text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Mészáros Lőrinc 2,5 milliárdért szereli meg Orbánfölde vizeit
|
Orbán Viktor miniszterelnök szomszédja és jóbarátja, volt gázszerelő és felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc családi cége, a Mészáros és Mészáros Kft. nyerte a Vál-völgy vízrendezési feladataira kiírt közbeszerzést – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből.
| null | 1 |
https://zoom.hu/hir/2018/07/03/meszaros-lorinc-25-milliardert-szereli-meg-orbanfolde-vizeit/
|
2018-07-03 00:00:00
| true | null | null |
ZOOM
|
|
Egyelőre egymáshoz dobálgatják a hatóságok Balogh János, az Országos Roma Önkormányzat elnökének botrányos ügyét, de legalább zajlik a nyomozás. A Magyar Nemzet még március végén tett feljelentést csalás gyanújával a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, melynek nyomozói néhány nappal később tanúként
ki is hallgatták a botrány feltárásában résztvevő munkatársunkat. Az ügyet aztán április 16-án áthelyezték a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitánysághoz, onnan pedig legutóbb április 23-án a Nemzeti Adó és Vámhivatal Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatóságához. A rendőrség hatáskör hiányára hivatkozva adta át a bűnügyet.
Emlékezetes, egy, a Magyar Nemzet birtokába került hangfelvétel szerint Balogh János fiktív kampányrendezvényeket próbált lepapíroztatni. Egy ibrányi rendezvényszervezőt akart rábeszélni arra: adjon számlát arról, hogy színpadot, hangosítást biztosított különféle szabolcsi helyszínekre szervezett kampányrendezvényeken. Az ellentételezés az ORÖ pénzéből, tehát adóforintokból valósult volna meg. A beszélgetésből kiderül az is, az ORÖ-vezér a „tisztára mosott” pénzből kampánytevékenységet kíván folytatni a Fidesz helyi jelöltje mellett. A hanganyagon elhangzik: „Tudod, kell, hogy agitáljam az embereket, mert hivatalosan nem adhatom nekik oda, érted? Nem lehet úgy elszámolni vele.” A vállalkozó visszautasította az ajánlatot.
A rendőrség hivatalos dokumentációja szerint „gyanú merült fel arra vonatkozóan, hogy a kampányrendezvények lebonyolítására szánt összeg a költségvetésből származik, melyet Balogh János, mint az ORÖ elnökea jóváhagyott céltól eltérően kívánt felhasználni. Cselekményével (…) költségvetési csalás bűncselekményét kísérelte meg elkövetni, melynek nyomozására a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendelkezik hatáskörrel.”
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 0. számában jelent meg, 2018. május 8-án.
|
Már a NAV nyomoz az ORÖ-vezér ügyében
|
Egyelőre egymáshoz dobálgatják a hatóságok Balogh János, az Országos Roma Önkormányzat elnökének botrányos ügyét, de legalább zajlik a nyomozás. A Magyar Nemzet még március végén tett feljelentést csalás gyanújával a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, melynek nyomozói néhány nappal később tanúként
ki is hallgatták a botrány feltárásában résztvevő munkatársunkat. Az ügyet aztán április 16-án áthelyezték a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitánysághoz, onnan pedig legutóbb április 23-án a Nemzeti Adó és Vámhivatal Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatóságához. A rendőrség hatáskör hiányára hivatkozva adta át a bűnügyet.
| null | 1 |
https://magyarhang.org/belfold/2018/05/11/mar-a-nav-nyomoz-az-oro-vezer-ugyeben/
|
2018-05-11 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Hang
|
Jogerős ítélet született a bélmegyeri vadásztársaság és a Mészáros Lőrinc fia által vezetett Hidashát-Bélmegyer Vadgazdálkodási Társaság ügyében. A Gyulai Törvényszék a vadászterületükről kiszorított vadászoknak adott igazat, így még az is megeshet, hogy a nemzet gázszerelőjének és társaságának hamarosan el kell hagynia azt a békési vadászkastélyt, ahol korábban Kádár János és Leonyid Brezsnyev ment többek között fácánra és nyúlra.
El is mondta még a Magyar Nemzetnek egy helybeli asszony, hogy annyi változott a településen az elmúlt évtizedekhez képest, hogy most nem a magyar és szovjet főelvtársak kedvteléséhez, hanem a nemzeti együttműködés rendszerének új földesurainak asszisztálnak hajtóként a bélmegyeriek.
Mészáros Lőrincék egyébként a helybeli elmondások szerint több mindenben is rátettek egy lapáttal a vörös elődök rongyrázására. Mert míg Kádárékat csak hintón ringatták a helyiek, addig Mészáros Lőrincék a helybeliek elmondása szerint nemcsak hintón, hanem telepjáróval, és helikopterrel érkeztek meg Békés megye mélyére. Utóbbira azért volt szükségük, mert Bélmegyerre olyan rossz utak vezettek, hogy jobbnak látták átrepülni a kátyúk fölött, mint kerülgetni őket. A kastély környékén aztán megkezdődik a vadászat, állítólag váltott puskákkal lőttek a fácánokra az új beköltözők.
Minderre a már-már szokásos kis magyar einstandnak nevezhető eljárásra úgy került sor, hogy 2016. augusztus 12-én összehívták a szóban forgó vadászterület földtulajdonosait, hogy az új vadászati törvénynek megfelelően újraosztott terület hasznosításáról döntsenek. A közgyűlésen a térségben korábban vadászati jogokkal bíró Bélmegyeri Földtulajdonosok Vadgazdálkodó Vadásztársaságának tagjait váratlanul érte, amikor a meghirdetett napirendeken túl arról is szavaztak, hogy a jövőben a Hidashát-Bélmegyer Vadgazdálkodási Társaság szervezhet vadászatokat ott, ahol a bélmegyeriek évtizedeken keresztül gazdálkodtak. Az új szerződött vadásztársaság elnöke nem más, mint ifjabb Mészáros Lőrinc, Mészáros Lőrinc fia.
A kitúrt vadászok nem nyugodtak bele, és bíróságra vitték az ügyet, a Gyulai Törvényszék pedig végül kimondta, hogy nem voltak szabályosak a földtulajdonosok meghatalmazásai, ezért a 2016-os közgyűlésen született döntések is érvénytelenek. A hvg-nek az egyik vadász elmondta, hogy a hatóságnak most fel kell függesztenie a jog gyakorlását, tehát ki kell mondja, hogy ifjabb Mészárosék nem vadászhatnak ezen a bélmegyeri területen, nekik pedig kezdeményezniük kell, hogy számukra engedélyezzék a vadászatot. Megjegyezte a vadász azt is, hogy ugyan „másfél éve nem is alszik, de most isznak egyet az ítéletre”, mert „már lehet”.
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.
|
Hamarosan véget érhetnek Mészárosék helikopteres vadászatai
|
Jogerős ítélet született a bélmegyeri vadásztársaság és a Mészáros Lőrinc fia által vezetett Hidashát-Bélmegyer Vadgazdálkodási Társaság ügyében. A Gyulai Törvényszék a vadászterületükről kiszorított vadászoknak adott igazat, így még az is megeshet, hogy a nemzet gázszerelőjének és társaságának hamarosan el kell hagynia azt a békési vadászkastélyt, ahol korábban Kádár János és Leonyid Brezsnyev ment többek között fácánra és nyúlra.
| null | 1 |
https://hang.hu/belfold/hamarosan-veget-erhetnek-meszarosek-helikopteres-vadaszatai-102650
|
2018-06-26 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Hang
|
Kicsi a világ, az ország egy falu, három ismerősön keresztül bárkihez elérhetünk – ismerjük ezeket a közhelyes megállapításokat. Egy kicsit más megvilágításba kerülnek, ha szemügyre vesszük, milyen kapcsolati pókháló szövődött szomszédos önkormányzatok és a Napi Gazdaság között. De még az ELTE kancellárja is látókörünkbe kerül.
Ahhoz, hogy rácsodálkozhassunk a főváros legnagyobb szigetén történt csodás véletlenekre, egy kicsit távolabbról kell indulnunk. Mert a humánerőforrás-varázslat nem most kezdődött.
2013 júniusában a Magyar Narancs Családcentrikus megoldások címmel közölt oknyomozó cikket két dél-pesti szomszéd kerület, Csepel és Pestszentlőrinc-Pestszentimre (XVIII. kerület) közötti személyi átfedésekről. A Csepeli Városgazda Zrt. – az önkormányzat ingatlanvagyonát kezelő mamutcég – a XVIII. kerület KDNP-s alpolgármesterének honlappal sem rendelkező cégét kérte fel különböző beruházások szakmai előkészítésére. A Csepeli Városgazda vezérigazgatója ekkor Werner Péter volt, aki a pestszentlőrinci városgazda igazgatósági elnöki székét is maga alatt tudhatta ebben az időszakban. A Csepeli Városgazda alkalmazta Dánsáné Székelyhidi Mónikát is, aki Dámsa József pestszentlőrinci önkormányzati képviselő felesége. Ebben a cikkben bukkan fel először a Branko Pénzügyi és Számviteli Kft., illetve a Branko Befektetési Kft. neve. Csepel több száz millió forintot kapott déli lakóközpontjának rehabilitációjára, a pályázatban lehetséges konzorciális partnerként említik a vállalkozásokat, amelyek szintén összekötik a kerületeket. A Branko Befektetési Kft.-nek Werner alapítója, 1994 októberétől 1995 augusztusáig ügyvezetője és résztulajdonosa volt – éppen úgy, mint Banyár László, a pestlőrinci vagyonkezelő feje. 2011-ben Pestszentlőrincen a helyi egészségügyi szolgáltató kft.-nél “a számviteli feladatok ellátását (…) a Branko Kft. vette át” – egy testületi anyag szerint, azonban a lap kérdésére nem erősítette meg az önkormányzat, hogy konkrétan melyik Branko-fiókáról van szó.
De ez még semmi.
Ebben az időszakban Németh Szilárd (rezsibiztos, a Magyar Birkózó Szövetség elnöke, jelenleg listáról bekerült parlamenti képviselő) vezette a kerületet, aki minden bizonnyal sokszor találkozott Pestszentlőrinc polgármesterével, Ughy Attilával, mivel fővárosi közgyűlési képviselőként együtt dolgoztak. Ughy Attila pedig minden bizonnyal jól ismerte Werner Pétert mégpedig egy, történetünk szempontjából fontos szál, a Napi Gazdaság Kiadó Kft. révén, ahol a csepeli városgazda vezetője 2001 és 2003 között ügyvezetőként tevékenykedett, míg Ughy Attila a cég marketing- és értékesítési igazgatóhelyetteseként dolgozott.
Csak a dátumokat figyeljék!
2014 szeptemberében a közélet már a október 12-ei önkormányzati választásokkal foglalkozott, Csepel képviselőtestületének azonban e hónap 25-én még volt lendülete megszavazni Werner Péter ügyvezető igazgatói kinevezését – 2014. október 1-étől egészen 2019. szeptember 30-áig. Sürgősséggel. Az előterjesztést Németh Szilárd jegyezte, az ülésen résztvevő MSZP-s képviselő Dobák István meg is jegyezte: nem korrekt a választások előtt öt évre előre kinevezni fontos posztok betöltőit. A szocialista frakció kivonult az ülésről, amely elvileg az utolsó lett volna a voksolás előtt (gyakorlatilag nem az volt, utána még két rendkívüli testületi ülést szerveztek).
Október 12-én ismét a Fidesznek szavaztak bizalmat a legtöbben a XXI. kerületben, így Németh Szilárd helyét a korábbi alpolgármester, a kerületszerte Németh jobbkezeként számontartott Borbély Lénárd vette át.
Borbély Lénárd, Csepel jelenlegi polgármestere Fotó: MTI
Ő szintén nagyon elégedett lehetett Werner Péterrel, mivel még egy kisebb időcsapda sem állta útját a cégvezető elismerésének. A november 27-i ülésén szavazta meg Csepel képviselőtestülete Werner Péter október 1. és december 31. közötti prémiumfeladatait, Borbély Lénárd sürgősségi indítványa alapján. December 16-án a testület úgy ítélte meg, hogy Werner teljesítette pluszmegbízatását, így az ezért járó 1,7 millió forinttal indulhatott neki a karácsonynak a cégvezető. Werner egy kicsit nehéz szívvel léphetett ki a tanácsteremből, mivel ezen az ülésen döntöttek visszaléptetéséről, utódjáról és korábbi birodalma, a Csepeli Városgazda Zrt. szétdarabvolásáról is, ezúttal is Borbély Lénárd sürgősségi előterjesztései alapján. Lelki szemeink előtt megjelenhet egy félmosoly Werner arcán, amikor azzal nyugtatta magát: nincs minden híd felégetve és legalább ismerős kezébe kerül a staféta. A fideszes polgármester javaslatait a fideszes többségű képviselő-testület megszavazta, így
Werner Péter – bár szeptemberben még sürgősséggel szavazták meg kinevezését 2019-ig – közös megegyezéssel, január 5-ei hatállyal távozott a mamutcég éléről
helyére Pintér István, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság korábbi főigazgatója került
aki viszont nem örülhetett sokáig magas pozíciójának, Borbély Lénárd javaslatára a Csepeli Városgazda Zrt. Városfejlesztési Osztályából önálló kft-t hoztak létre a Csepeli Városfejlesztési és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. néven (a Városgazda megmaradt)
az új önkormányzati cég élére pedig Süle László került.
Az Opten céginformációs adatbázis szerint Süle László akkor volt ügyvezető a Napi Gazdaság Kiadó Kft-ben, amikor Werner Péter is: ő 2001 és 2003 között töltötte be a posztot, Süle 1998-tól 2004-ig. Süle – ezek utén szinte természetes – korábban a XVIII. kerületben is megvetette lábát, a Magyar Narancs cikke szerint energetikai ügyekben adott tanácsokat Pestszentlőrinc önkormányzatának.
Sülének és Wernernek ezután sem kell nélkülözniük egymást szakmailag: miután a csepeli önkormányzat közös megegyezéssel elengedte Wernert, vissza is szerződtette tanácsadóként, havi 25 óra elfoglaltságért cserébe bruttó 450 ezer forintot kap gazdaságfejlesztési tanácsadói feladatok ellátásáért. A szerződést idén március 13-án kötötték meg, március elsejétől hatályos, határozatlan időre szól.
Nem fogja kitalálni, miért hagyta ott a 21. kerületet Werner Péter. Január 5-e óta benne tisztelhetjük a Városrehabilitáció18 Zrt. vezérigazgatóját. “A Városrehabilitáció18 Zrt. aktívan részt vesz a Budapest Főváros XVIII. Kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata által benyújtani kívánt uniós pályázatok előkészítő munkálataiban” – mutatkoznak be honlapjukon. Werner Péter elődje a már említett Banyár László volt.
|
Vonzza a húsosfazék a Napi Gazdaság egykori embereit
|
Csepel nem tud kilépni a megszokott kerékvágásból: Werner Péter után ismét olyan szakembert ültettek milliárdos önkormányzati vagyon tetejére, aki a - most már - bavallottan kormánypárti újság és érdekkör környékéről érkezik.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2015/05/06/vonzza-a-husosfazek-a-napi-gazdasag-egykori-embereit/
|
2015-05-06 12:37:00
| true | null | null |
24.hu
|
Folly Réka először Badacsonytomaj önkormányzatát próbálta meg rábeszélni a tavalyelőtti év második felében, hogy cégével pályázzon a Folly Arborétum felújítására, mivel az arborétum a Tomajhoz tartozó Badacsonyörsön található, de ott végül elutasították a kérését. A többségében független képviselők által vezetett helyhatóság pénzügyi, ügyrendi, mezőgazdasági és városfejlesztési bizottságának 2012 júniusában tartott ülésén Horváth Ferenc külső bizottsági tag úgy foglalt állást, hogy a kérelmezők „az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában álló cég nevét akarják csak felhasználni azért, hogy 100 százalékos támogatásuk legyen, ez pedig költségvetési csalás”. Vagyis úgy vélte, hogy az ötlet voltaképpeni célja a saját vállalkozás fejlesztéséhez hozzájáruló önrész, saját tőke „megspórolása” volt. A település jegyzője is ugyanezen ok miatt találta aggályosnak a kezdeményezést, neki is az volt a véleménye, hogy „az önkormányzatot a támogatási intenzitás növelése érdekében” kereste meg Folly Réka, „ez azonban törvényességi aggályokat vet fel a finanszírozást, a pénzek mozgását tekintve”. Összességében „azt javasolta, hogy amennyiben a képviselő-testület törvényesen kíván eljárni, ne ezt a formát válassza”.
Ezután vették fel a kapcsolatot Folly Rékáék Tapolca fideszes vezetésű önkormányzatával, amelynek nem volt kifogása az ügylet ellen, sőt álláspontja szerint az még képviselő-testületi döntést sem igényelt, a város tulajdonában lévő közcég, a Tapolcai Városfejlesztési Kft. vezetése saját hatáskörében döntött – Császár László polgármester jóváhagyásával – arról, hogy fejlesztési pályázatot ad be egy olyan magánterületre, amely nem is Tapolcán fekszik.
Mindezt kérdésünkre (a válaszadásra törvényileg előírt határidőt napokkal túllépve) azzal indokolta a tapolcai önkormányzat, hogy a város kistérségi központ, úgyhogy az önkormányzat okkal tanúsíthat segítő érdeklődést a régiós fejlesztések iránt, és a Városfejlesztési Kft. „jogosult volt” a pályázat benyújtására. Ez – tették hozzá – abból is látszik, hogy el is nyerték az arborétum tervezett felújításának teljes költségét fedező támogatást, legfeljebb 106 millió 414 ezer forintot. Tehát – ahogy Badacsonytomajon előre is jelezték – maguknak a terület és a vállalkozás tulajdonosainak tényleg nem kellett egyetlen fillért sem befektetniük saját arborétumuk fejlesztésbe, amint ez a támogatási szerződésből és a tapolcai önkormányzat lapunknak küldött válaszából is kiderül.
A fejlesztési támogatásról szóló döntés azért is figyelemre méltó, mert az arborétumot üzemeltető, Folly Réka tulajdonában lévő cég, a Folly Arborétum és Borászati Kft. 2010-es alapításától egészen a támogatás elnyeréséig folyamatosan, minden egyes évben veszteséges volt, fennállása első három éve alatti összesített árbevétele (valamivel kevesebb mint 14 millió forint) is messze-messze elmarad a fejlesztési pénz volumenétől. A tapolcai önkormányzat erre reagálva úgy fogalmazott, hogy „a pályázat benyújtása során nem volt releváns” az üzemeltető cég mérleg szerinti eredménye, és „a gazdasági életben amúgy is életszerű, ha egy induló vállalkozás működése első éveiben veszteséges”.
A szerződés megkötése után mindenesetre megkezdődtek a munkálatok, de nemsokára tudomására jutott a pályázatot kiíró Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökségnek, hogy a fejlesztés helyszínének – amely terület részben egyúttal a lehívandó támogatási költségek biztosítékaként is szolgált és jogtisztán a Folly család tagjainak tulajdonában állt a támogatási szerződés aláírásakor – nem sokkal később vitatottá vált a tulajdonjoga. Az érintett tulajdoni lapokra perfeljegyzések kerültek, és ezt – noha kötelessége lett volna – a kedvezményezett tapolcai városi cég elmulasztotta bejelenteni, nem tájékoztatta az illetékeseket arról, hogy mind az általa lehívni kívánt pénzek biztosítéka, mind pedig az építkezés helyszínének tulajdonjoga kérdésessé vált.
Bár az önkormányzat és cége arról számolt be lapunknak, hogy „a közreműködő szervezet tájékoztatása megtörtént”, és a kérdéssel kapcsolatos vizsgálat „érdemleges megállapítás nélkül lezárult”, a szabálytalansági eljárás valójában azt állapította meg, hogy a Tapolcai Városfejlesztési Kft. megszegte tájékoztatási kötelezettségét. Büntetést ugyanakkor nem szabtak ki, és a beruházás is zavartalanul folyhat tovább annak ellenére, hogy a fejlesztett terület egy részének tulajdonosáról jelenleg nincs jogerős döntés, tehát nem tudni, egyáltalán ki rendelkezhet az ingatlannal, amelyen az építkezések zajlanak.
Folly Réka férje, Werner Péter, miközben két fideszes irányítású budapesti városrész városgazda cégének is vezető tisztségviselője, a Borrajongo.blog.hu-nak a Folly Arborétumról szóló, 2013. augusztusi tudósítása szerint „kötésig merül a családi birtok dolgaiban” is. Több cikkből is tudható, hogy a Folly Arborétum Kft. kapott megrendelést a Werner személyéhez köthető mindkét önkormányzattól, Csepeltől és Pestszentlőrinctől is. Csepelen 2012-ben egy városrészrehabilitációs projektben két olyan, a „Branko-csoporthoz” tartozó cég neve merült fel lehetséges konzorciális partnerként, amelyek közül az egyiknek Werner egyik alapítója és ügyvezetője volt (akárcsak Banyár László, a XVIII. kerületi Városgazda jelenlegi vezérigazgatója), a másik cég tulajdonosai közt pedig a 2000-es évek első felében felesége, Folly Réka fordult meg.
Az események idején és jelenleg is Giró-Szász András kormányszóvivő sógora, Serfőző Péter volt az egyik vállalkozás résztulajdonosa, míg Giró-Szász egy másik rokona, Giró-Szász János ügyvédi irodáját szintén foglalkoztatta a Werner által vezetett csepeli városgazda cég. A Branko-cégcsoport egy másik tagja Pestszentlőrincen vette át 2011-ben egy testületi ülés jegyzőkönyve szerint a helyi egészségügyi szolgáltató kft.-nél a számviteli feladatok ellátását. Feltehető, hogy Ughy Attila XVIII. kerületi polgármester és Werner a Napi Gazdaságból ismerik egymást: Ughy egy időben a Napi Gazdaság Kiadó marketing- és értékesítési igazgatóhelyettese volt, Werner pedig a Napi Gazdaság Kiadó Kft. ügyvezető igazgatója. Innen származó ismerőseik (és az ő egykori üzletfeleik) lépten-nyomon feltűnnek a XVIII. kerület önkormányzati tulajdonú cégeinek vezetői pozícióiban, illetve itt és Csepelen is tanácsadóként. Információink szerint a Csepeli Városgazda divízióvezetője, Pethő Lajos Werner gimnázumi osztálytársa, míg Tóth Tibor József, a szentlőrinci Városgazda műszaki divíziójának egykori vezetője az évfolyamtársa volt.
Megkérdeztük Wernert, pontosak-e az információink, vagy csak véletlen névegyezésekről van szó, de nem kívánt válaszolni arra hivatkozva, hogy az, kik voltak az osztály- és évfolyamtársai, személyes adatnak minősül.
|
Százmilliós zavaros fejlesztés Fidesz-közelben
|
Egy a Fidesz–KDNP pártszövetséggel több szálon kapcsolatba hozható családhoz tartozó, vitatott tulajdonjogú terület fejlesztésére kapott bő 106 millió forintot Tapolca önkormányzati cége, noha a szóban forgó magánterület nem Tapolcán, hanem Badacsonytomajon fekszik.
| null | 1 |
http://nol.hu/belfold/szazmillios-zavaros-fejlesztes-1464719
|
2018-07-03 13:25:00
| true | null | null |
NOL (Népszabadság)
|
„Még csak elsőfokon nyertem meg a pert a kormány és a Roszatom ellen a paksi szerződések nyilvánosságáért, de máris pánikban módosítják a törvényt” – így vezette fel Facebook-posztjában Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője az mfor.hu cikkét, melyben arról írnak: az új paksi atomerőmű adatainak megismerését is korlátozhatja az a csomag, amit a tervek szerint az őszi ülésszakon tárgyal majd a parlament.
Jávor Benedek május végén nyert első fokon pert a kormánnyal és a Roszatommal szemben, ekkor döntött úgy a bíróság, hogy nyilvánosságra kell hozni az oroszokkal kötött szerződéseket. A kormány a perben arra hivatkozott, hogy azért nem adja ki a dokumentumokat, mert azok üzleti titkot képeznek, a bíróság viszont nem fogadta el ezt az érvet.
Erre válaszul születhetett meg a tervezett törvénymódosítás, melynek egyik célja „a nukleáris létesítménnyel összefüggő engedélyezési eljárásokban szereplő adatok nyilvánosságra hozatalára (közadatigénylés teljesítésére) vonatkozó szabályok szigorítása”.
Az mfor.hu szerint ezt nehéz másképpen értelmezni, minthogy az új paksi blokkok megépítésével összefüggő adatok eltitkolására készül a kormány. (A javaslatról szóló dokumentumot ezen a linken olvashatják el.)
A Párbeszéd EP-képviselője a fejleményeket úgy kommentálta: részben hízelgő, hogy külön lex Jávort alkotnak rá, hiszen „lehet-e nagyobb siker egy autoriter rendszer ellenzéki politikusaként”. Másfelől viszont szerinte rémisztő, hogy a Fidesz automatikus reakciója arra, ha a bíróságon nyer valaki ellenük, az a vonatkozó törvények módosítása.
„Rendes diktatúratempó” – jegyezte meg.
|
Törvényt módosít a kormány, hogy el tudják titkolni a paksi bővítéssel kapcsolatos közadatokat
|
“Még csak elsőfokon nyertem meg a pert a kormány és a Roszatom ellen a paksi szerződések nyilvánosságáért, de máris pánikban módosítják a törvényt” – így vezette fel Facebook-posztjában Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője az mfor.hu cikkét, melyben arról írnak: az új paksi atomerőmű adatainak megismerését is korlátozhatja az a csomag, amit a tervek szerint az őszi ülésszakon tárgyal majd a parlament.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2018/07/03/rendes-diktaturatempo-torvenyt-modosit-a-kormany-hogy-el-tudjak-titkolni-a-paksi-bovitessel-kapcsolatos-kozadatokat/
|
2018-07-03 14:02:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
közbeszerzés;Kazincbarcika;telephely;panzió;Rudabánya;céghálózat;
2018-07-03 07:40:00
„Az is az övék” – milliárdos pályázatokon tarol egy borsodi család
Közel kétmilliárd forint értékben nyert el uniós forrásokat egy baráti-családi kapcsolatokra épített cégcsoport Rudabánya térségben. A Veres családhoz köthető Kft-k egymással is versenyeztek a pályázatokon, bár több közülük ugyanoda van bejelentve. Borsodba mentünk, hogy megismerjük a siker titkát – utunk pedig egy rejtélyes vállalkozóhoz vezetett.
Több mint furcsa céges összefonódást fedeztünk fel a Közbeszerzési Értesítő honlapján: az észak-magyarországi cégcsoport tagjai legalább 1,8 milliárd forint értékben hirdettek vagy nyertek meg uniós pályázatokat úgy ,hogy cégvezetőket és tulajdonosokat egyértelmű rokoni, ismerői szálak kötik egymáshoz. A Kft.-k jó része szinte mindig együtt indul a tendereken – többnyire versenytársak, de alkalomadtán egymásnak is adnak megbízásokat.
A klánjellegű hálózatba egy átlagosnak tűnő közbeszerzési eljárás miatt futottunk bele. Egy kis vállalkozás, a Pannon Turisztika Kft. pályázatot írt ki egy váraszói parasztház szálláshellyé alakítására, amit a Stone Mining Zrt. nyert meg. Ebben nem is lenne semmi érdekes – , a különös az volt, hogy a pályázat kiírója és nyertese azonos címre, a Rudabánya Sport utca 15. alá volt bejelentve.
Ahogy kutakodni kezdtünk tenderen résztvevő Kft-k ( a nyertes mellett a Bódvavölgy Bau, Szinva House Invest, Biodisposal, Myko Industrial) háttere után, egyre többször bukkant fel ugyanaz a telephely. Gyakran találkoztunk Veres Richárd, illetve a Veres család nevével is, akiknek így vagy úgy, de a legtöbb Kft-hez köze volt. (A részletes céges kapcsolatrendszert a cikk végén mutatjuk be).
Hogy feltárjuk az összefüggéseket, Rudabányára utaztunk, útközben pedig megnéztük a cégháló környékbeli beruházásait; először Szuhogyra néztünk be.
Szeretik az uniós pénzt
Lakatlannak látszó, napelemekkel felszerelt villa – elvileg falusi szálláshely – áll a szuhogyi domboldalon. Udvarát gaz verte fel, látható út, reklámtábla nem vezet hozzá, újszerű állapota azonban így is éles kontrasztot ad a falu öreg, kopottas házaival. Valamivel lejjebb félkész épület téglafalai sötétlenek; hogy itt uniós támogatással vágóhíd épül, azt csak közbeszerzési adatok alapján tudtuk, tábla nem nevesítette a beruházást.
„Mindkettő a Veres Ricsié” - mondták az arra járó helyiek, és úgy volt igazuk, hogy közben tévedtek. Veres Richárd, a térség jól ismert vállalkozója ugyanis hivatalosan nem, legfeljebb közvetetten érintett a beruházásokban. Neve, mint a mesebeli Kacor Királyé azonban rendszeresen felbukkant, ha a környező falvakban érdeklődünk; ez is, az is az övé vagy a családi vállalkozásé - emlegették Vereséket a különböző panziók, telkek, így az alsótelekesi Aranyló panzió kapcsán is (utóbbit egyébként a Veres és Fiai Kft kezeli, aminek Veres Richárd húga vezet.)
„Azok aztán szeretik az uniós pénzt” – nevetett ritkás fogait kivillantva egy idős szuhogyi férfi, amikor a családról kérdeztük – „megépítenek valamit, pár évig elmegy néhány alkalmzottal, aztán jön a következő buli”. Szavait csak megerősítette a következő megállított járókelő: a panzió már vagy egy éve elkészült, de vendéget arra ő még nem látott.
Beszélgetés közben viszont kiderült, hogy jöttmentként is tudunk újat mondani a szuhogyiaknak: helyi szarvasmarhatelepről nem hallottak, pedig hamarosan ez is épül majd a faluban. A Veres család egyik érdekeltsége, a Stone Mining Zrt. kivitelezőként közel milliárdos értékben épít új agrárlétesítményt, szintén uniós támogatással - a vállalatot nem Veres Richárd irányítja, de felesége az egyedüli tulajdonos a Zrt-ben.
A beruházás nem csak az alig 1200 fős faluhoz, de a térséghez mérten is grandiózus vállalkozásnak tűnik; egyben jól mutatja a Veres-klán, és a hozzájuk köthető vállalkozások régiós súlyát. A cégek már évek óta jól szerepelnek a közbeszerzéseken, és jelenleg is gőzerővel dolgoznak, a meglévőek mellett újabb falusi szálláshelyeket alakítanak ki.
Ne szólj, száj
Kézenfekvőnek tűnt megkérdezni az ügyben magát az érintetteket. Hogy megismerjük a helyi viszonyokat, előbb a rudabányai polgármesterrel, Szobota Lajossal akartunk beszélni – ő jól ismeri a családot, annak idején dolgozott is „Ricsi” nagyapjánál, a szintén jól menő üzletembernek számító Veres Imrénél – de hamar elakadtunk. „A polgármester szabadnapos, elutazik” - tudtuk meg már utazásunk szervezésekor a jegyzőtől. A településnek két alpolgármestere is van, így ezután őket akartunk megszólaltatni, de hiába jeleztük nyilatkozatkérésünket előre írásban, mindkét alpolgármester házon kívül volt érkezésünkkor. „Szobota úr engedélye nélkül nem nyilatkozhatunk” - csóválták fejüket sajnálkozva a helyi önkormányzat dolgozói is, egyikük viszont csendesen megjegyezte, hogy szívesen segítene, de nem szeretné megütni a bokáját.
Múzeum, víz-villany nélkül
Hogy-hogy nem, később mégis a polgármesterbe futottunk bele a kopottas, nyolcvanas évekből ott ragadt Varsérc büfében.„Na, csak megtaláltak az újságírók” - dünnyögte kelletlenül bajszos, szigorú tekintetű Szobota, de azért leült velünk beszélgetni.
Beszámolójából megismerhettük Rudabánya küzdelmes mindennapjait: az alig 2500 fős, elöregedő város komoly munkanélküliséggel küzd, mióta leállt a helyi gipsz és vasércbányászat, a fiatalok elvándoroltak – a legnagyobb foglalkoztató itt maga a város, nonprofit cégük több mint kétszáz embernek ad munkát. „A turizmusra próbálunk építeni, ebben látunk kitörési esélyt. Próbáljuk fejleszteni Rudapitechus Látogatóközpontot, de hiába építettünk múzeumot, ha a víz, villany bevezetésére már nem adtak pénzt” - kesergett a polgármester.
A kérdésre, hogy a nagyvállalkozó Veres-család mivel tudja segíteni a települést, Szobota nem tudott komolyabb tényeket említeni: az öreg Veres Imre ugyan nagy lokálpatrióta, több helyi alapítvány létrehozója, családtagjai azonban már kevésbé vesznek részt a városi ügyekben.
Az út végén egy fekete Audi
Beszélgetésünket többször is telefonhívás szakította félbe: Richárd kereste a polgármestert, aki tudott érkezésünkről, és találkozóra invitált minket. A Sport utcai telephely felé már egy utcán sétáló kislány igazított útba: „A Ricsit keresik? A földúton kell végig menni a nagy házig, mindig ott áll előtte a fekete Audija” - mondta, bizonyítva, hogy a városban még a gyerekek is ismerik a vállalkozót.
A tanúsítvány rendben van, minden szabályos
A település széli, lepusztult házak után egy mezőgazdasági útra kanyarodtunk, majd feltűnt a magányosan álló irodaépület, kapujában pedig maga a feszülten mosolygó Veres Richárd várt ránk. Úgy tűnik, csak titkárnője kísérte el a találkozóra, maga kísért végig minket a munkanap ellenére teljesen üresnek tűnő komplexumon.
Az csak később derült ki, hogy Veres nem egy helyi vállalkozás főnökeként fogadott minket: mivel egy időre eltiltották a cégvezetéstől, így mint a Stone Mining Zrt. alkalmazott műszaki ellenőre nyilatkozott nekünk, ( ne felejtsük el ,hogy felesége eközben főrészvényes az építőipari vállalatban. Veres Richárd szerint az irodaépület egyfajta inkubátorházként működik, ahol több Kft. bérel helyiségeket, és használja a közös tárgyalót.
Az üzletember abban sem lát problémát, hogy ugyanezek a cégek rendszeresen együtt indulnak az uniós forrásokért, sőt tulajdonosi hátterük között is átfedés van: a törvényesség egyértelmű bizonyítékának látja, hogy a közbeszerzési hatóságtól mindig megkapják a szabályossági tanúsítványt, a kivitelező cégek pedig a tenderelőírásoknak megfelelően járnak el, és elvégzik a vállalt munkát.
Veresnek volt magyarázata arra is, hogy miért mindig csak ez a pár cég indult a kérdéses pályázatokon „Azt láttuk, hogy a nyílt tenderek iránt nem volt nagy érdeklődés, a megyei vállalkozók tele vannak munkával. Volt, hogy hiába kerestünk alvállalkozót egy projekthez, mert az is csak félév múlva tudta volna vállalni, aki nem utasított minket vissza. Az ide bejelentett cégek viszont nem dobják el a munkát; mivel beszélnek egymással, azt is tudják, hogy ki mennyire van leterhelve, és nem mindig csak a Stone Mining indul és nyer a tendereken”- mondta.
A bolha, meg az elefánt
A fiatal férfi beszélgetésünk során hangsúlyozta, hogy más Kft.-k nevében nem tud nyilatkozni, a Stone Mining Zrt. ügyében is csak feltételesen. Ennek ellenére elég pontos információi voltak a szuhogyi panzióról, amit – bár a községben mindenki Veres-érdekeltségnek hisz – nem az övé. Szerinte működő falusi szálláshelyről van szó, mondjanak bármit a helyiek.
„Ismerjük milyen, amikor a falu egyik végén valaki bolháról beszél, és a másik végén már elefántról hallanak. A szálláshely aktív, megfelel az előírásoknak; ott, ahol kell, hirdetik is” - hangoztatja, bár az nem derül ki, hol reklámozzák, ha a faluban sincs kitáblázva az oda vezető út. Mi is hiába próbáltunk próbáltunk nyomára bukkanni az ismert szálláshelykereső oldalakon, Szuhogy még csak a felkínált lehetőségek között sem szerepelt. A nyomott hangulatú beszélgetés végén Veres Richárd megjegyezte, bízik benne, hogy nem akarunk rosszindulatú cikket írni róluk.
Karcsák Hildát, a Stone Mining Zrt. vezérigazgatóját telefonon értük el, ő pedig próbálta más megvilágításba helyeztni a történteket: „Egyszerűen arról van szó, szeretnénk minél több fejlesztést megvalósítani ebben az elmaradott régióban, olyan beruházásokat, amik aztán tényleg fellendülést hoznak. Nem az a cél, hogy a nagy multik ugorjanak rá a térségi beruházásokra, az a jó, ha helyi vállalkozások, helyi embereket foglalkoztatva végzik el a munkát ”- mondta a cégvezető. Ő is hangsúlyozta , hogy az a vállalkozások mindenben szabály szerint járnak el, a kis, meghívásos közbeszerzéseken pedig joguk van egymást felkérni. Veresné amúgy valóban az általam vezetett cég tulajdonosa - erősítette meg Karcsák Hilda.
A cégháló rojtjai
A Pannon Turisztika Kft. és a Stone Mining mellett a rudabányai, Sport utcai telephelyen üzemel a Veres és Fiai Kft is. – ezt Veres Richárd húga, Vivien vezeti. A tendereken rendszeresen szereplő a Biodisposal Kft pár hónapig szintén a Sport utcában működött, és több mint két évig Veres Richárd is ügyvezetője volt.
A pályázói körben gyakran feltűnő Myko Industrial Kft.-t Berzékre jegyezték be, és a céges nyilvántartás szerint egy 20 éves nő irányítja. Beszédes ugyanakkor, hogy a Myko Industrialban korábban ügyvezető volt Czakó Lászlóné Karcsák Hilda, a Stone Mining jelenlegi vezérigazgatója.
A Pannon Turisztika ügyvezetője és tulajdonosa, Honyavecz Zsolt egyben a SimQ Splényi Kft. ügyvezető-tulajdonosa is. A SimQ cég hivatalosan szintén a Sport utcában működik – ők írtak ki pályázatot a már említett szuhogyi marhatelep építésére. Az uniós forrással támogatott beruházás értékét a kiíró 933,8 millió forintra becsülte, a tendert pedig ennél leheletnyivel olcsóbban nyerte el a Stone Mining Zrt. A sikertelenül indulók között szerepel a Myko Industrial és a Szinva House Invest.
A szálak lassan körbe érnek, hiszen a szuhogyi vágóhíd építésére már a Biodisposal írt ki közbeszerzést, amit 366,8 milliós ajánlattal nyert meg a Stone Mining. A vállalat sikersorozata csak néhány esetben tört meg, a nyertesek viszont ilyenkor is a megszokott csapatból kerültek ki.
Így történt például annál a közbeszerzésnél, amit a SimQ Splényi írt ki egy alsóteleki munkásszálló falusi üdülővé alakítására. A pályázaton 72,6 milliós ajánlatttal az Epil Centrum győzött -– ezt a céget szintén a rudabányai Sport utca 15 alá jegyezték be, és ügyvezetője Nagybányai Zoltán, aki (ahogy már írtuk) a Biodisposal tulajdonosa-ügyvezetője is.
Myko csak egy, általunk talált esetben utasította maga mögé a Stone Miningot, egy tiszadorogmai pálinkafőző telephely felújítására adtak be jobb árajánlatot, közel 400 millió forint értékben; Karcsák Hilda korábbi szerepvállalása a berzéki vállalatnál ugyanakkor ezt az esetet is kérdésessé teszi. A helyzetet csak bonyolítja, hogy a pálinkafőző-beruházást megrendelő Budai Farm Kft. email-címe egy másik cég, a Kis Szürke Kft. nevét tartalmazza, amit viszont Budai Károly, a felsorolt közbeszerzéseken rendszeresen induló Szinva House ügyvezetője és tulajdonosa irányít.
Összegezve, a feltárt tendereken szereplő cégek rendszeresen indultak egymás ellen, vagy éppen egymás közbeszerzési pályázatain – úgy, hogy közülük öt is ugyanarra a címre volt vagy van bejegyezve. Egyes vállalkozások tulajdonosi háttere között nyilvánvaló átfedés fedezhető fel, a felsorolt tendereken pedig mintegy 1,8 milliárd forintnyi uniós támogatás sorsa dőlt el.
|
„Az is az övék” – milliárdos pályázatokon tarol egy borsodi család
|
Közel kétmilliárd forint értékben nyert el uniós forrásokat egy baráti-családi kapcsolatokra épített cégcsoport Rudabánya térségben. A Veres családhoz köthető Kft-k egymással is versenyeztek a pályázatokon, bár több közülük ugyanoda van bejelentve. Borsodba mentünk, hogy megismerjük a siker titkát – utunk pedig egy rejtélyes vállalkozóhoz vezetett.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/1163334_az-is-az-ovek-milliardos-palyazatokon-tarol-egy-borsodi-csalad
|
2018-07-03 07:40:00
| true | null | null |
Népszava
|
Kósa András;
sportközvetítés;Mészáros Lőrinc;
2018-07-03 17:32:12
Elveszi a Fidesz a köztévétől az NB-1-es közvetítéseket
Egyelőre nehezen érthető logika alapján rendezi újra a sportközvetítési piacot a Fidesz: Orbán Viktor kedvenc sportja milliárdokat bukhat, Mészáros Lőrinc viszont esetleg nemes feladatot nyerhet.
Érdekes törvénymódosítást rejtettek el abban a javaslatban, ami a sporttörvény mellett az egyesülési jogról és a civil szervezetek működéséről szóló jogszabályokat módosítja több helyen. A Bánki Erik által jegyzett iromány 9. paragrafusa a sporttörvény 78. paragrafusát egészíti ki, mégpedig azzal, hogy a labdarúgó mérkőzések „televíziós, rádiós, internetes vagy a nyilvánossághoz történő más módon történő közvetítésével (e § alkalmazásában a továbbiakban: közvetítések) kapcsolatos szerződések hatálya 2018. szeptember 30. napjával megszűnik, és ha e napon a közvetítésekkel kapcsolatos szerződésekből eredő jogokkal a sportszervezeten vagy sportszövetségen kívül más személy vagy szervezet rendelkezik, akkor a közvetítéssel kapcsolatos jogok 2018. szeptember 30. napján kártalanítás ellenében a törvény erejénél fogva a sportszervezetre szállnak vissza”.
A szerződés keretében a köztévé évadonként 3.76 milliárd forintot fizetett a labdarúgó szövetségnek, ezért többek között nem csak az első-, de a másodosztályú meccseket, a női focit a strandfocit és a futsalt is közvetíthették.
A paragrafus szerint elvileg az MTVA kártérítést kérhetne, ennek összegét nagyon nehéz lenne meghatározni, mert az évi 3.76 milliárdot több szakértő is túlárazottnak tartotta korábban az első osztályú focimeccsek népszerűségéhez képest. Igaz, az állam itt is az egyik zsebéből rakná át a pénzt a másikba, de Bánki Erik figyelme a jelek szerint erre is kiterjedt és a módosító utolsó előtti paragrafusa szerint az ilyen kártérítési igény 2018. december 30. napjával automatikusan megszűnik, hacsak bírósági eljárás nem indul az ügyben. Elég életszerűtlen azt képzelni, hogy az MTVA vezetése pert indítana ezek után.
Az idei szezon júliusban elindul, tehát a váltásra idény közben kerül sor, ami szakmailag elég nehezen indokolható. Mivel az eddig megkérdezett Fideszes képviselők semmit nem tudtak a módosítás okairól, marad egyelőre a spekuláció. Varga László, a módosító javaslat vitájában felszólaló szocialista képviselő is azt mondta lapunknak, hogy teljesen érthetetlen a módosítás, amit a vitában megindokolni sem tudtak-akartak a kormánypárti honatyák, „csak arra tudok gondolni, hogy a Fidesz-közeli oligarchák közötti játszmák állhatnak a háttérben”.
A Népszava elsőként írta meg, hogy információink szerint Orbán Viktor elégedetlen a Fidesz-közeli média működésével, ezért akár még a nyáron jelentős átszervezések jöhetnek, Andy Vajnától elvehetik a TV2-őt, a Borsot és a Kisalföld valamint a Délmagyarország című megyei napilapokat és ezek is Mészáros Lőrinc érdekeltségébe kerülhetnek. (Az azóta a témában szintén cikket közlő hvg azt írta, Vajna bukhatja a kaszinó-érdekeltségeit is.) Jelenleg Andy Vajnáé a Spíler Tévé nevű sportcsatorna, de ha esetleg ezt is viszi Mészáros Lőrinc, vagy valaki más bizalmi ember, a törvény könnyen lehet, hogy annak készíti elő a terepet, hogy a magyar foci közvetítésének joga átkerülhessen az új tulajdonoshoz. Igaz, szakmai forrásaink – miközben a forgatókönyvet abszolút elképzelhetőnek tartották – érthetetlennek nevezték a döntést, hiszen ha az állam a legegyszerűbben a köztévén keresztül juttathat busás közvetítési díjat az MLSZ-nek, egy mégoly sok állami megrendeléssel, reklámmal kibélelt oligarcha – elvileg – magántévéjén keresztül ez csak bonyolultabban tud működni. Igaz, az ilyen akadályok legyűrésében a Fidesz eddig mindig komoly kreativitást mutatott.
|
Elveszi a Fidesz a köztévétől az NB-1-es közvetítéseket
|
Egyelőre nehezen érthető logika alapján rendezi újra a sportközvetítési piacot a Fidesz: Orbán Viktor kedvenc sportja milliárdokat bukhat, Mészáros Lőrinc viszont esetleg nemes feladatot nyerhet.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3000319_elveszi-a-fidesz-a-koztevetol-az-nb-1-es-kozvetiteseket
|
2018-07-03 17:32:00
| true | null | null |
Népszava
|
Újabb nagy értékű közbeszerzésen futott be nyertesként a Mészáros és Mészáros Kft.: a felcsúti vállalkozó családi cége ezúttal az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól kapott feladatot. A „Váli-völgy vízrendezési feladatai” projekt kivitelezési és tervezési feladataiért 2,4 milliárd forintot kap Mészáros Lőrinc cége. A Váli-völgyi vízrendezési feladatokat uniós pénzből, egy KEHOP-projekt keretében végzik el.
A vállalkozás számos tereprendezési feladatot lát el, a részletekért kattintson ide.
A közbeszerzési hirdetmény szerint a megbízást nyílt eljárásban ítélték oda, a Mészáros család cége mellett ajánlatot tett a KÖTIVIÉP’B Közép-Tisza Vidéki Vízépítő és Telekommunikációs Kft., a Nyír-Wetland Szolgáltató Kft. és a zalakarosi Szabadics Közmű és Mélyépítő Zrt. is.
A Mészáros és Mészáros Kft. több feladat elvégzéséhez is alvállalkozóval szerződik majd. Ezek a következők:
tervezés, terület-előkészítés részben,
mederrendezés részben,
fenntartó utak kialakítása részben,
műtárgy-rekonstrukció, műtárgybontás, építés részben,
tározó építés részben,
vizesélőhely-rendszer kialakítása részben,
erózió elleni védelem részben,
növényzet-telepítés, parti zonáció helyreállítása részben,
monitoring-rendszer fejlesztése részben,
befejező munkák részben.
Ezekhez a részleges munkákhoz a Békés Drén Kft. és a Viziterv Consult Kft. segítségét veszik igénybe.
A Békés Drén a „békési Mészáros Lőrincként” emlegetett Barkász Sándor érdekeltségébe tartozik. Nem először ütköznek közpénzhegyekbe Felcsúton:
|
2,4 milliárdért rendezi a Váli-völgy vízügyeit Mészáros Lőrinc
|
A békési Mészáros Lőrincként emlegetett Barkász Sándor cége segít majd neki.
| null | 1 |
https://24.hu/kozelet/2018/07/03/meszaros-lorinc-vali-volgy/
|
2018-07-03 19:46:10
| true | null | null |
24.hu
|
Végkielégítés, felmentés nem jár ugyan a minisztereknek megbízatásuk megszűntével, de nem kellett üres kézzel menniük, akiknek a szolgálataira nem tartott igényt Orbán Viktor miniszterelnök az új kormányban.
Megkérdeztük a Miniszterelnökséget, milyen címen és milyen összegű juttatást fizettek, azaz Balog Zoltán, Fazekas Sándor, Kósa Lajos, Lázár János, Seszták Miklós, illetve Simicskó István mekkora apanázzsal távozott a posztjáról.
A közérdekű adatigénylésünkre a kancellária a konkrét kifizetési listát nem, helyette a jogszabály idevágó passzusait küldte meg. A kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényből az derül ki, hogy az a miniszter, aki legalább három évig vezette a tárcáját, hathavi illetményével megegyező összegű juttatásra jogosult. (Lemondás esetén is jár pénz, csak nem hat-, hanem háromhavi illetménynek megfelelő juttatás.) Ha a miniszterek vagyonbevallásában szereplő havi bruttó 1 101 900 forint jövedelmet vesszük alapul, akkor
a távozó miniszterek féléves járandósága 6,6 millió forint.
A pénzt rövid úton meg is kellett kapniuk, a jogszabály ugyanis úgy rendelkezik, hogy a hatáskörgyakorlás megszűnésétől számított tizenöt napon belül egy összegben kell átutalni.
A távozó miniszterek közül a többségnek megvolt a három éve a bársonyszékben, hiszen Fazekas 2010-ben, a második Orbán-kormány idején került az agrártárca élére, Balog, Lázár és Seszták 2014-től vezette az emberminisztériumot, a kancelláriát, illetve a fejlesztési tárcát. Simicskót viszont csak 2015 szeptemberében nevezték ki a Honvédelmi Minisztérium élére, így neki csak fél pénz, 3,3 millió forint járt. A lelépti díj feltétele, hogy legalább egy évet a posztján töltsön a miniszter, ilyen alapon Kósa Lajosnak ki kellett maradnia a szórásból, őt ugyanis csak 2017 októberében nevezték ki a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszternek.
A már említett törvény értelmében elesik a pluszpénztől az a miniszter, aki a megbízatásának megszűnését követően újabb állami vezetői megbízatást kap. Két volt minisztert is továbbfoglalkoztatnak az államapparátusban, mégpedig kormánybiztosként, május 18-ától egyaránt két évre nevezték ki őket. Simicskó a hazafias és honvédelmi nevelésért, illetve az ezzel összefüggő beruházásokért, Seszták pedig egyes Kárpát-medencei gazdaságélénkítő programok és összehangolt fejlesztési feladatok, valamint turisztikai fejlesztések koordinációjáért felel. Előbbit a kancellária keretében működő ötfős titkárság, utóbbit a külgazdasági tárca szervezetében működő önálló titkárság segíti.
A kormánybiztosok – így Seszták és Simicskó is – államtitkári illetményre és juttatásokra jogosultak, ami durván havi bruttó egymillió forintot jelent.
(A jelenlegi államtitkárok közül Magyar Levente 997 200 forint havi bruttót tüntetett fel a vagyonbevallásában a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól „foglalkozásából származó havi adóköteles” jövedelemként, amit megfejel a miniszteri biztosságért kapott 373 900 forint, a Miniszterelnökségen Tuzson Bence pedig 1 296 300 millió forintot írt be.)
Hiába a kormánybiztosok miniszterekéhez fogható milliós havi keresménye, a kormánybiztos nem számít állami vezetőnek. Utóbbi kategóriába a miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási, illetve a helyettes államtitkár tartozik. Eszerint Sesztáknak és Simicskónak sem kellett elesnie a lelépési pénztől.
Megpróbáltuk megtudni tőlük, hogy valóban felvették-e a juttatást. Azt is, hogy a kormánybiztosi pozíciójukért mekkora havi javadalmazásban részesülnek, illetve hogy milyen jogviszonyban látják el a kormánybiztosi pozíciót. Ha ugyanis politikai főtanácsadóként kormánytisztviselők, akkor feltehetően nem jár nekik a távozás miatti járandóság. Egyiküktől sem érkezett válasz.
Ha viszont miniszterek maradtak volna, akár többszörösére is ugorhatott volna a büdzséből utalt havi jövedelmük. A legjobban eleresztett miniszterek jövedelme a pénzügyminiszter által benyújtott javaslatcsomag nyomán ugyanis – az általuk felügyelt állami cégek vezetőinek béréhez illeszkedve – akár havi 5 millió forintra is emelkedhet. Ha az állami, illetve politikai vezetői megbízás megszűnésére vonatkozó szabályok nem változnak, akkor
ebből akár 30 milliós lelépti díj is kerekedhet a következő kormányalakításra.
A javaslatcsomag létezik, e szerint a miniszterek fizetését Orbán Viktor állapíthatja meg, a kormányfő viszont azt állítja, nincs szó a tárcavezetők fizetésének egekbe emeléséről.
|
Fejenként 6,6 millióval távozhattak a miniszterek
|
Végkielégítés, felmentés nem jár ugyan a minisztereknek megbízatásuk megszűntével, de nem kellett üres kézzel menniük, akiknek a szolgálataira nem tartott igényt Orbán Viktor miniszterelnök az új kormányban.
| null | 1 |
https://24.hu/kozelet/2018/07/03/fejenkent-66-millioval-tavozhattak-a-miniszterek/
|
2018-07-03 19:51:21
| true | null | null |
24.hu
|
A felügyeletet ellátó miniszter 2018. június 6-án kelt tájékoztatása szerint az NKFI Alapból finanszírozott pályázatok keretében kötelezettségvállalásra csak a miniszterrel történt előzetes egyeztetés alapján kerülhet sor
– áll egy Pálinkás József jegyezte levélben. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal június 30-án menesztett elnöke ebben az üzenetben írta meg, hogy hiába bonyolította le az intézmény a hosszadalmas, minden tudományterületre kiterjedő pályázati eljárását, nem hirdethet eredményt, mert
Palkovics László miniszter igenje nélkül nem írhat alá szerződéseket – amint az már a 168 óra megírta. A halasztás miatt egyelőre nem tudhatják meg az érintett kutatók, hogy részesülnek-e a program részeként kiosztható 10,9 milliárd forintból. Erről ugyanis a dokumentum alapján Palkovics dönt.
Ez annyiban nem meglepő, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium létrehozása után hamar kiderült, a kormány radikálisan átalakítaná a tudományfinanszírozást. A költségvetési törvény tervezetéből kiolvashatóan a Palkovics-tárca finanszírozná a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteit (eddig a támogatás közvetlen volt), lapunk pedig megírta, hogy akad olyan intézetvezető, aki már azt is megfelelő kompromisszumnak tartaná, ha munkatársai egy héten két napot a kormány kijelölte témákon dolgoznának. Hogy a kormányoldalon miként képzelik a tudományos kutatást, az is mutatja, hogy a Figyelő című, Schmidt Mária tulajdonában álló hetilap listát közölt azokról, akik az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának intézeteiben a bevándorlást, a genderelméletet, illetve a homoszexualitást kutatják.
Azóta sokan tiltakoztak a tervezett átalakítások ellen, mások mellett Lovász László MTA-elnök is, ám nem úgy fest, mintha a kormány lassítana, hiszen ezúttal az innovációs hivatal döntéseit kötik miniszteri igenhez. A történethez hozzátartozik, hogy a pályázati eljárás Pálinkás vezetői időszakában zajlott. Az első Orbán-kormány oktatási miniszteréről, az MTA előző elnökéről a 24.hu már korábban megírta, hogy menesztik majd a hivatal éléről, ami azóta meg is történt.
A most stoppolt pályázati eljárás hónapokig folyt. A levél szerint a pályázatokat átlagban három, de legalább két, szakterületén kompetens, anonim szakértő értékelte, ők adtak javaslatot a bírálóbizottságnak a támogathatóságról. Ezután szakértői csoportok is értékelték a projekteket, és ezek egyhangúan döntöttek a támogatásról. Végül a szakterületi kollégiumok terjesztették az elnök elé a döntési javaslatot, amellyel Pálinkás egyetértett.
Ám a hosszú előkészítés nem volt elég, Palkovics László arról tájékoztatta a hivatalt, hogy az ő egyetértése nélkül nem hirdethetnek eredményt. Így nem lehet tudni, mikor lehet nyilvános a győztesek sora, ahogyan azt sem, a minisztérium milyen szempontok alapján vizsgálja felül a határozatot.
Kerestük az ügyben a minisztériumot, érdeklődtünk arról, gondoskodtak-e olyan eljárás kidolgozásáról, amellyel nem sérül a kutatás szabadsága, s amely garantálja, hogy a tárcavezető nem politikai alapon szór ki kutatókat a győztesek sorából. Kérdeztük azt is, mikor várható döntés a több száz pályázatról, továbbá hogy ezt a gyakorlatot honosítják-e majd meg az MTA kutatóintézeteinél is. A tárca mindössze annyit válaszolt:
A NKFIH vezetőjének személye megváltozik, a hasonló átmeneti időszakokban megszokott gyakorlat, hogy a felügyeletet ellátó türelmet kér az intézménytől.
Pedig a részletek fontosak lennének, mert a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap a hazai tudományfinanszírozás egyik fő forrása. A korábbi Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) kerültek 2015 januárjában a hivatalhoz, miután az Orbán-kormány átszabta a rendszert. Az alaphoz minden tudományterület képviselője pályázhat, a nyertesek pedig több évre szóló, jelentős támogatáshoz juthatnak.
Kiemelt kép: Bruzák Noémi / MTI
|
Máris beavatkozott a kormány: 11 milliárdnyi kutatási pénzt nem oszthatnak ki Palkovics nélkül
|
Hiába döntöttek a támogatandó tudományos projektek listájáról a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalban, nem hirdethetnek eredményt a többhónapos, szakértői értékeleseken alapuló pályázati szakasz után, mert Palkovics László arról tájékoztatta az érintetteket: az ő igenje nélkül nem köthetnek megállapodásokat. Majd 11 milliárd forintnyi kutatási pénz kiosztását stoppolják, noha a folyamatot a hivatal vezetőjeként még Pálinkás József egykori fideszes oktatási miniszter, korábbi MTA-elnök felügyelte. A tárca szerint rutineljárásról van szó.
| null | 1 |
https://24.hu/kozelet/2018/07/03/palkovics-laszlo-mta-kutatas-nkfi/
|
2018-07-03 19:58:52
| true | null | null |
24.hu
|
Ismeretlen tettes ellen tettem feljelentést, hogy derüljön ki, kinek az utasítására síbolták el ez a több, mint 100 millió forintot — közölte kedden Facebook-oldalán Turcsán Szabolcs LMP-s politikus.
Mint ismert, a a Fővárosi Önkormányzat 90 százalékos kedvezményt adott a Red Bull Air Race szervezőinek, így mindössze a szokásos területfogalalási díj töredékét, 12,9 millió forintot kellett kifizetniük. A Hungaroring Sport Zrt. rendezvénye miatt 20 napra zárták le a Bem rakpartot.
|
Red Bull Air Race: 100 milliót veszíthetett a kerület, feljelentést tettek
|
Húsz napra lezárták a Bem rakpartot, de a szervezők 90 százalékos kedvezménnyel borították fel a belváros életét.
| null | 1 |
https://24.hu/kozelet/2018/07/03/air-race-feljelentes/
|
2018-07-03 20:03:42
| true | null | null |
24.hu
|
A viharsebesen növekvő takarítócég, a B+N Referencia Zrt. nyert a MÁV-START Zrt. munka- és védőruha bérlésre kiírt pályázatán, egyedüli ajánlattevőként szerezte meg a nettó 600 millió forintos megbízást.
A B+N mögött korábban határozottan Simicska Lajost lehetett sejteni, de azután Rogán Antal és Tombor András üzleti köreihez kapcsolódott, ami a felszínen a cégvezető-tulajdonos Kis-Szölgyémi Ferenc kapcsolati hálóján követhető. A B+N kormányzati megrendelésekkel jól el van eresztve, többek között 2017-ben egy hároméves, 12 milliárd forintos szerződést köthetett kormányzati épületeket takarítására. De a MÁV 2016-ban indult hároméves, 15,9 milliárd forintos épülettakarítási tenderén is a nyertesek között volt, abból 11,5 milliárdot szakított.
A B+N szekere a mérlege szerint is jól megy:
a 2016-os 13,7 milliárd forintos árbevételt 2017-re 18,2 milliárd forintra tudták feltornázni (ez több mint 30 százalékos bővülés),
az adózott eredményük pedig 1,4 milliárd forintról 2 milliárd forintra nőtt (ami kicsivel több, mint 40 százalékos növekedés).
A MÁV részére dzsekiket, nadrágokat, pólókat fognak biztosítani, köztük speciálisat, lángállót, mechanikai hatásoknak ellenállót, illetve folyékony vegyszer elleni antisztatikus típusút. A B+N-nek kell megoldania a ruhák tárolását, tisztítását, karbantartását is, országos lefedettséggel, 50 telephelyen. A nyertes nemcsak munkaruha bérbeadással foglalkozik a honlapján írtak alapján, hanem munkaruha gyártásával is.
Valószínűleg alvállalkozók is részt vesznek majd a teljesítésben. A szerződés három évre szól, egyetlen elbírálási szempontja az ár volt. Elosztva napi 555 ezer forintot fog költeni a szerződés keretében a vasúttársaság a munkaruhabérlésére.
|
Napi 555 ezer forintért bérel munkaruhákat a MÁV a kormány fő takarítócégétől
|
A viharsebesen növekvő takarítócég, a B+N Referencia Zrt. nyert a MÁV-START Zrt. munka- és védőruha bérlésre kiírt pályázatán, egyedüli ajánlattevőként szerezte meg a nettó 600 millió forintos megbízást.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/07/02/napi-555-ezer-forintert-berel-munkaruhakat-a-mav-a-kormany-fo-takaritocegetol/
|
2018-07-02 20:20:00
| true | null | null |
24.hu
|
Közös megegyezéssel távozott az Új Nemzedék Központ ügyvezető igazgatói posztjáról Nobilis Márton, aki munkáját az Agrárminisztériumban Nagy István kabinetfőnökeként folytatja — tudta meg a 24.hu. A méhész-minisztert az Orbán-kormány fegyelmezett végrehajtójaként, a kormányzati szándékok kiváló kommunikátoraként mutattuk be kinevezése után:
Nobilis Márton a milliárdos vállalkozó Nobilis Kristóf fia. Dolgozott a Várhegyi Attila-féle Prestige Médiánál, 2014-ben az Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelési Államtitkárságának kabinetfőnöke lett, majd Lázár János a Nemzeti Kommunikációs Hivatal elnökének nevezte ki. Innen akkor távozott, amikor a hivatal felügyelete átkerült a Miniszterelnöki Kabinetirodához, tehár Rogán Antalhoz. Az állami pénzköltésektől nem ment messzire: az MTVA 100 százalékos tulajdonában lévő Új Média és Teletext Kft. ügyvezetője lett, majd 2016 októberében ismét váltott és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő főigazgató-helyettese lett.
Az Új Nemzedék Központba 2017 őszén került, utódja a jelenlegi Fidelitas-elnök Böröcz László jobbkeze, Vincze Géza lett. A Nobilis-családra rájár a rúd, Nobilis Kristófnak ki kellett vonulnia abból a milliárdos cégből, amit még Schmidt Mária elhunyt férjével alapított, így a miniszterelnöki megbízott és fia, az LMP-s Ungár Péter szerezték meg az irányítást a BIF Nyrt.-ben.
Kiemelt kép: Varga György/MTI
|
A méhek szerelmesénél folytatja kormányzati karrierjét Nobilis Márton
|
A milliárdos üzletember fia értett már a reklámhoz, az oktatáshoz, a pályázati forrásokhoz. Most az agrártárcánál bizonyíthat.
| null | 1 |
https://24.hu/kozelet/2018/07/02/nobilis-marton-agrarminiszterium/
|
2018-07-02 20:26:00
| true | null | null |
24.hu
|
Pedig a miskolci Hercsik Istvánt a piac igazi nagyágyúként tartja számon, Mészáros Lőrinc, jobbanmondva, Szíjj László, a korábbi felcsúti polgármester előkóstolójának köreihez sorolják. Eddig mintha a radar alatt repült volna: neve közel sem olyan ismert, mint a hasonlóan sikeres, a miniszterelnök családjával összeköthető szereplőké. A hulladékbiznisz királya jó kapcsolatai ellenére most úgy tűnik, bajba került.
Hajnali razziát tartott nemrég a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Hercsik egyik cégénél, a Mento Környezetkultúra Kft.-nél – erősítette meg a hivatal a 24.hu értesülését. Úgy tudjuk, évekkel korábbra nyúlik vissza az ügy, és egy körülbelül egymilliárdos közbeszerzés körül vizsgálódnak. A hivataltól kapott válasz szerint az a gyanú, hogy a cégek egyes hulladékkezelésre szolgáló gyűjtőedények, speciális gépjárművek, berendezések beszerzésére irányuló közbeszerzésekben összejátszhattak, tehát egyeztetve adhattak árajánlatot. A kartellezés lényege a verseny ellehetetlenítése: a résztvevők megállapodnak egymással, hogy összehangoltan, minél magasabb árért vállalhassanak el munkákat.
Az ügyben 2016 decemberében indítottak versenyfelügyeleti eljárást, akkor még csak a Jumbo Log Kft.-vel, a Profil Bagger Kft.-vel és a Restone Kft.-vel szemben. A nyomozást idén májusban kiterjesztették a Mento Környezetkultúra Kft.-re és a P1-BAU Építőipari és Szolgáltató Kft.-re is. A Mento Hercsik egyik legfőbb cége, tavaly 4,7 milliárd forint árbevételt és 860 millió forint adózott eredmény mutatott ki, de két éve ennél is többet kaszált: 11 milliárd forint felett volt a forgalma és 1 milliárd felett a nyeresége.
A 24.hu informátora szerint a versenyhivatali vizsgálódás azt jelzi, hogy Hercsik elvesztette sebezhetetlenségét. Ezt erősíti az is, hogy az utóbbi időben számos, Hercsik bábáskodásával eltervezett közbeszerzési akciót lefújtak, tendereket prolongáltak.
A Hercsiket a hulladékbizniszben olyasféle szervezőnek ismerték meg, mint amilyen a mélyépítésben a Duna Aszfalt-tulajdonos Szíjj László. A miskolci vállalkozó résztulajdonában álló Mento Kft. ugyanakkor a hulladékos közbeszerzések és miskolci megbízások egyik nagy nyertese is. Csak néhány példa a nyerő szériából:
Idén júniusban egy félmilliárdos megbízást söpörtek be a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft.-től, feladatuk a Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás területén komplex hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése. Ehhez 11 hulladékgyűjtő járművet és egy üveggyűjtő felépítmányt is szállítanak. A munkáért hárman versenyeztek: a szintén GVH-vizsgálat alá vont Jumbo Log Kft., illetve a dadi Eurotrade Kft.
Hercsik István városában, Miskolcon is a Mento volt a befutó, amikor a város kukásautók szállítására írt ki közbeszerzést. A Mento kicsit több, mint egymilliárd forintért vitte el a megbízást idén májusban.
De a cég nemcsak a szemétbizniszben visz el milliárdos megbízásokat:
881 millió forintért végeznek munkálatokat a miskolci ipari parkban, ezt az önkormányzattól nyerte el a Mento. Egy 96 milliós megbízást pedig kátyúzásra nyertek el a Hercsik-birodalom központjában. 2016-ban Egyed Zsolt, a Jobbik képviselője azt pedzegette, hogy Hercsik Miskolc Mészáros Lőrinceként szívja fel a közpénzt.
A Pappas Autó Magyarország Kft.-vel alkotott konzorciumuk 7 milliárd forintért szállít teherautókat a Magyar Közút Nonprofit Kft.-nek.
A kegyvesztésről szóló piaci hírek ellenére Hercsiket még megdobták egy újabb állami megrendeléssel: a Mento Kft. egy közel 300 millió forint értékű megbízással lett gazdagabb, ismét bizalmat kaptak abban a projektben, ami a Vértesi Erőmű zagytározójának rekultivációjára irányul. Az évtizedekig a leginkább a környékbeli bányákban kitermelt szénnel működő erőművet milliárdokból állítják helyre, a korábban itt elhelyezett bányászati melléktermékeket más anyagokkal keverik és növényeket telepítenek rájuk.
A Mento Kft. a zagytér 2. és 4. számú kazettáinak rekultivációs munkáit készíti elő 295,7 millió forintért, ráadásul a baleset veszély miatt sürgősen — derül ki a 24.hu birtokába került közbeszerzési iratokból.
Orbán-ügybe keveredett a hulladékkirály
A Vértesi Erőmű helyreállítását több szakaszra bontották, az első szakasz 919 milliót vitt el, a második már közel kétmilliárdot, ezt a Mento Kft. és a Terra-Log Kft. kapta. Ebben a második szakaszban robbant az Orbán-bomba.
Tavaly a Direkt36 oknyomozó portál munkatársai felkeresték a Vértesi Erőművet, ahol egy óra alatt tíz, a Nehéz Kő Kft. logóját viselő teherautó fordult meg. A vállakozást Orbán Viktor apja és két testvére alapította, egy időben a legfiatalabb testvér, Orbán Áron kizárólagos tulajdonában állt, de 2017. októbere óta idősebb Orbán Győző jegyzi.
Az újságírók hiába látták a saját szemükkel a Nehéz Kő. Kft. terehautóit és a Vértesi Ermőmű hiába erősítette meg, hogy beszállítóik között van Orbán Győző cége, a Dolomit Kft., arra a kérdésre egyik érintett sem válaszolt, hogy pontosan mennyi pénz került az Orbán-érdekeltségekhez.
A Zoom egy, a helyzetre rálátó olvasója arról számolt be, hogytudomása szerint 100 ezer tonna követ szállítanak az Orbán-család cégei a Vértesi Erőműbe, ráadásul a piaci ár duplájáért. A zagytározók helyreállításában jártas források szerint ugyanakkor az ilyen munkálatokhoz nincs is szükség kőre. A Vértesi Erőmű vezérigazgatója, Magyari József azonban egyetlen mondattal reagált azt ezt firtató kérdésre: a kőre szükség van.
A mostani, a harmadik szakasz első ütemére vonatkozó közbeszerzésben a Mento Kft. már egyedül diadalmaskodott, a Terra-Log Kft. nélkül. Igaz, a munkára két másik jelentkező is volt: a szintén a Mészáros-körben emlegetett West Hungária Bau Kft. és a várpalotai Biotit Bányászati és Környezetvédelmi Mérnökiroda Kft., aminek 108 millió forintos éves árbevétele eltörpül a két Mészáros-körében emlegetett cég eredményeihez képest.
|
Hajnalban ütött rajta a GVH a miskolci kukakirályon, aki így is százmilliókat kaszál
|
Hercsik István Észak-Magyarország egyik legbefolyásosabb üzletembere, a hulladékbiznisz Mészáros Lőrinceként is emlegetik. Cégei rendre viszik a nagyértékű közbeszerzéseket, kapcsolatba hozták az Orbán-család cégével, a Nehéz Kő Kft.-vel és milliárdos uniós támogatásokból, eddig zavartalanul építhette birodalmát. A közpénzes favorit azonban most kutyaszorítóba került.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/06/29/hercsik-istvan-orban-eromu/
|
2018-06-29 20:37:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Magyar Államkincstár július 1-jétől kezdi csökkenteni azon pártok támogatását, amelyeknél az Állami Számvevőszék korábbi vizsgálata jogszabályellenes finanszírozást állapított meg. Két pártnál (az időközben megszűnt Együtt és a Magyar Liberális Párt) már májusban levonta ennek mértékét. A Jobbik Magyarországért Mozgalom esetében ugyanakkor – tekintettel arra, hogy már közel fél éve mentesülnek a tartozás teljesítése alól – a kincstárnak semmilyen további fizetési könnyítést nincs módjában nyújtani, közölte a szervezet.
A jogszabályok értelmében az a párt, amelyről bebizonyosodik, hogy tiltott vagyoni hozzájárulást fogadott el, köteles annak összegét a költségvetésbe befizetni, továbbá állami támogatása ugyanekkora mértékben csökken. A Magyar Államkincstár április végéig egyetlen párttól sem vonta le a tartozás összegét a nekik járó állami támogatásból. Az Együtt és az MLP 1 százalékot sem ért el az áprilisi választáson, így nem kap támogatást a költségvetésből. Ettől a két párttól a számvevőszék már levonta a tiltottnak minősített állami támogatás mértékét.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd Magyarországért Párt, a Magyar Szocialista Párt és a Lehet Más a Politika a következő négy évben is részesülnek állami támogatásban, tőlük a kincstár 2018. júliustól vonja le, illetve kezdi levonni a megállapított összegeket.
Ez ugyanúgy vonatkozik a Jobbik Magyarországért Mozgalomra is, hiszen, ahogyan a számvevőszék fogalmaz, már január 24-ét követően is teljesíteniük kellett volna, ráadásul bebizonyosodott az is, hogy a büntetés kifizetésére összegyűjtött pénzt kampánycélokra fordította a párt.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom – mivel az Állami Számvevőszék által megállapított 331,6 millió forintos tiltott támogatás jelentősen meghaladja a párt júliusban esedékes költségvetési támogatását – nem juthat közpénzhez, mindaddig, amíg a teljes összeget le nem vonják a pártot megillető állami támogatásból.
|
Nem kap több pénzt az államtól a Jobbik
|
A Magyar Államkincstár július 1-jétől kezdi csökkenteni azon pártok támogatását, amelyeknél az Állami Számvevőszék korábbi vizsgálata jogszabályellenes finanszírozást állapított meg. Két pártnál (az időközben megszűnt Együtt és a Magyar Liberális Párt) már májusban levonta ennek mértékét. A Jobbik Magyarországért Mozgalom esetében ugyanakkor – tekintettel arra, hogy már közel fél éve mentesülnek a tartozás teljesítése alól – a kincstárnak semmilyen további fizetési könnyítést nincs módjában nyújtani, közölte a szervezet.
| null | 1 |
https://24.hu/kozelet/2018/07/01/a-kormany-iranyitotta-kincstar-nem-kegyelmez-a-legnagyobb-ellenzeki-partnak/
|
2018-07-01 20:58:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Csongrád megyei állami földárverésekről készített terjedelmes jelentést Ángyán József, aki a második Orbán-kormány idején a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára volt. A jelentéshez fűzött ajánlásban felhívja a figyelmet arra, hogy a megyében ugyan volt 277 nyertes licitáló, de a földek mintegy 70 százaléka 27 érdekeltséghez jutott, a nyertesek közel hatvan százaléka pedig az összes terület kevesebb, mint 9 százalékát vásárolhatta meg.
Vagyis, értékel Ángyán, kiválasztott kevesek jutottak nagy, viszonylag sokan pedig igen kis területhez. Ez pedig olyan „családi léptékű” megyei átlag kimutatását teszi lehetővé, amivel meg lehet téveszteni a közvéleményt.
Az agrármérnök szerint az a kormányzati propaganda sem igazolódott, hogy a helyben élő földműveseket juttatnák földterülethez. Ugyanis
a földek 58 százalékát külső, tőkeerős árverezők szerezték meg a helybeli gazdálkodó családok elől,
de még a helybelinek tekintettek között is nagy számban vannak olyanok, akik csak cégük székhelye révén váltak „helyi földművessé”, akár úgy, hogy helyben soha nem is jártak.
Azt is írja Ángyán, hogy a kormányközeli cégek és magánszemélyek által bérelt földeket nem ritkán a bérlőkkel egyeztetve bocsátották árverésre, akik azután nagyrészt kikiáltási áron, licit és árverseny nélkül válhattak tulajdonossá. A „nem baráti” bérlők esetén pedig az lehetett a földeladás célja, hogy a bérelt területeket kormányközeli földspekuláns tőkeérdekeltségekhez juttassák, amelyek azután a bérleti díjat jelentősen megemelve kiszorítják az addigi bérlő cégeket, esetleg fel is vásárolják azokat.
A 12100 hektárnyi elárverezett terület közel 64 százaléka licitálás nélkül, kikiáltási áron, további 17 százalék pedig a kikiáltási árat kevesebb mint tíz százalékkal meghaladó áron kelt el,
hektáronként átlagosan 1,6 millió forintért, ami a 10-35 milliós európai földárak töredéke. Valódi licitálás mindössze a földek 7 százalékáért folyt.
Ángyán szerint ez annak is köszönhető, hogy a területek több mint felét olyan nagyméretű birtoktestek formájában hirdették meg, amelyek több százmilliós kikiáltási árát a valóban helyben élő, ténylegesen gazdálkodó családok bizonyosan nem tudják kifizetni, és a helyiek azt is figyelembe vették, hogy rosszul járhatnak, ha szembemennek a „politikaközeli nagyurak” érdekeivel.
A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy az 51 Csongrád megyei település közül 12-ben egyáltalán nem is volt helybeli nyertes licitáló, ám a sikeresen elárverezett megyei területek közel 46 százaléka hódmezővásárhelyi és szentesi licitálók kezébe került, akik közt Ángyán szerint Lázár János és Farkas Sándor fideszes képviselő köreihez tartozók találhatók. (Fotó: MTI / Kovács Tamás)
|
Ángyán jelentést írt a Csongrád megyei földkiárusításról
|
Kiválasztott kevesek jutottak nagy területekhez, valódi licitálás mindössze a földek 7 százalékáért folyt.
| null | 1 |
https://24.hu/kozelet/2018/06/26/angyan-jelentest-irt-a-csongrad-megyei-foldkiarusitasrol/
|
2018-06-26 21:04:00
| true | null | null |
24.hu
|
Minden jel szerint a jövőben kevesebb olyan történet kerülhet majd a nyilvánosság elé, ami a magyar politikusok, illetve családtagjainak fényűző életmódjáról, anyagi helyzetéről vagy épp érdekes kapcsolatairól szól. Legalábbis ezt célozhatja az a törvényjavaslat, amit Trócsányi László igazságügyi miniszter nyújtott be az Országgyűlésnek.
A magánélet védelméről szóló javaslat alapján
a közéleti szereplő magán- és családi életét, valamint otthonát a közügyek szabad vitatásának körén kívül eső közléssel vagy magatartással szemben a közéleti szereplőnek nem minősülő személlyel azonos védelem illeti meg.
Magánélethez való jog minden embert megillet, és azt a közügyek szabad vitatása során is tiszteletben kell tartani, erre figyelemmel a közéleti ügyek szabad megvitatása sem járhat a magán- és családi élet, valamint az otthon sérelmével.
Vagyis ezek alapján – ha a törvény hatályba lép – a politikusoknak elég lehet annyival elhárítaniuk egy-egy kínos, például a külföldi nyaralásaikra vonatkozó kérdést, hogy az magánügy, tehát nem tartozik a közügyek szabad megvitatásának körébe. Ráadásul, ha mégis nyilvánosságra kerülnek az ilyen ügyek, a politikusok pert indíthatnak, és a bíróság akár sérelemdíjat is megítélhet a számukra.
A friss törvényjavaslat ismeretében összeszedtünk 10 olyan politikusokat érintő botrányt, ami bajosan születhetett volna meg, ha a tervezett szabályokat már bevezették volna.
1. Semjén Zsolt méregdrága külföldi vadászútjai
Az azóta megszüntetett Magyar Nemzet írta meg, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes évek óta vesz részt Svédországban méregdrága rénszarvasvadászatokon. Az utakat ráadásul nem is ő fizette, hanem egy olyan üzletember, akinek érdekeltségei rengeteg állami és európai uniós támogatáshoz jutottak. Az egyik vadászat alkalmával Semjénék olyan helikopterrel eredtek az állatok után, amelynek kibérlése egy órára 750 ezer forintba került. Azóta a 444.hu azt is megtudta, hogy nemcsak Svédországban, hanem Kanadában is vadászott a miniszterelnök-helyettes, akkor bölényre és farkasra ment. Figyelemre méltó, hogy Semjén elébe ment a magánélet védelméről szóló törvényjavaslatnak, ugyanis ő mindvégig azt állította, hogy nem képviselői minőségében vett részt a vadászatokon, így azokhoz senkinek semmi köze.
2. Rogán Antal letagadott luxushelikopterezése
Rogán Antalról, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterről a mára szintén bezárt Népszabadság írta meg 2016-ban, hogy légi járművel utazott családjával egy ismert celeb esküvőjére. A lap által közölt felvételeken az volt látható, amint a miniszter és családja a budaörsi repülőtéren leszáll egy magán helikopterrel, majd egy német rendszámú luxus-Mercedesszel továbbutazik. A politikus először letagadta, hogy helikopterezett volna, és perrel fenyegetőzött. Bár később belátta, hogy hibázott, ő is magánügyként emlegette a repkedést. Mint mondta, számára az az ügy tanulsága, hogy politikus magáncélból soha nem használhat helikoptert, még akkor sem, ha felesége ügyes üzletasszonyként intézte ezt.
3. Lázár János, a főherceg és a gróf vadászkalandjai
A miniszterelnök-helyettesen kívül Lázár János, korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter is hódol a zsákmányejtés örömének. A volt tárcavezető még államtitkárként vett részt egy több millió forintba kerülő fácánvadászaton, amelyen összesen 913 madarat lőttek ki. A mészárláson részt vett Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, Gróf Károlyi László és felesége, Miklós liechtensteini herceg és felesége is. Lázár akkor nem nyilatkozott a vadászatról, sem annak költségeiről, csupán annyit üzent – párttársaihoz hasonlóan –, hogy a közéleti tevékenységéről kész bármilyen felvilágosítást megadni, de a magánélethez való jog minden magyar embert megillet. Nem ez volt az egyetlen fácánvadászat, amin Lázár részt vett, szintén 2014-ben derült ki, hogy a politikus egy csehországi vadászatot is rendelt, ami 23 millió forintba került. Lázár akkor azt mondta: a vadászatot nem ő fizeti, hanem a programban részt vevő többi vadásszal együtt állják majd a számlát.
4. Mészáros Lőrinc és az álomnyaralás
Mészáros Lőrinc milliárdos üzletemberről, Orbán Viktor jó barátjáról a Magyar Narancs írta meg, hogy egy luxusjachtra jár nyaralni az Adriára. Az egykori gázszerelő, aki mára legalább a második leggazdagabb magyar lett, 2016-ban és 2017-ben is a hajón nyaralt családjával. A luxusjacht az Artemy nevet viseli, 35,4 méter hosszú, 12 vendég és 6 fős legénység szállásolható el rajta, a teraszáról nyílik egy tágas nappali, abból pedig egy 12 személyes étkező. Öt kabin található a hajón, mindegyik fürdőszobával felszerelve, ezenkívül van még fitneszterem, bárpult, étkező és jakuzzi is. A luxusjachtot 4,5 millió eurós (körülbelül 1,4 milliárd forintos) áron hirdették meg 2015-ben.
5. Habony Árpád ibizai luxusszipogása
Ha az igazságügyi miniszter javaslata már hatályos lett volna, valószínűleg azt sem lehetett volna megírni, amikor Orbán Viktor miniszterelnök informális tanácsadóját a 444.hu egyik olvasója kiszúrta egy videofelvételen, ami az ibizai Heart nevű szórakozóhelyet reklámozta. Habony Árpád néhány másodpercig szerepelt a felvételen, amin az látható, hogy a tanácsadó üveges tekintettel figyelte a klub műsorát. A felvételt a széles közönség számára letiltották, majd újra elérhetővé tették, Habony szipogása nélkül. A Heart a legforróbb vendéglátóhelyek egyikének számít a világon playboykörökben.
6. Matolcsy új felesége busás fizetést kapott a jegybankban
A Magyar Nemzeti Bankban régóta keringett a pletyka, hogy az elnök, Matolcsy György számára több egy egyszerű munkatársnál az a Vajda Zita (mára Matolcsy Zita), aki nemzetközi szakmai titkárként a legjobban keresők egyike volt az MNB-ben. Sőt, már a jegybank előtt, a Nemzetgazdasági Minisztériumban is Matolcsy volt a főnöke. A viszonyukat akkor ismerte el az MNB, amikor a Népszabadság rákérdezett Vajda fizetésére és beosztására. Az MNB, illetve a jegybanki alapítványok – amelyek irigylésre méltó jövedelmet biztosítottak a nőnek – azzal próbáltak hárítani, hogy Matolcsy válása akkori feleségétől magánügy. Ha már akkor hatályos lett volna Trócsányi friss javaslata, aligha lehetett volna írni arról, hogy Vajda Zita testvére is az MNB-nél kapott állást, és anyja is dolgozott a jegybanki alapítványoknak. De rejtve maradhatott volna az is, hogy Matolcsy György és új felesége abban a luxusvillában él, amelyet Matolcsy kisebbik fiának cége vett meg a rokonuk bankjának a hathatós segítségével, és jókora hitelével.
7. Baráti ebéden a legfőbb ügyész és a jegybankelnök
Bár hivatalos úton, a szervezeti ábrából is megtudható, hogy Polt Péter legfőbb ügyész felesége, Polt-Palásthy Marianna ügyvezető igazgatói fizetése alig pár tízezer forinttal marad el a havi 5 milliós elnöki fizetéstől, az lehet, hogy rejtve lenne mind a mai napig, hogy – mint lapunk megírta – a lánya, Polt Petra is a jegybankban dolgozik, lényegében friss diplomásként; a piaci átlagot jócskán meghaladó bérért, havi bruttó félmillió forintért alkalmazta tavalyi felvételekor a jegybank. De talán nem lehetett volna közzétenni azt a híres fotót sem, amelyen Matolcsy és Polt a jegybanki alapítványi pénzszórások miatt két éve kirobbant botrány idején együtt ebédelnek.
8. Szijjártó Péter 167 millió forintos háza
A külgazdasági és külügyminiszterről 2014-ben derítette ki az RTL Klub, hogy feleségével együtt egy 400 négyzetméteres dunakeszi családi házat vásárolt meg 167 millió forintért. Szijjártó Péter az RTL Klubnak azt mondta, hogy a házra ráment a megtakarítása nagy része, emellett felesége tízmilliós megtakarítását is ráköltötték. Szüleitől 33 millió forintot kapott ajándékba és 34 millió forintot kölcsönbe, a feleség szüleitől pedig tízmilliót kaptak ajándékba.
9. Orbán Ráhel és férje a saját lábán áll
A miniszterelnök lányáról, Orbán Ráhelről derült ki 2014-ben, hogy olyan külföldi egyetemre jár, ahol 15 millió forintba kerül a tandíj, amit vagyonnyilatkozata alapján nem tudott volna kifizetni a miniszterelnök. Orbán Viktort ekkor sok támadás érte az ellenzéki pártok részéről, amire lánya adott választ. „Férjemmel önálló családunk van, saját lábunkon állunk, saját erőnkből boldogulunk, saját életünket éljük”– közölte Orbán Ráhel, megvédve apját az olyan kérdésektől, amelyek azt feszegetik: miből volt a kormányfőnek pénze a hatalmas tandíjra? Orbán Ráhel férje, Tiborcz István egyébként számos állami közbeszerzésnek a részese volt. Az ő tulajdonában volt az a közvilágítással foglalkozó Elios Innovatív Zrt., amelynek látványos közpénzes tarolása miatt több mint 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolja az OLAF, az Európai Unió csalás elleni hivatala.
10. Kósa Lajos: édesanyám nem strómanja senkinek
Talán Kósa Lajos rokonainak egyre növekvő vállalkozásbirodalmáról sem lehetett volna következmény nélkül beszámolni, ha a magánélet védelméről szóló új tervezet már hatályos lett volna. Arról a Népszava számolt be, hogy Kósa egészségügyi nyugdíjas édesanyja 2015-ben egy mátészalkai sertéstelep felét vette meg. A 82 éves Kósáné a család egy távoli rokonától vásárolta meg a Méker Kft. nevű, főtevékenységként sertéstenyésztéssel foglalkozó cég fele üzletrészét. Azt nem tudni, hogy a nyugdíjazása előtt védőnőként, majd bölcsődei vezetőként dolgozó Kósáné mióta érdeklődik a disznótenyésztés iránt. Ráadásul ritka szerencse érte Kósánét, ugyanis a cég sertéstelepek korszerűsítését támogató pályázaton bő 100 millió forintot nyert. A fideszes politikus egyébként azt mondta, az édesanyja nem strómanja senkinek.
|
Helikopterezés, luxusjacht, vadászat: 10 botrány, amit a Fidesz nem engedne megírni
|
Minden jel szerint a jövőben kevesebb olyan történet kerülhet majd a nyilvánosság elé, ami a magyar politikusok, illetve családtagjainak fényűző életmódjáról, anyagi helyzetéről vagy épp érdekes kapcsolatairól szól. Legalábbis ezt célozhatja az a törvényjavaslat, amit Trócsányi László igazságügyi miniszter nyújtott be az Országgyűlésnek.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/06/29/helikopterezes-luxusjacht-vadaszat-fidesz-orban-habony-polt-rogan-semjen-matolcsy/
|
2018-06-29 21:27:00
| true | null | null |
24.hu
|
Czeglédy Csaba július 5-én lejáró letartóztatásának meghosszabbítását indítványozta további két hónappal a Csongrád Megyei Főügyészség a Szegedi Járásbíróságnak.
Czeglédy Csabát bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és gazdasági csalással gyanúsítják.
Az ügyészség a letartóztatás meghosszabbítását az öttől huszonöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények miatt folyamatban lévő nyomozásban az eljárás meghiúsításának veszélye, valamint bűnismétlés veszélye miatt indítványozta.
A Czeglédy Csaba által vezetett cég 2011 és 2017 között munkaerő-közvetítéssel foglalkozott. A gyanú szerint ő és társai mintegy 6.300.000.000 forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek.
A döntés nem meglepő. A kormánypárti Magyar Időknek korábban az ügyben eljáró védő szinte biztosra vette a főügyészség lépését, szerinte a kényszerintézkedés meghosszabbítása az ügy más gyanúsítottjainál is várható.
Kiemelt fotó: MTI / Bugány János
|
Ezért hosszabbítanák meg Czeglédy letartóztatását
|
Czeglédy Csaba július 5-én lejáró letartóztatásának meghosszabbítását indítványozta további két hónappal a Csongrád Megyei Főügyészség a Szegedi Járásbíróságnak.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/07/02/ezert-hosszabbitanak-meg-czegledy-letartoztatasat/
|
2018-07-02 21:39:00
| true | null | null |
24.hu
|
Igazságügyi orvosszakértőből meglehetősen kevés van az országban. Olyan elit szakma képviselői, akik egyszerre rendelkeznek magas szintű patológiai, pszichiátriai és jogi képzettséggel. Magyarországon összesen csupán tíz olyan intézmény van, amely igazságügyi orvostani feladatokat lát el, közülük négy az orvosi egyetemek keretein belül működik.
Amerikai bűnügyi sorozatokból ismerős lehet, ahogy az igazságügyi orvosszakértők a gyilkossági ügyek boncolási eredményeiről jelentenek, magyar kollégáiknak azonban számos más, nem feltétlenül krimibe illő munkát is el kell végezniük. Az állam által biztosított díjazás fejében orvosi szakkérdésekben kell véleményt adniuk bírósági perekben, rendőrségi nyomozásokban. Feladatuk a többi között
az elkövetők vagy sértettek pszichiátriai állapotának felmérése,
testi sértések jellegének kivizsgálása,
alkoholos és drogbefolyásoltság kimutatása,
gyermekelhelyezéshez vagy gondnoksághoz kapcsolódó körülmények felmérése,
apasági ügyek laboros DNS-vizsgálata.
Az igazságügyi orvosszakértő feladata, hogy a nyomozóhatóság munkáját segítse, ha valamilyen szakkérdés merül fel
– ezt a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Igazságügyi Orvostani Intézetének vezetője mondta egy szakmai konferencián. Herczeg László közlése szerint az egyetemhez tartozó intézetben hét szakértő végzi a boncolásokat, köztük évi 950 olyat, amikor váratlanul bekövetkezett rendkívüli halálesetek miatt a halál okát kell megállapítani. Herczeg és kollégái ezen felül minden évben nagyjából kétezer igazságügyi orvosszakértői véleményt is kiadnak.
Az intézet kizárólag a hatóságok számára készíthet véleményt. Ilyenkor a munka úgy indul, hogy – például – a debreceni rendőrök hivatalos levélben, úgynevezett kirendelő határozatban fordulnak az intézethez, és egy-egy konkrét ügyhöz kapcsolódóan kérik egy szakértő közreműködését.
A kirendeléseket, még ha meg is neveznek benne egy-egy szakértőt, mindig a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Igazságügyi Orvostani Intézetének címezve küldik, hiszen az állam által finanszírozott munkát az állami intézetnek, illetve az ott alkalmazásban álló szakértőnek kell elvégezni. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016-os törvény is úgy fogalmaz, hogy a szakértői vélemények kiadására az intézet jogosult. Ráadásul a közalkalmazottaknak törvény tiltja, hogy a közalkalmazotti jogviszony alapján betöltött munkakörrel összeférhetetlen további jogviszonyt létesítsenek.
Ez azt jelenti, hogy egy sebész az állami kórházban elvégzett műtétért, egy tanár az állami fenntartásban működő iskolában leadott óráiért nem számlázhat a kft.-jével, hiszen ezért fizetést kap az államtól. A debreceni igazságügyi szakértők mégis pontosan ezt tették.
A 24.hu birtokába került dokumentumok szerint az egyetemi intézetben dolgozó orvosszakértők körében legalább egy évtizede gyakorlat, hogy magánvállalkozóként, illetve gazdasági társaságként nyújtják be a díjjegyzéket a hatóságoknak.
Vagyis miközben főállású egyetemi alkalmazottként elvégezték az egyetemi intézet számára előírt hatósági szakértést, vállalkozóként másodszor is megkapták ugyanezért a munkáért a fizetést.
Ezzel a hatóságok ugyan nem, de az egyetem meglehetősen rosszul járt, mert csak a laborköltségeket és hasonlókat fedező költségátalányt, a díjazás kisebbik részét kapta meg az intézmény.
Mivel plusz költséget nem jelentett a szakértők eljárása, törvényességi aggályok sem merültek fel a vállalkozói számlák miatt. Egészen 2018 elejéig egyetlen hatóság sem észrevételezte a problémát, idén év elején azonban a Debreceni Törvényszék egy halálos baleset körülményeinek kivizsgálásával kapcsolatos szakértői díjjegyzék esetén egyszer csak visszadobta az egyik orvosszakértő által leadott vállalkozói számlát, és megváltoztatta az elsőfokú bíróság díjmegállapító végzését.
A másodfokon eljáró bíróság kimondta, hogy semmilyen adat nem állt rendelkezésére arról, hogy a szakértő saját nevében, munkaidőn kívül, külön megbízás alapján látta volna el a feladatot, ezért megváltoztatta az elsőfokon már jóváhagyott elszámolást, kimondva, hogy
az igazságügyi szakértői intézmény alkalmazásában álló szakértő külön díjazásra nem jogosult, ezért a szakértői díj és a költségátalány nem a szakértőt, hanem az orvostani intézetet illeti.
A bírói tanács döntése egy ügy számlázási módját kifogásolta és változtatta meg, a 24.hu birtokába került dokumentumok viszont azt bizonyítják, hogy egyáltalán nem elszigetelt, rosszul lekönyvelt esetről volt szó.
A papírok szerint az intézet egyes szakértői egyes időszakokban az összes kirendelésüket vállalkozóként számolták el, így feltétezhető, hogy az intézetvezető tudtával évek óta dupla fizetést kaptak, kapnak. A vállalkozói számlázás olyannyira bevett gyakorlat volt, hogy néha fizetési felszólítást is küldtek az ORFK regionális gazdasági igazgatóságának a vállalkozói díjak késedelmes kifizetése miatt.
A rendőrségnek megküldött papírokból kiderül, hogy egy-egy sűrűbb hónapban a közalkalmazotti fizetés mellett a 400-500 ezer forintot is elérhette a vállalkozások bevétele fejenként.
A 24.hu emailben és a sajtóosztályon keresztül is több ízben kereste az Igazságügyi Orvostani Intézetet, de hónapok óta nem érkezett válasz a kérdéseinkre.
|
Igazságügyi orvosszakértők tették zsebre az egyetem pénzét
|
Igazságügyi szakértők csorgatták éveken át saját zsebbe a Debreceni Egyetemnek járó szakértői díjakat. Az egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetének munkatársai saját vállalkozásukkal számlázták le azokat a hatósági kirendeléseket, amelyeket főmunkaidőben közalkalmazottként kellett volna elvégezniük. Az évek alatt több százmillió forintot is meghaladhatta a rendőrség, a bíróság és az ügyészség által fizetett díjazásból az a tétel, ami plusz bevétel volt az intézet által folyósított közalkalmazotti bérük mellett. A hatóságok sokáig nem figyeltek a gyakorlat törvényességére, de a Debreceni Törvényszék az év elején elutasított egy hasonló próbálkozást.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/06/29/igazsagugyi-orvosszakertok-debrecen/
|
2018-06-29 21:42:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Debreceni Egyetemen mindenkinek tiszta a keze
– ezt állítja a felsőoktatási intézmény vezetése, amely megpróbálta gyorsan szőnyeg alá söpörni az orvosszakértői intézetben történt százmilliós visszaélés-sorozat ügyét, de közben gyakorlatilag beismerte, hogy éveken át megkárosították.
A 24.hu pénteken megjelent cikkében írt arról, hogy az egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetének munkatársai saját vállalkozásaikkal számlázták le azokat a hatóságok számára végzett munkákat, amelyeket főmunkaidőben az egyetem alkalmazottjaként kellett volna megcsinálniuk.
A szakértői vizsgálatok elkészítése után a rendőrséggel és a bírósággal saját számlájukra utaltatták a pénzt, ezzel közalkalmazotti díjazásuk mellett ugyanazért a munkáért egy második fizetést is zsebre tettek. Az úgynevezett hatósági kirendeléses tevékenységek után a teljes összegnek az egyetem kasszájába kellett volna befolynia, ehelyett csak a laborok, vizsgálók, eszközök használatáért járó „költségátalányt” utalták át az intézménynek.
Az „egyetem vezetése” egy helyi portálon, a Civishír.hu-n megjelentetett írásban védte az orvosszakértőket, a 24.hu korábban elküldött kérdéseire azonban egyáltalán nem reagált.
A nyilatkozó megnevezése nélkül kiadott sajtónyilatkozat érdekessége, hogy nem vitatja a vállalkozói számlázás tényét, viszont a törvényi szabályozással és az Igazságügyi Minisztériumtól kikért állásfoglalással szembemenve azt állítja, hogy az teljesen rendben van.
A jogszabály engedélyezi, hogy az intézet alkalmazottai – a szakértői névjegyzékben szereplő orvosszakértők igazságügyi szakértői – tevékenységüket önálló tevékenységként, egyéni vállalkozóként, társaság vagy szolgáltató tagjaként vagy alkalmazottjaként végezzék
– olvasható.
Ez így is van, csak éppen nem a hatósági kirendelések esetében, és nem az intézetben töltött munkaidő alatt.
Az Igazságügyi Minisztérium a 24.hu kérdésére azt írta, hogy az egyetemi intézeti alkalmazásban álló szakértő a főszabály szerint a szakértői tevékenység végzéséért külön díjazásban nem részesülhet, sőt a munkaidőn túl végzett szakértői tevékenységért járó díjról is meg kell egyeznie az intézettel. A közalkalmazottakra vonatkozó törvény szerint pedig összeegyeztethetetlen a közalkalmazotti jogviszony alapján végzett munkakörrel egy azzal párhuzamos, ugyanarra a tevékenységre irányuló jogviszony.
Az egyetem ugyanakkor lényegében azt is elismerte, hogy ez történt. Pozitívumként közölték, hogy a számlázások ellenére a költségátalányt rendben megkapták. Ebből az következik, hogy a szakértők munkaidőben, az intézetben, az intézet eszközeit használva látták el a felkérésekre a feladatokat.
Egy név nélkül nyilatkozó orvosszakértő szerint a szakmában közismert volt, hogy Debrecenben nem a más intézetekben elfogadott rendszerben zajlottak a pénzügyi elszámolások.
Az országban összesen négy orvosi egyetem intézetének alkalmazottai végezhetnek igazságügyi orvosszakértői tevékenységet. A szakértő elmondta, tapasztalatai és információi szerint a többi egyetemen kizárólag az egyetemi intézet adhatja ki a hatósági felkérésre készített szakértői anyagot. Ezekben az intézetekben még a külsős szakértők sem kaphatnak közvetlenül díjazást a hatóságoktól, a pénzt kizárólag az intézet utalhatja a munka elvégzése után.
Kiemelt képünkön a Debreceni Egyetem főépülete. Fotó: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor
|
Felér egy feljelentéssel, ahogy a Debreceni Egyetem védi az orvosszakértőit
|
"A Debreceni Egyetemen mindenkinek tiszta a keze
– ezt állítja a felsőoktatási intézmény vezetése, amely megpróbálta gyorsan szőnyeg alá söpörni az orvosszakértői intézetben történt százmilliós visszaélés-sorozat ügyét, de közben gyakorlatilag beismerte, hogy éveken át megkárosították.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/07/02/orvosszakertok-debreceni-egyetem/
|
2018-07-02 22:02:00
| true | null | null |
24.hu
|
Jó nagy, 703 millió forintos veszteséget termelt tavaly az állami lóversenyfogadást szervező cég. Rendezésére 1,9 milliárd forinttal leszállítják a Magyar Lóversenyfogadást-szervező Kft. törzstőkéjét – erről határozott május végén a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.
Több éves sarat takarítanak most el az indoklás szerint, a cég ugyanis évről évre veszteségesen működött, az utóbbi öt évben összesen majdnem 1,7 milliárdot halmozott fel. Már decemberben a cég segítségére sietett az MNV: 650 millió forint „pótbefizetést volt kénytelen teljesíteni a likviditási nehézségek kezelése és a tőkehelyzet időleges stabilizálása érdekében”.
Ennél is cudarabbul fest a hazai galopp- és ügetőversenyeket szervező Kincsem Nemzeti Lóverseny és Lovas Stratégiai Kft. mérlege: majdnem 1,5 milliárd forint veszteséggel zárta a múlt évet, az elmúlt öt évben pedig összesen 5,5 milliárd forint mínuszt termelt.
A két állami lovis cég együtt 2,2 milliárd forint veszteséget mutatott ki tavaly, és több mint 7 milliárdot hozott össze öt év alatt.
A Kincsem Kft. bevétele döntően a lóversenyfogadás-szervezőnek értékesített versenyszervezési, -rendezési szolgáltatásból származik, de ez nem elég arra, hogy megálljon a saját lábán, a beszámolóba is bekerült, hogy a cég „működése továbbra is csak külső forrás, pénzintézeti folyószámlahitel igénybevételével biztosítható”. Úgy tűnik, egyre többől, legalábbis 2,577 milliárdra emelték a Gránit Bank eddigi kétmilliárdos rulírozó hitelkeretét, amelyből az általános üzletmenet finanszírozzák.
Az alapítói határozatban emellett állami támogatáshegyek sejlenek fel: a 2017-es fejlemények alapján 1,5 milliárd forint tulajdonosi kölcsön, illetve 460 millió forint támogatás felhasználását hagyták jóvá.
Divatba hozzák a lóversenyt, multifunkcionális agárstadion épül
A brutális veszteségekkel szinte egy időben grandiózus tervek láttak napvilágot a galopp- és ügetőversenyek környékéről. A Kerepesi út és a Hungexpo közötti 85 hektáros területen több milliárdos fejlesztéseket terveznek, a többi között multifunkciós agárstadion, tudás-, és nemzeti öttusaközpont épül két éven belül. A Kincsem nemzeti lovasprogram az alap, a cél pedig, hogy 4-5 éven belül önfinanszírozó legyen az ágazat. Újra divatba kell hozni a lóversenyeket, növelni a látogatószámot – ezekről nyilatkozott Pécsi István, a két állami lovascég ügyvezetője a Világgazdaságnak. A PwC tanácsadómogul tanulmányára hivatkozva évi 10-12 milliárd forintra bővíthető lóversenyfogadási piacot említett, és kormányzati elköteleződést a lovaságazat támogatására.
Az állam beruház, a bevételt a külföldi futamok hozzák
Nem ez az első nekibuzdulás, a lóversenyfogadás-szervezés felvirágoztatásához nagy ambíciókkal fogtak hozzá már az évtized elején is. 2012 és 2015 között 5,5 milliárd forint körüli összbevétellel terveztek és 650 millióért be is szereztek egy francia fogadórendszert, amitől azt remélték, hogy „nagyságrendekkel” növeli az árbevételt – legalábbis ezt írta akkoriban a HVG hetilap. Nos, a tervek nem váltak be, 2017-ben ugyan az árbevétel, 1,3 milliárdról 2,2 milliárdra nőtt, de ez is csak a fele volt a tervezettnek. A forgalom 70 százalékos meglódulása egyébiránt a szintén állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. bevonásának eredménye. A bővülés motorja a nemzetközi fogadási játékok hazai értékesítése volt, ezen belül is a Kincsem+ játék Szerencsejáték Zrt.-vel közös értékesítése hozta a növekedés legnagyobb részét. A cég beszámolója szerint a bevételek így oszlottak meg:
külföldi galopp és ügető: 1,5 milliárd,
hazai ügető: 315 millió,
hazai galopp: 285 millió,
agárfuttatás: 11 millió,
online fogadások: 58 millió.
Bár 2017-re sokkal többet vártak a Kincsem+ értékesítésétől, a legtöbbet ettől remélik a jövőben is: „ez a termék, illetve az egyéb nemzetközi játékok hozhatják el a kívánt forgalombővülést” – áll a cég beszámolójában.
1500 százalékra nőtt a marketingköltés
A lovi ügyeit belülről ismerő forrásunk szerint a súlyos veszteségek oka sokrétű. Úgy véli, nincs is megfelelő fogadási kedv, de ha lenne, akkor sem lehet elég helyen fogadni. A már említett fogadási rendszer, amelyet szerinte horror áron szereztek be, nem ért el elegendő helyre. A bevételnövekedés ezért elmarad a várttól, ugyanakkor felesleges kiadások is terhelik a cégeket. Egyebek között megemlítette, hogy a választások előtt helyeztek ki bőven lovi-hirdetéseket, nem feltétlenül illeszkedve a versenynaptárhoz.
Bár nem ez a legnagyobb tétel, de a legnagyobb mértékben növekvő kiadás mindkét cégnél a reklám, marketing volt 2017-ben. A Kincsem Kft.-nél 37,7 millióról 336,9 millióra, azaz 893,65 százalékra,
a fogadásszervezőnél 7,3 millióról 116,2 millióra, azaz 1598,5 százalékra nőttek a marketingkiadások.
Ezt azzal indokolta a társaság a mérlegbeszámolójában, hogy a nemzetközi termékeket és az új értékesítési csatornákat a Kincsem Nemzeti Kft.-vel összehangolt reklámkampányban kívánta bevezetni a piacra.
Kiemelt fotó: Beliczay László / MTI
|
Simicskáék pénzét is ellovizta a kormány
|
Lesz agárstadion is a Kincsem Parkban, amely több milliárdos beruházások várományosa. A lovi két állami cégében eddig csak égették a pénzt, tavaly 2,2 milliárd veszteséget termeltek együtt
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/07/02/loverseny-fogadas-simicska-allam/
|
2018-07-02 22:07:00
| true | null | null |
24.hu
|
A rendőrség közokirat-hamisítás, míg az adóhatóság költségvetési csalás miatt folytat eljárást, mert ugyanabba az ingatlanba 115 ukrán–magyar állampolgárt jelentettek be.
Célpont című műsorunk is beszámolt a gyanús lakcímbejelentésekről. A választások előtti héten többen arról beszéltek, hogy közmunkáért, és a fideszes polgármester kérésére jelentették be házukba a rengeteg embert.
|
Nyomoznak az egy ingatlanba bejelentett 115 kettős állampolgár ügyében
|
Nyomoznak az ukrán–magyar állampolgárok tömeges és fiktív lakcímbejelentése miatt Kispaládon
| null | 1 |
https://hirtv.hu/ahirtvhirei/nyomoznak-az-egy-ingatlanba-bejelentett-115-kettos-allampolgar-ugyeben-2463837
|
2018-07-03 13:21:00
| true | null | null |
HírTv
|
Mága Zoltán az elmúlt 5 évben több milliárd forintnyi közpénzt húzott be a koncertjeivel.
Emellett az újévi koncertjéhez az állam ún. Állami Eseménynapra hivatkozva ingyen a rendelkezésére bocsátotta a Papp László Budapest Sportarénát.
Mága pedig hogy, hogy nem a választás előtti héten fideszes politikusok oldalán adott koncertet az időseknek több szoros választókerületben is.
Mága Zoltán hegedűs a nemzet megkerülhetetlen showmanje, az év nagy részében az ő újévi koncertjével van kiplakátolva Budapest. Rengeteg koncertet ad, a fotók és a hírek telt házakról szólnak. Felmerül a kérdés, mi okozza ezt a – csak Havasi Balázs zongora-virtuózéhoz hasonlítható – sikert.
A Magyar Narancs a 2014-es portréjában ezt írta: „Telt házas koncertekről szólnak a győzelmi jelentések, ám számos – minisztériumnál, rendőrségnél, az egykori Apáczai Kiadónál dolgozó – forrásunk arról tájékoztatott, hogy náluk lehet vagy korábban lehetett igényelni ingyenjegyeket a koncertekre. Természetesen a szponzorok is kapnak vagy vásárolnak belépőket. A művész is ajándékoz jegyeket – például nemrégiben 50 darabot Felcsútnak, míg arról, hogy az utazás se kerüljön pénzbe, az önkormányzat gondoskodott.”
A lap írta meg, hogy Mága a plakátjain nem tüntette fel a koncert szervezőjét, vélhetően más-más nonprofit cég áll mögötte, ugyanis a magyar cégek felajánlhatják a társasági adójuk (tao) egy részét a regisztrált előadó-művészeti szervezeteknek (Mága újévi koncertje szimfonikus koncert), amik az évi jegybevételük 80 százalékáig érvényesíthetik az igényeiket, például az előadásaikat szervező nonprofit cégen keresztül. Az újévi koncertnél mondjuk átlag 9500 forintos jegyárral számolva telt háznál 80 millió forint körüli extraprofit jut az aktuális szervező vállalkozásnak. A pénz sorsa pedig üzleti titok. Amit tudni lehetett: a 2013-as újévi koncert után igényelt taót a Magyar Virtuózok Nonprofit Kft., amit Mága régi mentora és zenésztársa, Szenthelyi Miklós hegedűművész vezetett. A cégnek 2013-ban sikerült a 3. legtöbb pénzt a felajánlott taóból összegyűjteni, 700 millió forintot – írta akkor a Magyar Narancs.
Mága emberei öntik a tao-t Mága koncertjeibe
Mága koncertjeiért a cégei számláznak. Ő jegyezte be a Primarius Productions International Kft.-t, ebből lett a Talentum Művészeti Kft., majd Talentum Művészeti Nonprofit Kft., amiben már Zsoldos Béla, Mága művészeti vezetője a cégjegyzésre jogosult. A cég bevételei és kiadásai 2013 óta szépen nőnek, így alakultak:
2013: értékesítés nettó árbevétele: 9 000 000 Ft, anyagi jellegű ráfordítás: 9000 Ft, nyereség: 8 768 000 Ft.
2014: értékesítés nettó árbevétele: 153 977 000 Ft, egyéb bevétel: 3 956 000 Ft, anyagi jellegű ráfordítás: 35 540 000 Ft, nyereség: 893 935 000 Ft.
2015: értékesítés nettó árbevétele: 58 700 000 Ft, egyéb bevétel: 120 000 Ft, anyagi jellegű ráfordítás: 22 710 000 Ft, nyereség: 22 842 000 Ft.
2016: értékesítés nettó árbevétele: 136 523 000 Ft, egyéb bevétel: 13 157 000 Ft, anyagi jellegű ráfordítás: 62 702 000 Ft, nyereség: 54 442 000 Ft.
2017: értékesítés nettó árbevétele: 682 808 000 Ft, egyéb bevételek: 147 721 000 Ft, anyagi jellegű ráfordítás: 851 154 000 Ft, veszteség: 54 002 000 Ft.
Mága Zoltán Facebook-oldalán és a hivatalos oldalán fel van sorolva minden fellépése, így könnyen összevethető a koncertjeit szervező Ymiso Hungary Kultúrális Közhasznú Egyesületnek és az őt szintén bőkezűen támogató Kárpát-medencében Élő Magyarokért Közhasznú Alapítványnak (KMEK) a bíróságon elérhető civil adatbázisban közölt beszámolóival.
Hamar kiderül, hogy ez a két nonprofit cég az elmúlt 3 évben gyakorlatilag ezekre a koncertekre markolt fel együtt évi kb. 1 milliárd forint kulturális tao-t.
Az Ymiso Hungary Mága Zoltán koncertszervezője, a hegedűs Szemere utcai irodájába van bejegyezve. elnöke Földes István, akárcsak a KMEK-nek. Az Ymiso Hungary elnöke Zsoldos Béla, Mága művészeti vezetője, a titkára Dózsa Lajos Péter, Mága menedzsere.
Az egyesület 2013-ban összesen 281 millió forintnyi tao-támogatást kapott:
6 000 000 (Algo Textil Kft.)
1 500 000 (Fintha-Nagy ügyvédi iroda)
15 000 000 (t-Cell Inform)
13 000 000 (Leier Hungária)
60 000 000 (Allianz Hungária)
500 000 (Quality Craft)
1 500 000 (Nortprovided)
49 000 000 (K&H)
10 000 000 (Hot-Ép)
2 500 000 (Inhold)
30 000 000 (Apáczai Kiadó)
21 000 000 (Futuration Hungary)
23 000 000 (Ireks-Stamag)
45 000 000 (Enter Alkalmazások)
3 000 000 (Fevita Hungary)
Egyébként az Apáczai Kiadó adta ki 2011-ben a Hangok és harangok – Mága Zoltán 100 templomi koncertje című kiadványt, amiben Felcsút is szerepel:
Az Ymiso 2014-re és 2015-re is 2016. június 24-én adta le a közhasznúsági jelentést, egyező adatokkal: mindkét évre pontosan 385 748 227 forintot vallott be, „több gazdálkodó szervezettől”. 2016-ban önkormányzattól és „más gazdálkodótól” 567 043 050 forintot, 2017-ben pedig hasonlóan, összesen 582 971 378 forintot kaptak. (A két beszámolóban nem tüntették fel, hogy a más gazdálkodóktól kapott támogatás forrása a tao lett volna.)
Tehát az Ymiso Hungary 2013 óta tao-ból 1 052 496 454 forintot, önkormányzatoktól és „más gazdálkodóktól” pedig 1 150 014 428 forintot kapott, vagyis összesen 2 202 510 882 forintot.
A KMEK eközben így jutott közpénzekhez:
2012: a Duna Tv-től „Mága Zoltán Erdélyi körút” címén 5 millió forint
2013: az Apáczai Kiadó Kft.-től 246 590 000 forint.
2014: Kárpát-medencei Cigányprímások és Zenekarok Fesztiváljára 20 millió forint a Fővárosi Önkormányzattól, 30 millió forint „más gazdálkodótól” és szintén „más gazdálkodótól” 9 millió forint Erdélyi koncertkörútra.
2015: ebben az évben nincs támogatás, viszont az értékesítés nettó árbevétele 11,46 millióról 733,921 millió forintra nőtt (egy közhasznú alapítványról beszélünk!)
2016: 353 513 494 forint tao-támogatás „más gazdálkodótól” és 62 625 000 forint „adott adomány, támogatás”
2017: „más gazdálkodótól” 512 405 992 forint tao-támogatás és 61 385 000 forint „adott adomány, támogatás”
Ez összesen 865 919 486 forint tao-támogatás és 163 010 000 forint „adott adomány, támogatás”, az állami cégek (Apáczai, Duna TV) támogatásai 251 590 000 forintot tesznek ki, míg 20 milliót kaptak önkormányzattól.
Vagyis a közhasznú egyesület összesen 1 137 509 486 forint közpénzzel gazdagodott.
Az újévi koncertjeihez ingyen kapja az államtól a Budapest Arénát
Mága Zoltán segítségére volt az Emberi Erőforrások Minisztériuma, ami az ún. Állami Eseménynapokat tartja. A Budapest Arénának ugyanis évente pár napra ingyen át kell adnia a létesítményt állami eseményekre. Ilyen állami eseménynap Mága Zoltán január 1-i újévi koncertje is, vagyis a hegedűs ehhez ingyen kapja meg a Budapest Arénát.
Kérdeztük az Emmit, hogy az elmúlt 5 évben melyik napokon tartottak Állami Eseménynapot a Budapest Arénában, de nem kaptunk választ. Az interneten elérhető, 2015-ös és 2016-os tájékoztatás szerint 2015. január 1-én egy napra budapesti újévi koncert címén a Golden Erőforrás 2013 Kft. (ami egyébként 2014-ben az NKA-tól nyert 11,8 millió forintot is „Mága Zoltán hegedűvel a világ körül című koncertsorozatának megvalósítására”), 2015. december 31-én és 2016. január 1-én pedig a Primarius Production International Kft. kapta meg a helyszínt.
Jótékonysági koncertek fideszes jelöltekkel kampány idején
A Magyar Narancs négy éve arról írt, hogy bár Mága karrierje még Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején indult be, és már akkor kapott állami és fővárosi kitüntetéseket, már „egyre komolyabbak a fideszes kapcsolatai”.
Idén a parlamenti választás előtti napon Miskolcon tartott jótékonysági koncertet, ott volt a Kriza Ákos fideszes polgármester, Pelczné Gáll Ildikó fideszes EP-képviselő, a Miskolci Gráciák Egyesületének elnöke, és Csöbör Katalin fideszes országgyűlési képviselő és a nagyon szoros körzet képviselő-jelöltje is.
Egy héttel korábban pedig „megszakítva a most zajló 100 templomi jótékonysági koncertsorozatát, a főváros VI. és VII. kerületében élő szépkorúakat ajándékozta meg hegedűjátékával”, az est fővédnöke Bajkai István, Erzsébetváros alpolgármestere, fideszes képviselőjelölt, az Orbán család ügyvédje és felesége volt. (A szintén szoros választókerületet végül a DK jelöltje vitte el.)
Ezek után talán nem meglepő, hogy Balog Zoltán utóda, Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter a miniszteri saját keretéből júniusban az első döntésével 30 milliót adott a Mága Zoltán után Zsoldos Bélához került Talentum Művészeti Nonprofit Kft.-nek „100 templomi koncertsorozat Erdélyben történő megvalósítására”.
|
Több milliárd forintnyi tao-pénzből, állami támogatásokkal és ingyen koncerthelyszínnel egyengetik Mága karrierjét
|
Mága Zoltán az elmúlt 5 évben több milliárd forintnyi közpénzt húzott be a koncertjeivel. Emellett az újévi koncertjéhez az állam ún. Állami Eseménynapra hivatkozva ingyen a rendelkezésére bocsátotta a Papp László Budapest Sportarénát. Mága pedig hogy, hogy nem a választás előtti héten fideszes politikusok oldalán adott koncertet az időseknek több szoros választókerületben is.
| null | 1 |
https://444.hu/2018/07/03/tobb-milliard-forintnyi-tao-penzbol-allami-tamogatasokkal-es-ingyen-kapott-koncerthelyszinnel-egyengetik-maga-zoltan-karrierjet
|
2018-07-03 00:00:00
| true | null | null |
444
|
felvásárlás;Simicska Lajos;Nyerges Zsolt;
2018-07-04 15:06:09
Felvásárolta a Simicska-birodalmat Nyerges Zsolt
Egy konszolidációs folyamat közelít a végéhez, Orbán egykori főoligarchája szép lassan szolid magánember lesz.
Nyerges Zsolt megvásárolja Simicska Lajos és családja saját és közös tulajdonában lévő építőipari, mezőgazdasági, média- és közterületi reklámpiaci, illetve vagyonkezelői üzleti érdekeltségeit - adta hírül egy közleményben maga Nyerges.
A vételár - csak úgy, mint az üzlet minden más részlete - "szigorú üzleti titok". A versenyhivatali eljárásokat már megindították. Nyerges Zsolt az érintett cégek egy részében tulajdonostárs, mások irányításában pedig vezető tisztségviselőként vett részt.
A lépés nem váratlan, ugyanis miután 2015 februárjában a nyilvánosság előtt is kirobbant az Orbán-Simicska háború, a miniszterelnök egykori kedvenc oligarchájának üzlettársa vállalta, hogy közvetít az egymásnak feszülő felek között. A pacifikálási folyamat sikeresnek is tűnt, legalábbis 2016 őszén már arról beszéltek a holdudvar meghatározó szereplői, hogy békét köt Orbán és Simicska - utóbbi pedig elfogadja, hogy egy lesz csupán a meghatározó féltucatnyi oligarcha közül. Aztán tél elején Simicska kifarolt a közvetítési folyamatból, mondván: nincs alku. Ekkor Nyerges világossá tette, Orbánhoz hűséges és kiáll üzlettársa mellöl.
Kormányzati forrásaink szerint azonban 2017 telén viszont Simicska volt az, aki tapogatózni kezdett Nyergesnél, hogyan lehetne konszolidálni viszonyát, pontosabban miképp vonulhatna tisztességgel vissza. És pletykák szerint kedvező választ kapott: ha otthagyja médiaportfólióját, illetve segít minimalizálni az ellenzék (beleértve a Jobbikot) esélyeit, akkor hagyják békében elmenni. Hogy ez mennyire összeesküvéselmélet, illetve mennyire fedi a valóságot, arról csak találgatni lehet. Az biztos, hogy a Magyar Nemzetet és a Heti Választ Simicska már bezárta, elhallgatott a Lánchídrádió - és a Közgép idén hozzájutott mintegy 40 millió állami forinthoz.
Hatalmas birodalom
Simicska Lajos, Orbán Viktor egykori szobatársa sokáig megkerülhetetlen volt a Fidesz-közeli gazdasági holdudvarban, vagyona a 2010-es kormányváltás után hatalmasra, egyes becslések szerint 70-80 milliárd forintra duzzadt, amivel a 10. leggazdagabb magyarként tartották számon.
Érdekeltségei számos iparágra kiterjedtek: a legfontosabb az építőipari Közgép Zrt., amely 2010 után százmilliárdos nagyságrendben nyert el állami megrendeléseket. Nem véletlen, hogy a szakítás után a kormány – árkartellre hivatkozva – felmondta az M4-es autópálya Szolnok környéki szakaszára kötött szerződést, hogy azon az áron is megvonják a pénzt a Közgéptől, hogy évekkel csúszik a beruházás.
Politikai értelemben a médiaportfólió a legfontosabb a Simicska-birodalomban, benne a Mahir és a Publimon plakátcégekkel, a HírTV-vel és a ma már megszűnt Magyar Nemzet napilappal, amelynek a neve érhet sokat a Fidesz számára. A Simicska érdekeltségekbe tartozik emellett három nagy, dunántúli mezőgazdasági cég is, amelyek több ezer hektár állami földet bérelnek.
|
Felvásárolta a Simicska-birodalmat Nyerges Zsolt
|
Egy konszolidációs folyamat közelít a végéhez, Orbán egykori főoligarchája szép lassan szolid magánember lesz.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3000468_felvasarolta-a-simicska-birodalmat-nyerges-zsolt
|
2018-07-04 15:55:00
| true | null | null |
Népszava
|
Juhászné Prágai Erika tudatta, hogy a bíróság az ügyészi indítvánnyal egyezően a bűnismétlés és az eljárás meghiúsításának veszélye miatt látta szükségesnek a kényszerintézkedés meghosszabbítását.
A bíróság a letartóztatás céljait a bűncselekmény jellegére, a nyomozás állására és a gyanúsított személyi körülményeire figyelemmel enyhébb kényszerintézkedéssel nem látta elérhetőnek.
A döntés nem emelkedett jogerőre.
Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnök embere, Czeglédy Csaba ellen bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és gazdasági csalás bűntette miatt folyik eljárás.A hatóságok szerint a Czeglédy vezetésével létrejött bűnszervezet 2011 és 2017 között olyan céghálózatot alakított ki, amely munkaerő-közvetítéssel foglalkozott.
A gyanú alapján a bűnszervezet 6,294 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek azzal, hogy a céghálóban részt vevő iskolaszövetkezetek az általános forgalmi adót, illetve a személyi jövedelemadót nem vallották be, vagy ha be is vallották, azt nem fizették meg.
Czeglédyt tavaly júniusban vették őrizetbe a pénzügyőrök, majd került előzetes letartóztatásba.
A politikus március 1-jén, miután „független” országgyűlési képviselőjelöltként nyilvántartásba vették, és így mentelmi jog illette meg, elhagyhatta a börtönt. Másfél nap múlva, mentelmi jogának felfüggesztését követően egy másik bűncselekmény - gazdasági csalás - gyanúja miatt újra őrizetbe vették.Czeglédy Csaba (Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt) szombathelyi önkormányzati képviselő volt, de mandátuma - miután egy évig nem vett részt a közgyűlés munkájában - megszűnt.
Ügyvédként az MSZP és Gyurcsány pártja, a DK jogi képviseletét is ellátta több ügyben.
|
Czeglédy Csaba letartóztatását két hónappal meghosszabbította a bíróság
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/2018/07/meghosszabbitottak-czegledy-letartoztatasat
|
2018-07-04 16:05:00
| true | null | null |
Origo
|
|
Korábban nem jogerős hét év börtönre és több mint 600 milliós vagyonelkobzásra ítélte a bíróság Vizoviczkit Lászlót.
Az ügyész akkor minden vádlott vonatkozásában fellebbezést jelentett be, Vizoviczki László és vádlott-társainak többsége viszont felmentésért fellebbezett.
A mai tárgyalás kezdetén ismertették, hogy a vádlottak bizonyítási indítványokat nyújtottak be, ám azokat a bíróság szerdai végzésében elutasította.
Ezután az ügyész mondta el perbeszédét, indítványozta, hogy néhány vádlott kivételével a bíróság valamennyi vádlott terhére állapítsa meg a bűnszervezetben történő elkövetést és az elsőfokon kiszabott büntetéseket súlyosbítsa.
Az ügyész szerint az elsőfokú bíróság által hozott büntetések nem fejtik ki a bűncselekmények tárgyi súlyát és társadalomra való veszélyességét.
|
Újra bíróság előtt Vizoviczki
|
Megkezdődött a Vizoviczki László és társai ellen költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt indult per másodfokú tárgyalása szerdán a Fővárosi Ítélőtáblán.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/2018/07/ujra-birosag-elott-vizoviczki-milliardos-csalassal-vadoljak
|
2018-07-04 16:32:00
| true | null | null |
Origo
|
Feljelentést tett Demeter Márta LMP-s képviselő azzal kapcsolatban, hogy a kötvényprogramon keresztül magyar letelepedési engedélyhez jutott Bassar al-Aszad szír diktátor pénzembere, Atiya Khoury.
Khoury engedélyéről a 444 és a Direkt36 márciusban írt először, és a cikkünk megjelenése után Demeter személyesen kért adatokat a Bevándorlási és Menekültügyi Hivataltól (BMH). A hivatal főigazgatója, Végh Zsuzsanna Demeternek elismerte, hogy Atiya Khoury 2014-ben letelepedési kötvényt vásárolt, és ezért meg is kapta a tartózkodási engedélyt. Khoury ezt követően magyar letelepedési engedélyt is igényelt, amelyet 2017 elején kapott meg.
Ez a dátum azért érdekes, mert Khouri 2016 nyara óta szerepelt az Egyesült Államok szankciós listáján, az amerikaiak szerint ugyanis ő Bassar al-Aszad szíriai elnök egyik legfontosabb pénzembere, aki készpénzt mozgat Oroszország, Libanon és Szíria között, és akit emberi jogi jogsértések miatt is felelősség terhelhet.
A BMH főigazgatója arról is tájékoztatott, hogy Khoury biztonsági átvilágítása során az eljáró hatóságok nem tártak fel semmilyen kockázatot, és a BMH nem tervez az üggyel kapcsolatban további vizsgálatokat folytatni.
„Az eddigi nyilatkozatok alapján okom van feltételezni, hogy a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal törvénysértést követ el, amikor nem folytatja le Atiya Khoury letelepedési engedélyének felülvizsgálatát és visszavonását” – írta Demeter a Legfőbb Ügyészségnek július 3-án elküldött feljelentésben, amelyben kéri az ügy kivizsgálását.
A letelepedésikötvény-programra vonatkozó törvény szerint csak bizonyos esetekben vonható vissza a letelepedési engedély, például, ha jelentkezés során hamis adatot közölt az illető vagy kiutasítják az országból. Demeter szerint azonban a BMH-nak hivatalból vizsgálatot kellene indítania Khoury ügyében.
A BMH azt is közölte, hogy a cikkünkben megnevezett másik szír férfi, Salmo Bazkka, aki egy súlyos nemzetközi bűnügy gyanúsítottja, már a letelepedésikötvény-program indulása előtt, 2010-ben rendes eljárásban igényelt és kapott magyar letelepedési engedélyt.
A Rogán Antal által kezdeményezett kötvényprogramon keresztül 2013 és 2017 között állampapír vásárlásért cserébe szerezhettek magyar letelepedési engedélyt külföldiek. A számos korrupciós és biztonsági kockázatot felvető programot tavaly felfüggesztették, a 2019-es költségvetési törvény pedig arra utalt, hogy a kötvényprogramot jogilag is megszüntetik.
A kötvényprogram jogi lezárása „félsiker”, mondta Demeter Márta a Direkt36-nak. „Azonban látszik, hogy a kötvényprogramon keresztül beérkezett külföldiek közt továbbra is vannak olyanok, akik lappangó biztonsági kockázatot jelentenek” – tette hozzá.
Arany Vízumok Európában
A témával nemcsak a magyar, hanem az Európai Parlamentben is foglalkoztak. Az S&D szociáldemokrata frakció két hollandiai képviselője, Kati Piri és Paul Tang a cikkünket idézve tett fel írásbeli kérdést áprilisban az Európai Bizottságnak. Többek közt arra vártak választ, hogy a Bizottság biztos-e abban, hogy megfelelő volt a magyar kötvényprogram összes résztvevőjének átvilágítása, figyelembe véve, hogy a közel húszezer jelentkező 99,7%-a kapott letelepedési engedélyt.
„A tagállamok feladata, hogy a biztonsági kockázatok ellen megtegyék a szükséges lépéseket. Szigorú kritériumokat kell alkalmazniuk, hogy a bűnözés a korrupció ellen harcoljanak” –válaszolta múlt héten a Bizottság, megjegyezve, hogy az EU-s szintű harmonizáció hiányában a Bizottságnak egyedi esetekben – mint Khoury és Bazkka ügyében – nincs kompetenciája.
A magyar kötvényprogramhoz hasonló, úgynevezett Golden Visa (Arany Vízum) programok más európai országokban is működnek, amelyek országonként változó összegű befektetésért cserébe kínálnak tartózkodási és letelepedési engedélyt, vagy akár állampolgárságot is. Májusban ezzel kapcsolatban egy vitanapot is tartottak az Európai Parlamentben, amelyen több képviselő a Golden Visa programokkal kapcsolatos biztonsági és korrupciós kockázatokról beszélt, és felhívták a Bizottságot, hogy szabályozza ezeket a programokat. A Bizottság 2018 végére ígért egy jelentést a Golden Visa programokról.
|
Feljelentést tett egy LMP-s, mert a magyar államot nem izgatja, hogy letelepedési engedélyt kapott a szíriai pénzember
|
Feljelentést tett Demeter Márta LMP-s képviselő azzal kapcsolatban, hogy a kötvényprogramon keresztül magyar letelepedési engedélyhez jutott Bassar al-Aszad szír diktátor pénzembere, Atiya Khoury.
| null | 1 |
https://444.hu/2018/07/04/feljelentest-tett-egy-lmp-s-kepviselo-mert-a-magyar-allamot-nem-izgatja-hogy-letelepedesi-engedelyt-kapott-a-sziriai-diktator-penzembere
|
2018-07-04 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Közleményt adott ki a Közgép Zrt. egyik tulajdonosa és Simicska Lajos legrégebbi üzlettársa, Nyerges Zsolt. Az „üzlettársi kivásárlás a Simicska-érdekeltségeknél” cím alatti szöveg szerint
„Dr. Nyerges Zsolt megvásárolja dr. Simicska Lajos és családja saját és közös tulajdonában lévő építőipari, mezőgazdasági, média- és közterületi reklámpiaci, illetve vagyonkezelői üzleti érdekeltségeit. A kivásárlásra annak figyelembevételével kerül sor, hogy dr. Nyerges Zsolt az érintett cégek egy részében tulajdonostárs, mások irányításában pedig vezető tisztségviselőként vett részt”.
A közlemény szerint a szükséges versenyhivatali eljárásokat a Gazdasági Versenyhivatal eljárásrendjének megfelelően megindították, viszont a szerződések tartalma, a vételár és az üzlettársi kivásárlás egyéb részletei szigorú üzleti titkot képeznek, amelyet a felek akarata szerint nem hoznak nyilvánosságra.
Nyerges Zsolt Simicska Lajos egyik legrégebbi üzlettársa; sokáig ő volt a 2010 és 2014 között közel 300 milliárd forintnyi építési közbeszerzésben részt vállaló Közgép Zrt. elnöke is, és ugyan a cég éléről egy éve távozott, tulajdonosként megőrizte pozícióját a vállalkozásban.
Nyerges éveken keresztül tulajdonos és igazgató volt a Fidesz médiabirodalmát szervező Infocenter.hu Zrt.-ben is. Szolnoki illetőségűként régi ismerőse Lévai Anikó, rajta keresztül került kapcsolatba Orbán Viktorral is. Nyerges és Simicska 2010 és 2014 között nagyon jelentős befolyással éltek nem csak a kormányhoz közeli üzleti körök, de kormányzati pozíciók és közbeszerzések, elsősorban a fejlesztési és vidékfejlesztési minisztérium pénzosztásai és beosztásai valamint szabályozó hatóságok - többek közt az adóhivatal - felett.
Nyerges Orbán Viktor és Simicska Lajos 2015-ös látványos szakítása után is megőrizte pozícióját a cégbirodalomban, de később láthatóan hátrébblépett, amit jelzett az is, hogy lemondott az időközben kegyvesztetté vált Közgép elnöki posztjáról. Meglepetést keltett, amikor 2016 áprilisában, a szolnoki futballstadion átadóján Nyerges és Orbán már közösen is mutatkoztak.
2017 elején híre ment, hogy alaposan megromlott a viszony Simicska és Nyerges között: arról is cikkeztek lapok, hogy a két, egykoron befolyásos üzletember szabályosan összeverekedtek.
Nyerges - aki korábban, Simicska betegeskedése idején is barátként beszélt üzlettársáról - tagadta, hogy megromlott volna viszonyuk, és hogy összekaptak volna.
|
Simicska Lajos átadja cégbirodalmát Nyerges Zsoltnak
|
Közleményt adott ki a Közgép Zrt. egyik tulajdonosa és Simicska Lajos legrégebbi üzlettársa, Nyerges Zsolt. Az „üzlettársi kivásárlás a Simicska-érdekeltségeknél” cím alatti szöveg szerint „Dr. Nyerges Zsolt megvásárolja dr. Simicska Lajos és családja saját és közös tulajdonában lévő építőipari, mezőgazdasági, média- és közterületi reklámpiaci, illetve vagyonkezelői üzletiérdekeltségeit. A kivásárlásra annak figyelembevételével kerül sor, hogy dr. Nyerges Zsolt az érintett cégek egy részében tulajdonostárs, mások irányításában pedig vezető tisztségviselőként vett részt”.
| null | 1 |
https://444.hu/2018/07/04/simicska-lajos-atadja-cegbirodalmat-nyerges-zsoltnak
|
2018-07-04 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Sokkal jelentősebb mértékű pénzmosás zajlott a Danske Bank észt leánybankjainál, mint azt eddig sejteni lehetett. A Bloomberg szerda délutáni cikke szerint az észt bankokban akár 8,3 milliárd dollárt is tisztára moshattak 2007 és 2015 között. Ez kétszerese a korábbi becsléseknek.
A dán nagybank ráadásul eddig elég olcsón megúszta a történetet, kisebb figyelmeztetéssel, illetve egy felszólítással, hogy tartsanak benn több tőkét, letudta az ügyet a dán bankfelügyelet.
Ugyanakkor a még nagyobb mértékű szabálytalanságok miatt keményebb büntetések is jöhetnek, a bank részvényei zuhanni is kezdtek szerdán, a bejelentést követően. A Bloomberg gyorselemzése szerint a következmények amúgy inkább lesznek érzelmi alapúak, semmint pénzügyiek. Az utóhatások viszont a dán bankfelügyelet szempontjából, illetve abból a szempontból, ahogy a hatóságok világszerte ellenőrzik a bankokat, jóval nagyobb volumenűek lehetnek.
Az észt leánybankok esetében például számos egyértelmű vörös figyelmeztetést hagytak figyelmen kívül a dániai központban. Ráadásul a történteknek komoly geopolitikai jelentősége is van: az eddig összegyűlt információk alapján elsősorban orosz pénzek érkeznek az Európai Unióba a balti országok bankjain, illetve Nagy-Britanniába bejegyzett vállalatokon keresztül.
Nem véletlen, hogy egyre többen sürgetnek országokon átívelő együttműködést és új eszközöket a jelenséggel szembeni küzdelmhez. Ebből a szempontból is jelentős lehet a Bloomberg szerint, hogy mi lesz a Danske Bank-eset utóélete.
|
Nyolc milliárd dollárt moshattak tisztára oroszok a legnagyobb dán bank észt leánybankjánál
|
Sokkal jelentősebb mértékű pénzmosás zajlott a Danske Bank észt leánybankjainál, mint azt eddig sejteni lehetett. A Bloomberg szerda délutáni cikke szerint az észt bankokban akár 8,3 milliárd dollárt is tisztára moshattak 2007 és 2015 között. Ez kétszerese a korábbi becsléseknek.
| null | 1 |
https://444.hu/2018/07/04/nyolc-milliard-dollart-moshattak-tisztara-oroszok-a-legnagyobb-dan-bank-eszt-leanybankjanal
|
2018-07-04 00:00:00
| true | null | null |
444
|
2018. július 5., 6:58
Mészáros Csaba, az Ikarus Egyedi buszgyártó ügyvezetője öt milliárd forintot fizetett azért a cseh cégért, ami az Egyedi többségi tulajdonosa. Mészáros a CSM Holding nevű kft-jén keresztül vette meg a cseh Lugreda a.s.-t, a kft. 2017-es üzleti beszámolójából nagyon úgy tűnik, hogy hitelből. A beszámoló cash flow-t bemutató részében szerepel egy 2,026 milliárd forintos kölcsön, illetve egy 2,946 milliárd forintos „egyéb rövid lejáratú kötelezettség”, ami nagyjából pont kiadja a 4,9 milliárdos beszerzést.
A jelek szerint a cég a kétmilliárdos hitelből 650 milliót még 2017-ben visszafizetett,
volt ugyanis egy 650 milliós hiteltörlesztés, év végére pedig már csak 1,4 milliárd forint hiteltartozást tüntettek föl.
Nem világos, hogy Mészáros Csaba kitől vagy kiktől vette meg a cseh céget, és azon keresztül az Egyedit. A cseh cégadatok szerint jelenleg Mészáros magyar kft-je a tulajdonos, de hogy előtte ki vagy kik voltak, az nincs feltüntetve (részvénytársasági cégformáról van szó). Szemerey Tamást, Matolcsy György unokatestvérét lehetett a cseh cég mögött sejteni, Mészáros és Szemerey az Evopro-csoporton keresztül kapcsolódnak egymáshoz.
Az sem világos, Mészáros cége honnan szerzett kölcsönt. Annyi biztos, hogy Mészáros kft-je az MKB Banknál vezeti a számláit, ami Matolcsy György és Mészáros Lőrinc közelébe sorolható (a két Mészáros nem rokon).
Az 5 milliárd forintos vételár viszont reálisnak tűnik. Az Egyedi nem tette közzé a 2017-es beszámolóját, ahogy az kötelessége lett volna, így nem tudni, hogyan alakultak a pénzügyei abban az évben. 2016-ra 4 milliárd forintnyi eszközállományt jelentettek, vagyis akkor ennyi érték legalább volt a cégben. Igaz, volt benne 3,2 milliárd forint adósság is.
Kerestük az Egyedit a tulajdonosi szerkezetében bekövetkezett változások ügyében, választ nem kaptunk.
Az Egyedi tulajdonosi hálója „Ikarus” és „vagyonmenedzselés” lett
Az Egyedi mögött álló két céget egyébként Mészáros Csaba átkeresztelte. A magyar kft. neve Ikarus Wealth Management Kft. lett, a cseh részvénytársaságé pedig Ikarus Asset Management a.s. A magyar vállalat névváltása a cégközlöny tanúsága szerint 2017 decemberére datálódik, a cseh vállalaté 2018 márciusára. Az Egyedi tulajdonosi szerkezete jelen állás szerint tehát a következőképpen fest:
Az Ikarus Egyedi Autóbusz Gyártó Kft. (Ikarus EAG) tulajdonosa 98 százalékban a cseh Ikarus Asset Management a.s. (Ikarus AM),
Az Ikarus AM tulajdonosa a magyar Ikarus Wealth Management Kft. (Ikarus WM),
Az Ikarus WM tulajdonosa Mészáros Csaba.
Az Ikarus WM életében a névváltáson és a cseh cég megvásárlásán kívül még egy fontos esemény történt: áthelyezte a székhelyét Rábacsécsényről Budapestre, a Hauszmann Alajos utca 2-es szám alá. Erre a címre van bejegyezve az Evopro-csoport is, aminek fő cégében, az Evopro Holding Zrt-ben Mészáros Csaba többségi részvényes. Az Ikarus Egyedi egyik elődcége, a Mabi-Bus az Evopro-csoportból vált ki, ahogy onnan vásárolta ki Szemerey Tamás is Növekedési Hitelbankját (akkor még Evobanknak hívták).
Az Egyedi kapott egy tőkeemelést
2018 első fele az Ikarus Egyedi számára még eseménydúsabb volt, mint az Ikarus WM számára.
Fontos változás történt februárban, amikor a tulajdonosok tőkét emeltek benne, 11,9 millióról 58,5 millióra. A 98 százalékos tulajdonos, Mészáros Csaba cseh Ikarus AM-je 10,77 millió forint készpénzt tett bele az Egyedibe, valamint 45,56 millió forintot követelésátruházás formájában, ez azt jelenti, hogy az Ikarus AM-nek valaki tartozott ennyi pénzzel, a cég ezt a követelést áttette leányába.
Az Egyediben van még 1-1 százalék részesedése két cégnek, a Lanta-Consulting Kft-nek és az Albatric Kft-nek. A Lanta egy hátfalváz állító készülékkel és egy hátsórelációüveg-sablonnal járul hozzá az Egyedi tőkéjéhez, az Albatric egy műanyaghegesztővel, egy targoncával, meg egy tolólappal.
Az Egyedi kapott egy krízismenedzsert
A másik nagy változás, hogy új ügyvezető érkezett az Egyedihez, Reich Lajos. Reich régi motoros, legalábbis a menedzserkedésben, volt a GE Healthcare magyarországi kutatás-fejlesztési vezérigazgatója, aztán általános igazgatója, 2013-ban az év infokommunikációs menedzserének választották. A buszgyártásba saját bevallása szerint szűz kézzel érkezett.
2018. április 25-én előadást tartott a Busexpo nevű buszos kiállítás „Magyar Buszgyártás” szekciójában. Előadásában az Egyedi körüli pénzügyi problémákról nem beszélt (pedig volt már bőven), műszaki szempontból védte a sokat kritizált csuklós Modulókat. Az április 25-ei dátum fontos, április 11-én járt le ugyanis a határidő, amikorra az Egyedinek le kellett volna szállítania 180 darabot az említett csuklós Modulókból, de csak ötöt adott át.
dr. Reich Lajos BUSEXPO 2018. Magyar Buszgyártás Szekció
Az is érdekes, hogy a LinkedIn-profiljába azt írta, az Egyedinél „átmeneti krízismenedzsment” volt a feladata. Reich azt mondta, januárban kezdett az Egyedinél, a LinkedIn-profiljában júniussal lezárta a kapcsolatot. A cégközlönyben áprilisban vezették be ügyvezetőnek februári hatállyal, arról egyelőre nem tettek közzé végzést, hogy már ne dolgozna ott.
Az Egyedinél van krízis bőven
Akár az Egyedinél dolgozik még Reich Lajos, akár nem, az biztos, hogy van ott bőven krízis, amit menedzselni kell. Csak úgy nagy vonalakban:
|
A magyar buszgyártás omladozó bástyája 5 milliárd forintért cserélt gazdát
|
Öt milliárd forintért cserélt gazdát a magyar buszgyártás bástyájának szánt Ikarus Egyedi cseh anyacége.
Az új tulajdonos Mészáros Csaba, az Egyedi ügyvezetője. Mészáros Csaba megváltoztatta a cseh cég nevét, meg azét is, amivel megvette a cseh céget, most már mindkettőben benne van, hogy „Ikarus”, meg hogy „vagyonkezelés”.
Az adásvétel legalább 2 milliárd forintos hitelfelvétellel járt.
Az Ikarus Egyedi új ügyvezetőt kapott, akinek a feladata saját bevallása szerint „átmeneti krízismenedzsment”.
A gyárból buszok nem nagyon gurulnak ki, elküldött melósok annál inkább, a szivárgó hírek szerint alkatrészhiány van, sőt az alapvető kellékekre sincs pénz.
| null | 1 |
https://zoom.hu/hir/2018/07/05/a-magyar-buszgyartas-omladozo-bastyaja-5-milliard-forintert-cserelt-gazdat/
|
2018-07-05 00:00:00
| true | null | null |
ZOOM
|
A Ceglédi Spotlight írta meg, hogy az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkárának egykori cége, Kimagro Kft. szálláshelyek kialakítására nyert 50 millió forintot.
A cégnek Kis Miklós Zsolt 2014-ig volt a tulajdonosa, majd fél évvel később, az államtitkári kinevezése után átadta az apjának.
Sőt a cégadatbázisban a cég elérhetőségénél máig Kis magánemailcíme szerepel, és a cég székhelye ugyanaz a nyársapáti cím, amelyik az államtitkárnak és apjának is a lakcímeként van feltüntetve.
A lap azt is írja, hogy a Kimagro Kft. összesen 70 millióból építene szálláshelyeket a tihanyi Belső-tó szomszédságában, nem messze Mészáros Lőrinc tavaly szerzett borászatától.
A Ceglédi Spotlight azt is írja, hogy a Vidékfejlesztési Programban az elmúlt két évben közel 175 millió forintnyi állami támogatást ítéltek oda a cégnek.
|
50 millió forint állami támogatást kapott Kis Miklós Zsolt agrárállamtitkár egykori cége, ami most az apjáé
|
A Ceglédi Spotlight írta meg, hogy az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkárának egykori cége, Kimagro Kft. szálláshelyek kialakítására nyert 50 millió forintot.
| null | 1 |
https://444.hu/2018/07/05/50-millio-forint-allami-tamogatast-kapott-kis-miklos-zsolt-agrarallamtitkar-egykori-cege-ami-most-az-apjae
|
2018-07-05 12:55:00
| true | null | null |
444
|
A keddi hírre 8 százalékot estek a vállalat részvényei a londoni tőzsdén. Nem véletlenül: az amerikai igazságügyi minisztérium híres arról, hogy nagyon határozottan lép fel a multinacionális vállalatok Egyesült Államokon kívüli vesztegetési és pénzmosási ügyeivel kapcsolatban. A joghatóságát pedig meglehetősen rugalmasan kezeli, egyes esetekben azért nyilvánította magát illetékesnek, mert az illegális tranzakciók amerikai dollárban történtek.
A Glencore-hoz hasonló multik akkor sem hagyhatják figyelmen kívül az amerikai igazságszolgáltatás buzgóságát, ha nem az Egyesült Államokban van a székhelyük. Ha nem tudják bizonyítani ártatlanságukat, igyekeznek minél alacsonyabb összegű büntetéssel megúszni az eljárást.
A szabad elvonulás ugyanis lényegében megvásárolható egy megállapodás keretében.
Így ért véget a Magyar Telekom gyanús macedóniai és montenegrói szerződései miatt indított amerikai vizsgálat is, a magyar cégnek 90,8 millió dollárt*Mostani árfolyamon több mint 25 milliárd forintot. kellett fizetnie. Ennek esetében az teremtette meg a jogalapot, hogy a társaság részvényeivel a New York-i tőzsdén is kereskedtek a kérdéses időszakban.
Korrupció miatt a legnagyobb amerikai büntetést a Telia nevű svéd telekommunikációs vállalatnak kellett fizetnie az üzbegisztáni praktikáinak köszönhetően, de ott találjuk a listán a Siemenst és az Alstomot is.*A brazil Odebrecht építőipari csoport ennél is jobban megégette magát az amerikai bíróság előtt, de a 2,6 milliárd dolláros büntetés oroszlánrészét nem az Egyesült Államokban, hanem odahaza kellett befizetnie.
A Glencore a Kongói Demokratikus Köztársaságban hatalmas réz- és kobaltbányákat működtet, utóbbi fém világtermelésének közel 60 százaléka származik a közép-afrikai országból. A kobalt nélkülözhetetlen egyebek mellett a mobiltelefonok és az elektromos autók akkumulátorainak előállításához is.
|
Pénzmosás gyanújába keveredett a világ legnagyobb bányászati cége
|
Vizsgálatot indított az amerikai igazságügyi minisztérium a világ legnagyobb nyersanyag-kereskedő és bányászati cége, a Glencore ellen. A cégnek valószínűleg a venezuelai, a nigériai és a kongói demokratikus köztársaságbeli tevékenységével kapcsolatban kell dokumentumokkal szolgálnia a 2007-től napjainkig terjedő időszakról – írja a Bloomberg.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20180704/penzmosas-gyanujaba-keveredett-a-vilag-legnagyobb-banyaszati-cege/
|
2018-07-04 14:43:00
| true | null | null |
G7
|
Magyarország az EU innovációban lemaradó országaihoz tartozik, csak néhány kisebb és szegény keleti tagállamot előzünk meg innovációs teljesítményükben. Bár valamelyest emelkedett a kutatás-fejlesztésre (k+f) fordított összegek aránya a GDP-ben kifejezve, amíg a cégek egyre többet költenek erre, az állam egyre inkább kivonul a jövő szempontjából talán legfontosabb területről.
A források elosztásért egyre nagyobb harc várható, ahol természeten a kormányközeli érdekcsoportok is érvényesíteni próbálják akaratukat, és ez nem jó hír a magyar tudománynak. Pálinkás József másfél hete bejelentett leváltása pedig pont egy 26 milliárdos kiírás elnapolásával esett egybe.
A 26 milliárd forintra vállalkozások pályázhattak a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnál (NKFIH). A kiírás rendben megtörtént, már a bírálatok is beérkeztek. Ez alapján csak ki kellett volna hirdetni a szakértők által legjobbnak ítélt cégeket győztesnek, június 20-án ezt mégis elhalasztották. Még aznap megjelent a Magyar Közlönyben, hogy Pálinkást felmentettek az innovációs hivatal éléről. A sajtóban megjelent értelmezések szerint a CEU melletti kiállás miatt kellett az akadémia korábbi vezetőjének a hivatal éléről távoznia, de információink szerint az igazi indíték a hasonló pályázatokra és a velük járó milliárdokra vágyó üzleti körök elégedetlensége volt.
Senki nem szereti, ha egyszer csak ellenőrizni kezdik a munkáját
A Pálinkás vezette hivatal nyugati példák alapján olyan irányba terelte a rendszert, hogy a magas színvonalú kutatások, innovációs ötletek kapjanak több támogatást, nyilvános pályázati rendszerben, és ez nagy újdonságot hozott a magyar rendszerben. A kicsi magyar tudományos és innovatív vállalkozási közösségben inkább az volt a megszokott, hogy mindenkinek jut egy kicsi, senkit nem hagytak az út szélén. A tudományos életben pedig sokan úgy érezték, hogy ők a vesztesei az átalakulásoknak, ami sok ellenlábast szerzett.
Kutatás-fejlesztésre Magyarországon nem költenek sokat, két éve a GDP 1,21 százaléka ment erre. 2000-ben a 17. helyen álltunk az uniós rangsorban, ezt 2016-ra a 16.-ig sikerült javítani. A régió k+f szempontból két részre szakadt: a csehek és a szlovénok már nagyon közel vannak az uniós átlaghoz, a többiek nagyon messze vannak ettől, Magyarország pedig a két csoport közé ragadt be.
A kormányt viszont, úgy tűnik, sem a kevés innovációra költött pénz, sem a kutatás színvonala nem érdekli, egyedül az fontos, hogy az uniós forrásokat minél gyorsabban kiosszák. Ezért is érdekes, hogy nem ismerték el az NKFIH-nál a fejlődést. Pedig a hivatal nyugati példák alapján újította meg a kutatási, fejlesztési és innovációs stratégiát, és az ebben leírt elvek szerint valóban szigorúbban kezdte ellenőrizni a projektekben vállaltak teljesítését. Ezzel ugyan valószínűleg értelmesebb kezdeményezéseket kezdtek finanszírozni, de sok ellenséget is szereztek: a kutatók egy része valószínűleg jobban kedvelte a korábbi, lazább ellenőrzést, és az sem tetszett nekik, hogy egy új dologra, a cégekkel közös munkára próbálják rávenni őket.
Sok vállalkozás sem örült az NKFIH létrejöttének. Egy részük például tevékenyen részt vett az uniós pénzek elkutatásában, aminek már legalább tizenöt éves hagyománya van Magyarországon.*A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapot (KTIA) 2003-ban vezette be az MSZP-SZDSZ kormány, és a cégek befizetéseihez az állam ugyanannyi pénzt ígért azzal, hogy majd pályázatok útján osztják ki a forrásokat a cégek innovációs projektjeire. Azt is lehetővé tették, hogy a cégek kutatásokat rendeljenek meg a kutatóhelyektől és ezek árával csökkentsék a befizetett járulékot. Hamar megjelentek a “kamutanulmányok”, kisebb iparág épült arra, hogyan lehet kutatásnak látszó projektekkel minél több támogatást elnyerni.
A Fidesz 2010-es választási győzelme után rendet ígért, de még nagyobb káoszt teremtett a területen. Elmaradt az állami hozzájárulás a cégek által befizetett járulékhoz, vagy csak virtuálisan jelent meg, mert tartalékolni kellett a költségvetésben. Kezdetben több minisztériumot megjárt az alap, aztán a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez került (ezt azóta megszüntették). Időközben a kormány arra is rájött, hogy nem csak a cégeknek, hanem a nem túl jól finanszírozott kutatóhelyeknek is lehetne innen adni pénzt. A korábban kiszámítható pályázatok azonban megszűntek, az NFÜ-höz átadás után évekig megrekedtek kifizetések, nem voltak pályázatok. Ezt követően jött létre 2015-ben a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap, és az azt kezelő hivatal, amit Pálinkás József vezetett. Viszonylag kiszámítható három év következett a magyar innovációs és tudományos finanszírozásban. Ez viszont a hivatal 2015-ös létrejötte után valamivel nehezebb lett. Az uniós innovációs pályázatokon egyébként is jóval több elvárásnak kellett megfelelni. A pályázatok kiírását az NGM koordinálta, de a szakmai értékelésben már az NKFIH kapta a vezető szerepet. A pályázatok elbírálásakor pedig sokkal nagyobb hangsúlyt kapott az újdonságtartalom, az életszerűség, a megvalósíthatóság és a nemzetközi versenyképesség is. Csodát tenni azonban nem lehetett: Magyarországon alig pár száz olyan magyar tulajdonú kkv lehet, amelyik jelentősebb hozzáadott értékkel rendelkező, a világpiacon értékesíthető terméket vagy szolgáltatást állít elő, a túl szigorú elvárások mellett el se lehetett volna költeni a cégeknek szánt innovációs pénzeket.
Kevesebb pénz
Ráadásul pénzből sem lett több, sőt. Ugyan nem teljesen biztos, hogy a hivatalos adatok az innovációra költött források valós mértékét tükrözik, és nem csak azt, amit számviteli szempontból annak könyvelnek, de így is világos, hogy 2010-hez képest a magyar állam most kevesebbet költ innovációra, és egyelőre az uniós forrásokat elköltését sem látni az adatokban.
Az nagyon jó dolog, hogy a vállalkozások egyre többet költöttek k+f-re a GDP arányában a 2000-es évek eleje óta, de az állam az elmúlt közel két évtized során csökkentette kiadásait a területen. Különösen durva visszaesést hozott 2016: a magyar állami költés rekordalacsony szintet ért el, és még az uniós támogatások is visszaestek. Amíg a 2000-es évek elején a teljes k+f költés felét adta az állam, ez ma már csak a negyede.
Igaz, a 2016-os visszaesést az NKFIH azzal magyarázta, hogy 2016-ban már nem történt kifizetés a 2007-2013-as uniós költségvetési programidőszak pályázataihoz kapcsolódóan, ugyanakkor az új pályázatokból jelentősen megnövekedett 2016-os kifizetés még nem generált olyan mértékű kifizetést, ami a statisztikákban is visszatükröződik. 2017-ben ezért nagyobb megugrás várható az állami és uniós k+f forrásokban, viszont ezeket az adatokat csak októberben fogják közzétenni.
Tülekedés a forrásokért
Az állami forrásokért egyre ádázabb harc folyt az egyetemi-akadémiai és a vállalkozási szféra szereplői között. A kutatók szerint a cégek nem tudnak valós értékeket létrehozni. És valóban, alig van olyan magyar tulajdonú cég, amely a világpiacon vagy legalábbis Európában bármely high-tech, tudományos vagy innovatív területen labdába rúg. Az is jogos kritika, hogy a cégek a kapott támogatásokat elkutatják, érdemi eredmény nélkül folynak el a százmilliók.
A vállalkozók szerint viszont több támogatás kellene a sikerhez, és a kutatók nem érzik a piaci igényeket. Szerintük a magyar tudományos élet van lemaradva, mivel nem értik, hogy a piacon is hasznosítható tudományos eredmények kellenek. Egyik csoport sem volt elégedett az NKIFH tevékenységével, mindketten erőteljesen támadták. Ráadásul a csoportokon belül is erős volt a konkurenciaharc. Igaz, ez elég egyértelműen eldőlt:
Különösen a felsőoktatási kutatóhelyektől vettek el pénzt, illetve az intézetektől, amik alapvetően az MTA kutatóhelyei. Mindegyiküknél csökkent a felhasználható forrás az elmúlt évtizedben, az utóbbi években pedig még gyorsult is ez a folyamat. (A 2015-től kiírt állami és uniós pályázatokon viszont már jobban szerepeltek, az NKFIH pályázatain 60 milliárd forintot nyertek el 2015 óta.)
Érdemes azt is megvizsgálni, hogy a cégek által befizetett innovációs járulékot mire használja a magyar állam. Az innováció magyarországi helyzetét talán mi sem jellemzi jobban, hogy 2014 és 2018 között, a cégek által fizetett innovációs járulékból a kormányzat évente 10-17 milliárd forintnyi összeget egyszerűen elvesz, és nem engedi, hogy arra költsék, amire eredetileg kitalálták, azaz k+f-re. Öt év alatt 67 milliárdot vont ki összesen az ágazatból.
Az NKFIH létrejöttekor 2015-ben Pálinkás József azt ígérte, hogy 2020-ig 1200 milliárd forintot költenek k+f-re, és ez időarányosan teljesült is: az utolsó elérhető adatok alapján 685 milliárdnyi támogatásról döntöttek összesen. Ebből 326 milliárdot a vállalkozások nyertek meg, 319 milliárdot az egyetemek és a kutatóhelyek, 40 milliárdot pedig a szegedi lézerközpont (ELI). A statisztikákban ez még azért nem látszik, mert a kifizetések késve jelentkeznek majd.
A cégek pedig nagyon lelkesen fogadták a milliárdokat. Csakhogy ezeket már nem volt olyan könnyű elnyerni és elkölteni, mint korábban. A pályázatokat az általunk megkérdezettek véleménye szerint valóban szakmai alapon bírálták el. Bevezették például az anonim értékelést, amit testületi értékelés követ, illetve sokszor külföldi értékelőkkel is dolgoztak. Ez szinte ismeretlen a hazai közigazgatásban, és nagyban csökkenti a kézi irányítású pályázati eredmények esélyét, márpedig ez sokaknak nem tetszett. Nem kevés pénzről van szó:
2015 és 2017 között 2 ezer k+f projektre kaptak hazai és/vagy uniós pénzt a vállalkozások, összesen 300 milliárd forintot.
|
Az innovációs pénzekért folytatott tülekedés vezethetett Pálinkás József leváltásához
|
Magyarország az EU innovációban lemaradó országaihoz tartozik, csak néhány kisebb és szegény keleti tagállamot előzünk meg innovációs teljesítményükben. Bár valamelyest emelkedett a kutatás-fejlesztésre (k+f) fordított összegek aránya a GDP-ben kifejezve, amíg a cégek egyre többet költenek erre, az állam egyre inkább kivonul a jövő szempontjából talán legfontosabb területről.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20180629/az-innovacios-penzekert-folytatott-tulekedes-vezethetett-palinkas-jozsef-levaltasahoz/
|
2018-06-29 14:46:00
| true | null | null |
G7
|
Bár azt a csoportot, amelynek korábban alvállalkozóként bedolgozott a Századvég Politikai Iskola Alapítvány, kidobták a 75 milliárdos állami kommunikációs tenderből, mégsem kell lemondania az állami megbízásokról a kormányközeli szervezetnek. Az alapítvány ugyanis mostantól az egyetlen versenyben maradó, Balásy Gyula cégei által alkotott konzorciumnak is bedolgozhat.
Mindez azért érdekes, mert Balásy ügynökségei, a New Land Media és a Lounge Design eddig is foglalkoztattak alvállalkozókat, a Századvég azonban nem volt köztük. A mostani tenderen viszont a bejáratott partnerek mellett hirtelen feltűnt az elemzőcég is.
Az állami kommunikációs költések központosítására létrehozott Nemzeti Kommunikációs Hivatalnál (NKOH) múlt héten robbant a bomba, amikor kiderült, hogy két korábban erős kormányzati kapcsolatokkal rendelkező üzleti kört kizártak a 75 milliárdos gigatenderből. Az elmúlt években az állami kommunikációs milliárdokon még három csoport osztozott: a Rogán Antal szomszédjaként elhíresült Csetényi Csaba cégei, a több miniszterrel is jó kapcsolatot ápoló Kuna Tibor érdekeltségei, és a már említett Balásy ügynökségek.
Első körben a legutóbbi tenderen is ezt a három csoportot hozták ki győztesnek, sőt, június 19-én le is szerződtek velük, egy nappal később azonban Csetényiékkel és Kunáékkal visszamenőleges hatállyal szerződést bontott az NKOH. A két vállalakozó cégeinél ugyanis a Közbeszerzési Döntőbizottság épp a korábbi NKOH-s megbízások során szabálytalanságokat tárt fel, ami miatt három hónapra kizárták őket, azaz lényegében megtiltották, hogy közbeszerzésen induljanak.
A szakma azóta találgatja, hogy mi lehet a háttérben. Csetényiről egy ideje már tudni lehetett, hogy igencsak megromlottak a kormányzati kapcsolatai, Kunánál azonban sokkal kevésbé voltak erre utaló jelek, még akkor is, ha egyik legfontosabb kapcsolata, Seszták Miklós időközben kikerült a kabinetből. Kuna bukásában azonban valószínűleg nem ez játszotta a legfontosabb szerepet. A 444 ma írta meg, hogy fiktív számlák vásárlása miatt május végén vádat emeltek a vállalkozó ellen, akire az ügyészég letöltendő börtönbüntetést és vagyonelkobzást kért. Ilyen körülmények között pedig nem igazán mutatott volna jól, ha közben egy állami hivatal gigantikus szerződést köt az egyik nyomozásban is érintett ügynökségével.
Mindenesetre a kizárások eredményeként monopolizálódott az állami kommunikáció, ami különösen annak fényében aggasztó, hogy a három indulóból épp Balásyék adták a leggyengébb ajánlatot. Az NKOH 53 különböző szempont alapján értékelte a résztvevők ajánlatait, és a legmagasabb összesített pontszámot Csetényiék kapták, a második helyen pedig Kunáék futottak be. Ráadásul a végül egyedüliként érvényes szerződést kötő Balásyék az áron buktak rengeteget. Több olyan tétel volt, ahol nagyjából kétszer annyit kértek, mint a legjobb árral pályázó versenytárs, és a 28-ból mindössze egy esetben adták ők a legolcsóbb ajánlatot.
Magyarul az állam végül kizárólag a legdrágább pályázóval szerződött le.
Eleinte úgy tűnt, hogy a vérengzésnek a Századvég is áldozatul esik, az alapítvány ugyanis eddig kizárólag Csetényiéknek dolgozott be. Ráadásul Közbeszerzési Hatóság részben épp miattuk marasztalta el a Csetényi ügynökségeket, amelyek nem vették igénybe megfelelő mértékben a pályázati anyagukban megnevezett alvállalkozókat, köztük ugye a Századvéget.
Csetényiék a mostani tenderen is bevonták az alapítványt, ezúttal azonban nem ők voltak az egyetlenek. A Századvéget ugyanis most először Balásy cégei is megnevezték, mint jövőbeli alvállalkozót, azaz a kormányközeli alapítvány a háromból két indulónál is szerepelt az alvállalkozók listáján. Ebből pedig szerencséjükre az egyik versenyben is maradt.
A Századvég alapítványának egyébként tavaly sem ment rosszul: bevételei 2,9 milliárd forintra nőttek a 2016-os 2,4 milliárd forint után. Bérekre 551 millió forint ment (ebből mintegy hatvanötmillió volt a vezetők javadalmazása), de ezen felül is elkötöttek még 2,1 milliárd forintot nem részletezett kiadásokra.
|
A Századvég túlélte az állami kommunikációs vérengzést
|
Bár azt a csoportot, amelynek korábban alvállalkozóként bedolgozott a Századvég Politikai Iskola Alapítvány, kidobták a 75 milliárdos állami kommunikációs tenderből, mégsem kell lemondania az állami megbízásokról a kormányközeli szervezetnek. Az alapítvány ugyanis mostantól az egyetlen versenyben maradó, Balásy Gyula cégei által alkotott konzorciumnak is bedolgozhat.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20180629/a-szazadveg-tulelte-az-allami-kommunikacios-verengzest/
|
2018-06-29 14:58:00
| true | null | null |
G7
|
Egy több mint két éve húzódó jogvita végére tett pontot mai ítéletével a Kúria. A vita arról szólt, hogy nyilvános adatnak minősülnek-e a letelepedési programban részt vevő közvetítővállalkozások kötvényjegyzései.
Összesen nyolc, többségében adóparadicsomnak számító helyszíneken bejegyzett vállalkozások vásárolták meg a magyar állam által kibocsátott letelepedési kötvényeket.*Hungary State Special Debt Fund, Kajmán-szigetek
VolDan Investments Limited, Liechtenstein
S&Z program Limited, Liechtenstein
Discus Holdings Ltd, Málta
Migrat Immigration Asia Ltd, Ciprus
Innozone Holdings Limited, Ciprus
EURO-ASIA Investment Management Pte Ltd, Szingapúr
Arton Capital Kft., Magyarország
A Pénzügyminisztérium alá tartozó Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) azonban értékpapír- és üzleti titokra hivatkozva megtagadta az adatok kiadását.*A perben én voltam a felperes, a közérdekű adatigénylést még 2016 áprilisában küldtem, akkor az azóta megszűnt Magyar Nemzetnél dolgoztam.
A per nem volt túl bonyolult, hiszen a tőkepiacról szóló törvény egyértelműen kimondja, hogy a zárt körben kibocsátott állampapírokra nem vonatkozik az értékpapír titok védelme.*A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 2. § a) pontja fogalmazza meg a kivételeket.
E szerint nem tartozik az értékapírtitok védelme alá a „szövetkezeti üzletrész, a csekk, a váltó, a kárpótlási jegy, a közraktárjegy forgalomba hozatala, és az állampapír zártkörű forgalomba hozatala.”
Az üzleti titokkal kapcsolatos érvelés is sántított, hiszen a Rogán Antal által kezdeményezett törvénymódosítás értelmében a vállalkozások csak a letelepedési kötvénnyel foglalkozhatnak. Sőt, a cégek döntő többségének a működése földrajzilag is le volt osztva. Ez azt jelenti, hogy – elvileg – csak a Kajmán-szigeteken bejegyzett Hungary State Special Debt Fund foglakozhatott a kínai ügyfelekkel.
Ez azért fontos, mert ha nincs konkurencia, és más tevékenységet nem folytathat a cég, csak a kötvény-üzletet, akkor nem lehet üzleti titok fogalmáról beszélni, mert nincs olyan versenytárs, aki elől titkolni kellene a vállalkozás működésével kapcsolatos információkat.
A Kúria az ítélet szóbeli indoklásában megerősítette, hogy az adatok közérdekből nyilvánosak, ezt az elvet erősíti az is, hogy jelentős összegű közpénzt érint a program.
A magyar kormány bevándorlási programjában közel húszezer külföldi kapott letelepedési engedélyt csak azért, mert befektetett 300 ezer eurót, amit öt év múlva vissza is kap. A rendszerváltás óta ez volt az egyetlen és emiatt legnagyobb betelepítési program, amit a kormányzat szervezett meg Magyarországon.*6585 külföldi jegyzett le a közvetítő cégeken keresztül letelepedési kötvényt, és családegyesítés címszó alatt további 13 300-an kaptak magyar letelepedési engedélyt. Összesen tehát 19 855-en éltek a magyar lehetőséggel.
Sőt, a kormány nemcsak magyar tartózkodási engedélyt kapott, hanem kamatot is fizet az állampapírok után. Ezt a kamatot (hozamot) nem a külföldi kapja, hanem a közvetítő cégek, amelyek az Országgyűlés fideszes többségű gazdasági bizottságától kaptak kötvényjegyzési engedélyt.
Mivel a piaci ártól eltérő hozamot garantált a letelepedési állampapír, a magyar adófizetők az indokoltnál is többet fizetnek majd a közvetítő vállalkozásoknak. Számításunk szerint több mint 17 milliárd forintot bukott költségvetés a letelepedési kötvényeken, vagyis ennyivel lett volna olcsóbb a hagyományos, piaci forrásbevonás az államadósság finanszírozásában.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKiszámoltuk, hogy forintra mennyit bukott az állam a letelepedési kötvényekenLehet, hogy nem tudtál róla, de te is támogattad 18 ezer forinttal, hogy húszezer külföldi szabadon utazzon Magyarországon és Európában.
A per érdekessége, hogy teljesen felesleges volt az adatokat titkolni, hiszen Demeter Márta LMP-s országgyűlési képviselőnek kiadta a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal, illetve Pintér Sándor belügyminiszter is így tett az adatok nagy részével. Ebből ki lehet következtetni azt, hogy az egyes cégek hány állampapírt jegyeztek le, és ezáltal azt is ki lehet számolni, hogy a vállalkozások mekkora bevételre tettek szert.
A Kúria mai ítélete a még pontosabb adatok miatt számít fontosnak, hiszen két cég, az Arton Capital és a Discus Holding állampolgárságtól függetlenül bárkinek lejegyezhette a kötvényt. Az már most biztos, hogy miközben az állam bukott a tavaly márciusban felfüggesztett letelepedési programon, a többségében Fidesz-közeli offshore cégek hatalmasat kaszáltak. A nyolc vállalkozás összesen több mint 150 milliárd forintos bevételre tett szert.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIdén négymilliárd forinttal támogatja a költségvetés a Fidesz bevándorlási programjátDe ezt csak a letelepedési kötvények első sorozatai után fizetjük, amik idén járnak le. Összesen 60 milliárd forint kamatot fizethetünk majd a kormányközeli offshore cégeknek.
Lapunk képviseletét a Transparency International közreműködésével a Karsai Dániel ügyvédi iroda látta el.
|
Döntött a Kúria, nyilvánosságra kell hozni az offshore cégek letelepedési kötvényjegyzéseit
|
Egy több mint két éve húzódó jogvita végére tett pontot mai ítéletével a Kúria. A vita arról szólt, hogy nyilvános adatnak minősülnek-e a letelepedési programban részt vevő közvetítővállalkozások kötvényjegyzései.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20180704/dontott-a-kuria-nyilvanossagra-kell-hozni-az-offshore-cegek-letelepedesi-kotvenyjegyzeseit/
|
2018-07-04 15:17:00
| true | null | null |
G7
|
Soha egyetlen magyar futballcsapat sem gazdálkodhatott annyi pénzből, mint 2017-ben a Ferencváros. Az együttest működtető FTC Labdarúgó Zrt. kasszájába jóval több mint öt milliárd forint folyt be tavaly, ami elképesztő növekedés a hét évvel ezelőtti 726 millió forint után. Ehhez hasonló nagyságrendű pénzből csak a Videoton (újonnan Mol-Vidi) csapata mögött álló Fehérvár FC gazdálkodhat, a maradék tíz együttesnek 1-2 milliárd forinttal kell beérnie.
A Fradi dominanciáját jól mutatja, hogy míg 2011-ben az NB1-be áramló pénznek csak a 9 százaléka került hozzájuk, az elmúlt néhány évben azonban már 20-25 százalék volt a részesedésük.
De hogy honnan lett a Fradinak ennyi pénze, azt eddig nem tudhattuk (a cég nem igazán fejtette ki beszámolójában a bevételek eredetét). Egy megállapodás miatt nem nyilvános például, hogy mekkora összegben értékesítenek belépőket a Fradi-meccsekre, több mint 2 milliárd forint eredetéről pedig még külön kérésre sem mondott semmit a cég.
A növekedésben egész biztosan jelentős szerepet játszott a Groupama Aréna felhúzása. Persze nem azért, mert ennek köszönhetően dől a jegyeladásból származó pénz a csapathoz, hanem mert az FTC egy elég jó megállapodást kötött a stadion fenntartójával. Az arénát a Lagardere Unlimited Stadium Solutions Kft. üzemelteti, és a Fradival folytatott üzleti együttműködésükről annyit lehet tudni, hogy ők gondoskodnak a stadion állapotáról és értékesítik a reklámfelületeket, illetve szervezik az ott tartott rendezvényeket. A bevételeket viszont nem tartja meg magának a Lagardere, a cég minden évben egy garantált fix díjat fizet a ferencvárosi fociklubnak, amely ezen felül még a Lagardere nyereségéből is részesülhet.
Azt nem lehet tudni pontosan, hogy mekkora összeg kerülhet így a Fradihoz, de a két cég beszámolói alapján nem lenne meglepő, ha több százmilliós, vagy akár az egymilliárdot is meghaladó tételről lenne szó. Ez adhatja a Fradi árbevételének legnagyobb részét, de ezen kívül is vannak még forrásiak: tavaly például jelentősen megugrott a szponzori bevételük*Nyilván az, amit nem érint a LUSS-szal kötött megállapodás..
Mindezek ellenére a hagyományos üzleti tevékenységből még az NB1-ben sem a Fradihoz folyik be a legtöbb pénz. A már említett Fehérvár FC árbevétele ugyanis rendre magasabb, ám a Fradi ezt a lemaradását egyéb bevételekkel behozza. Azt azonban nem verik nagy dobra, hogy ezek az egyéb bevételek – amelyek 2017-ben meghaladták a 2,8 milliárd forintot – miből származnak.
Ezen a soron a legtöbb csapat elsősorban különböző – jellemzően állami – támogatásokat mutat ki a taótól kezdve a szövetségi dotáción át az önkormányzati támogatásokig. Az is ilyen, amit a Fradinál nevesítettek, hiszen az FTC Zrt. is kapott 152 milliót az UEFA-tól, illetve 386 milliót az MLSZ-től. A maradék 2,3 milliárd forintról azonban semmit nem tudni. Márpedig ez egyéb bevételből kiugróan sok, nincs is más olyan csapat, amely ekkora összeget mutatott volna ki ezen a soron.
Természetesen rákérdeztünk a Fradinál a rejtélyre, ám a cégtől nem kaptunk válaszokat. Pedig korábban a társaság nem titkolózott ennyire, két évvel ezelőtt még elmondták, honnan származott az akkori 1,8 milliárdos ilyen bevétel. A legérdekesebb tétel pedig egy közel félmilliárdos tulajdonosi támogatás volt. Az FTC Labdarúgó Zrt. ugyanis 99 százalékban a Ferencvárosi Torna Club tulajdonában áll, azaz a cég az egyesülettől kapta a hatalmas összeget. Márpedig az FTC többnyire állami pénzből gazdálkodik.
Nem volt ez másképp tavaly sem. A klub 5,5 milliárd forintból gazdálkodhatott, és bár a beszámoló tanulsága szerint ebből „csak” 1,2 milliárd volt költségvetési támogatás, a tételesen felsorolt támogatások alapján valószínűleg jóval több. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól három tételben közel 3 milliárdot kaptak, amiből 1,4-et használtak fel 2017-ben, az Emberi Erőforrások Minisztériuma pedig négy részletben utalt közel 1,7 milliárdot, amiből közel 1 milliárd jutott az elmúlt évre.
Ehhez jött még 70 millió a fővárosi, a ferencvárosi és kőbányai önkormányzatoktól, illetve 32 millió a szintén jelentős részben állami forrásokból gazdálkodó sportszövetségektől. A többi pénz valószínűleg valóban vállalkozási tevékenységből, vagy más piaci forrásból származott, bár a céges támogatások sem teljesen függetlenek az államtól és a politikától. A Fradi legnagyobb vállalati támogatója például az Opál Zrt.*Valamiért a beszámolóban Kft-ként hivatkoznak rá, de nem találtunk olyan vállalatot, amely ezen a néven működik, és adhatott ekkora támogatást a klubnak., amely a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség tulajdonában van, vezetői pedig az új nemzeti vagyonért felelős miniszter, Bártfai-Mager Andrea férje, illetve a Rogán Antal bizalmasa, Kertész Balázs.
Az FTC bevételeinek nagy része tehát az államtól érkezik, így ha a két évvel ezelőttihez hasonlóan továbbra is százmilliós, esetleg milliárdos tételben nyújt tulajdonosi támogatást a Fradi labdarúgó csapatát működtető cégnek, akkor azt elég nehéz nem burkolt állami támogatásként értelmezni. Ez viszont egy keményebb UEFA-ellenőrzésnél akár bajba is sodorhatná az együttest. Az európai szövetség szabályai (az úgynevezett pénzügyi fair play) szerint ugyanis elvileg nem indulhat nemzetközi kupában olyan csapat, amelynek piaci bevételei nem fedezik a kiadásait. Márpedig a burkolt állami támogatás nem piaci, az ilyen egyéb bevételei nélkül pedig az FTC Labdarúgó Zrt. súlyosan veszteséges lenn.
Korábban ez azért nem jelentett problémát a magyar csapatoknak, mert a szabály csak 5 millió euró feletti büdzsénél ép életbe, 2012 előtt pedig nem volt olyan magyar együttes, amely ennél többől gazdálkodott volna.
Nagy szerencse, hogy az UEFA maga sem veszi nagyon komolyan a saját szabályait, mivel ha így tenne, valószínűleg számos nagy nyugati csapatot is kénytelen lenne kizárni a Bajnokok Ligájából vagy az Európa Ligából. Míg azonban a szerencsésebb nyugaton arab milliárdosok tömik be a focicsapatok büdzséjén tátongó lyukakat, addig nálunk a magyar adófizetők.
|
Burkolt állami támogatás lehet a Fradi rejtélyes kétmilliárdja
|
Soha egyetlen magyar futballcsapat sem gazdálkodhatott annyi pénzből, mint 2017-ben a Ferencváros. Az együttest működtető FTC Labdarúgó Zrt. kasszájába jóval több mint öt milliárd forint folyt be tavaly, ami elképesztő növekedés a hét évvel ezelőtti 726 millió forint után. Ehhez hasonló nagyságrendű pénzből csak a Videoton (újonnan Mol-Vidi) csapata mögött álló Fehérvár FC gazdálkodhat, a maradék tíz együttesnek 1-2 milliárd forinttal kell beérnie.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20180702/burkolt-allami-tamogatas-lehet-a-fradi-rejtelyes-ketmilliardja/
|
2018-07-02 15:28:00
| true | null | null |
G7
|
Újabb 2,3 milliárd forintot költ el a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda az „állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátására”. A kommunikációs közbeszerzéseken ez a kódneve a kék plakátokkal fémjelzett kampányoknak, amelyek eddig leginkább a kormány aktuális ellenségeiről szóltak, mint Soros György, Brüsszel vagy a migránsok. A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) számozása szerint ez már a nyolcadik ilyen lesz (bár mi csak hétről tudunk).
A tendert ráadásul alig három nappal az ehhez szükséges keretszerződés aláírását követően írták ki. Újabb hat nappal később pedig már a győztes is megvolt: ezt a munkát is a korábbi hatból öt ilyen megbízást behúzó Balásy Gyula ügynökségei végezhetik el.
Persze nem meglepő, hogy Balásy cégei nyertek, hiszen most már csak ők (New Land Media, illetve Lounge Design) vannak benne az NKOH-s keretszerződésben. Bár azon a közbeszerzésen első körben Balásy cégei mellett két másik kormányközeli vállalkozó, Kuna Tibor és Csetényi Csaba cégeit is nyertesként hirdették ki, ám velük egy nappal a szerződés aláírása után szerződést bontottak.
A (korábban?) több miniszterrel is jó kapcsolatban lévő Kuna, illetve a Rogán Antal szomszédjaként elhíresült Csetényi cégeit ugyanis elmarasztalta a Közbeszerzési Hatóság, így velük nem lehetett szerződni. Mivel a rendszer úgy működik, hogy a keretmegállapodás után csak az kaphat állami kommunikációs megbízásokat, akivel ezt a szerződést aláírták, így most évekre monopolizálódhatott a piac, minden ilyen állami kiadás az egyébként legdrágább ajánlatot beadó Balásy Gyulánál landolhat. Természetesen ez a mostani is.
Az új keretszerződésre egyébként azért volt szükség, mert az előzőt kimerítette az NKOH: lényegében másfél év alatt elverték az eredetileg 3 évre szánt 75 milliárd forintot. Az elmúlt hónapokban emiatt látványosan vissza is esett az állami kommunikációs költés: miközben tavaly csak decemberben 11 milliárd forint értékben kötöttek szerződéseket, és idén január, illetve április között is 3 milliárd körül volt az átlag, májusra, illetve júniusra már csak fél-félmilliárd forintnyi megrendelés jutott.
Valószínűleg ez a magyarázata annak is, hogy a másfél éve tartó kormányzati plakátdömpingben még soha nem volt ilyen hosszú szünet. A legutóbbi, elvileg hatodik ilyen közbeszerzést még tavaly decemberben zárták. Előtte rendre néhány havonta követték egymást a hasonló megállapodások*A decemberi 8 milliárdos megrendelés előtt például novemberben is volt egy bő 3 milliárdos.. Ezek a megbízások azonban mindig milliárdos nagyságrendűek – a mostani 2,3 milliárddal összességében már átléptük a 30 milliárd forintot – ez pedig már nem fért volna bele az előző keretbe.
|
Három nap sem kellett: már folytatódhat is a kormányzati plakátkampány
|
Újabb 2,3 milliárd forintot költ el a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda az „állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátására”. A kommunikációs közbeszerzéseken ez a kódneve a kék plakátokkal fémjelzett kampányoknak, amelyek eddig leginkább a kormány aktuális ellenségeiről szóltak, mint Soros György, Brüsszel vagy a migránsok. A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) számozása szerint ez már a nyolcadik ilyen lesz (bár mi csak hétről tudunk).
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20180702/harom-nap-sem-kellett-mar-folytatodhat-is-a-kormanyzati-plakatkampany/
|
2018-07-02 15:38:00
| true | null | null |
G7
|
A márciusban megítélt összegből a tihanyi Belső tó szomszédságában alakítanak ki szálláshelyeket, nem messze Mészáros Lőrinc tavaly megvásárolt borászatától. A beruházásnál 70 millió forintos összköltségre számítanak.
A nyársapáti Kimagro Kft. 2014-ig Kis nevén volt, ezután került apja nevére. Az elmúlt két évben a Vidékfejlesztési Programból közel 175 millió forint állami támogatást ítéltek meg a vállalkozásnak.
Fotó: Youtube
A portál felhívja a figyelmet arra is, hogy ezeknél a pályázatoknál az irányító hatósági jogokat az agrár-vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár gyakorolta. Akinek közvetlen felettese az államtitkár, vagyis Kis Miklós Zsolt.
A 24.hu a cégadatbázisban alapján azt írja, hogy a kft. elérhetőségeiknél még mindig Kis email címe szerepel, és a székhelye ugyanaz a nyársapáti cím, amelyik az államtitkárnak és apjának is a lakcímeként van feltüntetve.
Mészáros Lőrinc közpénzmilliárdost Budaörsről vitte helikopter a Liszt Ferenc reptérre, ott magángépre szállt, hogy meglátogassa a spanyolországi marbellán focizó fiúkat.
|
50 millió forintot kapott az államtól az államtitkár volt cége, ami most az apjáé
|
Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár volt cége 50 millió forintos állami támogatáshoz jutott. A cég jelenleg – Kis államtitkári kinevezése óta – az apja nevén van – írja a Ceglédi Spotlight oknyomozó portál.
| null | 1 |
http://168ora.hu/itthon/50-millio-forintot-kapott-az-allamtol-az-allamtitkar-volt-cege-ami-most-az-apjae-152517
|
2018-07-05 16:49:42
| true | null | null |
168 óra
|
Megkezdődött szerdán az úgynevezett Vizoviczki-ügy másodfokú tárgyalása. Az ügyészség szerint a vállalkozó cégcsoportja jól tükrözi, hogyan épül fel egy bűnszervezet, míg az alkalmazottak védői szerint az ott dolgozóknak fogalma sem volt arról, mi történik a háttérben.
Szerdán megkezdődött a Vizoviczki László és társai ellen költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt indult per másodfokú tárgyalása a Fővárosi Ítélőtáblán. Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék 2017. április 28-án kihirdetett, nem jogerős ítéletében hét év börtönnel és több mint 600 milliós vagyonelkobzással sújtotta Vizoviczki Lászlót vendéglátóipari tevékenységgel összefüggésben, felbújtóként elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt. Az ügyész akkor minden vádlott vonatkozásában fellebbezést jelentett be, Vizoviczki László és vádlott-társainak többsége viszont felmentésért fellebbezett.
– Az ügyben eljáró Fővárosi Törvényszék maga is megállapította az ítéletében, hogy egy hosszú távra berendezkedett, hierarchikus cégcsoportról van szó, aminek élén Vizoviczki László állt, és amely tökéletesen bemutatja, hogyan is épül fel egy bűnszervezet – fogalmazott az ügyész tegnap, aki egyúttal indítványozta,
hogy a táblabíróság egészítse ki a tényállást azzal, hogy a vádlottak a bűncselekményt bűnszervezetben követték el.
Amíg az elsőfokú tanács adómentes bevételnek értékelte a borravalót, a vádhatóság szerint csak abban az esetben tekinthetjük annak, ha a munkáltatónak annak szétosztásába nincs beleszólása.
– A borravalót a kasszába vagy a ledobóba tették az alkalmazottak; ez a juttatás így nem sorolható ebbe a kategóriába – érvelt az ügyész, aki szerint az elsőfokú bíróság által hozott büntetések nem fejtik ki a bűncselekmények tárgyi súlyát és társadalomra veszélyességét.
– A bűnszervezet megállapítása szóba sem jöhet, hiszen nem volt önálló döntési jog, szigorú szabályok szerint dolgoztak és működtek közre az alkalmazottak – érvelt a harmadrendű vádlott védője, kiemelve, hogy a vádlottaknak nem volt rálátásuk arra, miképpen folyik a könyvelés.
A negyedrendű vádlott védője szerint hamis kép alakult ki D. Róbertnéről, akiről azt állítják, az ő utasítására nem ütötték a kasszába a bevételeket, és Vizoviczki egyik bizalmasa volt. Maga Vizoviczki László korábban azt nyilatkozta a nőről: ő csak egy nagy munkabírású, kompromisszumot nem ismerő belső ellenőr, aki nem volt a bizalmasa vagy a helyettese, csak a kiadásokat ellenőrizte.
A per pénteken folytatódik.
|
Vizoviczki-ügy: a bűnszervezet, de a borravaló kérdése is felvetődött
|
Megkezdődött szerdán az úgynevezett Vizoviczki-ügy másodfokú tárgyalása. Az ügyészség szerint a vállalkozó cégcsoportja jól tükrözi, hogyan épül fel egy bűnszervezet, míg az alkalmazottak védői szerint az ott dolgozóknak fogalma sem volt arról, mi történik a háttérben.
| null | 1 |
https://www.magyaridok.hu/belfold/vizoviczki-ugy-a-bunszervezet-de-a-borravalo-kerdese-is-felvetodott-3262112/
|
2018-07-05 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Idők
|
A két kerület közötti legfontosabb kapocs Werner Péter, a Csepeli Városgazda cég vezérigazgatója, aki egyúttal a pestszentlőrinci Városgazda igazgatósági elnöke is. Ahogyan előző cikkünkben (lásd: Családcentrikus megoldások, Magyar Narancs, 2013. június 13.) írtuk, Ughy Attila XVIII. kerületi polgármester és Werner Péter alighanem a Napi Gazdaságnak köszönhetően ismerik egymást: Ughy egy időben a Napi Gazdaság Kiadó Kft. marketing- és értékesítési igazgatóhelyettese volt, míg Werner annak ügyvezető igazgatója.
Ughy és a kollégák
Ughy azután sem feledkezett meg ismerőseiről, hogy felvitte az isten a dolgát. Wernerrel egy időben volt a Napi Gazdaság Kiadói Kft. vezető tisztségviselője Süle László, aki most az önkormányzat tanácsadója energetikai ügyekben, és a BKISZ (Budapest Komplex Integrált Szennyvízelvezetése) projekttel kapcsolatban lát el feladatokat havi négyszázezer forintért. Kovács Milán Máté Sülével egyszerre volt a Napi Gazdaság Kft. alkalmazottja, míg jelenleg (2011 augusztusától) az önkormányzat többségi tulajdonában lévő - és Budapest egyetlen NB I-es férfikézilabda-csapata mögött álló - FTC-Pler Kézilabda Sport Kft. egyik ügyvezetője. Ughy 2006-ban közvetlen üzleti kapcsolatba is került Kováccsal: előbbi váltotta utóbbit a Fáma Média Kft. tulajdonosai között, Süle és Kovács pedig több vállalkozásban is dolgozott vagy dolgozik együtt. Az ő körükhöz tartozik Csempesz Iván is, akit Sülével és Kovács Milán Mátéval ugyancsak összeköt a cégjegyzék: Sülével közös cégük is volt. Csempesz 2010 októberétől szűk egy éven keresztül az önkormányzati tulajdonú (közben Sport és Ifjúsági Szálló Közhasznú Nonprofit Kft.-re átnevezett) Bókay Kert Közhasznú Nonprofit Kft. nevű önkormányzati cég vezető tisztségviselője volt. Tavaly a Városgazda XVIII. kerület Nonprofit Zrt. sport- és rendezvény-divíziójának vezetőjeként mutatta be az önkormányzat újságja, és jelenleg is a Városgazda cégjegyzésre jogosult munkavállalója.
Kovács érkezésétől, 2011 augusztusától dolgozik az FTC-Plernél Süle egyik, vele történetesen azonos lakcímen élő üzlettársa, Csorba Zsuzsa is nyílt Facebook-adatlapjának tanúsága szerint, és a klub honlapján szereplő számos közleménynek ő a szerzője. Süle Csepelen is adott energetikai kérdésekben tanácsot 2011 januárjától 200 ezer forintért, aztán 2012 júniusától jó egy évig havi 400 ezerért Csepel szennyvízcsatornázásának tárgyában látott el feladatokat. E szerződés lejártakor is találtak neki munkát, idén augusztustól további egy évig, immár havi 450 ezerért a szennyvízkezeléssel, csatornázással kapcsolatos ügyekben számítanak a szakértelmére. A csepeli önkormányzat által elküldött, különben alapos és részletes teljesítési beszámolókból kiderül, hogy egy ideje Süle munkájának fontos része a főváros EnviroDuna Kft. nevű cégével folytatott tárgyalássorozat, ami azért érdekes, mert idén március óta Süle az EnviroDuna felügyelőbizottsági (fb) elnöke is. Sőt 2011 nyarától a főváros majd 100 százalékos tulajdonában lévő Budapesti Városfejlesztési és Városrehabilitációs Vagyonkezelő Zrt.-nek is igazgatósági tagja. (Werner ugyancsak idén márciustól fb-tag egy másik fővárosi cégnél, és mindkét szóban forgó kerület polgármestere egyúttal fővárosi közgyűlési képviselő is.)
Téves pénzek, összeérő szálak
Az FTC-Pler másik vezető tisztviselője Török Mihály lett, akit a Fidesz gazdasági hátországának egyik fontos figurájával, a 2008 elejétől egy ideig Habony Árpáddal is közösen céget vezető Szalay-Bobrovniczky Kristóffal, valamint Giró-Szász András kormányszóvivő rokonával, Giró-Szász Jánossal köt össze a cégjegyzék. Török alapító vezérigazgatója a FirstFund Közép-Európai Befektetési Alapkezelő Zrt.-nek, amelynek az alapítás évében, 2007 decemberében igazgatósági tagja lett Szalay-Bobrovniczky is - ugyanazon a napon, amikor Giró-Szász János is bekerült a cég felügyelőbizottságába. Ha pedig ismét Csepel felé fordítjuk kicsit a figyelmünket, eszünkbe juthat a hír24.hu májusi híre, miszerint nemcsak a Fidesz-frakció foglalkoztatja, de a csepeli Városgazda is megbízta jogi tanácsadással és szükség esetén peres vagy nem peres képviselettel Giró-Szász János ügyvédi irodáját (Giró-Szász és Társai) 2011 áprilisától. Tavaly februárjáig havi 450 ezer forint+áfa megbízási díjért dolgoztak, amely később, feladataik bővítése után havi 514 ezer+áfára emelkedett.
Török mindössze egy bő évet maradt az FTC-Pler ügyvezetői székében, távozása után a Kovács Milán Máté melletti vezető tisztségviselő azonban nem más, mint a Törökkel azonos lakcímen élő volt üzlettársa, Molnár Piroska lett, akivel már egy előző lakcímük is közös volt. (Werner Péter még a nyári cikkünk készítésekor megígérte nekünk, hogy válaszol azon kérdésünkre, hogy a felesége-e Folly Réka, akinek a vállalkozásától rendszeresen és nagy tételben rendel bort mind Csepel, mind Pestszentlőrinc-Pestszentimre önkormányzata. Az ígért válasz azóta sem érkezett meg.)
A sajtó tárgyalta már azt az esetet, amikor Lévai István Zoltán alpolgármester egy 2011 decemberében tartott testületi ülésen arról tájékoztatta képviselőtársait, hogy az FTC-Pler "létrehozta a 100 százalékos tulajdonában lévő Kézilabda Utánpótlás Sport Kft.-t a kézilabda sportág kerületi utánpótlás-nevelésének működtetésére", úgyhogy "a 2012. évtől célszerű, hogy az önkormányzat a támogatást az Utánpótlás Kft. sportszervezetnek nyújtsa". Az előterjesztést elfogadták, és utaltak az Utánpótlásnak 8 millió forintot. Csakhogy a cég - szemben azzal, amit Lévai alpolgármester állított - véletlenül sem az FTC-Pler, hanem Török Mihály 100 százalékos tulajdonában volt, hetekkel azután jegyezték be, hogy Török az FTC-Pler vezetője lett. Így aztán Török magánvállalkozásához érkezett az önkormányzati közpénz, és ez a cég diszponál a stop.hu szerint a tavaly több mint 140 millió forintnyi értékben lehívott TAO-pénz felett is. Az ügynek egyelőre nincs komolyabb következménye, Kovács Milán Máté jelenleg az önkormányzat pénzéhez módfelett megkérdőjelezhető módon jutó utánpótláscéget vezeti együtt Török Mihállyal, miközben az FTC-Plernek továbbra is - most már egyszemélyi - ügyvezetője.
Csepel és a XVIII. kerület közösen támaszkodik továbbá a Leisztinger Tamás nagyvállalkozóval egy időben együtt dolgozó Scheuer Gyula szaktudására is. Pestszentlőrincen pénzügyi tanácsadóként dolgozik, Csepelen pedig gazdasági főtanácsadóként, továbbá két városi cég, a Csepeli Városkép Kft. és a Werner által vezetett Csepeli Városgazda felügyelőbizottsági tagja is volt a ciklus során. Scheuer gyakran megfordul azonos cégben azzal a Szlávik Lászlóval, aki viszont megint csak a XVIII. kerület cégeinél tűnik fel felügyelőbizottsági tagként 2010 októbere óta. És Scheuer az, akinél összeérnek a szálak. Sülének és Scheuernek ugyanis volt közös üzleti érdekeltsége egymással, történetesen egy olyan cégben (a Pannon Alfa Fejlesztési és Szolgáltató Kft.-ben), amelynek akkoriban Szlávik László is felügyelőbizottsági tagja volt. Ugyanebben a cégben szerzett 2012-ben érdekeltséget a Csemgando, amelynek tulajdonosa, Lantos Csaba Szalay-Bobrovniczky Kristóffal éppen egy időben lett a Századvég Gazdaságkutató Zrt. igazgatósági tagja. Szalay-Bobrovniczkytől a fentebb leírt úton egy lépésben eljuthatunk Török Mihályhoz. Vagyis úgy tűnik, hogy a XVIII. kerület (és valamelyest Csepel is) az Ughyval a napi gazdaságos múlton keresztül kapcsolatba hozható, de ennél jóval kiterjedtebb, a Fidesz-KDNP-hez egyéb szálakon is kötődő üzleti kört foglalkoztat tanácsadóként, valamint a cégeiben a Dél-pesti Együttműködés Rendszerének keretei között.
A Napi Gazdaság Kiadó Kft. egykori munkavállalói mellett további exsajtómunkásoknak is jut feladat a XVIII. kerületben. Dombrádi Krisztián, a Magyar Nemzet egykori munkatársa, az első Orbán-kormány alatt a Miniszterelnöki Hivatal tanácsadója, továbbá a Miniszterelnökség jelenlegi államtitkára a Fidesz gazdasági háttérbirodalmába is beépült Győri Tibor egykori üzlettársa is tanácsadó: ő kommunikációs tanácsokat ad, valamint "koordináló" feladatot lát el nemzetközi pályázatokban határozatlan idejű szerződéssel, havi 300 ezer forintért. Szemet gyönyörködtető apróság Szőke Sándor megbízása, aki a kerület jegyzőjének tájékoztatása szerint a megbízó és a Városgazda Zrt. közötti támogatási szerződés értelmében "rögzített egyes feladatok, beruházások, kivitelezések támogatása, koordinálása", valamint "szerződésszerű teljesítésük elősegítése" ellenértékeként juthat havi 190 ezer forinthoz.
A jegyző csak hiányos összefoglalókat küldött adatigényléseinkre, a szerződéseket nem adta ki, sem az igazolt teljesítési beszámolókat - viszont külön kérés nélkül is nagyvonalúan jelezte, hogy boldogan áll rendelkezésünkre az előző ciklus, vagyis a szocialista kerületi vezetés által kötött tanácsadói szerződések tárgyában. A jegyzőtől azonban még mindig jóval többet tudtunk meg, mint a Városgazdát vezető Banyár Lászlótól (aki - mint előző cikkünkben megírtuk - szintén Werner Péter egykori üzlettársa). ' eddig még semmilyen kért adatot nem bocsátott a rendelkezésünkre: ezek egy részét pereljük, másik részéről próbálunk vele megegyezni.
Vári György
|
A Csepel-Szentlőrinc-tengely - II. Üzlettárscentrikus megoldások
|
A két kerület közötti legfontosabb kapocs Werner Péter, a Csepeli Városgazda cég vezérigazgatója, aki egyúttal a pestszentlőrinci Városgazda igazgatósági elnöke is. Ahogyan előző cikkünkben (lásd: Családcentrikus megoldások, Magyar Narancs, 2013. június 13.) írtuk, Ughy Attila XVIII. kerületi polgármester és Werner Péter alighanem a Napi Gazdaságnak köszönhetően ismerik egymást: Ughy egy időben a Napi Gazdaság Kiadó Kft. marketing- és értékesítési igazgatóhelyettese volt, míg Werner annak ügyvezető igazgatója.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/uzlettarscentrikus-megoldasok-87951
|
2013-12-19 14:19:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Kicsit zűrös, kicsit kínos, de az övék: Gyere haza milliárd!
Ismét megtömték milliárdokkal a kormány fiatalok elérésére gründolt szervezetét, az Új Nemzedék Központot.
Kubatov Gáborral nagyon jó ismeretségben van – ezzel az ajánlással került Poór Csaba pár éve az orosházi helyi tévé élére (a gyümölcsöző kapcsolatra az alpolgármester utalt). Az utóbb a Magyar Röplabda Szövetség elnökének is megválasztott Poór időközben alapított néhány céget, amelyekkel például az olimpiai készülődésből is kihasított keveset, ma pedig már ő az Új Nemzedék Központ (ÚNK) kommunikációs vezetője.
Az eredetileg a zánkai ifjúsági központ hasznosítására kft-ként létrehozott szervezet nem csak Poóron keresztül kötődik a kormánypárti körökhöz. Már az ÚNK létrehozására is Fidesz-közeli ember, az egykori Fidelitas-alelnök, a Navracsics-fiókaként is emlegetett Mihálovics Péter kapott hat évvel ezelőtt megbízást. Ő hozta magával a veszprémi Fidelitasból Siklódi Leventét is, aki az első – az uniótól kapott – milliárd elköltéséig vezette a céget, de a botrányok nyomán távozott onnan. Utóda az a Vörös Ádám lett, aki a teljes kudarccal zárult Gyere haza, fiatal! Facebook-pr-ját szervezte (százmillió forintból alig száz fiatalt sikerült hazacsábítani). Őt – tavaly őszig – Süveges Antal követte az ÚNK élén. Utóbbi ma már annak az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) a politikai tanácsadója, ahol egy sereg egykori ÚNK-s kapott ilyen-olyan beosztást: Illés Boglárka helyettes államtitkárit, Hollik István KDNP-s képviselő politikai főtanácsadóit, Zandler Katalin pedig osztályvezetőit. A központ jelenlegi vezetője, Ekler Gergely korábban a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke volt, majd az oktatási szoftverbiznisz egyik legbefolyásosabb cégcsoportjának, a Commitment Zrt.-nek a vezérigazgatója lett.
Működésének hat éve alatt az ÚNK országos irodahálózatot kiépítő, milliárdos országos kampányokat indító céggé nőtte ki magát. A hivatalos cél a fiatalok segítése tehetségük kibontakoztatásában, tudatos életpálya építésében, családalapításban, és úgy egyáltalán az életben eligazodásban. Erre pedig egyre több pénzt nyer el a központ olyan uniós és magyar finanszírozású pályázatokon, amelyekre többnyire csak őt hívják meg. Csupán az utóbbi öt évben 11 milliárd forint uniós támogatást szerzett.
Az ÚNK győzelmi jelentésnek is beillő, lapunk számára készített összesítése szerint az évek során 25 ezer fiatalt vont be a különböző programjaiba, háromezer fiatalt vett rá az önkénteskedésre, kétezer tehetség kap rajta keresztül ösztöndíjat, ezren pedig komplex tehetséggondozásban részesülnek. Az eredmények között szerepel húsz úgynevezett „közösségi tér” átadása is. Ezek már az előző, 3 milliárd forintos uniós programban is szerepeltek, igaz, akkor még kontaktpont néven.
Bár a működésével kapcsolatban többször is komoly aggályok merültek fel, a sűrű kapcsolat- és érdekhálóval átszőtt központ érinthetetlennek tűnik. Az Állami Számvevőszék tavaly tett ugyan kísérletet az elszámoltatásra, de a kért 168 dokumentumnak alig a felét kapta meg. Az ÚNK azzal érvelt, hogy a kért iratok egy része elázott, amikor az irodája felhőszakadás áldozata lett. Később az is bekerült a magyarázatok közé, hogy a Fidelitasból érkezett első vezetőséget az ifjú kereszténydemokraták váltották fel, akik nem adtak át minden dokumentumot. A távozottak persze tagadták ezt. A számvevőszék feljelentést tett, a nyomozást azonban bűncselekmény hiányában lezárták. Az Emmi utoljára 2014-ben világította át a központot, amikor átvette a közigazgatási minisztériumtól (ennek nyomán menesztették Siklódit és a felügyelőbizottság tagjait). Azóta a központ tulajdonosi, szakmai és pénzügyi felügyeletét is ellátó Emmi szerint nincs hiba a könyvekben. „Az átadott forrásokkal a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően számoltatjuk el a központot” – válaszolták a tárcánál a HVG kérdésére, és azt is pozitívként értékelik, hogy a tehetségkezelésben megkerülhetetlen szereplővé vált a központ. Ami nem csoda, hiszen az erre szánt állami források csak rajta keresztül érhetők el.
Az ÚNK-hoz a 11 milliárdos uniós támogatáson felül az Emmitől például kilenc szerződés keretében 2014 óta érkeznek pénzek, évente átlag 234 millió forint. A központ viszont azt válaszolta lapunknak, hogy az utóbbi öt évben évente átlagosan 306,8 millió forint állami támogatást kapott. Ezenfelül 17 pályázaton nyert éves átlagban 150 milliót. Ez önmagában is elképesztően sok pénznek tűnik, különösen a soványka eredmények tükrében. Még az ÚNK saját kutatásából is az derül ki, hogy például a külföldre készülők aránya az általuk indított programok ellenére sem csökkent.
De legalább sok pénzt lehetett szétpermetezni baráti cégeknek. Két kutatást is készített az ÚNK-nak például a kormány házi kutatóintézete, a Nézőpont-csoport érdekeltségébe tartozó Kutatópont, illetve a Társadalomkutató Kft., nettó 163 millióért. A pr- és marketingfeladatok egyik szeletkéjére 11 millióért, a közösségi terek újranyitására 25 millióért szerződtek a Humán Telex Kft.-vel, amelynek egyik tulajdonosa Orosz Pál, a Fradi vezérigazgatója. De jutott megrendelés az Andy Vajna-féle TV2 igazgatóságában ülő Várnai Tamás új cégének, a Har Meron Hungary Kft.-nek is. Várnai az első Orbán-kormány alatt milliárdos állami üzleteket szerzett Ezüsthajó ügyvezetője, majd tulajdonosa volt. Most konzorciumban nyert 17, illetve 16 millió forintot úgynevezett vírusfilmre. A „digitális immunerősítő” kampányhoz készült filmet a korábban a Terror Házának is dolgozó Színfolt Film Bt. forgatta, amely ezzel együtt öt szórakoztató és werkfilmre szerződött, közel 25 millió forintért.
A szervezet honlapjának megnyitásakor is kisfilmekbe botlik az érdeklődő. Van, amelyiket lájkolva a „legjobb falusi ifjúsági közösségre” lehet szavazni, és elérhető egy rövid opusz a párkapcsolati erőszakról. „Meló” rovatcímen egy ír állásra („macskaölelgető” munkakör egy állatmenhelyen) is felhívják a figyelmet. Igaz, van budapesti állásajánlat is: az ÚNK asszisztensi posztját például a felhívásban hangsúlyozott „stabil, rendszeres jövedelem” maga is vonzóvá teheti.
|
Kicsit zűrös, kicsit kínos, de az övék: Gyere haza milliárd!
|
Ismét megtömték milliárdokkal a kormány fiatalok elérésére gründolt szervezetét, az Új Nemzedék Központot.
| null | 1 |
http://hvg.hu/itthon/201725__uj_nemzedek_kozpont__ismeros_nyertesek__11_milliard__magukra_talaltak
|
2017-06-25 14:51:00
| true | null | null |
HVG
|
Reális forgatókönyvként számolnak a Jobbikban azzal, hogy az Állami Számvevőszék által kiszabott bírság teljesen padlóra küldi a pártot. Úgy tudjuk, a Jobbik egyeztetéseket kezdeményezett a Magyar Államkincstárral egy lehetséges részletfizetésről, bár arról nincs hír, hogy ennek mi lett az eredménye. Pedig a tét nagy.
Ha a pártot fel kellene számolni, akkor a Jobbik frakciója is megszűnne. Akkor hiába alapítanának újabb pártot más néven, nem alakíthatnának frakciót és a már meglévő sem futhatna az újabb párt neve alatt, tehát állami támogatást akkor sem kaphatnának.
Persze ez a legrosszabb forgatókönyv, de reális, miután a Magyar Államkincstár már jelezte: nem akarnak semmilyen fizetési könnyítést adni nekik.
A párt egyébként negyedévente kapott volna körülbelül 150 millió forint állami támogatást, de ez nem érkezik meg júliustól.
A törvény azt írja elő, hogy ha egy párt tiltott támogatást fogad el, akkor annak értékét (331 millió jelen esetben) egyrészt be kell fizetnie a költségvetésnek, másrészt ugyanennyivel csökkenti a Magyar Államkincstár a párt állami támogatását. Így áll össze a 662 milliós szankció.
A 662 milliós tartozásból tehát 330 milliót a NAV követel a párttól, tehát esetleg még az adóhatóságnál reménykedhetnek részletfizetésben. A Postának emellett 60 millióval tartoznak, de mivel most egy fillér állami támogatást nem kapnak, elképzelhető, hogy nem tudnak törleszteni a Posta felé sem, így a cég felszámolási eljárást indíthat ellenük. Ha a NAV hajtja be követelését, akkor a vagyontárgyaikat is elveszíthetik.
A pártban a bírság és az állami pénzcsap elzárása miatt elég erős a bizonytalanság. Leginkább azok aggódnak és azoknak van veszítenivalójuk, akik egzisztenciálisan függnek a szervezettől. Főleg a Képviselői Irodaházban a Jobbiknak dolgozó munkatársak, a „második vonal".
Eddig is voltak már elbocsátások, leginkább az országgyűlési képviselők mellett dolgozó szakértőktől vált meg a párt, mert nem tudta őket fizetni. Úgy tudjuk, arra is volt példa, hogy a választás utáni tisztújítás után olyan asszisztens vesztette el az állását, akikről a „főnöke" tudta, hogy a végül alulmaradt Toroczkai Lászlóra szavazott, noha korábban az értésére adta: ha így tesz, akkor az állásával játszik.
Bárhogy is alakul, az is biztosnak tűnik, hogy
mert még a facebookos hirdetések finanszírozása is komoly tehertétel.
A Jobbikhoz közel csak a párt sajtója van biztonságban. Bár a Jobbikhoz közeli Iránytű Intézetet pénzhiány miatt bezárták május elején, a párt holdudvarába tartozó Alfahír és N1TV működése a pénzzavar ellenére erre az évre biztosítva van. A pártalapítvány ugyanis már korábban átutalta a portál és a „tévé" működésére szánt pénzt.
Sneider Tamás elnök egyébként nem gondolja, hogy olyan nagy bajban lenne a Jobbik. Ahogy azt a Hír Tv-ben kifejtette, az országgyűlési képviselőik, az önkormányzati és megyei képviselőik, a támogatóik révén a párt túl fogja élni ezt az időszakot.
Tényleg nem volt B tervük
Úgy tűnik, korábban a pártvezetés még csak számításba se vette, mekkora kárt okozhat az ÁSZ-bírság. Akárhány jobbikossal beszéltük, köztük magasabb pozícióban lévőkkel is, mindannyian arról meséltek, hogy soha nem látták olyan magabiztosnak Vona Gábort és Szabó Gábor pártigazgatót, mint az országgyűlési választási kampányban. Vona – ha arra nem is számított, hogy a Jobbik megnyeri a választást – tényleg hitt abban, hogy a Fidesz leszerepel. Éppen ezért arra, hogy a párt mégis hogyan fogja visszafizetni a már a kampány alatt kiszabott bírságot, semmilyen terve, ötlete nem volt Szabó Gábornak. Valószínűleg abban bízott, hogy a választás majd ezt a kérdést is eldönti, mégpedig a Jobbik javára. A párton belül abban is biztosak, hogy nem hagyják annyiban az ÁSZ döntést, és nemzetközi fórumon próbálnak majd igazságot szolgáltatni, de ha netán a strasbourgi bíróság ki is mondja majd, hogy jogtalanul jártak el a Jobbikkal szemben, az is legfeljebb csak évek múlva várható.
A Jobbikon belül azt beszélik, a választások előtt talán azért volt ennyire magabiztos a pártelnök és a pártigazgató, mert abban bíztak, hogy az Orbán Viktorral háborúzó Simicska Lajosnak olyan „atombombája" van, ami eldöntheti a választást. Nem a Jobbik volt az egyetlen ellenzéki erő, ami a Simicska–Orbán-háborútól várta a NER esetleges összeomlását. Ma már látható, hogy ha volt is bármi Simicska kezében, azt nem használta fel, a legutóbbi fejlemények pedig arról árulkodnak, hogy az oligarcha feladta a csatát és kapitulált: úgy döntött, átadja a médiaérdekeltségét az Orbán Viktorral már vagy még jóban lévő barátjának, Nyerges Zsoltnak. Úgy tudni egyébként, hogy ezt megelőzően kemény ultimátumot kaphatott Orbántól.
A Jobbikban egyébként már olyan összeesküvés-elméletek is kezdenek elterjedni, hogy az egész Orbán–Simicska-háború csak valamifajta színjáték volt, ami a Jobbik kicsinálására irányult. Hiszen az ÁSZ-bírságot is éppen azért kapták a nyakukba, mert Simicska olcsón adott nekik plakáthelyeket, más támogatást (a médiaszerepléseken kívül) viszont nem kapott a párt, így a Jobbik végső soron elég rossz lóra tett azzal, hogy elfogadta az oligarcha közeledését.
Ezenfelül éppen most éli története legnagyobb válságát, ami szintén megnehezíti szavazótáborának egyben tartását. Miközben Vona Gábor közvetlenül a választási kudarc után lemondott, egykori szövetségese, Toroczkai László akcióba lendült, és minden erejével azon volt, hogy pártelnök legyen. Ez nem sikerült, ezért új pártot alapított Mi Hazánk néven. A szervezetnek a Jobbik már most az egyik legfőbb politikai ellenfele.
Bajtársakból ellenségek
Utóbb kiderült, hogy Toroczkai erre már régóta készült, és valószínűleg nemcsak ő, hanem mindazok, akiket korábban Vona – a néppártosodás útjára lépve – igyekezett hátrébb tolni. Az, hogy ez így alakulhatott, Vona Gábor „bűne" – állítják többen. Merthogy hiába tanácsolták az egykori pártelnöknek sokan azt, hogy szabaduljon meg Toroczkaitól és mindazoktól, akik ellene vannak a néppártos irányvonalnak, Vona ezt nem lépte meg. Hogy miért nem, arról mindenki legfeljebb csak találgatni tud, a pontos okokat nem ismerik. A legvalószínűbb, hogy Vona a végsőkig megpróbált egyensúlyozni a radikálisok és a mérsékeltek között.
De azt, hogy pontosan hány aktív tagja van a pártnak, nem lehet tudni. Ahogy azt sem, hogy az eddig átpártolt tagok hány százalékát teszik ki még aktív jobbikosoknak, esetleg olyanokról van szó, akik már korábban otthagyták a néppártosodó Jobbikot. Több jobbikos forrásunk is azt mondta, hogy a többség kivár. Megvárják például, hogy a közvélemény-kutatásokban egyáltalán mérhető lesz-e Toroczkai új szervezete, de lélektani határ lehet az is, hogy az új párt tud-e mandátumhoz jutni az európai parlamenti, valamint az önkormányzati választáson. Sokan ugyanis szkeptikusak, annak ellenére, hogy Toroczkai ezerötszáz embert tudott mozgósítani az első ásotthalmi dzsemborijukra. Az is Toroczkaiék ellen szól, hogy egyelőre adományokból van csak pénzük, és a Jobbik – jelenleg nullás – állami támogatására ácsingóznak.
Beszéltünk olyan jobbikos vezetővel, aki nem aggódott Toroczkaiék miatt, mondván: ha mentek is át fontosabb pozíciót betöltő emberek, a többségük összeférhetetlen, és már a párt augusztusi tisztújításakor össze fognak veszni a pozíciókon, de ha akkor nem, majd később. Olyan radikálisokkal is váltottunk szót, akik ugyan lelkesedtek Toroczkai mozgalmáért, a mozgalmiságért, de csalódtak, mihelyst megtudták, hogy ebből is párt lesz. Olyan jobbikosokkal is beszéltünk, akik ugyan elismerték, hogy Toroczkaival szemben nem éppen demokratikusan járt el a Jobbik a pártelnökválasztás idején, de megmosolyogták, hogy éppen Toroczkai kéri ezt számon, aki szerintük az általa gründolt szervezetekben sosem a demokratikus módszereiről volt ismert.
Tény ugyanakkor, hogy Toroczkaiék „fajsúlyosabb" figurákat is át tudtak magukhoz csábítani, olyanokat, akik akár árthatnak is a Jobbiknak. Ezek között említették a Jobbik vezető informatikusát vagy éppen Szabó Gábor pártigazgató egyik jobbkezét, Árgyelán Jánost. Utóbbi feladata lesz a pártvezetés, pártszervezés, a szervezeti háló és a szervezeti rendszer kommunikációs működtetése. Az Indexnek ugyanakkor egy jobbikos vezető politikus azt mondta: olyan emberek pártoltak át Toroczkaihoz, akikkel már régóta nem tudtak együtt dolgozni, például Árgyelánt is ezek közé sorolták. Érdekes, de a legtöbb jobbikos vezető mintha örülne annak, hogy Toroczkai elszívta ezeket az embereket, úgy tűnik, a párt már amúgy is szabadult volna tőlük.
Toroczkainak és a Fidesznek most ugyanaz a célja
Bár Toroczkai már jóval a választások előtt arra játszott, hogy kudarc esetén megpuccsolja a vezetést, nem kellett különösebb ármánykodás ahhoz, hogy ilyen helyzetbe hozza magát a Jobbik. A Fidesznek sem kellett különösebben beavatkoznia, elég könnyen alakult ki egyfajta érdekközösség Toroczkaiék és a kormánypárt között, mivel mindketten ugyanazt akarják: a Jobbik ellehetetlenítését, de legalábbis meggyengítését.
Akárcsak Toroczkainak, a Fidesznek is érdeke, hogy a régi, szélsőséges Jobbik újjáéledjen. A régi Jobbik ugyanis éppen megfelelt a Fidesznek, mondhatni, a tökéletes ellenzéket adta:
A régi Jobbik által felvetett témákat élőben lehetett tesztelni. Amelyik tetszett a szavazóknak, azt a Fidesz simán lenyúlta.
Ha a Nyugat bírálta Orbán Viktor lépéseit, a kormányfő mutogathatott a Jobbikra és azt mondhatta: ha nem én lennék, jönnének a nácik;
De a centrális erőtér is jobban működött a régi időkben: a régi Jobbik sosem fogott volna össze baloldali, liberális pártokkal, szervezetekkel, de még a bizonytalan szavazókat sem igazán tudta megnyerni, csak a radikálisabbakat. Csakhogy radikális szavazókkal sosem erősödött volna meg a Jobbik úgy, hogy valódi veszélyt jelentsen a Fideszre.
Aki tehát a régi Jobbikra épít vagy azt próbálja rekonstruálni, az Orbán által megálmodott centrális erőtérben biztonságos játékot játszik. Nem kell attól tartania, hogy a szélsőséges megnyilvánulásai miatt a kormánypárti sajtó vagy éppen a Fidesz támadni fogja, éppen ellenkezőleg: segíti abban, hogy úgy tűnjön, az új Jobbikkal szemben ez egy hiteles szervezet. Ez az oka annak, hogy a kormánypárti sajtó minden lehetőséget megragad, hogy a Jobbikra már politikai ellenségként tekintő Toroczkaiéknak teret adjon.
Legutóbb Dúró Dórával közölt interjút a Magyar Idők, de egy videóban a kormánypropagandát toló Pesti Srácok főszerkesztője is kedélyesen nosztalgiázott Toroczkaival a régi szép időkről, amikor a Jobbik még szélsőjobboldali volt. (Megfigyelhető egyébként, hogy a Fidesz és a hozzá köthető sajtó két, egymással teljesen ellentétes indokkal támadja a Jobbikot már jó ideje. Vagy azt vetik a Jobbik vezetőinek szemére, hogy nácik, vagy azt, hogy sajnos már nem elég nácik, és ezáltal hiteltelenek.)
Úgy tudjuk, elég nagy felháborodás volt a szervezeten belül amiatt, hogy az emberektől az ÁSZ-bírságra összegyűjtött pénzt, összesen 102 millió forintot a Jobbik a kampány alatt felélte. Ezt a lépést még Sneider Tamás mostani elnök is hibásnak tartja így utólag, és mint kiderült: Szabó Gábor pártigazgató döntése volt, hogy az adományt forgassák bele a kampányba.
A Stop Soros törvény megszavazásán legfeljebb csak a Jobbik „alkalmi" vagy a baloldalról átcsábított szavazói háborodtak föl, de az elkampányolt százmillión lényegében mindenki. Sneider szerint eddig összesen négy adományozó kérte, hogy adják vissza nekik a pénzét, de ez az elnök szerint csak pár ezer forint.
A helyzetet rontja, hogy továbbra sem túl jó a kommunikáció a pártvezetés és a tagok között, vannak olyan kérdések, amelyekről még a jól értesült jobbikosok köreiben is csak találgatnak. Ilyen egyébként az is, hogy vajon hány új belépője van a pártnak ténylegesen.
Orbánon múlik, mi lesz a Jobbikkal?
A legtöbben úgy ítélik meg, hogy a Jobbik sorsa most valójában Orbán Viktor kezében van. Azért gondolják így, mert az ÁSZ döntése mögött egyértelműen Orbánt sejtik, így az is a kormányfőn múlhat, mennyire bánik majd kesztyűs kézzel a Jobbikkal a számvevőszék. Ha Orbán úgy ítéli meg, hogy nem legyengíteni, hanem ellehetetleníteni kell a Jobbikot, akkor az államkincstárnak és/vagy a NAV-nak nem lesz más dolga, mint megtagadni mindenféle könnyítést, legyen szó részletfizetésről vagy bármi másról.
Egy vezető jobbikos politikus az Indexnek arról beszélt, hogy a párt előtt álló legnagyobb kihívás messze nem Toroczkaiék szervezkedése vagy éppen az ÁSZ-bírság, sokkal inkább az, hogy a jelenlegi politikai rendszerben, ahol minden a kormánypártnak kedvez, hogyan tudna hatékony ellenzékként politizálni a Jobbik. A korrupció láthatóan senkit nem érdekel, a bevándorlástémát a Fidesz uralja, a gazdaság pedig – a forint gyengülését leszámítva – jó állapotban van.
Nyitókép: Bődey János/Index
|
Csődbe mehet és így megszűnhet a Jobbik
|
A legrosszabb forgatókönyv, amivel a Jobbikban számolnak és benne van a pakliban, hogy fel kell számolni a pártot. Minden attól függ, kapnak-e részletfizetési lehetőséget az Magyar Államkincstártól, vagy sem. Egyik bank sem adott nekik hitelt. Az EP-kampányra biztosan nem lesz pénzük, bár Sneider Tamás pártelnök nyilatkozatai szerint nincs akkora baj.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2018/07/06/jobbik_toroczkai_mi_hazank_asz/
|
2018-07-06 15:12:00
| true | null | null |
Index
|
Júniusban leváltották a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) éléről Pálinkás Józsefet, aki három éven át vezette az intézményt. Pálinkás régi motoros mind a tudományos életben, mind a jobboldali értelmiség berkeiben, 2001–2002-ben az első Orbán-kormány oktatási minisztere, 2008 és 2014 között pedig a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt. Vagyis elvileg egyesíti magában mindazt, ami miatt valaki kézenfekvő választás lehet a kutatás-fejlesztés irányítására egy Fidesz kormányozta országban – a választások után mégis mennie kellett.
Az intézkedés mögött sokan politikai okokat sejtenek, előfordult ugyanis, hogy Pálinkás József nem volt hajlandó beleállni a kormány aktuális szalmabábpüfölésébe, például a CEU kapcsán finom hangvételű kritikát fogalmazott meg (vagy legalábbis sokan annak vették, hogy kimondta: az akadémiai közegben nem talált pozitív fogadtatásra az egyetem elleni fellépés). Van azonban egy másik kézenfekvő magyarázat is arra, miért került lapátra a hazai K+F feje:
és erre most már hivatalos adatok is vannak. Az Európai Bizottság június végén publikált European Innovation Scoreboardja (EIS) szerint némileg még romlott is az innováció hazai helyzete 2010-hez képest. Ez nem túlságosan hízelgő Pálinkás József tevékenységére nézve (sem), akinek vezényletével – a G7 összesítése szerint – 685 milliárd forint elköltéséről döntött részben vagy egészben az NKFIH az elmúlt három évben.
Nem látszik, mire ment el ennyi pénz
Az Európai Bizottság évente felméri, hogyan teljesítenek a tagállamok kutatás-fejlesztés és innováció terén, illetve hogy áll az EU nemzetközi összehasonlításban ugyanezzel. Az EIS-ben különböző részterületekre vetítve állapítják meg, mit tud az adott állam az uniós átlaghoz és saját korábbi állapotához képest. A 2018-as eredmények elég rossznak mutatják a magyar helyzetet, a 2017-es adatok alapján az összesített innovációs pontszámunk
Számszerűen ez azt jelenti, hogy 2010-ben az uniós átlagpontszám 100 volt, a magyar pedig 69,7, 2017-re viszont az uniós felkúszott 105,8-ra, míg a magyar enyhe romlással 69,6-on állapodott meg. Ez az eredmény az uniós rangsor 21. helyezéséhez elég, ami kéthelynyi visszacsúszás a 2010-es szinthez viszonyítva.
Alig néhány pozitívum
A EIS-ben 27 olyan részterületet értékelnek, amelyek közvetve hatással vannak arra, mennyire lehet innovatív egy ország. Ebbe a keretbe beletartozik az akadémiai szféra teljesítményétől a kisvállalkozások fejlesztéséig minden, ennek megfelelően az oktatás állapotától kezdve a köz- és a magánszféra K+F-ráfordításain át az innovatívként kategorizált cégekben foglalkoztatottak számáig mindent pontoznak.
Magyarország esetében az a lesújtó helyzet állt elő, hogy a mért területek túlnyomó részében stagnálás vagy hanyatlás mutatkozik. Az alábbi táblázat mutatja, mire volt elég az Orbán-kormányok eddigi tevékenysége innováció terén: az első oszlopban a 2010-es pontszámaink látszódnak a 2010-es uniós értékhez (ez mindenhol 100) viszonyítva, a másodikban a 2017-es számaink szintén a 2010-es unióshoz mérten, az utolsóban pedig a 2017-es értékek a 2017-es unióssal összevetve.
A táblázatból kiolvasható, hogy Magyarország kiemelkedően teljesít mobil szélessávú internetelérés terén: ez az érték mindenhonnan nézve pozitívan alakult, hiszen a saját korábbi szintünkhöz képest is hatalmasat fejlődött, és az EU-t is bőven lepipáljuk vele.
Szintén pozitív a trend nemzetközi közös publikációknál, ami a tudományos kutatás javuló színvonalát mutatja, hiszen ha magyarok közösen publikálnak külföldiekkel, akkor a kutatásaink megfelelnek a nemzetközi eredményességi elvárásoknak. Itt még mindig el vagyunk maradva az EU-átlagtól, de magunkhoz képest nagyot javultunk 2010 óta.
Sötétzöld mezőbe került és javult is a gyorsan növekvő cégeknél foglalkoztatottak számára vonatkozó érték, ebből a mutatóból azonban nem látszik, mely cégek növekednek gyorsan. Az igazi magyar sikert az jelentené, ha egyre több hazai cég kerülne erre a pályára, ez azonban nem tűnik valószínűnek, főleg, ha mellé tesszük a hazai kis- és középvállalatok (a táblázatban SMEs, azaz a small and medium-sized enterprises) innovációs teljesítményére vonatkozó lelombozó eredményeket. A gyorsan növekvő cégeknél foglalkoztatottak mutatóját inkább a multinacionális vállalatok közvetlen működőtőke-befektetései húzhatják felfelé, nem pedig az, hogy magyar cégek új piacokra törnének az újításaik segítségével.
Innovációs fekete lyuk
Itt nagyjából a végére is értünk a felsorolható pozitív tendenciáknak. A 27 pontozott részterületből 12-nél, a tíz főkategória felénél rontott Magyarország 2010-hez képest. Különösen rondán néz ki az állami szektor kutatás-fejlesztési ráfordításainak romlása (55,7 pont 2010-ben, 24,8 pont 2017-ben), és a kkv-ink innovációs mutatói (brutális csökkenés minden részterületen, tartósan beragadtunk az EU-átlaghoz képest 50 százalék alatt teljesítők mezőnyébe). Különösen annak tükrében fájdalmas ez az eredmény, hogy utóbbiak K+F-támogatására több tízmilliárd forintnyi uniós támogatást költöttünk el az elmúlt években.
Az export még mindig erősségeink közé tartozik, de még ez az erősség is gyengül a friss adatok szerint. Az is látszik, hogy az értéket a high-tech termékek exportja húzza fel, ami itthon szinte kizárólagosan a multik tevékenységét jelenti. High-tech exportnak számít a teljes IT- és autóipar, amit külföldi tulajdonú vállalatok visznek a hátukon (Nokia, Microsoft, Bosch, Audi, Mercedes stb.), tehát valójában ez a mutató nem köthető a magyar K+F+I-tevékenységhez. Ezt támasztják alá a szintén a jelentésben közölt adatok a külföldi működőtőke-beruházásokról és a K+F-re legnagyobb összegeket költő vállalatokról is:
Magyarország EU Külföldi működőtőke-beruházás (a GDP százalékában) 19,8 3,6 10 millió főre jutó, a legnagyobb K+F-ráfordítással rendelkező cégek közé tartozó cég 1 19,7
Arányosan az EU-átlag sokszorosa a hozzánk áramló beruházás, miközben a K+F-re sokat költő cégek száma a töredéke.
vagyis alacsonyabb hozzáadott értékű munkákkal csatlakozunk be a nemzetközi kereskedelembe. Ez természetesen részint öröklött adottság, és nem egyszerű gazdaságpolitikai feladat kikormányozni az országot az összeszerelő üzem pozíciójából. De az elmúlt években mégiscsak sok százmilliárd forintot öntött a magyar állam K+F+I-be, ezért nem lenne túlzó elvárás, hogy egy kis pozitív irányú elmozdulást lássunk abba az irányba, hogy legyen végre Magyarországon érdemi vállalati fejlesztés.
Ehhez képest a new to market mutató – ez az új piacra lépő cégek/fejlesztések eladásait méri –, ami inkább hazai K+F+I-ről szól, zuhan, csakúgy, mint a kutatás-fejlesztésre fordított teljes hazai összeg. Ez utóbbi 2013-ban még 1,39 százalékát tette ki a GDP-nek, 2017-ben pedig már csak 1,21 százalékát. Ezzel a nemzeti össztermék arányában mért K+F-kiadások szempontjából a 16. helyen áll Magyarország az uniós rangsorban.
Közben az uniós összkép javult
Nem Magyarország az egyetlen, ami a mérés alapján leszerepelt, illetve rossz vágányra került innovációban, és ahelyett hogy fejlődne, inkább rontott a pontszámán. A 27 EU-tagállam közül tíz járt így a 2010–2017-es összehasonlításban, legtöbbjük az unió keleti részén található, de néhány nyugati ország (pl. Németország és Portugália) is lejjebb csúszott magához képest. A legdurvább rontást Romániánál és Ciprusnál látjuk, Magyarország a romló teljesítményűek közül még a legjobbnak számít -0,1 pontjával.
Az EU szempontjából megnyugtató,hogy a javítók oldalára azért több tagállam került, és a javulások mértéke is nagyobb volt átlagban a rontásokénál.
A legnagyobb, több mint 20 pontos menetelést Litvánia vitte véghez – igaz, volt honnan fejlődni, az első ábráról leolvasható, hogy még ezzel is épphogy csak beelőzték Magyarországot a teljes rangsorban.
A jelentésben azt is megnézték, mi az EU helyzete a világban az innováció szempontjából. Az adatok alapján az unió pontosan középen helyezkedik el fej-fej mellett az Amerikai Egyesült Államokkal, egyelőre jócskán megelőzve Kínát. A fejlesztésben világelső Dél-Korea, ahol az innovációs index értéke 2017-ben meghaladta a 125 pontot.
Igazi kihívás előtt az új minisztérium
A European Innovation Scoreboardból kirajzolódó kép alapján nem jelenthető ki egyértelműen, hogy Pálinkás József leváltásához kizárólag személyes vagy politikai ellentétek, netán az uniós forrásokon való marakodás vezethettek: a hazai K+F+I siralmas helyzete miatt akár szakmai szempontok is indokolhatták a személycserét.
Az akadémiai közeg tetejéről jövő Pálinkás az NKFIH élén is megmaradt régi vágású tudósnak, aki beszámolók szerint nagyobb hangsúlyt szeretett fektetni az alapkutatásokra, a piaci folyamatoktól elzártan működő tudományos életre, mint a vállalati kutatás-fejlesztés támogatására, az IT-szektor pedig egyáltalán nem érdekelte. Az akadémiai területen láthattuk is, hogy volt némi előrelépés (hiszen növekedtek például a magyar szerzők nemzetközi közös publikációi), azonban ez édeskevés ahhoz, hogy Magyarország kiverekedje magát az innovációs gödörből.
Ahhoz azonban, hogy az állam érdemben tudjon javítani a teljesítményen, az NKFIH vezetésének lecserélésénél többre lesz szükség. A hazai K+F+I-nek több rákfenéje is ismert a terület működésre rálátók körében, és ezek közül csak az egyik – és nem is biztos, hogy a legnagyobb jelentőségű – a pénzosztást belengő korrupció.
A haveri cégek felé csordogáló néhány milliárdnál nagyobb baj (és erre nagyobb ráhatása is van lehetne az NKFIH-nak), hogy a támogatások odaítélésénél még mindig nem komolyan vett szempont, hogy a tervezett fejlesztések eladhatóságát piackutatással támasszák alá a pályázók. Márpedig hiába fejlesztünk ki valamit, ha az nem egy valós igényre válaszol. Szintén probléma, hogy a kis- és középvállalatoknak nem csak a kutatás-fejlesztési szakaszban kellene segítség: sokszor a piacra lépéshez, az új termék bevezetéséhez szükséges tudás is hiányzik ezeknél a cégeknél. Hiába támogatjuk új termékek létrehozását, ha azokat aztán nem tudjuk megfelelően marketingelni, eladni.
Az eredmények most visszaigazolták, hogy ebben a formában nem vezet eredményre nagy halom közpénz ráborítása a területre. Még úgy sem, ha saját hivatalt teszünk mögé. A hazai K+F+I-koncepció alakítóinak – ez jelenleg leginkább a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium – többek közt ezeket a szempontokat is figyelembe véve új alapokra kell helyezniük mindent, ha érdemi javulást akarnak felmutatni.
|
Fekete lyukba ömlöttek a kutatásra költött százmilliárdok
|
Júniusban leváltották a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) éléről Pálinkás Józsefet, aki három éven át vezette az intézményt. Pálinkás régi motoros mind a tudományos életben, mind a jobboldali értelmiség berkeiben, 2001–2002-ben az első Orbán-kormány oktatási minisztere, 2008 és 2014 között pedig a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt. Vagyis elvileg egyesíti magában mindazt, ami miatt valaki kézenfekvő választás lehet a kutatás-fejlesztés irányítására egy Fidesz kormányozta országban – a választások után mégis mennie kellett.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/07/05/eu_innovacios_mutato_k_f_palinkas_nkfih/
|
2018-07-05 15:14:00
| true | null | null |
Index
|
Nyerges Zsolt szolnoki üzletember, Simicska Lajos egykori jobbkeze vette meg Simicska Lajos minden érdekeltségét. Körülbelül másfél hónapja, nem sokkal a választások után indult meg egy pletyka, amely szerint a Simicskával és Orbánnal is jó viszonyt ápoló Nyerges Zsolt közreműködésével kerül pont a nyilvános Orbán Viktor kontra Simicska Lajos háborúra.
Most valóban történt egy bejelentés, amellyel kapcsolatban kerestük Nyergest, de az üzletember arra hivatkozva, hogy még nagyon friss a vásárlás, elhárította kérdéseinket.
Orbán és Nyerges a nyilvánosság előtt
A miniszterelnök személyesen jelent meg például Nyerges Zsolt szolnoki sportbirodalmában, a felújított szolnoki labdarúgó stadion avatóünnepségén, sőt, állítólag kifejezetten sok időt töltött el ott, és elismeréssel beszélt a stadion speciális energiaellátási rendszeréről.
A Nyerges által felkarolt szolnoki sportegyesületek, így az „Olaj”, vagyis a magyar bajnok kosárlabdacsapat és a Szolnoki Dózsa, korábban „Közgép”, vagyis a BL-győztes vízilabda csapat is új szponzort kapott, mégpedig a Mol személyében. Anélkül, hogy ennek a támogatási szerződésnek a mozgatórugóit ismernénk, abban biztosak lehetünk, hogy a részben állami tulajdonú olajcég nem volt olyan bátor magától, hogy a Simicska-birodalmat szponzorálja.
Nyerges élete
Nyerges Zsolt 1967-ben született Szolnokon, de a család eredetileg Békés megyei. Az apai ágnak Békésszentandráson volt szőnyegüzeme, az anyai ági felmenők a mezőgazdaságban dolgoztak. Édesapja szülész-nőgyógyász volt, édesanyja fogorvos, a család Szolnokon telepedett le. Nyerges Zsoltnak egy testvére van, Attila, aki állatorvos, de egy időben szintén felbukkant a politikában: a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban volt nagy hatalmú tanácsadó.
Nyerges 1986-ban érettségizett a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumban, ami azért érdekes, mert itt végzett Orbán Viktor felesége, a szintén szolnoki és Nyergeshez hasonlóan szintén jogi végzettségű Lévai Anikó is. Sőt, 1987 és 1989 között Orbán Viktor is Szolnokon élt, de úgy tudjuk, ekkor még nem ismerte az üzletember a miniszterelnököt és feleségét.
Később azonban igen, mert Nyerges egyik legjobb barátja, Ökrös Imre, aki Nyergessel együtt a szolnoki kosárcsapat vezetésében is megfordult, Lévai Anikó testvérét vette el feleségül. Ez a családi szál alighanem segített a bizalom megteremtésében is, de talán abban is, hogy Nyerges igazán sohasem esett ki a pikszisből.
Szegedi évek
Visszatérve az üzletember életrajzára: Nyerges Szegeden tanult, 1992-ben szerzett diplomát az Állam- és Jogtudományi Karon, közben kosárlabdázott (ez családi hagyomány, édesapja is NB1-es játékos volt már), illetve vízilabdázott.
Majd visszatért Szolnokra, ahol két évig ügyvédjelöltként, majd 1994-től önálló ügyvédként dolgozott. Óriási előnye volt kollégáival szemben, hogy jól beszélt angolul, így a környék Magyarországon éppen csak megtelepedő multijai is szívesen alkalmazták. 1999-től kezdődött intenzívebben az ügyvéd üzletemberi karrierje. Nyerges mindig is jóban volt Szolnok legismertebb vállalkozóival, az Axon-cégcsoport vezetőivel, de eleinte csak ügyvédként dolgozott nekik.
A Várhegyi-per
Aztán az Axon vezérigazgatója, Kun Zoltán belekeveredett abba a szolnoki fideszes politikai perbe (régen még ilyen is volt), amely végül Várhegyi Attila fideszes politikus (1991 és 1998 közötti szolnoki polgármester) bukásához vezetett. Nyerges Kun Zoltánt védte a szabálytalan támogatásról és hűtlen kezelésről szóló ügyben, amelynek a végén Várhegyi Attila felfüggesztett börtönt kapott, és bár Várhegyi azóta is benne maradt a nagypolitika első vonalában (például a köztévé ügyeiben), munkáját azóta hivatalos politikai posztok nélkül kénytelen végezni.
Ebben az időszakban, vagyis az első Orbán-kormány alatt bukkant fel először, a később nagy hatalmú szolnoki üzleti kör az állami cégeknél. Nyerges Zsolt egy másik szolnoki üzletemberrel, Pomázi Csabával bekerült az ISD Dunaferr Zrt. (vagyis az egykori Dunai Vasmű) igazgatóságába is.
2010: a nagy visszatérés
Aztán jöttek a szocialista évek, kevesebbet lehetett hallani a szolnoki ügyvéd-üzletemberről, de amikor már mindenki biztosra vehette a Fidesz visszatérését, 2010 első hónapjaiban Simicska Lajos aktivizálta magát, és Nyerges Zsoltról úgy kezdtek beszélni, mint aki ebben a világban a második ember.
A következő években megszámlálhatatlan posztja lett az építőiparban, a médiában, a faktoringvilágban, mezőgazdaságban, energetikában. Üzlettársai is a Simicska-világ ismert prominensei voltak, vagyis Simicska Lajos mellett két ma már elfelejtett név: Petykó Zoltán, aki az egykori Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget vezette, valamint Baji Csaba, a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. korábbi vezetője.
Céges tisztségek
Felsorolni is nehéz lenne ezeket a vállalatokat mind, de kiemelkedett közülük a Nyerges és Petykó által áttételesen tulajdonolt E-OS Zrt. nevű, milliárdos árbevételű, áramot és gázt is forgalmazó független energiakereskedő cég, vagy a Nyerges és Petykó által együtt vezetett sárvári központú, mezőgazdasági profilú Mezort Zrt., a Simicska-birodalom egyik ékköve.
Ez a mélyépítő társaság 2010 és 2014 között mindent vitt a hazai út- és hídépítésekben, ráadásul volt egy hatalmas acélszerkezetgyára is. Nyerges nemcsak sokáig elnöke volt az emblematikus társaságnak, de korábban Nyergesék családi cége, a Med-Flex Kft. birtokolta is a Közgépet.
Nem látszott
Nyerges mindvégig a háttérben maradt, a sajtóban legfeljebb a sportról nyilatkozott, tárgyalásait diszkréten, a Radóc utcai MAHIR-központban, vagy a BAH-csomópontnál található budai Novotelben, a törzshelyén bonyolította.
Különösebben nem élt feltűnően, bár nagy dzsippel járt és előszeretettel élt hobbijának, vagyis szívesen járt ki az Egyesült Államokba, például NBA-meccseket nézni, de ő még nem volt olyan feltűnő jelenség, mint a mai NER-lovagok.
Igazán még akkor sem exponálta magát, amikor a médiába is beszállt. Pedig országosan ekkor lett ismert. Stumpf István későbbi alkotmánybíróval együtt vette meg a miniszternek kinevezett Fellegi Tamás pakettjét az Infocenter.hu-ban, amely a Heti Válasz hetilapot és a Lánchíd Rádiót birtokolta és kísérletet tett az RTL Klub kereskedelmi tévécsatorna részleges megvételére is.
Ez végül nem sikerült Nyergesnek, de a Class FM vezető kereskedelmi rádiót megszerezte és sokáig birtokolta.
Kapcsolatok
Nyerges a háttérben a másik politikai oldallal is megtalálta a hangot, miközben Simicska Lajos Puch Lászlóval volt partner,
Úgy tudjuk, hogy 2014 után az egyre nyíltabb Orbán–Simicska-konfliktus idején Nyerges sokáig hitt abban, hogy a viszony rendezhető. Azt gondolta, hogy csak valami Simicska-Habony-versenyfutás áldozatai, később másokat okolt, abban is összeesküvést látott, amikor alaptalanul elhíresztelték, hogy ő is szerepel az amerikai kitiltási listán (pedig éppen az Egyesült Államokban tartózkodott).
Visszavonult a szolnoki sportéletbe, ahol szép lassan a kosár és a vízilabda mellett a fociban is vezető szerepet szerzett, megvette a felnőtt- és az utánpótláscsapatot birtokló kft-ket is. Mindezzel úgy került kapcsolatba, hogy a fia focizott a klubban. Maga ekkor már nem kosarazott, inkább teniszezett, amihez a tiszaligeti teniszpályák kiadási jogait is átvette. Szolnokon mindig is nagyon erős ember maradt.
Finis
Az év eleje óta már arról pletykáltak Simicska Lajos környezetében, hogy az éles Orbán–Simicska-konfliktus le fog csengeni. A Közgép például peren kívüli egyezségben megkapott egy gigantikus, 45 milliárdos, addig ki nem fizetett számlát, és a választások után Simicska látványosan elengedte a médiabirodalmát is.
Hogy innen mi fog történni, azt pontosan még nem lehet látni. Pletykálnak arról, hogy a széthúzó NER-es oligarcha-világban támadt egyfajta igény a régi arcokra, de természetesen Simicska ezt a szerepet már nem töltheti be, Nyerges még talán igen. Ha ez a forgatókönyv igaz, akár újra megbízásokat is kaphatnak az építőipari érdekeltségek, vagy a közterületi médiacégek.
A jövőt nehéz megjósolni, de a Nyerges Zsolt birtokolta médiáról nehéz elképzelni, hogy gőzerővel ostromolnák tovább a Fideszt. Abban a speciális magyar médiahelyzetben, amikor a G-nap óta mindent a jobboldali oligarchák birtokolta, kormányt támogató média és a részben egy korábbi Fidesz-oligarcha, vagyis Simicska Lajos birtokolta ellenpólus határozott meg, valószínűleg újabb fordulat elé tekinthetünk. Ezzel sem a kritikus hangok fognak erősödni.
|
Az ember, aki megvette a Simicska-birodalmat Nyerges Zsolt portréja
|
Nyerges Zsolt szolnoki üzletember vásárolta meg Simicska Lajos üzleti birodalmát. Mivel Simicska egykori jobbkeze mindvégig jóban maradt Orbán Viktor miniszterelnökkel és annak családjával, ez a lépés alighanem a Simicska kontra Orbán nyilvános háború lezárásaként értékelhető. Simicska vélhetően visszavonulót fújt.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/07/04/o_vette_meg_a_simicska-birodalmat_-_nyerges_zsolt_portreja/
|
2018-07-04 15:17:00
| true | null | null |
Index
|
Az Átlátszó építőipari berkekből hallotta június elején először, hogy Simicska hamarosan, méghozzá az akkori hírek szerint június 18-i hatállyal kiszáll az üzleti életből, és hogy az utód egykori üzlettársa, Nyerges Zsolt lehet. Most a 24.hu-nak közleményben maga Nyerges erősítette meg a hírt azzal, hogy a vételár szigorú üzleti titok, és hogy az ügylethez a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyása szükséges.
A tranzakció – a Nyerges-közleményre hivatkozó 24-közlés szerint – érinti Simicska és családja „saját és közös tulajdonban lévő építőipari, mezőgazdasági, média- és közterületi reklámpiaci, illetve vagyonkezelői üzleti érdekeltségeit is”. Azaz mindent.
A reklámpiaci érdekeltségeit, amiket a Mahir 1994-es privatizációja óta gyűjtögetett, benne a koronaékszer Publimont-tal, aminek még a sovány 2017-ben is csaknem 4 milliárdos volt a forgalma. Ugrik az egykor megkerülhetetlen építőipari cég, a Közgép, amelyik szintén összehozott még 4,8 milliárdos árbevételt még tavaly is. Ennek az összegnek sok versenytársa örülne, bár kétségtelenül szomorkás a 2014-es 113 milliárdhoz viszonyítva. Nyergeshez kerül a Mezort-csoport, s vele a nyugat-dunántúli termőföld- és agrárbirodalom.
Ami túlmutat az egyszerű cégátadáson: a Simicska-féle médiabirodalomból mára szinte egyedül megmaradt végvár, a Hír TV. Nyerges ismerői nem is rejtik véka alá, hogy nem marad olyan, mint amilyennek az elmúlt időszakban tűnt. Nem lesz markánsan kormánykritikus. Piaci berkekben azt is pedzegetik, hogy a televízió valahogyan Puch László volt MSZP-pénztárnok, újabban az állami hirdetésekkel szépen tartott Népszava kiadója közelébe kerülhet, ezt azonban Puch most érdeklődésünkre cáfolta. Egészen pontosan úgy fogalmazott: „egyelőre én ezt kizártnak tartom”, s elmondása szerint nem is hallotta korábban a hírt.
A nagy talány az Index sorsa. A legbefolyásosabb magyar nyelvű hírportál papírforma szerint nem része a Simicska-birodalomnak. Az, hogy milyen pletykák tartják magukat makacsul a médiapiacon, nem is lenne érdekes, ha a kiadó igazgatóságában nem ülne az Opten adatai szerint jelenleg is Simicska talán egyik utolsó bizalmi embere, Nagy Ajtony Csaba.
Forrásaink szerint a mostani ügyletben Nyerges egyértelműen Orbán Viktort képviseli. Azaz szó nincsen megegyezésről, ami történt, az Simicska fegyverletétele. Úgy tudni, Nyerges, aki a G-nap után nem nyomban, hanem némi spéttel vált csak le Simicskáról, évek óta dolgozik azon, hogy visszakerülhessen a „nemzeti nagytőkések” körébe. Egy ideig alámerült, mint korábban írtuk, például a festői Madeirán töltekezett.
Orbán szereti járatni a Canossát azokkal, akik erre hajlamosak, és szokott úgymond nagyvonalúan engedékenynek is mutatkozni – hogy azonban ez mire elegendő és mekkora biztosíték, arról Spéder Zoltán tudna beszélni, ha akarna. Nyerges mindenesetre eléggé belső körös, szolnoki földije például Orbán feleségének, Lévai Anikónak. Ráadásul a cégek jó részére menedzserként korábban, még a békeidőkben rá is látott, vagyis föltehető, hogy rugalmasan be tudja állítani a vállalatokat a „hadikommunizmusba”.
Az üzletfelekről sokat írtunk. Adtunk róluk egyebek mellett oligarcha-portékat (Simicskáról itt, Nyergesről itt). Ezek a cikkek még a fénykorban, a 2010-2014-es választási ciklus és éves szinten sok százmilliárdos állami munkák idején mutatták be a régmúltat. Simicska esetében a kisdiákkorból eredő és már-már férfiszerelemnek tűnő baráti szövetségét Orbánnal, Nyergesnek pedig a szolnoki kötődését. Az 2014 utáni oligarchaváltást pedig elemeztük részletesen is – a cikk, Becker András kollégánk tanulmánya Magyar Bálint maffiaállam-könyvsorozatának egyik fejezete volt. Az emlékezetes G-napon Erdélyi Katalin kollégánknak megszólalt maga Simicska is. Keresetlen stílusában ellenállást helyezett kilátásba.
Ami eddig tartott. Akik közel állnak hozzá, az április 9-i reggeli kijózanodással magyarázzák a döntést. Hiába próbálkozott először Puch László révén a szocik felé szövetségest keresni, majd állt át a Jobbik mögé, a választások eredménye azt mutatta, hogy lehet duzzogni, de további (minimum) négy év alatt mindene elfogyhat – ezt magyarázzák most a kegyvesztett oligarcha ismerői. Így, forrásaink szerint méltányos lelépéssel igyekezik kármenteni. Ami bármennyi is, ha hozzáadjuk azt a 45 milliárd forintot, ami a kartellvádak és börtönfenyegetés után mégis beesett a Közgéphez a leállított M4-es sztrádaépítés munkáira, nem hangzik rosszul.
Simicskától sokan vártak választást eldöntő „atombombát” a kampányidőszakban, de ez is elmaradt. A közkeletű magyarázatok szerint azért, mert maga is bűnrészes azokban, amikkel egykori szövetségesét vádolhatná.
Én nem osztom ezt a véleményt. A közös gazdasági deliktumok, már ha voltak ilyenek, jó része, az eredeti tőkefelhalmozásos sztorik mindenképpen elévülés-közelbe kerültek. Ráadásul, ha az egyik fél (Orbán) gyakorlatilag immunitást élvez – ne játsszuk a naivat, azt élvez -, akkor a társát sem fenyegeti komoly veszély. Egyéb, súlyosabb okának kell lennie, hogy Simicska letette a fegyvert. Ha úgy dönt, hogy elmondaná, mi állunk elébe.
Fotó: MTI archív
|
Simicska kapitulált, kiszáll az üzleteiből, Nyerges vihet mindent
|
Feltétel nélküli kapituláció – ennek tűnik, és így jellemezték forrásaink is azt, hogy Simicska Lajos minden üzleti érdekeltségét átadja volt üzlettársának, Nyerges Zsoltnak. Tudomásunk szerint június közepén ütötték nyélbe az ügyletet. Amit ebből a publikum mindenképpen észrevesz majd, az a Hír TV tulajdonosváltozása: szinte bizonyos, hogy kérészéletű volt a kormánykritikus hangvétel. A nagy talány az Index sorsa.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2018/07/04/simicska-kapitulalt-kiszall-az-uzleteibol-nyerges-vihet-mindent/
|
2018-07-06 15:21:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Saját újságot, rádiót és néha helyi tévét is fenntart sok vidéki önkormányzat, hogy a lakosság értesüljön arról, mi történik a városban. Az erre költött tízmilliók mellett az önkormányzatok gyakran a megyei lapnak külön is jelentős összegeket fizetnek azért, hogy rendszeresen felületet biztosítsanak számukra. Ám a helyi hírek helyett inkább PR-cikkek jelennek meg ezeken az oldalakon. A Fejér Megyei Hírlapban egy alkalommal a székesfehérvári önkormányzat egyenesen egy Orbán Viktor-interjút tetetett be a saját maga fizette oldalra. Eközben több önkormányzatnál arról folyik a vita: rendben van-e, hogy a város milliókat fizet az állami hirdetésekkel egyébként is kitömött, kormányközeli oligarchák által felvásárolt újságoknak? Ám fontos szempont az is: ha fizet az önkormányzat, a megyei lap újságírói kevésbé lesznek kritikusak a városvezetéssel.
Évtizedes gyakorlat Magyarországon, hogy a vidéki önkormányzatok pénzzel támogatják a megyei lapot. Havonta néhány százezer forintért egy-másfél oldalt vásárolnak; a szerződéseket általában fél-egy évre kötik, ami így nem rendszeres, még ha nem is kiemelkedően magas bevételt jelent a lapoknak.
Ezzel az önkormányzatok egyszerre vásárolnak felületet saját üzeneteik számára és – kimondva vagy kimondatlanul – megvásárolják a lap jóindulatát. Van, hogy utóbbit egyenesen szerződésbe is foglalják: 2014-ben kiderült, hogy az Eger városa és a Heves Megyei Hírlap született megállapodás alapján a város havi 234 ezer forintért nem csak egy oldalnyi PR-cikket kap, hanem a lapnak a pénzért cserébe tilos az önkormányzat " jó hírnevét, hitelképességét sértő, azt veszélyeztető tények állítása, híresztelése, vagy erre utaló magatartás tanúsítása."
Baranya megye: a Dunántúli Napló nem zsarol, de kevésbé kritikus a bőkezű városokkal
Baranya megyében évtizedek óta vásárolnak az önkormányzatok oldalakat a Pécsett szerkesztett, jelenleg a Mediaworks kiadóhoz tartozó Dunántúli Naplóban. Ezek az oldalak szinte mindig arról szóltak, hogy milyen sikereket ért el adott település, s erről az önkormányzat vezetői nyilatkoztak a lapnak.
A polgármesterek tulajdonképpen azért fizettek az újságnak, hogy elmondhassák: minden rendben van, s amíg ez a vezetés marad, lesz is.
Az internet térnyerésével viszont a településvezetők már az önkormányzat honlapján is önreklámozhatnak, így kevésbé van szükség arra, hogy a megyei lapban fonjanak saját fejük fölé glóriát.
Ennek ellenére azért továbbra is rendelnek 2-6 havonta egy vagy fél oldalt a baranyai városok a Naplóban, s ennek az is célja, hogy a megyei lap újságírói kevésbé legyenek kritikusak a településsel és irányítóival.
Ezt több polgármester is elismerte, ugyanakkor arról egyikük se számolt be, hogy a lap bármiféle módon zsarolta volna őket az adakozásért. Mellesleg a reklámízű oldalak ára 150-250 ezer forint, ami egyik várost sem vágja falhoz.
Hogy az elmúlt évben mennyi bevétele származott ebből a Naplónak, a lap vezetői érdeklődésünkre nem kívánták elárulni. 2018-ban a szokásosnál kevesebb városoldal jelent meg eddig a lapban, ezt valószínűleg az magyarázza, hogy a hirdetésszervezők lazíthattak, hisz az újság tele volt a választási kampány idején a kormány – információink szerint – lényegesen több pénzt hozó hirdetéseivel. Februárban például az egész oldalas Soros-ellenes hirdetés átlagosan kétnaponta jelent meg a lapban, s olyan reklámoldal, ami azt állította, hogy "Magyarország erősödik" kilencszer fért be a Naplóba.
Ugyanakkor a nem fideszes polgármesterek közül egyre több fontolgatja, hogy lemond a Naplótól megrendelt oldalakról. Egyikük azzal indokolta ezt, hogy a Napló már nem egy megyei lap, hanem Fidesz-újság, s őt undorítja az újság politikai elfogultsága, ellenzék-lejárató kampánya.
A másik azért nem akar hirdetni az újságban, mert szerinte már alig olvassák a lapban megjelent cikkeket. A rendszerváltáskor még 100 ezer fogyott el a napilapból, az ezredforduló táján feleannyi, jelenleg talán 16 ezer.
Ebből a kormány által vezényelt hivatalok és intézmények vesznek meg legalább kétezret, s a Napló olvasóinak 90 százaléka – állítja a név nélkül megszólaló polgármester – nyugdíjas, akik alapvetően azért veszik meg az újságot, hogy megnézzék a halálozási híreket.
Székesfehérváron heti egy oldalt vett a helyi politika
A Székesfehérváron nyomtatott médiumként egyeduralkodó, jelenleg szintén a Mészáros-féle Mediaworkshöz tartozó Fejér Megyei Hírlapban 2014-ben kezdtek feltünedezni újszerű, egyoldalas tartalmak, az oldal alján külön jelzett impresszum szerint ezeket nem a szerkesztőség munkatársai írták. A Fehérvár Plusz néven futó oldalakat az önkormányzati fenntartású, a városi tévét, az egyik helyi rádiót, online hírportált és hetente megjelenő "városi újságot" magába foglaló hírharsona-komplexum, a Fehérvár Médiacentrum jegyezte.
Az FMH szerkesztői 2014 elején kapták meg az új feladatot. Az erről tartott megbeszélésen az FMH akkori operatív főszerkesztője, a 2017 nyarán nyugdíjba küldött Elekes András, a FMC jelenlegi ügyvezetője, Hagymásy András, valamint Nagy Zoltán Péter, a Médiacentrum lapjának főszerkesztője is részt vett. Utóbbit egyébként 2017 őszén a Hírlaphoz főszerkesztő-helyettesnek nevezte ki a Mediaworks-vezetés, rá fél évre pedig a főszerkesztői széket is megkapta.
A fent említett feladat pedig egyszerű: a lapot akkor tulajdonló Pannon Lapok Társasága és a fehérvári önkormányzat között született megállapodás értelmében ezentúl szerdánként megjelenik a városi "külön tartalom".
Ezek az oldalak kezdetben inkább a városvezetés által propagálni kívánt események kreatívjai voltak. Később azonban az azokat beharangozó, elragadtatott hangvételű cikkek, vagy a lapban egyébként korábban kritikus felhanggal megjelent "lakossági panaszok", vagy közügyek egyfajta tompításaként született "tényfeltárások" is sorra kerültek, az FMC szerzőinek tollából.
Például ha a Hírlap újságírója egy, a lakosoknak kellemetlenséget okozó útfelbontásról írt a lapban, akkor a következő FMC-s külön oldalakon biztosan érkezett a reakció a rekonstrukciót éltető írás formájában.
A felületen már kezdettől az az alap megállapodás sem teljesült, miszerint a Fehérvár Plusz – nevéhez méltóan – ne konkurenciát, hanem többletet jelentsen, azaz olyan eseményekről tudósítsanak, amelyek a FMH-ban egyébként nem jelennek meg.
A megállapodás része volt, hogy publicisztika ne jelenjen meg, de ez sem így történt, sőt: a megjelentetett jegyzetek a PLT-lapokban 2016-tól egyre erősebben a nemzeti identitás, migránsellenesség narratívába tagozódva a politikailag elvárt attitűdöt helyezték középpontba. A publicisztikákra ráadásul nem volt módja reagálni az olvasónak, az olvasói leveleknek ugyanis a külön oldal nem adott felületet.
2016-tól ismét kizárólag városi események kreatív blokkjaira, tehát egyértelmű reklámra használta fel az önkormányzat a rendszeres egy oldalt, szöveges írások már nem jelentek meg rajta.
Kivételt jelentett az az Orbán Viktor-interjú, amelyet egy helyi gyáravatón készített az egyik társlap kormánykötődésű munkatársa, s amit az akkori Hírlap-főszerkesztő a "sima" lapban nem engedett lehozni – végül a város által fizetett Fehérvár Plusz oldalon lehetett elolvasni.
2017-től megszűnt az oldal heti rendszeressége. Azóta csak akkor jelent meg, ha valamilyen fontos városi eseményt kellett reklámozni. Ilyen kivétel volt, mikor az önkormányzattól telefonáltak a laphoz, hogy L. Simon László beszédet mondott az Aba Novák-kiállítás megnyitóján, s azt mindenképpen a külön oldalon kell lehozni.
Ami az oldalak finanszírozását illeti: a Fejér Megyei Hírlapban listaáron egymillióba került volna egy ilyen oldal, de az önkormányzattal természetesen keretmegállapodást kötött a PLT, így a város kedvezményesebben juthatott hozzá az értékes felülethez.
És ez nem csak Fehérváron volt gyakorlat: a PLT-lapokban 2015-2017 között rendszeresen látott napvilágot a hévízi, vagy a zalaegerszegi önkormányzat turisztikai cégének cikkekbe burkolt hirdetéscsomagja. A különösen nagy értékű, 100 milliós keretmegállapodásokat pedig három részre bontották a PLT-nél, így az önkormányzat elkerülhette a közbeszereztetést.
Volt olyan eset is, amikor a PLT "beszélte rá" a fehérvári városvezetést, hogy vásároljon példányszámot és azokat juttassák el a nem előfizetői háztartásokba is, mondván: a város így kitűnően, minél szélesebb körben propagálhatja fontos közlendőit az állampolgároknak.
Valójában ez 2016 végén az egyik PLT-s ügyvezető magánakciója volt, aki, mint a lapcsoport eladásának egyik kitalálója, szeretett volna magas példányszámot felmutatni a reménybeli új vevő, a Mediaworks felé.
A fehérvári önkormányzat lépre is ment, így az akkori adventi időszakban kétszer látott napvilágot a cikkekkel felturbózott propagandamelléklet. Miután az önkormányzat mindkét esetben 30-35 ezer újságot vett meg a kiadótól, ez a szám rendesen megdobta az éves példányszámadatokat is.
Aggályos volt az is, hogy kezdetben nem egyértelműsítették: nem szerkesztőségi tartalomról, hanem reklámról van szó.
Néhány hónap múlva azonban a központi szerkesztőség észbe kapott és "újradizájnolta" a felületet, így az impresszumba már felkerültek az FMC felelősei és szerzői is.
Az utóbbiak által írt cikkeknek is volt előzménye, hiszen a Nagy Zoltán Péter által szerkesztett önkormányzati újság hasábjain korábban már találkozhattak ezekkel az olvasók, így legtöbbször csak átemelni és kissé átfazonírozni kellett az írásokat és mehettek a FMH-ba.
Információink szerint ez a gyakorlat 2018-ban is élő, mert bár idén még egyetlen ilyen oldal sem jelent meg a megyei napilapban, de városházi hírek szerint ennek az az oka, hogy még nem zárult le az ide vágó közbeszereztetés.
Kiskunfélegyháza: heves vita után 2,5 milliót kapott a Petőfi Népe
Kiskunfélegyháza képviselő-testülete áprilisban döntött arról, hogy 2018 május 1. és december 31. közötti ismét havi fél "városoldalt" vásárol a 2016 óta a Mediaworkshöz tartozó megyei lapban, a Petőfi Népében. Mindezért összesen 2,540,000 forintot fizet a város Mészáros Lőrinc lapjának.
A félegyházi önkormányzatnál ez mondhatni régi hagyomány, a képviselő-testület már 2004-ben is heves vitákat folytatott arról, szükség van-e arra, hogy a város külön fizessen azért, hogy írjon róla a megyei lap. Az önkormányzat honlapján fellelhető költségvetési dokumentumok szerint 2008-ban hatszázezer forintot, 2015-ben 1,3 milliót, 2016-ban 1,5 millió forintot költött a város a Petőfi Népére.
Félegyháza volt egyébként az a város, amely 2016-ban úgy döntött: a Pesti Srácok kérésére 1,270,000 forintot fizet a jobboldali weblapnak "Kiskunfélegyháza és térsége tudósítási területre történő kiterjesztésének megvalósításához."
Mivel 2016 óta a Petőfi Népe is Mészáros Lőrincé, a támogatás megszavazása idén nem zajlott vita nélkül. Az április 26-i képviselőtestületi ülés jegyzőkönyvéből kiderül, hogy jobbikos és szocialista képviselők heves kirohanásokat intéztek a lap ellen.
"Hazugság, hazugság hátán. Egyik szennylap a másiktól veszi át a gyalázkodást, az okádást, elnézést a szóhasználatért, mert ez nem más és Önök ezt támogatják, Önök ezt a szekeret tolják" kezdte Kollár László jobbikos képviselő, aki sérelmezte, hogy a megyei lap nem tudósít ellenzéki eseményekről.
A szocialista Horváth Tamás azt emelte ki, hogy Mészáros Lőrinc a város által fizetett 2,5 millió forintot számításai szerint tíz perc alatt megkeresi, így Kiskunfélegyháza igazán fordíthatná a pénzt hasznosabb célokra is.
Csányi József polgármester szerint "egyetlen egy megyei napilapunk van, amiben meg tudunk jelenni, ahol a Félegyházán történt dolgokról tudunk írni." A Lezsák Sándor-féle Nemzeti Fórum soraiba tartozó Csányi szerint "soha nem pártpolitikai dolgokat jelentettünk meg. Az, hogy az újság egyéb más hasábjain, milyen hirdetés, milyen dolog jelenik meg, nem hiszem, hogy Kiskunfélegyháza Önkormányzatának vagy a félegyháziaknak a dolga."
Kapus Krisztián egykori fideszes polgármester azt vetette fel: ha a város nem fizet a Petőfi Népének, a lap nem fogja tudni finanszírozni a heti egy tematikus Kiskunfélegyháza-oldalt, és hogy tulajdonképpen a lap félegyházi újságírójának fizetésének egy részét is a város támogatásából fizetik. Fontos: ez nem a város által megvásárolt havi fél oldal, hanem a keddenként megjelenő tematikus, a város ügyeivel foglalkozó oldal.
Kiskunfélegyházán egyébként van saját városi lap is: 2017-ben az önkormányzat 22 milliót költött a Félegyházi Hírlapra, illetve két-kétmillió forintot kapott a két helyi rádió, a Sirius és a Smile. A több mint két évtizede működő Siriust a télen vette meg Andy Vajna és lett a Rádió 1 hálózatának tagja, aminek részleteiről és következményeiről az Átlátszó is beszámolt.
A Mediaworksnek jól megy az önkormányzatok támogatása nélkül is
Arról nincs szó ma már, hogy a Mediaworks ne tudna finanszírozni önkormányzati támogatás nélkül egy újságírói helyet. A cég 2016 őszén került Mészáros Lőrinchez és ekkor még veszteséges évet zárt.
Ám tavaly már szárnyalt: az Átlátszó június elején írta meg, hogy egy év alatt 4,1 milliárd forinttal nőtt a cég bevétele, így 2017-ben már 20,4 milliárd folyt be a céghez. A 2016-os 2,4 milliárd forintos veszteség pedig nyereségbe fordult, a tavalyi évet már 4,3 milliárd forint profittal zárta a Mediaworks.
Az is kiderült: a Mediaworks nem az olvasóknál, hanem a hirdetési piacon tarolt. Míg 2016-ban 2,8 milliárd forint hirdetési bevétel jutott a cégcsoportnak, addig ez 2017-re 8,2 milliárd forintra nőtt.
A vidéki sajtót egyébként tavaly vették át teljes egészében a Fidesz-közeli üzletemberek: a Vajna-féle Lapcom, a Mészáros-féle Mediaworks, és a Népszabadság hóhéraként elhíresült osztrák üzletemberhez, Heinrich Pecinához került Russmedia/Inform Média kezében van az összes megyei lap. A biznisz pedig – köszönhetően az állami hirdetéseknek – virágzik.
Szeged: Botka szakított a vajnásított Délmagyarországgal
A szegedi önkormányzat és a tulajdonában álló cégek hosszú éveken át jelentették meg a közleményeiket a megyei lapban, a Délmagyarországban. Ám amikor Andy Vajna megvette a lapot kiadó Lapcomot, a szocialista polgármester szakított az újsággal és a hirdetések ezentúl az önkormányzat által kiadott helyi lapban, a Szegedi Tükörben jelennek majd meg – adta hírül a magyarnarancs.hu tavaly év végén.
A magyarnarancs.hu hiába kérdezett rá a szegedi városvezetésnél, hogy mennyit költöttek a Délmagyarországban, nem kapott választ. A cikk azt írja: a helyi legendák szerint Botkáék évi félmilliárdot költöttek, ám a valóságban 15-20 milliós összegről lehet szó.
Az írásból az is kiderül, hogy Szegeden csavaros a médiahelyzet: a Szegedi Tükör egy része évek óta a Délmagyarország szerkesztőségében készült, a lap munkatársai írták a cikkek egy részét. Az önkormányzat 2014-ben közel 13 millió forintot fizetett ki a Lapcomnak az újság elkészítéséért és nyomtatásáért, míg az önkormányzattól kikért szerződések 2007 és 2015 között összesen több mint 86 millió forintról szólnak.
Szakértő: az ötlet jó, csak Magyarországon rosszul csinálják
"Nem ördögtől való dolog" ha egy önkormányzat időnként városi mellékletet vagy oldalt jelentet meg a megyei lapban, mondta el az Átlátszónak Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely kutatója, a Budapesti Corvinus Egyetem docense.
Ám ahhoz, hogy ez a gyakorlat elfogadható legyen, bizonyos feltételnek is teljesülnie kellene. Az egyik ilyen, hogy a támogatott oldalak készítésének transzparensnek kell lennie: látszódnia kell, ki fizeti ezeket az oldalakat, és annak is, hogy ki írja és szerkeszti.
Fontos lenne az is, hogy egy ilyen oldal valóban a közvélemény számára fontos információkkal szolgáljon, és ne csak az önkormányzat propaganda-felülete legyen.
Urbán Ágnes szerint emellett fontos arra is figyelni, hogy az önkormányzat ne szórja a pénzt feleslegesen: ha egy város egyébként is fenntart egy helyi lapot, amelyet minden lakos postaládájába bedobnak, akkor indokolatlan pénzszórás még a helyi lapban is felületet vásárolni. Márpedig szinte minden önkormányzat fenntart egy ingyenes helyi újságot is.
Szerzők: Ungár Tamás – Molnár Marcella – Kőműves Anita
Infografika: Bátorfy Attila
A kiemelt képen a Fejér Megyei Hírlap önkormányzati támogatással megjelentetett egyik oldala látható.
|
Tízmilliókért vásárolnak jóindulatot maguknak vidéki önkormányzatok a megyei napilapoknál
|
Saját újságot, rádiót és néha helyi tévét is fenntart sok vidéki önkormányzat, hogy a lakosság értesüljön arról, mi történik a városban. Az erre költött tízmilliók mellett az önkormányzatok gyakran a megyei lapnak külön is jelentős összegeket fizetnek azért, hogy rendszeresen felületet biztosítsanak számukra. Ám a helyi hírek helyett inkább PR-cikkek jelennek meg ezeken az oldalakon. A Fejér Megyei Hírlapban egy alkalommal a székesfehérvári önkormányzat egyenesen egy Orbán Viktor-interjút tetetett be a saját maga fizette oldalra. Eközben több önkormányzatnál arról folyik a vita: rendben van-e, hogy a város milliókat fizet az állami hirdetésekkel egyébként is kitömött, kormányközeli oligarchák által felvásárolt újságoknak? Ám fontos szempont az is: ha fizet az önkormányzat, a megyei lap újságírói kevésbé lesznek kritikusak a városvezetéssel.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/07/05/tizmilliokert-vasarolnak-joindulatot-maguknak-videki-onkormanyzatok-a-megyei-napilapoknal/
|
2018-07-05 15:26:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az itt következő cikk kivételes lehetőséget ad arra, hogy egy eset mélyebb ismerete és bármiféle előképzettség nélkül objektíven megítélhesd, milyen hozzállással nyomoz a magyar rendőrség NAV és a Polt Péter vezette ügyészség olyan ügyekben, amikhez valami okból nem fűlik a foga. Mindeközben ráadásul jól is szórakozhatsz.
A jobb mulatság kedvéért megfordítjuk a klasszikus cikkszerkezetet, és azonnal két dokumentum részleteinek bemutatásával kezdünk, majd utána tömören elmesélem a poént, ami így nagyobbat fog csattanni.
A két dokumentum két, egymástól közúton 33 kilométere eső Baranya megyei város, egyben járási székhely, Mágocs és Komló úgynevezett "esélyteremtő programterve". A két tervet két különböző cég írta, ez később még fontos lesz.
Mágocsé egy mottóval kezdődik, nem mástól, mint John Stuart Milltől:
A nagy brit liberális filozófus-közgazdász a kortárs Baranya legnépszerűbb gondolkodója lehet, mert mit tesz isten, Komló esélyteremtő terve is az ő magvas gondolatával indul. Mármint ugyanazzal a gondolattal:
A mágocsi terv nyitásnak leszögezi:
Szép gondolat!
"A számból vetted ki a szót", mondhatná erre Komló, ha egy városnak, és főleg egy város programtervének lenne szája:
Megegyezik ez a két szöveg? Természetesen nem, hiszen Komlóéban a második sorban az "és" helyett a "valamint" szó szerepel, ráadásul két részre bontottak egy hosszabb mondatot.
Az olvasó azonban türelmetlen: hogyan folytatódik ez a szép, sőt magasztos gondolatsor? Mágocson így:
Bezzeg Komlón teljesen másképp, amit már az eltérő tördelés is mutat. Oké, ha felolvasnánk, a két bekezdés annyira nem térne el egymástól, de ki a fene akarna felolvasni egy ilyen tanulmányt bárki előtt is?
Ezen a ponton joggal már birizgálja az olvasó csőrét a logikus kérdés: oké, oké, de mi a célja egyáltalán egy ilyen programtervnek, bármit is jelentsen a kifejezés. Mágocson ez:
Komlón ezzel szemben ez:
Kinek a pap, kinek a Balog lelkész, tartja a mondás. Furcsa is lenne, ha Baranya egyik sarkában pont ugyanúgy látnák a világot, mint egy járásnyival arrébb.
Ugorgyunk, mondaná itt az EU-pénzek Pósalaky bácsija. Tippjáték jön. Szerinted mi a mágocsiak kedvenc tengerészeti műszere? Nem könnyű! A megoldás az "egyfajta iránytű":
Na és a komlóiaké? Természetesen az övék is egyfajta iránytű, ami azonnal érthetővé válik, ha belegondolsz, hogy földtörténeti léptékkel mérve nem is olyan régen mindkét település területét ugyanaz a langyos Pannon beltenger borította:
Ugorgyunk megint egyet! Közbevethetnéd ugyan, hogy "na persze, megint ugyanolyan szövegrészre fogunk pattanni nyilván." Na de ez előítélet lenne! A szavakkal azonban nagyon könnyen dobálózunk manapság. Mert álljunk csak meg egy pillanatra: mi is az az előítélet? Nem kell kételyek között himbálódznunk, mert a mágocsi szöveg szabatosan megmondja:
Bezzeg Komlón egészen másképp látják az előítéleteket:
De nem merüljünk el a céltalan definiálgatásban, hanem szökkenjünk akkorát, mint a környék évmilliókkal ezelőtt kihalt őslakója, a Pannon Kenguru, és nézzük meg a következő nagyobb szövegblokkot, ami már nem ilyen általánosságokkal foglakozik, hanem a konkrét járás konkrét megoldandó problémáival!
Először is a gazdasági helyzettel. A gazdasági környezet, mint jól tudjuk, járásról járásra teljesen különböző lehet, akár ugyanazon a megyén belül is. Mágocs vonzáskörzetében például ilyen:
Bezzeg Komló! Mintha nem is egy másik járásban, hanem egy másik bolygón járnánk!:
Mint látható - és ahogy politikusaink is gyakran mondhatják - ebben az országban nincsenek mindenkinek egyformán hasznos, könnyen kopírozható megoldások, itt minden probléma és minden válasz egyedi.
Hogy miért mutattam be ezt a két, egymással nyilvánvalóan semmilyen szinten meg nem egyező tanulmányt?
Hogy az olvasók újságíró szájbarágás nélkül, maguktól vonhassák le azt a következtetést, hogy egyezőség, sőt akárcsak hasonlóság köztük nyilvánvalóan fel sem merülhet. Na de miért fontos, hogy az olvasók megértsék ezt?
Ezen a ponton kell elárulnom a hátteret:
Hadházy Ákos egykori LMP-s képviselő és EU-pénz-lopás-ügyi tényfeltáró két évvel ezelőtt feljelentést tett költségvetési csalás gyanúja miatt.
A feljelentést a hazai járásoknak meghirdetett Államreform program (ÁROP) keretből finanszírozott esélyteremtő pályázatok ügyében tette.
A feljelentés egyik legerősebb állítása az volt, hogy a tendereken azonos érdekkörhöz tartozó cégek indultak nagy számban, egymás kamu ellenfeleiként, majd sok helyen teljesen vagy nagyrészt azonos tartalmú, a való életben teljesen használhatalan dokumentumokat gyártottak copypaste módszerrel.
A téma aktualitását pedig az adta, hogy Hadházy most megkapta a határozatokat arról, hogy a nyomozást megszüntették. Hogy milyen indoklással?
Hát azzal, hogy nem találtak egyezést az emlegetett dokumentumok között, nincs miről beszélni.
Dékány Éva, a IX. kerületi ügyészségről egyrészt leszögezte, hogy jól megvizsgálták a hasonlóság kérdését:
és azt találták, hogy nincsen hasonlóság, erre vonatkozó adat nem merült fel:
Vagyis Dékány ügyész írásba adta azt, amit minden épeszű ember azonnal lát, ha egymással párhuzamosan végigolvassa a két írásos tervet.
Hogy mit reagált erre Hadházy?
Ez a rosszindulat és a kákán is csomót keresés tipikus esete. Tény, hogy a két kipécézett tervben valóban vannak a szó hagyományos értelmében vett teljesen eltérő részek is.
Aki pedig szeretné, az nyissa meg ezen a linken az egyik tervezetet, ezen pedig a másikat és hasonlítsa össze őket maga, hogy végképp megerősödjön a hite a magyar rendőrség NAV és ügyészség elfogulatlan, becsületes, a szájaló politikusokat megszégyenítő munkájában.
|
A rendőrség szerint az, hogy két dokumentum első 25 oldalán néhol szó szerint ugyanaz a szöveg olvasható
|
A magyar rendőrség és ügyészség szerint az, hogy két dokumentum első 25 oldalán néhol szó szerint ugyanaz a szöveg olvasható, nem utal arra, hogy egyezés lenne közöttük.
| null | 1 |
https://444.hu/2018/07/06/a-magyar-rendorseg-es-ugyeszseg-szerint-az-hogy-ket-dokumentum-elso-25-oldalan-nehol-szo-szerint-ugyanaz-a-szoveg-olvashato-nem-utal-arra-hogy-egyezes-lenne-kozottuk
|
2018-07-06 13:49:00
| true | null | null |
444
|
Elfogadta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Jobbik többször kiegészített intézkedési tervét, ezért okafogyottá vált a párt költségvetési támogatásának felfüggesztésére irányuló intézkedés előkészítése. Ez ugyanakkor nincs összefüggésben a tiltott párttámogatás következményeként a Magyar Államkincstár által tett intézkedésekkel – közölte az ÁSZ pénteken. Vagyis a korábban kiszabott büntetést vissza kell fizetnie a pártnak.
Júliustól törlesztheti a Jobbik az ÁSZ-büntetést
331 millió forintot kell visszafizetniük. Júliusban kezdik csökkenteni azoknak a pártoknak a költségvetési támogatását, amelyeknél az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tiltott támogatást állapított meg. A Magyar Államkincstár (MÁK) hétfőn átadja az adóhivatalnak a tiltott támogatást elfogadó pártokkal szembeni követelést – adta hírül az MTI.
A Jobbik már korábban elküldte a tervét az ÁSZ-nak, de kétszer nem volt megfelelő, ezért a számvevőszék azokat mindkét alkalommal visszaküldte.
|
Nem függeszti fel az ÁSZ a Jobbik költségvetési támogatását
|
Harmadik nekifutásra sikerült egy elfogadható intézkedési tervet leadniuk.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/nem-fuggeszti-fel-az-asz-a-jobbik-koltsegvetesi-tamogatasat-112247
|
2018-07-06 09:16:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Tankönyvkiadók perlik az Oktatási Hivatalt
|
A magánkézben lévő kiadók azért mennek perre, mert szerintük az Oktatási Hivatal csak azért nem engedélyezi a tankönyveiket, mert nem állami kiadókról van szó.
ert indít az Oktatási Hivatal ellen öt magánkézben lévő tankönyvkiadó, miután több tankönyvük esetében elutasították hosszabbítási kérelmüket.
| null | 1 |
https://zoom.hu/hir/2018/07/08/tankonyvkiadok-perlik-az-oktatasi-hivatalt/
|
2018-07-08 00:00:00
| true | null | null |
ZOOM
|
|
2018. július 9., 10:56
Június 22-e óta már nem Mészáros Csaba de facto tulajdonos vezeti az Ikarus Egyedi (Ikarus EAG) buszgyártót, ami 170 busszal tartozik a Volánnak és a BKV-nak, hanem két felszámoló – tudta meg a Zoom.hu. A cég ezen a napon tartott rendkívüli taggyűlést, ahol a tagok megszavazták Mészáros Csaba visszahívását az ügyvezetői tisztségből, egy lendülettel Molnár István és Ecsédi András ügyvezetői kinevezését. Ecsédi András és Molnár István az ÁFI Felszámoló és Vagyonkezelő Zrt-nél dolgoznak.
A taggyűlésen arról is döntöttek, hogy az Ikarus Egyedi csődvédelmet kér – erről a HVG már beszámolt. A Zoom.hu úgy tudja, a taggyűlésen hivatalosan az Egyedi cseh tulajdonosa, az Ikarus Asset Management a.s. kezdeményezte, hogy az ügyvezetést olyannak adják át „kizárólag reorganizációs célzattal”, aki ilyen tapasztalatokkal („reorganizáció, csőd, felszámolás”) rendelkezik. Mészáros Csaba személyesen tette hozzá az előterjesztéshez, hogy a „reorganizáció” nagy munkaigénye miatt a szakértő csapat két tagjának kellene ügyvezetői jogkört adni.
Közel 4 milliárddal tartoznak az MKB Banknak, fizetni nem tudnak
Mészáros Csaba a taggyűlésen tájékoztatta a cég tagjainak képviselőit arról, hogy a vállalat gyakorlatilag fizetésképtelen. A tájékoztatás ebben az esetben csak eufémizmus vagy szakzsagron, az Egyedi 99 százalékát tulajdonoló vállalkozások ugyanis áttételesen Mészáros tulajdonában állnak, a minimális részesedéssel rendelkező kisebbségi tulajdonosok pedig el sem mentek a taggyűlésre.
Mészáros tájékoztatása szerint az Egyedi 3,86 milliárd forinttal tartozik az MKB Banknak,
ami még 2017-ben adott hitelt ahhoz, hogy az Egyedi 180 csuklós buszt gyártson a Volánnak és a BKV-nak. A hitelszerződést kétszer meghosszabbították, a legutolsó határidő június 18-án járt le, és az Egyedi nem tud fizetni.
A fizetésképtelenség nem meglepő, a buszokat április 11-ig kellett volna leszállítani, a Zoom.hu a BKV-tól úgy értesült, kilenc darabot kaptak meg június végéig. A késés miatt az átadott buszok árából 25 milliót levontak. A Volán hallgat róla, kapott-e már akár egy darabot is a rendelésből, de az Egyedi korábban azt nyilatkozta, hogy először a BKV-nak szállítanak, úgyhogy valószínűleg nem.
Mészáros Csaba a taggyűlésen elismerte, hogy a gyártás gyakorlatilag leállt.
A katasztrofális állapotért Mészáros mindent hibáztatott, csak saját magát nem: beszállítói késéseket, közelebbről meg nem határozott „vis maior” körülményeket, a BKV és a Volán „nem támogató” magatartását.
Már csak a csődvédelem jelenthet kiutat
Az Egyedi egyébként nem tett eleget jogszabályi kötelezettségének, és nem tette közzé 2017-es beszámolóját, így nem tudni, pontosan hogyan áll a cég. A Zoom.hu úgy értesült, Mészáros Csaba a taggyűlésen 510 millió forintos veszteségről számolt be, ráadásul az MKB Bank 3,9 milliárdján túl rengeteg rövid lejáratú kötelezettségről. A helyzet ott tart, hogy
a beszállítók részéről „már folyamatosan számítani kell” fizetési meghagyásos eljárások, perek, felszámolási kérelmek megindítására.
Mindezek tükrében az Egyedi többségi tulajdonosa (vagyis Mészáros Csaba) és a cég vezetése (vagyis Mészáros Csaba) arra jutottak, hogy már csak a csődvédelem adhat lehetőséget a működés helyreállítására.
A cégközlönyben még nem jelent meg végzés arról, hogy a csődeljárás elindult volna, igaz, erre még van idő. Úgy tudjuk, az MKB Bank képviselői július 5-én gyárlátogatáson voltak az Egyedinél, úgyhogy van rá esély, hogy a buszgyártó (csődeljárásban vagy azon kívül) meg tud egyezni legnagyobb hitelezőjével. Különösen, hogy az MKB enyhén szólva kormányközeli pénzintézet (Balog Ádám vezeti, aki Matolcsy György jegybankelnök védence, Matolcsy meg Orbán Viktor deklarált jobbkeze), a kormány pedig eddig mindent megtett az Egyedi helyzetbe hozásáért, illetve helyzetben tartásáért. Persze nagy kérdés, mi lesz a beszállítókkal, információnk szerint sok céget hozott nagyon kellemetlen helyzetbe az Egyedi, a gyártó alkatrészeket rendelt a buszaihoz, amiket fizetésképtelenség miatt nem vesz át, a beszállítók viszont nem tudnak mit kezdeni az alkatrészekkel.
Az Egyedinek lett egy új tulajdonosa
A cégbíróságon az sem futott még át, hogy az Egyedinek nemrég lett egy új tulajdonosa, mármint olyan értelemben új, hogy Mészáros Csaba még egy cége szállt be. A nyilvános adatok szerint az Egyedi 98 százalékos többségi tulajdonosa a cseh Ikarus Asset Management a.s. (a volt Lugreda a.s.), ami februárban tőkét emelt az Egyediben, 58,5 millió forintra.
A valóság ezzel szemben az, hogy a cseh cégnek már csak 52 százaléka van az Egyediben,
megjelent ugyanis újabb tőkeemeléssel egybekötve az Ikarus Engineering Kft. 47 százalékos tulajdonosként.
Az Ikarus Engineering vadonat új cég, legalábbis ebben a formában. 2018 első felében jött létre Mészáros Csaba két érdekeltsége, az Evopro Bus Kft. és az Evopro Systems Engineering Kft. összeolvadásával és névváltoztatásával. Az Ikarus Engineering tulajdonosa a cseh Ikarus Asset Management, vagyis Mészáros Csaba.
Nagy változások történtek az Egyedi tulajdonosi körében
Mészáros Csaba CSM Holding nevű kft-je 2017 végén vette meg az Ikarus Egyedi cseh többségi tulajdonosát, a Lugreda a.s.-t, a kft. 2017-es beszámolójának tanúsága szerint szűk 5 milliárd forintért. A két céget azóta átkeresztelték.
A magyar buszgyártás omladozó bástyája 5 milliárd forintért cserélt gazdát
A magyar kft. neve Ikarus Wealth Management Kft. lett, a cseh részvénytársaságé pedig Ikarus Asset Management a.s. A magyar vállalat névváltása a cégközlöny tanúsága szerint 2017 decemberére datálódik, a cseh vállalaté 2018 márciusára. Az Egyedi tulajdonosi szerkezete jelen állás szerint tehát a következőképpen fest:
|
Az Ikarus EAG élére felszámolócégtől érkezett két új ügyvezető
|
Két új ügyvezető kinevezéséről döntött az Ikarus Egyedi taggyűlése, Mészáros Csaba tulajdonos/ügyvezetőt pedig visszahívta a posztról – értesült a Zoom.hu.
A taggyűlés arról is döntött, hogy az Ikarus Egyedi csődvédelmet kér.
A két új ügyvezető egy felszámolócégtől érkezik, tagjai annak a csapatnak, amely az Egyedi “reorganizációját” hivatott levezényelni.
Az Egyedi 3,86 milliárd forinttal tartozik az MKB Banknak. A hitelszerződést már kétszer meghosszabbították, az utolsó határidő június 18-án járt le.
Mészáros Csaba elismerte, hogy az Egyedi jelenleg nem tud fizetni, ahogy azt is, hogy a gyártás gyakorlatilag leállt.
Az Egyedi legnagyobb, függőben lévő megrendelése 150+30 csuklós busz a Volánnak és a BKV-nak, a buszokat április 11-ig kellett volna leszállítania, június végén 9 átadott buszról lehetett tudni.
| null | 1 |
https://zoom.hu/hir/2018/07/09/az-ikarus-eag-elere-felszamolocegtol-erkezett-ket-uj-ugyvezeto/
|
2018-07-09 00:00:00
| true | null | null |
ZOOM
|
Idén 35 milliárdnyi hozamot kell fizetni a lejáró letelepedési kötvények után
|
Idén először kell az államnak a zsebébe nyúlnia, és hozamot fizetni az első letelepedési kötvényvásárlóknak, mivel a 2013-ban kibocsátott kötvények öt éves lejáratúak.
| null | 1 |
https://zoom.hu/hir/2018/07/09/iden-35-milliardnyi-hozamot-kell-fizetni-a-lejaro-letelepedesi-kotvenyek-utan/
|
2018-07-09 00:00:00
| true | null | null |
ZOOM
|
|
Jelentős késéssel, de végre közzétette tavalyi üzleti beszámolóját az Arton Capital Kft. Ez az egyetlen magyar vállalkozás, amely letelepedési kötvények értékesítésével foglalkozik, és ezért valamennyire ráláthatunk a pénzügyi működésére.
A cégnek egyáltalán nem volt rossz éve, sőt: az adózott nyeresége 294 millió forint volt tavaly, ami 64 millióval több az egy évvel korábbinál. A tulajdonos, – a Rogán Antal évfolyamtársaként is emlegetett – Balogh Radosztina ki is vett 290 millió forint osztalékot a cégből, annak ellenére, hogy a nagy sajtónyilvánosságot kapott betörés miatt kétszáz millió forintot le kellett írniuk. De ez a profit valójában, mint látni fogjuk, csak egy töredéke volt a cég nyereségének, annak java ugyanis egy Artonnal szerződéses viszonyban álló offshore céghez folyt be.
A cég eszközállománya – lényegében a letelepedési állampapír-állománya – 36 milliárd forintról közel a duplájára, 68 milliárd forintra nőtt. Ebből is látszik, hogy bár a kormány tavaly március 31-től felfüggesztette ugyan a letelepedési állampapírok forgalmazását, a kötvényes cégek combos évet tudhatnak maguk mögött. A bezárás hírére ugyanis tavaly az első három hónapban úgy felpörgött az üzlet, hogy
a kötvényes bevándorlók negyede ekkor élt a magyar letelepedési lehetőséggel.
Négy év alatt összesen 6585 külföldi jegyeztetett le kötvényt az olyan közvetítő cégeken keresztül, mint az Arton Capital. Ebből több mint 1800 fő az utolsó három hónapban jelentkezett be a programra.*Családegyesítés címszó alatt tovább 13.270 külföldi kapott letelepedési engedélyt Magyarországon. Így összesen 19.885 külföldi állampolgár élt a kormány bevándorlási programja adta lehetőséggel.A nyolc közvetítő cég közül ebben az időszakban kiemelkedik az Arton Capital, hiszen 2017 első három hónapjában több kötvényt adott el, mint az azt megelőző három évben.
Ez az üzleti siker azonban nem tükröződik az Arton árbevételében, ami tavaly igen elenyésző volt, csupán 79 millió forintot tett ki. De az előző évek árbevétele sem volt túl magas. Pedig az Arton ügyfelenként 60 ezer eurót, vagyis 310-es árfolyamon számítva 18,6 millió forintot kért az ügyintézésért. Ez alapján az árbevétele a 388 ügyfél után közel százszor nagyobbnak, 7,2 milliárd forintnak kellett volna lennie.*Van viszont a cégnek az árbevételen túl jelentős pénzügyi bevétele, ami a 2016-os 469 millió forintról 1,035 milliárd forintra emelkedett. Ez a letelepedési kötvények után kapott kamat lehet.
A kötvényes cégeket a jogszabály szerint külön a letelepedési programra kellett létrehozni, más tevékenységgel nem foglalkozhattak. A jogszabály ugyanakkor nem tiltotta meg, hogy a cégek a kereskedési engedélyeiket átadják másnak.
Így tett az Arton is, amikor az ügyfeleivel egy másik, az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett European Bond Program Management Consultancy nevű cégén keresztül szerződött. Az ügyfelek után járó bevétel sem az Arton magyarországi társaságához került, hanem ehhez a lényegében offshore céghez.
Mégsem ez a legérdekesebb tétel az Arton tavalyi üzleti beszámolójában. Nagy kérdés, hogy mennyit vittek el a cég kasszájából, amikor tavaly tavasszal betörtek az Arton budapesti irodájába. Akkor – sajtóértesülések szerint – több száz millió forint értékű eurót, valamint rengeteg fontos iratot vittek el.
Feketén-fehéren ugyan nem számol be erről az Arton Capital, de a beszámolójából viszonylag pontosan ki lehet következtetni az elrabolt pénz mértékét. A cég ugyanis egyéb ráfordítás soron 217 milliót adott meg. A korábbi években ebben a rubrikában 4-6 millió forintos összegek voltak feltüntetve, márpedig ez az hely, ahol a káreseményeket jelölni szokták.
Úgy tűnik tehát, hogy az Arton irodájából valamivel több mint kétszáz milliót vihettek el a betörők, legalábbis a cég ennyit könyvelt ebbe a sorba. Az is kiderült, hogy ha a betörésre biztosítva lett volna a cég, akkor az egyéb bevételek sorba került volna ez az összeg. Ott azonban csupán egy százhetvenezres tétel szerepel.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKiszámoltuk, hogy forintra mennyit bukott az állam a letelepedési kötvényekenLehet, hogy nem tudtál róla, de te is támogattad 18 ezer forinttal, hogy húszezer külföldi szabadon utazzon Magyarországon és Európában.
|
Kétszázmilliót vihettek el a betörők a letelepedési kötvényes cég széfjéből
|
Jelentős késéssel, de végre közzétette tavalyi üzleti beszámolóját az Arton Capital Kft. Ez az egyetlen magyar vállalkozás, amely letelepedési kötvények értékesítésével foglalkozik, és ezért valamennyire ráláthatunk a pénzügyi működésére.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20180707/ketszazmilliot-vihettek-el-a-betorok-a-letelepedesi-kotvenyes-ceg-szefjebol/
|
2018-07-07 15:47:00
| true | null | null |
G7
|
Kovács Béla 2010 májusától EP képviselő. Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést az EU intézményei elleni kémkedés miatt, a legfőbb ügyész 2014 májusában indítványozta, hogy az Európai Parlament (EP) függessze fel Kovács Béla mentelmi jogát, amire 2015 októberében került sor. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) 2017 decemberében emelt ellene vádat, Kovács Béla akkor bejelentette, hogy kilép a Jobbikból.
A vád lényege, hogy a képviselő egy idegen állam érdekében, annak titkosszolgálata részére kémkedett, aktívan segítette az orosz hírszerzést. E tevékenység célja az volt, hogy az Oroszországi Föderáció érdekében az EP-n belül erős háttérbázissal rendelkező, nyíltan EU-ellenes tábor jöjjön létre, belülről bomlasszák az európai közösség intézményeinek munkáját. A KNYF korábban azt közölte: a polgári elhárítás figyelmét felkeltette, hogy a képviselő konspiratív módon rendszeresen találkozik orosz diplomatákkal, és havonta Moszkvába látogat.
Az ügyészség szerint a jobbikos politikus 2012 és 2014 között orosz hírszerzőnek adott át adatokat, például energetikai tárgyalások részleteiről, ártárgyalási stratégiákról, a világ legnagyobb földgázkitermelő cégével kapcsolatos uniós vizsgálatok hátteréről, Moldova uniós csatlakozásáról, az EU és Ukrajna, Fehéroroszország kapcsolatáról, a Déli Áramlatra vonatkozó uniós álláspontról, az európai bankrendszer jövőjével kapcsolatos adatok megszerzéséről, átadásáról, a 2014-ben esedékes európai parlamenti választásokról, és európai uniós csúcstalálkozókról.
A nyomozás során az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlására fiktív – érdemi munkavégzés nélküli – gyakornoki foglalkoztatások miatt 2015 októberében újabb eljárás indult. Ebben az ügyben is felfüggesztették a képviselő mentelmi jogát, majd a két eljárást egyesítették.
A költségvetési csalásra vonatkozó vádpont szerint a képviselő és három társa összesen több mint 21 ezer euró – több mint hatmillió forint – vagyoni hátrányt okozott az EP-nek 2012-ben és 2013-ban.
Kovács Béla és a költségvetési csalás miatt megvádolt három társa szabadlábon védekezik.
Kovács Béla nyilatkozataiban tagadta a vádakat.
Az ügyről korábban részletesen írtunk a Magyar Narancsban:
|
Holnap kezdődik KGBéla kémkedéssel vádolt egykori jobbikos politikus büntetőpere
|
Kémkedés, költségvetési csalás, hamis magánokirat-használat is szerepel a vádpontok között.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/holnap-kezdodik-kgbela-kemkedessel-vadolt-egykori-jobbikos-politikus-buntetopere-112290
|
2018-07-09 08:40:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A ledlámpaterjesztés hazai éllovasánál, a miniszterelnök veje által felfuttatott Elios Innovatív Zrt.-nél egy ember kezébe került a cégirányítása, és júniustól már nem létezik az Elios Innovatív Zrt. igazgatósága, amelynek valamennyi tagja távozott. Május végén, a 2017-es év beszámoló elfogadása után döntött a két tulajdonos, a Green Investments és a Green Universe Kft., hogy megszüntetik az igazgatóságot. A testület személycserékkel megoldandó fenntartása fel sem merült, a taggyűlési határozat azzal indokolta a felszámolását,hogy az összes tag lemondásával nem tudják teljesíteni a törvényben előírt kötelező létszámot – ez minimum három fő –, ezért az Eliost júniustól egy személy vezeti. A vezérigazgató Dénes Balázs lett, aki a taggyűlés előtt maga is lemondott igazgatósági tagságáról. Dénes 2016-ban került az igazgatóságba, ahol már nem találkozhatott az Tiborcz Istvánnal, aki 2014-ben vált meg tagságától.
Legyen világosság!
Dénes Balázs a West Hungária Bau (WHB) Kft. révén került az Elios élére, itt műszaki igazgatóként dolgozott. A WHB a temérdek államiés önkormányzati építőipari megrendeléshez jutott kivitelező, Paár Attila érdekeltsége, Paár pedig Tiborczcal üzletelt. Az Elios átadását Tiborczék Paárral játszották le 2015-ben: Tiborcz kiszállt a Green
Investments Kft.-ből, amihez az Elios fele tartozott, a Paár-féle WHB Befektetési Kft. vitte. Az Elios másik fele Tiborcz preferált üzlettársához, Erdei Bálinthoz kapcsolódott, akivel a Közgéptől anno átvették az Eilost, ez Erdei Green Universe Kft-je, amely 2016 januárjától szintén a WHB Befektetési Kft. portfóliójának része. Ezt a céget Paár hat nappal azelőtt alapította, hogy megvette Orbán vejétől a Green Investments Kft.-t. A G7 blog úgy becsülte, Tiborcz körülbelül 3 milliárd forinthoz juthatott cége értékesítésével. (Az Elios, mint annyi egyéb eltiborczosodott vállalkozás, nem a miniszterelnökvejének teremtménye, 2009-2010-ben jelentek meg a cégben. Az Elios első részvényese az E-Os Energiakereskedő Zrt.-volt, ezt még 2006-ban alapította a Simicska Lajos portfólióját most teljesen (és a hírek szerint ideiglenesen) megszerző Nyerges Zsolt, valamint Petykó Zoltán Arno 99 nevű részvénytársasága. Petykó pompás karrierje topállami cégek élén ívelt egészen a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségig.
Több fényt!
|
Leléptették az Elios vezetését, a teljes igazgatóság távozott
|
Egy kézbe került az irányítás.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/leleptettek-az-elios-vezeteset-a-teljes-igazgatosag-tavozott-112277
|
2018-07-09 08:44:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
egészségügy;Jobbik-Konzervatívok;Kásler Miklós;csipszadó;
2018-07-08 19:00:00
Rejtély, hogy pontosan mire ment el a chipsadó
Egy év alatt 33 milliárdot szedtek be, de tételesen alig tíz millióval tudtak elszámolni.
Nem tud elszámolni a kormányzat a népegészségügyi termékadóként beszedett összeggel – mondta a Népszavának Lukács László (Jobbik) országgyűlési képviselő. A politikus írásban kérdezte a humán minisztert arról, hogy „milyen népegészségügyi programokra fordította a kormány a népegészségügyi termékadóból származó bevételt?”
A válaszból azonban tételes elszámolás helyett csak annyi derül ki, hogy a befolyt pénzek jelentős mértékben járultak hozzá az egészségügyi ágazatban dolgozók bérfejlesztéséhez. Kásler Miklós miniszter megbízásából Rétvári Bence államtitkár azt is közölte, az élelmiszeripari szereplők az adó általuk befizetett összegének maximum 10 százalékát levonhatják az adójukból és ezt az egészségmegőrző programokra fordíthatják önállóan, vagy csatlakozhatnak a népegészségüggyel foglalkozó állami hivatalok programjaihoz.
Az államtitkár feleletéből az is kiderült, hogy az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet 2,5 millió forintból Iskolabüfé fesztivált szervezett, és újabb 2,3 millió forintból a Merőkanál kampány részeként megkeresték az ország legjobb konyhás nénijét. Tavaly a cégeknek összesen 840 millió forint adókedvezményt írtak jóvá programok szervezéséhez kapcsolódóan (arról azonban nem esik szó a kormányzati válaszban, hogy ezek pontosan mik voltak)
– Mindamellett, hogy fontos, támogatandó ügynek tartom az egészségügyben a béremelést, a kormányzati válasz számomra elfogadhatatlan – állítja az ellenzéki politikus, aki – mint mondta – azt remélte, legalább 10-15 oldalas tételes listát kap majd, melyben áttekinthetően részletezik, hogy pontosan mire ment el ez az összeg. Különösen úgy, hogy az Eurostat minap nyilvánosságra hozott adatai szerint Magyarország a hetedik legrosszabb helyen áll az elkerülhető halálesetek európai rangsorában. A vezető halálokok között pedig ott van a szívroham, a stroke és a rák, amelyek kialakulásnak kockázata valódi népegészségügyi programokkal mérsékelhető lenne.
Ám a fenti rossz mutatók javítását célzó átfogó kormányzati programokról nincs szó a válaszban. Úgy vélem – mondja a politikus –, hogy a kormány nem tud elszámolni ezen betegségek megelőzésére beszedett összeggel.
A leírtak megkérdőjelezik Kásler Miklós szándékát is, aki a minap jelentette be, hogy új szakmai programmal venné fel a küzdelmet a népbetegségek ellen. Ugyanis a miniszter tervei közt szereplő megelőző, népegészségügyi programokra sem jutna több a jövő évi költségvetésben az idei 8 milliárdos keretnél.
|
Rejtély, hogy pontosan mire ment el a chipsadó
|
Egy év alatt 33 milliárdot szedtek be, de tételesen alig tíz millióval tudtak elszámolni.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3000854_rejtely-hogy-pontosan-mire-ment-el-a-chipsado
|
2018-07-08 19:00:00
| true | null | null |
Népszava
|
vagyonnyilatkozat;Simonka György;
2018-07-09 17:28:59
Elszólta magát Simonka
Vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményez Simonka Györggyel (Fidesz) szemben Hadházy Ákos korrupcióellenes független képviselő.
Mindezt azok után, hogy a fideszes politikus az év elején egy kardoskúti képviselő-testületi ülésen a jegyzőkönyvbe mondta, hogy cégei vannak Pusztaottlakán.
Azonban Simonka vagyonnyilatkozatában csak egyetlen cég szerepel, ez pedig a Magyar Termés TÉSZ Kft. Cégbírósági adatok szerint is jelenleg mindössze ebben az egy cégben van Simonkának résztulajdona, ráadásul finoman szólva sem nevezhető jól jövedelmezőnek, ellenkezőleg, nemrég becsődölt a vállalkozás.
Ráadásul a Magyar Termés TÉSZ Kft. összesen mintegy 973 millió forintnyi kárt okozott az adófizetőknek. A vállalkozás kapcsán az ügyészség költségvetési csalás gyanújával folytat nyomozást, már 11 személyt gyanúsítottak meg.
|
Elszólta magát Simonka
|
Vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményez Simonka Györggyel (Fidesz) szemben Hadházy Ákos korrupcióellenes független képviselő.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3000972_elszolta-magat-simonka
|
2018-07-09 17:28:00
| true | null | null |
Népszava
|
Az egykori jobbikos EP-képviselő az ügyészség szerint az EU-t bomlasztotta, Oroszország érdekeinek megfelelően. A vád részben titkosszolgálati információkra épül, ezért nem lehetett nyilvános a tárgyalás.
A bíró zárt tárgyalást rendelt el az Európai Unió elleni kémkedéssel megvádolt volt jobbikos Európai Parlamenti (EP) képviselő, Kovács Béla perének első napján. A Budapest Környéki Törvényszéken az úgynevezett előkészítő tárgyaláson a vádlottak első körben reagálhatnak az ügyészség vádiratára. A Kovács Bélával szembeni vádak részben titkosszolgálati információkra, lehallgatásokra épülnek, így államtitoknak minősülnek. Emiatt rendelt el a bíró a személyes adatok egyeztetése után zárt tárgyalást.
A szabadlábon védekező Kovács Béla a tárgyalás előtt röviden nyilatkozott a sajtónak, ártatlanságát hangoztatta. A tárgyalás első néhány, még nyilvános percében Kovács nyugodtnak, magabiztosnak látszott.
Mint arról többször írtunk, a polgári elhárítást végző Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) még 2014-ben jelentette fel Kovács Béla jobbikos EP-képviselőt kémkedés gyanújával. Az ügyészség szerint Kovács 2009-es képviselővé választása után orosz kérésre folyamatosan informálta az orosz katonai hírszerzést több ügyről is, például a Déli Áramlattal gázvezetékkel kapcsolatos uniós politikáról vagy az EU és Ukrajna viszonyáról.
A bíróság weboldalán kivonatban ismertetett vádiratból kiderül: az ügyészség szerint az orosz hírszerzés egy Budapestre delegált hírszerzőtiszten keresztül tartotta a kapcsolatot a képviselővel. A hírszerzőtisztet ugyan 2013-ban elvezényelték Magyarországról, ám ekkor az bemutatta az utódját Kovács Bélának és a képviselő későbbiekben már vele tartotta a kapcsolatot.
A vádirat azt is valószínűsíti: Kovács operatív feladata volt, hogy az EU-n belül olyan politikai csoportosulást hozzon létre, amelynek valódi célja az unió politikájának gyengítése Oroszország hatalmi érdekeinek megfelelően. A vádirat nem nevesíti, de a leírás ráillik a Kovács bábáskodásával 2009-ben Budapesten létrejött Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségére, amely az EU szélsőjobboldali és nem ritkán erős orosz kapcsolatrendszerrel rendelkező pártjait tömörítette.
Ha megáll az ügyészség vádja Kováccsal szemben, akkor az a legvalószínűbb, hogy a politikus úgynevezett „befolyásoló ügynöki” tevékenységet végzett, azaz elsősorban nem titkosított iratok, információk megszerzése vagy mások beszervezése volt a feladata, hanem lobbitevékenység. A „befolyásoló ügynök” vádat rendkívül nehéz bizonyítani. Az ügynök ugyanis bármikor mondhatja, hogy munkásságát elvi meggyőződése és szimpátiája miatt, önként végezte, nem pedig „egy idegen hatalom által rárótt operatív tevékenységet látott el.” Másfelől az Európai Unió intézményei elleni kémkedés mint büntetőjogi kategória csak 2014-ben került be a magyar büntető törvénykönyvbe, Kovács kétes ügyeinek többsége pedig 2012 és 2014 közötti.
Kováccsal szemben költségvetési csalás miatt is vádat emeltek, de ez kevésbé kacifántos ügy. Kovács EP-képviselőként fiktív parlamenti gyakornoki szerződéseket kötött több magánszeméllyel. Az érintettek a gyakorlati időszak alatt bizonyíthatóan nem tartózkodtak sem Strasbourgban sem Brüsszelben. Ezzel több mint hatmillió forintnyi kárt okozott.
|
Zárt ajtók mögött kezdődött Kovács Béla kémpere
|
Az egykori jobbikos EP-képviselő az ügyészség szerint az EU-t bomlasztotta, Oroszország érdekeinek megfelelően. A vád részben titkosszolgálati információkra épül, ezért nem lehetett nyilvános a tárgyalás.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3001032_zart-ajtok-mogott-kezdodott-kovacs-bela-kempere
|
2018-07-10 10:19:00
| true | null | null |
Népszava
|
Ikarus;autóbusz;tender;
2018-07-09 20:45:00
Csődvédelembe menekült az Ikarus
Július 11-én jár le a buszgyártónak az összesen 180 autóbusz gyártására, illetve leszállítására adott végső határidő. A Volán és a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) által kiírta tendert megnyerő cég előbb 240 napos határidő módosítást kapott, majd ezt újabb 90 nappal meghosszabbították.
A jogszabály szerint a két érintett megrendelő vállalat holnap felmondhatja a szerződést és benyújthatja kötbérigényét. Lapunk információi szerint a a Volán és a BKV éppen erre készül.
A határidő lejárta előtt két nappal, július 9-én, hétfőn az Ikarus Egyedi Kft. közleményt adott ki, amelyben csődvédelmet kért a fizetési nehézségei kezelése érdekében. A csődeljárás alatt reorganizálják a társaság működését és helyreállítják a fizetőképességét – írták közleményükben.
A társaság arra kéri a kormányt, hogy a kft.-t minősítse stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek és vegyen részt a reorganizációs folyamatban.
A lapunk által megkérdezett, ám neve elhallgatását kérő ágazati szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy a társaság kormányhoz intézett kérése mögött az lehet, hogy a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet ellen nem lehet benyújtani a kötbérigényt és a szerződés felbontását sem lehet kezdeményezni. Informátorunk szerint a kötbérfizetési kötelezettségei alól igyekszik kibújni az Ikarus Egyedi Kft. ezzel a lépéssel.
A közleményben a cég vezetése reményét fejezte ki, hogy a csődeljárás lezárásával az Ikarus Egyedi Kft. erős, folyamatosan termelni képes buszgyártó vállalattá válik. Kiemelték, hogy cégük hosszú idő után először rendelkezik magyar fejlesztésű városi közlekedésben használt szóló és csuklós autóbuszokkal, tendereit rendre a legalacsonyabb árral nyerte. Így az evopro Bus Kft., a Lanta Kft., és az Albaric Kft. által tulajdonolt cég a midi elektromos buszra, valamint a 180 darab csuklós buszra kiírt tendert 1,5, illetve 3 milliárd forinttal olcsóbb ajánlatával nyerte el a második helyezett külföldi gyártókkal szemben.
A Népszavának nyilatkozó szakember ebben erősen kételkedik abban, hogy rendelkezésre áll a megfelelő mértékű gyártási és tervezői kapacitás mert mint mondta, eddig összesen 20 e-buszt szállítottak le a BKV-nak, de a működésük sok kívánnivalót hagy maga után, s a határidőig leszállított 9 csuklós busz sem aratott sikert. Szinte kizárt, hogy az Ikarus Egyedi Kft. teljesítse a fennmaradó 171 busz gyártását és leszállítását – vélte a szakember, aki úgy gondolja, a tenderek megnyerésében szerepet játszhatott Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium volt államtitkára is, aki az Ikarus Egyedi Kft. meghatározó tulajdonosa, Mészáros Csaba egyik cégében korábban felügyelő bizottsági tag volt.
|
Csődvédelembe menekült az Ikarus
|
Július 11-én jár le a buszgyártónak az összesen 180 autóbusz gyártására, illetve leszállítására adott végső határidő. A Volán és a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) által kiírta tendert megnyerő cég előbb 240 napos határidő módosítást kapott, majd ezt újabb 90 nappal meghosszabbították.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3000987_csodvedelembe-menekult-az-ikarus
|
2018-07-09 20:45:00
| true | null | null |
Népszava
|
Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést az EU intézményei elleni kémkedés miatt, majd a legfőbb ügyész 2014 májusában indítványozta, hogy az Európai Parlament (EP) függessze fel Kovács mentelmi jogát, amire 2015 októberében került sor.
A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) 2017 decemberében emelt ellene vádat, KGBéla akkor bejelentette: kilép a Jobbikból.
A vád lényege, hogy a képviselő egy idegen állam érdekében, annak titkosszolgálata részére kémkedett, és aktívan segítette az orosz hírszerzést. E tevékenység célja az volt, hogy az Oroszország érdekében az EP-n belül erős háttérbázissal rendelkező, nyíltan EU-ellenes tábor jöjjön létre, belülről bomlasszák az Európai Közösségek intézményeinek munkáját és az orosz érdekeket helyezzék előtérbe.
Ezzel kapcsolatban a KNYF korábban azt közölte: a polgári elhárítás figyelmét felkeltette, hogy a képviselő konspiratív módon rendszeresen találkozik orosz diplomatákkal és havonta Moszkvába látogat.
Az ügyészség szerint a jobbikos politikus 2012 és 2014 között orosz hírszerzőnek adott át adatokat, például energetikai tárgyalások részleteiről, ártárgyalási stratégiákról, a világ legnagyobb földgázkitermelő cégével kapcsolatos uniós vizsgálatok hátteréről, Moldova uniós csatlakozásáról, az EU és Ukrajna, Fehéroroszország kapcsolatáról, a Déli Áramlattal kapcsolatos uniós álláspontról, az európai bankrendszer jövőjével kapcsolatos adatok megszerzéséről, átadásáról, a 2014-ben esedékes európai parlamenti választásokról, és európai uniós csúcstalálkozóról.
A vád alapján Kovács Béla a Magyarországról távozó orosz hírszerző utódját is informálta - többek között - az EU aktualitásairól, illetve a magyarországi belpolitikai helyzetről.
A nyomozás során az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlására fiktív - érdemi munkavégzés nélküli - gyakornoki foglalkoztatások miatt 2015 októberében újabb eljárás indult. Ebben az ügyben is felfüggesztették a képviselő mentelmi jogát, majd a két eljárást egyesítették.
A költségvetési csalásra vonatkozó vádpont szerint a képviselő és három társa összesen több mint 21 ezer euró - több mint hatmillió forint - vagyoni hátrányt okozott az EP-nek 2012-ben és 2013-ban.
A törvényszék előkészítő ülését államtitok miatt zárt ajtók mögött tartják, azon csupán a bíró, az ügyészek, a védők és vádlottak vesznek részt.
Kovács Béla a törvényszéken is arról beszélt a sajtó képviselőinek: ő nem tudhatta, hogy hírszerzőkkel beszélt, "nincs a homlokukra írva". Arra az újságírói kérdésre, hogy találkozott-e kémekkel, Kovács Béla azt mondta: nem tudja, munkájából fakadóan nagyon sok emberrel találkozik, külföldiekkel, diplomatákkal.
Nem kéne ezt az ügyet túlpörgetni
- fűzte hozzá a vádlott.
Szikinger István ügyvéd kijelentette: védence nem kémkedett, erre vonatkozó bizonyítékkal eddig nem találkoztak. Szerinte az elsőfokú ítélet jövőre születhet meg.
|
Kedden elkezdődött Kovács Béla kémkedéssel vádolt volt jobbikos politikus pere
|
Kedden elkezdődött az Európai Unió (EU) intézményei elleni kémkedéssel, valamint költségvetési csalással, hamis magánokirat felhasználásával vádolt Kovács Béla - ismertebb nevén KGBéla - európai parlamenti képviselő, volt jobbikos politikus elleni büntetőper a Budapest Környéki Törvényszéken. Az ülést államtitok miatt zárt ajtók mögött tartják.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/2018/07/kezdodik-a-kemkedessel-vadolt-kovacs-bela-pere
|
2018-07-10 07:08:00
| true | null | null |
Origo
|
HELYREIGAZÍTÁS (2019. február 22.) A 2018. július 9. napján megjelent "Évi egymillió tonna építési törmelék kerülhet a dunakeszi lerakóba, veszélyes anyagokat is találtunk a sitthalomban" című cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy az Érdi Járási Hivatal jelentős kapacitásbővítésre adott ki engedélyt a SA-HO Kft. számára, mely szerint a cég évi 1.275.000 tonnára növelheti teljesítményét, ami azt jelenti, hogy napi 200 megrakott teherautó majdnem 20 éven át fog hulladékot szállítani a lerakóba. A valóság ezzel szemben az, hogy az Érdi Járási Hivatal a cég kibővített hulladékgazdálkodási engedélykérelmét elutasította. Azon tényt, hogy a telephely területe a felszín alatti víz állapota szempontjából az érzékeny területek közé sorolt, abban a hamis színben tüntettük fel, mintha a SA-HO Kft. telephelyén tárolt anyagok alkalmasak lennének arra, hogy a felszín alatti vizeket károsítsák. A valóság ezzel szemben az, hogy a telephely vízbázist nem érint. Valótlanul állítottuk, hogy a Szűcs Fuvar Team Kft. Fótra a Városligetben elbontott épületek azbesztet is tartalmazó bontási törmelékét szállította.
Dunakeszi számos pontjáról jól látható az a hulladékhegy, amely a város Göd felé eső határában, az M2-es út közelében magasodik. A sitthalomban veszélyes anyagok is porladnak, bár erre nincsen engedélye a telepnek. A hulladékkezelő, egyben a terület gazdája tulajdonosai révén a városligeti bontási munkákhoz is kötődik.
Az egykori dunakeszi homokbánya területén lévő lerakó közvetlenül a régi és az új 2-es utat összekötő földút mellett található, melynek aszfaltúttá történő átépítése épp a napokban kezdődött meg. A telepen az utóbbi egy évben szemmel láthatóan megnőtt a hulladék mennyisége.
A látványos gyarapodás ellenére a városban jószerivel senki nem tud arról, hogy a 2011 óta a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi Felügyelőség engedélyével működő, úgynevezett inert hulladékot – azaz veszélyes anyagot nem tartalmazó bontási törmeléket – gyűjtő és feldolgozó lerakó kapacitása a tavalyi évben jelentősen megnőtt. Igaz, Dunakeszi önkormányzata sem verte nagydobra a bővítést. Közérdekű adatigénylésemre a város jegyzője azt válaszolta, hogy az önkormányzat a szakhatóságtól csak tájékoztatást kapott a szemétlerakó kibővítéséről, s a testület egyetlen ülésen sem foglalkozott az üggyel.
Pedig nemcsak a bővítés ténye, hanem a lerakót működtető SA-HO Építőanyagipari Kft. eddigi hulladékkezelési tevékenysége is adhatna okot aggodalomra. A piliscsabai székhelyű SA-HO Kft. nemcsak működtetője a lerakónak, henem tulajdonosa is a területnek. A cég 2016 óta Szűcs Gábor és felesége érdekeltségében van. Szűcsék a tulajdonosai annak a Szűcs Fuvar Team-nek is, mely Fótra is szállít építési anyagot, közte a Városligetben elbontott épületek azbesztet is tartalmazó bontási törmelékét.
A Fóton magasodó hulladékhegyről Zsidai Péter írt cikket a Magyar Narancsban. Szintén ő számolt be 2017 áprilisában a Népszava egy cikkében arról, hogy a dunakeszi hulladéklerakóba került a Petőfi Csarnok bontásából származó építési törmelék.
A hír nyomán 2017 májusában a dunakeszi jegyző utasítására a közterületfelügyelők szemlét tartottak a helyszínen, ahol a jegyzőkönyv szerint veszélyes hulladékot nem találtak. Emellett a város jegyzője az ügy kivizsgálása céljából megkereste a Pest megyei környezetvédelmi eljárásokban illetékes Érdi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályát is. Csakhogy – legalábbis a jegyző állítása szerint – a szakhatóság azóta sem tájékoztatta a jegyzői hivatalt a vizsgálat eredményéről. A járási hivatalban telefonos érdeklődésemre azt válaszolták, hogy ők valóban lefolytatták a vizsgálatot, de mivel Dunakeszi jegyzője “nem kérte" az erről szóló dokumentációt, a Járási Hivatal nem is küldte el az önkormányzatnak.
Nem tudni hát, mi volt a vizsgálat eredménye, mindenesetre ugyanebben az évben az Érdi Járási Hivatal jelentős kapacitásbővítésére adott ki engedélyt a SA-HO Kft. számára. Eszerint a 2011 óta évi 209 ezer 950 tonna inert hulladék rekultivációját végző cég 2017-től a korábbi mennyiség hatszorosára, évi 1 millió 275 ezer tonnára növelheti teljesítményét.
Napi 200 megrakott teherautó közel húsz éven át
A bővítés két szakaszban történne: az első két év lenne a “kitermelési fázis", amikor is évi 425 ezer tonna hulladékot dolgoznának fel, s csak ezt követően működne maximális kapacitással, évi 1 millió tonnát meghaladó hulladék feldolgozásával a telep, a határozat szövege szerint “előreláthatóan 19 évig".
A szakhatóság határozata szerint a bővítésnek nem lesz jelentős környezeti hatása, környezeti hatásvizsgálat lefolytatására nincs szükség:
“A hulladékgazdálkodási tevékenység környezetre gyakorolt hatása várhatóan nem lesz jelentős mértékű. A terheléseket és kockázatokat csökkentő intézkedések megtételére a technológiai fegyelem betartásán túlmenően nem lesz szükség" – állapították meg.
Az engedély kiadásában meghatározó szerepet játszhatott az az előzetes környezeti vizsgálat, melynek lefolytatásával a SA-HO a SÖVIT Környezetvédelmi Kft.-t bízta meg. A SÖVIT Kft. adatai szerint az első két év után maximális kapacitáson dolgozó hulladéklerakóba napi 5100 tonna anyagot fognak beszállítani. Ez azt jelenti, hogy – mivel a teherszállítás a telephelyre általában 30 tonnás tehergépjárművekkel történik – egy átlagos munkanap hozzávetőleg 200 db tehergépjármű, illetve átlagosan 5 db személyautó fog érkezni a lerakóhoz. A szállítás pedig alighanem a most épülő összekötő úton folyna, ahol a tervek szerint naponta több ezer gödi és dunakeszi lakos fog közlekedni.
Ezeket az adatokat a SA-HO eddigi és mostani tevékenysége teszi igazán ijesztővé: a cég hulladékgazdálkodására ugyanis egyáltalán nem a “technológiai fegyelem" a jellemző. A lerakóhoz vezető, önkormányzati tulajdonban lévő közút mellett évek óta veszélyes hulladékot is tartalmazó szeméthalmok állnak. Minderről fotók, videók készültek, ebben a galériában megtekinthető mind.
A közterületfelügyelők nem találtak veszélyes anyagokat a helyszínen, ahol képgalériánk készült.
Az önkormányzat együttműködési megállapodást kötött a SA-HO Kft.-vel a lerakó környezetének tisztán tartásáról. A megállapodás szerint a SA-HO gondoskodik az út mellett lévő hulladék elszállíttatásáról, s erről havonta adatszolgáltatást nyújt az önkormányzatnak. 2011 óta azonban a SA-HO egyszer sem küldött adatokat illegális hulladék eltávolításáról, tudtam meg Dunakeszi jegyzőjétől. Bejelentéseim nyomán viszont az önkormányzat május közepén felszólította a SA-HO-t a megállapodás betartására és az illegális hulladék eltávolítására. A cég azonban ezidáig nem tett a felszólításnak eleget és az önkormányzat levelére sem válaszolt.
A jegyző állítása szerint viszont a város mező-őre folyamatosan felvételeket és feljegyzéseket készít a lerakóról és környezetéről, amiket feltölt Dunakeszi Térinformatikai Rendszerébe, az INTERMAP-ba. A műholdas felvételeken azonban sajnos az illegális hulladékot egyáltalán nem lehet látni, ahogy nem mutatják a felvételek a brutális facsonkításokat – tucatnyi földből kitépett fa és rengeteg levágott ág hever végig az út mellett – és azt a porszennyezést sem, ami a lerakóhoz vezető út mentén megfigyelhető. Pedig a kiadott engedélyek nemcsak a közút tisztán tartását, de a lerakóhoz vezető út rendszeres locsolását is előírják.
A környéket építési törmelék és vastag por borítja
A bővítés előtt készített környezetvédelmi vizsgálat ráadásul úgy becsülte meg a porszennyezés mértékét, hogy azzal számolt: az utak nagy részét murva fogja borítani. Ez azonban nem történt meg. A környéken lakók locsolást az elmúlt egy évben nem tapasztaltak, amit igazol az út melletti növényzetet borító vastag por. A jelenlegi porhelyzet szintén jól látszik képgalériánkban. Illetve ezen a videón is:
A hatóságok azonban ezidáig szemet hunytak a SA-HO tevékenysége fölött. Az illegális hulladék miatt a Dunakeszi Rendőrkapitányságon tett feljelentésemet a rendőrség elutasította, szerintük ugyanis nem található veszélyes hulladék az út mellett. A PMK Érdi Járási Hivatalánál is panaszt tettem, s ennek nyomán a hivatal felszólította az önkormányzatot a hulladék további kezelésre történő átadására.
A szakhatóság azonban szintén nem észlelt veszélyes hulladékot a területen, és nem rendelt el szakértői vizsgálatot az esetleges környezetszennyezés miatt. A pordiffúzió és a hulladéklerakóban lévő veszélyes és oda nem illő hulladék ügyében, ami miatt szintén panaszt tettem, “a tényállás tisztázása érdekében" további vizsgálatok elvégzését ígérték.
Június végén a nagyméretű hulladék egy részét végül eltávolították az út mellől, most viszont a talajt borítja vastagon az ott hagyott építési törmelék, melyben veszélyes anyagok is láthatóak. Az önkormányzat tájékoztatása szerint viszont a szemét elszállítása hosszabb időt fog igénybe venni, mert “többféle összetételű hulladék halmozódott fel a területen", ám azt írták, hogy a Polgármesteri Hivatal “folyamatosan egyeztet" a Dunakeszi Közüzemi Nonprofit Kft.-vel az elszállítás módját illetően. A Járási Hivatal viszont az elszállíttatást és az azt igazoló iratok benyújtását július 5-ig kérte az önkormányzattól.
A legnagyobb kockázatot azonban maga a lerakó hordozza. A folyamatosan hordott bontott építőanyag szinte “lefolyik" a szeméthegyről, holott a bővítésre kiadott engedély szerint az első két évben csak az itt deponált – azaz rövid ideig itt őrzött –, régi hulladék kitermelése majd feldolgozása folyhatna a telepen. Ennek ellenére folyamatosan érkeznek a rakománnyal teli teherautók, amik aztán üresen távoznak.
Az ide szállított bontott építőanyag közt pedig mindenféle olyan hulladékot is lehet látni, melynek tárolására nincs engedélye a lerakónak: fém, műanyag, aszfalt, üveg, elektromos eszközök maradványai figyelhetők meg az egyre magasodó szeméthegyben.
A dunakeszi közterület-felügyelők egyszeri helyszíni szemléjének jegyzőkönyvén kívül viszont nincs olyan szakhatósági dokumentáció, amely egyértelműen cáfolná veszélyes anyagok jelenlétét. Holott az előzetes környezeti vizsgálat megállapítása szerint “a telephely területe a felszín alatti víz állapota szempontjából az “érzékeny" területek közé sorolt."
A felszín alatti vizeket az engedélyező hatóságok szerint monitoring kutakkal kell ellenőrizni – kérdéses azonban, hogy valóban megtörténik-e ez a rendszeres ellenőrzés. A lerakó közvetlen közelében mezőgazdasági területek találhatók, szőlőművelés is folyik a hulladékhegy szomszédságában. Egy, a közelben dolgozó helyi lakos szerint a környékbeliek félnek a talaj szennyeződésétől, de nem mernek a szakhatóságoknál panaszt tenni. Állításuk szerint ugyanis tartaniuk kell a SA-HO Kft. “nagyon jó" ügyvédjétől.
Kerestük a SA-HO Kft.-t, ahonan egyelőre csak olyan választ küldtek, amelyben azt ígérik, hogy egyszer majd válaszolnak – ha megteszik, közreadjuk majd.
A hulladékrekultiváció során elvégzett munkálatokról, az utógondozás alatt elvégzett ellenőrzésekről és vizsgálati eredményekről a SA-HO Kft.-nek évente jelentést kell készítenie a PMK Érdi Járási Hivatala számára. Ezt a jelentést közérdekű adatként megigényeltem a szakhatóságtól, de választ egyelőre nem kaptam. De nemcsak a SA-HO elmúlt évekbeli tevékenységéről, hanem a lerakó jövőbeni működéséről is fontos lenne pontos információkat megtudni. Gyaníthatóan azokat a gödi és dunakeszi lakosokat érdekelné mindez leginkább, akik a lerakó mellett épülő új utat fogják a jövőben használni.
Fotók: a szerző felvételei
UPDATE (2018. július 25.): A SA-HO Kft. a szerkesztőségnek küldött helyreigazítási kérelmében azt állítja, hogy a cikkben elmített kapacitásbővítésre végül nem fog sor kerülni, mivel az Érdi Járási Hivatal 2018. március 5-én kelt határozatában elutasította a SA-Ho Kft. kibővített hulladékgazdálkodási engedély iránti kérelmét.
|
Évi egymillió tonna építési törmelék kerülhet a dunakeszi lerakóba, veszélyes anyagokat is találtunk a sitthalomban
|
Dunakeszi számos pontjáról jól látható az a hulladékhegy, amely a város Göd felé eső határában, az M2-es út közelében magasodik. A sitthalomban veszélyes anyagok is porladnak, bár erre nincsen engedélye a telepnek. A hulladékkezelő, egyben a terület gazdája tulajdonosai révén a városligeti bontási munkákhoz is kötődik.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/07/09/evi-egymillio-tonna-epitesi-tormelek-kerulhet-a-dunakeszi-lerakoba-veszelyes-anyagokat-is-talaltunk-a-sitthalomban/
|
2018-07-09 17:59:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Nem kis vehemenciával szállt bele nemrég L. Simon László a jobboldali művészvilág egy részébe:
Azoknak, akik a saját sikertelenségüket a liberálisok már nem létező túlzott támogatásában látják, Kassák nyomán azt tudjuk üzenni: művekkel csak művek vitatkozhatnak. Jobbnak, okosabbnak, tehetségesebbnek kell lenni, a párthűség nem pótolja a tehetséget.
A Figyelőben megjelent írás annak a NER-en belüli vitának a legújabb epizódja, amelyben bizonyos fideszes kultúrkörök jobbra és balra is osztanak pofonokat. Szokatlanul erős ütések csattantak házon belül, ezért utánajártunk, mi állhat a konfliktus hátterében.
Árulózás a Fideszben
A vita 2017 novemberben indult, amikor megjelent a kormánypárti Magyar Időkben a Kinek a kulturális diktatúrája? című cikk, amely azóta nyolcrészes sorozattá duzzadt. A választások előtti szövegek főleg az állami támogatásokat elfogadó, kormánykritikus liberális művészekről szóltak, április 8-a óta viszont a szerző keményen ostoroz jobboldali értelmiségieket, intézményvezetőket, de még az Emmi is megkapta a magáét.
A Magyar Időkben megjelent sorozatot Szakács Árpád jegyzi, ő Mészáros Lőrinc megyei lapjainak országos tartalmáért felelős főszerkesztője. Szakács korábban Nagy Magyarország címmel adott ki folyóiratot, és az akkor még bőven szélsőjobboldali időszakát élő Jobbiktól is jobbra állva követelte a Szabó Ervin Könyvtár átnevezését. Szakács egyébként annyira közel állt az ős-Jobbikhoz, hogy 2009-ben a cigányozásairól és zsidózásairól ismert Szent Korona Rádió munkatársa és Zagyva György Gyula mellett vett részt a II. Rongyos Gárda emléknapon. Szakácsot Lovas István a legjobb és legbátrabb magyar jobboldali újságírónak nevezte. (Frissítés: cikkünk megjelenése után Szakács Árpád jelezte, hogy nem beszélt Zagyva Gyulával, nem lépett fel 64 Vármegye rendezvényen és a Szent Korona Rádióval sem volt kapcsolata. Szakács szerint hivatkozásunk "kamuoldalra" vezethet".)
Szakács mostani írásai annyira népszerűek lettek kollégái körében, hogy egyik munkatársa külön cikkben mondott neki köszönetet a Magyar Idők hasábjain. “Szerintem a cikksorozat nem pusztán hiánypótló, de az utóbbi évek legfontosabb kulturális kordokumentuma, és tiszta tónusával, szókimondásával szembesülésre késztet mindannyiunkat” - írta Szentesi Zöldi László. Szakács cikkei kiszabadítottak egyfajta szellemet a palackból, ugyanis a választások után már nemcsak Orbán Viktor kedvenc napilapjában, hanem a korábban a Fidesz parlamenti frakciója által támogatott Pesti Srácokban is kemény szövegek jelentek meg.
Mintha csak egy helyben topognánk. Tizenkilenc éve, hogy Csurka István a Magyar Fórumban megírta a Frankfurti zsarnokság című esszéjét. Ebben leleplezte, hogy a frankfurti könyvvásárra, amelynek díszvendége Magyarország volt, szinte kizárólag balliberális, zömében SZDSZ-es káderek műveit szállítmányozták ki. Egy belterjes kör, egy egymást kölcsönösen oda-vissza ajnározó kultúrmaffia tartotta (akkor is) megszállás alatt a magyar irodalmat, jórészt ezeket a szadeszos arcokat ejtőernyőzték ki Frankfurtba, hogy hazánkat képviseljék. 1999-et írtunk, az első Orbán-kormány volt hivatalban – tehát látható, a Fidesz kultúrkádereinek egy része már akkor is gyáva megalkuvó és/vagy közönséges áruló volt
- olvasható az egyenesen az államnak címzett szövegben. Mivel nyolc év kétharmad után valószínűleg nincs olyan állami intézmény, ahol ne a Fidesz által kinevezett emberek ülnének, a megszólítás lényegében a Fidesznek szól.
A pártmédia támad
A teljesség igénye nélkül érdemes rápillantani, kik kaptak mostanában pofonokat a fideszes sajtó egy részéről.
Andy Vajnát és a Filmalapot azért bírálták, mert olyan rendezők kaptak százmilliós támogatásokat filmjeikre, akik aztán arról beszélnek, hogy diktatórikus állapotok vannak Magyarországon. És hiába megy rengeteg pénzt a magyar filmbizniszbe, elmaradtak a nemzeti identitást erősítő kultuszfilmek.
Ókovács Szilvesztert azzal vádolták meg, hogy melegpropagandát folytat az Operában. (A Magyar Idők cikk hatására előadásokat kellett lemondani.)
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azért kapott, mert 69 millió forintot adott a “balliberális” Clio Intézetnek.
A Balassi Intézet a cikkek szerint sorra utaztatja külföldre a balliberális írókat, költőket, még olyanokat is, akik a CEU-n tanítanak. Az intézetet vezető Hammerstein Juditot a napokban leváltották, azonban a rendszeren belül marad, miniszteri biztosként folytatja, és továbbra is kultúrával fog foglalkozni. Egyik forrásunk szerint távozásához nincs köze a Magyar Idők cikkének, "optimalizálásról" van szó.
A Petőfi Rádiót is megtalálták, mert zenei téren főleg balliberális előadókat futtat, de
a Magyar Távirati Iroda is ki lett szerkesztve, mert beszámolnak a balliberális művészek bemutatóiról.
A fideszes önkormányzatok által fenntartott kőszínházak is szóba kerültek, mert mint mondják, ezeken a helyeken is tobzódnak a balliberálisok.
A Petőfi Irodalmi Múzeumot vezető exállamtitkár, Prőhle Gergely külön cikkben kapta meg, hogy az általa támogatottak között túlsúlyban vannak a balliberálisok.
Tehát: olyan figurákat töm ki milliárdokkal a kormányzat, akik olykor tevőleges erőszakra, forradalomra buzdítanak ugyanezen kormány ellen. S míg ők szépen híznak-pufisodnak az általuk gyalázott állam emlőin, sok kiváló konzervatív alkotó napi megélhetési gondokkal küzd, nekik ugyanis nem osztanak lapot a balliberálisok kifizetőhelyein, a PIM-ben vagy például a Balassi Intézetben. A konzervatív művészek háttérbe szorításában kulcsszerepe van a kormány által kinevezett, csigagerincű Prőhle-féléknek. A „Nyúl Béláknak”, akik összecsinálják magukat, ha a libsik és médiaterroristáik rosszat mondanak-írnak róluk – ezért inkább hajbókolnak előttük, s ballib kifizetőhellyé alakítják az adóforintokból működő közintézményeket. Hát mi folyik itt? És hogy került szar a palacsintába?
- foglalta össze a helyzetet a már említett Pesti Srácok cikk.
Nincsen selyemzsinór
A fideszes sajtóban megjelenő cikkeket többen egyértelmű üzenetként, selyemzsinórként értelmezték, a hivatalos pártlapban született írások ugyanis látszólag egybevágnak Orbán Viktor gondolataival. A miniszterelnök a választások után tartott Kötcsei találkozón állítólag arról beszélt, hogy a “minőség” és a “teljesítmény” mellett “térfoglalást” vár el a jobboldali értelmiségtől.
Több, a Fidesz spektrumának különböző szintjén elhelyezkedő politikussal beszélgettünk, és abban mindenki egyetértett, hogy a cikkek mögött nincsen szó központi politikai akaratról.
A parlament újonnan felálló Kulturális Bizottságának eddig egy rendes ülése volt, azon nem került elő a kultúratámogatási rendszer átalakítása, és a bizottság egyik kormánypárti tagja szerint várhatóan nem is fog. A párton belül az új kulturális államtitkár, Fekete Péter pontos szándékai még nem ismertek szélesebb körben, de annyit már többen kijelentettek róla, hogy “nem a véleményformáló elitnek akarnak majd megfelelni”, értendő ez a jobboldali értelmiségre is.
“A vita a választások előtt nyilván nem fért bele, de most teljesen helyénvaló. Nyolc év kormányzás után vannak, akik elfáradtak, az ilyen viták pedig táboron belül mindenkit jobb teljesítményre sarkallnak, nemcsak az érintetteket” - vélekedett egy humán területen dolgozó államtitkár, aki szerint részben személyes sértettség motiválhatja a cikkeket. Az Ókovács Szilveszter elleni támadás mögött az Opera/Erkel egy kirúgott dolgozóját sejti, és arra is lett volna tippje, ki gerjeszti a Petőfi Irodalmi Múzeum elleni hangulatot, de nem akarta elárulni. “Akkorák vagyunk, hogy ezeket a vitákat már házon belül kell rendezni” - mondta az államtitkár.
Ez egy belső erjedés, ahol ütköznek vélemények és álláspontok. Lehet, hogy jobban szól a pénzről, mint az értékekről. Rendszeren belül sokan sértettek, és sokan igaztalanul sértettek. Az is hozzátartozik a helyzethez, hogy tele vagyunk neofitákkal
- mondta a vitáról a Fidesz egyik parlamenti képviselője. (A neofita új hívőt jelent, ebben a kontextusban azokra utalhat, akik a kétharmados győzelmek után a kecsegtető lehetőségek miatt csapódtak a párthoz). A politikus egészen biztos benne, hogy nincs központi akarat a cikkek mögött. “Gondolod, hogy ül Orbán, aki óránként kapja a kinyomtatott hazai és nemzetközi sajtószemlét, és azzal foglalkozik, hogy mit csináljon Brüsszelben, de közben megbízza az általa valószínűleg egyáltalán nem ismert Szakács Árpádot, hogy írjon cikket arról, hogy egy múzeumban ki állít ki, és ki nem? Azt gondolod, hogy itt minden csak megrendelésre történik?”
A Fidesz egyik politikai tanácsadója is azt mondta, hogy szinte biztosan nincs köze a nagypolitikához a vitának. “Azoknak, akik a holdudvarba tartoznak, és érinti őket a kultúra, ez egy remek gőzleeresztő lehetőség. Ilyen típusú viták egyébként is mindennaposak ott, ahol újraelosztó rendszerek vannak. A politika szempontjából ez viszont abszolút nem fontos” - mondta a tanácsadó, aki szerint amíg itthon és Európában "más típusú események" zajlanak, addig ez a kérdés nem is lesz lényeges.
Engem mikor kértek fel egy filmre?
A választások után a Pesti Srácok szervezett egy beszélgetést, ahol Prőhle Gergely és L. Simon László osztották meg a gondolataikat a témáról. A beszélgetésen több érdekes állítás is elhangzott, például, hogy Hóman Bálint egykori kultuszminiszter saját bevallása szerint is támogatott olyan művészeket, akikkel nem értett egyet. Prőhle elmondta, hogy a “közintézmények természetrajza, hogy a teljes spektrumot lefedik, a pénzt pedig az adófizetők adják”, akik nemcsak fideszesek.
A beszélgetés egy pontján némiképp ki is bújt a szög a zsákból. “Alig alakult meg a balliberális történelemtudomány intézet, a Clio Intézet, az Emmi máris kitömte 69 millió forinttal, miközben a Pesti Srácok évek óta pályázat ad be az Emmihez - például kulturális folyóirat kiadására, hiszen nekünk van egy társportálunk, a nullahategy pont hu -, és az a pályázatunk évek óta ott pókhálósodik” - fejtette ki álláspontját a kormánypárti lap dolgozója.
A beszélgetésen egyébként L. Simon elmesélt két sztorit, amelyek elég sokat mondanak a NER holdudvarának elvárásairól. 2010 után a Nemzeti Kulturális Alapnál dolgozott, amikor felhívták a Miniszterelnökségről, hogy XY Kossuth-díjas művész már többször panaszkodott Orbánnál, hogy őt miért nem támogatják. L. Simon utánanézett, és kiderült, hogy azért nem, mert az illető sosem adott be pályázatot. A másik történetében odament hozzá az egyik kötcsei pikniken egy filmrendező, és megkérdezte: “Lacikám, engem mikor kértek már fel egy filmre?”.
A politikus egyébként arról is beszélt, hogy azért is tűnhet úgy, hogy viszonylag kevés fideszes előadó/művész kap állami támogatást és lehetőséget, mert színvonalas fideszes kulturális szereplőből nincs túl sok.
|
Látványossá vált a Fidesz-holdudvar harca a pénzekért
|
Selyemzsinórnak látszó írások jelennek meg a fideszes médiában, amelyek kemény szemrehányásokat tesznek állami intézmények fideszes vezetőinek. A párt politikusai biztosak benne, hogy nincsen szó központi akaratról, Orbán Viktor nem foglalkozik a NER-en belüli kultúrpolitikai kakaskodással, inkább sértett emberek vagdalkozása bontakozott ki a választások után. A házon belüli vita inkább pénzről szól, mint értékekről, és különben is hiány van a párttal szimpatizáló érdemes kulturális szereplőből.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2018/07/10/fidesz_kulturpolitika_ner_vita_neofita/
|
2018-07-10 18:25:46
| true | null | null |
Index
|
Csaknem 9 milliárd forint uniós pénzlehúzást állapított meg az EU csalás elleni hivatala, az OLAF egy kutatás-fejlesztési (K+F) programnál. Az esetről elsőként beszámoló 24.hu meg is nevezte a magyar cégeket, amelyek az OLAF szerint érintettek a csalássorozatban. Köztük az Infokom-Innovátor (korábban BME-Infokom Innovátor) Nonprofit Kft.-t. A magyar adóhatóság is nyomoz, egyelőre ismeretlen tettes ellen.
Az érintett cégek az OLAF szerint kamu fióktelepeket hoztak létre, hogy regionális támogatási projektekben vehessenek részt, illetve csak papíron foglalkoztattak távmunkásokat. Ráadásul az Infokom (és egy másik, de az Infokomhoz tulajdonosai révén kötődő magyar cég) a pályázati pénzből fizette olyan dolgozóit is, akiket nem lehetett volna.
Az Infokom-Innovátor honlapján Szabó Sándor ügyvezetőt mutatják csak be. Korábban azonban mások is szerepelhettek az így kiemelt vezetők között, az oldal forrásában ugyanis még látszanak további nevek is. Csakhogy – szakszóval – kikommentelve, azaz egy olyan, a megjegyzéseket jelölő parancskóddal ellátva, ami a honlap látogatója számára láthatatlanná teszi a szöveget.
A céges honlap forráskódja
Fölöttébb értelmetlen volna eleve így kódolni, véletlen hibából pedig szinte elképzelhetetlen: az úgynevezett HTML-kód lényege, hogy indító és lezáró parancsot is kell adni, a kétszeri, ámde végül értelmes elírás esélye kb nulla. Vagyis ezeket a szereplőket szinte bizonyos, hogy utólag törölték az oldalról, bár azt nem tudni, mikor és miért.
Köztük Borz Gergely kreatív főnököt. Ő ráadásul nem csak a honlap HTML-forrásában látszik, de a személyes Facebook-profilja is az Infokomot mutatja munkahelyként, a LinkedIn közösségi oldalon pedig az is látszik, hogy 2012-től tölti be a pozíciót.
Az Infokomhoz is kötődő K+F-es mutyiról már korábban írt részletes cikket az Index is. Ebben egyebek mellett olvasható, hogy az Infokom 2016-ban az egyik legmenőbb nemzeti nagytőkés, Garancsi István kockázati tőkelapjával, a Garangolddal hozta létre a Smart City Solutions Kft.-t. A Garangold idén februárban kiszállt a cégből, helyét az Infokom mellett a Hernádi Zsolt MOL-vezér érdekkörébe tartozó Gran II. Kockázati Tőkealap vette át.
Hernádi esztergomi kötődése nem titok, állítólag szoros barátság köti őt a város másik erős emberéhez, Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspökhöz. Információink szerint nekik, kettejüknek a legjelentősebb a befolyása a helyi közéletre. Még a jelenlegi polgármester kiválasztását is Kiss-Rigónak tudják be fideszes források.
A levitézlett Meggyes Tamás és a leamortizált Tétényi Éva után 2014-ben a párt (győztes) polgármester-jelöltje Romanek Etelka volt. Ő pedig az infokomos Borz Gergely édesanyja.
A püspök, mint kiadó és szerkesztő által jegyzett Toronyirány elnevezésű „szegedi katolikus értesítő” impresszumában az állandó munkatársak között szerepel bizonyos Borz Gergely is. Ez alighanem több véletlen névazonosságnál.
Az Infokom címére írt érdeklődésünkre maga Borz válaszolt. Illetve csak az őt személyesen érintő kérdésre, ami a céget, illetve az OLAF megállapításait illeti, arra egyelőre nem reagált az Infokom. Borz válasza:
„A BME-Infokom Kft-nél 2012 elején kezdtem dolgozni, a vizsgált pályázati döntések többsége – tudomásom szerint – 2013 környékén született, édesanyám 2014 végén lett polgármester Esztergomban.
Édesanyám ugyan tudta, hogy mivel foglalkozom, de a konkrét munkahelyeimmel, és azok financiális hátterével, pontos pályázati tevékenységével sosem volt tisztában. Ahogy sokszor teljes mértékben még én sem, de ezt alkalmazottként teljesen életszerűnek gondolom.
2018 márciusáig dolgoztam az Infokomnál, munkatársaim nem ismerték édesanyám közéleti szerepét, én pedig sosem nem láttam okát annak, hogy erről bárkinek beszámoljak. Az ügyvezetés például éppen az ön mai leveléből hallott erről először.
Fentiek fényében gyakorlatilag teljesen kizártnak tartom, hogy édesanyám munkája bármilyen kapcsolatban állt volna a volt munkahelyemet érintő pályázati döntésekkel, még akár szándékán kívül is, a kapcsolat tökéletes hiánya miatt.”
Az Infokom-Innovátor egyként az uniós, s mint azóta kiderült, magyarországi nyomozások ellenére sem fut rosszul, 2016-ról tavalyra még növelte is az árbevételét, közel félmilliárdos forgalmat hozva össze. A honlapjukon ma is elérhetőek a nyertes uniós projektek. Többségük 2012-es dátumozású, van köztük egyebek mellett boltlátogatói mobilos applikáció, céges kapcsolatelemzés Big Data környezetben és mobilaláírás is.
Címlapkép forrása: Helló, Esztergom/Facebook
|
Az esztergomi fideszes elitig ér az új OLAF-botrány, neveket töröltek az érintett cég honlapjáról
|
Az új OLAF-botrányban, a K+F kifizetéseket érintő 9 milliárdos buktában emlegetett Infokom-Innovátor Nkft. kreatív vezetőjeként dolgozik az esztergomi fideszes polgármester fia. Borz Gergely és édesanyja, Romanek Etelka is jó viszonyt ápolnak Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspökkel. Az Infokom-Innovátor pedig a szintén esztergomi MOL-vezérhez, Hernádi Zsolthoz kötődik.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/07/10/az-esztergomi-fideszes-elitig-er-az-uj-olaf-botrany-neveket-toroltek-az-erintett-ceg-honlapjarol/
|
2018-07-10 18:34:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
„Olyan még nem volt, hogy én ne intézzek el bármit” – a magabiztos szavakat a meghívottként jelen lévő Simonka György (Fidesz) országgyűlési képviselő hangoztatta Kardoskút képviselőtestületi ülésén január végén. Az úgynevezett Calendula tervről beszélt, aminek a lényege, hogy megállítsa a fiatalok elvándorlását a Dél-békési térségből.
Hogy hol tart a két éve beharangozott „megállítás”, egyelőre nem tudni, a terv honlapja ugyanis üzemen kívül van – az, hogy ez a terv hivatalos honlapja az elnevezésből gondoljuk, a domain-t mindenesetre a Simonka-család egyik korábbi érdekeltsége jegyeztette be. Mondott azonban érdekesebbet is Simonka a testület előtt. Éspedig:
„Pusztaottlakán vannak a családi vállalkozásaim, egész jó jövedelemmel, ezért egy kicsi falu lakosságának figyelembe vételével magas az adóbevétele.”
Persze ez a belpolitikai hírek rajongóinak nem újdonság, sőt, voltaképpen nem is könnyű az eligazodás a Simonka-közeli érdekeltségek rengetegében. Viszont a fideszes politikus vagyonnyilatkozatában szó nincsen „családi vállalkozásokról”. Csupán a felszámolás alatt álló – mellékesen csalás miatt indult nyomozásban emlegetett – Magyar Termés TÉSZ Kft. 11 százalékos üzletrésze van a nevén. Egyéb élő cégkapcsolatot az Opten céginformációja sem mutat Simonkára keresve.
Vagyis a képviselő vagy átverte a kardoskútiakat, vagy pedig strómanokat futtat. Hogy kiderüljön a megfejtés, Hadházy vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményez Simonka György ellen a T. Házban – jelentette be heti Korrupcióinfóján.
Hadházy szerint Pusztaottlaka Békés Felcsútja.
Ezúttal a BMKP Békés Megyei Kitörési Pont Kft. három győztes uniós projektjét ismertette a politikus mondanivalója alátámasztására. A cég 2017-2018-ban összesen 625 millió forintnyi uniós forrást nyert ipari területek fejlesztésére, inkubátorház kialakítására és termelői piactér kialakítására Pusztaottlakán. A BMKP többségi tulajdonosa a település önkormányzata, a kisebbik üzletrész pedig egy alapítványé, amelyben Simonka nővére elnököl.
Fotó: Szakál Szebáld / Átlátszó
|
Simonka György elszólta magát, mégis vannak cégei Pusztaottlakán – Hadházy vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményez
|
Vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményez Simonka György fideszes országgyűlési képviselő, Dél-Békés meghatározó politikusa ellen Hadházy Ákos. Ezt hétfői Korrupcióinfóján jelentette be a független képviselő.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2018/07/09/simonka-gyorgy-elszolta-magat-megis-vannak-cegei-pusztaottlakan-hadhazy-vagyonnyilatkozati-eljarast-kezdemenyez/
|
2018-07-10 18:40:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Egy hónapja írtuk meg, hogy feljelentettük a Klebelsberg Központot, ami másfél évvel a jogerős ítélet megszületése után sem volt hajlandó kiadni a tanári fizetések csúszásáról szóló adatokat. Szövevényes a történetünk, ugyanis már 2015 őszén bepereltük őket (vagyis akkor még a jogelődjüket). Az eltelt időszakban a KLIK hazudott nekünk, a biztonsági vezetőjük szó szerint elmenekült a szerkesztőink elől, majd a bírósági eljárás lezárulta után hallgatásba burkolóztak.
A napokban levelet kaptunk Solti Pétertől, a Központ elnökétől. A KK vezetője egy jelentős jogi bukfenceket igénylő érvelés során írta meg, hogy ők már nem tudják kiadni az adatokat, ugyanis a KLIK területi szervei beolvadtak a tankerületi központokba, és a megmaradt központi KK megszűnt intézményfenntartónak lenni 2017 elején, tehát nem ők az adatkezelők a továbbiakban. Hozzátette azt is, hogy már az átalakulás előtt sem működtek olyan szerkezetben, hogy az igényelt adatokat ki tudják adni.
A levél itt tekinthető meg.
Solti Péter levele több ponton is sántít. A KLIK átalakulása nem menti fel őket az adatigénylés teljesítése alól, ahogy egy ilyen ügyben már a Kúria ezt megállapította. A Pfv.IV.20.828/2015/6. ügyszámú határozat szerint a Nemzetgazdasági és a Nemzeti Fejlesztési minisztériumok is kötelezve lettek, hogy olyan adatokat adjanak ki, amelyek időközben a jogutódjukhoz kerültek. A Kúria szerint ennek azonban nincs kihatása arra, hogy az ítélethozatal időpontjában az alperes volt a kiadni kért adatok kezelője. Ez egy teljesen érthető álláspont, hiszen ha az adatkezelési szabályok változtatása felmentené őket a kötelezettségük alól, akkor akár visszaélésszerűen is lehetne „játszani” az adatkezelő változtatásával eljárások kellős közepén is.
Solti levelében azt is megfogalmazza, hogy már az átalakulás előtt sem tudták volna kiadni az adatokat. Ez azért problémás kijelentés, mert a KLIK a bíróságon, és két találkozón is megígérte, hogy kiadja az adatokat. A KLIK saját viselkedése alapján úgy készült, hogy képes az adatok kiadására, legalábbis a peres eljárás során ezt kommunikálta.
Összefoglalva tehát a Solti levelében megfogalmazott védekezést a Kúria korábban sem fogadta el, és még saját maguk is azt állították, hogy ki tudják és ki fogják adni az adatokat.
|
Még a feljelentés nyomán sem akaródzik a Klebelsberg Központnak teljesíteni a jogerős ítéletet
|
Két éve még megígérték, hogy kiadják a tanári fizetések csúszásáról szóló adatokat, de most már azt mondják, hogy nincs ilyen adatuk, soha nem is tudták volna teljesíteni, a pisztácia kifogyott, rumos dió pedig nem is volt.
| null | 1 |
https://oktatas.atlatszo.hu/2018/07/09/meg-a-feljelentes-nyoman-sem-akarodzik-a-klebelsberg-kozpontnak-teljesiteni-a-jogeros-iteletet/
|
2018-07-09 18:44:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Ismét magyarázkodásra kényszerülhet a Jobbik, miután az eredetileg az Állami Számvevőszék által kiszabott büntetésre összekalapozott, majd a párt vezetőinek állítása szerint kampányra fordított százmillió forintos adománynak nincs nyoma a Sneider Tamás elnök által aláírt kampánybeszámolóban. A június elején közzétett elszámolás szerint a választási célra kapott adományok összege mindössze húszmillió forint volt a Jobbiknál.
Nem akar tisztulni a kép, hogy a Jobbik által összegyűjtött, százmilliós nagyságrendű adománnyal mi is történt tulajdonképpen. Ugyanis míg a legutóbbi pártnyilatkozatok szerint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által kiszabott 331 millió forintos bírság visszafizetésére indított gyűjtésből befolyt összeget valójában kampányra fordította az akkor még Vona Gábor vezette Jobbik, a párt kampánybeszámolója ezt nem mutatja.
A június 8-i Magyar Közlönyben Sneider Tamás pártelnök aláírásával megjelent kampánybeszámolóból az látszik: a Jobbik csaknem egymilliárd forintot költött el a 2018-as országgyűlési választás kampányában, ebből 720 millió forint volt az állami támogatás.
Az egyéb források sorban összesen 275 millió forint szerepel, ebből mintegy 20,5 millió forint volt a választási célra kapott adományok összege. Ezek szerint a Jobbik valamivel több mint húszmillió forint adományt számolt el a kampánybevételei, illetve kiadásai között, szemben a korábban bevallott több mint százmillió forinttal.
Mindez két dologra utalhat. Az egyik lehetőség az, hogy a Jobbik közzétett kampánybeszámolója nem stimmel, és mintegy nyolcvanmillió forint kampánykiadás nem szerepel benne.
Ez tiltott kampányfinanszírozás is lehet, amit az ÁSZ majd nyilván megvizsgál a napokban indult – és várhatóan 2019 tavaszán lezáruló – ellenőrzésekor. A másik, hogy újabb fordulat történt a lassan végtelennek tűnő jobbikos hazugságspirálban, és a párt mégsem kampányra költötte a szimpatizánsaitól eredetileg az ÁSZ-bírság kifizetésére kért pénz jelentős részét.
Mindezt úgy, hogy gyakorlatilag csődhelyzet alakult ki a Jobbik gazdálkodásában. A kétszer 330 millió forintos ÁSZ-szankció levonásáig, illetve behajtásáig biztosan nem kaphat állami a támogatást a párt, amely a Magyar Postának is tartozik mintegy hatvanmillió forinttal. A Jobbik adománygyűjtésével kapcsolatban már az ügyészség is nyomozást indított csalás gyanúja miatt.
Ismert, a Jobbik tavaly decemberben kezdett adománygyűjtésbe, amikor kiderült, hogy tiltott pártfinanszírozás miatt több mint 660 milliós szankcióval kell szembenézniük. Jóval a piaci ár alatt béreltek plakáthelyeket Simicska Lajos cégeitől 2017-ben, ami az ÁSZ szerint tiltott támogatásnak minősült.
A törvénytelen ügyletet egyébként nemrég Sneider Tamás, a párt újdonsült elnöke is elismerte egy televízió-műsorban, amikor elszólta magát arról, hogy jelentős kedvezményeket kaptak az oligarchától.
Sneider azt is megerősítette, hogy gyakorlatilag átverték a szimpatizánsaikat, ugyanis az összegyűjtött adományokat nem az ÁSZ-bírság kifizetésére, hanem a választási kampányra fordították. Ez utóbbit néhány héttel korábban Gyöngyösi Márton, a párt frakcióvezetője vallotta be, szintén egy televízió-műsorban.
A Jobbik januárban szinte naponta jelentetett meg közleményeket az adománygyűjtéséről, ezek alapján csaknem hétezer adományozótól kaphattak összesen több mint százmillió forintot. Ha ezt valóban a választási kampányra fordították – ahogy a párt vezetői azt bevallották, majd több esetben állították –, akkor ennek az összegnek szerepelnie kellett volna a Jobbik által közzétett kampányelszámolásban. Az RTL Klub információja szerint csupán 604 ezer forint maradt a párt kasszájában.
|
Még a Jobbiknak sem világos, hová tűnt a párt pénze
|
Ismét magyarázkodásra kényszerülhet a Jobbik, miután az eredetileg az Állami Számvevőszék által kiszabott büntetésre összekalapozott, majd a párt vezetőinek állítása szerint kampányra fordított százmillió forintos adománynak nincs nyoma a Sneider Tamás elnök által aláírt kampánybeszámolóban. A június elején közzétett elszámolás szerint a választási célra kapott adományok összege mindössze húszmillió forint volt a Jobbiknál.
| null | 1 |
https://www.magyaridok.hu/belfold/meg-a-jobbiknak-sem-vilagos-hova-tunt-a-part-penze-3280160/
|
2018-07-11 05:50:00
| true | null | null |
Magyar Idők
|
Megkezdődött az Európai Unió intézményei elleni kémkedéssel, valamint költségvetési csalással, hamis magánokirat felhasználásával vádolt Kovács Béla európai parlamenti képviselő, volt jobbikos politikus elleni büntetőper kedden a Budapest Környéki Törvényszéken - írja az MTI.
Kovács Béla 2010 májusától EP-képviselő. Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést az EU intézményei elleni kémkedés miatt, a legfőbb ügyész 2014 májusában indítványozta, hogy az Európai Parlament függessze fel Kovács Béla mentelmi jogát, ami 2015 októberében történt meg. A Központi Nyomozó Főügyészség 2017 decemberében emelt ellene vádat, Kovács Béla akkor bejelentette, hogy kilép a Jobbikból.
Mindezek célja az volt, hogy az EP-n belül erős háttérbázissal rendelkező, nyíltan EU-ellenes tábor jöjjön létre, belülről bomlasszák az Európai Közösségek intézményeit és az orosz érdekeket helyezzék előtérbe.
A költségvetési csalásra vonatkozó - az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) felvetése nyomán kivizsgált ügyben - a vád szerint a képviselő és három társa összesen több mint 21 ezer euró (több mint hatmillió forint) vagyoni hátrányt okozott az EP-nek 2012-2013-ban fiktív gyakornoki állásokkal.
Kovács Béla korábbi nyilatkozataiban tagadta a vádakat. Kedden az előkészítő ülés előtt a törvényszéken is arról beszélt a sajtó képviselőinek:
A gyakornokokkal kapcsolatos összeg pedig jóval kisebb a vádiratban megjelöltnél, egyébként is visszafizette.
Kovács Béla újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: azért lépett ki tavaly decemberben, a vádemeléskor a Jobbikból, hogy ne legyen tehertétel pártja számára a választási kampányban. Megjegyezte, számára egyébként a Jobbikban egyedül a "két Gábor" volt fontos akkor: Vona Gábor pártelnök és Szabó Gábor pártigazgató. A párt jelenlegi belső viszonyairól a volt jobbikos politikus nem akar állást foglalni.
Kovács Béla és költségvetési csalás miatt megvádolt három társa szabadlábon védekezik.
|
Kovács Béla: Nem tudtam, hogy hírszerzőkkel beszélgetek, "nincs a homlokukra írva"
|
Megkezdődött az Európai Unió intézményei elleni kémkedéssel, valamint költségvetési csalással, hamis magánokirat felhasználásával vádolt Kovács Béla európai parlamenti képviselő, volt jobbikos politikus elleni büntetőper kedden a Budapest Környéki Törvényszéken - írja az MTI.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2018/07/10/kovacs_bela_nem_tudtam_hogy_hirszerzokkel_beszelgetek_nincs_a_homlokukra_irva/
|
2018-07-10 11:36:00
| true | null | null |
Index
|
Úgy választották meg tavaly az év fiatal vállalkozójának Suppan Mártont, hogy egy hozzá köthető cég tulajdonosai ellen piacfelügyeleti eljárások során súlyos büntetéseket rótt ki, sőt feljelentést is tett a Magyar Nemzeti Bank. A rendőrség jelentős kárt okozó csalás miatt nyomoz az ügyben. Eközben Suppan új vállalkozásai közben egymás után nyerik el az állami megbízásokat, például a Szerencsejáték Zrt.-nél és a Magyar Villamos Műveknél is.
Az Országos Fiatal Vállalkozói Díjjal tüntették ki 2017. novemberében a fintech (pénzügy-technológiai) területen terjeszkedő, digitális bankrendszert építő, a Peak Financial Services révén prepaid kártya-rendszereket szolgáltató 27 éves üzletembert, Suppan Mártont.
Ekkor a Budapesti Rendőr-főkapitányság már javában nyomozott az USA-beli székhelyű IDW Consulting LLC magyarországi tevékenységével kapcsolatban, többek között a Magyar Nemzeti Bank (MNB) feljelentése alapján.
A díj elnyerése és a büntetőeljárás ott kapcsolódik össze, hogy Suppan Márton – az Opten céginformációs rendszer adatai alapján – az offshore bejegyzésű IDW Consulting LLC kézbesítési megbízottja volt. Ez a cég tulajdonolta – a szintén az USA-ban bejegyzett MNG International Investments INC-vel és Suppan Boldizsárral közösen – a 2015-ben kényszertörléssel megszűnt IDW Consulting Kft.-t (későbbi nevén wlobber.com Kft.-t).
Az MNB a tavalyi év elején tette közzé, hogy összesen 258 millió forint piacfelügyeleti bírságot rótt ki az IDW Consulting LLC-re és a Goldstein Brokers Ltd-re visszafizetendő pénzeszközök engedély nélküli gyűjtése miatt. Továbbá 39 millió forint megfizetésére kötelezte a Goldstein Equitas-t, mivel a társaság jogosulatlanul nyújtott befektetési szolgáltatást ügyfelei számára. Az MNB-határozatban szerepel az is, hogy
"Az IDW Consulting – értékpapírnak nem minősülő – úgynevezett "Peak unit" értékesítésével valósította meg az engedély nélküli szolgáltatást, a Goldstein Brokers pedig pénzügyi eszközökbe történő befektetés céljából vett át ügyfélpénzeket, anélkül, hogy ténylegesen bármiféle tőkepiaci kereskedést folytatott volna."
A jegybank által megtett rendőrségi feljelentéssel kapcsolatban az Átlátszó megkereste a Budapesti Rendőr-főkapitányságot (BRFK). A testület részéről azt közölték, hogy jelentős kárt okozó csalás gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen folytat nyomozást a III. kerületi Rendőrkapitányság.
A BRFK tájékoztatásából kiderült az is, hogy a nyomozást több sértett feljelentése alapján, 2016. márciusában rendelték el, hogy megállapítsák, terhel-e valakit büntetőjogi felelősség. A nyomozás határideje 2018. október 11., amely meghosszabbítható. A rendőrség válasza kitért arra is, hogy "az ön által említett MNB határozat kiadásakor a nyomozás már folyamatban volt."
Sorozatos MNB-bírságok jogosulatlan pénzügyi tevékenységek miatt
A Magyar Nemzeti Bank egyébként az IDW Consulting Kft. másik tulajdonosát, az MNG International Investments INC-t egy másik piacfelügyeleti eljárásában ugyancsak nagy összegre, 292,5 millió forintra büntette az MNG Investments Zrt.-vel együtt.
Az MNB ugyanis megállapította, hogy "az MNG Investments Zrt. két, engedély nélkül befektetési szolgáltatást – portfólió-kezelést – végző társaság (az MTS Broker Ltd. és a Safebroker Kft.) részére Magyarországon függő ügynöki tevékenységet folytatott. Az MNG Investments Zrt. függő ügynöki nyilvántartásba vétele ellenére sem volt jogosult a megbízók részére befektetési szolgáltatási tevékenység közvetítésére, tehát jogosulatlanul tevékenykedett."
A Safebroker Kft.-vel kapcsolatban nemrég írtunk arról, hogy a cég ügyvezetője, Nanszák Mihály, illetve a kft. mögött álló vállalkozásban, az MNB által szintén megbírságolt MTS Broker Ltd.-ben lévő tulajdonostársa, Madarász Mihály ellen jogosulatlan pénzügyi tevékenység miatt folyó büntetőeljárásban Ibolya Tibor fővárosi főügyész másik vádhatóság kirendelését kérte.
Ibolya Tibor nem elfogultságból, hanem célszerűségből tett erre javaslatot a Legfőbb Ügyészségre, mivel Madarász Mihályt ismeri, felesége pedig barátnője a vádlott volt feleségének – közölte az ügyészség. Az viszont nem derült ki, hogy a fővárosi főügyésznek egy több éve tartó eljárásban miért csak mintegy két hónapja jutott csak eszébe, hogy az eljárást az ismeretség miatt megtámadhatják, s ő kínos helyzetbe kerülhet.
Visszatérve Suppan Mártonra, kíváncsiak voltunk arra, hogy az üzletember díjának odaítélésében a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ) miért nem látta problémának az IDW Consulting LLC-re kiszabott MNB-s bírságot, illetve a III. kerületi kapitányságon zajló nyomozást.
A FIVOSZ a megkeresésünkre azt válaszolta, hogy a díjazásnál "az elbírálás alapját képző benyújtott pályázati anyag és az elérhető adatok alapján" döntöttek. "Az ön által említettekről a szervezetünknek nem volt és nincs információja."
Ezt követően a legilletékesebbhez, Suppan Mártonhoz fordultunk. Megkeresésünkben többek között arról érdeklődtünk, hogy mi a véleménye a nyomozásról, illetve, hogy az IDW Consulting LLC befizette-e a rá kirótt bírságot az MNB-nek. Ő azonban ezekre a kérdésekre nem kívánt válaszolni.
Az IDW Consulting Kft., későbbi nevén wlobber.com Kft. mára megszűnt. A Suppan Mártonhoz köthető új vállalkozások egy része – az Egy Digitális Jövőért Nonprofit Kft., a Simplon Marketplace Kft. és a Simplon Zrt. – az I. kerületben, az Ostrom utca 27. szám alatti épület egyik lakásában, egy székhelyszolgáltatónál vannak bejelentve.
A FIVOSZ díj-átadását követően a Suppan Márton nonprofit kft.-je által kiadott Fintech.hu cikke az üzletember cégeként jelölte meg még a Peak Financial Services-t és a Nextree Zrt.-t is. Ez utóbbinak Inotay Balázs a vezérigazgatója és tulajdonosa, a székhelye pedig megegyezik az Eclectiq Minds Hungary-éval.
A hazai mobilfizetési fejlesztések szakértőjeként számon tartott Inotay Balázs a Cellum Zrt.-ben Kóka János, volt gazdasági miniszter munkatársa. Kóka másik érdekeltsége, a Festipay Zrt. is jelentkezett prepaid kártyával; a cég a magyar fesztiválok legnagyobb készpénzmentes fizetési szolgáltatója.
Veszprémi fideszes haverok és politikusok
A Fintech.hu domain tulajdonosa a Bakony-Balaton Média Kft. révén az a Tóth Gábor, aki 2015-ben kisebbségi tulajdonosként beszállt a közpénzekkel kitömött Pesti Srácok kiadójába, az Insider Média Kft.-be. A Bakony-Balaton Média 2011-2015-ben saját maga is jól szerepelt közintézmények kommunikációs pályázatain.
Tóth Gábor a vezérigazgatója annak az IDEONA Zrt.-nek, amelynek székhelye szintén az Ostrom u. 27. szám alatt található, Suppan több cégéhez hasonlóan. Az IDEONA tavalyelőtt alakult, de 2017-ben már konzorciumi tagként elnyert egy 1,5 milliárd forintos közbeszerzést, amelyet a MÁV írt ki 15 ezer tonna talpfa és egyéb olajjal telített fahulladék átvételére, elszállítására és kezelésére. A T-Trans Főép Kft. – GreenCollect Kft. – IDEONA Zrt. alkotta konzorciumban a zrt. feladata az adminisztráció, a projekt vezetési szolgáltatás és az informatikai szolgáltatás elvégzése.
Tóth tagja volt a helyi Fidelitasnak, így jó viszonyba került többek között Mihálovics Péterrel, a volt Fidelitas-alelnökkel, későbbi újnemzedéki ügyekkel megbízott kormánybiztossal, még későbbi Bakony-Balaton fejlesztési miniszteri biztossal is. Mihálovics később, az Új Nemzedékkel kapcsolatos botrányt követően az NFM-ben lett miniszteri kabinetvezető Seszták Miklós alatt.
A Suppan Mártonnak küldött megkeresésünkben rákérdeztünk arra, hogy miért van több érdekeltsége egy Ostrom utcai székhelyszolgáltatóhoz bejelentve. Suppan válasza szerint ennek oka a költség-optimalizáció és a napi ügyek egyszerűsítése volt. Az üzletember bizonyos cégekről nem tudott tájékoztatást adni az Átlátszó érdeklődésére:
"A Simplon Zrt. tevékenységében tanácsadóként veszek részt, így a vállalat napi ügyeiről nem tudok nyilatkozni. A Simplon Marketplace Kft.-ben tulajdonos vagyok, így a napi operációban nem veszek részt. A vállalat m-commerce felületekhez kapcsolódó K+F+I tevékenységgel foglalkozik, több mobil-applikációban működnek az általunk készített megoldások. Az Ideona Zrt. a Simplon Zrt. egyik tulajdonosa. Ezen kívül ezzel a vállalattal soha nem volt kapcsolatom, tevékenységét és ügyfélkörét nem ismerem."
Az Egy Digitális Jövőért Nonprofit Kft. ügyvezetőjeként a cég tevékenységéről Suppan Márton azt írta, hogy a cég weboldalának működtetése mellett létrehozták a Fintech Világa brandet, és ezzel a címmel rádióműsort indítottak a Trend FM-en, valamint ott van még a Fintech.hu szakportál is. Az ehhez kapcsolódó edukációs kampányukon keresztül a Fintech Világa közösségi média oldalain összesen több, mint 500 ezer embert értek el.
A Suppan által említett edukációs program a Szerencsejáték Zrt., az MVM Zrt. és a Mavir támogatását élvezi. A projektre vonatkozó szerződésekről és a támogatási összegekről szintén megkérdeztük a vállalkozót, de Suppan Márton az állami partnerekkel kapcsolatos szerződésekről a titoktartásra hivatkozva nem adott tájékoztatást.
Mivel a Simplon Zrt. részt vett állami cégek projektjeiben, így a Szerencsejáték Zrt. játékoskártyájának (prepaid Mastercard bankkártya) a kifejlesztésében, illetve az MVM kezdeményezésében a Papp László Sportaréna készpénzmentessé tételére, ezért az állami tulajdonú cégektől kikértük a szerződéseket és azok mellékleteit, hogy lássuk, pontosan mire, mennyi közpénzt kaptak a Suppanhoz köthető vállalkozások.
Továbbá közérdekű adatigénylést küldtünk az MFB-nek és a leányvállalatának, a Hiventures Zrt.-nek, valamint a Mavirnak is. Ezekre cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz, de amennyiben megkapjuk a szerződéseket, beszámolunk róluk.
Akad további állami kötődés is: az Eclectiq Minds Hungary Zrt.-ben Suppan Mártonnal és Inotay Balázzsal együtt az igazgatóság tagja Kisgergely Kornél, aki az MFB egyik leányvállalata, a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatója. A Hiventures portfóliójában pedig szoftverfejlesztő startupként szerepel az Eclectiq Minds is.
Csikász Brigitta
|
Állami vállalatok üzletelnek a tavalyi év fiatal vállalkozójával, pedig csalás miatt nyomoznak egy cége után
|
Úgy választották meg tavaly az év fiatal vállalkozójának Suppan Mártont, hogy egy hozzá köthető cég tulajdonosai ellen piacfelügyeleti eljárások során súlyos büntetéseket rótt ki, sőt feljelentést is tett a Magyar Nemzeti Bank. A rendőrség jelentős kárt okozó csalás miatt nyomoz az ügyben. Eközben Suppan új vállalkozásai közben egymás után nyerik el az állami megbízásokat, például a Szerencsejáték Zrt.-nél és a Magyar Villamos Műveknél is.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/07/11/allami-vallalatok-uzletelnek-a-tavalyi-ev-fiatal-vallalkozojaval-pedig-csalas-miatt-nyomoznak-egy-hozza-kotheto-ceg-utan/
|
2018-07-11 12:09:08
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Ha gödörbe estél, ne áss tovább – akár magára is varrathatná a dakota közmondást Schmidt Mária történész, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány (KKTTKK) kurátor-főigazgatója, annyira kívánatos lenne, ha figyelembe venné. Akkor talán nem írnának ilyet egy az Átlátszónak címzett levél végére:
„Hangsúlyosan kívánom felhívni a figyelmet a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 219. §-a büntetni rendeli a jogosulatlan személyes adattal történő visszaélést.”
Pedig ha tényleg eltolódott valami Milo Yiannopoulos személyes adataival kapcsolatban, azt a Közalapítvány tolta el.
Az Átlátszó hétfőn közölte, hogy az ismert szélsőjobbos provokátor, Milo Yiannopoulos 20 ezer dolláros honoráriumért migránsozhatott a KKTTKK májusi rendezvényén, amelynek megszervezése ezen felül is közel 15 millió forintba került az adófizetőknek. Mindezt az Európai Baloldal – Munkáspárt 2006 elnöke, Vajnai Attila közérdekű adatigénylésére adta ki a Közalapítvány (titok azért még így is maradt: nem ismert Yiannopoulos és stábja repülőjegyének költsége).
Cikkünkből kiderült az is, a kiadott szerződés-másolatokból kitörölték Yiannopoulos személyes adatait (amerikai lakcím, brit útlevélszám), ám egyéb kapcsolódó dokumentumon ez sajnos elmaradt.
Csak az nem hibázik, aki nem dolgozik, ügyet sem vetnénk rá, ha a KKTTKK egyebek mellett nem éppen arra hivatkozva kért volna költségtérítést Vajnaitól, hogy GDPR-szakértőt (adatvédelmi szakértőt) kell megbíznia, mely adatokat adhat ki, melyeket nem.
Miután azonban Schmidték is értesültek a balfogásról, elnézéskérés helyett fenyegetőzésbe kezdtek. Még aznap este írtak, méghozzá az Átlátszó által működtetett Kimittud felületen Vajnainak, eléggé kattogós stílusban felszólítva az adatigénylőt, hogy tüntesse el Yiannopoulos lakcímét és útlevélszámát (a levél az adatigénylés fentebbi linkjén olvasható). Gyakorlatilag ugyanebben az időben megküldték a követelőzést az Átlátszónak is.
Vajnai, mint az Átlátszónak elmondta, a Legfőbb Ügyészséghez fordult, megítélése szerint ugyanis éppen a KKTTKK illetékese sértette meg a Btk-t, s levelükkel ezt indirekt módon el is ismerik.
Magas labda, mi tagadás. Főleg azért, mert sem Vajnai, sem az Átlátszó nincs abban a helyzetben, hogy törölje a kért adatokat. A Közalapítvány adatigénylésre adott válasza ugyanis egy Wetransfer adatküldő linket tartalmazott, a linken elérhető fájlokat pedig a címzett csak letölteni tudja, szerkeszteni nem.
Sőt, egy mindenre kiterjedő nyomozás akár még azt is kiderítheti, hogy Yiannopoulos maga hagyta jóvá adatai küldözgetését, vagy akár azt is, hogy azok közpénz felhasználásával kapcsolatosak, ezért közérdekből nyilvánosak. Azaz, még az is elképzelhető, bár nem túl valószínű, hogy a KKTTKK-ban sem szegték meg a jogszabályokat.
Mindenesetre az elég határozottan kijelenthető, hogy sem az adatigénylő (Vajnai), sem a Kimittud üzemeltetői, sem senki más, aki letöltötte és megtekintette a Közalapítvány által kiadott adatokat nem sértett semmiféle jogszabályt.
Az Átlátszó cikke például arra a linkre mutatott, amely a KKTTKK által közzétett iratmásolatokat tartalmazza. Márpedig alappal feltételezhető, a GDPR-szakértő bevonása és a nekünk küldött fenyegetőző levél hangvétele alapján, hogy a Közalapítvány kellő gondossággal jár el a személyes adatok védelmével kapcsolatban.
Éppen ezért gondolhatjuk, hogy csak azokat a személyes adatokat nem tették felismerhetetlenné a szerződésben és mellékleteiben, amelyek az Infotv. alapján közérdekből nyilvánosnak minősülnek, vagy amelynek nyilvánosságra hozatalához az érintett hozzájárult – egyebek mellett ezt válaszoltuk a KKTTKK-nak, hozzátéve, hogy a büntetőjogi szankcióval való fenyegetőzést ilyen előzmények után tisztelettel mellőzni javasoljuk.
A csapkodás ugyanakkor ismét ráterelte a figyelmet a Közalapítvány GDPR-szakértőjére – akinek az igénybevétele miatt Vajnainak 17 ezer 600 forintjába került az adatigénylés. Éppen ezért közérdekű adatigénylésben kértük a KKTTKK-tól az említett GDPR szakértővel kötött szerződés kiadását. Kezdő adatgazdák figyelmébe: nem az illető lakcímére vagyunk kíváncsiak, de ezt akár egy újabb GDPR-szakvélemény is meg tudja erősíteni.
|
Schmidt Mária közalapítványa eltolta az anonimizálást, mégis ők fenyegetőznek büntetőjogi következményekkel
|
Schmidt Mária áthúzná a szomszédba a döglött lovat. Büntetőparagrafusokkal fenyegetőzik az általa vezetett közalapítvány amiatt, ahogyan ők maguk anonimizálták a szélsőjobbos provokátor, Milo Yiannopoulos egyes személyes adatait egy közérdekű adatigénylésre adott válaszukban.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2018/07/11/schmidt-maria-kozalapitvanya-eltolta-az-anonimizalast-megis-ok-fenyegetoznek-buntetojogi-kovetkezmenyekkel/
|
2018-07-11 12:33:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
"Tudtad, hogy Mészáros Lőrinc megvett egy nyelviskolát? Erre tessék!"
- kommentálták a 444-nek nyelvtanári körökből azt a keddi hírt, hogy
a Nemzeti Versenyképességi Tanács - amit maga Varga Mihály pénzügyminiszter vezet - azt javasolja a kormánynak, hogy az vezesse be a nyelvtanulási diákhitelt.
"Hogy mi? Mészáros Lőrinc titokban beszállt volna a nyelvtanítási bizniszbe is? És erre egyből a javára módosítják a szabályokat?"
- tettem fel magamban egy csomó kérdést, aztán utánanéztem, hogy mi igaz ebből.
Az eredeti pletyka/információ is arról szólt, hogy nem személyesen Mészáros, hanem az őt több cég vezetésében képviselő, közismert bizalmi embere, Antal Kadosa ügyvéd vásárolta volna meg a Manhattan Stúdió nevű nyelviskolát. (Ha kiváncsi vagy Antal és Mészáros üzleti kapcsolatára, ezt a remek Index-cikket érdemes elolvasnod.)
Ez a tény könnyen ellenőrizhető az online céginformációs rendszerekben. Antal Kadosa Adorján eszerint 2017. legvégén szerezte meg a céget, vagyis a MANHATTAN Stúdió Kereskedelmi, Oktatási és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságot.
A Manhattan tisztes nyereséggel működő vállalkozás volt a tulajdonosváltás előtti évben: 165 millió forintos forgalom mellett 18 milliós adózott eredményt produkált. Ez remek, de első blikkre nem tűnt Mészáros Lőrinc szintjének.
Ezek után megkerestem Antal Kadosát. Az ügyvéd elmesélte, hogy első végzettségét tekintve nyelvész - a jogász-üzletember előbb a Kodolányi János Főiskola német és kommunikáció szakát végezte el, utána iratkozott be a Pázmány jogi karára - pályája elején pedig tolmácsolással és fordítással is foglalkozott. Ezért gondolta jó ötletnek, hogy most egy nyelviskolába fektessen. Antal azt mondta, hogy ez nem a legelső ilyen profilú vállakozása, hiszen régebben is volt már például fordítóirodája.
Direkt kérdésemre határozottan leszögezte, hogy a Manhattan Stúdiót nem Mészáros Lőrinc megbízásából, hanem abszolúte saját üzleti projektként vette meg. Az eredeti terve az volt, hogy aktívan részt fog venni a cég irányításában, de az utóbbi időben annyi egyéb feladata támadt, hogy egyáltalán nem tudott belefolyni a Manhattan ügyeibe, ahol "a menedzsment teszi a dolgát".
A diákhitel nyelvtanulásra való kiterjesztéséről pedig azt mondta, hogy a felvetésről is tőlem hall először.
|
Nyelviskolát vett Mészáros Lőrinc jobbkeze, és a dolog nem függ össze azzal, hogy diákhitelből lehet nyelveket tanulni
|
"Tudtad, hogy Mészáros Lőrinc megvett egy nyelviskolát? Erre tessék!" - kommentálták a 444-nek nyelvtanári körökből azt a keddi hírt, hogy
a Nemzeti Versenyképességi Tanács - amit maga Varga Mihály pénzügyminiszter vezet - azt javasolja a kormánynak, hogy az vezesse be a nyelvtanulási diákhitelt.
| null | 1 |
https://444.hu/2018/07/12/sajat-maganak-vett-nyelviskolat-meszaros-lorinc-jobbkeze-es-a-dolog-nem-fugg-ossze-azzal-hogy-diakhitelbol-lehet-majd-idegen-nyelveket-tanulni
|
2018-07-12 11:00:00
| true | null | null |
444
|
Biztos piac, legyártható termék, finanszírozás: látszólag minden adott volt a sikerhez, jelen állás szerint mégis csúfos bukás a nemzeti autóbusz-gyártási program budapesti fellegvárának szánt, a napokban csődvédelembe menekült Ikarus Egyedi Kft. története.
Pedig a cég tulajdonosa, Mészáros Csaba korábban megvalósította a közép-kelet-európai álmot: német multiknak – például a Siemensnek – bedolgozva saját mérnök-informatikai cégcsoportot hozott létre, és neves nyugati cégekkel versenyezve szerte a világban megbízásokat szerzett. Az ipari szoftvereket fejlesztő részleget 2013 végén a Forbes becslése szerint 6-9 milliárd forintért adta el.
A vállalkozó ebben az évben kezdett más területek felé nyitni. A bankszektorban csak egy rövid kirándulást tett, majd a buszgyártás felé fordult. Az ARC néven ismert busztervező csapattal összefogva, a BKV-val együttműködve gyártottak pár tucat szóló (nem csuklós) autóbuszt. Emellett megalkották egy sorozatgyártásra alkalmas csuklós prototípusát.
A kritikus időszak 2016 tavaszán jött el, amikor úgy nézett ki, hogy a 3-as metró pótlása miatt felmerült igények kielégítésére minimum 35, de az opcionális mennyiséggel együtt jó eséllyel összesen 150 új csuklóst gyárthat az Ikarus Egyedi, a végszerelést ezúttal is a BKV végezte volna.
A 35 darab sem tűnt rossz üzletnek egy akkor még csak a szárnyait bontogató gyártó számára, nehezen átlátható lobbiharc nyomán azonban ebből nem lett semmi.
Ezt követően úgy tűnt, hogy az Ikarus Egyedi mégis jól járhat, mert megnyerte a Volánbusz 180 darab*A tendert eredetileg még MABI-Bus Kft. néven nyerte az Ikarus Egyedi. A terv az volt, hogy mind a 180 buszt a Volánbusz használja majd, főként a Budapesten, a 3-as metró pótlására. Akkori állás szerint a BKV-nak nem lett volna elég busza ehhez a feladathoz, ezért a kormányzati terv az volt, hogy a BKK a Volánbuszt bízza meg a metrópótlással. A BKK, azaz a főváros számára azonban a kiszervezett buszok által biztosított szolgáltatás igencsak drága, ráadásul a Volánbusz Budapest saját cége, a BKV elől vette volna el a forrásokat. Ezért inkább visszavettek az állományba 30 év feletti Ikarusokat, és beszereztek nyugatról selejtezett buszokat is, így kérdésessé vált, mit csinált volna a Volánbusz a BKK előírásai szerint megrendelt buszokkal. Mindenesetre rávették a BKV-t, hogy a 180-as kontingensből szerződjön le 30 darab átvételére. Az Ikarus Egyedi Kft. végül csak a BKV-nak kezdte meg a buszok leszállítását, de számos műszaki probléma merült fel, a BKV sokáig át sem akarta venni ezeket a járműveket. A hírek szerint 7 darabot végül átvettek és elkezdtek használni, összesen pedig 10 darab készülhetett el. , budapesti közlekedésre alkalmas kivitelű csuklós buszra kiírt tenderét. Sokakat meglepett, hogy a cég vállalta a rövid, mindössze héthónapos szállítási határidőt, miközben már nem a BKV-val összedolgozva, hanem önállóan kellett gyártania.
Ennél már csak az volt megdöbbentőbb, hogy elkezdték áttervezni a prototípust, és létrehozni belőle egy jó fél méterrel rövidebb modellt. A BKV-s koprodukció elengedése mellett ez volt az a kritikus döntés, amely leginkább megpecsételte a cég sorsát. Az újratervezés és az engedélyek beszerzése nagyjából el is vitte a hét hónapot. Ekkor az állam a cég segítségére sietett egy gyors szabályváltoztatással: előírták, hogy a buszokban legyen motortéri tűzoltórendszer, erre hivatkozva kapott 8 hónap haladékot a cég.
Cikkünk megjelenése után Varga Antal, az Evopro Bus Kft. főmérnöke megkeresett minket e-mailben és magyarázatot adott az áttervezésre: szerinte ezért azért volt szükség, hogy a prototípus busz 112 fős férőhelyét 151-re tudják emelni.
A gyártás szempontjából a haladék nem volt túl sok mindenre elég, mindössze tíz busz készült el, mielőtt a cég lényegében fizetésképtelenséget jelentett, és csődvédelembe menekült. Pedig az MKB több milliárd forint hitelt nyújtott, hogy elkészüljenek a járművek.
Azaz nemcsak piaca volt a buszoknak, hanem a finanszírozás is biztos volt, mégsem sikerült megszervezni a gyártást.
Mészáros Csabáék igyekeztek rávenni a kormányt, hogy a társaságot minősítse stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek. Sikerrel is jártak: kedd este az Innovációs és Technológiai Minisztérium közölte, hogy az Ikarus Egyedi megkapta ezt a státust. A tárca szerint a döntéssel lehetővé válhat a cég vagyonának, a felhalmozott termelőeszközöknek, készleteknek és tudásnak az egyben tartása.
A lépés nem meglepő, mert a leginkább kormányközeli kormányközeli vállalkozók (például Mészáros Lőrinc, Szemerey Tamás) által tulajdonolt MKB pénze forog kockán. A követelések fejében a pénzintézeté lehet az Ikarus Egyedi, de közvetve már korábban is kikövetkeztethető volt Szemerey érdekeltsége a buszgyártó cégben.
Szerdán a BKV közölte, hogy a nem szerződésszerű teljesítés miatt (a határidő lejárta után 90 nappal is csak 10 buszhoz jutott hozzá a 30 helyett) eláll a szerződéstől, és a kötbérigényét is érvényesíteni fogja. Nem sokkal később a Volánbusz is hasonlóan nyilatkozott.
Ha érdemben folytathatja tevékenységét a cég, az utóbbi évek tükrében némileg meglepő lenne, ha ebben Mészáros Csabának is lapot osztanának. Az állam nemcsak a buszos piacon igyekezett helyzetbe hozni: az elmúlt évtizedben 6,7 milliárd forintnyi uniós, kutatási és más állami támogatás kötött ki az Evopro-csoport cégeinél, szemmel látható piaci siker nélkül.
Pedig a projektek igen sokrétűek: az “Innovatív folyami katamarán gyorshajó kifejlesztése az evopro Kft.-nél” például 675 millió forintot kapott. A „Mobil eszközökre épülő összetett multimédia információ elosztó rendszer létrehozását megalapozó módszerek kidolgozása – intelligens multimédia információ-bróker” pedig 186 milliót.
Városi hibrid autóbuszok fejlesztésére 392 milliót kaptak, ebből 4 prototípus jármű készült Varga Antal tájékoztatása szerint, amit kiállításokon mutattak be. Az Evopro még gyógyszerjelölt molekulák kutatásában is részt vett egy konzorcium tagjaként, a cég erre 292 milliót nyert a magyar államtól.
A végjátékhoz közeledve sem álltak le a támogatások: 2018 májusában, amikor már jócskán késében volt a 180 busz leszállításával az Ikarus Egyedi, a Nemzetgazdasági Minisztériumtól 99,6 millió forintot nyert az Evopro Bus Kft. az EMEurope projekt keretében a troli 2.0 nevű programra. Ebből egyébként az is látszik, hogy nemcsak a magyar támogatási rendszerrel van gond, hanem az unióssal is, hiszen a projekt keretében olyan cégek fejlesztenek új trolibuszt, amelyek finoman szólva sincsenek a troligyártás élvonalában, így nincs sok esély arra, hogy a kutatási pénzek a való életben hasznosulnak. Ráadásul egy létező dolgot akarnak fejleszteni: az akkumulátoros trolibuszt. Ilyenek már Budapesten is tucatszámára járnak, a lengyel-cseh Solaris-Skoda gyártotta őket.
|
A kárhozat útja: az újabb Ikarus-bukás háttere
|
Biztos piac, legyártható termék, finanszírozás: látszólag minden adott volt a sikerhez, jelen állás szerint mégis csúfos bukás a nemzeti autóbusz-gyártási program budapesti fellegvárának szánt, a napokban csődvédelembe menekült Ikarus Egyedi Kft. története.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20180711/a-karhozat-utja-az-ujabb-ikarus-bukas-hattere/
|
2018-07-11 11:48:00
| true | null | null |
G7
|
A magyar médiapiac legnagyobb szereplője lehet az állami lottó- és sorsjegymonopólium, a Szerencsejáték Zrt, amely tavaly 16,1 milliárd forintot költött hirdetésekre. Mivel a teljes magyar reklámpiac 216 milliárd forint volt, ezért bátran állíthatjuk, hogy a Szerencsejáték Zrt. költi el minden 15. magyar reklámforintot, és ennek elsősorban Andy Vajna TV2-je örülhet.
A hirdetésre költött döbbenetes összeg azért is figyelemreméltó, mert – a sokak megélhetését veszélyeztető játékautomaták betiltása után – a Szerencsejáték Zrt.-nek elvileg szerepet kellene játszania a játékszenvedély elleni harcban. A hatalmas reklámhadjáratban viszont azt látjuk, hogy a cég inkább saját bevételeinek növelésére törekszik.
A látszólagos ellentmondásról megkérdeztük a vállalatot is. A Szerencsejáték Zrt. elismerte, hogy “a lottótársaság sikeres marketingkommunikációs tevékenysége is nagymértékben hozzájárult” a bevételek növekedéséhez. Ugyanakkor “egyik játékunk sem tartozik a játékfüggőség szempontjából veszélyesnek minősülő kategóriába“, írják, mivel az állami vállalat “társadalmi felelőssége tudatában” nagy hangsúlyt fektet a játékszenvedély megelőzésére és kezelésére, a termékeiket egy szoftverrel tesztelik bevezetés előtt.
A kampány mindenesetre tényleg sikeresnek tűnik, hiszen sportfogadások és a kaparós sorsjegyek szédületes felfuttatásával 2010 és 2017 között 2,6-szorosára nőtt a cég árbevétele. A profitból pedig jelentős bevétele van a magyar államnak, ezzel korábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA szenvedélybetegség, ami az állam támogatásával terjed, és az állam keres rajtaElképesztő pénzt szerencsejátékoznak el a magyarok, az állam köszöni szépen az önkéntes adót. Kiszámoltuk, melyikkel húzza le az állam a leginkább a szenvedélybetegeket.
A tavaly már 437 milliárd forintos árbevétel azonban más szempontból is érdekes: az Szerencsejáték Zrt. megrendelőként is jelentős megrendelő a magyar gazdaságban. 2017-ben például 58 milliárd forintnyi szolgáltatást vettek igénybe. Az éves beszámolóból nem sok konkrétum derül ki arról, hogy ez pontosan miből is áll össze, de elég magas összegnek tűnik, főleg, ha arra gondolunk, hogy a szerencsejátékok megszervezéséhez és értékesítéséhez nem kell olyan sok dolog. Nyomtatni kell szelvényeket, üzleteket bérelni, alkalmazottakat felvenni, számítógépes rendszert üzemeltetni. Érdekes módon ezek csak a kisebb tételek, hiszen az említett 58 milliárdból
bérekre 14 milliárdot,
bérleti- és lízingíjakra 1,6 milliárdot,
adatátvitelre és számítástechnikai szolgáltatásokra 2 milliárdot
szerepeltetnek. Az állami monopólium költ még 35,9 milliárd “alaptevékenységet közvetlenül segítő szolgáltatás” néven is, ez a tétel teljesen áttekinthetetlen, nem tudunk róla lényegében semmit.
Hirdetésre ezen felül elképesztő pénzt költ a Szerencsejáték Zrt.: 16,1 milliárd forintot. A vállalat hirdetési kedve egyre nagyobb.
Mivel az árbevétel kétharmadát elviszik a nyeremények,*Ezt érdemes fejben tartania annak, aki sorsjegyet vagy lottószelvényt vesz a Szerencsejáték Zrt-nél: ha nagyon sokat játszik, akkor a legvalószínűbb, hogy hosszú távon minden elköltött 3 forintból 2-t fog visszakapni. a cég kiadásait a bruttó eredményhez, tehát a nyertesek kifizetése után megmaradt pénzhez érdemes hasonlítani. Tavaly ez 147 milliárd forint volt, ennek 11 százalékát tették ki a hirdetési kiadások. Ez az arány ötödével magasabb, mint 2010-ben. Tehát nem csak a bevételekkel arányosan van egyre több szerencsejáték-reklám, hanem a bruttó eredménynek egyre nagyobb részét költik hirdetésre, ezzel is tovább pörgetve az egyre inkább elharapódzó játékszenvedélyt.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mennyire jelentős szereplő a magyar reklámpiacon az Szerencsejáték Zrt., ezért az elmúlt nyolc évben megnéztük, hogy a Magyar Reklámszövetség által évente közölt teljes magyar reklámpiaci kiadásnak mekkora részét tette ki az állami cég reklámköltése. A cég részesedése nagyon megnőtt: 2010-ben még csak minden 26., 2017-ben pedig már minden 15. reklámforintot ők költöttek el a magyar médiafelületeken.
Nem mindenhol egyenletesen növekedett azonban a cég reklámköltése: 2015-től például szinte teljesen eltűntek az óriásplakát hirdetések a portfólióból. Ennek a legfőbb oka az lehetett, hogy a 2014-es G-nap néven elhíresült Orbán-Simicska szakítás után már nem vagy alig hirdettek Simicska Lajos érdekeltségeinél, amelyek meghatározóak a hazai kültéri hirdetési piacon. Egyre nagyobb teret kaptak a viszont a nyomtatott médiában megjelenő hirdetések, éppen akkor, amikor a Mediaworks Mészáros Lőrinc kezébe került, és más kormányközeli csoportok is egyre nagyobb piaci szereplőkké váltak.
Ha összevetjük a Szerencsejáték Zrt. tíz legnagyobb médiapartnerét 2013-ban és 2017-ben, az alábbi ábrát kapjuk. Csak a TV2 tudott a top 10-ben maradni, mindenki más lecserélődött. 2013-ban még a Simicska-érdekeltségek vitték a hirdetési bevétel felét, 2017-ben a top 10-be csak a Blikk fért be nem állami vagy kormány-közeli médiumként (a nyilakra kattintva lehet 2010 és 2017 között váltani).
Érdemes azt is megnézni, hogy mely tévéknél hirdetett a Szerencsejáték Zrt. A Kantar Media adatbázisa alapján összeszedtük, hogy mely tévés cégnél mennyi reklámidőt vásároltak az elmúlt években. A számok elég jól mutatják, hogy nem a piaci alapon osztják el a hirdetéseket, tehát nem a nézettséggel arányosan, hiszen a TV2 csoporthoz került tavaly az összes hirdetés 78 százaléka. A kormányzattal szemben helyenként kritikus RTL-csoportnál viszont gyakorlatilag megszűntek a szerencsejáték-hirdetések, pedig 2010-ben még 7 százalék körül alakult az arányuk. Tavaly már a tévés költések
Ez alátámaszthatja azt a feltételezést, hogy az óriási reklám büdzsével rendelkező állami cég egyben kiváló kifizetőhely is, hiszen az állami hirdetési milliárdokkal könnyen nyertségessé tehető egy-egy kiválasztott médium. Míg azokat, akiktől elviszik a hirdetést, könnyen veszteségessé tehetik.
Pontosan nem lehet megmondani, hogy ez a TV2-nél mekkora bevételt jelent. A cég beszámolója szerint 2017-ben 18,8 milliárd forint bevétele volt. Azt csak a listaárak alapján lehetne megbecsülni, hogy mennyi pénzt hagyott náluk a Szerencsejáték Zrt., de különösen a nagy hirdetők ebből jelentős, nehezen becsülhető kedvezményt szoktak kapni. A magyar reklámpiacon a teljes hirdetési torta negyedét költik a hirdetők tévé hirdetésre, és nagyjából a hatodát a Google és a Facebook hirdetésekre. Mivel ilyenekkel nem nagyon találkoztunk az Szerencsejáték Zrt.-nél, ezért úgy becsüljük, hogy a teljes hirdetési kiadásaik harmada lehet a tévés hirdetések összege.
Becslésünk szerint tehát évi 4,2 milliárd forintot költhet a Szerencsejáték Zrt. a TV2-nél, ami a csatorna hirdetési bevételének nagyjából 44 százaléka.
Ez már önmagában fontos szerepet tölthet be abban, hogy a TV2-nek sikerült árbevételben az RTL-csoportot is megelőznie árbevételben.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVajnával sikerült, bevételben a TV2 lenyomta az RTL-tHiába ért el alacsonyabb nézettséggel is magasabb bevételt konkurensénél Andy Vajna tévés cége, a TV2 így is veszteséges maradt, miközben az RTL nyereséget termelt.
|
Évi 16 milliárdért reklámoz a Szerencsejáték Zrt., amiből leginkább a baráti média profitál
|
A magyar médiapiac legnagyobb szereplője lehet az állami lottó- és sorsjegymonopólium, a Szerencsejáték Zrt, amely tavaly 16,1 milliárd forintot költött hirdetésekre. Mivel a teljes magyar reklámpiac 216 milliárd forint volt, ezért bátran állíthatjuk, hogy a Szerencsejáték Zrt. költi el minden 15. magyar reklámforintot, és ennek elsősorban Andy Vajna TV2-je örülhet.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20180710/evi-16-milliardert-reklamoz-a-szerencsejatek-zrt-amibol-leginkabb-a-barati-media-profital/
|
2018-07-10 12:04:00
| true | null | null |
G7
|
nepszava.hu;T.A.;
Ikarus;Nemzeti Innovációs és Technológiai Minisztérium;
2018-07-10 20:34:52
Megmenti a kormány az Ikarust
Stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítette az Ikarus Egyedi Kft.-t az Innovációs és Technológiai Minisztérium - pont ahogy a cég ezt hétfőn kérte.
A kormány az Ikarus Egyedi Kft.-t - annak kérésével összhangban - stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítette - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kedden az MTI-vel.
Mint a Népszava is megírta, a kft. hétfőn jelentette be, hogy fizetési nehézségeinek kezelése érdekében csődvédelmet kért, a csődeljárás alatt reorganizálják a társaság működését, és helyreállítják a fizetőképességét. Arra kérte a kormányt, minősítse a társaságot stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek, és vegyen részt a reorganizációs folyamatban.
A szállítás meghiúsulására pedig minden esély adott volt, miután már kétszer hosszabbították eredménytelenül a határidőt. Ez esetben pedig a szerződött felek felmondhatták volna a szerződést, és kötbérigénnyel is felléphettek volna.
A tárca közleményében szerint a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítéssel lehetővé válhat a cég vagyonának, a felhalmozott termelőeszközöknek, készleteknek és tudásnak az egyben tartása.
A kormány döntése borítékolható volt, miután a hazai buszgyártás fejlesztésére a kormány kiemelt nemzetgazdasági érdekként tekint, még ha a hivatalos szólamok szerint ezt továbbra is piaci és nem állami szereplők tevékenységére támaszkodva kívánja elérni. Változatlan cél, hogy Magyarországon olyan buszok készüljenek, amelyeknek a hazai hozzáadott értéke magas, és amelyek a nemzetközi piacokon is versenyképesek - írja közleményében a tárca.
Az evopro Bus Kft., a Lanta Kft., és az Albaric Kft. által tulajdonolt cég a legutóbb közölt, 2016. szeptember 30-án zárult üzleti évről szóló a nyilvános cégbeszámolója szerint közel kétszáz dolgozót foglalkoztatott. A cég nettó árbevétele 5,651 milliárd forint, adózás előtti eredménye 149,5 millió forint volt a 2016. szeptember végén zárult üzleti évben. Egy évvel korábban, a 2015. szeptember 30-án zárult üzleti évben az akkor Mabi Busz Kft. néven működő cég 937 millió forint árbevételt, 100,5 millió forint adózás előtti eredményt ért el.
|
Megmenti a kormány az Ikarust
|
Stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítette az Ikarus Egyedi Kft.-t az Innovációs és Technológiai Minisztérium - pont ahogy a cég ezt hétfőn kérte.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3001142_megmenti-a-kormany-az-ikarust
|
2018-07-10 20:34:00
| true | null | null |
Népszava
|
Ikarus;BKV;
2018-07-11 14:25:00
Harmincból tíz busz sikerült, a BKV eláll az Ikarus-szerződéstől
Az Ikarus Egyedi Kft. összesen 180 buszra szerződött a Volánnal és a BKV-val, de nem tudta ezeket legyártani. A kormány mégis megmentené a céget, stratégiailag kiemelt jelentőségűnek nyilvánította.
A BKV Igazgatóságának döntése alapján a BKV eláll az Ikarus Egyedi Kft.-vel kötött szerződéstől – írja közleményben a BKV Zrt.
Felidézték, hogy a Volánbusz Zrt. és az Ikarus Egyedi Kft. között 2017. január 16-án jött létre szerződés 180 Modulo M168d típusú csuklós autóbusz adásvételéről. Ugyanebben az évben december 20-án a Volánbusz Zrt., a BKV Zrt. és az Ikarus Egyedi Kft. háromoldalú szerződést kötött 30 jármű átruházása érdekében.
A 30 autóbuszból a szerződés teljesítésének határidejéig (2018. április 11.), illetve a határidőt követő, szerződésben rögzített további 90 napos időszak leteltéig összesen 10 darabot vettek át. A szerződés értelmében a BKV Zrt. a nem szerződésszerű teljesítésre tekintettel jogosult a szerződéstől való elállásra, valamint a késedelmes teljesítésre tekintettel további jogkövetkezmények (kötbér) alkalmazására.
„A BKV Zrt. Igazgatóságának döntése értelmében Társaságunk az Ikarus Egyedi Kft.-vel kötött Modulo M168d típusú autóbuszok adásvételéről szóló szerződéstől az Ikarus Egyedi Kft. által nem teljesített rész tekintetében eláll. Megkezdjük továbbá az Ikarus Egyedi Kft.-hez csatlakozó szerződések felülvizsgálatát is, melynek eredményéhez képest fog Társaságunk a további szükséges lépések megtétele felől dönteni, hiszen a BKV nem kíván lemondani a szerződésekben biztosított jogairól, illetve azok érvényesítéséről” – olvasható a közleményben.
Megmentené a kormány
Mint a Népszava is megírta, az Ikarus Egyedi Kft. hétfőn jelentette be, hogy fizetési nehézségeinek kezelése érdekében csődvédelmet kért, a csődeljárás alatt reorganizálják a társaság működését, és helyreállítják a fizetőképességét. Arra kérte a kormányt, minősítse a társaságot stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek, és vegyen részt a reorganizációs folyamatban. A kérése teljesült, és az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye szerint szerint a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítéssel lehetővé válhat a cég vagyonának, a felhalmozott termelőeszközöknek, készleteknek és tudásnak az egyben tartása.
|
Harmincból tíz busz sikerült, a BKV eláll az Ikarus-szerződéstől
|
Az Ikarus Egyedi Kft. összesen 180 buszra szerződött a Volánnal és a BKV-val, de nem tudta ezeket legyártani. A kormány mégis megmentené a céget, stratégiailag kiemelt jelentőségűnek nyilvánította.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3001207_harmincbol-tiz-busz-sikerult-a-bkv-elall-az-ikarus-szerzodestol
|
2018-07-11 14:25:00
| true | null | null |
Népszava
|
Ikarus;Volánbusz;
2018-07-11 21:45:33
A Volán is szerződést bont az Ikarus Egyedivel
A BKV után a Volánbusz Zrt. is eláll az Ikarus Egyedi Kft.-vel kötött, esetükben 180 autóbuszról szóló szerződéstől - közölte a zrt. az MTI-vel szerdán. Hiába, hogy stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet lett az Ikarus.
A közlemény szerint a Volánbusz azt követően döntött erről, hogy az Ikarus Egyedi Kft. a 2018. április 11-i teljesítési a határidőt követő, a szerződésben rögzített további 90 napos türelmi idő leteltéig sem szállította le az autóbuszokat, amelyek szállítási jogát közbeszerzési eljárásban nyerte el.
Szintén szerdán a BKV Zrt. is bejelentette, hogy a cég igazgatóságának döntése értelmében eláll az Ikarus Egyedi Kft.-vel kötött megrendelési szerződéstől, amely 30 Modulo csuklós busz vételéről szól. A BKV Zrt. szerdai, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a Volánbusz Zrt. és az Ikarus Egyedi Kft. 2017. január 16-án 180 Modulo M168d típusú csuklós autóbusz adásvételéről írt alá - közbeszerzési eljárás eredményeként - szerződést. Ugyanebben az évben, 2017. december 20-án a Volánbusz, a BKV és az Ikarus kft. háromoldalú szerződést kötött 30 jármű átruházásáról.
Az autóbuszok közül a teljesítés határidejének - másodszori - lejártáig mindössze 10 járművet vett át a BKV. A cég ezért nem szerződésszerű teljesítésre hivatkozva eláll a szerződéstől és kötbérigényét is érvényesíteni fogja. Emellett a BKV az Ikarus Egyedi Kft.-vel kapcsolatos egyéb szerződéseit is felülvizsgálja.
A Ikarus Egyedi Kft. hétfőn jelentette be, hogy fizetési nehézségeinek kezelése érdekében csődvédelmet kért, a csődeljárás alatt reorganizálják a társaság működését és helyreállítják a fizetőképességét. Arra kérte a kormányt, minősítse a társaságot stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté és vegyen részt a reorganizációs folyamatban.
|
A Volán is szerződést bont az Ikarus Egyedivel
|
A BKV után a Volánbusz Zrt. is eláll az Ikarus Egyedi Kft.-vel kötött, esetükben 180 autóbuszról szóló szerződéstől - közölte a zrt. az MTI-vel szerdán. Hiába, hogy stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet lett az Ikarus.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3001278_a-volan-is-szerzodest-bont-az-ikarus-egyedivel
|
2018-07-11 21:45:00
| true | null | null |
Népszava
|
A 4 milliós lélekszámú Horvátország első vébédöntőjére készül.
Közben nemrég a horvát futballélet vezetőit több év fegyházra ítélték, és két sztárt, Luka Modrićot és Dejan Lovrent is börtön fenyegeti.
Játékosoktól ügynökökön át politikusokig mindenki érintett.
A mérhetetlen korrupció miatt a legkeményebb szurkolók évek óta direkt ártanak a válogatottnak.
Június első hetében, miközben Zlatko Dalić vezetőedző és csapata épp az oroszországi világbajnokságra készült, Horvátországban véget ért az elmúlt évek egyik legsúlyosabb korrupciós ügyének első felvonása.
Az eszéki bíróság 6 és fél év börtönre ítélte Zdravko Mamićot, a Dinamo Zágráb egykori elnökét, a horvát futballszövetség volt alelnökét, az egész horvát futballélet legbefolyásosabb figuráját, aki 2003 és 2016 között vezette a legnagyobb horvát futballklubot. Mamić nemcsak a horvát foci, de közélet egyik meghatározó szereplője is, szoros kapcsolatokkal a politika és média világában egyaránt.
A vád szerint Mamić 15 millió eurónak megfelelő kunát sikkasztott el, amikor 2008-ban klubvezetőként eladta Luka Modrićot a brit Tottenham Hotspurnek, 2010-ben Dejan Lovrent pedig a francia Olympique Lyonnak, elnökként pedig további közel 2 millió eurónyi kunát nem fizetett be az államkasszába.
Az ügyészség szerint Mamić maffiaszerűen működtette a Dinamót és a játékoseladásokon keresztül valóságos bűnszervezetet épített maga köré sportvezetőkből, politikusokból és játékosokból. A Dinamo hosszú ideje a nemzetközi piac meghatározó csapata: innen került nyugatra többek közt Robert Prosinećki, Zvonimir Boban, Eduardo da Silva, Mario Mandzukić , Mateo Kovaćić és Marko Pjaca is, hatalmas pénzeket termelve a klubnak és annak elnökének.
Zdravko mellett 4 év 11 hónapos börtönbüntetést kapott testvére, Zoran Mamić , a Dinamo akkori vezetőedzője, az 1998-as világbajnoki bronzérmes csapat stábtagja, és három évre ítélték Damir Vrbanović volt Dinamo-ügyvezetőt is, aki mai napig a horvát szövetség alelnöke. Egyikük sem volt jelen az ítélethirdetéskor, és mind tagadták az ellenük felhozott vádakat.
Szurkolók a válogatott ellen
A bosnyák-horvát kettős állampolgár Zdravko Mamić nem várta meg, hogy bilincsben vigyék el, még az ítélethirdetés estéjén Medjugorjébe menekült, de volt olyan elítélt is, aki inkább egyenesen a vébére utazott.
Hosszú évek óta húzódó és tekervényes ügyről van szó, ami nem csak a világ legjobb játékosait, de a horvát állam legbefolyásosabb vezetőit is érinti, és ami akkora hullámokat vert Horvátországban, hogy
horvát szurkolók sokasága bojkottálja a vébét, a helyszínen és odahaza egyaránt.
A Balkan Insight (a Slobodna Dalmacija alapján) már a Nigéria elleni csoportmeccs után arról számolt be, hogy Horvátországban számos étterem- és bártulajdonos nem hajlandó engedni a meccsnézést, szurkolók országszerte „Veszítsetek!” drapériákat feszítettek ki forgalmas útvonalak mentén, és a szövetség vesztét kívánják. Juraj Vrdoljak, az egyik legolvasottabb horvát sportoldal, a Telesport szakírója szerint
„a szurkolók egy tömege évek óta bojkottálja a válogatottat, mert képtelenek azonosulni azokkal a játékosokkal, akik részei a korrupt rendszernek, és ezzel szégyent hoznak nemzetre és megcsúfolják tehetségüket”
Az ügy kirobbanása óta az ultrák valóságos háborúban állnak a Dinamóval, a szövetséggel és a válogatottal, és akcióba lendültek az örök rivális Hajduk Split szurkolói is. 2014 végén több tízezren vonultak utcára a tengerparti városban a szövetség elleni tiltakozásként.
A zágrábi csapat törzstáborát adó Bad Blue Boys tiltakozásul kivonult a Makszimir-stadionból, ami évek óta félüresen kong, több mozgalmat is szerveztek a horvát nemzeti szövetség felszámolására, és mindent megtettek, hogy ártsanak a csapatnak.
2014 novemberében, egy Európa-bajnoki selejtezőn horvát szurkolók rakétákat lőttek ki, rasszista rigmusokat skandáltak, és akkora balhét csináltak a milanói San Siróban, hogy félbe kellett szakítani a meccset. A botrány három pontjába került a válogatottnak, a zágrábi Makszimirt is be kellett zárni a következő selejtezőre.
A split visszavágó előtt a Hajduk fanatikusai horogkeresztet égettek a spliti stadion gyepszőnyegébe, és ezzel elérték, hogy az UEFA egy pontot levonjon a válogatottól:
A 2016-os Európa-bajnokságon, Saint-Étienne-ben a dühödt ultrák valósággal szétbombázták saját csapatuk meccsét Csehország ellen. A keménymag szándékosan kötött bele más horvát szurkolókba, hogy félbeszakítsák a meccset, és megzavarják a csapatukat. Sikerült: a csehek 0-2-ről az utolsó percben kiegyenlítettek.
A balhéban egy rendező - plusz több horvát játékos majdnem - megsérült, a szövetséget utólag megbüntették. Szabad szemmel is látható volt a feszültség játékosok és szurkolók között:
link Forrás
És bár hasonló futballkultúrából származnak mint a magyarok, a horvátok tényleg komolyan veszik a focit, és nem érték be a válogatott megtaposásával: utánamentek Mamić-nak is, akire ismeretlenek lövéseket adtak le tavaly augusztusban a boszniai Tomiszlavgrád egyik utcájában. A két maszkos elkövető a térdén találta el az 58 éves volt klubvezetőt, mielőtt elmenekültek a helyszínről.
Modrić , az „áruló”
A hisztéria nem csillapodott a 2018-as világbajnokság előtt sem. Az ultrák jelentős csoportja tiltakozásként bojkottálta a vébét, és nem csak a korrupt szövetség vállalhatatlan működése, de érintett játékosok miatt is.
Az ügy középpontjában Luka Modrić áll. A ma már a Real Madrid színeiben játszó 32 éves játékos ellen márciusban hamis tanúzás miatt vádat emelt az ügyészség, és akár öt év börtönbüntetést is kaphat, miutánaz eszéki bíróság júniusban kimondta, hogy Lovrennel együtt ő is nyakig benne volt a lopásban.
Mamićék bűnszervezete úgy működött, hogy fiatalon plusz pénzt ajánlottak a Dinamo tehetségeinek, akik cserébe lemondtak későbbi bevételeik - játékjoguk - egy részéről. A klubelnök ezután úgy állapodott meg a vevőkkel, hogy a transzferdíj fele a játékost illeti, ezt a pénzt pedig a játékos a Mamić-családnak utalta tovább.
Csakhogy Mamićék egyes játékosok - mint Kovaćić, Vrsaljko, Lovren és Modrić - esetében annyira amatőr módon csaltak, hogy utólag íratták alá a játékosokkal a záradékot.
Erre többek közt Modrić egyik korábbi tanúvallomása a bizonyíték: a játékos 2015-ben maga ismerte el az adóhatóságnak, hogy a Mamić-féle különszerződést már a Tottenhamhez szerződése után írták alá. Az ügyészség ezalapján azt állítja, hogy visszadátumozták, és ezzel meghamisították a szerződést.
Modrićból, akit sokan sokáig inkább megvezetett áldozatnak láttattak az ügyben, akkor lett a szurkolók nagy ellensége, amikor 2017 nyarán megmásította a vállomását, és azt mondta a bíróságon: talán 2004-ben írták alá a záradékot, sőt, a pontos részletekre már nem is emlékszik.
A Mamić halálát kívánó ultrák úgy élték meg, hogy Modrić elárulta az ügyet, és a megtisztulás helyett a régi rendszer maffiózóit védi.
Az ügyészségnek sem tetszett a dolog, kimondták, hogy a játékos Mamić hatására fogalmazta át a vallomást, és márciusban Modrićot megvádolták hamis tanúzással, ami alapján akár öt évet is kaphat.
A hasonlóan nyilatkozó Lovren esetében még nem döntött a bíróság, de a sajtó szerint ő is vádemelésre számíthat.
„Mindenki benne van”
Az ügy szálai a nagypolitikáig, sőt a moszkvai vébédöntő VIP-páholyáig érnek. A kieséses szakaszban több meccsen is feltűnt a lelátón a horvát elnök Kolinda Grabar-Kitarović, aki láthatóan remekül érezte magát, a nyolcaddöntőn valósággal kiugrott a bőréből, úgy örült a győzelemnek, és az öltözőben ölelgette a nyolc közé jutott játékosokat.
A nemzetközi sajtónak, köztük az AP-nek és a New York Times-nak is feltűnt, hogy a hivatalos horvát delegációnak tagja az a Damir Vrbanović is, akit alig több mint egy hónapja ítéltek három év börtönbüntetésre Horvátországban, és aki az Independent szerint a lelátón is épp az elnök mellett foglalt helyet.
A jövőre választásokra készülő Grabar-Kitarović , ahogy a brit lap írja, novemberben maga árulta el a Nova TV-nek adott egy interjújában, hogy baráti szálak fűzik a frissen elítélt Zdravko Mamić-hoz, aki több fogadást, vacsorát és állítólag születésnapi ünnepséget is szervezett a HDZ-s politikus tiszteletére, sőt 2014-es kampányát is támogatta.
A szövetség már a 2016-os Európa-bajnokság botránya után is próbálta úgy beállítani, hogy a feszültségeket egy kis, fanatikus ultracsoport kelti, és ugyan a siker hatására sokan megenyhültek, ennél biztos többről van szó.
A BBC helyi tudósítója szerint a jobboldali HDZ politikusai továbbra is hatalmas ráhatással bírnak a szövetség ügyeire, és hatalomban tartják Mamićék köreit, amit mutat, hogy szövetséget továbbra is az a volt szupersztár Davor Suker vezeti, akit a kritikus sajtó csak Mamić-bábként emleget, és akinek pozícióját a nagy vébésiker akár meg is szilárdíthatja.
2015-ben a Milovanović-kormány ugyan törvénybe iktatta a klubok transzparensebb működését, de 2016 januárjában ismét a HDZ került hatalomra, ők pedig a status quo fenntartásában érdekeltek - így fordulhat elő, hogy a frissen három év börtönre ítélt alelnök Vrbanović az összes horvát meccset az elöljárók oldalán izgulhatta végig Oroszországban.
Az érintettek most arra próbálják felhasználni a csapat nagy sikerét, hogy elmaszatolják az ügyeket. A vébé előtt még Mamić is azon sopánkodott, hogy az ő meghurcolása (!) milyen hatással lehet a csapatra, Vrbanović pedig már a nagy menetelés közben azt nyilatkozta, hogy
Az egyébként egyáltalán nem példátlan, hogy egy válogatott a legnagyobb botrányok közepette, nagy külső nyomás dacára érjen el nagy nemzetközi sikert, 2006-ban például az olasz válogatott vébédöntőig menetelt az egész ligát megrázó Calciopoli-botrány után. Olyan viszont biztos nem volt még, hogy egy 4 milliós lélekszámú országban szurkolók ezrei húzzák a szájukat, amikor a nemzeti válogatott épp vébédöntőre készül.
|
Horvát szurkolók tízezrei bojkottálják a csapatot, börtönbe küldenék Modrićot és a korrupt futballelitet
|
A 4 milliós lélekszámú Horvátország első vébédöntőjére készül. Közben a horvát futballélet vezetőit börtönre ítélték, és két sztárt, Luka Modrićot és Dejan Lovrent is börtön fenyegeti. Játékosoktól ügynökökön át politikusokig mindenki érintett. A mérhetetlen korrupció miatt a legkeményebb szurkolók évek óta direkt ártani akarnak a válogatottnak.
| null | 1 |
https://444.hu/2018/07/13/horvat-szurkolok-tizezrei-bojkottaljak-a-csapatot-bortonbe-kuldenek-modricsot-es-a-korrupt-futballelitet
|
2018-07-13 06:41:00
| true | null | null |
444
|
Két gyanúsított esetében is enyhített a bíróság a velük szemben elrendelt letartóztatáson Czeglédy Csaba (képünkön) és társai ügyében – értesült lapunk. A szóban forgó két gyanúsított esetében a Csongrád Megyei Főügyészség a letartóztatás meghosszabbítását indítványozta, amit első fokon a Szegedi Járásbíróság jóvá is hagyott.
A másodfokon eljáró Szegedi Törvényszék azonban megváltoztatta a döntést, és mindkettőjük esetében úgynevezett ingatlanhoz kötött bűnügyi felügyeletet rendelt el, amit nyomkövető eszköz segítségével ellenőriz a hatóság – közölte lapunk érdeklődésére Serfőző Katalin, a megyei főügyészség helyettes szóvivője. Az elrendelt kényszerintézkedés a korábbi házi őrizetnek felel meg.
Az ügy huszonkét terhelje közül így már csak ketten vannak rács mögött. A gyanú szerint a bűnszervezetet vezető Czeglédy letartóztatását július 5-én hosszabbította meg a Szegedi Járásbíróság nyomozási bírója a bűnismétlés és az eljárás meghiúsításának veszélye miatt. Czeglédy az Éljen Szombathely!–MSZP–DK–Együtt szombathelyi önkormányzati képviselője volt, de mandátuma – miután letartóztatásba helyezték, és egy éven át nem vett részt a közgyűlés munkájában – megszűnt.
Czeglédy országgyűlési képviselőjelöltként kiszabadult a letartóztatásából, majd másnap újabb bűncselekménnyel meggyanúsítva ismét rács mögé helyezték.
Az MSZP és a DK számára ügyvédként is dolgozó egykori szocialista politikust és társait bűnszervezetben, üzletszerűen, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, mintegy 6,3 milliárd forintos költségvetési csalással gyanúsítják.
A nyomozást folytató Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint a Czeglédy vezette bűnszervezet 2011 és 2017 között olyan céghálózatot alakított ki, amely az érdekeltségében álló Human Operator Zrt.-n keresztül diákmunka-közvetítéssel foglalkozott. A céghálóban részt vevő iskolaszövetkezetek az általános forgalmi adót, illetve a személyi jövedelemadót nem vallották be, vagy ha be is vallották, azt nem fizették meg.
|
Czeglédy két társát házi őrizetbe helyezte a bíróság
| null | 1 |
https://www.magyaridok.hu/belfold/czegledy-ket-tarsat-hazi-orizetbe-helyezte-a-birosag-3289193/
|
2018-07-13 05:55:00
| true | null | null |
Magyar Idők
|
|
Újabb személyt gyanúsít vesztegetéssel a 2-es és 4-es metróvonalra 2006-ban beszerzett, francia Alstom-metrókocsik ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség. A Gyurcsány–Demszky-korszak legnagyobb korrupciós ügyének gyanúsítottai között – mint arról a PestiSrácok.hu beszámolt – továbbra sincs közszereplő.
Már négy embert gyanúsít vesztegetéssel az Alstom-metrókocsik beszerzésének ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF). Az ügy legújabb terheltjét néhány hete hallgatták ki gyanúsítottként, és – mint azt Kovács Katalin, a főügyészség helyettes szóvivője a PestiSrácok.hu érdeklődésére közölte – társaihoz hasonlóan, szabadlábon védekezik.
A nyomozó hatóság tájékoztatása szerint a metrókorrupciós ügy eddigi gyanúsítottjai között nincs közszereplő, egy lehetséges gyanúsított – Terner Géza – ellen pedig nemzetközi körözés és elfogatóparancs van érvényben. A férfi a hatóságok tudomása szerint Izraelbe távozott, s kiadatása a zsidó állam jogszabályai miatt reménytelennek tűnik.
Az Alstom-ügy kapcsán a KNYF az Európai Csalás Elleni Hivatal büntetőjogi ajánlását megelőzőleg már több személyt gyanúsítottként hallgatott ki 2016 októberében. A Legfőbb Ügyészség által 2016. szeptember 16-án a KNYF hatáskörébe utalt bűnügyben vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt folyik nyomozás.
A vizsgálat azután indult, hogy 2010-ben az Állami Számvevőszék átvilágította a 4-es metró beruházását és a járműbeszerzéseket. A számvevőszék jelentése szerint a beruházással a magyar államot és a fővárosi önkormányzatot jelentős vagyoni hátrány érte. Akkor hűtlen kezelés miatt az új városvezetés és a számvevőszék is feljelentést tett.
Közben az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala eddig négy Alstom-vezetőt vádolt meg azzal, hogy 2006 januárja és 2007 októbere között bűnszervezet tagjaként összesen 2,3 millió eurónyi összeget juttattak a BKV tisztviselőinek, illetve az üzlet megkötésében közreműködő ügynököknek, hogy befolyásolják a BKV-t a francia társaság metrószerelvényeinek megvásárlása érdekében.
Az ügy kapcsán lapunk írta meg elsőként, hogy egy Medgyessy Péter volt szocialista kormányfőhöz köthető cég a szerződés aláírása után nem sokkal mintegy 180 millió forintnak megfelelő eurót kapott az Alstomtól tanácsadás címén.
A fenti eljárástól különválasztva a 4-es metró 2010 előtti szerződéseivel összefüggésben egy másik nyomozás is tart, amelyet fokozott ügyészi felügyelet mellett a Nemzeti Nyomozó Iroda folytat.
|
Újabb gyanúsítottja van az Alstom-botránynak
|
Újabb személyt gyanúsít vesztegetéssel a 2-es és 4-es metróvonalra 2006-ban beszerzett, francia Alstom-metrókocsik ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség. A Gyurcsány–Demszky-korszak legnagyobb korrupciós ügyének gyanúsítottai között – mint arról a PestiSrácok.hu beszámolt – továbbra sincs közszereplő.
| null | 1 |
https://www.magyaridok.hu/belfold/ujabb-gyanusitottja-van-az-alstom-botranynak-3288521/
|
2018-07-13 11:06:00
| true | null | null |
Magyar Idők
|
atomerőmű;Európai Bíróság;Paks 2;
2018-07-12 18:24:11
Atomerőmű-per: a kormány nem dőlhet hátra
A brit Hinkley Point C atomerőmű-beruházás állami támogatásának engedélyezése miatt Ausztria indított eljárást az Európai Bíróság előtt. A luxembourgi bíróság most jóváhagyta az Európai Bizottság korábbi, az állami támogatást engedélyező döntését. A helyzet azonban merőben más, mint a paksi bővítés esetében.
A bíróság ítéletét nem csak az érintett két országban, Nagy-Britanniában és Ausztriában várták nagy érdeklődéssel, a jogi procedúra kimenetele ugyanis az egész európai nukleáris ipar jövőjére hatással lehet. Burkolt vagy nyílt állami támogatás nélkül ugyanis régóta nem épült atomerőmű térségünkben a nukleáris technológia látványosan elveszítette a versenyképességét. Az eljárásba Ausztria oldalán az egységes versenyfeltételeket szorgalmazó Luxemburg is bekapcsolódott, míg Magyarország, Csehország, Franciaország (az EU legnagyobb nukleárisenergia-exportőre), Lengyelország, Románia Szlovákia Nagy-Britannia mellé sorakozott föl.
Az Európai Bíróság döntése szerint (amely ellen Ausztria elvben még fellebbezhet) a 2023-ban átadni tervezett brit atomerőmű állami támogatása összeegyeztethető a belső piaci szabályozással: a bíróság bizonyítottnak találta, hogy Nagy-Britanniának szüksége van új áramtermelő kapacitásokra, amelyek (nukleáris alapon) nem valósulhatnának meg kiegészítő állami források nélkül, és a dotáció nem fogja jelentősen torzítani az európai energiapiacot – utóbbiban nyilván az is szerepet játszik, hogy a szigetország erőművei jellemzően nem az uniós piacra termelnek.
A Hinkley Point C esetében az állami támogatás három formában valósul meg: egy ún. különbözeti szerződés keretében az állam árkiegészítést fizet, ha a villamos energia ára nem éri el a beruházás megtérüléséhez szükséges szintet, vagy ha az erőművet valamilyen okból az életciklusának lejárta előtt be kellene zárni, egy külön megállapodás a politikai indíttatás miatti bezárás esetére biztosít kompenzációt, egy harmadik szerződésben pedig az állam garanciát nyújt a beruházó által kibocsátott kötvényekre, vagyis egyfajta hitelgaranciát ad.
Magyarországon a tervezett (és az állami támogatás ügyében Ausztria perindítása miatt szintén az Európai Bíróság döntésétől függő) paksi bővítés ellenzői minden bizonnyal csalódottak a bírósági döntés miatt, ugyanakkor reményt adhat számukra az a máig sokszor hangoztatott (magyar) kormányzati érvelés, hogy a két ügynek azaz Hinkley Point C-nek és Paks II-nek semmi köze egymáshoz, a két tervezett erőmű piaci helyzete és az állami támogatás megvalósulása is különböző. Az EP zöld frakciója közleményében azt hangsúlyozta, hogy eljött az ideje az Euratom Egyezmény felülvizsgálatának, mivel az egyre olcsóbb megújuló energia időszakában indokolatlan, anakronisztikus előnyöket biztosít a veszélyes és drága atomerőműveknek. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője a közleményben kiemelte: az Euratom a múlt relikviája, amely immár nem szolgálja az európai versenyképességet és az európai polgárok biztonságos energiaellátását.
|
Atomerőmű-per: a kormány nem dőlhet hátra
|
A brit Hinkley Point C atomerőmű-beruházás állami támogatásának engedélyezése miatt Ausztria indított eljárást az Európai Bíróság előtt. A luxembourgi bíróság most jóváhagyta az Európai Bizottság korábbi, az állami támogatást engedélyező döntését. A helyzet azonban merőben más, mint a paksi bővítés esetében.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3001358_atomeromu-per-a-kormany-nem-dolhet-hatra
|
2018-07-12 18:24:00
| true | null | null |
Népszava
|
MKB Bank;kereskedőház;
2018-07-13 18:34:45
Átalakul a Kereskedőház, és rögtön Mészáros közelébe kerül
Megszűnik a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. - derült ki a cégközlönyből. A korábban a Külgazdasági és Külügyminisztérium alá tartozó zártkörű részvénytársaságot összevonják a Magyar Kereskedelem-fejlesztési Promóciós Zrt.-vel és közösen új néven működnek tovább. A HEPA Magyar Exportfejlesztési Nonprofit Zrt.-t Ligetfalvi Gábor fogja vezetni, aki egyben a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MKB Bank leányvállalatának, az MKB Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-nek is vezető tisztségviselője lett. A Kereskedőház 2012-es alapítása óta egy évben sem volt nyereséges, viszont a húsznál több irodából álló hálózat és a központi szervezet fenntartása milliárdokat emésztett fel.
A Magyar Nemzeti Kereskedőház jövőjéről egyébként Demeter Márta (LMP) országgyűlési képviselő tett fel írásbeli kérdést a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek, aki helyett Magyar Levente államtitkár válaszolt tegnap: „A jövőben az eddiginél kisebb, területileg és ágazatilag fókuszált ügynökség látja majd el az exportfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat. Az új struktúra célja – a hazai kis- és közepes vállalkozások fejlesztése mellett – a magas hozzáadott értéket előállító és megfelelő kapacitással rendelkező vállalkozások célzott külpiacra jutásának segítése.”
A kereskedőház zavaros múltjának feledtetésére létrehozott exportfejlesztő társaság vezetője, Ligetfalvi Gábor 2010 óta több állami cégben is feltűnt: dolgozott többek között a Magyar Gáz Tranzit Zrt.-nél, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) leányvállalatánál, az MFB Invest Befektetési és Vagyonkezelő Zrt.-nél és a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.-nél is.
|
Átalakul a Kereskedőház, és rögtön Mészáros közelébe kerül
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3001531_atalakul-a-kereskedohaz-es-rogton-meszaros-kozelebe-kerul
|
2018-07-13 18:34:00
| true | null | null |
Népszava
|
|
MKB;Balog Ádám;Szemerey Tamás;
2018-07-13 14:04:05
A volt MNB-alelnök Matolcsy unokatestvérének adja el banki részesedését
Balog Ádámtól Szemerey Tamás cégéhez vándorol az MKB-bank 10,76 százalékos tulajdonrésze.
Eladta az MKB Bankban meglévő tulajdonrészét Balog Ádám, az MKB Bank Zrt. vezérigazgatója. A vezérigazgató a tulajdonában lévő Promid Invest Zrt. a Bankonzult Finance Zrt-ben meglévő 32,7 százalékos tulajdonrészét - amely az MKB Zrt-ben közvetetten 10,76 százalékos tulajdonrészt jelentett - értékesítette a Szemerey Tamás tulajdonában álló Bankonzult Pénzügyi és Gazdasági Tanácsadó Kft. részére – írj az MTI, Balog Ádám bejelentésére hivatkozva.
A vételár üzleti titok, az viszont köztudott, hogy Szemerey Tamás Matolcsy György unokatestvére, Balog Ádám pedig 2013 márciusa és 2015 júliusa között a jegybank alelnöke volt, amit azóta is Matolcsy György vezet elnökként.
Jól felépített folyamat volt
Balog közleményében azt is hozzátette, hogy az MKB Bank Zrt-ben történt korábbi tulajdonszerzése, mind a tulajdonrész mostani értékesítése egy tervezett folyamat két összefüggő eleme volt.
Az MKB honlapján közzétett adatok szerint: 45 százalékos tulajdoni hányaddal legnagyobb részvényes a Metis Magántőkealap, 32,9 százalékkal a Blue Robin Investments S.C.A. és 15 százalékkal az MKB Bank Munkavállalói Részvénytulajdonosi Program Szervezet követi, 4 százalékkal a RKOFIN Befektetési és Vagyonkezelő Kft., és 3,1 százalékkal a Pantherinae Pénzügyi Zrt. részesedik.
A Bankonzult Kft. az MTI-vel azt közölte, hogy a Bankonzult Finance Zrt. az MKB Bankban történő aktív szerepvállalásának növelése érdekében megállapodott a Pantherinae Pénzügyi Zrt. 3,1 százalékos tulajdont képvislő MKB-részvényeinek megvásárlásáról.
A Pantherinae Pénzügyi Zrt. tavaly év végén a Pannónia Nyugdíjpénztár korábbi részvénycsomagjának eladása során szerzett kisebbségi részesedést az MKB Bankban. Az ügyletek vételára itt is üzleti titok, a zárásra a hatósági engedélyek birtokában kerül sor.
|
A volt MNB-alelnök Matolcsy unokatestvérének adja el banki részesedését
|
Balog Ádámtól Szemerey Tamás cégéhez vándorol az MKB-bank 10,76 százalékos tulajdonrésze.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3001492_a-volt-mnb-alelnok-matolcsy-unokatestverenek-adja-el-banki-reszesedeset
|
2018-07-13 14:04:00
| true | null | null |
Népszava
|
Ikarus;BKV;közbeszerzés;
2018-07-13 07:30:00
Patthelyzetet hozhat a fideszes buszcég bedőlése
Befagyaszthatja a kormány a BKV régen elaggott járműparkjának a felújítását.
Szorult helyzetbe került a BKV, a „nemzeti buszgyártó cég” szerepére kiválasztott Ikarus Egyedi Autóbusz Gyártó Kft. (IEAG) becsődölése után a közlekedési vállalatnak most máshonnan kell mielőbb legalább két tucat buszt szereznie. Hamarosan el kell kezdeni ugyanis a hármas metró középső szakaszának felújítását, és a pótló járatokhoz elengedhetetlenek az új buszok.
Szakmai forrásaink szerint elképzelhető ugyan, hogy a súlyos építőipari munkaerőhiány miatt végül „szétcsúszik” a metró egyes szakaszainak a felújítása, így a BKV egyik szakaszról a másikra vezényelheti át a pótlóbuszokat, de ez legfeljebb lélegzetvételnyi időt ad a cégnek. A közlekedési vállalat buszflottája ugyanis elöregedett, óvatos becslések szerint is legalább évi 30 új buszra lenne szükség a működőképesség fenntartásához.
Úgy tudni: miután a BKV és a Volán nyakára erőltetett kormányközeli buszgyártó kiesett a csatasorból, most a fővárosi cég arra kéri az ügyben illetékes Palkovics László innovációs minisztert, hogy engedélyezze, újra maga a közlekedési vállalat szerelhessen össze járműveket. Így évente egy tucat új busz állhatna forgalomba. Csakhogy egyesek szerint kérdéses még az is: akarja-e egyáltalán a kormány azt, hogy mielőbb megoldódjon a buszmizéria? Forrásaink szerint ugyanis a Budapest megrendszabályozásán ügyködő Orbán-kabinet az önkormányzati választásokig elhúzódó patthelyzetet alakíthat ki.
Az mindenesetre tény, hogy nem csak szakmai szempontok este latba ebben az ügyben. Egy forrásunk arra emlékeztetett: már az év elejére teljesen nyilvánvalóvá vált a IEAG-ra épített „buszstratégia” működésképtelensége. A BKV-nak 2,7 milliárd forintért 30 Modulo buszt ígérő cég rendre nem tudott eleget tenni a szerződési határidőknek, és – mint arról lapunk is írt – műszaki gondok voltak a konstrukcióval. A kormány azonban, aligha függetlenül a tavaszi választástól, a az év első felében még „nem engedte” bedőlni a 2016-ban meghirdetett „nemzeti buszstratégia” letéteményesének számító Fidesz-közeli vállalkozást. Most mégis látványosan elengedték a cégvezetés kezét. A vállalkozást finanszírozó Mészáros Lőrinc-közeli MKB felmondta a cég hitelét, mire a súlyosan eladósodott üzem csődvédelmet kért maga ellen. A BKV és a Volán erre hivatkozva próbál most megszabadulni a rájuk erőltetett IEAG-szerződésektől.
Ez azonban nem lesz könnyű: nem sokkal a csődeljárás bejelentése után a Palkovics-féle Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) nagy hirtelen „stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek” nyilvánította az egyébként hónapok óta gyakorlatilag nem üzemelő IEAG-t. Stratégiai cég esetében pedig nem lehet csak úgy felmondani a szerződéseket. Ha a cég (vagy a kormány) köti az ebet a karóhoz, úgy a BKV és a Volán könnyen beleragadhat a rájuk erőltetett megrendelésekbe. Van erre esély. Az ITM közleménye szerint a kormány továbbra is „nemzetgazdasági érdeknek” tekinti a hazai buszgyártást. Az IEAG egyébként iskolapéldája annak, hogy hiába van egy cégnek kormányközeli tulajdonosi köre, hiába garantálja a személyre szabott jogszabályokat és az egyszereplős piacot a politika, a magas hozzáadott értéket megkövetelő ágazatban a siker így sem biztos.
Márpedig forrásaink egyöntetű véleménye szerint a Matolcsy György unokatestvéréhez, Szemerey Tamáshoz is köthető főtulajdonos Mészáros Csaba vállalkozásának a fő problémája a krónikus szakemberhiány volt. Így hiába tette a kormány különféle jogszabály módosítással gyakorlatilag megkerülhetetlenné a buszgyártót, az végül még az ajándékba kapott, személyre szabott megrendeléseknek sem tudott megfelelni.
|
Patthelyzetet hozhat a fideszes buszcég bedőlése
|
Befagyaszthatja a kormány a BKV régen elaggott járműparkjának a felújítását.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3001408_patthelyzetet-hozhat-a-fideszes-buszceg-bedolese
|
2018-07-13 07:30:00
| true | null | null |
Népszava
|
2018. július 13., 12:12
A Fejér-B.Á.L. Zrt. és a West Hungária Bau Kft. nyerte az Oroszlány melletti majki műemlékegyüttes felújítására kiírt közbeszerzést – írja a Klubrádió az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetmény alapján.
A tendert a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. írta ki, és a pályázat nyertesei csaknem kétmilliárd forintért végezhetik el a majki Kamalduli Remeteség turisztikai célú fejlesztését szolgáló munkát. Ebbe többek között beletartozik tíz cellaház homlokzatának és tetőszerkezetének javítása, valamint az új fogadó- és kiszolgálóépületek felépítése.
A Fejér-B.Á.L. Zrt-t Orbán Viktor miniszterelnök barátjának gyermekei, Mészáros Ágnes, Mészáros Beatrix és ifj. Mészáros Lőrinc alapították. A West Hungária Bau Kft. részt vett többek között a Nemzeti Lovarda és a Várkert Bazár felújításában, tulajdonosa Paár Attila, aki Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a korábbi üzlettársa.
|
Orbán barátjának gyerekei Orbán vejének volt üzlettársával tandemben nyertek milliárdos közbeszerzést
|
A Fejér-B.Á.L. Zrt. és a West Hungária Bau Kft. nyerte az Oroszlány melletti majki műemlékegyüttes felújítására kiírt közbeszerzést – írja a Klubrádió az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetmény alapján.
| null | 1 |
https://zoom.hu/hir/2018/07/13/orban-baratjanak-gyerekei-orban-vejenek-volt-uzlettarsaval-tandemben-nyertek-milliardos-kozbeszerzest/
|
2018-07-13 00:00:00
| true | null | null |
ZOOM
|
A parlament Költségvetési Bizottsága összegző módosító javaslatot nyújtott be a 2019-es költségvetéshez. A DK-s Varju László által vezetett, de fideszes többségű bizottság módosítójának egyik érdekessége, hogy jövőre jelentősen több állami támogatást kapnának a pártalapítványok, mint eddig.
Összehasonlításképpen, az előző ciklusban 500 és 600 millió forint között kapott egy évben a Fidesz alapítványa, a Szövetség a Polgári Magyarországért, ez a mostani módosító értelmében több, mint a duplájára emelkedik. A tervezett 573 millió helyett jövőre 1,46 milliárd forintot fog kapni a Balog Zoltán által vezetett szervezet.
A bizottság módosítójával mindenki más is jól jár, az MSZP alapítványa 140 helyett 359 milliót, a Jobbik alapítványa 274 helyett 702 milliót fog kapni. A többi pártalapítványnak is hasonló mértékben emelkedik az állami támogatása, a teljes lista itt böngészhető a 6. oldalon.
A módosító javaslat hivatalosan így indokolja a támogatásnövekedést: "A politikai kultúra erősítésének, a közéleti szerepvállaláshoz szükséges képzésnek kíván jelentősebb forrást biztosítani az előterjesztő. Forrást kíván biztosítani a pártalapítványok külföldi megjelenésére".
Úgy tudjuk, hogy a módosítás mögött a Fidesz áll, egész pontosan Balog Zoltán, aki jelezte is a pártalapítványok felé, hogy tervei megvalósításához több forrásra van szüksége, mint eddig. Balog már nem miniszter, a jövőben elsősorban a Fidesz alapítványát vezeti Orbán Viktor kérésének megfelelően. S hogy mi is a feladata?
Arra az alapítványi munkára kért fel, mely a mi kormányzatunk szellemi, jogi hátterét alapozza meg abban a küzdelemben, melyet Európában folytatunk.
- nyilatkozta Balog az Origónak, amikor kiderült, hogy nem folytatja a kormányban.
Úgy tudjuk, Balog annyit kért az ellenzéki alapítványoktól, hogy ha nem is támogatják nyíltan, legalább ne támadják ezt a módosítót. Állítólag elhangzott az is, hogy a Fidesz mindenféle állami cégeken keresztül is növelhetné alapítványának bevételeit, de inkább tisztán, legálisan akarják csinálni.
(Borítókép: Orbán Viktor és Balog Zoltán, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke az alapítvány által összehívott tanácskozáson 2015-ben. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd )
|
Sokkal több pénzt kapnak jövőre a pártalapítványok
|
Összehasonlításképpen, az előző ciklusban 500 és 600 millió forint között kapott egy évben a Fidesz alapítványa, a Szövetség a Polgári Magyarországért, ez a mostani módosító értelmében több, mint a duplájára emelkedik. A tervezett 573 millió helyett jövőre 1,46 milliárd forintot fog kapni a Balog Zoltán által vezetett szervezet.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2018/07/12/sokkal_tobb_penzt_kapnak_jovore_a_partalapitvanyok/
|
2018-07-12 10:59:00
| true | null | null |
Index
|
Balog Ádám, az MKB vezetője két vonalon is tulajdonos volt a bankjában. Részben munkavállalói részvénytulajdonlással (MRP), részben egy összetett lánc révén, mert a vezérigazgató cége (Promid Invest Zrt.) is áttételes tulajdonos volt az MKB-ban. Ezt az utóbbi (10,76 százalékos pakettet adta most át a bankvezér Szemerey Tamásnak, Matolcsy György jegybankelnök unokatestvérének.
A vevő már részvényes volt, ez a Szemerey Tamás tulajdonában álló BanKonzult Pénzügyi és Gazdasági Tanácsadó Kft. részére. A vételár üzleti titok.
Gyakori cserék
Az MKB tulajdonosi struktúrája gyakran változik, a bank eladását mindvégig az a gyanú lengte körül, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György jegybankelnök barátai, üzleti köre vásároltak, de ők csak lassan jöttek ki a napra.
Talán már el is felejtettük, hogy anno a Magyar Állam először egy indiai-szingapúri körnek, a METIS Magántőkealapnak és a Pannónia Nyugdíjpénztárnak adta el a bankot.
Az első tulajdonosi csapatból ma már eltűnt a külföldi vonal, nincs ott a nyugdíjpénztár, megjelent viszont a bank munkavállalóit tömörítő MRP-szervezett, majd Szemerey Tamás (Matolcsy György unokatestvére), Balog Ádám, a bank vezérigazgatója,és a Pantherinae Pénzügyi Zrt, amely Sarlós András autókereskedő-bankár cége.
Nyilván a munkavállalók ebbe a paraméter-rendszerbe nem szuszakolhatók be, és valamennyire gondot okozott Balog Ádám vezérigazgató tulajdonosi szerepének értelmezése is.
Ő ugyanis valaha az MNB alelnöke volt, és tulajdonosnak is egyszerre érkezett Szemerey Tamással, vagyis egyszerű lett volna őt a Matolcsy–Szemerey-vonalhoz kötni, de Balog Ádám az utóbbi időben egyre inkább Mészáros Lőrinc világában tűnik fel, például a Konzum Nyrt-ben lett felügyelőbizottsági tag.
Ha valaki egy bank vezérigazgatójaként tulajdonos, eleve nem lett volna szerencsés, ha csak a tulajdonosok egy részéhez kötődik. Ám a mostani bejelentéssel, váratlanul megint fordult egyet a képlet, Balog Ádám eladta a részesedését. Vagyis egészen pontosan az MRP-szervezeten keresztül tulajdonos maradt, de a Szemereyvel együtt megvett csomag Szemereynél landolt.
Opciós jelleg
A 32,9 százalékos tulajdonosok belső elszámolását nem ismerjük, de szinte biztosan arról van szó, hogy Balog eleve nem a saját pénzéből vett, és most Szemerey (vélhetően némi felárral) visszavette a tulajdont. Azt már nehezebb megmondani, hogy pontosan milyen feltételek elérése miatt történt meg a visszavásárlás, de logikusnak tűnhet az is, hogy Szemereyék még a tőzsdére lépés előtt át szeretnék volna lépni a bűvös 33 százalékos tulajdoni arányt, hiszen amennyiben ezt egy nyilvános cégnél lépik át, vételi ajánlatot kell tenniük a cég egészére, és a stratégiai kisebbségi szerep is könnyebben érvényesíthető 33 százalék felett.
Valójában, ha a tulajdonosi körre ránézünk, sok változás nem történt, mert a deal egy tulajdonos tulajdonosát érintette.
a Metis Magántőkealap 45 százalékos tulajdonos,
a Blue Robin 32,9 százalékos (e mögött volt együtt Szemerey és Balog),
a munkavállalókat tömörítő MRP-szervezet 15 százalékos,
a Mészáros Lőrinc féle Rkofin Kft-je 4 százalékos
és a Pantherinae Pénzügyi Zrt. 3,1 százalékos
A tulajdonosi változásról azt hallottuk, hogy az a bank operatív irányítását nem érinti.
|
Balog Ádám eladta MKB-részvényei zömét
|
Balog Ádám vezérigazgató eladott, Szemerey Tamás, az NHB Bank tulajdonosa vett – azaz ismét változott az MKB tulajdonosi struktúrája. A legújabb (opciós jellegű) változás már a tőzsdei bevezetéssel is összefüggésben lehet.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/07/13/balog_adam_vezerigazgato_eladta_mkb-reszvenyei_zomet/
|
2018-07-13 11:21:00
| true | null | null |
Index
|
Az INA bejelentette, hogy a horvát kormány kérésére hozzájárult egy, az INA alapos átvilágítását célzó projekttel kapcsolatos specifikus adatszoba felállításához. A hír csupán ráerősített arra a hetek óta terjedő szóbeszédre, miszerint új érdeklődő akadt a Mol 49,08 százaléknyi részvénycsomagjára az INA-ban.
Ezúttal a régióban nem kifejezetten aktív és ismert Castleton Commodities Int. váratlan felbukkanásáról szólnak a hírek. Az észak-amerikai cég a teljes energetikai értéklánc mentén törekszik piaci pozíciókat felvenni, a termeléstől kezdve a tároláson és szállításon át egészen a kereskedelemig bezárólag. A vállalat szándékai a jelek szerint komolyak, legalábbis erre utal, hogy a felek érdemesnek tartották kinyitni az adatszobát – már ha a két dolog összefügg egyáltalán.
Dalmát bisztró
Korábban már számos alkalommal felröppentek hírek olyan önjelölt befektetőkről, akik hajlandók lettek volna átvenni a Mol részesedését az INA-ban. Tavaly novemberben például az orosz energetikai óriást, a Rosznyeftet emlegették, mint lehetséges befektetőt azok után, hogy Igor Szecsin a Rosznyeft igazgatótanácsának elnöke, nem mellesleg pedig Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik, ha nem a legbefolyásosabb gazdasági tanácsadója félreérthetetlenül célzott arra, hogy ők bizony szívesen lennének a horvát kormány partnerei az INA-ban. Sőt még arra is ígéretet tett szóban, hogy modernizálnák az INA mindkét finomítóját (valódi „Balkan Fanatik”).
Horvát oldalról is több elképzelés látott már napvilágot azzal kapcsolatban, hogyan lehetne visszaszerezni a Moltól az INA-t. Felvetődött többek között, hogy a száz százalékban állami tulajdonban lévő Horvát Elektromos Művek (HEP) közvetlen közreműködésével kerültek volna újra horvát kézbe az INA-részvények, vagy éppenséggel úgy, hogy a HEP részvénycsomagjának egy részét piacra dobják, és a bevételből kifizetik a Molt. Ezek a szépreményű elképzelések aztán úgy hírlik pont a HEP harcias szakszervezetének ellenállásán elbuktak.
A számtalan elképzelés között felmerült az is, hogy az INA esetleg magát vásárolja ki, amihez hitelt venne fel. Feltételezve, hogy a társaság jelenleg feles nettó adósság/EBITDA mutatójának értéke háromra ugrik, illetve, hogy az INA éves szinten nagyságrendileg 500 millió dollár egyszeri tételektől és készletátértékeléstől tisztított EBITDA-t képes fenntartható alapon elérni, amíg az olajárak hordónkénti 50-60 dollár között mozognak, a vállalat nettó adóssága 1,5 milliárd dollárra kúszhatna fel a mostani 0,2 milliárd dollárról.
Ez azonban még mindig kevesebb annál a legalább két milliárd dollárnál, amit a Mol szeretne kapni az INA részvényeiért cserébe. Állítólag szóba került opcióként, hogy tehetős horvát üzletemberek egy csoportja összedobná a vételárat, mi több, az a bizarr ötlet is előkerült, hogy a horvátok majd kártérítési igénnyel lépnek fel a szír kormánnyal szemben, mivel az „arab tavasz” óta polgárháború sújtotta országból az INA még évekkel ezelőtt kénytelen volt rohamtempóban kivonulni, több száz millió dollárt érő kitermelő eszközt és kapcsolódó infrastruktúrát hátrahagyva, amikre azóta teljes egészében értékvesztést számolt el.
Szemlátomást tehát a horvátok minden követ megmozgatnak annak érdekében, hogy az INA részvények visszaszerzéséhez szükséges tőkét valahogy előteremtsék, és „hűtlen a hűség, de az állandót nem kell követni” Balázs Béla féle tanítást követve a Moltól minél előbb megszabaduljanak.
Persze a horvát kormány számára sem mindegy, hogy ki lesz majd az új befektető, hiszen minden kétséget kizáróan politikai öngyilkosságot követ el az a döntéshozó, vagy párt, aki a Mol távozása után olyan szakmai befektető kezébe adja a vállalat kulcsait, aki a nagy becsben tartott nemzeti olajtársaságot később esetleg a csőd felé lavírozza. Az INA-t amúgy pont a Mol mentette meg a pénzügyi összeomlástól 2009 elején, és szedte rendbe miután megszerezte az irányítási jogokat felette.
Elmérgesedett viszony, a Molt a bíróság tisztázta, kártérítést is jöhet
Hiába dobott azonban mentőkötelet a Mol az INA-nak, a vállalat fájdalmas reorganizációja miatt rövid időn belül elmérgesedett a horvát kormány és közte a viszony. A horvátok ugyanis erősen sérelmezték, hogy miközben a Mol mintegy 10 százalékkal csökkentette az INA dolgozóinak létszámát, megrostálta a beszállítókat, lenyeste az üzemi költségeket és a kamatkiadásokat, nem tett eleget a horvát kormánnyal 2009 január 30-án kötött részvényesi szerződésben vállalt kötelezettségeinek, nem fejlesztette a vállaltaknak megfelelően az INA olajfinomítóit, megsértette a kereskedelmi társaságokra vonatkozó horvát törvényeket, és ráadásul korrupcióval szerezte meg az INA irányítási jogát.
A horvátok állításaik igazolása végett egy genfi illetékességű választottbírósághoz fordultak, de a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottság (UNCITRAL) szabályai szerint működő háromtagú bírói testület tavaly decemberben végül elutasította a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2009-as részvényesi megállapodás megszegésére vonatkozó valamennyi horvát kérelmet, amit déli szomszédaink azóta se emésztettek meg.
Mindeközben a Mol is keresetet adott be a horvát kormánnyal szemben egy washingtoni választottbíróságon a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjában, amiben mint felperes azzal vádolja a horvátokat, hogy valójában ők azok, akik megszegték a fentebb hivatkozott részvényesi megállapodás több pontját. A Mol állítása szerint a horvát kormányzati szervek olyan helyzetet teremtettek szabályozói fronton, különös tekintettel a helyi gázár és bányajáradék szabályozásra, hogy részben emiatt a magyar olajcég a mai napig képtelen volt értéket teremteni az INA befektetésével, még úgy sem, hogy időközben megszerezte a horvát cég feletti irányítási jogokat 2009-ben. Jogi ügyekben jártas szakemberek szerint a washingtoni per kimenetele sem kétséges – a Mol jó eséllyel vaskos, akár több száz millió dolláros kárpótlásra számíthat, miután a horvát kormány feltehetően tényleg megszegte egykori privatizációs ígéretét. A Mol várakozásai szerint a washingtoni bíróság kötelező érvényű döntése az idei év végéig születhet meg.
A Mol kész lenne kiszállni
A Molnak az INA jövőjét érintő általában szűkszavú nyilatkozataiból mindenesetre az leszűrhető, hogy a horvát céget kizárólag piaci alapon hajlandó működtetni, bár a történtek után erősen kétséges, hogy helyreállítható-e a jó viszonya a horvát kormánnyal. A Mol lélekben mintha már lemondott volna ennek lehetőségéről, aminek több ízben hangot adott., mint ahogy annak is, hogy nem zárkózik el attól, hogy feladja pozícióit a horvát olajcégben, csak éppen komoly szándékú érdeklődő nem kopogtatott még az ajtaján.
A Mol az elmondása szerint már azzal elégedett lenne, ha a horvátok a befektetett tőkéjével és a menet közben felhalmozott kamatokkal megegyező nagyságú összeget fizetnének neki, míg mindenki mástól gyaníthatóan ennél magasabb ajánlatot vár el. Még úgy is, hogy a Mol tulajdonában lévő INA részvénycsomag jelenlegi valós értéke – piaci vélemények és a saját álláspontunk szerint is – jócskán elmarad attól az 1,9 milliárd dollártól, amit fizetett érte több lépésben.
Ami a többi piaci szereplőt illeti, ők feltehetően szívesen osztoznának a horvátok örömében, ha végre sikerülne találni egy olyan szakmai befektetőt, aki a Mol ért kormányzati támadások és a szembeötlő együttműködési nehézségek ellenére is hajlandó lenne a Mol helyére lépni, és akinek elegendő pénze volna, hogy kifizesse, amit a Mol kér az INA részvényeiért. Mielőtt azonban bárki „beájulna” attól, micsoda felfokozott érdeklődés mutatkozik mostanában az INA iránt, érdemes a nagy hangzavarban arra is odafigyelni, hogy milyen politikai játszmák zajlanak a színfalak mögött Horvátországban.
Az ugyanis eléggé szembetűnő, hogy ha megjelenik egy orosz szál az INA-val kapcsolatban, belátható időn belül mindig akad egy amerikai is a történetben. A horvát és nemzetközi politikai erők sokszor egészen kifinomult játszmái könnyen elvonják a figyelmet, és a még tapasztalt piaci szereplők is hajlamosak felülni a kormányhoz közel álló sajtóorgánumokban megjelenő értesüléseknek, amikről később rendszerint bebizonyosodik, hogy pusztán csak a képzelet szüleményei, vagy éppen pártérdekeket szolgáló, „politikai megrendelésre” készült álhírek, amik attól, hogy nagy hullámokat képesek verni, még kreált fikciók.
Bajban az INA finomítói
A horvátokkal szemben folyó perek mellett nem kis fejtörést okoz a Molnak, hogy mit kezdjen az INA korszerűtlen és emiatt gyakran veszteséget termelő olajfinomítóival. A két ipari létesítmény közül az egyiket, nevezetesen a sziszeki finomítót, a Mol szerint mindenképpen be kellene zárni záros határidőn belül, annyira menthetetlen ugyanis, míg a másikat, a méretében nagyobb rijekai finomítót is időszerű lenne fejleszteni.
Pontosabban csaknem 500 millió dollárt kellene költeni rá ahhoz, hogy megfeleljen a várhatóan 2020-ban életbelépő, a tengeri hajózásban felhasználható üzemanyagokra vonatkozó szigorúbb előírásoknak, és a magas kéntartalmú, veszteséggel előállítható fűtőolaj kibocsátását minimálisra tudja redukálni. Fejlesztés nélkül idővel a rijekai finomítót is bezárás fenyegeti. Hiába szorít egyre jobban az idő, fejlesztésre a Molnak érhető módon nem igazán fűlik a foga a jelen körülmények között.
Mennyit ér?
Függetlenül attól, hogy végül hova vezet a horvát kormány és a Mol között évek óta zajló csetepaté, valamint attól, hogy komolyak-e vagy sem az amerikai cég szándékai az INA-t illetően, érdemes picit elidőzni azon, hogy (kinek) mennyit ér az INA.
A horvát olajcég jelenleg 11.7x EV/EBITDA szorzón forog a zágrábi értéktőzsdén, ami több mint kétszerese a Mol hasonló mutatójának. (A mutató nem más, mint a hiteleket is felölelő teljes vállalkozási érték és az adózás, kamatfizetés, rendkívüli tételek és amortizáció előtti eredmény hányadosa.) Az iparágban és különösen a régióban kiugróan magasnak számító értékeltség távolról sem annak tudható be, hogy a befektetők esetleg átlagon felüli jövőbeli növekedést vizionálnak az INA esetében, vagy éppen szokatlanul alacsony kockázatúnak ítélnék a vállalat működését, de még csak annak sem, hogy az INA túlzottan el lenne adósodva.
A mutató magas értéke inkább azt tükrözi, hogy milyen tranzakciós árat vélelmeznek a befektetők arra az esetre, ha a Mol tulajdonában lévő INA részvények egyszer gazdát cserélnének. Amennyiben ugyanis nem a horvát állam a vevő, a leendő szakmai befektetőnek nem csak a Mol-részvényekért kell fizetni, hanem a horvát tőkepiaci szabályoknak megfelelően kötelező ajánlatot kell tennie az INA szabadon forgó részvényeire is, melyek a teljes részvényszámnak megközelítőleg hat százalékát teszik ki.
Az ajánlati ár nem lehet alacsonyabb, mint a legmagasabb ár, amelyen a potenciális vevő a szavazati joggal rendelkező részvényeket a felvásárlási ajánlat közzétételének napját megelőző egy év alatt megszerezte, illetve a felvásárlási ajánlat közzétételének napját megelőző 180 napos forgalommal súlyozott tőzsdei átlagár közül a magasabb.
Jelenleg ez az átlagár több mint kétszerese az általunk reálisnak tartott piaci árnak, és akár 287 millió dollárral is megdobhatja a végleges tranzakciós költséget a becslésünk szerint. Az INA-ról összeállított SOTP (sum-of-the-parts) értékelésünk azt mutatja, hogy a vállalat reális értéke a hitelek és egyéb kötelezettségek levonása után hozzávetőleg 3 milliárd dollár, szemben a cég jelenlegi piaci kapitalizációjával, ami mintegy 5,2 milliárd dollár. Az ily módon feltételezett nettó vállalati érték fele jut a Mol részvényeseire, azaz mintegy 1,5 milliárd dollár, ami Mol részvényekre vetítve 520 Ft-nak felel meg.
Egy esetleges tranzakció során a Mol nyilván mindent megtesz majd azért, hogy ne csak az INA részvények megvásárlására fordított pénzét kapja vissza maradéktalanul, hanem még valamekkora megtérülése is legyen történetesen a befektetésen. Ha ez így lesz, nem zárható ki annak a lehetősége, hogy akár 2,5 mrd dolláros tranzakciós ár is kialakul (persze egyelőre hangsúlyozottan csakis a saját „kiterjesztett valóságérzetünk” szerint), amiből a Mol tulajdonosokra részvényenként 630 Ft-nyi bevétel jutna. Ez a mostani Mol részvényárfolyam 23 százalékának felel meg (részletes számításainkat a szöveges rész után található táblázat foglalja össze).
A Mol-részvényekre vonatkozó 12 havi célárunk jelenleg 3 200 Ft, ami jelen értéken 2 922 Ft-nak felel meg az általunk alkalmazott (9,5 százalékos) diszkontráta mellett. Ha és amennyiben helyesen ítéljük meg a Mol és az INA részvények jelenbeli belső értékét, akkor ma a MOL részvényeknek az INA-ból származó jövedelem nélkül 2 402 Ft kellene érniük (2 935 – 520 = 2 402), szemben a jelenlegi részvényárfolyammal, ami 2 680 Ft. Ebből viszont egy gyors fejszámolás eredményeként az következik, hogy az INA Mol-tulajdonosakra jutó értékéből mintegy 278 Ft már beárazódhatott a Mol részvényárfolyamába (2 680 – 2 402 = 278), ami a fentebb feltüntetett Mol-tulajdonosokra jutó 520 forintnyi értéknek az 53 százaléka, míg 242 Ft még nem.
Ha ezen felül még azt is feltételezzük, hogy a Molnak sikerül az INA részvénycsomagját olyan áron értékesíteni, aminek révén a Mol-tulajdonosok részvényenként 630 Ft-nyi bevételhez jutnak, akkor a Mol-részvények árfolyamának nem 520 Ft-tal, hanem további 110 Ft-tal kellene emelkednie (630 – 520 = 110). Mindent egybevetve a Mol részvényárfolyama a mostani szintről optimális esetben akár 13 százalékkal (242 Ft + 110 Ft = 352 Ft) is emelkedhet egy tranzakció eredményeként (ebből 242 Ft-nyi érték alaphelyzetben nem árazódott még be a Mol-részvények árfolyamába, míg további 110 Ft akkor, ha az INA-részvények végül az általunk feltételezett magas áron cserélnek gazdát).
Mindez persze csupán elméleti okfejtés. A valóságban természetesen máshogy alakulhatnak majd a végleges értékek, ha egyáltalán történik bármi is a Mol INA- részesedésével a jövőben.
*Megyjegyzés: A Mol-részvények 2018. 07.06-i záróárfolyama (2 680 Ft) alapján
**Mol-tulajdonosokra jutó INA's implikált valós részvényesi érték feletti többletérték (USD mrd), Forrás: Concorde
|
INA, te drága
|
Kedvező esetben 352 forinttal, a mostani részvényárfolyam 13 százalékával is emelkedhet a Mol-részvények árfolyama, ha a Molnak sikerülne álomszerűen magas, 2,5 milliárd dolláros áron eladnia a horvát INA-ban levő tulajdonrészét. Jelenleg újabb vevőjelölt látszik feltűnni, de a horvát hírekkel és az értékesítési lehetőségekkel az elmúlt évek alapján érdemes óvatosan bánni. A Mol bár jelezte, hogy megfontolná részesedésének eladását és kiszállna az elmérgesedett, perekbe torkollt kapcsolatból, a potenciális vevők nem tolonganak, és kétséges az is, hogy az INA jelenlegi árfolyama mennyiben tükrözi a cég valós értékét.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2018/07/13/ina_te_draga/
|
2018-07-13 11:27:00
| true | null | null |
Index
|
A bíróság elsőfokon két év börtönbüntetést szabott ki egy budapesti ortopéd sebészre 9 rendbeli vesztegetés elfogadásának bűntette miatt.
Az orvos, aki 2009-2013 között egy budapesti kórházban ortopéd sebészként dolgozott, műtéti beavatkozásokat is végzett. A férfi jövedelmének kiegészítése érdekében több betegétől is - az egyébként az OEP által finanszírozott egészségügyi ellátásért - jogosulatlanul pénzt kért, vagy az általuk önként felajánlott hálapénzt kevesellve, nagyobb összeget kért.
Volt olyan beteg, akivel közölte, hogy mennyibe fog kerülni a műtét, és volt, hogy a műtét után határozta meg, hogy mennyi pénzt tart elfogadhatónak a beavatkozásért. Egyes esetekben alkudozott is a honoráriumként elvárt összegről, és előfordult olyan is, hogy egy betegének a részletekben történő megfizetés lehetőségét is felajánlotta.
Egy esetben a beteg köszönetképp egy nagyobb értékű könyvet szeretett volna ajándékozni az orvosnak, aki azonban a vád szerint azt visszautasította, egyértelműen utalva arra, hogy a könyv helyett pénzt kér.
A bíróság a börtönbüntetés mellett 3-3 évre eltiltotta az orvost foglalkozásától, valamint a közügyek gyakorlásától. A bíróság úgy rendelkezett, hogy a vádlott a büntetés fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható.
Az ítélettel szemben az ügyészség súlyosbításért, a vádlott és a védő enyhítésért fellebbezett, így az nem jogerős.
|
Két év börtönt kapott egy budapesti orvos hálapénz elfogadása miatt
|
A bíróság elsőfokon két év börtönbüntetést szabott ki egy budapesti ortopéd sebészre 9 rendbeli vesztegetés elfogadásának bűntette miatt.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2018/07/16/budapest_orvos_vesztegetes_itelet/
|
2018-07-16 11:28:00
| true | null | null |
Index
|
Azok a mozik és sorozatok, amelyek Magyarországon készülnek, ugyanúgy jogosultak TAO-támogatásra, mint a felcsúti fociakadémia. A pénzt, akárcsak a focis TAO-nál, magyar cégek ajánlhatják fel, és a finanszírozásba az elmúlt években az állam is beszállt. Eddig nem lehetett tudni, mennyi közpénzről van szó, mi viszont most a támogatásokat nyilvántartó Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) segítségével összeszámoltuk.
Az utóbbi években egymásnak adták a kilincset az amerikai filmesek Budapesten. Itt forgatott többek között Charlize Theron (Atomszőke), Matt Damon (Mentőexpedíció) és Jennifer Lawrence is (Vörös veréb), a sort hosszú oldalakon keresztül lehetne folytatni.
Bár szeretnénk azt hinni, hogy a hollywoodi sztárproducerek és színészek kizárólag azért választották Magyarországot, mert gyönyörű, a helyzet ennél árnyaltabb: sok filmes döntésében az is szerepet játszott, hogy itt úgynevezett közvetett támogatásként visszakaphatják a Magyarországon elköltött gyártási költségeik negyedét. Így van ez a magyar és a külföldi produkcióknál is.
Korábban az összeg 20 százalékát tudták ily módon megigényelni, a határt 2014-ben emelte 25 százalékra a parlament. Ez még a filmalap honlapja szerint is kiemelkedő.
“Az adókedvezmény emelésnek köszönhetően Magyarország az egyik legvonzóbb filmes úticél, hiszen a 25%-os közvetett támogatás egyedülálló a régióban" – írják az oldalukon.
A filmes TAO-t, hasonlóan a focishoz, magyar vállalkozások ajánlhatják fel, amely utóbbiról bár Orbán Viktor miniszterelnök 2014-ben azt állította, nem közpénz, a Kúria nemrégiben ennek éppen az ellenkezőjét mondta ki. A támogatás közpénz jellegét erősíti a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) oldala is.
“Az adó megfizetésének terhére keletkezik a közvetett támogatás, tehát az Állam mintegy lemond a társasági adó egy részéről a filmek jobb finanszírozása és a vállalkozások támogatási kedvének ösztönzése érdekében, ezért hívják a rendszert közvetett állami támogatásnak is" – olvasható a honlapon.
A filmes TAO-t nem most, hanem jóval korábban, 2004-ben vezették be. Hogy azóta mennyi támogatást igényelhettek a produkciók, azt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tartja nyilván, amely kérésünkre össze is állított egy adatsort, amelyből kiderül, összesen mennyi pénzről van szó. A végösszeg 123 milliárd forint – ennyi pénzre voltak tehát jogosultak magyar és külföldi filmek.
Andy Vajna 2011-ben vette át a filmipar irányítását, a kifizetett támogatások összege ekkor ugrott nagyot: addig összesen 30,4 milliárd forint volt, 2011 után viszont összesen már 92,6 milliárd forint. Ahogy fenti infografikánkon is látszik, 2016-ban és 2017-ben évente már a 20 milliárd forintot is meghaladta az igényelhető támogatás.
A pénz nagy része értelemszerűen nem a néhány százmilliós, esetenként 1-2 milliárd összköltségvetésű magyar filmekre ment el, sokkal inkább azokra a hollywoodi filmekre és sorozatokra, amelyek gyártási költsége esetenként meghaladta a 10 milliárd forintot is.
Mivel az NMHH adatsora a filmek nagy részéről bárki által böngészhető, és minket az is érdekelt, hogy mennyi pénzt kaphattak a nagy költségvetésű külföldi produkciók, így a hatóság útmutatásával készítettünk erről is egy listát.
Az eddigi legdrágább film a Harrison Forddal, Ryan Goslinggal és Jared Letóval a főszerepben forgatott Szárnyas fejvadász 2049 volt, melynek tervezett hazai gyártási költsége meghaladta a 28,5 milliárd forintot. Ugyancsak 20 milliárd forint feletti költést jeleztek a Dakota Fanning főszereplésével készült The Alienist nevű kosztumös krimisorozatnál.
Mivel a közvetett állami támogatás a gyártási költségek után jár, így értelemszerűen ugyanezek a filmek, sorozatok szerepelnek abban a rangsorban is, amelyben a produkciókat az általuk igényelt pénz alapján listáztuk.
A Szárnyas Fejvadász 2049 című filmek számításaink szerint 6,2 milliárd forint jár, a The Alienistnek 4,7 milliárd forint, a Robin Hood – a kezdetek című filmnek pedig 3,9 milliárd forint. Infografikán mutatjuk az első 20 helyezettet, a többit pedig erre a linkre kattintva nézhetik meg.
A hatóság ennek kapcsán megjegyezte: fontos figyelembe venni, hogy a filmek elszámolása sokszor évekig elhúzódik, így a táblázatunkban szereplő tervezett adat nem köthető konkrét évszámhoz, hanem majd a későbbi években realizálódik.
Bár az, hogy milliárdokat fizetünk ki külföldi produkcióknak állami támogatásként, első körben túlzásnak tűnhet, a filmalap azt mondja, még így is jól járunk. Honlapjukon egy kutatásra hivatkozva azt állítják:
“Minden magyarországi filmes produciónak nyújtott 1000 forintnyi adó-visszatérítés 1248 forintnyi adóbevételt generál, 3240 forinttal növeli a GDP-t" – olvasható a honlapjukon.
Hogy ez pontosan hogy jött ki, az nem derült ki a közleményből.
Úgy tudjuk, hogy mivel az utóbbi időben nagyon elszálltak a külföldi filmes költségek, ezért ma már nem elég a vállalkozások által felajánlott TAO. A finanszírozásba emiatt az állam is beszállt: ha nem gyűlik össze elegendő pénz, az adóhatóság pótolja ki a hiányt.
Érdekes kérdés az is, hogy melyek azok a társaságok, amelyek filmtámogatásra ajánlották fel társasági adójuk egy részét – főleg annak fényében, hogy filmes forrásunk azt mondta, jórészt különböző állami vállalatokról van szó. Ami, ha igaz, még izgalmasabbá teszi a helyzetet.
Hogy megtudjuk, kik voltak a legnagyobb felajánlók, közérdekű adatigénylést nyújtunk be a filmalaphoz. Amint válaszuk megérkezik, közöljük.
Címlapfotó: Filmforgatás a Nyugati Pályaudvaron 2018. július 14-én — Szakál Szebáld / Átlátszó.
|
Filmes TAO: eddig 123 milliárd forint közpénzzel támogattuk a nálunk forgatott produkciókat
|
Azok a mozik és sorozatok, amelyek Magyarországon készülnek, ugyanúgy jogosultak TAO-támogatásra, mint a felcsúti fociakadémia. A pénzt, akárcsak a focis TAO-nál, magyar cégek ajánlhatják fel, és a finanszírozásba az elmúlt években az állam is beszállt. Eddig nem lehetett tudni, mennyi közpénzről van szó, mi viszont most a támogatásokat nyilvántartó Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) segítségével összeszámoltuk.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/07/16/filmes-tao-eddig-123-milliard-forint-kozpenzzel-tamogattuk-a-nalunk-forgatott-produkciokat/
|
2018-07-16 11:30:30
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Mészáros Lőrinc és két üzlettársának cégei összesen 406 milliárd forint értékű közbeszerzést nyertek 2018 első hat hónapjában.
Idén is figyelemmel követjük a nyilvános közzétételekből, hogy mennyi és milyen közbeszerzést nyert tíz Fidesz-közeli vállalkozó, illetve vállalkozás, mert ezeknek a cégeknek a bevétele jelentős részben állami megrendelésekből származik. Ahogy tavaly, most is kigyűjtjük a Közbeszerzési Értesítőből, hogy tíz kormányközelinek mondott vállalkozó/vállalkozás mekkora értékű állami megbízást kap.
Az általunk monitorozott vállalkozások közül 2017-ben és 2018 első negyedévében Szíjj László cégei nyerték a legtöbb közbeszerzést, ahogy a gyenge áprilist követő sikeres májusban is.
Június némi változást és kevés tendert hozott a NER-lovagoknak.
1, WHB
A Paár Attila tulajdonában lévő győri építővállalat a Városliget Zrt. megbízásából nettó 5,99 milliárd forintért építi a Dózsa György úti mélygarázst, és ez elég is volt az első helyezéshez.
2, Mészáros Lőrinc
Felcsút expolgármesterének eredeti foglalkozásához illően a Mészáros és Mészáros Kft.-vel (és a Vabeko Kft.-vel) a Nemzeti Közművek Zrt. tulajdonában lévő NKM Földgázhálózati Kft. nettó 3 milliárd forint keretösszegű szerződést kötött. Mészáros egy másik cége, az R-Kord Kft. a GYSEV megbízásából 1,3 milliárd forintért újrakábelezi a 16-os számú vasútvonal Porpác – Csorna közötti szakaszát, a Mediworks pedig 1,6 millió forintért napilapokat szállít az Eszterházy Károly Egyetemnek. Mészáros érdekeltségei tehát összesen 4,3 milliárd forint értékű közbeszerzést nyertek júniusban.
3, Szíjj László
Mészáros Lőrinc üzlettársának fő cége, a Duna Aszfalt Kft. nettó 3,44 milliárd forintért fejleszti a Bajai Közforgalmú Kikötőt.
4, Market
A Garancsi István tulajdonában lévő építőcég a KÉSZ Zrt.-vel közösen építi a Vasas új stadionját. A munkát 2017-ben nettó 5,2 milliárd forintért vállalták, de júniusban 424 millióval drágult.
5, a többiek
Balásy Gyula, Csetényi Csaba, Kuna Tibor, Varga Károly vállalkozásai, valamint a Valton és a ZÁÉV nem nyertek közbeszerzést júniusban, és korábbi szerződéseik ára sem emelkedett.
A júniusban elnyert tenderekkel együtt kialakult az első félév rangsora: Mészáros Lőrinc két üzlettársával áll a dobogón. Hármójuk cégei összesen 406,2 milliárd forint értékű közbeszerzést nyertek 2018 első felében.
Szíjj László 171,8 milliárd
Mészáros Lőrinc 145,5 milliárd
Varga Károly 88,9 milliárd forint
|
Az év első felében Mészáros Lőrincék nyerték a nemzeti tőkésosztály tenderbajnokságát
|
Felcsút expolgármesterének eredeti foglalkozásához illően a Mészáros és Mészáros Kft.-vel (és a Vabeko Kft.-vel) a Nemzeti Közművek Zrt. tulajdonában lévő NKM Földgázhálózati Kft. nettó 3 milliárd forint keretösszegű szerződést kötött. Mészáros egy másik cége, az R-Kord Kft. a GYSEV megbízásából 1,3 milliárd forintért újrakábelezi a 16-os számú vasútvonal Porpác – Csorna közötti szakaszát, a Mediworks pedig 1,6 millió forintért napilapokat szállít az Eszterházy Károly Egyetemnek. Mészáros érdekeltségei tehát összesen 4,3 milliárd forint értékű közbeszerzést nyertek júniusban.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2018/07/16/az-ev-elso-feleben-meszaros-lorincek-nyertek-a-nemzeti-tokesosztaly-tenderbajnoksagat/
|
2018-07-16 11:34:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Egy adatigénylésünket követően az állami infokommunikációs cég feltette a honlapjára, hogy milyen szerződéseket kötött az elmúlt másfél évben.
A Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) így ír magáról:
„Legnagyobb megrendelőink államigazgatási szervek és országos hatáskörű intézmények, de gazdálkodó szervezetek, vállalkozások és magánszemélyek is igénybe veszik egyes szolgáltatásainkat. Cégünk tevékenysége során a legmodernebb infokommunikációs technológiák alkalmazásával támogatja a hazai közszférát, hogy az minél könnyebben megfelelhessen az innovációs kihívásoknak.”
Június közepén döbbenten észleltük, hogy egy nagyon fontos innovációs kihívásnak nem sikerült eleget tennie az állami cégnek. A NISZ honlapján ugyanis egy hónappal ezelőtt nem voltak elérhetőek az általa kötött szerződések adatai.
Ez azért baj, mert
nem tudni, mire költi a cég a közpénzt
törvénysértő
A 2011 óta hatályban lévő Infotörvény világosan leírja, hogy „Az államháztartás pénzeszközei felhasználásával, az államháztartáshoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő, ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezése (típusa), tárgya, a szerződést kötő felek neve, a szerződés értéke, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartama, valamint az említett adatok változásai, a védelmi és biztonsági célú beszerzések adatai és a minősített adatok, továbbá a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 9. § (1) bekezdés b) pontja szerinti beszerzések és az azok eredményeként kötött szerződések adatai kivételével” kötelezően közzéteendő közérdekű adatok.
Ez azt jelenti, hogy a nettó 5 millió forintot elérő szerződések adatait az adatkezelőknek „internetes honlapon, digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is adatvesztés és -torzulás nélkül kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen kell hozzáférhetővé tenni”.
Ehhez képest pont az állami infokommunikációs cég honlapján nem találtunk ilyesmit.
Azonnal beadtunk egy adatigénylést, amiben a tavaly kötött szerződések adatait kértük ki. A válaszadási határidő utolsó, tizenötödik napján a NISZ az Infotörvényre és az adatok nagy számára hivatkozva meghosszabbította a határidőt további 15 nappal. Majd július 13-án megírták, hogy a kért lista fent van a honlapjukon.
És tényleg ott van! Ráadásul 2018 első féléve is, nagyon örülünk.
Egy hónapba telt, de sikerült.
Az eset egyébként nem egyedi, korábban a Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a Belügyminisztérium is egy-egy adatigénylésünket követően tett közzé a honlapján közadatokat.
Címlapkép: nisz.hu
|
Átláthatóbbá tettük a NISZ gazdálkodását – közzétették hogy milyen szerződéseket kötöttek
|
Egy adatigénylésünket követően az állami infokommunikációs cég feltette a honlapjára, hogy milyen szerződéseket kötött az elmúlt másfél évben.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2018/07/16/atlathatobba-tettuk-a-nisz-gazdalkodasat-kozzetettek-hogy-milyen-szerzodeseket-kotottek/
|
2018-07-16 11:36:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A nemzeti kosárakadémia 440 millió forinttal drágább lett
2,12 milliárd forintról 2,56 milliárd forintra drágult a pécsi Nemzeti Kosárlabda Akadémia építésének ára – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből. Ez 440 millió forintos áremelkedés, vagy másképp nézve 20 százalékos drágulás.
A hirdetményből nem derül ki, pontosan milyen pluszmunkák miatt ment fel az akadémia ára, csak annyi, hogy egy 256,6 milliós és egy 182,9 milliós tételről van szó. Az indoklásban az ilyen esetekben sztenderd “előre nem látható körülmények" szerepel hivatkozási alapként.
Az akadémiát az állami sportlétesítmény-fejlesztő és fenntartó intézmény, a Nemzeti Sportközpontok építteti, a kivitelező a ZÁÉV Zrt. A ZÁÉV-nek enyhén szólva nem ez az egyetlen állami megbízása, sőt nem az egyetlen pécsi megbízása, 10 milliárdért ők építenek új tömböt a Pécsi Tudományegyetemen, illetve legutóbb ők nyerték el Sárvár új Sport- és Kulturális Központjának építését.
A pécsi kosárakadémia sportcsarnoka 3850 négyzetméteres lesz, egy 424 fős fix lelátóval és két 448 fős mobil lelátóval. Az akadémia része lesz egy kollégium is kiszolgáló létesítményekkel együtt. A tervek szerint 2018 szeptemberében lesz kész.
|
A nemzeti kosárakadémia 440 millió forinttal drágább lett
|
2,12 milliárd forintról 2,56 milliárd forintra drágult a pécsi Nemzeti Kosárlabda Akadémia építésének ára – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből. Ez 440 millió forintos áremelkedés, vagy másképp nézve 20 százalékos drágulás.
| null | 1 |
https://zoom.hu/hir/2018/07/16/a-nemzeti-kosarakademia-440-millio-forinttal-dragabb-lett/
|
2018-07-16 00:00:00
| true | null | null |
ZOOM
|
Vesztegetés elfogadása miatt két év végrehajtandó börtönbüntetésre ítéltek első fokon egy orvost, aki 2009 és 2013 között a betegeitől olyan ellátásért kért pénzt, amelyet az egészségbiztosító egyébként finanszíroz - közölte a fővárosi főügyész hétfőn az MTI-vel.
A vádlott egy budapesti kórház ortopédsebésze volt. A következő MTI-mondatot nem fogod elhinni:
"A betegek által önként felajánlott hálapénzt sokszor kevesellte, és nagyobb összeget kért."
A vádirat szerint előfordult, hogy előre közölte a beteggel, mennyit kér, de sokszor csak a műtét után határozta meg az összeget. Egyes esetekben alkudozott a honoráriumról, és a részletfizetést is felajánlotta.
Egy beteg köszönetképpen nagyobb értékű könyvet szeretett volna ajándékozni az orvosnak, aki visszautasította, egyértelműen utalva arra, hogy pénzt kér helyette.
Ilyen történetet még soha senki sem hallott vagy élt át Magyarországon.
A bíróság az orvost vesztegetés kilencrendbeli elfogadásának bűntette miatt két év végrehajtandó börtönbüntetésre ítélte és három évre eltiltotta az orvosi foglalkozástól. Az ítélet ellen az ügyészség, valamint a vádlott és a védő is fellebbezett.
|
Két év letöltendőt kapott egy budapesti orvos, aki korrupt volt, bár a Magyarországon abszolúte megszokott módon
|
Vesztegetés elfogadása miatt két év végrehajtandó börtönbüntetésre ítéltek első fokon egy orvost, aki 2009 és 2013 között a betegeitől olyan ellátásért kért pénzt, amelyet az egészségbiztosító egyébként finanszíroz - közölte a fővárosi főügyész hétfőn az MTI-vel.
| null | 1 |
https://444.hu/2018/07/16/ket-ev-letoltendot-kapott-egy-budapesti-orvos-aki-korrupt-volt-bar-a-magyarorszagon-abszolute-megszokott-modon
|
2018-07-16 11:46:00
| true | null | null |
444
|
Balog Ádám, az MKB vezérigazgatója – korábban NGM-államtitkár, illetve MNB-alelnök, mindkettő Matolcsy György alatt – eladta Promid Invest nevű cégének közvetett részesedését az MKB Bankban, jelentette be ma. A vevő a Szemerey Tamás tulajdonában álló Bankonzult Kft., a vételár ismeretlen.
Az MKB tulajdonosi struktúráját eddig sem volt túl egyszerű átlátni, Balognak több cégen, köztük egy szingapúri-luxemburgi befektetési alapon keresztül 10,76 százalékos részesedése volt az általa vezetett bankban. A kétezres években sokszáz milliárd forintot vesztő MKB-t előbb megvásárolta a magyar állam a bajor tulajdonosaitól, majd reprivatizálta egy rejtélyes befektetői társaságnak. Utóbbi részese volt a Blue Robin nevű szingapúri befektetési alap, amely nem sokkal később Szemereynél és Balognál kötött ki.
A másik vonalon, tehát a Metis Magántőke Alap (45 százalék) és az Rkofin Kft. (4 százalék) irányából Mészáros Lőrinc köre sejlik fel az MKB tulajdonosai között. A most aktuális viszonyok szerint a munkavállalói részvényprogram (MRP) is 15 százalékos tulajdonos.*Vélhetően ebben is jelentős része van Balog Ádám vezérigazgatónak. Azt is bejelentették ma, hogy a Pantherinae Pénzügyi Zrt. csak rövid ideig volt 3,1 százalékos tulajdonosa az MKB-nak, ezt a részesedést is a Bankonzult vásárolja meg.*A Pantherinae Zrt. tulajdonosa Sarlós András, aki a Porsche Bankból ismert. A cég tavaly decemberben, a Pannónia Nyugdíjpénztár kiszállásakor lett tulajdonos.
Balog Ádám tehát túladott a részesedésén, aminek árát az MKB értéke alapján 2 milliárdtól akár 5 milliárd forintig is becsülhetjük. Az viszont továbbra sem derült ki, egyáltalán hogyan lehetett ez a politikai karrierje előtt lényegében vagyontalan Balog Ádám tulajdona. A bankvezető ugyan néhány interjúban utalt arra, hogy hitelből vásárolta meg a részesedést, ám ennek a hitelnek egyik eszközén sincs nyoma, és nem ismerni a hitelnyújtót sem.
A helyzet nem lett tisztább egy hónappal ezelőtt sem, amikor a Promid Invest először leadta a mérlegét. Ebből kiderült, hogy a cég 140 millió forint befektetett eszközt és 170 millió forint kötelezettséget tartott nyilván mérlegében tavaly végén, és ezen túl még 300 millió forintnyi pénzeszközt. Ez utóbbi lényegében a cég adózott nyeresége volt, ami az “egyéb bevétel” soron keletkezett 314 millió forint eredménye volt (kiadásai alig voltak a cégnek). Hogy miből volt Balog Ádám papíron üzletviteli tanácsadással foglalkozó cégének ekkora bevétele, miközben kiadása lényegében nem volt, az sajnos nem derül ki a cég döbbenetesen rövid, mindössze kétoldalas kiegészítő mellékletéből sem.
A Promid Invest befektetett eszközei, tehát lényegében az MKB-beli tulajdonrész ráadásul tavaly év végén is jóval többet ért 140 millió forintnál. A Bankonzult Finance és az annak tulajdonában álló Graha Zrt. ugyanis kevés híján négymilliárd forinton tartották nyilván az MKB Bank-beli részesedésüket, márpedig ezek egyharmadát birtokolta Balog cége. Balog Ádám vagyonszerzése mindenesetre nagy eséllyel örök rejtély marad.
|
Az MKB vezérigazgatója eladta a részesedést, amiről nem is lehetett tudni, hogyan lett az övé
|
Balog Ádám, az MKB vezérigazgatója – korábban NGM-államtitkár, illetve MNB-alelnök, mindkettő Matolcsy György alatt – eladta Promid Invest nevű cégének közvetett részesedését az MKB Bankban, jelentette be ma. A vevő a Szemerey Tamás tulajdonában álló Bankonzult Kft., a vételár ismeretlen.
| null | 1 |
https://g7.hu/penz/20180713/az-mkb-vezerigazgatoja-eladta-a-reszesedest-amirol-nem-is-lehetett-tudni-hogyan-lett-az-ove/
|
2018-07-13 13:27:00
| true | null | null |
G7
|
Amikor a volt barátnőjét megcsonkító kórházigazgató ellen az ügyészség évekkel ezelőtt megpróbálta megszünteti az eljárást, lehetett látni, hogy nem lesz egyszerű felelősségre vonni a befolyásos kapcsolatokkal rendelkező orvost. Ugyanezek a kapcsolatok most is jól jöhetnek, miután a múlt héten jogerősen is 11 éves börtönbüntetésre ítélték Bene Krisztiánt. Hogy pontosan meg lehessen érteni, hogyan és mennyit számít, ha egy bűncselekmény gyanúsítottja egy magas státuszú, kórházigazgatóként dolgozó férfi, akinek a családjában ismert kormánypárti politikus is akad, érdemes visszamenni egy kicsit az időben.
Volt ellene pár bizonyíték
A budai Irgalmasrendi Kórház vezetője évtizedek után, egy osztálytalálkozón futott össze régi iskolatársával, Erikával, és ebből a találkozásból éveken át tartó kapcsolat lett. 2012 végén a nő szakított az orvossal, aki ezt nem tudta feldolgozni, ezért előbb telefonon és sms-ben, majd személyesen is zaklatni kezdte Erikát. 2013. március 12-én a nő lakása előtt maszkban várta, hogy Erika elinduljon otthonról kutyát sétáltatni. Amikor a nő kinyitotta az ajtót, visszalökte a lakásba, műtéti altatószerekkel elkábította, majd maró lúgot öntött Erika nemi szervére, ami maradandó, életveszélyes sérüléseket okozott. Benét múlt héten ítélték jogerősen 11 év letöltendő szabadságvesztésre a támadás miatt.
A rendőrség gyanúja a támadás után hamar az orvosra terelődött.
Erikát műtéti altatószerek keverékével kábította el a támadó, ezekhez eleve nem könnyű hozzájutni, ha valaki nem egy kórházban dolgozik. Az is fontos, hogy a támadó két szert, Midazolamot és Ketamint injekciózott a nő combjába, ezeket a szereket így együtt éppen műtéti körülmények között szokták használni a mellékhatások elkerülése miatt. Nehéz elképzelni, hogy egészségügyi háttér nélkül, egy „mindennapi” bűnöző nem csak hogy beszerzi ezeket a szereket, de után megfelelő arányban keverve alkalmazza őket. A támadás módja is fontos, Erika nemi szervének megcsonkítása kifejezetten személyes bosszúra utal.
Ha velem nem, akkor mással sem
- így magyarázta a szakítást feldolgozni képtelen kórházigazgató motivációját a bíró a 2017-ben hozott, később hatályon kívül helyezett másodfokú ítéletben. Bene nem csak egyszerűen orvos volt, korábban dolgozott égési osztályon is, tudta, hogy lúggal milyen sérüléseket lehet okozni, ez is rá terelte a gyanút. A tettesnek ráadásul ismernie kellett Erika napi rutinját, hogy mikor mennek el a gyerekek otthonról, ő mikor indul a kutyáját sétáltatni, ez nem egy véletlenszerű támadás volt.
Ezeken felül is voltak erős bizonyítékok.
Mikor a támadás után nem sokkal a rendőrök átkutatták a kórházigazgató autóját, a kesztyűtartóból egy használt fecskendő került elő, ebből később pont annak a műtéti altatószernek a maradványait mutatták ki, amivel Erikát elkábították. Benének zavaros volt az alibije, azt mondta, hogy a kórház egy elhagyott szárnyát járta körbe egyedül a támadás reggelén. Később a bíróság sem nagyon értette, hogy mi értelme volna a férfi történetének. Ráadásul Erika egyik szomszédja összefutott a lépcsőházban a maszkos támadóval, és később a rendőrségi azonosításkor Benét választotta ki a maszkot viselő férfiak közül.
Biztos vagy benne, hogy ő volt?
Ilyen körülmények mellett nehéz értelmezni, hogy 2014 augusztusában, több mint egy évvel a támadás után az ügyészség megpróbálta megszüntetni az eljárást Bene ellen. A fő érv akkor valami olyasmi volt, hogy maga Erika nem ismerte fel a maszkot viselő, hangját elváltoztató támadót, aki visszalökte a lakásba, megkötözte, majd az injekcióval elkábította. A főügyészség még 2017-ben, két elmarasztaló ítélet után is arról beszélt, hogy náluk senki sem követett el hibát az ügyben, csupán a közvetett bizonyítékokat értékelte máshogy 2014-ben az eljáró ügyész. A döntés ellen Erika az utolsó pillanatban tett panaszt, így indult újra az eljárás Bene ellen. Ha az áldozat nem kapcsol időben, egy sor bizonyítékot, például az orvos kocsijából lefoglalt fecskendőt megsemmisítettek volna.
Egy ehhez hasonló helyzetben sok körülmény befolyásolhatja az ügyész döntését, de senkinek sem kell odatelefonálnia, hogy a gyanúsítottnak politikai kapcsolatai és befolyásos családja van, ezért nem ő volt, és tessék azonnal elengedni. Egy magas státuszú emberről, egy orvosról, sőt kórházigazgatóról eleve nehezen hiszi el egy csomó ember, hogy brutális bűncselekményt követett el, ez már önmagában okozhat bizonytalanságot. A befolyásos család, a politikai kapcsolatok ennek a tetejébe jöhetnek.
Egészen biztos vagy benne, hogy ő volt? Megégetheted magad, ha kiderül, hogy ártatlan. Biztosan megéri kockáztatni? Hát még akkor sem biztos, hogy ez jó lesz a karrierednek, ha végül el is ítélik a pofát.
Ilyeneket mindenféle malícia, vagy korrupció nélkül is mondogathatnak egymásnak kollégák. A kiemelt médiafigyelem mellett zajló ügyeket belül is szorosabban követik, ez még plusz nyomás az eljáró ügyészen, aki még kevésbé akar hibázni, vagy bármilyen kockázatot vállalni. A kivárásból, időhúzásból, megszüntetésre tett javaslatból sokkal ritkábban lesz baj, mint az „elhamarkodott” vádemelésből. Én megszüntetem, majd panaszt tesz, akinek nem tetszik, és a nálam nagyobb emberek eldöntik, hogy mi legyen, és akkor ez már nem az én felelősségem, hanem az övék.
A Kúria kerüli a kockázatot
Miután újraindult a nyomozás, és bíróságra került az ügy, még mindig nem volt vége a különös kanyaroknak. Első fokon az ügyész nem volt túl aktív, valószínűleg a korábbi bizonytalansággal összefüggésben nem képviselte túl nagy lendülettel a vádat. A 2017-es másodfokú tárgyaláson az ítélethozatal előtti utolsó ülésen az ügyészség (Bene ügyvédjével egyetértésben) váratlanul visszavonta az orvos kocsijában talált fecskendőt, az egyetlen komoly tárgyi bizonyítékot. Bene még a másodfokú, 9 éves börtönbüntetést kiszabó ítélet után is szabadon távozhatott a bíróságról, miközben Erikának 24 órás rendőri védelem alatt kellett élnie, de végül az ügyészség fellebbezése nyomán az orvost a másodfokú ítélet után néhány héttel őrizetbe vették.
Ezekhez képest is váratlanul ért mindenkit, amikor 2017 nyarán a harmadfokon eljáró Kúria hatályon kívül helyezte a korábbi ítéletet, és új eljárást rendelt el.
A Kúria olyan szembesítési, tanúkihallgatási feladatokat írt elő a megismételt másodfokú eljárásban, amik teljesen életszerűtlenek voltak. Senkitől sem várható, hogy közel öt év után apró, néhány másodperces részletekre emlékezzen egy napról, vagy hogy öt év után pontosabban emlékezzen valamire, mint néhány nappal, vagy hónappal a történések után. Itt megint a kockázatkerülés, illetve a Kúria alkalmanként doktrinernek tartott jogértelmezése játszhat szerepet. Abból biztosan nem lesz baj, ha visszaküldik az eljárást másodfokra, ezzel szemben ha elítélik a vádlottat, az később számonkérhető. Ha nem volt jogszabályszerűen 1000 százalékig pontos valamilyen eljárás, mondjuk a tanúk szembesítése, azt hajlamosak néha akkor is megismételtetni, ha nem várható érdemi előrelépés a dologtól, csak mert így szól a szabály.
A 2017-es hatályon kívül helyezés idején már négy éve képtelen volt elbirkózni a magyar igazságszolgáltatást az ügyben meglévő bizonyítékokkal. Az elején egy év mehetett el az ügyészség bizonytalankodására, a Kúria 2017-es döntése pedig még egy évet tett az eljárásra, amit ugye a múlt héten sikerült jogerősen lezárni.
Itt ül a Doki a mi cellánkban
A börtönben két, egymással ellentétes hatás befolyásolja Bene körülményeit. A nő elleni erőszakot elkövető rabok nem különösebben népszerűek, ráadásul itt nem is az történt, hogy Benét megcsalta a barátnője, mire ő nagyon megverte, és ezért rács mögé került, az ilyesmit jobban elfogadják az elítéltek. A nő elkábítása, a nemi szerv lúgos megcsonkítása nem szerez majd barátokat Benének a börtönben, de nem is valószínű, hogy emiatt fizikai veszélybe kerülne. A rabok nagyon nagy része legfeljebb a gyerekek elleni erőszakot elkövető bűnözőkre támad rá, Benét a legsúlyosabb esetben is legfeljebb kiközösítenék, de ez sem valószínű.
Hiába tiltotta el ugyan örökre a foglalkozása gyakorlásától a bíróság, Benének a börtönben nagyon jól fog jönni orvosi tudása. Nemhogy az elítéltek jutnak ritkán megfelelő orvosi ellátáshoz, de még a rabok családja sem biztos, hogy rendszeresen lát orvost. Ebben a közegben nagyon sokat számít, hogy ott van a zárkában „a Doki”, akit meg lehet kérdezni bármiről. Bene végzettsége nem csak a raboknál faktor. A börtönőrök is minden nap hosszú órákat töltenek az elítéltekkel, nekik is az a környezetük, mint a raboknak, még ha ők haza is mehetnek, amikor lejár a munkaidő. Ebben a helyzetben, különösen a fiatalabb altisztek, könnyen összebarátkoznak az értelmesebbnek gondolt rabokkal, például olyanokkal, akiknek van bármilyen végzettsége.
Itt jöhetnek aztán a képbe Bene kapcsolatai.
Az orvos családja minden tárgyaláson ott volt, az elmúlt öt évben nem látszott, hogy elengednék a kezét. A börtönévek alatt, ha kitartanak mellette, „kívülről” nagyon sok mindent el lehet intézni. Egy ehhez hasonló esetben, ha például egy család el tudná intézni, hogy mondjuk egy bv-s tisztviselő, vagy a hozzátartozója bejusson egy egyébként elfoglalt orvos rendelésére, előrébb kerüljön egy várólistán, stb. az nagyon sokat változtathat a rácsok mögött élő rokon körülményein. Nem egyik napról a másikra, de az évek alatt ezek jelenthetnek relatív jó börtönmunkát, és más kedvezményeket, például átmeneti kimenőket egy elítéltnek. Pszichésen is más úgy lehúzni hosszú éveket a börtönben, ha az elítélt tudja, hogy, jó, három év múlva megkapja az első kimenőjét, addig már csak másfél év van hátra, van miért kibírni.
Benének a 11 éves börtönbüntetésből az előzetesben eltöltött idővel, és minden lehetséges kedvezménnyel is még öt és fél évet le kell leülnie. A legtöbb börtönkutatás szerint már két hét rács mögött töltött idő is személyiségtorzulást eredményezhet, nemhogy egy évekig tartó büntetés. A monoton környezet és körülmények, az egyhangú ételek, a mozgás hiánya és a bezártság nyomot hagy még a legkeményebb rabokon is, sokaknál szív- és érrendszeri megbetegedés alakul ki a rácsok mögött, mások klausztrofóbiásak vagy pánikbetegek lesznek. Kifejezetten hosszú börtönbüntetést teljesen ép ésszel például az IRA tagjai bírtak ki Angliában, de ők hadifogolyként tekintettek saját magukra, és ami még fontosabb, saját közösségük is így tekintett rájuk. Bene esetében ilyesmiről aligha lehet szó.
Ez abból a szempontból is számít, hogy mihez kezd az orvos, amikor kijön a börtönből. Hiába tiltották el a foglalkozása gyakorlásától, Dél-Amerikában vagy Délkelet-Ázsiában egy csomó helyen nem ellenőrzik az ilyesmit, miközben kényelmesen lehet élni, és ha tudnák is, hogy Benével nincs rendben valami, ahol évtizedek óta nincs gyerekorvos, ott szándékosan nem is ásnak túl mélyre, ha feltűnik valaki. Nagy a jelentősége, hogy Bene hogyan éli meg a börtönt, mert sok embernek ennyi rácsok mögött töltött idő elvenné a kedvét egy újrakezdéstől.
Az ügy előzményeiről itt olvashat:
Első fokon négy évet kapott,
ezt másodfokon kilenc évre súlyosították,
harmadfokon eljáró Kúria megsemmisítette a korábbi ítéletet, és új eljárást rendelt el,
a megismételt másodfokú eljárásban megint 9 év börtönt kapott,
és a Kúria múlt héten ezt a másodfokú ítéletet 11 év börtönre súlyosította, jogerősen.
Erika ügyéről 2016 végén és 2017 elején forgattunk egy hosszabb videót, aminek publikálása után az orvost előzetes letartóztatásba helyezték, és azóta is őrizetben várta a jogerős ítéletet.
|
A börtönben is jól jöhetnek majd a volt barátnőjét megcsonkító orvosnak a befolyásos kapcsolatok
|
Amikor a volt barátnőjét megcsonkító kórházigazgató ellen az ügyészség évekkel ezelőtt megpróbálta megszünteti az eljárást, lehetett látni, hogy nem lesz egyszerű felelősségre vonni a befolyásos kapcsolatokkal rendelkező orvost. Ugyanezek a kapcsolatok most is jól jöhetnek, miután a múlt héten jogerősen is 11 éves börtönbüntetésre ítélték Bene Krisztiánt. Hogy pontosan meg lehessen érteni, hogyan és mennyit számít, ha egy bűncselekmény gyanúsítottja egy magas státuszú, kórházigazgatóként dolgozó férfi, akinek a családjában ismert kormánypárti politikus is akad, érdemes visszamenni egy kicsit az időben.
| null | 1 |
https://444.hu/2018/07/17/a-bortonben-is-jol-johetnek-majd-a-volt-baratnojet-megcsonkito-orvosnak-a-befolyasos-kapcsolatok#
|
2018-07-17 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Fekő Ádám
2018. július 17., 15:32
Bár a Mr. Funk nevű hely eddig veszteséges volt, mostantól tulajdonképpen Budapest teljes fánkforgalma Vajna Tímeához kerül: a nő, akit hamarosan üzletasszonyként fog emlegetni a férjéhez és baráti köréhez lojális sajtó bejelentette, hogy az ő cége veszi át a városban három bolttal rendelkező Donut Library üzemeltetését.
“A The Donut Library korábbi tulajdonosai nem kívánták tovább működtetni az évek óta sikeresen működő vállalkozást, a bezárásra ítélt mindhárom üzlet üzemeltetését új tulajdonos vette át. A The Donut Library Kft. új gazdája a Mr. Funk Kft., amelyet továbbra is Vajna Tímea Gomez Norberttel közösen irányít. A fánkboltok változatlanul The Donut Library-ként működnek tovább, a fánkok az eddigi megszokott minőségben különleges recepttel készülnek” – áll a közleményben.
Jó étvágyat kívánunk!
|
Vajna Tímea hivatalosan is Budapest fánkoligarchája lett
|
Bár a Mr. Funk nevű hely eddig veszteséges volt, mostantól tulajdonképpen Budapest teljes fánkforgalma Vajna Tímeához kerül: a nő, akit hamarosan üzletasszonyként fog emlegetni a férjéhez és baráti köréhez lojális sajtó bejelentette, hogy az ő cége veszi át a városban három bolttal rendelkező Donut Library üzemeltetését.
| null | 1 |
https://zoom.hu/hir/2018/07/17/vajna-timea-hivatalosan-is-budapest-fankoligarchaja-lett/
|
2018-07-17 00:00:00
| true | null | null |
ZOOM
|
Az MSZP szóban nagyon keményen támadja a kormányközeli üzletemberek vagyonosodását. Az idei választási kampányban még „oligarcha adó” bevezetését is javasolták, amely azokat sújtotta volna, akik Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesterhez hasonlóan állami megrendelésekből gazdagodtak meg.
A háttérben azonban van olyan MSZP-s politikus, aki szorosan együttműködik ezzel az üzleti körrel. Az országos politikában kevésbé ismert, de fővárosi körökben befolyásos Czeglédy Gergőről van szó, akinek cégcsoportja az elmúlt években jellemzően különböző konzorciumok tagjaként kapott megrendeléseket állami és önkormányzati cégektől. Ezeknek a szerződéseknek az összege meghaladja a 4,8 milliárd forintot, de a megbízások többségén más cégekkel is osztoznia kell a Czeglédy-csoportnak. Czeglédy üzleti partnerei között van Várnai Tamás, a Fidesz-közeli gazdasági kör egyik legrégebbi tagja és Boros Attila, a letelepedésikötvény-program egyik meghatározó szereplője. Czeglédy vállalkozása emellett egy közpénzből megvalósuló beruházás során Mészáros Lőrinc cégével is dolgozott együtt.
Czeglédy (aki nem rokona a csalással gyanúsított szombathelyi Czeglédy Csabának) nem tartozik az MSZP első vonalába, de hosszú politikai múltja van. Korábban a korrupciós ügyekbe belebukó Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes titkárságvezetője volt, de a párt belső ügyeit jól ismerő források szerint régóta közeli viszonyt ápol Molnár Zsolttal, az MSZP egyik legbefolyásosabb politikusával. Molnárt korábban több kritika is érte az ellenzéki oldalon azért, mert karrierje során jó kapcsolatokat épített ki a Fidesz egyes képviselőivel. Az MSZP korábbi miniszterelnök-jelöltje, Botka László még árulással is megvádolta, mivel szerinte Molnár a Fidesz érdekeinek megfelelő kampánystratégiát képviselt.
Czeglédy egy hosszú, felháborodott hangvételű levélben válaszolt a kérdéseinkre, és ebben tagadta, hogy a jelenlegi rendszer haszonélvezője lenne. Azt írta, hogy Várnait régóta ismeri, de szerinte ő nem tartozik a „NER-lovagok” közé. Hozzátette, hogy Boros Attilával nem találkozott, Mészáros Lőrinc cégével pedig nem állt érdemi kapcsolatban. Czeglédy közölte azt is, hogy keményen meg kellett dolgoznia a tendergyőzelmekért. Azt állította, hogy mivel számos esetben elutasították az amúgy árban kedvező ajánlatait, ezért többször is csak úgy tudtak nyerni, hogy jogi úton megtámadták a közbeszerzési eredményeket. Szerinte a pártkötődése miatt rengeteg hátrány éri, annak ellenére, hogy a politika csak hobbi a számára.
Molnár Zsolt azt közölte, Czeglédy a politikai szövetségesei közé tartozik, de arról nincs információja, hogy mit csinálnak a cégei. Az MSZP pedig a megkeresésünkre azt írta, hogy nem nyomoznak a tagjaik után, és nem követik a munkatársaik magánéleti tevékenységét.
Kormányközeli figurákkal közösen
A Fidesz 2010-es földcsuszamlásszerű győzelme után úgy tűnt, hogy a baloldali köröknek nem sok jót tartogat a jövő. A korábban közbeszerzési tanácsadóként is dolgozó Czeglédy Gergő azonban ezt a pillanatot látta alkalmasnak arra, hogy vállalkozni kezdjen. 2010 júniusában vásárolt meg egy fodrászattal és szépségápolással foglalkozó céget, átnevezte Perfektum Projektre, fő tevékenységét pedig szépségápolásról tanácsadásra változtatta. Pár évvel később a Perfektum Projektből kivált egy projektmenedzsmenttel, egy műszaki tervezéssel és egy kommunikációval foglalkozó vállalat. Így jött létre egy négy cégből álló csoport, amely az elmúlt években látványos növekedést produkált, miközben sorra kapta az állami megbízásokat.
A cikk főbb állításai egy rövid videóban összefoglalva
A cégcsoport közel 870 millió forintnyi közbeszerzést nyert el önállóan indulva. Emellett a Czeglédy-cégek más vállalatokkal együttműködve is jelentkeztek állami és önkormányzati megbízásokra, és konzorciumi partnereikkel közösen 3,9 milliárd forintnyi megrendelést kaptak. A nyilvánosan elérhető adatokból az nem derült ki, hogy Czeglédyék a konzorciumi bevételekből mekkora arányban részesültek, de a politikus cégcsoportja az elmúlt években rendre több száz milliós bevételt produkált. Ezen felül Czeglédy és partnerei részesei lettek több olyan, összességében milliárdos értékű állami keretszerződésnek is, amelyben a megbízások szétosztása még folyamatban van.
A közbeszerzési iratokból kiolvasható, hogy az évek előrehaladtával egyre jobban szerepelt Czeglédy cégcsoportja. Míg 2011-ben még csak egy, 2012-ben pedig hat tendert nyertek, ez a szám 2017-re 29-re nőtt (ekkorra már több cége volt, és azok mind indultak közbeszerzéseken). Bár Czeglédyek nem jártak mindig sikerrel, de így is közel a harmadát megnyerték annak a több mint 300 közbeszerzésnek, amelyen 2011 novembere és 2018 júniusa között elindultak. Az MSZP-s politikus ugyanakkor állítja, hogy még az elnyert munkák után sem fizették ki őket minden esetben, mert több megbízóval is jogvitáik támadtak.
Czeglédy leggyakoribb konzorciumi partnerei között voltak olyan cégek, amelyek Várnai Tamás üzletember résztulajdonában állnak. Várnai volt az ügyvezetője az első Orbán-kormány idején komoly állami megrendeléseket elnyerő Ezüsthajó Kft.-nek, jelenleg pedig ő az egyik igazgatósági tagja az Andy Vajna tulajdonában lévő Tv2-nek, a kormányközeli médiagépezet egyik legfontosabb elemének. Várnait az egyik ismerőse úgy írta le, mint aki kapcsolatban van a kormányközeli üzleti kör meghatározó figuráival, köztük Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadóval, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesterrel és Vajnával. Várnait a Czeglédyvel konzorciumban induló cégein keresztül próbáltuk elérni, írásban feltett kérdéseinkre azonban nem kaptunk választ.
A Perfektum-csoport az eddig elnyert száz pályázat közül 21 esetben indult közösen Várnai valamelyik cégével. A részvételükkel létrejött konzorciumok összesen 1,16 milliárd forint értékű megbízásokhoz jutottak. Jellemzően környezetvédelmi fejlesztéseknél láttak el kommunikációs feladatokat, ilyen munkát végeztek például a fővárosi önkormányzatnak. Több esetben pedig rendezvényeket szerveztek állami szervezeteknek, például a rendőrség belső elhárításaként működő Nemzeti Védelmi Szolgálatnak. A megbízás itt az volt, hogy egy korrupciós esetek nagyobb arányú felderítésével összefüggő rendezvényt kellett megszervezni.
Czeglédyék többször társultak egy Metróber Kft. nevű céggel is. Az út-és vasútépítési beruházásokért felelős állami vállalat, a NIF pályázatain háromszor is nyert az a konzorcium, amelynek Czeglédyék mellett a Metróber is tagja volt. Az így elnyert munkák összértéke 590 millió forint volt. Az utolsó közös tendergyőzelmüket tavaly augusztusban aratták, a Metróber a következő hónapban került Boros Attila, a letelepedésikötvény-program egyik szereplőjének a résztulajdonába. Cégbírósági iratok szerint Borosék már azelőtt megállapodtak a Metróber megvásárlásáról, hogy a cég társult volna Czeglédyékkel.
A budapesti múzeumi negyed műszaki ellenőrzésére a Városliget Ingatlanfejlesztő még 2015-ben két szerződést is kötött a Perfektumot is magában foglaló konzorciummal 3,5 milliárd forint értékben. Czeglédy erről azt írta, hogy a Városliget Ingatlanfejlesztővel keretszerződést írtak alá 3,5 éve, ezt követően azonban nem kaptak ajánlati felhívást tőlük, így bevételük sem származott ebből. Az állami vállalat szintén azt közölte, hogy eddig nem történt kifizetés a Perfektum részére.
A cégcsoport volt az egyik győztese annak a tavalyi tendernek is, amely során egy informatikai projektekkel foglalkozó állami intézmény, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KÜFI) egymilliárd forint összegű keretmegállapodást kötött négy konzorciummal. Ezek közül az egyiknek tagja a Perfektum-csoport, egy másiknak pedig egy olyan vállalkozás, amelynek a miniszerelnök vejével, Tiborcz Istvánnal szoros kapcsolatban álló Hamar Endre a résztulajdonosa. A KÜFI azt közölte, hogy mivel keretmegállapodásról van szó, így csak a későbbi pályázatokon derül ki, hogy a győztes konzorciumok közül melyek kapnak majd megbízást, forráslehívás eddig nem történt.
Czeglédyéket számos esetben önkormányzatok bízták meg különböző fejlesztésekkel összefüggésben. A Fejér Megyei Kormányhivatal 2014-ben például a munkaügyi központ és a földhivatal energiahatékonysági felújítása során projektmenedzseri munkákkal bízta meg őket. A projekt során a szocialista politikus cége együtt dolgozott a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Mészáros és Mészáros Kft-vel, amely a felújítási munkákat végezte. Czeglédy szerint nem volt érdemi kapcsolata Mészáros cégével a munka során. Megjegyezte, hogy ez annyira semmitmondó megbízás volt, hogy nem is emlékezne rá, ha nem hívjuk rá fel a figyelmét.
A cégcsoport az indulás óta látványos növekedést produkált. Míg 2011-ben csak 6,9 millió forint volt a bevétel, ez a szám 2015-ben már 720 millióra ugrott, és azóta is több száz milliós szinten mozog. Czeglédy a nyereségből 2013 óta összesen 730 millió forint osztalékot vett ki. Czeglédy szerint a ténylegesen felvett összeg ennél kevesebb, ugyanis csak könyvelési okokból tüntettek fel ennyi osztalékot a céges iratokban.
Túlélte Hagyót
Czeglédy Gergő politikai pályafutása során többször érintkezett az MSZP jelenlegi működtetésében kulcsfontosságú szerepet játszó Molnár Zsolttal.
Molnár elmondása szerint a kapcsolatuk több mint tíz évre nyúlik vissza, amikor mindketten a Delta Politikai Iskola nevű intézménybe jártak. Az iskola felállítását egy Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnökhöz kötődő alapítvány kezdeményezte.
Czeglédy 2006-ban tagja lett az MSZP-ben akkoriban komoly befolyással bíró Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes szűkebb stábjának, és aztán az ő látványos bukását különösebb politikai sérülések nélkül átvészelte. A Hagyót érintő büntetőeljárások nem érintették, és 2008-tól szép politikai karriert futott be az egyik legnagyobb budapesti kerületben, Óbudán. Közben Molnárhoz is egyre közelebb került, 2009 után csatlakozott ahhoz a Molnár körül szerveződő csoportosuláshoz, amely többek között a főpolgármester-jelöltségben gondolkodó Horváth Csabát támogatta. Jelenleg pedig elnökségi tagja az MSZP fővárosi szervezetének, amelyet elnökként Molnár Zsolt irányít.
Továbbra is Czeglédy vezeti az MSZP óbudai szervezetét, és ő irányítja az önkormányzat egyik legfontosabb testületét, a pénzügyi, tulajdonosi bizottságot is. Bár az MSZP kisebbségben van a képviselőtestületben, ennek ellenére előfordult, hogy Czeglédyék kerülték a komolyabb konfliktust az önkormányzatot irányító Fidesszel. Emiatt korábban vita is támadt a kerületben a baloldali pártok között, aminek Czeglédy mellett Molnár Zsolt is a szereplője volt.
A 2014-es választási kampány előtt a baloldali pártokhoz kiszivárgott, hogy a Fidesz parlamenti képviselőjelöltje, Menczer Erzsébet fia önkormányzati bérlakást kapott Óbudán. Menczer kihívója egy MSZP-s politikus volt, mégis a szocialistákkal szövetségben induló Együtt tett feljelentést az ügyben. A kisebb baloldali párt lépését azonban zokon vette az MSZP akkori országos kampányát irányító Molnár Zsolt, aki régóta jó viszonyt ápol Menczerrel. Molnár az Együtt egyik politikusával telefonon azt közölte, hogy „ez nem volt helyes lépés, nem jelentgetjük fel egymást”. Molnár azt is kérte, hogy a jövőben „többet ne csináljunk ilyet” – mondta a beszélgetésről beszámoló forrás, aki az azóta megszűnő Együtt tagja volt.
Molnár megkeresésünkre azt mondta, hogy politikai és morális értelemben is problémának tartották a Menczer-ügyet. „Elfogadhatatlan a közéletben, de nem büntetőjogi kategória” – mondta Molnár, aki szerint erre hívták fel az Együtt figyelmét. Ezt az érvelést pedig később az élet és a jog is igazolta – tette hozzá arra utalva, hogy az ügyészség végül elutasította a feljelentést. Molnár szerint az ügy az MSZP kampányának hangsúlyos része volt és hozzájárult ahhoz, hogy Óbudán végül az MSZP szerzett egyéni parlamenti mandátumot.
Hülyeség lenne éhezni
Czeglédy továbbra is közeli kapcsolatban áll Molnár Zsolttal. Egy, a szocialisták 2018-as választási kampányában aktív szerepet játszó forrás szerint Molnárnak „minden kerületben van embere”, és a III. kerületben Czeglédyvel van jóban. Óbuda ráadásul azon néhány kerület közé tartozik, amelyek a baloldal magas támogatottsága miatt fontosak Molnár számára. A politikus megkeresésünkre azt mondta, hogy Czeglédy valóban „erős politikai szövetségese”, de rajta kívül még körülbelül egy tucat szocialista politikussal is ápol hasonló viszonyt. Czeglédy ehhez annyit tett hozzá, hogy „elvtársi kapcsolatban” állnak egymással, mindketten a Fidesz legyőzéséért harcolnak.
Ha van egy fontos történeted, oszd meg velünk biztonságos csatornákon!
Molnárt május végén újra megválasztották a budapesti MSZP elnökének, és ebben a pozíciójában befolyása van arra is, hogy a fővárosi frakciók egymás közti egyeztetése során a párt politikusai milyen posztokat kapjanak a különböző fővárosi önkormányzati cégekben. Jelenleg ezekben Molnár szövetségesei több helyet is elfoglalnak. Czeglédy Gergő például a fővárosi közműszolgáltatók tulajdonosi jogait gyakorló Budapesti Városüzemeltetési Holding igazgatósági tagja.
Több szocialista, illetve az MSZP működését közelről ismerő politikus is állította, hogy ennek köszönhetően Molnár az egyik legbefolyásosabb ember a pártban. „Nála van az utolsó erőforrás” – fogalmazott egyikük arra utalva, hogy a 2014 óta komoly anyagi problémákkal küzdő pártnak igazából már csak Budapesten vannak politikai és gazdasági jellegű pozíciói.
Molnárt eközben számos kritika érte amiatt, hogy jó kapcsolatokat ápol a Fidesszel, de azzal is megvádolták, hogy valójában a jelenlegi politikai erőviszonyok fenntartásában érdekelt. A négy évvel ezelőtti kampány során az MSZP-vel szövetségben induló pártok azt rótták fel neki, hogy kampányfőnökként túlzottan puha volt néhány fideszes politikussal, köztük a pasa parki lakása miatt magyarázkodásra kényszerült Rogán Antallal. Botka László pedig - mielőtt tavaly ősszel lemondott az MSZP miniszterelnök-jelölti posztjáról -, kollaborációval vádolta meg Molnárt.
A politikus ezeket az állításokat visszautasította, és nem is került elő semmilyen bizonyíték az ellene felhozott vádakra. A Fidesz egyik vezető politikusa is azt állította a Direkt36-nak, hogy nem igaz, hogy Molnár az ő megbízásukból belülről bomlasztja az MSZP-t, de az kétségtelen, hogy a szocialista politikus ügyel arra, hogy „rendezett kapcsolatai legyenek a Fideszben”. A fideszesek Molnárt és a hozzá hasonló, fideszes körökkel is kapcsolatot építő ellenzéki figurákat úgy írták le, hogy a kormánypárttal folytatott csatározások közepette a saját boldogulásukat is fontosnak tartják. „Úgy gondolják, hogy hülyeség lenne, ha éheznének a küzdelem közben” – fogalmazott az egyik fideszes forrás.
A Direkt36 támogatásokból működik. Ha szeretnéd, hogy írjunk még ilyen cikkeket, csatlakozz a támogatói körhöz, és betekintést kapsz ebbe az izgalmas munkába!
|
Egy MSZP-s politikus, akinek kormányközeli üzletemberekkel összefogva virágzott fel a cégcsoportja
|
Az MSZP szóban nagyon keményen támadja a kormányközeli üzletemberek vagyonosodását. Az idei választási kampányban még „oligarcha adó” bevezetését is javasolták, amely azokat sújtotta volna, akik Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesterhez hasonlóan állami megrendelésekből gazdagodtak meg.
| null | 1 |
https://444.hu/2018/07/18/egy-mszp-s-politikus-akinek-kormanykozeli-uzletemberekkel-osszefogva-viragzott-fel-a-cegcsoportja
|
2018-07-18 07:26:00
| true | null | null |
444
|
Vádat emeltek 50 ember ellen, mert egy számlázási láncon keresztül több mint 4 milliárd forint adót csaltak el – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség az MTI-vel. Nánási László megyei főügyész a közleményben azt írta, hogy a bűnszervezet tagjai 2011 és 2016 között Bács-Kiskun, Pest és Hajdú-Bihar megyében fiktív számlákkal láttak el belföldi cégeket.
A számlázási láncolat egyik végén álló belföldi vállalkozások, az ún. brókercégek voltak a haszonhúzók, amik – mint végső vásárlók – az általuk befogadott fiktív számlák alapján az áfát levonták vagy visszaigényelték, majd áfamentes közösségi értékesítés útján eladták a megszerzett árut a bűnszervezethez tartozó EU-s cégeknek.
A szervezet legalján lévő belföldi vállalkozások, a „hiányzó kereskedők” nem végeztek valódi üzleti tevékenységet, adót nem fizettek, majd jelentős összegű áfatartozások hátrahagyásával eltűntek. A láncolat két vége között elhelyezkedő „buffervállalkozások” szerezték be a „hiányzó kereskedőktől” az árukat, amiket aztán továbbértékesítettek a brókercégeknek.
A bűnszervezet lényegében fiktívszámla-szolgáltatást nyújtott egyes cégeknek. A bűncselekményekben két, egymást támogató bűnszervezet is közreműködött, amik tevékenysége bizonyos pontokon összekapcsolódott. A vádlottak 65 magyar és 30 EU-s céget használtak fel a fiktív számlák kiállítására. A módszerükkel több mint 4,2 milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek.
|
Vádat emeltek 50 ember ellen, akik 2011 és 2016 között több mint 4 milliárd forint áfát csaltak el
|
Vádat emeltek 50 ember ellen, mert egy számlázási láncon keresztül több mint 4 milliárd forint adót csaltak el – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség az MTI-vel. Nánási László megyei főügyész a közleményben azt írta, hogy a bűnszervezet tagjai 2011 és 2016 között Bács-Kiskun, Pest és Hajdú-Bihar megyében fiktív számlákkal láttak el belföldi cégeket.
| null | 1 |
https://444.hu/2018/07/18/vadat-emeltek-50-ember-ellen-akik-2011-es-2016-kozott-tobb-mint-4-milliard-forint-afat-csaltak-el
|
2018-07-18 10:30:00
| true | null | null |
444
|
Helyére emelték hétfőn az új komáromi Duna-híd pályaszerkezetének első három elemét. Az egyenként 165 tonnás alkotórészek Csepelről a Dunán érkeztek a helyszínre.
Sitku László, a Hidászokért Egyesület elnöke a híd melletti látogatóközpontban tartott sajtótájékoztatón elmondta: az elemek részeit Lengyelországban, Csehországban és a révkomáromi szlovák hajógyárban készítik, majd Csepelen állítják össze.
A teljes híd 37 hasonló elemből áll, ezek összsúlya 5400 tonna. Az útpálya részeit az összeállítás után egy időre Szlovákia irányba tolják el, így párhuzamosan építhetik a hidat tartó pilont, amely 2400 tonnás és majdnem 95 méter magas lesz.
Juhász Zoltán, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. útfejlesztési igazgató-helyettese hozzátette, a híd átadását 2019 végére tervezik. A beruházásnak köszönhetően közvetlen teherforgalmi kapcsolat jön létre Komáromnál Magyarország és Szlovákia között. A kamionok korlátozás nélkül Vámosszabadi felől 53, míg Parassapuszta felől 180 kilométeres kerülővel haladhatnak át most a magyar és szlovák határon.
Az új átkelőt H-M Dunahíd Konzorcium építi, amelynek tagja a Hídépítő Zrt. és a Mészáros és Mészáros Kft. is. A kivitelezés nettó összege 91,2 millió euró, körülbelül 28,6 milliárd forint, az összeg 85 százaléka uniós forrás.
A hídszerkezet egypilonos, ferdekábeles híd, acél pályalemezzel. A 600 méter hosszú hídon kétszer egysávos főút vezet majd át a Duna felett, kerékpárutat, gyalogos járdát, közvilágítást is kialakítanak. Az egyedi szerkezet miatt a pilon és a kábelek díszkivilágítást kapnak.
A kétoldali közúti csatlakozást két külön beruházásban építik meg.
Ha elkészül az új híd, a teherforgalom az M1-es autópályától a települések érintése nélkül érheti el a szlovák határt. A komáromi hídhoz hasonló felfüggesztett, egyoldalas híd csak Kanadában található egyébként. A pozsonyi Apollo híd után ez lesz Szlovákia második legnagyobb hídja.
|
Formálódik az új Duna-híd, helyükre kerületek az első pályaelemek – fotók
|
Ha készen lesz az új komáromi átkelő, a teherforgalom az M1-es autópályától a települések érintése nélkül érheti el a szlovák határt. A 600 méter hosszú, ferdekábeles híd összsúlya 5400 tonna lesz, kétszer egysávos főút vezet majd át a Duna felett, de kerékpárutat és járdát is kialakítanak rajta.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20180611_formalodik_az_uj_duna_hid_helyukre_keruletek_az_elso_palyaelemek
|
2018-06-11 00:00:00
| true | null | null |
HVG
|
Városliget: kivágnak 600 fát, és érkezik Európa legjobb játszótere?
Módosították a Városliget beépítését szabályozó jogszabályt, a VÉSZ-t, és rögtön több kérdés is felmerült, mit is engednek az új szabályok. Megpróbáltuk ezeket tisztázni a Városliget Zrt.-vel. Tényleg kivágnak most 600 fát? Lesz kültéri színpad a Városligeti Színház mellett? Egymást érik majd a vendéglátóhelyek?
A fővárosi közgyűlés május 30-án elfogadta a Városligeti Építési Szabályzat módosítását, erre máris többen megkongatták a vészharangokat. A módosítás előterjesztése ugyanakkor három kisterületű építési hely meghatározásáról szól – az már a fejlesztéspolitika humoros részét képezi, hogy három átlagosan 80 nm-es, nem beülős, hanem szezonban kifelé eladó büfészerű alkalmatosság felépítése is nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás lett.
A vészharangok a következőket kongatták: 600 fa kivágása válik lehetővé, miután megszüntették a védettségüket, ezt Gál József LMP-s közgyűlési képviselő mondta. A ligetvédők pedig több mindenért aggódnak az előterjesztői térkép alapján.
A Városliget Zrt. azonban úgy látja, mindössze technikai jellegű módosítások történtek, és ezek nem igényeltek különleges kommunikációt. (A módosítások végigjártak minden szükséges, 8 hónapos egyeztetési és engedélyeztetési stádiumot, és szó volt ezekről a Persányi Miklós által rendszeres időközönként megejtett Liget Park Fórumok egyikén, sajtónyilvánosan, az ott készült felvétel utólag is megtekinthető.) Alapvetően arról szólt a módosítás, hogy a munkálatok előrehaladtával a tervek egyre részletesebbé válnak, ezeket a konkrétabb és megfoghatóbb részleteket átvezetik a VÉSZ-en is, amely alapvetően nem ilyen részletességű dokumentum.
Lássuk a ligetvédők közt felmerült félelmeket, kérdéseket és a válaszokat.
A sokáig kétséges sorsú Városligeti Színház épülete mellé szabadtéri színpad tartozik majd, amelyről eddig nem volt szó. A beruházó szerint ez nem épített színpad lesz. Létrehozását az indokolja, hogy a sportpálya-játszótér-színház körzetben, a Városliget Ajtósi Dürer sor–Dózsa György út sarokhoz közel eső részen gyerektematika lesz, logikus, hogy ide nyáron, szezonban a Kolibri Színházzal együttműködő, alapvetően gyerekhez szóló színház is ki tudjon települni, és tarthassa a kapcsolatot többi kültéri gyerekhelyszínnel. A tervek szerint a 2019 nyarára elkészülő óriási játszótér Európa legjobbja lesz.
Két felszíni parkoló is megmarad a Városligetben, holott azt ígérték, megszűnik a felszíni parkolás. Igen, ezek a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok területén épülnek, és a dolgozók parkolását és a műtárgyfogalmat fogják lebonyolítani. Ugyanígy lesz saját parkolója a Vajdahunyad várában dolgozóknak is. Ezek tehát nem nyilvános parkolók lesznek, és a Városliget Zrt. állítja, le is alkudták a kért helyek számát. A Műcsarnok mellett parkoló az Olof Palme sétánynál lesz, nem a Dózsa György út felőli oldalon, ott ugyanis promenád lesz, sétány az Ajtósi Dürer sortól indulva, és a tervezők azt akarták, hogy az autóforgalom ne zavarja ezt. A Liget belső részében létesülő múzeumok (Magyar Zene Háza, Új Nemzeti Galéria) dolgozóinak nem lesz saját felszíni parkolója, de a műtárgyakat szállító teherautók, kamionok a parkon keresztül fognak jönni-menni.
A térkép felszín alatti beépítési lehetőséget jelez végig a Dózsa György út alatt, a Hősök terétől az Ajtósi Dürer sorig, de ez nem azt jelenti, hogy itt mindenütt mélygarázs lesz, ez csak építési lehetőséget jelent. A Dózsa György út vonalán, az 56-osok terén épülő Néprajzi Múzeum épületének mintegy 60 százaléka a térszint alatt kap helyet, míg mellette, a tér folytatásában épül (a Damjanich – Dembinszky utca közötti nyomvonalon) a mélygarázs.
A műjégpálya mellett két épületet jelez a térkép, ezek már állnak, és most kiderült, miért: a műjég hűtését szolgálják, illetve itt ki fogják próbálni a távhűtés lehetőségét: a Főtáv nemcsak távfűtést, hanem távhűtést is szolgáltat, azaz légkondicionálást. Ezt próbálják majd innen eljuttatni a közelebbi múzeumi épületekbe (és majd a költségkövetelmény megvizsgálása után eldől, hogy esetleg a távolibbakba is). Tehát innen megy majd a hűvös az épületekbe. Ez zajterhelés tekintetében jobb megoldás.
Az Innovációs Múzeum a régi Pfaff-féle közlekedési múzeumi épületben lesz, és ebben mégis lesz felszín alatti rész is. Épp ezt akarták elkerülni az Új Közlekedési Múzeum átköltöztetésével, nem? Kisebb és nem látogatható terek lesznek a föld alatt, mondja a Városliget Zrt., 15 méter helyett 6 méter mély lesz, és a mélygarázs is csak 275 férőhelyes lesz, tehát kisebb, mint amiről a korábbi tervek szóltak.
A 600 kivágható fa kérdése: a VÉSZ első változatánál még nem volt fakataszter, és csak a nagyobb tájépítészeti egységeket kanyarították le. Most ezeket tisztázták a konkrét fák és facsoportok megvizsgálásával. Ezek alapján pontosították a védett és nem védett fákat, igy 600 fa kikerült a védett kategóriából, és úgy 500 bekerült a védettek közé. De a védettség elvesztése még nem jelenti azt, hogy kivágják őket. A cél az volt, hogy a nem védendő fák ne élvezzenek védettséget – ezek nem értékesek, nem is feltétlenül nagy fák, adott esetben ezeket egy 30 éves épület elfedésére ültették annak idején.
Hány vendéglátó-ipari hely lesz a Ligetben? A parkos részen az eredetileg tervezett öt helyett tehát csak három létesül, átlagosan 80 nm-es (de most már a konkrét tervek egyértelműsítik, hogy melyik pontosan mekkora lesz), teraszokkal. Jellegükben az Állatkerti körútnál már elkészült Feszl-pavilonokhoz hasonló építményeket kell elképzelni, azaz nem beülős, nagy éttermeket, hanem inkább büféket. Ez a három büfé lesz a piknikezésre ajánlott részhez közeli Piknikkert, a gyerekrészhez közeli Egészségkert és régi sörsátor helyén megvalósuló Sörkert. Emellett marad a Pántlika, mint a 60-as évek Expo-rendezéséből megmaradt utolsó épület, építészeti emlék, a Feszl-pavilonok, a Robinson a tó partján, a BRGR, a felújított Nyereg és a múzeumok helyi büféi, vendéglátóhelyei.
A most zajló fejlesztésekről is kaptunk egy helyzetjelentést: a kutyás élménypark már megnyílt, a gyereksportpályák szeptemberre, az iskolakezdésre be kell induljanak, a Vakok kertje építése is zajlik. Az Olof Palme-ház és kertje 2019 nyarára lesz kész.
Bűvészkedés a méterekkel
Izgatja a ligetvédőket, hogy mekkora lesz az Állatkert területén építendő Pannon Park? Nos, a legnagyobb magassága 36 méteres lesz, "de egyébként mindenütt más és más lesz a magasság, és ha ezekből átlagot vonunk, akkor azt látjuk, hogy az építmény átlagos magassága kisebb 18 méternél" érvel Persányi Miklós a Liget Budapest blogon. És hozzáteszi, ennél magasabb épületek is vannak a Hősök terén, mégsem nyomják agyon a Városligetet. "Józan ésszel az állatkerti Nagyszikláról sem mondja ezt senki, pedig annál a biodóm alig lesz magasabb, viszont jó 350 méterrel hátrébb lesz, a Liget belsejétől a lehető legtávolabb helyezkedik el: valójában egy Hungária körúti épületről beszélünk, amely a vasúti felüljáró mellett áll. Szinte centire olyan magas, mint a Széchenyi Fürdő főkupolája, de 350 méterre attól.
Ez azt jelenti, hogy sem a Hősök teréről, sem a Városliget legnagyobb részéről nem lesz látható. (...) Ahonnan valóban érzékelhető lesz, az az Állatkerti körútnak a Széchenyi Fürdő és a volt Vidám Park közé eső szakasza, ahonnan majd a Pannon Park bejárata nyílik." Ez azért fontos kérdés, mert a Pannon Park az Andrássy út – Hősök tere világörökségi pufferzónájában helyezkedik el, amely védettséget élvez. Ha ide olyan dolog épül, ami megváltoztatja a terület karakterét, akkor az a világörökségi státusz elveszítésével járhat, amit a kormány mindenáron el akar kerülni, ahogy a Kopaszi gáton épülő Mol-székház esetében is.
|
Városliget: kivágnak 600 fát, és érkezik Európa legjobb játszótere?
|
Módosították a Városliget beépítését szabályozó jogszabályt, a VÉSZ-t, és rögtön több kérdés is felmerült, mit is engednek az új szabályok. Megpróbáltuk ezeket tisztázni a Városliget Zrt.-vel. Tényleg kivágnak most 600 fát? Lesz kültéri színpad a Városligeti Színház mellett? Egymást érik majd a vendéglátóhelyek?
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20180613_Varosliget_erkezik_Europa_legjobb_jatszotere
|
2018-06-13 00:00:00
| true | null | null |
HVG
|
Bíróság elé áll egy budapesti férfi, aki meg akart vesztegetni egy kormánytisztviselőt, de az nem hagyta magát, feljelentést tett, írja a sajtóközleményében a Csongrád megyei főügyészség.
A vádirat szerint a férfi márciusban Szegeden, egy bevásárlóközpontban keveredett alkalmi ismeretségbe a Csongrád Megyei Kormányhivatal egy kormánytisztviselőjével. A beszélgetés során a férfi előadta, hogy honosítási okiratok birtokában olyan külföldön élő, de magyar állampolgársággal rendelkező honosított személyeket akar magyar útlevélhez juttatni, akik arra nem jogosultak, a magyar nyelvet nem értik és nem beszélik, őket előadása szerint „néma” személyként kellene kezelni az útlevél személyes igénylése során.
A férfi azért, hogy a hivatalos személynek minősülő kormányhivatali ügyintéző úgy állítson ki magyar útlevelet, hogy az igénylők a törvényi feltételeknek nem felelnek meg, neki ezer eurót ajánlott, majd az útlevélkérelem befogadása esetére további kétezer eurót ígért. A kormánytisztviselő az ajánlatot nem fogadta el, inkább a hatóságokhoz fordult.
A férfi ellen hivatali vesztegetés miatt emelt vádat az ügyészség, ügyét gyorsított eljárásban kezelik.
|
Megvesztegethetetlen korrmánytisztviselő buktatta le a csalót
|
Bíróság elé áll egy budapesti férfi, aki meg akart vesztegetni egy kormánytisztviselőt, de az nem hagyta magát, feljelentést tett, írja a sajtóközleményében a Csongrád megyei főügyészség.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2018/07/18/megvesztegethetetlen_korrmanytisztviselo_buktatta_le_a_csalot/
|
2018-07-18 12:47:00
| true | null | null |
Index
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.