text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Új, a nyilvánosság elől rejtőzködő tulajdonosai vannak annak a részvénytársaságnak, amely azt a fényűző vadászkastélyt birtokolja, amelyet Lázár János volt Miniszterelnökséget vezető miniszter és családja földjei vesznek körbe – értesült a 24.hu. A Grosswiese Zrt. és vele együtt a Hódmezővásárhelyhez tartozó batidai tanyavilágban felépített luxusingatlan azután került ismeretlen személyekhez, hogy a társaság főtulajdonosa, Kulik Jenő ügyvéd a közelmúltban megvált részvényeinek többségétől.
A cégbíróságon fellelhető iratok alapján a jogász – aki több szálon kötődik Lázárhoz – tulajdonrésze 50 százalék alá csökkent, így a cégnyilvánosságról szóló törvény értelmében törölték a cégadatok közül mint részvényest.
Ugyanakkor e jogszabály alapján azt sem lehet tudni, hogy kik vásárolták meg a társaság részvényeit, ugyanis az új birtokosok tulajdonrésze nem haladja meg egyenként az 50 százalékot, így pedig a kilétük titokban maradhat.
A homályba húzódó új részvényesek megjelenése és a háttérbe vonuló főtulajdonos döntése azért érdekes, mert e körülmények tovább ködösítik az ingatlan eddig is titokzatos tulajdonviszonyait. Bár Hódmezővásárhelyen és környékén régóta az a szóbeszéd járta, hogy Lázár János családjáé lehet a vadászkastély, a kormánypárti politikus következetesen tagadta, hogy köze lenne az ingatlanhoz.
Azonban miután a luxusingatlan és a Lázár család birtokainak árulkodó kapcsolatáról beszámolt a Magyar Narancs, Lázár érdekes felvetéssel állt elő. A tárcavezető egy februári sajtótájékoztatón megjegyezte, hogy megpróbál részvényeket szerezni az épületet felhúzó cégben. Azt mondta:
vagy az erdőt adom el, vagy ennek a vendéglátóipari vállalkozásnak a részvényeiből próbálok, lehetőségeimhez mérten, valamennyit megvásárolni. Mérlegelni fogom mindkét irányt.
A fideszes politikus végül az utóbbi mellett döntött, és nem okozott különösebb meglepetést, amikor sikerrel járt: júniusi vagyonbevallásából kiderült, hogy hivatalosan is köze van a vadászkastélyhoz. Áprilisban a volt miniszter 8 százalékos tulajdonrészt szerzett a Grosswiese Zrt.-ben.
Ugyanakkor Kulik jelentősen csökkentett tulajdonrésze, Lázár kevesebb mint 10 százaléknyi részvénye, és két csekély tulajdoni hányaddal rendelkező személy érdekeltségén – egyikük több helyi vendéglátóhely és csárda üzemeltetője, másikuk egy több száz hektáron gazdálkodó birtokos – kívül nem világos, hogy kik a további, a részvények többségével rendelkező tulajdonosok.
A rejtély feloldása érdekében elsőként Kulik Jenőhöz fordultunk, akinél főként arról érdeklődtünk, hogy kinek adta el a részvényeit, az ügyvéd azonban ezt nem volt hajlandó elárulni. Arról is hallgatott, hogy pontosan mekkora tulajdonrészt tartott meg. Annyit viszont elmondott, hogy az adásvétel után tíz és húsz között van a részvényesek száma.
Megkérdeztük tőle azt is, hogy a korábbi 8 százaléknyi részvényvásárlása után Lázár János vásárolt-e további részvényeket, erre Kulik azt válaszolta: szerinte nem. Érdeklődtünk arról is, hogy vajon Lázár János családtagjai vásároltak-e a részvényekből. Erre viszont csak annyit mondott:
azt kérdezze meg Lázár Jánostól!
Megfogadtuk az ügyvéd tanácsát, és a volt miniszterhez fordultunk kérdéseinkkel. A nemrég dohányzásellenes miniszterelnöki biztosnak kinevezett Lázárnál arról érdeklődtünk, hogy ő vagy családtagjai vásároltak-e további részvényeket a vadászkastélyt birtokló cégben. Továbbá megkérdeztük azt is, hogy tudja-e a politikus, hogy jelenleg hány részvényese van a társaságnak.
Lázár munkatársa megkeresésünkre először azt közölte, nincs tudomása arról, hogy az említett részvénytársaságnak kastély lenne a tulajdonában. Mindez arra rímel, amit Lázár már korábban is mondott az ingatlanról, nevezetesen, hogy nem tekinti azt kastélynak. A volt miniszter szerint az épületegyüttes inkább prémiumkategóriás vadászház. A Magyar Narancsnak azt mondta:
Jártam ott akkor is, amikor az építkezés zajlott, és jártam azóta is. De én inkább vadászháznak nevezném, a kastélyról nekem Keszthely vagy Eszterháza jut eszembe.
Ezután az ingatlan helyrajzi száma alapján tettük fel kérdéseinket. Így már kaptunk is érdemi választ Lázár Jánostól, illetve munkatársától:
Köszönöm szépen a pontosítást! A Nagyréti Vendégházat működtető Grosswiese Zrt.-ben Lázár János nem vásárolt és nem szerzett további részvényeket. Mind a képviselő, mind családtagjai a vagyonukra vonatkozó minden törvényi kötelezettségüknek maradéktalanul eleget tettek. (…) Tudomásom szerint az érintett cégnek több mint 10 részvényese van.
A volt miniszter válasza azért érdekes, mert arra nem felelt, hogy családtagjai vásároltak-e a luxusingatlant birtokló cég részvényeiből. Igaz, hogy azt írta, hogy vele együtt közvetlen családtagjai is eleget tettek a vagyonukra vonatkozó minden törvényi kötelezettségüknek, ám a politikusok hozzátartozóinak vagyonnyilatkozata nem nyilvános. Tehát az sem ellenőrizhető, hogy a politikus közeli hozzátartozói szereztek-e tulajdonrészt a társaságban, a távolabbi rokonokról nem is szólva.
Arra a kérdésre, hogy mi lett Kulik Jenő eladott részvényeinek a sorsa, a volt miniszter azt válaszolta: keressük meg őt. De ezen addigra túl voltunk. A korábbi főtulajdonos Kulik pedig, mint említettük, nem árulta el, hogy kik vették meg a részvényeit.
Emlékezetes, hogy a luxuskastély építéséről, illetve annak elkészültéről az Átlátszó, illetve a Magyar Narancs számolt be. Utóbbi drónfelvételen mutatta be az épületegyüttest.
Az ingatlan papíron először Kulik Jenő hódmezővásárhelyi ügyvédé volt, ő 2015-ben vette meg a területet egy vadásztársaságtól úgy, hogy jelentős saját vagyona nem volt. A Magyar Narancs szerint Kulik és Lázár János könnyen összeköthető: mielőtt a miniszter polgármester lett volna Hódmezővásárhelyen, a városházán dolgozott együtt az ügyvéddel, és később Kulik rendszeresen adott jogi tanácsokat Lázárnak, továbbá a Miniszterelnökség – amelyet Lázár vezetett – szintén szerződött vele.
A földhivatali dokumentumok szerint a vadászkastély egy olyan 3054 négyzetméteres területen fekszik, amelyet teljes egészében Lázár János édesanyjának 1,8 hektáros földje vesz körbe. A miniszter édesanyjához ugyanabban az évben került a föld, amikor Kulik Jenő megvette a vadászkastély területét. Lázár édesanyjának még két birtoka van a környéken, de van majdnem szomszédos földje Lázár Jánosnak is. Sőt a két fia nevén is van föld a környéken. A felvétel szerint a kastélyt csak úgy lehet megközelíteni, ha valaki áthajt Lázár birtokain.
|
Köddé váltak Lázár Jánosék kastélyának tulajdonosai
|
Új, a nyilvánosság elől rejtőzködő tulajdonosai vannak annak a részvénytársaságnak, amely azt a fényűző vadászkastélyt birtokolja, amelyet Lázár János volt Miniszterelnökséget vezető miniszter és családja földjei vesznek körbe – értesült a 24.hu. A Grosswiese Zrt. és vele együtt a Hódmezővásárhelyhez tartozó batidai tanyavilágban felépített luxusingatlan azután került ismeretlen személyekhez, hogy a társaság főtulajdonosa, Kulik Jenő ügyvéd a közelmúltban megvált részvényeinek többségétől.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/08/24/lazar-janos-kastely-batida-vadaszhaz/
|
2018-08-24 21:03:00
| true | null | null |
24.hu
|
Túl sok izgalomra nem lehet számítani az állami kommunikációs megbízásoknál, mióta a Közbeszerzési Hatóság eltiltotta Kuna Tibor és Csetényi Csaba cégeit a tendereken való indulástól. Az aratást helyettük a villámgyorsan felemelkedő és a nagy öregeket beelőző Balásy Gyula cégei végzik el. Már nem csak a Nemzeti Kommunikációs Hivatal alá tartozó megbízásokon.
Balásy két vállalkozásával vesz részt az állami projektekben: a kommunikációval foglalkozó Lounge Design Kft.-vel és a médiafoglalásokért felelős New Land Media Kft.-vel.
Tavaly az állami médiaköltések csaknem felét kapták meg, ami 44,97 milliárd forint megrendelést jelentett.
Szeptemberben a budapesti Hungexpón rendezik meg az EuroSkills 2018 Európai Szakmunkásversenyt, az esemény reklámügynöki tevékenységét, illetve médiavásárlási feladatait pedig Balásy erre szakosodott cége, a New Land Media Kft. végzi el 335,1 millió forintért a MyAd Marketing Kft.-vel közösen. A Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetmény szerint a megbízásra ajánlatot adott be az RC Creative News Kft., a Perform Consulting Kft. és a Pulz Média Zrt. is
Az EuroSkills megrendezésére az erre a célra, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által létrehozott SkillStar 2018 Európai Szakmunkásverseny Szervező Nonprofit Kft. augusztus 14-én 1,7 milliárd forintos szerződést kötött a Hungexpo Vásár és Reklám Zrt.-vel.
A New Land és a MyAd nem először dugják együtt a kezüket az állam zsebébe: közösen népszerűsítik a Szentendrei Skanzent, együtt dolgoztak a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemnek. Az Új Nemzedék Központ márciusi megbízását Balásy cége a Goodwill Communications Kft.-vel többek között éppen a MyAd elől vitte el.
Balásy Gyula már a 2005-ös plakátkampányban is bedolgozott a Fidesznek, de a közpénzes megrendelésekkel jól ellátott kommunikációs és PR-birodalma 2016-ban fialt először igazán nagyot: akkor 100 milliós osztalékot vehetett ki cégeiből. Tavaly pedig rekordot döntött:
Kép: NewLandMedia
|
Milliárdok mennek a szakmunkásversenyre, a NER új médiakirályának is jutott belőle
|
Túl sok izgalomra nem lehet számítani az állami kommunikációs megbízásoknál, mióta a Közbeszerzési Hatóság eltiltotta Kuna Tibor és Csetényi Csaba cégeit a tendereken való indulástól. Az aratást helyettük a villámgyorsan felemelkedő és a nagy öregeket beelőző Balásy Gyula cégei végzik el. Már nem csak a Nemzeti Kommunikációs Hivatal alá tartozó megbízásokon.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/uzleti-tippek/2018/08/23/euroskills-balasy/
|
2018-08-23 21:16:00
| true | null | null |
24.hu
|
Csodás utat járt be az elmúlt hetekben Mészáros Lőrinc újszülött sportmárkája, a 2Rule: a sosem látott állami hátszéllel indított cég termékeit már több focicsapat – így természetesen a Felcsút és annak fiókcsapata – játékosai is magukra húzhatják, rövidesen azonban a Telekom Veszprém kézisei is a tökéletesen szalonképes angol szóvicc által ihletett márka mezeire válthatnak a pályán.
A még mindig nem egészen ismert módon, alapanyagból és helyen készülő ruhák szélesebb körben való debütálására egészen mostanáig kellett azonban várni: a paksi ATOMfutáson, illetve a még inkább embert próbáló brutálATOMon ugyanis az érem és az ajándék palack bor mellé egyedi 2RULE pólókat is adnak majd a szervezők.
Alig néhány órával kiküldött, az előnevezési határidőre figyelmeztető levelükben legalábbis ezzel büszkélkedtek, kiemelve, hogy a
“garantáltan politika mentes”
ruhát az országban először itt kaphatják majd meg a labdákkal távolabbi barátságot ápoló magyarok:
Fotó: Olvasónk, T.
|
“Garantáltan politika mentes” 2Rule-pólót osztanak majd a paksi Atomfutáson
|
Eddig még csak a focisták élvezhették Mészáros Lőrinc sportmárkájának csodáit, most azonban végre a futók is megtapasztalhatják a 2Rule erejét.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/08/26/2rule-paks-atomfutas-mez/
|
2018-08-26 21:21:00
| true | null | null |
24.hu
|
Komoly összefogás alakul a Balaton partján, a fűzfői önkormányzat ugyanis azért bérelhet egy területet az államtól, hogy utána egy cégnek továbbadja, ez a cég pedig kivágja a fákat azért, hogy az új lakóparkjának lakói élvezhessék a tóparti panorámát.
Júniusban írtunk arról a beruházásról, ami már az elejétől bűzlött, mivel az önkormányzat 11 058 négyzetméter területet adott el 45 millió forintért, vagyis négyzetmétereként 4070 forintért. A projekt komoly fairtással kezdődött, hogy legyen hely a hét különálló épületnek és a 85 lakásnak. De érezhető volt, hogy még nincs vége a pusztításnak, a Fűzliget lakópark ugyanis úgy hirdeti magát, hogy mindegyik lakása „balatoni panorámás, tóra néző” lesz. Ezt viszont még a látványterveken is fák akadályozzák.
Erre kellett valami megoldást találni, és az önkormányzat pénzügyi és településfejlesztési bizottságának augusztus 21-ei ülésére szóló meghívó és előterjesztés alapján a megoldást jelentő elképzelés meg is született. A tervek szerint ugyanis a fás területet az önkormányzat megszerzi az államtól, és bérbe adja a Wallis-csoporthoz tartozó Milton Property Kft.-nek. (A cikkben korábban tévesen azt írtuk, hogy a balatonfűzfői képviselő-testület tartott ülést 21-én, valójában azonban egyelőre csak a bizottság napirendjén szerepelt az ügy, ahol nem támogatták Marton Béla polgármester előterjesztését. A képviselő-testület augusztus 28-án dönt a Milton-Property Kft. területbérleti együttműködés iránti kérelméről és fejlesztési javaslatáról – a. szerk.)
A Milton Property ügyvezetője mindenesetre konkrét cselekvési tervet írt le 2018. augusztus 15-ei levelében, amelyet a fűzfői polgármesternek, Marton Bélának címzett. Ecseri György arról tájékoztatja a polgármestert, hogy a Fűzliget szomszédságában lévő, állami tulajdonban lévő területtel kapcsolatban megkeresték a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságot, amelynek javaslatát is tolmácsolta a fűzfői önkormányzatnak:
Az önkormányzat a telkeket kedvező feltételekkel bérelhetné ki az államtól, a Milton pedig ehhez kapcsolódóan vállalja, hogy a területet azonos feltételekkel albérletbe veszi az önkormányzattól.
A Milton által megküldött együttműködési ajánlatban az áll, hogy az önkormányzat segítséget nyújt a kedvezményes bérleti jogviszony kialakításában. Az előterjesztésben is ennek megfelelően már a Milton ajánlata úgy szerepel, hogy amennyiben az önkormányzat albérleti szerződés útján hozzájuttatja a társaságot a kedvezőbb területbérlethez, akkor a cég
a bérelt területen a tervezett közparkot kialakítja,
és a bérelt terület és a parti sétány között kialakítandó ligetes közpark költségeiből 4 millió forintot átvállal.
A Milton már a költségvetést is megcsinálta a „közpark” átépítésére, ennek jelentős része fakivágásokra megy majd el. Nagyjából hatmillió forintot költenek tereprendezésre,
a 70 fa kivágására 2 millió 222 ezer forintot fizetnek majd ki,
de faápolási munkákat is végeznek. Emellett a tervben szerepel „Fák ültetése csemetékkel”, 213 kis fát ültetnek majd el valahová. Az biztos, hogy nem az eddigiek helyére, ott ugyanis tisztás, „távlati játszóhely”, cserjék és „természetközeli élőhelyek” lesznek.
Az alábbi, kattintással nagyítható képről úgy tűnik, hogy azért a jelenlegiek közül valamennyi fát is meghagynának majd, a szaggatott vonalak ugyanis az „átlátásokat” jelzik, vagyis azokat a réseket, ahol a tóra rá lehet majd látni.
Máris pénzt bukott az önkormányzat az építkezéssel?
Könnyen lehet, mivel a tervezett lakópark területén a földmunkák elvégzése során II. világháborús lőszereket találtak, márpedig a Milton azt szeretné, hogy az önkormányzat fizesse ki a terület átfésülését. Ahogy Ecseri György Marton Béla polgármesternek írta,
az eset kapcsán a honvédség részéről felmerült, hogy magas a kockázata van annak, hogy a terület II. világháborús lőszermaradványokkal erősen szennyezett, ezért javasolt egy komplett, a teljes területre vonatkozó mágneses szkennelés elvégzése, ami kimutatja a talajban található fém hulladékokat. A telek adás-vételi szerződés VI./13-as pontjában az Önkormányzat nyilatkozta, hogy a telek nem rendelkezik rejtett hibákkal. Véleményünk szerint a szóban forgó eset rejtett hibának tekinthető, ezért kérjük az önkormányzatot, hogy a mágneses szkennelés elvégzésének költségét (480.000Ft+áfa) vállalja.
Mivel a balatonfűzfői önkormányzat május óta nem tölti fel a képviselő-testület határozatait a város honlapjára, ezért a polgármestert megkérdeztük arról, hogy végül kifizette-e az önkormányzat a terület átvizsgálását, és ha igen, mennyiért, de egyelőre nem válaszolt kérdésünkre.
Kiemelt kép: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
|
Meglesz az a balatoni panoráma, csak ki kell vágni a fákat
|
Komoly összefogás alakul a Balaton partján, a fűzfői önkormányzat ugyanis azért bérelhet egy területet az államtól, hogy utána egy cégnek továbbadja, ez a cég pedig kivágja a fákat azért, hogy az új lakóparkjának lakói élvezhessék a tóparti panorámát.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/08/24/balaton-balatonfuzfo-lakopark-fakivagas/
|
2018-08-24 21:35:00
| true | null | null |
24.hu
|
Miközben Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter 15-20 százalékos létszámleépítést jelentett be a közigazgatásban, saját minisztériumát 100 fővel duzzasztja – tudta meg a 24.hu.
Nagy létszámú, teljesen új alkalmazottakból álló egységet csinálnak ugyanis a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeleti főosztályából. Információink szerint a szuperellenőr-apparátust a tárca új szerzeményében, az Andrássy út 70. szám alatt található exkluzív ingatlanban helyezik el. Több mint száz ember költözik az irodaházba, amely korábban az ORCO Group és a CIB Bank központja volt.
Ez az a 3000 négyzetméteres ingatlan, amelynek megvétele miatt feljelentést tett Tóth Bertalan, az MSZP elnöke.
Mint kedden megírtuk, a kancellária 2,9 milliárd forintért vette meg az épületet, jóval többért, mint az eladó, a svéd gyökerű Stena Property Kft. saját értékbecslője által tavaly év végén megállapított 1,7 milliárd forintos ár. A Csányi Sándor vezette OTP egyik leánycége azonban megtette azt a szívességet, hogy vételi ajánlatával 2,9 milliárd forintra srófolta a tétet. Ebbe az ügyletbe lépett be az állami vevő, és az OTP-cég, az Inga Kettő Kft. által kialakított áron élt örökségvédelmi elővásárlási jogával.
A szocialista párt elnöke szerint a költségvetés lehúzása történt, ezzel szemben
a Miniszterelnökségen úgy kalkulálnak, hogy a száz új alkalmazott felvétele és a csaknem 3 milliárd forintos épületvásárlás „rövid időn belül gazdaságos lesz”.
A kalkulációnál pedig információnk szerint az eddig a külsős tanácsadók által számlázott 15 950 forint + áfa óradíjat vették alapul.
A világörökségi környezetben történt bevásárlást ugyanis összekapcsolják az uniós projektek ellenőrzésének fiaskójával. Mint korábban megírtuk, az Európai Bizottság auditorai lesújtónak találták a magyar közbeszerzés-ellenőrzést, vagyis alapvetően a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeleti főosztályának tevékenységét. A mintának kiemelt 29 projektből 25 súlyos szabálytalanságot leltek, és a magas hibaarány miatt durván minden tizedik eurót visszakérik. Ez a vizsgált, 2015 és 2017 közötti időszakra több mint 150 milliárd forint pénzügyi korrekciónak nevezett támogatásmegvonást jelent.
A súlyos visszafizetnivaló olyan körülmények között keletkezett, hogy minden korábbinál nagyobb összegű, 4,8 milliárd forintos tanácsadói keretszerződést kötött a Miniszterelnökség, hogy külső erők segítsék a közbeszerzések szabályosságának ellenőrzését.
A konzorcium pedig olyan nagyágyúkból állt, mint az Orbán családot is képviselő ügyvédi iroda, a Bajkai István-féle SBGK, a Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda, valamint a korábbi kancelláriaminiszter, Lázár János holdudvarába sorolt Ész-Ker Kft. A trió által alkotott konzorciummal még 2016 májusában kötött keretmegállapodást a kancellária, és eredetileg tanácsadói munkánál szokatlanul hosszú időre, 4 évre szólt, sőt a megállapodás alapján egyszer két évre meg is hosszabbíthatták volna.
A brüsszeli auditorok már a tanácsadók kiválasztását is diszkriminatívnak találták, működésükről pedig azt állapították meg, hogy miközben a szóban forgó főosztály tevékenységének 78-91 százalékát kiszervezték, a hibák zömét nem észlelték a külső tanácsadók, illetve ha kiszúrtak valamit, a közbeszerzési felügyeleti főosztály nem lépett fel érdemben. Magyarul:
jó drágán beiktattak a közbeszerzés rendszerébe egy előzetes szűrőt, amin szinte minden átfért.
Még nincs hír arról, hogy mit válaszolt a magyar kormány az Európai Bizottság támogatásmegvonási javaslatára, de annyit már bejelentett Gulyás Gergely, hogy felforgatja a közbeszerzés-ellenőrzés eddigi rendjét. A kiszervezés helyett belső munkatársak veszik át a feladatot, és a korábban emlegetett 80-85 főnél is több, már 100 új szakember felvételéről van szó.
Gulyás közbelépése hangosra sikeredett, pedig állítása szerint még csak fel se kellett mondania a kontraktust, a keretszerződés kifutott. A Miniszterelnökség nem válaszolt a 24.hu-nak arra, hogy a 4,8 milliárd forintos keretösszegből végül mennyit fizettek ki a tanácsadóknak, de a Portfolio.hu gyűjtése alapján 3,5 milliárd forintnál, azaz háromnegyedénél tarthattak a kifizetések, amikor elhalt a megállapodás.
Azt, hogy a 100 belső munkatárs bevetése mennyivel lesz olcsóbb, mint a külső konzorcium gigaszerződése volt, azt nem tudni, de Gulyás szerint indokolt és költséghatékony a belső munkatársak felvétele, csökkenti azokat a költségeket, amelyeket a magyar állam fizetett eddig. Ezen azt értette, hogy a csaknem 16 ezer forintos tanácsadói óradíjnál csak olcsóbb lehet a saját apparátussal végzett munka.
Ezt a belső munkatársak fizetésének, illetve munkájuk hatékonyságának ismerete nélkül aligha lehet megítélni. Viszont még munkába sem állt az új ellenőrszázad, már borítékolható, hogy
többszörösen fizetjük meg ugyanazon közbeszerzések ellenőrzésének az árát.
Hiába volt a külső tanácsadóknak átutalt 3,5 milliárd forint, hibák tömkelege csúszott az ellenőrzési rendszerbe, ami 150 milliárd forint támogatásmegvonáshoz vezethet.
A most felálló belsős apparátusnak csak az irodái 2,9 milliárdba kerülnek, ráadásul ez az egész eddig felesleges kiadás volt.
A magyar uniós támogatásmenedzselő rendszer ugyanis hungarikum abban a tekintetben, hogy a közbeszerzéseket a rendszerbe építetten, előzetesen is ellenőrzi, szemben más tagországokkal, ahol csak utóellenőrzést alkalmaznak. Innen nézve az eddigi tanácsadói kiadások szükségtelenek voltak, vagy legalábbis más uniós tagországokban fel sem merültek volna.
Kiemelt kép: Kovács Tamás / MTI
|
Gulyásék úgy számoltak, megéri kirúgni az Orbán családnak dolgozó ügyvédi irodát
|
Kiderült, kiknek vett igen drágán ingatlant a Miniszterelnökség az Andrássy úton: 100 új közbeszerzés-ellenőr költözik a 3 milliárd forintért vásárolt irodaházba. Gulyás Gergely szerint megéri, mert olcsóbban dolgoznak majd, mint a nemrég kiebrudalt külső tanácsadók, köztük az Orbán családnak is dolgozó SBGK.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/08/22/gulyas-gergely-bajkai-istvan-kozbeszerzes-andrassy-ut/
|
2018-08-22 21:43:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az 1886-ban az Ybl Miklós nevével fémjelzett építésziroda tervei alapján épült, az elmúlt évtizedekben teljesen leromlott, életveszélyessé vált turai Schossberger-kastély közel 4,5 milliárd forintból újul meg 2019 első negyedévére a BDPST Zrt. beruházásában — tudatta keddi közleményében Tiborcz István ingatlanos cége. A turai kastélyt 2015-ben, meglehetősen olcsón adta el az önkormányzat.
Sokáig nem akarták elárulni, hogy mi lesz a kastélyból, ám a mai közleményből ez is kiderült:
A turai Schossberger-kastély rekreációs funkciókkal gazdagodik, egy 19 vendégszobával rendelkező rendezvényközpontként üzemel majd, ahol akár esküvők és kulturális programok is szervezhetőek.
|
Tiborcz Istvánék rendezvényközpontot csinálnak a turai Schossberger-kastélyból
|
Az 1886-ban az Ybl Miklós nevével fémjelzett építésziroda tervei alapján épült, az elmúlt évtizedekben teljesen leromlott, életveszélyessé vált turai Schossberger-kastély közel 4,5 milliárd forintból újul meg 2019 első negyedévére a BDPST Zrt. beruházásában — tudatta keddi közleményében Tiborcz István ingatlanos cége. A turai kastélyt 2015-ben, meglehetősen olcsón adta el az önkormányzat.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/09/04/tiborcz-istvan-tura/
|
2018-09-04 07:31:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Profi-Komfort Kft. takaríthatja a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházat az eredményhirdetés szerint. Ez a cég több mint tíz éve dolgozik a fővárosi intézményben, két évvel ezelőtt is ők takarítottak, amikor kínos eset történt: több napig lehetett a kórház női mosdójában egy – természetes halált halt – személy holtteste, amire 2016 novemberében találtak rá. Elvileg naponta kellene a mellékhelyiségeket takarítani, így felmerült, hogy talán mégsem látta el a dolgát a takarítócég akkor. A kórház végül azt nyilatkozta, senkit sem hibáztatnak, így a takarítókat sem.
Nos, úgy tűnik, ezt komolyan is gondolták, hiszen a Profi-Komfort Kft. négy pályázót, köztük nagy neveket, a Jánosik és Társait, a B+N-t is maga mögé utasítva ismét elnyerte 3 évre a kórház takarítását. Ráadásul jóval, 60 százalékkal olcsóbban, mint azt a kórház eredetileg becsülte. Így a takarítócég összességében nettó 1,25 milliárd forint helyett csak 752 millió forintot fog számlázni. Az ár amúgy 98 százalékban volt döntő, a minőség 2 százalékban. És cserébe hibátlan munkát várnak el:
A takarítási szolgáltatás nyújtása magában foglalja a hibátlan teljesítéshez szükséges valamennyi személyi, tárgyi feltétel vállalkozó általi folyamatos biztosítását, így a szerződés teljesítéséhez szükséges munkaerő, mindennemű anyag, eszköz, munka- és balesetvédelmi védőeszköz, tisztítószerek és takarítóeszközök biztosítása a vállalkozó feladata.
Opciósan (rendkívüli szennyeződés esetén) 20 százalékkal toldható meg a megbízás. Alvállalkozókat is igénybe vesznek majd, az ablaktisztításhoz, nagytakarításhoz illetve az eseti megbízásokhoz.
A Profi-Komfort nemrég nyert a kistarcsai kórház 485 millió forintos takarítási tenderén is. A céget 1995-ben alapították, több mint 600 főt foglalkoztatnak az Opten adatai szerint. Tavaly az előző évi 2,98 milliárd forintról 1,86 milliárd forintra olvadt az árbevételük, de nyereséget alig mutattak ki: 2016-ban 978 ezer forintot, tavaly pedig 1,37 millió forintot.
Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Faluldi Imre
|
Ugyanaz a cég takaríthatja a Jahn Ferenc Kórházat, amelyik nem vette észre a holttestet a mosdóban
|
A Profi-Komfort Kft. takaríthatja a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházat az eredményhirdetés szerint. Ez a cég több mint tíz éve dolgozik a fővárosi intézményben, két évvel ezelőtt is ők takarítottak, amikor kínos eset történt: több napig lehetett a kórház női mosdójában egy – természetes halált halt – személy holtteste, amire 2016 novemberében találtak rá. Elvileg naponta kellene a mellékhelyiségeket takarítani, így felmerült, hogy talán mégsem látta el a dolgát a takarítócég akkor. A kórház végül azt nyilatkozta, senkit sem hibáztatnak, így a takarítókat sem.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/09/06/ugyanaz-a-ceg-takarithatja-a-jahn-ferenc-korhazat-amelyik-nem-vette-eszre-a-holttestet-a-mosdoban/
|
2018-09-06 07:34:00
| true | null | null |
24.hu
|
A portásfülke faliújságjára kitűzött A4-es lapon hirdette ki a fóti Károlyi István Gyermekközpont megbízott intézményvezetője, hogy 2019 nyaráig „nem várható változás” a gyermekváros „feladatellátásában”.
Kádas István akkurátusan leírta, hogy erről a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság főigazgatója értesítette, miután hírt kapott az Emberi Erőforrások Minisztériumából, Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkártól.
A hivatali bikkfanyelven megfogalmazott hirdetmény megkavarta a gyermekváros lakóit, hiszen eddig úgy tudták, bármelyik pillanatban megtörténhet a Károlyi-kastély területén működő összes állami fenntartású oktatási és szociális intézmény kitelepítése, és az épületek lebontása.
A drasztikus bezárást is az Emmi szociális államtitkára jelentette be ugyanis. De az még Fülöp elődje, Czibere Károly volt.
Czibere 2017 januárjában egy sajtótájékoztatón közölte, hogy a kormány úgy döntött, teljesen megszüntetik a gyermekvédelem „tömegszerű intézményeit”, a nagy és korszerűtlen gyermekotthonokat kisebb lakásotthonokkal váltják fel. Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár azt is hozzátette, hogy a gyermekvárosnak eddig helyet adó kastély épületének, más, az ingatlanhoz jobban illő funkciót keresnek majd.
A fóti alkalmazottakat állománygyűlésen tájékoztatták a kormánydöntésről. Őszinte magyarázatot és részletes információkat hiába reméltek, de az egyértelmű volt, hogy 2018 nyarán jön a bezárás, és még azoknak a nyugdíjas tanároknak is el kell hagyniuk a területet, akik évtizedeken keresztül dolgoztak az intézményben, és ma is a munkájukért kiutalt szolgálati lakásban élnek.
A bezárás elmaradt, de magyarázatot most sem fűzött senki az új, 2019-es dátumhoz. A zavart fokozta, hogy kiderült, időközben pályázatot írtak ki az intézményvezetői posztra, ötéves megbízatással keresnek olyan szakembert, aki színvonalas munkát és zavartalan működést tudna biztosítani a Károlyi István Gyermekközpontban, Fóton. A pályázatban ugyanis szó sincs arról, hogy az új vezetővel szemben elvárás lenne, hogy le tudja menedzselni az intézmény költözését, szétdarabolását vagy akár megszüntetését.
A Károlyi Gyermekközpont egyébként már rég nem az az ’50-es évekből itt ragadt, árvák befogadását végző tömegintézmény, aminek Czibere államtitkár lefestette. A területen kisebb, néhol egészen új, uniós pénzekből felhúzott épületekben végzik mozgássérült gyerekek, valamint mentális problémákkal küzdő fiatalok gondozását, és működik egy szülő nélkül érkezett menekült gyerekeket gondozó részleg is.
Fóton sokan biztosra vették, hogy Mészáros Lőrinc vetett szemet a területre. A városban már 2017 elején elterjedt a pletyka, hogy az ingatlanok a felcsúti milliárdos kezében találhatják majd meg új funkciójukat, és később azt is tudni vélték, hogy a területen végzett talajvizsgálatok is egy majdani beruházás előkészületei lehettek. Építkezés azonban nem kezdődött, és a Mészárostól való félelem is alábbhagyott.
Az év elején aztán kiderült, hogy a többi tulajdonosesélyes sem kér a gyermekváros átvételéből.
A kastélypark jelentős részét elfoglaló Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat a fóti önkormányzati lapban jelentette be, hogy bár felkérték őket a terület átvételére, visszautasították a lehetőséget. Edvi Péter a Fóti Hírnökben megjelentetett írásában elárulta, hogy az elmúlt 18 évben ötször is felkérte a szervezetet a szakminisztérium, de mindig nemet mondtak.
Most is köszönjük egyesek javaslatát, de köszönjük, nem kérjük
– írta a szervezet elnöke, aki közismerten jó viszonyt ápol az Orbán családdal. A terápiás lovardát működtető gyermekmentő szolgálat vezetője azt állította, tudomása szerint a Károlyiak Alapítvány érdekelt az átvételben.
A lap következő számában azonban a kastély egykori tulajdonosait képviselő gróf Károlyi László és felesége leszögezte:
Soha nem állt szándékában az intézmény lakóit kitelepíteni, mert a Károlyi család mindenkori szociális érzékenysége rájuk is jellemző.
A Fóti Károlyiak Alapítvány nyilatkozata szerint a gróf és felesége csupán a család örökségét, a kastélyt és a kertet szeretné felújíttatni, de úgy, hogy a hazai jogszabályoknak megfelelően az ingatlan állami tulajdonban marad.
Ugyanebben a lapszámban olvasható Bartos Sándor fóti polgármester interjúja is, amelyben elmondja, hogy az önkormányzatnak semmilyen ráhatása sincs a gyermekvárosban zajló történésekre, hiába tartozik területileg a városhoz. Bartos azt hangoztatta, hogy mindezek ellenére igyekeznek elérni, hogy Fótnak is megfelelő koncepció valósuljon meg a gyermekvárossal, az ott lakókkal és a dolgozókkal kapcsolatban.
Hivatalosan egyetlen szervezet, az egykori árvák érdekképviseletére létrehozott Fóti Gyermekváros Egyesület jelentkezett a gyermekváros üzemeltetési jogának elnyeréséért. A Danyi Imre elnökletével működő egyesület viszont csak az utóbbi hónapokban nyomult rá a politikusokra. Tuzson Bencénél, a körzet kormánypárti képviselőjénél, sőt Orbán Viktor miniszterelnöknél is bejelentkeztek támogatásért.
Az egyesületet jelenlegi formájában 2017 szeptemberében jegyezték be, de jogelődje már a rendszerváltás után, az 1990-es években is működött. Danyi elmondása szerint bejelentkezésükre a nyár elején a kormányfő kabinetjétől azt a választ kapták, hogy
a gyermekváros ügyében még nem zárultak le az egyeztetések a tárcák között.
Helyi forrásaink szerint a „hírzárlat” ellenére szállingózó legújabb információk arról szólnak, hogy megfordult a kormányzati álláspont, és már az sem kizárt, hogy a végleges bezárás helyett fejleszteni kezdik a gyermekvárost.
Kiemelt kép: Bodnár Boglárka / MTI
|
Megmenekült a fóti gyermekváros
|
A portásfülke faliújságjára kitűzött A4-es lapon hirdette ki a fóti Károlyi István Gyermekközpont megbízott intézményvezetője, hogy 2019 nyaráig „nem várható változás” a gyermekváros „feladatellátásában”.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/08/27/fot-gyermekvaros-bezaras/
|
2018-08-27 07:38:00
| true | null | null |
24.hu
|
A „Microsoft-függő” magyar kormányzat több ezer különféle szoftvert és kapcsolódó szolgáltatást vásárol az amerikai cégtől a következő két évben. Az üzletet egy magyar viszonteladó-hálózaton keresztül bonyolítják.
A hálózat egyik új tagja az az IMG Solution Kft. lett, amelyben Orbán Viktor testvérének birkózótársa a fő tulajdonos.
A Microsoft a múlt héten a Wall Street Journalban ismerte el hivatalosan, hogy az amerikai igazságügy-minisztérium és a tőzsdefelügyelet nyomozást folytat ellene. Az amerikai gazdasági lap szerint a hatóságok a magyar állami beszerzések körül kutakodnak, mert a jelek szerint a közvetítőcégek a szoftvereket teljes áron vagy túlárazva adták a magyar kormányszerveknek, holott a Microsoft-központ jelentős árengedményt nyújtott a termékekre. Az így keletkezett hatalmas nyereség sorsa egyelőre ismeretlen, a hatóságok a pénz útját próbálják felderíteni.
A Microsoft a nyomozással összefüggésben tavaly év végén lényegében felszámolta a magyar kormányzattal közvetlenül üzletelő viszonteladói hálózatát. Az európai piacot felügyelő Microsoft Ireland négy úgynevezett LAR-partnerrel szakította meg az együttműködést, egyedül a T-Systemst tartotta meg a régi viszonteladók közül.
A partnerhálózat drasztikus szétverése miatt a 2017 augusztusában megkötött 20 milliárdos keretmegállapodás valamennyi nyertes konzorciuma bedőlt, a kormányzati szerveknél hónapokig akadoztak az it-beszerzések. A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) tavasszal végül gyorsított közbeszerzést írt ki, amelyen már új konzorciumok indultak egy 30 és egy 10 milliárdos összértékű üzlet reményében.
Ekkor tűnt fel a kisebbik, disztribútor-kategóriában az IMG Solution Kft. is.
A cégről széles körben állítják az informatikai szakmában, hogy Orbán Viktor testvérét szoros kapcsolat fűzi a menedzsmenthez. A cégiratok szerint a tulajdonos Szentgyörgyi Gábor, aki Orbán Győző révén még a Pancho Aréna VIP-páholyába is bebocsátást nyert.
Az áprilisi választások előtti napokban a miniszterelnökkel és idősebb Orbán Győzővel együtt nézte a felcsúti meccset.
A cég sikereiről a Direkt36 cikkezett korábban, és az oknyomozó portál írta meg azt is, hogy Orbán Győzőt és Szentgyörgyit sportbarátság köti össze. A miniszterelnök öccse tiszteletbeli elnök volt egy olyan birkózóegyesületnek, amelyben Szentgyörgyi Gábor is részt vett, sőt közösen képviselték az egyesületet egy külföldi utazáson.
Tény, hogy az IMG Solution az elmúlt néhány évben elképesztő üzleti sikert ért el, öt év alatt 130-szorosára növelte az éves bevételét.
A Vecsésről indult vállalkozás forgalma tavaly megközelítette a 6 milliárdot, a közel 1 milliárdos nyereségből pedig Szentgyörgyi és tulajdonostársa 650 milliót simán ki is vehetett osztalékként.
A siker legfőbb pillére, hogy az állami cégek egy ideje előszeretettel rendelnek informatikai termékeket az IMG Solution-tól még akkor is, ha jóval drágábban kínálja azokat a versenytársainál.
Egy, a Microsoft szoftverbeszerzéshez hasonló állami keretszerződés résztvevőjeként például úgy választotta ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az IMG-t nagy mennyiségű nyomtató leszállítására, hogy a cég tette a legdrágább ajánlatot.
A Direkt36 január végén számolt be arról, hogy egy, az IMG és a vele együttműködő cégcsoport közel 1 milliárd forintos ajánlattal lett a pályázat győztese, miközben az összes többi pályázó ennél alacsonyabb árat ajánlott. A hat pályázó között volt olyan, amely 314 millió forintért vállalta volna a megbízást. Végül azonban öt versenyzőt kizártak, így a 999,3 millió forintos ajánlatot tevő cégcsoport nyert.
Kiemelt kép: AFP
|
Az Orbán család baráti cége a kormányzat gigantikus Microsoft-üzletében
|
Az Orbán család közelében robbanásszerű forgalomnövekedést produkáló cég került a kormányzat 40 milliárd forintos Microsoft-beszerzésének győztesei közé, miközben az Egyesült Államokban magyar vonatkozású korrupciógyanús ügyletek miatt folyik eljárás a redmondi cég ellen.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/08/29/az-orban-csalad-barati-cege-a-kormanyzat-gigantikus-microsoft-uzleteben/
|
2018-08-29 07:44:00
| true | null | null |
24.hu
|
Megszűnt Sagyibó Viktor, a Microsoft Magyarország korábbi kormányzati üzletágvezetőjének a miniszterelnökségi megbízatása.
A 24.hu információja szerint Sagyibó Viktort Lázár János távozása után nem foglalkoztatta tovább miniszteri biztosként a Miniszterelnökség.
Sagyibó Viktor volt az egyike annak a négy magyarországi Microsoft-vezetőnek, akiknek hirtelen távozniuk kellett a szoftvercégtől, miután 2016-ban amerikai ügynökök részvételével korrupciógyanús ügyek kivizsgálására rajtaütésszerű nyomozás kezdődött a budapesti központban.
A nyomozásról két éven keresztül semmilyen hivatalos információt nem adott ki a cég, és egészen mostanáig az amerikai hatóságok is hallgattak. A Wall Street Journal csütörtökön azonban részletes cikkben számolt be arról, hogy az amerikai igazságügy-minisztérium és a tőzsdefelügyelet eljárást indított a Microsoft ellen, amiben kiemelt szerepe van a magyar szálnak.
Az amerikai gazdasági lap szerint a Microsoft korrumpálta a magyar kormányzati üzletek szereplőit, kenőpénzekkel vette rá az érintetteket, hogy az ő irodai szoftvereiket (Word és Excel) válasszák a rivális, ingyenes szövegszerkesztők és táblázatkezelők helyett. Miután a döntés megszületett, a közbeszerzéseken az állam úgy vette meg ezeket a szoftvereket, hogy a Microsoft először jelentős árengedménnyel eladta azokat közvetítőcégeknek, amelyek aztán teljes áron vagy akár túl is árazva adták tovább magyar állami szerveknek.
A Wall Street Juornal egy amerikai Microsoft-vezetőre hivatkozva azt állítja, hogy a magyar leányvállalat négy vezetőjét „kirúgták” állásukból, és nem önszántukból távoztak, mint ahogy eddig kommunikálták.
A kirúgottak között a cikk név szerint csak Papp Istvánt, a Microsoft Magyarország korábbi vezetőjét említi, de az ügy sokkal szélesebb kört érintett: vele együtt távoznia kellett a teljes kormányzati kapcsolattartó csapatnak is.
A 24.hu decemberben írta meg, hogy a Microsoft példátlanul hevesen reagált, amikor a csendben eltávolított Sagyibó Viktort Lázár János provokatívan maga mellé vette a Miniszterelnökségre. Ilyen volumenű lépésre vélhetően Lázár sem számított, hiszen a Microsoftnak több tízmilliárdos szerződése volt függőben a kormányzattal. A miniszteri biztosi kinevezés után azonban a Microsoft felmondta a legnagyobb kormányzati beszállító partnercégek Microsoft-termékekre vonatkozó értékesítési engedélyét, amivel saját üzleti érdekeinek is ártva szinte teljesen felszámolta az éveken át bejáratott értékesítési hálózatát.
Lázár János a 2017. december 14-i kormányinfóján azt állította, hogy a Microsoft üzletpolitikai döntéseihez a kormánynak nincs köze, ahogyan ahhoz sem, hogy a cégnek milyen vitája van egy korábbi magyarországi vezetőjével.
A jelek szerint ebben is tévedett, mert a WSJ cikke Orbán Viktort sem kímélte: a magyar miniszterelnököt is beleszőtte a sztori felgöngyölítésébe azt állítva, hogy a kormányzati eladások szárnyalása akkor kezdődött, amikor Orbán 2012-ben Budapesten megbeszélést folytatott Kevin Turnerrel, a Microsoft egyik vezetőjével.
Kiemelt kép: Bruzák Noémi / MTI
|
A Miniszterelnökség megvált a Microsoft kirúgott igazgatójától
|
Megszűnt Sagyibó Viktor, a Microsoft Magyarország korábbi kormányzati üzletágvezetőjének a miniszterelnökségi megbízatása.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/08/24/microsoft-botrany-miniszterelnokseg-sagyibo-viktor/
|
2018-08-24 07:50:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Médiatanács megállapította, hogy a jelvény szerkesztett műsorban jelent meg, de azon a sportszermárka logója – a kitűző mérete és a fémlapocskáról visszaverődő fény miatt – nem volt egyértelműen kivehető
– egyebek mellett ezért jutott arra a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, hogy alaptalan Turcsán Szabolcs panasza. Az LMP-s politikus azért fordult a testülethez, mert az Molnár Mátyás műsorvezető az M4 Sport Góóól!2 című műsorában a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó 2Rule sportmárka jelvényét viselte, ám sehol, semmilyen formában nem jelezték, hogy a terméket reklámozzák.
Az NMHH hosszasan indokolja, miért nem volt a jelvény viselése „burkolt kereskedelmi közlemény”, illetve reklám. A bevezetőben idézett érv mellett itt sorakozik az is, hogy a márkajelzés akkor sem volt kivehető, azonosítható, amikor a kamera teljes képernyőn a műsorvezetőt mutatta, a logó kizárólag technika segítségével volt azonosítható.
Az alapos vizsgálat után tehát a Médiatanács arra jutott, hogy nem történt szabálysértés a 2Rule-kitűző viselésekor, így nem indított eljárást.
Ebből viszont az következik, hogy az MTVA nem teljesítette a Magyar Sportmárka Zrt.-vel megkötött megállapodását. A 24.hu által kikért megállapodásban ugyanis az áll, hogy a 2Rule-t forgalmazó Magyar Sportmárka Zrt. nem fizet pénzt az MTVA-nak, ellenben barterban oldják meg az üzletet. Ennek keretében az MTVA vállalta, hogy termékelhelyezéseket eszközöl műsoraiban, amely azonban – az NMHH szerint – nem volt sikeres.
Ennek nyomán megkérdeztük az MTVA-t, hogy kiállított-e teljesítési igazolást Molnár Mátyás ominózus fellépése után. Ha igen, miért tette, miközben nem valósította meg a vállalt termékelhelyezést. Ha nem, akkor azt jelenti-e, hogy a műsorvezető kvázi díszítő elemként viselte a kitűzőt, s ha így van, milyen jelvények viselésére van módjuk a műsorvezetőknek. Amint az MTVA válaszol, cikkünket frissítjük.
Kiemelt kép: Balogh Zoltán / MTI
|
Médiahatóság: nem volt reklám a 2Rule-jelvény az állami médiában
|
A Médiatanács megállapította, hogy a jelvény szerkesztett műsorban jelent meg, de azon a sportszermárka logója – a kitűző mérete és a fémlapocskáról visszaverődő fény miatt – nem volt egyértelműen kivehető.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/09/06/2rule-mediahtosag-meszaros-lorinc-mtva/
|
2018-09-06 08:10:00
| true | null | null |
24.hu
|
Hozzászokhattunk már, ha egy sportágban vihar támad, azt jobbára a pénz váltja ki. Az utóbbi harminc év legeredményesebb magyar férfi teniszezőjének számító Fucsovics Márton edzője, Sávolt Attila a napokban nem a számára három év alatt 40 millió forintot fizető munkáltatója, a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ), hanem versenyzője oldalán foglalt állást a Fucsovics, illetve a párosban világelső Babos Tímea és a szövetség közötti nyílt színi üzengetéshez, majd szakításhoz vezető vitában. Ugyanakkor Sávolt megpróbált rávilágítani a lényegre, amikor a Facebookon azt írta:
Óriási dolog, hogy a szövetség, a kormány jóvoltából, az állami forrásoknak köszönhetően minden eddiginél több központi forrásból gazdálkodhat. Éppen ezért életbevágóan fontos, hogy ezt mire költi el a magyar tenisz, milyen szakmai szempontok vagy esetleg érdekek alapján. Ez hatalmas felelősség.
Hét év alatt hetvenszeresére nőtt az állami támogatás
A fideszes Szűcs Lajos, aki jelenleg az Országgyűlés költségvetési bizottságának alelnöke, 2011 januárja óta elnökli a teniszszövetséget. A szervezet közhasznúsági jelentései szerint
2011-ben 38 651 000,
2012-ben 37 175 000,
2013-ban 144 168 000,
2014-ben 351 184 000,
2015-ben 440 530 000,
2016-ban 1 776 581 000,
2017-ben 2 763 482 000 forint,
vagyis hét év alatt összesen több mint 5,5 milliárd forint állami támogatást kapott különböző forrásokból. Az évenkénti támogatás összege, mint látszik, hét év alatt a hetvenszeresére nőtt, ami még a magyar sport 2010 óta jócskán átírt viszonyrendszerében is példátlannak tűnő gyarapodás. A szövetségnek ezen túl saját bevételei is vannak, tavalyi büdzséje négymilliárdos volt.
A Magyar Tenisz Szövetség 2017-ben és az idén is nagyságrendileg akkora állami támogatást kapott, mint a két legeredményesebb magyar olimpiai sportág, a kajak-kenu és az úszás. Az is tény, hogy a tenisz nemzetközi népszerűsége messze felülmúlja, mondjuk, a kajak-kenuét. És az is, hogy a profi versenyek elképesztő pénzdíjai és az óriási összegű szponzorációs szerződések miatt a teniszcirkusz a világ nagy részén nem költségvetési pénzből működik.
Fucsovics, akinek az idén sikerült az áttörés, és top50-es teniszező lett, csaknem 1,5 millió dollárt játszott már össze, Babos Tímea eddigi pénzdíja pedig az ötmillió dollárt is meghaladja.
A hazai szövetség állami támogatásában az első jelentős ugrás 2013-ban látható, ekkor került be a 16 kiemelt olimpiai sportág közé a tenisz. A második, még masszívabb növekedés 2016-ban történt – ez év júliusában derült ki, hogy a szövetség megszerezte Budapestnek egy WTA-, majd egy ATP-verseny rendezési jogát.
Rendezzünk nagy tornákat! De hol és miből?
A női tornákat szervező WTA és a férfi versenyekért felelős ATP mellett a Nemzetközi Tenisz Szövetség, az ITF (a válogatott találkozóknak keretet adó Davis-, és FED Kupa jogbirtokosa) ugyanúgy elvárásokat támaszt a versenyrendezőkkel szemben, mint a labdarúgásban az UEFA a BL-meccsek házigazdáik felé.
A szigorúan vett szabályok szerint Magyarországnak jelenleg nincs egyetlen olyan tenisz(center)pályája sem, amelyik megfelelne a Davis-kupa világcsoportjára és az ATP250-es teniszversenyekre vonatkozó előírásoknak.
Így a jövő hét végén esedékes csehek elleni Davis Kupa-találkozóra – amely a versenysorozat átalakítása miatt végül jóformán tét nélküli lesz, és amelyet a szövetséggel elmérgesedő vitája miatt kihagy a legjobb magyar játékos, a világranglistán 41. Fucsovics – számos más követelmény mellett négyezer fős lelátót ír elő az ITF.
Mivel Richter Attila, a hazai szövetség főtitkára az ITF Davis Kupa-bizottságának is a tagja, az MTSZ természetesen tisztában volt ezzel, amikor nagy versenyek lebonyolítására jelentkezett. Két kérdésre kellett választ találni.
Borítás: a szövetség a salakot favorizálta, mert kemény pályán a magyaroknak jelentősen csökken az esélyük. Az oroszok tavaly szeptemberi legyőzésében kulcsszerepe volt annak, hogy egy kimondottan lassú salakpálya épült a Kopaszi-gátnál. A magyar válogatott ezzel feljutott a világ élvonalába, a világcsoportban idén Liège-ben (kemény pályán) a tavaly döntős belgáktól kapott ki.
Helyszín: szóba jöhetett volna, hogy Márky Jenőtől – WTA-versenyek korábbi házigazdájától – bérlik a Római Teniszakadémia salakpályáit, ehhez az ott található stadion 1500 fős lelátóját kellett volna kibővíteni. A szövetség szerint a DK világcsoportjára nem alkalmas a római-parti centrum, más versenyek rendezésére viszont kétségkívül igen – a szövetség azonban a pályaépítés mellett döntött.
Márkyval egyébként a szövetség finoman szólva sem ápol jó viszonyt: miután Márky úgy érezte, nem kap elég támogatást, 2014-ben át is vitte a budapesti WTA-versenyt Bukarestbe, a szövetségnek így ismét rendezési jogot kellett szereznie. Ez 2017-re sikerült, azóta a budapesti WTA-tornát a BOK (volt SYMA) csarnokban rendezik kemény pályán. Az is tény, hogy Magyarországnak szüksége lenne egy olyan salakpályás komplexumra, és azon belül egy centerpályára, amely alkalmas komoly nemzetközi tenisztorna rendezésére – a sportág fejlődése és presztízse is ezt kívánja. Kiváltképp, hogy ez a teniszstadion, a mellé előírt kiszolgálóhelyiségekkel, infrastruktúrával a 2024-es budapesti olimpia pályázati tervében is szerepelt, és Fürjes Balázs kormánybiztos az olimpiai álom 2017-es szertefoszlása után kijelentette, a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Program részeként a főbb sportcélú beruházásokat olimpia nélkül is megépíti az állam.
Az újabb bökkenő: Margitsziget
A szövetség 2016-os fejlesztési tervében végül a Csepel északi részére tervezett olimpiai teniszcentrum helyett a margitszigeti teniszstadion felújítását favorizálta, mondván, a város szívében hosszú távon és piaci alapon is fenntartható egy ilyen létesítmény. A parlament soron kívül jóvá is hagyta az egykori Újpesti Dózsa teniszpályának felújítását, vagyis inkább a helyén egy új stadion felépítését, ami a vonatkozó kormányhatározat alapján tízmilliárd forintot emésztett volna fel, és már a látványterveivel jókora botrányt kavart. Tarlós István is ellenezte az egyeztetés nélkül meghozott döntést, és kijelentette: a főváros nem hajtja végre a törvényt, ami szerinte az árvízvédelmi szempontokat sem vette figyelembe. A főpolgármester egyeztetéseket kezdett a kormánnyal, a teniszstadion építésének ügye azóta is a levegőben lóg.
Csakhogy a szövetség megfelelő létesítmény híján is eleget kell, hogy tegyen vállalt versenyrendezési kötelezettségeinek: ha egy rendező lemondja a versenyét, évtizedekre búcsút inthet a nemzetközi tenisztornáknak. A szövetség ezért öszvér megoldást választott, épített is stadiont meg nem is:
az ATP 250-es tornát 2017 tavaszán a Folyondár utcai Nemzeti Edzésközpontba vitte (ezt 2011-ben adták át). Négy edzéspályát lezártak, egyre centert alakítottak ki lelátókkal, a többire az előírás szerinti kiszolgáló egységeket tették, majd lebontották az egészet. Erre a projektre úgy 700 millió forintot biztosított az állam.
2017 őszén jött az emlékezetes Davis Kupa-siker, a Kopaszi-gát területén 190 millió forintos állami támogatásból és szövetségi szponzorpénzből építettek ideiglenes stadiont,
2018 tavaszán már az ATP-tornát is a Kopaszi-gáton rendezték, nagyjából 500 millió forint volt az állami támogatás, a stadiont és a szükséges infrastruktúrát újra elbontották. A helyszínen azóta építkezési munkák kezdődtek, így a szeptemberi Davis Kupa-viadalnak másik területet kellett keresni,
ez lett a Lurdy Ház parkolója mögötti rész, ahol újfent felépítettek, majd a háromnapos rendezvény végeztével lebontják az ideiglenes stadiont.
Ehhez pedig – egy birtokunkba került előterjesztés alapján – júliusban 365 millió forint extratámogatást kért a kormánytól az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
Ez a verseny 479 milliós tervezett összköltségvetésének háromnegyede.
Az Emmi információnk szerint július végén vitte a közigazgatási államtitkári értekezlet elé az előterjesztést, e szerint
a kormány pénzügyi kötelezettségvállalása hiányában a szövetség nem tudja teljesíteni a nemzetközi sportszövetség felé vállalt kötelezettségeit és nem tudja megrendezni a rangos eseményt.
A birtokunkban lévő előterjesztés szerint a teniszszövetség mindössze 114 millió forint saját bevétellel számol (ennyit tesz ki a szponzoráció, a tévés jogdíj, a jogtulajdonostól származó, illetve a jegybevétel, valamint az akkreditációs díjak összege). A kiadások közül a legnagyobb összeg,
189 millió forint a versenyhelyszín kiépítése,
136 millió pedig a létesítmény bérleti díja.
Vagyis újfent nagyjából 325 millió forint megy el egy olyan pályára, amit a háromnapos rendezvény után elbontanak.
Az ötlet, hogy a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szánt tartalékból fedezzék a teniszverseny megrendezéséhez hiányzó 365 millió forintot, a Pénzügyminisztériumot (PM) sem nyűgözte le. A tárca illetékese az államtitkári értekezleten azzal érvelt: a tartalékkeret leterhelt, inkább az Emmi előirányzatából kéne lecsípni az összeget. A sportért is felelős tárca ezt nem vállalta, de kitartott amellett, hogy az eseményt „sportszakmai értéke és sportdiplomáciai jelentősége okán” feltétlenül meg kell rendezni.
A PM erre felidézte, hogy a Nemzeti Edzésközpont és a Vasas Folyondár utcai sportközpontja 2017-ben 461 millió forint támogatást kapott, majd 237,5 millió forint szolgált a létesítmények elbontására, a tavalyi Davis Kupa-mérkőzés megrendezésére pedig évközben 168,6 millió forintot adott a kormány, így a tárca „nem látja a további többletforrás biztosításának okát egy másik helyszínen hasonló célokra”.
Ezek szerint a Pénzügyminisztériumnak is szemet szúrt, hogy az ATP- és a WTA-versenyekkel együtt gyakorlatilag 1,7 milliárd forint ment el ideiglenes pályák felépítésére, majd lebontására, sarkítva: több tonna salak és a mobillelátók jobbról balra tologatására.
Szűk két év alatt három stadion épült fel és tűnt el nyomtalanul, a negyediknek szeptember 16. után lesz hűlt helye.
A Lurdy Ház parkolójában egyébként egy ideje már áll az ideiglenes „stadion”, mivel a Kopaszi-gátról egyből oda deponáltatta azt a szövetség a versenyrendezésre szerződött céggel. Tette ezt annak ellenére, hogy kormánydöntés az említett Emmi-előterjesztés ellenére sem született a Davis Kupa-viadal támogatásáról, azaz nincs aláírt szerződés a szövetség és a tárca között. A minisztérium kérdéseinkre azt válaszolta:
A kormány kiemelten kezeli a hazai tenisz sportág fejlesztésének ügyét. Nagyon örülünk az elmúlt időszak teniszsikereinek, amelyek részben ezeknek a stratégiai fejlesztéseknek köszönhetők. A kormány azonban plusz támogatásról nem döntött.
Ezzel egybevág információnk, amely szerint a szövetség egyelőre saját forrásból és/vagy a már háromszor kifizetett vállalkozók hitelének köszönhetően hozomra előfinanszírozza a Davis Kupa-rendezést. Nehéz azonban azt feltételezni, hogy a kormány végül nem segíti ki a fideszes elnök vezette szövetséget.
Miért kell ehhez az állam?
De miért költ az állam adóforintokat egy olyan sportág versenyére, amelyet a világon mindenhol színtiszta piaci alapon, televíziós bevételekből, szponzorpénzekből, jegyeladásokból és termékeladásokból finanszíroznak?
Nos, míg Taróczy Balázsék idejében a Margitszigeten nem egyszer telt ház, ötezer néző előtt játszott a magyar válogatott a Davis Kupában, addig a jelen tapasztalata az, hogy az oroszok legyőzésekor hiába felelt meg a szövetség a minimum 4000 férőhelyes ITF-előírásnak,
Fucsovicsék bő félház előtt érték el az elmúlt tizenöt év legnagyobb hazai teniszsikerét.
A nagyvilágban egy ATP 250-es tornát 70-100 ezer dollár haszonnal rendeznek meg azok, akik rég bejáratott helyszínnel, szponzorokkal rendelkeznek. Az új próbálkozók jó esetben nullszaldóval, de inkább veszteséggel számolnak eleinte. Mivel az ilyen versenyekre jó esetben is egy-egy nagyobb játékost lehet elcsábítani, a szponzorpénzek és a tévés jogdíjak sem olyan magasak, mint a Grand Slam- vagy az 1000-es tornákon. A nemzetközi gyakorlat az, hogy a rendező város turisztikai, várospolitikai okokból támogatja a szervezőket.
A Davis Kupa ennél is rosszabb helyzetben van: minössze háromnapos esemény, és a közönség ez alatt legfeljebb öt meccset láthat. A tenisz egyéni, nem pedig csapatsport, így jellemzően független a nemzeti érdekektől, a sztárok gyakran hanyagolják is a Davis Kupát. Így a televíziós társaságok végképp nem fizetnek jelentős jogdíjat, bár a hazai szövetség tervében szereplő 3,5 millió forint ezzel együtt is elenyésző összegnek tűnik. Ráadásul a pálya szélén a jogtulajdonos, az ITF szponzorait kell feltüntetni, így ez a bevételi forrás is erősen korlátozott.
Az ITF egyébként 124 705 dollárt fizet a győztesnek, míg a vesztes szövetsége 86 788 dollárt kap. A rendező ország pénzéből levonják a versenybírák díjazását, továbbá a nettó jegybevétel tíz százalékát is be kell fizetni a nemzetközi szövetségnek – ezért számol csak 33 millió forint, a jogtulajdonostól származó bevétellel a szövetség.
Fucsovics vs. szövetség
Az ITF a rendezőnek utalt összeg harmadát pénzdíjként címkézi. Mivel szinte egyetlen szövetség sem támogatja a dollármilliókat kereső profi játékosokat, így ezt a pénzt osztják ki részvételi díjként a csapattagok között. Néhol, mint a magyarok két utóbbi ellenfelénél – a belgáknál és az oroszoknál – a pénz ötven százalékát szétosztják. Magyarországon azonban, különböző formában, éves szinten támogatja a szövetség a teniszezőket, ennek fedezetébe pedig a szövetség beleszámolja a teljes DK-bevételt. A pénz kifizetéséért is szót emelt a szövetséggel háborúzó Fucsovics Márton és Sávolt Attila, bár hangsúlyozzák, nem a maguk érdekében, inkább azokért a csapattársakért, akik még messze nem tartanak ott a kereseti listán, mint az első számú magyar játékos.
Fucsovicsnak – és Babos Tímeának – jobban fáj az, hogy a mai napig nincs olyan megállapodás az élversenyzők és a szövetség között, amely a profi sportághoz méltóan rendezné a felek jogait és kötelezettségeit. Úgy tudjuk, Sávolt, Fucsovics és menedzsere, Joó György június óta hiába próbál összehozni ez ügyben egy személyes megbeszélést a szövetség elnökével és főtitkárával. A főtitkár, az egy ideig Fucsovicsot menedzselő Richter Attila New Yorkban – ahová az ATP és a WTA éves konferenciája miatt utazott ki – próbálta közelíten az álláspontokat a szövetség és a US Openen részt vevő versenyzők között, ám nem járt sikerrel.
Fucsovics döntése, hogy kihagyja a Davis Kupát, nem egyedi, bár idehaza csak jelenlegi edzője, Sávolt Attila mondta le a válogatottságot. A világsztárok versenynaptárába gyakran beilleszthetetlen a viadal, ezért sokszor nem is, vagy csak a döntőre kapcsolódnak be. A csehek legjobbja, a korábbi top10-es játékos, az idén viszont szenvedő Tomas Berdych is lemondta korábban a szereplést, ő sem jön Magyarországra.
A legjobb magyar teniszező dolgát tulajdonképpen megkönnyítette, hogy voltakpéppen csak a hazai közönség előtti szereplésről kell lemondania – tétje a csehek elleni meccsnek nem lesz. Bár a szövetség azzal kezdte – természetesen Fucsovics képével – promotálni az eseményt, hogy a tét a 16 legjobb csapatból álló világcsoportban maradás, az ITF augusztusi kongresszusán úgy határozott, hogy 118 év után változtat és jövőre teljesen új rendszerben bonyolítja le a Davis Kupát: egy helyszínen, 18 csapat részvételével, az év végén. A változás mögött Gerard Piqué, a Barcelona focistája áll: befektetési társasága 25 évre hárommilliárd dollárt ígért az ITF-nek a versenysorozat jogaiért, de cserébe teljesen átalakítja azt.
Így a magyar és a cseh válogatott az eredménytől függetlenül szinte biztosan bennmarad a világcsoportban, és bekerül majd az első (februári) forduló azon 24 csapata közé, amelyet összesorsolnak, és amelyek egy párharcon döntik el, közülük melyik 12 csatlakozhat a novemberi döntőben a hat kiemelt mellé. Így a magyar-cseh párharc csak abból a szempontból fontos, hogy a győztes válogatott kiemelt lesz, és könnyebb ellenfelet kaphat februárban.
Hazai szempontból a lényeg viszont mit sem változik: jövő tavasszal az ATP 250-es tornára, és ha Magyarország lesz a pályaválasztó, az újabb Davis Kupa-összecsapásra is fel kell építeni egy-egy pályát valahol, újabb százmilliókért.
A vállalkozók biztosan örülnek ennek, jóformán ugyanazt a salakot adják el ötödjére, majd hatodjára is, az adófizetők tán kevésbé. Hiszen így kerül a 10 milliárd forint körüli összegre tervezett margitszigeti teniszstadion már az első kapavágás előtt több mint kétmilliárdba.
|
Őrült összegek mennek el pár napig álló teniszstadionokra
|
A Pénzügyminisztériumnak is szemet szúrt, hogy évről évre több száz millió forint megy el ideiglenes teniszpályák építésére. A 24.hu információja szerint nemrég vita támadt a kormányon belül, miután az Emmi újabb 365 millió forint támogatást kért a jövő hét végi Davis Kupa-viadal megrendezésére. Mindezt úgy, hogy a teniszszövetség állami támogatása hét év alatt a hetvenszeresére nőtt, tavaly már 4 milliárd forintból gazdálkodott. Az eredmények az utóbbi egy-két évben szépen jöttek, a napokban azonban szakított a szövetséggel a legeredményesebb férfi és női teniszezőnk, Fucsovics Márton pályára sem lép az amúgy is tét nélkülivé váló, de félmilliárd – nagyobb részt állami – forintból megrendezett, Csehország elleni összecsapáson. Miközben állandó és méltó helyszíne továbbra sincs a hazai versenyeknek, őrült összegekért tologatják a lelátókat és a salakot – most épp a Duna egyik partjáról a másikra.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/09/06/tenisz-davis-kupa-fucsovics-marton-kopaszi-gat-lurdy-haz/
|
2018-09-06 08:16:00
| true | null | null |
24.hu
|
Nem tartja reálisnak az 50 millió forintos óvadékot Czeglédy Csaba – tudta meg a 24.hu. Hankó Faragó Miklós, a politikus jogi képviselője nyilatkozott lapunknak a Szegedi Járásbíróság mostani döntésével kapcsolatban, ami megszüntetné ügyfele előzetes letartóztatását, és négy hónapra bűnügyi felügyeletét rendelné el a lakóhelyén.
Az óvadékra vonatkozó végzéssel szemben fellebbezést jelentettünk be
– mondta Hankó. Ez azt jelenti, hogy Czeglédy Csaba a fellebbezés elbírálásáig biztos, hogy a rács mögött marad.
Mint arról korábban beszámoltunk, a bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő eljárásban a Szegedi Járásbíróság nyomozási bírója a gyanúsított és védője által előterjesztett, óvadék letétbe helyezési kérelem tárgyában hozott döntést, mely szerint 50 millió forint letétele esetére a gyanúsított előzetes letartóztatását megszünteti, és 4 hónapi időtartamra bűnügyi felügyeletét rendeli el a gyanúsított lakóhelye szerinti ingatlanra.
A Csongrád Megyei Főügyészség a bíróság végzésével szemben fellebbezést jelentett be, annak megváltoztatása, és az óvadék letétbe helyezésére irányuló kérelem elutasítása érdekében. A főügyészség álláspontja szerint a gyanú tárgyát képező bűncselekmény jellege, bűnszervezetben történő elkövetése, a gyanúsítottak egymáshoz való viszonya, valamint dr. Czeglédy Csaba büntetőeljárás során tanúsított magatartására figyelemmel enyhébb bírói engedélyes kényszerintézkedéssel sem a bűnismétlés veszélye, sem pedig az eljárás meghiúsításának a veszélye nem küszöbölhető ki.
A Csongrád Megyei Főügyészség figyelemmel arra, hogy dr. Czeglédy Csaba letartóztatása 2018. szeptember ötödikén letelik, indítványt tett a bíróság felé a letartóztatás további három hónappal történő meghosszabbítására.
Fotó: Rosta Tibor / MTI
|
Fellebbezett az 50 milliós óvadék miatt Czeglédy Csaba
|
Nem tartja reálisnak az 50 millió forintos óvadékot Czeglédy Csaba – tudta meg a 24.hu. Hankó Faragó Miklós, a politikus jogi képviselője nyilatkozott lapunknak a Szegedi Járásbíróság mostani döntésével kapcsolatban, ami megszüntetné ügyfele előzetes letartóztatását, és négy hónapra bűnügyi felügyeletét rendelné el a lakóhelyén.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/08/27/sokallja-az-50-millios-ovadekot-czegledy-csaba/
|
2018-08-27 09:27:00
| true | null | null |
24.hu
|
Pénteken kezdődik a Czeglédy-ügy iratismertetése. A 24.hu információi szerint a több mint egy évvel ezelőtt előzetes letartóztatásba helyezett Czeglédy Csaba a szegedi NAV bűnügyi igazgatóságán tekinthet bele a több ezer oldalnyi iratanyagba.
A NAV nyomozói egyébként már augusztus elején befejezték a vizsgálatot, ami akkor derült ki, amikor az ügy egyik gyanúsítottját értesítették, hogy további nyomozati cselekményeket nem terveznek, és következő lépésként az ügyészségnek küldi meg az iratokat.
Mint arról pár nappal ezelőtt beszámoltunk, a bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő eljárásban a Szegedi Járásbíróság nyomozási bírója a gyanúsított és védője által előterjesztett, óvadék letétbe helyezési kérelem tárgyában hozott döntést, mely szerint 50 millió forint letétele esetére a gyanúsított előzetes letartóztatását megszünteti, és 4 hónapi időtartamra bűnügyi felügyeletét rendeli el a gyanúsított lakóhelye szerinti ingatlanra.
Czeglédy Csabáék fellebbeztek az óvadékra vonatkozó végzéssel szemben.
A Csongrád Megyei Főügyészség ugyancsak fellebbezést jelentett be a végzéssel szemben, annak megváltoztatása, és az óvadék letétbe helyezésére irányuló kérelem elutasítása érdekében. A főügyészség álláspontja szerint a gyanú tárgyát képező bűncselekmény jellege, bűnszervezetben történő elkövetése, a gyanúsítottak egymáshoz való viszonya, valamint dr. Czeglédy Csaba büntetőeljárás során tanúsított magatartására figyelemmel enyhébb bírói engedélyes kényszerintézkedéssel sem a bűnismétlés veszélye, sem pedig az eljárás meghiúsításának a veszélye nem küszöbölhető ki.
A Csongrád Megyei Főügyészség figyelemmel arra, hogy dr. Czeglédy Csaba letartóztatása szeptember ötödikén letelik, indítványt tett a bíróság felé a letartóztatás további három hónappal történő meghosszabbítására. A bíróság hétfőn dönt arról, hogy szabadlábra helyezi-e Czeglédyt vagy meghosszabbítja a letartóztatását.
|
Kezdődik a Czeglédy-ügy iratismertetése – több ezer oldalnyi iratot kap kézhez pénteken a letartóztatott politikus
|
Pénteken kezdődik a Czeglédy-ügy iratismertetése. A 24.hu információi szerint a több mint egy évvel ezelőtt előzetes letartóztatásba helyezett Czeglédy Csaba a szegedi NAV bűnügyi igazgatóságán tekinthet bele a több ezer oldalnyi iratanyagba.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/08/30/kezdodik-a-czegledy-ugy-iratismertetese-tobb-ezer-oldalnyi-iratot-kap-kezhez-penteken-a-letartoztatott-politikus/
|
2018-08-30 09:30:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Szegedi Járásbíróság nyomozási bírója meghosszabbította a bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult nyomozás során gyanúsítottként kihallgatott Czeglédy Csaba letartóztatását – tudta meg a 24.hu. A gyanúsított letartóztatását három hónappal hosszabbították meg.
A Szegedi Törvényszék másodfokú döntésében pedig helyt adott az ügyészi indítványnak és elutasította a gyanúsított kérését, hogy 50 millió forint óvadék letétele esetén letartóztatását megszüntetve bűnügyi felügyeletét rendeljék el.
Mint arról nemrég beszámoltunk, a bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő eljárásban a Szegedi Járásbíróság nyomozási bírója a gyanúsított és védője által előterjesztett, óvadék letétbe helyezési kérelem tárgyában hozott döntést, mely szerint 50 millió forint letétele esetére a gyanúsított előzetes letartóztatását megszünteti, és 4 hónapi időtartamra bűnügyi felügyeletét rendeli el a gyanúsított lakóhelye szerinti ingatlanra.
Czeglédy Csabáék nem tartották reálisnak az összeget, ezért fellebbeztek az óvadékra vonatkozó végzéssel szemben.
A Csongrád Megyei Főügyészség ugyancsak fellebbezést jelentett be a végzéssel szemben, annak megváltoztatása, és az óvadék letétbe helyezésére irányuló kérelem elutasítása érdekében. A főügyészség álláspontja szerint a gyanú tárgyát képező bűncselekmény jellege, bűnszervezetben történő elkövetése, a gyanúsítottak egymáshoz való viszonya, valamint dr. Czeglédy Csaba büntetőeljárás során tanúsított magatartására figyelemmel enyhébb bírói engedélyes kényszerintézkedéssel sem a bűnismétlés veszélye, sem pedig az eljárás meghiúsításának a veszélye nem küszöbölhető ki.
A Csongrád Megyei Főügyészség figyelemmel arra, hogy dr. Czeglédy Csaba letartóztatása szeptember ötödikén letelik, indítványt tett a bíróság felé a letartóztatás további három hónappal történő meghosszabbítására. A bíróság hétfőn döntött arról, hogy szabadlábra helyezi-e Czeglédyt vagy meghosszabbítja a letartóztatását.
A hosszúra nyúló tárgyalásnak néhány perccel ezelőtt lett vége. A bíróság december ötödikéig meghosszabbította a politikus letartóztatását.
Czeglédy Csaba és védője finoman szólva sem értett egyet a bíróság ítéletével.
A bíróság korábbi döntése alapján a szabadlábon tartózkodása alatt tanúsított magatartása alapján a szökés, elrejtőzés konkrét veszélye március óta nem áll fent Czeglédy Csabával szemben, ezért az ügyészség kénytelen a bizonyítás befolyásolásába kapaszkodni. Az ügyészség érvelését annak ellenére fogadta el ma a Szegedi Járásbíróság, hogy a nyomozó hatóság a bizonyítási eljárást augusztus 1-én befejezte, Czeglédy Csaba múlt hét pénteken megismerte az összes nyomozati iratot, védőjének pedig ma adták át teljes körűen. A védelem álláspontja szerint teljesen jogellenes a nyomozó hatóság által már augusztus 1-én befejezett bizonyítási eljárás megnehezítésére hivatkozni, ugyanis a hatóságok rendelkezésére áll az összes bizonyítási eszköz, amit a 2015 óta zajló nyomozásban felkutatni és összegyűjteni akartak
– közölte lapunkkal Litresits András, a politikus jogi képviselője.
Czeglédy Csaba védőjével együtt fellebbezést jelentett be, illetve a nyomozás keretében a bizonyítás eljárás augusztus 1-jei befejezésére, mint új körülményre hivatkozva óvadék összegének megállapítására tett ismételten indítványt.
|
Elutasították az 50 milliós óvadékot, meghosszabbították Czeglédy Csaba letartóztatását
|
A Szegedi Járásbíróság nyomozási bírója meghosszabbította a bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult nyomozás során gyanúsítottként kihallgatott Czeglédy Csaba letartóztatását – tudta meg a 24.hu. A gyanúsított letartóztatását három hónappal hosszabbították meg.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/09/03/elutasitottak-az-50-millios-ovadekot-meghosszabbitottak-czegledy-csaba-letartoztatasat/
|
2018-09-03 09:35:00
| true | null | null |
24.hu
|
Lassan egy éve, tavaly novemberben adták Szombathely büszkeségét, a Haladás 15 milliárdba kerülő új stadionját. Bár három évig tartott az előkészítése, és a felrántása az előzetesen 9 milliárdosra becsült csodaarénának, az ünnepi svédasztalos átadó utáni időkre senki sem gondolt. Az üzemeltetés körül teljes a káosz, az önkormányzati cég élére az augusztus 23-i rendkívüli közgyűlésen már a negyedik vezetőt nevezik ki, most a helyi Fidesz alelnöke, Gál Sándor kapta meg a feladatot.
"Azt gondolom, hogy egy ilyen létesítmény az egy összetett, komplex rendszer, mely műszaki tudást, pénzügyi tapasztalatot, sport- illetve rendezvényszervezői gyakorlatot, illetve értékesítési képességet igényel. Ennyi képességgel kevés ember rendelkezik egyszerre. Egy stadion vezetőjének - az én olvasatomban - az a feladata, hogy kialakítson egy olyan csapatot, amelyben mindezen képességek jelen vannak,"
válaszolta írásban Gál az ugytudjuk.hu-nak. Élőszóban nem, csak emailes interjúban volt hajlandó megszólalni a cégvezető, aki elárulta: érettségivel rendelkezik. Az elmúlt egy év során nem derült ki, hogy mennyibe is kerül a létesítmény üzemeltetése, ezt Gál most sem árulta el, csak annyit mondott, hogy
"pillanatnyilag azt vizsgáljuk, hogy az elmúlt időszak kiadásaiban milyen olyan tételek vannak, amelyeket csökkenteni lehet, és keressük a lehetőséget a további bevételi források beemelésére."
Úgy látja, hogy a VIP vendéglátás, a rendezvényszervezés és a hirdetési területek azok ahol még "kiaknázatlan lehetőségek vannak."
"Olyan semmivel össze nem hasonlítható környezetet és díszletet tud nyújtani egy stadion például a vállalati rendezvényekhez, ami abszolút hiányzik a régióban. Ezen kívül szeretnénk stadiontúrákat is tartani, illetve családi eseményeknek is helyet adni,"
tette hozzá.
|
A Fidesz helyi alelnöke irányítja a Haladás 15 milliárdos stadionjának üzemeltetését
|
Lassan egy éve, tavaly novemberben adták Szombathely büszkeségét, a Haladás 15 milliárdba kerülő új stadionját. Bár három évig tartott az előkészítése, és a felrántása az előzetesen 9 milliárdosra becsült csodaarénának, az ünnepi svédasztalos átadó utáni időkre senki sem gondolt. Az üzemeltetés körül teljes a káosz, az önkormányzati cég élére az augusztus 23-i rendkívüli közgyűlésen már a negyedik vezetőt nevezik ki, most a helyi Fidesz alelnöke, Gál Sándor kapta meg a feladatot.
| null | 1 |
https://444.hu/2018/09/07/a-fidesz-helyi-alelnoke-iranyitja-a-haladas-15-milliardos-stadionjanak-uzemelteteset
|
2018-09-07 08:54:00
| true | null | null |
444
|
A kormány.hu-ra felkerült beszámoló szerint június óta havi bruttó 450 000 forintot fizet az Emberi erőforrások minisztériuma
a Kásler Miklós részvételével zajló események helyszíni teljes videó dokumentációjának elkészítéséért Dr. Gyarmai-Paor Lászlónak.
Az Emmi minden bizonnyal hibázott, elírta a videós keresztnevét, akit valójában Dr. Gyarmati-Paor Zoltánnak hívnak. A Lokálnak márciusban adott interjút, mint a Hatoscsatorna nevű tévéadó kreatívigazgatója.
– Bemutatkozás gyanánt azt szokta mondani, hogy ön jogász, zenész, természetgyógyász, szerkesztő – operatőr – vágó – rendező és arculattervező vagy. Tehát egy multifunkcionális tehetség?
– A multifunkcionalitást azt vállalom, hiszen ha valaki egy kis csatornánál dolgozik, az előbb-utóbb rá van kényszerítve, hogy „mindenhez” értsen – legalább egy kicsit.
A Káslerről készült videókkal amúgy sehol sem találkozni, úgy tűnik, hogy azok nem a nyilvánosságnak készülnek.
Az Emmi Facebook-oldalára utoljára tavaly töltött fel videót, Kásler Miklósnak pedig nincs közösségi oldala.
A kormány.hu-n, és a Magyarország kormánya Youtube csatornán két videót találni a minisztertől: egyik a vastagbélrák szűrési programjáról, másik pedig a családtámogatás fontosságáról szól.
Megkérdeztük az Emmit, hogy hol láthatóak a havi 450 ezer forintba kerülő videók, ha válaszolnak, közzétesszük.
|
Havi 450 ezerért videózza Káslert egy természetgyógyász
|
A kormány.hu-ra felkerült beszámoló szerint június óta havi bruttó 450 000 forintot fizet az Emberi erőforrások minisztériuma a Kásler Miklós részvételével zajló események helyszíni teljes videó dokumentációjának elkészítéséért Dr. Gyarmai-Paor Lászlónak.
| null | 1 |
https://444.hu/2018/09/06/havi-450-ezerert-videozza-kaslert-egy-termeszetgyogyasz
|
2018-09-06 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Nagy bajokat talált az Állami Számvevőszék a Magyar Állami Operaház gazdálkodásának ellenőrzésekor - írja honlapján az ÁSZ. A számvevőszék az Operaház gazdálkodásának 2012 és 2015 közötti időszakát ellenőrizte, és azt találta, hogy
a Magyar Állami Operaház belső kontrollrendszere nem biztosította a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való átlátható, szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás feltételeit.
A vizsgált időszakban az Operaháznál probléma volt, hogy
nem volt szabályzat arra, hogyan számolja el az önköltségeket;
ahogy arra sem, hogy hogyan szervezze és bonyolítsa le a közbeszerzéseket;
nem volt kockázatkezelési rendszere;
nem volt ellenőrző rendszere arra, hogy a projektek megvalósítását nyomon lehessen követni;
és nem építették ki az olyan kötelező kontroll rendszereket, amelyek biztosítanák a közpénzek átlátható elköltését.
A belső ellenőrzésre ugyan kialakított egy rendszert az Operaház, de azt már nem működtette rendesen. Ezen kívül a bevételek beszedése és elszámolása és a "kiadási előirányzatok felhasználása" sem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Például nem kérték a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő engedélyét olyan beruházásokhoz, amiről az MNV-nek tudnia kellett volna és nem kötött vagyonkezelési szerződést olyan, 25 millió forintnál drágább tárgyi eszközök vásárlására, amire kellett volna.
Baj volt az Operaház új műhelyházának és próbacentrumának létrehozásához szükséges beruházásokkal is, ezek az ÁSZ szerint nem voltak elég átláthatók és elszámoltathatók, ezért az "eredményes megvalósítása szempontjából magas kockázatokat" hordoznak
A vizsgálat lezárta után az Állami Számvevőszék az emberi erőforrások miniszterének három, a Magyar Állami Operaház főigazgatójának tizenhét javaslatot fogalmazott meg, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.
|
ÁSZ: Rosszul gazdálkodott a közvagyonnal az Operaház
|
Nagy bajokat talált az Állami Számvevőszék a Magyar Állami Operaház gazdálkodásának ellenőrzésekor - írja honlapján az ÁSZ. A számvevőszék az Operaház gazdálkodásának 2012 és 2015 közötti időszakát ellenőrizte, és azt találta, hogy a Magyar Állami Operaház belső kontrollrendszere nem biztosította a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való átlátható, szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás feltételeit.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/09/06/allami_szamvevoszek_operahaz_kozpenz/
|
2018-09-06 14:18:00
| true | null | null |
Index
|
Pedig az „örökpanoráma”, vagyis a Velence Korzó beépítési elképzelése fél éve még lázban tartotta a tókörnyékieket, és az ügy nem is halt el véglegesen – mindössze annyi történt, hogy a vállalkozó első fokon nem kapott építési engedélyt. Ám ez valószínűleg nem a tiltakozó velenceieken múlt, noha a helyi közvélemény kétségtelenül megtette az ügyben, amit tudott:
az már a beépítés tervének nyilvánosságra hozatalakor is látszott, hogy ezt a projektet nem lesz könnyű keresztülverni a tóparton élőkön.
Még akkor sem, ha a Velence Korzót a megépítése óta üzemeltető Gomi Rendezvényszervező és Kereskedelmi Kft. menetelése eddig töretlen volt. Görgicze Zoltán ügyvezető, a cég korábbi tulajdonosa ugyanis egyértelműen élvezi a fideszes városvezetés szimpátiáját, és azt még a lakosság jó része is elismeri, hogy a visszafogott modorú vállalkozó a különböző létesítmények üzemeltetésével, programok szervezésével sokat tett a környék felvirágoztatásáért.
Velencén ezzel együtt is ravasz, rutinos üzletembernek tartják Görgiczét: nem felejtették még el, hogy a bukott sukorói kaszinóügyben éppen ő volt az, aki a befektető Joav Blumnak segített volna megszerezni a kiszemelt értékes ingatlanokat. Görgicze utóbb persze úgy nyilatkozott, hogy ő csak az első megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetésében működött közre. A Heti Válasz 2013-ban viszont egyenesen a kaszinóváros szálláscsinálójaként emlegette a velencei vállalkozót.
Görgiczének ugyanakkor ma is fontos a jó kapcsolat helyben mindenkivel – a beépítés részleteinek tisztázására tavaly decemberre összehívott lakossági fórumon is azzal kezdte, van-e a teremben olyan ember, akit személyében valamikor is megbántott? És rögtön meg is felelte a saját kérdését: nincs. A fórumon ezt többen meg is erősítették, valaki még azt is hozzátette: az utóbbi két évben tapasztalható feszültséget inkább a helyi vezetés agresszív politikájának tulajdonítják.
Görgicze Zoltán még 2009-ben kötött szerződést a korábban tanácselnökként, ekkor már polgármesterként regnáló Oláhné Surányi Ágnes vezette önkormányzattal a kiemelt uniós finanszírozású projekt, a Velence Korzó („Velencei-tó kapuja”) létesítményeinek üzemeltetésére.
A helyben csak Korzónak nevezett, üzletekkel, szolgáltatásokkal, vendéglátóipari egységekkel szabdalt épületkomplexum és strand a szerződés megkötéskor még kezdeti stádiumban volt, a nyitást 2010 tavaszára várták. A teljes létesítmény végül csak négy évvel később készült el, és a megnyitón a helyiek beszámolói szerint az átadásnak szóló „hurráoptimizmus” dacára az üzlethelyiségek még kongtak az ürességtől.
Az üzemeltetésre kötött megállapodás szerint a vállalkozó bérleti, használati és hasznosítási jogot szerez a 2700 négyzetméteres szolgáltatóházra, ezen túlmenően pedig
jogosult az építmény felső szintjén, mintegy 1000 négyzetméternyi területen, ráépítést végrehajtani, sőt, arra az ingatlanrészre nemcsak a használati, de a tulajdonjogot is megkapja.
Az önkormányzat a szerződéskötéskor 15 milliót kapott a vállalkozótól, majd havonta hárommilliót bérleti díjként. A szerződés szerint pedig a ráépítést hatvan millió forint egyszeri befizetésével válthatná majd meg Görgicze. Éppen ez utóbbi összegre hivatkozott tavaly egyfolytában a vállalkozó, mikor a ráépítés mértékével elégedetlenkedő helyiek azt firtatták: miért ragaszkodik annyira a ráépítéshez, amely a Korzóval szemközt lakókat egyszer s mindenkorra megfosztaná a tóra való kilátástól?
Görgicze szerint ha nem él a szerinte kötelező és visszavonhatatlan opcióval, azaz, ha nincs ráépítés, akkor nincs befizetés sem. Ha pedig nincs befizetés, ő nem érvényesítheti a bérleti jogát. Vagyis ugrott az egész üzlet. (A dokumentumot a lakosok egyébként csak 2017 végén ismerhették meg részleteiben, amikor felkerült a város hivatalos honlapjára.)
A tavaly decemberi fórumon a vállalkozó bevetett minden érvet: hogy az előírt építési gerincmagasság hat méter, de ők csak 5,7 méterig építkeznének; hogy a kilátás eddig sem volt zavartalan, hiszen a parton magas fák állnak – igaz, ezek lombhullatók, tehát a kilátást az év felében amúgy sem akadályozzák; hogy a korzóépület, amelyben a ráépítéssel 16 apartmant alakítanának ki, körbesétálható, átjárható maradna a felső szinten is; hogy a ráépítés bevételnövelést eredményezne az önkormányzatnak, s így a teljes helyi közösségnek, valamint biztosítaná a létesítmény hosszú távú fenntarthatóságát. Nem is beszélve a turizmus fellendüléséről!
A velenceieket mindez nem igazán hatotta meg, érdemi válaszokat vártak volna az ingatlanaik értékcsökkenésével és a terület élhetőségének változásával kapcsolatos kétségeikre.
A helyiek kifogásolták, hogy nem ismert a kontraktus valamennyi részlete – a fórumot szervező képviselő az elmúlt években többször is megpróbálta kikérni, de nem kapta meg-, s hogy a ráépítést kényszerként tálalják nekik, holott megváltoztathatatlan jogi kötelezettségről nincs is szó. Kifogás volt az is, hogy ha a ráépítés megvalósul, a megállapodás értelmében az ingatlan „átmegy” az apartmanokat megvásárlók magántulajdonába, tehát a terület még inkább kikerül a helyi társadalom kezéből.
Többen azt firtatták, milyen érdeke fűződik az évek óta veszteséges Korzót üzemeltető Gomi Kft-nek a beruházás minden áron való keresztülviteléhez? Gazdasági, vagy talán politikai presszió áll a háttérben?
A fórumon sorjáztak a lakossági észrevételek: volt, aki azért költözött a fővárosból a Velencei-tóhoz, mert olvasott a sok tervezett fejlesztésről, köztük a Korzóról, amelyről azt hitték, növeli Velence városias jelleget, de még nem lépi majd át az egészséges mértéket. Csalódniuk kellett:
az évek óta jellemző akut parkolóhelyhiány és a terület befogadóképességének sokszoros túllépése miatt a Velence Korzó sokak szerint már 2017-re élhetetlenné vált, s bár szívesen vásárolnak az épület üzleteiben, inkább a csöndesebb, a tóhoz hétvégenként leruccanók által kevésbé preferált fürdőrészeket keresi.
Gyakorta elhangzó vélemény, hogy a tervezett változásokkal a településképet a városvezetés a jövőben beköltözőkhöz alakítja elsősorban, s nem a Velencén évtizedek óta lakók számára kedvez.
A tavaly decemberi fórumon érezhető volt némi rossz hangulat, már csak azért is, mert a néhány nappal korábbi ülésén a képviselő-testület úgy támogatta a projektet, hogy a sebtiben összehívott, ebédidőben megtartott ülésen a helyi polgárok nem is tudtak jelen lenni.
Koszti András polgármester szerint közel félszáz érintettnek küldtek ki értesítőt, mégis csak öten jöttek el, ketten közülük ráadásul képviselők. Ezután szánták el magukat a lakosok az egyik önkormányzati képviselő javaslatára egy „különfórumra”, ahol a polgármester ugyan nem vett részt, de elküldte megfigyelőnek a régi családi barátot, az önkormányzat eredményeit a település lapjában is mindig hangsúlyozni kész Mátay Balázs főszerkesztőt.
Érdekes időzítésként a fórumot megelőzően jelent meg egy cikk az ekkor már Mészáros Lőrinchez került Fejér Megyei Hírlapban az újabb beruházásról, érezhetően a közhangulat javítására– a lap újságírója azonban erősen mellé nyúlt, mikor a polgármesteren és a vállalkozón kívül mást nem kérdezett meg:
a felháborodott lakosok közösen helyreigazítást kezdeményeztek a lap főszerkesztőjénél, pontról-pontra cáfolva a nyilatkozók állításait.
A helyreigazítás a lap online felületén, egy meglehetősen eldugott felületen megjelent, de néhány óra elteltével onnan is eltűnt.
A fórum után néhány nappal jöttek az ünnepek, így a közhangulat is csillapodott egy időre, az azonban tudott volt, hogy az építésiengedély-kérelmet beadta a vállalkozó. A kedvező önkormányzati hátszél ismeretében ennek megfelelően kész tényként lehetett kezelni, hogy a hiánypótlások után a Gomi Kft. meg is kapja az engedélyt. Ám az újév elején jött a meglepetés: az eljáró hatóság a kérelmet elutasította. Banális apróságnak tűnhet, min csúszott el a szép reményű terv: a tervezett apartmanok nappali-konyháját egy légtérbe tervezték a belőlük nyíló vécékkel, ez pedig tilos.
Ezek után megkerestük Görgicze Zoltánt, letett-e a ráépítésről? A vállalkozó a telefonban kissé homályosan úgy fogalmazott, momentán más dolgok foglalkoztatják, van más feladata is, éppen elég. Hiába kérdeztük, nem kaptunk egyértelmű választ, hogy a beruházás meg fog-e valósulni, de Görgicze arról sem akart nyilatkozni, élt-e fellebbezéssel.
Hogy időközben új építési engedélyezési eljárás iránti kérelmet adtak be, az egy május végi eseményen derült csak ki, amikor ismét összegyűltek a velenceiek, hogy ezúttal közmeghallgatáson adjanak hangot nemtetszésüknek az üggyel kapcsolatban.
„A mi torkunkon ne nyomjon le senki semmit!” – az alaphangot ez a közbeszólás és az azt kísérő élénk taps adta meg, mire az ülést levezető Koszti András polgármester kijelentette, nem fogja megtűrni a bekiabálásokat. Különben is, a korzóráépítéssel várható turizmusnövekedés maximum az év negyven napján okozhat a helyieknek problémát, így nem igazán érti az ellenkezéseket.
Valaki megkérdezte, hogy ha ez ilyen jó üzlet, akkor miért nem az önkormányzat valósítja meg, miért engedi át egy vállalkozásnak? Kétszáz millió forint az üzemeltetés hátralévő tíz évére talán nem számít busás haszonnak? – kérdezett vissza Koszti, aki arra kérte a résztvevőket, ne prejudikáljanak a hivatali döntés megszületése előtt.
A vállalkozó képviselője is felszólalt és elmondta, hogy a ráépítési jogot és a tulajdonosi hozzájárulást a szerződés megkötésével annak idején álláspontjuk szerint már megszerezték, így abban nem lehet vita. A közmeghallgatásról ezúttal is megválaszolatlan kérdésekkel távoztak az emberek, de az álláspontjuk nem változott: nincs szükségük a települést tovább terhelő új beruházásra.
Augusztus elején aztán érdekes fordulat állt be a történetben: egy, a májusi találkozón már a kérdésben népszavazást kezdeményező helyi lakos – megkerülve a velencei jegyzőt, aki nem akarta őt az ügyben ügyfélként elfogadni – egyedüli velenceiként fellebbezést adott be az eljáró martonvásári építési hatóság végzésével szemben.
A beadványnak a fehérvári kormányhivatal helyt adott, és jogos érdeksérelemnek ismerte el a lakosság által is kifogásolt panorámavesztést.
Így gyakorlatilag megállapította azt is, hogy a martonvásári építési hatóság helytelenül járt el, ami azt jelenti, hogy az annak alapjául szolgáló velencei jegyzői végzést is meg kell változtatni. Összességében tehát újra le kell folytatni az egész eljárást.
Velencén most sokan kifejezetten örülnek ennek – ezúttal ugyanis nagyobb az esély, hogy ügyfélként többen bekapcsolódhatnak az eljárásba, és együtt hatásosabban tudnak fellépni. Mint a ráépítést aktívan ellenzők egyike megjegyezte, a városvezetés az ügy végjátékában kimutatta a foga fehérjét, hiszen azzal, hogy nem állt a fellebbezés mellé, tulajdonképpen elárulta igazi szándékait. És ebből a velenceiek azt szűrhetik le, hogy helyben nem várhatnak támogatást a nem kívánatos beruházás megakadályozásához.
Kocsis Noémi (Székesfehérvár)
fotó: A korzó jelenleg; kép forrása: Facebook – Velence Korzó
|
Új eljárás indul: lehet, hogy végleg bukik a Velence Korzó ráépítési terve?
|
Szép dolog az örökpanoráma, de fél éve még inkább az izgatta a Velencei-tó partján élőket, hogy egyes utcákban tolózárcsere és egyéb munkálatok miatt megint akadozott az ivóvíz-szolgáltatás, vagy hogy március 20-ra végre kiírták az új Bence-hegyi – helyben vegyes fogadtatású – kilátó ünnepélyes átadásának időpontját. Most mégis újra a Korzó ráépítési ügye kerülhet a figyelem középpontjába, miután a kormányhivatal elutasította az építésiengedély-kérelmet.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/09/07/uj-eljaras-indul-lehet-hogy-vegleg-bukik-a-velence-korzo-raepitesi-terve/
|
2018-09-07 14:21:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Azerbajdzsán és Magyarország kölcsönösen kereskedőházakat alapít egymás országában, közölte június végén Shahin Mustafajev azerbajdzsáni gazdasági miniszter június végén az Azertac állami hírügynökség szerint.
Musztafajev azt mondta: Magyarország kereskedőház nyitását tervezi Azerbajdzsánban, és Azerbajdzsán is érdeklődik egy budapesti kereskedőház nyitása iránt.
„Azerbajdzsán és Magyarország stratégiai partnere. Nagyon sok mindent értünk el a gazdaság, mezőgazdaság, az IT, az egészségügy és az oktatás terén. A két ország kereskedelmi kapcsolatai minden évben fejlődnek. Nagy potenciál van a két ország jövőbeni együttműködése előtt” mondta a miniszter a hírügynökség szerint.
Ez a hír nem csak azért érdekes, mert nyomát sem találtuk a magyar sajtóban vagy a magyar külügyminisztérium közleményei között, hanem azért is, mert Magyarországnak 2012 óta már van kereskedőháza az azeri fővárosban, Bakuban.
Erről akkor az azeri sajtó is beszámolt, maga Szijjártó Péter nyitotta meg. Az MTI-hírből azt is megtudjuk: a bakui volt az első kereskedőház, amely a keleti nyitásnak nevezett program keretein belül elkészült, és akkor a Széchenyi Bank közreműködésével nyílt meg a kereskedőház.
A 2016-os nagy kereskedőház-nyitási hullámban az azeri kereskedőház működtetésére is közbeszerzést írtak ki, amit az értesítő szerint az Ibrahim Ismayilov LLC nyert meg. A szerződés értéke 81,600,000 forint.
Magyar újságírók akkoriban azeri forrásokból is próbáltak többet megtudni erről a cégről, ám arról nem találtak részleteket az azeri cégadatbázisokban.
Az Átlátszó forrásai a helyszínen annyit tudtak kideríteni: létezik egy 2005-ben bejegyzett, Ibrahim Ismayilov LLC veű vállalat a magyar közbeszerzési értesítőben megjelölt bakui címre bejegyezve (Mammadova utca 11), illetve egy Ismayilov & Partners nevű cég két házzal arrébb (Mammadova utca 15), amelyet szintén egy bizonyos Ibrahim Ismayilov vezet.
Az ügyben megkérdeztük a Külgazdasági- és Külügyminisztériumot arról, hogy vajon miért beszélt az azeri gazdasági miniszter magyar kereskedőház nyitásáról, amikor már létezik egy, illetve nem sokkal később be is jelentették az összes kereskedőház bezárását. Kérdéseinkre nem kaptunk választ.
Kérdéseinket emailben elküldtük Ibrahim Ismayilovnak is, aki azt válaszolta, forduljunk a Magyar Nemzeti Kereskedőházak sajtóosztályához. Ezt meg is tettük, ám innen sem kaptunk választ.
CEU-diploma, OSI-ösztöndíj
Ismayilovnak feltettük azt a kérdést is, hogy vajon azonos-e azzal az Ibrahim Ismayilovval, akinek az önéletrajzát az interneten megtaláltuk. Ebben a kérdésben is a budapesti sajtóosztályhoz irányított minket.
Az interneten fellelhető önéletrajz szerint Ibrahim Ismayilov alapfokon beszél magyarul, és a 2000-2001-es tanévben mesterfokozatú diplomát szerzett a CEU-n politológiából.
2000 decemberében és 2001 januárjában a Nyílt Társadalom Intézet (OSI) budapesti központjában kutatási asszisztensként dolgozott egy önkormányzatok működését vizsgáló projektben.
Azerbajdzsán egy éve került a világsajtó figyelmének a középpontjába, amikor kiderült: offshore cégeken keresztül mosott tisztára hatalmas pénzösszegeket, illetve az azeri rezsim egy többmilliárd dolláros feketekasszát tartott fenn, amelyből luxusutazásokat, vásárlásokat és európai politikusoknak juttatott kenőpénzeket fizetett. Utóbbi mélyen megrázta az elméletileg az európai demokrácia felett őrködő Európa Tanácsot.
Az ügynek magyar szála is volt: az Átlátszó kiderítette, hogy épp a baltás gyilkos kiadatásának idején az azeri rezsim offshore cégei egy éven belül összesen több mint kilencmillió dollárt utaltak át egy hasonlóan titokzatos cég magyarországi bankszámlájára. Nem tudni, mi lett a pénzzel.
Az Orbán-kormányt azonban ezek a botrányok sem zavarják, továbbra is üzletel és barátkozik a bakui rezsimmel, és – ha itthon nem is veri nagy dobra – még megállapodásokat is ír alá.
Kiemelt fotó: Baku látképe / ThinkStock
|
„Soros-ösztöndíjasnak” adta az azeri kereskedőházat a kormány
|
Furcsa hír jelent meg az azeri állami hírügynökség internetes oldalán a nyár közepén: Magyarország és Azerbajdzsán kölcsönösen kereskedőházat nyit egymás területén. A hír azért különös, mert Magyarországnak 2012 óta van kereskedőháza Bakuban, amit a kormány a 24.hu értesülései szerint a többi kereskedőházzal együtt épp bezárni készül. Amikor megpróbáltuk kideríteni, mi folyik itt, belebotlottunk az azeri kereskedőház vezetőjének önéletrajzába, amiből kiderült: a magyar kormányt nem mindig zavarja, ha valakinek CEU-diplomája van, illetve a mostanában hevesen átkozott Soros-féle Nyílt Társadalom Intézetnél is dolgozott.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2018/09/07/soros-osztondijasnak-adta-az-azeri-kereskedohazat-a-kormany/
|
2018-09-07 14:27:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Titkolja a külügy, hogy mire költik a magyar állam százmillióit Finkelstein „gyermekei” az Egyesült Államokban – írtuk az év elején. Akkor azt szerettük volna megtudni, hová folyik el a magyar állam több, mint 2 milliárd forintja, amelyet a Magyar Foundation of North America (MFNA) nevű nonprofit szervezetnek utalt ki az elmúlt években – az Átlátszó jelenleg is pereli a Külgazdasági- és Külügyminisztériumot (KKM) ezeketért az adatokért. A költségek egy része ugyanakkor most kiderült: a szervezet 120 ezer dollárt (mintegy 33 millió forintot) fordított egy divatbemutatóval összekötött eseményre, amelyet Magyarország washingtoni nagykövetségén rendeztek meg.
Két hónappal ezelőtt került ki Magyarország washingtoni nagykövetségének Facebook-oldalára egy majdnem egy órás videó. Élőben közvetítettek egy divatbemutatót Zoób Kati Fashion Show néven.
Mint megtudtuk, a nagykövetség a V4-es elnökséget lezáró programsorozat részeként szervezett eseményt a magyar kultúra, dizájn és divatipar népszerűsítésére, ennek keretein belül mutatták be”a washingtoni politikai és kulturális élet meghatározó szereplőinek” Zoób Kati “V4-es tematikájú” kollekcióját.
Zoób Katiról 2015-ben írtuk meg, hogy cége és az állam 2011-ben állt össze, hogy egy új magyar divatvállalkozást indítson el, a projekt azonban csúfos eredményeket ért el: az állami Kézmű Kft. 129 millió forintot keresett vele, a költségek viszont a 37 millió forintos beruházáson felül a Zoób cégének kifizetett 255 millió forinttal súlyosbítva összesen legalább 292 millió forintra rúgtak. Magyarul, vaskos veszteséget hoztak össze.
Azt pedig már a 24.hu közölte, hogy a tervező a vizes világbajnokság idején is kapott állami forrást: a milliárdokat felemésztő megnyitó keretében Balatonfüreden tartottak Zoób-bemutatót 150 modell felvonultatásával.
Kíváncsiak voltunk, hogy az amerikai rendezvényt ki finanszírozta és mennyibe kerülhetett, így megkeresést küldtünk az illetékes szerveknek. A válasz pedig még minket is meglepett, hiszen fő szponzorként egy régi ismerőst neveztek meg.
A Külgazdasági – és Külügyminisztérium sajtóosztálya a finanszírozással kapcsolatban először csak annyit mondott, hogy az esemény “teljes mértékben helyi magyar szervezetek” és olyan amerikai cégek támogatásaiból valósult meg, amelyek “fontosnak tartják a magyar kreativitás új megközelítésből történő bemutatását, az országimázs építését, valamint üzleti lehetőséget látnak magyar divattervezők ruháinak amerikai forgalmazásában, bemutatásában.”
Mivel a „helyi magyar szervezetek” kifejezés elég homályos volt, újabb kérdéseket küldtünk arról érdeklődve, hogy kiket értenek ez alatt. Így derült ki, hogy az esemény egyik szponzora a lapunk által már többször emlegetett Magyar Foundation of North America (MFNA) volt.
Az MFNA egy olyan amerikai szervezet, amely teljes mértékben magyar állami forrásokból működik. Mint korábban megtudtuk, vezetői ezer szállal kötődnek Arthur J. Finkelsteinhez, a néhai republikánus politikai stratégához, aki tavaly nyáron bekövetkezett haláláig a Fidesznek is dolgozott, illetve Habony Árpáddal is volt közös cége.
Az alapítvány az elmúlt években több, mint 2 milliárd forintot kapott többek között arra, hogy a magyar kultúrát népszerűsítse Amerikában. Bár korábban kértük, a Külgazdasági – és Külügyminisztérium nem árulta el, hogy ezt a pénzt pontosan mire költötték.
Az mindenesetre biztos, hogy az MFNA a Zoób Kati divatbemutatójával egybekötött esemény főszponzoraként lépett fel. A program teljes költsége ugyanis 132 ezer dollár volt (37 millió forint), melynek a nagy részét az MFNA állta, az alapítvány egészen pontosan 120 ezer dollárt fizetett ki (33 millió forint). A fennmaradó 12 ezer dollárt két másik vállalkozás fizette ki, a Gaal & Associates (4 ezer dollár), valamint a NOUVEAU Productions (8 ezer dollár).
A Gaal & Associates feltehetően az A. Gaal & Associates nevű washingtoni dekoratőrcéget takarja. Az Aniko Gaal Schott vezette cég LinkedIn-oldala szerint részt vett a washingtoni magyar nagykövetség és a nagyköveti rezidencia felújításában is. A NOUVEAU Productions egy washingtoni rendezvényszervező cég, amely honlapja szerint kliensi között tudhatja a washingtoni magyar nagykövetséget is.
A 132 ezer dollárként feltüntetett összeg a minsztériumi válasz szerint többek között magában foglalta az utazási és szállásköltségeket, a PR anyagok grafikai és nyomtatási kivitelezését, valamint az esemény lebonyolításához szükséges hangosítási, fénytechnikai kiadásokat.
18 magyar modellt utaztattak
Mint megtudtuk, a rendezvényre 18 magyar modell, valamint a bemutató lebonyolításához szükséges stáb utazott ki. A modellek az Instagram posztjaik tanúsága szerint jól érezték magukat, egyikük legalábbis több képet is posztolt arról, hogyan kirándulgat Washingtonban.
A Külgazdasági -és Külügyminisztérium szerint a modelleket azért volt szükséges Magyarországról kiutaztatni – ahelyett, hogy kintieket alkalmaztak volna -, mert ez egy korábban máshol már bemutatott produkció volt, az abban szereplők jöttek Washingtonba is, így nem volt szükség a koreográfia megtanulására és a ruhák újra igazítására.
„Amellett, hogy biztosak lehettünk a gyakorlott modell csapattal a program sikerében, sokkal olcsóbb is volt, mint 18 amerikai modellt szerződtetni, és kifizetni nekik nem csak a bemutató, hanem a próbanapok költségeit is” – tették hozzá.
A Külgazdasági- és Külügyminisztérium kérdésünkre, hogy a finanszírozók pontosan kikkel kötöttek szerződést a divatbemutatóval összefüggésben, és mire, egyelőre nem válaszolt. E-mailben kerestük Zoób Katit is, nála arról érdeklődtünk, hogy vele, vagy a cégével szerződtek-e, és ha igen, mekkora értékben, de eddig ő sem reagált.
A rendezvényt egyébként a minisztérium szerint mintegy 300 ember tekintette meg. A The Georgetown Dish másnapi tudósítása szerint a divatbemutatón többek között “fellépett” Szabó László nagykövet két kislánya, felesége, Dr. Szeverényi Ivonn pedig épp aznap ünnepelte születésnapját, őt Káel Csaba köszöntötte fel egy virágcsokorral.
Káel egyike azoknak, akik a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) körül sündörögnek. Az MTÜ vezérigazgatója az M1-nek azt nyilatkozta: ő az egyik olyan szakember, akire gazdasági kérdésekben támaszkodik majd. A másik ilyen személyként pedig éppen Zoób Katit jelölte meg.
Guller Zoltán egyébként ugyanebben az interjúban ismerte el hivatalosan, hogy Orbán Ráhelnek is köze van az ügynökséghez, a miniszterelnök lányát “fiatal segítői” között emlegette.
Kőműves Anita — Oroszi Babett
|
Tízmilliókkal támogatta egy közpénzből működő alapítvány Zoób Kati amerikai divatbemutatóját
|
Titkolja a külügy, hogy mire költik a magyar állam százmillióit Finkelstein “gyermekei” az Egyesült Államokban – írtuk az év elején. Akkor azt szerettük volna megtudni, hová folyik el a magyar állam több, mint 2 milliárd forintja, amelyet a Magyar Foundation of North America (MFNA) nevű nonprofit szervezetnek utalt ki az elmúlt években – az Átlátszó jelenleg is pereli a Külgazdasági- és Külügyminisztériumot (KKM) ezeketért az adatokért. A költségek egy része ugyanakkor most kiderült: a szervezet 120 ezer dollárt (mintegy 33 millió forintot) fordított egy divatbemutatóval összekötött eseményre, amelyet Magyarország washingtoni nagykövetségén rendeztek meg.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/09/06/tizmilliokkal-tamogatta-egy-kozpenzbol-mukodo-alapitvany-zoob-kati-amerikai-divatbemutatojat/
|
2018-09-06 14:29:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Ítéletet hirdetett a Szegedi Törvényszék a makói iskolaszövetkezet ügyében. Czeglédy két strómanja, akik az elsőként lebukott iskolaszövetkezetet vezették, összesen hat év letöltendő börtönbüntetést kaptak. A két férfit eredetileg 400 millió forintnyi adó elcsalásával vádolták, majd miután a vallomásokból kiderült, ők “csak” nevüket adták a Kopernikusz Iskolaszövetkezethez és az ügyvezetést, pénzügyeket a gyakorlatban nem ők intézték, fordult a kocka. Az egyik vádlott, aki korábban interjút is adott a PestiSrácok.hu-nak, néhány hónapja tett vallomást a törvényszék bírói tanácsa előtt és konkrétan megnevezte Czeglédy Csabát, aki a háttérből a szálakat mozgatta és akinek az utasításai szerint eljártak. Az ügyészség az ítélethirdetés előtt módosította a vádat, majd ítélet született: a két stróman bűnrészes különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalásban.
A Csongrád megyei adónyomozók 2013 óta vizsgálódtak a makói, majd szegedi székhellyel működő Kopernikusz iskolaszövetkezet után, amely sorra kapta a dunántúli megbízásokat és jókora szeletet hasított ki magának a munkaerő-kölcsönző piacból. Annak ellenére, hogy több száz millió forintos forgalmat bonyolítottak, adóbevallást nem nyújtottak be a NAV-nak és persze nem is adóztak.
Két évig tartó nyomozás után a Csongrád Megyei Főügyészség a Kopernikusz Iskolaszövetkezet két vezetője ellen üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt emelt vádat. A vádirat szerint a vádlottak a 2012-13-as években egymást követően voltak elnökei egy makói székhelyű iskolaszövetkezetnek, amely fő profilját tekintve munkaerő-közvetítéssel foglakozott. Ennek keretében a szövetkezet egy dunántúli székhelyű cég megbízásából munkavállalókat toborzott jellemzően multinacionális cégek részére, az ezzel kapcsolatos szerződéseket a szövetkezet nevében vádlottak kötötték.
Ahogy a nyomozás során kiderült, a Kopernikusz ténylegesen semmilyen tevékenységet nem végzett, a diákokat is a Human Operator hajtotta fel és a munkakiosztást is ők koordinálták. A Kopernikusznak a számlát kifizették, az viszont már adóbevallást sem adott be, nemhogy megfizette volna a kötelező áfát.
A Kopernikusz gyorsan lebukott. Gyakorlatilag ugyanazt a módszert, sőt, ugyanazokat az embereket vitték tovább és ugyanazokat a multikat szolgálták ki, mint évekkel korábban a Rébusz, Czeglédy iskolaszövetkezete. Innen ered a szocialisták ügyvédjének első ítélete költségvetési csalás miatt.
A nyomozás a NAV Dél-Alföldi Bűnügyi Igazgatóságán tovább folytatódott, illetve kiterjesztették azt az országos hálózatra, de még előtte a makói ügyben megszületett a vádemelés a két szövetkezeti vezető ellen.
Ahogy egyikük korábban portálunknak mondta, túl későn eszmélt rá, mire használták, és hogy vele akarják elvitetni a balhét. Ők végig azt hitték, hogy Czeglédy cége intézi az adófizetési és egyéb kötelezettségeket, hiszen erről biztosították. Mire megnyílt, és vallomást tett, már a vádlottak padján találta magát. Igaz, a módosított vádirat alapján most már nem költségvetési csalásban, hanem abban való bűnrészességben mondták ki bűnösnek; mivel a másik nagy ügyben is gyanúsított, így még az is megeshet, hogy őt kétszer fogják elítélni ugyanazért – hogy a nevét adta Czeglédy ügyleteihez.
Az összes, az államnak okozott kár 6,3 milliárd forint. Ebből a Kopernikusz iskolaszövetkezet által be nem fizetett adó durván 440 millió. A Kopernikusz csak egy a tucatnyi iskolaszövetkezetből, amelyik ugyanígy járt el. Így az egész makói ügy csak egy szelete egy sokkal nagyobb, komolyabb bűnügynek.
A strómanok esetében módosították a vádat, bűnrészesség miatt ítélték el őket
Az ítéleti indoklás szerint a makói esetben a munkaerő-szervezést végző cégeket és az iskolaszövetkezeteket is ténylegesen a Human Operator központjából irányították, a vádlottak, azaz az iskolaszövetkezet-vezetők pedig strómanok voltak, tehát bűnsegédek a költségvetési csalásban.
A két iskolaszövetkezeti vezető közül a másodrendűt, aki a szövetkezet alapításában is részt vett, 3 és fél év, az elsőrendű vádlottat, akinek csak továbbadták az “ügyvezetést”, 2 és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Tóth Tibor vezette bírói tanács. Az ítéletet a vádhatóság képviselője, Várnagy Roland elfogadta. Mindkét vádlott védője azonban fellebbezést jelentett be, az elsőrendű vádlott felmentésért, a másodrendű pedig enyhítésért.
“Részeredménynek tekintjük ezt az ítéletet”
Asztalos Péter, a másodrendű vádlott védője a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a fő célt sikerült elérni, azaz védencét nem költségvetési csalásban, hanem bűnrészességben találták bűnösnek. A védő azért jelentett be fellebbezést, mivel ahhoz képest, hogy ügyfele beismerő vallomást tett és együttműködő volt a hatóságokkal, túlságosan súlyos büntetést kapott.
Nem ért minket meglepetés. Beismerő vallomást tettünk, ügyfelem nem tagadta, hogy része van a bűncselekményben, de bűnrészesként. Ezt az ítéletet azonban részeredménynek tekintjük, biztos vagyok benne, hogy ez nem maradhat a vége. Ha még a másodfokú ítélet előtt megtörténik a vádemelés a nagy ügyben, akkor egyesítésre is sor kerülhet, illetve egyezségre, ha pedig nem, akkor perújítást fogunk kérni, ugyanis ugyanazért a tettéért kétszer nem ítélhetik el a védencemet, ezzel súlyos joghátrány érné
– fogalmazott Asztalos Péter.
Hozzátette, abszolút egy állásponton vannak a vádhatósággal és az ítéletet hozó bírói tanáccsal, hogy adócsalást nem az iskolaszövetkezet követte el, hanem az a cég, amelyik a számlákat befogadta. Ha a makói ügy vádlottai bűnsegédek, akkor tettes is van, vagyis lesz.
Czeglédy Csaba összes társával együtt jövő tavasszal állhat bíróság elé
Közben finisbe ért Czeglédy ügye is. Érdemi nyomozati munkát már nem folytatnak a hatóságok. A több tízezer oldalas nyomozati anyagot betekintésre átadták a gyanúsítottaknak, illetve védőiknek. Ők még tehetnek észrevételeket, indítványokat, de egy hónapon belül így is vádra kerülhet az ügy. Ez azt jelenti, hogy mivel a Csongrád Megyei Főügyészség végig szigorú felügyelete alatt tartotta a nyomozást, rövid időn belül megszülethet a vádirat, és Czeglédy Csaba, illetve 21 társa jövő tavasszal bíróság elé állhat.
Vezető kép: PS
|
Hat év Czeglédy makói strómanjainak
|
Ítéletet hirdetett a Szegedi Törvényszék a makói iskolaszövetkezet ügyében. Czeglédy két strómanja, akik az elsőként lebukott iskolaszövetkezetet vezették, összesen hat év letöltendő börtönbüntetést kaptak. A két férfit eredetileg 400 millió forintnyi adó elcsalásával vádolták, majd miután a vallomásokból kiderült, ők “csak” nevüket adták a Kopernikusz Iskolaszövetkezethez és az ügyvezetést, pénzügyeket a gyakorlatban nem ők intézték, fordult a kocka. Az egyik vádlott, aki korábban interjút is adott a PestiSrácok.hu-nak, néhány hónapja tett vallomást a törvényszék bírói tanácsa előtt és konkrétan megnevezte Czeglédy Csabát, aki a háttérből a szálakat mozgatta és akinek az utasításai szerint eljártak. Az ügyészség az ítélethirdetés előtt módosította a vádat, majd ítélet született: a két stróman bűnrészes különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalásban.
| null | 1 |
https://pestisracok.hu/hat-ev-czegledy-makoi-stromanjainak/
|
2018-09-07 14:34:13
| true | null | null |
pestisracok.hu
|
Korábban már megírtuk, hogy Vajna Tímea fánkozójának újranyitása körül több dolog sem stimmelt.
Úgy volt, hogy november 4-én megint lehet menni a Mr. Funkba, de akkori információink szerint még november 3-án se tudtak egyértelmű választ adni az alkalmazottak hivatalos újranyitás dátumáról.
Volt, aki hallott róla, hogy egy elromlott gép alkatrészére kell várni, hogy megérkezzen Amerikából, de volt olyan is, aki egyáltalán nem tudott semmi ilyesmiről.
A legérdekesebb, hogy az alkalmazottak a zárástól függetlenül a holt időszakban ugyanúgy bejártak dolgozni, úgy csináltak, mintha nyitva lennének. Megsütötték a fánkokat, amiknek egy része elfogyott, sőt, a Miss Universe versenyzőinek is jutott belőle, de a maradék feltehetőleg a kukában végezte.
A nyilvánvalóan felmerülő kérdéseken túl – hogy a kamu melóért is ugyanúgy megkapták-e a fizetésüket a dolgozók, hogy rendesen be vannak-e jelentve, - több érdekességre is fény derült pár cégbírósági végzésből.
Volt egy időszak, amikor vezető tisztségviselő nélkül működött a cég,
de van itt egy 40 millió forintos befizetés is.
Kezdjük az elején!
A Mr. Funk Kft-t 2015. december 2-án jegyezték be az 5. kerületi Vigadó utca 2-es szám alá, ahova Vajnáné cége, a Beauty Enterprises Hungary és az Andy Vajna tulajdonában lévő AV Investments is be van jelentve [itt található a Las Vegas Casino Tropicana is – a szerk.]. Attól a naptól kezdve Gomez Norbert volt a fánkozó ügyvezetője, majd Vajna Tímea is megkapta ez a titulust 2016. július 12-től.
De volt egy időszak 2016. május 25. és július 12. között, amikor vezető tisztségviselő nélkül állt a cég.
Az történt, hogy a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága automatikus úton értesült Gomez Norbert ügyvezető eltiltásáról.
49 nap
Másfél hónapig nem jogszerűen működött a cég, de mivel 60 napon belül sikerült új vezetőt találni Vajnáné személyében, ezért a Mr. Funk Kft.-t nem kellett felszámolni. Az adott időszakban, május 25. és július 12. között volt pár változásbejegyzési kérelem, amit a cégbíróság pont amiatt utasított el, hogy a vezető nélküli fánkozó – de akármilyen más cég esetében is ez az eljárás – először azt intézze el, hogy legyen vezetője.
A végzés ellen Gomez Norbert június 24-én postai úton fellebbezett, amit a cégbíróság hivatalból elutasított, hiszen a törvény szerint nem gyakorolhat ilyen tisztséget. 2021-ig semmilyen cégben nem lehet ügyvezető. Így szükségszerű volt, hogy Vajna Tímea lássa el ezt a szerepet.
A formalitás megvolt, jöhetett a beruházás.
A már új vezetővel rendelkező Társaság törzstőkéjének felemeléséről szóló határozat érvényesnek bizonyult. A céginfóban is látszik, hogy július 25-től 300 ezer forinttal megemelték a Mr. Funk Kft. minimumra bejegyzett 3 millió forintos törzstőkéjét. De van itt egy, a Gomez Norbert vezetői tisztségtől való eltiltása miatt keletkezett anomália miatt kialakult, egy hónappal korábbi, június 21-vel keltezett határozat, ami a tőketartalék közel 40 millió forintos felemeléséről szól. Ezt az összeget Vajna Tímea cége, a Beauty Enterprises Hungary Kft. vállalta magára, és a papírok szerint az összeget már másnap, június 22-én befizették a Mr. Funk Kft. számlájára.
A tőketartalék emelése azt a célt szolgálja, hogy a jegyzett tőke drasztikus növelése nélkül is arányaiban több pénzt lehessen a cégbe fektetni, amiből ugyanúgy lehet gazdálkodni. Ez a könyvelési részletek nélkül nagy vonalakban csak annyit jelent, hogy így szabadabban tud működni cég. De most ennek a bizonyos 40 millió forintnak a forrása érdekes.
Vajna Tímea rendezvényszervező cégének - ami amúgy Andy Vajnáé is - volt miből adnia, hisz a Beauty Enterprises Hungarynek 2014-ben még csak 24 millió forintos saját tőkéje volt, ami 2015-re 180 millió lett.
A maga tavalyi 60 milliós bevétele mellett is 21 millió forintos veszteséget termelő vállalkozásról van szó, amibe csak úgy ömlik a pénz.
Honnan? Ott van például a Miss Universe Hungary döntője, ami lehet, hogy 150 millióba került a TV2-nek. (A nézettségi adatok szerint akármennyibe is került a produkció, 18-49-es korosztályban a 10,4%-os közönségaránnyal elvérzett az RTL klubon futó, 20,4%-ot megugró Hobbittal szemben.)
Megkerestük a TV2-t, hogy kiderítsük ki és mennyiért készítette a szépségverseny vasárnapi döntőjét, mire az alábbi választ kaptuk.
„Piaci pletykákra nem szoktunk reagálni, most csak azért tesszük, mert az elmúlt hetekben teljesen fals számok jelentek meg a sajtóban. A műsor pontos gyártási költsége természetesen üzleti titok, de annyit elárulhatunk, hogy a költségvetése megfelelt az iparági standardnak, és jóval kevesebb, mint amit megírtak korábban. A Miss Universe Hungary-t évek óta Vajna Tímea csapata készíti a TV2 szakembereinek támogatásával.”
Tehát Andy Vajna tévéjében lement egy általa és a felesége által felesbe jegyzett céghez tartozó szépségverseny döntője, amit lényegében maguk is készítettek "iparági standard árakon".
De Vajna Tímea rendezvényszervező cége, az említett szépségversenyt is tető alá hozó Beauty Enterprises nem csak a tévén keresztül köthető férjéhez, Andy Vajnához, illetve az ő egyik cége, az AV Investments által kezelt milliárdokhoz: 2014. november 26-tól a Beauty Enterprises Hungary társtulajdonosa az AV Investments Kft, ami 90%-ban Vajna András György (ismertebb nevén Andy Vajna) és 10%-ban a Cinergi Pictures Entertainment Inc. tulajdona.
Az AV Investments a 2015-ös adatok szerint egy 70 ezer saját- és 24 millió dollárnyi idegen tőkével működő cég. (Forintban 20 millióról és közel 7 milliárdról beszélünk.) Tehát 1% saját tőke sincs a cégben, ami meg hatalmas hitelt illeti, az egy kapcsolt vállalkozástól jött, egész egyszerűen Andy Vajna saját magának adott kölcsönt, így ez a pénzmozgás nagy valószínűséggel némi átcsoportosítást takar. [Vajna cégeivel és azok hátterével 2014-ben Oroszi Babett hosszabban foglalkozott az Átlátszón.]
Forint? Dollár?
Az RSM Audit Hungary Zrt. által készített könyvvizsgálatnak van egy pontja, ahol kimaradt a pénznem, pedig jó lenne tudni, ha a többségben dollárban megadott összegek akkor sem forintban vannak megadva, amikor a cég tartós részesedéseiről van szó (a hozzá kapcsolható vállalkozásokban). Ott van egy 927 765-ös tétel a Beauty Enterprises Hungary Kft. javára, ami forintban nem egy nagy durranás,
de dollárról forintra átszámolva ez már 266 milliós összeg.
Nagy valószínűséggel itt dollárról van szó, és van is ennyi pénz a rendezvényszervező cégben. Mint írtuk, az AV Investments felerészben tulajdonosa a Beauty Enterprisesnak, és előbbi cég részéről elég nagyvonalú nagyjából egymillió dollárt, 266 millió forintot adni egy veszteséges, valamint arányaiban jóval kisebb, mindössze 8 millió forintra bejegyzett cég felének.
Az Igazságügyi Minisztérium honlapján elérhető beszámoló bizonyítja, hogy van egy 5 évnél hosszabb időre kölcsönbe adott 110 millió az AV Investments jóvoltából, Vajnáné rendezvényszervező cégének javára. De volt már rá példa, hogy Andy Vajna cége 50 plusz 7 millió forint kamatot elengedett a Beauty Enterprisesnak.
Röviden, miből van a fánk?
Úgy néz ki, Andy Vajna közel 7 milliárdból működő cégének 260 milliós kölcsönével/befektetésével megtolt másik, feleségével közös vállalkozásából befizetett 40 millió forintból készülnek az Arany János utca 19. alatt a Mr. Funk fánkjai és bageljei. Amik olykor visszaköszönnek Andy Vajna tévéjének, a TV2 felületén, hol direktbe promózva, hol burkoltan, mondjuk Vajna Tímea szépségversenyének döntőjét reklámozó kisfilmekben.
A cikkben szereplő információk a cégbíróságon bárki számára elérhető online iratokból, a céginfón található adatokból, valamint az Igazságügyi Minisztérium honlapján közzé tett elektronikus beszámolókból származnak.
|
Így jut Andy Vajna 7 milliárdjából 40 millió Vajna Tímea fánkozójába
|
A Mr. Funk Kft-t 2015. december 2-án jegyezték be az 5. kerületi Vigadó utca 2-es szám alá, ahova Vajnáné cége, a Beauty Enterprises Hungary és az Andy Vajna tulajdonában lévő AV Investments is be van jelentve [itt található a Las Vegas Casino Tropicana is – a szerk.]. Attól a naptól kezdve Gomez Norbert volt a fánkozó ügyvezetője, majd Vajna Tímea is megkapta ez a titulust 2016. július 12-től.
| null | 1 |
https://velvet.hu/gumicukor/2016/11/23/mr._funk_a_40_millios_fankbiznisz/
|
2016-11-23 11:10:00
| true | null | null |
Index
|
Nyilvánosságra került a Mr. Funk és a Beauty Enterprises Hungary Kft. éves beszámolója, így további részletek derültek ki arról, hogy Andy Vajna és feleségének cégei között hogyan oszlanak meg tíz-, sőt, százmilliók. Most az AV Investmentst, a Beauty Enterprisest és a Mr. Funkot összekapcsoló pénzügyi mozgásokat mutatjuk be. Néhány adat ezek közül:
270 milliós tulajdonosi kölcsön az AV Investments Kft.-től a Beauty Enterprises Kft.-nek.
100 millió forint tartozás a Mr. Funk Kft.-től a Beauty Enterprises Kft. felé.
Összesen 297 millió forint befektetés tárgyi eszközökbe, -70 millió forintos árbevétel és 322 millió forint tartozás. De, amint az egy másik cég pénzügyi beszámolójából kiderül, egy ugyanekkora összegű tartozás máshol tőketartalékként van megjelölve.
Ezeknek az összegeknek egymással átfedésben kellene lenniük, de a beszámolók összefésülése után, sőt, az érintettek megkérdezésével se lett teljesen egyértelmű, hogy honnan van a pénz. Vajna Tímea annyit mondott, amikor a Mr Funk 300 milliós hosszú lejárató kölcsönéről kérdeztük, hogy az nem tartozás, nem hitel, azt
Andy adta.
Csak ezt így nem lehet lekönyvelni.
A kezdetek
A Mr. Funk már a kezdetektől fogva óriási, és bizonyos szempontból indokolatlan népszerűséggel bírt.
2016. október 14-én megnyitott a fánkozó. 2016. október 15-én pedig beütött a Várkert bazár-szindróma, és bezárt. Hivatalosan azonban senki sem indokolta meg, hogy miért kellett hirtelen megnyitni, majd bezárni a boltot. Egyes információk szerint egy fánkkészítőgép drága alkatrészére kellett várni, hogy az megérkezzen Amerikából, de volt olyan alkalmazott, aki ilyenről még csak nem is hallott. Továbbá, az akkor éppen három hete zárva tartó üzletnél járva azt tapasztaltuk: az alkalmazottak
úgy csináltak, mintha az üzlet nyitva lenne.
Frissen tisztított lábtörlőket hoztak, egy rakomány papírtörlő érkezett, bent pedig készültek a fánkok. Megtudtuk, hogy az október 15-én bejelentett bezárás hírétől függetlenül mindenki ugyanúgy bejárt. Az újranyitással kapcsolatos furcsaságokról itt írtunk részletesen.
2016 novemberében végül megint kinyitott – és azóta is üzemel – a Mr. Funk. De az újranyitás hónapjában is volt miről beszámolni Vajna Tímea fánkozójával kapcsolatban, amikor üzlettársa, Gomez Norbert tulajdnorészét lefoglalták egy családi hitel miatt.
A Mr. Funk pénzügyi dolgairól kétszer írtunk. Egyszer, amikor Vajna Tímea Amerikába költözésével kapcsolatban megkérdeztük Gomez Norbertet, hogy mi lesz most, hogy nincs itt az üzlet tulajdonosa. Akkor következő választ kaptuk:
A Mr. Funk eddig is jól ment, és ennél csak jobb lesz. Az, hogy Timi Amerikába költözik, semmit nem fog változtatni a cég működésén.
Másodszor a cég 40 millió forintos befizetése után kutatva tudtunk részletesebben beszámolni arról, hogy Andy Vajna fő cége, a 7 milliárdos AV Investments adott 266 millió forintnyi összeget a – feleségével közösen jegyzett – Beauty Enterprises Hungary Kft.-nek, ami egyben a Mr. Funk résztulajdonosa is, és ami 40 milliós összeggel megemelte a fánkozó tőketartalékát.
A Beauty Enterprises Hungary Kft. 2016-os beszámolójából most az is kiderült, hogy
100 millió forinttal tartozik neki a Mr. Funk Kft.
Sőt! Vajna Tímea fánkozójának összesen 322 millió forint tartozása van. Ebből 300 millió 984 ezer forint egy hosszú lejáratra kapott kölcsön.
Egy Arany János utcai fánkozó minden pénzt megér. Úgy tűnik.
A Mr. Funk először 2016 áprilisában adott életjelet magáról.
Amint az a fenti fotón is látszik, az V. kerületi üzlet alapos felújításra szorult. Az anyagi erőforrás nem okozhatott problémát, hisz a Mr. Funk Kft beszámolójából kiderült, hogy 2016-ban 232 millió 925 ezer forintot költöttek beruházásokra és felújításokra.
A 2014 májusában még Vodafone-üzletként üzemelő létesítményt sikerült rendbe tenni. A külső részt helyrehozták, az omladozó burkolati elemeket kipótolták, a beltér egyik részét egy üvegfallal elválasztott látvány-pékműhellyé alakították.
2016 március 29-én kaptam meg a kulcsát ennek az üzletnek, ami egy kockára beépített Vodafone-bolt volt. Szétvertük az egészet és újjáépítettük. Sokat költöttünk rá, hogy így nézzen ki, ahogy most van
– részletezte Gomez Norbert a felújítási munkálatokat.
De honnan volt minderre pénz?
A beszámolóból mindössze annyi látszik, hogy a Mr. Funk Kft. egy hosszú lejáratú kölcsönnel rendelkezik. Logikus következtetés lenne azt mondani, hogy az összeg a Beauty Enterprises Hungary Kft.-től származik. Hogy miért? Mivel korábban Andy Vajna fő cége, az AV Investments átcsoportosított már 270 millió forintot a feleségével közösen jegyzett Beauty Enterprises Hungary javára, ami tulajdonosi kölcsönként lett feltüntetve.
És valóban. Az AV Investments beszámolójáig kellett visszamenni, hogy kiderüljön: logikus volt a következtetésünk. Andy Vajna fő cége 1 millió dollárt fektetett a Beauty Enterprises Kft.-be. Ha forintra átváltjuk, akkor akár a 300 milliós összeget is megkaphatjuk, attól függ, hogy mikori árfolyamot veszünk alapul. De minden matekos ügyeskedést félretéve, a közvetlen leányvállalatok tőketartalékainak bemutatásánál egyértelműen le van írva, hogy a Beauty Enterprisesnak 322 millió 659 ezer forintja van. Érdekes, a Mr Funknak pont egy 322 milliós tartozása van.
Hogy is van ez?
Vajna Tímeát erről is megkérdeztük június 2-án, és elárulta, hogy azt az összeget
Andy adta.
Egy másik amerikai típusú fánkozó éves bevétele
Csak az összehasonlítás végett megnéztünk egy másik, nagyjából hasonló üzleti modellel rendelkező céget. Persze nem lehet egyértelmű egyenlőség jelet tenni Vajna Tímea fánkozója és e között a cég között, de viszonyítási alapnak pont megteszi.
Egy 2015-ben indult fánkozóról van szó, ami elsőként a Nyugati Pályaudvarnál nyitott egy üzletet. Jelenleg már a Keleti Pályaudvar közelében is van egy boltjuk. A Mr. Funkkal ellentétben nem árulnak bégeleket, sőt, mozgó büféjük sincs, és így tovább. De, ha csak azt nézzük, hogy ez a cég is főként fánkok eladásával keres pénzt, akkor jogos az összehasonlítás. Ez a meg nem nevezett fánk franchise a 2016-os évben több mint 110 millió forintnyi árbevételt termelt.
Vajna Tímea fánkozójának két hónap alatt sikerült kitermelnie ennek az összegnek az ötödét. Ha a Mr. Funk egész évben tudja tartani ezt az eladási számot, akkor magasabb árbevételre tehet szert, mint ez a meg nem nevezett másik cég.
Mindezek után, ekkora anyagi hátszéllel, november elejétől december végéig 22 millió forintos anyagi bevételt termelt. De a fánkozó ezzel együtt is 70 milliós deficittel zárta működése első évét.
A fánkozó két tulajdonosa, Gomez Norbert és Vajna Tímea egyáltalán nem tartja mínuszosnak az első évet, hisz a fenti számok csak 40 nap után keletkezett bevételből származnak, míg egy üzleti év 365 napból áll. Mindketten elárulták, hogy miért érdemes ebbe fektetni: mert a Mr. Funk franchise lesz. És nem csak magyarországi nagyvárosokban gondolkodnak, mert elmondásuk szerint európai országokban is nagy érdeklődés van a Mr. Funk iránt.
Sőt! A tengerentúlon is lehet majd Vajna Tímea fánkjait enni. Hogy mikortól várható a terjeszkedés? Gomez Norbert azt mondta, hogy még idén, azaz 2017-ben több üzletük is lesz. Már készül a franchise-szerződés, már rakják össze az arculati kézikönyvet.
Nagyon jók a termékeink, és egy olyan színvonalas dolgot csinálunk, ami a világ bármely pontján megállja a helyét. És ez sokba kerül
– mondta Gomez Norbert.
A fenitek ismeretében világos, miért óriási biznisz a Mr. Funk, hogy Andy Vajna 300 millió forintot pumpál bele. Ezen – a Beauty Enterpriseson keresztül pénzelt fánkozón – kívül csak a Magyar Broadcasting CO. Zrt.-be (ez alatt fut a TV2 és a többi kisebb csatorna), fektet dollármillió feletti összeget.
Különösen érdekes, hogy a Beauty Enterprises ennyi pénzt fordít a Mr. Funkra, amikor eredetileg a Miss Universe szépségverseny lebonyolítása lenne a legfőbb feladata. Utóbbi miatt a cég tevékenységi köreinél az alábbiak szerepelnek:
Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése;
Rendezvényi étkeztetés;
Televízióműsor összeállítása, szolgáltatása;
PR, kommunikáció;
Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás;
Piac-, közvélemény-kutatás;
M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység;
Fodrászat, szépségápolás;
Reklámügynöki tevékenység;
Médiareklám.
Ehhez képest a verseny lebonyolítását a Sensation Event & Congress intézi, már 2014 óta. Amivel úgy van összefonódva Vajnáné egy másik, a Universe Management cége, azon túl, hogy egy irodaházba vannak bejegyezve, hogy az igazgatósági tagok közt ül a Sensation cég vezetője.
(A Universe Management nem tette közzé az éves beszámolóját, csak a taggyűlés határozata nyilvános, abból viszont kiderül, hogy a 13 millió 366 ezer forintos adózott eredményt osztalékként kiveszik.)
Egy friss interjúban Vajna Tímea azt mondta, hogy kiszáll a Miss Universe-ből. Megkérdeztük, hogy ez mit is jelent pontosan, mármint azon túl, hogy a szervezésben nem lesz annyira aktív szereplő. Felszámoltatja, kilép a Universe Management Kft.-ből? Azt válaszolta, hogy nem, mert nem az alatt fut a szépségverseny, hanem a Beauty Enterprises alatt. Akkor a Beauty Enterprises-ből , ami 50%-ban Andy Vajnáé, abból fog kilépni, azt fogja eladni, felszámoltatni? Azt mondta, hogy még nem tudja mi lesz a sorsa.
Shine like a diamond
Nem esett még szó a gyémántbizniszről, a Dorottya Diamondról, pedig Vajna Tímea azt a cégét is előszeretettel finanszírozza a férjével közös Beauty Enterprises Kft.-n keresztül. De ezt is legalább olyan trükkösen teszi, mint a Miss Universe esetében.
Az a MaxN Hungarya Kft. valójában MaxM Hungary, és úgy köthető Vajnánéhoz – azon túl, hogy a Beauty Enterprises 186 millió 102 ezer forintot fektetett bele 2016-ban –, hogy társtulajdonosa a Dorottya Diamond Palace Kft.-nek.
Az, hogy a fánkbiznisznél mennyivel jobb vagy rosszabb a gyémántbiznisz, hogy mennyire éri még közel 200 millióval megtámogatni, azt nem tudjuk megmondani, mivel sem a Maxm Hungary, sem a Dorottya Diamond Palace beszámolója nem került még fel az Igazságügyi Minisztérium honlapjára.
|
Vajna Tímea a 300 milliós kölcsönről: Andy adta
|
Nyilvánosságra került a Mr. Funk és a Beauty Enterprises Hungary Kft. éves beszámolója, így további részletek derültek ki arról, hogy Andy Vajna és feleségének cégei között hogyan oszlanak meg tíz-, sőt, százmilliók. Most az AV Investmentst, a Beauty Enterprisest és a Mr. Funkot összekapcsoló pénzügyi mozgásokat mutatjuk be. Néhány adat ezek közül:
| null | 1 |
https://velvet.hu/gumicukor/2017/06/12/vajna_timea_fankozojanak_100_millios_tartozasa_van/
|
2017-06-12 11:15:00
| true | null | null |
Index
|
Fotó: szon.hu
A mintegy négyezer fős településen azért kellett időközi választást tartani, mert a képviselő-testület idén májusban feloszlatta magát. Vojtó Mihályné ugyanis számos nehezen magyarázható ügybe keveredett. A szegregáció felszámolására kapott 135 millió forintos uniós támogatásból például egyaránt költöttek masszázsra, "léleksimogató beszélgetésekre", "életkedv-előadásra", biorezonancia mérésre, farsangi bulira, valamint Oravecz Nóra előadására. Az uniós pénzt a pályázat szerint a hátrányos helyzetűek mosási, tisztálkodási és főzési lehetőségeinek megteremtésére kellett volna költeni.
Korábban, 2015-ben pedig az derült ki róla, hogy a képviselő-testület 2014-es alakuló ülésén 2,5 millió forintot szavaztak meg neki 118 nap ki nem vett szabadsága miatt, ami azt jelentette, hogy négy év alatt csak pár napot volt szabadságon.
|
Elbukott Gávavencsellő polgármestere, aki 135 milliós uniós támogatást fordított léleksimogató beszélgetésekre
|
Berecz János, a Fidesz-KDNP jelöltje nyerte a vasárnapi időközi polgármester-választást a Szabolcs megyei Gávavencsellőn, ahol a pénzügyi botrányokba keveredett, eddigi független polgármestert, Vojtó Mihálynét sikerült legyőznie.
| null | 1 |
http://168ora.hu/itthon/elbukott-gavavencsello-polgarmestere-aki-135-millios-unios-tamogatast-forditott-leleksimogato-beszelgetesekre-es-farsangi-bulira-155735
|
2018-09-09 08:52:00
| true | null | null |
168 óra
|
50 százalékban saját erőből finanszírozza a BDPST Zrt. a turai kastély felújítását, válaszolta a G7 kérdésére a cég. Egy tegnapi sajtóközleményből kiderült, hogy a fenti képen is látható Schossberger kastély átépítése 4,5 milliárd forintba fog kerülni. A BDPST Zrt. a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a 75 százalékot meghaladó, minősített többségi tulajdonában van.
A cég tájékoztatása szerint nem kapnak állami támogatást vagy bármiféle állami finanszírozást, és nem része a projekt az állami kastélyfelújítási programnak sem. Eszerint tehát 2,25-2,25 milliárd forintot tesz a projektbe Tiborcz István cége, illetve az egyelőre ismeretlen*A cégiratokból és elérhető nyilvántartásokból nem látszik, hogy melyik pénzintézet finanszírozza a projektet. hitelező bank.
Meglepő lehet, hogy ilyen nagy kiadásba veri magát Tiborcz István vállalkozása, hiszen éppen a közelmúltban vásárolt egy – a tőzsdei árfolyamból becsülve – hatmilliárd forint értékű részesedést a Mészáros Lőrinc irányítása alatt álló Appeninn Zrt-ben.*Ennek az üzletnek egyébként találkozni egy alternatív megközelítésével is. Ha a tranzakció piaci áron valósult meg, akkor valójában annyira nem kedvező Tiborcz szempontjából: egy olyan részesedésért kellett fizetnie hatmilliárd forint készpénzt, amely nagy eséllyel csak a tőzsde spekulatív szeszélye miatt ér aktuálisan ennyit. (A piacon a többi Mészáros-részvényhez hasonlóan további eszközök érkezését árazzák az árfolyamba.)
A BDPST-cégcsoport tagjainak 2017 végi mérlegeiben nyilvántartott pénzeszközeit átvizsgálva, illetve Tiborcz István eddigi látható osztalékbevételeit számba véve már ennek a vásárlásnak sem találni a forrását. A közvilágítási közbeszerzésekről ismert Elios Zrt.-t Tiborcz István hárommilliárd forintért adhatta el a Paár Attila-féle WHB-csoportnak. A BDPST-csoportban pedig összesen nem volt a bankszámlán egymilliárd forint tavaly év végén, és komolyabb tőkeemelést sem jelentettek be a cégbíróságon. A turai kastélyt birtokló TRA Real Estates Kft-nek például 16 millió forint pénzeszköze volt tavaly év végén. Idén nyáron ugyan tőkét emeltek, de csak ötvenmillió forinttal, ami még mindig messze van a fenti projekt méreteitől.
Ráadásul Tiborcz a közeli jövőben további költséges projektek megvalósításába kezdhet, amihez további milliárdokban mérhető önerőre lehet szükség. A BDPST-csoport ugyanis a turai kastélyon túl számos további nagy értékű ingatlant gyűjtött be 2015-ös alapítása óta. Ezek között is kiemelkedik a visegrádi hoteltorzó, és egy, a cég által Dorottya Házként emlegetett ingatlan, valamint a MAHART-ház – előbbi kettő “életre keltésén” dolgozik most a BDPST a kedden kiküldött sajtóközlemény szerint.
A Dorottya Ház feltehetőleg a Dorottya utca 2., illetve Apáczai Csere János utca 11. közötti ingatlan kódneve lehet, egy ami leromlott állapotú klasszicista bérház, éppen a Palazzo Dorottya nevű luxusingatlannal szemközt. Ezt a MAHART-házat is magában foglaló háztömböt a Viona Projekt Zrt.-n, illetve annak két projektcégén keresztül birtokolja a BDPST Zrt., miután 2016 őszén megszerezte Szivek Norbert most távozó MNV-elnök érdekeltségéből. A két projektcég szinte azonnal jókora hitelhez jutott: a Dorottya Invest Zrt. előbb egy gigantikus, 50 millió eurós (több mint 15 milliárd forint) állami, Eximbankos hitelkeretet kapott, amit 2017 elején egy 4 milliárd forintos Takarékbank-hitellel váltottak ki. Az Apáczai 2005 Kft. pedig a Gránit Banktól jutott 1,1 milliárd forintnyi hitelhez. Egy júliusi Magyar Közlöny szerint a két helyrajzi számon folyó szállodafejlesztés nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás lett. (Az viszont erősen valószínűtlen, hogy az itt említett hiteleket a BDPST saját forrásként vesse be a turai kastély felújításánál.)
A szintén a BDPST-hez tartozó visegrádi hotelcégnél (Hotel VSGRD) is van érdekesség, itt ugyanis úgy keletkezett 2017-ben egymilliárd forintnyi nyereség, hogy a cégnek sem árbevétele, sem pénzügyi eszközei nem voltak.
De önmagában a begyűjtött ingatlanok listájából és becsült értékéből is látszik, hogy a Tiborcz István vagyonosodása körüli pénzügyi rejtély nem most kezdődött: valójában arra sincs magyarázat, hogy eredetileg hogyan teremtette elő ezeknek az ingatlanoknak a vételárát.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIgazából nagyon nehéz dolog egy erőskezű politikus vejének lenniMit jelent, ha egy országban hirtelen gazdagodni kezd egy vő? Bemutatunk hét politikusi vősorsot napjainkból. Trump, Putyin vagy Erdogan vejének van nehezebb dolga?
|
Tiborcz István újabb és újabb milliárdokat teremt elő a semmiből
|
50 százalékban saját erőből finanszírozza a BDPST Zrt. a turai kastély felújítását, válaszolta a G7 kérdésére a cég. Egy tegnapi sajtóközleményből kiderült, hogy a fenti képen is látható Schossberger kastély átépítése 4,5 milliárd forintba fog kerülni. A BDPST Zrt. a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a 75 százalékot meghaladó, minősített többségi tulajdonában van.
| null | 1 |
https://g7.hu/penz/20180905/tiborcz-istvan-ujabb-es-ujabb-milliardokat-teremt-elo-a-semmibol/
|
2018-09-05 12:12:00
| true | null | null |
G7
|
Vasárnap búcsút rendeztek Héhalmon, az eseményről meghívót is küldtek a lakosoknak, sőt az interneten is meghirdették. A program szentmisével kezdődött, ezután a 100 tagú cigányzenekar néhány zenésze, Kékesi József Ki mit tud?-győztese, majd egy néptánccsoport szórakoztatta a vendégeket. Az eseményt este a 3+2 zenekar koncertje zárta. A parókia udvarában ebédet és uzsonnát is felszolgáltak, a menün szerepelt orjaleves, vaddisznó-, borjú és szarvaspörkölt, ezek mellé azt ígérték, egész nap ingyen lesz az üdítő, a kávé, a bor és a sör. Uzsonnára sült hurkát és székelykáposztát kínáltak. A gyerekeket egész nap ingyenes körhinta várta.
A héhalmi kisboldogasszonyi búcsút Samu László szervezte, a meghívót Csonka Csaba, a héhalmi egyházközség plébániai kormányzója írta alá. A Facebookon közzétett képek szerint a buli nagyon jól sikerült, és rengeteg prominens vendéget vonzott. Részt vett rajta többek közt Becsó Zsolt és Becsó Károly, nagyhatalmú nógrádi fideszes politikusok, a CÖF szóvivője, ifj. Lomnici Zoltán, Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, Rákos Szabolcs, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség alelnöke és Nacsa Lőrinc, az IKSZ elnöke. A Kelet-Nógrád közéleti magazin Facebook-oldalára felkerült képek szerint kiválóan szórakoztak a vendégek - már aki bejutott a parókia udvarára.
Az ígéretes program ellenére a búcsú ugyanis sokak számára csalódást hozott. A helyszínre érve a vendégek azzal szembesültek, csak azok léphetnek be a parókia udvarára, akik érvényes karszalaggal rendelkeztek. Arról, hogy erre szükség lesz, és hogy milyen alapján osztják azokat, a meghívóban nem volt szó. Értesüléseink szerint sokaktól megtagadták a belépést, és akik ez ellen felemelték a hangjukat, azokkal a biztonsági szolgálat őrei beszélgettek el. A helyiek Facebook-csoportján arra panaszkodtak, a fideszes és kereszténydemokrata politikusokat, családjukat szívesen látták, de a falubelieket indoklás nélkül küldték el, köztük sok gyerekkel érkező falubelit is.
Az ügyben megkerestük Csonka Csabát, az egyházközség plébániai kormányzóját, aki kérdésünkre elismerte, hogy az eseményt állami támogatással szervezték, de erről többet nem volt hajlandó elárulni. Csonka azt állította, az ő tudomása szerint mindenkit beengedtek a rendezvényre, kérdésünkre, hogy ha mindenki szabadon bemehetett, miért volt szükség karszalagra, azt felelte, csak formaság volt, hogy később meg tudják számolni, hányan vettek részt a búcsún.
A helyiek Facebook-oldalán elsősorban a szervező Samu Lászlóra panaszkodtak, többek közt azzal vádolják, a bulit csak a saját kormányközeli ismerőseinek szervezte. Samu egyébként a Civil Összefogás Fórum helyi elnöke.
|
Közpénzből rendeztek búcsút Héhalmon, KDNP-s VIP-buli lett belőle
|
Vasárnap búcsút rendeztek Héhalmon, az eseményről meghívót is küldtek a lakosoknak, sőt az interneten is meghirdették. A program szentmisével kezdődött, ezután a 100 tagú cigányzenekar néhány zenésze, Kékesi József Ki mit tud?-győztese, majd egy néptánccsoport szórakoztatta a vendégeket. Az eseményt este a 3+2 zenekar koncertje zárta. A parókia udvarában ebédet és uzsonnát is felszolgáltak, a menün szerepelt orjaleves, vaddisznó-, borjú és szarvaspörkölt, ezek mellé azt ígérték, egész nap ingyen lesz az üdítő, a kávé, a bor és a sör. Uzsonnára sült hurkát és székelykáposztát kínáltak. A gyerekeket egész nap ingyenes körhinta várta.
| null | 1 |
https://444.hu/2018/09/10/kozpenzbol-rendeztek-bucsut-hehalmon-kdns-s-vip-buli-lett-belole
|
2018-09-10 00:00:00
| true | null | null |
444
|
A paksi bővítéssel kapcsolatban kiírt két tenderre is jelentkezett a Szíjj László tulajdonába tartozó Duna Aszfalt Kft. – derül ki azokból a dokumentumokból, amelyek múlt héten kerültek fel a bővítést végző orosz atomvállalat, a Roszatom honlapjára.
A Roszatom július végén írt ki tendert talajjavítás és szivárgásvédelem témakörben, az előbbinél 115 millió euró (36,8 milliárd forint), utóbbinál 15,8 millió eurós (5 milliárd) felső plafont állapították meg. Ez azt jelenti, hogy a pályázó cégeknek ezen összegek alá kell ígérniük, hogy elnyerjék a munkát.
A jelentkezés határideje mindkét esetben augusztus 31-e volt. A talajjavításról szóló pályázatra öten jelentkeztek: a miniszterelnök gyerekkori barátjával, Mészáros Lőrinccel üzleti kapcsolatban álló Szijj László cége mellett az építőipari piac régóta meghatározó szereplőjének számító, Apáthy Endre résztulajdonában álló A-Híd Építő Zrt., a német tulajdonú Bauer Magyarország Speciális Mélyépítő Kft., valamint egy orosz és egy olasz cég. A szivárgásvédelem elleni munkára az orosz cég kivételével ugyanezek a vállalatok pályáztak.
A Roszatom oldalára feltöltött dokumentumokból az egyelőre nem derült ki, hogy az egyes jelentkezők mekkora összeget ajánlottak.
Mészáros Lőrinc cégei és Szíjj cégcsoportja együtt dolgozott több nagy állami beruházáson az elmúlt években. Emellett van több közös érdekeltségük – például a CLH Hűtés- és Klímatechnikai Kft. -, és korábban a cégeik révén tulajdonostársak voltak egy ingatlanfejlesztő vállalkozásban is.
Az atomerőmű bővítése egyelőre továbbra is kezdeti fázisban van. Az orosz atomvállalat tavaly év eleje óta írja ki a munkával összefüggő tendereket. Azóta ez az első alkalom, hogy pályázóként megjelent a kormányhoz közel álló gazdasági érdekkör is.
A Roszatom eddig közel 50 szerződést kötött meg, de ezek többsége kisebb értékű megbízásokról szól. Egy 22,5 millió forintos megbízást például egy Csányi Sándor OTP-vezérrel baráti viszonyt ápoló ügyvéd cége nyert el. A legnagyobb tétel a turbinák beszerzéséről szóló pályázat volt, a 246 milliárd forintos munkát a General Electric magyarországi vállalata nyerte.
Az oroszokkal kötött megállapodás szerint a paksi beruházás értékének 40 százalékát magyar vállalkozók kaphatják meg. Ezt azonban a magyar kormány várakozásai szerint sem lesz könnyű teljesíteni. Több építőipari forrás a Direkt36-nak ezt azzal magyarázta, hogy a magyar cégeknek egyszerűen nincs tapasztalatuk ilyen komplex beruházások kivitelezésével.
|
Mészáros Lőrinc üzlettársa bejelentkezett Paks2 két nagyértékű megbízására
|
A paksi bővítéssel kapcsolatban kiírt két tenderre is jelentkezett a Szíjj László tulajdonába tartozó Duna Aszfalt Kft. – derül ki azokból a dokumentumokból, amelyek múlt héten kerültek fel a bővítést végző orosz atomvállalat, a Roszatom honlapjára.
| null | 1 |
https://444.hu/2018/09/10/meszaros-lorinc-uzlettarsa-bejelentkezett-paks2-ket-nagyerteku-megbizasara
|
2018-09-10 13:56:00
| true | null | null |
444
|
A Kormányzati Tájékoztatási Központ Rogán Antal propagandaminisztériuma alá tartozik, ő volt az a politikus, aki még a parlament gazdasági bizottságának elnökeként 2012-ben kitalálta a magyar letelepedési kötvényprogramot. A kötvényprogramban résztvevő orosz állampolgárokkal kapcsolatos reggeli cikkünkre ma délután a következő reakciót küldték.
Tisztelt Szerkesztőség!
Ma megjelent cikkükkel kapcsolatban az alábbiakban küldjük a Kormányzati Tájékoztatási Központ tájékoztatását.
A letelepedési kötvényprogramban részt vevő személyek mindegyikét átvizsgáltuk. Esetükben semmilyen nemzetbiztonsági kockázat nem áll fenn, nemzetközi tilalmi listán (sem NATO-s, sem európai uniós listán) nem szerepelnek.
Üdvözlettel,
Kormányzati Tájékoztatási Központ
Ebben a közleményben egyébként a cikk egyetlen állítását sem cáfolják, így azt sem, hogy az írásunkban felsorolt orosz állampolgárok magyar letelepedési kötvényt vásárolhattak.
|
A kormány minden körülményre kiterjedő választ adott a letelepedési kötvényprogram cikkünkre
|
A Kormányzati Tájékoztatási Központ Rogán Antal propagandaminisztériuma alá tartozik, ő volt az a politikus, aki még a parlament gazdasági bizottságának elnökeként 2012-ben kitalálta a magyar letelepedési kötvényprogramot. A kötvényprogramban résztvevő orosz állampolgárokkal kapcsolatos reggeli cikkünkre ma délután a következő reakciót küldték.
| null | 1 |
https://444.hu/2018/09/10/a-kormany-minden-korulmenyre-kiterjedo-kimerito-valaszt-adott-a-letelepedesi-kotvenyprogram-problemas-orosz-ugyfeleirol-szolo-reggeli-cikkunkre
|
2018-09-10 16:48:00
| true | null | null |
444
|
2018. szeptember 10., 13:49
Kitolták a paksi futballstadion felújításának részhatáridőit, mert a szél szétkapta a létesítmény épülő lelátóit, úgyhogy új vizsgálatokra és műszaki megoldások használatára van szükség, a már elkészült lelátók hátfalburkolatát cserélni kell – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből.
A stadion átadásának végső határideje változatlanul 2019. február 15. A stadionnak eredetileg 2018. október 15-re kellett volna készen lennie, de csúszást okozott, hogy váratlanul közművezetékeket találtak az építkezés alatt.
Már félkész volt, mikor kiderült, hogy nem bírja a szelet
A közbeszerzési hirdetményben található tájékoztató szerint egész pontosan az történt, hogy 2018. június 8-án és 9-én éjszaka “vihar söpört végig a munkaterület felett, nagy károkat hagyva maga után.
Az épülő B és C lelátók tetőhéjalásának egy része, valamint hátfal borításának egy része megsérült, leszakadt.”
Ezután 21-én és 22-én éjszaka egy másik vihar “újabb károkat okozott a lelátók hátfal szerkezetében”.
“Mindkét eset
megerősítette azt a feltételezést, hogy a lelátó fedésére, valamint a hátfalra szerelendő burkolóanyagok rögzítésére új műszaki megoldás szükséges,
ill. felmerült az acél tartószerkezet vonatkozásában az erősebb szélteher elleni védelem miatti geometriai, statikai vizsgálat szükségessége
a későbbi balesetveszély és egyéb nem várt rongálódási károk elkerülése érdekében.
Tekintettel a már elkészült lelátórészek hátfalburkolatának készültségi fokára, és arra a tényre, hogy
azokat teljes egészében cserélni és átalakítani szükséges,
felek a részhatáridők módosításáról döntöttek.”
Felcsútra jól bekötött cég csinálja a felújítást
A paksi stadion felújítása 2 milliárd forintba kerül, a Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretében valósul meg. A munkára anno egyedül a Pharos 95 Sportpályaépítő Kft. jelentkezett, a céggel alvállalkozóként dolgozik még a stadionon a ZÁÉV Zrt. és a munka- és tűzvédelemmel foglalkozó DM-Expertus Kft. is. A projektet az állami költségvetésből és TAO-támogatásból finanszírozzák.
A Pharos 95 csinálta a felcsúti stadion gyepét, ők adományozták a stadion előtt álló Puskás Ferenc-szobrot, és rendszeres győztesei mindenféle stadionos és sportpályás megbízásoknak.
Egyébként a 20 ezres Pakson nem is akartak ekkora stadiont, megelégedtek volna egy 3-4 ezres arénával is. Csak úgy voltak vele, hogy az európai futballszövetség előírásai szerint minimum 4500 hely kell ahhoz, nemzetközi kupameccset játsszanak egy stadionban; a klubnál pedig nem akarták kockáztatni azt a blamát, hogy egy új stadionnal a hátuk mögött albérletbe kényszerüljenek egy kupaindulás esetén.
|
Életveszélyesre sikerült a paksi stadion felújítása, részben újra kell csinálni
|
Kitolták a paksi futballstadion felújításának részhatáridőit, mert a szél szétkapta a létesítmény épülő lelátóit, úgyhogy új vizsgálatokra és műszaki megoldások használatára van szükség, a már elkészült lelátók hátfalburkolatát cserélni kell – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből.
| null | 1 |
https://zoom.hu/hir/2018/09/10/eletveszelyesre-sikerult-a-paksi-stadion-felujitasa-reszben-ujra-kell-csinalni/
|
2018-09-10 00:00:00
| true | null | null |
ZOOM
|
Kisajátítással korrigálná a Belváros, hogy udvar nélkül maradt 150 óvodás a Belvárosban
Pénteken lezárták a belvárosi Bástya utcai óvoda udvarát, a tulajdonos parkolót akar rajta üzemeltetni. A szülők felháborodtak, hiszen egyrészt az ő pénzükön újult meg az udvar, másrészt a gyerekek így udvar nélkül maradtak. Az önkormányzat cikkünk megjelenése után közölte: a megállapodásra képtelen tulajdonossal szemben a telek kisajátítását kezdeményezi.
Mint tenne ön, ha kiderülne, hogy az önkormányzati óvodába járó gyereke mától nem mehet ki az óvodaudvarra játszani? Arra az udvarra, amit a szülők pénzéből szépítettek meg, és láttak el játékokkal. És amely udvart annak idején a kerület vezetése adott el egy befektetőnek egy bizonyos Rogán Antal polgármestersége idején.
Frissítés: Az önkormányzat a kisajátítás mellett döntött
Cikkünk megjelenését követően érkezett meg Belváros-Lipótváros önkormányzatának közleménye az üggyel kapcsolatban. Ebben azt írják, hogy mivel az önkormányzati képviselő-testület nyolc évvel ezelőtt úgy döntött, hogy a befektető kizárólag mélygarázst építhet, a telek fölé nem építhet semmit, maradnia kell a játszótérnek, a befektető pedig ezt nem hajlandó figyelembe venni, az önkormányzat kénytelen a kisajátítás mellett dönteni. A kisajátítást Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester javaslatára a Polgármesteri Hivatal munkatársai már elő is készítették a 2018. szeptember 20-án megtartandó Képviselő-testületi ülésre. A Képviselő-testület döntését követően indulhat meg a kisajátítási eljárás.
A közlemény úgy folytatja, hogy a Városüzemeltető Kft. reagálva a kialakult helyzetre megoldást biztosít az óvoda játszóparkjának használata kapcsán átmenetileg felmerülő nehézségek kiküszöbölésére a szomszédos Szerb utcai parkban. Ennek köszönhetően az óvodába járó gyermekek szabadtéri foglalkozásai is megoldhatóvá válnak.
Kiemelnénk, hogy eddig sem a befektetőtől, sem más személytől építési engedélykérelem az Önkormányzathoz a Bástya utcai ingatlanra nem érkezett, kizárólag egy telepengedély bejelentése történt meg.
Valótlan az az állítás, miszerint a befektető hiába kereste az Önkormányzatot személyesen és levélben is és még választ sem kapott. Az igazság ezzel szemben az, hogy Belváros-Lipótváros Önkormányzata dokumentáltan, többször is megegyezési ajánlattal fordult a befektető felé, jelen jogi helyzet végleges megoldása érdekében - írja az önkormányzat.
A szülők pénzén szépült meg az udvar
A főváros V. kerületi Bástya utcai óvodába járó gyerekek szülei pénteken észlelték, hogy az óvoda udvarát lakattal lezárták, a gyerekek nem mehetnek oda, ezért a pár száz méterre lévő Károlyi-kertbe viszik őket, amely rendszerint zsúfolt, mivel más óvodai csoportok mellett egyébként is mindenki ide jár: turisták, a környéken lakók. És most már a Bástya utcai óvoda 150 gyereke is, turnusokban. Az egyik szülő értesítette a hvg.hu-t erről, az óvoda pénteken még nem akart nyilatkozni, mert nem látták pontosan a helyzetet. A szülők úgy tudják, pénteken háromoldalú egyeztetés zajlott a tulajdonos, az önkormányzat és az óvoda között.
Mi is a helyzet? A telek a Maz Investments tulajdonában van a hvg.hu információi szerint. A Bástya utca 1–11. alatti telket, melynek része az óvodaudvar is, 2008-ben adta el a Rogán Antal vezetésű Belváros az SCD Grouphoz tartozó BP Property Delta Kft.-nek 400 millió forintért, amely a cégcsoporthoz hasonlóan hamarosan csődbe ment. A cég hotelt épített volna a telken, amelynek egyik oldalán a középkori városfal maradványai húzódnak. Az SCD Group többségi tulajdonosa akkoriban Jászai Gellért volt, aki ma Mészáros Lőrinc üzlettársa, a Konzum Nyrt. elnök-vezérigazgatója. 2010-ben a NOL arról írt, a telket 400 millióért visszavásárolná az önkormányzat, amely azt ígérte, közparkot alakítanak ott ki. Ezt az ígéretét a Belváros nem tartotta be. 2017-ben aztán a jordán királyi családhoz tartozó Maz Investment Idegenforgalmi és Szolgáltató Kft. lett a telek tulajdonosa, de ekkor már csak mélygarázs építésére lehetett engedélyt kapni. A Maz az SCD felszámolását végző cég licitálásán szerezte meg a telket 601 millió forintért, írta meg a 24.hu.
Ordibálás, inzultus
Szombaton lekerült a lakat az udvarról, hétfőn pedig az ovisok megint használhatták az udvart. Délután 6 körül a szülők észrevették, hogy az óvoda udvara és a mellette lévő üres telek közti kerítést elkezdték bontani, volt szóváltás is, egy munkás állítólag lekurvázta a szülőket – tudtuk meg a szülők elmondásából, ők mondták el azt is, hogy az egyik munkás arra hivatkozott: utasítást kapták, hogy másnap reggelre üres legyen az óvodaudvar, hogy oda állhassanak az autók. Az önkormányzatot is gyorsan megkeresték a szülők, ahol azt a választ kapták, hogy nem tud mit tenni. Pénteken mi kerestük az ügyben az önkormányzatot is, de választ eddig nem kaptunk.
A szülők gyorsan riasztották a médiát, mire a munkások abbahagyták a munkát. "Fél 8 körül páran szülők bementünk a parkoló felől is megnézni, hogy vajon hozzányúltak-e a játékokhoz, hiszen, habár a telket valóban eladta az önkormányzat, de a játékok egy részét az óvodába járó szülők vették, az óvoda tulajdona, így azt megrongálni nem szabad. Ekkor a parkoló (és az óvodaudvar) állítólagos tulajdonosa odajött és ordibálni kezdett, hogy menjünk onnan, hívja a rendőrséget" – meséli a történteket az egyik szülő. Az állítólagos tulajdonos a szülők elmondása alapján lökdösni kezdte az egyik anyukát, mire a szülők kiabálva tiltakoztak, végül az egyik munkás állította le az agresszívvé vált férfit. Aki aztán megnyugodott, és elmondta, próbált az óvodaudvar miatt megegyezni az önkormányzattal, de ott állítólag azt mondták neki, nem tudják, ki használja a telket, pedig tudniuk kéne, hogy az óvoda használja.
Az önkormányzat korábban azt kommunikálta, nem adta ki az építési engedélyt a telekre, de mégis kiadta – a hvg.hu-hoz került engedély parkoló üzemeltetésére szól, a Black Wild Security Kft. nevére van kiadva, amely egy biztonsági cég. A tulajdonos állítólag hajlandó lenne eladni a telket 850 millió forintért (amit az önkormányzat 2008-ban 400 millióért adott el), bárkinek, de az V. kerület nem áll szóba vele.
A szülőknek péntekig most moratóriumot ígért, azaz addig nem nyúl a telekhez. A szülők délre az önkormányzathoz vonulnak.
Patthelyzet
A hvg.hu megkereste telefonon a céget, amelynek képviselője azt mondta, minden kérdésre az ügyvédjén keresztül hajlandó csak válaszolni, akihez emailben fordulhatunk. Megígérte, hogy elküldi az emailt, de ezt a címet még várjuk.
A helyzet tehát az, hogy a telek tulajdonosa kizárólag mélygarázst építhet a telekre, amelyet most inkább továbbpasszolna a kerületnek vagy bárkinek. De ki venne egy telket 850 millióért mélygarázsnak? Ám a tulajdonos most az óvodaudvar einstandolásával állandóan napirenden tarthatja a kérdést, amivel kényelmetlenséget okoz az önkormányzatnak, meg persze felháborítja a szülőket. A Belváros saját magát hozta csapdahelyzetbe: hotel nem építhető a telekre, de visszavásárolni is politikai hiba lenne, hiszen feleannyi pénzért adták el 2008-ban.
|
Rogán idejére visszanyúló teleküzlet miatt maradt udvar nélkül 150 óvodás a Belvárosban
|
Pénteken lezárták a belvárosi Bástya utcai óvoda udvarát, a tulajdonos parkolót akar rajta üzemeltetni. A szülők felháborodtak, hiszen egyrészt az ő pénzükön újult meg az udvar, másrészt a gyerekek így udvar nélkül maradtak. Az ügy hátterében egy 2008-as telekügylet áll. Az önkormányzat egyszer már ígérte a helyzet rendezését, ám ezt az ígéretét nem tartotta be.
| null | 1 |
http://hvg.hu/itthon/20180911_bastya_utcai_ovoda_telek
|
2018-09-11 13:04:00
| true | null | null |
HVG
|
Kisajátítással korrigálná a Belváros, hogy udvar nélkül maradt 150 óvodás a Belvárosban
|
Cikkünk megjelenését követően érkezett meg Belváros-Lipótváros önkormányzatának közleménye az üggyel kapcsolatban. Ebben azt írják, hogy mivel az önkormányzati képviselő-testület nyolc évvel ezelőtt úgy döntött, hogy a befektető kizárólag mélygarázst építhet, a telek fölé nem építhet semmit, maradnia kell a játszótérnek, a befektető pedig ezt nem hajlandó figyelembe venni, az önkormányzat kénytelen a kisajátítás mellett dönteni.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20180911_bastya_utcai_ovoda_telek
|
2018-09-11 13:49:00
| true | null | null |
HVG
|
|
Nem vezetünk nyilvántartást arról, hogy a rendezvényt biztosító önkénteseknek volt-e vagy van-e tagsága más társadalmi szervezetekben, civil szerveződésekben – közel egy hónapba telt, mire ezt a hárító választ sikerült kicsikarni az augusztusban megrendezett Kurultáj szervezőitől. Ezzel láthatóan pontosan elkerülni próbálták az érdemi választ, a hetek óta, többször megismételt kérdésünk ugyanis az volt: hogyan fordulhat elő, hogy az egykor betiltott Magyar Gárda külsőségeiben feszítő gárdisták biztosították a több százmillió forintos kormányzati támogatással megrendezett eseményt? Méghozzá teljes harmóniában a rendőrséggel, amelynek anno már akkor is intézkednie kellett (volna), ha csak meglátta a 2009-ben feloszlatott szervezet szimbolikus ruhadarabjait viselő tagokat.
Az elmúlt napokban a Kurultájon szintén felvonuló türkök sajátos ismertségre tettek szert Orbán Viktornak köszönhetően, azonban a gárdista jelenségre közvetlenül az augusztus 10-12. közt Bugacon megrendezett „Magyar Törzsi Gyűlés”-t követően hívta fel a figyelmünket az egyik látogató. Erről több fotót is készített a helyszínen, amelyeket átadott a hvg.hu-nak. Látszik, ahogy sorfalat állnak a nézősereg előtt, posztolnak a fontosabb csomópontokban, sőt, a gárda múltja miatt vicces módon közvetlenül egy rendőrautó szomszédságában posztolva is éppen „szolgálatot teljesítenek” önkéntesként a jellegzetes fekete kiegészítőket viselő gárdisták. Mindezt megerősítik azok a felvételek, amiket a Kurultáj alatt-után posztoltak lelkesen a Facebookon a szervezet tagjai. Ezt névtelenséget kérve megerősítette egy belső forrásunk is, szerinte a Magyar Gárda jogerős betiltását követően létrejött Új Magyar Gárda vezetői, illetve tagjai láthatók több fotón.
Mindez jogszerű, a helyszínen jelenlévő rendőrök sem szegték meg intézkedési kötelezettségüket, amikor végignézték, ahogy a gárdista „önkéntesek” biztosítják a sok ezer vendéget vonzó eseményt. Hiszen ők már a kvázi utódszervezetként létrehozott újabb formációhoz köthetők, másrészt úgy voltak felöltözve, ami csak emlékeztet a nyilvános rendezvényeken betiltott viseletre. Így a fekete bakancshoz és nadrághoz a Kurultáj saját fekete reklámpólóját viselték.
Ugyanakkor forrásunk szerint elég megnézi a fotókon látható sapkát: „a sapkarózsa az árpádsávos pajzzsal és oroszlánnal, alatta pedig a szent koronát ábrázoló kitűző”. Elmondta, a betiltás óta gyakorlat, hogy ilyen közösségi rendezvényeken, illetve közterületen úgy tűnnek fel ezek a gárdista ruhadarabok, hogy a viselőjük emiatt ne legyen felelősségre vonható. Állítólag vannak tagok, akiknek ruháján a betiltott gárdaegyenruha jellegzetes oroszlánja is ott van, csak eltakarják egy levehető, rovásirásos felirattal. „Amikor magánterületen gyűlnek össze, akkor ezt le lehet venni” – magyarázta.
Legális, csak pikáns: 300 millió forint kulturális támogatásból ment a törzsi gyűlés
Információink szerint évek óta így zajlik az esemény biztosítása, az önkéntesek térítés nélkül vállalják a biztosítási teendőket. Mindez – ha jogilag nem is kifogásolható – mindenképpen érdekes, hiszen a törzsi gyűlésre az év végi osztozkodás közepette az Orbán-kormány egy kormányhatározattal 300 millió forintot adott „kulturális célú támogatás”-ként a szervező Magyar-Turán Közhasznú Alapítványnak.
A rendezvény fővédnöke pedig Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke volt, aki az idei megnyitón a parlament felsőházi termében fogadta az Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvényére érkező csoportokat.
A rokontudatú népek háromnapos közös ünnepén a magyar, hun és türk tudatú nemzetek képviselői gyűlnek össze, és nem először bizonyítják: a több ezer kilométeres távolság legyőzhető
– mondta köszöntőjében Lezsák.
A nyílzáporról beszélő Kövér, türk kitüntetés Lezsáknak
A bugaci helyszínen pedig maga az Országgyűlés elnöke, Kövér László tartotta a megnyitó beszédet, amelyben a Kurultájt „a magyar kulturális önrendelkezési igény kinyilvánításának legnépesebb fórumának” nevezte. A házelnök az egykori hun lovasok nyílzáporát megidézve azt mondta, hogy modernnek mondott világunkban egy hasonlóan pusztító harcmodor terjedt el: akinek meg akarják szállni a területeit, annak először a tudatát igyekeznek megszállni, de a „magyar néplélekről” szóló beszédébe még az Orbán-kormány tudomány elleni harcát is bele tudta csempészni.
Nem tudjuk, a házelnöknek feltűntek-e a 300 millió forintos közpénzből tető alá hozott rendezvényt biztosító önkéntesek és a gárdisták közti hasonlóságok. Darkhan Kydyrali, a Türk Akadémia elnöke mindesetre méltatta a Kurultáj fontosságát, és saját türk kitüntetésüket adományozta Lezsák Sándornak. A szintén jelenlévő Hüseyin Sözlü, Adana polgármestere pedig Törökország elnökének Recep Tayyip Erdogan üdvözletét tolmácsolta.
Nem kapnak pénzt a közpénzből támogatott rendezvény gárdista önkéntesei
Elsősorban önkéntesek látták el a Magyar Törzsi Gyűlés – Kurultáj biztosítását, egyes feladatokkal pedig a Hori-zone Kft. vagyonőreit bíztunk meg – válaszolta többszöri rákérdezés után Varga Zoltán, a Magyar-Turán Közhasznú Alapítvány technikai igazgatója. „Az önkéntesek többsége már hosszú évek óta, anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzi a rendezvény biztosítását, így a forgalom irányítást, útbaigazítást” – tette hozzá.
„Arról, hogy közülük valakinek volt-e vagy van-e tagsága más társadalmi szervezetekben, civil szerveződésekben vagy egyéb baráti társaságokban, nem vezetünk nyilvántartást, mivel az önkéntesek toborzásánál ilyen szempont vagy követelmény nincsen” – reagált a biztosításban részt vevő gárdistákra vonatkozó kérdésre.
Megkerestük Mészáros Istvánt, az Új Magyar Gárda főkapitányát is, aki elismerte, hogy a gárdisták részt vettek az esemény körüli teendők ellátásában, így a résztvevők útbaigazításában, informálásában, de bővebben nem kívánt nyilatkozni lapunknak.
Rendőrség: nem voltak fellelhetőek a gárda és a Betyársereg szimbólumai
A Magyar-Turán Alapítvány részéről elismerték, hogy a rendőrség jelen volt, de a biztosításban szerintük nem vettek részt. Arra nem kaptunk választ, hogy a fotók alapján szintén jelenlévő Betyársereg tagjai pontosan milyen feladatot láttak el.
A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság azt közölte, hogy rendőreik a Kurultáj „külső biztosításáért feleltek, azon belül is a folyamatos és akadálymentes közlekedés, illetve a közrend és közbiztonság fenntartásáért”. „A rendezvény belső biztonságáért a szervezők által felkért személyek feleltek” – tették hozzá, de az „esetlegesen bekövetkező rendbontások, jogsértések megfelelő kezelése érdekében a szükséges mértékben kollégáik is jelen voltak a rendezvény területén”.
Az egyik birtokunkba került fotó alapján azt is firtattuk, tényleg együtt „posztoltak”-e a gárdistákkal, és mit gondolnak a rendezvényt biztosító önkéntesek jellegzetes viseletéről. A rendőrség viszont csak annyit tapasztalt, hogy „a rendezvény belső biztonságáért felelő személyek a korábbi évekhez hasonlóan fekete pólót és nadrágot viseltek”, és „tudomásuk szerint a Magyar Gárda és a Betyársereg szimbólumai nem voltak fellelhetők ruházatukon”.
Mutatjuk az egyik helyszínen készült fotót az egyik autóról, amelyen rovásírással jól láthatón az áll, hogy Magyar Gárda:
|
Gárdisták biztosították a törzsi gyűlést, amire 300 millió forintot adott az Orbán-kormány
|
Gárdista önkéntesek biztosították a pár héttel ezelőtt megrendezett Kurultáj "törzsi gyűlés" rendezvényét, többek közt az árpádsávos pajzzsal és oroszlánnal díszített, jellegzetes sapkájukat viselve. Ez nem szabálytalan ugyan, de mindenképpen pikáns. Volt, ahol egymás mellett "posztoltak" a rendőrökkel – derül ki a helyszínen készült fotókról. Ráadásul a gárdisták ingyen vállalták a biztosítás feladatát a "rokontudatú népek ünnepén", pedig az Orbán-kormány 300 millió forintos támogatást adott a megrendezésére.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20180910_Kurultaj_kik_biztositottak
|
2018-09-11 15:16:00
| true | null | null |
HVG
|
Ellenzéki képviselők, jogvédők tiltakozása mellett lakoltattak ki Ferencvárosban egy hatfős családot augusztus 14-én devizahitel-tartozás miatt. A család nem tudta fizetni a részleteket, a végrehajtó elárverezte a lakást. A 36 milliós lakás hiteléből még 18 millió forint tartozás maradt.
Az ellenzék nem sokkal később rendkívüli ülést kezdeményezett a kilakoltatások ügyében, amire a Fidesz-KDNP képviselői nem mentek el.
A DK-s Oláh Lajos korábban írásbeli kérdéssel fordult Gulyás Gergelyhez, hogy megtudja, hány kilakoltatás volt idén. A válaszból kiderült, május óta összesen 1355 kilakoltatás történt az országban, a kilakoltatások 61,25 százalékát – 810 esetet – a lakóingatlanok sikeres árverését követő birtokbaadási eljárások tették ki, de voltak egyéb okból végrehajtott kilakoltatások is:
lakásügyben hozott határozat végrehajtása miatt 310,
önkényesen elfoglalt lakás kiürítése miatt 81,
bírósági végrehajtáson kívüli értékesítést követően 4,
a Nemzeti Eszközkezelő kérelmére elrendelt eljárás során pedig 130 kilakoltatás zajlott le.
A fenti, ferencvárosi esettel kapcsolatban pedig a jobbikos Sneider Tamás kérdezett, az erre kapott választ Facebook-oldalán osztotta meg. Azt írja:
Augusztus 14-én egy hatfős családot, köztük egy öt hónapos kisgyereket és egy várandós anyát lakoltattak ki rendőrségi támogatással a fideszes városvezetésű Ferencvárosban. Hiába érkezett a helyszínre Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke és Pintér Tamás képviselőtársunk, a kilakoltatást ők sem tudták megakadályozni. Az eset kapcsán a Készenléti Rendőrség Hivatalához fordultam, ahonnan azt a tájékoztatást kaptam, hogy a "feladatot" 21 (!) fővel, 169 ezer forintnyi közpénz elfüstölésével oldották meg.
|
21 ember és 169 ezer forint kell egy hatfős család kilakoltatásához
|
Ellenzéki képviselők, jogvédők tiltakozása mellett lakoltattak ki Ferencvárosban egy hatfős családot augusztus 14-én devizahitel-tartozás miatt. A család nem tudta fizetni a részleteket, a végrehajtó elárverezte a lakást. A 36 milliós lakás hiteléből még 18 millió forint tartozás maradt.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2018/09/12/21_ember_es_169_ezer_forint_kell_egy_hatfos_csalad_kilakoltatasahoz/
|
2018-09-12 15:12:35
| true | null | null |
Index
|
A lezárás a Százhalombatta–Ercsi elágazás vasútvonal-fejlesztésének a része, a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt., a szakasz kivitelezését pedig az SZ-E Konzorcium végzi, ami a felcsúti Mészáros és Mészáros Kft.-t és a Vasútépítők Kft.-t takarja, a két cég egyébként nem csak a munkán, hanem közös e-mail-címen, és telefonszámon is osztozik. A megbízás nettó 48 milliárd 200 millió forint értékű, ami az eredetileg becsülténél 7 milliárd forinttal drágább.
Egy olvasónk azzal keresett meg minket, hogy a munkálatok miatt a százhalombattai dolgozókat elvágták a munkahelyüktől, több száz ember napi szinten van balesetveszélyes helyzetbe és szabálysértésbe kényszerítve az átgondolatlan kivitelezés miatt.
Két évre betontömbökkel zárták le az átjárót
Olvasónk így vázolta fel a kialakult a helyzetet:
„Ez a vasútvonal a város szélén haladva, egy korábban fény- és félsorompóval ellátott átjáróval választotta el a lakóövezetet az ipari parktól, ahova több száz munkavállaló jár az említett vasúti átjárón keresztül nap mint nap dolgozni. Augusztus 20. után ezt az átjárót röpke 2 évre teljesen lezárták, mindkét oldalra 3-3 betontömböt helyeztek (mint amilyen az M0 autópálya két iránya között is elválasztja a forgalmat)."
700 méter helyett 4,5 kilométeres séta, kamionok között
„NIF az általuk kiadott tájékoztatóban azzal a remek ötlettel állt elő, hogy közelítsük meg az Ipari Parkot a 6-os úton keresztül."
„Lakott területen kívül, mondjuk például sötétben este, mikor 22 órakor végzett a műszakjában, és még utána találjon valamilyen működő tömegközlekedési lehetőséget, hogy hazajusson” – folytatja az abszurd helyzet bemutatását a férfi.
A polgármester intézkedik: már csak 3-3,5 kilométer séta lenne
Ránéztünk a polgármester, Vezér Mihály Facebookjára is. Ami alapján nem úgy tűnik, hogy a kivitelező túlzottan elsietné a probléma megoldását. A polgármester augusztus 24-én írt levelet a NIF Zrt.-nek a vasúti átjáró lezárásával kapcsolatban, a következő posztra (szeptember 4.) pedig majdnem két hetet kellett várni, amiben a polgármester leírja:
egy ideiglenes átjáró tervén gondolkoznak a Hulladéktelep felé;
egyeztetések folynak arról, hogy közös teherviselés mellett a munkarendhez igazított autóbuszjáratokat indítsanak;
illetve a NIF Zrt. projektvezetőjét arra kéri, hogy nyissák meg hamarabb a tervezett vasúti átjárót.
Az olvasónk szerint nem nyújtana megoldást a dolgozóknak, ha a Hulladéktelepen keresztül járhatnának át:
„A lezárás után vélhetően jó páran megtalálták Vezér Mihály polgármester urat, aki a Facebook-oldalán jelezte, hogy felvette a kapcsolatot az illetékesekkel, és keresik a megoldást. Nyilván a városvezetés egész addig semmit nem tudhatott a vasúti fejlesztésekről, talán észre sem vették, olyan titokban és lábujjhegyen fúrtak-faragtak a munkások az építkezésen.
Szabálysértésre vannak kényszerítve
A férfi felhívta a figyelmünket arra is, hogy mindenképp szabályszegésre vannak kényszerítve a dolgozók.
„“A pénteki nap még annyi fejleményt hozott, hogy a lezárás mindkét oldalára kihelyeztek 1-1 táblát, miszerint munkaterületen járunk, és csak megfelelő egyéni védőeszközök használatával tartózkodhatunk ott szabályszerűen. Kíváncsian várom, hogy mikor lesz ott valaki, aki majd büntetni is fogja a munkába igyekvőket. Ha igazán biztosra akarnak menni, akkor a 6-os útra rendőröket is kivezényelnek, hogy ott a tilosban sétálókat, kerékpározókat (van kerékpárt tiltó tábla is az úton) az alternatív úton is megbírságolhassák. Ha pedig valakit baleset ér útközben, majd még azért is a sérült lesz felelősségre vonva, hiszen tilosban járt.”
Megkérdeztük az önkormányzatot, hogy lassan egy hónap alatt mire jutottak az egyezkedésekkel, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.
|
Mészárosék csinálják a síneket, a helyieknek 4,5 kilométert kell kerülniük
|
A volt felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc konzorciuma Százhalombattán éppen vasutat fejleszt, ami miatt le kellett zárni egy vasúti átjárót. A történetnek csak annyi a szépséghibája, hogy akik az út túloldalán dolgoznak, mostantól 700 méter helyett 4,5 kilométert sétálhatnak a vasútállomásról, a kamionok között, vagy dönthetnek úgy is, hogy szabálysértést követnek el, és átvágnak a veszélyes munkaterületen.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2018/09/12/meszaros_konzorciuma_lezart_egy_vasuti_atjarot_a_dolgozok_pedig_gyalogolhatnak_4_5_kilometert_a_munkahelyukre/
|
2018-09-12 15:18:27
| true | null | null |
Index
|
bif
takarékbank
bét
mészáros lőrinc
schmidt mária
A Mészáros Lőrinchez közeli Takarékbank bevásárolt Schmidt Mária cégébe
5 milliárd 740 millió forint értékben vesz részesedést a Mészáros Lőrinchez közeli Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. a Schmidt Mária érdekeltéségébe tartozó Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt.-ben (BIF) a Budapesti Értéktőzsde oldalán megjelent közlemény alapján.
A közlemény szerint a Takarékbank 2 870 244 darab 2000 forint kibocsátási értékű frissen kibocsátott részvényt vesz meg. A bejelentést megelőzően BIF részvényeinek kereskedését egész napra felfüggesztették.
|
A Mészáros Lőrinchez közeli Takarékbank bevásárolt Schmidt Mária cégébe
|
5 milliárd 740 millió forint értékben vesz részesedést a Mészáros Lőrinchez közeli Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. a Schmidt Mária érdekeltéségébe tartozó Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt.-ben (BIF) a Budapesti Értéktőzsde oldalán megjelent közlemény alapján.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/09/11/meszaros_lorinc_takarekbankja_bevasarolt_schmidt_maria_cegebe/
|
2018-09-11 15:20:00
| true | null | null |
Index
|
Tavaly áprilisban a CÖF a CEU miatt demonstrált Brüsszelben az Európai Unió és Soros György ellen, valamint Orbán Viktor mellett. Most kiderült, amit már eddig is sejtettünk, hogy a tüntetés költségeit is az MVM-től kapott támogatásból fedezte a Fidesz kedvenc civil szervezete. Közel 7 millió forintba került a cöfösök kiutazása, étkezése és hollandiai szállása. A hatvanhat főből a többség busszal, néhányan repülővel mentek Brüsszelbe.
Előzmények — Be kellett perelnünk a Magyar Villamosművek Zrt.-t (MVM), hogy megtudhassuk, mire költötte el a kormánybarát civil szervezeteket tömörítő Civil Összefogás Fórum (CÖF) az állami cégtől kapott 508 millió forint támogatást. Szeptember 5-én iratbetekintésen voltunk az MVM-székházban, ahol egyebek mellett az is kiderült, hogy a támogatásból 433 millió forint négy darab kisfilmre ment el, amiket egy fidesz-közeli cég gyártott, és a TV2 sugárzott. Tovább a cikksorozat előző részére.
2017. április 26-án az Európai Bizottság kötelezettszegési eljárást indított a magyar kormány ellen a lex CEU miatt, mert a bizottság szerint a magyar törvény sérti a letelepedés és szolgáltatások szabadságával kapcsolatos EU-s szabályokat.
Ugyanezen a napon, a CEU-val foglalkozó ülés idején a CÖF Brüsszelben tüntetett az Európai Parlament épülete előtt. A résztvevők többféle táblát fogtak a kezükben, volt “Stop Soros", “Stop Illegal Migration", “Stop Soros Lobby", “#IstandwithHungary", és “Hajrá, Viktor!" felirat is. A demonstráció kicsit paródiaszerű volt: az elején néhányan fordítva tartották a cöfös zászlót, majd a brüsszeli rendőrség feloszlatta az egészet, mert nem volt rá engedély.
A HVG.hu tudósítása szerint a rendőrök megpróbálták elmagyarázni a cöfösöknek, hogy csak másnapra kértek engedélyt, de a tüntetők ezt a hiányos nyelvtudásuk miatt nehezen értették.
A fordított zászlókat bemutató Facebook-videót gyorsan eltüntette a CÖF, a vágott verzióból pedig természetesen kimaradt a malőr, de a Vastagbőr megőrizte, felgyorsította és megzenésítette az eredeti felvételt.
Az MVM-hez leadott CÖF-beszámolóból most megtudtuk, hogy a brüsszeli tüntetés költségeit is az állami cégtől kapott pénzből fizették a Fidesz kedvenc civiljei.
Összesen 6,7 millió forintba került a cöfösök produkciója az Európai Parlament előtt.
Ebben benne van:
busz Zalaegerszegről és Miskolcról Budapestre és vissza (361 ezer forint)
busz Budapestről Brüsszelbe és vissza (1,3 millió forint)
2 nap szállás és vacsora 66 fő részére a hollandiai Eindhovenben (3,2 millió forint)
busz Eindhoven és Brüsszel között (893 ezer forint)
2 étkezés Brüsszelben 65 fő részére (903 ezer forint)
repülőtéri transzfer Brüsszelben 4+1 fő részére (22 ezer forint)
Az már önmagában is elég érthetetlen, hogy a belgiumi Brüsszelben tüntető CÖF miért egy másik országban található városban, a hollandiai Eindhovenben szállt meg. A két település ugyanis kb. 135 kilométerre fekszik egymástól, ami autópályán nagyjából 1,5 óra utazást jelent.
Az viszont kifejezetten mókás, hogy a beszámolóhoz csatolt számla szerint a CÖF az eindhoveni Best Western (“legjobb nyugati") hotelben lakott az EU elleni tüntetés idején.
Emlékezetes, hogy a fideszbarát propagandamédia a lex CEU miatti magyarországi tüntetések idején minden bizonyíték nélkül azt állította, hogy Soros György repülővel utaztatott ide tüntetőket. Ennek fényében elég pikáns, hogy az MVM-től kapott iratok szerint a CÖF-től legalább 4 fő repülővel ment Brüsszelbe tüntetni az EU, a CEU és Soros György ellen.
Ennek akkor a HVG.hu tudósítója a tanúja volt, nekünk pedig már bizonyítékunk is van rá.
A repülőjegyeket nem csatolták a beszámolóhoz, tehát azt valószínűleg nem az MVM-támogatásból fizették, de a reptéri transzfert igen. A birtokunkban lévő számlán 4+1 fő, és Csizmadia László, Stefka István, Kiszelly Zoltán, valamint Kólya Anikó neve áll.
Az MVM-nek leadott cöfös beszámoló tartalmazza azt is, hogy miért szervezték a tüntetést.
“A külföldi egyetemek működési feltételeit szigorító magyar törvénykezdeményezést a brüsszeli adminisztráció kifogásolta. Brüsszelben a tövénytervezet ellen tiltakozások bontakoztak ki. A Soros György által létesített Közép-európai Egyetem (CEU) akkreditációja nem felelt meg a törvényi előírásoknak.
Magyarországon a szellemi honvédők – védve az egyenlőséget, elutasítva a kettős mércét – folyamatosan tiltakoztak a kormány oktatási politikáját érintő támadásokkal szemben.
Aktivistáink követelésére tiltakozó küldöttséget szerveztünk Brüsszelbe, az európai központi intézmény elé. A tiltakozás időpontját meghatározta, hogy ezen a napon érkezett meg Soros György az Európai Bizottság elnökéhez tárgyalásra.
A magyar küldöttség mondanivalója szerint minden Magyarországon működő egyetemnek azonos szabályok szerint kell funkcionálnia."
Montázs: Zero
|
A brüsszeli tüntetést is az MVM szponzorálta – 7 millió forintból demonstrált a CÖF az EP előtt
|
Tavaly áprilisban a CÖF a CEU miatt demonstrált Brüsszelben az Európai Unió és Soros György ellen, valamint Orbán Viktor mellett. Most kiderült, amit már eddig is sejtettünk, hogy a tüntetés költségeit is az MVM-től kapott támogatásból fedezte a Fidesz kedvenc civil szervezete. Közel 7 millió forintba került a cöfösök kiutazása, étkezése és hollandiai szállása. A hatvanhat főből a többség busszal, néhányan repülővel mentek Brüsszelbe.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/09/11/a-brusszeli-tuntetest-is-az-mvm-szponzoralta-7-millio-forintbol-demonstralt-a-cof-az-ep-elott/
|
2018-09-11 15:25:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A csornai napelemgyárnál egy ember kaszál, ám most az OLAF vizsgálatot indít
A projekt leírása szerint már három éve ontaná a nemzetközi piacra a napelemeket az EcoSolifer által megvalósított csornai gyár. Az üzemcsarnokban azonban a mai napig nem indult el a termelés, ami gyártósor híján nehéz is lenne. Az uniós támogatás miatt érintett OLAF a minap úgy döntött, közelebbről is megvizsgálja az ügyet – áll egy birtokunkba került dokumentumban. Az érintett cég állítja: nem tud a dologról. A beruházást jelentős hitellel segítő állami Eximbank pedig banktitokra hivatkozva nem ad érdemi tájékoztatást. A helyiek addig is figyelik, mi történik az ipartelepen.
Mindaz, ami itt épül, közös siker lesz globális egymásra utaltságunkban, és ugyanakkor magyar büszkeség is
– mondta bő négy évvel ezelőtt Áder János, amikor szülőhelyén, Csornán letette a napelemgyár alapkövét. Akkor úgy tervezték, hogy a termelés 2015-ben beindul, és 212 embert foglalkoztat majd. A gyár üzemcsarnoka már áll ugyan, de csak egyetlen embert foglalkoztat: a biztonsági őrt. Neki sincs nagyon mit őriznie, mert három évvel a tervezett üzemkezdés után is üresen áll az épület a helyiek megfigyelése szerint.
A beruházást vezető cég, az EcoSolifer honlapján még mindig a 2015-ös tervezett kezdődátum szerepel.
Nem gyártanak, kaszálnak
Egész nyáron egyetlen észrevehető munkát végeztek a gyár területén: valaki lekaszálta a füvet
– mondja a hvg.hu-nak Csorna korábbi polgármestere, Papp József. A településen többen is arra szoktak járni, hogy figyelemmel kövessék, történik-e valami odabent. Meglepve olvasták ezek után a Kisalföld által minden kommentár nélkül közreadott augusztus végi közleményt, miszerint jövő év elején elkezdődhet a termelés, az ehhez szükséges teljes gyártósor egy közeli raktárban van, aminek az átszállítása Csornára folyamatos. A cég ezt követően hosszasan ismerteti a még senki által nem látott gépek technikai fejlettségét, miközben már 2014-ben is azt emelte ki Áder, hogy az itt használt technológiát egyedül Japánban ismerik még a világon.
Nem ez az első ígéret arra, hogy az eredeti határidő után valamikor befejezzék a beruházást. Amikor 2016 novemberében a HVG a beruházók közötti tulajdonosi vitáról számolt be, a társaság éppen azt mondta, hogy 2017 első felében indul a gyártás. Aztán nem történt semmi. Pedig a projekt jelentős uniós támogatást kapott, valamint az állami Eximbank által folyósított hatalmas hitelkereten keresztül áttételesen az adófizető is beszállt a gyár finanszírozásába.
A részben svájci érdekeltségű üzem 1,9 milliárd forint uniós támogatással valósult volna meg, a modulgyártó leánycég az Eximbanktól további 22,4 millió euró, valamint 363 millió forint hitelt vehetett fel. A támogatás és a hitel összege a mai árfolyamon már a 10 milliárd forintos értéket közelíti, helyben 7,5 milliárd forint sorsáról találgatnak. Annyi biztos, hogy ebből az összegből a gyártósor beszerzését kellett volna finanszíroznia a beruházóknak. A helyiek szerint a jelenlegi telken álló csarnok és az abban lévő felszerelés összértéke nem haladhatja meg a másfél milliárd forintot.
Magyar-kérdés, magyaros válasz
Hogy mi történt a pénzzel, az régóta kérdés tárgya. Például képviselői kérdésé. Magyar Zoltán, a Jobbik politikusa a legfőbb ügyészből próbált választ kicsikarni, amit Polt Péter azzal oldott meg, hogy feljelentésként értékelte a neki címzett parlamenti kérdést, és az illetékes megyei ügyészségnek továbbította azt.
Magyar Zoltán többek között arra várta a választ:
A beruházás során tűnt-e el közpénz?
Amennyiben igen, az mekkora összeg és kinél landolt?
Érdekeltek lehettek-e helyi politikai vezetők abban, hogy félkész állapotban maradjon az üzem?
Megvalósult-e költségvetési csalás vagy sikkasztás?
A tavaly ősszel Polt által megküldött ügyben indított nyomozást azonban már lezárták – tudtuk meg most a Győr-Moson-Soproni Ügyészség szóvivőjétől, a végső szót pedig a Vám- és Pénzügyőrség mondta ki. Az ügyben azonban nem csak az Eximbank által folyósított hitel sorsa ismeretlen, de az uniós támogatás felhasználásával kapcsolatban is felmerülnek komoly kérdések. Ezeket pedig Magyarországon kívül is vizsgálhatják.
Az OLAF döntött, a cég még nem tud róla
A hvg.hu által megszerzett dokumentum tanúsága szerint épp ez történik most. Állampolgári bejelentésre az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) áttekintette az EcoSolifer Kft. által uniós pénzek bevonásával fejlesztett csornai napelemgyár ügyét, és augusztus végén arra a megállapításra jutott, hogy hivatalos vizsgálatot indít a pénz felhasználása kapcsán. A dokumentum eredetiségét egy OLAF-fal kapcsolatban álló forrásunk is megerősítette.
Az OLAF előzetes vizsgálata több hónapot is igénybe vett. A dokumentum szerint azt ellenőrizték, hogy az adott ügy illik-e a szervezet évenként meghatározott kiemelt nyomozati területeinek egyikéhez, illetve figyelembe vették az arányosság elvét és az OLAF forrásainak hatékony felhasználásának igényét (vagyis piszlicsáré ügyekkel vagy a támogatáshoz képest elenyésző eltűnt pénzekkel nem foglalkoznak – a szerk). Mindezek után úgy döntöttek, hogy az "Európai Unió által finanszírozott, az EcoSolifer által megvalósított projekt" kapcsán vizsgálatot indítanak.
Csornán már akkor az OLAF mozgolódására tippeltek, amikor augusztus végén jött a közlemény a csornai gyártósor küszöbön álló leszállításáról. Ahogy mondják, egy közleményt kiadni lényegesen olcsóbb, mint megvenni az eszközöket. A múltban is mindig a kommunikáció működött, nem a gyár, amikor valaki érdeklődni kezdett a projekt állása felől.
Igyekeztünk felhívni az érintett céget, de a honlapjuk szerint egy elegáns hegyvidéki irodaházban székelő vállalkozás munkatársait hétfő délelőtt nem lehetett elérni. Csak másnap válaszoltak e-mailben. A cég állítja, hogy „az EcoSolifer Kft.-vel kapcsolatosan nem volt és nincs OLAF vizsgálat folyamatban”. A Kisalföldben is olvasható közleményükre utalva állítják, hogy „a munkatársak kiválasztása, elbírálása már folyamatban van”. Mint írják: a szükséges létszám feltöltése a beruházás, illetve a gyártás beindításához igazított, összességében kb. 80 új munkatárs felvételére kerül sor a már meglévők mellé.
A pénz sorsa banktitok
Kerestük az Eximbankot is, ők nem cáfolták az uniós testület eljárásának tényét, de ahogy írják, a bank „az OLAF vizsgálattal kapcsolatban nem kíván állást foglalni”. Egyéb kérdéseinkre pedig nem áll módjukban válaszolni, mert értékelésük szerint azok banktitoknak minősülő adatokat érintenek.
Az Eximbank biztosította a hvg.hu-t, hogy megkeresték az EcoSolifer Kft.-t, amely egyértelműen úgy nyilatkozott, hogy a banktitok megtartásának kötelezettsége alól nem menti fel az állami tulajdonú pénzintézetet. „Bankunk minden hitelkihelyezésnél a törvényi előírásokat, a magyar nemzetgazdaság érdekeit, a magyar munkahelyek megtartását, valamint létrehozását tartja szem előtt” – írják. Hangsúlyozzák, hogy az Eximbank a törvényi feltételeket betartotta, a vállalásait teljesítette. Csak a munkahelyek nem akarnak létrejönni Csornán.
Jól teszi az OLAF, ha az ügy végére jár – mondja Papp József, Csorna volt szocialista polgármestere. A mai árfolyamon, megközelítően tízmilliárdos beruházáshoz rendelkezésre álló pénz döntő hányada még mindig homályba veszik. Lassan négy éve visszhangoznak Áder János szavai a településen: ez a gyár közös siker és magyar büszkeség. Most talán Európában is megismerik, mit ért alatta a magyar államfő.
|
A csornai napelemgyárnál egy ember kaszál, ám most az OLAF vizsgálatot indít
|
A projekt leírása szerint már három éve ontaná a nemzetközi piacra a napelemeket az EcoSolifer által megvalósított csornai gyár. Az üzemcsarnokban azonban a mai napig nem indult el a termelés, ami gyártósor híján nehéz is lenne. Az uniós támogatás miatt érintett OLAF a minap úgy döntött, közelebbről is megvizsgálja az ügyet – áll egy birtokunkba került dokumentumban. Az érintett cég állítja: nem tud a dologról. A beruházást jelentős hitellel segítő állami Eximbank pedig banktitokra hivatkozva nem ad érdemi tájékoztatást. A helyiek addig is figyelik, mi történik az ipartelepen.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20180910_A_csornai_napelemgyarnal_egy_ember_kaszal_am_most_az_OLAF_vizsgalatot_indit
|
2018-09-10 15:26:00
| true | null | null |
HVG
|
Az áprilisi országgyűlési választás előtt 5-5 alkalommal jelentették meg a “Kufárok, a haza nem eladó!” üzenetű hirdetést a két kormányközeli lapban összesen 2,2 millió forintért. Emellett gyártattak két ilyen feliratú molinót is 1,3 millió forintért, amiket a CÖF elnöke, Csizmadia László cégének egyik épületére tettek ki.
2016-ban az állami tulajdonú, közpénzből működő Magyar Villamosművek Zrt. (MVM) 508 millió forint támogatást adott a Békemeneteket szervező Civil Összefogás Fórumnak (CÖF). Az MVM először nem akarta megmondani, hogy mire költötte el a pénzt a CÖF, ezért be kellett perelnünk az állami céget. Szeptember elején végül egy betekintésen megkaptuk az iratokat, amik alapján már megírtuk, hogy 433 millió forintot 4 rövid imázsvideóra költöttek a kormánypárti civilek, és a Brüsszel elleni brüsszeli tüntetésüket is az MVM-támogatásból fizették.
Szeptember 5-én az MVM székházában megnézhettük a CÖF beszámolóját az 508 millió forint támogatás felhasználásáról.
Az iratok szerint további 3,6 millió forintot “Civil érdekű hirdetésekre” költöttek el.
Ehhez semmiféle indoklást, leírást vagy magyarázatot nem fűztek hozzá, csupán becsatolták a számlákat, azok összesítését, és a teljesítési igazolásokat.
5-5 darab hirdetés jelent meg a Magyar Időkben és a Magyar Hírlapban 2018. április 3. és április 7. között, vagyis az országgyűlési választás előtti 5 napban. Minden nap 1-1 mindkét lapban.
A hirdetések nagyon egyszerűek voltak, mindössze egy magyar zászló, a CÖF és a mögötte álló Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) logója, valamint a “Kufárok, a haza nem eladó!” felirat állt rajtuk.
A CÖF a hirdetésekért a Magyar Hírlapnak 736.600 forintot, a Magyar Időknek 1,5 millió forintot fizetett az MVM-től kapott támogatásból.
A két kormányközeli lapban megjelentetett hirdetések mellett a CÖF gyártatott két molinót is ugyanezzel a szöveggel.
A molinók gyártását és kihelyezését az Expo Dekor Kft. végezte, a CÖF 1,35 millió forintot fizetett a cégnek a munkáért az MVM-támogatásból.
A számlaösszesítő szemérmesen csak annyit említ, hogy ezeket a Budaörsi úton helyezték ki, de szerencsére becsatoltak róluk egy fotót bizonyítékként.
A fénykép alapján egyértelműen beazonosítható, hogy az épület, amire a molinókat kitették, az a Bétex Zrt. ingatlana a Budaörsi út 112/C szám alatt.
A Bétex Zrt. egyik tulajdonosa pedig Csizmadia László, a CÖF elnöke.
Az ingatlant jelenleg eladóként hirdetik a Bétex honlapján, de a cégnyilvántartásban még mindig a cég egyik telephelyeként szerepel.
Az újsághirdetésekben és molinókon megjelentetett képet a CÖF a Facebook-oldalán március 26-án tette közzé, és április 2-án kiadtak egy MTI-közleményt is, amiben Vona Gábor és Gyurcsány Ferenc nevével együtt ez a kufáros mondat is szerepel.
„(…) Soros György embercsempészekkel szövetkező NGO-i és a Simicska-média mögött felsorakozók szeretnék bevándorló országgá tenni hazánkat, megpróbálják felszámolni a zsidó-keresztény civilizáció évezredekre visszanyúló európai hagyományait. Kufárok, a haza nem eladó! A mindenkor civil CÖF-CÖKÁ-t 2009 óta a békemenetek, a szellemi honvédők és támogatóink legitimálják. (…)”
|
A választás előtti napokban a Magyar Időkben és a Magyar Hírlapban hirdetett a CÖF az MVM-támogatásból
|
Az áprilisi országgyűlési választás előtt 5-5 alkalommal jelentették meg a “Kufárok, a haza nem eladó!” üzenetű hirdetést a két kormányközeli lapban összesen 2,2 millió forintért. Emellett gyártattak két ilyen feliratú molinót is 1,3 millió forintért, amiket a CÖF elnöke, Csizmadia László cégének egyik épületére tettek ki.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2018/09/12/a-valasztas-elotti-napokban-a-magyar-idokben-es-a-magyar-hirlapban-hirdetett-a-cof-az-mvm-tamogatasbol/
|
2018-09-12 15:31:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Többször írtunk az elmúlt hónapokban az Országos Széchényi Könyvtár viselt dolgairól, egyebek mellett azt: döcögve halad a tízmilliárd forintos Országos Könyvtári Rendszer (OKR) projekt, illetve, hogy az OKR részeként digitalizálásra kijelölt nyolcadik emeleti helyiségben és környékén veszélyes azbeszt található. Választ, bármennyiszer sürgettük is, nem kaptunk, de belső fórumokon rendre kritizálta és cáfolta a könyvtár vezetése a cikkeinket.
Valami megváltozhatott: a dolgozók előtt Tüske László főigazgató teljes nyíltsággal beszélt a vitatott témákról egy nemrégiben tartott össz-dolgozói értekezleten. A mondások egy része voltaképpen cikkeink állításainak megerősítése, sőt, néhány kijelentés még rá is tett egy lapáttal: olyan dolgok is elhangzottak információink szerint, amikre mi sem gondoltunk volna.
A turisztikalobbi beleokádott a liftbe?
„Sokkal hatásosabbnak érezzük azt, ha a könyvtár elmehet innen, összepakol és átadja a területet a borászati, sörészeti, csokoládégyártó cégeknek és az őket mozgató közönségszervezőknek, mert egyébként nem lesz nyugalmunk” – fakadt ki kollégái előtt tudomásunk szerint Tüske a budai Várnegyed új arculatát kialakító Nemzeti Hauszmann Terv tervezőinek jelenlegi elképzelései ellen. Ezek ugyanis a könyvtár-főigazgató szerint a turisztikai célt preferálják a közgyűjteményi ellenében.
Tüske úgy tudja, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő már el is fogadta a számukra hátrányos megvalósíthatósági tanulmányt, amelyet egyébként állítólag „a minisztérium” (gyaníthatóan az EMMI) sem preferál.
A kereskedelmi jellegű rendezvényekkel való kényszerű együttélés kínos mellékhatásairól is szólt az igazgató: a liftüzemeltető nem szereti szállítani a kapatos vendégeket, mert „a takarítási potenciálja véges”. Informátorunk nem tudta elmondani, a főigazgató itt milyen rendezvényre/rendezvényekre utalhatott.
Könyvtáros bennfentesek szerint egy szeptember eleji borfesztiválról lehetett szó, amit „a bor és a kultúra találkozásának legnagyobb ünnepeként” is reklámoztak. Az efféle attrakciókat egyébként nem benn, a könyvtárban, de a közelében rendezik, a várpalota a pazar díszlet. A résztvevők pedig díjfizetés ellenében használhatják az OSZK külső gyorsliftjét – ha jól értjük, ez okozhatta a problémát (ez a lift egyébként bárki számára nyilvános).
Kérdeztük erről – és a beszéd számos egyéb mondásáról is – az OSZK vezetését is, de eddigi tapasztalataink alapján az lepett volna meg, ha ezúttal érkezett volna válasz (nem érkezett). Pedig nem keveredett el a levelünk, azt ugyanis Tüske főigazgató múlt pénteken, egy gyorsan összetrombitált újabb értekezleten felolvasta a jelenlévőknek, hozzáfűzve, hogy nem tartoznak elszámolással az Átlátszónak.
Kérdeztük a Hauszmann Tervet egyengető Miniszterelnökséget is, hogy tényleg ilyen áthidalhatatlanok-e az ellentétek, de onnan sem érkezett egyelőre válasz. Ahogyan a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségtől sem, ahová szintén kénytelenek voltunk kérdéssort küldeni, tudomásunk szerint ugyanis az OSZK főigazgatója az ő tevékenységüket is éles kritikával illette. A KIFÜ számítástechnikai berendezéseket szerez be a könyvtárnak, például az OKR-projekt számára.
Annyira éles volt Tüske kritikája, amilyet ritkán hallani közintézmény vezetőjétől: úgy tudjuk, hogy a főigazgató egyebek mellett a „rémisztő galádság” kifejezést is használta, illetve politikai és gazdasági befolyást is emlegetett az informatikai projekt kapcsán.
Éjjel is hívogatták a főigazgatót, hogy írjon alá
„Van egy beszerző cég, egy kereskedő cég, ha szabad ezt mondanom. És van egy felhasználó, a könyvtár. Ez érdekellentét. Minden kereskedő a maga hasznát keresi, és arra próbálkozik, hogy a keretből minél többet le tudjon csippenteni a saját céljai érdekében” – ezek az igazgató tapasztalatai.
Elmondása szerint a KIFÜ olyan „biankó” nyilatkozatot is kért a könyvtártól, miszerint a beszerzendő masinák automatikusan megfelelnek az OSZK-nak. Annak ellenére, hogy a könyvtár szakértője többször is kijelentette, hogy a beszerzések „bizonyos elemei szükségtelenek”, mások pedig nem alkalmasak a célra.
„Elképesztő, hogy az erőszak olyan formáit kell legyőznünk, amire nem számítottunk” – fakadt ki az igazgató a dolgozók előtt.
Elmondása szerint éjjel is „fölhívták”, hogy ezt vagy azt írja alá – úgy tudjuk, az értekezleten nem nevezte meg a főigazgató, hogy konkrétan kicsodák, KIFÜ-sök-e vagy beszállítók vagy mások gyakoroltak-e rá nyomást. Ezt kérdésünkre sem tudtuk meg, s a kormányzati beszerzőügynökség sem reagált a vádra.
Megerősítette ugyanakkor a dolgozók előtt a főigazgató a többször, még a propagandamédiában is cáfolt híreket, miszerint az épület nyolcadik szintjén azbeszt található.
A digitalizáló központ, amit az érintett helyiségekbe terveztek költöztetni, nem fog megépülni „csak úgy, hogy előtte a teljes azbesztmentesítés megtörténik. Ezt meg fogjuk rendelni, ezt így kell csinálni”.
Helyes döntés, jó érzés, hogy ehhez cikksorozatunk is hozzájárult.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
|
Szükségtelen beszerzések, rémisztő galádságok – kifakadt a Széchényi Könyvtár vezetője
|
Elismerte az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, hogy van azbeszt az épületben – persze nem nekünk, de a dolgozói előtt igen. A nemrégiben tartott értekezleten egyéb erős kijelentések is elhangoztak információink szerint. Például az, hogy az OSZK megítélése szerint a Nemzeti Hauszmann Terv kínos mellékhatásaként a közgyűjtemény afféle mostohagyerek, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség által vezényelt beszerzések kapcsán pedig a „rémisztő galádságok” kifejezés is elhangzott.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2018/09/12/szuksegtelen-beszerzesek-remiszto-galadsagok-kifakadt-a-szechenyi-konyvtar-vezetoje/
|
2018-09-12 15:54:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Mint megírtuk, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vezető beosztású személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt indult nyomozásban a munkahelyén fogta el és vitte el, hogy gyanúsítottként hallgassa ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatóságának egyik osztályvezetőjét.
Az illető – értesüléseink alapján – korábban adónyomozóként, majd a Nemzeti Nyomozó Irodánál is dolgozott; tapasztalt szakembernek számított. Információink szerint azonban az ügyben nem csak ő, hanem egy másik, több, mint két évtizede az adóhivatalnál dolgozó ember is érintett. Úgy tudjuk, őt felfüggesztették.
A két immár volt NAV-ossal szemben az lehet – az Átlátszó tudomása szerint – a gyanú, hogy különböző ügyekben kiadott információkért pénzt fogadtak el.
A Központi Nyomozó Főügyészség sajtóközleményében még az szerepelt, hogy az ügyben „a NAV Bűnügyi Főigazgatóságával együttműködve, több helyszínen, összehangolt eljárási cselekményeket követően öt személyt hallgattak ki gyanúsítottként.”
Megjegyezték még azt, hogy a gyanúsítottak mindegyike szabadlábon védekezik, illetve, hogy a volt osztályvezető terhére rótt bűncselekmény két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
|
Pénzért adhatott ki információkat a NAV hivatali vesztegetéssel gyanúsított osztályvezetője
|
Nem egy, hanem két NAV-os lehet érintett abban az ügyben, amelyben a Központi Nyomozó Főügyészség szeptember 6-án több személyt gyanúsított meg – tudta meg az Átlátszó.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2018/09/10/penzert-adhatott-ki-informaciokat-a-nav-hivatali-vesztegegessel-gyanusitott-osztalyvezetoje-es-tarsa/
|
2018-09-10 15:58:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Azt, hogy valóban mindenki örömmel vette volna a hírt, bizonyos szempontból rögtön árnyalja pár tényező. Olyasmikre gondolunk, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa azt megelőzően szerződött az új rádiót indító céggel az országos kereskedelmi frekvencia használatára, hogy az ugyanezen a frekvencián korábban működő Class FM, illetve annak tulajdonosa, az Advenio Zrt. jogorvoslati kérelmét a bíróság elbírálhatta volna. Vagyis ezután akkor sem kaphatná vissza a Class a maga frekvenciáját, ha valami csoda folytán az Advenio pert nyerne. A jogi csűrés-csavarás további elemzése helyett elég annyit mondani, hogy mindez ma Magyarországon természetes, hiszen a Class FM még mindig Simicska árnyékával küzd (pedig hol van már az a korpulens alak!), míg az új csatornát üzemeltető Hold Reklám Kft. mögött a hozzáértők Andy Vajna és Mészáros Lőrinc nem kevésbé árnyas figuráit vélik felfedezni. Elég az hozzá, hogy a máskor nem épp villámügyintézéséről ismert Médiatanács ezúttal mindösszesen három nap alatt kiizzadta a szerződést, a Hold Reklám Kft. a rendelkezésre álló 120 nap helyett körülbelül két hét alatt összerakta az új adót, sőt, még arra is jutott idő a nagy rohanásban, hogy az eredetileg POP FM-ként elnyert frekvenciaszerződést módosítsák, s új, remekbe szabott nevén Retro Rádióként kezdhesse meg a csatorna a működését. Lábjegyzet, de talán nemcsak a Class FM stábja szomorkodhatott az ügymenet miatt, hanem a budapesti és a nyíregyházi Retro Rádió is, akiknek az új, országos adó miatt nevet kell változtatniuk (előbbi Magyar FM, utóbbi Best FM néven folytatja).
De érdekel valakit ez az egész kavarás, ha végre ismét az ABBA-val, Boney M.-mel, Adriano Celentanóval, Piramissal, Bergendyvel meg Omegával kelhet-fekhet az ország? És ha olyan régi, ahogy mondani szokás, jól bevált műsorvezetői nevekkel töltheti a napját mindenki Mátészalkától Pusztazámoron át Zalalövőig mint Hepi Endre, Dénes Tamás vagy Várkonyi Attila alias DJ Dominique? Hát, nem hinnénk.
De még mellettük is, gondolhatta a rádió vezetősége, kell valaki, akitől igazán összefut minden magyar rádióhallgató szájában a múlt édes nyála, akinek a hangjától egyszerre tolul föl kiben-kiben az építőtáborok, osztálykirándulások, zánkai nyaralások, és ki tudná felsorolni, miféle remek dolgok emléke. Valóban, keresve sem találhattak volna a Retro Rádió művészeti ideológusai alkalmasabb figurát a magyar zenés rádiózás hőskorából, mint B. Tóth Lászlót, és az ő emblematikus Poptarisznya című műsorlegendáját.
„Újraindul az országos Retro Rádióban B. Tóth László kultikussá vált műsora, a Poptarisznya!” – adták hírül mindenféle fórumon és a közösségi média megfelelő szegleteiben. Augusztus 19-én pedig, mintegy a nemzeti ünnep felvezetéseként végre el is jött a nagy nap, délután kettőtől felcsendült a jól ismertnek vélt felkonf. Tegyük hozzá, hogy egyébként a poptarisznya.hu nevű internetes rádióban eddig is ment ez a műsorszám, de hát ez ne zavarjon senkit (egyébként a netrádióban a Poptarisznya helyén ezentúl Bétóshow fog futni, azonos tartalommal).
Meghallgattuk a háromórás esztrádműsor prömierjét, és azt kell mondanunk, tökéletesen kivitelezett médiaeseményről volt szó. A Poptarisznya éppen olyan volt, mint anno, ugyanazok a zenék szólaltak meg benne (azzal együtt is ilyen érzésünk volt, hogy hozzácsapták a műsor horizontjához a 90-es éveket is), mint harminc évvel ezelőtt, ugyanazok a „különleges effektek” tarkították az adásidőt, és maga B. Tóth is ámulatra méltó módon ugyanolyan átlelkesült dinamizmussal szólt bele az összes számba, mint fénykorában. Egyedül a magnós rovat maradt el, de ennek valamiféle feltámasztását is beígérte a későbbiekre a házigazda, ha jól értettük. Mégis azt kell mondanunk, hogy az újraindult Poptarisznya hamis nosztalgiával operált. Hiszen az a világ, amit megidézett, nem múlt el, és éppen a premieradás makulátlan illeszkedése a jelenvalóságba volt erre a legerősebb bizonyíték. Képtelenség valami olyasmi iránt nosztalgiát érezni, amiben élünk. Márpedig ez a múlt sosem szakadt meg, továbbra is ugyanebben élünk, ez már nem is kérdés.
Retro Rádió, augusztus 19.
|
Hamis nosztalgia
|
Azt, hogy valóban mindenki örömmel vette volna a hírt, bizonyos szempontból rögtön árnyalja pár tényező. Olyasmikre gondolunk, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa azt megelőzően szerződött az új rádiót indító céggel az országos kereskedelmi frekvencia használatára, hogy az ugyanezen a frekvencián korábban működő Class FM, illetve annak tulajdonosa, az Advenio Zrt. jogorvoslati kérelmét a bíróság elbírálhatta volna.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/interaktiv/hamis-nosztalgia-113137
|
2018-08-23 13:20:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A Budapesti Értéktőzsde oldalán közzétett közleményben az olvasható, hogy 5 milliárd 740 millió forint értékben vesz (10 százalékos – a szerk.) részesedést a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt.-ben (BIF).
Az utóbbi Schmidt és fia, Ungár Péter családi vállalkozásának érdekeltségébe tartozik, számos bérbe adott ingatlannal rendelkezik Budapest több pontján. Korábban Spéder Zoltán cégeként tartották számon, de az Orbán-kormány támogatását elvesztő – ügyészségi vizsgálat alatt álló – üzletember az utóbbi két évben meghátrált és szinte minden érdekeltségéről lemondott.
Mai hír szintén, hogy Spéder nekiállt a maradék érdekeltségét átszervezni, így az Index reklámbevételeit kezelő CEMP nevű kereskedőház is átkerült egy frissen alapított cégébe.
|
Mészáros Lőrinc bevonult Schmidt Mária és Ungár Péter cégébe
|
Mészáros bankja bevásárolta magát a Schmidt érdekeltségébe tartozó ingatlanos vállalkozásba. A Budapesti Értéktőzsde oldalán közzétett közleményben az olvasható, hogy 5 milliárd 740 millió forint értékben vesz (10 százalékos – a szerk.) részesedést a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt.-ben (BIF).
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/meszaros-lorinc-bevonult-schmidt-maria-es-ungar-peter-cegebe-113549
|
2018-09-11 13:29:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Június elején a Magyar Nemzeti Bank a hónap végéig adott időt a CrediTime Pénzügyi Zrt.-nek tőkepótlási kötelezettsége teljesítésére, de a társaság ennek a felszólításnak határidőig nem tett eleget. A részvényeseknek több tízmilliót kellene betolniuk a cégbe, miután a 2017-es év katasztrofálisnak bizonyult: a cég a tavalyi évet 73,2 milliós veszteséggel zárta.
Pedig a CrediTime nem csak egy vállalkozás a több ezer veszteséges közül. Több szálon is kötődik a fideszes politikusokhoz, ráadásul a társaság 2017-es évre vonatkozó beszámolójából kiderül, hogy az állam bankjával, a Magyar Fejlesztési Bankkal kötött refinanszírozási szerződések biztosítják cég aktív működését.
A vállalkozás honlapjáról kiderül, hogy részben közpénzt gondoztak, amikor részt vettek államilag támogatott forgóeszköz és beruházási hitelek kihelyezésében.
Fideszes szál a levesben
A CrediTime idén beszámolási kötelezettségének is csak két hónapos késéssel tett eleget. Május végéig kellette volna leadni a cégbíróságra, május 31-én még csak az erről szavazó rendes közgyűlést tartották, amelyen a szavazatszámláló Farkas Zoltán Tibor felügyelő-bizottsági elnök volt.
Farkas anno az első Fidelitas-csoport megszervezésében, vezetésben is jeleskedett, együttműködésben a szintén egri Nyitrai Zsolt, fideszes országgyűlési képviselővel, korábbi fidelitaszos alelnökkel. Farkast 2010-ben a Heves megyei közgyűlés pénzügyi ellenőrző bizottságába delegálta a Fidesz, 2011-ben pedig a megyei vezetés által létrehozott Heves Megyei Vállalkozás- és Területfejlesztési Alapítvány kuratóriumi elnöki székébe került. (A HMVTA különös egri ingatlanvásárlásival már foglalkozott a Magyar Narancs.)
Átjátszó műveletek
A Heves megyei Fidesz első vonala is érintett lehet abban az egri ingatlanszerzésben, amelynek során az eladót kivéve mindenki jól járt.
Alapítvány fideszes vezetéssel
Az alapítványnak 9 százalékos részvénycsomagja van a Farkas felügyelte CrediTime-ban, amely a heves megyei vállalkozókat segítette a kedvezményes állami támogatású hitelekhez. A Fidesz és az alapítvány közötti kapcsolat azután sem szakadt meg, hogy Farkas júliusban társaival együtt lemondott kuratóriumi tagságáról: a HMVTA alelnöke Lombeczki Gábor, a Heves megyei Fidelitas választmányának elnöke, Ragó Attila, a füzesabonyi Fidesz alelnöke kuratóriumi tag lett.
Farkas pótlására két hónapja magasabb szintről érkezett bizalmi ember: Skultéti Vilmos, a Nemzeti Kereskedőházak Zrt. korábbi vezérigazgatója. Skultétinek a régmúltra visszanyúló kapcsolata van a Fidesz gazdasági hátországával: 2000-ben ő volt az, aki a befektetésösztönző ITD Hungary vezetését vette át, kinevezést Matolcsy Györgytől kapta, aki ekkor még nem a jegybankot, hanem az ITD tulajdonosi jogait gyakorló Gazdasági Minisztériumot irányította. Skultéti írta alá azt a dokumentumot, amelyben az általa vezetett kereskedőház vagyona, állampapír vásárlás céljából a Quaestorhoz került 2013-ban, egy nappal az után, hogy szerződést kötöttek.
A CrediTime 2017-es beszámolójában 1,85 milliárdos kintlevőséget tüntetett fel, ami majdnem megegyezik azzal az 1,93 milliárdos összeggel, amivel az MFB-nek tartozik. A jellemzően hitelkamatokból származó bevételei egy év során felére estek, 127 millióról 58 millióra. A hitelek vissza nem fizetése tendenciának tűnik, a cég 2017-es beszámolója elismeri, hogy jelentősen romlott az ügyfeleik fizetési hajlandósága, megnövekedett a 90 napon túli hátralékkal rendelkezők aránya.
Úgy fest, a CrediTime lejtmenetbe kapcsolását észlelték vezetői is: nem zárható ki, hogy tavaly augusztusban ezért mondott le szinte a teljes igazgatóság és a felügyelő bizottság. Az okokról és a CrediTime hitelkihelyezési gyakorlatáról sem Báthory Katalin akkori igazgatósági tag, sem Antalfi Csilla, akkori FB-elnök nem volt hajlandó nyilatkozni lapunknak. Később a cégbíróság háromszor dobta vissza az új tagok megválasztását igazoló taggyűlési dokumentumokat, végül június elején jegyezték be.
A felügyeleti szerv
Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba
Az MNB hivatalosan idén márciusban ismerte fel, hogy nem stimmel az általa felügyelt hitelközvetítő működése, ekkor küldte az első tőkepótlási felszólítást a társaságnak. Azzal kapcsolatban – mint azt az MNB-től megtudtuk –, hogy a cégirányításban sincs minden rendben, a jegybank nem lépett, arra hivatkozva, hogy csak a vezető testületek elnökének bejegyzéséhez kell előzetes jóváhagyásukat adni, a többibe nincs beleszólásuk.
Ami a tőkepótlás csúszását illeti: Binder István, az MNB szóvivője úgy reagált, még elegendő idejük van érvényt szerezni határozatuknak. „Ha egy pénzügyi vállalkozás saját tőkéje az előírt legkisebb jegyzett tőke alá csökken, az MNB a saját tőke feltöltésére törvényi előírás alapján legfeljebb 18 hónap határidőt biztosíthat. Ha a saját tőke a jegyzett tőkeszint alá (de nem a minimális jegyzett tőke alá) csökken, az MNB kötelezheti a pénzügyi vállalkozás igazgatóságát a közgyűlés összehívására” – mondta a Narancs.hu-nak Binder. Érdeklődtünk a további lépésekről, bírság kiszabásáról, a működés felfüggesztésének elrendeléséről, de erről nem kaphattunk tájékoztatást, hiszen a még csak tervezett intézkedésekről, és folyamatban lévő eljárásokról az MNB nem adhat felvilágosítást.
A Creditime Zrt. írásos megkeresésünkre nem válaszolt, a telefonja elérhetetlen. Pedig szerettük volna megtudni, hogy mi lett a céggel, vissza tudják-e fizetni az állami bank hitelét, vagy mi történt azokkal a támogatott hitelekkel, amiket kihelyeztek.
|
Hova tűnt a pénz? Fidesz-közeli hitelközvetítő a csőd szélén
|
Legalább kétmilliárdos az adóssága, saját tőkéjét is felélte a Fideszhez több szálon kötödő Creditime Zrt. A cég igazgatóságában és felügyelő-bizottságban közel fél évig állt a bál. A felügyeletét ellátó jegybank egyelőre kivár.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/fidesz-kozeli-hitelkozvetito-a-csod-szelen-113533
|
2018-09-13 13:36:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
2014 és 2020 között valamivel több, mint 3 ezer milliárd forintot kaptak az Európai Uniótól a magyarországi mikor-, kis- és közepes vállalkozások. Ez abból az írásbeli válaszból derült ki, amelyet Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára küldött a jobbikos Bana Tibor országgyűlési képviselőnek. Az ellenzéki politikus arra volt kíváncsi: Mekkora támogatáshoz jutottak a 2014-2020-as költségvetési időszakban a mikro-, kis- és közepes vállalkozások?.
Kiderült:
eddig több mint 160 felhívást tettek közzé,
jelenleg 54 kiírás érhető el,
a jövőben újabb 8-at hirdetnek meg,
2014 óta nagyjából 10 ezer vállalkozás 14 ezer projektje kapott uniós támogatást.
Nyár elején írtunk arról, hogy önti a pénzt a kormány a kisvállalkozások külpiacra lépésébe, csakhogy a cégek ennek ellenére is nehezen kapnak hitelt. Pályázni csak azok a cégek tudnak, amelyek több éve eredményesen gazdálkodnak, és több alkalmazottjuk is van. Visszatartó erő az is, hogy a hitelek zöme utófinanszírozott.
Ma Magyarországon több mint egymillió kkv működik, nagy részük mikro- és kisvállalkozás, a GDP több mint felét termelik, és csaknem 4 millió embernek adnak munkát.
|
Egymillióból tízezer vállalkozás kapott uniós támogatást
|
2014 és 2020 között valamivel több, mint 3 ezer milliárd forintot kaptak az Európai Uniótól a magyarországi mikro-, kis- és közepes vállalkozások. Ez abból az írásbeli válaszból derült ki, amelyet Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára küldött a jobbikos Bana Tibor országgyűlési képviselőnek.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20180912_Egymilliobol_tizezer_vallalkozas_kapott_unios_tamogatast
|
2018-09-12 15:47:00
| true | null | null |
HVG
|
Mi is írtunk róla, hogy négy silány kisfilmre többet költött papíron a CÖF, mint amennyiből a Saul fia vagy a Testről és lélekről készült.
Az LMP-s Vágó Gábor ezért
feljelenti a Magyar Villamos Műveket hűtlen kezelés és költségvetési csalás miatt a Civil Összefogás Fórumnak adott támogatás ügyében.
A politikus a feljelentést azzal indokolta: a „kormánypropagandát harsogó CÖF” elherdálta az MVM-től kapott támogatást, az állami tulajdonú vállalatnak pedig felelnie kell a közpénz elköltéséért. Vágó Gábor emlékeztetett: tavaly májusban az Átlátszó kiderítette, hogy az MVM összesen 508 millió forinttal támogatta a CÖF-öt, idén áprilisban pedig ki is perelték az erről szóló szerződéseket, a bíróság ugyanis kimondta, hogy az állami tulajdonú vállalatok pénze igenis közpénz. Az is kiderült, hogy MVM támogatásából a CÖF összesen 433 millió forintot költött négy darab, összesen 4 perc 40 másodperces kisfilm elkészítésére, vagyis
87 millió forintba került az adófizetőknek minden egyes perc, amelyből a CÖF-öt reklámozták.
De még hogy!
Vágó kiszámolta, hogy ebből a pénzből tíz magyar család kilakoltatását lehetett volna megakadályozni, vagy egy MRI-t lehetett volna venni egy rosszul felszerelt kórházba, vagy közel 190 tanár éves bérét lehetett volna kifizetni.
A kisfilmeket egy olyan cég készítette, amely milliárdos megbízásokat kap a kormánykampányokban és összefonódást mutat a TV2-csoport egyik legnagyobb műsor-beszállítójával, az MVM pr-osa pedig kikotyogta egy interjúban, hogy Rogán Antal propagandaminisztériumának jóváhagyásával költötték el a közpénzt a CÖF támogatására - mondta Vágó.
|
Csodálatos CÖF-reklámok: Az LMP feljelenti az MVM-et hűtlen kezelés miatt
|
Mi is írtunk róla, hogy négy silány kisfilmre többet költött papíron a CÖF, mint amennyiből a Saul fia vagy a Testről és lélekről készült. Az LMP-s Vágó Gábor ezért feljelenti a Magyar Villamos Műveket hűtlen kezelés és költségvetési csalás miatt a Civil Összefogás Fórumnak adott támogatás ügyében.
| null | 1 |
https://444.hu/2018/09/13/csodalatos-cof-reklamok-az-lmp-feljelenti-az-mvm-et-hutlen-kezeles-miatt
|
2018-09-13 00:00:00
| true | null | null |
444
|
A Design Terminal vezetője a többségi tulajdonosa a CreaCity Kft.-nek, ami jövő május végéig „kormányzati stratégia kidolgozását támogató szakmai tanácsadást nyújt” Gulyás Gergely minisztériumának.
Az Átlátszó egyik olvasója rendszeresen kikéri, hogy a Miniszterelnökség kikkel milyen szerződéseket kötött. Ilyen közadatigényléseknek köszönhetően kerültek nyilvánosságra Répássy Róbert megbízásai, és nemrég egy újabb érdekes dokumentum bukkant fel így.
A birtokunkba került szerződés szerint a Miniszterelnökség július 23-án tanácsadási szerződést kötött a CreaCity Kft.-vel. A megállapodás értelmében a cég 2019. május 31-ig
„kormányzati stratégia kidolgozását támogató szakmai tanácsadást nyújt, ennek keretében elsődlegesen a nemzetgazdasági és társadalmi versenyképesség területét érintő nemzetközi trendelemzéseket készít, háttéranyagokat állít össze, valamint tanulmányokat, helyzetfelmérést is tartalmazó összehasonlító elemzéseket készít, javaslatokat fogalmaz meg, a hozzá intézett megkeresések tárgyában állásfoglalásokat ad.”
A CreaCity Kft. a feladatok ellátásáért összesen nettó 5,5 millió forintot kap.
2018. július 24-31. között nettó 140 ezer forintot, utána pedig nettó 536 ezer forintot havonta. A honlappal nem rendelkező cég többségi tulajdonosa Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminal igazgatója.
Az állami kreatívipari központnak szánt Design Terminal 2011-ben nyílt meg az Erzsébet téren, majd 2016 januárjában felkerült a bürokráciacsökkentési halállistára, és megszüntették. Ekkor a kormányzati háttérintézmény közhasznú nonprofit kft.-vé alakult át, és változatlanul kapott évi 600 millió forint állami támogatást az EMMI-től. Ezt a kisebbségi tulajdonos Böszörményi-Nagy Gergely azzal indokolta a Magyar Nemzetnek, hogy „a szervezet jogi átalakítása nem eredményezett feladatcsökkenést”.
A Design Terminal Közhasznú Nonprofit Kft. többségi tulajdonosa a kezdetektől Csák János volt londoni nagykövet.
A CreaCity Kft.-t 2016 áprilisában Mosonyi Katalin alapította, aki 2014-ben már egy Nézőpont-közeli álcivil alapítványt is létrehozott, és 2016 nyarán a Design Terminal N. Kft. ügyvezetője is volt.
Böszörményi-Nagy Gergely 2017 júniusában szállt be a CreaCity Kft.-be, és azóta is többségi tulajdonosa a cégnek, ami most tanácsadási megbízást kapott a Miniszterelnökségtől.
|
Böszörményi-Nagy Gergely cége havi 536 ezer forintért ad tanácsokat a Miniszterelnökségnek
|
A Design Terminal vezetője a többségi tulajdonosa a CreaCity Kft.-nek, ami jövő május végéig “kormányzati stratégia kidolgozását támogató szakmai tanácsadást nyújt” Gulyás Gergely minisztériumának.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2018/09/13/boszormenyi-nagy-gergely-cege-havi-536-ezer-forintert-ad-tanacsokat-a-miniszterelnoksegnek/
|
2018-09-14 11:50:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Bánki Erikhez, baranyai fideszes „erős emberhez” szokás kötni a fideszes önkormányzatok közintézményeibe beszállító Hungast közétkeztetési cégcsoportot. A kapcsolat onnan ered, hogy a Hungast-tulajdonosoknak és Bánkinak, valamint a politikus feleségének létezett között befektetése a kétezres években (Aqua Holding Kft.).
Szekszárdon 2007-2016-ban a város saját cége, a Diákétkeztetési Kft. szolgáltatott ételt a közintézményekben – sorolta az előzményeket Hadházy Ákos, hozzátéve: a cég félmilliárd forint hitelből korszerű konyhákat hozott létre és viszonylag stabil minőségben szállított. 2015-re sikerült visszafizetniük a kölcsönt, és nyereséget is termeltek.
2016 márciusában azonban a város két kisebb intézmény kivételével átadta az üzletet a Hungast-érdekeltségű Kölyökmenza Kft.-nek. Hadházy elmondása szerint „minden épeszű indok nélkül”, s való igaz, határozatában a város nem sokat pepecselt a magyarázattal.
A cég közbeszerzésen nyert, amin volt más induló is, a városi kft neve azonban nem szerepel az ajánlattevők között.
A városi tulajdonú Diákétkeztetési Kft. 2016-ban 24,5, tavaly 32,6 milliós veszteséget könyvelt el. A Hungast-féle Kölyökmenzának ellenben hasonló ütemben nőtt a nyeresége: 2015-ben, az alapítás évében még mínuszos volt, majd 17,6, tavaly pedig 30 milliós profitot termelt.
„A város tehát saját cégével kiszúrt, hogy indokolatlanul elvette tőle a biztos üzletet jelentő koncessziót és veszteségbe vitte azt, míg a Bánki Erikékkel összeköthető vállalkozás kapott egy 32 milliós nyereségű bizniszt. A cég vezetője egyébként hűtlen kezelést követett el, hogy lemondott a cége számára szerződésben biztosított koncesszióról” – vélekedik Hadházy. Szerinte „a tulajdonos szándékosan tette tönkre saját cégét, az ügyvezetőnek pedig vagy le kellett volna mondania, vagy mindent megtennie az általa vezetett cég tönkre tétele ellen”.
Ráadásul a díjtételeket megállapító önkormányzati határozatból az is kiderül, hogy a város a Hungast-cégnek ugyanazért a feladatért 20 százalékkal többet ad, mint sajátjának. Az étkeztetés költsége két tételből, a nyersanyagból és a rezsiből áll. A nyersanyagot a szülők fizetik, a rezsiköltséget az önkormányzat. Utóbbit a nyersanyag-költség százalékában adja meg a rendelet: a Bánki-közeli Kölyökmenza 107-110 százalékot kap, míg városi cég csak 90 százalékot.
„De mindez a kisebb baj. A nagyobb baj, hogy az ételek minősíthetetlenül rosszak, de legalább keveset kapnak belőlük a gyerekek. Az indulás idején a csúcs az volt, amikor a gyerekeim köveket találtak az ebédben” – ismertette a képviselő, milyen „fogyasztói szemmel” nézve a Kölyökmenza Szekszárdon. Hozzátéve: az idén, sok szülőhöz hasonlóan be sem íratták őket a menzára.
Fotó: Szakál Szebáld – Átlátszó
|
Hadházy: „Kőlevest” adott ebédre a Fidesz-közeli menzacég Szekszárdon
|
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő gyerekei szekszárdi iskolájában kavicsok kerültek a tanulók levesébe – szó szerint értve. A politikus szokásos Korrupcióinfóján leplezte le: nem csak silány minőséggel etetik a gyereket, de jogtalan előnyhöz is jutott a Fidesz-közeli Hungast-csoportba tartozó közétkeztető cég a fideszes vezetésű várostól.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/09/13/hadhazy-kolevest-adott-ebedre-a-fidesz-kozeli-menzaceg-szekszardon/
|
2018-09-14 12:07:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Paks 2: a klímaváltozás bizonytalansági tényező
|
A klímamodellezés eredménye bizonytalansággal terhelt, ezért az elővigyázatosság elvét követve az eredmények felülvizsgálatát időszakonként el kell végezni, ahogy ez a környezeti hatástanulmányban is szerepel - válaszolta írásban Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) országgyűlési képviselő kérdéseire. Az ugyanakkor nem derül ki a válaszból, hogy a Paks 2 környezetvédelmi engedélyének alapjául szolgáló, 2014-ben készült környezeti hatástanulmány eredményeit milyen időközönként és mikor kell legközelebb felülvizsgálni.
| null | 1 |
https://www.portfolio.hu/vallalatok/fenntarthatovilag/paks-2-a-klimavaltozas-bizonytalansagi-tenyezo.3.297838.html
|
2018-09-14 12:25:31
| true | null | null |
Portfolio
|
|
Az Átlátszó egyik olvasója közadatigénylésben kérte ki a Miniszterelnökségtől, hogy kivel milyen szerződéseket kötöttek 2018 júliusában. Olvasónk a kapott dokumentumokat eljuttatta hozzánk, és azok alapján beszámoltunk róla, hogy Répássy Róbert ügyvédi irodája a volt Malév-székház és az Andrássy út 70. megvásárlásánál is bruttó 3-3 millió forintért végzett jogi feladatokat az államnak.
Répássy Róbert 1998-tól volt a Fidesz országgyűlési képviselője. A 2010-2014-es ciklusban közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár volt, 2014-től pedig az Igazságügyi Minisztérium államtitkára. 2015-ben váratlanul leváltották, és 2018-ban már nem is jutott be a parlamentbe, miután a párt listáján a biztos kieső 144. helyet kapta. A Miniszterelnökség 2018 júliusában két drága ingatlan megvásárlásánál bízta meg jogi feladatokkal Répássy ügyvédi irodáját.
Olvasónk nemrégiben egy újabb közadatigénylésben kikérte az augusztus első felében kötött miniszterelnökségi szerződéseket is, és az egyik dokumentumban újra felbukkant Répássy Róbert neve.
A július 31-én aláírt megállapodás szerint Répássy ügyvédi irodája 2018. augusztus 1.-től 2019. május 31.-ig ügyvédi feladatokat végez a Miniszterelnökségnek havi nettó 787.500 forintért. A 10 hónapos megbízás alatt tehát összesen 7 millió 875 ezer forintot fizet a tárca a volt fideszes képviselő irodájának.
Répássyéknak az alábbi feladatokat kell ellátniuk:
eseti megbízás alapján jogi képviselet
háttértámogatás jogi anyagok elkészítéséhez
jogi állásfoglalás írásban vagy szóban
jogszabályok véleményezése
igény szerint, de legalább havonta kétszer szóbeli konzultáció során jogi tanácsadás
Érdekesség, hogy a korábban két ingatlan adásvételénél segédkező Répássy Ügyvédi Irodával kötött friss megállapodás leszögezi, hogy ingatlanok adásvételénél nem kell közreműködniük Répássyéknak a havi 787.500 forintos megbízási díjért cserében.
A dokumentumban vastag betűkkel kiemelve szerepel, hogy „A jelen megbízásnak nem tárgya az ingatlan tulajdonjogának valamint a társasági részesedés átruházására irányuló szerződések, valamint egyéb, jogszabály alapján ügyvédi ellenjegyzéssel ellátandó szerződések okiratszerkesztése, ellenjegyzése.”
|
Sikersztori: Répássy Róbert végre kapott egy állandó megbízást a Miniszterelnökségtől
|
A volt fideszes országgyűlési képviselő ügyvédi irodája júliusban két ingatlanvásárlásnál segített az államnak eseti megbízások alapján. Augusztus elsejétől azonban már fix szerződés keretében jogászkodik a Miniszterelnökségnek havi 787 ezer forintért.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2018/09/13/sikersztori-repassy-robert-vegre-kapott-egy-allando-megbizast-a-miniszterelnoksegtol/
|
2018-09-13 12:31:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Horváth Bálint elmondta: az ÁSZ a Tolna Megyei Balassa János Kórház, a hatvani Albert Schweitzer Kórház és Rendelőintézet, a Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézet, a mosonmagyaróvári Karolina Kórház és Rendelőintézet, valamint a Berettyóújfaluban működő Gróf Tisza István Kórház 2014 és 2016 közötti gazdálkodását ellenőrizte.
Hozzátette: valamennyi intézményben szabálytalan volt a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése, valamint a pénzügyi és a vagyongazdálkodás. A korrupciós veszélyek ellen védelmet biztosító kontrollrendszert sem a kockázatokkal arányosan építették ki a vizsgált kórházak.
Salamon Ildikó tervezési vezető elmondta: az öt ellenőrzött kórház mérleg szerinti összesített bevételei 2016-ban összesen meghaladták a 31 milliárd forintot, kiadásaik pedig a 30 milliárd forintot, az átlagos ágyszámuk pedig 2016-ban összesen 3260 volt.
Hangsúlyozta, hogy a kórházak, mint a központi alrendszer intézményei meghatározó súlyt képviselnek a közpénzek felhasználásában és az állami vagyonnal való gazdálkodásban, ezért az ÁSZ nagy súlyt fektet az ellenőrzésükre,. Annál is inkább, mert a gazdálkodási szabálytalanságok a szakmai feladatellátás biztonságát is veszélyeztethetik - fűzte hozzá.
Emlékeztetett arra, hogy az ÁSZ csupán korrupciós veszélyekre, vagyis nem ténylegesen bekövetkezett korrupciós bűncselekményekre hívja fel a figyelmet, a számvevőszék ugyanis nem nyomozóhatóság.
A sajtótájékoztatón Pető Krisztina felügyeleti vezető arról szólt, hogy a költségvetési intézmények számára jogszabályban és rendeletben előírt belső kontrollrendszert egyik kórházban sem alakították ki és működtették szabályszerűen.
Az intézmények, a többi között nem rendelkeztek szervezeti és működési szabályzattal, nem készítettek önköltségszámítási szabályzatot, számviteli politikájuk, számlarendjük nem volt összhangban az előírásokkal.
Vagyis a belső kontrollrendszer kialakításában és működtetésében feltárt hibák következtében egyik kórháznál sem volt biztosított az átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználás.
Az ÁSZ ellenőrzései a pénzügyi és vagyongazdálkodás területén is súlyos mulasztásokat azonosítottak. Jellemző probléma volt, hogy a teljesítésigazolást és az utalványozást nem az arra jogosult személy végezte, illetve kórházak a mérlegeiket nem támasztották alá leltárral és eszköznyilvántartással - mondta Pető Krisztina.
Az ÁSZ közölte, hogy a szekszárdi Tolna Megyei Balassa János Kórház főigazgatójának 11, a hatvani Albert Schweitzer Kórház- Rendelőintézet vezetőjének 16, a Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézet főigazgatójának 23, a mosonmagyaróvári Karolina Kórház- Rendelőintézet vezetőjének 19, valamint a Berettyóújfaluban működő Gróf Tisza István Kórház főigazgatójának 11 javaslatot fogalmazott meg.
Az ellenőrzések során a Számvevőszék az emberi erőforrások miniszterének összesen öt javaslatot tett. A feltárt hiányosságok kijavítása érdekében az érintett vezetőknek 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.
|
Súlyos szabálytalanságokat tárt fel az ÁSZ kórházak ellenőrzésekor
|
Súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Állami Számvevőszék (ÁSZ) öt egészségügyi intézménynél - közölte a számvevőszék kommunikációs osztályának vezetője csütörtökön Budapesten.
| null | 1 |
http://magyarhirlap.hu/cikk/128389/Sulyos_szabalytalansagokat_tart_fel_az_ASZ_korhazak_ellenorzesekor
|
2018-09-14 12:36:51
| true | null | null |
Magyar Hírlap
|
Jóval több külföldi turista jött Budapestre az idén júliusban, mint egy évvel korábban. A KSH adatai szerint tavaly a hetedik hónapban 839 ezer vendégéjszakát töltöttek el külföldiek fővárosi kereskedelmi szálláshelyeken, ezúttal azonban majdnem 50 ezerrel többet. Ez bő 5 százalékos javulást jelent.
Mindez első ránézésre azért lehet furcsa, mert 2017 júliusában minden adott volt, hogy rekordot rekordra halmozzon a budapesti turizmus. Ekkor rendezték a végül több mint 100 milliárd forintba kerülő vizes világbajnokságot, és a hónap végén Forma-1-es versenyhétvége is volt, ami hagyományosan sok külföldit vonz Magyarországra.
A vizes vb azonban a szervezési problémák miatt épp ellentétes hatást gyakorolt a főváros idegenforgalmára, mint amit előzetesen vártunk, és ezt a mostani adatok is alátámasztják. Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a gondot a nemzetközi marketingkampány elmaradása és az eseményhez köthető nem éppen szerencsés szobafoglalások okozták. A vb-t szervező állami cégnél ugyanis durván elszámolták a világbajnokság vendégeinek szállodai igényeit, így a rendezvény alatt üresen álltak a sportolóknak, személyzetnek, illetve újságíróknak lefoglalt szobák.
Ez persze hasonló eseményeknél előfordul, a problémát inkább az okozta, hogy a szervezők az év eleji szerződéskötés után már nem követték a tényleges igények alakulását. Azaz nem is próbálták csökkenteni a károkat azzal, hogy utólag, amikor már látszottak a várható számok, visszamondtak volna szobákat. Ha ez időben megtörténik, akkor a hotelek még eladhatták volna ezeket a helyeket, és jóval több turista jön a fővárosba*Más kérdés, hogy ezt nem is biztos, hogy megtehették volna, a szerződések ugyanis nem voltak éppen előnyösek az állami fél számára..
Így viszont 2017-ben a vizes vb hónapja volt az egyetlen olyan, amikor kevesebb vendégéjszakát töltöttek el külföldiek Budapesten, mint egy évvel korábban. Idén pedig a gyenge tavalyi számokat természetesen masszívan sikerült felülmúlni: április óta nem volt olyan mértékű növekedés éves összevetésben, mint júliusban.
Más kérdés, hogy az árak esetében már ellentétesek a trendek. Tavaly ugyanis a vb a korai, nagyszámú foglalással, illetve azzal, hogy sok szállodásnál vastagon fogott a ceruza, igencsak felhajtotta a hotelszobák árait. Az esemény hónapjában 10 százalékkal kellett többet fizetni a szállásért, mint eddig bármikor. Ez pedig elsősorban a vb-t szervező állami cégnek jelentett többletköltséget, hiszen a szobák jelentős hányadát ők foglalták le.
Pedig júliusban hagyományosan nem kiugróan magasak az árak, általában a májusi és a júniusi értékektől is elmaradnak. Így volt ez idén is, aminek eredményeként a tavalyi 32 ezerrel szemben ezúttal csak 29 ezer forintba került átlagosan egy budapesti hotelszoba egy éjszakára.
A júliusi anomáliák ellenére azonban természetesen tavaly is bővült és idén is bővülni fog mind a fővárosi, mind az országos idegenforgalom. 2018 első hét hónapjában a külföldiek 4 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el Magyarországon, mint egy évvel korábban, a belföldi turizmus pedig egy hajszállal még ennél is gyorsabban gyarapodott. A két legvonzóbb célpont, Budapest és a balatoni régió ugyan az országos átlagnál kisebb mértékben bővül, de ezeken a helyeken is egyre több a vendég mind a határokon túlról, mind Magyarországról. A leggyorsabban az alföldi turizmus fejlődik, igaz, az idelátogatók száma még mindig elenyésző a fővárosi adatokhoz képest.
|
Tényleg ártott Budapest turizmusának a tavalyi vizes vb
|
Jóval több külföldi turista jött Budapestre az idén júliusban, mint egy évvel korábban. A KSH adatai szerint tavaly a hetedik hónapban 839 ezer vendégéjszakát töltöttek el külföldiek fővárosi kereskedelmi szálláshelyeken, ezúttal azonban majdnem 50 ezerrel többet. Ez bő 5 százalékos javulást jelent.
| null | 1 |
https://g7.hu/allam/20180912/tenyleg-artott-budapest-turizmusanak-a-tavalyi-vizes-vb/
|
2018-09-12 16:52:00
| true | null | null |
G7
|
– Azt a pénzt elcapcarazták.
– És ezt itt mindenki tudja?
– Mindenki.
– És azt is tudják, hogy kik capcarázták el?
– Azt is.
– Akkor csak az MLSZ nem tudja?
– Szerintem azok is tudják, csak azok meg nem csinálnak semmit.
A fenti – helyiek véleményét elég jól tükröző – párbeszéd a szigetvári futballpálya tőszomszédságában hangzott el. A szebb napokat látott létesítményt 2016 nyaráig az a Zrínyi Miklósról elnevezett helyi sportegyesület használta, amelyről a G7.hu írt már korábban. A ZMSE ugyanis az egyike volt azon kevés sportszervezetnek, amelyet a Magyar Labdarúgó Szövetség a korábbi évek visszaélései miatt 2018 elején kizárt a tao támogatási rendszerből.
Persze ekkor ez már senkit nem zavart, mivel az egyesületet 2017 végére felszámolták. Ráadásul úgy, hogy az eljárás során benyújtott követeléséből senki egy fillért sem kapott meg, még a NAV és a kormányhivatal sem, pedig a felszámoló tájékoztatása szerint a ZMSE nekik is tartozott. Az egyesületnek azonban papíron semmilyen vagyona nem volt.
Mindez azért nagyon érdekes, mert az MLSZ nem véletlenül zárta ki a tao-támogatási rendszerből a szigetváriakat: a ZMSE 2011 és 2016 között több mint 62 millió forinthoz jutott úgy, hogy különböző cégek az államkassza helyett nekik utalták a nyereségük után fizetendő adót*A tao-támogatási rendszer lényege, hogy a nyereséges vállalatok nem az államkasszába utalják a profitjuk után fizetendő társasági adót (tao), hanem egy általuk választott sport- vagy kulturális szervezetnek adják azt. Korábban a kormányzat álláspontja az volt, hogy ezek vállalati támogatások, tavaly azonban a Kúria is kimondta, hogy közpénz.. Ennek maradékát, illetve az egyéb vagyonelemeket azonban a felszámolónak nem sikerült megtalálnia, egyrészt azért, mert az egyesület soha nem adott le beszámolót, másrészt mert nem tudták felvenni a kapcsolatot az egyesület vezető tisztségviselőjével. Azzal a vezető tisztségviselővel, aki történetesen 2010 és 2014 között Szigetvár fideszes polgármestere volt, és akit egy másik ügyben épp a közelmúltban ítéltek felfüggesztett börtönbüntetésre*nem jogerősen..
Ráugrottak a taóra
A ZMSE-nél valamikor 2010-ben kezdődtek el azok a furcsaságok, amelyek végül az egyesület felszámolásához és a pénz elpárolgásához vezettek. A focicsapat már ekkor is anyagi gondokkal küzdött, nyolc éve is arról cikkeztek, hogy mivel az önkormányzati források elapadtak, végveszélybe került a klub, és emiatt a megye 1-ben sem biztos, hogy el tud indulni.
Végül azonban mégis elindultak ebben és a következő néhány idényben is. A problémák megoldásában pedig szinte biztosan szerepe volt annak, hogy az egyesület elnöki pozícióját 2011 májusában a város polgármestere, Kolovics János vette át. A fideszes politikus irányítása alatt valahogy sikerült rendezni a pénzügyi helyzetet*Ha ez nem történik meg, akkor valószínűleg nem kapta volna meg az indulási jogot a csapat., ám hogy miként, azt nem kötötték a nagyközönség orrára. Bár az egyesületnek törvényi kötelezettsége lett volna évente beszámolni gazdálkodásáról, ezt sem ekkor, sem a későbbiekben nem tette meg*Ez már önmagában jogsértő, hiszen gazdálkodásukról a civil szervezeteknek is be kell számolniuk, ám ezt egy-két évvel ezelőttig – amíg a kormányzatnak egyéb okokból fontos nem lett – nem ellenőrizték túl komolyan. A bevallást az egyesületeknek az Országos Bírósági Hivatalhoz kell beküldeniük, de az OBH most is csak azt vizsgálja, hogy ezt az arra jogosult tette-e meg, illetve, hogy nem hiányzik-e valami a beszámolóból. Ha semmi nem érkezett, azzal nem ők foglalkoznak, ez elvileg a helyi, jelen esetben a pécsi törvényszék feladata lenne, illetve lett volna..
Az azonban biztos, hogy a tao-támogatás nyújtotta lehetőséget már 2011-ben kihasználta a Szigetvári ZMSE: a frissen bevezetett rendszer első évében rögtön 15,8 millió forintnyi támogatást hagyott jóvá számukra az MLSZ, amit szinte teljes egészében le is hívtak. Azt azonban ugyancsak nem verték nagydobra, hogy ezt mire költötték: bár a jogszabályok szerint ezt is kötelezően nyilvánosságra kellene hozni, a ZMSE ezt sem tette meg.
A következő néhány évben nagyjából így működött az egyesület. A csapat elvegetált a baranyai megyei bajnokság utolsó helyeinek egyikén, a vezetőség pedig gyűjtötte a tao-milliókat, amelyek sorsáról viszont hivatalosan senki nem tudott.
A szigetvári Família Kft.
Időközben azonban Kolovics körül Szigetváron igencsak elkezdett fogyni a levegő. A Magyar Narancs már 2013-ban arról írt, hogy korrupciós botrányok miatt vannak feszültségek a 11 ezres városban. A polgármester nevelt fiát ugyanis sorra nevezték ki a különböző önkormányzati cégek és egyesületek élére, mint utólag kiderült, nevelőapja nem éppen jogszerű közbenjárásával (a polgármester politikai ellenlábasai szigetvári Família Kft.-t emlegettek). Az egyik ügyből büntetőeljárás is lett, és ebben ítélték a nyáron Kolovicsot elsőfokon egy év felfüggesztett börtönbüntetésre*A polgármester a helyi képviselőtestület egyik külföldön élő tagját meggyőzte arról, hogy jöjjön haza arra a szavazásra, amelyen az egyik önkormányzati cég új vezetéséről döntenek, és támogassa a voksoláson a nevelt fiát. A képviselőnek Kolovics egy önkormányzati kocsit is biztosított a haza-, illetve visszaútra, majd pár hónappal később utasította az ekkor már a céget vezető nevelt fiát, hogy a segítségére lévő képviselő magánvállalkozásával kössön egy 3,8 millió forint értékű vállalkozási szerződést..
Mindenesetre a családi összefonódással a ZMSE sem járt rosszul, hiszen az első évben – amint ez a kiperelt tao-iratokból kiderül – épp egy olyan cég volt az egyik támogatója, amelyet Kolovics nevelt fia vezetett. Az önkormányzati Sziget-Víz Kft. két részletben 2,8 millió forintot adott az egyesületnek. Ezen kívül a sportklub vezetése még hét másik, szinte kivétel nélkül helyi vállalkozást győzött meg arról, hogy a költségvetés helyett nekik utalják társasági adójukat. A vállalatok többségénél kérdésünkre azt mondták, nem tudták, és nem is követték, mire kéri a támogatást az egyesület, amelytől általában személyesen kereste meg őket valaki, hogy elkérje a pénzt.
Az egyetlen kivétel a legnagyobb tao-támogató, az Iron-Tech Zrt. volt, amelynek vezetője, Bocskor Tibor maga is bent ült egy ideig a ZMSE elnökségében. A térség legjelentősebb cégét birtokló üzletembernek azonban – ahogy lapunknak fogalmazott – egy idő után elege lett abból, ami az egyesületnél folyt, és ezért ott is hagyta pozícióját.
Nem csak ő fordított azonban hátat Kolovicséknak, a polgármester ügyei miatt a 2014-es önkormányzati választásokra teljesen kaotikus politikai helyzet alakult ki Szigetváron. A helyi KDNP összeállt a Jobbikkal, a fideszesek egymást fúrták, és csak az tűnt biztosnak, hogy Koloviccsal nem lehet polgármester-választást nyerni. Végül így is lett: a Fidesz jelöltje úgy is kikapott, hogy az ellenzék sem volt egységes, a pártok különböző független jelöltek mögött sorakoztak fel. Végül az MSZP és a DK által támogatott, de függetlenként induló Vass Péter helyi állatorvos lett az új városvezető.
MLSZ assziszt
Kolovics János elég sok konfliktust és egy rossz anyagi helyzetben lévő önkormányzatot hagyott maga után, így a ZMSE nem kifejezetten volt prioritás az új városvezetés számára. Az egyesület elnöke továbbra is a régi polgármester maradt, és bár Vass Péter lapunknak azt mondta, már ebben az évben kezdeményezte, hogy ne hagyják jóvá a csapat számára az önkormányzati tulajdonban lévő pálya használatát, a 2014/2015-ös idényre végül még megkapta ezt az együttes*Túl sokat ebben a szezonban sem tett le az asztalra a ZMSE, amely az utolsó előtti helyen végzett a megye 1-ben, részben azért, mert az utolsó 3 fordulóban 30 gólt kapott, és csak egyet rúgott..
Egy évvel később azonban már nem, így a 2015/2016-os idényben az őszi szezont végig idegenben tolták le, tavasszal pedig több más településen játszottak „hazai pályaként”, a legtöbbször a néhány kilométerre lévő Csertőn. Már amikor játszottak, a ZMSE korosztályos csapatai (tehát a 19 és 17 évnél fiatalabbak) ugyanis már ősszel sem álltak ki minden meccsen, tavasszal pedig teljesen általános lett, hogy nem sikerült összeszedni 11 futballistát. Az MLSZ egy idő után már a felnőtt csapatot is pontlevonással büntette emiatt, így végül az egyesület a felnőtt megye 1-ben is utolsó lett 5 ponttal. Az utolsó mérkőzésükön ráadásul már ők sem álltak ki, vélhetően azért, mert ekkor már tudni lehetett, hogy az MLSZ nem engedélyezte indulásukat a következő bajnokságban.
Valójában azonban a ZMSE így is kapott egy ajándék évet, hiszen 2015/2016-ban sem szerezhették volna meg az induláshoz szükséges licencet, mivel ekkor már zajlott a felszámolás az egyesület ellen. Már az is érdekes kérdés, hogy ezt miért nézte el nekik az MLSZ, az azonban ennél is furcsább, hogy
a labdarúgó-szövetség hogyan hagyhatta jóvá a szigetváriak utolsó tao-programját három hónappal a felszámolás megindítása után.
A ZMSE ellen ugyanis már 2015 augusztusában megindult az eljárás egy mindössze néhány százezer forintos, de jó ideje ki nem fizetett számla miatt*A felszámolást egy szegedi sportszereket forgalmazó cég, a Saller DFA-Hungária Bt. indította, ám a cég tulajdonosa megkeresésünkre nem kívánt nyilatkozni az esetről., az MLSZ azonban csak novemberben bólintott rá a „fejlesztési programra”. Mindezt onnan lehet tudni, hogy ez az egyetlen olyan év, amikor elérhetővé tették azokat a tao-iratokat, amiket egyébként törvény szerint mindig nyilvánosságra kellene hozni.
Pontosítás: a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelmet nyújtották be három hónappal a szövetségi jóváhagyás előtt, a bíróság csak később rendelte el a felszámolást.
A dokumentumokból pedig az is kiderül, hogy a csapat ugyan nem játszhatott otthon, mégis kértek pénzt egy 100 férőhelyes lelátóra és egy játékoskijáró építésére is. Bár ezeket a szövetség végül szerencsére nem hagyta jóvá, utánpótlás-nevelésre így is kapott az egyesület 6 millió forintot. Mindezt abban az idényben, amikor ugye már ősszel sem álltak ki minden meccsre a korosztályos csapatok. Az első ilyen vétség miatt épp egy nappal a tao-programjuk jóváhagyása után meszelte el őket az MLSZ*Maga a vétség két nappal a tao-program jóváhagyása előtt történt.. A ZMSE ráadásul a beadott dokumentumban azt tüntette fel, hogy az előző három évben egyáltalán semmilyen bevétele és kiadása nem volt, ami már csak azért sem lehet igaz, mert akkor is kaptak tao-pénzt. Ennek ellenére a kérelem átment a szövetségen.
Lehet, hogy fűnyírónak tűnik, de nem az
Már ezekben az esetekben is elég egyértelműnek tűnik, hogy a pénzt nem arra költötték, amire kellett volna (mindezt ráadásul az MLSZ asszisztálásával), vannak azonban ennél sokkal durvább elemei is a szigetvári tao-visszaéléseknek. Bár magukat a programokat hiába próbáltuk megszerezni*Bár nyilvánosnak kellene lenniük, senkitől sem kaptuk meg őket, még az MLSZ-től sem., több olyan emberrel beszéltünk, aki rálátott a ZMSE akkori működésére. Öten is egybehangzóan állították például, hogy az egyesület kért tao-támogatást a sporttelepen található öltözőépület felújítására, amelyen a tetőt és a nyílászárókat is lecserélték volna. Állítólag a projektet le is papírozták, a számlák is megvoltak, a házon azonban egy cserepet nem cseréltek ki. Úgy tudjuk, ez volt az a projekt, ami végső soron az MLSZ-nél is kiverte a biztosítékot: a szövetség helyi kirendeltsége jelezte a központnak, hogy valamit kezdeni kellene a helyzettel, mert már tarthatatlan.
Az MLSZ azonban nem volt mindig ilyen szigorú, a helyi ellenőrzésről például azt hallottuk, hogy bohózatba illő jelenetek játszódtak le, és a szövetség nem is próbálta meg kideríteni, hogy miért hiányoznak a papíron meglévő dolgok. Vass Péter lapunknak azt mesélte, hogy számára már az is furcsa volt, miért mindössze egy ember jön ellenőrizni, amikor az ilyen eljárásoknál legalább ketten jelen szoktak lenni. Maga a folyamat azonban még ennél is meredekebbre sikerült. „Az ellenőr keresett például egy elektromos eredményjelzőt, ami papíron megvolt, számla is készült róla, ki is fizették. A készülék azonban nem volt itt, azóta sincs. A ZMSE jelenlévő tisztségviselője azzal próbálta menteni a helyzetet, hogy azt állította, folyamatban van a beszerzés, majd megérkezik a készülék, az ellenőr pedig készségesen el is hitte ezt” – idézte fel az eseményeket a városvezető.
A polgármester szerint hasonló jelenetsor játszódott le egy olyan készülékkel, amit a műfüves pályákon a granulátum átforgatására használnak*Szigetváron épült egy műfüves pálya, ám valószínűleg nem a 62 millió forintnyi tao-támogatásból. A város vezetése még Kolovics János polgármestersége idején, 2014 áprilisában döntött arról, hogy részt vesznek az MLSZ országos pályaépítési programjában, amihez önrészt is fizet az önkormányzat. Bár a beruházás végül nem úgy valósult meg, ahogy négy éve elhatározták, a pálya – ha rá is férne némi karbantartás – valóban elkészült.. Az ellenőr hiába kereste, hiszen nem is létezett, de amikor az ZMSE képviselője rámutatott egy egyszerű fűnyíróra, akkor behúzta az adatlapon, hogy megvan a berendezés. Ugyanígy nem volt nyoma és azóta sem került elő a papíron beszerzett több tucat garnitúra mez sem – mondta Vass Péter.
Mindenesetre az elmesélt történetek alapján eléggé helytállónak tűnik az a megállapítás, hogy a pénzt elcapcarázták, azaz lenyúlták.
Természetesen próbáltunk utánajárni a dolgoknak az MLSZ-nél is, de a szövetség részéről csak hitegettek válaszadással, több mint két hónap alatt még közérdekű adatigénylésünkre sem reagáltak. Megpróbáltuk kikérni az ellenőrzések jegyzőkönyvét, a ZMSE-vel történt üzenetváltásokat, a feltárt szabálytalanságok listáját és a sportfejlesztési programokat is, de még utóbbi, papíron nyilvános iratokat sem kaptuk meg*Többször kaptunk ígéretet arra, hogy megérkeznek az iratok, ám mindig akadt valami probléma. Vagy ki kellett takarni a nem nyilvános adatokat, és erre kellett várni egy hetet, vagy elment szabadságra valamelyik illetékes, vagy új osztályhoz került az egész ügy. A folyamatos hitegetés miatt a törvényi határidőből is kicsúsztunk, így a közérdekű adatigénylésünk nem teljesítése miatt pert sem indíthattunk..
Kolovics János legalább nem is hitegetett válaszadással, kerek perec megmondta, hogy nem kíván az ügyről beszélni. Ennek ellenére elküldtük kérdéseinket írásban is, de tartotta szavát, és nem válaszolt ezekre.
A rejtélyes táskás ember
Úgy tudjuk azonban, hogy nem ő volt az egyetlen szereplője a történetnek a ZMSE részéről. Sőt a napi ügyeket egyáltalán nem a polgármester intézte, hanem – a helyiek egybehangzó állítása szerint – egy megbízottja, nevezetesen Szigetvári Attila. Az nem teljesen egyértelmű, hogy neki mi volt a pontos titulusa: van, ahol szakosztályvezetőként, máshol egyesületi titkárként hivatkoznak rá, de az biztos, hogy valójában ő irányította a ZMSE-t a kritikus időszakban. Vele tárgyaltak a beszállítók, ő volt megbízva a tao-ügyek kezelésével, és az ominózus ellenőrzésen is ő fogadta az MLSZ ellenőrét.
A szakemberről nagyon sok pletyka kering, de csak annyi biztos, hogy egy elég rejtélyes figuráról van szó, aki a ZMSE bukása után eltűnt. Többen azt mondták, hogy külföldre ment, de ha így is volt, mostanra valószínűleg visszajött. Számos működő cége van ugyanis itthon, ezeknél pedig egy szigetvári panelház van megadva a tulajdonos-ügyvezető állandó lakcímeként. Itt, telefonon és emailben is próbáltuk felvenni vele a kapcsolatot, de semmilyen megkeresésünkre nem reagált, sehol nem értük el.
Ez persze annyira nem meglepő, hiszen már a felszámolás alatt sem lehetett kapcsolatot létesíteni sem vele, sem az egyesület más tisztségviselőivel. Állítólag az ajánlott, tértivevényes leveleket sem vették át*Ez bevett gyakorlat azoknál a cégeknél, amelyek valamiért el akarnak tűnni a hatóságok szeme elől. Végül legrosszabb esetben kényszertörlési eljárással megszűnnek, a tulajdonosok, vezetők pedig élik világukat.. Így viszont tőle sem kaphattunk választ arra, mi lett a tao-tízmilliók sorsa.
Annyi biztosan látszik, hogy Szigetvári Attila próbálta saját célra felhasználni a ZMSE-t. Az egyesület több mint két éve nem frissülő Facebook-oldalán ugyanis számos bejegyzés hozzá köthető. Az egy-két eredménybeszámolón túl a szervezet FB-falán nagy számban találhatóak meg a Lupus Ruger It Kft. hirdetései, amelyek különböző sportfelszereléseket próbáltak rásózni a látogatókra. Márpedig ez a cég már akkor is Szigetvári Attiláé volt.
Lenullázták a helyi futballt
A ZMSE történetének azonban csak az egyik szomorú eredménye, hogy fogalmunk sincs, hova tűnt 60 millió adóforint. Legalább ennyire elkeserítő, hogy a papíron a helyi futball erősítését célzó tao-támogatás nagyban hozzájárult a szigetvári labdarúgás lenullázásához. Azzal ugyanis, hogy a ZMSE nem kapta meg az indulási jogot az MLSZ-től, a város elvesztette megye 1-es focicsapatát.
Bár 2016-ban – a visszaélések nyilvánvalóvá válásáig a ZMSE-ben is szerepet vállaló – Bocskor Tibor vezetésével létrejött a Szigetvári Labdarúgó Egyesület, az új együttes csak a megye 4-ben indulhatott el. Ezt a helyiek úgy élték meg, hogy egy évig nem volt futball Szigetváron, hiszen a ZMSE ugyan a 2015/2016-os szezonban még rajthoz állt, de már nem a saját városában játszotta a meccseit. Ráadásul a település megfelelő csapat és szakmai háttér híján az utánpótlásbázisát is átadta a szomszédos Merenyének, hogy legalább legyen hol focizniuk a fiataloknak.
Szigetváron most abban bíznak, hogy 4-5 éves időtávon ismét lesz megye 1-es csapatuk. Az első idényben a legalsó osztályt megnyerték, és feljutottak a megye 3-ba, de itt egyelőre megragadtak, az előző idényben csak az ötödikek lettek a bajnokságban.
Bocskor Tibor lapunknak azt mondta, hogy az idén ősszel már elkezdenék építeni az utánpótlást is, ezzel próbálnának meg előre lépegetni. Mivel az egyesület kétéves lesz, ebben a szezonban már tao-támogatást is igénybe vehetnek. Az MLSZ jóvá is hagyott számukra egy közel 10 milliós keretet, ezt kell majd feltölteniük. A cégvezető szerint, ha minden jól megy, jövőre feljuthatnak a megye 2-be, ahol vélhetően néhány évet eltöltenek majd, de idővel meglehet az a szint is, amit a ZMSE két éve eldobott.
Mindenesetre a helyiek szerint a város sportéletén látszik, hogy nagyot lépett vissza a labdarúgás. Korábban, ha tömegek nem is jártak a meccsekre, az ellenféltől függően a kicsiny lelátót azért esetenként megtöltötték a szurkolók. Mostanában azonban ilyen már nincs.
A cikk a Független Médiaközpont támogatásával készült.
|
Az MLSZ asszisztálásával tűnt el a tao-pénzzel a fideszes polgármester
|
Egy történet, ami kicsiben megmutatja, mi a baj a százmilliárdokat megmozgató tao-rendszerrel. Hogyan nyúlhatják le a pénzt a helyi haszonlesők, hogyan huny szemet efölött az MLSZ és miként vágja haza egy kisváros sportját az, aminek segítenie kellene.
| null | 1 |
https://g7.hu/allam/20180912/az-mlsz-asszisztalasaval-tunt-el-a-tao-penzzel-a-fideszes-polgarmester/
|
2018-09-12 17:02:00
| true | null | null |
G7
|
Ma délután három órától vitatja meg az Európai Parlament a Sargentini-jelentést, aminek elvileg igen komoly tétje van Magyarországra nézve. Ha az Európai Parlament kétharmados többsége elfogadja szerdán a holland zöldpárti Judith Sargentini által jegyzett dokumentumot, aminek következtetése szerint “egyértelműen fennáll a veszélye annak, hogy Magyarország súlyosan megsérti az Unió alapját képező értékeket“, akkor az ügy az Európai Tanács elé kerül, és elindulhat a hetedik cikkely szerinti eljárás Magyarországgal szemben. Ez végső soron a magyarok uniós szavazati jogának és az uniós források kifizetésének felfüggesztéséhez is vezethet.
(A Sargentini-jelentés teljes szövegét magyarul itt lehet elolvasni, a hetedik cikkely szerinti eljárást lehetővé tevő Lisszaboni szerződés nevű szövegszörny pedig itt van.)
Persze azért van csak elvileg komoly tétje ennek a szavazásnak, mert a mostani nemzetközi politikai helyzetben teljesen biztos, hogy valódi – jogi és pénzügyi – szankciókat nem fognak kivetni Magyarországra. Egy ilyen lépéshez ugyanis (ha az EP elfogadja a jelentést, és utána a tagállamok 80 százalékos többsége elindítja az eljárást) végül egyhangú döntésre lenne szükség az Európai Tanácsban. Tehát a magyar kormány szövetségesei, például Lengyelország vagy akár Olaszország, megvétózhatják a lépést.
Ezzel együtt komoly presztízsveszteség lehet a magyar kormánynak – különösen az európai politikai célokat ambicionáló magyar kormányfőnek -, ha továbbmegy ez az eljárás, de a szavazás előtti intrikák alapján még az sem biztos, hogy holnap meglesz a kétharmados többség az EP-ben. Ráadásul egy ilyen eljárás, ha nem társul hozzá valódi szankció, még meg is erősítheti azt az érvét a magyar kormánynak, hogy itt mindenki alaptalanul támadja az országot. (Ezt már meg is előlegezték a magyar politikusi nyilatkozatok, és a kormánynak a jelentésre adott terjedelmes válasza is.)
A dokumentum így is hasznos, mert rámutat arra, hogy miért van nehéz helyzetben a brüsszeli politikai osztály, amikor meg akarja fékezni a széleken dúló populista erőket.
Ha egy kicsit távolabbról nézzük az eseményeket, a jelentés és a körülötte tartott vita remek lehetőség lett volna arra, hogy az európai közösség bemutassa, mekkora probléma, hogy az egyik tagállam – ebben az esetben éppen Magyarország – kormánya szisztematikusan felmorzsolta a jogállamot. Ez nemcsak a második világháború után kialakult, az együttműködésre és egymás bevonására épülő európai politikai kultúrát (és így a szerződések által megtestesített értékeket) sérti, hanem valójában Magyarországnak is rossz, érvelne a jelentés. A demokrácia aláásása általánosan rombolja az ország állapotát, romlani fog a kormányzás hatékonysága, és ez a gazdaságnak is ártani fog.
Csakhogy ez a jelentés szövegét olvasva egyáltalán nem válik világossá. Nem azért, mert nem igaz, hanem mert gyenge színvonalon vannak kifejtve a felsorakoztatott megállapítások.
A jelentés elsősorban politikai, társadalmi és jogi kérdésekkel foglalkozik*Például alkotmányosság, jogrendszer függetlensége, szólásszabadság, egyetemi szabadság, nők, kisebbségek és menekültek jogai., de van egy hangsúlyos része, ami a korrupcióról és az összeférhetetlenségről szól. Ez a blokk is arra jut, hogy érdemes elindítani a hetedik cikkely szerinti eljárást, mert Magyarországon a korrupció magas szintje veszélyezteti az uniós források felhasználását. Talán ez a rész mutatja meg a legjobban, hogy milyen lyukasan tudnak érvelni az EP-képviselők. (Ezt a részt az EP költségvetési ellenőrzési bizottsága írta, és emiatt járt Ingeborg Grässle német néppárti EP-politikus vezetésével több európai képviselő is Felcsúton, hogy megtekintsék a kisvasutat.)
Minden jó szándék ellenére sem sikerült koherens érvelni. Az európai parlamenti jelentéstevők tudtak volna miből válogatni, ha az unióval összefüggő magyarországi korrupcióról van szó, mégis néhány összefüggéstelen ténytöredék került be a dokumentumba. Összesen öt fontos megállapítást tesznek:
Nem megfelelő a politikusi összeférhetetlenség és vagyonnyilatkozatok szabályozása,
nem elég átlátható a kampányfinanszírozás,
Magyarország kilépett a Nyílt Kormányzati Együttműködés (OGP) nevű partnerségből,
sok a visszafizetendő uniós forrás az OLAF-vizsgálatok után,
gyenge a kormányzás minősége és magas a korrupció.
Hogy miért pont ez az öt állítás került be a jelentésnek ebbe a részébe, arra nincsen átlátható magyarázat. Azt például megállapítja a dokumentum is, hogy az OGP-nek több másik uniós tagállam sem tagja (köztük Ausztria, Szlovénia vagy Belgium).
A jelentés, hogy illusztrálja az uniós források felhasználásával kapcsolatos magyarországi korrupciót, felsorol három OLAF-vizsgálatot: a négyes metróról, a közvilágítási tenderekről és a k+f pályázatokról szólót. Ezekben közös, hogy mind évekkel vagy akár egy évtizeddel korábbi eseményekkel foglalkoznak, ami érthető is, hiszen az Európai Csalás Elleni Hivatal pontszerűen és utólag vizsgálódik. Később, a javaslatok között már megemlítik – építve a Korrupciókutató Központ Budapest tanulmányaira -, hogy a magyarországi közbeszerzéseknél magas az egyedüli indulós pályázatok aránya, különösen akkor, ha uniós forrásokról van szó.
Vajon miért nincs az Európai Uniónak továbbra sem semmilyen eszköztára arra, hogy – miután rábízzák az országokra az uniós források elköltését – folyamatában ellenőrizze a pénzek felhasználásának törvényszerűségét vagy hatékonyságát? Ezt a jelentés nem hozza szóba, pedig néhány ponton megfogalmaz néhány apró kritikát az Európai Bizottságnak címezve.
A hangnem néhol átvált kioktatóba. A jelentés például számon kéri, hogy Magyarországon alacsony az innovációs teljesítmény, hogy nem megfelelő az öregségi nyugdíj összege, vagy hogy nem olyan jó a kormányzás hatékonysága, mint mondjuk Skandináviában. Az ilyen állítások egy jelentős részét az egyik EU-s ismeretterjesztő kiadványból kiválasztott térképekkel támasztja alá a jelentéstevő. Magyarország tehát sok szempontból nem olyan fejlett, mint Nyugat-Európa. De az nem derül ki, hogy ennek mi köze ahhoz, hogy Magyarország megsérti az európai értékeket. Vagy hogyan tudna Magyarország egyszerre nyugdíjat emelni és megfelelni az európai deficit- és adósságszabályoknak.
Pedig a gazdaságpolitikában is lenne mit számon kérni Magyarországon. De érdekes módon az Európai Bizottság alaposabb, minden évszakban megjelenő elemzései 2012 óta általánosan, az összes uniós ország esetében sokkal puhábbá váltak. Korábban viszonylag nyíltan kritizálta a brüsszeli bizottság a költségvetési fegyelmet, a közös játékszabályokat vagy akár a legjobb gyakorlatokat megszegő tagállamokat, de ezt a hozzáállást az európai adósságválság mélypontja óta egyértelműen visszafogták. A magyar kormány ugyan rendre figyelmen kívül hagyja a Bizottság és a többi hasonló szervezet javaslatait, az uniós források felhasználásának pörgetésével mégis magas növekedés mellett tudja konzerválni az egyébként sok szempontból versenyképtelen gazdasági szerkezetét.
A jelentés néhány ponton próbál fogódzókat találni, hogy bemutassa a magyar intézmények romlását, de éppen a Világgazdasági Fórum korrupciós részindexe – ami nemzetközi nagyvállalatok menedzsereinek megkérdésén alapul, és nehéz megalapozott mutatónak tartani – nem biztos, hogy a legjobb választás volt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzeretnél magad meggyőződni arról, hogy mekkora a korrupció Magyarországon? KiszámolhatodTeljesen objektív adatokkal is lehet mérni az állami források fosztogatásának mértékét. Ezekben sem áll jól Magyarország.
Az Európai Parlament jelentéstévői tehát egyáltalán nem voltak felkészülve arra, hogy mélységében és összefüggéseiben is bemutassák a magyarországi korrupció működését. Ezen nem segített, hogy az ilyen dokumentumokat alapvetően mégiscsak külföldi, a terepet nem igazán jól ismerő politikusok írják, nem pedig felkészült, a témájukkal sokat foglalkozó szakemberek – még akkor is, ha az EP-képviselők néhol más jelentésekre vagy tanulmányokra hivatkoznak.
A döntés persze nem a szakmai érveken fog múlni, hanem a politikai akaraton, aminek a meghatározása európai szinten szinte követhetetlenül bonyolult (különösen egy európai átlagpolgár számára). De egyelőre nem látszik, hogyan tudná az EU egésze kezelni azt az uniós eszközöket belülről kiforgató szándékot, ami a magyar kormányt jellemzi. Olyan szankciókat nem hoznak, amelyek már fájnának a magyar félnek is. Ha viszont támadható, nem elég jól felépített érvekkel próbálják kiközösíteni a magyar kormányt, azzal akár a feljövőben lévő populista erőknek is lökést adhatnak.
|
A Sargentini-jelentés gazdasági része megmutatja, miért reménytelen az európai politika
|
Miért nem jó, ha a terepet nem ismerő, külföldi politikusok próbálják levezetni a magyar korrupció természetét? Mert gyenge lesz az érvelés, és ez a populistáknak jön jól.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20180911/a-sargentini-jelentes-gazdasagi-resze-megmutatja-miert-remenytelen-az-europai-politika/
|
2018-09-11 17:16:00
| true | null | null |
G7
|
Néhány hónapon belül két tízmilliós nagyságrendű szerződést is kötött az miniszterelnök édesapjának érdekeltségébe tartozó Dolomit Kft.-vel a MÁV. A 24.hu korábban már beszámolt róla, hogy a vasúttársaság júniusban 24,5 millió forint értékben szerzett be különböző anyagokat a társaságtól, az állami cég legfrissebb szerződéslistájából azonban kiderül: azóta újabb megállapodást is kötöttek a felek. A július 6-án aláírt keretszerződés értelmében Orbán Győző vállalata az év végéig 49 millió forintért szállíthat dolomitot a MÁV-nak.
Az összeg azért érdekes, mert a jogszabályi előírások szerint a vasúttársaságnak 50 millió forint feletti árubeszerzésre már közbeszerzést kellett volna kiírnia. A körülményes procedúrát azonban így még pont sikerült elkerülni.
Nem ez az első eset egyébként, hogy az Orbán-család valamelyik vállalata megbízást kap az állami vasútcégtől, sőt még csak arra sem ez az első példa, hogy a szerződés összege nagyon közel esik a közbeszerzési értékhatárhoz. Tavaly a NAKK Zrt.-vel kötött egy 49,8 és egy 49 milliós megállapodást a MÁV „töltésképző anyagok” beszerzésére. Márpedig ez a vállalat 2017 végéig a kormányfő testvére, Orbán Áron tulajdonában volt.
Különösen érdekes, hogy a MÁV egy kifejezetten friss, és referenciával nem igazán rendelkező vállalkozást választott ezeknél a beszerzéseknél.
Orbán Áron cége 2016-ban ugyanis még csak 21 milliós árbevételt csinált, ehhez képest a vasúttársaság már 2017 márciusának elején közel 50 millió forintért rendelt tőlük.
A MÁV-os megállapodások ennek megfelelően nagymértékben hozzájárultak az Orbán-cég felfutásához: összértékük a robbanásszerűen növekvő NAKK Zrt. teljes tavalyi árbevételének több mint nyolcada volt*Igaz, ezt az összeget nem biztos, hogy teljes egészében megkapta 2017-ben a vállalat, a szerződések ugyanis túlnyúltak az előző éven. Az egyiknél 2018. márciusi, a másiknál 2019. júliusi dátumot adtak meg lejáratnak.. A Dolomit Kft.-nél ekkora hatása nem lesz a mostani szerződéseknek, mivel a vállalat jó ideje milliárdos árbevételt termel évente. Ráadásul elég hatékonyan, hiszen csak a kormányfő édesapja bő 2,4 milliárd forintnyi osztalékhoz jutott a cégből az elmúlt három évben*Orbán Győző a részvények 50,6 százalékát birtokolja..
Ettől függetlenül a közvetlen és a közbeszerzési értékhatártól éppen csak elmaradó állami megrendelések elég komoly változást jelentenek a miniszterelnök családjának cégeinél. Ezek a vállalatok ugyanis még azt követően is sokáig igyekeztek – legalábbis látszólag – távol tartani magukat az állami vállalatoktól és beruházásoktól, hogy Orbán Viktor közvetlen környezetében mások rohamosan elkezdtek gazdagodni. Ebben végül Simicska Lajos lázadása hozott változást, aminek az Orbán-család vállalataira gyakorolt hatásáról a Direkt 36 számolt be igen részletesen még tavaly. A G-nap után a cégcsoport egyre közelebb került az állami pénzekhez, ám egy ideig még ekkor is inkább az volt jellemző, hogy különböző nagyobb állami projektekben valamennyire rejtve, alvállalkozóként jelent meg.
|
Lassan a MÁV állandó beszállítója lesz az Orbán-család
|
Néhány hónapon belül két tízmilliós nagyságrendű szerződést is kötött az miniszterelnök édesapjának érdekeltségébe tartozó Dolomit Kft.-vel a MÁV. A 24.hu korábban már beszámolt róla, hogy a vasúttársaság júniusban 24,5 millió forint értékben szerzett be különböző anyagokat a társaságtól, az állami cég legfrissebb szerződéslistájából azonban kiderül: azóta újabb megállapodást is kötöttek a felek. A július 6-án aláírt keretszerződés értelmében Orbán Győző vállalata az év végéig 49 millió forintért szállíthat dolomitot a MÁV-nak.
| null | 1 |
https://g7.hu/allam/20180914/lassan-a-mav-allando-beszallitoja-lesz-az-orban-csalad/
|
2018-09-14 19:36:21
| true | null | null |
G7
|
Nemrég derült ki, hogy az oktatásért is felelős minisztérium vezetője, Kásler Miklós és sportért felelős államtitkára, Szabó Tünde sem igazán bízik meg a magyar állami iskolarendszerben és fizetős magániskolát választott gyermekei (Kásler emellett az unokái) taníttatására. De úgy látszik, hogy nem csupán állami vezetők, hanem maga az állam sem tartja túl sokra a saját oktatási rendszerét. Ennek a jele lehet a Debreceni Nemzetközi Iskola (International School of Debrecen) létrehozása, amit a Modern Városok Program részeként finanszíroz a költségvetés.
A festői környezetben épülő intézményről a 24.hu megtudta, hogy a teljes egészében közpénzből megvalósuló beruházással valójában egy tandíjköteles, elit magániskolát hoznak létre.
Az iskolában egy gyermek oktatása az óvodától az érettségiig több mint 45 millió forintba kerül majd.
Az intézmény honlapján szereplő tandíjköltségek szerint
az óvoda egy évre alig kevesebb mint 2,5 millió forintba kerül egy-egy kisgyermek számára,
ezt követően az iskola első öt évfolyamán évente majdnem 3 millió forintot kell fizetni,
a következő öt év már majdnem 4 millióba kerül évente,
végül az utolsó két évfolyam ára megközelíti az 5 millió forintos összeget évente.
De ez még nem minden. Az intézmény 100 ezer forintos jelentkezési díjat számol fel, és sikertelen jelentkezés esetén az összeget nem téríti vissza. Az iskola honlapján felsorolt díjak pedig nem fedezik a tanulók étkezéseit, ezek naponta további 1500 forintba kerülnek majd egy diáknak, ami évente még pár százezer forintot kivesz a szülők zsebéből, mint ahogyan az iskolabusz sem lesz ingyenes.
Tekintettel arra, hogy a vegyesen önkormányzati és állami iskolát majdnem 3,3 milliárd forint közpénzből építik fel, megkerestük a debreceni polgármesteri hivatalt, ahol főként arról érdeklődtünk, hogy a 2015 óta tervezett nemzetközi intézménybe jelentkező debreceni, illetve a magyar diákok számíthatnak-e valamilyen tandíjkedvezményre.
A polgármesteri hivatal azt közölte:
A honlapon is elérhető tandíjaink egységesen, mindenkire vonatkoznak. Az International School of Debrecen és Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata is fontosnak tartja azonban, hogy ösztöndíjprogram keretében támogassa a tehetséges diákokat. (…) Az ösztöndíjprogram kidolgozás alatt van. Amint elkészül, a részletes kiírás és feltételrendszer elérhető lesz a honlapon.
Mindez tehát azt jelenti, hogy az elmúlt három év során az önkormányzat nem tudta megalkotni a jövőre már induló iskola ösztöndíjrendszerét. Miközben hvg.hu-nak éppen egy évvel ezelőtt nyilatkozott Öreg János, az intézmény jövendőbeli igazgatója, aki már akkor azt mondta, hogy az előjelentkezés elkezdődött és óriási az érdeklődés az intézmény iránt.
Kérdéseinkkel mi is megkerestük Öreg Jánost, aki azt kérte, hogy az önkormányzaton keresztül kérjünk tőle interjút. Annyit azért megkérdeztünk tőle, nem érez-e ellentmondást a több millió forintos tandíj és a majd 3,3 milliárd forintos állami hozzájárulás között. Erre annyit felelt:
Azt gondolom, hogy ezt a kérdést nem kiragadottan kell kezelni. A magyarországi nemzetközi iskolák színvonalának megfelel ez a tandíj.
Az iskolát hamarosan üzemeltető önkormányzati cég vezetőjét, egyben a majdani igazgatót egy sor más kérdésben is faggattuk volna, ám ragaszkodott hozzá, hogy kérjünk személyes találkozót.
Így arról sem tudtuk megkérdezni, mi az oka annak, hogy miközben teljes egészében közpénzből valósul meg a beruházás, az iskola honlapján az olvasható, hogy az iskola magánintézmény.
A nemzetközi iskola létrehozására 2015-ben kötött együttműködési megállapodást a kormány és a debreceni önkormányzat. A tervezés 2017-ben kezdődött, amikor a BORD Építész Stúdió nyerte el a megtervezésére kiírt tervpályázatot. Az elkészült látványtervek alapján a Forbes azt írta, az iskola Debrecen-Pallag településrészen, közvetlenül a Nagyerdő és egy Natura2000-es terület mellett épül majd. A koncepció lényege, hogy a ligetes belső udvart és a sportpályákat (a többi között egy föld felett „lebegő” kosárlabdapályát) körülvevő épület minél inkább illeszkedjen a zöld környezethez.
Külön említést érdemel, hogy az iskola honlapja szerint idehaza rendhagyónak számító dolgokat is tanulhatnak majd a nebulók, például mandarin nyelvet. Lehetőség lesz baseball-oktatásra és a robotikával is megismerkedhetnek a diákok. Az intézmény megalapítása egyébként minden bizonnyal nagy örömére szolgál majd a Debrecenbe érkező BMW-gyár dolgozóinak, nem kizárt, hogy a német mérnökök gyerekei is ebbe az intézménybe járnak majd. Sőt, a Népszava korábbi cikke szerint egyáltalán nem titkolt cél, hogy az ide települő külföldi nagyvállalatok dolgozóinak gyerekeit várja elsősorban az intézmény.
A beruházásról korábban beszélt a város polgármestere is. Papp László – a Fidesz oldalán elérhető – nyilatkozata szerint az iskola sajátossága lesz, hogy a magyar, illetve nemzetközi érettségit is szerezhetnek a tanulók. Kitért arra is, hogy a magyar, debreceni diákok mellett számítanak a környező országok tanulóinak jelentkezésére is. Mint mondta, először két óvodai évfolyam indul 36 gyerekkel, alsó tagozat 240 gyerekkel, felső tagozat 100 gyerekkel, illetve az úgynevezett diplomaprogramban szintén 100 gyerekkel tervezik megkezdeni a működést.
Arról nem tett említést, hogy csillagászati összegű tandíjat kell majd fizetni.
Erről szintén hallgatott Kósa Lajos, Debrecen korábbi polgármestere, és a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős korábbi tárca nélküli miniszter, illetve Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is, akik részt vettek az intézmény alapkőletételén.
Nem mellékes körülmény, hogy a beruházás értékét eleinte 2 milliárd forintra becsülték, ám a közbeszerzési értesítő szerint végül majdnem 3,3 milliárd forintért valósítja meg azt a HUNÉP Universal Építőipari Zrt. A társaság korábban a debreceni Nagyerdei Stadion két kivitelezőjének egyike volt, de több önkormányzati tendert is elnyert.
Az iskolát a Debreceni Nemzetközi Oktatási Központ üzemelteti majd. A központ 97 százalékban a Debreceni Önkormányzat, 3 százalékban pedig a magyar állam tulajdonában van, illetve a Debreceni Egyetem is tulajdonrészt szerzett benne.
Kiemelt kép: https://isd.debrecen.hu/
|
Közpénzmilliárdokból épül elit magániskola Debrecenben, 45 millió lesz a tandíj
|
Nemrég derült ki, hogy az oktatásért is felelős minisztérium vezetője, Kásler Miklós és sportért felelős államtitkára, Szabó Tünde sem igazán bízik meg a magyar állami iskolarendszerben és fizetős magániskolát választott gyermekei (Kásler emellett az unokái) taníttatására. De úgy látszik, hogy nem csupán állami vezetők, hanem maga az állam sem tartja túl sokra a saját oktatási rendszerét. Ennek a jele lehet a Debreceni Nemzetközi Iskola (International School of Debrecen) létrehozása, amit a Modern Városok Program részeként finanszíroz a költségvetés.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/09/14/maganiskola-elitiskola-debrecen-tandij-kozpenz-kozbeszerzes/
|
2018-09-14 09:39:00
| true | null | null |
24.hu
|
Veszteségbe hajszolta saját vállalkozását, a Diákétkeztetési Kft.-t a szekszárdi önkormányzat azért, hogy helyet csináljon a fideszes Bánki Erikhez köthető Hungast cégcsoportnak a városban.
A szekszárdi iskolák közétkeztetését biztosító cég éveken át gazdaságosan működött, tavaly azonban meredeken zuhantak a bevételei, mert az önkormányzat saját döntésével elvette tőle az iskolák nagy részét.
Hadházy Ákos a csütörtökön megtartott Korrupcióinfón arról beszélt, hogy az Ács Dezső polgármester vezette szekszárdi önkormányzat 2016 márciusában minden épeszű indok nélkül átadta az étkeztetés jogát – két kisebb iskola kivételével – a Hungast csoporthoz tartozó Kölyökmenza Kft.-nek.
Szekszárdon 2007-től az akkori fideszes önkormányzat kirúgta az addig főző vállalkozásokat és a közétkeztetéssel saját cégét bízta meg, a Diákétkeztetési Kft. 500 milliós hitelből korszerű új konyhákat hozott létre és viszonylag stabil minőségben főzött. Bár a hitelek visszafizetése sok problémát okozott, 2015-ig a cég visszafizette azokat, és 2015-ig nyereséget is termelt.
A cég vezetője hűtlen kezelést követett el, hogy lemondott a cége számára szerződésben biztosított koncesszióról. Ez akkor is igaz, ha nem ő, hanem a tulajdonos önkormányzat hozta meg az ép ésszel nem magyarázható döntést
mondta Hadházy.
A független képviselő szerint a hűtlen kezelés abban is tetten érhető, hogy az önkormányzat nagyobb összeggel finanszírozza az új cég működését, mint a sajátját.
A közétkeztetést végző cégeknek juttatott díjakat az önkormányzatnak határozatban kell megállapítani. A Bánki-féle cégnek ugyanazért a feladatért 20 százalékkal többet ad a város, mint saját cégének, amely a maradék két intézményben szolgáltat párhuzamosan. Az étkeztetés költsége két tételből, a nyersanyagból és a rezsiből áll. A nyersanyagot a szülők fizetik, a rezsiköltséget az önkormányzat. Utóbbit a nyersanyagköltség százalékában adja meg a rendelet. A Bánki-féle cég 107-110 százalékot kap, a szekszárdi cég csak 90 százalékot.
Hadházy szerint a finanszírozási stikliknél is nagyobb baj, hogy az ételek minősíthetetlenül rosszak, és kicsik az adagok.
Az indulás idején a „csúcs” az volt, amikor a gyerekeim köveket találtak az ebédben
állította a szekszárdi illetőségű országgyűlési képviselő.
Az óriási ütemben terjeszkedő cégcsoport sikerei mögött a korábbi cikkek Bánki Eriket, a Fidesz országgyűlési képviselőjét sejtették. A Hungast Holding Zrt. tulajdonosa ugyanis az S-Food Kft., amelynek tulajdonosai között György Tamás és testvérei is megtalálhatók. Az Átlátszó cikke szerint György Tamás – György Zoltánnal együtt – korábban tulajdonosa volt annak az Aquaplus Kft.-nek, amely több fideszes vezetésű településen is épített fürdőket, és amely alapítója volt az Aqua Holding Kft.-nek. Utóbbiban 2006 és 2010 között tulajdonos volt Bánki Erik, a Fidesz országgyűlési képviselője is. Páger Zsolt tavaly a Magyar Nemzetnek nyilatkozva viszont azt állította: „nem tud arról, hogy Bánki Eriknek bármilyen befolyása lenne a Hungast életére”, és nem a politikusnak köszönhető a terjeszkedés sem.
|
Saját menzás cégét tette tönkre Szekszárd, hogy fideszes kézbe kerüljön az iskolai étkeztetés
|
Veszteségbe hajszolta saját vállalkozását, a Diákétkeztetési Kft.-t a szekszárdi önkormányzat azért, hogy helyet csináljon a fideszes Bánki Erikhez köthető Hungast cégcsoportnak a városban.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/09/13/sajat-menzas-ceget-tette-tonkre-szekszard-hogy-fideszes-kezbe-keruljon-az-iskolai-etkeztetest/
|
2018-09-13 09:54:00
| true | null | null |
24.hu
|
4,2 milliárd forintért vállalta az M-E Konzorcium a szennyvíztisztító telep építését és csatornahálózat fejlesztését a Tarnaméra központú agglomerációban — derül ki a Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött dokumentumból. A fejlesztés Tarnaméra mellett Nagyfügedet és Boconádot is érinti.
A konzorcium tagjai a közbeszerzési szempontból ikonikus, felcsúti Mészáros és Mészáros Kft. valamint az Euroaszfalt Kft. A szerződést a résztvevő önkormányzatok szeptember 3-án, a Mészáros és Mészáros Kft. szeptember 6-án, az Euroaszfalt részéről pedig szeptember 13-án írták alá.
A műszaki ellenőr az Ister Mérnökiroda lesz, ők 11,9 millió forintért szerődtek a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft.-vel (NFP).
Már feltűnt a radaron
2016 márciusában gigantikus közbeszerzési eljárást indított az NFP: hat egyenlő részre bontott, összesen 420 milliárd forint értékű megbízást pályáztattak meg. Az Európai Uniótól várt támogatással 2020-ig javarészt szennyvízcsatornákat és -tisztító telepeket kell építeni, de hulladékgazdálkodási és ivóvízminőség-javító beruházásokat is végre kell hajtani.
A 70 milliárdos blokkok nyertesei között van Mészáros Lőrinc is, a Heves megyei megbízás az Észak-Magyarországra vonatkozó rész egy projekje. Ahogy korábban megírtuk: az EU ellenőrei először a furcsa közbeszerzés felfüggesztését kérték, majd Magyarországra jöttek ellenőrizni a pénz felhasználását. Az auditorok arra jutottak, hogy az ellenőrzési rendszer lényegében nem működik, és megvillant több mint 40 milliárd forint támogatás megvonásának a lehetősége.
Kép: Marjai János/24.hu
|
Lubickol a szennyvizes munkákban Mészáros: 4,2 milliárdért dolgoznak Hevesben
|
4,2 milliárd forintért vállalta az M-E Konzorcium a szennyvíztisztító telep építését és csatornahálózat fejlesztését a Tarnaméra központú agglomerációban — derül ki a Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött dokumentumból. A fejlesztés Tarnaméra mellett Nagyfügedet és Boconádot is érinti.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/09/14/szennyviz-meszaros/
|
2018-09-14 10:02:00
| true | null | null |
24.hu
|
Bankot váltott a befektető, amelynek négy év alatt sem sikerült a helyére tenni a napelemgyártó sor darabjait a világcsodaként beharangozott, 15 milliárd forint költségűre tervezett csornai gyárban. Az Áder János köztársasági elnök által adjusztált beruházást 2014-ben kezdték el, de máig nem termel az üzem, viszont gyanússá vált az EU csalás elleni hivatalának, a hvg.hu információja szerint vizsgálatot is indít a projekt ügyében. Az OLAF tisztázni akarja, hogy célba értek-e az uniós polgárok adóforintjai, vagy másfelé gurultak az eurók, magyarul elcsalták-e a támogatást.
Valamiféle gyanú korábban Magyarországon is felmerült, legalábbis az uniós forrás felhasználásával kapcsolatban a gazdasági tárca 2016-ban szabálytalansági vizsgálatot kezdett, a támogatás vissszafizetéssel sújtott projektek listáján azonban nem találtuk meg a csornai beruházást. Az unió egyébként a beruházás költségének töredékét finanszírozta, 1,9 milliárd forint támogatást nyújtott, a magyar állami hozzájárulás nagyságrenddel vaskosabb volt. Egy parlamenti interpelláció nyomán a napelemgyár kérdése tavaly egészen az ügyészségig ért, de az állami közreműködés nem szűnt meg. Sőt.
Az EcoSolifert még 2014-ben egymilliárd forint támogatásra érdemesítették egyedi kormánydöntéssel, az Eximbank pedig eredetileg 22,4 millió euró hitelkeretet hagyott jóvá a projektre, a jelzálogjogot 2015 júliusában be is jegyezte a cégbíróság a cég üzletrészeire. Úgy értesültünk, hogy nem mindenki támogatta az ügyletet, az Eximbank tavaly év végén tragikus hirtelenséggel elhunyt vezére, Urbán Zoltán szívesen megszabadult volna a projekt finanszírozásától, de hiába.
Az Eximbank jelzálogjogát végül idén augusztus elsején törölték, ám ennek nincs köze a csalás elleni hivatal vizsgálatához, sem ahhoz, hogy az építkezés elhúzódott. A cégdokumentumok alapján
az Eximbanktól egy másik kormánybank, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) vette át a stafétát. Idén március óta szerepel a jelzálogjoga az EcoSolifer üzletrészein, és a közjegyzői kamara hitelbiztosítéki nyilvántartásából az is kiderül, hogy 80 millió eurót biztosított be az MFB. Ez több mint 24 milliárd forint, majdnem négyszerese az eredeti, az Eximbank által nyújtott durván 7 milliárdos hitelnek.
Ezek szerint még az eddiginél is nagyobb fantáziát látnak az üzletben, amely mögött a cégjegyzék szerint a svájci Obwalden kanton központjában, Sarnenben bejegyzett EcoSolifer AG áll. Az Áder-féle alapkőletétel környékén a Népszabadság részletesen foglalkozott a svájci anyacég hátterével, tőkeerős külföldi befektetőkre azonban nem bukkant, viszont a magyar származású Haidegger Ákos mellett megtalálta a Kulcsár-ügy másodrendű vádlottját, Kerék Csabát.
A 24.hu kérdéseire, hogy az MFB milyen megfontolásból lépett be az Eximbank helyére, miért emelték a hitel összegét, milyen garanciát látnak a napelemgyár beindulására, a fejlesztési bank nem reagált a megadott határidőig. Ha válaszolnak, frissítjük cikkünket.
A hitelbiztosítéki nyilvántartás szerint mindenesetre hitelkeret-szerződés jött létre a kormánybank és az EcoSolifer között 80 millió eurós plafonnal, és ilyen összeg erejéig jelzálogjogot alapítottak az MFB javára. A kölcsönfedezet (vagy zálogtárgy) az EcoSolifer fővállalkozói szerződéseiből eredő minden fennálló és jövőbeni követelése, a végtermékértékesítési szerződéseiből eredő valamennyi követelése, valamint a know-how. Ezek szerint az MFB azzal számol, ami eddig nem következett be: vagyis hogy rengeteg napelemet fog eladni az EcoSolifer.
Kiemelt képünkön: Áder János köztársasági elnök és Haidegger Ákos, a csornai beruházást végrehajtó EcoSolifer Kft. ügyvezető igazgatója a csornai napelemgyár alapkövének lerakásán 2014. szeptember 20-án. Fotó: Cseh Dániel / MTI
|
Még több állami hitelt kap a szellemberuházás, amit az OLAF vizsgál
|
Kiszállt a kormány egyik bankja, az Eximbank a csornai napelemgyár négy éve húzódó beruházásából. De ez nem azt jelenti, hogy megszűnt az állami hátszél.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/09/13/csorna-napelemgyar-olaf/
|
2018-09-13 10:07:00
| true | null | null |
24.hu
|
Más szervezetekkel egyetemben a Pénzügyminisztériumot is a várba költöztetik, a Mátyás-templom és a Hilton szomszédságába, a Szentháromság térre, oda, ahol a múlt század elején és azt megelőzően működött. Előbb azonban kemény milliárdokért felújítják az egyébként nemrég felújított épületet, mert így nem tetszik a kormánynak.
Eredetileg 26 milliárd forintra tervezték az épület visszacifrázását, később már 35-38 milliárd forintra taksálták a régi-újjá varázsolás költségét. Júniusban éppen nem volt elég pénz a tervezésre. A kivitelezésre pedig egy meglehetősen furcsa közbeszerzést írtak ki, amit a G7 szúrt ki. Keretszerződést, de nem a megszokott keretek között. És a munkát egy olyan konzorcium kapta, amelynek a kormányfő vejével is üzletelő Paár Attila cége, a WHB mellett egy eddig kevésbé ismert építőipari vállalat, a Garage Ingatlanfejlesztő Kft. a tagja.
Most az első ütemről hirdettek eredményt, amelyben a kivitelező feladata
a teljes projekthez szükséges organizációs feladat ellátása, az ideiglenes létesítmények kiépítése vagyonvédelemmel, állványozással; általános és tartószerkezeti bontási munkák elvégzése, külső tetőbontás szakági bontásokkal, utólagos fal és aljzatszigetelés, visszaépül a háború után elbontott emelet és rizalit.
A meglévő födémek, alapok szerkezeti megerősítése a pincegarázs és az új épületszárny szerkezetépítési munkáinak elvégzése. Visszaépítésre kerül az eredeti tetőkontúr, mázas és mázatlan cserépfedéssel, bádogozási munkákkal, homlokzatképzés, új szerkezeteken hőszigeteléssel.
Meglévő nyílászárók magas színvonalú, a meglévővel azonos megjelenésű, de a mai igényeknek megfelelő újragyártása, a közműépítési munkák és a villámvédelem kiépítése.
A műemléki díszítő munkák nem részei a mostani beszerzésnek.
A projekt eredetileg becsült és az eredményhirdetés szerinti összege is nettó 9,8 milliárd forint. Három vetélytárs közül a keretszerződésben már előzőleg is nevesített W-G 2018 Konzorcium nyerte el, amelyben a West Hungária Bau Kft. és a Garage Ingatlanfejlesztő Kft. vesz részt.
A West Hungária Bau tavaly majdnem megduplázta nettó árbevételét (25,4 milliárd forintról 41,4 milliárd forintra), adózás előtti eredménye pedig 2,5 milliárd forintról 5,2 milliárd forintra emelkedett 2016-hoz képest. A tulajdonos Paár Attila legutóbb 35. volt a leggazdagabb magyarok listáján 31,5 milliárd forintra becsült vagyonnal.
A Garage is szépen növekedett, azonban társa mellett eltörpül egyelőre, tavaly az előző évi 730 millió forintról egymilliárdra tornázta fel nettó árbevételét, nyeresége pedig 37 millióról 67 millió forintra emelkedett.
Kiemelt kép: Balogh Zoltán / MTI
|
Repkednek a tízmilliárdok a PM új épületére
|
Más szervezetekkel egyetemben a Pénzügyminisztériumot is a várba költöztetik, a Mátyás-templom és a Hilton szomszédságába, a Szentháromság térre, oda, ahol a múlt század elején és azt megelőzően működött. Előbb azonban kemény milliárdokért felújítják az egyébként nemrég felújított épületet, mert így nem tetszik a kormánynak.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/09/12/repkednek-a-tizmilliardok-a-pm-uj-epuletere/
|
2018-09-12 10:17:00
| true | null | null |
24.hu
|
Hétfőn hozták nyilvánosságra az Agency Toplist névre keresztelt iparági felmérést, amely pénzügyi és reputációs szempontokat is figyelembe véve rangsorolta a reklámszakma hazai ügynökségeit.
Az efficiency rating összesítésből derült ki, hogy Balásy Gyula cége nem csupán magyarországi viszonylatban villantott nagyot tavaly. A kapacitáskihasználtsági mutatót az éves nettó árbevétel és az állományi létszám alapján számolták ki. Ez alapján a New Land Media minden egyes alkalmazottjára közel 2 milliárd, egészen pontosan 1 985 386 923 forintos bevétel jut.
A Rogán Antal szomszédjaként elhíresült Csetényi Csaba Affiliate Network Kft.-je 506 millió/fő, Kuna Tibor Trinity Communications Kft.-je 331 millió/fő teljesítménnyel lett dobogós, de nekik sem kell szégyenkezniük, hiszen a nemzetközi felmérések alapján mintegy 200 ezer euró a vállalkozások uniós átlaga, vagyis egy alkalmazott egy év alatt nagyjából 60 millió forintnyi árbevételt produkál.
A New Land Media messze megelőzött mindenkit a legutolsó lezárt üzleti év nettó árbevételével is. A cég egymaga kasszírozta a top 20-ba tartozó ügynökségek összárbevételének negyedét. A performance rating kategória szerint a 20 legnagyobb magyar ügynökség 2017-ben közel 93,7 milliárd forintos forgalmat bonyolított, amiből a Balásyék részesedése 25,8 milliárd volt.
Az állami kommunikációs feladatokkal összefüggő tendereken öt ügynökség szerepel rendszeresen sikerrel: a New Land Media, a Trinity Communications, az Affiliate Network, a Network 360 Reklámügynökség (HG 360) és a Lounge Design Kft. Ők együtt 59 milliárdot forgalmaztak, ami 63 százaléka a vezető cégek összbevételének.
A reklámügynökségi bevételek alakulását alapvetően meghatározza a média tulajdonosi szerkezetének jelentős mértékű politikai polarizációja, ám ez az elsöprő túlsúly egyáltalán nem tükröződik a szakmai sikerek terén.
A reputáció kategóriában egyik kormány által favorizált ügynökség sem került be az első 15 közé.
Ebben a kreatív- és hatékonysági mutatóba a reklámfesztiválokon elért eredményekből, valamint az adott vállalat reklámegyenértékéből (AVE: Advertising Value Equivalency) kiszámolt pontok alapján rangsorolták a cégeket. Az első három helyre a Republic Group, a White Rabbit és Isobar Budapest került.
|
Van egy magyar cég, ahol elvileg még a titkárnő is kétmilliárdot termel
|
Az Európai Unióban bárhol megirigyelhetik a New Land Media Kft. tavalyi teljesítményét. A kormányzati hirdetéseket és plakátokat gyártó reklámcég papíron az uniós termelékenységi átlag 33-szorosát teljesítette 2017-ben. A brutális termelékenységi adat mutatja, mire képes egy cég, ha igazán jóban van a kormányzattal.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/09/10/van-egy-magyar-ceg-ahol-elvileg-meg-a-titkarno-is-ketmilliardot-termel/
|
2018-09-10 10:23:00
| true | null | null |
24.hu
|
Két éve adták át az Andrássy úton a pazarul felújított egykori Schossberger-palotát, amelyben azóta egy 99 szobás négycsillagos hotel működik. Az Andrássy út 8-as szám alatt nyitott Hotel Moments Budapest a szaksajtó szerint 2016-ban a főváros egyik legszínvonalasabb beruházása volt. Az átépítésnél nem kímélték a pénztárcájukat, mégis gyors üzleti siker koronázta a projektet: a szálloda tavaly egymilliárdos forgalom mellett 400 millió forintos hasznot hozott a tulajdonosoknak, akik azonban mértékletes és előrelátó módon nem vettek ki egyetlen fillért sem a kasszából. Vélhetően lesz is hova tenni a megtakarítást.
A miniszterelnök barátjaként ismert, szerteágazó érdekeltségekkel rendelkező Garancsi István, az OTP-vezér Csányi Sándor és a Molt irányító Hernádi Zsolt nem csak a Videoton VIP-szektorából ismeri egymást. Már régóta barátkoznak és nagyon szoros üzleti szálak is összekötik őket. Közös részvénytársaságuk hozta létre a Hotel Moments-et, és hamarosan az Andrássy úton egy újabb hotel építésébe is belekezdhetnek.
Meglett az utolsó albetét, megszűnik a szórakozóhely
Bezárták és a napokban végleg el is költöztették az Oktogonhoz közeli Andrássy út 52-ből a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár fiókkönyvtárát, amely 84 éven át, 1934 óta működött az épületben.
Ez a fővárosi önkormányzati kézben lévő szerény ingatlanrész volt az utolsó szeglet a közel 3000 négyzetméteres háztömbben, amelyhez sokáig nem tudott hozzáférni az A8-52 Ingatlanforgalmazó Kft., holott az épületben lévő összes lakás több mint egy évtizede a birtokában volt. Tavaly azonban fordult a kocka. A Fidesz-KDNP-s főpolgármester-helyettes, Bagdy Gábor javaslatára a Fővárosi Közgyűlés megszavazta az eladást.
Az A8-52 Kft.-nek végül 269,9 millió forintot kellett fizetnie a 318 négyzetméteres könyvtárért, ami több volt, mint amennyibe a 2000-es években az épület többi része együttesen került. A könyvtár megszerzésével elhárult az akadály a tömb átépítése elől. Információink szerint a földszintet elfoglaló szórakozóhely, a Hello Baby Bar is bezár idén, a következő évre már nem vesz fel rendezvényfoglalásokat.
Az 1880-ban épült, műemléki védettségű tömb felvásárlását befejező A8-52 Kft. a Hotel Moments-et birtokló A8 Palace Hotel Zrt. leányvállalata volt. A céggel kapcsolatban azért kell múlt időt használni, mert a sikeres könyvtárvétel után a tulajdonosok – nem hagyva kétséget további szállodaberuházási szándékuk felől – A52 Hotel Projekt Kft.-re keresztelték át a céget. (Az cégnevekben szereplő A8 és A52 a két Andrássy úti tömb házszámára utal, az átnevezésből pedig érzékelhető, hogy most már nevükben is elkülönülő projektekként kezelik őket.)
Benne van a CD Hungary
Az A8 Palace Hotel Zrt. részvényeinek többsége egyenlő arányban oszlik meg a három üzletember, Garancsi, Csányi és Hernádi között, de részesedése van a CD Hungary Zrt.-nek is.
Eddig a CD Hungary jelenléte biztosította, hogy a beruházásokkal kapcsolatban Garancsiéknak ne kelljen exponálni magukat a nyilvánosság előtt. A Hotel Moments átadásakor is Szigeti Zsolt vezérigazgató beszélt projektmenedzserként az ingatlanfejlesztésről a sajtónak. A többieknek sikerült annyira háttérben maradniuk, hogy nevük fel sem merült a milliárdokat felemésztő beruházással kapcsolatban, pedig áttételesen a CD Hungaryt is a Garancsi, Hernádi, Csányi trió tulajdonolja.
A CD Hungarynak egyébként elévülhetetlen érdemei voltak az ingatlanok megszerzésében. A potom áron lebonyolított ingatlancserékből rendőrségi ügy is kerekedett.
A szocialisták adták el, náluk landolt
Az Andrássy 8. és 52. „privatizációja” része volt annak a hét zavaros ügyletnek, amelyet a Verók István polgármester és helyettese, Fürst György vezetése alatt álló VI. kerületi MSZP-s többségű önkormányzat hajtott végre az Andrássy úton.
Az önkormányzat 2005-ben a két palotát egyszerre cserélte el három terézvárosi lakásra, valamint egy II. kerületi lakóházra úgy, hogy a tulajdonában lévő Andrássy úti épületeket összesen 309 millió forintos csereértéken számították be az alkuba.
Az ingatlancsere nyomán a CD Comission Kft. lett a két Andrássy úti ház gazdája. A diplomáciai ingatlanokkal gazdálkodó CD Comission az 1990-es években került annak a Szigeti Zsolt vezérigazgatósága alatt működő CD Hungary Ingatlanforgalmazó Zrt.-nek az érdekeltségébe, amelyben épp a csereügylet idején volt ügyvezető Garancsi István. A hatalmas vagyonnal rendelkező CD Hungaryban a 2000-es években különféle utakon befolyást szerzett Csányi Sándor és Hernádi Zsolt is. A két épületet röviddel a csere nyélbe ütése után ki is szervezték a CD Comissionból az A8-52 Kft.-be.
A VI. kerületi önkormányzat oldalán található összefoglaló szerint az Andrássy 8. és 52. számú épületek ügyében a többi, nagy botrányt kavaró ügylethez hasonlóan elindult egy ügyészségi vizsgálat, csakhogy a hatóság ebben a külön kezelt ügyben még a kerületi MSZP potentátjaira sem volt kíváncsi, és mindössze nyolc vallomást gyűjtött be, mielőtt vádemelés nélkül lezárta a nyomozást. Az immár fideszes vezetés alá került terézvárosi önkormányzat jogi képviselője panasszal élt a döntéssel kapcsolatban, de a panaszt a Legfőbb Ügyészség elutasította. A Fővárosi Főügyészség arról tájékoztatta a 24.hu-t, hogy a nyomozást 2014 májusában szüntették meg.
Garancsi István számára kevésbé volt sima az Andrássy út 3. 2005-ös adásvételének vizsgálata, amiből bírósági ügy lett. Ebben az eljárásban 2015 májusában a Fővárosi Törvényszéken neki is tanúskodnia kellett. Garancsi a tárgyaláson arra hivatkozott, hogy az ingatlanportfoliója üzemeltetését menedzsment végzi, ezért nincsenek érdemi információi arról, milyen előzményekkel került az ő és milliárdos társai érdekeltségébe a ház.
Az Andrássy út 3. szám alatti ingatlan, az egykori Saxlehner-palota tulajdonjoga kicsit kacskaringósabb utat járt be, mint a másik két háztömbbé. Az egykori Postamúzeum épületét a benne lévő 40 különálló ingatlannal 328 millió forintért adta el a kerületi önkormányzat, jóllehet a szakvélemények szerint legalább 1,2 milliárd forintot ért. A saját tőkével egyáltalán nem rendelkező vevők – két magánszemély – nem tartogatták sokáig a hatalmas házat, néhány cég érintésével hamarosan Garancsiéknál kötött ki.
A palota 2017 novembere óta elvileg rekonstrukció alatt áll. Az Andrássy úti főkapu fölött elhelyezett tábla szerint a műszaki átadás 2019 második negyedévében várható. Egy ilyen tulajdonosi háttér mellett természetesen ez kissé másként megy, mint egy átlagos épület-felújításánál. Ahogy az utca túloldalán, egy saroknyira lévő Hotel Moments esetében, a Saxlehner-palotánál is majdnem mindent házon belül oldalnak meg. A háztulajdonos cégek, amelyek mind a CD Hungaryval megegyező rózsadombi címre vannak bejelentve, építtetőként, a CD Hungary lebonyolítóként, a szintén Garancsi-birodalomhoz tartozó Market Zrt. pedig kivitelezőként működik közre a munkafolyamatban, azaz saját megbízásból saját maguknak építenek.
|
Nagy trió az Andrássyn: 3 milliárdos, 3 közös palota
|
Garancsi István, Csányi Sándor és Hernádi Zsolt, a magyar gazdaság három meghatározó figurája magánemberként közösen birtokol három Andrássy úti palotát.
Az Oktogon mellett hamarosan új szállodaprojektet indíthatnak.
A két éve nyitott négycsillagos hoteljük tavaly már 400 milliós nyereséget produkált.
Az ingatlanok a VI. kerület egykori MSZP-s vezetőinek Andrássy úti házeladási ügyletei során kerültek Garancsiékhoz.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/09/10/garancsi-csanyi-hernadi-andrassy-palota/
|
2018-09-10 10:41:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az Állami Számvevőszék befejezte a Nemzeti Sportközpontok 2012-2016. évi pénzügyi és vagyongazdálkodása szabályszerűségének, továbbá a Margitszigeti Nemzeti Tenisz Versenyközpont beruházás-előkészítésének ellenőrzését. Az ÁSZ megállapította, hogy
a Nemzeti Sportközpontok belső kontrollrendszere nem biztosította a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való átlátható, szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás feltételeit.
Az intézmény pénzügyi és vagyongazdálkodása nem volt szabályszerű, az integritás kontrollkörnyezetét nem a kockázatokkal arányosan alakította ki. Szervezeti és működési folyamatai, belső szabályozottsága, a Margitszigeti Nemzeti Tenisz Versenyközpont megvalósítása az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az eredményes megvalósítás szempontjából magas kockázatokat hordoz. A beruházás döntés-előkészítése nem volt megfelelő.
Az Állami Számvevőszék rendszeresen ellenőrzi a közpénzek felhasználásában meghatározó központi alrendszer részét képező intézmények pénzügyi és vagyongazdálkodását, ideértve a közpénzből megvalósuló, kiemelt jelentőségű beruházások döntés-előkészítésétől a kivitelezés megkezdéséig kifejtett tevékenységüket.
A Nemzeti Sportközpontok az olimpiai központok működtetésére és fejlesztésére, a magyar versenysport és utánpótlás-nevelés felkészülési bázisának biztosítására, valamint egyes sporttal kapcsolatos kiemelt feladatok ellátásának elősegítése érdekében 2005. január 1-jétől kezdte meg működését központi költségvetési szervként. Az intézmény feletti irányító szervi feladatokat előbb a NEFMI, majd az EMMI látta el. 2015. április 1-jétől az ellenőrzött időszak végéig az NFM volt az irányító szerv. Az ÁSZ megállapította, hogy Nemzeti Sportközpontok feletti irányító szervi feladatellátás az ellenőrzött időszakban szabályszerű volt.
Az Állami Számvevőszék az emberi erőforrások miniszterének egy, a Nemzeti Sportközpontok főigazgatójának tizenöt javaslatot fogalmazott meg, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.
|
Súlyos szabálytalanságokat találtak a Nemzeti Sportközpontok ellenőrzésekor
|
Az Állami Számvevőszék befejezte a Nemzeti Sportközpontok 2012-2016. évi pénzügyi és vagyongazdálkodása szabályszerűségének, továbbá a Margitszigeti Nemzeti Tenisz Versenyközpont beruházás-előkészítésének ellenőrzését. Az ÁSZ megállapította, hogy a Nemzeti Sportközpontok belső kontrollrendszere nem biztosította a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való átlátható, szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás feltételeit.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/09/11/nemzeti-sportkozpontok-asz/
|
2018-09-11 10:50:00
| true | null | null |
24.hu
|
A névsor egyre hosszabb: Mészáros Lőrinctől Tiborcz Istvánon át Schmidt Máriáig. Fent látható videós összeállításunkban összegyűjtöttük, hogy az elmúlt időszakban kik és milyen beruházásokkal telepedtek le az Andrássy útra. A NER fő gazdasági potentátjai némelykor együtt szereznek, máskor utóbb szállnak be a másik ingatlanüzletébe, de a lényeg ugyanaz: a milliárdjaikat a közös ügyletek egyre sűrűbb szövedéke tartja össze.
A 3., 8., 52.
Garancsi István, Csányi Sándor és Hernádi Zsolt triója az Andrássy út 3., 8. és 52. szám alatti bérpalotákat birtokolja. Hétfői cikkünkben beszámoltunk róla, hogy a magyar gazdaság három különösen befolyásos szereplője a 2000-es évek közepén potomáron jutott hozzá az épületekhez.
Az Andrássy 3., az egykori Saxlehner-palota jelenleg felújítás alatt áll, a túloldalon található Andrássy 8. azonban már két éve szállodaként működik. A három üzletember – élükön Garancsival, a miniszterelnök jó barátjával – milliárdos beruházással 99 szobás, négycsillagos hotellé alakíttatta át a háztömböt. Hotel lesz az 52-es számú házból is, a legújabb projekt pedig a 3000 négyzetméteres Oktogon melletti épület átalakítása lehet. A start közelségét jelzi, hogy a napokban kiköltöztették a Szabó Ervin Könyvtár fiókkönyvtárát, és hamarosan megszűnik az épületben működő rendezvényközpont, a Hello Baby Bar is.
A 70.
Csányi Sándor háromnál se állt volna meg, további terjeszkedési terveit mutatja, hogy az OTP egyik ingatlan cége meg akarta szerezni az Andrássy 70. alatti irodaházat is. Az Inga Kettő Kft. csaknem 3 milliárd forintot ajánlott a svéd hátterű Stena Propertynek, de hoppon maradt. Az épületet, ahol korábban a Lukács Cukrászda is működött, élve a törvény adta elővásárlási jogával, végül a Gulyás Gergely által vezetett Miniszterelnökség vásárolta meg, hogy oda költöztesse az új közbeszerzési főosztályát.
A 43.
Tavaly aratott Tiborcz István, a miniszterelnök veje, aki az Andrássy 43.-ban vásárolt meg egy majdnem teljes emeletet.
Az egyre nagyobb ingatlanokban utazó Tiborcz amellett, hogy megszerezte a turai kastélyt, a badacsonyi Ranolder-villát és a Pesti Vigadó melletti Mahart-házat, az Oktogon mellett alakított ki több mint 600 négyzetméteres lakásirodát. A hely eredetileg a BDPST Zrt. nevű ingatlanos cég központja lett volna, de a cég székhelyét végül áttették Garancsi, Hernádi és Csányi közös cégének, a CD Hungary Zrt.-nek gellérthegyi ingatlanába. A kapucsengőn továbbra is a BDPST neve szerepel, de a két megvásárolt lakás egy másik Tibocz-cég, a Downtown Development Kft. tulajdonába került 2017 őszén.
A 59.
A nyár eleje óta szinte naponta látni Mészáros Lőrinc Mercedes limuzinját az Andrássy 59. előtt, amely az Appeninn Holdingon keresztül került a felcsúti milliárdos érdekeltségébe. Az egykori Andrássy-palota, mai nevén Dávid-ház a Plaza House Kft. közel 2,2 milliárd forintos felvásárlásával váltott gazdát. Az ügylet finanszírozásához a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. 622 millió forint kölcsönt adott, majd maga is beköltöztette székhelyét az épületbe. Augusztusban aztán
Tiborcz István bevásárolta magát az Appeninn Holdingba, így lényegében ötödrészben a Dávid- háznak is tulajdonosa lett.
A 113.
Vannak régi tulajdonosok is a nemzet sugárútján, például a 113-as szám alatti épület még 1993-ban került az SBGK nevére. Az SBGK az Orbán családot is képviselő ügyvédi iroda, Bajkai István fideszes képviselőhöz köthető. A neves ügyvédi iroda az utóbbi években sokmilliárdos szerződéseket köthetett a Miniszterelnökséggel. (De két, csaknem 5 milliárd forintos tanácsadói megbízásból nemrég kikoptatta a Miniszterelnökség.)
A 80., 82.
A páros oldalon, az Andrássy út 80. tavasszal lezajlott tulajdonosváltásával nagy előrelépés történt egy további hotelberuházás felé. Schmitt Mária és Ungár Péter ingatlancége saját részvényeiért vette meg a házat, amelynek szomszédja, a 82-es szám alatti épület már korábban is a tulajdonuk volt. A Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) bejelentette, hogy a két ingatlant közösen átalakítva egy 8000 négyzetéteres boutique hotelt hoz létre, amit egy „Budapest iránt érdeklődő szállodaláncnak” kívánnak majd bérbe adni.
Keddi hír, hogy a BIF-ben 5,7 milliárdos részesedést vásárolt a Takarékbank, amely az utóbbi időben egyre erősebb kapcsolatba került a Mészáros-birodalommal.
A 116.
Tiborczhoz vezetnek a szálak a páros oldalon is. Weiss Manfréd egykori sugárúti villáját, a 116-os szám alattit Paár Attila cége, a West Hungária Bau Vagyonkezelő Kft. vette meg még tavaly februárban. Ez ugyanaz a társaság, amelyik megtette a szívességet, hogy az európai uniós csalás elleni hivatal célkeresztjébe került Elios Zrt.-ből kivásárolta Tiborcz István érdekeltségét. De a közvilágítás-szerelésben és közbeszerzésben világbajnok Elios átvétele csak a kezdete volt a Tiborcz-Paár partnerségnek.
Az 1509 négyzetméteres Andrássy úti ingatlant 723,6 millió forintért sikerült megszereznie Paárnak az állami vagyon felett őrködő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. árverésén. Az átalakítási munkálatok folynak, erről árulkodik a „Maradandót alkotunk” szlogennel beburkolt ingatlan.
A szélsebesen gyarapodó építőipari csoportot tulajdonló Paár Attilának sem ez az egyetlen Andrássy úti ügylete, a West Hungária Bau nyerte el a megbízást az Operaház felújítására. A beruházás értéke 15,5 milliárd forint.
A 114.
A WHB szomszédságában, a 114-es szám alatti, ugyancsak egykori Weiss Manfréd-villán egy másik, közpénzes munkákkal jól kibélelt cég dolgozik, az Andrássy úton három ingatlanban is érdekelt Garancsi István vállalata, a Market. Ezt az épületet még 2015-ben vette meg a katari állam, a korabeli sajtóhírek szerint egymilliárd forint körüli összegért. Követségnek szánták az ingatlant, de egyelőre a Market-logó borítja: „Építeni szeretünk”.
|
A NER főutcája lett az Andrássy, bevásároltak a főoligarchák a világörökségbe
|
A Nemzeti Együttműködés Rendszere nagyrészt bekebelezte Budapest fő sugárútját. Az Andrássy úti villák és paloták iránt az utóbbi években egyre élénkült az érdeklődés, és mára szinte minden fontos üzletember bevásárolta magát a világörökségbe. Egymással is üzletelnek.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/09/13/andrassy-ut-tiborcz-meszaros-csanyi-garancsi/
|
2018-09-13 10:52:00
| true | null | null |
24.hu
|
Idén júniusban ismét gigantikus, 75 milliárd forintos keretszerződést kötött a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) három, kivétel nélkül remek kormányzati összeköttetésekkel rendelkező csoporttal az állami hirdetések körüli teendőkre. A három befutó Csetényi Csaba, Kuna Tibor és Balásy Gyula érdekeltségei voltak, kizárólag ezek a vállalkozások adhattak ajánlatot az állami megbízásokra. Csakhogy Csetényi és Kuna cégeit kizárták, mivel a Közbeszerzési Hatóság szabálytalanságokat tárt fel náluk, így a közpénzes médiaköltések egyetlen médiaügynökségen folynak keresztül.
Az tehát nem csoda, hogy az NKOH új megbízását Balásy Gyula érdekeltségei, a New Land Media Kft. és a Lounge Design Szolgáltató Kft. vitték el, az összeg annál inkább: nettó 5 milliárd 905 milliárd forintos megbízást kaptak Az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátására a Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött dokumentáció szerint.
A kissé bonyolult megfogalmazást eddig a plakátkampányokra használták.
Balásy cégei ugyanazokkal az alvállalkozókkal dolgoznak majd, akikkel a korábbi plakátkampányokon is: munkát kap a Kód Piac-, Vélemény- és Médiakutató Intézet Kft., a p2m Consulting Szolgáltató és Tanácsadó Kft., illetve az extrán kormányközeli Századvég Politikai Iskola Alapítvány. Az NKOH gyorsan őrlő malmairól árulkodik, hogy az ajánlattételi felhívást szeptember 10-én küldték ki Balásyéknak, az ajánlat elfogadásáról szóló összegzést pedig két nappal később, szeptember 12-én hozták nyilvánosságra.
A kampány témájáról nem szól a dokumentáció.
Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
|
Újabb, 5,9 milliárdos plakátkampányt indít a kormány
|
A lebonyolító természetesen Balásy Gyula két cége. De segít majd a Századvég is.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/09/13/plakatkampany/
|
2018-09-13 11:10:00
| true | null | null |
24.hu
|
A 2016-ban Rogán Antal minisztert helikoptereztető Fly-Coop Kft. nemrégiben egy új repülős vállalkozást alapított az amerikai International Defense & Aerospace Group LLC (IDAG) magyar leányvállalatával. Az IDAG-tól 2017-ben vett a magyar rendőrség helikoptereket, és a cégben azóta már társtulajdonos a prágai üzletember Jan Obrman is, akinek cseh cégétől a rendőrség 2016-ban nagyon drágán vett öt gépet.
2017 márciusában írtunk arról, hogy merre utazgatnak a nemzeti tőkésosztály magánrepülői.
Akkori cikkünk főszereplője a Fly-Coop Kft. volt, mert ez a cég utaztatta helikopterrel Rogán Antal propagandaminisztert 2016-ban egy celebesküvőre. Ebből akkora botrány lett, hogy az eseményről beszámoló Népszabadságot néhány nappal később bezárta a Fidesz-közeli tulajdonosa.
A Fly-Coop Kft. viszont Rogán helikoptereztetése után egy évvel megkapta első állami megbízását. A cég 2017 végén egyedüli indulóként nyerte meg az Állami Egészségügyi Ellátó Központ közbeszerzését, melynek keretében donorszervek és orvosok szállítására alkalmas 2 gépet tart az Országos Vérellátó Szolgálat folyamatos rendelkezésére 571,5 millió forintért.
A történet egyik kulcsfigurája Jakab Tamás, a Fly-Coop Kft. ügyvezetője és egyik tulajdonosa, aki több szálon is kötődik a kormányhoz: egy másik érdekeltsége, az Aeroglobe Kft. 2017 elején Hun-Jet Kft. néven közös repülős vállalkozást alapított a Fidesz kedvenc biztonsági cégével, a Valton-Sec Kft.-vel.
Amerikai cég a háttérben
2018. júniusában a Fly-Coop Kft. alapított egy új céget, a Flight Trails Akadémia Kft.-t. Ennek fő tevékenységi köre járművezető-oktatás, de számos egyéb, szerteágazó tevékenységi kört is felvett, pl. légi- és űrjármű gyártása és javítása, programozás, ingatlankezelés, és kommunikáció.
A cégben a Fly-Coop üzlettársa az Aero-Idag Kft., amelynek tulajdonosa az amerikai International Defense & Aerospace Group LLC (IDAG).
A repülés rajongóinak ismerős lehet az IDAG neve, 2017-ben ugyanis a Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hat darab, korábban az angol rendőrségnél szolgálatot teljesítő MD902 típusú helikoptert vásárolt a cégtől. Az ORFK nem verte nagydobra a beszerzést, de a szakmai hírekkel foglalkozó Aeromagazinnal azt közölte a Belügyminisztérium, hogy “a hat helikopter beszerzésére a határrendészeti feladatok ellátásának elősegítése érdekében került sor, légi mentési feladatok ellátására nem alkalmasak, kifejezetten rendőrségi rendszerekkel vannak ellátva."
A szaklap szerint viszont az IDAG-tól vásárolt helikopterek öregek és elavultak: a legfiatalabb gép is tíz éves, és átlagosan 11.638 órát töltöttek már a levegőben.
Arra a Magyar Nemzet bukkant rá, hogy az ORFK tavaly nettó 5,3 milliárd forintot fizetett az IDAG-nak a hat helikopterért, és kötött a céggel egy 3,8 milliárd forint értékű karbantartási szerződést is, tehát a beszerzésre 2017-ben 9,1 milliárd forintot költött a rendőrség.
Ez azonban még nem a vége, ugyanis az ORFK 2018-as szerződéslistáján is szerepel az IDAG és a “6 db helikopter beszerzése és alkatrész" tárgyú megállapodás, és az összeg itt 2,5 milliárd forint. A szerződés időtartama 2018. februártól 2022. júliusig tart, de azt nem tudni, hogy addig összesen mennyit fog kifizetni a rendőrség az IDAG-nak.
És innentől válik igazán bonyolulttá a történet. Kutakodásunk során újabb cégek, és több gyanús ügy került elő.
Lekértük az IDAG adatait a pennsylvaniai hivatalos cégnyilvántartásból, így megtudtuk, hogy a céget 2016 májusában alapította Robert T. Caldwell.
Néhány hónappal azután, hogy az ORFK megvette a hat darab MD902-es helikoptert az IDAG-tól, a cégben változás történt. 2017 novemberében Caldwell mellett Jan Obrman is tulajdonos lett az IDAG-ban, és egyúttal Caldwell mellett ő is a menedzsment tagja lett.
Egy dörzsölt cseh üzletember
Jan Obrman 1961-ben született Prágában. Családja a szocialista Csehszlovákia idején először Svájcba, később Németországba emigrált, de ezután Obrman több alkalommal élt hosszabb ideig az Egyesült Államokban és Kanadában is.
Történelem és politológia szakokon végzett a müncheni egyetemen, majd a Szabad Európa Rádiónál (SZER) lett közép-európai politikai, gazdasági és katonai folyamatokra szakosodott elemző. Az 1989-es rendszerváltás után Münchenből Prágába költözött, és a helyi Szabad Európa Rádió beindításán dolgozott. 1996-ban a SZER végrehajtó bizottságának tagja lett, és a rádió adminisztrációs igazgatójává nevezték ki.
Ezután a magántelevíziózás felé fordult, de csakhamar a cseh média történetének egyik legbonyolultabb tulajdonjogi vitájának főszereplőjévé vált. A Galaxia TV földi műsorszórási engedélyével rendelkező Martin Kindernay, és a kábeltévé, illetve a műholdas közvetítési jogokat birtokló Obrman, valamint a mögötte álló amerikai-magyar nemzetközi befektető társaság éveken át tartó jogi küzdelmei az akkor már TV3 nevet viselő csatorna megszűnéséhez vezettek.
Obrman ezután a haditechnikára evezett át. 2006-ban a csehországi cége, a U-Turn propagandajátékot gyártott az amerikai védelmi minisztériumnak, a Pentagonnak. A mobilra letölthető játék az iraki piacra készült, és az amerikaiakat támogató üzenet mellett abban is segített, hogy a programot letöltő irakiakról minél több információt tudjon meg az amerikai hadsereg és titkosszolgálat.
2012 novemberében aztán egy új haditechnikai cég alakult Prágában, a European Air Services (EAS), amelynek egyik fő profilja az amerikai MD-helikopterek európai eladása. Cseh cégadatbázisok szerint Jan Obrman közvetlenül az EAS megalapítása után a cég részvényese lett százezer cseh koronával, és még ugyanazon a napon kinevezték a cég ügyvezetőjévé.
Obrman az EAS arca is lett, egy 2013-as reklámvideóban a cég képviseletében ecseteli az MD-helikopterek előnyeit.
A rendőrségi helikopterbiznisz
Obrman vezette az EAS-t 2016 elején is, amikor a magyar rendőrség öt helikoptert vett a cseh cégtől.
A tizenöt éves, szintén MD902 típusú gépeket eredetileg a németországi Baden-Württemberg tartomány belügyminisztériuma hirdette meg eladásra, és közleményük szerint 4,8 millió euróért sikerült eladniuk őket.
Az öt helikoptert az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vette meg, de nem közvetlenül a németektől, hanem az EAS közvetítésével. Az ORFK az öt használt helikopterért 13,2 millió eurót fizetett az EAS-nek, vagyis a cseh cég több mint nyolcmillió eurót nyert az üzleten.
Akkoriban jókora botrány lett ebből, mert úgy tűnt, hogy az ORFK közel háromszoros áron vásárolta meg a gépeket. Az ORFK azzal magyarázta az árat, hogy a helikopterekkel együtt többek között hőkamerarendszert, teljes elektronikai támogató és ellenőrző szoftver- és hardverrendszert, valamint speciális rendőrségi felhasználásra alkalmas berendezéseket és azok rendszereit is megkapták. Továbbá a helikopterek üzemeltetéséhez, javításához szükséges szerszámkészleteket, kiszolgáló eszközöket, szerelő állványokat, pótalkatrészeket is kaptak, ráadásul átfestve és felújítva érkeznek a helikopterek.
A gépeket tavaly januárban kapta meg a rendőrség, az üzletről még az MD-helikopterek gyártója is beszámolt.
Az ORFK és az EAS között egy magyar cég, az Aerotechnika M&T Zrt. közvetített. Annak tulajdonosa, Takács Miklós a HVG-nek magyarázkodott az EAS-tól vett helikopterek áráról:
“Tény, hogy a németeknek kifizetett ár háromszorosa az, amit a Belügyminisztérium kifizetett a helikopterekért, ám az üzlethez tartozik még egy külön szerződés, amiről eddig senki sem írt. Ennek nagyságrendje meghaladja a 2,5 millió eurót, és tartalmazza a rendőrségi felszerelést, a földi kiszolgáló eszközöket, és a kiképzést is, tehát a hardvert és a szoftvert, ami az üzembe helyezéshez, karbantartáshoz szükséges."
A Belügyminisztérium megerősítette a HVG-nek, hogy az Aerotechnika M&T Zrt. az EAS alvállalkozójaként vett részt az üzletben.
A European Air Services-t néhány hónapja felvásárolta a Czechoslovak Group (CSG) nevű fegyvergyártó konszern egyik leányvállalata. A CSG pedig nyakig benne van a politikában: anyagilag támogatta az Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel jó kapcsolatot ápoló, Putyin-barát, újságírók likvidálásával “viccelődő" Milos Zeman cseh elnök kampányát. A cég vezetője, Michael Strnad politikai szövetségese Zemannak. Az OCCRP oknyomozó központ a közelmúltban tárta fel a CSG, illetve Strnad gyanús balkáni fegyverbeszerzéseit. A CSG fizette egyébként Donald Trump egykori tanácsadója, Steve Bannon idén májusi prágai útját. Obrman pedig itt is feltűnt: egy fotó tanúsága szerint Michael Strnad mellett állva fogadta Bannont a prágai Zofin-palotában.
Közös vállalkozás a Rogánt reptető céggel
Kutakodásunk során máshol is találkoztunk Takács Miklós cégével.
A cikk elején említett IDAG 2016 augusztusában alapította meg a magyar Aero-Idag Kft.-t az Aerotechnika M&T Zrt.-vel közösen, ami a NATO hivatalos beszállítója. A cégalapításról beszámoló Vg.hu arról írt akkor, hogy a cég létrehozása a honvédségi repülők beszerzésével lehet összefüggésben. Úgy tűnik, hogy ebből egyelőre nem lett semmi, mert az Aero-Idag Kft.-nek 2016-ban és 2017-ben sem volt árbevétele.
2018 márciusában aztán az Aerotechnika M&T Zrt. kiszállt az Aero-Idag Kft.-ből, amelynek azóta az amerikai anyacég, az IDAG az egyedüli tulajdonosa. Viszont szintén 2018 márciusa óta az Aero-Idag Kft.-nek Robert T. Caldwell mellé lett egy új ügyvezetője, Ozoli Zoltán.
Ozoli szoros kapcsolatban van a magyar állammal, azon belül pedig főleg a honvédséggel és a rendőrséggel. Egy 2016-os szakmai konferencián a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalának főmérnökeként szerepelt, idén januárban pedig a FEOL.hu-nak a következőket nyilatkozta magáról:
“A honvédség részére repülök célrepülőgépekkel különböző gyakorlatokon, amelyeknek az a célja, hogy a Magyarországon telepített légvédelmi rendszerek elfogást tudjanak gyakorolni. Légifelvételeket is készítünk."
A Telekom és a Magyar Biztonsági Fórum szeptemberi drónkonferenciáján Ozoli Zoltán már az IDAG képviseletében tartott előadást, és az ottani bemutatkozójában az áll, hogy “2014-óta vesz részt oktatóként az állami (katonai, rendészeti, határőrizeti) pilóta nélküli légijárműveket üzemeltető állomány felkészítésében".
Három hónappal azután, hogy Ozoli ügyvezető lett az IDAG magyar leányvállalatában, az Aero-Idag Kft.-ben, az közös céget alapított a Rogán Antal minisztert helikoptereztető Fly-Coop Kft.-vel.
Tehát összefoglalva:
2016 elején az ORFK nagyon drágán vett 5 helikoptert a cseh EAS-tól
az Aerotechnika Kft. közvetítésével
ami 2016 nyarán közös céget alapított az amerikai IDAG-gal
2017 elején az ORFK vett 6 másik helikoptert az IDAG-tól
2017 végén az IDAG-ban tulajdonos lett az EAS ügyvezetője
2018-ban az IDAG magyar leányvállalata közös céget alapított a Rogánt helikoptereztető vállalkozással
Az idén júniusában létrehozott közös cég, a Flight Trails Akadémia Kft. egyelőre nem mutat aktivitást, de valószínűleg érdemes lesz rá figyelni. 2018 augusztusában ugyan az IDAG alulmaradt a Készenléti Rendőrség MD-helikoptereinek karbantartására kiírt közbeszerzésen, de talán az új magyar leánycége sikeresebb lesz a jövőben.
Erdélyi Katalin — Kőműves Anita
Közreműködött: Bőtös Botond. Címlapképen Jan Obrman az EAS reklámfilmjében. A magyar céginformációkat az Opten Kft. szolgáltatta.
|
Amerikai és cseh hátterű cégek terjeszkednek a magyar helikopterpiacon
|
A 2016-ban Rogán Antal minisztert helikoptereztető Fly-Coop Kft. nemrégiben egy új repülős vállalkozást alapított az amerikai International Defense & Aerospace Group LLC (IDAG) magyar leányvállalatával. Az IDAG-tól 2017-ben vett a magyar rendőrség helikoptereket, és a cégben azóta már társtulajdonos a prágai üzletember Jan Obrman is, akinek cseh cégétől a rendőrség 2016-ban nagyon drágán vett öt gépet.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/09/17/amerikai-es-cseh-hatteru-cegek-terjeszkednek-a-magyar-helikopterpiacon/
|
2018-09-17 11:18:35
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
HELYREIGAZÍTÁS (2019. március 4.) A 2018. szeptember 17. napján megjelent „Saját civil szervezetet gründol az önkormányzat, és „közösségi tervezést” indít c cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy a Közösségi és Turisztikai Egyesület a Római-partért Egyesület alapítói az önkormányzat saját nonprofit cégei. A valóság az, hogy az egyesület 11 alapítója közül 6 alapító nem az önkormányzat saját nonprofit cége, mivel a 11 alapítóból egy az önkormányzat, 4 pedig az önkormányzat nonprofit cége.”
Közösségi tervezéssel fog kialakulni a Római-part arculata – már ha hihetünk a III. kerületi önkormányzat kampányának. Sajnos azonban nemcsak az eddigi csúnya taktikázás utal arra, hogy a kerület vezetése megint az időhúzásra játszik: a mostani feltételek alapján ugyanis a „közösség” „tervei” semmilyen relevanciával nem bírnak a lényeget, a Római sorsát meghatározó gát nyomvonalát, vagy akárcsak a part használati funkcióit illetően. Ráadásul az önkormányzat csendben életre hívta a maga „civil” szervezetét, amelyik nyilván ugyanolyan joggal nyilvánít majd véleményt, mint a közhatalomtól független civilek.
Néhány hete nagyon csinos kérdőívvel startolt el a projekt, melyben „Közös gondolkodásra hívja az önkormányzat a helyi ingatlan-tulajdonosokat, érdeklődő társadalmi szereplőket a Római-part Kerületi Építési Szabályzatának [KÉSZ]megalkotására.” A kérdőív ugyan kicsit furcsán indul, az első blokk helyismereti tesztbe ágyazva próbálja kitapogatni a felhasználó ízlését, de aztán olyan kérdések következnek, amelyek valóban a terület használatával kapcsolatos igényfelmérést szolgálhatják.
Csakhogy van néhány mozzanat, ami alapján az egész „civilbevonás” inkább PR-akciónak tűnik, mintsem valódi közösségi tervezésnek:
bár a kérdőív kísérő szövege egyértelművé teszi, hogy a „közösségi tervezés” pont magára a Római-partra, vagyis a tervezett (?) mobilgát (?) által közvetlenül érintett területre nem vonatkozik, a projekt mégis azt sugallja, hogy a polgár véleménye valamiképp kihat erre is. Fordítsuk meg a dolgot, és rögtön egyértelművé válik a stikli: ha a főváros úgy dönt, hogy mégis épít gátat a parton, azaz de facto felszámolja a jelenlegi Rómait, akkor ugyan kit fog érdekelni, hogy mit tartalmaz a gát mögötti területre vonatkozó szabályozás, azaz a KÉSZ? Anélkül, hogy a kerület egyértelműen állást foglalna arról, hogy a fővédvonal nem lehet a parton, csak szemfényvesztés a „közösségi tervezés”. Igaz, 2013 óta a főváros kezelésében van a sétány és a föveny, de a kerület ettől függetlenül deklarálhatná – épp egy ilyen „megkérdezéssel”-, hogy milyen Rómait, és oda milyen funkciókat szeretne
de még ezen a szűk területen is csak nagyon korlátozott ráhatása lehet a „közösségnek”, mivel a köz véleményét mindössze az építési szabályzatról, és nem az ennél sokkal fontosabb, nagyobb hatású rendezési tervről kérdezik. A Római jövőbeni arculatát épp a rendezési terv határozhatná meg, ennek révén korlátozhatná például az önkormányzat a nagy állami tulajdonban levő telkek lakóparkká történő átalakulását, és segíthetné a közösségi funkciók bővülését
a kerületnek nemhogy rendezési terve, de jövőképe, úgynevezett víziója sincs arról, hogy milyen is legyen a Római, milyen funkciókat, milyen városképet szeretne ide. A rendezési terv már ezt a jövőképet konkretizálhatná – igaz, mindehhez előbb kellene valami konkrétat mondani a parti vagy a most preferált kerítésmenti nyomvonalról. E nélkül ez így megint a „gombhoz a kabátot” – esete
Ráadásul Bús Balázs polgármester pontosan tudja, hogy a Római ügyében aktív civilek nyár elejére kidolgoztak egy koncepciót, jövőképet a teljes 70 hektáros terület hasznosításáról, hiszen ebben az ügyben levélváltás is történt Bús és a civilek között. Az augusztus végén elindított önkormányzati „közösségi tervezés” viszont látványosan nem vesz tudomást a civilek által kidolgozott koncepcióról – igaz, ez a jövőkép egyértelműen elveti mind a parti, mind a kerítésvonali nyomvonalat – ez utóbbi Bús új kedvence-, és a közcélú hasznosítást preferálja.
A kerület felhívása szerint a közösségi tervezéssel párhuzamosan szakmérnökök „részletes megalapozó vizsgálatot végeznek” – de hogy kik ezek a szakemberek, mire van mandátumuk, és konkrétan mit készítenek elő, az a szövegből nem derül ki.
Tovább rombolja a kerület vezetése és a projekt iránti bizalmat, hogy augusztus elején – vagyis a köztervezés elindítása előtt két héttel – a képviselőtestület elfogadta a polgármester előterjesztését egy saját „civil” szervezet, a Közösségi és Turisztikai Egyesület a Római-partért Egyesület megalapításáról.
Az egyesület alapítói az önkormányzat saját nonprofit cégei – az előterjesztés egyértelművé teszi, hogy az egyesületnek elsősorban a Római fejlesztésével kapcsolatban lesznek feladatai, és ehhez évi 10 millió forint támogatást, valamint egy Rozgonyi Piroska utcai ingatlant ad az önkormányzat.
Bús polgármester évekig csendesen asszisztált a főpolgármester Rómaival kapcsolatos cikk-cakkjaihoz, a rázósabb fordulóknál sikeresen próbált észrevehetetlen maradni – most, egy évvel az önkormányzati választások előtt láthatólag rájött, hogy ezzel a taktikával támogatókat nem nagyon, ellenséget viszont annál inkább szerzett: éppúgy neheztelnek rá a kudarc miatt a mobilgát támogatói, mint azok a csillaghegyiek, akik csak annyit szeretnének, hogy legyen végre valahol valami megbízható védmű a házuk meg a Duna között. A Római megmaradásáért küzdő civilek maradék bizalmát pedig könnyen elviheti a III. kerületi kamucivil szervezet, mondhatni az óbudai CÖF megalapítása.
A képen a Római egy szakasza, miután a civilek kitakarították; fotó: Facebook – Maradjanak a fák a Rómain
|
Saját civil szervezetet gründol az önkormányzat a Római-parton, és „közösségi tervezést” indít
|
Közösségi tervezéssel fog kialakulni a Római-part arculata – már ha hihetünk a III. kerületi önkormányzat kampányának. Sajnos azonban nemcsak az eddigi csúnya taktikázás utal arra, hogy a kerület vezetése megint az időhúzásra játszik: a mostani feltételek alapján ugyanis a „közösség” „tervei” semmilyen relevanciával nem bírnak a lényeget, a Római sorsát meghatározó gát nyomvonalát, vagy akárcsak a part használati funkcióit illetően. Ráadásul az önkormányzat csendben életre hívta a maga „civil” szervezetét, amelyik nyilván ugyanolyan joggal nyilvánít majd véleményt, mint a közhatalomtól független civilek.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2018/09/17/sajat-civil-szervezetet-grundol-az-onkormanyzat-a-romai-parton-es-kozossegi-tervezest-indit/
|
2018-09-17 12:09:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az egyetemet is megfejte a volt Szeviép-vezér családja – jelentette be néhány napja Szabó Bálint, a becsődölt szegedi építőipari cég károsultjainak szószólója. A kancellár azzal védekezett: nem tudta, hogy a Szeviép-fővádlott fiától bérlik az irodaházat. A egyetem sajtótájékoztatójáról szóló beszámolókat viszont próbálják a netről eltüntetni.
A Szeviép-ügy egyik vádlottjától bérel irodákat a becsődölt építőipari cég egykori székházában a Szegedi Tudományegyetem – állítja a károsultakat képviselő jogász. Szabó Bálint a székház előtt azt is elmondta, a Kúriához fordul: vigyék el a Szegedi Járásbíróságtól a károsultak tárgyalásának ügyét – írta meg az Andy Vajna érdekeltségében álló Délmagyarország.
Szabó azt mondta az atlatszo.hu-nak, hogy előbb még várja az egyetem szerződéseit, utána tud a Szeviép-ügy bírósági részével foglalkozni, és a Kúriához fordulni.
A Szeviép-ügyről és Szabó Bálintról többször is írtunk. A lényeg: a csődbe ment építőipari vállalat vezetői a krach után is hitelezték a cégcsoport tagjait, az alvállalkozók pedig hoppon maradtak.
A kormánypárti szegedma.hu már úgy számolt be erről, hogy “Az egyetemet is megfejte a volt Szeviép-vezér családja”. A lap azt is írta, hogy a Beszerzési Igazgatóság vezetője a költözés idejében N. Paulina volt, az igazgatóság honlapján is az ő neve van feltüntetve még mindig. N. Paulina korábban az önkormányzat közbeszerzési ügyintézője volt, a város Szeviéppel kötött szerződéseinél is ő volt a kapcsolattartó.
Szabó – aki már szegedi polgármesteri ambíciókról álmodik – eddig Botka Lászlót támadta a Szeviép-üggyel, most viszont a kancellárt találta meg. Az egyetem kedden tartott sajtótájékoztatót a bérlés körülményeiről.
Ha az “szte+szeviép+kancellár” szavakra a Google-ban rákeresünk, akkor az első találatok között szerepel a szegedma.hu cikke: “Nem tudta a kancellár, hogy a Szeviép-fővádlott fiától (…)”, a második a delmagyar.hu: “Az egyetem szerint rendben van a Szeviép-székházas szerződés”. De hiába kattintunk, mindkettő 404, vagyis a keresett oldal nem található.
A Google viszont tárolt változatban azt őrzi, hogy a szegedma.hu cikke szerint Fendler Judit, az egyetem kancellárja elismerte: fogalma sem volt arról, hogy kik a Szeviép-ügy felelősei, és a Római körút Irodaház Kft. ügyvezetőjéről, B. Dánielről sem tudta, hogy a per fővádlottjának, B. Sándornak a fia, hiszen még nem töltött elég időt Szegeden. A tárgyalásokon Fendler Judit állítása szerint nem is vett részt.
A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy az idén köttetett bérleti szerződés három évre szól, 7 euróért bérlik a helyet, ami 325 forintos euróval számolva 2275 forint négyzetméterenként. Ami nem kirívóan magas ár Szegeden.
Az önkormányzati tulajdonú Szeged TV anyag viszont továbbra is elérhető, a furcsa magyarázat ebben is szerepel:
A kancellár azt mondta, csak két éve jött Szegedre, nem is tudta, mi az a Szeviép. Pedig, a Google több száz találatot ad a kormánybarát sajtóban rendszeresen felbukkanó ügyről – még ha csak az elmúlt két évet nézzük is.
A cég neve rendszeresen szerepelt a Délmagyarországban a tavaszi választások előtt, ahogy arról is beszámolt a lap, hogy a károsultak a kormányhivatalban adták le kárigényüket. Hogy ezekről, miképpen nem tud egy gazdasági vezető, rejtély. Mészáros Lőrinc bankját viszont legalább ismeri, a legutóbbi írásunk szerint. Kerestük az SZTE-t, hogy szerintük miért tűnt el a kancellár nyilatkozata a portálokról, és részletezze a “nem tudásról” szóló nyilakozatát, válaszát várjuk.
Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely
|
Szeviép-közeli ingatlant bérelt a Szegedi Tudományegyetem
|
Az egyetemet is megfejte a volt Szeviép-vezér családja – jelentette be néhány napja Szabó Bálint, a becsődölt szegedi építőipari cég károsultjainak szószólója. A kancellár azzal védekezett: nem tudta, hogy a Szeviép-fővádlott fiától bérlik az irodaházat. A egyetem sajtótájékoztatójáról szóló beszámolókat viszont próbálják a netről eltüntetni.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/09/15/szeviep-kozeli-ingatlant-berelt-a-szegedi-tudomanyegyetem/
|
2018-09-17 12:11:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A Bástya utcai óvoda az intézmény épületével szemben lévő kertjében egy férfi bontja az óvoda játszóterét. Szemben vele a óvodások játszanak, a szüleik pedig értetlenül nézik, mi történik. Ez a kép fogadott hétfő délután, miután Schiffer András a történtekről szóló Facebook-posztját meglátva én is odasiettem volt óvodám kertjéhez.
Losonczy Pál, a Jobbik kerületi önkormányzati képviselője a helyszínen elmondta, a Bástya utcai óvoda kertje egy közös ingatatlanon helyezkedik el egy parkolóval. Ezt a területet még 2012-ben adta el a Rogán Antal vezette önkormányzat, hogy a területen lévő szabadon használható játszóteret lebontsák, és az óvoda zárt kertje mellett felépüljön a parkoló.
Losonczy, aki beszélt az ingatlan jelenlegi tulajdonosával, elmondta, hogy a területet 2012-ben egy cég vásárolta meg, amely azóta felszámolás alá került, az ingatatlant pedig elárverezték. Csonka Krisztián, az LMP helyi képviselője hozzátette, a kerület is licitált a parkolót és az óvoda játszóterét magában foglaló területért, de keveset ajánlottak, így egy befektető vette meg.
Ez a befektető küldte most rá az egyik emberét az óvoda kertjére, aki kihajította az óvoda tábláját a kerítésen, majd módszeresen elkezdte szétszerelni a bent lévő, az óvoda tulajdonában lévő játékokat.
Losonczynak az új befektető elmondta, azért kezdett ilyen drasztikus intézkedésbe, mert az önkormányzat nem ad ki neki építési engedélyt a parkoló területére. Hiába kereste az önkormányzatot személyesen és levélben is, nem válaszolnak neki. Pedig állítása szerint még azt is felajánlotta, hogy az óvoda kertjét térítés nélkül használhatná az önkormányzat.
Most ott tart a dolog, hogy szépen lassan a befektető embere bontja le az óvoda kertjében lévő játékokat és egyéb tárgyakat, a szülők pedig kétségbeeseten nézik a kerítésen kívül, hogy mi lesz a gyerekeik játszóterével.
Belváros-Lipótváros, Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatának közleménye
a Bástya u. 1-11. ingatlannal kapcsolatban a sajtóban megjelent hírekre
Belváros-Lipótváros Önkormányzata a tegnapi napon a Bástya utcai ingatlannal kapcsolatban megjelent cikkekben, a pontatlan és valótlan állításokra reagálva a következő nyilatkozatot teszi:
Az Önkormányzat számos alkalommal kísérelt meg egyeztetést – a többször megtámadott felszámolási eljárás alapján a jelenlegi befektetőhöz került ingatlan jogi sorsának rendezése érdekében – mindezidáig sikertelenül.
Annak idején a képviselő-testület olyan döntést hozott, miszerint a befektető kizárólag mélygarázst építhet, a telek fölé nem építhet semmit, maradnia kell a játszótérnek. Ez a döntés 8 éve megszületett, világos, mivel a befektető ezt nem hajlandó figyelembe venni, az önkormányzat kénytelen a kisajátítás mellett dönteni.
Ezt Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester javaslatára a Polgármesteri Hivatal munkatársai már elő is készítették a 2018. szeptember 20-án megtartandó Képviselő-testületi ülésre. A Képviselő-testület döntését követően indulhat meg a kisajátítási eljárás. Belváros-Lipótváros Önkormányzata tehát mindent megtesz annak érdekében, hogy a Bástya utcai telek a kerületieké, az itt lakóké maradhasson.
A Városüzemeltető Kft. reagálva a kialakult helyzetre megoldást biztosít az óvoda játszóparkjának használata kapcsán átmenetileg felmerülő nehézségek kiküszöbölésére a szomszédos Szerb utcai parkban. Ennek köszönhetően az
óvodába járó gyermekek szabadtéri foglalkozásai is megoldhatóvá válnak.
Kiemelnénk, hogy eddig sem a befektetőtől, sem más személytől építési
engedélykérelem az Önkormányzathoz a Bástya utcai ingatlanra nem érkezett,
kizárólag egy telepengedély bejelentése történt meg.
Valótlan az az állítás, miszerint a befektető hiába kereste az Önkormányzatot
személyesen és levélben is és még választ sem kapott. Az igazság ezzel szemben
az, hogy Belváros-Lipótváros Önkormányzata dokumentáltan, többször is
megegyezési ajánlattal fordult a befektető felé, jelen jogi helyzet végleges
megoldása érdekében.
Téves továbbá az az állítás is, hogy a telekre az Önkormányzat egy multi-
funkciós sportközpont építését tervezi, hiszen – mint azt az előbbiekben már
jeleztük – a területen kizárólag mélygarázs építhető.
Megjegyezni kívánjuk, hogy egyes sajtó hírekkel szemben a gyermekek nem
voltak kint a játszótéren, így nem valós azon állítás, miszerint a munkások a
gyermekek alól bontották az ott elhelyezett játékot.
|
Nem válaszolt az önkormányzat, a tulajdonos elkezdte lebontani a Bástya utcai óvoda játszóterét
|
A Bástya utcai óvoda az intézmény épületével szemben lévő kertjében egy férfi bontja az óvoda játszóterét. Szemben vele a óvodások játszanak, a szüleik pedig értetlenül nézik, mi történik. Ez a kép fogadott hétfő délután, miután Schiffer András a történtekről szóló Facebook-posztját meglátva én is odasiettem volt óvodám kertjéhez.
| null | 1 |
https://merce.hu/2018/09/10/nem-valaszolt-az-onkormanyzat-a-tulajdonos-elkezdte-lebontani-a-bastya-utcai-ovoda-jatszoteret/
|
2018-09-10 12:13:00
| true | null | null |
Mérce
|
Szeptember 13-áról 14-ére virradó éjszakára bekísértek a rendőrök egy romániai magyar újságírót és bolgár kollégáját a bulgáriai Pernik közelében (a város Szófia vonzáskörzetében található). Bíró Attila – aki a „román Átlátszó”, azaz a kormánykritikus, korrupciós ügyeket feltáró oknyomozó újságírókat tömörítő RISE csoport tagja – és társa, a szintén korrupciós ügyeket feltáró bolgár Bivol újságírója, Dimitar Sztojanov
egy európai uniós támogatások sikkasztásával kapcsolatos ügyben nyomozott, amikor a hatóság közbeavatkozott.
A két újságíró a nyomozás érintettjeit követte egy, Pernik város határában található elhagyatott mezőre, ahol a csalás feltételezett elkövetői egy gödörben próbálták elégetni a sikkasztást alátámasztó dokumentumokat, a zsurnaliszták pedig megkísérelték mindezt videóra venni. Mint később kiderült, a területet a rendőrség is megfigyelte, akik hamarosan kiérkeztek a helyszínre, és a két újságíróra bilincset helyeztek, majd egy órán át fogva tartották, mielőtt bekísérték őket a Pernik melletti Radomir egyik rendőrörsére.
Az esetről a RISE Facebook-oldalán adott hírt, és poszthoz hozzáadott frissítésekből kiderül, hogy először nem volt világos a portál számára sem, hogy munkatársukat miért vitték be a rendőrök, a nyilvánosság segítségét kérték, illetve azt, hogy aki tud bolgárul, hívja fel az illetékes rendőrséget. A Bivol beszámolója szerint mintegy három órán keresztül nem léphettek kapcsolatba kollégájukkal.
A RISE megpróbált telefonon kapcsolatot létesíteni a bolgár rendőrökkel, azonban egy Alexandrov nevű rendőr nem adott magyarázatot az intézkedésre arra hivatkozva, hogy nem tud angolul. Bíró annyit írt az éjszaka folyamán saját Facebook-oldalára, hogy „jól van”, de részleteket csak későbbre ígért.
Később kiderült, az újságírók együttműködtek a rendőrséggel, és a helyszínen talált, még menthető állapotban talált írásos bizonyítékokat segítettek átadni a nyomozó hatóságnak. A román külügyminisztérium közleménye szerint a bulgáriai román nagykövetségről a helyszínre érkeztek román diplomaták, akik segítették Bíró Attila helyzetének tisztázását, valamint tolmácsot is biztosítottak. A külügyi tárca arról tájékoztatott péntek délelőtt, hogy mindkét újságírót elengedték a bolgár rendőrök.
A bolgár oknyomozó portál az esetet követően egy Facebook-posztban adott hangot felháborodásának, miszerint ők már a hét elején figyelmeztették a bolgár belügyminisztériumot, hogy hamarosan sor kerülhet a bolgár GP Group körül gyűrűzű ügyben perdöntő bizonyítékok megsemmisítésére, erről egy cikket is publikáltak. Leadták a drótot a pontos helyszín megnevezésével, valamint arra is figyelmeztették a hatóságokat, hogy a két újságíró leleplező felvételeket próbál majd meg készíteni a gyanúsítottakról a Pernik melletti mezőn. A rendőrség ennek ellenére csak akkor lépett közbe, amikor már az iratok jelentős része megsemmisült, és a zsurnalisztákat is bilincsben vitték el.
Az Újságírók Európai Szövetségének (AEJ) bolgár szervezete közleményben követelt további részleteket a két újságíró őrizetbe vételéről.
A RISE és a Bivol akciója az Európai Bizottság által támogatott, uniós pénzek sikkasztására szakosodott IJ4EU program keretében valósult meg.
|
A rendőrségen töltötte az éjszakát egy uniós csalás után nyomozó magyar újságíró Bulgáriában
|
Szeptember 13-áról 14-ére virradó éjszakára bekísértek a rendőrök egy romániai magyar újságírót és bolgár kollégáját a bulgáriai Pernik közelében (a város Szófia vonzáskörzetében található). Bíró Attila – aki a „román Átlátszó”, azaz a kormánykritikus, korrupciós ügyeket feltáró oknyomozó újságírókat tömörítő RISE csoport tagja – és társa, a szintén korrupciós ügyeket feltáró bolgár Bivol újságírója, Dimitar Sztojanov
| null | 1 |
https://merce.hu/2018/09/14/a-rendorsegen-toltotte-az-ejszakat-egy-unios-csalas-utan-nyomozo-magyar-ujsagiro-bulgariaban/
|
2018-09-14 12:31:00
| true | null | null |
Mérce
|
Még 2016 szeptemberében nyilvánította a kormány egy rendelettel kiemelt beruházássá a Visonta Projekt Kft. által tervezett búzakeményítő-gyár építését. Ezt akkor azzal indokolták, hogy a beruházással a heves megyei térségben a több mint 26 milliárd forint értékű beruházás miatt 250 új munkahely jön létre. Közvetve, a gyár zavartalan működéséhez szükséges szolgáltatások (karbantartás, őrzés- védelem, fuvarozás, árumozgatás, bérszámfejtés, étkeztetés) megvásárlásával a projekt még további 500 munkahelyet is teremt a régióban.
A Visonta Projekt kft. korábban 6 milliárd forintos állami támogatás mellett az Eximbank és az MKB Bank révén is hitelt vett fel. A cég nevét a - Céginfo.hu adatai szerint - idén februárban változtatták meg Viresol Kft-re. A cégadatbázis adatai szerint a vállalkozás befektetett eszközállománya 15,55 milliárd forint volt 2017-ben, árbevétele alig haladta meg a 100 millió forintot, míg adózás előtti eredménye 6,2 millió forint körüli veszteség volt. Mindemellett volt 17 milliárd forintnyi kötelezettség állománya.
Azt már korábban, idén februárban bejelentette a Mészáros Lőrinc egykori felcsúti polgármester, a miniszterelnök szomszédja érdekeltségébe tartozó, a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett Opus Global Nyrt-be apportálja több saját, vagy családi vállalkozásához köthető társaságát, vagy azok üzletrészeit. A folyamatban a Mészáros és Mészáros Kft. 51 százalékos, az R-Kord Építőipari Kft. 51 üzletrésze, a Visonta Projekt Kft. 51 százalékos, a Kall Ingredients Kft. további 24 százalékos, a Geosol Kft. 51 százalékos és a Mátrai Erőmű Zrt. 20 százalékos üzletrésze került volna a bejelentés szerint az Opusba.
Érdekesség, hogy a Visonta Projektből már Viresol Kft-vé avanzsált társaság egyik tulajdonosa is a Mészáros és Mészáros Kft., mellette pedig a Szíjj Lászlóhoz köthető közbeszerzési sztárcég, a Duna Aszfalt Kft. a másik birtokos.
Hétfőn az Opus bejelentette, hogy 26,7 milliárd forintos értéken apportálja a Viresol Kft. üzletrészét. Ezzel újabb lépés valósul meg az idén februárban bejelentett, a tőzsdei társaság működésében meghatározó tőkeemelés-sorozatból. A Viresolról azt írják, hogy az egyik legnagyobb modern keményítőipari üzem a régióban.
A BÉT honlapján közzétett határozat szerint az Opus Nyrt. igazgatósága döntésével elfogadta a Viresol Kft. 51 százalékos üzletrészének apportját a szakértő által meghatározott 26 684 073 966 forint piaci értéken. A független szakértő által elvégzett jövedelem alapú (diszkontált cash flow) módszertani értékelés szerint a Viresol 100 százalékos saját tőkéjének nettó, kötelezettségek nélkül számított becsült piaci összértéke meghaladja az 52,3 milliárd forintot. A tőkeemelés során kibocsátandó új részvényeknél a februárban bejelentett 611 forintos árfolyamot veszik figyelembe.
A közleményben azt írják: a nagyfokú előzetes érdeklődés miatt a beruházás közben döntöttek a termékportfólió és a kapacitás bővítéséről; az újabb üzemegységek 2019 tavaszától további alapanyagokat állítanak elő: maltodextrint, kationos keményítőt és különböző takarmánymixeket. Az üzem nettó értékesítési árbevétele meghaladja majd az évi 100 millió eurót és összesen 280 embernek ad munkát.
Az Opus Global Nyrt. Igazgatósága annak érdekében döntött a tőkeemelések előkészítéséről, hogy a tőzsdei társaság üzletrészek apportjával szerzett új vagyonelemekkel kiegészülve a BÉT egyik meghatározó, a magyar gazdaság húzóágazatait jól tükröző ipari és termelő társaságává fejlődjön. Az Opus saját tőkéjét jóval 100 milliárd forint fölé növelheti a megkezdett tőkeemelés-sorozat. A társaság részvényesi értékteremtésének fontos lépése a tulajdonszerzés a Viresolban, az ügylet lezárásával a társaság várható eredményére, profittermelő képességére és tőkeszerkezetére jelentős pozitívummal kiható termelő vállalat kerül az Opus konszolidációs körébe.
|
Mészáros újabb családi cégében lehet üzlettárs bárki
|
Folytatódik az Opus Global Nyrt. tőzsdei cégbe való apportálások folyamata. Ezúttal a Viresol Kft-t apportálják 26,7 milliárd forintos értékben. A vállalkozás még Visonta Projekt néven 6,2 milliárd forint támogatást kapott a magyar államtól, a búzakeményítőgyár-beruházást pedig nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánították.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/tozsdek-piacok/meszaros-ujabb-csaladi-cegeben-lehet-uzlettars-barki.669936.html
|
2018-09-17 12:47:22
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
Csigalassúsággal folyik az Opera ház felújítása. A megnyitó időpontját ugyan 2019 szeptemberére tűzték ki, de az már bizonyosnak látszik, hogy csúszni fog - nem is keveset.
Az ok roppant egyszerű: még most sem dőlt el, hogy milyen legyen a rekonstrukció. Az egyes szakértők által szorgalmazott "történeti felújítás" mellett a gyorsabb és nem annyira aprólékos rekonstrukció mellett egyaránt szólnak érvek. Az Ybl-palota megújulásának költségei egyre magasabbak: a tavaly meghirdetett 19 milliárdot az első lépcsőben 14 milliárdra "fogyasztotta le" az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), majd amikor látszott, hogy ez nem lesz elég, akkor egy kormányhatározattal 7 milliárddal megtoldották azt. Ehhez járul az Operaház színpadtechnikájának költsége, amely nettó 6,3 milliárd (bruttó 8 milliárd) forint lett. Így a teljes beruházás már 30 milliárd forintnál tart.
Mennyi lesz a vége?
A lapunk által megkérdezett szakértők szerint a kiindulási összeg eleve irreálisan alacsony volt, valamint azóta jelentősen emelkedtek az építőipari árak. Ezek figyelembe vételével minimum 40, de inkább 50 milliárdos is lehet a végszámla.
Hogy ezt megkapja-e a projekt, arról vélhetően kormányrendelet szól majd - ennek azonban egyelőre semmi nyoma. Mint ahogyan annak sem, hogy milyen irányt vegyen a rekonstrukció. Ez utóbbi ugyanis meghatározza azt, hogy mennyibe kerül majd a nemzeti dalszínház megújítása. A Napi.hu úgy tudja, hogy informálisan már eldőlt: a teljes műemléki helyreállítást végzik el - ennek azonban mindeddig semmi nyoma.
Számolnak, nem döntenek
A bizonytalanságok kiszűrésére és a tételek átszámolására értesüléseink szerint az Emmi Fürjes Balázst, Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkárt kérte fel, aki a feladatot tovább passzolta a Városliget Zrt.-nek. A Napi.hu információi szerint nekik kell javaslatot tenni a hogyan továbbra.
A tempó ugyanakkor meglehetősen feszített, ugyanis az Opera 2019 szeptemberében már elfoglalná régi székhelyét, a Hajós utcában levő irodaházat pedig a jövő év végéig kellene átadni. (A Kőbányán található gyártóbázisnak és próbahelyszínnek épülő Eiffel-bázis építésében nincs csúszás, azt vélhetően jövő januárban meg tudják nyitni.)
A felújítási munkát végző W-É-L Opera Konzorcium - amelynek tagjai a West Hungária Bau Kft., az Épkar Zrt. és a Laki Épületszobrász Zrt. - az egykori híradások szerint 20 milliárdért vállalta volna a felújítást - ebből lett először 14, majd idén nyáron 21 milliárd forint. Az építkezés a lapunk által a napokban elvégzett "helyszíni szemle" alapján még csak a bontási fázisban van, és láthatóan sokkal kevesebb munkás tüsténkedik az építkezésen, mint akár egy hónappal ezelőtt. Ez persze részben érthető is, hiszen minek legyen ott több száz ember, ha nem tudják, hogy mit kell építeni.
Kérdéseinkkel az építő céget, az Operaház vezetését, a Városliget Zrt.-t és Fürjes Balázs titkárságát is megkerestük. Közülük eddig csak a zrt. válaszolt a részleteket firtató kérdéseinkre. Eszerint
a Városliget Zrt. az alapításáról, feladatairól, illetve más egyéb kötelezettségeiről rendelkező jogszabályok és utasítások alapján folytatja tevékenységét, melyek nem tartalmazzák az Ön kérdéseiben hivatkozott tételeket.
A már folyamatban levő operaházi munkálatok lezárása után, vagyis két év múlva bezárhat az Erkel színház is. Az éveken át bezárt "népoperát" 2013-ban kezdték el felújítani és viszonylag gyorsan át is adták a közönségnek. Akkor a négy javasolt verzió közül a legolcsóbb rekonstrukció mellett döntöttek, így kevesebb mint 2 milliárdból tették üzemképessé az épületet. (Ennek duplájából már próbatermekkel, balett színpaddal és raktárral is bővíteni tudták volna az Erkelt.) Akkor egyetlen szó nem esett arról, hogy néhány év múlva szükség lesz egy újabb, alapos felújításra. Ókovács Szilveszter az Opera főigazgatója viszont épp a közelmúltban vetette fel a jelenleg legnagyobb dalszínházi játszóhely bezárásának és megújításának szükségességét. Ennek költségét 30 milliárd forintra taksálta.
|
Újabb nagy slamasztikába keveredhet a kormány
|
Idestova egy éve folyik a budapesti Opera felújítása, de egyre kevésbé hihető, hogy jövő szeptemberben már a megújult épületben kezdődik az évad. A munkálatok ugyanis még csak a bontásnál tartanak. Arról nem is beszélve, hogy a kezdeti 14 milliárdos költség - amelyet júniusban fejelt meg a kormány újabb 7 milliárddal - tarthatatlan. A végszámla így könnyen elérheti a 40-50 milliárdot.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/ingatlan/opera-felujitas-csuszas-kultura.669591.html
|
2018-09-17 12:55:53
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
A birtokunkba került hivatalos adatok alapján a múlt héten azt írtuk: augusztus végén 4325 betöltetlen pedagógus álláshely volt a Klebelsberg Központ által fenntartott állami általános iskolákban és gimnáziumokban. A Klebelsberg Központ a cikk megjelenés után azt állította: ezek nem valós adatok, sőt szerintük "vélhetően kifejezetten álhírterjesztés céljából" közöltük őket. Mi pontos számokat hoztunk nyilvánosságra, amit azzal igyekeztek cáfolni, hogy "a Klebelsberg Központ információi alapján az országos - mintegy 170 ezer fős - pedagóguslétszám legfeljebb 1-2 %-a betöltetlen".
Döntsék el önök, mennyire hiteles pontos számokat becslésekkel cáfolni. A közlemény szerint tehát a Klebelsberg Központ úgy működik mint egy újság vagy egy hírszerzőközpont, amelynek információi alapján van vagy nincs tanárhiány. Ha jobban megnézik, a 170 ezer pedagógus 1-2 százaléka egyébként is 1700-3400 betöltetlen tanári álláshelyet jelent. Az pedig különösen érdekes, hogy a Klebelsberg Központ nem tudja pontosan megmondani, hány tanár hiányzik az általa felügyelt iskolákban. Újabb kérdés, hogy a Klebelsberg Központ miért beszél 170 ezer tanárról, hiszen a hozzá tartozó állami iskolákban csak kb. 85 ezer tanár dolgozik. A többiek a most már az Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete alá tartozó szakgimnáziumokban és szakközépiskolákban tanítanak, illetve az egyházi és az alapítványi iskolákban, amelyek mind nem a Klebelsberg Központhoz tartoznak.
Honnan származtak a mi adataink?
Mi nem becsléseket közöltünk, és nem is a nyilvánosan meghirdetett tanári állásokat összesítettük, hanem az iskolák által használt Neptun KRÉTA (Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer) adataival dolgoztunk. A KRÉTA-t épp azért hozták létre, hogy a fenntartóknak valós és naprakész adatai legyenek az iskolákról, többek között a munkaerő ellátottságról és a betöltetlen álláshelyekről is, amelyek elengedhetetlenek a pénzügyi tervezéshez.
A KRÉTA adatai tehát nem felmérésekből, becslésekből, önbevalláson alapuló, az iskolák által különböző módon értelmezett vagy éppen kozmetikázott statisztikai adatkérésekből származnak. A KRÉTA-ban, amelyet idén szeptembertől kötelezően e-naplóként is üzemeltetnek a Klebelsberg Központ intézményei nem nagyon lehet trükközni az adatokkal. Nem lehetnek kamu tanárok a rendszerben vagy nemlétező osztályok, ehhez ugyanis minden tanár közös együttes hazugsága, színjátéka kellene.
A KRÉTA-t épp azért vezették be, hogy a fenntartó a valós adatokra lásson rá, és az iskolák ne tudják megtéveszteni különböző pontatlan statisztikákkal, túlórákkal, helyettesítésekkel. Az általunk közzétett augusztus végi adatok tehát nem az intézmények vágyálmai voltak, hanem a valóság, amelyből pár nappal később az elektronikus napló is elindult az intézményekben.
Miért baj, ha nincs elég tanár?
Cikkünkben nemcsak a betöltetlen álláshelyekről közöltünk adatokat, hanem arról is, hogy az iskolák elegendő tanár hiányában nem tudják kihasználni az állam által finanszírozott teljes órakeretet. A minisztérium és a Klebelsberg Központ folyamatosan azzal érvel, hogy vannak betöltetlen álláshelyek, de az iskolák mindenhol megoldják a hiányt helyettesítésekkel, túlórákkal.
Képzeljünk el egy vállalatot, amelyben az összes munka elvégzéséhez 100 dolgozóra lenne szükség, de csak 80-at tudtak felvenni. A többi álláshelyet hiába hirdetik meg, nem jelentkezik senki – évek óta már meg sem pályáztatják őket, csak a közben újra felszabaduló helyeket próbálják pótolni. Ügyes munkaszervezéssel persze ez a 80 ember is el tudja végezni a munkát helyettesítésekkel, túlórákkal. Ezzel azonban a vállalat hatékonysága is nagyjából 80 százalékra esik, feltételezve, hogy minden folyamatban és kulcspozícióban megmaradtak a megfelelő személyek. Ez azonban túlterheli a dolgozókat, bizonyos szakterületek ellátatlanul maradnak, és ha a vállalat fejlődni szeretne, jobb minőséget előállítani, akkor azt ezzel az embermennyiséggel nem tudja megtenni.
Persze megoldják valahogy
Ha sok a betöltetlen álláshely egy iskolában, annak számos következménye van, ami semmiképpen nem tesz jót az oktatás minőségének. Sem a tanároknak, sem a diákoknak nem jó:
Az iskolákban kevesebb tanárral is elindul a tanév, a helyzetet a vezetés apró trükkökkel igyekszik megoldani. A gyerekek azt látják, hogy minden órára bemegy valamilyen tanár, sőt, néha ugyanarra az órára mindig más tanár megy be. A feladatot papíron ellátták, csak éppen a gyerekek eközben nem tanulnak semmit.
Ahol alacsony az óraszám a finanszírozott órakerethez képest, ott az iskola nem tud csoportbontásokat, fakultációkat csinálni. Pedig a kisebb csoportban nagyobb figyelem jutna az egyes gyermekek nevelésére, így lehet legjobban idegen nyelvet tanulni vagy fakultációkat csinálni az egyetemre felvételizőknek. Ha kevés a szaktanár, az egyes iskolákban nem csak a csoportbontások elmaradásához, hanem inkább osztályok összevonásához vezet, ahol 50-60 diáknak kellene együtt tanulnia. Korábban, a mindennapos testnevelés bevezetésekor nemcsak tornaterem nem volt elég, de testnevelő tanár sem. A kezdeti években előfordult, hogy az egész alsó tagozatnak tartottak az udvaron úgynevezett testnevelés órát. Elképzelhetik, ennek milyen hatékonysága volt, és mennyi volt köze a testneveléshez, de papíron meg volt tartva, a pedagógus nem hiányzott.
Ha kevesebb is a tanár, a feladatok mennyisége nem csökken. A tanároknak helyettesítéseket, túlórákat kell vállalni. Ha egy tanár megtartja a maximális heti 26 óráját – amely mellé heti 6 óra helyettesítésre is még beosztható külön költségtérítés nélkül –, akkor a 26 órányi effektív munka mellett ehhez még egyszer ennyit hozzá kell számolni az órára készülések és a dolgozatok javítása miatt. Heti 52 óránál tartunk, azaz efölött még túlórát vállalni igencsak megterhelő. Egy túlterhelt szakos tanár óráit ráadásul néha csak úgy lehet beilleszteni az amúgy is zsúfolt órarendbe, hogy azok késő délutáni időpontokra csúsznak, amikor a gyerekek már nem tudnak megfelelően koncentrálni.
A tanárhiány nagyon rossz kontraszelekciós mechanizmusokat indít el a köznevelésben. Ha egy iskolában évek óta nem találnak embert bizonyos szaktárgyakra, és végre jelentkezik egy szakos tanár, azt az iskola szinte azonnal felveszi: nem nézi meg a kompetenciáit, szakmai felkészültségét, alkalmasságát, csak végre betölthesse a helyet. A jobb hírű, sok esetben nem Klebelsberg Központ által fenntartott intézmények pedagógusállománya képes stabilan erős maradni, a finanszírozott órakeretet szinte teljesen kihasználni, ami elszívja az egyéb intézményektől a lehetséges tanerőt, és ezzel a diákok fejlődési lehetőségeit is jelentősen szűkíti.
Nyugdíjasok fedik el a hiányt
A tanárhiány egy részét azzal fedik el, hogy nyugdíjas tanárokat foglalkoztatnak tovább. Ha a nyugdíjasokra nem lehetne számítani, még súlyosabb lenne a helyzet. A most következő infografikán ezt mutatjuk meg.
A következő térképen pedig azt láthatja, hogy az egyes tankerületekben mennyivel kevesebb a tanár (a nyugdíjas tanárokat is hiányként tekintve) az ideális helyzethez képest, azaz ha az állam által finanszírozott heti órakeretet teljesen ki tudnák tölteni az intézmények.
Rövid magyarázat ehhez az infografikához. Az állam az osztályok mennyisége alapján minden iskolában megadott mennyiségű óraszámot finanszíroz. Ennek az iskolák általában csak 70-90 százalékát tudják kihasználni. Ahol kevesebb a tanár, több a betöltetlen álláshely, ott értelemszerűen kevesebb órát tudnak megtartani.
Kiszámolható viszont – a grafikán ezt tettük –, hogy ha az iskolák 100 százalékban ki tudnák használni ezt az órakeretet, ehhez hány tanár kellene (lehetséges tanári létszám). A térképen százalékosan ábrázoltuk, hogy ehhez a lehetséges tanári létszámhoz képest hány tanár van a valóságban az egyes tankerületekben. A térképen jól látható Budapest elszívó hatása: a főváros és a megyeszékhelyek tankerületei általánosságban jobb helyzetben vannak, míg Budapest vonzáskörzete lényegesen rosszabb helyzetben.
Borítókép: Oliver Bunic / AFP.
|
Óriási a tanárhiány, van, ahol a lehetséges állások majdnem fele betöltetlen
|
A birtokunkba került hivatalos adatok alapján a múlt héten azt írtuk: augusztus végén 4325 betöltetlen pedagógus álláshely volt a Klebelsberg Központ által fenntartott állami általános iskolákban és gimnáziumokban. A Klebelsberg Központ a cikk megjelenés után azt állította: ezek nem valós adatok, sőt szerintük "vélhetően kifejezetten álhírterjesztés céljából" közöltük őket. Mi pontos számokat hoztunk nyilvánosságra, amit azzal igyekeztek cáfolni, hogy "a Klebelsberg Központ információi alapján az országos - mintegy 170 ezer fős - pedagóguslétszám legfeljebb 1-2 %-a betöltetlen".
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2018/09/17/iskola_oktatas_tanarhiany_betoltetlen_allashelyek_kreta_minoseg_tulora_nyugdijasok_statisztika/
|
2018-09-17 13:01:49
| true | null | null |
Index
|
Mikor NYIT?
2018.09.15. 15:23
Üresen áll az új miklósi tanuszoda, egyelőre nem lehet használni
Már hónapok óta készen áll, de még az idei tanévkezdésre sem nyitott ki a törökszentmiklósi Horváth András Tanuszoda. A térség országgyűlési képviselője szerint az átadás bürokratikus okok miatt csúszik, de ez szerinte még a héten megoldódik.
Molnár-Révész Erika
Bár a tanuszoda elkészült, mégis üresen áll
Fotó: Beküldött fotó
– Nagyon sok miklósi gyerekkel sikerült megszerettetni az úszást a nyári oktatáson. A szülői igény is óriási volt, kérték, ne fejezzük be az úszótanfolyamokat a nyár végével – meséli Vaszkán Gábor úszásoktató, testnevelő tanár, aki a kérés miatt ősztől tovább is vitt egy húszfős csoportot.
A gyermekek között négy és fél és tizenhárom éves is van. Mostani helyükről azonban hamarosan menniük kell.
– Jelenleg a törökszentmiklósi strand kinti medencéjét használjuk. Amellett, hogy az idő kezd hűvösödni, a másik probléma, hogy szeptember végén bezár a fürdő. Hogy mi lesz ezután, nem tudjuk, folytatni szeretnénk.
– Ha máshogy nem, akkor a környező településeken nézünk helyszínt, de az mind a gyermekek, mind a szülők számára megterhelőbb lesz. Ezért lenne jó, ha október elsejétől használhatnánk a helyi, Horváth András tanuszodát – vélekedik az oktató.
Az uszoda alapkövét 2016 júniusában tették le, azóta több tervezett átadási időpont is napvilágot látott. Már a tavalyi tanévnek is ezzel a reménnyel indultak neki a helyiek, és az ideinek is. Hiába.
– Valóban nagyon várják már a gyermekek, az iskolák és a lakosok is, hogy használhassák végre az uszodát. Értetlenül áll mindenki azelőtt, hogy miért nem nyitott még ki – mondja Markót Imre, Törökszentmiklós polgármestere.
Az önkormányzat összesen 58 millió forintot költött a beruházásra. Egyebek mellett telket vásárolt, melyet közművesített, parkolót és kerítést is épített az ingatlan köré.
– Idén júniusban a Nemzeti Sportközpontok székházában aláírtuk azt az ingatlanátadási megállapodást, mely alapján a területet, melyen a tanuszoda megépült, az önkormányzat ingyenesen átadta az államnak – teszi hozzá a városvezető.
Ezért is reménykedtek abban a helyiek, hogy tanévkezdésre megnyílik az uszoda. Bár az épület teljesen készen áll, használni még nem lehet. Legutóbbi információink szerint a csúszás oka az, hogy még mindig a módosított kivitelezési szerződés aláírására várnak a felek, vagyis az uszodát fenntartó Nemzeti Sportközpontok és a kivitelező.
A térség országgyűlési képviselője is tájékozódott az ügyben, szerinte a probléma napokon belül megoldódik.
– A tanuszodát hamarosan átadják, most az átadás előtti papírmunkák zajlanak. A kivitelezéssel kapcsolatos vitás kérdések úgy néz ki, hogy a héten rendeződnek, és elkezdődhet az átadási folyamat a kivitelező részéről az üzemeltetőnek – mondta Boldog István.
A Nemzeti Sportközpontok ezt közölte: a műszaki átadás- átvételt követően a létesítmény megkapja a használatbavételi engedélyt, és fogadhatja a vendégeket.
|
Üresen áll az új miklósi tanuszoda, egyelőre nem lehet használni
|
Már hónapok óta készen áll, de még az idei tanévkezdésre sem nyitott ki a törökszentmiklósi Horváth András Tanuszoda. A térség országgyűlési képviselője szerint az átadás bürokratikus okok miatt csúszik, de ez szerinte még a héten megoldódik.
| null | 1 |
https://www.szoljon.hu/helyi-kozelet/2018/09/szulok-gyerekek-oktatok-varjak-hogy-megnyissak-a-miklosi-tanuszodat
|
2018-09-17 13:07:30
| true | null | null |
SZOLJON
|
Az eddig gondoltnál harmadával többe kerül az ország számára finoman szólva kétes megtérülésű budapesti repülős PR-rendezvény, mivel a Hungaroring Sport Zrt. külön a szervezéssel is megbíz egy céget évente félmilliárd forintért. Az elsősorban a Forma-1-es futam lebonyolítójaként ismert magyar állami vállalat ráadásul a jelek szerint közben figyelmen kívül hagyja a közbeszerzési szabályokat.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMilliárdos károkat okozhatott a Red Bull Air Race a budapestieknekSehol máshol nem ad milliárdokat az állam önként az őrült zajterhelést okozó rendezvénynek, ami egy hazai sikermárka külföldi konkurensét reklámozza. A hasznot, amit ez Budapestnek hoz, nagyítóval kell keresni.
Eddig úgy lehetett tudni, hogy a fővárosiakat élesen megosztó Red Bull Air Race 1,6 milliárd forintba kerül, de ezért az állami támogatásból származó összegért cserébe az osztrák energiaital-gyártó valójában nem szervezi meg a versenyt. Erre a Hungaroring az Ostermann Kft.-vel szerződik minden évben közel félmilliárd forintért.
A Hungaroring szerződéseit nehéz nyomon követni, ugyanis nem közbeszerzés után köti meg őket. A Forma-1 és a Red Bull Air Race jogtulajdonosainak esetében ez tulajdonképpen érthető, hiszen ezekkel a jogokkal más értelemszerűen nem rendelkezik. Más a helyzet a szervezéssel. A Forma-1-es futam esetében ezt a feladatot maga a Hungaroring látja el, ellentétben a Red Bull Air Race-szel. Eleve kérdéses, hogy ezt a feladatot miért kell kiszervezni, de ha már így történik, akkor miért versenyeztetés nélkül.
A választ talán a jogtulajdonos Red Bull Air Race GmbH-val kötött szerződés rejti, ám ezt a Hungaroring többszöri kérésünkre sem küldte meg, pedig közérdekű adatról van szó. Ám akármi is van beleírva, az állami tulajdonú gazdasági társaságoknak adott értékhatárok felett közbeszerzést kell kiírniuk, ha árut vagy szolgáltatást vesznek. Ezen belül két eset van:
Ha kizárólag közfeladatot lát el a társaság, akkor minden esetben vonatkozik rá ez a kötelezettség. Ilyen például egy vízszolgáltató vagy egy autóbuszos cég.
Ha részben lát el közfeladatot a vállalat, akkor kell közbeszereznie, ha állami finanszírozást vesz igénybe, és többségi állami tulajdonban van.
A Hungaroring Sport Zrt. 2017 januárja óta 100 százalékban az államé, de honlapja szerint sosem végzett közbeszerzést. Ennek elvileg csak az lehet az oka, hogy tevékenysége nem közérdekű, de ez ellentmondana a szó hétköznapi értelmének. Ráadásul a Hungaroring gyakorlata eltér a végül visszavont olimpiai pályázatot készítő Budapest 2024 Nonprofit Zrt. vagy éppen a 2017-es úszó-világbajnokságot szervező Bp2017 Nonpofit Kft. gyakorlatától. Ezek nem húzták ki magukat a közbeszerzési kötelezettség alól, márpedig mindegyik esetben sporteseményről van szó.
Közbeszerzési szakértőket is megkérdeztünk az esetről, és szerintük teljesen egyértelmű, hogy közbeszerzést kellene kiírnia minden egyes, a jogszabályban meghatározott értékhatárt elérő szerződésre a Hungaroringnek. A cég ugyanis hiába gondolja úgy, hogy piaci tevékenységet végez, hiszen teljesen egyértelműen közpénzből működik, és a magyar közbeszerzési törvény szerint az is elég, ha tevékenységében akár csak egy hangyányi közérdek felfedezhető. A Hungaroringnél is érezhetik, hogy közbeszerzéseket kellene kiírniuk: bejelentkeztek a Közbeszerzési Hatóságnál a közbeszerzés hatálya alá, de így sem írtak ki egyszer sem tendert*A jogi helyzet kissé összetett, mert a Kbt. 5.§(4) alá jelentkeztek be, ami azokra vonatkozik, akik nem végeznek közérdekű tevékenységet, mégis egyéb jogszabályok miatt közbeszerzésre kötelezettek. A valóságban a Hungaroringnek a Kbt. 5. § (1) e) pont alapján kellene közbeszerzés alá tartoznia..
Érdemes azt is megnézni, hogy mennyire piaci cég a Hungaroring. Ha az elmúlt hat évet vizsgáljuk, a cég teljes bevételének még a harmadát sem tudta piaci alapon megszerezni. Ebben az időszakban 60 milliárd forint állami támogatás állt szemben a 26 milliárdos árbevétellel, tehát a teljes bevétel 60 százalékát állták az adófizetők*Az éves céges eredménykimutatásokból az árbevétel soron szerepeltetett összeget tekintettük piaci árbevételnek, itt jelennek meg a jegyértékesítés árbevételei – persze akár az is előfordulhat, hogy egy állami hivatal vásárol fel jegyeket, de ennek legfeljebb kicsi hatása lehet. Az egyéb bevétel soron szerepelnek az államtól kapott támogatások, és ezt más forrásokkal is egybevetettük.. Márpedig ilyen esetekben illene a működést finanszírozó állampolgárokkal szemben tisztességesen eljárni, közbeszerzésen kiválasztani a beszállítókat, illetve a szerződéseket nyilvánosan elérhetővé tenni.
Már csak az a kérdés, hogy van-e közérdekű tevékenysége a Hungaroringnek. Mivel ingyenes légi parádét és Nagy futam néven autóverseny-bemutatót rendez Budapesten közpénzből, ehhez igazából kétség sem férhet. Az Európai Unió Bírósága és a hazai Közbeszerzési Döntőbizottság joggyakorlata is teljesen egyértelmű, a Hungaroringnek tehát kötelessége lenne közbeszerzésen kiválasztani beszállítóit.*Ahogy a Közbeszerzési Döntőbiztosság fogalmaz: “A közérdekűség megállapíthatóságát illetően a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának KK2. számú állásfoglalása szolgálhat iránymutatásul, ennek értelmében közérdekűnek minősül a cél elsősorban akkor, ha az a társadalom vagy egy szélesebb közösség érdekét szolgálja. […] A tevékenység ipari vagy kereskedelmi jellegére vonatkozó utalás – amint azt a Döntőbizottság a D.47/19/2011. számú határozatában részletesen kifejtette – az általános közgazdasági fogalomhasználat szerint olyan gazdasági tevékenységet feltételez, amelynek eredményeként profitszerzési célból piacképes termék előállítása történik, illetőleg olyan tevékenységet, amely termékek vagy szolgáltatások kereskedelmi forgalomban, versenyfeltételek mellett történő értékesítési célja által jellemezhető. E körben vizsgálni kell különösen az érintett intézmény létrehozását motiváló körülményeket, illetve azt a gazdasági környezetet, amelyben a szervezet a közérdekű tevékenységét végzi, vagyis mindenekelőtt: − a versenyfeltételek meglétét, − a tevékenységet végző társaság for-profit, vagy non-profit jellegét, − nyereségorientáltságát, − az üzleti kockázatok önálló viselésének feltételét. Az említett feltételek összességében történő értékelése alapján állapítható meg a tevékenység ipari, vagy kereskedelmi jellege. Alapvetően tehát nem elegendő például a versenyfeltételek megléte vagy a nyereségorientáltság fennállása, egyúttal egyéb – például a veszteség önálló viselése – körülménynek is megállapíthatónak kell lennie. “
Sikerült megszereznünk a Ostermann Kft.-vel a Red Bull Air Race rendezésére megkötött szerződést. Ebben egyrészt az a meglepő, hogy verseny nélkül kapja meg évente feltűnően ugyanazon az áron a megbízást. Másrészt pedig az, hogy mennyire kevés konkrétumot tartalmaz a félmilliárd forintos szerződés.
A szerződés nem taglal jó pár fontosnak tűnő kérdést, például a szükséges mennyiségeket az autóbérlés és a szállásfoglalás esetében, vagy éppen a biztonsági őrök létszámát. Azt ellenben nagyon is részletesen szabályozzák, hogy hol kell elkölteni a hirdetési büdzsét. Nem meglepő módon az állami és a Fideszhez köthető médiában:
MR1 Kossuth Rádió
MR2 Petőfi Rádió
Sláger FM rádió, Sláger TV, Fishing & Hunting – ezek a román állampolgár Radu Morar tulajdonában lévő Tematic Group Kft. csatornái (az utóbbi nézettsége gyakorlatilag mérhetetlen). A Sláger FM reklámfelületeit a részben Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő, Habony Árpádhoz is köthető Radio Sales House értékesíti 2017 óta.
TV2 – az Andy Vajna tulajdonában álló tévét állami hirdetésekkel kitömve sikerült pénzügyileg stabilizálni, a jelenségről korábban itt írtunk.
A szerződésben más furcsaságok is vannak: az 1,6 millió eurót az alábbi három tevékenységre kapja az Ostermann Kft.:
Általános szervezési feladatok – ez a Red Bull Air Race GmbH-val kötött szerződés szerinti szervezési feladatokat takarja, például a tribünök építését, a reptéren a csapatok felszerelésének őrzését, hajók és vízi mentők biztosítását.
Média- és marketingfeladatok.
Koordinációs tevékenység.
Ezen felül a három feladat koordinációjára még 40 millió forintos koordinációs díjat is kapnak.
Tehát a koordinációs munkák koordinációjáért is fizet a Hungaroring az Ostermann Kft.-nek.
Mit lehet tudni erről a cégről? Tulajdonosa az osztrák Gerstl und Frank GmbH, amelynek tulajdonosai Gerstl Péter és Frank Tamás voltak, haláluk után örököseik viszik tovább a céget. A két ausztriai magyar üzletember a Forma-1-et 2017-ig vezető, számos korrupciós és vesztegetési ügybe keveredett Bernie Eclestone-nal állt jó kapcsolatban.
Az Ostermann állami megrendelései az árbevétel közel harmadát teszik ki, a bevétel többi része feltehetően a versenyekre eladott jegyek értékesítéséből folyt be. 2017 kiemelkedő év volt: a Hungaroring “FINA 2017” címmel is leszerződött az Ostermann-nal 334 millió forint értékben, de nem tudni, mi köze volt ezeknek a cégeknek az úszó-világbajnoksághoz. 2013-ban még csak 191 millió forintért szerződött a Hungaroring az Ostermann-nal, tavaly 799 millió forint értékben. Kerestük az Ostermann Kft.-t is kérdéseinkkel, de válaszokat nem kaptunk.
A Hungaroringben az Ostermann 2017-ig résztulajdonos is volt, az állami apanázs nélkül masszívan veszteséges cégben a 12 százalékos üzletrészt 180 millió forintért vette meg tőlük a magyar állam.
|
Még többet költ az állam a Red Bull Air Race-re, valószínűleg szabálytalanul
|
Az eddig sejtettnél harmadával többe kerül a budapesti repülős PR-rendezvény, mivel a Hungaroring Zrt. külön a szervezéssel is megbíz egy céget évente félmilliárd forintért. A szerződés ráadásul szinte semmilyen számszerűsíthető konkrétumot nem tartalmaz, de azért azt kiköti, hogy a kormánymédiánál kell a hirdetési pénzeket elkölteni.
| null | 1 |
https://g7.hu/allam/20180917/meg-tobbet-kolt-az-allam-a-red-bull-air-race-re-valoszinuleg-szabalytalanul/
|
2018-09-17 15:01:32
| true | null | null |
G7
|
Cifra palota: nem vesződik a PM tenderekkel, okosba' tervezteti új, várbeli székhelyét
Kis magyar abszurd, amelyben 40 milliárd forintból az építészszakma tiltakozása mellett szétvernek egy pár éve felújított épületet, hogy az úgy nézzen ki, mint 1905-ben, amikor senkinek se tetszett. Közel egy éve kész kellene lennie, de ha minden jól megy, jövő hónapban már elkezdhetik végre a tervezését – egy milliárdos közbeszerzést átugorva.
Újabb meglepő fordulatokkal gördült tovább az elmúlt hetekben a Pénzügyminisztérium Várba költözésének ügye. A minden ízében a mai magyar valóságot leképező történetről többször írtunk korábban, legutóbb május végén, amikor kollégánkat rendőrök igazoltatták, amiért fotókat mert/próbált készíteni a több szempontból is erősen vitatott építkezés, helyesebben mondva: tervezett építkezés helyszínén.
A Mátyás templom szomszédságában, a Szentháromság tér 6. számnál fekvő épületet, ahogy arról beszámoltunk, még 2016-ban szemelte ki a kormány az akkor még nemzetgazdasági (ma pénzügy-)minisztérium leendő székhelyéül. A lépéssel a tárca, ha úgy vesszük, saját egykori székhelyét foglalná vissza, hiszen az 1906-ban Fellner Sándor tervei alapján elkészült épületben 1945-ig az akkori Pénzügyminisztérium működött.
Az építészszakmán belül már a szándék óriási vihart kavart, az épületet ugyanis annak ellenére is az eredeti, száz évvel ezelőtti állapotába akarta/akarja helyreállítani a kormány, hogy azt túlméretezettsége és túldíszítettsége miatt már a maga korában is nagyon sok bírálat érte.
A kritikák legfőbb tárgyát, a két, agyondíszített, a szomszédos Mátyás temploméval konkuráló neogótikus tornyot egy második világháborús találat 1945-ben eltüntette, a megrongálódott épületet 1950-re pedig az építészszakma által is elfogadott módon, a funkcionális és építészeti értékkel amúgy sem bíró tornyok nélkül és a városképbe sokkal inkább illeszkedő, letisztultabb homlokzattal állították helyre.
„Azt hiszem, ez ez a pont, amikor valósággá kezd válni minden eddigi félelmünk a hazugságról, ócskaságról, buta, múltba révedő ízléstelen felelőtlenségről. Egy ócska, rettenetes épület 'rekonstrukciójáról' van szó. Valójában visszakapunk egy, a környezetével és a valósággal semmilyen kapcsolatban nem álló, igazi feudális giccsparádé palotát. És mindez irdatlan pénzbe kerül”
– írta a tervezett építkezésről 2016 májusában a szakma több más, a helyreállítás ellen érvelő képviselője mellett a Ráday Mihály vezette Budapest Világörökségéért Alapítvány (BVA).
Lesz torony, és kész
Mindez persze a legcsekélyebb módon sem befolyásolta a kormányt, ahogy az esztétikain túli észérvek sem. Például, hogy a minisztériumi apparátusnak kinézett ingatlant majdnem egymilliárd forintból alig néhány éve újították fel: 2015-től ez év júliusáig a Magyarság Házára keresztelt épületben működött a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága és több, határon túli magyarsággal foglalkozó háttérintézmény. Amit akkor ráköltöttek a felújításra, az most nagyrészt megy a levesbe az épületet a vázig lecsupaszító teljes külső-belső rekonstrukció miatt.
Az észérvek közé tartozott (volna) még, hogy hiába költ el a kormány a 2016-os tervek szerint 26, az idei költségvetésből kiolvasható (de nyilván nem végleges) állapot szerint 40,5 milliárd forintot a presztízsberuházásra, a minisztérium több mint kétezer dolgozója közül a pályázati kiírás szerint is csak nagyjából 800-nak jut hely a Szentháromság téren, vagyis a jelenleg három épületben működő tárca ingatlanaiból csak egyet – a luxushotellé avanzsáló József Nádor térit – lehet felszabadítani.
Érdemes elbíbelődni amúgy kicsit a matematikával is: ha a 40 milliárdot elosztjuk a leendő dolgozók számával, meglepő eredményre juthatunk arról, hogy mennyibe is kerül egyetlen munkahely (segítünk: 50 millió forintba).
A Várba költözés ellen szólt volna sokak szerint az is, hogy egy XXI. századi modern gazdaságban a pénzügyi kormányzatnak a "cityben", a banképületek között van a helye, a palotamániának pedig rossz, feudális szimbolikája van.
Biztos, aki biztos
És ez csak az alaptörténet: az igazi magyar valóság a megvalósítás során ütközött ki. Itt fontos hangsúlyozni, hogy a megvalósítás nem egyenlő a kivitelezéssel: magyar tempó-magyar szokás szerint először ugyanis 2017 elején egy miniszteri biztost neveztek ki a feladatra – Borbély Pált –, majd az ugyancsak bevett forgatókönyv szerint egy külön projektcég is alakult, az NGM-TÉR6 (május óta PM-TÉR6) Kft., amelynek vezetője Borbély Pál. (A szakmában nem túl ismert építőmérnök nevére egyébként alig hoz találatot a Google, csak a sokadikból derül ki, hogy Expert Pro Norma nevű cégén keresztül ő volt a Varga Mihály (igen, az apparátusát a Szentháromság térre költöztetni óhajtó pénzügyminiszter) közbenjárására, 1,1 milliárd forintból felújított Klebelsberg-kastély műszaki ellenőre.)
A TÉR6 tavaly márciusi megalakulása után jó ideig a színfalak mögött zajlottak (volna) az események: a projektcég információink szerint ugyanis nemigen talált olyan tervezőt, aki elvállalta volna a felújításhoz (értsd: a vitatott-giccses-tornyos állapot visszaállításához) szükséges vázlattervek (a későbbi tervezést megalapozó programtervek) elkészítését.
Két konkrét kikosarazás után egy műemléki épületek rekonstrukcióban nagy tekintélyűnek számító, Ybl-díjas építészt bíztak meg a vázlattervekkel – tőle közel egy év után viszont azért köszöntek el, mert az eredetinél kisebbre rajzolta a tornyokat. (A felkért építészek nevét szándékosan nem írjuk le.)
Szóba került ez után információink szerint a Miniszterelnökség Várba költözésének terveit készítő Zoboki Gábor felkérése is, 2017 őszén végül azonban a Klebelsberg-kastély felújításának tervezőjét, az Ybl-díjas Kálmán Ernőt bízták meg a vázlattervek készítésével, egyben azzal is, hogy szervezzen csapatot, amellyel a munkát el tudja végezni.
2017 végén Kálmán vázlattervei alapján közbeszerzést írtak ki az épület tervezésére. Az 1 milliárd forint értékű eljárást idén júniusban azonban az utolsó pillanatban érvénytelenítették. A Kálmán Ernővel szövetkező építésziroda ajánlatát formai okokra hivatkozva meglepő módon eleve kizárták az eljárásból, a másik két ajánlattevőét pedig a hivatalos indoklás szerint azért, mert mindketten a kiírási összeg nagyjából duplájáért, 2 milliárd forintnál is drágábban vállalták volna a munkát.
Megoldják okosba'
A PM projektcége – egy újabb pályázati fiaskót megelőzve – információink szerint ez után három kiválasztott építészirodától kért be informális ajánlatokat a tervezésre, miközben a láthatóan alacsonyra szabott tervezési büdzsé mellett a feladatot az sem tette túl vonzóvá, hogy a világörökségi területeken zajló építkezéseket felügyelő Nemzetközi Műemlékvédelmi Hivatal (ICOMOS) képviselői tavaszi budapesti látogatásukkor aggályokat fogalmaztak meg a rekonstrukcióval kapcsolatban.
Miután a háttérben felkért irodák egyaránt túl magas árat adtak, a projektcég úgy döntött, hogy nem vacakol egy újabb közbeszerzéssel, hanem felvette státuszba az egyik felkért építésziroda, az Arch-Studio Kft. munkatársait. Ők így, a milliárdos közbeszerzés megkerülésével, a PM-TÉR6 alkalmazottaiként készítik el a megrendelő elvárásai szerinti – 1903-as eredetiekből kiinduló, azokat a kor műszaki elvárásainak megfelelően aktualizáló – terveket. A hitelesség érdekében az építészeknek, úgy tudjuk, több alkalommal művészet- és építészettörténészek tartottak előadásokat az épület és a Vár történetéről.
Vesztergom Ádám, az Arch-Studio ügyvezetője a hvg.hu-nak szerdán elismerte: valóban felvette őket a PM projektcége, a megbízásáról, az alkalmazásba vett munkatársak számáról és díjazásáról – illetve összességben semmi másról azonban nem volt hajlandó semmit mondani, hanem a TÉR6 ügyvezetőjéhez irányított bennünket. (Borbély Pált korábban magunktól is megkerestük, erről kicsit később.)
Az ügyvezető szavai mellett amúgy információnk helytállóságát bizonyítják a PM-TÉR6 friss cégnyilvántartási adata is: a cégnek Szentháromság téri székhelye és Hermina úti irodája mellett július 30-a óta egy új telephelye van, ami – hogy, hogy nem – pont megegyezik az Arch-Stúdió Bartók Béla úti irodájának címével.
Az építészszakma személyével és csapatával kapcsolatos fenntartásaira – miszerint a harmincnyolc éves „ismeretlen” építész és hasonló korú munkatársai helyett a világörökségi helyszínen lévő műemlék épület rekonstrukciója tapasztalt, speciális szaktudással bíró tervezőt igényelne – Vesztergom Ádám kérdésünkre azt mondta: neki, illetve az irodája többi munkatársának is van műemlék épületekkel kapcsolatos tapasztalata. Az ügyvezető egy Andrássy és egy Király utcai épületet említett, az Arch Studio honlapján felsorolt referenciák között azonban nem találtuk nyomát ezeknek.
Valamiből addig is élni kell...
2018 augusztus végén tehát ott tart az eredetileg 2017 végére befejezni tervezett építkezés ügye, hogy lassan talán elkezdik a tervezést. A PM-TÉR6 honlapjára feltöltött, három hete módosított 2018-as közbeszerzési terv reálisan már 2019 december végi átadással számol.
A fentiekben leírt tervezési kálvária a jogilag, pénzügyileg és építészetileg is két ütemre bontott felújításnak amúgy a második ütemét érinti, az állványozásból, bontási munkákból, utólagos falszigetelésből, szerkezetépítésből, tetőfedésből, és lényegében a külső homlokzat 1903-as terveken alapuló visszaállításából álló első ütem munkáit hamarosan megkezdhetik, az erre kiírt közbeszerzési eljárásban épp a napokban hirdettek eredményt. A 9,8 milliárdos munkát – aligha lep meg bárkit is – a miniszterelnök vejének egykori üzlettársa, Paár Attila érdekeltségébe tartozó, a Puskás Stadion mellett például a PM mai József Nádor téri épülete alatti mélygarázst is építő West Hungária Bau (WHB) nyerte el.
A TÉR6 eddigi másfél éves működése mennyi közpénzt emésztett fel, csak becsülni lehet. A cég tavalyi beszámolója szerint 2017-ben 2,1 milliárd forintnyi támogatási előleget kapott a PM-től, amelyből 1,7 milliárd a rekonstrukció előkészítéséhez volt címezve, és durván négyszázmilliót fordítottak (kilenc hónap alatt) magának a projektcégnek a működtetésére. 8,2 milliót például iroda- és parkolóhelybérletre, nagyjából hatvanmilliót pedig különböző jogi-, pénzügyi-, közbeszerzési-, műemlékvédelmi-, örökségvédelmi és stratégiai tanácsadókra. Személyi kiadásokra a beszámoló szerint 130 millió forint ment el áprilistól decemberig, miközben a kft a beszámoló szerint az évben átlagosan csak 9,7 főt foglalkoztatott. Az idei bérköltség ez utóbbi alapján nagyjából megsaccolható: a cégnyilvántartás szerint idén májusban 23-an dolgoztak a projektcégben, de ebben még nincsenek benne a tervezési munkákra frissen felvett építészek.
A TÉR6 honlapjára feltöltött szervezeti adatokból az is kiderül, hogy a vezérigazgató 2017-ben havi 1,59 millió forintot kapott a munkájáért – miniszteri biztosként Borbély Pál bruttó 748 ezer forintos helyettes államtitkári illetményre volt jogosult.
A projektcég munkavállalóinak számáról megkérdeztük természetesen magát a kft.-t is, a vezérigazgató azonban erre, illetve a tervezési munkákat érintő egyéb kérdéseinkre is nagyrészt elkerülő választ adott.
Az alkalmazottak számát firtató kérdésünkre Borbély Pál azt írta: a társaság személyi állománya az aktuális feladatok függvényében változik. Azt viszont elismerte, hogy „a rendkívül összetett rehabilitációs tervezési feladatot a PM-TÉR6 Nonprofit Kft. szakemberei végzik el, és már nem írnak ki újabb tervpályázatot.
A felvetésünket, hogy a helyszínválasztásnál miért nem törekedtek rá, hogy a minisztérium összes dolgozóját egy helyütt lehessen elhelyezni, a vezérigazgató esztétikai érvvel szerelte le, eszerint
„Az épület építésekor a harmadik legjelentősebb középület volt, mely a kor kiemelkedő műemléki értékeit hordozta. A homlokzati rehabilitációval és az eredeti funkció mai kornak megfelelő kialakításával a nemzeti építőművészetünk jelentős, egyedi értékeket tartalmazó alkotása kerül megőrzésre és fenntartásra.”
Borbély Pál válaszában egy némileg meglepő mondat is akadt, miszerint „az 1904-től 1948-ig Pénzügyminisztériumként használt épületnek az utóbbi 70 év során nem találtak alkalmas, méltó és értékmegőrző funkciót”. Vagyis a Magyarság Háza, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet szerinte nem volt az.
|
Cifra palota: nem vesződik a PM tenderekkel, okosba' tervezteti új, várbeli székhelyét
|
Kis magyar abszurd, amelyben 40 milliárd forintból az építészszakma tiltakozása mellett szétvernek egy pár éve felújított épületet, hogy az úgy nézzen ki, mint 1905-ben, amikor senkinek se tetszett. Közel egy éve kész kellene lennie, de ha minden jól megy, jövő hónapban már elkezdhetik végre a tervezését – egy milliárdos közbeszerzést átugorva.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20180831_Penzugyminiszterium_Varba_koltozese
|
2018-08-31 15:34:00
| true | null | null |
HVG
|
A Mátyás-templom szomszédságában, a Szentháromság tér 6. számnál fekvő épületet, 2016-ban szemelte ki a kormány az akkor még nemzetgazdasági minisztérium leendő székhelyéül. Az 1906-ban Fellner Sándor tervei alapján elkészült épületben 1945-ig az akkori Pénzügyminisztérium működött.
Az épületet annak ellenére is az eredeti, száz évvel ezelőtti állapotába állítják helyre, hogy túldíszítettsége miatt már a maga korában is nagyon sok bírálat érte. A szomszédos Mátyás-temploméval konkuráló neogótikus tornyot egy második világháborús találat tüntette el. A 2016-os tervek szerint a beruházás költsége 26, az idei költségvetés szerint 40,5 milliárd forint. A minisztérium több mint kétezer dolgozója közül a pályázati kiírás szerint is csak nagyjából 800-nak jut hely a Szentháromság téren, azaz dolgozónként 50 millióba fáj a projekt.
2017 elején egy miniszteri biztost neveztek ki a feladatra – Borbély Pált –, majd az ugyancsak bevett forgatókönyv szerint egy külön projektcég is alakult, az NGM-TÉR6 (május óta PM-TÉR6) Kft., amelynek vezetője Borbély Pál, aki a Várba költözést preferáló pénzügyminiszter Varga Mihály Mihály közbenjárására az 1,1 milliárd forintból felújított Klebelsberg-kastély műszaki ellenőreként is tevékenykedett.
A projekt első ütemének eredetileg becsült, és az eredményhirdetés szerinti összege is nettó 9,8 milliárd forint. Három vetélytárs közül a keretszerződésben már előzőleg is nevesített W-G 2018 Konzorcium nyerte el, amelyben a West Hungária Bau Kft. és a Garage Ingatlanfejlesztő Kft. vesz részt.
A konzorcium feladatai az első ütemben tartószerkezeti és tetőbontási munkák elvégzése, a nyilászárók cseréje, valamint a háború után elbontott emelet és rizalit (azaz homlokzat) visszaépítése lesz.
A West Hungária Bau tavaly majdnem megduplázta nettó árbevételét (25,4 milliárd forintról 41,4 milliárd forintra), adózás előtti eredménye pedig 2,5 milliárd forintról 5,2 milliárd forintra emelkedett 2016-hoz képest. A tulajdonos Paár Attila legutóbb 35. volt a leggazdagabb magyarok listáján 31,5 milliárd forintra becsült vagyonnal, a Puskás Stadion mellett például a PM mai József Nádor téri épülete alatti mélygarázst is ők építik. A Garage tavaly az előző évi 730 millió forintról egymilliárdra növelte nettó árbevételét, nyeresége pedig szinte megduplázódott, 67 millió forintra – írta a 24.hu.
|
Közelíti a Duna Aréna horrorárát az új Pénzügyminisztérium
|
40 milliárd forintból az építészszakma tiltakozása mellett egy pár éve felújított épületet alakítanak át, hogy úgy nézzen ki, mint 1905-ben. Mondjuk, akkor senkinek sem tetszett. A Mátyás-templom szomszédságában, a Szentháromság tér 6. számnál fekvő épületet, 2016-ban szemelte ki a kormány az akkor még nemzetgazdasági minisztérium leendő székhelyéül.
| null | 1 |
https://hvg.hu/ingatlan/20180912_Kozeliti_a_Duna_Arena_horrorarat_az_uj_Penzugyminiszterium
|
2018-09-12 16:10:00
| true | null | null |
HVG
|
2018. szeptember 17., 6:31
Bár még tavaly év végéhez köthető, de az uniós források kifizetését közlő oldalon a napokban jelent meg egy méretes lista, amelyben illusztris helyen, több Csányi Sándorhoz, nem is olyan régen Simicska Lajoshoz és Mészáros Lőrinchez köthető vállalkozás, személy feltűnik fel – sőt a felcsúti vállalkozó esetében szinte a teljes család megtalálható. A lista a „mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásokat” sorolja.
Az uniós agrártámogatások és pályázatok között otthonosan mozgó szakértő a Zoom.hu-nak ugyanakkor sietett jelezni, hogy alanyi jogon járó forrásokról van szó ebben az esetben. Hozzátette: már persze abban az esetben, ha a gazdálkodó hajlandó biztosítást kötni gazdaságára, terményeire. Amennyiben ilyet nem tesz, akkor ez a pénz nem jár. Ha viszont ezt megköti, akkor az erre fordított forrásait uniós pénzeket is felhasználva részben ellentételezik – folytatta.
Vagyis, ha nem is helyből, de jár a pénz, ehhez csupán meg kell kötni a biztosítást egy társasággal.
A lista élén egy többek között gyümölcstermesztésben érdekelt váci Eurotrust Consult Kft. áll. Számukra az említett jogcímen 51,2 millió forintot fizettek ki. A Pest megyei cég után közvetlenül a Csányi Sándorhoz köthető Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Zrt. található 37,1 millióval, míg a harmadik legnagyobb összeget kapott cég is a Bólyi Zrt. csaknem kereken 28 millióval. A lista elejében további Csányi-érdekeltség is feltűnik, például a Dalmandi Mezőgazdasági Zrt., amely egyszer 22, majd 20 millióval is megtalálható.
A forráshoz jutott cégek között fellelhető a közelmúltig Simicska Lajos érdekkörében lévő, azóta egykori üzlettársához, Nyerges Zsolthoz került Lajta Hanság Zrt. és a Szombathelyi Tangazdaság Zrt. is. Előbbi 12 millió, utóbbi 2,4 millió forint díjtámogatáshoz jutott hozzá.
Mészáros Lőrinc esetében nagyobb a szórás a listán.
Nemcsak a felcsúti vállalkozó mezőgazdasági cége az Aranykorona Zrt. és a Búzakalász 66 Kft. jutott támogatáshoz, egyébként előbbi 3,9 millióhoz, utóbbi pedig 1,7 millióhoz, hanem maga Mészáros Lőrinc is. Ráadásul többször is, egyszer 385 089 forinthoz, míg a másik tétel 83 105 forintról szól. Ezen felül felesége Mészárosné Kelemen Beatrix is kapott díjtámogatást, egészen pontosan 783 696 forinthoz. Továbbiakban pedig az ország immár valószínűleg leggazdagabb üzletemberének mindkét lánya megtalálható a felsorolásban, Mészáros Beatrix 156 773 forinttal, míg Homlok-Mészáros Ágnes 32 920 forinthoz jutott hozzá.
Forrásunk hangsúlyozta, hogy „felelősen gazdálkodónak így is kell tenni”, a termelését biztosítani kell. A Széchenyi 2020 oldalon fellelt pályázat szövege szerint egyébként védelem a biztosított növénykultúrák esetében többek között jégesőkárra, árvízkár, vagy fagykárra vonatkozik. Ha rendelkezik a gazdaság élő biztosítással, akkor a megállapított kárösszeg 100 százalékát megkaphatja – jelezte. Amennyiben nem, akkor a kárenyhítési alapból ez maximum a kár 50 százaléka lehet. Hozzátette, hogy az összegekből sok következtetést nem lehet levonni, azt viszont a Mészáros család esetében is kiderül, hogy „olyan méretű területekről lehet szó, amelyen azért van mit védeni” – jegyezte meg.
|
Az apróért is lehajolnak a magyar milliárdosok
|
Mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásként Homlok-Mészáros Ágnes 32 920 forinthoz jutott hozzá. Azért persze ebben a vidékfejlesztési támogatásban nem a felcsúti üzletember lánya a legnagyobb hal.
| null | 1 |
https://zoom.hu/hir/2018/09/17/az-aproert-is-lehajolnak-a-magyar-milliardosok/
|
2018-09-17 00:00:00
| true | null | null |
ZOOM
|
Spéder Zoltán a Silhouette Capital Managementen keresztül értékesítette a cemp-x online Zrt.-ben lévő tulajdonrészét - közölte a vállalat. Az adásvétellel Ziegler Gábor, valamint Oltyán József 50-50 százalékos tulajdont szerzett a vagyonkezelő társaságban, illetve kizárólagos irányításuk alá kerültek a cemp-x online Zrt. kiadóvállalatai, valamint az Inda-Labs Zrt. és a csoport érdekeltségébe tartozó portálok felületeit értékesítő CEMP SH Kft.
Az adásvétellel párhuzamosan Bodolai László eladta a NP Nanga Parbat 17. Zrt.-ben lévő kizárólagos tulajdonát, melyet 50-50 százalékos arányban a cemp-x online Zrt. és a CEMP SH Kft. vásároltak meg. A tranzakció az index.hu kiadóvállalatának és szerkesztőségének működését nem érintik, az Index.hu Zrt. részvényei Bodolai László irányítása alatt működő Magyar Fejlődésért Alapítvány tulajdonában maradtak.
A cemp-x online Zrt. kizárólagos érdekeltségébe tartozó kiadók olyan népszerű kiadványokat működtetnek, mint a Dívány, a Femina, a Port., a TotalCar, és a Napi, emellett ide tartozik az Inda szolgáltatáscsoport, illetve a csoport sales house tevékenységét ellátó CEMP SH Kft.
Az új tulajdonosok célja a cemp-x online Zrt. érdekeltségébe tartozó vállalatok és szerkesztőségek további sikeres és független működésének biztosítása, továbbá a csoport hirdetési és egyéb bevételeinek növelése, a CEMP SH piacvezető szerepének megerősítése - állítják közleményükben.
A vásárlók közül szakmailag Ziegler Gábor tulajdonszerzése még nem is lenne nagy meglepetés, ha a magyar médiapiac nem lenne tökéletesen átpolitizált. Ő ugyanis nagyon régi munkatársa az Indexnek, már a 2000-es évek elején ott dolgozott. Akkor lépett nagyot előre, amikor "papíron" Nobilis Kristófé lett az online lap, ám mint utólag kiderült ő Spéder számára szerzett részesedést az Indexben. A tulajdonosváltást követően Ziegler értékesítési igazgatója, majd a médiacsoport növekedésével az egyre több site-ot összefogó CEMP értékesítési vezetője. Emellett bekerült a lap igazgatóságába is. Később pedig már a CEMP Sales House ügyvezetői posztját is betöltötte.
A másik vevő a kiadott közlemény szerint Ziegler Gábor régi barátja, Oltyán József. Rá úgy hivatkoznak, hogy a vidéki hírportálokat üzemeltető, milliárdos forgalmú Regon Média Zrt. tulajdonos vezérigazgatója. Ugyanakkor azt is érdemes megjegyezni, hogy a KDNP Bács-Kiskun megyei szervezetének elnökségi tagja, bizottsági elnöke, a közösségi médiában megjelenő reakciói alapján pedig a kormányért tűzbe is menne.
Látva a magyar médiában lezajlott folyamatokat nagy kérdés, hogy ő milyen szerepet fog betölteni egy olyan cégnél, amely értékesíti az Orbán Viktorral és kabinettjével meglehetősen kritikus Index felületeit. Az Index ugyan jogilag független, és emiatt továbbra is lehet a "kormány ellenzéke", azt azért érdemes megjegyezni, hogy a bevételei döntő része, hozzávetőleg a háromnegyede a sales house-on keresztül realizálódott. Így, ha az Index valóban olyan szálka a hatalom szemében, ahogy azt néhányan gondolják, akkor a bevételek elzárásával is elég jól kontrollálható. Ennek megfelelően akár az sem elképzelhetetlen, hogy a mostani tulajdonosváltás készíti elő egy Orbán-közeli cég vagy személy tulajdonszerzését.
|
Spéder Zoltán eladta a cemp-ben lévő részesedését
|
Megvált a cemp-x onlineban lévő részesedésétől Spéder Zoltán, az egyik új részvényes pedig könnyen köthető a NER világához. A társaság részvényeit Ziegler Gábor igazgatósági tag, és Oltyán József médiavállalkozó vásárolták meg.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/speder-zoltan-eladta-a-cemp-ben-levo-reszesedeset.html
|
2018-09-18 19:33:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Májusban nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt Buda új kulturális központja, az Ybl Budai Kreatív Ház. A Várkert Bazár melletti épület eredetileg vízház funkcionált, a múlt század első felében innen látták el vízzel a Várban lévő ingatlanokat, a királyi palotát. Ezt követően kulturális központként működött, kávéházzal.
Az Ybl Miklós tervei szerint felhúzott épület a második világháborúban súlyos sérüléseket szenvedett. A XIX. század végén, 1990 után már egy kaszinó várta itt a vendégeket, majd annak bezárása után egyre elhanyagoltabb állapotba került az ingatlan.
Most azonban újra régi fényében tündököl, miután a Pallas Athéné Alapítványok megvásárolták az épületet, majd alapos felújítást végeztek rajta. A munkálatok mintegy 3 millió euróba kerültek, ebből azonban nem csak felújításra költöttek: az ingatlan új terekkel bővült, például egy új lépcsősor vezet le az alagsori részbe.
Az Ybl Budai Kreatív Ház közösségi térként elsősorban kulturális programoknak – képzőművészeti kiállításoknak - ad otthont. A fenntartó célja az, hogy főleg a kortárs fiatal művészek jussanak kiállítási lehetőséghez. A kiállítótér feletti teremben pedig konferenciákat, kulturális esteket lehet tartani. Pompás kilátás nyílik innen a Dunára, ugyanakkor a másik oldalról a gépházat lehetett szemmel tartani. S mindez Buda egyik legmenőbb részén, a Vár alatt.
A főbejáraton belépve az elegáns, korabeli díszítő elemekben gazdag kávéházba jutunk. A fő kiállítótér a kávéházon túl kereshető fel. Ez a földszinti rész, de az alagsorban is képzőművészeti alkotások várják a látogatókat. Valamint egy különleges kép Ybl Miklósról.
A földszintről lépcső vezet fel a Kovásznai Szalonba, vagyis a konferenciaterembe. A terem könyvtárszoba hangulatot áraszt, a könyvespolcokon megtalálni a jegybankelnök, Matolcsy György köteteit is. Feltűnő, hogy számos kínai nyelvű kötet is levehető a polcokról. Kalauzunk ezt azzal magyarázta, hogy a száz évente változó világgazdasági ciklusok most a távol-keleti gazdaságoknak kedveznek, a velük való kapcsolatok kiépítése, ápolása stratégiai ügy, amelyet a kulturális vonalon is erősíteni érdemes.
Képösszeállításunkban bemutatjuk az épület belső tereit, valamint a megújult homlokzatot.
|
Kulturális központként éledt újjá Ybl Miklós egyik utolsó nagy munkája
|
Az Ybl Miklós tervei szerint felhúzott épület a második világháborúban súlyos sérüléseket szenvedett. A XIX. század végén, 1990 után már egy kaszinó várta itt a vendégeket, majd annak bezárása után egyre elhanyagoltabb állapotba került az ingatlan. Most azonban újra régi fényében tündököl, miután a Pallas Athéné Alapítványok megvásárolták az épületet, majd alapos felújítást végeztek rajta.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/mesel_a_mult/bemutatjuk-a-vilag-legjobb-lakasat.html
|
2018-09-15 20:24:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Budapest Airport;Közlekedő Tömeg Egyesület;
2018-09-19 12:18:56
Vasútállomás helyett óriási parkolóházat épít a Budapest Airport
Van egy koncepció, ami alapján úgy épülhetne egy napi 20-25 ezer embert kiszolgáló vasútállomás a reptér mellé, hogy közben sikerülne Magyarország számos nagyvárosát is bevonni az ország vérkeringésébe. Helyette - az vasútállomás ideális helyszínére - egy hat szintes parkolóház kerül.
Jelentősen megdrágul, vagy akár lehetetlenné is válik a jövőbeli repülőtéri vasútvonal állomásának utasbarát, terminálhoz közeli elhelyezése, miután a repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. a napokban bejelentette: parkolóház építésébe kezd a területen - derül ki a Közlekedő Tömeg Egyesület közleményéből.
Az elmúlt évtizedekben számos koncepció készült a repülőtér vasúti kiszolgálására. A legelőnyösebbnek a Budapest–Cegléd vasútvonalon Pestszentlőrinc és Monor állomások közötti új nyomvonal kiépítése mutatkozik, mely egyúttal az országos vasúthálózat részévé válna.
A vonal számos nagyvárost - Győrt, Székesfehérvárt, Nyíregyházát, Debrecent, Szegedet vagy Kecskemétet - az autózással versenyképes menetidővel, átszállás nélkül tenné elérhetővé. Sőt, egy ilyen megoldás még a távolsági és nemzetközi vonatok menetidejét is meggyorsítaná és lehetővé tenné a budapesti elővárosi vonatok sűrűbb indítását is.
A mai légi utasok, kísérőik és a repülőtéren dolgozók számából, illetve a tömegközlekedést Budapest vonzáskörzetében használók arányából becsülve átlagosan napi 20-25 ezer utas, azaz egy kisváros lakossága használna ma egy létező, színvonalas vasúti kapcsolatot a repülőtér megközelítéséhez.
A siker szempontjából azonban elengedhetetlen, hogy az állomás a repülőtéren belül ideális, a terminálépülethez a lehető legközelebb lehessen. A terminál melletti hatalmas parkoló építése pedig - mint az a Közlekedő Tömeg ábráin is látszik - éppen ennek a lehetőségét veszi el. Ha a föld alá még el is férne az állomás, annak megépítése már semmiképp se lesz így gazdaságos.
Mint a közlemény fogalmaz:
|
Vasútállomás helyett óriási parkolóházat épít a Budapest Airport
|
Van egy koncepció, ami alapján úgy épülhetne egy napi 20-25 ezer embert kiszolgáló vasútállomás a reptér mellé, hogy közben sikerülne Magyarország számos nagyvárosát is bevonni az ország vérkeringésébe. Helyette - az vasútállomás ideális helyszínére - egy hat szintes parkolóház kerül.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3008911_vasutallomas-helyett-oriasi-parkolohazat-epit-a-budapest-airport
|
2018-09-19 12:18:00
| true | null | null |
Népszava
|
Ahhoz képest, hogy augusztus végén nem sikerült az önkormányzat által elfogadható módon készre jelenteni a Vidi új stadionját, az elmúlt bő egy hétben immár másodjára számolhatunk be a projekt drágulásáról.
A legutóbbi közel 100 millió forint után ezúttal 133 milliós pluszköltségről árulkodik az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetmény. Így nettó 13,614 milliárd helyett 13,747 milliárdon osztozkodhat a Strabag-MML, a Strabad és Belfry PE triója.
A mostani módosítás indoklásából kiderül, nemcsak a rendeltetésszerű biztonságos használathoz szükséges munkák késleltették a beruházást, hanem az időjárás is hátráltatta az előrehaladást:
|
A hideg idő és a nagy eső miatt is még 133 millióval drágult a Vidi új stadionja
|
Alig több mint egy héttel ezelőtt közel 100 millió forinttal emelkedett a beruházás költsége.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/a-hideg-ido-es-a-nagy-eso-miatt-is-meg-133-millioval-dragult-a-vidi-uj-stadionja.html
|
2018-09-13 21:28:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Helsinki Bizottság;bevándorlási különadó;
2018-09-19 15:07:00
Bevándorlási különadó: Strasbourghoz fordul a Helsinki Bizottság
Megtámadták azokat a büntetőszabályokat is, amelyek börtönnel fenyegetik a menedékkérők segítőit.
A Magyar Helsinki Bizottság panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához a menedékkérők segítőit börtönnel fenyegető új büntetőszabályok miatt. A „bevándorlási különadót” csak Strasbourgban támadhatja a civil jogvédő szervezet, mivel a kormányerő már évekkel ezelőtt elvette az Alkotmánybíróság jogát az adószabályok vizsgálatára – közölte honlapján a bizottság.
Hozzátették, hogy az évek óta tartó folyamat újabb állomását jelentette, amikor a parlament nyáron elfogadta a menedékkérőknek segítséget nyújtó személyek elleni büntetőszabályokat és bevezette az úgynevezett „bevándorlási különadót”. Mint írják,
A jogvédő egyesület mindkét bíróság előtt megtámadta azokat a büntetőszabályokat, amelyek börtönnel fenyegetik a menedékkérők segítőit. Közölték, hogy nem csupán a Helsinki Bizottság munkatársai vannak veszélyben, hanem minden jó szándékú polgár, aki embernek tekinti a menekülőt és segít neki. A büntetőjogi korlátozás szükségtelen és aránytalan – teszik hozzá.
Mint írják, a Magyar Helsinki Bizottság az Alkotmánybíróságnál azért nem támadhatja meg a különadót bevezető törvényt, mert az Alaptörvényben a kormányerő mindenkitől elvette a lehetőséget, hogy adóügyekben az Alkotmánybírósághoz forduljon. De a strasbourgi bíróság előtt továbbra is van mód erre, így éltek ezzel a civil jogvédők.
Noha a jogszabályszövegből nem, az elfogadását kísérő kormányzati kommunikációból azt is lehet tudni, hogy mely szervezetek megleckéztetésére alkották meg a különadót: az egyik ilyen a Magyar Helsinki Bizottság, amelyik bízik benne, hogy egy valóban független bírói fórum előtt érvényesíteni tudja az igazát – teszi hozzá a bizottság.
|
Bevándorlási különadó: Strasbourghoz fordul a Helsinki Bizottság
|
Megtámadták azokat a büntetőszabályokat is, amelyek börtönnel fenyegetik a menedékkérők segítőit.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3008938_bevandorlasi-kulonado-strasbourghoz-fordul-a-helsinki-bizottsag
|
2018-09-19 15:07:00
| true | null | null |
Népszava
|
Szinte napra pontosan két éve sokat foglalkozott a sajtó azzal, hogy Szatmáry-Jähl Angélának vitás ügyek miatt távoznia kellett a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelmi tagozatának éléről.
Most újra posztot kapott a kamarában: a legutóbbi tisztújítás során őt választották meg a kereskedelmi tagozat elnökének. Vagyis visszatért.
A Szatmáry család több szálon kötődött, illetve kötődik újra a kamarai világhoz. A tagozati elnök fia, Szatmáry Kristóf egy időben elnökként irányította a BKIK-t, nem mellesleg pedig aktív politikai életet él. Országgyűlési képviselő és kormányzati tisztségeket is betöltött: 2011 és 2014 között államtitkár volt a Nemzetgazdasági Minisztériumban.
Szatmáry-Jähl Angéla anno lobbizott a vasárnapi boltbezárást célzó kormányzati kezdeményezés mellett. Az intézkedés rövid életűnek bizonyult, ezért a kormány visszakozott, és újra lehetővé tette, hogy vasárnap nyitva lehessenek a boltok.
Információink szerint a kamara és Szatmáryné között elmérgesedett viszony rendezésének részeként a tagozati elnök elállt a BKIK-val szembeni keresetétől.
|
Visszatért a Szatmáry család
|
Szatmáry-Jähl Angéla lett a BKIK kereskedelmi tagozatának elnöke.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/a-szatmary-csalad-visszatert-a-budapesti-iparkamaraba.html
|
2018-09-13 21:34:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Idén is kiírta a Pénzügyminisztérium a pályázatot a jó adatszolgáltató önkormányzatok támogatására, melynek eredménye kedden jelent meg a kormany.hu-n. A pályázat célja az volt, hogy a központi költségvetés - az önkormányzati adatszolgáltatások minőségének javítása érdekében - támogatást biztosítson az államháztartási adatszolgáltatásokat rendszeresen határidőre, valós tartalommal teljesítő települési önkormányzatok számára. Idén 120 település 50 millió forinton osztozott, a nyertesek között pedig a tavalyi évvel ellentétben már a kormányfő szülőfaluja, Felcsút is szerepel.
A Pénzügyminisztérium által közzétett dokumentum szerint 1,5 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatásban részesült Felcsút, ami az egyik legnagyobb odaítélt összeg. Ennél nagyobb összeget, 2 millió forintot mindössze 8 település kapott a 120-ból:
Kiskunfélegyháza,
Budapest X. kerület,
Algyő,
Nagyvenyim,
Eger,
Paks,
Nemesvámos,
és Bagod.
A legtöbben ennek töredékével, 540, illetve 750 ezer forinttal kellett, hogy beérjék.
A támogatást egyébként az államháztartási adatszolgáltatások teljesítésében közreműködő dolgozók egyszeri elismerésére lehet fordítani év végéig. A 10 ezernél kevesebb lakosú települések 3, a 10 ezernél nagyobb lélekszámúak pedig 4 közreműködőt jelölhettek meg a pályázat során.
|
1,5 milliót nyert az államtól Felcsút - jó adatszolgáltató lett
|
Tavaly még nem sikerült támogatást elnyernie a Fejér megyei településnek.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/15-milliot-nyert-az-allamtol-felcsut--jo-adatszolgaltato-lett.html
|
2018-09-11 21:56:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Két új naperőművet is épít a Mátrai Erőmű
A Mátrai Erőmű Zrt. közgyűlése egyhangúlag elfogadta a társaság 2030-ig szóló fejlesztési stratégiáját. A stratégia fókuszában a hagyományos lignit-biomassza-gáz alapú termelési szegmens eredménytermelő képességének helyreállítása és megőrzése, valamint a megújuló energiatermelés, a rendszerszabályozás és az energiatárolás áll, írja közleményében a társaság.
A Mátrai Erőmű Zrt. 2030-ig szóló fejlesztési stratégiája a hagyományos lignit-biomassza-gáz alapú termelési szegmens eredménytermelő képességének helyreállítására és megőrzésére irányul. Az Opus Global Nyrt. érdekeltségébe tartozó vállalat elsősorban a megújuló energiatermelésben, a rendszerszabályozásban és az energiatárolásban tervez komoly beruházásokat a közeljövőben – derül ki a társaság szerdai közgyűlése által egyhangúlag jóváhagyott hosszú távú fejlesztési tervekből.
Az elfogadott fejlesztéspolitika értelmében a hazai áramtermelés ötödét adó vállalat két, összesen 40 megawatt teljesítményű naperőművet létesít a közeljövőben.
Szintén szerdán tették le a bükkábrányi létesítmény alapkövét, de már készítik elő a halmajugrai fotovoltaikus erőmű-beruházást is. Emellett tervezik egy, a települési hulladékból előállított hazai tüzelőanyag (RDF) kétharmadának hasznosítására alkalmas, ezért nemzetgazdasági szempontból is kiemelt jelentőségű termelőegység megépítését.
A közgyűlés szintén egyhangúlag úgy döntött, hogy az előző tulajdonos által felhalmozott tavalyi 9 milliárd forintos veszteség miatt, a fejlesztési projektek finanszírozása érdekében a Mátrai Erőmű Zrt. eladja 16 megawattos visontai naperőművét az MVM Hungarowind Kft.-nek.
A részvényesek mindemellett ellenszavazat nélkül felhatalmazták az igazgatóságot a Mátrai Erőmű ipari parkjában, a gyárral közvetlen összeköttetésben működő Geosol Kft. megvásárlására a Status Geo Invest Kft. kivásárlása útján a Status Capital Magántőke alaptól. Ez a konstrukció sokkal nagyobb értéket teremt az Opus Global Nyrt.-nél zajló tőkeemelés lezárását követően a tőzsdei társaság részvényesei számára, hiszen az ország legnagyobb biomassza előállítójának eredményét így a Mátra konszolidálja, és nem a tulajdonosoknak kell a tőkét a vállalat számára biztosítani, illetve a Geosol hozzáadott értéke megjelenik majd a Mátrai Erőmű Zrt. eredményében is.
"Új korszakot nyitott a Mátrai Erőmű Zrt., miután a közgyűlés elfogadta a vállalat fejlesztési stratégiáját, mely szorosan kapcsolódik a jelenlegi nemzeti energiapolitika célkitűzéseihez"
– mondta a cég igazgatósági elnöke. Dr. Valaska József szerint a térség jövőjének és az itt élő családok megélhetésének a kulcsa a Mátra stabil működése, amelyet a fejlesztéspolitika elemei hosszú távon garantálnak.
|
Két új naperőművet is épít a Mátrai Erőmű
|
A Mátrai Erőmű Zrt. közgyűlése egyhangúlag elfogadta a társaság 2030-ig szóló fejlesztési stratégiáját. A stratégia fókuszában a hagyományos lignit-biomassza-gáz alapú termelési szegmens eredménytermelő képességének helyreállítása és megőrzése, valamint a megújuló energiatermelés, a rendszerszabályozás és az energiatárolás áll, írja közleményében a társaság.
| null | 1 |
https://zoom.hu/hir/2018/09/19/ket-uj-naperomuvet-is-epit-a-matrai-eromu/
|
2018-09-19 00:00:00
| true | null | null |
ZOOM
|
Első ránézésre csodás befektetésnek tűnik a debreceni Kartonpack Nyrt. tőzsdén jegyzett csomagolóipari társaság. A Kartonpack-részvény tavaly nyáron még csak 5-600 forinton forgott, egy évvel később, az utolsó kötés már 9000 forinton született. A cég akár a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) középkategóriájának (midcap) büszkesége is lehetne, hiszen évről évre stabilan hozza a főbb mutatóit, száz embernek ad munkát, évi kétmilliárd forint forgalmat ér el, amihez százmillió forint nyereség is párosul. A tőzsdei ár alapján a cég ma 4,5 milliárd forintot ér.
Teljes zűrzavar
Ha azonban jobban megpiszkáljuk a társaságot, csak úgy ömlenek a hírek a zavaros elemekről, a Kulcsár-ügyről, eltiltásokról, be nem jegyzett részvényesekről, vagyonelkobzásról, bennfentes kereskedelemről, a közgyűlési határozatok megtámadásáról, zavaros befektetési történetekről.
Mindezeket egy cikkben emészthetően megírni lehetetlen lenne, még egy könyvben sem lenne kis feladat, ráadásul aligha érdekelné mindez az olvasókat. Ám a Kartonpack nagyon érdekes történetekhez is kapcsolódik, ezekből azért felvillantunk néhányat.
Ha a Budapesti Értéktőzsde honlapján megnézzük, hogy kit tart a BÉT a cég tulajdonosainak, akkor 61,9 százalékkal a Britton Capital Kft.-t, míg 29,6 százalékkal Fintha-Nagy Ádám ügyvédet látjuk feltüntetve. Ez a két kör nem igazán kedveli egymást, de nem csak ők harcolnak itt, alapvetően öt érdekkört lehet azonosítani. Lássuk őket!
A Kulcsár-ügy másodrendű vádlottja és baráti köre van ma a cégben birtokon belül. Minden erejükkel kapaszkodnak a Kartonpack kontrolljába, ami nem könnyű, mert Kerék Csaba jogerős börtönbüntetést kapott, és így eltiltották a cégvezetéstől, vitatott vagyonelkobzási eljárás is zajlik ellene, ami nyilván nehezíti a részvénycsomagja megtartását, de egyelőre ez a csapat ad tagokat a testületekbe, és sokféle módon ez a kör az irányítója a társaságnak.
A tőkepiacon nagyon ismert, több tőzsdei részvénytársaság (Rába, Synergon, Kartonpack) életében is felbukkant sztárügyvéd is foglalkozott a Kulcsár-üggyel, mint az építőipari milliárdos Dunai György nevével fémjelzett DBI Kft. ügyvédje. Egy MNB-vizsgálat szerint éppen ezen pozícióját felhasználva bennfentesen lett a Kartonpack részvényese, az ügyben büntetőeljárás is indul hamarosan, így az ügyvéd egyelőre nem képes gyakorolni a részvényesi jogait.
AKartonpackcéget „emberemlékezet” óta Tóth Gábor vezérigazgató vezeti. A kiváló szakember nagyon népszerű az alkalmazottak körében, minden érintett szerint jól vezeti a céget, annak érdekeit követi. Azért, hogy a menedzsmentet minden felelősség alól mentesítse, Tóth és az igazgatóság a transzparenciát választotta, a Kartonpack minden gyorsjelentésében részletesen leírja a cég körüli zavaros helyzeteket.
A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) szintén fel-felbukkan a tőzsdei hadviselésekben, Dióslaki Gábor vezette szervezet tavaly novemberben egyetlen részvényt vásárolt, ám a legutóbbi közgyűléseken nem tudta elérni, hogy részvényesként bejegyezzék a részvénykönyvbe. Így a TEBÉSZ minden közgyűlési határozatot megtámad, és az a célja, hogy egy új, a társaság érdekeit szem előtt tartó igazgatóság érkezzen a cégbe.
Időről időre a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő is bepróbálkozik, és különböző, eddig sikertelen kísérleteket tesz arra, hogy részvényesévé váljon a társaságnak. Alapvetően az MNV is a nagy pakettre tenné rá a kezét, mivel ez eddig nem sikerült, ő is jogi úton támadja a cég határozatait.
A sötét múlt
Előre kell bocsátani, hogy ebben a történetben nincsen olyan elem, amit ugyanúgy magyaráznának az illetékesek, még abban is teljes nézetkülönbség van általában, hogy mit mondott már ki a bíróság és mi az, ami még függő helyzet.
A Kartonpack körüli zavarok egészen 2001-ig nyúlnak vissza. Az azóta Kulcsár Attila-féle brókerbotrányként elhíresült ügy legismertebb résztvevői beleszerettek a társaságba. Kulcsár Attila, Kerék Csaba, illetve Mészáros János Britton-cégcsoportja tett felvásárlási ajánlatot a társaság részvényeire.
Végül két cég, egy amerikai bejegyzésű Britton (amelyről kiderült, hogy száz százalékban Kulcsár Attila tulajdona) és egy magyar alapítású Britton vált tulajdonossá (ebben voltak Kerék és Mészáros a tulajdonosok).
Ketten együtt megszerezték a cég 92 százalékát. Aztán ez a kör nagyon csúnyán megbukott. Amikor egy újabb céget, a Pannonplastot is megvették volna, a Szász Károly vezette felügyelet felfigyelt az ügyletre. A felügyeleti elnököt – vélhetően ettől nem függetlenül – brutálisan megtámadták, és kirobbant a K&H bankcsoport nevezetes Kulcsár-ügye, vagy más néven brókerbalhéja. A Kartonpack-részesedések bűnügyi zár alá kerültek. És bár még hitelt sem tudott felvenni, gépet sem tudott eladni és uniós pályázaton sem indulhatott a cég, mégis csak erősödött és erősödött.
Bennfentes kereskedelem
A Kulcsár-ügy jogi folyamatai is zajlottak közben, Kulcsár tartozott a K&H-nak is, illetve a Fintha-Nagy által képviselt korábbi Kulcsár-ügyfélnek, a DBI-nek is. A Kulcsáréktól visszaszerezhető vagyonelemekre, így az amerikai Britton Kartonpack-részvénycsomagjára végrehajtást indítottak, és a bűnügyi zárlattól függetlenül, a K&H-csoporthoz tartozó KBC Securities brókercég a tőzsdén értékesítette a 29 százalékos csomagot, amit valaki meg is vett 612 forintos részvényenkénti áron.
A tranzakció után pár nappal aztán kiderült a turpisság, a Kartonpack közzétette, hogy Fintha-Nagy Ádám ügyvéd vette meg a csomagot, és innen erősödött csak be igazán a harc. A Magyar Nemzeti Bank is vizsgálta ezt a tulajdonszerzést, és arra jutott, hogy az ügyvédre 20 millió forintos bírságot szab ki bennfentes kereskedelem miatt, és büntetőfeljelentést is tett.
Az MNB szerint az volt a baj, hogy amikor a vagyonfelügyelő kitalálta, hogy értékesíti a Kartonpack-pakettet, erről értesítette az egymással pereskedő K&H-t és a DBI-t. Fintha-Nagy Ádám tehát ügyvédi minőségében értesülhetett az eladási szándékról, és információs előnyét kihasználva, az eladás reggelén elvitte a teljes mennyiséget.
Lemondott, de a köre irányít
Kerék Csaba pozíciója eközben 2017. március 22-én végleg megroggyant, mert ekkor jogerősen is elítélték csalás, magánokirat-hamisítás és pénzmosás miatt. Három év börtönt és 5 millió forintos bírságot kapott. Az ítéletben eltiltották a cégvezetéstől. Le is mondott, de a mai napig az ő köre, például saját testvére, Kerék László ülnek az igazgatóságban.
Kerék – hívei szerint – felvirágoztatta a céget, ellenfelei szerint azonban a társaság többi részvényesének érdekeit sértette, amikor magas, 500 ezer forintos igazgatósági díjat vett fel, drága Audit lízingeltetett magának, vagy éppen a Britton Újpesti rakparti ingatlanjában adott bérbe irodát a Kartonpacknak.
Volt olyan beszélgetőpartnerünk, aki azt is sérelmezte, hogy a társaság alapszabálya szerint egyszerre csak egy igazgatósági tag váltható le a társaságban és legfeljebb három havonta lehet ilyen döntést hozni. Ez az egyik oldal szerint szokatlanul életszerűtlen kitétel, és indokolatlanul bebetonozza a mai vezetőket, a másik oldal szerint ugyanilyen ellenséges felvásárlás elleni szabályok vannak a legnagyobb részvénytársaságok alapszabályában is.
2017 novemberében az említett TEBÉSZ is vett egy részvényt, ám a társaság formai okokra hivatkozva azóta sem jegyzi be az érdekvédelmi egyesületet a részvénykönyvbe. Ezért a TEBÉSZ minden létező közgyűlést megtámad.
A csornai napelemgyár
Végül egy nagyon furcsa ügyről. A Kartonpackért már csak azért is nagy harc zajlik, mert a társaság még mindig küzd egy furcsa projekt, a csornai napelemgyár egy kisebbségi pakettjéért.
Az esetről nemrégiben a HVG közölt részleges írást, amelyben jelezte, hogy már az OLAF is vizsgálja azt a napelemgyár-projektet, amely korábban 1,9 milliárd forintos uniós forrást, valamint 22,4 millió eurós és 363 millió forintos Exim-hitelt is elnyert, de minden korábbi ígéretéhez képest csak csúszik, csak csúszik, pedig valaha Csorna város híres szülöttje, Áder János köztársasági elnök is megjelent a nyitányon.
És itt jön a legérthetetlenebb elem, a legnagyobb meglepetés, amelyről a 24.hu is írt cikket. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) által üzemeltetett, nyilvános és ingyenesen elérhető hitelbiztosítéki nyilvántartás szerint ugyanis az érintett cég (EcoSolifer Kft.) eszközeire már nincs bejegyezve biztosíték az Exim javára, ezzel szemben 2018. március 20-i bejegyzési időponttal 80 millió euró összegre vonatkozóan vannak zálogok bejegyezve az MFB javára. Az áprilisi választások előtt lezongorázott ügylet kívülről teljességgel érthetetlen, a zűrös hitel után egy sokkal nagyobb keretet is megnyitott az állam.
Az már csak hab a tortán, hogy az EcoSolifer közben egy közleményben bejelentette, hogy a svájci Meyer Burger AG a gyártósort leszállította, illetve a szállítás folyamatban van. A dologban az az izgalmas, hogy négy nappal az említett közlemény előtt a Sonntagszeitung hosszú cikket közölt a Meyer Burgerről, eszerint a Meyer Burger tulajdonképpen csődközeli helyzetben van.
Kérdés bőven akad, ha az állami Eximbank nem tartotta a projektet tovább finanszírozhatónak (és emiatt az EcoSolifer be is perelte az Eximet), akkor vajon miért finanszírozza azt a szintén állami MFB, és mi oka volt a bankváltásnak? Hogy működik az MFB kockázatkezelése, ha a technológiaszállító gyakorlatilag csődközeli helyzetben van, és teljesen bizonytalan, hogy képes lesz-e a beüzemeléshez a szükséges mérnöki művezetést megadni? Arról már nem is beszélve, hogy vajon a 2014-es (!) technológiai színvonalat képviselő gyártósor telepítése 2019-ben mennyire lehet rentábilis egy nagyon gyorsan változó ágazatban?
(Borítókép: A beépített új nyomdagép a Kartonpack Dobozipari Nyrt. debreceni üzemében 2106 november 11-én - fotó: Oláh Tibor / MTI)
|
Iszonyú marakodás megy egy debreceni cégért
|
A Kulcsár-ügy másodrendű vádlottja, Kerék Csaba és a bennfentes kereskedelem miatt az MNB által elmarasztalt Fintha-Nagy Ádám ügyvéd mellett még az állam is harcol a nyereséges debreceni tőzsdei cég, a Kartonpack Nyrt. kontrolljáért. A történetben gyakorlatilag minden létező jogi eljárás felbukkan, ami csak kínos lehet egy cégnek, de senki sem képes végleg legyűrni a másikat.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/09/19/a_tozsde_allatorvosi_lova_a_kartonpack-sztori/
|
2018-09-19 12:58:00
| true | null | null |
Index
|
Szél Bernadett elmesélte az Indexnek, hogy az ominózus eljárás már három éve zajlott, három évet vett el az életéből.
Nagy tétje volt, mert
egy olyan országban, amikor Orbán Viktor miniszterelnöknek is csak 993 ezer forint megtakarítása van a vagyonnyilatkozata szerint, igazán félelemkeltő volt, hogy a MET eleinte 18 millió forintot meghaladó összeget követelt ebben a személyiségi jogi perben.”
- vélte a politikus.
Állításonként 600 ezer
Pálvölgyi Miklós ügyvéd, Szél Bernadett jogi képviselője a kezdetekről elmondta, hogy az eljárás akkor indult, amikor a MET ügyeiről elkezdett írni a sajtó. A MET a róla szóló cikkek nyomán helyreigazítási eljárásokat is kezdeményezett, míg több esetben, úgy tudjuk, hogy a 444.hu, illetve két politikai szereplő, Szél Bernadett (LMP) és Tóth Bertalan (MSZP) ellen személyiségi jogi eljárást is indított.
A MET ezekben azt állította, hogy a különböző sajtótájékoztatók, parlamenti beszédek nyomán sérült a cég jó hírneve, ezért a társaság konkrétan nyolc állítást peresített, és állításonként 600 ezer forint sérelmi díjat kért.
Emellett azt is állította, hogy elmaradt haszonként leírható anyagi kár is érte, mert egyes ügyfelei nem hosszabbították meg a szerződéseiket, így
Közvita
Szél Bernadett álláspontja szerint ő csak a munkáját végezte, megpróbált kérdéseket feltenni a Parlamentben, de a fideszes politikusok (Orbán Viktor, Lázár János, Fónagy János) nem, vagy nem érdemben válaszoltak a ezekre. A bíróságok végül mind a három bírósági szinten egyetértettek, és
és azok pontos valóságtartalmát nem vizsgálták.
A felülvizsgálati eljárásban a MET már csak az állításonként összeírt sérelmi díjat követelte, az elmaradt haszon miatti keresetét elhagyta.
Ítélet
A Szél Bernadettnek kedvező ítélethirdetésre szeptember 19-én reggel került sor, részletes, írásos ítélet vélhetően 5-6 hét múlva készül el.
Mindhárom bíróság egyetértett abban, hogy a MET és a magyar állam közötti szerződéses viszony alapvetően közügy volt, Szél Bernadett parlamenti képviselőként, közvitában vett részt, márpedig ilyenkor a véleményszabadság itt kiemelten fontos.
A Kúria tanácsvezető bírája külön is kitért arra, hogy furcsállja, hogy Szélt miért magánszemélyként perelték be, hiszen egy szervezet vezetőjeként fogalmazott, ilyenkor inkább a szervezetet lehet perelni.
A MET elfogadta, de másként látja
Elértük a MET-et is, a társaság elismerte és elfogadta az ítéletet, ugyanakkor azt „szélsőségesen véleményszabadság-pártinak” minősítette, mert ahogy számunkra fogalmaztak, az LMP-s képviselő valótlan állításaival megsértette a vállalat jó hírnevét, a Kúria azonban ezek valóságtartalmát nem nézte, csak azt, hogy a sérelmezett nyilatkozatok a ténymegállapítás vagy a véleménynyilvánítás körébe tartoznak-e, és így a politikus felelősségre vonható-e vagy sem. A Kúria álláspontja szerint véleménynyilvánításról van szó,
és hátrányosan befolyásolják a cég megítélését.
Pálvölgyi Miklós ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy a Kúria immár sokadszor bizonyult a vélemény-nyilvánítási szabadság védelmező bástyájának, ami jelen időszakban különösen nagy fontossággal bír.
|
Szél Bernadett jogerősen pert nyert a MET ellen
|
A MET energiakereskedő csoport majdnem 19 millió forintra perelte be Szél Bernadett magánszemélyt. A három éve tartó eljárásban a Kúria mai harmadfokú ítéletében úgy ítélte meg, hogy Szél Bernadett politikusként egy közvitában, a vélemény-nyilvánítás keretein belül tett kijelentéseket, így a per az LMP-s politikus győzelmével zárult.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/09/19/szel_bernadett_jogerosen_pert_nyert_a_met_ellen/
|
2018-09-19 13:12:00
| true | null | null |
Index
|
2017. december 27-én jelent meg egy kormányrendelet, ami a Magyar Állam elővásárlási jogát jegyezte be a világörökségi területeken fekvő ingatlanokra. A rendelet hatálya alól kivételt képeznek a lakóházak, a termőföldek és az erdőgazdasági területek.
Az elővásárlási jog azt jelenti, hogy ha egy ilyen ingatlant el akar adni a tulajdonosa, akkor köteles értesíteni az államot az eladási szándékáról. Az államnak 8 napja van eldönteni, hogy meg akarja-e venni az ingatlant. Ha igen, akkor az állam a tulajdonos és az eredeti vevőjelölt közötti megállapodásban szereplő összeget köteles kifizetni.
Eddig két ingatlant vett meg így az állam.
A volt Malév-székház
A Széchenyi téren fekvő volt Malév-székházat amerikai befektetők akarták megvenni.
Az ingatlan ugyanis az ötcsillagos Sofitel Budapest Chain Bridge Hotel mögött, azzal egy épülettömbben helyezkedik el. A francia Accor-lánc által üzemeltetett szálloda megvásárlására tavaly év végén bejelentkezett az amerikai Starwood Capital Group, és az alap magyar projektcége, a SOF-11 SB Topco Kft. jelezte, hogy megvenné a volt Malév-székházat. Az ingatlan tulajdonosa ekkor a kormányrendeletnek megfelelően szólt az államnak a tervezett adásvételről, az állam pedig úgy döntött, hogy él az elővásárlási jogával, és megveszi az épületet.
Az ingatlan tulajdonosa 2015 óta az Atrium Estate Kft. volt, amelynek két tulajdonosa van. Az egyik Závodszky Zoltán, aki korábban az MTVA vezérigazgató-helyettese volt, Show & Game Kft. nevű cége pedig jelenleg is a közmédia egyik műsorgyártója. Az Atrium Estate Kft. másik tulajdonosa a honkongi Synergonomy Holding Ltd., ami a G7 információi szerint egy belize-i cég, a Matador SA tulajdonában van.
A magyar állam tehát gyakorlatilag egy kormányközeli üzletembernek és egy offshore cégnek fizetett az épületért.
A pontos vételárat nem hozta nyilvánosságra a Miniszterelnökség, ezért közadatigénylésben kértük ki az ingatlan értékbecslését és adásvételi szerződését.
Az iratok szerint
az értékbecslést a a Jones Lang LaSalle Kft. végezte el, és a cég 9,2 millió euróra (kb. 3 milliárd forint) becsülte a volt Malév-székház piaci értékét
a magyar állam pontosan ennyit fizetett az ingatlanért az Atrium Estate Kft.-nek
Arról már korábban beszámoltunk, hogy az adásvételnél Répássy Róbert volt fideszes országgyűlési képviselő ügyvédi irodája segített a Miniszterelnökségnek.
Az Andrássy út 70.
Július 10-én a Magyar Közlönyben kijött egy kormányhatározat, ami 4 milliárd forintot csoportosított át “a világörökség védelmével összefüggésben az államot megillető elővásárlási jog gyakorlásának céljára”.
A G7 megkérdezte a Miniszterelnökséget, hogy pontosan mire kell ez a pénz. A gazdasági lap válaszul a kormányközeli Magyar Időkben megjelent cikk linkjét kapta, ami arról szól, hogy megveszi az állam az Andrássy út 70. alatt található irodaházat.
Az ingatlan eladója a Stena Property Kft., ami egy luxemburgi társaság, a Stena International száz százalékos tulajdonában van. Az eredeti vevő az OTP Bank leánycége, az Inga Kettő Kft. lett volna, de az állam az elővásárlási jogával élve megvette előle az irodaházat.
A Miniszterelnökség ebben az esetben sem hozta nyilvánosságra a vételárat, csak annyi volt biztos, hogy az eladó State Property Kft. tavalyi beszámolójában 5,3 millió euró (kb. 1,7 milliárd forint) értéken szerepelt az irodaház.
A tisztánlátás érdekében ennek az ingatlannak az értékbecslését és adásvételi szerződését is kikértük a Miniszterelnökségtől.
Az iratok szerint:
az értékbecslést az Invesztációs 2000 Kft. készítette, ami 3 milliárd 10 millió forintra becsülte fel az ingatlant
az állam 9 millió eurót (kb. 2,9 milliárd forint) fizetett a Stena Property Kft.-nek
Azt már augusztus végén megírtuk, hogy ennél az adásvételnél is Répássy Róbert volt fideszes országgyűlési képviselő ügyvédi irodája segített a Miniszterelnökségnek.
|
Összesen 6 milliárdért vette meg az állam a volt Malév-székházat és egy Andrássy úti irodaházat
|
Adatigénylésben kértük ki a Miniszterelnökségtől a két ingatlan értékbecslését és adásvételi szerződését. Az iratokból az derül ki, hogy az állam 3-3 milliárd forintot fizetett a két épületért, amelyeket elővásárlási jog segítségével szerzett meg.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/09/19/osszesen-6-milliardert-vette-meg-az-allam-a-volt-malev-szekhazat-es-egy-andrassy-uti-irodahazat/
|
2018-09-19 14:59:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Románia történetének egyik legsúlyosabb visszaéléseként emlegetik az úgynevezett Microsoft-aktát. A Nemzeti Korrupcióellenes Ügynökség (DNA) 2014-ben közel háromszáz gyanúsított, köztük kilenc volt miniszter ellen emelt vádat három egymást követő kabinet informatikai közbeszerzései miatt. A kormánytagok – összesen 50 millió dollárnyi – kenőpénzért cserébe olyan viszonteladóktól vásároltak szoftvereket, amelyek a piaci árnál 30-40 százalékkal drágábban adtak túl a Microsofttól és más cégektől beszerzett licenceken. Eddig három jogerős ítélet született: 2016-ban két vállalkozót, egy volt minisztert és egy expolgármestert két és hat év közötti börtönre, valamint egy és 9 millió euró közötti vagyonelkobzásra ítéltek.
A DNA a Microsoft anyacége által a romániai leánynál folytatott belső vizsgálat nyomán kezdett nyomozni. Bár a magyar hatóságok eddig nem indítottak nyomozást, sok jel utal arra, hogy egy hasonló vizsgálat a magyarországi Microsoft-leánynál is folyt, sőt: folyik. Tavaly decemberben a vállalat szakított három jelentős, az állami szférával üzletelő viszonteladójával, napokkal azután, hogy volt kormányzati kapcsolattartója, Sagyibó Viktor miniszteri biztosi kinevezést kapott Lázár János akkori kancelláriaminisztertől.
Most újabb változás történt a cég háza táján. Július 2-án – a vállalat szerint saját döntésére – távozott az ügyvezető igazgatói posztról Szentkuti Gabriella, aki három éven át töltötte be a tisztséget. Bár a közlemény nem hozta összefüggésbe a lépést az elmúlt hónapok ügyeivel, a távozás váratlannak tekinthető – a cég kommunikációs ügynöksége másfél héttel korábban még interjút ajánlott Szentkutival a mesterséges intelligenciáról a HVG szerkesztőségének.
Vonzó modell
A világ legnagyobb szoftvercége és az Orbán-kormány közötti kapcsolat kacskaringós utat járt be. A kabinet 2011-ben még azt tervezte, hogy az állami szféra a Windows, az Office és más Microsoft-szoftverek helyett olcsóbb, nyílt forráskódú programokra tér át, de a fellángolás nem sokáig tartott: 2012-ben már stratégiai megállapodást kötött a redmondi óriással. Ennek része volt a Digitális Közösségek program, amelynek keretében 17 ezer család kaphatott számítógépet, igaz, a kezdeményezés nem jutott tovább a miskolci pilotprojektnél. A Microsoft építhette ki a digitális tananyagokat tartalmazó Nemzeti Köznevelési Portált is. A vállalat sokat áldoz a pedagógusok digitális továbbképzésére, s a magyar diákok és tanárok ugyanúgy ingyen használhatják az Office programcsomagot, mint más országokban élő társaik (ami nem változik a jövőben sem, függetlenül az ügy fejleményeitől).
A békekötés legfőbb hozadéka azonban az volt, hogy a Microsoft-szoftvereket áruló cégek előtt megnyílt az út a közbeszerzések piacára. A nagy szoftverfejlesztők a legtöbb országban, így hazánkban sem közvetlenül értékesítik programjaik használati jogát az állami intézményeknek, hanem nagy viszonteladóknak (large account resellers – LAR) adják el a licenceket, és utóbbiak indulnak a pályázatokon.
Optimális esetben a szoftver mellé rendszerüzemeltetési tanácsadást, támogatást is nyújtanak, de sokszor pusztán továbbértékesítik a licenceket, így különösebb hozzáadott érték nélkül kaszálhatnak nagyot. Ennek fényében érthető, miért válhat könnyen ez a piac a korrupció melegágyává, amint Romániában történt.
A modell hazánkban is vonzónak bizonyult. Ráadásul valószínűleg éppen az adóhatóság egyik közbeszerzése lehetett az ügy, ami fennakadt az amerikai Microsoft szűrőjén: a Napi.hu szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2014 májusában bruttó 1,82 milliárd forintért vásárolt Office és Windows licenceket a RacioNet Zrt. nevű cégtől, 30 százalékkal drágábban a piaci árnál. Ráadásul a programok zömét két évig nem is telepítették a hivatal gépeire, mivel nem is volt ehhez megfelelő eszközpark. Ironikus módon az adóhatóság mellett az Országos Rendőr-főkapitányságnál is jelentős túlárazás történt a portál szerint – itt még további 30 százalékkal drágábban jutottak a programokhoz a Humansoft Kft. nevű cégtől.
Az amerikai Microsoft egyes források szerint 2014 decemberében, mások szerint 2015-ben kezdett vizsgálódni magyar leányvállalatánál, és a kiváltó ok sem tisztázott. A 24.hu szerint az amerikai kitiltási ügy volt a szikra (a fenti szerződés megkötésekor Vida Ildikó volt a NAV elnöke), mások úgy tudják, egy nem sáros viszonteladó tett „feljelentést” Redmondban. A cég nyilvánosan nem erősítette meg a vizsgálat tényét, igaz, nem is cáfolta. Az biztos, hogy 2016 első felében két, az előző években vezető pozíciót betöltő munkatárs is váratlanul, hallgatás közepette távozott a Microsoft kötelékéből.
Kinyílik az ejtőernyő
Az egyik az a Papp István volt, aki 2011 és 2015 között ügyvezető igazgatóként irányította a leányvállalatot. Méghozzá olyan eredményesen, hogy 2015-ben magyar menedzserek körében szokatlanul magasra kapaszkodott fel a Microsoft vállalati ranglétráján: az ázsiai és csendes-óceáni régió salesért és marketingért felelős alelnökévé nevezték ki, Szingapúrba. Ám alig egy évet töltött el a pozícióban, sőt 2016 nyarán az egész cégtől távozott, bejelentés nélkül. Noha a Napi.hu szerint az anyacég vizsgálatában az amerikai Igazságügyi Minisztérium (DOJ), az FBI és az Értékpapír- és Tőzsdebizottság (SEC) munkatársai is részt vettek, Papp egy interjúban cáfolta, hogy bármely amerikai hatóság meghallgatta volna.
A másik csendes távozó Sagyibó Viktor volt, a kormányzati üzletágért felelős igazgató, akinek búcsújára csak akkor derült fény 2016 első felében, amikor megnevezték az utódját. Ő először egy Microsoft-viszonteladónál, a 4iG Zrt.-nél helyezkedett el vezérigazgatóként, de alig két hét után „személyes okokra” hivatkozva fel is állt; piaci információk szerint a Microsoft hatott oda partnerének, hogy nem látja szívesen Sagyibót a cég élén. A 4iG Zrt. egyébként a fent említett Humansoft anyavállalata, és egyik részvényese az a Tief Terra Kft., amely a Mészáros Lőrinc multimilliárdos üzlettársaként ismert Szíjj László résztulajdonában áll.
Ám sem Papp, sem Sagyibó karrierje nem feneklett meg a „piaci kudarcok” után: kormányzati pozícióban helyezkedek el. Papp 2016 őszén a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) üzletfejlesztési elnökhelyettese lett, ami visszalépés a szingapúri Microsoft-szék után, de csak fél évig volt itt. Azóta Thriveo nevű cégének élén startupok útját egyengeti, bár Lázár János egy tavaszi kormányinfón elárulta, hogy a kormánynak is segített a közigazgatás-fejlesztési program végrehajtásában. Sagyibó 2017 őszén ugyanennek a programnak a felügyelője lett miniszteri biztosként a Lázár-féle kancellárián. Vagyis épp annak a területnek az állami oldalán dolgoztak, ahol microsoftos korukban még eladóként voltak érdekeltek. (Sagyibó a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökségen már nem tölt be pozíciót, a terület pedig átkerült a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz.)
Sagyibó kinevezése vörös posztó lehetett a Microsoft szemében. Aligha véletlen egybeesés, hogy közvetlenül utána az ügy eddigi legdrasztikusabb lépésére szánta el magát: felmondta a RacioNet, a Humansoft és egy harmadik cég, az Euro One Zrt. viszonteladói szerződését.
„Úgy döntöttünk, hogy a helyi partnercsatornáink működtetésében új irányt veszünk. Kérjük, vegyék figyelembe, hogy a Microsoft nem közöl üzleti partneri kapcsolataira és korábbi kollégáira vonatkozó adatokat” – kommentálta a cég virágnyelven a lépést. Négy nagy LAR-partnere közül hármat lőtt ki egy csapásra, amivel magának is bevételkiesést okozott. (A három cég kevésbé sínylette meg a szakítást. A RacioNet rögvest 100 milliós megbízást kapott a Főpolgármesteri Hivataltól, az Euro One néhány héten belül az MVM, a Mavir és a NISZ Zrt. pályázatain nyert kétmilliárd forintnyi közbeszerzést, s mindhárman bekerültek egy 75 milliárdos, tárolókra és szerverekre kiírt keretmegállapodás győztesei közé.)
Amerika vizsgál
Hogy lesz-e további következménye az ügynek, a jövő zenéje. Mindenesetre nem zárható ki, a Népszava ugyanis a választás előtt arról adott hírt, hogy az anyacég és az amerikai igazságügyi tárca továbbra is vizsgálódik a magyar leányvállalat ügyében. Sőt, a vizsgálat szinte az egész közszférát érinti. A lap birtokába került egy irat az amerikai cég jogi részlegéről, amely utasítja a cég munkatársait, hogy őrizzenek meg minden dokumentumot (beleértve a kézzel írt feljegyzéseket és a törölt e-maileket), amelyek a cég közszférába eladott licencei után keletkeztek, külön nevesítve a NAV és az ORFK mellett a Magyar Államkincstárt, a Magyar Postát, a HM EI Zrt.-t, a húsz kormányhivatalt és más szervezeteket.
A napilap azt is tudni véli, hogy az ügyben a HCS Experts Kft. is érintett. A 2011-ben alapított vállalkozásnak 2015-ben lett tulajdonosa Tiborcz István, mire az szinte egy csapásra vált 938 millió forintos forgalmú céggé. A miniszterelnök veje a 2014–2015-ös üzleti év után 460 millió forintos osztalékot vett ki a HCS Expertsből, amely nem volt a Microsoft-viszonteladók között, csupán beszámlázott nekik. Tiborcz testvére, Péter pedig 2015-ben néhány hónapon át a NAV informatikai főosztályvezetőjeként tevékenykedett.
Bill Gates és a migráció
Ha a Microsoft vizsgálatának lesz folytatása, szerezhet még kellemetlen perceket a magyar kormánynak, a cég alapítója (és máig jelentős részvényese), Bill Gates azonban a migráció ügyében Orbán Viktor „szövetségese”.A világ második leggazdagabb embere tavaly nyáron a Welt am Sonntag című német lapnak elhibázottnak nevezte a befogadáspárti politikát.„Minél nagylelkűbb vagy, annál inkább elterjed a nagylelkűséged híre, ami még több embert motivál arra, hogy elhagyja Afrikát. Németország egyszerűen képtelen befogadni azt a sok embert, aki Európa felé tart” – fogalmazott. Hozzátette: „Európának meg kell nehezítenie az afrikaiak számára, hogy a jelenlegi tranzitútvonalakon elérjék a földrészt.” Bill Gates régóta jelentős összegekkel támogatja a szegény afrikai országokban az egészségügyet, az oktatást, a vízügyi és mezőgazdasági fejlesztéseket, és a fejlett országokat is erre biztatja.
|
Baljós árnyak a magyar Microsoftnál
|
Nemrég váratlanul felállt székéből a magyar Microsoft ügyvezetője. Nem ez az első baljós árny a vállalatnál: fél éve elcsapták állami viszonteladóikat, két volt vezetőjük kormányzati mentőövet kapott, és a hírek szerint az amerikai hatóságok is vizsgálódnak az ügyben.
| null | 1 |
http://valasz.hu/uzlet/huzatos-ablakok-129107
|
2018-07-18 15:12:00
| true | null | null |
Heti Válasz
|
A Magyarország és az Európai Bizottság közötti elszámolási viták lehet, hogy idén nem zárulnak le, így későbbre csúszhatnak a brüsszeli átutalások, sőt egyes projektek lehet, hogy nem is jogosultak az uniós támogatásra - jelezte szerdán este egy névtelen európai bizottsági forrás a Reutersnek a magyar államháztartás számára negatív üzeneteket.
|
Kiszivárgott: lehet, hogy idén már semmi pénzt nem kapunk Brüsszeltől!
|
A Magyarország és az Európai Bizottság közötti elszámolási viták lehet, hogy idén nem zárulnak le, így későbbre csúszhatnak a brüsszeli átutalások, sőt egyes projektek lehet, hogy nem is jogosultak az uniós támogatásra - jelezte szerdán este egy névtelen európai bizottsági forrás a Reutersnek a magyar államháztartás számára negatív üzeneteket.
| null | 1 |
https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/gazdasagfejlesztes/kiszivargott-lehet-hogy-iden-mar-semmi-penzt-nem-kapunk-brusszeltol.3.298382.html
|
2018-09-20 15:28:22
| true | null | null |
Portfolio
|
„Az új napelemparkok, valamint Paks II. a tiszta és fenntartható energiatermelés élvonalába emelik majd Magyarországot” – ígérte Orbán Viktor a 2018-as miniszterelnöki eskütételt követő beszédében. Ezzel pedig visszavonhatatlanul „bezöldült”, de legalábbis egy szintre helyezte a megújuló alapú villanytermelés-ösztönzést az orosz–magyar koprodukcióban készülő atomerőmű-bővítéssel. Mindezt a parlamenti karzatról hallgatta egy isztambuli csúcsgazdag, aki Recep Tayyip Erdogan elnök és a magyar kormányfő közös barátjaként szokta magát pozicionálni a török sajtóban – és nem mellékesen ő a tiszta forrásokat használó villamosenergia-ipar egyik prófétája a saját hazájában. Meg lassacskán a miénkben is. Míg Adnan Polat Törökországban 2000 óta egymilliárd dollárt fektetett nyolc szélerőműparkba, melyek összkapacitása 665 megawatt (a birodalom legnagyobb szélfarmja is hozzá tartozik), addig nálunk öt év alatt ruházna be 700 millió dollárt – no, nem turbinakollekciókba, mert ezeket nem támogatja a kormány, hanem a napenergiába.
Ami a teljesítményt illeti, Polat Magyarországon 1000 MW-ot szeretne elérni – a számot maga közölte tavaly a Forbes magazin török kiadásában. A lap (melyet a Magyar Narancs szemlézett először) arról is beszámolt, hogy a milliárdos új korszakot nyit üzleti életében, melynek alapja éppen a „budapesti kapcsolat”. S noha lesz néhány gigantikus fővárosi ingatlanprojektje, az általa megmozdítható források döntő hányadát az energetika felé igyekszik terelni.
Hogy mit jelent 1000 megawattnyi magyar napenergia? Ez a teljes jelenlegi erőművi kapacitás (beleértve az összes szén-, gáz- és nukleáris fűtésű egységet) hetede-nyolcada, illetve Paks fele. Összehasonlításképpen: ma a legnagyobb működő napelemcsoport mindössze 16 MW-ot tud (ez a Mészáros Lőrinc által nemrég átvett Mátrai Erőműé, de lehetséges, hogy hamarosan felvásárolja az állam).
Százhalombattán 17,6-es szolárparkot létesít a MET energiakereskedő, Pakson pedig egy 20-as üzem épül a Magyar Villamos Művek „gondozásában”. Az eddigi legnagyratörőbb magyarországi tervet a kínai állam egyik vállalata szállította: Kaposváron hoznák létre Közép-Európa első számú, 100 megawattos naptelepét – ám az Adnan Polat által felhalmozni kívánt kapacitástömegnek ez is csak a tizede.
Amennyiben tehát minden az ő elképzelései szerint alakul, hazánk energiapiaci kiszolgáltatottsága az orosz után török viszonylatban is valósággá válik – igaz, a Paksi Atomerőmű blokkjai mellett a magyar villamoshálózathoz illesztendő kollektortengert sem lehet majd kimozdítani, elvinni az országból.
De hogyan kerülhetett a nemzeti együttműködésre építő Orbán-kormány bizalmi zónájába egy külföldi, vállaltan Erdogan-párti üzletember? A válasz röviden: foci. A hosszabb kifejtést Mészöly Kálmánra bízzuk, aki A Szőke Szikla életregénye című, 2015-ben kiadott „emlékirataiban” a 2005-ös isztambuli Bajnokok Ligája-döntő körüli eseményeket is dokumentálta.
„A magyar küldöttség tagja volt Orbán Viktor, s persze én is, mint a török szövetség egyik díszvendége. […] Kihasználtam az alkalmat, és Orbán Viktort bemutattam Adnan Polatnak, a Galatasaray tulajdonosának, egy dúsgazdag helyi vállalkozónak. Vele aztán körbejártuk Isztambult, hol Adnan Polat, hol én mutattam meg a város nevezetességeit. És azt is láttuk, hogy sorra épülnek a stadionok Törökországban. Ezt csak azért tartom fontosnak megjegyezni, mert úgy gondolom, Orbán Viktor talán ott érezte, gondolta először, hogy ugyanezt nálunk, Magyarországon is meg kellene csinálni” – írta a korábban Törökországban is edzősködő labdarúgó-legenda.
Adnan Polat
Fotó: Túry Gergely/HVG
Polat akkoriban az Ege Seramik nevű, kerámia-, burkolat- és szaniteráru-elosztó vállalatával már jelen volt Budapesten, sőt Mészölynek köszönhetően ez a cég a Vasas mezszponzoraként is aktivizálta magát. Az áttörést azonban a 2010-es hatalomváltás, vagy még inkább a Fidesz 2014-es kormányon maradása hozta. Lényegében minden költségvetési pénzből finanszírozott intézmény, amely hatással lehet a magyar–török gazdasági kapcsolatokra, Polat befolyási övezetébe került, illetve az ő ingatlanjaiba költözött (a kereskedőházi irodáktól kezdve a konzulátuson át a külhoni Eximbank-képviseletig). A török potentát egy műemlék palotát is felújított a Hősök tere vonzáskörzetében, nemrég pedig a pesti Közvágóhíd épületegyüttesét szerezte meg, hogy az isztambuli Piyalepaşa-projekthez hasonló városrész-átalakítás keretében szállodai, sétálóutcai hátteret biztosítson a magyar állam leendő kongresszusi központjának (lásd felsorolásunkat lent).
Mindez azonban, mint írtuk, csak a felvezetés; az igazán nagy sztorinak a napelembiznisz ígérkezik. A terjeszkedéshez szükséges céghálófonás első lépéseként Polat még tavaly bejegyeztette a DNN Solar Partners Kft.-t, majd néhány hónapja leigazolta – jogi és szabályozási vezetőnek – a mostani ciklusfordulóig létező Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikai államtitkárságának korábbi kulcsemberét, a volt titkárságvezetőt, Farkas Gábort. Majd a DNN a választások után felvásárolt egy olyan projekttársaságot (Jupiter Apaj SolarPark Kft.), amely anno Pest megye déli részén, Apaj községben szerzett jogosultságot egy öt megawattos naperőmű létrehozására a helyi önkormányzattól bérelt területen. (A kft. nevét június elején HSE Europa Solarra változtatta a Polat-stáb.)
Miért másoktól vett kicsiny projektcéget a DNN, hogy nekilásson a Magyarország-hódító munkának? Kérdéseinkkel kerestük a török befektető itteni menedzsmentjét, ám mivel eddig nem érkezett válasz, csak „iparági pletykákra” hagyatkozhatunk. Minden mostani mozgásnak az az alapja, hogy a napelemes szektor szereplői 2016 végéig jelentkezhettek az úgynevezett kötelező átvételi támogatás (kát) rendszerébe – ami annyit jelent, hogy az állam segítségével még 25 évig a piaci ár felett lehet eladni a megtermelt villamos energiát. Pályázó volt bőven, de sok vállalkozás eleve csak azért „csekkolt be” a kátba, hogy idővel továbbértékesítse szerzett jogait, azaz felvásároltassa magát egy-egy nagyobb hallal. Az apaji önkormányzat 2016-os testületi üléseinek jegyzőkönyveiből kiderül például, hogy ebben a községben eredetileg egy ezTrade nevű kft. és társcégei harcolták ki a naperőműnyitást, majd idén menetrendszerűen megérkezett a tőkeerős végfelhasználó – Adnan Polat képében.
A felújított Spitz-villa a Városligeti fasorban - a beruházó cég Adnan Polat tulajdonában van
Fotó: Sebestyén László
Ma még nem tudjuk, a török óriás más kátosokat is bekebelez-e (vagy újabb állami tendereken nyer majd engedélyt és támogatást a szolárparkjaira), biztos viszont, hogy az ezTrade Kft. által felhajtott, előkészített projektlehetőségekre nemcsak a DNN, hanem több kormányközeli tényező rávetette magát. Például a Beregi-síkon fekvő Gyüre község külterületén tavaly decemberben lett telek- és naperőműterv-birtokos négy olyan vállalkozás (Solar Engine, Finasys, Napraforco-Operation és Békés Solar Kft.), amely közvetlenül vagy közvetve köthető az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) által „körberajzolt” Elios Zrt. korábbi vezéréhez, Sájer Gáborhoz.
A minap a G7 gazdasági portál számolt be arról, hogy a választások előtt egyetlen napra újra megnyitottak egy korábban már felfüggesztett uniós pályázatot, melynek keretében kvázi ingyenes hitelt lehetett igényelni napelemes projektekre. Az internetes lap listájában meg is találtuk a „gyürei négyeket”, akik összesen mintegy négymilliárd forintnyi hiperkedvezményes kölcsönt kérelmeztek.
Szó sincs tehát arról, hogy a napkirály, Adnan Polat a teljes majdani piacot betakarná – legfeljebb „csak” az első ligát. A képzeletbeli másodosztályban más VIP-figuráknak is jut tér a játékra.
Adnan Polat magyar üzletei
I. Naperőművek
A DNN Solar Partners Kft.-t egy éve jegyeztette be az Adnan Polat hollandiai érdekeltségeként ismert HBRE International Investments B. V. Az új magyarországi naperőmű-vállalkozás idén januártól alkalmazza jogi és szabályozási főnökként a korábbi Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkárának (Aradszki András) titkárságvezetőjét, az állami MVM Partner Energiakereskedelmi Zrt. volt igazgatósági tagját, Farkas Gábort. A DNN Solar Partners két hónapja felvásárolta a napelemes projektcégként alapított Jupiter Apaj SolarPark (új nevén: HSE Europa Solar) Kft-t.
II. Budapesti ingatlanprojektek
Az AMX HS Real Estate Kft. beruházásaként készült el a Spitz-villa műemléki felújítása a Városligeti fasorban; a történelmi épület a jövőben irodaházi funkciót kap. (Az Adnan Polat-tulajdonú cégben idén ügyvezető lett a török üzletember fia, Kerim is.)
A Polat család egy másik budapesti vállalata, az APD Real Estate Kft. tavaly a pesti Közvágóhíd épületegyüttesét vásárolta meg – a 4,8 hektáros telekrész a Nemzeti Színházzal és a Müpával szemben, a Soroksári út túloldalán helyezkedik el (Heti Válasz, 2017. november 9. ). A fejlesztőcsapat a Közvágóhíd-terület nem védett részeit vélhetően ledózeroltatja; ez a zóna lehet a Müpa melletti, immár jogerős építési engedéllyel rendelkező új állami kongresszusi központ kiszolgálóterülete (szállodákkal, üzletsorokkal). Úgy tudjuk, a kormány kiemelt jelentőségű nemzetgazdasági üggyé nyilváníthatja ezt a városrész-rehabilitációs projektet, melybe Polat befektetőtársként a Çarmikli és Özaltin családot is bevonta. Ők olyasféle tényezők Törökországban, mint Mészáros Lőrinc mifelénk; a két família konzorciumban bonyolította le az eddigi legjelentősebb török sztrádaprojektet, Isztambul és Izmir összekötését (a bő 400 kilométeres autópályának része egy óriáshíd is, amely a Márvány-tengert íveli át).
III. Kereskedőházak, képviseletek
A Polat Holding tulajdonában álló ALX Kft. a Magyar Nemzeti Kereskedőház hivatalos partnere Törökországban, Görögországban, Cipruson és Iránban (az állam külgazdasági vállalata évi 881 millió forintot utal a magáncégnek külföldi irodák üzemeltetése címén). Ugyancsak Polat ingatlanai adnak otthont az isztambuli magyar intézetnek, a főkonzulátusnak és az Eximbank helyi képviseletének.
IV. Kerámiabiznisz
A Polat család Ege Seramik-csoportja 1993 óta van jelen Magyarországon (most az évi 4-500 millió forintos árbevételt termelő Ege Tile Kft. képében).
|
Paks II. után Paks/2: török „invázió” a hazai energiapiacon
|
Beindult a félpaksnyi kapacitású napelempark-hálózatot ígérő török milliárdos: Adnan Polat elsőként a Pest megyei Apajon érdekelt projekt-céget vásárolta fel. És leszerződtette az Orbán-kormány energetikai államtitkárságának korábbi kulcsfiguráját.
| null | 1 |
http://valasz.hu/uzlet/paks-ii-utan-paks2-torok-invazio-a-hazai-energiapiacon-128967
|
2018-06-27 15:38:00
| true | null | null |
Heti Válasz
|
A 2017-es évről szóló, május 31-én publikált céges beszámolók között akad egy, amelyet mind a Heti Válasznak, mind a Budapesti Rendőr-főkapitányság korrupció elleni főosztályának „kötelező” volt felütnie. A Walnut Estate Zrt. mérlegéről van szó, amely igazolni látszik a hűtlen kezelés gyanúját a lapunk által tavaly ősszel feltárt – jelenleg nyomozati szakban lévő – Feneketlen-tavi ingatlanügyben.
A történet dióhéjban: a Miniszterelnökséghez tartozó ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. korábbi vezére, Henn Péter (képünkön) úgy privatizálta a cég budai óriástelkét egy lakótömbfejlesztőnek 2016–17 fordulóján (nyíltnak hazudott pályáztatás keretében), hogy az értékesítési folyamatba „beiktatódott” a hozzá baráti szálon kötődő Walnut Estate.
Az éves beszámolóból kiderül, hogy a közbeékelt társaság közel 280 millió forintos adózott eredménnyel zárta a tavalyi évet, vagyis bő negyedmilliárdnyi „hús” biztosan volt a „csonton”. A Walnut ráadásul elenyésző saját forrást kockáztatott a Diószegi úti ügyletben; szinte minden kiadását a telek végfelhasználója, a DVM Group fedezte (előleg formájában).
Utóbbi egyébként gigantikus lakónegyedet álmodott a volt ÉMI-területre – Buda Gardens néven futtatni is kezdte a projektet –, ám a helyiek petíciós mozgalmat indítottak a terv ellen, a XI. kerületi önkormányzat pedig, csillapítandó a kedélyeket, változtatási tilalmat rendelt el a teljes zónára. Persze csak átmenetileg. A befektető ma már inkább irodai tömbökben gondolkodik – mindezt Újbuda vezetése is támogatja, és hamarosan módosítani kívánja a telekre vonatkozó építési szabályokat. A kertvárosias környék lakói körében persze ez a jövőkép sem túl népszerű, így sokan bíznak abban, hogy a BRFK nyomozása során (melynek jelenlegi határideje július 26.) a DVM jóhiszemű vásárlói mivolta is megkérdőjeleződik – és ezzel tovább késleltethető a „túldimenzionált” ingatlanprojekt.
|
Nincs több titok: bő negyedmilliárdot kaszáltak a Feneketlen-tavi ingatlanmutyin
| null | 1 |
http://valasz.hu/itthon/nincs-tobb-titok-bo-negyedmilliardot-kaszaltak-a-feneketlen-tavi-ingatlanmutyin-128822
|
2018-06-06 16:12:00
| true | null | null |
Heti Válasz
|
|
Az elmúlt évek építési lendülete után váratlan kormányhatározat jelent meg június 8-án: az innovációért és technológiáért felelős miniszter azonnali határidővel feladatul kapta Orbán Viktor kormányfőtől, hogy vizsgálja felül a tervezett autópálya-beruházásokat. Külön pontban szerepel, hogy részletesen mutassa be a Miskolctól a szlovák határra vezető M30-as megépítésének, valamint az M3-as Ukrajna felé történő meghosszabbításának helyzetét.
Első ránézésre már az is furcsa, hogy Palkovics László kapta ezt a feladatot. Ennek az a magyarázata, hogy nyolc év után megszűnt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a nemrég megalakult kormányban így került az új tárcához a közlekedési szakterület. A miniszter a Hír TV-nek a határozatról azt mondta: „Legfeljebb arról lehet szó, hogy bizonyos dolgokat át kell terveznünk, mert az építőipar kapacitásai lehet, hogy limitálják ennek a létrehozását. De nagyon fontos az, hogy se forrást ne veszítsünk, se az eredeti céltól ne térjünk el.”
Homlokráncolás
A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely egy kormányinfón arról beszélt: több projektet is vizsgálnak, részben abból a szempontból, hogy melyek a valós és indokolt költségek. „A Miskolc–Kassa szakasz például egyértelműen ilyen” – tette hozzá. Ez már érdekesebben hangzik, eddig ugyanis egyetlen esetben kérdőjelezte meg a kormányzat egy autópálya építésének árszintjét: az M4-es Szolnok környéki részénél, amelynek kivitelezését le is állíttatta. Építőipari körökben ezért homlokráncolással fogadták a június 8-i határozatot.
Mielőtt rátérnénk ezekre a véleményekre, érdemes körülhatárolni, mely beruházásokat érinthet a felülvizsgálat. Az egyik sajtóhírrel szemben valószínűleg csak autópályákról van szó (ezek ismertetőjegyei: fizikailag elválasztott, legalább kétszer két forgalmi és egy leállósáv szintbeli kereszteződések nélkül, a megengedett sebesség 130 kilométer/óra), az ennél alacsonyabb műszaki tartalmú autó-, gyors-és (négysávos) főutakról nem. A mindennapi szóhasználatban ugyan gyakran keverednek ezek a kategóriák, de a kormányhatározatok szövege pontos szokott lenni ebből a szempontból. Igaz, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a megadott határidőig nem válaszolt az egyebek mellett ezt firtató kérdéseinkre.
A jelenleg is zajló vagy előkészítés alatt lévő beruházások többsége nem autópálya, hanem az említett egyéb kategóriák valamelyikébe tartozik, és 110 km/óra lesz rajta a maximális sebesség. Ha minden jól megy, négy éven belül ilyen utakon juthatunk el Sopronba, Zalaegerszegre, Kaposvárra, Salgótarjánba, Egerbe, Szolnokra és Békéscsabára is. Ezek jellemzően hazai költségvetési forrásból épülnek, míg az autópályáknál az uniós pénzek dominálnak. Ezért beszélt arról Palkovics László, hogy el kell kerülni a forrásvesztést.
Autópálya-fejlesztésből jelenleg nincs túl sok (lásd térképünket), és a 2022-ig szóló, legutóbb tavaly decemberben frissített tervek sem irányoznak elő boomot. A Vásárosnaményig megépített M3-as folytatásával kapcsolatban az szerepel, hogy 2021 közepéig kell előkészíteni egy kétszer egysávos (később autópályává bővíthető) utat. Ez Beregdarócnál érné el a határt, egy másik ág pedig Záhonynál, utóbbi esetében 2018 vége az előkészítés határideje. A megépítésről még egyiknél sincs szó.
Ezekkel a projektekkel csak akkor kell sürgősséggel foglalkozni, ha gyorsítani akarnak a tempón. Hasonló a helyzet az M1-essel, amelynek Győr és Budapest közötti része kétszer három sávra bővítéssel szerepel a dokumentumban, ám itt is csak az előkészítést kell elvégezni 2020 végéig. Az M7-essel kapcsolatban is vannak ilyen tervek a főváros és Balatonvilágos között, ám ez a projekt nem szerepel a tavaly decemberi kormányhatározatban.
Késés jöhet
Nem valószínű, hogy a felülvizsgálat érdemben érintené azokat az autópályákat, amelyek építése már javában zajlik. Ilyen a jelenleg még autóútként használható M15-ös és M70-es kibővítése, az M35-ös Debrecen és Berettyóújfalu között, valamint az utóbbitól a román határig tartó M4-es szakasz.
Más a helyzet az M30-assal, amelynek ugyan márciusban letették az alapkövét, de eddig csak kisebb, előkészítő jellegű munkákat végeztek a kivitelezők. Így az esetleges leállás nem olyan fázisban érné őket, mint az M4-es szolnoki szakaszán, ahol hídépítés is félbemaradt, torzókat hátrahagyva. De miért kerülne ilyesmi szóba? Palkovics László építőipari kapacitáshiányra célzott, de ebben az esetben ez aligha fenyeget. A közel 57 kilométer hosszú autópálya megépítését három szakaszra osztották a közbeszerzés során, a nyertes pedig a Strabag, a Colas, valamint a Hódút és a Duna Aszfalt párosa lett. Mindegyik nagyágyúnak számít a hazai sztrádaépítési piacon, jókora gépparkkal és szakembergárdával, aligha ugranak bele felkészületlenül egy ekkora projektbe. Ráadásul a határidő 2021 harmadik negyedéve, ami egyáltalán nem tűnik tarthatatlannak.
Gulyás Gergely szavaiban már inkább lenne ráció. Az M30-as összköltsége nettó 179 milliárd forint, egy kilométerre vetítve 3,16. Ez ma már Magyarországon nem számít ugyan kiemelkedően soknak, de az egyik szakasszal így is sikerül rekordot dönteni. A Strabag közel 40 milliárdért vállalta a Miskolc és Szikszó közötti valamivel több mint 10 kilométer megépítését, a fajlagos költség 3,84 milliárd. Eddig ennél csak a kőröshegyi viaduktot is magában foglaló autópálya-szakasz épült drágábban idehaza. Miközben a Strabagnak hidat csak a Kis-Sajón kell építenie.
Egyébként is számos jel utal arra, hogy a hazai sztrádaépítések durván túlárazottak. Ahogy nemrég lapunk bemutatta, árbevételéhez viszonyítva tavaly a Duna Aszfalt 25, a Mészáros és Mészáros Kft. 19, a Swietelsky 11, a Strabag 8 százalékos adózott nyereséget ért el. Egy érdemben versengő építőipari piacon az előbbi kettő lényegében elképzelhetetlen, de az utóbbi kettő is szokatlan. Ahogy a G7 gazdasági portál minapi cikkéből kiderül, nemzetközi csoportszinten a Swietelskynek meg kellett elégednie 3, a Strabagnak 2 százalékos profitrátával. És ebben már benne vannak a magyar leánycégek felfelé kilógó adatai is.
Pedig a G7 egy másik cikkéből kiderül, hogy a Duna Aszfalt tud olcsón is építeni. A magyar cég egy konzorcium tagjaként nyert el egy lengyelországi, katowicei megbízást, miután közel 50 százalékkal ígért alá a projekt tervezett költségének. Ilyen esetben idehaza valószínűleg kizárnák irreálisan alacsony árajánlat miatt. Közben pedig beruházások soránál kellene elhinnünk a hivatalos magyarázatot, hogy kizárólag az építőipari áremelkedés miatt kerülnek akár harmadával is többe a tervezetthez képest. Ilyen például az M4-es berettyóújfalui szakasza, amelynek 3,5 milliárd/kilométer a fajlagos költsége.
Lenne tehát mit tanulmányozni az árszinten, de akkor csontvázak sora esne ki a szekrényből. Ezért vagy sem, építőipari körökben egészen mást sejtenek a felülvizsgálati buzgalom mögött. Szerintük arról van szó, hogy az uniós támogatások a vártnál sokkal lassabban érkeznek Brüsszelből a magyar büdzsébe, az előfinanszírozás pedig hatalmas terhet ró a hazai költségvetésre.
„Valamiféle vizsgálatokkal addig fogják húzni az időt, amíg ezt a lyukat betömik. Nyilván mondanak majd valamit, hogy miért nem a kormány a hibás” – fogalmaz iparági forrásunk. Arra azonban nem számít, hogy az állam felmondaná a szerződést, hiszen akkor ugyanúgy ki kellene fizetnie minden költséget, mint az M4-es szolnoki szakaszánál. Utóbbival ellentétben pedig itt nem derült ki, hogy az EU nem hajlandó finanszírozni a beruházást.
Az sem mindegy azonban, hogy mennyi a csúszás. Néhány hónap még belefér, de ha egy évig kihasználatlanul állnának az M30-asra elkülönített kapacitások, felhalmozott anyagok, akkor megint csak fizetnie kellene az államnak. Vagyis a végén még mélyebben nyúlhatnának zsebükbe az adófizetők. De ezzel előreszaladtunk, mert még az ITM egyik illetékes főosztályán is csak a sajtónak köszönhetően értesültek a felülvizsgálatról. Ennek fényében pedig az sem meglepő, hogy a potenciálisan érintett kivitelező cégekkel erről eddig senki sem tárgyalt.
Civil kontroll
Az M30-ason kívül még egy autópálya van, amelyet érdemben érinthet a felülvizsgálat: az M6-os. Ennek Bólyig (ahol kiágazik belőle az M60-as Pécs felé) tartó részét már 2010-ben átadták, a horvát határra vezető 19 kilométeres szakasz viszont hiányzik. Nem mintha a forgalom nagysága miatt sürgető lenne a befejezés, de mivel uniós közlekedési folyosó része, van rá brüsszeli támogatás. A műszaki tervek elkészültek, de a kivitelezésre egyelőre nem írták ki a közbeszerzést. Pedig az ütemezés szerint az idei harmadik negyedévben el kellene kezdeni a három évig tartó építkezést.
A késlekedésben nem csak a finanszírozási problémáknak lehet szerepük. Bármennyire hihetetlenül hangzik a kormányzat elmúlt évekbeli civil-és Soros-ellenes hadjáratai után, egy olyan projektről van szó, amelyben együttműködik a magyar állam és a Soros György által alapított Nyílt Társadalom Intézet pénzéből is működő, ezért aztán a főellenség civil szervezetek közé sorolt Transparency International (TI) Magyarország.
Miről van szó? A nemzetközi szervezet egyik korrupcióellenes, a közbeszerzések átláthatóságát elősegítő eszköze az úgynevezett integritási megállapodás. Ez felkeltette az Európai Bizottság érdeklődését, és pályázati úton a kohéziós alapokból megvalósított projekteknél kezdték alkalmazni. Így került be az M6-os. A független ellenőr a TI Magyarország Alapítvány, az átláthatósági tanácsadó testület tagjai az állam részéről az illetékes minisztérium, valamint a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. A TI figyelemmel kíséri a közbeszerzés minden fázisát, képviselője betekinthet az eljárás dokumentumaiba, részt vesz a bírálóbizottságban, majd a helyszíni műszaki ellenőrzésen is. Tapasztalatairól rendszeresen jelentést ír. Ezek közül az első tervezetét még tavaly augusztusban készítette el a TI, de azóta sem tudta nyilvánosságra hozni, mert nem jutott egyetértésre a NIF-fel a tartalmáról.
Jelen állás szerint a megállapodás 2019 végéig tart. Már most látszik azonban, hogy addig nem zárul le az építkezés, márpedig az eredeti szándék szerint a megvalósítás végigkövetése és értékelése is cél. A szerződés szerint a meghosszabbításához az összes fél beleegyezése kell. Ennek elmulasztása elég rosszul mutatna Brüsszelben, mindenesetre másfél év múlva kiderül, meg akar-e szabadulni a kormányzat a civil kontrolltól.
|
Ezért vizsgálja felül a kormány a sztrádaberuházásokat
|
Lenne rá ok, de nem az elszállt költségek, hanem átmeneti pénzhiány miatt vizsgálhatja felül a kormány a sztrádaberuházásokat. Ez alkalmat adhat az M30-as építésének elhalasztására, az M6-osnál pedig a civil kontrolltól való megszabadulásra.
| null | 1 |
http://valasz.hu/uzlet/ezert-vizsgalja-felul-a-kormany-a-sztradaberuhazasokat-129011
|
2018-07-03 16:22:00
| true | null | null |
Heti Válasz
|
korrupció;MVM;
2018-09-10 06:00:00
Svájcban tűnnek el az MVM ötmilliárdjának nyomai
Valós értékénél milliárdokkal többet fizethetett ki az állami tulajdonú MVM egy szükségtelennek tűnő „termelésfelügyeleti” rendszerért; a lenyúlásgyanúra kurzusközeli politikusok árnya vetül.
Szinte hajítófát se ér az MVM Magyar Villamos Művek által saját leányvállalatától, a svájci bejegyzésű MVM International AG-tól tavaly közel ötmilliárd forintért megvásárolt „központi termelésmegjelenítő és felügyeleti (ktm) rendszer” - állítják egyöntetűen az ügyet közelről ismerő forrásaink. Egyikük a csomag hardver- és szoftverelemeinek összértékét legfeljebb ha százmillió forintra teszi. Elmondása szerint az egységes márkajelzés nélküli rendszer monitorokból, számítógépekből és internetes adattovábbító programokból áll. Meglátása szerint egy ilyen eszközre a komolyan hangzó elnevezés ellenére az MVM-nek nincs érdemi szüksége. Ez voltaképp egy diszpécserközponthoz hasonlít, ahol a kisebb-nagyobb kijelzőkön nyomon követhetőek az MVM erőműveinek pillanatnyi termelési mutatói. A látszat ellenére azonban az MVM nem avatkozhat be ily módon egységei termelésébe. Már csak azért sem, mert ellenkező esetben eddig is működtettek volna hasonlót. Az ügyletet ismerő segítőink egyöntetűen több milliárd forintos közpénzlenyúlásra gyanakszanak.
A rendszert megrendelő MVM Zrt. ugyanis csak egy, leányvállalatait összefogó központ, amely nem irányítja közvetlenül saját erőműveit. Így például a paksi nukleáris blokkok napi életéért maga az erőmű felel. A két éve átadott pécsi napelemtelepük pillanatnyi helyzetéről pedig MVM Ovit nevű leányvállalatuk dönt. Ám még eme lehetőségek is korlátozottak. A teljes hazai villamosenergia-rendszer egyensúlyáért ugyanis az MVM másik leányvállalata, a Mavir felel. Felügyeleti eszközökre tehát alapvetően ott van szükség, bár minden energiatársaság központjában látható hasonló. Értesülésünk szerint az MVM ktm-rendszere a gyakorlatban az állami holding épülőfélben lévő – a hazai áramrendszer mérete szempontjából kevéssé jelentős – napelem-erőműveinek működtetésére lesz alkalmas, már ha azok üzemeltetését nem adja át valamely leányvállalatnak, ami elég szokatlan lenne. Mások a rendszer elemeinek összértéke kapcsán némiképp megengedőbben úgy fogalmaznak: az ötmilliárdos számlát az MVM bizonyosan több milliárddal túlfizette. Lapunk értesülései szerint az MVM friss vezetése ennek érdekében most újraértékelteti az épp beüzemelés alatt álló termelésmonitort.
Mindezek alapján több milliárd forintnyi közpénz lenyúlását sem tartják kizártnak az ügyletet ismerő segítőink. A háttérben mindenki a Fideszt emlegeti. Erre utalhat, hogy a Svájcban alapított fiókcég igazgatóságában helyet kapott Mihalovics Péter, Seszták Miklós egykori nemzeti fejlesztési miniszter volt kabinetfőnöke. Az értelmi szerzőket tehát valahol a korábban az MVM-ért is felelős tárcavezető környezetében sejthetjük. A lenyúlás konkrét menetére szintén nagyjából egyforma feltételezések forognak. Eszerint nem az történt, hogy egy arra jogosult személy Svájcban felvette a bankból az MVM International AG milliárdos bevételét, majd aktatáskájából továbbosztotta azt az érintetteknek. Várhatóan az eszközök valós értéke és eladási ára közötti gigaprofit nem jelenik meg az MVM International könyveiben nyereségként se. Ezt ugyanis az anyavállalat, vagyis az MVM felvehetné osztalékként, és akkor csak a túlbonyolított beszerzés miatt érhetné szó a ház elejét. Sokkal valószínűbb, hogy az MVM International AG a ktm-et maga is haszon nélkül, körülbelül ötmilliárd forintért vásárolta meg egy következő láncszemtől. És így tovább, addig, amíg a hatalmas summa vagy több kamuvállalat között elporlasztva, vagy egy sokadik, a monitorokat, laptopokat és szoftvereket nagyon olcsón megvásárló, majd azokat több ezer százalékos haszonnal eladó társaságnál, egy helyen jelentkezik. Ebből pedig a milliárdok már „tisztára mosva”, haszonként szabályosan felvehetőek. Miközben ez nyilvánvalóan felveti állami milliárdok elsíbolása - csalás, sikkasztás, hűtlen kezelés - gyanúját, ismereteink szerint az MVM egyelőre nem tett feljelentést.
A kulisszák mögött természetesen megy az egymásra mutogatás. A legtöbben értelemszerűen a papírokat vezérigazgatóként ellenjegyző Zsuga János felelősségét firtatják. Őt sokan azzal veszik védelmükbe, hogy a szerződés még tavaly, Csiba Péter vezérigazgatósága idején köttetett, aki ráadásul elnöki pozícióját ez év augusztusáig megőrizte. Erre az a válasz, hogy Zsuga János az MVM akkori friss műszaki vezérhelyetteseként már a két évvel ezelőtti alapításkor a svájci cég vezetőségében ült. A mostani ügy szempontjából az se érdektelen, hogy a magáról őszinte és egyenes képet sugalló Zsuga János – legalábbis bejegyzett állandó lakcíme alapján – az elmúlt évek során az offshore-központként ismert svájci Appenzellben lakott. A svájci, pénzmosásgyanús ügyletek ráadásul a Fidesz gazdasági hátországától se állnak távol. Eszerint tehát az MVM fura leányvállalatát pont a pénz későbbi útjának lekövethetetlensége végett jegyezték be Svájcban. Mások viszont kötik az ebet a karóhoz, mondván: alapvetően Csiba Péter fűthetett be utódjának, aki nem mérte fel kellőképpen a széke alá rejtett akna erejét. Csiba Péter felelősségét viszont árnyalja, hogy a szerződésről döntő igazgatósági ülésen állítólag nem vett részt. Forrásaink arra is felhívják a figyelmet, hogy a botrány előszeleként május környékén több vezető is távozott a csoporttól. Így például a gazdasági vezérhelyettesi poszton ekkor váltotta Huszár Andrást a – beszámolókat végül Zsuga János mellett aláíró – Fazekas László.
Rosszmájú megközelítések szerint Orbán Viktor rendszerében az állami pénzek nagybani lenyúlását akkor követi csak botrány, ha az a legfelsőbb szinteken nem volt leegyeztetve. Ebből a szempontból a mostani események ellentmondásosak. Tény, hogy Seszták Miklós már nem kormánytag. Augusztus elején, mindössze egy nappal azután, hogy az új, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Bártfai-Mager Andrea a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől elvonta az MVM feletti tulajdonosi jogok gyakorlását, közös megegyezéssel elküldte Zsuga Jánost és Csiba Pétert is. Helyükre pedig Kóbor Györgyöt, az MVM 50 százalékos tulajdonában álló, korábban a politikus felügyelte NKM Nemzeti Közművek addigi elnök-vezérigazgatóját ültette. Az egykor az E.ON-t is megjárt, szakértőnek számító új vezér látványos rendteremtésbe kezdett, a Zsuga János tiszavirág-életű vezérigazgatóságához köthető menedzserek zömét NKM-esekre cserélve. Mindazonáltal a hazai energiaipar hatalmi beágyazottságára utal, hogy a most kissé ellenérdekeltté vált három üzletember valamiképp egyaránt összefüggésbe hozható Csányi Sándorral, miközben az OTP-vezérnek és Mol-alelnöknek hivatalosan semmi köze nincs az MVM-hez. Mások ilyen előzmények után a tisztogatást csak a kötelező minimumnak tartják. Ebből a szempontból az intézkedések akár enyhének is ítélhetőek. Feljelentés nem született, az MVM és a háttérből irányító miniszter nem nyilatkozik, sőt az MVM legutóbbi közleménye szerint Fazekas Lászlónak a csoporton belül találtak más munkát.
Az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre az MVM nem reagált, Zsuga Jánost és Csiba Pétert nem értük el.
|
Svájcban tűnnek el az MVM ötmilliárdjának nyomai
|
Valós értékénél milliárdokkal többet fizethetett ki az állami tulajdonú MVM egy szükségtelennek tűnő „termelésfelügyeleti” rendszerért; a lenyúlásgyanúra kurzusközeli politikusok árnya vetül.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3007872_svajcban-tunnek-el-az-mvm-otmilliardjanak-nyomai
|
2018-09-10 06:00:00
| true | null | null |
Népszava
|
egészségügy;Állami Számvevőszék;kórházak;
2018-09-13 18:27:22
Máris megérkeztek a kórházakba a költségvetési felügyelők
Munkába álltak a kormány megbízottai a kórházakban, amelyeket az ÁSZ és a szaktárca is vizsgál. Az ÁSZ is tovább vizsgálódik, és újabb kórházakban találta átláthatatlannak a gazdálkodást.
Újabb kórházak ellenőrzéséről számolt be az Állami Számvevőszék (ÁSZ) csütörtökön. A vizsgálatnak ezúttal tétje is volt, hiszen a számvevők azt kérték Kásler Miklós minisztertől, hogy vonja felelősségre a szabálytalanságok elkövetőit. Ráadásul most nem csak az ÁSZ-vizsgálat és a újabb eredménye és az esetleges felelősségre vonás ronthatja a kórházigazgatók közérzetét: mint megtudtuk, a héten mintegy tucatnyi intézménybe megérkeztek a költségvetési felügyelők is. Első körben csak oda delegált kincstári szakembert a kormány, amelyeknek a lejárt adóssága több mint az éves bevételük tíz százaléka.
Az ÁSZ által legutóbb vizsgált öt intézményben, a szekszárdi, a soproni, a hatvani, a mosonmagyaróvári és a berettyóújfalui kórházban, a pénzügyek és a vagyongazdálkodás terén is találtak hibákat – állították csütörtöki tájékoztatójukon az ÁSZ szakemberei. A vizsgálók 2014 és 2016 közötti időszakot vették górcső alá, és szinte valamennyi intézményben hasonló problémákat találtak: egyik kórháznál sem volt átlátható és elszámoltatható a közpénzfelhasználás. Elégtelennek ítélték a belső kontroll-rendszereket, volt olyan kórház, amelynek nem volt szervezeti és működési szabályzata sem. Több helyen olyan dolgozó írt alá számlákat, vállalt pénzügyi kötelezettséget a kórház nevében, akinek erre nem volt jogosítványa. Több intézménynél nem találtak leltárt az eszközeikről.
Salamon Ildikó, ÁSZ tervezési vezetője elmondta: ezúttal az öt intézménynél összesen 87 javaslatot tettek a feltárt szabálytalanságok kijavítására. Ebből a legtöbb javítandó feladatot a soproni és mosonmagyóvári kórház kapta. Az emberi erőforrások miniszterétől mind az öt kórház esetében azt kérték: keresse meg és vonja felelősségre a szabálytalan működés felelőseit. A Népszava hiába érdeklődött a szaktárcánál, hogy a felelősség számonkérésének milyen formái lehetnek az ÁSZ vizsgálat nyomán, lapzártánkig nem kaptunk választ.
Néhány hete, amikor ÁSZ 51 közintézmény között tizennégy kórházat is ellenőrzött, hasonló következtetésre jutottak. Akkor az ÁSZ elnöke azt találta mondani, hogy pénzügyi szempontból botrányos, anarchiára jellemző állapotok uralkodnak az egészségügy egyes területein. Akkor erre a kórházszövetség azonnal reagált és vitatta az ÁSZ-jelentésben leírtakat. Később szakmai konzultációra meghívták a számvevőszék elnökét, de ő ezt azzal utasította el: „Az ÁSZ-nak nincs vitája a Magyar Kórházszövetséggel, sem a találkozót kezdeményező másik szervezettel, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületével. Ezek ugyan nem ellenőrzött szervezetek, ugyanakkor az elnökségeikben lévő tisztségviselők maguk is az ÁSZ korábbi, illetve jelenleg is folyamatban lévő ellenőrzéseiben érintett egészségügyi szervezeteket vezetnek.” Azt pedig nem teheti meg az ellenőrző hivatal vezetője, hogy az ellenőrzöttekkel találkozzon.
A nyári ÁSZ vizsgálat óta a minisztérium is felállította a maga kórházi működést elemező csapatát. Fábián Attila, az Egészségbiztosítási Alap működtetéséért felelős helyettes államtitkár irányításával a következő két évben 16 intézményt világítanak át, az első négy kórház működésének elemzése el is kezdődött. Azt vizsgálják, hol, milyen gazdálkodási megoldásokat alkalmaznak, mit csinálnak jól a pozitív szaldós, és mit csinálnak rosszul a tartozást felhalmozók.
|
Máris megérkeztek a kórházakba a költségvetési felügyelők
|
Munkába álltak a kormány megbízottai a kórházakban, amelyeket az ÁSZ és a szaktárca is vizsgál. Az ÁSZ is tovább vizsgálódik, és újabb kórházakban találta átláthatatlannak a gazdálkodást.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3008399_maris-megerkeztek-a-korhazakba-a-koltsegvetesi-felugyelok
|
2018-09-13 18:27:00
| true | null | null |
Népszava
|
Európai Parlament;Kovács Béla;
2018-09-20 17:52:52
Kovács Béla: Ha igaz lenne, a feleségem csak felemelné a telefont
„A hülyeségnek is van határa” – mondta a kémkedéssel vádolt EP-képviselő. A tárgyalás a bizonyítási eljárással folytatódik.
Tagadta bűnösségét Kovács Béla, az Európai Unió (EU) intézményei elleni kémkedéssel vádolt egykori jobbikos politikus, az Európai Parlament (EP) független képviselője többórás meghallgatásán, csütörtökön a Budapest Környéki Törvényszéken – írja az MTI.
Kovács Béla azt mondta: EP-képviselőként számos találkozót, megbeszélést bonyolít le, a lobbizás a feladatai közé tartozik, de nem kémkedett.
Hozzátette, hogy a vádemelés óta sem az EU, sem az EP nem kereste meg az ügyben, ő adott a Magyarországon folyó eljárásról tájékoztatást az EP illetékeseinek, és megkérdezte: „van-e valami baj velem”? Erre azt válaszolták, hogy semmi, továbbra is elláthat bizalmi feladatokat, az EP bizottságainak, misszióinak munkájában részt vehet, és részt is vesz. Azt mondta, az EP-ben nem értik, egyáltalán miért folyik még ellene az eljárás.
Bírói kérdésre Kovács Béla megjegyezte, hogy a vádbeli időszakban bizalmas adatokhoz nem is jutott hozzá.
Ügyészi kérdésre beszélt arról, hogy a rendszerváltás előtt a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében tanult nemzetközi közgazdaságtant. Arra a kérdésre, hogy titkosszolgálati ismereteket is tanítottak-e ott, azt válaszolta: soha.
Az ügyész arról is kérdezte, hogy a kémkedés vádpontjával kapcsolatos találkozók létrejöttek-e, mire Kovács Béla azt mondta, elképzelhető.
Hozzátette: orosz beszélgetőpartnere úgy mutatkozott be mint az ipari és kereskedelmi kamara tagja, majd mikor távozott az országból, bemutatta az utódját. A találkozókon lezajlott információcseréről pedig beszámolt az EP illetékes szerveinek, de az információk között nem volt minősített adat. A vádlott azt mondta, ezeken a találkozókon például azt kérdezték tőle, hogy egy szerződés létrejöttéhez mit kellene tenni, és egy nevet is mondtak, de Kovács Béla ezt a nevet nyilvános tárgyaláson nem akarta elárulni.
Arra az ügyészi kérdésre, hogy kapott-e orosz diplomatáktól írásban kérdéssort, a vádlott annyit mondott: „nem emlékszem”.
Kovács Béla a tárgyaláson megjegyezte, hogy ez az ügy a „Krímben kezdődött” és a megoldása is ott lesz. Továbbá elmondta, hogy olyan orosz olajcégek legfelső köreibe volt bejáratos, mint a Gazprom és a Lukoil.
Kovács Béla a tárgyalás szünetében újságíróknak a Putyin orosz elnökkel való kapcsolatról feltett kérdésre azt mondta: ha igaz lenne, akkor
Utóbb hozzátette, hogy két-három rendezvényen találkozott az orosz elnökkel és rövid udvariassági beszélgetés zajlott köztük. Ugyanakkor Kovács Béla szerint az ő orosz kapcsolatai valakit zavarhattak.
Arra a kérdésre, hogy mit fog csinálni, elmondta, hogy 2019 végéig Magyarországon marad, azután meglátja; van meghívása Mongóliából, Üzbegisztánból, Kazahsztánból és „ott van még Japán is”, ahol korábban sok évet töltött.
A Jobbikkal kapcsolatban azt emelte ki, hogy Vona Gábor volt pártelnök és Szabó Gábor korábbi pártigazgató eltávolodott a párttól, a jelenlegi vezetőkkel már nem lát lehetőséget az együttműködésre. Az öt éve tartó büntetőeljárásba pedig belefáradt, pihenni szeretne – mondta.
A tárgyaláson a másik – EP-gyakornokokkal összefüggő költségvetési csalásra vonatkozó – vádponttal kapcsolatban Kovács Béla arról beszélt: történhetett figyelmetlenség, tévedés, hiba, de a vitatott összeget az EP már levonta az ő képviselői díjából, így az okozott kárt megtérült. A probléma szerinte az lehetett, hogy az EP gyakornokainak eltérő ösztöndíj jár, ha Magyarországon, illetve ha tartósan Brüsszelben vagy az EP székhelyén, Strasbourgban dolgoznak és tartózkodnak. Míg Budapesten a vádbeli időszakban megállapított minimálbérnek, mintegy 90 ezer forintnak megfelelő összeg, addig az uniós intézmények székhelyén az ottani mintegy 1000 eurós minimálbérnek megfelelő, a megvádolt három gyakornok pedig nem mindig volt az uniós intézmények székhelyén.
A tárgyalás a bizonyítási eljárással folytatódik.
Kovács Béla és költségvetési csalás miatt megvádolt három társa szabadlábon védekezik.
Kovács Béla 2010 májusában lett a Jobbik EP-képviselője. Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést az EU intézményei elleni kémkedés miatt, majd a legfőbb ügyész májusban indítványozta, hogy az EP függessze fel Kovács Béla mentelmi jogát, ami 2015 októberében meg is történt. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) 2017 decemberében emelt ellene vádat, Kovács Béla pedig akkor jelentette be, hogy kilép a Jobbikból.
A vád lényege, hogy a képviselő 2012 és 2014 között orosz hírszerzőknek adott át információkat a többi között energetikai ügyekben, az EP-választásokról, a magyarországi belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről. Mindezek célja az volt, hogy az EP-n belül erős háttérbázissal rendelkező, nyíltan EU-ellenes tábor jöjjön létre, belülről bomlasszák az Európai Közösségek intézményeit és az orosz érdekeket helyezzék előtérbe.
A költségvetési csalásra vonatkozó – az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) felvetése nyomán kivizsgált – ügyben a vád szerint a képviselő és három társa több mint 21 ezer euró (több mint hatmillió forint) vagyoni hátrányt okozott az EP-nek 2012-2013-ban fiktív gyakornoki állásokkal.
|
Kovács Béla: Ha igaz lenne, a feleségem csak felemelné a telefont
|
„A hülyeségnek is van határa” – mondta a kémkedéssel vádolt EP-képviselő. A tárgyalás a bizonyítási eljárással folytatódik.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3009128_kovacs-bela-ha-igaz-lenne-a-felesegem-csak-felemelne-a-telefont
|
2018-09-20 17:52:00
| true | null | null |
Népszava
|
Emmi;cenzúra;MÜPA;nyilatkozat;
2018-09-17 19:26:36
Szájkosarat kaptak az állami kulturális intézmények
A Nemzeti Múzeum, vagy a Müpa sem tarthat csak úgy sajtótájékoztatót, ha előtte nem kért engedélyt a fenntartó minisztériumtól.
Az összes állami fenntartású kulturális intézmény hétfőtől csak akkor tarthat bármilyen sajtónyilvános eseményt, akkor nyilatkozhatnak munkatársai, ha azt 48 órával előtte engedélyeztetik az Emberi Erőforrások Minisztériumával; jóváhagyást kell kérjen az Operaház, a Nemzeti Múzeum, a Müpa is - tudta meg a HVG.
A portál egy minisztériumi levelet csípett el, innen értesült a rendszeren belüli nyilatkozatkontrollról. A tárca előírása szerint nemcsak a nyilatkozó személyét, beosztást és a médium nevét kell beírni egy előregyártott táblázatba intézménynek, hanem az interjú témáját, és a nyilatkozat „fő üzenetét is”. Méghozzá nem csak egy-egy odavetett szóval. A minisztérium, akár egy általános iskolás tanító, azt is megmondja a magyar kultúra csúcsintézményeinek, hogy szép, „egész mondatban” írják le nekik, miről fogják tájékoztatni a közvéleményt.
Az állami intézmények eddig is rövid pórázon voltak - elég a kórházi vagy iskolai nyilatkozatstopra gondolni – de a színházak, múzeumok legalább szakmai kérdésekben, egy kiállításról vagy bemutatóról, viszonylag szabadon nyilvánulhattak meg. Most, az éleződő kultúrharc jegyében ennek is vége, írja a portál.
|
Szájkosarat kaptak az állami kulturális intézmények
|
A Nemzeti Múzeum, vagy a Müpa sem tarthat csak úgy sajtótájékoztatót, ha előtte nem kért engedélyt a fenntartó minisztériumtól.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3008741_szajkosarat-kaptak-az-allami-kulturalis-intezmenyek
|
2018-09-17 19:26:00
| true | null | null |
Népszava
|
2018. szeptember 21., 15:22
A “Tarnaméra központú agglomeráció szennyvízelvezetésére és – tisztítására” kiírt projektet, Mészáros Lőrinc elsődleges vállalkozása a Mészáros és Mészáros Kft. és az Euroaszfalt Építő és Szolgáltató Kft. nyerte meg – derül ki a uniós közbeszerzési értesítő dokumentumaiból. Ennek keretében az említett munkát Boconádon, Nagyfügeden és Tarnamérán végzik majd el. Ennek keretében a csatornázást és a szennyvízkezelési szükséges teljes gépészeti hátteret kiépítik.
A dokumentumok szerint előzetesen úgy kalkuláltak, hogy 3,23 milliárdba kerül majd a teljes beruházás, ehhez képest a győztesek végül 4,2 milliárd forintos ajánlattal lettek a befutók. Mindenki végtelenül nyugodt maradhat ez nem az a kiírás volt, ahol egyetlen induló volt, hiszen a győztes konzorciumon kívül a Penta Kft., a Swietelsky Magyarország Kft. és a Hódút Kft. is pályázott.
|
Itt a hétvége, nyert is egy jókora csatornázási beruházást Mészáros Lőrinc cége
|
A felcsúti milliárdos vállalata a Mészáros és Mészáros Kft. éppen egy milliárddal többért kivitelezi a csatornázási projektet, mint amennyire eredetileg taksálták.
| null | 1 |
https://zoom.hu/hir/2018/09/21/itt-a-hetvege-nyert-is-egy-jokora-csatornazasi-beruhazast-meszaros-lorinc-cege/
|
2018-09-21 00:00:00
| true | null | null |
ZOOM
|
Lázár János;részvények;batidai vadászkastély;
2018-09-24 07:34:45
Titkolják kilétüket a Lázár-kastély furcsa részvényesei
A két tulajdonos annyira kerüli a nyilvánosságot, hogy nevük még a céges részvénykönyvben sem szerepel – pedig ezzel saját jogaikról is lemondanak.
Eddig homályban maradt a batidai vadászkastély mögött álló két ismeretlen tulajdonos, és jelek szerint mindent megtesznek azért, hogy ez így is maradjon. Korábban a 24. hu számolt be arról, hogy a Lázár János telkeivel körülvett kastélyt Grosswiese Zrt. birtokolja – a társaság egyik részvényese Kulik Jenő ügyvéd, később pedig a volt kancelláriaminiszter és két helyi vállalkozó is beszállt tulajdonosként az üzemeltető társaságra.
Lázár a részvények 8 százalékát, az ismert tagok pedig az összes részvény 52 százalékát birtokolják – csakhogy a maradék 48 százalék tulajdonosai homályban maradtak: mivel egyik birtokos tulajdonrésze sem haladja meg az 50 százalékot, ez esetben a cégnyilvánosságról szóló törvény lehetőséget ad a rejtőzködésre. A portál ezért hivatalos úton kereste meg a társaságot, ugyanis a jogszabályok szerint a cég részvénykönyve megtekinthető.
|
Titkolják kilétüket a Lázár-kastély furcsa részvényesei
|
A két tulajdonos annyira kerüli a nyilvánosságot, hogy nevük még a céges részvénykönyvben sem szerepel – pedig ezzel saját jogaikról is lemondanak.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3009453_titkoljak-kiletuket-a-lazar-kastely-furcsa-reszvenyesei
|
2018-09-24 07:34:00
| true | null | null |
Népszava
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.