text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Mint ismeretes, Czeglédy Csaba és társai ellen bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyik eljárás.
Czeglédyék célja a gyanú szerint az volt, hogy a bűnszervezet élén álló, a Humán Operátor Zrt.-hez köthető emberek, a közvetítő cégek és a strómanok által vezetett iskolaszövetkezetek segítségével elkerüljék a diákmunka-közvetítés után járó közterhek megfizetését.
Czeglédy és cége, amellett, hogy elkerülte a közterhek fizetését, rengeteg diákot - és másokat - károsított meg azáltal, hogy végül a szövevényes hálózaton keresztül szőrén-szálán eltűnt a bevétel, és a fizetésekre végül már nem jutott fedezet.
A gyanúsított személye azért is érdekes, mivel Czeglédy, amellett, hogy a baloldal (Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt) szombathelyi önkormányzati képviselője volt, ügyvédként számos esetben képviselte a bukott miniszterelnököt, Gyurcsány Ferencet, valamint Botka Lászlót is. Ennek kapcsán a Fidesz több közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy Czeglédy vélhetően a baloldali pártokat – az MSZP-t és a DK-t - finanszírozta a feketén szerzett pénzből. Ami azért is valószínű, mivel számos vezető politikussal ápolt kifejezetten jó kapcsolatot az ügyvéd (Gyurcsány Ferenc nem tagadta, hogy Czeglédy párnapos trükkös szabadulása alatt beszélt a gyanúsítottal).
Mit csinált Czeglédy?
A költségvetési csalási gyanú lényege, hogy a Czeglédy Csaba által vezetett, munkaerő-közvetítést végző Human Operator Zrt. köré szerveződő céghálózat 2011 és 2016 között hatmilliárd forintot megközelítő vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek.
A gyanú szerint a Czeglédy vezetésével létrejött bűnszervezet diákmunka-közvetítéssel foglalkozott, az annak élén álló, a zrt.-hez köthető emberek – a közvetítőcégek és a strómanok által vezetett iskolaszövetkezetek segítségével – el akarták kerülni a munkaközvetítés után járó közterhek megfizetését. A gazdasági csalást a rendőrség kezdte kutatni, aztán az ügyet egyesítették a NAV-nyomozással. Ennek a lényege, hogy
az alapos gyanú szerint a Human Operator több mint fél évig működött úgy, hogy a folyószámláin egy fillér sem volt,
hogy a tartozásokat ne tudják végrehajtással behajtani.
Aztán már a diákmunkások fizetésére se jutott pénz.
Hogyan segített a kormány?
Tavaly decemberben határozott a kormány a baloldali bűnügy károsultjainak kártalanításáról. Így azokat, akik 2017. május 1. és június 30. között végeztek munkát a Human Operator kötelékében, a kormány a kormányhivatalokon keresztül kártalanítja.
Az Origo információi szerint eddig már 596 embert kártalanítottak, összesen 41 741 028 forint értékben.
Június végéig volt lehetőség a Kormányhivataloknál leadni a kár megtérítése iránti kérelmeket, ezek feldolgozása folyamatosan zajlik, vagyis az 596-os létszám (ami nagyjából az első júliusi hét végéig elfogadott kérelmek száma), és az összeg is még növekedni fog.
|
Rengetegen jelentkeztek Czeglédy károsultjai közül
|
Már 596 embert kártalanított a kormány azok közül, akiket Czeglédy Csaba szocialista politikus, Gyurcsány Ferenc ügyvédje becsapott, derül ki az Origo birtokába jutott összesítésből. Nekik több mint 41 millió forintot fizettek ki eddig összesen. Ez azonban még mindig nem a teljes létszám és teljes összeg, a kártalanítási igények elbírálása ugyanis a kormányhivatalokban még zajlik.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/2018/07/czegledy-ugy-kartalanitas-kormany
|
2018-07-26 08:57:00
| true | null | null |
Origo
|
Tűz a nap, 34 fok van, egy nő pedig majdnem felforrt a saját autójában, akkora a hőség az országban.
A rendőrség ezt az időpontot találta a legmegfelelőbbnek arra, hogy közel egy évnyi kérdezősködés, és fél év pereskedés után elárulja, hányan fagytak halálra az országban.
Na nem idén, hanem a 2016-2017-es télen.
Évente jellemzően több száz ember fagy halálra Magyarország területén, vagy az utcán, vagy azért, mert egyszerűen képtelen eléggé felfűteni a lakásukat. Civil szervezetek és ellenzéki politikusok hiába kérdezik már jó ideje a kormányt és a hivatalos szerveket, senki sem árulja el, hogy pontosan hány ember hal meg a hideg miatt, a nagyságrendet ezért csak nem hivatalos forrásokból lehet tudni.
Jellemző, hogy az MSZP-s Korózs Lajos még januárban írásbeli kérdést is benyújtott Balog Zoltán miniszternek és azt akarta megtudni, „mennyien haltak meg kihűlés miatt ezen a télen?”
A kérdésre Balog helyett Rétvári Bence államtitkár válaszolt.
Az államtitkár 13 bekezdésen keresztül magyarázta, hogy a kormány mennyire szuper ellátást nyújt a magyar szegényeknek, két bekezdésen keresztül taglalta, mennyire hiteltelen ebben a témában Korózs Lajos, és eközben egyetlen szót sem vesztegetett a kérdés megválaszolására. Így a háromoldalas válaszból csak az nem derült ki, hogy hányan fagytak halálra az országban.
Rétvári ezt nem először játszotta el, lassan két éve nem lehet kiszedni belőle, hányan fagytak halálra az országban, sőt, már azóta Korózs újra megkérdezte tőle ugyanezt, de arra sem adott érdemi választ.
A Város Mindenkié csoport az Utcajogász Egyesület segítségével azonban most kiperelte a rendőrségtől a pontos számot.
Még tavaly év végén indították a pert a rendőrség ellen, azután , hogy a rendőrség fél éven keresztül azzal ütötte el a kérdéseiket, hogy nincsenek adatok a birtokukban a halálra fagyott emberek számáról.
„A kihűléses halálesetek száma azért fontos, mert ez egy civilizációs halál. Ma, 2018-ban Magyarországon, illetve Európában embereknek már nem kellene meghalnia azért, mert túl nagy hideg van” - mondta a 444-nek Udvarhelyi Tessza, a Város Mindenki csoport aktivistája még februárban.
A bíróság végül árpilisban kötelezte az ORFK-t arra, hogy adják ki az elmúlt évek fagyhalál-statisztikáit. Ezt a héten kapta meg a Város Mindenkié csoport.
A rendőrségi adatbázis két kategóriát különböztet meg, a „gyaníthatóan kihűlés miatt elhunytakat” és a „hatósági eljárás által megállapítottan kihűlés miatt elhunytakat”. A különbség a kettő között, hogy az egyik esetben még nem zárult le a haláleset vizsgálata, a másikban már igen. Ezek alapján
közterületen, azaz utcán a 2016-2017-es télen gyaníthatóan 20 ember fagyott meg, megállapítottan pedig 35.
magánterületen, azaz nagyrészt a saját lakásában ugyanebben az időszakban gyaníthatóan 46 ember fagyott meg, megállapítottan pedig 79.
Ez azt jelenti, hogy 2016 október 15-től 2017 március 1-ig (a fűtési szezonban) összesen 180 ember fagyott meg Magyarországon.
(Update: a cikkben korábban tévesen 259 haláleset szerepelt, a Város Mindenkié csoport hétfőn közölte, hogy a helyes szám 180 haláleset, a magánterületen kihűlés miatt elhunytak száma ugyanis 204 helyett 125 fő.)
Ez jóval magasabb szám annál, mint amit a korábbi években a rendőrségre hivatkozva a kormány közölt. Rétvári 2016 augusztusában még azt írta, 2015 és 2016 telén 30 hajléktalan ember fagyott halálra a rendőrség adatai alapján. Egy évvel korábban, tehát a 2014-2015-ös télen a Belügyminisztérium szerint 71 ember halt meg kihűlés miatt. Ezt onnan tudni, hogy a Belügyminisztérium akkor még hajlandó volt megválaszolni az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó erre vonatkozó kérdését.
A rendőrségen kívül még két szervezet gyűjt még adatokat a fagyhalál áldozatairól. A KSH éves szinten teszi közzé a túlságosan nagy hideg miatt elhunytak számát (azaz ez nem a télre, hanem az egész évre vonatkozik), a legutolsó adatuk azonban csak 2016-os. E szerint abban az évben 238-an haltak meg a hideg miatt. 2017-es adatokat még nem tettek közzé.
A Magyar Szociális Fórum nevű érdekvédő szervezet szintén beszámol a telente halálra fagyott emberek számáról, azt azonban nem tudni, hogy ők honnan szerzik az adataikat, valószínűleg nem hivatalos adatkéréssel, így azt sem tudni, hogy az ő adataik mennyire pontosak. Szerintük a 2016-2017-es télen 203-an fagytak meg, az idei télen pedig 192-en.
Az Utcajogász Egyesület a honlapján azt írta, nem zárja ki, hogy a rendőrség újabb igénylés esetén is csak per árán lesz hajlandó kiadni a fagyhalál-statisztikáit. Az idei tél kihűléses halálainak hivatalos száma még nem ismert.
|
Hiába titkolta másfél éven keresztül az állam, végül el kellett árulniuk, hányan fagynak halálra az országban
|
Tűz a nap, 34 fok van, egy nő pedig majdnem felforrt a saját autójában, akkora a hőség az országban. A rendőrség ezt az időpontot találta a legmegfelelőbbnek arra, hogy közel egy évnyi kérdezősködés, és fél év pereskedés után elárulja, hányan fagytak halálra az országban.
| null | 1 |
https://444.hu/2018/07/29/hiaba-titkolta-masfel-even-keresztul-az-allam-vegul-el-kellett-arulniuk-hanyan-fagynak-halalra-az-orszagban
|
2018-07-29 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Három homokbányát vásárolt Fóton egy herceghalmi hulladékhasznosító cég. A Fót külterületén található 06/1, 06/2, 06/3-as helyrajzi számú gigantikus gödör tulajdonváltozását ezekben a napokban intézi a dunakeszi földhivatal. Hétfőn adták be a kérelmet a február óta húzódó bejegyzési ügyben. A kibányászott medencék eladója az Utilis Kft., a vevő a herceghalmi Soldus Recycling Hulladékhasznosító Kft. (SRH), amely februárban még az Etyek–Budai Bortársaság/Borpincék Ingatlanüzemeltető Kft. névre hallgatott. Az adásvétel célja az évek óta elhagyott, leginkább kvadozók által látogatott, körülbelül 1–1,5 millió köbméter űrtartalmú bányagödör hasznosítása volt. Az utóbbi hónapokban munkagépek dolgoznak a területen, a Garancsi István Market Zrt.-jéhez tartozó OK Bau Kft. jelzéseit viselő teherautók intenzíven jönnek-mennek, töltik a gödör peremét.
Valamit hoz a szél
Fóton élénken foglalkoztatja a lakosokat a választások óta odaszállított több tízezer köbméternyi föld. Annál is inkább, mivel információt nem kapnak a fideszes városvezetéstől, miközben a múlt héten már zúzott aszfaltot és betoncsöveket is ürítettek a területre. A fóti polgárőrség egy tagja, Szabó Mihály a helyi rendőrőrsön kért intézkedést a környezetszennyezőnek tűnő tevékenység miatt. Az Utilis Kft. számára július 2-án kiadott környezethatósági engedély még nem hatályos, mivel a fokozódó lakossági nyomás hatására az önkormányzat megtámadta az engedély meghosszabbítására kiadott végzését. Jogerős környezethatósági engedély nélkül tevékenységet nem folytathatna ott a tulajdonos, mondta lapunknak Vargha Nóra független helyi képviselő, akinek a javaslatára a környezetvédelemmel foglalkozó szakbizottság meg fogja hallgatni szándékairól a Soldus képviselőjét, továbbá Fóton környezetvédelmi kerekasztalt alakítanak. „Aki megint a legkevesebbet tudja a homokbányában és körülötte történtekről, az a fóti lakos. Mi csak azt látjuk, halljuk, érezzük, hogy naponta teherautók tucatjai hordanak valamit valahonnan egy olyan területre, ahol jelen pillanatban egyetlen cégnek sincsen jogerős környezethasználati engedélye, és ahol még egy napfénytetőt sem lehetne felhúzni, nemhogy sok tízezer köbméter anyagot lerakni, mivel a képviselő-testület 2017-ben változtatási tilalmat rendelt el a területre. Tudni akarjuk, mi zajlik szinte a szomszédunkban” – mondta Vargha Nóra, aki évek óta foglalkozik a Fót területén felhalmozott hulladékkal, a homokbánya helyzetére is ő és társai hívták fel a lakosság figyelmét, és folyamatosan nyomon követik a történéseket.
Bartos Sándor (Fidesz) polgármester ebben az ügyben sem közlékeny képviselőtársaival. Májusban találkozott a cég képviselőjével, akivel közölte, a lakossággal nehezen kommunikálható a megvalósítás. Ez a megállapítás a Soldust és az Utilist képviselő Novák Ákostól származik, aki nemcsak Bartossal, de a fóti főépítésszel is tárgyalt, s ennek összefoglalóját napokkal később levélben erősítette meg. Bár konkrétan nem írta le, mit tartalmaz a „megvalósítás”, behatárolható, milyen jövőt preferál a gödörnek a Soldus. A megtámadott környezethasználati engedély szerint kazánhamu és salak, illetve nem szerves anyagot tartalmazó hulladéklerakó létesíthető a néhai bányában. Kazánhamu pedig van bőven, és a 10 kilométerre működő fővárosi hulladékégetőből érkezhetne, ahonnan 2017-ig Dunakeszire szállította a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. (FKF). Ott egy apokaliptikus domb keletkezett a fővárosiak hulladékából, ez a lerakó azonban többet nem fogadhat, bezárták. A XV. kerületből így a salakot a 40 kilométerre fekvő pusztazámori lerakóba fuvarozza azóta a főváros köztisztasági cége.
Fóton eddig sem örültek annak, hogy Dunakesziről feléjük fújta a szél a salakport a dombokról, most a légszennyezés veszélye, amit a salak szállítása és lerakása is megtámogat, még közelebb kerülne otthonaikhoz. Az első házsor néhány száz méteren belül található.
A főváros nem szeretné
A salak Fóton való lerakásának az esélye ugyanakkor jelenleg minimálisnak tűnik. Az FKF a Narancs megkeresésére azt közölte, nincs ilyen szándékuk, nem írtak alá megállapodást az Utilisszal, jóllehet megkeresték őket. Még tárgyalásra sem került sor, „minden körülmény egyeztetését követően”. Az FKF nem számol a fóti gödörrel – Pusztazámorral számol, ami 2035 előtt nem fog megtelni, illetve keresik párhuzamosan a más helyeken való hasznosítási lehetőséget – tudatták lapunkkal.
A Fóton zöld ügyekben illetékes Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatalának Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya a Narancs kérdésére nem nevezte meg, mely helyekre fogják szállítani az égetőműben keletkező, évi 60-70 ezer tonna salakot. Azt megtudtuk, tavaly a hamu 70 százaléka Pusztazámorra került, a maradékot részben Dunakeszire, illetve más rekultiválás alatt álló hulladékbányákba helyezték rétegelésként.
Az FKF idegenkedését városházi forrásaink azzal is magyarázták, hogy a szemétkérdésbe Tarlós István nem enged beleszólást. Az FKF az ő személyes ügye, abba az se fér bele, hogy Fideszhez közel álló üzletemberek gazdagodjanak belőle. Tarlós tavaly áprilisban fakadt ki az FKF védelmében, amelyet padlóra küldött a rezsicsökkentés és az új hulladéklerakási járulék; a főpolgármester egyértelművé tette, nem támogatja, hogy az állam a fővárosi cég nyereségéből fizettesse meg a vidéki hulladékszállítás veszteségeit. Amíg Tarlós a létező Fővárosi Önkormányzat élén van, nem várható, hogy ne Pusztazámorra, a cég saját telepére kerüljön a salak, ahol a lerakásért nem kell fizetni a bányatulajdonosnak.
Nem akarnak bukni
A fóti bányagazda Soldus Recycling Kft.-t (mint említettük, még más néven) Kenyeres Sándor alapította Takács Ernő ingatlanmenedzserrel 2005-ben az etyek–budai bortársasági ingatlanok hasznosítására. Kenyeres 2015/2016-os kilépése után három tulajdonosa lett. A Soldus Development Kft., amely Takács cége. Takács tíz éven át a herceghalmi Talentis Group vezérigazgatója volt, míg 2016-ban Kenyeres magyar Szílicium-völgyet megálmodó projektcégét Mészáros Lőrinc fel nem vásárolta. Ekkor Takács a Wing Zrt.-hez igazolt portfóliókezelőnek. Takács mellett a Soldus Developmentben tulajdonos még Novák Ákos, valamint Török Gábor. Az ismert politológus 2015-ben került a Soldusba, de ott van Takács másik herceghalmi cégében, a Herceghalmi-gazdász Mezőgazdasági Kft.-ben is 2016. február óta. A Soldus Recyclingben Takácsnak az Immostart Ingatlanhasznosító Kft.-je révén is van érdekeltsége. A harmadik tulajdonos a Clean Way Kft., amely az FKF igazgatóságában is megfordult Petrovszki Krisztián (a Soldus Recycling ügyvezetője) építőipari hulladék anyagok hasznosítására alapított cége.
Ahogy fentebb írtuk, építőipari hulladék anyag már érkezett a bányaterületre. Ha a salak elkerüli Fótot, lesz mivel feltölteni a hulladékmedencét. Információink szerint jó esély van arra, hogy a Városligetből ide deponálják a Liget-projekt további bontásával, építésével keletkező anyagot, törmeléket. A kivitelező Market Zrt.-nek kézenfekvő befogadóhely lehet. A Soldus sem járna rosszul, feltöltéssel logisztikai bázist alakítana ki a jelenleg akácos, dimbes-dombos külterületen, ahová egyébként rövidesen elér a kibővített 2/A-t a 2-es úttal összekapcsoló, körforgalommal ellátott út. Novák e tervüket közölte is a város vezetésével. Krajl Károly főépítésznek írt levelében úgy fogalmazott, hajlandóak lennének tiszta földdel tölteni a gödröt, és logisztikai ingatlanokat kialakítani, de csak akkor tudja képviselni e kevesebb haszonnal járó forgatókönyvet, ha egyértelműen nyilatkoznak.
A Soldus Recycling 2017-es beszámolójából egyébként nem következtethető ki, miből tellett a 3 millió forintos törzstőkéjű cégnek a több száz milliós vagy akár milliárdos tételt jelentő fóti bányavásárlásra. 2013 óta a cégnek nincs árbevétele, a tavalyi éve 97 ezer forintos mínuszt hozott, tárgyi eszközökkel nem rendelkezik.
Természetesen kerestük az SRH Kft.-t, Takács Ernőt és külön Török Gábort, többször is, eddig sikertelenül. Amint sikerül beszélni bármelyikükkel, frissítjük anyagunkat.
Frissítés: Török Gábor levélben reagált érdeklődésünkre. Mint írja, „többszörösen törpe minoritásként” („10 százalékos tulajdonrésze van a Soldus Recycling Kft.-ben annak a cégnek, amelynek masszívan kisebbségi tulajdonosa vagyok”) sajnos nem tud érdemi tájékoztatást adni a fóti tranzakcióról, forduljunk az SRH ügyvezetőjéhez.
|
Bányagödröket vett a cég, amelynek közvetve tulajdonosa Török Gábor is
|
Garancsi István NER-oligarcha teherautói az ismert politológus bányájába tartanak. Frissítve Török Gábor válaszával.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/banyagodroket-vett-a-ceg-amelynek-kozvetve-tulajdonosa-torok-gabor-is-112647
|
2018-07-27 09:11:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A vállalatok és a reklámköltéseiket kezelő médiaügynökségek az elmúlt években kívülről érkező, közvetlen politikai nyomással szembesültek, ami már egyfajta öncenzúrába, azaz önkorlátozó reklámköltésbe csapott át – többek között ezt a megállapítást tartalmazza a Mérték Médiaelemző Műhely éves jelentése a lágy cenzúráról. A hamarosan megjelenő tanulmány és a következő cikk közel egy tucat volt vagy jelenleg is vezető pozícióban dolgozó reklámipari és médiapiaci szereplővel folytatott anonim háttérbeszélgetés tanulságait foglalja össze a reklámpiac helyzetéről. A kutatást Máriás Leonárd készítette.
Évek óta ismert, hogy az állami intézmények és cégek hirdetéseinek elosztását a kormányzat a kormánypárti média finanszírozására használja, ami a lágy cenzúra legfontosabb eszköze.
A reklámköltések alakulását alapvetően meghatározza a reklámpiac szűkülése és a média tulajdonosi szerkezetének jelentős mértékű politikai polarizációja is. A jelenlegi kormánypárti média kiépülése előtt a médiakiadványok széles és színes palettája állt a hirdetők rendelkezésére, ma viszont a reklámipari szereplők háttérbeszélgetéseken a presztízs szempontból értelmes választást jelentő reklámpiaci felületek szűküléséről számolnak be.
A politikai igazodás nem csak az állami szférára, hanem a magánhirdetők reklámköltéseire is jellemző. A vállalatok és a reklámköltéseiket kezelő médiaügynökségek esetenként kívülről érkező, közvetlen politikai nyomással szembesülnek. Ennél jobban bevett gyakorlatnak számít azonban a politikai szempontok alapján történő önkorlátozó reklámköltés, olyan esetekben is, amikor a piaci szereplők nem tapasztalnak politikai elvárást.
Alapértelmezett az átpolitizált piac
A háttérbeszélgetések során egyértelművé vált, hogy a reklámiparban általános vélekedés, hogy a piaci hirdetések politikához igazodó eltérülése mindig is alapértelmezett volt Magyarországon, függetlenül attól, melyik párt volt éppen hatalmon.
"Egy eleve torz piacból kell kiindulni, ahol a döntéseket mindig a politikától való félelem alapján hozzák, és nem például annak alapján, hogy milyen célcsoportot, milyen áron szeretne elérni a hirdető", magyarázta egyik interjúalanyunk.
Egyes interjúalanyaink szerint azonban a második Orbán-kormány felállása, vagyis 2010 óta sokkal egyoldalúbbá és kíméletlenebbé vált a politikai környezet. Korábban a hirdető cégek inkább politikai taktikázás alapján juttattak reklámköltéseket a különböző politikai oldalakhoz kapcsolt médiatermékeknek, az elmúlt nyolc évben viszont inkább az jellemző, hogy félelemből nem juttatnak az ellenzékhez sorolt kiadványoknak.
Az is igaz viszont, hogy a média jelentős mértékű kormánypárti tulajdonosi koncentrációja miatt a piaci hirdetéseknek sok esetben már nem kell politikai szempontok szerint eltérülnie, hogy nagy arányban a kormánypárti médiában jelenjenek meg, hiszen a vállalatok a piaci logika alapján is ott hirdetnének.
Mint egy volt médiaügynökségi vezető interjúalanyunk fogalmazott, "a piac teljesen be van szűkülve, ha akarok, ha nem, a kormánypárti médiában is kell vásárolnom".
A politikához igazodnak a hirdető cégek
A magánhirdetők két nagyobb csoportba sorolhatók aszerint, hogy mennyire vesznek figyelembe politikai szempontokat a hirdetési pénzek elosztása során. Ez függhet attól, mennyire kitettek a politikai zsarolásnak, a szektoruk célterülete-e a kormánypárthoz közel álló befektetőknek, vagy például milyen személyes kapcsolataik vannak politikai szereplőkkel.
Az egyik jól elkülöníthető halmazba azok a cégek tartoznak, amelyek igyekeznek az üzleti racionalitás szerint hirdetni. A multinacionális vállalatok – több reklámpiaci, médiaügynökségi forrás szerint – reklámköltéseik során törekszenek függetleníteni magukat a politikai szempontoktól, és annál a médiacégnél akarják elkölteni a pénzüket, ahol piaci értelemben a leginkább hasznosul. Ez a stratégia azonban elsősorban azokban az iparágakban, szektorokban működik, ahol a kormány vagy a kormánypárthoz közelálló befektetők aktuálisan nem akarnak megszerezni semmit.
A hirdetők másik nagy csoportjába azok a cégek tartoznak, amelyek számolnak vagy számolniuk kell a politikából eredő kockázatokkal. Ezek jellemzően olyan területen működnek, amely kiszolgáltatottabb a szabályok változásának, a kormányzat könnyen beleavatkozhat a működésébe. Ilyen például a kiskereskedelem, ahol annak is kiszolgáltatott a piaci szereplő, hogy hol nyithat áruházat, de ilyen helyzetbe kerülhetnek gyógyszergyártó cégek is, amelyeknél állítólag állami engedélyek múlhatnak egy konfliktuson a kormányzattal.
Több forrásunk is utalt olyan piaci szereplőre az utóbbi területről, amelyet megfenyegettek, hogy nem lesz kapható vény nélkül valamelyik terméke, vagy megnézheti, hogyan kapja meg a következő engedélyét, ha nem csoportosít át hirdetéseket a kormánypárti médiába is.
A Hír TV-nél a G-napot követően is kitartó hirdető élelmiszerlánchoz és az egyik közismert gyógyszergyártó céghez pedig hamar elért az üzenet, hogy nem kellene a csatornán hirdetni.
A kiszolgáltatott területeken működő cégek gyakran azt a stratégiát alkalmazzák, hogy valamilyen koncepció szerint megosztják a reklámköltéseket a különböző politikai erők médiumai között. Jellemzően arra törekszenek, hogy jusson ide is, oda is, vagy a kormánypárti médiában összességében nagyobb összegben hirdetnek.
Ez a "jobb a békesség" hozzáállás általában jellemző a nagy hirdetőnek számító vállalatokra. Vannak köztük olyanok is, amelyek a hirdetések gondos elosztása mellett megtámogatják a kormánypárthoz közelálló alapítványt, fociklubot is. Persze a hirdetések megfontolt elosztása sem jelent teljes védelmet a politikától, ezzel egyetlen cég sem számolhat, melyre forrásaink a Heineken és a kormány Csíki sör miatt kipattant konfliktusát emlegették példaként.
Zavaros ügyletek a médiaügynökségeknél
A hirdető cégekhez hasonlóan a reklámterveket és a médiamixet összeállító, a hirdető cég pénzét elköltő médiaügynökségek is folyamatosan politikai szempontok alapján egyensúlyoznak. Gyakran éppen a hirdető felől kerülnek nyomás alá. Piaci szereplők beszámolója szerint egyre kevésbé fontos a szakmaiság, az viszont egyre inkább, hogy a reklámügynökség elköteleződik-e valamelyik politikai oldal mellett, hiszen gyakori hirdetői elvárás, hogy a médiaügynökség “jól feküdjön" a kormánypártnál.
Volt olyan hirdető cég is, amely a médiaterv láttán megijedt és változtatást kért, mert a benne szereplő sajtó és televíziós csatornák alapján túlságosan “liberálisnak" tűnt a médiamix. Az is előfordul, hogy a médiaügynökségnek ki kell húznia politikailag érzékeny témákat érintő ötleteket.
Egy másik interjúalanyunk, aki több hazai médiaügynökségnél is dolgozott vezető pozícióban, arról számolt be, hogy egy nagy hazai vállalat megszabta, hogy a reklámjai a közszolgálati csatornákon menjenek, miközben a célcsoportja egyáltalán nem ott volt. A reklámokat inkább az RTL-en vagy a Cool TV-n, olyan műsorsávban kellett volna sugározni, amikor városi fiatalok ültek a képernyő előtt, nem pedig a közszolgálati csatornák nézőközönségét nagy arányban kitevő idősebb korosztály.
Volt azonban olyan hirdető is, amely azt kötötte ki a médiaügynökségnek, hogy csak nem kormánypárti csatornákon mehetnek a reklámok, és nem érdekelte, ha ezzel veszít a célcsoportja elérésében.
Az általánosnak mondható vélekedés a piacon, hogy a médiaügynökségi piac mindig is egy piaci korrupcióval átszőtt világ volt, homályos ügyletekkel, pénzcsorgatásra kitalált ügyeskedésekkel. Az ügynökségek gyakran a saját érdekeiket képviselik a megbízójuk kárára, és például magasabb áron vásárolnak felületet vagy reklámidőt, vagy a számukra kedvezőbb feltételeket kínáló kiadókhoz húznak.
Állítólag általános jelenség a médiaügynökségi piacon az is, hogy nagy hazai tulajdonú vállalatok tulajdonosai vagy multinacionális vállalatok marketingért felelős vezetői a hirdetési pénzekből számlázási trükkökkel csorgatnak vissza maguknak jelentős, adózatlan összegeket. Ezeknek a hirdetőknek a többsége nem úgy tekint a hirdetésre, hogy megtérül és hasznot hoz, sokukat egyáltalán nem érdekli, hol hirdetnek nekik a médiaügynökségek.
A lényeg, hogy minél nagyobb pénzt számlázzon a cég felé a médiaügynökség, és az ügylet végén az ügynökség a pénz nagy részét, akár 50-80 százalékát is visszaadja a tulajdonosnak vagy a marketingvezetőnek, borítékban. Akárki is a megbízó, azzal az ügynökséggel dolgoztat, amely közreműködik ebben.
"Ami nagyban megy a közbeszerzéseknél, az megy a piacon is, a médiaügynökségeknél. Előfordult, hogy a nyertesnek kijelölt cégben ülve nekem kellett másik két médiaügynökség nevében is árajánlatot adnom, hamis, általam létrehozott email címekről. Azért, hogy a marketingvezető bemehessen a tulajdonoshoz és rábökhessen a legjobb, egyébként magas árajánlatra. Volt olyan, hogy a piacihoz képest tízszeres áron adtuk a felületet" – magyarázta egy korábban hazai médiaügynökségeknél dolgozó interjúalanyunk, akinek egyik ügynökségénél csaknem az összes ügyfele ilyen volt, és mint mondta, nem ismeretlen és nem kis hazai cégekről beszél, az utcákon járva gyakran találkozhatunk a hirdetéseikkel.
Elmondása szerint a médiaügynökségnek jelentős forgalma volt, melynek egy része állami projektek marketingbüdzséjéből származott. Állítólag számos hasonló ügynökség dolgozik a piacon, melyeknek fő profilja, hogy reklámköltés címén pénzt mosnak cégeknek vagy politikai szereplőknek.
Az ügynökség által alkalmazott számlázási trükk lényege az volt, hogy nem a médiaügynökség vásárolta közvetlenül a televízióktól a reklámidőt, hanem először egy kis, ismeretlen cég, amit az ügynökség kezelt, majd ettől a cégtől vette meg sokszoros, akár tízszeres áron.
"Én hívtam a rádiót, a tévét, intéztem mindent a megvásárolt reklámidővel kapcsolatban, viszont volt két-három másik cégem, akiknek nem ismertem a tulajdonosait sem, még az e-mail címeiket is én hoztam létre. A tévéknél, a rádióknál nagyon jól tudták, hogy a médiaügynökség a tényleges partner, de nem neki, hanem valamelyik fantomcégnek kell számlázniuk" – magyarázta az interjúalany.
A tízszeres árat a hirdető kifizette az ügynökségnek, majd az 50-80 százalék közötti összeget a tulajdonos vagy a marketinges visszakapta készpénzben. Az nem okozott problémát, hogy a lánc alján levő és az adott médiummal szerződésben álló fantomcég nem tudott elszámolni a pénzzel az adóhatóság felé.
"A tulajdonosok és aláírók úgyis külföldiek voltak, és egy idő után mindegyik céget bedöntötték, főleg, ha kapott egy ellenőrzést. Én pedig kaptam egy új céglistát, hogy a továbbiakban azok nevében vásároljak" – mondta a forrásom.
Ugyanilyen zavaros marketingtörténetek zajlottak az ügynökség állami projektjei környékén is. Egy közismert hivatalnak például volt egy uniós finanszírozású pályázata. A pályázatban vállalt több tízoldalas tanulmányt a médiaügynökség dolgozójának kellett legyártania más nevében.
"Ezért a hivatal kifizetett az ügynökségnek 20 millió forintot, a 19 millióért pedig később a hivatal részéről valaki kopogtatott. A számlázás úgy volt megoldva, hogy a médiaügynökség alatt volt egy másik, ismeretlen, ilyen ügyletekre berendezkedett PR-ügynökség egy akármilyen tulajdonossal, amely nevére vette a tanulmányt és benyújtott egy 19 milliós számlát, amit mi leutaltunk neki, mint alvállalkozói díjat, ő pedig visszahozta készpénzben, hogy kifizethessük az állami hivatal emberének" – magyarázta a forrás, nem a tényleges összegeket említve.
Ugyanilyen módon bonyolították az ügynökségnél valamennyi állami megrendelés számlázását, kifizetését, akár médiakampányról, akár filmgyártásról volt szó.
A piaci mellett a politikai korrupció is mindenkori tartozéka a médiaügynökségi világnak. A szocialista párttal is együtt kellett működni a piaci szereplőknek, és adott esetben ugyanúgy kellett igazodni Puch László, az MSZP akkori pártpénztárnoka piaci hirdetésekkel kapcsolatos elképzeléseihez, mint ahogyan a 2010 és 2014 közötti időszakban számolni kellett Simicska Lajossal.
Mint egyik forrásunk fogalmazott, "ez a világ tele van félkompromisszumokat kötő emberekkel, akik megteszik, amire a politikai környezet miatt kényszerülnek, és közben kompenzálni is próbálják valamivel, próbálnak emberek maradni".
Volt olyan médiaügynökségi vezető, aki megpróbált kettős játékot játszani: miközben cégével részt vett a kormányzati kommunikációs kampányokban, igyekezett arra is rábeszélni médiaügynökségi vezetőket, hogy finanszírozzák az ellenzéki sajtót.
A médiaügynökségek kiszolgáltatottságának másik kulcsa, hogy vezetőik jellemzően magyarországi szakemberek, akik itt élnek, és a továbbiakban is ebben az országban szeretnének boldogulni. Ehhez meg kell kötniük a maguk alkuit a kormánypárti szereplőkkel. Már csak azért is, mert saját magánüzleteik is vannak médiaügynökségi tevékenységük mellett.
Ebben a történetben a hirdetőknél és a hirdetéseiket kezelő médiaügynökségeknél talán csak maga a média kiszolgáltatottabb. A média vagy a politikától, vagy a gazdasági szereplőktől függ, vagy bizonyos mértékig mindkettőtől, és minden hirdető nyomás alá helyezi, ha valami nem tetszik neki, legyen az hazai vagy multinacionális cég, magyarázta egy a média és a hirdetési piac működését egyaránt jól ismerő interjúalany.
Máriás Leonárd / Mérték Médiaelemző Műhely
Illusztráció: Pawel Kuczynski / Facebook – a szerző engedélyével.
|
Nem csak az állami, a piaci hirdetéseket is eltéríti a politika, korrupcióval átszőtt az ügynökségi piac
|
Nem csak az állami, a piaci hirdetéseket is eltéríti a politika, korrupcióval átszőtt az ügynökségi piac
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/07/30/nem-csak-az-allami-a-piaci-hirdeteseket-is-elteriti-a-politika-korrupcioval-atszott-az-ugynoksegi-piac/
|
2018-07-30 14:38:20
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Lázár János volt kancelláriaminisztert emlegetik a helyiek a felépült, de egyelőre zárva tartó villánykövesdi gyógyászati hotel mögött álló személyként. Az építtető cégtől üzlettársak révén el lehet jutni a politikusig, de bizonyíték az érdekeltségre nincsen, és sajtófőnöke is határozottan cáfolja a szóbeszédet. Bárhogyan is áll a dolog, a beruházó cég gondjai miatt az ígért munkahelyek sem valósultak meg. Az egészségügyi-turisztikai szolgáltatást nyújtó Medihotel szállodák uniós és állami támogatásokkal segített építését máshol sem kíséri szerencse hazánkban.
Szinte láthatatlanul bújik meg az erdőben a villánykövesdi, négycsillagos Dél-Dunántúli Medihotel, amely a pihenni vágyók számára igazán vonzó lehetne, ha működne. De nem áll nyitva a szálloda ajtaja a vendégek előtt, sőt, mozgásnak nyoma sincs a környéken már évek óta.
Az eredetileg 24 szobásra tervezett "Hotel 135 medical wellness szálloda", más néven a Dél-dunántúli Medihotel**** kiemelkedően magas színvonalú egészségügyi-turisztikai szolgáltatásokat, programcsomagokat kínált volna az egészségfejlesztő és egészség-stabilizáló kezelés-sorozatra érkező 18-80 év közötti szerb, horvát, osztrák, német, valamint magyar pácienseknek.
A koncepció az volt, hogy a vendégek várólista nélkül részesüljenek magas minőségű ellátásban, de kedvezőbb áron, mint saját országukban. A wellness szálló 27 új munkahely teremtését ígérte.
Minderre a DDOP 2.1.1/H-12 "Egészségügyi turizmus szolgáltatásainak fejlesztése a konvergencia régiókban" elnevezésű pályázati kiírás keretében 70 százalékos támogatottsággal 782 736 500 forint uniós és állami pénzt nyert a Geone Építőipari Kft., a gyógyszálló azonban nem készült el.
Felszámolják a cégeket, tetemes lehet az alvállalkozók kára
A legelőként bejegyzett egyhektáros villánykövesdi terület Kovács László, a Geone Kft. ügyvezetője 2016 augusztusában vette meg. 2017 júliusában a földet 46 millió forintos jelzáloggal terhelte meg a Bohemian Financing Zrt.
Az Opten céginformációs rendszerben található adatok is alátámasztják, hogy gond van a vállalkozással. A Geone Építőipari Kft. ugyanis felszámolás alatt áll. A cég ellen az egyik hitelező 2017 februárjában nyújtott be kérelmet a fizetésképtelenség megállapítására és a felszámolás elrendelésére. Mondván, a kft. a 442 734 forintos lejárt, nem vitatott tartozását a fizetési felszólítás ellenére sem teljesítette. Ez ellen a Geone fellebbezett, mondván, fizetésképtelensége átmeneti, majd azért, mert közben törlesztette tarozását a hitelező felé. A cég jelenleg is a jogerős bírósági döntésre vár.
A cég honlapja tavaly nyáron még elérhető volt, ma már nem működik. A villánykövesdi hotel látványtervét és a munkálatok néhány fázisát bemutató – egyébként jó ideje semmilyen aktivitást nem mutató – Facebook-oldal is eltűnt, miután kérdezősködni kezdtünk a projektről. Az elmúlt hetekben leszaggatták a matricát a projekt-tájékoztató tábláról is, az épület faláról pedig eltávolították a projekt leírását tartalmazó képet.
A cégjegyzéket és az építési terveket böngészve az is kiderült, hogy nemcsak a szinte folyamatosan végrehajtási eljárások alatt álló Geone Kft., de Kovács László egy másik cége, az LL-Fuchs Kft. is hasonló sorsra jutott. Ez azért fontos, mert az alvállalkozók jelentős része nem a Geone Kft.-vel, hanem az üzemeltető LL-Fuchs Kft.-vel kötött szerződést. Az alvállalkozóknak – úgy tudjuk – azt mondták, így jobban járnak, mert közvetlenül kapják meg a pénzt, nem pedig egy másik cégen át.
Az Opten adatai szerint az LL-Fuchs ellen a komlói Bede-Ker Kft. kért végrehajtást, miután a cég nem fizette ki nekik a szállón elvégzett munkát. A cégvezető Bede Tibor érdeklődésünkre azt közölte, hogy az LL-Fuchs a mai napig nem rendezte a tartozását, és úgy tudja, mások is várnak még a pénzünkre.
Végighívtuk az összes, nyilvános adatbázisban megtalálható alvállalkozót, és azok közül, akiket sikerült elérnünk, egy kivétellel mind megerősítették a tartozás tényét. Valakinek néhány százezer forinttal, másnak akár százmillióval vagy azt meghaladó összeggel tartozik Kovács László valamelyik cége. Két vállalkozást a történtek a csőd szélére sodortak, és már nem is reménykednek abban, hogy megkapják az elmaradt járandóságukat.
Az is elmesélték, hogy közülük többen a Tótok Generálkivetelező Kft.-n (ma már TG Generálkivitelező Kft.) keresztül kapcsolódtak a projektbe, miután a korábbi közös munkáik sikeresek voltak. A kft.-től Bocsi Sándor ügyvezetővel sikerült felvenni a kapcsolatot, aki azt mondta, ők a használatba vételi engedélyig voltak érdekeltek a projektben, és maradéktalanul kifizették őket. Érdekes azonban, hogy a több munkájára büszke vállalkozás ezt a hotelt nem szerepelteti a referenciák között a honlapján.
Bár a Tótok nincs felszámolás alatt, az Opten adatai szerint a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség büntetőjogi intézkedést tett 2016-ban. A megyei főügyészség szóvivője, Schmidt Gábor az Átlátszó megkeresésére azt közölte, hogy a céggel kapcsolatban jelzéssel éltek az illetékes cégbíróság felé "jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedés lehetőségéről". Mégpedig egy olyan ügyben, amelyben "az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt" nyomoz a NAV Dél-Alföldi Bűnügyi Igazgatósága.
Az egyik beruházással mentették volna a másikat?
Az általunk megkeresett alvállalkozók hangsúlyozták, őket senki sem tájékoztatta arról, miért fuccsolt be a beruházás. A velük való beszélgetésekből azonban arra lehet következtetni, hogy a pályázati pénzre talán azért lehetett szükség, hogy Kovács be tudja fejezni másik, korábban indított beruházását, az esztergomi Egom Medihotelt, amit aztán külföldi befektetőknek értékesített volna.
Az onnan származó bevételből aztán befejezhette volna a villánykövesdi ingatlant is – folytatódik a teória -, amit viszont már megtartott és üzemeltett volna. Ám a külföldi érdeklődők elálltak az üzlettől, és egyik hotel sem tudta megkezdeni működését. Bevételek, önerő és befektetők híján pedig elkerülhetetlen lett a csőd.
"Ez nemcsak törvénytelen lett volna, de kivitelezhetetlen is, hiszen a pályázatokat egy időben adtuk be, az építkezéseket pedig folyamatosan ellenőrizték" – szögezte le Kovács László az Átlátszó érdeklődésére.
A cégvezető idén márciusban szűkszavúan csak annyit közölt, hogy a jogerős bírói végzésre várnak, amely a reményeik szerint megszünteti majd a Geone elleni felszámolást. Így ugyanis folytathatnák a tárgyalásokat a lehetséges befektetőkkel. Hozzátette, bízik abban, hogy a villánykövesdi beruházás még elkészülhet, hiszen mindenkinek ez lenne az érdeke. Javasolta azonban, hogy további kérdéseinkkel a felszámoló biztoshoz vagy az ügyben illetékes Nemzetgazdasági Minisztériumhoz forduljunk.
Meg is tettük. Elsőként a Baranya Megyei Fejlesztési Ügynökséget kerestük, ám azt válaszolták, hogy nem ők az illetékesek, a Magyar Államkincstárnál kell érdeklődnünk. Egy kormányrendelet ugyanis a szervezet jogelődjének, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. feladatainak elvégzésére az államkincstárt jelölte ki. Ott viszont a megkeresésünkkel semmire sem mentünk, mert érdeklődésünkre egyáltalán nem reagáltak.
A Nemzetgazdasági Minisztériumnál sem játunk szerencsésebben. Közérdekű adatigénylésünkre annyit válaszoltak, hogy elküldték a palyazat.gov.hu linkjét, mondván, azon mindent megtalálunk. Itt azonban mindössze csak az látható, hogy bár az időszakos beszámolókat elfogadták, záróbeszámoló nem készült (vagy nem került fel a honlapra), így nem tudni, elfogadta-e azt a minisztérium vagy sem.
Az oldalon arról sincs információ, hogy a beruházó esetleg kapott-e további haladékot a projekt befejezésére vagy indult-e vizsgálat az ügyben, továbbá ha igen, akkor mit állapítottak meg, történt-e szabálytalanság vagy sem, esetleg vissza kell-e fizetni az uniós támogatást. Ha igen, mennyit és milyen határidővel.
Nagyon úgy tűnik tehát, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyelete alatt újabb, közel egymilliárd forint uniós támogatás folyt el anélkül, hogy látható nyoma lenne annak, hogy a minisztérium bármit is vizsgált vagy lépett volna. Ez és a helyi pletykák felvetik azt a kérdést is, ki állhat valójában a villánykövesdi (és az esztergomi) beruházások mögött?
Esetleg Lázár János?
Több villányi és villánykövesdi lakossal beszéltünk arról, kié lehet a szálloda. Mind azt mondták, nem tudják, de a szóbeszéd szerint valami "felsőbb" fideszes politikusé. Az egyik, az Átlátszónak elmondott történet úgy szólt, hogy amikor a szállodát építették, egy teherautósofőr azzal kért útbaigazítást a helybéliektől, hogy "merre kell menni a Lázár hoteljéhez"?
Bár ez csak pletykának tűnik, megpróbáltunk utánajárni, van-e kapcsolat a hódmezővásárhelyi fideszes politikus és a villányi (vagy az esztergomi) hotel között. Meglepetésünkre találtunk olyan szálakat, amelyek Hódmezővásárhelyre vezettek.
Kovácsnak – ahogy említettük – több céghez van köze. A felszámolás alatt álló LL-Fuchs nevét pedig nemcsak az ő cége, de egy bizonyos Volero Kft. is viselte. Ennek a székhelye 2015 és 2017 között Hódmezővásárhelyre volt bejegyezve. A Volero Kft. mellett létezik egy Volero Építő Kft. is, és ráadásul nincs sok különbség a tulajdonosok között: Péterváry Csanád (Kovács volt üzlettársa) felbukkan mind a kettőben, illetve utóbbiban egy Lobog Csanád nevű férfi is érdekelt.
Ő Kovács egy másik cégében, a szintén felszámolás alatt álló BFK Holdingban is megtalálható. Róla azt tudni, hogy az üzlettársa, Miklós Csaba Hódmezővásárhelyen Viski Csabával közösen vitte a Dorsa Clubot. (Miklós Csabának egy esztergomi cégben (Héliosz) is van érdekeltsége, vagyis éppen abban a városban, ahol Kovács másik hotelje épült. Ebben olyan társai vannak, mint a Hódmezővásárhelyen jól ismert Sévity Iván vagy Simkó Ferenc.)
Viski szórakozóhelye, a Raktár Café 2012-ben 10 millió forintot kapott felújításra, kibővítésre a helyiek szerint "csak úgy" a hódmezővásárhelyi önkormányzattól. A jegyző által megküldött, ezzel kapcsolatos önkormányzati határozat alapján Viski kérte a pénzt a munkálatokra, amelyek összesen 30 millió forintot tettek ki.
A beruházásról egy 2012. november 16-i közgyűlésen számolt be Viski Sándor a képviselőknek. Azt egyébként, hogy Viski és Lázár jóban lehetnek, amit alátámaszthatja az a Facebook-videó is, ahol Lázár együtt ultizott Viski Sándorral (Viski Csaba nagyapjával).
“Lázár Jánosnak nincs semmi köze a Dél-Dunántúli Medihotelhez, nincs benne sem tulajdona sem érdekeltsége. Nem ismeri és nem áll semmilyen kapcsolatban a kérdésében szereplő cégekkel. Nem ismeri és nem áll semmilyen kapcsolatban a kérdésében szereplő magánszemélyekkel" – közölte az Átlátszó megkeresésére az országgyűlési képviselő sajtóval foglalkozó munkatársa, Göbl Vilmos.
"Viski Csaba korábban a hódmezővásárhelyi Rapcsák András utca 10. szám alatti szórakozóhelyet működtetető cég képviselője volt. A cég a város önkormányzatától 2012-ben Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének döntése alapján támogatást kapott. A támogatásról a közgyűlési döntés Lázár János polgármestersége idején született, a döntést és az együttműködést, mint polgármester szorgalmazta és támogatta. Lázár János nem áll és soha nem állt semmilyen üzleti kapcsolatban Viski Csabával. Nincs és soha nem is volt tulajdona a Raktár Caféban."
A Viski Csaba kávézójának felújítására adott összeg – fejtegette Göbl – része volt annak a 4,2 milliárd forintos városrehabilitációs programnak, amely révén Hódmezővásárhely belvárosának egy részét megújították. A beruházás eredményeként létrejött a Tornyai János Kulturális Városnegyed a város központjában, amelyen sétálóutcát alakítottak ki, illetve felújították a városközpont kulturális intézményeit.
Úgy tudjuk, Kovács László a cégeivel számos megbízást kapott a Közgép Zrt.-től is, sokszor voltak a Simicska-cég alvállalkozói különböző jól fizető beruházásokban. Aztán jött a fordulópont 2015-ben. A "G-nap" után a Közgép már nem nyert tendereket, szinte az egész építőipar másfél évre befagyott. Ez Kovácsék bevételeit is jelentősen lecsökkenthette, és mivel befektetőket sem sikerült szerezniük, kifizetetlen számláit lettek, az alvállalkozóik pedig egy idő után benyújtották az igényüket és elindították a felszámolási eljárást. Ami persze megnehezíti a tárgyalást a befektetőkkel, a projekt pedig azóta is áll. A “G-nap", azaz Simicska Lajos és Orbán Viktor szakítása sok más vállalkozást is érzékenyen érintett. Nem Kovácsék lennének az egyetlenek, akiket a két egykori barát megromlott viszonya hozott kellemetlen helyzetbe. Még akkor sem, ha őket az utolsó fillérig kifizette a Közgép.
A Med(i)hotelekkel csak a baj van?
A "medihotel-biznisz" amúgy is csak elsőre tűnik jó befektetésnek. Több gyógyszálló is épült ugyanis az elmúlt években, ám jelentős részükben a mai napig sem zajlik gyógyító tevékenység. Kisteleken (itt egy Royal Casa nevű, szintén csődbe ment cég volt az illetékes) és Villánykövesden egyformán a falak felhúzásáig jutottak a beruházók – aztán elfogyott a pénz. Ennél egy fokkal előrébb jutott Kovács esztergomi medihotelje, ahol néhány részfunkció már működik.
A balatonmárafürdői Arkánum Medhotel félmilliárd forintot kapott arra, hogy plasztikai sebészetet, fogászatot, szájsebészetet és az életmód-tanácsadást működtessen az intézményben, és az OEP által támogatott szolgáltatásokat is terveztek. Tavaly év végén azonban még semmiféle egészségügyi engedélye nem volt, egyszerű szállodaként üzemelt az elmúlt időszakban.
Hasonló volt a helyzet Balatonfüreden, ahol több mint 400 milliós támogatást nyertek el egy projektre medihotel címszóval, egészségügyi-turisztikai létesítmény létrehozására, de aztán végül luxus boutique-hotel lett belőle.
Az egyik legkevésbé sikerült medihotel-projekt mégis a pécsi lett, ahol egy kapavágás sem történt: a "Dél-Dunántúli Medihotelnek" 2015-ben kellett volna elkészülnie, de Pécsen el sem kezdték az építkezést. Havas Péter, az SH-Fejlesztő Kft. (egykor Könyvelőház Szolgáltató Kft.) ügyvezető igazgatója kérdésünkre ezt azzal indokolta, hogy a beruházás előkészítési szakasza során "több olyan körülmény merült fel, amely alapján a projektet újra meg kellett vizsgálniuk, és újra kellett tervezniük". Hogy ez pontosan mit takar, arra az ügyvezető nem tért ki.
Ezért a vállalat és a támogató hatóság a Pécsi Medihotel létrehozására kötött támogatási szerződést módosította, és a beruházást egy siófoki helyszínen valósította meg. Ez lett az azóta Hotel Yacht néven futó, eredetileg Siófok Medihotel. A projekt közel egy milliárd forint uniós és állami támogatást kapott ugyanabból a pályázati kiírásból, mint a villánykövesdi vagy az esztergomi projekt.
Az el nem készült gyógyhotelekkel kapcsolatban továbbra is nyitott kérdés, hogy valójában kinek az érdekeltségébe tartoznak, illetve, hogy kinek a tulajdonába kerülnek majd egy esetleges árverés során, várhatóan töredékáron.
Közreműködött: Csikász Brigitta. Címlapkép: a szerző felvétele.
|
Hiába volt a több száz milliós uniós támogatás, nem készült el a villánykövesdi Medihotel sem
|
Lázár János volt kancelláriaminisztert emlegetik a helyiek a felépült, de egyelőre zárva tartó villánykövesdi gyógyászati hotel mögött álló személyként. Az építtető cégtől üzlettársak révén el lehet jutni a politikusig, de bizonyíték az érdekeltségre nincsen, és sajtófőnöke is határozottan cáfolja a szóbeszédet. Bárhogyan is áll a dolog, a beruházó cég gondjai miatt az ígért munkahelyek sem valósultak meg. Az egészségügyi-turisztikai szolgáltatást nyújtó Medihotel szállodák uniós és állami támogatásokkal segített építését máshol sem kíséri szerencse hazánkban.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/07/26/hiaba-volt-a-tobb-szaz-millios-unios-tamogatas-nem-keszult-el-a-villanykovesdi-medihotel-sem/
|
2018-07-26 14:51:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A Momentum lassan felébred a választás okozta sokkból: listáznák a kormánypárti üzletemberekhez, érdekkörökhöz kötődő szórakozóhelyeket, köztük Zsidai Roynak az érdekeltségeit. A Zsidai-csoport persze kikérte magának, hogy kormánypárti ismeretségeikből előnyt kovácsolnának az üzleti életben, hiszen ők már ’82 óta működő vállalkozás. Na ja, már a rendszerváltás előtt is nagyon jól tudtak érvényesülni.
„Orbán Ráhel kegyeltjének” politikai kapcsolata nem akkor kezdett el kiépülni, amikor Orbán Ráhel elment Royhoz gyakornokoskodni. Nem-nem. Ők nyitották 1982-ben a kor első maszek kávézóját, a politikusok által is előszeretettel látogatott Pierrot-ot a Várban. A remek fekvésű hely természetesen élt és virult. És fejlődött.
1986-ban Zsidai édesanyja, Ilona azzal fordult az I. kerületi tanácshoz, hogy utalják ki neki légyszi a ház pincéjét is, mert az aprócska kávézó berendezésekor nem volt módja megfelelő raktárat létesíteni, és ez nem nagyon jó. A 96 négyzetméteres pincét problémamentesen, puszira kapta meg a család „végleges, határidő nélküli” használatra. A pince egy részében tehát a Pierrot tárolhatta tárgyait, míg a házban lakók továbbra is használhatták saját kis pici tárolójukat odalent.
A család csodálatos lendülete a rendszerváltás után sem szakadt meg. 1991-ben történt, hogy a Zsidai család fogta magát, és egyik napról a másikra lezárta az egész pincét, a lakók pedig csak akkor férhettek hozzá a tárolóikhoz, ha valaki beengedte őket. Később saját kulcsot csak az önkormányzat közbenjárására másoltattak nekik Zsidaiék.
A család ’93-ban kért és kapott is engedélyt arra, hogy a már meleg ételeket is felszolgáló kávézó/étterem előtti járdaszakaszt is használhassák kerthelyiségként. Ekkora már állandóvá váltak a lakók panaszai a hangos zene és nyüzsgés miatt, a hatóságok azonban mindig mindent rendben találtak.
2003-ban az étterem tovább terjeszkedett, és a család engedélyt kapott arra is az önkormányzattól, hogy a lakókkal közös kertbe egy kazánt építsen. Ezt később elbontották, és ott is kerthelyiséget alakítottak ki. Ezután pedig kizsarolták a lakóktól a saját kis pincerekeszeik átadását, hogy oda költöztessék az étterem kemencéjét. („Szeretnénk ezt az ügyet békésen lebonyolítani, és nem kívánjuk Önöket kitenni egy olyan eljárásnak, amely során felmondhatják az Önök lakásbérleti szerződését.” – közölték a lakókkal.)
Jelenleg a több mint 150 négyzetméteres Pierrot bérléséért 3.460 forint/négyzetméteres árat fizet a család az ország turisztikailag talán legfelkapottabb részén.
Zsidai Ilona 2012-ben Budavár Emlékérmet vehetett át Nagy Gábor Tamás fideszes polgármestertől, aki így méltatta a munkásságát: „Zsidai Ilona, az akadályt nem ismerő, minden nehézséggel megküzdő étteremtulajdonos, akinek sikere minden bizonnyal abban keresendő, hogy az általa helyesnek tartott útról sohasem tért le, a meggyőződésből vállalt elveket soha fel nem adta, a korlátok előtt nem torpant meg. „
A Pierrot fenti története (bárcsak írhatnék nekrológot) ékesen példázza, hogy a család milyen jól és gátlástalanul terjeszkedik, és azt, hogy a vállalkozás mennyire gond nélkül élte túl a rendszerváltást. (Aki még részletesebben olvasna róla, az a Magyar Narancs cikkében megteheti.)
Mára ott tartunk, hogy nem csak a Pierott-ot, de egy sor ingatlant is jóval a piaci ár alatt bérel a Zsidai-csoport a Várban. A szállodák, éttermek és raktárak mellett egy magánlakást is fillérekért (38 ezer forint per hó) használhatnak.
A Magyar Narancs másfél éve kikérte azokat a szerződéseket, amelyeket a Zsidai-csoporthoz tartozó cégekkel kötött a Budavári Önkormányzat.
Remek lista. Külön felhívnám a figyelmet a Spíler Biergarten 622 Forint/négyzetméteres havi nettó költségére. Ez olcsóbb, mint a legolcsóbb sörük a helyen, a korsó Borsodi csapolt, az ugyanis 790 Ft.
Az önkormányzat viszont egy hiányos listát adott ki az újságírókollégáknak. Lemaradt például róla az a 4 lakóingatlan a Várban, amelyekért ÖSSZESEN csak 126 ezret fizetnek Zsidaiék, és amelyekben luxusapartmanokat alakítottak ki. Ezeket éjszakánként 88 ezer forintért vehetik birtokba a turisták. Inkább ne számoljunk árrést.
Lábjegyzetként jegyzem meg, hogy a Közös Ország Mozgalom és a Város Mindenkié csoport aktivistái tavaly novemberben kivonultak Zsidaiék egyik éttermébe, és ott transzparensekkel felszerelkezve tüntettek a korrupció ellen. Az ott dolgozók erre úgy reagáltak, hogy rájuk zárták és beriasztózták az éttermet.
A fentiek után a Momentumnál is betelt a pohár, és a párt elmondta, hogy listázná a kormányközeli üzletemberek helyeit, ugyanis „ezek a helyek nem piaci alapon élnek meg, hanem azzal szereznek hasznot, hogy iszonyatosan alacsony bérleti díjat fizetnek, és soha az életben nem ellenőrzi őket a NAV”
A Zsidai-csoport az azonnali.hu megkeresésére reagált a Momentum vádjaira:
„A Zsidai Csoport semmilyen NER-hez kötődő vállalkozói csoporthoz sem tartozik. 1982 óta, azaz közel 40 éve működő családi vállalkozásról van szó, melynek nyereségét a visszajáró, elégedett ügyfélkör biztosítja, immár több országban, Ausztrián át Spanyolországig. „
Oké!
|
Zsidai Royék nem kötődnek a NER-hez
|
A Momentum lassan felébred a választás okozta sokkból: listáznák a kormánypárti üzletemberekhez, érdekkörökhöz kötődő szórakozóhelyeket, köztük Zsidai Roynak az érdekeltségeit. A Zsidai-csoport persze kikérte magának, hogy kormánypárti ismeretségeikből előnyt kovácsolnának az üzleti életben, hiszen ők már ’82 óta működő vállalkozás. Na ja, már a rendszerváltás előtt is nagyon jól tudtak érvényesülni.
| null | 1 |
https://vastagbor.atlatszo.hu/2018/07/27/zsidai-royek-nem-kotodnek-a-ner-hez/
|
2018-07-27 15:02:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Hetek óta nem válaszol az illetékes vízügyi igazgatóság arra a kérdésre, miként lehetséges, hogy egy évekkel ezelőtt befejezett környezetvédelmi beruházás összköltsége 2018 tavaszán kétmilliárd forinttal megemelkedjen – Tárnokon ugyanis ez történt.
„Elcsúsztak a számok”
A már korábban több cikkünkben is szereplő tárnoki nyugállományú rendszerszervező mérnök hivatalos beadványában több pontban kimutatta, hogy a szennyvíz-beruházás tárnoki részében a víziközmű-társulat alapszabály-ellenesen működött.
Mihályiné Opéczy Mária a jogszabályi rendelkezésekre hivatkozva megkérdőjelezte a társulat jogát arra, hogy a szennyvízrendszeren kívül másra, például útépítésre költsék a tárnokiak pénzét. Aggályosnak tartotta azt is, hogy a társulat évek óta nem volt hajlandó elszámolni a tárnokiak pénzével, noha a beruházást évekkel ezelőtt befejezték.
A mérnök beadványa alapján a kormányhivatal eljárást indított, a vízügyi igazgatóság ennek keretében helyszíni ellenőrzést tartott. A Mihályiné által feltárt tényeket többnyire megalapozottnak találva megállapították, hogy a társulat alapszabály-ellenesen működött – lemondások és egy haláleset miatt a minimálisan szükséges alá csökkent a küldöttek létszáma.
A vízügyi ellenőrök azt is leírták a jelentésükben, hogy a település polgármestere nemhogy a társulat intéző bizottságának, de magának a társulatnak sem lehetett volna a tagja. Szolnoki Gábor polgármester 2008. júniusa óta jogellenesen vett részt az intéző bizottság munkájában – olvasható az ellenőrzési jelentésben.
Ebben a jelentésben ugrott meg hirtelen kétmilliárddal a tárnoki beruházás végösszege. Más dokumentumokban az összköltség 3 015 671 156 forint, a vízügyi igazgatóság levelében szereplő táblázatban viszont 5 106 271 534 forint.
Az Átlátszó megismételt kérése ellenére nem adott magyarázatot a vízügyi igazgatóság a kétmilliárd forintos eltérésre. Nem hivatalos forrásból az Országszerte blog úgy értesült, hogy a vízügyi ellenőrök afféle táblázatkezelési malőrrel, a “számok elcsúszásával” magyarázzák milliárdos bakit.
A tárnoki ügy részleteit jól ismerő forrásunk erről úgy vélekedett, ez a nem hivatalos érvelés sántít. Tudomása szerint nem egyszerű “elcsúszásról” van szó, kételkedéssel kell fogadni azt a magyarázatot, hogy egyszerű, mechanikus hiba okozta volt a kétmilliárd forintos növekményt.
A vízügyi igazgatóság igazgatója azokra a kérdésekre sem válaszolt, amelyek azt firtatták, vizsgálták-e, hogy mikor fejeződött be a szennyvízberuházás, illetve törvényesen fordították-e a lakossági önrészt az alapszabályban foglalttól eltérő célokra.
Ezek a kérdések több tucat településen foglalkoztatják a helyi közvéleményt: a nem pontosan és időben tájékoztatott polgárok egy idő után rádöbbentek, hogy az általuk befizetett önrészt legalább részben vissza kellene kapniuk. A víziközmű-társulatoknak el kellett volna számolniuk, de a beszedett pénzek maradéktalan visszafizetéséről eddig mindössze néhány esetben érkezett hír, a társulatok többsége nem volt hajlandó beszüntetni a működését a projektek befejezése után.
Mire van mandátuma a vízügyi igazgatóságoknak?
Diósdon, Érden és Tárnokon sem indult el az elszámolási eljárás, sőt, az egyik pártfunkcionárius győzelmi jelentésben számolt be arról, hogy utat építettek a társulati pénzekből.
A Tárnokon ellenőrzést tartó Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság korábban azzal bújt ki az elszámolási eljárásra, valamint az útépítésekre rákérdező megkeresések alól, hogy a vízügyi igazgatóság csak szakmai ellenőrzési feladatokat lát el, így nem illetékes állást foglalni ezekben a kérdésekben. Ez az álláspont a vízügyi szakma széles körében elterjedt állaspontnak számított.
Két vízügyi szakember viszont egy tanulmányban éppen azt írja, hogy
„Összességében elmondható, hogy [a szakmai ellenőrzés] szinte teljes körű ellenőrzést jelent, hiszen magába foglalja a jogi, a pénzügyi és a műszaki területeket.”
Vagyis a vízügyi igazgatóságnak jogában áll belemenni olyan részletek vizsgálatába, mint amilyen például az útépítések vagy a halogatott elszámolás kérdése.
A szolnoki vízügyesek álláspontját egy jogerős cégbírósági végzéssel lezárult csatornaügy dokumentációja támasztja alá. A Tárnokon vizsgálódó vízügyesekkel szemben miskolci kollégáik egy precedens értékű törvényességi eljárás részleteit osztották meg az Átlátszóval.
A birtokunkban került iratok szerint a miskolci vízügyeseket semmi nem gátolta meg, hogy belemenjenek a karácsondi víziközmű-társulat ellenőrzése során a legkeményebb gazdasági-pénzügyi és jogi kérdések vizsgálatába. Így megállapították, hogy a társulata jogellenesen késlekedett az elszámolási eljárás megindításával, továbbá felszólították a társulatot, hogy tartózkodjon olyan beruházásoktól, amelyek nem szerepelnek az alapszabályukban.
A miskolci vízügyesek olyannyira eredményes munkát végeztek, hogy a cégbíróság 2017 végén meghozott végzésében maradéktalanul helyt adott a kérelmüknek. Kimondta, hogy a karácsondi társulat törvényellenesen működik, ezért felszólította az elszámolási eljárás megindítására, és megbüntette félmillió forintra.
A csatornaberuházások megítélése így egyáltalán nem válik egyszerűbbé, hiszen a két vízügyi igazgatóság kétféle jogalkalmazási megközelítést alkalmaz. További bonyodalmak forrása, és ez a Tárnokon vizsgálódó vízügyesek egyik fő érve, hogy az Érd környéki beruházás során a három település víziközmű-társulat nem vett részt érdemben a szennyvízrendszer létrehozásában, mindössze a lakossági önrészt gyűjtötték össze.
A hatályos szabályozás viszont az elszámolási konstrukciót arra a modellre alapozza, amelyben a társulat maga építi meg a szennyvíztisztító- és elvezető rendszert.
Alig nyilvános adatok
A tárnoki víziközmű-társulat május végi küldöttgyűlésén a vízügyi igazgatóság képviselője leszögezte: ezek a társulatok akkor végezték el a feladatukat, ha beszedték pénzt – például behajtották a hátralékokat-; az elszámolási eljárást ezután indítják meg.
Ezek szerint ezek a társulatok egyáltalán nincsenek késedelemben. Ez az érvelés – amellett, hogy meglehetősen homályosnak tűnik a jogi háttere – alapjogi szempontból is aggályos. Miért kerül előnyösebb helyzetbe az a polgár, akinek a társulata saját maga valósította meg a beruházást – hiszen ő az átadás-átvétel után pár héttel visszakaphatja a pénzét – azzal a helyi polgárral szemben, akinek a pénzét a polgármesterek által irányított társulás szedte be: ő csak akkor jut a pénzéhez, ha mindenki befizette a tartozását.
A két vízügyi igazgatóság eltérő jogalkalmazási gyakorlata annál érthetetlenebb, mert a Belügyminisztérium egyértelműen állást foglalt, hogy az igazgatóságoknak miként kell eljárni az ilyen ügyekben. A miskolci vízügyesek által kiadott iratok egyike szerint
“A Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes államtitkára levelében kérte az Igazgatóságoktól, hogy különös figyelmet fordítsanak a KEOP [uniós] támogatásból megvalósuló beruházásokra, mivel legtöbb esetben az egyes víziközmű társulatok különböző indokkal késlekednek (pl. alaptevékenységüktől eltérő beruházás) a beszedett érdekeltségi hozzájárulások elszámolásával és a társulat felszámolásával.”
Ezt a levelet vélhetően azok a vízügyes ellenőrök is megkapták, akik Tárnokon vizsgálódtak.
Ezt az álláspontot magának a tárnoki mérnöknőnek is írásba adta a Belügyminisztérium egyik főosztályvezetője. Murányiné Krempels Gabriella ezt írta Mihályinénak: „A lakosságtól beszedett, illetve az önkéntes teljesítés hiányában végrehajtás útján behajtott összegeket sem az Önkormányzat, sem a Társulat nem használhatja fel egyéb feladat finanszírozására.”
Mindezek alapján azt mondhatnánk, nem kétséges, hogy a kormányhivatalnak a tárnoki beruházás ügyében milyen tartalmú döntést kell hoznia. Ám az előjelek egyáltalán nem kecsegtetőek.
Az Átlátszó értesülései szerint a megyei kormányhivatal Pest megyében négy vízközmű-társulat ügyeit vizsgálja, illetve vizsgálta. Két esetben – a Galgamácsa és térsége, illetve a Tápiómenti települések esetében- nem állapított meg jogsértést, két településen, Tárnokon és Nagykőrösön még folyamatban van az ellenőrzés. E tényen túl azonban szinte semmilyen érdemi információt nem adott ki a kormányhivatal.
Konkrét iratokat kértünk, a hivatal azonban visszautasította a kérelmet. Arra a kérdésre, minek alapján rendelték el a hatósági ellenőrzést, azt válaszolták, a társulat működését érintő bejelentések miatt. Megkérdeztük, mely társulatok ellenőrzésére kérték fel a vízügyi igazgatóságot – a válasz: három társulat vonatkozásában. A levélváltás részleteit itt olvashatják el teljes terjedelemben.
|
Csatornapénzek: továbbra sincs válasz a tárnoki kétmilliárd forintos kérdésre
|
Noha a Belügyminisztérium évekkel ezelőtt körlevélben hívta fel a figyelmet az állampolgárok pénzét jogellenesen elherdáló víziközmű-társulatokra, mostanában a zavar jeleit lehet észlelni a csatornaberuházások szakmai felügyeletét ellátó vízügyi igazgatóságoknál. Az egyik igazgatóság hallgat, amikor arról kérdezzük, hogyan emelkedhetett meg egyik pillanatról a másikra egy beruházás végösszege milliárdokkal. A másik ugyanakkor teljesen átláthatóvá tette jogalkalmazó tevékenységét egy precedens értékű törvényességi ügyben.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/07/27/csatornapenzek-tovabbra-sincs-valasz-a-tarnoki-ketmilliard-forintos-kerdesre/
|
2018-07-30 15:05:26
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
A kaposvári Csiky Gergely Színház három évtizedes Babarczy-korszakának lezárulta után egy évvel Schwajda György lett az igazgató. Schwajda 2011-ben váratlanul elhunyt. Ekkor– alig titkoltan Schwajda végakaratának megfelelve – Rátóti Zoltán került a helyére, aki egy ciklust le is vezényelt Kaposváron, majd 2016-ban, alig több mint egy évvel azután, hogy elnyerte és megkezdhette a második igazgatói ciklusát, családi okokra hivatkozva váratlanul lemondott.
Közben persze változások sora zajlott a kulisszák előtt is: számos rendező, színész távozott a színháztól, s ebben nem lehetett nem meglátni a koncepciót:
Rátóti Zoltán le akart számolni azzal a szerinte hamis mítosszal, ami Kaposvár-jelenségként vonult be a köztudatba. Ennek többször nyíltan hangot is adott, ténylegesen pedig távozásra bírta Mohácsi Jánost, Kocsis Pált, Csapó Virágot, Réthly Attilát, Rusznyák Gábort, Kőrösi Andrást s másokat.
Ennek a folyamatnak, vagyis a 2009 előtti társulat és színházvezetési koncepció szétverésének Szita Károly polgármester sem állta útját, talán azért sem, mert a váltás a városnak megtakarítást jelentett: míg a színházi és politikai életben kiválóan beágyazott Schwajda György idejében a színház költségvetése meghaladta az egymilliárd forintot – ennek jelentős része önkormányzati támogatás volt –, addig Rátóti idejében ez az összeg folyamatosan csökkenve néhány év alatt hatszáz millióra redukálódott. Erre utalva jegyezte meg cinikusan Szita Károly egy közgyűlésen, hogy „ismerve Rátóti igazgató úr tehetségét, meg fogja oldani”.
A színház anyagi ügyei azonban nem a polgármester várakozásának megfelelően alakultak: folyamatos pénzhiány, kifizetetlen számlák, elmaradó személyi juttatások terhelték a mindennapokat.
Ráadásul Rátóti 2014-ben kirúgta a színház évtizedek óta megbízhatóan, szakmailag kifogástalanul teljesítő gazdasági vezetőjét, s felvett a helyére egy korábban fodrászként dolgozó nőt, akinek színházi pénzügyekben semmiféle tapasztalata nem volt.
A későbbi fejlemények felől nézve nagyon úgy tűnik, közvetetten ez a kinevezés nyitotta meg az utat Fülöp Péter előtt.
Hogy ennek a lépésnek volt-e köze ahhoz, hogy az illető hölgy a kaposvári NB I-es kosárlabdacsapat – Szita Károly kedvenc csapata – edzőjének a húga, ezt nem tudjuk, mindenesetre a kölcsönös bizalom viszonylag hamar, néhány hónap alatt elfogyott.
A korábbi gazdasági vezetőt Rátóti a bevett, mondhatni szokásosan erkölcstelen módon, átszervezés címén rúgta ki, ezért az utódját már nem vehették fel a megszüntetett gazdasági vezetői pozícióba – így lett a fodrászból stratégiai igazgató. Rátóti a színházat kezdettől a racionális megfontolásokat félretéve, kézből próbálta irányítani, és ezt az újsütetű stratégiai igazgató sem tolerálta – a vége az lett, hogy a hölgy 2015 elején közös megegyezéssel távozott.
Ekkor lépett színre dr. Fülöp Péter, akit állítólag a pécsi színház igazgatója hozott össze Rátótival. Fülöp a pécsi Maláta Bisztró egyik irányítójaként tett szert ismeretségekre befolyásos helyi körökben. (Némi ellentmondást jelent, hogy Fülöp neve a Malátával kapcsolatban nem található meg a cégadatbázisokban, viszont egy riportban a tulajdonosok nevében többes szám első személyben nyilatkozik.)
Úgy tűnik, Rátóti meglátta a jövő emberét az ekkor mindössze 30 éves vendéglősben, így a Csiky Gergely Színház Közhasznú Kft. közérdekű adatait ismét átírták: a fodrász ment, helyette a semmilyen színházi, kulturális menedzsment-tapasztalattal nem rendelkező Fülöp Péter lett a gazdasági és produkciós vezető.
Nem árt megjegyezni itt, hogy például a kecskeméti Katona József Színház hasonló posztjára ez idő tájt hivatalos pályázatot írtak ki – Kaposváron ez szóba sem került.
2016-ban aztán – látszólag legalábbis – váratlan fordulat történt: Rátóti Zoltán éppen egy évvel az újabb, amúgy öt évre szóló kinevezése után lemondott, családi okokra, konkrétan nemrég született gyermekére hivatkozva. Ezt a magyarázatot tartotta a legkevésbé valószínűnek a helyi és a tágabb színházi közvélemény: azt már inkább, hogy éppen felfedezettje, az újdonsült produkciós igazgató fúrta meg Rátótit. Legalábbis erre következtethetünk abból, hogy Fülöp két évvel későbbi, 2018-as pályázatában csúnyán lehúzta volt főnökét:
„2015 nyarán a korábbi rossz gazdálkodási döntések és a fegyelmezetlen gazdálkodás következtében a teátrum gazdaságilag igen nehéz helyzetben volt. Likviditási helyzete instabil, 2015. évi költségvetése az év 1-6. hónapjainak számait figyelembe véve tarthatatlan volt. Gyakorlatilag teljes átstrukturálásra, újratervezésre volt szükség.”
Fülöp narratívája szerint persze ő tette rendbe a színház pénzügyi helyzetét, a kialakult válságot pedig nyilván nem varrhatta más, mint Rátóti nyakába, aki akkor már négy éve igazgató volt.
Természetesen más szcenáriók sem kizártak: elképzelhető, hogy Rátóti már 2015-ben sem akart újból pályázni, csak rábeszélték, s vállalt egy évet. Például Szita Károly is sakkozhatott így, mert a ciklus közbeni, 2016-os lemondás lehetővé tette a városnak, hogy megbízza Fülöp Pétert egy évre, majd miniszteri engedéllyel egy újabbra 2017-ben.
Az eseményekből kitűnik, hogy Fülöp személye, s az, hogy pályázati megmérettetés nélkül is a színház vezetője maradhasson, nagyon fontos lett Kaposvár vezetésének, holott a polgármester 2016-ban, a megbízásakor még a közgyűlésben is megígérte, hogy az év végén kiírják a színház vezetésére a pályázatot. Csakhogy ezen Fülöp – kellő szakmai tapasztalat híján – el sem indulhatott volna.
Így viszont előállt az a helyzet, hogy a pályázat tényleges kiírásának idejére Fülöp Péter – a fenntartó város hathatós segítségével –éppen meg tudta szerezni azt a három év vezetői gyakorlatot, amely a vonatkozó szabályok szerint a kiemelt támogatású színházak esetében pályázati feltétel.
Fülöp Péter igazgatói működését eddig leginkább két botrány tette emlékezetessé: tavaly kirúgott négy idősebb színészt, s felvett a helyükre négy, frissen végzett Vidnyánszky-tanítványt. Az elbocsátottak az egyenlő bánásmód-törvény megszegése miatt pereltek – másodfokon nekik adott igazat a Pécsi Ítélőtábla.
Fülöp igazgatása alatt történt az emlékezetes kaposújlaki törmelék-botrány is: az átépítés alatt lévő színház bontási hulladékát egy Kaposvár környéki erdei vízmosásba rakták le. Habár ehhez inkább a fővállalkozó ZÁÉV-nek van köze, az építkezés ideje alatt Fülöp Péter látja el koordinációs feladatokat.
Akárhogy is, Fülöp a négy színész kirúgásával bizonyította, hogy hűséges katonája a rendszernek, így a tavaszi újabb kétharmad nyomán már látható volt, hogy a határ a csillagos ég: abból, ahogyan Fekete Péter cirkuszművészből néhány év alatt színházi tótumfaktum lett, sejthető volt, hogy Fülöp karrierje is beindul.
Sokat nem is kellett várni: a helyi lapoknak az új évadról szóló sajtótájékoztatón Fülöp megerősítette, miniszteri biztossá nevezte ki Fekete Péter kulturális államtitkár.
Arról viszont, hogy megszerzett tudását pontosan mely területen hasznosítja, nem nyilatkozott.
Így a harminckét éves fiatalember, aki – színházszakmai értelemben legalábbis – három éve látott először belülről színházat, hamarosan talán a magyar színházi élet egyik kulcsembere lesz.
Huszka Imre (Kaposvár)
Fotó: Fülöp Péter igazgató avatósisakban, a kép bal szélén Szita Károly polgármester. Kép forrása: Somogy Megyei Kormányhivatal
|
A pécsi sörbártól a kaposvári miniszteri biztosságig: Fülöp Péter színházmenedzseri karrierje
|
A pécsi vendéglős felemelkedésének története igazi gyöngyszem, még a csodálatos NER-karrierek világában is. Miniszteri engedéllyel hosszabbítgatott, ideiglenes igazgatói megbízással megszerzett szakmai tapasztalat, amivel már teljesíthető a „rendes” megbízás feltétele, majd még egy ugrás a színházvezetéstől a miniszteri biztosságig – mindezt három év alatt. A 32 éves Fülöp Péter pályaképe.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/07/30/a-pecsi-sorbartol-a-kaposvari-miniszteri-biztossagig-fulop-peter-szinhazmenedzseri-karrierje/
|
2018-07-30 15:25:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Semmi újdonság nincs abban, hogy az önkormányzatok lehetőségeikhez mérten segítik a helyi rendőrség munkáját. Így például támogatják a körzeti megbízottakat, mint tette azt Berhida, amely nettó 393 ezer forintot nyújtott személyi és dologi kiadásokra. Sopron bruttó 12 millió forinttal szállt be a „rendőri túlóra pénzügyi ellentételezésébe”. Ezen a téren a legbőkezűbbnek a miskolci önkormányzat bizonyult: 65 millió forintot adott „a túlmunka díjazására” a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányságnak.
Van olyan önkormányzat, amely támogatja a rendőrök jutalmazását. A ferencvárosi önkormányzat is nyújtott ilyen célú, bruttó 3 millió forintos adományt nyújtott a helyi kapitányságnak. Emellett akad olyan település, amely a rendőrséggel közös programra áldoz, vagy éppen baleseti emlékhely kialakítását finanszírozza, vagy a baleset-megelőzési tevékenységhez, esetleg oktatáshoz, képzéshez járul hozzá.
Autók támogatásként
A gépjárműves adományok között előfordulnak Suzuki Vitarák. Göd egy 4,3 millió forintos autót adott a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságnak. A Budapest Hegyvidék Közrendvédelmi Alapítvány pedig egy bruttó 4,9 millió forint értékű Suzuki Vitarát adományozott a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak, és ugyanilyen típusú három, 3,8-3,7 millió forintos autót juttatott Dunaújváros a kapitányságának. Székesfehérvár pedig négy Suzuki Vitarával járult hozzá a helyi rendőrök munkájához.
Zsámbék egy 7,3 milliós Nissan Leafot, az I. kerületi önkormányzat pedig egy bruttó 4 millió forintos Ford Focust adományozott idén, míg Jászkarajenő egy Dacia Dustert juttatott a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságnak.
Persze jól jön a rendőröknek, ha az autóval menni is tudnak; a Győr-Moson-Sopron megyei Újrónafő bruttó 240 ezer forintot adott üzemanyag-vásárlásra. Nem sajnálják a támogatást az önkormányzatok térfigyelő-rendszer működtetésére sem. Erre többek között a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság 10 millió forintot költhet majd Debrecen jóvoltából.
Fontos a jó kondi is
Kondícionáló eszközöket adott a kerületi rendőröknek bruttó 1,9 millió forintért az óbudai önkormányzat. Ehhez hasonló összegben a Kispest Közbiztonságáért Alapítvány a XIX. kerületi kapitányságot segítette kondícionáló eszközökkel, pluszban 900 ezer forintot ajánlott fel a meglévő kondigépek felújítására.
A Kőbánya Közbiztonságáért Közalapítvány bruttó 250 ezer forint értékű Toorx SRX-95 Spin bike szobakerékpárt és Toorx WBX-60 fekvenyomó padot adott a kerületi kapitányságnak, de a pásztói rendőrök is erősíthetnek. Ezek mellett előfordul, hogy az önkormányzat uszodabelépőket biztosít, mint tette azt Szentendre.
Egyéb érdekes adományok
Az adományok között van még telefonálásra adott havi 10 ezer forint, Év rendőre gyűrűk, Samsung Galaxy S7, forgószékek, vezetői fotel, különleges meghallgató szoba 1,28 millió forintért, vadkamera, étkező asztal székekkel. Ezeknél azonban gyakoribbak a számítógép-adományok vagy fényképezőgép juttatások.
A XI. kerületi rendőrök viszont egészen meglepő támogatásban részesültek: akár 3 millió forintot is elkölthetnek állománygyűlés megtartására az újbudai önkormányzat jóvoltából. Ez is a police.hu-ra kitett adományok listájából derült ki.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) és a XI. kerületi (Újbuda) önkormányzat között meglévő támogatási szerződés keretében az önkormányzat bruttó 23 millió forint, vissza nem térítendő támogatást adott a helyi kapitányságnak működés, eszközfejlesztés és felújítás céljára.
Az utóbbi két dologra legfeljebb 18 milliót adhatnak ki az újbudai rendőrök. Emellett a támogatás összegéből „legfeljebb bruttó (járulékokkal együtt) 3 millió forint kihelyezett állománygyűlés reprezentációs kiadásaira fordítható”.
Ebből pedig nem csak egy szendvicsparti futja, akár egy exkluzív helyre is megszervezhetik a munkahelyi rendezvényt. Emlékezetes, a Magyar Paralimpiai Bizottság több millió forintért tartott gálavacsorát az Iparművészeti Múzeumban 2012-ben, amelyen csak a menü 2 millió forintot tett ki. Erre is telne a XI. kerületi rendőröknek az önkormányzati adományból.
Idén egyébként három alkalommal, március 1-jén, május 2-án és május 15-én tartottak állománygyűlést a XI. kerületi kapitányságon a szolgálatban lévő emberek részvételével – derült ki az Átlátszó megkeresésére küldött rendőrségi válaszból. Ezek egy forintba sem kerültek.
Egy volt rendőri vezető – neve elhallgatását kérve – elmondta, furcsállja ugyan az adományt és az összegét is, de semmi baja azzal, ha akár ilyen módon akarja elismerni az önkormányzat a rendőrök munkáját, és lehetővé tesz egy nívósabb fogadást vagy eszem-iszomot.
„Akkor viszont semmi értelme állománygyűlésnek nevezni a dolgot, ahol a dolgozók előtt a kapitány elmondja a direktívákat és a célkitűzéseket, valamint feladatokat határoz meg. Megjegyzem, a házon belüli rendezvényre költeni sem kell.”
Ehhez az egykori parancsnok hozzátette még azt, hogy ezek a támogatások azért jöhetnek jól a rendőröknek, mert így olyan dolgokat is megvehetnek, amire a központ nem ad pénzt.
„Előfordult, hogy egy kapitányságon olyan számítógépet szerettek volna, amilyet a központi beszerzésen nem vettek, valamint emlékszem arra, hogy az egyik kerületi kapitánynak úgy lett iPhonje-a, hogy azt egy alapítványtól kapta meg. Sőt volt olyan eset is, hogy a szolgálati kutyák szállítására alkalmas autó is adományként érkezett.”
|
Ilyen adományokkal segítik a rendőröket: pénz a túlmunka díjazására, autók, kondigépek
|
Miközben a hírek arról szólnak, hogy forrong a hangulat a rendőrségen amiatt, hogy jövő évtől megszűnik a túlórák kifizetése, már most rászorul a rendőrség arra, hogy az önkormányzatok ezen a téren is támogassák a helyi kapitányságokat. Erről a testület honlapja tanúskodik, ahol az adományok között szerepelnek olyanok is, amelyeket túlszolgálat kifizetésére nyújtottak. Akadnak egyébként érdekes tételek is, mint például 3 millió forint a kerületi kapitányság állománygyűlésére, illetve vezetői fotel vásárlása.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2018/07/27/ilyen-adomanyokkal-segitik-a-rendoroket-penz-a-tulmunka-dijazasara-autok-kondigepek/
|
2018-07-30 15:29:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Július 12-én számoltunk be arról, hogy az Európai Parlament elnöksége nem szavazta meg, hogy az EP-képviselőknek el kelljen számolniuk a fizetésükön felül kapott költségtérítéssel (General Expenditure Allowance, röviden GEA).
Ezt a tiszteletdíjukon felül kapják az EP-képviselők, összege havonta körülbelül havi 1,3 millió forint (2018-ban 4.416 euró), és mivel 751 EP-képviselő van, a GEA évente nagyjából 40 millió euróba kerül az európai adófizetőknek.
Az EP-képviselők kontroll nélkül költhetik a GEA-keretüket: nem kell számlával igazolniuk a kiadásaikat, nem kell visszafizetniük az esetlegesen fennmaradó összeget, és senki nem ellenőrzi, hogy mire költötték. Ezen a helyzeten változtatott volna az a javaslat, amit az Európai Parlament 15 fős elnöksége 8:6 arányban leszavazott.
Az átláthatóság ellen voksolt az elnökség egyetlen magyar tagja, az Európai Néppárt által delegált fideszes Járóka Lívia is.
A verdikt után levelet írtunk mind a 21 magyar EP-képviselőnek: a véleményüket kértük az elnökség döntéséről. Két hét alatt mindössze öten válaszoltak.
Balczó Zoltán (Jobbik):
„Az elmúlt években a EP költségvetési szavazásai során több olyan módosító indítványról szavaztunk, amelyek a képviselők általános költségtérítésének átláthatóságát kívánták biztosítani. Ezeket a javaslatokat támogattam. A költségtérítési keret felhasználása és dokumentálása során a hatályos szabályozást tekintem mértékadónak, azokat betartom. Meg kívánom jegyezni, hogy a teljes keretet (jelenleg 4.416 euró) az előre látható költségeimnek megfelelően kértem folyósítani, így ez 2017 májusa és 2018 júliusa között havi 2.500 euró volt.”
Jávor Benedek (PM):
„Mind számomra, mind pedig a Zöld Frakció számára elfogadhatatlan eredmény született: nem elfogadható ugyanis, hogy az európai adófizetők pénzének akár egy kis részét is elszámolás és átláthatóság hiányában lehessen elkölteni. Az Európai Parlamentnek kell a költségvetési pénzekkel leginkább és legátláthatóbb módon elszámolnia, hiszen a Parlament hatáskörébe tartozik a többi uniós intézmény költségvetésének ellenőrzése is. A Parlament magát teszi hiteltelenné, ha a saját portáján nem söpörne rendesen. Mind Jávor Benedek személyesen, mind pedig a Zöld Frakció mindent meg fog tenni, hogy az ügyben a Néppárt és a Szocialista Frakciók ellenállását le lehessen törni, és megoldást lehessen találni a problémára, lehetőleg még a ciklus vége előtt.”
Molnár Csaba (DK):
„Sajnáljuk a döntést. A Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselői az S&D frakció álláspontjának kialakításakor az átláthatóságot támogatták. ”
Niedermüller Péter (DK):
„Én két kollégámmal tagja voltam annak a munkacsoportnak, amely a frakciónk nevében javaslatot tett a GEA megreformálására. Azt javasoltuk, hogy (a) a GEA ne legyen általány, mert akkor nem lehet pontos elszámolást kérni, (b) az összeget csak arra lehessen fordítani, ami a képviselők munkájához valóban szükséges, (c) s ehhez készítettünk egy negatív és egy pozitív listát, (d) s legyen a kiadásokról elszámolás – hogy csak a négy legfontosabb elemet említsem.
A magam részéről a döntést, amely elutasítja a GEA reformját, elfogadhatatlannak tartom. Szeptemberben a frakcióelnökségben és a frakcióban is vissza fogjuk hozni ezt az ügyet, s továbbra is minden rendelkezésemre álló eszközzel azt fogom erőltetni, hogy a GEA ne legyen általány, mert ez minden további reform előfeltétele.
Ugyanakkor azt is mondanom kell, hogy megítélésem szerint nem a GEA a legsúlyosabb probléma, hanem pl. az, ahogyan egyes tagállami delegációk kezelik a pénzügyeiket. De ez nyilván már egy másik történet.”
Szanyi Tibor (MSZP):
„Köszönettel vettem megkeresését az európai parlamenti képviselők általános költségjuttatásával kapcsolatban. Tájékoztatom önöket, hogy a GEA (General Expenditure Allowance) nem ‘közpénzégetés’, és nem is ‘költségtérítés’, mint ahogy azt önök állítják, hanem egy – szó szerint! – átalányjuttatás, amely az egyenlőség elve alapján minden képviselőt megillet. Megjegyzem, hogy 28 ország 751 európai parlamenti képviselőjére igen nehéz egyenkabátot varrni, ezért alakult ki a ma is érvényes rendszer, ami szándékoltan semmilyen különbséget nem tesz az egyes képviselők között.
Megismétlem: átalány. A wikiszótár szerint az átalány az egy “változatlan összeg, amelynek nagyságát egy összegben szabták meg hozzávetőleges becslés alapján, és nem előzetes számítások vagy utólagos elszámolások alapján változó”.
Vitának természetesen mindig van helye. Ennek megfelelően a pozitív és a negatív tapasztalatokat összegezve az EP vezetősége többségileg úgy döntött, hogy az eddig beérkezett átláthatósági javaslatok egyike sem lenne képes megfelelő eredményt elérni, így további gondolkodásra kérte az érdekelteket.
Jómagam az átláthatóság híve vagyok, ezért az elérhető rész-javaslatok közül sokat támogattam annak ellenére, hogy nekem is erős szkepszisem van a létező szabályokat szőrszál-hasogatóan félreértelmező inszinuációk vonatkozásában. Mégis bízom benne, hogy előbb-utóbb pont kerül a ma vitatott kérdések végére, s a közvélemény is elfogadja, hogy sok más hasonló példa tanúsága szerint az átalány az bizony évezredek bölcsessége alapján átalánynak tekintendő, azaz jóval nagyobb költséggel járna a minden részletre kiterjedő szisztematikus vizsgálat és ennek következményei, mint az esetleges visszaélések okán keletkező kár.
Ha önök úgy gondolják, hogy az adott esetben nem helyes az átalány alkalmazása, akkor érdeklődéssel várom érveiket, mindazonáltal ezek hiányában nem tartom helyénvalónak az Európai Parlamentet érintő sarkos és elítélő mondataikat.
Jelen levelem a véleményem integritását tükrözi, ezért csak a szó szerinti és teljes hivatkozást (idézést) engedélyezem.”
|
Szanyi szerint olcsóbb, ha egy EP-képviselő csal a költségtérítéssel, mint az összeset ellenőrizni
|
Július elején az Európai Parlament elnöksége leszavazta az EP-képviselők költségtérítésének ellenőrizhetőségéről szóló javaslatot. Megkértük a 21 magyar EP-képviselőt, hogy véleményezzék a döntést. Mindössze öten válaszoltak: Balczó Zoltán, Jávor Benedek, Molnár Csaba és Niedermüller Péter sajnálja a döntést, Szanyi Tibor szerint viszont rendben van a jelenlegi átalányrendszer, és “jóval nagyobb költséggel járna a minden részletre kiterjedő szisztematikus vizsgálat és ennek következményei, mint az esetleges visszaélések okán keletkező kár”.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2018/07/26/szanyi-szerint-olcsobb-ha-egy-ep-kepviselo-csal-a-koltsegteritessel-mint-az-osszeset-ellenorizni/
|
2018-07-30 15:31:29
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A legközvetlenebbül érintetteket meg a civil aktivistákat leszámítva a budapestiek mára valószínűleg elvesztették a fonalat a Római ügyében: hogy lesz-e mobilgát, mennyire lesz az mobil, hol épül meg és mikor – igaz, ezekre a kérdésekre most már a főváros vezetése sem mer/tud határozott választ adni.
Nagy vonalakban két koncepció küzd egymással, ezek megfeleltethetők konkrét érdekeknek. Az ingatlanfejlesztők, szállodatulajdonosok, kisebb-nagyobb befektetők és a partra szabálytalanul épített kvázi-lakóházak tulajdonosai abban érdekeltek, hogy a parton épüljön valamilyen állandó gát, majd minősítsék át a mostani hullámteret sima építési övezetté.
A jövőt a part természetközeli állapotának megtartásával elképzelő civilek és természetvédők szerint viszont a mostani fővédvonali védmű, vagyis a Nánási – Királyok útján levő gátszerűség újjáépítésével kell megvédeni az árvíztől a térséget, a parton pedig a közösségi/rekreációs célú funkcióknak kell elsőbbséget kapnia.
Egy pontig persze elképzelhető lett volna valamiféle kompromisszum a két érdek és koncepció között, de mostanra, úgy tűnik, messze túl vagyunk ezen a ponton.
Egyrészt a főváros vezetése annyira belezavarodott a megalapozatlan és kockázatos mobilgát-koncepciók erőltetésébe, a főpolgármester oly mértékig beásta magát a „mindegy, milyen áron, de partmenti gát lesz” harcálláspontba, hogy ebből már nem nagyon tud kijönni – erre a kis időre pedig már nyilván nem is akar.
Másrészt a partra épülő gát a műszaki peremfeltételek miatt szükségszerűen lenullázza mindazt, ami az evezős/biciklizős/gyerekkel pancsolós lángospusztítók szemében érték a mai Rómain. Fontos tényező ebben a folyamatban, hogy a lakóparkok és lakóházként használt „üdülők” térhódítása egy ponton túl okafogyottá teszi a civilek harcát, hiszen a közcélokra megmaradó keskeny parti sávot leszámítva nem nagyon lesz hová telepíteni közösségi funkciókat.
Ezért is van jelentősége annak, hogy a Nemzeti Vagyonkezelő tavaly decemberben – karácsony előtt két nappal (!) – árverésen eladta a legnagyobb egybefüggő beépítetlen területet egy néhány hónappal korábban alapított ingatlanos cégnek.
Az árverést erősen leszűkített értelemben kell itt venni, az egyedüli résztvevő Római Liget Kft. ugyanis nem fölfelé, hanem lefelé licitált, és a kikiáltási árnál 200 millió forinttal olcsóbban, mindössze 748 millió forintért vehette meg a 23 ezer négyzetméteres telket.
Már az eredeti, 950 milliós kikiáltási ár is irreálisan alacsony volt – érdekes módon az MNV ennyiért sem tudta a telket 2016-ban eladni – de végül a vevő a környékbeli négyzetméterárak harmadáért jutott hozzá a telekhez.
Összehasonlításképp: jelenleg is eladásra kínálnak egy hasonló fekvésű 1700 nm-es telket a Rómain, ezt az ingatlanos cégek 185 millióért hirdetik. Ez ugyan kínálati ár, ennél biztosan kevesebbért fog az ingatlan elmenni, de a telek fajlagos ára nem lesz sokkal százezer forint alatt, az építési telkek jellemzően ennyiért kelnek el a környéken – ehhez képest a nemzeti vagyonkezelő 32 ezer forintos négyzetméteráron kótyavetyélte el a Római-part legnagyobb beépítetlen telkét.
Persze lehet hivatkozni a kerület által idén elrendelt változtatási tilalomra, hogy az jelentősen lenyomta a helyi beépítetlen telkek árát – csakhogy a tilalmat egy-két éven belül biztosan feloldják, pozitív példának ott van mindjárt a Garancsi István-Nagy György páros projektje, amelyik a változtatási tilalmak zátonyait kerülgetve is szépen célba tudott érni.
Kérdésként felvetődhet még, hogy ugyan mi volt az sürgető ok, ami miatt a vagyonkezelőnek mindenképp el kellett adnia ezt a 2,3 hektáros ingatlant, akár a piaci érték feléért-harmadáért?
Az államháztartás hiánya például biztosan nem indokolta az eladást, a mindent az állam alá gyűrni akaró aktuális „vagyonpolitika” pedig épp nem barátja a magánosításnak – legalábbis random befektetők esetében.
Akárhogy is, a legnagyobb, még szabadon hasznosítható telek úgy került egy befektető birtokába, hogy a nemcsak a területre vonatkozó építési szabályzat nem készült még el, de a Római sorsát, a fejlesztés irányait meghatározó koncepcióról sem döntött az önkormányzat. De ha a főváros és a kerület nem tudja eldönteni, hogy mit akar a Rómaival, majd eldöntik az ingatlanfejlesztők.
|
Harmadáron adta el a Nemzeti Vagyonkezelő a legnagyobb állami telket a Római-parton
|
Miközben a Tarlós-féle mobilgátas koncepció óvatos visszavonulójával újra nyílttá vált a helyzet a Római-parton, a maga módján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő is beszállt a Római jövőéjért folyó küzdelembe: tavaly decemberben, karácsony előtt két nappal eladták az egyik utolsó nagy beépítetlen állami telket egy frissen gründolt projektcégnek. Az egyetlen licitáló olcsón vette meg a 23 ezer négyzetméteres ingatlant, most már csak az a kérdés, mikor indul az újabb lakópark építése.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2018/07/26/harmadaron-adta-el-a-nemzeti-vagyonkezelo-a-legnagyobb-allami-telket-a-romai-parton/
|
2018-07-30 15:33:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Egy jelenleg nem használt pécsi frekvencián 101,7 Gold Rádió néven szól majd új körzeti kereskedelmi adó - döntött a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa. A testület súlyos jogsértésnek minősítette a Lánchíd Rádió szolgáltatójának gyakorlatát, ami szerint műsoruk a szerződésben rögzített műsorrendtől és a közszolgálati kötelezettségeiktől jelentősen eltért, és emiatt bírságot szabott ki. Harmincöt médiaszolgáltatót figyelmeztetett, tizenhét esetében pedig bírságot is kirótt a tanács az előző évre vonatkozó beszámolási kötelezettség késedelme vagy elmulasztása miatt.
Kereskedelmi rádiós pályázatokkal kapcsolatos döntések
Az egyetlen alakilag és tartalmilag is érvényes pályázatot benyújtó P1 Rádió Kft.-t nyilvánította nyertesnek a Médiatanács a Pécs 101,7 MHz-es körzeti rádiós frekvencia pályázatán. A szolgáltató 101,7 Gold Rádió néven kívánja elindítani adását - kereskedelmi jelleggel, erre a hatósági szerződés megkötése után négy hónap áll majd a rendelkezésére. A rádió döntően helyi híreket, közéleti, kulturális, sport- és magazinműsorokat sugároz majd elsősorban hazai és európai retro slágerekkel vegyítve.
A Médiatanács elfogadta a Paks 96,3 MHz-es helyi kereskedelmi rádiós frekvenciára vonatkozó pályázati felhívás tervezetét. A dokumentum július 27-étől, péntektől olvasható és véleményezhető a hatóság honlapján. Arról is döntött a testület, hogy a frekvenciára a korábbi szolgáltató Rádió 96,3 Kft.-vel 30 napra szóló ideiglenes hatósági szerződést köt 2018. augusztus 18-ától.
A Zalaegerszeg 88,9 MHz-es helyi rádiós pályázati felhívásra beérkezett három ajánlat alaki vizsgálatának keretében eheti ülésén a tanács hiánypótlásra szólította fel mindhárom pályázót: a Regionális Rádió Kft.-t, az Egerszeg Média Kft.-t és az LB Rádió Kft.-t is.
A testület hozzájárult a Fehérvár Rádió Kft. és a Radio Plus Kft. együttes kérelmében foglaltakhoz, melynek értelmében a Székesfehérvár 94,5 MHz-es helyi frekvencián kereskedelmi jelleggel működő Fehérvár Rádió a döntés napjától 94,5 Rádió 1 néven működhet tovább, továbbá hálózatba kapcsolódhat a Budapest 96,4 MHz-es körzeti frekvencián szintén kereskedelmi jelleggel működő Rádió 1-gyel.
A tanács szintén helyt adott a Mambó Rádió Kft. és a Radio Plus Kft. közös kérelmének, mely szerint a Rádió 1-gyel hálózatba kapcsolódott, a Pécs 90,6 MHz-es és a Villány 100,9 MHz-es helyi kereskedelmi rádiós frekvenciákon működő 90,6 Rádió 1 napi saját műsorideje 4 óra 40 percre csökkenjen augusztus 1-jétől a vállalt műsorszám-arányok megtartása mellett. A változtatás nem ütközik versenytisztasági akadályba, tekintve, hogy az érintett pécsi és villányi frekvenciák egykori pályázatain a kért módosítással számított pályázati ajánlatokat beadó pályázók változatlanul nyertesnek minősültek volna az értékelési szempontrendszerek alapján. Augusztus 1-től a két rádió napi saját műsoridejének hossza meg fog egyezni a többi, Rádió 1-gyel hálózatba kapcsolódó rádióéval.
Médiafelügyeleti döntések
Összesen 675 ezer forint bírságot állapított meg a testület a Lánchíd Rádió (Budapest 100,3 MHz és vételkörzet-bővítései), a Lánchíd Rádió Pécs (Pécs 94,6 MHz és vételkörzet-bővítései), valamint a Lánchíd Rádió Száz pont Kettő (Szeged 100,2 MHz) körzeti, illetve helyi közösségi rádiók szolgáltatójának, miután az egy vizsgált májusi műsorhét során a hatósági szerződéseiben vállaltakkal és törvényi kötelezettségével ellentétben kizárólag zenét sugárzott, ami súlyos jogsértésnek minősül. Egyáltalán nem adott közre semmilyen szöveges tartalmat: híreket, helyi közéleti, a helyi mindennapokat segítő, közszolgálati és kisebbségi műsorokat.
A médiajogi, csoportképző feltételek hiányában a Médiatanács nem indít eljárást a Mérték Médiaelemző Műhely bejelentése nyomán, amelyben a szervezet a Figyelő című hetilap egyik áprilisi lapszámában "A spekuláns emberei" címmel megjelent írás kapcsán kirekesztést tiltó törvényi rendelkezések megsértését kifogásolja. A kirekesztés, mint médiajogi jogsértés fennállásához ugyanis a cikkben felsorolt személyeknek jogi értelemben közösségnek, méghozzá "védett közösségnek" kellene minősülniük, amelyet egy közös - a személyiséget meghatározó - közösségalakító tulajdonság köt össze, és amely a közösségen kívül álló személyek számára is beazonosítható; a puszta felsorolás azonban ehhez nem elegendő. A nevesített személyeknek egyéni személyiségvédelmi eszközökkel, bírósági úton, polgári peres eljárás keretében van arra módjuk, hogy érvényesítsék igényüket.
Figyelmeztetések és bírságok éves beszámolási kötelezettség késedelme vagy elmulasztása miatt
A grémium megvizsgálta, hogy az éves beszámolásra törvényben, illetve szerződésben kötelezett televíziók és rádiók beküldték-e 2017-es beszámolóikat. A kései teljesítések vagy mulasztások miatt indított hatósági eljárások eredményeként harmincöt szolgáltató figyelmét hívta fel a testület a jövőbeni jogsértésektől való tartózkodásra és tizenhét médiaszolgáltató esetében szabott ki néhány tízezer forintos bírságot. A legmagasabb összegű bírság ötvenezer forint volt. A Médiatanács a bírságok kiszabásakor minden esetben a fokozatosság és az arányosság elve alapján, az ügyek összes körülményét figyelembe véve állapítja meg a jogkövetkezmények adott formáját, mértékét.
|
Nem meszelik el a Figyelőt, büntetik a Lánchíd Rádiót, jön viszont a Gold Rádió
|
Egy sor kérdésben döntött a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa. A Lánchíd Rádió 675 ezer forint büntetést fizet, mert a Médiatanács szerint súlyos jogsértést követett el, míg a Figyelő viszont megúszta a Soros-lista közzétételét, az oda felkerültek egyénileg kereshetik igazukat a bíróságon. Pécsett egy nem használt frekvencián új rádióadó indul, Gold Rádió néven.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/nem-meszelik-el-a-figyelot-buntetik-a-lanchid-radiot-jon-viszont-a-gold-radio.html
|
2018-07-30 15:39:14
| true | null | null |
mfor.hu
|
Stadion, sportszálló, termálvizes lórehabilitációs központ, az ország harmadik legnagyobb csúszdaparkja, látvány-szegénynegyedet is magába foglaló mozipark - csak néhány azon beruházások közül, melyek mind Kisvárdát gyarapíthatják. A sornak azonban itt még nincs vége, hiszen most egy újabb, koncepciójában nehezen érthető projekt indulhat el. Uniós pénzből Díszlet utcát szeretnének felhúzni a Nádas-tó közelében. A mozipark után nem meglepő a filmes ihletettségű elnevezés, a beruházás részleteinek ismeretében ugyanakkor egészen jól sugallja az elnevezés, hogy a földtől elrugaszkodott elképzelésről van szó.
Az utcát nettó 194 millió forintnyi uniós pénzből a városban számos más beruházást is elnyert Nyírépszer Kft. fogja kialakítani - derült ki a napokban a közbeszerzési hatóság oldalán közzétett hirdetményből. A nyertes céget eljárást megindító felhívás közzététele nélkül választották ki nyílt eljárás keretén belül, melyre 5 - a városban nem ismeretlen - céget hívtak meg. Közülük azonban csak a három eddig legaktívabb cég nyújtott be ajánlatot:
az MHM Product Kft. nettó 194,9,
az NYF-BAU Kft. nettó 195,1,
a Nyírépszer pedig nettó 193,9 milliós ajánlatot nyújtott be.
Mivel a projektre 195 millió forint uniós forrás állt rendelkezésre, utóbbi nyerte el a munkát.
Mi lesz az a Díszlet utca?
A tervek szerint természetes anyagok felhasználásával fogják kialakítani ezt az utcát, amely a régmúltban használatos természetes anyagok építészeti használatát hivatott bemutatni.
"A látogató barangolva az épített környezetben megismerheti a régi építészeti irányelveket, kapcsolatokat, arányrendszereket, illetve azokat a természetes ökológiailag tiszta anyagokat, melyeket építkezés során a régmúltban felhasználtak. Mivel ez a végpontja a tanösvénynek itt az épületeken elhelyezett tablók találhatók, amelyek az őshonos ökológia élő- és növényvilágáról nyújtanak bővebb információt."
Ebből a leírásból egy természetközeli beruházás jut eszébe olyan épületekkel, melyek az adott régióra, netán Magyarországra régen jellemzőek voltak? Mi sem voltunk ezzel másként, Kisvárdán azonban némileg másként gondolják mindezt. Ott a horganyzott lemez, az OSB lap és a megfoghatatlan stílusú homlokzat is beleillik a fenti leírásba. Bár nevében Díszlet utca, még a szakértő szemek is nehezen tudnának bármilyen tájjelleget, építészeti stílust felfedezni.
Olyan az egész, mintha egy épületre minél több és minél drágább megoldást szeretnének összezsúfolni, nem törődve az összhatással.
Egy lapunknak nyilatkozó építészmérnök szerint már az egész kiírás is problémás, hiszen semmilyen információ nincs arra vonatkozóan, mit értenek "régmúlt" alatt. "Ez lehet 10, 20 vagy akár 50 év is, de ennél fajsúlyosabb problémák, logikátlanságok is felfedezhetők a kiírásban".
A szakember szerint ha a régmúlt építészetének bemutatása a cél, akkor nehezen érthető, miért szeretnének egy ilyen környezetben részben fém vázszerkezetet használni lemezborítással. Amellett, hogy nem természetes anyagról van szó, ez a technológia ipari környezetben jelenik meg Magyarországon. Ugyanúgy a modern technológiába tartozik a LINDAB horganyzott lemez elemei, melyet a héjalásnál és a bádogozásnál használnának. A technológia 25 éve van Magyarországon és még ha az eresz- és lefolyócsatornák szürke matt színben is kerülnek felhasználásra, akkor sem a régi építészetre jellemző.
Hasonló probléma merül fel a térkövezéshez tervezett Semmelrock térkövekkel is. A szakember szerint igaz, hogy elérhető régi stílusú, hatású, mintájú térkövük, de egyrészt a drágább fajtából való, másrészt ez szintén modern technológia. Autentikusabb megoldás lenne a bazalt kocka, a "macskakő" vagy épp a tégla használata.
A drága térkövek mellett máshol is felfedezhető a pazarló tervezés. A közzétett felhívás szerint az épített szerkezetekre fognak olyan elemek, színek és hatások kerülni, melyekkel meg tudják jeleníteni a régi stílust. Holott, ha nem használnának acélvázat, meg modern anyagokat, nem jelentkezne dupla költség, hiszen ha hagyományos megoldásokkal és anyagokkal alakítanák ki az épületet, akkor már önmagában megjelenne a régi anyag és nem kellene művi hatással elérni azt.
Ami a homlokzatot illeti, nehezen ismer fel benne hagyományos stílusjegyeket, a tervek alapján joggal merül fel a kérdés, hogy melyik elem régies hangulatú. Úgy véli,
ha egy építészeti hatású díszletutcáról van szó, akkor talán Magyarországra vagy akár Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére jellemző építészeti stílusnak, régies utcájának kellene megjelennie természetesen, természetes anyagok felhasználásával (vályog, paticsfal, abszolút faszerkezet és semmi acélváz, tetőfedésnek esetleg nád). Ha egy klasszikus értelemben vett díszletutcát szeretnének megjeleníteni, akkor logikusabb lenne egy egységes szerkezetű házsor, talán Kisvárda híres szülöttének lakókörnyezete. Ez így jelenlegi formájában azonban felemás, koncepciójában kiforratlan elképzelés.
|
Nagyon nehéz hova tenni a 200 milliós Díszlet utcát, amit Kisvárdán akarnak
|
Seszták Miklós városában gombamód nőnek ki a földből az újabbnál újabb szórakoztatást szolgáló beruházások. Ezúttal uniós pénzből terveznek felhúzni egy Díszlet utcát, melyet több sebből is vérzik.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/befektetes/nagyon-nehez-hova-tenni-a-kisvardara-tervezett-200-millios-diszlet-utcat.html
|
2018-07-30 15:41:45
| true | null | null |
mfor.hu
|
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája nyomozócsoportot hozott létre az Elios-ügyben folytatott eljárás eredményességének biztosítása érdekében - közölte Pintér Sándor belügyminiszter július 24.-i keltetésű válaszlevelében, amely a parlament honlapjára is felkerült.
Pintér egy képviselői kérdésre azt a tájékoztatást adta, hogy a nyomozás során a projektek vonatkozásában a nyomozó hatóság intézkedett az iratok lefoglalására, beszerezte a projektekkel összefüggésben keletkezett iratokat, amelyek értékelése folyamatban van.
További információt a nyomozás érdekeire tekintettel nem adható ki - írta a miniszter.
Az Elios több településen is tendergyőztes lett, így a cég végezhette el a közvilágítás korszerűsítését. Az eljárásokban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) szabálytalanságokat talált, melyek alapján a Pest Megyei Főügyészség még januárban elrendelte a nyomozást. A gyanú szerint különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva elkövetett költségvetési csalás bűntettét és más bűncselekményeket követhettek el.
Az Elios egyik tulajdonosa korábban Tiborcz István, Orbán Viktor veje volt.
|
Iratokat foglaltak le az Elios-ügyben
|
Nyomozócsoportot állítottak fel, értékelik a dokumentumokat.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/iratokat-foglaltak-le-az-elios-ugyben.html
|
2018-07-30 15:43:51
| true | null | null |
mfor.hu
|
Gazdálkodási és könyvvezetési szabálytalanságokat, hiányosságokat tárt fel az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Jobbik Magyarországért, a Megújuló Magyarországért, a Liberális Magyarországért és a Váradi András Alapítványnál a 2015-2016. évi ellenőrzés során – közölte az ÁSZ főtitkára hétfőn az MTI-vel.
Holman Magdolna közleményében azt írta, az ÁSZ megállapította, hogy a Jobbik Magyarországért Alapítvány – amely az ellenőrzött időszakban évente 266,2 millió forint költségvetési támogatásban részesült – alapító okirata és a gazdálkodására vonatkozó belső szabályozása megfelelt a jogszabályi előírásoknak, ami megteremtette a közpénzekkel való átlátható és ellenőrizhető gazdálkodás alapjait. A ráfordítások elszámolása 2016-ban viszont nem volt szabályszerű, mert a könyvviteli nyilvántartásban költségelszámolást megalapozó bizonylatok nélkül rögzítettek gazdasági eseményeket.
Az ÁSZ szerint a pártalapítvány – a 2016-ban nyilvánosságra hozott számvevőszéki jelentésben foglalt megállapítások alapján készített – öt pontból álló intézkedési tervének köszönhetően a gazdálkodás szabályozottsága javult, azonban a támogatások elszámolásánál további intézkedések szükségesek.
A tájékoztatás szerint a Párbeszéd Magyarországért Párt által alapított Megújuló Magyarországért Alapítvány – amely 2014-ben 11,8, 2015-ben és 2016-ban egyaránt 23,6 millió forint költségvetési támogatást kapott – szervezeti kereteinek kialakítása és a gazdálkodásra vonatkozó belső szabályozása 2015-ben és 2016-ban is megfelelt a jogszabályi előírásoknak. 2016-ban viszont a kapott támogatások könyvviteli elszámolása nem volt jogszerű. 2015-2016-ban nem volt szabályszerű a ráfordítások elszámolása sem, mert a könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylatok a jogszabályban előírt követelményeknek nem feleltek meg, illetve a könyvviteli nyilvántartásban költségelszámolást megalapozó bizonylatok nélkül rögzítettek gazdasági eseményeket.
Nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak a tevékenységről szóló 2014-es és 2015-ös jelentések összeállítása és közzététele sem, a 2016. évi tevékenységről pedig nem készítettek éves jelentést. 2014-ről nem volt hiteles számviteli beszámolójuk, a 2015. és a 2016. évi számviteli beszámolókat pedig nem támasztották alá leltárral – tudatta Holman Magdolna. Hozzátette, az ÁSZ azt is feltárta, hogy a Megújuló Magyarországért Alapítvány 2016-ban a törvényben meghatározott összeghatárt meghaladó támogatásokat fogadott el, összesen 2 millió 770 ezer forintot. A támogatásokat nyújtók azonosításához szükséges adatokat és a támogatás összegét azonban a jogszabályi előírás ellenére nem tette közzé.
A törvényi rendelkezések megsértésével elfogadott támogatást az alapítványnak 15 napon belül be kell fizetnie a központi költségvetésnek. Ennek befizetéséről az ÁSZ megküldte a felhívást a pártalapítványnak, és értesítette erről a Magyar Államkincstárat. A vonatkozó törvényi előírás szerint a pártalapítvány költségvetési támogatását csökkenteni kell az elfogadott támogatás értékével a következő negyedévben – olvasható a közleményben.
Az ÁSZ jelentése szerint a Liberális Magyarországért Alapítvány – amely 2014-ben 2,1, 2015-ben és 2016-ban 4,3-4,3 millió forint költségvetési támogatást kapott – alapító okiratában a gazdálkodás szervezeti kereteinek kialakítása a jogszabályokban előírtaknak megfelelően történt. A gazdálkodására vonatkozó belső szabályozás azonban nem volt jogszerű, ezáltal nem teremtették meg a közpénzekkel való átlátható és ellenőrizhető gazdálkodás alapjait. A Magyar Liberális Párt alapítványa a könyvvezetésénél nem tartotta be a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket sem, mert a költségvetési támogatások felhasználása nem volt átlátható. Nem teljesítette továbbá a 2014-2016. évi számviteli beszámoló elkészítési és éves jelentés közzétételi kötelezettségét.
Az Együtt pártalapítványa, a Váradi András Alapítvány – amely 2014-ben 20,6, 2015-2016-ban 41,3-41,3 millió forint költségvetési támogatást kapott – 2015-2016. évi gazdálkodásáról az ÁSZ megállapította, hogy szervezeti kereteinek kialakítása és az ellenőrzött időszakban elfogadott támogatások számviteli elszámolása megfelelt a jogszabályi előírásoknak. A gazdálkodásra vonatkozó belső szabályzatkészítési kötelezettségének azonban a jogszabályi előírások ellenére nem tett eleget. Könyvvezetése és gazdálkodása során nem tartotta be a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, mert a ráfordítások elszámolása során elmulasztotta az utalványozást, illetve a végrehajtás igazolását – áll a közleményben. Az Együtt alapítványának 2015-2016. évi egyszerűsített éves beszámolói a jogszabályi előírásoknak nem feleltek meg. A 2014. évi tevékenységéről készített jelentését pedig a jogszabályi előírás ellenére nem tette közzé saját honlapján – írta a főtitkár.
A közlemény szerint az ÁSZ javaslatokat fogalmazott meg a kuratóriumok elnökeinek. A pártalapítványoknak harminc napon belül intézkedési tervet kell készíteniük, a Megújuló Magyarországért, a Liberális Magyarországért és a Váradi András Alapítvány esetében az intézkedési terv elkészítése alapvető feltétele annak, hogy az érintett pártalapítványok elkerüljék a költségvetési támogatásuk felfüggesztésére irányuló, törvényben rögzített számvevőszéki kezdeményezést.
Az Állami Számvevőszék kétévenként ellenőrzi azoknak az alapítványoknak a gazdálkodását, amelyek állami költségvetési támogatásban részesültek. A három 2014-ben alapított pártalapítvány esetében az ÁSZ ellenőrizte a tevékenységükről szóló éves jelentéskészítési, beszámolókészítési és közzétételi kötelezettség teljesítését 2014-re vonatkozóan is.
|
Négy ellenzéki párt alapítványánál is talált valami problémát az ÁSZ
|
A Jobbik, a Párbeszéd, az Együtt és a Liberálisok pártalapítványánál is talált valami az Állami Számvevőszék, a Párbeszéd alapítványának pár milliót be is kell fizetnie az államkincstárba.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20180730_Negy_ellenzeki_part_alapitvanyanal_is_talalt_valami_problemat_az_ASZ
|
2018-07-30 15:52:09
| true | null | null |
HVG
|
A cikk augusztus 14-én megváltozott>>>
Magyarországon, aki valamilyen ismert vagy ismeretlen okból a Nemzeti Együttműködés Rendszerének ellenségévé válik, úgyis feladja a kilátástalan harcot.
Simicska Lajos sokáig volt a Fidesz gazdasági háttérembere, majd a párt elszánt ellenségévé vált. 2014 közepe és a 2018-as választás között kritikus médiát üzemeltetett, de aztán egyes elemeket bezárt, másokat eladott, végül megvált minden üzleti érdekeltségétől.
Ezekben az esetekben, ha nem nyilvános társaságokról volt szó, nem derült ki, hogy a vevők mennyire fizettek piaci árat a portékákért, amikor pedig nyilvános cégekben történt a tulajdonosváltás, úgy tűnt, hogy az eladók diszkontárral is megelégedtek.
A sajtó most éppen a fiktív számlás ügybe keveredett Kuna Tibor kommunikációs szakember (Young & Partners, Trinity) kapcsán találgatja, hogy vajon a politika engedte-e el a kezét, amikor beragadhatott egy számlagyárral kapcsolatos büntetőeljárásba, vagy nem kell ilyen csavart keresni az ügyben.
Ami közös a fenti történetekben, hogy igazán nagyot bukni csak magasról lehet, a felsorolt üzletemberek irigyelt pozícióban dolgozhattak, ahol szorosan együttműködtek a Fidesz-kormánnyal, az állammal.
Simicska az építőiparban, Kuna a kommunikációs iparban kapott állami megrendeléseket.
Ha úgy tetszik, kivételezett helyzetben voltak, majd hirtelen változott a helyzetük. Kívülről úgy tűnt, mintha a rendszer egész ágazatoknak üzent volna:
Most a politika az úr
Az Egyesült Államok, Oroszország, Olaszország, de akár Magyarország vagy Dél-Korea példája is bebizonyítja, hogy országonként és időszakonként változó lehet, hogy a politikai elit és az üzleti élet, rosszabb esetben a szervezett bűnözés hármas viszonyrendszerében ki a legerősebb, ki mozgatja a többieket.
Aligha kérdéses, Magyarországon, miként Oroszországban is, jelenleg nagyon erős a politikai hatalom, a legtöbb ágazatban megeszi az üzleti elitet. Természetesen vannak különbségek:
egy rakás ágazatban (építőipar, média, kommunikációs piac, szállodaipar) döntően az állam határozza meg az ágazat éllovasait, az iparág helyzetét;
sok iparágban (mezőgazdaság, energia, bankszektor) meghatározó az állam szerepe, de fontosak a piaci viszonyok is;
néhány teljesen nemzetközi iparágban (autóipari beszállítók, fintech) nem az állam fújja a passzátszelet;
ahogyan piaciak maradhatnak a nagyon fragmentált ágazatok is (fagylaltozók, pékségek).
Írásunk nem egyes cégek, vagy ágazatok helyzetével foglalkozik, nem konkrét vállalkozók üzelmeit írja le, ugyanakkor érdemesnek tűnt háttérbeszélgetések segítségével megismerni azt, hogy a magyar gazdaság legjobb pozícióban levő vállalkozói is milyen kiszolgáltatottak olykor.
Nagy kockázatot jelent a számlagyár
Megfigyelhető, hogy a legsikeresebb, legnagyobb állami üzleteket elnyerő cégek Kuna Tibor mostani esete előtt is viszonylag gyakran megbuktak fiktív számlás, számlagyáros esetekkel.
A korábbiak közül eszünkbe juthat, hogy a sok állami megbízással rendelkező német Siemens nagy nemzetközi megtisztulása előtt itthon is kínos ügybe keveredett, hajléktalanok nevén levő vállalkozásoknak utalt összegeket. A NAV meg is állapította az adóvétséget, a Siemens akkori hazai vezetői távoztak a cég éléről, de büntetőügyben senkit nem marasztaltak el
Hasonló eset volt a még mindig zajló Eclipse-ügy, Magyarország talán legnagyobb számlás botránya. A titokzatos cég sorozatosan nyerte a tenderkiírás nélküli milliárdos megbízásokat a Belügyminisztériumból, például a gépkocsik eredetiségvizsgálata ügyében, de sokmilliárdos forgalmával szemben költségeket (például informatikai cégtől meglepő módon, anyagköltségeket) állított, nyereséget alig mutatott ki.
Az ügyeket a hatóságok elbírálták, vagy majd elbírálják, mi hangsúlyozottan nem ezekkel a konkrét esetekkel szeretnénk foglalkozni; hiszen jelen fázisban még nem lehet tudni, hogy az érintettek mit követtek el, és ha valóban fals számlákat fogadtak be, mire használták fel az így felszabadított pénzeiket.
Ugyanakkor érdemes azon elgondolkodni, ami sokakban felmerülhet ilyenkor: ha egyes üzleti körök rengeteg pénzt kereshetnek zsíros állami megbízásokkal, akkor miért kockáztatják a börtönt azzal, hogy nem is adóznak?
Jó okuk van rá
A sajtó ezeket az ügyeket rendre úgy kommentálja, hogy a vállalkozónak semmi sem volt elég, nem elég, hogy rengeteg tendert nyert, még le sem adózta a nyereségét. Valójában a számlagyárakra sok egyéb okból is szükség lehet. A számlagyár a gyakorlatban úgy néz ki, hogy
a sikeres, árbevétellel rendelkező vállalkozás befogad költségszámlákat;
azokat kifizeti, vagyis elutalja a valós tevékenységet nem végző cégek számlájára;
majd az átutalt összeg zömét, úgy 90-95 százalékot visszakap.
Természetesen a bírósági eljárásokban majd a számlaügylet mindkét oldala határozottan állítja, hogy volt valós gazdasági teljesítmény, „szóban adtunk tanácsot” és hasonló mondatok szerepelnek majd a védekezésben. De miért kell valójában a számlagyár?
A legtöbb esetben ez nem derül ki, de sok ok előfordulhat:
a vállalkozás versenyképes szeretne maradni a piacon, ezért a dolgozóit (részben) feketén fizeti;
valóban csak a számára megmaradó nyereséget, vagyis a kivehető cash-flow-t optimalizálja;
és sok esetben korrupciós célokat szolgál az összeg, a döntéshozó zacskóban várja a kenőpénzt, fel kell szabadítani erre némi forrást.
Az utolsó ponttal érdemes részletesebben is foglalkozni, mert aki ilyen mechanizmusban vesz részt, nagyon beszorulhat.
Iszonyatos szívás
A készpénzes korrupció rendszerében az a különösen igazságtalan, hogy a korrupt politikus nem kockáztat semmit, csak a vállalkozó. A politikus nem maga veszi majd át a pénzt, hanem az ügyvédei vagy a táskás emberei, akiktől ő messze van, a közvetítőket pedig sokszor az ügyvédi titok vagy az ügyvédi letét intézménye védi.
A korrumpáló azonban sokat kínlódik, és örökre elkapható, például akkor is, ha egy esetleges politikai váltás után ellenőrzik a hatóságok az előző rendszer nyertes cégeit. A fiktív számla nagy macera, hiszen a számlagyárakat cserélni kell, elég hamar kiderül ugyanis, ha egy cégcsoport csak adócsalási céllal jött létre. Ezek a cégek hamar összeomlanak, nem adnak le beszámolókat, sorozatosan fordulnak felszámolásba, kényszertörlésbe.
Hogy működik a gyakorlatban?
A korrupcióról ma már nem könnyű hitelesen írni, hiszen a hatóságok nem vizsgálnak komoly ügyeket, inkább csak a mintázatokból, az ágazatonként visszatérő állandó nyertesekből lehet tudni, hogy a mechanizmusok irányítottak.
Ezerféle helyzet van, nem minden korrupció, ami annak látszik, és sokszor a legszabályosabbnak tűnő eljárások a legterheltebbek. Ha valaki sokmilliárdos beruházásokat nyer el állami aktoroktól, akkor egészen biztosan hamar megismeri ezt a világot.
A korrupciónak is sok típusa lehet.
A legprimitívebb, de bizonyos szempontból a korrumpáltnak a legbiztonságosabb a zacskós, a készpénzes megoldás.
Egy fokkal fejlettebb a beszámlázás. A korrumpálónak kényelmesebb, neki csak be kell fogadnia egy számlát, tanulmányírásról, tanácsadásról, de alapvetően a korrumpált oldal menedzseli a folyamatot.
A Magyarországon aktív külföldi multik szívesen delegálják a korrupciót magyar vendoraikra, amelyek jobb árat kapnak, de cserében vállalják az "alkotmányos költségekkel" kapcsolatos ügyintézést.
És jellemző az is, amikor közbeiktatott kereskedelmi lépcsővel vagy árképzéssel lebonyolítható a dolog. Az állam vesz valamit, de nem közvetlenül a gyártótól, hanem belép egy, amúgy indokolatlan szereplő a kereskedelmi láncba, és nála lecsapódik némi nyereség.
A nagy kockázat
Szóval változatosak a technikák, de még mindig létezik a jó öreg „zacskó”, ehhez pedig a korrumpálónak készpénzt kell felszabadítania. És itt szokott eltűnni az óvatosság.
Ha valaki megbukik, nagyon ügyesen kell játszania ahhoz, hogy ne lehessen ráverni a felelősséget, hogy a szerepét ne lehessen szabászollóval úgy körbevágni, hogy csak ő legyen a hibás és a lánc többi résztvevője sértetlen maradhasson.
Valójában a politika ugyanis ilyenkor nem is csak magára hagyja, de az egész mechanizmus során sakkban is tartja a kényszerűen fiktív számlákat használókat, hiszen bármikor bárki elvihető, a szabadságát is kockáztatja, ha okoskodik, ha kotyog.
Arra, hogy miért bukik meg valaki, forrásaink szerint nincsen általános recept. És a legtöbb esetben a közvélemény nem is látja, ha valaki kiesik a pikszisből. Az esetek csendesek, a bizalom elolvad, valaki átveszi a céget, vagy csak szép halkan elapadnak a megbízások.
Az ok azért alapvetően mindig pénzügyi, az érintettek megpróbálnak számolni, és máshogy jön ki a matek. A rendszerben vannak olyan visszatérően nyertes cégek, a zsargon szerint végpontok, ahol tartalékolni kellene a pénzt. Aki rendesen teszi a dolgát, védve van, aki nem, az bukhat.
Súrlódási együttható
Nyugat-Európában a piaci, vagyis a magántulajdonban álló bankok, privátbanki szolgáltatók informatikai rendszerrel is szűrik a strómanokat, a nem bejelentett bizalmi vagyonkezelőket. Ha egy számlára áramlik be a sok pénz, de a tulajdonos nem sajátjaként kezeli azt, nem fekteti be portfólió-szemlélettel, vagyis rendhagyó pénzügyi szokásai vannak, akkor a profi privátbanki szolgáltató büntetnek. Ez pedig díjemelést, esetleg szerződésbontást jelent.
A tévedés joga fenntartva, és persze mindenkinek joga van szokatlannak lenni, de a bankok ilyenkor egy idő után speciális egyedi díjtételekkel megpróbálják elhessegetni az ügyfeleket, mert sokat lehet veszíteni a reputáción, ha egy intézményről kiderül, hogy egy korrupt miniszternek, vagy strómannak volt a menedéke.
A matek elég nagyvonalú, vagy, ahogy egyik beszélgetőpartnerünk fogalmazott: magas a súrlódási együttható. Ez azt jelenti, hogy aki részt vesz egy bejáratott korrupciós mechanizmusban, ha valaki elit stróman, akkor elég nagy százalék maradhat nála, amely bőven fedezi a költségeket, adókat, és még saját megtakarításra is lehetőséget ad.
Ha sokat akar a szarka
A bajok akkor szoktak kezdődni, amikor valaki többet akar, vagy kockáztat, esetleg kezdi elhinni, hogy ő valaki, hogy ő alanyi jogon sikeres vállalkozó. Ha ilyenkor a nagy tételben hozzá terelt forrásokból elkezd valaki „okoskodni”, többet tesz el, a családtagjait hozza helyzetbe, ügyvédeken keresztül más vállalkozásokba fektet milliárdokat, bajba kerülhet.
Ha a NER ilyenen kap egy bizalmi embert, hirtelen elkezdenek hatékonyan működni a korrupciót hivatalból üldöző, de sokszor passzivitásban maradó hatóságok. Olykor nagyon hatékonyan megnézik, hogy azok a források, amelyek még a „barátság” idejéből a vállalkozóhoz jutottak, hova terjedtek szét. Természetesen maga a vizsgálat már csak a bizalom vesztett években indul, de a pénz visszaszerzésén profi emberek kezdenek dolgozni.
Minden ilyen ügynél fel szokott merülni, hogy nem fél-e a rendszer, ha kilök az építményből egy sokat tudó tégladarabot. Nem félnek-e a korrupt politikusok, hogy a megbukott vállalkozók feltárják a rendszert, elkezdenek a részletekről csiripelni? Ennek valóban van némi esélye, de inkább csak politikai váltásnál, amikor az erőszakszervezetek kontrollja már éppen annál az erőnél van, amelyik az ügyek feltárásában érdekelt.
Hőssé nem szeret válni senki
A legtöbben nem beszélnek, nem teregetnek. Ahogy egyik beszélgetőpartnerünk fogalmazott:
Ha valaki mégis hőssé válik, akkor mindenki büszke rá, de senki nem így képzeli el magát vagy a gyermekét a jövőben. Márpedig a centralizált, de mégis viszonylag puha rendszer nem törekszik soha megsemmisítésre. Mindig csak annyira szorítja sarokba az ellene lázadókat, hogy azoknak még legyen veszítenivalójuk (maradék anyagi ereje, személyi szabadsága). Vagyis általában egy vékony ösvény mindig megmarad a renitenseknek. Hiszen a fennálló rendre mindig az a legveszélyesebb, akinek tényleg semmi vesztenivalója.
Ellenállásmérés
Ebben a világban a legjobb katonák a szerény, megbízható, hűséges kiszolgálók. A rendszer nem bírja el a túlzottan erős személyiségeket, itt nincs sokáig helye a pökhendiségnek, az arroganciának, a kiszolgáló nem gondolhatja magát független entitásnak.
Sőt, a rendszer valójában az élet minden területén ilyen együttműködőket remél, és folyamatosan méregeti, hogy hol, mekkora az ellenállás. Valamely szektor mindig célkeresztben van, hol az üzleti élet, hol a civil szféra, hol az akadémiai világ, hol a kritikus újságírók. Sokszor semmilyen kézzelfogható kormányzati előny nem látszik egyes független szférák megrohamozásából, de már az is előny, ha mindenki érzi: könnyebb lenne a NER-en belül.
Költséges rendszer
Az üzleti élet NER-kompabilissá tétele ugyanakkor nagyon költséges: ha nem feltétlenül a jobbak, a rátermettek kerülnek helyzetbe, azt az államnak támogatnia kell, adókedvezménnyel, túlárazott megrendeléssel, hitellel.
A magyar gazdaság az elmúlt egy évtizedben politikafüggőbb lett, az már más kérdés, hogy ez a sok forrás rengeteg pozitív dologra is használható lett volna. Ennyi pénz nemcsak a hűségesek helyzetbe hozására lett volna elég, de még a legnagyobb rendszerekben (oktatás és egészségügy) is érezhető változást hozhatott volna.
|
A magyar politika nem legyőzné az üzleti életet, hanem függővé tenné
|
Több ágazat, így az építőipar, a szállodaipar, a kommunikációs és médiapiac legnagyobb részében már teljesen politikafüggő az üzleti világ. Az ellenállók elbuknak, és csak egy vékony pallót kapnak a szabad elvonulásra. De a nyerteseknek, a kiválasztottaknak sem könnyű, anyagilag jól élnek, de sosem alhatnak nyugodtan.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/07/30/politika_uzlet_osszefonodas_korrupcio_szamlagyar_fuggo_viszony/
|
2018-07-30 15:59:54
| true | null | null |
Index
|
Az OTP Csoportban kezelt értékpapíralapok és portfoliók tőzsdén kívüli ügyletek keretében 1,5 százalékos részvénycsomagot vásároltak a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt.-ben, illetve további 2 százalékos tulajdont szereztek az Opus Global Nyrt.-ben, az eladó mindkét esetben a Konzum PE Magántőkealap volt - olvasható a Konzum Nyrt. és az OPUS Global Nyrt. közös közleményében, amit hétfőn juttattak el az MTI-nek.
A társaságok, amelyek Mészáros Lőrinc többségi tulajdonában vannak a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján arról számoltak be, hogy tőzsdén kívüli (OTC) ügylet formájában a Konzum PE Magántőkealap 439 262 darab (1,5 százalék) Konzum, valamint 6 millió 505 ezer 957 darab (2 százalék) OPUS Global törzsrészvényt értékesített az OTP csoport által kezelt értékpapír alapoknak és portfolióknak (OTP Alapkezelő Zrt. és az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. számára).
Kollégánk múlt héten kapta lencsevégre, ahogy Mészáros Lőrinc és az OTP-vezér Csányi Sándor a budapesti Four Seasons hotel teraszán beszélget, akkor még csak találgattunk, hogy milyen üzletről lehetett szó.
A közlemény idézte Jászai Gellértet, a Konzum Nyrt. elnök-vezérigazgatóját, aki kifejtette, az OTP értékpapíralapjainak, portfolióinak magas hozamelvárása is alátámasztja a hosszútávon fenntartható növekedési várakozásokat, amelyeknek a Konzum Nyrt. és az OPUS Global az elmúlt időszakban végzett átalakításoknak, folyamatban lévő tőkeemeléseknek, illetve stratégiai befektetéseknek köszönhetően képes megfelelni.
|
Az OTP bevásárolt Mészáros cégeibe
|
Az OTP Csoportban kezelt értékpapíralapok és portfoliók tőzsdén kívüli ügyletek keretében 1,5 százalékos részvénycsomagot vásároltak a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt.-ben, illetve további 2 százalékos tulajdont szereztek az Opus Global Nyrt.-ben, az eladó mindkét esetben a Konzum PE Magántőkealap volt - olvasható a Konzum Nyrt. és az OPUS Global Nyrt. közös közleményében, amit hétfőn juttattak el az MTI-nek.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/07/30/az_otp_bevasarolt_meszaros_cegeibe/
|
2018-07-30 16:12:56
| true | null | null |
Index
|
A hazai sportszerpiacon új konkurenst kap az Adidas, a Nike és társaik a Mészáros Lőrinc által gründolt 2Rule nevű márka formájában. Amikor bejelentették a nagy terveket, saját holnapot ugyan például még nem tudott felmutatni a 2Rule - azóta egyébként már elérhetővé vált a 2Rule.com -, de a márkát tulajdonló Magyar Sportszergyártó (MS) Zrt. három magyar NB1-es csapattal, a Haladással, a Puskás Akadémiával és Diósgyőrrel már le is szerződött.
A cég egyelőre még tényleg elég kezdeti stádiumban van, Kővári Ágnes, az MS vezérigazgatója májusban még úgy tárgyalt, hogy nem tudta megmondani, mennyiért fogja értékesíteni a termékeit. Ennek ellenére a héten már komoly marketingkampány kezdődött, megjelent egy tévészpot Dárdai Pál főszereplésével, aztán az M4-en sikerült olimpiai bajnok vívónk, Szilágyi Áron beleegyezése nélkül vele népszerűsíteni a márkát.
A Lehet Más a Politika pedig azért fordul a médiahatósághoz, mert az MTVA M4Sport nevű sporttelevízójában vasárnap este vetített GÓÓÓL című műsorban a műsorvezető a zakóján jól látható 2Rule-kitűzőt viselt, a párt szerint viszont ez olyan termékmegjelenítés, ami esetében fel kellett volna tüntetni, hogy a cég fizetett érte.
A marketinggépezet tehát már jól láthatóan dübörög, viszont felmerül a kérdés, hogy mire lehet elég ez? Letarolja a 2Rule a magyar sportszerpiacot? És ezután jöhet a világpiac meghódítása? És mennyire reális az a terv, hogy újraélesszék a tetszhalott magyar könnyűipart? Az iparágra rálátó forrásokkal beszélgettünk, és ezek alapján próbáltunk meg ezekre a kérdésekre válaszolni.
A hazai piac meghódításához elég lehet a politikai hátszél
Az egyik forrásunk szerint a cég a hazai piacon jó eséllyel indul, ugyanis a sportcsapatok megrendelései olyan fix keresletet jelentenek, amik kedvezőbb piaci helyzetbe hozzák a céget annál, mintha például a lakossági fogyasztók ízlésétől függene a sikerük.
Kővári Ágnes, a 2Rule-t Magyar Sportszergyártó (MS) Zrt. vezérigazgató konkrétan nem beszélt eddig arról, hogy tervben lenne a nemzetközi terjeszkedés, ugyanakkor a névválasztás alapján felmerül, hogy hosszabb távon gondolkodhatnak ilyesmiben. Az is árulkodó, hogy a reklámarcukról Kővári pont azt emelte ki, hogy "Dárdai Pál neve a sportban Magyarországot jelenti".
Egy korábban saját márkával próbálkozó magyar vállalkozó a 2Rule piacképességét latolgató kérdésünkre azt mondta, teljesen esélytelennek tartja, hogy a vállalkozás a nemzetközi piacon sikeres legyen,
A kisebb cégek szerinte legfeljebb oldalszegmensekbe tudnak beszállni, mint amilyen például a túraruházat, de előbb-utóbb itt is komoly kihívást jelentenek a nagy multik, amik méretükből adódóan komoly versenyelőnnyel rendelkeznek.
A másik forrásunk szerint nem lehetetlen egy sportszermárka felfuttatása, ugyanakkor valószínűleg egy 10 milliós piac túl kicsi ahhoz, hogy csupán erre támaszkodva nemzetközi szinten is versenyképessé váljon egy cég. A nemzetközi terjeszkedéshez nagyon komoly marketingre van szükség, ami nem kevés pénzbe kerül, emellett pedig a egy sportszergyártó csak úgy maradhat meg a globális piacon, ha széles termékkínálattal tud jelen lenni a saját szegmensében.
Az iparági forrásaink azzal a tervvel kapcsolatban is eléggé szkeptikusak voltak, hogy a 2Rule segítségével feltámasszák a magyar könnyűipart. Kővári Ágnes arra vonatkozó tervét, hogy három év alatt 90 százalékosra növeljék a jelenlegi 20-30 százalékról a magyarországi gyártás arányát, megvalósíthatónak tartja, de
EU-s pénzekből megcsinálnak egy varrodát, valahogy legyártják a mezeket, amiket akkor is megvesznek a focicsapatok, ha hordhatatlan, így persze lehetséges, hogy elérjék a 90 százalékot
- mondta erről.
Magyarországon jelenleg az a néhány varroda, ami még működik, drágább, high fashion márkáknak dolgozik, aminek az az oka, hogy az olcsóbb termékeket a magyar bérköltségek mellett nem lehet kigazdálkodni. Abban a szegmensben, ahova a 2Rule tervez gyártani, a cégek általában Kelet-Ázsiában varratnak, Kínában az alacsonyabb bérköltségek mellett ugyanakkor csak nagyobb mennyiségben vállalnak munkákat a helyi varrodák, ráadásul az utóbbi években itt a bérköltségek növekedése miatt egyre inkább más országokba, például Indonéziába helyeződött át a termelés.
Az egyik forrásunk szerint ha csak pár csapatot tervez öltöztetni a 2Rule, akkor reális lehet magyar varrodával varrasson az alapanyagokat importálva - jelenleg török és kínai anyagokat importál a cég egyébként -, azonban
A magyar textilipar újraélesztésének ezen kívül is van még egy komoly gátja: ahogy az a magyar divatcégekről írt nagyobb cikkünkből is kiderül, a hazai gyártást az is komolyan megnehezíti, hogy egyrészt hiányoznak azok a textilipari szakemberek, akik a gyártás folyamatában vesznek részt, másrészt azok az iskolák, ahol kiképzik őket.
Nem lehetetlen sportszergyártó multit csinálni Kelet-Európában
Kővári Ágnes azt is elmondta a márka beindítása kapcsán, hogy "semmi mást nem tesznek, mint amit az összes többi nemzet tesz körülöttünk", hiszen a "lengyelek, franciák évek óta saját márkát menedzselnek a sportban, illetve például az olaszoknál, a németeknél, a szerbeknél, az ukránoknál, a hollandoknál is nemzeti termékekben lépnek pályára a válogatott sportolók."
A régióból egyébként tényleg van példa olyan cégre, ami minőségben is képes versenyezni a nyugati multikkal, és nem pusztán politikai kapcsolatoknak köszönheti, hogy valahogy elvan a hazai piacán, ez pedig a lengyel OTCF, aminek a sportmárkája a 4F, és a lengyel csapatokon kívül Lengyelországban és az egész régióban sokan hordják a termékeiket.
Az 1995-ben indult vállalkozásnak mára csak Lengyelországban 200 saját boltja van, de emellett 27 európai országban vannak jelen a termékeik 300 boltban. A régióban 2016-ban kezdtek el komolyabban terjeszkedni, Csehországban, Lettországban, Szlovákiában és Romániában is vannak 4F-márkaboltok, idén nyáron pedig megnyitották az első ázsiai boltjukat Thaiföldön.
Igor Klaja, az OTCF alapítója a Forbesnak azt mondta, nincs egy adott recept, amitől egy hasonló cég sikeres tud lenni a világpiacon is, a 4F sikere igazából több dologból jött össze. Klaja szerint a legalább két nagy stratégia van: az egyik lényege, hogy mindenféle marketingeszköz kombinációjával válik ismertté a márka, beleértve a tévéreklámokat, az utcai hirdetéseket és az internetet is. A másik pedig a Zarát forgalmazó Inditex módszere, ami a sok és figyelemfelkeltő kirakattal felszerelt bolttal hívta fel magára a potenciális vásárlók figyelmét. A 2Rule annyiban egyébként már az 4F stratégiáját követi, hogy sokak által ismert és kedvelt sportolót választott reklámarcának, ugyanakkor Klaja elmondása alapján ez a 4F-nek nem volt elég a sikerhez.
A lengyel üzletember szerint a 4F-nek mindkét stratégiára építenie kellett, hogy sikeres legyen. A bevételeik megugrásához végül az járult hozzá, hogy már olyan sok boltjuk volt, hogy az emberek elkezdték észrevenni, és a támogatott sportolóik a cég ruháit hordták. Emellett ugyanakkor Klaja azt is megemlítette, hogy az is elengedhetetlen volt a márka felfuttatásához, hogy bár nem fast fashion cégként működnek, de pont úgy tudták belőni az áraikat és a kollekciók váltásának tempóját, hogy viszonylag gyorsan dobjanak új árut a piacra, de ez még ne menjen a minőség rovására.
És bár Klaja erről nem beszélt, amikor forrásainkat a lengyel cégről kérdeztük,
Kereslet az lenne rá
A regionális realitásoktól eltekintve egyébként globálisan nézve mostanában ideális a piaci helyzet egy új sportszermárka beindításához, ugyanis miközben a divatipar egészének nem igazán megy jól, a sportruházat alkategóriában évről évre átlagon felüli a forgalom.
Az Euromonitor felmérése alapján miközben 2017-ben átlagosan négy százalékkal nőtt a divatipar forgalma, a sportruházatok alkategóriája 6,8 százalékos éves növekedéssel húzta feljebb az iparági átlagot.
A sportruházat forgalomnövekedése így már ötödik éve nyomja le az összes többi kategória forgalomnövekedésének mértékét, és ennek az az oka, hogy egyre többen hordanak sportruházatot hétköznapi viseletként.
Főleg az olyan keleti piacokon volt nagy a forgalom, mint Kína, Thaiföld vagy India, és bár iparági elemzők egyébként már évek óta arról beszélnek, hogy nagyon telített a piac, és ezért a sportruházat forgalomnövekedésének lassan le kéne csillapodnia, de ez egyelőre megint csak egy várakozás maradt az adatok alapján.
B-terv
A sikerhez persze nem csak a piaci versenyen keresztül lehet eljutni. Különösen igaz ez Magyarországon, ahol a fontosabb sportszövetségek és sportszakmai szervezetek működésére igen erős befolyása van a helyi és állami szintű politikának. Ennek jegyében mára szinte az összes jelentősebb sportszövetség és sportszervezet vezetése közvetlenül kötődik a kormánypárthoz vagy a vele szoros kapcsolatban álló üzletemberekhez, azaz a NER-hez. A NER pályáján pedig határozottan eltérő szabályok érvényesülnek, mint a normál piaci versenyben.
Ez egyrészt következik a többségi tulajdonos személyéből, akinek vállalkozásai, illetve gazdasági holdudvara mindenki másnál többet kaszált a sportba ömlő százmilliárdokból, főként az infrastrukturális fejlesztésekben való igen aktív részvételnek köszönhetően.
A nagy sportberuházások, például a stadionépítések volumenéhez képest első pillantásra aprópénznek tűnik a szakszövetségek és sportegyesületek ellátása a megfelelő sportuházattal, sporteszközökkel. A valóságban azonban igen jelentős pénzek mozognak ma már ezen a területen is, és ahogy a stadionokra, sportcsarnokokra és uszodákra költött összeg, ezek a pénzek is szinte teljes egészében az államtól származnak.
Segíthet a jó öreg tao
Jelentős részük a társasági adó felajánlásán keresztül, azaz tao-támogatás formájában érkezik a felhasználókhoz, amit a helyi önkormányzattól, központi állami szervektől, állami vállalatoktól, illetve a kormányzathoz kötődő nagyvállalatoktól érkező támogatás egészít ki, adott esetben akár mind egyszerre.
Ma már hat sportágban lehet taózni, nevezetesen kosár-, kézi-, vízi- és röplabdában, valamint a labdarúgásban és jégkorongban. A programon keresztül a labdarúgásba áramlott a legtöbb pénz eddig, bár a kézilabda rohamosan zárkózik, amióta Kocsis Máté vezeti a szövetséget.
Ami a labdarúgást illeti, a tao-program indulása óta eltelt nem egész hét évben mintegy 272 milliárd forintnyi támogatási igény került jóváhagyásra. A jóváhagyott támogatások összértéke, illetve a ténylegesen elköltött pénzek összege is évről-évre megbízhatóan növekszik, csak a második támogatási időszak előremutatóan magas igényei szinesítik a tendenciát.
Mondhatni a taós pénzek növekedésében legalább akkora potenciál rejtőzik, mint a globális sportuházat iránti kereslet emelkedésében. Utóbbi volumene az elmúlt hat év számai alapján összesen mintegy 45 százalékkal bővült, míg
23,7 milliárd forintról 41 milliárdra emelkedve. Ennek a pénznek persze csak egy bizonyos hányadát költötték a kedvezményezettek olyasmire, amit a 2Rule kínálni tud. A taón keresztül a pályázók tárgyi eszköz-beruházás, illetve utánpótlásneveléshez kapcsolódó kiadások címén kérhetnek pénzt sportfelszerelésekre és sporteszközökre.
Az MLSZ által kiadott 2018-as Tao gráf adatai szerint a 2017-18-as időszakban tárgyi eszközök beszerzése keretében 8,45 milliárd forint jutott a "sportszer és egyéb" kategóriára. Fontos, hogy az MLSZ felosztása szerint ebben a kategóriában a pályakarbatartó gépek, illetve a sportegészségügyi felszerelések is benne vannak, ezen eszközök pedig egyelőre nem lelhetők fel a Magyar Sportmárka Zrt. termékpalettáján. Így a taózó szervezetek akkor is kénytelenek máshonnan megrendelni őket, ha egyébként a 2Rule-hoz húzná őket a szívük.
Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy ez a 8,46 milliárd forint csak a beruházási érték 70 százalékát jelenti, az önrésszel kiegészített teljes összeg valamivel meghaladja a 12 milliárd forintot.
Utánpótlásnevelés címén a 2017-18-as időszakban nagyjából 2 milliárd forint támogatás jutott sporteszközökre, itt viszonylag tisztán csak olyan dolgok tartoznak a kategóriába, amik nem idegenek a 2Rule profiljától. Az utánpótlásra kapott tao-támogatás 90 százalék os intenzitású, így a teljes összeg kicsivel 2,2 milliárd forint felett van.
Vagyis a szakszövetség, illetve a klubok és egyesületek által benyújtott sportfejlesztési programok keretében a 2017-18-as évadban megközelítőleg 14,4 milliárd forintot költhetnek el sportszerek és sporteszközök beszerzésére, csak a labdarúgásban. Konzervatív becsléssel is legalább ennek fele, azaz bő 7 milliárd forint mehet olyasmire, amit jövőre már simán rendelhetnének akár a 2Ruletól is a csapatok, persze csak ha valamiért pont ez a cég jutna eszükbe.
További bíztató jel Mészáros vállalkozása számára, hogy a labdarúgásban jelentősen növekszik a sporteszközökre fordított támogatások aránya, hála a tárgyi eszköz-beruházásoknak, amiknek kezdetben 18-19 százalékát kérték erre a célra, míg a legutóbbi évadban ez az arány már 32 százalék volt .
Azaz nemcsak egyre több pénz jut a taón keresztül a magyar fociba, de ezen belül is egyre több olyan forint van, amire a 2Rule vadászhat.
Bár a dolog valószínűleg sokkal jobban fog hasonlítani a libatömésre.
(Borítókép: Balogh Zoltán / MTI)
|
A magyar pályát taóval uralhatja a 2Rule, ennél többre aligha lesz képes
|
Már teljes gőzzel zajlik Mészáros Lőrinc és Kővári Ágnes sportszermárkájának, a 2Rule-nak a marketingelése, de az csak hosszabb távon derül majd ki, hogy mire lesz képes a politikai hátszéllel induló magyar vállalkozás. Iparági forrásaink alapján a magyar piacon könnyű lesz a terjeszkedés, de aligha ebből a cégből lesz új magyar multi, ahogy a magyar könnyűipar felélesztése is tévútnak tűnik.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/07/28/2rule_sportszeripar_konnyuipar_uzlet_magyar_ceg_meszaros_lorinc/
|
2018-07-28 16:16:00
| true | null | null |
Index
|
A Hernádi Zsolt kiadatására vonatkozó uniós bírósági döntés tiszteletben tartására szólította fel Magyarországot csütörtökön Drazen Bosnjakovic horvát igazságügy miniszter.
Bosnjakovic újságíróknak nyilatkozva elmondta, a döntés megerősítette a horvát bíróság és a horvát kormány álláspontját, amelyet utóbbi jogi képviselőjén keresztül ismertetett az Európai Unió Bíróságával.
"Az ítélet világosan rámutat, hogy az európai elfogatóparancsot végre kellett volna hajtani, és a döntés alapján elvárjuk az EU-tagállamoktól, hogy azt meg is tegyék"
- mondta a tárcavezető. Arra az újságírói kérdésre, hogy mi történik, ha Magyarország figyelmen kívül hagyja az ítéletet, a miniszter úgy válaszolt: "meglátjuk, a bíróság ítélete nagyon világos, és aszerint kell eljárni". Megjegyezte, hogy ahogy telik az idő, úgy lesznek aktívabbak az ügyben.
A Zágráb megyei bíróság még 2016 decemberében fordult az Európai Unió Bíróságához (CJEU), amiért Magyarország, Németország és Ausztria nem vette figyelembe a Hernádi Zsolt ellen kiadott horvát elfogatóparancsot, és ezzel szerintük megsértette az uniós jogot, írja az MTI.
Az uniós bíróság szerdai ítélete szerint egy nemzeti hatóság nem tagadhatja meg az európai elfogatóparancs végrehajtását. Bosnjakovic ezért úgy vélte: a döntés megerősítette a horvát bíróság és a horvát kormány álláspontját, amelyet utóbbi jogi képviselőjén keresztül ismertetett az Európai Unió Bíróságával. "Az ítélet világosan rámutat, hogy az európai elfogatóparancsot végre kellett volna hajtani, és a döntés alapján elvárjuk az EU-tagállamoktól, hogy azt meg is tegyék" - mondta a tárcavezető. Szavai szerint ahogy az idő múlik, úgy lesznek aktívabbak az ügyben.
A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait.
A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat. Állítása szerint soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, és nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért sem. Hernádi kiadatását először 2013-ban kérték a horvát hatóságok, mert a magyar üzletember állításuk szerint nem jelent meg Zágrábban egy tárgyaláson. Ezt azonban a budapesti Fővárosi Törvényszék arra hivatkozva utasította el, hogy olyan ügyben adtak ki elfogatóparancsot Hernádi ellen, amelyben a magyar ügyészség már vizsgálódott, és amelyet bűncselekmény hiányában még 2012-ben megszüntettek.
A horvát illetékesek azonban úgy döntöttek, hogy ez nem befolyásolja a Mol elnöke elleni horvátországi eljárást, ezért az folytatódhat. Idén júliusban Hernádi távollétében is elkezdődött volna az ellene folyó eljárás a Zágráb megyei bíróságon, de technikai okokra hivatkozva azt szeptemberre halasztották. A perben 2019 júliusa előtt ítéletet kell hoznia a testületnek, különben elévül az ügy. Amennyiben azonban addig születik elsőfokú ítélet, akkor további két évvel meghosszabbodik az elévülési határidő.
|
Zágráb elvárja, hogy kiadjuk Hernádi Zsoltot, a Mol vezérét
|
Hernádi Zsolt kiadatására vonatkozó uniós bírósági döntés tiszteletben tartására szólította fel Magyarországot csütörtökön Drazen Bosnjakovic horvát igazságügy miniszter.
Bosnjakovic újságíróknak nyilatkozva elmondta, a döntés megerősítette a horvát bíróság és a horvát kormány álláspontját, amelyet utóbbi jogi képviselőjén keresztül ismertetett az Európai Unió Bíróságával.
"Az ítélet világosan rámutat, hogy az európai elfogatóparancsot végre kellett volna hajtani, és a döntés alapján elvárjuk az EU-tagállamoktól, hogy azt meg is tegyék"
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/07/26/zagrab_elvarja_hogy_kiadjuk_hernadi_zsoltot/
|
2018-07-26 16:21:00
| true | null | null |
Index
|
A sportállamtitkár pátriájában 1,9 milliárdba kerül a sportkomplexum uszodája
|
Egész pontosan nettó 1 904 263 038 forintba fog kerülni Nyíregyházán a Bujtosi uszoda építése a Hunyadi – Szegfű utcasarkon – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből. Ez valamivel drágább a kikiáltási árnál, ami 1,84 milliárd forint volt, az uszodát a KEVIÉP Kft. fogja építeni.
| null | 1 |
https://zoom.hu/hir/2018/07/31/a-sportallamtitkar-patriajaban-19-milliardba-kerul-a-sportkomplexum-uszodaja/
|
2018-07-31 00:00:00
| true | null | null |
ZOOM
|
|
Eddig csupán a töredéke érkezett az államkincstárba annak az összegnek, amit az egyszázalékos támogatottságot el nem ért pártoknak kell visszafizetniük – értesült lapunk. Úgy tudjuk, összesen 2 milliárd 155 millió forinttal tartoznak az április 8-ai választáson 1 százalékot el nem ért pártok. A pénzt a NAV adók módjára hajthatja be a renitens szervezetektől.
Lapunk információi szerint az országgyűlési képviselők választási kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013-as törvény értelmében a 2018-as országgyűlési választáson elért eredményei alapján összesen 16 pártnak keletkezett visszafizetési kötelezettsége. Az egyik ilyen alakulat, a Magyarországon Élő, Dolgozó és Tanuló Emberek Pártja 0,02 százalékos eredményt ért el, így kamatokkal együtt összesen 153 millió 918 ezer forint tartozása keletkezett, ennyi kampánytámogatást kell visszafizetnie. A negatív rekorder a választáson nullaszázalékos Tenni Akarás Mozgalom hasonló nagyságrendű összeggel, 153 millió 971 ezer forinttal adós az államkincstárnak.
A legjelentősebb tartozást az Összefogás Párt halmozta fel, nekik 307 millió 822 ezer forintot kell visszafizetniük. A bizniszpártok összesített tartozása július 20. után összesen 2 milliárd 155 millió 157 ezer forint.
Úgy tudjuk, a Magyar Államkincstár határozatot hozott a visszafizetési kötelezettségről, amelyet megküldött az érintetteknek. Amennyiben a párt az előírt határidőben nem tesz eleget ennek, illetve a határozat ellen keresetet sem nyújt be, a kincstár a tartozás adók módjára történő behajtását fogja kezdeményezni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, és a behajtásról is a NAV intézkedik a későbbiekben. Információink szerint a 2018-as választás után visszafizetést eddig mindössze három szervezet, az Együtt – a Korszakváltók Pártja, a Magyar Munkáspárt, valamint a Magyar Igazság és Élet Pártja teljesített.
Mint arról korábban már beszámoltunk, a választási törvény 2017-es módosítása értelmében, ha egy állami kampánytámogatásban részesülő párt az országgyűlési választáson egyszázalékos eredményt sem ér el, köteles visszafizetni az államtól kapott kampánypénzt. A pártvezetők magánvagyonukkal felelnek. Ha a visszafizetési kötelezettség fennáll, és azt a párt határidőben nem teljesíti, akkor a törvény értelmében a vezető tisztségviselői állnak helyt a támogatás visszafizetéséért.
A 2013-as – az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről alkotott – törvényt az Országgyűlés a kampányköltségek átláthatóvá tétele és ezzel az országgyűlési képviselők választásán induló jelöltek és jelölőszervezetek esélyegyenlőségének elősegítése, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás feltételeinek megteremtése és az országgyűlési képviselők választása tisztaságának megóvása érdekében alkotta – derül ki a törvény szövegéből.
Az elkövetkező választásokon azonban már szigorúbb szabályok vonatkoznak majd a kampánytámogatás visszafizetésére. Júliusban ugyanis a parlament jóváhagyta a Gulyás Gergely, Bajkai István, Zsigmond Barna Pál, Kocsis Máté és Németh Szilárd fideszes képviselők által benyújtott törvényjavaslatot. Ennek legfontosabb eleme, hogy a jövőben nemcsak a párt vezető tisztségviselőinek, hanem a párt listás és egyéni képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért.
Az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló törvény módosításával előírják azt is, hogy az a párt, amely az előző országgyűlési választásokon folyósított állami kampánytámogatással nem számolt el, nem tarthat igényt újabb kampánytámogatásra.
Bizniszpártnak vagy kamupártnak nevezi a politikai köznyelv az újonnan alapított, kimondottan a választási kampánytámogatás elnyerése céljából induló pártokat. A pejoratív kifejezéssel illetett szervezetek először a 2014-es magyarországi országgyűlési választásra alakultak.
Akkoriban jelentős összeg, összesen mintegy 630 millió forint tűnt el végérvényesen a jogtalanul felhasznált kampánytámogatásból, miközben a kétmilliárd forintot kitevő választási bírságoknak csupán töredékét sikerült behajtani. Ez volt tehát a mérlege a 2014-es országgyűlési választáson szinte akadálytalanul induló bizniszpártok tevékenységének, amelyen felbuzdulva a követőik szép számmal próbálkoztak idén április 8-án is.
|
Kétmilliárdnál is többel tartoznak a kamupártok
|
Eddig csupán a töredéke érkezett az államkincstárba annak az összegnek, amit az egyszázalékos támogatottságot el nem ért pártoknak kell visszafizetniük – értesült lapunk. Úgy tudjuk, összesen 2 milliárd 155 millió forinttal tartoznak az április 8-ai választáson 1 százalékot el nem ért pártok. A pénzt a NAV adók módjára hajthatja be a renitens szervezetektől.
| null | 1 |
https://www.magyaridok.hu/belfold/ketmilliardnal-is-tobbel-tartoznak-a-kamupartok-3346955/
|
2018-08-01 05:50:00
| true | null | null |
Magyar Idők
|
Az Átlátszó újabb részleteket tudott meg arról a közbeszerzési szabályszegés miatt indult eljárásról, ami miatt az Érd és térsége csatorna-beruházási társulást 1,4 milliárd forintnyi uniós támogatás visszafizetésére kötelezték: az Európai Bizottság egyik főigazgatósága évekkel ezelőtt elmarasztaló eredménnyel záruló, súlyos pénzügyi következményekkel járó eljárásokban ellenőrizte a térségben zajló 34 milliárdos csatornaberuházást.
Három konténer, tele iratokkal
A Bizottság ellenőrei azt állapították meg, hogy a közbeszerzési eljárás során „az ajánlatok elbírálása során alkalmazott képlet nem megfelelő.” – olvasható az Átlátszó birtokába került dokumentumokban.
Az 1,4 milliárd forintos visszafizetési kötelezettséget viszont egy szóval sem említették azon a rendkívüli önkormányzati közgyűlésen, amelyen az érdi képviselők a csatornaberuházásról készült beszámolókat tárgyalták 2017. november 14-én.
Az egyik alpolgármester pár szóban érintette a ugyan a problémákat, de részletekkel nem szolgált: „Nagyon sok Brüsszelből érkezett vizsgálat is volt a társulásnál. A jegyzőkönyvek bizonyítják, hogy nagyon kevés kivételtől eltekintve komoly kivetnivalót nem találtak” – jelentette ki Simó Károly. Értsd: voltak komoly kivetnivalók.
Ezzel kapcsolatban Csőzik László, a civilek városházi képviselője rákérdezett, hogy az említett ellenőrzések „(…) megtörténtek, vagy folyamatban vannak-e? Tehát a projektet akár egészében, akár részleteiben kik, milyen hatóság, milyen szervezet ellenőrizte és milyen mélységben?” – idézi a jegyzőkönyv a képviselőt. A válaszból viszont nem derült ki, hogy 1,4 milliárd forintot kellett éppen egy évvel azelőtt visszafizetni a társulás közbeszerzési szabálytalankodása miatt.
Tavaly év végéig Érd polgármestere, T. Mészáros András volt az ország egyik legnagyobb környezetvédelmi beruházását lebonyolító önkormányzati társulás elnöke. Érdi léptékekben az 1,4 milliárd jelentős összegnek számít: 2018-ra például az önkormányzat építményadóból 1,2 milliárd forintos bevételt tervez.
Az Érd és térsége csatornaprojekt felelőse, Kovács Péter Barna 2017. novemberében a csatorna-beruházás miatt összehívott rendkívüli önkormányzati közgyűlésen beszélt arról, hogy többször kaptak uniós ellenőrzést, de a szabálytalansági eljárásokról és a milliárdos konzekvenciákról nem tett említést.
A közgyűlési jegyzőkönyv így idézi Kovácsot: „A kivitelezés, vagyis a beruházás aktív időszakában minden évben kaptak EU-TAF [az uniós támogatásokat auditáló magyar kormányzati főigazgatóság] ellenőrzést. Egy, talán két ízben járt náluk a Brüsszeli Számvevőszék, a hazai szervek pedig évente többször tartottak ellenőrzést. […] mindaz, melyet képviselő úr kért a részletekre, műszaki dokumentumokra, ajánlatokra stb. megtalálhatóak három darab nagyméretű konténerben, melyek tele vannak.”
Nemzeti érdekből az adófizetők állják a számlát
Az információt, miszerint a költségvetés fizette ki a társulásra kirótt 1,4 milliárdos büntetést, az uniós támogatásokért a mostani kormányban felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kérdésünkre megerősítette. A válaszból kiderül, hogy a költségvetési tartalékból fizették ki a Bizottság által visszakövetelt 1,4 milliárd forintot, és a pénzt 2016. november 14-én utalták át.
Az önkormányzati társulás tehát a magyar adófizetők pénzéből mentesült a visszafizetési kötelezettség alól.
A 2016-os költségvetési törvényben 4,8 milliárd forintban határozták meg annak az előirányzatnak a pénzügyi keretét, amelyből kifizették a társulás 1,4 milliárd forintos tartozását.
Az innovációs tárca azt is megírta az Átlátszó érdeklődésére, hogy milyen megfontolás alapján mentesült a társulás a visszafizetés alól. Eszerint a döntés alapja a nemzeti érdek. Az innovációs tárca által megjelölt jogszabályhely ugyanis arra enged következtetni, hogy
azért a költségvetés állta a számlát, mert „a projekt megvalósításához nemzeti érdek fűződik”.
A milliárdos közbeszerzési szabálysértésről először a Világgazdaság számolt be. „Több mint 1,4 milliárd forint a visszafizetnivaló az önkormányzati társulás által menedzselt Érd és térsége szennyvíztisztító rendszer fejlesztése projektnél elkövetett szabálytalanság miatt” – írta Vitéz Ibolya 2016. augusztusában a gazdasági napilapban.
Az érdi önkormányzat 2016 novemberében megtartott közmeghallgatásán egy érdi polgár rákérdezett a visszafizetési kötelezettségre. Simó Károly alpolgármester akkor azzal ütötte el a kérdést, hogy mindössze a magyar és az uniós jog összeütközéséről van szó. Simó akkor azt állította, hogy a Bizottság és a magyar kormány között létrejött egy megállapodás, és „Magyarország megkapta az összeg nagy részét.” Továbbá: „A miniszterelnökségnek van egy külön erre a célra fenntartott kerete, hogy amikor ilyen eset merül fel, az adott önkormányzatot lehet kompenzálni. Nemrég kapták az értesítést, hogy Érd esetében is ez történt, tehát megnyugtatásképpen elmondja, hogy az Érdi Önkormányzatnak semmilyen ilyen típusú fizetési kötelezettsége nem keletkezik” – jelentette ki Simó az alpolgármestert egyes szám harmadik személyben idéző jegyzőkönyv szerint.
Az alpolgármester elfelejtette hozzátenni, hogy a szabálytalanságot annak idején a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium állapította meg, majd T. Mészárosék jogorvoslati kérelmét a Miniszterelnökség utasította el mint megalapozatlant.
Egy goromba levél T. Mészáros Andrástól
Az erd.hu-n nyilvánosságra hozott beszámolón és jegyzőkönyvön kívül az önkormányzat tulajdonában álló, közpénzből működtetett erdmost.hu közmeghallgatási tudósításában egy mondatot sem vesztegetett az érdi polgár által feltett 1,4 milliárd forintos kérdésére. (Egy másik cím alatt linkelték a közmeghallgatáson kérdezőknek adott válaszok jegyzőkönyvvel összeszerkesztett változatát. A sűrűn gépelt betűtenger 10-12. oldalán olvashatóak a 1,4 milliárd forintos kérdésre adott válaszok.)
Kérdeztük a társulás vezetőjét is – T. Mészáros András egy goromba levélben válaszolt az Átlátszó kérdéseire. Arra a kérdésre, hogy az 1,4 milliárdos malőrrel kapcsolatban milyen konzekvenciát vonták le az általa irányított társulásban, T. Mészáros brüsszelezéssel válaszolt: „Ez a támogatás-korrekció egy olyan vita következménye, amely Brüsszel és Magyarország Kormánya között folyt, ennek Érd és térsége önkormányzatai csak elszenvedői voltak. Az ügy kezelése és megoldása a Magyar Kormány hatáskörébe tartozott.
Az Ön által említett közbeszerzések során mindenben a magyar jogszabályi előírások szerint jártunk el. Másként nem is tehettük, hiszen a közbeszerzési kiírásokat előzetesen ellenőriztetni kellett a Miniszterelnökség illetékes szervezetével. Annak jóváhagyása nélkül ki sem lehetett írni a közbeszerzéseket.
Ennek ellenére utólag a Brüsszel által kiküldött – egész Magyarországot érintő vizsgálatot folytató – ellenőrök azt állították meg, hogy a magyar közbeszerzési törvény – önkormányzatokra kötelező – előírásai nem voltak összhangban bizonyos EU-s direktívákkal. Ezért – több hasonló projekttel együtt – itt is korrekciót javasoltak.”
Ehhez képest a valóságban az 1,4 milliárdos visszafizetéssel járó szabálytalanságot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium állapította meg, a társulás jogorvoslati kérelmét elutasító döntést pedig a Miniszterelnökség hozta meg.
És hogy miért nem beszéltek ezekről a szabálytalansági ügyekről a 2017. november 14-i – rendkívüli csatornaügyi közgyűlés elé terjesztett beszámolókban?
“Az említett támogatás-korrekció nem érintette sem az érintett ingatlantulajdonosok, sem az érintett önkormányzatok befizetési kötelezettségét, azokat a Magyar Kormány csomagban vállalta rendezni más projektekkel a Brüsszellel folytatott vita lezárásaként. Erről korábban a Közgyűlés nyilvános ülésén már tájékoztattuk a képviselőket” – írta erről T. Mészáros.
A homályos megfogalmazásból az sem derül ki, hogy T. Mészárosék mikor tájékoztatták az érdi képviselőket az 1,4 milliárdos buktáról.
A város polgármestere egy közelebbről nem megnevezett közbeszerzési ügyről 2016. február 25-én tett említést, amikor Szűcs Gábor ellenzéki képviselő azt kérdezte, hogy T. Mészárosék kaptak-e jelzést bármiféle pénzügyi korrekcióról vagy büntetésről.
Akkor T. Mészáros azt felelte: „Van egy nézeteltérés a határidők tekintetében az egyik közbeszerzési eljárással kapcsolatban. Ez a vita majd a bíróságon fog eldőlni. Ha bíróság elé kerül a vitatott kérdés, akkor biztos, hogy a Társulásnak lesz igaza. Természetes van egy alkufolyamat Magyarország, illetve az Európai Bizottság különböző szervezetei között. Ezt az alkut nem tudják befolyásolni. Ennek az alkunak az eredménye is befolyásolja majd, hogy milyen bíróságra kell menni a vitatott közbeszerzési eljárással kapcsolatban.”
|
Az érdi csatornaprojektből 1,4 milliárd forintot kellett visszafizetni az uniónak szabálytalanságok miatt
|
A városvezetés nem verte nagydobra, aztán egyszerűen napirendre tért azon közbeszerzési szabályszegés fölött, amelynek következtében 1,4 milliárd forintot kellett visszafizetni a magyar adófizetők pénzéből az Érd és térségi szennyvízprojekt uniós támogatásából. A magyarázatok meglehetősen ellentmondásosak.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/08/01/az-erdi-csatornaprojektbol-14-milliard-forintot-kellett-visszafizetni-az-unionak-szabalytalansagok-miatt/
|
2018-08-01 12:59:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A hétfőn megjelent Hivatalos Értesítőben tájékoztatta a közvéleményt arról Szepessy Zsolt, hogy az Összefogás Párt feloszlatja önmagát, ezzel pedig megszűnik.
Felhívta a párt hitelezőinek figyelmét arra, hogy „követeléseiket a közlemény közzétételétől számított 90 napon belül jelentsék be az alábbi címen: 1035 Budapest, Miklós utca 13. 8. em. 42. a.” A közlemény azzal zárul, az Összefogás nem kíván alapítványt létrehozni.
A hvg.hu a választások után több cikkben is foglalkozott Szepessy pártjával, akik az április 8-i országgyűlési választáson 66 egyéni jelöltet indítottak. Az országos lista után az ÖP 306, a jelöltek után pedig 67,6 millió forint állami támogatást vehetett fel, ám mivel egyéni körzetekben összesen csak 3166 (!), listán pedig mindössze 1042 választó szavazott rájuk, a többi 1 százalékot el nem érő szervezethez (illetve 2 százalékot el nem ért egyéni képviselőjelölthöz) hasonlóan vissza kell fizetnie a felvett kampánytámogatást.
A volt monoki polgármester ellen számvitel rendjének megsértése miatt jelenleg is büntetőeljárás folyik, miután az ÖP 2014-es kampányelszámolásának szabálytalanságai miatt 2016-ban vádat emeltek ellene.
|
Megszűnt Szepessy Zsolt pártja, az Összefogás Párt
|
A hétfőn megjelent Hivatalos Értesítőben tájékoztatta a közvéleményt arról Szepessy Zsolt, hogy az Összefogás Párt feloszlatja önmagát, ezzel pedig megszűnik. Felhívta a párt hitelezőinek figyelmét arra, hogy „követeléseiket a közlemény közzétételétől számított 90 napon belül jelentsék be az alábbi címen: 1035 Budapest, Miklós utca 13. 8. em. 42. a.” A közlemény azzal zárul, az Összefogás nem kíván alapítványt létrehozni.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20180731_Megszunt_Szepessy_Zsolt_partja_az_Osszefogas_Part
|
2018-07-31 13:01:00
| true | null | null |
HVG
|
Nettó 35,5 millió forintot fizetett ki a kormányzat a Czeglédy-ügy károsultjainak – tudta meg a Nyugat.hu. A portál közérdekűadat-igényléssel jutott hozzá az adatokhoz. Ezekből az látszik, hogy a kormányhivatalok összesen 563 kárigényt tartottak megalapozottnak, így fejenként 63 ezer forint járt mindenkinek.
Czeglédy Csabát, aki szombathely szocialista önkormányzati képviselője volt, ügyvédként pedig az MSZP-t és a DK-t is képviselte, tavaly júniusban tartóztatták le költségvetési csalás gyanúja miatt. A gyanú szerint a politikus vezetésével létrejött bűnszervezet 2011 és 2017 között olyan céghálózatot alakított ki, amely munkaerő-közvetítéssel foglalkozott. Összesen 6,294 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek azzal, hogy a céghálóban részt vevő iskolaszövetkezetek az általános forgalmi adót, illetve a személyi jövedelemadót nem vallották be, vagy ha be is vallották, azt nem fizették meg.
A kormánypárt még tavaly októberben jelentette be, hogy kártalanítani akarják a károsultakat, novemberben a parlament elfogadta az erről szóló törvényt. A fideszes politikusok és a kormánypárti sajtó már az első pillanattól arról beszéltek, hogy Czeglédy szervezetei több ezer diákmunkást károsítottak meg, így összesen százmilliós nagyságrendű kárt okoztak nekik. Arról viszont nem tudtak, hogy Czeglédy cége a letartóztatás előtt a megszokott időnél kicsit korábban a diákmunkások nagyobb részének átutalta a munkabéreket, így végül valamivel kevesebb lett a kár.
Az igények benyújtására megjelölt határidőt egyszer meg kellett hosszabbítani, mivel a portál szerint elsőre kevesen jelentkeztek.
|
35 millió forintot fizetett ki az állam a Czeglédy-ügy károsultjainak
|
Nettó 35,5 millió forintot fizetett ki a kormányzat a Czeglédy-ügy károsultjainak – tudta meg a Nyugat.hu. A portál közérdekűadat-igényléssel jutott hozzá az adatokhoz. Ezekből az látszik, hogy a kormányhivatalok összesen 563 kárigényt tartottak megalapozottnak, így fejenként 63 ezer forint járt mindenkinek.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20180731_35_millio_forintot_fizetett_ki_az_allam_a_Czegledyugy_karosultjainak
|
2018-07-31 13:08:00
| true | null | null |
HVG
|
A Miniszterelnökség Feneketlen-tó melletti óriástelkének privatizátorai 8-900 millió forintnyi sáppal számolhattak, de Lázár János belezavart a bulijukba. Még kancelláriaminiszterként behajtott tőlük félmilliárdot, kirúgta a felelősöket, majd a rendőrség is nyomozni kezdett. Ám a korrupcióellenes lendület megtört – a BRFK máig nem hallgatott ki senkit gyanúsítottként. Rekonstruáltuk az úgynevezett Buda Gardens-ügyet.
A 2014–2018-as ciklus végéhez közeledve szokatlan élménnyel gazdagodott a magyar nyilvánosság. Egy pillanatra úgy tűnt, nem vagyunk következmények nélküli ország, és a politika sem tűri, hogy néhány ingatlanspekuláns lakótelep formájú tájsebet üssön a budai Feneketlen-tó kertvárosias környezetén. Lapunk egy éve kezdett foglalkozni a témával; először arról adtunk hírt, hogy a szentimrevárosi helyi közösség civil mozgalmat indított a „túldimenzionált” terv ellen, majd kiderítettük, hogy az érintett terület nem sokkal korábban még a Miniszterelnökség, pontosabban a tárca által felügyelt Építésügyi Minőség-ellenőrző Innovációs (ÉMI) Nonprofit Kft.-t egyik legértékesebb vagyoneleme volt. A telket ráadásul az állami cég korabeli vezetője, Henn Péter és baráti köre privatizálta ki Lázár János alól, majd adta tovább másodpercek alatt a végső tulajdonos Buda Gardens Ingatlanfejlesztő Befektetési Alapnak.
Írásunk megjelenése után a kancelláriaminiszter közölte: a Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal (Kehi) fogja feltáratni a történteket, s bár Hennt három hónappal korábban hivatalos indoklás nélkül menesztette az ÉMI éléről, a volt cégvezérhez köthető igazgatókat már cikkünkre hivatkozva rúgatta ki utólag a nonprofit kft.-től. A XI. kerületi képviselő-testület változtatási tilalmat rendelt el a Buda Gardens fejlesztési területére, a BRFK korrupció elleni osztálya pedig nyomozni kezdett a Feneketlen-panama miatt, de kormányzati körökből egyértelművé tették lapunknak: a parlamenti választásokig „nem érdeke senkinek, hogy a rendőrség gyanúsítottakat produkáljon”. Az elmúlt hetekben a Heti Válasz írásban érdeklődött a Kehinél, illetve a központi kommunikációt koordináló Miniszterelnöki Kabinetirodánál az ÉMI-telekprivatizációról készült jelentések állásáról és tartalmáról, de nem kaptunk választ – megtudtuk viszont, hogy a BRFK még nem hallgatott ki senkit gyanúsítottként. És hát, ugye, időközben az ÉMI-vasat ütögető Lázár János is kikerült a kabinetből.
A korábbi kormányzati felbuzdulás utáni kínos csendet tapasztalva úgy döntöttünk: háttérbeszélgetéseket folytatunk olyanokkal, akik közelről követték a Buda Gardens-sztorit – állami vagy magánoldalról –, és igyekszünk rekonstruálni a tranzakciósorozatot. Miként az ÉMI-telekbotrány stációit bemutató alábbi összeállításból kiderül, Lázár már a Heti Válasz cikkei előtt titkos „vérengzést” rendezett a Miniszterelnökségen. Forrásaink szerint ez az ügy vezetett legfőbb bizalmasa, az ÉMI-t addig közvetlenül felügyelő Sonkodi Balázs stratégiai államtitkár lemondásához (illetve tanácsadóvá fokozásához) és Henn Péter kiradírozásához a közszférából.
Több informátorunk is egyértelművé tette: az ingatlant eladó ÉMI és a Buda Gardens-csapat közé iktatott, Henn bizalmasai által fémjelzett sápszedő cég (Walnut Estate Zrt.) eredetileg 8-900 milliós közvetítői „jutalékot” nyelt volna el, de Lázár a tranzakció pénzügyi zárása előtti napokban – értesülvén a mutyiról – félmilliárdot még kiparancsolt az elkövetőkből. Arról ugyanakkor egyik informátorunk sem hallott, hogy az egykori kancelláriaminiszter bármit is tett volna a volt ÉMI-bázis visszaállamosításért, azaz az eredeti állapot helyreállításárért. Egyik forrásunk szerint Lázár azért nem vitte szélesebb nyilvánosság elé az ügyet, mert a Heti Válasz tavaly októberi cikkéig nem látott a történet mélyéig, csak abban volt biztos, hogy Henn nem felfelé tornászta az eladási árat, hanem lefelé. „Hatékonyabbnak gondolta, ha 500 milliót azonnal begyűjt az államnak, és ezzel levédi magát, mint azon agyalni a jogászaival, hogy hanyag vagy hűtlen kezelés, esetleg csalás gyanúja merülhetett fel – és beterelni a témát egy bizonytalan végkimenetelű büntetőeljárásba.”
Egy biztos: a Szentimrevárosban élők lényegében fellázadtak a Buda Gardens-terv ellen. A XI. kerületi vezetés eddig nem is merte a képviselőtestület elé vinni a volt ÉMI-területre vonatkozó új építési szabályzat elfogadását – hiszen ez egyet jelentene a változtatási tilalom feloldásával. Ráadásul van esély a további odázásra, hiszen tudomásunk szerint olyan kormányrendelet-módosítás készül, amely 2019 végéig kitolná a helyhatóságok számára kötelezően előírt építésiszabályzat-újításokat. Ha tényleg így dönt a kabinet, csak a kerületi politikusokon múlik, hogy a jövőre esedékes önkormányzati választások előtt lesz-e kapavágás a Buda Gardens-telken. Ahova az újabb elképzelések szerint már nem lakó-, hanem gigantikus irodatelep épülne – mely ötlet persze szintén népszerűtlen a szentimrevárosiak körében.
Az ÉMI-telekbotrány stációi
2014 DECEMBERE: A Miniszterelnökség, miután a nemzeti fejlesztési tárcától átveszi a XI. kerületi Diószegi útról Szentendrére költöztetett Építésügyi Minőség-ellenőrző Innovációs (ÉMI) Nonprofit Kft.-t, Henn Pétert ültette az állami társaság élére. A tulajdonosi jogokat a stratégiai ügyekért felelős államtitkár, Sonkodi Balázs gyakorolja. Henn ekkoriban – 2015 végéig – a Magyar Cserkészszövetség (MCSSZ) ügyvezető elnökeként is regnált.
2015: Henn Péter megpróbálja állami cégeknek eladni – sikertelenül – a Diószegi út 37. szám alatti, osztatlan közös tulajdonú telek ÉMI-re eső hányadát. Ez a teljes ingatlan 11826/18141-ed része. Ekkor még társtulajdonos a területen a mosószerekkel, szépségápolási cikkekkel kereskedő Henkel-csoport (5796/18141) és az osztrák Warimpex (519/18141).
2016 ELEJE: Az ÉMI Kft. elhatározta, hogy a „piacon” értékesíti a maga 65,19 százaléknyi telekrészét.
2016 JÚNIUSA: Bejegyzik a Walnut Estate Zrt.-t, melynek meghatározó tulajdonosa Tekse Balázs, aki – mint a cserkészszövetség volt nevelési igazgatója – Henn Péter bizalmi köréhez tartozik. A magáncég azonnal megvásárolja a Warimpextől a Diószegi-terület 2,86 százalékát, melyet aztán közel 280 millió forintos értéken szerepeltet a mérlegében. A Walnut ezzel elővásárlási jogot is szerez az ingatlan többi részére.
2016 JÚLIUSA: Az ingatlanpiacon korábban semmilyen aktivitást nem mutató Tekse Balázs (pontosabban az általa jegyzett Pro Invento Kft.) 120 millió forintért megveszi az Égszi Senior Kft. nevű mérnökcéget is, amely egy IX. kerületi irodahelyiség tulajdonosa. Forrásaink szerint Tekse ebben az ügyben is strómani küldetést teljesíthetett.
2016 ŐSZE: Az ÉMI saját honlapján és az újbudai önkormányzat egyik hirdetőtáblájára „eldugva” teszi közzé felhívását a Diószegi úti telekeladásról. A „pályázatra” két, egymással rokonítható hátterű cég jelentkezik: az Első Magyar Ingatlanfejlesztő (Emaing) és a Walnut Estate Zrt. A magasabb árat kínáló Walnut ajánlatát érvényteleníti a kiíró.
2016 DECEMBERE: Az ÉMI végül az érvénytelenített ajánlatot adó Walnuttal köt adásvételi szerződést, ráadásul az Emaing által kínált, 1,03 milliárd forintos alacsony áron, hiszen a Tekse-cégnek van elővásárlási joga, és ezzel él is. A Walnutnál egyetlen hétig parkol a telek, ezután – a Warimpextől „jött” 2,86 százalékkal együtt – továbbadják a Buda Gardens Ingatlanfejlesztő Befektetési Alapnak.
2017 MÁJUSA, JÚNIUSA: Lázár János értesül az ÉMI-telekmutyiról, és parancsba adja Henn Péternek, hogy az ügyletet ne 1,03 milliárdos, hanem 1,529 milliárdos áron zárják (ez az összeg vélhetően megegyezik a Walnut eredeti ajánlatával). Ekkor lemond államtitkári pozíciójáról az ÉMI-nél a tulajdonosi jogokat gyakorló Sonkodi Balázs, majd a kancelláriaminiszter eltávolítja az állami társaság éléről Henn Pétert. A nyilvánosság ekkor még semmit sem tud a nagy Feneketlen-bizniszről.
2017 AUGUSZTUSA: Megjelenik az első Heti Válasz-cikk a témában, melyben jeleztük: Újbudán kezdenek elszabadulni az indulatok, ugyanis a kertvárosias környezetbe három óriástömböt „ültetne” egy fejlesztőcsoport – Buda Gardens márkanéven – 350 lakással és 500 parkolóhelyes mélygarázzsal.
2017 OKTÓBERE, NOVEMBERE: Szentimrevárosi polgárok egy csoportja Hoffmann Tamás kerületi polgármesternél tiltakozik – majd online petíciót indít – a Buda Gardens-terv ellen. Megjelenik a második Heti Válasz-cikk, melyben feltártuk az ÉMI-telekprivatizáció főbb részleteit és Henn Péter szerepét. Írásunk nyomán több feljelentés születik, Lázár János vizsgálatra utasítja a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt, illetve további felsővezetőket távolíttat el az ÉMI-től, majd a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya hűtlen kezelés gyanúja miatt kezd nyomozni a témában. Közben az újbudai képviselő-testület változtatási tilalmat rendel el a Buda Gardens-projekt területére – legalábbis az új kerületi építési szabályzat elfogadásáig.
2018 FEBRUÁRJA, MÁRCIUSA: Riadót fújnak a korábbi online petíciót jegyző szentimrevárosi civilek, hiszen a XI. kerületi önkormányzat első félévi üléstervében szerepel a volt ÉMI-területet is magában foglaló zóna új építési szabályzatának elfogadása – ami zöld jelzést adna a Buda Gardens-fejlesztésnek. Közben a Heti Válasz jogerősen pert nyer Henn Péter ellen, aki kilenc pontban igazíttatta volna helyre az őt leleplező eredeti cikkünket.
2018 MÁJUSA: Az ekkor publikált 2017-es Walnut-mérlegből kiderül, hogy a Walnut végül 1,8 milliárdot volt kénytelen kiadni a Warimpex- és az ÉMI-telekrészekre, a tranzakciósorozat bevételi oldalán azonban így is bő 2,2 milliárd szerepelt. A tiszta, adózott nyereség pedig 279 millió forint, vagyis Henn köre ennyit azért – Lázár János utólagos beavatkozása ellenére is – tudott keresni. Ráadásul mindehhez elenyésző pénzügyi kockázatot kellett vállalnia a Walnutnak, hiszen kiadásai meghatározó részét a Buda Gardens fejlesztője állta (előleg formájában). Összegezve: ha a 2016 júniusi Warimpex–Walnut-bizniszre, vagyis a 2,86 százaléknyi telekrészért fizetett 280 millióra piaci alku eredményeként tekintünk, akkor az állam akár 6,5 milliárdot is kaphatott volna az ennél 23-szor nagyobb ÉMI-területért. Ez persze csak elmélet, hiszen a Walnut nyilván nem pusztán egy ingatlandarabkáért adott ki 280 milliót, hanem a benne „rejlő” elővásárlási jogért is. Szakértőink szerint azonban ha Henn Péter normálisan pályáztat, az az államnak négymilliárd körüli bevételt hozhatott volna, vagyis a Buda Gardens-csapat féláron jutott hozzá az exkluzív budai fejlesztési területhez. És ebből a pénzből még a Walnut is jelentős „jutalékot” szedett – ugyancsak az állam kárára.
2018 JÚNIUSA, JÚLIUSA: Az újbudai képviselő-testület mégsem veszi napirendre a volt ÉMI-területre vonatkozó új építési szabályzat elfogadását – vagyis a helyiek követelésének engedve érvényben hagyja a változtatási tilalmat. A telekprivatizációt érintő nyomozás határideje elvileg július 26., de BRFK még hosszabbíthat. Lapzártánkig senkit nem hallgattak ki gyanúsítottként.
(Nyitóképünkön Lázár János, Sonkodi Balázs és Henn Péter)
|
Buda Gardens-ügy: Lázár vérengzést rendezett a Miniszterelnökségen
|
A Miniszterelnökség Feneketlen-tó melletti óriástelkének privatizátorai 8-900 millió forintnyi sáppal számolhattak, de Lázár János belezavart a bulijukba. Még kancelláriaminiszterként behajtott tőlük félmilliárdot, kirúgta a felelősöket, majd a rendőrség is nyomozni kezdett. Ám a korrupcióellenes lendület megtört – a BRFK máig nem hallgatott ki senkit gyanúsítottként. Rekonstruáltuk az úgynevezett Buda Gardens-ügyet.
| null | 1 |
http://valasz.hu/itthon/buda-gardens-ugy-lazar-verengzest-rendezett-a-miniszterelnoksegen-129175
|
2018-08-01 13:13:07
| true | null | null |
Heti Válasz
|
Vállalkozás;beruházás;szálloda;kemping;Keszthely;Fonyód;egyesületek;Tiborcz István;Kiss Zsófia;
2018-05-16 20:29:00
Egymilliárdból építhet fonyódi szállodát a Tiborcz-közeli egyesület
A Pelso Sportegyesület csak tavaly alapították, de máris gigaberuházásban gondolkodnak. A háttérben Orbán Viktor veje tűnik fel.
Kövér megbízás bukkant fel szerdán a Közbeszerzési Értesítőben: a Pelso Polgári Sportegyesület 955 millió forintot fizet a H&H Development Kft.-nek egy háromcsillagos, 90 fő ellátására alkalmas szálloda tervezéséért és kivitelezéséért.
A megjelölt, focipálya melletti területen egyébként most is egy sportszálló áll, ennek bontása azonban nem tartozik bele a Pelso-féle közbeszerzésbe.
Az ügyben több momentum is érdekes lehet: korábban az Index számolt be róla, hogy a Pelso egyesületet 2017 februárban alapították, de már áprilisban komoly pályázóként jelentkezett a fonyódi focipálya területére, ahova – a portál értesülései szerint – szintén szállodát akartak építeni, és akkor 200 millió forintot ajánlottak a pályáért.
Az egyesület bejegyzett címe Keszthely, Martinovics utca 68. Ugyanerre a címre jegyezték be Kovács Ferencet is – ő annak a keszthelyi kikötőnek a vezérigazgatója, amit korábban Tiborcz Istvánék vettek meg. Talán az sem véletlen egybeesés, hogy a Pelso egyesület elnöke az a Kiss Zsófia, aki közvetetten szintén kapcsolódik Tiborcz üzleti köreihez: 2018 április 17-ig a szintén Tiborcz-érdekeltséghez tartozó FND Kemping Kft. ügyvezetője volt – a cég annak kapcsán került a hírekbe, hogy rengeteg fát vágtak k i a fonyódi Napsugár kemping területén, valószínűleg egy nagyobb beruházás előkészítéseként.
Az pedig csak hab a tortán, hogy a Pelso tenderét egy olyan vállalkozás nyerte el, ami az Opten nyilvántartása szerint utóbbi két évben csak 30-31 milliós éves nettó árbevételt produkált. A H&H Developments székhelyét a terézvárosi Szinyei Merse utca 10 alá jegyezték be – több mint ezer, üzemelő vagy éppen kényszertörlés alatt álló céggel együtt. A cég ügyvezetője egy kisgyőri férfi, akihez jelenleg két működő és hat törölt vállalkozás tartozik a cégnyilvántartás alapján.
|
Egymilliárdból építhet fonyódi szállodát a Tiborcz-közeli egyesület
|
A Pelso Sportegyesület csak tavaly alapították, de máris gigaberuházásban gondolkodnak. A háttérben Orbán Viktor veje tűnik fel. Az egyesület bejegyzett címe Keszthely, Martinovics utca 68. Ugyanerre a címre jegyezték be Kovács Ferencet is – ő annak a keszthelyi kikötőnek a vezérigazgatója, amit korábban Tiborcz Istvánék vettek meg. Talán az sem véletlen egybeesés, hogy a Pelso egyesület elnöke az a Kiss Zsófia, aki közvetetten szintén kapcsolódik Tiborcz üzleti köreihez: 2018 április 17-ig a szintén Tiborcz-érdekeltséghez tartozó FND Kemping Kft. ügyvezetője volt – a cég annak kapcsán került a hírekbe, hogy rengeteg fát vágtak k i a fonyódi Napsugár kemping területén, valószínűleg egy nagyobb beruházás előkészítéseként.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/1159970_egymilliardbol-epithet-fonyodi-szallodat-a-tiborcz-kozeli-egyesulet
|
2018-05-16 14:44:00
| true | null | null |
Népszava
|
Egy sárga logóval felmatricázott teherautó fordult ki Orbán Viktor apjának gánti kőbányájából július 26-án 11 óra 20 perckor. A következő bő egy órában még hat másik, ugyanilyen matricát viselő kamion hajtott ki a telepről nagy porfelhőt hagyva maga után.
A sárga logón egy vakond látható, amely egyik kezében egy ásót tart, a másikkal pedig egy munkagépet húz maga után. A matricán egy cégnév is szerepel: Vakond Via Kft. Ez a társaság a Duna Csoportként ismert építőipari konglomerátum tagja, amely az elmúlt években – több esetben az Orbán Viktorral jó személyes viszonyt ápoló Mészáros Lőrinc cégeivel társulva – sorra nyert el nagyértékű állami megbízásokat. Az együtt végzett munkák mellett más kapcsolat is van a cégcsoport és Mészáros között: a Duna Csoport meghatározó tulajdonosának, Szíjj Lászlónak közös cége is van a mára az ország egyik leggazdagabb emberévé vált egykori felcsúti gázszerelővel.
A Vakond Via Kft. nem válaszolt a szállítmányok tartalmával és úti céljával kapcsolatos kérdéseinkre, de legutóbbi üzleti beszámolója szerint a társaság tevékenységét elsősorban a cégcsoport zászlóhajójának számító Duna Aszfalt kivitelezési munkái kötik le. A cégcsoport holnapján fellelhető információk szerint ezek jellemzően közpénzből megvalósuló nagyberuházások, például útépítések és csatornázások. A Direkt36 korábban egy cikksorozatban mutatta be, hogy ilyen munkákban jelentek meg beszállítóként és alvállalkozóként az Orbán Viktor apjának és testvéreinek tulajdonában álló cégek is.
A Vakond Via teherautói láthatóan gyakori vendégek a Fejér megyei Gánt közelében elterülő bányatelepen. Nemcsak július 26-án tűntek fel a vakondos matricával feldíszített kamionok, hanem egy héttel korábban is lehetett látni a cég járműveit az Orbán-bányánál, ahol egyébként is nagy a forgalom. A Direkt36 munkatársának látogatásai során folyamatosan érkeztek a teherautók az Orbán apjának többségi tulajdonában lévő Dolomit Kőbányászati Kft. nevű cég telepére. A legtöbb teherautón nincs jelzés, így csak ritkán derül ki egyértelműen, hogy mely cég szállítja a terméket.
37 percnyi forgalom 1 percbe sűrítve
Megkerestük a Dolomit Kft.-t is több kérdéssel, de ők szokásuknak megfelelően nem reagáltak ezekre.
A Mészáros-kapcsolat
Nem ez az első alkalom, hogy kiderül, a közbeszerzéseken taroló, Mészáros Lőrinchez kötődő vállalkozói kör üzleti kapcsolatban áll az Orbán családdal. Ahogy azt egy tavalyi cikkünkben bemutattuk, a Duna Aszfalt a Dolomit Kft.-től rendelt aknaelemeket egy néhány évvel ezelőtti budapesti csatornázási munkához. Hasonló beruházáson dolgozhat most is a cégcsoport, a Vakond Via egyik teherautója ugyanis éppen ilyen, csatornázáshoz használt betonelemekkel megrakodva hagyta el a gánti telepet július 26-án.
Voltak példák arra is, hogy közvetlenül Mészáros Lőrinc vásárolt a miniszterelnök családjának cégeitől. A Duna Aszfalt mellett a Mészáros és Mészáros Kft. is részt vett az elmúlt pár évben lezajlott budapesti csatornázási munkákban, és a cég ehhez aknaelemeket és murvát is rendelt a Dolomit Kft.-től. Mészáros Lőrinc építőipari cége ezen felül korábban vásárolt termékeket az Orbán család egyik kisebb cégétől, a Gánt Kő és Tőzeg Termelő és Kereskedelmi Kft.-től, derült ki a társaság cégbírósági irataiból.
Mészáros Lőrinc cégeinek és a Duna Csoport felemelkedése nagyjából egy időben zajlott azzal, ahogy 2013-2014 körül elkezdett háttérbe szorulni Simicska Lajos, Orbán Viktor korábbi gazdasági szövetségese. Mészáros és Szíjj cégei ez után sorra nyerték az építőipari közbeszerzéseket, több esetben közös konzorciumok tagjaként. Korábban együtt dolgoztak például egy alföldi vízminőségjavító programon, tavaly pedig elnyerték az M8-as autóút új szakaszának építésére szóló, 69 milliárd forintos megbízást.
Emellett van több közös érdekeltségük – például a CLH Hűtés- és Klímatechnikai Kft. -, és korábban a cégeik révén tulajdonostársak voltak egy ingatlanfejlesztő vállalkozásban is.
Az állami megbízásoknak köszönhetően mindketten nagy vagyonra tettek szert. A Forbes magazin legfrissebb listája szerint Mészáros az ország nyolcadik, Szíjj pedig a kilencedik leggazdagabb embere. Az újság szerint mindketten nagyjából 105 milliárd forintos vagyonnal rendelkeznek.
Nem aggódnak a jövő miatt
Közel sem ilyen szinten, de látványos növekedést produkáltak az Orbán apjának és két testvérének érdekeltségébe tartozó cégek is. Három legfontosabb vállalkozásuk – a Dolomit Kft, a Gánt Kő Kft, és a szállítmányozással foglalkozó Nehéz Kő Kft. – tavaly közel 5 milliárd forintnyi bevételt termelt, ami majdnem a duplája az 5-6 évvel ezelőtti forgalomnak. Eközben a magánvagyonuk is jelentősen gyarapodott, az elmúlt 3 évben ugyanis több mint 6 milliárd forintot vettek ki osztalékként ezekből a cégekből, igaz, ennek egy részét a Dolomit Kft. kisebbségi tulajdonosai, az Orbán családhoz rokoni szálon nem kötődő üzlettársak kapták.
Ha van egy fontos történeted, oszd meg velünk biztonságos csatornákon!
Úgy tűnik, hogy a családi vállalkozások irányításában főszerepet játszó Orbán Győző – a miniszterelnök édesapja – nem aggódik amiatt, hogy kedvezőtlenre fordulnának az üzleti kilátásaik. A Dolomit Kft. idén áprilisi taggyűlésén döntött arról, hogy úgy fizetnek ki 2,5 milliárd forintnyi osztalékot, hogy annak többségét a korábbi években felhalmozott tartalékból fedezik. A jegyzőkönyv szerint ekkor Orbán Győző igyekezett megnyugtatni tulajdonostársait, hogy az osztalékfizetés nem fogja veszélyezteti a cég fizetőképességét.
|
Nagy a forgalom az Orbán-bányánál, és gyakran feltűnnek Mészáros Lőrinc üzlettársának teherautói is
|
Egy sárga logóval felmatricázott teherautó fordult ki Orbán Viktor apjának gánti kőbányájából július 26-án 11 óra 20 perckor. A következő bő egy órában még hat másik, ugyanilyen matricát viselő kamion hajtott ki a telepről nagy porfelhőt hagyva maga után.
| null | 1 |
https://444.hu/2018/08/01/nagy-a-forgalom-az-orban-banyanal-es-gyakran-feltunnek-meszaros-lorinc-uzlettarsanak-teherautoi-is
|
2018-08-01 06:42:00
| true | null | null |
444
|
Fidesz;honlap;üvegzseb;
2018-08-01 15:23:01
Semmi meglepő: drágább lett a Fidesz honlapja
Két éves szerződést kötött a kormánypárt a nemzeti konzultációs felületet kidolgozó Damit Kft.-vel, a cégben egy kormányközeli nagyvállalkozó is tulajdonos.
Zsíros szerződést kötött a Damit Informatika Kft. a Fidesz parlamenti frakciójával: a Kocsis Máté által szignált megállapodás szerint a Damit 24 hónapra, 2018. június elseje és 2020. május vége között, 73,1 millió forintért üzemelteti és fejleszti a kormánypárti honlap szervereit, informatikai rendszerét.
A cég már 2014 óta dolgozik a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának, áraik azonban most emelkedtek: a havi 2,54 millió forint helyett havonta 3,048 millió forintért dolgoznak a fidesz.hu üzemeltetésén – derül ki a parlament üvegzseb oldalán közzétett szerződésből.
Levélben fordultunk a cég ügyvezetőjéhez, Dorn Andráshoz, hogy megtudjuk, mi indokolta a drágulást, és milyen fejlesztéseket vállaltak a webfelületen. A Népszavának névtelenül nyilatkozó szakértő szerint ez nem feltétlenül jelent kiugró áremelést, a többletet okozhatja a rendszergazdák növekvő bérigénye, esetleg egy új szerverterem bérleti díja is. Legyen bármi az ok, Damittól egy nap után sem érkezett válasz; ha reagálnak, frissítjük cikkünket.
A Damit neve nem először jelenik meg kormányközeli összefüggésben: a Tigra Kft.-vel karöltve ők fejlesztették a Deutsch Tamás által beharangozott, internetről szóló nemzeti konzultáció honlapját is, az Origo cikke szerint 12,7 millió forintért.
A Damitban és a Tigrában egyaránt tulajdonos Vertán György nagyvállalkozó: a Figyelő korábbi (azóta már nem elérhető) cikke szerint pedig a Tigra-csoport a 2010-es kormányváltás után átvilágításokat végzett különböző kormányzati szerveknek.
Erősíti a kapcsolatot, hogyVertán érdekeltségei vásárolták meg, majd adták tovább az államnak a választási informatikai szotftvert is kifejlesztő Idomsoft Zrt.-t. A Tigra Kft. egy sor minisztériumnak és állami szervnek dolgozott már, így Honvédelmi Minisztériumnak, Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalnak, az ORFK-nak, a Nyugdíjbiztosítónak és a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nek – de többek között ők fejlesztették le az OrszágOS Mentőszolgálat menetirányítási rendszerét is.
A Tigra nevére keresve a parlamenti üvegzseb oldalon is több szerződést találhatunk: 2015-ben több mint százmillió forintért szállítottak le „számítógéprendszereket” az Országgyűlésnek, és Oracle-termékekkel kapcsolatos szolgáltatásokat is elláttak a parlamentben.
|
Semmi meglepő: drágább lett a Fidesz honlapja
|
Két éves szerződést kötött a kormánypárt a nemzeti konzultációs felületet kidolgozó Damit Kft.-vel, a cégben egy kormányközeli nagyvállalkozó is tulajdonos.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3003545_semmi-meglepo-dragabb-lett-a-fidesz-honlapja
|
2018-08-01 15:23:00
| true | null | null |
Népszava
|
A sci-fik világa elevenedik meg a valóságban, ahogy az idősek elhasználódott testrészeit kicserélik. Új szemlencse, új térd és csípő – tömegesen végzik az operációkat. De hogy jön ide a hálapénz? Egy nem jogerősen két év börtönre ítélt orvos példája.
Az orvos vesztét egy betegének Egyiptomban történt saroktörése okozta. Kathy Attila vitorlázni és búvárkodni ment a barátaival, amikor megsérült a lába. Műteni kellett, de az afrikai országban csak rögzíttette a sérülését, majd itthon a reptérről a budapesti Péterfy utcai kórház baleseti sebészetére hajtatott. Ami ezután történt, az öt éve bejárta az egész magyar sajtót, mivel az őt ellátó Sz. Gáspár ortopédsebész a 10 ezer forintos hálapénzre azt felelte: ennyit két perc alatt iszik el a barátaival, és akinek vitorlázni van pénze, annak legyen orvosra is.
A közvélemény hevesen reagált a hírre: más betegek is jelezték, hogy korábban hasonlóan jártak, a kórházigazgató etikai vizsgálatot indított, melynek végén az orvost eltávolították a kórházból. Ezzel nem ért véget a történet. A rendőrség is nyomozást indított, melynek során kiderült: bár az ilyen kikényszerített hálapénzről szóló történeteket nehéz bizonyítani, mert ritkán van tanú, és ez sokakat visszariaszthat a feljelentéstől, ha sok emberrel esik meg hasonló, az is a bizonyítás egy módja.
Egy kis torzítás
Az orvosnak éppen az lett a veszte, ami évtizedek óta vita tárgya a magyar egészségügyben. Vagyis hogy a hálapénzes viszonyok miatt nálunk a baleseti és az ortopédiai sebészetet ugyanazok az orvosok művelik. Tehát egy alapvetően sürgősségi, vagyis elhivatottságon és nem hálapénzen alapuló orvosi szakágat, a balesetit, és egy nagyon is pénzeset, az ortopédiát. Hiszen ki indul el minden reggel úgy otthonról, hogy egy borítékot is bekészít a táskájába az orvosnak, hátha a lábát töri? Ellenben az ortopédián hónapokkal előre ismert a műtét időpontja, s mindenki tudja, hogy fizetni kell, és a legtöbben meg is teszik. Sz. Gáspár a jelek szerint összekeverte a szezont a fazonnal, mert a nem hálapénzes területért is pénzt követelt.
A vitorlásügy hatására a rendőrség kikérte az orvos által műtött betegek listáját, és végigkérdezte őket hálapénzes tapasztalataikról. Így végül közel öt év után a Pesti Központi Kerületi Bíróság Sz. Gáspárt kilencrendbeli vesztegetés elfogadásának bűntettében mondta ki bűnösnek, mert hálapénzt kapni nem bűncselekmény ugyan, de az már igen, ha azt az orvos kéri. A vádirat szerint a sebész ezt tette, és meglehetősen változatos formában: 2009 és 2013 között esetenként előre közölte, mennyibe fog kerülni az egészségbiztosító által finanszírozott műtét, de volt, hogy az operáció után határozta meg, mekkora összeget tart elfogadhatónak. Alkudozott a honoráriumként elvárt summáról, és bizonyítani tudták, hogy egy betegének a részletekben történő fizetés lehetőségét is felajánlotta – közli lapunkkal Ibolya Tibor fővárosi főügyész. S bár nem jellemző, hogy orvosokat letöltendő börtönbüntetésre ítéljenek, ez alkalommal – nem jogerősen – ez történt, és a bíróság a sebészt három évre orvosi hivatása gyakorlásától is eltiltotta.
Térdcsere
A történet azért érdekes, mert az utóbbi években alapvető változás állt be a magyar egészségügyben is. Megvalósulni látszik a sci-fik világa, ahol az emberek időnként „nagygenerálra” vonulnak, hogy kicseréltessék elkopott testrészeiket. Cikkünkben részletesen nem érintjük, de említésre érdemes, hogy 2016-ban a leggyakoribb magyarországi műtét az idősek lencsecseréje volt; 87 ezer szürkehályog miatti műtétet végeztek – apró műlencsével helyettesítették a páciens által elkoptatott természetes darabot. Az összes magyarországi műtét négy százalékát tette ki ez a beavatkozás. A leggyakoribb bonyolult műtétek rangsorában pedig a tizedik helyen állnak a térdprotézis-beültetések, és nyolcadikak lennének a csípőcserék, ha a protézis minőségétől függően nem két címen tartanák őket nyilván. Az ortopédiai nagy műtétek tehát bekerültek a top 10-be, miközben az ortopédsebészek száma nem tartott lépést az egyre növekvő feladatokkal. És itt kapcsolódunk a bírósági történethez, mert hálapénz ott jelentkezik, ahol hiány van forrásból, műtéti kapacitásból, emberségből, minőségből. Az ortopédiában pedig óriási a mennyiségi és a minőségi hiány is.
Nagy lépésekkel megkezdtük a felzárkózást a fejlett országokhoz, ahol a test elöregedő részeinek cseréje már a 2000-es évek eleje óta tömeges gyakorlat. Korábban az idősek mozgássérültté váltak, ahogy falun még ma is gyakori látvány a kerékpárra támaszkodó, de arra soha fel nem ülő, féloldalra bicegő vagy dongalábú idős asszony. Pedig ez csípő- vagy térdprotézissel orvosolható.
Tíz éve óriási volt a lemaradásunk Ausztria, de még az orvostechnológiai újdonságokra nyitott Csehország mögött is: az osztrákok két és félszer annyi csípőbeültetést végeztek, a csehek pedig 68 százalékkal többet, mint Magyarország (százezer főre vetítve). Azóta felzárkóztunk, de azért a cseheknél ma is harmadával több az ilyen műtét, az osztrákoknál is kétszer annyi, mert a beavatkozások számában visszatükröződik egy ország gazdasági fejlettségének szintje is.
A közeledés annak köszönhető, hogy talán ez az egyetlen pont, ahol a betegek az utóbbi években képesek voltak nyomást gyakorolni a magyar egészségpolitikára, tömegesen fordulva orvoshoz a műtétet kérve, másrészt a közvélemény erőteljesen kifogásolta a várólisták hosszát. De ma is van két olyan intézmény Magyarországon, ahol az egészségbiztosító kimutatása szerint 500 napnál többet kell várni egy csípőműtétre (Miskolcon és a fővárosi Honvéd Kórházban). A „300 naposok klubjába” is öt kórház tartozik; ez 300 fájdalommal teli nap, és nem mindegy, hogy az orvos miként ítéli meg, „megérett-e már a helyzet” a protézis beültetésére, vagy vár még néhány hónapot, esetleg a hathatós segítséget nem nyújtó fizioterápiára utalja a beteget, listára sem veszi. Van bőven olyan pillanat, amikor az érintett úgy érezheti, lendíthet a helyzetén, ha előveszi a borítékot. (Szerencsére minden szakterületen vannak olyan elkötelezett orvosok, akik ezt nem fogadják el.)
Csak maszekban
A térdprotézisnél még rosszabb a helyzet: 600 napon túli várakozás három intézményben van (Miskolcon, a Honvéd Kórházban és Győrött). S nyilván nem vigasztalja az érintetteket, hogy korábban erre a műtétre öt-hét évet kellett várni. Az elmúlt másfél évtizedben a beavatkozások rutinná váltak, Magyarország is azért tud több protézist vásárolni, mert az eszközök jóval olcsóbbak lettek. Míg 2009-ben az OECD-országok átlagosan 7300 eurót fizettek egy csípőprotézis-műtétért, 2015-ben már csak 5600 eurót.
Persze létezik olyan kórház, ahol rögtön sorra kerülnek a betegek, és lehetőség van arra is, hogy bárki, lakóhelyétől függetlenül ott operáltassa meg magát, s a műtét költségeit az egészségbiztosító kifizesse. Miért nem mozdulnak hát? Erre is van példa, de vajon honnan tudható, hogy azért nincs várólista, mert ezek jól vezetett intézmények, vagy rosszul operálnak, ezért kerülik őket az emberek? A biztosított nem kap fogódzót; a protézisműtétek mutatják meg talán a leginkább, milyen az, ha az egészségügy gazdátlan, gyenge a szakmai ellenőrzés, és egy forradalmian átalakuló sebészeti területen az orvos elkötelezettségén múlik, hogy megújítja-e a tudását.
A régi és az új között hatalmas a különbség. Máig jelen van a korábbi évtizedek műtéti módszertana: helyenként 25-30 centiméteres horrorsebbel, az inak és az izmok átvágásával operálnak, nem pedig 6-8 centis, a bikinivonalon ejtett bemetszéssel, az izmok és az inak közti rést kihasználva, jóval kíméletesebben oldva meg ugyanazt. Ha erős egészségbiztosító működne nálunk, ellenőreik már a statisztikákat bújva rájönnének, ha egy sebész megragadt a múlt évtized(ek)ben, hiszen az ő betegei tovább fekszenek a kórházban, több szövődménnyel. Persze nálunk egy kórháztól sem veszik el emiatt a finanszírozást, így egyik orvos ezt a „rutint” viszi, a másik meg azt. Ha egy osztályon mindenki megragadt a korábbi gyakorlatnál, akkor az új eljárásokról a betegek sem szereznek tudomást. Ahol viszont akár csak egy sebész is kíméletes módszerrel operál csípőt (vagy térdet), arról rövidesen mindenki értesül, mert az általa operáltak másként mozognak a folyosón, mivel műtéti sérüléseik jóval kisebbek.
Az ortopédiai sebészetben nemcsak mennyiségi, de minőségi is a hiány. Ezt tetézi, hogy több, a modern technológiát ismerő sebész már nem is szerződik állami intézményekkel, mert eltartja őt a magánkórházi fizetőképes kereslet, megél a térdműtétenként 1,2-1,4 millió forintos díjból. Mindennapos tehát a hálapénz ebben a szektorban, a betegeken nagy a nyomás a fizetésre, például a területi különbségek miatt (egy kutatás szerint 2002-ben 52 százalékkal nagyobb esélye volt egy budapestinek protézishez jutni, mint egy észak-alföldinek). Ebbe az irányba tolja őket a várólista, a nagy műtét tétje, és a jó sebészhez kerülés reménye.
De hogyan lesz a hálapénzből bűnügy, nyomozás, vesztegetés? Onnantól válik mindez bűncselekménnyé, ha a beteg nem önként ad, hanem az orvos kér nagyobb összeget, részletfizetést ajánl, vagy – ahogy a nem jogerősen két év börtönre ítélt Sz. Gáspár tette – visszautasítja a neki ajánlott könyvet, mondván, ő helyette pénzt akar. (Bár vesztegetés a bűncselekmény neve, a vesztegetőt, vagyis a beteget nem ültetik a vádlottak padjára.)
Az ügyészi fellebbezés miatt most nyilvánosságra hozott, de még tavasszal született ítélet elrettenthet a hasonló esetektől, de nem oldja meg a protézisműtétek ügyét.
A legfrissebb adatokat csak 2015-ből látjuk (az OECD kétéves csúszással hozza a nemzetközi számokat), de ezek arra utalnak, hogy a csípőprotézis-műtéteknél a 2011-2012-es gyors növekedés az utolsó négy évben megtorpant, inkább stagnálásról beszélhetünk. Emelkedést csak a térdműtéteknél láthatunk. Óriási különbségek vannak a várólisták alakulásában, pedig elvileg az állami egészségügy remek lehetőség volna arra, hogy a különbségeket kiegyenlítsék. Főként azért, mert az ilyen szélsőségek gazdátlanságot sugallnak, ez pedig melegágya a korrupciónak, a hálapénznek.
|
Hálapénzt részletre?
|
Az orvos vesztét egy betegének Egyiptomban történt saroktörése okozta. Kathy Attila vitorlázni és búvárkodni ment a barátaival, amikor megsérült a lába. Műteni kellett, de az afrikai országban csak rögzíttette a sérülését, majd itthon a reptérről a budapesti Péterfy utcai kórház baleseti sebészetére hajtatott. Ami ezután történt, az öt éve bejárta az egész magyar sajtót, mivel az őt ellátó Sz. Gáspár ortopédsebész a 10 ezer forintos hálapénzre azt felelte: ennyit két perc alatt iszik el a barátaival, és akinek vitorlázni van pénze, annak legyen orvosra is.
| null | 1 |
http://valasz.hu/itthon/halapenzt-reszletre-129174
|
2018-08-01 11:01:00
| true | null | null |
Heti Válasz
|
Egyáltalán nem problémázott a száz százalékban az állam tulajdonában lévő, a légi irányító szolgálatot működtető Hungarocontrol Zrt. vezetősége, amikor egy fideszes szervezet pénzt kért tőlük. Nem firtatták a jogcímet, és csak arra koncentráltak, hogy a társaság alapszabálya szerint papírozzák le a támogatási szerződést – ez derült ki azokból a dokumentumokból, amelyeket Demeter Márta LMP-s képviselő perelt ki a társaságtól.
A Fővárosi Ítélőtábla másodfokú, immár jogerős ítélete alapján kellett kiadnia a Hungarocontrolnak a közérdekű adatokat.
A Fidesz-közeli Szövetség a Nemzetért Alapítvány még 2016. július 11-én írt egy másfél oldalas levelet a Hungarocontrolnak. Az alapítvány ad hoc jelleggel felsorolt néhány kulturális rendezvényt, amelyet az elmúlt években szerveztek, illetve megemlítik, hogy 11 éve működtetik a Polgárok Házát. Majd 320 millió forintot kértek a szervezet célkitűzéseinek és programjainak a támogatására.
A Hungarocontrol ezt követően egy két és fél oldalas előterjesztést készített a szeptember 6-i vezetői értekezletre. Ebben leírják, hogy mivel több mint 100 millió forintról van szó, a cég felügyelő bizottságának a véleményére is szükség van, illetve a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz is el kell juttatni a kérvényt előzetes jóváhagyásra. A dokumentumból ugyanakkor kiderült az is, hogy Nemzeti Kommunikációs Hivatal már „hozzájárult a szerződéskötési igényhez”.
Ez azért fontos, mert a kommunikációs hivatal felel azért, hogy az állami cégek „olyan kommunikációs tevékenységet végezzenek, amely összhangban áll a kormányzati kommunikációs célokkal.”
Vagyis előbb járult hozzá a kormányzati propagandahivatal a támogatási szerződéshez, mint hogy a céget felügyelő szakminisztérium egyáltalán tudott volna a dologról.
Ebből egyértelműen következik, hogy a kormányzati kommunikációs célok élveztek előnyt a támogatási szerződés esetében, és nem a köztulajdonban álló vállalat alapvető tevékenysége.
A vezetői értekezletre készült összefoglaló egyáltalán nem foglalkozik azzal a fontos kérdéssel, hogy miért kellene a légi irányítással foglalkozó Hungarocontrolnak egy – papíron – a hazai kulturális élettel és a határon túl élő magyarokkal foglalkozó szervezetet támogatnia.
A szeptember 14-i felügyelőbizottsági ülésre készült immár négy és fél oldalra hízott előterjesztésben már nem mehettek el e fontos kérdés mellett. A Hungarocontrol a döntési alternatívák bemutatása során szó szerint ezt írta:
„Tekintettel arra, hogy a támogatást a társaság nyújtja, pozitív döntés esetén esetén annak előnyei, negatív döntés esetén hátrányai a támogatottnál jelentkeznek”.
Ezt követően kifejtik: a cégnek az a célja, hogy „olyan kezdeményezések élére álljon, amelyek túlmutatnak működési környezetén és amelyek közös értékek megteremtésére alkalmasak”. Nem derül ki ugyanakkor, hogy mik a közös értékek, hiszen az alapítvány nem konkretizálta, hogy mire akarja a légi irányító cég pénzét költeni.
Mindenesetre hat nappal később, az alapítvánnyal kötött szerződésben már konkrétan leírják, hogy a légi irányítás és a repülés népszerűsítésére, illetve környezetvédelemre adják a pénzt, összhangban a cég társadalmi felelősség programjával.
Az alapítvány 2017-es évre vonatkozó beszámolójában azonban nem szerepelnek ilyen jellegű rendezvények. A bíróság honlapján elérhető közhasznúsági jelentésben az alapítvány a Polgárok Házában tartott rendezvényeket tüntette fel, ahol számos kulturális program mellett főként fideszes politikusok és közéleti szereplők – köztük Németh Szilárd, Nógrádi György, Stefka István, Dózsa László és más, az állami tévében gyakran szereplő vendégek – tartottak előadásokat. Egyetlen tavalyi rendezvény sem szólt környezetvédelemről vagy a légi irányítás népszerűsítéséről, azonban a társaságtól kapott pénz megjelenik a feltüntetett bevételek között.
Már sejthető volt, hogy ez így lesz. A hattagú felügyelőbizottsági tagból eleve csak öt ment el arra az ülésre, ahol dönteni kellett a támogatási szerződésről, és csak három szavazott igennel, ketten tartózkodtak. (A dokumentumok itt érhetőek el. A link a dokumentumokat peres úton megszerző Demeter Márta LMP-s parlamenti képviselő Facebook-oldalára visz, ott lehet lapozni az iratok között.)
Demeter Márta szerint egyértelmű, hogy a Hungarocontrol úgy adott közpénzt a fideszes Szövetség a Nemzetért Alapítványnak, hogy semmilyen garanciát nem kért, és semmilyen ellenőrzési pontot nem határozott meg, hogy az alapítvány biztosan légiforgalmi irányítók toborzására és a repülés népszerűsítésére fordítsa a pénzt. Demeter Márta szerint ez felveti a tiltott pártfinanszírozás esetét is, emiatt a pénzzel való elszámolás dokumentumainak kiadására újabb pert indított.
Az ügy azért is rendkívül kínos, mert a Hungarocontrol az egyik legsikeresebb állami vállalat. Tavalyi árbevétele meghaladta a 35 milliárd forintot, nyereségéből 2016-ban és 2017-ben is egymilliárd forint osztalékot fizetett az állami tulajdonosnak. (Vagyis a szóban forgó 320 milliós összeg egyáltalán nem elenyésző – ennyivel több pénz juthatott volna el a költségvetésbe, ha a cég nem adja oda az alapítványnak.)
Nemzetközi szinten is elismerik a magyar légi irányítók munkáját. Ennek köszönhetően kapta meg a Hungarocontrol a Koszovó feletti magas légtér ellenőrzésének a jogát is a NATO-tól. Komoly fejlesztések is zajlanak a cégnél. Olyan modern, repülőtéri irányítási rendszereket fejlesztenek, amelyek feleslegessé teszik a légi irányító tornyokat a repülőtereken.
Nem ez volt ugyanakkor az első eset, hogy közpénzekből gazdálkodó szervezet juttatott támogatás címén szokatlanul nagy összegeket egy kormányközeli civil szervezetnek. Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója szerint a Hungarocontrol által juttatott százmilliók és a Magyar Villamos Művektől a Civil Összefogás Fórumra (CÖF) hulló több mint félmilliárdos közpénzeső egyazon tőről fakadó korrupciós jelenségek: mindkét esetben a politikafinanszírozás korrupciójáról van szó.
A szakember szerint a CÖF a kormánypártok kihelyezett tagozataként vesz részt a kampányokban, hol közterületi plakátolással, hol békemenetek szervezésével. „Sokáig nem lehetett tudni, honnan szerzi az ehhez szükséges temérdek pénzt, most azonban már tudjuk, hogy az adófizetők állják a cechet” – mondta Ligeti Miklós.
Szerinte hasonló a helyzet a Szövetség a Nemzetért Alapítvány esetében is, amely szintén pártpolitikai feladatokat hajt végre, és a CÖF-höz hasonlóan itt sem lehet tudni, hogy miért kap százmilliós nagyságrendben tőkeinjekciót a nemzeti vagyon rovására.
A Transparency International Magyarország évek óta hiába javasolja a politikának a párt- és a kampányfinanszírozás rendbetételét, erre mindmáig nem került sor. Így a politikafinanszírozás – ahogy a rendszerváltoztatás óta mindig – továbbra is a korrupciónak leginkább kitett közpénz-gazdálkodási területek egyike marad.
|
A közpénzégetés szépen dokumentált esete a fideszes alapítvány 300 milliós támogatása
|
Egyáltalán nem problémázott a száz százalékban az állam tulajdonában lévő, a légi irányító szolgálatot működtető Hungarocontrol Zrt. vezetősége, amikor egy fideszes szervezet pénzt kért tőlük. Nem firtatták a jogcímet, és csak arra koncentráltak, hogy a társaság alapszabálya szerint papírozzák le a támogatási szerződést – ez derült ki azokból a dokumentumokból, amelyeket Demeter Márta LMP-s képviselő perelt ki a társaságtól.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20180801/a-kozpenzegetes-szepen-dokumentalt-esete-a-fideszes-alapitvany-300-millios-tamogatasa/
|
2018-08-01 13:34:00
| true | null | null |
G7
|
2018. augusztus 2., 10:05
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) engedélyezte, hogy a Csányi Sándor (OTP és Bonafarm tulajdonos) felvásárolja a a baromfifeldolgozássál foglalkozó Hungerit Zrt. Az ügylet értékét piaci információk 16 milliárd forintra teszik. Az eladó Magyar József, akinek vagyonát a 100 Leggazdagabb magyar kiadvány 19,2 milliárd forintra becsülte, aki ezzel a 57. volt a 100-as listán. A 2017-es adatok szerint a Hungerit 38,4 milliárdos árbevétel mellett 2 milliárdos eredményt ért el. Az árbevétel 10 milliárddal volt alacsonyabb a 2016-osnál, az adózott eredmény viszont duplája volt az egy évvel korábbinak.
Csányi Sándor tekintélyes mezőgazdasági portfólióval rendelkezik, ezért az ügyletet a GVH-nak is engedélyeznie kell. A versenyhivatali vizsgálat szerint a felvásárlás nem jár versenykorlátozó hatással. A Csányi-csoport húsipari tevékenysége sertéseket tekintve a teljes vertikumra kiterjed: a tenyésztéstől a vágóhíd-üzemeltetésen keresztül a hús feldolgozásáig; a baromfiknál ennél szűkebb: napos csirkék tenyésztését, illetve bizonyos feldolgozott baromfi termékek előállítását foglalja magában. Ezen túl a Csányi-csoport – egyebek mellett – tejtermékeket gyárt és mezőgazdasági anyagokat (pl. takarmány, műtrágya) értékesít.
A Hungerit Zrt. és a hozzá tartozó vállalkozások ) tevékenysége kiterjed a teljes baromfi (csirke, pulyka, kacsa, liba) vertikumra, azaz a tenyésztésre, az elsődleges feldolgozásra valamint a baromfihús-készítmények gyártására és értékesítésére.
A versenyfelügyeleti eljárásban megállapították, hogy a Csányi-csoport és a Hungerit-csoport tevékenysége azonos a feldolgozott hústermékek gyártása és értékesítése területén, azonban a felek részesedése egyik átfedő piacon sem éri el a 20 százalékot – olvasható a GVH közleményében.
|
Tovább bővül Csányi Sándor agrárbirodalma
|
A jelenleg (még) leggazdagabb magyar Csány Sándor érdekeltségébe tartozó cégcsoport vásárolja fel a Hungerit Zrt-t.
| null | 1 |
https://zoom.hu/hir/2018/08/02/tovabb-terjeszkedhet-csanyi-sandor-agrarbirodalma/
|
2018-08-02 00:00:00
| true | null | null |
ZOOM
|
Nem viszi be tőzsdei cégbirodalmába horvátországi luxusvilláját is birtokló helyi vállalatát Mészáros Lőrinc. Korábban úgy tűnt, hogy a Mirno More d.o.o. is része lesz annak a csomagnak, amit a leköszönő felcsúti polgármester bepakol a jórészt szintén az ő tulajdonában álló Opus Nyrt. alá, ám végül megoldották, hogy az Ugljan szigetére bejegyzett társaság teljes egészében a kezében maradjon. Ehhez mindössze annyit kellett tenni, hogy a horvát vállalatot Mészáros egyik cége eladta Mészáros egy másik cégének.
Mészáros Lőrinc, illetve az Opus Nyrt. még februárban jelentette be, hogy egy nagyjából 100 milliárd forintos üzlet keretében a felcsúti vállalkozó Opus részvényekért cserébe átadja közbeszerzési milliárdokkal és állami támogatásokkal kitömött cégei egy részét. Az akkori megállapodás értelmében Mészáros nagyjából 20 százalékos tulajdonhányadnak megfelelő 100-130 millió Opus-részvényt kap, amiért beviszi a tőzsdei cégbe a
a Mészáros és Mészáros Kft. 51 százalékát,
az R-Kord Kft. 51 százalékát,
a Visonta Projekt Kft. 51 százalékát,
a Kall Ingridients Kft. 30 százalékát,
a Status Power Invest Kft. 55,05 százalékát,
a Mátrai Erőmű Zrt. 20 százalékát,
és a Status Geo Kft. 51 százalékát.
Bár az érintettek csak ezeket a vállalatokat nevesítették, mivel a milliárdos központi cégeinek – így például a Mészáros és Mészárosnak (M&M) és az R-Kordnak is akadnak leányvállalatai, valójában jóval több cégről volt szó. Mészárosék azonban azóta több ízben is átszabták a cégbirodalmat, és ez érintette a Mirno Morét is.
A horvát vállalat tulajdonosa ugyanis az Opus-ügylet bejelentésekor még az M&M Kft. volt, azaz akkor úgy tűnt, hogy ez a cég is része a pakettnek. Május elején azonban a vállalat az M&M-től hirtelen egy másik Mészáros-céghez, a Talentis Group Zrt-hez került. A tranzakció azért volt érdekes, mert tényleges tulajdonosváltást nem jelentett, hiszen ekkor még mind a Mészáros és Mészáros Kft., mind a Talentis Group a felcsúti polgármester, illetve felesége kezében volt*Azóta előbbi a Mészáros Építőipari Holding Zrt.-hez került..
A két vállalat között az egyetlen érdemi különbség az, hogy míg a Mészáros és Mészáros – ha minden jól megy – belátható időn belül egy tőzsdén jegyzett – és így elvileg átláthatóbban működő – csoport tagja lesz, addig a Talentis Group nem része az Opus-ügyletnek. Így pedig a Mirno More is marad a magyar börzén kívül.
A horvát cég egyébként – legalábbis éves beszámolója szerint – nem egy különösebben meghatározó vállalat. Az üzleti tevékenységből származó bevétele 2017-ben mindössze 35,5 ezer kuna, azaz jelenlegi árfolyamon alig több mint másfél millió forint volt. Ráadásul ráfordításai messze meghaladták ezt, azaz a cég – legalábbis forgalmához képest – masszív, nagyjából 3,5 millió forintos veszteséget termelt.
A bevételhez képest a Mirno Moré-nak ugyanakkor elég jelentős vagyona van, aminek magyarázata vélhetően az, hogy – a Direkt36 korábbi információi szerint – 2015-ben ennek a cégnek a nevére íratták Mészáros Lőrinc Ugljan szigeti luxusvilláját. A társaság teljes eszközállománya nagyjából 4,4 millió kuna, azaz közel 190 millió forint, amiből 55 millió forintnyi földet (vélhetően a telket) és 134 milliónyi ingatlanberuházást tartanak nyilván a vállalat könyveiben. Korábban a villa értékét ennél egyébként jóval nagyobbra, 700 millió forintra becsülték, ám a könyv szerinti érték és a tényleges vételár eltérhet, nem kizárt ugyanis, hogy a horvát számviteli jogszabályok erre lehetőséget biztosítanak.
|
Horvátországi villáján mégsem osztozik másokkal Mészáros Lőrinc
|
Nem viszi be tőzsdei cégbirodalmába horvátországi luxusvilláját is birtokló helyi vállalatát Mészáros Lőrinc. Korábban úgy tűnt, hogy a Mirno More d.o.o. is része lesz annak a csomagnak, amit a leköszönő felcsúti polgármester bepakol a jórészt szintén az ő tulajdonában álló Opus Nyrt. alá, ám végül megoldották, hogy az Ugljan szigetére bejegyzett társaság teljes egészében a kezében maradjon. Ehhez mindössze annyit kellett tenni, hogy a horvát vállalatot Mészáros egyik cége eladta Mészáros egy másik cégének.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20180730/horvatorszagi-villajan-megsem-osztozik-masokkal-meszaros-lorinc/
|
2018-07-30 14:33:00
| true | null | null |
G7
|
Nagy B. György;
Malév;Tóth Bertalan;ingatlanmutyi;
2018-08-03 07:30:00
Gyanúsan elszállt a Malév-székház ára
2,6 milliárd forintért vette meg az állam a légitársaság egykori irodaházát, holott annak 2017-es könyv szerinti értéke még a 700 millió forintot sem érte el.
Egy törvénymódosítás nyomán a magyar állam elővásárlási joggal élhet azoknál az ingatlanoknál, amelyek a kulturális örökség védelméről, illetve a világörökségi helyszínekről szóló törvény hatálya alá esnek. A jelek szerint kelendőek is ezek az épületek, hiszen a Miniszterelnökség nyilvántartása szerint július utolsó hetéig 87 esetben kérdezték meg a Magyar Államtól, él-e elővásárlási jogával. Azt, hogy végül hányszor élt a lehetőséggel a kormány, még nem tudni, de az biztos, hogy kétszer már megtette. Megszerezte a volt Malév-székházat mintegy 2,6 milliárd forintért, és folyamatban van egy Andrássy úti ingatlan megvásárlása. Az V. kerületben lévő egykori Malév-székház 2017-es könyv szerinti értéke csak mintegy 678 millió forintra rúgott. Vagyis az állam négyszer többet fizetett a piaci árnál. Az MSZP-s politikus szerint részben ez a markáns különbség alapozza meg a hűtlen kezelés gyanúját.
Az alapképlet egyszerű: kell egy ingatlantulajdonos és egy vevőjelölt. Utóbbi tesz egy szándéknyilatkozatot, aminek birtokában az épület gazdája jelzi az államnak, hogy védett ingatlanát meg akarják venni, és az állam élhet elővásárlási jogával. Ha az állam akarja ezt, akkor kénytelen a szándéknyilatkozatban foglalt összegért vásárolni. Ha nem érdekli az ügylet, akkor a szándéknyilatkozat semmire nem kötelezi a vevőjelöltet, bármikor elállhat a vételtől.
A hivatalos indoklás szerint a konstrukció arra jó, hogy az állam megszerezze a kulturális védelem alatt álló ingatlanokat, így azok magyar kézben maradhatnak. Árnyalja ugyanakkor a képet az, hogy az előírás könnyen kijátszható: üzletrészként ugyanis szabadon adhatók-vehetők a „védett ingatlanok” is.
A Malév-székházat egy olyan cégtől vásárolja az állam, aminek felét – áttételesen – egy Belizben bejegyzett offshore vállalkozás tulajdonolja sajtóhírek szerint. (A társaság másik fele egy magyar magánszemélyé.) Azaz a cég nem minősül átláthatónak, márpedig az Alaptörvény szerint költségvetési pénzt csakis transzparens hátterű vállalkozásnak lehet fizetni. Ráadásul számos egyéb jogszabály – például a nemzeti vagyonról szóló – rögzíti, hogy ellenőrizhetetlen tulajdonosi körrel rendelkező céggel nem köthet üzletet az állam. Az, hogy a Miniszterelnökség mégis szerződést kötött a céggel, szintén a hűtlen kezelés gyanúját vetheti fel. Persze megeshet, hogy Gulyás Gergely irányította kancellária pontosan ismeri a valódi tulajdonosokat. Ám az ezt firtató írásbeli kérdésre még nem reagált.
Más kormányzati szervek sem bizonyultak túl közlékenynek: amikor Tóth Bertalan a területileg illetékes fővárosi kormányhivataltól próbált adatokat igényelni, az azt válaszolta, semmilyen, az említett ingatlanok megvásárlásával kapcsolatos információ nincs a birtokában – minden adatot a Miniszterelnökség kezel. Gulyás Gergely azonban rácáfolt erre, amikor azt ígérte, lépéseket tesz, hogy az MSZP elnöke megkapja a kért adatokat, mégpedig a kormányhivataltól.
|
Gyanúsan elszállt a Malév-székház ára
|
2,6 milliárd forintért vette meg az állam a légitársaság egykori irodaházát, holott annak 2017-es könyv szerinti értéke még a 700 millió forintot sem érte el.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3003733_gyanusan-elszallt-a-malev-szekhaz-ara
|
2018-08-03 07:30:00
| true | null | null |
Népszava
|
Lőrincz Tamás;
Svábhegyi Református Központ;
2018-08-02 18:00:00
Tízmilliókkal segíti az állam Orbán gyülekezetét
A miniszterelnök gyülekezetének parókiáját fejezik be a támogatásból.
Állami támogatással fejezik be Orbán Viktor kormányfő gyülekezetének parókiáját; a munkákra csaknem 27 millió forintot költenek – derült ki a Közbeszerzési Hatóság dokumentumaiból.
A Svábhegyi Református Egyházközség hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásban döntött arról, hogy melyik cég végezheti el a munkát, a tenderről szóló felhívás pedig mindössze hat nappal a Fidesz-KDNP kétharmados győzelmét jelentő április 8-i választás után született.
A dokumentum felidézi, hogy a gyülekezet egy korábbi közbeszerzéssel 2016 végén kezdte el a Felhő utca 10. szám alatti lakóépület kivitelezését. Akkor azonban „az alacsony fedezeti összeg miatt” (összesen csaknem 120 milliót költöttek az építkezésre) kénytelenek voltak csökkenteni a műszaki tartalmat. Az elmaradt feladatok megvalósítása érdekében támogatást kértek az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi), a tárcánál pedig pozitívan bírálták el Orbán Viktor gyülekezetének kérelmét, így most összesen csaknem 27 millió forintból befejezhetik a parókiát.
A Svábhegyi Református Egyházközség múlt héten úgy döntött, hogy az építkezés korábbi szakaszait végző Mozaik Kft. kapja a megbízást. A gyülekezetnek azért nem kellett nyílt közbeszerzést kiírnia, mert az értékhatár 300 millió forint alatt maradt.
Lapunk korábban több alkalommal is foglalkozott Orbán Viktor gyülekezetével, idén februárban például kiderült, hogy több mint hétezer négyzetméternyi terület tulajdonjogát kapták meg teljesen ingyen. A Felhő utca 10. szám alatt álló templom köré ugyanis református központot építenek, ehhez pedig szükség volt a Felhő utca 6. és 8. szám alatti telkekre is. Ezeket december közepén 650 millió forintért vásárolta meg az állam, majd ingyenesen továbbadta a gyülekezetnek. Egy tavaly nyári kormányrendeletben egyébként nemzetgazdasági szempontból kiemelt üggyé nyilvánították a Református Központtal kapcsolatos hatósági ügyeket.
Orbán Viktor a templom évekkel ezelőtti felszentelésén egyébként azt nyilatkozta a Reformátusok Lapjának: a kormány nevében „mélyen motiválva” érzi magát, hogy a teljes befejezéshez még hiányzó összeg minél hamarabb eljusson a gyülekezethez. – Kormányunknak kimondatlanul is érvényes jelszava a Soli Deo gloria (egyedül Istené a dicsőség), ez nemzet- és országépítő kormány, és ebbe az elkötelezettségbe beletartoznak a templomépítések is – mondta.
|
Tízmilliókkal segíti az állam Orbán gyülekezetét
|
A miniszterelnök gyülekezetének parókiáját fejezik be a támogatásból.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3003711_tizmilliokkal-segiti-az-allam-orban-gyulekezetet
|
2018-08-02 18:00:00
| true | null | null |
Népszava
|
„Az Ön pártelnöke, Gyurcsány Ferenc IMF-hitelekkel adósította el 2008-ban az országot. 2013 közepén, amikor a letelepedési kötvényprogram bevezetésre került, az IMF-hitel kamata 4,09 százalék volt. Sokkal több, mint a letelepedési kötvényeké.
Így Önök vettek fel IMF-hitelt drágán, és többek között a letelepedési kötvények segítették Magyarországot, hogy az Önök által felvett drága IMF-hiteleket vissza tudjuk fizetni!"
– írta Tállai András adópolitikai államtitkár Varga Mihály pénzügyminiszter nevében és megbízásából Varju Lászlónak.
A DK alelnöke azért fordult írásbeli kérdéssel a miniszterhez, hogy megtudja, miből akarják ifizetni az elmúlt években betelepített bevándorlók kötvényhozamait az Orbán-kormány. Felidézte, hogy miután öt évvel ezelőtt indították el a letelepedési kötvényprogramot, amivel több mint húszezer ember érkezett Magyarországra Kínából, Oroszországból, Észak-Afrikából és számos arab országból, most súlyos fizetési kötelezettsége fakad a programból Magyarországnak.
„Ezek az emberek nem háború vagy üldöztetés elől menekültek, befogadásukra sem emberiességi megfontolások, sem nemzetközi egyezmények nem kötelezték Magyarországot. Ők azonban éltek a Fidesz letelepedési kötvénye által fölkínált lehetőséggel, hogy mintegy 90 millió forintnak megfelelő euró busás hozamra történő kölcsönzése ellenében családostul szabad beutazási és letelepedési engedélyt szerezhetnek Magyarországra és ezzel az EU-ba. Bár a kötvényeken nem a magyar állam keresett, hanem a Rogán Antal kijelölte offshore cégek,
most a költségvetésnek kell 35 milliárd forintot kifizetnie kötvényhozamként az így betelepítetteknek.
Csak összehasonlításként: ebből az összegből ki lehetne fizetni annak az adósságának a felét, amelyet csak kórházi adósságnak szoktak nevezni, holott azt az adósságot a magyar kormány halmozta föl azzal, hogy nem finanszírozza az egészségügyi beavatkozások tényleges költségeit, és hárította át a kórházakra" – írta Varju, aki ezek után részletekbe menően – jogosnak tűnő – kérdésekkel fordult, az egyébként alaptörvényből fakadóan válaszadási kötelezettséggel rendelkező Varga Mihályhoz:
1. Miből fogják kifizetni az elmúlt években betelepített bevándorlók kötvényhozamait?
2. Szerepel-e erre fedezet a költségvetésben, és ha igen, melyik soron?
3. Mennyi pénzt vontak el a bevándorlók hozamaira a családtámogatásoktól, az oktatástól és az egészségügytől?
4. Milyen összegű tőke után fizetik az adófizetők ezt a hozamot?
5. Hogyan aránylik ez a hozam az elmúlt öt évben a világpiacon Magyarország számára elérhető hitelek kamatához?
6. Helyes értelmezés-e, hogy a magyar kormány a világpiacon elérhetőnél jóval drágábban vett föl hitelt a letelepedni kívánóktól, de ez a madzagra kent méz még nem volt elég, ezért bónuszként korlátlan európai letelepedést is fölkínált nekik és családjuknak?
7. Fogalmazhatjuk-e ezt úgy is, hogy az évek óta teli szájjal migránsozó kormánypárt jó drágán bérelt föl bevándorlókat, hogy betelepíthesse őket az országba?
8. Kifizetik-e a letelepedési kötvényük hozamait azoknak is, akikről azóta kiderült, hogy nemzetközi bűncselekményekben vagy terrorizmus támogatásában érintettek?
Érdemi választ Varju egyik esetben sem kapott, Tállai ráadásul igencsak nagyot lódított, hiszen a letelepedési kötvényprogram aligha járulhatott hozzá ahhoz, hogy a magyar adófizetők visszafizették a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) felvett hitelt. Már csak azért sem, mert a valóságban Magyarországnak 2011-ben és 2012-ben okozott nehézséget az adósság finanszírozása, ezért is fordult a kormány (az előző kabinet 2008-2009-es hitelfelvétele után) 2011 novemberében az IMF-hez segítségért.
Aztán 2013 februárjában már sokkal kedvezőbb volt a helyzet, ezt bizonyítja, hogy ekkor bocsátott ki hazánk 3,25 milliárd dollár értékben devizakötvényeket, amelyekre négyszeres túljegyzés érkezett.
A letelepedési kötvényprogram viszont csak 2013 júniusában indult el, akkor, amikor a magyar állampapírok után fizetett kamatok már csökkenésbe kezdtek, vagyis élénken érdeklődtek irántuk a befektetők.
Ráadásul – noha a letelepedési programból ekkor még semmiféle bevétele nem is keletkezhetett a magyar államnak – a Magyar Nemzeti Bankon keresztül a kormány 2013. augusztus hatodikán minden tartozást kifizetett az IMF-nek – felváltva persze ezt a hitelt más, jóval drágább adósságokra.
Magyarán a Rogán Antal jelenlegi propagandaminiszter, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője által kitalált és az Országgyűlésen átvitt biznisznek aligha volt köze a szintén megkérdőjelezhető gazdasági manőverhez, miközben a kötvényprogram önmagában is a súlyos korrupció gyanújával, s óriási veszteséggel zárult a magyar költségvetés számára. A program célja elvileg az lett volna, hogy a kormány a piacinál kedvezőbb devizaforrást szerezzen a magyar államadósság finanszírozásához.
Azt már eddig is lehetett tudni, hogy a program nem érte meg az államnak, hiszen az Államadósság Kezelő Központtól kibocsátott papírok alapján megírtuk,
a magyar állam összesen 17,5 milliárd forintot bukott a letelepedési kötvényprogramon (átszámolva: kötvényenként 882 ezer forintba került a program a magyar adófizetőknek), miközben az a nyolc – köztük kettő offshore hátterű – cég, amelyeket a kormány a kötvények értékesítésével bízott meg, összesen 156,2 milliárd forintnyi bevételre tett szert.
A program az első két évben viszonylag nyereséges volt, de 2015-től kezdve már csak veszteséget termelt az államnak. Végül
összesen 28,2 milliárd forintot buktak a magyar adófizetők a túl drága hozamok miatt.
Ez a bukás akkora volt, hogy az
első két év nyereségét is elvitte.
A veszteségben ráadásul az még nincs is benne az összesen 19 855 Európai Unión kívüli kötvényes állampolgár és 13 345 családtagjuk ellenőrzésének és az engedélyek kiadásának hatósági költsége sem.
A letelepedési program ötéves volt, az államnak tehát most, a futamidő végén keletkezik fizetési kötelezettsége. Hogy mennyi:
Összesen 889,6 millió euró (280 milliárd forint) értékű letelepedési kötvény jár le 2018 és 2020 között, ebből idén 107,5 millió eurót (34 milliárd forint), 2019-ben 445,5 millió eurót (140 milliárd forint), 2020-ban pedig 336,6 millió eurót (106 milliárd forint) kell visszafizetni a hitelező bevándorlóknak.
A jelenleg – nem tudni, hogy átmenetileg vagy végleg – kivont letelepedési konstrukció szerint a kötvények diszkont áron kerültek forgalomba, vagyis a kamatot előre levonták a 300 ezer eurós állampapírok árából, és az ötéves futamidő végén a névértéket fizeti vissza az állam.
A gyakorlatban a kötvényvásárlók 271 ezer eurót utaltak át az államnak, majd most, öt év után 300 ezer eurót fizet ki számukra hazánk.
A 29 ezer euró, vagyis a 9 millió forintos különbözet tekinthető klasszikus értelemben vett hozamnak, fejenként ennyivel jutalmazza tehát az Orbán-kormány a „gazdasági bevándorlókat".
|
Tállai András képes volt azt állítani, hogy a letelepedési kötvényekből fizették vissza az IMF-hitelt
|
Az adópolitikai államtitkár kicsit kiakadt azon, hogy Varju László rávilágított, a letelepedési kötvényes bevándorlóknak fizetni tervezett kötvényhozamból kiegyenlíthető lenne a kórházi adósságállomány is. Itt vannak a tények, így károsították meg a magyar adófizetőket a programmal, és fizetnek fejenként 9 millió forintot a valódi gazdasági bevándorlóknak.
| null | 1 |
http://168ora.hu/itthon/tallai-andras-kepes-volt-azt-allitani-hogy-a-tizmilliardos-veszteseget-hozo-letelepedesi-kotvenyek-beveteleibol-fizettek-vissza-az-imf-hitelt-153948
|
2018-08-03 10:43:00
| true | null | null |
168 óra
|
Messze az országos átlag felett keresnek az új paksi atomerőművi blokkok üzemeltetésére létrehozott vállalat vezető dolgozói - derül ki a cég július elején nyilvánosságra hozott tájékoztatójából. A csúcsgázsi 4 millió forint, de az osztályvezetők is 2,2 milliót kapnak havonta. Az egyéb juttatások is igen bőkezűek.
A Paks II. Zrt.-nél 352 alkalmazott volt július 2. állapot szerint. A dolgozók 93 százalékának főiskolai-egyetemi végzettsége van. A munkavállalók túlnyomó többségének határozatlan időre szól a munkaszerződése, 10 fő esetében viszont határozott időre szól a megállapodás.
A menedzsment élén álló vezérigazgató, Lenkei István személyi alapbére havi 4 millió forint. A szakembert ezen felül prémium is megilleti, melynek mértéke az alapbér 10 százaléka. Egyéb juttatásokra is jogosult (erre még visszatérünk).
A második-harmadik vonalban dolgozók is milliós fizetéseket kapnak Pakson. Horváth Miklós Ferenc vezérigazgató-helyettes 3,5 millió forintot keres havonta alapbérként, ehhez jön még hozzá 10 százalék teljesítményösztönző juttatás. Az igazgatói szinten 3 millió forint az alapbér, az osztályvezetőknél - mint említettük - 2,2 millió forint. Ezeken a szinteken már az alapbér 20 százalékával lehet kiegészíteni a fizetést a cégnél alkalmazott premizálási rendszerben. De még a HR szakterület vezetői is 840 ezer forintban plusz 10 százalékos teljesítményösztönző kifizetésben részesülnek.
A Paks II. Zrt.-nél dolgozó nem vezető állású munkavállalóknak jár még 13 havi bér, ami valójában kéthavi összegnek felel meg. A vezető tisztségviselőkön és fb-tagokon kívül mindenki részesül választható béren kívüli juttatásokban, amelyek éves kerete 432 ezer forint (ami csaknem annyi, mint a jogszabályokban engedélyezett évi 450 ezer forint).
Mivel a kormány jelentősen szűkítette a kedvezményesen nyújtható elemek körét - lényegében csak a SZÉP-kártyát meghagyva ebben a körben - érdekes lesz figyelni, hogy a 2019-re vonatkozó bértárgyalásokon milyen megoldást választanak a munkavállalók és a munkaadó: megelégednek a SZÉP-kártyával, vagy inkább bérben kérik majd a juttatást.
Már csak azért is izgalmas kérdés ez, mert a cégnél széles körben biztosítanak önkéntes pénztári támogatást a nem vezető állásban lévő dolgozóknak (az fb-tagok sem részesülnek ebben). A pénztári tagságról a dolgozók szabadon dönthetnek.
Nyugdíjpénztár: a bér 5,4 százaléka, valamint havi fix 2000 forint összegű tagdíj kiegészítés (amennyiben a munkavállaló 1,5 százalék önrészt befizet).
Egészségpénztár: 8600 forint havonta, amennyiben a munkavállaló saját jogon is fizet tagdíjat.
Önsegélyező pénztár: havi 2400 forint.
És még mindig nincs vége, mert a munkavállalók havi 10 ezer forintot kapnak villamosenergia-vásárlási kompenzáció címén (vagyis a cég ekkora összeggel járul hozzá a villanyszámlák kifizetéséhez), valamint a társaság belső szabályzata szerint személygépkocsi és mobiltelefon használat is része a juttatási csomagnak. A cég szerződés alapján egészségügyi ellátást is biztosít dolgozóinak, a Medicover Klinikánál. A cafetéria változások ezt a juttatást is kedvezőtlenül érintik, kérdés tehát, hogy milyen döntés születik erről a cégnél.
Nem esett még szó a társaság igazgatóságában és felügyelőbizottságában ülők javadalmazásáról. Az it-tagok havi 690 ezer forint tiszteletdíjban részesülnek, az elnök 966 ezer forintot kap. Az fb-ben 414 ezer forint a tiszteletdíj összeg, itt az elnöknek 690 ezer forint jár.
Magyarországon idén májusban 323 400 forint volt a bruttó átlagfizetés a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint.
|
Csak úgy röpködnek a 3 milliós fizetések Pakson
|
A cafetéria átalakítása nagyon fájhat az új atomerőmű dolgozóinak.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/csak-ugy-ropkodnek-a-3-millios-fizetesek-pakson.html
|
2018-08-06 10:05:11
| true | null | null |
mfor.hu
|
Tavaly november 22-én kötötte meg a nettó 693,75 millió forintos kivitelezési szerződést a kisvárdai önkormányzat az MB Épszer és a Therma Poolsystem Kft. párosával egy csúszdapark építésére. A kontraktus szerint annak hatályba lépésétől számítva 9 hónapon belül kell elvégezni a munkákat, ami azt jelenti, hogy elméletileg 2018. augusztus 22-e környékén fejeződhetnek be.
Úgy tűnik azonban, hogy annyi más projekttel ellentétben, itt nem lesz csúszás, hiszen a nagy érdeklődésre való tekintettel már múlt héten, július 23-án megnyitották a még félkész csúszdaparkot - találtunk rá a hírre a város honlapján.
Egészen pontosan csak részlegesen nyitották meg, viszont a tájékoztatás szerint használható a 16 csúszda, egy 50 méteres feszített víztükrű versenymedence és két termálvizes gyógymedence. A csúszdák száma egyébként meglehetősen változatosan alakult a különféle dokumentumokban. Először a közbeszerzési eljárás kiírásában 14-et tüntettek fel, majd az eljárást összefoglaló dokumentumban 17-et írtak, a szerződésben szintén 14-et szerepeltettek, a megnyitásról szóló hírben pedig már 16-ról írnak.
Ami a csúszdapark elnevezését illeti, nem erőltették meg magukat a város kreatívjai. Azok után ugyanis, hogy a látvány-szegénynegyeddel felturbózott mozipark az eddig megjelent dokumentumok alapján CINEMAQUA néven fog futni, a csúszdaparkot AQUACINEMA-nak keresztelték el.
Az tény, Kisvárdán gyógyhatású termálvíz van, amit már eddig is hasznosítottak a strandon, így megalapozott az AQUA szótag. A CINEMA viszont már sokkal inkább a környék híres filmes szülötteinek kisajátítására utal. És mindezt maga Seszták Miklós is alátámasztotta egy korábbi nyilatkozatában, amit a helyi sajtónak adott. Akkor azt mondta ugyanis:
"Mivel számos, filmben jártas személy származik a környékről - mint például Adolf Zukor, a Paramount Pictures filmvállalat alapítója, aki Ricsén született és Mátészalkán tanult - megfelelő a háttér egy vízi filmstúdió kialakításának is."
Ricse 24, Mátészalka pedig 45 km-re található Kisvárdától, ráadásul Adolf Czukor már 20 éves korában elhagyta az országot. Hasonló alapon akár Tony Curtist is említhette volna Seszták, ám az ő neve sokkal szorosabban összefonódott Mátészalkával.
Egyelőre nem rajonganak a csúszdaparkért az oda látogatók
Az AQUACINEMA Facebook-oldalán egyelőre még több a negatív, mint a pozitív vélemény, annak ellenére, hogy 4,3 pontos a hely értékelése jelenleg. A legtöbben azt hiányolják, hogy aki csak szimplán strandolni akar csúszdázás nélkül, és netán nem jó úszó, az vagy választja a 220 centméter mélységű (és nem fokozatosan mélyűlő) hidegebb vízű medencét, vagy a 36 fokos termálvízben aszalódik.
Így volt, aki bár egyhetes nyaralása alatt többször is felkereste volna a csúszdaparkot, inkább elment egy másik város strandjára, ahol a gyerekek és a felnőttek is jól tudták magukat érezni, ugyanakkor akadt olyan vendég is, aki 2 óra után inkább összepakolt és hazament.
A vélemények alapján a park személyzete csupán elnézést kért a panaszkodó és kritikát megfogalmazó vendégektől, majd azzal nyugtatta őket: jövőre már több szolgáltatással állnak a rendelkezésükre.
Ezt az élményt egyébként egy felnőtt 3900 forintos napi jegyár mellett kaphatja most meg, amiért a strandot és a csúszdaparkot is egyaránt lehet használni. Az árszint erős közepesnek nevezhető, bár mint sok más, ez is viszonyítás kérdése. A 111 km-re lévő, 15 csúszdás hajdúszoboszlói aquaparkot egy felnőtt a 2500 forintos strandbelépő megfizetése és egy 3400 forintos kiegészítőjegy megvásárlása után használhatja. A Kisvárdától 25 km-re található vásárosnaményi Atlantika Vízividámparkban 13 csúszda található a honlap szerint, amiket egy 2500 forintos belépővel már használni is lehet.
Az ország legnagyobb csúszdaparkjába Mogyoródon pedig 6500 forintba kerül egy felnőtt belépőjegye.
|
Félkészen is megnyitották a kisvárdai csúszdaparkot
|
Tavaly november 22-én kötötte meg a nettó 693,75 millió forintos kivitelezési szerződést a kisvárdai önkormányzat az MB Épszer és a Therma Poolsystem Kft. párosával egy csúszdapark építésére. A kontraktus szerint annak hatályba lépésétől számítva 9 hónapon belül kell elvégezni a munkákat, ami azt jelenti, hogy elméletileg 2018. augusztus 22-e környékén fejeződhetnek be.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/felkeszen-is-megnyitottak-a-kisvardai-csuszdaparkot.html
|
2018-08-06 11:02:54
| true | null | null |
mfor.hu
|
Tőzsdei pályafutása újabb mérföldkövéhez érkezett az OPUS Global Nyrt. A BÉT-en közzétett igazgatósági határozat értelmében a Kall Ingredients Kft., Konzum PE Magántőkealap 70 százalékos közvetlen, valamint a Talentis Group Zrt. 30 százalékos közvetett tulajdonában lévő üzletrészeivel tőkét emelnek a tőzsdei vállalatban.
A tőkeemelés alapja a Pwc Magyarország független szakértői jelentése, amely a Kall Ingredients Kft. kötelezettségek levonását követően számított nettó saját tőke értékét több, mint 36,8 milliárd forintban határozta meg.
A nemzetközi szakértő értékelése alapján az OPUS az apportok ellenértékét mindösszesen 60.293.208 darab új részvény zártkörű forgalomba hozatalával egyenlíti ki. Az új részvények kibocsátási értékét (611 forint) az OPUS Global Nyrt. igazgatósága február 14-i határozatában, előző napi záróárfolyamon határozta meg.
A mai napon közzétett tőkeemelés az első lépése annak az idén februárban bejelentett tranzakció-sorozatnak, melynek eredményeként az OPUS tulajdont szerez a Mészáros-csoport termelő-, ipari- és energetikai vállalataiban. Az idén várhatóan augusztus végéig záruló tőkeemelésekkel a tőzsdei vállalat 51 százalékos többségi tulajdont szerez a Mészáros és Mészáros Kft.-ben, az R-kord Kft.-ben, a Viresol Kft.-ben (Visonta Projekt Kft.), továbbá 39,9 százalékban közvetett tulajdonába kerül és irányító befolyást szerez a Mátrai Erőmű és vele együtt a Geosol Kft. fölött is.
A tőkeemelés-sorozat lezárását követően az OPUS Global Nyrt. az apportált vállalatokat teljes egészében konszolidálja, így várhatóan a tőzsdei vállalat saját tőkéje az előzetes tervekhez képest jóval meghaladja majd a 100 milliárd forintot.
|
Újabb tulajdonszerzések jönnek: Közel 37 milliárdos tőkeemelés Mészáros Opusában
|
Az idén februárban bejelentett, a tőzsdei társaság működésében meghatározó tőkeemelés-sorozat első lépését valósítja meg az OPUS Global Nyrt. – jelentette be a vállalat a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján. Az igazgatóság keddi határozatával hozzájárult, hogy a Kall Ingredients Kft., Konzum PE Magántőkealap 70 százalékos közvetlen, valamint a Talentis Group Zrt. 30 százalékos közvetett tulajdonában lévő üzletrészeivel tőkét emeljenek a tőzsdei vállalatban. Az alaptőke-emelés mértéke meghaladja a 36,8 milliárd forintot.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/befektetes/ujabb-tulajdonszerzesek-jonnek-kozel-37-milliardos-tokeemeles-meszaros-opusaban.html
|
2018-08-06 11:07:32
| true | null | null |
mfor.hu
|
A Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség tíz rendbeli hivatali visszaéléssel vádol egy kormányhivatalban, az állategészségügyi osztályon dolgozó állami alkalmazottat. A férfi 2014 és 2017 között tizenhárom esetben fizetés nélkül vitt el élelmiszert különböző Nyugat-Magyarországi üzletekből - írta közleményében az ügyészség.
A jelenleg hatvan éves férfi az üzletek ellenőrzését végezte, így került kapcsolatba azokkal. Az ott dolgozó kereskedők a kialakult függőségi viszony miatt teljesítették a hivatalos személy kéréseit, és
A vádlott összesen kevesebb, mint 70.000 forint értékben tett szert ezen a módon jogtalan előnyre.
A korrupt hivatalnok bűncselekmények miatt négy és fél év szabadságvesztés szabható ki.
|
Üdítővel, alkohollal, hússal kenték meg évekig a hivatalnokot
|
A Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség tíz rendbeli hivatali visszaéléssel vádol egy kormányhivatalban, az állategészségügyi osztályon dolgozó állami alkalmazottat. A férfi 2014 és 2017 között tizenhárom esetben fizetés nélkül vitt el élelmiszert különböző Nyugat-Magyarországi üzletekből - írta közleményében az ügyészség.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2018/08/06/uditovel_alkohollal_hussal_kentek_meg_evekig_a_hivatalnokot/
|
2018-08-06 11:14:38
| true | null | null |
Index
|
Csukja be a szemét, és számolja össze, hány hirdetést vagy reklámot látott a Kell az Összefogás Párttól a 2018-as országgyűlési kampányban. Pedig a párt 206 329 552 forint állami támogatást kapott, hiszen a laza törvényi szabályozásnak köszönhetően országos listát is tudott állítani.
A párt a június 6-i Hivatalos Értesítőben megjelent, részletesnek jóindulattal sem nevezhető beszámolója szerint reklámfilmekre, reklámtárgyakra, hirdetésekre, rendezvényszervezésre, kampány-tanácsadásra éppen 206 329 552 forintot költött. Vagyis az utolsó fillérig felhasználta az állami támogatást, ám mivel mindössze 2711 szavazatot kapott a párt listája az egész országban (0,05 százalék), a teljes összeget vissza kellene fizetnie.
A törvény szerint ugyanis azok a pártok, amelyek nem érték el az 1 százalékot a választáson, kötelesek visszautalni mindent a Magyar Államkincstárnak, és ugyanez vonatkozik azokra a jelöltekre, akik 2 százalék alatt maradnak.
Az április 8-i választáson 16 párt maradt 1 százalék alatt, vagyis nekik már vissza kellett utalni a pénzt. Emlékezetes, hogy az Együtt a választások után pénzgyűjtést rendezett, hogy vissza tudja utalni a kapott támogatást. Ám a többi, vélhetően kamupártról nem hallottunk ilyen híreket.
A Medete párt például (a Magyarországon Élő Dolgozó és Tanuló Emberek Pártja), amely 1280 szavazatot kapott országosan, majdnem 194 millió forintot vett fel, majd júniusban felszámolta magát (a június 21-i Magyar Közlönyben meg is jelent a határozat a párt feloszlatásáról). Ennél ékesebb bizonyíték aligha kell arról, hogy egy tipikus kamupártról van szó, amelynek a célja nem a politikai hatalom megszerzése, sokkal inkább az állami támogatás megkaparintása lehetett. Aligha fizetett vissza egy forintot is a 194 millióból.
Hányan fizették vissza? Mennyit?
Minden pártnak pontos elszámolást kell benyújtania a támogatás felhasználásról, méghozzá a választási eredmény jogerőre emelkedése után 15 napon belül. A kampányköltségek átláthatóságáról szóló 2013-as törvény azt is szabályozza, hogy a pártoknak az összes kifizetést igazoló bizonylatot be kell nyújtania. Magyarul a Magyar Államkincstárnak pontosan látnia kell, ki számlázta le ezeket a pénzeket, és pontosan mikor, milyen szolgáltatást nyújtott ezért.
Immár augusztus van, de a MÁK semmilyen közleményt nem jelentetett meg arról, hogy melyik párt mennyi pénzt használt fel, ezekkel hogy számolt el, mennyi pénzt fizetett vissza. A MÁK honlapján sem találni az erre vonatkozó részletes adatokat. Megkérdeztük a MÁK-tól, ám nem kaptunk semmilyen választ napok óta. Az RTL-Klubnak viszont válaszoltak: eszerint három érintett párt fizette vissza a támogatást, mégpedig az Együtt, a MIÉP és a Munkáspárt.
Drága lesz megtudni?
A Transparency International Magyarország nevében Ligeti Miklós június 20-án közérdekű adatigénylést adott be a MÁK-nak, amelyben az egyéni jelöltek, illetve a pártlistát álltó pártok támogatásának felhasználásáról benyújtott összes elszámolás és bizonylat másolatát kérte. Emellett Ligeti rákérdezett azokra a MÁK által hozott határozatokra, amelyek a befizetési kötelezettséget írják elő.
Július elején meglepő választ kapott. A MÁK jelezte, hogy megkezdi "az adatok kiadhatóságának jogi vizsgálatát". Ám mielőtt meghozná a döntést a kincstár, hogy kiadja-e az állami támogatás felhasználásáról szóló adatokat, kiszámolta jó előre, mennyibe kerülne az adatok kiadása.
Vagyis 5,4 millió forintba kerül, hogy megtudjuk, hogy a kamupártok hogy használták fel a százmilliós kampánytámogatásokat, melyeket az államtól kaptak. Megkérdeztük a MÁK-tól azt is, hogy hogyan számolták ki a költségtérítés összegét, de erre sem kaptunk választ.
Ligeti Miklós úgy értelmezi a választ, hogy a kincstár nem vitatja az adatok közérdekű voltát és kiadhatóságát, azért állapította meg az adatkiadás összegét. Bár ellentmondásos a kincstár levele, hiszen a MÁK azt is írta, hogy még nem végezte el "a kiadhatóság jogi vizsgálatát".
Ligeti azt is jelezte, hogy a megállapított 5,4 millió forintot "jelentősen eltúlzottnak" tartja. Az adatkérések ugyanis olyan információkat érintenek, amelyek egy korábbi Kúria-ítélet értelmében egyértelműen közérdekű adatok.
Ezen adatok összeállítása, figyelemmel a kért adatok Magyar Államkincstár számára ismert struktúrájára, valamint az összeállítás szintén ismert szempontjaira, nem okozhat számottevő munkaterhet
– írta Ligeti, aki továbbra is kéri adatok kiadását. Ha pedig a kincstár nem közli ezeket az adatokat, bíróságon folytatódik az ügy.
Addig pedig csak tippelgethetünk, hogy a pártok, kamupártok mennyi pénzt utaltak vissza a magyar államnak.
|
Mennyi pénzt utaltak vissza a kamupártok? 5,4 millióért megmondom
|
Nem ismerhetjük meg egyelőre azoknak a pártoknak az elszámolását, amelyek jelentős, akár több 100 milliós támogatást kaptak a 2018-as parlamenti választási kampányra. Az 1 százalék alatt szereplő pártoknak – ezek főként kamupártok – az utolsó fillérig vissza kell fizetni a támogatást. Ám nem tudni, ki mire költött pontosan, és mennyit utalt vissza. A Transparency kikérte az erről szóló adatokat, ám a válaszokat elég drágán méri a Magyar Államkincstár
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2018/08/03/kamupartok_kampanytamogatas_visszafizetes_allamkincstar/
|
2018-08-03 11:17:00
| true | null | null |
Index
|
A választásra azért van szükség, mert az előző polgármestert, dr. Veres Margitot hivatali vesztegetés elfogadása miatt áprilisban öt év letöltendő szabadságvesztésre ítélte a bíróság, így megbízatása az ítélet jogerőre emelkedésével automatikusan megszűnt.
A volt polgármester, annak idején jegyző Veres Margit szerepe szerint ugyanakkor csak postás volt az ügyben, az 5 millió forintos boríték címzettje Tiba István polgármester-képviselő volt – Veres éppen Tiba utasítására vett ki ebből a borítékból magának 400 ezer forintot.
A jelenleg is képviselő Tiba nem is próbálta tagadni, hogy kért és kapott 5 millió forint készpénzt a város legtehetősebb vállalkozójától, de a mentelmi joga örvén már a nyomozati szakban kikerült az eljárásból.
A képviselő egy ideig teljesen hihetetlen magyarázatokkal traktálta az ügy kapcsán a helyi közvéleményt, aztán lassan napirendre tértek az ügy fölött, és áprilisban Tiba 49 százalékkal hozta a körzetet – Újvárosban a szavazatok több mint ötven százalékát kapta.
„Nem elhanyagolható az, hogy egy adott nagyon-nagyon domináns fideszes többségű képviselő-testület mellé vajon milyen polgármesterjelöltet fognak megválasztani az emberek (…) Olyat, aki a fejlődést a fideszes többséggel tovább akarja vinni, vagy olyat, aki ezt nem fogja tudni megoldani, mert adott a képviselők többsége.” Ezzel, a városi tévében elhangzott iránymutatással tette egyértelművé Tiba képviselő – párttisztsége szerint választókerületi elnök -, miért is fontos, hogy az augusztus 12-i időközi polgármester-választáson mindenki megfelelően szavazzon.
A viszonyok mostanra úgy alakultak, hogy nemcsak a Hajdúságban, de Pesten is teljesen természetesnek tűnik, hogy a helyi közszolgálati médiában a választókerületi Fidesz-elnök/képviselő mutat irányt az aktuális időközi választás jelöltjeit illetően, mintegy tolmácsolva a pártközpont akaratát.
Ráadásul Balmazújvárosban a Fidesz helyi korifeusai azt sugallják, hogy a városnak már korábban megítélt 2 milliárdos fejlesztési keret sorsát is eldöntheti a jövő heti szavazás.
A negyedórás kampányvideóban Tiba sorra veszi a független jelölteket – a Munkáspárt valamiért újra csatába küldi a tavasszal a városban 29 darab szavazatot szerző jelöltjét, rá a képviselő nem is pazarol túl sok szót. Az interjú egyharmadában Tiba Hegedűs Pétert, az ellenzék által támogatott független jelöltet mutatja be, nagyjából az ismert karaktergyilkos technikát követve: Hegedűs a fejlődés kerékkötője, aki csak a saját érdekeit nézi, a NAV is megbírságolta már satöbbi – az állítások igazságtartalmától függetlenül is különös akusztikája van ennek a moralizáló vádaskodásnak egy olyan politikus szájából, aki a mai napig nem tudott épkézláb magyarázattal szolgálni az 5 millió forintos boríték ügyében.
Van még egy független jelölt, akit nem támogat a Fidesz – Csige Sándor esélyeit mutatja, hogy róla a párt hangja fél percet beszél.
Tiba számára a kampányvideó legnagyobb kihívása a saját jelöltjük, Nagy Tamás bemutatása, a 32 éves fiatalembert ugyanis a városban gyakorlatilag nem ismeri senki – nagyjából annyit tudnak róla, hogy az önkormányzati kábeltévés cég egyik középvezetője. Sajnos a videótól sem lettek sokkal okosabbak a balmazújvárosiak, Tiba képviselő ugyanis mindössze annyit mond, hogy olyan embert kerestek, aki töretlenül viszi tovább a fideszes városvezetés örökségét („zökkenőmentesen beáll a sorba”), pont.
Hogy ezen túlmenően mennyire érdektelen a fiatalember személye, azt jól mutatja, hogy Tiba mindössze fél percet beszél a Fidesz polgármesterjelöltjéről, majd rátér a várható fejlesztésekre.
A műsor legfurább részében Tiba képviselő homályos utalásokkal magyarázkodik, hogy a párt miért nem talált jelöltet a tagjai közül. A riporter óvatoskodó kérdésére Tiba a kívülálló számára érthetetlen rébuszokban kezd beszélni, hogy „attól, hogy valaki sikeres vállalkozó, az nem jelenti azt, hogy őneki feltétlen polgármesternek is lenni kell (…) én úgy gondolom, hogy a kettő egy nagyon komoly támadási lehetőséget ad azoknak az embereknek a számára, akik most krokodilkönnyeket hullajtanak azért, amiért nem őt indítottuk a választáson, de ez véleményem szerint ez csak azért van, mert így egy nagyon komoly muníciót vettünk el tőlük…”
Hevenyészett fordításban: az ellenzék azt akarta volna, hogy a város fideszes alpolgármesterét, Koroknai Imrét indítsa a Fidesz, mert utána támadhatták volna a vállalkozásán keresztül. (Koroknai a régióban piacvezető autósiskola tulajdonosa). Koroknai is akarta volna a polgármesterséget, mert nem látott át a szitán, de végül Tiba keresztülhúzta mind az alpolgármester, mind a mögötte megbúvó ármánykodók számítását.
Helyi forrásaink szerint valójában az történt, hogy Tiba foggal-körömmel próbálta megakadályozni, hogy a hozzá feltétlenül lojális Veres Margit utódja a helyi Fideszben alapító Koroknai legyen.
Végül a városi szervezet minimális többséggel az alpolgármester ellen szavazott, Koroknai pedig elfogadta a döntést.
Az informális hatalomgyakorlás másik markáns tünete, hogy az elítélt polgármester még mindig nem vonult börtönbe, holott egy hónapja meg kellett volna kezdenie a büntetése letöltését. Helyiek azt valószínűsítik, hogy Tiba lobbizta ki az igazságügyminiszternél, hogy egy trükkös megoldással haladékot kaphasson a volt polgármester – ha szerencséje van, Áder János előbb-utóbb kegyelmet is ad Veres Margitnak, az élet pedig visszatér a régi kerékvágásba.
A címlapképen Kósa Lajos, Tiba István és Nagy Tamás polgármester-jelölt tartanak sajtótájékoztatót. Kép forrása: Youtube – Balmaz Tv.
|
Pártbeli leszámolás után polgármester-választást nyerne a Fidesz Balmazújvárosban
|
Három független és egy munkáspárti jelölt indul jövő vasárnap a balmazújvárosi polgármesteri székért: van egy fideszes-, egy összellenzéki- és egy hobbi-független jelölt. A kormánypárt favoritja egy teljesen ismeretlen középkáder az egyik városi cégtől – a helyi pártszervezetben komoly törést okozott, hogy a húsz éve párttag jelenlegi alpolgármester helyett a pártonkívüli ismeretlent indítja a választókerületi elnök, pro forma a helyi pártszervezet. A volt polgármester viszont valamiért helyben izgulhatja végig a választást, noha hetekkel ezelőtt meg kellett volna kezdenie a rá kiszabott öt éves szabadságvesztés letöltését.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/08/04/partbeli-leszamolas-utan-polgarmester-valasztast-nyerne-a-fidesz-balmazujvarosban/
|
2018-08-06 11:26:50
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az Európa Tanács 1999-ben hozta létre a tagországok korrupcióval szembeni törekvéseinek vizsgálatára a Korrupció Elleni Államok Csoportját (angolul Group of States against Corruption, röviden GRECO), aminek hazánkkal együtt jelenleg 49 tagja van. A tagok többsége európai ország (ideértve Törökországot is), de a szervezethez csatlakozott Oroszország és az USA is.
A GRECO szakértői rendszeresen megvizsgálják a tagországok korrupcióellenes intézkedéseit, majd egy jelentésben értékelik azokat. A jelentés sokszor ajánlásokat is tartalmaz a vizsgált tagállam jogalkotásának és gyakorlatának fejlesztésére a minél sikeresebb korrupcióellenes harc érdekében.
Svájc 2006-ban lett a GRECO tagja, és a szervezet 2008-ban jobb információmegosztást és egyéb intézkedéseket követelt az országtól a korrupció megelőzésére. Svájc akkor létrehozta a Korrupció Elleni Küzdelemért Felelős Tárcaközi Munkacsoportot (Interdepartmental Working Group on Combating Corruption, röviden IDWG), aminek idén lejár a mandátuma.
A svájci számvevőszék (Swiss Federal Audit Office, röviden SFAO) a közelmúltban értékelte az IDWG tíz évnyi munkáját, és egyáltalán nincs vele megelégedve. Az SFAO jelentése szerint fontos reformokat kell végrehajtani a korrucióellenes harcban, mert jelenleg sem a függetlenség, sem a pénzügyi és emberi erőforrások, sem az átláthatóság nem megfelelő. AZ IDWG tartott ugyan workshopokat és tett ajánlásokat, de Svájcnak a mai napig nincs korrupcióellenes stratégiája. Az SFAO szerint egy másik szervezet létrehozására van szükség, mert a munkacsoport nem volt hatékony.
Eric-Serge Jeannet, az SFAO igazgatóhelyettese azt mondta a Reutersnek, hogy “Az IDWG nem szakértő a korrupció elleni küzdelemben. A csoportnak nincs elég függetlensége, költségvetése, felhatalmazása és láthatósága a céljai eléréséhez.” Jeannet hozzátette, hogy az IDWG-nek mindössze egy nagyon egyszerű honlapja van, és a kormányzati szektoron kívül gyakorlatilag ismeretlen.
Alex Biscaro, a Transparency International (TI) helyi igazgatóhelyettese azt nyilatkozta, hogy “Lehetetlen megmondani, mekkora a korrupció a svájci állami szektorban, de sokkal több eset van, mint az emberek hiszik. A korrupcióellenes harcban egy hatékony szövetségi hivatalnak széleskörű mandátumot és szükséges erőforrásokat kell kapnia a politikusoktól. Ez az, amit eddig a kormánynak sajnos nem sikerült megtennie.”
Svájc a harmadik a TI korrupcióérzékelési rangsorában, vagyis a svájci állampolgárok – valószínűleg a magas életszínvonal miatt – alig érzik korruptnak az országot. Biscaro ezzel kapcsolatban az OCCRP-nek elmondta, hogy a TI mindig hangsúlyozza, hogy a hízelgő helyezés nem azt jelenti, hogy Svájcban nincs korrupció.
Az OCCRP két gyanús esetre is emlékeztet a közelmúltból.
Februárban kiderült, hogy az állami tulajdonú Swiss Post nyereséget szerzett a támogatott regionális közlekedési üzletágából, a PostBus-ból, és a pénzt profitorientált cégekbe helyezte. A nyereség átruházását viszont nem hozták nyilvánosságra, ezzel a PostBus 78,3 millió svájci frank (kb. 21 milliárd forint) támogatást szerezhetett jogosulatlanul a szövetségi és regionális hatóságoktól.
Márciusban pedig egy svájci lap, a Handelszeitung írta meg, hogy az állami tulajdonú RUAG fegyvergyártó cégnek köze lehet egy titkos orosz fegyverüzlethez. A szövetségi ügyészség házkutatást tartott a vállalatnál, és nyomozást indított.
Az OECD szintén márciusban publikált egy Svájcra vonatkozó jelentést, ami az ország külföldi vesztegetési ügyeivel foglalkozik. A nemzetközi gazdasági szervezet szerint Svájc a legutóbbi, 2012-es vizsgálat óta jelentős előreheladást ért el a területen. Azóta 6 embert és 5 céget ítéltek el, és 2016-ban 137 pénzmosási és megvesztegetési esetet vizsgáltak, míg 2011-ben csak 24-et. Ennek ellenére az OECD szerint Svájcnak még többet kell tennie a korrupt vállalatok elítélése, a büntetések szigorítása, és a közérdekű bejelentők védelme érdekében.
A helyi lapok egyébként júliusban három gyanús ügyről is írtak:
a Local cikke szerint az USA Igazságügyi Minisztériuma egy korrupciós nyomozásban a svájci Glencore cégcsoport nigériai, kongói és venezuelai üzleteit vizsgálta
a Swissinfo arról írt, hogy a PostBus elismerte, hogy francia és lichtensteini leányvállalataiban rejtegeti a nyereségét
az SRF pedig arról számolt be, hogy körülbelül 13 ezer svájci cég nem szerepel a kereskedelmi nyilvántartásban. Az illetékes hivatal vezetője erre annyit mondott, hogy “Nehézségeink vannak a hatályos jogszabályok végrehajtásával a gyakorlatban. Egyáltalán nem könnyű üldözni ezeket a cégeket.”
Arról viszont a svájci sajtó nem, csak a kenyai számolt be, hogy július elején a két ország elnöke megállapodott arról, hogy Svájc visszautalja a korábban befagyasztott, korrupcióból származó összegeket Kenyának. Kérdés, hogy meddig lesz meg a pénz abban az országban, ahol
90 millió dollár (kb. 25 milliárd forint) tűnt el az ifjúság képzésére szánt keretből
az elnök hazugságvizsgálóval akarja kiszűrni a korrupt politikusokat
az áramszolgáltató sikkasztással gyanúsított vezetőinek tárgyalása áramszünet miatt szakadt félbe
közpénzből fedezték 20 politikus kiutazását a focivébére “tanulmányútra”
mindent felzabál a korrupció.
Címlapkép: a PostBus egyik járműve (fotó: Wikipedia)
|
Svájcban is van korrupció, csak közben nem rohad szét az ország
|
A csokiról és titkos bankszámlákról híres alpesi ország 10 éve létrehozott egy korrupcióellenes munkacsoportot, ami a számvevőszék friss jelentése szerint néhány workshopon kívül nem sok mindent csinált. De nem is nagyon tudott volna, mert a költségvetése és a jogköre is kevés a hatékony munkához. A számvevőszék változásokat sürget a parlamentnél, és az OECD is hatékonyabb fellépést vár Svájctól a korrupció elleni küzdelemben.
| null | 1 |
https://vilagterkep.atlatszo.hu/2018/08/04/svajcban-is-van-korrupcio-csak-kozben-nem-rohad-szet-az-orszag/
|
2018-08-04 11:45:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
“Az önkormányzat és később az állam is, soha nem a cégünket akarta kifizetni, hanem a hitelezőinek kivásárlásával csak tönkre akarta azt tenni” – állítja Kendi Imre lapunknak adott interjújában. Beszélt Lázár Jánossal való viszonyáról, valamint a hódmezővásárhelyi sportcsarnok körüli, szerinte politikai okokból kreált botrányról.
„Szeviép-szaga van a vásárhelyi K’Art-ügynek, Büntetőbírósági eljárás folyik a vásárhelyi Jobbik 2014-es listavezetője korábbi cégeinek ügyében, K’Art-ügy Vásárhelyen: Szabó Bálintot meghallgatta az ideiglenes vizsgálóbizottság, Választási kampányra is ment az eltűnt K’Art-pénzekből? A K’Art-ügy Hódmezővásárhely Szeviép-ügye, s egyben Márki-Zay Péter korrupciós pártfinanszírozási ügye” – címek a google találati listájában, ha az úgynevezett hódmezővásárhelyi K’Art-ügyre rákeresünk.
Ezekből úgy tűnik, hogy valami hatalmas botrány van Lázár János városában, amiben rajta és a fideszes többségű önkormányzaton kívül mindenki sáros. Vagy mégsem – legalábbis ez derül ki Kendi Imre egykori K’Art tulajdonos lapunknak adott interjújából. A volt cégvezető évek óta nem nyilatkozott, de az időközi polgármester-választással kapcsolatban indult médiahadjárat miatt most vállalta a nyilvánosságot.
A K’Art cégcsoport három vállalkozása PPP konstruckióban 2800 négyzetméteres csarnokot és 2000 négyzetméteres mélygarázs épített 2007-ban a hódmezővásárhelyi önkormányzatnak, ami 15 év után lett volna a városé.
2008-ban átadták, a Lázár János vezette önkormányzat 2010-től nem fizette a szerződésben szereplő 107 milliós éves szolgáltatási díjat.
2012-ben felszámolást kérnek a K’Art csoport két cége ellen, ami 2013-ban megindul, a vállalkozások pedig csődbe mennek.
„Ebben az ügyben nem nekünk van szégyenkezni valónk!” – kezdte a beszélgetést Kendi Imre, akivel a K’Art egykori székházában találkoztam. Ezt a sokszázmilliós épületet a csőd miatt elvesztették, ma bérlői a volt székházuk egy részének.
„Nulláról indultunk, nem állami cég romjain építkeztünk. 2006-ban 2-3 milliárd forint forgalmat értünk el, sokfelé pályáztunk sikeresen, és minden alkalommal tiszta verseny helyzetben nyertünk. A város meghatározó adófizetői és több mint 90 ember munkaadói voltunk. Nagyon sok sportklubot, sportolót, oktatási és egészségügyi létesítmények sorát támogattuk komoly pénzügyi és tárgyi segítséggel, amire mindig is büszke maradok! Mindig jó fizető hírében álltunk, és az is igaz, nagy volt a hitelállományunk” – emlékezett vissza a csarnoképítés előtti időszakra Kendi Imre.
„Lázár János polgármesterként felkért, hogy a gazdasági ügyekben legyek tanácsadója. Elvállaltam, a városért. Lokálpatrióta voltam, mindig térítés nélkül dolgoztam. Soha nem bántottam Lázár Jánost, de egyes dolgokban nem értettem vele egyet, ezért lemondtam a pozícióról. Mivel részt vettem a város közéletében, ismertem az önkormányzat terveit, a PPP csarnoképítést is. Évekig készültünk arra, hogy ha majd pályázni lehet, részt vehessünk rajta. Amikor kiírták, hárman indultunk, többek között a sokkal nagyobb építési volumennel bíró KÉSZ Zrt.-vel” – mondta Kendi Imre. A nyílt közbeszerzési pályázatot 2006-ban nyertük el, többlépcsős tárgyalás után.
Kendi hangsúlyozta, a szerződést nemzetközi standardok szerint a minisztérium készítette el minden részletre kiterjedően.
„Előre rögzítették a szolgáltatási díjat, ezt az önkormányzat és az állam is elfogadta. Pontosan tudták, melyik évben hogyan fog változni, mennyi terheli majd a város költségvetését” – reagált Kendi Imre azokra az évekkel ezelőtti kijelentésekre, melyekben a város azt állította, “a sportcsarnok használata az eltelt évek folyamán aránytalanul magas terhet rótt a városra”, illetve a kivitelező beruházást túlárazta.
Kendi Imre a szerződés különös részleteiről is beszámolt. „Az önkormányzatnál azt javasolták, hogy az ERSTE Bankkal szerződjünk, de ők az utolsó pillanatban visszaléptek, szerintem azért, mert addigra erőteljesen nőtt a város hitelállománya. Végül a CIB-től kaptunk svájci frank alapú hitelt, a tervezett forint alapúval szemben…”
Az egykori K’Art tulajdonos állítja, az önkormányzat egyetlen alkalommal sem fizetett időben, pedig minden határidőre elkészült, és a minisztériumban is mintaprojektnek tartották az elkészült létesítményünket.
„Az első három hónapot sem fizették ki, az inkasszóra feljogosító levelet sem írták alá, ami pedig a szerződés része volt. Nem indokolták meg miért, de ezzel is már többszörösen szerződést szegtek. Nekünk ebben az időben a bank előírása miatt három havi törlesztőrészletét kellett a számlán tartani, nem tudtuk megtenni. Mindig több havi késésben voltak. Miközben nekünk csökkent a megrendelésünk, a bank a válság miatt folyamatosan szigorított.”
A Fidesz kormány 2010-ben jelentette be, hogy felülvizsgál egyes PPP projekteket, Hódmezővásárhely sem maradt ki belőle.
„Nem fizettek, nem tudtuk a hiteleinket átvariálni. A csarnokot nem lehetett kiadni, bevételünk nem volt, csak kiadásunk. A piac a válság miatt megváltozott, így nem volt más választásunk, mint 2011-ben perelni, fizetési meghagyást beadni az önkormányzat ellen, ezzel védve a nekünk hitelező, dolgozó vállalkozókat. Ekkor indult el az ördögűzés, és egyoldalúan felmondták a szerződést.”
A fideszes vezetésű önkormányzat ezután feljelentette a K’Art-tot a közbeszerzési bíróságnál, a NAV-nál, az ügyészségnél, valamint kártérítési pert indított.
„Rendőrségre, bíróságra jártunk. Az ügyet a Kúriáig vitték, de ott is nekünk adtak igazat. Egyetlen egy hatóság sem marasztalt el bennünket, az önkormányzat minden egyes pert elveszített, de még ekkor sem fizetett. A bank pedig sorban felmondta a hiteleinket. 2013-ban csődbe mentünk, és semmit sem tehettünk. Pedig végig abban bíztunk, hogy az állammal kötött szerződésnél nincs biztosabb és biztonságosabb szerződés, hiszen még az ekkori tárgyalásokon is azzal áltattak bennünket, hogy ki fognak bennünket fizetni!”
„A valós tények azonban mindig azt bizonyították, hogy az önkormányzat és később az állam is, soha nem a cégünket akarta kifizetni, hanem a hitelezőinek kivásárlásával csak tönkre akarta azt tenni” – állítja Kendi Imre.
Kendi Imre szerint a K’Art cégcsoport csődjét elsősorban az önkormányzat szerződésszegő magatartása okozta.
„Ekkor több mint 1 milliárd forintos vagyona volt a cégnek, a kényszerű csődeljárás idején pedig csak a felszámoló rendelkezhetett róla, mi semmit sem tehettünk. Az összes vagyonunkat, 20 év munkájának az eredményét, elvesztettük” – mondta Kendi Imre.
A sportcsarnok végül 2014-ben úgy került a városhoz, hogy a Magyar Állam megvásárolta a CIB-től a cég adósságát.
„2014 őszén jelent meg először Szabó Bálint, azt ajánlotta, hogy politikai kapcsolatai révén segít a PPP-ügyben. Az ügyvédünkhöz irányítottuk, de a hamis, kétszínű ígéreteiből semmi nem lett. Utána már mint a károsultak képviselője jelent meg nálunk.”
Kendi Imre, megmutatta a felszámolásban regisztrált vállalkozók névsorát. Eszerint a K’Art House Kft. 472 milliós az adósságából az adóhivatalnak, a CIB Banknak, az állami gazdaságfejlesztési központnak hitelei 437 millió forintot tettek ki.
A K’Art Éptő Zrt.-nél 392 millió forint adósság maradt. Itt is az adósságából az adóhivatalnak, a CIB Banknak, az állam vasútnak, 299 volt a hitele. Vagyis a két cégben megmaradt 864 milliós adósságból a kis- és középvállalkozóké mintegy 128 millió forint volt. Erre fedezetet biztosított volna a cég vagyona is, és az önkormányzat által ki nem fizetett, és a bíróság által megítélt közel 164 millió forint is.
„Szabó feljelentése után számos esetben jártunk a rendőrségen, az eljárás vége pedig az lett, hogy a felszámolók ellen emeltek vádat, minket tisztának találtak. Ehhez képest a bíróságon lévő, kreált ügy a mai napig a nevünkkel szándékosan összemosva jelenik meg” – mondta Kendi Imre.
„20 éve dolgoztunk mielőtt elkezdtük a PPP-t. Mindig, mindent a cégbe forgattunk vissza. Amikor ez tönkrement, akkor az egész vagyonunk elment, majdnem földönfutóvá váltunk. Ezután újrakezdtünk mindent, évekig külföldön dolgoztunk, majd hazajöttünk. Továbbra is tervezek, kivitelezek, hiszen építész és magyar ember vagyok, ehhez értek, de most ismét csak piaci cégeknek dolgozunk” – fejezte be Kendi Imre.
A hódmezővásárhelyi önkormányzat Szabó Bálint közbenjárására felállította a K’Art-bizottságot. Ebben akarják vizsgálni a K’Art-ügyet. Mégpedig azok a képviselők, akik 2011-ben a sportcsarnokra kötött PPP szerződés felmondásáról is döntöttek.
2013-ban ugyanennek az önkormányzatnak a sajtóreferense azt állította, “az MKK Magyar Követeléskezelő Zrt. tájékoztatta önkormányzatunkat, hogy a K’Art Építész Stúdió Kft. és a CIB Bank Zrt. között létrejött hitelszerződésből eredő valamennyi követelést az állam engedményezés útján megszerezte. Az állam jogosultjává vált valamennyi, a követelést biztosító mellékkötelemnek, így a zálogjognak is. Minderre tekintettel az önkormányzatunk által havonta fizetendő szolgáltatási díjon az MKK Zrt.-nek közvetlenül érvényesíthető zálogjoga áll fenn, így a város a K’Art javára nem is teljesíthet.”
A képviselők többsége fideszes, ezért kerestük a helyi frakciót, hogy miként látják szerepüket az ügyben. Kerestük Szabó Bálintot is, de nem válaszoltak kérdéseinkre.
|
Az önkormányzat és az állam tette tönkre a K’Art cégcsoportot – állítja az egykori tulajdonos
|
“Az önkormányzat és később az állam is, soha nem a cégünket akarta kifizetni, hanem a hitelezőinek kivásárlásával csak tönkre akarta azt tenni” – állítja Kendi Imre lapunknak adott interjújában. Beszélt Lázár Jánossal való viszonyáról, valamint a hódmezővásárhelyi sportcsarnok körüli, szerinte politikai okokból kreált botrányról.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/08/03/lazar-janossal-valo-viszonyarol-is-beszelt-az-a-vallalkozo-aki-szerint-azok-akarjak-most-vizsgalni-akikrol-a-birosag-mondta-ki-szerzodest-szegtek/
|
2018-08-03 12:04:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A hazai filmszínházak közül élenjáróként vetítette le a Csillagok háborúja első részét a kiváltságosoknak 1979 nyarán a balatonaligai pártüdülő, a mai Club Aliga kertmozija. Butikjában a korabeli kádertinik méregdrága nyugati cuccok között válogathattak, s tisztes távolból követhették Kádár János pártfőtitkárt, ha szokásos augusztusi nyaralása alatt, kockás kendővel a fején, átjött sétálni a kikötőbe a főfunkcionáriusoknak fenntartott, mezei pártemberek elől elzárt Aliga II.-ből. Az egykori pártüdülő-komplexum Fidel Castrót, Erich Honeckert és Jurij Gagarint is vendégül látó, fegyveres őrök vigyázta elit övezete manapság részben kihasználatlanul pusztul, az Aliga I.-ben viszont pezseg az élet. A kertmoziban a Mamma Mia, a Hotel Transylvania 3 vagy a Partiállat megy, aktív családi programként pedig kísérletezni lehet a szabadulószobával. Ha pedig valaki hosszabban élvezni óhajtja a 800 méteres strandot, öt éjszakáért négyet, vagy 14-ért 12-t fizetve megszállhat az egykori üdülő hetvenes években ultramodernnek számító épületéből kialakított hotelben.
A bevétel hamarosan Mészáros Lőrinc tőzsdei ingatlanfejlesztő cégét, a 100 millió eurónyi vagyonon ülő Appeninn-csoportot gazdagítja, miután az Appeninn BLT Kft. nevű leányvállalat a minap megszerezte a létesítményt. Kiteljesítve ezzel a Mészároshoz köthető vállalatbirodalom agresszív balatoni terjeszkedését, amelyet kempingek, szállodák, kikötők, fejleszthető tóparti ingatlanok láthatóan akadálytalan bekebelezése jelez: övék a Balatontourist, a Hunguest Hotels szállodái, Almádiban az egykori Ramada Hotel és – igaz, az MKB Bank közbeiktatásával – a hajdani akarattyai Piroska nudistakempinggel fémjelzett telekcsoport is.
Az összességében lepusztult Club Aligára kétségkívül ráfér a rendszerváltás óta halogatott fejlesztés. Ha valakinek, az immár nagybanki hátteret is felmutatni képes Mészáros Lőrincéknek lesz elegendő forrásuk hozzá. Elődjüknek, az izraeli Shikun & Binuin és az AFI Europe ingatlanfejlesztő párosnak a jelek szerint nem volt, pedig eredetileg akár 70 milliárd forintos turisztikai megafejlesztésben gondolkodtak. Arra hivatkozva, hogy az üzlet csak 2018 végén zárul, az újdonsült gazdák még titkolják, nekik konkrétan milyen elképzeléseik vannak. Olyannyira, hogy Fekete Barnabás, Balatonvilágos polgármestere sem tud erről semmit – ezt ő maga közölte a HVG-vel. A helybéliek az eladó által korábban felvázolt tízéves koncepció kapcsán is aggódtak, hogy megszűnik a szabad bejárásuk a partra, és az új, magasabb épületek tönkreteszik a környezetet, ám a gazdasági válság e kérdéseket egészen mostanáig "megoldotta".
Hosszas tipródás után 2007-ben privatizálta az állam a Club Aliga 37 hektárnyi ingatlanegyüttesét, benne a 167 férőhelyes kikötőt, valamint tízhektárnyi állami terület vagyonkezelői jogát vásárolta meg 5,5 milliárd forintért a fent említett izraeli cégek leánya, a Pro-Mot Hungária Ingatlanfejlesztő Kft., amelynek 74,99 százalékos üzletrészét vette meg most az Appeninn. Egyúttal magára vállalta az eladó tízmilliárd forintnyi adósságát is. Annak egy része korábban a CIB Bankkal szemben állt fenn, ám 2018 elején saját izraeli, de hollandiai bejegyzésű tulajdonosaira szállt át. A 49 éves vagyonkezelői jog fejében pedig 1,5 milliárdos tartozása van a magyar állammal szemben is.
Az eladó cég mérlegében 11 milliárdos értéken tartják nyilván az ingatlanvagyont, ami épp csak fedezi a tartozásokat. S hiába a Club Aligában meghirdetett számtalan program, a vállalkozás veszteséges, a saját tőkéje mínuszban áll. Feltételezhető, hogy Mészárosék – ahogy szoktak – megint jó áron vásárolhattak be, az eladó pedig megszabadulhat meghiúsult óriásberuházásától. A Mészárosék által az utóbbi egy évben látványosan felfuttatott Appeninn-nek jót tett az üzlet, a részvényei árfolyama a bejelentés utáni napokban több mint 11 százalékkal nőtt.
A Club Aliga az Appeninn legnagyobb fogása azóta, hogy Mészáros érdekeltségei vették át az uralmat benne, eddig ugyanis Andrássy úti palotákkal vagy a Spar üzletlánc által bérelt kereskedelmi ingatlanokkal bővítette palettáját. A fejlődésben a Mészárossal egyre inkább közös üzleteket kereső Csányi Sándor által vezetett OTP Bank is hisz, hiszen ingatlanbefektetési alapja nemrégiben 5 százalékot meghaladó Appeninn-részvénypakettet vett. A gazdasági tényezővé vált egykori gázszerelő tőzsdei cégeiben (Konzum, Opus Global, Appeninn) a mellette kitartó kisrészvényesek is azt hihetik, hogy jó lóra tettek. Hacsak nem gondolkoztatja el őket az Appeninn vezetésének az a közzétett szándéka, hogy a cég csak 2020-tól fizet osztalékot, ami egyébként összhangban áll az erőltetett akvizícókkal és fejlesztésekkel.
|
Mészáros Lőrinc a Balatonon: Kádár János nyomdokain
|
Hosszas tipródás után 2007-ben privatizálta az állam a Club Aliga 37 hektárnyi ingatlanegyüttesét, benne a 167 férőhelyes kikötőt, valamint tízhektárnyi állami terület vagyonkezelői jogát vásárolta meg 5,5 milliárd forintért a fent említett izraeli cégek leánya, a Pro-Mot Hungária Ingatlanfejlesztő Kft., amelynek 74,99 százalékos üzletrészét vette meg most az Appeninn. Egyúttal magára vállalta az eladó tízmilliárd forintnyi adósságát is. Annak egy része korábban a CIB Bankkal szemben állt fenn, ám 2018 elején saját izraeli, de hollandiai bejegyzésű tulajdonosaira szállt át. A 49 éves vagyonkezelői jog fejében pedig 1,5 milliárdos tartozása van a magyar állammal szemben is.
| null | 1 |
http://hvg.hu/kkv/201831_kadar_janos_nyomdokain
|
2018-07-31 12:12:00
| true | null | null |
HVG
|
Információink szerint lemondott tisztségéről Rácz-Racker Viktória, a Haladás Sportkomplexum Fejlesztő Noprofit Kft. ügyvezetője. Döntését nem indokolta, de úgy tudjuk, a háttérben a stadion üzemeltetése körüli zűrzavar áll.
Már az elejétől gondok vannak
A tavaly novemberben átadott stadion működtetésére hiába írtak ki több pályázatot, nem találtak piaci alapon üzemeltetőt. Az avatóünnepség előtt így a működtetést az építtető Haladás Sportkomplexum Fejlesztő Kft-re bízták, de csak az év végéig.
Ami gyakorlatilag az avatómeccsen kívül két itthoni Haladás-meccset jelentett, erre külön szerződést kötöttek , később kiderült, hogy ez a két mérkőzés több mint nyolcmillió forintjába került az önkormányzatnak.
Közben újabb pályázatot írtak ki, ez is sikertelen lett , az év végén aztán úgy döntöttek , hogy továbbra is az építtető cég lesz az üzemeltető. Az akkori ügyvezető, Szondy Szilvia megbízatását nem hosszabbították meg, a közgyűlés Ár Jánost nevezte ki a cég élére. A legújabb bejelentésekről január végén írtunk .
Február végén majdnem kudarcba fulladt az üzemeltetésről szóló bizottsági ülés , pedig az üzemeltető céggel kötött szerződés lejárt. Március 1-én aztán kiderült , hogy az üzemeltetéssel a Haladás Labdarúgó Kft-t és a Haladás VSE-t bízzák meg, előbbi a stadiont, utóbbi a munkacsarnokot működteti. Ami azt jelenti, hogy
a város által támogatott sportszervezetek egy városi cégtől, a város pénzén bérlik a stadiont.
Ez, persze, sok pénzbe kerül, hiába állította azt az építkezés alatt Hende Csaba országgyűlési képviselő, hogy az új stadion nem kerül többe a városnak, mint amennyit korábban fordítottak a sportegyesületekre. Közben Ár János megbízatása megszűnt, és kinevezték a most lemondott Rácz-Racker Viktóriát.
A stadionnál ugyanis nagy a káosz. Igaz ugyan, hogy a Haladás VSE és a Haladás focicsapat elvileg a két üzemeltető, de a Haladás Sportkomplexum Fejlesztő Kft. a fenntartó. És ebből a nem tisztázott jogviszonyból adódnak a problémák.
A HVSE és a focicsapat bérleti díjat fizet a használatért, igazság szerint a rezsit is nekik kellene fizetniük, de a HVSE-vel még most sem írták alá a szerződést. Nincs rendezve, hogy ki fizeti a karbantartást, javításokat, pedig volt már olyan, hogy meccs alatt nem volt víz a stadion egyes részein . De említhetjük azt is, hogy csak a gyep karbantartására éves szinten mintegy 50 milliót kell fordítani.
A Haladás Sportkomplexum Fejlesztő Kft-nek erre nincs pénze, nekik bevételük csak a hozzájuk befolyó bérleti díjból van. Ami egyébként az önkormányzattól származik, hiszen gyakorlatilag a város fizeti ki a bérleti díjat a csapatok helyett.
Az idén eddig közel 350 millió forintot adott az önkormányzat a Haladás Labdarúgó Kft-nek és a Haladás VSE-nek.
Persze, messze még az év vége, megbízható becslések szerint
a következő 3-5 évben évente 500 millióba kerül a városnak a sportkomplexum.
Arra, hogy más rendezvényeket is szervezzenek itt, kicsi az esély. A munkacsarnokot teljesen belakták a HVSE szakosztályai, és bármennyire is cáfolták ezt, a kézilabdapálya sem alkalmas NB1-es mérkőzésekre.
A stadion pályáját és gyepét pedig annyira féltik, hogy csak az NB1-es csapatot engedik fel a meccsekre, de őket sem mindig , az edzéseket sem itt tartják .
|
Zűrzavar a szombathelyi stadion üzemeltetésénél, lemondott az ügyvezető
|
Információink szerint lemondott tisztségéről Rácz-Racker Viktória, a Haladás Sportkomplexum Fejlesztő Noprofit Kft. ügyvezetője. Döntését nem indokolta, de úgy tudjuk, a háttérben a stadion üzemeltetése körüli zűrzavar áll.
| null | 1 |
https://www.nyugat.hu/cikk/stadion_uzemeltetes_kaosz_lemondas_ugyvezeto
|
2018-08-04 12:16:00
| true | null | null |
nyugat.hu
|
Magas pozícióban lévő baloldali politikusok is érintettek lehetnek a Czeglédy-ügyben
Czeglédy Csaba az általa létrehozott cégrendszert és a nyomozásban szereplő be nem fizetett adókat és járulékokat tudatosan és szervezetten használta tiltott pártfinanszírozásra, méghozzá folyamatosan – ez áll egy olyan nyilatkozatban, amit állítólag a Czeglédy-ügy egyik terheltje helyezett letétbe ügyvédjénél, vádalku reményében. Az írás, amely szerkesztőségünk birtokába jutott, néven nevez több olyan magas rangú baloldali politikust, akik hasznot húztak a nyomozati adatok szerint a Czeglédy Csabához köthető, strómanok által működtetett iskolaszövetkezet-hálózatból. A Human Operator Zrt.-vel szerződésben álló, tőle feladatokat vállaló szövetkezetek a hatóságok eddig beszerzett adatai szerint több, mint 6 milliárd forint adót csaltak el.
Hónapok óta nagy a csend az úgynevezett Czeglédy-ügy körül. Vannak, akik szerint a nyomozást hamarosan lezárhatják és tovább már nem bővül az elkövetői kör. Mint ismeretes, eddig 24 főt gyanúsítottak meg vagy konkrétan a bűnszervezetben, különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalással, vagy abban való közreműködéssel.
Többekkel szemben a kényszerintézkedéseket enyhítették az elmúlt időszakban. Akik a börtöncellák kényelmetlen fogságát otthonuk kényelmére válthatták, együttműködőnek bizonyultak a hatóságokkal, vagy épp az általuk elkövetett cselekmények súlya enyhébb a szerint a kép szerint, ami a mai napig összeállt a mozaikokból a nyomozóhatóságok előtt.
A PestiSrácok információi szerint közel sem fejezték be a nyomozást, sőt, most jöhetnek még izgalmasabb fejezetek. Arra ugyanis a mai napig nem derült fény, milyen érdekből, milyen céllal csalták el az adómilliárdokat, arra pedig pláne nem, hogy hová lett a pénz.
Ezekre a kérdésekre adhat választ az a nyilatkozat, amelyet az egyik terhelt írt és helyezett letétbe az ügyvédjénél, annak reményében, hogyha érdemi információkkal segíti a nyomozást, feltár eddig ismeretlen és lényeges részleteket, akkor azt enyhítő körülményként értékelik és enyhébb büntetésre számíthat a milliárdokat elcsaló iskolaszövetkezet-hálózatban történt közreműködéséért.
A nyilatkozat a hálózat működésének mikéntjét is feltárja és arra is kitér, amit eddig homály fedett, vagyis hogy a rendszer mely szintjén és hogyan vették ki a milliárdokat, kiknek volt arra szüksége és mire költötték.
Kampányok, népszavazások, kormányellenes propaganda – csak néhány tevékenység, amihez pénzre, illetve emberekre, humán-erőforrásra volt szükség az elmúlt évek során a baloldalon. A Czeglédy-gépezet pedig mindegyiket kitermelte, szállította az írás szerint. Készpénz mellett legalább ekkora jelentősége volt az eszköz- és humán-erőforrás támogatásnak, amit az iskolaszövetkezetek nyújtani tudtak.
A támogatási eszközök skálája nagyon széles volt. Helyenként csak kisebb költséggel, 1-1 feladatot látott el, de volt több olyan választás és kampány is, ahol a jelöltség szavazatainak összegyűjtésétől egészen a szavazás napján is ellátott ellenőrző feladatokig mindent ő irányított, finanszírozott és az általa vezetett és felügyelt cégek és iskolaszövetkezetek láttak el
– részletezte a Czeglédy Csaba által végzett és vezényelt politikai tevékenységet az ügy gyanúsítottja.
Esetenként kötöttek megbízási szerződést is egy adott feladatra, minimális összeggel, de a ténylegesen elvégzett feladatok és azok költsége a többszörösére rúgott – állítja letétbe helyezett nyilatkozatában a terhelt. Hozzáteszi, hogy a legtöbb esetben persze semmilyen szerződés, dokumentum nem született a politikai munkákról.
A szervezési feladatokat e nyilatkozat szerint területenként egy-egy cégcsoportnál dolgozó témavezetőknek kellett ellátniuk, akiket viszont személyesen Czeglédy Csaba ellenőrzött és felügyelt. A kritikusabb, kényesebb ügyekbe csak két-három bizalmas volt beavatva.
Az is támogatási módszer volt – szintén a már említett írás szerint -, hogy a támogatni kívánt személyt valamilyen pozícióba bejelentették valamelyik iskolaszövetkezetnél, vagy Czeglédyhez köthető cégnél. Ebben a formában korlátlanul és veszélytelenül lehetett valakit, valakiket, vagy valamilyen tevékenységet finanszírozni.
A konkrét politikai feladatok elvégzésébe állítólag nemcsak diákokat, hanem felnőtt munkavállalókat is bevontak. A kifejezetten magas órabért általában hetente, készpénzben kapták meg. Sem a munkavégzésről, sem a kifizetésekről nem készült írásos dokumentáció, hogy ne legyen nyoma – állítja a terhelt.
A nyilatkozatban az is szerepel, hogy Czeglédy
politikai és gazdasági céljainak elérése érdekében magánszemélyeket és cégeket is támogatott, finanszírozott, olyan kölcsönökkel, amit soha nem kellett visszafizetni.
Az ügyekben mélyen érintett pártokat és jó néhány magas pozícióban lévő politikust is konkrétan megnevezett a nyilatkozat szerzője.
Természetesen utánajártunk, valódi-e a részünkre eljuttatott írás, nyilatkozat. Sikerült beszélnünk azzal az ügyvéddel, akinél azt letétbe helyezte az ügy érintettje, ő azonban ügyfele biztonsága érdekében is fontosnak tartotta mindkettejük inkognitójának megtartását. Azt azonban megerősítette, hogy a nyilatkozat előtte született és azt minden külső ráhatás nélkül, önszántából a Czeglédy-ügy egyik gyanúsítottja írta. Amennyiben a nyilatkozat felhasználásra kerül, azaz vallomássá válik, az jelentősen befolyásolhatja az egész büntetőügy kimenetelét és nagy halakkal bővítheti a gyanúsítotti kört, arról nem is beszélve, hogy a nyomozóhatóság az eltűnt milliárdoknak is a nyomára akadtat.
Vezető kép: Czeglédy Csaba és Gyurcsány Ferenc a bíróság folyosóján; Fotó: mno.hu
|
Magas pozícióban lévő baloldali politikusok is érintettek lehetnek a Czeglédy-ügyben
|
Czeglédy Csaba az általa létrehozott cégrendszert és a nyomozásban szereplő be nem fizetett adókat és járulékokat tudatosan és szervezetten használta tiltott pártfinanszírozásra, méghozzá folyamatosan – ez áll egy olyan nyilatkozatban, amit állítólag a Czeglédy-ügy egyik terheltje helyezett letétbe ügyvédjénél, vádalku reményében. Az írás, amely szerkesztőségünk birtokába jutott, néven nevez több olyan magas rangú baloldali politikust, akik hasznot húztak a nyomozati adatok szerint a Czeglédy Csabához köthető, strómanok által működtetett iskolaszövetkezet-hálózatból. A Human Operator Zrt.-vel szerződésben álló, tőle feladatokat vállaló szövetkezetek a hatóságok eddig beszerzett adatai szerint több, mint 6 milliárd forint adót csaltak el.
| null | 1 |
https://pestisracok.hu/magas-pozicioban-levo-baloldali-politikusok-is-erintettek-lehetnek-a-czegledy-ugyben/
|
2018-08-04 12:21:00
| true | null | null |
pestisracok.hu
|
Nemcsak a Fenyő-gyilkosság megrendelésével gyanúsított Gyárfás Tamás, hanem a maffiabűncselekmények miatt bíróság előtt álló, két éve a börtönből 250 millió forintos óvadék fejében szabaduló Vizoviczki László lábán sincs már nyomkövető – tudta meg a PestiSrácok.hu. Az üzletember azután szabadult meg az elektronikus eszköztől, hogy pár hónapja a bíróság jogerősen is megszüntette a házi őrizetét és lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el vele szemben.
A Fenyő-ügyben felbujtással gyanúsított Gyárfás Tamás mellett az éjszakai élet egykori uráról, Vizoviczki Lászlóról is levették a nyomkövetőt – tudta meg a PestiSrácok.hu. A költségvetési csalással és rendőrök megvesztegetésével is vádolt, az előzetesből két éve 250 millió forintos óvadékért cserébe szabaduló Vizoviczki lábáról azután került le a nyomkövető, hogy a Kúria – egyetértve a Fővárosi Ítélőtáblával – pár hónapja jogerősen is megszüntette a vállalkozó házi őrizetét és a másodfokú eljárás befejezéséig lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el vele szemben.
Vizoviczkit még tavaly áprilisban ítélte hét év börtönre és 600 millió forintos vagyonelkobzásra felbujtóként, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt első fokon a Fővárosi Törvényszék. Az ítélet ellen Vizoviczki, több vádlott-társa és az ügyészség is fellebbezett, így került az ügy a Fővárosi Ítélőtáblára, amely idén júliusban kezdte másodfokon tárgyalni a büntetőpert. Döntés valamikor ősszel várható a perben. Az adócsalási ügy mellett a diszkócsászárt és több főrendőrt bűnszervezetben, folytatólagosan és üzletszerűen, vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetéssel és más bűncselekményekkel is vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. A nyomozás a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) titkos információgyűjtésen alapuló feljelentése után kezdődött 2012 februárjában, majd május végén fogták el az első gyanúsítottakat. Vizoviczki és a főrendőrök perét 2015. január 14-én zárt eljárásban kezdte tárgyalni a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa, de még elsőfokú ítélet sem született az ügyben.
Vezető kép: PS
|
Nemcsak Gyárfás örülhet: Vizoviczki lábáról is levették a nyomkövetőt
|
Nemcsak a Fenyő-gyilkosság megrendelésével gyanúsított Gyárfás Tamás, hanem a maffiabűncselekmények miatt bíróság előtt álló, két éve a börtönből 250 millió forintos óvadék fejében szabaduló Vizoviczki László lábán sincs már nyomkövető – tudta meg a PestiSrácok.hu. Az üzletember azután szabadult meg az elektronikus eszköztől, hogy pár hónapja a bíróság jogerősen is megszüntette a házi őrizetét és lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el vele szemben
| null | 1 |
https://pestisracok.hu/nemcsak-gyarfas-orulhet-vizoviczki-labarol-is-levettek-a-nyomkovetot/
|
2018-07-30 12:23:00
| true | null | null |
pestisracok.hu
|
A Hajdú-Bihar megyei Bocskaikert Debrecen egyik elővárosa – itt is osztottak EU-s pénzeket a falusi turizmus erősítésére. Ennek a háznak a tulajdonosa 34 és félmillió forintos uniós támogatást kapott azért, hogy szállásokat alakítson ki. Csakhogy a hírek szerint az ingatlanban nem vendégház működik, hanem életvitelszerűen laknak.
– Ez a vendégház itt szemben üzemel-e?
– Persze.
– Szokott látni vendégeket?
– Laknak benne. Folyamatosan laknak benne.
– Tehát akkor nem vendégek jönnek ide?
– És tudja, hogy ki lakik benne?
– Ne haragudjon, de a nevét nem tudom megmondani, nem tudom. Átköszönünk egymásnak, de nem beszélünk.
Az egyik helyi asszony azt mondta: a polgármester sógornője él az ingatlanban.
– És azt tudja, hogy a sógornő, hogy került abba a házba, ahol lakik?
– Higgye el tudom.
– Hogy került oda? Nem rá van írva?
– Én Sanyiról semmit nem mondok, mert az egy f*sza gyerek.
Szőllős Sándor, a polgármester viszont azt állítja, hogy vannak vendégek a házban.
– Nagyon kedvesek a szomszédok, nagyon aranyosak, de igaz, hogy vannak az utcában, de nem látnak mindent.
– Az igaz, hogy az ön sógornője lakik ott?
– Nem lakik ott a sógornőm, ő a gondnoki feladatokat látja el időszakosan.
– De a szomszédok azt állítják, hogy ő reggel elmegy, este jön, tehát életvitelszerűen él ott.
|
Vendégházra kapták a pénzt, a polgármester családi házként használja
|
Vendégházra pályázott, családi ház lett belőle. Célpont című oknyomozó műsorunk bukkant rá a Debrecen melletti Bocskaikertben arra a vendégházra, amelynek építésére a helyi polgármester pályázott. Nyert is rá 34,5 millió forintot. 2015-ben adták át az épületet, amelyben turista még sosem járt. A polgármester sógornője viszont beköltözött az EU-s pénzből épült házba.
| null | 1 |
https://hirtv.hu/ahirtvhirei/vendeghazra-kaptak-a-penzt-a-polgarmester-csaladi-hazkent-hasznalja-2461422
|
2018-05-19 19:05:00
| true | null | null |
HírTv
|
Páratlan a kilátás a hollókői Castellum Hotelből: egy 24 nm-es szoba egy éjszakára 29 ezer forint két fő részére. Az 55 szobás wellness-szállodát csaknem 1,2 milliárd forintért építette egy hollókői beruházásokon taroló cég. A szálloda mellett pedig egy kétszintes ingatlan van, ami a Nógrád megye erős emberének tartott, a Fidesz országgyűlési képviselőjelöltje, Becsó Károly cége tulajdonában van.
Az Átlátszó.hu információi szerint családi ház, amelyet két éve épp akkor építettek, amikor a wellness-szállót is, a munkások átjártak egymáshoz, és amikor a szálló építését egy-egy nap befejezték, akkor letették a munkát a háznál is.
Becsó Károly tagadja, hogy családi házat építettek volna, mint ahogy azt is, hogy a szálloda és a másik ház építése között lenne összefüggés.
Teljesen transzparensen és jogszerű volt a pályázat igénybevétele és az építés és a működtetés is – szögezte le Becsó Károly.
Az ingatlanon 34,6 millió forint jelzálog van. Becsó szerint az építkezést banki hitelből, valamint uniós forrásból finanszírozták.
Becsó Károly jobbikos kihívója szerint azonban indokolatlan a fideszes képviselőjelölt családjának gyarapodása. Elődje és testvére, Becsó Zsolt ugyanis szerinte ezenkívül nem sok eredményt tud felmutatni.
Szegény megyéről beszélünk, itt minden fejlesztést megbecsülünk, mert tényleg nagyon fontos lenne, hogy fejlődjön a megye, na, ehhez képest Becsó Zsolt most a 21-es út négysávosításán kívül nem igazán tud felmutatni semmi olyant, ami a megye gazdasági fejlődését elősegítette volna – mondta el Cseresznyés István jobbikos képviselőjelölt.
A ház miatt korábban az Együtt az európai csalásellenes hivatalhoz, az OLAF-hoz fordult. Becsó Károly testvére, Becsó Zsolt neve pedig a trafikbotrányban is előkerült: a tanácsadója Salgótarjánban és környékén húsz dohánybolt üzemeltetését is elnyerte.
|
Gyanús építkezés a fideszes képviselő családjában
|
Indokolatlannak tartja Nógrád megye egyik fideszes képviselőjelöltjének és családjának gyarapodását jobbikos kihívója. A Becsó család 2016-ban épített egy ingatlant – épp akkor, amikor a szomszédjukban uniós pályázati pénzből egy wellness-szállót is felhúztak. Becsó Károly, aki testvérét, Becsó Zsoltot váltaná az Országgyűlésben, tagadja, hogy szabálytalanul építették volna fel az ingatlant.
| null | 1 |
https://hirtv.hu/ahirtvhirei/gyanus-epitkezes-a-fideszes-kepviselo-csaladjaban-2449527
|
2018-02-23 19:08:00
| true | null | null |
HírTv
|
Milliárdokat nyertek el a települések, de rémálom lehet belőle
Hiába fizette ki az állam öt évvel ezelőtt az önkormányzatok adósságait, most azok zöme újra hitelfelvételre kényszerülhet. Jócskán megdrágult ugyanis az elhúzódó elbírálás miatt több ezer, az EU által támogatott építési beruházás.
„Levelet írtunk Novák Katalinnak, hogy a bölcsődékre fordítható alapból egészítse ki a mi TOP-os pályázatból tervezett beruházásunkat, mert nem tudjuk, hogy miből fogjuk egyébként felépíteni” – ezt Molnár Róbert, Kübekháza polgármestere osztotta meg velünk, miután kiderült, hogy az elkészült terveik szerint 101 millió forint a költsége annak a bölcsődei beruházásnak, amelyet évekkel ezelőtt még 60 millióra becsültek. Ennek megfelelően ennyi pénzt is kaptak a Terület- és Település Operatív Program forrásaiból, ezt rövidítik TOP-os pályázatnak.
„Miután láttuk a politikus asszonyt nyilatkozni a televízióban arról, hogy 200 milliárd forintot elkülönítettek a bölcsődék építésre, úgy gondoltuk, ez a segítség beleférne a büdzséjükbe, mert a miénkből nem jön ki a pluszpénz, amit hozzá kellene tenni” – indokolta Molnár Róbert a levél megírását.
Amíg Kübekháza a családügyi államtitkártól próbál segítséget kérni, sok más önkormányzat hitelfelvételre kényszerülhet, így újra eladósodhatnak, hiába konszolidálta őket az állam öt évvel ezelőtt.
Már januárban többen jelezték, hogy a jelentősen dráguló építőipari szolgáltatások miatt nem fognak annyiból kijönni a beruházások, ahogy azt korábban gondolták, ezért sok önkormányzat abban bízott, hogy a kormány kisegíti őket a bajból. A dráguló építési beruházások a közel hatezer pályázat kétharmadát teszik ki. Még három évvel ezelőtt kellett összeállítania az önkormányzatoknak a terveiket, hogy milyen beruházásokat szeretnének a településükön, majd ezeket a megyei közgyűlések összefésülték, jóváhagyták. Az átalakuló bírálati rendszer miatt azonban húzódott a TOP-projektek értékelése, a jóváhagyásra tavaly tavaszig kellett várniuk. Időközben azonban kétszer is emelték a minimálbért, egyre nagyobb lett a munkaerőhiány, és az építőanyagok sem lettek olcsóbbak. Így a polgármestereknek azzal kellett szembesülniük, hogy a projektek befejezéséhez pluszforrásra lesz szükségük.
A választások előtt még arról lehetett hallani, hogy a kormány majd az önkormányzatok hóna alá nyúl, bár többen ezt már akkor is kétségbe vonták, hiszen az operatív programok 100 százalékos támogatásúak, az uniós szabályok, az elszámolás miatt ehhez önerőt nem lehet tenni. Most marad a projektek műszaki tartalmának a csökkentése, de ez nem minden esetben járható út. Az energetikai korszerűsítéseknél ugyanis a műszaki tartalom csökkentésével éppen az indikátorok teljesítését, azaz a pályázat célját hiúsítanák meg. Az elmúlt hónapban fórumokat tartottak a megyeszékhelyeken, ahol információink szerint azt világossá tették, hogy pluszpénzt nem ad a kormány.
Rezeg a léc
„Erre a helyzetre nincs megoldás, az önkormányzatnak nincs forrása” – ezt Nagy Béla, Medgyesegyháza polgármestere magyarázta. Szerinte nem csak a beruházások drágulása jelent problémát, de az is, hogy tapasztalata szerint a kiírt közbeszerzésekre még jelentkező sem akad, legalábbis Békés megyében. „Most két kisebb projektünkre, az óvodai tornaszobára és az orvosi rendelő felújítására második nekifutásra van jelentkezőnk, de volt olyan, hogy 17 vállalkozónak küldtük el a felkérést, egy sem adott ajánlatot” – folytatta a polgármester. Medgyesegyháza egymilliárd forintot is meghaladó összeget nyert összességében a TOP-pályázatokon, most Nagy Béla is vakarja a fejét.
Több településen hitelt vennének fel, hogy kipótolják a szükséges költségeket, így például a Csongrád megyei Kiszomboron már a költségvetésükbe is beterveztek 100 millió forint kölcsönt, amivel 10 évre 13 millió forintos törlesztést vállalnának be. Ám arra maga Lázár János, a térség parlamenti képviselője figyelmeztette a települést, hogy a százszázalékos intenzitású támogatás mellett nem valószínű, hogy ezzel szabályszerűen lehet pótolni a hiányzó összeget. Így akár vissza is kérhetik a támogatást.
Megkerestük az Innovációs és Technológiai Minisztériumot. A projekteket kezelő tárcától azt a választ kaptuk, hogy tisztában vannak a beruházások drágulásával, de pluszforrásuk nincs az önkormányzatok kisegítésére. A 2017. februári kormányrendeletre hivatkozva viszont azt írták, hogy költségnövekmény bejelentésére van mód, amennyiben ez a 30 százalékot nem haladja meg, igaz, adott esetben igazságügyi szakértőt is kirendelhetnek.
Az érintettek szerint azért aggályos, hogy ily módon kérjenek pluszpénzt, mert ennek benyújtásához például szükséges a közbeszerzés lebonyolítása, ami megint csak költséget jelent az önkormányzatok számára. Arra ugyanakkor nincs garancia arra, hogy ez esetben a költségek növekedése nem haladja meg a 30 százalékot, ami felett már semmilyen támogatásra nincs lehetőség, magyarul, a polgármester viheti el a balhét. Ráadásul, az idő is szorítja a helyhatóságokat, mivel a pályázatokat a legtöbb esetben az év végéig meg is kellene valósítani.
Az „ügyeskedők” megúszhatják
Nem mindenütt idegeskednek. Sokak szerint vannak térségek, ahol jó vastagon fogott a ceruza már akkor is, amikor a terveket írták.
Csongrád megyében azonban igen feszesen készültek a néhány évvel ezelőtti tervek, így ott több önkormányzat is kutyaszorítóban lehet. Békés megyében már a pénz elosztásakor is kitört a balhé, fideszesek estek egymásnak, a küzdelemben Simonka György fideszes országgyűlési képviselő kerekedhetett felül.
A TOP pályázati pénz elosztásakor a megyei fejlesztésekért felelős közgyűlés döntött arról, mely térségekben mely projekteket támogatják. A közgyűlés fejlesztési bizottságában Simonka régi barátja, az egykori medgyesegyházi polgármester, Ruck Márton az elnök, de a képviselő jobbkeze, Szegedi Balázs szava is döntő volt, aki szintén ebben a bizottságban ül. Így nem csoda, ha végül a megyébe kerülő 458 nyertes pályázatból, a Mezőkovácsházi járás 17 településére 104 került. A 800 lelkes Pusztaottlaka – amelynek korábban Simonka volt a polgármestere – 10 projektre 1,7 milliárdot költhetne el, és szinte ugyanennyi pénz jutott a hatezer lakosú Mezőkovácsházára, Medgyesegyházára és Battonyára is. A többieknek „be kellett érniük” pár százmillióval. Simonka egyfelől tehát elérte, hogy a számára kedves településekhez kerüljön a pénz, másfelől pedig még a módszert is kimódolta, hogyan lehet „jól járni”.
Simonka elszólásai
Úgy látszik, hogy az „övéi” között nem vigyáz a szájára a képviselő, az egész sajtót bejárta például, hogy egy fórumon csak kicsúszott, milyen jól jövedelmező vállalkozásai vannak szülőfalujában, Pusztaottlakán. Egy januári Csanádapácán tartott értekezlet jegyzőkönyvéből pedig az is kiderül, hogy Simonka az ülésen azzal dicsekedett, az ő lobbitevékenységének köszönhetően nyert el a település jelentős forrásokat, és nem csak a területi kiegyenlítést harcolta ki, de szerzett sikerdíjas pályázatírót is, ezzel csökkentve a költségeket.
Ennél is érdekesebb, ami egy Pusztaföldváron tartott ülés jegyzőkönyvéből tűnik ki: hogy Simonka a saját települését példának hozva kifejtette, hogyan lehetséges az áfa megfizetése nélkül beruházni úgy, hogy később, a fenntartási időszak lejárta után még jól is járhat a vállalkozás, ha egy uniós pályázatban „összebútorozott” az adott önkormányzattal.
Egy helyi önkormányzati cég pénzügyi helyzetével kapcsolatos vita során mondta el Simonka a tutit. A képviselő szerint szerencsés olyan céget alapítani, amelynek egy önkormányzat 51 százalékban a tulajdonosa, így szükséges esetben kérhet pénzt a Belügyminisztériumtól. Amikor pedig uniós forrásból finanszírozott beruházásról van szó, akkor visszaigényelheti az áfát, így a költségek negyedével többet tudnak felhasználni. Amikor pedig lejár a projekt ötéves fenntartási ideje akkor az önkormányzatnak hoznia kell egy „bölcs döntést”, magyarul, értékesítenie kell a beruházást. Arról többször is írtunk, hogy a képviselő szülőfalujában a temérdek pénzre a helyi önkormányzat és egy alapítvány közös kft.-je pályázott.
Míg a legtöbb korrekt terveket készítő önkormányzat most bajban van a TOP-pályázatok megvalósítása miatt, és többen bele is csúszhatnak abba, hogy vissza kell fizetniük az óriási támogatási összegeket, addig azok, akik már az elosztáskor ügyeskedtek, majd a megvalósításkor is trükköznek, még jól is járhatnak. Legfőképpen persze az önkormányzatokkal „boltoló” vállalkozások, alapítványok lehetnek a nyertesek.
|
Milliárdokat nyertek el a települések, de rémálom lehet belőle
|
Hiába fizette ki az állam öt évvel ezelőtt az önkormányzatok adósságait, most azok zöme újra hitelfelvételre kényszerülhet. Jócskán megdrágult ugyanis az elhúzódó elbírálás miatt több ezer, az EU által támogatott építési beruházás.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20180806_top_projekt_palyazatok_onkormanyzatok_unios_tamogatas
|
2018-08-06 18:56:17
| true | null | null |
HVG
|
Az egykori felcsúti polgármester három gyerekének cége, a Fejér-B.Á.L. Zrt egyszerűen képtelen veszíteni. Beatrix, Ágnes és ifjabb Lőrinc saját vállalkozásukkal – egyedül vagy több cégből álló konzorcium tagjaként – az elmúlt 3 évben 17 pályázatra adtak be érvényes ajánlatot, a tenderek összértéke 70,8 milliárd forint volt. Ebből mindössze két ajánlatuk nem nyert, ezek értéke mindösszesen 255 millió forint volt.
A történet 2015-ben indul, ekkor jegyezték be a cégbíróságon a roppant furcsa nevű Fejér-B.Á.L. Zrt.-t. Mit jelölhet a BÁL? – merülhetett fel bárkiben a kérdés. Tán ódivatú bulikból akar valaki meggazdagodni?
Hamar kiderült, hogy nem erről van szó, a cég nem holmi nyugdíjas partyarcok gyűjtőhelye lesz, a magyarázat sokkal prózaibb: az a bizonyos három betű Mészáros Lőrinc gyerekei nevének jelöli. Beatrix, Ágnes és Lőrinc. BÁL.
“Megküzdünk, megharcolunk minden egyes mukáért!"
– ezt pedig már apjuk, a közbeszerzések sztárja nyilatkozta 2014-ben az RTL Híradónak. A mondás már akkor is inkább vicces volt, mint igaz, hiszen vállalkozásai ebben az időszakban (is) sorra nyerték a nagy értékű tendereket.
Nem kérdés, hogy Mészáros ezeknek a megbízásoknak is köszönheti, hogy néhány év alatt az ország második leggazdagabb emberévé vált. Gyerekei cégének közbeszerzéseit átnézve pedig az is kijelenthető: ha a sarjak ugyanolyan tempóban szivattyúzzák ki a közpénzt, mint eddig, akkor ők is nagyon gyorsan felkerülhetnek a gazdaglistára.
A Fejér-B.Á.L. Zrt.-nek már a kezdetek kezdetén szerencséje volt, alapítása után három hónappal már be is húzott egy nagy értékű közbeszerzést: a West Hungária Bau nevű építőipari óriással közösen nyerte meg a Szombathelyi Püspöki Palota lebombázott épületszárnyának helyreállításáról szóló, 828 millió forintos pályázatot.
Még meg sem száradt a tinta ezen szerződésen, jött is a következő: másodjára egy kisebb értékű – 137 millió forintos – tendert nyertek meg a céggel, feladatuk a bicskei tanuszoda korszerűsítése volt. 2016-ban pedig meglett az első többmilliárdos közbeszerzés is: szintén a WHB-val közösen egy 2,5 milliárd forint értékű munkát húztak be, a pénzért a Nemzeti Lovarda területén meglévő épületeket kellett átalakítaniuk, bővíteniük.
És innen már nem volt megállás: a mérleg jelenleg 70,5 milliárd forinton áll, a kozbeszerzes.hu adatai szerint ekkora összértékű pályázatokon hirdették ki győztesként a Fejér-B.Á.L. Zrt.-t. A tenderek nagy részét nem egyedül, hanem konzorciumi partnerekkel közösen nyerte meg a vállalkozás, a partner legtöbbször a már fentebb említett WHB volt.
A 70,5 milliárdos összegbe beletartozik az a 40 milliárd forintos keretszerződés is, amelyet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel kötöttek meg. Az MNV a cég “feladataihoz kapcsolódó kivitelezési munkák elvégzésére" írt ki pályzatatot, a tenderen hatan futottak be, ők valamennyien részesülhetnek majd a pénzből. Ha ezt a pályázatot nem számoljuk, mondván, nem tudjuk, hogy a Mészáros-gyerekek cége ebből végül mennyit kap majd meg, a végösszeg akkor is irigylésreméltó: 3 év alatt 30 milliárd forint.
Az alapján az adat alapján, amely pedig azt mutatja meg, hogy hány pályázatot veszített el a társaság, egyértelműen kimondható: a Mészáros-gyerekek valódi zsenik. 15 pályázatból ugyanis eddig csupán kettőt nem sikerült elhozniuk. (További két közbeszerzést a kiíró érvénytelenített)
Az egyik vesztes pályázat egy 149 millió forintos irodafelújításról szólt, a másik pedig egy 106 millió forintos kivitelezésről (utóbbi egyébként éppen az MNV-s keretszerződés kapcsán). Ez mindösszesen 255 millió forint, ami eltörpül a megnyert milliárdok mellett.
A közbeszerzési sikerek pedig hozták magukkal a nyereséget is. A Fejér-B.Á.L. Zrt. nyeresége az Opten adatai szerint 2015 óta összesen 1,182 milliárd forint volt, ez azt jelenti, hogy a gyerekek 1 millió forintot kerestek a cégalapítás óta eltelt minden egyes nap.
A közbeszerzésekről táblázatot is készítettünk, ezt ezen a linken érhetik el.
Napi egymillió forint nyereséget termel Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége from atlatszo.hu on Vimeo.
Megnéztük azt is, hogy ugyanezek a mutatók hogy alakultak Mészáros Lőrinc fő cégénél, a Mészáros és Mészáros Kft.-nél. Itt egy kicsit más számok jöttek ki: a Mészáros és Mészáros Kft. az Orbán-kormány beiktatása óta 638 milliárd forint értékű közbeszerzésen indult egyedül illetve másokkal közösen, a nyertes pályázatok értéke 491 milliárd forint, a veszteseké 147 milliárd forint.
A Mészáros és Mészáros Kft. esetében tehát a megnyert tenderek értéke közelíti az 500 milliárd forintot (491 milliárd forint). Ebben szintén van egy keretszerződés, az NFP két 70 milliárdos szerződése. Ennek lényege, hogy az NFP előre kihirdette a leendő győzteseket, amelyek később indulhatnak majd a munkákért. A végeredmény viszont akkor is szép, ha ezt levesszük a végösszegből, amely így jelen pillanatban 351 milliárd forint.
Ha a közbeszerzések számát tekintjük, akkor a Mészáros és Mészáros Kft. 53 közbeszerzést nyert meg, és 17-et veszített el. Ez az összes pályázat harmada.
A cégadatokat az Opten szolgáltatta. Címlapfotó: MTI/Koszticsák Szilárd
|
Napi egymillió forintnál is több nyereséget termel Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége
|
Az egykori felcsúti polgármester három gyerekének cége, a Fejér-B.Á.L. Zrt egyszerűen képtelen veszíteni. Beatrix, Ágnes és ifjabb Lőrinc saját vállalkozásukkal – egyedül vagy több cégből álló konzorcium tagjaként – az elmúlt 3 évben 17 pályázatra adtak be érvényes ajánlatot, a tenderek összértéke 70,8 milliárd forint volt. Ebből mindössze két ajánlatuk nem nyert, ezek értéke mindösszesen 255 millió forint volt.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/08/07/napi-egymillio-forintnal-is-tobb-nyereseget-termel-meszaros-lorinc-gyerekeinek-cege/
|
2018-08-07 14:29:25
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A napokban adott tájékoztatást a Magyar Idők megkeresésére a Magyar Államkincstár arról, hogy összesen 2,2 milliárd forintot kellene visszafizetnie 13 kispártnak a felvett kampánytámogatások címén, ugyanis nem értek el egy százalékos eredményt a választásokon. Az új választási törvény szerint, amely éppen arra hivatott, hogy az anyagi haszonszerzés céljából pártot alapító csalókat kiszűrje; ilyen esetben minden, kampányra felvett pénzt vissza kell fizetni. A kincstár még május közepén kiküldte a felszólításokat, ennek ellenére a mai napig csak az Együtt, a MIÉP és a Munkáspárt tett eleget a visszafizetési kötelezettségnek. Az Összefogás Párt, a Családok Pártja és a Magyarországon Élő, Dolgozó és Tanuló Emberek (Medete) Pártja a hírhedt, jelenleg is büntetőeljárás alatt álló Szepessy Zsolthoz köthető. A volt monoki polgármester ismerősei, korábbi munkatársai mindhárom pártban fellelhetők vezetőként, koordinátorként vagy jelöltként. Olyan családok is akadtak, ahol az egyik családtag az egyik, másikuk a másik párt színeiben indult el. Végül összesen több, mint 600 millió forint állami támogatást zsebeltek be, aminek jó eséllyel bottal lehet ütni a nyomát. A Családok Pártja és a Medete Párt már a legnagyobb igyekezettel sem elérhető, sem a korábban bejegyzett irodáikban, sem telefonon. Az Összefogás Párt megszűnését pedig a napokban jelentették be.
Az új, hatályos választási törvény szerint minden olyan pártnak, szervezetnek, amelyik nem érte el a választáson az 1 százalékos küszöböt, vissza kell fizetnie a felvett állami támogatást. A kis pártok sorában a legnagyobb összeg, amit az országos lista alapján a kampányra igénybe vehettek, közel 306 millió forint volt. Erre hárman voltak jogosultak: a Munkáspárt, a MIÉP és az Összefogás Párt. Az előbbi kettő a pénzt el sem költötte, és már vissza is fizette az államnak.
Az Összefogás Párt, amelyiknek jogi aspektusból már az elindulása is kérdéses volt, egy forintot sem… Szepessy Zsolt pedig, akihez, mint megírtuk, a nagy összefonódások mögött legalább három párt köthető éppen visszavonul a politikától. Honlapjai “karbantartás alatt” állnak, az Összefogás Párt megszűnését pedig már be is be is jelentette.
Szepessy ellen az előző választás miatt már folyik büntetőeljárás
Szepessy, aki még monoki polgármesterként a Szociális Kártyával turnézta körbe az országos sajtót, hogy ezzel ismertséget szerezzen, már 2014-ben is nekifutott országos listával a választásoknak. Akkor pártja, az Összefogás Párt 299 millió forint állami támogatást vett fel a kampányra, miközben a választáson 0,13 százalékos eredményt sikerült csak elérnie.
A számvitel rendjének megsértése miatt még tart az ellene indult büntetőeljárás. És nem ez az egyetlen. Első fokon már ítélet is született abban az ügyében, amikor pénzért kínált magyar állampolgárságot – még csak nem is kárpátaljai magyaroknak, hanem ukránoknak… A nem jogerős ítélet szerint 4 évre kellene börtönbe vonulnia.
A 2018-as választások előtt – annak ellenére, hogy sikerült összeszedni az országos listaállításhoz szükséges jelölt-támogatásokat – a Nemzeti Választási Bizottság megpróbálta megvétózni az indulásukat. Nem sikerült. A Kúria ugyanis felülbírálta a határozatot, így Szepessy és csapata felvette a következő 306 milliós állami támogatást. És vélhetően nem csak ennyit.
Gyanús összefonódások másik felszívódott pártokkal
Korábban Győr-Moson-Sopron megyében tártuk fel az Összefogás Párt, a Családok Pártja és a Medete Párt rejtélyes kapcsolatait. Az erősen jobbikos kötődésű Karaffa Dávidnak, az Új Magyar Gárda Győr-Moson-Sopron megyei elnökének keresztszüleire bukkantunk a Szepessy-hálózat jelöltjeinek sorában.
Karaffa Lászlónak a Medete Párt színeiben sikerült is összegyűjtenie a jelöltté váláshoz szükséges 500 aláírást. Feleségének, aki ugyanabban a körzetben a Családok Pártja színeiben szeretett volna elindulni a választáson, nem.
Telefonon akkor mindkét újdonsült politikust sikerült elérnünk. Karaffa László szóba sem állt velünk, amint megtudta, kik vagyunk és miért keressük, azonnal bontotta is a vonalat. Karaffa Lászlóné azonban hosszasan, szívélyesen elbeszélgetett velünk. Igaz, pártjuk politikai programjáról semmit sem tudott mondani.
A nő azt elmondta, hogy egy ismerősük kereste meg őket, és pénzt ajánlott, ha vállalják a jelöltséget. Az Összefogás Párt, a Családok Pártja és a Medete, azaz Magyarországon Élő, Dolgozó és Tanuló Emberek Pártja közül választhattak. Neki a Családok Pártja, férjének az utóbbi, a Medete volt szimpatikusabb.
Azt sajnos nem árulta el, mennyit kerestek a politikai bizniszen, ahogy azt sem, hogy kaptak-e tájékoztatást arról, hogy ha nem éri el pártjuk az 1 százalékos küszöböt, mindent vissza kell ám fizetni…
Országosan ismert alapítvány vezetője és anyja is a szélhámosok között
Hasonló családi szálakra bukkantunk Veszprém megyében is. Sinka Vivien és édesanyja, Sinkáné Vati Júlia 2014-ben még Szepessy Zsolt kampányát segítették, illetve Sinkáné már akkor, az Összefogás Párt színeiben jelöltséget is vállalt.
Amikor közeledtek a választások, elárulta, hogy Szepessy ismét megkereste őket, de úgy döntöttek, semmilyen kétes ügyletben nem fognak részt venni. Egy ideig még információkkal segítette Szepessy tevékenységéről portálunkat. Megdöbbenéssel tapasztaltuk azonban, hogy a behálózás ezúttal is sikerrel járt: nem csak Vivien, hanem az anyja is jelöltek lettek. Annyira azért óvatosak voltak, hogy legalább nem a korábbi veszprémi körzetben vágtak neki az ajánlók gyűjtésének, hanem veszprémi lakosként a Vas megyei Körmenden, méghozzá egymás ellen indulva… Sinka Vivien, aki a Medete Pártban marketinges szerepet is vállalt, a Medete színeiben mérettette meg magát; édesanyja a Családok Pártja zászlaja alá állt be.
Persze egyikükből sem lett képviselő, de még a szavazólapra sem kerültek fel.
Anya és lánya jól ismertek a médiából. Vivien az Együtt az Eltűnt Gyermekekért Alapítvány elnöke, munkáját édesanyja is segíti. Tevékenységük jobbára Facebook-posztok gyártásában és terjesztésében merül ki. Vivien előszeretettel nyilatkozik gyermekek eltűnése kapcsán az országos híradóknak. Hozzá kell tenni, néhány keresésben azért tevékenyen részt is vettek. Az is felmerült több esetben, hogy pénzt kértek az eltűntek családtagjaitól benzinköltségre, telefonszámlára – mivel egyébként folyamatosan anyagi nehézséggel küzdenek.
Nem csoda. Hivatalos munkahelye sem Sinka Viviennek, sem az édesanyjának nem volt. Azokból a támogatásokból tudnak megélni, amit az alapítványnak szereznek, e téren pedig Vivien igencsak tehetségesnek nevezhető: több országos cég anyagi és egyéb, szolgáltatásbéli segítségét is elérte már az elmúlt években.
A cégbíróság honlapján, a civil szervezetek sorában rákerestünk az Együtt az Eltűnt Gyermekekért Alapítványra. Az utolsó beszámolójuk, ami elérhető, 2016-os. Ebben az évben – megduplázva a korábbi éves bevételt – már több, mint 4 millió forintot gyűjtöttek össze.
A Szepessy-körben emberöléssel vádolt jelölt is volt
És ez még mindig nem a hab a tortán. Amit vélhetően nehéz lenne überelni, az az, hogy Szepessy Zsolt még emberölés miatt előzetes letartóztatásban ülő gyanúsítottat is kihozott a rácsok mögül. Kiss Gyulának, aki kis híján halálra késelte a feleségét, nyilván jól jött a jelöltséggel járó mentelmi jog. Ő az Összefogás Pártban volt jelölt. Szabadon hagyhatta el a büntetésvégrehajtási intézetet. Igaz, nem örülhetett sokáig a szabadságnak. Miután nem nyert mandátumot, visszakerült a rácsok mögé.
Régi Szepessy-emberek a százmilliókat elnyelt pártokban
A Medete Pártot és a Családok Pártját is néhány hónappal a választások előtt alapították. Az utóbbi a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ófehértóra van bejegyezve. A hivatalos székhely viszont egy mini ABC, ahol a HVG.hu tudósítása szerint soha nem hallottak sem a pártról, sem annak vezetőiről, akiknek családi-politikai hálóját alaposan kibontotta a portál.
Az országos listavezető egy bizonyos Hegedűsné Bányai Ildikó volt, aki korábban Mezőberényben élt, most Pécelen, 2014-ben pedig a Szepessy-féle Összefogás Párt színeiben indult egyéniben Orosházán.
Bányai Ildikó lányai szintén megjelentek a párthálóban. Fábián Kata a Családok Pártja koordinátora. Bagó Anita 2014-ben az Összefogás Párt színeiben indult, 2018 áprilisban már egy másik körzetben, Vecsésen, a Családok Pártja színeiben tűnt fel. Facebook-adatlapja szerint családtagja, Bagó Csaba ellene indult el a Medetét képviselve. A harmadik gyermek, Hegedűs Rebeka is a Medetét erősítette – az ország egy harmadik pontján, egy békési körzetben.
Hegedűsné Bányai Ildikó férje, a gyermekek édesapja sem maradt ki a családi politikabizniszből. Hegedűs Csaba Kaposváron kapott jelölti helyet a Családok Pártjában. Sógornőjét, Vasas Mónikát pedig a Békés megyei 3-as, gyulai körzetben indította szintén a Családok Pártja. Vasas Mónika párja, Fábián Balázs papíron elég messzire, a Vas megyei Szombathelyre került. Itt gyűjtött támogatási aláírásokat, hogy a Családok Pártjának egyéni képviselőjelöltje lehessen.
Saját vagyonukkal felelnek
Az új választási törvény szerint elvben már nem annyira egyszerű lenyúlni kamupártoknak az állami százmilliókat. A jogszabálymódosítás kimondja, hogy a kampányra felvett támogatásért az eges pártok vezetői személyes vagyonukkal felelnek.
A fentiek szerint a Szepessy köré szerveződött hálótól – a 2014-es támogatásokat nem számolva is – körülbelül 600 millió forintot kellene behajtani. Az jó kérdés, hogy miből.
A visszafizetendő kampánytámogatások kapcsán kerestük a Magyar Államkincstárat, ahol a nyilatkozni jogosult vezető jelenleg szabadságát tölti. A jövő hétre ígértek interjút.
Vezető kép: PS-montázs
|
2,2 milliárd forinttal tartoznak az államnak a kamupártok, ebből Szepessy köre 600 millióval szívódott fel
|
A napokban adott tájékoztatást a Magyar Idők megkeresésére a Magyar Államkincstár arról, hogy összesen 2,2 milliárd forintot kellene visszafizetnie 13 kispártnak a felvett kampánytámogatások címén, ugyanis nem értek el egy százalékos eredményt a választásokon. Az új választási törvény szerint, amely éppen arra hivatott, hogy az anyagi haszonszerzés céljából pártot alapító csalókat kiszűrje; ilyen esetben minden, kampányra felvett pénzt vissza kell fizetni. A kincstár még május közepén kiküldte a felszólításokat, ennek ellenére a mai napig csak az Együtt, a MIÉP és a Munkáspárt tett eleget a visszafizetési kötelezettségnek. Az Összefogás Párt, a Családok Pártja és a Magyarországon Élő, Dolgozó és Tanuló Emberek (Medete) Pártja a hírhedt, jelenleg is büntetőeljárás alatt álló Szepessy Zsolthoz köthető. A volt monoki polgármester ismerősei, korábbi munkatársai mindhárom pártban fellelhetők vezetőként, koordinátorként vagy jelöltként. Olyan családok is akadtak, ahol az egyik családtag az egyik, másikuk a másik párt színeiben indult el. Végül összesen több, mint 600 millió forint állami támogatást zsebeltek be, aminek jó eséllyel bottal lehet ütni a nyomát. A Családok Pártja és a Medete Párt már a legnagyobb igyekezettel sem elérhető, sem a korábban bejegyzett irodáikban, sem telefonon. Az Összefogás Párt megszűnését pedig a napokban jelentették be.
| null | 1 |
https://pestisracok.hu/22-milliard-forinttal-tartoznak-az-allamnak-a-kamupartok-ebbol-szepessy-kore-600-millioval-szivodott-fel/
|
2018-08-07 20:52:22
| true | null | null |
pestisracok.hu
|
2018. augusztus 8., 15:01
A csődeljárás alatt lévő szombathelyi Styl Fashion Kft. is beszállítója lett a Mészáros Lőrinc-féle 2Rule sportmárkának.
Erősen kezdett a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó 2Rule sportruhamárka, hiszen induláskor az NB I-ben három futballcsapat is dobta a kedvéért korábbi neves mezszállítóját. Arról is beszámoltunk korábban, hogy hamarosan megnyílhat az első márkaboltjuk, akkor pedig már bárki megvásárolhatja a 70 százalékban Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Magyar Sportmárka Zrt. termékeit.
A sokadik remény lehet a 2 Rule megrendelése
A Magyar Sportmárka Zrt. külföldi alapanyagok felhasználásával az országban öt helyen varratja a ruháit. A Nyugat.hu kiderítette, hogy a szombathelyi gyártó nem más, mint az 1990-es években még a magyar könnyűipar egyik bástyájának számító Styl ruhagyár, amely ma már Styl Fashion Kft. néven működik.
Az bizonyos, hogy a 2Rule megrendelése mentőöv lehet az évek óta vergődő szombathelyi gyárnak.
A cég az internetes lapnak elismerte, hogy a Styl valóban a 2Rule beszállítói körébe került. Hosszútávú együttműködés köttetett a Magyar Sportmárka Zrt. és a Styl Fashion Kft. között, ám részleteket – üzleti titokra hivatkozva – nem közöltek.
Dicsőséges múlt, sötét foltokkal
A Styl Ruhagyárat 1952-ben alapították, sőt az 1990-es években a Budapesti Értéktőzsdére is bevezették a céget. A 2000-es évekre azonban a forint erősödése és a magyar munkaerő drágulása padlóra küldte a komplett magyar könnyűipart, és persze vele együtt a szombathelyi gyárat is. A Styl 2005-től kezdve csak vergődött a csődeljárás alatt, végül 2015-ben egy német befektető és a szombathelyi önkormányzat felvásárolta. A cél egyértelműen a 600 dolgozó munkahelyének megmentése volt.
Az önkormányzat 25 százalékos tulajdont szerzett, a többségi tulajdonos pedig a német TexBet Beteiligungsgesellschaft mbH lett. Ezen időszak alatt a cég az önkormányzattól, illetve a kormányzattól 1,5 milliárd forintos tőkeinjekciót kapott – bár nem világos, hogy ebből a közpénzből mennyi került a céghez, és mennyi a korábbi felszámolóhoz – írta korábban a Nyugat.hu. A lényeg azonban: a 2015-ös állami tőkeinjekció révén a cég talpra állítása nem sikerült, a ruhagyár nem igazán tudott megkapaszkodni a piacon. Erről tanúskodik a 2015-ös és a 2016-os beszámoló is.
700 milliós veszteség két év alatt
A Styl Fashion Kft. a 2017-es beszámolóját nem nyújtotta be a cégbíróságnak. 2016-ban a cég 2,2 milliárd forintos forgalom mellett 531 millió forintos veszteséget termelt. Az előző évben 1,5 milliárdos forgalom mellett 203 millió forint volt a veszteség – vagyis két év alatt bő 700 millió forintot égetett el. A cég ellen 2018 májusa óta újra csődeljárás folyik.
Ezt megelőzően a cég többségi tulajdonosa, a német TexBet megvásárolta a szombathelyi önkormányzat 25 százalékos tulajdonrészét. A vásárlás bejelentése után indult meg az újabb csődeljárás, ami alatt a termelő tevékenység folytatódott. Ezek után érkezett meg a Magyar Sportmárka Zrt. megrendelése, amely a sokadik mentőöv a szombathelyi gyárnak. Immár az a kérdés, hogy ez a megbízás kirántja-e szorult helyzetéből a vállalkozást.
|
Csőd szélén lévő cégnek dobott mentőövet a 2Rule
|
A csődeljárás alatt lévő szombathelyi Styl Fashion Kft. is beszállítója lett a Mészáros Lőrinc-féle 2Rule sportmárkának.
| null | 1 |
https://zoom.hu/hir/2018/08/08/csod-szelen-levo-cegnek-dobott-mentoovet-a-2rule/
|
2018-08-08 00:00:00
| true | null | null |
ZOOM
|
2018. augusztus 8., 9:18
A 18 SPar üzlet megvásárlása után az Mészáros Lőrinc felcsúti gázszerelő-milliárdos érdekeltségébe tartozó Appeninn Holding bejelentette, hogy 513 millió forintos vételáron megvásárolt Miskolcon egy kereskedelmi fejlesztésre alkalmas ingatlant. Emellett szerződést kötött további két ingatlanra Egerben és Biatorbágyon. A három ingatlannal kapcsolatban az Appeninn hosszú távú bérleti szerződésekről tárgyal az ALDI-val.
A jelenleg különböző fázisban lévő tranzakciók során az országban számos, saját beruházásban megvalósuló zöldmezős ingatlanfejlesztésekre, illetve meglévő ingatlanok átalakítására kerülhet sor az elkövetkező öt évben.
Az ügyletek közül a miskolci ingatlan mintegy félmilliárd forintos vételárát az Appeninn Holding már kifizette; itt az ALDI saját beruházásban építi át az ingatlant, majd bérbe veszi az Appeninn projektcégétől. Emellett várhatóan további zöldmezős beruházásokra is sor kerül; az Appeninn szerződést kötött két vidéki ingatlanra.
Az Egerben és Biatorbágyon található ingatlanokon a társaság saját kivitelezésben épít áruházat hosszú távú bérbeadási céllal. Az elkövetkező öt évben megvalósuló tranzakciók értéke egyenként 3-5 millió euró között mozog és az előzetes kalkulációk alapján kiemelkedően magas, fizetett bérleti díj szerinti hozamot jelentenek majd.
Az Appeninn a közelmúltban tette közzé növekedési stratégiáját, amelynek egyik jelentős eleme kiskereskedelmi ingatlanok fejlesztése Magyarországon és a közép-kelet-európai régióban. A most bejelentett ügylet szerves része ennek a fejlesztési stratégiának.
|
Aldi áruházakkal bővíti birodalmát Mészáros Lőrinc cége
|
Spar üzletek után Aldival áruházakat is üzemeltet Appeninn Nyrt.
| null | 1 |
https://zoom.hu/hir/2018/08/08/aldi-aruhazakkal-boviti-birodalmat-meszaros-lorinc-cege/
|
2018-08-08 00:00:00
| true | null | null |
ZOOM
|
Pert nyert nemrég a 4-es metró legnagyobb kivitelezője, az alagútfúró Bamco Kkt. a BKV Zrt.-vel szemben. A 24.hu értesülése szerint ezúttal egy 2,2 millió eurós (durván 700 millió forint) ügyben, amelyről annyit tudni, hogy a megrendelő által visszatartott pénzről volt szó. Egyebekben a felek arra hivatkozva hárították el a kérdéseinket, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróságon folyó ügyek tartalmáról nem adhatnak tájékoztatást. A vitatott összeghez képest mindenesetre elég nagy a járulékos költség, becslések szerint a megítélt összegből körülbelül 150 millió forintot tesz ki a választott bírósági eljárás, az ügyvédi költs, a szakértői díj és a kamat.
Az eredetileg az osztrák gyökerű Strabag és a francia Vinci közös formációja lassan öt éve pereskedik a fővárosi közlekedési céggel, és a
vitájuk tétje összességében úgy 100 millió euró, azaz több mint 30 milliárd forint.
Ebből eddig 50 millió eurónak futott neki a Bamco, és úgy tudjuk, hogy a lezárult ügyekben nagyjából 70 százalékos arányban nyert. A Bamconak adott igazat például a Kúria 2016-ban a 10,37 millió eurós bankgarancia-lehívás miatt indított perben. Összesen azonban mintegy négymilliárd forintot kellett a fővárosnak kifizetnie, figyelembe véve a mintegy 800 millió forint többletköltséget, aminek nagyobb részét a 8 százalékkal ketyegő eurókamat és az ügyvédi költségek okoztak.
A tetemes járulékos költségek ellenére a BKV szerint a peren kívüli egyezség nem járható út. Bolla Tibor akkori elnök-vezérigazgató közleményben is rögzítette, hogy nem tágít a perektől: a megbízó a vitás kérdések jogi úton történő további rendezéséről nem mond le, mert az igényérvényesítés jogszabályi kötelezettsége. Magyarul per nélkül nem mond le közpénzről, még akkor sem, ha pervesztés esetén 20-25 százalékkal többet kell fizetni.
A 4-es metró összköltségvetését egyébként 2012 végén 452,5 milliárd forintban állapították meg, és ebből a keretösszegből 67,5 milliárd forintot különítettek el a vállalkozókkal folytatott vitákra. Ebből – a tartalékkeret levonásával – 385 milliárd forint projektköltség adódik.
Ebből 2016 tavaszáig összesen mintegy 21 milliárd forintot használtak fel részben perek, részben a kormány jóváhagyásával kötött megállapodások eredményeként. Azzal kalkuláltak, hogy a vitarendezésre elkülönített keret valószínűleg még csökkenni is fog az eljárások lezárását követően – derült ki az említett közleményből.
Megkérdeztük a BKV-t, hogyan állnak azóta a peres ügyek, mennyi pénzt fizettek ki eddig a kivitelezésben közreműködő vállalkozásoknak? Elegendő lesz-e a 67,5 milliárdos keret a vitarendezésre, nem kell-e újabb állami pénzekkel megtoldani?
Ami a kifizetések aktuális állását illeti, a BKV konkrét számot nem közölt, hanem a honlapján elérhető szerződésmódosításokat tartalmazó adathalmazhoz irányította lapunkat. Ezek között azonban a korábban hozzáférhető finanszírozási szerződések már nem voltak megtalálhatók, pedig ezek tartalmazták a vállalkozóknak eddig kifizetett teljes összeget, illetve a tartalékkeretet. A válaszból azonban úgy tűnik, a BKV, illetve a kormány nem aggódik a perek miatt. Erre utal, hogy a négyes metró állami finanszírozását már kétszer megkurtították, legutóbb júniusban határozott erről a kormány:
2012. október: a Kelenföldi pályaudvar-Keleti pályaudvar és kapcsolódó felszíni beruházásai projekt befejezéséhez szükséges állami finanszírozást eredetileg 77 milliárd forintban határozták meg.
2016. augusztus: a szükséges állami finanszírozást 56 milliárd forintra csökkentették, melynek indokául „jelentős részben a szerződésmódosítások során elért megtakarítások szolgáltak”.
2018. június: a projekt állami finanszírozási keretét 38 milliárd forintra csökkentették a projekt lezárásáig várható szerződéses kifizetések alapján.
A BKV azt nem részletezte, hogy a tartalékkeret csökkentéséből az eredeti 77 milliárd forinthoz képest mennyi a tényleges megtakarítás, és mennyit tesz ki a vállalkozói követelések kifizetése, de rögzítette, hogy 380 milliárd forint a projekt összköltségvetése. A metróprojekt korábbi finanszírozási szerződései alapján informátorunk azt vezette le, hogy a még hátralevő perekre 13,4 milliárd forintot tartalékolt a fővárosi cég, ami nem biztos, hogy elegendő lesz.
A Bamco eddig 50 millió eurónyi követelésnek ugrott neki, csak a szerződésekben szereplő, annak alapján a vállalkozónak járó összegekről hoztak határozatot. És az alagútfúró statisztikája szerint az általuk indított perekben 70 százalékban nyertek. Ha nem is a java, de a vitatott összegek fele (50 millió euró, azaz hozzávetőleg 16 milliárd forint) még hátravan, ezután kezdődhetnek ugyanis azok a perek, amelyekben a megrendelő késedelméből a vállalkozónak okozott többletköltségeket próbálja majd bevasalni a Bamco. Ha mindent megnyer az alagútfúró, akkor több milliárd forint nem fog beleférni a keretbe.
Kiemelt kép: MTI/Balaton József
|
Már négy éve átadták, de még mindig drágulhat a 4-es metró
|
Még mindig nincs vége a kivitelezőkkel folytatott pereskedésnek: az alagútfúró Bamco durván 50 millió eurónyi követelése még a levegőben lóg.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/08/07/mar-negy-eve-atadtak-de-meg-mindig-dragulhat-a-4-es-metro/
|
2018-08-07 12:14:00
| true | null | null |
24.hu
|
Hirtelen óriásira nőtt a bankbetétje a dollármilliárdos Mészáros Lőrinc központi építőipari cégének, a Mészáros és Mészáros Kft.-nek: a vagyonmérleg tervezetében 74,7 milliárd forintot mutattak ki. Egy évvel korábban még csak 4 milliárd forint volt a közbeszerzéseken taroló felcsúti cégnél. A mérlegtervezet amúgy a V-Híd Építő Zrt.-vel elhatározott fúzió miatt készült, és a tavaly év végi állapotot tükrözi.
A vasútépítő céget néhány hónapja szerezte meg a Mészáros-házaspár, és most döntöttek a szerzemény beolvasztásáról a Mészáros és Mészáros Kft.-be. A V-Híd a Cégközlönyben megjelent hirdetmény alapján 16,5 milliárd forint bankbetétet mutatott ki, így
a fúzió után több mint 90 milliárd forint dekkol a Mészáros és Mészáros néven tovább működő cég számláján.
Nem szokásos dolog, hogy ennyi készpénz legyen egy építőipari cégnél, még a Simicska-féle Közgépet a trónról letaszító csúcstartó, a tiszakécskei Duna Aszfalt Kft. mérlegében sincs sokkal több 30 milliárd forintos bankbetétnél. Ám a Mészáros-érdekeltségek működése sem szokványos, a betét pedig az uniós finanszírozású infrastruktúraépítésekkel és a magyar kormány nagyvonalú előlegfizetéseivel függ össze.
Ami a közpénztarolás sebességét illeti, a választások óta már több mint 200 milliárd forintnyi közbeszerzést nyertek el a felcsúti milliárdoshoz köthető cégek.
A közpénzes projektek pedig döntően uniós támogatással valósulnak meg, az Átlátszó oknyomozó portál gyűjtése alapján az utóbbi években az elnyert Mészáros-beruházások jellemzően 80-85 százalékát finanszírozzák brüsszeli pénzekből. Olyanokat például, mint a Százhalombatta és Ercsi közötti csaknem 50 milliárd forintos vasútfelújítás, amelyet a Mészáros és Mészáros idén év elején nyert el Szíjjártó Péter külügyminiszter édesapjának egykori cégével, a Vasútépítők Kft.-vel közösen.
Uniós támogatású nagy infrastruktúraberuházásokat mindig jó volt elnyerni, Brüsszel ugyanis még az első kapavágás előtt 30 százalék előleget szokott fizetni a munkák beindítására. A magyarországi vállalkozásoknak azonban még ennél is jobb a helyzetük, amióta a gazdaságélénkítés jegyében kormányrendeletben rögzítették, hogy a nyertesek 50 százalék előlegre tarthatnak igényt. Mégpedig a szerződéskötést követően rögvest lehívhatja az adott cég a teljes összeg felét.
Ilyen mértékű előleget az Európai Bizottság ugyan nem hajlandó fizetni, mert az út- és vasútépítéseknél szokásos hosszas előkészületek idejére feleslegesnek tartják a munkákhoz képest aránytalanul nagy pénzátutalást. A magyar kormány azonban nem tágított az 50 százalékos előlegtől, és az állami költségvetésből állja a számlát.
Más Mészáros-cégnél is duzzasztják a bankbetétet a gazdaságélénkítő előlegek, a vasútépítő R-Kord Kft. és a Vasútautomatika Kft. fúziós mérlegéből például 25 milliárd forint bankbetét ugrott elő:
Építőipari berkekből úgy tudjuk, az uniós projektekre kapott előleget külön számlán kell tartaniuk a vállalkozásoknak, és ahhoz nem nyúlhatnak hozzá, csakis az adott beruházásra fordíthatják. Ezt a NAV ellenőrzi – legalábbis erről számoltak be a 24.hu által megkérdezett cégeknél. És így nem is értik, mi ebben a gazdaságélénkítés.
A fő élénkítőnek mindenesetre Mészárosék látszanak, és az előlegek alapján borítékolható, hogy a Mészáros és Mészáros (amelynek április óta már az új vagyonkezelő, a Mészáros Építőipari Holding Zrt. a tulajdonosa) minden eddiginél jobban hasít majd az idén.
Tavaly az előző évit nagyjából megduplázva majdnem 20 milliárd forint árbevételt ért el, és 3,7 milliárd forint nyereséget mutatott ki.
A 2015 nyarán alapított V-Híd, amely eredetileg Apáthy Endre érdekkörébe tartozott, ennél is jobban szerepelt, tavaly 23,8 milliárd forgalmat és csaknem 1,5 milliárd forint nyereséget hozott össze.
Az összeolvadás után a Mészáros és Mészáros Kft. egy 7,6 milliárd forint saját vagyonú, 100 millió forint alaptőkéjű társaságként folytatja pályafutását. A vagyonmérleg-tervezet alapján 116 milliárd forintnyi kötelezettséget kell rendeznie, de több mint 90 milliárd bankbetétetje is lesz hozzá.
Kiemelt kép: Földi Imre / MTI
|
Bankbetétben dekkol Mészároséknál több mint 90 milliárd forint
|
Hirtelen óriásira nőtt a bankbetétje a dollármilliárdos Mészáros Lőrinc központi építőipari cégének, a Mészáros és Mészáros Kft.-nek: a vagyonmérleg tervezetében 74,7 milliárd forintot mutattak ki. Egy évvel korábban még csak 4 milliárd forint volt a közbeszerzéseken taroló felcsúti cégnél. A mérlegtervezet amúgy a V-Híd Építő Zrt.-vel elhatározott fúzió miatt készült, és a tavaly év végi állapotot tükrözi.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/08/01/meszaros-lorinc-meszaros-kft-bankbetet/
|
2018-08-01 12:22:00
| true | null | null |
24.hu
|
Ismét a Magyar Államvasutaknak (MÁV) dolgozik Homlok Zsolt, ezúttal mindkét érdekeltsége vaskos megbízást kapott:
a Homlok Építő Zrt.-vel május 22-én szerződtek a váltófacserére 339,8 millió forintért,
a Vasútvill Kft.-vel pedig május 9-én a Veszprém-Herend és Szentgál-Városlőd-Kislőd közötti alépítményhibás vasúti pályaszakaszok helyreállítására kötöttek megbízást 998 millió forintért.
Homlok 2016 szeptemberében jött el a Swietelsky Vasúttechnika Kft.-től, két hónappal később pedig megalapította saját vasútépítő cégét, a Homlok Zrt.-t. Tavaly nyáron bevásárolt egy csehországi cégbe és ezzel többséget szerzett a Vasútvill Kft.-ben. Ugyanebben az évben az RM International Zrt.-ben lett az igazgatóság tagja sógornőjével, Mészáros Beatrixszel.
A vasutas közpénzes megbízások sem várattak magukra sokáig. Az egyéves Homlok Zrt. tavaly novemberben a Penta Industryval közösen nyert el egy 5,5 milliárd forintos megbízást a MÁV-tól. A pénzből jutott apósának is: Mészáros Lőrinc cégét, az R-Kordot alvállalkozóként vonták be.
Idén júniusban írtuk meg, hogy a Balaton déli partja után az északin is a felcsúti multimilliárdos cége munkálkodik, de nem egyedül. Konzorciumi partnere veje lett, a családi összefogással egy 23 milliárdos megbízást szereztek meg.
A MÁV friss szerződéslistáján kisebb összeggel tűnik fel a gánti Dolomit Kft., amelynek fő tulajdonosa Orbán Győző. A miniszterelnök édesapjának cége 24,5 millió forintos megbízást kapott az állami cégtől. A pénz egy 2016-os szerződés hatályának meghosszabbításával kerül hozzá, idén év végéig szállítanak anyagokat.
A G7 cikke szerint a Dolomit Kft.-ből, a Nehéz Kő Kft.-ből, és a tavaly feldarabolt Gánt Kő és Tőzeg Kft.-ből 3,8 milliárd forintot vettek ki a 2015-17-es évek után a miniszterelnök rokonai.
Fotó: Büki László / MTI
|
Mészáros veje 1,3 milliárdért, Orbán apja 24 millióért dolgozik a MÁV-nak
|
Homlok Zsolt tavaly házasodott össze Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos lányával, Mészáros Ágnessel. A vej és az após korábban munkakapcsolatban álltak: a R-Kord az akkor Homlok kezei alatt működő Swietelsky Vasúttechnika Kft.-vel közösen nyert el csaknem 100 milliárd forintos vasúti megbízást. A szombathelyi üzletember 2016 szeptemberében távozott a Swietelsky Vasúttechnika Kft.-től, ma már saját lábán áll a vasútiparban.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/07/27/homlok-zsolt-mav-orban-gyozo/
|
2018-07-27 12:28:00
| true | null | null |
24.hu
|
A tájékoztatás szerint a PRO-MOT a Club Aliga 37 hektáros területe és az üdülőkomplexum 167 férőhelyes kikötője mellett a magyar állam tulajdonában lévő, további 10 hektáros ingatlan vagyonkezelési jogait is birtokolja. Az Appeninn Holding közölte, az ügylet során az Appeninn leányvállalata megvásárolja a jelenlegi izraeli tulajdonos, az SBI csoport PRO-MOT Hungária Kft. felé fennálló követelést is. A tranzakció, a nemzetközi szakértők bevonásával végzett vagyonértékelést, és teljes körű jogi átvilágítást, illetve vételár megfizetését követően 2018. december 20-ig zárul.
A Balatonvilágos területén lévő, mintegy 47 hektáros Club Aliga közvetlenül a Balaton partján fekszik. Az üdülőcentrum területén a szállás- és strandolási lehetőségen túl egy 167 férőhelyes kikötő is van.
Pártüdülő volt
Az egykori pártüdülőt 2007-ben privatizálták, ekkor került az izraeli érdekeltségű PRO-MOT Hungária Kft. tulajdonába az üdülőközpont ingatlanjainak 37 hektáros területe. A teljes komplexumból fennmaradó mintegy 10 hektáros ingatlan tulajdonosa a magyar állam maradt, ugyanakkor a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal (KVI) 2007. márciusában kötött megállapodásnak köszönhetően az állami terület 49 éves határozott időtartamra szóló vagyonkezelői jogait is a PRO-MOT szerezte meg.
https://www.facebook.com/ClubAliga/posts/1903367676350607
A tranzakció zárását követően a Club Aliga területén működő turisztikai létesítmények, hoteleket és apartman házak működtetését az Appeninn Holding a csoporthoz tartozó turisztikai vállalatokkal, a Hunguest Hotels Zrt.-vel és a Balatontourist bevonásával kívánja biztosítani.
Az Appeninn az elkövetkező időszakban felülvizsgálja azokat a közel 10 éves turisztikai fejlesztési elképzeléseket is, amelyeket a korábbi tulajdonos kívánt a területen megvalósítani. Amennyiben szükséges a társaság új fejlesztési koncepciót dolgoz ki a Club Aliga turisztikai célú hasznosítására, melynek részleteit az üzletrész adásvételét követően ismerteti a társaság – közölte az Appeninn Holding.
|
Mészáros Lőrincé lett a balatonvilágosi Club Aliga
|
Az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt. leányvállalata, az Appeninn BLT Kft. szerdán adásvételi szerződést kötött a PRO-MOT Hungária Ingatlanfejlesztő Kft. 74,99 százalékos üzletrészének, valamint a társaság fennálló követeléseinek megszerzésére - közölte az Appeninn Holding csütörtökön az MTI-vel. Az Apenninn tavaly augusztus óta Mészáros Lőrinc vagyonkezelője.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/07/26/meszaros-lorince-lett-a-balatonvilagosi-club-aliga/
|
2018-07-26 12:41:00
| true | null | null |
24.hu
|
899 millió forintért végzi el a szeghalmi belvízrendszer vízrendezési főműveinek rekonstrukcióját a felcsúti Mészáros és Mészáros Kft. és a Békés Drén Környezetvédelmi, Víz- és Mélyépítési Kft. A közbeszerzési hirdetmény szerint a nyílt eljárásban a befutókon kívül ajánlatot tett a Nyír-Wetland Kft., a KÖTIVIÉP’B Közép-Tisza Vidéki Vízépítő és Telekommunikációs Kft. és a Szabadics Közmű Zrt is.
Mészáros Lőrinc és a békési Mészáros Lőrincként emlegetett Barkász Sándor vállalkozásai nem először dolgoznak együtt az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak. Idén közösen nyerték el a Váli-völgy vízrendezési feladataira kiírt közbeszerzést 2,4 milliárd forintért, akkor ugyanazzal a három ajánlattevővel szemben diadalmaskodtak, mint most.
A két vállalkozás ezúttal a szeghalmi főcsatornához, a a Kernye I. és II. szivattyútelepekhez, a szeghalmi megcsapoló csatornához, gyűjtőcsatornához és övcsatornához és az óberettyó csatornához nyúl hozzá. A teljesítés helye Szeghalom, Füzesgyarmat, Körösladány, Kertészsziget, Biharnagybajom, Nagyrábé és Darvas.
Mindkét cég alválalkozóktól kér majd segítséget, a közbeszerzési dokumentációban azonban csak a Mészáros és Mészáros Kft.-nél látható a két cég:
az In-Situ Kft., amelynek tulajdonosa a 21 éves Barkász Sándor Gergő,
és a gyulai Erbo-Plan Kft., amely vélhetően a mérnöki feladatokat látja el.
A Békés Drén Felcsúton, Mészáros Lőrinc és Orbán Viktor miniszterelnök szűkebb pátriájában is bizonyított: tavaly 168 millió forintért végeztek környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztést.
|
899 milliós vízügyi munkára csapott le a felcsúti Mészáros Lőrinc és a békési Mészáros Lőrinc
|
Az egyik alvállalkozás a 21 éves Barkász Sándor Gergő tulajdona. Jönnek az ifjú titánok!
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/07/25/meszaros-bekes-dren/
|
2018-07-25 12:49:00
| true | null | null |
24.hu
|
A kormány által kezdeményezett Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programban lesz Budapesti Atlétikai Stadion, Atlétikai Szabadtéri Edzőpályák és Fedett Pályás Atlétikai Multi-funkciós Csarnok, Budapesti Xtrém Szabadidő Park (BMX és Kajak-Slalom) és Dunai Evezős Központ, valamint Új Budapesti Velodrom, Nemzeti Korcsolyázó Központ és BOK Sportcsarnok. Súlyos milliárdokról beszélünk, és mindez kiemelt kormányzati beruházásként valósul meg, az Észak-csepeli és Dél-pesti terület átfogó fejlesztésével egybevarrva, úgy, hogy az elhanyagoltabb részeket rendbe szedik.
A kormány 2016 decemberében fogadta el a programot, azóta már arra is fény derült rá, milyen nagyszabású beruházásokról van szó:
Az olimpiai pályázatban található költségbecslések alapján akár 200 milliárd is lehet a végösszeg. A lényeg az volt, hogy a létesítmények 2022-ig úgy is megépüljenek, hogy nem nyerte el Budapest a 2024-es olimpia rendezési jogát, írta a Portfolio. Vagyis átcsoportosítják, újrahasznosítják az olimpiára szánt költségeket.
Nettó 4,7 milliárd forintért készítheti el a Napur Architect az új budapesti atlétikai stadion terveit, miután a hozzá tartozó telket 16,5 milliárd forintért vásárolta meg négy évvel ezelőtt az állam, írta a napi.hu áprilisban. Összehasonlításul: a felcsúti Pancho Aréna összességében szűk négymilliárd forintba került.
2,328 milliárd forintnyi közpénzt visz el a Nemzeti Korcsolyázó Központ bontásának és építésének csak a tervezése, derült ki tavasszal.
Idén júniusban egy budapesti konferencia-központ megvalósítására beállított 4,3 milliárd forintot átcsoportosították a progamra.
Brit cég adhat tanácsot 260 millió forintért, hogyan kell stadiont építeni.
Új fejlemény, hogy a beruházások során szükséges független mérnök-tanácsadói-, tervellenőri-, költségellenőri- és fenntarthatósági feladatok ellátására kiírt közbeszerzési pályázatnál eredményt hirdettek.
A nyílt pályázatra egyetlen ajánlat érkezett be, az Újlak Mérnökiroda Kft. és az Óbuda Építész Stúdió Kft. közös pályázata. Ők az eredetileg becsült 674 millió forintnál hajszállal olcsóbban, 670 millió forintért vállalták el a munkát, amelybe valószínűleg alvállalkozókat is bevonnak majd.
Az Újlak a többször drágult vizes világbajnokság uszodai tervezésében is részt vett:
A kft. árbevétele tavaly 558 millió forint volt és több mint 98 millió forint adózott eredményt ért el. Az Óbuda Építész Kft. tavaly az előző évi 1,1 milliárd forint után csaknem 1,8 milliárd forintos árbevételt, és 355 millió forint adózott eredményt könyvelt el.
Fotó: Kemény Ferenc Program
|
670 millió lesz csak a mérnök-tanácsadó a kormány sportlétesítmény-fejlesztési beruházásainál
|
A kormány által kezdeményezett Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programban lesz Budapesti Atlétikai Stadion, Atlétikai Szabadtéri Edzőpályák és Fedett Pályás Atlétikai Multi-funkciós Csarnok, Budapesti Xtrém Szabadidő Park (BMX és Kajak-Slalom) és Dunai Evezős Központ, valamint Új Budapesti Velodrom, Nemzeti Korcsolyázó Központ és BOK Sportcsarnok. Súlyos milliárdokról beszélünk, és mindez kiemelt kormányzati beruházásként valósul meg, az Észak-csepeli és Dél-pesti terület átfogó fejlesztésével egybevarrva, úgy, hogy az elhanyagoltabb részeket rendbe szedik.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/07/25/670-millio-lesz-csak-a-mernok-tanacsado-a-kormany-sportletesitmeny-fejlesztesi-beruhazasainal/
|
2018-07-25 13:24:00
| true | null | null |
24.hu
|
A kormány grandiózus sportlétesítmény-fejlesztési programjában újabb eredményt hirdetett ki a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. (KKBK). A tervezett evezősközpont és a diákváros beruházásához kerestek mérnöktanácsadót, és az egyetlen, a CÉH Tervező, Beruházó és Fejlesztő zRt.-től beérkező ajánlat nyert is. A minőség 60, a ár 40 százalékban döntött. És a CÉH a KKBK által becsült nettó 735 millió forint helyett nettó 725 millió forintért végzi majd el a munkát. Nekik kell ellátni a mérnök-tanácsadói-, tervellenőri-, költségellenőri- és fenntarthatósági feladatokat a beruházás előkészítésétől a kiviteli tervek elkészültéig.
Egy hete írtunk már róla, hogy a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programhoz 670 millió forintért fogadtak mérnök-tanácsadót. De ezek szerint nem az Újlak Mérnökiroda Kft. és az Óbuda Építész Stúdió Kft. párosa lesz az egyetlen, akiket ilyen feladattal bíznak meg a beruházásnál. A grandiózus jelző pedig azért áll, mert az olimpiai pályázatban található költségbecslések alapján akár 200 milliárd forint is lehet az elmaradt olimpia építkezései helyett elindított program végösszege.
|
Újabb 725 millió mérnök-tanácsadóra a kormány sportlétesítmény-fejlesztési beruházásához
|
A kormány grandiózus sportlétesítmény-fejlesztési programjában újabb eredményt hirdetett ki a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. (KKBK). A tervezett evezősközpont és a diákváros beruházásához kerestek mérnöktanácsadót, és az egyetlen, a CÉH Tervező, Beruházó és Fejlesztő zRt.-től beérkező ajánlat nyert is. A minőség 60, a ár 40 százalékban döntött. És a CÉH a KKBK által becsült nettó 735 millió forint helyett nettó 725 millió forintért végzi majd el a munkát. Nekik kell ellátni a mérnök-tanácsadói-, tervellenőri-, költségellenőri- és fenntarthatósági feladatokat a beruházás előkészítésétől a kiviteli tervek elkészültéig.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/08/02/ujabb-725-millio-mernok-tanacsadora-a-kormany-sportletesitmeny-fejlesztesi-beruhazasahoz/
|
2018-08-02 13:34:00
| true | null | null |
24.hu
|
A T.O.M. Controll 2001 zRt. vitte el a Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatósága négy évre szóló megbízását, egy tucat létesítmény, köztük vásárcsarnokok, piacok, üzletközpont, parkoló és irodák takarítását. Az összesen majdnem 77 ezer négyzetméternyi terület takarítását nettó 931,2 millió forintért vállalta el a cég, 19,2 millióval drágábban, mint a kiíró remélte. Ezzel az ajánlattal 4 vetélytársukat, köztük a Jánosik és Társai Kft.-t is kiütötték a versenyből.
A T.O.M. Controll neve korábban több zűrös ügyben is felmerült, például 2016-ban írta meg az Átlátszó, hogy költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoz a cégnél a NAV, 2017. decemberében is nyomozás indult náluk ugyanilyen okból, és fekete-szürke foglalkoztatás kapcsán is többször felmerült a nevük (444 és vs.hu).
A cég 2009 óta működik, jelenlegi létszáma 50 fő. Ez a létszámmal elég nehéz lenne 77 ezer négyzetmétert naponta takarítani, így jelzik is az eredményhirdetésben, hogy valószínűleg alvállalkozókat vesznek igénybe a teljesítéshez. 2017-ben 5,7 milliárd forint volt az árbevételük, duplája, mint az előző évben, és 703 millió forint adózás előtti eredményt mutattak ki a mérlegükben.
Május óta ez a tizedik megbízás, amit közbeszerzésen nyertek el,
többek között a vérellátó csaknem 350 milliós tenderét, akkor a Jánosik és Társaival karöltve.
|
Milliárdos megbízást nyert a zűrös múltú takarítócég
|
A T.O.M. Controll 2001 zRt. vitte el a Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatósága négy évre szóló megbízását, egy tucat létesítmény, köztük vásárcsarnokok, piacok, üzletközpont, parkoló és irodák takarítását. Az összesen majdnem 77 ezer négyzetméternyi terület takarítását nettó 931,2 millió forintért vállalta el a cég, 19,2 millióval drágábban, mint a kiíró remélte. Ezzel az ajánlattal 4 vetélytársukat, köztük a Jánosik és Társai Kft.-t is kiütötték a versenyből.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/08/08/milliardos-megbizast-nyert-a-zuros-multu-takaritoceg/
|
2018-08-08 13:43:00
| true | null | null |
24.hu
|
A BKV Zrt. eredményt hirdetett a villamos közlekedési hálózat fenntartásához szükséges elektromos részegységek, alkatrészek beszerzésére (összesen: 5038 egység) kiírt közbeszerzésnél. Eredetileg 1,520 milliárd forintra becsülték a megbízást, ennél kicsivel olcsóbban, 1,499 milliárd forintért vállalta a két ajánlattevő közül győztes Tefra-X Kft. Az ár egyébként 95 százalékban volt döntő szempont a minőség (=jótállás) 5 százalékával szemben.
A Tefra-X-t 2001-ben alapították, létszáma az Opten cégadatbázisa szerint nulla fő. A BKV-megbízás méretéhez képest szerény, 162 millió forint árbevételt produkált tavaly, az utóbbi öt évben pedig 96-368 millió forint között alakult a forgalma. Faék-egyszerűségű honlapjukon csak a címük, egy gmailes e-mail cím, és referencia gyanánt néhány fotó szerepel, amelyeken elektromos berendezések, illetve vasúti sínek láthatóak. Persze ettől még csinálhatott jó vásárt velük a BKV.
A kiírást még februárban tették közzé, a szerződés 48 hónapra szól.
Kiemelt képünk illusztráció: MTI/Balaton József
|
Egy nullafős cégtől vásárol 1,5 milliárdért a BKV
|
A BKV Zrt. eredményt hirdetett a villamos közlekedési hálózat fenntartásához szükséges elektromos részegységek, alkatrészek beszerzésére (összesen: 5038 egység) kiírt közbeszerzésnél. Eredetileg 1,520 milliárd forintra becsülték a megbízást, ennél kicsivel olcsóbban, 1,499 milliárd forintért vállalta a két ajánlattevő közül győztes Tefra-X Kft. Az ár egyébként 95 százalékban volt döntő szempont a minőség (=jótállás) 5 százalékával szemben.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/08/03/egy-nulla-fos-cegtol-vasarol-15-milliardert-a-bkv/
|
2018-08-03 13:47:00
| true | null | null |
24.hu
|
A magyar költségvetésnek számításaink szerint mintegy 17,5 milliárd forintos veszteséget hozó letelepedési kötvényprogram célja a kormányzati indoklás szerint részben az ország adósságállományának a nemzetközi hitelezőktől a magánszemélyek felé történő átstrukturálása volt. A papírok nemcsak feleslegesen drágán juttatták devizaforráshoz a magyar államot, hanem egyoldalú haszonnal is kecsegtettek a közvetítőt vállalkozások számára. Most megvizsgáljuk, hogy a vitatott kötvénykibocsátás mekkora részt tesz ki a magyar államadósságból, és azt is, hogy milyen nemzetközi példák vannak hasonló, úgynevezett aranyvízum-programokra.
Porszem a magyar államadósság-portfólióban
Közel 10 százalékos a letelepedési kötvények aránya a magyar devizakötvények 2017 végi állományában, amivel bőven a befektetők egyik kedvenceként emlegetett PEMÁK (Prémium Euró Magyar Államkötvény) fölött van a részesedése a devizaalapú adósságok portfóliójában. Az arányokat pontosabban nézve azt láthatjuk, hogy a devizakötvényekben lévő adósságállomány 89 százaléka nemzetközi devizakötvényekben, 2 százaléka a belföldi kibocsátású PEMÁK-ban, 9 százaléka pedig a szintén belföldi kibocsátású kötvényeknek számító letelepedési papírokban van. (Tavaly év végén 22 százalékos volt a magyar államadósság devizaaránya, így az ország összes adósságán belül körülbelül 2 százalékot tettek ki a letelepedési kötvények.)
A letelepedési kötvények első sorozata*LMÁK-2018/T épp az idei év végén jár le, ami az államnak 107,5 millió eurós (325 forintos euróárfolyammal számolva közel 35 milliárd forintos) fizetési kötelezettséget jelent majd. Magyarország az idén az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) becslése szerint összesen 7397 milliárd forintot fizet vissza a hitelezői számára. Ehhez képest nemcsak a letelepedési papírokhoz kötődő kötelezettségek, hanem a teljes devizatörlesztés (699 milliárd forint) is jelentéktelen összegnek tűnik. A 2018-as törlesztések túlnyomó részét (56 százalékát) ugyanis a forint alapú lakossági állampapírok nyomán keletkező kötelezettségek teszik ki.
Nem csak Magyarország ajánl letelepedési lehetőséget az EU-ban
Különböző feltételekkel ugyan, de számos uniós tagállam nyújt lehetőséget az EU-n kívülről jövők számára a letelepedésre a magyarországi kötvényekhez hasonló konstrukciókkal és ingatlanbefektetésekhez kötött programokkal.
Bulgáriában mintegy 511 ezer eurónak megfelelő értékű kötvényvásárlással juthatnak hozzá a külföldiek és családjaik az állandó letelepedés lehetőségéhez, amennyiben a kamatot nem fizető papírokat öt évig tartják. Banki hitelt is fel lehet venni a papírok megvásárlására 195 ezer eurós kezdőtőkével, azonban ekkor a befektető nem kaphatja vissza pénzét a papírok lejáratakor. Az ország öt évvel a letelepedési engedély megszerzése után állampolgárságot is ad, sőt újabb félmillió eurós kötvényvásárlás árán akár azonnal meg is kaphatnak a letelepedők.
Lettország többféle lehetőséget is kínál a letelepedni szándékozó gazdag külföldieknek, akik akár két hónap alatt megszerezhetik az engedélyt. A pénzügyi befektetéseket nézve vagy bevásárolnak a lett állam ötéves kötvényeiből 250 ezer euró értékben és fizetnek még 38 ezer euró pluszköltséget, vagy ötéves betétbe helyeznek 280 ezer eurót egy lett bankban 25 ezer euró extra díj mellett. Mindemellett letelepedési engedélyt kaphatnak a külföldiek, ha legalább 50 ezer eurós tulajdonhányadot vásárolnak egy lett cégben (10 ezer euró befizetése mellett), vagy ha minimum 250 ezer euró értékben ingatlant vásárolnak (legalább 12 500 euró pluszköltség mellett).
Málta kötvényvásárláshoz és ingatlanbefektetéshez is köti a letelepedési engedélyek és az állampolgárság megadását. 250 ezer eurónyi kötvényvásárlással, 30 ezer eurónyi, az állami kiadásokhoz való hozzájárulással, valamint további 40 ezer euró adminisztratív költség megfizetésével juthatnak a befektetők az állandó letelepedési engedélyhez, amennyiben mindezen felül megfelelő értékű ingatlant vásárolnak vagy bérelnek. Az állampolgárság megszerzése már összességében legalább 1,175 millió eurós befektetéshez kötött, amiben a kötvényvásárlás és az ingatlanbefektetések mellett 675 ezer euró egyszeri hozzájárulás is benne foglaltatik az ország működéséhez.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarország még mindig csak kispályás az állampolgárság-bizniszbenHa gazdag vagy és tényleg menő akarsz lenni, már nem elég csak exkluzív járműveket és ingatlanokat birtokolnod, papír is kell.
Ciprus 300 ezer eurós ingatlanberuházást vár el a letelepedési engedélyekért cserébe, amit a befektető egész családjának*Nagyszülők, szülők és legfeljebb 25 éves gyerekek. megadnak. Az ország annyit ír még elő, hogy a letelepedőknek kétévente egyszer legalább a szigetre kell látogatniuk. Az állampolgárságot is megszerezhetik a külföldiek és családjaik, amennyiben 2 millió eurót fektetnek ciprusi ingatlanokba, amit 3 év után 500 ezer euróra csökkenthetnek. Ha viszont ezt az összeget nem tartják, megszűnik az állampolgárság. A program nagy előnye, hogy akár néhány hónap alatt is hozzájuthatnak az engedélyekhez és az állampolgársághoz a külföldiek.
Görögország már 250 ezer eurós ingatlanbefektetés árán 5 éves letelepedési engedélyt ad a külföldieknek, mintegy 40 nap alatt. Az engedély újabb 5 évre megújítható, és 7 év Görögországban töltött idő után akár állampolgársághoz is juthatnak a letelepedők és családjaik.
Portugália is ingatlanberuházáshoz köti a letelepedési engedély megadását. 500 ezer eurós*Ha a befektető vállalja, hogy a megvásárolt ingatlanokat felújítja, akár 350 ezer eurós beruházással is eleget tehet a letelepedés feltételeinek. befektetés esetén 5 év után juthatnak állandó letelepedési engedélyhez, 6 év múltán pedig állampolgárságot is szerezhetnek a befektetők és családjaik. A portugál program is megköveteli a jelenlétet az országban, kétévente legalább kéthetes időszakokra, amíg állampolgárságot nem szereznek.
Spanyolországban szintén 500 ezer eurós ingatlanvásárlással váltható meg az állandó letelepedési engedély, amennyiben a befektető 5 évig az országban is él, 10 év után pedig az állampolgárság is jár.
Összehasonlításképp: a magyar letelepedési kötvényekből a külföldieknek 300 ezer eurónyit kellett vásárolniuk közvetítő irodákon keresztül és 45-60 ezer eurónyi adminisztratív terhet kellett megfizetniük*A program kezdetekor még csak 250 ezer euró értékben kellett jegyezni a kötvényeket, és 40 ezer euró volt az eljárás költsége.. A letelepedési programokat összehasonlító ügynökségek honlapjai szerint ez az ajánlat volt a legkedvezőbb az unión belül, részben a procedúra csekély költségének, részben pedig annak köszönhetően, hogy az engedélyt akár 30-60 nap alatt kiadták a hatóságok.
A letelepedési kötvények tehát alig számítanak valamit az ország adósságstruktúrájában. A magánhitelezők irányába történő elmozdulást súlyuknál fogva nem befolyásolták érdemben, pedig az értékesítés sikeres volt, bizonyára a többi ország hasonló programjaihoz képest kedvező feltételeknek köszönhetően. Ugyanakkor az ÁKK eleve viszonylag kevés kötvényt bocsátott ki – erősen megkérdőjelezhető tehát, hogy valós szándék volt-e az adósságállomány átalakítása. Idén pedig ki is vezette az ÁKK ezeket a papírokat, amit az ország kedvező finanszírozási helyzetével indokolt. Kérdés, hogy a kötvények kivezetésében valójában mennyire játszottak szerepet a körülöttük kialakult botrányok, illetve az az ellentmondás, hogy a kormány migrációellenes politikát folytat, miközben a kötvényprogram révén nemzetközi bűnözők is beléphettek Magyarországra és az Európai Unióba.
|
Alig észrevehető a letelepedési kötvények súlya az államadósságon belül
|
Ráadásul Magyarország nincs egyedül a letelepedési engedéllyel kecsegtető befektetések ajánlatával az unióban.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20180803/alig-eszreveheto-a-letelepedesi-kotvenyek-sulya-az-allamadossagon-belul/
|
2018-08-03 14:20:00
| true | null | null |
G7
|
Egyre nagyobb indulatokat vált ki a balatoni partvonal hozzáférhetősége, különösen azokon a forró nyári hétvégéken, amikor az ország nem elhanyagolható része összegyűlik a Balaton 270 kilométer hosszú partján. Vagyis azon a részen, ami nem nádas, nem lehatárolt magánpartszakasz és nem is magánklub vagy kikötő. Érthető módon minden változás, ami csökkenti a hozzáférhető területet, komoly ellenkezést vált ki.
Tavaly például egészen heves indulatokat váltott ki a siófokiakból, hogy egy ingatlanfejlesztő 99 férőhelyes jachtkikötőt épített volna az Aranypart strandra. Az engedélyt végül nem kapta meg, de a szabadstrand-pártiak továbbra is fenyegetőnek érzik a kérdést. Ezt mutatja az is, hogy a napokban rengetegen aláírtak egy ingyenes strandok mellett kiálló petíciót.
Ezért térképre raktuk az aktuális helyzetet.
A pontok településen belüli elhelyezkedése nem tükrözi a strandok és kikötők pontos elhelyezkedését.
Ebből elég pontosan kirajzolódik, hogy az északi parton alig van már ingyenes strand, kikötőből viszont annál több. Vitorlással vagy jachttal összesen 73 helyen lehet kikötni, szabadstrandból viszont csak 20 településen van 53 darab (igaz, ezek átlagosan hosszabb partvonalt foglalnak el a kikötőknél). A helyzet ráadásul a kikötők irányába fog változni a jövőben, a Szabadstrand Megóvó Baráti Kör szerint például idén év elején 500 új kikötői férőhely épült a már meglévő 7600 mellé, miközben egyes kikötők kihasználtsága néhol nem éri el az 50 százalékot sem. A nagy kikötőépítési hullámot jelentős részben az uniós támogatások hajtják, a környezeti hatások viszont elég aggasztóak: sok helyen durván iszaposodik a tó a természetes viszonyok megbolygatása miatt.
A strandolók természetesen nem fizetnek szívesen, a balatoni településeknek viszont szükségük van a bevételekre. Ezért például a nagyobb szabadstranddal rendelkező Zamárdiban, miközben a strand maga továbbra is ingyenes maradt, idén már bevezették a fizetős parkolást. A kormány egyébként nem ösztönzi a szabadstrandok fenntartását vagy létesítését, a piacgazdaság jegyében ugyanis csak megtérülő beruházásokat, ebben az esetben fizetős strandok fejlesztését támogatja a Magyar Turizmus Zrt.
Akit pedig az érdekel, hogy a Balatonnál hol lehet kormányközeli vállalkozók által üzemeltetett létesítményekben élvezni az ott nyújtott szolgáltatásokat, annak itt a K-Monitor balatoni NER-térképe:
|
Jól látszik a térképen a balatoni vitorláskikötők és szabadstrandok észak-déli megosztottsága
|
Egyre nagyobb indulatokat vált ki a balatoni partvonal hozzáférhetősége, különösen azokon a forró nyári hétvégéken, amikor az ország nem elhanyagolható része összegyűlik a Balaton 270 kilométer hosszú partján. Vagyis azon a részen, ami nem nádas, nem lehatárolt magánpartszakasz és nem is magánklub vagy kikötő. Érthető módon minden változás, ami csökkenti a hozzáférhető területet, komoly ellenkezést vált ki.
| null | 1 |
https://g7.hu/elet/20180804/jol-latszik-a-terkepen-a-balatoni-vitorlaskikotok-es-szabadstrandok-eszak-deli-megosztottsaga/
|
2018-08-04 14:26:00
| true | null | null |
G7
|
beszerzés;Készenléti Rendőrség;lovashuszárok;
2018-08-09 14:50:00
Darabonként 119 ezer forintért vesz huszárcsákót a rendőrség
A globális felmelegedésre is gondolhattak, hiszen közel 20 millió forintért sivatagi kalapokat is beszereztek.
Meglepő bevásárlólistát találtunk a police.hu ezzel foglalkozó aloldalán: mint a Készenléti Rendőrség legutóbb közzétett szerződéscsomagjában szerepel, a hatóság 5,59 millió forintért rendelte meg 50 huszárcsákó elkészítését, a vélhetően protokollcélokra szánt csákókért pedig darabonként 119 ezer forintot fizetnek a munkát vállaló Tiara Ruházati Bt.-nek.
Az ár borsosnak tűnik, tekintve, hogy első Google-keresésünkre találtunk olyan hagyományőrző egyesületet , ami jóval olcsóbban kínál hasonló ruhadarabokat: 15 ezer forintért vállalják egy alap legénységi csákó elkészítésért, de egy teljesen felszerelt törzstiszti csákóért is csak 73500 forintot kérnek.
Nem biztos persze, hogy beszerzés túlárazott, hiszen a készítési költségeket akár egy igényesen megmunkált fémdísz, forgó is megdobhatja. Egy új készítésű, átlagos díszítésű 48-as huszárcsákó 40-50 ezer forintba kerül, de tisztinél az ár felmehet 70 ezer forint körüli értékre, egy tábornoki csákón pedig annyi sújtás, díszítőelem van, hogy akár 170 ezer forintot is elkérhetnek érte - mondta lapunknak Páli Csaba, a Fehérvári Huszárok Egyesületének egyik vezetője.
A csákónál több értelme van a napi gyakorlatban is használt védőfelszerésnek: készenlétiek 18,1 millió forintért rendeltek „BV” (vélhetően büntetés-végrehajtási) sivatagi kalapokat a rendvédelemnek formaruhákat is készítő Adorján Tex Kft.től – hogy mennyit, az nem derült ki a tájékoztatásból.
A legdrágább tételt listán a több mint 26 ezer könnyfakasztó habos spré jelentette a listáról, közel 144,7 millió forintért. A tételek között azonban egy rejtélyes luxusbeszerzést is találtunk: rendőrség két, különleges kialakítású VIP-járművet is vásárolt a kormány kedvenc beszállítójától, a Porsche Hungária Kft.-től, összesen 59, 4 millió forintért.
Levélben fordultunk az Országos Rendőr-főkapitányság sajtószolgálatához, hogy megismerjük a hiányzó részleteket: milyen célból, és miért ennyiért vett huszárcsákókat a készenléti csoport. Tudni szerettük volna, mit jelent a járművek speciális kialakítása, és miért volt szükség még két új autóra – azután, hogy szervizcsomaggal együtt 46 milliárdért szereztek be rendőrségi járműveket egy olyan gigatender keretében, amivel a Porsche Hungária is jól járt.
Válaszaikból kiderült, hogy sivatagi kalapból mintegy 5900 darabot rendeltek a déli határon dolgozó rendőröknek, a ruhadarabokat pedig a Büntetés-Végrehajtás Országos Parancsnoksága gyártatta le. A nagy értékű autóbeszerzésre pedig a védett személyek szállítása miatt volt szükség, mivel ez is a Készenléti Rendőrség feladatai közé tartozik.
A honvédnek drága szablya jár
|
Darabonként 119 ezer forintért vesz huszárcsákót a rendőrség
|
A globális felmelegedésre is gondolhattak, hiszen közel 20 millió forintért sivatagi kalapokat is beszereztek.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3004480_darabonkent-119-ezer-forintert-vesz-huszarcsakot-a-rendorseg
|
2018-08-09 14:50:00
| true | null | null |
Népszava
|
közbeszerzés;fővárosi önkormányzat;piacok;takarítás;T.O.M. Controll;
2018-08-08 15:56:43
A bíróság árnyékában is milliárdos fővárosi tendert húzott be a T.O.M Controll
A vagyonvédelemmel és takarítással foglalkozó nagyvállalat tarthatja tisztán a fővárosi önkormányzat piacait. A társaság eközben egy olyan bűnügyben érintett, amiben már a Fővárosi Főügyészség is vádat emelt.
Összesen 931 millió forint értékben kötött szerződést a Fővárosi Önkormányzat csarnok és piac igazgatósága a T.O.M. Controll 2001 Zrt.-vel, hogy takarítsák a fővárosi tulajdonban lévő piactereket - derül ki az európai közbeszerzési értesítőből, vagyis a TED-ből.
A két évre szóló szerződést eredetileg 912 milliós értékűre becsülték, a nyertes azonban némileg drágábban vállalta el a munkát. A vagyonvédelemben és takarítási munkákban is nagyhalnak számító vállalat 12 ingatlanban, összesen 76873 négyzetméteren takaríthat– közöttük olyan helyszíneken, mint a Vámház körúti vagy a Rákóczi téri üzletcsarnok – havi bontásban 19,4 millió forintért fognak dolgozni, rendszeres időközönként nagytakarítását is rendeznek a piacokon. A munkák során valószínűleg alvállalkozókat is igénybe vehetnek majd.
A tavalyi évet az Opten szerint nettó 5,7 milliárdos nettó árbevétellel záró T.O.M Controll 2001 szó szerint tarol az állami vállalatok közbeszerzésein: konzorciumban védik a felújítás alatt álló Iparművészeti Múzeumot, de 2016-ban, szintén konzorcium keretében ők nyerték el 14,1 milliárdért a BKV-telephelyek védelmére kiírt tendert is. A vállalatot ugyanebben az évben az Oktatási Hivatal (OH) is megbízta, hogy 8,5 millió forintért őrizze az érettségi feladatlapokat és azok javítási útmutatóját - derül ki a Magyar Nemzet tavaly decemberi cikkéből.
Mint a lap emlékeztetett, a vállalat iránti bizalmat az sem törte meg, hogy az OH szerződéskötése idején a NAV már két éve nyomozott a cégnél, költségvetési csalás gyanújával egy korábbi eset kapcsán. A Fővárosi Főügyészség akkor arról tájékoztatta a lapot, hogy az adóhivatal több mint harminc gyanúsított esetében javasol vádemelést, de érdemi döntés még nem született az eljárásban.
Érdeklődtünk a főügyészségnél, hogy jelenleg milyen büntetőjogi fázisban tart a lap által említett eset. Válaszukból kiderült, hogy már a vádemelés is megtörtént: a Fővárosi Főügyészség februárban 40 személy - főként cégvezetők és strómanok - ellen emelt vádat, közel 3 milliárdos értékben elkövetett költségvetési csalás miatt. Az ügy tehát már a Fővárosi Törvényszék előtt van.
Saját embereiket kölcsönözték vissza
A vádirat szerint a hatalmas összegű csalás mögött egy ötfős, két személy által irányított bűnbanda állt, akik 2013 és 2015 között strómanok vezette, munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó fiktív céghálót hoztak létre. Szolgáltatásaikat 19 vagyonvédelmi társaság vette igénybe, akik papíron a fiktív cégekhez jelentették be munkavállalóikat, majd színlelt szerződésekkel aztán ezeket ugyanezeket alkalmazottakat „kölcsönözték ki", maguknak, elkerülve az adóbefizetést - igaz, a vagyonőröket papíron foglalkoztató cégek sem fizettek adót. Az ügyben sáros cégvezetők a jogtalanul szerzett haszon bizonyos százalékát aztán visszacsorgatták a munkerő-kölcsönző hálózat vezetőinek.
Hogy elkerüljék a lebukást, a bűnszervezet vezetősége a cégpiramis alján lévő munkaerő-kölcsönző társaságokat rendszeres időközönként lecserélte - írta vádhatóság.
A Főügyészség nem említette levelében, sem korábbi vádiratában a T.O.M Controll 2001 nevét vagy az ügyben játszott szerepét, de egyértelműen a céggel kapcsolatos megkeresésünkre reagáltak.
|
A bíróság árnyékában is milliárdos fővárosi tendert húzott be a T.O.M Controll
|
A vagyonvédelemmel és takarítással foglalkozó nagyvállalat tarthatja tisztán a fővárosi önkormányzat piacait. A társaság eközben egy olyan bűnügyben érintett, amiben már a Fővárosi Főügyészség is vádat emelt.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3004332_a-birosag-arnyekaban-is-milliardos-fovarosi-tendert-huzott-be-a-t-o-m-controll
|
2018-08-08 15:56:00
| true | null | null |
Népszava
|
Népszava-infromáció;
Fidesz;végkielégítés;
2018-08-07 14:41:24
Suttyomban vonták vissza a „pofátlan végkielégítések” különadóját
Az adótörvények módosításába szép csendben beleszőtték a „pofátlan végkielégítésekről” szóló 2010-es törvény hatályon kívül helyezését is. Ráadásul január 1-re visszamenőleg, vagyis a választások után lecserélt cégvezetőknek nem kell aggódniuk.
Érdekes törvénymódosításra bukkantunk „az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról” szóló, már kihirdetett salátatörvényt átböngészve. A terjedelmes módosító csomag 42. szakasza ugyanis kimondja, hogy „hatályát veszti az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 8-12/F. §-a” (a törölt rendelkezéseket ráadásul idén január 1-től nem kell alkalmazni).
A Fidesz így jellemezte ugyanis a 2 millió forintot meghaladó juttatásokat a munkaviszony megszűnése esetén a köztisztviselői karban és az állami vállalatok dolgozói esetében, amelyeket jellemzően a 2010-es kormányváltás után kellett kifizetni. Természetesen főképp a felsővezetői körben fordult ez elő, de 2 millió forintnál nagyobb végkielégítés egy több évtizedes köztisztviselői pálya eredményeképpen is összejöhetett.
Emlékezetes, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2010 júniusában, első gazdasági intézkedéscsomagja keretében jelentette be, hogy a kivetik a büntetőadót, hogy a kormány ennek „megteremti az alkotmányos alapjait” is. Utóbbira szükség is volt, hiszen
Az első megsemmisítés után a fideszes parlamenti többség újra elfogadta, illetve az Alkotmánybíróság jogköreit is korlátozta. A törvényt később ennek ellenére többször módosították az Ab döntése után: 2005 helyett csak 2010-re visszamenőleg alkalmazták, a nem vezető közalkalmazottak esetében 3,5 millió forintra emelték a küszöböt, illetve a 98 százalékos adó mértékét 75 százalékra csökkentették.
A hatályon kívül helyezés előtt a törvény a 75 százalékos különadót is csak abban az esetben írta elő, ha a végkielégítésre jogosult dolgozónak a munkavégzésére a munkáltató a felmondási idő alatt nem tartott igényt. Ha például azonnali hatállyal bocsátották el, vagy egyszerűen csak felmentették a munkavégzés alól, akár több millió forintot is veszíthetett.
Már nem pofátlan?
A kormány mostani lépése beleillik abba a folyamatba, aminek eredményeképpen egyedi jelleggel az állami vállalatok vezetőinek megszabott 5 millió forintos szintet is elérheti majd egyes vezetők fizetése a kormányfő döntése nyomán. Igaz, erről a tervezetről még nem szavazott a parlament.
|
Suttyomban vonták vissza a „pofátlan végkielégítések” különadóját
|
Az adótörvények módosításába szép csendben beleszőtték a „pofátlan végkielégítésekről” szóló 2010-es törvény hatályon kívül helyezését is. Ráadásul január 1-re visszamenőleg, vagyis a választások után lecserélt cégvezetőknek nem kell aggódniuk.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3004175_suttyomban-vontak-vissza-a-pofatlan-vegkielegitesek-kulonadojat
|
2018-08-07 14:41:00
| true | null | null |
Népszava
|
2017-ben mindössze 1,87 milliárd forint folyt be abból a 4,57 milliárd forint pénzbírságból, amelyet a rendőrség a közlekedési és a közrend elleni szabálysértések miatt szabott ki Magyarországon. Az elmúlt öt évben 21,5 milliárd forintnyi bírságot szabtak ki, ám ebből az állam kasszája csupán 8,58 milliárd forinttal gazdagodott. Mindez az Országos Rendőr-főkapitányság statisztikáiból derült ki, amit közérdekű adatigénylésre küldtek meg az Átlátszónak. Infografikákon vizualizáltuk a rendőrségtől kapott adatokat.
Öt évre visszamenőleg kérte ki az Átlátszó az Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK) közérdekű adatigénylés keretében, hogy 2013 és 2017 között hány közlekedési és közrend elleni szabálysértés miatt indult eljárás, mennyi volt az eljárás alá vont személyek, köztük a külföldiek száma, valamint, hogy a kiszabott pénzbírságok mekkora összeget tettek ki – és abból mennyit sikerült behajtani.
A statisztikákból az látszik, hogy a legtöbb szabálysértési eljárás – 229 948 – 2014-ben indult, 237 442 személlyel szemben, akik között 7 141 volt külföldi állampolgár.
2013-ban 218 502, 2015-ben 206 783, 2016-ban 203 347 eljárást regisztráltak országosan. Ennél a 2017. évi adat minimálisan lett kevesebb; akkor 203 043 közlekedési és közrend elleni szabálysértési ügy került a statisztikába.
A közlekedési szabálysértések miatt indult eljárás kategóriájában külön kértük a kiemelt szabálysértési eljárások számát. Ide tartoznak az ittas vezetés, az elsőbbség és az előzés szabályainak a megsértése, a közúti közlekedés rendjének megzavarása, az engedély nélküli vezetés, az érvénytelen hatósági engedéllyel vagy jelzéssel való közlekedés, a vasúti átjárón való áthaladás szabályainak megsértése, és a megkülönböztető jelzést adó készülékkel kapcsolatos szabálysértések.
Ezek miatt a legtöbb eljárás – pontosan 53 877 – az elmúlt öt évben tavaly indult. A második legtöbb 2016-ban, amikor a rendőrök 48 263 kiemelt közlekedési szabálysértési eljárást regisztráltak.
A közrend elleni szabálysértések (például a lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés, a rendzavarás, a veszélyes fenyegetés, csendháborítás) száma 2013-ban, 2014-ben és 2015-ben országosan növekvő tendenciát mutatott (14 801, 15 922, 17 471), majd 2016-ban és 2017-ben jelentős visszaesés (12 349, 10 763) volt tapasztalható.
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a szabálysértők között hány külföldi állampolgár volt. Ez a következőképpen alakult: 2013-ban 6 242 külföldi sértette meg a közlekedési és a közrend elleni szabályokat; az utóbbi miatt 1 611 személlyel szemben indult eljárás. A következő évben 5 223 külföldi követett el közlekedési, 1 918 pedig közrend elleni szabálysértést.
2015-ben nagyon megugrott az eljárás alá vont külföldiek száma a közrend elleni szabályok megsértése tekintetében, mivel akkor 6 859 fővel szemben indult eljárás. A közlekedési szabályok betartására pedig 4 306-an nem figyeltek.
Ezt követően 2016-ban és 2017-ben jelentős visszaesés történt a közrendes szabálysértési ügyekben: tavalyelőtt ugyanis már csak 1 039, az elmúlt évben pedig csupán 468 külföldivel szemben kellett a rendőröknek emiatt eljárniuk.
Kiszabott, jogerős, és beszedett pénzbírságok
Mivel a szabálysértéses ügyek nagy részében a büntetés pénzbírságot jelent, kíváncsiak voltunk arra is, hogy ezen a téren miként alakultak a statisztikák. A kikért adatok azt mutatják, hogy 2013 és 2017 között évente mintegy 4-4,5 milliárd forint között volt a kiszabott pénzbírságok országos összege.
Ez azonban csak az, amit a rendőrség kirótt, ebből a jogerőssé vált összeg – minden lekért évben – jelentősen, úgy 1 milliárd forinttal kevesebb lett.
Az is érdekes adat, hogy a jogerősen kirótt pénzbírságból mennyit fizettek be az emberek önként. Ugyanis a jogerősen megítélt összegek kevesebb, mint fele került be az állam kasszájába.
Így 2013-ban a jogerősen megítélt 3,13 milliárd forintból 1,39 milliárdot teljesítettek önként a megbírságoltak. 2014-ben a megítélt 3,5 milliárdból 1,55 milliárdot, 2015-ben a 3,35 milliárdból 1,46 milliárdot, 2016-ban a 3,77 milliárdból 1,63 milliárdot, végül 2017-ben a 3,8 milliárdból 1,73 milliárdot fizettek be a szabályokat megsértő állampolgárok.
Önkéntes befizetés híján végrehajtás útján is hozzá juthat az állam a jogerősen kiszabott pénzbírságokhoz, a végrehajtott összegek az ORFK-tól megkért években 145 millió és 192 millió forint között alakultak.
A fentiekben csak szemezgettünk a rendőrség által megküldött táblázatokból, aki további részletekre kíváncsi, illetve, hogy az országos adatokon belül miként alakultak az egyes megyei számok, az Átlátszónak megküldött adatokat az Assistről innen töltheti le, illetve itt vannak az eredeti PDF formátumban is.
Szöveg: Csikász Brigitta — Adavizualizáció: Bátorfy Attila
Címlapfotó: Rendőrök a járművek sebességét mérik a 6-os főúton, Pécs határában 2015. április 16-án. MTI Fotó: Sóki Tamás
|
A szabálysértések miatt kiszabott 21,5 milliárd forint bírság felét sem tudta beszedni a rendőrség
|
2017-ben mindössze 1,87 milliárd forint folyt be abból a 4,57 milliárd forint pénzbírságból, amelyet a rendőrség a közlekedési és a közrend elleni szabálysértések miatt szabott ki Magyarországon. Az elmúlt öt évben 21,5 milliárd forintnyi bírságot szabtak ki, ám ebből az állam kasszája csupán 8,58 milliárd forinttal gazdagodott. Mindez az Országos Rendőr-főkapitányság statisztikáiból derült ki, amit közérdekű adatigénylésre küldtek meg az Átlátszónak. Infografikákon vizualizáltuk a rendőrségtől kapott adatokat.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/08/10/a-szabalysertesek-miatt-kiszabott-215-milliard-forint-birsag-felet-sem-tudta-beszedni-a-rendorseg-az-elmult-ot-evben/
|
2018-08-10 11:20:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A Szigeten a legdrágább előadó koncertjén is kihúzzák a drótot a konnektorból este 11-kor a nagyszinpadon, mert csak addig kaptak engedélyt a szervezők. Miskolcon viszont nincs semmilyen szabályozás, a Miskolci Sörfesztivál szervezői hajnalig nyűhetik a szomszédban lakók idegrendszerét, ha éppen ehhez van kedvük.
Hét évvel ezelőtt kötött szerződést a miskolci önkormányzat a Septemberfest Kft.-vel meglehetősen kedvező feltételekkel – konkrétan ingyenes területhasználatot engedélyezve. Minden évben egy hétig lefoglalhatják a belvárosban található Népkert majdnem teljes területét, és ott egy vurstli, vidámpark és Dáridó jellegű rendezvény mixet működtetnek, természetesen belépti díj ellenében. A városnak nem is nagyon akarózott nyilvánosságra hozni az engedélyeztetés részleteit, azt csak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság határozata nyomán tette meg.
Már az első rendezvényen kiderült, a szomszéd utcában lakóknak nem érdemes jegyet váltani, mert a késő éjszakáig tartó rendezvény annyira hangos, hogy az ágyukban fekve is úgy érezhetik magukat, mintha a színpad előtt csápolnának. A zaj legfeljebb a közelben lévő temetőt nem zavarja, de sokan a pár tucat méterre lévő kórházból, sőt a város távolabbi részeiről is jelezték éjszakai koncert-élményeiket. Volt, aki a telefon után kapott, de a rendőrség jelezte, szó sincs csendháborításról, engedéllyel folyik a rendezvény.
A környékben lakók nem akkreditált, de profi géppel zajmérést is végeztek a tavalyi sörfesztivál idején. Az eredmény 82,2 decibel a szomszéd utcában éjféltájt. Ezen az oldalon lehet összevetni mi, mit jelent decibelben: a 70 az „idegesítő” a 80 a „kellemetlen”, például a teherforgalom zaja.
Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a környékbeli lakók érdeklődésére azt jelezte, csak ipari eredetű zaj esetében tudnak méricskélni, alkalmi rendezvénnyel (vendéglátóiparral?) kapcsolatos panaszok esetében nem.
Tavaly megcsillant a remény, hogy megszűnik a sokakat zavaró zajforrás.
„Lejárt a szerződésünk, és egészen egyszerűen nem hosszabbították meg velünk. Öt évvel ezelőtt megálmodtuk ezt a fesztivált, ez volt a célunk, hogy Magyarország legnagyobb sörfesztiválja legyen, ami a miskolci közönségnek köszönhetően meg is valósult”, mondta Hajdú Péter a Blikknek.
Miskolc önkormányzata valóban nem hosszabbította meg szerződését Hajdú Péter cégével, nyilatkozta az önkormányzat.
Aztán mindenki visszavonulót fújt, és jött a bejelentés, hogy ismét lesz Sörfeszt. Vajh, mi történhetett? – a háttérben találgatnak a miskolciak azóta is.
Mi most alighanem megfejtettük a titkot: a Septemberfestbe 2017 júliusában új tulajdonos érkezett, az Event-Immo Kft. Ez a cég számos, az egyszerűség kedvéért Mészáros-portfolióba sorolt ingatlan, elsősorban szállodák üzemeltetője. Bár a tulajdonosok között nem szerepel Mészáros, ellenben két „intézője” igen: közvetlenül Schmidl Péter, közvetve pedig Csík Zoltán. Schmidl egyébként magánszemélyként régóta, a 2012-es alapítástól fogva tag a Septemberfestben, akárcsak Hajdú Péter tévés celeb.
Kriza Ákos polgármester pedig továbbra is szaporán osztotta meg Facebook-bejegyzéseit, hogy mondjuk a fellépő Pataki Attilával parolázik.
A környéken élő lakók egy része az első év sokkja után minden évben a rendezvény idejére tervezi elutazását. Többen petíciót fogalmaztak meg, amit eljuttattak önkormányzati képviselőjük, Eperjesi Erika operaénekes részére. Ő megígérte, hogy próbál segíteni, de úgy tűnik, a hangerő kérdésében kevés a személyes varázsa.
A következő évben megismétlődött minden. A tiltakozás nyomán a rendezők az egyik évben egy hangszakértő segítségével a szomszédok jelenlétében nappal hangpróbát tartottak, és úgymond „belőtték” az esti maximális hangerőt, de ebből a panaszosok semmit nem érzékeltek az este folyamán. Volt aztán egy olyan kísérlet, hogy aki nagyon „fújta a tüzet”, az kapott ingyen belépőt, de aztán később már ilyen sem volt. A panaszok nyomán néhány éve a városháza közleményben próbálta mentegetni magát:
„Minden, a rendezvénnyel kapcsolatos szabály betartása a rendezvényszervező, a rendezvény lebonyolításában közreműködő feladata, kötelessége és felelőssége is egyben, függetlenül attól, hogy erre bármely hatóság külön figyelemfelhívással élne – kezdte válaszát Koczák Szilvia városházi szóvivő 2017-ban. – A különböző engedélyek kiadásakor a városháza egyetlen esetben sem hívja fel külön a kérelmezők figyelmét valamennyi betartandó jogszabályra. Szabálysértés esetén ezek ismeretének hiánya nem mentesít a felelősségre vonás alól.”
Arról viszont nem esett szó, hogy kinek a feladata az ellenőrzés. Korábban volt „zajkommandó ” a városban, ami ilyen esetekben eldöntötte a vitákat, de ezt jó érzékkel megszüntették.
A lakók végül elunván a dolgot, saját méréseket végeztek, amiből kiderült, hogy volt olyan, hogy éjfél környékén a szomszédos utcákban 80 decibellelel dübörögtek a zenekarok. Az önkormányzat helyi rendelete szerint viszont a területen este 10 után maximum 40 decibel lehet a zaj, afelett jön a büntetés.
Pontosan fogalmazva:
„A város igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek által okozott zajterhelés mértéke nem haladja meg a telek határán a jelen rendelettel előírt környezetvédelmi zónákra vonatkozó határértékeket”.
Próbálkoztak a lakók birtokvédelmet kérni, de hiába.
Az idén szerettek volna bejelentkezni ügyfélnek az engedélyezési eljárásba. Nem utasították el őket, hanem jelezték, még nem kezdődött el az eljárás, tehát ügyféli jogkört sem adhatnak, de azt nem közölték, hogy ha indul az engedélyezési eljárás, majd értesítik erről őket.
A lekoptató elutasítást egy újabb beadvány követte a sörfesztivál károsultak részéről, amelyben a panaszosok az összes, zajjal járó népkerti rendezvény engedélyezésére kértek ügyféli jogállást. Erre még nem jött válasz.
Időközben egy, a város jegyzőjétől érkező tájékoztatás szerint az általuk kiadott Sörfesztivál engedélyében nincsen szó semmilyen zaj korlátozásról, ergó meg sem lehet sérteni. A város különböző területeire előirt maximális hangerő-értékek a Sörfesztiválra nem érvényesek, legalábbis a hivatal jogértelmezése szerint.
A hivatalos álláspontok tanulságosak. Itt elolvashatók:
Pusztai László – eszakhirnok.com
Fotó: Hajdú Péter rajongójával fotózkodik Lagzi Lajcsi koncertjén a 2015-ös Miskolci Sörfesztiválon. Forrás: sorfesztivalmiskolc.hu
|
Egy Mészáros-cég és Hajdú Péter borzolják a miskolciak idegeit a sörfesztiválon
|
Nekünk is újdonság volt: Hajdú Péter tévés celeb egyik rendezvénycége Mészáros Lőrinc közelébe zsilipelt még tavaly. Minket, miskolciakat azonban inkább az izgat, meddig kell álmatlanul hánykolódunk az általuk szervezett szeptemberi sörfesztivál idején. A hivatalosságok válaszaiból kb. az derül ki: akár a végtelenségig. Gyakorlatilag semmilyen zajszint-korlátot nem támasztottak a Septemberfest Kft.-vel szemben. Most már legalább értjük, miért.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2018/08/10/egy-meszaros-ceg-es-hajdu-peter-borzoljak-a-miskolciak-idegeit-a-sorfesztivalon/
|
2018-08-10 11:22:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Vajdasági magyar politikusok, magyarországi üzletemberek és egy vádalkus bűnbánó maffiózó: az ő közreműködésükkel veszett nyoma a több, mint 40 aranykoronás, 1-es és 2-es minőségi osztályba tartozó földeken gazdálkodó Topolya melletti Krivaja állami gazdaság vagyonának. A kisrészvényesek kártalanítása ígéret maradt. Balla Lajos riportja.
Tavasz óta nem múlt el szinte egy hét sem, hogy ne került volna a Vajdaságban/Délvidéken valamely médiumban címlapra a Bács-ér, a Duna és a Tisza után Bácska legnagyobb vízfolyása. Leggyakrabban Topolyával hozták összefüggésbe, hiszen az ottani cégek közül a baromfi-vágóhíd és az állatifehérje-feldolgozó fittyet hányva a szerbiai törvényekre és egyéb előírásokra szennyvizükkel folyamatosan szinte minden élőlényt kiöltek ebből a jobb sorsra érdemes, történelmi emlékekhez köthető patakocskából. Ráadásul ezt a már több éve tartó folyamatot olyan bűz kíséri, amely megkeseríti a környéken található települések lakóinak életét.
Ez volt az indíték, hogy az interneten elkezdtem kutatni a Bács-ér után, de nemcsak ezt a tulajdonnevet írtam be a keresőbe, hanem a szerb, azaz a Krivaja, valamint a Topolya környékén, az egyszerű emberek között ismert Kanyarodó- és Kanyargó-patak magyar elnevezéseket. Találtam több írást is, legtöbben a Bács-ér szennyezése ellen küzdők élharcosáról, a Szeghegyen (Bácsfeketehegyen, Feketicsen) született topolyai tanárról szól, aki nem is oly rég feladta a küzdelmet, hiszen elhunyt. Sajnos, semmi újra nem leltem, azonban – szerencsére – rábukkantam a HVG 2013-ban, Koloniál stílus címen megjelent cikkére, ami szintén a Bács-érrel, azaz Krivajával foglalkozik, de nem a patakkal, hanem az ezt a nevet viselő falucskával, valamint a titói Jugoszlávia – szintén ezen a néven közismertté vált – legjelentősebb mezőgazdasági birtokával.
Emlékeimben ez birtok úgy él, mint valamiféle csoda. Négy 4 évet dolgoztam Zombor községben, ekkor pedig Doroszlón laktam. Szinte minden hét végén a rokonok miatt szülővárosomba, Zentára utaztam, de csak nagy ritkán a legrövidebb úton, Kulán keresztül, mivel a másikon, a Telecskán át vezetőn elhaladhattam az említett mezőgazdasági birtok és település mellett. Nem tagadom, többször is megálltam, hiszen ebben a faluban létezett először alagcsövezett labdarúgó pálya, a birtok segítségével felépített modern általános iskola, de nem hagyhattam ki a felújított, csodálatos parkkal rendelkező Fernbach-kastélyt sem. Akkoriban az általános iskolás gyermekekkel bejártuk egész nagy Jugoszláviát, de csak Szlovéniában láttunk a Krivaja birtokhoz hasonló "csodát".
Európa legjobb minőségű termőföldje
A Duna-Tisza közének déli részén található a Telecskai-dombok néven ismert löszfennsík. Ha beleszámoljuk az északi peremén található Szabadkai környéki homokvidéket is, akkor elmondhatjuk, északról Dunaszekcsőtől a Ferenc József csatorna déli szakaszáig (Szenttamásig) terjed, legnyugatibb része szintén Dunaszekcsőnél, míg a legkeletibb rész Oromhegyes környékén van.
Itt, a fennsíkon található – talán – Európa legjobb minőségű termőföldje. Nem véletlen, hogy a XVIII. századtól kezdve nagy kiterjedésű földbirtokokat lehetett találni mindenhol. De mi most maradjunk a Bács-ér mentén, ahol óriási földbirtok volt például a Fernbach-család tulajdonában, amit Fernbach Antal halála után felosztottak és egy részét a közelben, Bajsán élő Falcioni gróf örökölte meg (mivel felesége Fernbach-lány volt).
Trianon után azt állították, a földeket nem munkálta meg senki, mert a tulajdonosok elmenekültek. Ezzel ellentétben a valóság az volt, a földbirtokokat elkobozták, ami miatt a tulajdonosok egy része elmenekült. A lényeg, ezek a birtokok szerb családok kezébe kerültek, ott is voltak 1941-ig. A második világháborút követően a titoista hatalom nem adta vissza a földbirtokokat sem a szerb, sem pedig a korábbi tulajdonosoknak, azokat kisajátították, belőlük mezőgazdasági birtokokat hoztak létre. Esetünkben így jött létre a Poljoprivredno dobro "Krivaja" (Krivaja Mezőgazdasági Birtok), amelyről azt állítják a honlapjukon, hogy 1974-ben alakult, de a valóságban ez közvetlenül a II. világháború után történt.
Az akkori birtokról, pedig az egyik legsikeresebb volt a nagy-Jugoszláviában, nagyon kevés adat maradt fenn. Azt sem tudjuk megtalálni, mikor alakult át részvénytársasággá, egyedül a Gazdasági Nyilvántartó Ügynökségnél jelenik meg az ilyen elnevezés a 2005. 10. 24-én keltezett bejegyzésben, ami arról tudósít, hogy 2004. 10. 01-én a szabadkai Kereskedelmi Bíróság elindította ellene a csődeljárást.
Gaz és romok a mintagazdaság helyén
Azért látogattam el ebbe a falucskába, mert még több részletet szerettem volna megtudni az ottaniaktól, ők miként élték át a "romlás éveit", tudnak-e valami újat mondani a 2000-es évek elején kezdődő mélyrepülésről és annak hatásáról. Több emberrel is beszéltem. Tomislav Pešut például, akit minden ismerőse Szlóbóként ismer, nagyon sok új információval is ellátott. Ő a félezer hoppon maradt kisrészvényes egyike, aki máig nem adta fel teljesen a küzdelmet, hogy valamit viszont lásson a gazdaság szétlopott vagyonából.
Szlóbóval körülnéztünk a település központjában. El kell mondanom, sehol sem az emlékeimben elraktározott látvány fogadott. A látogatást a Krivaja mesterséges tónál kezdtük. Itt, a település mellett, a patakot felduzzasztották ennek eredményeként jött létre a tó, ami megmagyarázza még azt is, hogy Topolya után miért is jelentkezik a környezetszennyezés és az annak következtében érezhető bűz. Minden nyáron a kevés csapadék és a nagy meleg hatására a tó szintje lecsökken, így a patak alsó szakasza nem kap vízutánpótlást, ami miatt oda csak az írás elején említett két gyár szennyvize folyik be.
Képgalériánk itt böngészhető (a szerző felvételei).
Innen eljutottunk a Fernbach kastély szomszédságában létesített konferenciaközponthoz, szállodához és étteremhez. Ezek teljesen üresek. Egyedül az étterem ablakán találhatunk egy határozatot, amelyet a Krivaja Kft. igazgatója, Harmáti István jelentetett meg kizárólag szerb nyelven 2013. 06. 30-án és arról tájékoztat mindenkit, hogy saját hatáskörében bezárja és beszünteti a Krivaja Hotel gazdálkodását. A sors fintora, hogy ettől a kifüggesztett határozattól alig több mint 50 méterre egy visszamaradt hirdetőtábla szerbül, magyarul és angolul arról értesíti a látogatókat mi minden várja őket a településen.
Újabb ötven méter megtétele után odaértünk a valamikori Fernbach-kastélyhoz. A védelem alatt álló épületet már nagyon kevés választja el attól, hogy egyszerűen összedőljön. A fényképek nem adják vissza a valós állapotot, mert kívülről nem láthatók például a mennyezet leszakadt részei.
A kastély mögött egészen a tó melletti erdőig valamikor látni lehetett a rendezett parkot virágágyásokkal és sok minden mással. Ma pedig a fákat – amelyek között nem egy, több mint háromszáz éves is található (igaz, 400 felett volt a számuk, de az időjárás és a háborús évek hatására ma már csak negyvenvalahány van belőlük) – átszőtte az elvadult növényzet.
Kényszervágás, kiéheztetés és mesterséges csőd
Beszélgetésünk elején mindjárt arra a tényre tértem rá, amit már említettem, a csődeljárás kezdetére. Beszámoltak róla, mi is előzte meg ezt az eseményt. Első lépésként eltávolították az egyes szervezeti egységek éléről a rátermett szakembereket, akik addig igencsak eredményesen vezették a rájuk bízott cégrészeket.
Példaként felhozhatjuk az állattenyésztési részleget, ahol leváltották az azt vezető nagy tekintélynek örvendő (magyar) állatorvost, majd a helyére kinevezték a nem sokkal előbb oklevelet szerzett, majd épp a gyakornoki idejét töltő, vezetési gyakorlattal nem rendelkező (szerb) fiatalembert. Ezt követően kezdődött el az "eredményes" munka. Az állatokat kiéheztették, kényszervágással megritkították, a maradékot pedig aprópénzért eladták. Azaz bebizonyították, a birtok e részlegének fenntartása nem kifizetődő, annak munkáját be kell szüntetni.
A földművelési tevékenységhez is igencsak furcsán viszonyultak a birtok vezetői. Mivel kora nyár volt, így – mint minden mezőgazdasággal foglalkozó cégnek – volt adósságuk, amit az aratással előteremtett javakkal szándékoztak később kiegyenlíteni. Az adósság mértékéről csak annyit említettek meg, hogy akár 5 hektár búzaföld elzálogosításával meg lehetett volna oldani, de ez nem történt meg.
Kitértek még arra is, hogy a 2000-es évek elején érvényes törvények értelmében egy cég ellen csak a hitelező indíthatott volna csődeljárást, illetve maga a cég kezdeményezhetett volna öncsődöt. Csakhogy ezek közül egy sem következett be.
A birtok ekkor már részvénytársaságként működött, a részvények meghatározó része pedig az ott dolgozó munkások kezében volt. Akkor a részvénytársaságnak több mint ötszáz állandó munkaviszonyban levő munkása volt, míg a szezonban dolgozó idénymunkások száma is meghaladta az ötszázat, azaz a faluból és környékéről legkevesebb ezeregyszáz család megélhetését biztosította a birtok.
Senki nem tudja, kinek a javaslatára, de az sem ismert, hogy miért, Topolya község (ehhez az önkormányzathoz tartozott és tartozik ma is Krivaja) szervei kezdeményezték a csődeljárást az illetékes állami szerveknél, az ezt bizonyító dokumentumok legtöbbikén "Mr. Szombathy Zoltán" aláírása található. Ő a topolyai önkormányzat végrehajtó bizottságának elnöke volt ekkoriban.
Elmondták még, amit – szerintük – tudnom kellett, ez idő alatt sűrűn megfordult Krivaján, de legtöbbször Topolyán a CBA üzletlánc egyik prominense, de egy személy még arra is esküszik, hogy más CBA-s pontentátot is látott Krivaján. Utóbbit megnevezték annak idején a HVG-nek is, csakhogy az érintett és a cég is határozottan cáfolt. "A CBA Kereskedelmi Kft.-nek sem közvetlen, sem közvetett birtokában vagy tulajdonában nem áll szerbiai ingatlan, így termőföldingatlan sem. A CBA Kereskedelmi Kft. semmilyen összefüggésben nem áll a cikkben leírtakkal" – reagáltak annak idején a HVG cikkére.
Most azonban összesen hat CBA-céget is találtunk a szerb cégnyilvántartásban. Ezek egy részében a magyar CBA is érdekelt volt. Másokban nem, sőt, akad offshore-érdekeltség is – ezek akár szándékos vagy véletlen névbirtolók is lehetnek -, különös véletlen folytán azonban az egyiknek akad kötődése a krivajai birtokhoz. Ennek részletezése mindjárt következik.
Vádalkus bűnözők és offshore-lovagok
Talán erről a témáról beszéltünk legkevesebbet, hiszen mindazt, amiről beszámoltak, már ismertem az egyes honlapokon található hivatalos dokumentumokból. А csődeljárást és az azt követő folyamatokat bárki leellenőrizheti a Gazdasági Nyilvántartó Ügynökség oldalán, igaz, csak szerb nyelven. A részleteket kijegyzeteltem és lefordítottam, itt böngészheti, akit érdekel (Google Drive).
Dióhéjban a lényeg: a bíróság 2014. októberében jegyezte be a csődeljárást a Krivaja Rt. ellen. Két évvel később a csődtömeghez új tulajdonos érkezett, a topolyai Brindza Ferenc érdekeltsége, az Agro Corporation Kft.
Innen szinte követhetetlenül szövevényes cégalapítások, beolvadások és szétválások követték egymást. Szerbiai és offshore cégek hosszas, több mint egy évtizeden át tartó keringője. Közülük egy céget azonban mindenképpen érdemes megnevezni itt is: a 2007-ben a Krivajába beolvadt belgrádi Rent Ingatlankölcsönző címe történetesen azonos az egyik ottani CBA-cégével, ráadásul mindkettő delaware-i érdekeltség, tengerentúli tulajdonosaik szintén ugyanarra a címre vannak bejegyezve mind Belgrádban, mind pedig az Egyesült Államok adóparadicsomában.
A Krivaja Kft. jelenleg egy svájci érdekeltségű györgyéni cégé, Brindza azonban nemrégiben pert indított az üzletrészekért – voltaképpen éppen azért a vagyonért, ami miatt a büntetőeljárás indult ellene annak idején.
Brindzáék a Vajdaságon túl is ismert vállalkozó família. A magyarországi hírekbe akkor kerültek bele, amikor kiderült, az érdekeltségükben álló Capriolo kerékpárüzem beszállítóként részt venne a Magyar Posta 2008-as botrányos postásbicikli-tenderén. Brinza Ferenc büntetőügye azonban további kéretlen ismertséget hozott.
Hat éve, 2012. 06. 22-én Szerbia Belügyminisztériumának Szervezett Bűnözés Ellen Harcoló Szolgáltata közleményt adott ki arról, hogy felszámoltak egy bűnbandát, akik arra szövetkeztek 2007 elején, hogy a magánosítás alatt levő cégekkel kapcsolatban különféle ügyeskedéssel hitelhez jussanak a részvények megvásárlása céljából. Az eltulajdonított eszközöket több mint 15 millió svájci frankra becsülték. A gyanúsított szervezők között ott volt Brindza Ferenc, a topolyai Agro Corporation Kft. igazgatójának a neve is, míg a gyanús tranzakciók között a Krivaja Mezőgazdasági Birtok magánosítása, illetve annak a BG RENT LLC-vel való kapcsolata is szerepelt.
A vizsgálati fázisban Brindza Ferenc és két bűntársa vádalkut kötött az ügyészséggel, ami alapján két év négy hónap fogházbüntetésre, valamint 5 millió dinár pénzbüntetésre ítélték. A fő szervezőket első fokon felmentették, majd a fellebbviteli bíróság 2017 júniusában az ítéletet hatályon kívül helyezte, az ügyet pedig visszautalta az első fokra. Ennek eredménye még ma sem ismeretes.
Kutatásaim alapján így lehetne valószínűsíteni a Krivaja Mezőgazdasági Birtok eladását:
helyi emberek bekapcsolásával olyan helyzetbe hozták a céget, hogy a politikai vezetők támogatásával beindíthassák a csődeljárást,
a csődbiztos és a csődbíróság segítségével egy, az erre az alkalomra alapított cég megvásárolta nagyon kedvező áron az egész csődtömeget,
az ingatlanegyüttes megállapított (jócskán alábecsült) értékét a vásárló hitelekből és támogatásokból fizették ki. Ezek közül csak egyet emelek ki: Szerbia Fejlesztési Alapja támogatást nyújtott a Krivaja Kft-nek 220 millió dinár értékben, hogy új munkahelyeket létesítsenek, illetve fejlesszék a termelési kapacitásukat. (A dinár árfolyam sem a legstabilabbak közül való, az összevetés mindenképpen fals, de a semminél talán jobb: jelenleg 2,7 forint ér egy dinárt.)
Nem lehet tagadni, hogy a szerbiai politikum is "vastagon" benne volt ezekben az ingatlanügyletekben. Már a csődeljárás beindításával kapcsolatos történésekben felbukkan Kasza József szabadkai polgármester, akkoriban a szerb kormány alelnöke. Kasza közgazdász volt, az általa vezetett szabadkai bankfiók a Brindza-cégek egyik fő hitelezője volt. Kasza ellen – elméletben másik ügyben – büntetőeljárás is indult csődeljárások hitelezésének manipulálása miatt, jogerős ítélet máig nem született Kasza azonban 2016-ban elhunyt. A Krivaja-csőd elrendelését személyesen sürgette a bíróságnál Bábi Attila volt topolyai polgármester, aki úgyszintén egy másik ügyben szintén összeütközésbe került a törvényekkel: hivatali visszaéléssel gyanúsítják.
A sor folytatható egészen a csődbíróság elnökéig, a csődbírókig és a csődgondnokokig, akik egy része szorosan kapcsolódott a Vajdasági Magyar Szövetséghez vagy más, akkoriban hatalmon levő pártokhoz.
Azt, hogy ma sincs másként, bizonyítja egy óriási csinnadrattával beharangozott esemény, 2018. 03. 21-án a Krivaja Kft. keretében, az Európa Unió támogatásával létrehozták az első szerbiai digitális farmot, amelyet Ana Brnabić, Szerbia kormányfője avatott fel és nyitott meg.
És a földekkel mi történt?
Mindaz, amit eddig leírtam, a cégek története. A valamikori mezőgazdasági birtokok, habár vásárolhattak saját földet, mégis leginkább állami földeket használtak. Így – normális esetben – a magánosított birtok bérbe vette az addig használt állami földeket. De mivel a földterületet nem magánosíthatták, azt megvetették egy földműves szövetkezettel, ahol szintén többségi tulajdonhoz jutottak (esetünkben ez a csonoplyai Bácskai cég volt), majd azt kft.-vé alakítottak és megszűnéssel beolvasztották a birtokba (azaz itt a Krivaja Kft.-be), majd így működött tovább.
Csakhogy az eddigiekből egyértelmű, itt nem normális esetről volt szó, hanem egy mesterségesen csődbe vitt birtok aláértékelt vagyonának eladásáról. Éppen ezért nagyon meglepő, hogy a Krivaja Kft. honlapján, a Rólunk (O nama) címszó alatt a következő (is) olvasható szerb nyelven: "2.325 hektár földterülettel rendelkezünk, ebből 540 hektár öntözőrendszerrel ellátott", pedig az előbb felsoroltak alapján itt, Krivaja környékén nem az ő, hanem a már megszűnt csonoplyai Bácska Kft. tulajdonában van közel 700 ha. Ez hogyan lehetséges, ne kérdezze senki.
Másik sokkoló adatot is találunk, ami így szól: "Jelenleg 90 foglalkoztatottunk van, akiket 9 munkaegységben osztottunk szét."
Mindezt csak azért írtam le, mert az elején említettem, a "rendszerváltozás" előtt több mint 500 állandó munkása volt a Krivaja Mezőgazdasági Birtoknak, rajtuk kívül pedig az idénymunkások száma is meghaladta az 500-at. De most maradjunk a földterületnél. Kontinens-szerte a legértékesebb, 40 aranykorona értéket meghaladó termőföldekről, illetve értékes fejlesztéssel kecsegtető ingatlanokról van szó.
Előszedtem a kataszteri nyilvántartást és térképeket, hogy leellenőrizzem, mi minden került a Krivaja Kft. tulajdonába. A településen belül található ingatlanok és telkek közül, amelyek a valamikor Mezőgazdasági Birtokhoz tartoztak, most a Krivaja Kft. van bejegyezve tulajdonosnak.
Az iskola épülete meg a mellette található sportlétesítmények szintén a Krivaja Kft. magántulajdonaként vannak nyilvántartva. 1148-as kataszteri szám alatt találhatjuk meg az alagcsövezett, öntözéssel hasznosítható labdarúgó pályát, azonban a bejegyzés úgy szól: egyéb természetes, nem termő földterület, míg az ott taláható lelátóval is rendelkező kosárlabda pályáról csak ennyit írnak: más tevékenységet szolgáló objektum. Az iskola mögötti park és segédépület (1150-es szám) ezzel ellentétben állami tulajdon, amelynek használója a Krivaja Kft. Maga az iskolaépület és az alatta levő telek (1851-es szám) ismét magántulajdon, persze a Krivaja Kft. tulajdona. Más már nem maradt hátra, csak a segédpálya (1852-es szám), ennél pedig egy új tulajdonforma jelenik meg, a köztulajdon (a bejegyzés pedig itt is: egyéb természetes, nem termő földterület), amelynek használója Topolya község önkormányzata.
Mivel ezt a megoldást senki sem értette és érti, magyarázatot kértek a csődbíróság akkori vezetőjétől, ő csak annyit fűzött hozzá, a csődöt indítványozó nem kérte az iskola és a sportpályák kiválasztását a csődtömegből. Mi is van akkor az állami és a köztulajdonnal? Amennyiben rosszmájú lennék, meg kellene jegyeznem, Szerbiának fontosabb egy park és a rajta levő épület, Topolya önkormányzatának pedig a ma már használhatatlan segédpálya, mint a 60-as években felépített, akkori mércékkel nézve legmodernebb iskola és sportlétesítmények. A tulajdonosnak kinevezett kft. képviselője által kimondott megjegyzés pedig a cinizmus netovábbja: mi nem kérünk bérleti díjat sem az általános iskolától, sem pedig a sportolóktól!
A térképen látható, hogy habár a Krivaja Kft. a honlapján az állítja, hogy tulajdonukban 2325 ha mezőgazdasági földterület van Topolya és Zombor községek területén, ezekből nem találunk Krivaján semmit. Úgy hiszem, ide beszámolták mindazon területeket, amelyet a Krivaja Kft.-be olvasztott és megszűnt cégek tulajdonában voltak.
Kvadrokopter vs 500 kárvallott kisrészvényes
Ezzel az írással a Krivaja Mezőgazdasági Birtok sorsán keresztül kíséreltem meg ábrázolni, hogyan is történik Szerbiában a mezőgazdaság "fejlesztése". Mindez nem egyedi, elszigetelt jelenség, hiszen nagyon hasonlóan következett be a "magánosítás" szerte a Vajdaságban.
Az egyik ilyen példa, amely még a Krivaja esetétől is elrettentőbb, a Babapusztán vagy Sárin (szerb nevén Aleksa Šantićon) található Mezőgazdasági Birtok. A majd 700 ha területen található birtokot és minden ingatlanát 2015-ben közel nyolcmillió euróért kiáltották ki (már második alkalommal azóta, hogy 2012-ben beindult a csődeljárás). Bárki leellenőrizheti, akkoriban ez a birtok 2,4 milliárd dinár összeggel tartozott a hitelezőinek. Megjelent egy hír arról is, hogy az olasz Ferrero óriáscég megvette a vagyon egy részét, közte a termőföldet.
De maradjunk a Bács-ér környéki földeknél. A több hónapig tartó kutatásom alapján csak valószínűsíthető folyamatokkal tudok az olvasóknak szolgálni. No meg azzal, az egész ügyet átszőtte a napi politika. Gondoljunk csak arra, hogy egy gazdasági visszaélés miatt elítélt egyén, és egy másik, mind a mai napig ezzel vádolt személy beperli-e a tárgyalt jelenlegi céget, ha nincs meg a megfelelő politikai és gazdasági háttere?
De a jelenlegi hatalomról is megvan a véleményem, mert az egyszerű polgárokat meg lehet téveszteni egy kvadrokopter, egy robot által irányított targonca, egy nagy teljesítményű komputer, valamint a hozzá tartozó, nélkülözhetetlen programok segítségével, úgyis, mint digitális farm, hogy elhiggyék, már csak napok kérdése, hogy Szerbiába megérkezzék a Kánaán. De mindezzel kártalaníthatják-e a több mint 500 kisrészvényes családját, mert bárki állíthat bármit, valójában kirabolták őket (majdnem törvényesen). Pedig 2013-ban a jelenlegi államelnök, Aleksander Vučić, aki akkor miniszterelnök-helyettes volt kártalanítást ígért a kisrészvényesek képviselőinek. Végszónak egy szerb közmondást írhatok le: “Živi bili, pa videli!" Nem szó szerinti fordításban ez így hangzik: “Ha megéljük, meglátjuk!"
Balla Lajos (Oromhegyes)
A szerbiai cégekről, azok felelős és egyéb képviselőiről a hivatalos adatok a Gazdasági Nyilvántartó Ügynökség honlapjáról származnak, míg a földterületekkel kapcsolatos adatokat a Nemzeti Térinformatikai Adatok Infrastruktúrája (Nacionalna infrastruktura geoprostornih podataka), valamint a szerbiai Köztársasági Földmérő Intézet honlapjain találhatjuk meg. Ezek mind nyilvánosak, illetve szabadon kutathatók, tehát nem korlátozzák felhasználásukat, magyar szóhasználattal élve: közérdekű adatoknak számítanak. Címlapfotó: A Fernbach-kastély Krivaján. A szerző felvétele.
|
Magyar politikai hátszéllel hordták szét az exjugó mintagazdaságot Bácskában
|
Vajdasági magyar politikusok, magyarországi üzletemberek és egy vádalkus bűnbánó maffiózó: az ő közreműködésükkel veszett nyoma a több, mint 40 aranykoronás, 1-es és 2-es minőségi osztályba tartozó földeken gazdálkodó Topolya melletti Krivaja állami gazdaság vagyonának. A kisrészvényesek kártalanítása ígéret maradt. Balla Lajos riportja.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/08/08/magyar-politikai-hatszellel-hordtak-szet-az-exjugo-mintagazdasagot-bacskaban/
|
2018-08-08 11:25:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A BME gépészmérnöki kara dolgozói azon háborodtak fel, hogy 2016-ban felkérte néhányukat az egyetem, fejlesszenek ki és gyártsanak le speciális, fejlesztő kisbútorokat a Nemzetközi Pető Intézet (jelenleg a Semmelweis Egyetem egyik kara) részére. Ezt, a levelükben leírtak szerint el is végezték társadalmi munkában, hallgatókat is bevonva, a nemes cél érdekében nem is reméltek ellenszolgáltatást.
Csakhogy utóbb a tudomásukra jutott, hogy az EMMI a munkáért 10 millió forintot utalt a BME-nek a feladatra, amiből ők semmit sem láttak. Sőt, azt is megtudták, hogy ebben az időben egy obskúrus szerződéssel 3,6 millió forintot kapott a BME-től a Pető Intézet egyik volt prominense.
Hadházy a BME-t hiába kérdezte, az EMMI azonban válaszolt az érdeklődésére. E szerint 2015. dec. 31.-én (azaz Szilveszterkor) valóban született „támogatói döntés”, amiben ilyen célra pénzt adtak, és 2016. március 9.-én ki is fizették az egyetemnek 10 milliót. Csakhogy az egyetem fél évvel később, 2016. augusztus 26.-án valamiért visszautalta a pénzt, mondván, hogy „meghiúsult a projekt”. Ezt az Oktatási Államtitkárság – azaz maga Palkovics – tudomásul vette. Ez a hivatalos válasz, a Hadházynak írt BME-s levél szerint pedig az akkori államtitkár, jelenlegi miniszter minimum tudott a 3,6 milliós utalásról a Pető Intézetes fejesnek.
Mi pedig a Pető Intézetet kerestük kérdéseinkkel, miszerint kaptak-e végül bútorokat, mekkora értékben, azokat ki fizette ki, illetve hogy létezett-e szerződés korábbi vezető munkatársuk és a BME között, s ha igen, mik ennek a részletei. Ha érkezik válasz, ismertetjük.
Hadházynak küldött levelük szerint első körben a BME oktatói is a „szolgálati utat” választották: a Miniszterelnökségtől kérték esetük kivizsgálását. Választ azonban nem kaptak, ellenben valaki értesítette a BME vezérkarát a bejelentésről. Barta-Eke Gyula kancellár ugyanis rájuk rontott egy vezetői értekezleten, és állítólag fenyegető hangnemben kérdezte, ki az, aki úgy érzi, hogy ellenszolgáltatás járna neki minisztériumi forrásból.
Barta-Eke ma már nem kancellár, a Magyar Közlöny június 18-i száma tette közzé, hogy Orbán Viktor miniszterelnök májusi hatállyal elfogadta a lemondását. Mi mindenesetre a kancellária email-címére küldtünk kérdést „bútorügyben”, külön kitérve a Hadházynak a BME-ből küldött levélben foglaltakra, így a tanszéki értekezleten állítólag lezajlott inzultusra is, ha érkezik válasz, ismertetjük.
Fotó: Szakál Szebáld/Átlátszó
|
Hadházy: elmutyizhatta a BME a Pető Intézet speciális bútorainak kifejlesztésére kapott állami támogatást
|
Fiktív szerződéssel kapott 3,6 millió forintot a Pető András Főiskola egyik korábbi vezetője a BME akkori kancellárjától, a májusban lemondott Barta-Eke Gyulától. A pénz a Pető intézetes gyerekek bútorainak árából való, Palkovics László emberminiszter még államtitkárként tudott az utalásról – ezt írták BME-s oktatók Hadházy Ákos országgyűlési képviselőnek. Hadházy megpróbált utána járni az esetnek, amit megtudott, Korrupcióinfón ismertette.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2018/08/09/hadhazy-elmutyizhatta-a-bme-a-peto-intezet-specialis-butorainak-kifejlesztesere-kapott-allami-tamogatast/
|
2018-08-09 11:34:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Hivatali visszaélés és hűtlen kezelés gyanúja miatt tett rendőrségi feljelentést Márki-Zay Péter polgármester – írja a város a gyorshír szolgálata.
A gyanú szerint még az előző önkormányzati ciklus idején havi bruttó 135 illetve 250 ezer forintos megbízási szerződést kötött a város vezetése két magánszeméllyel. A megbízottak kötelezettséget vállaltak arra, hogy a megbízó önkormányzat utasításainak és érdekeinek megfelelően látják el a tevékenységüket, az ellátandó feladatok körét azonban közelebbről nem határozták meg.
A rendelkezésre álló adatok szerint a két ember feladata valójában az volt, hogy a februári időközi választáson egy nagy politikai párt aktivistájaként segítsék elő a választási győzelmet. Azaz – bár közpénzből származott a jövedelmük – a szerződéssel ellentétben nem az önkormányzat érdekében dolgoztak, hanem pártérdeknek megfelelően.
Egyikük a közelmúltban írásban úgy nyilatkozott: a feladatai közé tartozott többek között az, hogy aláírásokat gyűjtsön, leveleket kézbesítsen, választásra buzdító telefonokat kezdeményezzen, küldöttként részt vegyen a párt országos tisztújító gyűlésén. A másik személy február 25-től nem tartotta a kapcsolatot a polgármesteri hivatallal, két, általa később összeállított beszámolóval kapcsolatban kételyek merültek fel – ugyanakkor ismert, hogy rendszeresen dolgozik egy pártirodán.
A polgármester mindkét személy szerződősét felmondta június 26-án. Ha a gyanú beigazolódik, a kifizetett pénzt peres úton követelheti vissza az önkormányzat.
|
Rendőrségi feljelentést tett Márki-Zay Péter hűtlen kezelés miatt
|
Hivatali visszaélés és hűtlen kezelés gyanúja miatt tett rendőrségi feljelentést Márki-Zay Péter polgármester – írja a város a gyorshír szolgálata.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/08/10/rendorsegi-feljelentest-tett-marki-zay-peter-hutlen-kezeles-miatt/
|
2018-08-10 12:22:00
| true | null | null |
24.hu
|
15-20 százalék kedvezmény az MTVA dolgozóinak futball- és kosárlabdamez, futóruházat vásárlásra, valamint 2rule termékek garantálása nyereményjátékokhoz – a többi közt ilyen kitételek szerepelnek az MTVA és a 2rule sportmárkát forgalmazó Magyar Sportmárka Zrt. közötti szerződésben, amelyet – közérdekű adatigénylése nyomán – a 24.hu megkapott.
Azután fordultunk az állami médiához, hogy az M4 Sport közvetítette Mészáros Lőrinc sportmárkájának felcsúti mezbemutatóját, továbbá Molnár Mátyás műsorvezető adásban viselte a 2rule kitűzőjét. Az évi 80 milliárd forint közpénzből működő szervezettől elkértük a felek közötti szerződést, továbbá kértük azt is, juttassák el nekünk az MTVA listaárait, amelyekből kiolvashatók, mennyit kell fizetnie egy magyar vállalkozásnak azért, hogy hasonló reklámot kapjon az állami médiában, mint a 2rule.
Ez utóbbi kérdésünkre nem kaptunk választ, mert a tájékoztatás szerint ilyen listaárak nincsenek, ám a vonatkozó megállapodást elküldte az MTVA, és ebből kiderül, hogy a Mészáros-márkát
bartermegállapodás keretében hirdetik az állami médiában.
A cégek úgy egyeztek meg, hogy az MTVA
a műsorok elején vagy végén 5 másodperces támogatói spotokat,
klasszikus reklámokat,
termékelhelyezést,
online PR-cikkeket garantál.
A Magyar Sportmárka Zrt. cserébe
bérbe ad 2rule-termékeket az MTVA-nak,
megjeleníti az M4 logóját 2rule-termékein,
nyereményjátékokhoz ad termékeket,
továbbá 15-20 százalékos kedvezményt garantál a 2rule-termékekre (futball-, kosárlabdamezekre, futóruházatra, prémiumkategóriás sportruházatra, utcai és sportcipőkre) az MTVA dolgozói számára.
A 2019. június 30-ig hatályos megállapodás 3,4 millió forintról szól, ám a 2rule-t forgalmazó cégnek fizetnie nem kell, a felsorolt tételekkel egyenlíti ki a számlát, a szerződés külön rögzíti, hogy a felek
kölcsönösen számlát állítanak ki egymás részére azzal a megjegyzéssel, hogy pénzügyi rendezést kizárólag az esetlegesen fennálló ÁFA különbözet igényel.
Ha nem is feltétlenül e reklámoknak köszönhetően, ám a 2rule-márka máris nagy karriert futott be. Noha a cégnek webshopja és boltja még nincs, az NBI-es csapatok közül a Felcsút, a Haladás és a Diósgyőr is a márkát választotta, sőt immár több NB2-es együttes is csatlakozott a körhöz, miként a Vasas, amelyik összes szakosztályára érvényes megállapodást kötött. Kővári Ágnes, a vállalat vezérigazgatója az Origónak adott interjúban a gyors piaci sikereik titkáról szóló hírekről azt mondta:
nem telefonált senki Diósgyőrbe, hogy megkönnyítsék a dolgunkat.
|
Íme az MTVA és a 2rule szerződése: nem kap pénzt az állami média Mészáros Lőrinc márkájának reklámozásáért
|
Nem kell pénzt fizetnie azért a Mészáros Lőrinc sportmárkájaként ismert 2rule-t forgalmazó cégnek, hogy megjelenjenek hirdetései az állami médiában, miután a felek bartermegállapodást kötöttek. A 2rule garantálja például, hogy bérbe ad termékeket az MTVA-nak, amelyeket a tévé munkatársai az adásokban viselhetnek.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/08/10/mtva-2rule-szerzodes/
|
2018-08-10 12:26:00
| true | null | null |
24.hu
|
Még 2018 februárjában jogerősen egyetemlegesen kétszázhúszmillió forint megfizetésére kötelezte a Fővárosi Ítélőtábla a hűtlen, illetve hanyag kezelés miatt elítélt szocialista és szabad demokrata önkormányzati képviselőket, egyelőre egyetlen fillért sem fizettek meg a VI. kerületi önkormányzatnak – értesültünk.
A Postamúzeumnak is helyet adó, Andrássy út 3. szám alatt található Saxlehner-palotát szintén áron alul adta el a balliberális városvezetés. A vád szerint félmilliárd forintot meghaladó vagyonvesztéssel (Fotó: MH)
A másodfokon eljáró bíróság két Andrássy úti ingatlan 2004-es elidegenítése ügyében, több száz millió forintos hűtlen kezelés miatt helybenhagyta a Fürst Györgyre első fokon kiszabott két év, öt évre felfüggesztett szabadságvesztést.
A vagyongazdálkodásért felelős volt MSZP-s alpolgármester bűntársai, tizenegy egykori szocialista, illetve szabad demokrata önkormányzati képviselő esetében ugyanakkor a Fővárosi Ítélőtábla hűtlen kezelésről hanyag kezelésre enyhítette a vádlottak büntetését, s a felfüggesztett szabadságvesztést megrovásra mérsékelte.
A másodfokú bíróság az önkormányzatnak megítélt polgári jogi igény összegét 123 millió forintra mérsékelte, amit az elítélteknek egyetemlegesen kell megfizetniük. Ez az összeg a kamatok miatt emelkedett csaknem kétszázhúszmillió forintra a bíróság 2018. február 28-i végzése alapján. Hiába küldött ki fizetési felszólítást a terézvárosi önkormányzat, a kötelezettek egyelőre nem is reagáltak, sőt volt olyan egykori önkormányzati képviselő, aki át sem vette az önkormányzat fizetési felszólításáról szóló értesítőt – mondta lapunknak a VI. kerületi önkormányzat jogi képviselője. Gila Pál elmondta, hiába nem vették át többen is a fizetési meghagyást, a jogszabály értelmében a második értesítést követően a kézbesítési vélelem már fennáll. Az egyik elítélt, Hatvani Csaba (MSZP) jelenleg is önkormányzati képviselő, s korábban hivatali visszaélésért is elítélték.
A jogi képviselő közölte, az önkormányzat nemfizetés esetén bírósági végrehajtást kezdeményezhet. Ilyenkor az egyetemesség miatt a végrehajtó valamennyi terheltnél foglalhat addig a mértékig, amíg a sértett polgári jogi igénye egészében nem térül meg. Fürst György esetében a Fővárosi Fellebbviteli
Főügyészség perújítási indítványt nyújtott be az illetékes bírósághoz, az egykori alpolgármester újabb ingatlaneladások ügyében állhat még bíróság elé.
|
Vonakodnak fizetni az elítélt balosok
|
Még 2018 februárjában jogerősen egyetemlegesen kétszázhúszmillió forint megfizetésére kötelezte a Fővárosi Ítélőtábla a hűtlen, illetve hanyag kezelés miatt elítélt szocialista és szabad demokrata önkormányzati képviselőket, egyelőre egyetlen fillért sem fizettek meg a VI. kerületi önkormányzatnak – értesültünk.
| null | 1 |
http://magyarhirlap.hu/cikk/125492/Vonakodnak_fizetni_az_elitelt_balosok
|
2018-08-10 12:41:00
| true | null | null |
Magyar Hírlap
|
Egy terézvárosi ügyben lezárta a nyomozást a rendőrség, a főügyészség már vizsgálja, hogy fennállnak-e a vádemelés feltételei – tudta meg lapunk. Fürst György egykori szocialista alpolgármester ügyében a vádhatóság perújítást kezdeményezett.
Befejeződött a nyomozás a BRFK gazdaságvédelmi osztályán abban a büntetőügyben, amelynek három értékbecslő volt a gyanúsítottja, s amely terézvárosi önkormányzati ingatlanok értékesítésével összefüggésben folyt. A három értékbecslőt eredetileg majdnem kétmilliárd forint vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsítottak meg mint közvetett tetteseket annak kapcsán, hogy értékbecslőkként 2005–2007 között, az MSZP–SZDSZ-es városvezetés idején, közreműködtek a VI. kerületi önkormányzatnak jelentőst kárt okozó ingatlanok értékesítésében.
Mint Bagoly Bettinától, a Fővárosi Főügyészség sajtószóvivőjétől megtudtuk, a nyomozó hatóság az iratokat megküldte az ügyészségnek, s azok alapján a főügyészség már vizsgálja, hogy fennállnak-e a vádemelés feltételei. Az érintett ingatlanok: az Andrássy út 2. és 45., az Anker köz 1–3. és az Oktogon tér 4. szám alatt lévő épületek. Úgy tudjuk, az említett ingatlanoknál a vagyoni hátrány mértéke együttesen meghaladja az egymilliárd forintot. A három értékbecslő közül az egyik elhunyt, így a rendőrség két értékbecslővel szemben indítványozta a vádemelést.
A Jókai utca 10. alatti ingatlan elidegenítése miatt a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályán van folyamatban bűnügy, amelynek több gyanúsítottja is van – közölte lapunkkal Bagoly Bettina. Úgy értesültünk, hogy ez az eljárás is a szocialista–szabad demokrata városvezetés „vagyongazdálkodásával” áll összefüggésben, egy 2003-as ügyletet érint, s a gyanúsítottak egykori balliberális önkormányzati képviselők.
A két Andrássy úti palota, a 3. és a 47. 2004-ben történt elidegenítése kapcsán idén lezárult büntetőeljárásban valamennyi érintett egykori – és részben mai – szocialista és SZDSZ-es önkormányzati képviselőt hűtlen kezelés miatt különböző időtartamú felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt a Fővárosi Ítélőtábla. A terhelteknek egyetemlegesen majdnem kétszázhúszmillió forintot kell megfizetniük az önkormányzatnak. Ez az eljárás azonban teljes egészében még nem fejeződött be, mivel az alapügy másodrendű vádlottjával, Fürst György egykori szocialista alpolgármesterrel szemben a Fővárosi Főügyészség kezdeményezésére a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség perújítási indítványt nyújtott be az illetékes bírósághoz. A főügyészség szóvivőjétől megtudtuk, a Budapest VI. kerület, Anker köz 1–3., Andrássy út 21., 23., 35., 45., Liszt Ferenc tér 7., Oktogon tér 4., a Munkácsy–Podmaniczky úti épülettömb, valamint a Jókai u. 10. szám alatti ingatlan elidegenítését érintő cselekményrészek miatt, az eredetileg az Andrássy út 3. és 47. szám alatti ingatlant érintő, jogerős ítéletekkel összefüggésben kezdeményeztek perújítást. Ennek oka, hogy a terhelttel szemben a bűncselekményeket egy eljárásban kell elbírálni. A perújítási indítvány elbírálásáig a Fővárosi Főügyészség az eljárást felfüggesztette.
|
Újabb gyanúsítottak Terézvárosban
|
A nyomozó hatóság a szükséges dokumentumokat továbbította, így a főügyészség már vizsgálja, fennállnak-e a vádemelés feltételei az értékbecslők esetében – értesült lapunk. Egy terézvárosi ügyben lezárta a nyomozást a rendőrség, a főügyészség már vizsgálja, hogy fennállnak-e a vádemelés feltételei – tudta meg lapunk. Fürst György egykori szocialista alpolgármester ügyében a vádhatóság perújítást kezdeményezett.
| null | 1 |
http://magyarhirlap.hu/cikk/124559/Ujabb_gyanusitottak_Terezvarosban
|
2018-07-30 12:43:00
| true | null | null |
Magyar Hírlap
|
Több mint két hónappal ezelőtt elküldtem pár kérdést Mészáros Lőrincnek. A kérdések nem érintettek konkrét ügyeket, nem firtatták az üzletember és a miniszterelnök, illetve a közpénzek viszonyát, a cél az volt, hogy olvasóink megismerhessék e példátlanul sikeres vállalkozó üzleti filozófiáját. Meggyőződésünk ugyanis, hogy Magyarország leggazdagabb, a világ legnagyobb cégeinél is gyorsabban gyarapodó emberének hitvallásából, tapasztalatiból leszűrt jó tanácsaiból rengeteg boldogulni vágyó magyar ember meríthetne kitartást, motivációt vagy akár konkrét ötleteket is, ami végső soron a haza további felvirágzását is előmozdítaná. Mivel a Mészároshoz hasonló pénzügyi géniuszoktól általában nem idegen, hogy megosszák a nyilvánossággal üzleti ars poeticájukat, sőt olykor néhány tippet és trükköt is elárulnak az útjukat kereső vállalkozóknak, olyanokat kérdeztem a magyar dollármilliárdostól, mint hogy:
miként szerezte az első millióját?
Kik azok a híres üzletemberek, esetleg közgazdászok, akiket a példaképének tekint, és miért?
Szokott-e előadásokat tartani, kap-e ilyen jellegű felkéréseket? Ha nem, tervez-e ilyet a jövőben?
Tervez-e könyvet írni, amelyben megosztja a siker receptjét?
Mi lenne az a három dolog, amit ambiciózus, kezdő vállalkozóknak tanácsolna?
Mit tanácsolna annak, akinek van egymillió forint megtakarítása, és szeretné a leghatékonyabban befektetni?
Összegyűjtöttem továbbá olyan szokásokat, amelyekre általában esküsznek a világ legsikeresebb emberei, és választottam tőlük néhány idézetet is, arra kérve Mészáros Lőrincet, jelölje meg azokat, amelyek rá is igazak, vagy amelyekkel azonosulni tud. Választ sajnos azóta sem kaptam, ami persze nem meglepő, hiszen a Mészáros család cégei csak a választás óta 92,2 milliárd forint értékben nyertek el közbeszerzéseket július 24-ig, azaz van munka bőven, átlagosan minden munkanapra jut egy több mint 1,2 milliárd forintos állami megbízás.
Az elmúlt napokban aztán, amikor a fél ország már a vízparton punnyadt, még szédítőbb sebességbe kapcsolt a felcsúti aranyember: 120 óra leforgás alatt szárnyra kelt és meghódította a magyar sportot (és a Magyar Televíziót) a 2Rule, övé lett Európa egyik legnagyobb izocukorgyára, kiderült, hogy ő építheti meg a kaposvári városi kempinget és védheti az árvíztől Győr-Moson-Sopron megyét, múlt hét végén pedig az egyik legnagyobb balatoni üdülőkomplexum (Rákosi és Kádár egykori kedvenc nyaralóhelye), a Club Aliga is a tulajdonába került.
Az őrületes szériát látva újra erőt vett rajtunk a késztetés, hogy megfejtsük e páratlan gazdasági csoda titkát. Válaszok hiányában végignéztük hát Mészáros Lőrinc korábbi nyilvános megszólalásait, és bár kevés ilyet lehet előásni, hiszen a sikerember fantasztikus teljesítménye dacára rendszerint szerényen a háttérbe a húzódik, kutatásunk végére rá kellett jönnünk, hogy a gyöngyök mindvégig a lábunk előtt hevertek, csak fel kell fűzni őket.
Mint az alábbiakban bizonyítani fogjuk, Fejér megye Midász királya voltaképpen az összes olyan tulajdonságot magában hordozza, ami a világ legvagyonosabb moguljait kiemeli a szimpla jómódúak tömegéből.
Thomas C. Corley Change Your Habits, Change Your Life című bestsellerében 177 dollármilliomos közös szokásait gyűjtötte össze, olyan emberekét, akik korábban teljesen átlagosan éltek, és kizárólag a saját erejükből gazdagodtak meg, akárcsak saját elmondása szerint Mészáros Lőrinc.
Nézzük tehát a meggazdagodás elengedhetetlen feltételeit, amelyeknek Mészáros minden kétséget kizáróan megfelel.
Nem mennek a nyáj után, saját céljaikat követik
A legtöbben arra vágyunk, hogy belesimuljunk a társadalomba, és szinte mindent megteszünk azért, hogy elfogadjanak minket. Pedig a siker egyik legfontosabb kulcsa éppen az, ha valaki mer kilógni a sorból. A sikeres emberek nem megfelelni akarnak a csordaszellemnek, hanem megteremtik a saját körüket. Ezt természetesen Mészáros is elmondhatja magáról, és el is mondja.
Korán, legalább három órával a munkaidő kezdete előtt kelnek
Ki korán kel, aranyat lel, tartja a mondás, és a népi bölcselet Mészáros Lőrinc esetében sem téved. Kora reggel az embernek jobban vág az agya, több ideje jut a munkára, és éppen annyi előnyre tesz szert versenytársaival szemben, amennyivel azok tovább lustálkodnak – márpedig Mészáros jobbára nyílt versenyeken aratott diadalokkal tett szert mesés vagyonára.
Én úgy jutottam előre, hogy másfél-két évtizedig napi 18-20 órát dolgoztam
– nyilatkozta 2017 januárban a Demokratának, vagyis még jócskán rá is pakolt az átlagos milliárdosok mínusz háromórás alvásidejére. Szóval aki fanyalog Mészáros vagyona miatt, annak lehet követni a példáját, aztán majd meglátjuk, meddig bírja.
Van mentoruk
A sikeres emberek életében általában van egy olyan személy, akire felnéznek, aki utat mutat nekik, felbecsülhetetlen értékű tanácsokkal szolgál, akire példaképként tekintenek. Őt nevezzük mentornak. Mészáros Lőrincnek is van ilyen, nem is akárki!
Sőt, az áruló oligarcha eltévelyedéséig még Simicska Lajos is támogatta az úton.
Rendszeresen edzenek
Azt nem tudni, hogy megvan-e a könyvben szereplő gazdagok által teljesített legalább napi fél óra testmozgás, de az biztos, hogy Mészáros is szem előtt tartja a törvényt, miszerint ép testben ép lélek.
A napomnak úgy este hatkor, nyolckor van vége. Van, hogy kora délután, akkor megpróbálok mozogni kicsit, igyekszem karbantartani magam. Főleg kardióval, biciklizéssel, futással. Persze nem végzek túl sok fizikai munkát, de a sok ülés nem tesz jót, muszáj mozogni. Figyelek magamra
– árulta el a Borsnak 2016 októberében.
Mindig pozitívak
Sokat olvasnak
A Corley által vizsgált csoport 85%-a legalább fél órát olvas naponta, és nem csupán az aktuális munkájukhoz szükséges szövegeket. Mészáros Lőrinc alighanem jócskán túltesz rajtuk, hiszen saját bevallása szerint ő
mindent olvas.
Olyannyira preferálja a tájékozódásnak ezt a formáját, hogy a 444-nek még azt is elárulta, előfordul, hogy a sajtóból értesül róla, mi történt a cégeivel.
Hasonlóan sikeres társaikkal lógnak
A már idézett Bors-interjúban a riporter szóvá tette, hogy amikor Mészárosra várakozott, éppen a miniszterelnök testvére , ifj. Orbán Győző hagyta el az irodáját. Amikor rákérdezett, mi volt a látogatás célja, Mészáros csak annyit mondott:
Magántermészetű. Jóban vagyok az Orbán családdal.
Az, hogy a szintén jól menő vállalkozónak számító Orbán testvér nem üzleti ügyben, hanem csak úgy barátilag beugrik hozzá, vagy éppen elkölt egy jó ebédet a magyar gazdaság egén még fényesebben tündöklő Tiborcz Istvánnal, nagyon helyénvaló a siker szempontjából, hiszen a sikerrecept szerint annyira vagy sikeres, mint azok az emberek, akikkel rendszeresen érintkezel. Az üzleti tanácsadó guru és sikerszakértő Brian Tracy pedig egyenes azt állítja, hogy annak az 5 embernek vagy „az átlaga”, akivel a leggyakrabban kerülsz kapcsolatba. És persze korántsem csupán a kormányfő rokonai emelik az átlagot.
Különösen minőségi a másik hazai krőzus, Csányi Sándor barátsága, aki olyannyira nem vette zokon, hogy Mészáros Lőrinc idén elhódította tőle a leggazdagabb magyar címet, hogy nemrégiben össze is jöttek egy uzsonnára a Four Seasons teraszán. A közös program, úgy tűnik, gyümölcsözően alakult, hiszen az OTP hétfőn bevásárolta magát Mészáros birodalmába.
Naponta legalább 15 percig nem csinálnak mást, csak ülnek és gondolkodnak, megoldásokon töprengenek
Mivel erről még sosem nyilatkozott, nem tudhatjuk biztosan, hogy van-e ilyen szokása, ám több jelből is következtethetünk rá.
Egyrészt ott van a szállóigévé vált „lehet, hogy okosabb vagyok, mint Zuckerberg” vallomás, az ennyire okos emberek pedig természetüktől fogva sokat gondolkodnak, ilyen mértékű intellektuális kapacitás egyszerűen kiköveteli a maga idejét.
De több ízben szem és fültanúi is lehettünk már annak, ahogy Mészáros a kamerák előtt gyakorlatilag hangosan gondolkodik, izgalmas bepillantást engedve e ragyogó elme működésébe. Például amikor azon morfondírozott, milyen előnyökkel jár az Orbán Viktorhoz fűződő barátsága.
Vagy amikor a siker természetéről bölcselkedett.
Több forrásból is van bevételük
A Corley könyvében szereplő dollármilliomosok 65 százalékában közös, hogy legalább három különböző forrásból érkezik a pénz a számlájukra. Nos, Mészáros még jócskán le is pipálja őket, hiszen sokkal több lábon áll náluk. A teljesség igénye nélkül vannak gyárai, bankja, vagyon- és alapkezelő cégei, földbirtokai, mezőgazdasági, építőipari, élelmiszeripari, informatikai vállalkozásai, erőműve, sportszermárkája, borászatai, alkuszcégei, futballcsapatai, kempingjei, szállodái, irodaházai, rádiója, tévéje és közel kétszáz újságja. Aki szerint ez túl sok, annak jusson eszébe, hogy ebben a bizonytalan világban milyen könnyen kicsúszhat az ember lába alól a talaj, ilyenkor pedig elengedhetetlen, hogy maradjon valami mentőöv, amibe kapaszkodni lehet. Velence is cölöpök ezrein áll, mégis süllyedés fenyegeti, úgyhogy a Mészáros-birodalomnak is van még hová erősödnie.
Most pedig nézzünk néhány igazi nagyágyút, mivel magyarázzák saját elképesztő sikerük titkát. Mint látni fogjuk, Mészáros Lőrincnek ők se nagyon tudnak újat mondani.
A világ jelenleg harmadik leggazdagabb embere, Warren Buffett például azt állítja, hogy a takarékosság sokkal fontosabb tényezője a vagyon felhalmozásának, mint a kiemelkedően sikeres befektetői tevékenység. Mészáros ugyancsak odafigyel a spórolásra, hogy mást ne mondjunk, a birodalom ékkövét, a felcsúti futballakadémia épületeit is a mai napig fával fűtik, hogy megfogjanak minden forintot.
Ne higgyük azonban, hogy akár az akadémia és a hozzá tartozó stadion csak úgy Mészáros Lőrinc ölébe hullott, pusztán azért, mert történetesen a miniszterelnök az akadémia alapítója, és éppen a háza mellett épült a stadion. Bizony úgy kell (vagy legalábbis sokáig úgy kellett) összekaparni évről évre a szükséges pénzmagot, hogy az álmok valóra váljanak.
A felszínen maradásért folytatott mindennapi küzdelem hatására nem csoda, hogy Mészáros később is két lábbal a földön maradt, ahogy számos nagy elődje példája is mutatta neki. Frederik Meijer áruházlánc-tulajdonos dollármilliárdosként is olcsó szállodákban szállt meg és alacsony fogyasztású kocsikat vásárolt, a 102 évet élt Walter Haefner 64 évig lakott ugyanabban a puritán házban, az egyik legnagyobb Google-részvényes David Cheriton még a haját is maga vágja és egy 1986-os Volkswagent vezet, a Duty Free Shoppers alapítója, Chuck Feeney pedig mindig turistaosztályon repül és tömegközlekedéssel jár dolgozni, hűen életfilozófiájához:
arra szántam el magam, hogy keményen dolgozom, nem arra, hogy gazdag legyek.
Kísérteties a hasonlóság Mészáros Lőrinc felfogásával, hiszen ő sem tartja magát oligarchának, csak egy dolgozó embernek.
Persze a kemény munka sem minden esetben elég egy 300 milliárd forint körüli vagyon felhalmozásához, ehhez azért időnként valami plusz is kell.
A legnagyobb kockázat, ha nem vállalsz kockázatot. Egy ennyire gyorsan változó világban az egyetlen stratégia, ami a biztos bukáshoz vezet, a kockázatkerülés
– vallja Mark Zuckerberg, aki meglehet, kevésbé agyafúrt Mészáros Lőrincnél, ám a kockázatvállalás utóbbitól sem áll távol.
A bukás csak egy újabb lépcsőfok a nagyság felé vezető úton
– mondja Oprah Winfrey, és bár a felületes szemlélőnek úgy tűnhet, Mészáros útja nyílegyenes volt a csillagos égig, bizony neki is többször fel kellett állnia már a padlóról.
– fogalmazta meg Meg Whitman, a Hewlett-Packard korábbi vezetője, milyen fontos a feladatok megfelelő delegálásának képessége, ha az embernek egy hatalmas és komplex üzleti birodalmat kell menedzselnie. Ezzel persze Mészáros Lőrinc is tisztában van, legyen szó jogi kérdésekről vagy médiáról, nem gondolja úgy, hogy mindenbe bele kéne kotnyeleskednie, csak mert ő a tulajdonos.
John Maxwell író és üzleti tanácsadó szerint ahhoz, hogy a siker ajtói kinyíljanak előttünk, jó kérdéseket kell feltennünk. Sőt minél jobb kérdéseket teszünk fel, annál nagyobb lehetőségek nyílnak meg előttünk. A jó kérdés többet ér száz középszerű kérdésnél, Mészáros Lőrinc pedig igazi fekete öves mestere a műfajnak, sebészi pontosságú kérdései éles szikeként hasítják szét az újságírók ködös kötözködéseit.
Végezetül pedig a tudomány megcáfolhatatlan válasza arra, hogy miért Mészáros Lőrinc az ország legsikeresebb embere. Charles Darwin az evolúció titkait kutatva arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy „nem a legerősebb marad életben, nem is a legokosabb, hanem az, aki a legfogékonyabb a változásokra”.
Mészárosnak számtalan pozitív tulajdonsága között talán éppen ez a hihetetlen flexibilitás a legfontosabb szuper képessége, ahogy például a Mediaworks felvásárlása előtt erről a Hír Tv-nek tanúbizonyságot tett:
A Borsnak pedig kicsit bővebben is kifejtette, fellebbentve a fátylat a siker legnagyobb titkáról :
Az ember életében nincs semmi kizárva. Nem tudjuk, mikor mi történik velünk. Mindig felmerülhet egy új dolog, ami üzletileg megfelelő, én csak azzal foglalkozom, amint mondtam, ami üzletileg megfelelő.
|
Lerántjuk a leplet Mészáros Lőrinc titkáról
|
Több mint két hónappal ezelőtt elküldtem pár kérdést Mészáros Lőrincnek. A kérdések nem érintettek konkrét ügyeket, nem firtatták az üzletember és a miniszterelnök, illetve a közpénzek viszonyát, a cél az volt, hogy olvasóink megismerhessék e példátlanul sikeres vállalkozó üzleti filozófiáját.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/08/02/lerantjuk-a-leplet-meszaros-lorinc-titkarol/
|
2018-08-02 12:36:00
| true | null | null |
24.hu
|
A 18 SPAR üzlet megvásárlása után az Appeninn Holding ma bejelentette, hogy 513 millió forintos vételáron megvásárolt Miskolcon egy kereskedelmi fejlesztésre alkalmas ingatlant. Emellett szerződést kötött további két ingatlanra Egerben és Biatorbágyon. A három ingatlannal kapcsolatban az Appeninn hosszú távú bérleti szerződésekről tárgyal az ALDI-val, írják közleményükben.
A jelenleg különböző fázisban lévő tranzakciók során az országban számos, saját beruházásban megvalósuló zöldmezős ingatlanfejlesztésekre, illetve meglévő ingatlanok átalakítására kerülhet sor az elkövetkező öt évben. Az Appeninn Holding kiemelkedő hozamra számít az ügyletekből, amelyeket részben saját erőből, részben pedig bankhitelből fedez.
Az ügyletek közül a miskolci, felépítménnyel bíró ingatlan mintegy félmilliárd forintos vételárát az Appeninn Holding már kifizette; itt az ALDI saját beruházásban építi át az ingatlant, majd bérbe veszi az Appeninn projektcégétől. Emellett várhatóan további zöldmezős beruházásokra is sor kerül; az Appeninn szerződést kötött két vidéki ingatlanra. Az Egerben és Biatorbágyon található ingatlanokon a társaság saját kivitelezésben épít áruházat hosszú távú bérbeadási céllal. Az elkövetkező öt évben megvalósuló tranzakciók értéke egyenként 3-5 millió euró között mozog és az előzetes kalkulációk alapján kiemelkedően magas, fizetett bérleti díj szerinti hozamot jelentenek majd.
Az Appeninn a közelmúltban tette közzé növekedési stratégiáját, amelynek egyik jelentős eleme kiskereskedelmi ingatlanok fejlesztése Magyarországon és a közép-kelet-európai régióban. A most bejelentett ügylet szerves része ennek a fejlesztési stratégiának.
Mészáros Lőrinc az Appennin Holding Nyrt.-ben tavaly augusztus 25-én szerzett tulajdont, majd december 20-án többségi tulajdonos lett.
|
Jönnek a Mészáros-féle Aldik
|
A 18 SPAR üzlet megvásárlása után az Appeninn Holding ma bejelentette, hogy 513 millió forintos vételáron megvásárolt Miskolcon egy kereskedelmi fejlesztésre alkalmas ingatlant. Emellett szerződést kötött további két ingatlanra Egerben és Biatorbágyon. A három ingatlannal kapcsolatban az Appeninn hosszú távú bérleti szerződésekről tárgyal az ALDI-val, írják közleményükben.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/08/08/jonnek-a-meszaros-fele-aldik/
|
2018-08-08 12:45:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Fico Kft.-t 1990-ben egymillió forint törzstőkével alapította a Fidesz. Azóta pártközeli vállalkozások sokasága jött létre, vezetőségükben ugyanazokat az ismert neveket találni. Van viszont két olyan cég is, amelynek bejegyzett tulajdonosa egy létező horvát személy, aki e tényről mit sem tud.
Ez volt a címlapi ajánlója annak a cikknek, amely A Ficótól a Mahirig és vissza címmel jelent meg napra pontosan húsz évvel ezelőtt, 1998. augusztus 8-án a Népszabadság szombati számában. A cikket Rádi Antónia és Ungár Tamás írta. Bár akárcsak most, megjelenésekor a Fidesz volt hatalmon, a politikai és közélet nagyon másképpen festett – ne felejtsük, nyolc évvel voltunk a rendszerváltás után.
Akkor még tényleg több párt versenyzett egymással, bár kétségtelen, hogy a posztkommunista MSZP-nek volt a legerősebb a gazdasági hátországa.
Simicska Lajos még bivalyerős figurája volt a Fidesznek, és a párton belül senki nem szólt bele abba, miként intézi az ügyeket.
A Népszabadságot még nem darálta be a Fidesz, a legolvasottabb napilap volt a piacon.
De ami talán a legfontosabb: a politikai botrányokra még érzékenyek voltak az emberek.
Rádiék cikke nem kevesebbet állított, mint hogy azok a cégek, amelyek a Fidesz erős emberének már feleslegessé váltak vagy jelentős köztartozásokat halmoztak fel, fantomizálódtak.
A történet 1995 nyarán kezdődött, amikor Simicska egyik bizalmi embere, Schlecht Csaba tizenhárom, Fideszhez köthető céget adott el egy Kaya Ibrahim nevű németországi török férfinak. A cégek összesen mintegy 300 milliós köztartozást halmoztak fel, és vélelmezni lehetett: azért kell így megszabadulni tőlük, hogy ezeket a tartozásokat ne kelljen kifizetni. Bár a cégek papíron Schlecht tulajdonában álltak, azokat egy héttel korábban Simicskától, valamint a fideszes Kövér László testvérétől, Kövér Szilárdtól, valamint Varga Tamástól vette meg, utóbbit Fidesz-közelinek tartott vállalkozóként ismerték akkoriban. Miután a cégek Kaya Ibrahimhoz kerültek, egy fillért nem fizettek vissza az államnak. De nemcsak Kaya Ibrahim „vásárolt" fel ilyen cégeket, hanem a horvát állampolgárságú Josip Tot is, két évvel később, 1997 őszén. A Josip Tothoz került cégek is anélkül váltak kámforrá, hogy egy vasat is fizettek volna az államnak.
Maga a módszer, hogy így tüntessenek el cégeket, sem zseniálisnak, sem újnak nem számított akkoriban. Ha máshonnan nem, a kilencvenes évek olajbűnözéséből ismerős lehetett a nyilvánosság számára; a fehérgalléros bűnözők is így tüntették el a milliárdokat termelő, adócsaló cégeiket. Ami újdonság volt a Kaya Ibrahim-os sztoriban, hogy kiderült: ezt a maffiamódszert egy olyan párt követi el, amelyik akkor éppen hatalmon volt. Ez mindenképpen újdonság volt, ráadásul nem is nagyon lehetett mit tagadni, hiszen Rádi cikke száraz tényeken alapult.
Rádi még 1993 tavaszán került a Népszabadsághoz, gyakornokként. Simicska Lajossal 1994 elején, a választások előtt, azaz még az MDF-kormány idején foglalkozott először, amikor kiderült, hogy a Mahirt privatizálják, és hozzá kerülhet. Igaz, ekkor Simicska nem éppen a baráti arcát mutatta. Rádi úgy emlékszik vissza, hogy még gyakornok volt, amikor Simicska egy nem túl barátságos emberét küldte el a Népszabadsághoz. Rádi főnöke nem akarta egyedül elengedni őt, ezért egy másik gyakornokot, Gál J. Zoltánt kérte meg, menjen vele. Simicska egy Andrássy úti irodában fogadta Rádit, és az újságírónő emlékei szerint a Fidesz erős embere fenyegetően lépett fel. E rossz emlék ellenére azonban a későbbi években is találkoztak egy-egy téma miatt, és akkor már normális volt vele a nagyvállalkozó. Olyannyira, hogy a Népszabadságnak még interjút is adott, amiben egyebek mellett azt fejtegette, hogy a politikához három dolog kell: pénz, pénz, pénz. Mindenesetre amikor a cégei fantomizálását tárta fel Rádi, akkor már nem tudott ez ügyben Simicskával beszélni, és később sem.
Az újságírónő az Indexnek azt mondja, szerinte nem derült volna ki a fantomizálásos történet, ha már akkor, a kilencvenes évek végén cégadatbázisból dolgozott volna, csakhogy erre még nem volt lehetőség a Népszabadságnál. Ez azt jelentette, hogy az újságírók csak a cégbíróságokon tudtak kutakodni, rengeteg időt kellett ezeken a helyeken eltölteniük. Ehhez persze ismerniük kellett legalább egy cégnevet, amin el tudtak indulni. És hogy miért maradt volna valószínűleg feledésben a történet, ha cégadatbázist használtak volna? Azért, mert a Kaya Ibrahim-os sztoriban nem minden cégnél lett jogerősen bejegyezve a változtatás, így csak a papírokon látszott, hogy miket művelnek ezekkel a társaságokkal.
Rádi szerint talán akkor sem derült volna ki a fantomizálás, ha Simicskát nem jelölik az adóhivatal élére. „Először a Világgazdaság írta meg saját infóként, hogy Simicska lehet az adóhivatal elnöke. Ez annyira abszurdnak tűnt akkoriban, hogy el sem akartuk hinni" – mesélte. Mindenesetre amikor a Népszabadság újságíróinak is megerősítették innen-onnan, hogy valóban az üzletember lehet az akkori APEH vezetője, Rádiék megnézték, mi történt a pártközeli cégekkel az elmúlt években. Ezért kezdtek el tüzetesebben foglalkozni Simicska cégeivel, és végül így kerültek képbe az újdonsült külföldi „tulajdonosok": Kaya Ibrahim és Josip Tot.
De Rádi állítja: nem lett volna feltárva ez a történet ennyire alaposan, ha nincs Zalai István akkori főszerkesztő-helyettes. „Zalai Pisti szúrta ki a mintát, amit Simicskáék alkalmaztak: csődbe megy egy cég, amit eladnak Schlechtnek, utána pedig fantomizálják" – mesélte. Rádi szerint az is sokat segített, hogy a Népszabadságnál ekkoriban ösztöndíjjal dolgoztak olyan kollégák, akik a Magyar Szótól voltak, és beszéltek horvátul. Így a horvát telefonkönyv segítségével megtalálták Josip Totot. Felhívták, ő felvette a telefont, ekkor derült ki, hogy fogalma sem volt, miről van szó. „Pisti zseniális szerkesztő volt. Mondta, hogy nem elég telefonon beszélni vele, keressék fel a kollégák, találkozzanak vele, menjenek a határ túloldalára. És mondta, hogy hívjuk fel újra. Akkor én ezt csuklóztatásnak éreztem, de utólag tudom, hogy mennyire fontos része volt ez a munkának. Josippal találkoztak a kollégák, ő azt állította, hogy ellopták az útlevelét, de szerintem életszerűbb, hogy fizetéskiegészítésként kölcsönadta a nevét" – magyarázta Rádi. Elmesélte, hogy még aláírást is szereztek a férfitól, az írásszakértő pedig megállapította, hogy kétséget kizáróan nem az ő aláírása szerepel a céges papírokon.
Az ügyben érintettek nem nagyon tudtak mit reagálni a hírre, pedig Rádiék szenzációs sztorijára az egész sajtó ráugrott. Igaz, tagadni sem tagadtak semmit. „ Schlecht Csaba, a Magyar Hirdető munkatársa, számos Mahir-cég egyszemélyes ügyvezetője – továbbra is csendben van. Nincs mondanivalóm – közölte telefonon. Múlt héten személyesen is megkerestük, hogy legalább bemutatkozzunk. Érdeklődésünket előbb szelíden elhárította, majd idegesen folytatta: mondják meg, hogy rosszul tette, aki ideküldte magukat. A férfi és családja láthatólag belefáradt a sajtó cikkezéseibe. Megtörték őket az események" – írta hetekkel később a 168 Óra hetilap, amikor megpróbálta szóra bírni Schlechtet.
Ám hiába tárta fel a Népszabadság a történetet, és azt, hogy nyilvánvalóan bűncselekmény történt, az érintettek megúszták a felelősségre vonást. Bár 1998 októberében indult nyomozás, a rendőrség 2001. szeptember 11-én vádemelési javaslat nélkül lezárta az ügyet.
Aztán már az MSZP volt kormányon, amikor 2003-ban a rendőrség újra elővette az ügyet, miután a fantomizáló akció egyik szereplője, Weisz József – mivel a bűncselekmény elévült – beszélni kezdett a sajtónak, és elismerte, hogy ő továbbította Kaya Ibrahim és Josip Tot útlevelének másolatát Tasnádi Zsolt vállalkozónak, aki egyes sajtóhírek szerint Orbán Viktor pénzügyi tanácsadója volt akkoriban. Aztán Kaya Ibrahim is megszólalt és interjút adott Juszt Lászlónak, amiben elismerte, hogy egyszer önszántából vett egy céget Weisztől, amit szintén fantomizáltak, de azt is állította, hogy a többi céghez nincs köze, csak ráhamisították az aláírását. Ám a beismerések ellenére ezúttal sem történt vádemelés, a nagy cégfantomizálást a Fidesz következmények nélkül megúszta.
Rádi szerint az, hogy nem emeltek vádat, az akkori legfőbb ügyésznek köszönhető. „Amikor a cikk megjelent, még nem Polt Péter volt a legfőbb ügyész, hanem Györgyi Kálmán. De ő azzal érvelt, hogy az ügyészség nem újsághírek alapján végzi a feladatát. Ez a cinikus magyarázat akkor még teljesen új volt, ma már megszokhattuk" – emlékezett vissza az újságírónő. Rádi utólag úgy véli, hogy a Kaya Ibrahim-os történet és a Fidesz állítólagos megfigyelési ügye között összefüggés van, mivel kormányra kerülve Orbánék ez utóbbival próbálták elterelni a figyelmet a fantomcégekről, egyúttal azt sugallták ezzel, hogy valamiféle megfigyelés áldozatai.
Pedig Rádi szerint csak szerencse, rengeteg munka és egy jó szerkesztő kellett ahhoz, hogy a kilencvenes évek egyik legsúlyosabb politikai botrányára fény derüljön. Amiért ő 29 évesen Pulitzer-emlékdíjat kapott.
És végül nézzük meg, mi lett a szereplőkkel húsz év után:
Simicska Lajos az ország egyik leggazdagabb embere lett, de miután a Fidesz másodszor is hatalomra került, egyre inkább megromlott a viszonya Orbán Viktorral. Végül a konfliktusuk annyira elmérgesedett, hogy már az egész magyar politikára hatással volt. A kettejük közti háborút Orbán nyerte.
Schlecht Csaba Simicska bizalmasa maradt, kitartott mellette az Orbán–Simicska-háború idején is.
Rádi Antónia a Népszabadság után a HVG-nél dolgozott tényfeltáró újságíróként, néhány éve már az Átlátszó csapatát erősíti.
Csatlakozzon az Index tematikus Facebook-oldalához, és moderált körülmények között beszélgethet róla.
(Borítókép: Az ügyet felelevenítő cikk a Népszabadságban 2002-ben – forrás: Arcanum Digitális Tudománytár)
|
Emlékeznek még Kaya Ibrahimra? És Josip Totra?
|
A Fico Kft.-t 1990-ben egymillió forint törzstőkével alapította a Fidesz. Azóta pártközeli vállalkozások sokasága jött létre, vezetőségükben ugyanazokat az ismert neveket találni. Van viszont két olyan cég is, amelynek bejegyzett tulajdonosa egy létező horvát személy, aki e tényről mit sem tud.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2018/08/08/azt_mondta_elloptak_az_utlevelet_de_utolag_ezt_ketlem/
|
2018-08-08 12:49:00
| true | null | null |
Index
|
Szintet lépett Orbán Viktor monolitikus hatalomgyakorlása
A kormányfő már egyetlen személyen keresztül érvényesíteni tudja akaratát a legfontosabb állami cégek, köztük az ország egyik legnagyobb vállalatcsoportja, az MVM felett.
A kegyelemdöfést is megkapta a héten a Zöldolaj BB Zrt., holott két évvel ezelőtt még nagy jövő előtt állt. Történt ugyanis, hogy a Mátrai Erőmű augusztus 6-án pályázatot írt ki biomassza beszállítására, és egyből ki is zárta e céget a tenderből. A jelentkezők ugyanis természetesen nem állhatnak csőd- vagy felszámolási eljárás alatt. Márpedig a hitelezők két hónappal ezelőtt megindították a felszámolási eljárást a biodízelt és biomasszát előállító vállalat ellen; ennek előzménye egy két évvel ezelőtti adóhatósági intézkedés volt. A többségi amerikai tulajdonos megpróbálta ugyan kölcsönnel kisegíteni leányvállalatát, ám az adóhivatali inkasszók okozta fizetési nehézségek továbbgyűrűztek. A 2015-ben még hatmilliárd forintos árbevételű Zöldolaj tavaly már az egymilliárdos forgalmat sem érte el, így most gyakorlatilag megadta magát. Éppen akkor, amikor Mészáros Lőrinc a Mátrai Erőműben birtokon belülre került, és megkezdte a potenciális beszállítók felvásárlását. A Zöldolaj vagyona kétmilliárd forint körül van, padlóra kerülve alighanem olcsóbban is megszerezhető.
Akár szimpla piaci folyamatnak is lehetne tekinteni mindezt, ha a történetben nem bukkannának fel folyton-folyvást állami szereplők. A Zöldolajat még a szocialista kormányzás idején alapította másokkal együtt az a Bártfai Béla, aki az első Orbán-kormány idején a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára volt. A cégbe az állami Magyar Fejlesztési Bank is vitt tőkét. Bártfai 2008-ban kiszállt ugyan a Zöldolajból, ám vezérigazgatója lett a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségnek, amelynek a Mol is tagja. A Mol a Zöldolaj által előállított biodízel meghatározó felvásárlója volt. Maga a Zöldolaj pedig a Mátrai Erőmű visontai ipari parkjában működik, és eddig az erőműnek adta el az olajgyártás melléktermékeként keletkező biomasszát. A Mátrai Erőműben jelenleg is kisebbségi tulajdonos az állami MVM Magyar Villamos Művek, amelyben Bártfai 2016 májusától egészen idén május végéig felügyelőbizottsági tag volt. Nagyjából addig, amíg felesége, Bártfai-Mager Andrea a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter nem lett. Ebben a minőségében augusztus elsejére már 31 állami vállalat tulajdonosi jogait gyakorolhatja közvetlenül, köztük az MVM-ét.
Szisztematikusan építkezik tehát Orbán Viktor, ahogy a választások után az egyik szokásos rádióinterjúban fogalmazott, átalakítja a kormány agyközpontját. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag közvetlen – egész pontosan egyetlen személyen keresztüli – irányítást valósít meg azokon a területeken, ahol a legtöbb hatalom és pénz összpontosul. Ez történik a jobboldali média belső hatalmi harcaiban vagy a budapesti városirányításban, valamint az állami vállalatok esetében is. Utóbbiak eddig egyrészt a minisztériumok, illetve miniszterek között váltottak ki torzsalkodást, így Lázár János és Seszták Miklós között, amikor Bártfai-Mager még kormánybiztosként kapta meg azokat a területeket – például a nemzeti közműveket –, amelyeket Orbán kivett a túlságosan megerősödött Lázár kezéből. Másrészt maguk az állami cégek is versengtek az irányítói pozícióért: a nemzeti közművállalat a megalapítása óta zavarta az MVM vezetőinek ambícióit, hiszen a rezsicsökkentést egyebek között az MVM-csoport vaskos profitja tette lehetővé.
Ráadásul az állami cégek jelentős részénél még a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő is közbeékelődött az orbáni politikai akarat és a végrehajtói szint közé. Habár annak élén Orbán vejének üzlettársaként Szivek Norbert vezérigazgató igazán kipróbált embernek számít, ha más nem is, de az adminisztratív előírások mindenképpen akadályozhatták a gyors érdekérvényesítést. Ezért a vagyonkezelőt kiürítették, Sziveket – miként azt a HVG már júniusban előre jelezte – menesztették, a legfontosabb állami cégeket pedig a kormányfő alá helyezték.
Ide került tehát a méretében a Moltól és az Auditól csak orrhosszal lemaradt MVM-csoport, valamint az NKM Nemzeti Közművek, amelyek így együtt már a (negyedrészben ugyancsak állami) Mol erejével vetekszenek, legalábbis ami a vagyont és az árbevételt illeti. A négy évvel ezelőtti rezsicsökkentés persze leapasztotta ezeknek a cégeknek az eredményességét, ám azóta ilyen kegyben nem részesítették a fogyasztókat. A veszteségeket pedig az állami szabályozás könnyen kiegyensúlyozhatja.
Még fontosabb, hogy partnereik vagy beszállítóik körében újabb üzleti lehetőségek nyílnak meg. Az MVM például a hírek szerint éppen megvásárolni készül a Mátrai Erőmű napelemparkját Mészáros Lőrinctől, a svájci bejegyzésű MET-csoport pedig már évek óta üzletel az MVM-mel. A MET a legutóbbi időkig a Mol és – mások mellett – Orbán Viktor üzletember barátja, Garancsi István tulajdonában volt. A menedzsment a közelmúltban kivásárolta ugyan a MET-részvényeket, de a cég azért megmarad a magyar piacon. A Tigáz magyarországi vezetékhálózatát például néhány hónapja a MET vette meg, és ennek még szerepe lehet a Mátrai Erőműnél is. Az ugyanis egyelőre a környezetszennyező lignitre épül, az uniós szabályozók azonban Mészáros Lőrincet is rákényszerítik, hogy új energiaforrások (például gáz vagy nagyobb arányban biomassza) után nézzen. A MET-ből érkezett az a szakember, Kóbor György is, aki eddig az NKM Nemzeti Közműveket vezette, most pedig az MVM élére került.
Az MVM-csoporthoz tartozó paksi atomerőmű mellett az ugyancsak pénzben dúskáló Szerencsejáték Zrt. szintén Bártfai-Magerhez került. A miniszter gyakorolja a tulajdonosi jogokat a MÁV, valamint a Volán-társaságokból létrejött regionális vállalatok fölött is. A közlekedési portfólió akár kényelmetlennek is tűnhet, mert ki óhajt 20-30 kilométeres sebességgel döcögő vonatokkal vagy lepukkant Volán-buszokkal foglalkozni. Ám ha azt is tekintetbe vesszük, hogy a kormány 2020-ig 1500 milliárd forintot akar vasútfejlesztésre költeni, mindjárt megéri a tűz közelében lenni. Különösen, hogy a tárca nélküli miniszternél van a megrendelő, a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő is, csakúgy, mint az útfejlesztéseket irányító Magyar Közút. A megvalósításra kiírt tendereket rendre Mészáros Lőrinc cégei, valamint a Duna Aszfalt és más, a kormányhoz közel álló vállalkozások nyerik.
Az állami víziközművek és a hulladékos cégek már valóban kellemetlen feladatnak számítanak, mert a mai napig nem sikerült megoldani, hogy stabilan elkerüljék a veszteségeket. A kukaholding mérlegében 1,5 milliárd forintos hiány mutatkozik, de a Bártfai-Magerhez került cégek nagy többsége legalább papíron nullszaldós. Tavaly csak a Szerencsejáték Zrt.-nek, az MFB-nek és a MÁV-nak lett érdemi eredménye (adózás után 19, 14 és 11 milliárd forint) a tárca nélküli miniszter portfóliójába került cégek közül. Más szempontból gyöngyszem ugyanakkor az állami felszámolócég, a nevében is nonprofit Nemzeti Reorganizációs Zrt. Ennél ugyanis olyan fizetésképtelen vállalkozások landolnak, amelyek az állam számára valamilyen szempontból fontossá válnak. A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet státusát az Orbán-kormány találta ki, és legutóbb arra az Ikarus Egyedi Kft.-re alkalmazta, amely a vállalt határidőre nem tudta legyártani a 180 buszt. Az Ikarus azonban nemcsak a Volánbusznak és a BKV-nak okozott kárt, hanem a hitelező MKB Banknak is, vagyis közvetve a bank tulajdonosának, Mészáros Lőrincnek.
A HVG érdeklődésére a miniszter maga is úgy értékelte, hogy „az intézkedés következtében az érintett cégek szorosabb irányítás alá kerültek”. Ahogy fogalmazott, a cél az volt, hogy „a társaságok működésének központi áttekintése megvalósulhasson”. És persze az ilyenkor szokásos bűvös fogalom, a „szinergiák kiaknázása” is kihagyhatatlannak bizonyult, ami az érintett vállalatoknál gyakorlatilag azt jelenti, hogy a dolgozók kíváncsian várják, a korábban kiszervezett vagy szétválasztott szolgáltatások közül melyeket fogják visszaszervezni vagy újból összevonni.
SZABÓ YVETTE
[email protected]
|
Szintet lépett Orbán Viktor monolitikus hatalomgyakorlása
|
A kormányfő már egyetlen személyen keresztül érvényesíteni tudja akaratát a legfontosabb állami cégek, köztük az ország egyik legnagyobb vállalatcsoportja, az MVM felett.
| null | 1 |
http://hvg.hu/gazdasag/201832__allami_vallalatok__orban_vezenyel__meszaros_uzletel__karlenyulasnyira
|
2018-08-11 12:53:51
| true | null | null |
HVG
|
Megvan, melyik cég őrizheti július 15-től az év végéig a Duna Arénát. A Bp2017 Világbajnokságot Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft. ajánlati felhívására ketten jelentkeztek, közülük a Valton-Sec Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. nyert, a kormány kedvenc őrzés-védésben utazó cége. Az 5,5 hónapra 61,66 millió forintot fognak számlázni (+áfa), ami napokra elosztva nettó 370 ezer forint körül van. Cserébe havi átlag 4800 órában biztosítják a vagyonvédelemhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, így a rendezvények idején minimum 8 mobil beléptetőkaput is.
A Valton őrizte egyébként a vizes világbajnokságot is. És gyakran vetik be zűrös ügyekben, például a ligetvédőkkel szemben, és legutóbb a Hír TV-hatalomátvétel napján is őket vezényelték ki.
|
A Hír TV után a Duna Arénában is a Valtont vetik be
|
Megvan, melyik cég őrizheti július 15-től az év végéig a Duna Arénát. A Bp2017 Világbajnokságot Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft. ajánlati felhívására ketten jelentkeztek, közülük a Valton-Sec Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. nyert, a kormány kedvenc őrzés-védésben utazó cége. Az 5,5 hónapra 61,66 millió forintot fognak számlázni (+áfa), ami napokra elosztva nettó 370 ezer forint körül van. Cserébe havi átlag 4800 órában biztosítják a vagyonvédelemhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, így a rendezvények idején minimum 8 mobil beléptetőkaput is.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/08/06/a-hirtv-utan-a-duna-arenaban-is-a-valtont-vetik-be/
|
2018-08-06 13:25:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az OTP Csoportban kezelt értékpapíralapok és portfoliók tőzsdén kívüli ügyletek keretében 1,5 százalékos részvénycsomagot vásároltak a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt.-ben, illetve további 2 százalékos tulajdont szereztek az OPUS Global Nyrt.-ben, az eladó mindkét esetben a Konzum PE Magántőkealap volt – olvasható a Mészáros Lőrinc többségi tulajdonában lévő társaságok közös közleményében.
A társaságok a Budapesti Értéktőzsde honlapján arról számoltak be, hogy tőzsdén kívüli ügylet formájában a Konzum PE Magántőkealap 439 262 darab (1,5 százalék) Konzum, valamint 6 millió 505 ezer 957 darab (2 százalék) OPUS Global törzsrészvényt értékesített az OTP csoport által kezelt értékpapír alapoknak és portfolióknak (OTP Alapkezelő Zrt. és az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. számára).
A közlemény szerint az ügyletek hatására a Konzum PE Magántőkealap részesedése a Konzum Nyrt.-ben 40 százalékos határérték alá, az Opus Global Nyrt.-ben pedig 15 százalékos küszöb alá csökkent. Ugyanakkor kiemelték, hogy a Konzum-Opus csoportnál zajló új részvények kibocsátása, illetve tőkeemelések miatt a Konzum PE részesedése hamarosan újból a határértékek fölé emelkedik.
A közlemény idézte Jászai Gellértet, a Konzum Nyrt. elnök-vezérigazgatóját, aki kifejtette, az OTP értékpapíralapjainak, portfolióinak magas hozamelvárása is alátámasztja a hosszú távon fenntartható növekedési várakozásokat, amelyeknek a Konzum Nyrt. és az OPUS Global az elmúlt időszakban végzett átalakításoknak, folyamatban lévő tőkeemeléseknek, illetve stratégiai befektetéseknek köszönhetően képes megfelelni. Hozzátették, a tranzakciók előzménye, hogy az OTP Ingatlanbefektetési Alap idén márciusban befektetésre érdemesnek találta a cégcsoport érdekeltségébe tartozó Appeninn Holding Nyrt.-t, amelyben közel 6 százalékos részvénycsomagot vásárolt.
A Konzum részvényeivel a BÉT prémium kategóriában kereskednek, a papírok pénteki záróára 2900 forint volt. Az elmúlt egy évben a részvények legmagasabb árfolyama 3789 forint, a legalacsonyabb pedig 1650 forint volt. Az Opus Global Nyrt. részvényeivel szintén a BÉT prémium kategóriájában kereskednek, a papírok pénteki záróára 618 forint volt. Az elmúlt egy évben a papírok legmagasabb árfolyama 810 forint, a legalacsonyabb pedig 184 forint volt.
|
Az OTP beszáll Mészáros Lőrinc birodalmába
|
Az OTP Csoportban kezelt értékpapíralapok és portfoliók tőzsdén kívüli ügyletek keretében 1,5 százalékos részvénycsomagot vásároltak a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt.-ben, illetve további 2 százalékos tulajdont szereztek az OPUS Global Nyrt.-ben, az eladó mindkét esetben a Konzum PE Magántőkealap volt – olvasható a Mészáros Lőrinc többségi tulajdonában lévő társaságok közös közleményében.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/penzugy/2018/07/30/otp-meszaros/
|
2018-07-30 13:37:00
| true | null | null |
24.hu
|
Újabb pályázatnál hirdetett eredményt a Nemzeti Kastély- és Várprogramban (NKVP) a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. – ezúttal a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei füzérradványi Károlyi-kastély turisztikai célú fejlesztése, valamint állagmegóvási munkák megvalósításához szükséges építési és restaurátori tevékenység ellátásánál. A felújításhoz uniós forrást is igénybe vesznek, 1,5 milliárd forintot. A programban a füzéri vár és környéke is megújul, szintén 1,5 milliárd forintos EU-s támogatással. Az alapkőletételi ünnepség egyébként már március végén megvolt, akkor összesen 4,5 milliárd forintos projektről beszélt az NKVP miniszteri biztosa, Virág Zsolt a Boon.hu beszámolója szerint. Tehát hazai forrást is felhasználnak. Ezt a kastélyfelújítást 2019-re fejeznék be.
A kastélyprogramban amúgy összesen 20 kastélyt és 19 várat fognak felújítani.
A füzérradványi munkáért nagy lehetett a tülekedés, mert 22 ajánlat érkezett be, közülük nyert az EB Hungary Invest Ingatlanfejlesztő és Építőipari Kft., akik valamivel drágábban, a becsült 1,3 milliárd forint helyett 1,5 milliárd forintért vállalták a feladatot. A restaurátori munkákhoz alvállalkozókat is bevonnak.
A fővárosi székhelyű EB Hungary Investet Erdei Z. József és Búvár Attila alapította még 2004-ben, de a cég szekere csak az utóbbi pár évben kezdett jobban futni. Nettó árbevételük 2009-ben még csak 89,4 millió forint volt, 2012-ben 608,8 millió, 2015-2016-ban 3,5 milliárd forintnál tartottak, tavaly pedig már 6,6 milliárd forintot hoztak össze. Azaz kilenc év alatt több mint hetvenszeresére nőtt az árbevételük.
Fotó: Vajda János/MTI
|
Másfél milliárd forint uniós pénzt költenek a füzérradványi Károlyi-kastélyra
|
Újabb pályázatnál hirdetett eredményt a Nemzeti Kastély- és Várprogramban (NKVP) a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. – ezúttal a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei füzérradványi Károlyi-kastély turisztikai célú fejlesztése, valamint állagmegóvási munkák megvalósításához szükséges építési és restaurátori tevékenység ellátásánál. A felújításhoz uniós forrást is igénybe vesznek, 1,5 milliárd forintot. A programban a füzéri vár és környéke is megújul, szintén 1,5 milliárd forintos EU-s támogatással. Az alapkőletételi ünnepség egyébként már március végén megvolt, akkor összesen 4,5 milliárd forintos projektről beszélt az NKVP miniszteri biztosa, Virág Zsolt a Boon.hu beszámolója szerint. Tehát hazai forrást is felhasználnak. Ezt a kastélyfelújítást 2019-re fejeznék be.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/07/30/masfel-milliard-forint-unios-penzt-koltenek-a-fuzerradvanyi-karolyi-kastelyra/
|
2018-07-30 13:46:00
| true | null | null |
24.hu
|
Cégbírósági dokumentumok szerint a Mészáros János érdekeltségében álló Agro-Felcsút Kft. lett a tulajdonosa a szintén felcsúti székhelyű Nektárplast Műanyagfeldolgozó, Élelmiszercsomagoló és Kereskedelmi Kft.-nek. A mézcsomagolásra alkalmas termékek tervezésével és gyártásával foglalkozó cég eddig családi vállalkozásként működött, a tulajdonosváltást július 20-án jegyezték be.
Mészáros János a jólismert felcsúti milliárdos nagyvállalkozó, futballklub-tulajdonos, befektető, egykori polgármester Mészáros Lőrincnek az öccse, korábban Felcsút alpolgármestere volt.
Az Agro-Felcsút Kft. egyszemélyes tulajdonosa és ügyvezetője a cég nyolc évvel ezelőtti megalakulása óta Mészáros János. A cég tavaly novemberben egy 1,7 milliárd forintos, közpénzes megrendelést kapott a MÁV-tól, 2016-ban pedig az apróért is lehajoltak: 35 millió forintért szállítottak abroncsköpenyeket a vasútnak. Tőlük rendeltek szerszámokat a Várkert Bazár felújításához és még sószórókat is vett a Magyar Közút 770 millióért. A cégnek évek óta nincsen honlapja.
A Nektárplast Kft. hat fővel működik, 2017-ben bevételük 105,2 millió forint volt. Honlapjuk szerint mézes flakonokat, mézpumpákat, lapocskákat forgalmaznak, csomagolótermékeiket maguk tervezik. A termékeket Magyarország mellett Szlovákiában és Erdélyben is forgalmazzák.
Fotó: AFP
|
Macimézes csomagolócéggel gyarapodott a Mészáros-klán
|
Cégbírósági dokumentumok szerint a Mészáros János érdekeltségében álló Agro-Felcsút Kft. lett a tulajdonosa a szintén felcsúti székhelyű Nektárplast Műanyagfeldolgozó, Élelmiszercsomagoló és Kereskedelmi Kft.-nek. A mézcsomagolásra alkalmas termékek tervezésével és gyártásával foglalkozó cég eddig családi vállalkozásként működött, a tulajdonosváltást július 20-án jegyezték be.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/08/03/meszaros-janos-nektarplast/
|
2018-08-03 13:53:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Magyar Labdarúgó Szövetség labdarúgópályák pályavilágításának kivitelezésére kiírt pályázatán megvan a nyertes az Észak-Magyarországi, Észak-Alföldi, a Közép-, Nyugat- illetve Dél-Dunántúli régióban. És a tavaly márciusban alapított, mindössze kétfős Ecomanage Mérnökiroda Kft. nem akármilyen mezőnyben győzött, mind az öt régióban, hiszen lenyomta a Strabagot is.
A kft.-nek első csonka évében kicsivel több mint 59 millió forint volt az árbevétele, és rögtön nyereséges is lett, 2,1 millió forint adózott eredményt mutatott ki. A most elnyert munkáért, 14 darab pályavilágítsért összesen nettó 298 millió forintot fog számlázni, bruttóban a tavalyi forgalma bő hatszorosát.
Korábban az Elios is benne volt a pályavilágítási bizniszben, pl. Ajkán is övék lett ez a munka.
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
|
298 milliós munkát halászott el a tavaly alapított kis cég egy nagyágyú elől
|
A Magyar Labdarúgó Szövetség labdarúgópályák pályavilágításának kivitelezésére kiírt pályázatán megvan a nyertes az Észak-Magyarországi, Észak-Alföldi, a Közép-, Nyugat- illetve Dél-Dunántúli régióban. És a tavaly márciusban alapított, mindössze kétfős Ecomanage Mérnökiroda Kft. nem akármilyen mezőnyben győzött, mind az öt régióban, hiszen lenyomta a Strabagot is.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/08/02/298-millios-munkat-halaszott-el-a-tavaly-alapitott-kis-ceg-egy-nagyagyu-elol/
|
2018-08-02 13:59:00
| true | null | null |
24.hu
|
Áprilisban számoltunk be arról, hogy az Európai Unió hírnevét sértő ügybe keveredett Garancsi István és Hernádi Zsolt, akikkel szemben a kartellezés gyanúja is felmerült.
Hernádi cége, a Gran Private Equity Zrt. és Garancsi érdekeltsége, a Garangold Investment Befektető Zrt. még 2013-ban szállt be az az Európai Unió JEREMIE-programjába és 3-3 milliárd forintot kaptak arra, hogy válasszanak ki ígéretes kezdő vállalkozásokat, majd azokba fektessenek tőkét a 70 százalékban az uniótól származó forrásból.
Az Európai Csalás Ellenes Hivatal (OLAF) megvizsgálta a befektetéseket és számos szabálytalanságra bukkant, például többszörös áron cseréltek gazdát a támogatáshoz kapcsolódó honlapok, ráadásul jelentős részük felnőtt társkereső oldal. Emiatt 4,3 milliárd forint uniós támogatást bukott el Magyarország.
Azt is megírtuk, hogy azóta már egy újabb nagyszabású csalássorozatban nyomoz az OLAF.
A gyanú szerint egy jórészt magyar cégekből kiépített hálózat szereplői különféle módszerekkel szabálytalanul számolták el a kutatás-fejlesztésre kapott uniós támogatásokat. Többek között kamuirodákat működtettek, olyan alkalmazottakat fizettek ki a támogatásból, akiket nem lett volna szabad, és rendszeresen túl is számláztak.
Az OLAF olyan súlyosnak találta az esetet, hogy azt javasolta az Európai Bizottság: 9 milliárd forintnak megfelelő eurót fizettessen vissza Magyarországgal.
A jelek szerint a két történet összefonódik.
Pénz, de mire?
Korábban cikkeinkben már olvashatták, hogy a kutatás-fejlesztési céghálózat két legfontosabb szereplője a korábbi nevén BME-Infokom Kft., illetve a Pillar Európa Kft. voltak, amelyek formálisan két külön cégként szerepeltek, de gyakorlatilag egyetlen entitásnak tekinthetők. Ezt az OLAF is megjegyezte a jelentésben, hozzátéve, hogy emiatt szabálytalanul szerepeltek több alkalommal is ugyanannak a konzorciumnak a tagjaiként (és számláztak egymásnak).
Ennek a két cégnek az érdekeltségei aztán a Garancsi-Hernádi páros által osztott uniós pénzekből is kaptak támogatást. Garancsi István befektetési cégének, a Garangoldnak a honlapján található információk szerint a következő öt cég volt érintett: AgroNode Kft., MineData Kft., Winery Datamanagement Kft., Tundralog Kft. és Smart City Kft. A leírás alapján közös vonásuk, hogy informatikai rendszereket készítenek a szőlőtermesztéstől a magasépítési projektekig.
Amint az a táblázatból is látszik, az öt cégből négy esetében Walter János az ügyvezető, az ötödikben pedig Szabó Sándor, és ott van a Pillar Európa és a nevéből a BME-t elhagyó Infokom is. Mindannyian szerepeltek a kutatás-fejlesztési csalássorozatot taglaló OLAF-jelentésben.
Szabó Sándor 2016-ban szállt be a Pillar Európába és az uniós vizsgálat idején a Budapesti Műszaki Egyetem Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszékén dolgozott. Ezenkívül ügyvezetője volt az Infokomnak, ahol az Átlátszó korábbi cikke szerint 2018. márciusig Esztergom fideszes polgármesterének, Romanek Etelkának a fia, Borz Gergely volt a kreatív igazgató.
Az Infokom jelenlegi tulajdonosa a Pro Industria 4.0 Alapítvány. Ez utóbbi kuratóriumában a bírósági adatok szerint ott van Szabó Sándor mellett Walter János. Walter egyéb üzleti kötődései az uniós riportban nem szerepeltek, az viszont igen, hogy az unió nyomozóinak helyszíni ellenőrzése előtt a projektekkel kapcsolatos fájlokat törölt a laptopjáról.
Hogy pontosan mire is ment a pénz, az érintett cégek többségének honlapjáról nem derül ki. Az AgroNode és a Winery Datamanagement kivételével igencsak szűkszavúan foglalják össze a tevékenységüket. Míg előbbiek a tevékenységük leírása mellett azt is feltüntették, hogy a Garangoldtól kaptak anyagi támogatást, a MineData és a Tundralog honlapján alig szerepel több a cégek legfontosabb adatainál, a Smart City-nél pedig még ennyi sem.
Garancsi és Hernádi helycseréje minden érintett cégnél ugyanúgy zajlott. Előbb a Garangold fektetett beléjük pénzt, majd 2018. február 14-én kiszállt a cégekből és megérkezett a helyére a Gran II. Kockázati Tőkealap. Garancsi pénze a legkorábban, 2015-ben a Winery Datamanagement Kft.-be érkezett meg, majd a Smart City Kft. következett. A Tundralog, a MineData és az AgroNode 2016 decemberében kapta meg a tőkeinjekciót.
|
A szexoldalak után újabb gyanús ügyleteknél bukkant fel Garancsi és Hernádi
|
Miután Magyarország több milliárd forint uniós támogatás bukott el azért, mert szexoldalakon kartellezhetett Garancsi István és Hernádi Zsolt tőkealapja, most kiderült, hogy több olyan cégbe is befektettek, amelyekben ott vannak a 9 milliárdos OLAF-botrány főszereplői.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/08/03/garancsi-hernadi-kutatas-fejlesztes-olaf/
|
2018-08-03 16:17:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal több mint egytucatnyi munkatársa két héttel ezelőtt megjelent annál a ceglédi betegszállító cégnél, amelynél – a lapunk birtokába került dokumentumok és forrásaink beszámolója alapján – erős a gyanú, hogy kamuszerződésekkel leplezve feketén fizették jó ideig a munkatársak nagy részét. A 24.hu több, neve elhallgatását kérő forrástól úgy értesült, az adóhatóság emberei a cég vezetőit kikérdezték és iratokat vittek magukkal.
Bár napokkal ezelőtt kerestük a rajtaütés célpontját, a Sanamed Nonprofit Kft.-t, a cég vezetői hallgatásba burkolóztak, így nem is tagadták a hatósági akció tényét. A NAV azzal hárította el megkeresésünket, hogy konkrét ügyre vonatkozó információkat nem áll módjában nyilvánosságra hozni.
Amikor először hoztunk nyilvánosságra a cégnél bevált gyakorlat szerint papíron ingyenes, önkéntes munkavégzésről szóló, valójában színlelt munkaszerződéseket és jelenléti íveket, a cikkünk után a munkatársaknak tartott eligazításon még magabiztosan beszélt Bácskai Józsefné ügyvezető. A megbeszélésen készült hangfelvétel is a birtokunkba került, azon Bácskainé kijelenti, hogy nem változtatnak semmin, minden megy tovább, ahogyan addig, pedig tisztában voltak vele, hogy kaphatnak ellenőrzést, de ők a korábbi nevén OEP-től, mostani nevén Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől várták azt.
Okkal hihették azt, hogy sebezhetetlenek, mivel a hatóságok, a NAV és a munkaügyi hivatal – noha kaptak jelzéseket a ceglédi kórházzal szerződésben álló, a betegszállítás mellett az orvosi ügyeleteket is biztosító cégnél elterjedt gyakorlatról – durván fél évig tétlenül nézték, hogy mi folyik. (Ellenben nálunk, az erősen szabálysértés-gyanús ügyről beszámoló újságnál a ceglédi rendőrség kopogtatott, és egyebek mellett informátoraink megnevezését kérte.)
|
Hatósági rajtaütés a ceglédi kórházat kiszolgáló feketefizetés-gyanús cégnél
|
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal több mint egytucatnyi munkatársa két héttel ezelőtt megjelent annál a ceglédi betegszállító cégnél, amelynél – a lapunk birtokába került dokumentumok és forrásaink beszámolója alapján – erős a gyanú, hogy kamuszerződésekkel leplezve feketén fizették jó ideig a munkatársak nagy részét. A 24.hu több, neve elhallgatását kérő forrástól úgy értesült, az adóhatóság emberei a cég vezetőit kikérdezték és iratokat vittek magukkal.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/07/25/cegled-egeszsegugy-korhaz-betegszallito-ceg-sanamed-kamuszerzodes/
|
2018-07-25 16:25:00
| true | null | null |
24.hu
|
4,7 milliárd forintot húztak be a Fidesz kedvenc kommunikátorának, Balásy Gyulának cégei abból az 5 milliárd forintos pályázatcsoportból, melynek eredménye ma jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben. A szerződéseket még tavasszal, illetve nyár elején megkötötték a kiíró Nemzeti Kommunikációs Hivatallal (NKoH).
A kék óriásplakátok koronázatlan királyának cégei, a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. a közbeszerzés 16 tétele közül tizenkettőt nyertek el, így többek között csaknem kétmilliárdért a Magyar Turisztikai Ügynökség, 700 millióért a Családok Éve, 453 millióért az MFB, 400 millióért a Nemzeti Közművek Zrt. edukációs képzése kommunikációját végezheti el.
Még április végén leszerződött az NKoH-val Rogán Antal luxuslakóparki szomszédjának, Csetényi Csabának konzorciuma, a Network 360 Kft. és az Affiliate Network Kft. a Budapesti Gazdasági Egyetem kommunikációs feladataira, a cégcsoport ezért több mint 86,5 millió forintot kaphat. Szerepel a nyertesek között a Fidesz-frakció egykori kabinettitkárának, Szijjártó Péter adócsalással vádolt barátjának konzorciuma is. A Kuna Tiborhoz kötődő Trinity International Communications Kft., Young and Partners Kommunikációs és Tanácsadó Kft. és Sprint Nyomda Nyomdaipari Szolgáltató és Ügynöki Kft. május 29-én írta alá a szerződést a MÁV Vasutashét rendezvényeinek kommunikációjára 125 millió forint értékben, valamint június 15-én két részletben szerződött a HungaroControl Zrt. kommunikációjára összesen 100 millió forintért.
Ezek a tételek – főleg a legutolsó – azért érdekesek, mert a Rogán-szomszéd, illetve az adócsalással vádolt Szijjártó-barát cégeiről június 7-én megállapította a Közbeszerzési Döntőbizottság, hogy súlyosan megsértették a közbeszerzési törvényt, így a június 18. és szeptember 15. közötti időszakra kizárták a közbeszerzésen pályázók közül. Június 21-én az NKoH közleményben jelezte, ők csak előző nap értesültek a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatáról, ezért a június 19-én a Csetényihez, illetve Kunához tartozó cégekkel kötött szerződésektől elálltak.
Megkérdeztük az NKoH-t, hogy az elállás érinti-e a mostani tájékoztatásban szereplő szerződéseket is – kiemelten a június 15-én aláírt, 100 milliós szerződéspárt –, amennyiben a kommunikációs hivatal válaszol, tájékoztatjuk Olvasóinkat.
|
MEGINT MILLIÁRDOKAT ZSEBELHET BE A FIDESZ KEDVENC KOMMUNIKÁCIÓS CÉGE
|
Tizenkét tételt nyertek el a tizenhatból a kék óriásplakátos Balásy Gyula cégei, melynek értelmében számos állami intézmény kommunikációját kell elvégezniük. Rogán Antal szomszédjának, valamint Szijjártó Péter adócsalással vádolt barátjának közbeszerzésekből később kizárt vállalkozásait is a listán találjuk, igaz, a szerződéseket még a kizárás hatályba lépése előtt kötötték meg.
| null | 1 |
https://alfahir.hu/2018/08/11/propaganda_balasy_gyula_csetenyi_csaba_kuna_tibor_rogan_antal
|
2018-08-12 19:29:45
| true | null | null |
alfahir.hu
|
Idén is figyelemmel követjük a nyilvános közzétételekből, hogy mennyi és milyen közbeszerzést nyert tíz Fidesz-közeli vállalkozó, illetve vállalkozás, mert ezeknek a cégeknek a bevétele jelentős részben állami megrendelésekből származik. Ahogy tavaly, most is kigyűjtjük a Közbeszerzési Értesítőből, hogy tíz kormányközelinek mondott vállalkozó/vállalkozás mekkora értékű állami megbízást kap.
Az általunk monitorozott vállalkozások közül 2017-ben Mészáros Lőrinc egyik üzlettársa, Szíjj László cégei nyerték a legtöbb közbeszerzést. 2018 első félévében pedig Mészáros Lőrinc, Szíjj László és kettejük közös üzlettársa, Varga Károly cégei nyerték el a legtöbb állami megbízást.
A NER kedvenc cégei a nyári forróságban sem pihentek, sorra húzták be a tendereket júliusban is.
1, Mészáros Lőrinc
A volt felcsúti polgármester és családjának vállalatbirodalma változatos munkákat nyert múlt hónapban. A Mészáros és Mészáros Kft. gázvezetékeket cserél 4,4 milliárdért, árvízvédelmi munkákat végez 1,3 milliárdért, vízrendszer-rehabilitációt 1,5 milliárdért, és belvízrendszer-rekonstrukciót 900 millió forintért. A Mediaworks 42 millióért teszi közzé a Fehérvár Médiacentrum hirdetéseit, a Mészáros-gyerekek tulajdonában lévő Fejér-B.Á.L. Zrt. pedig a WHB-val közösen 1,9 milliárdért végzi a majki kamalduli remeteség felújításának második ütemét.
Az igazi nagy pénz azonban a vasútban van: az R-Kord Kft. az i-Cell Mobilsoft Zrt.-vel közösen 58,8 milliárdért végzi a „GSM-R rendszer 2. ütem tervezési és kivitelezési munkáit”, és Mészáros vejének cégével, a Vasútvill Kft.-vel közösen 23 milliárd forintért dolgozik a Szabadbattyán-Balatonfüred közötti vonalszakaszon.
2, Szíjj László
Mészáros Lőrinc üzlettársának fő cége, a Duna Aszfalt Kft. az M44 gyorsforgalmi út Lakitelek és Tiszakürt közötti szakaszát 50 milliárdért építi, egy szegedi járdát/bicikliutat 141 millióért, továbbá 297 millióért újítja fel a szolnoki Zagyva-hidat, és 269 millióért végez ivóvízminőség-javítási munkákat Bács-kiskun megyében. Emellett a Colas Út Zrt.-vel és az Aqua-Generál Kft.-vel közösen egy 15 milliárd forint értékű keretmegállapodást kötött a szolnoki önkormányzattal a város közlekedési infrastruktúrájának fejlesztésére, vagyis utak, terek, járdák és bicikliutak építésére/felújítására.
3, WHB
Ahogy fentebb már írtuk, a Paár Attila tulajdonában lévő győri építővállalat a Mészáros-gyerekek tulajdonában lévő Fejér-B.Á.L. Zrt.-vel közösen 1,9 milliárdért végzi a majki kamalduli remeteség felújításának második ütemét, továbbá a Dél-Konstrukt Zrt-vel közösen 12 milliárd forintért épít uszodát Szegeden.
4, ZÁÉV
A zalaegerszegi építőcég 439 millió forinttal drágábban építi Pécsen a Nemzeti Kosárlabda Akadémiát, továbbá 1,4 milliárdért bővít egy katolikus iskolát Sárváron, és 804 millióért fejleszti a zalaegerszegi kórházat.
5, Balásy Gyula
A kormányzati reklámkampányokat 2016 óta levezénylő cégek, a Lounge Design Kft. és a New Land Media Kft. 259 millió forintért végeznek kommunikációs feladatokat a korrupt állami alkalmazottak ellen nyomozó Nemzeti Védelmi Szolgálatnak, és 40 millióért reklámozzák a Nemzeti Tengelysúly-ellenőrző Hálózatot.
6, Valton
A kormány kedvenc biztonsági cége 37 millióért őrzi a városligeti műjégpályát a a 2018/2019 és a 2019/2020-as korcsolyaszezon idején.
7, senki többet
Csetényi Csaba, Kuna Tibor, Varga Károly vállalkozásai és a Market nem nyert közbeszerzést júliusban. Csetényi és Kuna cégei valószínűleg már soha nem is fognak.
A 2018-as közbeszerzési verseny állását követő táblázatunk itt megtekinthető, a későbbiekben folyamatosan frissül. Az összegekbe beleszámoltunk a 2018 előtt kötött szerződésekhez kapcsolódó idei áremelkedéseket is.
|
Egyedül vagy konzorciumban 92 milliárd értékű közbeszerzést nyertek a Mészáros Lőrinchez köthető cégek júliusban
|
Mészáros Lőrincék családi vállalkozásai nyerték a legtöbb közbeszerzést júliusban, de üzlettársa, Szíjj László cégének is jutott 66 milliárd forint értékű megbízás. Legfrissebb beszámolónk a nemzeti tőkésosztály tenderbajnokságáról.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2018/08/13/egyedul-vagy-konzorciumban-92-milliard-erteku-kozbeszerzest-nyertek-a-meszaros-lorinchez-kotheto-cegek-az-elmult-honapban/
|
2018-08-13 11:41:12
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Öt szlovákiai településen írtak ki közvilágítás fejlesztésére közbeszerzési pályázatot 2015 szeptemberében. Egy hónappal korábban Dušan Kollár nevű vállalkozó megalapította az Infralux, s.r.o. nevű céget, amely mind az öt pályázaton elindult és nyert. A korábban Monacóban is élő Kollár Alexander Rezeš milliárdos oligarcha, az egykori Mečiar-kormány közlekedési minisztere, és Jozef Majský, bűnszövetkezetben elkövetett csalásért megvádolt vállalkozó munkatársa és barátja volt. Kollár neve felbukkant gyanús ingatlanügyekben is: Peter Kresánek, a Mečiar-korszak egykori pozsonyi polgármestere, a fővárosi közgyűlés hozzájárulása nélkül adta áron alul tíz évre bérbe Kollárnak az U Salvatore gyógyszertár történelmi örökséget képező ingatlanát.
A kiírt pályázatokban volt még egy közös pont: a helyi önkormányzatok a sikeres szereplés legfőbb kritériumaként a legalacsonyabb árat jelölték meg. Az Infralux cég árajánlatához képest azonban két cég – Progres HL és az Alfex – is alacsonyabb árajánlatot adott. A települések első körben elismerték, hogy a jelentkezők teljesítették a kért követelményeket. Ugyanakkor további pontosításokat kértek a pályázóktól, mint például az izzók technikai leírásának részleteit. A települések külön szakértőket vontak be, hogy tisztességes döntést hozzanak. A technikai részletek ismertetése után az egyik legalacsonyabb árat ígérő Progres HL céget kiszórták a pályázatból. Ez a cég 1995 óta működik a piacon, több nyilvános közbeszerzésen is részt vettek korábban.
„Komoly ajánlatot tettem le az asztalra, de elutasították„, nyilatkozta a Sme.sk napilapnak Ján Hanuška cégvezető, aki szerint ezt a versenyt nem nyerhették meg. Az ügy részleteit nem akarta kommentálni. A másik kedvező ajánlatot tevő cég, a piacon 1999 óta működő Alfex, szintén részletes műszaki leírást nyújtott be a pályázat második körében. Ennek ellenére a pályázatot kiíró cégek az ő ajánlatukat is elutasították. Az ÚVO vizsgálata során megállapította: amennyiben a települések lehetővé tennék a cég számára a jelentéktelen formai hiba kijavítását, akkor több ezer eurót tudnának megspórolni a költségvetésükből. Ez végül nem történt meg, és a hivatal büntetést szabott ki az önkormányzatokra, ami a fellebbezés után jogerőre emelkedett.
Az érintett települések polgármesterei a pályázatok lezárása után sem találják furcsának, hogy egy ismeretlen cég nyerte meg az összes tendert. “Mi nem lehet gyanús ma? Nem foglalkozom a részletekkel, az új közvilágításra szükségem van” – kérdezett vissza a Sme.sk hírportál megkeresésére Marian Mazúch polgármester, aki, hasonlóan a többi önkormányzathoz, pert indított a szlovák állam ellen a kirótt büntetés miatt. A szlovák napilap kiderítette, hogy a győztes cégtulajdonost egyes települések polgármesterei személyesen is ismerik. A Sme.sk-nak nem árult el részleteket a NAKA sem, amely közbeszerzési csalás és az európai közösség érdekeinek megsértése bűntettében szintén vizsgálódni kezdett.
Ki a titokzatos győztes?
A pályázatokon győztes cég megalakulása után 733 ezer euró értékben könyvelt el bevételt, amely nagyjából megfelel a 2015-ben megnyert megrendelések értékeinek. Ez az összeg 2016-ban 372 ezer euróra csökkent. A cég weboldaláról megtudhatjuk, hogy Az Infralux s.r.o. a SPECTRUM a.s. és az Infrastruktur SK a.s. cégek leányvállalata, és fő profilja a LED technológiát használó közvilágítási hálózat kiépítése és karbantartása. Az Infrastruktur SK szintén 2015-től létezik, de a mai napig semmilyen megrendelést nem kaptak, a Spectrum a. s. pedig megalapítása után szinte azonnal megszűnt.
További érdekesség, hogy az Infralux társaság partnerének, a Spectrum Family cég felügyelőbizottságában ott ül Kollár mellett Szlovákia egykori köztársasági elnöke, Rudolf Schuster is. A Sme.sk hírportál megkeresésére a volt elnök elmondta, hogy soha nem hallott a Spectrum Family cégről. “Nem emlékszem, hogy egy ilyen nevű cég felügyelő bizottsági tagja lennék. Az biztos, hogy ebben a vállalkozásban nem vagyok aktív”, tette hozzá a volt elnök, akit 1999-ben, Szlovákiában elsőként közvetlenül, mint “kisebbik rossz” jelölt választottak meg a Mečiar-hű Ivan Gašparovič elnök-jelölttel szemben.
Az Infralux fő beszállítója a Tungsram-Schréder Lighting Equipment Co., Ltd, amelynek céges történetét a szlovák cég weboldala részletesen ismerteti, mint referenciaanyag. A cég weblapjáról még megtudhatjuk azt is, hogy az Infrastruktur SK a 0215-ben megalakult svájci Cime Equity Partners befektetői csoporthoz tartozik. Több összefonódást találhatunk e cégek között. Például a csoport igazgatósági tanácsának elnöke és az Infrastruktur SK a.s. cég elnöke ugyanaz a személy: a németországi állandó lakcímmel rendelkező Matthias Földeák. De például Kollár egy időben állandó lakcímeként egy olyan pozsony-belvárosi címet adott meg, ahol a Spectrum cég is székelt. A Sme.sk meg akarta kérdezni Kollárt is az ügyben, de a vállalkozó elérhetetlen volt.
Szlovákiai előzmények
Szlovákiában Pavol Pavlis (Smer) gazdasági miniszter 2015 márciusában jelentette be a helyi települések közvilágításának modernizációját. A minisztérium közleményében jelezte: a települések részéről az érdeklődés nagy, ők pedig hosszú távra terveznek. Még ebben az évben Szlovákiában bejegyeztek egy Elios Slovakia, s.r.o. nevű céget. Az első néhány hónapban a céget egy bizonyos Marián Jelínek vezette, majd őt egy bizonyos Marian Dostál üzletember váltotta. Dostál egy másik, egy évvel korábban létrehozott cég tulajdonosa is volt: az E-E-E LED Lighting céget közösen birtokolta Gabriel Stanko és egy magyar cég, az U Light Kft. társaságában.
Az U Light Kft. ismerős lehet a magyar olvasó számára, és igaza van: ez volt az a cég, amely korábban Orbán Viktor magyar miniszterelnök veje, Tiborcz István egykori cégének az Elios Innovatív Zrt. cégnek visszatérő – hét esetben – versenytársa volt. Ez a gyakorlatban úgy nézett ki, hogy a magyarországi közvilágítási közbeszerzéseken az U Light furcsa módon mindig egy kicsit drágábban vállalta volna a munkát, mint Tiborcz cége, amely végül győztesként futott be, és megkapta a munkát. De az U Light cégtulajdonosai sem szomorkodtak: a felcsúti közvilágítást ők újították fel. Az Elios-csoport szlovák leányvállalatának tulajdonosi hátteréről és a cégek közötti összefonódásról a 24.hu írt először 2018 márciusában.
Egy másik, a Tiborcz-cég ajánlatához képest néha drágább ajánlatokat tevő, máskor vele partneri viszonyban lévő cég a GREP Green Public Lighting Zrt. Ez a magyarországi cég szintén létrehozta szlovákiai hasonmását 2013-ban Grep Slovakia néven. Természetesen ez a cég is elindult két közbeszerzési pályázaton Szlovákiában és nyert. Az első tendert még 2014-ben írta ki Jelka település 240 ezer euró értékben. A pályázaton a Grep Slovakia mellett még egy cseh cég, az 1991 óta a piacon működő Eltodo indult el. A tender győztesét akkor is második körben választották ki: a település tíz éves garanciát kért az izzók gyártójától. Ezt a cseh cég nem tudta biztosítani és elbukta a közbeszerzést.
“A pályázat kiíró kérése, egy exkluzív tíz éves gyártói garancia vállalása egy indokolatlan követelmény, amely súlyosan korlátozza a piaci versenyt”, kritizálta az ÚVO a közbeszerzési gyakorlatot, amely hasonló forgatókönyv alapján történt, mint a már bemutatott hét besztercebánya-közeli település esetében. Farkas Imre, Jelka település polgármestere mindenesetre a Slovak Spektatornak elmondta, ő semmit sem tudott a Grep Slovakia hátteréről, és elégedett az új közvilágítással. Megígérte, hogy e-mailben válaszol a szlovák tényfeltáró kollégák további kérdésére, de ez nem történt meg. A Grep Slovakia 2014-ben még Búcs település közvilágítása tárgyában kötött egy 58 ezer eurós szerződést – a tenderen más cég nem indult. Karkó János, Búcs polgármestere szabadság miatt nem tudott nyilatkozni.
Az Elios szlovák holdudvara
Szlovákiában tehát – mai tudásunk alapján – a magyarországi Elios cégcsoporthoz négy köthető: az E-E-E LED Lighting, a Grep Slovakia, az Elios Slovakia és az Infralux. A négy cég a mai napig aktív. Az Infralux kivételével nyereségük és piaci részesedésük folyamatosan növekedik. A magyarországi Elios szlovákiai leányvállalatát és az Infralux céget Marián Jelinek személye köti össze. Az Elios Slovakia egyik korábbi tulajdonosa pedig a Grep Slovakia egyik alapítója, Horváth Szilveszter, aki az Elios egyik szerb cégének is az ügyvezetője. Orbán Viktor magyar miniszterelnök vejének, Tiborcz István oligarcha körének szlovákiai üzletei hasonló módszerekkel keveredtek csalás gyanújába a közbeszerzési eljárásokon, mint azt már Magyarországon, a 24.hu cikkei alapján, megismerhettük.
Írta: Bőtös Botond
Vezető kép: Szlovák Innovációs és energetikai Hivatal.
|
Magyarországi minta alapján csalhattak a közvilágítási pályázatokon az Orbán vejéhez köthető cégek Szlovákiában
|
Szlovákiában 2015 márciusában rendelte el a gazdasági miniszter a települések közvilágításainak modernizációját. A közvilágítás témájában kiírt szlovákiai tendereken olyan cégek is elindultak, amelyek személyi hálója kapcsolódik a Tiborcz Istvánhoz köthető magyarországi Elios cégbirodalomhoz. A magyarországi Elioshoz köthető szlovákiai cégek a helyi közbeszerzési pályázatokon a magyarországihoz hasonló korrupciós praktikákkal nyerték el a munkát. A szlovák hatóságok nemcsak vizsgálódnak, de büntettek is. A szlovákiai Közbeszerzési Hivatal (ÚVO) 2017 augusztusában megvizsgálta a közbeszerzési pályázatokat, majd a településeket megbüntette a versenytársak kiszórásának indoklása miatt. Az ÚVO 2018 áprilisában büntetőfeljelentést is tett az ügyben a szlovák Legfelsőbb Ügyészségnél. Az esettel a szlovákiai Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) is foglalkozik.
| null | 1 |
https://vilagterkep.atlatszo.hu/2018/08/11/magyarorszagi-minta-alapjan-csalhattak-a-kozvilagitasi-palyazatokon-az-orban-vejehez-kotheto-cegek-szlovakiaban/
|
2018-08-11 11:44:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Miami-Budapest-Miami repülőjegyet, mindjárt kettőt is vásárolt a Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány május közepén. Az egyiket Milo Yiannopoulosnak, a másikat adatvédelmi okból kitakart nevű kísérőjének. Ez derült ki a közalapítvány válaszából, amit Vajnai Attila, az Európai Baloldal – Munkáspárt 2006 elnöke közérdekű adatigénylésére küldtek.
Milo Yiannopoulos, a brit-amerikai szélsőjobbos troll májusban tartott előadást a budapesti Bálnában. A rendezvény költségei miatt Vajnai hónapok óta faggatja az eseményt szervező közalapítványt, az első adag válaszról itt írtunk cikket. Ennek lényege: Yiannopoulos előadásának honoráriuma 20 ezer dollár volt. Ezen felül a KKTTKK állta a szállodai költséget, a reptéri transzfert és még sok mást, mindösszesen 15 millió forintért, illetve az utazást is, de ennek összegét akkor még vonakodtak elárulni.
Utóbb mégis nyilvánosságra hozták a repülőjegy árát is. E szerint áfa nélkül számolva összesen 3,1 millió forintot fizettek a két személy utazására reptéri illetékkel.
A fejenként kalkulált kicsit több mint 1,5 milliós jegy első osztályon nem számít drágának, jelenleg foglalva és mindössze egy átszállással kalkulálva ennek az összegnek akár a kétszeresébe is belekerülhet az út. Sőt, a leggyorsabban megérkező járatok viteldíja turistaosztályon is millió feletti összeg lehet. A legolcsóbb, turistaosztályra szóló jegy is több százezerbe fáj ezen a viszonylaton: mármint akkor, ha pár nappal indulás előtt foglalunk (de a KKTTKK sem hagyott sok rátartást).
Ami ellenben nehezen érthető, az a kísérő: miért kellett az ő jegyét is közpénzből megvenni? Ha előadó volt, vagy a rendezvény egyéb aktív szereplője, miért nem publikus a neve, ha viszont nem, miért az adófizetők állják az utazását?
Fotó: Milo Yiannopoulos/Facebook
|
Hárommillió forintért repült a Bálnába Milo Yiannopoulos plusz egy fő – derítette ki Vajnai Attila
|
Több mint hárommillió forintért vett repülőjegyet Milo Yiannopoulosnak és kísérőjének a Schmidt Mára által vezetett közalapítvány – árulták el némi spéttel az adatigénylő Vajnai Attilának. Ezzel bőven húszmillió fölé emelkedett a szélsőjobbos provokátor májusi budapesti előadásának ismert költsége.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2018/08/11/harommillioert-repult-a-balnaba-yiannopoulos-plusz-egy-fo/
|
2018-08-13 11:52:58
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Közel három tucat sportszervezetet zárt ki az elmúlt hónapokban a tao-támogatás rendszerből a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ). Ez nagyon komoly előrelépés, korábban ugyanis hat év alatt mindössze 16 egyesületet és céget szankcionáltak így, holott már jó ideje tudni lehet, hogy sokkal több helyen történt visszaélés.
A gond csak az, hogy a mostani eltiltások jórészt évekkel ezelőtti visszaélések miatt születtek, így sok esetben az érintett futballszervezetek még a szabálytalan felhasználás után is hosszú évekig gyűjtötték a közpénzt. Összesen 1,22 milliárdot, amiből nem biztos, hogy mindent szabálytalanul költöttek el, de az nagyon valószínű, hogy a töredékét sem kaphatták volna meg, ha megfelelően működik az ellenőrzési rendszer. A pénz visszaszerzésére ráadásul esély sincs, a nagyobb összeget begyűjtő sportszervezetek közül ugyanis több megszűnt, vagy éppen felszámolás-végelszámolás alatt áll.
A tao-rendszert az elmúlt években rengeteg kritika érte amiatt, hogy sok helyen ellenőrizetlenül költik a milliárdokat, a pénz egy jelentős részét különböző trükközésekkel egyszerűen lenyúlják, vagy nem úgy használják fel, ahogy kellene. Mivel – most már hivatalosan is – közpénzről van szó*A tao-támogatást a sportszervezetek tulajdonképpen a központi költségvetéstől kapják, amely lemond a javukra társasági adó-bevétele egy részéről. A csapatok egy előre összeállított programra kezdhetnek pénzt gyűjteni cégektől, amelyek azonban nem saját forrásból támogatják az érintett klubokat, hanem a nyereségük után fizetendő adót adják nekik ahelyett, hogy azt az államkasszába fizetnék be. az érintett sportszövetségeken, különösen a legtöbb támogatást jóváhagyó MLSZ-en, illetve a kormány részéről illetékes Emberi Erőforrások Minisztériumán (EMMI) egyre nagyobb volt a nyomás, hogy csináljanak valamit. Bár különösen a kormány minden tao-s ügyben a végletekig húzza az időt, és az összes vonatkozó kérdést igyekszik negligálni, tavaly végre elindult valami az ellenőrzések területén.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElkezdték ellenőrizni a focicsapatokhoz érkező adómilliárdokat, de lehet hiábaA támogatások szabálytalan felhasználását eddig csak elvétve szankcionálták, és valószínűleg ezekben az esetekben sem lehet visszaszedni az átadott közpénzt.
A dolgokat a minisztériumban kellett felpörgetni, az ellenőrzések ugyanis állítólag ott akadtak el. Korábban több érintett szövetség is jelezte, hogy ők ugyan elküldték az EMMI-nek ellenőrzéseik eredményeit, a tárca azonban semmit nem lépett a szabálytalankodók ügyében. Csak az MLSZ több száz program esetében állapította meg, hogy nem megfelelően használtak fel közpénzt, és tett javaslatot ezek visszafizettetésére, illetve bizonyos esetekben kizárásra, de az EMMI évekig nem csinált semmi. A minisztérium – egyébként vízilabdás ügyekben – tavaly tavasszal kezdett mozgolódni, miután több kínos kérdést is kaptak. Akkor hirtelen több felszólító levelet is kiküldtek olyan egyesületeknek, amelyek ügyeire konkrétan néhány héttel korábban rákérdezett a Transparency International Magyarország, illetve a Magyar Nemzet is.
Azóta pedig a többi sportág esetében is szép lassan beindultak a folyamatok. Az MLSZ másfél év után az idén év elején bővítette az eltiltott sportszervezetek listáját tízről 16-ra, majd most néhány hónappal később közel ötvenre. Magyarul az elmúlt bő fél évben négyszer annyi klubot szankcionáltak, mint amennyit az lőtte lévő hat évben összesen.
A G7.hu átnézte az összes érintett sportszervezet esetében, hogy mely idényekben mekkora támogatást hagytak számukra jóvá, és ezeket a kereteket milyen mértékben sikerült feltölteniük, azaz mennyi adóforintot irányítottak magukhoz. Az adatokból pedig az látszik, hogy a hatéves késlekedés elég komoly károkat okozhatott.
Bár az MLSZ azt nem közölte, hogy melyik szezon szabálytalanságai miatt zárták ki az egyes sportszervezeteket, több egyesületnél teljesen egyértelmű, hogy évekkel ezelőtti esetekről van szó. Ezt erősítették meg számunkra azok a sportszervezetek is, amelyekkel sikerült beszélnünk.
Van olyan 2018 elején eltiltott egyesület, amely utoljára a 2011/2012-es szezonban hívott le támogatást, azaz csak akkor követhetett el szabálytalanságot.
Olyan klubból pedig több is van, amely az elmúlt négy-öt idényben nem is nyújtott be támogatási kérelmet, mégis most szankcionálták. Utóbbi pedig még csak nem is azt jelenti, hogy ennyi idővel ezelőtt követtek el szabálytalanságot. Az ellenőrzés lassúsága miatt ugyanis teljesen általános, hogy a szabálytalankodók még évekig pályáznak a nem megfelelő felhasználás után is. Legalább hat olyan csapat van, ahol a kizárásra okot adó időszakot követően még legalább egy, de inkább 2-3 idényben pályáztak, és az MLSZ jóvá is hagyta programjukat*Csak éppen a pénzt nem sikerült valamiért összeszedniük..
A legextrémebb eset valószínűleg a Nyírbátori Football Club Sportegyesületé, amely az egyetlen igazán nagy hal a közel ötvenes listán. Az egyesület összesen 360 millió forintnyi tao-támogatáshoz jutott 2011 óta, ami az összes kizárással sújtott csapat teljes támogatásának 30 százaléka. És ebben az idei szezon még nincs is benne, pedig ahogy arról Baracsi Balázs elnök beszámolt lapunknak, az idén is nyújtottak be sportfejlesztési programot az MLSZ-hez.
Ebből már lehet sejteni: a hatalmas összeget a Nyírbátor úgy szedte össze, hogy minden évben pályázott, holott jelen állás szerint ezt egész biztosan nem tehette volna meg. Az elnök tájékoztatása alapján ugyanis egy régi, 2011-2012-es pályaépítés miatt meszelték most el őket. Azaz, ha működik az ellenőrzési rendszer, akkor a következő években, amikor egyébként szintén tízmilliókat gyűjtöttek így össze, nem is igényelhettek volna tao-pénzt.
Baracsi Balázs egyébként még bízik benne, hogy megváltoztatják a döntést. Elmondása szerint ugyanis utólag tudták csak meg, hogy utófinanszírozásos projektre kaptak támogatást, emiatt pedig kicsúsztak az időből, ezért nem tudtak megfelelően elszámolni.
Erre egyébként nem csak Nyírbátorban panaszkodtak, hanem máshol is. Gyöngyöshermán is az okozott gondot, hogy határidőn túl állították ki a számlát, igaz ők Takács Piroska elnök tájékoztatása szerint próbáltak hosszabbítani, de technikai okok miatt az informatikai rendszerbe ez nem került be. Náluk egyébként több év után egyszerűen visszaküldték a korábban postázott taós elszámolásokat, ami elég nehezen érthető lépés.
Gyöngyöshermán esete azért is érdekes, mert úgy tűnik, hogy őket most épp másodszor zárta ki az MLSZ, akárcsak Balatonszentgyörgyi SE-t. Mindkét egyesület szerepelt már az első tízes listán is, az idén év elején azonban látszólag újabb eltiltást kaptak.
Ezek a klubok azonban legalább még működnek, így, ha valóban bebizonyosodik a szabálytalanság, akkor van esély a nem megfelelően felhasznált támogatás visszaszedésére. Ez azonban nem mindenhol evidencia.
Az érintett sportszervezetek közül nagyjából minden negyedik szűnt meg, vagy áll a megszűnés küszöbén. Nem meglepő módon különösen nagy arányban indult felszámolás vagy végelszámolás azok ellen az egyesületek illetve cégek ellen, amelyek több tao-pénzből gazdálkodtak. Összesen nyolc olyan egyesület volt, ami több, mint 30 millió forintot gyűjtött össze az évek során így. Ezek közül kettő megszűnt, három felszámolás alatt áll, a működő háromból pedig kettő 2013 óta nem adott le éves beszámolót.
|
Bővül a tao-bűnösök listája, de a pénzt már hiába várjuk vissza
|
Az elmúlt hónapokban négyszer annyi csapatot zárt ki a tao-rendszerből a Magyar Labdarúgó-szövetség, mint az előző hat évben összesen.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20180810/bovul-a-tao-bunosok-listaja-de-a-penzt-mar-hiaba-varjuk-vissza/
|
2018-08-10 12:00:00
| true | null | null |
G7
|
A teherautók használatarányos útdíja valóságos kincsesbánya a kormánynak, idén már 230 milliárdot is beszedhetnek ebből. A személyautók után várható 70 milliárddal együtt ez már annyira nagy összeg, hogy minden 40. forint állami bevétel az útdíjakból folyik be. Az M1-es évi 54 milliárd profitot termel az államnak, az M6-os viszont számításaink szerint évi 50 milliárdos veszteséget termel – változatlan forgalom esetén még további 22 évig.
Gigantikus út- és vasútépítés zajlik Magyarországon, 2017 és 2022 között 4 ezer milliárdot költ erre az állam főként uniós forrásokból. Félő azonban, hogy nagyon sok olyan út épül, amit presztízsből, a választóknak tett ígéretek miatt, és nem a racionalitás miatt építenek meg. Érdemes ennek kapcsán megnézni, hogy az egyes gyorsforgalmi utakon mekkora összegű bevételt ér el a magyar állam, és melyik út építése érhette meg, és melyiken buknak az adófizetők a legnagyobbat.
A bevételek két részből tevődnek össze:
A teherautók által fizetett használatarányos útdíjból, amit minden megtett kilométer után kell megfizetni (e-útdíj)
A személyautók idő alapú „bérletet” váltanak, ezt hívja a köznyelv máig matricának, pedig már ez is digitális (e-matrica)
A személyautók esetében nem lehet pontosan megmondani, hogy melyik utakat mennyien használták, mert ezt nem követik kocsiszinten, ezt a forgalmi adatok alapján becsültük meg. A teherautók viszont vagy GPS flottakövető rendszer alapján fizetik meg a díjakat, vagy viszonylati jegyet váltanak, amikor pontosan meg kell mondani, hogy honnan hova mennek. A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) ez alapján pontosan tudja követni, hogy melyik úton mennyi bevétel keletkezik. A 14 legnagyobb bevételű útszakasz az alábbi ábránkon látható (az egyes évek között a nyilakkal lehet léptetni):
A bevétel több mint fele az M1-es, M3-as, M5-ös és M7-es autópályákon keletkezik, részben a tranzit miatt. A teljes e-útdíj-bevétel felét külföldiek fizetik meg. Nagyon helyesen, mert ezen kívül egy Romániából Németországba robogó kamionból gyakorlatilag semmi haszna nincs a magyar államnak, maximum a tankolás adótartalma. (De az sem biztos, hogy itt veszi meg a gázolajat.) Ez utóbbi azonban jóval kisebb összeg, mint az utak építésére, fenntartására fordított, nem is beszélve a járművek környezet- és zajszennyezése által okozott károkról.
Érdemes azt is megnézni, hogy egy-egy útszakasz fajlagosan mekkora bevételt termel. Ehhez lebontottuk a fizetős útszakaszokon az e-útdíj és arányosított e-matrica bevételeket egy kilométerre. Azt is érdemes megvizsgálni, hogy hány év alatt térül meg az államnak egy-egy útszakasz megépítése. Manapság 3-4 milliárd forint egy kilométer gyorsforgalmi út megépítése, ezért 3 milliárdot vettünk, míg 2×1 sávos főutaknál – konzervatív becsléssel – 1 milliárdot. Ez csak közelítő számításnak elfogadható, mert a terepviszonyok, az építőipari árszínvonal, az üzemanyag ára vagy az aktuális korrupciós szint alaposan befolyásolhatja a valós árakat. Nem vettük figyelembe a fenntartási költségeket sem, de ez is további jelentős tétel. Mindenesetre arra jó egy ilyen számítás, hogy megmutassa, hol van értelme egy autópálya megépítésének, és hol nincs.
Az M1-es ezek alapján kiváló üzletnek tűnik, mivel konszolidált árak mellett 8 év alatt megtérülne. Persze ez kicsit több idő, ha a finanszírozási költségeket is figyelembe vesszük, de eléggé úgy néz ki, hogy piaci alapon is jó üzlet lenne megépíteni az M1-est. Ehhez képest különösen érdekes, milyen mostohán bánik a sztrádával az állami fenntartó; csak azt követően kezdődtek nagyobb javítások, hogy az úttest több helyen balesetveszélyessé vált, és sebességkorlátozásokat kellett bevezetni.
Ahol a számos költséget nem tartalmazó számításunk 20 év feletti megtérülést mutat, már nem igazán tűnik kifizetődőnek a fejlesztés, de az egyéb szempontok – például rövidebb eljutási idő, kevesebb baleset – még átbillenthetik a mérleg nyelvét. 30 év feletti megtérülésnél viszont már nem beszélhetünk közgazdaságilag értelmes beruházásról.
Nem meglepő módon az M6-os autópálya mérlege katasztrofális. Ráadásul itt nemcsak a megépítés költségeit kellett megfizetni, hanem egy 30 éves fenntartási és üzemeltetési szerződés keretében évi 60 milliárdot fizet az állam a 2010-es átadás után 30 évig. Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor nem érdemes a megtérülés szót használni.
Az M6-os autópálya számításaink szerint évi 50 milliárd forint veszteséget termel az államnak.
Az M5-ös esetében 2031-ig fizet az állam a fenntartónak körülbelül évi 50 milliárd forintot, így bár nagy a forgalom, még ezen is bukik az állami évi néhány milliárdot. Persze nem biztos, hogy ilyen sokat kellene költeni a köz- és magánszféra együttműködésével (ppp), korrupciógyanúsan megkötött szerződésekre. Elgondolkodtató, hogy a négy ppp-s szakaszt (az M6-ost három szakaszra osztották, plusz az M5-ös) üzemeltető társaság 2010 és 2015 között 495 milliárd forint árbevételt ért el, amiből 242 milliárd forint üzemi eredményt hozott ki, a profitráta tehát 50 százalékos. 47 milliárd forintot osztalékként ki is fizettek. Az pedig az alábbi térképre pillantva is látványos, hogy az M6-oson mennyire nincs forgalom. Az is jól látszik, hogy a sok bevételt termelő szakaszokon a külföldi forgalom dominál, ebben a mezőnyben csak az M3-ason vannak többségben a hazai teherautók.
Annak tehát nagyon örülhetünk, hogy nem épülnek már ppp-s sztrádák, ezt a konstrukciót a Fidesz-kormány 2010 után elvetette. Épülnek viszont olyan utak, amik borítékolhatóan súlyos, milliárdos veszteségeket okoznak majd. Az M44-es gyorsforgalmi út például Kecskemét és Békéscsaba között 79,4 kilométeren, három ütemben épül, összesen 145,7 milliárd forintért. Ha lesznek matricás bevételek is, akkor becslésünk szerint évi mintegy 3 milliárd forint lehet az M44-es használatáért beszedett díj, ami azt jelenti, hogy 50 év alatt jön be az építés ára. Ebben azonban nincsenek benne a kamatok, a fenntartás és a 30 évente esedékes nagymértékű átépítés költségei, amelyeket ha mind figyelembe vesszük, akkor biztosan csak a veszteségeket termeli majd az államnak a sztráda.
Az autópályákat sokan ugyan a térségfejlesztés elengedhetetlen eszközeinek tekintik, de a továbbra is gazdasági gondokkal küszködő Pécs esete mutatja, hogy egy sztráda önmagában semmit nem old meg. Érdekes kérdés, hogy milyen eredményeket lehetett volna elérni, ha az M6-os helyett az arra kifizetett évi 60 milliárd forintot Baranya és Tolna megyékben más fejlesztésekre költik.
Az M6-os kihasználatlansága ellenére a kormány – és a pénz zömét a tervek szerint biztosító EU – arra készül, hogy megépítteti a horvát határig még hiányzó szakaszt. Pedig az udvari határállomáson a napi átlagos forgalom mindössze 1732 egységjármű*Az egységjármű fogalmát a közúti forgalomnagyság egyetlen mérőszámmal való megadására vezették be. Egy személyautó 1-nek, a motorkerékpár 0,8-nak, a busz, lassú- és nehézjármű 2,5-nek számít külterületen. mindkét irányba.
|
Évi 54 milliárdot keres az állam az M1-es autópályán, mégis majd szétesik
|
A teherautók használatarányos útdíja valóságos kincsesbánya a kormánynak, idén már 230 milliárdot is beszedhetnek ebből. A személyautók után várható 70 milliárddal együtt ez már annyira nagy összeg, hogy minden 40. forint állami bevétel az útdíjakból folyik be. Az M1-es évi 54 milliárd profitot termel az államnak, az M6-os viszont számításaink szerint évi 50 milliárdos veszteséget termel – változatlan forgalom esetén még további 22 évig.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20180814/evi-54-milliardot-keres-az-allam-az-m1-es-autopalyan-megis-majd-szetesik/
|
2018-08-14 12:45:04
| true | null | null |
G7
|
Mészáros Lőrinc általában megkapja, amit akar, annál nagyobb feltűnést kelt, ha valami látszólag nem sikerül neki. Ez volt a helyzet egy patinás Jász-Nagykun-Szolnok megyei mezőgazdasági vállalat, a Kunhalom Agrária Kft. esetében, amelyet 2017 elején megszerzett, aztán pár hónap után megvált tőle. Nemrég viszont újra megvette.
Az Index 2017 júliusában foglalkozott a történettel, bemutatva a társaság fénykorát is, amikor 600 tehén évi 5 millió liter tejet adott, és 4000 hektáron folyt a gazdálkodás. A vállalkozás politikai szempontból is érdekessé vált, amikor 2015 elején részben Ökrös Imre kezébe került, aki több cikk szerint is Orbán Viktor sógora (Lévai Gizellának, Lévai Anikó testvérének az élettársa).
A céget részben tőle vette meg Mészáros Lőrinc, aki 2017 májusában továbbadta egy egyfős budapesti cégnek, a Bétéel Média Kft.-nek, amelynek tevékenysége – kommunikáció és PR – elég messze esett az agráriumtól. Ahogy az Index megírta, ez aggodalmat keltett a kisebb beszállítók és a hitelezők körében, akik attól tartottak, hogy az új tulajdonos bedönti a céget, ők pedig hoppon maradnak.
A bedőlés meg is történt, november 22-én a bíróság elrendelte a Kunhalom Agrária felszámolását. A végzésből az is kiderült, hogy az erre irányuló kérelmet április 13-án, tehát még akkor adták be, amikor Mészáros Lőrinc volt a tulajdonos.
A 24.hu a felszámolás kezdetén írt cikkében kiemelte: a vállalkozás nagy értéke az a több mint 1500 hektár föld, amelyet a 90-es évek elején abban a rövid periódusban vásárolt meg, amikor cégeknek is lehetőségük volt erre. Jogi személyek azóta sem szerezhetnek földtulajdont, csak magánszemélyek, legfeljebb 300 hektárt.
Öt éve a Népszabadság írt arról, hogy Lévai Gizella családtagjai szerették volna megszerezni a Kunhalom Agrária földjeit, de végül csak a cégen keresztül tudták ezt megtenni. A felszámolás elindulásakor pedig az volt a gyanú, hogy a hitelekkel, szállítói követelésekkel súlyosan megterhelt céget hagyják kimúlni, az értékeket pedig kimazsolázzák belőle.
Ehhez a forgatókönyvhöz képest váratlanul alakultak idén a dolgok. Június 10-én ugyanis Mészáros Lőrinc ismét megszerezte az ekkor még mindig felszámolás alatt lévő társaságot, ezúttal egy másik családi érdekeltségén, a Talentis Agro Zrt.-n keresztül. Ezt követően pedig a jelek szerint rövid úton megegyezett a hitelezőkkel, mert július 27-én lezárult a Kunhalom Agrária felszámolása, mégpedig úgy – ami ritka kivételnek számít –, hogy a társaság tovább működik.
Eltűntek a tehenek
Megkerestük az érintetteket, hogy segítsenek a történtek megértésében, de sem a Bétéel Kft. ügyvezető-tulajdonosának, sem a Talentis Agro Kft.-nek küldött e-mailre nem érkezett válasz a megadott határidőig. A felszámoló pedig lényegében annyit közölt, hogy a felszámolási eljárás jogerősen lezárult, egyezségre tekintettel.
Arról egyelőre nincs információ, hogy a hitelezők követelésük mekkora részéhez jutottak hozzá. A legnagyobb közülük alighanem az OTP, mert a hitelbiztosítéki nyilvántartás szerint egy 650 milliós és egy 80 milliós biztosított követelése van a Kunhalom Agráriával szemben.
Az OTP nem válaszolt G7 kérdésére, hogy milyen arányban jutott hozzá követeléseihez a hitelezői egyezség során. Pedig a felszámolás kezdetén elkészített mérleg szerint
a hitelbiztosítékok egy része már nincs meg a cégnél. Ilyen például a teljes szarvasmarha-állomány.
A 2015-ös beszámoló kiegészítő mellékletében még ezt olvashattuk: az állattenyésztés, ezen belül a tejtermelés a gazdaság fő profilja. „A 2008-as gazdasági év végére a szarvasmarha-telep is teljes férőhely-kihasználtsággal dolgozik, modern technikával felszerelve.” Ennek megfelelően 2015 végén még több mint 133 millió forint értékben tartották számon a tenyészállatokat a társaság könyveiben.
A 2016-os beszámoló elhallgatta ezt a kérdést, a felszámolás kezdetén közzétettből viszont kiderült, hogy ennek az évnek a végén már egyáltalán nem voltak tenyészállatai a cégnek. Azaz még Mészáros Lőrinc első színre lépése előtt megvált a cég az állataitól, abban az időben, amikor egyebek mellett Ökrös Imre tulajdonolta a vállalkozást.
Ez valószínűleg két másik OTP-zálogfedezetet is eltüntetett: a Milktrader Kft.-vel és a Sole-Mizo Zrt.-vel kötött szerződésekből befolyó bevételt. Ebben ugyan mezőgazdasági termék adásvételéről van szó, de a cégek profilját ismerve minden bizonnyal tejről van szó, amit ugyebár tehén nélkül nem lehet előállítani. Így az OTP zálogfedezetei közül alighanem már csak egy Challenger erőgép lehet meg.
Az 1500 hektár föld viszont még valószínűleg megvan,
mert a könyvekben 2,67 milliárd forintos forgalmi értéken tartják nyilván az ingatlanokat. Ebbe belefér az 1500 hektár az átlagos megyei földárakkal, és párszáz millió az épületekre, telephelyre is marad. Annak sincs nyoma, hogy a felszámolás során a földet meghirdették volna eladásra. Ez a jelek szerint csak 98 darab borjúketreccel történt meg, amelyekért 6 millió forintért lehetett volna hozzájutni, de nem kellett senkinek. (Amúgy ezeken is OTP-jelzálog van.)
Többet hivatalosan akkor tudhatunk majd, amikor nyilvánosságra kerül a Kunhalom Agrária következő beszámolója. Ez ahhoz is támpontul szolgálhat majd, hogy miért alakult ilyen kacifántosan a cég sorsa. Az egyik lehetőség nyilván az, hogy Mészáros Lőrinc egyszerűen meggondolta magát, de ekkora kitérőket azért még ő sem szokott tenni a cégvásárlásai során.
Milliárdos kezességek
Egy felszámolás alkalmat adhat arra, hogy egy cég megszabaduljon a tartozásai egy részétől (ha ebbe a hitelezők is belemennek, cserébe azért, hogy valamennyit azért megkapnak). Ebben az esetben azonban a kötelezettségek 1,86 milliárdos összegénél sokkal jelentősebb tétel, hogy a cég összességében közel 3,8 milliárd forint értékben vállalt készfizető kezességet. Ebből 542,5 millió ugyan a Mészáros-féle Dráva Kalászhoz kapcsolódik, de a maradék is jelentős összeg. Hét vállalatról és egy magánszemélyről van szó, és ebben a halmazban mindenki mindenkivel kapcsolatban van közös cégtulajdonlás, ugyanarra a címre bejegyzett vállalkozások és valószínűsíthető rokoni kapcsolatok révén. Ökrös Imre ebben a csoportosulásban is felbukkan.
Az egyik cég, amelynek készfizető kezességet vállalt (229 millió forint erejéig) a Kunhalom Agrária, a Cider Alma Kft., az emlékezetes, állami hátterű, félresikerült almabiznisz főszereplője, amely szintén kapcsolódik Lévai Gizella családjához. A cég amúgy egy ideje már felszámolás alatt van.
Amúgy is kórság tizedeli azokat a cégeket, amelyeknek készfizető kezességet vállalt a Kunhalom Agrária. A Páhok-Szolg (10 milliós kezesség) ellen öt nappal a Kunhalom Agrária után indult felszámolás, a Cider Alma ellen – egy téves januári közzétételt követően – májusban. A TISA Trade Kft.-nél (976 milliós kezesség) csődeljárás indult idén június 19-én.
Mindennek azért van jelentősége, mert a felszámolás kezdő időpontjában az adóssal szemben valamennyi követelés lejárttá válik, ezért a jogosult azonnal a kezeshez fordulhat, felszámolása esetén hitelezőként jelentkezhet be a folyamatba. Egyéb esetekben (csődeljárásnál is) akkor fordulnak élesbe a dolgok a kezes szempontjából, ha az eredeti adós nem fizet. Így az is kérdés, ebben a körben mennyit kellett esetleg áldozni arra, hogy visszatérhessen a Kunhalom Agrária a rendben működő cégek sorába.
A G7 által megkérdezett felszámolási szakember nem zárta ki, hogy a felszámolás során, ha nem elég rámenős az eredeti adós cég hitelezője, akkor a készfizető kezes megszabadulhat kötelezettségétől.
Van olyan jogértelmezés, hogy amíg az eredeti adós rendben fizet, függő követelésként sem lehet bejelentkezni a kezes cég felszámolásába. Ebben az esetben viszont az egyezség révén megszabadulhat a kezességtől a Kunhalom Agrária. Ezt elkerülheti a hitelező, ha erőlteti a kezesség nyilvántartásba vételét, akár bírósági úton is, vagy arra kötelezi adósát, hogy másik kezest hozzon helyette.
Az valószínűtlennek tűnik, hogy az Orbán-rokonság követeléseitől szeretett volna megszabadulni Mészáros Lőrinc, az ő alkalmi üzlettársaik esetében viszont ez egyáltalán nem elképzelhetetlen.
|
Legújabb cégszerzésébe talán még Mészáros Lőrinc is beleszédült
|
Mészáros Lőrinc tavaly januárban megvett egy jelentős tiszántúli agrárcéget, májusban túladott rajta, idén júniusban pedig ismét megszerezte, majd kihozta a felszámolási eljárásból.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20180813/legujabb-cegszerzesebe-talan-meg-meszaros-lorinc-is-beleszedult/
|
2018-08-13 12:54:00
| true | null | null |
G7
|
Név szerint említi Mészáros Lőrincet az egyik legnagyobb európai energetikai konszern, az RWE kedden közzétett féléves beszámolója. Az egykori felcsúti gázszerelő mint a Mátrai Erőmű egyik vevője kerül elő a jelentésben, amely arról ír, hogy a létesítményt egy cseh befektetők kezében lévő cég, illetve Mészáros vásárolta meg tőlük. Ez persze nem újdonság, mindössze annyiban érdekes, hogy a magyar vállalkozó sem közvetlenül, hanem több cégen (illetve tőkealapon keresztül) vásárolt, sőt a tranzakció idején még a pontos tulajdoni részesedését sem lehetett ismerni, őt valamiért mégis fontosnak tartották külön megemlíteni.
Más kérdés, hogy azóta nagyjából teljesen Mészárosék irányítása alá került az erőmű, egészen pontosan az annak többségi, 72 százalékos részesedését megvásárló cég. A csehek ugyanis alig egy héttel a tranzakció lezárása után kiszálltak.
Az ügyletet egyébként még tavaly év végén jelentették be, de a versenyhivatali jóváhagyások, illetve egyéb papírmunkák miatt egészen márciusig elhúzódott*Ami egyébként egyáltalán nem sok, ennél jóval hosszabb ideig is eltarthat egy hasonló ügylet lezárása.. Éppen ezért ez az első olyan RWE-jelentés, amiben már magáról az ügyletről is írnak, igaz, túl sok részlet nem derül ki a közölt adatokból.
Ami biztosnak tűnik, hogy nem annyiért adták el az erőművet Mészároséknak, amilyen értéken nyilvántartották azt a könyveikben, hanem valamivel az alatt. A féléves jelentés szerint ugyanis az RWE 25 millió eurót veszteséget volt kénytelen elkönyvelni a tranzakció miatt. A korábbi beszámolók alapján a létesítményt működtető cégben tavaly 128 millió eurónyi eszközt tartott nyilván az RWE, így*Ha azt feltételezzük, hogy az eladóra jutó kötelezettséget átvállalta az új tulajdonos. nagyjából 100 millió eurót kaphatott 51 százalékos részesedéséért a német csoport.
Mészárosék az RWE többségi pakettje mellett a szintén német EnBW 22 százalékos csomagját is megvették, ami így logikusan 44-45 millió eurót, márciusi árfolyamon nagyjából 14 milliárd forintot érhetett. Ez némileg kevesebb annál, mint amennyit utóbbi vállalat állítólag remélt a csomagért. A Népszabadság ugyanis bő két éve arról írt, hogy korábban az állami MVM is tett kísérletet az EnBW-részesedés megszerzésére, de ez meghiúsult, mivel a németek 15 milliárdot szerettek volna, az MVM azonban csak 10-et akart adni.
Mindenesetre most inkább úgy tűnik, hogy a korábbi 50 milliárdot súroló becslésünknél kevesebbért cserélt gazdát Magyarország második legnagyobb erőműve*Egészen pontosan az azt működtető cég 72 százaléka.,
a vételár inkább 40 milliárdhoz lehetett közelebb.
Az továbbra sem egyértelmű, hogy Mészárosék hosszabb távon mit akarnak kezdeni a létesítménnyel. A Mátrai Erőmű eléggé leharcolt állapotban van, 50 éves blokkjainak üzemideje 2025-ben lejár, arra pedig rengeteget kellene költeni, hogy tovább működhessen. A jelenlegi környezetvédelmi előírások mellett olyan drága technológiát kellene alkalmazni, ami még egy nagyon jó hatásfokú, feketekőszenet égető erőműnél sem térülne meg, egy lignitalapúnál – mint amilyen a Mátrai – pedig végképp nem. Ágazati szakértők épp ezért nem lennének meglepve, ha 2025-ben egyszerűen bezárnák az erőművet, és megkezdenék a terület rekultivációját, ami több tízmilliárdos projekt lehet.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHaldokló iparágat támasztana fel Mészáros Lőrinc, pedig már a kormány is a végét látjaTeljesen bizonytalan Mészáros Lőrinc legújabb szerzeményének, a Mátrai Erőműnek a sorsa, a lignites áramtermelés elvileg már csak 12 évig üzemelhet.
|
Olcsóbban szerezhette meg Mészáros Lőrinc a Mátrai Erőművet
|
Némileg olcsóbban vehette meg Mészáros Lőrinc a Mátrai Erőművet, mint amilyen értéken azt eredetileg nyilvántartották.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20180814/olcsobban-szerezhette-meg-meszaros-lorinc-a-matrai-eromuvet/
|
2018-08-14 13:07:39
| true | null | null |
G7
|
15 millió forintos bírságot szabott ki a jegybank az Altus Portfólió Kft.-re. A vállalatnak az MNB közleménye szerint engedély nélküli pénzkölcsönnyújtási tevékenység miatt kell fizetnie, a jegybank feljelentést is tesz az ügyben.
A Gyurcsány Ferenc tulajdonában lévő cég a közlemény szerint mintegy 400 millió forint értékben nyújtott kölcsönt magán és jogi személyeknek is úgy, hogy ehhez nem kapott engedélyt a Magyar Nemzeti Banktól, ezért a pénzintézet azonnal hatállyal megtiltotta a vállalatnak, hogy a jövőben ilyen tevékenységet folytasson.
Nemrég megírtuk, hogy az elmúlt években nem szerepelnek jól az egykori miniszterelnök cégei. Az Altus Portfólió Kft. két évvel ezelőtti, 1,3 milliárdos adózott eredménye 10,1 millió forintos veszteségbe fordult át 2017-ben. Az mfor.hu szerint ennek az az oka, hogy a cégen keresztül folyt át Gyurcsány időközben értékesített cégeinek eladásából származó összeg, amit aztán osztalékként ki is vettek.
|
Megbüntette az MNB Gyurcsány cégét
|
Az Altus Portfólió Kft.-nek engedély nélküli pénzkölcsönnyújtási tevékenység miatt kell 15 milliós bírságot kell fizetnie.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20180813_Megbuntette_a_Jegybank_Gyurcsany_ceget
|
2018-08-13 16:07:00
| true | null | null |
HVG
|
Tudott ön arról, hogy lett egy wellness-szállókomplexuma a szlovéniai Lendván? Szlovén sajtóhírek szerint egy magyar állami "alap" 9 millió eurós ajánlatot tett a Hotel Lipára és kapcsolódó szolgáltatásaira. Az ügylet ennél kicsit bonyolultabb, igyekeztünk utána járni a részleteknek.
Comitatus latin szó, vármegyét jelent. Annyit lehetett tudni a szlovén gazdasági honlapon nemrégiben megjelent írásból, hogy így hívják a háromcsillagos Hotel Lipát is magába foglaló Terme Lendava turisztikai komplexum vevőjét, és hogy a végső tulajdonos a magyar állam.
A Finance azt írta: a vételár 9 millió euró volt, a szlovéniai magyar nyelvű Népújság cikke szerint pedig ráférne további 5 millió eurónyi fejlesztés a szerzeményre.
A Terme Lendava a 120 szobás, öt medencés szállón kívül kempinget, apartmanfalut és egy fejlesztési telket is magába foglal. Ráadásul, s ezt már mi fűzzük hozzá, a közvetlen szomszédságban épül a lendvai fociakadémia, amit szintén bőkezűen, 1,3 milliárd forinttal támogat a magyar állam.
A Finance "alapot", a Népújság "alapítványt" emleget a magyar vevőként. Csakhogy Comitatus néven Magyarországon az alapokat és alapkezelőket nyilvántartó MNB semmit, a civil szervezeteket regisztráló bíróságok pedig egy teljesen más profilú, társadalomkutató egyesületet tartanak csak nyilván.
Létezik viszont több Comitatus elnevezésű cég, közülük kettő, egy zrt. és egy kft. állami, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonában.
Üzleti titok, mibe kerül? Egészen biztosan nem
Némi kutakodás után kiderült, a Comitatus Üzletviteli és Vagyonkezelő Kft. lesz az, amit keresünk. A kevésé szem előtt lévő társaság 2016 végéig a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat vagyonkezelő cége volt, egy évvel korábban lett az MNV tulajdona, s 2016-ban át is nevezték.
A társaságtól újságírói kérdésben is kérdeztük a szlovén ügylet részleteit, illetve közérdekű adatigénylésben kértük a Terme Lendava ügylet szerződéseinek másolatát. Előbbire egyelőre nem érkezett válasz, utóbbit rövid úton elutasították üzleti titokra hivatkozva.
Ezt természetesen nem fogjuk ennyiben hagyni, jogi úton kérjük majd, kötelezzék a Comitatust a közpénzes ügylet nyilvánosságra hozatalára. (De legalább megerősítést nyert, hogy jól okoskodtunk, tényleg ez a cég a vevő.)
A magyarok tulajdonszerzése viszont még nem teljesen biztos – annak ellenére, hogy a tulajdonos Sava Holding elfogadta az MNV-cég ajánlatát. A Finance cikke többször is idézi például Zdravko Počivalšek gazdasági minisztert, aki meglehetősen fújtat a biznisz ellen, mondván, a turisztika stratégiai nemzetgazdasági ágazat. A liberális, piacpárti értékeket közvetítő portál bírálja is ezért a minisztert, mondván, már az anyacég, a Sava Holding is egy csődtömeg, épphogy elkerülte a felszámolást, jelenleg például a hitelezők a legnagyobb tulajdonosok. Kilencmillió euró pedig rengeteg pénz.
Az anyacégben 22,5-22,5 százalékkal azonban jelen van a szlovén állam is: ekkora pakkja van az SDH-nak, a Szlovén Állami Holdingnak (ha tetszik, a helyi MNV-nek), illetve a nyugdíjalapnak. Azaz nem teljesen mindegy, mi a véleménye a gazdasági tárca vezetőjének. Ráadásul valóban létezett egy minisztériumi lista a nem értékesíthető állami érdekeltségekről, s ezen a Sava Holding is szerepelt.
Az ügyletet mégis tervezhetik már egy ideje. A népújságos cikk megemlíti például, hogy már tavasszal, azaz a szlovéniai választások előtt lekerültek a Terme Lendava egységeiről a jelzálogterhek – át egy másik Sava Holdingos fürdőre. 2019 végénél előbbre azonban a Finance cikke sem jósolja, hogy lezajlik az átadás-átvétel.
Orbánista nyomulás Szlovénia-szerte – de sikerült?
Szlovéniai forrásaink szerint az ügyletet érintő kritikák egy részénél érezhető némi fenntartás azzal szemben, hogy a vásárló a magyar állam, még olyanok is akadnak, akik egyfajta sunyi Trianon-revíziót emlegetnek. Mások ellenben éppen, hogy tapsolnak – ők azok, akik Orbán Viktorban látják Európa megmentőjét.
A magyar kormányerők kétségtelen odafigyeléssel vannak a szlovén politikai eseményekre. 2017 tavaszán írtuk, hogy Habony Árpád médiája szlovén televíziót vásárolt, majd további ottani sajtótermékeket is bekebelezett. Ez a média teljesen nyíltan támogatta a június eleji választásokon Orbán helyi szövetségesét, a jobboldali Szlovén Demokrata Pártot (SDS).
Sőt, két magyar származású "nemzetiségi" képviselőjelölt közül Orbánék Horváth Ferenc mellett tették le a voksukat, aki be is húzta a mandátumot. Ő jelenleg is a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke és – nem mellékesen – Lendva község alpolgármestere is volt a közelmúltig. Mindkét minőségében rálátása lehetett úgy a Terme-ügyletre, mint a tervezett fociakadémiára.
Az SDS győzött ugyan, de a mandátumok többségét nem tudta megszerezni, kormányt alakítani nem tudott.
Ami azt is jelenti, hogy Počivalšek miniszter "ügyvezetőként" háborog a Terme Lendava eladása ellen. Csakhogy jelen pillanatban egyre nagyobb az esélye egy balos kormánynak Szlovéniában.
A napokban meg is született a balos pártok között a megállapodás, szlovéniai forrásaink szerint napokon belül, akár cikkünk megjelenésekor leheteti az esküt az új, kívülről a kommunisták által támogatott balközép kabinet. Márpedig akkor kétesélyes, hogy az MNV-cég valóban viheti-e a wellnessfaluját, különösen, hogy a Levice éppen az állami vagyon elherdálásának befejezését szabta a külső támogatás egyik feltételéül.
Pedig elég szépen ki lett találva. A Fidesz helyi bástyája nyer, ami erős politikai támogatást jelent a migránsozásban éppúgy, mint a gazdasági legelészésben. A Terme Lendavától például állítólag erős labdarugó-turizmust vár a magyar partner, bármit jelentsen is ez.
A lendvai fociakadémia 1,3 milliárdja pedig már tavaly decemberben eldőlt. Ez még akkor is rengeteg pénz, ha föltesszük, hogy szükség van hasonló intézményekre. Az Index elemzése szerint nem sokkal többet, kétmilliárd forintot tolt a magyar állam Mészáros Lőrinc eszéki csapatába, amelyik a horvát élvonalban játszik – márpedig legkésőbb az idei vb óta tudjuk, hogy ez mit jelent. Ezzel szemben a lendvai csapat, a ZTE tulajdonosa által nemrégiben megszerzett Lendava Nafta 1903 a másodosztályban vergődik.
Fotó forrása: viaslovenia.com
|
Wellness-szállót vesz a magyar állam Szlovéniában, a fociakadémia szomszédságában
|
Tudott ön arról, hogy lett egy wellness-szállókomplexuma a szlovéniai Lendván? Szlovén sajtóhírek szerint egy magyar állami „alap” 9 millió eurós ajánlatot tett a Hotel Lipára és kapcsolódó szolgáltatásaira. Az ügylet ennél kicsit bonyolultabb, igyekeztünk utána járni a részleteknek.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/08/15/wellness-szallot-vesz-a-magyar-allam-szloveniaban-a-fociakademia-szomszedsagaban/
|
2018-08-15 16:12:02
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Jánosunknak a nemdohányzók fokozottabb védelme és a dohánypiac szabályozására vonatkozó kormányzati teendők ellátása lesz a feladata. Miután 2012-es trafiktörvénye – csak tavaly – 29 milliárdot hozott barátja cégének, a Continentalnak.
Gyorsan vegyük végig mi lesz a volt szuperminiszter feladata a dohánypiacon:
a dohánypiac szabályozására irányuló kormányzati feladatok előkészítése és összehangolása,
rövid- és középtávú kormányzati stratégia kidolgozása,
a hatósági eljárások hatékonyságának javítása
a kormány képviselete uniós és nemzetközi szervezetek előtt
a nemdohányzók védelme érdekében eddig tett kormányzati intézkedések eredményeinek megőrzése
Érdekes dolog ez a bejelentés, főleg ugyanazon a napon amikor kiderül, hogy a következő egy évben, három részletben kb 10-15%-ot fog emelkedni a cigaretta ára. A Világgazdaság leírta, hogy A dohánygyártmányok jövedéki adójának emelése az Európai Unió által meghatározott adóminimumok elérése miatt szükséges, ennek tudható be a szeptemberi után esedékes, 2019. január 1-jén, illetve július 1-jén következő újabb lépcső is. Ezen változtatás után ezer szál staub után legalább 90 euró jövedéki adót, tehát az eladási ár 60 százalékát kell majd megfizetni. Az EU így szeretné vissza szorítani a dohányzást, de ennek a törvénynek 115 eurós szint felett nem kell megfelelni. Vagyis a nyugat- európai országok többsége kiesik az új törvény hatása alól. Mi még nem!
Pedig idehaza is füstölünk rendesen, csak még olcsóbban. Hogy mekkora piacról van szó azt mi sem bizonyítja jobban mint, hogy dohánygyártmányokra befizetett jövedéki adó a 2016-ban 297,3 milliárd 2017-ben pedig 284,7 milliárd forint volt. Ennél többet csak az üzemanyagok után befizetett jövedéki adó hozott a kormány számlájára: a 615,7 illetve 645,6 milliárd forintot.
Érthető hát, hogy a kormány továbbra is kontroll alatt akarja tartani idehaza a dohánypiacot. Erre pedig a legjobb ember a hazai Continental Dohányipari Zrt.-vel és annak elnökével Sánta Jánossal is különösen jó kapcsolatot ápoló, Lázár!
Emlékezetes, hogy a 2012-es dohánytörvény kidolgozásában a -disztribúciós részlegén keresztül- hódmezővásárhelyi kötődésű Sánta is részt vett, hogy azzal saját cégét hozza hatalmas helyzeti előnybe. Az üzletemberről Lázár korábban azt mondta, tíz éve ismeri őt, és ugyanennyi ideje kéri ki a véleményét, ez a társadalmi egyeztetés része, szóval nyugi legyen.
Társadalmi egyeztetés ide, vagy oda, a dohányüzletek monopolizálása történelmi lehetőséget nyitott a Continental előtt. Akkoriban a multik, így a Philip Morris és a British American Tobacco (BAT) és az Imperial Tobacco által előállított áru a piac 85-90 százalékát lefedte míg a maradék részesedés -az egyetlen, a kormányoldalon hazainak tartott gyártó- Continentálé volt. A húsz évre szóló trafikkoncessziós jogok olyan beszűkült eladási csatornákat teremtettek kis hazánkban, hogy Sánta cégének termékei azonos méretű eladó felületen tudtak megjelenni, mint a fent említett nagyobb vetélytársak árúi.
Azért is jár a Vastagbőr díj Sántának, mert anno a törvényjavaslat benyújtása idején a négy nagy dohányipari cég részvételével megalakult Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetségnek is ő volt az elnöke és onnan érvelt az általa írt trafiktörvény ellen. Faarccal.
„Szó sincs arról, hogy az egyetlen magyar tulajdonú vállalkozásnak bármilyen előnye is lenne, legfeljebb a hátrányából faraghatna le valamit. A törvényjavaslat ellen tiltakozó üzleti körök és lobbicsoportok politikai kérdésként akarják beállítani a javaslatot, kiforgatva és elferdítve annak valós céljait, holott a fiatalkorúak hatékonyabb védelme és Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásai miatt mindenképpen itt volt az ideje egy új, a korábbinál hatékonyabb szabályozási környezet megalkotásának. ” – Lázár János a trafiktörvényről, 2012 március
|
Lázár János a dohányzás visszaszorításáért fog küzdeni
|
Jánosunknak a nemdohányzók fokozottabb védelme és a dohánypiac szabályozására vonatkozó kormányzati teendők ellátása lesz a feladata. Miután 2012-es trafiktörvénye -csak tavaly- 29 milliárdot hozott baráti cégének a Continentalnak.
| null | 1 |
https://vastagbor.atlatszo.hu/2018/08/15/lazar-janos-a-dohanyzas-visszaszoritasaert-fog-kuzdeni/
|
2018-08-15 16:16:29
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A képlet ugyanaz, mint az 1,4 milliárd forintos érdi szabályszegési ügyben: az érdi polgármester által irányított társulás elköveti a szabálytalanságot az uniós támogatás felhasználásakor; a fejlesztési tárca kirója a visszafizetési kötelezettséget; a miniszterelnökség elutasítja a társulás jogorvoslati kérelmét, majd a miniszterelnökség mentesíti a társulást a szabályszegés jogkövetkezményei alól. Így végül a központi költségvetés, vagyis a mit sem sejtő adófizető állja az érdi polgármester által vezetett társulás helyett a számlát.
Az Átlátszó birtokába került kormányzati dokumentumok szerint az önkormányzati társulást azért kötelezték 15,7 millió forint megfizetésére, mert indokolatlan mértékben megemelték egy ügyvéd megbízási díját. A 2011. elején kötött megbízási szerződést a 34 milliárd forintos projekt jogi feladatainak ellátására kötötték.
Még abban az évben, úgy módosították a szerződést, hogy a díj havi nettó 200 ezer forintról 680 ezer forintra emelkedett, amit az ügyvéd a rendelkezésre állásért, a helyi képviselője napi munkájáért és a havi 8 órában végzett tanácsadásért kap – olvasható a kormányzati dokumentumban.
Évekkel később a fejlesztési minisztérium szabálytalannak minősítette ezt a módosítást.
Napi hat óráért havi 480 ezer egy asszisztensnek?
A 15,7 millió forintos szabálytalansági ügyben az egykori fejlesztési minisztérium így foglalta össze a történteket a megbízási díj drasztikus megemeléséről:
„Az ügyvéd által adott indoklás alapján a rendelkezésre állást egy állandó helyi képviselő segítségével oldotta meg, melyet az ügyvéd által biztosított jogi asszisztens végzett el. Az állandó napi 6 órás jelenlét miatt 480.000 Ft/hó értékben határozta meg a jelenlévő jogi asszisztens munkabérét. Az eredeti szerződés is magába foglalta már azt a lehetőséget, hogy az ügyvéd közreműködőket vehet igénybe a teljesítéshez, akiknek munkájáért saját maga felel. A módosítás indoklásaként adott nyilatkozatban az áll, hogy az állandó jelenlét a folyamatosan felmerülő kérdések megválaszolásához szükséges és a kérdések legtöbbje szakembernek rutinból és szóban válaszolva megoldható.”
A Nemcsok Dénes államtitkár által aláírt dokumentum szerint a fejlesztési tárca semmiféle feladat-növekedést nem észlelt. Ráadásul jogi tanácsokat csak ügyvéd adhat, jogi asszisztens nem. Mint kiderült, az asszisztens nem is tett ilyet.
„Az ellenőrzés megállapítja, hogy az ügyvéd által alkalmazott jogi asszisztens – mint állandó helyi képviselet – csak az iratok előkészítését, panaszok felvételét intézhette ezzel a képesítéssel, mivel a jogi tanácsadás és a panaszkezelés ügyvédi jogi munkakörbe tartozik. Így az összegyűjtött panaszokat az ügyvédnő eleve a tanácsadási óráiban válaszolta meg, ezért az ellenőrzés nem látja alátámasztottnak azt, hogy milyen többletfeladat ellátására vett igénybe helyi képviseletet az ügyvédnő.”
A minisztérium megállapította a szabálytalanságot, a szerződést visszaállíttatta az eredeti 200 ezer forintos változatra, valamint 15,7 millió forint visszafizetésre kötelezte a társulást.
Szabályellenesen szűkített feltételek?
A szabálytalansági csomag egy másik elemében a közbeszerzési eljárás szabályainak megsértését állapította meg a minisztérium egy 287 millió forintos szerződés ügyében. A hatóság 2013-ban egyebek mellett azt a közbeszerzési eljárást vizsgálta, amelynek eredményeként az érdi csatornaprojekt keleti és nyugati hálózatépítési munkáinak ellenőrzésére kötöttek megbízási szerződést. Az ellenőrök azt állapították meg, hogy a kiírásnál az ajánlatkérő társulás szabályellenesen szűkítette a jelentkezési feltételeket azzal, hogy az „ajánlattevőnek rendelkeznie kell olyan műszaki ellenőri referenciával egy kivitelezés során, aminek finanszírozása Európai Uniós forrásokból történt”.
Az ellenőrzés álláspontja szerint ez a szűkítő feltétel sérti a közbeszerzési törvény legfontosabb alapelveit: az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvét.
„A műszaki ellenőri tevékenység ellátása tartalmában nem különbözik egy hazai vagy az Európai Unióból származó forrásból megvalósult beruházás, épület vonatkozásában” – írja a fejlesztési tárca. A határozat 10 százalékos korrekciót írt elő, vagyis a társulatot 22,3 millió forint visszafizetésére kötelezték.
A két szabálytalansági eljárás során megállapított 38 millió forintot 2016. december 22-én fizették ki – válaszolta az Átlátszó kérdésére a szabálytalansági iratokat az áprilisi kormányváltás után kezelő innovációs tárca. A pénzt ismét a költségvetés tartalék-előirányzatából fizették ki. Az indokolás, ugyanúgy, mint a társulás 1,4 milliárd forintos közbeszerzési szabályszegése esetében, ezt volt: „nemzeti érdek”.
Az Átlátszó értesülései szerint volt egy olyan szabálytalansági eljárás is, amelynek a végén nem kellett a költségvetési tartalékhoz nyúlni.
“A kivitelező által a kellő körültekintés nélkül megemelt nyomvonal és annak bontása nem szolgálja a projekt célját (…) így nem minősülhet elszámolható költségnek” – olvasható a szabálytalansági dokumentumok között. A fejlesztési tárca 9.927.917 forintnyi korrekciót állapított meg. A korrekciót technikailag úgy oldották meg, hogy ennyivel megemelték a saját forrás összegét.
A 38 millió forintos ügyben a Miniszterelnökség – elutasítva T. Mészárosék jogorvoslati kérését – helyben hagyta a fejlesztési tárca döntését. Írásban megkerestük az érdi polgármestert és sajtófőnökét: nyilatkozzanak, milyen indokok alapján támadtak meg a visszafizetési kötelezettséget megállapító döntést.
Kérdeztük azt is, mikor és hol tájékoztatták az állampolgárokat ezekről a szabálytalansági ügyekről, de sem a polgármester, sem a sajtófőnöke nem reagált a megkeresésünkre.
|
Érdi csatornapénzek: újabb milliós szabálytalanságokra derült fény, jogi tanácsadással trükköztek
|
Havi 200 ezer forintot kapott nyolc órányi tanácsadásért egy ügyvéd az érdi polgármester által vezetett önkormányzati társulástól. 2011 őszén 680 ezer forintra emelték a megbízási díját, ráadásul a munka egy részét – szabálytalanul – egy jogi asszisztens végezte volna. Indokolatlanul versenykorlátozó volt az egyik pályázati kiírás – ezekben az esetekben is az Orbán-kormány minisztériuma állapította meg a társulás által elkövetett szabálytalanságot.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/08/14/erdi-csatornapenzek-ujabb-millios-szabalytalansagokra-derult-feny/
|
2018-08-15 16:28:36
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Hiányzik a pénz a hódmezővásárhelyi babakötvény mögött álló önkormányzati alapítványból – állítja Márki-Zay Péter polgármester.
Önkormányzati rendeletben vállalta Hódmezővásárhely, hogy babakötvénnyel segíti a fiatalokat lakáshoz jutását. Erre alapítványt hoztak létre 2006-ban, amit részben a fideszes képviselők felügyeltek. Májusban lemondott az elnök, kiderült, a vagyon is hiányos, és csak egyre fogy.
“Nem találják azt a sok százmillió forintot, melynek a Vásárhelyi Fiatalokért Közalapítvány számláján kellene lennie" – állította pár napja szokásos heti facebook videójában Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely független polgármestere. Azt mondta, az alapítvány elnöke még májusban lemondott, a kuratóriumban lévő fideszes képviselők közül sem akar senki sem elnök lenni.
“Úgy tűnik, a pénz eltűnt ebből az alapítványi pénztárból" – mondja videójában a polgármester. Márki-Zay Péter augusztus 4-én jelezte ezt a problémát, a közgyűlés fideszes tagjai azóta sem reagáltak.
A Vásárhelyi Fiatalokért Közalapítvány 2006-ban indult. Célja, hogy első lakásvásárlásnál segítsék a helyben maradó, 18 éves fiatalokat. A vásárhelyi közgyűlés 2005-ben rendeletet hozott, hogy a költségvetésben biztosítják a születendő gyerek után járó kezdetben 3,5 ezer, majd havi 4 ezer forintot. Ezt – a 2012-es alapítói szerződés módosításáig – külön is kezelték. Arról is döntöttek, hogy 2011 után 3 évente, a tényleges születési számnak megfelelően fizetnek az alapítványnak.
Az alapítványi elnök lemondását a május 29-i közgyűlésen jelentették be. A beszámolót is akkor fogadták el, ez most is elérhető Hódmezővásárhely oldalán. Ebben az szerepel, hogy a kuratórium alelnöke Havasi Katalin, aki egyben a Fidesz helyi elnöke, valamint kuratóriumi tag volt az egykori alpolgármester, Kószó Péter is.
A beszámoló szerint az alapítvány Raiffeisen Bank Zrt.-nél vezetett számláján 13 ezer 836 forint volt 2017. december 31-én, ugyanezen napon a Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezetnél vezetett számláján 58,8 millió forint. A számok alapján az alapítvány saját bevallása szerint sincs minden teljesen rendben. A közgyűlési dokumentumban az szerepel, hogy az összesítő adatok szerint 2006-2011 között 2084 fő jogosult volt, összesen 330 millió forintra. Ezután már csak rászorultsági alapon adtak új támogatást, 2017-ben pontosan nulla gyereknek.
Az alapítvány korábbi beszámolói a bíróság honlapján is elérhetőek. Eszerint 2011-ben mindössze 145 millió forintja volt, ebből 139,2 millió tárgyi eszközben, bankszámlán pedig 5,3 millió. Ez 2012-re úgy változott, hogy a tárgyi eszközök 136 millió forintra csökkentek, a készpénz 6,5 millióra nőtt. Később sincs nyoma a beszámolókban annak, hogy az önkormányzat eleget tett volna saját döntésének – miszerint háromévente befizet.
A számokból úgy tűnik, hogy már 2011-ben hiányzott a fele vagyon, vagy egyszerűen nem szerepeltették az alapítvány közhiteles bevallásában. 2011-ben változtattak, a fideszes többségű testület úgy döntött, 2012-től elsősorban a rászoruló családok gyerekei kaptak támogatást.
A Délmagyarország 2013-as cikke szerint, “az első évben 8 millió 747 ezer 872 forint gyűlt össze az alapítvány számláján. 2010-ben már több mint 185 millió forintra emelkedett az összeg, és 1584 babakötvény-tulajdonos volt Vásárhelyen". 2013-ban a lap azt is írta, “jelenleg eddig 2133 babakötvény-tulajdonos van Vásárhelyen. Az alapítvány időközben vagyonának jelentős részét belvárosi ingatlanokba fektette, a bérleti díjból gyarapítja a pénzt".
Három ingatlana is van az alapítványnak, a Kinizsi utca 8, a Petőfi utca 27, valamint a Hódi Pál utca 3 szám alatt. Mindhárom korábban önkormányzati tulajdon volt. A Kinizsi utca 8 egy omladozó, meglehetősen rossz állapotú ház egy 993 négyzetméteres telken.
A Petőfi út 27-ben a SZEFO – a főként megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató állam cég – található. Ami valóban értékes lehet, az a Hódi Pál utca 3., ez egy belvárosi, egykori óvoda épület, 400 négyzetméteres. Ha hinni lehet a hódmezővásárhelyi ingatlan statisztikának, akkor a 400 négyzetméteres épület – ha lakóépület lenne – 43 millió forintot is érhet, de ezek közül egyik ingatlan sem az.
A dokumentum szerint, ha kifizetésre kerülne sor, az alapítvány eladja az ingatlanokat, ha nincs vevő, az önkormányzat vásárolja meg.
Az elmúlt években nem nőtt jelentősen az alapítvány vagyona, pedig évente 100 millióval kellett volna. A jelenlegi létszám mellett Hódmezővásárhelynek 2024-ig – amikor az első, 2006-ben született gyerek megkaphatja a támogatást – további 600 millióba kerül ez a program. Az alapítvány első kifizetését 2024-ben 278 fiatal kérheti. Az gyerekekként 864 ezer forintot jelent, összesen 240 millió forintot jelent – ami közel 100 millióval több, mint az alapítvány 2017-es vagyona. Ha pedig az ingatlanok valódi értékét nézzük, még borúsabb a kép.
Az alapítvány befektetési politikája nem ismert. Vagyis, hogy a rájuk bízott és elvben kamatoztatott vagyonról hogyan és miként rendelkeznek. Csak érdekességképp: ha meg akarták volna őrizni a vagyon inflációval korrigált értékét, akkor most 10,1 százlékkal több pénze kellene hogy legyen az alapítványnak, mint 2011-ben.
Hogy a hiányzó milliókat miből gazdálkodja ki a város, nem tudni. Az önkormányzat azt közölte, vizsgálják, mi történhetett. Kerestük a fideszes többségű közgyűlés tagjait, amint válaszolnak, ismertetjük.
Fotó: a Kinizsi utcai befektetés. A szerző felvétele
|
Márki-Zay: százmilliók hiányoznak a fideszesek felügyelte hódmezővásárhelyi alapítványból
|
Hiányzik a pénz a hódmezővásárhelyi babakötvény mögött álló önkormányzati alapítványból – állítja Márki-Zay Péter polgármester.
| null | 1 |
https://orszagszerte.atlatszo.hu/marki-zay-szazmilliok-hianyoznak-a-fideszesek-felugyelte-hodmezovasarhelyi-alapitvanybol/
|
2018-08-15 16:31:29
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.