text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 2
200
⌀ | description
stringlengths 0
8.21k
⌀ | keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 0
272
⌀ | date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 201
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Egy új Bombardier Global 6000 típusú luxusrepülőgépen utazott Orbán Viktor Várnába kedvenc a Mol Vidi FC Bajnokok Ligája-selejtezőjére - derült ki az Átlátszó.hu cikkéből, amely több furcsaságra is felhívta a figyelmet, például a repülőn kívül egy luxusjachtra is, amelyet a NER kiválóságai használhattak nyaralásra, illetve egyéb találkozókra.
Az óránként 1,5-3 millió forintos üzemeltetési költségű gépen Garancsi István, a focicsapat tulajdonosa, kormányközeli üzletember utaztatta a miniszterelnököt. Ez mint Havasi Bertalan szóvivő mondta, "a magyar adófizetőknek egyetlen forintjába sem került" éppen ezért "ez eddig is így volt, és ezután is így történik majd".
Havasi megszólalása után az Index írt arról, hogy a vonatkozó magyar törvények értelmében annak nagysága miatt Orbán el sem fogadhatta volna az ajándékot Garancsitól.
Éppen ezért a Párbeszéd hivatali vesztegetés, valamint hivatali vesztegetés elfogadása miatt feljelentést tesz, és vagyonnyilatkozati eljárást is kezdeményez a kormányfő ellen - olvasható a hvg.hu-n. Mindeközben van, aki Trumptól várja Orbán megfékezését. | Feljelentették Orbán Viktort | Emellett vagyonnyilatkozati eljárást is kezdeményez a Párbeszéd, amiért a miniszterelnök szóvivője szerint Garancsi István utaztatja egy luxusmagánrepülőn a csapata meccseire. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/feljelentettek-orban-viktort.670466.html | 2018-09-26 10:53:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Sem jogilag, sem erkölcsileg nem aggályos, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Garancsi István üzletember és a Mol Vidi FC tulajdonosának meghívására utazott magánrepülővel meccset nézni - mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón. Szerinte mindössze arról van szó, hogy beindult az EP-választás kampánya, számoltak is a személyes lejárató akciókkal, és ezt is ennek tekintik. (A miniszterelnök július 25-én járt Várnában a Videoton-Ludogorec BL-selejtezőn, az Átlátszó fotózta le hazatéréskor Ferihegyen).
Gulyás Gergely miniszter saját maga nézett utána, és az út értéke nem haladja meg a képviselői juttatás egyhavi összegét, így nem jogellenes, nincs szó összeférhetetlenségről, és eleve a kormányfő a juttatásokat nem képviselői minőségében kapta. Ezt egy példával is illusztrálta: ha a katalán elnök a Barcelona klubelnökével elutazna a Barcelona meccsére, azt senki nem kifogásolná.
A Párbeszéd hivatali vesztegetés, valamint hivatali vesztegetés elfogadása miatt feljelentést tesz, és vagyonnyilatkozati eljárást is kezdeményez a kormányfő ellen. Az óránként 1,5-3 millió forintos üzemeltetési költségű gépen Garancsi István, a Mol Vidi focicsapat tulajdonosa, kormányközeli üzletember utaztatta a miniszterelnököt. Ez mint Havasi Bertalan szóvivő mondta, "a magyar adófizetőknek egyetlen forintjába sem került" éppen ezért "ez eddig is így volt, és ezután is így történik majd". | Gulyás szerint lejárató kampány a luxusrepülőzés emlegetése | Csak egy egyszerű lejárató kampánynak tekinti a kormány azokat a vádakat, melyek szerint jogellenes lenne, hogy Garancsi István nagyvállalkozó állta Orbán Viktor miniszterelnök magán repülőgépes utazását. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/orban-utazas-maganrepulo-garancsi.670551.html | 2018-09-27 12:44:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
atomerőmű;Duna;Jávor Benedek;Paks 2;
2018-09-27 12:00:33
Újabb pofon Paks 2-nek: tovább csúszik a beruházás
Az eddigi 2-3 éves csúszás mellé újabbakat gyűjtött be a közelmúltban a tervezett atomerőmű-bővítés: egymás után válnak eredménytelenné a beruházás stratégiai fontosságú közbeszerzései. A mostani eset arra is rávilágít, hogy hamis az a kormányzati érv, amely szerint a biztonság előtérbe helyezése a késedelmek oka.
Az első négy év alatt – az Orbán-Putyin atompaktum 2014-es aláírása óta –, közel három évvel maradt le az eredeti menetrendtől Paks 2 tervezése és előkészítése. A vesszőfutás most folytatódik: ahogy Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője az orosz közbeszerzési portál alapján a blogján írja: eredménytelenül zárult egy újabb paksi tender, mivel nem sikerült olyan céget találni, amelyik megtervezné a paksi hűtővízcsatorna bővítését az új paksi blokkok Duna-vizes hűtéséhez. Az EP-képviselő emlékeztet rá: a hűtővíz kérdése a paksi bővítés egyik legkritikusabb pontja: idén nyáron az alacsony vízállás és a Duna magas hőmérséklete miatt a most működő 4 blokk is olyan mértékben melegítette fel a folyót, hogy csak intenzív trükközéssel lehetett elkerülni az erőmű egyes blokkjainak leállítását. Elképzelhető, hogy milyen súlyos korlátot jelenthet ez majd, ha Paks2-vel több mint megkétszereződik az erőművek teljesítménye (2000-ről 4400 MW-ra) és hűtővíz-igénye (100 m3/s-ról 232 m3/s-ra).
A jelenlegi tervek szerint Paks 2 a jövőben Paks 1 meglevő, a Dunából kivezetett hűtővízcsatornájából kapna hűtővizet. Annak kapacitása azonban nem elegendő a több mint kétszeresére növekvő vízigény kiszolgálására, ezért jelentős mértékben ki kéne bővíteni. „Erre Paks 2 tervezői azt a szédületes, Mekk mestert állva hagyó megoldást eszelték ki, hogy Paks 1 folyamatos üzeme, azaz az üzemvízcsatorna folyamatos használata közben fogják duplájára növelni annak kapacitását. Kb. mintha az autópályán 130-cal száguldva bemásznának a motorba, hogy hengerfejet szereljenek. Nagyon teoretikusan nézve akár még jól is elsülhet. Mondjuk ha nem jön be az a fél százalék valószínűség, hogy minden pont úgy zajlik, ahogy tervezték, akkor azért elég nagy baj van. De miért ne hinnénk el annak a csapatnak, hogy mindent nagyon pontosan előre tudnak tervezni, egy sima engedélyezési eljárás időigényét is képtelenek nagyságrendileg megbecsülni?” - teszi fel a kérdést a politikus.
Augusztus végén írta ki a Roszatom leánycége a tendert az üzemvízcsatorna-bővítés kiviteli tervezésére és megvalósítására. Az orosz közbeszerzési honlapon a napokban közzétett közlemény szerint nem érkezett egyetlen, a tender feltételeknek megfelelő ajánlat sem a projektre. Az egyik pályázó, a Főmterv, a beadási határidőt sem tudta tartani, a másik, határidőn belül érkezett orosz ajánlat viszont nem teljesíti a speciális szakértőkre vonatkozó előírásokat, így el kellett utasítani. Azaz érvényes pályázat híján a közbeszerzés eredménytelenül zárult.
„Erősen aggasztó, hogy az egész építkezés nukleáris biztonság szempontjából egyik legkritikusabb lépésére, az üzemvízcsatorna működés közbeni kibővítésére szemmel láthatólag nem tolonganak a megfelelő, hozzáértő pályázók. Márpedig itt tényleg nem lehet hibázni. Nem férnek bele olyan balesetek, mint a Paks 2-vel azonos típusú belorusz asztraveci, vagy szentpétervári Leningradszkaja2 erőművek építésénél, ahol túl széles vasúti rakománnyal kaszáltak el oszlopokat, meg leejtették a reaktortartályt a magasból. Ha egy munkagép építkezés közben megcsúszik, és befordul a hűtővízcsatornába, vagy suvadni kezd a part, és akadály képződik a csatornában, váratlanul lehetetlenné téve a biztonságos üzemhez szükséges vízmennyiség eljutását az erőműbe, akkor legjobb esetben le kell állítani Paks 1-et (az ország villamosenergia-igényének 40 százaléka hirtelen kiesik), de ha nem történnek megfelelő időben megfelelő lépések, ennél rosszabb forgatókönyv is elképzelhető. És azt már a 2003-as súlyos üzemzavarnál is láthattuk, hogy ha valamivel, hát azzal nem lehet Paks 1-et vádolni, hogy vészhelyzetben professzionálisan és a helyzetnek megfelelően járna el” – figyelmeztet Jávor Benedek.
Mint a blogbejegyzés összefoglalja, a paksi bővítés haldoklása hónapok óta nyilvánvaló. A durva késé miatt a finanszírozási szerződést a projektért felelős miniszter szerint is módosítani kell; a miniszterelnök szerint a határidők már nem is érdeklik őket, annyira reménytelen a helyzet; és sorban érkeznek a hírek az eredménytelen közbeszerzésekről. Nyár végén az atomerőmű létesítéséhez és üzembe helyezéséhez kapcsolódó dokumentumok véleményezésére, illetve a személyzetképzéshez szükséges tananyagok szakmai felülvizsgálatára vonatkozó közbeszerzési tenderek zárultak eredménytelenül, most pedig az üzemvízcsatorna bővítése szenved késedelmet a megfelelő jelentkezők hiánya miatt.
„A közbeszerzések sorozatos eredménytelensége nem csak az okozott késés miatt veszélyezteti az egész beruházást. Arra utal, hogy komoly piaci szereplők egyszerűen nem érdeklődnek a projekt iránt, és nehézséget okozhat a megfelelő felkészültségű cégek és szakemberek bevonása az építkezésbe (…) Biztos vagyok benne, hogy a közbeszerzés ajánlattételi árát legfeljebb kétszeresére kéne növelni ahhoz, hogy Mészáros Lőrinc, Garancsi 'Luxusgépenröptetemaminiszterelnököt' István, vagy valamelyik másik oligarcha meg ne lássa benne a fantáziát. Az ő gazdagodásuk pedig, mint tudjuk, a Fidesz politikájának lényege. Ezért a célért egy nukleáris baleset kockázatát szívesen venné nyakába az ország” – olvasható a blogbejegyzésben.
Jávor szerint jó hír is van azért Pakson: takarításra, őrző-védő szolgáltatásokra és fordításra sikerült érvényes közbeszerzéseket kiírni az idén. | Újabb pofon Paks 2-nek: tovább csúszik a beruházás | Az eddigi 2-3 éves csúszás mellé újabbakat gyűjtött be a közelmúltban a tervezett atomerőmű-bővítés: egymás után válnak eredménytelenné a beruházás stratégiai fontosságú közbeszerzései. A mostani eset arra is rávilágít, hogy hamis az a kormányzati érv, amely szerint a biztonság előtérbe helyezése a késedelmek oka. | null | 1 | https://nepszava.hu/3009879_ujabb-pofon-paks-2-nek-tovabb-csuszik-a-beruhazas | 2018-09-27 12:00:00 | true | null | null | Népszava |
bűncselekmény;MVM;panama;
2018-09-27 07:00:00
Bevédi a kormány az MVM panamagyanús beszerzését
Bár a kulisszák mögött "vizsgálódik" az Orbán-kabinet, a nyilvánosság felé megvédi az állami cég beszerzését.
A jelek szerint bevédi a kormány az MVM panamagyanús beszerzését. Mint emlékezetes, az állami energiatársaság saját Svájcban alapított, titokzatos leányvállalatától ötmilliárd forintért egy olyan „termelésfelügyeleti” (ktm) rendszert vásárolt, ami egyesek szerint alig ér néhány százmilliót. Habár azóta a társaság felügyeletét az állam részéről átvevő Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter menesztette a csoport elnökét és vezérigazgatóját, illetve az új kabinetben az ügylet mögött felsejlő, az MVM-et az előző Orbán-kormány idején miniszterként felügyelő Seszták Miklós se kapott tisztséget, feljelentés mindeddig nem született. A botrányról eddig az MVM és Bártfai-Mager Andrea is hallgatott.
A napokban Mesterházy Attila szocialista képviselő nem kevesebb mint nyolc különálló levélben kereste meg a téma kapcsán a vagyonminisztert, akinek nevében miniszterhelyettesként Fónagy János államtitkár válaszolt. Az ellenzéki honatya arra volt kíváncsi, mi okból alapították a szóban forgó svájci MVM International AG-t, hány szerződést kötött külföldi partnerekkel, mi indokolta a ktm rendszer beszerzését, mire használta fel a svájci cég a vételárat, lesz-e vizsgálat az ügyben és működik-e a rendszer.
Fónagy János válasza szerint az MVM International AG megalapítására az állami felügyeletet akkor ellátó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kérte fel az MVM-et a magyar állam és Szaúd-Arábia között az atomenergetika békés célú felhasználásáról szóló egyezmény megvalósítására. Svájcot „jogi és energetikai okokból” választotta az MVM székhelyül. Megalapítása óta 42 külföldi céggel szerződött. Az állami cég a ktm fővállalkozójául is a svájci MVM Internationalt választotta.
Fónagy János hosszan sorolja az ezzel járó feladatokat, ám nem tisztázza, ennek mi köze a békés szaúd-arábiai atomalkalmazáshoz. Indokként azt a – kevéssé alátámasztott – érvet hozza fel, hogy a csoporton belül az MVM International rendelkezett az ehhez szükséges nemzetközi adatokkal és kapcsolatokkal. A cég bevételét a szerződés teljesítésére használta fel, azt - meg nem nevezett – alvállalkozóinak kifizetve. Az MVM Csoport a szükséges belső vizsgálatok egy részét elvégezte, de még továbbiak zajlanak. (Azt nem részletezte, hogy ha minden ennyire rendben van, mi szükség a vizsgálatokra.) Ám hitet tesz a ktm-rendszer szükségessége mellett, ami meglátása szerint segíti az MVM összetett erőművi rendszereinek olcsóbb üzemeltetését. Emellett Mesterházy Attila párttársa, Harangozó Tamás éppenséggel azt firtatta, hogy tavaly az MVM-től vagy bármely más állami vállalattól származott-e bevétele az MVM vezérigazgatói székéből Bártfai-Mager Andrea által felmentett Zsuga János résztulajdonában álló, építőipari Rutin Kft.-nek. Bár erre nemleges választ kapott, de csupán az anyavállalat, vagyis az MVM Zrt. vonatkozásában.
Az MVM International alapítása kapcsán a csoport tavalyi beszámolója egész más okokat jelöl meg. Kellő általánossággal, de a svájci cég célja a „tudásmenedzsment”, külföldi partnerek „oktatása”, illetve a felsőoktatási és más nemzetközi szervezetekkel tartott kapcsolat „elősegítése”. Mindezek megvalósultáról semmit nem tudni: a svájci cég jelentései titkosak. Az MVM anyagaiból ugyanakkor kitűnik, hogy legalább ötmilliárdos tavalyi bevétele ellenére gazdálkodását visszafogott, mindössze 24 milliós nyereség jellemezte, amit az anyavállalat bent hagyott. Lapunk értesülései szerint a svájci cég szinte nyereségmentesen szerezte be a ktm-rendszer számítógépeit, monitorait és szoftvereit, mégpedig részint lekövethetetlen, offshore-szerű társaságoktól.
Egyes forrásaink szerint az MVM-nek nem hogy nem volt szüksége ilyen típusú felügyeleti rendszerre, de a szigorú uniós energiapiaci szabályok ezt tiltják is. Érthetetlennek tartják, hogy egy ilyen rendszer beszerzését miért nem az MVM két, kifejezetten ilyen tevékenységi körű leányvállalatára, az MVM Informatikára vagy az MVM Netre bízták. Ennek kapcsán felhívták a figyelmet, hogy mindkét vállalat vezérigazgatója a Hagyó-ügyben elhíresült Lazarovits Márk. Egy azóta visszavont vallomás szerint a Synergon nevű cég akkori vezetőjeként ő küldetett volna Hagyó Miklós akkori főpolgármester-helyettesnek Nokiás-dobozban 15 milliót. | Bevédi a kormány az MVM panamagyanús beszerzését | Bár a kulisszák mögött "vizsgálódik" az Orbán-kabinet, a nyilvánosság felé megvédi az állami cég beszerzését. | null | 1 | https://nepszava.hu/3009848_bevedi-a-kormany-az-mvm-panamagyanus-beszerzeset | 2018-09-27 07:00:00 | true | null | null | Népszava |
Erősen meghaladhatja az idén már évi 80,7 milliárd forintnyi költségvetési támogatásból működő közszolgálati média, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezetőinek képességeit, hogy boldoguljanak ilyen mennyiségű közpénz hatékony és hasznos elköltésével. Bár az április 8-i országgyűlési választások előtt megsüvegelendő módon játszottak az állami televíziók és rádiók a Fidesz propagandagépezetének kottájából, a közmédia vezetőinek hozzáértése sajnos már nem terjedt ki arra, hogy a rájuk bízott pénzhalommal felelősen gazdálkodjanak.
Az MTVA első alkalommal 2017 márciusában kötött egy öt hónapra kiterjedő keretszerződést két céggel
„az MTVA komplex hatékonyságvizsgálata érdekében”.
További feladatuk volt "az MTVA operatív működésének optimalizálása, operatív projekt menedzsment módszertan kialakítása, portfólió menedzsment módszertan kidolgozása és ezek implementálása a teljes leányvállalati kör esetében". Mindezért 120 millió forintot számlázhatott a tenderen közösen nyertes Teqtos Kft. és Varius Consulting Kft. A konkrét részfeladatok között szerepelt például a taxiköltségek és a belső gyártási folyamatok optimalizálása.
A két cég annyira kiváló munkát végezhetett, hogy az öt hónapos megbízás lejártával 2017 októberében az MTVA ugyanezektől a vállalatoktól megrendelte a komplex hatékonyságvizsgálat második ütemét. Ezért a Teqtos és a Varius 67,45 millió forintot kapott a közmédiától. A szerződés egészen nyíltan úgy fogalmaz, hogy az előző hatékonyságvizsgálat eredményei alapján végezzen szakmai vagy operatív támogatást, tanácsadást, illetve vizsgálja tovább a belső folyamatokat.
Azaz lényegében csinálja ugyanazt, amit eddgi csinált, vagy kellett volna csinálnia.
A tanácsadó cégek például a taxiköltségek optimalizálása kapcsán odáig jutottak csaknem fél év és 120 millió elköltése után, hogy már csak „a javasolt nappali taxi kiváltási alternatívák bevezetéséhez szükséges változtatások támogatása és a valós adatokra épülő megtakarítási kalkulációs modell készítése” maradt számukra feladatul. Nyilván ezt nem sikerült tavaly októberig megoldani.
Azonban a hatékonyság nem javult vagy nem eléggé javult, az MTVA ugyanis három nappal a 2018-as országgyűlési választások után, idén április 11-én aláírta a harmadik szerződést is a Teqtos-szal és a Varius-szal. A hatékonyságvizsgálat harmadik üteméért már csak szerény 9,6 millió forintot fizettek ki a két cégnek.
Az MTVA székháza
Fotó: MTI/Zih Zsolt
Valami hiba csúszhatott azonban a számításokba, ezért biztonság kedvéért idén augusztus 22-én megkötötték a negyedik hatékonyságvizsgálatra vonatkozó szerződést is. A két cég újabb 29,8 millió forintot húzott be azért, hogy "az előzmény eljárás megállapításai, illetőleg feltárt hiányosságok alapján" részletesebben feltérképezzék az MTVA Üzemeltetési Igazgatóság szolgáltatásait.
Ha nem lesz további vizsgálat, akkor megállapítható, hogy az MTVA eddig 226,8 millió forintot költött hatékonysága növelésére. Más kérdés hogy az eddigi hatékonyságvizsgálatok ezek szerint nem voltak elég hatékonyak.
A két tanácsadó cég magyar magánszemélyek tulajdonában van, de információink szerint egyértelműen egyikük sem köthető a kormánypártokhoz vagy ismert kormányközeli üzletemberekhez. | A 80 milliárdból működő közmédia eddig 227 millió forintot égetett el | Negyedszerre is megbízták ugyanazt a két céget, hogy az előző vizsgálatok eredményei alapján tovább vizsgálódjanak. | null | 1 | https://168ora.hu/itthon/a-80-milliardbol-mukodo-kozmedia-eddig-227-millio-forintot-egetett-el-arra-hogy-megtudja-hatekonyan-kolti-e-a-kozpenzt-156247 | 2018-09-19 22:19:00 | true | null | null | 168 óra |
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó OPUS GLOBAL Nyrt. közzétette évközi (IFRS szerinti) konszolidált pénzügyi kimutatását a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján. A társaság idei első féléves mérlegfőösszege 50,383 milliárd forint, amely 2,3 milliárddal magasabb a 2017 év véginél, az adózás előtti eredmény 300 millió forint, míg az átfogó jövedelem 167,7 millió forint.
A beszámoló szerint az első félévi üzemi eredmény (EBIT) 886 millió forint, míg a teljes cégcsoport üzleti eredményességét még jobban bemutató EBITDA 1,682 milliárd forint (ez 2017 első félévéhez képest 396,7 millió forintnyi, 19 százalékos csökkenést mutat).
Az euróárfolyam jelentős emelkedése miatt az átértékeléseket követően 2018 első félévében 119,6 milliós adózott eredményt ért el csoport szinten a holding.
A OPUS GLOBAL részvények kapitalizációja 2018 közepén meghaladta a 225 milliárd forintot – ez 416 százalékkal magasabb a pont egy évvel korábbi 43,6 milliárdnál. | Mészáros Lőrincnek minden sikerül, ez is | Az OPUS GLOBAL Nyrt. 20,881 milliárdos árbevétellel zárta az első félévet. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/meszaros-lorincnek-minden-sikerul-ez-is.html | 2018-09-28 07:55:00 | true | null | null | mfor.hu |
A debreceni közgyűlés szeptember 27-én tárgyalja azt az előterjesztést, amelynek végrehajtásával az önkormányzat lényegében visszavásárolja a városi repülőteret az üzemeltető cégben jelenleg többségi tulajdonnal rendelkező vállalkozástól. Erre 5 millió forintot tennének félre, bár a repteret üzemeltető cég 49,96 százalékos üzletrészének értéke a könyvvizsgálói jelentések alapján 1 498 800 forintot ér.
A repülőtér hét éve került vállalkozói kézbe, akkor a Xanga cégcsoporthoz tartozó Airport Debreceni Holding Vagyonkezelő Kft. nyerte el a jogot az Airport-Debrecen Repülőtér-üzemeltető (AD) Kft. valamivel több, mint 74 százalékos üzletrészének megvásárlására.
Akkori tudósítások szerint a 370 ezer forint névértékű üzletrészre 13 370 000 forintos ajánlat érkezett az egyetlen pályázótól. A tranzakció részeként a törzstőke 50 millió forintra emeléséről is döntöttek.
Az új üzemeltető 75 évre szerezte meg az üzemeltetési jogot, de hét év eltelte után most kénytelen lemondani a többségi tulajdonról. Pedig az állam az elmúlt években bőségesen támogatta a repülőteret, ügyelve arra, hogy az ne essen az uniós tilalom alá. Az előterjesztés szerint 2015 és 2018 között összesen 1,2 milliárd forint állami támogatáshoz jutott a debreceni reptér, amiből a legnagyobb tételeket - évente jogcímenként mintegy 100 millió forintot - az utasbiztonsági költségek és a repüléstájékoztató szolgálat tette ki.
A közgyűlési anyag alapján fényes jövő áll a repülőtér előtt: eddig közel 500 milliárd forint működőtőke érkezett a városba (nem mellékesen emiatt milliárdos nagyságrendben emelkednek a helyi adóbevételek) és újabb cégek is érkeznek, például a mostanában nagy hírverést kapott BMW-gyár is itt épül.
Részben emiatt az utasszám is robbanásszerűen emelkedik, jövőre már 650 ezer ember fordulhat meg Debrecenben, a következő évtized közepére pedig elérik az évi egymillió utasszámot.
A cégvezetők, menedzserek márpedig igényt tartanak egy korszerű repülőtérre, amely közvetlen kapcsolatot biztosít a nagy nemzetközi központi repterekkel. Az utasok kiszolgálására, a biztonságukra viszont költeni kell, de az üzemeltető cég erre jelenlegi állapotában nem képes - szűrhető le az előterjesztésből.
Az AD Kft. idén 297,4 millió forintos veszteséget érhet el, miközben még a tavalyi veszteségen is úrrá kellene lenniük: a saját tőke a jegyzett tőke 44,01 százalékára csökkent, ezért a jegyzett tőkét 347,4 millió forintról 152 millióra kell csökkenteni, ami folyamatban van.
Az üzletrész közgyűlési jóváhagyásra váró megvásárlása után az AD Kft.-ben összesen 74,98 százalékos tulajdonrésszel rendelkezne az önkormányzat (25,02 százalék már most is az övé, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül), vagyis teljesen át- pontosabban visszavenné az irányítási, döntési jogot. A betelepülő cégektől befolyó adók pedig megteremtik a fedezetét a szükséges fejlesztéseknek - ígéri az előterjesztés.
Amiből csak az nem derül ki, hogy miért kell 5 millió forintot félretenni egy 1,5 milliós üzletre. | Debrecen visszavásárolja a repterét, mert jön egymillió utas | Csak az nem derül ki, hogy miért kell 5 millió forintot félretenni egy 1,5 milliós üzletre. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/debrecen-visszavasarolja-a-repteret-mert-jon-egymillio-utas.html | 2018-09-25 07:58:00 | true | null | null | mfor.hu |
A közbeszerzési értékhatár alatti beszerzés keretében nettó 14,26 millió forintért vesz az Országgyűlés Hivatala testkamerákat valamint hozzá tartozó autós és egyéb kiegészítőket a házőrség részére. Ez támogatja majd a feladatok szakszerű és hatékony ellátását - találtunk rá az információra a parlament honlapján.
A testkamerákkal rögzített kép- és hangfelvételek felhasználhatók a rögzítés helyszínén elkövetett cselekmények miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági eljárás során, az őr intézkedésének jogszerűségének vizsgálatakor - olvasható a közbeszerzési dokumentumokban. Az eljárás során összesen
46 testkamerát,
2 darab 6 állásos akkumulátor töltőt és adat letöltő dokkolót,
33 darab mágneses tartó konzolt,
és 13 darab gépkocsi tartó konzolt vásárolt az Országgyűlés Hivatala.
A felhívásra két ajánlat érkezett, az egyik a hivatal rendszeres beszállítójától, a Milipol Zrt.-től, a másik pedig a HTI Haditechnikai Intézet Kft.-től. Utóbbi ajánlatát azonban érvénytelennek nyilvánították arra hivatkozva, hogy az pusztán kereskedelmi ajánlatot tartalmazott, a megajánlott termékekre vonatkozó szakmai ajánlatot (gyártmány, típus) egyáltalán nem.
A Milipol Zrt. ajánlata ugyanakkor érvényes lett, így a szerződéskötési moratórium lejárta, szeptember 12-e után megköthették a szerződést nettó 14,26 millió forintról.
Az Országgyűlés Hivatala legutóbb egyébként 2017. december 15-én kötött szerződést ezzel a céggel testkamerák, autós kamerák és kiegészítőik beszerzésére vonatkozóan, 14,25 millió forint értékben. Néhány nappal később egyébként éjjellátó készülékeket vásárolt a hivatal, szintén ettől a vállalkozástól, 12 millióért. A testkamerákat az őrség 2017. június 15. és 2017. szeptember 12. között tesztelte próba jelleggel.
Idén a mostani szerződés már a negyedik lehet, amit a hivatal a Milipollal köt. A parlament üvegzseb oldala szerint
februárban 38 millióért vettek szolgálati felszerelést,
455 millióért szolgálati alsó- és felsőruházatot,
júliusban pedig megkülönböztető jelzést adó készülékeket vásároltak kicsivel több mint 7 millió forintért.
Az ugyanakkor továbbra is kérdéses, hogy a törvény szerint a parlament folyosói rendjét vigyázó, az Országgyűlést védelmező őrségnek miért van szüksége éjjellátó készülékekre és autós kamerákra, a mesterlövészpuskákról és gépkarabélyokról nem is beszélve. | Újabb testkamerák kellenek Kövér házőrségének | Az elmúlt bő másfél évben alaposan felszerelték az Országgyűlési Őrség tagjait. Úgy tűnik, a testkamerák is beváltak, hiszen egy újabb adagot rendeltek a korábbi beszállítótól. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/14-millioert-kap-testkamerakat-kap-kover-hazorsege.html | 2018-09-25 08:07:00 | true | null | null | mfor.hu |
A Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent kormányhatározat szerint már ki is nézték az ingatlan a vietnámi Hanoiban, melynek megvásárlására legfeljebb 7,1 milliárd forintot költhetnek el. Az épület a jövőben Magyar Művelődési és Közösségi Házként fog funkcionálni.
A határozat szerint az idei évben 5,7, jövőre pedig 1,2, 2020-ban pedig a maradék 214 millió forintot utalnák át. A vásárlással kapcsolatos előkészületek elvégzésére Orbán Viktor a külgazdasági és külügyminiszter, valamint a nemzeti vagyok kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter bízta meg. 2020-tól kezdődően az ingatlan üzemeltetése, karbantartása és céljainak megvalósítása évi 28,5 milliót vihet el a határozat szerint.
Az ingatlan vagyonkezelője majd a Külgazdasági és Külügyminisztérium lesz. | 7,1 milliárd vesz művelődési házat a kormány Hanoiban | Az épület reprezentációs célokat fog szolgálni, üzemeltetése évi 28,5 milliót vihet el. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/71-milliard-vesz-muvelodesi-hazat-a-kormany-hanoiban.html | 2018-09-28 08:13:00 | true | null | null | mfor.hu |
Ha tudni akarja, hogy nyúlják az uniós pénzt, akkor ezt a sztorit olvassa el! | A szegedi Flamingó-ügyben minden benne van: trükközés a költségekkel, túlszámlázás és „innovatív” informatikai megoldások a költségek felsrófolására.Ebben a sztoriban nem csupán az uniós támogatással megvalósult projekt visszásságaira derül fény, de képbe került egy álnevet használó informatikus is, aki tanúmeghallgatása után köddé vált. Nem csoda, hiszen ő, azon kívül, hogy az ügy koronatanúja, számos más csalási ügyben is érintett. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/zavaros-buntetougy-ahol-osszeer-a-fidesz-az-mszp-es-a-dk-113839 | 2018-09-26 18:16:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
|
Az Orbán Viktor miniszterelnök repülőútjairól, Mészáros Lőrinc luxusjachtozásáról és különféle állami tisztségviselők találkozóiról szóló cikkünk után egy kis hezitálást követően beindult a kormánypárti propagandasajtó az Átlátszó ellen (tényleg érdemes végignézni a kronológiát, egészen elképesztő).
Bár azt tudjuk, hogy az Átlátszó egyik állandó eposzi jelzője a „Soros által kitartott média”, mégis egészen komikus, amikor valamelyik kormánypárti lap leírja, hogy „Soros pénzén támadja a kormányt az ellenzéki média”, majd a z Origo, vagy a Habony Árpárdhoz köthető Lokál leírja, hogy az Átlátszó tevékenységét tavaly „mintegy” 50 millió forinttal (egészen pontosan 46,7 millióval) támogatta a Soros Györgyhöz köthető Nyílt Társadalom Alapítvány.
Mások azt is sejteni vélik, hogy az Átlátszóhoz az olvasóinktól érkező mikroadományok, amelyek teljes összege 2017-ben 44,4 millió forint volt, szintén valahogy Soros György pénztárcájához köthetők, mintha az 500 és 1000 forintosokat személyesen ő adogatná oda az embereknek, hogy utána utalják át az Átlátszó számlájára.
Az Átlátszó gazdálkodása és forrásai, szemben a kormánypárti médiával, megalakulása óta teljesen átlátható, követhető, mivel minden évben szövegesen és grafikonokon is tételesen közzétesszük, hogy az adott évben honnan jöttek az Átlátszó bevételei és mire költöttük azt el.
Az Átlátszón soha nem voltak állami hirdetések, és soha nem is kapott állami forrást. A fent részletezett forrásokból tavaly az Átlátszó mindösszesen 137,2 millió forint bevételre tett szert, és ebből 104,9 millió forintot költött el. A maradékot áthoztuk az idei évre.
Ebből a pénzből tudunk oknyomozni, olyan eszközöket fejleszteni, mint a Ki-Mit-Tud, az Üvegzsebfigyelő vagy az Álhírvadász, továbbá workshopokat tartani, médiatudatossági projekteket vállalni, edukálni, a megyei napilapok elkormányosítása óta vidéki tudósító-hálózatot fenntartani. Ez a 137,2 millió forint pedig így aránylott 2017-ben a kormánypárti média listaáras állami hirdetési bevételeihez, amiből most többek közt az Átlátszó elleni propagandahadjáratot is fizetik: | Négyszáznyolc Átlátszót lehetne finanszírozni a lakájmédiának juttatott állami hirdetésekből | A kormánypárti média 2017-ben összesen 56 milliárd forintnyi listaáras állami hirdetést kapott. A nonprofit kiadó által készített Átlátszó tavalyi teljes bevétele 137,2 millió forint volt, ebben benne vannak az olvasóink mikroadományai, az SZJA 1% felajánlások, és az intézményi donoroktól kapott támogatások is. | null | 1 | https://atlatszo.hu/adat/2018/09/29/negyszaznyolc-atlatszot-lehetne-finanszirozni-a-lakajmedianak-juttatott-allami-hirdetesekbol/ | 2018-09-29 22:11:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A miniszter helyett Fónagy János államtitkár válaszolt. Válaszának két fontos állítása volt
„a hirdetésekre vonatkozó összesített adatbázissal a kormány nem rendelkezik.”
„a jelenlegi kormány szakított a baloldali kormányok elfogadhatatlan gyakorlatával, és arra törekszik, hogy átláthatóbb és hatékonyabb rendszert hozzon létre a kommunikációs kiadások terén. Ezt a célt szolgálja a 2014-ben létrehozott Nemzeti Kommunikációs Hivatal is.”
Fónagy első mondata igaz (lehet). Ebből következik, hogy a második állítása hazugság.
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKoH) 2014-es létrehozásakor a kormány valóban azzal érvelt, hogy a kommunikációs kiadások átláthatóbban és elszámoltathatóbbak lesznek. Ennek eredménye viszont az lett, hogy a rendszer teljesen átláthatatlan lett és esély sincsen az elszámoltatásra.
Az állami kommunikáció központosított hivatala elméletben rendelkezik az összes adattal, hiszen az ő engedélyük kell arra, hogy egyes állami intézmények, cégek, minisztériumok mire mennyit költhetnek, és a teljesítést számlákkal kell igazolni, lévén, hogy ők fizetik ki (pontosabban ők adják át az összeget a munkát elvégző ügynökségnek és nem mondjuk a Szépművészeti Múzeum vagy az EMMI).
Több újságíró és civil szervezet is szerette volna már megtudni, hogy mi van ezekkel az adatokkal, de egy korábbi közérdekű adatigénylésre adott válaszból derült ki, hogy dehogy átláthatóbb a rendszer, azért lett létrehozva, hogy még átláthatatlanabb legyen.
Egy, az akkor a 24.hu-nál dolgozó újságíró, Szalay Dániel 2017. március 1.-én benyújtott adatigénylésére az NKH ugyanis ezt válaszolta:
„A keretmegállapodás alapján a verseny újranyitásával lefolytatott közbeszerzési eljárások eredményeképpen kötött egyedi, illetve keretszerződések, valamint az egyéb közbeszerzési eljárások alapján kötött közbeszerzési szerződések az érintett szervezetek és a nyertes ajánlattevő között jöttek létre, így a Hivatal nem minősül az Infotv. 3. § 9. pontja szerinti adatkezelőnek, tehát nem tud adatot szolgáltatni a „2016-os állami reklámpiaci költésekre vonatkozó adatokról médiatípusra (print, tévé stb.) és egyes médiavállalatokra (ügynökség és médium feltüntetésével) összegszerűen lebontva”.
És igen. Az NKH maga mondta el többször is azt, amitől mindenki aggódott, nevezetesen, hogy
az NKH létrehozásának valódi indoka az elszámoltathatatlanság volt.
Az adatgazdák ebben az esetben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, a Magyar Villamos Művek és a Szerencsejáték Zrt. Megint lehet majd perelni, ahelyett, hogy ezt az NKH szépen vezetné egy Excel-táblába (szerintünk egyébként vannak ilyen Excel-táblák, csak azt mondják, hogy nincs), ha már ő állja a cechet az adófizetők pénzéből.
A Mérték és az Átlátszó segít
A Mérték Médiaelemző Műhely 2016-ban pontosan azért indította el az Állami Hirdetések Projektet, hogy követhető legyen, hogy az állam mikor, mennyit és kinél költött hirdetésekre. Ezek ugyan listaárak (tehát kedvezmények levonása nélküliek), tehát a valós költések ennél valamivel kevesebbek lehetnek, de nagyon egyszerűen meg lehet tudni belőle néhány dolgot.
Az alábbi ábrán az MVM és a Szerencsejáték Zrt. 2017-es állami listaáras költése látható kiadókra lebontva és az érdekcsoportok szerint színezve. Az MNV azért nem szerepel rajta, mert a tavalyi költése elhanyagolható volt, listaáron mindössze 6,9 millió forint. Ezzel szemben az MVM 2017-ben 2,7 milliárd, a Szerencsejáték pedig 9,6 milliárd forintot költött listaáron. Mindkét hirdető a legtöbb pénzt Andy Vajna TV2-jénél költötte el, de jelentős összeget kapott Mészáros Lőrinc kiadója, a Mediaworks (és az alá tartozó Pannon Lapok Társasága), Matolcsy Ádám Origója (New Wave Media) és Habony Árpád Modern Media Groupja (888, Lokál) is. | Segítünk Fónagy Jánosnak válaszolni az állami hirdetésekről szóló kérdésekre | A szocialista Mesterházy Attila a 444.hu tudósítása szerint írásban tett fel három kérdést a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek, Bártfai-Mager Andreának egyes állami cégek hirdetési gyakorlatáról. Mesterházy azt szerette volna megtudni, hogy mennyit költött hirdetésekre a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, a Szerencsejáték Zrt. és a Magyar Villamos Művek (MVM)? Fónagy János államtitkár azt mondta, hogy a kormány nem tudja, mennyit költenek egyes állami cégek hirdetésre. Ez elég baj, de segítünk. | null | 1 | https://atlatszo.hu/adat/2018/09/29/segitunk-fonagy-janosnak-valaszolni-az-allami-hirdetesekrol-szolo-kerdesekre/ | 2018-09-29 22:17:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Csizi Pétert három nagy, patinás állami cég élére nevezték ki szeptember közepén: ő vezeti most már a FŐKEFE-t, az ERFO-t és a KÉZMŰ Közhasznú Nonprofit Kft.-t, értesült a hírről a Szabad Pécs. Csizi Péter is megáll tehát a saját lábán azt követően, hogy nem került be az új magyar parlamentbe, sem április 8-án, sem Balog Zoltán hirtelen jött lemondása után .
Utóbbi, mint megírtuk azért volt érdekes, vagy merült ez fel egyáltalán, mert ő volt az első olyan képviselő-jelölt a Fidesz országos listáján, aki már nem került be a listáról a T. Házba. Aztán mégsem ő lesz, ami érdekes, hiszen egy fiatal, lojálisnak tartott fideszes politikai karrierjéről van szó.
Csizi Péter két egymást követő ciklusban, 2010-2018. közt volt Baranya egyik országgyűlési képviselője. Sőt, 2010-2014. közt Pécs alpolgármesteri feladatait is ellátta a jelenleg is még csupán 36 éves pécsi politikus, aki húsz éve egyik alapítója volt a Fidelitas pécsi szervezetének. Csizit a Dél-Dunántúl egyik erős fideszesének vélt Bánki Erik bizalmasának tartották, korábban a mohácsi politikus személyi titkára is volt.
Csizi egyik kiemelt projektje Pécsett a közösségi közlekedés újjászervezése és a pécsi buszcsereprogram volt. Habár azt követően, hogy kiderült, hogy a Volvo-buszok beszerzése miatt egy, egymilliárd forintot közelítő korrupciós és vesztegetési ügy miatt indult nyomozás – megjegyzés: egy hollandiai ügyészség kezdeményezésére – Csizi nem beszélt többet olyan lelkesen a pécsi buszokról. A cikksorozat második részében konkrétumokat is leírtunk arról, mi történhetett – igencsak izgalmas ügy.
A Volvo-buszokkal kapcsolatos nyomozás egyébként gyakorlatilag két éve tart, az ügyészség a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságot nevezte ki annak lefolytatására. A Szabad Pécs érdeklődésére a rendőrség a napokban közölte, hogy egyelőre még nem került sor egyetlen gyanúsítotti kihallgatásra sem. A Szabad Pécs év elején írt feltáró anyagában már megírtuk, hogy egyes hírek szerint a holland nyomozati anyagokban konkrét gyanúsítottak nevei is szerepelhetnek, sőt közülük akár többen is (akkori) közszereplők lehetnek. A rendőrség egyéb más konkrétumot nem kívánt mondani “a nyomozás érdekeire való tekintettel".
Mindazoknak, akik a szívükhöz kaptak, hogy Csizi Péter rögtön három nagy állami, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. alá tartozó cég vezetője is lesz, tudunk egy kis megnyugvással szolgálni. Ezeket a vállalatokat ugyanis korábban is egyetlen személy vezette, így ebben nem történt változás. Ennek oka, hogy 2016 júniusától egyetlen tulajdonosi kézbe került a három cég.
Mindhárom állami társaság alapvetően megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztat. A FŐKEFE-nek 3500-3800 dolgozója van, az ERFO-nak kb. 900 fős a létszáma, míg a KÉZMŰ is legalább 500 embernek ad megélhetést, így Csizi Péter irányítása alá több mint 5000 dolgozó tartozik. Csak a KÉZMŰ jegyzett tőkéje több, mint 1,3 milliárd forint.
Eláruljuk: Csizi Péter a három cég vezetéséért több pénzt kap mint, amit parlamenti képviselőként zsebre tehetett volna. Ha ugyanazt kapja, mint az előző vezető, ami sanszos, akkor Csizi Péter két cégnél havi bruttó 1,9 millió, a harmadiknál havi bruttó 400 ezer forintot kereshet, ami bruttó 4,2 millió forintos fizetést jelent, ami nagyjából 2,8 milliós havi nettó. (Már, ha felveheti mindhárom helyen a fizetését, ha csak az egyik 1,9 milliósat, akkor is több mint nettó 1,2 millió üti a markát.) Ezek után mondhatjuk: Csizi Péter nemhiába írta ki azt a Facebook-ra egy vitorláson állva, mosolyogva a választási veresége után is, hogy: "Új szelek fújnak".
Habár az is igaz, hogy Csizi Péter azt, hogy mégsem ő lesz Balog Zoltán utódja a T. Házban egy kormányközeli kiadványnak, a Pécsi Újságnak mondta el, s akkor így beszélt:
"most úgy érzem, pihenésre van szükségem, szeretnék a családommal, a kislányommal is több időt tölteni. Minderre figyelemmel most nem kívánok képviselő lenni".
Hát, reméljük, Csizi Péter ki fogja tudni pihenni magát a három nagy állami cég vezetőjeként. | Nem hagyták az út szélén Csizi Pétert, a Mellár Tamás által legyőzött fideszes jelöltet | Csizi Pétert három nagy, patinás állami cég élére nevezték ki szeptember közepén: ő vezeti most már a FŐKEFE-t, az ERFO-t és a KÉZMŰ Közhasznú Nonprofit Kft.-t, értesült a hírről a Szabad Pécs. Csizi Péter is megáll tehát a saját lábán azt követően, hogy nem került be az új magyar parlamentbe, sem április 8-án, sem Balog Zoltán hirtelen jött lemondása után. | null | 1 | https://szabadpecs.hu/2018/09/nem-hagytak-az-ut-szelen-csizi-petert-a-mellar-tamas-altal-legyozott-fideszes-jeloltet-2/ | 2018-09-30 22:32:17 | true | null | null | Szabad Pécs |
A Mészáros Lőrinc-féle Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. vasárnap közzétette a tőzsde honlapján az idei első félévének eredményadatait. Ebből kiderül, a csoport rekordfélévet zárt: saját tőkéje rohamosan növekedett az első félévben, június végén már meghaladta az 58 milliárd forintot.
A konszolidált félévi jelentésben 11,33 milliárd forint fölötti árbevétel, 2,45 milliárd forintos adózás előtti eredmény, és közel 2,29 milliárdos EBITDA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) szerepel. A csoport legnagyobb bevételét a múlt félévben kibővített turisztikai portfolió hozta. A Hunguest Hotelst és Balatontouristot is magába foglaló portfólió első félévi adózott eredménye közel 1,453 milliárd forint volt.
A cégcsoport növekedési adatai szédületesek, társaság saját tőkéje a 2016. december végi 600 millióról 2017 közepére 4,806 milliárd forintra, majd a 2017 végi 40,848 milliárdról 58,319 milliárd forintra növekedett 2018. június 30-ig. Az első féléves adatokban még nem szerepel a Ligetfürdő Kft. akvizíciójához kapcsolódó, mintegy 10 milliárd forintos tőkeemelés, amely | Folytatódik a gazdasági csoda: rekordfélévet zárt a Mészáros-féle Konzum | A Mészáros Lőrinc-féle Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. vasárnap közzétette a tőzsde honlapján az idei első félévének eredményadatait. Ebből kiderül, a csoport rekordfélévet zárt: saját tőkéje rohamosan növekedett az első félévben, június végén már meghaladta az 58 milliárd forintot. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/09/30/folytatodik_a_gazdasagi_csoda_rekordfelevet_zart_a/ | 2018-09-30 22:34:06 | true | null | null | Index |
Nem szabályszerűen alakultak meg 2013 és 2016 között az állami fenntartású egyetemek, főiskolák hallgatói önkormányzatai, ezért a nemzeti felsőoktatási törvényben biztosított jogosítványaik gyakorlásának feltételei nem álltak fenn – hangzott el az Állami Számvevőszék (ÁSZ) pénteki budapesti sajtótájékoztatóján, amiről az MTI számolt be.
Makkai Mária felügyeleti vezető közlése szerint noha ezt előírja a törvény,
valamint az érdekképviseletek többsége nem rendelkezett a szenátus által jóváhagyott alapszabállyal.
Jelentésében az ÁSZ felhívja a figyelmet, hogy a felsőoktatási törvény szerint a hallgatói önkormányzat szabályszerű megalakulása a jogosítványok gyakorlásának feltétele. Ugyanakkor azt is közölték, a benyújtott dokumentumok alapján látható, hogy az intézmények ellenőrizték a hallgatói önkormányzatok törvényes gazdálkodását.
Holman Magdolna, a számvevőszék főtitkára elmondta: a 27 intézmény közül 19 adott tájékoztatást az ÁSZ felhívására az ügyben megtett intézkedésekről, a többi nyolc esetben kezdeményezték, hogy a Magyar Államkincstár függessze fel a hallgatói normatíva önkormányzatokra fordítandó egy százalékának kifizetését. Az érintett intézmények: a Dunaújvárosi Egyetem, az Eszterházy Károly Egyetem, a Kaposvári Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Szent István Egyetem, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, illetve a Testnevelési Egyetem. A vizsgálat eredményéről az intézményeket fenntartó Emberi Erőforrások Minisztériumát is tájékoztatta az ÁSZ. | Szabálytalanul működött egy csomó hallgatói önkormányzat az ÁSZ szerint | Nem szabályszerűen alakultak meg 2013 és 2016 között az állami fenntartású egyetemek, főiskolák hallgatói önkormányzatai, ezért a nemzeti felsőoktatási törvényben biztosított jogosítványaik gyakorlásának feltételei nem álltak fenn – hangzott el az Állami Számvevőszék (ÁSZ) pénteki budapesti sajtótájékoztatóján, amiről az MTI számolt be. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/09/28/szabalytalanul_mukodott_egy_csomo_hallgatoi_onkormanyzat_az_asz_szerint/ | 2018-09-28 22:38:00 | true | null | null | Index |
– A 18–29 évesek több mint kétharmada találkozott már a korrupcióval, és nagyjából ugyanennyien mondják, hogy jelentenék az ilyen eseteket. Ez azonban többnyire nem történik meg. Miért?
– Főképp talán azért nem, mert a gondolkodásukban szétválnak a média által tipikus korrupciós cselekményként tálalt hírek és azok a hétköznapi esetek, amelyek velük történnek, és a fejükben nem is feltétlenül korrupcióként képződnek le.
– Ha pénzt adnak az orvosnak vagy nem kérnek számlát a mestertől?
– A hálapénz, a számlakérés elhagyása, a büntetés megúszása az ellenőrnél zsebbe fizetéssel – mind-mind hétköznapi korrupciós esetek. Még 2016-ban készült egy felmérés, amelyben a Publicus Intézet telefonos kérdőívét egészítettük ki fókuszcsoportos kutatásokkal. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a fiatalok milyen észjárás mentén fogalmazzák meg a korrupciót. Volt egy feladat, amelyben 16 szakma képviselőit kellett rangsorolniuk annak alapján, hogy szerintük mennyire vannak kitéve a korrupciónak. Vajon kik kerültek az első helyekre?
– A politikusok?
– Miniszterek, országgyűlési képviselők, polgármesterek. De sokkal érdekesebb, hogy kik álltak az utolsó helyeken. Szerintük a szakipari szerelők, a használtautó-kereskedők és az egészségügyi szakdolgozók kitettsége a legkisebb.
– Miért gondolják így?
– Feltettük nekik ezt a kérdést is. Érdekes mintázat jelent meg az észjárásukban. Vegyünk egy példát. Legyen szó egy építőipari szakemberről, aki a munka végén megkérdezi, kérek-e számlát. Nem kérek, jól járok, mert megtakarítok valamennyit, de a mester is jól jár, mert nem kell utána adót fizetnie. Vagyis ha mindketten jól járunk, akkor nem károsítottunk meg senkit, és ez így rendben van: megvalósult a kölcsönös pénzügyi előny.
– Ezek szerint létezik jó korrupció, meg rossz?
– Van hasznos, amiben a részt vevő felek kölcsönösen jól járnak, és van káros, amelyben valaki – egy virtuális harmadik fél, például az állam – rosszul jár. A másik példa nem pénzügyi természetű előnyről szól. Egy ápoló kap 2000 forintot a zsebébe azért, hogy jobban figyeljen a kórházban fekvő családtagra. A fiatalok szerint ez segítség a nővérnek, mert egy kis pluszjövedelemhez jut, és közben jól jár a hozzátartozó is, mert több törődést kap. Az összeg egyfajta „biztosítási pénzként” jelenik meg. A hálapénz rendszerének egyik fontos fenntartó ereje a félelem. Megtehetem, hogy szülés után egy boríték átadása helyett meleg kézfogással válok el az orvostól, de ezután valószínűleg már nem tudok biztonsággal hozzá fordulni.
– Akkor fogadjuk el, hogy ez másképp nem működik?
– Szeretném hinni, hogy nem. Saját tapasztalatból is tudom, hogy léteznek olyan orvosok és egészségügyi dolgozók, akik nem fogadnak el hálapénzt. Ha pedig létezik egy-két kivétel, akkor már nem lehet általánosítani. Ugyanakkor, mivel a korrupció társadalmi konstrukció – attól függetlenül, hogy a valóságban az orvos ellátja-e az esküjének megfelelően a hivatását, hogy a fizetését elegendőnek tartja-e, és nem kér mellé adómentes többletjövedelmet sem előre, sem utólag –, maga a hiedelem fenntartja a rendszert. Ha kritikus mennyiségű ember gondolja azt, hogy a korrupció a rendszer természete, akkor ennek megfelelően igazítja a viselkedését. Olyan ez, mint egy spirál.
– Változást elérni csak az egyén szintjéről lehet? És ki kezdje az említett esetben: az orvos vagy a beteg?
– Nincs vagy-vagy. A korrupció a legközérdekűbb magánügy, és hogy a helyzet változzon, ahhoz elvben minden érintettnek változnia kellene. Ez borzasztó nehéz koordinációs probléma. A Bereczkei Tamás–Tóth Péter-szerzőpáros szerint a társas rendszereket a viszonosságba vetett bizalom tartja fent: én is ismerem a szabályokat, te is tudod őket, én is elvárom, hogy betartsd, és te is ennek megfelelően viselkedsz. A korrupció megtörésének problémája hasonló a westernfilmek egyik tipikus jelenetéhez: a szereplők fegyvert fognak egymásra, és egyikük sem hajlandó letenni, mert aki először teszi le, védtelenné válik. Hasonlóan, aki úgy dönt, hogy kívül marad a korrupció társasjátékán, egyéni szinten, rövid távon bizonyosan rosszul jár azokhoz képest, akik benne maradnak. Kockázatmentesen csak akkor lehetne kiszállni belőle, ha azt a bizonyos fegyvert mindenki egyszerre tenné le. Ha azonban én vagyok az egyetlen, aki nem fizet zsebbe a kezelőorvosnak, míg a többiek adják a pénzt, ha elvárják, ha nem, akkor én leszek az, akire az orvos nem fog úgy figyelni, mint a többiekre. Vagy legalábbis én leszek az, aki ettől a hiedelemtől szorongani fog, függetlenül annak igazságától.
– És az mennyire hiedelem, amit ugyancsak a fiatalokról szóló kutatás mond, miszerint aki részt vesz a korrupcióban, az jobban tud érvényesülni? És ez miként függ össze azzal a magukról alkotott képpel, hogy ők korrupciótudatosak?
– Úgy, hogy a fiatalok elméletben meglepő pontossággal tudják definiálni a korrupció fogalmát: hatalommal való visszaélés egyéni vagy csoportelőny biztosítása érdekében a köz kárára. Amikor azonban „helyzetben vannak”, hiába az elméleti ismeret, azt is észreveszik, hogy úgy tudnak könnyebben érvényesülni, ha korrumpálódnak. Az elméleti tudás és a gyakorlati tapasztalat tehát könnyen ellentmondásba kerül.
– Van különbség a fiatalabbak és az idősebb korosztályok között abból a szempontból, mennyire fogadják el a korrupciót a mindennapi élet részeként?
– A bejelentési hajlandóság korban fölfelé haladva csökken. De ez megint csalóka, mert az ilyen kutatások szinte kivétel nélkül önbevalláson alapulnak, ami az elvártnak vélt válasz irányába, a magas bejelentési hajlandóság felé torzítja a válaszokat.
– Talán ahogy az ember előrehalad a korral, egyre több a tapasztalata, hogy valójában tömegesen nincs következményük a korrupciós cselekedeteknek, és egyre kevésbé bízik a közintézményekben?
– Az OECD-országok között nem állunk jól: a kormányzati intézményekbe és a közigazgatásba vetett bizalom nagyon alacsony. De nemcsak a felnőtteknek, hanem a 15 éven felüli fiataloknak sincs az átlagnál nagyobb bizalmuk a közintézményekben. Egy 2013-as kutatás a felsőoktatásban megjelenő korrupcióval kapcsolatban arra jutott, hogy a kollégiumi férőhelyek elosztásánál, a juttatások kezelésénél a főiskolai, egyetemi hallgatók egy része empirikus tapasztalatokat is szerzett arról, a szolgálati utat megkerülve jobban lehet boldogulni. Ettől megremeg a közbizalom, amire a média csak rásegít azokkal a hírekkel, amelyek hatalmas eltüntetett pénzösszegekről, könnyen megúszott ügyekről és aránytalanul csekély büntetési tételekről szólnak.
– Ráadásul a médiában olyan torzak az erőviszonyok, hogy a legtöbb médiumban meg sem jelenik a kormányzati korrupció.
– Egy 18–29 éves fiatalnak csaknem teljesen irreleváns, hogy épp hány kormányközeli tömegmédium sugároz közéleti híreket. Jó részük masszívan tévézik ugyan, de jellemzően nem hírcsatornákat néz, nagyobb részük pedig elsősorban online tájékozódik. Ami közös bennük, hogy a közügyek nemigen érdeklik őket. A Publicus mérése szerint a konkrét korrupciós ügyek ismertsége nagyon alacsony szintű: minél konkrétabb az ügy, annál nagyobb a „nem hallottam róla” válaszok aránya.
– Mi éri el az ingerküszöböt?
– Egy gázkereskedelmi ügy vagy a trafiktörvény például csak igen-igen alacsony szinten. De mondjuk a FIFA nemzetközi botrányainak van némi hírértéke a sportkedvelő fiatalok számára.
– Azért Mészáros Lőrinc nevét ismerik?
– Más kérdés az ismerősség, és más az, hogy milyen hívószavakat kapcsolnak hozzá. Ismerhetnek neveket, köthetnek hozzájuk fogalmakat, de ha nem látják át, hogy a korrupciós cselekményekben valaki – akár ők maguk, akár az államkassza – legalább közvetett módon rosszul jár, akkor kevésbé hajlamosak a cselekményt korrupciónak tekinteni. Pontosan erről beszéltünk az előbb a hálapénz kapcsán is. A médiának úgy kellene tálalnia a korrupcióval kapcsolatos híreket, hogy az olvasó személyesen érintettnek érezze magát. Ez irtózatosan nehéz feladat. Amit a fiatalok kifejezetten politikai ügyként érzékelnek, azzal alig pár százalékuk foglalkozik. Erős az elutasításuk a közügyekkel szemben, és minden erővel próbálják leválasztani az explicit politikai híreket a többi hírtartalomról. A 40–60-as korosztály már másképp látja, ők azt mondják, a politika szinte mindent átsző.
– Ezek szerint a politikai színtéren bármilyen korrupció elkövethető, mert a fiatalokat nem érdekli, az idősebbek meg hozzászoktak.
– Ha túl sok a hír, a befogadó eltompul. Nem biztos, hogy érdemes folyamatosan korrupciós hírekkel megtölteni a címlapot, mert ez az olvasóból hamar legyintést vált ki. További probléma a nagyságrendek érzékeltetése. A legtöbben még egymillió forintot sem láttak egyben. Hogyan tudnák hát plasztikusan elképzelni egy százmilliós nagyságrendű sikkasztás értékét? Az olvasók zöme számára a tízmilliók és a milliárdok között nem rajzolódik ki a világos nagyságrendi különbség. Sokszor próbálkoznak az újságírók azzal, hogy a nagy összegeket átváltják lélegeztető gépre vagy pedagógusbérre. Ezzel azonban újabb nagyságrendi problémát hoznak létre, hiszen nemcsak egymilliárd forintot, hanem ötszáz lélegeztető gépet is nehéz elképzelni.
– Amikor arról van szó, hogy miért nincsenek felderítve a teljesen egyértelmű korrupciós ügyek, a fiatalok tudják, hogy melyik állami szerv nem végzi jól a munkáját?
– A közigazgatás és a közpolitika bonyolult intézményrendszereit, a parlament, az ügyészség, a bíróság és a különböző hivatalok hierarchikus viszonyait minden bizonnyal kevesen látják át. A nagy ívű korrupciós ügyeket ezért maguk fölé helyezik.
– Minden egyes mondatával elkeserítőbb a kép.
– A korrupciót az egyéni késztetések, az ezekből létrejövő, a korrupciót elfogadó társadalmi közeg, valamint az intézmények biztosította lehetőségek tartják fenn. Ha a változásra igény van, akkor az az egyén szintjén kezdődhet meg, a családban, az iskolában. Az integritás, vagyis az egyén etikus viselkedésének, sérthetetlenségének építése emberöltőnyi idő, de minél előbb kezdődik, annál előbb mutatkozhatnak az eredményei. | Mindenkinek egyszerre kellene letennie a fegyvert – Bokor Tamás: A korrupció a legközérdekűbb magánügy | Aki részt vesz a korrupcióban, jobban tud érvényesülni az életben – így látja a 18–29 éves korosztály. Fogalmi szinten ugyan tudatában vannak a korrupció jelentésével és káros mivoltával, a gyakorlatban azonban nem mindig veszik észre, mikor kerülnek ilyen szituációkba. A hálapénz elfogadható számukra, a politikusokhoz köthető nagy összegű visszaélések azonban nem. A közügyek alig pár százalékukat érdeklik. Bokor Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa szerint a korrupció társadalmi konstrukció: ha kritikus mennyiségű ember gondolja azt, hogy ilyen a természete a rendszernek, akkor ehhez a közgondolkodáshoz igazítja a saját viselkedését. | null | 1 | https://168ora.hu/itthon/mindenkinek-egyszerre-kellene-letennie-a-fegyvert-bokor-tamas-a-korrupcio-a-legkozerdekubb-maganugy-156760 | 2018-10-01 10:07:37 | true | null | null | 168 óra |
beruházás;Kisvárda;parkolóhely;
2018-09-30 13:20:27
Közel félmilliárdért épül parkoló a kisvárdai stadionhoz
Parkolóhelyenként átlagosan 612 ezer forintba kerül az újabb beruházás – derül ki egy önkormányzati szerződésből.
Elképesztő méretű, 728 férőhelyes parkoló épül a kisvárdai stadion mellé, a beruházás ára pedig szintén gigantikus lesz: a helyi önkormányzat összesen nettó 446 millió forintos kivitelezői szerződést kötött a pályázaton befutó NYF Bau Kft. és VNYH-Bau Kft. párosával. A két kivitelező azonos gazdasági körhöz tartozik, hiszen cégadatok szerint Nyesti Szabolcs, az NYFBAU ügyvezetője tag a VNYH Bau-ban is.
A kivitelezők vállalták, hogy a személyautós helyeken túl 13 állásos autóbusz-parkolót is építenek a csarnok mellé, illetve a kapcsolódó utakat és a vízelvezetést is meg kell oldani, de a beruházás ettől még kiugrónak számít. A költségeket átlagolva 612 ezer forintba kerülne egyetlen parkolóhely. Mindez egy olyan csapat stadionja mellett, ami tavaly, még másodosztályban játszva meccsenként átlagosan 1275 hazai nézőt tudott a kilátóra csábítani – legalábbis a magyarfutball.hu adatai szerint.
A kisvárdai önkormányzat ráadásul már korábban is megrendelt egy 100 milliós nagyságrendű parkolóépítést, a helyi kézilabda-csarnokhoz. Az ajánlatot tevő öt vállalkozás közül akkor a Penta Industry nyerte el a tendert. | Közel félmilliárdért épül parkoló a kisvárdai stadionhoz | Parkolóhelyenként átlagosan 612 ezer forintba kerül az újabb beruházás – derül ki egy önkormányzati szerződésből. | null | 1 | https://nepszava.hu/3010198_kozel-felmilliardert-epul-parkolo-a-kisvardai-stadionhoz | 2018-09-30 13:20:00 | true | null | null | Népszava |
önkormányzatok;sarc;
2018-10-01 07:00:00
Állami abszurd: pénzt kérnek a forráselvonásért
Egy számlanyitás 150 ezer forint a kincstárnál, márpedig kincstári számlára kel visszautalni a még fel nem használt EU-s támogatásokat.
Újabb sarcot vet ki az állam az önkormányzatokra. Nem elég, hogy visszautaltatják a Magyar Államkincstárnak az ötvenmillió forint feletti uniós támogatásaik összegét, még ennek költségeit is a településekre hárítják. A kincstári elektronikus számla megnyitásáért ugyanis 150 ezer forintot kérnek.
A Népszava írta meg elsőként, hogy egy szabályozás szerint a korábban kereskedelmi banki számlára kiutalt, még fel nem használt uniós forrásokat – ha azok értéke meghaladja az ötvenmillió forintot - szeptember 30-ig át kellett utalni a település Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára. Ez a szabályozás a Pénzügyminisztérium szerint nem jelenti a már kifizetett uniós források „visszavételét”, csak a számlavezető változik. A megkérdezett polgármesterek szerint viszont az állam így akarja kozmetikázni a költségvetési hiányt. Többen azt is sérelmezték, hogy nehézkesebbé válik az ügyintézés, mert a számlavezető kereskedelmi bankjukkal ellentétben a Magyar Államkincstárral nincs internetes banki kapcsolatuk, így papír alapú átutalási megbízást kell kitölteniük, s postára adniuk.
Az érintett polgármesteri hivatalok a napokban kaptak levelet az államkincstár illetékes igazgatóságaitól, amelyben felajánlják: elektronikus úton, az Electra rendszer alkalmazásával is kezelhetik a kincstárnál vezetett számlájukat. A rendszer egyszeri telepítési költsége azonban körülbelül 150 ezer forint – írták a tájékoztatóban, a szolgáltatásnak pedig havi díja van. Az általunk megkérdezett polgáresterek szerint ez is csak egy újabb sarc: eleve nem önszántukból kellett számlavezető bankot váltaniuk, és még plusz költségekkel is terhelik őket. | Állami abszurd: pénzt kérnek a forráselvonásért | Egy számlanyitás 150 ezer forint a kincstárnál, márpedig kincstári számlára kel visszautalni a még fel nem használt EU-s támogatásokat. | null | 1 | https://nepszava.hu/3010246_allami-abszurd-penzt-kernek-a-forraselvonasert | 2018-10-01 07:00:00 | true | null | null | Népszava |
Mészáros Lőrinc;Konzum Nyrt;Appeninn;Opus Global;
2018-09-30 18:09:03
Fél év alatt 2,6 milliárd hasznot hajtott a Mészáros birodalom
A felcsúti nagyvállalkozó birodalma egyre nagyobb, de a tőzsdei jelentések szerint nem feltétlenül termel több hasznot.
Mindössze 168 millió forintos féléves nyereségről – "átfogó jövedelemről" – számolt be a kormányfő bizalmasaként ismert felcsúti nagyvállalkozó, Mészáros Lőrinc tőzsdei zászlóshajója, az Opus Global Nyrt. Közleményük nem említi, hogy ehhez képest tavaly ilyenkor még 2,1 milliárdos nyereséget jelentettek. Az időszaki árbevétel 21 milliárd forint lett az előző év első hat havának 17 milliárdjához képest.
A visszaesés azért fura, mert a csoport ez idő alatt a többszörösére nőtt. Maguk is említik, hogy a cég összértéke az árfolyam alapján 44 milliárdról 225 milliárdra ugrott. A saját tőke és a teljes értéket képviselő mérlegfőösszeg ugyanakkor kevéssé fejlődött.
Az Opus érdekkörébe tartozik többek között a felcsúti expolgármester állami megbízásairól elhíresült eredeti társasága, a Mészáros és Mészáros Kft., az építőipari profilú győri Euro Generál, a partvonalon kívülinek szintén kevéssé nevezhető, vasúti kivitelezéssel foglalkozó R-Kord, a tiszapüspöki izocukorgyár, a Csabatáj nevű békési mezőgazdasági csoport, a tűzhelygyártó Wamsler, a Mediaworks nevű kiterjedt sajtóbirodalom, a Magyarország második legfontosabb áramtermelőjének számító Mátrai Erőmű, valamint a szintén visontai, Viresol nevű búzafeldolgozó.
Vasárnap jelentett Mészáros Lőrinc két másik – egymással és az Opussal is bonyolult tulajdonosi összefonódásban lévő – tőzsdei cége, a Konzum és az Appeninn is. Előbbi átfogó jövedelme az azonos időszakra vonatkozó 4,2 milliárdról 2,3 milliárdra esett, a főleg ingatlanokban utazó Appeninn – euróban számolt – félévi adózott eredménye viszont mintegy 12 millió forintos veszteségből több mint kétszázmilliós nyereségbe fordult át. Utóbbi birtokolja például a Spar több áruházépületét és a Balaton-parti Club Aligát is. A befektetésekkel foglalkozó Konzum főként a turizmus, a bank-, a pénzügyi, az informatikai, az ingatlan-, valamint a telekommunikációs szektorban tevékenykedik. Ide tartozik például a Hunguest Hotels-lánc, a Balatontourist – így a tóparti kempingek –, a CIG Pannónia biztosító vagy a gyomaendrődi Liget Gyógyfürdő és Kemping. Különböző tőkeműveletek révén a Konzum saját tőkéje az év második felére 70 milliárd közelébe nő. | Fél év alatt 2,6 milliárd hasznot hajtott a Mészáros birodalom | A felcsúti nagyvállalkozó birodalma egyre nagyobb, de a tőzsdei jelentések szerint nem feltétlenül termel több hasznot. | null | 1 | https://nepszava.hu/3010253_fel-ev-alatt-2-6-milliard-hasznot-hajtott-a-meszaros-birodalom | 2018-09-30 18:09:00 | true | null | null | Népszava |
A legnagyobb magyar internetes újság, az Index újságírói múlt hétfő kora este, egy eligazításon tudták meg, hogy újságjuk mögött kicserélődnek a tulajdonosok. A cégjogi helyzet nem egyszerű, hiszen egy alapítvány, az alapítványt alapító cég és az újság hirdetéseit kizárólagosan szervező iroda is része az adásvételnek. Azóta találgatta mindenki, hogy pontosan mik az erőviszonyok az új tulajdonosok között. A cégbíróságon ma megjelent dokumentumok mindenesetre új megvilágításba helyezik ezt.
Az Index körüli fejlemények lényege, hogy Oltyán József kecskeméti illetőségű kormánypárti médiavállalkozó és a CEMP értékesítési igazgatója, Ziegler Gábor közösen, 50-50 százalékos részesedéssel
megvásárolták Spéder Zoltán Cemp-X Zrt. nevű vállalatába rakott médiacégeit (Totalcar, Napi.hu, Dívány, Femina, Port.hu), valamint a csoport hirdetésszervező cégét, és ezen túl
megszerezték, majd berakják a Cemp-X alá az NP Nanga Parbat Zrt.-t is.*A Nanga Parbat egészen pontosan 50-50 százalékban a Cemp-X, illetve hirdetésszervező leányvállalata, a Cemp SH tulajdonában került. Szeptember 25-én reggel még nem volt nyoma a cégbíróságon a Nanga Parbat tulajdonváltásának, csak a tulajdonosi bejelentésekből tudhatjuk ezt.
Ez utóbbi cég azért fontos, mert ez alapította a Magyar Fejlődésért Alapítványt, amely az Index.hu tulajdonosa, és eddig az Index ügyvédje, Bodolai László tulajdonában volt.*Az Index.hu Zrt. korábban a CEMP része volt, ám 2017. áprilisában Simicska Lajos váratlanul érvényesítette opciós jogát a cégre (korábban nem is volt nyilvános, hogy van ilyen opciós joga). Így az Index Spéder Zoltán cégcsoportjából Simicska Pro-Ráta Zrt.-jéhez került, ahonnan még aznap a Bodolai cége által alapított alapítványba került át. Az eligazításon azt is megtudták a meglepett újságírók, hogy az Indexnek és alapítványának nagy összegű tartozása volt Simicska Lajos – Nyerges Zsolthoz tartó – cégcsoportja felé, ám ezt a tartozást az új tulajdonosok egy közelebbről nem meghatározott eredetű hitelből visszafizették.
Így aztán Oltyán és Ziegler egyszerre szerzett befolyást az Index.hu hirdetéseit kizárólagosan szervező Cemp SH-ban, valamint az Index.hu tulajdonosában. (Az Index tulajdonosa formailag egy alapítvány, ami elvileg független – ám az alapító visszahívhatja a jelenleg egyfős kuratóriumot, és azt is lehetővé teheti, hogy egy új szereplő csatlakozzon az alapítványhoz, és így új kuratóriumi tagokkal gyakoroljon befolyást. A Cemp-X tulajdonosai tehát a Nanga Parbaton keresztül némi erőfeszítéssel kifejthetnek befolyást az MFA és az Index ügyeire.)
Ha ez így túl bonyolult volt, így néz ki az új tulajdonosi szerkezet:
Némi értetlenséget szült az indexes megbeszélésen, hogy a tulajdonosok egyszerre próbáltak két, egymásnak némileg ellentmondó üzenetet küldeni. Egyrészt azt állítják, hogy a Nanga Parbaton keresztül ők valójában nem is tudnák befolyásolni az Index működését, ezért az Index függetlensége garantált. Ezt azonban aláássa az az üzenet, ami szerint mégiscsak fontos volt üzleti szempontból, hogy megszerezzék a Nanga Parbatot. Ez a paradoxon Oltyán és Ziegler későbbi interjújában is kidomborodott.
Az újságíróknak tartott eligazítás után másnap, szeptember 18.-án reggel kilenckor a CEMP székhelyén máris közgyűlést tartottak az új tulajdonosok. A cégbíróságon ma megjelent ennek a közgyűlésnek a jegyzőkönyve és az új alapszabály. De a legérdekesebb talán a részvényesek jelenléti íve volt, amiből megtudhattunk valami közelebbit az erőviszonyokról.
Eszerint tehát
Oltyán József 1 db A és 1 db B részvénnyel és így 51 szavazattal,
Ziegler Gábor 52 darab B részvénnyel és szintén 51 szavazattal rendelkezik,
Oltyán József és Ziegler Gábor továbbá közösen is birtokolnak egy B sorozatú részvényt.
Itt vélhetően hiba történt, hiszen 1 + 52 + 1 nem egyenlő 53-mal, tehát hibásan adódott hozzá egy B sorozatú törzsrészvény Ziegler részvénytulajdonához. Egy A részvény egyébként 5 millió forintos törzstőke-részesedést és 50 szavazatot jelent, egy B részvény névértéke pedig százezer forint, és 1 szavazatot ér. Amikor megkérdeztem a problémáról Ziegler Gábort, az új tulajdonos így válaszolt:
Az elírások kijavítása érdekében a mai napon a szükséges intézkedéseket megtettük.
Tehát ki fogják javítani a hibát, és igazából mindkét tulajdonosnak 51 szavazata van, egy szavazat pedig közös.
Fontos viszont, hogy ki képviseli a közösen birtokolt - és véleménykülönbség esetén döntő szavazatnak számító - részvényt.
Márpedig a részvénykönyv szerint ez az ember Oltyán József. Ziegler szerint ez ugyan csak esetileg alakult így, és a közös tulajdont képviselő “kizárólag a részvényesek közös egyetértésével meghatározott tartalommal” gyakorolhatja szavazati jogát. Cégjogilag azonban nincs sok racionalitás abban, hogy egy részvényt közösen birtokolnak és mindig közösen jutnak döntésre: ha nézeteltérésük van, akkor valaminek el kell billentenie a döntést valamelyikőjük irányába. Ezért mégsem lehet véletlen, hogy kettejük közül Oltyánra esett a választás. Ziegler a Napi.hu-nak azt mondta Oltyánról, hogy a “tőkemozgósítási képessége is jóval nagyobb, mint az enyém“.
Az alapszabály szerint egyébként Oltyán és Ziegler önállóan is eljárhatnak a cég ügyeiben, nem kell együtt dönteniük. Mivel az alapszabály kevés konkrét rendelkezést tartalmaz, ezért szakértők szerint nagy valószínűséggel egy szindikátusi szerződést köthettek egymással a tulajdonosok, ahol megosztották egymás között a részvényesi jogokat; vélhetően itt rögzíthették, hogy ki fog fellépni a közös részvény képviselőjeként. Ez egy polgárjogi szerződés, és ezért nem is nyilvános. Ziegler arra a kérdésemre nem válaszolt, hogy van-e ilyen szerződés közte és Oltyán között.
A részvényeket egyébként nyomdai úton állítják elő, ami azért lehet fontos, mert így a későbbi tulajdonváltások bejelentését sem kell elsietni.
Nem kerültünk viszont közelebb az Index.hu Zrt.-t birtokló Magyar Fejlődésért Alapítvány beszámolója rejtélyének megoldásához. A bírósági rendszerben júniusban megjelent beszámoló szerint az alapítvány eszközei mindössze 546 ezer forintra rúgtak tavaly év végén. Pedig ott kellett volna lennie egy több milliárd forint értékű részesedésnek az Index.hu Zrt.-ben, vagy – ha esetleg nulla forintos értéken könyvelték az Indexet*Igaz, ennek valószínűsége nem nagy, mivel Oltyán közleménye szerint az MFA “részletekben fizetett” a Simicska-féle Pro-Rátának, de így is maradt több százmilliós kötelezettsége. – legalábbis annak a kötelezettségnek, amivel Oltyán és Ziegler közlése szerint a Pro-Rátának tartoztak.*A kötelezettség forrása Simicskáék opciós jogának ellenértéke lehetett. Bodolai László, az alapítvány kurátora jelezte, hogy a javított beszámoló feltöltése már folyamatban van, egyelőre azonban nem bocsátotta a G7 rendelkezésére. (Frissítés: Bodolai László kérésére jelzem, hogy ő már elkérte a beszámolót a könyvelőtől, hogy továbbküldje nekem, a könyvelő azonban jelzett, hogy csak szerdán tudja elküldeni.) | Oltyán József szava dönt az Index ügyeiben, de valamit elrontottak | A kormánypárti médiavállalkozó a jelek szerint hajszálnyival erősebb pozícióban van. De meglepően sok a cégjogi hiba az Index körül. | null | 1 | https://g7.hu/elet/20180925/oltyan-jozsef-szava-dont-az-index-ugyeirol-de-valamit-elrontottak/ | 2018-09-25 13:59:00 | true | null | null | G7 |
A közpénzek átlátható költéséért küzdő európai szervezeteknek elég nagy csapást jelent az Európai Unió Bíróságának most hozott állásfoglalása. A testület ugyanis helyben hagyta az Európai Parlament korábbi véleményét, amely szerint a képviselőknek nem kell tételesen elszámolniuk a költségeikkel.
Egy EP képviselő havi bruttó 8611 eurót keres, amit kiegészít egy nyugdíjbiztosítás. Amikor a politikusok kikerülnek a parlamentből, az ott eltöltött munkaidejüktől függően jogosultak egy átmeneti juttatásra, amely legfeljebb 206 ezer euró (67 millió forint) lehet.
A havi bért kiegészíti egy 4416 eurós, azaz körülbelül 1,4 millió forintos általános költségkeret is, amiből elsősorban a saját országukban lévő irodájukat tartják fenn. A bíróság mostani döntése arra vonatkozik, hogy ennek elköltését nem kell számlákkal igazolni. E költségkereten kívül egyébként a képviselők első osztályon való utazásait is kifizetik, és napi 313 eurót vehetnek fel szállásköltségként azokra a napokra, amikor Brüsszelben vagy Strasbourgban dolgoznak.
A Guardian szerint a képviselők döntő többsége a maximális költségkeretet igénybe veszi, és elenyésző azoknak az aránya, akik visszafizetnek az összegből. Oknyomozó újságírók korábban 249 olyan szellemirodát azonosítottak be, amelyben a képviselők nem is dolgoztak.
A bíróság azzal érvelt, hogy a tételes elszámolás nem a szükséges és méltányos mértékben avatkozna be a képviselők magánszférájába. | Titokban tarthatják, mire költenek havi 1,4 millió forintot az európai parlamenti képviselők | A közpénzek átlátható költéséért küzdő európai szervezeteknek elég nagy csapást jelent az Európai Unió Bíróságának most hozott állásfoglalása. A testület ugyanis helyben hagyta az Európai Parlament korábbi véleményét, amely szerint a képviselőknek nem kell tételesen elszámolniuk a költségeikkel. | null | 1 | https://g7.hu/vilag/20180927/titokban-tarthatjak-mire-koltenek-havi-14-millio-forintot-az-europai-parlamenti-kepviselok/ | 2018-09-27 14:09:00 | true | null | null | G7 |
Hiába vonták vissza, szabadon olvasható a Századvég folyóirat 88. lapszáma, miután a Facebookon keresztül valaki feltöltötte a netre. (Frissítés: a linkelt oldalról időközben eltűnt a lapszám, de máshol továbbra is elérhető.) A kiadvány balsorsához több tanulmány is hozzájárulhatott, nem csak Bod Péter Ákos volt kormánykritikus, Mihályi Péter és Szelényi Iván sem finomkodott a jelzőkkel.
Ahogy az Index beszámolt róla, a kormányközeli Századvég folyóirat egész számát levették az internetről, sőt a G7 értesülése szerint a kinyomtatott számokat bezúzták. Politikai okokból ilyesmire utoljára a Kádár-rendszerben volt példa. A főszerkesztőt és további négy szerkesztőt kirúgtak, más munkatársak lojalitásból felmondtak.
A Századvég folyóiratot még a rendszerváltáskor hozták létre, a szerkesztésében részt vett Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke*Akkoriban természetesen még nem töltötték be ezeket a pozíciókat. is. Ma is a Fidesz egyik legfontosabb ideológiai bástyája, a Századvég Alapítvány adja ki. Ennek ellenére a kormánypárttól eltérő véleményeknek is helyet adott, a lényeg a szakmai színvonal volt. A folyóirat csak egy szűk körhöz jutott el, emiatt semmi értelme nem lett volna a politikai propagandának.
Mégis utolérte a végzete.
Ahogy háttérbeszélgetéseinkből kiderült, nincs különösebben drámai eseménysor a lap szerkesztőinek menesztése mögött, egyszerűen folytatódott a Fidesz szellemi holdudvarának leépülése. A választások után beindított kultúrharc és a kormányközeli médiarendszer átalakulása az alacsony olvasottságú, de még mindig hitelesnek tekinthető szakmai lapokat is utolérte. Múlt hónapban számolt be arról szintén az Index, hogy a legszínvonalasabb, konzervatív beállítottságú eszmetörténeti folyóirat, a Kommentár vezetését is leváltották. Ahogyan a polgári Magyarország eszmevilágát felváltotta a kádári realizmus, úgy tűnnek el a süllyesztőben ezek a szakmai közösségek is.
Mindenesetre érdekes tanulmányt írt Bod Péter Ákos Bérek, profitok és járadékok harca – magyar szemmel címmel. Az Antall-kormány volt minisztere, egykori jegybankelnök a járadékvadászatot vizsgálta meg. Leegyszerűsítve arról írt, hogy a rendszerváltás óta a politikai elit milyen állami forrásokat adott oda verseny nélkül a haveroknak vagy éppen a multinacionális cégeknek.*A járadékvadászat a modern demokráciával együtt járó probléma, hiszen a közpolitikát a választott képviselők alakítják. Az üzleti körök pedig igyekeznek a döntéseket a maguk érdeke szerint befolyásolni. A járadékvadászat egyik enyhe, de klasszikus esete, amikor a hazai termelők importvámokat igyekszenek kijárni, amelyek hatására termékeiket magasabb áron tudják értékesíteni. A külföldi konkurencia korlátozásával a vámok többletjövedelemhez (járadékhoz) juttatják a hazai termelőket a hazai vásárlók kárára.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKétszer annyi pénzt adott a multiknak a Fidesz, mint az MSZPTöbb mint 250 milliárd forintot kaptak a multik a magyar államtól az elmúlt években. Ebből nagyon sok pénzt jól menő cégek alacsony hozzáadott értéket termelő munkahelyeire fordítottak.
Bod Péter Ákos szerint ideális esetben az állam kizárólag a közjót szolgálja. Ez azonban naivan ideális eset, hiszen a valóságban az állam (kormány, politikai vezetés) olyan szabályozást tart fent, amely mellett adott gazdasági szereplőknél rendszeres és tartós járadékjövedelem keletkezik. Itt lényegében arról van szó, hogy milyen elképesztő mértékben gazdagszik Mészáros Lőrinc, a miniszterelnök barátja és a többi oligarcha, akik rendszeresen győznek a közbeszerzési kiírásokon.
De ugyanúgy gondolni kell az ágazati monopolhelyzetekre. Ilyen például a hirdetési piac vagy éppen a dohány-nagykereskedelem átalakítása, amiből Fidesz-közeli cégek profitálnak. Olyan szintű a járadékvadászat, hogy a turizmustól a médián át a tankönyvpiacig szinte nincs olyan gazdasági szektor, ahol ne lennének monopolhelyzetben a kormánypártokhoz kötődő vállalatok.
Bod Péter Ákos szerint
„még súlyosabb az ügy, ha maga a kormányzat tudatosan teremti és tartja fent a járadékot eredményező helyzetet, majd közhatalmi eszközeivel saját céljaira elvonja az így előálló extraprofit nagy részét”.
Az autoriter politikai rendszerek egyik jellegzetessége, hogy az állam (kormányzat, kormánypárt) nincs érdemben elválasztva a gazdaságtól és az üzleti világtól, sőt gyakran uralja a piacokat. Azzal, hogy az állam beavatkozik a gazdaságba a járadékok elvonásával, majd újraelosztásával, jelentősen csökkenti az adott gazdaság hatékonyságát. Torzítja a piacot, drágítja a termelést, csökkenti a teljesítményt és megöli a versenyt.
Ennek eredményét jól érzékelteti, hogy a nyugathoz való felzárkózásunk a kilencvenes évektől 2005-ig volt igazán sikeres. Az egy főre jutó GDP-ben – vásárlóerő-paritáson*Azaz figyelembe véve az egyes országok eltérő árszínvonalát. számolva – az EU átlagának 50 százalékáról 60-ra zárkózott fel hazánk. Azonban 2005 és 2016 között társadalmilag már csak alig érzékelhető ritmusban jött fel Magyarország az uniós átlag 64 százalékára. Közben a visegrádi országok elhúztak mellettünk, a második helyről negyedikre zuhant vissza Magyarország, vagyis ma már Csehország mellett Szlovákia és Lengyelország is jobban teljesít hazánknál.
De miben jobbak például a csehek? Hatékonyabb a kormány, jobban küzd a korrupció ellen, és a jogállamiságot sem bontja le.
A grafikonon minél alacsonyabb egy szám, annál rosszabb az értékelés. Csehország mindkét mérőszámban jobban teljesít Magyarországnál. Ami szembetűnő, hogy 2015-re, vagyis tíz év alatt hatodára zuhant a kormány korrupció elleni küzdeni akarása, miközben a kormányzati hatékonyság is majdnem megfeleződött.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTavaly már 125 milliárdot szórt a cégek közé a kormány hazai forrásbólMegy a pénz a kétes hasznosságú projektekre, de a multikat egyre kevésbé érdekli az állami támogatás. Ez nem uniós, hanem magyar adófizetői pénz. | Bezúzták a Századvég kinyomtatott példányait, mégsem tudták eltüntetni | A keményedő médiapolitika része a Századvég szerkesztőinek kirúgása és a folyóirat legfrissebb számának bezúzása. A netre mégis felkerült az egész. | null | 1 | https://g7.hu/allam/20180925/bezuztak-a-szazadveg-kinyomtatott-peldanyait-megsem-tudtak-eltuntetni/ | 2018-09-25 14:12:00 | true | null | null | G7 |
Súlyosabb tétje van a magyar kormány és az Európai Bizottság vitájának, mint amiről eddig tudhatott a nyilvánosság. Egy általunk megismert, nem nyilvános kormányzati jelentés szerint a legrosszabb esetben akár 500 milliárd forint körüli összeget is bukhat Magyarország a hazai közbeszerzési és uniós pénzosztási rendszer korábban feltárt hiányosságai miatt.
A vita minden bizonnyal bőven átnyúlik 2019-re is, korlátozva a hazánkba érkező uniós pénzek beáramlását. Ez igen komoly probléma lehet, mivel a költségvetés gőzerővel folytatja az uniós programok előfinanszírozását, jelenleg szinte teljes mértékben a magyar adófizetők pénzéből. (Ha ezt nem tenné, akkor a most épp remek gazdasági növekedésből sem maradna sok.)
Az Európai Bizottság tavaly novemberben ellenőrizte*“Korai megelőző rendszeraudit” az eljárás hivatalos neve. a Miniszterelnökségen belül működő Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály (KFF) működését 2015 és 2017 között. Ez egy nagyon fontos szervezet, ez végzi az uniós pályázati eljárások irányítási ellenőrzését, vagyis jelentős részben rajta múlik, hogy megfelelően működjön a rendszer, illetve kiderüljön, ha valahol visszaélés történik. Ahogy korábban a 24.hu megírta, a bizottság az irányítási és ellenőrzési rendszerre hármas osztályzatot adott a négyfokozatú skálán. Ez azt jelenti, hogy nagy hibákkal, éppen csak működik a rendszer.
A „múltbeli ellenőrző látogatások során a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság*Ez a bizottsági szervezeti egység felelős a régiókkal és a városokkal kapcsolatos uniós szakpolitikáért. számos hiányosságot állapított meg a KFF által elvégzett közbeszerzési ellenőrzések tekintetében. Ezért a KFF által elvégzett, közbeszerzési eljárásokra vonatkozó irányítási ellenőrzéseket különösen kockázatosnak tekintette” – olvasható a témába vágó, általunk megismert kormányzati dokumentumban.
Emellett a bizottság egyedi közbeszerzési eljárásokat is ellenőrzött, és a 29 közbeszerzés közül 25-ben súlyos szabálytalanságokat azonosított. Köztük 6 rendszerszintűt, amelyeket a KFF nem észlelt időben. Az egyedi projektek hibái miatt a bizottság által kért pénzügyi korrekció 103,4 milliárd forint, tehát ezekre ennyivel kevesebb uniós forrás kifizetését javasolja. Ez nem a már kiosztott pénz visszafizetését, hanem a később utalandó források visszatartását jelenti. Ez az ellenőrzött mintában szereplő szerződések teljes értékének 10,6 százaléka.
A kormány számára készített jelentés legnagyobb újdonsága, hogy ezeken túl a bizottság rendszerszintű korrekciót is szükségesnek tart.
Ennek háromféle módja lehet: vagy az összes uniós támogatású szerződést egyenként át kell vizsgálni, vagy reprezentatív mintavétellel megbecsülni a szabálytalanságok hatását, vagy el lehet fogadni a bizottság által megállapított 10 százalékos átalányt. Az első módszernek óriási az erőforrás- és időigénye, a második módszertanát pedig jóvá kell hagyatni az ellenőrző szervekkel.
Kétségtelenül a harmadik út a legsimább, de ebben az esetben a 10 százalékos korrekciót minden, a KFF ellenőrzésen már átesett eljárásra alkalmazni kellene. Az érintett szerződések eredetileg becsült összege
4500 milliárd
forint volt, a tényleges érték eltérhet ettől a nagyságrendi becsléstől. Arról nincs szó a dokumentumban, hogy ebből mekkora lehet az unió által finanszírozott rész, amelyre a 10 százalékot vetíteni kell.
450 milliárdnál tehát valószínűleg valamivel kisebb összeg van veszélyben. Ez viszont, ha bekövetkezik a vázolt eseménysor, akkor ténylegesen elveszik az ország számára.*Mivel a bizottság az irányítási és kontrollrendszerek súlyos működési hatékonyságbeli hiányosságát tárta fel. Mostani euróárfolyamon az országnak járó, a teljes hét éves időszakra jutó 29,6 milliárd euró közel 5 százalékáról van szó, tehát tényleg nagyon-nagyon sok pénzről. Ellentétben az egyedi projekteknél megállapított korrekcióval, amely más szerződésekre átvihető.
A dokumentum arra is figyelmeztet: a korábbi tapasztalatok és az Európai Bizottság gyakorlata alapján a teljes korrekció elkerülése nem látszik reálisnak.
A rossz hírek ezzel még mindig nem értek véget. A 3-as besorolás miatt a bizottságnak joga van a kifizetések megszakítására, illetve felfüggesztésére, ami potenciálisan az összes operatív program elszámolását akadályozhatja. Amennyiben ez bekövetkezik a leginkább érintett kettőnél (IKOP és KEHOP*Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program, Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program), akkor idén 600 millió, 2019-ben további 650 millió euró lehívása hiúsulhat meg. Ha az összes operatív program erre a sorsra jutna, akkor a nem lehívható összeg idén 2,3 milliárd, jövőre további 4 milliárd euró lenne.
A kifizetendő uniós pénzek a viták miatt már most jelentős csúszásban vannak. Az augusztus végi helyzet szerint már 1388 milliárd forinttal előfinanszírozta az uniósnak szánt projekteket a kormány, miközben mindössze 183 milliárd forint jött be bevételként. Az egyenleg tehát 1200 milliárd forintos mínuszt mutat, derül ki a Pénzügyminisztérium havi tájékoztatóiból.
Ez tavaly sem volt másként, akkor augusztusban 291 milliárd bevételnél és 1324 milliárd kiadásnál álltak. Aztán decemberben 1015 milliárd forint uniós bevétellel zárták az évet, miközben 2555 milliárd forintot fizettek ki; azóta is csak 335 milliárd forinttal javult a tavalyi egyenleg.*Amíg nem vonják meg ezeket a pénzeket, addig az uniós módszertannal számolt költségvetési hiányba nem számítanak bele – nagy bajban lennének, ha igen, hiszen ebben az esetben nem sikerülne teljesíteni a 3 százalékos költségvetési deficitszabályokat. Ugyanakkor a magyar államnak a gyakorlatban be kell vonnia az előfinanszírozásra szánt forrásokat az állampapír-piacról, függetlenül attól, hogy a hiányba beleszámít vagy sem. Az idei cél hasonló nagyságrendű kifizetésről szól, de a bevételek még lassabban jönnek – igaz, az uniós kifizetési számláló szerint éppen a napokban ugrottak meg a kifizetések, feltehetőleg még a tavalyi maradványpénzek érkeztek be.
A kormány minden bizonnyal az uniós jelentéstervezetben szereplő megállapítások megcáfolására, a korrekció kiszabásának elkerülésére, mérséklésére törekszik. A válaszoknak és viszontválaszoknak mind megvan a saját határideje. Ebből az látszik, hogy ha a felek nagyjából kihasználják a rendelkezésükre álló időt, akkor még a meghallgatásig is csak 2019 tavasz végére jutunk el. Valószínűbb, hogy inkább megállapodásra törekedne Magyarország mind az egyedi, mind a rendszerszintű megállapításokkal kapcsolatban. Előbbire vannak precedensek az előző uniós költségvetési ciklusból. Akkor az eredetileg javasolt korrekciót általában sikerült legalább a felére csökkenteni.
A helyzetet ráadásul tovább bonyolítja, hogy az Európai Bizottságnak a magyarországi pályázati rendszer egy másik kulcsfontosságú ellenőrző szervével is gondja akadhat. A Pénzügyminisztériumon belül működő EUTAF ellenőrzése tavasszal volt, ezért izgulhatunk, milyen besorolást kapunk majd ebben a vizsgálatban. Ha rosszat, akkor a helyzet rendezéséig teljes mértékben felfüggesztenék a források kifizetését, egészen addig, amíg minden vitás kérdést nem rendeznek.
Az általunk megismert dokumentum a követendő kommunikációra is javaslatot tesz. Ugyan az üggyel kapcsolatban szóvivői tájékoztatót, közleményt vagy sajtótájékoztatót nem javasolnak, egy szükséghelyzetben bevethető politikai kommunikációs üzenetről azért olvashatunk a dokumentumban. Eszerint
a bevándorláspárti uniós vezetők évek óta következetesen próbálnak nyomást gyakorolni hazánkra, hogy engedjünk a tömeges illegális bevándorlás kérdésében. Ennek érdekében az uniós fejlesztési források megvonását is felhasználnák hazánk ellen eszközként. | 500 milliárdot is bukhat Magyarország az ellenőrizetlenül hagyott uniós programok miatt | Annál is súlyosabb a helyzet, mint ami korábban kiszivárgott. A kormány azt tervezi kommunikálni, hogy a bevándorláspártiak bosszújáról van szó. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20180925/500-milliardot-is-bukhat-magyarorszag-az-ellenorizetlenul-hagyott-unios-programok-miatt/ | 2018-09-25 14:24:00 | true | null | null | G7 |
Felbecsülhetetlenül fontos cikkel jelentkezett nemrég az Átlátszó, amikor egy magánrepülő és egy luxusjacht követésével bepillantást engedett a NER-elit hétköznapjaiba. Adatokkal, fotókkal és videókkal támasztotta alá mindazt, amit eddig is gondolni lehetett azokról, akik a felvételeken szerepelnek.
Kétség sem férhet hozzá, hogy az Átlátszó anyagain látható emberek mind közéleti szereplők, Orbán Viktor miniszterelnöktől kezdve Mészáros Lőrincen, a lányán vagy Homolya Róbert MÁV-elnökön keresztül egészen Szíjj Lászlóig, aki már csak az üzleti életben játszott meghatározó szerepe miatt is ebbe a jogi kategóriába tartozik. Egy esetleges perben valószínűleg egyikük sem tudna kibújni a kötelezettség alól, hogy a közéletben játszott szerepe miatt a szokásosnál jóval nagyobb mértékben kénytelen a magánszféráját megnyitni a nyilvánosság előtt.
A kérdés már csak az, hogy mekkora ez a mérték, különösen annak fényében, hogy a nyár közepén egy olyan új törvény lépett életbe, amely igazi gumiszabály, és a magánélet védelmére hivatkozva próbálja átírni a korábbi játékszabályokat.
Spéder és a Gój Motorosok
A közéleti szereplő minősítése és a magánszféra megsértésének “mélysége” szinte mindig egyedi elbírálás alá esik a bírósági ügyekben. Ebből a szempontból igazi iránymutató eset például Spéder Zoltán ügye, amelyben a bankár-üzletember pert nyert a TV2-vel szemben, amikor a csatorna paparazzi fotókat közölt róla.
A TV2 a perben azzal érvelt, amellyel hasonló esetekben mindig szoktak: a közéleti szereplő képmáshoz való jogának védelme szükséges és arányos mértékben korlátozható a közügyek szabad vitatásához való jogok gyakorlása érdekében. A két kulcsszó a szükséges és az arányos, lényegében ezt kellett akkoriban mérlegelnie a bíróságnak. Mivel a fotóknak nem sok köze volt bármilyen közügy kiderítéséhez, annál inkább Spéder vélt, adott esetben nem is korrekten bemutatott magánügyeinek kiteregetéséhez, a döntés egyértelmű volt.
Ezzel szemben egy másik korábbi eset ellenkező előjellel ért véget. Amikor a Gój Motoros Egyesület tagjait Brüsszelben lefotózták, akkor nemcsak a tagoknak, de még a jelenlévő hozzátartozóknak is le kellett mondaniuk a képmáshoz való jogukról. Az ok ebben az esetben az volt, hogy a képek szereplői egy európai parlamenti képviselő vendégei voltak, vagyis a számlát közpénzből fedezték.
Mészáros és társai
Visszatérve a Mészáros családra, a barátokra és a luxusjachtra, bár érzetünk azt diktálja, hogy ebben az esetben is közpénzből, vagy legalábbis onnan átlényegült magánvagyonból fedezték a hajóutat, ez jogilag már egyáltalán nem könnyen levezethető összefüggés. Az sem egyszerűsíti a helyzetet, hogy nem tudjuk, Mészárosé-e a jacht vagy sem.
Emellett persze érzetünk azt is diktálja, hogy a jachton a közéleti szereplők (közvetve) közpénzből dorbézolnak, csakhogy jogi értelemben a paparazzi tevékenység indokolhatóságához sokkal inkább azt lehet szükséges bizonyítani, hogy amit látunk, az kevésbé a magánügyek, mintsem a közügyek kiteregetése – magyarázta nekünk egy adatjogász.
A helyzet azonban nem ezért, hanem sokkal inkább a nyáron elfogadott új szabályok miatt lehet érdekes.
A parlament ugyanis július 20-án megszavazta azt a jogszabályt, amely többek között kimondja, hogy a közszereplők személyiségi jogait újabban már a közügyek szabad vitatása céljából sem lehet korlátozni, ha az az adott személy magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével jár. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a közszereplő magán- vagy családi életével kapcsolatos tevékenység nem számít közügynek.
Ha tehát Mészáros Lőrinc a luxushajón a szabadidejét töltötte, akkor ez könnyen magánéleti tevékenységnek minősíthető, és ennek paparazzi módon történő, például drónos megfigyelése jogilag elég problémásnak látszik. Az új törvény javaslatát egyébként Trócsányi László igazságügyi miniszter június 26-án nyújtotta be, véletlenül vagy sem, de éppen abban időszakban, amikor az Átlátszó nyár elejétől már dolgozott az említett sztorin.
Felkészültek a perre
A jachtozás és a magánrepülőzés így most elég látványosan mutatja meg, hogy a magánélet védelmének szlogenje alatt a magyar jogalkotás hogyan próbálja ellehetetleníteni a közszereplők szemmel tartását. Ha nyaralni megy, akkor nem szabad drónnal zavarni a közszereplőt, akkor sem, ha a luxushjachton informálisan üzletel. A vitás esetek megítélése a bíróra van bízva, és bár a törvény beterjesztésekor a TASZ szakvéleménye az volt, hogy új, vagyis a jogrendszerben eddig nem létező szabályt alig találni benne, a szervezet már akkor leszögezte, hogy a szöveg mégis hordozhatja azt a veszélyt, hogy a bíróságok majd erre is figyelemmel lesznek, amikor ítélkeznek.
Az Átlátszónál egyébként azt mondták nekünk, tisztában vannak vele, hogy a magánélet védelméről szóló törvénynek olyan értelmezés is adható, ami közéleti relevancia esetén is megtiltja a magánélet körébe tartozó információk közzétételét, de úgy gondolják, hogy ha máshol nem, az Alkotmánybíróságon vagy az Emberi Jogok Európai Bíróságán megnyernének egy esetleges pert. | Ott tartunk, hogy egy gumiszabállyal védhetik Mészáros Lőrincet és barátait egy adriai jachton | Élesben vizsgázhat a magánélet védelmének álcája alá bújtatott új jogszabály. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20180928/ott-tartunk-hogy-egy-gumiszaballyal-vedhetik-meszaros-lorincet-es-baratait-egy-adriai-jachton/ | 2018-09-28 15:00:00 | true | null | null | G7 |
Elöntötték a piacot azoknak a szakembereknek az önéletrajzai, akik korábban a kormány egyik kedvenc reklámügynökségénél dolgoztak. A G7.hu-nak több piaci szereplő is arról beszélt, hogy a Kuna Tibor érdekeltségébe tartozó Trinity eddigi alkalmazottai látványosan elkezdtek új munkahelyet keresni, miután a korábban kormányközeli vállalkozó hirtelen kiesett a pikszisből, és az állami megrendelések elapadtak. Halottunk olyan történetet, miszerint az elmúlt hónapokban néhányan egész nap malmoztak az eddig munkával elég jól ellátott ügynökségnél.
Annak, akik ezt megunták, nincs könnyű dolguk, tapasztalataink alapján ugyanis a Trinitynek nem túl jó a híre a szektorban, ráadásul különösen az elmúlt években finoman szólva sem piaci viszonyok között edződtek az ott dolgozók. Viszont azoknak sem különösebben fényesek a kilátásai, akik maradnának, mivel Kuna érdekeltségeit az általános vélekedés szerint nem csak időlegesen zárták el az állami forrásoktól, az ügynökségeket hosszabb távon lényegében lenullázzák.
Ezzel pedig néhány éven belül legalább másodszor szabja át teljesen az állam a szektort, amelyet egyetlen, a kormányzat által tolt, de most már a versenypiacon is terjeszkedő szereplő tarolhat le.
Az ügynökségek a hirdetési piacnak azok a szereplői, amelyek – némileg leegyszerűsítve – összekötik a hirdető cégeket a hirdetések megjelenítőivel. Azok a vállalatok, amelyeknek terhes a marketingnek ezzel a részével foglalkozni, egyszerűen kiszervezik a munkát az ügynökségeknek, akik letárgyalják a feltételeket például a tévékkel, újságokkal és a plakátcégekkel, sőt ha szükséges, megtervezik és le is bonyolítják helyettük a teljes kampányt*Az ügynökségi munka ennél azért komplexebb és több részre tagolódik, ma már sok esetben az egyes cégek a különböző részfeladatokra specializálódnak..
A piac NER-esítése
A piac a mostanihoz képest még néhány évvel ezelőtt is kifejezetten szétaprózott volt, és többnyire a nagy külföldi ügynökségek magyar leányai uralták. A kivételt a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó IMG jelentette, amelynek révén már akkor is egy kormányközeli cég húzta be a bevételek jelentős részét. Hozzájuk hasonló mértékű forgalmat azonban még legalább három-négy multi tudott produkálni a 2010 és 2014 közötti időszakban.
Változást itt is a Simicska-Orbán háború kirobbanása hozott, amit követően a kormány központosította lényegében a teljes állami reklámköltést. Ettől kezdve tulajdonképpen minden ilyen célra szánt adóforint – az akkor életre hívott Nemzeti Kommunikációs Hivatalon (NKOH) keresztül – néhány közbeszerzésen kiválasztott, többnyire kormányközeli szereplőnél landolt.
Ekkor indult a Seszták Miklóssal és Szijjártó Péterrel is jó kapcsolatot ápoló Kuna Tibor és a sajtóban csak Rogán Antal szomszédjaként emlegetett Csetényi Csaba cégeinek szárnyalása. A két üzletember már az NKOH első tenderén is a kiválasztott nyertesek között volt, és innentől kezdve hihetetlen ütemben folytak keresztül rajtuk a közpénzmilliárdok*A harmadik nyertes ekkor még egy nemzetközi szereplő, a Mindshare volt, sok babér azonban nekik nem termett. Az NKOH rendszere ugyanis úgy működik, hogy a hivatal kiír egy hatalmas, több tízmilliárdos közbeszerzést, amin három nyertes céget választanak ki. Ezekkel a vállalatokkal kötnek egy keretszerződést, és később az egyes konkrét feladatokra (mint mondjuk az “Állítsuk meg Brüsszelt” plakátkampány) már csak ebben a körben hirdetnek versenyt. Amelyik cég a háromból a legjobb ajánlatot adja, az végezheti el az adott feladatot. Ezekben a második körös versenyekben pedig rendre Kuna Tibor és Csetényi Csaba érdekeltségei taroltak.. Csetényi érintett vállalatai 2012-ben még csak 470 millió forint körüli árbevételt produkáltak, 2016-ban viszont már közel 13 milliárdnyit, és hasonló ütemű gyarapodást produkált Kuna Tibor két ügynöksége is, amelyek négy év alatt 830 millióról 17 milliárd fölé növelték forgalmukat.
Csetényi alól aztán 2016 végén kicsúszott a talaj. Bár az NKOH által kiválasztott szűk körben bennmaradt, ennek ellenére egyre kevesebb megrendelést kapott, sőt egy idő után szinte egyáltalán nem jutott állami pénzhez. Tavaly tavasszal szakmai körökben már nyílt titokként kezelték, hogy a korábban a Rogán-Habony körrel kifejezetten jó viszonyt ápoló vállalkozó kiesett a pikszisből, méghozzá a Magyar Nemzet egy tavalyi cikke szerint elszámolási viták miatt.
Az új csillag
A Csetényiék helyén keletkező űrt azonban nem a logikusan adódó Kuna Tibor töltötte be, hanem egy korábban alig ismert piaci szereplő, Balásy Gyula. A szintén kormányközeli és nyíltan Fidesz-szimpatizáns fiatalember pályája az NKOH-s megbízása után még elődjeit is megszégyenítő ütemben ívelt fel: két ügynöksége négy év alatt több mint százszorosára növelte árbevételét.
A kommunikációs hivatal megjelenésének piaci viszonyokat eltorzító hatását jól mutatja a Kreatív összeállítása. A szaklap gyűjtése szerint míg 2015-ben, sőt még 2016-ban is viszonylag kiegyenlített volt a mezőny árbevétel alapján a legnagyobbak versenyében, addig tavaly a Balásy- és a Kuna-féle csoportnak már senki nem tudott a közelébe érni. Sokatmondó adat, hogy az NKOH-s tenderen kiválasztott Csetényi-Kuna-Balásy trió cégeinek árbevétele 2017-ben épp annyi volt, mint az őket követő 10 legnagyobb ügynökségé együttvéve*Pedig ugye ekkor Csetényiék már túl voltak a zeniten..
A Marketing és Media Agency Toplistje még ennél is nagyobb torzulásokat mutat, ami pedig talán ennél is érdekesebb, hogy a több mutatóra kiterjedő elemzés szerint egyetlen ügynökség sem működik olyan hatékonyan, mint ezek. Az öt legmagasabb egy főre jutó árbevételt produkáló cég mindegyike a hármas valamely tagjához köthető. Pedig már ebben a körben is komoly eltérések voltak, hiszen Balásy Gyula New Land Mediájában minden alkalmazott majd 2 milliárdnyi bevételt termelt, míg a Csetényi Csabához köthető, negyedik helyen álló Network 360-nál már csak tizedennyit.
Bár a teljes 2017-es számok alapján még úgy tűnt, hogy továbbra is két szereplő dominálja majd a piacot, már tavaly is voltak arra utaló jelek, hogy Kunáéknál sincs minden rendben. A megrendelések nagy részét már nem ők kapták az elmúlt évben sem, 2018-ban pedig ez még feltűnőbb lett.
A piacon már ekkor arról pletykáltak, hogy Kuna is Csetényi sorsára jutott (ráadásul állítólag hasonló okokból), ez azonban csak a nyáron lett egyértelmű, amikor elég furcsa indokokkal Balásyn kívül mindenkit kizártak az NKOH-s rendszerből.
Balásyékhoz az elmúlt hónapokban egészen döbbenetes mennyiségű állami megrendelés áramlott. Azt már egy ideje tudni lehet, hogy az eredetileg spórolási céllal létrehozott NKOH-nak rég nem az állami kommunikációs kiadások csökkentése a feladata, most látszik azonban igazán, hogy milyen eszméletlen ütemben lehet szórni a pénzt a hivatalon keresztül.
A G7.hu gyűjtése alapján a legújabb szerződés idén júniusi aláírása óta eltelt három hónapban közel 20 milliárd forintnyi megbízást kaptak Balásy Gyula cégei a kommunikációs hivatalon keresztül (más ugye már nem kaphat). A legtöbbet a Rogán Antal vezette minisztérium költi el náluk, ők szinte hajszálpontosan 10 milliárd forintból tájékoztatják az állampolgárokat az aktuális kormányzati üzenetekről.
Mindez azt jelenti, hogy
Balásy Gyula ügynökségei egyetlen negyedév alatt csak az államtól kétszer annyi megbízást kaptak, mint amennyi a korábbi időszakban a legnagyobb piaci szereplők teljes éves árbevétele volt.
A trend változására pedig semmi nem utal, hiszen az NKOH további 70 milliárdot költhet el ezeknél a cégeknél a következő legfeljebb három, de inkább csak egy-két évben.
Már nem csak az államot akarják
Ráadásul lapunk értesülése szerint Balásyék tanultak az elődök hibáiból és nem szeretnének kizárólag a kormányzati megrendelésekre támaszkodni. Úgy tudjuk, hogy a New Land Media egy konkrét kampányról már tárgyal egy ideje az egyik legnagyobb hazai magántulajdonban lévő és nem mellesleg nagyon komoly marketingbüdzsével rendelkező céggel. Ha ezt sikerül összehozniuk, akkor az a piacon is megnyithat számukra kapukat. Márpedig számos olyan vállalat van Magyarországon, amely valószínűleg már csak azért is hajlandó lenne őket választani, hogy ezzel jó pontokat szerezzen a kormányzatnál*Már persze, ha képesek rendesen megcsinálni a munkát, ezt bizonyíthatná a mostani projekt..
Balásyék piaci terjeszkedését a szektorban azért fogadták többen kétkedve, mert régóta tudni lehet, hogy a hirtelen hatalmasra nőtt ügynökségeknek már az állami megrendelések teljesítése is gondot okoz. A cégeknél nem volt elég kapacitás, ezzel is magyarázható a hatalmas egy főre jutó árbevétel.
Ezt a problémát azonban állítólag egyre jobban kezelik. Több olyan piaci szereplővel beszéltünk, akik elég jól rálátnak a cégcsoport működésére, és egybehangzóan állították, hogy a New Land Mediánál és testvércégénél, a Lounge Designnál folyamatosan vesznek fel új embereket, az egyes projekteknél mindig új arcok jelennek meg. Bár ennek a létszámadatokban egyelőre sok nyoma nincs, más jogviszonyban is lehet foglalkoztatni embereket, különösen ebben a szakmában.
Ráadásul Balásyék nem is tartanak meg minden munkát, rengeteg feladatot kiszerveznek partnereknek, más ügynökségeknek. Ezek az esetek nagy részében speciális tevékenységeket jelentenek, de hallottunk olyat is, hogy akár egy az egyben is lepasszolhatnak projekteket. Az együttműködéssel ráadásul a többség elégedett, alapvetően korrekt partnernek tartják a New Land-Lounge kettőst.
Példátlan dominancia
Miközben Balásy vállalatai továbbra is alig győzik a munkát, a NKOH-s körből kizárt cégeknél állítólag teljes a pangás. Bár a piaci ügyfelek itt megmaradtak, az állami milliárdokkal kitömött időben Kunáék és Csetényiék erre a szegmensre nem fektettek annyira nagy hangsúlyt, és ez most visszaüt. Ahogy egy forrásunk fogalmazott, a bő esztendőkben
nem próbáltak barátokat venni.
Ez a magyarázata annak, hogy az ágazatban mindenhol a trinitys önéletrajzokról beszélnek. A hivatalos létszámadatok ugyan még itt sem támasztják alá az elvándorlást, egyrészt azonban a felmondásoknak van átfutási ideje, másrészt az egyéb jogviszonyban való foglalkoztatás itt is bezavarhat.
Természetesen érdeklődtünk Kuna Tibor és Balásy Gyula cégeinél is az elmúlt hónapok fejleményeiről, illetve az idei várakozásokról, válaszokat azonban egyelőre nem kaptunk. Az azonban válaszok nélkül is egyértelmű, hogy az ügynökségi piacon a 2018-as számok egyetlen szereplő olyan mértékű dominanciáját mutatják majd, amire a szektor hazai történetében valószínűleg még nem volt példa. | Egy pillanat alatt csatornáztak át tízmilliárdokat az új kormánykedvenchez | Néhány éven belül másodszor szabja át a kormány teljesen az ügynökségi piacot, ami egyetlen, a kormányzat által tolt szereplő tarolhat le. | null | 1 | https://g7.hu/allam/20180928/egy-pillanat-alatt-csatornaztak-at-tizmilliardokat-az-uj-kormanykedvenchez/ | 2018-09-28 15:06:00 | true | null | null | G7 |
Közel három éve módosultak a műszaki vizsga feltételei Magyarországon. Két fontos változás lépett hatályba 2016. január elsején. Ettől az időponttól kezdve nem kell már a rendszámra ragasztani a műszaki és környezetvédelmi vizsgák érvényességét jelző színes matricákat. Ez azért felesleges, mert a rendőrök a rendszám alapján is meg tudják állapítani, hogy van-e érvényes műszaki a kocsin.
A matricák eltűnése mellett még egy fontos, de a sajtóban kevesebb nyilvánosságot kapó változás is történt. A kormány lényegében teljesen privatizálta a műszaki vizsgáztatást. Korábban választhatott az autós, hogy magánszervizben vagy állami vizsgaállomásokon újítja meg a műszakit, 2016 óta viszont már a legtöbb esetben már csak magánszervizeknél vizsgáztathatja le a személygépkocsiját.*Kivételes esetben még most is lehet az NKH-nál vizsgázni. Ilyen, ha honosítási eljárás van, vagyis az autót most helyezik forgalomba Magyarországon, vagy a járművet átalakították, például mozgásukban korlátozott sofőr számára. A taxikat, verseny- és oktató járműveket is le lehet az állami hatóságnál vizsgáztatni. Ehhez persze rendelkeznie kell a szerviznek a megfelelő berendezésekkel és a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) erre vonatkozó engedélyével.
Az NKH adatai szerint a műszaki vizsgára vonatkozó szabályok módosulását megelőző évben, 2015-ben 1,55 millió személyautó (M1-kategória)*M1 kategória: személyszállító gépkocsik, a gépjárművezető ülésén kívül legfeljebb nyolc ülőhellyel. jelent meg műszaki vizsgán, és 3311 gépjármű bukott meg az ellenőrzéseken. Tehát az összes autó 0,21 százaléka.
Egy évre rá, 2016-ban már sokkal több, 1,61 millió autót műszakiztattak le – már csak a magánszervizek -, mégis kevesebb, csupán 2836 autó nem ment át a teszten (0,17 százalék). Tavaly rekordot döntött a műszaki vizsgára jelentkező autók száma 1,7 millióval, de már csak 2681 gépjármű bukott meg az ellenőrzésen. Ez már csak az autók 0,16 százaléka.
Ez a trend két okból is furcsa. Egyrészt egyre több autó van az országban, vagyis egyre több a műszaki vizsga, mégis egyre kevesebb a bukás. Másrészt rengeteg használt autót, jellemzően öreg gépjárművet hoznak be az országba külföldről. Emiatt az autók átlagos életkora hazánkban ma már 14,5 évre emelkedett. Miután egyre több az öreg autó, az lenne a logikus, ha emelkedne a műszaki gondokkal küszködő gépjárművek száma is.
Sőt, ha ha az NKH-statisztikáit mélyebben megvizsgáljuk, azt látni, hogy nemcsak a műszaki hibás járművek száma csökkent, hanem a környezetvédelmi előírások miatt megbukott autók száma is mérséklődött az elmúlt években. Vagyis hiába hoznak be egyre több öreg autót külföldről, a 2015-ös 846 darabról tavalyra 737-re csökkent a környezetvédelmi előírásokat nem teljesítő járművek száma, vagyis ennyi bukott meg a teszteken.
Egészen hihetetlennek hangzik, hogy jelenleg mindössze hétszáz, az egyre szigorodó környezetvédelmi előírásokat be nem tartani képes autó van csak Magyarországon.
Két magyarázat is lehet arra, hogy mindezek ellenére mégsem nő a műszaki vizsgán elhasaló járművek száma. Az egyik, hogy a magyar autósok egyre tudatosabban készülnek a műszaki vizsgákra, már jó előre mindent megjavítanak az autón, sőt, egész évben karbantartják és a legkisebb hiba esetén azonnal szervizbe rohannak. Ez olyasfajta precizitást jelentene, amely még a németekre sem jellemző.
Németországban ugyanis az autók negyede nem kapja meg első körben a friss műszakit.
Fontos megjegyezni, hogy két olyan kategória van a német vizsgaállomásokon, amely bukást jelent: közlekedésre alkalmatlan és komoly műszaki probléma. Utóbbi javítására 30 napja van a gépjármű tulajdonosának. Ennek ellenére, ahogy a német közlekedési hatóság a G7-nek elmondta, bekerülnek a statisztikákba, akkor is, ha egy hónapon belül megjavítják a kocsit. Ez dobja meg a német műszakin elhasaló autók számát.
Magyarországon ezt nem mérik külön. De a magánszervizek komoly műszaki hiba esetén felajánlják, hogy kicserélik a hibás alkatrészt, vagy
plusz pénzért egyszerűen átlökik a kocsit javítás nélkül a műszakin.
Ez utóbbi a jellemzőbb, vagyis azzal, hogy az átlagautósok csak magánszervizekben műszakiztathajták le a gépjárműveiket, szinte rutin lett a korrupció.
Amikor elkísértünk egy autót a műszaki vizsgára, az ellenőrzésnek csak azt a részét végezték el, ahol adatszolgáltatási kötelezettség van: fotót készítettek az autóról, a kilométeróráról és megmérték a kipufogógázokat. A kocsi futóművét, a fék állapotát már meg sem nézték, majd közölték, hogy megbukott az autó, persze jó pénzért kicserélik az általuk problémásnak vált alkatrészeket, vagy pluszpénzért átengedik a jelenlegi állapotában az autót.
A videóban egy másik visszatérő probléma is megjelenik. A hatósági műszaki vizsga fix áras, 16 290 forintba kerül. A 2016-ba életbe lépő szabályok alapján is 16 290 forintot kérhetnek el a szervizek a vizsgáért, vagyis ha az ügyfél ragaszkodik a hatósági árhoz, akkor annyiért kell levizsgáztatni a kocsit.
A magánszervizeknek azonban joguk van egyéb szolgáltatást is kínálni, rendszerint emiatt kerül 24 ezer forintba egy vizsga. A magánszervizek vállalják, hogy ha megbukna a kocsi, akkor sem kell a műszaki hatósági díját még egyszer befizetni. A szerviz helyben megszereli a kocsit, majd ismét levizsgáztatja. Sok esetben sajnos ez úgy néz ki, hogy plusz hatezer forintért, vagyis összesen 30 ezerért egyszerűen bepecsételik az új műszakit.
Idén május 20-tól változtak a műszaki vizsga szabályai. Az NKH áttért a német rendszerre, legalábbis ami minősítési rendszert illeti. Eddig ugyanis csak megbukni és átmenni lehetett. Az új szabályok szerint azonban több kategóriára bontják a vizsga eredményét: hibátlan, kisebb hiba, komoly hiba és súlyos hiba.
Utóbbi esetében egyértelmű a bukás, még komoly hibánál a tulajdonosnak két hónapja van kijavítani a hibát. Ilyen komoly hiba lehet a kopott féktárcsa, porózus fékcső, világít a blokkolásgátló hibajelzése, vagy nem működik a keréknyomás érzékelő.
Az NKH eközben szigorított a műszaki vizsgák rendjén is, nagyobb felbontású fényképfelvételeket két a vizsgaállomásoktól, hogy ne lehessen csalni, például a rozsdás karosszéria-elemek lefestésével. Ezenkívül a fékpad kamerafelvétele és eredménye, a környezetvédelmi vizsgálat eredményét is azonnal továbbítják a központi rendszerbe. Sőt, a műszaki vizsga-állomások élő kameraképet közvetítenek a központba. Nagy kérdés, hogy ezek az új szabályok mennyire könnyen játszatók ki. | Vajon több vagy kevesebb autó bukik meg a műszakin, amióta megszűntek az állami vizsgahelyek? | A statisztikai adatok azt mutatják, hogy általánossá vált a korrupció a műszaki vizsgákon. Egyre több balesetveszélyes autó lehet az utakon. | null | 1 | https://g7.hu/allam/20181001/vajon-tobb-vagy-kevesebb-auto-bukik-meg-a-muszakin-amiota-megszuntek-az-allami-vizsgahelyek/ | 2018-10-01 15:40:00 | true | null | null | G7 |
Állami Számvevőszék;
2018-10-02 13:50:00
Problémákat talált az ÁSZ az állami hulladékgazdálkodó cég működésében
Négy javaslatot fogalmaztak meg az NHSZ Kft. ügyvezetőjének, amelyekre az érintettnek 30 napon belül intézkedési tervet kell készítenie.
Az NHSZ Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft. működésének szabályozottsága nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, a társaság gazdálkodása és vagyongazdálkodása sem volt szabályszerű a 2013. december 18. és 2016. december 31. közötti időszakban – állapította meg az MTI beszámolója szerint az Állami Számvevőszék (ÁSZ).
Az ellenőrzésről szóló, kedden közzétett összefoglaló szerint az NHSZ 2013. december 18-án került a magyar állam kizárólagos tulajdonába, a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. gyakorolta. A társaság fő tevékenységi köre vagyonkezelés (holding) volt, közfeladatot nem látott el, közszolgáltatást nem végzett, hulladékgazdálkodással összefüggő operatív tevékenységet nem folytatott.
Az NHSZ mérlegfőösszege 2013-ról 2016-ra elsősorban tőkeemelések, valamint üzletrész-vásárlások következtében 1,7 milliárd forintról 21,4 milliárd forintra nőtt. Az MNV Zrt. 2014-től összesen 3,4 milliárd forint értékben nyújtott támogatást a társaságnak.
Az ÁSZ megállapította, hogy az MNV Zrt. társaság feletti tulajdonosi joggyakorlása szabályszerű volt. Nem volt megfelelő ugyanakkor az NHSZ Kft. működésének szabályozottsága.
A társaság 2013 végéig nem rendelkezett számviteli politikával és az annak keretében elkészítendő szabályzatokkal, illetve számlarenddel. Ezt követően a számviteli politika és a pénzkezelési szabályzat nem követte a jogszabályi változásokat, számlarendje nem felelt meg a törvényi előírásoknak, bizonylati rendje továbbra sem volt. A társaság gazdálkodása 2014-ben és 2016-ban nem volt szabályszerű, a személyi jellegű ráfordításokat nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően számolták el.
Az NHSZ Kft. az éves beszámoló mérlegét 2013-2014-ben nem támasztotta alá leltárral. A 2013-2014. évi beszámolók közzététele nem a jogszabályi előírásoknak megfelelő határidőben történt, de 2015-2016-ban már szabályszerűen eleget tett beszámolási kötelezettségének.
A társaság vagyongazdálkodása nem volt szabályszerű, mert a vagyon nyilvántartása nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. A támogatási szerződések elszámolása határidőn túl történt. A megállapítások alapján az ÁSZ az NHSZ Kft. ügyvezetőjének négy javaslatot fogalmazott meg, amelyekre az érintettnek 30 napon belül intézkedési tervet kell készítenie – közölte a számvevőszék. | Problémákat talált az ÁSZ az állami hulladékgazdálkodó cég működésében | Négy javaslatot fogalmaztak meg az NHSZ Kft. ügyvezetőjének, amelyekre az érintettnek 30 napon belül intézkedési tervet kell készítenie. | null | 1 | https://nepszava.hu/3010467_problemakat-talalt-az-asz-az-allami-hulladekgazdalkodo-ceg-mukodeseben | 2018-10-02 13:50:00 | true | null | null | Népszava |
A vádlottaknak hűtlen kezelés miatt kellett felelniük, mert több mint 40 millió forintos kárt okoztak Szegednek azzal, hogy ingyenes parkolóbérleteket adtak olyanoknak is, akiknek nemhogy a városi intézményekhez, de Szegedhez sem volt közük. Az SZKT két volt vezetője és a parkolási üzletág korábbi irányítója szintén felfüggesztett börtönt kapott.
Egyik vádlott sem jelent meg a Gyulai Járásbíróságon, amikor kedden ítéletet hirdettek a szegedi VIP-parkolóbotrány ügyében. Pedig erről a tárgyalásról szabadlábon távozhattak volna, annak ellenére, hogy mindegyikőjüket elítélték. Ahogy arról már beszámoltunk, Mózes Ervin főjegyzőt, Solymos László alpolgármestert, Kalmár Gábort – Botka László kabinetfőnökét, az SZKT korábbi két vezetőjét, valamint a parkolási üzletág volt irányítóját azzal vádolták, hogy több mint 40 millió forint kárt okoztak a városnak parkolóbérletek osztogatásával. Az ügyészség szerint 2008 és 2012 között 307 ingyenes parkolóbérletet adtak, amelyek odaítéléséről vezetői értekezleteken döntöttek. A probléma az volt, hogy olyanok is kaptak ingyenes éves parkolóbérletet, akikek a bíróság szerint semmi közük sem volt Szegedhez, ráadásul a bérletek kiadásához a közgyűlés felhatalmazása kellett volna.
Az első- és másodrendű vádlottak az SZKT volt vezetői, a harmadrendű a parkolási üzletágat vezette, ők az ügyészség szerint társtettesként elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést követtek el. A negyed-, ötöd- és hatodrendű vádlott, azaz Mózes Ervin címzetes főjegyző, Solymos László alpolgármester és Kalmár Gábor kabinetfőnök pedig felbujtóként szerepelt az ügyben.
A bíróság az ügyészséggel maradéktalanul egyetértve ezekben mondta ki bűnösnek a városvezetőket, illetve a cég irányítóit.
Meghozták az elsőfokú ítéletet a gyulai tárgyaláson. Fotó: Havran Zoltán/Magyar Idők
Vezetői értekezleten vita nélkül hagyták jóvá
Az ítélet indoklásakor elhangzott, hogy az önkormányzatnál évente döntöttek arról, hogy kik kapjanak ingyenesen parkolóbérletet. A listát 2008-tól a polgármester kabinetfőnöke állította össze, azt vezetői értekezleten vita nélkül hagyták jóvá, erről jegyzőkönyv nem készült. A listákat a címzetes főjegyző és az alpolgármester írta alá. A Szegedi Közlekedési Kft. korábbi vezetői pedig utasították a parkolási üzletág vezetőjét a bérletek átadására. A bírónő elmondta, hogy a közlekedési vállalat és az önkormányzat közötti szerződés szerint a társaság üzemeltette a város tulajdonában lévő parkolóhelyeket. Az ebből befolyó pénz az önkormányzaté, de az SZKT szedte be és számolta el.
A cég a parkolóbérletekről – 2009 és 2010 kivételével – számlát állított ki az önkormányzatnak, ezeket azonban a város nem egyenlítette ki, és nem is állt szándékában. Így a város tulajdonában lévő közlekedési cégnek csaknem 41 millió forint vagyoni hátrányt okoztak. A parkolóbérletek kiadását szabályozó közgyűlési rendelet csak 2013. január 1-jén lépett hatályba.
A vádlottak végig tagadták bűnösségüket, azzal érveltek, hogy az 1996-ban kialakult gyakorlat szerint adták ki a bérleteket. Az ítélet nem jogerős, mert az ügyészség súlyosbításért, a védők pedig bűncselekmény hiányában való felmentésért fellebbeztek.
Távozzon és vigye magával az elítélt embereit is
Az ítélethirdetés után a bíróság előtt tartott sajtótájékoztatót Szabó Bálint, aki feljelentést tett az ügyben.
– Győzött az igazság, és lezárult a 16 éves Botka-korszak Szegeden. Arra szólítom fel Botka László polgármestert, hogy távozzon a szegedi közéletből, és vigye magával az elítélt embereit is – fogalmazott a jogász.
A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvény alapján egyébként a képviselő megbízatása a lemondástól függetlenül is megszűnhet, amennyiben az adott politikust szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélik.
Koncepciós eljárást emlegetnek
A Gyulai Járásbíróság döntésére közleményben reagált Botka László és Mózes Ervin is. Mindketten koncepciós eljárást emlegetnek. A polgármester szerint a Fidesz már a bíróságokra is rátette a kezét. Így fordulhatott elő, hogy kollégáit törvénytelen módon, első fokon elítélték. Az ítélet célja, hogy bemocskolják Szegedet és a szegedi városvezetést – írja Botka László. A főjegyző pedig többek közt azt írta, hogy olyanért akarják elítélni őket, ami minden magyar nagyvárosban bevett szokás.
Más véleményen van a Fidesz szegedi alapszervezete. Ők szintén közleményt küldtek, amelyben azt írták, hogy Mózes Ervin címzetes főjegyzőnek, Solymos László alpolgármesternek és Kalmár Gábor kabinetfőnöknek azonnal és végérvényesen távoznia kell a szegedi közéletből, mert nem fordulhat elő, hogy büntetőügyben elítélt emberek vezessék a várost és töltsenek be közhivatalokat.
Hasonlóan vélekedik a KDNP is, szerintük Botka László helyettesének pontosan tudnia kell, mit kell tennie. A saját morális mércéje, a szegedieknek tett esküje és a város érdeke miatt is távoznia kell a közéletből – írta a kisebbik kormányzópárt.
Szegeden már próbálkoztak visszahívással
A jobbikos Keresztúri Farkas Csabát az MSZP-s Szondi Ildikó a 2011-es jogászbálon tanúsított botrányos viselkedése miatt szólította fel lemondásra képviselői mandátumáról egy évvel később. A szegedi közgyűlés zárt ülésen szavazott a kérdésben, és nem hívták vissza a képviselőt 2012 szeptemberében. Keresztúri végül 2013 novemberében lemondott, miután a Szegedi Törvényszék másodfokon súlyosbította az elsőfokú bíróság ítéletét és jogerősen 10 hónap, végrehajtásban 1 évi próbaidőre felfüggesztett börtönre ítélte.
Szegedi parkolási botrány: a KDNP közleménye
A szegedi KDNP nem kívánja kommentálni a független bíróság döntését.
Úgy véljük azonban, hogy az ügy első számú felelőse nem ült ott a vádlottak padján, saját politikai és jogi felelősségét is beosztottjaira, munkatársaira hárította.
Néhány évvel ezelőtt egy elmarasztaló elsőfokú bírósági ítéletet követően a szocialista városvezetés lemondásra szólította fel az érintett önkormányzati képviselőt, mondván, méltatlanná vált választott tisztsége ellátására. Az érintett képviselő előbb a közgyűléstől kapott tisztségeiről, majd képviselői mandátumáról is lemondott.
Ha Botka László helyettese akkor ezt tartotta erkölcsileg helyesnek politikai ellenfelével szemben, akkor most is pontosan tudja, neki mit kell tennie. A saját morális mércéje, a szegedieknek tett esküje és a város érdeke miatt is távoznia kell a közéletből.
Az első ügyben már bűnösnek mondtá ki Botka embereit a bíróságon
A számos büntetőügy és feljelentés özül, amellyel Botka László kabinetjét gyanúsítani lehet, megszületett az első ítélet: börtönbüntetésre ítélte a Gyula Bíróság az elhíresült szegedi VIP parkolóbérlet-mutyi miatt Botka László alpolgármesterét: Solymos Lászlót, jegyzőjét Mózes Ervint és kabinetfőnö ét, Kalmár Gábort.
Mint azt a szegediek tudjá , Botka László emberei összevissza osztogattak drága parkolóbérelteket, ezzel pedig 40 milliós árt okoztak a városnak – mondta ki a bíróság elsőfokú ítéletében.
A Szegedi Fidesz álláspontja az, hogy Mózes Ervin címzetes főjegyzőnek, Solymos László alpolgármesternek és Kalmár Gábor kabinetfőnöknek azonnal, és végérvényesen távoznia kell a szegedi özéletből, mert nem fodulhat elő, hogy büntetőügyben elítélt emberek vezessé a várost és töltsenek be özhivatalokat.
A Szegedi Fidesz ezért felszólítja Botka László polgármestert, hogy azonnali hatállyal mentse fel a munkavégzés alól elítélt alpolgármesterét, címzetes főjegyzőjét és kabinetfőnö ét.
Szeged nem lehet az a város, amelyet elítélt bűnöző vezetnek!
Fidesz szegedi alapszervezet
Mózes Ervin címzetes főjegyző sajtóközleménye
Elfogadhatatlannak tartjuk a mai ítéletet és fellebbezünk a döntés ellen. Egy koncepciós perben, nyilvánvalóan politikai nyomásra hozták meg a mai döntést, ami ellen a leghatározottabban tiltakozunk. Nem történt semmi törvénytelenség. A vádat képviselő ügyészség saját maga is igényelt és kapott ingyenes parkolóbérletet. Ahogy ingyenes parkolóbérletet kapott a bíróság és a rendőrség is. A bérleteket rajtuk kívül önkormányzati képviselők, parlamenti képviselők, díszpolgárok és hivatalnokok kapták, akik a városházán dolgoznak, vagy szoros munkakapcsolatban álltak Szegeddel. Olyanért akarnak elítélni minket, amely minden magyar nagyvárosban bevett és törvényes gyakorlat. Olyan gyakorlat, amelynek kizárólagos célja az önkormányzat minél hatékonyabb működése. Döbbenetes, hogy emiatt 2018-ban elítélhetik az embert, bízunk benne, hogy másodfokon tisztességes döntés születik.
dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző
Botka László sajtóközleménye
Egy koncepciós eljárás áldozatai lettek munkatársaim, a Fidesz már a bíróságokra is rátette a kezét. Így fordulhatott elő, hogy kollégáimat törvénytelen módon, első fokon elítélték. Az ítélet célja, hogy bemocskolják Szegedet és a szegedi városvezetést. Kollégáim az önkormányzat törvényes és eredményes működését biztosították, és most ezért ítélik el őket. A Fidesz évek óta el akarja venni Szegedet a szegediektől, de ezt meg fogjuk akadályozni! Bízom benne, hogy másodfokon helyreáll az igazság, és nem ítélik el jogtalanul, egy mocskos politikai játszma részeként az önkormányzat becsületes dolgozóit.
dr. Botka László polgármester
Korábban írtuk:
A szegedi parkolóbotrány ügyében meghozta az elsőfokú ítéletet a Gyulai Járásbíróság. Az ítélet nem jogerős.
Mózes Ervin címzetes főjegyzőt felbujtóként elkövetett hűtlen kezelés miatt 8 hónap börtönbüntetésre 1 évre felfüggesztve, Solymos László alpolgármestert ugyanezért 6 hónap börtönbüntetésre ítélték, ugyancsak 1 évre felfüggesztve, Kalmár Gábor tíz hónap börtönt kapott elfő fokon, szintén egy évre felfüggesztve.
Az első- és másodrendű vádlottak hűtlen kezelésért tíz, illetve nyolc hónap börtönbüntetést kaptak első fokon, egy évre felfüggesztve. A parkolási üzletág volt vezetője tíz hónapot kapott ugyanezért, szintén egy évre felfüggesztve.
Ahogy arról már beszámoltunk, az ügy vádlottai az ügyészség szerint több mint 40 millió forint kárt okoztak azzal, hogy 2008 és 2012 között 307 ingyenes parkolóbérletet biztosítottak, amelyek odaítéléséről vezetői értekezleteken döntöttek. Az első- és másodrendű vádlottak az SZKT volt vezetői, a harmadrendű a parkolási üzletágat vezette, az ügyészség őket társtettesként elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolja. A negyed-, ötöd- és hatodrendű vádlottak, azaz Mózes Ervin címzetes főjegyző, Solymos László alpolgármester és Kalmár Gábor kabinetfőnök pedig felbujtóként szerepel az ügyben.
hirdetés
A címoldal témái
Önnek ajánljuk
Röszkénél három, Szegednél két illegális határátlépőt tartóztattak fel a rendőrök
Jogellenesen próbált meg bejutni az országba három migráns Csongrád megyében. A rendőrök… Tovább olvasom
Betöltés | Hűtlen kezelésben bűnösek a szegedi városvezetők - Börtönbüntetésre ítélték Botka László embereit | Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Mózes Ervin címzetes főjegyzőt, Solymos László alpolgármestert, Botka László helyettesét és Kalmár Gábor polgármesteri kabinetfőnököt a Gyulai Járásbíróság kedden. | null | 1 | http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/hutlen_kezelesben_bunosek_a_szegedi_varosvezetok_-_bortonbuntetesre_iteltek_botka_laszlo_embereit/2575091/ | 2018-10-02 18:32:00 | true | null | null | délmagyar |
A napokban a BKK-tól azt tudakoltuk, hogy vizsgálják-e, kerékpáros szempontból hol vannak Budapest legbalesetveszélyesebb gócpontjai, és mit tesznek a veszély csökkentése érdekében. Mint kiderült, a BKK a MOL Bubi indulása után, 2016-ban készített egy speciális, kerékpáros baleseteket tartalmazó gyűjtést a 2013-2015. közötti időszakra. Az adatok alapján az alábbi négy baleseti sűrűsödési helyet azonosították:
Mint látható, a négy gócpontból két év alatt kettőt építettek át, a másik kettőben egyelőre még csak tervezik ezt. KSH-forrásból a következő helyszíneket lehet még megjelölni Budapesten, ahol legalább évi egy baleset történt.
4 baleset három év alatt:
Erzsébet tér - József Attila út találkozás
Könyves K. körút - benzinkúti behajtó (Mol)
Korponai út - Kőbányai út kereszteződés
Rónai utcai OBI-kijárat
Pesti út-Bujákhida u. kereszteződés
3 baleset:
Alkotmány u. - Hold u. kereszteződés
Az Árpád híd Dagály utcai felhajtója
Reitter F. u. - Kámfor u. kereszteződés
Cinkotai út - Egressy út kereszteződés
Információink szerint a fenti 9 baleseti helyszínből kettőt építettek át az elmúlt években: a Kőbányai útit és a Dagály utcait. A többi hét még várat magára. Ha az eddigi trend folytatódik, az legalább évi 7+2 súlyos balesetet jelent minden további évben.
Az is leszűrhető a listákból, hogy a legveszélyesebb helyszíneken szinte mindenhol kétirányú bicikliút találkozik az autósok által használt úttal. Mint az majd a cikkből később kiderül, ezeknél a kerékpáros azért nem figyel, mert (hamisan) biztonságban érzi magát az elszeparált bringaúton, az autósok meg sokszor nem számítanak a védett kerékpárúton váratlan irányból érkező kerékpárosra.
A fenti helyzetet napi szinten tapasztalják az Index újságírói is a szerkesztőségbe menet az Árpád fejedelem útja - Serfőző út kereszteződésénél. A BKK-listában is szereplő gócpont egy T-alakú kereszteződés, középszigetes kerékpáros átvezetéssel, melyben a Serfőző utcán az Árpád-hídról érkező forgalom alárendelt az Árpád fejedelem útjával illetve az azzal párhuzamosan haladó kerékpárúttal szemben. Három év alatt nyolcszor ütöttek el itt kerékpárost. A fő okok a következők voltak:
a bringaút átvezetésének sárga burkolati jelei kopottak,
a kerékpárosok sokszor takarásból érkeznek,
az autósokat figyelmeztető táblák nehezen észrevehetők, főleg délelőtt, amikor szembe tűz a nap,
sok autós a kereszteződésbe becsorogva a balról érkező közúti sávot nézi, a jobbról érkező biciklisre nem is számítva.
A megoldást szakértők szerint itt a kiemelt (sárga-vörös) bringás burkolati jelek felfestése, az egyértelműbb, jobb kitáblázottság, a Serfőző utcán érkező autósok lassítása hozná el.
A fenti lista a KSH statisztikái alapján állt össze, amit a rendőrség baleseti adataiból készítenek. A KSH (2012 és 2017 első félév között gyűjtött) adataiból a következő trendeket lehet kiszűrni: a kerékpáros balesetek (és kerékpáros sérültjeik) száma fokozatosan emelkedett 2012-től kezdve - négy év alatt több mint tíz százalékkal -, a baleseteknek pedig csökkenő arányban okozói a bringások (nagy átlagban a negyedüknek), valamint, hogy a kerékpáros balesetek közel fele a nyár három hónapjában történik.
A fővárosi kerékpáros balesetekről az elmúlt 12 évben három átfogó tanulmány készült. Az elsőt a Metróber készítette 2010-ben. A tanulmány a vizsgált 2006-2009-ig terjedő baleseti helyszínek számítógépes feldolgozását követően 10 nagyobb gócpontot különböztetett meg.
A Metróber-anyag végeredményét beemelte tanulmányába Felföldi Péter, aki diplomamunkájában két évnyi (2011-2012) rendőrségi baleseti jelentést nézett végig, és szűrt le kerékpáros résztvevő, helyszín, időpont és baleseti okok alapján. Eszerint a tíz legbalesetveszélyesebb fővárosi helyszín 2010-ben ez volt:
Kőbányai út – Liget tér: A vizsgálat tíz balesetet említett a feldolgozott négy évnyi (2006-2009) anyagból. A Korponai út – Liget tér csomópontjában lévő kerékpáros átvezetésen Felföldi (2011-2012-es) gyűjtése szerint is négy baleset történt két év alatt, és 2013-ban is volt már ott kerékpáros-gépjármű konfliktus. (A csomópont azóta átépült, biztonságosabb lett.)
Mogyoródi út – Mexikói út: A Metróber-vizsgálat nyolc esetet különböztetett meg ebben a csomópontban, Felföldi vizsgálati időszakja alatt viszont csak egy baleset történt. Az is elsőbbség meg nem adása személygépkocsi részéről csakúgy, mint a Metróber-vizsgálat esetei.
Döbrentei tér, alsó rakparti autós felhajtó-rakparti kerékpárút kereszteződése: A Metróber-mérés hat esetet különböztetett meg a Döbrentei térnél. Felföldi szintén hat esettel találkozott, ez azt jelenti, hogy a balesetek sűrűsödtek.
Hungária krt. – Stefánia út – Mogyoródi út: A Metróber-mérés öt esetet különböztet meg a csomópontban, Felföldi a kicsit tágabb környezetben három esetet talált.
Goldmann György tér – Pázmány Péter sétány: A Metróber-mérés hat esetet különböztet meg a területen. Felföldi hét esetet számolt össze abban a csomópontban, és mind a hét esetben a Petőfi-híd Pest felé vezető hídpályájára való felkanyarodás során ütötte el az autós a kerékpárúton dél felé haladó kerékpárost. (A csomópont tavaly itt is átépült, biztonságosabb lett.)
Andrássy út – Csengery utca: A Metróber-mérés hat esetet különböztet meg a csomópontban, és még számos másik esetet elszórva a belső Andrássy úton. Felföldi adatai között nem szerepel baleset a csomópontban.
Hősök tere – Dózsa György út: A Metróber-mérés 13 esetet különböztetett meg a 2006-2009-ig terjedő időszakban oly módon, hogy viszonylag tágan értelmezte a Hősök tere környékét. Ilyen méretű vizsgálható területen Felföldi hat esetet talált.
Hungária körút – Salgótarjáni utca. A Metróber-mérés hat esetet különböztetett meg, Felföldi adatai között öt volt, de azok egyike sem függ össze a csomóponttal.
Baross utca – József körút: A Metróber-mérés a 2006-2009-es időszak alatt 6 balesetet állapított meg a csomópontban, Felföldi adataiban kétszer szerepel a csomópont, abból egyszer gyalogoselütéses, segítségnyújtás elmulasztásával járó, másodszor egy villamost megkarcoló esetben, egyik sem nevezhető az infrastruktúra, vagy a forgalomtechnikai kialakítás hibájának.
Üllői út – József körút: A Metróber-mérés öt esetet különböztetett meg baleseteket a négy év alatt a csomópontban. Felföldi adatai között egy Üllői út-József körút, illetve egy Üllői út-Ferenc körút baleset szerepel.
Felföldi saját gyűjtése alapján öt plusz helyszínt nevez meg, ahol baleseti szempontból kedvezőtlen a helyzet:
Stefánia úti S-kanyar: Két év alatt öt sérüléses baleset történt, amiből kettő kerékpáros-kerékpáros ütközés volt.
Könyves Kálmán körút – Praktiker: Ennél a kapubejárónál négy baleset történt a 2011-2012-es évek folyamán.
Üllői út: A 15,5 kilométer hosszú Üllői úton gócpont-jelleget Felföldi adatgyűjtése sem mutatott ki, de a teljes vonalon 17 baleset történt. Ez nem is csoda, hiszen a forgalmas úton kevés a kerékpáros infrastruktúra.
Bartók Béla út: A Tétényi úttól a Gellért térig a vizsgálat idején nem volt kerékpáros létesítmény, 9 baleset ezen a két kilométeres szakaszon történt. A Bartók Béla út belső részére hosszas vita után tavaly megépült a kerékpárút.
Mogyoródi út: A 3,8 kilométeres szakaszon két év alatt nyolc baleset történt. A 760 méter hosszú, Mexikói út és Róna utca közti útszakaszon sűrűsödtek össze főleg a balesetek: itt összesen öt történt. Ezen a helyszínen volt a legmagasabb baleseti sűrűség.
A felsorolt 10+5 baleseti gócpontból kettőt alakított át a BKK az elmúlt években.
Igazából nincs is gócpont, csak sűrűsödés
Felföldi a kutatások eredményeivel kapcsolatban megjegyezte, hogy bár a Metróber négy évnyi adatot dolgozott fel, még így is csak olyan gócpontokat tudott a vizsgálat végén felmutatni, ahol az 5-10 körüli nagyságrendben mozogtak az esetszámok, azaz véleménye szerint nem lehet igazán markáns kerékpáros baleseti gócpontokat találni Budapesten.
Felföldi kutatásának egyik fő megállapítása, hogy Budapesten nem sorolható a balesetek nagy része gócpontokba. Helyenként sűrűsödéseket mutatnak, de alapvetően véletlenszerűek a balesetek.
A kutatás emellett a következő nagyon fontos jelenségekre mutatott rá:
Bár sokan azt gondolják, hogy a külön kerékpárút vagy az osztott gyalogos-kerékpárút a legbiztonságosabb terület a bringázásra,
Kerékpáros csomóponti átvezetésben (tehát ott, ahol például a járdán, járda mellett vezetett kerékpárút keresztezi a bekötő utat) 119 esetben történt baleset 2011-12-ben. Ez messze a legtöbb a kerékpáros létesítményeken történő balesetek közül (az összesnek majdnem a fele), és jellemzően abból származott, hogy a kerékpárosoknak nem adták meg az elsőbbséget. Az átvezetésekben történt balesetek 70 százalékában a (figyelmetlenül bekanyarodó) személygépjármű a feltételezett okozó.
Osztott gyalog-kerékpárúton (amit tehát kerékpárosok és gyalogosok egyaránt használnak) 56 esetben történt baleset, második leggyakrabban itt történtek balesetek. A közúton kevésbé rossz a helyzet.
A kerékpárosok főleg azért félnek lemenni a közútra, mert tartanak az őket kicentiző autósoktól, vagy attól hogy hátulról beléjük futnak. Ez egyfelől előfordul, másfelől tényleg ijesztő lehet, de a belőlük származó balesetek száma nem túl nagy. Két év alatt 14 esetben történt utoléréses baleset gépjármű részéről, és 12 esetben származott centizésből baleset, írja tanulmányában Felföldi.
Felföldi szerint ezekből az adatokból látható, hogy amennyiben az életkori és technikai feltételek fennállnak,
A tanulmány rámutat, hogy a járdán a gyalogosok pont olyan típusú baleseteket szenvednek el, mint amilyenektől a bringások a közúton félnek.
Jogosítvány? Van.
A kerékpárosok, és személygépkocsik közötti balesetekben 53,6 százalékban az autós volt az okozó. Amikor a helyszínelés során szó volt arról, hogy van-e jogosítványa a kerékpárosnak, kiderült: a többség rendelkezett vezetői engedéllyel. (352 esetben volt, 74 esetben nem volt.) Tehát az arányokból látszik: tévhit az, hogy a kerékpárosoknak jellemzően nincs jogosítványa (ezért nem ismeri a KRESZ-t), ugyanis ötször többnek van, mint ahánynak nincs.
A Közlekedéstudományi Szemle 2015 júniusi számában még egy fontos tanulmány jelent meg a témában Glász Attila és Dr. Juhász János tollából. Ebben a 2011-12-13-as év baleseti statisztikáját elemezve jutottak arra, hogy a három év összes balesetének 18042 résztvevőjéből, 1412 volt a kerékpáros résztvevő, azaz a résztvevők 7,8% volt kerékpáros. A baleset feltételezett okozói között szintén 7,7%-ot képviseltek a kerékpárosok, azaz számarányuknak megfelelőt.
A vizsgált három évben Budapesten a súlyos és könnyű kerékpáros balesetek nagyobb része a belvárosban történt, külvárosi területen a Szentendrei út, a Hűvösvölgyi út, az Üllői út, és a Nagytétényi út volt gyakoribb baleseti helyszín.
A belvárosban a Nagykörút pesti szakaszán, a Bartók Béla út-Szabadság híd-Kiskörút-Bajcsy-Zsilinszky út tengelyen, a Nyugati pályaudvar térségében, a Blaha Lujza téren, a Kálvin, valamint a Deák téren regisztráltak több balesetet. A szerzők felhívták a figyelmet arra, hogy mivel kevés az átfogó forgalmi adat a kerékpárosokról, ezért a baleseteket nem lehetett az adott helyszínen tapasztalható forgalomnagyságokhoz arányosítani.
Emellett sok baleset történt a Rákóczi hídtól az Árpád hídig a budai és pesti hídfőkben, a Krisztina körúton (az Attila út és Déli pályaudvar között), a Könyves Kálmán körút - üllői út csomópontban, a Hungária körút - Salgótarjáni út, és a Hungária körút - Thököly út kereszteződésben, valamint a Kőbányai út végében (a Liget térnél).
Borítókép: Aradi László/Index | Ezek a fővárosi bringások forgalmi no-go zónái | A kerékpáros fejlesztések egyik legfontosabb adatsora a baleseti statisztika: nyilvánvaló, hogy ahol sok a baleset, ott hozzá kell nyúlni a rendszerhez. Budapesten a BKK 2016 óta végez adatgyűjtést, ez alapján összesen négy veszélyes helyszínt azonosított. A témában csak néhány kutatás készült, ám azok jóval szélesebb körben határozzák meg a veszélyes pontokat a fővárosban. | null | 1 | https://index.hu/belfold/budapest/2018/10/02/ezek_a_fovarosi_bringasok_forgalmi_no-go_zonai/ | 2018-10-02 22:53:33 | true | null | null | Index |
A bíróság nemcsak a Fidesz, hanem Halász János felelősségét is megállapította. A pártnak és Halásznak bocsánatot kell kérnie a civil szervezettől, valamint 400 ezer forintos sérelemdíjat és mintegy 400 ezer forint perköltséget kell fizetnie. A bíróság arra is felszólította a pervesztes alpereseket, hogy tartózkodjanak a további jogsértésektől.
A kormánypártról eddig két jogerős ítélet is kimondta, hogy megsértette a Magyar Helsinki Bizottság jó hírét, amikor valótlanságot állított a civil jogvédő szervezetről. Ma megszületett a harmadik ilyen jogerős ítélet is.
Halász János, a Fidesz frakciószóvivője tavaly április 23-án sajtótájékoztatót tartott. Ezen arról beszélt, hogy más civil szervezetek és „a Magyar Helsinki Bizottság összehangoltan megtagadta a Magyar Hírlap közérdekű adatigénylését”. Valamint „e Soros-szervezetek titkolóznak a vagyonukról és az általuk pénzelt emberekről, ügynökökről”. Illetve „miközben másoktól átláthatóságot követelnek, saját működésüket egyáltalán nem akarják átláthatóvá tenni”; továbbá „a Soros-szervezetek magukat egyáltalán nem szeretnék átláthatóvá tenni”. Halász János szerint ez azt bizonyítja, hogy a Helsinki Bizottság nem tartja magára nézve kötelezőnek a magyar törvényeket.
Tette mindezt Halász úgy, hogy a Magyar Hírlap napilap 12 nappal azelőtti közadat-igénylésére a Helsinki Bizottság időben és teljes körűen válaszolt (felelete megtalálható a honlapján), de a gazdálkodási adatait és működését az adatigényléstől függetlenül is bárki megismerheti az egyesület honlapján. Halász állításának és a Fidesz „tájékoztatójának” tehát nem volt ténybeli alapja.
A Helsinki Bizottság ezek után kénytelen volt bírósághoz fordulni. Első fokon a Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy a Fidesz valótlanságot állított és megsértette az egyesület jó hírnevét. Az egyesületnek 400 ezer forint sérelemdíjat ítéltek meg, de Halász János megúszta felelősségre vonás nélkül, mert az indokolás szerint a szóvivő nem felel a megbízója magatartásáért.
Az első fokú ítélet ellen mind a párt, mind a Magyar Helsinki Bizottság fellebbezett. A civil jogvédő egyesület azt kérte a bíróságtól, hogy Halász János frakciószóvivő felelősségét is állapítsa meg, és ítéljen meg magasabb sérelemdíjat. A párt viszont azt szerette volna, hogy a teljes keresetet utasítsa el a bíróság.
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla szerdán jogerősen kimondta: Halász János fideszes frakciószóvivőt is felelősség terheli pártja sajtótájékoztatóján elmondottakért. Ráadásul a bíróság a perköltség megfizetésére kötelezte mindkét alperest, ami közel 400 ezer forintra tehető. Emellett a Fidesznek és szóvivőjének 400 ezer forint sérelemdíjat is kell fizetnie, és nyilvánosan kell bocsánatot kérnie a Helsinki Bizottságtól. | Megint nyert a Helsinki Bizottság a Fidesszel szemben | Halász János frakciószóvivő tavalyi sajtótájékoztatóján azt állította, hogy a civil szervezet törvénysértő módon, nem átláthatóan működik, titkolózik a vagyonáról és az általa pénzelt emberekről. A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete szerint az állítás nem igaz, írja közleményében a Helsinki Bizottság. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2018/10/03/megint_nyert_a_helsinki_bizottsag_a_fidesszel_szemben/ | 2018-10-03 15:33:01 | true | null | null | Index |
Mészáros Lőrinc áttételesen már eddig is meghatározó részesedéssel bírt a pár éve államosított majd privatizált MKB bankban, most viszont a bank bejelentette, hogy a magyar történelem leggyorsabban gazdagodó embere még nagyobb részesedést szerzett.
Az MKB részvényeinek egy részét a bank dolgozóinak szervezete, az MKB Bank Munkavállalói Résztulajdonosi Program Szervezet kapta. A szervezet eddig 15 százalékos tulajdonos volt a bankban, most viszont a részvényei nagy részét eladta az Rkofin Befektetési és Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társaságnak, egész pontosan 9 620 597 darabot, egyenként 1000 forintért.
A Felcsút, Fú utca 221-be bejegyzett Rkofin tulajdonosa a Metis II. Magántőkealap, amely a Mészáros Lőrinchez tartozó Konzum-csoport tulajdona (ahogy a Metis magántőkealap is, amelynek 35 százalékos részesedése van a bankban). Az Rkofin nem új tulaj az MKB-ban, eddig 4 százalékos részesedése volt a bankban, ez most 13,62 százalékra nőtt, míg a munkavállalók szervezeténél a részvények kicsit több, mint 5 százaléka maradt. A bank tulajdonosi szerkezete most így néz ki: | Még jobban Mészáros Lőrincé lett az MKB bank | Mészáros Lőrinc áttételesen már eddig is meghatározó részesedéssel bírt a pár éve államosított majd privatizált MKB bankban, most viszont a bank bejelentette, hogy a magyar történelem leggyorsabban gazdagodó embere még nagyobb részesedést szerzett.
Az MKB részvényeinek egy részét a bank dolgozóinak szervezete, az MKB Bank Munkavállalói Résztulajdonosi Program Szervezet kapta. A szervezet eddig 15 százalékos tulajdonos volt a bankban, most viszont a részvényei nagy részét eladta az Rkofin Befektetési és Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társaságnak, egész pontosan 9 620 597 darabot, egyenként 1000 forintért. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/bankesbiztositas/2018/10/02/mkb_meszaros_lorinc/ | 2018-10-02 15:50:00 | true | null | null | Index |
Először tavaly decemberben a 24.hu írta meg, hogy a Microsoft belső vizsgálatot folytatott magyarországi leányvállalatánál, amelynek eredményeként szerződést bontottak nagy hazai viszonteladóikkal, és négy magas rangú vezetőt is kirúgtak a cég magyar leányvállalatától. Augusztus végén már a Wall Street Journal mértékadó amerikai üzleti lap számolt be róla, hogy az ügyben az Egyesült Államok értékpapír- és tőzsdefelügyelete, illetve az amerikai igazságügyi minisztérium is vizsgálatot folytat korrupció gyanúja miatt.
A nyomozás hátterében egy relatíve egyszerű, ám a jelek szerint annál jövedelmezőbb csalás gyanúja áll. A magyar államigazgatási szervek egytől-egyig Microsoft szoftvereket (Word, Excel, stb.) használnak, ezeket azonban nem közvetlenül a Microsofttól szerzik be. A Microsoft először eladja a szoftvert, illetve a szoftverhasználati licencet viszonteladóknak, majd ezek a közvetítő cégek közbeszerzéseken értékesítik tovább a licenceket az állami szerveknek.
Mint kiderült, a viszonteladók hatalmas profitot csinálnak a bizniszen: gyakran 30, alkalmanként akár 50-60 százalékkal drágábban adták el a szoftvert az államnak, mint amennyiért a Microsofttól kapták. Mivel az érintett cégek a vizsgálat által érintett időszakban, 2013-2014-ben nagyjából 8 milliárd forintnyi közbeszerzést nyertek, a kár milliárdos nagyságrendű lehet.
Az ügyet Magyarországon övező csend ha nem is meglepő, abból a szempontból is érdekes, hogy a szomszédos Romániában kísértetiesen hasonló visszaélések nyomán kilenc korábbi miniszter ellen emeltek vádat, és végül az amúgy is elég buzgó (bírálói szerint kifejezetten túlbuzgó) román korrupcióellenes ügyészség egyik legnagyobb ügye lett az úgynevezett Microsoft-akta.
Ám a román ügy egyben arra is példa, hogy hiába az amerikai szál, a korrupció haszonélvezőit csak a belföldi hatóságok tudják elkapni; ez viszont a korrupciót Magyarországnál valamivel erősebben üldöző országban sem kifejezetten egyszerű.
Külföldön is utánamennek az amerikai cégeknek
Az amerikai hatóságok egy 1977-es, a külföldi korrupt üzleti gyakorlatot tiltó törvény (Foreign Corrupt Practices Act – FCPA) alapján vizsgálódnak. Ezen törvény értelmében az amerikai, illetve az Egyesült Államok pénzügyi felügyeleti szervei által (például amerikai tőzsdei jelenlétük kapcsán) ellenőrzött külföldi cégek és tisztviselőik Amerikában is büntethetők, ha külföldi politikusokat vesztegetnek meg.
A törvényt azért hozták, mert az 1970-es években több botrány kapcsán is egyértelművé vált, hogy az amerikai cégek meglepő módon elég gyakran (és sikeresen) fizettek le külföldi politikusokat, pártokat, kormányokat. Ennek ellenére az ezredfordulóig relatíve kevés cégnek ment utána az amerikai igazságügyi minisztérium és a pénzügyi felügyelet – ez az a két szerv, amely egymással együttműködésben hivatott betartatni az FCPA-t. A tempó azonban különösen a 2008-as válság után felerősödött; a törvény alapján meghozott tíz legnagyobb büntetésből hetet az utóbbi öt évben szabtak ki.
Az FCPA nyomán megbüntetett cégek között sok az ismerős név, 2018-ban például a Credit Suisse és a Panasonic is büntetést fizetett, de a korábbi években lefülelt cégek között ott van a Teva, a GalxoSmithKline és a Pfizer gyógyszeripari cég, az IBM, a JPMorgan bankház, az Anheuser-Busch InBev söripari óriás, a Qualcomm csipmárka, a Goodyear gumiabroncs-gyártó, a Hewlett-Packard, a Ralph Lauren, az Allianz, az Oracle, a Siemens, a GE, a Chevron, a DaimlerChrysler, a Fiat, a Johnson & Johnson, stb.
Sőt ott van a listán a Magyar Telekom is, amelyet anyavállalatával együtt még 2011-ben, macedón és montenegrói tisztviselők megvesztegetése miatt 95 millió dolláros kvázi büntetést fizetett az amerikai kormánynak egy peren kívüli megállapodás értelmében. Ez utóbbi büntetés jogalapja az volt, hogy a Magyar Telekom és anyacége értékpapírjai elérhetőek voltak a New York-i tőzsdén. Ennek folyományaként az amerikai felügyeletnek is le kellett adniuk pénzügyi beszámolóikat, amelyekben természetesen eltüntették a kenőpénzeket. A botrányról és végkimeneteléről korábban részletesen is írtunk.
Nincsenek messze a NER-től
Ahhoz, hogy az FCPA-t megsértsék, három dolognak kell teljesülnie: az Amerikában érdekelt cég részéről, külföldi tisztviselők számára pénzt (vagy nagy értékű ajándékot, stb.) kell felajánlani, kifejezetten azzal a céllal, hogy az illető tisztviselők befolyásolásának eredményeként az adott cég üzleti előnyökhöz jusson. A fő kérdés tehát az, hogy a Microsoft-licencek túlszámlázásával elsíbolt pénz politikai szereplőkhöz jutott-e; illetve ha igen, akkor kifejezetten azzal a céllal fizették le a politikai szereplőket, hogy a Microsoft és partnerei üzleti előnyökhöz jussanak. A Wall Street Journal forrásai szerint is ez utóbbi az amerikai vizsgálat fő kérdése.
Az már első ránézésre látszik, hogy az ügyben érintett cégek között vannak olyanok, amelyek nem állnak messze a NER-től.
Az egyik érintett viszonteladó a közgépes kapcsolatokkal rendelkező RacioNet Zrt., amely a NAV online pénztárgépes rendszerének kiépítésében is főszerepet játszott. (A Microsoft-közeli ügyek még jóval azelőtt történtek, hogy Közgép mögött álló Simicska Lajos és Orbán Viktor kapcsolata megromlott volna.)
Egy másik viszonteladó, a HumanSoft nemrég Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által kifogásolt, csalásgyanús innovációs projektekben is előkerült egy félmilliárdos összeggel. A HumanSoft tulajdonosát, a 4iG Nyrt.-t júniusban Mészáros Lőrinc vagyonkezelő cége vásárolta fel, tehát közvetlenül NER-tulajdonba került.
A harmadik nagyobb volt kormányzati Microsoft-beszállító az Euro One volt. Ez a cég a 2017-es budapesti vizes világbajnokságon az Antenna Hungária beszállítójaként részt vett az informatikai rendszer kiépítésében, de más, kifogásolt ügyekben nem került elő a cég neve.
Jelzi, hogy az államot nem annyira zavarta a túlszámlázás, hogy a Microsofttól az ügy miatt kirúgott vezetők állami pozíciókba ejtőernyőztek. A korábban a Microsoft Magyarország kormányzati kapcsolataiért felelős Sagyibó Viktort a Miniszterelnökség miniszteri biztosává nevezték ki, de előtte tett egy pár hetes kört a már említett 4iG Nyrt. élén is. A cég korábbi vezérigazgatója, Papp István pedig a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) üzletfejlesztési elnökhelyettesi székébe katapultált még 2016-ban, bár a jelek szerint azóta onnan is távozott.
Konkrétumokat korábban a Napi.hu szellőztetett meg az elcsalt szoftverlicenc-eladásokról, ez alapján a rendőrség és a NAV beszerzéseinél is százmilliókkal húzták le az államot. A Népszava ugyanakkor arról is írt, hogy a Microsoft belső ellenőreinek utasításai alapján a gyanús beszerzések a teljes államigazgatást átszőhetik. A Népszava szerint a miniszterelnök veje, Tiborcz István, illetve Tiborcz testvére is érintett lehet az ügyben.
Bizonyítani nehezebb
Ettől függetlenül az egyáltalán nem biztos, hogy a Microsoft magyarországi ügyéből komolyabb büntetés lesz, ha pedig lesz, az egész biztosan nem fog közvetlenül elérni magyarországi politikai szereplőkig. Ennek a fő oka, hogy
A pénz a Microsoft viszonteladóinál tűnt el, rájuk viszont nem vonatkozik az amerikai felügyeleti szervek joghatósága.
Az amerikai nyomozás személyi hatálya is korlátozott, csak a Microsofthoz köthető személyekre terjed ki, tehát még ha fény is derül korrupcióra, magyar politikusok akkor sem fogják megütni a bokájukat.
Az FCPA alapján indított vizsgálatok nem szoktak bírósági szakaszba jutni, jellemzően a felek közti megállapodással érnek véget, amely értelmében a cég vagy az érintett magánszemély fizet azért, hogy lezárják az ügyét. A megállapodás jellegéből fakadóan a nyomozás által feltárt részletek sem szoktak nagyobb terjedelemben nyilvánosságra kerülni.
Ettől függetlenül egy esetben valóban nagyot szólhat a nyomozás: ha sikerül bizonyítani, hogy a túlszámlázás a Microsoft és a NER közti hallgatólagos megállapodás alapján történt, és a Microsoft üzleti érdekeit szolgálta. A korábban az összes állami szoftvert szállító Microsoft különleges helyzete 2011 végén veszélybe került, ekkor ugyanis a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közölte, hogy az állam áttér a nyílt forráskódú szoftverekre. 2012-re azonban visszavonulót fújt a kormány: erről a pálfordulásáról annak idején az Index is írt, akkori cikkünk szerint a Microsoft drága PR-programokkal kápráztatta el a miniszterelnököt.
Mindazonáltal a Wall Street Journal emlékeztet rá: a pálfordulás közvetlen előzményeként találkozott Budapesten Orbán Viktorral a cég akkori második embere, Kevin Turner, és a megbeszélésen részt vettek a későbbi túlszámlázásban érintett viszonteladók képviselői is. Bár elég valószínűtlen, hogy az esetleges pénzszivattyúzást egy ilyen magas szintű találkozón tárgyalták le, az amerikai lap cikke alapvetően azt sejteti, hogy valamilyen szinten történhetett ilyen jellegű megállapodás.
A nyomozással kapcsolatos kérdéseinket elküldtük a Microsoft Magyarországnak, a Főügyészségnek, az amerikai értékpapír- és tőzsdefelügyeletnek, valamint az amerikai igazságügyi minisztériumnak is. A két amerikai szerv azt közölte, hogy nem nyilatkoznak az ügyről, a cég és a magyar vádhatóság pedig a cikk megjelenéséig nem válaszolt megkeresésünkre.
A Microsoft korábban az Index megkeresésére azt írta, hogy amint tudomásukra jutottak 2014-ben a lehetséges szabálysértésekre vonatkozó állítások, haladéktalanul teljes körű vizsgálatba kezdtek, azóta pedig globális programot indítottak az ilyen esetek megakadályozásáért. A Wall Stree Journalnek is azt állították, hogy egyes magyarországi munkavállalóik magánakcióiról volt szó. Az viszont nem derült ki, hogy tettek-e feljelentést az ügyben, illetve hogy a magyar hatóságok vizsgálódnak-e a korrupciógyanús közbeszerzések miatt.
Volt, ahol börtön lett a vége
A magyar nyomozás hiánya miatt érdemes megjegyezni, hogy ha történt korrupció, akkor (egy-két kivételtől eltekintve) az érintettek személyes felelősségét elsősorban a hazai, és nem az amerikai hatóságok tudnák feltárni és szankcionálni.
Erre jó példa Románia, ahol kicsivel a magyar ügyek előtt indított nyomozást a Microsoft hasonló konstrukcióban elkövetett korrupció miatt. A rendszer szinte teljesen azonos volt: a román iskolák túlárazott Microsoft-szoftvereket vettek, nem közvetlenül az amerikai cégtől, hanem a Fujistu-Siemens közvetítésével. A pénz aztán offshore-cégeken keresztül a politikába vándorolt, és a vádak szerint kampányfinanszírozásra is jutott belőle. A korrupciót a szomszédban is a Microsoft belső ellenőrei tárták fel, ugyanúgy, ahogy Magyarországon.
A mai árfolyamon nagyjából 17 milliárd forintos biznisz miatt kilenc miniszter, valamint tucatnyi üzletember és önkormányzati vezető ellen indítottak eljárást. Eddig az ügyben négy vádlottra szabtak ki másodfokon letöltendő börtönbüntetést,
emellett a négy elítélttől összesen 17 millió eurós vagyont is elkoboztak. Ugyanakkor idén év elején hét minisztert eljárási hiba miatt felmentettek, miután a korrupciónak megágyazó szerződéseket 2004-ben kötötték, ám a minisztereket csak 2015 elején helyezték vád alá, mire már lejárt a tízéves elévülési idő. A további vádlottak, köztük a maradék két exminiszter és a Microsoft volt romániai vezetője ellen tovább folyik az eljárás.
Romániában egyébként 2004 és 2012 között ment a szabad rablás a Microsoft-licencekkel, de folyt, illetve folyik amerikai vizsgálat a szoftvercég kínai, cseh, olasz, orosz és pakisztáni leányvállalatainál is. Ez utóbbi országokban eddig nem járt következményekkel a történet, dacára annak, hogy az amerikai hatóságok sajtóhírek szerint már öt évvel ezelőtt is nyomoztak a Microsoft egyes külföldi bizniszei kapcsán.
Hogy Magyarországon mi várható, azt jelzi, hogy miután tavaly decemberben az amerikai cég kikosarazta régi partnereit, gyorsított eljárással 40 milliárd forintos új közbeszerzést írtak ki Microsoft-szoftverek beszerzésére, amelyen egy, Orbán Viktor testvére, ifjabb Orbán Győző barátjának tulajdonában álló cég is a győztesek között volt.
(Borítókép: Balázs Attila/MTI) | Nem zavarta az államot a túlszámlázás | Mint kiderült, az amerikai hatóságok is vizsgálódnak a Microsoft brutálisan túlárazott magyarországi szoftverlicenc-értékesítései miatt. Ugyanakkor az ügyre vonatkozó amerikai törvény alapján elég szűkre van szabva, hogy kiket és mit vizsgálhatnak, magyar politikai szereplőket pedig egész biztosan nem kaphatnak el. Ez a hazai hatóságok dolga lenne, ám az ügy körülményei alapján nem úgy tűnik, hogy bárkit is zavarna az ügy a magyar állam tájékán. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/10/02/microsoft_magyarorszag_korrupcio_amerikai_tozsdefelugyelet_igazsagugyi_miniszterium_nyomozas/ | 2018-10-02 15:56:00 | true | null | null | Index |
Megy a háborgás a tiszafürediek független Facebook-csoportjában, a „Bosszankodó Tiszafüred„-en. Van, aki a jövőre esedékes önkormányzati választást emlegeti, mások a helyi ellenzék passzivitását kérik számon, van aki szerint a városban így ünneplik a családok évét.
A polgármester már amúgy is magára haragította a tiszafüredieket: miközben a városi közszolgáltatásokkal szemben sok a kifogás, és közmunkásokra is sokkal kevesebb pénz jut,
néhány napja a képviselő-testület elfogadta a polgármester előterjesztését 200 millió forint hitel felvételéről.
Az a sajnálatos helyzet állt elő ugyanis, hogy a város által tavaly elnyert 2 milliárd forintnyi fejlesztési forrás a mai építőipari árak mellett nem elég a projektek befejezéséhez.
A 200 milliós hitelhez hozzá lehet számolni azt a további 200 milliós hiányt, amit a város gazdálkodása mutatott az első félév végén, vagyis a város félmilliárd körüli hiánnyal fogja zárni az évet.
2014-ben Ujvári tartozás nélkül vette át a várost az előző polgármestertől,
akit egyébként másfél évvel korábban épp a város eladósodottságának ürügyén hurcoltatott meg a képviselőtestület fideszes többsége – a frakcióvezető Ujvári irányításával. 2012 végén a többség szavazataival a képviselő-testület adósságrendezést kért – ez kb. az önkormányzati csődeljárás – a város hat hónapon túli kifizetetlen számláira hivatkozva.
Ma már egyértelműen látszik, hogy az eljárás valójában politikai manőver volt, ami a független polgármester ellehetetlenítését célozta: az adósságrendezési procedúra megindulása után néhány nappal kezdődtek ugyanis a megbeszélések a minisztérium illetékeseivel az ún. adósságkonszolidációról, vagyis az önkormányzat adósságainak a központi költségvetésbe való átvezetéséről, semmi szükség nem volt a városnak komoly veszteségeket okozó adósságrendezési eljárásra.
A harmincas éveiben járó Ujvári viszont ezzel újabb karrier-állomáshoz érkezett: hamarosan Tiszafüred polgármestere lett.
És most eljött az idő, hogy jusson valami a családjának is: a polgármester saját hatáskörében eljárva a nagymamájának utalt ki egy sok százezer forintért felújított önkormányzati lakást.
A városban azt beszélik, hogy az ügylettel Ujvári szülei jártak jól: mivel az idős asszony gondnokság alatt áll, ezért teljesen jogszerű, hogy a polgármester szülei is a nagymamával költöztek az új lakásba. A lépés nemcsak ellenszenvet váltott ki a helyiekből – több mint harmincan várnak a városban önkormányzati lakásra, köztük gyerekes családok-, de jogilag is kétséges. Igaz ugyan, hogy tavaly a képviselő-testület a polgármesterhez delegálta a lakáskijelölés jogát, csakhogy a vonatkozó szabályok szerint Ujvárinak jeleznie kellett volna a személyes érintettségét, és kérni a döntéshez testületi felhatalmazást.
A dologról korábban is beszéltek a városban, de Spisák György független képviselő – a város korábbi jegyzője, Ujvári politikai ellenlábasa – írásban kérdezte a polgármestert, aki elismerte, hogy a rokonaiknak utalta ki a Feszty Árpád utca 100. alatti önkormányzati lakást.
Alig több mint egy évvel ezelőtt a polgármester nagybátyja és keresztanyja jutott hasonlóképp surranópályán önkormányzati lakáshoz.
Fotó forrása: Facebook – Ujvári Imre | A fideszes polgármester a saját rokonait jelölte ki bérlőnek egy felújított lakásba | Ujvári Imre, Tiszafüred polgármestere a saját nagymamáját jelölte ki egy olyan önkormányzati lakás bérlőjének, amelyet nem sokkal korábban félmillió forintért újíttatott fel a város. A döntést a polgármester a képviselő-testület tudta nélkül hozta, ezzel a rokonai olyan családokat is beelőztek, akik évek óta várólistán vannak. Ujvári szűkebb családja valamivel több mint egy év alatt a második önkormányzati lakást szerezte meg, | null | 1 | https://atlatszo.hu/2018/10/03/a-fideszes-polgarmester-a-sajat-rokonait-jelolte-ki-berlonek-egy-felujitott-lakasba/ | 2018-10-03 16:02:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
2018. szeptember 28., 18:33
Eredményes félévet zárt az Opus Global Nyrt. – az a cég, amelyben jelentős Mészáros Lőrinc volt felcsúti polgármester, egyben Orbán Viktor kormányfő barátjának érdekeltsége. Az Opus Global közleménye szerint
2018 első félévét 20,881 milliárd forint árbevétellel, és 300 milliós adózás előtti eredménnyel zárták.
A közleményből az is kiderül, hogy az Opus Global Nyrt. az idei első fél évet 50,383 milliárdos mérlegfőösszeggel és 16,4 milliárd forint saját tőkével zárta. A Budapesti Értéktőzsde honlapján közzétett konszolidált eredmények alapján az EBITDA meghaladta az 1,682 milliárd forintot, míg a részvények kapitalizációja 225 milliárd forint fölött volt az első félév végén.
Azt is írták, hogy élénk a kereslet a tőzsdén a társaság papírjai iránt: a részvények kapitalizációja 2018 közepén meghaladta a 225 milliárd forintot – ez 416 százalékkal magasabb a pont egy évvel korábbi 43,6 milliárdnál. A tervek szerint az OPUS-csoport saját tőkéjét jóval 100 milliárd forint fölé emelő tőkeemelés-sorozat várhatóan november 30-ával lezárul.
Borítókép: Illusztráció / Forrás: giphy.com | Mészáros cége 20 milliárdos árbevételt csinált fél év alatt | Eredményes félévet zárt az Opus Global Nyrt. – az a cég, amelyben jelentős Mészáros Lőrinc volt felcsúti polgármester, egyben Orbán Viktor kormányfő barátjának érdekeltsége. Az Opus Global közleménye szerint 2018 első félévét 20,881 milliárd forint árbevétellel, és 300 milliós adózás előtti eredménnyel zárták. | null | 1 | https://zoom.hu/hir/2018/09/28/meszaros-cege-20-milliardos-arbevetelt-csinalt-fel-ev-alatt/ | 2018-09-28 16:59:00 | true | null | null | ZOOM |
Hamar tanúbizonyságot tehet a korrupcióellenes elkötelezettségéről a Fidesz-KDNP, a kérdés csak az, hogy engedik-e napirendre venni a parlamentben két független ellenzéki képviselő politikafehérítő javaslatát. Az LMP-frakciót elhagyó, immár független Szél Bernadett és Szabó Szabolcs csütörtökön ugyanis benyújtott egy törvénytervezetet „egyes törvényeknek a közhatalmat gyakorló és a közpénzek felett rendelkező személyeknek nyújtott nagy értékű ingyenes juttatások korlátozásához szükséges módosításáról" címmel. Ebben azt szorgalmazzák, hogy
az országgyűlési képviselők által hivatali minőségben elfogadható juttatás mértékét az egyhavi tiszteletdíjhoz kötött – azaz mintegy egymillió forintos – limitről az öregségi nyugdíjminimumra, azaz jelenleg 28 500 forintra csökkentsék.
A hatályos törvény szerint ha a miniszterelnök által kapott ajándék meghaladja fizetése egytizenketted részét – vagyis 62 500 forintot – vagy bármilyen ingyenes juttatást kapott, annak szerepelnie kell a képviselői vagyonnyilatkozatában.
Emellett a független képviselők többek közt szeretnék elérni azt is, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztviselői is tegyenek az országgyűlési képviselőkkel azonos tartalmú, nyilvános vagyonnyilatkozatot.
Ezen túl Szél és Szabó öt évre kizárná a közbeszerzésekből azokat, akik a kormány tagjainak a mindenkori nyugdíjminimum összegét meghaladó ingyenes juttatást biztosítanak, a közbeszerzési törvényt ugyanis a következőképpen módosítaná:
„Összeférhetetlen és az ingyenes juttatás időpontjától számított öt évig nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként az a személy vagy szervezet, továbbá az annak a személynek a tulajdonában vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója tulajdonában álló szervezet, aki
a) az ajánlatkérő vezetőjének, vezető tisztviselőjének, vezető állású foglalkoztatottjának vagy felügyelőbizottsági tagjának, vagy
b) közjogi tisztségviselőknek bármely jogcímen az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó mértékű ajándékot adott vagy más ingyenes juttatást biztosított
Szél és Szabó törvényjavaslata – noha kevés az esély rá, hogy a politika fehérítését célzó módosításokat támogatnák a kormánypártok – elvileg az elfogadását követő hónapban hatályba is léphetne, s kizárólag azokra az ajándékozásokra vonatkozna, amelyekre ezt követően kerül sor.
A javaslat azonban egyértelműen azért született, mert az Átlátszó kiderítette, Orbán Viktor miniszterelnök ugyanazzal az osztrák lajstromszámú, Bombardier Global 6000 típusú, 17 milliárd forintba kerülő luxus-magánrepülőgéppel ment július 25-én Bécsből a MOL-Vidi Bulgáriában, Várnában rendezett Ludgorec elleni meccsére Garancsi István klubelnök társaságában, amely később Mészáros Lőrinc felcsúti nagyvállalkozó, milliárdos gázszerelő és volt felcsúti polgármester lányát, Mészáros Beatrixet hozta Ferihegyre.
A gépnek azonban nem a MOL-Vidi–Ludgorec meccs volt az egyetlen futball miatt tett útja, bár közvetlenül csak itt bizonyítható, hogy a miniszterelnök használta a Mészáros-család által is igénybe vett repülőgépet. Június 21-én a Bombardier Nyizsnyij Novgorodba ment, ahol akkor Argentína játszott Horvátországgal a világbajnokság D-csoportjának második fordulójában. Július 15-én pedig Moszkvába utazott a luxusrepülő, ahol épp a vb-döntő zajlott. A sajtóban akkor megjelent, hogy Orbán a helyszínen nézte a mérkőzést, és még Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is találkozott aznap.
Az Átlátszó cikke nyomán a Népszava megkérdezte, hogy ki fizette a miniszterelnök július 25-i útját a várnai meccsre, lazán úgy válaszolt, hogy a költségeket Garancsi állta, de ez az adófizetőknek nem került pénzbe.
Csakhogy ez nem igaz, Garancsi ugyanis az elmúlt nyolc év egyik legnagyobb közbeszerzési nyertese. Egyik cége, a Market Zrt., csak idén augusztusban nyert el egy 930 milliós kórházfelújítást, a Szent Ferenc Kórházét, és 10,67 milliárdért építheti fel az új országgyűlési irodaházat Kossuth téren, a volt MTESZ-székház területén. Másik cége, a Mobil Adat Kft. szállíthatja a SIM-kártyákat a NAV online pénztárgépeibe, az érdekeltségébe tartozó ESMA Zrt. májusban öt évre megkapta a budapesti elefántfüles hirdetések használati jogát, a tulajdonában lévő G4S Készpénzlogisztikai Kft. pedig a MÁV bevételét szállíthatja 466 millió forintért, az eredetileg becsült árnál 176 millióval többért. A Market tavaly nettó 107 milliárd forintos árbevételt ért el, 20 milliárd forinttal többet, mint 2016-ban.
De a magánrepülőgépes út egyéb érintettjei is az adófizetők, sőt az Európai Unió pénzén gazdagodnak. Nem elfelejtendő ugyanis, hogy
Mészáros, Garancsi, a miniszterelnök veje, Tiborcz István és Simicska Lajos érdekeltségei 2010 és 2015 között összesen 401 hazai közbeszerzési megbízást nyertek el 585,4 milliárd forint értékben.
Ráadásul Simicska kiesésével az ő korábbi megbízásait Mészáros és Garancsi vette át. A közbeszerzési adatok tanúsága szerint a Mészáros érdekeltségébe sorolható különböző cégek 2017-ben összesen 476 milliárd forint értékű közbeszerzést nyertek el. A gigantikus összeg 83 százaléka, nettó 396 milliárd forint az Európai Uniótól származott.
Havasi Bertalan tehát gyakorlatilag beismerő vallomást tett arról, hogy a miniszterelnök elfogadott egy vesztegetési kísérletként értelmezhető ajándékot. Ezt a gyanút – a korrupció gyanúját – Hollik István, a Fidesz-KDNP frakció szóvivője azzal próbálta eloszlatni, hogy Orbán barátként kapta az utat Garancsitól, aminek ellentmondva aztán Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető már azzal magyarázta, hogy Orbán miniszterelnökként utazott Bulgáriába. Gulyás szerint a miniszterelnök majd eldönti, hogy beleírja-e a vagyonnyilatkozatába az utat.
A miniszterelnök viszont hétfőn annyival intézte el a kérdést a parlamentben, hogy „harminc éve is így ment, jövő héten is így fogok menni. Sőt, azt is kijelentette, szeretné ő látni azt az embert, aki őt le tudja kötelezni.
Ma viszont már, amikor a hvg.hu elkapta egy szóra a budai Vigadóba érkező kormányfőt, Orbán már egyetlen kérdésre sem válaszolt, így arra sem, igénybe veszi-e ma is a magánrepüpőgépet. Ma este játszik a MOL-Vidi Londonban játszik a Chelsea-vel, és borítékolhatóan ez lehet az oka, hogy a Bombardier Budapestről a brit fővárosba repült.
Eközben Orbán megtakarítása hivatalosan csak 993 ezer forint, így némileg érthetetlen, hogy a Fidesz szerint miért természetes, hogy a lekötelezhetetlen kormányfő egy, állami milliárdokból az ország egyik leggazdagabb emberévé tett vállalkozótól drága magánrepülő-utakat fogad el, hogy a hobbijának hódolva klubcsapatok focimeccsére járjon külföldre szurkolóként. A kormánypropaganda a tényekről érdemben nem számolt be, a Mészáros tulajdonában lévő Echo TV Sajtóklubja ellenben hazaárulónak titulálta az ügyet feltáró Átlátszót.
Ez ugyanakkor nem győzte meg az ellenzéket, a Jobbik és a Párbeszéd is feljelentést tett hivatali vesztegetés, illetve hivatali vesztegetés elfogadása címén. Ráadásul Párbeszéd politikusa, Kocsis-Cake Olivio beadvánnyal fordult az Országgyűlés mentelmi bizottságához is, a testület állásfoglalását kérve, ajándéknak számít-e, hogy Orbán milliós értékű magánrepülőgépes utakat fogad el egy olyan vállalkozótól, akinek a cégei sorra nyerik az állami megbízásokat – írja az Index. Kocsis-Cake Oliviót – a mentelmi bizottság alelnökét – az is érdekli, hogy a miniszterelnöknek fel kell-e tüntetnie a vagyonnyilatkozatában, mindazt, amit ajándékként kap.
Nagy kérdés, hogy a Fidesz önleleplező módon elutasítja-e Szélék javaslatát, s ezzel nemcsak Orbán Viktor közszolgát, hanem Garancsi István „ajándékozót" is látványosan kivonja a törvényes kontroll alól. | Öt évre kizárnák a közbeszerzésekből azokat, akiktől Orbán Viktor ajándékot fogadott el | A közhatalmat gyakorló és a közpénzek felett rendelkező személyeknek nyújtott nagy értékű ingyenes juttatások korlátozásához csupán néhány törvényt kellene módosítani. Mindez vagy Orbán Viktor magánrepülő-útjainak, vagy Garancsi István közbeszerzési sikereinek szabhat határt. | null | 1 | https://168ora.hu/itthon/ot-evre-kizarnak-a-kozbeszerzesekbol-azokat-akiktol-orban-viktor-ajandekot-fogadott-el-156970 | 2018-10-04 17:28:39 | true | null | null | 168 óra |
Továbbra sincs vége a pécsi Volvo-buszok beszerzése ügyében folytatott nyomozásnak, noha még július elején Polt Péter legfőbb ügyész úgy tájékoztatta Tóth Bertalan szocialista és Mellár Tamás független országgyűlési képviselőt, hogy a vizsgálat határidejét május helyett szeptember 9-re módosították.
Mint ismert, a pécsi Volvo-buszok beszerzése ügyében különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés tárgyában folyik az eljárás, amelyet a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság folytat a Baranya Megyei Főügyészség felügyeletével.
"Az ügyről eddig nagyjából annyi derült ki, hogy 3 millió euró, azaz közel 1 milliárd forint a gyanú szerint az elkövetési érték a pécsi Tüke Busz Zrt. 2015. évi buszbeszerzését érintő, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt indult nyomozásban.
Úgy tudni, egy kis, üzleti és baráti kapcsolatban álló befolyásos kör elérte, hogy a tisztán közpénzből és hitelből tervezett pécsi buszbeszerzésre a szükségesnél jóval több pénzt fizessen ki a Tüke Busz, azaz a kellőnél jóval több hitelt vegyen fel, és megszervezték azt is, hogy a valós, tényleges költségeken felüli részhez hogyan juthatnak hozzá problémamentesen. A nyomozásnak hollandiai és szerbiai szálai is vannak, illetve sajtóhírek alapján thaiföldi érintettség is kimutatható. Az is kiderült a sajtóból, hogy az ügyben két közszereplőnek is helye van. Nevüket a hollandiai ügyészségi iratokban konkrétan említik, ezek az iratok pedig már több mint fél éve a magyar nyomozó hatóságoknál vannak.
Tóth és Mellár egyebek mellett arra voltak kíváncsiak, a május 9-én lezárult nyomozás milyen eredménnyel járt, vagy ha semmilyennel, milyen indokkal hosszabbították tovább, kik az érintett közszereplők, van-e mentelmi joguk, kik állnak a thaiföldi offshore számlák mögött, illetve hogy mi kell mg ahhoz, hogy az ügyészség végre gyanúsítással éljen"
- írtuk korábbi cikkünkben.
Polt Péter akkori válaszából az is kiderült, hogy terrorizmus finanszírozására utaló jelet nem találtak.
A szeptemberi határidő miatt a Pécsi STOP megkereste a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságot, hogy lezárták-e a vizsgálatot, vagy újra meghosszabbították azt. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy kellett-e mentelmi jog felfüggesztését kérniük, illetve hogy történt-e már gyanúsítás az ügyben.
A rendőrség a következő választ küldte:
"A kérdéses ügyben a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság befolyással üzérkedés bűntett elkövetésének gyanúja miatt elrendelt büntetőeljárás jelenleg is még folyamatban van.
A nyomozás érdekeire való tekintettel az eljárás jelenlegi szakaszában bővebb felvilágosítást nem tudunk továbbra sem adni."
Mivel nyáron még Polt Péter tájékoztatása szerint különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt folyt a vizsgálat, most pedig befolyással üzérkedés miatt zajlik tovább az eljárás, ezért rákérdeztünk a Fejér megyei rendőröknél, hogy változott-e a gyanúsítás ténye.
A rendőrök válasza szerint jelen pillanatban a befolyásolással üzérkedés bűntett elkövetésének gyanúja miatt megy az eljárás, de ez nem jelenti azt, hogy gyanúsítás esetén ez nem változhat meg. | Tovább nyomoznak a pécsi buszbeszerzés ügyében | Bár szeptember elején lejárt volna a pécsi Volvo-buszok beszerzése kapcsán indított nyomozás határideje, most kiderült, tovább folyik a vizsgálat.Nyáron még arról volt szó, hogy különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt vizsgálódnak a rendőrök, ez mostanra befolyással üzérkedés bűntettének gyanújára változott. | null | 1 | https://pecsistop.hu/regio/tovabb_nyomoznak_a_pecsi_buszbeszerzes_ugyeben/496210 | 2018-09-18 17:58:00 | true | null | null | Pécsi Stop |
Az MLSZ elnöke mellett a miniszterelnöknek és a Terror Háza főigazgatójának is feltétlenül ott kellett lennie. Orbán Viktor mellett (jobbra) pedig a miniszterelnök családjával is személyes kapcsolatot ápoló Adnan Polat török oligarcha ül, alatta pedig Világi Oszkár, a leggazdagabb felvidéki magyar vállalkozó. | Orbán Viktor és Csányi Sándor mellett Schmidt Mária és Adnan Polat is ott van Londonban a Vidi meccsén | Az MLSZ elnöke mellett a miniszterelnöknek és a Terror Háza főigazgatójának is feltétlenül ott kellett lennie. Orbán Viktor mellett (jobbra) pedig a miniszterelnök családjával is személyes kapcsolatot ápoló Adnan Polat török oligarcha ül, alatta pedig Világi Oszkár, a leggazdagabb felvidéki magyar vállalkozó. | null | 1 | https://444.hu/2018/10/04/orban-viktor-es-csanyi-sandor-mellett-schmidt-maria-is-ott-van-londonban-a-vidi-meccsen | 2018-10-04 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Mozgalmas heteken van túl a hódmezővásárhelyi helyi sajtó: szeptember közepén Márki-Zay Péter polgármester szimpatizánsai tüntettek a Hódmezővásárhelyen, az általuk csak Lázár-médiának csúfolt promenad.hu, vasarhely24.com, és radio7.hu ellen, mivel a portálok a februári időközi polgármester-választás óta a fidesz szócsöveként működnek.
Előtte sem volt másképp, csak épp akkor még nem Márki-Zay Péter volt a polgármester, a város akkori – fideszes – első emberét nem volt értelme támadni.
Korábban megírtuk, hogy a promenad.hu a fidesznek kampányolt februárban, akkor a tulajdonosi szálak a titokzatos batidai kastély felé vezettek. A portál tavasszal cserélt gazdát, az akkor Égető Gyula tulajdonában is lévő, a Rádió 7-et is működtető Kisbíró Kft.-től az algyői Fidesz-frakció korábbi frakcióvezetőjéhez került. Az új főszerkesztő pedig a hírhamisítástól sem visszariadó szegedma.hu volt tulajdonosa lett.
A szeptemberi tüntetésre a Rádió 7 közleményben reagált, “Nem kérünk az Önök sajtószabadságából!” címmel. Több ponton át sorolják, hogyan tudják magukat megvédeni, és nem szeretik, ha beleszólnak a munkájukba.
A felületes olvasónak a címből és az időzítésből úgy tűnhet, hogy a fidesz-közeli vállalkozó a Márki-Zay féle vezetésen ütött. Például a Lázár-sajtós rosszhírkommandós iránymutatásának megfelelően.
De nem egészen ez a helyzet. A közlemény őszinte betekintést ad abba is, hogyan gyarmatosította a város előző, fideszes vezetése a helyi médiát. Ezen túl a felsorolásban két érdekes pont is található, az egyikben azt sérelmezik, hogy a fideszes többségű közgyűlésben a Fekete Ferenc (Fidesz) azt javasolta Márki-Zay Péternek, hogy ne újítsák meg a város és a Rádió 7 között kötött szerződést.
Szó szerint azt írták, nem kérnek abból a sajtószabadságból, “ahol egy települési képviselő felállhat, és indoklás nélkül javasolhat megszüntetni egy 16 éve érvényben lévő szerződést, veszélyeztetve ezzel egy helyben adózó céget, s ezzel közvetve hozzájárul ahhoz, hogy munkahelyek szűnjenek meg. Egy olyan szerződést, melynek értelmében 16 éven keresztül az önkormányzat döntötte el azt, hogy az adott műsorban ki és milyen témában szólal meg”.
Amire Égető Gyuláék utaltak, az még egy Lázár János idejéből megmaradt és folyamatosan megújított szerződés volt. Ezt az atlatszo.hu megkapta az önkormányzattól . Ebből az derül ki, hogy a Rádió 7 hétfőtől péntekig naponta háromszor önkormányzati híreket sugároz. Valamint a pénteki magazinműsort, a Napraforgót is önkormányzati szignállal sugározzák. Azt is kikötötték, hogy ezeket a híreket előre egyeztetni kell a városházával, a Napraforgó témáját, vendégkörét is egy héttel előre egyeztetni a polgármesteri hivatallal.
Vagyis az úgynevezett sajtószabadság olyan volt a Rádió 7 egyes műsoraiban, amilyet a várossal kötött szerződés megengedett.
A szerződés szerint – amit 2018. január 2-án írt alá Hegedűs Zoltán, akkori alpolgármester és Égető Gyula – a város által támogatásnak nevezett, valójában műsoridő-átadásnak tűnő szolgáltatásért havonta nettó 540 ezer forintot fizetett a Rádió 7-nek. Ezt mondta fel Márki-Zay Péter, ami láthatóan rosszul esett a rádiónak.
Azt is írták, hogy “Mi abból a sajtószabadságból kérünk, melyben a helyi politikai elit – akár városvezetői, akár ellenzéki pozícióban van is – nem kívánja irányítani a médiumok működését, nem kíván beleszólni a cikkek és műsorok irányultságába, tartalmába és megjelenésébe sem, ahol nem támogatásként tünteti fel az egyszerű reklámot, ahol nem dolgozik azon, hogy pillanatnyi politikai érdeke szerint bontson fel vagy kössön szerződéseket.“ Igaz, az, hogy 16 évig elég erőteljesen beleszóltak munkába, sokáig nem volt zavaró a rádiónak.
De nem csak ez érdekes a kiáltványban. Ahogy írták, “politikai komisszárok iránymutatásai alapján működhet médium”. Hogy pontosan kire és mire gondoltak, nem tudni, hiába kerestünk Égető Gyulát, nem reagált.
Talán nem is véletlenül. A napokban jelentette be, hogy eladta a rádiót, ami – nem meglepő módon – Fidesz-közeli kézbe került. Lázár János egykori munkatársa, Csepreghy Nándor és az egykori MTVA-s Rákay Philip vették meg. Égető minden médiafelületét eladta, nem indokolta döntését. | Lázár-közelbe került a korábban az önkormányzat által pénzelt hódmezővásárhelyi Rádió 7 | Sajtószabadságért kiáltott a Rádió 7, pedig 16 évig a hódmezővásárhelyi önkormányzat pénzelte benne a róla szóló előre egyeztetett híreket. Mindezt havi nettó 540 ezer forintért. Azután lett fontos a szabadság, hogy Márki-Zay Péter felmondta a szerződést. Égető Gyula gyorsan el is adta Fidesz-közeli embereknek a rádiót. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2018/10/05/lazar-kozelbe-kerult-a-korabban-az-onkormanyzat-altal-penzelt-hodmezovasarhelyi-radio-7/ | 2018-10-05 11:33:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
„Laposföld-hívő? Az meg micsoda? Nem hiszi, hogy a föld gömbölyű? Soha nem hallottam ilyenről?” – válaszolta Páva Zsolt pécsi polgármester az Átlátszó Országszerte azon kérdésére, hogy tudta-e, hogy Pécsett, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a pécsi önkormányzat támogatásával megrendezett a Seven Hills International Film Festival (SHIFF) főszervezője, Tóth László a laposföld-mozgalom magyar vezetőivel szoros kapcsolatot ápol, s neki magának is érdekes meglátásai vannak a témára vonatkozóan.
A városvezető Tóthon semmi gyanúsat nem talált, csak azt látta, hogy lelkesen és sokat dolgozik azért, hogy a filmfelsztivál sikeres legyen. Páva úgy vélte, hogy túl nagy vállalást tettek, de mivel ez volt az első alkalom, bízik abban, hogy a rendezvény a jövőben még jobb lesz.
A laposföld-hívők Tóthot csak Teleky Tóth Lászlóként emlegetik, és így hivatkoznak rá, mint volt vadászpilótára, aki szovjet űrhajósokkal állt kapcsolatban. Amúgy ennek a különös közösségnek az egyik legfontosabb érve Tóth László azon kijelentése, hogy a nála lévő fotók alapján nem látni, hogy a Föld gömbölyű.
Tóth mindezt állítólag arra hivatkozva mondta, hogy vadászpilótaként, legfeljebb 16 ezer méteren repülve sem tűnt fel neki szemmel látható görbület. (Magyarországon volt olyan laposföldes, aki megmérte a Balatont, és síknak mondta ki, ami újabb bizonyíték szerinte arra, hogy a Föld is lapos lehet.) A laposföld-hívők úgy vélik, mindez azt bizonyítja, hogy mindannyian egy globális összeesküvés áldozatai vagyunk.
Polcz Péter fotós-újságíró, konteo-vadász az Átlátszó Országszertével azt közölte, hogy Tóth László az egyik beszélgetésük során azt közölte, hogy nem gondolja magát laposföld-hívőnek, és majd megkéri a “Sanyit”, hogy ne hivatkozzanak rá ily módon a jövőben a különböző fórumokon.
A Sanyi egyébként Székely Sándort takarja, aki a magyar laposföld-hívők vezetője, és aki ismerőse a Facebookon Kevin Williamsnek, akit gyakorlatilag sztárproducerként és rendezőként mutattak be Pécsett az idén, a SHIFF megnyitója előtti vörös szőnyeges felvonuláson.
A laposföldesek egy része Polcz Péter elmondása szerint nem azonnal a Föld alakjának a megkérdőjelezésével kezdi el konteós karrierjét, a legtöbben már megjártak egy hasonló csoportot, avagy nyilván benne is maradtak, így korábbi chemtrail-hívők, oltásellenesek ugyanúgy lehetnek köztük, akik csak a világot uraló háttérhatalomban hisznek, esetleg nem hiszik el hogy a holdraszállás valóban megtörtént, avagy éppen azt gondolják, hogy az USA kormánya már rég lepaktált a hátunk mögött az ufókkal.
Tóth Lászlóék nemzetközi pécsi filmfesztiválján ugyanakkor semmi nem utalt arra, hogy a hozzájuk közel állók fura elméletei bármilyen módon is megjelentek volna a fesztiválprogramban.
A Hét Domb nevű filmfesztivált a Komló Média vezetője, Magyar Ferenc tévés operatőr-rendező ötlete alapján 2017-ben indították útjára. Ahhoz, hogy sikerült a helyi és az országos politika támogatását is elnyerni, szerepe lehetett annak, hogy Hoppál Péter, a térség országgyűlési képviselője tavaly még kulturális államtitkár volt.
A már említett Székely Sándorral éppen a Komló Média készített riportot, amely még a tavalyi Hét Domb fesztivál előtt volt műsoron, és Magyar Ferenc az Átlátszó Országszertével azt közölte, hogy a laposföld-hívős adást Tóth László felvetésére készítették el.
Tóth László az Átlátszó Országszerte megkeresésére azt írta, hogy „Polcz Péter viszonylag tisztességtelen módon próbált „belehúzni” a témába. Ő az, aki a nevemet próbálta ebbe a témába belevonni. Nem vagyok „laposföldes”, nem érdekelnek a konspirációs teóriák. Székely Sándort ismerem, meghallgattam, és mivel hiszek a vélemény és szólás szabadságban ezért nem ítélem el a véleményéért. A témában nem tudok és nem akarok többet nyilatkozni, mert időpocsékolásnak tartom.”
Polics József, Komló fideszes polgármestere volt az, aki tavaly megkereste a komlói születésű, de immár 36 éve az arab világban, az Öböl-országokban élő Tóth László vállalkozót. Polics József sem tudott arról – mint közölte az Átlátszó Országszertével –, hogy Tóthék milyen konteós csoportosulással vannak kapcsolatban, és még életében nem hallott arról, hogy vannak, akik még napjainkban is tagadják azt, hogy a Föld gömbölyű lenne.
Ugyanakkor azt mondta, hogy elképzelhetetlen a számára, hogy Tóth László környezetében ilyen komolytalan emberek legyenek. Őt fontos és magas rangú arab kapcsolatokkal bíró üzletemberként ismeri, hiszen ahogy tavaly Komlóra, úgy az idén Pécsre is el tudott csábítani egy komoly diplomáciai delegációt, élén az egyik arab ország uralkodói családjának hercegi tagjával.
Éppen ezért lett Tóth László a tavalyi komlói filmszemle végén a Hét Domb Filmfesztivál igazgatója. Ebből lett a kezdetben Hét Domb különleges, önálló nemzetközi szekciója, majd időközben, egy éven belül a komlói fesztiválról teljesen leváló Seven Hills International Film Festival.
Tóth László a Szabad Pécsnek úgy nyilatkozott, nem érzi problémának, hogy az ő fesztiváljuk magyarul Hét Domb Nemzetközi Filmfesztivál nevet viseli, és szó sincs arról, hogy megpróbálnák lenyúlni, kisajátítani az eredeti ötletet és a mustrát, amibe őket segítőként hívták meg. Ám Polics egyértelműen fogalmazott: Tóthék nem tarthatják meg a hét dombra épült Komlóra utaló nevet egy pécsi fesztiválhoz.
Babos Attila – Szabad Pécs
Címlapfotó: a szerző felvétele. | Nemzetközi filmfesztivál Pécsett minisztériumi támogatással, laposföld-hívőkkel | Vadászpilótaként legfeljebb 16 ezer méteren repülve sem látott görbületet a Földön Tóth László, aki a pécsi Seven Hills International Film Festival (SHIFF) főszervezője volt. A rendezvényt az állam is támogatta, de hogy laposföld-hívők is felbukkantak, a helyi politikusokat is megdöbbentette. A pécsi SHIFF-et és az azzal párhuzamosan megrendezett komlói filmfesztivált összesen mintegy húszmillió forinttal támogatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2018/10/05/nemzetkozi-filmfesztival-pecsett-miniszteriumi-tamogatassal-laposfold-hivokkel/ | 2018-10-05 11:36:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Nem lesz könnyű dolga a krónikásnak, akinek egyszer majd az Azori-szigeteki kaland hősének, a kaposvári Fidesz helyi erős emberének elmúlt nyolc évi eredményeit kell számba vennie. Az idén harmadik ciklusát kezdő politikus nevéhez inkább kínos szituációk kapcsolhatók, semmint sikerek. Nagyratörő ambíciói ellenére Gelencsér Attila az országos politika színpadán csupán a parlamenti jegyzőségig vitte, és szűkebb hazájában, Somogyban sem sikerült egyeduralkodóvá válnia. Most viszont megvette élete első üzletrészét – és épp a trafikosztás helyi nyertesei lettek a cégtársai.
A taszári repülőtér sorsa markáns példája Gelencsér sikertelenségének: a 2010-es választási kampányban még gőgös magabiztossággal szólt be elődeinek: "... bízzák Taszárt a következő kormányra!" Azóta eltelet nyolc év, és a szebb napokat látott katonai repülőtérrel nem történt semmi: elhagyottan, gaztól felverve enyészik.
Ráadásul a körülmények arra utalnak, hogy 2010 elején a Nemzeti Vagyonügynökség munkatársai éppen a fideszes handabandázástól megijedve fúrták meg a privatizációs ügyletet, melynek során egy magánbefektető, az Ugarde Kft. hozta volna rendbe a repteret, és üzemeltetett volna egy logisztikai bázist.
Gelencsér egyetlen sikeres projektet tudott véghez vinni nyolc év alatt: 2016-ban megbuktatta párttársát, a megyei közgyűlési helyettesét, a Szita Károly barátjaként ismert Jakó Gergelyt.
Jakó, aki 2014-ben vette át Gelencsér helyét a közgyűlés elnöki székében, zavarta Gelencsér köreit, ezért addig áskálódott ellene a Fidesz legfelsőbb régióiban, amíg végül Jakó megromlott egészségi állapotára hivatkozva 2016-ban lemondott.
Igaz, várta őt egy direkt neki kreált "társadalmi kapcsolatok" igazgatói állás az állami tulajdonú somogyi erdőgazdaságnál, a SEFAG Zrt-nél.
Gelencsér viszont beleragadt a Szita Károllyal való végtelen és terméketlen rivalizálásba,
s mivel vetélytársa jóval ravaszabb, s beágyazottsága Kaposváron össze sem mérhető az övével, egyetlen esélye az országos politikai mezőny maradt, miután Szita ott – múltja miatt – nem rúg labdába. Ám Gelencsért is hamar beárazta a miniszterelnök: "helyben korlátozottan használható", magyarul született kispályás.
A városban az a szóbeszéd járja, hogy Gelencsér esetleg kieszközli odafent, hogy jövőre indulhasson az öreg és fásult Szita Károly helyett a kaposvári polgármesteri székért. Ebben az esetben persze le kellene mondania a képviselőségről, de a képviselői helyre kiírt időközi választáson bejuttatná a maga helyére famulusát, a fidelitasos Olsovszky Árpádot, s így végre ő lehetne a térség ura. Állítólag erre van is némi muníciója – mármint Szita ellen.
Ha van is, valószínűleg nem trafik-ügyben: a 2013-as nagy dohánykereskedelmi osztozkodás idején fideszes körökből származó információk szerint
Szita kijelentette: őt nem érdekli a dohánybiznisz, meghagyja a kezdő játékosoknak. Az országszerte ismert politikai szempontok érvényesítésében így a rangsorban második Gelencsérnek is lehetett szava a trafikosztás során – azóta számtalan történet kering Somogyban, hogy hány stróman, fideszes, illetve Fidesz-közeli helyi képviselő, aktivista jutott trafikengedélyhez, különösen a Balaton-parton.
Kaposváron több olyan trafikkoncessziót elnyerő vállalkozó is van, akit közismerten személyes kapcsolat fűz a képviselőhöz. Ilyen pl. az a "Görény" becenéven közismert kaposvári vállalkozó is, akinek az egyik trafikjában történt három éve az országot megrázó brutális gyilkosság.
Az eset szomorú pikantériája, hogy éppen Gelencsér Attila volt, aki az ügy kapcsán a halálbüntetés visszaállítását követelte, ahogy utóbb kiderült, konkrét kommunikációs forgatókönyv részeként.
Az üzletet, ahol a tragédia történt, persze nem nyitották újra, s a vállalkozó a másik trafikjával is rosszul járt: most éppen kizsuppolták, ugyanis a régi autóbusz-pályaudvart lebontják, csak azért, hogy néhány méterrel odébb újra felépítsék. Információink szerint a Szita Károly vezette önkormányzat nem volt vele túl készséges, mikor az új, ideiglenes buszpályaudvar közelében kívánta újranyitni egy konténerben az üzletét. Végül egy magántulajdonban lévő területen sikerült csak elhelyezkednie.
Most pedig eljött az a pillanat, mikor Gelencsér Attila egészen közel került az egyik helyi trafikos céghálózathoz: a képviselő májusban tulajdonrészt szerzett a homokszentgyörgyi székhelyű Maza Tészta Kft.-ben.
A Mazáné Tésztája helyben közismert márka, számos üzletben kapható. A céget 2016-ban alapította négy magánszemély: Fekete László, dr. Fekete János – ők testvérek, Balatonfenyvesen egymás mellett is laknak – valamint Szánky Sándor kaposvári lakos.
Gelencsér a jelek szerint a negyedik alapító, dr. Fülöp Gábor részesedését vette meg, értesüléseink szerint harminc százalékot. A cégiratok szerint névértéken, 900 ezer forintért cserélt gazdát az üzletrész, miközben a társaság saját tőkéje 16,6 millió, tehát a részesedés alsó hangon ért vagy ötmillió forintot.
Sőt, a cég tavalyi adózás utáni eredménye tízmillió forint volt, vagyis ha ugyanilyen jó éve lesz a társaságnak idén is, a kevesebb mint egymilliós vételárral a vevő jövőre akár 3 milliós osztalékot is bezsebelhet.
Kérdés, hogy miért adja el valaki ötödáron egy jól prosperáló cégben fennálló részesedését egy országgyűlési képviselőnek.
A tésztaforgalmazás nyilván virágzó biznisz, ám Gelencsér szempontjából a tulajdonosi kör az igazán érdekes: a Fekete testvéreknek a jóval nagyobb haszonnal járó dohánytermék-forgalmazásban is jócskán van részük. Kültagok egyrészt a Figyel-M Bt.-ben, amely a NAV aktuális listája szerint Kaposváron négy dohányboltot üzemeltet, valamint a Zselic Market Bt.-ben, amely másik négyet – a nyolc üzlet összesen tavaly majdnem 1.4 milliárd forint árbevételt ért el.
A betéti társaságban való kültagi státusz mint ellenőrzési forma, kezdettől fogva általánosan elterjedt eszköz volt a trafikhálózatok kiépítésében. Gelencsér Attila tehát idén májusban egy olyan cégben lett tag, amely a tulajdoni érdekeltségeken keresztül kapcsolatba hozható két, összesen nyolc trafik üzemeltetését végző társasággal.
A történet további szépsége, hogy a Maza Tészta Kft.-ben való tulajdonszerzés a képviselő választások után kötelezően leadott vagyonnyilatkozatában nem szerepel,
annak ellenére, hogy a szerzés dátuma 2018. május 3., a nyilatkozaté pedig egy héttel későbbi, május tizedike. Hogy mi lehet ennek az oka, azt nem tudni, de azt azért nehéz elképzelni, hogy valaki néhány nap alatt megfeledkezzék élete első cégszerzéséről.
Gelencsér vagyonnyilatkozataiban amúgy is van néhány homályos pont: 2011-ben, az első nyilatkozat leadásakor 17.1 milliós megtakarításról számolt be, és egy vagyonmegosztással megszerzett 82 m2-es kaposvári lakás feléről. Ehhez társult egy 12.4 milliós családi kölcsön, amelyet azóta sem adott meg – türelmes rokonai vannak.
2012-ben vett egy félig kész családi házat Kaposvár legdrágább övezetében, melyet még abban az évben be is fejezett, s ez évben – mivel a vásárláshoz és az építkezéshez nem vett igénybe banki hitelt – el is tűnt a teljes megtakarítása.
A következő évi vagyonbevallásában viszont váratlan fordulattal a semmiből ismét felbukkan egy 12,8 milliós megtakarítás, és ez ettől az évtől kezdve dinamikusan gyarapodik, évente átlagosan négy millióval – annak ellenére, hogy ekkor már a képviselői tiszteletdíj Gelencsér egyetlen jövedelme.
2018 májusában a megtakarítás már 28,8 milliónál tart, vagyis nemhogy csökkent, hanem nőtt.
Kérdés, hogy mi lehet az értelme egy tésztaforgalmazó cégben való részesedésnek? Lehet persze mindenféle racionális üzleti megfontolás, de az előzmények alapján az is logikus, ha a NER koordinátarendszerében keresünk az ügyletnek értelmezési tartományt.
Huszka Imre (Kaposvár) | Ötödáron vett tésztagyári részesedést Kaposvár országgyűlési képviselője, Gelencsér Attila | Nem lesz könnyű dolga a krónikásnak, akinek egyszer majd az Azori-szigeteki kaland hősének, a kaposvári Fidesz helyi erős emberének elmúlt nyolc évi eredményeit kell számba vennie. Az idén harmadik ciklusát kezdő politikus nevéhez inkább kínos szituációk kapcsolhatók, semmint sikerek. Nagyratörő ambíciói ellenére Gelencsér Attila az országos politika színpadán csupán a parlamenti jegyzőségig vitte, és szűkebb hazájában, Somogyban sem sikerült egyeduralkodóvá válnia. Most viszont megvette élete első üzletrészét – és épp a trafikosztás helyi nyertesei lettek a cégtársai. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2018/10/04/otodaron-vett-tesztagyari-reszesedest-kaposvar-orszaggyulesi-kepviseloje-gelencser-attila/ | 2018-10-04 11:43:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Örülne minden zombai roma, aggastyántól a csecsemőig, ha kapna mintegy 700 ezer forint ajándékpénzt? Alighanem, igen. Spoiler: nem kapnak. „Egyesületük”, a helyi önkormányzattal karöltve kap 50 milliót arra, hogy (idézet a projektleírásból) „meglévő nemzetközi együttműködéseinket megerősítsük, továbbá újakat építsünk ki a lokális, a térségi és regionális humán szolgáltatás fejlesztésének érdekében”.
Egészen pontosan évi 6 (összesen 18) belföldi tanulmányútra, workshopokra, egy zárórendezvényre és egyetlen tanulmányra. Utóbbi 300 fő megkérdezésén alapszik.
Csakhogy ennyi roma messze nincsen is Zombán – Hadházy Ákos szerint lehet, attól lesz „transznacionális” a projekt, hogy keresnek cigányokat máshol. A Tolna megyei településen kétezren élnek, a 2011-es népszámlálás során 3,6 százalékuk vallotta romának magát. Ez kicsit sarkítva – egyszerre számolva a 2017-es és a kisebbségügyben elérhető legfrissebb, 2011-es adatokkal – 72 főt jelent.
A Zombai Romákért Egyesület a település önkormányzatával közösen pályázott és nyert az EFOP transznacionális együttműködések elnevezésű uniós támogatásra (a nagyobb falat, 42 millió az önkormányzat része). Az EFOP-projekt célja „a közszolgáltatások elérhetőségének és minőségének fejlesztése, esélyteremtő szerepének javítása”, erre a célra 30-50 millió forint kérhető.
Hadházy Ákos Korrupcióinfóján a zombai támogatási szerződést ismertetve elmondta, a „szakmai megvalósítás” például 14 millió forintot emészt majd fel, s ezen felül elszámolnak 8 milliós munkadíjat a kedvezményezettek, irodabérlet címén pedig 900 ezer forintot költhetnek el Zombán.
„Arra, hogy szükség van az Európai Ügyészségre, az egyik legfontosabb bizonyíték, hogy a roma önkormányzat fideszes vezetője, Farkas Flórián szabadon van. A roma botrányokat még a kormány is elismerte, és 1,6 milliárd forintot vissza is kért. Éppen ezért döbbenetes, hogy még mindig léteznek roma szervezetek, amelyek óriási EU-s pénzeket suvasztanak el egészen bizarr ürüggyel” – hangsúlyozta a politikus.
Összesen 109 nyertes kapott a „transznacionális” keretből 5 milliárd forintot. Random kiválasztottunk párat, köztük a Hadházy által is kiszemelt Zombai Romákért Egyesületet, akiktől közérdekű adatigénylésben kértük a támogatás alapján megkötött szerződéseik listáját.
Eddig egyetlen szegedi civil szervezet válaszolt, miszerint még nem írták alá a támogatási szerződést az irányító hatósággal. A többiek, köztük a zombaiak válaszát még várjuk. A zombaiak konzorciumi partnerétől, a helyi önkormányzattól pedig emailben kérdeztük ugyenezt, illetve hogy jelen pillanatban mekkora a roma lakosság aránya a településen, de erre sem kaptunk egyelőre visszajelzést.
Az adatigényléssel kérdezett nyertesek között van két ismert, nagy szervezet is. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség szeretszolgálatuk tapasztalatszerzésére 49,9 millió forintot, a Szeged-Csanádi egyházmegye „Fiatalokkal a keresztény Európáért” című projektjére 49,5 millió forintot kapott. Az EMIH-től egyelőre semmi, a püspökségtől pedig egy ígéret érkezett, miszerint válaszolnak majd. | Köves Slomó rabbi és Kiss-Rigó László püspök közelébe is jutott uniós pénz transznacionális együttműködésre | A kormánykedvenc zsidó kisegyház, az EMIH, és az úgyszintén NER-favorizált katolikus Szeged-Csanádi Egyházmegye is lehajolt az apróért, amennyiben pályáztak és el is nyertek közel 50 milliós tételt az EFOP-transznacionális együttműködés című uniós forrásból. A kedvezményezettek zöme azonban jobbára ismeretlen civil szervezet, közülük heti Korrupcióinfóján a Zombai Romákért Egyesületet emelte ki Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/10/04/hadhazy-akos-koves-slomo-rabbi-es-kiss-rigo-laszlo-puspok-kozelebe-is-jutott-unios-penz-transznacionalis-egyuttmukodesre/ | 2018-10-04 11:47:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Sargentini-jelentés megszavazásának napján a Miniszterelnöki Kabinetiroda szerződést kötött Balásy Gyula két reklámcégével “Az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása" tárgyban. Hat nappal később megjelentek, és azóta is futnak a Sargentini-ellenes kormányzati hirdetések.
Az Európai Parlament 2018. szeptember 12-én Judith Sargentini EP-képviselő jelentése alapján kétharmados többséggel megszavazta, hogy az Európa Tanács indítson eljárást az Európai Unióról szóló szerződés hetes cikkelyének megsértése miatt. Ez azt jelenti, hogy az EP többsége szerint fennáll a veszélye annak, hogy a magyar kormány súlyosan megsérti az Európai Unió alapvető értékeit.
A Fidesz a tartózkodásokra tekintettel nem fogadja el az EP-szavazás eredményét, és Gulyás Gergely kancelláriaminiszter bejelentette, hogy megtámadják azt az Európai Unió Bíróságán. Közben Orbán Viktor miniszterelnök egy rádióinterjújában antiszemitának nevezte Judith Sargentinit, és a képviselőnő jelentésének megszavazását a bevándorláspárti erők, valamint az Európai Unió és Soros György összeesküvésével magyarázta.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Sargentini Soros embere, és a Fidesz hivatalos Facebook-oldalán is azt tették közzé, hogy a jelentés megszavazása Soros György bosszúja azért, mert a magyar kormány bevándorlásellenes.
Hat nappal az EP-szavazás után, szeptember 18-án a kormánypárti Magyar Időkben jött ki a hír, hogy a magyar kormány plakátkampányt indít a Sargentini-jelentés miatt.
“Széles körű tájékoztató kampányt indít a kormány, hogy mindenki előtt nyilvánvalóvá tegye: a Sargentini-jelentés hazugságokon alapul és politikai nyomásgyakorlás céljából, a szabályokat felrúgva szavazta meg az Európai Parlament."
Már aznap este meg is jelent a magyar kormány hivatalos Facebook-oldalán egy videó, amelyben egy montázson Judith Sargentini, Soros György, és Guy Verhofstadt belga EP-képviselő, Orbán Viktor egyik legnagyobb kritikusa szerepel. Hármójuk képe alatt pedig az a szöveg, hogy “Az Európai Parlament bevándorláspárti többsége el akar hallgattatni minket, mert kerítéssel védjük hazánkat és Európát." A videó fő üzenete az, hogy “Ne engedjünk a zsarolásnak! Védjük meg Magyarországot!"
Nem sokkal később megjelentek a kormánypárti lapokban is a Sargentin-Soros-Verhofstadt triót ábrázoló hirdetések:
Erre a jelenleg is futó Sargentini-ellenes kampányra közel 6 milliárd forintot költhet a magyar kormány az adófizetők pénzéből.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda szeptember 12-én, a Sargentini-jelentés megszavazásának napján adott megbízást “Az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása" tárgyban. A szerződés értéke nettó 5,9 milliárd forint, aminek 70 százalékát, nettó 4,13 milliárdot mindenképp kifizetnek. A maradék 1,77 milliárd forint csak opció, tehát nem biztos, hogy felhasználják.
Mivel az ilyen tárgyú szerződések eddig is a kormányzati kampányokat takarták, és ezt a szerződést is a korábbi propagandahadjáratokat levezénylő cégek kapták, erős a gyanú, hogy ez a megállapodás a most futó Sargentini-ellenes reklámokra vonatkozik. A Miniszterelnöki Kabinetiroda a feladattal Balásy Gyula két cégét, a New Land Media Kft.-t és a Lounge Design Kft.-t bízta meg.
A szerződést korábban a 24.hu is kiszúrta, és Ferjancsics László, a Vácért Lokálpatrióta Egyesület képviselője kérte ki Rogán Antal minisztériumától. Korábban szintén Ferjancsics adatigényléseinek köszönhetően került nyilvánosságra a váci OLAF-jelentés, és az igazságügyi miniszter ügyvédi irodájának Pakssal kapcsolatos szerződése is.
Erdélyi Katalin | 5,9 milliárd forintot költhet a kormány a most kezdődött, Sargentini-ellenes reklámhadjáratra | A Sargentini-jelentés megszavazásának napján a Miniszterelnöki Kabinetiroda szerződést kötött Balásy Gyula két reklámcégével “Az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása” tárgyban. Hat nappal később megjelentek, és azóta is futnak a Sargentini-ellenes kormányzati hirdetések. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2018/10/05/59-milliard-forintot-kolthet-a-kormany-a-most-kezdodott-sargentini-ellenes-reklamhadjaratra/ | 2018-10-05 11:58:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az elmúlt negyedévben további 2 milliárd forinttal nőtt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által létrehozott Pallas Athéné Alapítványok vagyona - ezt közölte az alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. csütörtökön az MTI-vel.
A szeptember 30-i állapot szerint a Pallas Athéné Alapítványoknak juttatott 266,4 milliárd forintnyi vagyon értéke 272,188 milliárd forintra emelkedett. Az alapítványok és az általuk alapított gazdasági társaságok
99,365 milliárd forintot ingatlanban,
96,172 milliárd forintot befektetési jegyben,
55,546 milliárd forintot vállalati kötvényekben,
21,105 milliárd forintot pedig bankbetétben tartanak.
A közlemény szerint az alapítványok úgy tudták elérni a vagyonnövekedést, hogy 7 milliárd forint értékben 1400 oktatási, tudományos pályázatot is támogattak.
Az Európai Központi Bank iránymutatásaival összhangban leépítették államkötvény-állományukat, ugyanis az EKB tiltott monetáris finanszírozásnak tartotta azt, hogy az MNB alapítványai az MNB közpénzéből magyar állampapírokat vettek.
A közlemény eldicsekszik, hogy "az alapítványok értékteremtő munkájának eredményeként az elmúlt hónapokban adták át a felújított Várkert KIOSZK, valamint a budai Várban található egykori Óvárosháza épületét, "amelyek a nagyközönség számára is elérhetőek és kortárs képzőművészeti, valamint oktatási, tudományos funkciót szolgálnak." | Három hónap alatt két milliárddal több pénze lett az MNB alapítványainak | Az elmúlt negyedévben további 2 milliárd forinttal nőtt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által létrehozott Pallas Athéné Alapítványok vagyona - ezt közölte az alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. csütörtökön az MTI-vel. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/10/04/mnb_alapitvanyok/ | 2018-10-04 12:18:00 | true | null | null | Index |
Az előkészítő szakasszal megkezdődött a horvátországi egyesített per Ivo Sanader volt horvát kormányfő és az ő megvesztegetésével vádolt Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgatója ellen a Zágráb megyei bíróságon, írta a helyi sajtó. A rendes tárgyalás október 23-án kezdődik.
A többórás zárt előkészítő ülés után Laura Valkovic, Hernádi Zsolt ügyvédje azt mondta, azt kérték a bíróságtól, hogy fordítsák le az üggyel kapcsolatos releváns dokumentumokat, hogy azt Hernádi is megértse, és utasításokat adhasson a védelemnek. „A bíróság azonban elutasította a kérelmet, ami számunkra igencsak meglepő" – mondta az ügyvéd. A döntés ellen valószínűleg fellebbeznek majd a legfelsőbb bíróságon. Azon újságírói kérdésre válaszolva, hogy mi lesz akkor, ha a legfelsőbb bíróság nem hoz ítéletet a tárgyalás kezdetéig, Valkovic azt mondta, akkor nem lesz tárgyalás.
Zamecsnik Péter, Hernádi Zsolt magyarországi jogi képviselője azt mondta, ez a lépés a bíróság részéről is azt mutatja, hogy a Fővárosi Törvényszék helyesen járt el, amikor elutasította a Mol vezetőjének kiadatását Horvátországnak, elfogadva a védelem álláspontját, miszerint „fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása".
A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat.
A Zágráb megyei bíróság 2016 decemberében fordult az Európai Bírósághoz, amiért Magyarország, Németország és Ausztria nem vette figyelembe a Hernádi Zsolt ellen kiadott horvát elfogatóparancsot. | Megkezdődött az egyesített per Hernádi Zsolt és Sanader ellen Horvátországban | Az előkészítő szakasszal megkezdődött a horvátországi egyesített per Ivo Sanader volt horvát kormányfő és az ő megvesztegetésével vádolt Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgatója ellen a Zágráb megyei bíróságon, írta a helyi sajtó. A rendes tárgyalás október 23-án kezdődik. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/10/04/az_elokeszito_szakasszal_megkezdodott_hernadi_zsolt_pere_horvatorszagban/ | 2018-10-04 12:38:00 | true | null | null | Index |
Jókedvűen avatta fel Orbán Viktor március elején a Várpalotát elkerülő gyorsforgalmi utat. A kormányfő azzal viccelődött, hogy míg korábban az első éjszaka joga létezett, most az első úté. Nem is engedte át másnak a lehetőséget, ő maga ült a volán mögé, hogy a kormányfői kisbusszal elsőként hajtson a szűz aszfaltra.
Pár hónappal később kiderült, hogy az elkerülő második, befejező szakaszának megépítésére szóló közbeszerzés a lehető legszabálytalanabb volt. Azért nem túlzás ezt állítani, mert az Európai Bizottság a teljes uniós támogatás megvonását kéri, márpedig ilyesmi értelemszerűen csak a legsúlyosabb esetekben fordul elő. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt. (NIF) ugyanis nem írt ki új tendert, arra hivatkozva, hogy a munka szorosan összefügg az elkerülő első szakaszával, így mindkettőt ugyanazok a cégek*a Dömper Kft., a Subterra-Raab Kft. és a Pannon-Doprastav Kft. konzorciuma építhették meg. A második szakasz 6,3 milliárd forintba került, amelyből 5,3 milliárd volt az uniós támogatás. Ezt az Európai Bizottság teljes egészében meg akarja vonni.
Ez az eset a Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály (KFF) működési problémáit is jól példázza. Emiatt fenyegeti Magyarországot több százmilliárd forint uniós támogatás végleges elveszítése, ahogy azt múlt heti cikkünkben részletesen bemutattuk.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk500 milliárdot is bukhat Magyarország az ellenőrizetlenül hagyott uniós programok miattAnnál is súlyosabb a helyzet, mint ami korábban kiszivárgott. A kormány azt tervezi kommunikálni, hogy a bevándorláspártiak bosszújáról van szó.
Cikkünk megjelenése után a szokásos kormányzati tájékoztatón a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely cáfolta, hogy készült volna olyan dokumentum a minisztériumban, amely szerint a legrosszabb esetben akár 500 milliárd forint körüli összeget is bukhat Magyarország a hazai közbeszerzési és uniós pénzosztási rendszer korábban feltárt hiányosságai miatt. Szerinte a pénzelvonás veszélye nem áll fenn. Ráadásul a magyar kormány az uniós pályázatokat 110-115 százalékkal túltervezi, így ha az elszámolásnál minden fillért jóváhagy a bizottság, akkor 10-15 százalékot hazai költségvetési forrásból egészítenek ki – magyarázta.
Pedig a kormány számára készült, a G7-hez (még a kormányzati jóváhagyás előtti állapotban) eljutott nem nyilvános jelentés borítóján az áll, hogy azt a Miniszterelnökség és az Innovációs és Technológiai Minisztérium egy-egy főosztályvezetője készítette, a két miniszter pedig jóváhagyta.
Nézzünk néhány további részletet, hátha így Gulyás Gergelynek mégiscsak eszébe jut, hogy melyik jelentésről van szó. Mostani cikkünkben az Európai Bizottságnak azokat a megállapításait mutatjuk be, amelyekről a jelentés készítői azt írták, hogy
nehezen védhetők, egyben jelentős pénzügyi korrekciós kockázattal járnak.
Ez utóbbinál külön kell választani azt a kétfajta fenyegetést, amelyek Gulyás Gergely nyilatkozatában összemosódnak. Az egyik az irányítási és kontrollrendszerek súlyos működési hatékonyságbeli hiányosságai miatt az Európai Bizottság által kért általános korrekció, ez jár a már említett több százmilliárdos végleges forrásvesztési veszéllyel. Természetesen ez még nem végleges döntés, van esély az elkerülésére, ugyanakkor Magyarországnak ilyen eshetőséggel eddig még nem kellett szembenéznie, mióta belépett az EU-ba.
A másik dolog, amire Gulyás Gergely homályosan utalt, hogy ha egy adott fejlesztéstől az EU megvonja a támogatás valamekkora részét, akkor azt az összeget más projektre még felhasználhatja Magyarország.*Amennyiben még tart a forrásfelhasználási időszak, a mostani 2023 végén zárul. Ilyesmire bőven volt példa az előző költségvetési ciklusban is, és a kormány eleve emiatt tervezi túl az uniós pályázatokat, megy a forrás 100 százaléka fölé.
Saját kockázatra
Visszatérve a várpalotai elkerülőre és a KFF nem megfelelő működésére, erről a kormány számára készült jelentésben ez olvasható: „A KFF megkérdőjelezte az eljárás alkalmazását, amit az ajánlatkérő*a NIF azzal indokolt, hogy a két szakasz nem választható szét és csak együtt használható, és hogy szervezési és technikai nehézségek merültek fel. A KFF feltételes tanúsítványt állított ki, mely szerint a közzététel nélküli tárgyalásos eljárás jelentős vizsgálati kockázattal jár, ezért az ajánlatkérő azt saját kockázatára folytatja le, de több intézkedést nem tettek a szabálytalanság megakadályozására”.
A jelentés javasol egy választ a kormánynak, ami amellett érvel, hogy az eljárás jogalapja megfelelő volt. Sokatmondó ugyanakkor, hogy a kormány jelentéstervezete sem jósol túl nagy sikert ennek az érvelésnek. Itt ugyanis az olvasható, hogy közbeszerzésjogi szakmai alapon történő vizsgálat alapján a KFF álláspontja szerint az Európai Bizottság nagy valószínűséggel nem fog eltekinteni a már ismertetett megállapításától.
Kettős szabálytalanság
Ugyanez a megítélése a jelentésben az ország hat régiójára kiírt, 272 milliárd forintos útfelújítási keretszerződésnek is, amellyel két problémája is volt az uniós ellenőröknek. Az egyik, hogy szabálytalannak találták a He-Do Kft. ajánlatainak kezelését. A cég két szakaszra adott be ajánlatot*egyre konzorciumi formában, egyre egyedül, de csak az egyiknél kértek tőle árbevételi adatokat, illetve annak igazolását, a másiknál nem. Pedig a bizottság szerint mindkét pályázott részre vonatkozó együttes árbevétellel lett volna szükséges rendelkeznie, az ajánlata így érvénytelen. A bizottság ezért 25 százalékos, 9,2 milliárd forintos forrásmegvonást tart szükségesnek.
Ez azonban még mindig csak a kisebb probléma, mert az ellenőrök a 272 milliárdos közbeszerzés összes szerződésére is 10 százalékos átalánykorrekciót javasolnak, mivel az ajánlatkérő szabálytalanul aránytalan/korlátozó kiválasztási kritériumokat alkalmazott. Emiatt 23 milliárd forint felhasználása került veszélybe.
A jelentésben szereplő választervezet*„Két eltérő, önálló ajánlattevőről van szó, így az érintett árbevétel összeadására nem kellett, hogy sor kerüljön, mindkét részben a kifogásolt ajánlat érvényes. Az árbevételre vonatkozó előírás szükségességét a beszerzés tárgyának nagyságához igazodó, stabil gazdasági háttérrel rendelkező ajánlattevőkkel történő szerződéskötés indokolta, tekintettel arra a tényre is, hogy keretszerződésekre figyelemmel egyidejűleg valamennyi rész vonatkozásában akár egyszerre történő munkavégzés is megvalósulhat a teljesítés során.” laikus szemmel nézve nem tűnik valami acélosnak, nem csoda, hogy a jelentés készítői sem hisznek abban, hogy meg lehet győzni az Európai Bizottságot.
Rázós villamosítás
Szintén a korlátozó (és diszkriminatív) alkalmassági feltétel*Legalább 8 kilométer egybefüggő normál nyomtávolságú közforgalmú vasúti pálya átépítése, legalább 35 kilométer egyvágányú villamos felső vezeték építése. miatt került a célkeresztbe a Budapest-Esztergom vasútvonal villamosítása. A bizottság emiatt 25 százalékos, 7,2 milliárd forintos korrekciót tart indokoltnak.
A választervezet javaslatában csak annyi szerepel, hogy be kell mutatni, a kiírás mely szakasza érintett, illetve teszi lehetővé a vitatott alkalmassági követelmény előírását.
A 33,7 milliárd forintba kerülő Budapest-Esztergom villamosítás előkerül a problémák egy másik csoportjában is. Itt az ellenőrök azt kifogásolták, hogy a kiíró megemelte az előleget 30-ról 50 százalékra, és eltörölte a vállalkozó kötelezettségét, hogy garanciát biztosítson az előleg visszafizetésére. Ez sérti az egyenlő bánásmódra, megkülönböztetésmentességre és átláthatóságra vonatkozó elveket, mivel jelentősen módosítja az eredetileg megállapított és közzétett szerződéses feltételeket.
A másik érintett szerződés a Fonyód-Kaposvár szakasszal megtoldott dél-balatoni vasútfelújítás, amely 72,4 milliárd forintból valósult meg. A bizottság az uniós támogatás negyedének elvonását kéri, az infrastruktúrafejlesztéseknél szokásos 85 százalékos támogatási aránnyal kalkulálva 22,5 milliárd forint felhasználása került veszélybe.*A Budapest-Esztergom villamosításra és a dél-balatoni projektre együtt vonatkozik ez a szám.
A választervezet arra hivatkozik, hogy az említett változásokat jogszabály-módosítás tette lehetővé, a szerződésmódosítások pedig pusztán technikai megoldásként szolgáltak, valamennyi nyertes ajánlattevő esetében alkalmazták volna. A jelentéstervezet azonban hozzáteszi: az Európai Bizottság által vitatott szabályozási környezet nem feltétlenül feleltethető meg a vonatkozó uniós szabályoknak, ezért jelentős a korrekciós kockázat.
Tiltott korlátozás
Ennél is meglepőbb, hogy az Európai Bizottság az alvállalkozásba adás magyar szabályozásán is fennakadt. Pedig ez elvileg pont a visszaélések elkerülését szolgálná. A hazai közbeszerzési törvény szerint építési beruházásnál az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a szerződés értékének 65 százalékát. Hasonló logikával tilos egy alvállalkozónak ugyanilyen mértéken felül még tovább adnia munkát.
A vonatkozó uniós irányelv viszont lehetővé teszi, hogy az ajánlattevő akkora részt adjon alvállalkozásba, amennyit csak akar. Azért az uniós ellenőrök is érezhették, hogy itt nem szándékos trükközésről van szó, ezért a bizottság mindössze 5 százalékos korrekciót javasol. A rossz hír viszont az, hogy 12 szerződés érintett, amelyek összesített értéke nem kevesebb mint 787,2 milliárd. A jelentésben itt sem szerepel összeg, de a szokásos uniós társfinanszírozási aránnyal számolva mintegy 33,5 milliárd felhasználása került veszélybe.
Itt is vannak olyan projektek, amelyek más kifogásolt ügycsoportban szintén szerepelnek, így felmerül a kérdés, hogy vajon halmozódnak-e a korrekciók. Az eddigi gyakorlat alapján valószínűleg nem, mindegyiknél a legsúlyosabb tételt választják majd ki. Azaz például a Budapest-Esztergom villamosításnál csak egyszer 25 százalék forrásmegvonás fenyeget.
A konkrét ügyre vonatkozó választervezet szerint az irányelvből nem feltétlenül következik, hogy rossz a magyar gyakorlat, ne lehetne élni ilyen szabályozással az érdemi hozzáadott értéket nem teremtő cégek közbeszerzési részvételének visszaszorítása érdekében. A témában ismert európai bírósági ítéletek a személyes és saját teljesítés vonatkozásában mondják ki a százalékos arány korlátozásának tilalmát, nem pedig általános értelemben mindenféle korlátozásét – teszik hozzá.
Politikai kommunikációs kockázat
Két további olyan ügy tartozik még a kormány szerint is nehezen védhető, egyben közvetlen korrekciós kockázatú csoportba, amelyekkel elég sokat foglalkozott már a sajtó. A kommunikációs közbeszerzéseknél a szabálytalan kiválasztási kritériumokat kifogásolta a bizottság, mert a kiíró Miniszterelnökség kifejezetten közigazgatási referenciát és szakértelmet követelt meg, miközben ez a bizottság szerint nem indokolt. A közbeszerzés két részre volt osztva, és mindegyiknél egyetlen ajánlattevő volt. A bizottság az uniós pénz negyedének, 1,36 milliárd forintnak az elvonását kéri.
A KFF tevékenységének részbeni, 4,8 milliárd forintba kerülő kiszervezése már szintén viszonylag széles körűen ismert, részben annak köszönhetően, hogy az egyik kedvezményezett az az SBGK Ügyvédi Iroda volt, amelynek tagja Bajkai István fideszes parlamenti képviselő is, aki korábban a miniszterelnök lányát, Orbán Ráhelt képviselte több ügyben.
Valószínűleg ezért érdemelte ki a jelentésben egyedüliként ez az ügy a "politikai kommunikációs szempontból érzékenyebb" minősítést.
Itt az Európai Bizottság összeférhetetlenséget állapított meg, mert a közbeszerzési ellenőrzéseket végző, kiszervezett tevékenységet ellátó konzorciumi tagok tevékenységi körébe beletartozik az is, hogy felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadókat biztosítsanak az ajánlatkérő szerveknek. Ezért lehetséges, hogy egy olyan eljárást, amelyet valamelyik konzorciumi tag ügyvédi iroda folytat le, valamelyik másik konzorciumi tag ellenőrizzen.
A bizottság azt javasolta, hogy a KFF csak kapacitáskorlátok esetén szervezze ki a tevékenységeit, nem pedig alapesetben, továbbá felkérte a KFF-et, hogy biztosítsa az összeférhetetlenség eljárásjogi megszüntetését: ahol valamelyik konzorciumi tag szaktanácsadói szerepet tölt be, ne szervezzenek ki tevékenységet a konzorciumnak. A bizottság elvárása, hogy a KFF azonosítson minden összeférhetetlenség által érintett eljárást; ezeknél nem támogatható a tanácsadói díj és az ellenőrzések díja.
A választervezet szerint a gyakorlatban nem volt összeférhetetlenség. Az azért jelezhet valamit, hogy a kormány nem újította meg a kritizált, időközben már lejárt szerződéseket. | Milliárdos szabálytalanságok, amelyeket a kormányzat szerint is nehéz lesz kimagyarázni | A kormány számára készített jelentés szerint az Európai Bizottság által kritizált projekteknél nehéz lesz elkerülni a több tízmilliárdos korrekciót. | null | 1 | https://g7.hu/allam/20181002/milliardos-szabalytalansagok-amelyeket-a-kormanyzat-szerint-is-nehez-lesz-kimagyarazni/ | 2018-10-02 13:44:00 | true | null | null | G7 |
A tavaly decemberben bejelentett tőkeemelés-sorozatnak köszönhetően a Konzum-csoport saját tőkéje rohamosan növekedett az első félévben, június végén már meghaladta az 58 milliárd forintot – tette közzé a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. a BÉT honlapján. Idén májusban Mészáros Lőrinc és neje lett a Konzum kizárólagos tulajdonosa.
Az IFRS-szerinti, konszolidált félévi jelentésben
11,33 milliárd forint fölötti árbevétel, 2,45 milliárd forintos adózás előtti eredmény, és közel 2,29 milliárdos EBITDA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) szerepel.
A csoport legnagyobb bevételét a múlt félévben kibővített turisztikai portfolió hozta, amit a társaság ingatlan-, tőkepiaci- és biztosítási, továbbá vagyonkezelési szegmensben működő érdekeltségei további jelentős eredménnyel támogattak.
A társaság saját tőkéje a 2016. december végi 600 millióról 2017 közepére 4,806 milliárd forintra, majd a 2017 végi 40,848 milliárdról 58,319 milliárd forintra növekedett 2018. június 30-ig. Az első féléves adatokban még nem szerepel a Ligetfürdő Kft. akvizíciójához kapcsolódó, mintegy 10 milliárd forintos tőkeemelés, amely 2018 második félévében 68,356 milliárd forintra növeli majd a Konzum-csoport saját tőkéjét.
Az IFRS-szerinti, konszolidált jelentésben szereplő nettó árbevétel 2018. június 30-án közel 11,330 milliárd forint (2017 végén 16,824 milliárd) volt. A 2018 közepén kimutatott 2,456 milliárd forint adózás előtti eredményt növelték a tulajdonszerzések egyszeri hatásai is.
A menedzsment stratégiájának megfelelően a Konzum-csoport négy fő befektetési szegmensben kezdte meg célirányos növekedését. Habár az idegenforgalomra jellemző erős szezonalitás miatt a július-decemberi időszak bevétele jellemzően kedvezőbben alakul, az első félévben a turisztikai szegmens várakozásokon felül teljesített.
A Hunguest Hotels és Balatontourist márkákkal fémjelzett portfólió első félévi adózott eredménye közel 1,453 milliárd forint volt.
A csoport befektetési célú ingatlanjait kezelő Appeninn Holding 227 milliós adózott eredményt ért el. | Bő 2 milliárdos nyereséget ért el Mészáros Konzumja | A tavaly decemberben bejelentett tőkeemelés-sorozatnak köszönhetően a Konzum-csoport saját tőkéje rohamosan növekedett az első félévben, június végén már meghaladta az 58 milliárd forintot – tette közzé a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. a BÉT honlapján. Idén májusban Mészáros Lőrinc és neje lett a Konzum kizárólagos tulajdonosa. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/09/30/meszaros-konzum/ | 2018-09-30 15:49:00 | true | null | null | 24.hu |
Ismét nagyértékű megbízást kaptak Balásy Gyula cégei a Kommunikációs Hivataltól, ezúttal az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek (ÁKK) dolgoznak majd 1,4 milliárd forintért. A Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött összegzés szerint a New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. ezúttal a magyar állampapírokat reklámozzák majd.
Ezúttal is szokásos alvállakozóikkal, a Kód Piac-, Vélemény- és Médiakutató Intézet Kft.-vel, a p2m Consulting Kft.-vel és a finoman szólva is kormányközeli Politikai Iskola Alapítvánnyal dolgoznak majd.
A G7 nyáron írta meg, hogy monopolizálódott az állami kommunikáció, ha minden jól megy, Balásy Gyula cégei 75 milliárd forintot kommunikálhatnak el.
Most akkor ki veszi az állampapírt?
Tavaly októberben Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója arról beszélt, hogy a tervezett 700 milliárd forintnál jóval nagyobb mértékben, összesen 1300 milliárd forinttal nőtt a lakossági kézben lévő állampapírok összege, így annak összértéke elérte a 6500 milliárd forintot.
Néhány hónappal megszólalása előtt, 2017 júniusában robbant a bomba: nem tudni, kihez került 1700 milliárd forintnyi lakossági állampapír. Ennyivel kevesebb volt ugyanis a háztartások tulajdonában, mint amennyi lakossági állampapírt az ÁKK számon tartott. A Portfolio.hu hiába kérdezett utána: sem az ÁKK, sem az MNB nem tudta megmondani, pontosan kik azok a piaci szereplők, akik a háztartások mellett ilyen nagy összegben vesznek a lakossági kötvényekből. Végül arra jutottak, hogy az 1700 milliárd forintnyi állományból mintegy 1000 milliárd forintnyi landolhatott a bankoknál.
2017 májusában az Azénpénzem.hu kutatta ki, hogy bár a lakossági állampapírok rekordeladásáról havonta küldi az ÁKK a győzelmi jelentéseket, az MNB adatai egészen más képet festenek. Kiderült: a lakossági papírok legalább ötöde intézményi befektetőknél van, akiknek ugyanúgy fizeti az extra magas kamatokat az állam, mint a lakosságnak. Idén augusztusban az Index írta meg, mekkora és milyen trükkös pénzgyár épült ki a lakossági állampapírok körül.
Kép: Varga Mihály miniszter emlékplakettet ad át Barcza Györgynek, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatójának az új kétéves futamidejű államkötvényt bejelentő sajtótájékoztatón a Nemzetgazdasági Minisztériumban 2017. április 3-án. MTI Fotó: Máthé Zoltán | Jó bornak nem kell cégér, de azért a magyar állampapírt 1,4 milliárdért reklámozzák | Ismét nagyértékű megbízást kaptak Balásy Gyula cégei a Kommunikációs Hivataltól, ezúttal az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek (ÁKK) dolgoznak majd 1,4 milliárd forintért. A Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött összegzés szerint a New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. ezúttal a magyar állampapírokat reklámozzák majd. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/09/28/allampapir-kommunikacio/ | 2018-09-28 15:57:00 | true | null | null | 24.hu |
20,881 milliárd forint árbevétellel, 50,383 milliárdos mérlegfőösszeggel és 16,4 milliárd forint saját tőkével zárta az idei első félévet a Mészáros Lőrinc nevéhez fűződő OPUS GLOBAL Nyrt. – derül ki a társaság beszámolójából, amelyet a Budapesti Értéktőzsde honlapján tett közzé.
Az idei első féléves mérlegfőösszeg 2,3 milliárd forinttal magasabb a 2017 év véginél. Az adózás előtti eredmény 300 millió forint, a teljes cégcsoport üzleti eredményességét mutató EBITDA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) pedig 1,682 milliárd forint, ami a tavalyi év első félévéhez képest 19 százalékkal alacsonyabb.
A részvények kapitalizációja 2018 közepén meghaladta a 225 milliárd forintot, ami 416 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi 43,6 milliárd forintnál. (Illusztráció: MTI / Komka Péter) | Húszmilliárdos árbevétellel zárta az első félévet az egyik Mészáros-cég | Közzétették az OPUS GLOBAL Nyrt. beszámolóját. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/09/28/huszmilliardos-arbevetellel-zarta-az-elso-felevet-az-egyik-meszaros-ceg/ | 2018-09-28 16:03:00 | true | null | null | 24.hu |
A Mészáros és Mészáros Kft. és a West Hungária Bau Kft. közösen nyerték meg az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. új tartalék vezetési pont építésére kiírt közbeszerzését - írta a közbeszerzési hirdetményre hivatkozva az Mfor.
Az eljárás érdekessége, hogy az MVM saját cégének, az MVM Ovit Országos Villamostávvezeték Zrt.-nek az ajánlatát érvénytelenné minősítették, így versenytárs hiányában Mészárosék nyertek, mégpedig a szerződés előzetesen becsült értékénél, nettó 3,1 milliárd forintnál drágább, 3,6 milliárd forintos ajánlattal.
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. áprilisban írt ki közbeszerzést új Tartalék Vezetési Pont (TVP) építésére. Ez "az atomerőműben kialakuló nukleáris és hagyományos veszélyhelyzetek kezelésére kialakított, tartalék értékelői és irányítói létesítmény" (kétszintes épület).
Az Mfor szerint az összefoglaló dokumentumból nem derül ki pontosan, mi volt a gond az MVM Ovit ajánlatával. Az indoklás szerint "az árazatlan költségvetés tételeinek módosítása miatt az ajánlat egyéb módon nem felel meg az ajánlattételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek".
A nyertes Mészáros- és Paár-cégek a szerződés teljesítésébe alvállalkozókat is bevonnak:
a rádiótechnikai kivitelezési munkákat és engedélyeztetést a Garancsi István tulajdonában lévő Criterion Biztonságtechnikai Zrt.,
építészeti-szerelési kivitelezési munkákat a Pakett Kft.,
villamos ipari kivitelezési munkákat és üzembe helyezést a Vörös és Társa Villamosipari, Szolgáltató Kft.,
szoftver illesztést, adatgyűjtést a Scadanet Kft. végezhet. | Mészáros Lőrincék már a Paksi Atomerőműnél is dolgoznak | Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. egyik közbeszerzésén az MVM saját cégét kizárták, így a másik pályázó, Mészáros Lőrinc és Paár Attila cégeinek közös ajánlatát hirdették ki győztesnek. Nettó 3,6 milliárd forintért dolgozhatnak, ez félmilliárddal több, mint amennyit a kiíró előzetesen becsült a szerződés árának. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/meszaros-paar-paks-atomeromu-kozbeszerzes.671005.html | 2018-10-04 16:00:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Még 2013-ban és 2014-ben az azóta elhunyt Váradi Andrással együtt kutattuk, hogy Felcsúton és környékén miként épül ki Mészáros Lőrinc – és Orbán Viktor – birodalma. Az azóta lemondott felcsúti polgármester bátrabb és rendszerkritikusabb munkásai jelezték többnyire, éppen hol vett földet a család, vagy hol építenek állattartó telepet, autójavító műhelyt, esetleg vadászházat. Nemegyszer minket kamerázó „detektívekkel” az autónk mögött próbáltuk ellenőrizni a sokszor csak pletykákon vagy félinformációkon alapuló füleseket. 2013-ban együtt láttuk Váradi Andrással, ahogy Mészáros az akkor felújított alcsútdobozi vadászháza udvarán – az arborétum szomszédságában – tisztogatja hatalmas kemencéjét, és néz nagyon szúrós szemmel Váradi autójára, amit nagyon jól ismert. Már ekkor is elképesztőnek tűnt, hogyan nőhetnek ki állattartó telepek, kisebb üzletek, cégek telephelyei a földből ilyen gyorsasággal, de azt talán csak a legmerészebbek gondolhatták, hogy Mészáros Lőrinc 2018-ra az ország majdnem leggazdagabb és legbefolyásosabb embere lesz, aki olyan céghálóval rendelkezik, amelyet napokig tart kibogozni.
A pompa, a milliárdosoknak kijáró luxus: magánrepülő, helikopter, luxusjacht, saját tó, külföldi nyaralók és hasonlók részei a Mészárosról alkotott képnek – de éppen ennek fényében tűnhet érdekesnek néhány sztori, hogy miként is indult el a meggazdagodás útján Orbán Viktor jó barátja. Sok mindent elárul az a történet, amelyet egy korábbi, Fejér megyében vezető beosztású hivatalnok mesélt nekem arról, hogyan versengett az első kétezres évtized közepén Orbán Viktor kegyeiért két felcsúti barát, Flier János és Mészáros Lőrinc. „A 2010 utáni első Orbán-kormány idején elég gyakori vendégek voltak nálam, sokszor együtt jöttek. Rendre szakmai kérdésekkel kerestek meg, olykor olyanokkal, amelyekről egy idő után nem is értettem, miért is érdekli őket. Később aztán látom, hogy az általam készített anyagokhoz hasonlatos formában törvényjavaslatok készültek, amelyeket el is fogadott a fideszes többség” – mesélte lapunknak egy neve elhallgatását kérő, Felcsút közelében élő forrásunk. A kezdeti – talán nem is mindig tudatos – versengést a miniszterelnök kegyeiért végül azzal nyerte meg Mészáros, hogy az Orbán család Felcsút környéki földjeit művelő Flier nyers stílusa, olykor vehemens vérmérséklete – amelyet egyszer mi is megtapasztalhattunk Felcsúton, amikor hosszasan követett minket, majd egy parkolóban leállt mellénk, mert szerinte nem kellene fotóznunk a települést – kellemetlen lehetett volna az esetleges nyilvános szereplés során. Persze Flier János így sem panaszkodhat, az elmúlt években több száz milliós állami és uniós támogatásból építhetett magának állattartó telepet Felcsút határában, és a falu környékén árverésre bocsátott állami földekből is jócskán bevásárolhatott.
Kicsinálni, bármi áron!
Azt mindenki tudja, hogy a miniszterelnök csinált multimilliárdost a volt gázszerelőből, de van egy történet Mészárosról, amely elég sok mindent elárul arról, miként kapaszkodhat fel valaki akár olyasvalakinek a kárán, aki vélhetően azért ment tönkre, mert megorrolt rá Orbán Viktor és a miniszterelnök bányavállalkozó apja. A szintén felcsúti Molnár Csaba 2014-ben – ismerősei szerint – azután halt meg, hogy belebetegedett cége elvesztésébe; ez a cég az R-Kord Kft., amely ma már Mészáros Lőrincé. Ő azután vette meg Molnártól a vállalkozást 2013-ban, hogy a korábban Femol 97 Ipari és Szolgáltató néven sikeresen működő kft. egy bírósági eljárás következtében ellehetetlenült. Molnár üzleti kapcsolatban állt Orbán Viktor apjával és a család vállalkozásaival, ugyanis egyebek közt rajta keresztül juthattak el Orbán Győzőék Gántról kibányászott kövei az állami beruházások egy részére. Állítólag azután romlott meg a viszony, hogy egy idő után a piaci árnál magasabb összegért kellett volna felvásárolnia a kőzúzalékokat, ami – érthetően – nem tetszett Molnár Csabának. Az üzletember másik „bűne” az volt, hogy felcsúti önkormányzati képviselőként nem volt feltétlen híve az akadémia létrehozásának, holott egy időben a helyi focicsapat főtámogatója volt, és a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökségi tagjaként is dolgozott. Amikor a Puskás Akadémia mindössze 20 millió forintért akarta megvenni a mostani komplexumnak otthont adó terület egy részét az önkormányzattól, Molnár ezt ellenezte. Az ingatlanról értékbecslést készíttetett, ennek alapján az minimum 150 millió forintot ért. Az akadémia, élén Orbán Viktorral, ekkor vissza is táncolt; később aztán mégis megvették a területet, pontosan 150 millió forintért.
Ezek után Molnár Csaba egyre kevesebb állami megrendeléshez jutott, majd a kormányváltás után a Femol ellen vizsgálatot indított a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, s az eljárás végén a cég nyakába akasztottak egy több mint 200 millió forintos bírságot. A felügyelőség szerint a Femol 97 korábban szabálytalanul helyezett el más területén építési hulladéknak minősülő anyagot. Sajátos körülmény, hogy a zöldhatóság már 2010 előtt is vizsgálódott ugyanebben az ügyben, ám akkor másodfokon végül megszüntették az eljárást. A perről korábban a 168 Óra is beszámolt, de a részleteket mi is megismerhettük a Molnár Csabáékat védő ügyvédtől és a család több közeli ismerősétől. Az évekig tartó pereskedés 2012 végére zárult le, és ugyan sikerült megúszni a jogszerűtlenül kivetett gigabírságot, de addigra az akkor már R-Kord néven futó cég ellehetetlenült, mivel megbízást alig kapott, banki hitel pedig a folyamatban lévő eljárás miatt szóba sem jöhetett.
Végül 2013-ban nagyon kedvező áron lett Mészáros Lőrincé a vállalkozás, akit a jelek szerint cseppet sem zavart, hogyan tették tönkre az előző tulajdonost. Az akkortájt felcsúti polgármesterként is Orbán Viktort szolgáló feltörekvő üzletember már a Puskás Akadémia első embere is volt, azé a klubé, amelynek elődjét sokáig Molnár vezette. A tulajdonoscsere különös pikantériája, hogy az R-Kord ellen indított eljárás bírósági szakaszában a hatóságot az a Vörös József ügyvéd képviselte – ő egyebek közt a Puskás Akadémiának is régóta bedolgozik –, aki aztán a cég adásvételi teendőiben később Mészáros Lőrincet segítette. A történet az egzisztenciális megrázkódtatáson túl tragédiával végződött: a cég telephelyétől nem messze lakó Molnár Csaba – az őt ismerők elmondásai szerint – belerokkant a huzavonába, és a hatvanas éveiben járó férfi 2014-ben szívbetegségben elhunyt.
Az R-Kord megszerzése azért volt fontos állomás Mészáros Lőrinc későbbi szárnyalásában, mert az akkor már működő két legnagyobb családi cég, az építőipari megbízásokra egyre nagyobb sikerrel pályázó Mészáros és Mészáros Kft. és a mezőgazdaságban utazó Búzakalász 66 Kft. útjának egyengetése mellett így betörhettek a vasútépítési bizniszbe is. Egyebek közt vasúti biztosítóberendezések és felsővezetékek építését is elvállalhatták, egy idő után pedig jöttek az állami megrendelések, amelyek révén 2016-ra már nettó 17 milliárd forintra nőtt a bevételük. (A 2017-es adatok éppen a lapzártánkat követő napokban válnak nyilvánossá.) Kezdetben elsősorban az imént említett három méretes vállalkozás bevételeivel teremtette meg azt az alapot Mészáros Lőrinc és családja, amelyből mára szinte elképzelhetetlen vagyonra tettek szert. Akkorára, hogy a Napi.hu gondozásában megjelenő A 100 leggazdagabb 2018 című kiadvány összesítése szerint Mészárosék az ország második leggazdagabbjai, becsült vagyonuk egy év alatt 160 milliárd (160 000 000 000) forinttal gyarapodott, így az már eléri a 280 milliárd forintot. Az élen Csányi Sándor OTP-vezér áll, ő nagyjából 320 milliárd forintnyi vagyonnal büszkélkedhet, de ha nem húz bele, jövőre már az egykori felcsúti gázszerelő lesz az ország legvagyonosabb embere.
Mindenhol ott van
Mészáros Lőrinc 2014-ben még „csak” 7,7 milliárdnyi vagyonon ülhetett, ehhez képest is hihetetlen a mára elért 280 milliárd forint. Ennek döntő többségét abban a (minimum) 135 cégben halmozta fel, amelyben valamilyen módon, sokszor több vállalkozáson keresztül font tulajdonosi hálón keresztül, de szerepe van a felcsúti üzletembernek és/vagy valamely családtagjának. A szövevényes céghálót napokig bogoztuk, azt kutattuk, hogy a családnak és vállalkozásaiknak összesen hány cégben van érdekeltségük. Azért írjuk, hogy minimum 135 cégben van érdekeltségük Mészároséknak, mert mire ez a cikk megjelenik, könnyen lehet, hogy újabb vállalkozásokat alapítanak, vagy újabb vállalkozásokba vásárolják be magukat. (Tavaly októberben a Hír Tv-s Célpont munkatársa 125 olyan céget talált, amely valahogyan Mészároshoz köthető.) Néhány külföldi cégről is tudunk, amely a tulajdonosi szerkezet szerint Mészárosékhoz köthető, de egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a milliárdos vállalkozó az eddig ismertnél sokkal több országban is vállalkozik. Amit eddig azonosítani lehetett: Mészárosék Ausztriában, Horvátországban, Montenegróban, Németországban, Romániában és Szlovákiában biztosan vállalkoznak vagy úgy, hogy van oda bejegyzett cégük, vagy valamely itthon működtetett vállalkozásuknak van telephelye, illetve általa működtetett szállodája.
Az utóbbi évekre az üzleti élettől távol álló átlagember számára is megkerülhetetlenné vált Mészáros Lőrinc, valamely vállalkozásával szinte lehetetlen nem kapcsolatba kerülni. A HVG közelmúltban közölt összesítése szerint ő lett az ország egyik legnagyobb munkáltatója, több mint tízezren dolgoznak neki. De manapság egy nagyobb áruházláncban sem válogathatunk úgy a termékek között, hogy ne fussunk bele az ásványvizébe vagy a számos agrár-élelmiszeripari cégeinek termékeibe. Ha házat akarunk építeni, könnyen lehet, hogy a beépíteni kívánt ablakhoz is közük van, hiszen nemrég a Fenstherm Ablak Kft.-vel közösen alapították meg a Fenstherm Future Zrt.-t, a kandallók, kályhák, tűzhelyek pedig könnyen érkezhetnek a Wamsler SE Háztartástechnikai Európai Részvénytársaságtól. Otthonaink áramellátásához is lehet köze Mészárosnak, amióta az övék a Mátrai Erőmű többségi tulajdona, és így ők adják a hazai áramtermelés 15–17 százalékát. De a sort folytathatnánk: elég csak a felcsúti üzletemberhez közel álló MKB Bankra gondolni vagy Mészáros Lőrinc médiaérdekeltségeit említeni, hiszen megyei és országos lapok, az Echo Televízió és a Gong Rádió felvásárlásával behálózta az országot, ahol kis túlzással már lassan kikapcsolódni sem lehet egy jót anélkül, hogy ne az ő szállodájában, kempingjében, éttermében, borászatában vagy kalandparkjában tennénk azt.
Az Opten céginformációs rendszerben rögzített adatok szerint megnéztük azt is, hogy hivatalosan hol vannak jelen Mészárosék cégei az országban és az országhatáron kívül: 96 településen van székhelye vagy telephelye Magyarországon a felcsúti üzletember cégbirodalmának. Ezek közül a legtöbbet az idegenforgalomra szakosodott egységei – főképp a Balaton körül – és a megyei lapok szerkesztőségei adják. A cégbirodalom által behálózott településekről készített térképünkön is látható, hogy nincs már olyan megye, ahol ne lenne ott valamilyen Mészáros-érdekeltség. Továbbra is Fejér megyében van a legtöbb vállalkozásuk szék- vagy telephelye és fióktelepe, míg a balatoni szállodák és kempingek okán Veszprém megye lett a birodalom második tartománya; a három központ pedig Felcsút, Herceghalom és Budapest. S bár a korábbi felcsúti centrum az utóbbi években a közeli Herceghalomba tevődött át, Mészáros Lőrinc még mindig sokszor fogadja tárgyalópartnereit ottani kis irodájában – korábban mások mellett Orbán Viktor testvérét is láttuk bemenni a polgármesteri hivataltól alig száz méterre lévő ingatlanba –, míg lányai és számos cégvezető a herceghalmi nagy irodaházukból irányítanak.
Ha már polgármesteri hivatal: Mészárost annyira lefoglalják az üzleti ügyei, hogy az idei országgyűlési választások után le is mondott a polgármesterségről. A volt településvezető környezetéből évekkel ezelőtt hallottunk olyan hangokat, miszerint már nem szívesen foglalkozik az önkormányzat ügyeivel, de főleg a polgármesterséggel járó nyilvánosságot viselte nehezen. Ezután annyira sem lehet majd követni Mészáros személyes gyarapodását, ahogyan eddig. (Aki elég kitartó volt – nem egyszerű Felcsúton időpontot kérni és kapni a dokumentum megtekintésére –, megszemlélhette a polgármesterként kötelezően minden évben leadott vagyonnyilatkozatát.)
Érti a jelent
Hogy mikor lesz minden megyében annyi Mészáros-pont a térképen, mint amennyi Fejérben vagy Veszprémben látható, talán csak idő kérdése. Mindez nagyban függ a milliárdos befektetési tanácsadóitól és Orbán Viktortól, aki nagy hatással lehet a felcsúti barát üzleti perspektíváira, és egyesek szerint persze arra is, hogy ténylegesen mennyi a saját maga által ellenőrzött vagyona Mészáros Lőrincnek. Ha utóbbi megítélésekor ez idáig jobbára csak a fantáziánkra hagyatkozhattunk, vannak árulkodó jelek. A miniszterelnök korábban hangoztatta, szeretné, ha az energiapiac nagyobb arányban lenne magyar kézben – Mészárosék megvették a Mátrai Erőművet. Orbán azt sem titkolta, hogy a médiapiacon is nagyobb befolyást szeretne kormányának és a Fidesznek – Mészárosék ezután bedöntették a Népszabadságot, megvásároltak egy rakás megyei lapot, az Echo Tv-t és már rádiójuk is van. A miniszterelnök a magyar cukorgyártás fellendítését is szorgalmazta, legalábbis erre utalt akkor, amikor átadta Mészáros Lőrincék tiszapüspöki izocukorgyárát, amelyhez korábban 35 milliárd forint hitel és 9,2 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás is érkezett az államtól. És a sort folytathatnánk az állattartó telepek létesítésével, az állami földek vagy éppen az MKB Bank egy részének felvásárlásával, ami szintén egybecseng a kormányzati törekvésekkel. Ha ez így megy tovább, Mészáros Lőrincből tananyag lesz; az más kérdés, hogy gazdaságtudományi, netán büntetőjogi esetekkel is foglalkozó előadásokon példálóznak-e majd vele. | „Ha eszel, őt növeszted” - Orbán Viktor megálmodja, Mészáros Lőrinc megvalósítja | Még 2013-ban és 2014-ben az azóta elhunyt Váradi Andrással együtt kutattuk, hogy Felcsúton és környékén miként épül ki Mészáros Lőrinc – és Orbán Viktor – birodalma. Az azóta lemondott felcsúti polgármester bátrabb és rendszerkritikusabb munkásai jelezték többnyire, éppen hol vett földet a család, vagy hol építenek állattartó telepet, autójavító műhelyt, esetleg vadászházat. Nemegyszer minket kamerázó „detektívekkel” az autónk mögött próbáltuk ellenőrizni a sokszor csak pletykákon vagy félinformációkon alapuló füleseket. 2013-ban együtt láttuk Váradi Andrással, ahogy Mészáros az akkor felújított alcsútdobozi vadászháza udvarán – az arborétum szomszédságában – tisztogatja hatalmas kemencéjét, és néz nagyon szúrós szemmel Váradi autójára, amit nagyon jól ismert. Már ekkor is elképesztőnek tűnt, hogyan nőhetnek ki állattartó telepek, kisebb üzletek, cégek telephelyei a földből ilyen gyorsasággal, de azt talán csak a legmerészebbek gondolhatták, hogy Mészáros Lőrinc 2018-ra az ország majdnem leggazdagabb és legbefolyásosabb embere lesz, aki olyan céghálóval rendelkezik, amelyet napokig tart kibogozni. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/ha-eszel-ot-noveszted-111505/?orderdir=novekvo | 2018-05-31 18:52:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Üdülőövezet? Csak a levegőből látta
Volner János Facebook-oldalán maga is beszámolt a maldív útról, ami szerinte rendkívül tanulságos volt, így tapasztalatai egy részét írásban be is fogja nyújtani a magyar Országgyűlésnek. Mint írta, bár sokan lehetetlennek tartották, mégis megtörtént: a Maldív-szigetek elnöke vereséget szenvedett a választásokon, noha Orbán Viktoréhoz hasonló hatalomkoncentrációt hozott létre. A Jobbik alelnöke azt viszont hangsúlyozta: a Maldív-szigetek választási bizottságának meghívására vett részt választási megfigyelőként az eseményen, vagyis „értelemszerűen nem a magyar adófizetők pénzén”.
Mivel Volneren kívül a DK-s Oláh Lajos is az egzotikus szigetre utazott a választás apropóján, az Azonnali megkereste a DK sajtóosztályát is az ügyben.
Hangsúlyozták, Oláh Lajos meghívottként, nem magyar közpénzen utazott a Maldív-szigetekre és üdülőövezeteket csak a levegőből látott, egyébként tizenkilenc választási körzetet járt végig, és tapasztalatairól tartott egy nemzetközi sajtótájékoztatót.
Egyébként nem sokkal azt követően, hogy az Azonnali megkereste a DK-t, maga Oláh Lajos is posztolt élményeiről közösségi oldalán, erről itt lehet részletesebben olvasni.
Schmuck Andor pedig arról beszélt az Azonnalinak, örömmel megosztja maldív tapasztalatait, de csak személyesen. A randevú lehetőségével természetesen élni fogunk.
Mit kell tudni a Maldív-szigetekről?
A BBC országismertetője szerint a Maldív Köztársaság közel 1200 szigetből áll, ezek nagy része lakatlan. A lakosság mindössze 324 ezer fő, a legfőbb vallás az iszlám, pénznemük pedig a maldív rúfia.
A magyar konzuli szolgálat oldalán többek közt azt lehet megtudni a Maldív-szigetekről: több biztonsági kockázatra is oda kell figyelnie annak, aki odautazna, például ilyen, hogy instabil az ország belpolitikai helyzete vagy a cunamiveszély.
Emellett nemcsak, hogy a maldív kábítószer-ellenes törvények nemzetközi összehasonlításban is az egyik legszigorúbbak, de például tilos az iszlámon kívüli minden egyéb vallás látványos népszerűsítése, jelképeinek kihelyezése.
„Szigorúan tilos az országba bevinni robbanóanyagokat, lőfegyvereket, lőszert, pornográfiát, bármilyen az iszlám tanításaival ellentétes anyagot (pl. a Biblia), disznóhúst vagy ebből készült élelmiszert, valamint bármilyen szeszesitalt.”
Aki nudista strandokat keresne a Maldív-szigeteken, az csalódni fog, ugyanis tilos a pucérkodás, de az azonos neműek közti intimebb viszonyért, illetve az erre való ajánlattételért is hosszabb börtönbüntetés járhat.
Mint a Hír TV írta, a mostani választáson az ellenzéki Ibrahim Mohamed Szolih nyert: közel 90 százalékos részvétel mellett sikerült megszereznie a szavazatok 58 százalékát. A legyőzött államfő, Abdulla Jamín hivatalosan is elismerte vereségét. | HOGY KERÜL EGY JOBBIKOS, EGY DK-S ÉS SCHMUCK ANDOR EGYÜTT A MALDÍV-SZIGETEKRE? | Talán közösen mentek nyaralni? Nem! Odarendelte őket Soros György? Ugyan már! A válasz ennél sokkal prózaibb. Mindenesetre Volner János Jobbik-alelnöknek nem sok oka lehetett panaszra, hiszen a Maldív Köztársaságban lezajlott választást megfigyelő delegáltak közt volt dr. Csáki Mariann is, akit a barátnőjeként emleget a kormánysajtó. | null | 1 | https://azonnali.hu/cikk/20180927_hogy-kerul-egy-jobbikos-egy-dk-s-es-schmuck-andor-a-maldiv-szigetekre | 2018-09-27 17:01:00 | true | null | null | Azonnali |
A Chelsea és a Videoton mérkőzésre népes VIP-delegáció utazott Londonba csütörtökön. A britek 1-0-s győzelmét a Stamford Bridge stadionban nézte végig Orbán Viktor miniszterelnök, Schmidt Mária, Andnan Polat török üzletember, valamint az OTP-vezér Csányi Sándor és fia.
A meccs előtti órákban két magánrepülőgép is érkezett Londonba Budapestről. Az egyik a 17 milliárdos Bombardier, amelyet a miniszterelnök már korábban is használt külföldi meccsek látogatására, a másik egy 13 milliárdos Dassault Falcon 900LX. Az utóbbi Csányi Sándor magángépe.
Orbán csütörtök kora délelőtt még a Hagyományok Háza megnyitóján is részt vett. A nagy valószínűséggel Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó Bombardier Global 6000 fél 11-kor indult Ferihegyről, Csányi repülője viszont kora reggel startolt Budapestről, hogy még egy oroszországi kitérő is beleférjen a napba. Orbán sajtósa csütörtökön nem nyilatkozott arról, hogy a miniszterelnök használt-e magángépet, és ha igen, akkor kiét.
Az OTP-vezér gépe csütörtökön két órát tartózkodott Moszkvában a seremetyevói nemzetközi repülőtéren, mielőtt délben továbbindult volna Londonba.
Csányiék a Bombardier tulajdonosaival ellentétben nem csak futballmérkőzések látogatására és nyaralásra használják a gépet. A Dassault Falcon az elmúlt héten ötször repült, és a gépet üzemeltető cég adataiból arra lehet következtetni, hogy rendszeresen bérbe is adják a magángépet.
A Dassault Falcon 900LX új gép. A bankvezér 2017-ben cserélte le 12 éves korábbi gépét, amit szintén az OTP Csoporthoz tartozó Air-Invest Kft. nevű cég tulajdonolt és üzemeltetett. Az elmúlt évek mérlegei szerint a régi gép az utóbbi években 600 millió forintos bevételt termelt, de ez messze nem fedezte a fenntartási költségeket. Az elmúlt években rendszeresen 300-500 milliós veszteséggel zárt a Kft. Tavaly azonban a gépcsere nagyon megterhelte a kasszát, a veszteség 3 milliárd forint fölé ugrott.
Londonból egyébként mindkét luxusgép pénteken dél körül indult vissza Budapestre.
Fotó: Mihádák Zoltán MTI | Csányi magángépe a londoni meccs előtt tett egy kört Moszkvába | A Chelsea és a Videoton mérkőzésre népes VIP-delegáció utazott Londonba csütörtökön. A britek 1-0-s győzelmét a Stamford Bridge stadionban nézte végig Orbán Viktor miniszterelnök, Schmidt Mária, Andnan Polat török üzletember, valamint az OTP-vezér Csányi Sándor és fia. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/10/05/csanyi-magangepe-a-londoni-meccs-elott-tett-egy-kort-moszkvaba/ | 2018-10-05 19:24:00 | true | null | null | 24.hu |
A Városliget közelében, az egykori Szabolcs utcai kórház helyén épül fel a Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK), a Liget Projekt részeként. A négy emelet mély és három emelet magas, 35 ezer négyzetméteres épületben a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria műtárgyainak megőrzéséhez biztosítanak segítséget, illetve szakmai kutatásokat végeznek majd. Az épület a tervek szerint még idén elkészül a Strabag Kft., a Strabag MML Magas- és Mérnöki Létesítmény Építő Kft. és a stuttgarti Ed. Züblin AG alkotta konzorcium közreműködésével.
Nem lesz olcsó: a Közbeszerzési Hatóság honlapján megjelent hirdetmény alapján 4 milliárd 187 millió forinttal drágult a generálkivitelezés, így a kivitelezés összköltsége már 16 milliárd 186 millió forintnál tart.
A konkrét építési munkálatok előtt már százmilliókat vitt el a projektmenedzsment, az engedélyezés és a tervezés:
A tervezési és engedélyezési eljárások lebonyolításáért, valamint a projektmenedzsmentért az Sz-Építők Kft. felelt csaknem 20 millió forintért. Igaz, ebben a Komáromi Csillagerőd hasonló munkálatai is benne voltak.
A szabályozási tervek módosítása elvitt 11,8 millió forintot, a meglévő épületek revitalizációjához, illetve részleges bontásához szükséges engedélyezési terv pedig 24,7 milliót.
A részleges bontás és közműkiváltás több, mint 148 millió forintba került.
A modellezésért 17,8 milliót fizettek.
A raktártechnológiáért pedig 2,4 milliárdot.
A Narmer Építészeti Stúdió Bt. 550 millió forintért vállalta a tervezést.
Így a végösszeg jelenleg 19,3 milliárd forint.
A hirdetmény szerint a drágulás oka többek között az, hogy az épületben vegyifülkét helyeznek el, a főépületben pedig új szűrőket telepítenek. Aki további műszaki részletekre kíváncsi, kattintson ide.
Az épületegyüttes a tervek szerint így fog kinézni:
Kép: Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere beszél az épülő, várhatóan 2018-ban elkészülő Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ épülete sajtóbejárása előtt Budapesten az egykori Szabolcs utcai kórház területén 2018. február 23-án. MTI Fotó: Bruzák Noémi | Röpke négymilliárddal drágult az új múzeumszakmai központ | Liget Projekt keretében, nem messze a Városligettől gigantikus, 35 ezer négyzetméteres épületegyüttest húznak fel. A költségek már megközelítik a 20 milliárd forintot. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2018/10/05/muzeumkozpont-varosliget-szabolcs-utca/ | 2018-10-05 19:34:00 | true | null | null | 24.hu |
Csütörtökön délelőtt fél 11-kor felszállt a ferihegyi repülőtérről az a legalább 17 milliárd forintot érő luxusrepülő, amelynek fedélzetén korábban Orbán Viktor miniszterelnök is utazott, amikor Bulgáriában a helyszínen tekintette meg a MOL Vidi Bajnokok Ligája-selejtező meccsét.
A székesfehérvári csapat csütörtökön este is játszik az Európa Ligában, mégpedig Londonban, a Chelsea ellen. A mérkőzés napján, szinte menetrendszerűen, újra elindult a kiemelt képünkön látható Bombardier Global 6000 is. Magyar idő szerint fél egykor pedig leszállt a londoni RAF Northolt reptéren.
A Royal Air Force (RAF) Northolt reptér az óriási forgalmú Heathrow közelében, attól nagyjából 10 kilométerre fekszik. Ez a brit légierő legrégebbi és máig fontos bázisa. Jelentős katonai szerepe mellett polgári gépeket is fogad. A magyar utasokat szállító magángép már a korábbi londoni utak alkalmával is ezt a leszállóhelyet használta.
Előzőleg megkérdeztük a miniszterelnök sajtósát, hogy Orbán Viktor is a géppel utazik-e, de egyelőre nem kaptunk választ. Orbán mindenesetre csütörtök délelőtt a Hagyományok Házát nyitotta meg, így aligha lehetett a gépen.
Az viszont már a hétfői parlamenti vitában kiderült, hogy
Orbán nem érzi problémának, hogy igénybe vett egy olyan magánrepülőt, amely nagyjából egymilliárd forinttal drágább volt, mint a 70 ezer lakosú Veszprém 2017-es teljes évi költségvetési főösszege.
Az Országgyűlésben hétfőn azt mondta:
30 éve is így mentem, jövő héten is így fogok menni!
Ha a dátumot illetően pontosan fogalmazott az ellenzéki kérdésre adott válaszában, akkor a kormányfő programjában a Vidi találkozója helyett a jövő heti válogatott meccs szerepel, és október 12-én szállhat újra a magángépre, hogy megnézze a Görögország–Magyarország mérkőzést.
Orbán a sajtósán keresztül a múlt héten azt nyilatkozta: rendszeresen jár a Videoton külföldi meccseire, és ilyenkor a klub tulajdonosa, Garancsi István látja vendégül.
A bejelentést sokan úgy értelmezték, hogy a miniszterelnök voltaképpen nyilvánosságra hozta: a vadonatúj business jet Garancsi tulajdona. A 24.hu forrásai viszont azt állították, hogy a viszonylag keveset használt magángépet nem ő, hanem legtöbbször Mészáros Lőrinc és Szíjj László veszi igénybe.
Tény, hogy a magángép beszerzési és fenntartási konstrukciója számos hasonlóságot mutat a Mészáros-Szíjj duó által korábban használt Bombardier Challenger 605-öséhez. A régebbi típusú, alig 3 milliárd forintot érő géppel kapcsolatban Mészáros Lőrinc januárban egy felcsúti önkormányzati ülés után el is ismerte a Hír Tv-nek, hogy ő a bérlője.
A Global 6000 újabb konstrukció, és jóval magasabb minőségi kategóriába tartozik, mint az elődje. Olyan drága, hogy a világ leggazdagabbjai is meggondolják az új gép vásárlását.
A kanadai székhelyű gyártó az idén alig egy-két darabot értékesített ebből a típusból. Az egyik eladott példány április végén, az országgyűlési választás után szállt fel a tengerentúlon, és átszelve az Atlanti-óceánt Németországba repült, onnan került Budapestre.
A 24.hu a gép tulajdonjogának tisztázása érekében kérdést küldött Orbán Viktor multimilliárdos barátainak, de sem Garancsi István, sem Mészáros Lőrinc nem válaszolt. | Londonba repült a 17 milliárdos magángép | Csütörtökön délelőtt fél 11-kor felszállt a ferihegyi repülőtérről az a legalább 17 milliárd forintot érő luxusrepülő, amelynek fedélzetén korábban Orbán Viktor miniszterelnök is utazott, amikor Bulgáriában a helyszínen tekintette meg a MOL Vidi Bajnokok Ligája-selejtező meccsét. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/10/04/orban-repulo-london-chelsea/ | 2018-10-04 19:39:00 | true | null | null | 24.hu |
A kormány honlapjára felkerültek a Miniszterelnökség vezetőinek jutattásairól szóló tájékoztatások. Ezek azért érdekesek, mert meg lehet nézni, hogy az olyan korábbi csúcsvezetők, mint például Lázár János egykori kancelláriaminiszter mekkora anyagi elismeréssel hagyták ott posztjukat.
Eszerint
Lázár János 6,6 millió forinthoz jutott szolgálati jogviszonyának megszűnésével, további 455 959 forintot pedig szabadságmegváltás címén kapott,
Tasó László államtitkár 5,9 millió forint lelépési pénznek és 366 ezer forint szabdságmegváltásnak örülhetett,
Kovács Zoltán sem üres zsebbel hagyta ott pozícióját: ő 5,9 milliós búcsúpénzt és és 366 ezer forintos szabadságmegváltást vitt haza,
Kósa Lajos tárca nélküli miniszter csak szabadságmegváltást kapott, 455 959 forint értékben.
Fotó: Marjai János / 24.hu | Hétmilliós pluszpénzzel hagyta ott a Miniszterelnökséget Lázár János | A kormány honlapjára felkerültek a Miniszterelnökség vezetőinek jutattásairól szóló tájékoztatások. Ezek azért érdekesek, mert meg lehet nézni, hogy az olyan korábbi csúcsvezetők, mint például Lázár János egykori kancelláriaminiszter mekkora anyagi elismeréssel hagyták ott posztjukat. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/10/04/lazar-janos-2/ | 2018-10-04 19:47:00 | true | null | null | 24.hu |
Kővári Ágnes, a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó, a 2RULE nevű márkát forgalmazó Magyar Sportmárka Zrt. vezérigazgatója az Origónak augusztus elején adott interjúban azt mondta:
a webshopot és a budapesti márkaboltunkat egy időben, egy kampányra építve együtt szeretnénk útjára indítani, valamikor augusztus végén, szeptember elején.
Ám a webshop azóta sem működik, és a Váci útra tervezett márkabolt sem nyílt meg, noha már október eleje van. Kérdeztük a késés okáról a céget, ám a válaszban csak megköszönték az érdeklődést, egyúttal közölték hogy a nyitásról tájékoztatják majd a sajtót és az érdeklődő közvéleményt.
Azért különös a késlekedés, mert a márka felfutása erőltetettebb ütemben zajlott. Három NB 1-es futballcsapat (Felcsút, Diósgyőr, Szombathely) már az előtt a 2RULE-t választotta, mielőtt a mezek kereskedelmi forgalomba kerültek volna. Ennél is különösebb fejlemény volt, hogy az MTVA-ban feltűntek a márka hirdetései. A 24.hu megkapta az állami média és a Magyar Sportmárka közötti szerződést, amiből kiderült: a cég nem fizet az állami cégnek a hirdetésekért, bartermegállapodás van a felek között.
Olyan hírek is eljutottak lapunkhoz, hogy a Magyar Sportmárka Zrt. nem minden partnerét fizette ki időben, éppen ezért erről is érdeklődtünk.
Ám a 2RULE-t forgalmazó cég arra a kérdésünkre nem tért ki, valóban tartozik-e alvállakozóknak, beszállítóknak.
Ugyanakkor megnyugtattak, hogy törekszenek a partnerek legmagasabb szintű kiszolgálására. | Még mindig nem sikerült megnyitni Mészáros Lőrinc 2RULE-boltját | Kővári Ágnes, a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó, a 2RULE nevű márkát forgalmazó Magyar Sportmárka Zrt. vezérigazgatója az Origónak augusztus elején adott interjúban azt mondta:
a webshopot és a budapesti márkaboltunkat egy időben, egy kampányra építve együtt szeretnénk útjára indítani, valamikor augusztus végén, szeptember elején. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/10/04/2rule-bolt-meszaros-lorinc/ | 2018-10-04 20:02:00 | true | null | null | 24.hu |
3 milliárd 653 millió forintért épít új tartalék vezetési pontot a az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-nek a Mészáros és Mészáros Kft. és a West Hungária Bau Kft. a Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetmény szerint.
A Tartalék Vezetési Pont a hirdetmény szerint a Paksi Atomerőműben kialakuló nukleáris és hagyományos veszélyhelyzetek kezelésére kialakított, tartalék értékelői és irányítói létesítmény, mely az erőmű területén található Védett Vezetési Pont (VVP) használhatatlansága esetén, a helyszíntől földrajzilag elkülönített helyen biztosítja a hatékony beavatkozást és funkcióját tekintve egyenértékű a VVP-vel. Az operatív szint hasznos alapterülete 1104,8 négyzetméter, a vészhelyzeti szint hasznos alapterülete 1400,7 négyzetméter lesz.
A tervezett épület elégséges műszerezéssel és eszközökkel rendelkezik a veszélyhelyzet során szükséges beavatkozások irányítására, valamint a veszélyhelyzet-elhárításért felelős szervezeti egységekkel, helyszínekkel és a telephelyen kívüli veszélyhelyzet-elhárításért felelős szervezetekkel, valamint az atomerőművel történő kommunikációra.
A WHB nagyot megy az utóbbi hetekben:
Kép: Marjai János/24.hu | Mészáros Lőrincék építenek vészhelyzeti központot a Paksi Atomerőműnek | 3 milliárd 653 millió forintért épít új tartalék vezetési pontot a az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-nek a Mészáros és Mészáros Kft. és a West Hungária Bau Kft. a Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetmény szerint. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/10/04/meszaros-paks/ | 2018-10-04 20:07:00 | true | null | null | 24.hu |
Mint ismert, más szervezetekkel együtt a Pénzügyminisztériumot is a várba költöztetik, a Mátyás-templom és a Hilton szomszédságába, a Szentháromság térre, oda, ahol a múlt század elején és azt megelőzően működött. Előbb azonban kemény milliárdokért felújítják az egyébként nemrég felújított épületet, mert így nem tetszik a kormánynak.
Most megjelent a régi-új pénzügyminisztériumi épület kivitelezéséhez a második pályázat: a Szentháromság tér 6. szám alatti műemléki épület rekonstrukciója lesz a feladat, a belső terek és a homlokzati szakaszok műemléki helyreállítása.
A kiíró PM-TÉR6 Beruházásszervező és Lebonyolító Nonprofit Kft. 7,2 milliárd forintra taksálta ezt a munkát, aztán majd jön a harmadik kör is.
Eredetileg 26 milliárd forintra tervezték az épület visszacifrázását, később már 35-38 milliárd forintra lőtték be a régi-újjá varázsolás költségét. Júniusban éppen nem volt elég pénz a tervezésre. A kivitelezésre pedig egy meglehetősen furcsa közbeszerzést írtak ki, amit a G7 szúrt ki. Keretszerződést, de nem a megszokott keretek között. És a munkát egy olyan konzorcium kapta, amelynek a kormányfő vejével is üzletelő Paár Attila cége, a WHB mellett egy eddig kevésbé ismert építőipari vállalat, a Garage Ingatlanfejlesztő Kft. a tagja.
Az első ütemnél 9,8 milliárd forintos ajánlattal a már említett W-G 2018 Konzorcium nyert.
Kiemelt kép:MTVA/Bizományosi: Róka László | 7,2 milliárdot szánnak a Pénzügyminisztérium műemléki munkáira | Mint ismert, más szervezetekkel együtt a Pénzügyminisztériumot is a várba költöztetik, a Mátyás-templom és a Hilton szomszédságába, a Szentháromság térre, oda, ahol a múlt század elején és azt megelőzően működött. Előbb azonban kemény milliárdokért felújítják az egyébként nemrég felújított épületet, mert így nem tetszik a kormánynak. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2018/10/04/72-milliardot-szannak-a-penzugyminiszterium-muemleki-munkaira/ | 2018-10-04 20:17:00 | true | null | null | 24.hu |
Három versenyző közül a felcsúti polgármester-vállalkozó üzlettársa, azaz a Szíjj László kormányközeli milliárdos Duna Aszfalt Kft.-je nyerte el nettó 971 millió forintos ajánlatával a „Kék-víz” Észak-Bács-Kiskun Megyei Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás megbízását.
A tender az Észak-Bács-Kiskun Megyei Ivóvízminőség-javító Program megvalósításához kapcsolódik, a vízminőség biztonságának növeléséhez szükséges tervek elkészítése és építési munkák elvégzése lesz a feladat. Kecskemét, Lajosmizse, Orgovány, Kerekegyháza, Tiszakécske, Bugac, Kiskunfélegyháza, Izsák, Tiszaalpár, Gátér, Pálmonostora, Fülöpjakab, Apostag, Dunavecse, Kunszentmiklós, Szalkszentmárton és Kunadacs ivóvízminőségét kell megjavítani. A finanszírozás uniós forrásból történik.
A Duna Aszfalt neve gyakran fordul elő a nyertesek között, júniusban például ötvenmilliárd forintos megbízást nyert el a Fidesz kormányzása alatt közbeszerzési sikercéggé fejlődött tiszakécskei vállalkozás. Tavaly megduplázták árbevételüket, és 12 milliárd forintos osztalékot fizettek ki.
Az uniós forrásból finanszírozott útépítéseken is rendre nyertek, de hogy milyen áron, az már Brüsszelnek is szemet szúrt. Némelyik beruházást vissza is dobta az Európai Bizottság (EB) – értesült korábban a 24.hu. Ha nem sikerül aládúcolni alapos számításokkal, akkor nem fogja finanszírozni az unió sem az M4-es autópálya Berettyóújfalu–országhatár közötti szakaszát, sem az M35-ös sztráda 4-es főúttól Berettyóújfaluig és a 481-es útig történő megvalósítását – derült ki a támogatási kérelemre adott brüsszeli válaszokból. Pedig csak az említett két építkezésre összesen 160 milliárd forint támogatási igényt adott be a magyar kormány a múlt év végén. | Megint egy milliárdos üzlet landolt a Duna Aszfaltnál | Három versenyző közül a felcsúti polgármester-vállalkozó üzlettársa, azaz a Szíjj László kormányközeli milliárdos Duna Aszfalt Kft.-je nyerte el nettó 971 millió forintos ajánlatával a „Kék-víz” Észak-Bács-Kiskun Megyei Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás megbízását. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2018/10/03/megint-egy-milliardos-uzlet-landolt-a-duna-aszfaltnal/ | 2018-10-03 20:28:00 | true | null | null | 24.hu |
Kevesebb mint két év alatt negyedszer nyert vissza nem térítendő európai uniós támogatást Matolcsy György jegybankelnök fiának érdekeltsége – tudta meg a 24.hu. Matolcsy Ádám bútorgyára ezúttal csaknem tízmillió forintban részesül, hogy külföldi kiállításokon vehessen részt.
Ezzel az összeggel együtt az ifjabb Matolcsy cégének tulajdonában álló Balaton Bútor Kft. eddig több mint 600 millió forint vissza nem téritendő támogatást nyert Brüsszeltől.
A kormányzati pályázati portál adatai alapján a vállalkozás négyszer is sikeresen pályázott az uniós pénzekre:
2017 februárjában csaknem 2,5 millió forintot nyert gyakornoki programra.
2017 szeptemberében 499 millió forintot nyert el „okosiroda” programra.
2017 októberében 92 milliót nyert kapacitásbővítésre.
2018 szeptemberében pedig majdnem 10 millió forintot nyert külföldi kiállításokon való részvételre.
Az utóbbi támogatás érdekessége, hogy miközben a társaság hivatalosan arra kap pénzt, hogy külföldi kiállításokon vegyen részt, valójában két külföldi és két budapesti rendezvényen szeretne kiállítani.
A pályázat ismertetője szerint a kiállítások ütemezése a következő:
Beauty (Magyarország, Budapest, HUNGEXPO) – 2018. november (2 400 000 Ft)
Hoventa (Magyarország, Budapest) – 2019. február (3 600 000 Ft)
Interzum (Németország, Köln) – 2019. május (5 000 000 Ft)
Salone del Mobile (Olaszország, Milanó) – 2020. április (5 000 000 Ft)
Említésre méltó, hogy a két fővárosi rendezvény közül az egyiket, a Hoventa kiállítást már évek óta nem rendezik meg. A szakkiállítást bonyolító társaság 2012-ben meg is szűnt végelszámolással. A Hoventa márkanevet a Hungexpo Zrt. vásárolta meg 2009-ben, majd megszüntette rendezvényt. Helyette – több más kiállítás egybeolvadásával együtt – a Sirha Budapest kiállítást szervezik meg kétévente. Mivel az idén év elején tartották ezt a kiállítást, ezért legközelebb 2020-ban rendezik meg. Így nem stimmel a Matolcsy-féle cég pályázata.
Az idén a pályázatban említett november helyett egyébként októberben rendezik meg szintén a Hungexpo területén azt a Beauty & Style kiállítást, amin a társaság is kiállító lesz. A Balaton Bútor Kft. részvétele azért látszik különösnek, mert a kiállítás tematikája a kozmetika, fodrászat, kéz- és lábápolás.
A frissen elnyert pályázatban írtakkal kapcsolatban megkerestük a Balaton Bútorgyár Kft.-t és Matolcsy Ádámot is. Végül előbbi válaszolt kérdéseinkre. Így:
A korábban Hoventa néven futó kiállításon, a Sirha Budapesten 2020-ban fogunk részt venni. Előzetes információk alapján 2019-ben is megrendezésre került volna a kiállítás, de így csak 2020 tavaszán fogunk részt venni éttermi bútorainkkal és szállodai megoldásainkkal. A Beauty and Style kiállításon fodrászbútorainkkal és egyéb szalonberendezésekkel jelenünk meg. Korábbi években is már többször részt vettünk a rendezvényen.
A Balaton Bútorgyárat 2015 őszén vásárolta meg Matolcsy Ádám a Glamorous Kft.-n keresztül a Várszegi Gábor-féle Fotextől. Az ügyletet hitelből finanszírozták, amit Matolcsy György jegybankelnök milliárdos unokatestvérének, Szemerey Tamásnak a bankja biztosított.
A társaság az ifjú Matolcsy megjelenése óta folyamatosan nyeri az állami közbeszerzéseket. A 600 millió forint európai uniós támogatás elnyerését követően a pályázatban említést tesznek arról is, hogy az új tulajdonosi körnek köszönhetők az európai uniós támogatások:
A cég a korábbi tulajdonosi kör miatt nem részesülhetett semmilyen támogatásban, nagyvállalatnak számított, noha árbevétele és létszáma alapján megfelelt volna a feltételeknek. Az elmúlt évben megváltozott a tulajdonosi kör, megfelelünk a kkv-k feltételeinek, és reméljük, élni tudunk a támogatások adta lehetőségekkel minden téren, mert ezekből sosem részesülhettünk ez idáig, így különösen hátrányos helyzetben voltunk a piac többi szereplőjéhez képest. | Matolcsy Ádám bútorgyára ismét brüsszeli pénzből gazdagodik | Kevesebb mint két év alatt negyedszer nyert vissza nem térítendő európai uniós támogatást Matolcsy György jegybankelnök fiának érdekeltsége – tudta meg a 24.hu. Matolcsy Ádám bútorgyára ezúttal csaknem tízmillió forintban részesül, hogy külföldi kiállításokon vehessen részt. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2018/10/02/matolcsy-adam-butorgyar-brusszel-tamogatas-europai-unio-matolcsy-gyorgy-jegybank-mnb/ | 2018-10-02 20:33:00 | true | null | null | 24.hu |
A Humansoft Kft. lett a befutó az állami tulajdonban lévő HungaroControl Zrt. közbeszerzési pályázatának egyik részénél, így ők szállíthatják majd az ATM-R szerveralkatrészeket. Nettó 11,3 millió forintos ajánlattal nyertek, hat versenytársukat legyőzve. A teljes tender amúgy nettó 35,5 millió forintos.
A kiíró az ár alapján döntött azzal, hogy a műszaki tartalomban nem lehetett eltérni attól, amit megadtak.
A Humansoft a felcsúti milliárdos, Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó 4iG leányvállalata, és közgyűlési meghívójuk szerint be is akarják olvasztani a céget az anyavállalatba.
A Microsoft sajtóinformációk szerint korrupciógyanús állami megrendelések miatt szakította meg az üzleti kapcsolatot több céggel, köztük a 4iG leányával.
A Humansoft az Opten adatai szerint 2016-ról 2017-re 2 milliárd forinttal, 15,6 milliárd forintra növelte árbevételét, miközben adózott eredménye 129 millió forintról 16 millió forintra zsugorodott.
Fotó: Science Photo Library / AFP | Mészároséktól vesz szerveralkatrészeket az állami légiirányító | A Humansoft Kft. lett a befutó az állami tulajdonban lévő HungaroControl Zrt. közbeszerzési pályázatának egyik részénél, így ők szállíthatják majd az ATM-R szerveralkatrészeket. Nettó 11,3 millió forintos ajánlattal nyertek, hat versenytársukat legyőzve. A teljes tender amúgy nettó 35,5 millió forintos. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2018/10/02/meszarosektol-vesz-szerveralkatreszeket-az-allami-legiiranyito/ | 2018-10-02 20:43:00 | true | null | null | 24.hu |
A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal kihirdette, melyik céggel fogja őriztetni nyolc helyszínen (Budapesten, Miskolcon, Debrecenben, Nyíregyházán, Szegeden, Pécsen, Székesfehérváron illetve Győrben) lévő épületeit, menekültszállásait. A tenderre kilencen pályáztak, és mind a nyolc részajánlatnál a Bizalom Vagyonvédelmi Szolgáltató Zrt. került ki győztesen. A cég pontosan annyiért vállalta el a munkát, amennyit a kiíró becsült, összesen 382,6 millió forint + áfát fognak számlázni. Vagyis a verseny ellenére nem ment a becsült ár alá a vállalási díj. A megbízás két évre szól.
Nem ez az első nyereménye a Bizalomnak, márciusban egy 650 millió forintos megbízásról írt alá keretszerződést, akkor a a bezárt bicskei tábor és a részben szintén üres balassagyarmati, kiskunhalasi, illetve vámosszabadi menekültszállások őrzését vállalaták. De már 2016-ban is ők voltak a befutók. A Bizalom Zrt. az állam régi partnere, a magáncég dolgozik a rendőrségnek és a honvédségnek is.
A céget 1994-ben alapította a rendőrség egykori mesterlövésze, Turóczi Antal, az Opten adatai szerint 67 alkalmazottjuk van mindössze. Tavalyi nettó árbevételük 1,64 milliárd forint volt, hajszállal maradt el az előző évitől, adózott eredményük viszont 163 millió forintról 281 millióra emelkedett.
Kiemelt képünkön: A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal Harmat utcai kirendeltsége a X. kerület Harmat utcában. MTVA/Bizományosi: Róka László | Újabb 320 milliót nyert a Bizalom a menekültbizniszből | A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal kihirdette, melyik céggel fogja őriztetni nyolc helyszínen (Budapesten, Miskolcon, Debrecenben, Nyíregyházán, Szegeden, Pécsen, Székesfehérváron illetve Győrben) lévő épületeit, menekültszállásait. A tenderre kilencen pályáztak, és mind a nyolc részajánlatnál a Bizalom Vagyonvédelmi Szolgáltató Zrt. került ki győztesen. A cég pontosan annyiért vállalta el a munkát, amennyit a kiíró becsült, összesen 382,6 millió forint + áfát fognak számlázni. Vagyis a verseny ellenére nem ment a becsült ár alá a vállalási díj. A megbízás két évre szól. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2018/09/28/ujabb-320-milliot-nyert-a-bizalom-a-menekultbizniszbol/ | 2018-09-28 20:49:00 | true | null | null | 24.hu |
Megvan, mely külső tanácsadók segédkezhetnek majd a Magyar Közút Nonprofit Zrt. közbeszerzéseinél, és számíthatnak fel
alkalmanként nettó 1-4,5 millió forintos átalánydíjat, az egyéb szerződéses feladatokért pedig nettó 20 ezer forintos óradíjat.
A pályázatot még áprilisban írta ki az állami cég, és a napokban meg is kötötték a megbízási keretszerződést, amiből kiderül, hogy
a Meditkonzult Kft.,
az Imperial Tender Kft.,
valamint a Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda
nyerte el a munkát. A megbízás két éves, de egy évvel meghosszabbítható, a szerződés értéke pedig 800 millió forint.
Nem először közösködnek a győztesek: az Imperial Tender Kft. a Nagy és Kiss Ügyvédi Irodával egyetemben a nyertesek között volt az Államkincstár közbeszerzések lebonyolítására kiírt 1,8 milliárd forintos pályázatánál. A Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda a nemrég botrányosan végződött 4,8 milliárd forintos gigatender egyik főszereplőjeként került a címlapokra. Az uniós finanszírozású projektekhez adhattak jogi és közbeszerzési tanácsokat a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeleti főosztályának az SBGK Ügyvédi Irodával, valamint az Ész-Ker Kft.-vel együtt, ám Gulyás Gergely kancelláriaminiszter nem kért tovább a külsősök milliárdos tanácsaiból. Nem teljesen függetlenül attól, hogy az Európai Bizottság a magyar közbeszerzésellenőrzés rendszerében – beleértve a külső tanácsadóknak kiszervezett munkát – annyi hibát talált, hogy minden tizedik eurót visszakér az uniós támogatásokból.
Az Opten adatai szerint a Meditkonzult kisebb tanácsadónak számít, de 2016-ról 2017-re több mint duplájára, 207 millió forintra tornázta fel nettó árbevételét, adózott eredménye pedig majdnem megtriplázódott, így meghaladta tavaly a 100 millió forintot. Tulajdonosaként Kiss Balázst jegyezték be, aki a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló Budapest Fővárosi Vagyonkezelő Központ Zrt. igazgatósági tagja. Tavaly nyárig pedig a kisvárdai illetőségű Nagy György jegyezte a közbeszerzési tanácsadót, aki az állami út- és vasútberuházó társaság, a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt.-nél állt alkalmazásban.
Az Imperial Tender 2016-ban még veszteséges volt, tavaly viszont már 80 millió forint feletti adózott eredményt könyvelt el, miközben árbevétele majdnem négyszeresére, 192 millió forintra nőtt.
Kiemelt képünkön: A Magyar Közút Nonprofit Zrt. munkatársai megtisztítanak egy kátyúzásra előkészített munkagödröt a Csobánka és Pilisvörösvár közötti úton 2015. április 10-én. Fotó: Mohai Balázs / MTI | Gulyás kirúgta a külsősöket, a Magyar Közútnak most óránként 20 ezer forintért szakértenek | Megvan, mely külső tanácsadók segédkezhetnek majd a Magyar Közút Nonprofit Zrt. közbeszerzéseinél, és számíthatnak fel
alkalmanként nettó 1-4,5 millió forintos átalánydíjat, az egyéb szerződéses feladatokért pedig nettó 20 ezer forintos óradíjat. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2018/09/27/gulyas-kirugta-a-kulsosoket-a-magyar-kozutnak-most-orankent-20-ezer-forintert-szakertenek/ | 2018-09-27 20:51:00 | true | null | null | 24.hu |
Orbán Viktor miniszterelnök időről időre rámorog a népre, hogy az ne rázza a pofonfát, mert még a végén leesik róla valami. A miniszterelnök kéthetente pénteken interjút ad a Kossuth rádiónak, amennyiben interjúnak lehet nevezni, hogy negédesen felkérdezik. A mostani adásban a miniszterelnök azt mondta:
Nemcsak a magunk érdekében, bár mi is emberből vagyunk, (…) hanem az ország érdekében világossá kell tenni: ha valaki idesuhint, akkor arra válaszolunk, amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten.
Ez egy érdekes állítás a kormányfőtől, de kezdjük azzal, hogy mire mondta. Az Átlátszó megírta, hogy van egy nagyjából 17 milliárd forintba kerülő magánrepülőgép, amelyen Orbán rendszeresen utazik, például egyik kedvenc csapata, a Vidi nemzetközi kupameccseire. Ez a gép, amikor nem a miniszterelnököt szállítja, gyakran repül Rijekába, ahol Mészáros Lőrinc beszédes nevű óriási luxusjachtja, a Lady Mrd. pihen. Amikor a gép megérkezik Rijekába, a jacht elhagyja a kikötőt. A lap lefényképezte a magángépen Mészáros családtagjait, a jachton pedig a MÁV frissen kinevezett vezérigazgatóját, Homolya Róbertet is.
A repülőgépezésben az a durva, hogy teljesen új távlatot nyit meg abban, mennyi pénzt gyűjtöttek össze a NER vezetői és vezető oligarchái az elmúlt években. A 17 milliárdos magángép ugyanis nem magyar oligarchaluxus, hanem a Janukovics-szintű ukrán oligarchák színarany budijához hasonló elérhetetlen álomkép. Magyarországon ehhez egyszerűen nincs elég pénz, ha rendesen mennek a dolgok. Ukrajnában van, az sokkal nagyobb ország.
Erre remek példa, hogy nyolcmilliárd forintos vagyonnal 2018-ban be lehetett kerülni a száz leggazdagabb magyar közé. Ez a magángép ennek a kétszeresébe kerül, tehát önálló jogon szerepelhetne a száz leggazdagabb magyar között.
A kormánykommunikáció kicsit meg is csuklott a probléma kezelésében, volt szó arról, hogy a gép Garancsi Istváné, aki szívességből vitte Orbánt rajta, ami egyrészt azért erős állítás, mert a Vidi-tulajdonos becsült vagyonának harmadát tenné ki a repülőgép. Másrészt mivel a miniszterelnök jó barátja irgalmatlan mennyiségű állami közbeszerzést nyer, ilyen szívességekbe még Magyarországon is belebukott volna bármelyik másik kormány. (Ennek szinte igazolására hozta fel a pártsajtó, hogy Gyurcsány Ferencet is vitték magángéppel, de azt elfelejtették hozzátenni, hogy Gyurcsány Ferenc meg is bukott – és egyébként is ritkán emlegetik a kormányoldalon erkölcsi referenciaszemélyként.)
A következő igazolás, amit Hollik István mondott el az ATV-ben, hogy így működik a kapitalizmus: mi köze van Orbán Viktornak ahhoz, hogy a barátja, aki húsz éve is a barátja volt, sikeres vállalkozó lett? Hát például az, hogy Mészáros Lőrinc nem sikeres vállalkozó. Abban kétségkívül a legsikeresebb, hogy a jó barátja által vezetett magyar állam közbeszerzéseit megnyerje, de sosem láttuk még Mészárost versenyhelyzetben. Majd ha Mészáros bármelyik cége olyan sikeres lesz, hogy egy jól teljesítő külföldi magáncég rendel tőle munkákat, mert jobban és olcsóbban végzi el, mint bárki más, akkor mondhatjuk, hogy Mészáros sikeres vállalkozó. Ez így nem kapitalizmus, hanem valami egészen más.
A miniszterelnök viszont politikai támadásként, a közelgő EP-választási kampány nyitányaként igyekszik kezelni a helyzetet, ezért a fenyegetőzés. Orbán szándékosan úgy állítja be a helyzetet, mintha a magángépről szóló történetek a normális politikai ügymenet szerint zajlanának, hiszen ilyen a politika adok-kapokja. De ez nem így van.
Egyrészt Orbánnak nincs olyan ellenzéke, amelyik ilyen pofonokat tudna rá mérni. Ki lenne az, aki kikutat egy ilyen információt? Gyurcsány Ferenc? Ungár Péter? Pedig egyébként a politikának valóban része lehetne az, hogy lebuktatjuk a másik oldal lopásait és urizálását, de erre a magyar politikai ellenzék elég régóta képtelen (más értelmezések szerint nem is nagyon ambicionálja). Így
Orbán valódi ellenség hiányában ismét a saját képzelt ellenségeit vetette be, akiket személyesen mostanában már meg sem nevez. Valakik odavágtak. Hogy kik, az nem fontos, de vissza lesz adva, hiszen Magyarország kormánya erős, kemény, férfias, valamint a helyén van. Ilyen a politika, pofonokat kapunk, pofonokat adunk. Legalábbis Orbán ezt szeretné láttatni.
Orbán Viktor másodszorra fenyegette meg nyilvánosan az ellenségeit. Az első alkalom a március 15-ei beszéde volt, amit leginkább az akkor még létező, Simicska Lajos tulajdonában álló, de független újságírói munkát végző Magyar Nemzet cikkei válthattak ki. Orbán akkor elégtételt emlegetett, és a választás után Simicska valóban eladta a teljes cégbirodalmát, a kecsketenyészetén kívül, a Magyar Nemzet és a Heti Válasz megszűnt, a Hír Tv pedig megtért a Fideszhez.
De az Átlátszó mögött nem áll Simicska Lajos, sőt, Soros György vagy Hillary Clinton sem.
Hiába próbálja Orbán a saját logikájával politikai csapásmérésnek beállítani a sajtó működését, hiszen ez az újságírók valódi munkája, még ha ezt a Fideszhez közeli médiabirodalmon belül másképp gondolják is. Ugyanez történt az Egyesült Államokban, ahol Donald Trump egyik miniszterének már le kellett mondania a költséges magánrepülőzések miatt.
A miniszterelnök mostani, kissé közhelyes, de mégis csak az általánosságok szintjén maradó fenyegetésének („Nem szoktunk mi adósak maradni” ) egyetlen célja lehetett azon kívül, hogy minden még dolgozó, független újságíróban megfagyjon a vér: politikai támadásnak beállítani egy újságcikket, ami ennél sokkal komolyabb dolgot leplezett le.
Azt, hogy a NER-ben sokkal több ellopott pénz van, mint valaha képzeltük.
Kiemelt kép: Marco Bertorello / AFP | Orbán repülése: csak az derült ki, hogy sokkal többet lopnak, mint eddig gondoltuk | Orbán Viktor miniszterelnök időről időre rámorog a népre, hogy az ne rázza a pofonfát, mert még a végén leesik róla valami. A miniszterelnök kéthetente pénteken interjút ad a Kossuth rádiónak, amennyiben interjúnak lehet nevezni, hogy negédesen felkérdezik. A mostani adásban a miniszterelnök azt mondta:
Nemcsak a magunk érdekében, bár mi is emberből vagyunk, (…) hanem az ország érdekében világossá kell tenni: ha valaki idesuhint, akkor arra válaszolunk, amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/09/28/orban-viktor-maganrepulo-garancsi-istvan-meszaros-lorinc/ | 2018-09-28 21:05:00 | true | null | null | 24.hu |
Mészáros Lőrinc köre készíti elő a Fidesz új, hatalmas médiabirodalmának létrehozását. Ennek egyik jele Kertész József Tamás ügyvéd feltűnése.
A 24.hu írta meg, hogy bejegyezték a Kaposvári Törvényszéken a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványt, amely információink szerint az egységesülő fideszes médiabirodalom egyik kulcsintézménye lesz. Ennek a szervezetnek a székhelye Balatonföldváron van, azon a címen, a Bethlen Gábor utca 9-ben, ahová bejegyezték Liszkay Gábor új, nonprofit vállalkozását, a Média Fundamentum Nonprofit Zrt.-t is.
Az ügyben Kertész József Tamás ügyvéd járt el: ő a Magyar Idők 2016-os cikke szerint „egy évtizede Jászai Gellért mellett dolgozik vezető jogtanácsosként. Kertész 2010-től igazgatósági tagja volt az SCD Groupnak is, amely a Jászai Gellért érdekeltségébe tartozó cégek és befektetések működtetését koordinálta.”
Jászai Gellért pedig a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Konzum elnök-vezérigazgatója, az Opus igazgatótanácsának tagja. A 444.hu már korábban megírta, hogy Jászai készíti elő a hatalmas médiaholdingot, tárgyal az egyes médiatulajdonosokkal. Szerepét igazolja jogász bizalmasa, Kertész József Tamás közbenjárása is. Kertész ügyvédi irodája egyébként képviselte már Mészáros Lőrincet is, az osztrák közszolgálati csatorna, az ORF elleni perében.
Kertész (és vele Jászai) feltűnése újabb jel arra, hogy a gigantikus médiaholding Mészáros érdekeltségébe tartozik majd. A jelenlegi információk szerint a médiabirodalom rész lesz a most is Mészáros tulajdonában álló Mediaworks (a Nemzeti Sport, a megyei lapok és egy sor termék kiadója), a Modern Media Group (a Lokál és a 888 kiadója), a Magyar Idők, az Origo, a jobboldali rádiók és tévék nagyobbik része. | Mészáros emberei a Fidesz új médiabirodalma mögött | Mészáros Lőrinc köre készíti elő a Fidesz új, hatalmas médiabirodalmának létrehozását. Ennek egyik jele Kertész József Tamás ügyvéd feltűnése. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/10/01/fidesz-mediabirodalom-meszaros-lorinc/ | 2018-10-01 21:17:00 | true | null | null | 24.hu |
Bejegyezték a Kaposvári Törvényszéken a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványt, amely a 24.hu információi szerint az egységesülő fideszes médiabirodalom egyik kulcsintézménye lesz,
noha a teljes konstrukció még mindig nem ismert. A civil szervezet kuratóriumában hárman kaptak helyet. Az elnök Dr. Varga István jogász, akit augusztus 20-án a Magyar Éredmrend Tisztikeresztjével tüntettek ki. Közéleti karrierjét MDF-es politikusként kezdte, hogy aztán Fideszre váltson: 2014-ig volt országgyűlési képviselő. Egyik emlékezetes felszólalásában azt mondta:
Ha mindenki a két-három vagy négy gyermekét megszüli, és eleget ad a hazának, és mindenki boldog lesz, ezt követően mindenki megvalósíthatja saját magát.
A kuratórium másik két tagja is megbízható kormánypárti ember. Egyikük Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő, aki az Orbán család ügyvédjeként lett ismert, hogy aztán az Európai Unió százmilliárdos büntetést helyezzen kilátásba a Bajkai ügyvédi irodáját is érintő ellenőrző rendszer hiányosságai miatt. A másik szereplő Szánthó Miklós, az Alapjokogért Központ igazgatója.
Az alapítvány célja – egyebek mellett – a bírósági irat szerint:
a magyar tömegtájékoztatás részét képező nyomtatott sajtó, rádió, tv, online felületeinek értékteremtő, valamint a magyar nemzeti öntudat erősödését szolgáló tevékenységét elősegítse. Mindehhez kapcsolódóan elsődleges cél az Alaptörvény IX. és XI. cikkeiben foglalt alapvető értékek biztosítása. Így különösen a magyar helyi (megyei, városi, lokális) sajtó támogatása, a helyi közösségek minél teljesebb értékű tájékoztatása érdekében végzett terjesztésük és közösségépítő munkájuk fenntartása.
A civil szervezet székhelye Balatonföldváron van, éppen azon a címen, a Bethlen Gábor utca 9-ben, ahová bejegyezték Liszkay Gábor új, nonprofit cégét, a Média Fundamentum Nonprofit Zrt.-t. Azt a 444.hu írta meg először, hogy gigantikus médiaholdingot épít a Fidesz, amelynek szakmai vezetője Liszkay lehet. Ugyanakkor a 24.hu úgy tudja, az alapítványnak is szerepe lesz a konstrukcióban, ám a teljes képlet nem ismert.
Már csak azért sem, mert információnk szerint a birodalom tulajdonosi hátterében Mészáros Lőrinc lesz a főszereplő, ám ő még nem érkezett meg erre a pályára. (Apró jelzés, hogy az alapítvány számláját a Mészáros érdekeltségébe tartozó MKB Banknál vezetik.) Ahogyan a 24.hu csütörtökön megírta, Vaszily Miklós, az MTVA távozó vezérigazgatója lesz a csúcsmenedzser: ő vezeti majd a vállalatot. A csomagban jelenlegi információnk szerint ott lesz a Mediaworks (a Nemzeti Sport, a megyei lapok és egy sor termék kiadója), a Modern Media Group (a Lokál és a 888 kiadója), a Magyar Idők, az Origo, a jobboldali rádiók és tévék nagyobbik része. (A pakk nyilván alakul majd, mert úgy tudjuk, a jelenlegi állás szerint középtávon a Hír TV és az Echo TV közül csupán az egyiket tartják meg.)
A 24.hu úgy értesült, néhány héten belül meg is kezdődik a magyar médiapiacon a rendszerváltás óta nem látott méretű birodalom megalakítása, amely az eddigieknél is jobban centralizálja majd a kormánypárti üzeneteket közvetítő médiumokat. Egyik forrásunk a „rendszerváltás” egyik okaként csupán ennyit mondott: | Itt a gigantikus fideszes médiabirodalom újabb darabja | Bejegyezték a Kaposvári Törvényszéken a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványt, amely a 24.hu információi szerint az egységesülő fideszes médiabirodalom egyik kulcsintézménye lesz, noha a teljes konstrukció még mindig nem ismert. A civil szervezet kuratóriumában hárman kaptak helyet. Az elnök Dr. Varga István jogász, akit augusztus 20-án a Magyar Éredmrend Tisztikeresztjével tüntettek ki. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/09/28/itt-a-gigantikus-fideszes-mediabirodalom-ujabb-darabja/ | 2018-09-28 21:37:00 | true | null | null | 24.hu |
Közzétették az OPUS GLOBAL Nyrt. beszámolóját20,881 milliárd forint árbevétellel, 50,383 milliárdos mérlegfőösszeggel és 16,4 milliárd forint saját tőkével zárta az idei első félévet a Mészáros Lőrinc nevéhez fűződő OPUS GLOBAL Nyrt. – derül ki a társaság beszámolójából, amelyet a Budapesti Értéktőzsde honlapján tett közzéAz idei első féléves mérlegfőösszeg 2,3 milliárd forinttal magasabb a 2017 év véginél. Az adózás előtti eredmény 300 millió forint, a teljes cégcsoport üzleti eredményességét mutató EBITDA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) pedig 1,682 milliárd forint, ami a tavalyi év első félévéhez képest 19 százalékkal alacsonyabbA részvények kapitalizációja 2018 közepén meghaladta a 225 milliárd forintot, ami 416 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi 43,6 milliárd forintnál. (Illusztráció: MTI / Komka Péter) | Húszmilliárdos árbevétellel zárta az első félévet az egyik Mészáros-cég | 20,881 milliárd forint árbevétellel, 50,383 milliárdos mérlegfőösszeggel és 16,4 milliárd forint saját tőkével zárta az idei első félévet a Mészáros Lőrinc nevéhez fűződő OPUS GLOBAL Nyrt. – derül ki a társaság beszámolójából, amelyet a Budapesti Értéktőzsde honlapján tett közzé. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/09/28/huszmilliardos-arbevetellel-zarta-az-elso-felevet-az-egyik-meszaros-ceg/ | 2018-09-28 21:49:00 | true | null | null | 24.hu |
Egyre súlyosabb részletek derülnek ki a NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. működéséről.
Amellett, hogy a kukaholding 2016-os indulása óta feneketlen kútként nyeli az állami milliárdokat, a menedzsment pedig nem tudja lezárni a 2017-es pénzügyi évet, mert pontos kimutatásuk sincs a cég valós hiányáról, lassan sikerül aláásni a budapesti szemétszállításért felelős Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) gazdálkodásának stabilitását is.
A 24.hu információi szerint az NHKV 2018 első félévének végére 13 milliárd forinttal tartozott az FKF-nek, amely csak a kiadások jelentős csökkentésével tudta finanszírozni saját tevékenységét.
Az FKF belső jelentése szerint a kukaholdinggal még a 2017-es költségvetési év elszámolását sem sikerült lezárni, ezért a 2018 első félévének pénzügyi rendezése el sem kezdődött. A dokumentum szerint az NHKV két évvel a működésének megkezdése után sem alakított ki tervezhető rendszert a szolgáltatási díjak folyósítására, így nem zárható ki, hogy további forráshiányos időszakok alakulnak ki a fővárosi cégnél.
Az FKF-nek már tavaly tavasszal is volt egy nehéz periódusa az állami holding miatt. Az NHKV 2017 elején csaknem 10 milliárd forintos tartozást hozott össze, ami akkoriban roppant érzékenyen érintette a fővárosi céget, mert még nem volt felkészülve a kukaholding visszafogott munkatempójára, és úgy kalkulált, mint amikor maga szedhette be a budapestiektől a szemétdíjat. Akkor pedig nem voltak időszakokon keresztül hatalmasra duzzadó kintlevőségek, minden hónapban stabilan számíthatott a milliárdos nagyságrendű díjbevételre.
További probléma, hogy a súlyos tartozások ellenére a politika igyekszik szőnyeg alá söpörni a kukaholding által okozott problémákat. A szemétdíj rezsicsökkentése ugyanis politikai kérdés, amit a kormány szemmel láthatóan nem hajlandó megkérdőjelezni akkor sem, ha sorban dőlnek be a szemétszállítással foglalkozó kisebb önkormányzati cégek, amelyek a pénzügyi függőség miatt kerültek nehéz helyzetbe. A két éve bukdácsoló NHKV korábbi igazgatósági elnökét, a rendszer egyik szellemi atyját, Weingartner Balázs Józsefet az új kormány megalakulásakor az innovációs minisztérium fenntarthatóságért felelős államtitkárának nevezték ki. Weingartner új pozícióján keresztül felügyelheti volt cégét.
A szemétügy a múlt héten a Fővárosi Közgyűlésben is szóba került. Bár az FKF belső jelentését nyilvánvalóan Tarlós István főpolgármester is megkapta, a Hír TV-nek később azt mondta, csak akkor hajlandó beszélni róla, ha pontosabb információk lesznek a kezében. Tarlós a 24.hu kérdésére nem reagált.
Kiemelt kép: Balogh Zoltán / MTI | A döglődő kukaholding már a fővárosi közterület-fenntartót is veszélyezteti | Egyre súlyosabb részletek derülnek ki a NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. működéséről. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/10/02/kukaholding-fkf/ | 2018-10-02 21:52:00 | true | null | null | 24.hu |
Nemcsak előbújt, hanem akcióba is lépett Kertész Balázs, aki Rogán Antal jelenlegi miniszterelnöki kabinetet vezető miniszter „gazdasági jobbkezeként” vált ismertté. Az eddig inkább rejtőzködő bizalmasként emlegetett és egy ideje már svájci lakcímmel, sőt villával rendelkező Kertészre nemrég a Magyar Narancs bukkant rá a fővárosban: a Gellérthegyen, a Rezeda utca egyik luxusvillájában, de látták a miniszterelnöki vej, Tiborcz István BDPST nevű ingatlanos cégének ugyancsak gellérthegyi székhelyén is. Az eklektikus stílusban, száz éve épült, Kertész-féle villáról azt írták, értéke akár egymilliárd forint is lehet. Az Átlátszó oknyomozó portál már két éve, a felújítás kezdetén felgöngyölte a tulajdonosi szálakat, a luxusvillát birtokló Rezeda 5 Ingatlanhasznosító Kft. tulajdonosi hálóját egy svájci vállalkozásig, a Bergavest AG-ig vezette, amely közvetlenül ugyan nem, de személyi szálakon összeköthető Kertésszel.
De nem a gellérthegyi mozgolódás az egyetlen jele annak, hogy Rogán embere újra beleveti magát Magyarországon az üzletbe: hazai céghálója is gyarapodott, néhány héten belül két új Kertész-érdekeltséget is bejegyzett a cégbíróság.
Az ügyvéd-üzletember legújabban az energetikában aktivizálja magát, mint a 24.hu észrevette, néhány napja Monavis Energy Zrt. néven jegyeztek be új céget, amelynek fő profilja a gázkereskedelem,
ezen kívül egyetlen más tevékenységi kört adtak meg, a gázelosztást. A zrt.-kre előírt minimális, 5 millió forint alaptőkével bejegyzett társaság vezérigazgatója Kertész Balázs, aki a magyar kormányközeli üzletemberek által is kedvelt, svájci adóparadicsomként számon tartott Zugban található lakcímet adott meg a cégbíróságnak. A gázkereskedő alapítója a Monavis Holding Zrt. – ennek megalapításáról a Magyar Narancs számolt be először –, az utóbbinak pedig nemcsak vezérigazgatója, hanem egyedüli részvényese is Kertész, így közvetetten a gázkereskedő is az övé.
Kertész saját cégeivel eddig nem keltett feltűnést, annál nagyobb port vertek fel Rogán Antallal közös ügyletei. Mindenekelőtt a belvárosi ingatlanbotrányként emlegetett akciósorozat, az Index oknyomozó cikke úgy mutatta be Kertészt, mint a Rogán Antal polgármestersége idején működő, az V. kerületi önkormányzat vitatott ingatlaneladási rendszerének meghatározó figurája, annak jogi tökéletesítője. Kertész tanácsadó cége maga is furcsa úton jutott hozzá 150 milliót is érő, évekkel korábban önkormányzati tulajdonú irodájához – idézte fel a portál.
A belvárosi ingatlanbotrányok szemmel láthatóan nem gyengítették Kertész pozícióját az önkormányzatnál Rogán távozása után sem, az ügyvéd még mindig igazgatósági tag a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt.-ben az Opten céginformációs adatai szerint.
De ennél is nagyobb, messze Magyarország határain túlnyúló ügyekkel is kapcsolatba hozták Kertészt, így a Rogán által kitalált letelepedésikötvény-programmal, valamint a miniszter és két társa által fejlesztett informatikai találmányt, az elektronikusaláírás-eljárást átvevő céggel, a MobilSign Kft.-vel is. A Népszabadság írta meg, hogy a MobilSign székhelyéül szolgáló ingatlant 50 százalékban Kertész birtokolta, és a találmány hasznosítási jogát is erre a cégre ruházták át.
Ami Kertész aktivizálódását illeti, a már említett Monavis Holdingról a cégadatokból több nem derül ki, mint hogy vagyonkezelőként működik, vagyis más cégeket fog majd össze, azok nyeresége csapódik le a júliusban bejegyzett holdingban. A magyar cégnyilvántartás alapján eddig nem sok összefogni való akadt, a két új társaságon kívül még a Monavis Consulting található a regiszterben. Nem kizárt, hogy újabb leányok alakulnak még, ahogy az sem, hogy külföldi érdekeltségek is bővítik a céghálót. A tanácsadó cég egyébként a legrégebbi, 2010-es alapítású, és bár vezetője már nem, de tulajdonosa még mindig Kertész. Tavaly viszonylag gyengén muzsikált ez a vállalkozás: a bevétele a 35 millió forintot sem érte el, a vesztesége meghaladta a 21 milliót, és a múlt év végén 89 millió forint kötelezettségállományt mutatott ki.
Mindhárom Monavis-vállalkozás székhelye az Aulich utca 3. Ez az az épület, amely előtt tüntetés is volt, és falára korrupciós emléktáblát ragasztott Juhász Péter, az Együtt akkori elnöke ezzel a szöveggel:
ebben a házban feketézte el Rogán Antal és bandája a magyarok pénzét Orbán Viktor miniszterelnöksége idején.
Az Index videofelvétellel mutatta meg bő két éve, milyen illusztris tárgyalópartnereket képes vonzani a fővárosi épület, amelynek a harmadik emeletén akkor még csak a Kertész-féle tanácsadócég volt fellelhető. Habony Árpádnál és Rogán Antalnál is nagyobb potentátok tárgyaltak a ház előtt: Irakli Rekhviashvili grúz bankár, egykori gazdasági miniszter, Nikoloz Gilauri, Grúzia egykori energiaügyi-, majd pénzügyminisztere, aki egy időben miniszterelnök is volt. Elkapott beszélgetésükben egy grúziai erőmű terve sejlett fel, és a külgazdasági ügyleteket finanszírozó magyar kormánybank, az Eximbank neve is előkerült.
Akkoriban nem derült ki, pontosan milyen projekt útját egyengették Magyarországról, de rögvest összekötötték a Fidelitasból induló triót: Rogán vezette az ifjú fideszeseket, Kertész alapító tag volt, és a karrierjét ugyancsak a Fidelitasban beindító Puskás András, Rogán egykori alpolgármestere addigra már az Eximbanknál volt vezérigazgató-helyettes.
Mindenesetre Kertész az energiabizniszben sem teljesen új versenyző, igazgatósági tag az ország biztonsági tartalékáról gondoskodó Magyar Szénhidrogénkészletező Szövetség évi 8 milliárd forint forgalmú cégében, az Opal Szolgáltató Zrt.-ben. (Történetesen Bártfai Bélával együtt, aki az állami vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Bártfai-Mager Andrea férje.) Svájcban is otthonosan mozog, bejegyzett lakhelye,
Zug pedig a magyar energetikai biznisz fellegvára, oda van bejegyezve a MET Holding AG, a magyar kormány által engedélyezett gázüzleten óriásit kaszáló csoport anyavállalata. A kiperelt szerződésekből úgy becsülték annak idején, hogy a gázbehozatal átengedésével az állami tulajdonú MVM százmilliárd forint profitról mondott le a magyar milliárdosok érdekkörébe tartozó magánvállalkozás, a MET javára. | Újabb zsíros üzletet talált Rogán bizalmasa | Az üzleti ügyekben Rogán Antal kabinetminiszter jobbkezének számító Kertész Balázs legújabban gázkereskedő céget alapított. A szálak a svájci adóparadicsomtól a Gellérthegyen keresztül Grúziáig kuszálódnak. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2018/09/26/kertesz-balazs-rogan-antal/ | 2018-09-26 22:03:00 | true | null | null | 24.hu |
Pár hete megírtuk, hogy információink szerint kifutott az utolsó állampapír-csomag is a jegybank által létrehozott Pallas Athéné alapítványok működését biztosító portfolióból. Tegnap az alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. közleményben tudatta a portfolió aktuális értékét, összetételét, és ebből kiderült, hogy valóban nincs már állampapír az alapítványoknál.
Mint cikkünkben jeleztük, erre az Európai Központi Bank (ECB) figyelmeztetése miatt volt szükség. A jegybank eredetileg 266 milliárd forint értékű állampapírt bocsátott az alapítványok rendelkezésére, hogy elkezdhessék tevékenységüget. Az ECB szerint azonban ez tiltott monetáris finanszírozásnak minősül. Ezt ugyan eleinte vitatták az alapítványoknál, de később elfogadták az ECB érvelését, és nekiláttak csökkenteni az állampapírok állományát a portfolión belül.
Mostanra értünk el addig a pontig, hogy már nincs ilyen vagyoneleme az alapítványoknak, kifutott az utolsó - tudomásunk szerint euró alapú - sorozat is. Helyette ingatlanokban, befektetési jegyekben, vállalati kötvényekben, bankbetétben tartják a pénzt. Amiből pályázatokat, ingatlanpiaci invesztíciókat - például Ybl Budai Kreatív Ház, volt Postapalota a Széll Kálmán téren -finanszíroznak.
A portfolió értéke jelenleg 272,188 milliárd forint. | Eltűntek az állampapírok a jegybanki alapítványok vagyonából | Erre az Európai Központi Bank (ECB) figyelmeztetése miatt volt szükség. Helyette ingatlanokban, befektetési jegyekben, vállalati kötvényekben, bankbetétben tartják a pénzt. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/befektetes/eltuntek-az-allampapirok-a-jegybanki-alapitvanyok-vagyonabol.html | 2018-10-05 19:37:00 | true | null | null | mfor.hu |
Hatalmas összeget kereshetett egy nap leforgása alatt egy magyar tőzsdei társaság részvényeire egy frissen bejegyzett, titokzatos svájci cég.
Sok a meglepő részlet
A Budapesti Ingatlanhasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) szerda este jelentette be, hogy a Schmidt Mária családjának tulajdonában álló PIÓ-21 Kft. nyilvános vételi ajánlatot tett az összes, tulajdonában még nem álló részvényére 548 forintos árfolyamon. A PIÓ-21 Kft. az ajánlat szerint jelenleg nagyjából 29,8 százaléknyi részvénycsomaggal (mintegy 7,7 millió részvénnyel) rendelkezik, Schmidt Mária fia, Ungár Péter Károly viszont szintén rendelkezik egy 3,07 százalékos pakettel (mintegy 790 ezer részvénnyel), így együttes befolyásuk alulról súrolja - de nem lépi át - a tőkepiaci törvény szerint csak nyilvános ajánlattal átléphető 33 százalékos értéket. (A PIÓ-21 közölte, hogy az összes részvényre elegendő fedezettel rendelkezik, az ügylet lebonyolítója az OTP Bank Nyrt., az ajánlati ár megfizetésére pedig az Takarékbank Zrt. 9,5 milliárd forintig bankgaranciát nyújtott.)
Az ajánlat előtt egy nappal szokatlanul heves volt a BIF-részvények tőzsdei kereskedése. A papírok átlagos napi forgalma jellemzően néhány száz, néha pár ezer darab, kedden azonban mintegy 8,5 millió darab cserélt belőlük gazdát a BÉT-en. Amint egy másnapi bejelentésből kiderült, a cég egyik legnagyobb tulajdonosa szállt ki ily módon a részvényeiből, a Nobilis Kristóf nevével fémjelzett DonaDöme Kft. aznap 6,247 millió darab BIF-részvényt értékesített részvényenként 468 forintos árfolyamon. Arról azonban nem volt bejelentés, hogy ki vált meg a további több mint kétmillió részvénytől. A tőzsdék jól ismerők feltételezései szerint ezt a pakettet minden bizonnyal a Halmi út 46. Kft. adta el - a cégnek egy évvel ezelőtt még csaknem tíz százalékos tulajdoni hányada volt a BIF-ben.
Szerencsés rajtot vett a befektetőcég
A nyilvános ajánlat megjelenésének másnapján pedig már be is jelentkezett a vevő, amely egy BNIF Asset Management AG névre hallgató svájci, zürichi bejegyzésű vagyonkezelő társaság. A cég összesen 32,99 százaléknyi (8,49 millió darab részvényt jelentő) pakettet vásárolt. A svájci adatok szerint április elején frissen bejegyzett társaságról nem nagyon lehet sokat tudni - talán csak azt, hogy ilyen szerencsés kézzel még nem rajtolt befektető a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT). A 100 ezer svájci frankos - azaz kevesebb mint 30 millió forintos - alaptőkével rendelkező cég megalakulása után kevesebb mint egy hónappal már négymilliárd forintért (3,969 milliárd forintért) megveszi az egyik igen illikvid magyar tőzsdei cég részvényeit, amelyre már másnap 17 százalékkal magasabb árfolyamon nyilvános vételi ajánlat érkezik.
Ha Schmidt Máriáék szerdán publikált ajánlatát jóváhagyja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a BNIF eladja részvénycsomagját, akkor összességében közel 688 millió forintot kereshet a svájci cég a "jó időben" történő BIF-es ügyleteken.
A Napi.hu megkereste az MNB-t, hogy indítanak-e vizsgálatot a BNIF tőzsdei vásárlásával kapcsolatban, nem sértették-e meg a bennfentes kereskedés tilalmát akkor, amikor egy nappal egy nyilvános ajánlat napvilágra kerülését megelőzően vettek nagy mennyiségben az ingatlanforgalmazó cég részvényeiből. A magyar tőkepiac és a felügyelet történetében ugyanis nem lenne példa nélküli, hogy egy nyilvános ajánlat megjelenését megelőző időszak tőzsdei tranzakcióit szigorúbban megvizsgálja a felügyelet. Cikkünk elkészültéig még nem érkezett meg az MNB válasza, amint megjön, azonnal frissítjük anyagunkat.
Ki áll a háttérben?
A szokatlanul jó időben vásárló svájci BNIF mögött több, piaci és nem piaci forrásunk is Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester és a leggyorsabban gazdagodó magyar köreit sejtette. (Mészáros a Napi.hu kiadásába megjelenő A 100 leggazdagabb 2017 friss becslése szerint 120 milliárd forintos becsült vagyonnal az ötödik legmódosabb magyarnak számít - ráadásul az ő vagyona nőtt abszolút és relatív mértékben is a legtöbbet az utóbbi egy esztendőben az élmezőnyben.)
Minderre egyelőre nincs közvetlen bizonyíték, hiszen a svájci cég képviseletében két, svájci személyt jelöltek meg. Forrásaink azonban fontosnak tartják kiemelni azt, hogy az igazi tulajdonos (beneficial owner) személye csak pár hónapig maradhat rejtve. Svájc ugyanis 2018 januárjától köteles lesz kiadni a vállalkozások valós tulajdonosait - és ez természetesen vonatkozik majd a BIF-ben most tulajdont szerző cégre is.
Még több furcsaság látszik
A BIF ajánlat körül egyébként más furcsaság is van. Az ajánlati árfolyam a tőkepiaci törvény szerinti két lehetséges verzióból az egyiket alkalmazza. Ez ugyanis a tőzsdei forgalommal súlyozott átlagár és az egy részvényre eső saját tőke közül a magasabb kell legyen, s ezúttal az utóbbi volt a meghatározó. A törvény azonban azt mondja, hogy a sajáttőke-értéket a legutolsó jóváhagyott éves beszámoló vagy pedig a féléves jelentés alapján kell meghatározni. A BIF-nél azonban 2016-os elfogadott beszámoló egyelőre nincsen.
Az éves beszámolóról dönteni hívatott közgyűlést a nagytulajdonosok és az igazgatóság láthatóan szándékosan, tőzsdei cégnél meglehetősen példátlan módon elszabotálta - hívta fel a figyelmet Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének (Tebész) elnöke. Az április 28-ra összehívott közgyűlésen ugyanis nem jelent meg megfelelő számú részvényes, Schmidt Máriáék, a többi nagytulajdonos és a teljes igazgatóság távol maradt, így nem lehetett elfogadni a tavalyi beszámolót, amellyel az egy részvényre eső sajáttőke-értéke 600 forint közelébe emelkedett volna. Mindössze két kisrészvényes és a 10 százalék körüli csomaggal rendelkező FHB volt jelen. Így pedig a kisrészvényesek értelmezése szerint Schmidték részvényenként 52 forinttal rövidítenék meg őket.
Az MNB pedig a ma reggeli bejelentés szerint már szankcionálta a BIF-et - egy másik tőzsdei céggel, a KEG-gel együtt -, mivel nem tett közzé április végéig éves beszámolót, és részvényeinek kereskedését a 4 milliós bírság mellett fel is függesztette a Budapesti Értéktőzsdén. | Nagyot kereshetnek Schmidt Máriáékon ismeretlen svájciak - Mészárosék állnak a háttérben? | Szándékosan elszabotált közgyűlés, MNB-büntetés, egy titokzatos, két nap alatt több százmillió forintot kereső svájci cég - ezek történtek a 15 milliárdos tőzsdei ingatlancéggel, a BIF Nyrt.-vel az elmúlt két hétben, miközben Schmidt Mária családi vállalkozása igyekszik megszerezni minél több részvényt a társaságban - a jelek szerint hiába. Az nyrt. csaknem harmada ugyanis Mészáros Lőrinc közelébe kerülhetett. | null | 1 | https://www.napi.hu/tozsdek-piacok/nagyot_kereshetnek_schmidt_mariaekon_ismeretlen_svajciak_meszarosek_allnak_a_hatterben.636545.html | 2017-05-05 19:43:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Nem indul nyomozás Gyurcsány Ferenc feleségének cége ellen, miután a Budapesti Rendőr-főkapitányság elutasította az MNB feljelentését, írja a kormánypárti Magyar Idők.
Dobrev Klára Altus Portfólió Kft.-jét a Magyar Nemzeti Bank jelentette fel, amiért az a jegybank engedélye nélkül adott kölcsönt magán- és jogi személyeknek, 400 millió forint értékben. Az Altus a mintegy 6,3 milliárd forintos költségvetési csalással gyanúsított Czeglédy Csaba cégének is több alkalommal, összesen 200 millió forint kölcsönt adott.
Az MNB a történtek miatt azonnali hatállyal megtiltotta a jogsértő szolgáltatás folytatását, kiszabott 15 millió forint bírságot a cégre, és megtette a feljelentést - mint most kiderült, hiába.
Frissítés: A jegybank nem nyugszik bele a rendőrség döntésébe. Barnóczki Péter igazgató szerint a BRFK elutasítása nem alapos, ezért az MNB a nyomozást felügyelő IX. kerületi ügyészségen panaszt tett a feljelentés elutasítása miatt, írja a Portfolio. | Fellélegezhetnek Gyurcsányék, nem indul nyomozás az Altus-kölcsönök miatt | A Budapesti Rendőr-főkapitányság elutasította a Magyar Nemzeti Bank feljelentését. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/fellelegezhetnek-gyurcsanyek-nem-indul-nyomozas-az-altus-kolcsonok-miatt.html | 2018-10-04 19:59:00 | true | null | null | mfor.hu |
A Mészáros Lőrinc és felesége, Mészáros Beatrix tulajdonában álló Konzum PE Magántőkealap 44,62 százalékra növelte részesedését a 4iG Nyrt.-ben - tette közzé a Konzum PE és a 4iG szerdán, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.
A Konzum PE Magántőkealap a közlemény szerint október 1-jén és 2-án tőzsdei ügylet keretében 177 532 darab, egyenként 1000 forint névértékű 4iG törzsrészvényt vásárolt, így szavazati jogot biztosító részvényeinek a száma 838 937 darabra, a társaságban fennálló szavazati jogának mértéke pedig 35,18 százalékról 44,62 százalékra emelkedett, átlépve a tőkepiaci törvényben meghatározott 40 százalékos küszöbértéket.
A Konzum Nyrt. június 6-án jelentette be, hogy az Opus Global Nyrt., valamint a Konzum Befektetési Alapkezelő Zrt. és annak két alapja, a Konzum PE Magántőkealap és a Repro I. Magántőkealap - mint összehangoltan eljáró személyek - 2018. május 22. és 25. között a 4iG-ben történő befolyásszerzésre irányuló megállapodásokat kötöttek a 4iG Nyrt. egyes részvényeseivel, a 4iG által kibocsátott részvények 50,28 százalékára.
A Repro I. Magántőkealap és a Konzum PE Magántőkealap vételi jog alapításáról szóló megállapodást kötött egymással 424 261 részvényre. A Konzum PE Magántőkealap - részben élve a szerződésen alapuló jogaival - június 6-án megszerzett 427 745 darab 4iG-részvényt, aminek révén 22,75 százalékos tulajdoni hányadhoz és 23,35 százalékos befolyáshoz jutott a társaságban, majd augusztus 27-én és 28-án újabb 233 660 4iG-részvényt szerzett meg, így 35,18 százalékra növelte részesedését a 4iG Nyrt.-ben.
A 4iG Nyrt. részvényei a BÉT standard kategóriájában forognak. A papírok keddi záróára 430 forint volt. Az elmúlt egy évben a papírok legmagasabb árfolyama 448 forint, a legalacsonyabb 180 forint volt. A 4iG részvényeinek korábban 1000 forintos névértékét tizedelték, az új részvénysorozat első kereskedési napja október 3. | Mészárosék Konzumja nagyot harapott a 4iG Nyrt.-be | 44,62 százalékra növelték a részesedésüket a cégben. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/meszarosek-konzumja-nagyot-harapott-a-4ig-nyrt-be.html | 2018-10-03 20:03:00 | true | null | null | mfor.hu |
Még májusban írt ki közbeszerzési eljárást az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. új tartalék vezetési pont építésére. A Tartalék Vezetési Pont (TVP) a Paksi Atomerőműben kialakuló nukleáris és hagyományos veszélyhelyzetek kezelésére kialakított, tartalék értékelői és irányítói létesítmény. A felhívásra mindössze két ajánlat érkezett be. Jelentkezett:
az MVM OVIT Országos Villamostávvezeték Zrt.,
valamint a Mészáros és Mészáros Kft. és a West Hungária Bau Kft.
Tekintve, hogy az MVM OVIT ajánlatát a Paksi Atomerőmű Zrt. érvénytelennek találta, Mészárosék köthetik meg a zsíros szerződést - derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből. Az összefoglaló dokumentumból egyébként nem derül ki pontosan, mi volt a gond az MVM OVIT ajánlatával.
Az indoklás szerint
"az árazatlan költségvetés tételeinek módosítása miatt az ajánlat a Kbt. 73. § (1) bekezdés (e) pontja értelmében egyéb módon nem felel meg az ajánlattételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek".
A vonatkozó paragrafus sem visz közelebb az érvénytelenség indokához.
Mészárosék ajánlata a becsült nettó 3,1 milliárd forint helyett 3,6 milliárdról szól. A feladatba alvállalkozókat is bevonnak majd,
a rádiótechnikai kivitelezési munkákat, engedélyeztetést, üzembe helyezést,
az építészeti-szerelési kivitelezési munkákat,
a villamos ipari kivitelezési munkákat és üzembe helyezést,
valamint a szoftver illesztést a KKS-hez, az adatgyűjtés és az üzembe helyezést más cégekkel fogják megcsináltatni.
Az összefoglaló dokumentum szerint: | Milliárdos munkát nyertek el Mészárosék a Paksi Atomerőműnél - Garancsit is bevonják | A becsült árnál félmilliárddal drágábban dolgozik Mészáros Lőrinc és Paár Attila párosa. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/milliardos-munkat-nyertek-el-meszarosek-a-paksi-atomeromunel--garancsit-is-bevonjak.html | 2018-10-04 20:06:00 | true | null | null | mfor.hu |
Orbán Viktor sport iránti rajongása közismert, sőt lépései alapján letagadni sem lehetne, mennyire sokra tartja ezt az ágazatot. A költségvetésben felpántlikázott sportszakmai kiadások emelése mellett kialakította a TAO-támogatási rendszert 2011 júliusától, majd 2013 év végén a sportot stratégiai ágazattá minősítette, és mind közül "kiválasztott" hat nagy hagyományú fővárosi sportegyesületet, melyek kiemelt jelentőséggel bírnak. A kormány álláspontja szerint a sport jelene és jövője szempontjából is kulcsfontosságú az MTK, UTE, Budapest Honvéd, Vasas, BVSC és az FTC, ezért közép- és hosszútávon is kiszámítható jövőt akart biztosítani ezeknek a kluboknak. Támogatásuk a "magyar sport fundamentuma".
A kiemelt jelentőség pedig leegyszerűsítve nem jelent mást, mint százmilliókat a költségvetésből. Hivatalosan, a 2013 decemberében megjelent kormányhatározat alapján a sportfejlesztési stratégiák megvalósításának elősegítését és a sportszakmai többletfeladatok ellátását igyekeznek támogatni a pluszpénzzel.
Eleinte, a 2014-2015-ös években még csak pár százmillió forintot jelentett ez a támogatás, majd 2016-ban és 2017-ben már félmilliárd környékén mozgott. Az egyesületeket azonban nem azonos mértékben támogatja a kormány. A 6 klub közül a Budapesti Vasutas Sport Club lóg ki egyedül, mely a többiek által megkapott támogatás töredékéhez jut hozzá évente. 2014-ben, míg másoknak 300-310 millió forint csorgott le az államkasszából, addig a BVSC-nek 72 millióval, 2015-ben pedig 150 millióval kellett "beérnie".
2016-tól pedig már 450 millió forintnyi támogatás érkezett hozzájuk. Igaz, ezzel párhuzamosan a többi egyesület is majdnem a korábbi dupláját kapta, 590 millió forintot.
2014-től kezdve összesen
a Vasas Sport Club 1,8 milliárd,
a Fradi 1,79 milliárd,
az Újpesti Torna Egylet, a Budapesti Honvéd és az MTK egyaránt 1,78 milliárd,
a BVSC pedig 1,12 milliárd
forintot kapott közvetlenül a költségvetésből.
Összesítve 6 fővárosi klub 4 év alatt kicsivel több mint 10 milliárd forint támogatásban részesült a büdzséből.
Ha pedig már közpénz, akkor megnéztük, emellé mennyi érkezik kerülőúton, vagyis TAO-támogatás formájában. Összesítésünk során csakis az anyaegyesületekre kerestünk rá. Tehát amit például a Fradi focicsapata mögött álló gazdasági társaság lehív, azt nem vettük most számításba.
Ilyen formában 4 év alatt a 6 klubhoz 8,5 milliárd forint érkezett.
A legtöbb 2,7 milliárd áramlott a BVSC-hez, melynek közvetlenül a büdzséből egyébként a legkisebb szelet jut.
Az Újpesti Torna Egylet 2,07,
a Vasas 1,64,
a Honvéd 1,18,
az MTK pedig mindössze 937 millió TAO-hoz jutott 2014 és 2017 között.
A Fradi részesedése a TAO-ból azért nulla, mert náluk minden látvány-csapatsportág mögött egy-egy külön gazdasági társaság áll, mely a TAO-támogatásokat igényli. | 18 milliárdnyi közpénz zúdult a fővárosi sportegyesületekhez | Elképesztő összeg áramlott 2014 és 2017 között a kiemelt fővárosi sportegyesületekhez. A pénz forrása közvetlenül vagy közvetve, de a magyar költségvetés. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/18-milliardnyi-kozpenz-zudult-a-fovarosi-sportegyesuletekhez.html | 2018-10-03 20:17:00 | true | null | null | mfor.hu |
A Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) Budapesti Értéktőzsdére (BÉT) bevezetett részvényeit október 1-jétől a prémium kategóriában sorolta át a tőzsde vezérigazgatója a standard kategóriából - tette közzé a társaság hétfőn a BÉT honlapján.
A BIF szeptember 26-án jelentette be, hogy részvényei prémium kategóriába átsorolását kérte. A kérelem kapcsán közölte: a BÉT-re bevezetett törzsrészvények száma 25 832 200 darab, ebből 4 464 000 darab a társaság saját tulajdonában van. A BIF-nek augusztus 28-án a részvénykönyvi kivonat alapján 405 tulajdonosa, és egy 5 százalék feletti tulajdonosa, a PIÓ-21 Kft. (66,57 százalék) volt, a közkézhányad 16,15 százalék volt.
A 100 forint névértékű BIF-részvények záróára hétfőn 1980 forint volt, 1,98 százalékkal alacsonyabb az előző záróárnál. Az elmúlt egy évben a részvények legmagasabb árfolyama 2180, a legalacsonyabb 1010 forint volt.
A prémium kategóriába a likvidebb, és szélesebb befektetői körrel rendelkező társaságok részvénysorozatai tartoznak. A bevezetési feltételek között az árfolyamértékre, a közkézhányadra, a társaság működési időtartamára vonatkozó előírások vannak, a prémium kategóriába átkerüléshez, és a bent maradáshoz a kereskedéshez kapcsolódó mutatószámoknak is meg kell felelni (ilyenek a forgalom gyakorisága mutató, átlagos kapitalizáció).
A BIF Schmidt Mária érdekeltéségébe tartozik. A cégbe szeptemberben vásárolta be magát a Mészáros Lőrinchez közeli Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. 5 milliárd 740 millió forint értékben.
(via MTI) | Schmidt Mária újabb sikere: prémium kategóriába kerültek a BIF-részvények | A cégbe nemrég vásárolta be magát a Mészáros Lőrinc-közeli Takarékbank. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/schmidt-maria-ujabb-sikere-premium-kategoriaba-kerultek-a-bif-reszvenyek.html | 2018-10-01 20:26:00 | true | null | null | mfor.hu |
Az elmúlt két évben sokat írtam róla, de személyesen egyetlen egyszer találkoztam Adnan Polattal - és akkor fel sem ismertem.
2015 decembere volt, amikor a Four Seasons bejáratánál szembetaláltam magam Orbán Viktorral és egy vele látványosan jó viszonyban lévő, ismeretlen úriemberrel. Akkor hiába pörgettem át a kormány környékén forgolódó közel-keleti figurák fotóit, nem találtam az én emberem képét. Néhány hónappal később jelentek meg az első magyar cikkek a török üzletemberről, és ma már nyugodtan mondhatjuk, hogy a NER egyik legkülönösebb szereplője a magyar közélet ismert arca lett.
Adnan Polat saját bevallása szerint egyaránt barátja Orbánnak és Erdogannak, és a török elnök mostani látogatásának apropója, Gül Baba türbéje is az ő felségterülete.
Ebből az ünnepélyes alkalomból röviden összeszedtük, milyen magyar melókba kezdett a török oligarcha, hogyan kapcsolódik az Orbán családhoz, illetve mit köszönhet a magyar kormánynak - és nekünk, adófizetőknek.a
Családi kapcsolatok
A Fidesz felől azt lehetett hallani, hogy Orbán és Polat nem csak üzleti, hanem kifejezetten bensőséges baráti viszonyban vannak már régóta. 2005-ben Mészöly Kálmán mutatta be egymásnak az ellenzéki pártvezért és a Galatasaray elnökét, akik utána együtt járták Isztambult, és nézték az épülő stadionokat.
Polat inkább kerülte eddig a magyar nyilvánosságot, de Orbán miniszterelnöki eskütételét a parlamenti páholyból nézte a fiával, és Londonba is elkísérte meccset nézni nemrég.
A Magyar Narancs többek között olyan képeket is készített, amelyeken Polat és a fia, Kerim üldögél a Four Seasons teraszán Orbán Ráhellel.
Az Orbán-gyerekek unokatestvére, Szeghalmi Balázs Polat egyik törökországi irodájában kapott munkát.
De a legtöbb szó a Tiborcz Istvánnal közös üzletről esett.
A három ingatlanos: Pharaon, Polat és Tiborcz
Polat első látványos befektetései az értékes műemlék ingatlanok voltak. Alighogy bejegyezték a magyar cégeit, már össze is fonódtak Tiborcz István céghálójával.
2016 márciusában eladták közös tulajdonukat, a József nádor téri Postabank-székházat Ghaith Pharaon, a körözött szaúdi pénzmosó cégének.
Tiborczé és Polaté volt a Városligeti fasorban álló villa, a Rátkai klub régi épülete. Az Átlátszó írta meg, hogy ebből Tiborcz kiszállt, a felújított épület maradt Polaté.
Frissítés: az eredeti cikkből bűnös mulasztásból kifolyólag kimaradt még egy ingatlanos projekt. Polat egyik cége bontotta le a híres KISZ-székházat, későbbi K&H irodát a Pozsonyi úton, hogy a hírek szerint luxusszállodát építsen a helyére.
Megy a pénz: a kereskedőházak
A finoman szólva is kétséges eredményességű külföldi kereskedőház-hálózat legnagyobb nyertese is Polat volt. Már súlyos százmilliókat csengettek ki a magyar adófizetők a Polat Holding leányvállalatának, hogy a hivatalosan semmilyen üzletet nem eredményező irodákat üzemeltessék, amikor még egy személyre szabott, nettó 3,3 milliárdos tendert is behúztak 2016-ban. Ebből a keretből 4 éven keresztül havi 70 milliót kaptak (volna), hogy segítsék a magyar vállalkozásokat öt török városban, Görögországban és Cipruson, de két év után, idén nyáron a külügy lefújta az egész, súlyosan veszteséges kereskedőházas programot.
Frissítés: a Direkt36 megtudta, hogy bár „a hálózat felszámolásával több tucat szerződést mondott fel a kormány a világ minden táján. Egy kivétel volt: az Adnan Polat török üzletember cégével kötött szerződés érvényben maradt.”
A közvetítő
Ha Orbán Viktor hivatalos programjait, az ezekről szóló közleményeket nézzük, akkor úgy tűnik, hogy soha nem tárgyalt Polattal. A török üzletember ugyanakkor többször nyilatkozott ilyen találkozókról, a 2016-os puccs után például ezt mondta egy török lapnak: „Találkoztam a magyar miniszterelnökkel. Ő elmondta, hogy a török demokrácia mellett van, és a választott kormányt és elnököt támogatja.” Polat emellett hivatalosan is közvetít a két ország között:
ő a Török Külgazdasági Kapcsolatok Bizottsága (DEIK) magyar tagozatának elnöke, míg magyarországi intézője/cégvezetője, Suat Gökhan Karakus a „Török-Magyar Kereskedelmi Kamara magyarországi elnöke és Törökország Európai Üzleti Bizottságának alelnöke”.
Az alapítványa - amelyről mindjárt szó lesz - egy tavaly decemberi kormányrendelet értelmében „közreműködik Magyarország gazdasági érdekeinek külföldön történő érvényesítésében, az ehhez kapcsolódó kereskedelem-fejlesztési tevékenységben és a kedvező Magyarország-kép kialakításában”.
Továbbá „stratégiát dolgoz ki a Magyarországon található oszmán–török kulturális értékek megőrzésére”, az Orbán Ráhel-féle Magyar Turisztikai Ügynökség és a kormány segítségével.
Polat korábban is vitt ki magyar újságírókat Törökországba, hogy kedvező színben tüntessék fel a puccs utáni megtorlásokat nyögő országot;
és nem mellesleg az ő - egyébként nem túl jó helyen lévő - irodaházába költözött át az Isztambuli Magyar Intézet, az Isztambuli Magyar Főkonzulátus, az Eximbank isztambuli képviselete, valamint a Magyar–Török Kereskedőház is.
Napenergia
Egy éve Polat a török Forbesnak mesélt arról, hogy 5 éven belül 700 millió dollár (185 milliárd forint) értékben szállna be a magyar napenergiába, amiből 1000 MW-os kapacitást akar elérni - ez négyszer akkora teljesítmény, mint amennyi az országban most van, de azt is mondhatjuk, hogy ez egy fél paksi erőmű.
A török oligarcha a karzatról hallgatta, hogy Orbán Viktor a beiktatásán kijelenti: „Az új napelemparkok, valamint Paks II. a tiszta és fenntartható energiatermelés élvonalába emelik majd Magyarországot.”
Másfél héttel a választások után, egyetlen nap alatt hét naperőműcéget vásárolt fel Polat az addig meglévő kettő mellé.
Ezek egy része az Ajka–Halimba–Kolontár háromszögben egy összesen 40 megawatt kapacitású napelempark-rendszert fejleszt - írta a Heti Válasz. És a kötelező átvételi rendszer (kát) keretében a következő 25 évben állami támogatással, a piacinál magasabb áron értékesíthetik a villamos energiát a MAVIR-nak.
Közvágóhíd
Adnan Polat egyik cége vette meg a Közvágóhíd 4,6 hektáros területét tavaly ősszel, miután az R33 nevű szórakozóhelyet nem sokkal korábban egy rendőrségi razzia után bezárták. A HVG most írt hosszabban Budapest egyik legnagyobb ingatlanfejlesztéséről: a Müpa mögötti, Dunához közeli, hat focipályányi területen 1232 lakást és 45 ezer négyzetméternyi irodát, 1921 férőhelyes mélygarázst, egy 200 szobás szállodát és 8 ezer négyzetméter bolthelyiséget építenek.
Ehhez minimum 7, inkább 12 emeletes épületeket kell felhúzni - írja a hetilap, amihez viszont a fővárosnak módosítania kellett a szabályozást. Ezt villámgyorsan, három hónap alatt meg is tette: eddig maximum 16 méter magas házakat lehetett ott építeni, de Polatnak már 45 métereset is szabad. De nagyot engedtek a zöldfelület előírt arányából is, a talajszint beépíthetősége pedig 50-ről 80 százalékra nőtt.
A Sorokári úton napi 54 400 gépjármű halad át, Polat új negyedéből pedig naponta plusz 5000 ember terheli majd a sűrűn beduguló út forgalmát. A kormányhivatal azonban megállapította, hogy a beruházásnak nincs jelentős környezeti hatása - írja a HVG.
Gül Baba türbéje
Polat először 1977-ben járt a Mecset utcában, és elszomorították az áldatlan állapotok. Tavaly az egyik cége, az ALX díszes könyvet szentelt Gül Babának, akit Polat a török-magyar barátság szimbólumának tart.
A muszlim zarándokhelyet 2,5 milliárdból felújították és átalakították, majd egy kormányrendelettel az egész működtetését átadták a már eleve közpénzzel támogatott Gül Baba Türbéje Alapítványnak.
Az emlékhely fenntartására a kormány ezentúl évi mintegy 700 milliót utal az alapítványnak, amelyet Polat vezet.
Az LMP képviselői tiltakoztak nyáron, hogy a beruházás „aránytalanul túlzó mértékű, korrupciógyanús és üzleti ügyletekre alkalmas”, ráadásul szakértői becslések szerint jóval alacsonyabb költségvetési forrásból is megvalósítható lett volna.
Az alapítványt nem magáról nevezte el Polat, mint néhány cégét vagy irodaházát, de elég egyértelmű, hogy ki a főnök. A bírósági bejegyzések szerint az alapítvány kuratóriumának tagja volt korábban Magyar Levente és Hoppál Péter államtitkár, de ők távoztak, és idén márciusban jött a helyükre Szijjártó volt kabinetfőnöke, Dr. Bán-Czifra Gabriella, illetve Szalai István (akinek legalábbis ugyanaz a neve, mint a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. egyik igazgatójának).
Mindössze hárman bizonyultak alapembernek a kuratóriumban: Polat, a Karakus nevű intézője, illetve Rahói Zsuzsanna, a miniszterelnök tanácsadója, aki annak idején ott üldögélt Orbán Ráhellel és Kerim Polattal a Gresham-palota teraszán. Továbbá az iratokból az is kiderül, hogy | Orbán és Erdogan közös barátja, aki mindenhol ott van | Az elmúlt két évben sokat írtam róla, de személyesen egyetlen egyszer találkoztam Adnan Polattal - és akkor fel sem ismertem. 2015 decembere volt, amikor a Four Seasons bejáratánál szembetaláltam magam Orbán Viktorral és egy vele látványosan jó viszonyban lévő, ismeretlen úriemberrel. | null | 1 | https://444.hu/2018/10/08/orban-es-erdogan-kozos-baratja-aki-mindenhol-ott-van | 2018-10-08 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Bár a törvény előírások szerint már több mint négy hónapja valamennyi magyarországi cégnek nyilvánosságra kellett volna hozni a 2017-es beszámolóját, a tavalyi vizes világbajnokságot szervező vállalat ezt még mindig nem tette meg. Sőt, a Bp2017 Nonprofit Kft. még a közérdekű adatigénylésünkre sem küldte meg azokat az iratokat, amelyekből kiderülne, hogyan gazdálkodott az előző évben.
Pedig lenne miről számot adniuk, hiszen a vb végső költségvetése végül meghaladta a 107 milliárd forintot, ennek a pénznek pedig egy tekintélyes részét a Bp2017 Kft. költötte el. A G7.hu összesítése szerint az eredetileg kizárólag az esemény szervezésére létrehozott cég mintegy hatvan közbeszerzést írt ki, és a megrendelt beruházásokra, illetve a megvásárolt termékekre és szolgáltatásokra hajszál híján 34 milliárd forint ment el.
Ez pedig több mint egy milliárddal magasabb annál az összegnél, amit előzetesen szervezési költségként emlegettek, azaz annál, amit elvileg a Bp2017 Kft. rendelkezésére bocsátottak a kiadásai fedezésére. Magyarul a szervező cég költségvetésében akár 1 milliárdos lyuk is lehet. Ebben persze komoly szerepe van annak, hogy a vb még jóval az esemény után is drágult. A záróünnepséget követően több mint 10 szerződés módosításáról számoltak be a szervezők, és bár olyan is volt, ami olcsóbb lett, összességében ez 1,3 milliárdos költségnövekedést eredményezett*A legtöbbel a szinkronúszó helyszín drágult, itt kétszer is szerződést kellett módosítani, ami összesen majd félmilliárdos áremelkedéshez vezetett. De kétszázmillióval többe került a nyitó és záróünnepség, illetve Kuna Tibor egyik médiaügynöksége is 350 millióval többet kapott az eredetileg tervezettnél..
Az egymilliárdos lyuknak pedig elég komoly jelentősége lehet a közeljövőben. Értesüléseink szerint ugyanis végül mégis megszüntetik a Bp2017 Kft-t, a társaság anyagi helyzete azonban erősen befolyásolja ennek menetét. Ha ugyanis a cégnek nincs elég vagyona a kötelezettségei (hitelei, kölcsönei) fedezetére, akkor csak felszámolni lehet, ami nagyon nem mutatna jól*Egy cég többféle jogi eljárás keretében megszűnhet, ezek közül a két leggyakoribb a felszámolás és a végelszámolás. Utóbbi a tisztább, ezt ugyanis jellemzően a tulajdonos kezdeményezi: ha már nincs több terve a vállalkozással, akkor egyszerűen megszünteti. A hitelezőket kifizeti, a maradék vagyont megtartja. A felszámolás ennél kicsit macerásabb. Ezt ugyanis általában a cég hitelezői indítják, ha nem kapják meg időben a pénzüket. Ilyenkor azonban a vállalatnak sokszor nincs elég vagyona a kötelezettségeinek kielégítésére, így a hitelezők hiába futnak a pénzük után, gyakran semmit nem látnak belőle viszont. Ha egy cég tulajdonosa végelszámolást kezdeményez, ám ennek során kiderül, hogy a vállalatban nincs elég vagyon a kötelezettségek fedezésére, akkor az eljárás felszámolássá alakul át..
A Bp2017 megszüntetése egyébként meglepő fejlemény. Az elmúlt hónapokban ugyanis az volt az álláspont, hogy – a számos céget ért kritika ellenére – a vállalat hosszabb távon megmarad, és a nagyobb hazai rendezésű sporteseményeket fogja majd össze. Eredetileg erről szó sem volt, a társaságot projektcégként, a vizes vb szervezésére hozták létre. Kora tavasszal keltett is némi meglepetést, hogy fél évvel a vizes vb vége után, idén februárban nőtt a társaság alkalmazottainak száma.
A Bp2017 tartós működéséről csak azt követően jelentek meg hírek, hogy lapunk beszámolt a létszámnövekedésről, ám a társaság elérhető alapszabálya az új elképzelésekre még ekkor sem utalt. A dokumentum akkori állapota szerint ugyanis a vállalat célja kizárólag a vizes vb megszervezése volt. Ezen csak március elején módosítottak, ráadásul a változást ennél is jóval később, április közepén jegyezte be a cégbíróság.
Az új cél szerint egyébként valóban komoly szerepet szántak a Bp2017 Kft-nek, hiszen lényegében minden „Magyarországon rendezendő egyes sport, kulturális, tudományos, turisztikai, vendéglátó, vagy egyéb nagyobb fontosságú nemzetközi és hazai eseményt” ők szerveztek volna. Ebben egyébként van is logika: ha egyszer valahol összeszedték már az ilyen feladatokhoz szükséges szervezeti tudást, akkor miért ne használhatnák máskor is.
Bár a vállalat nem igazán kommunikál a sajtóval, a kérdéseinket, és a közérdekű adatkéréseinket is rendre figyelmen kívül hagyják, sőt – ahogy a négy hónapja késő beszámolóból jól látszik – még a törvényben előírt adatszolgáltatásnak sem tesznek eleget, néhány információt azért elő lehet ásni a cégről. Ezek alapján pedig úgy tűnik, hogy meg is kezdték az előkészületeket a társaság felhizlalására. A cég létszáma például február óta tovább emelkedett: akkor csak 52-en dolgoztak a Bp2017 Kft-nél, szeptember elején azonban mg 85-en.
Ennek fényében aztán végképp meglepő, hogy mégis újra felmerült a vállalat beszántása.
Sőt, úgy tudjuk, hogy bár a kormány a végső szót még nem mondta ki, de az elvi döntés már megszületett, és az előkészületek is zajlanak.
Az okokat nem annyira könnyű visszafejteni, de biztos szerepet játszik benne, hogy a vizes vb-t a kormány részéről felügyelő Seszták Miklós pozíciója igencsak megromlott, a kormányból is távozott. A Bp2017 Kft-t pedig ugyan hivatalosan Szántó Éva vezeti, korábban azonban több forrásból is úgy hallottuk, hogy a cég tényleges irányítója a kezdetek óta a Seszták bizalmi embereként emlegetett Balogh Sándor gazdasági igazgató.
Ennek ellenére a korábbi fejlesztési miniszter távozása még nem feltétlenül kellett volna, hogy a Bp2017-et is meggyengítse, Baloghnak ugyanis az új kormányban is jók a kapcsolatai. A nemzeti vagyonért felelős miniszter, Bártfai-Máger Andrea a felesége volt és bár már jó ideje elváltak, a kapcsolatuk nem romlott meg. Még néhány évvel ezelőtt is több tucat Balogh Sándorhoz köthető cég működött Bártfai-Máger egy rózsadombi lakásán.
A jó kapcsolatok azonban ezúttal úgy tűnik, nem voltak elegendőek a nagy rendezvényszervező cég fenntartásához, vagy egyáltalán a tényleges életre hívásához. A Bp2017 Kft. ugyan az idén is rendezett néhány eseményt, ők felügyelték például az ifjúsági ökölvívó vb-t, a műúszó világkupát és a férfi vízilabda világliga szuperdöntőjét, az igazán zsíros feladatoktól távol tartották őket. Nem vehettek részt például Divízió I/A-s jégkorong vb vagy az öttusa Európa-bajnokság szervezésében, ahogy a két hét múlva kezdődő birkózó vb lebonyolításából is kimaradnak.
Ráadásul semmi nem utalt arra, hogy ebben a jövőben változás jöhet. Bár 2019-ben kifejezetten sok nagy nemzetközi sportesemény lesz Magyarországon, így például kajak-kenu, asztalitenisz vagy éppen vívó vb, de társrendezői leszünk a röplabda világbajnokságnak is. Ezek szervezését azonban a szövetségek nem igazán akarták kiengedni a kezükből. Az Európai Maccabi Játékok pedig még ezeknél is egyértelműbben mutatta, hogy a Bp2017 Kft. nem tudja beváltani a hozzá fűzött reményeket, hiszen ennek az eseménynek megszervezésére külön céget hívott életre az állam.
Az nem teljesen egyértelmű, hogy a Bp2017 Kft. beszántásával a kormány végleg lemond-e egy nagy állami rendezvényszervező cég létrehozásáról, vagy csak egy másik gárdával képzelik ezt el. Mindenesetre az látszik, hogy legitimitása lenne egy ilyen szervezetnek, hasonló eseményekből ugyanis a jövőben is jó néhány lesz az országban. | Egy évvel az esemény után mégis megszüntetik a vizes vb-t szervező, még mindig dübörgő céget | Bár a törvény előírások szerint már több mint négy hónapja valamennyi magyarországi cégnek nyilvánosságra kellett volna hozni a 2017-es beszámolóját, a tavalyi vizes világbajnokságot szervező vállalat ezt még mindig nem tette meg. Sőt, a Bp2017 Nonprofit Kft. még a közérdekű adatigénylésünkre sem küldte meg azokat az iratokat, amelyekből kiderülne, hogyan gazdálkodott az előző évben. | null | 1 | https://g7.hu/allam/20181007/egy-evvel-az-esemeny-utan-megis-megszuntetik-a-vizes-vb-t-szervezo-meg-mindig-duborgo-ceget/ | 2018-10-07 10:55:00 | true | null | null | G7 |
Talán senki nem merné állítani, és tévedne is, ha ezt tenné, hogy a hazai korrupció története mindössze nyolc évre nyúlik vissza. Az oligarchák háttéralkui, a hazai és külföldi nagyvállalatok nyilvánosság elől rejtett, de sokak által minimum sejtett érdekkijárásai döntően befolyásolták az 1989–1990-es és a 2010-es rendszerváltások közötti két évtizedben Magyarország sorsának alakulását. Elosztási és ágazati döntéseket, profitszerzési lehetőségeket, tulajdonviszonyokat határoztak meg, mérgezték a közéletet, a demokráciába vetett bizalmat.
Azt is kevesen vitatják azonban, hogy az Orbán-rendszer szintet lépett vagy inkább dimenziót váltott, amikor fő szabállyá tette a korrupciót, összeépítette a politikai struktúrát a korrupciós mechanizmusokkal. A rendszerértelmezések csak abban térnek el egymástól, hogy a pénzt eszköznek vagy célnak tekintik, mindazonáltal a rendszerkorrupció létének dolgában konszenzus mutatkozik. A NER kulcsfigurái sem tagadják e sajátos kiválasztási és önépítési mechanizmus fennállását, csak éppen más előjellel látják el az eredményét. Közismert Lánczi András kijelentése arról, hogy amit mások korrupciónak tartanak, az a kormány legfőbb politikája. Vagyis az erőviszonyok tartós átrendezése a magyar társadalomban, amire a kormánypártiak szerint felhatalmazást ad – amiképpen mindenre – a választási győzelmek sorozata.
A közvélemény által kevésbé ismert, de annál fontosabb ideológusa a rendszernek Tellér Gyula, aki néhány évvel ezelőtt arról értekezett, hogy az orbáni klientúra „egyfajta politikai anyaméh az új teljesítménynyújtó társadalomrész megformálására és megnövelésére”. A kormány „létrehozza és hatalmával védi a rendszert és benne a teljesítménynyújtók különleges pozícióját, ezek viszont ciklusról ciklusra újratermelik az így működő kormány hatalmi helyzetét”. Ily módon válik a korrupció politikai programmá, és alakulnak át a választások fedősztorikká, amelyek funkciója a hatalmi struktúra erejével átformált társadalmi viszonyrendszerben a hatalmi struktúra rituális megerősítése.
E magvas gondolatok kidolgozására csak a kormányra kerülés után kapott felkérést a rendszerrel szövetséges értelmiség. Azt megelőzően a Fidesz agytrösztjeként számon tartott Századvég a jó kormányzás koncepcióját dolgozta ki. Az ezzel kapcsolatos kutatás eredményeit taglaló egyik tanulmány 2008-ban a hatalmon maradás öncéllá válását, a magánérdek közérdek fölé emelését bírálta, nyilvánvalóan az akkor fennálló kormányra célozva. A fideszes politikusok 2002 után, ellenzékbe szorulva rendkívüli érzékenységre tettek szert a kormányzati korrupció és költekezés visszásságait illetően. Orbán mondatai, miszerint „a kormányzati kiadásokat be kell fagyasztani” és „radikális, gyilkos erővel kell visszaszorítani a korrupciót”, 2007-ben hangzottak el, a Gyurcsány-kormány azon elképzelésének bírálatául, miszerint a Nyugati pályaudvar mögötti rozsdaövezetben kellene felépíteni az új kormányzati negyedet. Orbán vérlázítónak nevezte a beruházást, s hogy költségeinek tényleges nagyságrendjét nem lehet átlátni. A fideszesek ingatlanspekulációt is orrontottak. „A korrupció a fejétől bűzlik, mint a hal, azonban eléri a farkát is” – hívta fel a figyelmet az összefüggésekre a Fidesz elnöke. Ma már az Orbán-kormány csillagászati összegeket költ arra, hogy a Várban rendezkedjen be, a költözködés nyomán pedig pontosan úgy beindult a belvárosi kormányépületekkel kapcsolatos játszma, ahogyan arra tíz éve figyelmeztettek. Csak most már az ő köreiken belül mozog az ingatlanok tulajdonjoga, a fejtől a farokig kijelölt szereplőkkel.
Egy másik régi eset, amikor 2006-ban Rogán Antal kampányfőnökként azzal támadta Gyurcsány Ferencet, hogy kampányfilmjében egy értékes állami Audi hátsó ülésén fejti ki gondolatait az ország kormányzásáról. Rogán autóparkolóba hívta az újságírókat, akiknek szent rémülettel mutatta be a kormányzati luxuslimuzin pontos mását. Az eseményhez rendelt panelszöveg úgy hangzott: „egy lesötétített luxuslimuzin hátsó üléséről sok minden egészen másként látszik”, vagyis a miniszterelnök nem ismeri az ország tényleges helyzetét, ellentétben például a már ekkor is sötét üveges Volkswagen kisbusszal közlekedő Orbánnal. Rogán azt ígérte, kormányra kerülésük esetén a 35 milliósra becsült Audit eladják, a pénzt vakok és gyengénlátók támogatására fordítják. Mint közismert, Rogán néhány évvel később, immár miniszterként, helikopterrel ment egy baráti esküvőre, e tény közreadása volt a végső ok a Népszabadság bezáratására, Orbán pedig baráti magánrepülővel jár futballmeccsekre.
A barátok, rokonok, üzletfelek témaköre már csak azért is figyelmet érdemel, mert 2003-ban Szijjártó Péter azt a kérdést szegezte a kormánynak: „Meddig tűri még a miniszterelnök a barátok, üzlettársak határtalan ámokfutását a magyar közigazgatásban, a kormányban, a Miniszterelnöki Hivatalban?” Szijjártó felhorgadása annak szólt, hogy az akkoriban kormánytaggá emelt Gyurcsány egy 1994-es ügyletében lízingelte az őszödi kormányüdülőt, majd bérbe adta annak a HunguestHotelsnek, amelynek egyik vezetője egy grémium tagjaként előzőleg döntött arról, hogy az üdülőt Gyurcsány cégének adják el, még az MDF-kormány idején. Szijjártó a nevezetes, Balatonban állva megtartott sajtótájékoztatóján azt is kifogásolta, hogy a szocialisták az erről szóló kormányzati ellenőrzési eredményeket megmásították. Az akkori kormányszóvivő szerint viszont a korábbi vizsgálat nem volt szabályos és szakszerű. Az ügy valóban sok kérdést vetett fel, de a nagyságrendek változását jelzi, hogy Szijjártó ma már nem kényszerül a Balatonban állni, helyette egy örökpanorámás edericsi telek ingatlanaiból nézheti a magyar tengert, amelynek anyagi fedezetéről nem óhajtott külön nyilatkozni, amikor néhány éve az Index érdeklődött róla. A HunguestHotels-láncot pedig elnyelte Mészáros Lőrinc birodalma, amelynek amúgy kiemelt célpontja a Balaton.
Korrupciógyanú, üzleti összeférhetetlenség miatt ritkán mond le kormánytag, ilyen esetre legutóbb másfél évtizede volt példa. 2003 elején a jócskán a G-nap előtti Magyar Nemzet írta meg, hogy az az ügyvédi iroda végezte a Malév átvilágítását 30 millió forintért, amelynek társtulajdonosa a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter. Kiss Elemér azzal védekezett, az ügyvédi irodában viselt tulajdonát megtartotta ugyan, ám a döntésekben nem vesz részt, mióta miniszterré nevezték ki. A botrány azzal fokozódott, hogy a Magyar Autópálya Zrt.-ről is kiderült, megbízást adott ugyanennek az ügyvédi irodának, márpedig itt az igazgatóság elnöke olyan személy, aki maga is a szóban forgó ügyvédi iroda tagja. A kegyelemdöfést azzal vitte be a Magyar Nemzet, hogy kiderítette, a Közlönykiadó is szerződött az ügyvédi irodával, márpedig ennek felügyelete a Miniszterelnöki Hivatal alá tartozik. Kiss Elemér lemondott, amit Medgyessy Péter kormányfő úgy kommentált, „sajnálom, de így kellett lennie”. Az ellenzék azonban nem volt elégedett. Az akkor MDF-es, ma már fideszes Font Sándor azt a költői kérdést tette fel, vajon „hány Kiss Elemér rejtőzik még a kormányban?”. Pokorni Zoltán fideszes frakcióvezető-helyettes pedig úgy vélte, „most dől el, hogy valóban a jog működik-e Magyarországon, vagy az összetartás (…) barátok, üzlettársak között”.
Nemhiába volt azóta újabb rendszerváltás: a kérdést végre sikerült eldönteni. | A Balatonban állva még felismerték a vérlázító korrupciót a fideszesek | Radikális, gyilkos erővel ígérte visszaszorítani a korrupciót több mint tíz évvel ezelőtt az ellenzéki Orbán Viktor, mivel nem szenvedhette a fejétől bűzlő hal közéleti kipárolgását. Szóvivője feltűrt nadrágban állt a Balatonban, az őszödi kormányüdülő bérbeadásának sorsát firtatta, a tranzakcióét, amelynek egyik szereplője olyan cég volt, amely ma már Mészáros Lőrinc nevén van. Kis magyar retró: a fideszes korrupciós aggodalmak közelmúltja. | null | 1 | https://168ora.hu/itthon/a-balatonban-allva-meg-felismertek-a-verlazito-korrupciot-a-fideszesek-157117 | 2018-10-08 12:41:37 | true | null | null | 168 óra |
„Nemzeti krumpliboltot nyitnak majd” – ezt Nyakó István (MSZP) kiabálta be egy 2013. júniusi parlamenti vitanapon a jegyzőkönyv tanúsága szerint Budai Gyula akkori földművelésügyi államtitkár (és leszerepelt elszámoltatási biztos) válaszába, aki Nyakó párttársa, Gőgös Zoltán kérdésére felelt éppen. A téma az úgynevezett Háztáji Program burgonya alprogramja volt.
A program lényege elméletben az volt, hogy a jelenleg végelszámolás alatt álló TIG Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. és a helyi önkormányzatok bevonásával vetőburgonyát osztanak szét a rászorulók között. Csakhogy, mint Gőgös felhívta a figyelmet, jóval a márciusi ültetési szezon után, május közepén született a kormány határozata – a politikus ettől fogott gyanút, hogy nem a gombhoz varrták-e a kabátot.
A politikus felszólalásában kitért arra is, hogy a cég, a Dr. Sárvári és Csendes Kft., amelyiktől a TIG, Gőgös információi szerint „nagyjából a piaci ár háromszorosáért, 1,2 milliárd forintért” megvette a krumpligumókat, az agrártárca egyik korábbi főtanácsadójának érdekeltsége.
Gőgös Zoltán Csendes Csabára célzott, aki a Dr. Sárvári és Csendesből a „Csendes”, s aki egészen idén júniusig közvetve tulajdonos volt a cégben, amelynek 2011-es alapításától fogva, jelenleg is az egyik ügyvezetője.
Korábban létezett Sárvári és Társai Kft. is („Csendes” nélkül), ezt azonban még 2013-ban felszámolták. A Sárvári burgonya honlapján a kapcsolatnál jelenleg a pár hónapja alakult, öskűi Dr. Sárvári Agró Kft.-t adják meg. Ebben a cégben nem szerepel Csendes, a Sárváriak közül két István, egy idősebb és egy fiatalabb, illetve egy györei lakcímű hölgy van a tulajdonosi körben.
A TIG-ről is érdemes ejteni pár szót: ez volt az az állami cég, amelyik több százmillió forintot parkoltatott a csődbe ment Hungária Értékpapírnál.
Budai annak idején érdemi válasz helyett élesítette a kliséket és visszatámadt: önök tönkretették a magyar vidéket, az embereket leszoktatták a munkáról, a multikat babusgatják, a márciusi ültetési időszakban pedig még havazott. Kiderült viszont a válaszból az is, hogy 850 önkormányzat vett részt a programban, és közel 160 ezer rászoruló család jelentkezett vetőburgonyáért.
A Katolikus Rádióból a burgonyanemesítésbe
Pedig a termelő Sárvári família neve akár referencia is lehetne azok számára, akik konyítanak a burgonyatermesztéshez. A család három generációra visszamenően magas szinten foglalkozik nemesítéssel, alapvetően leromlást okozó vírus- és gombabetegségeknek ellenálló (rezisztens) fajta nemesítése a céljuk évtizedek óta.
A hatvanas években a magyar burgonyanemesítés központjában, Keszthelyen, az egyetemi kutatóban dolgozott legidősebb Sárvári István. Nevéhez fűződik az 1980-ban elismert Magyar Rózsa nevű fajta is. Ez akkoriban nagy eredmény volt, de szakértő forrásaink szerint mégsem váltotta be a reményeket.
Sárváriék éveken át külföldi partnerekkel, illetve külföldön tevékenykedtek, majd ismét Magyarországon, zirci központtal folytatták a kutatásokat.
A Sárvári és Csendes Kft.-ből ismert, eredetileg köztévés, illetve a Katolikus Rádiónál is dolgozó újságíró Csendes Csaba 2010-2011-ben vezette például a Balog Zoltán által favorizált, a Fidesz pártalapítványa által támogatott kérészéletű és nem túl sikeres jobbos hetilap, a Nagyítás kiadóját Csontos János főszerkesztővel.
Ez a kapcsolat az Opten céginformációjából egyértelműen lekövethető. Gőgös, mint már említettük, arra is utalt a T. Házban, hogy Csendes az agrártárca főtanácsadója volt. Ezt, hogy tényleg így van-e, illetve, ha igen: mikortól meddig dolgozott ott Csendes, kérdeztük a cégtől, de érdemben nem válaszoltak.
Sárvári István megkeresésünkre azt hangsúlyozta: őtőlük rossz minőségű burgonya egészen bizonyos, hogy nem ment ki a programba, 1-2 százalékos veszteség az összmennyiségben előfordul kivédhetetlenül. Tudomása szerint mindössze két településről érkezett csak bejelentés a rossz minőség miatt, ezeken helyeken pedig ponyva alatt tárolták a krumplit, ez segíthette elő a rothadást. Ezeknek a bejelentett eseteknek a kivizsgálása és jegyzőkönyvezése megtörtént, és megállapításra került a szakszerűtlen tárolás.
2013-ban beestek az állami milliárdok
2013-ban ráköszöntött a Dr. Sárvári és Csendes Kft.-re a szerencse. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által támogatott, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által koordinált „Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása az agrár-, élelmiszeriparban” című pályázaton a kft. a Debreceni Egyetemmel partnerségben 1,5 milliárd forintot nyert „burgonyarezisztencia kutatás a globális éghajlatváltozás pusztításának mérséklésére” című pályamunkájával 2013 októberében.
Ez egyébként az eredményközlés szerint a legmagasabb kiosztott összeg volt. A pályázat elnyerésekor az agráriumban jártas forrásaink szerint a cég nagy termőterületen tevékenykedett, részben például a Simicska-birodalomba tartozó Lajta-Hanság földjein.
Fémzárolás az micsoda? – Magyarországon, illetve a világ legtöbb országában csak minősített vetőburgonyát szabad forgalomba hozni. Ez magában foglalja az igazolt származású és minőségű, szaporításhoz felhasznált bázisgumót, a vetőmag-felügyelet szántóföldi szemléit, a vírusdiagnosztikát (ELISA teszt, vagy rügydugvány vizsgálat), bakterológiai vizsgálatot, majd a fémzárolás alkalmával elvégzett vizsgálatokat (fajtatisztaság, mérethűség, kór- és kártevők vizsgálata). A fémzárolás során úgy kell a csomagolási egységeket lezárni, hogy annak tartalmához a csomagolás megsértése nélkül ne lehessen hozzáférni. Minden csomagon NÉBIH okmánynak számító úgynevezett függőcímkét kell elhelyezni, mely minden fontos adatot tartalmaz a növényről.
A látvány és a szag hatásos volt
A nemrég az Átlátszó birtokába került krumpliügyi paksamétából nyilvánvaló, hogy a Háztáji Programban szétosztott burgonyával finoman fogalmazva sem volt minden rendben.
„Településünkön étkezési vetőburgonyát osztottak a rászorulók között, de a burgonya bűzös volt, porhanyósan, folyósan tört. Az emberek néhány része főzött belőle, kiválogatták, ami jónak tűnt, kicsit kitették a napra, aztán elkészítették az ételüket. Már magam sem emlékezem, hogy vetőburgonya vagy étkezési, az értesítési papírt vissza kellett adnunk az átvételhez. Néhol probléma lehetett a tárolással, mire ideért. Mindenesetre a látvány és a szag hatásos volt. Laikus vagyok, nem mertem elvetni sem, de még csak beásni se a földbe, hogy megsemmisítsem, nehogy megfertőzze a földemet” – egy simontornyai hölgy így kért email-ben tanácsot a szakszerű megsemmisítésre a NÉBIH-től 2013 júniusában.
Esetéből „ügy” lett. Szintén a birtokunkba jutott egy NÉBIH-es vizsgálati jegyzőkönyv, amelynek eredmény-rovatában egyebek mellett ez áll: „a minta erősen rohadt”, illetve hogy „a tüneteket megtekintve azok kialakításában a következő kórokozó gombák vehettek részt: Fusarium sp vagy Phoma sp., ezt laboratóriumi vizsgálattal megerősíteni nem tudtuk a minta állapota miatt”.
Egy augusztusi keltezésű dokumentumban pedig Simontornya jegyzője is fogyasztásra alkalmatlannak nevezte a burgonyát.
Az általunk betekintett iratok szerint a NÉBIH belső vizsgálata aztán elakadt, egy ideig „házon belül” tologatták az iratokat, attól függően, hogy melyik megyei hivatalt érezték hatáskörrel rendelkezőnek az eljárás lefolytatására. Időközben azonban megindult a büntetőeljárás is, Gőgös kutakodásai alapján ugyanis az MSZP úgynevezett demokrácia központja feljelentést tett.
A feljelentés szerint „a megtermelt 3000 tonna Axona burgonyát a rendkívül gyenge minőségű szaporítás során keletkezett súlyos vírusfertőzések miatt már a szántóföldi szemlék során ki kellett volna zárni. A vírusfertőzés ellenére a NEBIH a kötelező ELISA minőségi vizsgálat elvégzése nélkül, elit fokozatúra fémzároltatta és ezzel forgalomba hozatali engedélyt adott ki rá, mellyel ismeretlen személy megvalósította a 2012. évi Btk. 306. § a. pontjába ütköző közfeladati helyzettel visszaélés, és a 342. § (1) bekezdés c. pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűncselekményeket”.
Ezen kívül hűtlen kezelés gyanúja miatt kértek nyomozást azért, hogy a TIG pályázat nélkül vett át burgonyát a Dr. Sárvári és Csendes Kft.-től.
Az ügyészség azonban mindkét pontban megszüntette a nyomozást 2018. augusztus 21.-én, az ünnepi hosszú hétvége után nyomban, mondván, nem állapítható meg bűncselekmény, illetve, ami történt, az nem az – tájékoztatta az Átlátszót a Központi Nyomozó Főügyészség.
Kérdeztük az Agrárminisztériumtól is, hogy az ő adataik szerint összesen mennyi ment a „lecsóba” a rászorulóknak szánt, az állami cég által több mint egymilliárd forintért felvásárolt krumpliból, és ennek mi lehetett az oka. Egyelőre hiába.
Annak idején a krumpliosztás feltétele volt, hogy a betakarítás után minden kedvezményezett visszaszolgáltasson egy zsákot a termésből. Most azt is megkérdeztük az Agrártárcától, mennyi érkezett vissza. Ha kapunk választ, az sokat segíthet utólag is megbecsülni a program hasznát és eredményességét.
Gőgösnek mindenesetre még Fazekas miniszter küldött egy írásbeli választ 2013. őszén, amiben felsorolja azokat a településeket, amelyek kaptak a burgonyából. A listáról kiderül, hogy az első szállítások a TIG-től április végén kezdődtek, miközben a kormányhatározat május 17-én született. Márpedig ennek fényében a politikus alappal feltételezhette, hogy a gombhoz varrták a burgonyakabátot.
Fotó: a Háztáji Program rohadt krumplija Kónynál. Olvasónk felvétele. | Rohadt vetőkrumplit osztottak a rászorulóknak, az ügyészség megszüntette a nyomozást | Öt évig molyolt az ügyészség a Háztáji Program burgonyaosztásával kapcsolatos feljelentéssel, míg nemrégiben, augusztus végén kimondta, nincs és nem is volt itt semmi látnivaló. Ennél azért utólag is izgalmasabbnak tűnik az eset. Az osztáskor a kedvezményezettekhez került krumpli rohadt volt és büdös – hogy mekkora arányban és kinek a hibájából, nem derült ki egyértelműen. A politikailag is jól beágyazott termelő milliárdos összegű állami forrást nyert burgonyanemesítésre. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/10/08/rohadt-vetokrumplit-osztottak-a-raszoruloknak-az-ugyeszseg-megszuntette-a-nyomozast/ | 2018-10-08 21:16:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Ártatlan és az ügyészség értelmezte félre a részvényügyletet – összefoglalva ez a véleménye Fintha-Nagy Ádámnak, az üzleti életben is jól ismert ügyvédnek a vele szemben bennfentes kereskedelem miatt folyó eljárásról. Az ügyben október 3-án kezdődött meg a tárgyalás a Fővárosi Törvényszéken.
Az ügyészség szerint – mint azt az Átlátszó is megírta – Fintha-Nagy Ádám bennfentes tőzsdei ügyletet kötött 2015 februárjában a Kartonpack-részvények mintegy 30 százalékára. 91 millió forintért vette meg a pakkot, s a részvények révén 300 millió forinttal gazdagodott.
A Kartonpack Dobozipari Nyrt.-nek a csalásért jogerősen elítélt Kulcsár Attila által alapított amerikai Britton LLC. tulajdonosa. Az utóbbi céggel szemben a DBI Ingatlanhasznosító Kft.-nek 1,8 milliárd forintos követelése volt, ennek a társaságnak a jogi képviseletét pedig Fintha-Nagy látta el. A DBI mellett végrehajtást kezdeményezett a K&H Bank is. A végrehajtó ekkor piacra dobta a Britton LLC. Kartonpack-részvényeit, miközben a papírok bűnügyi zár alatt álltak.
Az ügyészség szerint Fintha-Nagy Ádám úgy követte el a bennfentes kereskedelmet, hogy előre tudta, a részvényeket mikor fogják értékesíteni. Emiatt a Magyar Nemzeti Bank 2016 szeptemberében indított vizsgálatot, és húszmillió forintra büntette, valamint fel is jelentette Fintha-Nagy Ádámot. Így lett az ügyvédből vádlott.
Lapunk akkor részletes portrécikket szentelt az ügyvédnek. Nem csak a Kulcsár-féle brókerbotrány az egyetlen politika-közeli zavaros ügy, amiben felmerült Fintha-Nagy neve – a fideszes tenderarisztokráciával is voltak közös ügyletei, például ő volt az egyik kedvezményezettje az V. kerületi kedvezményes önkormányzati ingatlankiárusításnak.
Ráadásul 2016 novemberéig felügyelőbizottsági tag volt a jelenleg PSE Zrt. néven futó Eclipse Informatikai Zrt.-ben. Ennek a cégnek a vezetőit vádolják adócsalással, a vállalkozás kapcsolatrendszere pedig egészen Pintér Sándor belügyminiszter családjáig ért.
A Heti Válasz azt írta, hogy Fintha-Nagynak Tiborcz Istvánnal is vannak közös ügyletei: balatonparti szállodákat birtokolnak cégeiken keresztül. A keszthelyi szállodákat tulajdonló Pannon Tessera Hospitalis Zrt. például a legfrissebb, nyári cégiratok szerint egy győrújbaráti adótanácsadó bt.-é, a West Hungária Bau Kft.-é, illetve a Fintha-Nagy-érdekeltségű RLC Alfa Kft.-é.
A most folyó büntetőügyben Fintha-Nagy Ádám a Fővárosi Törvényszéken megtett vallomásában azt hangsúlyozta, hogy saját nevében, saját eszközeiből és saját értékpapírszámlára bonyolította le a Kartonpack ügyletet. Többször is elmondta, hogy nem tudott arról, hogy a végrehajtó a tőzsdei aukció helyett azonnali értékesítésre változtatta a részvények eladási módját.
Az ügyvéd szerint nem állja meg a helyét az az ügyészségi megállapítás, hogy az árversenyt akadályozta volna, mivel rajta kívül más is tett ajánlatot a részvénycsomagra. Megjegyezte ezzel kapcsolatban azt is, hogy ha gond lett volna a részvények megvételével, a Budapesti Értéktőzsde vezetője felfüggeszthette volna az ügyletet, de ez nem történt meg.
Az ügylet körülményeire vonatkozóan Fintha-Nagy Ádám beszámolt arról is, hogy akkoriban több hónapon át külföldön, a csendes-óceáni térségben tartózkodott a családjával, és hetente csak egyszer beszélt a kollégáival az itthoni teendőkről, így a részvénycsomag megvásárlását is onnan intézte.
Tanúvallomásában az ügyvéd azt mondta, hogy ügylet kockázatos volt a vásárlás pillanatában, és utána még 2 évig, mert a Kartonpack vagyona a Kulcsár-ügy miatt ügyészi indítványra zár alatt, és így elkobzási veszély alatt is volt.
Fintha-Nagy Ádám ehhez az Átlátszó érdeklődésére hozzátette azt is, hogy „amikor az ügyészség a Kartonpack-részvények értékét számolja (és állítja, hogy 300 milliót kerestem) akkor figyelmen kívül hagyja, hogy a saját indítványa szerint a másik eljárásban a Kartonpack vagyonának elkobozását kérte. Ha Kartonpack vagyonát elkobozzák, akkor mennyit is ér a részvénycsomag? Igen, a helyes válasz a nulla. Az, hogy nem kobozták el, csak 2017-ben derült ki a Kulcsár-ügy jogerős ítéletében, utána már helyes lehet a számítás.”
Fintha-Nagy hangsúlyozta azt is, hogy ő, mint a végrehajtás kérője nem volt kizárva az ügyletből, így nem volt annak jogi akadálya, hogy megszerezze a részvényeket. | Bennfentes kereskedelemmel vádolják Fintha-Nagy Ádám ügyvédet a bíróság előtt | Nem tudta felsorolni ingatlanjait, ezért aztán nem is nyilatkozott vagyoni helyzetéről Fintha-Nagy Ádám ügyvéd a Fővárosi Törvényszék bírája előtt, amikor a személyi körülményeiről kellett beszámolnia a bennfentes kereskedelem miatt zajló eljárásban. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/10/08/bennfentes-kereskedelemmel-vadoljak-fintha-nagy-adam-ugyvedet-a-birosag-elott/ | 2018-10-08 21:38:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Nevetséges bírói hiba miatt hagyták futni a Gyurcsány-kormány volt titkosszolgálati vezetőit
Várhatóan novemberben tárgyalja újra első fokon a Gyurcsány-kormány volt tikosszolgálati vezetőinek vesztegetési perét a Kaposvári Törvényszék. A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatója, Galambos Lajos és bűntársa, a cég volt műveleti osztályvezetője, Gyarmati György terhére azt rója az ügyészség, hogy százmilliókkal vesztegette meg őket a magyar alvilág hírhedt alakja, Jakubinyi Róbert. Galambosékat tavaly már több év börtönre ítélték, ám júniusban a Fővárosi Ítélőtábla megsemmisítette az elsőfokú döntést. Portálunk úgy tudja, nevetséges bírói hiba miatt kezdődhet újra a hét éve zajló eljárás.
A PestiSrácok.hu információi szerint várhatóan novemberben kezdi tárgyalni a Gyurcsány-kormány volt titkosszolgálati vezetőinek, illetve a magyar alvilág egyik hírhedt alakjának megismételt elsőfokú perét a Kaposvári Törvényszék. Az Egymásért, Egy-másért Alapítvány kulcsfiguráját, Jakubinyi Róbertet és a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) korábban kémkedéssel is vádolt, ám végül jogerősen felmentett volt főigazgatóját, Galambos Lajost, illetve a cég volt műveleti osztályvezetőjét, Gyarmati Györgyöt még 2013-ban (az első gyanúsításokra 2011-ben került sor) folytatólagosan elkövetett hivatali helyzettel való visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolta meg az ügyészség. A Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa a titkosított perben tavaly első fokon mindhárom vádlottat bűnösnek mondta ki. A Pintér Sándor lejáratásával is összefüggésbe hozott Jakubinyi Róbert elsőrendű vádlottat kétrendbeli, folytatólagosan elkövetett vesztegetés miatt négy év börtönre és öt év közügyektől eltiltásra ítélték. A másodrendű vádlott Galambos Lajos folytatólagosan elkövetett vesztegetésért és államtitoksértésért öt évet kapott, valamint nyolc évre a közügyektől is eltiltották. Gyarmati György harmadrendű vádlottat három év börtönnel és öt év közügyektől eltiltással sújtották. A bíróság emellett Galambost 150, Gyarmatit 100 millió forintos vagyonelkobzásra ítélte.
A szálak az Egymásért alapítványig vezetnek
Ahogy azt már többször megemlítettük, a titkosított ügy szálai a Gyurcsány-kormány idején fénykorát élő Egymásért alapítványig vezethetők vissza: a vád szerint az alapítvány – melynek megalapítását Nagy Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 2006-ban elhunyt első igazgatója kezdeményezte – számára egy magáncég 2005-ben és 2006-ban hozott Ázsiából az országba milliárdos értékű vámárut, többtonnányi élelmiszert arra hivatkozva, hogy adomány, ám azok a nagy áruházláncok polcaira kerültek, így csaknem másfél milliárdnyi adót nem fizettek be az államkasszába. Később feltáró vallomásokból kiderült, hogy az egykori közhasznú szervezet a Gyurcsány-kormány legmagasabb rangú titkosszolgáinak a kifizetőhelyeként működött évekig, cserébe a hatóságok vezetői elsimították Jakubinyi büntetőügyeit. Szolgálataikért a vádlottak százmilliós összegeket kaphattak a csalással, sikkasztással és csempészéssel is vádolt nehézfiútól, akit legutóbb nem jogerősen bírósági eljárásban elkövetett vesztegetés bűntette miatt ítélt el a bíróság. A kifizetett kenőpénzek egyébként nem meglepően azonosak az ítéletben szereplő vagyonelkobzások összegeivel.
Az ügyészség ugyan súlyosabb büntetés kiszabását indítványozta, ám a Fővárosi Ítélőtábla júniusban úgy döntött, hogy eljárásjogi okok miatt hatályon kívül helyezi az elsőfokú ítéletet. Az ítélőtábla a megismételt eljárás lefolytatására a Kaposvári Törvényszék másik katonai tanácsát jelölte ki. Portálunk úgy értesült, hogy a táblabíróság leginkább azért döntött a hatályon kívül helyezés mellett, mert a törvényszék – ki tudja, miért – nem tartotta be a kiemelt ügyekre vonatkozó szabályokat, azaz többször három hónapnál is több idő telt el a tárgyalási napok között, továbbá a bíró ezek után elmulasztotta a korábbi határnapok jegyzőkönyveinek ismertetését a soron következő tárgyalások elején. Ennek köszönhetően még hosszú évekig várhatunk a jogerős döntésre a hét éve zajló ügyben. | Nevetséges bírói hiba miatt hagyták futni a Gyurcsány-kormány volt titkosszolgálati vezetőit | Várhatóan novemberben tárgyalja újra első fokon a Gyurcsány-kormány volt tikosszolgálati vezetőinek vesztegetési perét a Kaposvári Törvényszék. A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatója, Galambos Lajos és bűntársa, a cég volt műveleti osztályvezetője, Gyarmati György terhére azt rója az ügyészség, hogy százmilliókkal vesztegette meg őket a magyar alvilág hírhedt alakja, Jakubinyi Róbert. Galambosékat tavaly már több év börtönre ítélték, ám júniusban a Fővárosi Ítélőtábla megsemmisítette az elsőfokú döntést. Portálunk úgy tudja, nevetséges bírói hiba miatt kezdődhet újra a hét éve zajló eljárás. | null | 1 | https://pestisracok.hu/nevetseges-biroi-hiba-miatt-hagytak-futni-a-gyurcsany-kormany-volt-titkosszolgalati-vezetoit/ | 2018-10-09 21:43:00 | true | null | null | pestisracok.hu |
Szeptember végén derült ki a Magyar Közlönyből, hogy a kormány művelődési házat vesz a vietnami Hanoiban, az ingatlanra legfeljebb 7,1 milliárdot szánnak. Ezt az összeget segít kontextusba helyezni, hogy a 2018-as költségvetésben kevesebb mint fele ennyit, 3 milliárd forintot különítettek el a magyar kultúrát a világban népszerűsíteni hivatott, 21 országban jelenlévő Balassi Intézet működtetésére.
Persze a szokatlanul drága kulturális beruházás kapcsán lehet arra hivatkozni, hogy a hanoi ingatlannak van eladási értéke, és egyébként is, Délkelet-Ázsia egyik legdinamikusabban fejlődő gazdaságáról, a keleti nyitás egyik fontos országáról van szó, ahol a magyar jelenlét kézzelfogható politikai és gazdasági előnyökkel járhat.
Ez első ránézésre igaz is: a Vietnamba irányuló magyar export 2011 óta 72 százalékkal nőtt, tavaly elérte a 79 millió dollárt, mai árfolyamon 22 milliárd forintot. A probléma csak az, hogy eközben a Magyarországra irányuló Vietnami export az ötszörösére, 316 millió dollárra nőtt, a magyar kereskedelmi hiány pedig 17 millióról 237 millió dollárra, azaz 66 milliárd forintra.
Vietnamhoz hasonló a kép az egész kelet-ázsiai és közép-ázsiai régióban: a térség fejlődő országaiba (Kína, India és Délkelet-Ázsia) 2011 óta nem hogy nem nőtt, egyenesen csökkent a magyar export, miközben a kereskedelmi hiány tartósan magas maradt.
Ez egyébként nem kifejezetten a magyar külpolitika hibája: a kelet-közép-európai térség szinte minden országában hasonló folyamatok játszódnak le. Ennek az az oka, hogy a világgazdaság keleti szeleit egyáltalán nem olyan könnyű meglovagolni, mint a kormány gondolta: a Budapesten kiötlött politikai szlogenek és külgazdasági elképzelések alig tudják befolyásolni a valós gazdasági folyamatokat. Ezek a gazdasági folyamatok pedig nem igazán kedveznek a keleti nyitásnak, sőt, inkább ellentmondanak annak.
Bukás
A magyar kormány 2011-ben hirdette meg a keleti nyitás című külgazdaság-politikai programját, amelynek az volt a célja, hogy csökkenjen a magyar gazdaság függősége a gyengélkedő Európától, és ehelyett inkább a gyorsan fejlődő keleti országokkal bizniszeljünk többet. Bár Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2015-ben már félig-meddig visszavonultatta a stratégiát, és a kormányretorikából is kikopott a dolog, a keleti álmok azért nem múltak el teljesen. Ezt jelzi, hogy a magyar külpolitika egyes kérdésekben kvázi Kína érdekeit érvényesíti az Európai Unióban, és önszántából, örömmel adósítaná el magát Kína felé, dacára annak, hogy ezt a közelmúltban már több ázsiai ország is nagyon megbánta.
Politikai oldalon tehát látszólag mindent megtesz Budapest, hogy egy kis keleti bizniszhez jussunk. Ám a biznisz, ahogy ezt korábban hosszabban is megírtuk, a befektetések terén egyáltalán nem jött össze. A kereskedelem terén pedig még siralmasabb a helyzet: nemhogy nőtt volna, egy kicsit még csökkent is a keleti export 2011 óta, miközben a magyar gazdaság nyugat-európai kitettsége erősebbé vált.
Az adatokból külön szembetűnő Kína esete: bár az ország a növekedés lelassulása és a kisebb-nagyobb szerkezeti gondjai ellenére még mindig a világ egyik legdinamikusabb gazdasága, Magyarország ebből gyakorlatilag semmiféle hasznot nem tudott húzni. A keleti nyitás meghirdetése óta dollárban kifejezve egyáltalán nem bővült a Kínába irányuló magyar export, miközben a kínai gazdaság mérete 2011 óta több mint másfélszeresére nőtt.
Ugyan a Kínával szembeni kereskedelmi hiány csökkent, ám ennek az az oka, hogy jelentősen visszaesett a Kínából érkező áruk értéke. Hét évnyi keleti nyitás és folyamatos diplomáciai dörgölőzés ellenére a Kínával fennálló gazdasági kapcsolatok nem hogy erősödtek volna, még gyengültek is. Hasonló a helyzet Ázsia egészével: az áruforgalom stagnál, a térség részesedése a magyar külkereskedelemből csökken.
Nem is volt értelme
Ettől függetlenül az, hogy az ázsiai export nem tud jelentős mértékben növekedni, illetve hogy a kereskedelmi mérleg tartósan deficites, önmagában nem a magyar gazdaságdiplomácia hibája: az egész régióban hasonló a helyzet, sőt máshol még rosszabbak a számok.
Nem mintha a gazdaságdiplomáciával ne lett volna baj: bőven voltak (és vannak) súlyos diplomáciai betlik a keleti nyitás során, amiért több jelenlegi és exdiplomata is a Külgazdasági és Külügyminisztériumban történt jelentős személycseréket, és az ezek után bekövetkezett szakember- tapasztalat- és tudáshiányt nevezte meg. Ám a kivitelezés abból a szempontból másodlagos, hogy a gazdasági realitásokat még ennél jóval szervezettebb diplomáciai tevékenységgel sem lehetne alapjaiban megváltoztatni.
Ezek a gazdasági realitások nagyjából a következők:
Ma már nagyon nehéz úgy termelőtevékenységet folytatni a világon, hogy ne kelljen hozzá Ázsiából alkatrészeket importálni. Miközben a kormány az újraiparosítást nyomja, óhatatlanul is támogatja az ázsiai importot, rontja a kereskedelmi deficitet.
A magyar tulajdonú cégek, különösen a kis- és középvállalkozások nagy része nem képes az exportra. Amelyek pedig igen, azoknak a nemzetgazdasági súlya elenyésző, illetve nem olyan termékeket termelnek, amelyekre Ázsiában kiemelkedő kereslet van.
Kelet-Ázsia gazdaságilag nem válik nyitottabbá, sőt inkább a bezárkózás jeleit mutatja.
Az első pontot illetően a gépgyártásban, főleg az elektronikai iparban végbement nemzetközi folyamatok a hunyók. Korábban az ázsiai import (nem teljesen jogtalanul) úgy élt az európai fejekben, hogy a multi Kínában legyártatja az áruját, aztán Nyugatra exportálja. Ez részben még ma is igaz, ám a dolog sokkal összetettebbé vált: az ázsiai gyárak ma már nem konkrét termékekre, hanem alkatrészekre szakosodnak, és az alkatrészgyártás terén is a legnagyobb globális beszállítókká válnak. Emiatt a magyarországi gyárak is egyre több ázsiai alkatrészt importálnak: mint kutatásokból kiderül, a Magyarországon feldolgozott alkatrészek harmada-fele Kelet-Ázsiából származik – az ellenkező irányban viszont elenyésző a forgalom.
A másik folyamat, ami részben magyarázza a fenti számokat, hogy a kelet-ázsiai gépipari és elektronikai termelés ma már egyre kevésbé összpontosul csak Kínában: részben a kínai munkaerő drágulása, részben a kínai konkurencia erősödése, részben a szellemi tulajdonjogok védelmével kapcsolatos kételyek miatt sok külföldi cég a környező országokba helyezte át a gyártás egyes részfolyamatait – például Vietnamba. A termékcsoport szintű adatokból látszik, hogy a vietnami import növekedése elsősorban a gépiparból származik, ahogy a kínai import csökkenése is ehhez köthető.
Nem rossz, nem jó
A fentiekből egyébként az is kiderül, hogy a keleti import nem feltétlenül rossz, hiszen jelentős része nem az Aliexpresszes vásárolt olcsó utánzat, hanem a hazai gyárakban feldolgozandó alkatrész. Ezáltal pedig ez a mínusz később az exportban pluszban megjelenik: az itthon ázsiai alkatrészekből összeszerelt termékeket jellemzően nyugatra adják el.
(Főleg, hogy még a munkaerőt is importálni kell.) Miközben az ellenkező irányban a magyar cégek nem nagyon tudnak hasznot húzni a keleti piacokon. Ez egyébként abból a szempontból nem meglepő, hogy a kereskedelem-gazdaságtant az elmúlt másfél évtizedben alapvetően két felismerés határozta meg:
Egyrészt a kereskedelem nem államok között és által folyik, hanem cégeken, illetve cégcsoportokon belül és azok között.
Másrészt a cégeknek csak egy nagyon apró része, jellemzően a legversenyképesebb 4-5 százaléka képes exportálni, hiszen a külföldi piacokra való belépés drága mulatság.
Ebből két dolog következik a magyar helyzetre és a keleti nyitásra vetítve. Egyrészt az államnak csak nagyon közvetett ráhatása van a kereskedelem földrajzi eloszlására, ezt a globális vállalati folyamatok mozgatják. A vállalati folyamatokra pedig sokkal jelentősebb hatással van mondjuk a helyi piacméret, az adópolitika, a bérszínvonal vagy az árfolyam-stabilitás, mint bármilyen külgazdasági politika.
Másfelől a világgazdaság működésének fényében teljesen irreális azt hirdetni, hogy a magyar kkv-k a kormány segítségével képesek lesznek keletre exportálni. Egy-két ipari nagyhatalomtól (Németország, Japán) eltekintve egyáltalán nem jellemző sehol a világon, hogy a kkv-k exportja nemzetgazdasági szinten érzékelhető mértékű lenne. Dacára annak, hogy mindenhol népszerű politikai téma a kkv-k meg a családi vállalkozások támogatása, illetve hogy a foglalkoztatás terén ezek valóban kiemelt cégkategóriák, egyszerűen túl kicsik és gyengék ahhoz, hogy a nemzetközi piacokon versenyezzenek – pont ezért is maradtak kkv-k, és nem lett belőlük Amazon. (Ennél valamivel könnyebb a részvétel a nemzetközi szolgáltatások piacán, különösen az IT-szektorban, a fentiek a hagyományos árukereskedelemre vonatkoznak.)
Ezt jelzi, hogy a magyar exportban a hazai tulajdonú cégek termékeinek aránya jellemzően 20 százalék alatt mozog, a célországok pedig döntően európaiak. Jól hangzik, hogy majd betör a magyar bor a kínai piacra, de ott is a legnagyobb és leginkább tőkeerős francia, spanyol, ausztrál és kaliforniai borkereskedőkkel kell majd versenyeznie. Ázsiában eleve jellemző, hogy a kereskedelem nagy része a már említett gép- és elektronikai ipari termékekben és alkatrészekben folyik, tehát valóban átható kereskedelmi eredményt ebben a szektorban lehetne elérni, itt azonban nem nagyon vannak erős magyar cégek, és amik vannak, azok is jellemzően inkább az európai gyáraknak szállítanak.
Emiatt aztán teljesen irreális volt abban bízni és azt hirdetni, hogy a keleti gazdaságdiplomácia sikeres lehet. Az ennek ellentmondó gazdasági realitások valójában bármelyik jobb bevezető nemzetközi gazdaságtan tankönyv első néhány fejezetéből kiolvashatók.
Esélyünk sem volt
Az egész keleti nyitás tehát egy hatalmas önámításnak bizonyult. Enyhítő körülmény azonban, hogy nem csak a magyar kormány ámította magát: számos térségbeli ország, sőt sok nyugati kormány is meghirdette a maga keleti nyitását, ám az Európai Unió Kelet-Ázsiával szembeni kereskedelmi hiánya nem csökkent, és az export sem nőtt különösebben erősen.
Ez alapvetően az idézett harmadik okra vezethető vissza: Kelet-Ázsia piacai nem váltak nyitottabbá, sőt bizonyos szempontból inkább bezárulnak.
A termelés tekintetében a térség országai között kapcsok egyre erősödnek, és a helyi cégek fejlődésével egyre kevesebb, régión kívülről jövő technológiára és alkatrészre van szükségük.
A fogyasztás tekintetében ugyan még nő az étvágyuk, de ahogy jönnek fel az ázsiai cégek, és ahogy csökken az európaiak (és amerikaiak) technológiai előnye, úgy a piaci lehetőségek is szűkülnek.
A piaci lehetőségek szűkítésében pedig a saját cégeiket támogató helyi kormányok is tevékenyen részt vállalnak a nyugati vállalatok belépésének akadályozásával.
Ehhez jön még, hogy több, nagyobb kereskedelmi egyezményről is előrehaladott tárgyalásokat folytatnak Ázsia gazdaságai, ha pedig valóban létrejönne egy, Indiától Kínán át Japánig terjedő szabadkereskedelmi övezet, akkor az európai áru még nehezebben tudna versenyezni a helyivel.
Ezek a folyamatok a középtávon várhatóan csak erősödni fognak, és a bezáruló Ázsiában elsősorban csak a nagy, tőkeerős európai cégek fognak tudni érvényesülni, nem a magyar kkv-k. A magyar külkereskedelmet pedig továbbra sem a keleti szelek, hanem a nyugat-európai és általános világgazdaság fuvallatok fogják terelgetni.
Az uniós külgazdaság-politikán keresztül sokkal egyszerűbb lenne nyomást gyakorolni Kínára vagy akár Vietnamra a kereskedelmi helyzet kiegyenlítése végett. A magyar kormány azonban láthatóan pont az ellenkezőjét teszi: Pekingnél próbál jó pontokat szerezni a közös uniós fellépéssel hátráltatásával. A politikai gesztusoknak azonban vajmi kevés gazdasági hatásuk van, közvetetten viszont pont hogy Európa, és ezáltal Magyarország érdekérvényesítési képességét gyengítik, ezzel pedig a magyar gazdasági érdek ellenében hatnak.
Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közzétett képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) megbeszélést folytat Tran Dai Quang vietnami államfővel Hanoiban 2017. szeptember 25-én. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs | Vannak, akiknek nagyon bejött a keleti nyitás | Bár ma már kevésbé hangsúlyos eleme a magyar külpolitikának a keleti nyitás, a kormány azért a mai napig nem sajnálja a pénzt és a politikai tőkét, hogy a befektetések és kereskedelmi lehetőségek reményében építse az ország keleti kapcsolatait. Ehhez képest gazdasági szempontból a keleti nyitással egyedül Ázsia járt jól: a a térséggel szembeni kereskedelmi hiányunk tartósan magas maradt. Ez persze nem magyar betegség, egész Európára igaz. Ám a magyar külpolitika azzal, hogy Ázsiának gazsulál, Európa és saját gazdasági érdekei ellen dolgozik. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/10/09/keleti_nyitas_vietnam_kina_kereskedelem_bukas/ | 2018-10-09 21:46:40 | true | null | null | Index |
Az Andrássy út 116. szám alatt található, 1876-77-ben épült villa egykoron Weiss Manfréd gyáriparos családjának tulajdonában is volt. Az épület a századforduló időszakában Budapest egyik büszkeségeként volt ismert, a legenda szerint öt évvel hamarabb volt benne villanyvilágítás, mint az angol királyi palotában. Az épületet a Bécsből Otto Wagner építésvezetőjeként Budapestre érkezett és itt letelepült Kallina Mór tervezte 1876–77 körül. Az ingatlant 1894-ben vásárolta meg Weiss Manfréd nagyiparos, és a Weiss család tulajdonában állt évtizedekig.
Az Andrássy úti villát 2016-ban adta el több, éveken át tartó sikertelen kísérlet után a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, egy érdekes árverésen. Az épületet 2016. december 27-én hirdették meg, másnap volt a megtekintése, január 10-én pedig le is zárult az egész folyamat. Az ingatlan esetében csak ketten fizették meg az árverési biztosítékot, egy győri és egy budapesti személy. Ahogy ezt akkor a 444.hu megírta, Tiborcz István üzlettársa, a sikeres győri vállalkozó, a West Hungária Bau-csoport tulajdonosa, Paár Attila vitte be a nyertes ajánlatot.
Hogy hogy került Paár Attilától a BDPST Zrt.-hez az ingatlan, a cégtől ezt a választ kaptuk:
A BDPST Zrt. az Andrássy út 116. szám alatt található ingatlant tulajdonló projekttársaságban szerzett 2018 októberében piaci áron 50 százalék részesedést egy magántulajdonban álló társaságtól, a West Hungária Bau Építőipari Szolgáltató Kft-től.
Tehát Tiborcz István cége megvette Paár Attila cégének felét, így jutott hozzá az épület feléhez is.
A most bejelentett, 12 hónapig tartó teljes körű korszerűsítés során a BDPST Group az épületet szerkezetkész állapotig visszabontja, megtartva és felújítva az eredeti homlokzatot, valamint az olyan, építészeti szempontból értékes eredeti elemeket, mint például a földszintről felvezető csavart falépcső. A gépészet, légtechnika és a kiszolgáló egységek a szálloda alagsorában és a tetőtérben kapnak helyet, szintén az alagsorba kerül a reggeliző tér, ami követi az épület eredeti struktúráját. A földszinti térben egy funkcionális recepció lesz, amelyből szintén az Andrássy úti oldalon egy szalon tölti majd be a lobbi szerepét. Az épület közepén, a belső térben egy felülről megvilágított átrium biztosítja majd a nappali megvilágítást. A tervezők a szobák elhelyezését az átrium körül oldották meg. A beruházás összege meghaladja az egymilliárd forintot. | Butikhotelt fejleszt az Andrássy úton Tiborcz István cége | Az Andrássy úti villát 2016-ban adta el több, éveken át tartó sikertelen kísérlet után a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, egy érdekes árverésen. Az épületet 2016. december 27-én hirdették meg, másnap volt a megtekintése, január 10-én pedig le is zárult az egész folyamat. Az ingatlan esetében csak ketten fizették meg az árverési biztosítékot, egy győri és egy budapesti személy. Ahogy ezt akkor a 444.hu megírta, Tiborcz István üzlettársa, a sikeres győri vállalkozó, a West Hungária Bau-csoport tulajdonosa, Paár Attila vitte be a nyertes ajánlatot. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/10/08/butikhotelt_fejleszt_az_andrassy_uton_tiborcz_istvan_cege/ | 2018-10-08 21:51:00 | true | null | null | Index |
Székesfehérvár;Garancsi István;
2018-10-09 15:06:51
Több mint 25 milliárdból építhetnek sportcsarnokot Garancsiék Székesfehérváron
Cser-Palkovics korábban azt mondta, az épület 18 hónap alatt készülhet el.
Több mint 25 milliárd forintból épülhet multifunkciós sport- és rendezvénycsarnok Székesfehérváron, miután az önkormányzat meghívásos közbeszerzési eljáráson kiválasztotta a nyertes ajánlattévőt – írja az MTI.
Az önkormányzat képviselőtestülete szeptember 14-én, zárt ülésen tárgyalta és egyhangú döntéssel fogadta el azt a javaslatot, amely a székesfehérvári multifunkcionális rendezvény- és sportcsarnok kivitelezése, illetve közutak tervezése és kivitelezése tárgyú közbeszerzési eljárás eredményének megállapítását célozta.
Az MTI érdeklődésére akkor Cser-Palkovics András polgármester azt mondta, hogy az első kapavágástól számítva 18 hónap alatt épülhet meg a csarnok, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy bár szerződni tudnak a leendő kivitelezővel, a szerződés csak akkor léphet hatályba, ha a kormány meghozza a végleges döntést a finanszírozásról.
Megjegyezte: mint minden építőipari beruházás, ez az építkezés is többe fog kerülni, mint ahogy azt 2013-ban – amikor a kihelyezett fehérvári kormányülésen először felmerült az ötlet – a város tervezte. A városvezető a döntést követően sem a nyertesről, sem a beruházás összköltségéről nem tudott nyilatkozni, mert a jogszabályoknak megfelelőn előbb ki kellett hirdetniük a közbeszerzési eljárás végeredményét.
Az önkormányzat kommunikációs központja kedden azt közölte az MTI-vel, hogy a nyertes ajánlattevő a Market Építő Zrt. lett, míg a nettó vállalkozói díj 25,75 milliárd forint.
A Modern Városok Program keretében megépülő, közel 6000 fő befogadására alkalmas Alba Aréna építése nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás. A Budai út mellé tervezett multifunkcionális csarnok építése kapcsán korábban megítélt félmilliárd forintnyi állami forrás a területvásárlási és tervezési költségeket fedezte 2016-ban. A város vállalta, hogy elkészíti a komplett építési engedélyezési tervdokumentációt, valamint a közmű- és útterveket is, az építkezés költségeit pedig az állam biztosítja. | Több mint 25 milliárdból építhetnek sportcsarnokot Garancsiék Székesfehérváron | Cser-Palkovics korábban azt mondta, az épület 18 hónap alatt készülhet el. | null | 1 | https://nepszava.hu/3011334_tobb-mint-25-milliardbol-epithetnek-sportcsarnokot-garancsiek-szekesfehervaron | 2018-10-19 15:06:00 | true | null | null | Népszava |
Május végén egy spotter fotózta le a horvátországi Cavtat kikötőjében a 7 milliárd forintos luxusjachtot, és a fedélzeten tartózkodó embereket. A társaság egyik tagja Mészáros Lőrincre, egy másik pedig Garancsi Istvánra hasonlít. Az Orbán Viktor miniszterelnök által is használt OE-LEM lajstromszámú magánrepülő is ott volt Cavtatban akkor, amikor a Lady Mrd luxusjacht.
A szeptember 24-én publikált, nagy vihart kavart magánrepülős-luxusjachtos cikkünkben, és a mögötte lévő több hónapos kutatómunkáról szóló, "hogyan készült" beszámolónkban is leírtuk, hogy az OE-LEM magánrepülőgép és a Lady Mrd luxusjacht útjait nyilvánosan elérhető, úgynevezett “tracker", vagyis hajó-, és repülőgép-követő oldalak segítségével követtük.
Azt is leírtuk, hogy a repülőrajongók és a hajókedvelők között is vannak a világ minden táján úgynevezett "spotterek", akik kijárnak egy-egy repülőtérhez vagy kikötőbe fotózni, majd nyilvános oldalakon közzéteszik a fényképeiket az ott megörökített járművekről.
Praktikus módon elegyíti a kettőt az egyik hajófigyelő oldal, a MarineTraffic, ahol az útvonal-adatok mellett spotterfotók is elérhetők. Ezen a honlapon a Lady Mrd nevű luxusjachtról is van fent négy fénykép. Az egyik fotón a Lady Mrd fedélzetén tartózkodó emberek is látszanak.
A társaság egyik tagja, a piros galléros pólóban álló férfi nagyon hasonlít Garancsi Istvánra. A piros pólós férfi mellett, a fotósnak háttal ül egy fehér kalapos férfi. Vele szemben, a fotó bal oldalán ül egy férfi, akinek csak a feje látszik a jacht korlátjától, de még így is nagyon hasonlít Mészáros Lőrincre.
A MarineTraffic szerint a fotós 2018. május 27-én készítette a fényképet a horvátországi Cavtat kikötőjében. Ahogy a kutatómunka során mindent, ezt is többszörösen ellenőriztük.
Az Átlátszó által megvásárolt archív hajózási adatok (port call-ok) igazolják a fotó dátumát és helyszínét: a Lady Mrd 2018. május 26. délutánjától május 28. délutánjáig Cavtat kikötőjében horgonyozott.
Nyári kutatómunkánk során napokig keresgéltünk helyszín és dátum alapján a közösségi oldalakon is, hogy duplán ellenőrizzük a rendelkezésünkre álló adatokat. Mivel a turisták sokszor lefényképezték a Mészáros Lőrinchez köthető látványos luxusjachtot ugyanakkor és ugyanott, ahol akkor a tracker oldalakról származó adataink szerint is horgonyzott, biztosak vagyunk abban, hogy a rendelkezésünkre álló port call-ok megfelelnek a valóságnak.
A cavtati kikötőben is lefotózta, és kiposztolta az Instagramra egy nyaraló az impozáns luxusjachtot 2018. május 27-én:
A Lady Mrd-ról készült fotó dátumát összevetettük az OE-LEM lajstromjelű magánrepülőgép útvonalaival, és kapcsolódást találtunk a kettő között. Az OE-LEM ugyanis 2018. május 24-én délelőtt Budapestről lement a horvátországi Splitbe, majd egy óra elteltével visszaindult Budapestre.
A Lady Mrd 2018. május 22-én este kötött ki Splitben. Ott horgonyzott május 23-án és május 24-én, és csak a magánrepülőgép távozásánál néhány órával később, kora délután indult tovább, Cavtat felé. Addigra az OE-LEM már rég visszaért Budapestre.
Május 26-án délután érkezett meg a luxusjacht Splitből Cavtatba, és ott horgonyzott május 28. délutánjáig. Az OE-LEM május 28-án, kora reggel indult Budapestről Dubrovnikba, majd alig egy óra múlva onnan vissza is repült Budapestre.
Cavtatban nincs repülőtér, a hozzá legközelebbi Dubrovnikban található. A dubrovniki repülőtérről autóval 10-15 perc alatt érhető el Cavtat. A Lady Mrd és az OE-LEM útjait 2018. május 22. és 28. között adatvizualizáción is ábrázoltuk:
Több mint két hónappal később, 2018. augusztus 16-án sikerült saját drónfelvételt is készítenünk a Lady Mrd luxusjachtról. Ezt a felvételt cikksorozatunk első részében már közöltük, de érdemes még egyszer megnézni. A Lady Mrd. akkor Brijuniból ment Opatijába, a fedélzetén Homolya Róbert MÁV-elnök, Szíjj László üzletember, és Kovács Ernő kormánymegbízott tartózkodtak:
Szöveg: Erdélyi Katalin — Drónvideó: Németh Dániel — Adatvizualizáció: Bátorfy Attila | Garancsi Istvánra nagyon hasonlító utas is járt a Lady Mrd luxusjacht fedélzetén idén májusban | Május végén egy spotter fotózta le a horvátországi Cavtat kikötőjében a 7 milliárd forintos luxusjachtot, és a fedélzeten tartózkodó embereket. A társaság egyik tagja Mészáros Lőrincre, egy másik pedig Garancsi Istvánra hasonlít. Az Orbán Viktor miniszterelnök által is használt OE-LEM lajstromszámú magánrepülő is ott volt Cavtatban akkor, amikor a Lady Mrd luxusjacht. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2018/10/10/garancsi-istvanra-nagyon-hasonlito-utas-is-jart-a-lady-mrd-luxusjacht-fedelzeten-iden-majusban/ | 2018-10-10 12:52:43 | true | null | null | atlatszo.hu |
2018. június 27-én kellett volna megkezdenie ötéves börtönbüntetését Veres Margitnak, Balmazújváros volt polgármesterének, akit a Debreceni Törvényszék jogerősen elítélt hivatali vesztegetés bűntettéért. Veres máig nem vonult börtönbe. Legutóbb pár nappal ezelőtt a balmazújvárosi focicsapat edzőjének, Horváth Ferencnek a búcsúján volt látható, a Balmaz Tv felvételén az utolsó meccs után ölelgeti meg a csapattól távozó edzőt.
Veres Margitot a bíróság szerint 400 ezer forinttal és egy autóval kente meg egy vállalkozó annak érdekében, hogy szerezzen támogatást az illető rendezvénycsarnokának felépüléséhez. A jogerős ítélet ellenére mégsem vonult börtönbe Veres Margit, és bár a BVOP elrendelheti az elítélt elővezetését vagy a törvényszék elfogatóparancsot adhat ki, esetünkben ez nem történt meg.
A Debreceni Törvényszék hvg.hu-nak küldött válasza szerint azért, mert Veres Margit kegyelmi kérvényt adott be Áder János köztársasági elnöknek, az igazságügyi miniszter pedig elrendelheti a büntetés végrehajtásának elhalasztását addig, amíg a köztársaság elnök nem dönt. (Ezen felül pedig Veres Margit rendkívüli jogorvoslattal is élt, felülvizsgálati indítványt terjesztett elő a Kúriához.) "Mivel halasztás engedélyezéséről a kegyelmi eljárás keretében kerülhet sor, ezért ezen eljárásról és annak eredményéről az Igazságügyi Minisztérium Kegyelmi Főosztálya adhat felvilágosítást", írja a törvényszék. Írtunk tehát szeptember 21-én az Igazságügyi Minisztériumnak, érdeklődve, hogy milyen döntést hoztak a halasztásról, de azóta nem sikerült azt a kérdést megválaszolni. Rácsai Lajos, Veres Margit ügyvédje azt mondta a hvg.hu-nak, védence jogszerűen van szabadlábon, felmentést kapott, de hogy honnan, milyen eljárás keretében, azt nem mondhatja meg, nincs rá felhatalmazva.
Akár kegyelem nélkül is lehet kérni a szabadságvesztés megkezdésére "rendes halasztást", de csak két évig terjedő szabadságvesztés esetén, és csak nyomós okból, pl. terhesség, egy évnél fiatalabb gyerek stb. Két évnél hosszabb szabadságvesztésnél pedig csak akkor lehet halasztani, ha a kérelmezőnek az életét veszélyeztető betegsége van. De mindez a rendes halasztásokra vonatkozik, nem a kegyelmi kérvényesre.
Ha valaki kegyelmi kérvényt ad be, az IM parlamenti államtitkára átruházott hatáskörben elrendelheti a börtönbüntetés elhalasztását vagy félbeszakítását (a kegyelmi folyamat leírásához Nagy Anita Börtönügyi Szemlében megjelent 2017-es tanulmányát vettük alapul). A törvény nem sorolja fel, milyen okok miatt történhet ez meg, csak példákat sorol: lehet egészségügyi, családi ok, és lehet közérdek is.
Kegyelmi kérvényt az elsőfokú bíróságon kell benyújtani, az beszerzi az iratokat, legkésőbb 30 napon belül felterjeszti az igazságügyi miniszterhez. Onnan kerül fel véleményezéssel a köztársasági elnökhöz, aki dönt, majd ezt ellenjegyzi a miniszter – itt elvileg egy visszautasítással megakaszthatná az elnöki kegyelmet, de az ellenjegyzés gyakorlatilag formalitás, nem tesz keresztbe a köztársasági elnöknek.
Veres Margitnak a statisztikákat nézve nem sok esélye van az elnöki kegyelemre: 2017-ben 235 kérelem érkezett Áder Jánoshoz, és ebből 1 esetben született pozitív döntés, ez 0,43 százalékos kegyelmi arány. 2016-ban még 4,43 százalék volt: 495 esetből 22-ször döntött a kegyelem mellett Áder János. | Börtönbe vonulás helyett búcsúmeccsre jár az elítélt polgármester | Jogszerűen van szabadlábon, felmentést kapott, de hogy honnan, milyen eljárás keretében, azt nem mondhatom meg, nem vagyok rá felhatalmazva – mondta hvg.hu-nak Rácsai Lajos, Veres Margit jogerősen elítélt volt balmazújvárosi polgármester ügyvédje, aki mindent megtett, hogy védencének ne kelljen börtönbe vonulnia, korábban még kegyelmi kérvényt is beadott a köztársasági elnökhöz. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20181002_veres_margit_balmazujvaros_elitelt_polgarmester | 2018-10-02 16:44:00 | true | null | null | HVG |
Elengedhette a Fidesz zűrös politikusa kezét
Megindult a felszámolás a Paprikakert Tész Kft ellen, csaknem egymilliárd forintot vasalnának be a cégen, a szegedi Vadasparkban, uniós pénzből felhúzott kalandparkra elköltött pénzt is vissza kell fizetniük. Ez már a második Simonka-közeli cég, amely megbukott, a Magyar Termés Tész Kft. ügyében 973 millió forintos költségvetési csalás miatt folyik nyomozás, de más, ehhez a körhöz tartozó cégeknél is vizsgálódnak.
Az állam 760 millió forintot kér vissza a Simonka György fideszes képviselőhöz közel álló Paprikakert Tész Kft.-től, vissza kell fizetniük a szegedi Vadasparkban felépített Kalandparkra elköltött 277 millió forintot is, amelyet uniós pályázaton nyert az egyébként zöldség-gyümölcs nagykereskedelemmel foglalkozó cég. Közel félmilliárd forintot a mezőgazdasági hivatal követel vissza, ez nagyjából a 2014-ben elutalt támogatás összegével egyezik meg, 2013-ban egyébként ebből a forrásból egymilliárd forintot kapott az MVH-tól a Paprikakert fejlesztésre, azt nem kérik vissza. Pár százezer forintot a közüzemi szolgáltatók vasalnának be a cégen, de van két magánhitelező is, fejenként kétszázmilliót szeretnének viszontlátni. A felszámolás megindítását a múlt héten jegyezték be.
Simonka barátaira is rájár a rúd: a Szerviz Bodzás Kft., amely a képviselő egyik barátjának, Uhrin Andrásnak a tulajdona, kényszertörlésre került még januárban. Ez a kft. a Paprikakert Tész Kft. közbeszerzésén befutó volt, a képviselő által a Belügyminisztériumnál kijárt közmunka-mintaprogramon is jól szerepelt, persze a mintaprogram befulladt. Simonka jobbkeze, Szegedi Balázs, aki a választási kampányban a képviselő mellett dolgozott, és a Békés Megyei Közgyűlés fejlesztési bizottságának a tagja, egy szociális szövetkezetet alapított még évekkel korábban, az előző ciklusban TÁMOP pályázaton nyert ötvenmillió forintot, szeptembertől ez is kényszertörlésre került.
Nem a Paprikakert az első bedőlt cég, amelynek megalapításához és működéséhez is köze volt Simonka Györgynek. Három évvel ezelőtt a HVG-ben jelent meg egy cikk arról, hogyan vezette meg a támogatási forrást osztó hatóságokat a Magyar Termés Tész Kft. úgy, hogy a telephelyfejlesztésre kapott százmilliós támogatásból a Simba Hungary Kft.-től vásárolta meg a telephelyet, miközben akkoriban még mindkét céget Simonka vezette. A Magyar Termés Tész Kft.-vel kapcsolatosan nyomozás folyik költségvetési csalás gyanújával, ez a Paprikakert Tész Kft.-re is kiterjed. Az előbbinél a gyanú szerint 973 millió forint közpénzt csaltak el, ez utóbbiról egyelőre csak annyit tudunk, hogy visszakér az állam közel 800 millió forintot.
Pofátlan trükkök
A Magyar Termés Tész Kft. ellen költségvetési csalás gyanújával folyik a nyomozás, amely egyébként érinti a Paprikakert Tész Kft.-t is. Így a felszámolás elindítása a Paprikakert Tész Kft. ellen nem meglepő, az érdekes az, hogy kik, és milyen összegben nyújtják be a számlát, illetve az, hogy milyen területek kerülnek majd be a felszámolásba, és azokat majd kik fogják megvásárolni.
Még februárban írtunk arról, hogy az a terület, ahol az előbbi cégek vannak bejegyezve (vagy voltak valamikor bejegyezve), holdbéli tájként festenek, holott papírforma szerint itt több százmilliós beruházásoknak kellene állniuk, és virágzó agrárcégeknek működniük. Nemrég a 24.hu derítette ki, hogy a Simonka falujában, Pusztaottlakán bejelentett Magyar Termés Tész Kft. 2015-ben megindult felszámolása során elkeltek az árverésre kiírt területek. Azokat azonban vagy a falu önkormányzata, vagy az azzal együtt újabb százmilliós uniós összegeket elnyerő Békés Megyei Kitörési Pont Nonprofit Kft. vásárolta meg. Ráadásul a nonprofit kft. tulajdonosa az önkormányzat mellett egy alapítvány, amelynek elnöke Simonka testvére, Tóth Pálné.
Így pár év leforgása alatt, úgy, hogy közben eltapsoltak milliárdokat, a Simonka-féle Simba Kft.-től visszakerült a terület Simonka testvérének alapítványához, a Pusztaottlaka Fejlődésért Alapítványhoz. Magyarul, eltapsolhatnak úgy újabb csillagászati összegeket ugyanazon a pár hektáron, hogy semmi garancia nincs az eddigi tapasztalatok alapján arra, hogy az ott élők, vagy közelben működő vállalkozások számára valamikor megtérül a befektetett pénz.
Jól bevált módszerek
A Magyar Termés Tész Kft. felszámolása során alkalmazott trükköt a Paprikakert Tész Kft.-nél is bevethetik: a bejelentkezett hitelezői között nem csak az állam akarja visszakapni a pénzét, de 230 millió forintra nyújtotta be a számlát a Segítő Szolgálat – mivel ennél több nem szerepel a cégadatbázisban kiírt felszámolásban, egyelőre nem tudjuk, hogy milyen címen szerepel a követelés –, 199 millió forintot pedig az Aktív Klub Kft. szeretne visszaszerezni.
Ez azért különös, mert a hitelezőként bejelentkezett kft. tulajdonosa jelenleg Gábriel Pálné, aki a sajtóban sokszor pont a megint csak százmilliós uniós források megszerzésével szereplő Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Alapítványt vezette éveken át. Igaz, ennek a civil szervezetnek már nem ő az elnöke, de további uniós forrásokat söpör be, miközben egy lepukkant kis épületbe tették át a székhelyét Pusztaottlakáról. Az Aktív Klub Kft. pedig azon cégek közé tartozik, amelyek az elmúlt tíz évben szinte évente megváltoztatták a nevüket, erről Hadházy Ákos is beszámolt korrupcióinfóján.
A szóbanforgó cég is volt már ABS Kft., Vidéki Szépség Tour Kft., Vidék-Tour Kft., Garusi Hungary Kft., míg az elmúlt évtizedben a tulajdonosok között volt Font Sándor fideszes parlamenti képviselő, Ruck Márton Simonka volt üzlettársa a Magyar Termés Tész Kft. ben, aki polgármesterként állt Medgyesegyháza élén, jelenleg pedig a Békés Megyei Közgyűlés fejlesztési bizottságának az elnöke. De felbukkant Galló Ferenc és Tóth Renáta, Simonka unokahúga is. A cég neve egyébként még akkor járta meg a sajtót, amikor kiderült, hogy uniós forrást nyertek egy autómosó megépítésére Tótkomlóson, majd ez Orosházán épült meg végül.
A jól bevált módszerek: gyakori névváltoztatás, így pályázatokat benyújtani, főként az azonos tulajdonosi körű cégekkel együttműködésben. Majd amikor ég a ház, akkor a felszámolás alá került ingatlanokat, vagyont olcsón megvásárolják ezek a cégek egymástól.
Arról, hogy milyen címen nyújtott be igényt hitelezőként az Aktív Klub Kft., illetve a Segítő Szolgálat, még nem kaptunk választ, ahogy egyelőre azt sem tudjuk, hogy milyen területeket fognak majd elárverezni. A hirdetményben annyi szerepel, hogy egy hatvani, egy békéscsabai és egy szegedi ingatlan, összesen 600 millió forint értékben, fedezheti a felszámolás költségeit.
A Központi Nyomozó Főügyészség tájékoztatása szerint egyébként már 28 személy gyanúsítotti kihallgatásán vannak túl, ez majdnem kétszer annyi, amennyiről még júliusban lehetett tudni. Azt is közölte a hatóság, hogy a júliustól hatályos büntető eljárás szerint a nyomozás kétéves időtartama után azt egyszer lehet meghosszabbítani, legfeljebb fél évvel. Így, mivel a vizsgálat határideje július 15-vel lejárt, legkésőbb december közepéig le kell zárnia nyomozást.
Másokat is magával ránthat a sok ügyeskedés
Pusztaottlaka tehát bezsákolta a Magyar Termés Tész Kft. felszámolásából a helyi ingatlanokat, de van a környéken olyan település, amely most aggódhat a Paprikakert Tész Kft. felszámolása miatt. Medgyesegyháza közel félmilliárd forintot nyert ipari parkra, de pechjére az önkormányzat a Paprikakert Tész Kft. vel és a Mentor Menedzsment Kft.-vel bútorozott össze egy konzorciumban.
A Paprikakert már kiugrott (nyilván a vizsgálatok miatt), de Mentor Menedzsment tovább vinné a boltot. Az egyszerűség kedvéért elég annyi a cégről, hogy ők is többször váltottak nevet, többször nyertek is uniós forrásokat, amit Pusztaottlakán költhettek el. A Paprikakert Tész, amikor 277 millió forintot nyert a szegedi Vadasparkban a Kalandozoo beruházásra, ezt a céget bízta meg a projekt lebonyolításával, magyarul most, hogy visszakéri az állam a pénzt, ők is szívhatják a fogukat, és szívják is.
A cégnek 2015-ben 1,3 milliárd forintos árbevétele volt, tavaly már csak 18 millió forintot tudott bekasszírozni. Információink szerint hónapok óta megy a huzavona, hogy a beruházásra kijelölt terület átminősítését bonyolítsák le, ennek költsége 40 millió forint körül van, úgy tűnik a Mentor Menedzsment Kft.-nek most ezt nem könnyű kitenni az asztalra. Tehát most Medgyesegyháza aggódhat, hogy talpon marad-e a Mentor Menedzsment Kft., vagy megy a levesbe, de akkor ugrik a félmilliárd forintos ipari park is, amira a TOP-os pályázaton nyert pénzt a kisváros.
Simonka Kalandparkja
Nagyjából tíz év telt el azóta, hogy a battonyai Karsai József kivonult a dinnyetermelőkkel Simonka György „erődítmenyeihez” Medgyesbodzáson és Pusztaottlakán, hogy a felvásárlótól magasabb árakat csikarjanak ki. Akkor már ugyan pusztaottlakai polgármester is volt Simonka, de inkább kereskedőként ismerték még őt. 2010-ben választották meg a térség parlamenti képviselőjének, azóta dől a pénz a Viharsarokba, főleg Pusztaottlakára, de csak halvány nyomokban látni a változást.
2012-13-ban a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.-re is rátette volna a kezét, a pályázatra kiírt földrészletek egy részét barátai, üzlettársai nyerték, majd hónapokon át egyeztetett az érintettekkel, hogyan képzelik el az életet a 230 éves nagybirtok felszeletelése után. Ám végül itt leállították a képviselőt, a helyiek úgy tudják, hogy be sem teheti a lábát Mezőhegyesre. Lázár János éppen a napokban vette át a gyeplőt a mostanra visszaállamosított gazdaságban, meg is jegyezte a múlt heti sajtótájékoztatóján, hogy a kormány fontos tartalékként tekint Békés megyére, Gyulára mint kiemelt turisztikai központra, a megye másik felén pedig Mezőhegyesre mint kiemelt gazdasági központra. A kettő között, a Viharsarokban ügyködik Simonka, de erről egy szó sem esett. Most a hozzá közel álló cégek utáni nyomozás miatt betelhet a pohár, és elengedik Simonka kezét.
Nem is csoda, ha nyáron Simonka György, Gyula és Mezőhegyes között, a „lendületes fejlődés” égisze alatt, hat településen népkonyhákat indított el. De valami nagyon nem működhet, maga Simonka György írta a közösségi oldalán, hogy egyesek sunyi módon belekötöttek még a népkonyhába is, így a kormányhivatal vizsgálatot indított. Amíg ez tart, addig újabb településeken nem tudják megnyitni a konyhákat.
„Ameddig az erőmből telik, én védeni fogom a népkonyhákat, mert én – nem tagadom – még jól emlékszem, milyen érzés igazán éhesnek lenni” – írta Simonka a Facebookon. Ez maradt a képviselőnek. | Elengedhette a Fidesz zűrös politikusa kezét | Megindult a felszámolás a Paprikakert Tész Kft ellen, csaknem egymilliárd forintot vasalnának be a cégen, a szegedi Vadasparkban, uniós pénzből felhúzott kalandparkra elköltött pénzt is vissza kell fizetniük. Ez már a második Simonka-közeli cég, amely megbukott, a Magyar Termés Tész Kft. ügyében 973 millió forintos költségvetési csalás miatt folyik nyomozás, de más, ehhez a körhöz tartozó cégeknél is vizsgálódnak. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20181010_simonka_gyorgy_fidesz_paprikakert | 2018-10-10 16:48:00 | true | null | null | HVG |
„Meddig húzódik a karcagi Kun-Mediátor-ügyben a nyomozás?” – ezzel a címmel tette fel kérdéseit a legfőbb ügyészhez Lukács László György jobbikos képviselő csaknem két évvel ezelőtt, 2016. november 23-án a parlamentben. A másfél évvel korábban kirobbant ügyben a károsultak érdekében kért adatokat a nyomozás állásáról, és többek között azt kérdezte, van-e információja a nyomozó hatóságnak Dobrai Sándorné tartózkodási helyéről. Polt Péter azt válaszolta, hogy addig 793 sértettet hallgattak meg, 193 748 832 forint értékű vagyont sikerült lefoglalni biztosítékként, a brókercég ügyvezetője azonban 2015. április 13-án elhagyta Magyarországot, azóta külföldön tartózkodik, vele szemben európai, valamint nemzetközi elfogatóparancsot bocsátott ki a Szolnoki Járásbíróság.
Csakhogy az ügy főszereplőjének tartózkodási helyéről, szándékairól és egyéb terhelő bizonyítékokról ekkor már jó ideje tudott Polt Péter, mivel Dobrai Sándorné, azaz Bróker Marcsi országból való távozása után két héttel, 2015. április 28-án az alábbi bejelentést kapta Bolcsik Zoltán, a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatója.
„A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztályán 1600/61/2015. bűnügyi számon sikkasztás bűntette miatt indult büntetőügyben, a Kun-Mediátor Szolgáltató Kft. ügyvezetője, Dobrai Sándorné ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancsra figyelemmel tájékoztatom önt, hogy Dobrai Sándorné és családja hollétéről konkrét információm van. Dobrai Sándorné jelenlegi pontos tartózkodási helyét tudom, és nagy valószínűséggel a gyanú szerint elsikkasztott milliárdok is jelenlegi tartózkodási helyéül szolgáló országban kerülnek elhelyezésre. (…) Évek alatt kialakított bizalmas kapcsolataim révén segíteni tudok a hatóságoknak Dobrai Sándorné elfogásában.”
A bejelentő ezzel párhuzamosan az ügyvédjén keresztül a Központi Nyomozó Főügyészséget is megkereste. A bejelentésről szóló ügyészi feljegyzés szerint az informátor azt közölte: Dobrainé Belize-ben tartózkodik, letelepedési engedélyért folyamodott, de csak két hónapra szóló ideiglenes tartózkodási engedélyt kapott. A bejelentő azt is az ügyészség tudomására hozta, hogy „Dobrainé megbízott egy helyi ügyvédet, aki napi 200 dollár ellenében intézi neki, hogy a hatóságok ne keressék, illetőleg intézi neki, hogy más néven kapjon hivatalos okmányokat”. A bejelentő hozzátette: ha Dobrainé új személyazonossága ismertté válik előtte, akkor azt is közölni fogja a hatóságokkal, a lakcímét azonban már most is tudja.
Az informátor azt is közölte, hogy Belize-ben rendszeresen találkozni szokott Marcsikával, aki a brókerüggyel kapcsolatban nagyon sok fontos információt megosztott vele. Például azt is a tudomására hozta, hogy miután elhagyta Magyarországot, először Olaszországba utazott, és a Mercedesét egy őrzött parkolóban hagyta Velencében. A kocsiban van egy laptop, amelyen – Marcsika elmondása szerint – minden adat rajta van, amely a Kun-Mediátor Kft. gazdálkodásával kapcsolatban összefügg a büntetőeljárással. A Mercedes kulcsait Dobrainé átadta egy megbízottjának, aki 2015. július 6-án az esti órákban landol a ferihegyi reptéren egy Németországból érkező járattal. A kulcsokat ez a futár fogja majd átadni Dobrainé lányának – közölte az informátor. A lány célja, hogy megsemmisítse a Velencében lévő laptopot. A bejelentő azt is az ügyészség tudomására hozta, hogy Dobrainénál van egy pendrive, amely a büntetőügyhöz kapcsolódó ügyféllistát tartalmazza a hozzá tartozó pénzügyi adatokkal együtt. A bejelentő a Mercedes kulcsait Magyarországra hozó futár nevét is hajlandó lett volna megmondani a hatóságoknak, egy feltétellel. Azt kérte: vonják vissza az ellene hat éve érvényben lévő nemzetközi elfogatóparancsot, hogy visszatérhessen Magyarországra.
Látszólag remek alkut ajánlottak a magyar hatóságoknak. Ennek ellenére sem a titkosszolgálatok, sem az ügyészség nem lépett az ügyben. A Dobrainéról szóló forró nyomos információk kihűltek, így ki kellett várni azt a mintegy másfél évet, amíg Bróker Marcsi készpénze elfogyott, és a tartózkodási helyén is csalásokra kényszerült. Végül azon bukott meg, hogy egy ottani hivatalos személy is a hálójába került, az pedig feldobta. Csakhogy a Kun-Mediátor Kft. károsultjai szempontjából egyáltalán nem lett volna mindegy, mikor lép a vádhatóság. Ráadásul az ügyészségnek a vádalkura megvolt a törvényes lehetősége, ugyanis a bejelentőnek egy jóval kisebb súlyú ügye állt szemben a jelentős és bonyolult csalássorozattal, vagyis a jogszabályban megfogalmazott „jelentősebb bűnüldözési érdek” lehetővé tette volna az együttműködést.
Az alku elutasítását csak akkor érthetjük meg, ha megnézzük, ki volt a bejelentő, és mi szerepel a bűnlajstromán.
Az informátor nem más, mint Czibula Csaba, a Fidesz korábbi VII. kerületi titkára, az önkormányzat gazdasági bizottságának külső tagja, 2002 és 2006 között fideszes képviselő. Czibula neve a kerületi ingatlaneladások miatt a Gál György SZDSZ-es frakcióvezető ellen indult nyomozásban merült fel. Gált 2008. november 25-én letartóztatták, ennek ellenére a hatóság akkortájt még nem kereste Czibulát, aki a felelősségre vonás elől 2009. január 12-én Mexikóba menekült, és ott családot alapított. Ellene csak jóval később, 2009. november 5-én adtak ki nemzetközi elfogatóparancsot. Bár ezt követően Czibula többször is megküldte írásbeli vallomását az ügyészségnek, az elfogatóparancsot nem vonták vissza. A Központi Nyomozó Főügyészség álláspontja szerint Czibula „2003 év vége és 2004 év vége közötti időszakban több esetben különböző, pontosan meg nem határozható módon, összesen többmilliós nagyságrendű pénzösszeget vett át Gál Györgytől” azért, hogy a kerületi ingatlaneladásokról szóló előterjesztéseket ellenzéki képviselőként megszavazza.
Czibula az írásban megküldött vallomásában azt állította, hogy soha nem vett át pénzt Gál Györgytől, őt csak az után ismerte meg, amikor a kérdéses ingatlaneladások már megtörténtek, nem beszélve arról, hogy akkoriban a VII. kerületi testületben és a szakbizottságokban MSZP–SZDSZ-többség volt, ezért az ő szavazatára nem volt szükség a döntések meghozatalához. Ezt a bíróság is hasonlóan értékelte. A Fővárosi Törvényszék 2012. február 24-én meghozott felmentő ítélete szerint Czibula nem szegte meg hivatali kötelességét. Csakhogy más ügyben is megvádolták Czibulát. Az ügyészség szerint 2006 és 2008 között vállalkozásfejlesztési tanácsadója volt Hunvald György szocialista polgármesternek, amiért havi 300 ezer forintot kapott, de tényleges munkát nem végzett. A vádhatóság szerint rábírta Hunvaldot arra, hogy szintén 2006-tól Czibula volt feleségével az önkormányzat Fidesz-frakciója tanácsadói szerződést köthessen havi 140 ezer forintért.
Czibula mindkét vádat tagadta. Írásos vallomásában az előzményekről azt írta: eredetileg úgy indultak neki a 2006-os önkormányzati választásoknak, hogy ő lett volna a Fidesz kerületi polgármesterjelöltje. Ebben Kozma Ákos, Orbán Viktor akkori titkárságvezetője is támogatta, több alkalommal is találkoztak. Kozma egyúttal ki is jelölte számára az utat, hogy győzelme esetén mely vállalkozókat kell majd segítenie. Csakhogy ezt a tervet végül Deutsch Tamás, a Fidesz kerületi vezetője megfúrta, Czibula emiatt kilépett a pártból. Így aztán nem is került be 2006-ban a VII. kerületi képviselő-testületbe, felesége viszont a szabályzat szerint csak úgy lehetett a Fidesz-frakció tanácsadója, hogy arra az aktuális frakcióvezető tett javaslatot. Hangsúlyozta, a volt feleségének a tanácsadói szerződéséhez neki semmi köze, tudomása sincs róla, ez a Fidesz akkori belügye volt. A vállalkozásfejlesztési szerződésével kapcsolatban úgy nyilatkozott: mivel 2006-ban nem került be a testületbe, de korábban ő volt a Vállalkozók Pártjának kerületi elnöke, jól ismerte a helyi vállalkozók gondjait, problémáit, ezért kapta Hunvaldtól a felkérést. Hozzátette: naponta megfordult a polgármesteri hivatalban, pedig a szerződése szerint a munkavégzése kötetlen volt.
Ezek után érdemes összevetni a Czibula- és a Bróker Marcsi-ügyet. Az ügyészségnek a következőt kellett mérlegre tennie: az egyik oldalon áll egy jogerős bírósági ítéletben ejtett vesztegetési vád, amelynek összege mintegy nyolcmillió forint, továbbá egy tíz évvel ezelőtti, két évig tartó, havi 300 ezer forint értékű tanácsadói szerződés, valamint egy szintén tíz éve született, jó egy évig tartó, havi 140 ezer forint értékű kontraktus, amelynek keretében a bejelentő egykori felesége adott tanácsokat a kerületi Fidesz-frakciónak. A mérleg másik serpenyőjében egy nagyjából 20 milliárdos sikkasztási ügy szerepel, amelyben nemcsak forró nyomon kínálták fel tálcán a főszereplőt a hatóságoknak, de rendelkezésére álltak olyan adatok, hangfelvételek, feljegyzések, számlaszámok, valamint helyrajzi számok is, amelyek felhasználásával a sértettek kárát bizonyosan csökkenteni lehetett volna.
Vajon 2015 tavaszán miért nem tartották fontosabbnak Bróker Marcsi ügyét a hatóságok? Erre ma már talán akad válasz, az események ugyanis tavaly váratlan fordulatot vettek. Kiderült: vannak olyan információi Czibulának, amely alkupozíciót jelenthetnek a számára, de ezek nem a Bróker Marcsi-ügyhöz kapcsolódnak.
2017 végén családostul hazaérkezett Czibula Csaba, és a bíróság nem helyezte előzetes letartóztatásba. Az ügyészség 2017 végén több alkalommal is kihallgatta, és a korábban tagadásban lévő exfideszes ezúttal terhelő vallomást tett önmagára. Czibulának kilenc év után eszébe jutott, hogy Gál György két alkalommal mégiscsak adott neki pénzt – egyszer egymilliót, egy másik alkalommal pedig 500 ezret –, igaz, nem szavazatainak megszerzése céljából, hanem azért, mert a kerületet irányító koalíció Czibulát látta volna szívesen fideszes polgármesterjelöltként. Azt is jegyzőkönyvbe mondta, hogy 2004 őszén a Piszkos Fred étteremben kapott egy borítékot, amelyben nyolcmillió forint volt, de rövid idő múlva Gál küldönce újra megjelent, és elkért belőle ötmilliót, mondván, ez azoknak a megkenésére kell, akik segíteni tudnak abban, hogy a Fidesz őt indítsa majd polgármesterként. Hozzátette azt is, hogy mellesleg minden ingatlaneladást ellenzékiként is alapból támogattak, ugyanis Deutsch Tamás álláspontja az volt: „mivel a képviselő-testületi helyek száma 19:9 volt a baloldal javára, ezért igazából úgysem tudnánk megakadályozni az előterjesztések elfogadását, így inkább támogassuk azokat, és ebből próbáljunk meg politikai tőkét csinálni” – olvasható Czibula vallomásában.
Czibula mostani vallomása Gál György ügyében nem sokat számít, ő már letöltötte a büntetését. Csakhogy a tanácsadói szerződések ügyében jogerősen felmentett Hunvald György esetében ezzel az ügyészség számára megnyílt a lehetőség a perújrafelvételre.
Czibula Csaba tehát tíz év után bűnösnek érzi magát minden téren. Vajon mit ígérhettek neki az ügyészek? Nem tudni. Az viszont tény: a 767 rendbeli, üzletszerűen elkövetett csalással, sikkasztással, jogosulatlan pénzügyi tevékenység és más bűncselekmények miatt megvádolt Dobrainénak – aki a fideszes vezetésű karcagi önkormányzat gazdasági bizottságának is a külső tagja volt – ügyében máig nem kerültek napvilágra olyan adatok, amelyekről, például a brókerkedő asszony magas rangú befektetőiről korábban Czibulának feljegyzéseil, hangfelvételei voltak.
A perújrafelvétel nyomán megkezdődött Hunvald ügyének újratárgyalása, de 2018 elején a tanácsvezető bíró, Rajmon Balázs lemondott a posztjáról, ezért az eljárást újra kellett kezdeni.
Kérdéseinkkel megkerestük a Központi Nyomozó Főügyészséget. Azt tudakoltuk, miért nem tartottak igényt Czibula Csaba információira és bizonyítékaira 2015-ben, amikor még javában körözték Dobrainét. Az ügyészségi sajtós azonban csak annyit közölt lapunkkal: „A Központi Nyomozó Főügyészség eddigi töretlen gyakorlatának megfelelően ilyen jellegű kérdésben tájékoztatás nem adható.” | Az ügyészségnek mindennél fontosabb volt Hunvald György ügye, inkább futni hagyták Bróker Marcsit | Talán minden másként alakul, és sokkal több rászedett kisbefektető kára csökkenhetett volna, ha a titkosszolgálat és az ügyészség komolyan foglalkozik azokkal az információkkal, amelyeket még 2015 áprilisában a szökésben lévő Dobrai Sándorné, azaz Bróker Marcsi hollétéről és az általa elrejtett laptopjáról osztott meg velük egy informátor. Csakhogy a nemzetközi körözés alatt álló informátort – Czibula Csaba exfideszes VII. kerületi önkormányzati képviselőt – egy másik, az ügyészség számára politikailag fontosabb ügyben szerette volna a vádhatóság szóra bírni, ezért Bróker Marcsi ügyében elmaradt a vádalku, amelyben Czibula az elfogatóparancs visszavonását kérte cserébe. Így a húszmilliárdos csalássorozat forró nyomos információi kihűltek. | null | 1 | https://168ora.hu/itthon/az-ugyeszsegnek-mindennel-fontosabb-volt-hunvald-gyorgy-ugye-inkabb-futni-hagytak-broker-marcsit-157317 | 2018-10-11 11:05:55 | true | null | null | 168 óra |
Hetek óta címlapokon olvashatók a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetből elbocsátott szívsebész, Székely László ügyének újabb és újabb fordulatai. A történet újabb elemekkel bővül, új konfliktusok keletkeznek, és hétfőn már a parlamentben is ez volt a téma.
Nagyon könnyű ebben a történetben fekete-fehér ítéleteket hozni, és ezt meg is teszi mindenki a saját szája íze szerint. Nézzük a két szélső olvasatot:
A főigazgató személyes konfliktus miatt kicsinálja az országos hírű orvost, nem törődve azzal, hogy annak a betegei is ellátatlanul maradnak.
A főigazgató megpróbálja megvívni a harcot egy orvosbáróval, aki hálapénzért dolgozik és megengedhetetlen módon áthágja a jogi és etikai szabályokat.
És az ember csak kapkodja a fejét. Ami normális esetben egy kórház belügye lenne, az ma már országos ügy, amiről napi rendszerességgel jelennek meg cikkek hol az egyik, hol a másik oldal igazságát alátámasztva. A kórház dolgozói és az orvos betegei petíciót írnak alá. Celebek állnak ki a szívsebész mellett, Bayer Zsolt az Intézet főigazgatóját állítja rögtönítélő bíróság elé, a minisztérium és a Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig a szívsebészt. A politika szintjén az egyik oldalon ez a Fidesz-kormány "mindszenti beteg-ügye", a másikon a szívsebész állandó jelzője lesz, hogy ő az, akit "a szocialisták védenek".
Trükkök százai
Bármilyen sok cikk is jelent meg, az országos hírű szívsebész elbocsátásához vezető valódi okokat nem ismerjük. Semmiképpen nem vonható kétségbe egy kórházigazgató joga ahhoz, hogy elbocsásson egy orvost, ha az etikailag elítélhető, a kórház belső szabályzatába vagy törvénybe ütköző dolgot tesz. Az elkövetett szabályszegés súlya azonban nem egyértelmű. A főigazgató súlyos jogi-etikai vétséget és adminisztratív mulasztásokat emleget, de sem a kórház, sem a beteg nem tett máig feljelentést az orvos ellen (feljelentést csak a betegek dokumentumainak nyilvánosságra hozatala miatt tett a kórház).
Ha csak adminisztratív szabályszegések történtek, akkor mi indokolta ezt a drasztikus lépést, az azonnali kirúgást? Kis túlzással ma az egész magyar egészségügy adminisztratív szabályszegések tömkelegén, trükkök százain alapul, mégsem rúgnak ki tömegesen embereket a kórházakból. Ha igazán komolyan vennék ezeket a szabályokat, ma kórházi osztályokat és sürgősségi ellátóhelyeket kellene sorban bezárni, mert sok helyen nincs meg a törvény által előírt mennyiségű szakorvos a betegek ellátásához, ők csak papíron léteznek. Ezek után viszont joggal merül fel az a kérdés, hogy felelősen jár-e el egy vezető, ha ilyen radikális módon szakít egy elismerten jó szakemberrel, és emiatt a műtétre váró betegek szenvednek hátrányt.
Személyes konfliktusok
A történet indulásakor az a narratíva uralta az ügyet, hogy Székely László elbocsátásához csak ürügyet kerestek, a valódi ok a szívsebész és a megbízott főigazgató közötti személyi konfliktus volt. Nem ez volna az egyetlen kórház, ahol vezető posztokra pályázó főorvosok között kibékíthetetlen személyes ellentét vagy szakmai féltékenység lenne. Egy nagy presztízsű országos intézet vezetője nyugdíjba vonul, az utódlásért és a vezető pozícióért ketten szállnak versenybe. Az egyik alulmarad, a harc azonban ezzel nem ér véget. Továbbra is ott vibrál a feszültség a két vetélytárs között, még ha a megbízott főigazgató vezető pozíciót is ajánl ellenfelének. De nem tudnak dűlőre jutni, a szívsebész osztálya mellé létrehoznak egy érsebészeti osztályt, a kapacitások és a műtéti lehetőségek szűkülnek. Azt valószínűleg soha nem fogjuk megtudni, hogy ebben a harcban ki milyen eszközökhöz folyamodott, ki hogyan nyúlt át a másik feje fölött, klasszikus kifejezéssel hogyan próbálta megfúrni a másikat.
Aztán szeptember 19-én reggel a megbízott főigazgató behívja magához a szívsebész főorvost és közli vele: felmenti a munkavégzés alól, ki van rúgva, innentől nem is kell bejárnia dolgozni. A hivatalos indok egy komplikációkkal teli tavaszi műtét, amit a szívsebész hajtott végre az Intézetben.
Megcsináljuk okosba'?
Valljuk be, tényleg nem szokványos dolog, hogy egy állami kórházban az állami egészségbiztosító által finanszírozott szívműtét közben egyszer csak megjelenik egy másik kórházban dolgozó privát plasztikai sebész, és kicseréli a beteg sérült mellimplantátumát. Súlyos jogi és etikai vétség, mondja az igazgató, és abban teljesen igaza van, hogy egy állami kórházban mégiscsak vannak szabályok, nem lehet haveri vagy bármilyen más alapon csak úgy behívni egy orvost a műtőbe, aki egy adott ponton beszáll az operációba. Mert mi van, ha a műtétnél hibázik a külsős orvos? Ki viseli ilyenkor a felelősséget? A kórház, amelynek vezetése nem is tudott a beugró orvosról? Ebből a szempontból teljesen érhető a kórház főigazgatójának lépése.
A közvélemény egy részének közben mindebből valószínűleg annyi jött le, hogy a szívsebész úgy gondolhatta: ha már csinálnak egy szívműtétet, egy füst alatt gyorsan cseréljék is ki a beteg mellimplantátumát - egy műtét, egy altatás, two in one, egyet fizet kettőt kap alapon. De a valóságban nem ez történt.
A szívsebész számított arra, hogy a már műtét előtt is sérült mellimplantátum gondokat fog okozni a beavatkozásnál, ezért előzetesen plasztikai sebésszel is konzultált. Aztán a rossz forgatókönyv valósult meg. A szivárgó mellimplantátumból a szilikon a megnyitott szívbe folyt. Félő volt, hogy a véráramba is bekerül, ami halált okoz. Jött a plasztikai sebész a szomszéd kórházból, hozott magával egy új implantátumot, segített kitakarítani a szilikont, és rekonstruálta a beteg sérült mellét. A beteg a szivárgó szilikon miatt tüdővérzést is kapott, emiatt bekapcsolódott a műtétbe egy szintén másik kórházból érkező tüdősebész, majd egy bronchológus is.
A szívsebész szemszögéből ez egy súlyos komplikációkkal járó műtét volt, ami közben improvizálni kellett, és mindent el kellett követni a súlyos következmények elhárítására. Az operáció közben csak a sérült mellett hozták helyre, tehát nem cserélték ki mindkét implantátumot, azaz mégsem az történt, hogy egy államilag finanszírozott szívsebészeti beavatkozás leple alatt gyorsan elvégeztek okosba' egy privát szépészeti beavatkozást is.
Ma egyre több nőnek van magánorvos által készített mellimplantátuma, és érdemes elgondolkodni azon, hogy vajon a magyar egészségügyi szabályozás mennyire követi ezt a trendet. Mennyire tisztázott egyáltalán, hogy mi történjen ezekkel az implantátumokkal (főleg ha hibásak) egy állami finanszírozású műtét közben. Ebből lesz az, amit itt látunk: a XXI. századi high-tech orvoslás és a kelet-európai sufnituning furcsa keveréke. A végeredmény pedig jelen esetben az, hogy a beteg életben maradt, és a vártnál jóval hosszabb lábadozás után felépült, a másik implantátumát pedig majd egy újabb műtéttel kell kicserélni.
Para
Hálapénz, hálapénz, hálapénz - skandálja most valószínűleg kórusban mindenki. Volt ebben hálapénz? Ne legyünk naivak. Ha egy normál szülésért, epekőműtétért vagy hozzátartozónk szimpla normális ápolásáért is hálapénzt adunk, nehéz elképzelni, hogy egy kismetszéses szívműtétnél ez ne így lenne. Vajon a plasztikai sebész és a többi külsős orvos is csak szimpla kollegialitásból vagy emberbaráti szeretettől vezérelve volt ott ennél a komplikált beavatkozásnál? Ugyan.
Itt ingoványos talajra értünk. A hálapénz a magyar egészségügyi rendszer súlyos, rendszerszintű betegsége. Hivatalosan mindenki elítéli, de mindenki adja, viszont nem mindenki kapja. A paraszolvencia 70-80 százalékából jellemzően a magyar orvosok középgenerációjának egy meglehetősen szűk rétege részesül. Az egészben az a dühítő, hogy a hálapénz a mai viszonyok között kiirthatatlan, nélküle összeomlana a rendszer. Mert ugyan meddig kamatoztatná a speciális műtétekben megszerzett tapasztalatát bármilyen orvos Magyarországon havi nettó 250-300 ezer forintos fizetésért, ha lehetősége lenne ugyanezt Ausztriában, Németországban vagy Norvégiában 5000-8000 euróért végezni?
Könnyű mondani, hogy keressen ennyit legálisan Magyarországon is az orvos, és akkor itthon marad, de tudjuk, hogy ez a mai viszonyok között lehetetlen. A rossz nyelvek szerint már csak azért is, mert néhány orvos talán külföldön sem keresne meg annyi pénzt, mint amennyit itthon "adómentesen" megkap borítékban.
A hálapénz a beteg szempontjából igencsak előnytelen "szerződés", mert nem tudja, mit kap cserébe és reklamálni se könnyű. Az egészségügyi kiadások egyharmadát közben ma már a lakosság úgyis saját zsebéből fizeti. Nem lenne tisztább akkor, ha a beteg a paraszolvencia több százezer forintos összegét egy kiegészítő biztosítás keretében fizetné meg, és akkor a pénzéért valódi garanciát kapna, a műtét minden résztvevője pedig köteles lenne teljes felelősséget vállalni a munkájáért?
Magasiskola
A történet második felvonása, hogy a szívsebész felmentése után az ország vezető egészségügyi intézetében kiderült, nincs másik ember, aki hasonló tapasztalattal, önállóan képes lenne kismetszéses szívműtéteket végezni. Hogy lehet, hogy ezt a műtéti eljárást csak Székely László és még néhány ember tudja az országban? A Magyar Narancsban megjelent - azóta részben korrigált - véleménycikk ebben is a hálapénzt éri tetten mondván egy ilyen jól jövedelmező speciális tudást érthető okokból nem szívesen oszt meg az ember másokkal. Ez azonban pont Székely László esetében nem igaz. Az Intézetben két olyan fiatal tanítványt is kinevelt, akik ma már járatosak ebben a műtéti technikában, de egyik munkatársa vele együtt mondott fel. Székely László lehetőséget adott nekik, segítette őket a műtétekre való felkészülésben, asszisztált nekik az operációk során, és többször tartott oktató-bemutató műtéteket a pécsi egyetemen is.
Nem hagyható figyelmen kívül az ügyben a szívsebész szakmán belüli féltékenység sem a Székely-féle eljárás és annak képviselői iránt. Az általa alkalmazott technikával nem kell átvágni a szegycsontot a műtéteknél, ezért sokkal gyorsabb a beteg felépülése. Ezt a műtétet kis vágásokon keresztül, pálcákra szerelt eszközök segítségével végzik. A kulcslyuksebészetnek ez a formája a hagyományosnál jóval nagyobb kézügyességet követel, komplikációk esetén pedig kötél idegeket az orvostól. Nem véletlen, hogy ezt a macerás, de a betegnek jóval kedvezőbb technikát csak kevesen kezdik el megtanulni, még kevesebben lesznek sikeresek benne, és a szívsebészek egy része inkább azt mondja: ez csak felelőtlen bűvészkedés, a klasszikus sebészetből kivált elitista magasiskola.
Valami miatt Nagy Anikó egészségügyi államtitkár mégis úgy látta: ha már két dudás nem fér meg egy Kardiológiai Intézetben, mégsem lenne jó, ha kárba veszne a kirúgott szívsebész speciális tudása. A háttérben tető alá hozott egyezség az lett volna, hogy Székely még megcsinálja előjegyzett műtéteit a kardiológiai intézetben, aztán a Honvédkórházban folytatja munkáját, az ottani specialista pedig átmegy a kardiológiai intézetbe. Pontosan nem tudni miért, de ez az egyezség végül nem jött létre, Nagy Anikó pedig távozott.
Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter egy csütörtöki interjúban határozottan cáfolta, hogy ő avatkozott volna bele ebbe a folyamatba. A szavaiból azonban az derül ki, hogy Székely Lászlóval mintha példát akartak volna statuálni, Kásler szerint ugyanis nem lehet olyan orvos, "aki többet engedhet meg magának, mint mások, esetleg mindent."
Váratlan gyorsaság
És a történetnek még itt sincs vége. Harmadik felvonás. Meghal egy beteg, aki korábban Székely Lászlónál volt vizsgálaton, ő indította el az eljárást egy aortájába ültetendő eszköz beszerzésére, de közben az orvost kirúgják, a beteg nem kerül be a műtéti előjegyzésbe, majd a salgótarjáni kórházban átszakadt a főverőere és meghal. Ki a felelős? A kirúgott orvos vagy az, aki kirúgta őt? Vajon a beteg ma életben lenne, ha Székely László most is az intézetben dolgozik? Ezek azok a kérdések, amelyekben semmiképen nem kívánunk mi állást foglalni, hiszen ennél jóval egyszerűbb orvosi kérdésekben is éveken át képesek szakértők egymásnak homlokegyenest ellentmondó szakvéleményeket letenni a bíróság asztalára.
Az ügy tétje azonban mostanra felszorzódott, és úgy tűnik ezen a szinten már minden eszköz megengedett. Talán emlékeznek arra, hogy az SZDSZ-es kórházreform koporsójába az első szöget Lázár János akkori hódmezővásárhelyi polgármester ütötte be, amikor azt állította: egy mindszenti beteg a kórházreform első áldozata, aki a rendszer átalakítása miatt halt meg. Az az ügy sem volt fekete-fehér kezdve onnan, hogy a beteg saját felelősségére távozott a kórházból, és egy orvos is hibázhatott, csak azt tudni, hogy még négy évvel az eset után is zajlott a per a bíróságon.
Ehhez képest itt meglepő gyorsaságra kapcsolt az államigazgatás. Néhány nap alatt lezártak egy olyan vizsgálatot egy olyan ritka betegség ügyében, amellyel Magyarországon eddig csak néhányan foglalkoztak, amelyről a nemzetközi ajánlások sem egyértelműek, és amelyhez sem Székely doktort, sem az általa felkért angol orvost nem kérdezték meg.
A betegek pedig csak várnak, csak várnak, csak várnak.
(Borítókép: Mohai Balázs / MTI) | Egy szívsebész kicsinálása vagy leszámolás egy orvosbáróval? | Bármilyen sok cikk is jelent meg, az országos hírű szívsebész elbocsátásához vezető valódi okokat nem ismerjük. Semmiképpen nem vonható kétségbe egy kórházigazgató joga ahhoz, hogy elbocsásson egy orvost, ha az etikailag elítélhető, a kórház belső szabályzatába vagy törvénybe ütköző dolgot tesz. Az elkövetett szabályszegés súlya azonban nem egyértelmű. A főigazgató súlyos jogi-etikai vétséget és adminisztratív mulasztásokat emleget, de sem a kórház, sem a beteg nem tett máig feljelentést az orvos ellen (feljelentést csak a betegek dokumentumainak nyilvánosságra hozatala miatt tett a kórház). | null | 1 | https://index.hu/belfold/2018/10/11/szekely_laszlo_andreka_peter_orszagos_kardiologiai_intezet_mutet_szivsebesz_halapenz/ | 2018-10-11 12:55:20 | true | null | null | Index |
“Intézkedtünk arról, hogy a HMSZ-nek valamennyi számlája ki legyen fizetve” – ezt mondta kedden este a hódmezővásárhelyi stadion előtt Márki-Zay Péter, a polgármester a stadion bezárása miatt tartott fórumot. A cég így a költségvetésben szereplő 50 millió forint mellé további 45 milliót kapott.
A HMSZ, vagyis az önkormányzati tulajdonú Hódmezővásárhelyi Működtető és Szolgáltató Zrt. felelős a stadion üzemeltetéséért.
A cég azután került reflekorfénybe, hogy bejelentette, a gyerekek százainak sportolási lehetőséget biztosító helyet a hónap végén finanszírozási gondok miatt bezárja. Kovács Pál igazgató a fórumon azt mondta, valóban nehéz helyzetben vannak, ennek oka az alulfinanszírozottság, de ez nem tegnapi történet.
A cégvezető arra azért nem vetemedett, hogy a fideszes többségű közgyűlést hibáztassa, pedig a városi pénzből, adóforintokból üzemelő HMSZ költségvetését még az időközi polgármester-választás előtt az akkor még Hegedűs Zoltán vezette közgyűlés fogadta el.
Hogy időközben mi változott, csak találgatni lehet, a 444.hu írt arról, hogy a vásárhelyi focicsapat körül elfogytak a támogatók, nincs TAO-pénz. Pedig ebből jutott sok százmillió a stadionra is, vagyis a pénzhiány, úgy tűnik, tovagyűrűzik.
Az sem titok, hova lett a pénz. A fidesz-közeli promenad.hu számolt be arról, hogy Lázár János immár nem Hódmezővásárhelynek, hanem új székhelyének, Makónak gyűjti a támogatást.
A képviselő azt nyilatkozta a portálnak, “megkerestem 1-2 céget, 80 millió forintos TAO-t sikerült idáig intézni. Ez meglesz. (…) Továbbá azt javaslom polgármester asszonynak, írjunk közösen egy levelet azoknak a cégeknek, amelyek nem makóiak, de Makó környékén dolgoznak. Ilyen a Délút, az Építészmester, a Bodrogi Bau és még sorolhatnám. Tőlük a 2018-2019-es TAO-t el kell kérni Makó számára”.
A vásárhelyi sportpálya bezárása csak a jéghegy csúcsa. Márki-Zay Péter folyamatosan csődről beszél, miközben a fideszesek állítják, nincs erről szó. Vagyis de, csak épp a polgármester vitte csődbe a várost. Tény, hogy az évek óta – ahogy az a legtöbb önkormányzati tulajdonú médiával megesik – veszteséget termelő városi tévé lehúzza a rolót. Az sem titok, hogy a fürdő is nehézségekkel küzd. Miközben a Fidesz helyi elnöke állítja, “több mint 4 milliárd forint áll a város bankszámláin”, vagyis a csőd voltaképpen Márki-Zay titkos terve.
A péntekre összehívott közgyűlésnek ez a látszólagos ellentmondás lesz tárgya. Az egyik, a város pénzügyeit érintő előterjesztés szerint a város kifizetetlen szállító állománya 1,6 milliárd forint. Ezt már nem a polgármester, hanem a városi hivatal, a Közgazdasági Iroda állítja.
Azt is írják, hogy valóban van pénz a számlákon, mintegy 5,5 milliárd forint, de ezek pályázati, valamint konkrét célra megjelölt források. Szerintük az év végéig a város még 1 milliárd forintra számíthat, miközben a még előre tervezett kiadások 1,49 milliárd forintra rúgnak.
A dokumentumból kiderül, hogy – természetesen már Márki-Zay polgármestersége idején – az állam 460 millió forint fel nem használt pályázati pénzt kért és kapott vissza Hódmezővásárhelytől, valamint, hogy a korábbi évek szabálytalan gazdálkodása miatt 480 milliót fizettek vissza a Belügyminisztériumnak. Az önkormányzati cégek törzstőke pótlása pedig 329 milliót igényelne.
A helyzet miatt Márki-Zay hitelt akart felvenni, de ezt a fideszes többségű közgyűlés megvétózta. Hétvégén a polgármester még azt is felvetette, hogy a patthelyzet megoldása a közgyűlés feloszlatása lehet, de erről a fideszesek hallani sem akarnak – ezt az RTL Híradónak mondta Havasi Katalin, a Fidesz helyi elnöke.
A pénteki közgyűlésen valószínűleg újra egymásnak ugrik a polgármester és a testület, valószínűleg az is kiderül, kinek az érdeke a városban sportoló diákok ellehetetlenítése. | Csődben van-e Hódmezővásárhely? Az állam csaknem egymilliárdot vont el a várostól | Több milliárd forint számlapénze van Hódmezővásárhelynek, Márki-Zay Péter mégis csődről beszél. A két állítás nem zárja ki egymást, ugyanis a pénteki közgyűlés előkészítő anyagából kiderül: a város legtöbb forrása célhoz kötött, miközben már 1,6 milliárd forint szállítói tartozást görget Hódmezővásárhely. A városvezető hitel-felvételt tervezett, de ezt a fideszes többségű közgyűlés megvétózta. Patthelyzettől és egymás hibáztatásától hangos Hódmezővásárhely. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2018/10/11/csodben-van-e-hodmezovasarhely-az-allam-csaknem-egymilliardot-vont-el-a-varostol/ | 2018-10-11 12:59:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az állami vagyonkezelő 150 millió forintos juttatásával május 23-án bejegyezték a Turisztikai Marketingkommunikációs Ügynökség Nonprofit Kft.-t, amelynek legfőbb feladata a turisztikai marketing összehangolása, az imázskiadványok elkészítése – olvasható a legfrissebb HVG-ben. A kormány még az év elején határozta el a cégalapítást, amely most történt meg.
Az újabb állami vállalatot a 32 éves Osváth Eszter vezeti, aki előzőleg a közszolgálati média egyik cégében Kálomista Zsuzsannával párhuzamosan volt vezető pozícióban. Kálomista neve onnan ismerős, hogy Orbán Viktor kormányfő lelkes támogatójának, Kálomista Gábor producernek a felesége.
Osváth Eszter azonban nemcsak az új ügynökség irányítója, hanem a Frank Digital kommunikációs tanácsadó cégnek a tulajdonosa is, méghozzá 2017 nyarától, amikor az Origo hírportál cégcsoportja Matolcsy György jegybankelnök fiához került.
A Frank Digital nem Matolcsy Ádámé lett, de a cég előtte és utána is részesült a Magyar Nemzeti Bank forrásaiból. Eleinte támogatást kapott a jegybanki alapítványoktól, 2017 őszén pedig az állami plakátkampányokban részt vevő New Land Media Kft.-vel közösen 1,5 milliárd forintos megbízást nyert el az MNB-től a fogyasztóbarát hiteltermékek jegybanki minősítésének kommunikációjára.
A februári kormányhatározat szerint az új állami kommunikációs ügynökség felett az MTÜ gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Az MTÜ 1,9 milliárd forintot kapott az országmárka kidolgozására.
További részletek a HVG e heti számában olvashatók. | Megbízható kezekbe került az országimázs kommunikációja | Megalakult a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) kommunikációs ügynöksége, holott két évvel ezelőtt éppen azért hozták létre az MTÜ-t, hogy minden feladat, különösképpen pedig a kommunikáció egy kézben legyen. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20180531_Fontos_kezekbe_kerult_az_orszagimazs_alakitasa | 2018-05-31 14:15:00 | true | null | null | HVG |
Egész nyárra kibérelt egy révfülöpi szállodát a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA), hogy ott forgassa a köztévé nemsokára induló Balatoni nyár című délelőtti műsorát. Júniustól augusztusig nagyjából negyvenfős stáb vonul le a Balaton partjára, hogy azt filmezze például, ahogy vitorlázni tanul Kovács István egykori ökölvívó. A köztévé elnökének is jelölt, révfülöpi önkormányzati képviselőként is dolgozó producer, Kálomista Gábor azt mondja, nincs köze a letelepüléshez, csak annyit harcolt ki, hogy az idén ne Horvátországba, hanem a Balatonhoz menjen a stáb.
"A színes magazinokból részletes képet kaphatnak a nyaralni indulók a tó és környéke turisztikai látványosságairól, kulturális nevezetességeiről, sportolási lehetőségeiről. A Fogj szelet! rovatban például kilenc héten át követhetik reggelente a nézők, hogyan tanul meg vitorlázni Kovács Kokó István olimpiai bajnok ökölvívónk" - így ajánlja új, Balatoni nyár című műsorát a Magyar Televízió. A június 20-án induló délelőtti magazinért nagyjából negyvenfős stáb költözik le augusztus végéig Révfülöpre, a műsort készítő Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) ezért egész nyárra kibérelt egy Balaton-parti szállodát.
Naponta körülbelül egymillió, kedvezménnyel
A honlapja szerint hatvan kétágyas szobával rendelkező Hotel Révfülöpben egy szoba tavaly éjszakánként 14 ezer forintba került. A hotelhez tartozó nyolc apartman darabját pedig húszezer forintért lehet kibérelni egy éjszakára. Vagyis - ha a honlapon szereplő árakkal számolunk - nagyjából 800 ezer-1 millió forintba kerülhet egy éjszakára a szálloda. A szobák bérléséhez hozzá kell adni a műszaki költségeket is, a stúdió berendezését, és néhány hotelszobából például vágószobát alakítanak ki.
A Balatoni nyár június 20-ától augusztus 19-éig lesz látható az MTV-n és hallható a Kossuth Rádióban (Balaton közelről címmel hétköznaponként félórás műsor készül), ez alapján a műsor körülbelül hatvan-hetven adással fut majd, eddig kell fizetni a napidíjat a hotelnek. A szállodát hetven napra bérli ki az MTVA, vagyis csak a szállás költsége a honlapon közölt árak alapján nagyjából 70 millió forint lehet kedvezmények nélkül.
Kondor Géza, a Hotel Révfülöp üzemeltetője az árakról annyit mondott, hogy a hotelt egész nyárra lefoglaló MTVA kedvezményt kap az összegből, de azt nem árulta el, mennyit engedett a szálloda. Megkérdeztük az MTVA-t is, hogy hány fős stáb dolgozik nyáron Révfülöpön, mekkora a műsor költségvetése és mennyibe kerül a szálloda kibérlése, de Cserháti Ágnes szóvivő csak annyit mondott, hogy a héten tartanak sajtótájékoztatót a műsorról.
"Lehetőséghez jut a település"
A szóvivő arra a kérdésre sem válaszolt, hogy miért a Hotel Révfülöpöt választották ki a műsor bázisának, és hogy volt-e pályáztatás, megnéztek-e másik balatoni helyszínt. Kondor Géza, a Hotel Révfülöp üzemeltetője azt mondta, nem tudja, miért ezt a szállót választotta az MTVA, de örül annak, hogy az egész nyárra vannak vendégei a szállodának. A Hotel Révfülöp - az üzemeltető elmondása szerint - kétéves szünet után 2009-ben nyílt meg újra, azóta csökkentett üzemmódban működik, és jövőre szeretnék négycsillagos szállodává fejleszteni a hotelt. A hotel honlapja szerint jelenleg kétcsillagos a szálloda.
A révfülöpi móló
Kondor a hotel üzemeltetése mellett a település Gazdasági, Településfejlesztési és Turisztikai Bizottságának elnöke is, azt mondta, örül Révfülöp "tévés marketingjének". "Habár a műsor az egész Balatonról szól, mindenképp hasznos, hogy a mólón háttérben látszik majd a Révfülöp felirat" - jelentette ki Kondor, aki a turisztikai bizottságban együtt dolgozik a szintén önkormányzati képviselő Kálomista Gáborral, a Magyar Producerek Szövetségének elnökével, akit tavaly ősszel a Médiatanács a Duna TV, majd a Magyar Televízió vezérigazgatójának is jelölt. Egyik posztra sem választották meg, de a felesége, Kálomista Zsuzsanna március óta az MTVA Archívum és Filmbeszerzési igazgatója.
Kondor azt mondta, "ha esetleg Kálomista lobbitevékenysége volt, hogy Révfülöpre jön a köztévé forgatni, akkor hálásak vagyunk érte". Kálomista Gábor viszont azt mondta az [origo]-nak, hogy "a lobbitevékenysége kimerült abban, hogy elérje, az idén ne Horvátországról, hanem a Balatonról készüljön tévéműsor". Kálomista Gábor azt mondta, "azt se tudom, milyen szerződést kötöttek a hotellel. Lehet, hogy nehéz elhinni, hogy valaki nem akar lopni ebben az országban, de én nem".
Az önkormányzatot senki nem értesítette hivatalosan arról, hogy az MTV egész nyáron a településen fog forgatni, de örülök neki - mondta az [origo]-nak Miklós Tamás, Révfülöp polgármestere. A májusi képviselő-testületi ülésen Kálomista Gábor tájékoztatta a képviselőket a polgármester szerint, hogy "biztossá vált az, hogy mekkora lehetőséghez jut a település" az által, hogy a Balatoni nyár Révfülöpön készül. A polgármester azt mondta, hogy Kálomista arról is beszélt, hogy "helyi vállalkozók is segítettek abban, hogy Révfülöpről legyen a közvetítés".
Kezdődnek az elbocsátások
A nagyobb költségvetésű, külső helyszínen forgatott műsor éppen akkor indul, amikor megkezdődik a bejelentett hatszáz fős létszámleépítés a közmédiánál (erről bővebben itt olvashat). Információnk szerint éppen a június 20-ai héten kezdik értesíteni a dolgozókat, elküldik-e őket az MTVA-tól. A leépítési listán lévő emberek közel fele egykori MTV-s alkalmazott, de több mint 150 embert küldenek el az egykori rádiós dolgozók közül (január óta a közmédiumok nagyjából háromezer dolgozóját az MTVA alkalmazza). Információnk szerint a leépített dolgozók több mint a felét a műsorgyártás területéről küldi el a cég. | Egy egész szállodát bérelt ki nyárra az új műsort forgató MTV | Egész nyárra kibérelt egy révfülöpi szállodát a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA), hogy ott forgassa a köztévé nemsokára induló Balatoni nyár című délelőtti műsorát. Júniustól augusztusig nagyjából negyvenfős stáb vonul le a Balaton partjára, hogy azt filmezze például, ahogy vitorlázni tanul Kovács István egykori ökölvívó. A köztévé elnökének is jelölt, révfülöpi önkormányzati képviselőként is dolgozó producer, Kálomista Gábor azt mondja, nincs köze a letelepüléshez, csak annyit harcolt ki, hogy az idén ne Horvátországba, hanem a Balatonhoz menjen a stáb. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2011/06/egesz-nyarra-kiberelte-a-hotel-revfulopot-az-mtva-a-balatoni | 2011-10-06 14:19:00 | true | null | null | Origo |
Két rendőrautó érkezett pénteken az épülethez, amely kapujánál tüntetők gyűltek össze, igazságszolgáltatást követelő jelszavakat harsogtak, és a miniszterelnököt bűnözőnek nevező, hatalmas zászlót feszítettek ki.
A rendőrség ezúttal sem tájékoztatta a nyilvánosságot a kihallgatásról, de sajtóértesülések szerint Netanjahut a négyezres aktának nevezett Bezeq-üggyel kapcsolatosan faggatták a nyomozók. Arra próbálnak fényt deríteni, hogy Netanjahu 2017-ig, miniszterelnökként a médiaügyi minisztériumot is vezetve azért hozott-e a közérdekkel ellentétes, a Bezeqnek kedvező döntéseket, hogy cserébe a vállalat tulajdonában álló, népszerű Walla honlapon kedvezőbb színben tüntessék föl a Netanjahu házaspárt, valamint hozott-e a céggel kapcsolatos döntéseket azután, hogy Saul Elovics főrészvényessel ápolt baráti kapcsolatai miatt ettől kifejezetten eltiltotta a legfőbb ügyész. A híradások szerint a pénteki kihallgatáson kifejezetten az Elovicscsal fenntartott kapcsolatairól kérdezik a miniszterelnököt.
Az izraeli média úgy tudja, hogy a tavaly indított büntetőjogi eljárásban a pénteki az utolsó rendőrségi kihallgatás. Az év elején a rendőrség a Bezeq-ügyben már őrizetbe vett két, Netanjahuhoz közel álló embert.
A rendőrség az idén már négyszer, tavaly pedig hétszer hallgatta ki a kormányfőt jeruzsálemi rezidenciáján, a szóban forgó, illetve két másik, 1000-számú és 2000-számú aktaként ismert ügyekben, amelyek a milliárdos oligarcháktól kapott nagy értékű ajándékok elfogadására, illetve médiabefolyásolási korrupciós ügyekre vonatkoznak.
A rendőrség február közepén az utóbbi két ügyben már vádemelést javasolt, de erről Aviháj Mandelblit legfőbb ügyész mindeddig nem hozott döntést.
Benjámin Netanjahu többször elutasította és megalapozatlannak nevezte a vele szemben felmerült gyanút, és azt hangoztatta, hogy boszorkányüldözés folyik ellene. | Netanjahut megint kihallgatták egy korrupciós ügyben | A rendőrség sajtóértesülések szerint ezúttal a Bezeq távközlési vállalat korrupciós ügyével összefüggésben faggatta az izraeli miniszterelnököt. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20180817_netanjahut_megint_kihallgattak_egy_korrupcios_ugyben | 2018-08-17 14:54:00 | true | null | null | HVG |
Farkas Milán szerint, minden akkor kezdődött, amikor jelentkezett egy hirdetésre, amelyet Kusper Zsolt, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének (MOMSZ) elnöke tett ki a Grafikus munkák Facebook csoportban 2017. augusztusában. A felhívás úgy szólt: egy újonnan induló párt grafikai arculatát kellene megtervezni. Farkas úgy tudja, 15-20 grafikus jelentkezett, közülük választották ki őt.
Az, hogy milyen pártról van szó, csak később derült ki, egész pontosan szeptemberben. Akkor hallott először az Elégedett Magyarországért Mozgalomról (EMMO). És elkezdte megismerni a megbízóit is szép lasan. Azt meséli, Kusper Zsolt egyszer csak megkérdezte tőle, szereti-e a pénzt, mert ő olyan emberekkel szeret együtt dolgozni, akik szeretik. „Én erre csak annyit reagáltam, hogy én megdolgozni szeretek a pénzemért, mert szeretek dolgozni, azért pedig fizetést kapni” – idézi fel a beszélgetést Farkas.
Októberben aztán szerződést is kötöttek, bár kicsit furcsállta, hogy hiába kérte ő jóformán havonta, de a saját példányát csak nem kapta meg. Farkas azt mondta „folyamatos kifizetések mellett a munkadíj fennmaradó összege áprilisban lett volna esedékes, amikor befejeződik a munka”. A grafikus elismeri, nagyon nehéz időszak következett, ugyanis a megbízást a főállása mellett vállalta be, de erről egyébként tájékoztatta Kusperéket is. Mindenesetre így a nagyon nehezen haladt a munkával, volt, hogy éjszakázott. Már ott tartott – állítja -, hogy besegítő alvállalkozónak felkér egy másik grafikust. Külön gondot jelentett, hogy elmondása szerint a többnyire ő írta a szövegeket is, még briefet (ez egy olyan dokumentum, amiben a megrendelő információval látja el a pályázót az adott feladatról - szerk.) sem kapott. Ez leginkább a weboldalnál jelentett gondot, hiszen „tartalom nélkül nem tudok grafikát gyártani”.
Farkas Milán azt mondja, végül november végére készült el mindennel, élesítette volna a weboldalt is, de végül erre nem került sor, mert végleges tartalmat nem kapott hozzá. Ezután azt várta, hogy kapja meg a további anyagokat, illetve a véleményeket és a módosítási kéréseket, de ezek sem érkeztek már meg.
Innen a helyzet még zűrösebbé vált. A grafikus szerint a kommunikáció végig hiányos volt, ő kizárólag Kusper Zsolttal tartotta a kapcsolatot, arról sem tud, hogy mások kaptak volna másolatot a levelezéseikről. Kusper azonban novemberben lemondott az elnökségről, de más kapcsolattartó nem jelentkezett.
Ha Farkas Milán eddig nem lett volna tisztában azzal, hogy kamupárttal van dolga (bár elég árulkodó lehetett volna, hogy az EMMO-t mindössze fél éve alapították), az végképp mindent elárult, amikor felkérték: legyen szombathelyi képviselőjelölt, amit persze nem vállalt el. Ám ő még mindig reménykedett abban, hogy megkapja a pénzt, amit ígértek neki. „Lehet, hogy hiba, de én alapvetően megbízom az emberekben” – magyarázza, majd még hozzáteszi, Kusper Zsolttal bizalmasabbá vált a viszonya, mint egy szokásos megbízó/megbízott kapcsolat, így meg sem fordult a fejében, hogy átverhetik. „Ha őszintén nézzük, végig tudtam, hogy kamupárt vezetője a megbízóm. De egy kamupártnak is vannak kiadásai, gondoltam grafikai arculatra mégiscsak költenek. Csak bíztam benne, hogy mivel nem többmilliós összegről van szó, legalább én ki leszek fizetve. Másrészt én végig jó grafikai lehetőséget láttam az egészben, egy nagyon jó referenciaanyagot.”
Aztán kiderült, hogy mégis ez történik. A 2017 decemberében, majd 2018 januárban kiállított számlákat már nem fizették ki, igaz, további megrendelések sem érkeztek. „Az volt az indoklás, hogy lassú voltam, de az általam okozott károktól nagylelkűen eltekintenek. Januárban telefonon elértem Zsoltot, aki csupán annyit mondott, hogy az EMMO elnöke a választásokkal van elfoglalva, nem kíván együttműködni, és egyébként sem elégedett a munkámmal” - meséli.
Farkas ekkor számolta össze, mennyit bukott ő az ügyleten. Azt állítja, 1,2 millió forintnyi munkát végzett el, amiből 200 ezret fizettek ki. A többit próbálta megszerezni a párttól, hiszen – mint mondja – azért megdolgozott. Február 8-án fizetési felszólítást küldött nekik, de nem reagáltak. Erre ügyvédet keresett, hogy a pénz visszaszerzésével megbízza. Azt állítja, a Facebookon több helyen is megosztotta a történetét, ám Kusper Zsolt letiltotta kommentjeit a párt oldaláról.”
A hvg.hu e-mailben érte el Kusper Zsoltot, akitől szerettük volna megtudni, mi is volt valójában a céljuk a választások kevesebb mint egy évvel alapított párttal, és kifizetik-e valaha Farkas Milán követeléseit. A Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnöke annyit válaszolt: „Megkeresésére tájékoztatom, hogy az Elégedett Magyarországért Mozgalom (EMMO) a Fővárosi Törvényszéken 01-02-0016649 nyilvántartási szám alatt jogerősen nyilvántartásba vett politikai párt, amelyet Nagy-Kovács Géza Csaba ügyvezető elnök önállóan jogosult képviselni. Ebből következően kizárólag az ügyvezető elnök jogosult eljárni, illetve jogi nyilatkozatokat tenni. Ezért kérem, hogy a jövőben kérdéseivel ‒ ide értve Farkas Milán grafikus vállalkozó és az EMMO között fennálló nem, illetve hibás teljesítésből adódó elszámolási vita ügyében ‒ közvetlenül az erre illetékeshez fordulni szíveskedjen.”
Megkerestük Nagy-Kovács Géza Csabát is, de választ nem kaptunk. | Kamupártot vádol egymilliós átveréssel egy grafikus | Farkas Milán azt mondja, az arculattervezés mellett képviselőjelöltnek is felkérték, mégis későn kapcsolt, hogy az Elégedett Magyarországért Mozgalom csúnyán becsapja. Most futhat a pénze után, de sok esélye nincs megkapni azt. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20180818_Kamupartot_vadol_egymillios_atveressel_egy_grafikus | 2018-08-18 15:08:00 | true | null | null | HVG |
A BDPST Zrt. tőzsdei ügyletének ismertetésekor a főtulajdonos Tiborcz István a BDPST Group kifejezést is használta, immár indokoltan, mert a minap a zrt. leánycégeként megalakult a BDPST Hotel Management Zrt. is.
Ennek vezérigazgatója Somlyai Zoltán, aki az ötcsillagos budapesti szálloda, a Kempinski vezetője volt, amikor Orbán Ráhel ott dolgozott értékesítési menedzserként. A kormányfő lánya azóta az állami turisztikai menedzsment egyik tanácsadója lett. Somlyai az elmúlt években több olyan szállodaügyletben, illetve hotelirányításban is részt vett, amelyben Orbán Ráhel férje, Tiborcz István vagy a kormányfő barátja, Mészáros Lőrinc érdekelt volt.
A szállodai szakember, Somlyai jelenleg is a Hunguest Hotels Zrt. igazgatóságának tagja. A Hunguest a Konzum Nyrt. tulajdonában van, amely csaknem 40 százalékban a Konzum PE Magántőkealapé. Ettől vásárolta most meg Tiborcz cége az alap Appeninn-részvényeinek egyötödét. A bevásárlásnál BDPST Groupról beszélnek, mint vevőről, illetve Tiborcz úgy fogalmazott: a BDPST Group célja, hogy „a két társaság közötti szinergiákban rejlő üzleti potenciált” kiaknázzák. Hogy ez pontosan mit jelent majd, az nyilván kiderül majd.
Az mindenesetre tény, hogy a BDPST-csoport legújabb tagja, a BDPST Hotel Management szállodai szolgáltatásokra készül, amivel adott esetben kiszolgálhatja akár a nem közvetlenül az Orbán családhoz, hanem csak Mészáros Lőrinchez köthető Konzum-csoport szállodáit is. (Az új BDPST-céget is abba a Gellért-hegyi villába jegyezték be, ahova az elmúlt hetekben összevonták Tiborcz István cégeit barátjának, Hamar Endrének az ügyvédi irodájában.)
Persze nemcsak a Hunguest 18 belföldi és 5 külföldi szállodája jöhet szóba, hanem más hotelek kiszolgálása is, hiszen a budapesti belvárosi Dorottya utcában már a kormánytól is kiemelt státust kapott a BDPST luxushotel-fejlesztése.
*Cikkünk előző változatában még azt írtuk, hogy Tiborcz kezébe kerülhet a Hunguest-szállodák kulcsa. Továbbra sem zárjuk ki, hogy ez egyszer bekövetkezik, a mostani hírek azonban nem jelentik ezt. | Tiborcznak már szállodaüzemeltető cége is van, közben a Hunguest-tulajdonosokkal üzletel | Szállodai szolgáltatásokra alakított céget a napokban a kormányfői vő cége, a BDPST Zrt., éppen az a cég, amely stratégiai befektetőként most vásárolja meg Mészáros Lőrinctől a Konzum PE Magántőkealap egyötödnyi részvénycsomagját az Appeninn Holdingban. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20180823_orban_viktor_tiborcz_istvan_orban_rahel_bdpst_hunguest_hotels_zrt_konzum_nyrt_meszaros_lorinc | 2018-08-23 15:09:00 | true | null | null | HVG |
Az Ikarus Egyedi Kft. közleménye szerint közös érdek, hogy folytatódhasson a termelés és a forgalomba helyezett autóbuszok szervizelése, hiszen a már beszerzett alkatrészeket csak töredékáron lehetne értékesíteni, de minimális befektetéssel 70 csuklós busz, 9 onkológiai szűrőbusz és 6 darab elektromos busz készülhetne belőlük. Felszámolás esetén ezért – mint írták – a követelések az egyezségi ajánlatban leírtaknál jóval kisebb mértékben vagy egyáltalán nem térülnének meg. A termelési terv szerint a buszgyártás a hetedik év után saját tőkéből fenntartható lehet – tették hozzá.
Az Ikarus Egyedi Kft. portfóliója, készletei és munkatársainak szakértelme révén hosszú távú és kiegyensúlyozott szerepet vállalhatna a közösségi közlekedés megújításában – olvasható a közleményben.
A vállalat július 9-én kért csődvédelmet, hogy a csődeljárás alatt reorganizálják a működését és helyreállítsák a fizetőképességét. A kormányt egyúttal arra kérte, hogy minősítse stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté és vegyen részt a reorganizációs folyamatban. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium eleget tett a kérésnek. | A csődbe ment magyar buszgyártó adósságai visszafizetését ígéri, de feltételei vannak | Az Ikarus Egyedi Kft. folytatná a termelést, ezért megegyezést ajánlott a hitelezőknek, 2025-re fizetné meg minden adósságát. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20180823_A_csodbe_ment_magyar_buszgyarto_igeri_kifizeti_az_adossagait | 2018-08-23 15:12:00 | true | null | null | HVG |
A jövőben együttműködik a Konzum-csoport és a BDPST Group az ingatlanbefektetés, az ingatlanfejlesztés – és üzemeltetés területén olvasható az Appeninn közleményében. A Tiborcz István tulajdonában lévő BDPST Zrt. stratégiai befektetőként megvásárolja a Konzum PE Magántőkealap 20,59 százalékos részvénycsomagját az Appeninn Holdingban. A Konzum PE Magántőkealap kizárólagos befektetői Mészáros Lőrinc és felesége, Mészárosné Kelemen Beatrix. A Budapesti Értéktőzsdén közzétett tranzakció zárását követően a tőzsdei társaság irányítása a 33,2 százalékos tulajdonhányaddal rendelkező Konzum-csoportnál marad.
A felek megállapodása szerint a BDPST Group hosszú távú, stratégiai befektetésként kezeli az Appeninn Nyrt.-ben szerzett tulajdonrészét, és a nagytulajdonosok a jövőben közös befektetéseket terveznek a régiós ingatlanpiacon. A BDPST Zrt. két új tagot delegál az Appeninn Holding igazgatótanácsába. Az igazgatótanács döntésének értelmében az Appeninn operatív irányítása két, több évtizedes ingatlanfejlesztési tapasztalattal rendelkező szakemberrel, Tomcsányi Gábor vezérigazgatóval és Somfalvi Péter vezérigazgató-helyettessel egészül ki.
Jászai Gellért, a Konzum Nyrt. elnök-vezérigazgatója szerint a most bejelentett együttműködés újabb fontos lépés az Appeninn Holding júniusban bemutatott növekedési stratégiájának megvalósításában. „A jövőben a stratégiai partnerek közösen kívánnak fellépni annak érdekében, hogy tovább erősítsék az Appeninn retail-, irodapiaci és turisztikai szektorban betöltött szerepét, és a társaság rövid időn belül a régió legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező ingatlan-befektetőjévé váljon” – fogalmazott Jászai.
A tranzakció kapcsán Tiborcz István elmondta: a BDPST Group célja, hogy a saját ingatlanfejlesztő és -üzemeltető szegmensében a piac meghatározó szereplővé váljon. „Jó ideje kerestük ugyanakkor a lehetőségét annak, hogy – elsősorban akvizíció útján – tevékenységünket diverzifikáljuk. A ma bejelentett tranzakció megteremti ennek a feltételeit, és jövőbeni üzleti építkezésünk egyik stratégiai alapját jelenti. A következő időszakban a legfontosabb célunk az lesz, hogy a lehető legteljesebben kiaknázzuk a két társaság közötti szinergiákban rejlő üzleti potenciált” – tette hozzá a BDPST Zrt. tulajdonosa.
„Az Appeninn Nyrt.-ben társasági részesedés megvásárlására kötött adásvételi megállapodás révén sikeresen bővítjük a BDPST Group kompetenciáját a kereskedelmi ingatlanok és irodaházak fejlesztése és üzemeltetése terén” – fogalmazott Tóth Judit vezérigazgató. Hangsúlyozta: „a BDPST Group prémiumkategóriás ingatlanokra fókuszál, elsősorban leromlott állapotú, műemléki épületek helyreállítására, megőrzésére és új, modern funkcióval való megtöltésére. Szakembergárdája évtizedes ingatlanfejlesztői és hotelmenedzsment-tapasztalattal rendelkezik.”
Az Appeninn Holding stratégiája szerint arra törekszik, hogy a társaság tulajdonában lévő portfóliót magas jövedelemtermelő képességű ingatlanokkal gyarapítsa. Ebbe a stratégiába illeszkedik a prémium kategóriás irodaház-portfólió elmúlt hónapokban történt bővítése, a Club Aliga többségi tulajdonának megszerzése, illetve a retail piacon végrehajtott akvizíciók és az ALDI-val kötött megállapodás.
Az Appeninn Nyrt. idén júniusban bemutatott üzleti terve szerint a társaság további dinamikus gyarapodás előtt áll. Az elkövetkező másfél-két évre tervezett fejlesztési és akvizíciós tervei között szerepel további 69 ezer négyzetméter „A” kategóriás irodaépület vásárlása, 80-100 kiskereskedelmi egység és több mint 35 ezer négyzetméter „A” kategóriás iroda fejlesztése, valamint a Mészáros-csoport tőzsdei érdekeltségeiben rejlő ingatlanfejlesztési-és üzemeltetési lehetőségek további kiaknázása. | Mészáros és Tiborcz közösen újít fel leromlott, műemléki épületeket | A jövőben együttműködik a Konzum-csoport és a BDPST Group az ingatlanbefektetés, az ingatlanfejlesztés – és üzemeltetés területén olvasható az Appeninn közleményében. A Tiborcz István tulajdonában lévő BDPST Zrt. stratégiai befektetőként megvásárolja a Konzum PE Magántőkealap 20,59 százalékos részvénycsomagját az Appeninn Holdingban. A Konzum PE Magántőkealap kizárólagos befektetői Mészáros Lőrinc és felesége, Mészárosné Kelemen Beatrix. A Budapesti Értéktőzsdén közzétett tranzakció zárását követően a tőzsdei társaság irányítása a 33,2 százalékos tulajdonhányaddal rendelkező Konzum-csoportnál marad. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20180823_Meszaros_es_Tiborcz_kozosen_ujit_fel_leromlott_muemleki_epuleteket | 2018-08-23 15:16:00 | true | null | null | HVG |
A Csongrád Megyei Főügyészség csütörtökön egy újabb gyanúsított letartóztatását kezdeményezte a Mini Hungary Park ügyében - írja az ügyészség szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. Úgy tudjuk, a Szeviép-tulajdonos B. Sándorról van szó.
A mórahalmi Mini Hungary Parkot Európa legnagyobb makettparkjaként hirdették alapítói, amelyben 50 magyar műemlék másolatát készítették el 1:25-ös arányú kicsinyítésben. Mindez 650 millió forintba került, amiből 436 millió forint uniós támogatás volt.
Korábban költségvetési csalás gyanújával a NAV nyomozói őrizetbe vették már Dlusztus Imrét, a Délmagyar korábbi főszerkesztőjét, ő volt a parkot üzemeltető Bornemzet Nonprofit Kft. tulajdonosa. Az ügyben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének kísérlete miatt indult nyomozás.
A mostani megalapozott gyanú szerint a Mórahalom külterületén létesítendő és az 1910-es állapotokat tükröző emlékpark megvalósítással összefüggésben a beruházó cég ügyvezetője és a vele vállalkozási szerződésben álló gazdasági társaság vezetője, illetőleg az állami támogatott projekt műszaki ellenőri feladatait ellátó személy egymással összejátszva mintegy 550 millió forint nagyságú vagyoni hátrányt akart okozni az Európai Unió, illetőleg a magyar állam költségvetésének
- írja az ügyészség.
A gyanú szerint a 2013 májusa és 2014 júniusa között benyújtott kifizetési kérelmek során az elkészült makettek darabszámára, illetőleg a projekt készültségi fokára vonatkozóan valótlan tartalmú dokumentumokat nyújtottak be és valótlan nyilatkozatokat tettek, mellyel a projektet kezelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség dél-alföldi regionális kirendeltségét, a DARFÜ-t folyamatosan megtévesztették. A gyanú szerint a projektért felelős személyek el nem végzett munkákra és be nem szerzett dolgokra is folyamatosan kértek támogatást és kifizetést.
Ebből mindössze 50 millió forint térült meg, miután a támogató megtagadta az utolsó kifizetést és 2015. február 2.-én elállt a szerződéstől és visszafizetésére kötelezte a beruházót. A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének kísérlete miatt indult nyomozást a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóság Csongrád Megyei Vizsgálati Osztálya folytatja a Csongrád Megyei Főügyészség irányítása mellett.
A ügyészség nem nevezte meg a mostani gyanúsítottat, de annyit elmondtak: mind a beruházó, mind a kivitelező cégben tulajdonosi érintettséggel bírt, valamint ténylegesen ő irányította az ügyben érintett többi gyanúsítottat, illetőleg adott utasításokat valótlan tartalmú teljesítési igazolások kiállítására, valamint a projekt készre jelentésére. Jelen állás szerint arra is van bizonyíték, hogy a jogosulatlanul felvett támogatásokat másra költötte.
A Szeviép egyik leányvállalatán keresztül volt tulajdonos a parkot üzemeltető cégben. Idén júniusban arról szóltak a hírek, hogy a Szeviép-botrány után Németországban tartózkodó B. Sándor talán hazatérhetett Szegedre. A főügyészség csütörtökön kezdeményezte az őrizetbe vett férfi letartóztatását.
Október 12-én egy hónapra elrendelte a Szegedi Járásbíróság pénteken annak a férfinak a saját lakhelyére szóló bűnügyi felügyeletét, akit a mórahalmi Mini Hungary Park ügyében vettek őrizetbe - közölte a Csongrád Megyei Főügyészség helyettes szóvivője az MTI-vel. | Újabb letartóztatás a Mini Hungary Park ügyében | A Csongrád Megyei Főügyészség csütörtökön egy újabb gyanúsított letartóztatását kezdeményezte a Mini Hungary Park ügyében - írja az ügyészség szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. Úgy tudjuk, a Szeviép-tulajdonos B. Sándorról van szó. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/10/11/ujabb_letartoztatas_a_mini_hungary_park_ugyeben/ | 2018-10-11 19:08:00 | true | null | null | Index |
A közszolgálati média intézményrendszerének átalakítása nem igazán érte el a szélesebb közvélemény ingerküszöbét. A médiatörvényekkel szembeni tiltakozási hullámnak 2011 elején még része volt a közszolgálati média átalakítása is, de a törvény 2015-ben hatályba lépett módosítása már teljesen visszhangtalan maradt. Sokan nem is tudják, hogy akkor megszűnt a magyar médiatörténet három emblematikus intézménye, a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és az MTI. A márkanevek ugyan részben megmaradtak (az MTI-vel naponta találkozhatunk), de a cégek már nem léteznek.
A szervezeti átalakítás azonban egyáltalán nem volt véletlen. Már a törvényjavaslat megjelenésekor sejthető volt, hogy mi készül – ezt egy korábbi blogban meg is írtuk –, két év után pedig tisztán látszódik, hogy a törvényalkotók elérték céljukat. Sikerült elrejteni a közszolgálati média működését, pénzügyi folyamatait, ráadásul úgy, hogy ez szinte senkit nem zavart. Ugyanez már benne volt a 2011-es törvényben is, de nem ilyen nyilvánvaló formában és az akkori, a médiatörvény körüli nemzetközi felháborodással szemben ezúttal nem lett botrány.
A konstrukció lényege, hogy a médiatörvény a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt-t definiálja közszolgálati médiaszolgáltatóként (médiatörvény 84§ (1)), holott gyakorlatilag a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) tölti be ezt a szerepet. A törvény szerint az MTVA nem médiaszolgáltató, hanem egy „elkülönített vagyonkezelő- és pénzalap”, amelynek feladata a közszolgálati médiaszolgáltatás támogatása, a közszolgálati célú műsorszámok gyártása és támogatása (médiatörvény 136§ (1)).
A két szervezet mérete jól mutatja, hogy melyik végzi az érdemi tevékenységet. Az MTVA 2016 évi kiadásainak összege 87,6 milliárd forint volt, ezen belül a Duna Médiaszolgáltatónak mindössze 1,8 milliárd forint jutott. Hasonlóan árulkodó, hogy az MTVA létszáma 2016 negyedik negyedévében 2032 fő volt, míg a Duna Médiaszolgáltató 2016 évi átlagos létszáma 110 fő (forrás: Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt 2016 évi éves beszámoló, Kiegészítő melléklet). A pénzügyi és létszám adatokból jól látszódik, hogy bár de jure a Duna Médiaszolgáltató a közszolgálati médiaszolgáltató, de facto azonban az MTVA.
Ennél is fontosabb, hogy az MTVA-nál gyártják/rendelik meg a műsorokat, hiszen itt áll rendelkezésre a szükséges költségvetés is. A Mérték Médiaelemző Műhely által a közelmúltban beadott közérdekű adatigényére adott válaszból kiderült, hogy a Duna Médiaszolgáltató 2016-ban összesen csak 5,5 millió+áfa forintot költött műsorbeszerzésre és műsorgyártásra, ami meglehetősen vicces összeg egy törvény által definiált közszolgálati médiaszolgáltatótól.
Természetesen ez a szervezeti konstrukció egyáltalán nem véletlen, a törvényalkotó lényegében meghekkelte a közszolgálati intézményrendszert. Van egy olyan szervezet, a Duna Médiaszolgáltató, amely felett van felügyeleti rendszer, a működését egy többpárti kuratórium ellenőrzi, de lényegében alig csinál valamit. A műsorgyártásra/műsorbeszerzésre költött összeget egy aránylag jól kereső magánszemély éves jövedelme is fedezhetné. Emellett azonban van az MTVA, amelynek nincs felügyeleti rendszere, szó sincs többpárti ellenőrzésről, a vezérigazgatót a fideszes Médiatanács elnöke nevezi, illetve hívhatja vissza. Nem véletlen, hogy a kimittud adatigénylő portálon eddig az MTVA-hoz 126 közérdekű adatigény érkezett és már számtalan per indult: az intézmény működése átláthatatlan, a szerződések nem ismertek, de gyakran gyanúsan túlárazottak. Lényegében tehát van egy kirakatszervezet, a Duna Médiaszolgáltató, amelynek a működése felett van törvényi kontroll, és miután a törvény betűje szerint ez a közszolgálati médiaszolgáltató, így lehet mutogatni, hogy Magyarország milyen jól megfelel a közszolgálat függetlenségével kapcsolatos elvárásoknak. Kár, hogy emellett ott van az MTVA, ahol a valódi pénzköltés zajlik és ami fölött semmiféle társadalmi kontroll nincs.
A közmédia intézményrendszerének meghekkelése még olyan kérdésekre is kiterjed, mint a közbeszerzési irányelv megkerülése, amiről korábban már szintén írtunk. A magyar közbeszerzési törvény az„audiovizuális vagy rádiós médiaszolgáltatásra szánt műsorszám” beszerzésére ad mentességet, holott az európai közbeszerzési irányelv egyértelműen kimondja, hogy „audiovizuális vagy rádiós médiaszolgáltató” szerződései kerülhetnek kivételi körbe. Ennek célja nyilvánvalóan az, hogy az MTVA beszerzései ne legyenek közbeszerzés kötelesek, így történhetett, hogy Magyarországon nem a médiaszolgáltató, hanem egy vagyonkezelő- és pénzalap került ki a közbeszerzési törvény hatálya alól.
Bármilyen hihetetlen, eddig nem indult uniós eljárás a magyar közszolgálati média ügyében, holott láthatóan a joggal való visszaélésről van szó. Alighanem a konstrukció kiagyalói büszkén veregetik saját vállukat, hogy milyen jól átvertek mindenkit, de nem kérdés, hogy egyszer majd elindulnak azok az eljárások, amelyek számon kérik a magyar kormányon az uniós szabályok betartását. És ez még a jobbik eset, a rosszabbikat mindenki tudja: egyszerűen kitolnak minket egy külső körbe, és onnantól kezdve főhetünk majd a saját levünkben. | Meghekkelt közmédia | A közszolgálati médiaszolgáltatás Magyarországon átláthatatlanul működik. A médiatörvény olyan sajátos konstrukciót alakított ki, hogy a valódi pénzköltés felett nincs társadalmi kontroll, a törvény szerint definiált közszolgálati médiaszolgáltató pedig tavaly mindössze 5,5 millió+áfa forintot költött műsorbeszerzésre, illetve gyártásra. Urbán Ágnes összefoglalója. | null | 1 | https://mertek.atlatszo.hu/meghekkelt-kozmedia/ | 2018-08-28 10:59:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Subsets and Splits