marcust a helyi média és a biztonsági piac szereplői továbbra is Őze, becenevén „Gida” Balázshoz kötik, ő mindenesetre fel-felbukkan facebookra feltöltött képekben marcusos formaruhában.
A szegedi önkormányzat az atlatszo.hu kérdésére azt közölte, “a kivitelező a terület átadását követően saját hatáskörben intézkedett az őrzési feladatok ellátásáról”. Vagyis nem ők, hanem a közbeszerzést elnyerő kormányközeli WHB hívta őket. Az uszoda egyébként másfélszeres áron épül. A 24.hu írt arról, hogy a szocialista Botka László vezette önkormányzat alaposan alábecsülte az elvégzendő munkák értékét. Amit ők nettó 7,8 milliárd forintra taksáltak, azt a West Hungária Bau Kft. és a Dél-Konstrukt Zrt. közösen nettó 12,2 milliárd forintért vállalta elvégezni.
A WHB Kft. fő tulajdonosát, Paár Attilát pedig Tiborcz István miniszterelnöki vej üzlettársaként szokás emlegetni. Azóta vált igazán ismertté, hogy egyik cége kivásárolta Tiborcz érdekeltségét az uniós csalás elleni hivatal érdeklődését is felkeltő Elios Zrt.-ből. A WHB nem ismeretlen Szegeden: Orbán Viktor kedvenc püspökének templom felújítását – mintegy 2 milliárd forintból – szintén ők végezték. A Tiborcz-közeli cégről megírtuk, 200 millióért bontja a WHB a margitszigeti „teniszstadiont”.
Fotó: marcusosok a szombathelyi karneválon, középen Gida. Marcus Vagyonvédelmi és Biztonsági Kft./Facebook | A Ligetben is felvonuló volt ultrához kötődő biztonsági cég védte a WHB-s alapkőletételt Szegeden | Dunántúli biztonsági cég vigyázott a szegedi uszoda alapkőletételénél a rendre, a céget a kormánykedvenc WHB hívta Szegedre. A biztonságisoknak dolgozik, sőt a Marcus-csoport egyik szatellitjében tulajdonos is az az Őze Balázs, aki korábban a ligetvédők elleni balhénál is feltűnt. A WHB sem ismeretlen: ők vásárolták meg a miniszterelnök vejétől az Elios Zrt. felét, és újították fel a Dómot Szegeden. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2018/09/04/a-ligetben-is-felvonulo-volt-ultrahoz-kotodo-biztonsagi-ceg-vedte-a-whb-s-alapkoletetelt-szegeden/ | 2018-09-04 11:35:42 | true | null | null | atlatszo.hu |
Utána néztünk, helyesen érzékelte-e olvasónk a helyzetet. A terézvárosi polgármesteri hivatal „kocsmanyilvántartásából” kiderül: a vendéglátóipari egységet a Champion Wines Kft. üzemelteti. A 2017-ig Magyar-Orosz Consult néven futó cég a moszkvai lakcímű Jelena Cvetkováé (a cégnyilvántartásban angolosan írva, Elena Tsvetkováé). Az asszony a bedőlt Quaestor-csoporthoz tartó moszkvai magyar vízumközpontot vezette.
Cvetkova, ismerőinek Léna az Index kiváló cikksorozatából vált országszerte ismertté (Cvetkováról még több kalandos részlet itt olvasható). Ő Kiss Szilárd élettársa – Kiss pár éve még a kormányzat fő-keletinyitója volt, hivatalos titulusa moszkvai agrárattasé, illetve keleti nyitásért felelős kormánybiztos volt. Számos balhés ügyben emlegették, ő volt a bedőlt Quaestor-csoport egyik háttérembere, s az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet csődje kapcsán pedig még a nyomozóhatóságokkal is meggyűlt a baja.
Lénáról egyebek mellett ezt írta az Index: az asszony a hivatalos adatok szerint korábban az orosz mezőgazdasági minisztériumban, illetve a Rosszelkhoznadzorban, az Orosz Szövetségi Állat- és Növény-egészségügyi Felügyeletben dolgozott agrárkutatóként, ilyen orosz állami múlttal lehetett később a moszkvai magyar vízumközpont vezetője. Azt minden szakértő forrás elképzelhetetlennek nevezte, hogy önmagában a vízumközpont üzemeltetése ne keltette volna fel az orosz titkosszolgálat figyelmét, és hogy Cvetkova orosz állampolgárként azt az ottani szolgálatok jóváhagyása nélkül vezethette volna.
Címlapkép: Szijjártó Péter, Jelena Cvetkova és Tarsoly Csaba a vízumközpont megnyitóján Moszkvában, MTI-fotó | Jókai téri borozót nyitott Kiss Szilárd volt agrárattasé élettársa, a moszkvai magyar vízumközpont egykori vezetője | Borozgatunk az asszonnyal a Jókai viszonylag újonnan nyílt puccos borozójában, és egyszer csak, egy oroszul beszélő vidám társaságban, ki tűnik föl? Kiss Szilárd – mesélte az Átlátszó egyik olvasója, akinek tapasztalatai szerint Kiss nem annyira festett vendégként, sokkal inkább lehetett úgy érezni, hogy valamiféle bennfentes főnökként viselkedik a vendéglátóhelyen. A borozó neve Vinarium & Gastro Boutique, és felkapott bisztrókörnyezetben, a VI. kerületi Jókai téren található. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/09/03/jokai-teri-borozot-nyitott-kiss-szilard-volt-agrarattase-elettarsa-a-moszkvai-magyar-vizumkozpont-egykori-vezetoje/ | 2018-09-04 11:50:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az ingatlanra az állam egy tavaly decemberi kormányrendelettel szerzett elővásárlási jogot, és idén júliusban egy kormányhatározattal 4 milliárd forintot különített el a megvásárlására. Az Átlátszó birtokába került szerződések szerint Répássy Róbert korábbi fideszes országgyűlési képviselő az adásvételben való segédkezésért bruttó 3 millió forintot, a vételár egy részének letétkezeléséért pedig nettó félmilliót kapott a Miniszterelnökségtől.
2017. december 27-én megjelent egy kormányrendelet, ami a Magyar Állam elővásárlási jogát jegyezte be a világörökségi területeken fekvő ingatlanokra. A rendelet hatálya alól kivételt képeznek a lakóházak, a termőföldek és az erdőgazdasági területek.
Az elővásárlási jog azt jelenti, hogy ha egy ilyen ingatlant el akar adni a tulajdonosa, akkor köteles értesíteni az államot az eladási szándékáról. Az államnak 8 napja van eldönteni, hogy meg akarja-e venni az ingatlant. Ha igen, akkor az állam a tulajdonos és az eredeti vevőjelölt közötti megállapodásban szereplő összeget köteles kifizetni.
Július 10-én a Magyar Közlönyben kijött egy kormányhatározat, ami 4 milliárd forintot csoportosított át “a világörökség védelmével összefüggésben az államot megillető elővásárlási jog gyakorlásának céljára".
A G7 megkérdezte a Miniszterelnökséget, hogy pontosan mire kell ez a pénz. A gazdasági lap válaszul a kormányközeli Magyar Időkben megjelent cikk linkjét kapta, ami arról szól, hogy megveszi az állam az Andrássy út 70. alatt található irodaházat. Az ingatlan eladója a Stena Property Kft., ami egy luxemburgi társaság, a Stena International száz százalékos tulajdonában van. Az eredeti vevő az OTP Bank leánycége, az Inga Kettő Kft. lett volna, de az állam az elővásárlási jogával élve megvette előle az irodaházat.
Az Átlátszó egyik olvasója közadatigénylésben kérte ki a Miniszterelnökségtől a július utolsó két hetében kötött szerződéseket, és azok közül kettő kapcsolódik az Andrássy út 70. szám alatti ingatlanhoz.
Július 20-án a Miniszterelnökség megbízta Répássy Róbert ügyvédi irodáját, hogy bruttó 3 millió forintért működjön közre az adásvételben. A feladatok közé tartozott a jogi tanácsadás, a szerződés ellenjegyzése, és a földhivatali ügyintézés is. Szintén a Répássyékra váró feladatok közé sorolták a letétkezelést, de jelezték a dokumentumban, hogy erről majd külön megállapodást kötnek vele.
Így is lett. Egy július 24-én kelt szerződésben a Miniszterelnökség nettó félmillió forintos díjazásért letéteményesi megbízást adott a Répássy Ügyvédi Irodának. A szerződés értelmében Répássyék bankszámlájára utalta az állam a vételár egy részét, 8,1 millió eurót (kb. 2,6 milliárd forint), és ők utalták tovább az eladónak, amint az töröltette az ingatlan tulajdoni lapjáról a 7,8 millió eurós jelzálogot.
A két szerződés itt olvasható egymás után, lapozható formában:
Az Andrássy út 70. pontos vételára egyébként nem ismert, csak a kormányhatározatban elkülönített 4 milliárd forintos összeg nyilvános. Az eladó State Property Kft. tavalyi beszámolójában azonban ennél jóval olcsóbban, nagyjából 1,7 milliárd forintos értéken szerepel az irodaház:
“Az ingatlan értékbecslője által készített kimutatás alapján az épület piaci értéke 2017.12.31-én 5.300.000
EUR."
Tóth Bertalan MSZP-s képviselő egy hete közölte, hogy feljelentést tesz különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt, mert szerinte irreálisan magas az állam által kifizetett vételár. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint viszont az 1,2 millió forint körüli négyzetméterár egyáltalán nem nevezhető kiugróan magasnak.
Gulyás a 24.hu-nak azt mondta, hogy “éppen kormányzati célokra hasznosítható épületet kerestek a belvárosban egy új minisztériumi osztály számára, amikor beérkezett az Andrássy 70.-re vonatkozó ajánlat. Az épületet ezután a Miniszterelnökség is felbecsültette, és saját szakértői nem tartották rossz vásárnak, különösen azért, mert ritkán bukkan fel a piacon ilyen kiváló állapotban lévő irodaház."
Az adásvétellel kapcsolatban a Répássy Ügyvédi Irodának kifizetett összegek egyébként az ügyvédi piacon nem magasak. A kérdés inkább az, hogy miért kell egy ilyen egyszerű ügylettel külsős ügyvédet megbíznia az államnak, hiszen a Miniszterelnökségen is dolgoznak jogtanácsosok, akik külön díjazás nélkül, a fizetésükért cserében elvégezhették volna a munkát.
Az pedig különösen pikáns, hogy épp Répássy Róbertet bízta meg a Miniszterelnökség.
Répássy 1998-tól volt a Fidesz országgyűlési képviselője, a 2010-2014-es ciklusban közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár volt, 2014-től pedig az Igazságügyi Minisztérium államtitkára. 2015-ben váratlanul leváltották, és 2018-ban már nem is jutott be a parlamentbe, miután a párt listáján a biztos kieső 144. helyet kapta.
Úgy tűnik azonban, hogy nem feledkeztek meg róla teljesen: nemrégiben beszámoltunk arról, hogy a volt Malév-székház adásvételénél is 3 millióért jogászkodott a Miniszterelnökségnek. | Répássy Róbert az Andrássy út 70. adásvételénél is jogászkodott az államnak | Az ingatlanra az állam egy tavaly decemberi kormányrendelettel szerzett elővásárlási jogot, és idén júliusban egy kormányhatározattal 4 milliárd forintot különített el a megvásárlására. Az Átlátszó birtokába került szerződések szerint Répássy Róbert korábbi fideszes országgyűlési képviselő az adásvételben való segédkezésért bruttó 3 millió forintot, a vételár egy részének letétkezeléséért pedig nettó félmilliót kapott a Miniszterelnökségtől. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2018/08/30/repassy-robert-az-andrassy-ut-70-adasvetelenel-is-jogaszkodott-az-allamnak/ | 2018-08-30 11:54:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Ma tárgyalták a fővárosi törvényszéken Bogdán László, Hegedűs Zsuzsa miniszterelnöki megbízott volt munkatársának, személyi titkárának ügyét. Bogdánt közokirat-hamisítás, hivatali visszaélés, valamint nagyobb kárt okozó, folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével vádolja az ügyészség.
Vagyis csak tárgyalták volna, ha nem az történik, hogy a vádlott az utolsó pillanatban, a tárgyalás előtti nap délutánján kimenti magát egy orvosi igazolás csatolásával. Az első kitűzött tárgyalási nap óta több mint másfél év telt el, és a maival együtt összesen 11-szer jelöltek ki tárgyalási napot, de csak kétszer tudták megtartani a tárgyalást. A sok halasztás miatt Hegedűs Zsuzsát, Bogdán felettesét sem tudták még meghallgatni.
A mai tárgyalási napon ráadásul éppen azért nem rendelt be a bíróság tanúkat, mivel legutóbb – a nyári szünet előtt – a vádlott azt jelezte (nem személyesen), hogy vallomást tenne. Hát nem tett. A mai tárgyalást pedig már úgy hirdették meg, hogy ítélethirdetés várható. A bíró jelezte a vádlott védőügyvédjének, hogy mivel Bogdán az idézéseket sem veszi át, rendőröket fognak kiküldeni, hogy megnézzék, a megadott lakcímen lakik-e egyáltalán.
Az ügy előzménye, hogy 2014 végén, éppen azon a napon, hogy a Magyar Narancs hosszabb cikkben számolt be Orbán szegényügyi tanácsadójának, Hegedűs Zsuzsának alapítványáról (Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvány), menesztették Hegedűs személyi titkárát, mindenesét. A cikk egyébként az alapítvány zavaros elszámolásáról írt – ami 2018-ban sem nagyon volt másképp. Bogdán menesztése azonban nem ezzel függött össze, mondta akkor Hegedűs és Bogdán is, és tény, hogy a Bogdán elleni vádpontok az alapítványt nem érintik.
Bogdán 2010 és 2014 között Hegedűs jobbkeze volt, az alapítvány munkájában is aktívan vett részt. „Vallomása szerint titulusa attól függően változott, miként hivatkozott rá volt főnök asszonya: személyi titkárként, munkatársként vagy épp protokollfőnökként" – írta a Magyar Narancs. Bogdán a Parlament miniszterelnökségi szárnyából dolgozott.
Bogdán ellen végül 2016-ban emelt vádat az ügyészség a következők miatt:
A Miniszterelnökségen jelentős kárt okozva jogosulatlanul igényelt szolgálati autót sofőröstül. A vádirat 32 ilyen alkalmat tartalmaz, ebből többszöri alkalom volt, hogy Rózsafa településre vitette magát és alkalmanként a kampányeszközeit, hiszen időközben, 2014-ben a Fidesz–KDNP támogatásával ezen a településen indult polgármesternek, és nyert is. (Később a képviselő-testület feloszlatása utáni időközin újraindult, miközben már folyt ellene az eljárás, de akkor már nem nyert.)
De többször vitette magát Hegedűs lakásához, volt, hogy Hegedűs kutyáját vitte sétálni szolgálati autóval. A fuvarokról, illetve céljukról a sofőrök vallomásai alapján lehet tudni. Ezekről az utakról felettesének is tudnia kellett, bár volt, hogy a szolgálati autó igénylőlapját igénylő felettes aláírása nélkül adta le.
A többi vádpont kisebb súlyú: Bogdán 2014-ben jogosulatlanul igényelt diplomata-útlevelet, de volt, hogy hivatali eljárást színlelve, térítésmentesen kért ki járási földhivataloktól tulajdoni lapokat, amikre a vádirat szerint azért volt szüksége, mert személyi titkári befolyását felhasználva indult és nyert a Nemzeti Földalap pályázatain. Itt állami földek haszonbérleti jogait nyerte el húsz évre.
És a legkisebb és legszebb: a rózsafai polgármester-választás előtt hivatalos eljárást színlelve kikérte Rózsafa demográfiai és munkanélküliségi adatait, miközben az adatokhoz ingyen hozzájuthatott volna magánszemélyként is.
Bogdán a Magyar Nemzet tavalyi cikke szerint pánikbetegséggel is indokolta, hogy nem jelenik meg a tárgyaláson, de az orvosszakértők megállapították, hogy ez nem kizáró ok. A bíró a következő tárgyalást december 6-ára, reggel 9-re tűzte ki. | Szabotálja perét az Orbán megbízottjának kutyáját szolgálati Audival sétáltató titkár | Ma tárgyalták a fővárosi törvényszéken Bogdán László, Hegedűs Zsuzsa miniszterelnöki megbízott volt munkatársának, személyi titkárának ügyét. Bogdánt közokirat-hamisítás, hivatali visszaélés, valamint nagyobb kárt okozó, folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével vádolja az ügyészség. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2018/09/04/bogdan_laszlo_hegedus_zsuzsa_targyalas_hivatali_visszaeles_kozokirat-hamisitas/ | 2018-09-04 12:00:08 | true | null | null | Index |
Az állami iskolákat fenntartó Klebelsberg Központ igazgatója nemrég azt nyilatkozta: nincs országos pedagógushiány, de betöltetlen álláshelyek vannak. A tanárhiány azért fontos kérdés, mert hatással van az ország különböző iskoláiba járó gyerekek esélyegyenlőségére. Ahol nincs elég szaktanár, ahol sok a helyettesítés, ahol összevont órákon tanulnak, ahol nincs lehetőség fakultációra vagy csoportbontásra, ott a gyerekek hátrányba kerülnek a többiekkel szemben. A tanárhiányról az elmúlt hetekben a legkülönfélébb becslések jelentek meg. Most az Index birtokába jutottak a Klebelsberg Központ augusztus végi statisztikai összesítései, amelyek különböző szempontok szerint mutatják, hol van hiány tanárból.
1. A tanárhiány első lépése: a finanszírozott órakeret
A pedagógushiány első jele nem az, hogy nincsen elég tanár, aki bemenjen órát tartani vagy felügyelni a gyerekeket. A hiány a statisztikák alapján már előbb érzékelhető. Nem véletlen, hogy ezeket nem szokták a nyilvánosság előtt emlegetni.
A finanszírozott órakeret és a valóban megtartott órák közötti eltérések ugyanis jól mutatják, hol nincs elég tanár. A köznevelési törvény 6. melléklete tartalmazza, hogy az állam egy adott évfolyamú osztálynak heti hány órát finanszíroz, azaz mennyi a finanszírozott órakeret. Ez általában osztályonként heti 50 óra körül van. Ez nagyon soknak tűnik, de főleg középiskolában már sok csoportbontás van, ami a csoportok száma miatt növeli az óraszámokat.
Az iskoláknak a tantárgyfelosztás elkészítésekor meg kell határozniuk, hogy heti hány órában, melyik pedagógus melyik osztályt vagy csoportot tanítsa az egyes tárgyakból. Ilyenkor az a cél, hogy minden tanárnak annyi órája legyen, amennyi kiadja az iskola teljes finanszírozott órakeretét. Ha például az iskolában 3-3 alsós osztály van minden évfolyamon, akkor ott a hittanórák nélkül 52x3, 52x3, 52x3 és 55x3, azaz összesen 633 órát lehet szétosztani, amiből az iskolának kell kigazdálkodnia a megfelelő órákat (a napközit is beleértve). Az iskolák ezt igyekeznek kimaxolni, ugyanis ennyi elvileg az oktatásra szánt összeg, ennyi tanáruk lehet.
A vidéki tankerületekben azonban ezt a finanszírozott órakeretet nagyjából csak 70 százalékban tudják betölteni, mert eleve nincs elég tanár. Emiatt nem tudnak például külön csoportokat, fakultációkat indítani. Ez nem látványosan, de fájón érinti a magyar köznevelést, mivel a csoportbontások javítanák az oktatás minőségét. Ahol kevés a tanár, ott sokkal jellemzőbb az órák és osztályok egybevonása. Extrém esetben, amikor nincs elég szaktanár, több osztályt tanít egy pedagógus, ahogy az a régi falusi iskolákban gyakorlat volt. Pedig minél specifikáltabban és minél kisebb csoportban lehet tanítani egy gyereket, annál eredményesebb lehet a tanítás. A nagyobb tanulócsoportok nem alkalmasak a lemaradók vagy éppen a tehetségesek fejlesztésére: kevesebb figyelem jut az egyes gyerekre, és a diákokat is megköti, hogy a leglassabbhoz kell igazodniuk.
Térképen ábrázoltuk, hogy ezt a bizonyos finanszírozott órakeretet mennyire tudják kitölteni az egyes tankerületek. És hogy ez mekkora tanárhiányra utal? Maradjunk a fenti példánál. Ha az iskola alsó tagozatán mind a 633 órát kitöltenék, az kb. 26-27 átlagos pedagógus álláshelyet jelentene. Ha csak az órakeret 70 százalékát töltik ki, akkor ott kb. 20 pedagógus van csak. A ki nem töltött órakeret adatai így azt mutatják, hogy egyes helyeken akár 35 százalékkal, átlagosan pedig 15 százalékkal kevesebb a tanár a lehetségesnél és a szükségesnél.
2. Betöltetlen álláshelyek
A tanárhiány legjellemzőbb mutatója a betöltetlen álláshelyek száma. Ezt kívülről inkább csak onnan érzékelni, hogy mekkora a nyilvánosan meghirdetett álláshelyek száma. Az állami iskolák a Közigállás.hu oldalon teszik közzé a pályázataikat. Egy július eleji összesítésen legalább még 2400 betöltetlen álláshely volt. Az Index megnézte az augusztus 30-i állapotot: három nappal a tanévkezdés előtt is még több mint 200 tanítót és szaktanárt kerestek a tankerületek.
A birtokunkba jutott augusztus végi klikes adatok pontos számot mutatnak. Összesen 5771 betöltetlen álláshely volt az állami köznevelésben, de ebben benne vannak a Klebelsberg Központ által fenntartott néhány óvoda óvópedagógusai, a kollégiumi nevelőtanárok vagy az utazó gyógypedagógusok is.
Az általános iskolákból 3945 pedagógus hiányzik, a gimnáziumokból 461. Mivel a Klebelsberg Központ fenntartásába tartozó iskolákban összesen 81 621 pedagógus dolgozik, ez alapján a tanárhiány az állami iskolákban összességében 4 százalékos.
Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke a Magyar Hírlapnak azt mondta: néhány helyen valóban vannak betöltetlen állások, de ezt úgy lehet megoldani, hogy másik iskolából irányítanak oda óraadó tanárt. Hajnal szerint az egy-két státusznyi hiány gyakran úgy jön ki, hogy csak pár óra van minden tantárgyból, két óra történelemre, három óra matematikára, egy óra fizikára pedig nem lehet tanárt felvenni. Ezeken a helyeken óraadókkal, vagy túlórákkal lehet csak megoldani az ellátást, ez korábban is így volt.
A grafikonon az látszik, hogy az egyes területeken milyen tanárokból van a legnagyobb hiány. Látható, hogy leginkább az iskolákban vagy az iskolákban foglalkoztatott gyógypedagógusok hiányoznak, akiknek pedig nagyon fontos szerepük van a korai iskolai hátrányok ledolgozásában, az írás-, olvasás- vagy figyelemzavarral, hiperaktivitással küzdő gyermekek támogatásában. Ezt a hiányt utazó gyógypedagógusokkal próbálták meg kiküszöbölni, de a Klik statisztikái azt mutatják, hogy
3. Nyugdíjas tanárok száma
Ahol kevés a tanár, nem tudtak szaktanárt igazolni, ott leginkább azt a megoldást választják, hogy továbbfoglalkoztatják a nyugdíjas tanárokat. Érdemes ezt is figyelembe venni akkor, amikor tanárhiányról beszélünk, azaz a nyugdíjas tanárok foglalkoztatása elfed további 1-2 százaléknyi országos tanárhiányt.
4. Túlórák száma
Nagyon sok iskola van, amely évek óta hiába próbál szaktanárt találni. A tanítást azonban meg kell oldani. Ilyenkor az ott tanító tanárok vállalnak több munkát – túlóráznak.
Egy pedagógusnak ma törvény szerint heti 22-26 a kötelező óraszáma. Volt azonban olyan iskola, ahol egy tanárnak 33,5 órája volt a túlórákkal együtt (ha valaki ezt is kevésnek találná, az feltehetőleg nincs tisztában vele, hogy a tanár nem csak akkor dolgozik, amikor órát tart, mert azokra készülnie is kell). Mivel mesterpedagógusról volt szó, akinek egy héten csak négy nap kell órát tartania, ezt a 33,5 órát négy napba kell besűríteni. Az ostor ilyenkor megint a diákon csattan, mert nem a legkellemesebb mondjuk a 7. órában beülni egy kémia- vagy fizikaórára. A tankerületek általában nem támogatják a túlórákat. Emiatt az iskolák más megoldásokra kényszerülnek, azaz ismét jönnek az összevont csoportok, osztályok, ami nem jó a diáknak.
5. Elöregedés
Az aktuális tanárhiánynál talán még fenyegetőbb az, ami várható az elkövetkező években. Közismert, hogy a tanári kar folyamatosan öregszik el, az utánpótlás pedig nem elegendő a nyugdíjba vonulók pótlására. Ez jól látható az állami iskolákban dolgozó tanárok koreloszlásán.
Még nagyobb probléma az elöregedés egyes szaktárgyaknál. A következő ábra a kémia- és fizikatanárok korfáját mutatja, a harmadik fülön csak összehasonlításként jelenítettük meg az állami iskolákban dolgozó angoltanárok koreloszlását.
A fizikatanárok derékhada a 46–55 éves korosztályban van, a kémiatanároké a 46–50, illetve az 56–60 éves korosztályban. Míg 60 év felett több mint 200 kémiatanár van, az utóbbi tíz évben kevesebb mint 150 ember helyezkedett el kémiatanárként.
Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke azt mondta: a következő hét évben nem várható, hogy a nyugdíjba vonulás miatt magasabb létszámban lenne szükség pedagógus-utánpótlásra. Ez szerinte elég lesz a probléma megoldására.
Erre vezette be a kormány a Klebelsberg-ösztöndíjat. Aki gyógypedagógusnak vagy tanári hiányszakra megy (informatikatanár, matematikatanár, testnevelő tanár, biológiatanár, fizikatanár, kémiatanár, technika, életvitel-és gyakorlat-tanár, természetismeret-környezettan tanár) és szerződésben vállalja a diploma megszerzése utáni munkába állást, az már az egyetemen 25-75 ezer forintos ösztöndíjat kap. Az idén 60 ilyen ösztöndíjas tanult, de a számuk a következő években 200-300 főre emelkedik.
Frissítés 13:40-kor: A Klebelsberg Központ közleményt adott ki, amelyben azt írják, cáfolják a cikkünkben megjelent adatokat.
Valótlan - vélhetően kifejezetten álhírterjesztésre közölt - adatok jelentek meg az Indexen, ezek nem a Klebelsberg Központ adatai és nem valós adatok. A Klebelsberg Központ információi alapján az országos - mintegy 170 ezer fős - pedagóguslétszám legfeljebb 1-2 %-a betöltetlen. A tanév biztonságos kezdését tehát semmi nem veszélyezteti. A pedagógus pálya egyre vonzóbb, az 50%-os pedagógus béremelés és a pedagógushallgatói ösztöndíjak hatására 30%-kal nőtt a pedagógus pályára jelentkezők száma. | 4325 tanár hiányzik az állami iskolákból | Az állami általános iskolákban és gimnáziumokban augusztus végén 4325 betöltetlen álláshely volt, derül ki azokból a Klebelsberg Központnál összesített adatokból, amelyek az Index birtokába kerültek. A tanárhiány más területeken is észlelhető: a kevés tanár miatt sok iskola nem tud csoportbontásokat csinálni, sok a túlóra, a kémia vagy a fizika szaktanári kar vészesen öregedik, sok helyen pedig csak nyugdíjas tanárokkal tudják megoldani a tanítást. Az arányokat nézve leginkább iskolai gyógypedagógusból van hiány. Ahol kevés a tanár, ott kevesebb lehetőség van kiscsoportos oktatásra, ami hátrányt okoz az ott tanuló gyerekeknek. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2018/09/04/tanarhiany_iskola_pedagogus_oktatas_betoltetlen_allashely_finanszirozott_orakeret_statisztika_csoportbontas/ | 2018-09-04 12:07:55 | true | null | null | Index |
Három hónappal meghosszabbította a Szegedi Járásbíróság nyomozási bírája Czeglédy Csaba letartóztatását hétfőn, írja az MTI. A törvényszák elutasította azt is, hogy 50 millió forintos óvadék fejében Czeglédy szabadlábon védekezzen.
Czeglédy Csaba ellen bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és gazdasági csalás bűntette miatt folyik eljárás.
A gyanú szerint a Czeglédy Csaba vezetésével létrejött bűnszervezet 2011 és 2017 között olyan céghálózatot alakított ki, amely munkaerő-közvetítéssel foglalkozott. A gyanú szerint a bűnszervezet 6,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek azzal, hogy a céghálóban résztvevő iskolaszövetkezetek az általános forgalmi adót, illetve a személyi jövedelemadót nem vallották be, vagy ha be is vallották, azt nem fizették meg.
Czeglédy Csabát tavaly júniusban vették őrizetbe a pénzügyőrök, majd került előzetes letartóztatásba. A politikus március 1-jén, miután független országgyűlési képviselőjelöltként nyilvántartásba vették és így mentelmi jog illette meg, elhagyhatta a börtönt. Másfél nap múlva, mentelmi jogának felfüggesztését követően egy másik bűncselekmény gyanúja miatt újra őrizetbe vették.
Czeglédy ügyvédje az alábbi tájékoztatást küldte az üggyel kapcsolatban:
"A bíróság korábbi döntése alapján a szabadlábon tartózkodása alatt tanúsított magatartása alapján a szökés, elrejtőzés konkrét veszélye március óta nem áll fent Czeglédy Csabával szemben, ezért az ügyészség kénytelen a bizonyítás befolyásolásába kapaszkodni.
Az ügyészség érvelését annak ellenére fogadta el ma a Szegedi Járásbíróság, hogy a nyomozó hatóság a bizonyítási eljárást augusztus 1-én befejezte, Czeglédy Csaba múlt hét pénteken megismerte az összes nyomozati iratot, védőjének pedig ma adták át teljes körűen.
A védelem álláspontja szerint teljesen jogellenes a nyomozó hatóság által már augusztus 1-én befejezett bizonyítási eljárás megnehezítésére hivatkozni, ugyanis a hatóságok rendelkezésére áll az összes bizonyítási eszköz, amit a 2015 óta zajló nyomozásban felkutatni és összegyűjteni akartak.
Az ügyészség bevált módszeren ne változtass felkiáltással Czeglédy Csaba eljárást megnehezítő magatartását bizonyítandó a mai tárgyaláson a bíróságnak átadott egy múlt hét csütörtökön felvett jegyzőkönyvet, amelyben egy volt fogvatartott (aki 2017 július végéig volt szintén a szegedi börtönben) arról tett vallomást, hogy Czeglédy Csaba egy fogvatartottól 40.000,- Ft-ért telefont vett és a zárkájában magánál tartotta, soha nem tartottak nála biztonsági ellenőrzést, nehogy megtalálják nála pl. ezt a telefont, továbbá a börtönben megengedték neki, hogy ellenőrízetlenül kapjon iratokat, és afölött is szemet hunytak, hogy Czeglédy Csaba a sétaudvaron feltételezett bűntársaival egyeztetéseket folytasson.
Az ügyészség ezen módszere sajnálatos módon az 1950-es éveket idézi, a Szegedi Járásbíróság pedig ma arra hivatkozott, hogy a jegyzőkönyvben olyan adatok merülnek fel Czeglédy Csabával szemben, amelyeket cáfolni nem tudott.
Czeglédy Csaba védőjével együtt fellebbezést jelentett be, illetve a nyomozás keretében a bizonyítás eljárás augusztus 1-jei befejezésére, mint új körülményre hivatkozva óvadék összegének megállapítására tett ismételten indítványt." | Még három hónapot letartóztatásban lesz Czeglédy Csaba | Három hónappal meghosszabbította a Szegedi Járásbíróság nyomozási bírája Czeglédy Csaba letartóztatását hétfőn, írja az MTI. A törvényszák elutasította azt is, hogy 50 millió forintos óvadék fejében Czeglédy szabadlábon védekezzen. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2018/09/03/meg_harom_honapot_letartoztatasban_lesz_czegledy_csaba/ | 2018-09-03 12:09:00 | true | null | null | Index |
Közérdekű adatigényléssel fordul az Állami Számvevőszékhez Korózs Lajos szocialista politikus, aki az egészségügyben feltárt visszásságokkal összefüggő kérdéseire vár választ, jelentette az MTI.
Az ellenzéki országgyűlési képviselő pénteki budapesti sajtótájékoztatóján azt:
Mindezek után pedig milyen intézkedéseket tettek.
Az MSZP-s politikus felidézte, hogy Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke néhány hete egy lapinterjúban, majd egy közleményben korrupcióról, káoszról beszélt az egészségüggyel összefüggésben.
Korózs Lajos azt mondta, ő úgy gondolja, Domokos László egy komoly ember, egy olyan szervezet vezetője, amely a közpénzek felett őrködik, és nem beszélhet a levegőbe. Hozzátette: azt látja,
az a károkozás, ami az egészségügyben történik, vagy történt az elmúlt években, bizalmatlanságot okoz a betegek körében, sokszor rettegést vált ki a betegek mellett a családtagoknál, hozzátartozóknál is.
Korózs Lajos felidézte azt is, hogy levélben fordult többek között az emberi erőforrások miniszteréhez. Mint közölte, nem kapott választ arra a kérdésére, hogy Domokos László megállapításai után felvették-e a kapcsolatot Balog Zoltán korábbi szakminiszterrel, ahogy arra sem, mennyi kár érte a magyar adófizetőket, illetve, hogy kiket érintett Domokos László korrupciós megállapítása. Válasz nélkül maradt az a felvetése is, hogy megtették-e a szükséges feljelentéseket, elindították-e az átvilágításokat.
Korózs Lajos ugyanakkor közölte: a Legfőbb Ügyészség komolyan vette felvetéseit, és a kiemelt korrupciós és szervezett bűnözés elleni ügyek főosztálya a Fővárosi Főügyészséget jelölte ki a feljelentésében foglaltak kivizsgálására. | Kikérik, melyik kórházban tártak fel korrupciót | Közérdekű adatigényléssel fordul az Állami Számvevőszékhez Korózs Lajos szocialista politikus, aki az egészségügyben feltárt visszásságokkal összefüggő kérdéseire vár választ, jelentette az MTI.
Az ellenzéki országgyűlési képviselő pénteki budapesti sajtótájékoztatóján azt:
PONTOSAN SZERETNÉ TUDNI, HOGY MELYIK EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYBEN TÁRTAK FEL KORRUPCIÓT, ABBAN KIK VOLTAK ÉRINTETTEK, MELYIK INTÉZMÉNYBEN TAPASZTALTAK HANYAG KEZELÉST, AHOL NEM VOLTAK MEGFELELŐEK A LELTÁRI ÍVEK, A KÖNYVELÉSEK.
Mindezek után pedig milyen intézkedéseket tettek. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2018/08/31/az_mszp_kozerdeku_adatigenylessel_fordul_az_allami_szamvevoszekhez_a_korhazi_korrupciorol/ | 2018-08-31 12:10:00 | true | null | null | Index |
Az 1886-ban az Ybl Miklós nevével fémjelzett építésziroda tervei alapján épült, az elmúlt évtizedekben teljesen leromlott, életveszélyessé vált turai Schossberger-kastély közel 4,5 milliárd forintból újul meg 2019 első negyedévére a BDPST Zrt. beruházásában.
Erről küldött közleményt Tiborcz István ingatlanos cége kedd délelőtt. A közlemény szerint a felújítás már elérte a 65 százalékos készültséget, Tóth Judit, a BDPST Zrt. vezérigazgatója szerint pedig „a most zárult két munkafázis eredményeként az épület az idei őszt és telet már beázásbiztosan várja, így a restaurátorok és a belsőépítész szakemberek nekiállhatnak a belső terek helyreállításának”.
„A BDPST Zrt. működésének alapfilozófiája a régi épületek megmentése, de hogy ez ne csak egy néhány évre szóló ráncfelvarrás legyen, modern funkcióval is megtöltjük azokat. A turai Schossberger-kastély rekreációs funkciókkal gazdagodik, egy 19 vendégszobával rendelkező rendezvényközpontként üzemel majd, ahol akár esküvők és kulturális programok is szervezhetőek” – olvasható a közleményben.
Hogy honnan van a 4,5 milliárdos forrás a felújításra, arról sajnos nem szól a másfél oldalas közlemény, de megkérdeztük, ha kapunk választ, megírjuk.
A turai kastély megvásárlása és felújítása Tiborcz István első nagy ingatlanos projektje volt, de egy ideig nem is lehetett pontosan tudni, hogyan is kötődik ehhez a miniszterelnök veje. Azt lehetett csak tudni, hogy a BDPST nevű cég nevében az a Hamar Endre járt el ügyvédként a kastély megvásárlásánál, aki korábban a Tiborcz-féle Eliosban is tulajdonos volt, (és akinek a neve az Elios körüli EU-s vizsgálatokban is feltűnt), és hogy a BDPST bejegyzési illetékét Tiborcz István fizette ki.
Aztán Tiborcz egy baráti sajtónak adott interjúban bejelentette, hogy bizony a nagyon „menő" nevű ingatlanos cégben ő az egyik tulajdonos, amit bárki kideríthetett volna, ha belenéz a részvénykönyvbe. Mi bele is néztünk, hogy kiderüljön, kinek van még érdekeltsége a cégben, a BDPST vezetői viszont nem engedték meg, hogy ezt nyilvánosságra hozzuk. Mások viszont megtették ezt helyettünk, így mindenki megtudhatta, hogy Hamar Endre a rejtélyes részvényes. | 4,5 milliárdból újítják fel a turai kastélyt Tiborcz Istvánék | Az 1886-ban az Ybl Miklós nevével fémjelzett építésziroda tervei alapján épült, az elmúlt évtizedekben teljesen leromlott, életveszélyessé vált turai Schossberger-kastély közel 4,5 milliárd forintból újul meg 2019 első negyedévére a BDPST Zrt. beruházásában. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/09/04/turai_kastely_tiborcz_istvan_bdpst/ | 2018-09-04 12:11:46 | true | null | null | Index |
Chanel, Dior, Gucci, Prada – elegáns üzletek sorakoznak Európa legdrágább bevásárló utcájában. Egy felmérés szerint egész Európában ez az utca, vagyis az 1,4 kilométer hosszú zürichi Bahnhofstrasse ingatlanjai a legdrágábbak.
A sok drága üzlet és kávéház mellett azért irodák is vannak errefelé, például a legendásan jól eleresztett svájci bankok, az UBS, vagy a Credit Suisse is rendelkezik itt épületekkel.
Ki hinné, hogy ebben az utcában van bejegyezve egy magyar tulajdonú svájci cég is, amely ráadásul voltaképpen az adófizetőké, hiszen áttételesen a magyar állam a tulajdonosa? Itt, vagyis a Bahnhofstrasse 100. alatt van ugyanis a székhelye a Magyar Villamos Művek (MVM) Zürichben alapított cégének, az MVM International AG-nek.
Picike iroda
Azért túlzottan nagy irodára nem kell gondolni, a Regus Zürich Bahnhofstrasse épületben bérelhető irodák találhatók. Az egyikben, egy nagyon kicsi szobában, dolgozott Szarapka Lehel igazgató. Itthon nem egy kifejezetten ismert név, de azt hallottuk róla, hogy ritka értékes munkaerő, ugyanis egyszerre energetikai és informatikai szakember is.
Ebbe a pici irodába, ahol se tárgyaló, se titkárnő, és ehhez a 700 ezer svájci frank tőkével működő céghez vezetnek az MVM könyvvizsgálati balhéjának a szálai.
Akik korábban vezették a céget, azt mondják felfújt ügyről van szó, a kritikusok szerint azonban egy világítóan furcsa és átlátszó konstrukció matt került immár szégyenbélyeg az MVM nevére, ami után nehezebb lesz külföldön bármit vásárolni, konzorciális bankhitelt felvenni, vagy esetlegesen valaha is a tőzsdére lépnie az MVM-nek.
Miért van az MVM-nek svájci cége?
Kezdjük egy kicsit messzebbről a furcsa történetet. Sokakkal beszéltünk, mondanunk sem kell, hogy az érintettek mindvégig azt bizonygatták, hogy bár ők is tudják, hogy az ügy „gázos”, de nem ők a hunyók.
Állítólag magának a svájci entitásnak az eredeti, 2016-os alapítási céljai teljesen tisztességesek és validak voltak. Akadt, aki úgy fogalmazott, hogy értelmes célra jött létre a svájci társaság, csak aztán egészen másra használták.
De miért alapított az MVM Svájcban céget? Az MVM cégcsoport egyik legnagyobb cége, az MVM OVIT Országos Villamostávvezeték Zrt. Ez a nagy társaság 50-60 milliárd forintos éves forgalom mellett úgy tűnik, hogy eléggé „szenved”. A magas forgalomhoz érdemi nyereség nem párosul, nullszaldó, enyhe mínusz körül ketyeg el a cég. Hazai megrendelése nincs elég, a külföldi ügyletekbe rendre beletörik a bicskája.
Ahogy egyik forrásunk mondta: „régen könnyebb volt. Ha nem jött ki a matek, valamit építettünk Paksnak, vagy a MAVIR-nak, de ma már külföldre kell menni a megrendelésekért. Jó lenne Nyugat-Európában dolgozni, de annyira azért nem vagyunk jók, maradnak az egzotikus piacok”.
Csakhogy ez nehéz
El is indult a cég az arab világba. 2014-ben még büszkén jelentette be a társaság, hogy a jordán villamos művek, a National Electric Power Company (NEPCO) 14 milliárd forintos megbízást adott az OVIT-nak vezetékhálózatát építésére. Csak aztán az egészből nem üzlet, hanem nagy veszekedés és többmilliárdos mínusz lett.
Utána a cég Szaúd-Arábiában próbálkozott, és végül a szaúd-arábiai Arabian International Company (AIC)-val szerződött is, de itt is gondok lettek. Az olajár esése után Szaúd-Arábiában hirtelen már nem volt annyi pénz infrastrukturális fejlesztésekre.
A rossz tapasztalatok indokolták állítólag a svájci cég megalapítását. Erről azt hallottuk, hogy a veszekedések és a rendezetlen jogi helyzet miatt az MVM vezetése úgy vélte, hogy mivel a világ energiacégei, még az arabok is jelen vannak Svájcban, elsősorban Zugban, így ha az MVM is rendelkezne svájci céggel, akkor a kölcsönösen ismert és elfogadott svájci jogi környezetben könnyebb lenne rendezni a vitás kérdéseket.
Lehet, hogy ez volt a cég alapításának eredeti célja, de arról nem hallottunk, hogy valaha is sor került volna bármilyen svájci alapú szerződésre, vagy vitarendezésre az arab partnerekkel. Mindenesetre az MVM mindenféle neves tanácsadó bevonásával meggyőzte az állami főnököket, hogy kell svájci cég, és létre is jött az entitás.
Kínos múlt után
A nemzetközi nyitás, illetve a méretgazdaságosság miatt a külföldi terjeszkedés, cégalapítás minden energetikai cégnél logikus lehet, de az MVM-nél azért volt pikánsabb a helyzet, mert korábban volt egy nagyon kínos korszaka a vállalatnak. Ekkor mindenféle csatornán ömlött ki a pénz az akkor elég gazdag cégből, horvát, szerb, spanyol, ciprusi, még szamoai entitások felé is.
Egy ideig úgy tűnt, hogy mindenki okult is a botrányból. Transzparensebb lett a cég, angolszász hátterű jogi iroda, ügyvédek, könyvvizsgálók dolgozták ki a védelmi mechanizmusokat, jöhettek a testületi döntések, a kölcsönös ellenőrzések, a páros aláírások.
Ám, mint azt az MVM-től ma már távozottak háttérbeszélgetéseken megerősítették, egy idő után a politikát megint egyre nehezebb volt távol tartani a méretes energetikai társaságtól. Nagy értékű médiakampányok indultak, amelyek kormánypárti portálokat és lapokat támogatták, félmilliárd forint ment a Békemeneteket szervező civileknek, de a céget a legjobban az zavarta, ha mindenféle „baráti” beszállító is bejutott a rendszerbe. Az volt ezzel a legnagyobb baj – mesélték nekünk, hogy valójában erre már nem volt elegendő forrás.
Paks ugyan rendesen hozta a pénzt, de a csoporton belül rajta kívül más nem nagyon.
Abból lehet elvinni, ami van. Évtizedekig azt hittük, hogy az energiából mindig több kell a fogyasztóknak és az mindig drágább lesz. Csak aztán nem voltunk felkészülve arra, hogy az elmúlt években kevesebb energia kellett, és az árak is estek"
– hallottuk erről az időszakról.
A szerződés
Ez a környezet jellemezte 2017-et is, amikor egyszer csak egy nagyon furcsa szerződés is köttetett.
Az MVM-nek a nagyértékű szerződéskötéseit publikálnia kell. Ha megnézzük a 2017. április 1. és június 30. közötti időszak szerződéseiről szóló publikus információkat, akkor találjuk meg a különös és igen nagy értékű megállapodást.
Az MVM Zrt. eszerint szerződött az MVM International AG-vel, hogy 15,8 millió euróért, akkori értéken 4,89 milliárd forintért Központi Termelés Megjelenítő (KTM) és felügyeleti rendszer kialakítását rendeli meg. Vagyis, az MVM fizet és a pénz a svájci entitásnál landol, amelyik pedig majd szállít.
Ízlelgessük a helyzetet egy kicsit! Tehát az MVM Zrt-nek szüksége van egy informatikai megoldásra, amit valamiért nem ő maga tendereztet és rendel meg, hanem megkéri erre a saját svájci leányvállalatát. Azt a picike céget, amely az említett bérelhető irodákat működtető irodaházban vegetál.
Gyanús lett
Legalábbis gyanúsan hangzik. Természetesen nem csak szerintünk, abból még nem lett volna nagy botrány, hanem végül is ez lett a könyvvizsgáló véleménye is. Hiszen az érvényes auditori szerződéssel bíró KPMG egyszerűen nem írta alá azt az éves beszámolót, amiben ez a svájci deal is szerepelt.
Akik jobban ismerték az ügy körülményeit, nagyjából ugyanazt mondják:
nem én voltam,
a részleteket nem ismerem,
maga a rendszer elkészült, nem értem mi a baj,
ha Paks egyetlen napra leáll, akkor az 130 millió forint kiesés, ehhez képest nem drága az 5 milliárd forintos KTM-rendszer.
Lehet. Nyilván újságíróként nem tudjuk megítélni, hogy mennyit ért a szolgáltatás, nem lehet információnk arról sem, hogy az MVM International svájci cég milyen számlákat fogadott be, merre utalt pénzeket.
Azt tapasztalhattuk, hogy a már eltávolítottakra sokan mutogatnak, ki-ki vérmérséklete szerinti megjegyzéseket használ, butaság volt, menedzsmenthiba történt, átlátszó volt az egész, sejthető volt, hogy ez nem csúszhat át az auditoron – mondták a forrásaink.
Majdnem átment
Pedig állítólag majdnem átcsúszott. Csak aztán mégsem, és nagyon hirtelen az ügyfél (MVM) és auditor (KPMG) viszonyában erős hangvételű veszekedés és levelezés indult.
A felelősséget mindenki dobálta, mint a forró krumplit.
„Tudta az MNV, tudta az NFM” – mondják, akik az államra kennék.
"Ez nem volt leegyeztetve fent sem" – szólnak, akik a menedzsmentre mutogatnak.
Mindenesetre május végére kiderült, hogy ezt a furcsa ügyletsorozatot nem tudja elfogadni a KPMG.
Volt olyan forrásunk, aki szerint az is gond volt, hogy a hazai energetikai állami irányító, NFM-es, MNV-s, MVM-es, NKM-es vezetők külön táborokra szakadtak. Talán amúgy sem lehetett volna megúszni botrány nélkül a történetet, de egységes fellépés nélkül erre már végképp nem maradt esély.
Könyvvizsgálat
A KPMG hazai vezetése is egyfajta harapófogóba került. Természetesen mindig, minden könyvvizsgáló elmondja, hogy szigorú szakmai sztenderdek alapján dolgozik, nincs mérlegelési lehetősége. Ugyanakkor az MVM vezetése és egyes állami emberek eléggé ráfordultak a KPMG-re, főleg azt kifogásolták, hogy amennyiben az MVM Zrt. tagvállalatainak, még az ominózus svájci cégnek is van elfogadott auditja, akkor hogy a bánatba lehetséges, hogy a holding nem kap pecsétet.
A hazai KPMG ugyanakkor eddigre már külföldieket is bevont az ügybe, a cég globális reputációját féltő európai főnökök felé is riportolni kellett, már nem volt visszaút.
Politikai szál
Azok, akik a történetet politikai síkra szeretnék terelni, leginkább azt furcsállják, hogy miért volt a svájci cégben igazgatótanácsi tag egy Mihalovics Péter Árpád nevű ember.
Seszták Miklós kabinetfőnökét is így hívták, és valóban ő lehetett a svájci cég képviselője, mert arról is hallottunk, hogy a politikai kapcsolatokra kényes svájci bankoknál külön nehézséget jelentett ebben az időben, az úgynevezett PEP, vagyis politically exposed person szerepvállalása.
A svájci cég igazgatótanácsában Mihalovics és az említett Szarapka Lehel mellett helyet kapott még Csanády Zsolt, az MVM korábbi jogi vezetője, és volt tisztsége még Zsuga János vezérigazgatónak is. Csanády és Zsuga már nincs az MVM-nél.
Többen érezhetően próbálták eltolni maguktól a svájci ügyet - hallottuk, ők úgy mozogtak, hogy ne kelljen semmit aláírni, ne kelljen ott lenni azokon a testületi üléseken, ahol erről van szó, ha lehet semmilyen részletet ne kelljen megismerni – ezt a politikát vázolták egyesek a számunkra.
A politikában a könyvvizsgálat idejére Seszták Miklós már nagyon meggyengült. Korábban sok jó pontot szerzett, mint fő „simicskátlanító”, de a ciklus végén elfogyott a levegő körülötte. Azt hallottuk, hogy eddigre az NFM és az MVM vezetése között is megromlott a viszony. Az eredeti stratégia szerint az MVM a megújuló energiaforrások, a külföldi terjeszkedés és a folyamatos hatékonyság-javulás irányába indult volna, ám ebből a külföld valahogy lekerült a naprendről.
Hiába volt nagyon kedvező a sok likviditás miatt a hitelpiac és az alacsony olaj-, gáz- és áramárak miatt olcsóak az eszközök. Hiába lett volna érdemes sok mindent megvenni, de amikor az állami aktorok hónapok alatt válaszolnak csak egy levélre, akkor esély sincs a terjeszkedésre.
A botrány hangos, és erős felhatalmazást is ad az újaknak, ugyanakkor jó sok kérdés felmerül:
Lesz-e bármilyen hazai vizsgálat az ügyben?
És nemzetközi, olyasmi, mint ami a Microsoft és a magyar állam viszonyát térképezte fel?
Ki fejlesztette a szoftvert?
Működik-e már a rendszer? | Zürichig érnek az MVM kínos könyvvizsgálói botrányának a szálai | Seszták Miklós fejlesztési miniszter kabinetfőnöke, valamint az MVM immár eltávolított vezérigazgatója is képviselői voltak annak a zürichi MVM-cégnek, amely 4,89 milliárd forintos szerződést kötött a hazai MVM-mel. De vajon miért? Úgy tűnik ezt az MVM auditora sem értette. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/09/03/zurichig_ernek_az_mvm_kinos_konyvvizsgaloi_botranyanak_a_szalai/ | 2018-09-03 12:33:00 | true | null | null | Index |
Kartellezett egy kórházi beszerzésre kiírt pályázaton a GE Hungary Kft. és a Silver Wood - IT Kft., de mivel együttműködtek a Gazdasági Versenyhivatallal, ezért az egyik cég nem kap büntetést, a másiknak pedig csak egészen elenyésző bírságot kell fizetnie - erről adott ki közleményt a GVH.
A hatóság szerint a két cég, amely a magyar egészségügy legnagyobb eszközbeszállítói közé tartoznak, még 2015 májusában állapodtak meg arról, hogy ki nyerje a Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak radiológiai IT termékeinek beszerzésére kiírt pályázaton, és ehhez egyeztették, hogy melyik cég milyen árat ajánl a közbeszerzésében. A GE és a Silver Wood nem is tagadta, hogy összejátszott, és bizonyítékokat is átadtak a GVH-nak.
Ezt pedig a hatóság annyira értékelte, hogy az együttműködésért cserébe 30 százalékkal csökkentette a Silver Wood-ra kiszabott büntetést, amit még 5 százalékos csökkenéssel fejelt meg, miután a cég kidolgozott egy programot arra, hogy hogyan nem fog kartellezni a jövőben. A GE-vel szemben pedig teljesen mellőzte a hivatal a büntetés kiszabását, míg a Silver Wood végül 2,6 millió forint bírságot kell, hogy fizessen. A GVH összesen 10 millió forinttal csökkentette a két cég büntetését. | Kartellezett a GE, de nem kap bírságot | Kartellezett egy kórházi beszerzésre kiírt pályázaton a GE Hungary Kft. és a Silver Wood - IT Kft., de mivel együttműködtek a Gazdasági Versenyhivatallal, ezért az egyik cég nem kap büntetést, a másiknak pedig csak egészen elenyésző bírságot kell fizetnie - erről adott ki közleményt a GVH. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/09/03/ge_silver_wood_kartell_gvh/ | 2018-09-03 12:36:00 | true | null | null | Index |
BMW-gyár: titoktartásra kötelezték a debreceni gazdákat | Csereterületeket kaphatnak azok a gazdák, akiknek a földjén épül majd a BMW gyára Debrecenben. Kismacs és Nagymacs környékére tervezik az új ipari parkot, amelynek költségeit a BMW majd megtéríti. A gazdák sokat tudnak, de hallgatnak, mert titoktartásra kötelezték őket. Így csak az a biztos, hogy csütörtökön a közgyűlés meghozza a döntést a debreceni BMW-gyár ügyében. | null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20180829-bmw-gyar-titoktartasra-koteleztek-a-debreceni-gazdakat | 2018-08-29 12:39:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
|
Hónapok óta tart a legnagyobb dán bank pénzmosási botránya. Egy független vizsgálat most azt találta, hogy 30 milliárd dollárnyi orosz és szovjet utódállami pénz folyt át 2013 folyamán a Danske Bank észt fióktelepén, ami jóval nagyobb összeg a korábban hittnél.
A Financial Times újságírója szerint a birtokába került dokumentum kérdéseket vet fel arról, mit tudott az ügyről a Danske Bank felsővezetése. A pénzmosás gyanúját felvető pénzügyi tranzakciók 2007 és 2015 között zajlottak. Thomas Borgen, a Danske Bank mostani vezérigazgatója éppen a nemzetközi divízióért (benne Észtországért) felelt 2009 és 2012 között a csoportnál.... | Jóval nagyobb pénzmosási botrány robbant Dániában, mint eddig hittük | Hónapok óta tart a legnagyobb dán bank pénzmosási botránya. Egy független vizsgálat most azt találta, hogy 30 milliárd dollárnyi orosz és szovjet utódállami pénz folyt át 2013 folyamán a Danske Bank észt fióktelepén, ami jóval nagyobb összeg a korábban hittnél. | null | 1 | https://www.portfolio.hu/finanszirozas/bankok/joval-nagyobb-penzmosasi-botrany-robbant-daniaban-mint-eddig-hittuk.4.296644.html | 2018-09-04 12:44:58 | true | null | null | Portfolio |
A PestiSrácok.hu információi szerint lényegében lezárult a Prisztás-gyilkosság ügyében elrendelt perújítási nyomozás, amelynek keretében a rendőrség arra a megállapításra jutott, hogy nincs ok a perújításra, mivel Rohác vallomása „több irányból is cáfolva lett”.
Ismert, H. István és védője, Patócs Ilona indítványára a Kúria a nyáron arra hivatkozva rendelte el a perújítási nyomozást, hogy az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság elkövetéséért jogerős szabadságvesztését töltő Rohác azt állította, ismeri az ügy hátterét és meg tudja nevezni a valódi elkövetőt. A szlovák bérgyilkost néhány hete hallgatták meg a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai, akiknek Rohác nyolc órás vallomásában kifejtette, nem az ügyben jogerősen elítélt H. István, hanem ő lőtte le egy bicikliről Prisztás Józsefet. Fülöp Tamás, Rohác ügyvédje portálunknak korábban elmondta, hogy védence a legapróbb részletességgel vallott az elkövetés módjáról. A kihallgatáson elhangzott az is, hogy a bérgyilkosság közvetítője Jozef Hamala (az Aranykéz utcai robbantás megszervezésében is részt vállaló férfit a szlovák ügyészség vádja szerint éppen Rohác ölte meg) csupán annyit árult el neki, hogy egy dunaszerdahelyi csoporttól jött a közvetlen megbízás, akik az orosz-ukrán maffia megrendelésére akartak végezni Prisztással. A védő megjegyezte, Roháč a kihallgatásán arról is beszélt, hogy a bérgyilkosságot emlékei szerint 10 és 15 ezer közötti német márkáért vállalta el, amit az emberölés után két nappal meg is kapott Hamalától.
A rendőrök nem hisznek Rohácnak
A rendőrség ugyanakkor információink szerint arra a megállapításra jutott a – lényegében már befejezett – perújítási nyomozás során, hogy nincs ok a perújításra, mivel a szlovák férfi vallomása „több irányból is cáfolva lett”. Azt korábban a Magyar Idők írta meg, hogy forrásaik szerint Rohác semmi olyat nem mondott a vallomásában, amiről korábban ne írtak volna a magyar lapok, ugyanakkor egy sor olyan részletet megkerült, amit csak a tettes és segítője tudhat. A lap emlékeztetett: a gyilkos kerékpárral érkezett, majd közelről fejbe lőtte a dzsipjébe beszálló Prisztást, ezután elhajtott. Csakhogy a sajtó nem írt a kerékpár típusáról, hogy az sport- vagy túrakerékpár volt-e, és ezt Rohác sem tudta. Az ügyben megkerestük a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészséget is. Csiha Gábor szóvivő a PestiSrácok.hu-nak elmondta, még nem kapták meg az iratokat a Fővárosi Ítélőtáblától, így csak azok kézhezvétele és áttanulmányozása után küldik meg az indítványukat a táblabíróságnak, amely majd a perújítás kérdésében dönteni fog.
Az olajos alvilág szerint is Rohác lőtte le a vállalkozót
Figyelemre méltó, hogy a Portik-ügyek egyik koronatanúja, Radnai László is azt vallotta évekkel korábban, hogy Rohác végezte ki a milliárdos üzletembert. Radnai ezzel kapcsolatos ismeretei magától Portiktól, illetve régi barátjától, az Energol Rt. egykori belkereskedelmi igazgatójától, Drobilich Gábortól származnak. Drobilich egyenesen azt mondta a volt keresztapának, hogy Rohác „egy igazi professzor, nejlonzacskóval fogta a fegyvert, hogy ne maradjon lőpor a kezén”. Radnai azt is hozzátette, Rohác Portikék megbízásából húzta meg a ravaszt. Radnai mellett volt üzlettársa is azt mondta el a bíróságon, hogy a szlovák férfi lőtt, továbbá a szintén az olajmaffiához köthető Zsóvár Imre is jegyzőkönyvbe mondta korábban, hogy az energolosok Rohácot bízták meg a likvidálással. A férfi állította, a halála előtt nem sokkal találkozott Prisztás Józseffel, akiről Portikék egyik embere megjegyezte, hogy „na, ez sem fog itt sokáig szaladgálni”. De a vallomásban szerepelt az is, hogy Zsóvár fültanúja volt, amint az Energol Rt. három vezetője az 1996-ban meggyilkolt vállalkozó sorsáról tárgyalt, aki, „ha nem változtat a hozzáállásán, akkor a Fogászra”, azaz Rohácra „bízzák az ügyet”
Esélyt sem adtak Prisztásnak
A budapesti éjszakai élet egyik legismertebb alakját, Prisztás József vállalkozót 1996. november elsején gyilkolták meg fényes nappal a III. kerületi Ladik utcában. A jogerős ítélet szerint a gyilkosság hátterében Portik Tamás állt. Prisztás József és az Energol-vezér ugyanis elszámolási vitába keveredett egymással, ezért Portik Tamás elhatározta, hogy megöleti a milliárdos üzletembert. A gyilkosságot a Fővárosi Ítélőtábla ítélete szerint Portik testőre, H. István hajtotta végre. Az ítélet indoklása kitért rá, az áldozat és az egykori olajos is üzletelt az alvilág bankárának tartott Lakatos Andrással, becenevén Kisbandival, akinek Portik Tamás 80 millió, Prisztás József mintegy 100 millió forintot adott kölcsön. Ennek fedezetéül Kisbandi mindkettőjüknek ugyanazokat a nagy értékű, XII. kerületi ingatlanokat ígérte biztosítékként. Portik és Prisztás igényt tartottak a több, mint 300 millió forint értékű ingatlanokra, ezért találkozót beszéltek meg a Művészinas Étteremben, de nem tudtak megegyezni. Portik ezután döntötte el, hogy végez Prisztással, ezért parancsba adta testőrének, H. Istvánnak, hogy „nyírja ki Prisztás Józsefet”. Az üzletembert néhány nappal a találkozó után az óbudai Ladik utcába csalták, ahol 1996. november 1-jén H. egy kerékpárról leadott célzott lövéssel fejbe lőtte Prisztást, aki a helyszínen életét vesztette. Ugyan a rendőrök már 1997-ben képben voltak, ott álltak a megoldás kapujában, „valami miatt” mégsem tudták megoldani a gyilkosságot. Mindezekért Portikot és H. Istvánt is 15 évre ítélte jogerősen a táblabíróság, a harmadrendű vádlott, aki a vád szerint a helyszínre csalta Prisztást, tíz évet kapott. | A rendőrség szerint Roháč hazudik, nem ő végzett Prisztással | A PestiSrácok.hu információi szerint lényegében lezárult a Prisztás-gyilkosság ügyében elrendelt perújítási nyomozás, amelynek keretében a rendőrség arra a megállapításra jutott, hogy nincs ok a perújításra, mivel Rohác vallomása „több irányból is cáfolva lett”. | null | 1 | https://pestisracok.hu/a-rendorseg-szerint-rohac-hazudik-nem-o-vegzett-prisztassal/ | 2018-09-04 12:45:59 | true | null | null | pestisracok.hu |
Vírusos megbetegedésre hivatkozva, sokadik alkalommal nem jelent meg a Fővárosi Törvényszék bírája előtt Hegedűs Zsuzsanna miniszterelnöki megbízott volt tanácsadója és titkára, pedig a mai tárgyaláson már ítélethirdetésre lehetett számítani a 2017 januárjában kezdődött büntetőperben. A bíró beletörődve, ironizálva vette tudomásul, hogy B. László – akit egyebek köt hűtlen kezeléssel és nagy értékű csalással vádolnak – továbbra sem hajlandó részt venni az ügyében tartott tárgyalásokon.
Ráadásul Hegedűs volt titkára egészen változatos egészségügyi indokokat tudott felmutatni az utóbbi másfél évben. Tavaly őszig pánikbetegségére hivatkozva nem tudott megjelenni a bíróság előtt. Azonban az orvosszakértő megállapította, hogy a vádlott betegségére ellenére képes részt venni a tárgyaláson. Az eddigi 11 tárgyalásból mindössze kettőn jelent meg. A bíró a keddi, végül halasztásra került tárgyalás előtt elmondta, hogy lakcímellenőrzést rendel el hivatalból a rendőrségtől, mert a vádlott egy ideje nem reagál az idézésekre.
B. László a Miniszterelnökségen dolgozott Hegedűs Zsuzsa személyi titkáraként 2010 októbere és 2014 decembere között, és mivel ezalatt a miniszterelnöki megbízott munkáját koordinálta, hivatalos személynek minősült. A bíró szerint azonban a nyomozati iratokban nem volt olyan dokumentum, amelyek alapján a volt személyi titkár vallomása államtitkot sérthetne. A megszűnt a Magyar Nemzet által tudósított egyik tárgyaláson ennek ellenére B. László fel akarta mentetni magát titoktartási kötelezettsége alól, hogy vallomást tehessen.
Egykori tanácsadója ügyében maga Hegedűs Zsuzsanna tett feljelentést, akit idén májusi hatállyal Orbán Viktor ismét miniszterelnök megbízottnak nevezett ki, hogy a „társadalmi felzárkóztatásban" nyújtson szaktanácsokat a kormányfőnek. Mindezért nem kevés fizetést vesz fel a szociológus.
Hegedűs volt titkára a vádirat szerint 2012 óta követte el „súlyos anyagi károkat okozó visszaéléseit”, de 2014 során okozott jelentős kárt, legfőképpen a jogosulatlan szolgálatigépkocsi-igényleseivel.
Összesen 32 alkalommal igényelt autókat és hozzá sofőröket a Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóságtól (KEF), és ezzel az ügyészség szerint 2,47 millió forint kárt okozott az államnak.
A kihallgatott sofőrök bíró által felolvasott tanúvallomásai szerint B. László a legtöbb alkalommal a Baranya megyei Rózsafa községébe fuvaroztatta magát – általában budapesti albérletéből –, ahol 2014 októberében a Fidesz–KDNP támogatásával polgármesterré választották.
Több sofőr is azt vallotta, hogy B. László több fuvart is intéztetett kifejezetten a kampány kedvéért Rózsafára, például választási plakátokat és segélycsomagokat, sőt, hitelesített polgármesteri jelölőíveket is szállítottak oda több alkalommal Budapestről. A volt titkár az idén februári időközi önkormányzati választáson már függetlenként indult, és elveszítette polgármesteri tisztségét.
Két sofőr is beszélt arról, hogy sokszor Hegedűs Zsuzsanna szolgálati Audi A6-osával szállították B. Lászlót Hegedűs lakására, hogy „sétáltatni vigyék a kutyát”.
Az egyik sofőr szerint az egyik vádirat által említett – vagyis jogosulatlanul igénybe vett – fuvarján B. Lászlót maga Hegedűs küldhette el valamiben intézkedni.
A tovább vádpontok már ennél kisebb anyagi károkozást taglalnak. B. László például 2014 májusában jogosulatlanul igényelhetett magának ingyenesen diplomata útlevelet. Ezen felül hivatali eljárást színlelve, térítésmentesen kért ki 18-szor tulajdoni lapokat és térképeket járási földhivataloktól. A legkisebb súlyú bűncselekményt a Központi Statisztikai Hivataltól (KSH) való adatkéréssel követhette el a volt tanácsadó. A rózsafai polgármester-választás előtt hivatalos eljárást színlelve kikérte Rózsafa demográfiai és munkanélküliségi adatait. Ezekhez pedig akár ingyen, magánszemélyként is hozzájuthatott volna a KSH-tól. | Megúszta az ítélethirdetést Hegedűs Zsuzsanna miniszterelnöki megbízott volt titkára | Orbán Viktor kedvenc szociológusának állami Audival kutyát sétáltató egykori tanácsadóját hivatali visszaéléssel és csalással vádolják, de változatos indokokkal szabotálja a pert. | null | 1 | http://168ora.hu/itthon/meguszta-az-itelethirdetest-hegedus-zsuzsanna-miniszterelnoki-megbizott-volt-titkara-155454 | 2018-09-04 13:10:00 | true | null | null | 168 óra |
Szabó Gáborné ma délutántól péntek estig őrizetben van. Helmeczy László korábban elmondta, hogy a védence Svájcban részletes vallomást tett, amelyet már ő is megkapott, Kósa Lajos pedig nem fog örülni. | Visszahozták Magyarországra Szabó Gábornét, Kósa Lajos 4,3 milliárd eurós csengeri örökösnőjét | Kedden Svájcból Magyarországra szállították a csengeri örökösnő néven elhíresült Szabó Gábornét, akiegy erről szóló hiteles közjegyzői okirat tanúsága szerinat 4,3 milliárd eurós (átszámítva 1300 milliárd forintos) örökség kezelését bízta rá Kósa Lajos volt debreceni polgármesterre, a politikus édesanyjának pedig 2,5 millió eurót (800 millió forintnak megfelelő összeget) akart ajándékba adni – derül ki a Független Hírügynökség cikkéből. | null | 1 | http://168ora.hu/itthon/visszahoztak-magyarorszagra-szabo-gabornet-kosa-lajos-43-milliard-euros-csengeri-orokosnojet-155496 | 2018-09-05 08:57:17 | true | null | null | 168 óra |
Képzelje el, hogy ön táborokat szervez egy nyugat-magyarországi kistelepülésen. Egy takaros, tornácos falusi házban várja azokat, akik meg akarják ismerni önmagukat, ki akarják pihenni az egész éves fáradalmakat, persze néhány tízezer forintos tábori díjért cserébe.
Hát nem jönne jól, ha ezeket a táborokat valami szuper, vadonatúj, panorámás, nagyobb helyen szervezhetné? Dehogynem. Csak ilyenkor mindig az a kérdés, hogy honnan szerezzen rá pénzt az ember.
Na, most akkor rázódjunk vissza a való életbe, és nézzük meg Tessely Karolina esetét. Tessely Karolina annak a Tessely Zoltán fideszes politikusnak a testvére, akit Orbán Viktor Felcsút környékének fellendítésével bízott meg. Tessely Karolina orvos végzettségű, pszichoterapeutaként dolgozik, ő viszi alapító elnökként a Habitus Alapítványt. Ez nem egy óriási szervezet, a legutóbbi beszámolójuk szerint tavaly 1,2 milliós bevételük volt, 1 százalékos felajánlásból pedig összesen egy embertől 11 254 forinthoz jutottak a NAV adatbázisa szerint.
Ez az alapítvány Magyarpolányban csinál női önismereti táborokat, és most EU-s forrásból nyertek a faluval közösen
turisztikai célokra, egyebek mellett egy menőbb táborhely építésére, ami a Lélekzug nevet viseli majd. Mindezt önrész nélkül, azaz az alapítványnak egy fillért sem kell hozzátennie.
A település önkormányzati üléseinek jegyzőkönyveiből szépen kirajzolódik a projekt sorsa és az akörüli viták, egészen a kezdetektől. A 362 milliót a falu, az alapítvány és a katolikus egyház közösen kapta, hogy mindenki csináljon valamit, ami neki jó. Az egyház az épületeit újította volna fel, a falu a Magyarpolányi Passióra felfűzve csinálna szakrális kiállításokat, a művházat felújítva Zöld Élet Bemutató Központot, az alapítvány pedig a Lélekzug Tréning Központot, amihez az önkormányzattól jutnának 12 ezer négyzetméternyi telekhez. Cserébe az egész projektnek évi 8500 látogatót kell felmutatnia majd.
A jelenlegi magyarpolányi táborhelyszín
A projekt egyáltalán nem ment simán, mármint ami a pénz elnyerése utáni dolgokat illeti. A faluban, sőt az egyházon belül többen is kritikusan álltak a dologhoz, és az önkormányzaton belül is voltak képviselők, aki bizalmatlan kérdések tucatjait tették fel időről időre az üléseken, derül ki a jegyzőkönyveket olvasva.
Mi lesz, ha nem jönnek össze a vállalások? Ki kinek tartozik majd kártérítéssel, anyagi felelősséggel? Mik lesznek a tulajdonjogi viszonyok, ha befejeződik a projekt? Ki kinek mennyiért adna el ingatlanokat a projekthez, és milyen értékbecslés alapján? Miért 14 millióért írta meg a pályázatot egy cég?
Tesselyt tavaly augusztusban meghívták egy önkormányzati ülésre, ahol igyekezett válaszokat adni a kérdésekre, de a feszült hangulatot és az egész projekt dinamikáját jól érzékelteti egy közjáték. Amikor Tesselytől megkérdezték, hogy az alapítványnak mennyi pénze van, tudna-e saját zsebből fizetni bármit a projektben, ha véletlenül úgy alakulna, ő azt mondta, a pénzt illető kérdésre nem köteles válaszolni,
plusz megígérte az érseknek, hogy az egyházi ingatlanok felújítására is szerez pénzt. Ha a konzorciumból a Lélekzug kiesne, a pályázat
Egy idő után a feszültségek miatt a konzorciumi hármasból kilépett az egyház, mert nem látta biztosítottnak, hogy jut nekik annyi pénz, amennyiből megvalósíthatják az eredeti céljukat, a felújítást.
A támogatási részösszegeknek közelebb kellene kerülniük egymáshoz,
mondta erről diplomatikusan Korbély Krisztián egyházközségi képviselő a már említett önkormányzati ülésen. Tessely erre tavaly októberben a Facebookon fakadt ki az ügyben.
Grőber József polgármester az Indexnek azt mondta a pályázatról, hogy az egyház keresett korábban is pályázati lehetőséget a plébánia megmentésére, az épület felújítására. Egyházi keretre pályáztak is, de nem nyertek. Amikor jött az EU-s turisztikai pályázat, „próbálták adoptálni a plébánia épületének a felújítását". A régóta Magyarpolányban működő alapítványnak is volt korábban elképzelése, hogy depresszió-prevenciós egészségturisztikai központot hozzon létre hozzon létre. Ehhez felvetődött a plébániakert helyszínként, így jött végül össze a hármas konzorcium. Az egyház kilépésekor a rájuk vonatkozó pályázati részcélt átvállalta az önkormányzat, más helyszíneken fogják megvalósítani a terveket.
Így most 3 elemű a pályázat:
A kultúrházat átkeresztelik, új funkciókat kap, felújítják. Gyümölcsfákat, gyógynövénykertet, fűszerkertet telepítenek, a produktumokat eladják.
Lesz egy szakrális bemutatóközpont az iskola udvarában, ami technikailag az önkormányzat területe. Itt Jézus életét, a passiótörténetet mutatják be interaktív múzeumban.
Az alapítvány terveinek megvalósítása, a Lélekzug felépítése. A panorámás helyszínt az önkormányzat adta el az alapítványnak, Grőber elmondása szerint „jó áron".
A három projektelemnek kell évente 8000 főt behoznia, ami a polgármester szerint nem lesz nehéz, mert ha a Magyarpolányi Passióra érkező 3000 ember megnézi a három helyszínt, az már technikailag 9000 jegyeladás.
Tessely Karolina megkeresésünkre azt mondta, az alapítvány 1996 óta működik, politikához semmi köze, ő mint mentálhigiénés szakember „nem politikával involvált", neki embert kell gyógyítania, és a munkában zavarná, ha színekre osztaná az embereket.
Ő azt állítja, nem mondott olyat, és nem is utalt arra, hogy ő szerezte a pályázati pénzt, amellett viszont kitart, hogy a pályázatban a mentálhigiénés rész a különleges, „a többi az 10 faluból 9-ben megvan". Azt is fontosnak tartotta elmondani, hogy a pályázatban eredetileg szereplő egyházi ingatlan nem egy sima falusi templom, hanem a zirci apátság majorsága, amelyben tucatnyi pap dolgozik. Tessely azt mondta, nem ért hozzá, hogy a vállalt évi 8000 látogató teljesíthető-e, ezért vannak a turisztikai szakértők, akik szerint igen. Mindenesetre az alapítványhoz gimnáziumi osztályok rendszeresen fognak érkezni, tette hozzá.
Borítókép: Magyarpolány, Kossuth utca részlete, balra Nepomuki Szent János és Szent Flórián barokk szobrai a plébániaház kapubejárata előtt, jobbra a Szent László római katolikus műemlék templom tornya. Fotó: Nagy Zoltán / MTI | 147 milliót nyert lélekemelésre a felcsúti biztos testvére | Na, most akkor rázódjunk vissza a való életbe, és nézzük meg Tessely Karolina esetét. Tessely Karolina annak a Tessely Zoltán fideszes politikusnak a testvére, akit Orbán Viktor Felcsút környékének fellendítésével bízott meg. Tessely Karolina orvos végzettségű, pszichoterapeutaként dolgozik, ő viszi alapító elnökként a Habitus Alapítványt. Ez nem egy óriási szervezet, a legutóbbi beszámolójuk szerint tavaly 1,2 milliós bevételük volt, 1 százalékos felajánlásból pedig összesen egy embertől 11 254 forinthoz jutottak a NAV adatbázisa szerint. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2018/09/05/tessely_habitus_lelekzug_magyarpolany_eu_tamogatas_palyazat/ | 2018-09-05 12:08:49 | true | null | null | Index |
Idén januártól kizárólag kártyával lehet vásárolni a Papp László Sportarénában, annak a projektnek köszönhetően, amit az MVM Zrt. és a Simplon Zrt. hajtott végre. Az előre fizetős kártyákon a nem túl jó emlékű, adócsalás gyanújába keveredett ScienNet törzsvásárlói rendszer jelenlegi működtetője, az Inlernet neve olvasható. A "kavarodás" okát a Simplonhoz köthető Suppan Márton alvállalkozói hibával magyarázta az Átlátszónak.
Szerencsésen indult a Simplon Zrt. tevékenysége, mert, ahogy megkezdte működését, máris 117 millió forintos szerződést kötött vele a Szerencsejáték Zrt.: a Simplont 2016. december 21-én jegyezték be, a szerződése pedig 2017. április 13-ától már élt az állami társasággal.
A Simplonnal kapcsolatban korábban megírtuk, hogy ők adják ki a Fintech.hu pénzügyi portált, és tulajdonosai az Egy Digitális Jövőért Nonprofit Kft.-nek, amelynek ügyvezetője Suppan Márton. Az üzletembert úgy választották meg tavaly az év fiatal vállalkozójának, hogy egy hozzá köthető cég tulajdonosai ellen piacfelügyeleti eljárások során súlyos büntetéseket rótt ki, sőt feljelentést is tett a Magyar Nemzeti Bank. Ráadásul a rendőrség jelentős kárt okozó csalás miatt nyomoz az ügyben.
Eközben Suppan új vállalkozásai egymás után nyerik el az állami megbízásokat, így a már említett Szerencsejáték Zrt.-nél, továbbá a Magyar Villamos Műveknél is. A jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak az érdekeltségei közé tartozó We Love Balaton kampányában is az üzletember egyik vállalkozása, a gibraltári székhelyű Peak Financial Services működött közre prepaid kártyák kibocsátásával.
A Peak, a Simplon és a Digitális Jövőért mellett Suppan Mártonhoz köthető cégek a Simplon Marketplace Kft., a Nextree Zrt., az Eclectiq Minds Hungary Zrt. és az E-Street Food Kft. is. A Simplon Zrt. egyik tulajdonosa, az Ideona Zrt. székhelye több Suppan-cégével együtt az I. kerületben, az Ostrom utca 27. szám alatti épület egyik lakásában, egy székhelyszolgáltatónál van bejelentve.
A Suppanhoz kötődő vállalkozások honlapjain látható, hogy mely állami vállalatokkal állnak kapcsolatban. Hogy megtudjuk, ezek mire szerződtek, közérdekű adatigényléseket nyújtottunk be. Nem csak tájékoztatást kértünk, hanem a kontraktusok megküldését is.
Az állami lottócég azt közölte, hogy "a Simplon Zrt.-vel kötött szerződés üzleti titokká minősítése miatt nem áll módunkban információt kiadni annak részleteivel kapcsolatban. A Szerencsejáték Zrt. – átlátható működése érdekében – a Simplon Zrt.-vel 2017-ben megkötött szerződésének és annak ez évi módosításának legfontosabb adatai viszont elérhetőek a www.szerencsejatek.hu weboldalon".
A 2017-ben kötött szerződés egy évre szól, majd az idén márciusban létrejött megállapodás, vagyis a módosítás pedig az idén március 13-tól május 31-ig terjedő időszakra.
Veszprémi fideszes haverok és politikusok — A Fintech.hu domain tulajdonosa a Bakony-Balaton Média Kft. révén az a Tóth Gábor, aki 2015-ben kisebbségi tulajdonosként beszállt a közpénzekkel kitömött Pesti Srácok kiadójába, az Insider Média Kft.-be. A Bakony-Balaton Média 2011-2015-ben saját maga is jól szerepelt közintézmények kommunikációs pályázatain. Tóth Gábor ezek mellett az IDEONA Zrt. vezérigazgatója. Tóth tagja volt a helyi Fidelitasnak, így jó viszonyba került többek között Mihálovics Péterrel, volt Fidelitas-alelnökkel, későbbi újnemzedéki ügyekkel megbízott kormánybiztossal, még későbbi Bakony-Balaton fejlesztési miniszteri biztossal is. Mihálovics később, az Új Nemzedékkel kapcsolatos botrányt követően az NFM-ben lett miniszteri kabinetvezető Seszták Miklós alatt.
A Szerencsejáték Zrt.-vel megkötött megállapodások tárgya prepaid kártyákkal kapcsolatos program-menedzsment. Mi is a prepaid kártya? Olyan fizetőeszköz, amely egy meghatározott összeggel feltölthető, és amelyet bankszámla nélkül is lehet igényelni. A kártyával a feltöltött összeg erejéig lehet vásárolni, vagy bankautomatákból készpénzt felvenni.
Közérdekű adatigénylésünket a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. teljesítette: ez az állami cég az Egy Digitális Jövőért Nonprofit Kft.-t támogatta ötmillió forinttal 2017-ben. A megküldött adományozási megállapodás alapján a Mavir nem kötötte ki konkrétan, hogy a szervezet az összeget mire fordíthatja, csak annyi áll a szövegben, hogy "az alapszabályában rögzített céljainak megvalósítására... általános célokra" adja a Mavir a támogatást.
Nem válaszolt szerkesztőségünk adatigénylésére az MVM Zrt. és az MFB leányvállalata, a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., amelynek portfóliójában szoftverfejlesztő startupként szerepel az Eclectiq Minds is. Ez a cég a Simplon Zrt. és a Peak Financial Services digitális banki szolgáltatásait fejlesztette.
Az adatigénylésünket az MFB-hez is beadtuk, onnan csak egy 15 napos hosszabbítást kérő válasz érkezett, de annak letelte után semmi sem. Ezt jeleztük az MFB felé, de cikkünk megjelenéséig nem küldték meg a tájékoztatásukat.
Hogy kerültek az Arénába egy törzsvásárlói rendszer kártyái?
Az MVM-re külön is kíváncsiak lettünk volna, mivel a Simplon Zrt.-vel közösen valósították meg a Papp László Budapest Sport Arénában a prepaid kártyás projektet. Akinél éppen nincs bankkártya az arénabeli látogatásakor, az az elhelyezett kisokosokból megveheti az MVM CashCardját, ami egy paypass funkcióval ellátott prepaid Mastercard.
A kártya használatával kapcsolatos díjak megtalálhatóak az MVM honlapjáról egy külső weboldalra átugorva, de a cashcardhoz adott tájékoztató anyagban is szerepel a díjszabás egy része. Az Arénában a kártyát 500 forintért lehet igényelni, a minimális feltöltés összege 5 ezer forint, ebből vonják le a kártya 500 forintos árát.
Ami külön érdekes, hogy a bankkártyán az Inlernet cég neve is megtalálható, és a cashcard pont úgy néz ki, mint az inlernetes kártya. Az Inlernet azt a törzsvásárlói rendszert működteti, amely az évekkel ezelőtt több százmilliós adócsalás gyanújába keveredett ScienNeté volt.
Az Inlernet a változást 2013-ban jelentette be – ahogy arról többek között a hvg.hu is beszámolt.
Az Inlernet részéről azt hangsúlyozták, hogy a svájci bejegyzésű Inlernet Wordwide AG elvileg nem jogutódja az amerikainak, de ugyanúgy működik. A ScienNet szerződéseit "megvásárolták", az utalványok érvényesek, de a pénzt nem adják vissza – írta akkoriban a lap. A ScienNetnek egykor 400 ezer tagja volt, közülük 80 ezren aktívan használták a rendszert. A nyomozás indulásakor, 2009-ben a Washington DC-ben bejegyzett cég magyarországi számláin 1,6 milliárd forintot zároltak.
A ScienNet honlapján jelenleg egy tájékoztatás olvasható arról, hogy "a ScienNet International LLC tevékenységével kapcsolatban és Leinemann Zsolt ellen, az adóbevételt különösen nagy mértéket meghaladó mértékben csökkentő adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult nyomozást – mivel a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése – a Fővárosi Főügyészség megszüntette". Továbbá, hogy az ügyészség a bankszámlák zár alá vételét is feloldotta.
A ScienNet ellen folytatott nyomozás megszűnését és a bankszámlák zárolásának feloldását a Fővárosi Főügyészség részéről megerősítették az Átlátszó megkeresésére. Gasz Péter, szóvivőt helyettesítő ügyész azt közölte, hogy minderről 2017. december 22-én döntöttek. Gasz Péter hangsúlyozta, hogy nagyon bonyolult ügyről volt szó, amelyben több szakértő több alkalommal kiegészített szakvéleménye készült el.
A nyomozás megszüntetésére végül azért került sor – magyarázta a szóvivőt helyettesítő ügyész –, mert bár bizonyítható volt, hogy "a nevezett gazdasági társaságot ténylegesen L. Zs. alapíttatta és működtette, valamint, hogy a társaság a magyarországi működése után társasági adó alanya is volt", ugyanakkor annak évenkénti összegszerűségét kizárólag a bankszámlaforgalom alapján kellett volna megadni, mert hiányos volt a könyvelési anyag.
Ezt viszont "a szakértő nem tudta minden kétséget kizáró bizonyossággal kimunkálni, ezért vádemelésre nem kerülhetett sor".
Az Inlernet kártyához visszakanyarodva kíváncsiak voltunk arra, hogy a törzsvásárlói rendszert működtető cég milyen kapcsolatban van Suppan Márton cégeivel. Az üzletember az Átlátszó erre vonatkozó megkeresésére azt írta, hogy
"2013-ban vagy 2014-ben kötött szerződést a Peak Financial Services white label, (az ügyfél, jelen esetben az Inlernet arculatára szabott) kártyák szolgáltatására. A folyamatban a Peak teljes ügyfél-átvilágítást végzett a hatályos EU-s előírások alapján, ahol nem tárt fel jogszabályi rendellenességeket, mivel sajnos jogilag az Inlernet nem a ScienNet jogutódjaként jött létre"
Suppan hozzátette: "Amint a kapcsolat a Peak tudomására jutott piaci információkból, felszólította a társaságot a felmerült kérdések tisztázására. Közben egyéb kérdések miatt együttműködésük, amely keretén belül az Inlernet egy volt a Peak sok ügyfele közül (tehát ügyfél-kiszolgáló viszony állt fenn, nem pedig partnerség), akik prepaid kártya szolgáltatást vettek igénybe, megszűnt. Gondolom, érzékelhető a válaszból, hogy az Inlernet nem kívánatos ügyfél volt a Peak életében, a ScienNet tevékenységét pedig, amennyire az ismert számomra, abszolút elítélem".
Arra, hogy az MVM és a Simplon Zrt. közös Aréna-projektjében miként került a cashcardokra az Inlernet neve, az üzletember azt válaszolta, hogy egy alvállalkozói hiba miatt kerültek Inlernet arculatú kártyák az Arénába.
"Az idei évben, az Aréna kártyaprogram indulása után a Simplon egyeztetni kezdett az MVM-mel, ami többek között 4 darab kártyafeltöltő automata MVM arculatra szabásáról, illetve 5 ezer darab MVM arculatú, Simplon által szolgáltatott kártyáról szólt."
Hogy mindez megvalósuljon – jegyezte meg Suppan Márton – a Simplon a Peakkel megállapodott abban, hogy a fenti darabszám erejéig átveszi a Peaktől az Aréna program üzemeltetését. "A kártyafeltöltő automaták (4 darab) emlékeim szerint májustól MVM arculatúak, az ilyen kártyák értékesítése pedig éppen a tegnapi napon kezdődött el" – írta az Átlátszónak Suppan augusztus végén.
A cégadatokat az Opten szolgáltatta. | A ScienNethez köthető cég előrefizetős kártyáit telepítette az MVM a Papp László Sportarénában | Idén januártól kizárólag kártyával lehet vásárolni a Papp László Sportarénában, annak a projektnek köszönhetően, amit az MVM Zrt. és a Simplon Zrt. hajtott végre. Az előre fizetős kártyákon a nem túl jó emlékű, adócsalás gyanújába keveredett ScienNet törzsvásárlói rendszer jelenlegi működtetője, az Inlernet neve olvasható. A „kavarodás” okát a Simplonhoz köthető Suppan Márton alvállalkozói hibával magyarázta az Átlátszónak.
Idén januártól kizárólag kártyával lehet vásárolni a Papp László Sportarénában, annak a projektnek köszönhetően, amit az MVM Zrt. és a Simplon Zrt. hajtott végre. Az előre fizetős kártyákon a nem túl jó emlékű, adócsalás gyanújába keveredett ScienNet törzsvásárlói rendszer jelenlegi működtetője, az Inlernet neve olvasható. A „kavarodás” okát a Simplonhoz köthető Suppan Márton alvállalkozói hibával magyarázta az Átlátszónak. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2018/09/05/a-sciennethez-kotheto-ceg-elorefizetos-kartyait-telepitette-az-mvm-a-papp-laszlo-sportarenaban/ | 2018-09-05 12:57:45 | true | null | null | atlatszo.hu |
A tavalyi magyarországi 241 milliárdos összes reklámköltés körülbelül ötödét a 25 legnagyobb állami hirdető fizette. Nemcsak sokat, de nagyon drágán is hirdetnek, a magáncégekhez képest közel tízszeres áron. A túlárazott hirdetési milliárdjai pedig a megfelelő helyre kerültek: becslésünk szerint az összes állami hirdető a fideszes reklámcégek reklámbevételeinek közel felét adják.
Összehasonlítottuk a legnagyobb állami és magáncégek listaáras költéseit a cégbeszámolókban elérhető reklám és hirdetési költségekkel*Az összehasonlítás csak nagyságrendileg lehet pontos, mivel nem lehet tudni, melyik cégnél mit is értenek ezen költségek alatt, például az ügynökségi, produkciós díjakat is figyelembe veszik-e. A listaáras költségeknél nem vehettük figyelembe az egyre fontosabb Google és Facebook hirdetési költségeket, amiről nem érhetők el adatok.. Listaáron számítva óriási a különbség a magáncégek javára, amint az a lenti grafikonon is látszik. Ha viszont azt nézzük, hogy mennyit fizethettek a valóságban a hirdetésekért, akkor már más a helyzet.
A legnagyobb 25 állami és magánhirdető listaáras és a cégbeszámolók szerint elérhető reklámköltéseit az alábbi grafikon mutatja: a magáncégeknél a listaáras költés 634 milliárd volt 2017-ben, ám a cégbeszámolók szerint a valóságban ezért csak 72 milliárdot fizethettek. Az állami hirdetők ezzel szemben nem tudtak ilyen megtakarítást elérni: becslésünk szerint a 45 milliárd forintos listaáras hirdetésért 51 milliárdot fizethettek.
Tehát míg a magáncégek tavaly lealkudták a listaár majdnem 90 százalékát, az államiak egyáltalán nem értek el kedvezményt. (A 100 százalék feletti érték adódhat a becslés pontatlanságából és az eltérő könyvelési gyakorlatból is.*A Magyar Reklámszövetség “több mint 40 milliárd” forintra tette az állam 2017-es reklámköltését a 241 milliárdos tényleges (nem listaáras) reklámköltésen belül.) Vagyis
az állami cégek nagyon felelőtlenül gazdálkodnak: hirdetésekre tízszer többet költenek a piaci alapon indokoltnál.
Sőt, valójában ennél is többet, mert több nagy állami cég valószínűleg akkor sem teljesítene rosszabbul, ha nem költene évente milliárdokat hirdetésekre, hiszen nem közvetlenül a lakossággal üzletel. A céges partnerek elérésére pedig vannak jóval hatékonyabb módok*Ilyenek például az adott vállalati körnek szóló hírlevelek, míg a nagy partnereknél a személyes kapcsolattartás és az egyedi ajánlatok készítése úgyis elkerülhetetlen. is, mint a reklámkampányok. Igaz ez például a Magyar Villamos Művekre és a Magyar Fejlesztési Bankra.
Ráadásul pont ezek az állami vállalatok érik el a legkisebb kedvezményt a hirdetőknél. Ezzel szemben azok a hatékonyabbak, amelyek gazdálkodása függ a jól működő reklámtól: a Budapest Bank esetében a beszámolóban található hirdetésekhez köthető költség sor a listaáras megjelenés 21 százaléka volt, ami megegyezik a magáncégek arányával.
A Szerencsejáték Zrt. beszámolójában viszont azt találtuk, hogy 14 milliárdot költöttek reklám- és PR-tevékenységekre*További 2,1 milliárd a lottóhúzások közvetítésére, valamint egyéb reklám- és PR-feladatra ment el, de azt nem tudjuk részletesen, hogy mire., míg a Kantar Media adataiban az szerepel, hogy listaáron számítva 9,9 milliárd volt az értéke a megjelenéseiknek. A beszámolóban szereplő összegben vélhetően benne lehet a reklámügynökségek díja, a reklámok elkészítésének költsége, és a Kantar adataiban nem szereplő Google és Facebook hirdetések összege is. De ugyanez az eltérés igaz a magáncégekre is. A Szerencejáték Zrt. tehát meglehetősen drágán hirdet. Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk, hogyan alakul az aktuális politikai elvárásoknak megfelelően a vállalat médiaköltése.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉvi 16 milliárdért reklámoz a Szerencsejáték Zrt., amiből leginkább a baráti média profitál15 magyar reklámforintból egyet az állami sorsjegymonopólium költ el. Nem mindegy, hogy kifizetőhely, vagy a játékszenvedély terjedésén dolgoznak.
Azt is átszámoltuk az általunk becsült arányokkal, hogy milyen fontos lehet a Fidesz-közeli médiacégek bevételeiben az állami hirdetések szerepe. Listaáron számolva a közmédia és a Fidesz-közeli médiacégek bevételeiben – néhány kivételtől eltekintve – nem tűnnek fontosnak az állami hirdetések, összességében csupán 8 százalékot tettek ki 2017-ben. A cégbeszámolók és a listaárak alapján kapott arányokból úgy lehet becsülni, hogy a valóságban
a kormánybarát média reklámbevételek 45 százaléka származhatott az állami hirdetőktől.
Jó eséllyel tehát nem is lehetne a legtöbb ilyen médiavállalkozást akár nullszaldósan, de pláne nagy nyereséggel működtetni, ha nem tartanák el őket a jelentős állami hirdetések.
Az arányok nagyon különbözőek az egyes cégeknél: míg a közmédia vagy a TV2 becslésünk alapján is bevételének nagyobb részét a piacról szerzi, a többieknél fordított az arány. Különösen a kisebb médiatermékek esetében teljesen egyértelmű, hogy gyakorlatilag az állam tartja fenn őket, piaci bevételük elenyésző.
Ennek két oka is lehet. Egyrészt egy kevés embert elérő médium nem vonzó a piaci alapon gondolkodó hirdetők számára*Kivéve, ha azok az emberek nagyon magas státuszúak, például gazdasági döntéshozók.. Másrészt mivel a kormányközeli médiatermékek túlárazott állami hirdetésekkel vannak tele, nincs akkora nyomás a piaci hirdetők megdolgozására. Ez ugyanis sokkal macerásabb, mint a politikai alapon beeső reklámok strigulázása.
A Kantar Media adataiból és a cégbeszámolókból készített becslésünk alapján azt számoltuk ki, hogy a Fidesz-közeli médiacégekhez folyt be a teljes állami hirdetési kiadás 80 százaléka 2016-ban, tavalyra pedig még egy százalékpontot nőtt ez az érték. Vagyis
5 állami hirdetési forintból 4 a kormánybarát médiafelületeknél kötött ki. | Tízszeres áron is hirdetnek az állami cégek a baráti médiában | Egy fillért sem próbálnak megtakarítani az állami cégek, ha reklámról van szó. 5 állami hirdetési forintból 4 a kormánypárti médiafelületeknél köt ki. | null | 1 | https://g7.hu/allam/20180903/tizszeres-aron-is-hirdetnek-az-allami-cegek-a-barati-mediaban/ | 2018-09-03 14:56:00 | true | null | null | G7 |
Nem tűnhetett fel sok embernek, hogy májusban formai hibával élesedett az új, most már negyedik Orbán-kormány névsora a kormány honlapján. Az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál ugyanis megbotlott az abc-rendbe szedett lista. Lehet, csak annyi történt, hogy Mosóczi Lászlót, a közlekedési ügyekért felelős államtitkárt utólag írták be a névsorba, és ezért valahogyan az energetikáért és klímaügyekért felelős Kaderják Péter elé keveredett.
Augusztus elején aztán felmentették az állam energetikai óriáscég, az MVM teljes vezérkarát, kinevezték vezérigazgatónak az érdekes karrierívet leíró Kóbor Györgyöt. Aztán nem sokkal később a G7 és az Index is megírta az MVM és könyvvizsgálója, a KPMG közötti szerződés felmondásának történetét, ahol a szálak egy Svájc felé tartó milliárdos utalás felé vezetnek. Ez a történet mégis kevés lett volna ahhoz, hogy lefejezzék az MVM-et.
A két új energetikai főember, Kaderják és Kóbor kinevezéséhez ugyanis mélyebb és több ideje tartó folyamatok vezettek. Kiderült ugyanis, hogy az energetika kormányzati lerablása, amit előbb Simicska Lajos, aztán Seszták Miklós emberei az utóbbi nyolc évben elvégeztek, már a rendszer bedőlésével fenyeget, és ennek így nagypolitikai kockázatai lettek.
“Viktor azt kérte tőle, hogy rakja rendbe ezt a szemétdombot”
Kaderják Péter kinevezése még közvetlen kollégáit is meglepte, a szakember ugyanis másfél évtizede – amióta 2004-ben törvénytelenül eltávolították az Energiahivatal éléről – távol tartotta magát a politikától. Ehelyett létrehozta a régió talán legkomolyabb szakmai műhelyét, a Corvinuson 2006 óta működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontot (REKK).
A REKK itthon és Európa-szerte a legkülönbözőbb piaci megrendelőknek és energetikai hatóságoknak dolgozott és dolgozik. Így készült el számtalan gázpiaci és ágazati prognózis mellett a magyarországi erdőkből ellopott famennyiség energetikai becslése, de az a tanulmány is, amiben a nagy energetikai rendszerekben működő kapcsolati hálók törvényszerűségeit mutatták ki. A színvonalat mutatja, hogy a REKK tavaly másodszor került fel a University of Pennsylvania Global Go To Think Tank Indexére – vagyis a világ legfontosabb energiapolitikával foglalkozó kutatóintézetei közé.
Vajon miért döntött úgy Kaderják, hogy az államtitkári pozíció kedvéért kockára teszi gondosan felépített szakmai renoméját, és otthagyja az általa felépített kutatóintézetet? Számos iparági és a szektorra kormányzati oldalról rálátó szereplővel folytatott háttérbeszélgetésből az tűnik a leginkább valószínűnek, hogy Orbán Viktor beláthatta: teljesen kiürült az energetikában a kormánya káder-tartaléka, és valakinek most már rendet kell vágnia. Ezt egy forrás úgy fogalmazta meg: “Viktor azt kérte tőle, hogy rakja rendbe ezt a szemétdombot”.
A kormány eddigi energiapolitikai elintéző- és megmondóemberei mostanra el- vagy kikoptak. Előbb Simicska Lajos emberei (Baji Csaba, Nyerges Attila, Németh Lászlóné, Márton Péter és mások) kerültek ki a hatalmi pozíciókból, majd ugyanez lett a sorsa az e társaságot részben szárnyai alá vevő Lázár Jánosnak is. Később a területet miniszterelnöki hátszéllel elfoglaló Seszták Miklós sem járt jobban: nem tudott értelmes stratégiát alkotni és végrehajtani, ráadásul egyre gyakrabban sejlett fel mögötte a hagyományos energialobbi vagy Hernádi Zsolt és Csányi Sándor sziluettje. Később hiába szeretett volna miniszter maradni, Bártfai-Mager Andrea félreállította az ő embereit is.
Az idén áprilisi választások után Kaderják vélhetően lehetőséget kapott arra, hogy Orbánnak négyszemközt, több részletben is elmagyarázza, milyen strukturális és politikai zavarokkal kell Magyarországnak szembenéznie, ha a kormány továbbra is csupán lerabolni akarja az energetikai szektort. Kaderják kizárólag szakmai alapon érvelhetett amellett, hogy meg kell húzni azokat a határvonalakat, amin túl már nincs helye a politikai alapú pénzszivattyúzásnak. Ha ez így volt, Orbán azzal fogadhatta el az érvelést, hogy a feladatok kidolgozását Kaderjákra bízta. A szakpolitikusnak állt intézetvezető eddigi médianyilatkozataiból – az Inforádió, a Magyar Hírlap és a Világgazdaság is kérdezte – azt lehet kihámozni, hogy új stratégiát írni érkezett.
A feladat
Át kell tehát dolgoznia a Nemzeti Energia Stratégiát (NES). Ez érthető kívánság, hiszen az atom-szén-zöldenergia kombinációt felvázoló NES már 2011-es elfogadása idején megkérdőjelezhető utat jelölt ki Magyarország számára, azóta viszont teljesen elavult.*A stratégia elfogadásakor még arról volt szó, hogy kétévente felülvizsgálják majd, ám ez nem történt meg. Ezt Kaderjáknál jobban nem tudhatja senki, mivel a NES közgazdasági háttérmodellezését annak idején a REKK készítette el. A régi stratégia gyenge pontja a máris csúszásban lévő Paks II, de vannak ennél sürgetőbb kérdések is.
Például az orosz gáz ügye, mivel az eredetileg 2015-ig szóló hosszú távú orosz-magyar gázszerződés 2020-ra végleg kifogy a tartalmából. Az új szerződés tárgyalásakor számításba kell venni, hogy az orosz szándéknak megfelelően Ukrajnán keresztül nagy valószínűség szerint néhány év múlva már nem jön gáz Magyarországra. A nyugat-európai piacot a közvetlenül Németországba vezető Északi Áramlatból látják majd el, ami okafogyottá teheti majd a “mi vezetékünket”. Ez az északi gáz viszont, már csak a hosszabb megtett út miatt is, valószínűleg feláras lesz. Kell valamit találni tehát helyette.
Ezért az új energiastratégiának foglalkoznia kell a horvátországi LNG-terminállal*A tengeren folyékony állapotban szállított földgázt ismét gáz halmazállapotúvá alakító terminál., a romániai tengeri gázmezővel és Szerbia különös gázpiaci ajánlatával. A horvát cseppfolyósított gázterminál építése már globális politikai kérdés, a horvát belpolitikai feszültséget a jelek szerint a projekt bukásában érdekelt oroszok is szítják, miközben magyar oldalról a Mol-INA ügyek is bonyolítják a kérdést. Romániában eközben már eljutott a termelés megkezdésééig az OMV és az Exxon által közösen kitermelt mező projektje, és ugyan sok a vita, logikus lenne elsősorban Magyarország felé exportálni az új gázforrást. Eközben Szerbia orosz eredetű gázforrásra alapozva ugyancsak előállt egy alternatívával, de ezt az ajánlatot a piacon trójai falónak tartják.
Egyre forróbb terep lehet a napelemes rendszerek kérdése is. A 2011-es stratégiában 2030-ra még csak 80 megawatt napelemes kapacitást jósoltak, miközben most a szakmai fórumokon azon vitatkoznak, hogy 2020-ban inkább 2000 vagy 3000 megawatt rendszerbe lépése lesz a valószínűbb. (Ehhez természetesen kellett az is, hogy Lázár János szabadjára engedje, sőt, a kormány számára kedves üzleti körök számára pénzbeli ösztönzőkkel még jobban megtámogassa a napelem farmokat.) Ehhez nem elég egyszerűen átírni a számokat, mivel ez a kapacitás már komplex hálózati, rendszerirányítási és energiatárolási feladatokat jelent, amiket nem lehet a régi stratégiában elképzelt atom-szén-zöld rendszerben kezelni.
Az Európai Unióban eközben a klímapolitikai célok miatt a szénerőművek jövője is megkérdőjeleződött, így aztán valószínűleg még Mészáros Lőrinc sem ábrándozik új kazánról az olcsón megszerzett, gyenge minőségű barnaszenet tüzelő Mátrai Erőműben, ezt ugyanis legkésőbb 2025-ig le kell állítani. És akkor még nem is beszéltünk arról a globális trendről, hogy újra emelkedőben vannak az energiaárak (emiatt április óta sok tízmilliárdos veszteséget termel a lakossági áram- és gázszolgáltatás). Vagy hogy Brüsszelben komoly eljárás került bírósági szakaszba, és ez alapjában érintheti a magyar energetikát.
A csapat
Meg van tehát pakolva Kaderják asztala súlyos, a napi politikán túlmutató témákkal. Ezért saját, hatékony szervezetre is szüksége lehet. Az már az energiahivatali időkben kiderült, hogy jó érzékkel gyűjti maga köré az elérhető legjobb szakembereket: a mára kontinentális karriert befutó Varró Lászlót, és ő hívta meg az energiahivatalhoz Grábner Pétert is, aki mára a szervezet elnökhelyettese lett.
Most csak a minisztériumban szokatlan, hogy nem tisztogatással és a saját embereinek pozícióba emelésével nyitott, hanem két bevált minisztériumi hivatalnokot, Kádár Andreát és Botos Barbarát emelte helyettesévé. Ők „tökéletesen tisztában vannak azzal a kupaccal, amire ültették őket” – fogta meg a lényeget egy minisztériumi forrás, amivel arra utalt, hogy alattuk a rendszer, bármi is volt a kitűzött cél, komolyabb zökkenők nélkül működőképes maradt.
Orbán Viktor tehát a szakpolitikák megalkotását Kaderjákra bízta. Ezt a munkát szabályozási oldalról az energiahivatal támogatja majd, amit a miniszterelnök hűséges embere, a szakmailag is kikezdhetetlennek tartott Dorkota Lajos vezet (igaz, a szakmai kérdéseket a már említett helyettesére, Grábnerre hagyja). Az állam energiapiaci pozíciójáért pedig az új nemzeti vagyonért felelős miniszter, Bártfai-Mager Andrea felel majd, illetve az általa kinevezett, apolitikusnak tartott Kóbor György.
Az MVM új vezérigazgatója különös karrierívet futott be (az E.On-ból az MVM-be, onnan a MET-be, onnan megint az MVM-ben, ahonnan az ENKSZ/NKM-be került, mielőtt még egyszer visszatért volna az MVM-be, most már a szervezet élére), ám ahogy egy volt kollégája fogalmazott: „Leginkább nem kurázsija van, hanem jó érzéke ahhoz, hogy mindig a jó szélbe fogja be a vitorláját, és ahhoz legyen lojális, aki számára jobb csomagot biztosít”. Ez alkalmassá teheti arra, hogy a reflektorfényen kívül, láthatatlanul és szakmai alapokon végezze a munkáját.
A piac főként úgy olvasta Kóbor kinevezését, hogy az állami rezsiholding (az ENKSZ-ből lett NKM) erősödött meg az MVM-ben, miután bezsebelte első sikereit a digitalizációban. Kóbor leglátványosabb sikere az volt, hogy modernizálta és fogyasztóbarátabbá tette a rezsicég informatikai rendszerét. (Arról gondoskodott, hogy ne legyen baja a hátrahagyott közműcéggel: benne maradt az igazgatóságban, az NKM új vezetője pedig az általa kiemelt korábbi helyettese, Hiezl Gábor lett.)
Valójában azonban Kóbor azért térhetett vissza az MVM-be, amiért 2016 őszén távoznia kellett: az akkor még kormánybiztos Bártfai-Mager Andrea irányítása alatt kidolgozták az új munkamegosztást az MVM és az NKM (akkori ENKSZ) számára. A termelő, ipari kereskedő és hálózatüzemeltető villamosműveket és modern lakossági kiszolgálóként működő közműcéget felvázoló elképzelés azonban két éve még elbukott az MVM vezetés miatt. Most Kóbor küldetése az, hogy a korábban kidolgozott MVM-NKM munkamegosztásnak megfelelően alakítsa át az MVM működését.
Addig is komoly problémákat kell majd megoldania az MVM-ben. Például kezelnie kell az energiakereskedő cégek párhuzamosságait, döntenie kell az orosz gázról, a 450 Mhz-en mobilhálózatot kiépítő MVM Net piaci helyéről, vagy arról, hogy kell-e az állami cégnek erőltetnie az elektromobilitást a területre nagy erőkkel ráinduló Mol ellenében.
Az energetika jövője nem az erőművekre vagy a termelésre épül, hanem a digitális nagy rendszerek, hálózatok működtetésére. Ezért valójában az MVM legfontosabb feladata is az, hogy megerősítse az energetikai szolgáltatásokat: okoshálózatot kellene fejleszteni, sokszínűbb szolgáltatásokat nyújtani, minél teljesebb körű digitalizációt végrehajtani. Ehhez elsősorban informatikai fejlesztésekre lesz szükség, és elkerülhetetlennek tűnik a cégcsoporthoz tartozó rendszerirányító, a MAVIR átalakítása.
A MAVIR ugyanis évek óta képtelennek tűnik betölteni azt a szerepet, amire a szükség lenne. A cégen belüli állapotokról beszélő maviros szakember azt mondta, hogy „szinte minden projekt késik vagy áll, de mindenki gyanús, aki komolyabb szakmai háttérrel rendelkezik. Ami így biztosan nem jó”. Szerinte ahhoz hasonló a helyzet, mint amikor a ’90-es évek közepén a távközlési cégekre rárúgták az ajtót a mobiltelefonok. Voltak, akik azzal érveltek, hogy nem kellenek a mobilok, mert van még elég vezetékes telefonnak is hely a piacon. A világ a mobilokra szavazott, és Kóbornak ezt a váltást – a hosszabb időn át posztján maradás érdekében is – valahogy el kell érnie. | Mindent másképp kell, mert dőlni kezdett a rendszer | Szemétdomb lett az energetika Magyarországon. Ezért nem volt más választás, muszáj volt találni valakit, aki rendet tud rakni. | null | 1 | https://g7.hu/allam/20180904/mindent-maskepp-kell-mert-dolni-kezdett-a-rendszer/ | 2018-09-04 15:04:00 | true | null | null | G7 |
Nagykőrös volt az a hely, ahol a csatornapénzek kétes felhasználása miatt először büntetőeljárás indult – igaz, később meg is szűnt. A nagyjából 24 ezer lakost számláló Pest megyei város szennyvízelvezetési programjával kapcsolatos problémák elsőként érték el az országos politikát: Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszternek kellett elmennie Nagykörösre, hogy csillapítsa a kiéleződött konfliktust. A Nagykőrösieknek sikerült elsőként rákényszeríteni a csatornatársulás vezetőit a lakosság által befizetett önrész egy bizonyos hányadának visszafizetésére.
A nagykőrösi polgármester pénzszivattyúnak nevezte a víziközmű-társulatot
A nagykőrösi csatornapénz-háborúban mára teljesen új pozíciót foglalnak el a hadviselő felek. Az ország legalább két tucatnyi településén megjelent konfliktusban általában helyi civilek állnak szemben a csatornaberuházást tető alá hozó víziközmű-társulattal.
Az alapképlet szerint a civilek harcolnak az önkormányzattal és a társulattal a visszajáró csatornázási önrész teljes vagy bizonyos hányadát visszakövetelve. Nagykőrösön változott felállás.
A fideszes polgármester megtámadta a víziközmű-társulat elnökét, aki eddig a harcostársának számított. A városvezető pénzszivattyúnak nevezte a társulatot, amelyet a pénz elherdálásával vádolt meg.
Olyan kijelentéseket tett, amely a csatornavitákban országosan meglehetősen szokatlannak számítanak: sürgette a társulatot, hogy minél hamarabb fizessék vissza az érdekeltségi hozzájárulás hátralékos részét a lakosságnak – eredetileg 200 ezer forint volt a befizetett érdekeltségi hozzájárulás, ennek felét többen visszakapták, az újabb követelés tehát az efölötti részre vonatkozik.
„Ne megállapodást írjon a víziközmű-társulat, hanem adja vissza az embereknek a pénzt. Az önkormányzatnak nincs szüksége arra a pénzre, melyet ők a lakosságtól összeszedtek. Nekünk nem kell az a pénz, adják vissza az embereknek” – hangsúlyozta a polgármester a kormányközeli baon.hu tudósítása szerint. Írásban eljuttattuk kérdéseinket a társulat elnökének, így arra is rákérdeztünk, hogyan értékeli a polgármester pálfordulását, ám választ nem kaptunk.
Helyi források arra hívták fel a figyelmet, hogy a polgármester a társulat elleni támadással változtatott eddig álláspontján: mintha kezdené belátni az önkormányzati választások előtti évben, hogy a csatornapénzek ügye a választók túlnyomó többségét érintő probléma.
Az ország egyik legaktívabb csatornaügyi aktivistája, Zágráb Nándor önkormányzati képviselő, azt mondta az Átlátszónak, hogy az a probléma, hogy a víziközmű-társulat tavasszal elrendelte az elszámolást. Ez pedig azt jelenti a víziközmű-társulatnak már nem áll jogában egy fillért sem visszafizetni, hiszen az elszámolási folyamat végén a vagyont az önkormányzatnak kell átadni.
A Jobb Nagykőrösért Egyesület ezért a cégbíróság megkeresése mellett a kormányhivatal és a vízügyi igazgatósághoz fordult panaszaival. Nagykőrösön, mint másutt, ugyancsak erősen ellentmondásos a megítélése azoknak az útépítéseknek, amelyeket a csatornázásra befizetett lakossági önrészekből fizettek.
A Bucka lakói információhiánytól szenvednek, és perelnek
Szigetszentmiklós Bucka negyedének lakói a befizetett 250 ezer forintos önrészből 153 ezer forintot kaptak vissza. Az alapképlet itt is ugyanaz: az időközben uniós és hazai költségvetési forrásból a teljes beruházási költség 95 százalékát fedezték, így a lakosok által befizetett érdekeltségi hozzájárulás jelentős része visszajár.
A harc az önkormányzattal és a víziközmű-társulattal most azért folyik, hogy a helyi civilek megismerhessék azokat az adatokat, amelyek alapján kiszámították a 153 ezer forintos összeget. A civilek saját számításai szerint valójában a visszajáró összeg 167 ezer forint.
Ez a tizennégyezer forintos eltérés elhanyagolhatónak látszik olyan települések lakóinak követelésével szemben, ahol például semmit nem akarnak visszafizetni vagy – mint például Érden – az előzetesen számított visszajáró összeget 11 ezer forintra becsülik.
A viszonylag kis összeg ellenére a Csizek Csaba könyvelő által vezetett Buckai Szövetség Egyesület által vívott jogi küzdelem a konkrét célon túl elvi fontosságú. Az ország több tucat települését érintő csatornaügyi jogviták alapvető jellegzetessége, hogy azok rendelkeznek a legkevesebb információval az adott projekt részleteiről, akik nélkül az el sem indulhatott volna. Ha a lakosok nem fizetik be az érdekeltségi hozzájárulásokat, a csatornázási munkák nem indulhattak volna el, ehhez képest szinte véletlenszerűen jutnak hozzá azokhoz az információkhoz, amelyek az általuk befizetett pénzek felhasználásáról szólnak.
Országosan jellemző, hogy az önkormányzati és egyesületi jelleggel működő víziközmű-társulatok küldötteit a helyi városvezetéshez hű emberek közül választották meg: a társulatok legfelsőbb döntéshozatali szervei gyakorlatilag szavazógépként működnek.
Az érdekeltségi hozzájárulásokat befizető tagok általában azt sem tudják, hogy kik képviselik őket a társulati küldöttgyűléseken. Esetleges, hogy van-e honlapja a társulatnak, vagy hogy a társulat milyen adatokat jelentet meg a honlapján.
A konfliktust előidéző alapinformáció szintén véletlenszerűen szivárogott le az önrészt befizető állampolgárokhoz. Nagykőrösön évekkel ezelőtt például az egyik helyi lapban megjelent névtelen olvasói levélből derült ki, hogy a megemelt uniós és nemzeti költségvetési támogatás miatt a befizetett önrész jelentős részét vissza kellene fizetnie a társulatoknak. A Diósdon szerveződő civil kezdeményezés legnagyobb gondja szintén az információhiány és az információkérésekre rendre érkező arrogáns válasz.
Értesülésünk szerint Szigetszentmiklós Bucka negyedének civiljei az elsők, akik perben szeretnék kikényszeríteni a visszafizetési kötelezettség mértékét meghatározó adatok kiadását.
Csizek Csabától, a buckai civilek vezetőjétől tudjuk, hogy az adatigénylési per tárgyalása szeptember elején kezdődik. A pert megindító kereset legutolsó változata jelentős leegyszerűsödött az eredeti kérelmekhez képest: minden olyan adat kiadását kérik, amely alátámasztja, miért 153 ezer forintot kell visszafizetni a lakosoknak a támogatási arányokból matematikailag következő 167 ezer forinthoz képest.
Csizekék annak a megnyugtató tisztázását kérik továbbá, hogy a helyi szennyvíztisztító telep beruházást költségeit nem terhelték rá a buckaikra, ami méltánytalan lenne, hiszen nem lehet a városnegyedre terhelni a város egészét kiszolgáló közmű költségeit.
Az önkormányzat szerint ez nonszensz
Értesüléseink szerint a beperelt önkormányzat azzal védekezik, hogy Csizekék mást akartak az közérdekű adatokat igénylő kérelmükben, és mást kérnek a pontosított keresetükben. Az önkormányzat jogi képviselője utalt arra, hogy egy korábbi adatigénylést azért nem tudott teljesíteni az önkormányzat, mert az egyesület által kért úgynevezett csatornaügyi iratjegyzék nem közérdekű adat. Azért is kérik Csizekék keresetének elutasítását, mert értelmezése szerint Csizekék valójában azt kérik: azokat az adatokat adják ki, amelyek cáfolják a 153 ezer forintos visszafizetési kötelezettséget megállapító elszámolás helyességét. Ez pedig – az önkormányzat jogi képviselője szerint – jogi nonszensz, lehetetlen kérés.
A csatornaberuházások során beszedett önrészek, az úgynevezett érdekeltségi hozzájárulások felhasználása miatt kirobbant már többször kerültek bíróságok és közigazgatási jogalkalmazó szervek elé. Az egyik legfontosabb döntést a Győri Ítélőtábla hozta 2011-ben, amikor döntésével elvi éllel leszögezte: a csatornaberuházásra a lakosságtól beszedett pénzt csak csatornázásra lehet költeni, célszerűségi szempontok, a közművek egyidejű létesítésének gazdaságossága alapján […a törvény] rendelkezései nem írhatók felül (az ügyben a pervesztes víziközmű-társulat utat akart építeni a lakossági pénzből).
Az egri törvényszék cégbírósága 2017. végén mondta ki a karácsondi víziközmű-társulat működésének jogellenességét, amiért – egyebek mellett – halogatták az elszámolási eljárás megindítását, és amiért utakat építettek az érdekeltségi hozzájárulásokból.
A kép illusztráció; forrás: pixabay | Nagykőrösön és Szigetszentmiklóson sem elégednek meg az eddig visszakapott csatornapénzzel | A csatornapénzek visszaköveteléséért folytatott küzdelmekben két Pest megyei településen a helyi civilek már eddig is részsikereket könyvelhetnek el: valamennyit visszakaptak az uniós és nemzeti támogatás révén csaknem teljesen feleslegesen befizetett önrészből. De nem elégednek meg ennyivel, több pénzt akarnak visszakapni. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2018/09/05/nagykoroson-es-szigetszentmikloson-sem-elegednek-meg-az-eddig-visszakapott-csatornapenzzel/ | 2018-09-05 16:53:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Együttműködési megállapodást kötött a Szegedi Tudományegyetem és az MKB Bank Zrt., melynek értelmében a bank kedvezményes szolgáltatásokat nyújt az SZTE munkavállalóinak és diákjainak – ünnepélyesen a sajtó képviselői előtt írták alá a megállapodást.
Mészáros Lőrinc bankja az MKB Csányi Sándor bankjának, az OTP-nek teremt konkurrenciát. Az OTP sem régóta kínál kedvezményes csomagokat az SZTE dolgozóinak. Ha hinni lehet az egyetemi Univ Kft. anyagának, akkor az OTP 2016 februárja óta van jelen az egyetemen, az akkori dolgozókat csábító kiadvány szerint “akár több mint 300 000 Ft megtakarítás is elérhető az itt dolgozók számára”. Persze, a felsorolt termékek igénybevételével. Az OTP nulla forintos csomagot is kínált, ami mellé más termékek kedvezménye is hozzácsapódott.
Az egyetemen több mint 8 ezren dolgoznak. Ügyfélhalászatnak ideális terep. Fendler Judit kancellár arról beszélt, hogy az egyetem számláit a kincstár vezeti, mégis úgy gondolja, a piaci kapcsolatokat erősíteni kell.
Szerinte ezeket később lehetne bővíteni. “A diákoknak és a dolgozóknak is ajánlhatjuk ezt a terméket. Ez nem csak nekünk lehetőség” – mondta a kancellár, szerinte az egyetemek számlavezetésének tiltása is enyhülhet esetleg a későbbiekben. Vagyis a kincstár helyett piaci szolgáltatók is megjelenhetnek.
Mármint akár az egész egyetemen. Az OTP-s és az MKB-s megállapodások a dolgozók és (az MKB esetében) a diákok magánszámláira vonatkoznak. Ráadásul nem kötelezőek, az érintettek gusztusuk szerint máshol is bankolhatnak. Az SZTE számlaforgalma ugyanakkor évente több tízmilliárd forint – ezt megszerezni már komoly fegyvertény lenne bármelyik banknak is.
Balog Ádám, az MKB Bank Zrt. vezérigazgatója úgy reagált, “átbeszélik, hol lehet lehetőség partnerségre”. Szerinte az együttműködés kölcsönösen hasznos lehet. “Első lépésnek tekintem”, mondta a vezérigazgató a megállapodásról. A kancellár az atlaszo.hu kérdésére azt válaszolta, ami van, az marad, vagyis, ha eddig az OTP nyújtott kedvezményes csomagot, akkor az megmarad. | Mészáros Lőrinc bankja megjelent a Szegedi Tudományegyetemen | Ezentúl az MKB is nyújt kedvezményes számlacsomagokat az SZTE dolgozóinak, eddig ezt csak az OTP tette. Csányi Sándor bankja saját számításai szerint évente 300 ezer forint kedvezményt adott az egyetem dolgozóinak. A nagy falat a teljes egyetem számlavezetésének megszerzése lenne, de ez még a jövő zenéje. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2018/09/05/meszaros-lorinc-bankja-megjelent-a-szegedi-tudomanyegyetemen/ | 2018-09-05 17:05:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Kiderült, mennyibe kerül a sajtszerű zeneház felépítése a Városligetben | 17,5 milliárd forintba kerül a Magyar Zene Háza felépítése a Városligetben – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből. A kivitelezőt tárgyalásos eljáráson választották ki, mivel az eredeti, nyílt eljáráson csak a tervezett összegnél drágább ajánlatok érkeztek – mondta el Sághi Attila, a Városliget Zrt. műszaki igazgatója a Magyar Időknek még 2017 márciusában. A hirdetmény szerint a városligeti ingatlanfejlesztő projektcég három vállalkozással tárgyalt: | null | 1 | https://zoom.hu/hir/2018/09/05/kiderult-mennyibe-kerul-a-sajtszeru-zenehaz-felepitese-a-varosligetben/ | 2018-09-05 00:00:00 | true | null | null | ZOOM |
|
Miután kedd este hazaszállították a csengeri örökösnőként ismertté vált Sz. Gábornét, a részletes vallomásában továbbra is azt állította, hogy létezik a 1300 milliárd forintos örökség, úgyhogy szerinte nem csapott be senkit, még Kósa Lajost sem.
A csengeri nő a gyanú szerint éveken át vert át embereket azzal a történettel, hogy egy 1300 milliárd forintos örökség vár rá Németországban, és a pénz megszerzésééig kért anyagi segítséget. Az ügybe belekeveredett a Fidesz Kósa Lajos is, aki megígérte a nőnek, hogy segít befektetné a mesés összeget. Ennyi pénzből egyébként 4 BMW-gyár is kijött volna, de Kósa akkor valamiért nem fogott gyanút, az ügyvédje még közös céget is alapított az asszonnyal. Tavasszal az ügyben előkerült egy közjegyzői dokumentum, ami Kósa anyja nevére utaltatott volna 800 millió forintot Sz. Gábornétól. | Kósa Lajosnak tanúskodnia kell a csengeri örökség ügyében | Miután kedd este hazaszállították a csengeri örökösnőként ismertté vált Sz. Gábornét, a részletes vallomásában továbbra is azt állította, hogy létezik a 1300 milliárd forintos örökség, úgyhogy szerinte nem csapott be senkit, még Kósa Lajost sem. | null | 1 | https://444.hu/2018/09/05/kosa-lajosnak-tanuskodnia-kell-a-csengeri-orokseg-ugyeben | 2018-09-05 18:16:00 | true | null | null | 444 |
Az alkusz egy olyan cég volt, amely rakétaként lőtt ki az utóbbi években, egyre-másra nyeri el az állami megbízásokat. A Hungarikum Biztosítás Alkusz Kft. vezetője eddig is kiváló kormányzati és önkormányzati kapcsolatokkal bírt, ám áprilistól még erősebb hátszéllel rendelkezik: a cégben feltűnt Mészáros Lőrinc és felesége.
Mi több, ezúttal az alkuszcég „hozta” a közbeszerzési tanácsadóját is: az Őszy Ügyvédi Irodát, amely korábban kormányzati médiacégek vásárlásában segédkezett, és a Kliknek is dolgozott.
2,7 milliárd, 3762 jármű
A BVH Budapesti Városüzemeltetési Holding Igazgatósága idén májusban úgy döntött, hogy közbeszerzési eljárást indít a csatlakozott társaságok járműflottájának biztosítására – derül ki az igazgatóság ülésére készült augusztusi előterjesztésből. A közös beszerzéshez a Fővárosi Önkormányzat valamennyi cége – köztük a BKK és a BKV –, valamint néhány vidéki közműtársaság – Szegedi Vízmű Zrt., Érd és Térsége Regionális Víziközmű Kft., (ÉTV Kft.) Érd és Térsége Csatorna-szolgáltató Kft. (ÉTCS Kft.) – is csatlakozott.
A BKV buszai
A feladatra közbeszerzési bizottságot hoztak létre, ám a tender műszaki tartalmának kialakításához jónak találták biztosítási alkuszcéget igénybe venni, amely jártas közbeszerzési eljárások szakmai támogatásában, illetve az eljárások megfelelő színvonalú lebonyolításában. S ki másra is eshetett volna a választás, mint a már tavaly is bevált Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.-re.
Az eljárás becsült értéke három évre, a plusz egyéves lehetséges hosszabbítást is beleszámítva 2,7 milliárd forint volt, a társult cégek összesen 3762 járműre kívántak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kötni, továbbá 796 járműre kértek casco biztosítási ajánlatot is.
A BVH felhívására 2018. július 16-ig két biztosító nyújtotta be ajánlatát: a Generali Biztosító Zrt. és az UNIQA Biztosító Zrt. Mindkettőt hiánypótlásra szólították fel, de a felszólításnak végül csak a Generali tett eleget, így az UNIQA-t kizárták. A Generali ajánlatát érvényesnek találták, így vetélytárs nélkül nyert. Az igazgatóságnak készített összesítés külön kiemeli, hogy a Hungarikum második alkalommal szerzett be biztosításokat a BVH Zrt. részére, és ezúttal is „jelentős megtakarítást sikerült elérniük”. A csatolt táblázat szerint nagyjából 40 millió forintot két évre.
Igazi hungarikum
Bár a Hungarikum a fővárosnak ingyen segédkezik, a jutalékát – ahogy ez a biztosítási alkuszok piacán megszokott – a nyertes cégtől, a Generalitól kapja. S az vélhetőleg nem kevés, a piacon bevett gyakorlat szerint akár a biztosítási összeg 30 százaléka is lehet, amit jellemzően nem időarányosan, hanem előre kifizet a nyertes társaság.
Az ügyvezető igazgató, Keszthelyi Erik neve korábbról is ismerősen csenghet. A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. 2012-ben az ő bábáskodása mellett kötött csoportos életbiztosítást 2700 dolgozójára. Az évi 120 ezer forintos biztosítási díjat a 410 ezer forintos munkavállalói cafetériakeret terhére vállalta be a cégvezetés, de a szakszervezetek nyomására három év múltán felmondták. Az addig befizetett fejenként 360 ezer forintból a különféle adók, járulékok levonása után alig 80-90 ezret kaptak vissza a dolgozók. Keszthelyi viszont 300-400 milliót kaszálhatott az üzleten.
A szekszárdi hangyaboltos, szállodás, vendéglátós családból induló Keszthelyi Erik néhány év alatt meghódította a piacot. Házaló ügynökként kezdte a MIC Biztosítási Alkusz Kft.-nél, majd az Optimal-GB Kft.-hez szegődött, ahol 2012-ben tulajdonos lett. Három év alatt megszerezte a cég feletti teljes irányítást, és Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.-re változtatta a nevét. S az valóban hungarikum, ahogy a néhány tízmilliós cégből tíz év alatt milliárdos társasággá emelkedett. Az Opten szerint tavaly már 2 milliárd forint fölötti nettó árbevételt ért el.
A biztosítási piac Mészáros Lőrince
Az utóbbi években Keszthelyi gyakorlatilag letarolta a nagyobb állami és önkormányzati vállalatok biztosítási piacát (MVM, MNV, MÁV, Volán, regionális közműcégek, művészeti intézmények, Szerencsejáték, MTVA stb.), de közreműködött több önkormányzat szerződéskötésében, sőt a vizes világbajnokságot is rajta keresztül biztosították. A biztosítási szakma képviselői már korábban is úgy emlegették Keszthelyit, mint a biztosítási piac Mészáros Lőrincét.
Étvágya a régi: egy falás az alkuszi piac
Fotó: Bankó Gábor
És láss csodát: idén áprilisban Mészáros Lőrinc és felesége bevásárolta magát a Hungarikum alkuszcégbe. Így Mészáros még az újabb nagy fővárosi biztosítási közbeszerzés lebonyolítása előtt közvetett irányítást szerzett a cégben.
Az ügyletben segédkező Őszy Ügyvédi Iroda eddig sem volt távol a tűztől. 2015-ben a Direkt36 szerint ezt az irodát bízták meg a közmédia egyik cége, az Új Média és Teletext Kft. képviseletével. Az Új Média 120 millió forintért vett 2014-ben 110 internetes oldalt és doménnevet a Magyar Híradó Kft.-től. Ez utóbbi vállalkozás egyébként egy korábbi meghatározó fideszes politikus, Várhegyi Attila családtagjainak többségi tulajdonában volt. Az Őszy Ügyvédi Iroda korábban megbízást kapott a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól (Klik) is, amely a jogi ügyek döntő részét a kezdetektől kiszervezte. | Mészáros jó időérzékkel vett céget: behúzott egy hatalmas fővárosi tendert is | A Fővárosi Önkormányzat cégei, illetve vidéki víziközmű-társaságok idén nyáron közös közbeszerzési eljárásban kértek ajánlatot járműflottáik biztosítására. Az alkusz egy olyan cég volt, amely rakétaként lőtt ki az utóbbi években, egyre-másra nyeri el az állami megbízásokat. A Hungarikum Biztosítás Alkusz Kft. vezetője eddig is kiváló kormányzati és önkormányzati kapcsolatokkal bírt, ám áprilistól még erősebb hátszéllel rendelkezik: a cégben feltűnt Mészáros Lőrinc és felesége. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/meszaros-jo-idoerzekkel-vett-ceget-behuzott-ez-hatalmas-fovarosi-tendert-is-113373 | 2018-09-04 09:24:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
2018. szeptember 6., 11:33
A Honvédelmi Minisztérium (HM) 353 millió forintot fizet azért, hogy hét honvédségi helikopterbe új navigációs rendszereket szereljenek – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből.
A rendszereket (VOR/DME és ILS) a Honvédség Mi-8-as és Mi-17-es szállító helikopterei kapják,
két készlet éjjellátó képességgel is rendelkezik a kiírás szerint, ezek Mi-17-esekre mennek. A szerződésben még plusz három készlet szerepel, telepítés nélkül. A polgári repülésben teljesen alaprendszerekről van szó, polgári (utasszállító) gép VOR/DME rádiónavigációs, ILS (műszeres leszállító rendszer) nélkül a 1970-es évek óta fel sem szállhat Magyarországon.
A HM eredetileg 316 millió forintra taksálta a megrendelést, végül 352,5 millió forinttal sikerült megegyezni tárgyalásos eljárásban a szolnoki Specimpex Kft-vel. A cég 1999. elején jött létre, alapvetően a Honvédelmi Minisztérium számára haditechnikai termékek (légijárművek, hajtóművek) export-importjára, javítási, műszaki kiszolgálási, modernizálási, szaktanácsadási szolgáltatásokra. A HM 2016-ban félmilliárd forintos szerződést kötött a Specimpexszel az An-26-os repülőgépek 2018-ig tartó fenntartására.
A HM 2017 elején írt ki közbeszerzést 7+3 ilyen navigációs csomag beszerzésére a Mi-8/Mi-17-esekhez, de nem tudni, annak mi lett a vége, a közbeszerzési értesítőben ugyanis az eljárást elindító hirdetmény után nem jelentettek meg semmit se.
Nemrég nagyjavíttatták őket öt milliárd forintért
A Mi-17-esek navigációs képességeinek ilyeténképp való fejlesztése annyiban pikáns, hogy 4+1 gép nemrég esett át nagyjavításon Oroszországban 12,7+3,4 millió euróért (mai árfolyamon ez 5,3 milliárd forint). A helikopterek nem csak új navigációs rendszereket nem kaptak a nagyjavítás alkalmával, a Magyar Nemzet cikke szerint
a legalapvetőbb, régóta hiányzó fejlesztéseket sem hajtották végre rajtuk.
Így a gépeken továbbra sincs úgynevezett önvédelmi berendezéskészlet, mely nélkül a modern harcmezőn fikarcnyi túlélési esélye sincs a gépekkel repülőknek.
Egy nagyjavítás során a gépeket miszlikbe szedik majd újra összerakják, így ideális alkalom mindenféle fejlesztések elvégzésére.
Ami a navigációs rendszereiket illeti, az lhsn.hu, a szolnoki helikopteres bázis szakblogja szerint
a gépek egyik-másikában jelenleg is megtalálható orosz gyártmányú VOR/DME berendezés korlátozottan, vagy egyáltalán nem használható,
miután azok frekvenciája zavarja a mobilhálózati frekvenciákat, így hatóságilag nem engedélyezett a használatuk. | Százmilliós fejlesztést kapnak a Honvédség nemrég milliárdokért nagyjavíttatott szovjet helikopterei | A Honvédelmi Minisztérium (HM) 353 millió forintot fizet azért, hogy hét honvédségi helikopterbe új navigációs rendszereket szereljenek – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből. | null | 1 | https://zoom.hu/hir/2018/09/06/szazmillios-fejlesztest-kapnak-a-honvedseg-nemreg-milliardokert-nagyjavittatott-szovjet-helikopterei/ | 2018-09-06 00:00:00 | true | null | null | ZOOM |
Még mindig megy a huzavona az Európai Bizottság és a magyar hatóságok között a Nemzeti Közszolgálati Egyetem két erősen túlárazásgyanús, összesen csaknem 30 milliárd forintot felemésztő, uniós pénzből finanszírozott projektje miatt. Ez derül ki a Miniszterelnökségnek abból a válaszából, amelyet Hadházy Ákosnak, az LMP-ből kilépett országgyűlési képviselőnek a közérdekű adatigénylésére adtak.
A 24.hu számolt be róla elsőként lassan másfél éve, hogy az EU kérdezősködni kezdett, miután a brüsszeli ellenőrök durva túlárazásokat és indokolatlan költségeket találtak, amelyeket a magyar fél az unióval akarna kifizettetni.
Mindkét projektnél gyanút fogott az uniós intézmény. Még megy tehát a magyarázkodás, kérdezz-felelek a magyar fél és az uniós szervek között. A részleteket a Miniszterelnökség nem hajlandó elárulni. Mindenesetre az NKE visszavett némiképp a pénzszórásból, miután megkapirgáltuk az ügyet.
A napokban távozik az NKE éléről Patyi András (Koltay András követő a poszton), a Miniszterelnökség vezetője pedig Lázár János helyett Gulyás Gergely lett, és Gulyáshoz kerül az egyetem irányítása.
A Miniszterelnökség válaszából az is kiderül, hogy a tárcán belül működő Irányító Hatóság (amelynek elvileg a feladata lenne az uniós pénzek védelme) eddig egyetlen szabálytalansági eljárást indított az NKE ügyeiben, de persze végül nem talált szabálytalanságot.
Az ügyben – pont Hadházy feljelentése után – a magyar adóhatóság viszont nyomozást indított, amely még mindig tart.
(Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök (k) beszédet mond a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Karának és Katasztrófavédelmi Intézetének tisztavatási ünnepségén a budavári Kapisztrán téren 2016. június 26-án. Mellette balról Patyi András, az egyetem rektora, mögötte jobbról Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. MTI Fotó: Máthé Zoltán) | Még mindig Orbánék nyakára jár az EU a közszolgálati egyetem furcsa projektjei miatt | Még mindig megy a huzavona az Európai Bizottság és a magyar hatóságok között a Nemzeti Közszolgálati Egyetem két erősen túlárazásgyanús, összesen csaknem 30 milliárd forintot felemésztő, uniós pénzből finanszírozott projektje miatt. Ez derül ki a Miniszterelnökségnek abból a válaszából, amelyet Hadházy Ákosnak, az LMP-ből kilépett országgyűlési képviselőnek a közérdekű adatigénylésére adtak. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2018/08/29/meg-mindig-orbanek-nyakara-jar-az-eu-a-kozszolgalati-egyetem-furcsa-projektjei-miatt/ | 2018-08-29 20:33:00 | true | null | null | 24.hu |
1,1 milliárd forinttal drágult a Kecskeméten épülő, Matolcsy-egyetemként is emlegetett Neumann János Egyetem tervezése és kivitelezése. A Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetmény szerint a most 13,1 milliárd forintosra duzzasztott I. ütem befejezése 2019 júniusára várható, és a drágulást a megváltozott műszaki feltételekkel magyarázzák.
A közbeszerzést a jegybanki alapítványok által létrehozott Kecskeméti Duális Oktatás Zrt. (KEDO Zrt.) írta ki. A kivitelezést a stadionépítésekkel bejáratott zalaegerszegi cég, a Peresztegi Imre érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Építőipari Zrt. nyerte el még tavaly februárban, akkor még 12 milliárd forintért.
A kecskeméti felsőoktatási intézményt 2016-ban harangozták be, előbb a jegybanki alapítványok után a Pallas Athéné nevet szánták neki, de végül Neumann János matematikus mellett döntöttek. Az iskola várhatóan ősszel indítja duális képzését, amiben gazdasági szakembereket oktatnak az unortodox közgazdaságra.
A közpénzes beruházás körül rajzanak a Matolcsy-család tagjai. Kecskemét polgármestere a fideszes Szemereyné Pataki Klaudia, az egyetemi campus körüli ügyleteket pedig a férje, Matolcsy György másod-unokatestvére, Szemerey Szabolcs koordinálja. A Magyar Narancs nemrégiben helyszíni riportot készített az épületegyüttesnél, ők szakértők becslése alapján 40-50 milliárd forintos várható összköltségről írtak és arról, hogy Magyarországon így is éppen elég gazdasági képzés van, a kecskeméti beruházás tehát ebben a formában értelmetlen.
Az egyetemet a Magyar Nemzeti Banktól pénzhez jutó Pallas Athéné Alapítványokon keresztül teljes egészében közpénzből építik.
Fotó: Fülöp Dániel Mátyás/24.hu | Laza 1100 millióval lesz drágább Matolcsyék unortodox egyeteme | 1,1 milliárd forinttal drágult a Kecskeméten épülő, Matolcsy-egyetemként is emlegetett Neumann János Egyetem tervezése és kivitelezése. A Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetmény szerint a most 13,1 milliárd forintosra duzzasztott I. ütem befejezése 2019 júniusára várható, és a drágulást a megváltozott műszaki feltételekkel magyarázzák. | null | 1 | https://24.hu/fn/uzleti-tippek/2018/08/23/kecskemet-matolcsy-egyetem/ | 2018-08-23 20:39:00 | true | null | null | 24.hu |
Sajtóközleményben jelentették be, hogy a Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos érdekeltségébe tartozó Konzum-csoport és az Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a tulajdonában álló BDPST Zrt. stratégiai partnerségre lép az ingatlanpiacon.
Mint írták, a jövőben együttműködik a Konzum-csoport és a BDPST Group az ingatlanbefektetés, az ingatlanfejlesztés és -üzemeltetés területén. A BDPST Zrt. stratégiai befektetőként megvásárolja a Konzum PE Magántőkealap 20,59 százalékos részvénycsomagját az Appeninn Holdingban. A Budapesti Értéktőzsdén közzétett tranzakció zárását követően a tőzsdei társaság irányítása a 33,2 százalékos tulajdonhányaddal rendelkező Konzum-csoportnál marad.
A miniszterelnök veje nyilatkozott is a tranzakció kapcsán. Tiborcz István elmondta: a BDPST Group célja, hogy a saját ingatlanfejlesztő és -üzemeltető szegmensében a piac meghatározó szereplővé váljon.
Jó ideje kerestük ugyanakkor a lehetőségét annak, hogy – elsősorban akvizíció útján – tevékenységünket diverzifikáljuk. A ma bejelentett tranzakció megteremti ennek a feltételeit, és jövőbeni üzleti építkezésünk egyik stratégiai alapját jelenti. A következő időszakban a legfontosabb célunk az lesz, hogy a lehető legteljesebben kiaknázzuk a két társaság közötti szinergiákban rejlő üzleti potenciált
– tette hozzá menedzsernyelven a BDPST Zrt. tulajdonosa.
„Az Appeninn Nyrt.-ben társasági részesedés megvásárlására kötött adásvételi megállapodás révén sikeresen bővítjük a BDPST Group kompetenciáját a kereskedelmi ingatlanok és irodaházak fejlesztése és üzemeltetése terén” – ezt már Appeninn vezérigazgatója mondta. Tóth Judit mondott még ennél is érdekesebbet. Hangsúlyozta:
a BDPST Group prémiumkategóriás ingatlanokra fókuszál, elsősorban leromlott állapotú, műemléki épületek helyreállítására, megőrzésére és új, modern funkcióval való megtöltésére. Szakembergárdája évtizedes ingatlanfejlesztői és hotelmenedzsment-tapasztalattal rendelkezik.
Emlékezetes, hogy Tiborcz István sokáig titkolta, hogy az ő tulajdona lenne a BDPST Zrt., mindössze annyi vezetett hozzá, hogy ő fizette be a társaság bejegyzési illetékét, majd később elismerte, hogy az övé a cég.
A BDPST Zrt.-hez tartozik a turai kastély, a Ranolder-villa Badacsonyban, a Mahart-ház nevű, Pesti Vigadó melletti palota, egy palotaszint az Andrássy úton, és egy 2000 négyzetméteres orbánhegyi telek. | Mészáros Lőrinc és Tiborcz István szövetségre lép | Sajtóközleményben jelentették be, hogy a Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos érdekeltségébe tartozó Konzum-csoport és az Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a tulajdonában álló BDPST Zrt. stratégiai partnerségre lép az ingatlanpiacon. | null | 1 | https://24.hu/fn/uzleti-tippek/2018/08/23/meszaros-lorinc-tiborcz-istan/ | 2018-08-23 20:56:00 | true | null | null | 24.hu |
Új, a nyilvánosság elől rejtőzködő tulajdonosai vannak annak a részvénytársaságnak, amely azt a fényűző vadászkastélyt birtokolja, amelyet Lázár János volt Miniszterelnökséget vezető miniszter és családja földjei vesznek körbe – értesült a 24.hu. A Grosswiese Zrt. és vele együtt a Hódmezővásárhelyhez tartozó batidai tanyavilágban felépített luxusingatlan azután került ismeretlen személyekhez, hogy a társaság főtulajdonosa, Kulik Jenő ügyvéd a közelmúltban megvált részvényeinek többségétől.
A cégbíróságon fellelhető iratok alapján a jogász – aki több szálon kötődik Lázárhoz – tulajdonrésze 50 százalék alá csökkent, így a cégnyilvánosságról szóló törvény értelmében törölték a cégadatok közül mint részvényest.
Ugyanakkor e jogszabály alapján azt sem lehet tudni, hogy kik vásárolták meg a társaság részvényeit, ugyanis az új birtokosok tulajdonrésze nem haladja meg egyenként az 50 százalékot, így pedig a kilétük titokban maradhat.
A homályba húzódó új részvényesek megjelenése és a háttérbe vonuló főtulajdonos döntése azért érdekes, mert e körülmények tovább ködösítik az ingatlan eddig is titokzatos tulajdonviszonyait. Bár Hódmezővásárhelyen és környékén régóta az a szóbeszéd járta, hogy Lázár János családjáé lehet a vadászkastély, a kormánypárti politikus következetesen tagadta, hogy köze lenne az ingatlanhoz.
Azonban miután a luxusingatlan és a Lázár család birtokainak árulkodó kapcsolatáról beszámolt a Magyar Narancs, Lázár érdekes felvetéssel állt elő. A tárcavezető egy februári sajtótájékoztatón megjegyezte, hogy megpróbál részvényeket szerezni az épületet felhúzó cégben. Azt mondta:
vagy az erdőt adom el, vagy ennek a vendéglátóipari vállalkozásnak a részvényeiből próbálok, lehetőségeimhez mérten, valamennyit megvásárolni. Mérlegelni fogom mindkét irányt.
A fideszes politikus végül az utóbbi mellett döntött, és nem okozott különösebb meglepetést, amikor sikerrel járt: júniusi vagyonbevallásából kiderült, hogy hivatalosan is köze van a vadászkastélyhoz. Áprilisban a volt miniszter 8 százalékos tulajdonrészt szerzett a Grosswiese Zrt.-ben.
Ugyanakkor Kulik jelentősen csökkentett tulajdonrésze, Lázár kevesebb mint 10 százaléknyi részvénye, és két csekély tulajdoni hányaddal rendelkező személy érdekeltségén – egyikük több helyi vendéglátóhely és csárda üzemeltetője, másikuk egy több száz hektáron gazdálkodó birtokos – kívül nem világos, hogy kik a további, a részvények többségével rendelkező tulajdonosok.
A rejtély feloldása érdekében elsőként Kulik Jenőhöz fordultunk, akinél főként arról érdeklődtünk, hogy kinek adta el a részvényeit, az ügyvéd azonban ezt nem volt hajlandó elárulni. Arról is hallgatott, hogy pontosan mekkora tulajdonrészt tartott meg. Annyit viszont elmondott, hogy az adásvétel után tíz és húsz között van a részvényesek száma.
Megkérdeztük tőle azt is, hogy a korábbi 8 százaléknyi részvényvásárlása után Lázár János vásárolt-e további részvényeket, erre Kulik azt válaszolta: szerinte nem. Érdeklődtünk arról is, hogy vajon Lázár János családtagjai vásároltak-e a részvényekből. Erre viszont csak annyit mondott:
azt kérdezze meg Lázár Jánostól!
Megfogadtuk az ügyvéd tanácsát, és a volt miniszterhez fordultunk kérdéseinkkel. A nemrég dohányzásellenes miniszterelnöki biztosnak kinevezett Lázárnál arról érdeklődtünk, hogy ő vagy családtagjai vásároltak-e további részvényeket a vadászkastélyt birtokló cégben. Továbbá megkérdeztük azt is, hogy tudja-e a politikus, hogy jelenleg hány részvényese van a társaságnak.
Lázár munkatársa megkeresésünkre először azt közölte, nincs tudomása arról, hogy az említett részvénytársaságnak kastély lenne a tulajdonában. Mindez arra rímel, amit Lázár már korábban is mondott az ingatlanról, nevezetesen, hogy nem tekinti azt kastélynak. A volt miniszter szerint az épületegyüttes inkább prémiumkategóriás vadászház. A Magyar Narancsnak azt mondta:
Jártam ott akkor is, amikor az építkezés zajlott, és jártam azóta is. De én inkább vadászháznak nevezném, a kastélyról nekem Keszthely vagy Eszterháza jut eszembe.
Ezután az ingatlan helyrajzi száma alapján tettük fel kérdéseinket. Így már kaptunk is érdemi választ Lázár Jánostól, illetve munkatársától:
Köszönöm szépen a pontosítást! A Nagyréti Vendégházat működtető Grosswiese Zrt.-ben Lázár János nem vásárolt és nem szerzett további részvényeket. Mind a képviselő, mind családtagjai a vagyonukra vonatkozó minden törvényi kötelezettségüknek maradéktalanul eleget tettek. (…) Tudomásom szerint az érintett cégnek több mint 10 részvényese van.
A volt miniszter válasza azért érdekes, mert arra nem felelt, hogy családtagjai vásároltak-e a luxusingatlant birtokló cég részvényeiből. Igaz, hogy azt írta, hogy vele együtt közvetlen családtagjai is eleget tettek a vagyonukra vonatkozó minden törvényi kötelezettségüknek, ám a politikusok hozzátartozóinak vagyonnyilatkozata nem nyilvános. Tehát az sem ellenőrizhető, hogy a politikus közeli hozzátartozói szereztek-e tulajdonrészt a társaságban, a távolabbi rokonokról nem is szólva.
Arra a kérdésre, hogy mi lett Kulik Jenő eladott részvényeinek a sorsa, a volt miniszter azt válaszolta: keressük meg őt. De ezen addigra túl voltunk. A korábbi főtulajdonos Kulik pedig, mint említettük, nem árulta el, hogy kik vették meg a részvényeit.
Emlékezetes, hogy a luxuskastély építéséről, illetve annak elkészültéről az Átlátszó, illetve a Magyar Narancs számolt be. Utóbbi drónfelvételen mutatta be az épületegyüttest.
Az ingatlan papíron először Kulik Jenő hódmezővásárhelyi ügyvédé volt, ő 2015-ben vette meg a területet egy vadásztársaságtól úgy, hogy jelentős saját vagyona nem volt. A Magyar Narancs szerint Kulik és Lázár János könnyen összeköthető: mielőtt a miniszter polgármester lett volna Hódmezővásárhelyen, a városházán dolgozott együtt az ügyvéddel, és később Kulik rendszeresen adott jogi tanácsokat Lázárnak, továbbá a Miniszterelnökség – amelyet Lázár vezetett – szintén szerződött vele.
A földhivatali dokumentumok szerint a vadászkastély egy olyan 3054 négyzetméteres területen fekszik, amelyet teljes egészében Lázár János édesanyjának 1,8 hektáros földje vesz körbe. A miniszter édesanyjához ugyanabban az évben került a föld, amikor Kulik Jenő megvette a vadászkastély területét. Lázár édesanyjának még két birtoka van a környéken, de van majdnem szomszédos földje Lázár Jánosnak is. Sőt a két fia nevén is van föld a környéken. A felvétel szerint a kastélyt csak úgy lehet megközelíteni, ha valaki áthajt Lázár birtokain. | Köddé váltak Lázár Jánosék kastélyának tulajdonosai | Új, a nyilvánosság elől rejtőzködő tulajdonosai vannak annak a részvénytársaságnak, amely azt a fényűző vadászkastélyt birtokolja, amelyet Lázár János volt Miniszterelnökséget vezető miniszter és családja földjei vesznek körbe – értesült a 24.hu. A Grosswiese Zrt. és vele együtt a Hódmezővásárhelyhez tartozó batidai tanyavilágban felépített luxusingatlan azután került ismeretlen személyekhez, hogy a társaság főtulajdonosa, Kulik Jenő ügyvéd a közelmúltban megvált részvényeinek többségétől. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/08/24/lazar-janos-kastely-batida-vadaszhaz/ | 2018-08-24 21:03:00 | true | null | null | 24.hu |
Túl sok izgalomra nem lehet számítani az állami kommunikációs megbízásoknál, mióta a Közbeszerzési Hatóság eltiltotta Kuna Tibor és Csetényi Csaba cégeit a tendereken való indulástól. Az aratást helyettük a villámgyorsan felemelkedő és a nagy öregeket beelőző Balásy Gyula cégei végzik el. Már nem csak a Nemzeti Kommunikációs Hivatal alá tartozó megbízásokon.
Balásy két vállalkozásával vesz részt az állami projektekben: a kommunikációval foglalkozó Lounge Design Kft.-vel és a médiafoglalásokért felelős New Land Media Kft.-vel.
Tavaly az állami médiaköltések csaknem felét kapták meg, ami 44,97 milliárd forint megrendelést jelentett.
Szeptemberben a budapesti Hungexpón rendezik meg az EuroSkills 2018 Európai Szakmunkásversenyt, az esemény reklámügynöki tevékenységét, illetve médiavásárlási feladatait pedig Balásy erre szakosodott cége, a New Land Media Kft. végzi el 335,1 millió forintért a MyAd Marketing Kft.-vel közösen. A Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetmény szerint a megbízásra ajánlatot adott be az RC Creative News Kft., a Perform Consulting Kft. és a Pulz Média Zrt. is
Az EuroSkills megrendezésére az erre a célra, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által létrehozott SkillStar 2018 Európai Szakmunkásverseny Szervező Nonprofit Kft. augusztus 14-én 1,7 milliárd forintos szerződést kötött a Hungexpo Vásár és Reklám Zrt.-vel.
A New Land és a MyAd nem először dugják együtt a kezüket az állam zsebébe: közösen népszerűsítik a Szentendrei Skanzent, együtt dolgoztak a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemnek. Az Új Nemzedék Központ márciusi megbízását Balásy cége a Goodwill Communications Kft.-vel többek között éppen a MyAd elől vitte el.
Balásy Gyula már a 2005-ös plakátkampányban is bedolgozott a Fidesznek, de a közpénzes megrendelésekkel jól ellátott kommunikációs és PR-birodalma 2016-ban fialt először igazán nagyot: akkor 100 milliós osztalékot vehetett ki cégeiből. Tavaly pedig rekordot döntött:
Kép: NewLandMedia | Milliárdok mennek a szakmunkásversenyre, a NER új médiakirályának is jutott belőle | Túl sok izgalomra nem lehet számítani az állami kommunikációs megbízásoknál, mióta a Közbeszerzési Hatóság eltiltotta Kuna Tibor és Csetényi Csaba cégeit a tendereken való indulástól. Az aratást helyettük a villámgyorsan felemelkedő és a nagy öregeket beelőző Balásy Gyula cégei végzik el. Már nem csak a Nemzeti Kommunikációs Hivatal alá tartozó megbízásokon. | null | 1 | https://24.hu/fn/uzleti-tippek/2018/08/23/euroskills-balasy/ | 2018-08-23 21:16:00 | true | null | null | 24.hu |
Csodás utat járt be az elmúlt hetekben Mészáros Lőrinc újszülött sportmárkája, a 2Rule: a sosem látott állami hátszéllel indított cég termékeit már több focicsapat – így természetesen a Felcsút és annak fiókcsapata – játékosai is magukra húzhatják, rövidesen azonban a Telekom Veszprém kézisei is a tökéletesen szalonképes angol szóvicc által ihletett márka mezeire válthatnak a pályán.
A még mindig nem egészen ismert módon, alapanyagból és helyen készülő ruhák szélesebb körben való debütálására egészen mostanáig kellett azonban várni: a paksi ATOMfutáson, illetve a még inkább embert próbáló brutálATOMon ugyanis az érem és az ajándék palack bor mellé egyedi 2RULE pólókat is adnak majd a szervezők.
Alig néhány órával kiküldött, az előnevezési határidőre figyelmeztető levelükben legalábbis ezzel büszkélkedtek, kiemelve, hogy a
“garantáltan politika mentes”
ruhát az országban először itt kaphatják majd meg a labdákkal távolabbi barátságot ápoló magyarok:
Fotó: Olvasónk, T. | “Garantáltan politika mentes” 2Rule-pólót osztanak majd a paksi Atomfutáson | Eddig még csak a focisták élvezhették Mészáros Lőrinc sportmárkájának csodáit, most azonban végre a futók is megtapasztalhatják a 2Rule erejét. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/08/26/2rule-paks-atomfutas-mez/ | 2018-08-26 21:21:00 | true | null | null | 24.hu |
Miközben Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter 15-20 százalékos létszámleépítést jelentett be a közigazgatásban, saját minisztériumát 100 fővel duzzasztja – tudta meg a 24.hu.
Nagy létszámú, teljesen új alkalmazottakból álló egységet csinálnak ugyanis a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeleti főosztályából. Információink szerint a szuperellenőr-apparátust a tárca új szerzeményében, az Andrássy út 70. szám alatt található exkluzív ingatlanban helyezik el. Több mint száz ember költözik az irodaházba, amely korábban az ORCO Group és a CIB Bank központja volt.
Ez az a 3000 négyzetméteres ingatlan, amelynek megvétele miatt feljelentést tett Tóth Bertalan, az MSZP elnöke.
Mint kedden megírtuk, a kancellária 2,9 milliárd forintért vette meg az épületet, jóval többért, mint az eladó, a svéd gyökerű Stena Property Kft. saját értékbecslője által tavaly év végén megállapított 1,7 milliárd forintos ár. A Csányi Sándor vezette OTP egyik leánycége azonban megtette azt a szívességet, hogy vételi ajánlatával 2,9 milliárd forintra srófolta a tétet. Ebbe az ügyletbe lépett be az állami vevő, és az OTP-cég, az Inga Kettő Kft. által kialakított áron élt örökségvédelmi elővásárlási jogával.
A szocialista párt elnöke szerint a költségvetés lehúzása történt, ezzel szemben
a Miniszterelnökségen úgy kalkulálnak, hogy a száz új alkalmazott felvétele és a csaknem 3 milliárd forintos épületvásárlás „rövid időn belül gazdaságos lesz”.
A kalkulációnál pedig információnk szerint az eddig a külsős tanácsadók által számlázott 15 950 forint + áfa óradíjat vették alapul.
A világörökségi környezetben történt bevásárlást ugyanis összekapcsolják az uniós projektek ellenőrzésének fiaskójával. Mint korábban megírtuk, az Európai Bizottság auditorai lesújtónak találták a magyar közbeszerzés-ellenőrzést, vagyis alapvetően a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeleti főosztályának tevékenységét. A mintának kiemelt 29 projektből 25 súlyos szabálytalanságot leltek, és a magas hibaarány miatt durván minden tizedik eurót visszakérik. Ez a vizsgált, 2015 és 2017 közötti időszakra több mint 150 milliárd forint pénzügyi korrekciónak nevezett támogatásmegvonást jelent.
A súlyos visszafizetnivaló olyan körülmények között keletkezett, hogy minden korábbinál nagyobb összegű, 4,8 milliárd forintos tanácsadói keretszerződést kötött a Miniszterelnökség, hogy külső erők segítsék a közbeszerzések szabályosságának ellenőrzését.
A konzorcium pedig olyan nagyágyúkból állt, mint az Orbán családot is képviselő ügyvédi iroda, a Bajkai István-féle SBGK, a Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda, valamint a korábbi kancelláriaminiszter, Lázár János holdudvarába sorolt Ész-Ker Kft. A trió által alkotott konzorciummal még 2016 májusában kötött keretmegállapodást a kancellária, és eredetileg tanácsadói munkánál szokatlanul hosszú időre, 4 évre szólt, sőt a megállapodás alapján egyszer két évre meg is hosszabbíthatták volna.
A brüsszeli auditorok már a tanácsadók kiválasztását is diszkriminatívnak találták, működésükről pedig azt állapították meg, hogy miközben a szóban forgó főosztály tevékenységének 78-91 százalékát kiszervezték, a hibák zömét nem észlelték a külső tanácsadók, illetve ha kiszúrtak valamit, a közbeszerzési felügyeleti főosztály nem lépett fel érdemben. Magyarul:
jó drágán beiktattak a közbeszerzés rendszerébe egy előzetes szűrőt, amin szinte minden átfért.
Még nincs hír arról, hogy mit válaszolt a magyar kormány az Európai Bizottság támogatásmegvonási javaslatára, de annyit már bejelentett Gulyás Gergely, hogy felforgatja a közbeszerzés-ellenőrzés eddigi rendjét. A kiszervezés helyett belső munkatársak veszik át a feladatot, és a korábban emlegetett 80-85 főnél is több, már 100 új szakember felvételéről van szó.
Gulyás közbelépése hangosra sikeredett, pedig állítása szerint még csak fel se kellett mondania a kontraktust, a keretszerződés kifutott. A Miniszterelnökség nem válaszolt a 24.hu-nak arra, hogy a 4,8 milliárd forintos keretösszegből végül mennyit fizettek ki a tanácsadóknak, de a Portfolio.hu gyűjtése alapján 3,5 milliárd forintnál, azaz háromnegyedénél tarthattak a kifizetések, amikor elhalt a megállapodás.
Azt, hogy a 100 belső munkatárs bevetése mennyivel lesz olcsóbb, mint a külső konzorcium gigaszerződése volt, azt nem tudni, de Gulyás szerint indokolt és költséghatékony a belső munkatársak felvétele, csökkenti azokat a költségeket, amelyeket a magyar állam fizetett eddig. Ezen azt értette, hogy a csaknem 16 ezer forintos tanácsadói óradíjnál csak olcsóbb lehet a saját apparátussal végzett munka.
Ezt a belső munkatársak fizetésének, illetve munkájuk hatékonyságának ismerete nélkül aligha lehet megítélni. Viszont még munkába sem állt az új ellenőrszázad, már borítékolható, hogy
többszörösen fizetjük meg ugyanazon közbeszerzések ellenőrzésének az árát.
Hiába volt a külső tanácsadóknak átutalt 3,5 milliárd forint, hibák tömkelege csúszott az ellenőrzési rendszerbe, ami 150 milliárd forint támogatásmegvonáshoz vezethet.
A most felálló belsős apparátusnak csak az irodái 2,9 milliárdba kerülnek, ráadásul ez az egész eddig felesleges kiadás volt.
A magyar uniós támogatásmenedzselő rendszer ugyanis hungarikum abban a tekintetben, hogy a közbeszerzéseket a rendszerbe építetten, előzetesen is ellenőrzi, szemben más tagországokkal, ahol csak utóellenőrzést alkalmaznak. Innen nézve az eddigi tanácsadói kiadások szükségtelenek voltak, vagy legalábbis más uniós tagországokban fel sem merültek volna.
Kiemelt kép: Kovács Tamás / MTI | Gulyásék úgy számoltak, megéri kirúgni az Orbán családnak dolgozó ügyvédi irodát | Kiderült, kiknek vett igen drágán ingatlant a Miniszterelnökség az Andrássy úton: 100 új közbeszerzés-ellenőr költözik a 3 milliárd forintért vásárolt irodaházba. Gulyás Gergely szerint megéri, mert olcsóbban dolgoznak majd, mint a nemrég kiebrudalt külső tanácsadók, köztük az Orbán családnak is dolgozó SBGK. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/08/22/gulyas-gergely-bajkai-istvan-kozbeszerzes-andrassy-ut/ | 2018-08-22 21:43:00 | true | null | null | 24.hu |
Az 1886-ban az Ybl Miklós nevével fémjelzett építésziroda tervei alapján épült, az elmúlt évtizedekben teljesen leromlott, életveszélyessé vált turai Schossberger-kastély közel 4,5 milliárd forintból újul meg 2019 első negyedévére a BDPST Zrt. beruházásában — tudatta keddi közleményében Tiborcz István ingatlanos cége. A turai kastélyt 2015-ben, meglehetősen olcsón adta el az önkormányzat.
Sokáig nem akarták elárulni, hogy mi lesz a kastélyból, ám a mai közleményből ez is kiderült:
A turai Schossberger-kastély rekreációs funkciókkal gazdagodik, egy 19 vendégszobával rendelkező rendezvényközpontként üzemel majd, ahol akár esküvők és kulturális programok is szervezhetőek. | Tiborcz Istvánék rendezvényközpontot csinálnak a turai Schossberger-kastélyból | Az 1886-ban az Ybl Miklós nevével fémjelzett építésziroda tervei alapján épült, az elmúlt évtizedekben teljesen leromlott, életveszélyessé vált turai Schossberger-kastély közel 4,5 milliárd forintból újul meg 2019 első negyedévére a BDPST Zrt. beruházásában — tudatta keddi közleményében Tiborcz István ingatlanos cége. A turai kastélyt 2015-ben, meglehetősen olcsón adta el az önkormányzat. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2018/09/04/tiborcz-istvan-tura/ | 2018-09-04 07:31:00 | true | null | null | 24.hu |
A Profi-Komfort Kft. takaríthatja a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházat az eredményhirdetés szerint. Ez a cég több mint tíz éve dolgozik a fővárosi intézményben, két évvel ezelőtt is ők takarítottak, amikor kínos eset történt: több napig lehetett a kórház női mosdójában egy – természetes halált halt – személy holtteste, amire 2016 novemberében találtak rá. Elvileg naponta kellene a mellékhelyiségeket takarítani, így felmerült, hogy talán mégsem látta el a dolgát a takarítócég akkor. A kórház végül azt nyilatkozta, senkit sem hibáztatnak, így a takarítókat sem.
Nos, úgy tűnik, ezt komolyan is gondolták, hiszen a Profi-Komfort Kft. négy pályázót, köztük nagy neveket, a Jánosik és Társait, a B+N-t is maga mögé utasítva ismét elnyerte 3 évre a kórház takarítását. Ráadásul jóval, 60 százalékkal olcsóbban, mint azt a kórház eredetileg becsülte. Így a takarítócég összességében nettó 1,25 milliárd forint helyett csak 752 millió forintot fog számlázni. Az ár amúgy 98 százalékban volt döntő, a minőség 2 százalékban. És cserébe hibátlan munkát várnak el:
A takarítási szolgáltatás nyújtása magában foglalja a hibátlan teljesítéshez szükséges valamennyi személyi, tárgyi feltétel vállalkozó általi folyamatos biztosítását, így a szerződés teljesítéséhez szükséges munkaerő, mindennemű anyag, eszköz, munka- és balesetvédelmi védőeszköz, tisztítószerek és takarítóeszközök biztosítása a vállalkozó feladata.
Opciósan (rendkívüli szennyeződés esetén) 20 százalékkal toldható meg a megbízás. Alvállalkozókat is igénybe vesznek majd, az ablaktisztításhoz, nagytakarításhoz illetve az eseti megbízásokhoz.
A Profi-Komfort nemrég nyert a kistarcsai kórház 485 millió forintos takarítási tenderén is. A céget 1995-ben alapították, több mint 600 főt foglalkoztatnak az Opten adatai szerint. Tavaly az előző évi 2,98 milliárd forintról 1,86 milliárd forintra olvadt az árbevételük, de nyereséget alig mutattak ki: 2016-ban 978 ezer forintot, tavaly pedig 1,37 millió forintot.
Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Faluldi Imre | Ugyanaz a cég takaríthatja a Jahn Ferenc Kórházat, amelyik nem vette észre a holttestet a mosdóban | A Profi-Komfort Kft. takaríthatja a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházat az eredményhirdetés szerint. Ez a cég több mint tíz éve dolgozik a fővárosi intézményben, két évvel ezelőtt is ők takarítottak, amikor kínos eset történt: több napig lehetett a kórház női mosdójában egy – természetes halált halt – személy holtteste, amire 2016 novemberében találtak rá. Elvileg naponta kellene a mellékhelyiségeket takarítani, így felmerült, hogy talán mégsem látta el a dolgát a takarítócég akkor. A kórház végül azt nyilatkozta, senkit sem hibáztatnak, így a takarítókat sem. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2018/09/06/ugyanaz-a-ceg-takarithatja-a-jahn-ferenc-korhazat-amelyik-nem-vette-eszre-a-holttestet-a-mosdoban/ | 2018-09-06 07:34:00 | true | null | null | 24.hu |
A portásfülke faliújságjára kitűzött A4-es lapon hirdette ki a fóti Károlyi István Gyermekközpont megbízott intézményvezetője, hogy 2019 nyaráig „nem várható változás” a gyermekváros „feladatellátásában”.
Kádas István akkurátusan leírta, hogy erről a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság főigazgatója értesítette, miután hírt kapott az Emberi Erőforrások Minisztériumából, Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkártól.
A hivatali bikkfanyelven megfogalmazott hirdetmény megkavarta a gyermekváros lakóit, hiszen eddig úgy tudták, bármelyik pillanatban megtörténhet a Károlyi-kastély területén működő összes állami fenntartású oktatási és szociális intézmény kitelepítése, és az épületek lebontása.
A drasztikus bezárást is az Emmi szociális államtitkára jelentette be ugyanis. De az még Fülöp elődje, Czibere Károly volt.
Czibere 2017 januárjában egy sajtótájékoztatón közölte, hogy a kormány úgy döntött, teljesen megszüntetik a gyermekvédelem „tömegszerű intézményeit”, a nagy és korszerűtlen gyermekotthonokat kisebb lakásotthonokkal váltják fel. Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár azt is hozzátette, hogy a gyermekvárosnak eddig helyet adó kastély épületének, más, az ingatlanhoz jobban illő funkciót keresnek majd.
A fóti alkalmazottakat állománygyűlésen tájékoztatták a kormánydöntésről. Őszinte magyarázatot és részletes információkat hiába reméltek, de az egyértelmű volt, hogy 2018 nyarán jön a bezárás, és még azoknak a nyugdíjas tanároknak is el kell hagyniuk a területet, akik évtizedeken keresztül dolgoztak az intézményben, és ma is a munkájukért kiutalt szolgálati lakásban élnek.
A bezárás elmaradt, de magyarázatot most sem fűzött senki az új, 2019-es dátumhoz. A zavart fokozta, hogy kiderült, időközben pályázatot írtak ki az intézményvezetői posztra, ötéves megbízatással keresnek olyan szakembert, aki színvonalas munkát és zavartalan működést tudna biztosítani a Károlyi István Gyermekközpontban, Fóton. A pályázatban ugyanis szó sincs arról, hogy az új vezetővel szemben elvárás lenne, hogy le tudja menedzselni az intézmény költözését, szétdarabolását vagy akár megszüntetését.
A Károlyi Gyermekközpont egyébként már rég nem az az ’50-es évekből itt ragadt, árvák befogadását végző tömegintézmény, aminek Czibere államtitkár lefestette. A területen kisebb, néhol egészen új, uniós pénzekből felhúzott épületekben végzik mozgássérült gyerekek, valamint mentális problémákkal küzdő fiatalok gondozását, és működik egy szülő nélkül érkezett menekült gyerekeket gondozó részleg is.
Fóton sokan biztosra vették, hogy Mészáros Lőrinc vetett szemet a területre. A városban már 2017 elején elterjedt a pletyka, hogy az ingatlanok a felcsúti milliárdos kezében találhatják majd meg új funkciójukat, és később azt is tudni vélték, hogy a területen végzett talajvizsgálatok is egy majdani beruházás előkészületei lehettek. Építkezés azonban nem kezdődött, és a Mészárostól való félelem is alábbhagyott.
Az év elején aztán kiderült, hogy a többi tulajdonosesélyes sem kér a gyermekváros átvételéből.
A kastélypark jelentős részét elfoglaló Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat a fóti önkormányzati lapban jelentette be, hogy bár felkérték őket a terület átvételére, visszautasították a lehetőséget. Edvi Péter a Fóti Hírnökben megjelentetett írásában elárulta, hogy az elmúlt 18 évben ötször is felkérte a szervezetet a szakminisztérium, de mindig nemet mondtak.
Most is köszönjük egyesek javaslatát, de köszönjük, nem kérjük
– írta a szervezet elnöke, aki közismerten jó viszonyt ápol az Orbán családdal. A terápiás lovardát működtető gyermekmentő szolgálat vezetője azt állította, tudomása szerint a Károlyiak Alapítvány érdekelt az átvételben.
A lap következő számában azonban a kastély egykori tulajdonosait képviselő gróf Károlyi László és felesége leszögezte:
Soha nem állt szándékában az intézmény lakóit kitelepíteni, mert a Károlyi család mindenkori szociális érzékenysége rájuk is jellemző.
A Fóti Károlyiak Alapítvány nyilatkozata szerint a gróf és felesége csupán a család örökségét, a kastélyt és a kertet szeretné felújíttatni, de úgy, hogy a hazai jogszabályoknak megfelelően az ingatlan állami tulajdonban marad.
Ugyanebben a lapszámban olvasható Bartos Sándor fóti polgármester interjúja is, amelyben elmondja, hogy az önkormányzatnak semmilyen ráhatása sincs a gyermekvárosban zajló történésekre, hiába tartozik területileg a városhoz. Bartos azt hangoztatta, hogy mindezek ellenére igyekeznek elérni, hogy Fótnak is megfelelő koncepció valósuljon meg a gyermekvárossal, az ott lakókkal és a dolgozókkal kapcsolatban.
Hivatalosan egyetlen szervezet, az egykori árvák érdekképviseletére létrehozott Fóti Gyermekváros Egyesület jelentkezett a gyermekváros üzemeltetési jogának elnyeréséért. A Danyi Imre elnökletével működő egyesület viszont csak az utóbbi hónapokban nyomult rá a politikusokra. Tuzson Bencénél, a körzet kormánypárti képviselőjénél, sőt Orbán Viktor miniszterelnöknél is bejelentkeztek támogatásért.
Az egyesületet jelenlegi formájában 2017 szeptemberében jegyezték be, de jogelődje már a rendszerváltás után, az 1990-es években is működött. Danyi elmondása szerint bejelentkezésükre a nyár elején a kormányfő kabinetjétől azt a választ kapták, hogy
a gyermekváros ügyében még nem zárultak le az egyeztetések a tárcák között.
Helyi forrásaink szerint a „hírzárlat” ellenére szállingózó legújabb információk arról szólnak, hogy megfordult a kormányzati álláspont, és már az sem kizárt, hogy a végleges bezárás helyett fejleszteni kezdik a gyermekvárost.
Kiemelt kép: Bodnár Boglárka / MTI | Megmenekült a fóti gyermekváros | A portásfülke faliújságjára kitűzött A4-es lapon hirdette ki a fóti Károlyi István Gyermekközpont megbízott intézményvezetője, hogy 2019 nyaráig „nem várható változás” a gyermekváros „feladatellátásában”. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/08/27/fot-gyermekvaros-bezaras/ | 2018-08-27 07:38:00 | true | null | null | 24.hu |
Megszűnt Sagyibó Viktor, a Microsoft Magyarország korábbi kormányzati üzletágvezetőjének a miniszterelnökségi megbízatása.
A 24.hu információja szerint Sagyibó Viktort Lázár János távozása után nem foglalkoztatta tovább miniszteri biztosként a Miniszterelnökség.
Sagyibó Viktor volt az egyike annak a négy magyarországi Microsoft-vezetőnek, akiknek hirtelen távozniuk kellett a szoftvercégtől, miután 2016-ban amerikai ügynökök részvételével korrupciógyanús ügyek kivizsgálására rajtaütésszerű nyomozás kezdődött a budapesti központban.
A nyomozásról két éven keresztül semmilyen hivatalos információt nem adott ki a cég, és egészen mostanáig az amerikai hatóságok is hallgattak. A Wall Street Journal csütörtökön azonban részletes cikkben számolt be arról, hogy az amerikai igazságügy-minisztérium és a tőzsdefelügyelet eljárást indított a Microsoft ellen, amiben kiemelt szerepe van a magyar szálnak.
Az amerikai gazdasági lap szerint a Microsoft korrumpálta a magyar kormányzati üzletek szereplőit, kenőpénzekkel vette rá az érintetteket, hogy az ő irodai szoftvereiket (Word és Excel) válasszák a rivális, ingyenes szövegszerkesztők és táblázatkezelők helyett. Miután a döntés megszületett, a közbeszerzéseken az állam úgy vette meg ezeket a szoftvereket, hogy a Microsoft először jelentős árengedménnyel eladta azokat közvetítőcégeknek, amelyek aztán teljes áron vagy akár túl is árazva adták tovább magyar állami szerveknek.
A Wall Street Juornal egy amerikai Microsoft-vezetőre hivatkozva azt állítja, hogy a magyar leányvállalat négy vezetőjét „kirúgták” állásukból, és nem önszántukból távoztak, mint ahogy eddig kommunikálták.
A kirúgottak között a cikk név szerint csak Papp Istvánt, a Microsoft Magyarország korábbi vezetőjét említi, de az ügy sokkal szélesebb kört érintett: vele együtt távoznia kellett a teljes kormányzati kapcsolattartó csapatnak is.
A 24.hu decemberben írta meg, hogy a Microsoft példátlanul hevesen reagált, amikor a csendben eltávolított Sagyibó Viktort Lázár János provokatívan maga mellé vette a Miniszterelnökségre. Ilyen volumenű lépésre vélhetően Lázár sem számított, hiszen a Microsoftnak több tízmilliárdos szerződése volt függőben a kormányzattal. A miniszteri biztosi kinevezés után azonban a Microsoft felmondta a legnagyobb kormányzati beszállító partnercégek Microsoft-termékekre vonatkozó értékesítési engedélyét, amivel saját üzleti érdekeinek is ártva szinte teljesen felszámolta az éveken át bejáratott értékesítési hálózatát.
Lázár János a 2017. december 14-i kormányinfóján azt állította, hogy a Microsoft üzletpolitikai döntéseihez a kormánynak nincs köze, ahogyan ahhoz sem, hogy a cégnek milyen vitája van egy korábbi magyarországi vezetőjével.
A jelek szerint ebben is tévedett, mert a WSJ cikke Orbán Viktort sem kímélte: a magyar miniszterelnököt is beleszőtte a sztori felgöngyölítésébe azt állítva, hogy a kormányzati eladások szárnyalása akkor kezdődött, amikor Orbán 2012-ben Budapesten megbeszélést folytatott Kevin Turnerrel, a Microsoft egyik vezetőjével.
Kiemelt kép: Bruzák Noémi / MTI | A Miniszterelnökség megvált a Microsoft kirúgott igazgatójától | Megszűnt Sagyibó Viktor, a Microsoft Magyarország korábbi kormányzati üzletágvezetőjének a miniszterelnökségi megbízatása. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/08/24/microsoft-botrany-miniszterelnokseg-sagyibo-viktor/ | 2018-08-24 07:50:00 | true | null | null | 24.hu |
Közpénzes megbízásokban dúskáló társaságot szerzett Mészáros Lőrinc. Mióta az ő érdekeltsége lett a 4iG Nyrt., még nagyobb lett a pörgés: rögvest beesett például egy 1,6 milliárdos megrendelés.
A 4iG Nyrt.-t már 2015-ben Mészáros Lőrinc közelében emlegették, de közvetlen bizonyíték nem volt a kapcsolatra.
A Microsoft sajtóinformációk szerint korrupciógyanús állami megrendelések miatt szakította meg az üzleti kapcsolatot a 4iG leányával. Ennek ellenére Mészáros tőzsdei cége egyre növeli befolyását a 4iG-ben.
A 4iG igazgatóságába idén júliusban bevették Zibriczki Bélát, akit korábban Tiborcz István szoftverüzlete kapcsán emlegettek.
Augusztus 24-ével távozott a 4iG vezérigazgatója, Felső Gábor.
A közpénzes útépítések, vasúti és magasépítési megbízások mellett kevesebb figyelem jut a IT-beszerésekre, pedig milliárdok ömlenek ebbe a szektorba is az EU-tól, az államkasszából és az állami cégektől egyaránt. Mészáros Lőrinc már néhány hónappal számítástechnikai nagy bevásárlása után megízlelhette az IT-ra szánt közpénz ízét: a Gazdasági Versenyhivatal június végén engedélyezte, hogy a felcsúti gázszerelő tőzsdei érdekeltségei közvetlen irányítást szerezzenek a 4iG Nyrt.-ben, majd a cég augusztus 14-én 1,6 milliárd forintos megrendelést kapott az E.On-tól.
De a 4iG és leányvállalatai – a Humansoft Kft. és az Axis Rendszerház Kft. – Mészáros hivatalos érkezése előtt is gyakori befutók voltak a közbeszerzéseken és az uniós pályázatokon.
Többek között:
a múlt évben az SBP Systems Kft.-vel nyerték el a Belügyminisztérium 60 milliós megbízását.
A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság 75 milliárdos és 42,5 milliárdos összértékű beszerzéséből is kaptak egy szeletet 2017-ben. És a 65 milliárdosból is. 2015-ben pedig a 14 milliárdoson futottak be más cégek mellett.
17,8 millióért dolgoztak a Központi Statisztikai Hivatalnak, 2016 végén 16 millióért az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, 16,2 millióért a NISZ Zrt.-nek.
De Mészáros nem egyedül van a fazék körül, áttételesen megjelenik Tiborcz István, a miniszterelnök vejének köre is. A Mészáros-féle Konzum tulajdonszerzésével értelemszerűen átalakult a 4iG igazgatótanácsa, az elnöki posztot július 26-a óta Jászai Gellért, a Konzum-csoport elnök-vezérigazgatója tölti be, de széket kapott Zibriczki Béla is. Róla korábban a Népszava írta meg, hogy köze lehetett a miniszterelnök vejének gyanús szoftverbizniszéhez Bertha Péter üzlettársaként.
A Microsoft kidobta, Mészáros felemelte
Kínos ügyek kerültek napvilágra 4iG háza tájáról az utóbbi hónapokban: tavaly év végén derült ki, hogy egy átvilágítást követően, korrupciógyanús ügyek miatt a Microsoft két lábbal rúgott ki négy legnagyobb magyarországi viszonteladója közül hármat, köztük a Humansoftot, a 4iG egyik leányvállalatát.
A Microsoft hivatalosan is elismerte, hogy az amerikai igazságügy-minisztérium és a tőzsdefelügyelet nyomozást folytat ellene. A Wall Street Journal szerint a hatóságok a magyar állami beszerzések körül szimatolnak, ugyanis a kidobott közvetítőcégek a szoftvereket teljes áron vagy túlárazva adhatták a magyar kormányszerveknek, holott a Microsoft-központ jelentős árengedményt nyújtott a termékekre. A lap szerint a Microsoft kenőpénzekkel vette rá a kormányzati üzletek szereplőit, hogy az ő irodai szoftvereiket válasszák az ingyenes termékek helyett.
A Microsoft a gyaníthatóan érintett magyarországi viszonteladók kirúgása előtt néhány nappal, a legnagyobb csendben megvált Sagyibó Viktor kormányzati kapcsolatokért felelős üzletágvezetőtől, aki ezután éppen a 4iG-nél lett vezérigazgató, mindössze két hétre. Piaci pletykák szerint távozása mögött a Microsoft állt. Sagyibó a Microsoft és a 4iG után felfelé bukott: Lázár János miniszteri biztossá nevezte ki (és csak idén augusztusban derült ki, hogy Lázár távozása után megvált tőle a Miniszterelnökség).
A rosszul csengő, korrupciós hírek ellenére a Mészáros-féle Konzum PE Magántőkealap augusztus végén 22,75-ról 35,18 százalékra növelte részesedését a társaságban.
Mészáros váltja Mészáros barátját a Mészáros-közelben emlegetett cégben
Mészáros tőzsdei cégei, az Konzum és az Opus a Konzum PE Magántőkealappal júniusban kaptak zöld utat a versenyhivataltól a 4iG-s bevásárlásra, de a dollármilliárdos biztosan nem vett zsákba macskát az IT-céggel. Legalábbis a piacon már 2015 óta Mészáros-közeli társaságként emlegették a 4iG-t. A cégnyilvántartásban ugyan nem utalt semmi formális befolyásra, viszont kimutatható volt a kapcsolat a NER egy másik milliárdos vállalkozóján keresztül.
Mégpedig a felcsúti gázszerelő-nagyvállalkozó üzlettársán, Szíjj Lászlón keresztül, aki a Duna Aszfalttal tett szert országos ismertségre. 2015 végén jelentette be a GVH-nál, hogy megvenné a Tief-Terra Kft.-t, ez utóbbi pedig akkoriban részvénycsomagot birtokolt a 4iG-ben. Így vezette le az Átlátszó, hogy a Duna Aszfalton keresztül végső soron Mészáros Lőrinc közelébe vezetnek a szálak. Az oknyomozó portál egyébként már 2015-ben arról írt, hogy nincs minden rendben a 4iG környékén: egy 1,5 milliárdos mórahalmi fejlesztésnél alig-alig találtak komoly munkavégzésre utaló jeleket.
Kiemelt kép: Besenyei Violetta/24.hu | Ami nem jó a Microsoftnak, az jó Mészáros Lőrincnek | Mészáros új szerzeményére a korrupció árnyéka vetült, de a felcsúti milliárdost ez nem zavarja, érdekeltségei révén még növelte is a részesedését a 4iG Nyrt.-ben. A szálak a Microsoft-botránytól egészen Tiborcz István köréig vezetnek. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/08/30/meszaroslorinc-microsoft-4ig/ | 2018-08-30 07:53:00 | true | null | null | 24.hu |
Nettó 17 milliárd 499 millió forintért építi fel a Városligetben a Magyar Zene Házát a Magyar Építők. A megbízásért versenyben volt a stadionmágusként megismert ZÁÉV Zrt. és a Fertődi Építő és Szolgáltató (FÉSZ) Zrt., ők még drágábban, a nyertesnél 800 millióval, illetve 1,4 milliárddal többért vállalták volna a munkát — derül ki a Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött dokumentumból.
Mindhárom céget kormányközeli vállalkozásként tartják számon, amelyek gyakorta bukkannak fel egymás partnereként, máskor pedig épp ellenkezőleg: versengenek egymással a közpénzes munkákért. Kaposváron például három projekten is együtt dolgoznak:
A ZÁÉV és a Fertődi Építő jelenleg is együtt kivitelezi a 4000 férőhelyes Kaposvár Arénát. A Swietelskyvel közösen 4,3 milliárdért építették fel a győri Arénát.
A ZÁÉV és a Magyar Építők 11,3 milliárdért újítja fel a kaposvári Csiky Gergely Színházat. A megbízásra ajánlatot adott a FÉSZ is. A legzsírosabb falat viszont az új Puskás Stadion, amit szintén együtt húznak fel.
Tavasszal adja át a FÉSZ és a Magyar Építő a 4,5 milliárdból épülő kaposvári versenyuszodát. A konzorcium a ZÁÉV elől vitte el a megbízást.
A FÉSZ hoppon maradt a ZÁÉV-vel szemben a Sárvár új kulturális és sportcentrumának megépítésére kiírt közbeszerzésen. Már akkor arról írtunk, hogy érdekes módon együtt építenek, de egymás ellen pályáznak.
Mindhárom cég rendkívül izgalmas tulajdonosi struktúrával rendelkezik:
A Magyar Építő korábban Mészáros Lőrinc üzlettársáé, a Duna Aszfalt-tulajdonos Szíjj Lászlóé volt, aki tavaly nyáron túladott rajta. A társaság a Paár Attila milliárdos érdekeltségébe tartozó WHB Befektetési Kft.-hez, illetve Szeivolt István cégéhez, az Épkar Zrt.-hez került. Paár Attila többször üzletelt Tiborcz Istvánnal, a miniszterelnök vejével.
A FÉSZ-t Tiborcz István körében emlegetik. A cégről akkor írtunk részletesen, amikor a vérplazmapiac állami szabályozásával egy olyan céget hoztak helyzetbe, amit a FÉSZ alapított. A cég többségi részvényei az Excidit Kft.-n keresztül Kacsóh Gábor kezében vannak, aki hosszú ideje luxemburgi cégekkel olajozza a Magyar Építőnél említett Paár Attila magyar vállalkozásainak működtetését.
A ZÁÉV-et kevésbé kell bemutatni, a közbeszerzések koronázatlan királya Peresztegi Imre érdekeltségébe tartozik. A stadionmágus cég a sportkomplexumok mellett dolgozhat a Nemzeti Táncszínház új épületén a Millenárison, felújította Gül baba türbéjét és tető alá hozza Matolcsyék méregdrága kecskeméti egyetemét. Mindet közpénzből.
A Magyar Zene Házát a Liget-projekt keretében építik fel a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a műjégpálya épülete közelében, az egykori Hungexpo-épületek helyén. A tervező a japán Fudzsimoto Szu, irodája 1 milliárd 51 millió forintért vállalta el a munkát.
A címben említett összehasonlításhoz érdemes tudni, hogy az otthonápolást végzőket képviselő civilek hónapok óta sikertelenül kérik a kormányt, hogy a beteg hozzátartozójukat otthon ápoló emberek kapják meg a minimálbért. A változtatás évi 6 milliárd forintos pluszkiadást jelentene a költségvetésnek.
A Magyar Zene Háza a tervezéssel együtt jelenleg nettó 18,5 milliárdos kiadást jelent, ennyi pénzből az otthonápolást végzők kéréseit több mint 3 éven át finanszírozhatnák. Az otthonápolás ügyét ősszel napirendre veszi a kormány. | Három év nyugalmat kaphatna az összes otthonápolást végző a Magyar Zene Házának árából | ÚTervezéssel együtt 18,5 milliárd forintot visz el az épület. Nem akárki építi. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/08/30/magyar-zene-haza-magyar-epitok/ | 2018-08-30 08:03:00 | true | null | null | 24.hu |
A Médiatanács megállapította, hogy a jelvény szerkesztett műsorban jelent meg, de azon a sportszermárka logója – a kitűző mérete és a fémlapocskáról visszaverődő fény miatt – nem volt egyértelműen kivehető
– egyebek mellett ezért jutott arra a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, hogy alaptalan Turcsán Szabolcs panasza. Az LMP-s politikus azért fordult a testülethez, mert az Molnár Mátyás műsorvezető az M4 Sport Góóól!2 című műsorában a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó 2Rule sportmárka jelvényét viselte, ám sehol, semmilyen formában nem jelezték, hogy a terméket reklámozzák.
Az NMHH hosszasan indokolja, miért nem volt a jelvény viselése „burkolt kereskedelmi közlemény”, illetve reklám. A bevezetőben idézett érv mellett itt sorakozik az is, hogy a márkajelzés akkor sem volt kivehető, azonosítható, amikor a kamera teljes képernyőn a műsorvezetőt mutatta, a logó kizárólag technika segítségével volt azonosítható.
Az alapos vizsgálat után tehát a Médiatanács arra jutott, hogy nem történt szabálysértés a 2Rule-kitűző viselésekor, így nem indított eljárást.
Ebből viszont az következik, hogy az MTVA nem teljesítette a Magyar Sportmárka Zrt.-vel megkötött megállapodását. A 24.hu által kikért megállapodásban ugyanis az áll, hogy a 2Rule-t forgalmazó Magyar Sportmárka Zrt. nem fizet pénzt az MTVA-nak, ellenben barterban oldják meg az üzletet. Ennek keretében az MTVA vállalta, hogy termékelhelyezéseket eszközöl műsoraiban, amely azonban – az NMHH szerint – nem volt sikeres.
Ennek nyomán megkérdeztük az MTVA-t, hogy kiállított-e teljesítési igazolást Molnár Mátyás ominózus fellépése után. Ha igen, miért tette, miközben nem valósította meg a vállalt termékelhelyezést. Ha nem, akkor azt jelenti-e, hogy a műsorvezető kvázi díszítő elemként viselte a kitűzőt, s ha így van, milyen jelvények viselésére van módjuk a műsorvezetőknek. Amint az MTVA válaszol, cikkünket frissítjük.
Kiemelt kép: Balogh Zoltán / MTI | Médiahatóság: nem volt reklám a 2Rule-jelvény az állami médiában | A Médiatanács megállapította, hogy a jelvény szerkesztett műsorban jelent meg, de azon a sportszermárka logója – a kitűző mérete és a fémlapocskáról visszaverődő fény miatt – nem volt egyértelműen kivehető. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/09/06/2rule-mediahtosag-meszaros-lorinc-mtva/ | 2018-09-06 08:10:00 | true | null | null | 24.hu |
Hozzászokhattunk már, ha egy sportágban vihar támad, azt jobbára a pénz váltja ki. Az utóbbi harminc év legeredményesebb magyar férfi teniszezőjének számító Fucsovics Márton edzője, Sávolt Attila a napokban nem a számára három év alatt 40 millió forintot fizető munkáltatója, a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ), hanem versenyzője oldalán foglalt állást a Fucsovics, illetve a párosban világelső Babos Tímea és a szövetség közötti nyílt színi üzengetéshez, majd szakításhoz vezető vitában. Ugyanakkor Sávolt megpróbált rávilágítani a lényegre, amikor a Facebookon azt írta:
Óriási dolog, hogy a szövetség, a kormány jóvoltából, az állami forrásoknak köszönhetően minden eddiginél több központi forrásból gazdálkodhat. Éppen ezért életbevágóan fontos, hogy ezt mire költi el a magyar tenisz, milyen szakmai szempontok vagy esetleg érdekek alapján. Ez hatalmas felelősség.
Hét év alatt hetvenszeresére nőtt az állami támogatás
A fideszes Szűcs Lajos, aki jelenleg az Országgyűlés költségvetési bizottságának alelnöke, 2011 januárja óta elnökli a teniszszövetséget. A szervezet közhasznúsági jelentései szerint
2011-ben 38 651 000,
2012-ben 37 175 000,
2013-ban 144 168 000,
2014-ben 351 184 000,
2015-ben 440 530 000,
2016-ban 1 776 581 000,
2017-ben 2 763 482 000 forint,
vagyis hét év alatt összesen több mint 5,5 milliárd forint állami támogatást kapott különböző forrásokból. Az évenkénti támogatás összege, mint látszik, hét év alatt a hetvenszeresére nőtt, ami még a magyar sport 2010 óta jócskán átírt viszonyrendszerében is példátlannak tűnő gyarapodás. A szövetségnek ezen túl saját bevételei is vannak, tavalyi büdzséje négymilliárdos volt.
A Magyar Tenisz Szövetség 2017-ben és az idén is nagyságrendileg akkora állami támogatást kapott, mint a két legeredményesebb magyar olimpiai sportág, a kajak-kenu és az úszás. Az is tény, hogy a tenisz nemzetközi népszerűsége messze felülmúlja, mondjuk, a kajak-kenuét. És az is, hogy a profi versenyek elképesztő pénzdíjai és az óriási összegű szponzorációs szerződések miatt a teniszcirkusz a világ nagy részén nem költségvetési pénzből működik.
Fucsovics, akinek az idén sikerült az áttörés, és top50-es teniszező lett, csaknem 1,5 millió dollárt játszott már össze, Babos Tímea eddigi pénzdíja pedig az ötmillió dollárt is meghaladja.
A hazai szövetség állami támogatásában az első jelentős ugrás 2013-ban látható, ekkor került be a 16 kiemelt olimpiai sportág közé a tenisz. A második, még masszívabb növekedés 2016-ban történt – ez év júliusában derült ki, hogy a szövetség megszerezte Budapestnek egy WTA-, majd egy ATP-verseny rendezési jogát.
Rendezzünk nagy tornákat! De hol és miből?
A női tornákat szervező WTA és a férfi versenyekért felelős ATP mellett a Nemzetközi Tenisz Szövetség, az ITF (a válogatott találkozóknak keretet adó Davis-, és FED Kupa jogbirtokosa) ugyanúgy elvárásokat támaszt a versenyrendezőkkel szemben, mint a labdarúgásban az UEFA a BL-meccsek házigazdáik felé.
A szigorúan vett szabályok szerint Magyarországnak jelenleg nincs egyetlen olyan tenisz(center)pályája sem, amelyik megfelelne a Davis-kupa világcsoportjára és az ATP250-es teniszversenyekre vonatkozó előírásoknak.
Így a jövő hét végén esedékes csehek elleni Davis Kupa-találkozóra – amely a versenysorozat átalakítása miatt végül jóformán tét nélküli lesz, és amelyet a szövetséggel elmérgesedő vitája miatt kihagy a legjobb magyar játékos, a világranglistán 41. Fucsovics – számos más követelmény mellett négyezer fős lelátót ír elő az ITF.
Mivel Richter Attila, a hazai szövetség főtitkára az ITF Davis Kupa-bizottságának is a tagja, az MTSZ természetesen tisztában volt ezzel, amikor nagy versenyek lebonyolítására jelentkezett. Két kérdésre kellett választ találni.
Borítás: a szövetség a salakot favorizálta, mert kemény pályán a magyaroknak jelentősen csökken az esélyük. Az oroszok tavaly szeptemberi legyőzésében kulcsszerepe volt annak, hogy egy kimondottan lassú salakpálya épült a Kopaszi-gátnál. A magyar válogatott ezzel feljutott a világ élvonalába, a világcsoportban idén Liège-ben (kemény pályán) a tavaly döntős belgáktól kapott ki.
Helyszín: szóba jöhetett volna, hogy Márky Jenőtől – WTA-versenyek korábbi házigazdájától – bérlik a Római Teniszakadémia salakpályáit, ehhez az ott található stadion 1500 fős lelátóját kellett volna kibővíteni. A szövetség szerint a DK világcsoportjára nem alkalmas a római-parti centrum, más versenyek rendezésére viszont kétségkívül igen – a szövetség azonban a pályaépítés mellett döntött.
Márkyval egyébként a szövetség finoman szólva sem ápol jó viszonyt: miután Márky úgy érezte, nem kap elég támogatást, 2014-ben át is vitte a budapesti WTA-versenyt Bukarestbe, a szövetségnek így ismét rendezési jogot kellett szereznie. Ez 2017-re sikerült, azóta a budapesti WTA-tornát a BOK (volt SYMA) csarnokban rendezik kemény pályán. Az is tény, hogy Magyarországnak szüksége lenne egy olyan salakpályás komplexumra, és azon belül egy centerpályára, amely alkalmas komoly nemzetközi tenisztorna rendezésére – a sportág fejlődése és presztízse is ezt kívánja. Kiváltképp, hogy ez a teniszstadion, a mellé előírt kiszolgálóhelyiségekkel, infrastruktúrával a 2024-es budapesti olimpia pályázati tervében is szerepelt, és Fürjes Balázs kormánybiztos az olimpiai álom 2017-es szertefoszlása után kijelentette, a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Program részeként a főbb sportcélú beruházásokat olimpia nélkül is megépíti az állam.
Az újabb bökkenő: Margitsziget
A szövetség 2016-os fejlesztési tervében végül a Csepel északi részére tervezett olimpiai teniszcentrum helyett a margitszigeti teniszstadion felújítását favorizálta, mondván, a város szívében hosszú távon és piaci alapon is fenntartható egy ilyen létesítmény. A parlament soron kívül jóvá is hagyta az egykori Újpesti Dózsa teniszpályának felújítását, vagyis inkább a helyén egy új stadion felépítését, ami a vonatkozó kormányhatározat alapján tízmilliárd forintot emésztett volna fel, és már a látványterveivel jókora botrányt kavart. Tarlós István is ellenezte az egyeztetés nélkül meghozott döntést, és kijelentette: a főváros nem hajtja végre a törvényt, ami szerinte az árvízvédelmi szempontokat sem vette figyelembe. A főpolgármester egyeztetéseket kezdett a kormánnyal, a teniszstadion építésének ügye azóta is a levegőben lóg.
Csakhogy a szövetség megfelelő létesítmény híján is eleget kell, hogy tegyen vállalt versenyrendezési kötelezettségeinek: ha egy rendező lemondja a versenyét, évtizedekre búcsút inthet a nemzetközi tenisztornáknak. A szövetség ezért öszvér megoldást választott, épített is stadiont meg nem is:
az ATP 250-es tornát 2017 tavaszán a Folyondár utcai Nemzeti Edzésközpontba vitte (ezt 2011-ben adták át). Négy edzéspályát lezártak, egyre centert alakítottak ki lelátókkal, a többire az előírás szerinti kiszolgáló egységeket tették, majd lebontották az egészet. Erre a projektre úgy 700 millió forintot biztosított az állam.
2017 őszén jött az emlékezetes Davis Kupa-siker, a Kopaszi-gát területén 190 millió forintos állami támogatásból és szövetségi szponzorpénzből építettek ideiglenes stadiont,
2018 tavaszán már az ATP-tornát is a Kopaszi-gáton rendezték, nagyjából 500 millió forint volt az állami támogatás, a stadiont és a szükséges infrastruktúrát újra elbontották. A helyszínen azóta építkezési munkák kezdődtek, így a szeptemberi Davis Kupa-viadalnak másik területet kellett keresni,
ez lett a Lurdy Ház parkolója mögötti rész, ahol újfent felépítettek, majd a háromnapos rendezvény végeztével lebontják az ideiglenes stadiont.
Ehhez pedig – egy birtokunkba került előterjesztés alapján – júliusban 365 millió forint extratámogatást kért a kormánytól az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
Ez a verseny 479 milliós tervezett összköltségvetésének háromnegyede.
Az Emmi információnk szerint július végén vitte a közigazgatási államtitkári értekezlet elé az előterjesztést, e szerint
a kormány pénzügyi kötelezettségvállalása hiányában a szövetség nem tudja teljesíteni a nemzetközi sportszövetség felé vállalt kötelezettségeit és nem tudja megrendezni a rangos eseményt.
A birtokunkban lévő előterjesztés szerint a teniszszövetség mindössze 114 millió forint saját bevétellel számol (ennyit tesz ki a szponzoráció, a tévés jogdíj, a jogtulajdonostól származó, illetve a jegybevétel, valamint az akkreditációs díjak összege). A kiadások közül a legnagyobb összeg,
189 millió forint a versenyhelyszín kiépítése,
136 millió pedig a létesítmény bérleti díja.
Vagyis újfent nagyjából 325 millió forint megy el egy olyan pályára, amit a háromnapos rendezvény után elbontanak.
Az ötlet, hogy a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szánt tartalékból fedezzék a teniszverseny megrendezéséhez hiányzó 365 millió forintot, a Pénzügyminisztériumot (PM) sem nyűgözte le. A tárca illetékese az államtitkári értekezleten azzal érvelt: a tartalékkeret leterhelt, inkább az Emmi előirányzatából kéne lecsípni az összeget. A sportért is felelős tárca ezt nem vállalta, de kitartott amellett, hogy az eseményt „sportszakmai értéke és sportdiplomáciai jelentősége okán” feltétlenül meg kell rendezni.
A PM erre felidézte, hogy a Nemzeti Edzésközpont és a Vasas Folyondár utcai sportközpontja 2017-ben 461 millió forint támogatást kapott, majd 237,5 millió forint szolgált a létesítmények elbontására, a tavalyi Davis Kupa-mérkőzés megrendezésére pedig évközben 168,6 millió forintot adott a kormány, így a tárca „nem látja a további többletforrás biztosításának okát egy másik helyszínen hasonló célokra”.
Ezek szerint a Pénzügyminisztériumnak is szemet szúrt, hogy az ATP- és a WTA-versenyekkel együtt gyakorlatilag 1,7 milliárd forint ment el ideiglenes pályák felépítésére, majd lebontására, sarkítva: több tonna salak és a mobillelátók jobbról balra tologatására.
Szűk két év alatt három stadion épült fel és tűnt el nyomtalanul, a negyediknek szeptember 16. után lesz hűlt helye.
A Lurdy Ház parkolójában egyébként egy ideje már áll az ideiglenes „stadion”, mivel a Kopaszi-gátról egyből oda deponáltatta azt a szövetség a versenyrendezésre szerződött céggel. Tette ezt annak ellenére, hogy kormánydöntés az említett Emmi-előterjesztés ellenére sem született a Davis Kupa-viadal támogatásáról, azaz nincs aláírt szerződés a szövetség és a tárca között. A minisztérium kérdéseinkre azt válaszolta:
A kormány kiemelten kezeli a hazai tenisz sportág fejlesztésének ügyét. Nagyon örülünk az elmúlt időszak teniszsikereinek, amelyek részben ezeknek a stratégiai fejlesztéseknek köszönhetők. A kormány azonban plusz támogatásról nem döntött.
Ezzel egybevág információnk, amely szerint a szövetség egyelőre saját forrásból és/vagy a már háromszor kifizetett vállalkozók hitelének köszönhetően hozomra előfinanszírozza a Davis Kupa-rendezést. Nehéz azonban azt feltételezni, hogy a kormány végül nem segíti ki a fideszes elnök vezette szövetséget.
Miért kell ehhez az állam?
De miért költ az állam adóforintokat egy olyan sportág versenyére, amelyet a világon mindenhol színtiszta piaci alapon, televíziós bevételekből, szponzorpénzekből, jegyeladásokból és termékeladásokból finanszíroznak?
Nos, míg Taróczy Balázsék idejében a Margitszigeten nem egyszer telt ház, ötezer néző előtt játszott a magyar válogatott a Davis Kupában, addig a jelen tapasztalata az, hogy az oroszok legyőzésekor hiába felelt meg a szövetség a minimum 4000 férőhelyes ITF-előírásnak,
Fucsovicsék bő félház előtt érték el az elmúlt tizenöt év legnagyobb hazai teniszsikerét.
A nagyvilágban egy ATP 250-es tornát 70-100 ezer dollár haszonnal rendeznek meg azok, akik rég bejáratott helyszínnel, szponzorokkal rendelkeznek. Az új próbálkozók jó esetben nullszaldóval, de inkább veszteséggel számolnak eleinte. Mivel az ilyen versenyekre jó esetben is egy-egy nagyobb játékost lehet elcsábítani, a szponzorpénzek és a tévés jogdíjak sem olyan magasak, mint a Grand Slam- vagy az 1000-es tornákon. A nemzetközi gyakorlat az, hogy a rendező város turisztikai, várospolitikai okokból támogatja a szervezőket.
A Davis Kupa ennél is rosszabb helyzetben van: minössze háromnapos esemény, és a közönség ez alatt legfeljebb öt meccset láthat. A tenisz egyéni, nem pedig csapatsport, így jellemzően független a nemzeti érdekektől, a sztárok gyakran hanyagolják is a Davis Kupát. Így a televíziós társaságok végképp nem fizetnek jelentős jogdíjat, bár a hazai szövetség tervében szereplő 3,5 millió forint ezzel együtt is elenyésző összegnek tűnik. Ráadásul a pálya szélén a jogtulajdonos, az ITF szponzorait kell feltüntetni, így ez a bevételi forrás is erősen korlátozott.
Az ITF egyébként 124 705 dollárt fizet a győztesnek, míg a vesztes szövetsége 86 788 dollárt kap. A rendező ország pénzéből levonják a versenybírák díjazását, továbbá a nettó jegybevétel tíz százalékát is be kell fizetni a nemzetközi szövetségnek – ezért számol csak 33 millió forint, a jogtulajdonostól származó bevétellel a szövetség.
Fucsovics vs. szövetség
Az ITF a rendezőnek utalt összeg harmadát pénzdíjként címkézi. Mivel szinte egyetlen szövetség sem támogatja a dollármilliókat kereső profi játékosokat, így ezt a pénzt osztják ki részvételi díjként a csapattagok között. Néhol, mint a magyarok két utóbbi ellenfelénél – a belgáknál és az oroszoknál – a pénz ötven százalékát szétosztják. Magyarországon azonban, különböző formában, éves szinten támogatja a szövetség a teniszezőket, ennek fedezetébe pedig a szövetség beleszámolja a teljes DK-bevételt. A pénz kifizetéséért is szót emelt a szövetséggel háborúzó Fucsovics Márton és Sávolt Attila, bár hangsúlyozzák, nem a maguk érdekében, inkább azokért a csapattársakért, akik még messze nem tartanak ott a kereseti listán, mint az első számú magyar játékos.
Fucsovicsnak – és Babos Tímeának – jobban fáj az, hogy a mai napig nincs olyan megállapodás az élversenyzők és a szövetség között, amely a profi sportághoz méltóan rendezné a felek jogait és kötelezettségeit. Úgy tudjuk, Sávolt, Fucsovics és menedzsere, Joó György június óta hiába próbál összehozni ez ügyben egy személyes megbeszélést a szövetség elnökével és főtitkárával. A főtitkár, az egy ideig Fucsovicsot menedzselő Richter Attila New Yorkban – ahová az ATP és a WTA éves konferenciája miatt utazott ki – próbálta közelíten az álláspontokat a szövetség és a US Openen részt vevő versenyzők között, ám nem járt sikerrel.
Fucsovics döntése, hogy kihagyja a Davis Kupát, nem egyedi, bár idehaza csak jelenlegi edzője, Sávolt Attila mondta le a válogatottságot. A világsztárok versenynaptárába gyakran beilleszthetetlen a viadal, ezért sokszor nem is, vagy csak a döntőre kapcsolódnak be. A csehek legjobbja, a korábbi top10-es játékos, az idén viszont szenvedő Tomas Berdych is lemondta korábban a szereplést, ő sem jön Magyarországra.
A legjobb magyar teniszező dolgát tulajdonképpen megkönnyítette, hogy voltakpéppen csak a hazai közönség előtti szereplésről kell lemondania – tétje a csehek elleni meccsnek nem lesz. Bár a szövetség azzal kezdte – természetesen Fucsovics képével – promotálni az eseményt, hogy a tét a 16 legjobb csapatból álló világcsoportban maradás, az ITF augusztusi kongresszusán úgy határozott, hogy 118 év után változtat és jövőre teljesen új rendszerben bonyolítja le a Davis Kupát: egy helyszínen, 18 csapat részvételével, az év végén. A változás mögött Gerard Piqué, a Barcelona focistája áll: befektetési társasága 25 évre hárommilliárd dollárt ígért az ITF-nek a versenysorozat jogaiért, de cserébe teljesen átalakítja azt.
Így a magyar és a cseh válogatott az eredménytől függetlenül szinte biztosan bennmarad a világcsoportban, és bekerül majd az első (februári) forduló azon 24 csapata közé, amelyet összesorsolnak, és amelyek egy párharcon döntik el, közülük melyik 12 csatlakozhat a novemberi döntőben a hat kiemelt mellé. Így a magyar-cseh párharc csak abból a szempontból fontos, hogy a győztes válogatott kiemelt lesz, és könnyebb ellenfelet kaphat februárban.
Hazai szempontból a lényeg viszont mit sem változik: jövő tavasszal az ATP 250-es tornára, és ha Magyarország lesz a pályaválasztó, az újabb Davis Kupa-összecsapásra is fel kell építeni egy-egy pályát valahol, újabb százmilliókért.
A vállalkozók biztosan örülnek ennek, jóformán ugyanazt a salakot adják el ötödjére, majd hatodjára is, az adófizetők tán kevésbé. Hiszen így kerül a 10 milliárd forint körüli összegre tervezett margitszigeti teniszstadion már az első kapavágás előtt több mint kétmilliárdba. | Őrült összegek mennek el pár napig álló teniszstadionokra | A Pénzügyminisztériumnak is szemet szúrt, hogy évről évre több száz millió forint megy el ideiglenes teniszpályák építésére. A 24.hu információja szerint nemrég vita támadt a kormányon belül, miután az Emmi újabb 365 millió forint támogatást kért a jövő hét végi Davis Kupa-viadal megrendezésére. Mindezt úgy, hogy a teniszszövetség állami támogatása hét év alatt a hetvenszeresére nőtt, tavaly már 4 milliárd forintból gazdálkodott. Az eredmények az utóbbi egy-két évben szépen jöttek, a napokban azonban szakított a szövetséggel a legeredményesebb férfi és női teniszezőnk, Fucsovics Márton pályára sem lép az amúgy is tét nélkülivé váló, de félmilliárd – nagyobb részt állami – forintból megrendezett, Csehország elleni összecsapáson. Miközben állandó és méltó helyszíne továbbra sincs a hazai versenyeknek, őrült összegekért tologatják a lelátókat és a salakot – most épp a Duna egyik partjáról a másikra. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/09/06/tenisz-davis-kupa-fucsovics-marton-kopaszi-gat-lurdy-haz/ | 2018-09-06 08:16:00 | true | null | null | 24.hu |
50 millió forint óvadék ellenében a Szegedi Járásbíróság megszüntetné Czeglédy Csaba előzetes letartóztatását, és négy hónapra bűnügyi felügyeletét rendelné el a lakóhelye szerinti ingatlanra.
A bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő eljárásban a Szegedi Járásbíróság nyomozási bírója a gyanúsított és védője által előterjesztett, óvadék letétbe helyezési kérelem tárgyában hozott döntést, mely szerint 50 millió forint letétele esetére a gyanúsított előzetes letartóztatását megszünteti, és 4 hónapi időtartamra bűnügyi felügyeletét rendeli el a gyanúsított lakóhelye szerinti ingatlanra.
A Csongrád Megyei Főügyészség a bíróság végzésével szemben fellebbezést jelentett be, annak megváltoztatása, és az óvadék letétbe helyezésére irányuló kérelem elutasítása érdekében. A főügyészség álláspontja szerint a gyanú tárgyát képező bűncselekmény jellege, bűnszervezetben történő elkövetése, a gyanúsítottak egymáshoz való viszonya, valamint dr. Czeglédy Csaba büntetőeljárás során tanúsított magatartására figyelemmel enyhébb bírói engedélyes kényszerintézkedéssel sem a bűnismétlés veszélye, sem pedig az eljárás meghiúsításának a veszélye nem küszöbölhető ki.
A Csongrád Megyei Főügyészség figyelemmel arra, hogy dr. Czeglédy Csaba letartóztatása 2018. szeptember ötödikén letelik, indítványt tett a bíróság felé a letartóztatás további három hónappal történő meghosszabbítására. | 50 milliós óvadékért kiengedhetik Czeglédy Csabát | 50 millió forint óvadék ellenében a Szegedi Járásbíróság megszüntetné Czeglédy Csaba előzetes letartóztatását, és négy hónapra bűnügyi felügyeletét rendelné el a lakóhelye szerinti ingatlanra. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/08/27/50-millios-ovadekert-kiengedhetik-czegledy-csabat/ | 2018-08-27 09:12:00 | true | null | null | 24.hu |
Nem tartja reálisnak az 50 millió forintos óvadékot Czeglédy Csaba – tudta meg a 24.hu. Hankó Faragó Miklós, a politikus jogi képviselője nyilatkozott lapunknak a Szegedi Járásbíróság mostani döntésével kapcsolatban, ami megszüntetné ügyfele előzetes letartóztatását, és négy hónapra bűnügyi felügyeletét rendelné el a lakóhelyén.
Az óvadékra vonatkozó végzéssel szemben fellebbezést jelentettünk be
– mondta Hankó. Ez azt jelenti, hogy Czeglédy Csaba a fellebbezés elbírálásáig biztos, hogy a rács mögött marad.
Mint arról korábban beszámoltunk, a bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő eljárásban a Szegedi Járásbíróság nyomozási bírója a gyanúsított és védője által előterjesztett, óvadék letétbe helyezési kérelem tárgyában hozott döntést, mely szerint 50 millió forint letétele esetére a gyanúsított előzetes letartóztatását megszünteti, és 4 hónapi időtartamra bűnügyi felügyeletét rendeli el a gyanúsított lakóhelye szerinti ingatlanra.
A Csongrád Megyei Főügyészség a bíróság végzésével szemben fellebbezést jelentett be, annak megváltoztatása, és az óvadék letétbe helyezésére irányuló kérelem elutasítása érdekében. A főügyészség álláspontja szerint a gyanú tárgyát képező bűncselekmény jellege, bűnszervezetben történő elkövetése, a gyanúsítottak egymáshoz való viszonya, valamint dr. Czeglédy Csaba büntetőeljárás során tanúsított magatartására figyelemmel enyhébb bírói engedélyes kényszerintézkedéssel sem a bűnismétlés veszélye, sem pedig az eljárás meghiúsításának a veszélye nem küszöbölhető ki.
A Csongrád Megyei Főügyészség figyelemmel arra, hogy dr. Czeglédy Csaba letartóztatása 2018. szeptember ötödikén letelik, indítványt tett a bíróság felé a letartóztatás további három hónappal történő meghosszabbítására.
Fotó: Rosta Tibor / MTI | Fellebbezett az 50 milliós óvadék miatt Czeglédy Csaba | Nem tartja reálisnak az 50 millió forintos óvadékot Czeglédy Csaba – tudta meg a 24.hu. Hankó Faragó Miklós, a politikus jogi képviselője nyilatkozott lapunknak a Szegedi Járásbíróság mostani döntésével kapcsolatban, ami megszüntetné ügyfele előzetes letartóztatását, és négy hónapra bűnügyi felügyeletét rendelné el a lakóhelyén. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/08/27/sokallja-az-50-millios-ovadekot-czegledy-csaba/ | 2018-08-27 09:27:00 | true | null | null | 24.hu |
Pénteken kezdődik a Czeglédy-ügy iratismertetése. A 24.hu információi szerint a több mint egy évvel ezelőtt előzetes letartóztatásba helyezett Czeglédy Csaba a szegedi NAV bűnügyi igazgatóságán tekinthet bele a több ezer oldalnyi iratanyagba.
A NAV nyomozói egyébként már augusztus elején befejezték a vizsgálatot, ami akkor derült ki, amikor az ügy egyik gyanúsítottját értesítették, hogy további nyomozati cselekményeket nem terveznek, és következő lépésként az ügyészségnek küldi meg az iratokat.
Mint arról pár nappal ezelőtt beszámoltunk, a bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő eljárásban a Szegedi Járásbíróság nyomozási bírója a gyanúsított és védője által előterjesztett, óvadék letétbe helyezési kérelem tárgyában hozott döntést, mely szerint 50 millió forint letétele esetére a gyanúsított előzetes letartóztatását megszünteti, és 4 hónapi időtartamra bűnügyi felügyeletét rendeli el a gyanúsított lakóhelye szerinti ingatlanra.
Czeglédy Csabáék fellebbeztek az óvadékra vonatkozó végzéssel szemben.
A Csongrád Megyei Főügyészség ugyancsak fellebbezést jelentett be a végzéssel szemben, annak megváltoztatása, és az óvadék letétbe helyezésére irányuló kérelem elutasítása érdekében. A főügyészség álláspontja szerint a gyanú tárgyát képező bűncselekmény jellege, bűnszervezetben történő elkövetése, a gyanúsítottak egymáshoz való viszonya, valamint dr. Czeglédy Csaba büntetőeljárás során tanúsított magatartására figyelemmel enyhébb bírói engedélyes kényszerintézkedéssel sem a bűnismétlés veszélye, sem pedig az eljárás meghiúsításának a veszélye nem küszöbölhető ki.
A Csongrád Megyei Főügyészség figyelemmel arra, hogy dr. Czeglédy Csaba letartóztatása szeptember ötödikén letelik, indítványt tett a bíróság felé a letartóztatás további három hónappal történő meghosszabbítására. A bíróság hétfőn dönt arról, hogy szabadlábra helyezi-e Czeglédyt vagy meghosszabbítja a letartóztatását. | Kezdődik a Czeglédy-ügy iratismertetése – több ezer oldalnyi iratot kap kézhez pénteken a letartóztatott politikus | Pénteken kezdődik a Czeglédy-ügy iratismertetése. A 24.hu információi szerint a több mint egy évvel ezelőtt előzetes letartóztatásba helyezett Czeglédy Csaba a szegedi NAV bűnügyi igazgatóságán tekinthet bele a több ezer oldalnyi iratanyagba. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/08/30/kezdodik-a-czegledy-ugy-iratismertetese-tobb-ezer-oldalnyi-iratot-kap-kezhez-penteken-a-letartoztatott-politikus/ | 2018-08-30 09:30:00 | true | null | null | 24.hu |
A Szegedi Járásbíróság nyomozási bírója meghosszabbította a bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult nyomozás során gyanúsítottként kihallgatott Czeglédy Csaba letartóztatását – tudta meg a 24.hu. A gyanúsított letartóztatását három hónappal hosszabbították meg.
A Szegedi Törvényszék másodfokú döntésében pedig helyt adott az ügyészi indítványnak és elutasította a gyanúsított kérését, hogy 50 millió forint óvadék letétele esetén letartóztatását megszüntetve bűnügyi felügyeletét rendeljék el.
Mint arról nemrég beszámoltunk, a bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő eljárásban a Szegedi Járásbíróság nyomozási bírója a gyanúsított és védője által előterjesztett, óvadék letétbe helyezési kérelem tárgyában hozott döntést, mely szerint 50 millió forint letétele esetére a gyanúsított előzetes letartóztatását megszünteti, és 4 hónapi időtartamra bűnügyi felügyeletét rendeli el a gyanúsított lakóhelye szerinti ingatlanra.
Czeglédy Csabáék nem tartották reálisnak az összeget, ezért fellebbeztek az óvadékra vonatkozó végzéssel szemben.
A Csongrád Megyei Főügyészség ugyancsak fellebbezést jelentett be a végzéssel szemben, annak megváltoztatása, és az óvadék letétbe helyezésére irányuló kérelem elutasítása érdekében. A főügyészség álláspontja szerint a gyanú tárgyát képező bűncselekmény jellege, bűnszervezetben történő elkövetése, a gyanúsítottak egymáshoz való viszonya, valamint dr. Czeglédy Csaba büntetőeljárás során tanúsított magatartására figyelemmel enyhébb bírói engedélyes kényszerintézkedéssel sem a bűnismétlés veszélye, sem pedig az eljárás meghiúsításának a veszélye nem küszöbölhető ki.
A Csongrád Megyei Főügyészség figyelemmel arra, hogy dr. Czeglédy Csaba letartóztatása szeptember ötödikén letelik, indítványt tett a bíróság felé a letartóztatás további három hónappal történő meghosszabbítására. A bíróság hétfőn döntött arról, hogy szabadlábra helyezi-e Czeglédyt vagy meghosszabbítja a letartóztatását.
A hosszúra nyúló tárgyalásnak néhány perccel ezelőtt lett vége. A bíróság december ötödikéig meghosszabbította a politikus letartóztatását.
Czeglédy Csaba és védője finoman szólva sem értett egyet a bíróság ítéletével.
A bíróság korábbi döntése alapján a szabadlábon tartózkodása alatt tanúsított magatartása alapján a szökés, elrejtőzés konkrét veszélye március óta nem áll fent Czeglédy Csabával szemben, ezért az ügyészség kénytelen a bizonyítás befolyásolásába kapaszkodni. Az ügyészség érvelését annak ellenére fogadta el ma a Szegedi Járásbíróság, hogy a nyomozó hatóság a bizonyítási eljárást augusztus 1-én befejezte, Czeglédy Csaba múlt hét pénteken megismerte az összes nyomozati iratot, védőjének pedig ma adták át teljes körűen. A védelem álláspontja szerint teljesen jogellenes a nyomozó hatóság által már augusztus 1-én befejezett bizonyítási eljárás megnehezítésére hivatkozni, ugyanis a hatóságok rendelkezésére áll az összes bizonyítási eszköz, amit a 2015 óta zajló nyomozásban felkutatni és összegyűjteni akartak
– közölte lapunkkal Litresits András, a politikus jogi képviselője.
Czeglédy Csaba védőjével együtt fellebbezést jelentett be, illetve a nyomozás keretében a bizonyítás eljárás augusztus 1-jei befejezésére, mint új körülményre hivatkozva óvadék összegének megállapítására tett ismételten indítványt. | Elutasították az 50 milliós óvadékot, meghosszabbították Czeglédy Csaba letartóztatását | A Szegedi Járásbíróság nyomozási bírója meghosszabbította a bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult nyomozás során gyanúsítottként kihallgatott Czeglédy Csaba letartóztatását – tudta meg a 24.hu. A gyanúsított letartóztatását három hónappal hosszabbították meg. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/09/03/elutasitottak-az-50-millios-ovadekot-meghosszabbitottak-czegledy-csaba-letartoztatasat/ | 2018-09-03 09:35:00 | true | null | null | 24.hu |
Rágalmazás és hamis vád gyanúja miatt feljelentette az ellene tanúskodó tanút Czeglédy Csaba – tudta meg a 24.hu. A letartóztatásban lévő politikus szerint ugyanis nem igazak azok az ellene felhozott vádak, hogy kijátszotta volna a büntetésvégrehajtási szabályokat, és számos olyan kedvezményt kapott a fegyőröktől, amiben a többi rab nem részesült.
A Czeglédy ellen valló tanú 2017 tavaszától júliusig raboskodott a Szegedi Fegyház egyik objektumában. A múlt heti vallomásában azt állította, hogy többször is szem és fültanúja volt annak, hogy Czeglédy a konkrét bűncselekményekről, vallomásokról egyeztet egy börtönben lévő jogásszal, vagy ügyvéddel. De a vallomásában többek közt arra is kitért, hogy Czeglédy 40 ezer forintért vett telefont az egyik fogvatartottól, és a kívánságának megfelelő elhelyezést és ételt kapott.
Czeglédy szerint viszont ebből egy szó sem igaz, ezért feljelentette a tanút rágalmazás és hamis vád miatt. Egyik ügyvédje pedig lapunknak ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy ha igazak lennének a vádak, akkor már feljelentették volna a börtönőröket.
Mint arról korábban beszámoltunk a Szegedi Járásbíróság nyomozási bírája hétfőn három hónappal meghosszabbította a bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult nyomozás során gyanúsítottként kihallgatott Czeglédy Csaba letartóztatását. Czeglédyék új körülményre hivatkozva fellebbeztek a döntés ellen, és az óvadék összegének a megállapítására tettek indítványt.
Úgy tudjuk, hogy a letartóztatott volt MSZP-s politikus jelenleg magánzárkában van, és kamerával figyelik minden mozdulatát.
Fotó: Rosta Tibor / MTI | Feljelentette az ellene valló tanút Czeglédy Csaba | Rágalmazás és hamis vád gyanúja miatt feljelentette az ellene tanúskodó tanút Czeglédy Csaba – tudta meg a 24.hu. A letartóztatásban lévő politikus szerint ugyanis nem igazak azok az ellene felhozott vádak, hogy kijátszotta volna a büntetésvégrehajtási szabályokat, és számos olyan kedvezményt kapott a fegyőröktől, amiben a többi rab nem részesült. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/09/06/feljelentette-az-ellene-vallo-tanut-czegledy-csaba/ | 2018-09-06 09:38:00 | true | null | null | 24.hu |
Befejeződött a Czeglédy Csaba és társai ellen folyó nyomozás, hamarosan vádat emelhetnek a gyanúsítottak ellen – közölte Várnagy Roland ügyész a Human Operator Zrt. alvállalkozójaként dolgozó Kopernikusz Iskolaszövetkezet korábbi vezetőinek ügyében a Szegedi Törvényszéken tartott csütörtöki tárgyaláson.
Az ügyész az MTI-nek elmondta, hogy a nyomozóhatóság jelenleg az ügy iratait ismerteti a gyanúsítottakkal és védőikkel, így egy hónapon belül megtörténhet a vádemelés. A gyanú szerint a Czeglédy Csaba vezetésével létrejött bűnszervezet 2011 és 2017 között olyan céghálózatot alakított ki, amely munkaerő-közvetítéssel foglalkozott. A gyanú szerint a bűnszervezet több mint 6 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek azzal, hogy a céghálóban résztvevő iskolaszövetkezetek az általános forgalmi adót, illetve a személyi jövedelemadót nem vallották be, vagy ha be is vallották, azt nem fizették meg.
A Kopernikusz Iskolaszövetkezet korábbi vezetőinek ügyében tartott csütörtöki tárgyaláson elhangzott ügyészi perbeszéd szerint a két férfit különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével vádolják mint bűnsegédet. A vádlottak tevékenységükkel hozzájárultak ahhoz, hogy a láncolat tényleges irányítói 232, illetve 435 millió forint kárt okozzanak a költségvetésnek. Az iskolaszövetkezet érdemi tevékenységet nem végzett, feladatait a Human Operator Zrt. munkatársai látták el. A munkaerő-közvetítéssel foglalkozó cégek a szövetkezettől befogadott számlákat felhasználták könyvelésükben, a Kopernikusz azonban azok áfatartamát nem fizette be a költségvetésbe.
Az elsőrendű vádlott felmentést indítványozó védője elmondta, ügyfele nem ismerte azt a fiktív számlázási rendszert, melyet a Human Operator Zrt. kialakított. A cég munkatársai folyamatosan valótlan információkat nyújtottak neki, miután pedig nyomozás indult, instrukciókkal látták el, milyen vallomást tegyen. A tárgyaláson Tóth Tibor tanácsvezető bíró elutasította az ügyészi indítványt, hogy a pert egyesítsék a Czeglédy Csaba és társai ellen folyó üggyel. A Kopernikusz Iskolaszövetkezet korábbi vezetőinek ügyében így várhatóan pénteken ítéletet hirdet a Szegedi Törvényszék.
A másodrendű vádlott védője közölte, ügyfele egyezséget kíván kötni a Czeglédy Csaba és társai ellen folyó ügyben, melyben jelenleg a gyanúsítottak egyike. Az ügyvéd úgy fogalmazott, méltánytalan ügyfelével szemben, hogy elképzelhető, ugyanazon cselekmény miatt kétszer kell felelnie a bíróság előtt. | Még ebben a hónapban vádat emelhetnek Czeglédy Csaba és társai ellen | Befejeződött a Czeglédy Csaba és társai ellen folyó nyomozás, hamarosan vádat emelhetnek a gyanúsítottak ellen – közölte Várnagy Roland ügyész a Human Operator Zrt. alvállalkozójaként dolgozó Kopernikusz Iskolaszövetkezet korábbi vezetőinek ügyében a Szegedi Törvényszéken tartott csütörtöki tárgyaláson. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/09/06/meg-ebben-a-honapban-vadat-emelhetnek-czegledy-csaba-es-tarsai-ellen/ | 2018-09-06 09:40:00 | true | null | null | 24.hu |
Lassan egy éve, tavaly novemberben adták Szombathely büszkeségét, a Haladás 15 milliárdba kerülő új stadionját. Bár három évig tartott az előkészítése, és a felrántása az előzetesen 9 milliárdosra becsült csodaarénának, az ünnepi svédasztalos átadó utáni időkre senki sem gondolt. Az üzemeltetés körül teljes a káosz, az önkormányzati cég élére az augusztus 23-i rendkívüli közgyűlésen már a negyedik vezetőt nevezik ki, most a helyi Fidesz alelnöke, Gál Sándor kapta meg a feladatot.
"Azt gondolom, hogy egy ilyen létesítmény az egy összetett, komplex rendszer, mely műszaki tudást, pénzügyi tapasztalatot, sport- illetve rendezvényszervezői gyakorlatot, illetve értékesítési képességet igényel. Ennyi képességgel kevés ember rendelkezik egyszerre. Egy stadion vezetőjének - az én olvasatomban - az a feladata, hogy kialakítson egy olyan csapatot, amelyben mindezen képességek jelen vannak,"
válaszolta írásban Gál az ugytudjuk.hu-nak. Élőszóban nem, csak emailes interjúban volt hajlandó megszólalni a cégvezető, aki elárulta: érettségivel rendelkezik. Az elmúlt egy év során nem derült ki, hogy mennyibe is kerül a létesítmény üzemeltetése, ezt Gál most sem árulta el, csak annyit mondott, hogy
"pillanatnyilag azt vizsgáljuk, hogy az elmúlt időszak kiadásaiban milyen olyan tételek vannak, amelyeket csökkenteni lehet, és keressük a lehetőséget a további bevételi források beemelésére."
Úgy látja, hogy a VIP vendéglátás, a rendezvényszervezés és a hirdetési területek azok ahol még "kiaknázatlan lehetőségek vannak."
"Olyan semmivel össze nem hasonlítható környezetet és díszletet tud nyújtani egy stadion például a vállalati rendezvényekhez, ami abszolút hiányzik a régióban. Ezen kívül szeretnénk stadiontúrákat is tartani, illetve családi eseményeknek is helyet adni,"
tette hozzá. | A Fidesz helyi alelnöke irányítja a Haladás 15 milliárdos stadionjának üzemeltetését | Lassan egy éve, tavaly novemberben adták Szombathely büszkeségét, a Haladás 15 milliárdba kerülő új stadionját. Bár három évig tartott az előkészítése, és a felrántása az előzetesen 9 milliárdosra becsült csodaarénának, az ünnepi svédasztalos átadó utáni időkre senki sem gondolt. Az üzemeltetés körül teljes a káosz, az önkormányzati cég élére az augusztus 23-i rendkívüli közgyűlésen már a negyedik vezetőt nevezik ki, most a helyi Fidesz alelnöke, Gál Sándor kapta meg a feladatot. | null | 1 | https://444.hu/2018/09/07/a-fidesz-helyi-alelnoke-iranyitja-a-haladas-15-milliardos-stadionjanak-uzemelteteset | 2018-09-07 08:54:00 | true | null | null | 444 |
A kormány.hu-ra felkerült beszámoló szerint június óta havi bruttó 450 000 forintot fizet az Emberi erőforrások minisztériuma
a Kásler Miklós részvételével zajló események helyszíni teljes videó dokumentációjának elkészítéséért Dr. Gyarmai-Paor Lászlónak.
Az Emmi minden bizonnyal hibázott, elírta a videós keresztnevét, akit valójában Dr. Gyarmati-Paor Zoltánnak hívnak. A Lokálnak márciusban adott interjút, mint a Hatoscsatorna nevű tévéadó kreatívigazgatója.
– Bemutatkozás gyanánt azt szokta mondani, hogy ön jogász, zenész, természetgyógyász, szerkesztő – operatőr – vágó – rendező és arculattervező vagy. Tehát egy multifunkcionális tehetség?
– A multifunkcionalitást azt vállalom, hiszen ha valaki egy kis csatornánál dolgozik, az előbb-utóbb rá van kényszerítve, hogy „mindenhez” értsen – legalább egy kicsit.
A Káslerről készült videókkal amúgy sehol sem találkozni, úgy tűnik, hogy azok nem a nyilvánosságnak készülnek.
Az Emmi Facebook-oldalára utoljára tavaly töltött fel videót, Kásler Miklósnak pedig nincs közösségi oldala.
A kormány.hu-n, és a Magyarország kormánya Youtube csatornán két videót találni a minisztertől: egyik a vastagbélrák szűrési programjáról, másik pedig a családtámogatás fontosságáról szól.
Megkérdeztük az Emmit, hogy hol láthatóak a havi 450 ezer forintba kerülő videók, ha válaszolnak, közzétesszük. | Havi 450 ezerért videózza Káslert egy természetgyógyász | A kormány.hu-ra felkerült beszámoló szerint június óta havi bruttó 450 000 forintot fizet az Emberi erőforrások minisztériuma a Kásler Miklós részvételével zajló események helyszíni teljes videó dokumentációjának elkészítéséért Dr. Gyarmai-Paor Lászlónak. | null | 1 | https://444.hu/2018/09/06/havi-450-ezerert-videozza-kaslert-egy-termeszetgyogyasz | 2018-09-06 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Az ügyész közölte, a nyomozóhatóság jelenleg az ügy iratait ismerteti a gyanúsítottakkal és védőikkel, így egy hónapon belül megtörténhet a vádemelés.
A gyanú szerint a Czeglédy Csaba vezetésével létrejött bűnszervezet 2011 és 2017 között olyan céghálózatot alakított ki, amely munkaerő-közvetítéssel foglalkozott. A gyanú szerint a bűnszervezet 6,2 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek azzal, hogy a céghálóban résztvevő iskolaszövetkezetek az általános forgalmi adót, illetve a személyi jövedelemadót nem vallották be, vagy ha be is vallották, azt nem fizették meg.
Czeglédy Csaba Szombathelyen volt önkormányzati képviselő, ügyvédként az MSZP és a DK jogi képviseletét is ellátta több ügyben. 2018-ban független képviselőjelöltként indult volna a Vas megyei 1-es számú választókerületben az országgyűlési választásokon, de végül felfüggesztették mentelmi jogát, előzetesben maradt, így nem tudott indulni.
A Kopernikusz Iskolaszövetkezet korábbi vezetőinek ügyében tartott csütörtöki tárgyaláson elhangzott ügyészi perbeszéd szerint a két férfit különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével vádolják mint bűnsegédet.
A vádlottak tevékenységükkel hozzájárultak ahhoz, hogy a láncolat tényleges irányítói 232, illetve 435 millió forint kárt okozzanak a költségvetésnek. Az iskolaszövetkezet érdemi tevékenységet nem végzett, feladatait a Human Operator Zrt. munkatársai látták el. A munkaerő-közvetítéssel foglalkozó cégek a szövetkezettől befogadott számlákat felhasználták könyvelésükben, a Kopernikusz azonban azok áfatartamát nem fizette be a költségvetésbe.
Az elsőrendű vádlott felmentést indítványozó védője elmondta, ügyfele nem ismerte azt a fiktív számlázási rendszert, melyet a Human Operator Zrt. kialakított. A cég munkatársai folyamatosan valótlan információkat nyújtottak neki, miután pedig nyomozás indult, instrukciókkal látták el, milyen vallomást tegyen. | Befejeződött a volt MSZP-s Czeglédy ellen folyó nyomozás | Befejeződött a Czeglédy Csaba és társai ellen folyó nyomozás, hamarosan vádat emelhetnek a gyanúsítottak ellen - közölte Várnagy Roland ügyész a Human Operator Zrt. alvállalkozójaként dolgozó Kopernikusz Iskolaszövetkezet korábbi vezetőinek ügyében a Szegedi Törvényszéken tartott csütörtöki tárgyaláson. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2018/09/06/befejezodott_a_czegledy_csaba_es_tarsai_ellen_folyo_nyomozas/ | 2018-09-06 13:46:00 | true | null | null | Index |
Nagy bajokat talált az Állami Számvevőszék a Magyar Állami Operaház gazdálkodásának ellenőrzésekor - írja honlapján az ÁSZ. A számvevőszék az Operaház gazdálkodásának 2012 és 2015 közötti időszakát ellenőrizte, és azt találta, hogy
a Magyar Állami Operaház belső kontrollrendszere nem biztosította a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való átlátható, szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás feltételeit.
A vizsgált időszakban az Operaháznál probléma volt, hogy
nem volt szabályzat arra, hogyan számolja el az önköltségeket;
ahogy arra sem, hogy hogyan szervezze és bonyolítsa le a közbeszerzéseket;
nem volt kockázatkezelési rendszere;
nem volt ellenőrző rendszere arra, hogy a projektek megvalósítását nyomon lehessen követni;
és nem építették ki az olyan kötelező kontroll rendszereket, amelyek biztosítanák a közpénzek átlátható elköltését.
A belső ellenőrzésre ugyan kialakított egy rendszert az Operaház, de azt már nem működtette rendesen. Ezen kívül a bevételek beszedése és elszámolása és a "kiadási előirányzatok felhasználása" sem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Például nem kérték a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő engedélyét olyan beruházásokhoz, amiről az MNV-nek tudnia kellett volna és nem kötött vagyonkezelési szerződést olyan, 25 millió forintnál drágább tárgyi eszközök vásárlására, amire kellett volna.
Baj volt az Operaház új műhelyházának és próbacentrumának létrehozásához szükséges beruházásokkal is, ezek az ÁSZ szerint nem voltak elég átláthatók és elszámoltathatók, ezért az "eredményes megvalósítása szempontjából magas kockázatokat" hordoznak
A vizsgálat lezárta után az Állami Számvevőszék az emberi erőforrások miniszterének három, a Magyar Állami Operaház főigazgatójának tizenhét javaslatot fogalmazott meg, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük. | ÁSZ: Rosszul gazdálkodott a közvagyonnal az Operaház | Nagy bajokat talált az Állami Számvevőszék a Magyar Állami Operaház gazdálkodásának ellenőrzésekor - írja honlapján az ÁSZ. A számvevőszék az Operaház gazdálkodásának 2012 és 2015 közötti időszakát ellenőrizte, és azt találta, hogy a Magyar Állami Operaház belső kontrollrendszere nem biztosította a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való átlátható, szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás feltételeit. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/09/06/allami_szamvevoszek_operahaz_kozpenz/ | 2018-09-06 14:18:00 | true | null | null | Index |
Pedig az „örökpanoráma”, vagyis a Velence Korzó beépítési elképzelése fél éve még lázban tartotta a tókörnyékieket, és az ügy nem is halt el véglegesen – mindössze annyi történt, hogy a vállalkozó első fokon nem kapott építési engedélyt. Ám ez valószínűleg nem a tiltakozó velenceieken múlt, noha a helyi közvélemény kétségtelenül megtette az ügyben, amit tudott:
az már a beépítés tervének nyilvánosságra hozatalakor is látszott, hogy ezt a projektet nem lesz könnyű keresztülverni a tóparton élőkön.
Még akkor sem, ha a Velence Korzót a megépítése óta üzemeltető Gomi Rendezvényszervező és Kereskedelmi Kft. menetelése eddig töretlen volt. Görgicze Zoltán ügyvezető, a cég korábbi tulajdonosa ugyanis egyértelműen élvezi a fideszes városvezetés szimpátiáját, és azt még a lakosság jó része is elismeri, hogy a visszafogott modorú vállalkozó a különböző létesítmények üzemeltetésével, programok szervezésével sokat tett a környék felvirágoztatásáért.
Velencén ezzel együtt is ravasz, rutinos üzletembernek tartják Görgiczét: nem felejtették még el, hogy a bukott sukorói kaszinóügyben éppen ő volt az, aki a befektető Joav Blumnak segített volna megszerezni a kiszemelt értékes ingatlanokat. Görgicze utóbb persze úgy nyilatkozott, hogy ő csak az első megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetésében működött közre. A Heti Válasz 2013-ban viszont egyenesen a kaszinóváros szálláscsinálójaként emlegette a velencei vállalkozót.
Görgiczének ugyanakkor ma is fontos a jó kapcsolat helyben mindenkivel – a beépítés részleteinek tisztázására tavaly decemberre összehívott lakossági fórumon is azzal kezdte, van-e a teremben olyan ember, akit személyében valamikor is megbántott? És rögtön meg is felelte a saját kérdését: nincs. A fórumon ezt többen meg is erősítették, valaki még azt is hozzátette: az utóbbi két évben tapasztalható feszültséget inkább a helyi vezetés agresszív politikájának tulajdonítják.
Görgicze Zoltán még 2009-ben kötött szerződést a korábban tanácselnökként, ekkor már polgármesterként regnáló Oláhné Surányi Ágnes vezette önkormányzattal a kiemelt uniós finanszírozású projekt, a Velence Korzó („Velencei-tó kapuja”) létesítményeinek üzemeltetésére.
A helyben csak Korzónak nevezett, üzletekkel, szolgáltatásokkal, vendéglátóipari egységekkel szabdalt épületkomplexum és strand a szerződés megkötéskor még kezdeti stádiumban volt, a nyitást 2010 tavaszára várták. A teljes létesítmény végül csak négy évvel később készült el, és a megnyitón a helyiek beszámolói szerint az átadásnak szóló „hurráoptimizmus” dacára az üzlethelyiségek még kongtak az ürességtől.
Az üzemeltetésre kötött megállapodás szerint a vállalkozó bérleti, használati és hasznosítási jogot szerez a 2700 négyzetméteres szolgáltatóházra, ezen túlmenően pedig
jogosult az építmény felső szintjén, mintegy 1000 négyzetméternyi területen, ráépítést végrehajtani, sőt, arra az ingatlanrészre nemcsak a használati, de a tulajdonjogot is megkapja.
Az önkormányzat a szerződéskötéskor 15 milliót kapott a vállalkozótól, majd havonta hárommilliót bérleti díjként. A szerződés szerint pedig a ráépítést hatvan millió forint egyszeri befizetésével válthatná majd meg Görgicze. Éppen ez utóbbi összegre hivatkozott tavaly egyfolytában a vállalkozó, mikor a ráépítés mértékével elégedetlenkedő helyiek azt firtatták: miért ragaszkodik annyira a ráépítéshez, amely a Korzóval szemközt lakókat egyszer s mindenkorra megfosztaná a tóra való kilátástól?
Görgicze szerint ha nem él a szerinte kötelező és visszavonhatatlan opcióval, azaz, ha nincs ráépítés, akkor nincs befizetés sem. Ha pedig nincs befizetés, ő nem érvényesítheti a bérleti jogát. Vagyis ugrott az egész üzlet. (A dokumentumot a lakosok egyébként csak 2017 végén ismerhették meg részleteiben, amikor felkerült a város hivatalos honlapjára.)
A tavaly decemberi fórumon a vállalkozó bevetett minden érvet: hogy az előírt építési gerincmagasság hat méter, de ők csak 5,7 méterig építkeznének; hogy a kilátás eddig sem volt zavartalan, hiszen a parton magas fák állnak – igaz, ezek lombhullatók, tehát a kilátást az év felében amúgy sem akadályozzák; hogy a korzóépület, amelyben a ráépítéssel 16 apartmant alakítanának ki, körbesétálható, átjárható maradna a felső szinten is; hogy a ráépítés bevételnövelést eredményezne az önkormányzatnak, s így a teljes helyi közösségnek, valamint biztosítaná a létesítmény hosszú távú fenntarthatóságát. Nem is beszélve a turizmus fellendüléséről!
A velenceieket mindez nem igazán hatotta meg, érdemi válaszokat vártak volna az ingatlanaik értékcsökkenésével és a terület élhetőségének változásával kapcsolatos kétségeikre.
A helyiek kifogásolták, hogy nem ismert a kontraktus valamennyi részlete – a fórumot szervező képviselő az elmúlt években többször is megpróbálta kikérni, de nem kapta meg-, s hogy a ráépítést kényszerként tálalják nekik, holott megváltoztathatatlan jogi kötelezettségről nincs is szó. Kifogás volt az is, hogy ha a ráépítés megvalósul, a megállapodás értelmében az ingatlan „átmegy” az apartmanokat megvásárlók magántulajdonába, tehát a terület még inkább kikerül a helyi társadalom kezéből.
Többen azt firtatták, milyen érdeke fűződik az évek óta veszteséges Korzót üzemeltető Gomi Kft-nek a beruházás minden áron való keresztülviteléhez? Gazdasági, vagy talán politikai presszió áll a háttérben?
A fórumon sorjáztak a lakossági észrevételek: volt, aki azért költözött a fővárosból a Velencei-tóhoz, mert olvasott a sok tervezett fejlesztésről, köztük a Korzóról, amelyről azt hitték, növeli Velence városias jelleget, de még nem lépi majd át az egészséges mértéket. Csalódniuk kellett:
az évek óta jellemző akut parkolóhelyhiány és a terület befogadóképességének sokszoros túllépése miatt a Velence Korzó sokak szerint már 2017-re élhetetlenné vált, s bár szívesen vásárolnak az épület üzleteiben, inkább a csöndesebb, a tóhoz hétvégenként leruccanók által kevésbé preferált fürdőrészeket keresi.
Gyakorta elhangzó vélemény, hogy a tervezett változásokkal a településképet a városvezetés a jövőben beköltözőkhöz alakítja elsősorban, s nem a Velencén évtizedek óta lakók számára kedvez.
A tavaly decemberi fórumon érezhető volt némi rossz hangulat, már csak azért is, mert a néhány nappal korábbi ülésén a képviselő-testület úgy támogatta a projektet, hogy a sebtiben összehívott, ebédidőben megtartott ülésen a helyi polgárok nem is tudtak jelen lenni.
Koszti András polgármester szerint közel félszáz érintettnek küldtek ki értesítőt, mégis csak öten jöttek el, ketten közülük ráadásul képviselők. Ezután szánták el magukat a lakosok az egyik önkormányzati képviselő javaslatára egy „különfórumra”, ahol a polgármester ugyan nem vett részt, de elküldte megfigyelőnek a régi családi barátot, az önkormányzat eredményeit a település lapjában is mindig hangsúlyozni kész Mátay Balázs főszerkesztőt.
Érdekes időzítésként a fórumot megelőzően jelent meg egy cikk az ekkor már Mészáros Lőrinchez került Fejér Megyei Hírlapban az újabb beruházásról, érezhetően a közhangulat javítására– a lap újságírója azonban erősen mellé nyúlt, mikor a polgármesteren és a vállalkozón kívül mást nem kérdezett meg:
a felháborodott lakosok közösen helyreigazítást kezdeményeztek a lap főszerkesztőjénél, pontról-pontra cáfolva a nyilatkozók állításait.
A helyreigazítás a lap online felületén, egy meglehetősen eldugott felületen megjelent, de néhány óra elteltével onnan is eltűnt.
A fórum után néhány nappal jöttek az ünnepek, így a közhangulat is csillapodott egy időre, az azonban tudott volt, hogy az építésiengedély-kérelmet beadta a vállalkozó. A kedvező önkormányzati hátszél ismeretében ennek megfelelően kész tényként lehetett kezelni, hogy a hiánypótlások után a Gomi Kft. meg is kapja az engedélyt. Ám az újév elején jött a meglepetés: az eljáró hatóság a kérelmet elutasította. Banális apróságnak tűnhet, min csúszott el a szép reményű terv: a tervezett apartmanok nappali-konyháját egy légtérbe tervezték a belőlük nyíló vécékkel, ez pedig tilos.
Ezek után megkerestük Görgicze Zoltánt, letett-e a ráépítésről? A vállalkozó a telefonban kissé homályosan úgy fogalmazott, momentán más dolgok foglalkoztatják, van más feladata is, éppen elég. Hiába kérdeztük, nem kaptunk egyértelmű választ, hogy a beruházás meg fog-e valósulni, de Görgicze arról sem akart nyilatkozni, élt-e fellebbezéssel.
Hogy időközben új építési engedélyezési eljárás iránti kérelmet adtak be, az egy május végi eseményen derült csak ki, amikor ismét összegyűltek a velenceiek, hogy ezúttal közmeghallgatáson adjanak hangot nemtetszésüknek az üggyel kapcsolatban.
„A mi torkunkon ne nyomjon le senki semmit!” – az alaphangot ez a közbeszólás és az azt kísérő élénk taps adta meg, mire az ülést levezető Koszti András polgármester kijelentette, nem fogja megtűrni a bekiabálásokat. Különben is, a korzóráépítéssel várható turizmusnövekedés maximum az év negyven napján okozhat a helyieknek problémát, így nem igazán érti az ellenkezéseket.
Valaki megkérdezte, hogy ha ez ilyen jó üzlet, akkor miért nem az önkormányzat valósítja meg, miért engedi át egy vállalkozásnak? Kétszáz millió forint az üzemeltetés hátralévő tíz évére talán nem számít busás haszonnak? – kérdezett vissza Koszti, aki arra kérte a résztvevőket, ne prejudikáljanak a hivatali döntés megszületése előtt.
A vállalkozó képviselője is felszólalt és elmondta, hogy a ráépítési jogot és a tulajdonosi hozzájárulást a szerződés megkötésével annak idején álláspontjuk szerint már megszerezték, így abban nem lehet vita. A közmeghallgatásról ezúttal is megválaszolatlan kérdésekkel távoztak az emberek, de az álláspontjuk nem változott: nincs szükségük a települést tovább terhelő új beruházásra.
Augusztus elején aztán érdekes fordulat állt be a történetben: egy, a májusi találkozón már a kérdésben népszavazást kezdeményező helyi lakos – megkerülve a velencei jegyzőt, aki nem akarta őt az ügyben ügyfélként elfogadni – egyedüli velenceiként fellebbezést adott be az eljáró martonvásári építési hatóság végzésével szemben.
A beadványnak a fehérvári kormányhivatal helyt adott, és jogos érdeksérelemnek ismerte el a lakosság által is kifogásolt panorámavesztést.
Így gyakorlatilag megállapította azt is, hogy a martonvásári építési hatóság helytelenül járt el, ami azt jelenti, hogy az annak alapjául szolgáló velencei jegyzői végzést is meg kell változtatni. Összességében tehát újra le kell folytatni az egész eljárást.
Velencén most sokan kifejezetten örülnek ennek – ezúttal ugyanis nagyobb az esély, hogy ügyfélként többen bekapcsolódhatnak az eljárásba, és együtt hatásosabban tudnak fellépni. Mint a ráépítést aktívan ellenzők egyike megjegyezte, a városvezetés az ügy végjátékában kimutatta a foga fehérjét, hiszen azzal, hogy nem állt a fellebbezés mellé, tulajdonképpen elárulta igazi szándékait. És ebből a velenceiek azt szűrhetik le, hogy helyben nem várhatnak támogatást a nem kívánatos beruházás megakadályozásához.
Kocsis Noémi (Székesfehérvár)
fotó: A korzó jelenleg; kép forrása: Facebook – Velence Korzó | Új eljárás indul: lehet, hogy végleg bukik a Velence Korzó ráépítési terve? | Szép dolog az örökpanoráma, de fél éve még inkább az izgatta a Velencei-tó partján élőket, hogy egyes utcákban tolózárcsere és egyéb munkálatok miatt megint akadozott az ivóvíz-szolgáltatás, vagy hogy március 20-ra végre kiírták az új Bence-hegyi – helyben vegyes fogadtatású – kilátó ünnepélyes átadásának időpontját. Most mégis újra a Korzó ráépítési ügye kerülhet a figyelem középpontjába, miután a kormányhivatal elutasította az építésiengedély-kérelmet. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2018/09/07/uj-eljaras-indul-lehet-hogy-vegleg-bukik-a-velence-korzo-raepitesi-terve/ | 2018-09-07 14:21:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Azerbajdzsán és Magyarország kölcsönösen kereskedőházakat alapít egymás országában, közölte június végén Shahin Mustafajev azerbajdzsáni gazdasági miniszter június végén az Azertac állami hírügynökség szerint.
Musztafajev azt mondta: Magyarország kereskedőház nyitását tervezi Azerbajdzsánban, és Azerbajdzsán is érdeklődik egy budapesti kereskedőház nyitása iránt.
„Azerbajdzsán és Magyarország stratégiai partnere. Nagyon sok mindent értünk el a gazdaság, mezőgazdaság, az IT, az egészségügy és az oktatás terén. A két ország kereskedelmi kapcsolatai minden évben fejlődnek. Nagy potenciál van a két ország jövőbeni együttműködése előtt” mondta a miniszter a hírügynökség szerint.
Ez a hír nem csak azért érdekes, mert nyomát sem találtuk a magyar sajtóban vagy a magyar külügyminisztérium közleményei között, hanem azért is, mert Magyarországnak 2012 óta már van kereskedőháza az azeri fővárosban, Bakuban.
Erről akkor az azeri sajtó is beszámolt, maga Szijjártó Péter nyitotta meg. Az MTI-hírből azt is megtudjuk: a bakui volt az első kereskedőház, amely a keleti nyitásnak nevezett program keretein belül elkészült, és akkor a Széchenyi Bank közreműködésével nyílt meg a kereskedőház.
A 2016-os nagy kereskedőház-nyitási hullámban az azeri kereskedőház működtetésére is közbeszerzést írtak ki, amit az értesítő szerint az Ibrahim Ismayilov LLC nyert meg. A szerződés értéke 81,600,000 forint.
Magyar újságírók akkoriban azeri forrásokból is próbáltak többet megtudni erről a cégről, ám arról nem találtak részleteket az azeri cégadatbázisokban.
Az Átlátszó forrásai a helyszínen annyit tudtak kideríteni: létezik egy 2005-ben bejegyzett, Ibrahim Ismayilov LLC veű vállalat a magyar közbeszerzési értesítőben megjelölt bakui címre bejegyezve (Mammadova utca 11), illetve egy Ismayilov & Partners nevű cég két házzal arrébb (Mammadova utca 15), amelyet szintén egy bizonyos Ibrahim Ismayilov vezet.
Az ügyben megkérdeztük a Külgazdasági- és Külügyminisztériumot arról, hogy vajon miért beszélt az azeri gazdasági miniszter magyar kereskedőház nyitásáról, amikor már létezik egy, illetve nem sokkal később be is jelentették az összes kereskedőház bezárását. Kérdéseinkre nem kaptunk választ.
Kérdéseinket emailben elküldtük Ibrahim Ismayilovnak is, aki azt válaszolta, forduljunk a Magyar Nemzeti Kereskedőházak sajtóosztályához. Ezt meg is tettük, ám innen sem kaptunk választ.
CEU-diploma, OSI-ösztöndíj
Ismayilovnak feltettük azt a kérdést is, hogy vajon azonos-e azzal az Ibrahim Ismayilovval, akinek az önéletrajzát az interneten megtaláltuk. Ebben a kérdésben is a budapesti sajtóosztályhoz irányított minket.
Az interneten fellelhető önéletrajz szerint Ibrahim Ismayilov alapfokon beszél magyarul, és a 2000-2001-es tanévben mesterfokozatú diplomát szerzett a CEU-n politológiából.
2000 decemberében és 2001 januárjában a Nyílt Társadalom Intézet (OSI) budapesti központjában kutatási asszisztensként dolgozott egy önkormányzatok működését vizsgáló projektben.
Azerbajdzsán egy éve került a világsajtó figyelmének a középpontjába, amikor kiderült: offshore cégeken keresztül mosott tisztára hatalmas pénzösszegeket, illetve az azeri rezsim egy többmilliárd dolláros feketekasszát tartott fenn, amelyből luxusutazásokat, vásárlásokat és európai politikusoknak juttatott kenőpénzeket fizetett. Utóbbi mélyen megrázta az elméletileg az európai demokrácia felett őrködő Európa Tanácsot.
Az ügynek magyar szála is volt: az Átlátszó kiderítette, hogy épp a baltás gyilkos kiadatásának idején az azeri rezsim offshore cégei egy éven belül összesen több mint kilencmillió dollárt utaltak át egy hasonlóan titokzatos cég magyarországi bankszámlájára. Nem tudni, mi lett a pénzzel.
Az Orbán-kormányt azonban ezek a botrányok sem zavarják, továbbra is üzletel és barátkozik a bakui rezsimmel, és – ha itthon nem is veri nagy dobra – még megállapodásokat is ír alá.
Kiemelt fotó: Baku látképe / ThinkStock | „Soros-ösztöndíjasnak” adta az azeri kereskedőházat a kormány | Furcsa hír jelent meg az azeri állami hírügynökség internetes oldalán a nyár közepén: Magyarország és Azerbajdzsán kölcsönösen kereskedőházat nyit egymás területén. A hír azért különös, mert Magyarországnak 2012 óta van kereskedőháza Bakuban, amit a kormány a 24.hu értesülései szerint a többi kereskedőházzal együtt épp bezárni készül. Amikor megpróbáltuk kideríteni, mi folyik itt, belebotlottunk az azeri kereskedőház vezetőjének önéletrajzába, amiből kiderült: a magyar kormányt nem mindig zavarja, ha valakinek CEU-diplomája van, illetve a mostanában hevesen átkozott Soros-féle Nyílt Társadalom Intézetnél is dolgozott. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/09/07/soros-osztondijasnak-adta-az-azeri-kereskedohazat-a-kormany/ | 2018-09-07 14:27:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Titkolja a külügy, hogy mire költik a magyar állam százmillióit Finkelstein „gyermekei” az Egyesült Államokban – írtuk az év elején. Akkor azt szerettük volna megtudni, hová folyik el a magyar állam több, mint 2 milliárd forintja, amelyet a Magyar Foundation of North America (MFNA) nevű nonprofit szervezetnek utalt ki az elmúlt években – az Átlátszó jelenleg is pereli a Külgazdasági- és Külügyminisztériumot (KKM) ezeketért az adatokért. A költségek egy része ugyanakkor most kiderült: a szervezet 120 ezer dollárt (mintegy 33 millió forintot) fordított egy divatbemutatóval összekötött eseményre, amelyet Magyarország washingtoni nagykövetségén rendeztek meg.
Két hónappal ezelőtt került ki Magyarország washingtoni nagykövetségének Facebook-oldalára egy majdnem egy órás videó. Élőben közvetítettek egy divatbemutatót Zoób Kati Fashion Show néven.
Mint megtudtuk, a nagykövetség a V4-es elnökséget lezáró programsorozat részeként szervezett eseményt a magyar kultúra, dizájn és divatipar népszerűsítésére, ennek keretein belül mutatták be”a washingtoni politikai és kulturális élet meghatározó szereplőinek” Zoób Kati “V4-es tematikájú” kollekcióját.
Zoób Katiról 2015-ben írtuk meg, hogy cége és az állam 2011-ben állt össze, hogy egy új magyar divatvállalkozást indítson el, a projekt azonban csúfos eredményeket ért el: az állami Kézmű Kft. 129 millió forintot keresett vele, a költségek viszont a 37 millió forintos beruházáson felül a Zoób cégének kifizetett 255 millió forinttal súlyosbítva összesen legalább 292 millió forintra rúgtak. Magyarul, vaskos veszteséget hoztak össze.
Azt pedig már a 24.hu közölte, hogy a tervező a vizes világbajnokság idején is kapott állami forrást: a milliárdokat felemésztő megnyitó keretében Balatonfüreden tartottak Zoób-bemutatót 150 modell felvonultatásával.
Kíváncsiak voltunk, hogy az amerikai rendezvényt ki finanszírozta és mennyibe kerülhetett, így megkeresést küldtünk az illetékes szerveknek. A válasz pedig még minket is meglepett, hiszen fő szponzorként egy régi ismerőst neveztek meg.
A Külgazdasági – és Külügyminisztérium sajtóosztálya a finanszírozással kapcsolatban először csak annyit mondott, hogy az esemény “teljes mértékben helyi magyar szervezetek” és olyan amerikai cégek támogatásaiból valósult meg, amelyek “fontosnak tartják a magyar kreativitás új megközelítésből történő bemutatását, az országimázs építését, valamint üzleti lehetőséget látnak magyar divattervezők ruháinak amerikai forgalmazásában, bemutatásában.”
Mivel a „helyi magyar szervezetek” kifejezés elég homályos volt, újabb kérdéseket küldtünk arról érdeklődve, hogy kiket értenek ez alatt. Így derült ki, hogy az esemény egyik szponzora a lapunk által már többször emlegetett Magyar Foundation of North America (MFNA) volt.
Az MFNA egy olyan amerikai szervezet, amely teljes mértékben magyar állami forrásokból működik. Mint korábban megtudtuk, vezetői ezer szállal kötődnek Arthur J. Finkelsteinhez, a néhai republikánus politikai stratégához, aki tavaly nyáron bekövetkezett haláláig a Fidesznek is dolgozott, illetve Habony Árpáddal is volt közös cége.
Az alapítvány az elmúlt években több, mint 2 milliárd forintot kapott többek között arra, hogy a magyar kultúrát népszerűsítse Amerikában. Bár korábban kértük, a Külgazdasági – és Külügyminisztérium nem árulta el, hogy ezt a pénzt pontosan mire költötték.
Az mindenesetre biztos, hogy az MFNA a Zoób Kati divatbemutatójával egybekötött esemény főszponzoraként lépett fel. A program teljes költsége ugyanis 132 ezer dollár volt (37 millió forint), melynek a nagy részét az MFNA állta, az alapítvány egészen pontosan 120 ezer dollárt fizetett ki (33 millió forint). A fennmaradó 12 ezer dollárt két másik vállalkozás fizette ki, a Gaal & Associates (4 ezer dollár), valamint a NOUVEAU Productions (8 ezer dollár).
A Gaal & Associates feltehetően az A. Gaal & Associates nevű washingtoni dekoratőrcéget takarja. Az Aniko Gaal Schott vezette cég LinkedIn-oldala szerint részt vett a washingtoni magyar nagykövetség és a nagyköveti rezidencia felújításában is. A NOUVEAU Productions egy washingtoni rendezvényszervező cég, amely honlapja szerint kliensi között tudhatja a washingtoni magyar nagykövetséget is.
A 132 ezer dollárként feltüntetett összeg a minsztériumi válasz szerint többek között magában foglalta az utazási és szállásköltségeket, a PR anyagok grafikai és nyomtatási kivitelezését, valamint az esemény lebonyolításához szükséges hangosítási, fénytechnikai kiadásokat.
18 magyar modellt utaztattak
Mint megtudtuk, a rendezvényre 18 magyar modell, valamint a bemutató lebonyolításához szükséges stáb utazott ki. A modellek az Instagram posztjaik tanúsága szerint jól érezték magukat, egyikük legalábbis több képet is posztolt arról, hogyan kirándulgat Washingtonban.
A Külgazdasági -és Külügyminisztérium szerint a modelleket azért volt szükséges Magyarországról kiutaztatni – ahelyett, hogy kintieket alkalmaztak volna -, mert ez egy korábban máshol már bemutatott produkció volt, az abban szereplők jöttek Washingtonba is, így nem volt szükség a koreográfia megtanulására és a ruhák újra igazítására.
„Amellett, hogy biztosak lehettünk a gyakorlott modell csapattal a program sikerében, sokkal olcsóbb is volt, mint 18 amerikai modellt szerződtetni, és kifizetni nekik nem csak a bemutató, hanem a próbanapok költségeit is” – tették hozzá.
A Külgazdasági- és Külügyminisztérium kérdésünkre, hogy a finanszírozók pontosan kikkel kötöttek szerződést a divatbemutatóval összefüggésben, és mire, egyelőre nem válaszolt. E-mailben kerestük Zoób Katit is, nála arról érdeklődtünk, hogy vele, vagy a cégével szerződtek-e, és ha igen, mekkora értékben, de eddig ő sem reagált.
A rendezvényt egyébként a minisztérium szerint mintegy 300 ember tekintette meg. A The Georgetown Dish másnapi tudósítása szerint a divatbemutatón többek között “fellépett” Szabó László nagykövet két kislánya, felesége, Dr. Szeverényi Ivonn pedig épp aznap ünnepelte születésnapját, őt Káel Csaba köszöntötte fel egy virágcsokorral.
Káel egyike azoknak, akik a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) körül sündörögnek. Az MTÜ vezérigazgatója az M1-nek azt nyilatkozta: ő az egyik olyan szakember, akire gazdasági kérdésekben támaszkodik majd. A másik ilyen személyként pedig éppen Zoób Katit jelölte meg.
Guller Zoltán egyébként ugyanebben az interjúban ismerte el hivatalosan, hogy Orbán Ráhelnek is köze van az ügynökséghez, a miniszterelnök lányát “fiatal segítői” között emlegette.
Kőműves Anita — Oroszi Babett | Tízmilliókkal támogatta egy közpénzből működő alapítvány Zoób Kati amerikai divatbemutatóját | Titkolja a külügy, hogy mire költik a magyar állam százmillióit Finkelstein “gyermekei” az Egyesült Államokban – írtuk az év elején. Akkor azt szerettük volna megtudni, hová folyik el a magyar állam több, mint 2 milliárd forintja, amelyet a Magyar Foundation of North America (MFNA) nevű nonprofit szervezetnek utalt ki az elmúlt években – az Átlátszó jelenleg is pereli a Külgazdasági- és Külügyminisztériumot (KKM) ezeketért az adatokért. A költségek egy része ugyanakkor most kiderült: a szervezet 120 ezer dollárt (mintegy 33 millió forintot) fordított egy divatbemutatóval összekötött eseményre, amelyet Magyarország washingtoni nagykövetségén rendeztek meg. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2018/09/06/tizmilliokkal-tamogatta-egy-kozpenzbol-mukodo-alapitvany-zoob-kati-amerikai-divatbemutatojat/ | 2018-09-06 14:29:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Korábban már megírtuk, hogy Vajna Tímea fánkozójának újranyitása körül több dolog sem stimmelt.
Úgy volt, hogy november 4-én megint lehet menni a Mr. Funkba, de akkori információink szerint még november 3-án se tudtak egyértelmű választ adni az alkalmazottak hivatalos újranyitás dátumáról.
Volt, aki hallott róla, hogy egy elromlott gép alkatrészére kell várni, hogy megérkezzen Amerikából, de volt olyan is, aki egyáltalán nem tudott semmi ilyesmiről.
A legérdekesebb, hogy az alkalmazottak a zárástól függetlenül a holt időszakban ugyanúgy bejártak dolgozni, úgy csináltak, mintha nyitva lennének. Megsütötték a fánkokat, amiknek egy része elfogyott, sőt, a Miss Universe versenyzőinek is jutott belőle, de a maradék feltehetőleg a kukában végezte.
A nyilvánvalóan felmerülő kérdéseken túl – hogy a kamu melóért is ugyanúgy megkapták-e a fizetésüket a dolgozók, hogy rendesen be vannak-e jelentve, - több érdekességre is fény derült pár cégbírósági végzésből.
Volt egy időszak, amikor vezető tisztségviselő nélkül működött a cég,
de van itt egy 40 millió forintos befizetés is.
Kezdjük az elején!
A Mr. Funk Kft-t 2015. december 2-án jegyezték be az 5. kerületi Vigadó utca 2-es szám alá, ahova Vajnáné cége, a Beauty Enterprises Hungary és az Andy Vajna tulajdonában lévő AV Investments is be van jelentve [itt található a Las Vegas Casino Tropicana is – a szerk.]. Attól a naptól kezdve Gomez Norbert volt a fánkozó ügyvezetője, majd Vajna Tímea is megkapta ez a titulust 2016. július 12-től.
De volt egy időszak 2016. május 25. és július 12. között, amikor vezető tisztségviselő nélkül állt a cég.
Az történt, hogy a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága automatikus úton értesült Gomez Norbert ügyvezető eltiltásáról.
49 nap
Másfél hónapig nem jogszerűen működött a cég, de mivel 60 napon belül sikerült új vezetőt találni Vajnáné személyében, ezért a Mr. Funk Kft.-t nem kellett felszámolni. Az adott időszakban, május 25. és július 12. között volt pár változásbejegyzési kérelem, amit a cégbíróság pont amiatt utasított el, hogy a vezető nélküli fánkozó – de akármilyen más cég esetében is ez az eljárás – először azt intézze el, hogy legyen vezetője.
A végzés ellen Gomez Norbert június 24-én postai úton fellebbezett, amit a cégbíróság hivatalból elutasított, hiszen a törvény szerint nem gyakorolhat ilyen tisztséget. 2021-ig semmilyen cégben nem lehet ügyvezető. Így szükségszerű volt, hogy Vajna Tímea lássa el ezt a szerepet.
A formalitás megvolt, jöhetett a beruházás.
A már új vezetővel rendelkező Társaság törzstőkéjének felemeléséről szóló határozat érvényesnek bizonyult. A céginfóban is látszik, hogy július 25-től 300 ezer forinttal megemelték a Mr. Funk Kft. minimumra bejegyzett 3 millió forintos törzstőkéjét. De van itt egy, a Gomez Norbert vezetői tisztségtől való eltiltása miatt keletkezett anomália miatt kialakult, egy hónappal korábbi, június 21-vel keltezett határozat, ami a tőketartalék közel 40 millió forintos felemeléséről szól. Ezt az összeget Vajna Tímea cége, a Beauty Enterprises Hungary Kft. vállalta magára, és a papírok szerint az összeget már másnap, június 22-én befizették a Mr. Funk Kft. számlájára.
A tőketartalék emelése azt a célt szolgálja, hogy a jegyzett tőke drasztikus növelése nélkül is arányaiban több pénzt lehessen a cégbe fektetni, amiből ugyanúgy lehet gazdálkodni. Ez a könyvelési részletek nélkül nagy vonalakban csak annyit jelent, hogy így szabadabban tud működni cég. De most ennek a bizonyos 40 millió forintnak a forrása érdekes.
Vajna Tímea rendezvényszervező cégének - ami amúgy Andy Vajnáé is - volt miből adnia, hisz a Beauty Enterprises Hungarynek 2014-ben még csak 24 millió forintos saját tőkéje volt, ami 2015-re 180 millió lett.
A maga tavalyi 60 milliós bevétele mellett is 21 millió forintos veszteséget termelő vállalkozásról van szó, amibe csak úgy ömlik a pénz.
Honnan? Ott van például a Miss Universe Hungary döntője, ami lehet, hogy 150 millióba került a TV2-nek. (A nézettségi adatok szerint akármennyibe is került a produkció, 18-49-es korosztályban a 10,4%-os közönségaránnyal elvérzett az RTL klubon futó, 20,4%-ot megugró Hobbittal szemben.)
Megkerestük a TV2-t, hogy kiderítsük ki és mennyiért készítette a szépségverseny vasárnapi döntőjét, mire az alábbi választ kaptuk.
„Piaci pletykákra nem szoktunk reagálni, most csak azért tesszük, mert az elmúlt hetekben teljesen fals számok jelentek meg a sajtóban. A műsor pontos gyártási költsége természetesen üzleti titok, de annyit elárulhatunk, hogy a költségvetése megfelelt az iparági standardnak, és jóval kevesebb, mint amit megírtak korábban. A Miss Universe Hungary-t évek óta Vajna Tímea csapata készíti a TV2 szakembereinek támogatásával.”
Tehát Andy Vajna tévéjében lement egy általa és a felesége által felesbe jegyzett céghez tartozó szépségverseny döntője, amit lényegében maguk is készítettek "iparági standard árakon".
De Vajna Tímea rendezvényszervező cége, az említett szépségversenyt is tető alá hozó Beauty Enterprises nem csak a tévén keresztül köthető férjéhez, Andy Vajnához, illetve az ő egyik cége, az AV Investments által kezelt milliárdokhoz: 2014. november 26-tól a Beauty Enterprises Hungary társtulajdonosa az AV Investments Kft, ami 90%-ban Vajna András György (ismertebb nevén Andy Vajna) és 10%-ban a Cinergi Pictures Entertainment Inc. tulajdona.
Az AV Investments a 2015-ös adatok szerint egy 70 ezer saját- és 24 millió dollárnyi idegen tőkével működő cég. (Forintban 20 millióról és közel 7 milliárdról beszélünk.) Tehát 1% saját tőke sincs a cégben, ami meg hatalmas hitelt illeti, az egy kapcsolt vállalkozástól jött, egész egyszerűen Andy Vajna saját magának adott kölcsönt, így ez a pénzmozgás nagy valószínűséggel némi átcsoportosítást takar. [Vajna cégeivel és azok hátterével 2014-ben Oroszi Babett hosszabban foglalkozott az Átlátszón.]
Forint? Dollár?
Az RSM Audit Hungary Zrt. által készített könyvvizsgálatnak van egy pontja, ahol kimaradt a pénznem, pedig jó lenne tudni, ha a többségben dollárban megadott összegek akkor sem forintban vannak megadva, amikor a cég tartós részesedéseiről van szó (a hozzá kapcsolható vállalkozásokban). Ott van egy 927 765-ös tétel a Beauty Enterprises Hungary Kft. javára, ami forintban nem egy nagy durranás,
de dollárról forintra átszámolva ez már 266 milliós összeg.
Nagy valószínűséggel itt dollárról van szó, és van is ennyi pénz a rendezvényszervező cégben. Mint írtuk, az AV Investments felerészben tulajdonosa a Beauty Enterprisesnak, és előbbi cég részéről elég nagyvonalú nagyjából egymillió dollárt, 266 millió forintot adni egy veszteséges, valamint arányaiban jóval kisebb, mindössze 8 millió forintra bejegyzett cég felének.
Az Igazságügyi Minisztérium honlapján elérhető beszámoló bizonyítja, hogy van egy 5 évnél hosszabb időre kölcsönbe adott 110 millió az AV Investments jóvoltából, Vajnáné rendezvényszervező cégének javára. De volt már rá példa, hogy Andy Vajna cége 50 plusz 7 millió forint kamatot elengedett a Beauty Enterprisesnak.
Röviden, miből van a fánk?
Úgy néz ki, Andy Vajna közel 7 milliárdból működő cégének 260 milliós kölcsönével/befektetésével megtolt másik, feleségével közös vállalkozásából befizetett 40 millió forintból készülnek az Arany János utca 19. alatt a Mr. Funk fánkjai és bageljei. Amik olykor visszaköszönnek Andy Vajna tévéjének, a TV2 felületén, hol direktbe promózva, hol burkoltan, mondjuk Vajna Tímea szépségversenyének döntőjét reklámozó kisfilmekben.
A cikkben szereplő információk a cégbíróságon bárki számára elérhető online iratokból, a céginfón található adatokból, valamint az Igazságügyi Minisztérium honlapján közzé tett elektronikus beszámolókból származnak. | Így jut Andy Vajna 7 milliárdjából 40 millió Vajna Tímea fánkozójába | A Mr. Funk Kft-t 2015. december 2-án jegyezték be az 5. kerületi Vigadó utca 2-es szám alá, ahova Vajnáné cége, a Beauty Enterprises Hungary és az Andy Vajna tulajdonában lévő AV Investments is be van jelentve [itt található a Las Vegas Casino Tropicana is – a szerk.]. Attól a naptól kezdve Gomez Norbert volt a fánkozó ügyvezetője, majd Vajna Tímea is megkapta ez a titulust 2016. július 12-től. | null | 1 | https://velvet.hu/gumicukor/2016/11/23/mr._funk_a_40_millios_fankbiznisz/ | 2016-11-23 11:10:00 | true | null | null | Index |
Nyilvánosságra került a Mr. Funk és a Beauty Enterprises Hungary Kft. éves beszámolója, így további részletek derültek ki arról, hogy Andy Vajna és feleségének cégei között hogyan oszlanak meg tíz-, sőt, százmilliók. Most az AV Investmentst, a Beauty Enterprisest és a Mr. Funkot összekapcsoló pénzügyi mozgásokat mutatjuk be. Néhány adat ezek közül:
270 milliós tulajdonosi kölcsön az AV Investments Kft.-től a Beauty Enterprises Kft.-nek.
100 millió forint tartozás a Mr. Funk Kft.-től a Beauty Enterprises Kft. felé.
Összesen 297 millió forint befektetés tárgyi eszközökbe, -70 millió forintos árbevétel és 322 millió forint tartozás. De, amint az egy másik cég pénzügyi beszámolójából kiderül, egy ugyanekkora összegű tartozás máshol tőketartalékként van megjelölve.
Ezeknek az összegeknek egymással átfedésben kellene lenniük, de a beszámolók összefésülése után, sőt, az érintettek megkérdezésével se lett teljesen egyértelmű, hogy honnan van a pénz. Vajna Tímea annyit mondott, amikor a Mr Funk 300 milliós hosszú lejárató kölcsönéről kérdeztük, hogy az nem tartozás, nem hitel, azt
Andy adta.
Csak ezt így nem lehet lekönyvelni.
A kezdetek
A Mr. Funk már a kezdetektől fogva óriási, és bizonyos szempontból indokolatlan népszerűséggel bírt.
2016. október 14-én megnyitott a fánkozó. 2016. október 15-én pedig beütött a Várkert bazár-szindróma, és bezárt. Hivatalosan azonban senki sem indokolta meg, hogy miért kellett hirtelen megnyitni, majd bezárni a boltot. Egyes információk szerint egy fánkkészítőgép drága alkatrészére kellett várni, hogy az megérkezzen Amerikából, de volt olyan alkalmazott, aki ilyenről még csak nem is hallott. Továbbá, az akkor éppen három hete zárva tartó üzletnél járva azt tapasztaltuk: az alkalmazottak
úgy csináltak, mintha az üzlet nyitva lenne.
Frissen tisztított lábtörlőket hoztak, egy rakomány papírtörlő érkezett, bent pedig készültek a fánkok. Megtudtuk, hogy az október 15-én bejelentett bezárás hírétől függetlenül mindenki ugyanúgy bejárt. Az újranyitással kapcsolatos furcsaságokról itt írtunk részletesen.
2016 novemberében végül megint kinyitott – és azóta is üzemel – a Mr. Funk. De az újranyitás hónapjában is volt miről beszámolni Vajna Tímea fánkozójával kapcsolatban, amikor üzlettársa, Gomez Norbert tulajdnorészét lefoglalták egy családi hitel miatt.
A Mr. Funk pénzügyi dolgairól kétszer írtunk. Egyszer, amikor Vajna Tímea Amerikába költözésével kapcsolatban megkérdeztük Gomez Norbertet, hogy mi lesz most, hogy nincs itt az üzlet tulajdonosa. Akkor következő választ kaptuk:
A Mr. Funk eddig is jól ment, és ennél csak jobb lesz. Az, hogy Timi Amerikába költözik, semmit nem fog változtatni a cég működésén.
Másodszor a cég 40 millió forintos befizetése után kutatva tudtunk részletesebben beszámolni arról, hogy Andy Vajna fő cége, a 7 milliárdos AV Investments adott 266 millió forintnyi összeget a – feleségével közösen jegyzett – Beauty Enterprises Hungary Kft.-nek, ami egyben a Mr. Funk résztulajdonosa is, és ami 40 milliós összeggel megemelte a fánkozó tőketartalékát.
A Beauty Enterprises Hungary Kft. 2016-os beszámolójából most az is kiderült, hogy
100 millió forinttal tartozik neki a Mr. Funk Kft.
Sőt! Vajna Tímea fánkozójának összesen 322 millió forint tartozása van. Ebből 300 millió 984 ezer forint egy hosszú lejáratra kapott kölcsön.
Egy Arany János utcai fánkozó minden pénzt megér. Úgy tűnik.
A Mr. Funk először 2016 áprilisában adott életjelet magáról.
Amint az a fenti fotón is látszik, az V. kerületi üzlet alapos felújításra szorult. Az anyagi erőforrás nem okozhatott problémát, hisz a Mr. Funk Kft beszámolójából kiderült, hogy 2016-ban 232 millió 925 ezer forintot költöttek beruházásokra és felújításokra.
A 2014 májusában még Vodafone-üzletként üzemelő létesítményt sikerült rendbe tenni. A külső részt helyrehozták, az omladozó burkolati elemeket kipótolták, a beltér egyik részét egy üvegfallal elválasztott látvány-pékműhellyé alakították.
2016 március 29-én kaptam meg a kulcsát ennek az üzletnek, ami egy kockára beépített Vodafone-bolt volt. Szétvertük az egészet és újjáépítettük. Sokat költöttünk rá, hogy így nézzen ki, ahogy most van
– részletezte Gomez Norbert a felújítási munkálatokat.
De honnan volt minderre pénz?
A beszámolóból mindössze annyi látszik, hogy a Mr. Funk Kft. egy hosszú lejáratú kölcsönnel rendelkezik. Logikus következtetés lenne azt mondani, hogy az összeg a Beauty Enterprises Hungary Kft.-től származik. Hogy miért? Mivel korábban Andy Vajna fő cége, az AV Investments átcsoportosított már 270 millió forintot a feleségével közösen jegyzett Beauty Enterprises Hungary javára, ami tulajdonosi kölcsönként lett feltüntetve.
És valóban. Az AV Investments beszámolójáig kellett visszamenni, hogy kiderüljön: logikus volt a következtetésünk. Andy Vajna fő cége 1 millió dollárt fektetett a Beauty Enterprises Kft.-be. Ha forintra átváltjuk, akkor akár a 300 milliós összeget is megkaphatjuk, attól függ, hogy mikori árfolyamot veszünk alapul. De minden matekos ügyeskedést félretéve, a közvetlen leányvállalatok tőketartalékainak bemutatásánál egyértelműen le van írva, hogy a Beauty Enterprisesnak 322 millió 659 ezer forintja van. Érdekes, a Mr Funknak pont egy 322 milliós tartozása van.
Hogy is van ez?
Vajna Tímeát erről is megkérdeztük június 2-án, és elárulta, hogy azt az összeget
Andy adta.
Egy másik amerikai típusú fánkozó éves bevétele
Csak az összehasonlítás végett megnéztünk egy másik, nagyjából hasonló üzleti modellel rendelkező céget. Persze nem lehet egyértelmű egyenlőség jelet tenni Vajna Tímea fánkozója és e között a cég között, de viszonyítási alapnak pont megteszi.
Egy 2015-ben indult fánkozóról van szó, ami elsőként a Nyugati Pályaudvarnál nyitott egy üzletet. Jelenleg már a Keleti Pályaudvar közelében is van egy boltjuk. A Mr. Funkkal ellentétben nem árulnak bégeleket, sőt, mozgó büféjük sincs, és így tovább. De, ha csak azt nézzük, hogy ez a cég is főként fánkok eladásával keres pénzt, akkor jogos az összehasonlítás. Ez a meg nem nevezett fánk franchise a 2016-os évben több mint 110 millió forintnyi árbevételt termelt.
Vajna Tímea fánkozójának két hónap alatt sikerült kitermelnie ennek az összegnek az ötödét. Ha a Mr. Funk egész évben tudja tartani ezt az eladási számot, akkor magasabb árbevételre tehet szert, mint ez a meg nem nevezett másik cég.
Mindezek után, ekkora anyagi hátszéllel, november elejétől december végéig 22 millió forintos anyagi bevételt termelt. De a fánkozó ezzel együtt is 70 milliós deficittel zárta működése első évét.
A fánkozó két tulajdonosa, Gomez Norbert és Vajna Tímea egyáltalán nem tartja mínuszosnak az első évet, hisz a fenti számok csak 40 nap után keletkezett bevételből származnak, míg egy üzleti év 365 napból áll. Mindketten elárulták, hogy miért érdemes ebbe fektetni: mert a Mr. Funk franchise lesz. És nem csak magyarországi nagyvárosokban gondolkodnak, mert elmondásuk szerint európai országokban is nagy érdeklődés van a Mr. Funk iránt.
Sőt! A tengerentúlon is lehet majd Vajna Tímea fánkjait enni. Hogy mikortól várható a terjeszkedés? Gomez Norbert azt mondta, hogy még idén, azaz 2017-ben több üzletük is lesz. Már készül a franchise-szerződés, már rakják össze az arculati kézikönyvet.
Nagyon jók a termékeink, és egy olyan színvonalas dolgot csinálunk, ami a világ bármely pontján megállja a helyét. És ez sokba kerül
– mondta Gomez Norbert.
A fenitek ismeretében világos, miért óriási biznisz a Mr. Funk, hogy Andy Vajna 300 millió forintot pumpál bele. Ezen – a Beauty Enterpriseson keresztül pénzelt fánkozón – kívül csak a Magyar Broadcasting CO. Zrt.-be (ez alatt fut a TV2 és a többi kisebb csatorna), fektet dollármillió feletti összeget.
Különösen érdekes, hogy a Beauty Enterprises ennyi pénzt fordít a Mr. Funkra, amikor eredetileg a Miss Universe szépségverseny lebonyolítása lenne a legfőbb feladata. Utóbbi miatt a cég tevékenységi köreinél az alábbiak szerepelnek:
Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése;
Rendezvényi étkeztetés;
Televízióműsor összeállítása, szolgáltatása;
PR, kommunikáció;
Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás;
Piac-, közvélemény-kutatás;
M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység;
Fodrászat, szépségápolás;
Reklámügynöki tevékenység;
Médiareklám.
Ehhez képest a verseny lebonyolítását a Sensation Event & Congress intézi, már 2014 óta. Amivel úgy van összefonódva Vajnáné egy másik, a Universe Management cége, azon túl, hogy egy irodaházba vannak bejegyezve, hogy az igazgatósági tagok közt ül a Sensation cég vezetője.
(A Universe Management nem tette közzé az éves beszámolóját, csak a taggyűlés határozata nyilvános, abból viszont kiderül, hogy a 13 millió 366 ezer forintos adózott eredményt osztalékként kiveszik.)
Egy friss interjúban Vajna Tímea azt mondta, hogy kiszáll a Miss Universe-ből. Megkérdeztük, hogy ez mit is jelent pontosan, mármint azon túl, hogy a szervezésben nem lesz annyira aktív szereplő. Felszámoltatja, kilép a Universe Management Kft.-ből? Azt válaszolta, hogy nem, mert nem az alatt fut a szépségverseny, hanem a Beauty Enterprises alatt. Akkor a Beauty Enterprises-ből , ami 50%-ban Andy Vajnáé, abból fog kilépni, azt fogja eladni, felszámoltatni? Azt mondta, hogy még nem tudja mi lesz a sorsa.
Shine like a diamond
Nem esett még szó a gyémántbizniszről, a Dorottya Diamondról, pedig Vajna Tímea azt a cégét is előszeretettel finanszírozza a férjével közös Beauty Enterprises Kft.-n keresztül. De ezt is legalább olyan trükkösen teszi, mint a Miss Universe esetében.
Az a MaxN Hungarya Kft. valójában MaxM Hungary, és úgy köthető Vajnánéhoz – azon túl, hogy a Beauty Enterprises 186 millió 102 ezer forintot fektetett bele 2016-ban –, hogy társtulajdonosa a Dorottya Diamond Palace Kft.-nek.
Az, hogy a fánkbiznisznél mennyivel jobb vagy rosszabb a gyémántbiznisz, hogy mennyire éri még közel 200 millióval megtámogatni, azt nem tudjuk megmondani, mivel sem a Maxm Hungary, sem a Dorottya Diamond Palace beszámolója nem került még fel az Igazságügyi Minisztérium honlapjára. | Vajna Tímea a 300 milliós kölcsönről: Andy adta | Nyilvánosságra került a Mr. Funk és a Beauty Enterprises Hungary Kft. éves beszámolója, így további részletek derültek ki arról, hogy Andy Vajna és feleségének cégei között hogyan oszlanak meg tíz-, sőt, százmilliók. Most az AV Investmentst, a Beauty Enterprisest és a Mr. Funkot összekapcsoló pénzügyi mozgásokat mutatjuk be. Néhány adat ezek közül: | null | 1 | https://velvet.hu/gumicukor/2017/06/12/vajna_timea_fankozojanak_100_millios_tartozasa_van/ | 2017-06-12 11:15:00 | true | null | null | Index |
Fotó: szon.hu
A mintegy négyezer fős településen azért kellett időközi választást tartani, mert a képviselő-testület idén májusban feloszlatta magát. Vojtó Mihályné ugyanis számos nehezen magyarázható ügybe keveredett. A szegregáció felszámolására kapott 135 millió forintos uniós támogatásból például egyaránt költöttek masszázsra, "léleksimogató beszélgetésekre", "életkedv-előadásra", biorezonancia mérésre, farsangi bulira, valamint Oravecz Nóra előadására. Az uniós pénzt a pályázat szerint a hátrányos helyzetűek mosási, tisztálkodási és főzési lehetőségeinek megteremtésére kellett volna költeni.
Korábban, 2015-ben pedig az derült ki róla, hogy a képviselő-testület 2014-es alakuló ülésén 2,5 millió forintot szavaztak meg neki 118 nap ki nem vett szabadsága miatt, ami azt jelentette, hogy négy év alatt csak pár napot volt szabadságon. | Elbukott Gávavencsellő polgármestere, aki 135 milliós uniós támogatást fordított léleksimogató beszélgetésekre | Berecz János, a Fidesz-KDNP jelöltje nyerte a vasárnapi időközi polgármester-választást a Szabolcs megyei Gávavencsellőn, ahol a pénzügyi botrányokba keveredett, eddigi független polgármestert, Vojtó Mihálynét sikerült legyőznie. | null | 1 | http://168ora.hu/itthon/elbukott-gavavencsello-polgarmestere-aki-135-millios-unios-tamogatast-forditott-leleksimogato-beszelgetesekre-es-farsangi-bulira-155735 | 2018-09-09 08:52:00 | true | null | null | 168 óra |
Kulturális korszakba kell ágyazni a mostani politikai rendszert, szeptembertől pedig nagy változások lesznek, hangzott el Orbán Viktor miniszterelnök szokásos nyári eligazításán. A megfogalmazás idézet volt egy írásból, ami a Terror Háza igazgatónőjének blogján jelent meg, és a jobboldali kulturális hegemónia kialakításának eszközeit latolgatja.
Hogy konkrétan mi lesz a további kulturális térfoglalás lényege, azt még mindig nem látni pontosan. De logikusnak tűnhet, ha arra a magyar kulturális ágazatra gondolunk, ahol alapvetően szabad piaci viszonyok uralkodnak, és viszonylag jelentős nyereséggel folyik a működés. Ez pedig a könyvpiac, és a fent idézett írás – amihez a miniszterelnök közelgő cselekvéseket is rendelt – explicit módon hivatkozik is rá. Erre a képre aztán ráerősített L. Simon László fideszes országgyűlési képviselő, amikor a héten egy panelbeszélgetésen egyértelművé tette, hogy szerinte igenis van az államnak szerepe a könyvek világában, sőt, gyakorlatilag megüzente, hogy a kormány vállalkozói valamit tenni fognak a területen, és ő személyesen például jó ötletnek tartja egy nemzeti könyvesbolt hálózat létrehozását.
Valahol érdekes is, hogy ha már az utóbbi években annyi területet átalakított a kormány, vagy fújt hátszelet valamilyen formailag piaci szereplőnek, hogy benyomuljon az adott ágazatba, akkor miért pont a szimbolikus szempontból még mindig nagyon fontos, és ráadásul nyereségesen is művelhető könyvszakmában nem történt még ilyen térfoglalás. Most viszont már lehet sejteni, hogy lesz, és legfeljebb azt érdemes latolgatni, hogy konkrétan milyen formát fog ölteni a próbálkozás. Ezért érdemes feltérképezni, hogyan is működik a könyvpiac.
A könyvpiac két legfontosabb szereplője*Persze a szerzőkön / a jogdíjak tulajdonosain, a nyomdákon és a vevőkön kívül. a kiadó és a kereskedő, de az utóbbi években Magyarországon egyre inkább a kereskedők köré kezdett szerveződni a piac. Ennek oka az, hogy az itthoni könyvkereskedésben a bizományosi rendszer vált általánossá. Ez azt jelenti, hogy amíg el nem adja a könyvet a kereskedő cég (tehát például a könyvesbolt vagy a webshop tulajdonosa), addig az végig a kiadó tulajdonában van.*Ez egy történelmi véletlen miatt alakult így. Azért volt vonzó a bizományosi rendszer a kilencvenes években, a gyakorlat kialakulása idején, mert akkoriban nagy volt a fluktuáció a könyvkiadóknál. Ezért a kereskedők nem bíztak benne, hogy ha az átvételkor fizetnének az áruért, akkor amikor a maradékot visszaadják, akkor megkapták volna az azért járó visszatérítést – a kiadó ugyanis addigra jó eséllyel becsődölhetett volna. A kereskedő aztán némi adminisztrációs csúszással csak azt a részét fizeti ki az átvett könyveknek a kiadók felé, amit el tudott adni, a maradékot (remittendát) egyszerűen visszaküldi nekik fizikai formában. A kiadók tehát sokáig nem látják a pénzüket, mert az a rendszerben áll. A kereskedők a másik oldalon viszont örülhetnek, mert több ideig rendelkeznek szabad forrással: a vevő náluk fizet, ők viszont némi átfutással fizetnek csak a kiadónak. (A bizományosi rendszer egy-egy elemét a GVH 2013-ban kartellezésnek találta.)
Az így szerzett időbeli előny miatt a kereskedőnek van likvid forrása arra, hogy fejlesszen és növekedjen. Emiatt Magyarországon ők lettek a beruházók. Megpróbáltak ugyan bejönni külföldi szereplők, de nem jártak nagy sikerrel. A kilencvenes években, amikor a kereskedelem nem elhanyagolható része még aluljárókban lévő könyvesstandokon zajlott, a legnagyobb könyves multicégek, például a Bertelsmann, az Egmont, Macmillan és az Elsevier is megpróbáltak betörni a magyar piacra.
De ezek egy kivételével (ez az Akadémiai Kiadót is birtokló Wolters Kluwer) mind fejvesztve menekültek ki az országból, miután megismerkedtek a helyi piaci viszonyokkal, ezen belül is azzal, hogy a magyarországi tényleg csak egy hárommilliós piac, ahonnan – a nyelvi sajátosságok miatt – exportálni sem lehet a felesleget. Talán attól is megijedtek, hogy a kilencvenes évek általános felfordulása idején úgy tűnt, teljesen a földbe fog állni a könyvpiac Magyarországon. (Az 1990-es 113 millió eladott könyvpéldány 2000-re 35 millióra zuhant.)
Így tudta a 2010-es évekig három, aztán a tartozásspirálba került Alexandra kihullása után két nagy kereskedőcég, a Libri és a Líra megszerezni a piac nagy részét, egyre több kiadót maguk köré gyűjtve.*A Librinek van a legtöbb nagyon forgalmas, budapesti plázás boltja, míg a Lírának szám szerint több boltja van, de inkább vidéken erős. Ennek a köztük lejátszódott piaci versenynek volt egy tanulságos időszaka, a 2008-as válság előtti évek, amikor a kereskedők – a megelőző Harry Potter-konjunktúrás sikeridőszak után – egymással versengve nyitották a könyvpalotákat és a plázás könyvesboltokat. Ez nem csak azért volt csapás rájuk, mert a válság után évekig drámai mértékben visszaesett a könyvpiac, hanem mert sokszor euróban kötötték a bérleti szerződéseket, annak pedig csúnyán elszállt az árfolyama, így az üzleti tervek is borultak. Ráadásul ilyen sok megnyitott könyvesboltot valószínűleg akkor sem bírt volna el az ország, ha nem jön a válság.
A piac szereplői szerint a válságot követő nehezebb éveket most már sikerült átvészelniük, és az utóbbi időben nem csak hogy stabilizálódott a piac, hanem – ahogy emelkedni kezdtek a bérek – érzékelni kezdték a kereslet élénkülését is. (Igaz, a könyvkereskedők panaszkodnak arra, hogy a tankönyves állami beavatkozás miatt nemcsak a közvetlen, 15 milliárdra becsülhető volumentől estek el, hanem a korábban iskolakezdéskor tapasztalt egyéb forgalomemelkedés is elmarad azóta.)
A könyv, amikor szabad piaci körülmények között jelenik meg, egy speciális luxustermék. Ha sikerül ráérezni a piaci igényekre, akkor jó időzítéssel rengeteg eladott példányt és óriási profitot lehet hajtani egy-egy megjelenéssel. De valójában még erre sincs szükség, a kiadók alacsonyabb példányszámokkal is nyereségesen tudnak működni, sőt, még az is belefér, hogy kísérletezzenek, és esetleg néhány könyv megbukjon a piacon.
Ezek után nem is olyan meglepő, hogy a könyvkereskedő és könyvkiadó cégek mérlegei alapján tényleg lehet ezt nyereségesen művelni. Az ötven legnagyobb kiadónál tíz százalékos, a húsz legnagyobb könyvkereskedőnél pedig – ha nem számítjuk az állami KELLO-t – hét százalékos volt a profitráta. A cégek száma sem kevés: kiadóból több mint nyolcszáz, kereskedőből pedig kétszázötven olyan van, amely valamennyi árbevételt ért el tavaly. De van például ötven kereskedő és százötven kiadó cég, amely 50 millió forintnál nagyobb bevételt könyvelt el tavaly.
Igaz, ezek közül több csak formailag külön cég. Valójában a kereskedelemben a Libri, a Líra és még néhány kisebb cég, a kiadók között a két nagy kereskedő köré gyűlt kiadók*Ezek a Libri esetében többek között a Jelenkor, a Pesti Kalligram, a Park, a Helikon és a Kolibri, a Líránál pedig a Megvető, az Athenaeum, a Corvina és a General Press. mellett a Talentum, a Pagony, a Centrál és a Kossuth-csoport a legnagyobbak. De így is megáll, hogy több tucatnyi különböző tulajdonosi kör tudott jelentősnek mondható méretet elérni ezen a 45-50 milliárdos piacon.
Annak ellenére sikerül tartani a semmiképp nem alacsony profitrátát, hogy egyébként egyre kevesebb olyan könyv van, amiket kiugró példányszámokban tudnának eladni. 2013 óta nem volt olyan év, hogy elérte volt a húsz címet az olyan könyvek száma, amiből legalább húszezret el tudtak volna adni (a tankönyvek helyzete speciális, különösen a 2014-es államosítás óta, ezért azt nem érdemes beleszámítani). Jelentősen nőtt viszont azoknak a könyveknek a száma, amelyekből ötszáz darabot sem tudtak eladni.
Eddig persze arról volt szó, hogy hogyan működik a piac. Ez a kérdés viszont elkülönül attól, hogy egy adott politikai kurzus milyen tartalmat vagy “értékeket” szeretne vagy nem szeretne látni megjelenni a könyvesboltokban. Piaci alapon értelemszerűen azt a könyvet fogják árulni, amit az emberek meg fognak venni, azaz van rá kereslet.
Az eheti panelbeszélgetésen az állami akarat képviseletét félig-meddig magára vállaló L. Simon László szerint ebből a képből semmi nem igaz. Ő úgy látja, hogy az államnak torz piaci jelenségeket kell orvosolnia: a kereskedők szerinte “ártanak a véleménypluralitásnak”, mivel a saját kiadóik könyveit láthatóbb helyekre teszik a könyvesboltokban, a könyvek gyors leértékelésével pedig ellehetetlenítik, kiszorítják a kisebb könyvesboltokat. Feltűnő volt L. Simon érvelésében, hogy végig a kínálati oldalról beszélt, és kínálati oldalról akart megoldani egy alapvetően keresleti kérdést – konkrétan azt, hogy őszerinte kevés könyv jelenik meg és fogy, és azok között is kevés az értékes szépirodalom.
Az általam megkérdezett kereskedők és szakmabeliek hevesen tagadták, hogy a Libri vagy a Líra kivételezne a saját kiadóinál megjelenő könyvekkel. Legfeljebb abból van előnyük ezeknek a kiadóknak, hogy egy nagyobb, átláthatóbb és profibb szervezet részei. De a kereskedőnek az a létfontosságú érdeke, hogy minél több könyvet adjon el, bármelyik kiadó könyveiről is van szó.
Ennek a másik oldala, hogy egy könyvet a piac ismerői szerint csak akkor lehet nyereségesen a piacra vinni, ha mindkét nagy könyvterjesztő hálózatban hozzáférhető: ha az egyik hiányzik a terjesztésből, akkor értelemszerűen minimum feleződik a siker esélye.
Ha tehát a kormány esetleg úgy szeretné kontrollálni a magyar könyvpiacot, hogy meg tudja akadályozni bármelyik, számára nem szimpatikus könyv megjelenését, akkor nem kell mást csinálnia, elég megvennie az egyik nagy könyvkereskedőt. A saját kézben lévő könyvterjesztőnek nem is kell feltétlenül annyit törődnie a kereslet figyelésével, ezért akár nagyobb bolti marketinggel is megtolhatják a kormánynak rokonszenvesebb könyveket. (Elvileg belevághatnának egy új hálózat építésébe is, de ez túl nagy vesződség, és valószínűleg csak felfordulást okozna a piacon, hiszen már most túl sok könyvesbolt van.)
Ha ez politikai céllá válik, akkor a hátországban végtelen pénzügyi eszköztár mozgósítható. Mészáros Lőrinc például gyakran vásárol magyar könyvcsoportnál értékesebb eszközöket, de Schmidt Mária is egyre aktívabban mozog mind az üzleti, mind a kulturális életben. Ráadásul kulturális tao-rendszer átszervezése kínálja a lehetőséget, hogy esetleg megjutalmazzák majd vele a könyvpiacon besegítő háttérembert.
Annyira logikusnak tűnik a terv, hogy szinte konszenzus van róla. L. Simon nyilvánosan megállapította a szerdai panelbeszélgetésen, hogy szerinte az állam nem készül egy könyvkereskedő megvásárlására, mert
"vannak erre vállalkozók",
és egyébként is, “ennél azért intelligensebb és differenciáltabb a Nemzeti Együttműködés Rendszere”. Kocsis András, a Kossuth kiadó vezérigazgatója a napokban azt nyilatkozta, hogy “arra inkább látok esélyt, hogy egy kormányközeli, megbízható vállalkozó visszautasíthatatlan ajánlatot tesz valamelyik piacvezető hálózatra.” | Mi lehet a kormány célja, ha betrappol a könyvpiacra? | Arra számítanak a könyvesek, hogy egy kormányközeli vállalkozó megveszi valamelyik piacvezető könyvesbolt-hálózatot. Mi lehet a cél? | null | 1 | https://g7.hu/allam/20180907/mi-lehet-a-kormany-celja-ha-betrappol-a-konyvpiacra/ | 2018-09-07 12:05:00 | true | null | null | G7 |
50 százalékban saját erőből finanszírozza a BDPST Zrt. a turai kastély felújítását, válaszolta a G7 kérdésére a cég. Egy tegnapi sajtóközleményből kiderült, hogy a fenti képen is látható Schossberger kastély átépítése 4,5 milliárd forintba fog kerülni. A BDPST Zrt. a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a 75 százalékot meghaladó, minősített többségi tulajdonában van.
A cég tájékoztatása szerint nem kapnak állami támogatást vagy bármiféle állami finanszírozást, és nem része a projekt az állami kastélyfelújítási programnak sem. Eszerint tehát 2,25-2,25 milliárd forintot tesz a projektbe Tiborcz István cége, illetve az egyelőre ismeretlen*A cégiratokból és elérhető nyilvántartásokból nem látszik, hogy melyik pénzintézet finanszírozza a projektet. hitelező bank.
Meglepő lehet, hogy ilyen nagy kiadásba veri magát Tiborcz István vállalkozása, hiszen éppen a közelmúltban vásárolt egy – a tőzsdei árfolyamból becsülve – hatmilliárd forint értékű részesedést a Mészáros Lőrinc irányítása alatt álló Appeninn Zrt-ben.*Ennek az üzletnek egyébként találkozni egy alternatív megközelítésével is. Ha a tranzakció piaci áron valósult meg, akkor valójában annyira nem kedvező Tiborcz szempontjából: egy olyan részesedésért kellett fizetnie hatmilliárd forint készpénzt, amely nagy eséllyel csak a tőzsde spekulatív szeszélye miatt ér aktuálisan ennyit. (A piacon a többi Mészáros-részvényhez hasonlóan további eszközök érkezését árazzák az árfolyamba.)
A BDPST-cégcsoport tagjainak 2017 végi mérlegeiben nyilvántartott pénzeszközeit átvizsgálva, illetve Tiborcz István eddigi látható osztalékbevételeit számba véve már ennek a vásárlásnak sem találni a forrását. A közvilágítási közbeszerzésekről ismert Elios Zrt.-t Tiborcz István hárommilliárd forintért adhatta el a Paár Attila-féle WHB-csoportnak. A BDPST-csoportban pedig összesen nem volt a bankszámlán egymilliárd forint tavaly év végén, és komolyabb tőkeemelést sem jelentettek be a cégbíróságon. A turai kastélyt birtokló TRA Real Estates Kft-nek például 16 millió forint pénzeszköze volt tavaly év végén. Idén nyáron ugyan tőkét emeltek, de csak ötvenmillió forinttal, ami még mindig messze van a fenti projekt méreteitől.
Ráadásul Tiborcz a közeli jövőben további költséges projektek megvalósításába kezdhet, amihez további milliárdokban mérhető önerőre lehet szükség. A BDPST-csoport ugyanis a turai kastélyon túl számos további nagy értékű ingatlant gyűjtött be 2015-ös alapítása óta. Ezek között is kiemelkedik a visegrádi hoteltorzó, és egy, a cég által Dorottya Házként emlegetett ingatlan, valamint a MAHART-ház – előbbi kettő “életre keltésén” dolgozik most a BDPST a kedden kiküldött sajtóközlemény szerint.
A Dorottya Ház feltehetőleg a Dorottya utca 2., illetve Apáczai Csere János utca 11. közötti ingatlan kódneve lehet, egy ami leromlott állapotú klasszicista bérház, éppen a Palazzo Dorottya nevű luxusingatlannal szemközt. Ezt a MAHART-házat is magában foglaló háztömböt a Viona Projekt Zrt.-n, illetve annak két projektcégén keresztül birtokolja a BDPST Zrt., miután 2016 őszén megszerezte Szivek Norbert most távozó MNV-elnök érdekeltségéből. A két projektcég szinte azonnal jókora hitelhez jutott: a Dorottya Invest Zrt. előbb egy gigantikus, 50 millió eurós (több mint 15 milliárd forint) állami, Eximbankos hitelkeretet kapott, amit 2017 elején egy 4 milliárd forintos Takarékbank-hitellel váltottak ki. Az Apáczai 2005 Kft. pedig a Gránit Banktól jutott 1,1 milliárd forintnyi hitelhez. Egy júliusi Magyar Közlöny szerint a két helyrajzi számon folyó szállodafejlesztés nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás lett. (Az viszont erősen valószínűtlen, hogy az itt említett hiteleket a BDPST saját forrásként vesse be a turai kastély felújításánál.)
A szintén a BDPST-hez tartozó visegrádi hotelcégnél (Hotel VSGRD) is van érdekesség, itt ugyanis úgy keletkezett 2017-ben egymilliárd forintnyi nyereség, hogy a cégnek sem árbevétele, sem pénzügyi eszközei nem voltak.
De önmagában a begyűjtött ingatlanok listájából és becsült értékéből is látszik, hogy a Tiborcz István vagyonosodása körüli pénzügyi rejtély nem most kezdődött: valójában arra sincs magyarázat, hogy eredetileg hogyan teremtette elő ezeknek az ingatlanoknak a vételárát.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIgazából nagyon nehéz dolog egy erőskezű politikus vejének lenniMit jelent, ha egy országban hirtelen gazdagodni kezd egy vő? Bemutatunk hét politikusi vősorsot napjainkból. Trump, Putyin vagy Erdogan vejének van nehezebb dolga? | Tiborcz István újabb és újabb milliárdokat teremt elő a semmiből | 50 százalékban saját erőből finanszírozza a BDPST Zrt. a turai kastély felújítását, válaszolta a G7 kérdésére a cég. Egy tegnapi sajtóközleményből kiderült, hogy a fenti képen is látható Schossberger kastély átépítése 4,5 milliárd forintba fog kerülni. A BDPST Zrt. a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a 75 százalékot meghaladó, minősített többségi tulajdonában van. | null | 1 | https://g7.hu/penz/20180905/tiborcz-istvan-ujabb-es-ujabb-milliardokat-teremt-elo-a-semmibol/ | 2018-09-05 12:12:00 | true | null | null | G7 |
A 444-hez és a Direkt36-hoz idén januárban került egy névtelen levél, ami feladója szerint a magyar letelepedési kötvényprogramban szereplő egyes külföldi állampolgárok neveit tartalmazza.
Hónapok óta próbáljuk azonosítani a levélben szereplő külföldieket, és meggyőződni arról, hogy valóban magyar papírokhoz jutottak.
Tavasszal megírtuk, hogyan szerzett a kötvényprogramban pénzért előbb tartózkodási majd letelepedési engedélyt Magyarországon Bassár el-Aszad szír diktátor egyik bizalmasa, egy szír állampolgár.
Most pedig az orosz Novaja Gazeta nevű újsággal közös nyomozásunk eredményeként a januári levélben szereplő orosz állampolgárok közül mutatjuk be néhány történetét.
Az Orbán-kormány ugyan a migránsok és menekültek előtt szinte teljesen lezárta a határokat, a sokat kritizált letelepedési kötvényprogram éveken keresztül hagyott egy kiskaput a gazdag külföldi befektetők számára. Bár a magyar hatóságok titkolják, hogy kik szereztek így tartózkodási és letelepedési dokumentumokat, a Direkt36, a 444 és a Novaja Gazeta nevű orosz lap közös nyomozása kiderítette, hogy befolyásos oroszok - többek közt politikusok és állami cégvezetők - is kaptak magyar papírokat, és több esetben arról is sikerült megbizonyosodni, hogy ez a kötvényprogramon keresztül történt. Az orosz külföldi hírszerzés, az SZVR vezetőjének egy közvetlen hozzátartozója és egy szervezett bűnözéssel összefüggésbe hozott orosz üzletember is a magyar Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) ügyfele volt, bár azt a BMH-nál nem árulták el, hogy pontosan milyen minőségben.
A kutatómunka alapját azok az információk képezték, amikhez a Direkt36 és a 444 jutott hozzá idén év elején. Januárban mindkét szerkesztőséghez egy-egy feladó nélküli boríték érkezett, amelyben számos ország – köztük Oroszország – állampolgárainak a neve szerepelt. A feladó szerint ezek az emberek részt vettek a magyar kötvényprogramban, és ezt most több orosz szereplővel kapcsolatban sikerült is megerősítenünk. | Putyin gépezetének tagjai kaptak magyar papírokat Orbánék kötvényprogramjában | A 444-hez és a Direkt36-hoz idén januárban került egy névtelen levél, ami feladója szerint a magyar letelepedési kötvényprogramban szereplő egyes külföldi állampolgárok neveit tartalmazza. Hónapok óta próbáljuk azonosítani a levélben szereplő külföldieket, és meggyőződni arról, hogy valóban magyar papírokhoz jutottak. Tavasszal megírtuk, hogyan szerzett a kötvényprogramban pénzért előbb tartózkodási majd letelepedési engedélyt Magyarországon Bassár el-Aszad szír diktátor egyik bizalmasa, egy szír állampolgár. Most pedig az orosz Novaja Gazeta nevű újsággal közös nyomozásunk eredményeként a januári levélben szereplő orosz állampolgárok közül mutatjuk be néhány történetét. | null | 1 | https://tldr.444.hu/2018/09/10/putyin-gepezetenek-tagjai-kaptak-magyar-papirokat-orbanek-kotvenyprogramjaban | 2018-09-10 06:00:00 | true | null | null | 444 |
Vasárnap búcsút rendeztek Héhalmon, az eseményről meghívót is küldtek a lakosoknak, sőt az interneten is meghirdették. A program szentmisével kezdődött, ezután a 100 tagú cigányzenekar néhány zenésze, Kékesi József Ki mit tud?-győztese, majd egy néptánccsoport szórakoztatta a vendégeket. Az eseményt este a 3+2 zenekar koncertje zárta. A parókia udvarában ebédet és uzsonnát is felszolgáltak, a menün szerepelt orjaleves, vaddisznó-, borjú és szarvaspörkölt, ezek mellé azt ígérték, egész nap ingyen lesz az üdítő, a kávé, a bor és a sör. Uzsonnára sült hurkát és székelykáposztát kínáltak. A gyerekeket egész nap ingyenes körhinta várta.
A héhalmi kisboldogasszonyi búcsút Samu László szervezte, a meghívót Csonka Csaba, a héhalmi egyházközség plébániai kormányzója írta alá. A Facebookon közzétett képek szerint a buli nagyon jól sikerült, és rengeteg prominens vendéget vonzott. Részt vett rajta többek közt Becsó Zsolt és Becsó Károly, nagyhatalmú nógrádi fideszes politikusok, a CÖF szóvivője, ifj. Lomnici Zoltán, Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, Rákos Szabolcs, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség alelnöke és Nacsa Lőrinc, az IKSZ elnöke. A Kelet-Nógrád közéleti magazin Facebook-oldalára felkerült képek szerint kiválóan szórakoztak a vendégek - már aki bejutott a parókia udvarára.
Az ígéretes program ellenére a búcsú ugyanis sokak számára csalódást hozott. A helyszínre érve a vendégek azzal szembesültek, csak azok léphetnek be a parókia udvarára, akik érvényes karszalaggal rendelkeztek. Arról, hogy erre szükség lesz, és hogy milyen alapján osztják azokat, a meghívóban nem volt szó. Értesüléseink szerint sokaktól megtagadták a belépést, és akik ez ellen felemelték a hangjukat, azokkal a biztonsági szolgálat őrei beszélgettek el. A helyiek Facebook-csoportján arra panaszkodtak, a fideszes és kereszténydemokrata politikusokat, családjukat szívesen látták, de a falubelieket indoklás nélkül küldték el, köztük sok gyerekkel érkező falubelit is.
Az ügyben megkerestük Csonka Csabát, az egyházközség plébániai kormányzóját, aki kérdésünkre elismerte, hogy az eseményt állami támogatással szervezték, de erről többet nem volt hajlandó elárulni. Csonka azt állította, az ő tudomása szerint mindenkit beengedtek a rendezvényre, kérdésünkre, hogy ha mindenki szabadon bemehetett, miért volt szükség karszalagra, azt felelte, csak formaság volt, hogy később meg tudják számolni, hányan vettek részt a búcsún.
A helyiek Facebook-oldalán elsősorban a szervező Samu Lászlóra panaszkodtak, többek közt azzal vádolják, a bulit csak a saját kormányközeli ismerőseinek szervezte. Samu egyébként a Civil Összefogás Fórum helyi elnöke. | Közpénzből rendeztek búcsút Héhalmon, KDNP-s VIP-buli lett belőle | Vasárnap búcsút rendeztek Héhalmon, az eseményről meghívót is küldtek a lakosoknak, sőt az interneten is meghirdették. A program szentmisével kezdődött, ezután a 100 tagú cigányzenekar néhány zenésze, Kékesi József Ki mit tud?-győztese, majd egy néptánccsoport szórakoztatta a vendégeket. Az eseményt este a 3+2 zenekar koncertje zárta. A parókia udvarában ebédet és uzsonnát is felszolgáltak, a menün szerepelt orjaleves, vaddisznó-, borjú és szarvaspörkölt, ezek mellé azt ígérték, egész nap ingyen lesz az üdítő, a kávé, a bor és a sör. Uzsonnára sült hurkát és székelykáposztát kínáltak. A gyerekeket egész nap ingyenes körhinta várta. | null | 1 | https://444.hu/2018/09/10/kozpenzbol-rendeztek-bucsut-hehalmon-kdns-s-vip-buli-lett-belole | 2018-09-10 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A Kormányzati Tájékoztatási Központ Rogán Antal propagandaminisztériuma alá tartozik, ő volt az a politikus, aki még a parlament gazdasági bizottságának elnökeként 2012-ben kitalálta a magyar letelepedési kötvényprogramot. A kötvényprogramban résztvevő orosz állampolgárokkal kapcsolatos reggeli cikkünkre ma délután a következő reakciót küldték.
Tisztelt Szerkesztőség!
Ma megjelent cikkükkel kapcsolatban az alábbiakban küldjük a Kormányzati Tájékoztatási Központ tájékoztatását.
A letelepedési kötvényprogramban részt vevő személyek mindegyikét átvizsgáltuk. Esetükben semmilyen nemzetbiztonsági kockázat nem áll fenn, nemzetközi tilalmi listán (sem NATO-s, sem európai uniós listán) nem szerepelnek.
Üdvözlettel,
Kormányzati Tájékoztatási Központ
Ebben a közleményben egyébként a cikk egyetlen állítását sem cáfolják, így azt sem, hogy az írásunkban felsorolt orosz állampolgárok magyar letelepedési kötvényt vásárolhattak. | A kormány minden körülményre kiterjedő választ adott a letelepedési kötvényprogram cikkünkre | A Kormányzati Tájékoztatási Központ Rogán Antal propagandaminisztériuma alá tartozik, ő volt az a politikus, aki még a parlament gazdasági bizottságának elnökeként 2012-ben kitalálta a magyar letelepedési kötvényprogramot. A kötvényprogramban résztvevő orosz állampolgárokkal kapcsolatos reggeli cikkünkre ma délután a következő reakciót küldték. | null | 1 | https://444.hu/2018/09/10/a-kormany-minden-korulmenyre-kiterjedo-kimerito-valaszt-adott-a-letelepedesi-kotvenyprogram-problemas-orosz-ugyfeleirol-szolo-reggeli-cikkunkre | 2018-09-10 16:48:00 | true | null | null | 444 |
A Nemzeti Sportközpontok belső kontrollrendszere nem biztosította a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való átlátható, szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás feltételeit – állapította meg az Állami Számvevőszék. Az intézmény pénzügyi és vagyongazdálkodása nem volt szabályszerű, az integritás kontrollkörnyezetét nem a kockázatokkal arányosan alakította ki – tették hozzá.
Az ÁSZ jelentése szerint a Nemzeti Sportközpontoknál a bevételek beszedése és elszámolása, valamint a kiadások előirányzatainak felhasználása során a gazdálkodási jogkörök kontrolltevékenysége nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. De azt is megállapította a szervezet:
Az ellenőrzött időszak egy részében a Nemzeti Sportközpontok nem rendelkezett a hatályos működésének megfelelő ellenőrzési nyomvonallal, szabálytalanságkezelési eljárásrenddel, és nem szabályozta az integritást sértő események kezelésének eljárásrendjét.
A kockázatkezelési rendszer működtetése nem volt szabályszerű. A teljesítésigazolásra jogosult személyeket a kötelezettségvállalók írásban nem jelölték ki. Az információs és kommunikációs folyamatok működtetése nem volt szabályszerű.
A belső ellenőrzés működtetése sem volt szabályszerű.
Az intézmény 2012-2013-ra vonatkozóan nem tette közzé az éves költségvetését. A 2016-os éves ellenőrzési terv pedig egyáltalán nem készült el.
Az ÁSZ azt is kimondta: a Margitszigeti Nemzeti Tenisz Versenyközpont megvalósítása az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az eredményes megvalósítás szempontjából magas kockázatokat hordoz. A beruházás döntés-előkészítése nem volt megfelelő. | Korrupciós kockázatokat talált az ÁSZ a Nemzeti Sportközpontoknál | A Nemzeti Sportközpontok belső kontrollrendszere nem biztosította a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való átlátható, szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás feltételeit – állapította meg az Állami Számvevőszék. Az intézmény pénzügyi és vagyongazdálkodása nem volt szabályszerű, az integritás kontrollkörnyezetét nem a kockázatokkal arányosan alakította ki – tették hozzá. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20180911_Korrupcios_kockazatokat_talalt_ASZ_a_Nemzeti_Sportkozpontoknal | 2018-09-11 10:54:00 | true | null | null | HVG |
Kisajátítással korrigálná a Belváros, hogy udvar nélkül maradt 150 óvodás a Belvárosban
Pénteken lezárták a belvárosi Bástya utcai óvoda udvarát, a tulajdonos parkolót akar rajta üzemeltetni. A szülők felháborodtak, hiszen egyrészt az ő pénzükön újult meg az udvar, másrészt a gyerekek így udvar nélkül maradtak. Az önkormányzat cikkünk megjelenése után közölte: a megállapodásra képtelen tulajdonossal szemben a telek kisajátítását kezdeményezi.
Mint tenne ön, ha kiderülne, hogy az önkormányzati óvodába járó gyereke mától nem mehet ki az óvodaudvarra játszani? Arra az udvarra, amit a szülők pénzéből szépítettek meg, és láttak el játékokkal. És amely udvart annak idején a kerület vezetése adott el egy befektetőnek egy bizonyos Rogán Antal polgármestersége idején.
Frissítés: Az önkormányzat a kisajátítás mellett döntött
Cikkünk megjelenését követően érkezett meg Belváros-Lipótváros önkormányzatának közleménye az üggyel kapcsolatban. Ebben azt írják, hogy mivel az önkormányzati képviselő-testület nyolc évvel ezelőtt úgy döntött, hogy a befektető kizárólag mélygarázst építhet, a telek fölé nem építhet semmit, maradnia kell a játszótérnek, a befektető pedig ezt nem hajlandó figyelembe venni, az önkormányzat kénytelen a kisajátítás mellett dönteni. A kisajátítást Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester javaslatára a Polgármesteri Hivatal munkatársai már elő is készítették a 2018. szeptember 20-án megtartandó Képviselő-testületi ülésre. A Képviselő-testület döntését követően indulhat meg a kisajátítási eljárás.
A közlemény úgy folytatja, hogy a Városüzemeltető Kft. reagálva a kialakult helyzetre megoldást biztosít az óvoda játszóparkjának használata kapcsán átmenetileg felmerülő nehézségek kiküszöbölésére a szomszédos Szerb utcai parkban. Ennek köszönhetően az óvodába járó gyermekek szabadtéri foglalkozásai is megoldhatóvá válnak.
Kiemelnénk, hogy eddig sem a befektetőtől, sem más személytől építési engedélykérelem az Önkormányzathoz a Bástya utcai ingatlanra nem érkezett, kizárólag egy telepengedély bejelentése történt meg.
Valótlan az az állítás, miszerint a befektető hiába kereste az Önkormányzatot személyesen és levélben is és még választ sem kapott. Az igazság ezzel szemben az, hogy Belváros-Lipótváros Önkormányzata dokumentáltan, többször is megegyezési ajánlattal fordult a befektető felé, jelen jogi helyzet végleges megoldása érdekében - írja az önkormányzat.
A szülők pénzén szépült meg az udvar
A főváros V. kerületi Bástya utcai óvodába járó gyerekek szülei pénteken észlelték, hogy az óvoda udvarát lakattal lezárták, a gyerekek nem mehetnek oda, ezért a pár száz méterre lévő Károlyi-kertbe viszik őket, amely rendszerint zsúfolt, mivel más óvodai csoportok mellett egyébként is mindenki ide jár: turisták, a környéken lakók. És most már a Bástya utcai óvoda 150 gyereke is, turnusokban. Az egyik szülő értesítette a hvg.hu-t erről, az óvoda pénteken még nem akart nyilatkozni, mert nem látták pontosan a helyzetet. A szülők úgy tudják, pénteken háromoldalú egyeztetés zajlott a tulajdonos, az önkormányzat és az óvoda között.
Mi is a helyzet? A telek a Maz Investments tulajdonában van a hvg.hu információi szerint. A Bástya utca 1–11. alatti telket, melynek része az óvodaudvar is, 2008-ben adta el a Rogán Antal vezetésű Belváros az SCD Grouphoz tartozó BP Property Delta Kft.-nek 400 millió forintért, amely a cégcsoporthoz hasonlóan hamarosan csődbe ment. A cég hotelt épített volna a telken, amelynek egyik oldalán a középkori városfal maradványai húzódnak. Az SCD Group többségi tulajdonosa akkoriban Jászai Gellért volt, aki ma Mészáros Lőrinc üzlettársa, a Konzum Nyrt. elnök-vezérigazgatója. 2010-ben a NOL arról írt, a telket 400 millióért visszavásárolná az önkormányzat, amely azt ígérte, közparkot alakítanak ott ki. Ezt az ígéretét a Belváros nem tartotta be. 2017-ben aztán a jordán királyi családhoz tartozó Maz Investment Idegenforgalmi és Szolgáltató Kft. lett a telek tulajdonosa, de ekkor már csak mélygarázs építésére lehetett engedélyt kapni. A Maz az SCD felszámolását végző cég licitálásán szerezte meg a telket 601 millió forintért, írta meg a 24.hu.
Ordibálás, inzultus
Szombaton lekerült a lakat az udvarról, hétfőn pedig az ovisok megint használhatták az udvart. Délután 6 körül a szülők észrevették, hogy az óvoda udvara és a mellette lévő üres telek közti kerítést elkezdték bontani, volt szóváltás is, egy munkás állítólag lekurvázta a szülőket – tudtuk meg a szülők elmondásából, ők mondták el azt is, hogy az egyik munkás arra hivatkozott: utasítást kapták, hogy másnap reggelre üres legyen az óvodaudvar, hogy oda állhassanak az autók. Az önkormányzatot is gyorsan megkeresték a szülők, ahol azt a választ kapták, hogy nem tud mit tenni. Pénteken mi kerestük az ügyben az önkormányzatot is, de választ eddig nem kaptunk.
A szülők gyorsan riasztották a médiát, mire a munkások abbahagyták a munkát. "Fél 8 körül páran szülők bementünk a parkoló felől is megnézni, hogy vajon hozzányúltak-e a játékokhoz, hiszen, habár a telket valóban eladta az önkormányzat, de a játékok egy részét az óvodába járó szülők vették, az óvoda tulajdona, így azt megrongálni nem szabad. Ekkor a parkoló (és az óvodaudvar) állítólagos tulajdonosa odajött és ordibálni kezdett, hogy menjünk onnan, hívja a rendőrséget" – meséli a történteket az egyik szülő. Az állítólagos tulajdonos a szülők elmondása alapján lökdösni kezdte az egyik anyukát, mire a szülők kiabálva tiltakoztak, végül az egyik munkás állította le az agresszívvé vált férfit. Aki aztán megnyugodott, és elmondta, próbált az óvodaudvar miatt megegyezni az önkormányzattal, de ott állítólag azt mondták neki, nem tudják, ki használja a telket, pedig tudniuk kéne, hogy az óvoda használja.
Az önkormányzat korábban azt kommunikálta, nem adta ki az építési engedélyt a telekre, de mégis kiadta – a hvg.hu-hoz került engedély parkoló üzemeltetésére szól, a Black Wild Security Kft. nevére van kiadva, amely egy biztonsági cég. A tulajdonos állítólag hajlandó lenne eladni a telket 850 millió forintért (amit az önkormányzat 2008-ban 400 millióért adott el), bárkinek, de az V. kerület nem áll szóba vele.
A szülőknek péntekig most moratóriumot ígért, azaz addig nem nyúl a telekhez. A szülők délre az önkormányzathoz vonulnak.
Patthelyzet
A hvg.hu megkereste telefonon a céget, amelynek képviselője azt mondta, minden kérdésre az ügyvédjén keresztül hajlandó csak válaszolni, akihez emailben fordulhatunk. Megígérte, hogy elküldi az emailt, de ezt a címet még várjuk.
A helyzet tehát az, hogy a telek tulajdonosa kizárólag mélygarázst építhet a telekre, amelyet most inkább továbbpasszolna a kerületnek vagy bárkinek. De ki venne egy telket 850 millióért mélygarázsnak? Ám a tulajdonos most az óvodaudvar einstandolásával állandóan napirenden tarthatja a kérdést, amivel kényelmetlenséget okoz az önkormányzatnak, meg persze felháborítja a szülőket. A Belváros saját magát hozta csapdahelyzetbe: hotel nem építhető a telekre, de visszavásárolni is politikai hiba lenne, hiszen feleannyi pénzért adták el 2008-ban. | Rogán idejére visszanyúló teleküzlet miatt maradt udvar nélkül 150 óvodás a Belvárosban | Pénteken lezárták a belvárosi Bástya utcai óvoda udvarát, a tulajdonos parkolót akar rajta üzemeltetni. A szülők felháborodtak, hiszen egyrészt az ő pénzükön újult meg az udvar, másrészt a gyerekek így udvar nélkül maradtak. Az ügy hátterében egy 2008-as telekügylet áll. Az önkormányzat egyszer már ígérte a helyzet rendezését, ám ezt az ígéretét nem tartotta be. | null | 1 | http://hvg.hu/itthon/20180911_bastya_utcai_ovoda_telek | 2018-09-11 13:04:00 | true | null | null | HVG |
Nem vezetünk nyilvántartást arról, hogy a rendezvényt biztosító önkénteseknek volt-e vagy van-e tagsága más társadalmi szervezetekben, civil szerveződésekben – közel egy hónapba telt, mire ezt a hárító választ sikerült kicsikarni az augusztusban megrendezett Kurultáj szervezőitől. Ezzel láthatóan pontosan elkerülni próbálták az érdemi választ, a hetek óta, többször megismételt kérdésünk ugyanis az volt: hogyan fordulhat elő, hogy az egykor betiltott Magyar Gárda külsőségeiben feszítő gárdisták biztosították a több százmillió forintos kormányzati támogatással megrendezett eseményt? Méghozzá teljes harmóniában a rendőrséggel, amelynek anno már akkor is intézkednie kellett (volna), ha csak meglátta a 2009-ben feloszlatott szervezet szimbolikus ruhadarabjait viselő tagokat.
Az elmúlt napokban a Kurultájon szintén felvonuló türkök sajátos ismertségre tettek szert Orbán Viktornak köszönhetően, azonban a gárdista jelenségre közvetlenül az augusztus 10-12. közt Bugacon megrendezett „Magyar Törzsi Gyűlés”-t követően hívta fel a figyelmünket az egyik látogató. Erről több fotót is készített a helyszínen, amelyeket átadott a hvg.hu-nak. Látszik, ahogy sorfalat állnak a nézősereg előtt, posztolnak a fontosabb csomópontokban, sőt, a gárda múltja miatt vicces módon közvetlenül egy rendőrautó szomszédságában posztolva is éppen „szolgálatot teljesítenek” önkéntesként a jellegzetes fekete kiegészítőket viselő gárdisták. Mindezt megerősítik azok a felvételek, amiket a Kurultáj alatt-után posztoltak lelkesen a Facebookon a szervezet tagjai. Ezt névtelenséget kérve megerősítette egy belső forrásunk is, szerinte a Magyar Gárda jogerős betiltását követően létrejött Új Magyar Gárda vezetői, illetve tagjai láthatók több fotón.
Mindez jogszerű, a helyszínen jelenlévő rendőrök sem szegték meg intézkedési kötelezettségüket, amikor végignézték, ahogy a gárdista „önkéntesek” biztosítják a sok ezer vendéget vonzó eseményt. Hiszen ők már a kvázi utódszervezetként létrehozott újabb formációhoz köthetők, másrészt úgy voltak felöltözve, ami csak emlékeztet a nyilvános rendezvényeken betiltott viseletre. Így a fekete bakancshoz és nadrághoz a Kurultáj saját fekete reklámpólóját viselték.
Ugyanakkor forrásunk szerint elég megnézi a fotókon látható sapkát: „a sapkarózsa az árpádsávos pajzzsal és oroszlánnal, alatta pedig a szent koronát ábrázoló kitűző”. Elmondta, a betiltás óta gyakorlat, hogy ilyen közösségi rendezvényeken, illetve közterületen úgy tűnnek fel ezek a gárdista ruhadarabok, hogy a viselőjük emiatt ne legyen felelősségre vonható. Állítólag vannak tagok, akiknek ruháján a betiltott gárdaegyenruha jellegzetes oroszlánja is ott van, csak eltakarják egy levehető, rovásirásos felirattal. „Amikor magánterületen gyűlnek össze, akkor ezt le lehet venni” – magyarázta.
Legális, csak pikáns: 300 millió forint kulturális támogatásból ment a törzsi gyűlés
Információink szerint évek óta így zajlik az esemény biztosítása, az önkéntesek térítés nélkül vállalják a biztosítási teendőket. Mindez – ha jogilag nem is kifogásolható – mindenképpen érdekes, hiszen a törzsi gyűlésre az év végi osztozkodás közepette az Orbán-kormány egy kormányhatározattal 300 millió forintot adott „kulturális célú támogatás”-ként a szervező Magyar-Turán Közhasznú Alapítványnak.
A rendezvény fővédnöke pedig Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke volt, aki az idei megnyitón a parlament felsőházi termében fogadta az Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvényére érkező csoportokat.
A rokontudatú népek háromnapos közös ünnepén a magyar, hun és türk tudatú nemzetek képviselői gyűlnek össze, és nem először bizonyítják: a több ezer kilométeres távolság legyőzhető
– mondta köszöntőjében Lezsák.
A nyílzáporról beszélő Kövér, türk kitüntetés Lezsáknak
A bugaci helyszínen pedig maga az Országgyűlés elnöke, Kövér László tartotta a megnyitó beszédet, amelyben a Kurultájt „a magyar kulturális önrendelkezési igény kinyilvánításának legnépesebb fórumának” nevezte. A házelnök az egykori hun lovasok nyílzáporát megidézve azt mondta, hogy modernnek mondott világunkban egy hasonlóan pusztító harcmodor terjedt el: akinek meg akarják szállni a területeit, annak először a tudatát igyekeznek megszállni, de a „magyar néplélekről” szóló beszédébe még az Orbán-kormány tudomány elleni harcát is bele tudta csempészni.
Nem tudjuk, a házelnöknek feltűntek-e a 300 millió forintos közpénzből tető alá hozott rendezvényt biztosító önkéntesek és a gárdisták közti hasonlóságok. Darkhan Kydyrali, a Türk Akadémia elnöke mindesetre méltatta a Kurultáj fontosságát, és saját türk kitüntetésüket adományozta Lezsák Sándornak. A szintén jelenlévő Hüseyin Sözlü, Adana polgármestere pedig Törökország elnökének Recep Tayyip Erdogan üdvözletét tolmácsolta.
Nem kapnak pénzt a közpénzből támogatott rendezvény gárdista önkéntesei
Elsősorban önkéntesek látták el a Magyar Törzsi Gyűlés – Kurultáj biztosítását, egyes feladatokkal pedig a Hori-zone Kft. vagyonőreit bíztunk meg – válaszolta többszöri rákérdezés után Varga Zoltán, a Magyar-Turán Közhasznú Alapítvány technikai igazgatója. „Az önkéntesek többsége már hosszú évek óta, anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzi a rendezvény biztosítását, így a forgalom irányítást, útbaigazítást” – tette hozzá.
„Arról, hogy közülük valakinek volt-e vagy van-e tagsága más társadalmi szervezetekben, civil szerveződésekben vagy egyéb baráti társaságokban, nem vezetünk nyilvántartást, mivel az önkéntesek toborzásánál ilyen szempont vagy követelmény nincsen” – reagált a biztosításban részt vevő gárdistákra vonatkozó kérdésre.
Megkerestük Mészáros Istvánt, az Új Magyar Gárda főkapitányát is, aki elismerte, hogy a gárdisták részt vettek az esemény körüli teendők ellátásában, így a résztvevők útbaigazításában, informálásában, de bővebben nem kívánt nyilatkozni lapunknak.
Rendőrség: nem voltak fellelhetőek a gárda és a Betyársereg szimbólumai
A Magyar-Turán Alapítvány részéről elismerték, hogy a rendőrség jelen volt, de a biztosításban szerintük nem vettek részt. Arra nem kaptunk választ, hogy a fotók alapján szintén jelenlévő Betyársereg tagjai pontosan milyen feladatot láttak el.
A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság azt közölte, hogy rendőreik a Kurultáj „külső biztosításáért feleltek, azon belül is a folyamatos és akadálymentes közlekedés, illetve a közrend és közbiztonság fenntartásáért”. „A rendezvény belső biztonságáért a szervezők által felkért személyek feleltek” – tették hozzá, de az „esetlegesen bekövetkező rendbontások, jogsértések megfelelő kezelése érdekében a szükséges mértékben kollégáik is jelen voltak a rendezvény területén”.
Az egyik birtokunkba került fotó alapján azt is firtattuk, tényleg együtt „posztoltak”-e a gárdistákkal, és mit gondolnak a rendezvényt biztosító önkéntesek jellegzetes viseletéről. A rendőrség viszont csak annyit tapasztalt, hogy „a rendezvény belső biztonságáért felelő személyek a korábbi évekhez hasonlóan fekete pólót és nadrágot viseltek”, és „tudomásuk szerint a Magyar Gárda és a Betyársereg szimbólumai nem voltak fellelhetők ruházatukon”.
Mutatjuk az egyik helyszínen készült fotót az egyik autóról, amelyen rovásírással jól láthatón az áll, hogy Magyar Gárda: | Gárdisták biztosították a törzsi gyűlést, amire 300 millió forintot adott az Orbán-kormány | Gárdista önkéntesek biztosították a pár héttel ezelőtt megrendezett Kurultáj "törzsi gyűlés" rendezvényét, többek közt az árpádsávos pajzzsal és oroszlánnal díszített, jellegzetes sapkájukat viselve. Ez nem szabálytalan ugyan, de mindenképpen pikáns. Volt, ahol egymás mellett "posztoltak" a rendőrökkel – derül ki a helyszínen készült fotókról. Ráadásul a gárdisták ingyen vállalták a biztosítás feladatát a "rokontudatú népek ünnepén", pedig az Orbán-kormány 300 millió forintos támogatást adott a megrendezésére. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20180910_Kurultaj_kik_biztositottak | 2018-09-11 15:16:00 | true | null | null | HVG |
Ellenzéki képviselők, jogvédők tiltakozása mellett lakoltattak ki Ferencvárosban egy hatfős családot augusztus 14-én devizahitel-tartozás miatt. A család nem tudta fizetni a részleteket, a végrehajtó elárverezte a lakást. A 36 milliós lakás hiteléből még 18 millió forint tartozás maradt.
Az ellenzék nem sokkal később rendkívüli ülést kezdeményezett a kilakoltatások ügyében, amire a Fidesz-KDNP képviselői nem mentek el.
A DK-s Oláh Lajos korábban írásbeli kérdéssel fordult Gulyás Gergelyhez, hogy megtudja, hány kilakoltatás volt idén. A válaszból kiderült, május óta összesen 1355 kilakoltatás történt az országban, a kilakoltatások 61,25 százalékát – 810 esetet – a lakóingatlanok sikeres árverését követő birtokbaadási eljárások tették ki, de voltak egyéb okból végrehajtott kilakoltatások is:
lakásügyben hozott határozat végrehajtása miatt 310,
önkényesen elfoglalt lakás kiürítése miatt 81,
bírósági végrehajtáson kívüli értékesítést követően 4,
a Nemzeti Eszközkezelő kérelmére elrendelt eljárás során pedig 130 kilakoltatás zajlott le.
A fenti, ferencvárosi esettel kapcsolatban pedig a jobbikos Sneider Tamás kérdezett, az erre kapott választ Facebook-oldalán osztotta meg. Azt írja:
Augusztus 14-én egy hatfős családot, köztük egy öt hónapos kisgyereket és egy várandós anyát lakoltattak ki rendőrségi támogatással a fideszes városvezetésű Ferencvárosban. Hiába érkezett a helyszínre Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke és Pintér Tamás képviselőtársunk, a kilakoltatást ők sem tudták megakadályozni. Az eset kapcsán a Készenléti Rendőrség Hivatalához fordultam, ahonnan azt a tájékoztatást kaptam, hogy a "feladatot" 21 (!) fővel, 169 ezer forintnyi közpénz elfüstölésével oldották meg. | 21 ember és 169 ezer forint kell egy hatfős család kilakoltatásához | Ellenzéki képviselők, jogvédők tiltakozása mellett lakoltattak ki Ferencvárosban egy hatfős családot augusztus 14-én devizahitel-tartozás miatt. A család nem tudta fizetni a részleteket, a végrehajtó elárverezte a lakást. A 36 milliós lakás hiteléből még 18 millió forint tartozás maradt. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2018/09/12/21_ember_es_169_ezer_forint_kell_egy_hatfos_csalad_kilakoltatasahoz/ | 2018-09-12 15:12:35 | true | null | null | Index |
A lezárás a Százhalombatta–Ercsi elágazás vasútvonal-fejlesztésének a része, a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt., a szakasz kivitelezését pedig az SZ-E Konzorcium végzi, ami a felcsúti Mészáros és Mészáros Kft.-t és a Vasútépítők Kft.-t takarja, a két cég egyébként nem csak a munkán, hanem közös e-mail-címen, és telefonszámon is osztozik. A megbízás nettó 48 milliárd 200 millió forint értékű, ami az eredetileg becsülténél 7 milliárd forinttal drágább.
Egy olvasónk azzal keresett meg minket, hogy a munkálatok miatt a százhalombattai dolgozókat elvágták a munkahelyüktől, több száz ember napi szinten van balesetveszélyes helyzetbe és szabálysértésbe kényszerítve az átgondolatlan kivitelezés miatt.
Két évre betontömbökkel zárták le az átjárót
Olvasónk így vázolta fel a kialakult a helyzetet:
„Ez a vasútvonal a város szélén haladva, egy korábban fény- és félsorompóval ellátott átjáróval választotta el a lakóövezetet az ipari parktól, ahova több száz munkavállaló jár az említett vasúti átjárón keresztül nap mint nap dolgozni. Augusztus 20. után ezt az átjárót röpke 2 évre teljesen lezárták, mindkét oldalra 3-3 betontömböt helyeztek (mint amilyen az M0 autópálya két iránya között is elválasztja a forgalmat)."
700 méter helyett 4,5 kilométeres séta, kamionok között
„NIF az általuk kiadott tájékoztatóban azzal a remek ötlettel állt elő, hogy közelítsük meg az Ipari Parkot a 6-os úton keresztül."
„Lakott területen kívül, mondjuk például sötétben este, mikor 22 órakor végzett a műszakjában, és még utána találjon valamilyen működő tömegközlekedési lehetőséget, hogy hazajusson” – folytatja az abszurd helyzet bemutatását a férfi.
A polgármester intézkedik: már csak 3-3,5 kilométer séta lenne
Ránéztünk a polgármester, Vezér Mihály Facebookjára is. Ami alapján nem úgy tűnik, hogy a kivitelező túlzottan elsietné a probléma megoldását. A polgármester augusztus 24-én írt levelet a NIF Zrt.-nek a vasúti átjáró lezárásával kapcsolatban, a következő posztra (szeptember 4.) pedig majdnem két hetet kellett várni, amiben a polgármester leírja:
egy ideiglenes átjáró tervén gondolkoznak a Hulladéktelep felé;
egyeztetések folynak arról, hogy közös teherviselés mellett a munkarendhez igazított autóbuszjáratokat indítsanak;
illetve a NIF Zrt. projektvezetőjét arra kéri, hogy nyissák meg hamarabb a tervezett vasúti átjárót.
Az olvasónk szerint nem nyújtana megoldást a dolgozóknak, ha a Hulladéktelepen keresztül járhatnának át:
„A lezárás után vélhetően jó páran megtalálták Vezér Mihály polgármester urat, aki a Facebook-oldalán jelezte, hogy felvette a kapcsolatot az illetékesekkel, és keresik a megoldást. Nyilván a városvezetés egész addig semmit nem tudhatott a vasúti fejlesztésekről, talán észre sem vették, olyan titokban és lábujjhegyen fúrtak-faragtak a munkások az építkezésen.
Szabálysértésre vannak kényszerítve
A férfi felhívta a figyelmünket arra is, hogy mindenképp szabályszegésre vannak kényszerítve a dolgozók.
„“A pénteki nap még annyi fejleményt hozott, hogy a lezárás mindkét oldalára kihelyeztek 1-1 táblát, miszerint munkaterületen járunk, és csak megfelelő egyéni védőeszközök használatával tartózkodhatunk ott szabályszerűen. Kíváncsian várom, hogy mikor lesz ott valaki, aki majd büntetni is fogja a munkába igyekvőket. Ha igazán biztosra akarnak menni, akkor a 6-os útra rendőröket is kivezényelnek, hogy ott a tilosban sétálókat, kerékpározókat (van kerékpárt tiltó tábla is az úton) az alternatív úton is megbírságolhassák. Ha pedig valakit baleset ér útközben, majd még azért is a sérült lesz felelősségre vonva, hiszen tilosban járt.”
Megkérdeztük az önkormányzatot, hogy lassan egy hónap alatt mire jutottak az egyezkedésekkel, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. | Mészárosék csinálják a síneket, a helyieknek 4,5 kilométert kell kerülniük | A volt felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc konzorciuma Százhalombattán éppen vasutat fejleszt, ami miatt le kellett zárni egy vasúti átjárót. A történetnek csak annyi a szépséghibája, hogy akik az út túloldalán dolgoznak, mostantól 700 méter helyett 4,5 kilométert sétálhatnak a vasútállomásról, a kamionok között, vagy dönthetnek úgy is, hogy szabálysértést követnek el, és átvágnak a veszélyes munkaterületen. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2018/09/12/meszaros_konzorciuma_lezart_egy_vasuti_atjarot_a_dolgozok_pedig_gyalogolhatnak_4_5_kilometert_a_munkahelyukre/ | 2018-09-12 15:18:27 | true | null | null | Index |
Subsets and Splits