text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
⌀ | description
stringlengths 0
8.21k
⌀ | keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 0
272
⌀ | date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 198
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
„Szeretnénk Önöket tájékoztatni, hogy 2019.06.27.-én feljelentést tettünk hivatali visszaélés és vesztegetés alapos gyanúja miatt a Miskolci járási Ügyészségen, egy a Huszti Gábor által a 2019.06.19-i testületi ülésen beismert megbízási szerződés miatt. Az elmúlt időszakban polgármester úr befolyását felhasználva több mint 40 millió forint nyereséghez juttatta családi vállalkozását, miközben cégének szerződött partnere számára kedvező döntéseket szavaztatott meg a képviselő testülettel, a megbízási szerződés tényét felénk elhallgatva. Huszti Gábor cselekedete nem csak erkölcsileg, hanem jogilag is elfogadhatatlan, ezért képviselői eskünkhöz híven és törvényi kötelezettségünknek eleget téve feljelentést tettünk az ügyben.”
Az idézett szöveget Bodnár Krisztián képviselő posztolta a minap a Tiszta Közélet Szirmabesenyőért elnevezésű Facebook-csoportban, ahol egy másik bejegyzésben az is bejelentette, hogy elindul a polgármesterségért Huszti Gábor ellenében.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szirmabesenyő polgármestere és hat képviselője mind független, a testület fele, azaz hárman tettek feljelentést.
Nemrégiben írtuk: a szirmabesenyői polgármester volt cégét, a HG Regio Consulting Bt.-t (ami jelenleg a polgármester családtagjaié) bízta meg a Tiszaújváros Transz Kft. kvázi alvállalkozói munkákkal. A faluban tartanak tőle, hogy a tiszaújvárosi cég így hálálja meg az ingatlanfejlesztést segítő önkormányzati határozatokat, az érintettek szerint persze nincs így:
„Akkora pert akasztok a nyakába, amekkorát még nem látott!” – a polgármester családjának cégét bízta meg egy beruházó Szirmabesenyőn
A szirmabesenyői polgármester volt cégét (ami jelenleg a polgármester családtagjaié) bízta meg egy magánberuházó alvállalkozói munkákkal. A faluban ezt az erősen összeférhetetlennek látszó helyzetet azzal magyarázzák, hogy a tiszaújvárosi cég esetleg így hálálja meg az ingatlanfejlesztést segítő önkormányzati határozatokat. Az érintettek szerint erről szó sincs.
A Tiszaújváros Transz tulajdonos-ügyvezetője egyebek mellett ezt válaszolta korábbi kérdésünkre: „a bt. feladata, megbízása és az elvégzett teljesítmény teljesen elkülönül az egyik tag által ellátott polgármesteri feladatoktól”.
A Tiszaújváros Transz közreműködik a Cordys Capital Kft. Logisztikai Központ építési projektjében, s ehhez „ingatlanfejlesztési műszaki projektmenedzsmentben való közreműködéssel” bízta meg a HG-Regio Consultingot. A Cordys Capital – ami az érintett telek tulajdonosa is – ugyanabba az érdekeltségi körbe tartozik, mint a megbízó.
Miután Bodnár képviselő kiposztolta a feljelentés hírét, megkerestük a megyei főügyészséget, majd a Központi Nyomozó Főügyészséget, ahol ezt a választ kaptuk:
„Az ügyben – a Miskolci Járási Ügyészségre 2019. március 13-án érkezett névtelen feljelentés áttételét követően – a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt rendelt el nyomozást 2019. március 27-én, amely eljárás jelenleg is folyamatban van. Az ügyben adatszerzés és tanúkihallgatás történt, gyanúsítotti kihallgatásra nem került sor. Ugyanezen tárgyban 2019. júliusában három szirmabesenyői önkormányzati képviselő újabb feljelentést tett a Miskolci Járási Ügyészségen, amely a tartalmi azonosság miatt a már folyamatban lévő ügy irataihoz került csatolásra.”
Fotó: Huszti Gábor polgármester egy 2017-es nyugdíjasünnepen, Szirmabesenyő/Facebook | Nyomoz az ügyészség a szirmabesenyői polgármester családjának céges megbízása miatt | Vesztegetés gyanújával nyomoz a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészég amiatt, hogy a szirmabesenyői polgármester családtagjainak cégét bízta meg egy magánberuházó kvázi alvállalkozói munkákkal. Korábbi cikkünk megjelenése után helyi képviselők egy csoportja jelentette be, hogy feljelentést tettek az ügyben. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/08/30/nyomoz-az-ugyeszseg-a-szirmabesenyoi-polgarmester-csaladjanak-ceges-megbizasa-miatt/ | 2019-08-30 02:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A budakalászi 2011 Környezet- és Értékvédő Egyesület pár napja egy beszámolót tett közzé honlapján, amelyben azt részletezik, milyen furcsaságok történtek a Kálvária lakópark telkeinek 2016-os értékesítésekor.
Az egyik az, hogy amikor az önkormányzat meghirdette a Kálváriadombon lévő, több mint két hektáros, panorámás önkormányzati területet, mindössze két hét állt a rendelkezésre arra, hogy megtalálják a legmagasabb árat kínáló ingatlanbefektetőt.
Ez – a jó üzlethez rövidnek tűnő – határidő azonban csak egy része a rossz döntéssorozatnak, véli az egyesület.
A Rogán László polgármester (Fidesz-KDNP) vezette testület előkészületként felkért egy szentendrei értékbecslőt, Reisz Zoltánt, aki a három helyrajzi számon lévő, összesen 22 160 négyzetméteres területet két önálló szakvéleményben értékelte, és az ingatlanok értékét összesen nettó 274 millió forintban állapította meg. A szakvéleményeken az szerepelt, hogy ez a becsült összeg nettó érték.
A képviselők elé viszont már egy olyan javaslat került, amelyben a 274 millió forint bruttó összegként volt feltüntetve.
A 2011 Egyesület szerint már ezzel is nagyot nyert a leendő befektető, de az áfanyereség mellé további jelentős árkedvezményt is kapott. Mint írják, különböző okokra hivatkozva (a terület kialakulatlansága, osztatlan, nyers állapota, közművek hiánya stb.) már eredetileg is 20 + 35 százalékkal csökkentett összeg szerepelt az előterjesztésben, ezt azonban a polgármester javaslatára tovább csökkentették újabb 20 százalékkal a járdák és utak hiánya miatt.
Így végül az értékbecslésben feltüntetett 274 forintos nettó árral szemben a tranzakció végén nettó 181 millió forint folyt be Budakalász költségvetésébe, ami 92,9 millió forintos különbséget jelent. Az egyesület szerint emiatt nemcsak Budakalász városa lett sok millióval szegényebb, de az állami költségvetés is jelentős adóbevételtől eshetett el.
Hozzátették, a Kálvária lakóparkban – ahová azóta a polgármester is beköltözött – 30 önálló családi ház épült fel, így egy-egy normál méretű telek átlagosan alig több mint 6 millió forint bevételt hozott városnak, ami véleményük szerint feltűnő értékaránytalanság. Arról, hogy mennyi lett volna a reális négyzetméter ár, a Pénzügyi és Vagyonhasznosítási Bizottság is vitázott 2016-ban.
Az összefüggések, az esetleges jogsértések és a következmények további részletes feltárásáért a szervezet a hatósághoz fordult: az összegyűjtött anyagokat eljuttatták az önkormányzatok gazdálkodását felügyelő Állami Számvevőszékhez, amely a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságra továbbította bejelentést. Az egyesület jelezte, hogy ők maguk is feljelentést tesznek az ügyészségen.
Minden jogszerűen történt
A budakalászi önkormányzat pár nap múlva rendkívüli képviselő-testületi ülésen közlemény kiadásáról döntött, amelyben tételesen reagálnak az őket ért vádakra.
Ebben hangsúlyozzák, hogy az értékbecslő által kalkulált összeg forgalmi érték, amely – a vételárral szemben – soha nem lehet nettó vagy bruttó összeg, hanem mindig a bruttó vételár alapját képező érték.
Ezzel szemben a szakvéleményben, bár valóban forgalmi értékről szól, a nettó összeg szerepel.
Az értékbecslés pedig, így folytatódik a közlemény, a forgalmi érték és nem a vételár meghatározásáról szólt. Utóbbiról nem is szólhatott, hiszen a vételár a pályázat elbírálását követően, a legkedvezőbb ajánlat elfogadásával alakul ki – teszik hozzá.
Az önkormányzat rámutat arra is, hogy a vételár nem szükségszerűen azonos a forgalmi értékkel, hiszen a piaci viszonyoktól, kereslettől és kínálattól függően alul is múlhatja és meg is haladhatja azt.
A közlemény szerint valótlan az az állítás is, hogy a testület jogellenesen csökkentette a megállapított forgalmi értéket a tulajdonában maradó területrészek után. Az értékbecslő ugyanis nem vette figyelembe értékcsökkentő tényezőként a kialakítandó közterületeket, mert azok nagyságrendjét nem ismerte.
A pályázati kiírás ezzel szemben 20 százalékos közterület céljára visszaadandó ingatlanrészt határozott meg. Ennek megfelelően a megállapított forgalmi értéknél 20 százalékkal alacsonyabb összegben határozta meg a minimális bruttó eladási árat, hiszen a tulajdonában maradó területért nyilván nem tudott ellenértéket kérni. A nyertes pályázó, az MNS WEB Kft. 230 millió forintos árajánlatot tett – áll a közleményben.
Mindezek fényében az önkormányzat úgy ítéli meg, hogy a 2011 Egyesület állítása, amely szerint áron alul értékesítették az ingatlanokat, nem fedi a valóságot.
A határozat azzal zárul, hogy mivel a szervezet az önkormányzatot súlyosan sértő, a közbizalom megingatására alkalmas, valótlan tényállításokat tett közzé, aljas indokból nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazás vétsége miatt feljelentést tesznek ellenük. Amennyiben az üggyel kapcsolatosan bármely személy vagy szervezet büntető feljelentést tett, úgy a hamis vád bűntettével kapcsolatban szintén feljelentést tesz az önkormányzat.
A 2011 Egyesület erre reagálva közölte, nem ijednek meg a fenyegetéstől, és továbbra is válaszokat várnak az önkormányzattól a tisztázatlan kérdésekre.
A polgármester házát építő cég lett a befutó
Nem ez az egyetlen eset, hogy egy budakalászi ingatlanértékesítés kapcsán felmerül a nettó-bruttó ár ügye, mint ahogy a nyertes cég neve is elhangzott már egy másik beruházás kapcsán.
Az Index tavaly számolt be arról, hogy az önkormányzat rövid határidővel (két hét) hirdetett meg 12 lakást Mályva lakópark néven szintén 2016-ban. A felhívásra jelentkező két cégnek nem volt érdemi üzleti múltja vagy árbevétele, de ami sokkal furcsább volt, hogy mindkét vállalkozás ugyanarra a címre volt bejegyezve. A két ajánlat közül végül az MNS WEB Kft.-é lett a befutó – éppen azé a cégé, amely a Kálváriadombon is építkezhetett.
Ahogy cikkünkben már említettük, Rogán László polgármester is a Kálvária lakóparkban vett házat, amelyet nem más, mint az MNS WEB épített.
Mindez azonban „nincs összefüggésben és nem is lehet” azzal, hogy ismét az MNS ajánlatát fogadta el az önkormányzat – fogalmazott akkor Rogán.
Az értékbecslő ennél az esetnél is Reisz Zoltán volt, az általa kiállított szakvéleményben pedig akkor is „nettó összeg” volt feltüntetve. A nettóból aztán ott is bruttó lett, amit Krepárt Tamás, Budakalász alpolgármestere akkor azzal magyarázott, hogy az értékbecslő „írta el” az értékbecslését.
Egy biztos: a képviselők ebben az esetben is egy olyan előterjesztés alapján hoztak döntést, amelyben nettó 39,89 millió forintos értékbecslés szerepelt – és végül nettó 31,496 millió forint folyt be az önkormányzathoz.
A nyertes ajánlat egyébként éppen az értékbecslő által meghatározott 40 millió forint felett volt egy hajszállal, így a testület rábólintott az adás-vételre. Igaz, később, amikor már hirdették a Mályva lakópark elkészült házait, ez az összeg egyetlen lakás megvételére sem lett volna elegendő – mutatott rá az Index cikke.
Fotó: a budakalászi Kálváriadomb, forrás: 2011 Egyesület | Civilek feljelentik a budakalászi önkormányzatot a kálváriadomb elkótyavetyélése miatt | Áll a bál a budakalászi Kálvária lakópark miatt. A 2011 Egyesület szerint ugyanis az önkormányzat 92 millió forinttal olcsóbban adta el annak idején a telkeket az értékbecslő által megállapított árhoz képest, ezért feljelentést tesznek. Az önkormányzat viszont ragaszkodik ahhoz, hogy jogszerűen jártak el, ezért ők is feljelentést tesznek rágalmazás miatt. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/09/02/civilek-feljelentik-a-budakalaszi-onkormanyzatot-a-kalvariadomb-elkotyavetyelese-miatt/ | 2019-09-02 02:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A Mészáros-gyerekek egyik új megbízása a hatvani könyvtár megújítása. Erre azért van szükség – mint a TED-ben megjelent tájékoztatóban olvasható –, mert az épület már mintegy ötven éves, és „nem felel meg korunk követelményeinek”.
A TOP-2.1.2-15 kódszámú, „Zöld város kialakítása” tárgyú pályázat révén korszerűvé váló intézmény földszintjén gyermekkönyvtár, könyvraktár és rendezvényteremként is használható közösségi tér lesz. A könyvtár emeletén kap majd helyet a felnőtt részleg (kölcsönző, olvasóterem, helytörténeti kutató, hangtár), a tetőtérben pedig gyűjteménytárakat alakítanak ki.
Mindezeket a Fenstherm Kontakt Kft. összesen nettó 793,1 millió forintért valósítja meg, ami az eredetileg becsült értéknek csaknem a duplája. Előzetesen ugyanis a hatvani önkormányzat nettó 427,39 millió forintra tette a tender értékét.
A nyertes cég a leggazdagabb magyar üzletember, Mészáros Lőrinc gyerekeinek az érdekeltsége. A 24.hu tavaly év elején számolt be arról, hogy a Mészáros Beatrix, Mészáros Ágnes és ifjabb Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Fejér-B.Á.L. Zrt. megszerezte a 2018 januárjában bejegyzett Fenstherm Future Zrt.-t. A cégben a többségi tulajdonos Fejér-B.Á.L. mellett tag a Fenstherm Ablak Kft. is.
A Fenstherm Future már az első évét jól zárta: az Opten Kft. adatai alapján az értékesítés nettó árbevétele 2018-ban mintegy 3,6 milliárd forint lett, adózott ereményként pedig 193,8 millió forintot könyvelhetett el.
Újabb elnyert munka Érden
A Pest megyei városban korábban már több megbízást nyert el a Fejér-B.Á.L.: most az Országos Bírósági Hivatal a zrt.-vel és az az Épkar Zrt.-vel húzatja fel az Érdi Járásbíróság és Járási Ügyészség új épületét. A teljes körű kivitelezés összértéke – mint az uniós közbeszerzési értesítőben olvasható – nettó 3,24 milliárd forint.
A Mészáros-gyerekek cégei jól el vannak látva munkákkal. Érden eddig a következő projektekben dolgoznak:
a Fenyves-Parkvárosi Köznevelési Centrumot 6 milliárd forintért építik,
az Érdi Szakképzési Centrumot 6 milliárdért ők bővítik ki és
a Batthyány Sportiskola rekonstrukcióját 5,4 milliárd forintért végzik el.
Megjegyzendő, hogy a munkák becsült értéke minden esetben jóval alacsonyabb volt, mint amennyiért végül a cégek elnyerték azokat.
Ezek mellett a Fejér-B.Á.L.-lal kapcsolatban nemrég írtuk meg, hogy a cég a Magyar Építő Zrt.-vel közösen újítja fel a Zichy-kastély iskolaépületét Zsámbékon 344,3 millió forintból.
A 2015 júniusában létrehozott Fejér-BÁ.L. Zrt. már az alapítás évében nettó 1,1 milliárd forint árbevételt ért el, majd ezt egy év alatt meg is háromszorozta. A zrt. árbevétele 2016-ban nettó 3,2 milliárd forintra, 2017-ben 10 milliárdra, majd 2018-ban 22 milliárdra emelkedett.
Tavaly azt is kiszámoltuk, hogy a cég napi egymillió forintnál is több nyereséget termel. Idén pedig Mészáros Lőrinc is betársult a vállalkozásba a gyerekei mellé, és bár csak 600 ezer forintnyi részesedése van, mégis övé lett a 2018. évi osztalék fele, kerek 2,8 milliárd forint. | Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége most az érdi bíróság új épületének kivitelezését kapta meg | Büszkén nézhettek bele a felcsúti milliárdos, Mészáros Lőrinc gyerekei az uniós közbeszerzési értesítő, a TED legfrissebb számába, ugyanis két közbeszerzést is besöpörtek. Az egyik az új hatvani könyvtár kivitelezése az érdekeltségükbe tartozó Fenstherm Kontakt Kft. révén mintegy 800 millió forintért, a másik pedig az Érdi Járásbíróság és Járási Ügyészség új épületének felhúzása, amit a Fejér-B.Á.L. Zrt. 3,2 milliárdért végezhet el. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/09/07/meszaros-lorinc-gyerekeinek-cege-most-az-erdi-birosag-uj-epuletenek-kivitelezeset-kapta-meg/ | 2019-09-07 02:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Újabb 3,5 milliárd forintot költ el a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda arra, hogy tájékoztassa a magyar állampolgárokat és a nemzetközi közvéleményt a kormány döntéseiről. Az „Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok” kódjelű közbeszerzések közül ez szám szerint már a nyolcadik, míg „az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok” ellátását tizenhatodszor rendeli meg a tárca.
A két kacifántos elnevezés tulajdonképpen az eleinte kék hátterű, később Soros György arcképével díszített vagy mémmé vált stockfotókat használó plakátokról ismert kampányokat takarja. Ilyenekre csak az idén 22 milliárd forint ment el eddig, a mostani ugyanis év eleje óta már a negyedik hasonló közbeszerzés: januárban és áprilisban 10-10, júliusban pedig közel 2 milliárd forintos megbízást adott a propagandaminisztérium a kampányokra. A műfaj megálmodása, azaz
2016 vége óta pedig összesen már több mint 72 milliárd forintot költött a kormányzat arra, hogy főbb üzeneteit mások mellett plakátokon eljuttassa a magyar néphez.
Ez majdnem kétszerese annak, amiből tavaly az Országos Mentőszolgálat gazdálkodhatott, és több annál is, amit 2018-ban csecsemőgondozási díjra és terhességi-gyermekágyi segélyre szánt a kormány.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda eszeveszett költekezése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a teljes állami kommunikációs költés is durván megugrott az elmúlt bő egy évben. Különösen, hogy a plakátkampányok mellett most már rendszeresen a „stratégiai kommunikációs feladatok” ellátásához is segítséget kér a tárca. Legutóbb épp szerdán hirdettek eredményt egy ilyen tenderen, aminek a keretösszege 90 millió forint volt.
A teljes állami kommunikációs költés egyébként tavaly június óta meghaladta a 80 milliárd forintot, ami időarányosan több mint a két és félszerese az eredetileg ilyen célra szánt összegnek. A 2019-es esztendő pedig extrém pazarlóra sikerült: míg tavaly egész évben 43 milliárd forintot fordított kommunikációra az állami szféra, most már szeptember elején 49 milliárd felett járunk.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSokba kerül a propaganda, egy év alatt 65 milliárd ment el állami kommunikációraAz volt a terv, hogy egy év alatt 25 milliárdot költ el az állam kommunikációra, de csak a Soros-palkátokra ennek majdnem a másfélszerese ment el. | Közelednek a választások, gyorsan megtolták még 3,5 milliárddal a propagandát | Újabb 3,5 milliárt forintot költ el Rogán Antal minisztériuma arra, hogy tájékoztassa a magyar állampolgárokat és a nemzetközi közvéleményt a kormány döntéseiről. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20190905/kozelednek-a-valasztasok-gyorsan-megtoltak-meg-35-milliarddal-a-propagandat/ | 2019-09-05 10:53:00 | true | null | null | G7 |
Több tízmilliárd forintot sikerült alkudni a tárgyalások során a 2022-es kézilabda Európa Bajnokságra készülő multifunkcionális sportcsarnok árából a létesítményt építtető Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjának. A csarnokra az első körben még a legalacsonyabb ajánlat is meghaladta a 115 milliárdot, a legmagasabb pedig közel 160 milliárdra rúgott. Ezzel szemben második körben az öt felkért cég mindegyike 78 és 82 milliárd közötti árral pályázott.
A legdurvább különbséget a korábban Orbán Viktor vejével üzletelő WHB-csoport hozta össze, amely lefelezte ajánlatát, de a legkevesebbet engedő KÉSZ Zrt. is 37 milliárddal kisebb összeget kérne most, mint öt héttel ezelőtt.
Érdekes módon a korábbi sorrend is változott, és végül nem a Mészáros-család tulajdonában álló Fejér B.Á.L. Kft. adta a legolcsóbb ajánlatot. Bár ők is sokat engedtek, végül a legolcsóbb az Orbán Viktor túravezetőjeként elhíresült Garancsi István cége, a Market Zrt. lett. Igaz, nem sokkal: a korábban a Duna Arénát is felhúzó Market mindössze 20 millió forinttal, azaz kevesebb mint 0,03 százalékkal ajánlott Mészárosék alá.
Mivel a KKBK-nál lapunknak korábban azt mondták, hogy
a verseny kizárólag az ár alapján dől el, a legolcsóbb árajánlat nyer,
a most közzétett dokumentum alapján nem a Fejér B.Á.L. lesz a befutó. Persze ez még változhat, hiszen az ajánlatokat egyelőre nem összegezték, azaz ha valaki hibát vétett, akkor érvényteleníthetik az ajánlatát és kizárhatják az eljárásból.
A jelentős költségcsökkenés mögött egyébként két fontosabb ok állhat. Az egyik, hogy a Eb-ig rendelkezésre álló viszonylag rövid idő miatt a közbeszerzést nagyon sebtében írták ki, a felkért cégeknek rendkívül rövid határidőt adtak, így azok nem is tudták pontosan felmérni, mit kell csinálniuk. Különösen, hogy az ajánlatokat a végleges tervek ismerete nélkül kellett összerakniuk, hiszen azok nemhogy a közbeszerzés kiírásakor, de valószínűleg még az építésre adott első ajánlatok beérkezésekor sem voltak meg. A közbeszerzési eljárás típusából eredően az első ajánlat egy alkualap volt, ezért inkább fölé lőtték azt, hogy legyen aztán miből engedni.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzélsebes közbeszerzés után csodatempóban kell felépíteni a százmilliárdos budapesti sportcsarnokotMa kellett volna aláírni a szerződést a 2022-es kézilabda Eb-re épülő multifunkcionális csarnok kivitelezéséről, amire Mészáros Lőrinc családja pályázik a legjobb eséllyel.
A másik, hogy a KKBK direkt olyan eljárást választott, ahol lehet tárgyalni a potenciális kivitelezőkkel az árról és a műszaki tartalomról. Azaz van lehetőség arra, hogy kicsit alkudozzanak, például néhány korábban tervezett dolgot kihagyjanak a fejlesztésből, így csökkentve a költségeket.
Már korábban is halottunk olyan véleményt, hogy a rendkívül magas első ajánlatokat követően mindenképpen megpróbálják majd a lélektani 100 milliárdos határ alá bevinni a végső árat, akár a műszaki tartalom csökkentése árán is. Ez végül sikerült is.
Azaz a csarnok azért lett sokkal olcsóbb, mert a cégek megtudták, mit kell építeniük, és a KKBK valószínűleg még abból is engedett egy kicsit.
Az azonban nem egyértelmű, hogy pontosan mit. Az első közzétett dokumentumokban ugyanis annyira nem voltak túlrészletezve az elképzelések, hogy még az utoljára feltöltött anyagokban is voltak újdonságok. Ilyen például, hogy elvileg 250 millió forint jut a népligeti aluljáró felújítására, 90 millió pedig egy látogatóközpontra. A korábbiakkal ellentétben nem szerepel viszont a végleges ajánlattételi útmutatóban, hogy új utcát kapna a csarnok, és a korábban emlegetett 800 férőhelyes parkolóról sem esik szó. A KKBK-t kerestük az ügyben, a központnál későbbre ígértek választ.
Egyébként az sem törvényszerű, hogy ha most lemondott valamiről a megrendelő, akkor az soha nem épül majd meg. 2021 végére ugyanis csak a kézilabda Eb-re kell alkalmassá tenni a csarnokot, amit a sportesemény után úgyis át kell majd némileg alakítani. Azaz utólag még lehetnek olyan fejlesztések, amelyek sokba kerülnek, de a éppen Európa-bajnoksághoz nincs olyan nagy szükség rájuk. Hallottunk olyan véleményt, hogy a tárgyalások során ezt is figyelembe vették, és próbáltak úgy sakkozni, hogy minél több fejlesztést toljanak 2022 utánra.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚj utcát is építenek a 116 milliárdos budapesti sportcsarnokhozNyolcszáz férőhelyes parkolót és egy új utcát is kap a jelen állás szerint közel 116 milliárd forintból megépülő új budapesti multifunkcionális sportcsarnok. | Mészárosék aprópénzzel bukhatják a 80 milliárdos állami megbízást Garancsi Istvánnal szemben | Így sem lesz olcsó, de több tízmilliárd forintot sikerült alkudni a tárgyalások során a 2022-es kézilabra Eb-re készülő multifunkcionális sportcsarnok árából. Legalábbis egyelőre. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20190904/meszarosek-apropenzzel-bukhatjak-a-80-milliardos-allami-megbizast-garancsi-istvannal-szemben/ | 2019-09-04 10:59:00 | true | null | null | G7 |
Mészáros Lőrinc üzleti körének alvállalkozójaként tér vissza a fővárosba az egykori Simicska-birodalom zászlóshajója, a Közgép. A korábban több százmilliárdnyi állami megrendeléssel felhizlalt, majd Simicska Lajos és Orbán Viktor összeveszése után száműzött vállalat a Duna Aszfaltnak dolgozhat a Déli összekötő vasúti Duna-híd korszerűsítésén. Utóbbi társaság annak a Szíjj Lászlónak érdekeltsége, aki állandó üzlettársa Mészáros Lőrincnek, és személyes kapcsolata is nagyon jó a felcsúti milliárdossal (az Index egy korábbi cikke szerint még nyaralni is együtt járnak).
A két vállalat új kapcsolatában van némi irónia, hiszen a 2010-es évek elején, Simicska hatalmának csúcsán a két üzletember viszonya állítólag azért volt kifejezetten rossz, mert Szíjj úgy ítélte meg, hogy a Közgép nem foglalkoztatta eleget az akkor még hozzá képest kis halnak számító Duna Aszfaltot.
Időközben azonban sokat változtak az erőviszonyok, és Simicska tavalyi végleges kapitulálása után a Közgép is Szíjj László tulajdonába került. A nagy összeveszés után lényegében munkát sem kapó cég pedig ezzel visszakerült a térképre. Már az is erre utalt, hogy a székesfehérvári vasútállomás feletti gyalogos felüljáró befejezéséhez ők biztosítottak referenciát Mészároséknak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSimicska Lajos pénzgyára adja a referenciát MészároséknakA székesfehérvári félkész gyalogos felüljárót három éve nem sikerül befejezni. Talán majd most, miután még jobban elszállt a költsége.
A helyzet most is hasonló lehet, a Duna Aszfalt ugyanis útépítésben és nem hidak, főleg nem vasúti hidak felújításában erős. A Közgépnek egész biztosan van olyan referenciája, amit tudtak használni a tender során, és nem véletlenül vonták be alvállalkozóként a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló V-Híd Zrt-t sem.
A déli összekötő vasúti híd felújítása egyébként elég komoly munka. Annyira, hogy az eredetileg erre a célra elkülönített 45,4 milliárd forint nem is volt elég, ezért a kormány július végén 2,7 milliárd forintot még hozzácsapott a kerethez. Méghozzá úgy, hogy a hazai költségvetésre eső részt növelték: a beruházásból az EU picivel több, mint 30 milliárd forintot áll, míg a magyar állam már nem 15, hanem 17,7 milliárdot. Végül ennyi pénz egyébként nem kell a fejlesztéshez,
a Duna Aszfalt ugyanis nettó 35,9 milliárdos ajánlattal nyerte el a megbízást, ami áfával együtt 45,6 milliárd forint.
Persze elképzelhető, hogy egyéb kiegészítő munkákra még szükség lesz a jövőben, és a kormányhatározatban a keretet ezért lőtték némileg fölé, az akkor szinte már biztosan ismert, de nyilvánosan még nem publikált árnak*Az ajánlatokat az eredeti kiírás szerint már hetekkel korábban felbontották..
A kiírás szerint a beruházás keretében a Duna Aszfalt és alvállalkozói az 510 méteres hídon mások mellett
elbontják a mostani két vágányt és a helyére három újat építenek
felhúznak egy új, cölöpfalas hídfőt a budai oldalon
átépítik a villamos felsővezetéki berendezéseket
zajvédőfalakat alakítanak ki és
elvégzik a szükséges közműkiváltásokat is.
Mindezt úgy, hogy a kivitelezés alatt a vasúti forgalmat folyamatosan fenn kell tartani. Azaz nem lehet csak úgy elbontani a két mostani vágányt és a helyére megépíteni hármat, hanem először ki kell szélesíteni a hidat és a munkát úgy kell ütemezni, hogy két vágányt mindig használni lehessen.
A tenderen a Duna Aszfaltén kívül még három ajánlat érkezett. Ezek közül a KÉSZ Kft-jét érvénytelennek minősítették, a közbeszerzési dokumentumok szerint azért, mert egy csomó nyilatkozatot nem adtak le, és amit beküldtek, abban is ellentmondások voltak, ezeket pedig nem is pótolták, illetve javították határidőre. Így Szíjj László cégének végül a lábatlani Dömper Kft-vel és a fővárosi A-Híd Zrt-vel kellett megküzdenie. Előbbi közel öt, utóbbi bő kettő milliárd forinttal kért volna többet a munkáért.
Duna Aszfalt egyébként már egy masszív hitelt is kapott a projektre. A hitelnyilvántartási rendszer szerint a Sberbanknál jutottak egy valamivel több mint 25 milliárdos kölcsönhöz, aminek a Déli összekötő vasúti Duna-híd korszerűsétéséről szóló szerződés (illetve nyilván a cég ez alapján fennálló jövőbeli követelései) a biztosítéka. Érdekesség, hogy bár a zálogjogot még augusztus végén jegyezték be, a rendszerben az szerepel, hogy „követelés alapjául szolgáló szerződés kelte … 2019. szeptember”
Azaz úgy tűnik, mintha a Duna Aszfalt egy még alá sem írt szerződésre kapott volna több mint 25 milliárd forintnyi hitelt.
Bár ezt cáfolja, hogy a közbeszerzési dokumentumok alapján a szerződéskötési moratórium ekkor már lejárt, azaz elvileg a megállapodásnak már meg kellett volna születnie.
Pontosítás: A hitelnyilvántartási rendszerben megjelent bejegyzés nemcsak hitelt, hanem hitelkeretet is jelenthet*Ami ugye azt jelenti, hogy ilyen összegben hívhat le hitelt a későbbiekben a cég., illetve a lapunk által megkérdezett szakértő szerint azt sem lehet kizárni, hogy a Duna Aszfalt zálogkötelezett egy ügyletben.
Frissítés: A gazdasági versenyhivatal honlapján szerdán jelentették be az érintettek, hogy – ha a hatóság jóváhagyja – némileg átszervezik a cégcsoportot, és az eddig közvetlenül Szíjj László tulajdonában álló Közgép a Duna Aszfalt alá kerül. | Épp most élesztik újra a Simicska-birodalom ékkövét | Mészáros Lőrinc üzleti körének alvállakozójaként tér vissza a fővárosba az egykori Simicska-birodalom zászlóshajója, a Közgép. A Déli összekötő vasúti hidat korszerűsítik. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20190905/epp-most-elesztik-ujra-a-simicska-birodalom-ekkovet/ | 2019-09-05 11:10:00 | true | null | null | G7 |
Az Átlón megjelenő új, interaktív anyagunkban azt mutatjuk be a Miniszterelnökség hivatalos közlései alapján, hogy Orbán Viktor 2010. június 1. és 2019. augusztus 31. között mikor, hol és kikkel találkozott. Az az anyagból kiderül, hogy kikkel találkozott a legtöbbször, közülük hány diktatúra vagy autoriter rezsim vezetője, képviselője, és mennyi a jobboldali populistának mondott politikus.
Az anyagban 7 vizualizáció, grafikák és egy kereshető adatbázis található.
A teljes anyag az alábbi linken érhető el:
A miniszterelnök találkozói
A MINISZTERELNÖK TALÁLKOZÓI Bátorfy Attila – Galambosi Eszter A nemzetközi szervezetek és nyugati-európai politikusok mellett szép számmal vannak diktátorok és jobboldali populista vezetők is azok között, akikkel Orbán Viktor miniszterelnök a 2010-es hat | Megmutatjuk, kikkel találkozott hivatalosan Orbán az elmúlt kilenc évben | 520 nap, 659 hivatalos találkozó, ebből 82 olyan figura, aki diktatúrákat, autoriter rezsimeket képviselt, vagy jobboldali populistának mondható. Új interaktív anyagunkban Orbán Viktor miniszterelnök 2010 és 2019 közötti hivatalos találkozóit mutatjuk be. | null | 1 | https://atlatszo.hu/adat/2019/09/09/megmutatjuk-kikkel-talalkozott-hivatalosan-orban-az-elmult-kilenc-evben/ | 2019-09-09 11:24:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Amint azt sejteni lehetett, a 4iG rárepül az MNB kötvényprogramjára: a cég rendkívüli közgyűlése 30 milliárd forint keretösszegű kötvénykibocsátást, továbbá az alaptőke felemelését és saját részvények vásárlását lehetővé tevő felhatalmazást adott a társaság igazgatóságának – derül ki a Budapesti Értéktőzsde honlapján közölt határozatból. A pénzt valószínűleg a T-Systems megvásárlására fordítja a Jászai Gellért és Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég.
A szeptember 5-én tartott rendkívüli közgyűlés határozatai alapján a kötvények mind nyilvános, mind zárt körben forgalomba kerülhetnek. A közgyűlési döntés értelmében az igazgatóság jogosult legfeljebb 3 milliárd forintra emelni a 4iG Nyrt. alaptőkéjét a jogszabályok által engedélyezett alaptőke-emelési mód(ok) útján és bármely gyakorisággal. Az igazgatóság felhatalmazást kapott saját részvények vásárlására 18 hónapos időtartamra szólóan, a mindenkori alaptőke 25 százalékának erejéig.
A 4iG a nyolcadik cég abból a 28-ból, amely a hét elejéig regisztrált az MNB által növekedési kötvényprogramjára. A program keretében a jegybank összesen 300 milliárd forint értékben vállalt kötelezettséget a kötvények lejegyzésére bizonyos feltételekkel: egy sorozat maximum 70 százalékát vásárolhatják fel, és egy vállalatcsoporttal szembeni kitettségük sem haladhatja meg a 20 milliárd forintot. Vagyis a most kibocsátásra kerülő 4iG-kötvényekből 10 milliárdnyira biztosan piaci vevőt kell találni, sőt, a "vállalatcsoport" kifejezés miatt van még egy félreértésekre okot adó körülmény, amelyet az Mfor foglalt össze a témáról szóló cikkében: a 4iG 2018-ban még az Opus Global Nyrt. vállalatcsoportjához tartozott, az Opus 13,79 százalékos részesedéssel bírt a cégben. Ez azóta 9,95 százalékra csökkent a legfrissebb, de ez önmagában még nem indokolná a 4iG vállalatcsoportból való kikerülését. Az Opus viszont maga is regisztrált az MNB kötvényprogramra. A portál megkereste ezzel kapcsolatban a 4iG-t, de egyelőre nem kapott választ.
Mint korábban írtuk, az adófizetők joggal remélhetnék, hogy az MNB kötvényprogramja nem arról szól, hogy a leggazdagabb magyarok ügyleteire további állami támogatást adunk, miközben az MNB még a kockázatot is átvállalja a piacról. Az eddigi hírek alapján azonban úgy tűnik, pontosan erről van szó.
A 4iG részvényei 910 forintot értek pénteken délelőtt a BÉT-en, ugyanannyit, mint előző nap záráskor. Az elmúlt egy évben a részvény legmagasabb árfolyama 1184 forint, a legalacsonyabb 68 forint volt. | A 4iG 30 milliárdos kötvénykibocsátással száll be az MNB kötvényprogramjába | Amint azt sejteni lehetett, a 4iG rárepül az MNB kötvényprogramjára: a cég rendkívüli közgyűlése 30 milliárd forint keretösszegű kötvénykibocsátást, továbbá az alaptőke felemelését és saját részvények vásárlását lehetővé tevő felhatalmazást adott a társaság igazgatóságának – derül ki a Budapesti Értéktőzsde honlapján közölt határozatból. A pénzt valószínűleg a T-Systems megvásárlására fordítja a Jászai Gellért és Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2019/09/06/a_4ig_30_milliardos_kotvenykibocsatassal_szall_be_az_mnb_kotvenyprogramjaba/ | 2019-09-06 11:28:00 | true | null | null | Index |
Ritkán jelent akkora sztorit egy lezárt nyomozás újranyitása, mint az, amiről most kapott értesítést Hadházy Ákos független parlamenti képviselő, aki annak idején az eredeti feljelentést tette.
A dolog súlyának a megértéséhez érdemes felidézni a szórakoztató, sőt filmvígjátékba illő előzményeket, amikről 2018. májusában
A NAV leírta, hogy milyen szemérmetlen költségvetési csalást követtek el Cecén és Lajoskomáromban, majd azzal a svunggal megszüntette a nyomozást
címmel írtam cikket.
A sztori azzal indult, még 2016-ban, hogy az EU-pénzek gyanús elköltését évek óta vizsgáló Hadházynak feltűnt egy furcsa apróság. Méghozzá az, hogy egymással semmiféle kapcsolatban nem lévő, egymástól 250 kilométerre és 3,5 órányi autózásra levő vidéki településekre, konkrétan a Balaton-közeli, Fejér megyei Cecére és Lajoskomáromba, illetve a dél-békési Pusztaottlakára pont ugyanazt a három budapesti céget hívták meg a közbeszerzési pályázatokra. Majd mind a három helyen ugyanaz a vállalkozás, a budapesti Public Sector Kft. nyert.
Hamar kiderült a hihetetlen összefüggés: az érintett települések országgyűlési képviselői, három fideszes kavaróember - Mengyi Roland, Simonka György és Varga Gábor – egymás mellett ültek a Parlamentben.
A mostani esemény - mármint a nyomozás újraindítása - minden bizonnyal nem független attól a ténytől, hogy a 2018. tavaszi leleplezés óta Mengyi Rolandot 2019. februárjában első fokon három év börtönre ítélték korrupció miatt, Simonka György ellen pedig pár hete emeltek vádat bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt
Miután a szagot fogott Hadházy 2016. telén megvizsgálta a Public Sector győzelmével zárult kérdéses pályázatokat, 2017. elején háromfajta bűncselekmény gyanújával tett feljelentést a NAV-nál:
hűtlen kezelés
hanyag kezelés
versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban.
Később még fontos lesz, hogy a NAV a gyakorlatban el sem kezdett nyomozni, hanem az ügyet „hatáskör és illetékesség hiányára” hivatkozva kapásból továbbpasszolta a XIII. kerületi rendőrkapitányságnak. Ők már tényleg belevágtak a nyomozásba, hogy egy negyedév után, 2017. májusában arra jussanak: versenykorlátozó megállapodást nem találtak, cserébe felmerül a költségvetési csalás gyanúja. Mivel úgy látták, hogy ebben a témában mégiscsak a NAV az illetékes, a rendőrök ezen a ponton erre hivatkozva visszapasszolták az ügyet az adóhivatalnak.
A NAV majdnem egy évig ült az ügyön, hogy 2018. április 13-án olyan indoklással szüntessék meg a nyomozást, ami még a magyar korrupció- és eltussolástörténetben is a párját ritkítja.
A hivatalos, írásos indoklásban ugyanis, miután először dokumentumokat és tényeket sorolva ők maguk vezették le és bizonyították be, hogy a pályázatokon győztes Public Sector két településnek szó szerint ugyanazokat azt írásos anyagokat adta el úgy, hogy a már elvégzett munkáért mindkét helyen elszámolták a megírásra fordított munkaórákat, csattanóként arra a következtetésre jutott, hogy az ügyben nem érdemes nyomozni.
Mert bár a hamis munkaóraelszámolás miatt még a NAV szerint is felmerülhetne bűncselekmény gyanúja, „az idő múlása miatt” akkor már képtelenség volt megállapítani, hogy ténylegesen hány órát fordítottak a dokumentumok elkészítésére, így „nem lehetséges (...) kétséget kizáróan igazolni azt, hogy a Public Sector Kft. részéről a számlákon, teljesítményigazolásokon megjelölt munkaórák valótlanok”.
Ez annyira jó, hogy hadd foglaljam össze még egyszer: a NAV nyomozói 2018-ban hivatalos papírt adtak arról, hogy szerintük képtelenség kimondani egy órabérben dolgozó cégről, hogy hamis számokat vallott be, ha az a cég szó szerint ugyanazt az írásos munkát adta le két megrendelőnek, egy időben, úgy, hogy azok tartalma megegyezett, és a cég pont ugyanannyi munkaórát számolt el mindkettőre. Vagyis a NAV szerint nem kizárt, hanem komolyan vizsgálandó, reális lehetőség volt, hogy a Public Sector előbb megírta a tanulmányt X munkaóra alatt, majd újra nekiült, és megint pont ennyi időt fordítva a munkára, megint megírta a szöveget, ami tiszta véletlenül pontosan megegyezett az előzővel.
Vissza a jelenbe
Úgy tűnt, hogy az ügy ezzel a mesteri indokolással együtt örökre elaludt. Csakhogy időközben a három fideszes főszereplő közül ketten a börtön küszöbéig jutottak, a budapesti IX. kerületi ügyészség pedig augusztus 23-ai dátummal azt írta Hadházynak, hogy
hatályon kívül helyezi mind a NAV 2018-as, nyomozás megszüntetéséről szóló határozatát, mind a rendőrség 2017-es, a nyomozás megszüntetéséről és az ügy NAV-hoz való áttételéről rendelkező határozatát, egyben a nyomozás folytatására a NAV Közép-Dunántúli Bűnügyi Igazgatóságát jelöli ki.
És hogy milyen indoklással nyitották újra az ügyet? Hát azzal, hogy a NAV és a rendőrség az ügyben korábban hanyagul, szakszerűtlenül nyomoztak. Ez ügyészségi nyelven így hangzik:
"A nyomozási iratok felülvizsgálata eredményeképpen megállapítást nyert, hogy a nyomozó hatóságok nem végeztek el minden szükséges, a nyomozás során beszerzett valamennyi okirati bizonyítékok alapján felmerült nyomozási cselekményt, melyek nélkül azonban érdemi döntés nem hozható."
Hadházy Ákos tavaly azt nyilatkozta a 444-nek, hogy az egész ügyben nem a humoros indoklás volt a legdurvább, hanem az, hogy egyik nyomozás sem érintette a lényeget, vagyis azt, hogy itt jó eséllyel politikusok avatkoztak bele EU-támogatások elosztásába és független települések közbeszerzési eljárásaiba.
Érdekes lesz figyelni, hogy a most újranyitott nyomozás érinteni fogja-e ezeket a témákat most, hogy a fideszes főszereplők közül kettő a NER védőhálója ellenére kilőhetővé vált. | Mégis nyomozást rendelt el az ügyészség a fideszes költségvetési csalási ügyben | Ritkán jelent akkora sztorit egy lezárt nyomozás újranyitása, mint az, amiről most kapott értesítést Hadházy Ákos független parlamenti képviselő, aki annak idején az eredeti feljelentést tette. | null | 1 | https://444.hu/2019/09/10/evek-elteltevel-megis-nyomozast-rendelt-el-az-ugyeszseg-abban-a-fideszes-koltsegvetesi-csalasi-ugyben-amit-ketszer-is-vicces-indoklassal-utasitott-el-a-nav | 2019-09-10 02:00:00 | true | null | null | 444 |
Horvát forrásokra hivatkozva a napokban megjelent a sajtóban, hogy Orbán Viktor Csányi Sándor magánszigetén nyaralhatott, ahová állítólag egy fekete helikopterrel érkezett. Megpróbáltunk utánajárni, valósak-e az információk, és hogy mit lehet tudni erről a szigetről, ahová állítólag „földi halandó” be sem teheti a lábát.
A horvát sajtóban tavaly nyáron jelent meg, hogy az OTP érdekeltségébe kerülhet egy horvát sziget, a Smokvica Vela. Akkor azonban az információt nem erősítették meg hivatalosan. A napokban viszont elismerték, hogy a szigetet valóban a Balansz Alap, az OTP ingatlankezelő alapja bérli. A téma most azért került elő megint, mert horvát lapok arról cikkeztek, hogy egy fekete helikopterrel Orbán Viktor miniszterelnököt is ide vitték nyaralni.
Szerettünk volna többet megtudni a szigetről, ezért megkerestük az OTP kommunikációs osztályát, hogy választ kapjunk a követező kérdésekre:
valóban nyaralt-e ott Orbán Viktor vagy más magyar politikus?
Mik a terveik a szigettel?
Mennyibe kerül az éves bérlés?
Kik és milyen feltételekkel látogathatják a szigetet?
Mások is pályáztak-e a szigetre?
Az OTP Bank Kommunikációs és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya tételesen ugyan nem válaszolt a kérdéseinkre, de a következő tájékoztatást adta emailben:
„A Smokvica Vela nevű sziget a Horvát Köztársaság tulajdona, a szigetre vonatkozó bérleti és hasznosítási jog jogosultja pedig a Balansz Zártkörű Nyíltvégű Intézményi Ingatlan Alap érdekeltségébe tartozó ZELENA NEKRETNINA d.o.o.
Az OTP Bank Nyrt. tulajdonosi struktúrája nyilvános, Csányi Sándor nem rendelkezik meghatározó tulajdonrésszel az OTP Bank Nyrt.-ben, illetve az OTP Csoportban, így a Horvát állam tulajdonában és közvetett módon a Balansz Zártkörű Nyíltvégű Intézményi Ingatlan Alap bérleti és hasznosítási jogosultsága alatt álló Smokvica Vela szigetről nem állítható, hogy bármilyen módon Csányi Sándor tulajdona vagy érdekeltsége lenne.
(A Balansz Zártkörű Nyíltvégű Intézményi Ingatlan Alap tulajdonosai befektetési jegy tulajdonosok, akik között szintén nem szerepel meghatározó tulajdonosként Csányi Sándor.)
A szigeten zajló fejlesztések miatt 2019 nyarán és a követő hónapokban a sziget még nem fogadott/fogad vendégeket. A szigeten nyújtott szolgáltatásokat várhatóan jövő nyártól lehet majd igénybe venni.”
Állandó lakosság nincs, csak luxusnyaralók
Smokvica Vela, másként Velika Smokvica Horvátországhoz tartozó kis sziget az Adriai-tengerben, Trautól 25 km-re nyugatra, Rogoznicától 3 km-re délnyugatra, nagyjából 650 m-re délnyugatra a szárazföldtől.
A szigetnek állandó lakossága nincs, csak luxusingatlanok, sportpályák és éttermek, valamint néhány volt katonai objektum található rajta.
Próbáltunk szállást találni a szigeten, hogy megtudjuk, milyen áron lehet ott tölteni pár napot. A keresés azonban nem járt eredménnyel: a Booking.com nem tudott olyan szálláshelyet ajánlani, amely fogadna vendégeket Smokvica Velán.
A szigetet korábban az Agrokor nevű horvát dollármilliárdos nagyvállalkozás korábbi tulajdonosa és vezetője, Ivica Todoric bérelte, aki végül anyagi okokból vált meg tőle.
Ezután hirdették meg a szigetet új befektetők számára.
A Balansz Alap horvát leányvállalata által kötött bérleti szerződés részletei, így a bérleti díj sem nyilvános, a Jutarnji List nevű napilap 2018-as cikke szerint ugyanakkor áfával együtt 6 millió kunáról, azaz nagyjából 260 millió forintról lehet szó.
Mindenesetre, ha valóban Csányi Sándor bérelné a szigetet, akkor nem lenne meglepő, ha a miniszterelnök febukkanna ott. Az OTP vezérigazgatója ugyanis jó viszonyt ápol Orbán Viktorral.
A miniszterelnök például többször utazhatott focimeccsekre és hivatalos látogatásokra az OTP tulajdonában lévő, körülbelül 11 milliárd forint értékű magánrepülővel, amely „Magyarország kormánya” jelöléssel repked a világban. Ezekről az utakról először azt mondták, Orbán ajándékba kapta, később pedig azt, hogy fizetett értük.
Horvátországot pedig kidejezetten szereti a kormányfő, hiszen idén és tavaly nyáron is ott kapták lencsevégre, amikor épp szabadságát töltötte. Sajtómegkeresésre akkor Marin Skenderovics, a Horvát Idegenforgalmi Közösség budapesti igazgatója elmondta: Orbán nem ragaszkodik ahhoz, hogy luxushotelben szálljon meg, fontosabb számára, hogy a szállás a tengerparton legyen, szép kilátással az öblökre, a szigetekre.
Smokvica Vela pedig ennek tökéletesen megfelelne. A Sibenski horvát portál szerint ráadásul Csányi Sándor is gyakori vendég volt a szigeten, amikor még Todoric bérelte.
Fotó: Kikötő Smokvica Vela-n. Szerző: wikimedia/nikola_pu | OTP Bank: a Balansz Alap által bérelt horvát sziget idén még nem fogadott vendégeket | Horvát forrásokra hivatkozva a napokban megjelent a sajtóban, hogy Orbán Viktor Csányi Sándor magánszigetén nyaralhatott, ahová állítólag egy fekete helikopterrel érkezett. Megpróbáltunk utánajárni, valósak-e az információk, és hogy mit lehet tudni erről a szigetről, ahová állítólag “földi halandó” be sem teheti a lábát. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/09/10/otp-a-balansz-alap-altal-berelt-horvat-sziget-iden-meg-nem-fogadott-vendegeket/ | 2019-09-11 11:26:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Minden valószínűség szerint a kecskeméti székhelyű Opticon cégcsoporthoz kapcsolódó távközlési cégek csorgatták vissza alvállalkozóikon keresztül maguknak két, összesen 3,7 milliárdos értékű vidéki szélessávú internet-fejlesztési projekt költségvetésének közel felét az uniós csaláselleni hivatal szerint.
Az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) a múlt héten publikált 2018-as éves beszámolójának magyar szempontból legérdekesebb része egy uniós pénzekkel elkövetett konkrét hazai csalási ügy néhány soros összefoglalója. Az OLAF ugyanis – nemzeti büntetőeljárások megindítására fel nem jogosított, a tagállami hatóságokkal való együttműködéstől függő szervezetként – általában nem publikálja a konkrét ügyekben tett megállapításait.
Így aztán mindig vannak olyan, az OLAF által feltárt ügyek, amelyeket a tagállami hatóságok vagy az ügy szereplői nem, vagy az OLAF szerepét nem említve hoztak nyilvánosságra, így a közvélemény nem is tud az OLAF megállapításairól.
A mostani beszámolóban is egy ilyen ügy szerepel: a szervezetnek az uniós adófizetők pénzére utazó csalók által kidolgozott komplex szisztémák elleni harcát bemutató 2.2. fejezetben, a beszámoló 16. oldalán a "Kamucégek és nem valós ügyletek" alfejezetben a példák közt az alábbi leírást találjuk:
“In another case, OLAF received allegations concerning two closely related companies which had received European Regional Development Funds in order to implement two projects aimed at developing circular broadband networks in rural Hungary. The total value of the two projects, including the ERDF grant and the contributions of the two companies was approximately EUR 12 million. OLAF investigators discovered that both beneficiaries subcontracted 100% of the works to the same general construction company. This contractor further subcontracted both jobs through a complex chain involving four layers. OLAF established that this complex chain was used to disguise the transfer of EUR 4.9 million back to one of the original beneficiaries in Hungary through a third party in another Member State. In this way, the two beneficiaries created artificial circumstances in order to increase the project value and to receive undue EU funding. OLAF recommended that the European Commission Directorate-General for Regional and Urban Policy recover the misused amount of roughly EUR 3.6 million. OLAF issued a judicial recommendation to the competent national authorities to initiate criminal proceedings."
Mindez magyarul körülbelül az alábbiak szerint hangzik:
"Egy másik ügyben az OLAF-hoz bejelentés érkezett két, egymással szoros kapcsolatban álló cégről, amelyek Magyarországon vidéki szélessávú hálózati fejlesztésekre kaptak az Európai Regionális Fejlesztési Alapból támogatást. A két projekt együttes értéke – az ERFA támogatását és a két cég hozzájárulásait is beszámítva – hozzávetőleg 12 millió euró volt. Az OLAF vizsgálói felfedték, hogy mindkét kedvezményezett ugyanazon építőipari fővállalkozónak szervezte ki a munkálatok 100%-át. Ez a szerződéses partner aztán mindkét munkát négy szerződési szint kialakítása mellett újabb cégekhez szervezte ki. Az OLAF megállapította, hogy az összetett szerződési lánc – a projekt értékének megemelésére és EU-s forrás jogosulatlan igénybevételére irányulva – azt szolgálta, hogy az elleplezze, hogy egy másik uniós tagállamban működő harmadik fél az egyik eredeti kedvezményezett számára 4,9 millió eurót utalt vissza. Az OLAF javasolta az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága számára, hogy intézkedjen hozzávetőleg 3,6 millió euró jogellenesen felhasznált összeg visszakövetelése érdekében. Az OLAF javaslatot tett a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok számára, hogy azok indítsanak büntetőeljárást az ügyben."
A leírás alapján ez egy fontos és valóban kiemelt említést érdemlő vizsgálat, hiszen az OLAF szerint dokumentáltan túláraztak egy 12 millió eurós fejlesztést 4,9 millió euróval, és az uniós vizsgálók az erre létrehozott ötlépcsős céghálón belüli tranzakciókat is fel tudták göngyölíteni. Ez minimum költségvetési csalás, de jobb esetben akár korrupciós bűncselekmények (mindenekelőtt vesztegetés) feltárására is elegendő bizonyíték lehet.
Emellett természetesen a támogatások odaítélése megfelelőségének kérdését is vastagon felveti: majdnem kétszeres árat megítélni és – a jelek szerint – számlák alapján simán befogadni egy projektre azért még nálunk sem mindennapi.
Bár a beszámoló sem az érintett cégeket, sem a konkrét támogatási konstrukciót nem nevesíti, de elég konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy az ügyet más forrásokkal összevetve azonosítani lehessen. Ám ez most jóval nehezebb volt, mint például a 2014-es OLAF-beszámolóban szintén cégnevek nélkül szereplő, az Átlátszó cikksorozata alapján indult Body Map-ügynél.
OLAF-jelzések: az Átlátszó cikksorozata alapján indult ügyben szabadságvesztést is kiszabtak Az Európai Csalási Elleni Hivatal, azaz az OLAF jelzése alapján indult magyarországi ügyekről szóló sorozatunk következő részében egy, eredetileg az Átlátszó által felderített eset következik. 2012-es tényfeltárásunk alapján az OLAF vizsgálatot indított, majd ajánlást tett a magyar ügyészség felé, a büntetőeljárás pedig mostanára eljutott az első fokú ítéletig.
A most körbeírt csalási vizsgálat ténye ugyanis eddig nem került nyilvánosságra, legalábbis mi OLAF-vizsgálattal érintett magyar internetfejlesztési projektről utoljára 2014-ben, a Lázár János akkori kancelláriaminiszter által emlékezetesen visszavont 2013-as pályázatok kapcsán olvastunk és írtunk. Akkor a pályázat elbírálása előtt három héttel létrehozott, ugyanoda bejelentett cégek aratták (volna) le az uniós támogatásokat. Ez azonban már csak az időmúlás miatt, illetve amiatt sem lehet a 2013-as ügy, mert itt végrehajtott és kifizetett projektekről volt szó.
A "rural Hungary" mint helyszín kiemelése egyértelműen arra utal, hogy itt is, mint az említett korábbi ügynél, a több hullámban már jó ideje ERFA-forrásokból folyó megyei-kistérségi szélessávú internetfejlesztési projektek között kell keresgélnünk. Ezekben már a szocialista kormányok idején is az adott területen internetkapcsolatot biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók voltak a kedvezményezettek.
Az elmúlt évek hasonló támogatási programjaiban odaítélt támogatások a néhány tízmillió forinttól az 1-2 milliárdos nagyságrendig terjedtek. Így jelentősen leszűkítette a kutatás körét, hogy az OLAF által megadott projektösszeg alapján egyértelműen a legnagyobb egyedi helyi internetfejlesztési támogatások között kellett lennie a két csalásgyanúval érintett projektnek.
Mivel az OLAF-vizsgálatok átfutása átlagosan másfél év, a beszámolóban szereplő ügyek pedig minden valószínűség szerint 2018-as lezárásúak, az éppen megvalósítás alatt lévő, 2016-ban indult GINOP 3.4.1-15. "Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése" támogatási konstrukció támogatásai valószínűleg nem lehettek érintettek.
Ennek ellenére tételesen átnéztük ezeket is, de arra jutottunk, hogy még a két legnagyobb projektben sem történt összesen eddig a palyazat.gov.hu adatai alapján annyi kifizetés, amelyből összejöhetne két cég érintettsége mellett a 4,9 millió visszacsorgatott euró.
Így valószínűsítettük, hogy az ügyet a 2013-14-ben odaítélt támogatásokkal rendelkező GOP-3.1.2-12. "Szélessávú körzethálózati fejlesztések" támogatási konstrukcióban találjuk meg, már csak azért is, mert az angol szöveg "developing circular broadband networks" félrefordításgyanús fordulata is erre utalt. Nem is kellett csalódnunk.
Ebben a konstrukcióban ugyanis mindössze kettő egymilliárd forintnál nagyobb támogatási összegű projekt volt. A kecskeméti székhelyű, Körmöczi Béla vállalkozó többségi tulajdonában álló Opticon Telekommunikációs Hálózati Szolgáltató Kft. Somogy megyei fejlesztésének támogatása (1,04 milliárd forint, 100%-os ERFA finanszírozás) és a csongrádi székhelyű Optanet Kft. kaposvári-szigetvári-barcsi fejlesztése (1,67 milliárd forint, 100% ERFA-finanszírozás).
Mindkét fejlesztés Somogy megyében valósult meg, így nyilván össze is függhettek, emellett kapcsolódik a két társaság tulajdonosi köre is (“very closely related companies"), hiszen az Optanet Kft. egyedüli tagja a 2012 szeptembere és 2016 júniusa között az Opticon Holding Group Zrt. volt. A holdingcég többségi tulajdonosa 2012 szeptemberéig maga az Opticon Kft. volt, kisebbségi tulajdonosai között pedig ott volt Körmöczi és egyik fia.
Ezt követően – a holdingcégnek a szintén kecskeméti Vidékháló Kft.-be az Optanettel együtt történt 2016-os beoldavadásig – pedig az a dr. Csontos Barna György vezérigazgató szerepel a cégiratokban minősített többségű befolyással rendelkező részvényesként, aki előtte – nyilvános LinkedIn profiljának tanúsága szerint – 4,5 évig az Opticon Kft.-nél dolgozott vezető beosztásban. Csontos jelenleg a Vidékháló Kft. többségi tulajdonosa.
Első ránézésre a támogatási összegek viszont csak nagyságrendileg stimmelnének: a két projekt együtt 2,7 milliárd forint, ami akkori árakon 310 forintos euróval becsülve –csak kb. 8,7 millió euró uniós támogatás, az uniós pályázati portálon szereplő támogatási adatlapok szerint önrész nélkül. Ám az OLAF utal a támogatott cégek saját ráfordítására is, ami a visszafizetésnek a túlárazáshoz képest figyelembe vett 73%-os aránya alapján hozzávetőleg további egymilliárd forint lehetett.
Ezzel pedig már 3,7 milliárd forintnál, azaz 11,9 millió eurónál vagyunk, ami komoly egyezést mutat azzal, hogy "approximately EUR 12 million".
Ez túl sok egybeesés az uniós pénzek felhasználásának világában ahhoz, hogy ne legyünk meggyőzve róla: a kecskeméti Opticon cégcsoporthoz kapcsolódó cégek fenti somogyi projektjei akadhattak fenn a beszámolóban említett OLAF-vizsgálaton.
Ezt finoman szólva nem cáfolják a cégekkel azóta bekövetkezett fejlemények sem. A vidéki helyi internetes piacon számottevő szereplőként jelenlevő Opticon még a 2016-os "szuperinternetes" GINOP-támogatásokból is behúzott három projektben: Szolnokon, Siófokon és Kecskeméten összesen 767 millió forint támogatást, míg az Optanet Kft. 2016 júniusi beolvadása óta annak jogutódjaként működő Vidékháló Kft.-nek tíz projektben összesen 2 milliárd 42 millió forintot ítéltek oda.
Ám a közelmúltban a cégcsoport sorsa kedvezőtlen fordulatot vett. Bár az országos sajtó érdeklődését ez csak a tavaszi EP választás lebonyolíthatóságával kapcsolatos önkormányzati működési zavarok kapcsán keltette föl, de a két cég tizenegy vezetőjét a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága idén áprilisban bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt őrizetbe vette, majd a Kecskeméti Járásbíróság előzetes letartóztatásukat is elrendelte.
Hogy kik az érintett vezetők, és mi lenne a sajtóközlések szerint 4,8 milliárd forintos költségvetési kárt okozó csalás, arról eddig nem volt nyilvános információ. Mindenesetre a cégeknek a tulajdonosi körig nyúló közös érintettségét igazolja, hogy a NAV április elején ugyanazon a napon, egymáshoz igen közeli büntetőeljárási ügyszámokon jegyeztetett be zár alá vételt és lefoglalást Körmöcziék opticonos és Csontos vidékhálós üzletrészeire.
Mind a cégeknél, mind a NAV-nál rákérdeztünk arra, hogy folyik-e a két uniós pénzből megvalósult somogyi szélessávú fejlesztés miatt büntetőeljárás a fent megnevezett cégek érintettségével, de cikkünk megjelenéséig sehonnan nem kaptunk választ.
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | OLAF-jelzések: azonosítottuk az OLAF éves beszámolójában kiemelt magyar csalási ügyet | Minden valószínűség szerint a kecskeméti székhelyű Opticon cégcsoporthoz kapcsolódó távközlési cégek csorgatták vissza alvállalkozóikon keresztül maguknak két, összesen 3,7 milliárdos értékű vidéki szélessávú internet-fejlesztési projekt költségvetésének közel felét az uniós csaláselleni hivatal szerint. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/09/10/olaf-jelzesek-azonositottuk-az-olaf-eves-beszamolojaban-kiemelt-magyar-csalasi-ugyet/ | 2019-09-10 11:31:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
144,4 millió forintot utalt át közjegyzői letétbe a Comitatus-Energia nevű állami zrt. egy külföldi ingatlanvásárlással kapcsolatban – derül ki a cég 2018-as beszámolójából. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) a hvg.hu-val azt közölte, hogy a Comitatus-Energia illetékes a szlovéniai Terme Lendava üdülőközpont folyamatban lévő megvásárlásában, vagyis hacsak a vállalat nem bonyolít egyszerre több külföldi ingatlanvásárlást, akkor ez a pénz a Terme Lendavára ment el.
Az Átlátszó.hu írta meg szlovén sajtóértesülések alapján, hogy a magyar állam egy Comitatus nevű befektetési alapon vagy alapítványon keresztül a Terme Lendava megvásárlására készül. A Terme Lendava magában foglalja a 120 szobás, ötmedencés, háromcsillagos Hotel Lipát, továbbá kempinget, apartmanfalut és egy fejlesztési telket. Az adásvételi eljárás folyamatban van – közölte a Terme Lendava tulajdonosa, a Sava Turizem a hvg.hu-val, de a tranzakció „véglegesítéséig” nem árulnak el több részletet. A Comitatus nem válaszolt kérdéseinkre.
Közben Varga Mihály pénzügyminiszter a következőket mondta a Figyelőnek, amikor arról kérdezték, a 325 forintos euróárfolyam mellett mit tanácsol, mikor vegyenek eurót a nyaralni induló magyarok:
Izgalmas egy külföldi kirándulás, de egyáltalán nem baj, ha honfitársaink itthon töltik a szabadságukat, itthon pihennek és költenek. Annyi szép és érdekes látnivaló van Magyarországon.
Mondjuk a kormány tagjai azért nem feltétlenül ragaszkodnak a belföldi kikapcsolódáshoz.
A vételár már bankban pihen
A szlovén sajtó ugyan befektetési alapról és alapítványról írt, de Comitatus néven nincsen se ilyen, se olyan. Az állam tulajdonában van viszont a Comitatus-Energia Zrt., illetve a Comitatus Üzletviteli és Tanácsadó Kft. Az Átlátszó arra a következtetésre jutott, hogy a kormány a Comitatus Kft.-n keresztül akarja megvenni a Terme Lendavát, mint kiderült, valójában a Comitatus-Energián keresztül – a két cég között egyébként sok kapcsolat van, erre még visszatérünk.
A Comitatus-Energia 2018 végéig az MNV felügyelete alá tartozott, akkor került át a Külgazdasági és Külügyminisztérium, egész pontosan annak parlamenti államtitkára alá, ami szintén arra utal, hogy ez a cég intézi a szlovéniai bevásárlást.
A szlovén sajtóhírek szerint a Sava Turizem 9 millió eurót kérne a Terme Lendaváért, vagyis jelenlegi árfolyamon 2,9 milliárd forintot. És mit ad isten, a Comitatus-Energiának épp van 2,9 milliárdja, ebből 2,8 milliárd bankszámlán. Az MNV 2018-ban (még mint a tulajdonosi jogok gyakorlója) 500 millió forintos tőkeemelést hajtott végre a cégben. A pénz nagyobb részét, 2,5 milliárdot pedig még 2016-ban tett bele az MNV, szintén tőkeemeléssel, a hivatalos indoklás szerint „eszközvásárlás” fedezetéül. A vállalat egyébként hosszú évek óta tetszhalott állapotban van, nullánál nagyobb árbevétele utoljára 2014-ben volt, akkor is csak 75 ezer forint.
Mengyi Voldemorttól a lendvai szállodáig
A Comitatus-Energia eredetileg a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat cége volt, 2012-ben, az önkormányzatok funkcióelvonással egybekötött adósságkonszolidációjakor került állami tulajdonba. Ez az első kapcsolódási pont a Comitatus Kft.-vel, ami szintén a borsodi önkormányzat 2012-től államosított cége. A Comitatus-Energia vezérigazgatója 2014 óta Fodor Attila, aki 2016 végéig a Comitatus Kft. ügyvezetője is volt. Az államosítás előtt a kft. az önkormányzat vagyonkezelő cégeként működött, a gépészmérnök végzettségű Fodor Attila kinevezése után egy 2011-es interjúban „feltétlenül” szükségesnek tartotta kiemelni Mengyi Roland (Fidesz) közgyűlési elnök segítségét. Arról a Mengyi „Voldemort” Rolandról van szó, akit 2019 februárjában első fokon három év börtönre ítéltek bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás kísérlete és befolyással üzérkedés miatt.
A két Comitatus között ma is van valamiféle kapcsolat, a Comitatus-Energia 2019. április 29-ei dátummal töröltette régi elektronikus elérhetőségét, és újat jegyeztetett be: [email protected]. Ez a Comitatus Kft. bejegyzett elérhetősége is.
Orbán török oligarchája és a Gül Baba türbéje
A Comitatus Kft. egyébként az elmúlt két évet éppúgy hibernációban töltötte nulla árbevétellel, mint druszája. Ez persze nem jelenti, hogy ne lett volna fontos feladata, 2017-ben a Comitatus hozta létre a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítványt, így mind a mai napig az alapítói jogok birtokosa. Az állam, pontosabban Szijjártó Péter Külgazdasági és Külügyminisztériuma az alapítványra bízta a türbe működtetését és üzemeltetését – utóbbi feladatra épp folyamatban van az alapítvány közbeszerzése.
Az alapítvány képviseletére jogosult személy és kuratóriumának elnöke az Orbán Viktor miniszterelnökkel és Erdogan török elnökkel is kiváló viszonyt ápoló Adnan Polat török oligarcha. A kuratórium tagjai még:
Suat Gökhan Karakus (Polat magyarországi intézője),
Rahói Zsuzsanna (Orbán tanácsadója),
Szalai István (aki régen igazgatója volt a Szijjártó Péter külügyminiszter körüli emberekkel feltöltött Magyar Nemzeti Kereskedőháznak, és a LinkedIn-profilja szerint „ügyvezetője” is az alapítványnak),
Bán-Czifra Gabriella (Szijjártó Péter volt kabinetfőnöke).
A kormány 2017-ben 714 millió forintot adott az alapítványnak, 2019-re 695 millió van betervezve, a 2020-as központi költségvetésben pedig 650 millió. | 150 milliót már elutalt a kormány egy szlovéniai wellness-szállóra | Az Orbán-kormány turisztikai komplexumot venne Szlovéniában, a beszerzést bonyolító állami cég már elutalt egy komoly előleget, a közel 3 milliárd forintos vételár pedig ott pihen a számláján. A vállalat rokoncége – amelynek születésénél Mengyi "Voldemort" Roland bábáskodott – hozta létre a Gül Baba türbéjét évi százmilliókért üzemeltető alapítványt Orbán török barátjának, Adnan Polatnak. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20190607_150_millio_mar_elment_a_kormany_szloveniai_wellnessszallojara | 2019-06-07 13:40:00 | true | null | null | HVG |
Budapest;Erzsébetváros;önkormányzati választások;VII. kerület;Vattamány Zsolt;
2014-10-06 07:07:00
Vattamány nem a helyiekért dolgozott
Iskolabezárás, a szociális juttatások megvágása, a fideszes haveroknak juttatott tanácsadói szerződések, ízléstelen haknik a kampányban - lényegében így foglalható össze Vattamány Zsolt erzsébetvárosi fideszes polgármester elmúlt négyéves teljesítménye.
Talán országos hírnevét is a legnagyobb bűnének köszönheti Vattamány Zsolt, aki könyörtelenül, a helyiek, a szakma és a közvélemény nyomásának sem engedve vezényelte le - a csökkenő gyermeklétszámra hivatkozva - a Janikovszky Éva Általános Iskola és Gimnázium 2011-es bezáratását. Emlékezetes: a VII. kerület egyik legfelkapottabb iskolájában minden évben túljelentkezéssel kellett számolni, így már a fideszes polgármester döntésekor világos volt, hogy az önkormányzat a korábbi szocialista-liberális erzsébetvárosi vezetés által 700 millió forintért felújított ingatlan "újrahasznosítása" miatt űzte ki a gyerekeket és tanáraikat az épületből. Noha az önkormányzat akkor azt állította, továbbra is oktatási funkciót szán az épületnek, azt tagadták, hogy a Fasori Református Kollégium kapná meg az ingatlant. Ám 2013 szeptemberében mégis a református kollégiumé lett húsz évre, csökkentett bérleti díjjal. A történet kísértetiesen beleillik Erzsébetváros elmúlt négy évébe. Nemcsak a Janikovszky ügyében terheli ugyanis hasonló felelősség a fideszes polgármestert, az általa vezetett VII. kerület számolatlanul szórta a közpénzeket a baráti cégekkel, fideszes pártfunkcionáriusokkal kötött szerződéskötésekkel, háttéralkukkal.
Azon kívül, hogy gitározik, nem sokat tudni Vattamány Zsoltról, aki saját honlapján található önéletrajzából nemcsak eredeti, bútorasztalos szakmáját felejtette ki, hanem azt is, hogy a Fideszbe már 1989-ben belépett, s rögtön ezután, 19 évesen a mai kormánypárt önkormányzati képviselője is lett Nyíregyházán. Ottani tevékenységéről, valamint az első helyhatósági ciklust követő tízéves "üresjáratról" sincs információ, Vattamány maga mindössze arról tesz említést honlapján: miután diplomát szerzett az ELTE-n, politológusként "az önkormányzatiság intézményrendszerének irányítási és szervezési problémáival, illetve választáskutatással" foglalkozott. Ám a polgármester valamiért hallgat a Fideszhez fűződő, '89-re nyúló kapcsolatáról, saját életrajzában ugyanis mindössze arról számol be: 2004 óta vesz részt a Fidesz erzsébetvárosi alapszervezetének munkájában.
De nemcsak ez az érdekesség a kormánypárt és Vattamány kapcsolatában: a Fidesz idén egyszer már lényegében kihátrált mögüle, mondván: nyerési esélyei bizonytalanok, mivel a VII. kerületet folyamatosan belharcok bénítják. Végül azonban a kormánypárt a jelenlegi polgármester újraindítása mellett döntött, bár a győzelmét a Fidesz berkein belül is megkérdőjelezik, sőt, sokan felrótták neki azt is, az elmúlt négy évben szinte semmilyen eredményt nem tudott felmutatni Erzsébetvárosban.
Vattamány mellett Deutsch Tamás volt kerületi Fidesz-elnök korteskedett, ami nem is csoda annak fényében, hogy 2012-ben kétmillió forintot szavazott meg Erzsébetváros kormánypárti többsége a Deutsch által elnökölt Hét Határ Egyesületnek, amely cserébe olyan "szolgáltatásokat" nyújtott a kerületnek, amely közhasznú céljai közt amúgy is szerepel. Ám Vattamány korántsem csak a Deutsch-féle egyesületre fordított közpénzeket.
Luxustanácsadók: vitatható kerületvezetés
Szinte nem telt el úgy hónap az elmúlt négy évben, hogy ne kerüljön nyilvánosságra a fideszes kerületvezetéséhez köthető, megkérdőjelezhető pénzügyi-gazdálkodási intézkedés, vagy különféle, jobbára fideszes pártfunkcionáriusokat "jutalmazó" vitatható szerződés. Már a Vattamány hatalomra kerülését követő hónapokban kiderült: hivatalba lépése után jelentősen megemelték a tanácsadói létszámkeretet, a gárdába pedig sok esetben volt fideszes önkormányzati képviselők is bekerültek.
2011-ben az önkormányzati testületből előző évben távozott Kovács Becskei Barbara cégével, a Bimage Kft.-vel például havi nettó 224 ezer forintra szerződött a fideszes önkormányzat; a feladat "kapcsolattartás a nem önkormányzati tulajdonú társasházakkal" volt. 2012-ben éppen a közbeszerzési értékhatár alatt, nettó 7,9 millió forintért bízott meg versenyeztetés nélkül a VII. kerületi önkormányzat egy, a szakmában ismeretlen debreceni céget a városrész szociális térképének elkészítésével. Az Independent Research Group Kft. vezetője és egyben tulajdonosa az a Beke Sándor, aki a VIII. kerületet vezető fideszes Kocsis Máté kampányfőnöke volt, illetve a Fidesz - végül vesztes - polgármesterjelöltjét is segítette 2010-ben Gödöllőn.
Az ilyen, s ehhez hasonló szerződéskötések általában teljes titokban zajlottak, az erzsébetvárosi gazdálkodásra rálátni kívánó ellenzéki képviselők közérdekű adatigényléseit pedig rendre, fals indokkal utasította el a kerületvezetés. De Vattamány és emberei más módon is korlátozta az erzsébetvárosi döntések átláthatóságát, ahogy a helyiek tájékoztatását is. Rendre akadályozta például az ellenzéki képviselők munkáját, szűkítette lehetőségeiket - legtöbbször az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának módosításával a testületi ülésekre vonatkozóan. Ez a folyamat már a Fidesz 2010-es önkormányzati választási győzelme után elkezdődött azzal, hogy a helyi tévében megszűnt az élő adás, a testületi üléseket sem közvetítik, az ellenzékiek pedig nem szólalhatnak meg.
A kerület eközben havi 14,8 millió forint közpénzt költ a helyi médiára, sőt, miközben Erzsébetváros 16 milliárd forintos éves költségvetéséből a fideszes vezetés nem kívánt az itt élő rászorulók számára rezsitámogatást nyújtani, s más szociális juttatásokat is megvágott, az önkormányzati újságért és televízióért felelős Erzsébetvárosi Média Nonprofit Kft. 151,2 milliós büdzséjét tavaly év közben 177,6 millióra növelte. De bőkezűen támogatta közpénzből Erzsébetváros a jobboldali médiabirodalmat is: a kerület 2011-ben például csaknem tízmillió forintot juttatott az Orbán Viktorral baráti-rokoni kapcsolatban álló milliárdos Vitézy Tamás érdekeltségébe tartozó Helyi Témának, majd megszavazott ötmilliót a Heti Válasznak is. Sőt, a Borókai Gábor főszerkesztette hetilap összesen 3,63 millió forinthoz jutott Vattamányéktól 2013-ban, míg a Vitézy-érdekeltség Helyi Téma 6,96 milliót kasszírozott tavaly.
A stílus maga a Fidesz
Ilyen tevékenységgel nem is csoda, ha a helyi Fidesz, élén Vattamánnyal pénzt és energiát nem kímélve, a jó erkölcs és a józan ész mellőzésével kampányol a kerületben. Miután erzsébetvárosi fejlesztésekről, megújult közterekről és beruházásokról nem tudnak beszámolni, a helyiek "lekenyerezésével" próbálkoznak. Pénteken került például nyilvánosságra az a kerületi kampányfilm, amely hozzájárulás nélkül használja fel mit sem sejtő emberek arcmását. A járókelőket a Madách téren kamerázta le a kormánypárt, amikor egy nem túl eredeti produkciót adott elő egy szimfonikus zenekar. A járókelők arcmását nagyvonalúan - és törvénysértő módon engedély nélkül - felhasználó videóban egy valamit azért csak kitakartak: a demokratikus ellenzék jelöltjének Madách téri plakátját.
A múlt héten is több helyen 7 forintért árultak tejet Erzsébetvárosban. A tejeskocsi "véletlenül" két fideszes kampánypult és Vattamány plakátjai közé parkolt le, a flakonokon pedig "szeretettel Fidesz" matrica volt. Az árus állította, ez nem a kampány része, csak szeretnék a fővárosiakkal megismertetni a friss vidéki tejet, aminek árát a kormány támogatta.
Szeptember elején botrányos címlappal jelentkezett a VII. kerületi önkormányzat lapja, az Erzsébetváros. A nem éppen tűéles felvételen maga Vattamány pózolt: a polgármester ajándék tankönyvcsomaggal köszöntötte az új tanévet, s egy copfos kislányt. A hónap közepén álláskereső nőket segítő szociális szalon nyílt a kerületben, az avatáson pedig Vattamány elárulta azt is, a jól időzített nőbarát irodára 6 millió forintot költött az önkormányzat. De néhány hete a kerületben haknizott a Fásy Mulató is, az ingyenes koncertet pedig gitárjátékával Vattamány is "megtisztelte". Az Almássy téren narancs színű lufikat osztottak, többen a polgármester nevével ellátott, narancsszín dzsekiben sétálgattak, a kerítésen kívül Fidesz-pultok mellett állók igyekeztek az érkezőkkel beszélgetni. Fásy Ádám, a produkció gazdája maga is elismerte, ő a Fidesznek segít a kampányban. Ám Vattamány közölte, hogy őt csak gitárosként hívták meg és Fásy saját elhatározásából érkezett a VII. kerületbe. | Vattamány nem a helyiekért dolgozott | 2011-ben az önkormányzati testületből előző évben távozott Kovács Becskei Barbara cégével, a Bimage Kft.-vel például havi nettó 224 ezer forintra szerződött a fideszes önkormányzat; a feladat "kapcsolattartás a nem önkormányzati tulajdonú társasházakkal" volt. 2012-ben éppen a közbeszerzési értékhatár alatt, nettó 7,9 millió forintért bízott meg versenyeztetés nélkül a VII. kerületi önkormányzat egy, a szakmában ismeretlen debreceni céget a városrész szociális térképének elkészítésével. Az Independent Research Group Kft. vezetője és egyben tulajdonosa az a Beke Sándor, aki a VIII. kerületet vezető fideszes Kocsis Máté kampányfőnöke volt, illetve a Fidesz - végül vesztes - polgármesterjelöltjét is segítette 2010-ben Gödöllőn. | null | 1 | https://nepszava.hu/1035453_vattamany-nem-a-helyiekert-dolgozott | 2014-10-06 14:41:00 | true | null | null | Népszava |
Hűtlen kezelés miatt 15 ember ellen vádat emelt a Fővárosi Főügyészség a 2003-2004-es terézvárosi ingatlanügyekben. A vádirat lényege szerint az önkormányzati ingatlanok eladását támogató önkormányzati képviselők megsértették a kötelező versenyeztetésre vonatkozó törvényi, illetve a vételárképzésre vonatkozó önkormányzati rendeleti szabályokat, így reális esélye volt annak, hogy az önkormányzatot vagyoni hátrány éri, de ez - a vádlottak magatartásán kívüli okból - végül elmaradt.
A vagyonügyekért felelős alpolgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület 2003 májusában döntött arról, hogy eladja egy cégnek a VI. kerületi Jókai utca 10. szám alatti ingatlant. A cég ötmillió forint közvetlen megfizetését és a bérleti jogok megváltását vállalta.
Az értékesítést egyes képviselők úgy támogatták, hogy kritika nélkül elfogadták a vevő által készíttetett, egyébként anonim értékbecslést.A határozat alapján az adásvételi szerződést az önkormányzat és a cég megkötötte.
2004 októberében a vagyonügyekért felelős alpolgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület arról határozott, hogy mivel a vevő nem tudott megegyezni a bérlőkkel, az adásvételi szerződést az önkormányzat felbontja. Arról is döntöttek a képviselők, hogy az ingatlan egy részét az önkormányzat eladja a korábban is vevőként eljáró cégnek. Ennél az ügyletnél a már kifizetett 5 millió forint foglalóként szerepelt, és a cég közel 130 millió forintos felújítási kötelezettséget is vállalt.
A határozat alapján az önkormányzat és a cég az ingatlanrészekre két adásvételi szerződést is kötött. A vevő nem teljesítette a felújítási kötelezettségét, ezért végül a szerződéseket felbontották, így a vagyoni hátrány nem következett be.
A vádirat szerint a vádlottak többsége által veszélyeztetett érték 58,5 millió forint, ennyivel értéken alul adták volna el az ingatlan, a veszélyeztetett érték két vádlott esetén 49,7 millió forint. A Fővárosi Főügyészség a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt tizenöt ember - köztük az ingatlanügyleteket támogató önkormányzati képviselők és az azokat nem ellenző jegyzők - ellen részben különösen nagy, részben jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérlete miatt emelt vádat. | Most emelt vádat az ügyészség 2003-2004-es terézvárosi ingatlanügyek miatt | Hűtlen kezelés miatt 15 ember ellen vádat emelt a Fővárosi Főügyészség a 2003-2004-es terézvárosi ingatlanügyekben. A vádirat lényege szerint az önkormányzati ingatlanok eladását támogató önkormányzati képviselők megsértették a kötelező versenyeztetésre vonatkozó törvényi, illetve a vételárképzésre vonatkozó önkormányzati rendeleti szabályokat, így reális esélye volt annak, hogy az önkormányzatot vagyoni hátrány éri, de ez - a vádlottak magatartásán kívüli okból - végül elmaradt. | null | 1 | https://444.hu/2019/09/13/most-emelt-vadat-az-ugyeszseg-2003-2004-es-terezvarosi-ingatlanugyek-miatt | 2019-09-13 02:00:00 | true | null | null | 444 |
"Nemrég találkoztam vele, nyugodt volt és magabiztos. Dörzsölt üzletember, nem kell félteni, nem szalad bele hülyeségekbe" – jellemezte a HVG-nek az ország egyik leggazdagabb emberét, a péti Nitrogénműveket és a szolnoki Tiszamenti Vegyiműveket tulajdonló, 170 milliárdosra becsült vagyonú Bige Lászlót egy közeli ismerőse. A magyarországi műtrágya-kereskedelem 60 százalékát uraló nagyvállalkozó azonban most komoly bajban van: a múlt héten 48 órára őrizetbe vette és vesztegetés gyanújával hallgatta ki a rendőrség. Zamecsnik Péter védőügyvéd egyelőre nem beszélhet a részletekről, annyi tudható csak, hogy panaszt nyújtottak be a gyanúsítás ellen.
Nem hatóság megvesztegetésével, hanem egy régi kereskedelmi ügylet miatt gyanúsítják Bigét, amelynek során állítólag nem piaci áron adott el műtrágyát – súgták meg a HVG-nek. Egy ilyen üzlet mindenképpen versenytorzító, bűncselekménnyé azonban akkor válik, ha valamelyik fél kárt szenved, miközben az elkövetők osztoznak a másikkal szemben elért hasznon. "A rendőrségi közlés szerint csak egy gyanúsított van, s tudjuk, hogy az Bige. Senkinek nem tűnik fel, hogy kellene lennie egy másik félnek is?" – vetette fel a HVG-nek egy, a tűzhöz közeli jogi szakértő. Azonmód megadta a választ is: a homályba burkolózó ember mehetett el a hatóságokhoz, hogy ő maga megúszhassa a következményeket. A büntető törvénykönyv szerint mentesülhet az eljárás alól az, aki "a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja". A vesztegető egyébként maximum nyolc-, az előnyt elfogadó pedig tízéves börtönbüntetést kaphat.
Bige László © MTI / Balázs Attila
A vállalatbirodalma felfuttatásáért az elmúlt másfél évtizedben folyamatos, botrányokkal és perekkel tarkított küzdelmet folytató Bige körül tavaly ősz óta ritkul rohamosan a levegő. Akkor mintegy 300 rendőr jelent meg az évente több tízezer tonna veszélyes hulladékot kezelő szolnoki telephelyén, és még mindig nyomoznak "hulladékgazdálkodás rendjének megsértése" gyanújával, ami szintén bűncselekmény.
A Gazdasági Versenyhivatal pedig immár két éve vizsgálja a magyar műtrágyapiac legnagyobb szereplőit kartellezés – például az unióból érkező importot alacsony árakkal ellehetetlenítő kereskedés – miatt, amibe akár a gyanúba keveredett ügylet is belefér. Az eljárásnak azonban még nincs eredménye. A GVH annyit válaszolt a HVG megkeresésére, hogy nem tett feljelentést Bige ellen, s a különféle hatósági eljárások teljesen függetlenek egymástól.
Nem így látják ezt a NER-en kívül álló nagyvállalkozó környezetében. "Régen rossz az, ha az állam a maga hatósági eszközeivel beleavatkozik az oligarchák közötti gazdasági háborúba" – kommentálja a Bige körül sűrűsödő hatósági eljárásokat a közeli ismerős. Maga az érintett kerüli az újságírókat, annak az álláspontjának azonban hangot adott, hogy évek óta zaklatják a hatóságok, és a szolnoki gyárát többször bezárással fenyegették.
Pedig, mint a Bige Holding néven futó cég friss éves beszámolójából kiderül, 2018-ban az illetékes hivatal megújította a környezethasználati engedélyét. Piaci megfigyelők azt vélelmezik, hogy egyes nagyvadak igazából a térség legnagyobb, kilenc államban jelen lévő műtrágyavertikumára, a korszerű (ám adósságban fuldokló) péti Nitrogénművekre vetettek szemet.
"Egyet tudok: Bige sosem szállna ki a Nitrogénművekből" – szögezte le a HVG-nek egy, a péti óriáscég termékeiből vásároló agrárintegrátor gazdasági vezetője. Ha azonban bárki bármire készül, kapóra jöhet, hogy a péti gyár a szokásos karbantartási munkálatok miatt a nyáron pár hétre leáll.
A piaci kalkulációkban három kellően tőkeerős, a műtrágyagyár megszerzésében igencsak érdekelt kérő szerepel: Andrej Babis cseh kormányfő Agrofert nevű cégcsoportja, amelynek Szlovákiában van is már egy műtrágyagyára; Csányi Sándor OTP-vezér évi 300 milliárd forintos árbevételt elérő KITE integrátormamutja; valamint az agrárszektorba búzakeményítő- és izocukorgyár révén betüremkedő, befolyását ebben a szektorban is láthatóan növelni igyekvő Mészáros Lőrinc. Ráadásul a friss mérlegbeszámoló alapján a nitrogéngyár ázsiója romolhat: az árbevétele ugyan 90 milliárd forint fölé nőtt, ám a korábbi tízmilliárdos nyeresége 15 milliárdos veszteségbe fordult – igaz, nem az alaptevékenységek, hanem a pénzügyi műveletek miatt. Közben a tartozásai 120 milliárd forint fölé ugrottak.
Katasztrófavédelmi Igazgatóság Védelmi Kirendeltségének katasztrófavédelmi szakemberei egy gyakorlaton Szolnokon, a Bige Holding területén © MTI / Mészáros János
A Nitrogénművek esetleges felvásárlásához bármelyik nagykutya esetében a versenyhatóságnak is lehetne egy-két szava. Igaz, Magyarországon a piaci erőfölény nem feltétlenül akadály, ha a kormánnyal jó kapcsolatokat ápoló vállalkozói körről van szó. A hatóságnak a potenciális vevők közül a legkisebbel, Mészárossal lehetne a legkevesebb akadékoskodnivalója. Az Agrofert magyarországi leányánál a HVG kérdésére azt mondták: a sajtóban felröppent hírek alaptalanok, nem készülnek újabb akvizícióra Magyarországon. (Övék az egykori bábolnai szocialista mintagazdaság leszármazottja, az IKR.) "Csányi úr egyáltalán nem foglalkozik a Bige László körüli eseményekkel" – ezt pedig a bankár sajtófőnöke közölte a HVG érdeklődésére.
Ráadásul finoman szólva is kérdéses, hogy Csányi – legyen bármilyen befolyásos – képes lenne-e még a rendőrséget is mozgósítani saját érdekében, még ha szándékában állna is. Az egykori vadásztársak egyébként nem voltak mindig ádáz ellenségek; Csányi a kezdetekben részese volt a műtrágya-birodalom felépítésének. Az Erdélyből áttelepült, gyógyszervegyész végzettségű, a műtrágya-kereskedést a kilencvenes években romániai importtal kezdő Bige mindkét nagy magyarországi gyárát az OTP hiteléből vette meg (a szolnokit 1997-ben, a pétit 2002-ben), s a bank képviselői eleinte a gyárakat tulajdonló vállalkozások vezetésében is részt vettek.
Egy évtizeddel később, 2008-ban azonban már nyilvánosan is megromlott a viszony, s az OTP leállt a Bige-csoport hitelezésével. Az okok máig nem ismertek, a háttérben mindenesetre egy kétes körülmények között adott, mindössze 200 milliós magánkölcsön állhatott. Kacifántos jogi és üzleti adok-kapok után Bigének végül sikerült megtartania a Nitrogénműveket, amelynek a Gyurcsány-kormány dobott mentőövet az állami MFB által nyújtott, több tízmilliárd forintos kölcsön képében. Ezt később Brüsszelben burkolt állami támogatásnak minősítették, mivel a kormány részben készfizető kezességet vállalt érte.
Az önállóságát megőrző Bige következő célpontja egy agrárintegrátor lett volna, hogy egy centrumból teríthesse a műtrágyát a termelőknek. (A felhasználók most Bige Genezis nevű kereskedőláncától vásárolhatnak.) Még a válság előtt sikertelenül forgolódott az IKR körül, majd a legnagyobb KITE került a célkeresztjébe, ám azt Csányi öt éve – trükkösen, egy köztes vevő előretolásával – elhappolta előle.
Bige Leszló © MTI / Balázs Attila
Nem könnyíti meg Bige helyzetét, hogy a mintegy 140 milliárd forintos péti korszerűsítést nem éppen előnyös kondíciójú kölcsönökkel, vállalati kötvényekkel finanszírozza. Hat évvel ezelőtt 200 millió dollárnyi kötvényt bocsátott ki, amit 7,85 százalékos kamat fejében jegyeztek le. A kötvényeket tavaly lejárat előtt visszavásárolta, de úgy, hogy 2025-ben lejáró, 7 százalékkal kamatozó eurókötvényeket dobott piacra helyettük.
A hitelcsere és a forintgyengülés lehet az oka, hogy a Nitrogénművek hosszú lejáratú kölcsöntartozása tavaly hétmilliárd forinttal nőtt – de ezzel együtt a társaság stabil. Sőt erős lábakon áll a teljes, százmilliárd forintos saját tőkéjű és jócskán százmilliárd feletti éves árbevételt hozó cégcsoport is, amelybe a két nagy gyáron túl nádudvari folyékonyműtrágya-gyártó, szabolcsi almaüzem, illetve kereskedő- és tanácsadó hálózat is tartozik.
A főnök elleni büntetőeljárás azonban megroppanthatja a birodalmat (Bige László pénteken már a gyár bezárását is belengette), amely kiemelt kormányzati figyelemre – akárcsak a Gyurcsány-érában – most is számíthat ugyan, ám ismerve az Orbán-kormány módszereit, nem biztos, hogy örülni fog neki. A múltban már többször is szorult helyzetbe került Bigéről ugyanis nem hírlik, hogy a politikai elithez dörgölőzne, ami Mészárossal (és Csányival) szemben mindenképpen hátrány. Ismerői azonban úgy vélik, Bige túléli majd a mostani vihart is. Az első Orbán-kormány idején folyt már ellene büntetőeljárás a román műtrágyaimport kapcsán. Akkor is őrizetbe vették, de végül nem sikerült bűncselekményt rábizonyítaniuk.
[email protected] | Több nagyágyú is érdekelt lehet Bige László üzemének megszerzésében | Kapóra jöhet az agráripar nagyágyúinak, hogy vesztegetéssel gyanúsítja a rendőrség Bige Lászlót, a műtrágyakirályt. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/hetilap360/2019/23/20192315gazdasag1 | 2019-06-08 10:55:00 | true | null | null | HVG |
Megkötötte a szerződést a Budapest–Belgrád-vasút magyarországi, Kelebiáig tartó szakaszának teljes körű tervezésére és kivitelezésére a CRE Konzorcium – közölte az MTI-vel az Opus Global Nyrt.
A konzorciumban a kínai vasúttársaságot képviselő China Tiejiuju Engineering & Construction Kft. és China Railway Electrification Engineering Group (Magyarország) Kft., valamint az RM International Zrt. vesz részt fele-fele arányban. Utóbbi társaság az R-Kord Kft., valamint a Mészáros és Mészáros Kft. közös leányvállalata, tulajdonosa 51 százalékban az Opus, amely 295 milliárd forint bevételt vár a beruházástól a közlemény szerint.
A kivitelezési szerződés a magyar állam és a kínai Eximbank finanszírozási megállapodásával 2019 harmadik negyedévében léphet hatályba. A hitelkérelmet a kormány nevében a Pénzügyminisztérium benyújtotta a kínai hitelintézetnek. A munkálatok megkezdése a finanszírozási megállapodástól függ, onnantól számítva 5 év jut a tervezésre és kivitelezésre. A jótállási időszak további 2 év.
A csaknem 590 milliárd forint értékű beruházásra a Magyar Államvasutak és a Kínai Népköztársaság által létrehozott Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. írta ki a közbeszerzést. A jellemzően egyvágányú, 150 kilométer hosszú vasútvonal teljes egészében felújítandó, utoljára a 60-as években korszerűsítették. A meglévő és az új vágányt egyaránt óránkénti 160 kilométeres engedélyezési sebességre alakítják ki, átépítve a felsővezeték-hálózatot és a vasúti műtárgyakat is. A nyomvonal mentén több mint 100 kereszteződés, majdnem 100 kiszolgáló épület, 16 aluljáró, továbbá hidak, zajvédő falak, térvilágítások és közművek épülnek.
A beruházás a felénél is kevesebbre, 8 óráról 3,5 órára csökkenti a menetidőt a szerb és a magyar főváros között – olvasható a közleményben. | Aláírták a szerződést a Budapest–Belgrád-vasút magyarországi szakaszára | Mészáros Lőrinc is érdekelt. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20190612_Alairtak_a_szerzodest_a_BudapestBelgrad_vasut_magyarorszagi_szakaszara | 2019-06-12 11:39:00 | true | null | null | HVG |
Közérdekű adatigénylésben kértük ki valamennyi állami szereplőtől, mennyi pénzzel támogatták a Fitbalance-t és a Nemzeti Futóversenyt. Az MVM válaszolt először, az állami cég azt közölte, idén összesen 150 millió forintot adott a két eseménynek. Nem sokkal később válaszolt az Emberi Erőforrások Minisztériuma is:
„Tájékoztatom, hogy az idei évben az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Fitbalance, valamint a Nemzeti Futóverseny nevű rendezvényt nem támogatta pénzbeli juttatás formájában” - így kezdődik az Emmi levele, amelyet azután kaptunk meg, hogy megírtuk, az állami tulajdonban lévő MVM, amely így közpénzekkel gazdálkodik, 150 millió forinttal segítette idén azokat a sporteseményeket, amelyeket nehéz nem Rogán Cecília-közelinek nevezni.
A támogatásból 70 millió a Nemzeti Futóversenyre, 80 millió pedig a Fitbalance Arénára megy úgy, hogy korábban összesen mindössze 6 millió forintos támogatásban részesítette az MVM a Fitbalance-rendezvényeket.
Arról, az MVM hogyan támogatta a Rogán Cecília által bejegyzett rendezvényeket, ebben a cikkben írtunk bővebben:
A támogatók sora ugyanakkor nem ér véget az MVM-nél, az Emmi logója is látható a partnerek között a Fitbalance és a Nemzeti Futóverseny honlapján. Ezért is írtunk a minisztériumnak, hogy megtudjuk, ők vajon mivel támogatják az eseményt. Pénzzel tehát nem, derült ki a válasz első feléből. A második feléből aztán azt is megtudtuk, hogy akkor mégis hogyan:
„Jelzem, hogy a Papp László Sportaréna üzemeltetésével kapcsolatosan az Emmi-t a jelenleg hatályos bérleti szerződés alapján minden évben évi 22 Állami Eseménynap illeti meg. Az Emmi a Fitbalance Aréna esemény megrendezésére 2015 óta minden évben 1 állami eseménynapot biztosított, utoljára 2019. május 4. napjára” - írták levelükben.
Míg az Emmi a helyszínt biztosítja, addig a szintén a támogatók közé tartozó Antenna Hungária nem tudni, hogy mit. A céget hiába kérdeztük, adatigénylésünket elhárították, mondván a cég nem lát el állami vagy helyi önkormányzati feladatot, „valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot”, így nem köteles válaszolni.
Az ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordultunk, lévén, az Antenna Hungária állami cég, így álláspontunk szerint az, hogy kinél költik el a pénzeket, és mennyit, a nyilvánosságra tartozik.
A 2019. június 13. napján „Az Emmi is támogatja Rogán Cecília bizniszét, megtudtuk, hogyan” címen közzétett cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy a fenti címen említett rendezvényt az EMMI az Aréna állami eseménynapként történő biztosításával támogatta. Cikkünk tartalmát és címét az EMMI tájékoztatásának megfelelően módosítottuk. | Az Emmi eddig támogatta a Fitbalance-t, Rogán Cecíliáék már nem kérték ezt | Az Antenna Hungária nem akarja elárulni, milyen formában nyújtott segítséget a Fitbalance rendezvényekhez. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20190613_rogan_cecilia_emmi_fitbalance | 2019-06-13 15:00:00 | true | null | null | HVG |
A kormány nem veszi le a pénzágyú célkeresztjét a Budai Várról. 3,8 milliárd forintot csoportosítottak át a Várban zajló fejlesztéseket bonyolító és az Orbán Viktor miniszterelnök irodájának otthont adó Karmelita kolostort üzemeltető Várkapitányság Zrt.-nek a költségvetési maradványokból egy június 11-ei határozattal. Ugyanazzal a lendülettel a várbeli fejlesztéseket takaró Nemzeti Hauszmann Terv is kapott még 3,7 milliárd forintot. (Összesen 40,5 milliárd forintot dobtak szét különféle célokra.)
A kabinet még februárban döntött arról, hogy a Hauszmann-tervre
2019-ben 11,7 milliárd forintot kell biztosítani,
majd 2020-ban 11,2 milliárdot,
2021-ben pedig 14,2 milliárdot.
Ugyanekkor a Várkapitányságnak 2019-re a meglévő egymilliárdos örökölt kerete mellé 5,8 milliárd forint támogatást ítéltek oda, ebből 3,9 milliárdot beépülő jelleggel, vagyis erre az összegre az elkövetkező években is számíthat.
Mindezt úgy, hogy a Várkapitányság 2019 elején még szűk 30 milliárd forinton ült, a pénz nagy része bankszámlákon pihent – derül ki a január elsején megszületett cég két elődje, a Várgondnokság Kft. és a Budavári Ingatlanfejlesztő Kft. 2018-as beszámolóiból. A pénzből 28,2 milliárd forint a Budavári Ingatlanfejlesztőtől származott, a beszámoló szerint bő 21 milliárd épp a Hauszmann-tervre kapott támogatási előlegek fel nem használt maradványa volt. A Várgondnokságnál jóval kevesebb maradvány ragadt be, de nekik is volt például még 340 milliójuk a Karmelita kolostor üzemeltetésének előkészítésére kapott összegből.
Annyi biztos, hogy van és lesz miből fizetni a Karmelitában a Gundel által üzemeltetett menza havi 2 millió forintos költségét.
Százmilliárdos vagyonnal született
A Várkapitányság már élete első pillanataiban igazi monstrum volt szüleinek beszámolói alapján: a 30 milliárdnyi bankszámlák mellett több mint 40 milliárd forintnyi ingatlan vagyonkezelését örökölte meg, plusz a 2018-ban elvégzett, 31 milliárd forintnyi beruházások és felújítások értékét. A végére összesen 108 milliárd forintos eszközállomány jön ki – persze meg kell jegyezni, hogy a vállalat eszközei az állam tulajdonában vannak, csak kezeli őket.
Emellett a Várkapitányság gyakorlatilag uralkodói jogokat kapott a még decemberben határozatilag önálló kiskirálysággá átalakított Palotanegyed fölött, az itt található közterületek használatához a cég engedélye szükséges.
Kivéve a „rendeltetésszerű” használatot, a turistáskodást és a hivatalos állami rendezvényeket. A rendelet hosszan sorolja, hogy a Várkapitányságnak milyen szempontokra kell tekintettel lennie, amikor engedélyezi a közterület-használatot. A Várkapitányság olyan közterület-használatot semmi szín alatt nem engedélyezhet, amely „sérti a Palotanegyed mint nemzeti emlékhely méltóságát”. Sőt olyat sem, ami a Palotanegyed „egységes arculatába” nem illeszkedő „építmény, emelvény, dobogó, díszítőelem vagy egyéb tárgy” megjelenésével jár.
A határozat megjelenése után felmerült a gyanú, hogy a Várba szervezett politikai demonstrációkat akarják így ellehetetleníteni. Ez azonban jogilag nem lehetséges, a gyülekezési törvény magasabb rendű jogszabály, mint egy kormányhatározat.
Húszmilliárdos összeg ment el a Karmelitára
A Várkapitányság elődcégeire visszatérve, mindkettő alaposan meghízott 2018 során, együttes eszközállományuk 2017 végén kétharmada sem volt annak, mint amivel egy évvel később lehúzták a rolót. A Budavári Ingatlanfejlesztő esetében a növekedés nagyrészt a Hauszmann-támogatások maradványának volt köszönhető.
A Várgondnokság esetében pedig a Karmelita átvétele és átépítése, továbbá a Várkert Bazárnál található mélygarázs és az Úri utca 45. szám alatti ingatlan (a Zwack-ház) átvétele tolták meg az eszközállományt. Ami az ingatlanok értékét illeti, a beszámolóban 6,2 milliárdos növekedést könyveltek el, míg „beruházások, felújítások” címszóval 25 milliárdos pluszt. Ez utóbbi valószínűleg nagyrészt a Karmelita átépítését fedi. Ugyan eredetileg a kormány a 2015-ös költségvetésben még csak 5 milliárdot különített el az épületegyüttes felújítására, de 2016-ban már 13,3 milliárd forintért szerződtek le a kétéves felújításra. A komplexum „egyedi belsőépítészeti kialakítása” további 3,9 milliárdot emésztett fel, míg a berendezésre, műtárgyvásárlásra külön egymilliárdos keretet hagytak jóvá. A Püspökkert helyén elkészült modern irodaház további 1,4 milliárdba került.
Akadt botrány bőven
A Várkapitányság állami cég, a Budavári Ingatlanfejlesztő és a Várgondnokság egyesítésével hozták létre – így joggal feltételezhetjük, hogy ami igaz volt 2018. december 31-én a két elődcégre együtt, az jórészt igaz volt 2019. január 1-én az utódcégre.
Nem teljesen világos, a kormány miért szántotta be ezt a két vállalatot, és miért hozták létre a helyükön a Várkapitányságot. Az biztos, hogy az Állami Számvevőszék 2013–2016 közti időszakra vonatkozó ellenőrzése szerint a Budavári Ingatlanfejlesztő esetében a közvagyonnal való felelős gazdálkodás nem volt biztosított, a cég a közzétételi kötelezettségének nem tett eleget, ezért tevékenysége nem volt átlátható. | Százmilliárdos monstrumként született meg Orbán Várkapitánysága | 30 milliárd forintos bankbetéttel, 40 milliárdos ingatlanvagyonnal és bő 30 milliárdos beruházási értékkel állt fel a botrányok tépázta cégek összeolvasztásával létrehozott Várkapitányság. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20190614_Orban_Varkapitanysaga_szazmilliardos_monstrumkent_szuletett_meg | 2019-06-14 15:26:00 | true | null | null | HVG |
Jászai Gellért irányító befolyást szerzett a 4iG-ben
Mészáros Lőrinc több részvényt is átadott Jászai Gellértnek a 4iG-ben.
Jászai Gellért tőzsdén kívüli ügyletekkel, a Mészáros Lőrinccel kötött megállapodása eredményeként irányító befolyást szerzett a 4iG-ben – tette közzé az informatikai vállalat.
Jászai az elmúlt napokban összesen 32 százalékos részvénycsomagot vásárolt a cégben, ezt további ügyletekkel 40,2 százalékra növeli – írták.
Mészáros Lőrinc két tőzsdei érdekeltsége, a Konzum és az Opus Global tavaly szerezte meg a 4iG 33 százalékát. Ez után a vállalat három veszteséges évet követően 2018-ban hirtelen nyereségessé vált. | Jászai Gellért irányító befolyást szerzett a 4iG-ben | Mészáros Lőrinc több részvényt is átadott Jászai Gellértnek a 4iG-ben. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20190617_Jaszai_Gellert_iranyito_befolyast_szerzett_a_4iGben | 2019-06-17 17:52:00 | true | null | null | HVG |
A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) tájékoztatása szerint a sportszövetség közel húszmillió forintot követel vissza a Hernádi Sportegyesülettől (HSE) a korrupciós botrányba fulladt tao-támogatás miatt – közölte honlapján a Liberálisok párt.
Chladek Tibor, a Liberálisok Pest megyei elnöke fordult közérdekű adatigényléssel a Magyar Labdarúgó-szövetséghez, amelyben arra a kérdésre várt választ, hogy az MLSZ rendben találta-e a Hernádi Sportegyesület tao-pályázatának elszámolását.
Erre válaszul Vági Márton, az MLSZ főtitkára arról tájékoztatta a liberális politikust, hogy az MLSZ összesen 14 747 435 forint támogatást utalt át a HSE részére. A szövetség álláspontja szerint a támogatás felhasználásának jogszerűsége nem minden esetben volt megállapítható, az MLSZ a felszámított büntetőkamatokkal és a jegybanki alapkamattal összesen 18 491 682 forint visszafizetését írta elő a HSE számára.
Súlyosbítja a helyzetet, hogy a tao-támogatás több mint háromnegyed részéről, 11 281 282 forint összegről semminemű elszámolást nem küldött a HSE az MLSZ részére.
A Chladek Tibor által tett büntetőfeljelentés révén már korábban napvilágra került, a HSE teljesítés nélkül kifizette a kerítés felépítésére szánt tao-támogatás jelentős részét a nyíregyházi M&N Fogtechnikai Bt.-nek, amely cég egyébként korábban semminemű építőipari referenciával nem rendelkezett. A Liberálisok szerint a nyíregyházi cég a szabálytalanul előre megkapott közpénzzel köddé vált, a kerítés sosem épült meg – igaz, a tervezett kerítés egy részét Hernád Nagyközség Önkormányzata saját forrásból megépíttette.
Az ügy kapcsán Chladek Tibor, aki a Liberálisok és az MSZP közös hernádi polgármester-jelöltje lesz az őszi önkormányzati választásokon, azt is elmondta korábban, hogy a település történetében példátlan korrupciós botrányról van szó. Az ügyben a NAV Bűnügyi Főigazgatósága folytat nyomozást a Liberálisok feljelentése nyomán – írták. | 14 milliót küldtek Hernádnak a sportpálya kerítésére, de semmi nem lett belőle, a pénz viszont eltűnt | Az MLSZ a kamatokkal együtt összesen több mint 18 millió forintot kér vissza a HSE-től. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20190618_hernadi_sportegyesulet_hse_tao_tamogatas_sportpalya_kerites_mlsz | 2019-06-18 16:01:00 | true | null | null | HVG |
A fideszes vezetésű IV. kerületi önkományzat tavaly eladott egy köztulajdonban lévő telket 500 millió forintért egy volt államtitkárhoz köthető vállalkozásnak, majd az eladást követően átminősítette a besorolását, amivel több százmillió forintot tett a beruházó zsebébe. A helyi ellenzék háborog, az önkormányzat szerint viszont minden szabályosan történt.
Az újpesti önkormányzat 2018 őszén hirdette meg eladásra a Tavasz utca 4. szám alatt található, egykori Ady Endre Művelődési Központ telkét nettó 500 (bruttó 635) millió forintért.
Ellenzéki képviselők közadatigénylésben kérték ki az önkormányzattól az Ady telkének eladásával kapcsolatos dokumentumokat, és azok egy darabig az önkormányzat honlapján is elérhetők voltak, de egy idő után eltűntek onnan.
A 6605 négyzetméteres telek besorolása a pályázat kiírása idején még intézményi övezet volt, ami egy befektetők számára nem túl vonzó kategória. Az építési szabályzat szerint ugyanis csak igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi és szociális rendeltetésű épületek lehetnek rajta, viszont ipari és nagykereskedelmi létesítmények, valamint lakások nem.
A pályázat előtt, 2018 tavaszán az önkormányzat kezdeményezte az Ady telkének átsorolását vegyes övezetbe, ahol már nem érvényesek a fenti korlátozások, vagyis gyakorlatilag bármi építhető a területen, nem csak közösségi célú ingatlanok.
Az eladásra vonatkozó ajánlattételi felhívásban azonban nem jelezte az újpesti önkormányzat, hogy szeretnék átsorolni a területet az akkor érvényesnél lazább szabályozású építési kategóriába.
Ezt az információt csak a pályázati dokumentáció tartalmazta, amelyet nettó 100 ezer forintért vásárolhattak meg az érdeklődők. Ők viszont kevesen voltak, hiszen egy intézményi besorolású, korlátozottan beépíthető terület nem túl vonzó az ingatlanpiacon – és a felhívásban ez szerepelt.
Az Ady telkének eladásáról végül a 2019. január 24-i testületi ülésen döntöttek. A vonatkozó előterjesztésből kiderül, hogy bár több érdeklődő is jelentkezett, végül mindössze egy ajánlattevő nyújtott be pályázatot az ingatlanra, ami így – nem meglepő módon – az övé is lett.
“A pályázati kiírás értelmében a megkötésre kerülő adásvételi szerződés hatályba lépésének feltétele – az elővásárlási jogra vonatkozó előírásokon túlmenően – hogy az Ingatlan vegyes-területfelhasználási egységbe kerüljön besorolásra, ennek megfelelően a hatályos települési rendezési eszközök – a TSZT 2017 és a Budapest Főváros rendezési szabályzatáról szóló 5/2015.(II.16.) Főv. Kgy. rendelet – eseti módosítása, valamint annak jóváhagyását követően azoknak megfelelően az Újpesti lakótelep KÉSZ módosítása megtörténjen." – áll az előterjesztésben.
A testületin az ellenzéki képviselők tiltakoztak az eladás ellen, mert túl olcsónak találták a nettó 500 millió forintos vételárat, amit az önkormányzat kért az ingatlanért. Wintermantel Zsolt polgármester (Fidesz) erre annyit reagált, hogy ez egy nagy telek, és mindig a kisebbek a drágábbak, de a befolyt pénzből majd bérlakásokat épít az önkormányzat. Molnár Szabolcs alpolgármester (Fidesz) pedig azt válaszolta az ellenzékieknek, hogy
“... piacgazdaságban élünk, a piac a keresletről, a kínálatról és az adottságokról szól. Az, hogy mennyit ér egy ingatlan vagy mennyit kínálnak érte, attól függ, hogy mit lehet belőle kihozni a piaci szereplőknek, és nem attól, hogy mit látunk, mit gondolunk róla."
A pályázat szerencsés nyertese a Maximal Quality Home Kft. lett, az ajánlatában pont annyit kínált a telekért, amennyit az önkormányzat kért: bruttó 635 (nettó 500) millió forintot.
A kikiáltási és a vele megegyező vételi ár magasabb volt az értékbecslő ( az Immowell 2002 Kft.) által megállapított forgalmi értéknél, a 2018 szeptemberében készült szakvélemény szerint ugyanis az ingatlan becsült piaci értéke nettó 455,8 millió (bruttó 578,8 millió) forint.
Első ránézésre tehát az önkormányzat előnyös üzletet kötött, hiszen a becsült értéknél több pénzért adta el az Ady telkét, de az eladás idején folyamatban lévő, majd 2019. június elején megszavazott átsorolás árnyalja a képet.
A korábbi szabályozási terv szerint az övezetben maximum 40% lakórendeltetés, az általános szintterület maximum 40%-a irodarendeltetés és legfeljebb 60% közösségi-szórakoztató rendeltetés lehetett volna, azaz ha a vásárló/beruházó teljesen kihasználja a lakó- és irodarendeltetést, akkor is minimum 20%-nyi intézményi beruházás volt az előírás. Ezek a korlátok viszont az új szabályozási terv szerint eltűntek.
Egy általunk megkérdezett, neve meghallgatását kérő ingatlanszakértő szerint a 20%-os intézményi korlát eltűnésével a vásárló nagyon jól járt az alábbi számítás szerint:
A szintterületi mutató mind a régi, mind az új szabályozás szerint 2,5.
Azaz 6605 négyzetméter figyelembevételével, a beépíthetőség a régi és az új szabályozás szerint is 6605*2.5 = 16 512,5 négyzetméter
Ennek a 20%-a 3302,5 négyzetméter, ennyi volt a minimum kötelező előírás a korábbi szabályozás szerint a közösségi funkcióra. Ez az új szabályozásból kikerült, azaz a vevő nyert 3302 nm-t, mint megépíthető és értékesíthető alapterületet.
A kivitelezési költség ma lakásra és irodára is körülbelül 400.000,-Ft, azaz 3302*400000,-Ft=1.320.800.000,-Ft
Ma durván 700.000,-Ft-ért értékesíthető egy négyzetméter, azaz 700.000*3302=2.311.400.000,-Ft
A különbözet 2.311.400.000,-Ft-1.320.800.000,-Ft=990.600.000,-Ft
Az előző pontban nevesített összeget egyéb költségelemekkel korrigálva állítható, hogy 500 millió – 700 millió forint tiszta hasznot realizálhat a beruházó.
Ahogy fentebb említettük, az Ady telkét a Maximal Quality Home Kft. vette meg az újpesti önkormányzattól. A 2014-ben bejegyzett cég tulajdonosa és ügyvezetője Oláh Andor. A férfi több más vállalkozásban is érdekelt, és fideszes kötődése is van: az Íves Liget Kft.-ben a tulajdonostársa Vályi-Nagy Vilmos, a kormánypárt volt infokommunikációért felelős államtitkára.
Ellenzéki képviselők szerint Wintermantel Zsolt, Újpest fideszes polgármestere aprópénzért játssza át a kerületi ingatlanokat egy Fidesz-közeli vállalkozónak. Szerintük az lett volna a logikus, ha az Ady területét az átminősítés után adták volna el, hogy magasabb bevételhez jusson belőle az önkormányzat, és ne a beruházó zsebében landoljon az átsorolásból származó haszon.
Déri Tibor, a Momentum újpesti elnöke, az ellenzék közös polgármesterjelöltje június végén videóbejegyzésben számolt be az Ady eladásának körülményeiről.
Déri Tibor felvetéseire a fideszes vezetésű újpesti önkormányzat szintén a Facebookon reagált: a bejegyzés szerint az Ady eladása rendben volt, és az ellenzék megszólalása csak “politikai célú lejáratási kísérlet". Viszont a legfontosabb kérdést, hogy miért nem az értéknövekedést generáló átminősítés után adták el a területet, miért nem a kerületé lesz az átminősítéssel elérhető haszon a beruházó helyett, nem említi az önkormányzat reagálása.
Egy helyi független portál, az Újpesti Hírmondó cikkeiből kiderül, hogy nem ez az egyetlen gyanús ingatlanügy a kerületben. Júliusban megírták, hogy a Maximilian Quality Home Kft. vette meg a volt Szülőotthon kertjét is, méghozzá nagyon olcsón: a 2.859 négyzetméteres kertért 118 millió 100 ezer forintot, vagyis négyzetméterenként mindössze 41 ezer 308 forintot fizetett a fideszes kötődésű cég.
Szeptember elején pedig arról számolt be a helyi lap, hogy Oláh Andor és Vályi-Nagy Vilmos közös cége, az Íves Liget Kft. tavaly vett meg egy Íves úti telket, ahova 66 lakást és 12 irodát szeretnének építeni.
A céginformációt az Opten Kft. szolgáltatta.
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | Félmilliárdos hasznot hozhatott a Fidesz-közeli beruházónak az újpesti önkormányzat húzása | A fideszes vezetésű IV. kerületi önkományzat tavaly eladott egy köztulajdonban lévő telket 500 millió forintért egy volt államtitkárhoz köthető vállalkozásnak, majd az eladást követően átminősítette a besorolását, amivel több százmillió forintot tett a beruházó zsebébe. A helyi ellenzék háborog, az önkormányzat szerint viszont minden szabályosan történt. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/09/13/felmilliardos-hasznot-hozhatott-a-fidesz-kozeli-beruhazonak-az-ujpesti-onkormanyzat-huzasa/ | 2019-09-13 12:43:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A XXI. Kerület Csepel önkormányzata augusztus 21-én zárt ülésen Borbély Lénárd fideszes polgármester indítványára úgy határozott, hogy 15 évre odaadja közterületei használatát Mészáros Lőrinc reklámcégének.
A rendkívüli közgyűlés felhatalmazta a polgármestert megkösse a szerződést a Publimont Kft.-tal. A megállapodás részletei azonban nem ismertek, mert az előterjesztést sürgősséggel vitték be a testület elé, és a tervezet szövege azóta sem került fel az önkormányzat honlapjára.
Az önkormányzati határozat kivonatából annyi tudható, hogy a Publimontnak egy rendeletben meghatározott közterület használati díjat kell fizetnie a plakáthelyekért, és hogy a két félnek augusztus 30-ig, péntekig tető alá kell hoznia a szerződést.
Mészáros ezzel lassan a reklámterületen is sikerrel utoléri fideszes oligrachaelődjét, Simicska Lajost, aki szintén nagy híve volt az üzletileg jól kiszámítható, hosszú távú megállapodásoknak. Simicska Mahír Zrt.-je 2006-ban a Fidesz által áterőltetett szerződés alapján 25 évre kapott jogot arra, hogy a főváros hirdetőoszlopait üzemeltesse. Ő azonban nem tudta kitölteni a szerződéses időt, mert az Orbán Viktorral történt szakítását követően előbb a fideszes önkormányzatok akarták leszereltetni az oszlopokat, majd magát a céget kellett leadnia.
Korábban a most kedvezményezett Publimont is Simicska cége volt, de az 5 milliárdos forgalmú cég 2018-ban, a választások után Nyerges Zsolt érintésével beolvadt Mészáros birodalmába.
Kiemelt kép: MTI/Bruzák Noémi | 2034-ig kapta meg Mészáros Lőrinc cége Csepel plakáthelyeit | 2034-ig kapta meg Mészáros Lőrinc cége Csepel plakáthelyeit
Spirk JózsefSpirk József
újságíró. 2019. 08. 29. 13:14
A XXI. Kerület Csepel önkormányzata augusztus 21-én zárt ülésen Borbély Lénárd fideszes polgármester indítványára úgy határozott, hogy 15 évre odaadja közterületei használatát Mészáros Lőrinc reklámcégének.
A rendkívüli közgyűlés felhatalmazta a polgármestert megkösse a szerződést a Publimont Kft.-tal. A megállapodás részletei azonban nem ismertek, mert az előterjesztést sürgősséggel vitték be a testület elé, és a tervezet szövege azóta sem került fel az önkormányzat honlapjára. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2019/08/29/2034-ig-kapta-meg-meszaros-lorinc-cege-csepel-plakathelyeit/ | 2019-08-29 17:57:00 | true | null | null | 24.hu |
Erősen fapados szállás, kosz, penész, bűz és kritikán aluli ételek fogadták az Erzsébet-programban, állami támogatással üdülő nagycsaládokat a Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségében álló, az igazgató korábbi nyilatkozata szerint besorolás nélküli szállodaként üzemelő Club Aligában az első turnusokban. Nem is kevés pénzért.
Megkérdeztük olvasóinktól, hogy mennyit fizettek. A válaszok alapján átlagban családonként több mint 200 ezer forintot számítottak fel utánuk, aminek alig tíz százaléka volt az általuk fizetett önrész, a zöm Erzsébet-programos támogatás.
Hol nyaralhattak volna ennyiből a nagycsaládosok?
A beküldött adatok alapján – függetlenül attól, hogy 5 nap 4 éjszakáról, vagy 4 nap 3 éjszakáról volt szó, és a két szülő mellett három vagy négy gyerek vett részt a nyaraláson – az önrész jellemzően 17 500 forint volt. A Club Aliga átlagban 210-220 ezer forintot kapott családonként, de volt, hogy 270 ezer forintra ment fel az összeg. A – lepusztult – szállás mellett teljes ellátás van az árban, vagyis reggeli, ebéd, vacsora, ami az olvasói üzenetek alapján gyakran nem friss, olykor ehetetlen, illetve kevés volt az első turnusokban.
Megnéztük, hogy a Club Aligában foglalt Erzsébet-programos nyaralások árából a Balatonnál hasonló árért mire futotta volna. Teljes ellátással nem találtunk ajánlatokat a Szállás.hu-n, de azt láttuk, hogy piaci áron is bőven meglett volna 210-220 ezer forintból a nyaralás, besorolás nélküli, de akár kétcsillagos szállodában is, feltehetőleg akkor is, ha a hiányzó étkezésekkel arányosan megnöveljük a díjakat négy éjszakára, két felnőttel és három gyerekkel számolva. Három éjszakával pedig valószínűleg még maradt is volna az összegből.
Ha pedig az apartmanokat nézzük, akkor dupla annyi időre is kijött volna a nyaralás abból, amennyit az állam finanszírozott a Club Aligában. Penész, kosz, dohszag és ehetetlen étel nélkül.
Ami a szálláshelyek besorolását illeti:
Magyarországon jelenleg a szállodák minősítése a Hotelstars szállodaminősítő rendszerben történik, mely nem kötelező a hotelek számára, de iránymutatást ad a vendégeknek, mivel garantált minőséget jelentenek a Hotelstars csillagok. A Club Aliga nem tagja a szállodaszövetségnek és nem rendelkezik Hotelstars minősítéssel sem. A szállodák egyedileg határozzák meg árpolitikájukat, legtöbbször dinamikus árazást alkalmaznak. Az árak nem csupán a szálloda besorolásától függenek, hiszen a szezon, a napi foglaltság, a nyújtott szolgáltatások, illetve a lokáció is befolyásolja az árakat
– foglalta össze megkeresésünkre a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének főtitkára, Sárvári-Deák Zsófia.
327 millió forint állami támogatás landol a Club Aligánál
A Club Aliga oldalán nincs információ a szállásokról, csak annyi, hogy az idei évre már nem lehet foglalni, mert telt ház van. Az Erzsébet-program oldalán viszont az szerepel, hogy 120 szobaegység van.
Voltak öt- és négynapos nyaralások is, azonban, ahogy láttuk, az árak nem igazán voltak összefüggésben az eltöltött napok számával – mindkét kategóriában előfordult 200 ezer forintos és 270 ezer forintos nyaralás is. Ez azért lehetett, mert a gyermekek kortól függően ingyen (0-3 éves korig), féláron (3-14 éves korig 2500 forint önrész, 27 500 forint támogatás), illetve teljes áron nyaralhattak (14 éves kor felett 5000 forint önrész, 55 ezer forint támogatás). A turnus az Erzsébet-program oldala szerint június 7-étől szeptember 1-jéig tart a nagycsaládos üdülésnél. Úgy tudjuk, 21 turnus van összesen, és 1700 család nyaralhat Balatonvilágoson, közülük 1400-an már le is töltötték az idejüket.
A tudomásunkra jutott átlagosan 210 ezer forint körüli családonkénti ár és 1700 család mellett ezek szerint 357 millió forintot zsebelhet be a nagycsaládosok révén a Club Aliga ebben a szezonban.
Az átlagosnak vett 17 500 forinttal számolva mintegy 30 millió forint a nagycsaládosok által befizetett önrész és 327 millió forint körül lehet az Erzsébet-programból biztosított támogatás.
Mégis úgy tudjuk, hogy a Club Aliga nullszaldósra tervezte az Erzsébet-programban a nagycsaládosok üdültetését.
Az olvasói levelekből az derült ki, hogy a szálláson és az étkezésen túl nemigen kaptak szolgáltatást a családok. A parkoló a leírások szerint elhanyagolt, az első turnusukból többen is jelezték, hogy a tévé nézhetetlen volt, hiányolták a gyerekprogramokat, az animátori szobához gazzal benőtt út vezetett, az épület tele pókhálóval. A szép környezetben lévő strandon elérhető szolgáltatások mind fizetősek, fizetős volt a parton fölállított vízi csúszda (2000 forint/fő/nap), az esti kertmozi (1200 forint/fő).
A Club Aliga aligha felel meg a kormányrendelet minimumkövetelményeinek
Hogy a szálláshelyeknek milyen körülményeknek kell megfelelniük, azt kormányrendelet írja elő. E szerint a besorolás nélküli szállodáknál sem engedhető meg olyan vendéglátás, mint amit a Club Aligában nyújtottak olvasóink beszámolója alapján. A követelmények alapján tisztaság és higiénia kell legyen a szálloda egész területén. Azt is írják, hogy biztonságos és használatra alkalmas állapotú berendezések szükségesek. Ebbe aligha fér bele a penész, a dohszag, a rovarok jelenléte, a koszos szőnyeg, a törött erkélyüveg, a málló vakolat, a leszakadó ágy, a rothadó parketta.
A kormányrendeletből következik, hogy sem rovarok, sem semmilyen, a vendégek egészségét veszélyeztető állapot még egy minősítéssel nem rendelkező szállodában sem fordulhat elő vagy tartható fenn
– erősítette meg lapunknak Sárvári-Deák Zsófia.
Az elvárások között szerepel egyébként a szállodai weblap is, aktuális információkkal, hiteles fotókkal és vendégtájékoztatásra alkalmas tartalommal. A Club Aliga honlapján azonban csak annyit közöl, hogy idén telt házasak, foglalni majd csak jövőre lehet. Az Erzsébet-program honlapján található fotók pedig finoman szólva sem tükrözik a valóságot.
Kiemelt kép: Olvasói fotó | Club Aliga: 350 milliót kasszírozhatnak Mészárosék a nagycsaládos üdülésből | Erősen fapados szállás, kosz, penész, bűz és kritikán aluli ételek fogadták az Erzsébet-programban, állami támogatással üdülő nagycsaládokat a Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségében álló, az igazgató korábbi nyilatkozata szerint besorolás nélküli szállodaként üzemelő Club Aligában az első turnusokban. Nem is kevés pénzért. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2019/08/09/club-aliga-nagycsaladosok-erzsebet-program-nyaralas/ | 2019-08-09 18:02:00 | true | null | null | 24.hu |
A négycsillagos bikali Puchner kastélyszállóhoz tartozó panzió, egy 1200 négyzetméteres parkosított kerttel rendelkező szilvásváradi villa panzió és egy 2015-ben 200 millió forintos uniós támogatásból már felújított szerencsi hotel is vissza nem térítendő tízmilliókat kapott állami támogatásként a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által indított, összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési programból - derül ki a szálláshelyek weboldaliról.
"A Villa Park panzió fejlesztése keretében 2019. során egy új szárny kialakítására kerül sor, melynek eredményeként legalább 9 új szobával bővül a szálláshely. A fejlesztéshez Magyarország kormánya 59,99 millió forint támogatással járul hozzá. A tervezett új szolgáltatások keretében egy játékterem kerül kialakításra csocsó, darts és pingpongasztallal' - derül ki a szilvásváradi panzió honlapjáról. A közel 60 millió forintot a Sila Vendéglátó, Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. kapta, amely 2018-ban 2 millió forintos veszteséggel zárt.
Igazán szerencsés a szerencsi Meggyes Hotel tulajdonosa, hiszen a szálloda 2015-ben 200 millió forintos uniós támogatásból újult meg: akkor 21 új szobával gazdagodtak. Az akkori megnyitón Koncz Ferenc polgármester (most fideszes országgyűlési képviselő), Csampa Zsolt helyettes államtitkár és Mengyi Roland volt fideszes képviselő vágták át a szalagot. Utóbbit azóta idén februárban három év szabadságvesztésre ítélte első fokon a Fővárosi Törvényszék költségvetési csalás kísérlete és befolyással üzérkedés miatt. Most pedig 80 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaptak az MTÜ-től.
Lehet majd borozgatni
"A projekt eredményeként 29 szoba kerül fejlesztésre, átalakításra kerül 4 darab szoba, ezáltal létrejön 2 darab családi és 2 darab superior szoba, új szolgáltatások feltételei valósulnak meg (wellness részleg, borozó-kávézó, ahol borkóstolók is lebonyolíthatók), új szolgáltatáscsomagok válhatnak elérhetővé a vendégek számára" - olvasható a szerencsi hotel honlapján. A közel 80 millió forintot a Magiért Kft. kapta, amely 2018-ban 8,3 millió forintos veszteséggel zárt. Szerencs amúgy meglehetősen kormánypárti város, 2018-ban az egyedüliként induló Nyiri Tibor (Fidesz-KDNP) nyerte meg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei városban az időközi polgármester-választást.
Rászorult az állami támogatásra a négycsillagos bikali Puchner kastélyszállóhoz tartozó panzió is. "A beruházás során a meglévő és üzemelő panzió épületének külső és belső teljes körű felújítására kerül sor. Az épület külső hőszigetelést kap, és nyílászáróinak cseréje is időszerű, amely szintén a projekt részét képezi" - olvasható a Puchner panzió honlapján. A Kollár Kinga tulajdonában lévő Élményajándékok Kft. kapta a 34,8 millió forintos állami segítséget az MTÜ-től, a cég tavaly minimális veszteséggel zárt. A panzió 100 méterre található viszont a Puchner kastélyszállótól és élménybirtoktól, a kastélyt 1992 őszén nyílt aukción vásárolta meg a Kollár László tulajdonában lévő Hella 91 Kft., azóta legalább 5 milliárd forintot költöttek a beruházásra. A cég tavaly 1,2 milliárd forintos bevétel mellett 70 millió forint profittal zárt. A birtok egyes években több vendégéjszakát ért el, mint Pécs város egésze.
A Napi.hu írta meg, hogy a Kisfaludy programnak köszönhetően vissza nem térítendő állami százmilliókból bővül 13 szobával és kültéri medencével Mészáros Lőrinc milliárdos üzletember Tokaj melletti ötcsillagos szállodája. A tarcali, ötcsillagos Andrássy Rezidencia bővítésére a volt felcsúti polgármester egyik cége, a Témadesign Kft. 324,5 millió forintot kapott. Az OTP a balatonszemesi hoteljének bővítésére kapott 500 millió forint vissza nem térítendő támogatást. A Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont Hotel megépítésére nyert el 2,9 milliárd forintot a CDHT Hotel Projekt Kft., amely az A8 Palace Hotel Zrt.-n keresztül Garancsi István (a Mol Vidi FC tulajdonosa), Hernádi Zsolt (a Mol elnök-vezérigazgatója) és Csányi Sándor (az OTP Bank elnök-vezérigazgatója) közös érdekeltsége. Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója szerint szakmai szempontok alapján döntöttek. | Közpénzből csocsózhatnak és borozhatnak a vendégek egyes magyar szállodáknál | Játékteremmel, wellness részleggel és borozóval is gazdagodhatnak azok a hotelek, panziók, amelyek vissza nem térítendő állami tízmilliókat nyertek a Magyar Turisztikai Ügynökségtől. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/turizmus-hotel-tamogatas-allam.690187.html | 2019-08-24 18:06:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Szófiától Lisszabonig az egész Európai Unióban kereste a Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgató érdekeltségébe tartozó Solva Property Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Kft., hogy ki fejezze be a tulajdonában lévő félkész állapotú esztergomi Mária Valéria Hotelt, de végül a Garancsi István tulajdonában lévő Market Építő Zrt.-t bízta meg a feladattal nettó 6 milliárd 742 millió forintért - derül ki az uniós közbeszerzési közlönyből. Garancsi István a Mol Fehérvár FC nevű focicsapat tulajdonosai is, a Market Építő Zrt.-n kívül más pályázó nem volt.
Hernádi Zsoltnak és Garancsi Istvánnak közös cége is van, hiszen az A8 Palace Hotel Zrt.-t Csányi Sándorral (az OTP Bank elnök-vezérigazgatója) közösen tulajdonolják. Hármójuk összes becsült vagyona csaknem 400 milliárd forint. Az esztergomi Mária Valéria Hotel 2008-ban kapott építési engedélyt. A félkész hotel sokáig Gimesi Sándor helyi vállalkozó tulajdonában lévő céghez tartozott, de 9 évig nem tudta befejezni az építkezést. A kudarc legfőbb okát a beruházók a hitelválságban jelölték meg. Gimesi a Napi.hu-nak már korábban elmondta, hogy tavaly év végén adta el a szerkezetkész hotelt a Hernádi Zsolt érdekeltségébe tartozó Solva Property-nek. Ő is úgy becsülte, hogy az építkezés befejezéséhez további 4-6 milliárd forint minimum szükséges.
Már az építési beruházás ajánlati felhívásában az szerepelt, hogy az építkezés a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. (MTÜ) által indított, összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program vissza nem térítendő forrásaiból valósul meg. A Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alá tartozó MTÜ eddig nem hirdette ki, hogy a Dunakanyarban kik és hol építhetnek 1-3 milliárd forint közötti, vissza nem térítendő állami támogatásból új luxus hotelt. Mivel azonban a Solva Property a közbeszerzésen eredményt tudott hirdetni, ebből az következik, hogy a pénz már rendelkezésre áll, vagyis az MTÜ támogathatta Hernádi Zsolt esztergomi építkezését.
"A Kisfaludy Program keretében a Dunakanyar szálláshelyfejlesztését célzó, az első ütemben új szállodák létesítését támogató felhívásra 2019. január közepétől február végéig lehetett pályázatot benyújtani. A beérkezett pályázati anyagok értékelése folyamatban van" - válaszolta az MTÜ májusban arra a kérdésünkre, hogy a Mária Valéria hotel új tulajdonosa kapott-e vissza nem térítendő állami támogatást. Az biztos, hogy fideszes Romanek Etelka polgármester által vezetett esztergomi önkormányzat támogatta, hogy az új tulajdonos befejezze a hotelt. Erről a helyi képviselő-testület már január 14-i rendkívüli ülésen szavaztak is a képviselők.
Rokoni kapcsolatok
Az októberi önkormányzati választáson azonban nem Romanek Etelka a Fidesz polgármester-jelöltje, hanem Hernádi Ádám. A névazonosság nem véletlen, hiszen Hernádi Ádám nagybátyja Hernádi Zsolt. A Magyar Nemzet írt arról, hogy Hernádi Ádám több mint négy évet Orbán Viktor kormányfő stábjában dolgozott. Tavaly pedig átkerült a Guller Zoltán vezette MTÜ-höz, ahol a kormánypárti lap cikke szerint egy évet dolgozott, a szervezet kabinetfőnökeként. A kabinetfőnöki pozíció rendkívül bizalmi állás, nagyfokú lojalitást igénylő munkakör.
Cégadatbázisok szerint pedig konkrétan a Kisfaludy pályázatokat bonyolító, az MTÜ tulajdonában lévő Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. igazgatósági tagja is volt 2018. október és 2019. február között. Ebben az időszakban lehetett pályázni a Kisfaludy program vissza nem térítendő állami támogatásaira. Hernádi Ádám pedig május óta már Esztergom városát érintő kiemelt turisztikai fejlesztésekért felel miniszteri biztosként Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter felkérésére. | Családi összefogás Hernádi-módra - Polgármesteri szék és milliárdos hotelbiznisz Esztergomban | Közel hétmilliárd forintból fejezheti be a Garancsi István tulajdonában lévő Market Éptő Zrt. Esztergomban a Hernádi Zsolt MOL-vezér által megvett, félkész állapotú Mária Valéria hotelt. Az építkezést a Kisfaludy-programon keresztül a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) is támogathatta. Hernádi unokaöccse, Hernádi Ádám most a Fidesz polgármester-jelöltje Esztergomban, korábban az MTÜ-ben kabinetfőnökként dolgozott. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/esztergom-hernadi-garancsi-turizmus.691429.html | 2019-09-13 18:11:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Rövid sajtóközleményben tudatta a Fővárosi Törvényszék, hogy öt éves szabadságvesztésre, és ugyanekkora időre a közügyektől való eltiltásra ítélte Bíró Pétert, akit azzal vádoltak, hogy kölcsönügyleteiben fedezetként hamis aranytömböket használt fel. Az viszont, hogy a fenti büntetésen felül a vádlottnak hogyan és miként kell helytállnia a nyolc bankot ért sokmilliárdos veszteségért, mennyit és hogyan kell visszafizetnie a Németországban kibocsátott Lombard-kötvények tulajdonosainak - ha egyáltalán erre sor kerülhet - nem egyértelmű. Az viszont nagyon valószínű, hogy a vádlottnak nem öt évet, hanem évekig tartó háziőrizet és egyéb kedvezmények figyelembe vételével legfeljebb két évet kell majd a rács mögött töltenie.
A Törvényszék által "csalás" ügyében meghozott ítélet hátterét taglaló tömör összefoglaló valójában egy több éven át folytatott zálogházi csalássorozatot takar, amelyben nem csupán az indoklásban felhozott vád hangzottak el. A két évvel ezelőtti vádiratban a Kézizálog Zrt. és a Lombard Kft. tulajdonosát Bíró Pétert ugyanis összesen 18 rendbeli - üzletszerűen, jelentős és különösen nagy kárt okozó, valamint folytatólagos csalás, 9 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségével és közvetett tettesként pénzügyi intézmény körében, folytatólagosan elkövetett számvitel rendjének megsértésével vonták eljárás alá.
Kinek, mennyi jár?
Az ítéletben mindössze egy mondat utal arra, hogy kötelezték a vádlottat, hogy a vádiratban indítványozott kártérítést a pénzintézetek, két gazdasági társaság és két magánszemély részére fizesse meg. Ennek nagyságát azonban majd további polgári perek során kell megállapítani: vagyis az aranyhamisítási ügy itt és ezzel vélhetően nem ér véget. A helyzetet tovább bonyolítja (meglehet, éppen egyszerűsíti), hogy a kárvallottak egy része, közöttük nyolc hazai pénzintézet vélhetően nem indít kártérítési pert. A lépés meglepő, hiszen a bankok vesztesége ugyanis a korábbi becslések szerint meghaladta a 20 milliárd forintot, amekkora tételnél érdekeltek lehetnének, hogy veszteségük minél nagyobb részét megtérítsék.
Az újabb perek elmaradásának valószínűsíti, hogy már a mostani tárgyalássorozat első, tavaly szeptemberi napján kiderült, hogy a milliárdos kárt "szenvedett" Unicredit Bank nem él majd polgári jogi igényével, a karibi térségben működő offshore Loyal Bank elengedi a tartozást, és a Commerzbank nem akarja érvényesíteni kárigényét. A K&H Bank ugyan szintén nem indít polgári pert, de ennek oka, hogy a hitelt engedményezte egy faktorcégnek. A Széchenyi Bank és az Alba Takarékszövetkezet pedig időközben csődbe ment. A többi pénzintézet - Sperbank, OTP, CIB, Raiffeisen, Kinizsi Bank - elméletben indíthat ugyan kártérítési pert, de akár olyan forgatókönyv is elképzelhető, hogy inkább lenyelik az egyenként is százmilliós, esetleg milliárdos tételek elvesztését.
Hasonlóan járhatnak el a cégek és magánszemélyek is. A károsultak közül néhányat megkeresett a Napi.hu - kérdésünkre nevük vállalása nélkül elmondták: mivel a kár megtérülésére nem látnak esélyt, ők el sem indítják a pert.
Vissza a jövőbe!
Négy évvel ezelőtt a Napi.hu tárta fel Magyarország legújabb kori történetének egyik legnagyobb mértékű aranyhamisítási botrányát. Felfedtük, hogy a zálogház hálózatot működtető és e mellett fociklubokat is birtokló Bíró Péter milyen módon szerzett pénz a zálogházüzlet fenntartásához. A kereskedelmi bankoktól egyenként is milliárdos hitelt vett fel, amelyek fedezetét a bevett zálogtárgyak jelentették. Ezekről azonban később kiderült a töredékét sem érik a annak a pénznek, amit feltüntettek. A Kézizálog-Lombard cégduó trezorjaiban kisebb értékű vagy lényegében értéktelen tárgyakat őriztek. A bankok e téren mutatott mulasztása is közrejátszott a sokmilliárdos csalássorozat megvalósulásában, ugyanis ezek nem vagy nem kellő alapossággal ellenőrizték a fedezetet, hanem többnyire hittek a kimutatásoknak.
Ráadásul Bíró Péter - amint ezt vallomásában is elismerte - egy zálogtárgyat olykor több banknál is eltérő hitelek mögé állította. Maga az érintett 2015 április 3-án kelt önfeljelentésében így foglalta össze a sokmilliárdos bukás lényegét:
" A Kézizálog Zrt. 8 kereskedelmi bankkal áll kapcsolatban, ahol is a bankok által kihelyezett hitelfedezetét a zálogtárgyak képezik. A zálogtárgyak meglétét a bankok felé folyamatosan igazolnunk kellett. Ez, működésünk kezdetén nem jelentett problémát, a későbbiek során azonban már nehézséget jelentett, mivel bizonyos hitelek, zálogjegyek mögött nem volt valódi fedezet. Mivel a bankok ellenőrzése szúrópróbaszerű volt, ezért a bankok eddig nem észlelték a fedezet hiányát."
Ez odáig fajult, hogy a vádirat szerint 2014-végén már a zálogjegyek egyharmadához nem tartozott semmilyen zálogtárgy.
Aranyhamisítás
A fedezet egy másik forrását saját gyártású "aranytömbök jelentették. Elméletben ezeket a zálogba adott aranytárgyak beolvasztásából állították elő, gyakorlatban viszont a Lombard Kft. egy alkalmazottja készítette zömmel trombitarézből. Ilyen módon 357 darab 1,5 kilogramm súlyú tömb készült - ezekbe 80 százalék réz, 10-10 százalékban ezüstöt és cinket olvasztottak. A hamis aranytömbök jelentették a pénzintézetektől, cégektől és magánszemélyektől felvett kölcsönök fedezetét. A tömbök értékét a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatóság hamis igazolásával igazolták - erről is beszámoltunk cikkeinkben. A vádirat szerint a hamis aranytömbök felhasználásával 2012. - 2014. között Bíró Péter több mint három milliárd forinthoz jutott hozzá. Különös, hogy a hitelt nyújtók egyike sem vizsgáltatta meg ezeket, sőt közöttük volt olyan is, amely a Kézizálog-Lombard duó széfjeiben tároltatta tömbjeit.
Kötvénykibocsátás
Bíró Péter kötvénykibocsátással is igyekezett forráshoz jutni. A német pénzpiacon Lombard Bond I. és II. néven bocsátott ki vállalati kötvényeket - ezek fedezete szintén a már a korábban hitelek fedezeteként és többszörösen "felhasznált" zálogtárgyak voltak. 2012 december és 2013. májusa között összesen 6,37 millió euró (2013 végi árfolyamon 1,92 milliárd forint) értékben adtak el Lombard Bond I. kötvényt, majd a Lombard Bond II. elnevezésű kötvényből 6,2 millió euró (1,87 milliárd forint) értékű kelt el. Ezeket többnyire külföldi nem azonosított személyek vették meg - és néhány magyar is. Összesen 12,5 millió euró (3,775 milliárd forint) értékben eladott kötvény tulajdonosai hiába várhatják a pénzüket, valamint bánhatják, hogy elfogadták a német székhelyű Creditreform Rating AG. értékelésének, amely szerint e két kötvény besorolása (vagyis a Bíró-cégek hitelképessége) az akkoriban Magyarország elérhető legjobb, azaz BB+ minősítésű volt.
A kötvényügylet itt nem állt volna meg, mert a Kézizálog Zrt. előkészületeket tett egy magyarországi kibocsátásra is. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ugyanis 2013. áprilisában engedélyezett egy 10 milliárd forint keretösszegű rendelkező kibocsátást is.
Bíró Péter korábban és most is felhívta a figyelmet a felszámolás különös körülményeire és lefolyására. Ezekkel az anomáliákkal is több cikkben foglalkoztunk, és máig nem derült ki, hogy a két felszámoló szervezet milyen megtérülést tudott elérni, vagyis hogy a sokmilliárdos veszteségből pontosan mennyi és hogyan térült meg. Arról nem is beszélve, hogy korábban a felszámolással megbízott két szervezet között is komoly vita volt a fellelt vagyontárgyak hovatartozásáról. | Meglepő ítélet született az újkori magyar történelem legfurább ügyében | Különös jogerős ítélet született a Napi.hu által bemutatott aranyhamisítási ügyben: a több milliárd forintos csalást mindössze ötéves szabadságvesztéssel sújtotta a bíróság, valamint az elcsalt pénzt sem kell teljes egészében visszafizetnie a vétkesnek. Az elzárás pedig maximum két év lehet. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/aranyhamisitasi-botrany-itelet-biro-peter.691197.html | 2019-09-15 18:14:45 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Hatalmas üres telek áll Ferencváros egyik legfelfutóbb részén, a Balázs Béla utca 24–28.-on. Nemrég került magánkézbe, most kezdték hirdetni az oda építendő nagy, nyolcszintes lakópark lakásait. Izgalmas végigkövetni, hogy ez hogyan jött létre, hiszen kívülről úgy tűnik, mintha az önkormányzat mindent megtett volna, hogy megszívassa magát ezzel a privatizációval.
Az ingatlanjait egyébként is dinamikusan értékesítő IX. kerületi önkormányzat 2015 őszén úgy gondolta, hogy eladná a Balázs Béla utca 24–28. közötti hatalmas blokkot. Az ingatlanokon rosszabb állapotú, de szép, alacsony bérházak sorakoztak, amiket a kerületi szabályozási terv védendő értéknek javasolt (a Fiatal Műemlékvédők Egyesületének képein még látszik a legtöbb homlokzat).
Pont elég rossz a piaci helyzet
Az önkormányzat ennek ellenére inkább el akarta bontatni a házakat és eladni ezeket a telkeket. Ami teljességgel a saját döntési hatáskörük – ha teljesen új házakat akartak oda, megtehették. Ehhez 2015. november végére értékbecsléseket készítettek az ingatlanokra, a két külön értékbecslőjük 424 millió és 465 millió forintra értékelte a telkeket (bontás után). Úgy már csak 114 és 160 millió forintos árat kalkuláltak a telkekre, ha a vevő kötelezettsége a bontás.
Az értékbecslők nem voltak kiemelkedően jó véleménnyel a piaci helyzetről.
Jelenleg a válsághelyzet miatt jelentősen csökkent a kereslet
– írja le együk például arról, hogy miért használ korrekciókat.
Ez már önmagában is meglepő, mert 2014 elejétől 2016 első negyedévéig több mint 50 százalékot emelkedtek a budapesti lakásárak az MNB szerint. Ezért a helyzetet mások épp ingatlanpiaci boomnak írták le. Egy későbbi interjújában például maga Bácskai János polgármester is úgy látta, hogy „2015-ben bekövetkezett az ingatlanboom”.
Ahogy az is furcsa, hogy ha hittek is az ezek szerint kevésbé rátermett értékbecslőiknek, akkor minek akarták mindenképp eladni a gyenge piaci környezetben az ingatlant. Az önkormányzat elég gazdag volt 2015-ben, 18,5 milliárd forintos éves bevételükhöz kevesebb mint 15 milliárd kiadás társult (letölthető táblázat, 1.a.melléklet). Ömlött a pénz, több mint 3,5 milliárd forint maradványuk (ez olyasmi, mint a profit) keletkezett, a legkevésbé se voltak rászorulva a gyors privatizációra.
Az se feltűnő, ha ötödére esik az áfa
December 10-én mindenesetre határozott a képviselő-testület arról, hogy egyfordulós pályázatban, legalább 325 millió forintért egyben eladják ezeket a telkeket. Itt csak azért fontos a pontos dátum, mert egy nappal korábban már bejelentette a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy csökkentené a lakásépítés áfáját, december 13-án pedig már Orbán Viktor mondta be, hogy 27 százalék helyett 5 százalék lesz a lakásépítés áfája. Az új szabályt gyorsan el is fogadták.
Nem kell ingatlangurunak lenni ahhoz, hogy rájöjjünk, a fentiektől jelentősen megváltozik a piaci környezet. Ha sokkal alacsonyabb lesz az áfa, akkor például jóval többet fognak érni azok a területek, ahova új lakásokat lehet építeni. Valamiért azonban az önkormányzat nem kért új értékbecslést, ők a régi, 27 százalékos áfával számolt értékek mellett akarták eladni ezt telket. Azt sejthetjük, hogy emiatt szükségtelenül hátrányosabb helyzetbe hozták a kerületet.
És a helyi szabályozást is mellérakják
Ezzel párhuzamosan 2016 januárjának végén a Városfejlesztési Bizottság (VVBK) úgy döntött, hogy támogatja az érintett terület (Középső Ferencváros: Ferenc körút – Üllői út – Haller utca – Mester utca által határolt terület) Kerületi Építési Szabályzatának (KÉSZ) elkészítését. Ez azért érdekes, mert leegyszerűsítve ez szabja meg, hogy nagyjából hova mit lehet építeni. Márciusban már bizonyos előzetes stratégiai döntéseket is meghoztak. Mindez az időrend miatt érdekes itt, később még fontos szerepe lesz.
Végül áprilisban kiírták a pályázatot a telkekre, és a májusban lezárult pályázat ránézésre elfogadhatóan is sikerült: négy szereplő pályázott érvényesen, mindenki bőven a minimálár fölött volt. Egy furcsaság viszont itt is volt, a győztes Cordia 576 milliójával több mint százmillióval ígért rá a második helyezettre. Ez a különbség azért szokatlanabb, hiszen minden szereplő nagyjából ugyanazzal számolhatott a területen: az érvényes KÉSZ alapján legfeljebb négyszintes lakóingatlant felhúzni, amit aztán eladhat.
Fél évvel később, novemberben azonban megváltozott ez az építési szabályzat, a KÉSZ, amit Jancsó Andrea momentumos képviselőjelölt mutatott be korábban. Ez azért fontos, mert itt tömbönként változtatták a lehetséges beépítési értékeket. A levezetésében pedig az látszik, hogy a kérdéses tömbnél hatalmasat szakított a Cordia, hiszen az új szabályozás szerint négy szint helyett már nyolcat építhet. (Itt tudja megnézni, az LN-1/IX-R/28 tömbben a meglévő 2,15-ös és a korábban tervezett 2,18-as szintterületi mutató helyett ez új beépítés esetére felcsúszott 5,5-re).
Nem egyértelmű, hogy miért csinál ilyet magával egy önkormányzat. Ha 4 szint helyett a dupláját lehet felhúzni, akkor lényegesen többet ér a telek. Az új lakások a környéken 825 ezer forint körüli négyzetméteráron mennek el. A Kilencben az élet blog kért a telkekre egy értékbecslőtől számítást és írásbeli szakvéleményt, eszerint több mint 1,23 milliárdot ér a terület. Külön nyugtalanító, hogy a blog szerkesztője, Borbás Gabriella elmondása szerint heteken át tartó keresés után egész Budapesten nem talált olyan értékbecslőt, aki miután megtudta, hogy melyik telekről van szó, névvel vállalta volna az értékbecslést.
Ez az 1,23 milliárd persze a mostani becsült ár, nem a 2015-ös vagy 2016-os, de az értékkülönbség még így is aránytalannak tűnik, azzal biztosan nem túlzunk, hogy több százmillió forintot bukott végül az önkormányzat csak azért, mert a legjobb esetben is fájóan nem figyelt oda.
Az építési szabályzat átalakításában Szűcs Balázs kerületi főépítész, korábbi fideszes önkormányzati képviselő a kulcsszereplő. Ő valamennyire biztosan ismerte már a szabályváltoztatás előtt is a Cordia terveit, ugyanis egy szeptemberi bizottsági ülésen arról beszélt, hogy a Cordia elképzelései alapján ott kiszélesítenék az utcaszakaszt. Megkerestem az ügyet borító Jancsó képviselőt is, aki szerint a KÉSZ átalakításának ügyeit rendszeresen Szűcs Balázs terjesztette elő a polgármester megbízásából.
Szűcs ugyanitt az új építési szabályokat a Fővárosi Rendezési Terv új paramétereivel indokolta, de mintha pont szembementek volna a fővárosi szintű szándékkal. A 2016-os rendezési terv 2,5-ös beépítési sűrűséget mutat a Balázs Béla utcának, a „Területek fejlesztési potenciálja (a beépítési sűrűség lehetséges növekménye)” térképen pedig 0,1–0,25, azaz nagyon alacsony plusz beépítési potenciált jelez. Az is igaz persze, hogy ad lehetőséget a kerületeknek egyéni esetekben ettől eltérni.
Az ügyben augusztus 5-én megkérdeztem Szűcs Balázs főépítészt és az önkormányzatot, hogy miért így csinálták a privatizációt. Majdnem egy hónapnyi időpontkérés, kérlelés, halasztgatás után az önkormányzat végül augusztus végén bejelentette, hogy a kérdéseimre tulajdonképpen legkorábban október végén tudnak válaszolni. Ha akkor válaszolnak, közreadjuk azt is. | Izomból tökön rúgta magát Ferencváros | Az ingatlanjait egyébként is dinamikusan értékesítő IX. kerületi önkormányzat 2015 őszén úgy gondolta, hogy eladná a Balázs Béla utca 24–28. közötti hatalmas blokkot. Az ingatlanokon rosszabb állapotú, de szép, alacsony bérházak sorakoztak, amiket a kerületi szabályozási terv védendő értéknek javasolt (a Fiatal Műemlékvédők Egyesületének képein még látszik a legtöbb homlokzat).
Pont elég rossz a piaci helyzet
Az önkormányzat ennek ellenére inkább el akarta bontatni a házakat és eladni ezeket a telkeket. Ami teljességgel a saját döntési hatáskörük – ha teljesen új házakat akartak oda, megtehették. Ehhez 2015. november végére értékbecsléseket készítettek az ingatlanokra, a két külön értékbecslőjük 424 millió és 465 millió forintra értékelte a telkeket (bontás után). Úgy már csak 114 és 160 millió forintos árat kalkuláltak a telkekre, ha a vevő kötelezettsége a bontás. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2019/09/10/i.x_kerulet_ferencvaros_ingatlan_gondatlansag/ | 2019-09-10 18:44:00 | true | null | null | Index |
Hatályon kívül helyezte a Fővárosi Törvényszék a Közbeszerzési Döntőbizottság budapesti patkánytenderben hozott határozatát, és új eljárásra kötelezte őket a közbeszerzési ügyben, értesült az Index.
Többször írtunk arról, hogy a Budapest patkánymentesség fenntartására kiírt közbeszerzési eljárást az RNBH konzorcium nyerte 2018 nyarán. Azóta, noha a Főpolgármesteri Hivatal „A főváros patkánymentes állapotának a fenntartása” címmel írta ki és folytatta le a közbeszerzési eljárást, Tarlós István már azt is megkérdőjelezte, hogy Budapest valaha patkánymentes volt, főként miután botrány lett abból, hogy az addig dolgozó Bábolna Bio leléptetése után alig néhány hónap alatt elharapózott, tavaszra pedig robbanásszerűen megnőtt a fővárosi patkánypopuláció. Az észlelések, azaz a patkányelőfordulás lavinát indított el a nyilvánosságban, amit pénzzel igyekezett kezelni a főváros.
A tevékenységet 47 évig végző Bábolna Bio Kártevőirtó Kft. azonban már a tenderről szóló döntés ellen jogorvoslatot kért a Közbeszerzési Döntőbizottságtól, mivel álláspontja szerint a nyertes konzorcium referenciái több ponton sem feleltek meg a tenderkiírásnak, és a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő elmulasztotta tisztázni a nyertes ajánlattevő konzorcium által benyújtott referenciák meghatározó tartalmi elemeit. Ebből arra lehet következtetni:
Ha ezt megtették volna, akkor kiderül, hogy a nyertesnek nincsenek meg teljes körűen a pályázatban elvárt szakmai tapasztalatai, erősítette a bírói döntés a Bábolna álláspontját.
Eredetileg a Közbeszerzési Döntőbizottság elutasította a Bábolna Bio jogorvoslati kérelmét, és ezután a Fővárosi Önkormányzat megkötötte a patkánymentesség fenntartásáról szóló ötéves szerződést az RNBH Konzorciummal. A Bábolna Bio a döntőbizottsági határozat ellen jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Fővárosi Törvényszéken, mivel szerinte a Közbeszerzési Döntőbizottság nem értékelte megfelelően az általa benyújtott szakvéleményt, bizonyítékokat, szakmai álláspontját, nem tisztázta megfelelően a tényeket, nem hallgatta meg ennek érdekében a feleket, így téves jogi álláspontra helyezkedett, amikor elutasította a kérelmét.
A Fővárosi Törvényszék szeptember 10-én hirdetett ítéletet, melyben
A bíróság ugyanis az eljárásban beszerzett dokumentumok alapján úgy ítélte meg, hogy a közbeszerzési kiírás szerint a pályázóknak olyan referenciákat kellett bemutatniuk, amelyek azt igazolják, hogy a patkánymentesség fenntartási munkáik az érintett települések magánterületeire is kiterjedtek, ugyanakkor a bíróság által bekért dokumentumokból az derült ki, hogy Miskolcon és Szegeden ez a tevékenység nem terjedt ki magánterületekre. A bíróság szerint a döntőbizottság ebben a kérdésben nem tett eleget a tényállás-tisztázási kötelezettségének, így ezt új eljárásban kell megtennie.
Ezen felül a bíróság szerint a döntőbizottság a kiírásban szereplő, a Bábolna Bio által vitatott több más szakmai kérdést sem vizsgálta meg, így például azt, hogy a nyertes konzorcium által benyújtott technológia megfelel-e a szakmai előírásoknak, illetve alaposak-e a Bábolna Bio ezekkel szembeni ellenvetései. Mivel a bíróság szerint e kérdésekben a döntőbizottság nem tett eleget az értékelési kötelezettségének, ezt is egy új eljárásban kell megtennie. Az ítélet jogerős, de a Kúriához még lehet felülvizsgálati kérelemmel fordulni ellene.
A nagy kérdés azonban mégis az, hogy mit lép ezek után a Tarlós István által vezetett Fővárosi Önkormányzat, amely alig néhány hónapja még – Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes aláírásával – azt állította:
a szerződés megkötésére egy minden szempontból jogszerű közbeszerzési eljárás eredményeképpen került sor.
A fővárosnak ráadásul nemcsak ötéves keretszerződése van az RNBH Konzorciummal, hanem, miután már tavaly nyár végén, majd pedig idén tavasszal is súlyos aggályok merültek fel a négycéges vállalkozás hatékonyságával kapcsolatban, a megbízás teljesítésének érdemi vizsgálata nélkül, jelentős pluszforrás – egy 600 milliós keretösszegből való 300 millió forint – bevonásával rendkívüli patkányirtást rendelt meg.
Május elején hivatalosan négy kerületben (XIII., V., IX., és XX.) kezdte meg az intenzív rendkívüli patkányirtást a Budapest patkánymentes állapotáért felelős RNBH Konzorcium 11 brigádja, a csapatok tíz hónapon átjárják a főváros tíz kerületét, 300 milliót költve csak ezekre a munkákra. Nem tudni, milyen hatékonysággal, hiszen sem az irtással foglakozók, sem pedig a megrendelő főváros, továbbá a fővárosi kormányhivatal nem közli immáron hónapok óta – közérdekű adatigénylések és újságírói kérdések ellenére sem –, hogy valójában milyen patkányfertőzöttségi adatokat mutatnak a hivatalos mérések.
Azt tehát nem tudni, hogy az RNBH Konzorcium úrrá lett-e a tavaszra kialakult patkánykáoszon, miközben ugyanis az Indexhez jelenleg is rendszeresen érkeznek a patkányészlelésről szóló olvasói bejelentések, ezekről korábban azt is megírtuk: nyilván nem mutathatják a patkányfertőzöttség mértékének hiteles mértékét.
A helyzet pikantériája, hogy a Bábolna Bio és a Közbeszerzési Döntőbizottság közötti perben információink szerint az is felmerült, a Fővárosi Törvényszéknek azért kellene elhalasztania az ítélethozatalt, mert időközben csalás, illetve okirat-hamisítás gyanújával éppen az RNBH Konzorcium referenciái kapcsán büntetőeljárás indult. Mivel a bíró nem vette figyelembe ezt az eljárást, azt máig nem is tudni, hogy pontosan milyen adatok esetében merült fel visszaélés. Karácsony Gergely ellenzéki főpolgármester-jelölt még a nyáron feljelentést tett az RNBH-referenciák miatt, méghozzá az V. kerületi rendőr-főkapitányságon, ismeretlen tettesek ellen. Karácsony azonban, úgy tudjuk, máig nem kapott értesítést az eljárás megindításáról.
A perekből és büntetőeljárásokból mindennek ellenére nem következik, hogy megoldódott volna, vagy akár rövid időn belül megoldódna a patkányprobléma Budapesten. A fővárosi patkányhelyzet elharapózásának körülményeiről ebben a cikkünkben, a patkányirtó konzorcium álláspontjáról ebben az írásunkban számoltunk be bővebben. Hogy a Fővárosi Önkormányzat mit lép most, arról pénteken küldtünk kérdéseket nekik. Amint a főpolgármester válaszol kérdéseinkre, közöljük azt is.
Borítókép: Patkányméreg. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt | A bíróság szerint nem volt rendben a fővárosi patkányirtó tender | Noha korábban a főpolgármester és helyettese mindenben jogszerűnek nevezte a budapesti patkányirtás ügyében folytatott közbeszerzési eljárást, a Fővárosi Törvényszék most mégis a 47 év után leléptetett cégnek adott igazat. Az ítélet alapján tényleg nem volt minden rendben a ma – botrányoktól övezve, jelentős pluszforrással – irtó cégcsoport referenciáival. Mit lép Tarlós patkányügyben? | null | 1 | https://index.hu/belfold/2019/09/16/patkanyirtas_babolna_bio/ | 2019-09-16 14:43:23 | true | null | null | Index |
Tegnap kiderült, hogy Orbán Viktor barátja, Garancsi István cége építheti a Mol Nyrt. új székházát, ma pedig egy közel hétmilliárdos tendert nyert el a Market Építő Zrt. Esztergomban. A vállalkozó évek óta tarol a közbeszerzéseken különböző profilú cégeivel.
Garancsi István cégét, a Market Építő Zrt.-t választotta új székháza generálkivitelezőjének a Mol. A cég tegnap közölte az MTI-vel, hogy a Kopaszi-gát mellett épülő intézmény várhatóan 2022-re épül fel.
A Mol szerint a legjobb ajánlatot négy körben választották ki, és a döntéshozók az árajánlaton kívül olyan szempontokat is figyelembe vettek, mint a vállalatok korábbi referenciái, a pályázat során elkészített műszaki alternatívák átgondoltsága, számossága, valamint a magyar alvállalkozók bevonása – írta az MTI.
A tegnapi sikereket aztán ma egy újabb követte: az uniós közbeszerzési értesítőben (TED) megjelentek szerint ugyanis a Market Építő Zrt. lett a befutó az esztergomi Mária Valéria Hotel építésére kiírt pályázaton is.
A nyílt pályázati felhívásra mindössze egy ajánlat érkezett, a Market Zrt.-é, amely megfelelőnek bizonyult.
A beruházó Solva Property Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Kft. a város központjában, a Mária Valéria hídra felvezető Táncsics utcában, a Prímás-szigeten építteti a szállodát nettó 6,7 milliárd forintért. A Market Zrt. feladata lesz a 13 200 m2 alapterületű, 8 szintes, négycsillagos hotel megtervezése és az ehhez tartozó kiviteli tervdokumentáció elkészítése, valamint a kivitelezés.
A szállodában összesen 149 szobát és 476 darab parkolóhelyet alakítanak ki. A létesítményben többek között lesz egy 220 fős étterem külső terasszal, egy 370 fős nagyterem és 6 kisebb terem, fitneszterem és a wellness-részleg, valamint játszótér és autós gyorstöltő pont is.
Nemcsak Mészáros Lőrinc cégeire hull az közpénzeső
Bár mára Mészáros Lőrinc lett a leggazdagabb magyar a számtalan elnyert közbeszerzésnek köszönhetően, Orbán Viktor többi barátját, így például Garancsi Istvánt sem kell félteni.
Garancsinak ma már több iparágban vannak érdekeltségei, miközben korábban főként csak az ingatlanpiacon és a fociban volt jelen. Az üzletember körül 114 vállalkozást számolt össze tavaly az Átlátszó: vannak cégei a pénzügyi szektorban (Duna Takarék Bank), az építőiparban (Market), a reklámiparban (ESMA), a szerencsejáték-bizniszben (Casino Sopron), és az online pénztárgépek körül is (Mobil Adat Kft.).
Már csaknem 400 cég köthető Mészáros Lőrinchez, Garancsi Istvánhoz, és Andy Vajnához
Bankok, hotelek, kaszinók, gyárak, tévék, újságok, reklámcégek, építőipari és mezőgazdasági vállalatok – szinte nincs olyan terület, ahol Orbán Viktor három fontos gazdasági háttéremberének ne lenne valamilyen érdekeltsége. Mészáros Lőrinc az elmúlt évben majdnem megduplázta vállalkozásai számát, Garancsi István cégei szárnyakat növesztettek, és Andy Vajna is szépen gyarapodik. [tamogatoibox blokk_hivatkozasi_nev=
Ezek a cégek pedig gyakran nyernek el közpénzes tendereket (néha egyenes a lehető legtöbbet, mint például 2015-ben), így például a Market Építő Zrt. is.
A társaságba Garancsi 2014-ben vásárolta be magát a Garhartt Invest nevű vállalkozásával. Azóta a cég többek között az alábbi nagy értékű közbeszerzéseket nyerte meg egyedül illetve konzorciumban:
Duna Aréna felépítése: 43 milliárd forint
Pannon Park Projekt: 32 milliárd forint
MOME kreatív innovációs és tudáspark: 10 milliárd forint
Szegedi Ifjúsági Centrum: 9 milliárd forint
A megrendelések pedig meghozták az addig nem látott sikert: a cégnél csak 2017-ben 6,3 milliárd forint volt a profit, melyből 5,3 milliárd forint osztalékot fizettek ki a tulajdonosoknak. Mivel Garancsi Garhartt Invest nevű cége a főrészvényes, így a pénz nagy része is hozzá került.
A cégadatokat az OPTEN Kft. szolgáltatta. | A MOL székház után egy négycsillagos esztergomi szálloda építését is behúzta Garancsi cége | Tegnap kiderült, hogy Orbán Viktor barátja, Garancsi István cége építheti a Mol Nyrt. új székházát, ma pedig egy közel hétmilliárdos tendert nyert el a Market Építő Zrt. Esztergomban. A vállalkozó évek óta tarol a közbeszerzéseken különböző profilú cégeivel. | null | 1 | ERROR: type should be string, got "https://atlatszo.hu/2019/09/13/a-mol-szekhaz-utan-egy-negycsillagos-esztergomi-szalloda-epiteset-is-behuzta-garancsi-cege/#:~:text=A%20MOL%20sz%C3%A9kh%C3%A1z%20ut%C3%A1n%20egy%20n%C3%A9gycsillagos%20esztergomi%20sz%C3%A1lloda%20%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9s%C3%A" | 2019-09-13 02:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Az ügy előzménye, hogy a kormánypárti Magyar Nemzet közölt egy, az ellenzéki polgármesterjelölt stábjának létrehozott zárt Facebook-csoportból egy fotót, amin az látható, Pikóék stábjának tagjai számítógépek mellett ülnek, mellettük pedig kitöltött ajánlóívek vannak. Ebből a lap azt a következtetést fogalmazta meg feltételes módban: „a józsefvárosi összefogás kampánycsapata az ajánlószelvényeken szereplő adatokat számítógépes adatbázis építésére használhatta, ez pedig, mint köztudott, tilos.”
Ezt követően az események felgyorsultak: a nyolcadik kerületi, helyi választási iroda feljelentést tett személyes adattal való visszaélés és a választás rendje elleni bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt, valamint bejelentést tettek a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál személyes adatok megsértése ügyében. Ám a Fidesz-KDNP nem érte be ennyivel, kifogással fordultak a helyi választási bizottsághoz, melyben azt is kérték, állapítsák meg, hogy Pikóék megsértették a választási alapelveket, aminek a bizottság helyt is adott.
Pikóék ezen határozat ellen fellebbeztek az Fővárosi Választási Bizottsághoz (FVB). Többek közt arra hivatkoztak, hogy az ügy elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem, ráadásul bizonyítékként csupán két olyan újságcikk állt rendelkezésre, melyben a jogsértés vonatkozásában az újságírók is csak feltételes módban fogalmaznak.
Az FVB döntése szerint az ügyben igenis volt hatásköre eljárni a helyi választási bizottságnak, vagyis ebben Pikóéknak nem volt igazuk.
Abban viszont az ellenzéki polgármesterjelöltnek adtak igazat, hogy a választási jogsértés megállapításához „nem szolgálhat kellő alapul” csupán két feltételezéseken alapuló újságcikk.
A Fővárosi Választási Bizottság ebben a tekintetben a VIII. kerületi választási bizottság döntését megváltoztatta, és elutasította a kormánypártok által benyújtott kifogást. Az FVB szerint a helyi választási bizottság ráadásul túlterjeszkedett a Fidesz-KDNP választási kifogásán azzal, hogy az ajánlóívek jogosulatlan feldolgozását jelölte meg a jogsértés alapjául, miközben a kormánypártok a kifogásban jóval általánosabb érvre, a választási alapelvek sérelmére hivatkoztak (feltehetően pont azért ezt a taktikát választották, mert a konkrét jogsértésre nem állt rendelkezésre kellő bizonyíték).
Az ügyben egyébként a rendőrség igen gyorsan cselekedett: házkutatást tartottak a kampányirodában. Erre az ellenzék úgy reagált, hogy Pikóékat politikai okokból vegzálják, és még szimpátiatüntetést is tartottak a polgármesterjelölt és csapata mellett. | JÓZSEFVÁROSI ADATBÁZISGATE: A FŐVÁROSI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG AZ ELLENZÉKNEK ADOTT IGAZAT | Míg a nyolcadik kerületi választási bizottság eleget tett a Fidesz-KDNP kérésének, és két, feltételezésen alapuló cikk miatt elmarasztalta Pikó Andrásékat, a Fővárosi Választási Bizottság megváltoztatta a határozatot. | null | 1 | https://azonnali.hu/cikk/20190917_jozsefvarosi-adatbazisgate-a-fovarosi-valasztasi-bizottsag-az-ellenzeknek-adott-igazat | 2019-09-17 12:20:00 | true | null | null | Azonnali |
Batka Zoltán;Hargitai Miklós;
NER;diplomata útlevél;
2019-09-09 06:00:00
Kisvárosnyi NER-lovag kapott diplomata-útlevelet
A Külügyminisztérium 2010 óta 16952 diplomata-útlevelet állított ki – tudta meg lapunk. Ez több, mint amennyire hivatalosan szükség lenne. A kormány erősen titkolja, hogy kiknek jár a kiváltság, de amikor egy-egy név mégis nyilvánosságra került, abból mindig botrány lett.
Jelenleg összesen 7657 darab érvényes diplomata-útlevél van használatban – közölte lapunk közérdekű adatigénylése nyomán a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM). Megtudtuk azt is, hogy 2010 óta összesen 16952 diplomata-útlevelet állítottak ki. Külügyi forrásaink úgy fogalmaztak: „Ez kicsit magas szám”. A külügyi állományt 700 fősre becsülték ehhez jön hozzá nagyjából ezer, külképviseleten dolgozó. Ezen felül korábban is szokásban volt, hogy képviselők, pártok vezető politikusai, országos hatáskörű szervek vezetői diplomata útlevélhez jutottak, ez is nagyjából egy ezres kört jelent. Mindemellett az útlevél-tulajdonossal utazó hozzátartozók is kaphatnak útlevelet. Ezzel együtt is több száz, de akár több ezer olyan ember lehet, akinek esetben erősen kérdés, miért jutott magyar diplomata-útlevélhez. Azt viszont – jogszabályi tiltásra hivatkozva – a külügyminisztérium nem árulta el, hogy kik és mi alapján kaptak diplomata útlevelet. Ezt korábban perek árán sem volt hajlandó elárulni az Orbán-kormány, ami több, eddig kiszivárgott név alapján nem meglepő.
A KKM szerint évente 1200-1600 ember kap új diplomata-útlevelet. Ez a szám csak a választási években ugrott 2500 fölé, vélhetőleg az adminisztráció átszervezése miatt. Ugyan a jogszabály pontosan meghatározza, hogy milyen állami tisztségek után jár diplomatavízum, itt is van olyan gumiparagrafus aminek köszönhetően lényegében annak adhat a kormány ilyen útlevelet, akinek akar. Így az éppen diplomáciai kiküldetésben lévő személy is kaphat ilyen útlevelet, illetve „rendkívül indokolt esetben” szakminiszteri javaslatra a külpolitikáért felelős miniszter engedélyezheti a diplomata-útlevél kiadását. Feltehetőleg ez a passzus alapján juthatott ilyen útlevélhez a nem hivatalos miniszterelnöki főtanácsadó Habony Árpád is. Az Átlátszó tudta meg korábban, hogy Habony az év elején diplomata-útlevélhez folyamodott Szijjártó Péter külügyminiszterhez, aki ezt február közepén engedélyezte is neki. Az, hogy Habony pontosan milyen „rendkívüli indokolt esetben” vagy milyen diplomáciai misszió miatt juthatott ilyen úti okmányhoz az azóta sem derült ki.
Perek árán sem volt hajlandó elárulni eddig az Orbán-kormány azt, hogy kiknek adott diplomata-útlevelet. A titkolózás hatalompolitikai szempontból érthető: amikor egy-egy név mégis nyilvánosságra került, abból mindig botrány lett. Az ismertté vált nevek arra utalnak, hogy a kormány elsősorban azoknak tartja fenn ezeket a lehetőséget, akiktől valamilyen szolgálatot remél – nem feltétlenül a magyar állam, hanem gyakran a NER-elit vagy a miniszterelnöki család számára. Tavaly törvényt is hoztak a diplomata-útlevéllel rendelkező jordán állampolgárok vízummentességéről, amit a két ország közötti gazdasági kapcsolatok kevéssé, az Orbán- és a Naffa-családok közötti viszonyrendszer viszont annál inkább indokol. A jordán Zaid Naffa régóta Magyarországon él, sikeres nagyvállalkozó viszont csak a 2010-es kormányváltás után lett belőle. Ő mutatta be Orbánnak a körözött nemzetközi bűnöző, pénzmosásban és lopott vagyonok kimenekítésében specialista Gaith Pharaont. Zaid testvére, Oszama Naffa már 2014 óta magyar állampolgár, nem sokkal az állampolgárság elnyerése után pedig Magyarország nagykövete lett az Egyesült Arab Emírségekben. Egy másik testvér, Tarik a jordániai Akabában képviseli Magyarországot tiszteletbeli konzulként, szintén magyar diplomata-útlevéllel. A legidősebb fivér, Khaled a miniszterelnök szűkebb pátriájában, a Felcsút melletti Bodméron él. Mint 2014-ben kiderült, Orbánéktól kapott diplomata útlevéllel járja a világot Kóka János, a Gyurcsány-kormány volt gazdasági minisztere is. Szintén részesült a kiváltságban Tarsoly Csaba, a csődbe jutott Quaestor-cégcsoport vezetője. | Kisvárosnyi NER-lovag kapott diplomata-útlevelet | A Külügyminisztérium 2010 óta 16952 diplomata-útlevelet állított ki – tudta meg lapunk. Ez több, mint amennyire hivatalosan szükség lenne. A kormány erősen titkolja, hogy kiknek jár a kiváltság, de amikor egy-egy név mégis nyilvánosságra került, abból mindig botrány lett. | null | 1 | https://nepszava.hu/3049309_kisvarosnyi-ner-lovag-kapott-diplomata-utlevelet | 2019-09-09 08:00:00 | true | null | null | Népszava |
MOL;székház;Kopaszi-gát;Garancsi István;
2019-09-12 19:28:36
Garancsi építheti a Mol-székházat
A Mol közleménye hosszan ecseteli, hány – általuk meghívott – magyar és nemzetközi cég sokkörös versenyében bizonyult végül pont a hozzájuk igen közel álló Garancsi István Market Építője a legalkalmasabbnak új központjuk kivitelezésére.
Kevéssé meglepő módon a kormányfő kötélbarátja, Garancsi István érdekeltségi körébe tartozó Market Építő nyerte el a Mol 120 méter magasra tervezett új székházának kivitelezési pályázatát – derül ki a Mol közleményéből. Már a Kopaszi-gát mellett lévő telket is Garancsi István fejlesztőcégétől vette meg az olajtársaság. A nagyvállalkozót számtalan egyéb közös üzlet is összeköti a Mol vezetőivel.
A közleményből az is kikövetkeztethető, hogy a beruházás egy évet csúszik. Így az eredeti, 2017-ben bejelentett tervektől eltérően nem 2021-re, hanem 2022-re teszik az átadást. Az olajcég közleménye, amiként a késedelem tényére, úgy annak okaira sem tér ki. Bár a Csányi Sándor Mol-alelnökkel többször összekülönböző Lázár János egyfajta kancelláriaminiszteri hattyúdalaként 2017-2018-ban – például szakrális indokokra hivatkozva – igyekezett megfúrni a felhőkarcoló tervét, ez éppenséggel nem hátráltatta, hanem – a törvénytervezeteibe rejtett korai határidők miatt – sokkal inkább gyorsította az építkezés megkezdését. Bár a kormány azóta megtiltotta 90 méternél magasabb épületek felhúzását, ez az akkor már engedélyezett Mol-székházra nem vonatkozik. (Ráadásul a kormány ez alól is mentességet adhat.)
Miközben szinte mindenki biztos volt abban, hogy Garancsi István lehajol a – Mol által meg nem jelölt mértékű, százmilliárdosra becsült - kivitelezési díjért, a Mol közleménye hosszan ecseteli, milyen sokesélyes és alapos eljárás után bizonyult a Market Építő a legjobbnak. Eszerint négykörös, meghívásos pályázat során, több magyar és külföldi induló közül, „hosszas mérlegelés után” választották ki a Mol Campusnak nevezett épület kivitelezőjét. A munkáról szóló szerződést tegnap kötötték meg. Most megkezdik az alaplemez vastagságának megfelelő föld kitermelését, valamint cölöpépítés és talajszondafúrások indulnak.
A 28 emeletes épület terveit brit a Foster+Partners és a FintaStúdió készítette el. | Garancsi építheti a Mol-székházat | A Mol közleménye hosszan ecseteli, hány – általuk meghívott – magyar és nemzetközi cég sokkörös versenyében bizonyult végül pont a hozzájuk igen közel álló Garancsi István Market Építője a legalkalmasabbnak új központjuk kivitelezésére. | null | 1 | https://nepszava.hu/3049877_garancsi-epitheti-a-mol-szekhazat | 2019-09-12 21:28:00 | true | null | null | Népszava |
Pintér Sándor;belügyminiszter;NAV;Microsoft-botrány;
2019-09-18 11:23:21
Pintér Sándor nem vizsgáltatta a botrányos szoftverbeszerzéseket
Hiába a nemzetközi botrány, a Belügyminisztérium nem rendelt el belső ellenőrzést a Microsoft-ügyben.
Nagyon úgy tűnik, hogy Pintér Sándor hivatalát teljesen hidegen hagyja a Microsoft korrupciós botránya.
Pedig lenne okuk a gyanakvásra, hiszen a felügyeletük alá tartozó rendőrség olyan szinten érintett ügyben, hogy az amerikai tőzsdefelügyelet, az U.S. Securities and Exchange Commission (SEC) jelentésében név szerint, példaként említette az ORFK 2014-2015 tartott szoftver licencszerződéseit – Hadházy Ákos képviselő pedig fejelentést is tett a gyanús beszerzés miatt.
Korábban beszámoltunk róla, hogy a belügyminiszter csuklóból, sablonszöveggel hárította az ORFk ügyeire vonatkozó ellenzéki érdeklődést. A Népszava közérdekű adatigénylésére ugyanakkor már valódi választ küldött a BM. Kérdéseinkre – zajlott-e átvilágítás a minisztérium alá tartozó NISZ Zrt. és az ORFK licencvásárlásaival kapcsolatban, és milyen eredményre jutottak ennek során – a tárca csak ennyit írt:
A NAV-ot sem izgatja túlzottan
Nem csak Pintérék döntöttek úgy, hogy házon belül nem érdemes nézelődni, a Pénzügyminisztérium alá tartozó NAV sem tartotta fontosnak, hogy vizsgálatot indítson saját beszerzéseik ügyében – annak ellenére, hogy az amerikai SEC az adóhatóság egyik beszerzésével illusztrálta a Magyarországon feltárt korrupciós szisztémát. | Pintér Sándor nem vizsgáltatta a botrányos szoftverbeszerzéseket | Hiába a nemzetközi botrány, a Belügyminisztérium nem rendelt el belső ellenőrzést a Microsoft-ügyben. | null | 1 | https://nepszava.hu/3050542_pinter-sandor-nem-vizsgaltatta-a-botranyos-szoftverbeszerzeseket | 2019-09-18 13:23:00 | true | null | null | Népszava |
Ki kell adni, milyen tanulmányokra költött 6,1 milliárd forintot a kormány
Erről csütörtökön döntött a Fővárosi Ítélőtábla.
A Fővárosi Ítélőtábla csütörtöki döntése alapján már nincs akadálya annak, hogy a közvélemény is megismerje, milyen anyagokat készíttetett 6,1 milliárd forintért a Miniszterelnöki Kabinetiroda a Századvéggel – közölte a TASZ.
Mint írták, bár közérdekű adatokról van szó, amelyek megismerhetőségét mindenki számára biztosítani kell, Rogán Antal tárcája az igényelt adatok egy részét egyáltalán nem akarta kiadni, másik részéért pedig közel negyedmillió forint költségtérítést kért a TASZ ügyfelétől, a HVG újságírójától.
Az iratok megismeréséért indított perben májusban született elsőfokú ítélet: ebben a bíróság a szerződések és más anyagok költségtérítés nélküli kiadását rendelte el. A bíróság jelezte, hogy a kért adatok elektronikusan is rendelkezésre állnak, és nem látta bizonyítottnak, hogy a kigyűjtésük többletmunkát igényelne, vagy jelentős erőforrás kellene a személyes adatok kitakarásához. Az ítélet azt is kimondta, hogy mivel egy minisztériumhoz rendszeresen érkeznek közérdekű adatigénylések, ezek megválaszolását be kell építeni a munkarendbe.
Csütörtökön a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon, jogerős ítéletében helybenhagyta az elsőfokú ítélet rendelkezéseit, ki kell adni azokat a tanulmányokat, amelyek a bruttó 6,1 milliárd forintos keretszerződés felhasználásával készültek. | Ki kell adni, milyen tanulmányokra költött 6,1 milliárd forintot a kormány | Erről csütörtökön döntött a Fővárosi Ítélőtábla. | null | 1 | https://nepszava.hu/3050695_ki-kell-adni-milyen-tanulmanyokra-koltott-6-1-milliard-forintot-a-kormany | 2019-09-19 16:34:00 | true | null | null | Népszava |
Névtelen bejelentés után névtelen fenyegetés is tarkítja immár az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) mellénybeszerzése körüli vitát. Az eljárásba annak idején bevont Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pedig a Magyar Hang megkeresésére leszögezte: az ügyben az érdemi döntést az OPSZ hozta meg, a rendőrség a pályázat felett semmilyen felügyeletet nem gyakorolt.
A témáról lapunk már több cikket írt, jelezve, hogy a hatóságok mintha sem kiköpni, sem lenyelni nem tudnák az ügyben régóta zajló nyomozásokat. Az OPSZ elnöke több mint húsz éve Túrós András, a rendszerváltás előtti utolsó országos rendőr-főkapitány, egykori belügyminiszter-helyettes, aki befolyását, szerteágazó kapcsolatrendszerét a politikai kurzusváltások ellenére minden jel szerint töretlenül megőrizte.
Ezer sebből vérzik a polgárőrség mellénybeszerzése, mégsem lépnek a hatóságok | Magyar Hang
Augusztus végén vett újabb fordulatot az ügy, amikor a mellénybeszerzés körül zajló eljárások egyik fontos tanúja és kezdeményezője fenyegető levelet talált a postaládájában. Ebben a természetesen ismeretlen feladó félreérthetetlenül arra szólította fel, hogy ne firtassa tovább az ügyet, vonja vissza az általa kezdeményezett eljárásokat. A tanú zaklatás miatt feljelentést tett a rendőrségen, egyúttal minden érintett hatóságot tájékoztatott a fenyegető levélről.
Mint arról beszámoltunk, előzőleg névtelen bejelentésre kezdett ellenőrzést a polgárőr szövetség egy sok éve lezárt projekt ügyében, amelyben részt vett a polgárőrség Hajdú-Bihar megyei szervezete is. A 2011-ben meghirdetett áldozatvédelmi program az OPSZ költségvetését egyetlen fillér erejéig sem érintette, a támogatással mind az unió, mind a magyar kormány felé rendben elszámoltak. Talán magyarázatot ad az ellenőrzésre, hogy a megyei szervezetet akkor az a Tóth Attila vezette, aki Túrós András szerint az OPSZ 200 millió forintos költségvetési forrásból megvalósított mellénybeszerzése körüli vizsgálatok mögött áll.
2015-ben írt ki a polgárőrség közbeszerzési eljárást láthatósági mellények beszerzésére, a győztes a legolcsóbb ajánlatot tevő, alsózsolcai székhelyű Vizuátor Kft. lett. Az általam megismert dokumentumokból, tanúvallomásokból kirajzolódó kép szerint az eredeti, a polgárőrség vezetőivel megismertetett kiírási feltételek végül jelentősen módosultak. Kezdetben ugyanis arról volt szó, hogy a mellényeket kizárólag magyar alapanyagból, Magyarországon, alvállalkozó bevonása nélkül gyártják. Utóbbi a Vizuátor kapacitásai alapján eleve megvalósíthatatlan volt, hiszen a fő tevékenységi körként nyomdai előkészítést megjelölő kis kft. aligha képes harmincezer mellény legyártására. Túrós András lapunk megkeresésére korábban arra hivatkozott, hogy a végül megkötött szerződés nem zárta ki alvállalkozó bevonását.
Rugalmasan kezelték a polgárőrmellényekre vonatkozó kiírás eredeti feltételeit | Magyar Hang
Az ügyben zajló egyik eljárás során született tanúvallomás szerint egyébként az OPSZ logózott szalagjait Írországban gyártatják, azok le vannak védve, és a Vizuátor Kft.-n keresztül lehet őket itthon beszerezni. Ha ez így van, kérdés: lehetett-e egyáltalán más nyertese az eljárásnak? A mellények egy részét minden kétséget kizárva külföldön, Szerbiában gyártották. Két alvállalkozó között pedig elszámolási vita robbant ki, mert egyikük 1009 legyártott mellény után számla kiállítása nélkül, nettó értékben fizetett. Túrós András erre azt mondta, hogy ehhez a vitához nincs köze a polgárőr szövetségnek. Az elnök kijelentette: nyugodtan alszik a mellénybeszerzés miatt, s arra is emlékeztetett, hogy a közbeszerzést a rendőrség bevonásával vitték végig. Arra is hivatkozott, hogy megszüntették az ügyben indult eljárást. Ez igaz, csakhogy közben tudomásunk szerint a beszerzéssel összefüggésben két másik eljárás is zajlik, az egyikben költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a másikban hűtlen kezelés, bűnpártolás és hivatali visszaélés miatt vizsgálódnak.
A rendőrség bevonására tett utalás egyébként helytálló. Információink szerint 2016-ban Balogh János jelenlegi országos rendőr-főkapitány aláírása szerepelt azon a papíron, amely a Vizuátor Kft. nyertesként való kihirdetését javasolta az OPSZ-nek. Erről egy bírálóbizottság határozott, Balogh János az eljárást lebonyolító Készenléti Rendőrség parancsnokaként írta alá a levelet.
Ezért szeptember 6-án a rendőrség honlapján megadott címen az alábbi kérdésekkel fordultunk titkárságán keresztül a főkapitány úrhoz: Minek alapján javasolták a Vizuátor Kft.-t, amelyről a nyilvánosan elérhető cégadatok alapján egyértelműen megállapí tható, hogy nem képes 30 ezer láthatósági mellény legyártására?
Különös ellenőrzés a polgárőrségnél | Magyar Hang
Volt-e tudomása, tudomásuk arról, hogy az eredeti feltételektől eltérve a Vizuátor Kft. végül alvállalkozók bevonásával, részben külföldön, vélhetőleg részben külföldi alapanyagból gyártatta le a mellényeket? Ha igen, elfogadhatónak tartják-e a közbeszerzési feltételek ilyen rugalmas kezelését? Az a tény, hogy a rendőrség bevonásával folytatták le az OPSZ beszerzését, nem kérdőjelezi-e meg a rendőrség pártatlan eljárását az ügyben?
A Magyar Hang múlt pénteken utcára került számának lapzártájáig válasz nem érkezett, hétfőn azonban az ORFK Kommunikációs Szolgálatától befutott a reakció, amelyet természetesen szó szerint közlünk:
„Az Országos Polgárőr Szövetség (továbbiakban: OPSZ) szakismeret hiányában kért segítséget a rendőrségtől az eljárás technikai lefolytatásához. A rendőrségen belül a hasonló eljárásokat rendszerint a Készenléti Rendőrség Költségvetési Igazgatósága folytatja, így ennek a szervezeti egységnek egyik szakelőadója látta el az ügyintézői feladatokat. Az ajánlatkérő az OPSZ volt, az eljárás pedig nyílt uniós közbeszerzési eljárás. Az érdemi döntéseket az OPSZ hozta, a szerződést ők kötötték meg. A rendőrség a pályázat felett semmilyen felügyeletet nem gyakorolt, döntést nem hozott, érdemi javaslatot nem tett.”
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/37. számában jelent meg, 2019. szeptember 13-án. | Fenyegetés, feljelentés, döcögő vizsgálatok az Országos Polgárőr Szövetségnél | null | 1 | https://magyarhang.org/belfold/2019/09/16/fenyegetes-feljelentes-docogo-vizsgalatok-az-orszagos-polgaror-szovetsegnel/ | 2019-09-16 18:18:00 | true | null | null | Magyar Hang |
|
Seszták Miklós köre körbeépíti a Szabolcs megyében, Szabolcsveresmarton található Rétközi-tavat, a VIP-klubbal is ellátott, 2 milliárd forintból épülő teniszakadémia csak a kezdet volt. Mellé több turisztikai látványosságot is ki akar alakítani a közbeszerzési eljárást meghirdető Alkossunk Várost Alapítvány, melyet Mikucza Tamás hozott létre, akinek testvére Mikucza László Zsolt, a Kisvárdán több projektben is részt vevő MHM Product Kft. tulajdonosa. Ráadásul az Index szerint Mikucza Tamás volt feleségének is Seszták Miklós volt a jogi képviselője az alapítvány címére bejegyzett vendéglátós cég ügyeinek intézésekor.
Néhány órával a beruházásról beszámoló cikkünk megjelenése után a közbeszerzési hatóság oldalára felkerült az eljárást összegző tájékoztatás is. Ebből kiderül, hogy ki és mennyiért valósítja meg a terveket.
Mint írtuk, készül 100 férőhelyes filagória, látogatóközpont, tanösvény, vízibázis és rendezvényház is. A különböző részfeladatokra benyújtott ajánlatok és a rendelkezésre álló forrás alapján nem minden esetben volt egyértelmű a lehetséges nyertes cég.
Sejtéseink végül aztán beigazolódtak, miszerint az egyelőre viszonylag ismeretlen Kermi-Szolg Kft. lesz a kivitelező.
A társaságról egyelőre túl sokat nem tudni, de feltűnő, hogy a 2,4 milliárdos teniszakadémia projektjét lényegében hasonló volumenű referencia felmutatása nélkül kapták meg. Emellett Leveleken és Kisvárdán is sikerült néhány építési feladatot elnyerniük, előbbi településen erdei iskolát építenek a Levelekei Tó Nonprofit Kft. megbízásából. A társaság szintén Mikucza László Zsolt tulajdonában van, aki - mint fentebb említettük -, az ajánlatkérő, Alkossunk Várost Alapítvány alapítójának testvére. Emellett néhány kisebb, épületenergetikai feljesztést hajtottak végre Kék településen, illetve Nyíribronyban.
A nyírturai székhelyű cég összesen nettó 565 millió forintot kap majd a munkájáért - a dokumentumok szerint alvállalkozót egyelőre nem von be a feladatokba.
A 100 férőhelyes filagória nettó 102,7 millióból,
a látogatóközpont 192,8,
a tanösvény - 20,9,
a vízibázis és rendezvényház pedig 248,3 millió forintból valósulhat meg az 1700 fős településen.
Mindennel a dokumentumok szerint 2020. június 20-ig kell elkészülnie a Kermi-Szolg Kft.-nek. | 565 millióból építkezik Seszták Miklós köre az 1700 fős Szabolcsveresmarton | Seszták Miklós köre körbeépíti a Szabolcs megyében, Szabolcsveresmarton található Rétközi-tavat, a VIP-klubbal is ellátott, 2 milliárd forintból épülő teniszakadémia csak a kezdet volt. Mellé több turisztikai látványosságot is ki akar alakítani a közbeszerzési eljárást meghirdető Alkossunk Várost Alapítvány, melyet Mikucza Tamás hozott létre, akinek testvére Mikucza László Zsolt, a Kisvárdán több projektben is részt vevő MHM Product Kft. tulajdonosa. Ráadásul az Index szerint Mikucza Tamás volt feleségének is Seszták Miklós volt a jogi képviselője az alapítvány címére bejegyzett vendéglátós cég ügyeinek intézésekor.A nyírturai székhelyű cég összesen nettó 565 millió forintot kap majd a munkájáért - a dokumentumok szerint alvállalkozót egyelőre nem von be a feladatokba.
A 100 férőhelyes filagória nettó 102,7 millióból,
a látogatóközpont 192,8,
a tanösvény - 20,9,
a vízibázis és rendezvényház pedig 248,3 millió forintból valósulhat meg az 1700 fős településen.
Mindennel a dokumentumok szerint 2020. június 20-ig kell elkészülnie a Kermi-Szolg Kft.-nek. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/565-milliobol-epitkezik-sesztak-miklos-kore-az-1700-fos-szabolcsveresmarton.html | 2019-09-20 16:21:00 | true | null | null | mfor.hu |
Augusztus végén a 24.hu írta meg, hogy a csepeli önkormányzat Borbély Lénárd polgármester (Fidesz) indítványára egy rendkívüli, zárt testületi ülésen úgy döntött, hogy a kerület közterületeinek használatát a Publimont Kft.-nek, Mészáros Lőrinc reklámcégének adja.
A Publimont Kft. korábban Simicska Lajos és Nyerges Zsolt tulajdona volt, és rengeteg közpénzes megbízást kapott. Miután Simicska összeveszett Orbán Viktor miniszterelnökkel, a céget – több másikkal együtt – először Nyerges vette át tőle, majd Mészáros Lőrinc egyik bizalmasa, Vörös József ügyvéd, végül 2019 májusában maga Mészáros lett a tulajdonosa.
Az ülés jegyzőkönyvéből (PDF, 4. oldal) és annak kivonatából (PDF, 5. oldal) csak az derül ki, hogy a határozatot 14 igen, 1 nem, és 2 tartózkodás szavazattal fogadta el a fideszes többségű képviselőtestület. Sem az előterjesztés, sem a Publimonttal kötött szerződés nem elérhető a XXI. kerület honlapján.
Bogád Zoltán közadatigénylésben kérte ki a csepeli önkormányzattól a Publimonttal kötött szerződést, és néhány információt arról, hogy miért és hogyan állapodott meg éppen ezzel a céggel a kerület.
A csepeli jegyző részletes választ adott, melyből kiderül, hogy a Publimont nyújtott be közterülethasználati kérelmet az önkormányzathoz, ami a szerződéskötés érdekében eltért a saját vonatkozó rendelététől is.
A közterületek rendjéről és használatáról szóló 14/2015. (III.26.) önkormányzati rendelet (PDF) szigorú szabályokat tartalmaz, de a 4.§ (5) bekezdés kimondja, hogy “A Képviselő-testület minősített többségű döntésével különös méltánylást érdemlő indok alapján, közérdekből vagy önkormányzati érdekből” el lehet térni a rendelettől.
A jegyző tájékoztatása szerint a csepeli önkormányzat a Publimonttal való szerződéskötéskor több pontban is eltért a saját közterülethasználati rendeletétől:
“A rendelet 7. § (1) bekezdés zs) pontjától a közérdekű célra hasznosítható felületek ingyenes felajánlása okán, a 10. § (2) bekezdésétől a 15 éves határozott időtartam miatt, valamint a 11. § (1) bekezdésétől tért el a Képviselő-testület egyedi döntése nyomán. Ez utóbbi esetben a díj mértéke a mindenkori rendeleti díjnak megfelel, csak a fizetési kötelezettség utólagos a könnyebb elszámolhatóság érdekében.”
Bogád kérésére a csepeli jegyző megküldte a Publimonttal kötött szerződést (PDF), amelynek lényege, hogy Mészáros Lőrinc cége
60 darab kétoldalas CityBoard reklámeszközt telepít a kerületben
ezekért összesen havi nettó 108.800 forintot fizet a csepeli önkormányzatnak
minden CityBoard egyik oldalát az önkormányzat használhatja térítésmentesen
A jegyző elküldte a megállapodás mellékleteit is: az első (PDF) a Publimont Csepelre tervezett reklámfelületeinek helyét tartalmazza, a második (PDF) pedig a CityBoard nevű eszköz leírását és műszaki paramétereit.
A Publimont már el is kezdte telepíteni a reklámfelületeket a XXI. kerületben, az ellenzék pedig egy részüket felmatricázta.
Sokaknak nem tetszik, hogy a csepeli önkormányzat 15 évre szerződött Mészáros Lőrinc reklámcégével, és a szerződéskötés körülményei is érdekesek.
Bogád Zoltán közadatigénylésében külön rákérdezett arra is, hogy „Mi az oka annak, hogy nem volt versenyeztetés a közterületi reklámhelyek odaítélése előtt?”
Erre a csepeli jegyző azt válaszolta, hogy:
„Az önkormányzati hatósági ügy elbírálása során az Önkormányzat a jogszabályi előírásoknak megfelelően járt el.”
Papíron tehát minden rendben, de arra nincs magyarázat, hogy a Csepel milyen közérdekből vagy önkormányzati érdekből tért el a saját rendeletétől is annak érdekében, hogy Mészáros Lőrinc reklámcégével szerződhessen 2034-ig.
Címlapkép: a Publimont egyik CityBoard-ja Csepelen (fotó: Bogád Zoltán) | Csepel a saját rendeletétől is eltért, hogy Mészáros plakátcégével szerződhessen 15 évre | A fideszes vezetésű csepeli önkormányzat augusztus végén úgy döntött, hogy közterületeinek használatát 2034-ig Mészáros Lőrinc reklámcégének adja. Ahhoz, hogy a Publimonttal megköthesse a szerződést, az önkormányzat eltért a saját korábbi rendeletétől is – amire különös méltánylást érdemlő indok alapján, közérdekből vagy önkormányzati érdekből van lehetősége. A megállapodás értelmében Mészáros plakátcége 60 CityBoard-ért csupán havi nettó 108.800 forintot fizet. Vagyis egy kétoldalas felületért mindössze havi 1813 forintot kap a XXI. kerület, de a szerződés szerint a reklámeszközök egyik oldalát az önkormányzat használhatja. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/09/23/csepel-a-sajat-rendeletetol-is-eltert-hogy-meszaros-plakatcegevel-szerzodhessen-15-evre/ | 2019-09-23 14:05:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Közigazgatási vezetői és fejlesztéspolitikai tapasztalataim vannak. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban kommunikációs területen dolgoztam, ezután új munkahelyemen a Miniszterelnökségen osztályvezetői pozíciót töltöttem be, majd a Kiemelt Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárságon főosztályvezető lettem. Ezt követően a Miniszterelnöki Kabinetben kabinetfőnök-helyettesi pozíciót töltöttem be. Majd a Miniszterelnöki Programirodát Vezető Államtitkárnak a kabinetfőnöke voltam. Később a Magyar Turisztikai Ügynökség Vezérigazgatójának kabinetfőnöki pozíciójára kértek fel, itt hazánk turisztikai, fejlesztéspolitikai tervezésében és lebonyolításában vettem részt. 2019. májusától Esztergom város turisztikai fejlesztéseiért felelős miniszteri biztossá neveztek ki.
Impozáns politikai karrierút, a családi szál viszont kimaradt belőle: Hernádi Ádám, a Fidesz esztergomi polgármester-jelöltje egyúttal Hernádi Zsolt MOL elnök-vezérigazgató unokaöccse. De menetelése a jelöltségig nem a családi kapcsolat miatt érdekes, sokkal inkább azért, ahonnan és ahogyan eljutott idáig.
Hernádi Ádámról néhány hete egy cikkben tévesen jelent meg, hogy Hernádi Zsolt fia, ezt pedig az újdonsült polgármesterjelölt igencsak kifogásolta Facebook-oldalán, hiszen a nagybátyjáról van szó. A szoros rokoni kapcsolatot, valamint az üzleti összefüggéseket azonban nem tartotta fontosnak tisztázni, hiszen az Index kérdéseire semmilyen formában nem válaszolt, ahogyan az esztergomi Fidesz sem. Hernádi sem a Facebook-oldalán, sem az elvileg jelenlegi munkahelyeként ismert Miniszterelnöki Kabinetirodánál megadott emailcímén nem bizonyult elérhetőnek.
Ugyanakkor láthatóan aktív, olyan nevekkel kampányol Esztergomban, mint Palkovics László innovációs miniszter, vagy Kövér László fideszes házelnök. Ígéretekből sincs hiány, ahogyan Esztergom burkolt fenyegetése is előkerült Hernádi térfelén: a jelenlegi, szintén fideszes polgármester, Romanek Etelka, valamint Völner Pál, a térség országgyűlési képviselője is azt választotta a Fidesz-kampány fő üzenetének, hogy "csak kormányzati támogatással képes fejlődni Esztergom". Ez a város márpedig, legalább Tétényi Éva polgármestersége óta ismeri ennek a fenyegetésnek a súlyát.
Gyors előrejutás, véletlen egybeesés
A Fidesz Hernádi személyében egy 34 éves fiatalembert tenne polgármesternek, akinek jelöltté válását június 7-én jelentette be Völner. Ekkor már mintegy öt hete Hernádi Ádám volt az Esztergom turizmusáért felelős miniszteri biztos a Miniszterelnöki Kabinetirodánál. Ezt, a saját korábbi tanácsadójának adott biztosi pozíciót Rogán Antal éppen aznap, május 10-én hozta létre, amikor az ellenzék pártok jelöltje, Cserép János - a pártok hosszas egyeztetése után - bejelentette indulását.
A polgármester-jelöltséghez vezető, kormányzati kinevezésekkel kikövezett úton nemcsak államtitkári bérre tett azonban szert a fiatalabb Hernádi, hanem értékes kapcsolatokra is.
Neve akkor került először a nyilvánosságba, amikor tavaly kiderült, hogy a Miniszterelnökség igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkárságának munkatársaként – akkoriban Mikecz Péter helyettes államtitkár személyi titkára volt – részt vett a botrányt kavart trafikügyben mint a dohánykoncessziós pályázatokat értékelő bizottság tagja, mégpedig a Miniszterelnökség megbízásából. Az pedig később az MSZP-s szocialista Mesterházy Attila adat-kikérései nyomán derült ki, hogy innen abba a hét fős stábba került át, ami a szintén Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodának ad tanácsot.
Az Orbán Viktor személyi asszisztenciájában való részvétel után, amint azt ő maga írja honlapján, "a Magyar Turisztikai Ügynökség Vezérigazgatójának kabinetfőnöki pozíciójára kérték fel".
Esztergom és a Hernádi-bizniszek
Tavasszal kiderült, hogy a régi tulajdonos 9 évig nem tudta befejezni az esztergomi Mária Valéria Hotel építését, a Hernádi Zsolt MOL elnök-vezérigazgatójához köthető új tulajdonossal viszont lendületet kapott a beruházás. "Mindössze 6-8 milliárd forint kell hozzá és kész is" írta a Napi.hu május elején, éppen azokban a napokban, amikor Hernádi miniszteri biztos lett. A múlt héten pedig a portál arról is hírt adott, hogy a Hernádi Zsolt érdekeltségébe tartozó Solva Property nevű cég a Garancsi István tulajdonában lévő Market Zrt-vel építteti fel az esztergomi szigeten található, félkész hotelt.
A Market 6 milliárd 742 millió forintért vállalta a munkát. Az 50 leggazdagabb magyar közé tartozó Hernádi szállodaprojektjét 1-3 milliárd forint közötti vissza nem térítendő támogatással segíthette a magyar állam, azon belül is a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési programja. Mindezt az eddig is fideszes vezetésű esztergomi önkormányzat támogatásával.
Annál a cégnél, ami a fent említett Kisfaludy-pályázatokat bonyolította. Hernádi éppen abban az időszakban volt itt pár hónapig igazgatósági tag, amikor Hernádi Zsolték a vissza nem térítendő állami támogatásra pályáztak.
Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója más szállodaépítésben is érdekelt, amelyek állami támogatásához szintén unokaöccsének is lehetett köze. A Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont Hotel megépítésére ugyanis 2,9 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott az MTÜ-től a CDHT Hotel Projekt Kft., amely az A8 Palace Hotel Zrt.-n keresztül Garancsi István (a Mol Vidi FC tulajdonosa), Hernádi Zsolt és Csányi Sándor (az OTP Bank elnök-vezérigazgatója) közös érdekeltsége.
Még a Napi.hu cikkének megjelenése előtt feltettük az idevágó, összeférhetetlenséget firtató kérdéseinket mindezekkel kapcsolatban, ám Hernádi Ádám nem válaszolt, és a sajtóhíreket saját Facebook-oldalán sem kommentálta a korábban megszokott módon. Rákérdeztünk arra is, hogy Hernádi Ádám megválasztása esetén milyen módon működne együtt a nagybátyjával, és milyen esetleges beruházási terveit ismeri még Hernádi Zsoltnak. Ennek már csak azért is jelentősége lehet, mert esztergomi forrásaink szerint a MOL-vezér újabb helyi beruházási terveiről is szó lehet. Információink szerint felmerült, hogy a Hernádi-család valamilyen módon részt venne a városi Szent István Fürdő, a hozzá tartozó Fürdő Szálló rekonstrukciójában is.
Hernádi Ádám, a tavasszal létrehozott közszereplői Facebook-oldalán az egyik első videós bejelentkezésében mondta el:
A kormány támogatásával ötmilliárd forintból megújítjuk a fürdőt.
A videóban ráadásul éppen a Magyar Turisztikai Ügynökség főigazgatóját látogatta meg, mintha besétálna tárgyalni, és rögtön fogadja is őt Guller Zoltán, addigi főnöke. Ebben a videóban a későbbi polgármesterjelölt éppen a Szent István Fürdő, a hozzá tartozó Fürdő Szálló felújításáról beszél, amelynek kormányzati támogatásáért igencsak hálásnak tűnik.
Vannak azonban más videók és ígéretek is a fideszes polgármesterjelölt oldalán. Noha Hernádi Ádám egyik első ígérete volt a városban régóta tervezett gát, amelyet – mint írta – "nem halogathatunk tovább, mert nekünk biztonsági kérdés", a Magyar Közlönyben nemrégiben megjelent határozat egy három évvel ezelőtti kormányhatározatot módosítva rengeteg kormányzati, illetve uniós forrást elvont ettől.
Korábban "Esztergom árvízvédelmének fejlesztése I. ütem" címszó alatt 9 milliárd 30 millió forint szerepelt azzal, hogy a beruházást az uniós Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) finanszírozta volna. A határozat az összeget 900 millió forintra csökkenti, amely csak az előkészítést szolgálja. Indoklás nem szerepel a szövegben. A projekt 26 ezer ember árvízvédelmét szolgálná, és miután ez a Hernádi-program sarokköve, nem lenne nagy meglepetés, ha még a kampány idején mégis érkezne hozzá némi bejelenthető állami forrás. | A két Hernádi behálózná Esztergomot | Hernádi Ádám, a Fidesz 34 éves esztergomi polgármesterjelöltje, Hernádi Zsolt unokaöccse előbb Orbán Viktor személyi titkárának titkára volt, majd trafikkoncessziókról döntött, aztán kioszthatott néhány milliárdnyi támogatást a nagybátyjának. Az esztergomi közvagyont és a MOL elnök-vezérigazgatójának rokonságát érintő összeférhetetlenséggel kapcsolatban nem válaszolt kérdéseinkre. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2019/09/20/esztergom_hernadi_csalad_hernadi_adam/ | 2019-09-20 14:12:00 | true | null | null | Index |
Ez jár annak, aki nem hajlandó szolgai módon asszisztálni az egri vár fejlesztésére érkező 6 milliárd forint 20-30 százalékának elsikkasztásában.
Ezt az egri Dobó István Vármúzeum korábbi igazgatója, Berecz Mátyás írta ki nyilvános Facebookjára pénteken, miután a helyi fideszes újság gyanúsítgatni kezdte a múzeum pénzügyei miatt.
Berecz hosszú évekig dolgozott a város fennhatósága alá tartozó kulturális intézményben, tavaly év végén távozott az igazgatói posztról, majd az önkormányzati kampányban az ellenzékhez pártolva Mirkóczki Ádám csapatában lett képviselőjelölt.
Az Egrihírek.hu azt rója fel Berecznek, hogy vár napi működtetésére szolgáló pénzügyi keretre egy olyan céggel szerződött, amely a beosztottja tulajdonában állt. Ebből az évi 51 milliós keretből finanszírozták az idegenvezetést, és ebből idézték fel korhű ruhákban a középkori hangulatot. A lap nem fogalmaz meg konkrét vádakat, inkább azt hangoztatja, hogy erkölcsileg kifogásolható, kockázatmentes üzlet volt, mert még a ruhákat is a Vármúzeum pénzén vásárolták. Viszont azt is sugalmazza, hogy ez az ügy állhatott az igazgató távozása mögött.
Berecz viszont egészen más magyarázatot ad a történtekre. A cikkre reagáló Facebook-posztja szerint a konfliktus forrása az volt, hogy a Fidesz egri képviselője, Nyitrai Zsolt „meg akarta sarcolni” a vár fejlesztésére érkező állami pénzt. Berecz szerint erről az összecsapásról Habis László, a város fideszes polgármestere is tudott. Habis alapvetően Berecz oldalán állt, de aztán cserben hagyta, amikor elfajultak a dolgok.
Habis László! Én Önnek 6 éven keresztül az egyik leglojálisabb beosztottja voltam. Nyitrai Zsolttal vívott háborújában mindig Ön, és a vár törvényes fenntartója, az önkormányzat mellett álltam. Pedig egyszerűbb, és nyugodtabb lett volna az életem, ha, ahogy egy fideszes barátom tanácsolta: „hagyjad, hogy Nyitrai sarcolja a várat”. Nem hagytam. Nyitrai Zsolttal kialakult konfliktusomban végül Ön is cserben hagyott.
Berecz a 24.hu megkeresésére azt mondta, a vár könyvelését a város cége végezte, és Habis polgármester hagyta jóvá a költségvetést, úgyhogy ha az egyik legjelentősebb tétel elköltésével bármi baj lenne, azért jogilag őt is felelősség terheli.
Berecz azt mondta, a fejlesztési pénzekkel kapcsolatos állítását fenntartja, és a napokban írásos bizonyítékokkal is alá fogja támasztani.
Hétfőn Érden zajlott le egy, az egrihez kísértetiesen hasonlító összecsapás. Érden is egy városi cég korábbi, kirúgott vezetője került a fideszes helyi újság célkeresztjébe, aki aztán a Facebookon súlyos bűncselekmények elkövetésével vádolta meg a városvezetést.
Nyitrai Zsolt környezetéből úgy tudjuk, hogy gyors és határozott jogi lépéseket tesz az ügyben.
Kiemelt kép: Komka Péter / MTI | Az egri vár volt igazgatója: Nyitrai meg akarta sarcolni a fejlesztési milliárdokat | Ez jár annak, aki nem hajlandó szolgai módon asszisztálni az egri vár fejlesztésére érkező 6 milliárd forint 20-30 százalékának elsikkasztásában.
Ezt az egri Dobó István Vármúzeum korábbi igazgatója, Berecz Mátyás írta ki nyilvános Facebookjára pénteken, miután a helyi fideszes újság gyanúsítgatni kezdte a múzeum pénzügyei miatt.
Berecz hosszú évekig dolgozott a város fennhatósága alá tartozó kulturális intézményben, tavaly év végén távozott az igazgatói posztról, majd az önkormányzati kampányban az ellenzékhez pártolva Mirkóczki Ádám csapatában lett képviselőjelölt. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2019/09/20/az-egri-var-volt-igazgatoja-nyitrai-meg-akarta-sarcolni-a-fejlesztesi-milliardokat/ | 2019-09-20 14:32:00 | true | null | null | 24.hu |
Birodalmában soha nem nyugodott le a nap – fogalmazta meg az utókor V. Károly német-római császár, spanyol király hatalmának földrajzi kiterjedtségét. Furcsa a párhuzam, de hasonlót lehetett elmondani a csúcson több mint 50 saját és több tucatnyi franchise üzletet számláló One Euro Market üzletlánc hivatalos tulajdonosi köréről, amelyben szerepet kapott panamai, hongkongi, Marshall-, Seychelle- és Brit Virgin-szigeteki társaság is.
Azóta viszont alig maradt valami a hálózatból, a jelek szerint mindössze három bolt. Ami az üzleteket korábban működtető 10 céget illeti, egyet megszűntnek nyilvánított a hatóság, három ellen kényszertörlési, további hárommal szemben felszámolási eljárás indult.*Kényszertörlési és megszűntnek nyilvánítási eljárást a beszámolási kötelezettség elmulasztása miatt szokott a hatóság indítani.
Ennél azonban érdekesebb, hogy az állam (az adófizetők) és a beszállítók élőben nézhetik, ahogy minimum százmilliós, de valószínűleg inkább milliárdos nagyságrendű kár éri őket. Formálisan offshore tulajdonosok, illetve az általuk megbízott vezetők döntései miatt, de ahogy korábban írtam, naivitás kell annak feltételezéséhez, hogy a világ teljesen különböző részén lévő tulajdonosok tényleg a végső haszonhúzók voltak, miközben az azonos székhelyen működő cégeiknél rendre ugyanaz a néhány magyar személy volt a könyvvizsgáló, könyvelő, tulajdonosi képviselő, kézbesítési megbízott és jogász. Mégis, ha senki nem esik ki a szerepéből, akkor könnyen lehet, hogy jogilag pontosan ez lesz a helyzet.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBedőlés felé tart az egyeurós bolthálózat, mióta lecserélte Magdi anyustBezárt boltok, milliárdot közelítő tőkekivonás, százmilliót meghaladó adótartozás a korábbi nagykereskedőnél. Nincs könnyű helyzetben egy egyeurós bolthálózat.
Ez az állam oldaláról pikánsabb helyzet abból a szempontból, hogy a jogalkotóról van szó. A hálózatban a nagykereskedelmi tevékenységet 2016 végéig végző, egykor One Euro-Market (OEM), ma már ZKKTS Kft. névre hallgató cég 2018 eleje óta szerepel a 180 napon túli, 100 millió forintot meghaladó adótartozást felhalmozó cégek listáján, és egyéb eljárások, elmarasztalások*NAV – adószámtörlési határozat, áfabevallást be nem nyújtó adózó, bírósági végrehajtás után idén augusztusban a felszámolását is elrendelték.
Ha nem történik valószínűtlen fordulat, akkor a cég anélkül tűnik el a süllyesztőben, hogy az állam egyetlen forintot is viszontlátna. A felszámoló arról tájékoztatta a G7-et, hogy
„az ügyvezető a felszólító leveleinket nem vette át, a felszámolóval nem vette fel a kapcsolatot, tevékenységet lezáró számviteli beszámolót, zárómérleget, főkönyvi kivonatot, vagyonleltárt, adóbevallásokat és iratjegyzéket, iratot nem adott át. A cég történetére, gazdálkodására vonatkozóan csak a közhiteles cégtörténetben szereplő információkkal rendelkezünk. Jelenlegi ismereteink szerint a Cstv. 63/B §-ban foglaltaknak megfelelően egyszerűsített eljárás keretében kényszerülünk lefolytatni az eljárást.”
Erre akkor kerül sor, ha az adós vagyona a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, vagy a nyilvántartások, könyvvezetés hiányai miatt a felszámolási eljárást nem lehet az általános szabályok szerint lebonyolítani.
Mennyit bukik várhatóan az állam? A megismert legnagyobb tartozás, amelyet a NAV megpróbált (sikertelenül) behajtani, 335 millió forint volt, de hallottam olyan becslést, amely alapján bőven a milliárdos nagyságrendben van az állam követelése. Miközben egyáltalán nem ért véget a hálózat működése, mert a nagykereskedelmet átvette egy másik cég, a One Euro Group. Ez azonban hivatalosan csak nevében kötődik elődjéhez, tulajdonosi – és egyéb, az eset jogi megítélése miatt fontos – szempontból nem volt köze a képen kívülre került OEM/ZKKTS-hez. Ahogy a boltokat üzemeltető cégeknek sem, amelyek így – ha egyre csökkenő számban is – tovább működhettek.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFerrarira futotta a bukó boltláncnál, több százmilliónyi adó kifizetésére nemPár éve még az egyik legfontosabb kiskerlánc volt a One Euro Market. Az alapító százmilliókat vett ki készpénzben, pedig elvileg köze sem volt a céghez.
Valamekkora összeggel a beszállítóknak is adósa maradt az OEM/ZKKTS, de számukra a hálózat nagykereskedelmét 2017-ben végző One Euro Group bedőlése az igazán fájdalmas. Összesen sok százmillió forintjuk ragadt benn ugyanis, sőt, könnyen elképzelhető, hogy itt is milliárdos nagyságrendű az összeg.*A cég 2018-ra nem adott le beszámolót, 2017 végén 1,84 milliárd forint volt a rövid lejáratú kötelezettségállománya, amely nagykereskedelmi cégnél döntő mértékben a szállítókat szokta takarni. Pontos arányt azonban nem lehet tudni, mert a kiegészítő mellékletnek csak a fedőlapját adta le a vállalat. És sajnos ez a cég sem néz ki az ő szempontjukból jobban, mint a ZKKTS: idén március eleje óta felszámolás alatt áll, augusztusban pedig az áfabevallást be nem nyújtók listájára került fel.
A One Euro Group felszámolója nem adott tájékoztatást a részletekről, de úgy tudom, hogy a helyzet jelen állás szerint a ZKKTS-éhez hasonló, vagyis itt is az a legvalószínűbb, hogy a hitelezők nem jutnak egy fillérhez sem. A másik oldalon viszont komolyabb következménytől senkinek sem kell tartania, végül is a tulajdonos egy Seychelle-szigeteki cég, az pedig, hogy ki a kézbesítési megbízott vagy a tulajdonosi képviselő, nem számít.
Ez talán rendben is lenne, ha egy cég egyszerűen rossz vezetői döntések, elhibázott üzletpolitika miatt megy tönkre; a beszállítók vigyázzanak, hogy milyen vállalattal üzletelnek. Ebben az esetben azonban vannak arra utaló jelek, hogy valami más történhetett. Van olyan beszállítói vélemény, amely szerint a hálózat és benne a One Euro Group helyzete azért alakult így, mert a boltokat üzemeltető cégek
a befolyt bevétel tekintélyes részét nem a nagykereskedő kifizetésére használták fel, hanem a tulajdonosuknak juttatták tőkeleszállítás és tagi kölcsön formájában.
A tíz boltüzemeltető cég mindegyikből jelentős tőkét vont ki tulajdonosa, esetenként 40 millió forintot, gyakrabban viszont 95 milliót. A 10 cégnél összesen 840 millió forintot vontak ki a tulajdonosok. (Korábbi cikkemben nem számoltam az egykor szintén boltüzemeltető, One Euróról STKKZ Kft.-re átnevezett céggel, ezzel együtt 860.) Pedig a tőkehelyzet a társaságok többségénél siralmas volt, a beszámolókban rögzített állapot szerint a saját tőke jó pár esetben negatív a tőkekivonás és a veszteség következtében. A legutóbbi elérhető beszámolók*ez esetenként 2017-es, esetenként 2018-as szerint a 11 (részben már csak egykori) boltüzemeltető cég összesített saját tőkéje -521 millió forint.
Ezt fejelte meg, hogy közülük hat adott kölcsön tulajdonosának, összesen 1,21 milliárd forintot. Négy másik cég esetében az látszik, hogy összesen 583 millió forintot adott kölcsön, de az nem derül ki, hogy kinek. További egy cégnél a hibásan feltöltött kiegészítő melléklet miatt csak a követelések összege látszik, ez 129 millió forint. Az utóbbi két tételről sem zárható ki, hogy jórészt a tulajdonosnak adott kölcsön, amelyek összege így már 1,9 milliárd körüli lehet.*A másik oldalon csak egy cég kapott azonosítható módon tulajdonosi kölcsönt, 182 milliót.
Ebből 283 millió már biztosan nem térül meg, mert azt az STKKZ leírta értékvesztésként. Nem csoda, hiszen tulajdonosa a ZKKTS. A hálózat helyzetét elnézve a többi megtérülésére is csekély az esély. Ha az ebből és a tőkeleszállításokból*Ennek összegét a törvény szerint vagy ki kell fizetni a tulajdonosnak, vagy bele kell számítani a felé fennálló valamilyen kötelezettségbe. származó pénz megvan valahol, akkor azt az offshore tulajdonosoknál kellene keresni.
Közben a mérlegadatok arról árulkodnak, hogy
ezek az összegek nagyon is hiányoztak akkor, amikor a beszállítót, a One Euro Groupot kellett volna kifizetni.
A cég követelésállománya 2017 végén 1,88 milliárd forint volt, és mivel ebben az évben ez a társaság volt a One Euro hálózat nagykereskedője, életszerű az feltételezni, hogy ezzel az összeggel a boltokat üzemeltető cégek tartoztak neki. Ezt megerősíti, hogy ezek a cégek 2017 végén hasonló összeggel tartoztak, miközben árut főszabály szerint csak a hálózat nagykereskedőjén keresztül szerezhettek be.*Az értékelést megnehezíti, hogy a 11 cégből mindössze hatnál látszik, hogy mennyivel tartozik a szállítóinak: 1,37 milliárd forinttal. Ötnél csak a rövid lejáratú kötelezettségekről van adat – 820 millió –, de ez a kisker cégeknél általában döntően a szállítói tartozásokat jelenti.
Tehát a boltokat üzemeltető cégekből százmilliós nagyságrendben vettek ki pénzt a tulajdonosok, miközben ezek a cégek a (szintén a hálózathoz tartozó) saját nagykereskedőjüket sem tudták kifizetni.
Az előzmények alapján az sem lenne teljesen meglepő, ha a One Euro Group is megjelenne a 100 millió forintnál több adóval 180 napon túl tartozó cégek listáján. De a történet enélkül is szomorú, mert a hálózat – egyre zsugorodva ugyan – a jelek szerint két nagykereskedő cég bukásán is túltette magát, miközben az elsőnél főképp az állam, a másodiknál a beszállítók égették meg magukat valószínűleg milliárdos nagyságrendben.
A fenti gondolatmenetre alapozott kérdéseket elküldtem azoknak a boltüzemeltető cégeknek, amelyek múlt hónapban még életjeleket mutattak*Nem szüntették meg őket, nem álltak kényszertörlés vagy felszámolás alatt., de válasz nem érkezett sehonnan. Ahogy attól az üzletembertől sem, aki tulajdonosi képviselőként – öccsével felváltva – szignózta a tőkeleszállítási határozatokat, és aki a korábbi cikkemben bemutatott módon valószínűleg sokkal fontosabb szerepet játszott a hálózat életében, mint arra pusztán a cégjegyzék alapján következtetni lehet. | Három tenger mosta el a bedőlt magyar üzletlánc vagyonát | Sorra indulnak a felszámolási, kényszertörlési eljárások a One Euro-cégek ellen. Az állam és a beszállítók milliárdos bukta elé néznek, pedig lehet, hogy a pénz egy része megvan valahol. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20190924/harom-tenger-mosta-el-a-bedolt-magyar-uzletlanc-vagyonat/ | 2019-09-24 14:13:31 | true | null | null | G7 |
Elég furcsa közgyűlést tartottak néhány hete az újpesti élvonalbeli labdarúgó csapatot működtető Újpest 1885 Futball Kft-nél. Az eseményt a többségi tulajdonos azért hívta össze, mert úgy döntött, 15 millió forintért szeretné eladni a cég 1 százalékát. A rejtélyes vevőt azonban a jegyzőkönyvben nem nevesítették, sőt, valószínűleg a közgyűlésen sem hangzott el a neve.
Az Újpest tulajdonosi viszonyai azért érdekesek, mert mostanra valószínűleg a fővárosi lila-fehér csapat az egyetlen, aminek lényegében semmilyen kötődése nincs a magyar gazdasági-politikai elithez. Az együttes közvetve a belga Roderick Duchatelet kezében van (illetve egy minimális részesedéssel rendelkezik az Újpesti Torna Klub), és bár többször megjelentek hírek arról, hogy Fidesz-közeli körök az újpesti csapatra is szemet vetettek, a külföldi tulajdonos egyelőre nem adta be a derekát.
Visszavárná a milliárdjait a belga tulaj
Bár az 1 százalékos tulajdonszerzés természetesen egyáltalán nem jelentős, a tranzakcióval valaki mégiscsak házon belül kerül a cégnél, ami megnyit bizonyos lehetőségeket. Ráadásul a 15 milliós vételárral nem is vásárol túl drágán a vevő. Ez ugyanis 1,5 milliárd forintra értékeli fel a teljes céget, márpedig amikor korábban szóba került a magyar sajtóban az Újpest eladása, ennél nagyobb összegek forogtak. A 24.hu négy éve például arról írt, hogy Győri Tibor, Orbán Viktor miniszterelnök korábbi tanácsadója 10-15 millió euróért, tehát 3,5-5 milliárd forintért vihette volna a csapatot. Néhány hónapja pedig a Magyar Nemzet számolt be arról, hogy
Duchatelet 20 millió euróért (6,6 milliárd forintért) válna meg az együttestől.
A kormánypárti lap a miniszterelnökkel szintén jó kapcsolatban álló, gyakran csak Orbán Viktor túravezetőjeként jellemzett Garancsi Istvánt említette, mint potenciális vevőt*Garancsinak már van egy csapata, közvetve ugyanis övé a Fehérvár FC. A Magyar Nemzet erről azt írta, hogy ha ennek ellenére mégis hozzá kerülne az Újpest, akkor Fehérváron a Mol lépne előre szponzorból tulajdonossá..
Utóbbi összeg szinte biztosan közelebb áll a realitásokhoz, már ha persze abból indulunk ki, amiből Duchatelet szokott, tehát hogy ő mennyit költött az Újpestre. A belga üzletember már évekkel ezelőtt is 10 millió euró körüli összegről beszélt, a csapat pedig azóta csak vitte a pénzt. Mivel a lila-fehérek (valószínűleg nem függetlenül a tulajdonosi viszonyoktól) más kluboknál kevesebb állami forráshoz jutnak, az elmúlt években Újpest üzleti szempontból az egyik leggyengébben teljesítő futballcég volt az élvonalban, még akkor is, ha ebben a közelmúltban azért látszik egy kis előrelépés.
A csapat számára pénzügyileg a 2012 és 2014 közötti időszak volt a legrosszabb, akkor három év alatt összesen durván 4,4 milliárdos veszteséget hoztak össze*Időközben az együttes mögötti cég is változott, részben épp az anyagi nehézségek miatt, amit Duchatelet szerint a korábbi tulajdonos visszaélései okoztak.. Ebben az időszakban
volt olyan év, amikor kevesebb bevételük volt, mint bármelyik másik csapatnak, a legjobban teljesítő riválisok pedig hatszor-tízszer több pénzből gazdálkodhattak.
Az előző pár idényben kissé javult a helyzet, bevétel szempontjából felzárkózott a cég az élvonal középmezőnyéhez, de a kiadásokat jellemzően így sem sikerült fedezni a befolyó pénzből. 2011 óta a lilafehér együttes mögött álló cégek együttesen több mint 5,5 milliárd forintos veszteséget hoztak össze, amit nyilván a tulajdonosnak kellett kipótolnia.
Az Újpest 1885 Kft.-ben legutóbb épp azon a közgyűlésen kellett tőkét emelni, amikor az új tulajdonost is belengette Duchatelet. Ezúttal a belga üzletember 665 millió forintot tolt a vállalatba*Egy korábbi kölcsönt apportált, azaz némileg leegyszerűsítve, a régebben kölcsönadott 665 milliót már nem kér vissza.
Az új tulajdonos valójában a régi
Ennek fényében az 1,5 milliárdos ár valóban nem tűnik soknak, más kérdés, hogy piaci alapon nyilván ennyit sem ér egy cég, ami folyamatosan veszteséges, alig több, mint 1 milliárdos vagyonát pedig többnyire hitelből finanszírozza.
Mindenesetre az új tulajdonos egyelőre nem jelenhetett meg a cégben, mivel a közgyűlésen a kisebbségi, mindössze 0,25 százalékos részesedéssel rendelkező Újpesti Torna Egylet ehhez nem járult hozzá. Az UTE-nek ugyanis elővásárlási joga van ilyen esetekben, az erről való lemondásról viszont az egyesületet képviselő Őze István klubigazgató helyben nem dönthetett, ki kellett kérnie az igazgatóság véleményét. Őze István lapunknak azt mondta, azóta ez megtörtént, és az UTE nem akarja megvenni a felkínált 1 százalékos részesedést, azaz jöhet az új tulaj, ám az UTE vezetője azt nem tudta megmondani, hogy ki lesz ez.
A többségi tulajdonos azonban elárulta, hogy valójában csak egy technikai tranzakcióról van szó, amit sportszakmai megfontolások indokolnak. A cég tájékoztatása szerint a vevő a Jobsforward Kft. lesz, amely szintén az Újpest Labdarúgó Kft. leányvállalata, és amely az Újpest FC utánpótlását üzemelteti. A magyarázat szerint az Újpestnél
Szorosabb gazdasági kapcsolatot szerettek volna a két cég között, mivel az utánpótlásból már többen érkeztek a felnőtt csapat keretébe, így jó ha van részesedése ennek a cégnek is.
A tranzakció még nem történt meg, de hamarosan sor kerül rá.
Az utolsó szabad préda
Az ügylet arra is utalhatna, hogy Roderick Duchatelet hosszútávra tervez, ami akár így is lehet, de a magyar futballban már sokszor bebizonyosodott, hogy egyik napról a másikra is változhatnak a dolgok. Korábban nem igazán volt eladási szándék például a Honvéd előző tulajdonosa George F. Hemingway részéről sem, aztán év elején mégis egy NER-közeli vállalkozóhoz került a budapesti csapat.
A belga üzletembert ráadásul valószínűleg meg is lehetne győzni a tranzakcióról. Duchateletnek nem különösebben jó a kapcsolata a szurkolókkal, és a kisebbségi tulajdonos UTE-val sem. Utóbbival a már emlegetett közgyűlésen is vitáztak egy jót a focicsapat logójáról, amit az egyesület támogatása nélkül változtattak meg, és ami miatt pereskedtek is a felek.
Bár a belga a Magyar Nemzet 20 millió eurós lehetséges vételárat emlegető cikke után azt mondta, egyelőre nincs napirenden az értékesítés, azt is hozzátette: nem állítja, hogy soha nem adná el az Újpetet.
Kérdés persze, hogy mennyit ér a Fidesz-közeli körökben a vélhetően utolsó megvásárolható nb1-es csapat.
Az élvonal másik 11 együttese ugyanis így vagy úgy kötődik a magyar gazdasági-politikai elithez.
A lenti táblázatban foglaltuk össze, hogy kik illetve mely szervezetek az egyes csapatok tulajdonosai, és mik a lehetséges politikai kötődések.
Több esetben, mint mondjuk az Orbán Viktorhoz és Mészáros Lőrinchez köthető Felcsútnál, a Garancsi István által birtokolt Videotonnál vagy éppen a Fidesz pártigazgatója, Kubatov Gábor vezette Fradinál teljesen egyértelmű ez a kapcsolat. Máshol ugyan csak közvetett, de tulajdonképpen mindenhol megvan.
Zalaegerszegen az országszerte számos focipályát építő Pharos 95 Kft. a tulajdonos, ami Végh Gábor kezében van, akinek útja többször keresztezte már Mészáros Lőrincét. Az Átlátszó írta meg, hogy ő adományozta a Puskás Akadémiának Puskás Ferenc szobrát, a Pharosnak pedig egy napig fióktelepe volt bejegyezve az egykori felcsúti polgármester lakcímére.
Szintén közvetetten, de feltűnt a Kaposvár körül is a Mészáros család. Ott most közvetve a nem különösebben ismert nevű Batári Csaba Lajos birtokolja az együttest, de tavaly rövid ideig egy olyan vállalat volt a tulajdonos, amely egy időben a Mészáros-gyerekek cége, a Fejér B.Á.L. érdekeltségébe tartozott. Bár azóta ez a vállalat kiszállt, sokat nem kellett pakolni az iratokat, mert az új tulajdonos pont ugyanarra – az egyébként iparűzési adómentes – címre van bejegyezve.
Ugyancsak kevésbé ismert név talán a Honvéd új tulajdonosa is. Pedig a kispesti csapatot megvásárló Metalcom Sport Kft. annak a csoportnak a tagja, amely a határkerítést is építette, és a korábban Szentesen Fideszes színekben polgármesterjelöltként induló Bozó Zoltán érdekeltsége. Bozó ezúttal is elindul a Fidesz jelöltjeként az önkormányzati választásokon, igaz már nem polgármesterként, hanem csak a települési kompenzációs listán, de ha a kormánypárt nyer a városban, akkor gazdaságért és külkapcsolatokért felelős alpolgármester lenne.
A Debrecenben emberemlékezett óta klubtulajdonos Szima Gábor a kaszinó-koncessziók miatt sorolják a NER-elithez, a Diósgyőri csapatot kézben tartó Leisztinger Tamás pedig korábban ugyan inkább a baloldali körökkel üzletelt, de amikor megvásárolta a DVTK-t elég egyértelmű utalást tett arra, hogy a részéről ez nyitás az ország – a focit hozzá hasonlóan fontosnak tartó – elsőszámú politikai vezetője felé.
Talán a legkevésbé erős kötődés a Paksnál van. Az atomváros focicsapatában a helyi egyesület a tulajdonos, ahol Süli János korábbi paksi bővítésért felelős miniszter ugyan elnökségi tag, de nem ő vezeti a testületet. | Másfélmilliárdra értékelték fel az újpesti focicsapatot, ahova új tulajdonos érkezik | Valójában csak a cégháló bonyolódik a hivatalos indoklás szerint sportszakmai okokból. A belga tulaj még ragaszkodik az utolsó nem NER-közeli NB1-es csapathoz, amire milliárdokat költött. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20190922/masfelmilliardra-ertekeltek-fel-az-ujpesti-focicsapatot-ahova-uj-tulajdonos-erkezik/ | 2019-09-22 14:20:00 | true | null | null | G7 |
Költségvetési csalás bűntette miatt 36 személlyel szemben emelt vádat a Csongrád Megyei Főügyészség, illetőleg további 54 személlyel szemben alkalmazott más intézkedést, akik fiktív számlák kibocsátásával, illetőleg befogadásával közel másfél milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek – írta szeptember elején közleményében az ügyészség.
A meglehetősen hosszúra nyúlt sajtóanyag szerint az elsőrendű vádlott 2015. és 2017. közötti fiktív számlázásra létrehozott cégekkel 3-5 százalékért adták el számlákat. A számlák mögött semmilyen gazdasági esemény nem állt, kizárólag áfa visszaigénylésről szóltak, mondja az ügyészség.
Az ügyészség szerint a főkolomposok mellett a számlagyártól egy szegedi székhelyű őrző-védő cég is vásárolt, illetve egy vendéglátóipari termékeket forgalmazó vállakozás, és egy országos kereskedéssel foglalkozó társaság is, ők együtt 100 millió forint áfát csalhattak el. A kérdést, hogy melyik cégről van szó, az ügyészség azzal hárította el, hogy “a kérdéses ügyben a konkrét cégre nézve nem adható tájékoztatás, hiszen abból az elkövető személyére nézve is egyértelmű következtetés lenne levonható.”
Az Átlátszó információi szerint ugyanakkor az őrző-védő cég nem más, mint a felszámolás alatt álló Tigers Security. Ennek többségi tulajdonosa Német Ferenc, a vagyonvédelmi kamara korábbi elnöke, a Fidesz szegedi képviselőjelöltje. Német a Fidesz-KDNP színeiben indult a 2014-es önkormányzati választáson, de úgy nem jutott be a közgyűlésbe, de a Fidesz külsős tagként delegálta a a városi közgyűlés jogi, ügyrendi és közbiztonsági bizottságába.
2016-ben Német jelentette fel Botkát egy állítólagos ingatlanpanama-ügy miatt. A 24.hu akkori írása szerint Botkát azzal vádolták, hogy az uniós támogatásból épült Ligetfürdő városi tulajdonrészét áron alul adta magántulajdonba az önkormányzat. Ezért Német Ferenc, a Tisza Lajos Közéleti Egyesület, valamint a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke hűtlen kezelés gyanújával feljelentette a polgármestert. De még csak nem is nyomoztak, a hvg.hu írta meg 2018-ban, hogy minden a szerződéseknek megfelelően történt.
Német volt az is, aki a Magyar Időkben 2017-ben arról beszélt, elutasította a szegedi közgyűlés jogi bizottsága a Botka László polgármester vagyonnyilatkozatának vizsgálatára vonatkozó fideszes javaslatot.
Ez még abban az időben történt, amikor még Botka miniszterelnök jelölt volt, és ezt a szegedi Fidesz is próbálta kihasználni. Az akkori cikk szerint Botka László, a szocialisták miniszterelnökjelölt-aspiránsa több tételt is kihagyott a vagyonnyilatkozatából. Ezek közé tartozik az állítólag több millió forintot érő Rolex óra, illetve egy háromszáz négyzetméteres telek is. Német arra panaszkodott, hogy a baloldali többség meg sem próbált érdemben foglalkozni az előterjesztéssel. Botka az index.hu-nak akkor azt mondta, a telek mindig is benne volt a vagyonnyilatkozatban.
Német most az önkormányzati választásokra készül. Facebook oldala szerint “itt az idő, hogy visszaadjuk Szeged régi rangját.” Biztonságot, nyugalmat akar Újszegednek, ahol indul, a Fidesz támogatta, de magát függetlennek nevező Nemesi Pál csapatában.
Német azt mondta az Átlátszónak, a vádemelés az ügyvezető ellen történt, ő személy szerint évek óta nem vesz részt az ügyvezetésben. Több cégben is tulajdonos, de állítása szerint nem tudott a számlavásárlásról. “A napi ügyekben végképp nem vettem részt” – hangsúlyozta.
Az ügyészség voltaképpen megbocsátó az adócsalókkal, a közlemény szerint “a nyomozás során 54 gyanúsított az általa okozott vagyoni hátrány összegét részben vagy egészben megfizette és ezzel közel 500 millió forint megtérült a magyar állam felé. Ezen terheltek vonatkozásában a főügyészég az eljárást megrovás alkalmazása mellett megszüntette, illetőleg a feltételes ügyészi felfüggesztés lehetőségével élt a vagyoni hátrány megtérítésének előírása mellett.”
Fotó: Német Ferenc/Facebook | Költségvetési csalásba keveredett a fideszes képviselőjelölt őrző-védő cége | Költségvetési csalás bűntette miatt 36 személlyel szemben emelt vádat a Csongrád Megyei Főügyészség. A vádlottak mintegy 1,5 milliárd forint adót csaltak. A közelmény szerint a számlabefogadók között szerepelt szegedi székhelyű őrző-védő cég is. Az Átlászónak több forrásból megerősítették, hogy a Tigers Securityről van szó, ami Német Ferenc fideszes képviselőjelölt többségi tulajdona. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/09/18/koltsegvetesi-csalasba-keveredett-a-fideszes-kepviselo-jelolt-orzo-vedo-cege/ | 2019-09-18 02:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
“Rendőrállam. Ez a szó jutott eszembe. Ennyi. Rendőrállam! Végigfutott bennem az a sok emlékkép, melyet az ’50-es ’60-as évekről meséltek szüleink, nagyszüleink. Végigfutott bennem a cédulás szavazás története, majd bevillant ez a szó: RENDŐRÁLLAM, itt és most!” – így kezdi csütörtöki bejegyzését Antal Balázs Tibor. Az egykori szentesi fideszes politikusról megírtuk, új egyesületével indul az önkormányzati választáson, emiatt a Fidesz kizárta.
De nem csak ennyi történt a Szentesi Polgári Szövetség Egyesület alapítójával. Egy Fidesz képivelő email címéről érkezett fellebbezés miatt az egyesület jogszerű indulása elhúzódótt Antal Balázs Tibornak mindössze 4 órája maradt aláírásgyűjtésre.
Fideszesek fúrják az aláírásgyűjtést, állítja az exfideszes szentesi képviselő
A Facebook bejegyzése szerint augusztus 30-án ez sikeresen megoldotta, de egy kommentelő szerint “kíváncsi lennék arra, hogy az aláírók EZEKET AZ ÍVEKET írták-e alá? (…) Valami sántít.” Antal Balázs Tibor hangsúlyozta, mindent előre leszerveztek, akkor gyűjtötték csak be az aláírásokat, amikor már lehetett. “Négy óra alatt közel 600 támogatói aláírás gyűlt össze, amelyre alig találok szavakat” – írta Antal akkor közösségi oldalán.
Nem sokat kellett várni, hogy a kommentelő sejtetése miatt feljelentés szülessen, és a rendőrök – mint Pikó András, fővárosi ellenzéki polgármesterjelölt esetében – kivételes gyorsasággal dolgoztak, és kutatásra készen érkeztek csütörtökön a Szentesi Polgári Szövetség Egyesület irodájába.
Antal szerint jót beszélgettek, kérdéseiket maradéktalanul megválaszolta, felvették a jegyzőkönyvet, majd házkutatást követően elmentek. Tőlük semmit nem foglaltak le vagy vittek el. Az Átlátszónak a polgármesterjelölt azt mondta, nem tett panaszt, az viszont meglepte, hogy a feljelentés szerint a rendőröknek bizonyítéka lehet arra, hogy “kézzel írott listák” vannak az egyesületnél.
“A választási irodából is elvitték az ajánló íveket, igaz, erről nem az iroda tájékoztatott. Az, hogy idáig jutottunk, nagyon durva” – mondta az Átlátszónak.
Az önálló indulása miatt a Fideszből kizárt egykori alpolgármester azt is elmondta, hogy több panaszt is benyújtottak ellene a helyi választási bizottságnál (HVB). Az egyik szerint Antal molinójáról hiányzott a kiadó, ezt pótolták. A másik azért panaszolta be Antalt, mert a molinója az út felett van. Ezt a HVB elutasította, ahogy azt is, amikor a szentesi Fidesz képviselője azt kifogásolta, hogy Antal az “Ő közülük való” szlogennel kampányol, mert a fideszes képviselő szerint ez azt jelenti, hogy Antalt a Fidesz támogatja. Hogy miből gondolta ezt, az nem derült ki.
Kerestük a rendőrséget a kérdéseinkkel, válaszukat várjuk.
A Fidesz legalább tíz éve listázza a választókat, mégis Pikóék ellen nyomoznak
Ha azt hallja: lista, kinek a neve ugrik be elsőre? Pikó Andrásé. Ja, nem. Csak a Facebookra kell felmenni például, hogy lássunk egy ismert „biztonsági szakértőt”, amint a közösségi oldal kétmilliárd felhasználójának mutat be egy különös webhelyet. Olyat, amin akár a híres Kubatov-listát is őrizhetik.
Fotó: Szentes város/Facebook
Frissítés (2019. szeptember 20.) A rendőrség ezt válaszolta érdeklődésünkre: „A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságon választás, népszavazás, és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűntett gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen indult eljárás. Az eljárásról a nyomozóhatóság bővebb tájékoztatást nem ad.” | Rendőrök kutatták át az exfideszes szentesi polgármesterjelölt irodáját, ott is listákat kerestek | Kézzel írt listákat kerestek csütörtökön a rendőrök feljelentés alapján a Szentesi Polgári Szövetség Egyesület irodájában. Antal Balázs Tibor szerint szerdán a leadott ajánlóíveket is elvitték a választási irodából. A fideszből önálló indulása miatt kizárt Antal Balázs Tibor megdöbbent az eljáráson. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/09/20/rendorok-kutattak-at-az-exfideszes-szentesi-polgarmesterjelolt-irodajat-ott-is-listakat-kerestek/ | 2019-09-20 02:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
„Sem az önkormányzatot, sem a választási bizottságot nem zavarják az önkormányzati választáson induló többi szervezet plakátjai, csak a miénkkel támadt problémájuk” – mondta Bomba Gábor, az Éljen Szekszárd Egyesület (ÉSZ) összellenzéki polgármester-jelöltje szerkesztőségünknek. „Csak ellenünk hozott döntést a bizottság a plakátok leszedéséről. Amit el is kezdtek, holott nincs joguk hozzá, hiszen a döntés még nem jogerős, mert fellebbeztünk. Az önkormányzat önhatalmú plakát-eltulajdonítása miatt az érintett jelölt rendőrségi feljelentést tett.”
Egy héttel ezelőtt jelent meg a sajtóban, hogy Bomba Gábort azzal nyomták fel a helyi választási bizottságnál, hogy a polgármesterjelölt visszaél a saját családnevével, és a „széleskörben ismert és népszerű energiaital” márkajelzésével azonos módon tünteti fel magát. A bejelentőnek azonban nem volt szerencséje, mert a választási bizottság kimondta, hogy Bomba Gábor használhatja a nevét és a logót is.
Ezt követően azonban újabb, az ÉSZ kampányára vonatkozó bejelentést kellett megvizsgálnia a választási bizottságnak. Egy állampolgár ugyanis megosztotta azt a gyanúját a fideszes vezetésű önkormányzattal, hogy az egyesületnek nincs engedélye a plakátjai kihelyezésére. Ez egyébként a kampány kezdetétől korlátozás nélkül tehető meg, mégpedig ingyenesen, de előzetes hozzájárulás (nem engedély) kell hozzá a tulajdonostól.
A bejelentő az önkormányzat válaszát a szokásos 30-60 napos határidő helyett pár nap múlva meg is kapta. A levélben az állt, hogy a hozzájárulást még nem adták ki az Éljen Szekszárd Egyesületnek. Az önkormányzat ráadásul önszorgalomból az E.ON-tól is bekérte, hogy adott-e ki hozzájárulást, és azt a tájékoztatást szintén odaadták az állampolgárnak.
A helyi választási bizottság első fokon a plakátok eltávolítására kötelezte az ÉSZ-t. Ez ellen persze az egyesület fellebbezett, de az önkormányzat nem várta meg a jogerős döntést, hanem azonnal elkezdte a plakátok eltávolítását. Ezt azonban csak a jogerős döntés után tehették volna meg.
Bomba Gábor elmondta, hogy amint az Éljen Szekszárd Egyesület jelölő szervezetté vált, augusztus 29-én beadta a plakátoláshoz a hozzájárulási kérelmet a jegyzőnek. Szeptember 12-én viszont arról értesítették az ÉSZ-t, hogy nem az illetékes szervezeti egységhez, a Városigazgatási és Rendészeti Osztályra került a kérelem.
Bomba Gáborékat szeptember 20-án arról tájékoztatták, hogy már a szeptember 5-i levelében új kérelem benyújtását kérték tőlük az oszlopok helyének és a kihelyezendő plakátok mennyiségének megadásával.
„A korábbi levélben azonban semmi ilyesmi nem szerepel, csak az, hogy máshová kell fordulnunk, mert más az illetékes az ügyben. Az oszlopok helyét pedig nem jelölték meg, csak azt, hogy körülbelül hol, mennyi oszlop van. Így például az 56-os úton 96 darab. Ez alapján viszont nem lehet megjelölni a helyet, illetve azt sem lehet tudni, hogy melyik oszlop az önkormányzaté és melyik az E.ON-é. Ezért bárhova rakjuk ki a plakátokat, az vita tárgya lehetett volna” – vélekedett Bomba Gábor.
Bomba hozzátette, hogy hiánypótlást azóta sem kaptak, és ha új kérelmet adnak be, és arra az előzőekhez hasonlóan 30 napos határidővel válaszolnak nekik, vagy kifogást keresnek, akkor október 22-én kaphatnak először hozzájárulást, amikor ugyebár már vége a választásoknak. „Most várjuk az eredeti kérelem szerint az írásos hozzájárulást.”
A kampányidőszakban – annak rövidsége miatt – három napos határideje van a kifogások, kérelmek elbírálásának. Hogy az ÉSZ esetében ez nem érvényesül, az egyesület szerint időhúzásnak tekinthető, amiben szerepe lehet az önkormányzatnak is, amely a helyi választási bizottságot és a helyi választási irodát működteti.
Ez az eljárás pedig – az egyesület vezetőjének véleménye alapján – sértheti a esélyegyenlőséget a jelöltek és a jelölő szervezetek között, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlási alapelveket. Emellett szintén sértheti az Alaptörvény által elismert véleménynyilvánítási szabadság jogának gyakorlását és a tisztességes eljáráshoz való jogot.
Bomba Gábort megkérdeztük arról is, hogy a plakátokkal kapcsolatos bejelentés attól a fideszes képviselőjelölt, Móra Viktóriától származik-e, aki a korábbiakat is írta. Az ÉSZ elnöke azt felelte, hogy a választási bizottságtól a nevek kitakarásával kapják meg az anyagokat, és csak az biztos, hogy a három bejelentést egy napon tették meg.
Fotó: Bomba Gábor Szekszárd/Facebook | Időhúzással szívatja a választási bizottság a szekszárdi ellenzéket | Feljelentést tett a rendőrségen rongálás miatt az Éljen Szekszárd Egyesület (ÉSZ), miután a helyi választási bizottság még nem jogerős döntése alapján a város önkormányzata elkezdte eltávolíttatni a plakátjaikat. Nemrég a Bomba! energiaitallal kapcsolatos Bomba név és logó használatát kifogásolták meg, és akkor a választási bizottság az ÉSZ vezetőjének adott igazat. Az ÉSZ gyakorlatilag a teljes ellenzéket lefedő választási civil szervezet. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/09/24/idohuzassal-szivatja-a-valasztasi-bizottsag-a-szekszardi-ellenzeket/ | 2019-09-24 02:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A korszakos jelentőségűként beharangozott ENSZ-klímacsúcson hétfőn Áder János bejelentette: „Magyarország a következő három esztendőben közel 6 millió dollárt fordít a nemzetközi klímafinanszírozásra.” Az ország vállalásainak felsorolását a köztársasági elnök azzal kezdte, hogy
Magyarország 2030-ig megtízszerezi naperőművi kapacitását.
Bár a konkrétumokról - vagyis hogy ezt miként képzeli el Áder és a kormány - egyelőre nem tudunk mindent, de ez mindenképpen jó hír azoknak a hazai szereplőknek, akik napenergiában utaznak (például Tiborcz István volt üzlettársainak, akik Herend határába álmodtak óriási napelemparkot). A legnagyobb kormányzati hátszele azonban nem a magyar vállalkozóknak van, hanem a miniszterelnök török barátjának.
Adnan Polat már tíz éve ismerte Orbán Viktort, amikor 2015 nyarán elkezdett Magyarországon üzletelni Tiborcz István ingatlanos cégével. Azóta annyi magyar projektje lett a külföldi kereskedőházaktól a budapesti villákig és a Közvágóhídra tervezett új lakónegyedig, hogy még ezt a terjedelmes összefoglaló cikket is ki kellett egészítenünk utólag, mert egy Pozsonyi úti luxusszálló kimaradt.
Az Erdogannal is jó kapcsolatot ápoló oligarcha legambiciózusabb tervei azonban a napenergiára vonatkoznak. Két éve egy emberként emelkedtek magasba a megújuló energiával foglalkozó szakértők és piaci szereplők szemöldökei, amikor Polat a török Forbesnak bemondta: 5 éven belül 700 millió dollár (akkor 185 milliárd forint) értékben szállna be a magyar napenergiába, amiből 1000 MW-os kapacitást akar elérni. Ez négyszer akkora teljesítmény, mint amennyi akkor az országban volt.
Polat a karzatról hallgatta, ahogy Orbán Viktor nem sokkal később, 2018-as beiktatásán kijelenti: „Az új napelemparkok, valamint Paks II. a tiszta és fenntartható energiatermelés élvonalába emelik majd Magyarországot.” Másfél héttel a választások után, egyetlen nap alatt hét naperőműcéget vásárolt fel Polat az addig meglévő kettő mellé, és év végére ő és török befektetőtársai már 14 frissen felvásárolt vagy alapított projekttársasággal rendelkeztek, bennük egy-egy vidéki óriás naperőműpark-fejlesztéssel.
„Minden támogatást megad”
A naperőművek általában jelentős uniós és kormányzati támogatással épülnek, a Polat-cégek pedig - korábban jogosultságot szerző társaikhoz hasonlóan - a kötelező átvételi rendszer (kát) keretében 25 évig a piacinál magasabb áron értékesíthetik a villamos energiát a MAVIR-nak.
De a kormány felől célzottan is sugárzik a jóindulat Polat napelemeire. 2018 novemberében a magyar küldöttséggel utazott Kínába a török üzletember, és bár ezt a miniszterelnök sajtósai elhallgatták, a Magyar Narancs kiszúrta, hogy egy nem akármilyen üzletet is tető alá hoztak. A Powerchina nevű, állami tulajdonú konglomerátum honlapja szerint a vezérigazgató-helyettesük Orbán Viktorral tárgyalt, majd a cég aláírt egy megállapodást a török Polat Grouppal egy 750 MW-os fotovoltaikus erőmű létesítéséről.
„Remélem, hogy a Powerchina komoly lehetőségként tekint a beruházásra. Az együttműködési megállapodás felgyorsítja a beruházást, ami megindul amilyen hamar csak lehet. A magyar kormány minden támogatást megad ehhez az együttműködéshez és a Powerchina magyarországi fejlődéséhez” - jelentette ki Orbán Viktor. Ahogy a Narancs fogalmazott:
„Egy török oligarcha a magyar delegáció tagjaként, a magyar kormány támogatásával utazott tehát ki Kínába, hogy ott kormányzati hátszéllel jusson kínai állami támogatáshoz egy magyarországi beruházáshoz.”
Ha szaván fogják Ádert, akkor az komoly, ugyanakkor nem teljesíthetetlen vállalást jelent. De hogy pontosan mennyi naperőművet is ígért meg New Yorkban, az elsőre nem volt világos.
Tavaly májusban a köztársasági elnök azt mondta: „Magyarországon viszonylag későn ébredtünk, a napenergia hasznosítása nálunk még csak most indul, de ha megvalósulnak a tervek, 2014-hez képest 2030-ra hússzorosára növekedhet a beépített naperőmű-kapacitás.” Itt sem derült ki, milyen számokkal kalkulál Áder, de ha azt az adatot vesszük alapul, hogy 2014 végén Magyarország 80 megawatt beépített napelem-kapacitással rendelkezett, akkor az viszonylag szerény, 1600 megawattos célt jelentett volna 2030-ra.
Az Energiaklub megújulókkal foglalkozó szakértője, Magyar László viszont arra emlékeztet, hogy a magyarországi kapacitás most 1000 megawattnál járhat - vagyis ezt kellene tízszerezni?
Szerencsére, ha nem is New Yorkban, de egy pár nappal korábbi nyilatkozatában Áder elárulta, mire gondolt. A Kossuth rádióban felidézte: „Palkovics miniszter úrral éppen egy közös rendezvényen voltunk múlt héten pénteken, ő bejelentette, hogy 2030-ra ezt megtízszerezzük, tehát a hétszáz megawattos kapacitás hétezerre fog bővülni bő tíz esztendő alatt.” | Van valaki, aki anyagilag is nagyon jól jár a magyar klímavédelmi vállalással | A korszakos jelentőségűként beharangozott ENSZ-klímacsúcson hétfőn Áder János bejelentette: „Magyarország a következő három esztendőben közel 6 millió dollárt fordít a nemzetközi klímafinanszírozásra.” Az ország vállalásainak felsorolását a köztársasági elnök azzal kezdte, hogy Magyarország 2030-ig megtízszerezi naperőművi kapacitását. | null | 1 | https://444.hu/2019/09/24/van-valaki-aki-anyagilag-is-nagyon-jol-jar-a-magyar-klimavedelmi-vallalassal | 2019-09-24 02:00:00 | true | null | null | 444 |
A Szegedi Ítélőtábla másodfokon, jogerősen helybenhagyta az első fokú bíróság ítéletét abban a perben, amit Botka László indított Szabó Bálint és a Szegedma ellen – közölte a Szeged.hu.
A polgármester azután indított pert, hogy Szabó az Echo TV-ben azt állította: az ügyészség vádiratában benne van, hogy a Szeviép-ügy szálai az önkormányzatig érnek. Ezt a Szegedma „feldúsította”, majd nyomtatott verziójában, a Déli Szóban már azt állították, hogy Szeviép-pénzek kerültek Botka Lászlóhoz.
Mivel Echo TV nincs, így Szabó élő adásban nem tud bocsánatot kérni, de a Szegedmának 8 napig nyitóoldalán kell tartania az ítélet rendelkező részét és a bocsánatkérést, a Déli Szónak pedig a címlapon kell ugyanezt tennie.
Botka László Facebook-oldalán közölte, a Fidesz szegedi provokátorától és propagandalapjától kapott kétmillió forintot a rászoruló gyermekek támogatására fordítja.
Kiemelt kép: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás | Szeviép-ügy: Botka László jogerősen pert nyert | A fake news miatt Szabó Bálint és a Szegedma 1-1 millió forintot fizet.
A Szegedi Ítélőtábla másodfokon, jogerősen helybenhagyta az első fokú bíróság ítéletét abban a perben, amit Botka László indított Szabó Bálint és a Szegedma ellen. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2019/09/25/szeviep-ugy-botka-laszlo-jogerosen-pert-nyert/ | 2019-09-25 14:46:13 | true | null | null | 24.hu |
Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész az elkövetési érték vádiratban foglaltak szerinti megállapítása végett és K. P. R. III. r., B. Sz. V. r., M. R. VI. r. és T. T. VII. r. vádlottak terhére súlyosításért, a vádlottak és védőik részben felmentésért, részben a büntetések enyhítéséért jelentett be fellebbezést.
A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Fővárosi Törvényszék 2019. év február hó 21. napján kelt ítéletét F.M. IV. r., B.Sz. V. r., M.R. VI. r. és T.T. VII. r. vádlottakkal szemben megváltoztatta.
IV. r. vádlott esetében az ítéletnek a társtettesként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletére [Btk. 396. § (1) bekezdés a) pont, (5) bekezdés b) pont] vonatkozó rendelkezését – mivel a bűncselekményegység okán már jogerősen elbírálására került – hatályon kívül helyezte és az emiatt vele szemben folyamatban lévő eljárást megszüntette. Erre figyelemmel a büntetését enyhítette.
A súlyosításra irányuló ügyészi fellebbezést a pályázatírásban közreműködő V. r. és a VII. r. vádlottak esetében osztotta és őket végrehajtásában felfüggesztett 10, illetve 6 hónapi szabadságvesztésre is ítélte.
A VI. r. vádlott esetében a súlyosítást célzó ügyészi fellebbezést ugyancsak alaposnak tartotta és a vele szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 4 évre súlyosította.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint a törvényszék a perrendi szabályok megtartásával járt el, ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett. A megállapított tényállást az ítélőtábla részben megalapozatlannak tartotta. A megalapozatlanságot az ügyiratok tartalma és ténybeli következtetés alapján kiküszöbölte úgy ítélve meg, hogy a vádlottak szándéka az összesen közel 500 millió forint összegű támogatás teljes összegének jogosulatlan megszerzésére irányult.
Az elsőfokú bíróság a vádlottak bűnösségére okszerűen vont következtetést és a cselekményeket is törvényesen minősítette. A kiszabott büntetések azonban IV. r., V. r., VI. r. és VII. r. vádlottak esetében korrekcióra szorultak. IV. r. vádlott esetében a bűnösségi kör szűkülése miatt enyhítés, míg V., VI. és VII. r. vádlottak esetében a cselekményben játszott szerepük, VI. r. vádlott esetében az országgyűlési képviselői - a törvény szerint a köz érdekének szolgálatát célzó - megbízatásával való visszaélése okán súlyosítás vált szükségessé.
Tekintettel arra, hogy a másodfokú bíróság ítélete az elsőfokú bíróság ítéletével IV. r. vádlott esetében részben ellentétes, az ő tekintetében a másodfellebbezés lehetősége megnyílt.
Az ítélőtábla döntése E. Zs. I. r., B. T. II. r., K. P. R. III. r.. B. Sz. V. r., M. R. VI. r. és T. T. VII. r. vádlottakkal szemben a mai napon jogerős.
Budapest, 2019. szeptember 25.
Fővárosi Ítélőtábla
Sajtótitkárság | MÁSODFOKÚ ÍTÉLET AZ ÚN. VOLDEMORT-ÜGYBEN | A különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt E. Zs. és társai ellen indult büntető ügyben az elsőfokú bíróság a 2019. február 21-én meghozott ítéletével E. Zs. I. r., B. T. II. r., F. M. IV. r. vádlottakat felfüggesztett szabadságvesztésre és pénzbüntetésre, K. P. R. III. r. és M. R. VI. r. vádlottat végrehajtandó szabadságvesztésre, pénzbüntetésre és közügyektől eltiltásra, B. Sz. V. r. és T. T. VII. r. vádlottakat pénzbüntetésre ítélte. | null | 1 | https://fovarosiitelotabla.birosag.hu/sajtokozlemeny/20190925/masodfoku-itelet-az-un-voldemort-ugyben | 2019-09-25 15:31:45 | true | null | null | birosag.hu |
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, Andy Vajna halála után a NER hivatalosan is kipucolta a padlás egy részét: a TV2 mellett az Atmedia és az IKO-csoport egy része is Mészáros Lőrinc bizalmasához, Vida Józsefhez és köréhez került. Korábbi cikkünkben feltérképeztük a teljes Vajna-birodalmat, és arra jutottunk, hogy a TV2-IKO-Atmedia triónál a Vajna-csomag NER-es tulajdonszerzése tulajdonképpen mindhárom cégnél ugyanúgy zajlott. A kulcsszereplő mindhárom ügyletben az AV Progress nevű Vajna társaság volt, valamint a Businesshelp Kft., illetve az Abraham Goldmann Zrt.
Leegyszerűsítve az történt, hogy a TV2-IKO-Atmedia trióban az AV Progressnek volt tulajdonrésze, ezt a társaságot vette meg először a Businesshelp, a Businesshelpet pedig Vida József és köre. Az ügylet egészen pontosan így nézett ki:
Azt már a G7 szúrta ki, hogy az utóbbi időben nemcsak annyi történt, hogy Vida és köre az Abraham Goldmannel beszállt ezekbe a társaságokba, változtattak az Abraham Goldmann szabályain is. A részvényeket kinyomtatták, így ahhoz, hogy eladják őket, a jövőben elég csak átíratni az értékpapíron a tulajdonosok nevét.
“Ráadásul az új alapszabály szerint (amit a változások miatt teljesen átírtak) a részvények átruházásához még a társaság beleegyezésére sincs szükség. Így pedig szép csendben el lehet adni az Abraham Goldmann Zrt.-t TV2-stül tulajdonképpen bárkinek, még egy 60 éves cinkotai nőt sem kell beiktatni az ügyletbe” – írta a G7. A cégháló alapján viszont mindez nemcsak a csatornára vonatkozik, hanem az IKO Holdingra és az Atmediára is. A cégháló jelen pillanatban így néz ki:
Mindhárom cégnél ott van az Abraham Goldmann: a TV2-ben közvetve egyedüli tulajdonos, az IKO Holdingban viszont vannak más tulajdonosok is. Egyikük egy máltai cég, amelyet egyelőre nem tudtunk senkihez köti, a másik társ a Hunmedia, amely Paulovics Ágnesé, aki szintén Vida köréhez sorolható, a harmadik pedig a Status MPE, amelyet Mészáros Lőrinchez szokás kötni.
Az Atmediában szintén nincs egyedül az Abraham Goldmann, a cégben közvetlenül illetve közvetve részesedése van a Status MPE-nek és a Hunmediának, valamint ugyancsak egy máltai cégnek, amely Habony Árpád hitelezőjéé, Tombor Andrásé.
A mostani változások tehát az IKO Holdingot és az Atmediát csak részben érintik, ettől függetlenül igaz rájuk is, hogy az (egyik) végső tulajdonost nem lesz olyan egyszerű kideríteni, mint eddig. Mindez pedig azért probléma, mert mind az IKO-ban, mind az Atmediában nagy pénzek forognak, az IKO Holding tavaly 754 millió forint nyereséget termelt, az Atmedia 1,5 milliárd forintot. Azt, hogy hová ment ez az összeg, viszonylag gyorsan ki lehetett deríteni – eddig.
Egyébként a helyzet sokkal rosszabb Vajna kaszinóinál és egyéb érdekeltségeinél. A néhai Andy Vajna többi cége ugyanis egy olyan offshore-cégben végződik, amelynek a tulajdonosait és pénzügyi adatait egyaránt el lehet titkolni. | Nemcsak a TV2, a nagy pénzeket hozó IKO és Atmedia tulajdonviszonyai is átláthatatlanabbá válnak | A TV2-t birtokló cégnél, az Abraham Goldmann Zrt.-nél arról határoztak, az eddig csak elektronikusan létező részvényeiket kinyomtatják. Így tulajdonképpen nyom nélkül lehet adni-venni őket, egy ilyen tranzakcióhoz ugyanis nagyjából elég annyi, hogy az értékpapírokon átírják a tulajdonos nevét. Kutakodtunk és kiderült, a változtatás nemcsak a TV2-t érinti, mivel az Abraham Goldmann a tévének műsorokat gyártó IKO Holdingban, valamint a csatorna műsoridejét értékesítő Atmediában is tulajdonos, így ezekre a cégekre ugyanúgy érvényes a megállapítás. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20190925_Nemcsak_a_TV2_a_nagy_penzeket_hozo_IKO_es_atmedia_tulajdonviszonyai_is_atlathatatlanabba_valnak | 2019-09-26 00:47:41 | true | null | null | HVG |
Nyolc év alatt tizenhat közbeszerzési eljárásban összesen több mint egymilliárd forint értékben nyert közbeszerzési pályázatokat Érden az a cég, amelytől 2011-ben lakást vásárolt a későbbi fideszes alpolgármester. A General-Invest Bau Kft. egyik tulajdonosa 2015-től vált hivatalosan az érdi politikus rokonságának tagjává: a vállalkozó fivére elvette a fideszes Bács István testvérét. Bács alpolgármester vagyonnyilatkozatában is talált az Átlátszó pár furcsaságot.
Csak idén nyáron három olyan közbeszerzési hirdetmény jelent meg, amely szerint összesen 374 millió forint értékben nyert építési-felújítási munkákat az egyik érdi alpolgármesterhez legalább két okból közelállónak nevezhető General-Invest Bau Kft.
Százmilliós osztalékról döntöttek
A hivatalosan kkv-nak (kis- és középvállalkozásnak) minősülő, 15 embert foglalkoztató cég 852 millió forintos nettó árbevétellel és majdnem 80 millió forintos nyereséggel zárta a 2018-as évet. A General-Invest Bau két tulajdonosa 2019. május végén arról döntött, hogy százmillió forint osztalékot vesznek ki a cégből.
A szélsőséges kijelentéseivel, például az ellenzék lecsürhézésével országos ismertséget szerző Bács István – jelenleg fideszes alpolgármester – 2011-ben egy 76 négyzetméteres társasházi lakás 100 százalékos tulajdonjogát szerezte meg adásvétellel Érd városközpontjában a General-Invest Bau Kft-től. Bács ekkor T. Mészáros András polgármester főtanácsadója volt.
Az eladó, az ingatlan-kereskedelemmel és építési beruházással foglalkozó General-Invest Bau Kft. tulajdonosa 2010-től Steierlein Zoltán, aki ebben a minőségében testvére, Steierlein Balázs helyére lépett. Steierlein Balázs 2015-ben házasságot kötött Bács István testvérével. Vagyis ekkortól a cég egyik tulajdonosa az alpolgármester fideszes politikus sógorának testvére.
Az óvodaügyi főember
Bács szinte a sajátjának tekinti a közreműködésével tető alá hozott érdi beruházásokat. Úgy fogalmaz: “fontosabb munkáim". Ezt írta a hivatalosnak tekinthető életrajzában:
“Az óvoda-, sport- és infrastrukturális fejlesztések, beruházások lebonyolítása mellett a multinacionális vállalatokkal való kapcsolattartás volt a fő feladatom. [...] Fontosabb munkáim a Bem téri Szivárvány Óvoda felújítása és bővítése, a Batthyány Tornacsarnok újjáépítése, a Kutyavári Óvoda felújítása és bővítése, a Holló utcai óvoda, valamint a Gyula utcai Meseház Óvoda építése" – volt olvasható a fideszes funkcionárius honlapján, ami a cikkünk kéziratának lezárásakor már nem volt elérhető (de elmentettük a képernyőfotót szerencsére).
A felsorolt beruházások többségének lebonyolításában kiemelkedő szerepet vállalt a General-Invest Bau, amely 2011 óta sorozatban nyerte el a többnyire óvodaépítési és felújítási munkákra kiírt közbeszerzési pályázatokat Érden.
A közbeszerzési adatbázis szerint az érdi önkormányzat, egyszer az önkormányzat által alapított Érdi Városfejlesztési és Szolgáltató Kft. volt az ajánlatkérő a General-Invest Bau által elnyert tizenhat pályázatban. Az értesítőben nincs nyoma annak, hogy a cég Érden kívül közbeszerzési eljárás nyert volna. A cégnek nem lelni honlapját.
A General-Invest Bau székhelye egy fakerítéses, jelentéktelen, inkább falusinak látszó ház alsóépülettel Érd egyik forgalmas főútja mellett. Az olcsó névtáblán a General-Invest Bau mellett két másik cégnév olvasható.
Valamiért mindig őket hívták meg
Első ránézésre feltűnik, hogy a közbeszerzési eljárások megindításakor az érdi önkormányzat jellemzően nélkülözte a hirdetmény megjelentését. Meghívott cégek közül választották ki a győztest, és az eljárás eredményét (és a meghívottak listáját) ezután hozták nyilvánosságra.
Az így lefolytatott közbeszerzés szabályai a szokásos, nyílt eljárásokhoz képest is roppant aprólékosak és bonyolultak. Fontos alapelv ugyanakkor: a hirdetmény közzététele nélküli eljárás csak kivételes esetekben és nyomós indokkal indítható meg.
A közbeszerzési hatóság 2016. decemberében útmutatót adott ki, amelyben más mellett ez olvasható: “a Közbeszerzési Hatóság végezetül ismételten és nyomatékosan felhívja az ajánlatkérők figyelmét arra, hogy a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén is csak abban az esetben alkalmazható hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, ha az adott beszerzési igény más, hirdetménnyel induló eljárás alkalmazásával nem megvalósítható."
Egyes esetekben az a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást önmagában a beszerzés magas értéke teszi kizárttá. 2013. júliusában jelent meg az adatbázisban a Kutyavári úti óvoda felújítása érdekében kiírt közbeszerzés eredménye. Ez olvasható a III. 1.1.2.) pont alatt: “ajánlatkérő a Kbt. Harmadik Rész, nemzeti eljárásrend szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást folytatott le (Kbt. 122. § (7) bekezdés a) pontja szerinti eljárás), tekintettel arra, hogy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötvenmillió forintot."
Rezgett a léc, mert a Kutyavári ovi felújítása 149.387.000 forintba került – legalábbis ez olvasható az adatbázisban.
Ugyancsak a 2013-as évből származik egy másik, ezúttal 148.912.361 forintos közbeszerzés (Meseház tagóvoda), ez esetben azonban üresen maradt a “hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának indokolása" elnevezésű rovat.
Bács jó bérlőt talált az ingatlanára
Furcsaságokra bukkanunk Bács István vagyonnyilatkozatának tüzetes vizsgálatakor is. A vagyonnyilatkozat hivatalos elnevezése így kezdődik: “vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozat". Bács István vagyonnyilatkoztatából legalább egy dolog biztosan hiányzik: hogy alpolgármesterként mekkora a jövedelme.
Főnöke, a helyi Fidesz-elnök és polgármester T. Mészáros András feledékenységre hivatkozott, amikor a vagyonnyilatkozatában elmulasztotta feltüntetni a megemelt fizetését. Bács esetében azonban másról lehet szó – kérdeztük, de nem adott magyarázatot, miért nem tüntette fel a havi egymillió forintos jövedelmét.
A vagyonnyilatkozat jövedelemre rákérdező rovatának ez az elnevezése: “VAGYONNYILATKOZAT (a képviselői tiszteletdíjon kívüli adóköteles jövedelmek)". A jogot végzett Bács abból indulhatott ki, hogy az önkormányzattól kapott jövedelme képviselői tiszteletdíjnak minősül, mert az alpolgármestert képviselőként választották meg annak idején.
Aki pedig tényleg kíváncsi a havi jövedelmére, a keressen rá az önkormányzat honlapjára, ott megtalálja azokat a közgyűlési határozatokat, amelyek megállapítják a havi jövedelmét. Igaz, ezekben a határozatokban szó sincs képviselői tiszteletdíjról: a törvény az “illetmény" szót használja.
Kellő jártassággal akár negyed óra alatt megtalálja bárki azt a három határozatot (az alapdöntést és az azt módosító két másikat), amelyek szerint Bács illetménye 873.200 forint, ehhez kap 130.980 forint költségtérítést, a nyelvtudása pedig havi 27.900 forintot ér.
Bács furcsa szemérmességében az a legérthetetlenebb, hogy T. Mészáros polgármester és a másik alpolgármester, Simó Károly nem habozott megadni a jöveledelemnyilatkozathoz szükséges adatokat. Bács nincs egyedül ezzel az értelmezésével: ebben a cikkben írtunk arról, hogy például Dunaújváros fideszes polgármestere, illetve Botka László MSZP-s szegedi polgármester szintén nem nyilatkozott a 2017-es vagyonnyilatkozatában a havi jövedelméről.
Ki a leggazdagabb? Összeszedtük a megyei jogú városok polgármestereinek vagyonnyilatkozatait Huszonhárom polgármester vagyonnyilatkozatát gyűjtöttük össze, nem volt egyszerű. Az összesítésből sok minden kiderül, például, hogy ki a legszegényebb, és a ki adósodott el a legjobban. A legtöbb be nem vallott jövedelmet az érdi polgármester produkálta, 2017-es vagyonnyilatkozatában mintegy évi 3,4 millió forintos jövedelmet mulasztott el bevallani.
A szembeötlő vagyongyarapodásának részleteiről ugyancsak szemérmesen hallgató T. Mészáros András polgármesterhez képest Bács nem tűnik különösebben gazdag embernek a vagyonnyilatkozat alapján. Két lakása van, az egyiknek felerészben tulajdonosa. 2018-ban 500 ezer forintot készpénze volt és 10 millió forintos pénzintézeti számlakövetelést mondhatott a magáénak, miközben 1,1 millió forinttal tartozott egy pénzintézetnek. Bácsnak nincsenek gazdasági érdekeltségei.
A 2018-as vagyonnyilatkozat szerint “társasházi lakásingatlan kiadása" címén 250 ezer forintot kap havonta.
A százhalombattai társasházi lakás 54 négyzetméteres (ennek az ingatlannak az alpolgármester felerészben tulajdonosa), az érdi pedig 76 négyzetméteres. Akárhány helyi ingatlanos kérdeztünk, mind kirívóan eltúlzottnak tartja a 250 ezer forintos bérleti díjat.
Kizárásos alapon arra tudunk következtetni, hogy a vagyonnyilatkozatban feltüntetett 76 négyzetméteres érdi lakás azonos azzal a társasházi lakással, amelyet Bács a General-Invest Bau Kft.-től vásárolt meg 2011-ben (a tulajdoni lap szerint az az ingatlan is éppen 76 négyzetméter).
A fideszes politikust írásban megkérdeztük a bérleti szerződés részleteiről, ám Bács István nem válaszolt a kérdéseinkre.
Az Átlátszó Országszerte hetekig próbálta megszólaltatni az érdekelteket. A közbeszerzési jogszabályokra alapított kérdések arra vonatkoztak: miként vélekednek azokról a felvetésekről, amelyek szerint ez a kapcsolatrendszer sérti a versenytisztaság alapelvét és ez összeférhetetlenségi helyzetet idéz elő. Bács alpolgármesternek három, hivatalos önkormányzati email-címre küldtük el a General-Invest Bau Kft. közbeszerzéseivel és a vagyonnyilatkozatával kapcsolatos kérdéseinket. Nem érkezett válasz.
A General-Invest Bau Kft. ügyvezetőjét és tulajdonosát kétszer próbáltuk emailben eljuttatott kérdéseinkkel megszólaltatni, az ügyvezetőt kétszer értük el telefonon, majd sms-ben hívtuk fel a figyelmét az írásban újra feltett kérdéseinkre: nem érkezett válasz. A tulajdonos Steierlein Zoltánt a fenti emailek mellett a Facebookon keresztül próbáltuk nyilatkozatra bírni – egyelőre sikertelenül.
Fotó: Bács István/Facebook
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | Egymilliárdért nyert közbeszerzéseket az alpolgármester-közeli cég Érden | Nyolc év alatt tizenhat közbeszerzési eljárásban összesen több mint egymilliárd forint értékben nyert közbeszerzési pályázatokat Érden az a cég, amelytől 2011-ben lakást vásárolt a későbbi fideszes alpolgármester. A General-Invest Bau Kft. egyik tulajdonosa 2015-től vált hivatalosan az érdi politikus rokonságának tagjává: a vállalkozó fivére elvette a fideszes Bács István testvérét. Bács alpolgármester vagyonnyilatkozatában is talált az Átlátszó pár furcsaságot. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/09/20/egymilliardert-nyert-kozbeszerzeseket-az-alpolgarmester-kozeli-ceg-erden/ | 2019-09-20 11:26:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Szeptember 30-i hatállyal bejegyezte a cégbíróság, hogy az Orbán Viktor-közeli, tavaly létrejött médiaholding, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány, a KESMA alábbi cégei beolvadjanak a szintén KESMA-érdekeltségű Mediaworks Hungary Zrt.-be – értesült a Media1 cégbírósági forrásból. A cégbíróság végzése nem sokkal ezelőtt a Mediaworks honlapjára is felkerült.
Szeptember 30-át követően az alábbi vállalkozások mind a Mediaworks Hungary Zrt.-be olvadnak be, jogutódlással:
Avalue Befektetési Kft.
Inform Media
Juhász Kft.
K4A lapkiadó
Lapcom
Magyar Idők
Mezőgazda Lap- és könyvkiadó
Modern Media Group
Nouvelle Media Kft.
Opus Press
Ripost Media
A fúziót követően, ugyancsak szeptember 30-tól egyébként megemelkedik a Mediaworks eddigi 150 millió forintos jegyzett tőkéje, mely az ezután 1 milliárd forint lesz. A cégnek több új telephelye is lesz.
Hogy mekkora fúzióról van szó, azt jól mutatja, hogy a Lapcomhoz tartoznak az Andy Vajna által korábban megszerzett megyei lapok, a Délmagyarország és a Kisalföld, valamint a Bors című országos bulvárnapilap, a Blikk legnagyobb versenytársa. Az Inform Media ugyancsak fontos megyei lapok kiadója. A K4A Lapkiadó neve is sokak számára lehet ismerős, hiszen Schmidt Mária, a Terorr Háza volt főigazgatójának egykori cégéhez tartozik a Figyelő hetilap. A Ripost Media Kft. a Ripost nevű bulvárlapnak a kiadója. A Modern Media Group egykoron Habony Árpád miniszterelnöki nem hivatalos tanácsadó érdekeltsége volt, ők adják ki a Lokál nevű médiaterméket. A Mezőgazda kiadóhoz tartozik a Szabad Föld, amit Puch László volt MSZP-pénztárnok adott át a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) szekerét megtoló médiaóriásnak. A fúzió részét képező a Magyar Idők Kft. a Fidesz-barát Magyar Nemzet kiadója.
A Nouvelle Media adta ki a Faktor.hu-t, de az oldal idén tavasszal már bezárt.
A fúzió abból a szempontból persze ma már nem túl érdekes, hogy ezen vállalkozások felett a Mediaworks Hungary Zrt. már eddig is uralmi joggal rendelkezett, de a mostani lépéssel zárul le a folyamat.
A fúzió nagy előnye a Mediaworks szempontjából, hogy növelhetik a kormányközelbe került médiumok hatékonyságát, kiküszöbölhetik a párhuzamosságokat.
Orbán Viktor miniszterelnök épp a hétvégén ismerte el Rómában, hogy Magyarországon megszűnt a baloldali médiatúlsúly.
A KESMA-hoz közel ötszáz médiatermék került tavaly. Az alapítvány létrejöttének körülményeit a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a Médiatanács nem vizsgálta meg, a KESMA létrejöttét ugyanis nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette az Orbán-kormány egy rendelettel. A KESMA létrejöttét a TASZ és a Szabad Pécs bíróságon támadta még az év elején.
Borítókép: Mediaworks székház Budapesten, a bezárt Népszabadság egykori szerkesztőségi épületében. Fotó: Ladányi András, Media1 | Lezárult a fideszes médiaholding cégeinek összeolvadása | Bejegyezte a cégbíróság egy csomó KESMA-cég beolvadását a Mediaworks Hungary Zrt-be. Búcsút kell vennünk olyan cégnevektől mint például a Magyar Idők Kft. | null | 1 | https://media1.hu/2019/09/25/lezarult-a-fideszes-mediaholding-cegeinek-osszeolvadasa/ | 2019-09-25 11:32:00 | true | null | null | Media1 |
Tovább nőtt a II. kerületi fideszes polgármester rózsadombi családi háza körül a telek, miután Láng Zsolt édesanyja újabb területet vásárolt meg a szomszédban az egykori SZOT-szálló erdejéből – értesült a 24.hu.
Láng Zsolt – akinek vagyonnyilatkozata szerint további két társasházi ingatlana van a II. kerületben – a nagy állami beruházások kivitelezőjeként ismert Market Zrt.-vel építtette fel a házát 2013-ban a dunai panorámás Apostol utcában. A ma már biztosan több százmillió forintot érő ház építési költségei jócskán meghaladhatták a politikus akkori hivatalos bevételeit, a vagyonnyilatkozata szerint jelentős, akkor 40-50 milliós megtakarításai mégis gyarapodtak, mire elkészült a többszintes épület. Láng magyarázata szerint hozzátartozói segítették a pénzügyi fedezet előteremtésében.
Rövidesen az is kiderült, hogy a házhoz tartozó udvart nem a polgármester vette meg teljes egészében. A Blikk írta meg, hogy a 708 négyzetméteres házhely mellett a fideszes politikus édesanyjának nevén is van egy kisebb ingatlan. Láng Péterné pályázat és árverés nélkül 47 ezer forintos négyzetméteráron vásárolta meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től a 189 négyzetméteres földterületet, amit az akkoriban még romos állapotban lévő SZOT-szállóhoz tartozó erdős hegyoldalból kanyarítottak le. A meredek részen fekvő, önmagában beépíthetetlen földdarabról az állami MNV Zrt. valamiért úgy gondolta, jobb kezekben lesz Láng Zsolt édesanyjánál, akinek egyébként nem ezen a környéken van a lakcíme.
A terület az építkezés során a polgármester telkének integráns része lett: a Google légi felvételeinek tanúsága szerint Láng fel is töltötte, és az udvar többi részével egy szintbe hozta, így szélesebb, füvesített udvart nyert vele a ház Dunára néző oldalán.
Maradt azonban egy szakasz, ahol továbbra is túl közel volt a telekhatár a házhoz. Ezen a szépséghibán is Láng édesanyja segített. Mint megtudtuk, Láng Péterné tavaly ismét vásárolt ott egy földdarabot, amivel 316 négyzetméteresre egészítette ki a nevén lévő ingatlant.
Ezt azonban már nem az államtól kellett megvennie, mert az egykori SZOT-szállót időközben értékesítették Wáberer György milliárdosnak, aki a kerület legkomolyabb beruházását indította el rajta. A kivitelező munkákat ebben az esetben is a Market Zrt.-re bízták. Wáberer 2016-ban kapott engedélyt arra, hogy a Rózsadomb alját évtizedeken keresztül elcsúfító betontorzót lebontsa, és új épületet húzzon fel a szellemszálló helyén. Az Elysium fantázia néven futó nagyszabású beruházással egy olyan 96 lakásos luxustársasházat építenek fel, amelyben kétmillió forint fölött vannak a négyzetméterárak.
A polgármester édesanyjának tehát Wábererék adták el az újabb telekrészt. Az üzlet hátteréről megpróbáltunk információkat kapni a milliárdos cégétől, de elzárkóztak a nyilatkozattól.
Láng Zsolt viszont válaszolt kérdéseinkre, amelyekkel azt firtattuk, hogy a vagyonnyilatkozata szerint nagyjából 45 millió forint megtakarítással rendelkező II. kerületi polgármesternek miért az édesanyja vásárol telket egy a kerületben óriásberuházást végrehajtó cégtől. Láng válasza szerint „nem titok, soha nem is volt titok”, hogy az érintett telek az édesanyja tulajdona. Hozzátette, az adásvétel piaci áron történt, nem közszereplő magánszemélyek között zajlott, a II. kerület pedig hatóságként nem járt el az ügyben.
A polgármester egyúttal értetlenségét fejezte ki, hogy a telekvásárlás ügye foglalkoztatja a sajtót.
Hogy az a szomszédos egykori SZOT szálló egy használhatatlan telekdarabjából származik? Sem én, sem családom nem sértettünk jogszabályt. De még jó erkölcsöt sem. Nem tettünk kárt sem közvagyonban sem más vagyonában, és semmi olyan nem történt, ami ne történhetne meg két átlagos magánszereplő között
– írta megkeresésünkre. | Ismét édesanyja bővítette Láng Zsolt rózsadombi háza körül a telket | A II. kerületi fideszes polgármester háza az egykori SZOT-szálló helyén épülő luxustársasház mellett áll, a beruházótól vették az udvar megnagyobbítására szolgáló telket. A politikusnak nem először segít be az édesanyja. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2019/09/26/lang-zsolt-rozsadomb-csaladi-haz/ | 2019-09-26 11:50:00 | true | null | null | 24.hu |
Polt Péter;kamupártok;Kocsis-Cake Olivio;
2019-09-25 18:18:39
Polt szerint még mindig nyomoznak a 2018-as kamupártok miatt
A legfőbb ügyészt Kocsis-Cake Olivio faggatta arról, hogy miért alkalmaznak kettős mércét, amikor amikor választással kapcsolatos bűncselekményekről van szó.
"Miért alkalmaznak kettős mércét, amikor választással kapcsolatos bűncselekményeket kell feltárni?" - kérdezte Polt Péter legfőbb ügyésztől és Pintér Sándor belügyminisztertől is parlamenti írásbeli kérdésben a párbeszédes Kocsis-Cake Olivio. A képviselő arra volt kíváncsi: ha Pikó András józsefvárosi ellenzéki polgármester-jelölt esetében
Az EP-választások során egy fideszes képviselő a "Kubatov-listát" is leleplezte véletlenül, említi példaként. Zuglóban pedig a 2018-as országgyűlési választásokkor hamisított ajánlóívekkel lebukott Lévai Katalin, ajánlóívein a nevek és azok sorrendje tökéletesen egyezett a fideszes jelölt ívein szereplő nevekkel. "Több feljelentés is történt, de az ügyészség és a rendőrség szemet hunyt a bűncselekmény felett" - írja, hozzátéve: Lévait még a Partizán is lebuktatta egy dokumentumfilmben azzal, hogy "kamupárt-hálózatot üzemeltet", ám az ügy - a kamupártok által a költségvetésből lenyúlt pénzek ellenére - felderítetlen maradt. "Az említett pártok vezetői ellen szintén nem történt hatósági fellépés, a pénzt sem sikerült behajtani rajtuk" - összegzi. | Polt szerint még mindig nyomoznak a 2018-as kamupártok miatt | A legfőbb ügyészt Kocsis-Cake Olivio faggatta arról, hogy miért alkalmaznak kettős mércét, amikor amikor választással kapcsolatos bűncselekményekről van szó. | null | 1 | https://nepszava.hu/3051418_polt-szerint-meg-mindig-nyomoznak-a-2018-as-kamupartok-miatt | 2019-09-25 20:21:00 | true | null | null | Népszava |
Társai elsőfokú ítéletén is súlyosbított az ítélőtábla. A döntés jogerős.
Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélték szerdán a Fővárosi Ítélőtáblán Mengyi Roland volt kormánypárti képviselőt, ez egy évvel több, mint amitelső fokon kapott. Társai elsőfokú ítéletén is súlyosbított az ítélőtábla.
A Hírösvény nevű kecskeméti közéleti hetilap tudósítása szerint Mengyi nem várta meg az ítélet indoklását, hanem sértődötten távozott a tárgyalóteremből.
Az ítélet jogerős.
A per előzménye, hogy Mengyi Roland egyik ismerőse 2015 tavaszán az egykori képviselőtől megtudta, hogy a szociális szövetkezetek számára egy csaknem 800 millió forintos, európai uniós forrásból származó támogatásról szóló pályázatot fognak kiírni. Az ismerős megkereste Mengyit „támogatásért”. A fideszes honatya a pályázat kiírásáért, valamint azért, hogy a pályázati összeget az érintettek által koordinált szövetkezetek nyerhessék el, 5 millió forint úgynevezett „alkotmányos költséget” – kenőpénzt – kért a vele kapcsolatban lévő döntéshozóknak, és további 5 millió forintot kellett neki fizetni, ha a pályázat végül nyer. Mengyi előbb a pályázati pénz felét, majd a 90 százalékát követelte magának, cserébe azzal kecsegtette a társait, hogy a következő körben ők több pénzt tarthatnak meg. A pályázati pénz pedig úgy jutott volna vissza a honatyához, hogy a nyertes pályázók Mengyihez kötődő alvállalkozókat foglalkoztattak volna. Az érintettek össze is gyűjtötték a kért 5 millió forintot, amelyet Mengyi Roland barátjának adtak, ám a pályázatot végül nem nyerték meg.
Mengyi a konspirált beszélgetések során – annak érdekében, hogy a neve ne hangozzon el az üggyel kapcsolatban – a Harry Potter főgonosza után „Voldemort nagyúrnak” szólíttatta magát. Azonban a bűnszervezetben résztvevők hiába beszéltek egymás között virágnyelven. Arról ugyanis egyikük sem tudott, hogy egy adócsalási ügy kapcsán már a adóhatóság nyomozóinak a látókörébe került a csapat, és a szakszolgálat már lehallgatta a telefonjukat, amikor Mengyihez fordultak segítségért. Végül a pályázati pénzt az összeesküvők nem kapták meg, majd amikor visszakövetelték Mengyitől a pénzt, lecsaptak a nyomozók. Mengyi az elsőfokú ítélet után azt mondta fellebbez, mert szerinte „abszurd” az ítélet. – Óriási félreértés ez, továbbra is kitartok amellett, hogy nem követtünk el semmilyen bűncselekményt, és a fellebbezés során fogjuk is ezt bizonyítani – mondta. | Négy év letöltendőre ítélték Mengyi Rolandot | Társai elsőfokú ítéletén is súlyosbított az ítélőtábla. A döntés jogerős. | null | 1 | https://nepszava.hu/3051389_negy-ev-letoltendore-iteltek-mengyi-rolandot | 2019-09-25 21:44:00 | true | null | null | Népszava |
bíróságok;Répássy;OBH;Handó Tünde;OBT;
2019-09-26 14:15:48
Családban marad: Répássy lesz az OBH elnökhelyettese
Kinevezésével Handó Tünde utódlását készítik elő.
Áder János köztársasági elnök szeptember 30-án, hétfőn az Országos Bírósági Hivatal (OBH) általános elnökhelyettesének nevezi ki Répássy Árpádot, a Miskolci Törvényszék elnökét - tudta meg lapunk. Értesülésünk szerint a kinevezéssel már Handó Tünde OBH-elnök utódlását készítik elő, akinek 2021. december 31-én lejár kilencéves mandátuma.
Mint arról beszámoltunk, Répássy Árpád volt az egyedüli aspiráns az OBH elnöke, Handó által az OBH elnökhelyettesi állására kiírt, július 30-án zárult pályázaton. A törvény szerint az OBH elnökhelyettesét az OBH elnökének javaslatára az államfő nevezi ki határozatlan időre. Vagyis Handó a pályázat után meghallgatta Répássyt és támogatta is, tehát kinevezéséről szóló előterjesztést küldött Ádernek. Úgy tudjuk, Répássy már el is köszönt kollégáitól a Miskolci Törvényszéken.
Répássy Árpád a fideszes politikus Répássy Róbert unokatestvére, aki több mint 20 éven át volt a párt parlamenti képviselője, szakterülete pedig épp az igazságügy: 2010-14 között a KIM igazságügyért felelős államtitkára, 2014-15-ben pedig az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára volt. Tavaly már nem lett képviselő, visszatért az ügyvédi munkájához. Unokatestvére, Répássy Árpád egyike a Handóhoz leginkább lojális bíróknak, elsőként támogatja az OBH-elnök elnök minden kezdeményezését, így például az Országos Bírói Tanács (OBT) tagjai elleni támadásokat. Pedig tavaly év elején maga is küldött volt az OBT-tagok megválasztásán, ám nem kapott elég szavazatot. Ám amikor ősszel az OBT póttagjait választották volna meg, Répássy visszalépett a jelöltségtől - ezzel megakadályozva a póttagok megválasztását. Amikor az OBT Handó visszahívását javasolta, öt bírósági vezetőtársával együtt tiltakozott, s közölte: egy „kisebbség veszélyezteti" azokat az eredményeket, amiket az elmúlt években elértek a bírák.
Répássy kifejezetten erőteljes személyiség, vezetési stílusa pedig sokak szerint "diktatórikus". Ezért is tartanak az OBH-ban - ahol már elterjedt kinevezésének híre - tőle. Korábban azt írtuk, az általános elnökhelyettesi poszt eddig nem létezett az OBH-ban, de tévedtünk, Hilbert Edit 2012-ben már betöltötte ezt a posztot. Az OBH-nak jelenleg is van két elnökhelyettese: Gyarmathy Judit és Vajas Sándor, de ők nem általános helyettesek. Mindenesetre az általános elnökhelyettesi tisztség is arra utal, Répássynak komoly politikai hátszele van, s Handó kijelölt utódjaként tekintenek rá. Hiszen az OBH-elnökhöz hasonlóan nem csak a politikai, de a szűkebb "családnak" is tagja. | Családban marad: Répássy lesz az OBH elnökhelyettese | Kinevezésével Handó Tünde utódlását készítik elő. | null | 1 | https://nepszava.hu/3051512_csaladban-marad-repassy-lesz-az-obh-elnokhelyettese | 2019-09-26 16:31:00 | true | null | null | Népszava |
Elutasították Horvátország ellen benyújtott keresetét.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elutasította Hernádi Zsolt keresetét, amelyet Horvátország ellen nyújtott be, szabad mozgásának korlátozása miatt - írja az MTI. Az Európa Tanács felügyelete alatt működő EJEB döntése szerint Hernádi Zsolt nem merítette ki a helyi jogorvoslati lehetőségeket Horvátországban, ezért keresetét a strasbourgi bíróság nem tudja befogadni.
A Mol elnök-vezérigazgatója az Emberi Jogok Európai Egyezményében lefektetett mozgás szabadságának elvére hivatkozva nyújtott be panaszt emberi jogainak megsértése miatt Horvátország ellen 2015 júniusában, azt hangsúlyozva, hogy a horvát hatóságok által kiadott európai elfogatóparancs és fogva tartási végzések ténylegesen megakadályozzák abban, hogy elhagyja Magyarországot.
Mivel Hernádi nagy valószínűséggel nem fog horvát bírósághoz fordulni, hiszen korábban több horvátországi per tárgyalásán idézés ellenére nem jelent meg, az EJEB később sem fog dönteni a Mol-vezér ügyében. A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi ellen. Az USKOK szerint a Mol-vezér 2008-09-ben 10 millió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát miniszterelnöknek, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari cég irányítási jogait. A Mol és Hernádi Zsolt visszautasították a vádakat, a horvát alkotmánybíróság pedig 2015 júliusában hatályon kívül helyezte az Ivo Sanader ügyében hozott ítéletet.
Magyar bíróságon is járt Hernádi ügye. 2013-ban a bíróság megtagadta a Hernádi ügyében a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását, mondván: az elfogatóparancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette. | Strasbourg nem segít Hernádin | Elutasították Horvátország ellen benyújtott keresetét. | null | 1 | https://nepszava.hu/3051504_strasbourg-nem-segit-hernadin | 2019-09-26 15:18:00 | true | null | null | Népszava |
Tatabánya;sportcsarnok;
2019-09-26 11:10:05
Tizennyolcmilliárdért épít sportcsarnokot Tatabányán a Mészáros-gyerekek cége
A közbeszerzési pályázatot meg se hirdették, a Fejér-B.Á.L régi partnerével, az Épkarral dolgozhat a beruházáson.
Bár a népligeti kézicsarnokról lecsúsztak, így sem kell szomorkodnia Mészáros Lőrinc gyermekeinek. Építőipari vállalkozásuk, a Fejér B.Á.L. 18,5 milliárd forintért készítheti el a Tatabánya új sportcsarnokát, konzorciumban a régi üzlettárs, Szeivolt István érdekeltségébe tartozó Épkar Zrt.-vel – derül ki a csütörtöki uniós közbeszerzési értesítőből.
A munkát az állami Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) rendelte meg, a nyertesek pedig szeptember 9-én megkötött szerződés keretében vállalták, hogy 2021 október végéig egy 6043 férőhelyes, multifunkciós, „kézilabda nemzetközi- és világversenyek megtartására alkalmas” sportcsarnokot építenek Tatabányán.
A tervezett komplexum 12, 5 méter magas lesz, több szintjén összesen 19 ezer négyzetméternyi hasznos alapterületet alakítanak ki Mészárosék. Mint a pályázati dokumentáció felsorolja, a csarnokban 453 VIP-helyről lehet majd nézni a meccseket, az épületet pedig díszkivilágítással látják el, de füvesített terület, parkolózóna is épül a csarnok körül.
A csarnokberuházásról nem sokan tudhattak, hiszen a pályázatot a BMSK Zrt. meg sem hirdette az uniós lapban. Hogy miért nem, arra briliáns magyarázatot adtak:
A pályázati dokumentáció ettől függetlenül megtalálható a neten (az anyagok itt elérhetőek), és több szempontból is tanulságos. Kiderül például belőle, hogy | Tizennyolcmilliárdért épít sportcsarnokot Tatabányán a Mészáros-gyerekek cége | A közbeszerzési pályázatot meg se hirdették, a Fejér-B.Á.L régi partnerével, az Épkarral dolgozhat a beruházáson. | null | 1 | https://nepszava.hu/3051483_tizennyolcmilliardert-epit-sportcsarnokot-tatabanyan-a-meszaros-gyerekek-cege | 2019-09-26 13:10:00 | true | null | null | Népszava |
Pécs;önkormányzati választás;Vári Attila;
2019-09-25 12:18:47
A Fidesz pécsi polgármesterjelöltje csinos juttatást hagyott jóvá valakinek, aki kísértetiesen hasonlít saját magához
Számos egyezés mutat arra, hogy a Pécsen szépen kereső Vári Attila magának hagyott jóvá egy érdemi summát annál a Mohácsi Torna Egyletnél, ahol az elnök Bánki Eriknek, a Fidesz erős emberének testvére, egyben Vári üzlettársa.
Amíg Kemény Dénes irányította a Magyar Vízilabda Szövetséget, nem került aláírás arra a sportfejlesztési programra, amit a Mohácsi Torna Egylet (MTE) nyújtott be még áprilisban, és tervei szerint tao-pénzekből finanszírozott volna. A hiányzó szignót végül Vári Attila pótolta, pár héttel azután, hogy a búcsúzó Kemény Dénest követve ő lett a vízilabda-szövetség elnöke. Hogy mi okozta a késedelmet, arról csak találgatások vannak, a legtöbben a formai-technikai problémákról beszélnek. Sportági információk szerint mindenesetre akad egy figyelemre méltó tétel az anyagban.
Szerepel ugyanis két táblázat, melyeket gondosan anonimizáltak. Az egyik a kipontozott neveket és a díjazást sorolja, a másik a végzettséget (és az erről szóló dokumentumot kiállító intézményt), illetve a munkaköröket taglalja. Sportági információk szerint az egyik kipontozott név Vári Attiláé, aki szakmai tanácsadóként erősíti a programot, havonta papírforma szerint 80 órát dolgozik, és ezért bruttó 220 ezer forint illeti meg.
Az információkat hitelesíti, hogy a dokumentum vége felé a végzettségeket igazoló nyilatkozatok között már felbukkan Vári Attila neve – és az itt megadott munkaköri leírás egyezik a neveket mellőző táblázatban szereplő munkaköri leírással.
Azaz Vári Attila adatai közül egyezik a végzettség helye (Semmelweis Egyetem TF), a szak (vízilabda szakedző), a végzettség (szakedző), és végül a név. Természetesen próbáltuk elérni Vári Attilát, aki nem reagált a megkeresésünkre, amint megteszi, cikkünket frissítjük.
Mindenesetre most úgy tűnik, Vári szövetségi elnökként magának hagyott jóvá egy évi több mint 2,64 milliós juttatást egy sportegyesületnél. Amelynek elnöke egyébként a Fidesz erős emberének, Bánki Eriknek a testvére, Bauer Nándor Zsolt, aki üzlettársa is Várinak, egy Komlódi András nevű ügyvéddel tulajdonolják közösen a Cardio Complex nevű kft-t.
Vári jelenleg a pécsi önkormányzat sportcégét vezeti, az amúgy budafoki sportvezetőt indítja a Fidesz a baranyai megyeszékhely polgármesteri székéért. | A Fidesz pécsi polgármesterjelöltje csinos juttatást hagyott jóvá valakinek, aki kísértetiesen hasonlít saját magához | Számos egyezés mutat arra, hogy a Pécsen szépen kereső Vári Attila magának hagyott jóvá egy érdemi summát annál a Mohácsi Torna Egyletnél, ahol az elnök Bánki Eriknek, a Fidesz erős emberének testvére, egyben Vári üzlettársa. | null | 1 | https://nepszava.hu/3051343_a-fidesz-pecsi-polgarmesterjeloltje-csinos-juttatast-hagyott-jova-valakinek-aki-kisertetiesen-hasonlit-sajat-magahoz | 2019-09-25 15:32:00 | true | null | null | Népszava |
Remek üzleti érzékről tett tanúbizonyságot egy debreceni önkormányzati cégvezető. Kováts Ákos, a Cívis Ház Zrt. vezérigazgatója olyan ügyesen privatizált egy értékes, belvárosi ingatlant, hogy a telket megvásárló cég fél év múltán észrevétlenül került az ő kizárólagos tulajdonába. A bevásárláshoz pusztán egy stróman vállalkozóra, jó adag furfangra és a debreceni közgyűlés tagjainak gyanútlanságára volt szükség. Jól jött továbbá közvetlen munkatársa is, akit szintén belerántott a buliba – derítette ki a Magyar Hang.
Az külön figyelemreméltó, hogy az Antall József utcai teleken készülő épületet is Kováts Ákos építészmérnök tervezte. Ezt, miként a beruházó céget is tábla hirdeti. A falakat különben már felhúzták, szemre féltávon túl tarthat a beruházás. A kivitelező pedig az a Rosegold Ingatlanfejlesztő Kft., amelybe a cégiratok szerint néhány hete vásárolta be magát újfent Tőzsér Dániel, a Debreceni VSC válogatott futballistája.
A telekpanama részleteit földhivatali és céges adatbázisok, testületi jegyzőkönyvek alapján rekonstruáltuk. Az ügylet gyökerei a város új közlekedési ütőerének, a nyugati kiskörút kialakításáig nyúlnak vissza. Az ingatlan az Antall József (korábban Boldogfalva) utcában található, közvetlenül a megyei iparkamara épülete mellett.
A körút építéséhez megvásárolt és kisajátított ingatlanok maradéka a közgyűlés döntése után 2016-ban került a Kováts Ákos által vezetett önkormányzati céghez, a Cívis Ház Zrt.-hez. A szóban forgó 953 négyzetméteres telekre egy fontos kitétel is vonatkozott: ennek értelmében a terület – az elszabadult költségek miatt napirendről lekerült – főpályaudvar megépüléséig nem építhető be, fizető parkolóként kell hasznosítani. Többek között ez volt az oka annak, hogy mindössze nettó 38 millió forintra értékelték.
Az ingatlant a Cívis Háznál közel két évig altatták (Kováts szerint a kötelem miatt nem lehetett értékesíteni). Hogy valami készül, azt legfeljebb 2017 júliusában lehetett volna megsejteni. Ekkor a vezérigazgató személyesen kérte a közgyűléstől, hogy a beépítési tilalmat és a parkolóműködtetési kötelezettséget vegyék le az ingatlanról. A 34 tagú testületen – ebből 24 képviselő plusz Papp László polgármester fideszes – kérdés nélkül ment át a javaslat, így került át a parkoló a két szomszédos önkormányzati területre.
A privatizáció azonban csak ezt követően pörgött fel igazán. 2017 szeptemberében ugyanis egy hajdúszoboszlói üzletember, Farkas Csaba bejegyezett egy új céget Déco Apartmanház Kft. néven, egy hónappal később ezzel vitték ki az ingatlant a Cívis Háztól. A frissen létrehozott Déco Kft. ugyanis októberben megvásárolta a szóban forgó Antall József utcai telket. Az ingatlan ezt követően kezdett közeledni Kovátshoz. A szoboszlói stróman már novemberben kiszállt a Déco Kft.-ből: Kováts ekkor egy közeli munkatársát ültette a cég ügyvezetői székébe (akit kiszolgáltatottsága miatt nem nevesítünk). Eközben pedig a céget Kováts Ákos Arany János utcai lakhelyére jegyezték be. A telek 2018-ban került végleg Kovátshoz. A Déco Kft.-t ugyanis összevonták Kováts két másik privát cégével, a Rendszer Stúdió Építés Tervező Kft.-vel és a Miklós Kapu Kft.-vel. A Déco Kft. azóta az ő kizárólagos tulajdonában áll.
Kováts – aki Kósa Lajos (Fidesz–KDNP) korábbi polgármester régi embere, 2007 és 2014 között a hivatal főépítésze is volt – 2000 óta vezeti a Cívis Ház Zrt.-t. Legutóbb 2016-ban hosszabbítottak vele, megbízatása 2021 júliusáig szól. Kováts a kivitelezés alatt álló épületegyüttesében üzlethelyiségekre is keres bérlőket, vevőket. Ezzel saját cége is az önkormányzati tulajdonú – és általa igazgatott – Cívis Ház konkurenciájává vált. Ez azért vet fel kérdéseket, mert jelenleg is 26 üresen álló üzlet- és irodahelyiségnek keresnek gazdát az önkormányzati cégnél. Régi probléma ugyanis Debrecenben, hogy a város frekventált helyein – köztük a főutcának számtó Piac utcán – vért izzadnak, hogy bérlőket találjanak az üres üzlethelyiségekbe, különösen a második helyi pláza megjelenése óta.
Kováts Ákost valamennyi állítással szembesítettük. A történteket nem tagadja, de szerinte visszaélésről szó sincs, a felvetésekre megpróbált magyarázatot adni. E szerint nem szándékolt folyamat eredménye, hogy nála kötött ki a szóban forgó ingatlan. Azt írta, hogy miután a parkolási kötelmet levette a közgyűlés a szóban forgó területről (volt e célra mellette alkalmasabb terület), öt különböző fórumon hirdették meg az ingatlant, többször. Erre jelentkezett a befektető (Farkas Csaba, a Déco Kft. akkori tulajdonosa), akinek ajánlatát elfogadta a Cívis Ház tulajdonosi jogait gyakorló Debreceni Vagyonkezelő Zrt. igazgatósága. Közlése szerint a telket 5 millió forinttal magasabb áron adták el, mint amennyit a Cívis Ház fizetett érte.
Magyarázata szerint ő úgy keveredett az ügybe, hogy a befektető előtt megnyílt egy másik, előnyösebb ingatlan vásárlásának lehetősége. „Megkeresett, hogy akár nyereség nélkül is sürgősen értékesítené a telket tulajdonló projektcégét. Jeleztem számára, hogy én is gondolkozom hasonló beruházáson, így érdekel a projekt. Ezt annak tudatában tettem, hogy a telket többszöri hirdetés után, nyílt pályázaton vásárolták meg, így nem lehet összeférhetetlenség. Mivel már rendelkeztem egy azonos profilú céggel, a projektcéget ez a vállalat vásárolta meg, és ezért kértem fel cégeim egyesítéséig egy közvetlen munkatársamat a vezetésre”.
Kováts a felvetésre – miszerint befektetőként maga is rontja a Cívis Ház üzleti tevékenységét – úgy reagált, hogy (mint tervező-beruházó) eredetileg nem akart az épületben üzleteket kialakítani, a földszinten garázsokkal számolt. China Tibor városi főépítész azonban ragaszkodott hozzá, hogy a földszintre üzletek kerüljenek annak ellenére, hogy nincs előttük parkolási lehetőség. „Mivel az üzletek eladása, kiadása nehézkes, nem jelent konkurenciát a Cívis Ház Zrt. részére” – érvelt.
A feltárt telekügylet miatt azonban nem mond le a Cívis Háznál betöltött vezérigazgatói tisztségéről. Ezt azzal indokolta, hogy szerinte „nem történt olyan dolog, amely személyemmel szemben bármilyen intézkedést indokolna”.
Kováts Ákos Miklós utcai telekügyletéről itt olvashatnak.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/39. számában jelent meg szeptember 27-én. | Telekpanama Debrecenben – önkormányzati cégvezető privatizált belvárosi telket, magának | null | 1 | https://magyarhang.org/belfold/2019/09/27/telekpanama-debrecenben-onkormanyzati-cegvezeto-privatizalt-belvarosi-telket-maganak/ | 2019-09-27 09:00:00 | true | null | null | Magyar Hang |
|
Hiába vonta vissza az olimpiai pályázatot, a kormány ugyanolyan ütemben folytatja az építkezést, mintha hazánk a világ legnagyobb sporteseményére készülne. Ezúttal a 2022-es, Szlovákiával közös rendezésű férfikézilabda-Európa-bajnokságra készülő multifunkcionális csarnokra kiírt pályázaton hirdettek győztest. A IX. kerületbe, a Volán buszpályaudvar mellé tervezett létesítményt Garancsi István cége, a Market Építő Zrt. készítheti 78,7 milliárd forintért. De Mészáros Lőrinc gyermekeinek sem kell szomorkodnia, bár a budapesti épületre beadott pályázatuk elbukott, Tatabányán azért ők is építhetnek egy csarnokot 18,5 milliárdért.
Garancsiék építik az új terminált Ferihegyen | Magyar Hang
A budapesti építmény különlegessége, hogy annak megvalósítását eleinte nem is ismerte el a Kocsis Máté vezette Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ). Augusztus elején látott napvilágot a hír, hogy a fővárosba tervezett csarnok több mint 100 milliárd forintba kerülne. Az MKSZ közleményben hamis sajtókampányra hivatkozott, mint írták, Kocsi Máté még 2018 nyarán beszélt a lehetséges fejlesztésekről, a becsült összegek azonban nem egyetlen épületre vonatkoztak, hanem a Budapesten kívül infrastruktúrafejlesztés összességére: „Mindez a szövegkörnyezetből és a szöveg elemi szintű értelmezéséből mindenki számára kiderül.” Kocsis Mátéra hivatkozva az MKSZ hangsúlyozza, a rendezvény budapesti eseményeit a Papp László Sportarénában tartják majd.
Ehhez képest a rémhírek gyorsan valósággá váltak, a fővárosi csarnokra kiírt pályázatra első körben 115 és 160 milliárd forint közötti ajánlatok érkeztek. A kormány az ajánlatok láttán augusztus 23-án határozatban szabta meg a beruházás felső keretét, e szerint nettó 74 milliárd forintnál nem lehet drágább a csarnok. A döntés hatására hirtelen drasztikusan zuhanni kezdtek az ajánlati árak. Garancsi cége, a Market Zrt. az első körben még 153 milliárdért vállalta volna a munkálatokat, a kormányhatározat után már közel féláron, 78,7 milliárdért is elvégezte volna ugyanazt. Mészáros Lőrinc gyermekeinek cége, a Fejér-B.Á.L. Zrt. 115 milliárdról ment le 78,7-re, végül mégis hoppon maradt, a pályázaton az első kör egyik legmagasabb ajánlatát tevő Market Zrt. nyert.
A Mészáros gyerekek kapták a zánkai tábor felújítását | Magyar Hang
A Fejér-B.Á.L.-nak így maradt a jóval szerényebb tatabányai csarnok építése, amelyet 18,5 milliárd forintért húzhatnak fel a Szeivolt családhoz kötődő Építő- és épületkarbantartó Zrt.-vel közösen. A fővárosi helyszín mellett Debrecenben és Szegeden lesznek majd mérkőzések, a tatabányai csarnok tartalékként szerepel a tervekben. | Győztest hirdettek: Garancsi és Mészáros gyerekeinek cége 95 milliárdért építhet csarnokot a kézilabda EB-re | null | 1 | https://hang.hu/belfold/gyoztest-hirdettek-garancsi-es-meszaros-gyerekeinek-cege-95milliardert-epithet-csarnokot-a-kezilabda-eb-re-107408 | 2019-09-27 18:45:04 | true | null | null | Magyar Hang |
|
Magyar Helsinki Bizottság;Fóti gyermekváros;
2019-09-20 12:36:53
Pert vesztett az Emmi: nem titkolhatják tovább, mi lesz a gyerekekkel a Fóti központ felszámolása után
A per során az is kiderült, hogy a tárca nincs birtokában a gyermekváros bezárása szakmai tervének.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának ki kell adnia a fóti gyermekközpontban elhelyezett gyerekek további ellátásra vonatkozó adatokat – így döntött a Fővárosi Törvényszék a csütörtökön meghozott elsőfokú ítéletében, írja közleményében a Magyar Helsinki Bizottság. A tárca nem titkolózhat tovább arról, hogy a különleges ellátást igénylő gyerekek, illetve a felnőtt kísérő nélküli menekült gyerekek 2019. május 31. utáni ellátására pontosan mely helyszíneken, mely intézményekben kerül sor. A bíró ítélete szóbeli indoklásában elmondta:
A kormány februárban kész tényként jelentette be a fóti Károlyi István Gyermekközpont megszüntetését és az ott élő gyerekek átköltöztetését. Az illetékes tárca sem annak elfogadható magyarázatát nem adta, hogy mi szükség felszámolni a jól működő és a gyerekek speciális helyzetének megfelelő ellátást biztosító intézményt, sem arról nem volt hajlandó nyilatkozni, mi fog a gyerekekkel történni, hova viszik át őket, és milyen körülményekre számíthatnak.
A gyerekek jövőjét illető közérdekű adatokat Szél Bernadett független képviselő március elején kérte ki, de a minisztérium megtagadta azok kiadását: csak annyit válaszoltak, hogy döntéselőkészítő adatokról van szó, amelyek 10 évig nem nyilvánosak. Szél innen már a Helsinki segítségével vitte tovább az ügyet, és bírósághoz fordultak.
A per során kiderült egy érdekes körülmény is: a tárca nincsen birtokában a fóti központ bezárása szakmai tervének, ezért a bíróság az erre vonatkozó kereseti kérelmet elutasította. A jogvédők úgy fogalmaznak ezzel kapcsolatban: igencsak különös, hogy egy ilyen volumenű változtatásról semmilyen tervvel nem rendelkezik a szaktárca, és minderre csak a per során jön rá. | Pert vesztett az Emmi: nem titkolhatják tovább, mi lesz a gyerekekkel a Fóti központ felszámolása után | A per során az is kiderült, hogy a tárca nincs birtokában a gyermekváros bezárása szakmai tervének. | null | 1 | https://nepszava.hu/3050822_pert-vesztett-az-emmi-nem-titkolhatjak-tovabb-mi-lesz-a-gyerekekkel-a-foti-kozpont-felszamolasa-utan | 2019-09-20 14:36:00 | true | null | null | Népszava |
A NAV Központi Hivatal Pénzmosás Elleni Információs Iroda feljelentése alapján indult ügyben az országgyűlési képviselő mentelmi jogát a legfőbb ügyész indítványára az Országgyűlés felfüggesztette, majd az ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki Simonka Györgyöt, aki nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését.
A bíróságra benyújtott vádirat lényege szerint Simonka György és társai tevékenysége a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek által igénybe vehető, az Európai Uniótól és a hazai költségvetésből származó támogatások jogellenes megszerzésére irányult.
Simonkával a vádlottak padján találkozunk
Fotó: füvesi.hu
Szerdán a Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben 33 személy ellen emelt vádat, akik közül csak Simonka György közszereplő. A vádlottak valamennyien szabadlábon védekeznek.
Jogtalan vagyoni haszon
Mint arról korábban beszámoltunk, a Központi Nyomozó Főügyészség szerint a Simonka által is alapított a termelői szervezetek az elismerési tervben szereplő beruházásokhoz, eszközbeszerzésekhez az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint az uniós támogatáson túlmenően a tagállami költségvetésből is támogatásban részesülhettek.
A vádlottal nemrég még együtt fotózkodott Orbán
Az ügyészség szerint Simonka György tisztában volt azzal, hogy jelentős összegű pályázati források nyílnak meg, ezért 2009 év végén elhatározta, hogy mások segítségével, azok cégeinek a felhasználásával egy olyan személyi kört épített fel, amelynek az volt a célja, hogy a beruházások megvalósítása során, a döntéshozókat megtévesztve, egymással összehangoltan, európai uniós, illetve a hazai költségvetésből származó, vissza nem térítendő támogatás igénybevételével jogtalan vagyoni haszonhoz jussanak.
Felülárazás és 45 százalék
Simonka György és társai a beruházásokat és az eszközbeszerzéseket felülárazták, vagyis a kérelmekben valótlan adatokat tüntettek fel azért, hogy jogellenesen megnövelt összegű támogatásokat vegyenek fel.
Az ingatlanokat olcsón megszerezték, majd azokat minimális fejlesztéssel, fiktív értékbecsléssel szerepeltették az elismerési tervekben. A beszerzett eszközök döntően használtak voltak, amelyek csak töredékét képviselték az értük kifizetett összegnek.
Simonka György meghatározta azt is, hogy az egyes beruházásokat megvalósító cégek képviselői a nekik átutalt, vagyis felülárazott vállalkozói díj mekkora részét – általában 45 százalékát – szolgáltassák vissza neki készpénzben.
Simonka a vád szerint:
- két rendbeli, felbujtóként, bűnszervezetben elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének,
- két rendbeli, bűnszervezetben, gazdálkodó szervezet részére tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntettének,
- két rendbeli vesztegetés elfogadása bűntettének,
- két rendbeli, társtettesként bűnszervezetben elkövetett, kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntettének,
- két rendbeli folytatólagosan, és felbujtóként elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének megalapozott gyanúja megállapítására alkalmas.
Mit gondolnak azok, akik nemrégiben kitüntették?
A nyomozás során eddig beszerzett adatok alapján az ügyészség úgy tudja, a Simonka György rendelkezései szerint lebonyolított beruházásokkal okozott vagyoni hátrány meghaladja az 1 milliárd 400 millió forintot.
Ez már a NER-ben is abszurd: kitüntették a súlyos vádakkal gyanúsított Simonkát
Noha a rendszerváltás óta eltelt 30 évben egyetlen országgyűlési képviselő ellen sem fogalmaztak meg olyan súlyos gyanúsításokat, mint békési fideszes országgyűlési képviselő ellen, mégis magas kitüntetést kapott. Különös színjátéknak lehettünk tanúi pünkösd előtt, amikor a Dél-békési Többcélú Kistérségi Fejlesztési Társaság ülésén nemrégiben alapított kitüntetéseket adtak át. Az esemény valójában egy vazallusi seregszemle volt.
Simonka mentelmi jogát a fideszes többségű parlament tavaly év végén adta ki az ügyészség kérésére, ám azóta is képviselő, így többek között szavazhatott a Büntető törvénykönyv felpuhításáról is, sőt, szűkebb pátriájában a párt elhagyására késztette azokat, akik fel mertek szólalni ellene. Mi több, pár héttel ezelőtt maga a miniszterelnök, Orbán Viktor is közös fotón szerepelt vele, amit a kormányfő azzal magyarázott, aznap a frakció összes tagjával kezet fogott, ezekről a pillanatokról pedig képek készültek.
Mentelmi jog felfüggesztése, őrizetbe vétel, politikai bukás? - Véget érhet Simonka György pályafutása
Ma az Országgyűlés kiadhatja azt a fideszes politikust, akit 1,4 milliárd forintos, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és vesztegetéssel gyanúsítanak. A Narancs.hu által megkérdezett politikusoknak, jogászoknak nincs kétsége afelől, hogy hétfőn a Legfőbb Ügyészség indítványának megfelelően a parlament felfüggeszti Simonka György dél-békési fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogát. | Csoda a NER-ben: Polt ügyészsége vádat emelt Simonka György fideszes képviselő ellen | A NAV Központi Hivatal Pénzmosás Elleni Információs Iroda feljelentése alapján indult ügyben az országgyűlési képviselő mentelmi jogát a legfőbb ügyész indítványára az Országgyűlés felfüggesztette, majd az ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki Simonka Györgyöt, aki nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/vadat-emeltek-simonka-gyorgy-fideszes-orszaggyulesi-kepviselo-es-harmincharom-tarsai-ellen-122373 | 2019-08-21 11:44:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A meghívó szerint a medgyesegyházi ipari park alapkő-letételén szerda délelőtt nem csupán a dél-békési kisváros polgármestere, Nagy Béla, hanem a Békés Megyei Közgyűlés elnöke, Zalai Mihály és a térség több mint hírhedt fideszes országgyűlési képviselője, Simonka György is megjelenik. Az utóbbi kettő ünnepi beszédet, míg Nagy Béla házigazdaként köszöntőt mond.
Úgy véltük, ez remek alkalom legalább két dologra. Egyrészt, hogy hallhassunk egy ünnepi köszöntőt a képviselőtől, aki időközben gyanusítottból vádlott lett. Másrészt szerettünk volna élni a lehetőséggel, hogy hosszú idő után kérdezni lehet tőle egy nyilvános eseményen. Úgy általában a vádiratról, másrészt arról az ipari parkról, amelyet felavatni készült, és amely szintés a problémás ügyei közé sorolható.
Ahova elmentek: Simonka (középen) Zalai (jobb oldalt)
Megkérdeztük volna Simonkát
De arról is beszélgettünk volna, hogy az ellene benyújtott vádiratról miért írta azt Fb-bejegyzésében, hogy semmilyen törvénytelenséget nem követett el. Ugyanis nem valami pimf üggyel találta meg Polt Péter ügyészsége, hanem bűnszervezetben különösen nagy értekre elkövetett költségvetési csalással és egyéb bűncselekményekkel vádolják, az ügyészek szerint a kár 1,4 milliárd forint.
Elmentünk hát az ünnepségre, elvegyültünk a tömegben, és vártuk a nagy jelenést. Ám egyszer csak a házigazda polgármester, Nagy Béla lépett oda a Narancs.hu tudósítójához, rovatvezetőjéhez. A nemrégiben Simonkának a dél-békési polgármesterek elismerését átadó Nagy közölte: Simonka mégsem jött el, mert kedden sportsérülést szenvedett, a térdével van gond.
Nagy Béla: Simonka és Zalai nélkül...
Ugyancsak a térd miatt nem jött a perre
Úgy fest, Simonka nagyon sokat sportolt és nagyon keményen edz, mert gyakorta megsérül. Ugyanis korábban is volt már sportsérülése, és olyan helyzetben állt elő ezzel, amikor neki volt kényelmetlen a megjelenés. Még 2016-ban ugyanis büntetőpert kezdeményezett cikkírónk ellen, ám egyre gyakrabban hagyta ki a rágalmazási per tárgyalását. Többször halaszthatatlan országgyűlési feladataira hivatkozva nem jelent meg, holott akkor nem is ülésezett a törvényhozás.
Aztán ügyvédje 2017. október 26-án egy orvosi igazolást adott át a bíróságnak, amely szerint a fideszes politikus bal térbe berobbant, ezért 5-7 nap teljes pihenésre van szüksége, nem tudott jelen lenni a tárgyaláson. Csakhogy Simonka igen hamar lebuktatta saját magát: közismert, hogy igen aktív a Facebookon, szinte minden eseményről beszámol, amin részt vesz. Így derült ki, hogy a térdfájása nem zavarta abban, hogy a kérdéses időpontban sajtüzemet avasson. Majd a következő napokban fogadta a medgyesegyházi iskolások küldöttségét, mi több Békéscsabán újraválasztották a Fidesz Békés megyei választmányi elnökének.
Beteszik az újságot az időkapszulába
A szerdai medgyesegyházi ipari park alapkő-letételére nem csak Simonka, hanem a hozzá igen köze álló Békés Megyei Közgyűlés elnöke, Zalai Mihály sem jött el.
Az ipari park buktatói Medgyesegyházán
A Medgyesegyháza mellett létesítendő ipari park buktatóiról és projekt megvalósulásának kérdőjeleiről többször is írtunk a Narancs.hu-ban. Elsőként tavaly októberben számoltunk be a projektről, amely 450 milliós uniós támogatást kapott. Méghozzá úgy, hogy az illetékes bizottság vakon, csak a projekt nevének ismertében szavazott.
Időkapszula: le!
Csakhogy a projekt már az elején ezer sebből vérzett: így gondot okozott, hogy a három konzorciumi tag közül kettő kiugrott. Az egyik az a Paprikakertész TÉSZ volt, amelyben egykor meghatározó tulajdonos volt Simonka, s amely cég tevékenysége feltehetően vastagon benne van a vádiratban.
Ipari parkok egymás hegyén és hátán
Utóbb pedig kilépett az ipari park megvalósításából a Simonka projektjeiben gyakorta szereplő Mentor Menedzsment Kft. is, amelynek az előfinanszírozásban lett volna komoly szerepe. Így viszont a medgyesegyházi önkormányzat arra kényszerült, hogy a kormány engedélyével 40 millió forintos hitelt vegyen fel.
Csak bonyolította a helyzetet, hogy közben Simonka szülőfaluja, Pusztaottlaka és a nem messze található Mezőkovácsháza is sok százmilliót nyert ugyancsak ipari park létesítésére. Aligha kétséges, ezek közül csak egy lehet életképes.
A medgyesegyházi projekt megvalósításának végső határideje 2019 decembere. Ahogy a kezdődő munkálatokat elnéztük, ennek kevés az esélye.
(Címlapfotónk: Nagy Béla medgyesegyházi polgármester átadja a dél-békési polgármesterek kitüntetését Simonka György fideszes országgyűlési képviselőnek. Forrás: Simonka György/Facebook.com.) | Kerüli a nyilvánosságot Simonka: sportsérüléssel mentette ki magát egy ünnepségről | Látni és hallani akartuk, ahogy Medgyesegyháza határában, az itt – nem minden kacskaringó nélkül – létesítendő ipari park alapkő-letétélen az előre beharangozott program szerint ünnepi beszédet mond az immár vádlott Simonka György. Nem volt szerencsénk. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-vadlott-fideszes-orszaggyulesi-kepviselo-sportserulese-miatt-nem-mondott-unnepi-beszedet-a-leendo-ipari-parkban-122550 | 2019-08-28 11:52:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Nemrég a fitneszüzletben bukkant fel a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal felesége, Rogán-Gaál Cecília, legújabban pedig az első számú fővárosi teniszklubban jelent meg fontos pozícióban – tudta meg a 24.hu. A Városmajorban működő Budai Tenisz Centrumról van szó, a miniszterfeleség pedig – aki Facebook-oldalának tanúsága szerint teniszedzői tanulmányokat folytatott a Testnevelési Egyetemen – a bérlő-üzemeltető cégben, az Excellent Game Mozgásakadémia és Sportcentrum Közhasznú Nonprofit Kft.-ben lett a felügyelőbizottság tagja. Az ellenőrző testületben Rogán-Gaál mellett helyet kapott az olimpiai bajnok úszónő, Risztov Éva és a teniszklub egyik edzője, Kaszás Benjamin is.
A teniszcégben a tulajdonos is változott nemrég: Bessenyei Istvánt jegyezték be az üzletrészek többségi tulajdonosaként. Bessenyei a kormány kedvenc őrző-védő vállalkozásában, a Valton Sec Kft.-ben érdekelt, és emellett párjával, Sarka Katával Rogánék legközelebbi üzleti köréhez tartozik. Sarka azonban nemcsak Rogán-Gaál Cecília barátnője és üzlettársa, nemrég kiderült, hogy a miniszter felesége Bessenyei 3000 négyzetméteres XII. kerületi, Felhő utcai luxusvilláját bérli (a 444.hu szerint meglehet, hogy a Rogán család közösen használja az ingatlant a luxemburgi címmel is rendelkező Bessenyeivel és Sarkával).
A városmajori teniszközpont bérlő-üzemeltető vállalkozó párosa eddig a hazai teniszéletben egyaránt jól ismert vállalkozó, Hamar Gábor és az egykor Európa-bajnok kalapácsvető, Gécsek Tibor volt. Őket váltotta ki Bessenyei István, akinek ajánlata információnk szerint visszautasíthatatlanul gáláns volt. Úgy tudjuk, Bessenyei teljes egészében kivásárolta a két üzletembert, az Excellent Game Kft.-ből, noha cikkünk írásakor Gécsek Tibor még kisebbségi tulajdonosként szerepelt az újonnan, 180 millió forinttal alapított Tenisz Projekt Kft.-n keresztül, de információink szerint ez csak átmeneti állapot. Mindez azért is érdekes, mert a korábbi atléta lánya, Gécsek Fanni a hazai tenisz nagy ígérete, alig 18 éves, de sorozatban a második évben lett magyar bajnok párosban, és az MTK versenyzőjeként ő is a Városmajorban készül. A Budai Tenisz Centrum ugyanis az MTK tulajdona.
Lapunknak már néhány hete jelezték, hogy a körvonalazódó ügylet mögött valójában Rogán-Gaál Cecília áll, akit sűrűn láttak megfordulni a teniszcentrumban. A miniszter felesége valaha Balatonbogláron versenyszerűen teniszezett, első osztályú játékos volt, és a hírek szerint ezúttal is elsősorban a sportág iránti rajongása miatt aktivizálta magát.
Rogán-Gaál Cecília teniszfelszerelést reklámoz a városmajori pályán készült fotón:
A klub összlétszáma egyébként 250 fő, és a Városmajorban az országban egyedülálló módon található olyan keménypálya-borítás, mint amilyenen például év első Grand Slam versenyét, az Australian Opent is rendezik, így nem csoda, ha első számú női és férfi játékosunk, Babos Tímea és Fucsovics Márton is ott edz, amikor éppen Magyarországon tartózkodik.
A kék-fehér klub a Hamar-Gécsek párossal közösen két éve újította fel minden igényt kielégítően az ingatlant és a pályákat, majd húszéves bérleti és üzemeltetési szerződést kötött a két üzletember által jegyzett céggel. Hamarék ezt adták el most Bessenyeinek, az ár pedig az ebben összpontosuló vagyonnak az ellenértéke, amit Hamarék beletettek az üzemeltetés érdekében. Az Excellent Game mérlegbeszámolójához fűzött mellékletből kiderül, hogy nemcsak magánerőből korszerűsödött a létesítmény, nyoma van 337 millió forint állami támogatásnak is, amiből „energiahatékony, modern aluvázas sátorstruktúrákra” költöttek. Ha leegyszerűsítjük: az épület és a pályák az MTK-é, míg minden eszköz, ami a teniszezéshez és az üzemeltetéshez szükséges, Hamaréké volt eddig.
Az MTK életében a Hamar-Bessenyei cserével nem sok minden változik, nem kell új bérlőt, üzemeltetőt keressenek. Ami a napi munkát illeti, úgy tudni, a továbbiakban szakmai igazgatóként a márciusig Fucsovics Márton edzőjeként tevékenykedő, egykor a világranglista első száz helyezettje közé tartozó, a sportági szövetséggel a múlt évben súlyos konfliktusokat vállaló Sávolt Attila irányítja majd a teniszfellegvárat.
Ki kicsoda a teniszjátszmában?
A városmajori teniszbiznisz a NER-en belüli adás-vételnek minősíthető, hiszen a kivásárolt vállalkozók közül Hamar Gábor az a fiatal NER-lovag, aki Mészáros Lőrinc mellé szegődött a felcsúti milliárdos márciusi moszkvai útjára. Fotóriporterünk lencsevégre is kapta, amikor kiszállt a 17 milliárdos Bombardier magángépből, amelynek fedélzetén Orbán Viktor miniszterelnök is utazott már a MOL Vidi futballmeccseire.
Hamarról akkor megírtuk, hogy jó kapcsolatokat ápol a miniszterelnök veje, Tiborcz István köreivel, de kötődik Mészáros Lőrinchez is, ami ászértékű kombinációnak számít a mai Magyarországon. Édesanyja, Hamar Attila Albertné a felcsúti sportügyletek kulcsfigurája, a Puskás Akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány gazdasági igazgatója. Hamar Gábor pedig egyike annak a hat magánszemélynek, aki a klub honlapján is feltüntetve támogatja a felcsúti focicsapatot.
A harmincas évei második felében járó vállalkozó ennél is magasabbra tört a teniszvilágban, nemcsak befektetett, de a botrányoktól megtépázott Magyar Tenisz Szövetséggel is felvette a harcot, bejelentkezett az elnökségi tagságra. Az év elején a fideszes országgyűlési képviselő, Szűcs Lajos elnökletével működő sportági vezetéssel szemben egy 20 pontos szakmai programot hirdetett. A korábban a kormánnyal is számos ügyben összekülönböző szövetségi élcsapat helyzete azonban valamelyest stabilizálódott, ráadásul a korábban a Davis Kupa-szereplést lemondó Fucsovics is visszatért a válogatottba, miután szakított Sávolt Attilával. Ezzel együtt úgy hírlik, hogy Hamar ambíciói azóta sem koptak meg, de az is tény, hogy a mostani tranzakcióval, sportági és politikai kötődése miatt Rogán-Gaál Cecília is tényezővé válhat.
A teniszbizniszbe most beszálló Bessenyei őrző-védő cégénél, a Valton Sec Kft.-nél rengeteg állami megbízás és pénz landolt az utóbbi években, tavaly már 7,3 milliárd forintnyi bevételt hozott össze, és a tulajdonosok 450 millió forint osztalékot vettek ki belőle. De a Valton Sec révén már nyitott a sportrendezvény-szervezés felé is Bessenyei.
Ami a Budai Tenisz Centrum pénzügyi hátterét illeti, egész sor támogatója akadt, olyan nagyágyúk, mint a Strabag útépítő és az állami Szerencsejáték Zrt., de köztük van a FitBalance fitneszrendezvény-szervező is. A FitBalance több mint egy évtizedes múltú vállalkozás, amely jó időben lovagolta meg az egészséges életmód divatját. Nemrég számoltunk be róla, hogy a céghez hirtelen dőlni kezdett a szponzorpénz olyan állami cégektől, mint a Szerencsejáték Zrt., az MVM és az Antenna Hungária. Ezt megelőzően tulajdonosi átrendeződés történt: beszállt a Nakama&Partners Kft., amely Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata közös cége. A vállalkozás a miniszterfeleség részvétele óta megtáltosodott, 2017-ben, megtízszerezve az előző évi bevételt, 517 millió forintos forgalmat könyvelhetett el, amiből szinte minden második forint tiszta nyereség volt. Tavaly már egymilliárd forint fölött volt a forgalom, és a nyereség is csaknem duplájára, 438 millió forintra hízott. Ha ebből indulunk ki, a Budai Tenisz Centrum előtt is ígéretes jövő előtt áll. | Rogán felesége Sarka Kata párjával beszállt a teniszbizniszbe | A városmajori teniszközpont új üzemeltetője Bessenyei István, a Rogán család főbérlője, a felügyelőbizottságban az edzőnek tanuló miniszterfeleség személyesen is feltűnik. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2019/09/30/rogan-cecilia-bessenyei-istvan-tenisz-varosmajor-mtk/ | 2019-09-30 11:23:52 | true | null | null | 24.hu |
• 2010 óta a NER-hez köthető legismertebb vállalatok (Mészáros Lőrinc cégcsoportját nem számítva) összesen 196 milliárd forint nyereséget termeltek, a tulajdonosok ebből 155 milliárdot fizettek ki maguknak osztalékként
• Az Orbán-család résztulajdonában álló vállalkozásokból 2010 óta több mint 10 milliárd forintot vettek ki, ennek egy része az Orbán-családhoz vándorolt, a család tehát már többszörös milliárdos
• A Duna Aszfaltból 45 milliárd forintot lapátoltak ki 2010 óta, a Las Vegas Casino Kft./Zrt.-ből 38 milliárd forintot, a Közgépből 37 milliárd forintot
• Szíjj László Duna Aszfaltja az Orbán-kormány kezdetén még csak 20 millió forint osztalékot termelt az üzletembernek, tavaly már 13 milliárd forintot, a különbség 650-szeres
• A Garancsi István többségi tulajdonában álló Market Zrt. 6 milliárd forint nyereséget termelt, amíg át nem vette Orbán Viktor barátja, a tulajdonszerzés után viszont a nyereség 15 milliárd forintra nőtt
Jó helyre megy a befizetett adónk? – a legtöbb magyar és európai állampolgár fejében előbb-utóbb megfordul ez a kérdés, a magyarországi közbeszerzések eredményeit látva pedig joggal merül fel a “nem” válaszként. Itthon rendre ugyanazok a cégek nyerik a milliárdos munkákat – olyan vállalatok, amelyek így vagy úgy, de a NER-hez köthetők. A közpénzből finanszírozott megbízások pedig igen jól fizetnek, elég csak Mészáros Lőrinc szárnyalására gondolni.
Mészáros társaságai kapcsán már unalomig ismételt az a tény, hogy ekkorát cégek ilyen rövid idő alatt valódi piaci körülmények között nem tudnak nőni, ám míg a Mészáros-társaságok eredményeiről évről évre számos szó esik, addig arról már kevesebb, hogy a többi közbeszerzés-lovag NER-vállalat is hihetetlennek tűnő emelkedést produkált az elmúlt években.
Ott van például a jelenleg Szíjj László többségi tulajdonában lévő Duna Aszfalt, amely azután lett a NER első számú építőcége, hogy Simicska Lajos kiesett a rendszerből. A vállalat nyeresége a 2010-es 464 millió forintról 2018-ra 18,5 milliárd forintra emelkedett, és míg 2010-ben és 2011-ben is csupán 20-20 millió forint osztalékot vettek ki a tulajdonosok (akik akkoriban Szíjj László és Varga Károly voltak, 50-50 százalékban), addig tavaly már ugyanebből a társaságból 13 milliárd forintot tudott kivenni Szíjj László. Ez 650-szeres emelkedést jelent. Infografikán mutatjuk a Duna Aszfalt szárnyalását – ahogy a többi NER-cégét is.
1. ábra
2. ábra
A Duna Aszfalthoz hasonló növekedést produkált a másik kedvenc építőcég, a West Hungária Bau. Ez a vállalat az általa elnyert sokmilliárdos közbeszerzések mellett onnan ismert, hogy egyik tulajdonosa (Paár Attila) Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az üzlettársa. A West Hungária Bau 2010-ben 400 millió forint nyereséget termelt, 2018-ban viszont már 7 milliárd forintot. Hogy a vállalat bekerült a NER-be, meglátszik a kivett osztalékon is: míg 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben is kevesebb, mint félmilliárd forintot tudtak kivenni a tulajdonosok, addig 2018-ban már 4 milliárd forintot. Ebből Paár Attilának 3,2 milliárd jutott.
3. ábra
4. ábra
A harmadik nagy NER-építő a Market. Ezt a céget 2014 végén vette át Garancsi István, Orbán Viktor barátja. Amióta Garancsi beszállt többségi tulajdonosként (51 százalékos tulajdonrészt szerzett egyik cégével), azóta 15,5 milliárd forint nyereséget termelt a cég, az azt megelőző években összesen 6 milliárd forintot, tehát kevesebb, mint a felét.
5. ábra
6. ábra
Nemcsak a Fideszhez közel állóknak megy egyre jobban, Orbán Viktor közvetlen környezetének is meglódult mostanában a szekér. Az Orbán-családhoz három céget lehet kötni, a Nehéz Kőről, a Gánt kőről és a Dolomitról van szó. Míg ezek a társaságok 2010-ben 146 millió forint nyereséget hoztak össze, addig tavaly már 2,2 milliárd forintot. A kivett osztalék 2010 óta összesen 10 milliárd forint. Mivel Orbánék csak résztulajdonosok például a Dolomitban, ezért nem a teljes összeg került hozzájuk, csak egy része, nagyjából a fele.
7. ábra
8. ábra
Érdemes megnézni a néhai Andy Vajna kaszinós cégét is, amely szintén látványos emelkedést produkált. A valódi áttörést ennél a társaságnál a 2013-as év hozta, ekkor tiltották be a játékgépeket, amelyek ezután csak a kaszinókban működhettek. Míg az azt megelőző évben félmilliárd forint volt a nyereség, 2013-ban már 1,7 milliárd forint. Miután Vajna szintén a kormánynak köszönhetően monopolhelyzetbe került, a számok még meredekebben emelkedtek, a tavalyi év például már 10 milliárd forint hasznot hozott, amit ki is vettek osztalékként. Csak ez a cég összesen 38 milliárd forint osztalékot termelt a kormányváltás óta.
9. ábra
10. ábra
Végül pedig jöjjön a Közgép, Simicska Lajos ugyanis a többiekhez hasonlóan teherautóval hordta ki a pénzt a rendszerből, már ameddig engedték neki. A nagy összeveszés 2015-ben volt, 2014-ben a Közgép 13 milliárd forint nyereséget termelt, 2016-ban és 2017-ben viszont ugyanez a szám alig haladta meg a félmilliárd forintot. Ami érdekesség, hogy a társaságot most kipucolták, a tavalyi év után valamiért már-már rekordösszegű, összesen 8 milliárd forint osztalék kifizetéséről határoztak az új tulajdonosok úgy, hogy a cég közben csupán 30 millió forint nyereséget tudott felmutatni.
11. ábra
12. ábra
Összesítettük azt is, hogy a Mészáros-univerzumon kívül eső fenti cégek összesen mennyi nyereséget termeltek, és mennyi pénzt vettek ki belőlük a tulajdonosaik 2010-ben, majd pedig 2018-ban. A különbség finoman szólva is szembetűnő.
Míg a társaságok nyeresége 2010-ben összesen 4,4 milliárd forint volt, addig tavaly már 45 milliárd forint, több mint tízszeres tehát a különbség. A kivett osztalékok tekintetében még nagyobb a rés. Míg 2010-ben 3,2 milliárd forint osztalékot vettek ki a tulajdonosok ezekből a vállalatokból, addig tavaly már 42 milliárd forintot.
13. ábra
14. ábra
Cikkünk első verziójában az infografikákon tévesen azt írtuk a számok mellé, hogy millió forintokról van szó, a hibáért elnézést kérünk, javítottuk.
Az infografikákhoz felhasznált adatokat az e-beszámoló oldaláról vettük, amelynek ingyenes felhasználását a hírek szerint épp korlátozni akarja a kormány.
2019. június. 07. 11:25 Balla Györgyi Vállalkozás
Nem kell több vendég Mészárosnak ahhoz, hogy újabb milliárdokat keressen a szállodáival
Január 1-jétől a vendéglátás után a szálláshely-szolgáltatás áfája is 18-ról 5 százalékra csökken. Míg a kisebb panzió- és hoteltulajdonosoknak valószínűleg semmit sem hoz majd a konyhára a változás, a kormányközeli oligarchák ezzel is milliárdokat szakíthatnak. | Pénzesőben fürdik a NER: 14 infografika arról, mekkora üzlet Orbán Viktor családtagjának és a Fidesz barátjának lenni | A NER-hez kötött legismertebb vállalatok Orbán Viktor kormányra kerülése óta akkorát növekedtek, amekkora emelkedést csak ritkán látni. Mészáros Lőrinc cégei mellett látványosan kilőttek az Orbán Viktor családjához, valamint Andy Vajnához, Garancsi Istvánhoz, Szíjj Lászlóhoz, és Paár Attilához köthető társaságok is. A számokat látva nehezen hihető az, hogy Magyarországon piacgazdaság működik. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20190612_14_infografika_NER_vallalkozasok | 2019-06-12 12:28:00 | true | null | null | HVG |
Mint a kisgömböc: mutatjuk, hogyan nőtt egyre nagyobbra Rogán Antal tárcája
Összesítésünk szerint 2015-től 2020 végéig legalább 120 milliárdot költ a kormány Kabinetirodája kommunikációra és konzultációkra, de a koronaékszer a turizmus, ami tavaly került Rogán tárcájához.
"Nem kerül plusz pénzbe Rogán minisztériuma" – ezzel a főcímmel jelent meg az RTL Híradó riportja 2015 szeptemberében, és ugyanebben az időszakban a Blikk "Lázár embereit és pénzét kapja Rogán hivatala" címmel közölt cikket. Mindkét médium a Fidesz-frakció válasza alapján jutott a fenti megállapításra, a lapnak a frakció akkor azt mondta:
A Miniszterelnöki Kabinetiroda a Miniszterelnökségből válik ki, így nincs szükség érdemben új státuszokra, új költségvetésre, új irodákra. A státuszokat, az irodákat és a költségvetést a Miniszterelnökség anyagi keretéből vonja el a kormány.
Az olcsóságra valószínűleg azért utalhattak, mert az ellenzék már akkor attól tartott, hogy rengeteg pénzt visz majd el az új szervezet, amely azután állt fel, hogy Lázár János nem hivatalosan belengette, lemond, ha Rogán feletteseként kell működnie. A konfliktust Orbán Viktor úgy oldotta fel, hogy Rogán Antalnak létrehozott egy külön minisztériumot.
Bár az elszálló költségekről szóló félelmeket akkoriban a fenti módon igyekeztek cáfolni, a vége mégis az lett, hogy irgalmatlan összegeket kapott, illetve kap a minisztérium. Ezt négy ábrán mutatjuk be.
Kilőttek
A Rogán-minisztérium 2015 októberében indult, az első teljes évben az alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatallal együtt 15 milliárdot irányoztak elő számukra (a teljes költés végül több mint 18 milliárd lett), ugyanez az előirányzat 2020-ra már 153 milliárd forint.
Vagyis
tízszeresére emelkedett az összeg.
Majd azt is mutatjuk, miért, de előbb nézzék a fő számokat.
A növekedést elsősorban az okozza, hogy 2019-ben a kabinetirodához került a turizmus, ami rögtön durván 90 milliárdos emelkedés 2018-hoz képest. A turizmussal később részletesen foglalkozunk, előbb viszont mutatjuk a fizetéseket.
A kabinetirodában dolgozók bérköltsége 2016-ban 2,2 milliárd forint volt, 2020-ban ugyanerre 4,5 milliárdot különítettek el. A Kommunikációs Hivatal ugyanebben az összehasonlításban: 2016-ban 174,5 millió forintot költöttek bérekre, 2020-ban már 387 millió forintot költhetnek a rárakódó járulékokkal együtt.
A dolgozók létszáma is folyamatosan nőtt, bár a költségvetéseket és zárszámadásokat böngészve egymásnak ellentmondó foglalkoztatotti adatokat találtunk. A lényeg azért az, hogy a kabinetiroda 2015-ben 135 vagy 175 főről indult – amihez hozzá kell adni a Kommunikációs Hivatal 27 emberét is –, 2018 utolsó negyedévében pedig már 333 státuszuk volt, amiből 91 vezető poszt. 42 státusz nem volt betöltve. Idén az első negyedévben ugyanez volt a fő szám, de már kevesebb vezető beosztású ember dolgozott ott.
Konzultálnak rendületlenül
Egyre többet költött a Kabinetiroda kormányzati kommunikációra és konzultációra, összesítésünk szerint 2020 végéig elmehet erre minimum 120 milliárd forint. A végét azért nem látni, mert a már lezárt években rendre alultervezték az erre szánt pénzt, amit aztán év közben egészítettek ki, 2017-ben például 10 milliárddal. A 2020-as költségvetési terv cseles is, ott külön soron szerepel a kiemelt célcsoportok tájékoztatása, 11 milliárdért.
Mutatjuk, mennyit terveztek be és mennyi lett a vége
Megkérdeztük a minisztériumot, mi az oka annak, hogy rendre elszállnak a költségek, de egyelőre nem kaptunk választ.
Időközben sorcsere is volt
És hogy mire költötték el ezt a pénzt? Többek között a kvótanépszavazásról, a "Soros-tervről" és a Magyarország erősödéséről szóló kampányokra. És hogy kik jártak jól? Például a kormányközeli médiumok. Az Átlátszó rendre összesíti az erről szóló adatokat, a nevek rendre ugyanazok.
Többek között
a korábban Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő, ma már a KESMA-hoz tartozó Mediaworks
a szintén korábban Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Echo Tv
az ugyancsak a fideszes médiabirodalom részének tekinthető TV2
Garancsi István plakátcége, az ESMA
Habony Árpád médiabirodalma
járt jól a kormányzati hirdetésekkel.
Szerettünk volna egy összesített, átlátható adatsort is közölni arról, melyik médium összesen mennyi pénzt kapott a kampányokból, ennek érdekében küldtünk is egy közérdekű adatigénylést a Miniszterelnöki Kabinetirodának, amely viszont 140 800 forintot kért a válaszért. Az ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk, ahonnan egyelőre semmilyen választ nem kaptunk.
A kampányokkal nem csak a médiumok jártak jól, hanem a kivitelezésben részt vevők is. Kezdetben Csetényi Csaba és Kuna Tibor cégei voltak a kedvezményezettek, egy ponton viszont ők kiestek a pikszisből (Kunát tavaly áfacsalási ügyben hallgatták ki gyanúsítottként, az ügyészség letöltendőt kért rá), és Balásy Gyula cégei lettek az egyedüli partnerek. Az eredmény: Balásy csak tavaly több mint 6 milliárd forint osztalékot tudott kivenni cégeiből.
A turizmus, amelyhez képest a konzultáció már aprópénz
El is értünk Rogán Antal új területéhez, a turizmushoz. Ez a 2018-as választás után került Rogán tárcájához, egy hosszabb harc végállomásaként. Korábban ugyanis a területért az NGM és az NFM is felelt, majd Rogán kezdeményezésére az egész átkerült a Seszták Miklós vezette NFM-hez. A turizmussal már a 2018-as költségvetés tervezésekor is bőkezűen bánt a kormány – a fejlesztési tárcánál 41,4 milliárd volt erre –, ám az összeg drasztikusan nőtt Rogán tárcájának égisze alatt.
A 2019-es költségvetési előirányzatban 85,5 milliárd forint jut a turisztikai célelőirányzatokra (amire rájön nagyjából ötmilliárd egyéb, szintén ide köthető tételekre), 2020-ban pedig már 90 milliárd az alap, amire jön az „apró”, 6 milliárddal.
És még sehol a vége: Rogán Antal miniszter idén áprilisban ugyanis arról beszélt, a következő évtizedben 828 milliárdot akar a kormány elkölteni a Budapesten kívüli fejlesztésekre annak érdekében, hogy Magyarország legyen Közép-Európa vezető turisztikai térsége 2030-ra.
Az idei, illetve jövő évi költségvetésben nincs agyonrészletezve, mire megy el a rengeteg pénz, egy nagyobb, 28 milliárdos tételt viszonylag pontosítottak. Azt a balatoni, a Fertő-környéki és a Tokaj-Felső-Tisza-Nyírség térségében tervezett fejlesztésekre költik.
A turizmusra szánt keretből támogatták a Magyar Turisztikai Ügynökséget, illetve az ahhoz tartozó gazdasági társaságokat. Az ügynökség önmagában is érdekes: vezetője, Guller Zoltán korábban tanácsadóként emlegette a miniszterelnök lányát, Orbán Ráhelt.
Az ügynökség sok pénz fölött diszponál: ott van például a Kisfaludy-program, amely keretében 43 milliárdot osztottak szét szállodafejlesztésre. A 24.hu összesítése szerint az összeg harmadát a pályázók egy százaléka vitte el, az egyik nagy nyertes Szepesi Richárd, akiről a lap 2017 decemberében azt írta, Matolcsy György jegybankelnök korábbi bizalmasának, Nagy Rózának a veje.
Szerettünk volna kicsit jobban rálátni az ügynökség, illetve a Kabinetiroda egyéb költéseire is, ezért mindkettőtől közérdekű adatigényléssel kikértük a nem publikált szerződések listáját.
Egy közismert szereplő: Kerényi Imre
Bár a 2018-ban elhunyt Kerényi Imre 2011-től látta el miniszterelnöki megbízottként "a tudatos nemzeti közjogi gondolkodás megalapozásával, és ehhez kapcsolódva a magyar kulturális értékek megőrzésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat", a szó szerint ilyen költségvetési sor csak 2017-ben jelent meg, méghozzá Rogán Antal tárcájánál.
És ahogy a konzultációk esetében, ennek a sornak a költségét is alaposan túllépték az első évben. 300 millióval terveztek, 651 milliós költés lett a vége.
Kellett a pénz még a 2013–2018 között futó Nemzeti Könyvár sorozatra (178 millió), az Alaptörvény díszkiadására iskolásoknak (158,5 millió), illetve a Zenélő és Muzsikáló Budapestre is (234 millió).
2018-ban már eleve egy magasabb, 538 milliós tétellel kalkuláltak, de miután azzal az évvel még nem számoltak el, nem tudni, végül mennyi lett a számla vége.
Kerényi – ezen felül – bedobta, megszervezi a Gizella-tábort miniszterek, államtitkárok, polgármesterek és az egyház által tehetségesnek tartott fiatalok számára, 250 ezer forintos részvételi díj mellett. A Balatonalmádihoz tartozó vörösberényi kolostoregyüttesben képzelte a tábort, Orbán Viktor miniszterelnök pedig szinte azonnal lépett: egy 2018. januári kormányhatározatban 500 milliót csoportosíttatott át Pintér Sándor belügyminiszterrel a kolostoregyüttes állagmegóvására és a táboroztatás előkészítésére.
A tábor csúszott, Kerényi ezen álma pedig nem valósul meg. Gizella helyett "ifjúsági tábort" szerveznek ugyanott, a Kerényi-program keretében, "kicsit földön állóbb módon" – mondta megkeresésünkre Fábiánné Sárai Anna, a Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár vezetője. (Tavaly volt ugyanott egy Gizella elnevezésű művészeti tábor, de annak nem volt köze Kerényihez.) Ez lesz az első tábor. Az 500 milliós támogatás felhasználásának részletei miatt kerestük Balatonalmádi polgármesterét, de egyelőre nem kaptunk választ. Érdeklődtünk Rogán minisztériumánál is, az ő költségvetésükből támogatták-e a rendezvényt, de egyelőre nem érkezett válasz.
Jövőre már nem az ő dolguk lesz a tudatos közjogi gondolkodás fejlesztése, az átkerül az Emberi Erőforrások Minisztériumához, 300 milliós induló kerettel.
(Cikkünkben az adatokat a parlament által elfogadott költségvetési törvényekből, valamint a költségvetés zárszámadásából vettük. Az utolsó zárszámadás a 2017-es költségvetéshez készült el, így a 2018-as évektől csak az előirányzott számokat tudtuk bemutatni, a tényleges költségeket nem.) | Mint a kisgömböc: mutatjuk, hogyan nőtt egyre nagyobbra Rogán Antal tárcája | Összesítésünk szerint 2015-től 2020 végéig legalább 120 milliárdot költ a kormány Kabinetirodája kommunikációra és konzultációkra, de a koronaékszer a turizmus, ami tavaly került Rogán tárcájához. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20190620_Rogan_miniszterium | 2019-06-20 12:59:00 | true | null | null | HVG |
fejlesztés;szálloda;milliárdosok; NER;Magyar Turisztikai Ügynökség;
2019-09-30 06:00:00
Közpénzeső hullik a NER szállodásaira
A Magyar Turisztikai Ügynökség 42 milliárd forint állami támogatást osztott szét a magyar szállodás szakmában. Egymilliárdnál többet csak a NER-oligarchák kaphattak.
Az elmúlt napokban sorra jelennek meg az elektronikus közbeszerzési értesítőben azok szállodafejlesztési beruházáshoz kapcsolódó pályázatok, amelyeket a boldog tulajdonos-beruházók a Rogán Antal miniszter felügyelete alatt működő Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) nyert kisebb-nagyobb, de inkább nagyobb összegből finanszíroznak. A döntések nehezen áttekinthetőek, a több száz pályázó névsorát az MTÜ egyetlen elektronikus dokumentumban tette közzé a honlapján. A nyertesek többsége jellemzően 10-20 millió forintos állami támogatás kapott, általában panziófejlesztésre, boldogabbak már százmilliós komoly pénzeknek örülhetnek, ám milliárdos állami ingyenpénzt alig néhányan érdemeltek ki – ők viszont ezer szállal kötődnek a NER elitjéhez, illetve részei a „nemzeti burzsoáziának”.
A milliárdos támogatást elnyert pályázatok közös ismertetője, hogy ezeket a pénzeket egy-két éve létező, jellemzően pesti belvárosban bejegyzett projektcégek nyerték, ám a tulajdonosi körben szinte mindig megbúvik egy-egy közismert név. Legutóbb épp az OTP Bank Nyrt. hirdetménye jelent meg uniós közbeszerzési értesítőben, amelyben a bank beruházót keresett balatonszemesi céges üdülőjük felújításhoz. Ugyanis nemcsak a NER- milliárdosok, de Magyarország piacvezető bankja is pályázott állami támogatásra, az MTÜ pedig 536 millió forinttal segítette ki az adófizetők pénzéből az évi egymilliárd eurós nyereséget termelő pénzintézetet a vállalati hotel kipofozásban.
Az OTP így is csak szerény félmilliárdot kapott, nem úgy a milliárdos NER-lovagok, akik megérezve a kor szelét, épp hirtelen szállodaépítésbe kezdenek, hiszen most erre oszt az állam ingyenpénzt. A legnagyobb, 2,99 milliárd forintos támogatást a jó nevű, már-már közismert TCSV (Tokaj Csurgó Völgy) Ingatlanfejlesztő Kft. nyerte el. A cég mögött a még jobb nevű DLHG Invest Zrt. található, amelynek tulajdonosa Kante Awa. A hölgy annak a Nagy Rózának a lánya, aki Matolcsy György korábbi nemzetgazdasági miniszter közigazgatási államtitkára volt, de követte őt a jegybankba is. Bár a NER kötődés egyértelmű Kante Awa esetében, a hölgy férjének és tulajdonostársának Szepesi Richárdnak a neve jól cseng a hazai szállodaiparban – hiszen többek között a tulajdonosa a felsőtárkányi Bambara Hotelnek. E tulajdonosi kör nemcsak ezt az egy támogatást kapja, de további 2,99 milliárdot könyvelhetnek el a szántódi „BalaLand Hotel – családi szálloda a Balaton közepén„ című projektünkre –, az MTÜ adatsora szerint. A BalaLand közbeszezési eljárási felhívása szintén a héten jelent meg.
Így Garancsi István NER milliárdosnak és ismerős nevű társainak csak a második-harmadik hely jutott az MTÜ támogatási listáján. Garancsiék a patinás CDHT Hotel Projekt Kft. nevében pályáztak és nyertek. A cég idén már a második üzleti évét nyomja. A vállalkozás a hasonlóan jó nevű A8 Palace Hotel Zrt. tulajdonosa – itt jelenik meg cégvezetőként Garancsi neve. Az A8 az Andrássy út 8 házszám alatt levő palotahotelre utal, amelyek tulajdonosa Garancsi mellett, Csányi Sándor OTP-vezér, valamint Hernádi Zsolt, Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója, aki a leggazdagabbak listáján közel húsz milliárdjával a 63., állami támogatás nélkül is.
Az MTÜ támogatási listáján a következő NER-milliárdos Szíjj László, aki 110 milliárdos vagyonával az ország tizedik leggazdagabb embere. A milliárdos a közbeszerzési tendereken jól szereplő Duna Aszfalt Kft. tulajdonosa, de érdekeltségei vannak a szállodaiparban is. Szíjj László épülő/felújítandó szállodái a Minerva Ingatlan esernyőalapon keresztül – két projekttel összesen 2,5 milliárd forintos támogatást nyertek. A Minerva alapok kezelője a Minerva Zrt. – amelynek honlapja szerint végső tulajdonosa Szíjj László. A két támogatott projekt a keszthelyi Baron Hotel (1,8 milliárdos támogatással) illetve soproni „Hotel Primus winehouse, conference & Spa” pályázata, amire 792 millió állami forintot ítélt meg a turisztikai ügynökség.
Jól pályázott a nyírségi Napkorról Nagy Péter többségi tulajdonában álló Pleasure 77 Kft. A cég 1,73 milliárd forintot nyert el a négycsillagos Superior Hotel kialakításra a Balaton melletti Gyenesdiáson. Nagy eddig inkább a fémiparban és az építőiparban utazott. Többet lehet sejteni Vagács András József NER-beágyazottságáról. Az úriember érdekeltségébe tartozó X. Center Irodaház Kft. 1,7 milliárdot kapott MTÜ-től a Royal Golf Hotel kialakításra, amelynek helyét nem közölte az turisztikai ügynökség. Ugyanakkor Vagács nevét a 24.hu korábban a balatonudvari golfpálya megvásárlásával hozta összefüggésbe, akkor a lap azt írta, hogy Vagács Szivek Norbert egykori MNV Zrt. vezérhez, „így a vele számos közös ingatlanprojektet futtató Tiborcz Istvánhoz, Orbán Viktor miniszterelnök vejéhez” köthető. Úgy látszik a golfpálya megvétele beért, így a komplexum egy szállodával gazdagodik hamarosan az adófizetőknek köszönhetően.
Az MTÜ támogatási listáján még egy projekt az SZ. Z. Szállodafejlesztő Kft. kapott egy milliárd forinton felüli támogatást, egész pontosan 1,47 milliárdot az „Egyedi adottságú, vízparti 66 szobás 4 csillag superior besorolású új szálloda létesítése Balatonfüredre” projektjével. A cég Szabadics István vállalkozó tulajdonában van, akinek építőipari cégei több közbeszerzési eljárás nyertese. | Közpénzeső hullik a NER szállodásaira | A Magyar Turisztikai Ügynökség 42 milliárd forint állami támogatást osztott szét a magyar szállodás szakmában. Egymilliárdnál többet csak a NER-oligarchák kaphattak. | null | 1 | https://nepszava.hu/3051811_kozpenzeso-hullik-a-ner-szallodasaira | 2019-09-30 08:00:00 | true | null | null | Népszava |
N. B. Gy;
Pécs;
2019-09-28 06:40:00
Rejtélyes EKG-vizsgálatokat rendel évek óta Vári Attila
A Fidesz pécsi polgármesterjelöltje az önkormányzati sportcég vezérigazgatójaként hat éve szerződik egy furcsa céggel különös feladatra.
Kevéssé bizalomébresztő az EKG Telemetrik Kft. honlapja. Ott ugyanis látni például tengeri teknőst, napelemet, meg egy utalást, hogy a jövőt szolgálják, de az már nem derül ki, hogy mivel. Az oldalon látni latin vakszöveget, de telefonszámot nem. Így is akadt azért, aki látott fantáziát a cégben: a kormánypártok pécsi polgármester-jelöltje, Vári Attila, aki a városi önkormányzati sportcég, a Pécsi Sport Nonprofit (PSN) Zrt. vezérigazgatójaként 2013 óta szerződik ezzel a társasággal.
Ahhoz, hogy mégis miként kerülhetett az évek alatt mintegy 60 millió forint közpénzhez jutó EKG Telemetrik Kft. a PSN Zrt. látókörébe, a cégbírósági papírok nyújtanak támpontot. Vári Attilának – ahogy arról a Pécsi Stop már korábban írt – közös cége van Bauer Zsolttal, aki a kormánypárt baranyai erős embere, Bánki Erik féltestvére. A céget Cardio Complexnek hívják. Ebben résztulajdonos egy Gelencsér Tibor nevű férfi – az ő cége az EKG Telemetrik Kft.
A PSN Zrt. 2013-tól kezdődően minden évben – tao-forrásból finanszírozott – közbeszerzési pályázatot írt ki a kézilabda, a vízilabda és a labdarúgó szakosztályok különböző korosztályú tagjai EKG-szűrésére, az így nyert adatok digitális tárolására, automatikus elemzésére. Azt, hogy ez mit jelent pontosan, és milyen munkát végzett a cég, a Társaság a Közérdekű Adatokért 2019 (TAKA) nevű, ügyvédekből álló szervezet próbálta kikérni PSN-től. Váriék azonban 5 millió forintot kértek az információkért, így a TAKA más nyilvános forrásokból dolgozott. Azt tudták meg, hogy a rendszer elviekben legalábbis segít megvédeni a fiatal sportolókat a hirtelen szívhaláltól.
Az EKG Telemetrik Kft. évről-évre jó szerepelt a PSN pályázatain. 2013-ban 8, 2014-ben 5,1, 2015-ben 4,4, 2016-ban 17,5, 2017-ben 25 milliós megbízást kaptak. (A hazai közbeszerzéseket 2011 óta taglaló hivatalos honlap szerint egyetlen más tendert sem nyert el az EKG Telemetrik Kft.) Az összeggel együtt a vizsgált sportolók száma is nőtt: 2015-ben még csak 88 embert „monitoroztak”, 2017-ben már 674 sportoló adatait foglalták rendszerbe.
A TAKA szerint a kft. minden évben igazolta a feladatok elvégzését, és a megbízási díjat is megkapta, erre enged következtetni, hogy a megrendelő PSN elszámolt az önrészt biztosító önkormányzat, illetve a tao-támogatást folyósító szakszövetség felé. Csakhogy a sok-sok edzővel és sportolóval beszélgető TAKA arra jutott, hogy ilyen tömeges EKG-mérés 2018-ig, azaz öt éven keresztül érdemben nem történt. Vagy ha mégis, akkor annak céljáról és eredményéről az edzők, a sportolók és a szülők sem tudnak, tudtak. A PSN egyik neve elhallgatását kérő edzője is azt mondta, hogy ha voltak is mérések – bár erről kevesen hallottak a szakosztályoknál –, adatokat soha nem látott, ahogy bármilyen a fiatal sportolók életét óvó rendszerrel sem találkozott.
Az ügyben kerestük Vári Attilát, de hívásainkra nem reagált. | Rejtélyes EKG-vizsgálatokat rendel évek óta Vári Attila | A Fidesz pécsi polgármesterjelöltje az önkormányzati sportcég vezérigazgatójaként hat éve szerződik egy furcsa céggel különös feladatra. | null | 1 | https://nepszava.hu/3051722_rejtelyes-ekg-vizsgalatokat-rendel-evek-ota-vari-attila | 2019-09-28 08:40:00 | true | null | null | Népszava |
A bíróság kimondta, hogy nem dobhatták volna ki az MTVA-ból az ellenzéki képviselőket
A képviselőknek jogában állt bemenni az épületbe, az állami média működése nem volt veszélyben.
Első fokon ítéletet hirdetett a bíróság abban a perben, ami arról szólt, hogy tavaly év végén, amikor az ellenzéki képviselők „megszállták” a közmédia Kunigunda utcai székházát, az MTVA kezdeményezésére az óbudai jegyző birtokvédelmi végzéssel akarta kidobatni a honatyákat az intézményből. Az MTVA-t öt ellenzéki képviselő, Kunhalmi Ágnes (MSZP), Varju László (DK), Gréczy Zsolt (DK) , Vadai Ágnes (DK) és Oláh Lajos (DK) perelte be.
A Fővárosi Törvényszék közleményben ismertette az eljáró budapesti II. és III. kerületi bíróság ítéletét, amely szerint a bíróság elutasította az óbudai jegyző tavaly decemberi birtokvédelmi határozatát.
A bíróság megállapította:
A bíróság azt is kimondta, hogy kizárólag az alperes, vagyis az MTVA saját döntése miatt nem tudtak a közmédia dolgozói belépni az épületbe, mint ahogy az MTVA saját maga határozott arról is, hogy elmaradjon egy műsor. Az, hogy a felperesek, vagyis az ellenzéki képviselők közösen fejtették ki tevékenységüket, az első fokon eljáró bíróság szerint nem értelmezhető jogszerűtlennek, az ellenzéki képviselők magatartásából pedig nem következett az, hogy szükséges lett volna az egész épületet lezárni.
A első fokú döntés szerint az MTVA köteles megfizetni az ellenzéki képviselőjelöltek egymillió forintos perköltségét is. A tárgyaláson mindkét fél csak jogi képviselőik útján vett részt.
Mint emlékezetes, az úgynevezett „rabszolgatörvény” elleni tiltakozásul ellenzéki képviselők – mások mellett Kunhalmi Ágnes, Varju László, Szél Bernadett és Hadházy Ákos – bementek a köztévé Kunigunda utcai épületébe, hogy a híradóban felolvassanak egy tiltakozó közleményt. Papp Dániel hírigazgató azonban, arra hivatkozva, hogy ezzel megzavarnák egy közérdekű üzem működését, erőszakkal vitette ki őket, miközben birtokvédelmet kért az óbudai jegyzőtől, aki meg is adta ezt az épületre. (A Fővárosi Főügyészség korábban meghozott döntése szerint egyébként az MTVA biztonsági őrei a képviselőkkel szemben jogszerűen léptek fel.) A bíróság szerint viszont nem tekinthető közérdekű üzem működése megzavarásának az, ha egy országgyűlési képviselő bemegy az épületbe, az MTVA nem bizonyította, hogy ezt eredményezné egy közlemény 8-10 percig tartó beolvasása egy műsorban.
– Ez egy elsőfokú ítélet, de ha így marad, akkor minden szempontból jog-, és politikatörténetű jelentősége lesz – mondta a képviselők ügyvédje a Népszavának. Litresits András szerint a mostani ítélettől rettegett a hatalom: „Ez ugyanis arról szól, hogy ellenzéki parlamenti képviselők bemehetnek közpénzből fenntartott intézményekbe és ott kérdéseket tehetnek fel”. – Ez a jogállam győzelme, minden tiszteletem az óbudai bíróság bátor döntéséé – mondta Litresits András. | A bíróság kimondta, hogy nem dobhatták volna ki az MTVA-ból az ellenzéki képviselőket | A képviselőknek jogában állt bemenni az épületbe, az állami média működése nem volt veszélyben. | null | 1 | https://nepszava.hu/3051696_a-birosag-kimondta-hogy-nem-dobhattak-volna-ki-az-mtva-bol-az-ellenzeki-kepviseloket | 2019-09-27 18:41:00 | true | null | null | Népszava |
Orbán Viktor hétfő este a finn miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatót, ahol egy finn újságíró arról kérdezte Antti Rinnét, hogyan juthattak EU-s támogatások Orbán vejéhez, mit tehet az EU a jövőben a hasonlók ellen, és hogy lehetne visszavonni ezeket a támogatásokat. A kérdésre Rinne helyett Orbán válaszolt:
„Bár a kérdés nem hozzám szólt, de ön nem mond igazat, ez egy fake news.”
Írtunk Havasi Bertalannak, hogy megtudjuk, hogyan értette a miniszterelnök úr, mi nem volt igaz ebben. Vajon arra gondolt, hogy nem Tiborcz István nyerte az EU-s pénzt, hanem a cége, vagy esetleg hogy nem is volt EU-s pénz, mert végül is a magyar kormány kifizette? (Frissítés: Havasi nem válaszolt.)
Az Elios nevű cégről van szó, aminek a 2009-es alapításától éveken Tiborcz István volt az egyik vezető tisztségviselője és egy ideig a résztulajdonosa. Az Elios a 2009-es indulása után néhány év alatt lett többmilliárdos forgalmú vállalat. Nagyrészt annak köszönhették ezt, hogy sorra nyerték az állami – azon belül is főként uniós finanszírozású – projekteket. A Direkt 36 írta meg, hogy különösen jól szerepelt a cég a közvilágítási felújításokra kiírt pályázatokon, amiben szerepet játszott az is, hogy a pályázatok nagy részét olyan feltételekkel írták ki, amelyeknek az Elioson kívül senki vagy csak nagyon kevés cég tudott volna megfelelni.
Az EU csalás elleni hivatala, az OLAF súlyos szabálytalanságokat talált a projekt körül, miközben a magyar hatóságok vizsgálódgattak, de érdemben nem piszkálták az ügyet. (Ha Orbán arra gondolt, hogy még nem is volt a veje, az nem stimmel, mert 2013 nyarán házasodott össze Tiborcz István és Orbán Ráhel. Tiborcz 2015-ben szállt ki az Eliosból, amikor az OLAF már vizsgálódott.)
Az egyre kínosabbá váló Elios-ügyet azzal a húzással zárta le a kormány - ahogy az Innovációs Minisztérium egyik sajtóválaszából derült ki -, hogy az Elios közvilágítás-felújítási projektjeit végül nem EU-s forrásból, hanem a magyar költségvetésből finanszírozzák. Vagyis nem adták le az Elios-os számlákat, így lényegében nem volt EU-s támogatás. 13 milliárdot nem uniós támogatásból, hanem a magyar adófizetők pénzéből fizettek ki. Ezzel pedig megakadályozták, hogy az uniós támogatások felett őrködő OLAF tovább vizsgálódjon az ügyben, nekik a magyar költségvetéshez már nincs közük, az ottani szabálytalanságok már a magyar ügyészségre tartoznak, ahol ugye nem találtak szabálytalanságot.
A finn miniszterelnök egyébként általánosságban annyit mondott: ha valaki nem tartja be a közös szabályokat, szankcióknak kell jönniük.
A témában mozgósképes ajánlatunk: | Orbán miért nevezte fake news-nak, hogy a veje EU-s támogatásokhoz jutott? | Orbán Viktor hétfő este a finn miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatót, ahol egy finn újságíró arról kérdezte Antti Rinnét, hogyan juthattak EU-s támogatások Orbán vejéhez, mit tehet az EU a jövőben a hasonlók ellen, és hogy lehetne visszavonni ezeket a támogatásokat. | null | 1 | https://444.hu/2019/10/01/orban-miert-nevezte-fake-news-nak-hogy-a-veje-eu-s-tamogatasokhoz-jutott | 2019-10-01 02:00:00 | true | null | null | 444 |
Hadházy Ákos keddi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy egy újabb országgyűlési képviselővel kapcsolatban nyomoz az ügyészség, és ismertette Polt Péter ezzel kapcsolatos válaszát is. Nemrég arról érdeklődött a legfőbb ügyésznél, hogy valóban zajlik-e olyan büntetőeljárás a Jász-Nagykun-Szolnok megyei 4-es számú választókerületében, ami országgyűlési képviselőt is érint, amire az ügyészség annyit válaszolt, hogy „az Ön által feltett kérdés alapján jelenleg van beazonosítható ügyészségen folyamatban lévő büntetőügy”.
Ennek a választókörzetnek egyébként a fideszes Boldog István az egyéni képviselője, akinek nyáron azzal sikerült felhívnia magára a világ figyelmét, hogy be akarta tiltani a Budapest Pride-ot és bojkottot hirdetett a Coca-Cola ellen. Hadházy szerint az ügy az uniós támogatások elosztásával lehet kapcsolatban, amit csak akkor kaphattak meg a választókerület önkormányzatai, ha az előre kijelölt cégeket bízták meg a beruházások kivitelezésével.
Kedd délután Boldog István azzal reagált, hogy szerinte az egész csak egy politikai cirkusz, hangulatkeltés a választási kampányban. „Eddig egyetlen hivatalos megkeresést sem kaptam, de szükség esetén természetesen állok a hatóságok rendelkezésére” - tette hozzá. | Hadházy szerint egy újabb országgyűlési képviselő ellen nyomoz az ügyészség korrupció miatt | Hadházy Ákos keddi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy egy újabb országgyűlési képviselővel kapcsolatban nyomoz az ügyészség, és ismertette Polt Péter ezzel kapcsolatos válaszát is. Nemrég arról érdeklődött a legfőbb ügyésznél, hogy valóban zajlik-e olyan büntetőeljárás a Jász-Nagykun-Szolnok megyei 4-es számú választókerületében, ami országgyűlési képviselőt is érint, amire az ügyészség annyit válaszolt, hogy „az Ön által feltett kérdés alapján jelenleg van beazonosítható ügyészségen folyamatban lévő büntetőügy”. | null | 1 | https://444.hu/2019/10/01/hadhazy-szerint-egy-ujabb-orszaggyulesi-kepviselo-ellen-nyomoz-az-ugyeszseg-korrupcio-miatt | 2019-10-01 02:00:00 | true | null | null | 444 |
Tizennégy évvel később, immár bukott pártelnökként, hasonló vádakkal szembesül maga Strache is: egy névtelen feljelentés nyomán a párt belső vizsgálatot kezdeményezett, ugyanis
a gyanú szerint Strache magánkiadásait is a pártkasszából finanszírozta.
A Heute bulvárnapilap információi szerint a bécsi FPÖ Strache számára saját bankszámlát vezetett, amin havi tízezer euró állt a politikus rendelkezésére – alapvetően magánkiadásainak fedezésére. Noha a pénz elvileg nem erre szolgált volna, a gyanú szerint Strache a magánkiadásainak számláit is a párt ezen kontójának terhére írta.
A néppárti Sebastian Kurzhoz közelálló Österreich bulvárnapilap információi szerint többek között
a pénz Strache öltönyeire, valamint felesége, a hétvégi parlamenti választáson az FPÖ színeiben induló Philippa Strache ruháira ment el. De vélhetően a párt fizette Strachéék lakásának havi 3500 eurós lakbérét is.
Az Österreich úgy tudja: a Strachének havonta jutottatott tízezer eurón felül felesége további tizenegyezer eurót kapott a párttól – szintén alapvetően az életmódjának finanszírozására. Ő ezt tagadja, bár azt elismeri, hogy a pénz egy részét felvette – mind mondja, a párt állatjogi tanácsadójaként végzett munkájáért.
Egyszerre indított az FPÖ bécsi szervezete és a bécsi ügyészség is vizsgálatot az ügyben. Az FPÖ bécsi szervezete már megerősítette: valóban voltak szabálytalanságok a Strache számára nyitott bankszámla kezelésében. Az ügyészség hétfőn megkezdte a nyomozást Strache ellen, mellette még másik két gyanúsított van: egykori irodavezetője és egykori könyvelője.
Dominik Nepp – aki Strache után vette át a bécsi FPÖ vezetését – már a szeptember elejei kongresszuson, ahol Norbert Hofert választották a párt elnökévé, állítólag egy rendkívüli ülést hívott össze, ugyanis ő már akkor tudta: a bankszámlaügy bármikor kirobbanhat a kampányban. Nepp hétfőn megerősítette a sajtónak a belső vizsgálat tényét: hat évre visszamenőlegesen fogják megnézni a Strache-számla költéseit. Azt is közölte: amióta nem Strache a párelnök, bizonyosan semmiféle kiadását nem fedezte a párt.
Strache hétfő délután posztolt egy Nepp-pel közös fotót a Facebookra azzal a szöveggel, hogy nem osztják meg őket holmi pletykák és újságcikkek, és szerinte ez a választás előtti lejáratás ugyanannak a „hálózatnak” köszönhető, mint az Ibiza-videó.
Házkutatás és őrizetbe vétel Strache volt testőrénél
A Der Standard napilap információi szerint amúgy már 2015-ben értesülhetett az ügyészség a kifizetésekről, de mivel az akkori feljelentő pénzt kért volna a további információkért, egyelőre nem egészen érthető okokból az ügyészség ejtette az ügyet. Vélhetően Strache egykori testőre fordult már akkor is az ügyészséghez. A férfi egy 2014-es sérelme miatt évek óta gyűjtött adatokat Strache ellen.
Hétfő este aztán házkutatást tartottak nála, vélhetően a „gyűjteményét” akarta a bécsi rendőrség lefoglalni.
A volt testőr ugyanis többek között fotókat készített Strache pártkasszáról elszámolt magánkiadásairól. De szerepe lehetett az ibiziai videó elkészítésében és nyilvánosságra hozatalában is.
Utóbbival összefüggésben került sor az éjszakai házkutatásra, ami után – keddre virradó éjjel – a férfit őrizetbe is vették.
Az FPÖ reakciója eddig csupán annyi, hogy azonnali hatállyal kizárták a volt testőrt a pártból.
Ausztriában most vasárnap tartanak parlamenti választást, ahol biztosnak tűnik, hogy az ÖVP fog nyerni, csak az a kérdés, hogy kivel köt majd koalíciót. Az FPÖ nagyon szeretné folytatni az ibizai videóbotrány miatt félbeszakadt közös ÖVP-FPÖ kormányzást, a választókat pedig azzal riogatják, hogy mi lesz, ha Kurz majd mégis inkább a Zöldekkel lép koalícióra. | SZORUL A HUROK STRACHE KÖRÜL: MAGÁNCÉLOKRA HASZNÁLHATTA AZ FPÖ PÉNZÉT, TESTŐRÉT PEDIG AZ ESTE ŐRIZETBE VETTÉK | null | 1 | https://azonnali.hu/cikk/20190924_szorul-a-hurok-strache-korul-magancelokra-hasznalta-az-fpo-em-testoret-pedig-az-este-letartoztattak | 2019-09-24 02:00:00 | true | null | null | Azonnali |
|
Négy, a közbeszerzések szempontjából ismeretlen cég, a csarnótai ZIB Komplex Kft., a turai Rabel-Dekor Építőipari és Szolgáltató Kft., valamint a budapesti Valid Solution Kft. és a szintén fővárosi székhelyű Octopus Invest Szolgáltató Kft. építheti meg a tatabányai katolikus gimnáziumot nettó 5 milliárd 195 millió forintért – áll az uniós közbeszerzési értesítőben.
A nyerteseknek a volt tatabányai Bányakórház gimnáziummá történő átalakítása lesz a feladatuk, amely a főépület teljeskörű kivitelezését, valamint a tornacsarnok szerkezetkész megépítését jelenti.
Az intézményt működtető Székesfehérvári Egyházmegye nyílt pályázati felhívására négy ajánlat érkezett, ebből az eddig ismeretlen cégek közös ajánlatát fogadta el a kiíró. Pedig pályázott a Mészáros Lőrinc és gyerekei érdekeltségébe tartozó felcsúti Fejér-B.Á.L. Zrt. is, amely sorra nyeri a hasonló közbeszerzéseket.
Saját magukkal „versenyeztek” a cégek
Két nyertes, a Valid Solution Kft. és az Octopus Invest Szolgáltató Kft., tulajdonosi köre megegyezik: a 2009-ben és 2000-ben bejegyzett cégeket egyaránt a mogyoródi lakhelyű Németh Zsuzsa és a budapesti Németh János birtokolja.
A Valid Solution nevére rákeresve hamar kidobott egy találatot a rendszer: a cég a Solution Vagyonértékelő Konzorcium részeként három éve részt vett egy gyanús tenderen, amelynek során közel négymilliárd forint uniós támogatás sorsa dőlt el.
A hvg.hu beszámolója a Nemzeti Fejlesztési Programiroda (NFP) 2016-ban írt ki közbeszerzést víziközmű projektekkel kapcsolatos szakértői feladatok ellátására. A közbeszerzés eredményeképpen az NFP két szerződést kötött összesen 3,84 milliárd forint értékben.
A közbeszerzésen összesen 12 darab cég indult egyedül vagy konzorciumban, így összesen hat ajánlattevő volt. Egy utóellenőrzés során azonban kiderült, hogy a vállalkozások egy része lényegében két cégcsoporthoz tartozik, tehát tulajdonképpen testvércégek „versenyeztek” egymás ellen. Ezzel pedig sérült a közbeszerzési törvény összeférhetetlenségről szóló paragrafusa.
Az uniós támogatásokat ellenőrző szervezet megállapította az összeférhetetlenséget, de a Közbeszerzési Döntőbizottság nem foglalkozott az üggyel, mert az EU-s keretért felelős innovációs minisztérium túl későn lépett – írta a portál.
A közbeszerzés nyertes ajánlattevői a következő cégek voltak:
Magyar Vagyonértékelő Konzorcium: ECOELINE Zrt., DÉLVÍZ Zrt.
BDL Környezetvédelmi, Tervező, Szolgáltató és Tanácsadó Kft.
SOLUTION Vagyonértékelő Konzorcium: Valid Solution Kft., Professional Marketing Manager Kft., Economic Solutions Zrt.
A cégjegyzék adatai alapján akkor megállapították, hogy a Solution Vagyonértékelő Konzorcium minden tagjának ugyanaz a személy az ügyvezetője: Némethné Székely Zsuzsa (aki születési adatai alapján megegyezik Németh Zsuzsával – a szerk.), aki egyben tag is a nevezett gazdasági társaságokban.
Némethné Székely Zsuzsa ugyanakkor ügyvezetője és tagja is volt az egyik érvénytelen ajánlatot benyújtó Invest Vagyonértékelő Konzorciumot alkotó cégeknek is, sőt, egy vállalkozás kivételével megállapítható volt az is, hogy az érintett társaságok székhelye is megegyezik.
Vagyis az árverseny csak látszólagos volt, hiszen valójában egy tulajdonosi körbe tartozó vállalkozások „versenyeztek” egymással.
A 9 fős Valid Solution Kft.-nek egyébként az Opten Kft. adatai szerint évek óta pozitív a mérlege, és a szerényebb 2017-es év után, amikor az értékesítésük nettó árbevétele 71,2 millió forint volt, tavaly 906 millió forintra ugrott a forgalmuk.
A Valid Solution Kft. állami, önkormányzati és magánvagyonok értékelésével, teljes körű leltárkészítéssel, állapot- és állagértékeléssel, pótlási- és gördülő fejlesztési tervek, költséghatékonysági elemzések, valamint megvalósíthatósági tanulmányok, és különböző szakvélemények készítésével foglalkozik. Az elmúlt években több száz település állami, önkormányzati és vízműszolgáltatók tulajdonában lévő vonalas és pontszerű közműveit értékelték – áll a cég honlapján.
Németh Zsuzsa és Német János másik cége, a mindössze egy alkalmazottal bíró Octopus Invest már sokkal kevésbé tűnik jól jövedelmezőnek. Míg 2015-ben 676 millió forint volt a társaság éves nettó árbevétele, addig 2018-ban már csak 41 millió. A cég honlapja szerint az eddigi évek során építőipari munkálatokkal foglalkoztak, amelyek nagyban hozzájárultak a cég sikeres fejlődéséhez, de a vállalkozás ma már több lábon áll. Jelenleg generálkivitelezéssel, közlekedésfejlesztéssel, teljeskörű létesítmény-bontással, valamint tereprendezéssel foglalkoznak.
Egy tenderrel többet nyertek, mint tavaly egész évben összesen
A turai Rabel-Dekor Építőipari és Szolgáltató Kft. tulajdonosai és vezetői Rácz István és Rácz Tamás, akik 2006-ban családi vállalkozásként indították el a céget. A Rabel-Dekor referenciái között családi házak és irodák szerepelnek, valamint a turai óvoda is.
Az Opten Kft. szerint a 8 fős cégnek 2016-ban 106 millió, 2017-ben 98 millió, tavaly pedig már 220 millió forint volt az éves forgalma.
Ennél is jobban megy a szekér a csarnótai ZIB Komplex Kft.-nek, amely tavaly előtt 468, míg tavaly 510 millió forintos éves árbevételt produkált. A cég ügyvezetője Bábel Tibor (Dabas), ő azonban nem azonos azzal a Bábel Tiborral, aki annak idején ügyvezető volt egy, a dabasi önkormányzattal közös cégben.
Bár az 5 milliárdos tatabányai projektet elnyerő vállalkozások alapvetően sikeresnek mondhatók, ha összerakjuk a négy cég pénzügyi adatit, kiderül, hogy a tavalyi évben összesen nem bonyolítottak le akkora forgalmat, mint amekkora értékű munkát most elnyertek.
A nyertes cégek tavalyi összes árbevétele ugyanis 1,6 milliárd forint volt, míg a mostani beruházás összege nettó 5,2 milliárd.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A tatabányai Bányakórház 2016-ban került a Székesfehérvári Egyházmegyéhez. (Forrás: Google maps) | Zűrős hátterű cégek vittek el egy 5 milliárdos iskolaépítési munkát Mészáros Lőrincék elől | Négy olyan cég építheti fel a tatabányai katolikus gimnáziumot, amelyek korábban vagy nem szerepeltek jelentős közbeszerzéseken, vagy szabálytalan körülmények között lettek befutók. Külön érdekesség, hogy a társaságok tavalyi egész éves bevétele összesen nem volt annyi, mint a most elnyert tender összege. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/09/25/zuros-hatteru-cegek-vittek-el-egy-5-milliardos-iskolaepitesi-munkat-meszaros-lorincekelol/ | 2019-09-25 02:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Pomáz a Pilis kapuja – tartja a mondás. Az Észak-Pest megyei településen nincs túl sok látnivaló, ide nem érkeznek csőstül a turisták, mint a szomszédos Szentendrére. Ha mégis, akkor vagy kirándulni indulnak, vagy a Teleki-Wattay kastélyt keresik, ami néhány éve esett át teljes felújításon. Az 1773-ban, barokk stílusban épült kastélyban ma szálló és egy állami zeneiskola működik, illetve kedvelt és felkapott esküvői helyszín.
A Pomázi Zenekastély Nonprofit Kft. kezelésében álló épület ügyvezetője jelenleg Dikácz Péter, a cég 100 százalékos tulajdonosa pedig Pomáz város önkormányzata. A konyhát, ami az esküvőkhöz a cateringet biztosítja, a felújítás óta a Sapezok Kft. bérli: évente 7.560.000 forint bérleti díjat fizet a városnak, azaz havonta 630 ezer forintot.
Ez nem tűnik túl soknak a rendezvények számához viszonyítva, hozzátéve, hogy a Sapezok Kft. eredménykimutatásai szerint 2017-ben a nettó árbevételük 281,4 millió forint, 2018-ban pedig 302,4 millió forint volt. A jól prosperáló cég alapítói között van a már említett Dikácz Péter szentendrei vendéglátóipari szakember.
Dikácz 2015. április végén kivált a cégből, hogy új területen próbálja ki magát, és – már ugyanez év májusától – menedzselje a kastélyt. A cégben a helyére Dikácz Nikoletta került, aki Dikácz Péter gyerekeinek anyja.
A több vendéglátóipari egységet is üzemeltető cég jól járt a relatíve alacsony összegűnek mondható bérleti díjjal. Ráadásul a kastély, vagyis áttételesen Pomáz városa fizeti a kastély teljes rezsiköltségét, bár a 2019-es költségvetési tervezetben célul tűzték ki ennek csökkentését. Ez nem kevés pénz, az önkormányzat 2018-ban 11 millió forintot különített el erre.
“2019-as év legfontosabb feladata, pályázati forrásból a Kastély energetikai felújítása, korszerűsítése, a komfortfokozat növelése, melynek a megvalósulásával az Önkormányzat rezsitámogatása csökkenhet.” – írják.
A kastély 2019-es költségvetésének elfogadása során Szabóné dr. Bartholomaei Krisztina, a város jegyzője azt közölte a képviselő-testületi ülésen egy ellenzéki képviselő hozzászólására reagálva, hogy az ügyvezető nem tudja, mennyi a kastély rezsiköltsége, mert a számlák az Önkormányzat nevére érkeznek, és átvett pénzeszközként kerülnek továbbszámlázásra a kastély részére. Az almérők beszerelése pedig “újabb milliós költségekkel járna”. A bevételek tervezésénél pedig számolnak az önkormányzati támogatással, mint írják, a “közvetett közüzemi támogatás biztosított a 2019-es évre is.”
Azért egymilliót mégis sikerült a zeneiskolára költeni, a város ugyanis bruttó 1.086.236 forint értékben kamerázta be a helyet, ahelyett, hogy egy életre rendezte volna almérők segítségével a rezsiügyet.
2019. január 23-án, a testületi ülésen Hardi Péter, egykori LMP-s képviselő javasolta, hogy a Sapezok bérleti díját emeljék fel 5 millió forinttal, de ezt a képviselők 2 igen (Hardi Péter -LMP, Andrásné Murányi Borbála (Pomázi Lokálpatrióták – Együtt-PM – DK – MSZP) és 7 nem (Fidesz) arányban leszavazták.
Valamint 7 igen és 2 nem arányban elfogadták a Zenekastély NKft. 2019-es üzleti tervét, melyben előzetesen mindössze 367 ezer 600 Ft eredménnyel számolnak, 31.680.000 Ft bevétel mellett, melynek nagy részét minden bizonnyal a betervezett 18-25 esküvő adja. Mindez megfelel a fideszes polgármesternek Vicsi Lászlónak, aki elfogadta a Zenekastély 2019-re vonatkozó üzleti terveit.
Ennek fényében nehezen érthető, miért is éri meg az önkormányzatnak, hogy egy jól menő vállalkozást támogasson, miközben a város bevétele mindössze évi 367 ezer 600 forinttal nő.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: a szerző felvétele
Frissítés 2019.10.01.
Cikkünk megjelenése után Fehér Zoltán, a Sapezok Kft. ügyvezetője levélben reagált az általunk leírtakra. Fehér állítása szerint Dikácz Péter ügyvezetősége alatt több mint 50%-kal emelte a bérleti díjat a családtagja cégének, Dikácz Nikoletta pedig a Sapezok Kft-ben valóban résztulajdonos, de semmilyen tisztséget nem tölt be a vállalkozásban, és ennek megfelelően semmilyen díjazásban nem részesül. Az ügyvezető azt is közölte az Átlátszóval, hogy a cég 2018-as 304 millió forintos bevételéből 27 millió származott a kastélyból, emiatt az éves bérleti díjuk 7,56 millió forint volt, amihez hozzá kell még számolni az általuk Pomáznak befizetett 538 ezer forint iparűzési adót is. | Családjának adja bérbe az önkormányzati cég ügyvezetője a pomázi kastély konyháját | Az üzlet akkor jó, ha nekünk fial. Jól látja ezt egy rutinos vendéglátós, aki remek szerződést kötött a pomázi önkormányzat tulajdonában álló céggel, majd átült a másik oldalra, és most ő a bérbeadó. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/09/30/csaladjanak-adja-berbe-az-okormanyzati-ceg-ugyvezetoje-a-pomazi-kastely-konyhajat/ | 2019-10-01 02:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
„Sikeres Dunakeszi” címmel készített egy 60 oldalas kiadványt a helyi, Fidesz-KDNP többségű önkormányzat, melyben az elmúlt öt év eredményeit kívánták bemutatni. A megyei Területi Választási Bizottság döntése szerint viszont a vaskos kiadvánnyal a városvezetés kampánytevékenységet folytatott, amivel jogszerűtlenül befolyásolta a választókat. S mivel az önkormányzatot nem először marasztalták el hasonló törvénysértés miatt, most viszonylag komoly pénzbüntetést is kiszabtak rá.
Minden dunakeszi háztartásba eljuttatta a fideszes többségű önkormányzat azt a színes, terjedelmes albumot, mely címe szerint az elmúlt öt évről szóló „polgármesteri beszámolót” tartalmazza. A 18 ezer példányban kinyomtatott kiadvány az önkormányzat honlapján online is elérhető, Dióssi Csaba polgármester pedig óriásplakátokon hívja fel rá a figyelmet.
Bár a kiadvány címe szerint az elmúlt öt évről szól, valójában a Fidesz-KDNP helyi jelöltjeinek kampányígéreteit is tartalmazza. Emiatt Gerner Péter, az ellenzék közös polgármesterjelöltje és Varga Zoltán Péter ellenzéki képviselőjelölt a Helyi Választási Bizottsághoz fordult, és kifogást nyújtott be. Szerintük ugyanis a fideszes városvezetés a kiadvánnyal közpénzen folytat kampányt a saját jelöltjei mellett.
Első körben azonban a Választási Bizottság elutasította a beadványt benyújtók kifogásait, mert a bizottság szerint az albumban nem szerepel a Fidesz-KDNP neve vagy logója, és a szövegben sincs szó arról, hogy a képeken szereplő fideszes politikusok indulnak a mostani választásokon. A „Jövő” címszó alatt bemutatott beruházásokról pedig már döntött a testület, sőt van, amelyiknek már meg is kezdődtek a munkálatai, tehát ezek sem csupán ígéretek a városvezetés részéről. Vagyis: nem kampányeszköz a kiadvány, abban ugyanis a testület és polgármester csupán „tájékoztatási kötelezettségének” tett eleget.
Nem így gondolta azonban a Pest Megyei Terület Választási Bizottság, mely a kifogást benyújtó Gerner Péternek és Varga Zoltán Péternek adott igazat. Például abban, hogy már a kiadvány bevezetőjében a Fidesz-KDNP jelöltjei mellett kampányol Dióssi Csaba polgármester és Erdész Zoltán alpolgármester, amikor a mostani „csapat” további támogatását kérik a lakosságtól. Még akkor is, ha magában a szövegben nem nevezik meg a most induló fideszes jelölteket.
Ugyanis más forrásokból is tájékozódnak a dunakesziek, akikre a választási kampány utcai plakátjain ugyanabban a pózban mosolyog Dióssi Csaba, mint a „tájékoztató” kiadványban. És a polgármester Facebook-oldalán is pontosan azok az ígéretek olvashatók, mint a postaládákba bedobott önkormányzati albumban.
A konkrét kampányígéretek között két új középiskola, egy szuperprodukciókkal kecsegtető, színházat, koncerttermet és iskolát magába foglaló „Művészetek Háza”, új kormányhivatal és a régóta ígért, de mindig halogatott vasútállomás-felújítás is szerepel. Ezekről a beruházásokról azonban csak mutatós látványterveket közöl az album, hiszen az új építményekből még az égvilágon semmi nem készült el. De látványterv mutatja a Gyártelepi vasútállomás előtt megújított, és a kiadvány szerint már „átadott” teret is: ez a beruházás ugyanis még csak most fog befejeződni, ezért arról fotó még nem készülhetett.
A városvezetés az M2-es autóút 2×2 sávosra bővítését és a Budapest–Vác között a jövőben üzembe helyezni kívánt emeletes vonatokat is Dunakeszi „sikerei” közé sorolta, bár ezek nem önkormányzati beruházások.
Úgy tűnik, kevésnek találták az elmúlt öt év eredményét a szerkesztők, így bekerült az albumba az a Fóti úti kerékpárút is, ami jóval korábban, még az előző ciklusban készült el. Az “új” kerékpárutat ábrázoló, közel 10 éves fotón ráadásul épp az ellenzéki polgármesterjelölt, Gerner Péter családtagjai láthatók, amint vidáman bicikliznek.
A Pest Megyei Területi Választási Bizottság csütörtökön kimondott határozata szerint a „Polgármesteri beszámoló – Sikeres Dunakeszi album 2014-2019 című városi kiadvány kampányeszköznek minősül, s alkalmas arra, hogy a választókat befolyásolja”. A Választási Bizottság döntésében hivatkozott a Kúria egy korábbi határozatára is, mely szerint „az önkormányzat – mint közhatalommal bíró szervezet – nem vehet részt a pártok országgyűlési mandátumért folytatott küzdelmében sem valamely jelölt, jelölő szervezet mellett, sem ellene.”
A Dunakeszi Önkormányzat azonban közpénzből finanszírozott és nagy számban terjesztett kiadványával kampánytevékenységet végzett egy párt jelöltjei mellett. S mivel a Választási Bizottság már nem első alkalommal hozott hasonló okból elmarasztaló határozatot, a jogsértés súlyára való tekintettel most 500 ezer forint bírság megfizetésére kötelezte az önkormányzatot. A döntés ellen a dunakeszi városvezetés a bírósághoz fordulhat. | Megsértette a választási törvényt Dunakeszi fideszes önkormányzata | „Sikeres Dunakeszi” címmel készített egy 60 oldalas kiadványt a helyi, Fidesz-KDNP többségű önkormányzat, melyben az elmúlt öt év eredményeit kívánták bemutatni. A megyei Területi Választási Bizottság döntése szerint viszont a vaskos kiadvánnyal a városvezetés kampánytevékenységet folytatott, amivel jogszerűtlenül befolyásolta a választókat. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/09/30/megsertette-a-valasztasi-torvenyt-dunakeszi-fideszes-onkormanyzata/ | 2019-09-30 02:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
“Itt volt a csatorna, de ne keresse, betemették, pontosabban levitték a föld alá, most ott folyik a termálvíz. Azelőtt erre gőzölgött télen a termálvíz, a szaga pedig bejárta az egész környéket” – mondta egy kerékpározó nő, amikor Hódmezővásárhelyen a strand közelében a Hódtó-Kis-tiszai-csatornát kerestem.
Valóban a föld alá került, de a kerítés és futópálya közötti csatornafedelek környékén most is érezhető a jellegzetes kénes termálvíz-szag. A csatornát azért próbáltam megtalálni, mert egy, az Átlátszónak eljuttatott több oldalas szakértői anyag szerint mérgező vizet vezet a Tiszába.
A birtokunkba került iratok szerint 2018-ban a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1,7 millió forint vízszennyezési bírságot szabott ki a hódmezővásárhelyi uszodára, és szennyezés-csökkentési ütemterv elkészítését írta elő a strandot üzemeltető Hód-Fürdő Kft. számára.
A katasztrófavédelem határozata szerint az önkormányzati tulajdonban álló fürdő 2017-ben naponta összesen átlagosan 1471 köbméter használt termálvizet bocsátott ki a Hódtó-Kistiszai-csatornába, amelybe ezzel a szennyvízzel ammónium, szulfid, fenol és bárium is határértéken felüli mennyiségben jutott – vagyis környezetszennyezés történt.
A fürdő 2019. január elején fellebbezést nyújtott be, és ennek nyomán a katasztrófavédelem az 1,7 milliós bírságot 970 ezer forintra mérsékelte. A hatóság ugyanis elfogadta azt az érvelést, hogy a 2017-ben 464 millió forint veszteséget termelő strand nehéz anyagi helyzetbe kerülne a közel 2 milliós bírság kifizetésével.
Névtelenséget kérő helyi forrásunk szerint a vízszennyezés a fürdő egyik önellenőrzési pontján jelenik meg, de valójában nem a strandról jön. Szerinte Hódmezővásárhelyen a távfűtésből származó és vissza nem sajtolt termálvízből évente 1 millió köbméter kerül a Hódtó-Kis-tiszai-csatornába. Ez egy kamerás csatornavizsgálat után derült ki, ahol a felvételen jól látszik, hogy a szennyező víz a strand mérési pontja előtt le bevezetve, továbbá vízminta-adatokkal is bizonyítható.
Szakértő segítőnk azt is megjegyezte, hogy a távfűtést koordináló HVSZ ZRt. által elvileg kötelezően átadott gyógyvíz jelentős része valójában be sem kerül a gyógymedencékbe, pedig erre hatósági határozat kötelezi mindkét felet.
A fürdő által a katasztrófavédelem utasítására készült szennyezés-csökkentési terv szerint a kültéri gyógymedencében alig van gyógyvíz. Oda ugyanis a B-107 kút vize kerül, pedig ennek a kútnak a vize „csak” szimpla termálvíz. Az energetikai célra felhasznált gyógyvíz túlnyomó része pedig közvetlenül, hulladékvízként kerül be az élővízfolyásba.
Miután a katasztrófavédelem a sarkára állt, és 2018-tól keményen foglalkozni kezdett a fürdővel, kiderült, hogy a szennyező víz a fürdő kerítésen túlról, a geotermikus fűtési rendszerből közvetlenül jut a csatornába – majd, mivel így átfolyik a fürdő önellenőrzési pontján, úgy tűnhet, a fürdő a ludas a vízszennyezésben.
Pedig nem, de valószínűleg a rendszer a kialakításának kezdete óta így működik. Az Átlátszónak névtelenül nyilatkozó szakértő azt is feltételezi, hogy évek óta szennyezik így a vizet a Mátyás utcai (B-1077) számú kútból, csak eddig ez valamiért nem tűnt fel senkinek.
A szakértő azt is mondta, hogy a HVSZ ZRt.-nek ugyan van engedélye lefűtött vizet a csatornába engedni, de a környzetvédelmi határértékeket be kell tartania.
Márpedig a mérési pontokon jelentkező vízből megállapították, hogy a szennyező kút vize kezdetek óta tele van rákkeltő fenollal. A katasztrófavédelem mérése a három mintavételi helyen 0,3-1,36 közötti mikrogramm/liter fenolt mutatott ki, miközben az anyag határértéke 0,1 mikrogramm/liter.
A szénhidrogén pedig legalább 2000 méter mélyről származik, máshonnan nem jöhet. Forrásunk szerint – annak ellenére, hogy a HVSZ ZRt.-től kérés ellenére sem kaptak hivatalos jegyzőkönyvet még a szakértők sem – kizárt, hogy a termálkúton kívülről érkezzen ennyi szennyezőanyag.
A fürdő által a katasztrófavédelem utasítására készült szennyezés-csökkentési terv szerint az élővízszennyezés megszüntetéséhez a HÓD-FÜRDŐ Kft.-nek, a HVSZ Kft.-nek, és közös tulajdonosuknak, a hódmezővásárhelyi önkormányzatnak együtt kell működnie. A dokumentum szerint a probléma megoldásához az alábbi dolgok szükségesek:
a gyógymedencék gyógyvíz-ellátásának korszerűsítése
a szűrő-öblítő vizek előtisztítása
a hőhasznosítás mértékének emelése
az önellenőrzési ponton végzett tevékenység módosítása
a B-1077 kút vizének előtisztítása
„Az előzőekben bemutatott fejlesztési programok a fürdővendégek egészségvédelme, a működés hatékonyabbá tétele, valamint környezetvédelmi szempontból egyaránt fontosak.” – fogalmaz a 2019. június végén készült szennyezés-csökkentési terv.
Még egy érdekes dokumentum jutott el az Átlászóhoz: egy 2015-ös önellenőrzési terv a strandtól, amiben az akkor felkért csongrádi mérnöki iroda kijelenti, hogy a korábban említett geotermikus fűtési rendszerből a víz a fürdő hőcserélőjébe kerül, onnan jut a medencékbe- ezért minden felszíni vízszennyezés a fürdőt terheli. Csakhogy az idén a strand megbízásából végzett kameravizsgálat szerint a fűtési rendszerből be sem jut a víz a fürdő medencéibe.
Ráadásul forrásunk szerint a fürdő 1 GJ energiára vetítve körülbelül 4102 forint+áfát, azaz a négyszeresét fizeti ki a HVSZ ZRt. részére, mintha a fürdő a gyógymedencék elfolyó vizéből állítana elő hőszivattyúval hőenergiát. A fürdő beszámolója szerint a termálvízért 2018-ban 72,5 milliót fizettek a másik önkormányzati cégnek, a HVSZ ZRt.-nek.
A HVSZ ZRt. azt írta az Átlátszónak, „tárasaságunk a kiépített rendszerét vízjogi üzemeltetési engedélyekben rögzített feltételeknek megfelelően biztosítja. A társaság tulajdonában és üzemeltetésében lévő 1985. évben kialakított és üzembe állított B-1077 termálkút a vásárhelyi geotermikus rendszer része. A tárgyi termál kút hatályos hatósági vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik és a társaság a kutat az engedélyi előírások szerint üzemelteti. Társaságunk a hatóság részére minden évben megküldi a szükséges vizsgálati ütemtervet, és az annak alapján, külső akkreditált laboratóriummal elvégeztetett laborvizsgálati eredményeket. A B-1077 kút vízének befogadója a vízügyi hatóság által engedélyezett és jóváhagyott Hódtó-Kis-Tiszai főcsatorna városi szakasza.”
Arra a kérdésre, hogy szerintük a kút szennyezi-e közvetlenül a csatornát, nem válaszoltak. | Tisztítatlan termálvizet enged a távhőcég az élővizekbe Hódmezővásárhelyen | 2018-ban a katasztrófavédelem megbüntette és szennyezéscsökkentésre kötelezte a hódmezővásárhelyi strandot, mert többféle káros anyagot tartalmazó szennyvizet engedett a Hódtó-Kis-tiszai csatornába. Az Átlátszó birtokába került dokumentumok szerint azonban a valódi szennyező a helyi távhőcég, ami tisztítatlanul engedi a fürdő melletti élővízbe a termálvizet. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/10/01/tisztitatlan-termalvizet-enged-a-tavhoceg-az-elovizekbe-hodmezovasarhelyen/ | 2019-10-01 02:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Utolsó kétségbeesett próbálkozás volt ez arra, hogy továbbra is a fideszes haver üzemeltethesse a kávézót, de az ellenzék megakadályozta.
Többször foglalkoztunk már a szombathelyi Savaria Mozi büféjének ügyével. A mozit 15 évvel ezelőtt az akkori szocialista városvezetés újította fel, és ezzel együtt írta ki a büfé és kávézó üzemeltetési pályázatát, amit a Café 5 Kft. nyert el akkor 10 évre. Közben változott a városvezetés, és a Fidesz került hatalomra, a cég fideszes tulajdonosa pedig el tudta érni azt, hogy újabb pályázat kiírása nélkül továbbra is ő üzemeltesse a mozi büféjét.
Tíz évre pályáztak, mégis 15 éve üzemelteti egy Fidesz-közeli cég a szombathelyi mozi büféjét
Potom pénzt, havi alig netto 370 ezer forintot fizet a bérlő a városi ingatlanért. A cég ugyan veszteséges és adóvégrehajtás alatt áll, de az egyik tulajdonosa lelkes Fidesz-drukker. Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
A jogi kiskapukat kihasználva kétszer 1 évre, és egyszer 3 évre hosszabbították meg a cég bérleti szerződését. Elsőre persze könnyen legyinthetne mindenki, hogy miért is érdekes egy büfé, és mi benne a biznisz.
A Savaria Mozi ugyan art mozi besorolású, de így is a plázamozikhoz közelítő nézőszámokat produkál. Tavaly 80 ezer jegyet adtak el, amit ha beszorzunk a büfében kapható popcorn 1000 vagy a kólás menü 1500 forintos árával, már nem is olyan rossz biznisz. Ehhez aztán hozzájön a reggeltől estig nyitvatartó kávézó forgalma, na meg azoknak a hétvégi buliknak a bevétele, amihez sokáig a szintén fideszes intézményvezető asszisztált.
A mozi ugyanis az Agora kulturális központ alá tartozik, a Café 5 Kft., tulajdonosa, Hetényi Norbert pedig – aki egyébként el van tiltva a cégvezetéstől, annyi vállalkozás fuccsolt be alatta – olyan szerződést kötött az intézménnyel, hogy alkalmanként 30 ezer forintért bérelte ki a mozi auláját, miközben a mozinak emiatt előadásokat kellett elhasztania. Márpedig ez több százezer forint kiesést okozott a közintézménynek alkalmanként.
A Café viszont nem járt rosszul. Az aulába a hivatalos adatok szerint 300 ember fér be. A koncertjegyeket pedig 1000-1500 forintért szokták értékesíteni, és akkor még a fogyasztásról nem is beszéltünk. Előfordult olyan eset is, hogy koncertlátogatók beszámolója szerint nagyon szűknek érezték az aulát, arra gyanakodva, hogy a megengedettnél nagyobb létszámú közönséget fogadtak be.
Többről van tehát itt szó, mint popcornról és kóláról.
Ez bizonyítja az is, hogy júniusban a közgyűlési anyagban maga az Agora igazgatója, Parais István egy szakmai beszámolóban azt fogalmazta meg, hogy meg kell vizsgálni nem csak a büfé, hanem a mozi egészének bérbeadási lehetőségét. Ezzel pedig ráerősített arra a városi pletykára, miszerint Hetényiék foga egy ideje az egész mozira fáj.
Eközben 15 éve nem sikerült semmit fejleszteni a mozin, mivel a legnagyobb bevételt hozó rágcsák haszna a külsős vállalkozónál landolnak, ő pedig mindössze 366.800,- Ft/hó + ÁFA összeget fizet bérleti díjként.
A közgyűlési előterjesztésben egészen pontosan ez szerepelt: “…a bérleti jogviszony lejártával mérlegelhető az a kérdés, hogy továbbra is „csak” a kávézó, mint bérleményre vonatkozó hasznosításról döntsön a Közgyűlés, vagy vizsgálja meg az egész komplexum, mozi és vendéglátó funkció együttes hasznosítását. Ez igazgató úr felvetése szerint akár önálló cég létrehozásának keretében is működhet, de piaci hasznosítás szempontjából inkább az egész komplexum bérbe- és üzemeltetésbe adásának lehet létjogosultsága.”
Időközben azonban a közgyűlésben kisebbségbe került a Fidesz. A kormánypárt pedig azt a taktikát választotta, hogy előkészítetlenségre hivatkozva leveteti a napirendről a mozi ügyét, hogy azt majd csak az októberi választás után alakuló közgyűlés tárgyalja.
Nem jött be a trükk: az ellenzéki többség leszavazta a Fidesz javaslatát, és abban állapodtak meg, hogy a szeptemberi közgyűlésre előkészítik a pályázati anyagot, azt megtárgyalják, jóváhagyják, majd kiírják a pályázatot, a döntést pedig már az új közgyűlésre bízzák.
Szeptember 26-ra hívta össze Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP) polgármester a közgyűlést. A meghívóból azonban valahogy kimaradt a mozi napirendi pontja, pedig júniusban határozat született arra, hogy a testület szeptemberben tárgyalja a pályázatot. A napirend felelőse Puskás mellett Illés Károly (Fidesz-KDNP) alpolgármester volt.
Bár megpróbálták elsunnyogni a mozi ügyét, mégsem sikerült. Az ellenzék a közgyűlés alatt vetette fel a napirendi pontot.
Végül pedig az a döntés született, hogy kiírják a pályázatot, a győztes pedig az lesz, aki a legkedvezőbb feltételekkel üzemeltetné a büfét, vagyis a legtöbb bérleti díjat fizeti majd Szombathelynek.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: a szerző felvétele | A szombathelyi fideszes városvezetés el akarta sunnyogni a mozi büféjének bérbeadási pályázatát | Utolsó kétségbeesett próbálkozás volt ez arra, hogy továbbra is a fideszes haver üzemeltethesse a kávézót, de az ellenzék megakadályozta. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/10/01/a-szombathelyi-fideszes-varosvezetes-el-akarta-sunnyogni-a-mozi-bufejenek-berbeadasi-palyazatat/ | 2019-10-01 02:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Korrupciós bűncselekmények gyanúja miatt folytat eljárást a Központi Nyomozó Főügyészség Jász-Nagykun-Szolnok megye 4. számú választókerületében, vagyis a fideszes Boldog István körzetében – adta hírül Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, aki Csányi Tamás jobbikos képviselővel együtt tartott kedden sajtótájékoztatót.
Boldog István – akinek neve a Coca-Cola-botrányból lehet ismerős, a fideszes politikus bojkottálta az üdítőital márkát, mert azt melegekkel reklámozzák – hivatalosan még nem gyanúsított, hiszen ehhez fel kellene függeszteni a mentelmi jogát, de Hadházy Ákos informátorai szerint egyértelműen róla van szó: lényegében megzsarolta a választókerületének polgármestereit, hogy csak az kaphat támogatást a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP), aki hajlandó az általa preferált cégeknek juttatni a munkákat.
Boldog István: Több Romantikus Erőszakot, kevesebb Pride-ot! | Magyar Hang
Tegyenek meg mindent, hogy a Pride felvonulást ne lehessen nyilvánosan megtartani - követelte csütörtökön a Parlamentben a Fidesz frakcióvezető-helyettese, Boldog István. A felszólalásban, amit a 444 vett észre, a politikus arról beszélt, szerinte hogyan lehetne „gyermekeinket a szexuális és egyéb aberráltságoktól" megvédeni.
A képviselő megkérdezte a Központi Nyomozó Főügyészséget, van-e olyan eljárás, amely a választókerület érinti, korrupciós bűncselekmény gyanúja merült fel és országgyűlési képviselő is érintett. Meglepő módon Polt Péter legfőbb ügyész válaszolt, és szűkszavúan, de elismerte, hogy a megadott adatok alapján „jelenleg van beazonosítható, ügyészségen folyamatban lévő büntetőügy”.
Más forrásból Hadházy Ákos úgy tudja, hogy Boldog István még 2017-ben rendelte magához Kétpóra – ennek a községnek volt korábban polgármestere – a településvezetőket, és adta ki az utasítást nekik. Volt, aki húzódozott, mire a képviselő utasítást adott a lejáratására. A képviselő szerint ez a módszer különösen figyelemre méltó most, nem sokkal az önkormányzati választások előtt: jól mutatja, hogy a Fidesz hogyan zsarolja a kistelepülések polgármestereit.
„Bár örülök, hogy egyáltalán elindult egy ilyen eljárás, nincsenek jó tapasztalataim az ügyészség nyomozásaival kapcsolatban: húzzák-halasztják, ameddig csak lehet, néha pedig egészen képtelen indoklásokkal zárnak le egyértelmű bűnügyeket” – mondta Hadházy Ákos, aki szerint ezért kellene Magyarországnak is csatlakoznia az Európai Ügyészséghez.
A nyilvánosan elérhető adatok is megerősítik, hogy a 4. választókerület TOP-os közbeszerzéseivel több probléma is akad. Tucatnyi közbeszerzést nyert például a jászkiséri székhelyű Profiter Machine Kft., amely 2017 májusig teljesen más néven, Székesfehérvárron és elektronikai profillel működött. 2016-ban még alig több, mint 6 millió forint bevétele volt. 2017-ben aztán megvette egy Farkas Tünde nevű jászberényi nő (jelenleg már a testvére a tulajdonos), aki átnevezte, mire a bevétel 2018-ban már 343 millió forint lett.
A Profiter Machine Kft. – egyetlen kivétellel – minden, közbeszerzésen elnyert munkáját a 4. számú választókerülethez tartozó településeken, főleg Kétpón, Mezőtúron és Kunszentmártonban végezhette. Farkas Tündének volt korábban egy másik, ma már törölt cége, amelynek székhelye véletlenül éppen az alig több mint 600 lelkes Kétpón volt. Nehezen elképzelhető tehát, hogy nem ismerik egymást Boldog képviselő úrral.
Az általában nyilvános felhívás közzétételen nélkül, meghívásos rendszerben lebonyolított közbeszerzéseken többször is a Profiter Machine Kft. „vetélytársa” volt a szolnoki székhelyű Akviron Kft., amely maga is elnyert több TOP-os közbeszerzést, főleg Mezőtúron. Ez a cég mérnöki tanácsadóként 2017 előtt is működött, de a TOP-pályázatokon már kivitelezésekért indult. A bevétele korábban kicsivel százmillió forint felett volt, tavaly viszont hirtelen 483 millióra ugrott.
„Nagyon várom, hogy Boldog István magyarázatot adjon azokra a kérdésekre, amelyek itt felmerülnek” – mondta Hadházy Ákos, aki tisztában van vele, hogy jogi lépésekkel fogják fenyegetni. Arra kérte Boldog Istvánt, hogy a feljelentés mellé polgári pert is indítson ellene, hiszen magánvádas ügyekben nem függesztik fel a képviselők mentelmi jogát. Egy polgári perben viszont lenne rá lehetőség, hogy mihamarabb minél több kiderüljön a történtekről. | Zsarolási ügyben lehet érintett a kólabojkottal elhíresült fideszes politikus | Korrupciós bűncselekmények gyanúja miatt folytat eljárást a Központi Nyomozó Főügyészség Jász-Nagykun-Szolnok megye 4. számú választókerületében, vagyis a fideszes Boldog István körzetében – adta hírül Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, aki Csányi Tamás jobbikos képviselővel együtt tartott kedden sajtótájékoztatót. | null | 1 | https://magyarhang.org/belfold/2019/10/01/zsarolasi-ugyben-lehet-erintett-a-kolabojkottal-elhiresult-fideszes-politikus/ | 2019-10-01 16:09:00 | true | null | null | Magyar Hang |
országjárás;aranyvonat;Horthy-korszak;Szent Jobb;
2019-09-30 19:00:00
Hallgatnak a százmilliókból újjáépített Aranyvonat küldetéséről
Legalább 330 millió forintból építik újra az egykor a Szent Jobbot szállító vasúti díszkocsit, de arról senki nem beszél, miként használnák fel. Az újabb országjárásra vonatkozó kérdéseket süket csend fogadta.
A nyárvégi hőhullámokban fulladozva kevesen figyelhettek fel a Közbeszerzési Értesítőben, augusztus 30-án közölt bejelentésre, mely szerint második üteméhez ért az „Aranyvonat” vasúti díszkocsi felújítása.
A megbízást a Magyar Nemzeti Múzeum megbízásából a 251,9 millió forintért vállalta a Dunakeszi Járműjavító Kft.. Mint az Átlátszó cikke emlékeztet rá, ez a cég már az első, 2016-ban megkezdett felújítási ütemben is részt vett, és – akkor párban a MÁV Nosztalgia Kft.-vel – 78,7 millió forintot kértek a munkáért.
vagy akár ennél többe is, hiszen egy augusztus 23-i kormányhatározat 70 milliós forrást biztosított a „Szent Jobb ereklyeszállító díszkocsi” befejezésére (az nem egyértelmű, hogy ez plusz összegnek számít a közbeszerzési dokumentumokban szereplő tételekhez képest.)
Gyanúsan sok az egybeesés
Az „Aranyvonat első útja egybeesett az első, Budapesten megtartott Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszussal. Talán több mint érdekes egybeesés, hogy az újjáépített vasúti kocsit 2020-ban adhatják át, éppen a második, Budapesten megrendezett (szám szerint 52.) Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus indulása előtt. A közbeszerzési dokumentumban és a kormányhatározatban ráadásul következetesen ereklyetartó díszkocsiként emlegetik a járművet; a kocsi leírásából az is kiderül, hogy átépítése után 120 kilométer/ órás maximális sebességgel, normál vasúti síntávon futhatna, és ellátják korszerű légkondicionálással is.
A párhuzamok láttán felmerült bennünk, hogy jövőre újra országjáró körútra vinnék a Szent Jobbot, összekapcsolva az eucharisztikus rendezvénnyel. Kerek évforduló ugyan nem várható, nincsenek erről szóló nagy bejelentések sem, de ismerve a NER Horthy-kor iránti nosztalgiáját és erős szimbólumokra épített politikai kommunikációját, az ötletnek lehet realitása.
A koronaőrök nem adják fel
Várja és támogatja a Szent Jobb újbóli útra kelését Woth Imre, Magyar Királyi Koronaőrök Egyesületének elnöke is; hiszen ők voltak azok, akik hét-nyolc éve óta lobbiznak az „Aranyvonat újjáépítéséért”, és szívós, munkával, három MÁV-vezetést is „elfogyasztva” végül elérték céljukat.
„Megszoktuk már a várakozást, 22 évbe telt, hogy az egyesületet be tudjuk jegyezni” - mondta lapunknak bizakodva Woth. Az egyesület fő célja mindenesetre az, hogy „Aranyvonat” újra közönség elé állhasson, az őrség tagjai pedig felölthessék díszegyenruhájukat és újra ott lehessenek a díszes vasúti kocsin - ezzel beteljesítve elődeik kívánságát.
Egyszer kérhetnek is valamit
Wothék elhivatottsága tehát egyértelmű. Az ügyben megkeresett állami és egyházi intézmények azonban igencsak furcsán
A Szent István Bazilika plébániája például nem válaszolt levelünkre, de névtelenséget kérő egyházi forrástól úgy értesültünk, hogy a Esztergom-Budapesti Főegyházmegyénél tudnak ilyen törekvésről, és szeretnék minél távolabb tartani magukat tőle – mivel a királyi ereklye helye álláspontjuk szerint a Bazilika nemrég felújított kápolnájában van, nem pedig a síneken.
A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) titkársága egyértelműen jelezte, hogy nincs közük az ereklyeszállító kocsihoz, a világ katolikusait összehívó NEK nem politikai rendezvény, és semmiféle politikai üzenete nincs.
A határozott elutasítás mögött azonban az aggodalmat is érzékeltük: nem hivatalos forrásból úgy tudjuk, a Kongresszusnál inkább csak remélik, hogy nem lesz dolguk a nevével is rossz emlékeket ébresztő „Aranyvonattal”. Egyelőre nem kaptak az ereklyeszállítással, a programok összekötésével kapcsolatos kormányzati megkeresést, ez azonban akár változhat. Mint a 24.hu rámutatott,
Azt is érdemes észben tartani, hogy NEK egyik fő helyszíne a Kőbánya-felső vasúti csomópont mellett álló Hungexpó lesz.
Mintha meg sem hallották volna
A legfurcsább reakció a kormányzati oldalról érkezett. Levelet írtunk a felújítást és átalakítást megrendelő Nemzeti Múzeumnak, ahol jelezték, hogy kérdéseinkkel az Emberi Erőforrások Minisztériuma foglalkozik majd. A minisztérium által jóváhagyott, napokkal később küldött válasz viszont csak arra tért ki, hogy „ A rekonstruált díszvagon bemutatására várhatóan 2020 első felében kerül majd sor, ezt követően a nagyközönség is megtekintheti.”
Mintha nem is kérdeztünk volna rá az esetleges Szent Jobb országjáró körútra, vagy hogy milyen körülmények között mutatják be a díszkocsit. Újabb levelet írtunk, ezúttal már egyenesen az EMMI sajtóosztályának, amelyben megkérdeztük:
Erre a minisztérium már nem reagált. A Miniszterelnökséggel is próbálkoztunk, de ők nem is fáradtak a válaszadással.
A hallgatás, mint taktika
Tényszerűen tehát senki sem tagadta, hogy 2020-ban újabb országos útra indíthatják a királyi ereklyét. Az ijedt vagy gyanakvó hallgatás, a nem hivatalosan megfogalmazott aggodalmak arra utalnak, hogy ezt nem is merné senki megtenni. Hiszen jöhet még ilyen kérés felülről: talán a NER csúcsvezetése mégis csak jó ötletnek tarthatja a vonat elindítását. Akkor, amikor az egyházügyi államtitkár 600 gyereket imádkoztat a Parlamentben a nemzet vezetőinek üdvéért, a kormányzati és vallási vezetők szinte kézen fogva járnak, Kövér László házelnök szerint pedig lelkészi felelősség, hogy a hívek jó irányba szavazzanak, ezt a lehetőséget már nem lehet, vagy inkább nem ajánlott kizárni.
Cikkem zárszavaként megjegyezném: a Népszava csak a párhuzamokra figyelt fel. Ötletet semmiképp nem szeretnénk adni a döntéshozóknak egy várhatóan több milliárd forintot felemésztő, politikát és vallást szervesen összekapcsoló rendezvény megtartásához. | Hallgatnak a százmilliókból újjáépített Aranyvonat küldetéséről | Legalább 330 millió forintból építik újra az egykor a Szent Jobbot szállító vasúti díszkocsit, de arról senki nem beszél, miként használnák fel. Az újabb országjárásra vonatkozó kérdéseket süket csend fogadta. | null | 1 | https://nepszava.hu/3051916_hallgatnak-a-szazmilliokbol-ujjaepitett-aranyvonat-kuldeteserol | 2019-09-30 21:00:00 | true | null | null | Népszava |
Januárban kezdődik Simonka György fideszes országgyűlési képviselő büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken, ahol a vádlottak padjára kell ülnie a politikus feleségének és unokahúgának is – tudta meg a 24.hu.
A politikus az ügy harmadrendű vádlottja, míg a feleségének, Simonkáné Gábor Mariannának ötödrendű, az unokahúgának, Tóth Renátának pedig hatodrendű vádlottként költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt kell felelnie a bíróságon. Ők több olyan gazdasági társaságban is tulajdonosok vagy tisztségviselők voltak, amelyek az ügyészség szerint részét képezték annak a céghálónak, aminek segítségével Simonkáék végrehajtották a költségvetési csalásokat. Simonka felesége cégvezető is volt abban a Magyar Termés TÉSZ Kft.-ben, amelynek tevékenysége a politikus és 32 társa elleni vádemelés középpontjában áll.
Lapunk megbízható forrásból származó értesülései szerint az ügyészség látókörébe került Simonka György 77 éves édesanyja is, aki szintén több gyanús tevékenységű társaságban volt tulajdonos. Az is előfordult, hogy – egy vélhetően valótlan céges kölcsönügyletből fakadóan – a személyes bankszámlájára érkezett nagy összegű, majdnem 30 millió forintos utalás egy külföldi társaságtól. Ennek ellenére információnk szerint az asszony ellen nem emeltek vádat, mert az ügyészség úgy ítélte meg, hogy nem vett részt a bűnszervezet működtetésében.
A Központi Nyomozó Főügyészség augusztusban közölte, hogy Simonka György és társai ellen vádat emelt bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt, miután összesen 1,4 milliárd forint kárt okoztak. A politikus társainak nevét és az egyéb vádpontokat azonban nem tudatták. Az viszont azóta a Magyar Narancs cikkéből kiderült, hogy Simonkára nyolc és fél év fegyházbüntetést és teljes vagyonelkobzást kért a vádhatóság.
A kormánypárti képviselő ellen több súlyos vádat fogalmazott meg az ügyészség, amely egyértelműen Simonkát tartja a bűnszervezet irányítójának. A politikus csaknem az összes vádpontban érintett, így felelnie kell:
üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás,
kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés,
vesztegetés elfogadása,
továbbá hamis magánokirat felhasználása miatt is.
Simonka könnyen irányítható embereket keresett
Információink szerint az ügyészség arra jutott, hogy Simonka – mivel tudott arról, hogy a termelő és értékesítő szövetkezeti rendszer EU-s és hazai költségvetési forrásból jelentős támogatásokhoz juthat – elhatározta, hogy közeli családtagjai és bizalmasai részvételével olyan céghálót épít fel, amellyel megszerzik a vissza nem térítendő támogatásokat, hogy azok jelentős részét saját hasznukra fordítsák.
A vád szerint Simonka kialakította az általa elképzelt céghálót, bizalmi embereinek körét, és rábírta őket, hogy irányítása alatt az általa meghatározott bűncselekményeket elkövessék. A cégháló két zászlóshajója a Magyar Termés TÉSZ KFt. és a Paprikakert TÉSZ Kft. volt, így a mára felszámolás alatt álló két társaság tevékenysége képezi a vád törzsét.
A politikus ügyelt arra, hogy költségvetési csalások elkövetéséhez használt társaságok cégjogi szempontból ne legyenek közvetlenül hozzá köthetők. Mindazonáltal az ügyészség szerint e cégek tulajdonosi, ügyvezetői és tagi szerkezetét Simonka úgy határozta meg, hogy a cégvezetők könnyen irányítható, befolyásolható családtagok, valamint olyan munkatársak legyenek, akik hosszabb ideje alá-fölérendeltségi viszonyban álltak vele. Így a politikus irányító szerepét annak ellenére sem kérdőjelezték meg, hogy nem adhatott volna nekik utasításokat, azok végrehajtását pedig jogszerű eszközökkel nem kényszeríthette volna ki.
Mint említettük, Simonka a harmadrendű vádlott, a sorban a Magyar Termés TÉSZ Kft. és Paprikakert TÉSZ Kft. egykori ügyvezetői előzik meg, őket egy időre előzetes letartóztatásba is helyezték. Ugyanakkor az ügyészség szerint mindketten Simonkának lekötelezett, régóta neki dolgozó, vele együttműködő emberek voltak. A vádhatóság információnk szerint azt is megállapította, hogy
a jogi szempontból különálló társaságok valójában egyetlen, szigorú hierarchia alapján működő, Simonka által irányított gazdasági egységként működtek, amelyben a fideszes képviselő vezető szerepe mindenki számára egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen volt.
Ráadásul a bizalmasok segítségével szőtt céghálóban szereplő társaságokat sajátjának tekintette a kormánypárti politikus, erről nem rég el is szólta magát.
Mindenről tudott a fideszes képviselő, de a pénzátvételt kerülte
Információink szerint a vád kitér arra is, hogy Simonka határozta meg a Magyar Termés TÉSZ Kft. és Paprikakert TÉSZ Kft. stratégiáját, például hogy az egyes beruházásokat melyik cég valósítsa meg, és hogy a túlárazások leplezése érdekében milyen beszerzési láncolatot alakítsanak ki. Azt is ő kötötte ki, hogy a felülárazott vállalkozói díj mekkora részét – építési beruházások esetén például 45 százalékot – szolgáltassanak vissza készpénzben.
A visszajuttatott összegeken túl Simonka a családtagjai és bizalmasai ügyvezetése alatt álló cégeknek utalt pénzek fölött is rendelkezett. Magyarán a vád szerint semmilyen pénzmozgás vagy ügylet nem jöhetett létre a tudta és beleegyezése nélkül.
Ráadásul a vádhatóság szerint az említett két TÉSZ csak eszköz volt a bűnszervezet tagjainak saját vagyonuk jogellenes gyarapítására. Számos ingatlanvásárlásra és beruházásra nem volt szükség, csak azt a célt szolgálták, hogy az ingatlanok értékének túlszámlázásával, illetve túlárazott építési beruházások végrehajtásával, vagy eszközbeszerzéssel vissza nem térítendő támogatásokat lehessen szerezni. Ezért aztán Simonkáék olyan beruházásokat kerestek, amelyeket azok bekerülési értékéhez képest fél áron meg lehet valósítani. Az eszközbeszerzések esetén pedig nem új, hanem használt, sőt esetenként működésképtelen gépeket vásároltak.
Az ügyészség szerint a Simonka által létrehozott és irányított szervezetben a tagok pozícióját a képviselőhöz fűződő személyes kapcsolatuk határozta meg, és a politikus törekedett arra, hogy – a hozzá közel állókon kívül – a szervezet tagjai ne legyenek tisztában a többiek által megvalósított cselekmények részleteivel, a realizált és Simonka rendelkezése alatt álló haszon tényleges mértékével és sorsával.
A politikus egyébként igyekezett körültekintő lenni, az egyeztetéseket személyesen, a lehető legszűkebb körben tartotta meg, ezek résztvevőit pedig az ügyészség szerint arra utasította, hogy a megbeszélésekre telefont ne vigyenek. Előírta azt is, hogy a dokumentumokat kizárólag pendrive-ra mentsék, érzékeny, bűncselekményre utaló adatokat pedig se emailben, se telefonon ne közöljenek egymással. Azt is elvárta, hogy a feltétlenül szükséges kommunikációt mobilhívások helyett a Signal nevű, elvben nem lehallgatható alkalmazáson keresztül intézzék a szervezet tagjai.
Az ügyészség információnk szerint arra jutott, hogy Simonka a visszaosztások alkalmával kerülte a közvetlen pénzátvételt, a vállalkozók a pénzt többnyire a feleségének vagy más bizalmi poszton dolgozó alkalmazottnak adták át.
Az ügyészség szerint a Simonka György által irányított szervezet tagjai a Magyar Termés TÉSZ Kft. beruházásaival 447 millió forint, a Paprikakert TÉSZ Kft.-t érintően pedig 803 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a hazai és az uniós költségvetésnek.
Simonkához egyébként számos olyan további beruházás köthető, amely nem képezi a vád tárgyát, de kísértetiesen hasonlít azokra, amelyek miatt vádat emeltek ellene és társai ellen. Ezekről az ügyekről az alábbi cikkben számoltunk be:
Kiemelt képünkön Simonka György feleségével és édesanyjával szavazni indul Pusztaottlakán a 2010-es országgyűlési választás második fordulójában. Fotó: Lehoczky Péter / MTI | Simonka családtagjai is vádlottak, a fideszes politikus bűnszervezetet irányított az ügyészség szerint | A fideszes képviselő feleségét és unokahúgát is a vádlottak padjára ültetik, még az édesanyja is a vádhatóság látókörébe került. Bár Simonka György helyett gyakran a felesége vette át a pénzt, mindenki tisztában volt a politikus vezető szerepével a bűnszervezetben az ügyészség szerint. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2019/10/03/simonka-gyorgy-csaladtagok-vademeles/ | 2019-10-03 11:16:41 | true | null | null | 24.hu |
Átláthatósági javaslatainkat a korábbi évek tapasztalatai és a helyi, települési szinten végzett tényfeltáró munkánk motiválta. A helyi demokráciában, a karnyújtásnyira lévő helyi ügyekben az olajozott működés alapja mindennél inkább a bizalom, a polgárok tájékoztatása és bevonása. Az Ez a Minimum! ehhez kíván hozzájárulni, ugyanakkor deklaráltan minimumprogram: azokat a kérdéseket öleli fel, amelyek a kezdeményezők megítélése szerint az átlátható működés garanciáját jelentik.
Reményeink szerint a mandátumot nyert, minél nagyobb számú Ez a Minimum!-os képviselő részéről olyan munka veszi kezdetét, ami akár ezeken a kérdéseken túl is elősegítheti az átlátható gazdálkodás és a részvételen alapuló városvezetés innovatív módszereit Magyarországon. A kezdeményezők ezért nem pusztán számon kérik a kampányban tett ígéreteket, de tájékoztató anyagokkal, jó példák megosztásával is segíteni fogják a rendeletalkotásban a képviselőket.
Ez a minimum az önkormányzatokban!
Az önkormányzatok jóval kevesebb adatot hoznak nyilvánosságra a működésükről és a gazdálkodásukról, mint ami elvárható lenne. Az alkotmány szerint a „közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával”, a „közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok”. Ráadásul mindez megéri a fáradtságot.
Az Ez a Minimum! 2019 átláthatósági minimumprogram pontjai:
1. NYILVÁNOS MŰKÖDÉS
Napirend, előterjesztések, jegyzőkönyvek: Minden önkormányzati képviselő-testületi és bizottsági ülés napirendje, az üléshez készült előterjesztések (és azok mellékletei) legyenek az ülést megelőzően megtekinthetők, továbbá az üléseket követően haladéktalanul legyen elérhető azok jegyzőkönyve is elektronikusan kereshető formában (pl. html, txt, rtf, word, odt).
Nyomon követhető viták és döntések: Ahol technikailag lehetséges, legyenek elérhetőek a szavazások eredményei gépileg feldolgozható formában, képviselőkre lebontva. Ötvenezer fő feletti településen a jegyzőkönyvekhez készüljön nyilvántartás, amelyből a könnyebb kereshetőség érdekében kiderül, hogy milyen témákkal, előterjesztésekkel foglalkozott az ülés (metaadatok). Ezek a vonatkozó aloldalon jelenjenek meg az ülés címe, dátuma mellett.
A testületi ülés nyilvánossága: Az önkormányzat biztosítsa, hogy az érdeklődök az ülésen megfigyelőként részt vehessenek, arról videó- és/vagy hangfelvételt készíthessenek (kivétel: zárt ülések). Az ötvenezer fő feletti települések automatikusan közvetítsék online a testületi üléseket.
2. KÖZÉRDEKŰ ADATIGÉNYLÉSEK
Információszabadság-párti önkormányzat: Az önkormányzat vállalja, hogy főszabályként nem igényel költségtérítést a közérdekű adatigénylések teljesítéséhez.
Nyilvánosság az adatigényléseknek: A beérkező közérdekű adatigényléseket és az azokra adott válaszokat az önkormányzat a válaszadást követően két héttel anonimizálva közzéteszi.
3. ÁTLÁTHATÓ KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁS
A költségvetési folyamat nyilvánossága: Az önkormányzat költségvetése legyen elérhető közérthető, ábrákkal illusztrált formában az önkormányzat honlapján. Emellett nyers, géppel feldolgozható, táblázatos formában, lehetőleg COFOG szerinti, vagy az államkincstári rendszerben rögzített bontásban is legyen letölthető az elemi költségvetés, annak esetleges módosításai, a költségvetés végrehajtásáról szóló évközi beszámolók és az éves beszámoló. A lezárt évek adatai maradjanak elérhetőek az egész ciklusra vonatkozóan nyers, géppel feldolgozható formában.
Az önkormányzati cégek költségvetése: Az önkormányzat hasonló szempontok alapján tegye közzé a tulajdonában lévő önkormányzati vállalatok, általa működtetett egyéb intézmények költségvetését is.
Átlátható költségvetési tervezés: Az önkormányzat tegye közzé a költségvetési tervezés folyamatának dokumentumait (pl. koncepció, intézményvezetőkkel folytatott egyeztetés) és az előterjesztést, amelyben közérthetően kifejti az egyes előirányzatok tartalmát, indokolja a változtatásokat és bemutatja a tervezetet a költségvetési egyensúly szempontjából.
A pályázatok nyilvánossága: Az önkormányzat beazonosítható módon számoljon be az általa (pl. minisztériumokhoz, EU-s programokra) beadott pályázatokról. Az elnyert pályázatokkal kapcsolatban tegye közzé a pályázat pontos megnevezését, a projekt ismertetőjét, beszámolóját, illetve a támogatási döntés időpontját.
4. NYILVÁNOS SZERZŐDÉSEK, KÖZBESZERZÉSEK
Automatikusan nyilvános, kereshető szerződések: Az önkormányzat az ügyviteli folyamat részeként tegye közzé a honlapján a szerződéseit (és azok módosításait). A szerződések fontosabb paramétereit elektronikusan kereshető adatbázisban tegye elérhetővé (szerződéskötés dátuma, szerződő partner, szerződés összege, tárgya, érvényesség), illetve a szerződések szövegét digitalizálva és/vagy pdf formátumban is hozza nyilvánosságra.
Közbeszerzések az EKR rendszerben: Az EKR rendszeren keresztül tegyék közzé az önkormányzat és cégei által kiírt vagy kötött, 1 millió forintot meghaladó beszerzéseket, azok módosításait, a szerződéskötést megelőző kiválasztási eljárások, közbeszerzések dokumentumait (az eljárás hirdetményei, egyéb dokumentumok pl. szerződéstervezet, műszaki leírás és árazatlan költségvetés, összegzés az ajánlatok elbírálásáról, döntéshozók neve, ajánlatok). Legyenek elérhetőek a szerződések teljesítéséről beszámoló dokumentumok is. Az önkormányzat honlapján jelenjen meg az EKR-re feltöltött információra mutató link.
Átlátható ingatlangazdálkodás: Az ingatlanok értékesítésére, bérbeadásra vonatkozó szerződéseknél legyenek elérhetőek az ingatlan pontos adatai és annak értékbecslése is. A becsült árnál olcsóbban értékesített, vagy bérbe adott ingatlan esetén tegyék közzé e döntés indoklását.
5. ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ VÁLLALATOK
Nyomon követhető tulajdonosi és irányítási struktúra: Az önkormányzat tegye közzé a részben vagy egészben tulajdonában lévő cégek listáját, megjelölve a tulajdoni hányadát. A cégek tegyék közzé aktuális irányítási struktúrájukat, legfőbb döntéshozó testületeik összetételét, szervezeti felépítésüket, stratégiájukat, éves terveiket, céljaikat, szervezeti és működési szabályzatukat.
Átlátható gazdálkodás: Az önkormányzati cégek, hasonlóan a tulajdonos önkormányzathoz, honlapjukon tegyék közzé szerződéseik kereshető adatbázisát, a szerződések szövegével, módosításokkal, illetve a szerződéskötést megelőző kiválasztási eljárás legteljesebb dokumentációját. A vállalatok az EKR rendszeren keresztül is tegyék közzé az 1 millió forintot meghaladó beszerzéseiket.
Átlátható teljesítmény: Az önkormányzat által részben vagy egészben tulajdonolt vállalatok éves pénzügyi beszámolói, könyvvizsgálói és egyéb jelentései legyenek elérhetőek az adott cég honlapján.
Nyilvános javadalmazás, jutalmak: Legyen elérhető a főbb tisztviselők, döntéshozók javadalmazása, jutalmai.
Antikorrupció, panaszkezelés, közérdekű bejelentés: A 100 millió forintnál nagyobb költségvetésű vállalatok a tulajdonos önkormányzat által elfogadott, belső antikorrupciós szabályzatot alakítsanak ki, és ezt tegyék közzé. A vállalatok szolgáltatásukkal összhangban alakítsanak ki panaszkezelési, közérdekű bejelentéseket fogadó mechanizmusokat, a panaszkezelés eredményeiről pedig évente számoljanak be a honlapjukon közzétett beszámoló formájában.
6. ELSZÁMOLTATHATÓ DÖNTÉSHOZÓK
Nyilvános vagyonnyilatkozatok: Minden képviselő, polgármester, alpolgármester vagyonnyilatkozata, valamint az önkormányzati cégek vezető tisztségviselőinek a vagyonnyilatkozata legyen elérhető az önkormányzat oldalán, lehetőleg géppel olvasható formában is. Ezeket évente frissítsék, a korábbiak pedig az érintettek önkéntes vállalása alapján maradjanak elérhetők, amíg az adott képviselő, tisztségviselő a településen, illetve az önkormányzat cégében tevékenykedik.
Átlátható vagyonnyilatkozati eljárás: Az önkormányzat rendeletben rögzítse a vagyonnyilatkozati eljárás részleteit. Az ilyen eljárás során hozott döntést az illetékes bizottság szövegesen indokolja, és azt az önkormányzat honlapján tegye közzé.
A tanácsnokok munkája: Legyen nyilvánosan elérhető a tanácsnokok juttatása és az általuk ellátott feladatok jegyzéke is. Legyenek nyilvánosak a tanácsnokok előző évi munkájukról írott beszámolói.
Ez a minimum az önkormányzatokban!
Az önkormányzatok jóval kevesebb adatot hoznak nyilvánosságra a működésükről és a gazdálkodásukról, mint ami elvárható lenne. Az alkotmány szerint a „közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával”, a „közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok”. Ráadásul mindez megéri a fáradtságot.
A 2014-es önkormányzati választások előtt négy kérdésben kértünk vállalást a jelöltektől. A döntéshozatal, a költségvetés, a szerződések és a vagyonnyilatkozatok nyilvánossága voltak azok a területek, ahol a csatlakozók vállalták: 100 napon belül lépéseket tesznek a helyzet javításáért. 193 jelölt csatlakozott, közülük 43 nyert mandátumot. Ők szinte kivétel nélkül kezdeményezték a program rendeletbe foglalását.
Zugló önkormányzati rendeletbe foglalta az antikorrupciós minimumprogramot
Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata a képviselő-testület tegnapi alakuló ülésének döntéseivel elsőként teljesítette a Transparency International Magyarország, a K-Monitor Egyesület és az Atlatszo.hu által indított „Ez a minimum a korrupció ellen” kezdeményezésnek az önkormányzati működés átláthatóságával kapcsolatos vállalásait.
Sok helyen azonban a testületi többség vagy a jegyző fúrta meg a próbálkozást, de ezzel együtt is tucatnyi település vált átláthatóbbá a kezdeményezés hatására.
Kocsis Máté az Átlátszóról és a K-Monitorról: a többséggel szembeni aberráció, rosszindulat, és ugye a külföld
Nem várt fordulatot vett a Józsefvárosi Önkormányzat január 22-i képviselő-testületi ülése. Átláthatósági programot ajánlott egy ellenzéki képviselő, mire Kocsis Máté polgármester kifakadt és egészen durván nekiment a korrupcióellenes civil szervezeteknek, valamint az adóforintok elköltéséről érdeklődő állampolgároknak. Érdemes megnézni a 23 perces felvételt, de türelmetlenebb olvasóink számára alább kiporcióztuk a paprikásabb falatokat.
A minimumpontokat az elért eredmények, a tapasztalatok és a felmerült igények fényében módosítottuk. Idén újra várjuk az átláthatóság-párti jelöltek csatlakozását és a velük való közös munkát. A kezdeményezéshez az ezaminimum.hu weboldalon lehet csatlakozni. | Újraindul az Ez a Minimum!, az Átlátszó, a K-Monitor és a TI Magyarország átláthatósági minimumprogramja | Ismét várjuk az átláthatóság-párti jelöltek csatlakozását és a velük való közös munkát. Hat kulcsfontosságú témában kérjük az önkormányzati választásokon induló jelölteket, hogy kötelezzék el magukat arra, hogy megválasztásuk esetén átültetik a gyakorlatba a 21. századi átláthatóság minimum követelményeit. A kezdeményezéshez az ezaminimum.hu weboldalon lehet csatlakozni. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/10/02/ujraindul-az-ez-a-minimum-az-atlatszo-a-k-monitor-es-a-ti-magyarorszag-atlathatosagi-minimumprogramja/ | 2019-10-13 21:52:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A NIF a munka értékét 34,4 milliárd forintra becsülte, de a NER egyik kedvenc milliárdosának, Szíjj Lászlónak a cége 36 milliárdért végzi el.
A kormány még 2017-ben döntött a budapesti kötöttpályás közlekedési projektek előkészítésének finanszírozásáról. Ezek egyike a a déli összekötő vasúti Duna-híd átépítése, amelyre az állami tulajdonú Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) tavaly ősszel írt ki közbeszerzést.
A tender eredménye most jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben:
A NIF által eredetileg becsült összegnél, nettó 34,4 forintnál 1,5 milliárd forinttal drágábban, nettó 35,9 milliárd forintért korszerűsíti a Duna Aszfalt Kft. a hidat.
A szerződést szeptember 19-én írták alá a szerződést, a pénz 85 százalékát pedig EU-s támogatásból, a CEF 2015-HU-TM-0134-W nevű uniós programból fizeti a NIF a kivitelezőnek.
A beruházás során a híd meglévő két, egyvágányos felszerkezetének elbontása után három új, egyvágányos felszerkezetet építenek fel, de felhúznak majd zajvédő falakat is. A NIF részéről megjegyezték, hogy mivel kulcsfontosságú vasútvonalról van szó, „a kivitelezés alatt a vasúti forgalmat két vágányon folyamatosan fenn kell tartani”.
A tenderre négyen pályáztak: az A-Híd Építő Zrt., az SDD Konzorcium (DÖMPER Kft.-Raab Kft.-Pannon-Doprastav Kft.), a Duna Aszfalt Kft. és a KÉSZ Ipari Gyártó Kft.
A nyertes Duna Aszfalt Kft. az egyik ismert kormányközeli üzletember, Szíjj László tulajdona. Idén tavasszal portét közöltünk Szíjjről, aki Tiszakécskéről emelkedett fel a NER élvonalába, és mára több közös érdekeltsége van Mészáros Lőrinccel. Tavaly nyáron egy Mészáros által is használt luxusjacht fedélzetén videóztuk le Szíjj Lászlót, idén januárban pedig az Orbán Viktor által is használt magánrepülőgép landolása után fotóztuk le Ferihegyen.
A Duna Aszfalt 2017-ben nettó 75,6 milliárd forintos, 2018-ban pedig 129,5 milliárd forintos árbevételt ért el. A vállalkozás adózott eredménye tavalyelőtt 18,7 milliárd forint, majd 2018-ban 18,5 milliárd lett. A 444 beszámolója szerint a tulajdonos Szíjj László a 2017-es nyereségből 12 milliárdos osztalékot vett ki a cégből, idén pedig a 2018-asból 13 milliárdot. Szíjj vagyonát a Napi.hu idei összeállítása 110 milliárd forintra becsülte, amivel ő Magyarország tizedik leggazdagabb embere. | A Duna Aszfalt 1,5 milliárddal drágábban korszerűsíti a déli összekötő vasúti Duna-hidat | A NIF a munka értékét 34,4 milliárd forintra becsülte, de a NER egyik kedvenc milliárdosának, Szíjj Lászlónak a cége 36 milliárdért végzi el. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/10/03/a-duna-aszfalt-15-milliarddal-dragabban-korszerusiti-a-deli-osszekoto-vasuti-duna-hidat/ | 2019-10-03 22:08:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az ügyészség pénteken közölte, hogy Polt Péter legfőbb ügyész a Központi Nyomozó Főügyészségen választás rendje elleni bűntett miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványt tett az országgyűlés elnökénél Varju László országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére.
Az ügyészség gyanúja szerint Varju László az egyik budapesti egyéni választókerület országgyűlési képviselőjelöltjeként a 2018. évi országgyűlési választás előtt, 2018. február 12-én, egy kávézóban találkozott a függetlenként induló jelölttel.
A találkozó során Varju László a választáson való nyerési esélyeinek növelése érdekében anyagi juttatást ígért a férfinak azért, hogy a képviselőjelöltségtől lépjen vissza a javára. A férfi a felvetést elutasította. | Varju László mentelmi jogának felfüggesztését kérte Polt Péter a parlamenttől | Az ügyészség pénteken közölte, hogy Polt Péter legfőbb ügyész a Központi Nyomozó Főügyészségen választás rendje elleni bűntett miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványt tett az országgyűlés elnökénél Varju László országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére. | null | 1 | https://444.hu/2019/10/04/varju-laszlo-mentelmi-joganak-felfuggeszteset-kerte-polt-peter-a-parlamenttol | 2019-10-04 02:00:00 | true | null | null | 444 |
Mága Zoltán hegedűs az elmúlt években többmilliárd forintnyi közpénzt húzott be a koncertjeivel, az idei templomi sorozatára pedig külön is kapott 350 milliót az Emmitől. Már a 2018-as választások előtti napokban is fellépett fideszes politikusok oldalán két szoros választókörzetben, az önkormányzati kampány idejére szervezett jótékonysági koncertjeinek pedig állandó szereplői a kormánypárti jelöltek. Volt olyan, hogy még a koncerten összegyűlt adományokat is fideszes politikusok adták át.
Mága szeptember 12-től pontosan az önkormányzati választás előtti napig, október 12-ig turnézik szerte az országban, egy hónap alatt 30-nál is többször lép fel templomokban. Szerdán Szombathely következett.
A művész saját honlapja erről így számolt be: „A zene és az idős emberek iránti szeretet és a tisztelet jegyében zajlott Mága Zoltán szombathelyi jótékonysági koncertje a Vas megyei város evangélikus templomában a kettős világágnap estéjén. A Prima Primissima-díjas hegedűművész a szépkorúakat segítő karitatív koncerteseményén nemcsak a világ legismertebb és legszebb szerzeményeivel, hanem ajándékokkal is meglepte a lutheránusok templomában összegyűlt közönségét.”
„Számomra erőt ad az évtizedeken át becsületes munka által megrepedezett kezek szorítása, a megfáradt, ráncos arcok mosolygása, mert hiszem, hogy Isten a szívünkben lakozik, és közelségét érezzük azokban a meghitt, felemelő pillanatokban, amikor kifejezhetjük egymás iráni őszinte tiszteletünket” – fogalmazott Mága Zoltán.
A tudósítás arra is kitér, hogy „a hangversenyen részt vett Puskás Tivadar polgármester, Balázsy Péter címzetes egyetemi docens, Vas megye főjegyzője, aki a múlt év elején állami kategóriában elnyerte Az Év Fiatal Vezetője 2017-pályázat első díját, valamint a megyei és egyházi intézmények vezetői.”
Hogy miként kerül Mága beszámolójába a jegyző másfél évvel ezelőtt kapott díja? Hát úgy, hogy erről a fontos információról koncerten is megemlékeztek, talán nem függetlenül attól, hogy a jegyző úr a Fidesz-KDNP jelöltje a szombathelyi polgármester-választáson.
Ezen a Mága Facebook-oldalára feltöltött képen Puskás polgármester, Balázsy Péter és a térség fideszes országgyűlési képviselője, Hende Csaba látható:
„Bár a művész úr előadása fantasztikus volt, a gyomrom fordult ki a körítéstől” - írta egy olvasónk, aki ott ült a közönségben. Elmondása szerint először a lelkész üdvözölte röviden a vendégeket, majd Hende Csaba emelkedett szólásra. Az olvasónk által készített hangfelvételen hallható, hogy a képviselő először az időseket (Fidesz- és Schmuck Andor-magyarul: szépkorúakat) köszönti, majd a fiatalokat, és ezen a ponton ötletesen rá is tér Balázsy Péter polgármester-jelölt méltatására, aki ugyebár az év fiatal vezetője lett.
Ezek után Hende meg is tapsoltatta a templom közönségével a jelöltet.
„Valakinek 60 év is kevés ahhoz, hogy ilyen életpályát befusson” – laudálta Balázsyt a lassú kerítésépítésbe belebukott volt hadügyminiszter, a regnáló polgármestert, Puskás Tivadart (KDNP) csak ezután említette.
A művész honlapja szerint „Mága Zoltán az evangélikus templom közönségének minden egyes tagját megajándékozta egy-egy Best of CD-jével, és a zene világnapja alkalmából 50 darab tiszteletjegyet ajánlott fel a szépkorúaknak a januárban Bécsben megrendezésre kerülő újévi koncertjére.”
A koncerttel egyidőben zajlott egyébként a polgármester-jelöltek vitája a Szombathelyi TV-ben, de Balázsy Péter inkább a hegedűszót választotta.
Szombathely azok közé a nagyvárosok közé tartozik, ahol az ellenzék esélyes átvenni az önkormányzatot. Sőt, a Vas megyei városban már az év elején többségbe kerültek az MSZP,a DK és az Együtt által is támogatott Éljen Szombathely! Egyesület, a Pro Savaria és a Jobbik képviselői, és több ügyben, alkalmi koalícióként működve átvették a kezdeményezést. | Mága Zoltán jótékonysági koncertjén kampányolt a fideszes jelölt mellett Hende Csaba | Mága Zoltán hegedűs az elmúlt években többmilliárd forintnyi közpénzt húzott be a koncertjeivel, az idei templomi sorozatára pedig külön is kapott 350 milliót az Emmitől. Már a 2018-as választások előtti napokban is fellépett fideszes politikusok oldalán két szoros választókörzetben, az önkormányzati kampány idejére szervezett jótékonysági koncertjeinek pedig állandó szereplői a kormánypárti jelöltek. | null | 1 | https://444.hu/2019/10/03/maga-zoltan-jotekonysagi-koncertjen-kampanyolt-a-fideszes-jelolt-mellett-hende-csaba | 2019-10-03 02:00:00 | true | null | null | 444 |
Moldován László erzsébetvárosi polgármesterjelölt csütörtökön sajtótájékoztatón bejelentette, hogy feljelentést tett a rendőrségen a több szempontból gyanús kerületi parkolás miatt.
A helyzet a hetedik kerületben is hasonló, mint Budapest számos más kerületében. A Fidesz és a szocialisták csak úgy, mint Ferencvárosban, Újbudán vagy éppen Zuglóban, kéz a kézben játszották át a parkolás üzemeltetését a fővárosból 25 éve gazdagodó centrumosoknak, akik a beszedett pénz nevetséges töredékét adják vissza a közösségnek.
Hunvald György nem lehetett
A többi kerülettel ellentétben, itt még a látszatra sem ügyelt a városvezetés. Moldován László elmondta, hogy a 2009. december 23-án, egy nappal karácsony előtt megkötött parkolási szerződésen az akkori polgármester, Hunvald György neve szerepel. A bökkenő csak az, hogy ebben az időpontban Hunvald börtönben volt, tehát ő biztosan nem írhatta alá a szerződést, azt valaki helyette szignálta. A birtokunkban lévő szerződés másolatán nincs jelezve, hogy a polgármester helyett ki firkantotta alá a dokumentumot.
A parkolás üzemeltetésével egy négy cégből álló konzorciumot (ER-PARK Kft.) bízott meg a VII. kerületi vezetés. Mind a négy cég mögött rejtve a Centrum-birodalom tulajdonosa, Kupper András áll. A régi parkolási szakember sok szálon kötődik a politikához. Például unokaöccse, akit szintén Kupper Andrásnak hívnak, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője volt. Az MSZP egykori fővárosi frakcióvezetőjével, Steiner Pállal közös unokájuk van, ugyanis Kupper lánya, Steiner Pál fiához ment hozzá. Tehát közvetlenül a családjában tudhatta a két nagy párt két legerősebb fővárosi emberét. Kupper András az egyik főszereplője a sötét budapesti parkolásról szóló filmünknek:
Semmis szerződés
Moldován László most azért tett feljelentést, mert meglátása szerint a szerződés valójában már 2012 óta érvénytelen. Ugyanis 2010-ben, az új Orbán-kormány egyik első intézkedési közé tartozott, hogy megváltoztatta a parkolással kapcsolatos szabályokat. Rogán Antal bejelentette, hogy a parkolás üzemeltetését attól kezdve kizárólag az önkormányzatok végezhetik, tehát a magánbiznisznek, a centrumosok kavarásnak vége. A kerületek 2012. augusztus 7-ig kaptak haladékot, hogy a saját kezükbe vegyék az üzemeltetést. Erzsébetváros ennek ellenére nem bontotta fel a szerződést Kupperékkal, így az máig él. Moldovánék szerint hét éve törvénytelenül.
2014-ben az Állami Számvevőszék megvizsgálta az erzsébetvárosi vagyongazdálkodást. A jelentés megállapította, hogy minden rendben van, kivéve a parkolást: „A vagyon hasznosítása, üzemeltetésre történő átadása a képviselő-testület döntése alapján – a parkolás üzemeltetésére kötött szolgáltatási koncessziós szerződés kivételével – szabályszerűen történt….Az adatszolgáltatások, elszámolások helyességét, megbízhatóságát a polgármesteri hivatalban nem ellenőrizték”.
Tehát az önkormányzat nem ellenőrizte a legfontosabb gazdasági tevékenységét. Ráadásul valami miatt azzal a lehetőségével sem élt az önkormányzat, hogy tagot delegáljon a parkolási cég felügyelő bizottságába, akinek így rálátása lett volna a konzorcium működésére.
Hűtlen kezelés
Moldován szerint nem csupán annyiról szól a történet, hogy egy önkormányzati szerződés régen ellehetetlenült, hanem arról, hogy feltűnően kevés parkolási pénz jut a VII. kerületiek kasszájába. A képviselő összehasonlította az erzsébetvárosi parkolási bevételeket a szomszédos, nagyon hasonló mérettel és parkolási paraméterekkel rendelkező Terézváros számaival. A VI. kerület 2011-ben elhajtotta a centrumosokat, és a saját kezébe vette a parkolást. Moldován elmondása szerint a VI. kerületiek parkolásból származó eredménye évi 500 millióra, majd egészen 900 millióig szökött fel, míg Erzsébetvárosnak maximum 2-300 millióval kell beérnie.
„Tehát megítélésem szerint körülbelül évi 4-500 millióval kapott kevesebbet Erzsébetváros, mint amennyit kaphatott volna, ha az önkormányzat saját kezébe veszi a parkoltatást. Ez a hét év alatt több mint 3 milliárd forint. Ezért gondolom, hogy itt hűtlen kezelés történt.”
Moldován szerint a szerződést ugyan a szocialisták alatt kötötték, de a fideszes vezetésnek nem csak lehetősége, de kötelessége lett volna a szerződést felbontani, Nem tették. | A Fidesz és az MSZP Erzsébetvárosban is összejátszott a centrumos parkolási vállalkozók érdekében | null | 1 | https://444.hu/2019/10/03/a-fidesz-es-az-mszp-erzsebetvarosban-is-osszejatszott-a-centrumos-parkolasi-vallalkozok-erdekeben | 2019-10-03 02:00:00 | true | null | null | 444 |
|
A kampány finisében Borkai Zsolt fideszes győri polgármestert vette célba egy névtelen szerző által írt blog. Az Ördög ügyvédje címen futó blogban a magáról ügyvédként író ismeretlen súlyos állításokat fogalmaz meg Borkaival és egy vele baráti viszonyban álló ismert helyi ügyvéddel, Rákosfalvy Zoltánnal kapcsolatban, korrupcióval és más bűncselekményekkel vádolva őket, konkrét bizonyítékok nélkül.
A blog néhány fényképet is közölt, ezeken Borkai és ügyvéd barátja látható, amint egy hajón mulatnak lányok társaságában. Bár a blog szerzője a képeket úgy közölte, hogy sztorikat is írt hozzá, a szövegben több ellentmondást is felfedeztünk.
A szerző például azt állítja, hogy ügyvédként - mint kézbesítési megbízott - közreműködött egy olyan ügyletben, amelyben Rákosfalvy érintett volt. Ez egy több éves történet, annak idején a HVG-ben több cikkben is részletesen foglalkoztam vele, a blogban pedig nincs olyan érdemi információ ezzel kapcsolatban, ami korábban nem jelent volna meg a sajtóban vagy ne lehetett volna a már megjelent anyagok alapján kikövetkeztetni. A "földes" sztori lényege, hogy Rákosfalvy olyan földterületeket szerzett meg olcsón, amelyeken később az Audi terjeszkedett, így a területek az átminősítések után értékessé váltak. Ezeknek a földeknek az eladásán állítólag jól keresett, a területet jobb áron tudta értékesíteni, mint amennyiért offshore szálon felépített érdekeltségei megszerezték azt.
Bár az audis ügyletben valóban felbukkant egy uniós kis országban alapított cég (ahogy a blog is írja), amikor annak egykori kézbesítési megbízottjával beszéltünk, ő tagadta, hogy köze lenne a napokban feltűnt bloghoz. Ráadásul ez a férfi - aki egyébként szintén ügyvéd, ahogy azt a blog szerzője is állítja magáról - a mai napig jó, mondhatni baráti viszonyban van Rákosfalvyval, így életszerűtlen, hogy ő állna a névtelenül megjelent írások mögött.
A blog írója egy horvát kiruccanással kapcsolatban írja, hogy azt teljesen dokumentálta, amit majd meg is oszt a nyilvánossággal. Különböző állításokat tesz, hogy mi történt a hajón. Ami tény: péntekig négy fénykép jelent meg, ezeken sem szex, sem kábítószerfogyasztás nem látszik.
Megkerestük Borkai Zsoltot a blogon közzétett képek miatt, az Indexnek nem reagált, majd kora délután közleményt adott ki:
A személyemmel kapcsolatban megjelent hazugságokat az ellenzéki kampánycirkusz részének tekintem, amellyel a győri ellenzék alkalmatlanságáról akarják elterelni a figyelmet.
Rákosfalvy Zoltánt nem tudtuk megszólaltatni.
Kicsoda Rákosfalvy Zoltán?
A blogban szereplő Rákosfalvy Zoltán Győr egyik legbefolyásosabb üzletembere, Borkai nagyon jó barátja. A győri önkormányzatnak is dolgozott ügyvédként. Először az "audis földek" miatt került a figyelem középpontjába, de később azért, mert a győri és a pécsi kaszinó mellett Miskolcon is kaszinótulajdonos lett. Rákosfalvy cége nyilvános pályázat nélkül kapta meg a miskolci kaszinó üzemeltetési jogát, a piaci szereplők szerint ezzel ő lett a második legnagyobb kaszinótulajdonos az országban. De Rákosfalvy cége szerezte meg a győri Vaskakas házat is, ami Győr szépen felújított terének egyik legimpozánsabb épületegyüttese.
Rákosfalvyról korábban is írtunk, ugyanis még Lázár János miniszter asztalán is landolt 2014 őszén az a panaszlevél, amelyet a budapesti székhelyű, de valójában Győrben működő gépjárműalkatrész-kereskedő cég kisebbségi tulajdonosai írtak. Dallos Jenőné és Végh Balázs végső elkeseredésükben fordultak Lázárhoz, miután úgy érezték, hogy az általuk indított büntetőügyeket "felsőbb nyomásra" befolyásolják jó politikai kapcsolatokkal rendelkező körök, és ez az oka annak, hogy különféle gazdasági bűncselekmények maradnak következmények nélkül. Dallos és Végh azért is fordult éppen Lázárhoz, mert Rákosfalvy ármánykodását sejtették a háttérben. A panaszosok nem azt kérték Lázártól, hogy "bármilyen elfogultság látszatát" keltve segítse az ügyüket, pusztán annyit, hogy ha arra lehetősége van, a törvényes keretek közt biztosítsa, hogy az eljárások a hatóságoknál és a bíróságoknál elfogultság nélkül lefolyhassanak. És arra is kérték Lázárt, hogy határolódjon el az ügyvédtől.
Arra Dallosék semmilyen bizonyítékot nem tudtak és tudnak felmutatni, hogy a befolyásos ügyvéd miatt ütköznének falakba az ügyészségen, a rendőrségen és az adóhatóságnál. Az viszont kétségtelen, hogy az ellenérdekelt fél jogi képviseletét ha győri politikai életben is befolyásosnak tekintett ügyvéd látta el. Önmagában pedig már ez elég volt Dallosék szerint ahhoz, hogy sorra hulljanak ki mellőlük az ügyvédek.
(Borítókép: Borkai Zsolt. Fotó: Bődey János / Index) | Jachtos, nőtársaságos képekkel támadják Borkait, szerinte a hazugságok a kampány részei | A kampány finisében Borkai Zsolt fideszes győri polgármestert vette célba egy névtelen szerző által írt blog. Az Ördög ügyvédje címen futó blogban a magáról ügyvédként író ismeretlen súlyos állításokat fogalmaz meg Borkaival és egy vele baráti viszonyban álló ismert helyi ügyvéddel, Rákosfalvy Zoltánnal kapcsolatban, korrupcióval és más bűncselekményekkel vádolva őket, konkrét bizonyítékok nélkül. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2019/10/04/lanyokat_jachton_olelgeto_borkaival_jott_elo_egy_ismeretlen/ | 2019-10-04 15:13:00 | true | null | null | Index |
Tudod, milyen hamar el lehet költeni 200-250 millió forintot? Az, aki hozzászokott egy jóléthez…
– értekezik egy felvételen egy zacskó kábítószernek látszó fehér port lóbálva egy férfi, akiről a Hír Tv azt állítja, Lackner Csaba kispesti szocialista önkormányzati képviselő. Az Informátor című műsor által közzétett videón túl hangfelvételek is készültek, amelyeken korrupciós ügyekről beszélnek. Elhangzik az is, hogy vannak olyan emberek, akik a kerületi politikában azt mondják, ha évente nem keresed meg a százmillió forintot, akkor hülye vagy, „és az is igaz, hogy aki jól csinálja az igazából nem a büdzséből veszi el, hanem olyan emberekkel köt szerződést, meg olyan eladások vannak, ahonnan a külső vállalkozóktól jön vissza.” A Hír Tv szerint ugyancsak Lackner beszél a felvételen, aki az október 13-ai önkormányzati választáson is indul képviselőjelöltként.
Elértük telefonon Gajda Pétert, a kerület MSZP-s polgármesterét, aki azt mondta, ő nem ismerte fel Lacknert azon a felvételen. De tüzetesen át fogják nézni a felvételt a képviselővel, és ha kell, jogi lépéseket tesznek. Szerinte jó eséllyel hamisítványokról van szól.
Tavaly felvettünk 1,2 milliárd forintnyi hitelt, de úgy, hogy nekünk 2017-ről volt majdnem 800 millió forint tartalékunk. Ez mind a Krinyón keresztül ment, senki nem sajnálta tőle
– hangzik el a felvételen a Hír Tv szerint Kránitz Krisztiánról, aki a kerület vagyonkezelőjének a vezetője. Ő is szocialista önkormányzati képviselő, az idén már nem indul a választáson.
Gajda Péter azt mondta, hogy ő sosem hívott egyetlen MSZP-s képviselőt sem Krinyónak, így Kránitz Krisztiánt sem, és szerinte „sületlenségek” hangzanak el a felvételeken.
Kiemelt kép: Hír TV | HírTV: Egy zacskó fehér port lóbálva beszélt korrupciós ügyekről egy kispesti MSZP-s | Tudod, milyen hamar el lehet költeni 200-250 millió forintot? Az, aki hozzászokott egy jóléthez…– értekezik egy felvételen egy zacskó kábítószernek látszó fehér port lóbálva valaki, aki állítólag Lackner Csaba, kispesti szocialista önkormányzati képviselő. A HírTV által közzétett videón túl hangfelvételek is készültek, amelyeken korrupciós ügyekről beszél valaki, aki a HírTV szerint szintén Lackner, aki októberben is indul képviselőjelöltként. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2019/10/04/korrupcio-kokain-kispest/ | 2019-10-04 16:26:00 | true | null | null | 24.hu |
Igencsak jelképes összegért ad használtba a szolnoki önkormányzat vállalkozása, a Szolnoki Városfejlesztő Nonprofit Zrt. egy 427 millió forintos pályázati pénz felhasználásával kialakított 1475 négyzetméteres sörözőt és sörmúzeumot (Sörárium) egy kft.-nek. Ezt a szolnoki közgyűlés zárt ülésén hozott döntés tette lehetővé. Ráadásul a részvénytársaság évi 20 millió forint támogatást is ad a vállalkozásnak – nyilatkozta lapunknak Ligeti József, a Szolnok Város Fejlődéséért Egyesület elnöke azt követően, hogy kézhez vette az ügyben a közérdekűadat-igénylésére kapott választ.
A részletekről elmondta, a 2017-ben, a városháza pincéjében százmilliókból kialakított Söráriumot a város átadta turisztikai célú hasznosításra a Városfejlesztő Zrt.-nek, mindössze nettó 156 791 forint bérleti díj fejében. Ugyanakkor 2017. augusztus 28-án a közgyűlés zárt ülésen hozzájárult ahhoz, hogy a társaság pályáztatás útján továbbadja a használati jogot. Ez meg is történt, s így a nyertes Szolnokneked Kft. – amelyet 2017. március 27-én alapítottak – havi nettó 160 ezer forint, azaz négyzetméterenként nettó 109 forintos díj fejében használhatja az ingatlant.
– Ez már csak azért is furcsa, mert semmi nem indokolja, hogy egy frissen létrejött, azaz referenciák nélküli vállalkozás ilyen kedvezményekhez jusson. Különösen, mert ez a díj töredéke a piacon általános bérleti díjaknak. Egyesületünk például négyzetméterenként nettó 1500 forintot, azaz a Szolnokneked Kft. által fizetett bérleti díj 14-szeresét ajánlva sem jutott hozzá egy 50 négyzetméteres, felújításra szoruló önkormányzati helyiség bérleti jogához. Pályázatunkat azért utasították el, mert egy független piaci szakértő által készített értékbecsléshez képest alacsonynak tartották az általunk ajánlott bérleti díjat – tette hozzá az elnök. Pedig Ligeti József szerint jó célra kérték a helyiség bérleti jogát, hiszen ott adományboltot szerettek volna létesíteni, ahol tartósan munkanélküli, nyugdíj előtt álló, illetve csökkent munkaképességű eladókat foglalkoztattak volna.
Szalay Ferenc polgármesternek a közérdekűadat-igénylésre adott válaszából az is kiderül, hogy nem csupán nagyon kedvező díjat állapítottak meg a Szolnokneked Kft. számára, de a Városfejlesztő Zrt. négy éven keresztül még évi nettó 20 millió forint támogatást is fizet a cégnek turisztikai feladat ellátása fejében. Ez heti ötnapos nyitvatartással számolva napi 77 ezer forintnyi támogatást jelent.
– Hogy világosan lássunk, ez a turisztikai feladat abban merül ki, hogy a Söráriumba látogatók megnézhetik a sörözőtől elválaszthatatlan sörmúzeumot – hívta fel a figyelmet az elnök. – Miután kérdések vetődtek fel a közpénzek kezelésének jogszerűségére vonatkozóan, feljelentést teszek az ügyészségen ismeretlen tettes ellen, nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt – tette hozzá.
Vagyis összefoglalva elmondható, hogy igen jó üzletet kötött a Szolnokneked Kft.: egyetlen fillér befektetése nélkül öt évre használati jogot kapott a 427 millió forintból kialakított és nyitásra kész, felszerelt söröző-, étterem és sörmúzeum, a Sörárium működtetésére úgy, hogy a piaci ár töredékéért bérelheti az ingatlant. Ráadásul – heti ötnapos nyitvatartással számolva – napi 77 ezer forintot kap azért, hogy beengedi a vendégeit a sörmúzeumba. Erre jön még rá az üzleti haszon.
Megvan a szolnoki közös ellenzéki jelölt is | Magyar Hang
Nem lehet ugyan biztosan tudni, hogy van-e köze a Szolnokneked Kft.-nek megítélt hatalmas kedvezményekhez, de tény, hogy a cégnyilvántartás szerint a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány többségi tulajdonában lévő vállalkozás egyik vezető tisztségviselője az a Hegmann György, akinek felesége, Hegmanné Nemes Sára magas tisztségeket töltött be a korábbi Fidesz kormányokban. A második Orbán-kormányban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kiemelt állami szerződéseket és támogatásokat vizsgáló államtitkára, majd ugyanitt vagyonpolitikáért felelős államtitkár volt 2011 és 2014 között. Ezt a tisztséget a harmadik Orbán-kormányban is megtartotta, majd 2015 januárja és 2016 júniusa között a Kecskeméti Főiskola kancellárjaként dolgozott, 2018-tól pedig a Magyar Posta igazgatóságának elnöke.
Az ügylet részleteire vonatkozó kérdéseinkkel megkerestük Szalay Ferenc polgármestert, illetve a Vagyonkezelő vezetőjét, de nem kaptunk választ. | A százmilliókból kialakított önkormányzati sörközpont hasznát egy kft. élvezi Szolnokon | Igencsak jelképes összegért ad használtba a szolnoki önkormányzat vállalkozása, a Szolnoki Városfejlesztő Nonprofit Zrt. egy 427 millió forintos pályázati pénz felhasználásával kialakított 1475 négyzetméteres sörözőt és sörmúzeumot (Sörárium) egy kft-nek. Ezt a szolnoki közgyűlés zárt ülésén hozott döntés tette lehetővé. Ráadásul a részvénytársaság évi 20 millió forint támogatást is ad a vállalkozásnak – nyilatkozta lapunknak Ligeti József, a Szolnok Város Fejlődéséért Egyesület elnöke azt követően, hogy kézhez vette az ügyben a közérdekű adatigénylésére kapott választ. | null | 1 | https://magyarhang.org/belfold/2019/10/04/a-szazmilliokbol-kialakitott-onkormanyzati-sorkozpont-hasznat-egy-kft-elvezi-szolnokon/?fbclid=IwAR0iZsw_gJWEMozhTxAN9d5FJRO02_2lYwZJr0KVkPZarFHjOXRpgjJ5Ang | 2019-10-04 17:33:00 | true | null | null | Magyar Hang |
közpénz;Mészáros Lőrinc;Wamsler SE;
2019-10-03 17:43:52
Mészáros közpénz-milliárdokkal kisegített tűzhelygyárát adta át Varga Mihály
Mészáros Beatrix szerint egyenesen innovációs központ jött létre.
Jobbára külföldi nagyvállalatok, autóipari multik részesülnek a magyar kormány kegyeiből, ha a gazdaság támogatásáról van szó, így nagy napnak számít a csütörtök: ezúttal itthon maradhat a közpénz és a profit is, hiszen egy magyar vállalkozásnak juttatott bőkezű segítségről szól a közlemény. A Wamsler SE új, 5400 négyzetméteres robotizált üzemcsarnokát adták át csütörtökön Salgótarjánban; a fejlesztés 3,6 milliárd forintba került, aminek
A támogatást a tulajdonos Opus Global Nyrt. igazgatótanácsának elnöke, Mészáros Beatrix köszönte meg. Az ünnepségen azért színpadra állt az amerikai álmot hazánkban varázslatos könnyedséggel megvalósító, gázszerelőből lett milliárdos, Mészáros Lőrinc is.
Varga Mihály pénzügyminiszter az üzem- és gyártócsarnok ünnepélyes átadásán elmondta: a kormány kiemelten támogatja azokat a vállalati fejlesztéseket, amelyek a munkaerő megtartása mellett a hatékonyság növelésével és modern technológiákkal hiányszakmákat váltanak ki. Ismertette, a nagyvállalati támogatási programban 2015 óta az adófizetők 78 milliárd forintját ajándékozták el így. Nincs olyan megye Varga szerint, ahol ne épült volna közpénzen magánszemélyeknek termelő gyár.
A beruházás teljes költsége 3,572 milliárd forint: az állami támogatást az Opus 1,05 milliárddal fejelte meg, a többit bankhitelből állják. A Wamsler SE össz-európai piaci részesedése 7-8 százalék. A beruházással a cég megduplázza 150-160 ezer darabos éves termelését. A termékek minőségjavítását is ígérik - Mészáros Beatrix szerint egyenesen innovációs központ jött létre.
Mészárosék a 124 éves gyárat a Buda-Cash-brókerház csődjéből vásárolták ki. | Mészáros közpénz-milliárdokkal kisegített tűzhelygyárát adta át Varga Mihály | Mészáros Beatrix szerint egyenesen innovációs központ jött létre. | null | 1 | https://nepszava.hu/3052377_meszaros-kozpenz-milliardokkal-kisegitett-tuzhelygyarat-adta-at-varga-mihaly | 2019-10-03 19:43:00 | true | null | null | Népszava |
Közpénzek megcsapolásáról, visszaosztásáról és az abból vásárolt külföldi luxusvillákról beszélgetnek fehér por adagolása közben a kispesti szocialisták a Hír TV Informátor című műsorához került felvételeken. A többórányi rögzített beszélgetéseken Gajda Péter kispesti MSZP-s polgármester emberei arról mesélnek, hogyan gazdagodtak meg közpénzek lenyúlásával. A felvételeken több MSZP-s mellett Lackner Csaba szocialista képviselő is hallható, aki azt vallja: ha valaki az önkormányzati politikában nem keres évi száz millió forintot, az hülye.
A legelső felvételen Lackner Csaba, kispesti szocialista képviselő látható, amint egy zacskó fehér port tart a kezében. Az általa „kólának" nevezett szert először szárítással szakszerűen előkészíti, majd egy bankkártyával, úgynevezett "utcákba" rendezi, legalábbis ők így nevezik.
„Ha nem keresel százmilliót, akkor hülye vagy"
A Hír TV birtokába jutott többórányi hangfelvétel idén nyáron készült. Ezeken Lackner Csaba, a kerület MSZP-s polgármesterének, Gajda Péternek a bizalmasa üzletről és politikáról beszélget társaival, ami szerinte egy és ugyanaz. Az átmulatott éjszakán durva korrupciós ügyekről is beszél.
Vannak olyan emberek, akik a kerületi politikában is azt mondják, hogyha te évente nem keresed meg a százmillió forintot, akkor hülye vagy - mondja a felvételen Lackner, aki a módszert is elmondja: a bevont külső vállalkozókon keresztül kell visszaosztani a pénzt.
1,2 milliárd forint hitelt vett fel Kispest feleslegesen, hogy lophassanak belőle
Lackner Kispest 7-es számú választókerületében indul az ellenzéki összefogás jelöltjeként. A politikus jelenleg a várospolitikai és városüzemeltetési bizottság elnöke, és a Közpark Nonprofit Kft. felügyelőbizottsági elnöke. A felvételen arról is beszél, hogy Gajda Péter kerületében milyen elvek szerint működnek a gazdasági ügyletek.
Lackner elmondta, „tavaly felvettünk 1,2 milliárd forintnyi hitelt, de úgy, hogy nekünk 2017-ről volt majdnem 800 millió forint tartalékunk. Ez mind a Krinyón keresztül ment, senki nem sajnálta tőle."
A felvételen Krinyóként emlegetett férfi, Kránitz Krisztián, a kerület vagyonkezelőjének a vezetője. Ő is szocialista önkormányzati képviselő, bár idén már nem indították, valószínűleg zűrös ügyei miatt - hangzik el a Hír TV tudósításában. A hanganyagon többször utal rá Lackner Csaba, hogy Kránitznak több százmillió forintos eltitkolt vagyona van. Emlegetnek nagy értékű külföldi ingatlant is.
Lackner arról is beszélt, hogy „innentől kezdve a Krisztiánnak sajnos... szerintem ki lett herélve". "Jó, de ő már mondta, hogy már nyugdíjba mehet, megkereste, amit akart, nem? – tette fel a kérdést egy másik férfi. „Tudod, milyen hamar el lehet költeni 200-250 millió forintot? Az, aki hozzászokott egy jóléthez."
Lackner több mint négyszer annyit keres, mint amennyit bevall
Lackner Csaba is hozzászokhatott a jóléthez - saját elmondása szerint ugyanis több mint négyszer annyi pénzt keres havonta, mint amennyi a valós, bevallott jövedelme. Ahhoz, hogy például én azt a pénzt, amit megkeresek most havonta, ahhoz nekem legalább 8-9 vagy kb. tíz 40-50 négyzetméteres újépítésű ingatlanomnak kellene lenni, hogy a kiadásokból azt a havi bevételt tudjam fedezni. Azért mondjuk egy 8-9-10 lakás azért az nem kevés, akárhogy is nézzük, akár 300-400 millió forintra is rúghat, nem? Ahhoz, hogy te mondjuk egy másfél millió forintot mindenfajta munka nélkül beszedjél" – mondta Lackner Csaba.
Lackner gondolatmenetének végén egy másik bennfentes férfi hozzáteszi: Ezt csinálta a Péter k...a okosan. A férfi Gajda Péter szocialista polgármesterre utal. Lackner és Kránitz is a kerületvezető bizalmasa, együtt járnak síelni, és heti rendszerességgel focizni - emlékeztet a Hír TV. A kispesti szocialisták is közös baloldali jelöltként indulnak a közelgő önkormányzati választáson. Gajda Péter XIX. kerületi polgármester a Karácsony Gergely vezette ellenzéki tömörülés jelöltje. | Karácsony jelöltjei egy drogpartin a lopásaikkal dicsekszenek - videó | Közpénzek megcsapolásáról, visszaosztásáról és az abból vásárolt külföldi luxusvillákról beszélgetnek fehér por adagolása közben a kispesti szocialisták a Hír TV Informátor című műsorához került felvételeken. A többórányi rögzített beszélgetéseken Gajda Péter kispesti MSZP-s polgármester emberei arról mesélnek, hogyan gazdagodtak meg közpénzek lenyúlásával. A felvételeken több MSZP-s mellett Lackner Csaba szocialista képviselő is hallható, aki azt vallja: ha valaki az önkormányzati politikában nem keres évi száz millió forintot, az hülye. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2019/10/ujabb-leleplezo-felvetel-milliokat-loptak-el-a-szocikkispesten | 2019-10-04 17:25:00 | true | null | null | Origo |
Ma már nemcsak köztudomású a Microsoft magyarországi leányvállalatának korrupciós botránya, hanem büntetőeljárás is indult az államhatalmi szervezeteket érintő visszaélések ügyében. Ilyesmire egyre ritkábban kerül sor, ezért érdemes végignézni a Microsoft-ügy történéseit, hátha ezek ismeretében következtetni lehet az eljárás várható kimenetelére
Mi az, amiben biztosak lehetünk?
A Microsoft magyarországi leányvállalata és az egyesült államokbeli Redmondban működő anyacég idén nyáron peren kívüli egyezséget kötöttek az Egyesült Államok hatóságaival, amiben elismerték, hogy számos szabálytalanságot követtek el a magyarországi állami intézményekkel 2013 és 2015 között tető alá hozott üzletek sikere érdekében. A szabálytalanságok egy része a közbeszerzési előírások megszegésében nyilvánult meg, ilyen volt például a megrendelő állami szervek és a Microsoft termékeit értékesítő cégek összejátszása. Az összejátszás kiterjedt az árak előzetes egyeztetésére is, ami olyan módon történt, hogy az állami szervek bennfentes információt szivárogtattak ki arról, hogy mennyit tudnak informatikai termékek beszerzésére költeni. Ilyen információs előny birtokában nem kellett komoly versenyteljesítmény ahhoz, hogy a Microsoft termékeivel kereskedő viszonteladók nyerjék el az állami megrendeléseket, nem meglepő módon rendre az előzetesen megállapodott árakon. Bár az állami intézmények elvileg a listaárnál olcsóbban vásároltak Microsoft licenceket, a gyakorlatban ezek ál-kedvezmények voltak. A listaár és a közbeszerzések kijátszásával megállapodott tényleges beszerzési ár közötti különbségek valójában a magyar állami szerveknek juttatott szabálytalan kifizetéseket leplezték.
Mindez az USA igazságügyi szerveinek a vizsgálódása alapján derült ki, amit azért fontos észben tartani, nehogy bárki azt gondolja, hogy az elkövetők által előre eltervezett és üzemszerűen megvalósított korrupciót a magyar bűnüldözés tárta fel.
Kérdés, hogy a hazai korrupciós botrányokban már-már megszokott állami tétlenséget mennyiben befolyásolta az a körülmény, hogy több olyan főhatóság is vásárolt a Microsoft termékeiből, amelyiknek a korrupció elleni fellépés lenne a feladata. A rendőrségen és az adóhatóságon kívül az ügyészség, valamint az állami informatikai beszerzésekért felelős Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) is akkor szerzett be Microsoft szoftvereket, amikor a cég által elismert korrupciós hálózat működött. Kétes dicsőség, hogy az USA hatóságai a Microsofttal kötött egyezségben a kizárólagos állami tulajdonban lévő NISZ és a rendőrség példáján illusztrálták a magyar állam informatikai beszerzéseinek korrupciós modelljét. Vagyis ez a két intézmény nem egyszerűen rosszkor és rossz cégtől vásárolt Microsoft programokat, hanem részt vállalt a korrupt rendszer működtetésében.
A Microsoft és annak magyarországi leánya az USA kormányával kötött egyezségben nemcsak a felelősségét ismerte el, de összesen mintegy 25 millió dollár büntetés megfizetését is vállalták a 2013 és 2015 között megvalósult korrupcióért.
Mit tettek eddig a magyar hatóságok?
Ha a végén kezdjük a történetnek ezt a részét, akkor minden szép és jó, hiszen a nyomozó hatóságok végül büntetőeljárást indítottak.
Ha azonban az Egyesült Államok kormánya nem lép közbe, akkor a Microsoft-ügy is a hatóságok tétlensége folytán kivizsgálatlanul maradó és büntetlenül megúszható korrupciós botrányok sorát szaporítaná. Számos jel utal arra, hogy a magyar hatóságok ezúttal is alibizni akartak.
Ezt támasztja alá mindenekelőtt az a tény, hogy a nyomozás megindítására négy évvel az események után, a sajtóban megjelent számos feltáró írás – lásd például ezt, valamint ezt és ezt – valamint az USA hatóságai által nyilvánosságra hozott terhelő adatok ismeretében került sor. A rendőrség és az ügyészség tehát ezúttal sem törte össze magát.
Az egyezség nyilvánosságra kerülésétől, vagyis a korrupció letagadhatatlanná válásától az eljárás megkezdéséig vezető út sem volt sima. Július végén például a Fővárosi Főügyészség újságírói kérdésre válaszolva azt nyilatkozta, hogy a Microsoft-ügyben az „Amerikai Egyesült Államok hatóságai feljelentést nem tettek és a Fővárosi Főügyészséget semmilyen más módon sem keresték meg”. Magyarra fordítva ez a következőt jelenti: magunktól nem járunk el, és eddig senki nem szólt hozzánk, hogy kellene valamit tennünk, szóval hagyjatok minket békén. Megnyugtatónak Polt Péter legfőbb ügyész szintén újságírói kérdésre adott válaszát sem tekinthetjük, aki annyit mondott, hogy a „Legfőbb Ügyészség megkeresi az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumát, hogy a Microsoft ügyben van-e a birtokukban bűncselekményre vonatkozó bármely olyan adat, amit rendelkezésre tudnak bocsátani, és amely alapján a magyar hatóságok el tudnak járni”. Közérthetően fogalmazva ez annyit tesz: értjük, hogy a tétlen várakozással nem takarózhatunk tovább, akkor most úgy teszünk, mintha semmi konkrétumot nem tudnánk, de azért körbekérdezünk, hátha másvalaki látott, hallott valamit.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter pedig azzal az igen gyakran alkalmazott formulával próbálkozott be a nyár közepén tartott 140. kormányinfón, hogy a „magyar hatóságoknak semmilyen hivatalos tudomása nincsen” a Microsoft magyarországi korrupciós botrányáról. Világosabban: nincsen itt semmi látnivaló, menjen mindenki a dolgára, nehogy már valaki azt képzelje, hogy majd pont most kezdünk aggódni a korrupció miatt. Az sem adott okot a derűlátásra, hogy az ügyészség 2018-ban már elutasított egy, a Microsoft magyarországi viselt dolgai miatt tett feljelentést, mivel az Egyesült Államok hatóságaival kötött egyezséghez vezető, ám akkor még nem lezárt vizsgálatokról megjelent sajtóhírek Magyarországon úgymond nem keltették bűncselekmény gyanúját.
És persze az is borzolta a kedélyeket, hogy a Microsoft Magyarországot a botrányos üzletek idején vezető menedzserek vígan ejtőernyőztek állami állásokba. Papp István korábbi ügyvezető az egyik külügyi háttércég elnökhelyettese lett, a beosztásánál fogva talán leginkább érintett Sagyibó Viktor, a Microsoft Magyarország kormányzati kapcsolatokért felelős korábbi igazgatója pedig a Miniszterelnökségre került miniszteri biztosnak.
Minden adott volt tehát ahhoz, hogy a Microsoft-botrány Elios-2.0 ügyként kerüljön be a hazai korrupciográfiai annalesekbe. Ugye emlékszünk még: az Elios nevű, az elkövetés idején Tiborcz István nemzeti vő érdekkörébe tartozó vállalat és partnercégei 43 millió euró összegű európai uniós támogatást felemésztve többtucat települést borítottak sötétbe a közvilágítás korszerűsítése címén. Hiába jelezte az OLAF, azaz az Európai Bizottság csalásellenes hivatala a magyar kormánynak, hogy az Elios-ügyben maffiamódszerekkel zajlott a korrupció, felelősségre vonás mégsem történt. A rendőrség a büntetőeljárást bűncselekmény hiányában két ízben is megszüntette, a Közbeszerzési Hatóság pedig, legalábbis elnökének állítása szerint nem kapott jogsértésre utaló jelzést.
Mit kellene tennie a rendőrségnek és az ügyészségnek?
Roppant egyszerű: meg kellene állapítani, hogy amit az egyezségben szabálytalan kifizetésnek neveznek, vesztegetést valósított-e meg. Mindenesetre nehéz elképzelni, hogy ebben az esetben a Microsoft termékek magyarországi állami intézmények részére történt értékesítése ne az ilyen beszerzésekről dönteni vagy azokat ellenőrizni hivatott állami alkalmazottak törvénytelen befolyásolásával történt volna. Márpedig ezt a magyar büntetőjog hivatali vesztegetésként és annak elfogadásaként, hűtlen kezelésként, valamint közbeszerzési kartellezésként és költségvetési csalásként rendeli büntetni. Az egyezségben írtakból azonban nem következik egyértelműen, hogy az USA hatóságai mindezeket a bűncselekményeket teljes körűen feltárták. A magyar bűnüldözésnek tehát bőven lenne még teendője, aminek elvégzésében sokat segítene, ha az USA bűnüldözői átadnák az általuk összegyűjtött bizonyítékokat. A Transparency International Magyarország erre külön megkérte az illetékeseket az Egyesült Államok igazságügy-minisztériumának írt levélben.
A nyomozás során mindenekelőtt azonosítani kell, hogy kik döntöttek a Microsoft-megrendelésekről úgy az állami, amint a beszállítói oldalon. Az így feltárt személyi háló egyes szereplőit más és más bűncselekmények felelőssége terhelheti. Vesztegetés miatt például többen és többféle minőségben felelhetnek, egyebek mellett azok, akik a beszerzési döntés befolyásolásáért pénzt kértek, ajánlottak vagy fogadtak el, akár beszerzőként, akár beszállítóként. Közülük az állami szereplők számíthatnak súlyosabb büntetésre, ha kenőpénzt fogadtak el és cserébe megszegték a hivatali kötelezettségeiket. Vesztegetésért felel továbbá az is, akinek az lenne a kötelessége, hogy megelőzze a mások által végrehajtott vesztegetést, de mulasztása folytán a vesztegetésre mégis sor kerül. Ezért a Microsoft Magyarország, a Microsoft termékeit érétkesítő viszonteladók, de akár az állami szervek belső ellenőrei is bajban lehetnek, még ha őket közvetlenül nem is fizette le senki.
Büntetőjogi felelősség terheli azokat is, akik az üzletszerzés „alkotmányos költségeként”, más szóval járadékként jelentkező veszegetési összegek leplezésére hivatott fiktív szerződéseket kötöttek. Ilyeneknek létezniük kellett, hiszen a korrupció elkövetői jellemzően sem számlát nem állítanak ki a kenőpénzről, sem valós szerződésbe nem foglalják annak elfogadását. A vesztegetésre fordított összegek a gyakorlatban az állam által a Microsoft-termékek elvileg lealkudott árához képest kifizetett többletösszegként jelentkezhettek. Vagyis a kenőpénz az állam vagyonát csorbította, ami pedig hűtlen kezelésnek minősül.
A közbeszerzési szabálytalanságok miatt is büntetésre kell számítani, a büntetőtörvény ugyanis öt évig terjedő börtönnel honorálja azt, ha a közpénzes megrendelésekért folyó versenyt összejátszással torzítják. A Microsoft Magyarország esetében az állam játszhatott össze az egyik piaci szereplővel, ami ugyan nem tipikus formája a közbeszerzési kartellezésnek, de ettől még büntetendő.
Végezetül azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a magyar kormány az Európai Uniótól kapott pénzből vásárolt Microsoft szoftvereket, és Brüsszel nem annyira megengedő a közpénzek lenyúlása terén, mint Budapest.
Az OLAF már vizsgálódik a Microsoft magyarországi ügyeiben, kérdés azonban, hogy a magyar hatóságok nyomoznak-e az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő költségvetési csalás miatt. A magyar büntetőjog legalábbis ekként rendeli szankcionálni az uniós forrásokra elkövetett csalásokat. Az Európai Bizottság mindenesetre elrendelheti a szoftverbeszerzésekre adott, ám szabálytalanul felhasznált támogatás visszafizetését.
Mire lehet számítani, ha sikeres lesz a nyomozás?
Reménykeltő, hogy a hatóságok ezúttal eljárást indítottak, de nem szabad feledni, hogy erre az Elios-ügyben is sor került. Vagyis még mindig nem zárható ki, hogy a büntetőeljárás eredménytelennek bizonyul, és akkor a Microsoft-ügy elkövetői is megússzák a felelősségre vonást. Ha azonban bíróság elé kerülnek, akár sokéves büntetésre is számíthatnak. Ebben az esetben amolyan „Simonka György 2.0” ügy valósulna meg. Simonka György, a kormánypárt dél-békési képviselője a parlamentben, az ellene emelt vád szerint az Európai Unió mezőgazdasági és egyéb támogatásait iparszerűen lenyúló hálózatot működtetett és ezáltal összesen 1,4 milliárd forint kárt okozott. Tettiért akár 8 évet meghaladó fegyházra is számíthat, ami meglehetősen szigorú büntetés lenne. Más kérdés, hogy az ötévi nyomozást lezáró vádemelésre csak nemrégen került sor, és Simonka György, bár a parlament közel egy éve megfosztotta a mentelmi jogától és meggyanúsítására is sor került, mindvégig szabadlábon maradhatott. Ha akarta, ennyi idő alatt kimenekíthette a terhére rótt bűncselekmények útján szerzett vagyont, így most már alig maradt remény arra, hogy a hatóságok az elcsalt pénz számottevő részét visszaszerezzék.
Ennél sokkal jobb eredményekkel a Microsoft-ügy nyomozása sem kecsegtet. A vesztegetésből származó vagyont ugyan a törvény alapján el kell kobozni, ám négy évvel a korrupció elkövetése után már aligha lelhetőek fel a bűnös gazdagodásból származó pénzek. Ezért a Microsoft-ügy még az optimistább forgatókönyv szerint is legfeljebb annyira ígérkezik eredményesnek, amennyire a Simonka György ellen indított büntetőeljárás.
Elképzelhető, hogy a felelősök bíróság elé, majd onnan hosszabb időre rács mögé kerülnek, az azonban nem valószínű, hogy az általuk lenyúlt pénzt valaha viszontlátják az adófizetők.
Mindezt tetézheti az Európai Bizottság jövőbeli esetleges döntése, ha visszaveszi az uniós támogatást. Összességében tehát a magyar polgárok kétszeresen is ráfizethetnek: elbukták a vesztegetésre fordított pénzeket, és akár ugyanekkora összeg visszafizetésére is kötelezhetik az országot.
Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi igazgatója | A Microsoft magyarországi korrupciós botránya | Ma már nemcsak köztudomású a Microsoft magyarországi leányvállalatának korrupciós botránya, hanem büntetőeljárás is indult az államhatalmi szervezeteket érintő visszaélések ügyében. Ilyesmire egyre ritkábban kerül sor, ezért érdemes végignézni a Microsoft-ügy történéseit, hátha ezek ismeretében következtetni lehet az eljárás várható kimenetelére | null | 1 | https://korrupcio.blog.hu/2019/10/04/a_microsoft_magyarorszagi_korrupcios_botranya | 2019-10-05 18:16:54 | true | null | null | Transparency |
Nem tudom, mennyi volt a véletlen, a szerencse vagy a gondviselés hivatásom gyakorlása közben az elmúlt több mint két évtized kulcsfontosságú pillanataiban, mindenesetre igyekeztem megőrizni nyugalmamat és palástolni a fellobbanó szakmai izgalmat, amikor jó három évvel ezelőtt egy kezét tördelő, szipogó alföldi könyvelőnő a bizalmába fogadott, és éppen hozzám fordult egy barátja miatt, aki – elmondása szerint – kilátástalannak tűnő helyzetbe került.
Elmesélte, hogy a barátját elfogta a NAV, amikor nagy nehezen sikerült visszaszereznie azt az ötmillió forintnyi kenőpénzt, amelyet egy nyertes pályázatért cserébe egy országgyűlési képviselőnek kellett eljuttatnia, de végül nem kaptak támogatást. Első pillanatban világos volt, hogy nem akármilyen üggyel állok szemben, és nem lesz egyszerű a több szálon futó nyomozás közben minden részletet megvilágítani. Diszkréciót és segítséget kértek egy végtelenül galád és aljas szituációban, amelyben ők, azaz az ügyeskedők álltak szemben egy hatalmával visszaélő, tekintélyelvű országgyűlési képviselővel és háttérszervezetével. Későbbi vallomásaikban, illetve a lehallgatott telefonbeszélgetéseikben pontosan követhető ennek a nyomasztó zsarolásnak minden egyes mozzanata, az érintettek tehetetlen vergődése.
Az elkövetők nem módos emberek. Egyikük például azért ment bele az alkuba, mert egyenesbe akart jutni, visszafizetni a tartozásait, egy másik vádlott csupán Disneylandbe szerette volna elvinni a gyermekét, boldognak látni, és enyhíteni egy kicsit a mindennapok szorításán. Miért éppen ők tévedtek a tilosba, és kerültek az egymás között csak Voldemort nagyúrnak nevezett képviselő hálójába?
Leginkább azért, mert az érintett könyvelőirodának volt már annyi működő és még papíron alvó szociális szövetkezete, amelyre Mengyi Roland csapatának pályázati szempontból szüksége volt.
Azt, hogy félmilliárd forint uniós pénz váratlanul bennragadt az Emberi Erőforrások Minisztériumában, és az adott év végével lejárt a támogatási ciklus, vagyis az el nem költött pénzt vissza kell küldeni Brüsszelnek, Mengyi Roland nem tudhatta bennfentes kapcsolat nélkül. Hogy ki lehetett ez a kontaktszemély, a nyomozásnak nem sikerült feltárnia.
Ez furcsa, mert nem túl bonyolult a képlet. Főleg azon nyomozók számára nem az, akiknek lehetőségük nyílt betekinteni a humántárca iktatási rendszerébe, és kigyűjteni, hogy kiknek a kezén ment át az ominózus TÁMOP5.5.815/1 azonosítási számú, Modellprogram a szociális szövetkezetek hálózatosodása érdekében elnevezésű, félmilliárd forint kertösszegű pályázat, amelynek lebonyolítására mindössze hat hét állt rendelkezésre. A rövid határidő a pénzre ácsingozók számára nem jelentett akadályt, hiszen a háttérmunkát végzők mindent előre lepapíroztak, átutalásra készen. A vádlottak valójában csak biodíszletek voltak az ügyben, az általuk kiépített szociális szövetkezeti hálón folyt volna át a pénz, amelynek elosztásán hónapokig zajlott az alkudozás. A lehallgatott telefonbeszélgetések szerint Mengyi képviselő az első körben 50 százalékos, vagyis összesen 250 millió forintos visszaosztáson kívül ötmillió forint úgynevezett alkotmányos költséget kért előre, majd a pályázat sikere esetén a kiutaláskor még egyszer ugyanennyit. Az alkudozások végén a visszaosztás végül 90 százalékon állt meg, amelyet a szövetkezeteknek oktatás, e-learning, konferencia-, workshopszervezés és hasonló címen kellett volna leszámlázniuk, miközben a biodíszletet jelentő szereplők már azért rimánkodtak, inkább legyen érvénytelen a pályázatuk, mint hogy ebben a mértéktelen harácsoláson alapuló korrupciós ügyben részt vegyenek. Ez a vágyuk végül is teljesült, mivel a szaktárca nem támogatta a benyújtott pályázataikat.
Nem azért utasították el a jelentkezőket, mert a pályázataik nem feleltek meg a kiírásnak, hanem azért, mert a szociális szövetkezetek nagyüzemi járulékcsalásait nyomozó NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága értesítette Balog Zoltánt, az Emberi Erőforrások Minisztériumának akkori vezetőjét a büntetőjogilag aggályos szervezetekről.
Miután a pályázat meghiúsult, az ötmillió forintnyi alkotmányos költség visszajárt a pályázóknak. Ennek az összegnek a Mengyi barátja általi kézbesítésekor ütött rajtuk a NAV-kommandó. A legtöbb vádlottat letartóztatták, Voldemort Nagyúrnak a képviselősége miatt mentelmi joga volt, ezért kapott néhány hónap fórt. Pedig korábban akadt olyan szituáció, amikor parlamenti képviselőként is törvényesen őrizetbe vehették és letartóztathatták volna. Erre a jogszabály szerint akkor van lehetőség, ha egyértelmű bűnügyi szituációban rajtaütnek, és leleplezik. 2015 júliusában volt ilyen pillanat. A per egyik vádlottja vitte az ötmillió forintos alkotmányos költséget a tiszaújvárosi Mamma Rosa pizzériába, Mengyi egyik törzshelyére. Mivel a lehallgatások során Voldemort lelepleződött, és a hatóság számára is nyilvánvalóvá vált, hogy egy országgyűlési képviselővel szemben kellene fellépni, a nyomozók elbizonytalanodtak.
Hiába álltak a NAV emberei bevetésre készen, a rajtaütésre felsőbb parancs hiányában nem került sor, így a korrupció csak kísérleti szakban maradt, pedig ha megvalósul (átveszi a pénzt, és rajtaütnek), akkor a múlt héten Mengyi Roland a jelenlegi jogerős büntetésének legalább a dupláját kapja.
A volt képviselő a bírósági tárgyaláson már nem emlékezett pontosan arra, hogy mit kapott vádlott-társától akkor a pizzériában, talán egy női ruha vagy pálinka lehetett.
Az ügyben nem csak a kenőpénz átadásának leleplezése maradt el, idővel a NAV titkos felderítése is zátonyra futott. 2015. szeptember 3-án egy NAV-nyomozó Balog Zoltánnak címzett levelet kézbesített a minisztériumban, ettől a pillanattól kezdve a vádlottak óva intették egymást a pályázatról való nyilvános diskurzusról. Akad olyan lehallgatott telefonbeszélgetés, amelyben tényként közli egyikük: „lehallgatnak bennünket”.
A NAV végül feljelentést tett a kiszivárogtatás ügyében, és a Legfőbb Ügyészség 2016. szeptember 12-én a Központi Nyomozó Főügyészséget bízta meg a minősített adattal visszaélés vétségének a kivizsgálásával. A nyomozás adatai szerint a korlátozott terjesztésű levelet Vennes Szilvia, a miniszter kabinetfőnökségének munkatársa vette át a NAV futárjától, majd tőle Farkas Anikó kabinetvezetőhöz került, ő bontotta fel. A kabinetfőnök azonnal megmutatta az iratot Balog Zoltán miniszternek. Az egykori Bibó-szakkollégista vallomása szerint Balog Zoltán azt kérte tőle: beszéljen Köpeczi-Bócz Tamás EU-fejlesztések koordinációjáért és stratégiákért felelős helyettes államtitkárral, és hívja fel a figyelmét, hogy a szociális szövetkezetek támogatására meghozott pályázat kiírásánál és elbírálásánál fokozott figyelemmel járjanak el. Utasította, hogy az iratban nevesített szövetkezetek ne jussanak pénzhez. Farkas Anikó a korlátozott terjesztésű levelet megmutatta Köpeczi-Bócz Tamásnak, ő megígérte neki, hogy a miniszter kérésének megfelelően fog eljárni. A dokumentum ezután a minisztérium titkos iratokat kezelő egységének irattárába került. Köpeczi-Bócz Tamás azonban a kihallgatása során tagadta, hogy látta volna a NAV korlátozott terjesztésű iratát. Továbbá azt is, hogy neki Farkas Anikó kabinetfőnök bármiféle instrukciókat adott volna a szociális szövetkezeteket érintő, folyamatban lévő támogatási pályázattal kapcsolatban. Patthelyzet alakult ki, ezt csak a harmadik szereplőnek, Balog Zoltánnak a kihallgatása oldhatta volna fel, de erre nem került sor. Így a nyomozást bizonyítékok hiányában megszüntették.
Mengyi Roland mindvégig tagadta a vádat, mondván, félreértették, valamint visszaéltek a nevével.
Vajon miben bízott a vallomásokkal és a lehallgatási jegyzőkönyvekkel szemben? Vajon miért nem beszélt arról, amit ebben a pályázatban szakmailag lepapírozó háttérországról tudott, tudhatott, valamint a minisztériumi szálakról, döntéshozókról? Miben és kiben bizakodott? Nem tanult Stadler József és Zuschlag János esetéből, akik kedélyesen végigmosolyogták a hasonlóan politikai hátterű büntetőeljárásaikat, de az ítéletkor elsápadtak?
Az ominózus uniós pályázatra a kiírást, valamint a támogatásra alkalmas pályázatot egy fővárosi iroda, a Public Sector Consulting készítette. A cég összesen 19 uniós projekt esetében végzett pályázatíró, projekt-, illetve menedzsmentszolgáltatói munkát. Ebből három esetben indult büntetőeljárás. Az egyik a Voldemort-sztori, a másik a Békés megyei agrárfejlesztési támogatások, amelyekben a közelmúltban bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével gyanúsították meg Simonka György kormánypárti parlamenti képviselőt. A harmadik a vidéki széles sávú hálózati fejlesztésekre Brüsszel által nyújtott 12 millió euró szabálytalan felhasználása. Ez a tétel szerepel az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2018-as jelentésében is. A kedvezményezett az Opticon-csoport volt, amelynek tulajdonosa és ügyvezetője, valamint a Vidékháló Kft. vezetője és társaik március óta előzetes letartóztatásban vannak bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanúja miatt. A kárérték ebben az ügyben 4,8 milliárd forint.
A 2005-ben alakult Public Sector Consulting Kft. többségi tulajdonosa az ősfideszes Holbok Sándor, aki a cégalapítás előtt Szájer József kabinetfőnöke és tanácsadója volt, majd 2010-ben Hende Csaba révén bekerült a Honvédelmi Minisztériumba tanácsadónak. Emellett a tárca két cégének a felügyelőbizottsági elnöke, egynek pedig az igazgatósági tagja volt, továbbá Kuna Tibor üzlettársaként is tevékenykedett, akit jelenleg nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással vádol a Fővárosi Főügyészség.
A Public Sector Consultingtól eddig egyik ügyben sem követelték vissza a pályázati tevékenységükért kiutalt költségeket, igaz, már késő is lenne, mert időközben a cég végelszámolással megszűnt.
Mindezek fényében érthető, hogy doktor Mengyi „Voldemort” Roland feldúltan távozott a másodfokú ítélet indoklásakor a tárgyalóteremből. Ő kapta a legtöbbet, és egyedül neki kell börtönbe vonulnia, mert a többi elítélt már kitöltötte a rá eső részt az előzetes letartóztatása során, mások pedig nem is kerültek a vádlottak padjára. Vigasza csupán annyi lehet, hogy az ügye elsodorta a pályázatokat felügyelő Csepreghy Nándort, az ő főnökét, Lázár Jánost, valamint Köpeczi-Bócz Tamást is menesztették a humántárcától.
Harry Potter ebben az epizódban legyőzte Voldemortot, de a film hamarosan újabb sztorival folytatódhat. A legközelebbi büntetésre felkészül: Simonka György, miközben már zajlik a következő fejezet szereplőválogatása. | Lehervadt a mosoly Voldemort arcáról | null | 1 | https://168ora.hu/itthon/fidesz-mengyi-roland-korrupcio-borton-rajnai-attila-175210 | 2019-10-06 10:33:28 | true | null | null | 168 óra |
|
Mint azt az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének sajtó és média részlegének vezetőjétől, Felix Bubenheimertől megtudtuk: a Europe Direct-irodákat megyénként eltérő helyi partnerek működtetik saját felelősségi körükben. A fenntartók között szerepelnek megyei önkormányzatok, kereskedelmi és iparkamarák, civil szervezetek és egyetem is.
De mi történik akkor, ha egy olyan civil szervezet lesz egy, az Európai Bizottság támogatásából is élő tájékoztató iroda működtetője, amelynek vezetője egy pártpolitikus, aki ráadásul meg is méretteti magát az idei önkormányzati választáson?
Nem túl meglepően az, hogy elmosódnak a határok, és könnyen a kampány részéve válik az elvileg semleges – nagyobb részt fontos tájékoztatási és ismertterjesztő feladatot ellátó – EU-s iroda, mint ahogy történt ez Salgótarjánban is a Europe Direct Nógráddal.
A nógrádi tájékoztató iroda története onnantól válik igazán érdekessé, amikor idén év elején a Fejlődő, Élhető és Szerethető Városért Egyesület lett a Europe Direct Nógrád működtetője és befogadta azt a saját irodájába.
A Fejlődő, Élhető és Szerethető Városért Egyesület elnöke ugyanis nem más, mint Fenyvesi Gábor fideszes politikus, a jelenlegi kormánypárt helyi alelnöke, önkormányzati képviselőjelölt,
aki nem mellesleg 2006 és 2014 között Salgótarján alpolgármestere is volt. Fenyvesi párszor már bekerült az országos sajtóba is: egyszer, még 2008-ban azzal, hogy kiderült, jogosulatlanul használt doktori címet, majd tíz évvel később azzal, hogy még alpolgármesterként több millió forintnyi EU-s támogatást nyert vendégház létrehozására, amely aztán ennek ellenére évekig nem működött. A Europe Direct Nógrád irodavezetője pedig Fenyvesi felesége, Fenyvesiné Mester Erika.
A Fejlődő, Élhető és Szerethető Városért Egyesület eddigi online és offline tevékenységét végignézve nyugodtan kijelenthető, hogy az nem független az elnöke politikai szerepvállalásától, a civil szervezet Facebook-oldalán is jelentős részben (párt)politikai tartalmú vagy motivációjú posztok sorakoznak. Korábban pedig rendszeresen szervezett az egyesület „polgári szalonokat”, ahová általában Fidesz-közeli elemzőket, újságírókat hívtak meg vendégnek, akikkel az elnök Fenyvesi Gábor beszélgetett. Fun fact: mint nyitóképünkön is látszik, a Europe Direct Nógrádnak helyet adó irodát is Polgári Szalonnak hívják.
Hogy mit csinál egy fideszes politikus által gründolt civil szervezet, az magánügy, mindez csak annak fényében válik érdekessé, hogy
a fideszes Fenyvesi által működtetett, elvileg politikailag semleges Europe Direct Nógrád is alaposan belecsúszott a Fidesz kampányába. Mutatunk öt példát, hogy hogyan.
1. Nem hívták meg a szocialista városvezetést az Európa-napra
Májusban országszerte színes programokkal várta az érdeklődőket az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete, az Európai Parlament hazai irodája és a Europe Direct tájékoztató hálózat az Európa-napi rendezvénysorozat részeként. Salgótarjánban is volt ilyen rendezvény, a szó szerint a szlovák határnál fekvő Somoskő nevű településrészen. Ide az elmúlt években mindig meghívták Salgótarján regnáló – egyébként baloldali – városvezetését is. Idén viszont nem, ahogy a Somoskőt magába foglaló választókerület – szintén baloldali – önkormányzati képviselőjét sem.
Helyettük viszont meghívták és beszédet is mondhatott Szabó Csaba, a város túlsó végén fekvő választókerület Fidesz-KDNP-s önkormányzati képviselője, akiről ekkor már lényegében tényként kezelték a városban, hogy ő lesz a Fidesz-KDNP salgótarjáni polgármesterjelöltje, néhány héttel később pedig ezt hivatalosan is bejelentették.
SZABÓ CSABA, A FIDESZ-KDNP SALGÓTARJÁNI POLGÁRMESTERJELÖLTJE BESZÉDET MOND A 2019 MÁJUSI SALGÓTARJÁNI EURÓPA-NAPON EGY EURÓPAI NÉPPÁRTOS ESERNYŐ ALATT FOTÓ: EUROPE DIRECT NÓGRÁD / FACEBOOK
2. Gasztro „Polgári” Piknikek a fideszes képviselővel, polgármesterjelölttel és Kárpátia-koncerttel
A Fidesz-KDNP-s politikusok által működtetett Polgári Salgótarjánért Alapítvány először május közepén, az európai parlamenti választásokat megelőzően szervezett ún. Gasztro Polgári Pikniket Salgótarján főterére, amelynek plakátján ugyan nem szerepeltek a Fidesz és a KDNP logói, de fideszes politikusok és a Fidesz-közeli Facebook-oldalak is aktívan reklámozták közösségi felületeiken a rendezvényt, ahogy a Europe Direct Nógrád is, jelezve: ők is ott lesznek a rendezvényen.
A Gasztro Polgári Piknik EP-választásra fókuszáló, de közben már az önkormányzati választásra is kikacsintó megnyitóbeszédét Becsó Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, illetve az előbb már említett Szabó Csaba mondta, és a Fidesz-KDNP egy óriási saját sátrat kapott a színpad mellett. A színpad másik oldalán azért felállítottak egy kisebb „civil” sátrat, ide települt ki többek között a Europe Direct Nógrád. Biztos csak a véletlen műve, hogy az önkormányzati választás közeledtével újra Gasztro Polgári Pikniket rendez a Polgári Salgótarjánért Alapítvány szeptember 27-én késő délután és este a város főterén, ahol a nagyon polgári Kárpátia zenekar lesz a fő attrakció, a hivatalos program szerint pedig a koncert előtt közvetlenül ezúttal is Becsó Zsolt és Szabó Csaba mondanak köszöntőt.
Azt még nem tudhatjuk, hogy a Europe Direct Nógrád ide is kitelepül-e majd, azt viszont már tudjuk, hogy saját körében hetek óta népszerűsíti a rendezvényt, hiszen valamilyen teljesen érthetetlen okból külön Facebook-eseményt is készített neki. Ez több héten keresztül ott díszelgett a Europe Direct Nógrád Facebook-oldalán, ez az event fogadott minket a nyitóoldal tetején, mint közelgő esemény.
Aztán csütörtök este, egyetlenegy nappal a rendezvény előtt eltűnt a Facebook-esemény. Ez nem sokkal azután történt, hogy az Európai Bizottság magyarországi képviseleténél érdeklődtünk róla.
TÖBB HÉTIG FOGADTA A EUROPE DIRECT NÓGRÁD FACEBOOK-OLDALÁNAK LÁTOGATÓIT A POLGÁRI PIKNIKRE KÉSZÍTETT ESEMÉNY, AMI AZTÁN EGY NAPPAL A RENDEZVÉNY ELŐTT, CSÜTÖRTÖK ESTÉRE ELTŰNT AZ OLDALRÓL.
3. Gasztro Családi Nap a Europe Direct Nógrád és az azt működtető fideszes jelölt közös szervezésében
A szeptember elejétől október elejéig tartó, és véletlenül sem kampánygyanús „Polgári Piknik rendezvénysorozat” részeként nem csak újabb Gasztro Polgári Piknik lesz, hanem sok egyéb, Salgótarján különböző városrészeit érintő esemény is. Ezek egyike a belvárosban szeptember 28-án, szombaton megrendezendő Gasztro Családi Nap, melyet a Fenyvesi-féle Fejlődő, Élhető és Szerethető Városért Egyesület szervez. Az esemény plakátján a rendezvény helyszínét magába foglaló, illetve ahhoz közel fekvő
választókerület két Fidesz-KDNP-s önkormányzatiképviselő-jelöltje, illetve egy, a Polgári Salgótarjánért Alapítvánnyal egy címre bejegyezett civil szervezet mellett a Europe Direct Nógrád is támogatóként van feltüntetve.
Az egyik Fidesz-KDNP-s önkormányzatiképviselő-jelölt pedig nem más, mint Fenyvesi Gábor, aki ugye magát a rendezvényt hivatalosan szervező Fejlődő, Élhető és Szerethető Városért Egyesület elnöke is. Annak tehát, hogy a civil szervezet nevén túl még külön fel is tüntették Fenyvesi Gábort, aki éppen a belvárosban indul, feltehetően kampánycéljai vannak. Ezt a rendezvényt is aktívan reklámozza Facebook-oldalán a Europe Direct Nógrád, továbbá jelezték azt is, hogy saját sátorral és színes programokkal lesznek jelen az eseményen.
4. EU-s támogatással rendezett konferencia a kampány közepén, szinte csak fideszes felszólalókkal
Szeptember 18-án „Az EU kohéziós politikája a gyakorlatban” címmel rendezett konferenciát és workshopot Salgótarjánban a Europe Direct Nógrád és a Fejlődő, Élhető és Szerethető Városért Egyesület. Mint a meghívón írják: „A Europe Direct Nógrád Tanácsadó Iroda elsőként szervez konferenciát és workshopot az Európai Unió kohéziós politikájáról. A sorozat első állomásán a civil szervezetek kerülnek a középpontba. Az előadások után szekcióbeszélgetésekre kerül sor. A rendezvényt az Európai Bizottság támogatja.”
A minikonferencia programját sikerült úgy összeállítani, hogy azon a Europe Direct Nógrád és a Nógrád Megyei Civil Információs Centrum irodavezetőin kívül a további felszólalók mindegyike aktív Fidesz-KDNP-s politikus.
A köszöntőt Fenyvesi Gábor mondta az egyesülete nevében. Aztán előadást tartott Tolnai Sándor jelenlegi Fidesz-KDNP-s önkormányzati képviselő, aki újraindul a képviselőségért az október 13-ai önkormányzati választáson. Ő egyrészt a Polgári Salgótarjánért Alapítvány, másrészt egy olyan – a Polgári Salgótarjánért Alapítvánnyal egy címre bejegyezett – szervezet, A Háztartások Foglalkoztatásáért Alapítvány kuratóriumának is tagja, amelyhez százmillió forintos nagyságrendben érkeztek költségvetési és EU-s források különböző jogcímeken az elmúlt években, és amely alapítvány szinte mindig támogatóként jelenik meg a Fidesz-közeli helyi rendezvényeken, a logójuk is rendszeresen szerepel ezek plakátjain.
A harmadik Fidesz-KDNP-s politikus betuszkolása a konferencia programjába volt viszont a legárulkodóbb. „A civilek szerepe a közösségépítésben Salgótarjánban” címmel ugyanis
nem más mondhatta el gondolatait, mint Szabó Csaba, a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje. De nem ebben a minőségében, hanem „civilként”,
a szintén a Polgári Salgótarjánért Alapítvánnyal azonos címre bejegyzett Somlyó-Forgách Lakóközösségi Egyesület tagjaként – még csak nem is vezetőjeként – kapta meg a lehetőséget erre Salgótarján több ezer valódi civilje közül. És akárcsak az Európa-nap esetében, erre a Europe Direct Nógrád által szervezett, az Európai Bizottság által támogatott rendezvényre sem hívtak meg senkit a regnáló városvezetés részéről.
SZABÓ CSABA, A FIDESZ-KDNP SALGÓTARJÁNI POLGÁRMESTERJELÖLTJE ELŐADÁST TART A CIVILEKRŐL A EUROPE DIRECT NÓGRÁD KONFERENCIÁJÁN FOTÓ: FENYVESI GÁBOR / FACEBOOK
5. A Europe Direct Nógrád hivatalos weboldala
A Europe Direct Nógrád hivatalos weboldalaként a salgoklikk.hu szerepel az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének honlapján is. A salgoklikk.hu impresszuma szerint az oldalt a Fejlődő, Élhető és Szerethető Városért Egyesület üzemelteti. Mivel a Europe Direct Nógrád működtetője is ez az egyesület, így önmagában ez nem túl érdekes. Az viszont már az, ha megnézzük a weboldal tartalmát, ami
kvázi híroldalként is működik, de nem frissül rendesen, és igencsak szelektíven válogat a hírek közül, mondhatni a Fidesz-KDNP-nek kedves módon egyoldalú:
a kormánypártokról pozitívan ír, míg a politikai ellenféllel kapcsolatos cikkeknek kizárólag negatív kicsengése van. Amennyiben ez a Fejlődő, Élhető és Szerethető Városért Egyesület kizárólagos oldala lenne, akkor természetesen ez a „magánügye” lenne. De mivel ez a Europe Direct Nógrád hivatalos oldala is, így azért felmerül a kérdés, mennyire egyeztethető ez össze azzal, hogy az irodának politikailag semlegesnek kell lennie?
Mit szól mindehhez az Európai Bizottság?
Az Azonnali megkérdezte a fenti jelenségekkel kapcsolatosan az Európai Bizottság magyarországi képviseletének álláspontját. A szervezet sajtó és média részlegének vezetője, Felix Bubenheimer válaszában azt közölte: a Europe Direct-irodákat nem használhatják feladataival és célkitűzéseivel nem összeegyeztethető célokra. Hangsúlyozta azt is: az irodák a kötelező feladataikon és a központilag szervezett eseményeken túl önállóan szervezik mind saját eseményeiket, mind mások által szervezett eseményeken való részvételüket.
„Természetesen a párt- és politikai kampánycélú eseményeken való részvétel nem fér bele a szerződéses keretekbe. Ennek fényében tájékozódni fogunk az ön által felvetett esetekről”
– közölte érdeklődésünkre Bubenheimer.
Követni fogjuk az ügy folytatását, és várjuk, hogy a tájékozódás után mit állapít meg az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete: rendben van-e az, ha egy pártpolitikus saját politikai céljaira is használja az elvileg politikailag semleges, és nagyon fontos tájékoztatási feladatokat ellátó EU-s irodát?
Egy következménye valószínűleg már mindenképpen volt annak, elküldtük kérdéseinket az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének: bár több hete élt, egyetlen nappal a szeptember 27-ei Gasztro Polgári Piknik előtt eltűnt a Europe Direct Nógrád által ehhez készített Facebook-esemény. Talán nem véletlenül. | Így szállt be a Fidesz kampányába az Európai Bizottság által támogatott iroda Salgótarjánban | A jogosulatlanul használt doktori címével, majd alpolgármesterként elnyert uniós milliókból felújított, ám évekig nem működő vendégházával ismertté vált Fenyvesi Gábor fideszes politikus civil szervezete működteti az Európai Bizottság által is támogatott Europe Direct-hálózat Nógrád megyei irodáját. Úgy tűnik azonban, hogy nem tudtak ellenállni a kísértésnek, hogy az elvileg politikailag semleges, ismeretterjesztő feladatot ellátó irodát ne használják politikai célokra is. | null | 1 | https://azonnali.hu/cikk/20190927_igy-szallt-be-a-fidesz-kampanyaba-az-europai-bizottsag-altal-tamogatott-iroda-salgotarjanban | 2019-09-27 02:00:00 | true | null | null | Azonnali |
Polgármesterek elégelték meg, hogy térségük fideszes országgyűlési képviselője kvázi zsarolja őket: csak akkor juthatnak uniós forrásokhoz, ha az illető politikus barátai nyerik a közbeszerzéseket – erről tájékoztatta egy helyi forrás Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőt.
Hadházy szokásos Korrupcióinfóján tegnap az is elhangzott, hogy bár a települések egy része úgymond behódolt, azokat a polgármestereket viszont, akik ellenálltak, „személyükben is zsarolta” a politikus. Egyikük – előre menekülve – feljelentést tett.
Hadházy összesen négy kérdést tett fel Polt Péternek az üggyel kapcsolatban:
1, Érkezett-e feljelentés (vagy nyomozás áttétel) Önökhöz 2017. óta olyan ügyben, amely Jász- Nagykun-Szolnok megye 04. számú országgyűlési egyéni választókerületét (a választókerület székhelye Törökszentmiklós) – azok településeit – érinti, olyan vonatkozásban, hogy választókerület települések uniós pályázatai pénzeinek a felhasználása során költségvetési csalás és korrupciós bűncselekmények elkövetésének a gyanúja merült fel?
2, Amennyiben nyomozás folyik a fenti paraméterekkel rendelkező ügy(ek)ben, mikor rendelték el a nyomozást, s annak (azoknak) mi a határideje? Egyesítettek-e nyomozásokat?
3, Van-e már gyanúsítottja az esetleges nyomozásoknak?
4, Felmerült-e a nyomozás(ok) során parlamenti vagy önkormányzati képviselők érintettsége?
Polt annyit válaszolt, hogy „az Ön által feltett kérdés alapján jelenleg van beazonosítható ügyészségen folyamatban lévő büntetőügy.”
Hadházy megnevezte az ügyben szerinte érintett fideszes politikust, a vidéki körzetet, sőt, felsorolták azokat a beszállítói beszerzéseket is, amelyeket a forrás szerint a politikus erőltetett ki a településekből: turisztikai és infrastrukturális munkákról van szó a legtöbb esetben.
A térség országgyűlési képviselője a Coca-Cola plakátjai miatt felháborodó Boldog István, és Hadházy őt nevezte meg tegnapi sajtótájékoztatóján. Boldog a neki elküldött kérdéseinkre nem válaszolt, de az alábbi közleményben reagált a vádakra az Index beszámolója szerint:
„Ez az egész csak egy politikai cirkusz, hangulatkeltés a választási kampányban, eddig egyetlen hivatalos megkeresést sem kaptam, de szükség esetén természetesen állok a hatóságok rendelkezésére.”
A Polt Péter által vezetett Legfőbb Ügyészség szintén közleményt adott ki, melyben azt írják, hogy
„Dr. Polt Péter legfőbb ügyész dr. Hadházy Ákos közérdekű adatigénylésére adott válaszában országgyűlési képviselőre vonatkozó információt nem közölt. (…) Dr. Polt Péter legfőbb ügyész a 2019. szeptember 23-án kelt válaszában az országgyűlési képviselőt arról tájékoztatta, hogy a feltett kérdés alapján jelenleg van beazonosítható ügyészségen folyamatban lévő büntetőügy. A legfőbb ügyész válasza kizárólag a fenti kérdésre vonatkozik, és egyetlen személyt sem érint.”
Címlapkép: Hadházy Ákos/Facebook | Hadházy: polgármestereket zsarol egy országgyűlési képviselő az uniós forrásokkal | Uniós támogatásokkal kapcsolatos korrupciós ügyben nyomoz az ügyészség. Hadházy Ákos tudomása szerint az ügyben érintett a térség országgyűlési képviselője is, de ezt a fideszes politikus és az ügyészség is cáfolja. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/10/02/hadhazy-polgarmestereket-zsarol-egy-orszaggyulesi-kepviselo-az-unios-forrasokkal/ | 2019-10-02 02:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
“Örömmel tájékoztatom a tisztelt képviselő-testületet, hogy december végén megkaptuk a hírt, miszerint az összes beadott TOP pályázatunk támogatást nyert” – ezt Tiszakécske fideszes polgármestere, Tóth János mondta a testületi jegyzőkönyv tanúsága szerint 2018. január 25-én.
A megyei lapban már tavaly január elején hosszú interjúban lelkendezett a polgármester a témáról, és részletesen fel is sorolta, hogy mire mennyi pénzt nyertek.
Tóth szerint összesen több mint 1,4 milliárd forint pályázati támogatást nyert el a város településfejlesztésre, amiből a tervek szerint 400 millió forintot fordítanak iparterület-fejlesztésre, körülbelül 700 millió forintot energetikai fejlesztésekre, és 230 milliót turizmusra.
Utóbbiból újulna meg a keskeny nyomtávú kisvasút, a meglévő Tisza-parti kilátó helyére pedig egy új és sokkal magasabb, 14 méteres kilátó épülne, és 116 millió jutna kerékpárútra is.
Tóth János 2018-ban optimistán azt mondta, hogy terveik szerint a következő év elejére az összes beruházás megvalósul majd – vagyis 2019 elejére, de mégsem történt sok minden. A Baon 2019 januárjában arról írt, hogy “jelentős beruházások várhatók Tiszakécskén”, majd felsorolta a már egy évvel korábban is bejelentett fejlesztéseket.
Nyolc hónap telt el az újabb lelkesítő polgármesteri beszámoló óta, a kivitelezések egyelőre mégis csak vánszorognak. A Móricz Zsigmond kollégium konyha felújítását 41 millióért vállalták augusztusban, az alsó tagozatos iskola energetikai korszerűsítését pedig még februárban hirdették ki 196 millió forintért, augusztusi végi átadással. Utóbbiról a helyi tévé is beszámolt, arról azonban nincs hír, hogy el is készült volna a fejlesztés. Ipari parkról, kisvasútról, kerékpárútról pedig semmi hír.
Kilátó – természetesen a stadion mellett
“Kilátó? Kettő is van, az egyik a stadion mellett, ott keresse” – így igazított útba egy helybéli, amikor a már meglévő látványosságot kerestem. Miután felmásztam az alig pár méteres Holt-tiszai kilátóra, érthetővé vált, miért kell másik: ebből csak a fák koronáját lehet látni, a vizet nem. A közelben futna a kisvasút is: a régi lepusztult sínek még a helyükön vannak, a moha és a gaz is szépen nő, ez az egyetlen változás a környékén.
A tiszakécskei szomorú semmiről készült képgalériánk:
A szocialista Gondi István képviselő szerint ennél sokkal több beruházást jelentettek be, ami el sem kezdődött, és már a 2018-as költségvetésben is szerepeltek.
“Az iskoláknál elindult a folyamat, igaz sokkal több pénz kell hozzá, mint tervezték. Összesen 5,1 milliárd forint szerepelt fejlesztés címén a költségvetésben, az iparterület fejlesztése nem történt meg, kisvasútról semmit sem tudunk” – mondta Gondi István az Átlátszónak. Hangsúlyozta, az energetikai korszerűsítések is épp csak, hogy elindultak, de a kerékpárútnál “egy kapavágás sem történt”.
A pályázat nyertes, de nincs rá pénz
Gondi elmondta, hogy a legjelentősebbnek tűnő, 1,1 milliárd forintos Holt-Tisza rehabilitációról sem lehet tudni semmit.
“Azt mondták, amikor rákérdeztem, hogy a pályázat nyertes, de nincs rá pénz. Többször megígérték, hogy a pénzek megvannak, de semmi sem történik. Hogy mennyire nem stimmelnek a dolgok jól mutatja, hogy az iskola felújításnál is jelentősen drágult minden, ha ez a többi beruházásra is érvényes, akkor semmi sem lesz a nagy ígérgetésből” – magyarázta a szocialista képviselő. Gondi István szerint a fideszes többség nem feszegeti a nagy bejelentéseket, a polgármestert ezért sem szorítják sarokba képviselőtársai.
Kerestük az önkormányzatot, hogy mit lehet tudni a 2018 januárjában először, majd idén januárban másodszor is bejelentett fejlesztésekről, de nem válaszoltak kérdéseinkre. Úgy tűnik, hiába fideszes a polgármester Tiszakécskén, hiába fideszes a testület többsége, a beígért források lehívása mégsem halad.
Szépen gyarapodik azonban a város egyik híres lakója, Szíjj László, akinek cégei az elmúlt években rengeteg közbeszerzést nyertek. Szíjj szoros üzleti kapcsolatban áll Mészáros Lőrinccel, Orbán Viktor miniszterelnök barátjával, az Átlátszó pedig megörökítette már egy luxusjacht fedélzetén és magánrepülős utazás után is.
Címlapkép és galéria: a szerző felvételei
Frissítés, 2019. 10. 09.
Több mint egy hónappal kérdésünk elküldése, és nem sokkal írásunk megjelenése után megjött a válasz a tiszakécskei polgármesteri hivataltól. A 3 oldalas levélben – amit itt teljes terjedelmében el lehet olvasni – azt írják, az elnyert pályázatok közül 5 esetben, „Az Alsó-Tisza és a Körösök vízi turizmusának komplex fejlesztése”, a „Tiszakécske Város Önkormányzata ASP központhoz való csatlakozása”, a „Bölcsődei fejlesztések Bács-Kiskun megyében”, a „Móricz Zsigmond Oktatási Intézmény Gimnázium és Felsőtagozat épületének energetikai korszerűsítése” és a „Móricz Zsigmond Oktatási Intézmény Alsótagozat épületének energetikai korszerűsítése” című pályázatok céljai megvalósultak. Az iskola október végéig készül el. A többi energetikai felújítással 2020. március végéig, illetve október végéig végeznek.
Ezen túl már zajlik a 900 milliós csatornaépítés, a kerékpárút tervezése és engedélyezése befejeződött. A kisvasútról azt írták, a kilátó és a kisvasút végállomás építési engedéllyel rendelkeznek, közbeszerzési eljárásaik hamarosan elindulnak. “Sajnos a kisvasúti pályatest részleges bontásának, az új szakasz építésének és a meglévő, megmaradó pályaszakasz felújításának tervezése elhúzódott, így most van folyamatban a vasútépítési munkálatok engedélyezése” – fogalmaztak. A levél szerint az önkormányzat “minden Tiszakécskén megvalósuló, megvalósult, és tervezett fejlesztésnek rendelkezésre áll és állt a pénzügyi fedezete, Tiszakécske város sosem vett fel hitelt és sosem tartozott szállítóinak. Mindemellett az önkormányzat igen jelentős tartalékokkal rendelkezik.”
Tóth János polgármester még azt írta, hogy szerinte “a fentiekből megállapítható, hogy sajnos a tervezői kapacitások szűkössége miatt több projekt megvalósítási ideje is meghosszabbodott, de Tiszakécske minden egyes tervezett, támogatást nyert fejlesztést megvalósít.” | Se kisvasút, se kilátó: eddig semmi sem lett a Tiszakécskének ígért uniós fejlesztésekből | Szegény ember az, aki még ígérni sem tud, Tiszakécske fideszes polgármestere azonban nem ilyen. Tóth János 2018 januárjában, és egy évvel később is bejelentette, hogy 1,4 milliárd forint forráshoz jutott a város, amiből lesz újra kisvasút, kilátó, felújítás. 2019 őszén viszont ebből alig látszik valami, az önkormányzat pedig hallgat a bejelentett beruházásokról. A szocialista Gondi István szerint hiába nyertek a pályázatok, valójában nincs is pénz rájuk. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/10/03/se-kisvasut-se-kilato-eddig-semmi-sem-lett-a-tiszakecskenek-igert-unios-fejlesztesekbol/ | 2019-10-03 02:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A szocialista párt korábbi pénztárnoka, Puch László résztulajdonában lévő Kipszer Zrt. nettó 262,1 millió forintért újítja fel a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. központját a XIV. kerületi Hermina úton – tudta meg a 24.hu. Szeptemberig a Nemzeti Sportközpontok székhelye is ide volt bejegyezve.
A BMSK augusztus 1-jén indított közbeszerzési eljárást a Hermina úti irodaház átalakítási munkálataira. Mivel a beruházás becsült értéke nem érte el a 300 millió forintot, a BMSK úgynevezett nemzeti eljárásrendben bonyolította le a tendert. A munkára öt vállalkozást hívtak meg, azonban az augusztus 8-ai határidőig csak három ajánlat érkezett. Ezek között volt Kipszer Zrt.-é is, amely a legalacsonyabb árral diadalmaskodott. A cégben Puch a Bécsbe bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG-n keresztül érdekelt, ebben tulajdonostársa Simon Dénes.
Puch László – aki jelenleg a Kipszer Zrt. igazgatósági tagja – évekig volt az MSZP pénztárnoka, de ezután sem vágott el minden szálat a szocialistákkal: tavaly Sapienza Kft. nevű cége 41,9 millió forintos tanácsadói szerződést kötött a párt parlamenti képviselőcsoportjával. Ebben a cégben szintén bécsi vállalkozásán keresztül érdekelt. A Horizont Handels und Industrie sajtótörténeti szempontból is érdekes, ez volt az a cég, amivel a korábbi szocialista politikus megvásárolta a Népszavát és a Vasárnapi Híreket kiadó XXI. Század Média Kft.-t, illetve a Szabad Földet és több tematikus, kisebb magazint megjelentető Mezőgazda Kiadót. Majd a Szabad Földet és a már említett magazinokat eladta Mészáros Lőrincnek, jobban mondva a Mediaworksnek, amely aztán a lapot ingyen felajánlotta a fideszes médiaholdingnak, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA). A Szabad Föld eladása a G7 cikke szerint már csak azért is furcsa döntés volt, mert a lap számításai szerint Puch akár 100 millió forintot is veszthetett az üzleten.
Puch László a Vasárnapi Hírektől és a Népszavától is megvált, igaz, ezeket nem Mészárosnak adta el, hanem Leisztinger Tamás milliárdos vállalkozó cégének, a Proton Zrt.-nek. Leisztingert sokáig az MSZP környékén emlegették, majd úgy tűnt, a kormánypárttal sincsen rosszban. Nemrég egy belvárosi ingatlanügylet kapcsán került elő a neve, egy érdekeltségébe tartozó cég kedvezményesen vásárolhatott ingatlant a Belgrád rakparton a fideszes többségű önkormányzat döntésének köszönhetően.
A Közbeszerzési Hatóság honlapja szerint a Kipszer Zrt. 2014 óta nem nyert el közbeszerzést, bár több nagy értékű megbízásra is bejelentkezett. Több esetben igazi NER-es nagyágyúkkal szemben maradt alul: a soproni uszoda kivitelezési munkáinál például a korábbi üzlettársa miatt Tiborcz István környékén emlegetett WHB Zrt. és a FÉSZ Zrt. sikeréhez kellett asszisztálnia. A Román Csarnok 6 milliárdos felújítási munkálatait pedig szintén egy Paár Attilán keresztül a legfelsőbb kormányzati körökhöz kötött cég, a Magyar Építő vitte el a Puch-cég elől.
Kiemelt kép: Beliczay László / MTI | A volt MSZP-pénztárnok cégét meghívták egy negyedmilliárdos tenderre, el is vitte | Öt éve nem nyert közbeszerzést Puch László, az MSZP korábbi pénztárnokának érdekeltsége, a Kipszer Zrt. Most viszont a leginkább sportlétesítményekkel kapcsolatos fejlesztéseket koordináló BMSK Zrt. épületét hozza rendbe százmilliókért. A NER sportügyi sasfészkében olyan kiemelt sportberuházásokat kezelnek, mint a 15 milliárdos tatabányai kézilabdacsarnok és a szegedi kézilabda aréna, ami akár 32 milliárd forinttal apaszthatja az államkasszát. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2019/09/23/puch-laszlo-kipszer/ | 2019-09-23 19:55:00 | true | null | null | 24.hu |
Hárommilliárd forintból épít szerelőcsarnokot Szegeden Homlok Zsolt, Mészáros Lőrinc lányának férje, a Homlok Építő Zrt. a tram-train beruházáshoz kapcsolódó közbeszerzésen nyert, maga mögé utasítva még a Fidesz szegedi polgármester-jelöltjeként beharangozott Nemesi Pál cégét, a Ferroép Zrt.-t.
A Swietelsky Vasúttechnikai cégtől induló Homlok 2016 novemberében alakította meg cégét, a Homlok Építő Zrt-t, az első évben hatszázezer forint árbevételt ért el, de már 2017-ben 650 millió forintra rúgott a cég bevétele, tavaly pedig már közel négymilliárd forintot sikerült bezsákolnia. Nem az első vasútépítési projekt, amelyben a nemrég bejegyzett cég részt vesz, a MÁV Zrt. tenderein már nem egyszer befutó volt, vasbetonalj javítására, váltófa cseréjére nyertek már közbeszerzéseket. A cég tevékenysége nem szűkült be a vasútra, Szombathelyen az Aranypatak revitalizáció építési munkálataiban, a sportliget fejlesztésében, bölcsődefelújításban is részt vehetett, de legutóbb víztorony turisztikai fejlesztésében kapott feladatokat. | Jutott a tram-train milliárdjaiból Mészáros Lőrinc vejének is | Mészáros Lőrinc lányának férje 3 milliárd forintból szerelőcsarnokot építhet, a szegedi üzemben a tram-train szerelvényeit tartják majd karban. A milliárdos rokona három évvel ezelőtt alapított vasútépítő céget, három év alatt több ezerszeresére nőtt a vállalat árbevétele. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20190625_Minden_milliardert_lehajolnak_jutott_a_tram_train_milliardjaibol_Meszaros_Lorinc_vejenek_is | 2019-06-25 11:05:00 | true | null | null | HVG |
A kormány suttyomban sokkal több pénzt tol ki a határon túlra
Az év közbeni átcsoportosításoknak köszönhetően 2018-ban két és félszeresére hízott a határon túli támogatásokat osztogató Bethlen Gábor Alap büdzséje. Ebből 75 milliárdot osztottak ki egyedi elbírálással, a Miniszterelnökség „szakmai javaslatai” alapján. A pénz nagy része Erdélybe ment.
Tavaly 90,2 milliárd forintot kapott a központi költségvetésből a főként a határon túli támogatások elosztásáért felelős Bethlen Gábor Alap, illetve kezelője, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA) – derül ki az állami cég közhasznúsági jelentéséből és beszámolójából. Ez önmagában véve is hatalmas összeg, annak fényében pedig különösen az, hogy a kormány és az Országgyűlés eredetileg (2017 tavaszán és nyarán, a büdzsé megírásakor és elfogadásakor) csak 26,1 milliárdot tervezett be a BGA-nak.
A két szám közti különbség azt jelenti, hogy az alap támogatása közel 250 százalékkal nőtt menet közben. Mondjuk ebben nincs semmi meglepő, legalábbis az elmúlt éveket elnézve: 2013-ban fordult elő utoljára, hogy a kormány nem emelte jelentősen év közben a BGA keretét, 2016 óta pedig teljesen elszabadultak a módosításokkal.
2018-ban a kormány szó szerint több tucat alkalommal csoportosított át pénzeket az alapba. Végül 88 milliárd jutott „nemzetpolitikai célú” támogatásokra (85 milliárd kifizetése ténylegesen megtörtént, 3 milliárd 2019-re csúszott át), 1,7 milliárd (1,2 helyett) az alapkezelő működésére, 200 millió a Magyarság Háza programra, 2,2 milliárd pedig az iskolások határon túli kirándulásait szervező Határtalanul! programra, amit a BGA november 1-ével vett át az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi). A BGA feladatai nem csak ezzel a programmal bővültek, ősszel vették át szintén az Emmitől (pontosabban a tárca háttérintézményétől) az egyházi és nemzetiségi (kivéve: roma) támogatások kezelését.
A közel 75 milliárdos pluszból a BGA 26,7-et a már szokásosnak mondható, nagy decemberi kormányzati pénzosztogatás átcsoportosítás keretében kapott. Ebből 12 milliárdot 2019-re betervezett feladatokra hoztak előre, ezzel az összeggel a kormány februárban csökkentette az alap 2019-es büdzséjét. Ugyanakkor az a veszély nem fenyeget, hogy 2019-ben karcsúsodna a BGA eredetileg 33,8 milliárdra belőtt költségvetése, a kormány már júniusra tucatnyi alkalommal adott pluszpénzt, összességében tízmilliárdos összegben.
A Miniszterelnökség szakmai javaslatai
A 86 milliárd forintnyi, 2018-ban odaítélt támogatás legnagyobb szeletét, 74,5 milliárd forintot „egyedi elbírálás alapján” nyújtott támogatások tették ki. Ezekre a kérelmek a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságára érkeznek be, onnan a BGA már „szakmai javaslattal ellátva” kapja meg őket.
Ilyenek alapján a legtöbb pénz, 44 milliárd Erdélybe ment, 10,6 milliárd Kárpátaljára, 6 a Felvidékre, 5,5 a Vajdaságba, 4,6 Magyarországra, de Horvátországba és a diaszpórába is milliárdon fölüli összeg jutott.
Néhány példa a támogatott beruházásokra:
Az Erdélyi Református Egyházkerület-Ajtoni Református Egyházközség 250 milliót kapott,
A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség 1,2 milliárdot,
A Székelyföldi Jégkorong Akadémiát működtető Mens Sana Alapítvány 420 milliót,
A Szatmárnémeti Római Katolikus Püspökség 1,6 milliárdot.
A BGA „nemzeti jelentőségű” intézményeket is támogat, például a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát. „2017. évben a beruházási koncepció fő iránya a főiskola területén kialakítandó sportkomplexum, központi területek tereprendezése, sportpályák kialakítása volt. A 2018. évben a Főiskola célja a kollégiumi férőhelyek bővítése, tornaterem kialakítása” került sorra.
2016 óta két ütemben 38,5 milliárdot irányoztak elő a Kárpát-medencei óvodafejlesztésekre, több mint 150 új óvodai és bölcsődei intézmény létesülhet, illetve több mint 400 már működő, az elemi iskolákat megelőző intézmény felújítása és korszerűsítése történik meg a program végrehajtása során. Eddig 106 bölcsőde és óvoda felújítására, 4 új óvoda és bölcsőde létrehozására, 1664 darab Magyar Sarok, valamint 4 ovisportpálya kialakítására került sor.
Az egyedi támogatásokon túl a BGA szűk 7 milliárdot osztott szét normatív támogatások keretében a „Szülőföldön magyarul” programban és kárpátaljai szociális programokra. Nyílt pályázatokat mindössze 2,8 milliárd forint értékben bonyolítottak le, nyolc program volt, a két legnagyobb:
„A magyar kultúráért és oktatásért” – 1,1 milliárd,
„Magyarországgal szomszédos egyes országokban nyilvántartott és működő magyar családbarát vállalkozások támogatása” – 600 millió forint.
A pénzcsapot 2020-ban sem zárják el
Egyébként a kormány nem csak a BGA-n keresztül oszt pénzt a határon túlra, a költségvetés tele van szórva ilyen célú kiadásokkal. Ezek jelentős részben fedésben vannak a BGA különféle programjaival, szóval nem kevés esetben duplikátumokról van szó.
Ami a 2020-as büdzsét illeti, a törvénytervezet vonatkozó fejezeti indoklása szerint összesen 92,8 milliárdot szánnak nemzetpolitikai/határon túli támogatásokra – ebben nincsenek benne a távol-külföldi, például az üldözött keresztények segítését célzó támogatások. A számot elég nehéz komolyan venni annak tükrében, hogy 2018-ban csak a BGA költése hízott fel erre a szintre. Magához a BGA-hoz mindössze 38,9 milliárdot írtak be.
2020-ban a költségvetés tervezete alapján már közel félezer milliárd forint lesz a központi költségvetés tartaléka – Varga Mihály pénzügyminiszter szerint az óvatosság jegyében és a külső kockázatok miatt. Ugyanakkor megint csak az elmúlt évek tapasztalatai alapján a kormány (Orbán Viktor s. k.) leginkább a menet közben felmerülő, be nem tervezett kiadások fedezeteként tekint a tartalékokra, úgyhogy a nagyobb tartalék jó eséllyel nem nagyobb biztonságot, hanem szabadabb kezet jelent a kormánynak.
2020-ban 34,7 milliárdot (vagy amennyivel többet) költhet majd a külügyminisztérium, ebből kerek 34 milliárdot „határon túli gazdaságfejlesztési programok” támogatására, de jut 532 millió a csángó-magyar programokra és 195 millió az Európai Területi Társulásokra.
A Miniszterelnökség keretéből 9,8 milliárd mehet a határon túlra, többek közt:
Nemzetpolitikai tevékenység támogatása – 5,4 milliárd (bár a Miniszterelnökség alá tartozó BGA ugyanezen a jogcímen oszt tízmilliárdokat),
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatok – 2 milliárd,
A külhoni és diaszpórában élő magyarság hitéleti tevékenységének támogatása – 500 millió.
Az Emmi 4,2 milliárd fölött diszponálhat, ebből 3,3-at határon túli felsőoktatásra, 240 milliót pedig határon túli közoktatásra terveztek be.
4,1 milliárdot szán a kormány Rogán Antal Kabinetirodájának, amely immár a turizmusért is felel: a teljes összeg „nemzetpolitikai célú turizmusfejlesztésre” szolgál, bár a „felmérés, kiválasztás folyamatban” van még. | A kormány suttyomban sokkal több pénzt tol ki a határon túlra | Az év közbeni átcsoportosításoknak köszönhetően 2018-ban két és félszeresére hízott a határon túli támogatásokat osztogató Bethlen Gábor Alap büdzséje. Ebből 75 milliárdot osztottak ki egyedi elbírálással, a Miniszterelnökség „szakmai javaslatai” alapján. A pénz nagy része Erdélybe ment. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20190628_bethlen_gabor_alap_hataron_tuli_tamogatas | 2019-06-28 11:33:00 | true | null | null | HVG |
Uniós támogatást nyert el korábban az egyik lány azok közül, akik szerepelnek a Borkai Zsoltról készült fotókon – derítette ki a Magyar Hang. Úgy tudjuk, a Fejér megyei lány testvérével egy menyasszonyiruha-kölcsönző megnyitására és rendezvényszervezésre kapott pénzt a fiatalok vállalkozóvá válását segítő pályázaton, mégpedig csaknem hárommillió forintot. Egy interjúban beszéltek erről, ahogyan azt is elmondták, hogy édesanyjuk volt a példaképük, ő inspirálta őket.
A lány már az első napon, vagyis múlt pénteken megjelent fotókon szerepel, amint ott ül azon a bizonyos jachton a győri fideszes polgármester, illetve Rákosfalvy Zoltán ügyvéd és más lányok társaságában. A vasárnap nyilvánosságra hozott, 12 másodperces, konkrét szexuális aktust bemutató videófelvételen viszont nem látszik.
Úgy tudjuk, hogy Facebook-oldalán kapott is hideget-meleget, de vasárnap késő estére már semmi sem volt látható a közösségi oldalán. Ugyancsak elérhetetlenné vált a menyasszonyiruha-kölcsönző boltjuknak az internetes oldala is.
Annyit lehet még tudni, hogy a testvérével közös történetüket 2018 év elején mutatták be, a Borkai Zsoltról készült fotók és videó pedig a továbbra is ismeretlen szivárogtató állítása szerint 2018 pünkösdjén készültek.
Borkai üzent a Facebookon | Magyar Hang
A magát
az ördög ügyvédjének nevező, továbbra is névtelenségbe burkolózó szivárogtató
korábban már írt korrupcióról és kokainról is Borkai Zsolt ugyanezen útja
kapcsán, ezekre azonban nem szolgált bizonyítékkal. Állítása szerint azonban
így fog tenni.
Győr fideszes polgármester érdemben azóta sem reagált a vádakra, három napja kerüli a nyilvánosságot. Eddig mindössze egy közleményt adott ki, amelyben annyit közölt: „A személyemmel kapcsolatban megjelent hazugságokat az ellenzéki kampánycirkusz részének tekintem, amellyel a győri ellenzék alkalmatlanságáról akarják elterelni a figyelmet”. Vasárnap pedig egy családi fotót posztolt ki Facebook-oldalára azzal a felirattal, hogy „Kitartunk. Jóban, rosszban.” | Milliós támogatást kapott korábban a Borkaival látható egyik lány és testvére | Uniós támogatást nyert el korábban az egyik lány azok közül, akik szerepelnek a Borkai Zsoltról készült fotókon – derítette ki a Magyar Hang. Úgy tudjuk, a Fejér megyei lány testvérével egy menyasszonyiruha-kölcsönző megnyitására és rendezvényszervezésre kapott pénzt a fiatalok vállalkozóvá válását segítő pályázaton, mégpedig csaknem hárommillió forintot. Egy interjúban beszéltek erről, ahogyan azt is elmondták, hogy édesanyjuk volt a példaképük, ő inspirálta őket. | null | 1 | https://magyarhang.org/belfold/2019/10/06/millios-tamogatast-kapott-a-borkaival-lathato-egyik-lany-es-testvere/ | 2019-10-07 01:29:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Érdekes jelenségre lehet figyelmes az, aki a Közbeszerzési Hatóság honlapján utánanéz egy ceglédi vállalkozás, az Elastic’91 Kft. közpénzes megbízásainak. A cég kizárólag Cegléd fideszes többségű önkormányzatától nyert el közpénzes munkákat, ráadásul egyre nagyobb értékben.
Az Elastic’91 Kft. tulajdonosai Károly Ferenc Sándor és Károly Ferenc Sándorné, a ceglédi képviselő-testület Fidesz-KDNP-s tagjának, ifj. Károly Ferencnek a szülei. A ceglédi alapítású, jelenleg Budapestre bejegyzett és már ceglédi telephellyel sem rendelkező cég sikereit a hatóság és az önkormányzat honlapja alapján vettük számba:
a cég 2016 óta nettó 1 milliárd 56 millió forintnyi megbízást nyert el a Pest megyei várostól.
A legnagyobb tétel egy nettó 581,8 millió forintos megbízás, amit 2016. december 29-én nyertek, egyedüli ajánlattevőként: vállalásuk szerint öt évig látják el a város köztisztasági feladatait.
A családi vállalkozás évek óta kapcsolatban áll a település önkormányzatával: 1991-es alapítása óta az Elastic takarítja a ceglédi utcákat, azonban az utóbbi években ennél összetettebb feladatokkal is megbízták a céget.
Évi 45 millió forintért vállalta az esővízcsatornák rendben tartását.
159 millió forintért épít kerékpárutakat.
Tízmilliókért épít parkolókat, járdákat, és közterületeket is felújít.
A cégtulajdonos édesapa maga is önkormányzati képviselőként dolgozott a településen, majd az Elastic’91 2010-ben az országos sajtóban is megjelent. A hvg.hu írta meg, hogy Károlyék cége meglepően alacsony áron vásárolhatta meg az önkormányzattól a néhai Dózsa György laktanya több mint 18 hektáros részét a rajta található épületekkel együtt. A vállalkozás 21 millió forintot fizetett a hatalmas területért úgy, hogy az önkormányzat pályázatot sem írt ki.
A helyi ügyekre rálátó forrásunk arról beszélt, hogy ifj. Károly Ferencet kedvelik választókörzetében, ahol ingyenes rendezvényekkel is kedveskedik a lakosoknak. Forrásunk szerint a fideszes képviselő nem vesz részt az olyan szavazásokon, amelyek édesapja cégét érintik. Hozzátette:
Így elég gyakran kell ki-be járkálnia a szavazásokról.
Nem ifj. Károly Ferenc a ceglédi képviselő-testület egyetlen tagja, akinek családja a várossal üzletel: januárban írtuk meg, hogy a ceglédi önkormányzat októberben határozott arról, hogy értékesíti az említett laktanyában levő 3000 négyzetméternyi részt, Hörömpő Annamária önkormányzati képviselőként is emellett szavazott. Majd az ő cége adott be ajánlatot, a minimális árért viheti az ingatlant. Hörömpő nem csak a képviselő-testület tagja, ő vezeti a Fidesz ceglédi szervezetét is.
Kérdéseinket eljuttattuk ifj. Károly Ferenc önkormányzati képviselőnek és Takáts László polgármesternek is, cikkünk megjelenéséig egyikük sem válaszolt. | Százmilliós munkákat kap Ceglédtől egy fideszes képviselő családjának cége | Érdekes jelenségre lehet figyelmes az, aki a Közbeszerzési Hatóság honlapján utánanéz egy ceglédi vállalkozás, az Elastic’91 Kft. közpénzes megbízásainak. A cég kizárólag Cegléd fideszes többségű önkormányzatától nyert el közpénzes munkákat, ráadásul egyre nagyobb értékben.
Az Elastic’91 Kft. tulajdonosai Károly Ferenc Sándor és Károly Ferenc Sándorné, a ceglédi képviselő-testület Fidesz-KDNP-s tagjának, ifj. Károly Ferencnek a szülei. A ceglédi alapítású, jelenleg Budapestre bejegyzett és már ceglédi telephellyel sem rendelkező cég sikereit a hatóság és az önkormányzat honlapja alapján vettük számba: | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2019/10/07/cegled-elastic-91/ | 2019-10-07 13:06:00 | true | null | null | 24.hu |
A Rákos-Hatvan vasútvonalat 150 milliárd forintból újítják fel, a nyertes kivitelezőket tavaly márciusban jelentették be. Szokatlan módon nem volt köztük sem a felcsúti milliárdos R-Kord nevű vasútépítő cége, sem veje, Homlok Zsolt hasonló profilú vállalkozása, a Vasútvillamosító Kft.
A megrendelést öt cég vitte el, mind osztrák gyökerű: a Strabag Vasútépítő Kft., a Belfry PE Kft., a Swietelsky Vasúttechnika Kft., a Thales Austria GmbH és a Thales Rail Signalling Solutions Kft. Rákos és Hatvan között összesen 52 kilométer hosszú vasúti pályát korszerűsítenek, Rákos és Aszód között a terepviszonyok miatt 120, Aszód és Hatvan között 160 kilométeres óránkénti pályasebességre alakítják ki.
Az állami megrendelő, a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. három részre osztotta a méretes feladatot, és három közbeszerzési eljárást folytatott le, amelyeknek ez lett az eredménye:
A Rákos – Gödöllő vonalat nettó 62 milliárd forintért a Strabag Vasútépítő Kft. és a Belfry PE Kft. újíthatja fel.
A Gödöllő – Hatvan szakaszt 62 milliárdért a Swietelsky Vasúttechnika Kft.
A Rákos – Hatvan biztosítóberendezéseinek kivitelezési munkálatait pedig az osztrák Thales két említett cége nettó 23 milliárd 559 millió forintért építheti meg.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nyertesnek hirdetett vállalkozások viszik el az összes pénzt, a közel 150 milliárd forintot. Alvállalkozók hadát foglalkoztatják, bizonyos munkákat a külső cégekre bíznak, így hozzájuk csorognak le a milliárdok. A szerződések alapján úgy tűnik, hogy az alvállalkozókat sem éppen véletlenszerűen választják ki. Amint korábban a G7 feltárta, a Rákos-Gödöllő vonalon a Belfry PE kizárólag Mészároshoz köthető alvállalkozókat kért fel. A 24.hu birtokába került szerződésekből pedig az derült ki, hogy ugyanezen a szakaszon a másik fővállalkozó, a Strabag Vasútépítő Kft. is a NER-hez köthető cégeket preferált. Sőt a másik, Gödöllő és Hatvan közötti, szintén több mint 60 milliárdos szakaszon is pénzhez jut a Mészáros család, meghívott alvállalkozóként örülhetnek megrendelésnek.
Rákos-Gödöllő: a szálak Mészárosékhoz vezetnek
A birtokunkba jutott szerződések szerint a Rákos-Gödöllő szakaszon Mészáros Lőrinc vejének, Homlok Zsoltnak a cége, a Vasútvill Kft. alvállalkozóként vesz részt: a villamos felsővezetékek építésében, anyagbeszerzésben, egyes részfeladatok felelős műszaki vezetésében és építési feladatok irányításában kapott munkát. Homlok cégei fénysebességgel törnek felfelé, különösen a Vasútvill, amely tavaly megduplázta a bevételét és 3,3 milliárd forint nyereséget termelt. De nem a Vasútvill az egyetlen izgalmas hátterű cég ezen a Rákos-Gödöllő szakaszon.
Már a fővállakozó Belfry PE Kft. maga is érdekes szereplő, üstökösszerű felemelkedése először a G7-nek tűnt fel. A lapnak az szúrt szemet, hogy a gyakorlatilag ismeretlen és mindössze néhány alkalmazottal működő cég sorra nyeri az állami út- és vasútépítéseket Magyarországon a Strabag konzorciumi partnereként. A Rákos-Gödöllő vonalból 19 százaléknyi munkát kaptak, ez nagyjából 11,7 milliárd forintos megrendelést jelent. Alvállalkozóként pedig – mint már említettük – Mészároshoz köthető alvállalkozókat vont be a munkába. Felkérte a Vasútautomatika Kft-t., amelyet Mészáros a horvátországi bizalmasától, Sakalj Ferenctől vett meg, majd később beolvasztotta az R-Kordba. A Mészáros holdudvarba sorolják a másik Belfry-alvállalkozót, a budaörsi Termini-Rail Kft.-t is, amelyről korábban az Átlátszó írta meg, hogy Mészáros Lőrinc R-Kordjának bedolgozója.
A szakasz másik fővállalkozója, a Strabag Vasútépítő Kft. sem szakadt el nagyon a NER-től: az olyan egyértelmű referenciákkal rendelkező cégek, mint a sínek felszedésével és lerakásával foglalkozó H.F. Wiebe GmbH illetve a fővállalkozó leányvállalata, a Strabag Rail GmbH mellett bevonták a Kosik család (Kosikné Rónay Katalin, Kosik Attila és Kosik Gergely Attila) tulajdonában lévő Crystal 91 Kft.-t (új nevén Crystal Mérnökiroda Kft.). Kosikék nevével korábban az Átlátszó cikkében találkozhattunk, amelyben Fürstner József fogorvost kötötték össze Rogán Antallal, illetve a bizalmasaként emlegetett Kertész Balázzsal (lásd keretes írásunkat).
A cég eredményeit érdemes alaposabban szemügyre venni:
Míg 2017-ben 918 ezer forintos bevételük mellett több mint 2 millió forint veszteséget hoztak össze, tavaly nagyon beindult a szekér: több mint 819 millió forint bevételt értek el, adózott eredményük pedig 436,5 millió forint volt. Ebből 350 millió forint osztalékot vihettek haza a tulajdonosok.
Szintén részt vesz a kivitelezésben az osztrák Swietelsky tulajdonában lévő DS Vasút Kft., amely a Mészáros-birodalom bejáratott alvállalkozója: az Érd-Érd alsó összekötő vágány kivitelezésében erőforrásnyújtó szervezetként segítettek a két Mészáros cégből álló V-Híd – R-Kord konzorciumot. A Vasútgép Kft. szintén egy olyan Swietelsky-leány, amely kapcsolatban áll Mészárosékkal: alvállakozóként ők is kapnak egy szeletet a Budapest-Belgrád vonal kivitelezési munkáiból.
Gödöllő-Hatvan: csak a fővállalkozót hívják másképp
Mostanáig nem volt ismert, de a Swietelsky Vasúttechnika Kft. által jelenleg is kivitelezés alatt álló Gödöllő-Hatvan vonalon is ugyanezek a cégek dolgoznak alvállalkozóként, köztük a Homlok-féle Vasútvill Kft. A Swietelsky Vasúttechnika Kft. egy kicsit sem ismeretlen Homlok Zsolt számára, 2016 őszi távozásáig ő volt a cég ügyvezetője és ilyen minőségében együtt építkezhetett apósa cégével, az R-Korddal a bő 70 milliárd forintos dél-balatoni vasútrekonstrukción.
Homlok cége mellett több, a Rákos-Gödöllő szakasznál említett cég is felbukkan alvállakozóként, így Mészáros Lőrinc Vasútautomatika Kft.-je és a Mészáros-féle R-Kord alvállakozója, a Termini-Rail Kft., a hihetetlen növekedést produkáló Crystal 91 Kft., valamint a Swietelsky leányok: a DS Vasút Kft. és a Vasútgép Kft. Mintha mindegyik nyertes fővállalkozó ugyanabból a kalapból húzott volna magának alvállalkozókat.
Biztosítóberendezések
A harmadik, biztosítóberendezésekre vonatkozó eljárásról kevesebbet tudni. Annyi biztos, hogy 23 milliárd forintos munkát a Thales cégei nyerték, de ebben az esetben a kiíró nem kérte, hogy jelöljék meg az alvállakozókat. A G7 Mészáros, illetve érdekeltsége, az R-Kord nyomaira bukkant a hitelbiztosítéki nyilvántartásban, ennek alapján írták, hogy a felcsúti milliárdos cége alvállalkozóként érdekelt a Rákos-Hatvan vonal fejlesztésében. A megrendelés passzol amúgy az R-Kordhoz, hiszen fő profilja a vasúti biztosítóberendezések és felsővezetékek építése. Ilyen vonalon már számos közpénzes munkához jutottak: korábban például az Ebes-Püspökladány vonal felújításánál vállaltak ilyen feladatokat.
Kiemelt kép: MTI/MTI/Máthé Zoltán | A vasút, amelyet végül akkor is építenek Mészárosék, ha nem ők nyertek | Úgy látszott, hogy Mészáros Lőrinc köre a Rákos-Hatvan vasútvonal 150 milliárdos felújításából kimarad, hiszen a birodalom cégei nem voltak a nyertesek között. Ám a 24.hu birtokába került szerződések szerint a győztesek a miniszterelnök felcsúti barátjához köthető társaságokat is kiválasztották alvállalkozónak. Azaz Mészárosék akkor is nyernek a végén, ha elsőre úgy tűnik, nem ők nyertek. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2019/10/08/vasut-rakos-hatvan-meszaros-lorinc-homlok-zsolt/ | 2019-10-08 09:25:00 | true | null | null | 24.hu |
Subsets and Splits