text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Újabb vádlottat hallgattak meg a több fideszes politikus érintettségét is felvető Pécsi buszper ügyében, de az eljárás csak újabb abszurd elemekkel gyarapodott
A bíróság vádlottként hallgatta meg a pécsi buszperben azt a holland vállalkozót, akinek a cége 2015-ben az indokoltnál drágábban adott el 115 járművet a város közlekedési cégének. A férfi önmagát ártatlannak, az eljárást röhejesnek tartja. Utóbbival sokan egyetértenek.
Csütörtökön folytatódott a pécsi buszper a Kaposvári Törvényszéken. Ezúttal a holland állampolgárságú S. P.-t hallgatta meg a bíróság, a 62 esztendős férfi kereskedelmi vállalkozása, a Bus and Coach adott el 115 használt Volvo-t a pécsi Tüke Busz Zrt.-nek 3,5 milliárd forintért. A vásárlásból azért lett bűnügy, mert ugyanezeket a járműveket pár hónappal korábban még 2,8 milliárdért kínálták a városnak, s akkor még 123 Volvóból állt a flotta. Így összességében egymilliárdos kár érte a várost. A buszokat az drágította meg, hogy az üzletbe bizományosi értékesítőként beugrott a Bus and Coach, és ez a cég jelentkezett a pécsi önkormányzat által meghirdetett közbeszerzési eljárásra, immár emelt áron kínálva a járműveket. Pécs fideszes többségű közgyűlése azonban nem érvénytelenítette a közbeszerzést, hanem győztesnek nyilvánította a holland céget. Az ügyben a holland rendőrség indított vizsgálatot vesztegetés és pénzmosás gyanújával, s ennek hatására a magyar nyomozóhatóságok is léptek.
Az ügyészség 2020-ban 700 milliós gazdasági csalás vádjával állította bíróság elé a Tüke vezetőjét, P. Istvánt, valamint a buszvétel két közvetítőjét, Cs. András, holland-magyar állampolgárt és a Németországban élő magyar-amerikai állampolgárt, P. Endrét. Utóbbiak 1,7 millió eurós és 500 ezer eurós „sikerdíj”-át sokallták a magyar nyomozók, hisz úgy tűnt, ezért a pénzért szinte semmit se tettek. Az is gyanús volt, hogy P. Endre elutalta a kapott pénzt egy thaiföldi offshore számlára. 2020 őszén, az első tárgyaláson P. Endre vallomást ugyan nem tett, de elismerte bűnösségét, így rá felfüggesztett szabadságvesztést és 170 milliós pénzbüntetést róttak ki.
A tárgyalás során elhangzottak alapján P. Istvánnak jó esélye volt, hogy tisztázza magát, ám a 62 éves mérnök idén februárban meghalt, így felelősségét már nem vizsgálják. Cs. András is ártatlannak vallja magát, állítja, hogy megszolgálta a közvetítői díjat.
S. P. ellen sokáig Hollandiában folyt nyomozás, ám mivel ugyanabban az ügyben nem folyhat vizsgálat két országban, a holland vállalkozó elleni eljárás idén már Magyarországon folytatódott. Így a per negyedik vádlottjaként csütörtökön őt is meghallgatták. A férfi azt állította, hogy nem kapott idézést a tárgyalásra, pedig a holland posta szerint valaki átvette az idézést a vádlott lakáscímén. Hogy ki vette át a hivatalos papírt, azt S. P. nem is sejti. A vádlott a tárgyalásról csak azért értesült, mert Cs. András augusztus végén tájékoztatta őt. Így viszont nem tudott felkészülni a tárgyalásra. Ráadásul a kirendelt ügyvédje nem működött vele együtt, ezért pár napja új ügyvédet fogadott, aki most még felkészületlen. Ezért a vádlott halasztást kért, amit meg is kapott a törvényszéktől. Mindamellett S. P. azért felolvasott egy rövid vallomást, s abban ártatlannak vallotta magát,
Ellenük viszont sosem folyt vizsgálat. A 2018-ban ellenzéki irányításúvá vált pécsi önkormányzat sértettként belépett a perbe, és megidéztette a bíróságra a város korábbi fideszes vezetőit, Páva Zsolt polgármestert és Csizi Péter parlamenti képviselőt, ám ők azt állították, hogy nem folytak bele az ügybe, s mivel tanúként jelentek meg, az ő felelősségük megállapítására ez a per alkalmatlan. A Fidesz legmeghatározóbb térségi politikusát, Bánki Eriket is meghallgatták tanúként, ám ő se mondott a buszvásárlásról semmit, az pedig, hogy a buszügyben Hollandiába utazó Csizi Péterrel egy gépen igyekezett Amszterdamba, Bánki szerint véletlen volt, ő csak egy koncertre ment. Az meg a tárgyaláson szóba se került, hogy a buszvétel során félmillió eurót munka nélkül zsebre vágó P. Endre korábban egy német cégben Bánki Erik üzlettársa volt, és Pécsett a politikuson kívül az amerikai magyart senki sem ismeri. Bánkit erről szerettük volna többször is megkérdezni, ám a politikus sosem válaszolt.
A buszpert december 8-ára napolták, akkor újra S. P.-t próbálja meghallgatni a bíróság. Amúgy S. P. már csütörtökön is mondott egy meglepő információt: ő azért emelte a buszok árát, mert arra számított, hogy Pécs alkudozni fog. A város azonban nem alkudozott, hanem fizetett. E közlés nyomán persze felmerülhet, hogy S. P. miért épp annyiért kínálta a buszokat, mint amennyi hitelt a város fel akart venni a buszvásárláshoz. Az is fura, hogy ha S. P. sikeresen felnyomta az árat, akkor a hasznot miért a semmit se tevő közvetítőknek adta át. Az eladó miért érte be 200 ezer euróval? Ezt talán decemberben megtudjuk. | Újabb vádlottat hallgattak meg a több fideszes politikus érintettségét is felvető Pécsi buszper ügyében | A bíróság vádlottként hallgatta meg a pécsi buszperben azt a holland vállalkozót, akinek a cége 2015-ben az indokoltnál drágábban adott el 115 járművet a város közlekedési cégének. A férfi önmagát ártatlannak, az eljárást röhejesnek tartja. Utóbbival sokan egyetértenek. | null | 1 | https://nepszava.hu/3170112_ujabb-vadlottat-hallgattak-meg-a-tobb-fideszes-politikus-erintettseget-is-felveto-pecsi-buszper-ugyeben-de-az-eljaras-csak-ujabb-abszurd-elemekkel-gyarapodott | 2022-09-22 12:26:00 | true | null | null | Népszava |
korrupció;akció;Budapesti Nyomozó Ügyészség;rendőrök;Nagylak;határátkelő;Terrorelhárítási Központ;pénzügyőrök;Készenléti Rendőrség;
2022-09-15 14:47:00
A nagylaki határátkelőn szolgálatot teljesítő korrupt rendőröket és pénzügyőröket fogtak el
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség a Terrorelhárítási Központtal és a Készenléti Rendőrséggel együttműködve fogta el a rendőröket és pénzügyőröket, akik ellen korrupciós bűncselekmények gyanúja miatt folytatnak nyomozást.
A nagylaki határátkelőn szolgálatot teljesítő, korrupciós bűncselekményekkel gyanúsított rendőröket és pénzügyőröket fogtak el a Fővárosi Nyomozó Ügyészség munkatársai a Terrorelhárítási Központtal és a Készenléti Rendőrséggel együttműködve – erről számolt be közleményében a Fővárosi Főügyészség.
Mint írják, a megalapozott gyanú szerint a nagylaki határátkelőhelyen szolgálatot teljesítő rendőrök és pénzügyőrök az áru- és személyfuvarozást végző külföldi sofőröktől a Magyarországra történő belépésük alkalmával jogtalan előnyt kértek, a rendszerint 5-50 eurós vesztegetési pénzért cserébe pedig nem tettek eleget a gépjárművek ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségeiknek.
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt hallgatta ki a gyanúsítottakat.
A nagyszabású akció keretében a nyomozó ügyészek több helyszínen végeztek kutatást, amelynek során nagy összegű külföldi valutát foglaltak le, ami alátámasztotta a bűncselekmények gyanúját. Bár a tájékoztatás szerint a Fővárosi Nyomozó Ügyészség négy korrupciós esetet tárt fel, hozzáteszik, hogy további korrupciós bűncselekményeket vizsgálnak.
A terheltek – mivel személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés különös okai egyikük esetében sem állnak fenn – szabadlábon védekeznek. | A nagylaki határátkelőn szolgálatot teljesítő korrupt rendőröket és pénzügyőröket fogtak el | A Fővárosi Nyomozó Ügyészség a Terrorelhárítási Központtal és a Készenléti Rendőrséggel együttműködve fogta el a rendőröket és pénzügyőröket, akik ellen korrupciós bűncselekmények gyanúja miatt folytatnak nyomozást. | null | 1 | https://nepszava.hu/3169429_fovarosi-nyomozo-ugyeszseg-tek-keszenleti-rendorseg-korrupt-rendorok-penzugyorok | 2022-09-15 12:37:00 | true | null | null | Népszava |
Letartóztatták az Országos Roma Önkormányzat elnökét
Mivel úgy vélik, hogy jogellenesen befolyásolná az eljárás menetét.
A Budai Központi Kerületi Bíróság egy hónapra – 2022. október 2-ig – elrendelte egy férfinak a letartóztatását, akit vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével gyanúsítanak - közölte lapunkhoz is eljuttatott tájékoztatásában a Fővárosi Törvényszék péntek délután.
Konkrétan nem nevezik meg, de az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökéről, Agócs Jánosról van szó. A megalapozott gyanú szerint az elnök két képviselőtársának is felajánlotta, hogy 30 millió forint ellenében lemond az önkormányzatban betöltött elnöki tisztségéről és közbenjár a korrupciós pénzt kifizető képviselő elnökké választása érdekében.
Az ügyészség a bizonyítás megnehezítésének, illetve meghiúsításának, továbbá a bűnismétlésnek a veszélye miatt indítványozta a letartóztatást. Megjegyzik, a nyomozás kezdeti szakaszban van, és a bíróság szerint megalapozottan feltehető, hogy a gyanúsított szabadlábon hagyása esetén a hatóság látókörébe még nem került személyeket jogellenesen befolyásolna vagy megfélemlítene, így törekedve a bizonyítási eljárás meghiúsítására, megnehezítésére. Hozzáteszik, Agócs büntetlen előéletű, azonban az eljárás tárgyát képező bűncselekménnyel egy ellene már folyamatban lévő büntetőeljárás hatálya alatt vált megalapozottan gyanúsíthatóvá.
A végzés nem végleges.
Lapunk több forrásból úgy értesült, hogy ifjabb Farkas László, az ORÖ egyik elnökhelyettese, Tiszabura polgármestere volt az, aki elvitte az első körben kért 18 millió forintot a megbeszélt helyre, Kecskemétre, majd a „bűnügyi akció során” átadta a pénzt. Ifjabb Farkas László a Népszavának nyilatkozva ezt elismerte, de egyéb részletekkel nem szolgált. | Letartóztatták az Országos Roma Önkormányzat elnökét | Mivel úgy vélik, hogy jogellenesen befolyásolná az eljárás menetét. | null | 1 | https://nepszava.hu/3168105_letartoztatas-agocs-janos-oro | 2022-09-02 12:43:00 | true | null | null | Népszava |
Országos Roma Önkormányzat;
2022-09-01 16:00:00
Egyik helyettese buktatta le az ORÖ elnökét
A gyanú szerint 18 millió forintot vett át Agócs János, az Országos Roma Önkormányzat elnöke annak fejében, hogy lemond tisztségéről. További 12 millióra is igényt tartott. Egyik helyettese, ifjabb Farkas László kérdésünkre elismerte: ő volt az, aki a bűnügyi akció során átadta a pénzt.
Agócs János, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke 30 millióért árulta a saját vezetői tisztségét – derült ki a Központi Nyomozó Ügyészség csütörtöki közleményéből. Agócsot, ahogyan arról beszámoltunk, előző nap vették őrizetbe.
A megalapozott gyanú szerint az ORÖ elnöke 2022 nyarán azzal keresett meg több kisebbségi önkormányzati képviselőt, hogy 30 millió forint ellenében átadja részükre az ORÖ elnöki tisztségét.
Az ORÖ elnöke vállalta, hogy a pénz ellenében lemond tisztségéről, helyettesítésével a pénzt átadót bízza meg és közreműködik az illető elnökké választásában – áll a közleményben, amelyhez a Központi Nyomozó Ügyészség fotót is mellékelt. A képen egy táska, abban pedig rengeteg pénz, 20 ezer forintos kötegek láthatók. A fotó a bűnügyi akció során, az elfogáskor készült.
Lapunk több forrásból úgy értesült, hogy ifjabb Farkas László, az ORÖ egyik elnökhelyettese, Tiszabura polgármestere volt az, aki elvitte az első körben kért 18 millió forintot a megbeszélt helyre, Kecskemétre, majd a „bűnügyi akció során” átadta a pénzt. Ifjabb Farkas László a Népszavának nyilatkozva ezt elismerte, de egyéb részletekkel nem szolgált. Elmondta, hogy péntekre Tiszaburára hívta az ORÖ képviselőit, a találkozó után ad bővebb tájékoztatást.
Kérdésünkre, hogy honnan volt 18 millió forintja, ifjabb Farkas László csak annyit közölt:
(Olyan hírek terjednek, hogy a 18 milliót az ORÖ egyik észak-magyarországi képviselője bocsátotta a rendelkezésére. Felhívtuk az illetőt, aki azt állította, hogy a pénz nem tőle van.)
Ifjabb Farkas László annak a Fiatal Romák Országos Szövetségének (Firosz) az elnöke, amelynek színeiben Agócs János is mandátumot szerzett. Ifjabb Farkas hangsúlyozta, hogy Agócs nem tagja a szervezetnek, a Firoszt szerinte csak „ugródeszkának használta”, hogy az ORÖ képviselője, aztán elnöke legyen. „A cigányügynek meg kell tisztulnia” – jelentette ki ifjabb Farkas László, aki nem titkolta, hogy adott esetben kész elvállalni az ORÖ elnöki tisztséget. Hozzátette: „ezen a poszton lehet a legtöbbet tenni a magyarországi cigányságért”.
Agócs János akadályoztatása esetén az általános elnökhelyettes, Lakatos Oszkár látja el az elnöki teendőket. Előző cikkünkben Lakatos Oszkár a Tiszapüspökiben lévő, az ORÖ fenntartásában működő iskola felújítása körüli gazdasági anomáliákkal hozta összefüggésbe Agócs János őrizetbe vételét. Véleményét arra alapozta, hogy tudomása szerint ebben az ügyben is nyomozás folyik.
Most, hogy kiderült, mi a valódi ok, Lakatos Oszkár elmondta: Agócs Jánost már fél éve foglalkoztatja a lemondás gondolata. „Úgy érezte, idegileg nem bírja tovább az alaptalan és méltatlan támadásokat” – fogalmazott. (Lapunk tavaly decemberben írt arról, hogy a kormánypárti Lungo Drom és szövetségesei többségbe kerültek az ORÖ-ben. A későbbiekben egymást érték a rendkívüli közgyűlések, amelyeket gyakran viharos jelenetek tarkítottak.)
Több olyan ORÖ-s képviselővel is beszéltünk, aki Agócs János ellenfelei közé tartozik ugyan, de nem megy el arra a pénteki találkozóra, amit ifjabb Farkas László hívott össze Tiszaburára. Az általunk megkérdezett, név nélkül nyilatkozó roma politikusok – bár nincs szándékukban felmenteni Agócs Jánost – elutasították azt az „aljasnak” tartott módszert, ahogyan ifjabb Farkas „rendőrkézre adta” az elnököt. „Ez megbocsáthatatlan” – közölte egyikük. „Sok minden történt már az ORÖ történetben, de ilyen mocskos játszmára még nem volt példa” – mondta egy másik képviselő.
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével gyanúsította meg az ORÖ elnökét.
A nyomozó ügyészség az elfogást követően elrendelte a kisebbségi önkormányzati vezető őrizetét, majd gyanúsítottként hallgatta ki és indítványozza letartóztatásának elrendelését. A kényszerintézkedés tárgyában a bíróság pénteken dönt. A minősített korrupciós bűncselekmény büntetési tétele két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
A gyanúsított nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, és panasszal élt az őrizetbe vétele és a gyanúsítás közlése ellen. | Egyik helyettese buktatta le az ORÖ elnökét | A gyanú szerint 18 millió forintot vett át Agócs János, az Országos Roma Önkormányzat elnöke annak fejében, hogy lemond tisztségéről. További 12 millióra is igényt tartott. Egyik helyettese, ifjabb Farkas László kérdésünkre elismerte: ő volt az, aki a bűnügyi akció során átadta a pénzt. | null | 1 | https://nepszava.hu/3167980_egyik-helyettese-buktatta-le-az-oro-elnoket | 2022-09-01 12:50:00 | true | null | null | Népszava |
korrupció;Budapest;jelentés;
2022-12-01 08:35:00
A Bálnától a biodómig – Elkészült a budapesti korrupcióról szóló jelentéstervezet
A munka jóval tovább tartott, mint azt előzetesen tervezték.
A fővárosi önkormányzat 2020 nyarán eseti bizottságot hozott létre az előző ciklusok korrupciógyanús beruházásainak vizsgálatára. A munka jóval tovább tartott, mint azt előzetesen tervezték, így csak most állt össze a Fővárosi Közgyűlés számára készülő jelentés tervezete, amit legkorábban a decemberben vitathatnak meg a képviselők.
A Havasi Gábor (Momentum) vezette grémium összesen 10 ügynek próbált a végére járni. A fő cél a folyamatok jobb megértése, a rendszerszintű problémák feltárása volt. A gyanús projekteket két éve vizsgáló eseti bizottság két éves munkáját összegző 200 oldalas tervezetben mindösszesen 14-szer szerepel a korrupció szó, az is jobbára két már korábban kivizsgált ügy – a parkolás és az M4-es metró esete – kapcsán.
A jelentés leszögezi, hogy a legtöbb esetben a
Az elmúlt 20 évben Magyarország GDP-jének 34-39 százalékát állították elő Budapesten, de a főváros 2010 óta a GDP alig 1,6 százalékát kapta meg, s ez arány 2021-re 0,6 százalékra csökkent. Saját forrás híján a város már a beruházások elindításakor az „optimálistól messze eső kényszerpályára” került, kizárólag kölcsönből, állami, uniós támogatásból vagy PPP konstrukcióban – vállalkozói tőke bevonásával – valósíthatták meg a projekteket. A kormány döntő befolyással bír a fővárosi beruházásokra. A főváros választott vezetői helyett a végső soron a kormány dönt arról, mi valósul meg Budapesten. Több beruházás esetében „a fővárosi szempontokra érzéketlen, rossz kormányzati döntések” okolhatóak azért, hogy a projektek félrementek.
A másik rendszerszintű problémaként a pénzügyi és műszaki kockázatok visszatérő alábecslését, a későbbi üzemeltetési szempontok értékelésének elmaradását azonosította a bizottság. A város nulla pénzügyi mozgástér és a külső finanszírozóktól való totális függés ellenére indított grandiózus fejlesztéseket anélkül, hogy a rendre bekövetkező költségemelkedésre tartalékot képeztek volna. A kiírt tenderek többnyire alkalmatlanok voltak arra, hogy felmérjék a jelentkezők alkalmasságát, a mindenkori városvezetésben pedig nem volt igény a szoros nyomon követésre.
A különböző ügyek tanulságait egyenként is részletezi a tervezet. Ezek címszavakban: a „patkány-tenderen” olyan cég nyert, amely az első időszakban nem volt felkészült a feladat ellátására. A Biodóm megvalósításához nem voltak meg a szükséges személyi, szervezeti és pénzügyi feltételek, miközben se a kormány, se a főváros nem gyakorolt érdemi kontrollt. A fővárosi parkolás üzemeltetését 2011-ben az önkormányzatokra bízták, ellehetetlenítve az egységes rendszer kialakítását, ennek törvényi feltételei ma is hiányoznak. A Rác fürdő projekt leállításáról úgy döntött a Tarlós István vezette főváros, hogy nem volt világos elképzelése a folytatásról. A felelőtlen vezetői hozzáállás következtében a felújított épület leromlott, a fürdő még mindig nem nyithatott meg, az önkormányzatot jelentős anyagi kár érte. A 3-as metró sorsát a kormány határozta meg, a kabinet döntött a bevonható uniós forrás nagyságáról és arról is, hogy új szerelvények vásárlása helyett a régieket újítsák fel.
Az induló becslés 290 milliárdról szólt. A csökkenés annak tudható be, hogy a projekt irányítását átvevő politikai szereplők 2012-ben az összes vállalkozói követelést súlyozás nélkül belefoglalták a költségbecslésbe, majd ezt a valós árhoz képest megtakarításként tüntették fel.
Az e-jegynél egy működő modell átvétele helyett csúcstechnológiás rendszert akartak kiépíttetni egy olyan céggel, amely még hasonlót se csinált soha, a BKK pedig úgy zárta le az egyeztetési eljárásokat, hogy tisztában kellett lennie azzal, hogy a tényleges műszaki megvalósítás bemutatását nélkülöző pályázat árai nem lehetnek megalapozottak. Ráadásul a szerződés aláírása után a kormány alapvetően megváltoztatta az üzemeltetés törvényi feltételeit. A BKV körüli botrányok mögött a pénzhiány miatti elavultságot, a hektikus finanszírozás demoralizáló hatását látták, ami a fegyelmezett gazdálkodás ellen hatott.
A Bálna államnak való eladásakor nem kötötték ki, hogy az épületet legalább részben fővárosi célra kell használni. „Nagy luxus volt a fővárosnak megépíteni egy különleges rendezvényhelyszínt, ami csak arra van, hogy a Fidesz kongresszust és eredményvárót tartson benne. Ha a ferencvárosi önkormányzat szeretné kibérelni a Bálnát, nem kapjuk meg. Teljesen nyilvánvaló politikai indok miatt nem bérelhetjük ki – idézi a jelentés Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármestert. | A Bálnától a biodómig – Elkészült a budapesti korrupcióról szóló jelentéstervezet | A munka jóval tovább tartott, mint azt előzetesen tervezték. | null | 1 | https://nepszava.hu/3177363_budapest-korrupcio-jelentestervezet-2022 | 2022-12-01 13:01:00 | true | null | null | Népszava |
olvasási idő
1 perc
megjelent
2023.06.11. 06:30 | Válság ide vagy oda, a NER-média és a hatalomközeli celebek 2022-ben is kaszáltak | A 2022-es gazdasági visszaesést még az államhoz közel álló cégek is megérezték, a kormányközeli kommunikációs vállalatok és hírességek azonban még a tavalyi évet is masszív bevételekkel zárták. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20230611_hvg_epitoipar_kiskereskedelem_sajto_kommunikacio_Varkonyi_Andrea_Rakay_Philip_Bayer_Zsolt_Akos | 2023-06-10 08:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Mintegy 520 milliárd forintos óriásberuházással 900 új munkahelyet hoz létre a kínai Huanyou Cobalt, amely Ácson építi fel első európai üzemét, ahol katódot fog gyártani elektromos akkumulátorokhoz
– közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán. Szijjártó azt mondta, hogy a cég kapacitása nagyjából százezer tonna lesz évente.
Szijjártó tájékoztatásából az alapadatokon kívül nem sok konkrétum derült ki, annyi azonban igen, hogy az állam támogatja a projektet. Viszont azt, hogy mennyi pénzzel, csak akkor fogják nyilvánosságra hozni, ha a beruházáshoz nyújtott támogatást az Európai Bizottság is jóváhagyta. Szijjártó szerint a beruházás értéke meghaladja az egymilliárd dollárt, ilyenből pedig összesen 159 volt tavaly az egész világon, Magyarországon ez pedig már a második ilyen bejelentés idén.
„Majd két évig tárgyaltunk ennek a beruházásnak a Magyarországra hozataláról. Nemzetközi verseny volt. Volt jó pár más európai ország is. Szeretném aláhúzni, hogy az európai progresszívek is értsék, európai ország, amely szerette volna ezt a beruházást magához édesgetni" – mondta Szijjártó Péter a beruházás bejelentésekor.
Szijjártó Péter szerint a beruházás Magyarországra hozatalát az is akadályozta, hogy az elmúlt három évben kétszer is teljesen a feje tetejére állt a világgazdaság. Kiemelte, hogy a rendkívüli helyzetben egy olyan folyamat volt, amely változatlan sebességgel haladt előre: az autóipar forradalma. A külügyminiszter cézári babérokra törve azt mondta: „a kocka el van vetve. Az elektromos autóiparhoz kapcsolódó gyárak mindenképp létre fognak jönni. A kérdés csak az, hogy hol. A kérdés, hogy mely országok lesznek sikeresek ebben az új világgazdasági korszakban, mely országok tudják a legtöbb hasznot kiszakítani maguknak”.
A külügyminiszter „gazdasági sorskérdésnek” nevezte, hogy melyik országok tudnak sikeresek lenni a szektor beruházásaiért zajló éles versenyben. E verseny során Szijjártó szerint minden, vagy majdnem minden eszközt bevetnek a szereplők.
Szijjártó arról is beszélt szerdán, hogy a nyugati autógyárak hatalmas függésbe kerültek a keleti akkumulátoroktól, utóbbiak piacát ugyanis 95 százalékban Kína, Dél-Korea és Japán uralja. „Európa csak akkor tud sikeres lenni ebben az új világgazdasági korszakban, hogy ha a keleti és a nyugati gazdaság mesterséges szétválasztása helyett arra törekszik, hogy a keleti és nyugati gazdaság a lehető legszorosabban működhessen együtt” – mondta.
Szerinte az együttműködésre Magyarország kiváló példa, hiszen rengeteget profitál abból, hogy „fontos találkozási pontjává vált a keleti és a nyugati cégeknek”. „Ez nélkülözhetetlenné és megkerülhetetlenné teszi Magyarországot az elkövetkezendő évek európai gazdasági fejlődésében” – mondta. „Hogy ez mennyire nem új jelenség, arra bizonyíték az, hogy az elmúlt hét évben ötvenegy, elektromos autóiparhoz kapcsolódó beruházás érkezett Magyarországra négyezer milliárd forint értékben” – mondta a külügyminiszter, majd hozzátette: az ágazat tíz legnagyobb cége közül már négy elkötelezte magát Magyarország mellett.
Ez nem ment volna a keleti nyitás politikája nélkül. Nem ment volna akkor, hogyha Magyarország nem tudta volna, nem tudná a legjobb beruházási körülményeket biztosítani a kínai vállalatok számára
– mondta. Szijjártó hozzátette, hogy 2020 után idén is a kínaiak hozzák a legtöbb beruházást Magyarországra, ez a lendület pedig – várakozása szerint – kitart. Mint mondta, a magyar-kínai kereskedelmi forgalom 2022-ben rekordot döntött 13 milliárd euróval, és az már most biztosra vehető, hogy idén újabb csúcs fog születni.
A polgármester tagadta, hogy akkugyár érkezne Ácsra
Az jó ideje sejthető volt, hogy valami készül Ácson: az Úgytudjuk június közepén azt írta, hogy ipari park épülhet Ácson, akkor azonban a portál még arról nem tudott konkrétan beszámolni, hogy min fognak dolgozni a park területén. Szentirmai István, Ács fideszes polgármestere korábban egy Facebook posztban tagadta, hogy akkugyárról lenne szó, viszont azt írta, nem árulhatja el, hogy miről.
Mivel a befektető kérésére – üzleti érdekeit szem előtt tartva – azt nem lehet egyelőre publikálni, hogy milyen jellegű üzem szeretne idetelepülni, de azt kijelenthetem, hogy nem akkumulátorgyárról van szó és semmi olyanról, ami a környezetünkre negatív hatással lenne
– írta Szentirmai.
A polgármesternek szigorúan véve igaza van: Szijjártó bejelentése szerint a kínai beruházó valóban nem akkumulátorokat, csupán azokhoz katódot fog gyártani.
„Próbáljunk most meg örülni annak, hogy végre Bábolna és Igmánd után mi is felkerülhetünk a gazdasági térképre a megyében, az országban. Ha a fejlődésnek mindig, mindenkor az útjába állt volna egy-egy településközösség, akkor most nem lehetne példálózni másokkal, hogy azok milyen szerencsések, és hogy bezzeg… Most mi is szeretnénk szerencsések lenni, és természetesen nem vagyunk a magunk ellenségei, nem lesz olyan üzem, ami bármilyen veszélyt jelentene a városra" – tette hozzá a polgármester. Szentirmai a posztban azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy ő, gyerekei, sőt unokái is a településen élnek.
Jávor Benedek Szijjártó bejelentésére reagálva a Facebookon azt írta: „a nemzetközi jelentések szerint ez a vállalat az elmúlt 10 évben rendszerint Afrikában gyermekmunkával bányászott kobaltot használt. Ez csak zöldre festés, a zöld átállás csakis igazságos lehet!".
Szijjártó bejelentése után kerestük Szentirmai Istvánt, azonban azt az információt kaptuk, hogy egész nap Budapesten tárgyal, nyilatkozni így sem ő, sem más nem tud Ácsról egyéb elfoglaltságaik miatt. | 520 milliárd forintból épül új kínai akkugyár Ácson | Szijjártó Péter 900 új munkahelyet ígért szerdán, a település polgármestere viszont korábban tagadta, hogy akkugyár épülne Ácson. Ebben szigorúan véve igaza is van: a Huanyou Cobalt nem kész akkumulátorokat, hanem ahhoz katódot fog gyártani. A külügy szerint a beruházás értéke meghaladja az egymilliárd dollárt, azt viszont egyelőre nem árulják el, mennyi állami pénz fog belemenni. | null | 1 | https://m.hvg.hu/kkv/20230621_acs_akkugyar_szijjarto | 2023-06-21 10:44:00 | true | null | null | HVG |
Veszteséges cégháló szövődött a végrehajtói kar körül
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar által létrehozott cégek jelentős ingatlanvagyont – feljelentések szerint áron alul – értékesítettek, majd az egyik ilyen vállalkozás megszűnt, a másik veszteségesen létezik. A kar közben bedöntötte a saját informatikai cégét is, ami még az ügyvezető bérét is képtelen volt önállóan kitermelni. Van egy alig működő alapítvány is, ami jobbára csak veszteséget termel.
Az utóbbi években csak veszteséget termelt a Völner-Schadl-büntetőügy és a bírósági eljárásból kimaradt zűrös ügyek miatt a legbotrányosabb időszakát élő Magyar Bírósági Végrehajtói Karnak (MBVK) a szervezet körül létrejött, több gazdasági társaságból álló cégháló. Az MBVK-hoz egy zrt., két kft., sőt még egy alapítvány is köthető, illetve csak köthető volt, mert a két kft. már nem is létezik, két társaságot érintő ingatlanértékesítések miatt pedig nyomozás is folyik hűtlen kezelés gyanújával tett feljelentések nyomán. Az MBVK-hoz kapcsolható cégek, illetve szervezet:
Lóvasút Indóház Szolgáltató Kft. (1999.04.-2023.01. - végelszámolással megszűnt)
Magyar Bírósági Végrehajtói Kar Informatikai Kft. (2018.11.-2021.02. - végelszámolással megszűnt)
Városliget-Ház 13 Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. (2010.07. - jelenleg is működik)
Bírósági Végrehajtókért Alapítvány (1999.09. - jelenleg is működik)
A fenti lista szereplői közül egyiknek a tevékenysége sem mondható sikertörténetnek, sőt. De nézzük egyenként őket.
Lóvasút Indóház – ingatlanértékesítés kérdőjelekkel
A furcsa nevű Lóvasút Indóház Kft. onnan kapta a nevét, hogy a tulajdonában egy ikonikus épület volt a budapesti Váci úton, amely 1866-tól az első pesti közforgalmi lóvasút végállomásaként működött. A 2021-es adatok szerint az épületet is birtokló cég többségi, 96 százalékos tulajdonosa a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt, de 4 százalék erejéig számos végrehajtó közvetlenül is kisebbségi tulajdonos volt benne. A cég ügyvezetője 2019-2021 között Szarvas Balázs, majd az utolsó két évben, a cég felszámolásáig, megszűnéséig Martonosi László volt. Egy időben, a 2010-es évek elején az épületet még az akkor kamaraként működő végrehajtói köztestület “Árverező Kastélyaként”, élő árverések helyszíneként is használták, később – talán az állagromlás miatt – már üresen állt.
Azt nem tudni, hosszú távon mi volt az MBVK terve a Váci út 201. alatti egykori indóházzal, mindenesetre a vállalkozás felvette a tevékenységi körei közé a „történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetést”. Az épület a hvg.hu információi szerint eredetileg 200 millió körüli összegért vették, 2021-ben pedig már bruttó 284 millió forintos eszközértéken volt nyilvántartva a cég könyveiben. Forrásaink szerint egy 2015-ös ingatlan-értékbecslés 290 millió forintra taksálta a háromszintes, mintegy 700 négyzetméteres ingatlant. Az épület aztán 2021 végén információink szerint mintegy 148 milliós áron adta el a Lóvasút Indóház Kft., amely amúgy üzletileg nem volt sikeres. Sőt a működésnek sem volt sok nyoma az utóbbi években, veszteségnek annál inkább:
Ahogy arról a hvg360 annak idején írt is, a jellegzetes épület 2021 végén került át a Lóvasút Indóház Kft. kezéből a Monk Property Kft.-hez. A vevő cég egyébként 2022 januárjától az év április közepéig NAV-végrehajtás alatt állt. A Monk Property egy 2019-es alapítású ingatlanüzemeltető cég, jellemzően évi 1-200 milliós árbevétellel és tavaly eddigi története rekordprofitjával, 165 milliós adózott eredménnyel. A cég ügyvezetője a veresegyházi Lotharidesz Balázs, a cég tulajdonosa pedig a Monk Solution Kft., amelynek tulajdonosa Lotharidesz Balázs, üzletrészére pedig banki jelzálog van bejegyezve. Ez a cég a 2022-es évet jelentős bevétel-arányos profittal, 145 milliós adózott eredménnyel zárta. Nem lényegtelen mellékszál, hogy az MBVK – miközben a Cházár András utcában saját tulajdonú székháza van – a Hermina úton több szintet bérel, például panasziroda számára, nem mástól, mint a Monk Property-től.
Schadlék lebukása után is furcsa ingatlanügyletekbe bonyolódik a végrehajtói kar
A lóvasút indóház ikonikus épületét egy olyan cégnek adták el, amely ellen január óta adóvégrehajtás folyik. Közben akár évtizedekig húzódó történetek lesznek látszólag egyszerű végrehajtói ügyekből, még akkor is, ha az érintettek jóhiszeműek.
MBVK Informatikai Kft. – ismerős név, ismerős mínuszok
A végrehajtói kar saját, 2018-as alapítású informatikai vállalkozása, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar Informatikai Kft. sokban hasonlít az indóházas cégre. Főleg abban, hogy már ez sem létezik, mivel 2021. elején szintén végelszámolással megszüntették. Abban is hasonlítanak, hogy az informatikai cég érdemi, látható tevékenységet fennállásának nagy részében nem végzett, ügyvezetője végig az előző cégből is ismerős Szarvas Balázs volt, tulajdonosa pedig a végrehajtói kar. Bevétele általában ennek a vállalkozásnak sem volt, kiadása viszont annál inkább, így tartósan veszteségesen működött.
Az informatikai profilú céget 2018 novemberében hozta létre az MBVK, holott a karnak amúgy volt külön Informatikai Irodája. Az akkori csonka évről szóló mérlegbeszámoló melléklete szerint a vállalkozás „a szervezeti szinergiák kihasználásával kezdte meg működését.” Meg azzal, hogy az első másfél hónapban kifizetett az egyetlen munkavállaló ügyvezetőjének közel kétmillió forint bért. Mivel bevétele egyáltalán nem volt, nem meglepő, hogy a cég 2 milliós veszteséggel zárta az évet. A 2019-es első teljes évben már csaknem 15 milliós nettó árbevételt ért el – igaz, ezt részben saját tulajdonosától kapta, hiszen 2019. április 15-én Z-2090146 szerződésszámon a Kft. „információ-technológiai szolgáltatás nyújtása” fejében bruttó 1,4 millióért szerződött az MBVK-val.
Ám a 2019-es 15 milliós árbevétel is kevés volt ahhoz, hogy kitermelje az ügyvezető bérét, amire 16,7 millió ment el, így ismét veszteséggel zárta a 2019-es évet a társaság.
A 2020-as év is rosszul alakult pénzügyileg, hiszen a kft. az első pár hónapjában mindössze 78 ezres bevételt realizált, miközben bérre 1,1 millió ment el, majd a végelszámolás következő pár hónapos időszakában bevétel nélkül munkabérre közel egymilliót fizettek ki, így végül a 2020-as évet is összességében 2,2 milliós veszteséggel zárta a megszűnés előtt a cég, amelynek ráadásul ingatlanvagyona sem volt, így nem is volt mit értékesíteni.
Koronatanú: Schadl sofőrje telefonált, hogy a Völnernek adott kenőpénzt "eurováltásnak" nevezzék az Excelben, mert nem tudták átadni neki a pénzt
„V.P.", vagy „Gyuri" jelölés fedte Völner Pált Schadl György házipénztárában, a koronatanú pedig arról is vallott, hogy az elszámolásban jószerivel eltűnt a határ a végrehajtói kar elnökének magánvagyona és budaörsi irodájának vagyona között - Schadl sajátjaként bánt mindennel. Sőt: akiben nem bízott, annak nem volt hajlandó segíteni a kinevezésével, annyival letudta az egész ügyet, hogy az illető „szar ember".
Városliget-Ház 13 Zrt. – itt is egy eladás, ismert vevő
A végrehajtói kar által tulajdonolt cégek sorában az ingatlan bérbeadással, hasznosítással foglalkozó Városliget-Ház 13 Zrt. már egy komolyabb, de nem sokkal sikeresebb vállalkozás. A cégben ismerős neveket találunk, hiszen például 2019-2020 között Szarvas Balázs volt a vezérigazgató, azóta pedig Martonosi László. A céget 2010-ben még kft-ként alapította a 100 százalékos tulajdonos akkor még kamaraként működő testület, később zrt-vé alakult. A Városliget-Ház az utóbbi öt évben évi százmilliós nagyságrendű nettó árbevételt könyvelhetett el, ám ettől még veszteséges volt, néha csak pár tízmilliós mínuszt hozott össze, máskor negyedmilliárdosat:
Ehhez a vállalkozáshoz is kötődik egy feljelentett, nyomozással érintett ingatlanértékesítés. A végrehajtói kar cége még 2018 végén vásárolt egy irodaházat a XIII. kerületben, a Szegedi út 35-37 szám alatt. Itt egyes végrehajtók béreltek irodákat a saját szervezetük cégétől, mígnem 2021 októberében eladták az irodaházat: úgy tudjuk, a néhány évvel korábban mintegy 500 milliós összegért megszerzett ingatlant a Városliget-Ház 13 Zrt. körülbelül feleennyiért értékesíthette. Azt Hadházy Ákos független képviselő derítette ki, hogy a vevő a Nadan Property Kft. volt, amely működésének első évében, 2020-ban mindössze 33 milliós profitot termelt.
Az ingatlanügyletről még 2022 januárjában az atv.hu-nak mindkét fél azt állította, hogy minden a legnagyobb rendben volt, de számokat egyikük sem említett. A Nadan Poperty például azt közölte: „Az ingatlant nyilvános nyílt pályázaton vásárolta a vállalkozás. Az ingatlan vételárát a cég kölcsönből és a bevételeiből finanszírozta.” A végrehajtói kar pedig tudatta: „Az ingatlan értékesítése szabályosan zajlott. Az ingatlan értékét igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő állapította meg, majd a tulajdonos nyílt pályázat útján hirdette meg azt.
Az ingatlan a pályázatra beérkezett érvényes ajánlatok alapján a legmagasabb árat ajánló pályázónak került értékesítésre.”
A Nadan Property Kft. tulajdonosa egyébként nem más, mint Rogán Antal miniszter kabinetfőnöke és egyik gyerekének keresztapja, Nagy Ádám. Az ő személye azért érdekes, mert a Völner-Schadl-ügy nyomozati irataiban többször felbukkan a neve, mint akinek Schadl György a kar elnökeként segített vizsgákat „intézni”, akár úgy is, hogy Nagy helyett más ment el vizsgázni a Pécsi Tudományegyetem jogi karán – az egyetem belső vizsgálata ugyanakkor nem tárt fel szabálytalanságokat e téren. Szintén őt vélte Hadházy a nyomozati iratokban az akár Rogán Antalra és feleségére is illő keresztnevek társaságában felbukkanó „Tóni, Barbara és Ádám” hármas egyik tagjának, de az ügy ezen szálát és a három személy kilétét nem igazán vizsgálták a nyomozó hatóságok.
Tóni, Barbara és Ádám a Schadl-Völner-ügyben: Polt Péter szerint talán igen, de akkor sem
Hadházy Ákos kitart amellett, hogy Rogán Antal minisztert, a feleségét és a kabinetfőnökét takarhatja a Schadl-Völner-ügyben előkerült "Tóni. Barbara és Ádám", ezért kérdésekkel sorozta meg a legfőbb ügyészt a témában. Polt Péter válaszait így foglalnánk össze: ki tudja, de mindegy is.
Ami viszont biztosan összeköti Rogán kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak a cégét, a Nadan Property Kft.-t és a végrehajtói karnak irodákat bérbeadó és a kartól egyúttal ingatlant vásárló, Lotharidesz Balázs által tulajdonolt Monk Property Kft.-t az az, hogy mindkét kft-nek ugyanaz a könyvelője és még ugyanaz az ügyvéd is gründolta őket. Ahogy arra korábban Hadházy szintén felhívta a figyelmet, ezenkívül a cégek közötti összefüggés a székhelyhasználati jogosultságokon is tetten érhető, mivel Nagy Ádám a saját cégének székhelyén adott székhely-használati jogosultságot Lotharidesz cégének.
Végrehajtókért Alapítvány – van, de minek?
Kicsit kilóg a fenti listából a végrehajtói karhoz köthető negyedik szervezet, hiszen ez nem egy vállalkozás, hanem egy 1999-ben alapított nonprofit szervezet, a Bírósági Végrehajtókért Alapítvány. Alapszabály szerinti célja „a bírósági végrehajtói szervezet tagjainak, családjainak fokozott védelme és támogatása, a jelölti képzés szakmai színvonalának biztosítása – az alapítóval együttműködve – a munkából hosszabb időre kieső végrehajtó és családja szociális segítése, a nyugat-európai jogharmonizáció folyamatában való részvétel és a csatlakozás szakmai részének elősegítése”.
Több mint 9 milliárdos nyeresége volt 2022-ben a végrehajtóknak
Schadl pénzmosással vádolt felesége keresett az egyik legjobban.
A hvg.hu forrásai szerint azonban, ha kezdetben ez működött is, az utóbbi években az alapítvány gyakorlatilag „tetszhalott” állapotban van, és lényegében nem csinál semmit. Ami biztos, hogy a kuratórium elnöke Jeney Orsolya (idén június 30-ig) végrehajtó, az igazságügyi tárca korábbi helyettes államtitkára. Az is biztos, hogy az utóbbi öt évben az alapítványnak összesen nem volt 2 milliós bevétele, az ötből négy évet zárt mínuszban és közhasznú célokra évi pár ezer forintot költött.
2023. május. 26. 10:36 Lengyel Tibor Itthon
Varga Juditék a végrehajtók új elnökéről: Tényleg évfolyamtársak voltak a miniszterrel, de 400-an diplomáztak akkor
Reagált az Igazságügyi Minisztérium is arra, hogy egy egyetemi évfolyamtársa lett a végrehajtói kar elnöke. Lupkovics Beáta úgy lett elnök, hogy alig egy éve végrehajtó. Közben, másfél évvel azután, hogy az előző elnököt, Schadl Györgyöt letartóztatták, megszólalt a kart felügyelő hatóság elnöke is, jelezve: a szakmának meg kell tisztulnia.
2023. június. 15. 05:02 Lengyel Tibor Itthon
Még nyomoznak a Schadl-barát mentős cégének 50 ezres Covid-tesztjei ügyében, hallgat a végrehajtói kar hivatalvezetője
Mi került 50 ezer forintba egy koronavírus gyorsteszten, amit a végrehajtói kar Schadl György egy barátján keresztül vett? – erre is keresi még a választ a rendőrség. A szerződés aláírói, a kar hivatalvezetője – akinek az élettársa a Schadl-Völner büntetőper egyik vádlottja – és a Schadl-barát mentős cégvezető is hallgat. Utóbbit egy rejtélyes szatyor tartalmáról és 20 millió forint sorsáról is hiába kérdeztük. | Veszteséges cégháló szövődött a végrehajtói kar körül | A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar által létrehozott cégek jelentős ingatlanvagyont – feljelentések szerint áron alul – értékesítettek, majd az egyik ilyen vállalkozás megszűnt, a másik veszteségesen létezik. A kar közben bedöntötte a saját informatikai cégét is, ami még az ügyvezető bérét is képtelen volt önállóan kitermelni. Van egy alig működő alapítvány is, ami jobbára csak veszteséget termel. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20230627_veszteseges_cegek_vegrehajtoi_kar | 2023-06-27 15:16:00 | true | null | null | HVG |
Kiperelte az államtól a Vodafone-szerződést Tóth Bertalan: a szocialista országgyűlési képviselő Facebookon vasárnap közzétett posztja szerint a Fővárosi Törvényszék döntött a Vodafone Magyarország 49%-os üzletrésze állami megvásárlási körülményeinek tisztázására indított adatigénylési perében.
Az ítélet értelmében az állami Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. 15 napon belül köteles kiadni (az üzleti titkok kitakarása mellett) a 324 milliárd forintos adásvételi szerződést, valamint az ügyletet megelőzően készített értékelési, üzleti és jogi átvilágítási jelentéseket. | Kiderülhet végre, hogy szállt be az állam a Vodafone-ba, a szerződést 20 millióba kerül magyarra fordítani | A bírósági ítélet szerint 15 napon belül ki kell adni a Vodafone-szerződést; a pert a szocialista Tóth Bertalan indította. | null | 1 | https://m.hvg.hu/kkv/20230702_Vodafone_szerzodes_per_Toth_Bertalan_MSZP | 2023-07-02 14:25:00 | true | null | null | HVG |
2023.07.01. 06:30
Az Európai Unió és Magyarország korrupciós és jogállamisági vitája gyakran uralja a közbeszédet, és így könnyű elfelejteni, hogy más nemzetközi szervezetek is foglalkoznak a magyarországi korrupciós helyzettel. A kormány azonban rendszeresen negligálja az átláthatóságra vonatkozó, külföldről érkező kritikákat, ezért összevetettük, mit is ellenőriznek azok, és milyen kifogásokkal élhetnek a magyar helyzettel kapcsolatban. Demokráciát a pénzünkért 8 rész. | Nem csak az EU elégedetlen a magyar korrupció szintjével | Az Európai Unió és Magyarország korrupciós és jogállamisági vitája gyakran uralja a közbeszédet, és így könnyű elfelejteni, hogy más nemzetközi szervezetek is foglalkoznak a magyarországi korrupciós helyzettel. A kormány azonban rendszeresen negligálja az átláthatóságra vonatkozó, külföldről érkező kritikákat, ezért összevetettük, mit is ellenőriznek azok, és milyen kifogásokkal élhetnek a magyar helyzettel kapcsolatban. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20230701_Vannak_az_EUn_kivul_is_boven_nemzetkozi_szervek_amik_a_magyar_korrupcioval_foglalkoznak_ok_sem_elegedettek | 2023-07-01 08:30:00 | true | null | null | HVG360 |
önkormányzat;Pokorni Zoltán;Hegyvidék;tankerület;Magyar Kétfarkú Kutya Párt;Öveges program;
2022-09-07 16:14:00
Szőrén-szálán eltűntek a bűncselekményekben érintett Öveges-program szerződései Pokorni Zoltán kerületében
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt kikérte az önkormányzattól a hivatalos dokumentumokat, ott azt mondták, hogy már öt éve átadták az illetékes tankerületi központnak, ahol viszont közölték, náluk bizony nincsenek.
Hiába kérte el Kovács Gergely, XII. kerületi önkormányzati képviselő, egyben a Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnöke a Hegyvidéki Önkormányzat Öveges-programos szerződéseit, azok, legalábbis a jelek szerint szőrén-szálán eltűntek.
A Népszava folyamatosan beszámolt az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által is vizsgált feltételezések szerint összességében csaknem 13 milliárdos, 2014-ben indult csalási ügyről, amelynek egy szálában már bírósági ítélet is született. Arról pedig az Átlátszó számolt be idén februárban, hogy Magyarországnak 7,8 millió euró (mostani árfolyamon több mint 3 milliárd forint) uniós támogatást kellett visszafizetnie az Öveges-program félrement pénzei és az Európai Szociális Alap más, szabálytalan pályázatai miatt.
Az MKKP Facebook-oldalán most közzétették azt a levelet, amelyben a kerületi önkormányzat illetékese a városrész jegyzőjének megbízásából válaszolt Kovács Gergelynek a hegyvidéki iratokat kikérő levelére, amelynek lényege hogy 2017. január 1-től – a törvényi előírások szerint – a Közép-Budai Tankerületi Központ részére átadta a köznevelési intézmények működtetését, továbbá „a projektekkel kapcsolatos fenntartási kötelezettség a fenti időponttól a Tankerületi Központ feladatkörébe tartozik”. Az ellenzéki politikus még fel is hívta a polgármesteri hivatalt, ahol még hozzátették, hogy 2017. január 1-ig minden dokumentumot átadtak a Közép-Budai Tankerületi Központnak. Ehhez képest a tankerület minderre azt közölte, hogy „a Közép-Budai Tankerületi Központ nem rendelkezik a jelzett Hegyvidéki Önkormányzat által megkötött szerződésekkel”.
Amint azt lapunk is megírta, idén júliusban különösen nagy, illetve nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettében és hamis okirat felhasználása vétségében bűnösnek mondta ki a Gyulai Járásbíróság azt a három vádlottat, akik az Öveges-programhoz kapcsolódóan mintegy 180 millió forint értékben egy már kidolgozott munkafüzetet és tanári segédanyagot újként és önálló fejlesztésként adtak el középiskoláknak. | Szőrén-szálán eltűntek a bűncselekményekben érintett Öveges-program szerződései Pokorni Zoltán kerületében | A Magyar Kétfarkú Kutya Párt kikérte az önkormányzattól a hivatalos dokumentumokat, ott azt mondták, hogy már öt éve átadták az illetékes tankerületi központnak, ahol viszont közölték, náluk bizony nincsenek. | null | 1 | https://nepszava.hu/3168587_oveges-program-buncselekmenyek-xii-kerulet-eltunt-dokumentumok-mkkp | 2022-09-07 14:38:00 | true | null | null | Népszava |
kartellgyanú;uniós források;Heves megye;Szabó Zsolt;nyomozás megszüntetése;
2022-09-14 15:31:00
Megszüntették a nyomozást a fideszes Szabó Zsolt ellen, mert „nem volt bizonyítható” a korrupció
A feljelentő Hadházy Ákos a politikából távozni kényszerülő Boldog István büntetőügyéhez hasonlította a Heves megyei eseteket.
Lezárták a nyomozást a Szabó Zsolt Fidesz-KDNP-s országgyűlési képviselő körzetében (Heves megye) az EU-s támogatások ellopására létrehozott bűnszervezet ügyében – tette közzé Facebook-oldalán szerdán Hadházy Ákos ellenzéki politikus a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság határozatát, amelyben, mint hangsúlyozta – a szokásossal ellentétben – itt legalább nem azzal indokolták, hogy nem volt bűncselekmény, hanem azzal, hogy „nem bizonyítható”.
A független parlamenti képviselő szerint ugyanakkor „a csalás itt is a szokásosan primitív volt és nyilvánvaló”. Azt állítja, hogy akárcsak Boldog István (egykori Jász-Nagykun-Szolnok megyei fideszes parlamenti képviselő) körzetében, minden faluban ugyanazokat a kamu cégeket hívták meg ajánlattételre. Egyiket, jegyezte meg a feljelentő, el is marasztalta a Gazdasági Versenyhivatal kartellezésért. Továbbá idézett is a határozatból amely a megszüntetés ellenére megállapította:
Hadházy Ákos szerint sajnos kiszámítható volt, hogy végül nem lesz „itt semmi látnivaló”, ugyanis hiába hallgatott meg a nyomozó hatóság egy sor szereplőt, ők már „nem emlékeztek” semmire. Az ellenzéki képviselőnek ügyészségi forrásai már két éve, a nyomozás elején azt mondták, hogy természetesen látják a nyomozók a dolgot, fognak is dolgozni, de fedett eszközök, például lehallgatás nélkül – amit Polt Péter legfőbb ügyész nem enged – nemigen lesz elég bizonyíték.
Az ellenzéki politikus szerint Szabó Zsolt állítólagos egymilliárdos offshore számláját érintő másik nyomozásról, ami sokkal régebben kezdődött, még nincs hír, s arról kérdést sem tehet fel Polt Péternek, mert parlamenti esküjét Kövér László házelnök a mai napig nem engedte letenni, arra hivatkozva pedig a parlamenti többség elvette tőle a kérdezés jogát. | Megszüntették a nyomozást a fideszes Szabó Zsolt ellen, mert „nem volt bizonyítható” a korrupció | A feljelentő Hadházy Ákos a politikából távozni kényszerülő Boldog István büntetőügyéhez hasonlította a Heves megyei eseteket. | null | 1 | https://nepszava.hu/3169309_szabo-zsolt-heves-megye-kartellgyanu-kozbeszerzes-eu-forrasok | 2022-09-14 14:43:00 | true | null | null | Népszava |
feljelentés;pénzmosás;költségvetési csalás;CÖF-CÖKA;Mindenki Magyarországa Mozgalom;
2022-10-17 14:47:00
Az MMM feljelentette a CÖF-öt költségvetési csalás és pénzmosás miatt
A fideszes álcivil szervezetnek állami vállalatok juttattak több száz millió forint közpénzt, azok felhasználása körül pedig felmerül a bűncselekmény gyanúja - jelezték.
A múlt héten a Mindenki Magyarországa Mozgalom feljelentést tett a „Békemeneteket” is szervező CÖF-CÖKA ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és különösen jelentős értékre elkövetett pénzmosás bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt - derül ki a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom szerkesztőségünk részére is eljuttatott közleményéből.
A közleményben azt írták, a feljelentést azért tették, mert a fideszes álcivil szervezetnek állami vállalatok juttattak több száz millió forint közpénzt, a pénzek felhasználása körül pedig szerintük jogosan merül fel a bűncselekmény gyanúja.
Márki-Zay Péter még egy korábbi bejegyzésében számolt be részletesebben az ügy lényegéről, eszerint a CÖF-CÖKA az állami tulajdonú MVM-től „közgondolkodás javítására” 508 millió forint támogatást kapott, a kiperelt dokumentumokból pedig megállapítást nyert, hogy az összegből mintegy 433 millió forintot összesen négy darab, 1-2 perces videóra költötték a kormánypárti álcivilek. A kisfilmek legyártását a számlák szerint a Fidesz-közeli Magno Studio Kft.-vel végezték.
A politikus beszámolója szerint az MVM mellett több más állami vállalat is jelentős összegeket biztosított a CÖF-CÖKA-nak. A Szerencsejáték Zrt. adományozó cégén, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.-n keresztül 40 illetve 170 millió forinttal érezte szükségét támogatni a fideszes szervezetet, emellett a szintén állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Banktól is 25 millió forintot kaptak.
Hozzátették, „hazánk rendőrei, ügyészei az igazság felderítésére és a törvények betartására és betartatására tettek esküt”, bíznak benne, hogy nem engednek semmilyen politikai nyomásnak. | Az MMM feljelentette a CÖF-öt költségvetési csalás és pénzmosás miatt | A fideszes álcivil szervezetnek állami vállalatok juttattak több száz millió forint közpénzt, azok felhasználása körül pedig felmerül a bűncselekmény gyanúja - jelezték. | null | 1 | https://nepszava.hu/3172722_mmm-cof-coka-feljelentes-koltsegvetesi-csalas-penzmosas | 2022-10-17 14:49:00 | true | null | null | Népszava |
Több jel is arra utal, hogy az utóbbi években nem volt hibátlan a nyugdíjügyek egy részét kezelő informatikai hálózat, és ezen az sem változtatott, hogy a Magyar Államkincstár (MÁK) 2017 novemberében magába olvasztotta az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot (ONYF). Az Állami Számvevőszék utolsó MÁK-ellenőrzéséről szóló 2019-es jelentésében ugyanis az áll: "Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól átvett informatikai rendszerek esetében adatvédelmi szempontból fennmaradt a sérülékenységi kockázatok egy része".
A Népszavához eljutottak olyan információk is: a MÁK nem rendelkezik a nyugdíjágazatban használt jó néhány informatikai rendszer legfrissebb, teljes körű dokumentációjával. A lapunk birtokába került táblázat szerint hiányzik több forráskód, tesztelési jegyzőkönyv, üzemeltetési felhasználói kézikönyv és informatikai katasztrófa elhárítási terv. Utóbbi különösen fontosnak tűnik. Az ONYF beolvasztása előtti időszakában készült informatikai katasztrófa-elhárításra vonatkozó főigazgatói utasítás ugyanis kiemelte: Az "ONYF rendszerei több tekintetben külső szolgáltatóktól függenek, mely egy részleges kiszervezési helyzetet jelent, amivel mind az üzemeltetés, mind a katasztrófahelyzetek és helyreállítási folyamatok során számolni kell."
A fenti eseteknél rendre előkerül a New Age Software (NAS) Kft., amely lassan két évtizede dolgozik - összességében több milliárd forintért - a nyugdíjbiztosítónak, majd az államkincstárnak, de más állami társaságoknál is nyert pályázatokat. (A cég megbízásairól és azok árazásáról részletek lenti írásunkban.) A NAS Kft. szállította azokat a rendszereket még évekkel ezelőtt, amelyeknek hiányos lehet a dokumentációja.
Az egyik ilyen terület a nyugdíjfolyósítás szempontjából kritikusnak tekinthető: a folyósítandó nyugdíj aktualizálását biztosító forgalmi adatokat feldolgozó rendszerek is a NAS Kft.-hez kerültek. Sőt bizonyos informatikai rendszerek katasztrófa esetén használandó háttérgépét is ez a cég szolgáltatta.
A cég esetleges mulasztása, hibája és az állami apparátusban fennálló kockázatos nélkülözhetetlensége önmagában kérdéseket vet fel, de mindezt még érdekesebbé teszik a tulajdoni viszonyok.
A NAS Kft. ügyvezetője és egyik tulajdonosa Lévai Tibor, aki a céginformációs adatokból következtethetően Vágujhelyi Ferenc mostohatestvére. Vágujhelyi Ferenc amellett, hogy az adóhivatal elnöke, kormánybiztos is májustól. Méghozzá a Magyar Államkincstár és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatvagyonának optimalizálásáért felelős kormánybiztos. E posztján többek között "a szervezeti folyamatok és eljárások racionalizálása" a feladata. Vágujhelyi Ferencet és Lévai Tibort összeköti más is. Az Adria-Duna Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. nevű családi cégben Vágujhelyi Ferenc az egyik tulajdonos, Lévai Tibor az egyik ügyvezető. Mindez azt jelenti,
A programozó matematikusként végzett Vágujhelyi pénzügyi rendszerfejlesztőként kezdte szakmai pályafutását, rövid ideig információbiztonsági szakértőként dolgozott az ÁPV Rt-nél, az első Orbán-kormány idején 1999-től 2002-ig az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgató-helyettese, majd a Fidesz következő kormányalakításáig saját önéletrajza szerint a Professzionál Informatikai Zrt. elnök-vezérigazgatója volt, amelynek jelenleg szintén Lévai Tibor a vezérigazgatója. A céget a 2004-es nyugdíjbiztosítóval kötött rendszerfejlesztő keretszerződésben a NAS Kft. alvállalkozójaként jelölték meg. A vállalkozás ma is gyakori partnere az államigazgatásnak.
A Professzionál Zrt.-ben 2011-2012-ben megfordult Tiborcz Péter, Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a testvére is. S nemcsak akkor dolgoztak ugyanazon cégnek. Vágujhelyi a Fidesszel együtt tért vissza az állami szférába 2010-ben: előbb a NAV szakfőigazgatója, majd informatikai elnökhelyettese volt, míg Tiborcz Pétert 2014 nyarán nevezték ki a NAV informatikai fejlesztési főosztályvezetőjének. Mindketten 2015-ig maradtak az adóhatóságnál. Ennek a korszaknak felettébb kínos ügye volt a Microsoft-beszerzés. Az amerikai tőzsdefelügyelet 2019-ben tette közzé a Microsoft 2013-2015 közötti korrupciós ügyleteiről szóló jelentését, amelyből kiderült, hogy magyar állami szervezetek - köztük a NAV - túlárazva vásároltak szoftvereket és "szakértői támogatást" a Microsoft magyar leányvállalatától. A többletpénz egy részét a jelentés szerint kormányzati szereplők lefizetésére használták. A Microsoft elismerte a korrupciót. Személyi felelősöket azonban nem neveztek meg az amerikai hatóságok.
- válaszolta most a Népszava kérdésére a főügyészség, amely a büntetőeljárás érdekeire tekintettel semmi továbbit nem árult el a nyomozás részleteiről.
A NAV akkori informatikai beszerzésekért felelős főosztályvezetője, Tiborcz Péter 2015-ben egy testvére tulajdonában álló informatikai cégben folytatta pályafutását. Az adóhatóság akkori szakfőigazgatója, Vágujhelyi Ferenc pedig a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) elnöke lett. 2021-ben a Pénzügyminisztérium államtitkárává és a NAV elnökévé nevezték ki. Mivel 2022 májusától a MÁK és a NAV adatvédelméért és adatvagyonának optimalizásáért felelős kormánybiztosa is meglehetősen nagy rálátása lehet az állami informatikai közbeszerzésekre, amelyekben mostohatestvérének 2010-ben átadott saját cége is gyakori szereplő.
Hiába kerestük meg az ügyben a NAS kft. is, onnan sem érkezett válasz. A kincstártól elkértük a cég teljesítés igazolásait, a szerződés részleteit, de nem kaptunk választ, ahogy azon kérdéseinkre sem, amely a cég által elvégzett feladatokra, illetve a díjazásra vonatkoztak.
Az olajozottan működő rendszer küllői közé azonban termetes követ dobott Rogán Antal idén májusban. Az általa vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda ugyanis a választás után egy hónappal bejelentette: Digitális Magyarország Ügynökséget hoz lére, ami egyfajta ernyőszervezetként szinte valamennyi hazai digitalizációs folyamatot és beszerzést egy platformra terelne. Az ügynökség létrehozásáért Guller Zoltán felel miniszteri biztosként. Az Orbán Ráhelt korábban segítői közt említő Guller elméletileg nem jelentene nagy veszélyt a Tiborcz-érdekkörhöz sorolható Vágujhelyinek, a családi cégeknek, de a kabinetiroda törekvése, miszerint a teljes hazai államigazgatási informatikát a felügyelete alá vonja, átrendezheti az egész kiszolgáló háttérpiacot. | A NAV elnöke kormánybiztosként felügyeli a területet, ahol mostohatestvére-üzlettársa kirobbanthatatlan szereplő | Van benne kockázat és összeférhetetlenség, akadnak kétes esetek. | null | 1 | https://nepszava.hu/3174413_vagujhelyi-ferenc-nav-kormanybiztos-new-age-software-kft-levai-tibor-uzlettars | 2022-11-03 14:55:00 | true | null | null | Népszava |
nemzetbiztonsági bizottság;kampánytámogatás;Márki-Zay Péter;Nemzeti Információs Központ ;
2022-11-23 15:30:00
Hárommilliárd forint jött, nyilvánosságra hozták a titkosszolgálati jelentést a Márki-Zay Péter-féle mozgalomnak adott amerikai támogatásról
A Nemzeti Információs Központ a további vizsgálatokra hivatkozva csak a dokumentum egy részét hozta nyilvánosságra.
A Kovács Zoltán András főigazgató által szignózott dokumentumban többek közt az olvasható, hogy költségvetési csalás gyanúja miatt a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) folytat eljárást, valamint a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda pénzmosás és sikkasztás gyanúja miatt. Az ügy koordinációját és a keletkezett információk elemzését, értékelését, összegzését a Nemzeti Információs Központ végzi.
„Az elsődleges vizsgálatok megerősítették, hogy az Action for Democracy (AD) elnevezésű szervezet összesen 1 848 603 106 forint támogatást utalt a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) számlájára nyolc alkalommal. Ebből az összegből az MMM 2022.március-július között mindegy 1,4 milliárd forintot fizetett ki a DatAadat csoportnak (Datadat GmbH: 1,411 millió forint, DatAdat Professional Kft.: 11,7 millió forint, Datapraxis OÜ: 1,4 millió forint.)”
Figyelemre méltó, hogy az 1,4 milliárdos támogatás részletezésekor a dokumentum mindössze néhány milliós összegeket említ.
A jelentés szerint az AD a már ismert összegeken és felhasználón kívül további három magyarországi jogi személynek is utalt jelentősebb összegeket. Az Oraculum 2020 Kft. egymilliárd forintot, a már említett DatAdat Professional Kft. 148, a Gemius Hungary Adatfeldolgozó és Kutató Kft. 3,5 millió forintot kapott az amerikai civil szervezettől.
Az Oraculum 2020 Kft. annak az ifjabb Páva Zoltánnak a tulajdonában áll, akinek az édesapja, Páva Zoltán korábban az MSZP politikusa volt, bizonyíthatóan az egyik célpontja az izraeli kémszoftverrel, a Pegasusszal végrehajtott magyarországi megfigyelési akcióknak. Az egykori politikus a mobiltelefonját a Direkt36 2021. szeptemberi cikke szerint többször is feltörték. Ifjabb Páva Zoltán az Ez a Lényeg néven megjelenő baloldali portált működteti.
Valószínűleg Páva Zoltán politikai szerepvállalása az oka, hogy a jelentés megjegyzi, mivel a politikai pártoknak nyújtott bárminemű támogatás Magyarországon és az EU vezető tagállamaiban is tiltott, „tudatos” lehetett a külföldi támogatás ezen csatornáinak a használata.
A Nemzeti Információs Központ szerint „tervszerű” folyamatra utal az is, hogy az AD 2022 február 24-én megkezdte működését és deklarálta céljait, az első utalást már 2022. március 1-én teljesítette az Oraculum 2020 Kft.-nek. Utóbbi vállalat az összegekből 324 millió forintot utaltak a DatAdat Professional Kft-nek, amely összesen 483,7 millió forint juttatásban részesült. „Jelenleg folyamatban van az elemző értékelő-tevékenység abban a tekintetben, hogy az érintett magyar civil szervezet és cégek mire használták fel a külföldről kapott támogatást. A Nemzeti Információs Központ elvégezte az AD intézmény és személyközpontú kapcsolati hálójának elemzését (...) az AD-ból levezethető kapcsolatrendszer alapvetően nyílt forrású kutatásokon alapul. Már az adatok ezen kezdeti szintjén is egyértelmű kapcsolatok mutathatók ki az AD, valamint az Amerikai Egyesült Államok kormányzata és nemzetbiztonsági közössége különböző szereplői között” – állapítja meg a jelentés.
A dokumentumban megjegyzik, hogy a nemzetbiztonsági bizottságot rendszeresen tájékoztatja a feltárt információkról. | Hárommilliárd forint jött, nyilvánosságra hozták a jelentést az MZP-féle mozgalomnak adott amerikai támogatásról | A Nemzeti Információs Központ a további vizsgálatokra hivatkozva csak a dokumentum egy részét hozta nyilvánosságra. | null | 1 | https://nepszava.hu/3176605_nemzeti-informacios-kozpont-kampanytamogatas | 2022-11-23 15:06:00 | true | null | null | Népszava |
Európai Unió;Magyarország;környezetszennyezés;hulladékgazdálkodás;OLAF;szeméttelep;
2022-11-24 10:42:00
Bűzlő szeméthegy lett az EU-s támogatásból: 4,5 milliárd forintot vonna el az OLAF Magyarországtól
Egy uniós támogatásból épült regionális hulladékgazdálkodási hálózat felépítését vizsgálta meg az Európai Csalás Elleni Hatóság (OLAF) és a most közzétett jelentésében mintegy 11 millió euró – mai árfolyamon 4,5 milliárd forint – támogatás visszavonását javasolja.
Az OLAF sajtóközleményében nem említi meg konkrétan, hogy mely hálózatot érintik a megállapítások, csak annyi derül ki belőle, hogy az EU-pénzből épült regionális hulladékgazdálkodási rendszernél feltárt problémák négy projektet érintenek.
Ugyanakkor Ville Itälä OLAF-főigazgató nyilatkozata a királyszentistváni hulladéktelep problémáira emlékeztet. A több falu határában bűzlő, EU-s támogatásból épített hulladékhegy ügyében mi is számos cikket írtunk.
„Az EU finanszírozta beruházás célja az volt, hogy hatékonyabbá és környezetbarátibbá tegyék a hulladékfeldolgozást. Azonban az OLAF vizsgálói számos tervezési és kivitelezési hibát találtak a beruházásnál. Ugyancsak megállapítottuk, hogy a környezetre gyakorolt vélelmezett pozitív hatás jóval alacsonyabb lett végül. A problémák miatt számos tűzeset is történt ami rendkívül negatív hatással volt a környezetre, a levegő minőségére és a környező települések lakosai borzasztó bűzben voltak kénytelen élni” – nyilatkozta a főigazgató.
Mint arról beszámoltunk a Királyszentistván-Vilonya térségében 2010 óta üzemelő regionális hulladékfeldolgozó körül élő falvakban meleg időben elviselhetetlen bűz terjengett, mivel a gyanú szerint biológiailag aktív hulladékot is hoztak a telepre. (Ottjártunkkor hemzsegtek a madarak a szeméthegyen ami a bioaktív szemét csalhatatlan jele.) A hulladékmű körül pedig több tűz is keletkezett az évek során. Bár a környező települések lakói végül már tüntetést is tartottak az ügyben, ám a hatóságok lényegében érintetlenül hagyták a szeméttelep működését, ahogy a környék fideszes politikusai is csak ígérgették a szeméttelep bezárását, ám végül ez nem történt meg.
Igaz, különösebben nem is lettek erre rákényszerítve: a szeméttelep körül a bűztől fuldokló településeken is tavasszal jókora fölénnyel tarolt a Fidesz.
Az OLAF jelentés részletezi, hogy a biológiai hulladékkezelés célja az lett volna, hogy a bioaktív hulladékot elégethetővé tegyék. Ám a silány kivitelezés miatt ezt végül nem sikerült elérni, így a biológiai hulladékot simán kizúdították a szeméttelepre, ahol ez két súlyos tűzesethez vezetett, amiben végül elégett az EU-s támogatásból épült berendezések zöme.
Miután kezelhetetlenné vált a biológiai hulladék kezelése, így a kezeletlenül a szabad ég alá zúdított hulladék súlyos bűzt okozott. Végül több helyi tiltakozás után a döntéshozók lemondtak a biológiai hulladék odaszállításáról, így viszont az EU támogatás célja is odaveszett. Ezért az OLAF most 11 millió euró visszavonását kéri Magyarországtól, ezen túlmenően pedig ajánlásokat tett a Bizottságnak, hogy javítson az EU támogatású projekteknél „a projektek utóellenőrzésének a rendszerén”. | Bűzlő szeméthegy lett az EU-s támogatásból: 4,5 milliárd forintot vonna el az OLAF Magyarországtól | Egy uniós támogatásból épült regionális hulladékgazdálkodási hálózat felépítését vizsgálta meg az Európai Csalás Elleni Hatóság (OLAF) és a most közzétett jelentésében mintegy 11 millió euró – mai árfolyamon 4,5 milliárd forint – támogatás visszavonását javasolja. | null | 1 | https://nepszava.hu/3176697_olaf-hulladekgazdalkodas-europai-unio-penzelvonas | 2022-11-24 15:15:00 | true | null | null | Népszava |
Az utóbbi két évben az OLAF, a rendőrség, a Közbeszerzési Döntőbizottság és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is vizsgálódott a badacsonytomaji önkormányzat 2,4 milliárd forintos, uniós forrásból finanszírozott turisztikai projektjével kapcsolatban. A párhuzamos vizsgálatokban az adónyomozók jutottak legtovább: a tavasszal kéthetes monstre kihallgatás-sorozatra idézték be az önkormányzat jelenlegi és előző ciklusbeli képviselőit a NAV Veszprém megyei központjába.
Polt Péter beszámolójából most az is kiderült, hogy a hosszú ideje folyó szövevényes vizsgálatnak immár gyanúsítottjai is vannak. A legfőbb ügyész pénteken a jobbikos Lukács László György kérdésére tett közzé tájékoztatást a parlament honlapján a fejleményekről.
Ebben azt írta, hogy november 3-án sor került két személy gyanúsítotti meghallgatására jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, valamint hamis magánokirat felhasználása vétség alapos gyanúja miatt.
Polt arról is beszámolt, hogy a település korábbi alpolgármesterének feljelentése alapján a rendőrség korábban két, egymástól független nyomozás is indított, de azokat bűncselekmény hiánya miatt megszüntették. Az ügyészség azonban az egyik lezárt vizsgálat esetében közbelépett, elrendelte az eljárás folytatását, majd ezt az ügyet is a NAV-nál folyó vizsgálattal egyesítette.
A legfőbb ügyész azt írta, az eljárás még vizsgálati szakaszban van, és a Székesfehérvári Járási Ügyészség végzi a nyomozás irányításával kapcsolatos feladatokat.
A Krisztin N. László polgármester vezette önkormányzat 2018-ban kapott pénzt az egykori Tátika étterem 1960-as évekből származó, műemlék épületének felújítására. A 2,4 milliárdos turizmusfejlesztési támogatásból a tóparti sétányt is fel kellett volna újítani. A pályázat szerint a beruházásnak 2020 őszére kellett volna elkészülnie.
A projekt miatt a Közbeszerzési Döntőbizottság 2020-ban már elmarasztalta az önkormányzatot. Akkor derült ki, hogy a polgármester a pályázati pénzből a település jegyzőjének és több városházi alkalmazottnak is kifizetett milliós nagyságrendű összegeket projektmenedzsment címén, miközben a beruházásnak volt saját projektmenedzser cége. Az önkormányzat akkori jegyzője, Wolf Viktória 5,5 milliós szerződést írt alá a projektben. | Polt Péter: két gyanúsítottja van a badacsonytomaji Tátika-ügynek | Az utóbbi két évben az OLAF, a rendőrség, a Közbeszerzési Döntőbizottság és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is vizsgálódott a badacsonytomaji önkormányzat 2,4 milliárd forintos, uniós forrásból finanszírozott turisztikai projektjével kapcsolatban. A párhuzamos vizsgálatokban az adónyomozók jutottak legtovább: a tavasszal kéthetes monstre kihallgatás-sorozatra idézték be az önkormányzat jelenlegi és előző ciklusbeli képviselőit a NAV Veszprém megyei központjába. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/11/25/polt-peter-badacsonytomaj-ket-gyanusitott-tatika-projekt/ | 2022-11-25 15:21:00 | true | null | null | 24.hu |
Farkas Flórián;
2022-12-12 17:18:00
Bizonyítottság hiányában lezárták a Híd a munka világába program ügyét, Farkas Flórián ünnepel
A Lungo Drom fideszes elnöke arról tájékoztatta szervezete képviselőit, hogy megszüntették a nyomozást a Híd a munka világába foglalkoztatási program ügyében. A hírt az ügyészség is megerősítette.
A Híd a munka világába program ügyét bűncselekmény hiányában lezárták – ezt írta Farkas Flórián volt fideszes parlamenti képviselő, a Lungo Drom elnöke „barátainak, képviselőtársainak”. A szerkesztőségünkhöz eljutott e-mailben Farkas Flórián hangsúlyozta, hogy „személyem semmilyen szinten nem volt érintett az ügyben, és a velünk dolgozó munkatársainkat is ártatlanul rágalmazták alaptalan vádak miatt”.
Lapunk kérdésére a Fővárosi Főügyészség is megerősítette a hírt, azzal a különbséggel, hogy az eljárást nem bűncselekmény, hanem bizonyítottság hiányában szüntették meg. „Az érdeklődött ügyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az eljárást – bizonyítottság hiányában – megszüntette. A nyomozó hatóság megszüntető határozata ellen panasz a Fővárosi Főügyészségre a mai napig nem érkezett” – áll a Népszavának küldött válaszban. Ugyanezt az információt kapta az ügyészségtől a 24.hu, amely hétfő délután elsőként számolt be a 2015 óta folyó eljárás megszüntetéséről.
Farkas Flórián a történtekért az ellenzéket tette felelőssé, amelynek célja szerinte a botránykeltés volt, az, hogy „lejárassák a felzárkózás ügyét, azt az európai szinten is figyelemre méltó eredményt, amit a magyar kormány velünk és a cigánysággal közösen elért ezen a területen”.
A roma politikus állításától eltérően a Híd a munka világába foglalkoztatási szövetkezettel – amely akkor alakult, amikor még Farkas Flórián volt az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke – nem kizárólag az ellenzéknek akadtak gondjai. A Híd a munka világa program ugyanis gellérthegyi székház vásárlásától kezdve sok mindenre költötte a pénzt, csak éppen a romák foglalkoztatási helyzetének javítására nem. A fideszes Balog Zoltán minisztersége idején az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a befuccsolt program miatt 1,6 milliárd forint visszafizetésére kötelezte az ORÖ-t. (Más kérdés, hogy az ORÖ a hírek szerint végül ennek csak a töredékét fizette vissza.)
Vizsgálódott az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is. A 24.hu 2019-ben számolt be arról, hogy az OLAF kimutatása szerint az Emmi a szerződésbontás előtt összesen 24 szabálytalansági eljárást indított az ORÖ által lefolytatott közbeszerzésekkel és beszerzésekkel kapcsolatban. Tizenegy esetben meg is állapítottak valamilyen a szabálytalanságot. Végül az ORÖ által elszámolásra benyújtott 1,6 milliárd forintot kitevő tételekről kimondták, hogy a „teljes összeg esetében fennáll a szabálytalanság gyanúja”.
Hadházy Ákos ellenzéki parlamenti képviselő korábban kiderítette, hogy Farkas Flórián egyik közeli munkatársát is gyanúsítottként hallgatták ki a Híd a munka világába ügyében. Összesen öt embert hallgattak ki gyanúsítottként, maga Farkas Flórián azonban nem volt közöttük.
A nyomozást – a Fővárosi Főügyészség felügyelete mellett – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatósága folytatta. Az adóhatóságtól is szerettük volna megtudni, hogy egyáltalán meghallgatták-e, akár csak tanúként is, az ügy főszereplőjének tartott Farkas Flóriánt. Ha választ kapunk, közöljük.
Mindenesetre Farkas Flórián a már idézett levelében rögzítette: „A méltatlan támadások nem tudnak maradandó éket verni a cigányság egyre erősebb képviseletében, és abba, hogy saját érdekeinkért szervezetten, egységesen és tudatosan kiálljunk. A cigányság és a kormány továbbra is számíthat ránk, a munkánkra.” | Bizonyítottság hiányában lezárták a Híd a munka világába program ügyét, Farkas Flórián ünnepel | A Lungo Drom fideszes elnöke arról tájékoztatta szervezete képviselőit, hogy megszüntették a nyomozást a Híd a munka világába foglalkoztatási program ügyében. A hírt az ügyészség is megerősítette. | null | 1 | https://nepszava.hu/3178509_buncselekmeny-hianyaban-lezartak-a-hid-a-munka-vilagaba-program-ugyet-farkas-florian-unnepel | 2022-12-12 15:29:00 | true | null | null | Népszava |
Újabb orvos letartóztatását rendelték el az ortopéd cipőkkel elkövetett költségvetési csalás ügyében
Az orvos által kiállított vénnyel a gyártó cipőnként átlagban 50 000 forintos támogatási összeget igényelt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK), amely összesen több mint 22 millió forintot utalt ki a cégnek.
Újabb orvos letartóztatását rendelték el az ortopéd cipőkkel elkövetett költségvetési csalás ügyében – írja a police.hu.
Mint arról a Népszava is beszámolt, a rendőrség három ortopéd szakorvost – továbbá három cégvezetőt és egy üzletkötőt – vett őrizetbe korábban, mert a gyanú szerint csaknem háromezer ember személyes adatával visszaélve írtak fel gyógyászati segédeszközöket, amelyek után a gyártók törvénysértően támogatást hívtak le a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) több mint 200 millió forint értékben.
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) feljelentése alapján folytat büntetőeljárást bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, valamint különleges adatra elkövetett személyes adattal visszaélés és hamis magánokirat felhasználása miatt.
Az NVSZ és a KR NNI szorosan együttműködve folytatja a bűnszervezet további tagjainak beazonosítását, aminek köszönhetően hétfőn, 2022. december 19-én újabb ortopéd orvost sikerült elfogni. A budapesti férfit lakásán fogták el a KR NNI nyomozói, majd otthonában és munkahelyén is kutatást tartottak; laptopját és mobiltelefonját lefoglalták. Vagyonvisszaszerzési eljárás keretében zárolták a bankszámláit.
Az eljárás során beszerzett bizonyítékok szerint, az orvos a gyógycipőket gyártó cégektől kapott ellenszolgáltatásért cserébe közel két éve összesen 454 társadalombiztosítási támogatással rendelkező gyógyászati készítményt írt fel vényre. A november 8-án elfogott, és azóta letartóztatásban lévő üzletkötő az általa képviselt gyógyászati eszközgyártó cég – szintén letartóztatásban lévő – vezetőinek tudtával arra ösztönözte az orvost, hogy olyan gyógyászati segédeszközöket írjon fel, amelyekre a legmagasabb összegű támogatás igényelhető vissza. Ezeket az erősen deformált lábra készülő cipőket a legtöbb esetben egy lábra szokták felírni, majd elkészíteni, hiszen a betegeknek legtöbbször csak az egyik lába sérült. A gyanúsított azonban legtöbbször párban írta fel a gyógycipőket a nagyobb haszon reményében. Az orvosi vényeken szereplő betegek – mivel orvossal nem találkoztak – tisztában sem voltak azzal, hogy a kapott lábbelik gyógyászati segédeszközök. Akadt több olyan páciens is, akinek adataival többször is visszaéltek.
Az orvos által kiállított vénnyel a gyártó
A nyomozók az orvost bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, valamint többrendbeli személyes adattal visszaéléssel és magánokirat felhasználásával gyanúsították meg.
Kihallgatását követően bűnügyi őrizetbe vették, majd a Nógrád Megyei Főügyészségen előterjesztést tettek arra, hogy indítványozzák letartóztatását, amelyet a bíróság elrendelt.
A most elfogott orvossal együtt az ügyben már 7 gyanúsított – 3 orvos, 3 cégvezető és egy üzletkötő – letartóztatását rendelte el az illetékes bíróság. | Újabb orvos letartóztatását rendelték el az ortopéd cipőkkel elkövetett költségvetési csalás ügyében | Az orvos által kiállított vénnyel a gyártó cipőnként átlagban 50 000 forintos támogatási összeget igényelt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK), amely összesen több mint 22 millió forintot utalt ki a cégnek. | null | 1 | https://nepszava.hu/3179693_ortoped-orvos-orizetbevetel-koltsegvetesi-csalas-ortoped-cipok | 2022-12-21 15:35:00 | true | null | null | Népszava |
Varga Zoltán Péter dunakeszi jobbikos önkormányzati képviselő nemrég arról számolt be a Facebookon, hogy Seltenreich József, a helyi Fidesz frakcióvezetője 10 éve összeférhetetlen pozícióból jut milliós éves juttatáshoz. Ezt Varga bejelentésére a kormányhivatal is megállapította, ezért ugyan Seltenreich lemond a Dunakeszi Közüzemi Kft. felügyelőbizottsági elnöki tisztségéről, a helyére Kovács Zsófiát, vagyis a feleségét ültetik – értesült a Narancs.hu.
Seltenreich Varga bejegyzése szerint halmozta a pozíciókat: 2011 óta dolgozik önkormányzati képviselőként, emellett Pest megyei képviselő, főtanácsnok, sportigazgató, Fidesz-frakcióvezető és a Dunakeszi Közüzemi Kft. felügyelőbizottsági elnöke is. Valamennyi közmegbízatásért külön-külön juttatásban részesül: felügyelőbizottsági elnöki tiszteletdíja 160 000 forintot, sportigazgatóként 650 000 forintot, Pest megyei képviselőként 170 000 forintot, dunakeszi képviselőként és főtanácsnokként 220 000 forintot visz haza, vagyis szép kis jövedelemre tett szert.
„Az előző testületi ülésen nevezte ki a képviselő-testület ismételten a sportigazgatóság vezetőjének, ahol szokásom szerint megkérdeztem, hogy nem összeférhetetlenek-e a tisztségei, az egymással gazdasági kapcsolatban álló társaságok, illetve intézmények okán” – fogalmaz Varga Zoltán Péter a bejegyzésében. „A szokásos gúnyos, kioktató válaszokat kaptam, hiszen hát a nagyurak bizony vehemensen sérelmezik, ha valaki miatt fennáll a veszélye, hogy pár ezer forinttal kevesebb ütheti a markukat. Azonban a 10 éve fennálló állapotba most a Pest Megyei Kormányhivatal rondított bele: megállapította, hogy Seltenreich tisztségei között összeférhetetlenség áll fenn, a fideszes képviselő bizony nem lehet – és az elmúlt 10 évben nem lehetett volna – egyszerre a városi sportigazgatóság, mint intézmény vezetője és a Közüzemi Kft. felügyelőbizottságának elnöke.
Seltenreich tehát 10 éve vesz fel törvénytelenül párhuzamos jövedelmeket összeférhetetlen pozíciókból, amit a város összes szakmai vezetője szó nélkül nézett el neki, kioktatva mindenkit, aki szóva tette a pofátlan, tízmilliós »lopást«.”
A jobbikos képviselő szerint Seltenreich József nem tehet mást, mint hogy lemond az alacsonyabb bevétellel járó felügyelőbizottsági elnöki tisztségéről, ugyanakkor egy hozzá eljutott előterjesztés szerint a helyére Kovács Zsófiát jelölnék. „Seltenreich vagyonnyilatkozata szerint házastársát véletlenül éppen Kovács Zsófiának hívják. Hát erre mondják, hogy van még lejjebb! Pofátlanul lopják ki a dunakesziek szemét nem is titkolózva, újra és újra az arcukba röhögve. Mert »megtehetik«. Amíg hagyjuk” – fogalmaz bejegyzésében az ellenzéki önkormányzati képviselő.
Megállapították az összeférhetetlenséget
Lapunkhoz is eljutott a Dióssi Csaba polgármester által jegyzett előterjesztés, amelynek értelmében a Dunakeszi Közüzemi Kft. alapító okiratát módosítani kell, ugyanis a képviselőként is dolgozó Seltenreich Dunakeszi Város Sportigazgatóságát vezeti, és a dokumentum értelmében a városvezetés a Pest Vármegyei Kormányhivatalhoz fordult, hogy kivizsgálja az esetleges összeférhetetlenségét.
A kormányhivatal megállapította, hogy a sportigazgatóság vezetőjét a képviselő-testület nevezi ki, és amennyiben az itézményvezető a munkáltatójával rendszeres gazdasági kapcsolatban álló társaságban tölt be felügyelőbizottsági tagságot, akkor fennáll az összeférhetetlenség. Ugyan a Dunakeszi Város Sportigazgatósága nem áll rendszeres gazdasági kapcsolatban a Dunakeszi Közüzemi Kft.-vel (ahol Seltenreich felügyelőbizottsági elnök), de az önkormányzat igen, ezért az összeférhetetlenség ebben az esetben megállapítható.
A fentiek következtében Seltenreich május 22-én beadta lemondó nyilatkozatát a Dunakeszi Közüzemi Kft. ügyvezetőjre részére, a helyére pedig egy új tag kerül kijelölésre, méghozzá Kovács Zsófia személyében. A megválasztásáról a képviselő-testület dönt.
Seltenreich József és Dióssi Csaba egy 2019-es választási plakáton
Fotó forrása: Dióssi Csaba Facebook-oldala.
„Teljes a csönd” – így írja le a fideszes városvezetés reakcióját az üggyel kapcsolatban Varga Zoltán Péter. „Tíz éven keresztül nem tűnt fel senkinek?
Most, hogy a kormányhivatal megállapította az összeférhetetlenséget, simán elintéznék azzal, hogy lecserélik a feleségére”
– teszi hozzá. Varga felhívja rá a figyelmet, hogy az előterjesztésben nem térnek ki az elmúlt tíz év jogszerűtenségére, és a Seltenreich által ezalatt felvett összegekre sem.
Nyilatkozott róla
Seltenreich 2014-től kezdve több éven keresztül nyilatkozott arról, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség a Dunakeszi Közüzemi Kft. felügyelőbizottsági elnöki tisztségét illetően, legalábbis erről árulkodnak azok a dokumentumok, melyek eljutottak lapunkhoz. Varga Zoltán Péter a csütörtöki képviselő-testületi ülésre benyújtott egy módosító javaslatot azért, hogy a tíz éve fennálló összeférhetetlenség tisztázása miatt a jegyző a nyomozó hatóság felé „tegye meg a szükséges lépéseket”. Indítványát azonban leszavazták, Seltenreich József feleségét, Kovács Zsófiát ellenben megválasztották a felügyelőbizottság elnökének.
Dunakeszin nemrégiben volt már egy másik összeférhetetlenségi ügy is: ahogyan arról lapunk beszámolt, a városban politizáló Lukácsi Bálint egyszerre látott el politikai és végzett újságírói tevékenységet. A képviselő-testület pedig májusban hathavi jutalmat szavazott meg Dióssi Csaba polgármesternek, valamint az alpolgármestereknek – az erre vonatkozó előterjesztést pont Seltenreich nyújtotta be.
Megkerestük a témában Seltenreich Józsefet, valamint a polgármesteri hivatalt, de cikkünk megjelenéséig nem reagáltak megkeresésünkre. Ha érkezik tőlük válasz, beszámolunk róla. | Tíz évig összeférhetetlen volt a dunakeszi Fidesz frakcióvezetője, most a felesége veszi át a helyét | Tíz évig egyszerre volt a városi cég felügyelőbizottságának elnöke és önkormányzati képviselő Seltenreich József, a dunakeszi Fidesz-frakció vezetője, az összeférhetetlenséget a kormányhivatal is megállapította. A városvezetés most megtalálta a problémára a megoldást: Seltenreich feleségét jelölték a megüresedett pozícióra. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/tiz-evig-osszeferhetetlen-volt-a-dunakeszi-fidesz-frakciovezetoje-most-a-felesege-veszi-at-a-helyet-259804 | 2023-07-03 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Június végén hozták nyilvánosságra a Nemzeti Információs Központ (NIK) legfrissebb jelentését a kormányt leváltani akaró ellenzéki összefogás 2022-es kampányáról, illetve annak finanszírozásáról. Az összefoglaló egyik állítása egy meg nem erősített információ, miszerint a Datadat-csoport már a 2021-es ellenzéki előválasztást is befolyásolta – csak épp az nem derül ki a dokumentumból, hogy miként és miért.
A történtekre reagált most Facebook oldalán Bajnai Gordon, akit a jelentésben többször emlegetnek. Bajnai azt írja, a sejtetések ellenére a jelentésben bemutatott ügyletekben nem vett részt, azokról érdemi és közvetlen információi nincsenek. Hozzáteszi, egyetlen kisebbségi tulajdonrészen kívül a bemutatott szervezeteket sem különösebben ismeri belülről.
Szerinte a legfontosabb az, hogy ezt a jelentést (és elődeit) "annak lássuk, aminek a megrendelői szánták: politikai propagandakiadványnak. Hiszen az anyagban szereplő, szándékoltam hamis állítások egyértelmű politikai célokat szolgálnak". Ezzel szemben szerinte a tények azok, hogy az anyag nem állapít meg semmilyen jogsértést; megállapítja viszont, hogy a Datadat Professional Kft. a neki szerződés szerint kifizetett pénzeket teljes egészében elköltötte arra, amire a megbízása szólt.
Ezt követően felsorolja a szerinte hamis állításokat, miszerint
szerinte hazugság, hogy már 2014 az akkori Együtt párt bármilyen pénzügyi támogatást kapott volna a NED amerikai kormányzati szervezettől.
Szerinte az sem igaz, miszerint a Datadat manipulálta volna az ellenzéki előválasztást 2021-ben – ezt a Datadat vezetői már hét elején cáfolták: nem vettek részt a lebonyolításban, azt egy civil szervezet intézte.
Mindemellett kitér arra is, hogy az egyik korábbi titkosszolgálati jelentés is "gyakorlatilag elismerte azt, hogy az Action for Democracy által az MMM egyesületnek folyósított támogatások a magyar jogszabályokkal összhangban történtek".
Bajnai szerint
nehéz helyzetben van az ÁSZ, amikor a miniszterelnöki kabinetiroda parancsát végre akarja hajtani és az ellenzéki pártok pénzét a választások előtt elvonni, hiszen ezt jogilag semmivel nem tudja alátámasztani".
Hozzáteszi, szerinte akkor "a CÖF-nek vagy a Megafonnak ugyanilyen jogcímen nyújtott állami- és NER-oligarcha- támogatásokat is ugyanilyen módon duplázva kellene a Fidesztől elvonni".
Bajnai szerint "érdemeit messze meghaladóan" sokat emlegetik az ügyben, holott 9 éve külföldön, a szakmájában dolgozik, Magyarországon csak hétvégén van. Úgy gondolja, ritkán szólal meg a belpolitikai nyilvánosságban, szerinte a Fidesz és a holdudvara a személyében kockázatot lát és kreált ügyekkel támadja, rendszeresen rágalmazza.
Megjegyzi azt is, Magyarország korábbi miniszterelnökeként személyesen és naponta tapasztalta a nemzetbiztonsági szolgálatok jelentőségét a magyar érdekek védelmében és érvényesítésében. "Ezen szervezetek hitelessége, pártpolitikán kívül- és felül tartása alapvető nemzeti értékünk és érdekünk kellene legyen. Szomorúan látom, hogy ezeket az alkotmányos és szakmai szempontokat az elmúlt néhány évben végképp alárendelték a fideszes hatalomgyárnak – ez sajnos valódi nemzetbiztonsági kockázat…." | Bajnai reagált a titkosszolgálat jelentésére: a politikai célú jelentés számos, lényeges állítása hamis | A Márki-Zay Péter MMM-mozgalmához érkezett amerikai adományok felhasználásáról szóló jelentés többször is említi Bajnai Gordont. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/bajnai-reagalt-a-titkosszolgalat-jelentesere-a-politikai-celu-jelentes-szamos-lenyeges-allitasa-hamis-259954 | 2023-07-02 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A lehívott uniós és hazai támogatás töredékéből végzett el néhány munkálatot hét éve Bátonyterenyén és Bicskén az Ökogroup Zrt., amelynek képviselői most a vádlottak padján ülnek. Ha beismerik a bűncselekmények elkövetését, hat év börtönt kaphatnak. Az ügyeket elsőként bemutató Hadházy Ákos azonban mégsem elégedett: a képviselő szerint ugyanis az igazi felelősök ezúttal is megússzák. A darabonként 9,5 millió forintba kerülő bicskei lyukakat lapunk is bemutatta 2016-ban: drónnal videóztuk le a botrányos beruházást.
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és további bűncselekmények miatt emeltek vádat három ember ellen, akik megfeneklett uniós projektekben voltak érintettek. A vádlottakra többek között 6-6 év letöltendő szabadságvesztést kértek, amennyiben elismerik bűnösségüket. Az elfolyt pénzeken azonban ez már aligha segít.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő először 2016-ban hívta fel a figyelmet két beruházásra, amelyek összesen 1,3 milliárd forint uniós és hazai támogatást nyeltek el, mégsem lett belőlük semmi.
Az egyik egy intermodális logisztikai központ volt Bátonyterenyén, amire az Ökogroup Kft. majd Zrt. (illetve elődje, az Ökoenergia Hasznosító Kft.) 837 millió forintos támogatást kapott. Bár a létesítmény nem épült meg, a Nemzetgazdasági Minisztérium a beruházást befejezettnek nyilvánította, és a teljes támogatási összeget kifizette.
A másik egy Budapesttől néhány kilométerre, a bicskei menekült befogadó állomással szemben épülő többfunkciós tápszergyár lett volna, amely szintén nem készült el. A beruházásra közel 500 millió forintot nyert el a Q Pharma Kft. Miután a képviselő a helyszínen járt és a beszámolt az elkészült semmiről, a kft. jelezte, hogy a projektet a támogatással együtt átadta az Ökogroup Zrt.-nek. A két szál így ért össze, és lett végül egy közös vizsgálat tárgya.
Korrupcióinfó: 558 millió forint EU-s pénz ment el 59 darab földbe ásott lyukra from atlatszo.hu on Vimeo.
Hét éve az Átlátszó stábja is felkereste a bicskei helyszínt, ahol drónvideót is készítettünk az 59, darabonként 9,5 millió forintot érő lyukról. A helyszínen ugyanis lapunk talált egy másik, 62 millió forintos beruházást, amelyből szintén nem lett semmi. Vagyis összesen 558 millió forint támogatást szippantott fel a terület.
Bár Polt Péter főügyész korábbi tájékoztatása alapján úgy tűnt, hogy a be nem fejezett létesítmények miatt senkit nem vonnak felelősségre (hiába hallgattak ki több mint 30 embert), a napokban Hadházy Ákos birtokába került egy vádirat, amely szerint mégis vádemelésre került sor az ügyben. Kérdésére (és lapunk kérdésére) a Budapest Környéki Törvényszék is megerősítette, hogy a tárgyalás folyamatban van.
260 milliós NHB-hitel és 16 éve történt brókergyilkosság a bicskei lyukas telek körüli céghálóban | atlatszo.hu
496 millió forint EU-s pénzből tápszergyár helyett csak 59 lyuk készült azon a bicskei telken, amely a támogatás idején egy brit és seychelles-szigeteki hátterű cég tulajdonában volt. A Pannon Logistic Kft. ráadásul 260 millió forintot kapott kölcsön Matolcsy György unokatestvérének bankjától úgy, hogy a hitel fedezete mindössze egy autó. A bicskei beruházást közben annak a Reichardt Richárdnak a cége vette át, akinek apját, a London Bróker tulajdonosát 2000-ben a nyílt utcán lőtték le.
A vádirat alapján a vádlottak az építkezésnél többek között olyan munkák elvégzésére használták fel az uniós és hazai támogatást, amelyekre nem lehetett volna. A két projekt önrészt is tartalmazott, így Bátonyterenyén az összesen 1,7 milliárdosra becsült beruházásból 325 millió forint, míg Bicskén az 1,3 milliárdból mindössze 81 millió forint értékű munka támasztható alá. Mindezzel a cég összesen 1,2 milliárdos kárt okozott a költségvetésnek.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerződésszegés miatt mindkét projekt támogatásától elállt, de a kifizetett pénzt az Ökogroup Zrt. nem utalta vissza.
A céget azóta felszámolták, a három gyanúsítottat pedig különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével, valamint folytatólagosan, elkövetett hamis magánokirat felhasználásával vádolják. Az ügyészség letöltendő börtönbüntetést, közügyektől való eltiltást és pénzbüntetést is kért az érintettekre.
Hadházy Ákos a Facebookon azt írta, akár örülni is lehetne a fejleményeknek, de szerinte csak a strómanok kerültek végül a vádlottak padjára. Az igazi nagyhalak, akik a politikai hátszelet adták, várhatóan ezúttal is megússzák. Azt pedig a képviselő különösen elképesztőnek tartja, hogy a minisztérium részéről senkit sem vonnak felelősségre.
Nyitókép: A félmilliárdba kerülő bicskei lyukak madártávlatból. Fotó: archív/Átlátszó | 59 földbe ásott lyuk lett a félmilliárdos támogatásból, hat évet kaphatnak az elkövetők | A lehívott uniós és hazai támogatás töredékéből végzett el néhány munkálatot hét éve Bátonyterenyén és Bicskén az Ökogroup Zrt., amelynek képviselői most a vádlottak padján állnak. Ha beismerik a bűncselekmények elkövetését, hat év börtönt kaphatnak. Az ügyeket elsőként bemutató Hadházy Ákos azonban mégsem elégedett: a képviselő szerint ugyanis az igazi felelősök ezúttal is megússzák. A darabonként 9,5 millió forintba kerülő bicskei lyukakat lapunk is bemutatta 2016-ban: drónnal videóztuk le a botrányos beruházást. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/07/04/59-foldbe-asott-lyuk-lett-a-felmilliardos-tamogatasbol-hat-evet-kaphatnak-az-elkovetok/ | 2023-07-04 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Az ajánlatkérő és a kivitelező sem láthatta előre, hogy olyan plusz igények merülnek majd fel az építkezés során, amelyek milliárdokkal megdrágítják a beruházást a Velencei-tónál. A közpénzből épülő központban ugyanis lesz egy eredetileg be nem tervezett ellenáramoltató-medence, ami a kajak-kenusok felkészülését segíti, emellett egyéb módosításokra is sor kerül. A kivitelező kormányközeli West Hungária Bau ezért további 2,5 milliárdot kap a pluszfeladatok elvégzésére, és így már 45,9 milliárdba fog kerülni a létesítmény. A tó megmentésére ugyanakkor sajnálta a pénzt a kormány.
„Erre bezzeg van pénz.” Valószínűleg ez lesz az egyik első gondolata azoknak, akik a nyaranta szinte kiszáradó Velencei-tó miatt aggódnak, akik a pedagógusok elmaradó béremelése miatt tüntetnek, vagy akik épp egy-egy határozatlan időre felfüggesztett közpénzes beruházás miatt csalódottak. Őket valószínűleg kevésbé vigasztalja a hivatalos magyarázat is, amely szerint a pluszköltségeket a beruházó és a kivitelező sem láthatta előre.
2021 őszén írtuk meg, hogy nettó 43,4 milliárd forintért építheti fel a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémiát a biatorbágyi West Hungária Bau Kft. (WHB) a Velencei-tónál. A közbeszerzést az állami Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. írta ki, a nyílt felhívásra három ajánlat érkezett. A WHB adta a legolcsóbb ajánlatot, így ők állhattak neki a több tízmilliárdos munkának.
Az építkezésről tavaly nyáron kaptunk drónfotókat, amelyeken jól látszanak a gigászi munka fázisai. A beruházást a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította (ez lehetővé tette a tóparti telek ilyen mértékű túlzsúfolását), a Fejér Megyei Kormányhivatal határozata szerint pedig még csak környezeti hatástanulmány készítésére sem volt szükség. A zöldhatóságként eljáró kormányhivatal ugyanis azt állapította meg, hogy a beruházásnak nincs jelentős környezeti hatása. Ehhez képest már a terület előkészítésénél számos fát kivágtak.
Az akadémia főépületét 19 ezer négyzetméter nettó alapterületűre tervezték (pince + földszint + két emelet), többek között verseny- és tanmedencékkel, 250 fős fix lelátóval, wellness részleggel, és egy multifunkciós tornacsarnokkal. Az épület mellé street workout pályát, strandkézilabda pályát, 400 méteres rekortán futópályát, műfüves labdarúgó pályát és két darab teniszpályát, továbbá egy háromszintes kollégiumot is szántak.
Nemrég azonban kiderült, hogy még így sem gondoltak mindenre a tervezők.
43,4 milliárd forintból építi a Velencei-tónál a kajak-kenu központot az egyik NER-cég | atlatszo.hu
A West Hungária Bau (WHB) feladata lesz a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia tervezése és kivitelezése a Velencei-tónál. A beruházás több mint 40 milliárd forintba kerül, miközben a víztározókra 10 milliárd forintja sincs a kormánynak.
Eddig sem volt olcsó, miközben a tóra nem jutott pénz
Az uniós közbeszerzési értesítőben nemrég megjelent szerződésmódosítás szerint összesen 2,5 milliárd forinttal drágul az építkezés, miután a kivitelezőt korábban nem tervezett feladatokkal bízták meg. Német szakemberekkel való egyeztetés után ugyanis a beruházó arra jutott, hogy a létesítményben szükség lesz egy ellenáramoltatott kajak-kenu medencére is.
Továbbá „a céltorony épület tekintetében áttervezési igény lépett fel annak érdekében, hogy a céltorony épülete verseny esetén megfelelő műszaki- és egyéb hátteret biztosítson.” A szállásépületekbe emellett magaslati szoba, valamint magaslati sportdiagnosztikai labor (edzőterem) – sportdiagnosztikai labor is kerül, és több rajtkő is lesz.
Mindez azt eredményezi, hogy a tervezett 43,4 milliárd forint helyett 45,9 milliárdba fog kerülni a létesítmény.
Ez pedig már jóval meghaladja azt az összeget, amennyibe a Velencei-tó megmentése került volna.
A tó rossz állapotáról lapunk is beszámolt: az apadó vízszint és a megfelelő vízpótlás hiánya jó ideje téma az országban, különösen nyáron, amikor a probléma látványos jelekben, például tömeges halpusztulásban mutatkozik meg. A természetvédők évek óta próbálják elérni, hogy az állam érdemben foglalkozzon az üggyel – egyelőre kevés sikerrel. Tavaly nyáron például rekord alacsonyra apadt a tó vízszintje: mindössze 61 centiméter volt Agárdnál augusztus 2-án.
Mocsári típusú, „halott vízzé” vált a Velencei-tó – állítja a szakember | atlatszo.hu
A mikrobiológus szakértő a tó oxigénszintjét is vizsgálta: eszerint a napközbeni, erős napsütésben tapasztalt magas oxigénszint 22 óra után 10 százalék alá zuhant, s éjjel minimális szinten maradt. „Feltételezhetően az oxigénfogyás a bomló szervesanyagok bakteriális lebontása során elhasznált oxigénfogyasztás következében történt” – állítja a leirat.
Tessely Zoltán, a Velencei-tó fejlesztéséért felelős kormánybiztos két éve még arról beszélt a Fehérvár TV riportjában, hogy a tóból hiányzó víz pótlására készítettek egy előterjesztést, de azt a választ kapta, hogy „a szükséges pénzeszköz olyan nagymértékű, hogy az ország jelenlegi helyzetében a kormány ezt nem szándékozik biztosítani”.
A térség fideszes képviselője akkor összegekről is említést tett: tudomása szerint a terv megvalósításához 40 milliárd forintra lenne szükség, a kormány azonban „a forrásokat elsődlegesen a gazdaság újraindítására szeretné fordítani, ezért halasztják a beruházást.” Így is lett, a program nem indult el.
A tó mellett épülő kajak-kenu központra azonban akkor és most sem sajnálták a (köz)pénzt.
A kormánynak 10 milliárd forintja sincs rendbe hozni a Velencei-tó víztározóit | atlatszo.hu
A Vízügy a Pátkai és Zámolyi víztározók kotrását és rekonstrukcióját sürgeti, előzetes becsléseik szerint ennek költsége nem haladná meg a 10 milliárd forintot. Mivel a vízpótlási terveket 10 évre titkosította a kormány, a Vízügyet kérdeztük meg, hogyan juttatnának elegendő vizet a Velencei-tóba. Kiderült, hogy az elöregedett tározók normál időszakban sem tudják már a Velencei-tavat szolgálni: három zsilipkamrából egy épphogy működik, illetve a Pátkai tározóban sosem kotorták a medret az elmúlt 50 évben. A szakértők már régóta figyelmeztettek, hogy baj lesz abból, ha a gyakorlatban a tározó elsődleges funkciójává a horgászat válik. Sem 2020-ban, sem 2021 tavaszán nem nyitották meg a zsilipeket.
Egyszer ellenfél, egyszer partner
Egy biztos nyertese azért van a beruházásnak: a kivitelező West Hungária Bau. A cég viszonylag könnyedén húzta be a tendert, miután a másik két ajánlattevő közül az egyik, a Laterex Építő Zrt. érvénytelen ajánlatot tett. A másik, a veszprémi VEMÉV-SZER Építő- és Szerelőipari Kft. egy fokkal nagyobb kihívást jelentett, de mivel a 43,8 milliárdos ajánlat egy kicsivel drágább volt a WHB ajánlatánál (ami egyébként majdnem forintra pontosan megegyezett a becsült értékkel), utóbbi lett a befutó.
Érdekesség, hogy a veszprémi cég ezúttal ugyan a WHB ellenfeleként indult, de a két vállalkozás olykor össze is dolgozik.
Közösen építenek például egy parkolót Veszprémben nettó 2,2 milliárd forintért.
A WHB persze egyedül is sorra nyeri az állami közbeszerzéseket. Legutóbb például akkor írtunk róluk, amikor az Állatorvostudományi Egyetem fejlesztésével bízták meg őket egy 5,2 milliárdos és egy 42,5 milliárdos tender keretében tavaly ősszel.
Emellett további nyolc közbeszerzést nyertek el 2022-ben – ennek ellenére az éves bevételük és adózott eredményük mégis csökkent az előző évihez képest.
A West Hungária Bauról tudni kell, hogy a többségi tulajdonosa Tiborcz István volt üzlettársa, Paár Attila, aki korábban megvásárolta a miniszterelnöki vő tulajdonrészét az Eliosban. A legfrissebb összeállítás szerint 90 milliárdos vagyonával Paár az ország 15. leggazdagabb embere. | 2,5 milliárd forinttal drágul a 43 milliárdos kajak-kenu központ, amit a WHB épít | Az ajánlatkérő és a kivitelező sem láthatta előre, hogy olyan plusz igények merülnek majd fel az építkezés során, amelyek milliárdokkal megdrágítják a beruházást a Velencei-tónál. A közpénzből épülő központban ugyanis lesz egy eredetileg be nem tervezett ellenáramoltató-medence, ami a kajak-kenusok felkészülését segíti, emellett egyéb módosításokra is sor kerül. A kivitelező kormányközeli West Hungária Bau ezért további 2,5 milliárdot kap a pluszfeladatok elvégzésére, és így már 45,9 milliárdba fog kerülni a létesítmény. A tó megmentésére ugyanakkor sajnálta a pénzt a kormány. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/07/04/25-milliard-forinttal-dragul-a-43-milliardos-kajak-kenu-kozpont-amit-a-whb-epit/ | 2023-07-04 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
711 millió 647 ezer forint egyedi turisztikai támogatást osztottak ki eddig az idén a Kisfaludy Program keretében, miközben ennél jóval több, újabb 2 milliárd 280 millió forint támogatást vontak vissza – derül ki a Kisfaludy 2030 Zrt. oldalára nemrég feltöltött 2477 oldalas dokumentumból. Januárban írtunk arról, hogy 41 turisztikai fejlesztésre megítélt vissza nem térítendő támogatást von vissza az állam, melyek értéke meghaladja az 56 milliárd forintot, ez a sor bővült most tovább.
Bakancsos turistaház a Kitörés túrák szervezőitől
70 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kapott ugyanakkor a Hazajáró Honismereti és Turista Egylet, amely a Kitörés túrákat szervezi.
A Hazajáró Honismereti és Turista Egylet vezetője Kenyeres Oszkár, képviseleti joga van még Schödl Dávidnak és Moys Zoltánnak. Moys Lezsák Sándornak, az Országgyűlés kormánypárti alelnökének a veje. 2014-ben a 24.hu írta meg, hogy Moys cége, a Dextramedia Kft. az MTVA egyik, több százmillió forintért foglalkoztatott beszállítója lett 2010 után. Azt pedig az Átlátszó tárta fel, hogy a Dextramedia 2011-ben 4,7 millió forintért szerződött a Jobbik frakciójával, a párthoz kötődő szélsőjobboldali szervezetek és politikusok doménjeit is kezelte, illetve az N1TV számára is gyártott anyagokat, például azt az elhíresült összeállítást, amely pozitív hangvételben emlékezett meg Adolf Hitler születésnapjáról.
Az Átlátszó 2020-as cikke szerint a Kitörés túrát szervező egyesület a 2018-as beszámolója szerint működési támogatást kapott az Emberi Erőforrások Minisztériumától. Moys legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy szerepet vállalt abban az orosz propagandacsatorna, az RT által készített kisfilmben, amelyben Bencsik András igazi fasisztáknak nevezte az ukránokat.
A Hazajáró Honismereti és Turista Egylet Egyesület szálláshelyfejlesztés címén kapott 70 milliós támogatást. Mivel a Kisfaludy 2030 oldaláról – szokás szerint – nem derül ki, hogy hol és mi épül, megkerestük az egyesületet. Válaszuk alapján egy „bakancsos turistaház” felépítéséhez kapnak támogatást. A ház építésével 2024. második negyedévében kell elkészülniük. További részleteket nem kívántak megosztani a beruházásról, mint fogalmaztak,
a turistaház átadására meghívjuk majd a sajtó azon képviselőit is, akik korrekt módon tájékoztattak egyesületünk eddigi tevékenységéről. Legnagyobb sajnálatunkra a 24.hu-ról ez nem mondható el, így az önök megjelenésére nem tartunk majd igényt.
Szintén szálláshelyfejlesztésre kapott 194 millió forint állami támogatást Garancsi István, Csányi Sándor OTP-elnök és Hernádi Zsolt Mol-vezér cége, az A8 Palace Hotel Zrt. Ez leginkább azért érdekes, mert év eleji cikkünkben arról számoltunk be, hogy a három nagyvállalkozó másik cége, a CDHT Hotel Projekt Kft. nem kapja meg a megítélt csaknem 8,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást a Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont Hotel megépítésére. Januárban levélben kerestük meg a céget kérdéseinkkel, melyben arról is érdeklődtünk, hogy állami támogatás nélkül is végrehajtják-e a beruházást, de választ azóta sem kaptunk.
40 millió forintos támogatást ítéltek meg a székelyudvarhelyi Hegyalja SRL-nek szálláshelyfejlesztésre. Az internetről annyit lehet megtudni a cégről, hogy ügyvezetője Kiss Éva Gabriella, a székelyudvarhelyi KÖZ. közösségi tér egyik alapítója. A hargitai Mercury Events Management 112 millió közpénzt kapott attrakciófejlesztésre. A cég rendezvényszervezéssel foglalkozik, referenciaként a 2019-es agyagfalvi falunapokat jelölték meg.
A Kisfaludy-támogatások egyik fő nyertese, a Balatonfüredi Önkormányzat most is a kedvezményezettek között szerepel, a városnak 265 milliót ítéltek meg attrakciófejlesztésre.
Az MTÜ is osztott ki támogatásokat. Így jutott közpénzhez a többi között:
a Magyar Turisztikai Szövetség (1 milliárd forint),
a Bocuse D’Or Akadémia Egyesület (150 millió forint),
az Egymillióan a magyar Esportért Egyesület (300 millió forint),
a Művészetek Völgye Nonprofit Kft. (50 millió forint)
és a Network 360 Reklámügynökség, Csetényi Csaba érdekeltsége (80 millió forint).
Nemcsak adtak, el is vettek
Közel 1 milliárd forintot kért vissza ugyanakkor a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) alá tartozó Kisfaludy 2030 Zrt. a karcagi önkormányzattól. A fideszes vezetésű város turisztikai keresletélénkítő projektekre kapta a támogatást. Makó egy meg nem nevezett projekt előkészítésére kapott 150 millió forintot, de ezt is visszaigényelte a kormányzat. Szintén egy meg nem nevezett projekt előkészítésének 84 milliós költségét kell visszafizetnie Zalaegerszegnek, míg Ráckevétől 83 milliós támogatást hívnak vissza. Kiskőrösnek 474 millió forintot kell visszafizetnie. A mosonmagyaróvári gyógyfürdőt üzemeltető Flexum Termelő és Szolgáltató Kft.-nek is vissza kell fizetnie 133 millió forintot, míg az a hévízi AEG Ingatlanhasznosító Zrt.-nek 155 milliót.
Határon túlról is hívott vissza támogatást a Kisfaludy Program felelőse. A Vinca Minor Egyesületnek attrakciófejlesztésre ítéltek meg 111 millió forintot, de a sepsiszentgyörgyi egyesület nem tarthatja azt meg. Ahogy a Jono Horeca Management SRL. sem, mely korábban a tusnádfürdői miniszteri villa felújítására kapott 230 millió forint magyar állami támogatást. E cégnek 91 millió forintot kell visszafizetnie.
Az MTÜ oldálára feltöltött közérdekű adatokból az is kiderül, hogy az ügynökség alá tartozó szervezetek mekkora összegből gazdálkodhatnak. A Kisfaludy 2030 Zrt. például az idén eddig már 27 milliárd forint támogatást kapott, míg a Magyar Divat és Design Ügynökség 2,3 milliárd forintot. | Turisztikai támogatások: 70 milliót kapott a Kitörés túra szervezője | Újabb turisztikai támogatásokat hívott vissza a kormány azt követően, hogy nagyjából fél évvel ezelőtt 56 milliárd forint támogatást vont el az ágazatból. A Magyar Turisztikai Ügynökség szárnyai alá tartozó állami cég nemcsak elvett, adott is támogatást, például Csányi Sándor, Hernádi Zsolt és Garancsi István cégének. A második világháborús budai kitörési kísérletre emlékező túrákat szervező Hazajáró Honismereti és Turista Egylet „bakancsos turistaházat” létesít 70 millió forint vissza nem térítendő állami támogatásból. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/07/05/turisztikai-tamogatas-kisfaludy-2030-egyedi-tamogatas-visszavonas-kitores-tura-hazajaro-honismeret-es-turista-egylet/ | 2023-07-05 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Lezárult a harmadik etikai vizsgálat is a Budapesti Corvinus Egyetemen a februárban nyilvánosságra került vizsgabotrány ügyében – értesült a hvg.hu. Ez az eddig nyilvánosságra került kettő eljárással egyezően annak az ügynek a részleteit és felelőseit igyekezett feltárni, amelynek lényege, hogy a téli vizsgaidőszakban
az egyik hallgató a többiektől fizikailag elkülönítve, egy kifejezetten neki készített vizsgasor alapján tehetett sikeres vizsgát, miközben a szabályok szerint elégtelent érdemelt volna a tárgyból, vagyis bukásra állt.
A protekciós vizsgát azután szervezték, hogy a hallgató szülei az eddig ismertek szerint személyesen és e-mailben is nyomást gyakoroltak az egyetem vezetőségére. Annak, hogy a hallgató családjának érdemi Mol-részesedése van, azért van jelentősége, mert a Corvinust fenntartó alapítvány vezetője Hernádi Zsolt Mol-vezér, az alapítvány vagyonának nagy részét pedig Mol-részvények adják.
A hvg.hu információi szerint a nemrég jogerősen is lezárult, a vizsgabotránnyal összefüggő harmadik etikai vizsgálat az egyetem legmagasabb rangú vezetőjét, Takáts Előd rektort érintette. Úgy tudjuk, az eseti bizottság által lefolytatott
eljárás első fokon megállapította a rektor felelősségét a vizsgabotrányban és elmarasztalta, ám a másodfokú eljárás – amelyben más egyetemi vezetők vettek részt – felmentette Takáts Elődöt.
Vagyis ugyanaz történt, mint az eddig nyilvánosságra került másik két belső vizsgálat esetében, melyekről június elején számolt be a hvg.hu. Első fokon ugyanis az Etikai Bizottság mindkét esetben megállapította a vizsgáztatás megkülönböztetésmentességének megsértését. Az egyik elmarasztaló vizsgálat érintettje maga végezte a vizsgáztatást, a másik érintettje elősegítette azt.
A fenti, elmarasztaló határozatok elleni fellebbezéseket másodfokon Szabó Lajos általános rektorhelyettes bírálta el, és itt már más volt az eredmény: mindkét esetben felmentő határozat született. Érdekes, hogy az egyik felmentés annak ellenére történt, hogy a másodfokú határozat is megállapította: az oktató megsértette az Etikai Kódex előírásait, hiszen
azzal, hogy a hallgató más hallgatóktól elkülönítve, más helyen, más időben és más vizsgasor alapján, végül az eljárás alá vont személynél magánál, a vizsgáztató tanár vizsgájáról levéve vizsgázott, megvalósult a teljesítményértékelés során a megkülönböztetés.”
Fontos kiemelni, hogy a felmentő határozatok bizonyítottság hiányára hivatkozó része nem a kivételező jellegű, szabálytalan vizsgára vonatkozott, mert azt a másodfokú eljárás is tényként kezeli, hanem az elsőfokú Etikai Bizottság azon megállapítására, hogy „a megkülönböztetésre (…) nagyon erős alappal feltételezve a hallgató vagyoni helyzetére tekintettel (…) került sor.”
Az ügy friss fejleménye volt a minap, hogy a Corvinus figyelmeztetésben részesítette az érintett hallgató oktatóját, aki az etikai eljárásokat kezdeményezte az egyedi vizsgáztatással a feje felett átnyúló kollégák ellen. Ádám Zoltán, a Corvinus Közgazdasági Intézetének docense azért kapott figyelmeztetést, mert kikerültek az ügyről beszámoló levelei egy zárt Facebook-csoportból.
Az ügyet ismerős forrásaink szerint a figyelmeztetés munkajogilag ugyan nem értelmezhető, de egyfajta presszióként értelmezhető, amely azt is célozhatja, hogy Ádám Zoltán lehetőleg hagyja abba, amit csinál. A docens ugyanis a felmentéssel zárult első két etikai vizsgálat ügyében a közigazgatási bíróságon felülvizsgálattal élt a jogerős határozatok ellen.
Arról, hogy a vizsgabotrány szálai az egyetemi hierarchiában egész magasra, a rektorig is vezethetnek, már az első két belső vizsgálat eredményének nyilvánosságra kerülésekor is volt információnk. Ezért a hvg.hu június 9-én először az egyetem sajtóirodájánál érdeklődött emailben az összes etikai eljárásról, és arról, hogy “a vizsgabotránynak van-e köze a rektor távozásához?”
Előző nap, június 8-án jelentették be, hogy július végén távozik Takáts Előd rektor, hivatalosan azért, mert „több időt szeretne szentelni a nemzetközi tudományos munkának és kutatásnak.” A hvg.hu már akkor azt írta, hogy Takáts – akinek a vezetése alatt tavaly átverték a Corvinus belső átalakítását, amely komoly feszültségeket okozott – távozásában a vizsgabotrány is szerepet játszhatott.
Az egyetemtől nem kaptunk választ, ezért június 15-én újra elküldtük az etikai vizsgálatokra és a rektor érintettségére vonatkozó kérdéseket – nemcsak a sajtóirodának, hanem Takáts Előd rektornak, Domahidi Ákos kancellárnak és az egyetem jogtanácsosának is. Válasz azóta sem érkezett. A Corvinus az ügyben eddig egy közleményt adott ki az ügyben, február 28-án, amelyben zéró toleranciára utalva csak annyit erősítettek meg, hogy etikai eljárás zajlik.
Mint már tudható, valójában nem is egy eljárásról van szó, hiszen a két, a felülvizsgálat miatt bíróság előtt lévőn kívül ott van a Takáts Előd rektort érintő eljárás, és ezeken kívül a hvg.hu információi szerint van egy negyedik is. Ez szintén egy egyetemi vezetőt érint, és nem bejelentésre indult, hanem hivatalból, amiért a többi eljárás során felmerült, hogy ő is etikai vétséget követhetett el. | Elmarasztalta, majd mégis felmentette az időközben lemondott rektort a Corvinus belső vizsgálata a vizsgabotrány-ügyben | Négy etikai eljárás is indult a Budapesti Corvinus Egyetemen egy diák protekciós, “személyre szabott” vizsgáztatása miatt, ebből kettő részletei váltak ismertté eddig. A harmadik az egyetem időközben lemondott rektorát, Takáts Elődöt érinti, akit első fokon elmarasztaltak, másodfokon felmentettek. A negyedik vizsgálat egy másik egyetemi vezető ellen folyik. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20230705_Etikai_vetsegert_eloszor_elmarasztaltak_majd_felmentettek_a_protekcios_hallgato_ugyeben_a_Corvinus_idokozben_lemondott_rektorat | 2023-07-05 05:30:00 | true | null | null | HVG |
A magyarok többsége szorong vagy depressziós, de sokan nem jutnak hozzá a szükséges ellátáshoz.
A legújabb demográfiai adatok is alátámasztják: nem várható, hogy a kormány akár a csok plusszal is eléri népesedéspolitikai céljait. A hitelkonstrukció a rászorulók támogatására is alkalmatlan, viszont a kabinet sokat spórol vele.
Közvetve még ma is nyögjük a középkori fekete halál, azaz a második pestisjárvány következményeit – derül ki egy közelmúltbeli nemzetközi kutatásból.
Orbán Viktor abban hisz, hogy pár éven belül lesznek partnerei az Európai Tanácsban – írja a brit lap elemzése. | Kiszorítanának egy osztrák tulajdonú építőipari céget? | A cég nem kapott bányászati engedélyt. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230624_lasselsberger_osztrak_kiszoritosdi | 2023-06-24 11:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Az Erasmus és Horizont után a COST Akció pályázatok is mehetnek a levesbe az alapítványi egyetemeken
– írja a Twitteren Kemenesi Gábor virológus, a pécsi egyetem adjunktusa.
A COST (Európai együttműködés a tudományos és műszaki kutatások területén) egy ötven éve működő, kutatási és innovációs hálózatok számára létrehozott finanszírozási ügynökség, amely az úgynevezett „Akciókon” keresztül igyekszik összekapcsolni kutatási kezdeményezéseket Európa-szerte. Ezekben a négy évre összeálló, interdiszciplináris kutatásokban nemcsak egyetemi kutatók, vállalkozások és egyéb intézmények is részt vehetnek.
Mivel a COST Akciókat is a Horizont Európa kutatási programból finanszírozzák, így a hír tulajdonképpen nem meglepő, hiszen tavaly decemberben úgy döntöttek az EU pénzügyminiszterei, hogy az Unió nem köthet új pénzügyi megállapodást a 2021-es magyar törvény alapján létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal, illetve az ilyen alapítvány fenntartásába került jogi személlyel. | Újabb uniós támogatást buknak az alapítványi egyetemek. | A folyamatban lévő négyéves együttműködésekből is azonnali hatállyal rakják ki a magyarokat. Az Erasmus és Horizont után a COST Akció pályázatok is mehetnek a levesbe. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20230704_Ujabb_unios_tamogatast_buknak_az_alapitvanyi_egyetemek#rss | 2023-07-04 20:39:00 | true | null | null | HVG |
A 2021-esnél 80 millió forinttal több pénzből, összesen 637,6 millió forintból gazdálkodhatott az Orbán-kormány mellett Békemeneteket szervező és a Fidesz tavalyi parlamenti választási kampányát kívülről támogató Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) a friss éves mérlege szerint.
A tavalyi évi beszámolóból kiderül, hogy a több bevétel mellett sokkal több volt az alapítvány kiadása is 2022-ben, mint egy évvel korábban: közhasznú tevékenységük ráfordításai például megduplázódtak, és a 2021-es 236,3 millióval szemben ezek 2022-ben meghaladták a 480,4 milliót.
Adományként is többet, 517 milliót kapott a CÖKA tavaly, de az államtól például egy fillért sem. Igaz, sosem a közvetlenül a költségvetésből kapott támogatások jelentették az alapítvány fő bevételi forrását, hanem az állami cégektől odacsorgatott, esetleg pályázaton elnyert tíz- és százmilliók.
A tavalyi év több szempontból is mérföldkő volt a 2010 óta létező, de csak 2015 óta közhasznú minősítésű alapítvány történetében, hiszen
2022-ben minden korábbinál több pénzből, 637 millióból gazdálkodhatott, és történetének legtöbb, 582 milliós adományát is behúzta.
A tavalyi adomány-bevétel néhány százezer forinttal meghaladja ugyanis a 2016-os eddigi csúcsot, amikor az állami Magyar Villamos Művek Zrt. egymaga 508 milliót adott nekik a “közgondolkodás javítására”, és még a Fidesz pártalapítványa is hozzátett egy keveset.
A pénzügyi eredmény már kisebb lett, mint korábban. A tavalyi, 102 milliós eredmény – vagyis profit, bár közhasznú alapítványnál ez nem klasszikus nyereség, nem lehet például osztalékként kivenni, mint egy cégből – a 2021-es 252 milliósnak alig fele és csupán ötöde a 2016-os 511 milliósnak.
A tavaly tehát pluszos mérleggel záró CÖKA ugyan alapvetően nem profitorientált cég, de az alapítványnak van egy igazi üzleti vállalkozása is, egy 2021 elején alapított kft., amelynek szintén elérhető már a 2022-es mérlege.
Ez a cég azonban a 2021-es évhez hasonlóan ismét jelentős mínusszal zárta az évet: pénzügyi beszámolója szerint a Kövess minket 2022 Kft. tavaly 125,4 millió forintos nettó árbevétel mellett 177,2 milliós veszteséget termelt, ami jóval meghaladja az egy évvel korábbi, 121 milliós mínuszt is. | Hiába van a Békemenet szervezőinek az egyik zsebében 102 milliós plusz, ha a másikban meg van 177 milliós mínusz | Félmilliárd folyt be adományokból tavaly a CÖF–CÖKA-hoz, amely részben felélte megtakarításait, de az alapítványában így is maradt 102 milliója, viszont az üzleti vállalkozásuk a korábbinál is nagyobb, 177 milliós veszteséget hozott össze 2022-ben. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20230601_Bekemenet_bevetel_veszteseg_merleg_beszamolo | 2023-06-01 11:35:00 | true | null | null | HVG |
3,2 milliárd forint profitot ért el 2022-ben az R-Kord Kft. – olvasható a cég most beadott éves beszámolójában. A felcsúti bejegyzésű építőipari cég, amelynek tulajdonosa a Mészáros Építőipari Holding – ez utóbbi 49 százalékban személyesen Mészáros Lőrincé, 51 százalékban pedig a Mészároshoz kötődő Opus Globalé – így egy kicsit rosszabb évet zár, mint 2021-ben, amikor még 4,5 milliárd forint volt a nyereség.
A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a profit teljes összegét kiveszik osztalékként.
A cég árbevétele 36-ről 60 milliárd forintra nőtt, csakhogy 23 helyett már 46 milliárd forintot fizetett az igénybe vett szolgáltatásokért. | 3,2 milliárd forint profitot vettek ki Mészárosék az építőcégből, ami a MÁV szerint kihagyta a vasat a vasbetonból | Az utolsó fillérig kivették a 2022-es nyereséget az R-Kordból. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20230531_rkord_meszaros_beszamolo | 2023-05-31 17:33:00 | true | null | null | HVG |
2024-ben Donald Trump és az AfD a választási siker küszöbén áll. Ez hisztériát gerjeszt ellenfeleik körében. Megkérdőjelezhető módszerekhez folyamodnak. De a demokrácia nem menthető meg antidemokratikus eszközökkel, írja véleménycikkében a svájci lap főszerkesztője, Eric Gujer.
A bérnővérek hirtelen elküldése a kórházakból biztosan nem javít a helyzeten, segíti viszont a megcélzott kapacitáscsökkentést és a kórház-centralizációt. | Szépen kaszált a török harckocsiimportból Szíjj László | Működésének ötödik évében gyümölcsözőre fordult a Mészáros Lőrinc mellett felnőtt másik milliárdos, Szíjj László hadiipari befektetése. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202321_ht_division_a_hadiipar_bejon | 2023-05-30 11:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Még szerencse, hogy Habony Árpád, a magyar kendóbajnokból lett koronagondnokból lett üzletember-tanácsadó tavaly ősszel két friss vagyonkezelő céget is alapított – miután tavasszal az utolsó addigi magyar érdekeltségét is megszüntette. A két, 100 százalékban az ő tulajdonában álló új vállalkozás közül néhány hónap működés után
az egyik 5 milliós veszteséget produkált, a másik viszont csaknem 5 milliárd forintos osztalékot fizetett.
Friss mérlegbeszámolója szerint a tavaly szeptemberben, 150 milliós törzstőkével alapított Futurum Investments Zrt. egy fillér bevételt nem hozott, viszont volt némi kiadása – még ha alkalmazottat nem is foglalkoztat, tehát bérköltség nem volt –, így összességében 4,8 milliós veszteséget termelt.
Ezt a mínuszt bőven behozta viszont Habony másik, szintén tavaly ősszel, októberben alapított vagyonkezelő cége, a ENTER-TNMNT INVEST Zrt., amelyen keresztül a nem hivatalos miniszterelnöki tanácsadó mintegy 5 milliárd forintos plusz könyvelhet el.
Ehhez a Habony-cégnek nem kellett mást tennie, mint tavaly év végén megvásárolnia a közben honvédelmi miniszterré kinevezett Szalay-Bobrovniczky Kristóftól a Garinvest Projekt Zrt.-ben meglévő 32,94 százalékos üzletrészét, amitől a kormánytaggá lett Szalay-Bobrovniczky az összeférhetetlenség miatt szabadult meg.
A Garinvest Projekt Zrt. viszont tulajdonosa a Las Vegas Casino Zrt.-nek, amely az öt budapesti kaszinót (Sofitel, Corvin, Atlantis, Tropicana, Atrium) és több online platformot 2056-ig koncessziós engedéllyel üzemeltető cégcsoportot tulajdonolja. A kaszinók a jegyzőkönyv szerint 20,4 milliárd forint osztalékot fizettek a Garinvestnek.
A Garinvest Projekt amúgy az egyébként Andy Vajna-örökség kaszinós érdekeltségtől érkező 20,4 milliárdos osztalék mellett „saját jogon” is termelt profitot 2022-ben. Méghozzá 10,2 milliárdot, de ez az eredménytartalékba került, amely így 13,8 milliárdra hízott.
Ez összesen elvileg 34,2 milliárd forint szabadon felvehető pénzt jelentett volna, de a Garinvest Projekt tulajdonosai úgy döntöttek, ennek alig felét, összesen 15 milliárdot szavaz meg felvehető osztalékként, amelyet a részvényesek részére 2023. június 2. napjáig kell kifizetni. Vagyis
a fennálló tulajdoni arányok alapján ennek közel harmada, 5 milliárd forint Habony érdekeltségéhez kerül.
A Garinvest Projekt Zrt. másik, 67,06 százalékos tulajdonosa ennek a dupláját kapja. Ez a hasonló nevű Garinvest Zrt., amelynek Garancsi István vállalkozó, Orbán Viktor „kötélbarátja” a tulajdonosa. A Garinvest amúgy önállóan is elért tavaly 2,2 milliárdos adózott eredményt, amelyből további 1,6 milliárdos osztalék keletkezett. | Habony 5 milliárdos, Garancsi 10 milliárdos osztalékot tehet zsebre a kaszinóbizniszből | A legjobbkor vette át a honvédelmi miniszternek a budapesti kaszinóbizniszt lefedő cégben lévő részesedését Habony Árpád friss vállalkozása tavaly év végén, így a 2022-es év után mintegy 5 milliárdos osztalékot tehet zsebre, míg a másik végső tulajdonos, Garancsi István ennek a dupláját. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20230531_Habony_5_milliardos_Garancsi_10_milliardos_osztalekot_tehet_zsebre_a_kaszinobizniszbol | 2023-05-31 15:10:00 | true | null | null | HVG |
Az előző évi 1,7-ről 1,86 milliárd forintra növelte a Valton-Sec a profitját 2022-ben. Az egyik legtöbbet foglalkoztatott őrző-védő cég 18 milliárd forint árbevételt szerzett – érdekesség, hogy Magyarország mellett megjelent külföldön is, a tovább nem részletezett ázsiai piacról is lett 134 millió forint bevétele.
A beszámolóból és mellékleteiből az már nem derül ki, hogy mi lesz a profit sorsa. Mellékletként közzétették ugyanis a céges közgyűlés 1/2023. számú határozatát arról, hogy mekkora az eredmény, a nyereség és a mérlegfőösszeg, valamint hogy az osztalékról a 2/2023. számú határozatban döntenek, azonban ez a bizonyos 2/2023. határozat már nem szerepel a feltöltött dokumentumok között.
2022-ben, amiről a beszámoló szól, a cég 89 százalékos tulajdonosa Varga Lajos volt (kiemelt képünkön ő látható Rogán Antal mellett), a többi 11 százalék Bessenyei Istváné, Sarka Kata férjéé. Aztán idén januárban az MNB nyilvántartásba vette a Prime Multi Magántőkealapot (amelynél a végső tulajdonost nem kell nyilvánosságra hozni, a Válasz Online írta róla azt, hogy a Mészáros Lőrinc jogászcsapata által vitt cég működteti), egy héttel később az alap és Varga Lajos megalapították a Prime Multi Zrt.-t, a mostani beszámoló szerint pedig már a Prime Multi és Varga közösen 89 százalékos tulajdonos a Valtonban. | 1,8 milliárdos a Valton profitja, de nem árulják el, mi lesz az osztalékkal | Tovább növelte a nyereségét 2022-ben a Valton. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20230531_valton_eves_beszamolo | 2023-05-31 15:39:00 | true | null | null | HVG |
A kormány 200 milliárd forintot tervezett be a 2024-es költségvetésbe a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díjának fedezetére – derül ki a büdzsé Országgyűlésnek benyújtott tervezetéből. A kormány 2022-ben adta koncesszióba a hazai autópályák üzemeltetését és fejlesztését 35 évre egy magántőkealapokból álló konzorciumnak, illetve az azok által gründolt projekttársaságnak. A magántőkelapok Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthetők, maga a kormány sem tagadta soha, hogy a két „üzletember” áll mögöttük.
A konstrukció úgy néz ki, hogy az állam minden évben rendelkezésre állási díjat fizet a koncesszornak az üzemeltetésért, aki az első tíz évben jelentős fejlesztéseket is végrehajt. A szerződés azon részeit, amelyekből kiderülne, hogyan alakul a rendelkezésre állási díj a 35 éves időtávon, a kormány nem hozta nyilvánosságra, ám márciusban a Fővárosi Törvényszék – egyelőre nem jogerős – ítéletben kötelezte a Nemzeti Koncessziós Irodát (NKI) a szerződés mellékleteinek kiadására.
Rogán Antal állami koncessziókért felelős miniszter 2022 tavaszán rendkívül kedvezőnek minősítette a koncessziós struktúrát, hangsúlyozva, hogy az M5-ös és az M6-os koncessziós szerződései az állam számára sokkal kedvezőtlenebbek. Igaz, ami igaz, utóbbi két szakasz rendelkezésre állási díjára 172,6 milliárd forintot terveztek be a büdzsébe, ehhez képest a 200 milliárd forint nem sok.
Ami az első tíz évben esedékes fejlesztéseket illeti, ezekért az állam nem fizet külön, a fedezetet a koncesszornak kell mintegy megelőlegeznie. Mint kiderült, a fejlesztések kapcsán az államnak azért jelentkeznek plusz kiadásai, például a szükséges földterület-kisajátítások kapcsán. Erre hivatkozva áprilisban módosították a koncessziós szerződést: az M1-es háromsávúsítását két évvel eltolják, így az állam idén és jövőre spórolni tud.
Ugyan a kormány elmulasztotta kommunikálni, de a módosítás ennél azért sokkal jelentősebb, több ponton elég egyértelműen a koncesszor javára alakították át a szerződést. Egyértelműen a koncesszornak, az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra-fejlesztő Zrt.-nek kedvez, hogy a módosítás jelentős „finanszírozási mentesítő eseményeket” vezet be az új útépítésekre és a sávbővítésekre, amelyek bekövetkezése mentesíthet egyes munkák szerződés szerinti teljesítése alól.
Ezek:
A nemzetközi finanszírozási környezet jelentős negatív változása (különösen a bankközi kamatlábak extrém mértékű emelkedése).
Magyarország szuverén államadóssága hitelbesorolásának jelentős negatív változása.
Magyarország politikai gazdasági helyzetét tükröző országkockázati besorolásának jelentős negatív változása.
Alapvető, észszerű, és a közbeszerzési követelményekkel nem ellentétes finanszírozói elvárás Koncesszióba Adó (vagyis a magyar állam) általi nemteljesítése.
Az első pillanattól fogva nyilvánvaló volt, hogy a 35 éves koncesszió első tíz évében megvalósítandó rengeteg fejlesztés komoly pénzügyi kockázatot hordoz. Több ezer milliárd forintot még Mészáros Lőrinc sem tud előhúzni a farzsebéből vagy a nemrég sikeresen összekalapált MBH Bankból. Ez a finanszírozási kockázat is – hangoztatta annak idején a koncessziókért felelős miniszter, Rogán Antal – a koncesszort terheli. Most már akkor mégsem, hiszen ha valamely munka mögé nem sikerül összehozni a finanszírozást, lehet mentesítő körülményre hivatkozni.
A módosítás által bevezetett legfontosabb új szerződéses intézmény a „részleges meghiúsulás”. Erre az indoklás szerint azért van szükség, hogy ha akár az állam, akár a koncesszor hibájából valamely teljesítés meghiúsulna, akkor ne kelljen felbontani az egész koncessziós szerződést. Vagyis ha az MKIF nem csinálja meg mondjuk az M1-es bővítését, nem bukja az egész koncessziós szerződést. Ugyanez persze fordítva is működik, ha az állam nem teljesíti valamely kötelezettségét, nem ugrik az egész szerződés. Ezzel együtt az új szabállyal az MKIF feje fölül elhárult a legnagyobb kockázat, az, hogy ha valamilyen részfeladatot nem teljesít, bukhatja az egész koncessziót. | Mészáros Lőrincék 200 milliárd forintért üzemeltetik az autópályákat jövőre | A 2024-es költségvetés tervezetéből kiderült, mennyi rendelkezésre állási díjat fizet az állam a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó autópálya-koncessziós konzorciumnak. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20230530_Meszaros_Lorinc_200_milliard_forintert_uzemelteti_az_autopalyakat_jovore | 2023-05-30 12:17:00 | true | null | null | HVG |
Több figyelemre méltó dolog is kiderült szerdán a Pécsi Törvényszéken, amelyhez Ács Rezső, május végén menesztett szekszárdi polgármester felperesként a szekszárdi közgyűlés ellen nyújtott be keresetet. Az őt menesztő döntést támadta meg. A Pécsi Törvényszék első fokon, nem jogerősen elutasította Ácsék beadványát, így nem helyezték vissza a szekszárdi polgármesteri székbe.
Mi is beszámoltunk arról, hogy a helyi ellenzék és a helyi Fidesz összefogásával május végén felmentette a szekszárdi közgyűlés a Tolnai megyeszékhely fideszes polgármesterét, amit Ács Rezső igyekezett a rendelkezésére álló lehetőségekkel érvényteleníteni, míg aztán végül a kormányhivatal is megállította az újbóli próbálkozást, így ki lehetett mondani nemrég, hogy a 2019 őszén megválasztott Ács Rezső nem polgármester többé. Ugyanakkor, mint írtuk is, egy lehetősége még biztosan maradt ezek után is a volt szekszárdi polgármesternek: közigazgatási bíróságon megtámadni és érvényteleníttetni a döntést, és ezt meg is tette.
Ma pedig, egyetlen tárgyalási nap után a Pécsi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma határozatot is hirdetett a perben, de azt mondták ki, hogy a keresetet elutasítják. A bíróság döntése elsőfokú, nem jogerős az ellen az írásba foglalt határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül lehet fellebbezéssel élni.
A bevezetőben említett egyik figyelemre méltó dolog, hogy Ács Rezsőt az LMP egykori elnöke, Schiffer András képviselte a bíróságon, aki azonban érdeklődésünkre, hogy fellebbeznek-e, azt mondta, hogy megvárják a részletes ítéletet, és annak ismeretében döntenek a fellebbezésről.
Schiffer a felperessel együtt döntött arról, hogy mégsem kérik Ács Rezső személyes meghallgatását, noha előzőleg jelezték, hogy ezzel a lehetőséggel élni kívánnak. Ács Rezső jelen volt, személyesen megjelent a bíróságon, de végül csak egyszer, akkor, és akkor is csak nagyon röviden beszélt, amikor ellenőriznie kellett egy aláírást, hogy az a sajátja-e. Kiderült azonban, hogy nem az övé, hanem a szekszárdi polgármesteri titkárságvezetőjéé, aki szokásosan, más korábbi közgyűlési határozatokhoz hasonlóan vette át és írta alá a polgármester részére külön megküldött határozatokat.
Azon is volt ugyanis némi vita, hogy vajon jogszerű volt-e Ács Rezső tájékoztatása a döntésről, kézbesítették-e a részére a menesztéséről szóló határozatot, azt ismertették-e, de végül ebben nem talált hibát a bíróság.
Az egyik legérdekesebb részlet viszont az volt, hogy a felperes álláspontja szerint jogszerűtlen a menesztése, mert való igaz, hogy vállalt a polgármestersége mellett másik tisztséget, egy vízműcég tanácsadó testületének az elnöki posztját (ami önmagában még nem is lenne gond), és kapott is azért javadalmazást (ez az, ami viszont már összeférhetetlen a polgármesteri tisztséggel), de erről a javadalmazásáról lemondott. Méghozzá május 25-én. Azaz azon a napon, amikor a polgármestert menesztő határozat megszületett.
Magyarán Ács Rezső olyat lépett, amilyen “trükköt”/húzást talán nem is vártak tőle: hogy aznap, amikor a közgyűlés menesztette, írt egy levelet az őt megbízással foglalkoztató cégnek, hogy lemond az aktuális, folyó hónapra járó díjáról. Dr. Schiffer András jogi képviselő erre kifejezetten építette is a felperesi álláspontot, az egyik legerősebb érvelése a polgármesteri tisztséget megszüntető határozat ellen ez volt, hogy az összeférhetetlenséget kimondó, 2021 tavaszán módosított Önkormányzati törvény szerint, ha akkor, amikor a közgyűlési döntés megszületik, (már) nem kap pénzt/díjazást a polgármesteri munkája mellett vállalt tisztségért, akkor nem lehet arra hivatkozva megszüntetni a polgármesteri tisztséget.
Amivel, ha nem is szó szerint, de gyakorlatilag amellett érvelt, hogy lehet így trükközni. Tehát e szerint tulajdonképpen, ha egy polgármesternek van egy másik állása, vagy javadalmazást biztosító megbízása (ami törvény szerint nem lehetne), de ez csak egy idő után tűnik fel valakinek, vagy kezdi el valami miatt szúrni valakinek a szemét olyannyira, hogy végül menesztik is, de akkor ő lemond és már nem kéri az utolsó fizetését, akkor úgymond elkésett a döntéssel a közgyűlés vagy képviselő-testület. Hozzá kell tenni – és ezt a szekszárdi közgyűlés jogi képviselője is külön megemlítette egyik felszólalásában –, hogy Ács Rezső az őt menesztő közgyűlési határozat meghozatalának napján, május 25-én bejegyzést írt a Facebookra, amelyben nem tesz említést arról, hogy ő lemondott volna a legutóbbi, 2023. májusi megbízási díjáról, csak azt írja, a menesztését jelentő döntést kritizálva, hogy ő Szekszárd polgármestere, és majd ő eldönti, hogy melyik állásról mond le.
A bíróság szerint viszont nem a menesztő döntést meghozó szekszárdi közgyűlés, hanem Ács Rezső volt az, aki elkésett, méghozzá éveket késett, ugyanis neki már a 2021 májusi módosítás után – ami (pár kivételt kivéve) megtiltotta a polgármesterek másfajat jövedelemszerzését – 30 napon belül kellett volna intézkednie az összeférhetetlenség megszüntetéséről.
Hozzá kell tenni az igazság kedvééért, hogy Schiffer András arról is beszélt, hogy szerinte az maga a 2021-es törvénymódosítással is baj van, illetve nem egyértelműen rendelkezik, mert szerinte kérdéses, hogy az azt megelőzően létrejött megbízási jogviszonyokra, másodállásokra stb. vonatkozhat-e, úgymond visszaható hatállyal. A bíróság azonban ezt is egyértelműnek látta, és nem tartotta szükségesnek, hogy helyet adjon dr. Schiffer jogi képviselői indítványának, miszerint keressék meg ebben a kérdésben az Alkotmánybíróságot.
Dr. Schiffer azt is felhozta a felperes érdekében, hogy szerinte a közgyűlés és annak egyik bizottsága, amely a menesztésről szóló döntést a közgyűlés elé terjesztette, Bomba Gábor ellenzéki képviselővel kiegészülve formailag és tartalmilag is pontatlan, hibás, így szerinte nem jogszerű határozatot alkotott és szavazott meg. Schiffer András azt is felhozta, amit már jeleztünk korábbi cikkünkben, hogy Ács Rezső – noha, lehetséges, hogy valóban politikai döntés után lett kinevezve a víziközműcég tanácsadó testületének elnöki tisztségébe – egyébként már több mint tíz éve, még alpolgármesterként kapta meg és vállalta el ezt a munkát – valójában tudományos munkát végzett ott, amit viszont egy polgármester is végezhet, javadalmazással is, a jelenlegi szabályok szerint is. Az alperes jogi képviselője, dr. Harci-Kovács Kolos szerint viszont teljesen egyértelmű, hogy szó sem volt ilyen munkáról, kifejezetten a tulajodonosi, illetve résztulajdonosi képviseletről volt szó, illetve a társasággal kapcsolatos fontos döntésekben való részvételről.
A bíróság amúgy tanúk meghallgatását sem tartotta szükségesnek, noha egy fő híján a teljes szekszárdi testület megjelent, mivel a képviselők – mivel az alperes a szekszárdi közgyűlés volt – , megszólítva érezték magukat – valójában, ha szót kapott volna “az alperes”, akkor az alpolgármesternek kellett volna kiállnia a bíróság elé, mert jelen helyezetben ő képviseli a város közgyűlését.
Mivelhogy jelenleg tehát Szekszárdnak továbbra sincs polgármestere, a Pécsi Törvényszék mai határozata nem helyezte vissza Ács Rezsőt a polgármesteri székbe, sőt még a – illetékesség hiányában – a közgyűlési döntés végrehajtásának a jelen jogi eljárás végéig szóló halasztásáról sem döntött. Így, mai állás szerint Szekszárdnak már csak jövő ősszel lesz polgármestere, akit majd a jövő tavasz végén választ meg a tolnai megyeszékhely lakossága. | Nem csinált újból polgármestert a bíróság Ács Rezsőből | Több figyelemre méltó dolog is kiderült szerdán a Pécsi Törvényszéken, amelyhez Ács Rezső, május végén menesztett szekszárdi polgármester felperesként a szekszárdi közgyűlés ellen nyújtott be keresetet. Az őt menesztő döntést támadta meg. A Pécsi Törvényszék első fokon, nem jogerősen elutasította Ácsék beadványát, így nem helyezték vissza a szekszárdi polgármesteri székbe. | null | 1 | https://szabadpecs.hu/2023/07/nem-csinalt-ujbol-polgarmestert-a-birosag-acs-rezsobol-pedig-a-menesztese-napjan-huzott-egy-olyat-amit-talan-nem-is-vart-tole-senki-unikum/ | 2023-07-05 13:11:00 | true | null | null | Szabad Pécs |
A 43,4 milliárd forintos gigaberuházás vége 45,9 milliárd forint lesz. Így módosították ugyanis a West Hungária Bau Kft-vel kötött szerződést.
Ennek több oka is van, de a legfontosabb, hogy meg kellett hosszabbítani az úgynevezett ellenáramoltatott medence elkészítésének határidejét.
A betervezett kajak-kenu medence technológiát egyébként a német kajak-kenu sport évtizedek óta eredményesen használja a Potsdami Olimpiai Központban. 2022. március elején annak rendje és módja szerint a technológia tervezőivel és kivitelezőivel megejtett helyszíni bejárás és az egyeztetések után a szükséges műszaki adatokat a német partner rendelkezésre is bocsátotta a magyaroknak.
A felek alá is írták a háromoldalú szerződést, ám a felülvizsgálat során felmerült, hogy sokkal jobb lenne laborszerű körülményeket biztosítani, hogy a sportágat a lehető legobjektívebb mérőszámokkal segítsék. Ezért úgy döntöttek: az ellenáramoltatott medencét új technológiával építik meg.
Ugyanis a vízen, versenyhajóban történő mérési környezetet kizárólag a fedett medence, illetve az ellenáramoltatott medence biztosíthatja. Kovács Katalinék (akinek a férje Schmidt Ádám, aki korábban a miniszterelnök főtanácsadójaként dolgozott a sport területén, 2022-ben pedig az ötödik Orbán-kormányban lett sportállamtitkár) úgy vélik, hogy a kajak-kenu sportág érdekeit mind kutatási, mind fejlesztési, vagy edzésalkalmassági szempontból jobban szolgálja egy újfajta ellenáramoltatott medence. A technológiaváltás lényege, hogy a kajak-kenu hosszútávú versenyzési paramétereit is mérhetővé teszi, amely mérések a 150 méteres hosszúságú medencében nem lehetségesek.
Az eredeti kiírásban egy 150 méter hosszú tanmedence szerepel, ám az új terv megvalósítása speciális, a világon egyedülálló gépész technológiát igényel, amellyel a munkák elején nem számoltak, mert menet közben merült fel az ötlet.
Az áremelkedés oka még az is, hogy a céltorony épületet áttervezik úgy, hogy verseny esetén megfelelő műszaki- és egyéb hátteret biztosítson. Valamint a szállásépületek terveiben nem szerepelt magaslati szoba, illetve magaslati sportdiagnosztikai labor (edzőterem), ezek is utólag merültek fel, ahogy több rajtkő kialakítása is a főépületnél.
2020 decemberében kezdte meg működését Sukorón Magyarország első, államilag támogatott kajak-kenu akadémiája, a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia. A névadó és az akadémia elnöke Kovács Katalin, háromszoros olimpiai bajnok és harmincegyszeres világbajnok kajakozó, új rendszereken nyugvó, világviszonylatban is egyedülálló sportakadémiát álmodott meg, amely hosszú távon kiemelkedő utánpótlás-műhelye lehet Magyarország legsikeresebb olimpiai sportágának, a kajak-kenunak.
Az indulás óta az akadémiának többszáz gyerek, ifjúsági és U23-as korú sportolója van. A sportakadémia végleges létesítményének építési munkálatai jelenleg is zajlanak, a sportkomplexumot várhatóan 2024-ben vehetik birtokukba a sportolók.
Sokan illették kritikával a környezetromboló beruházást, amihez a Fejér Megyei Kormányhivatal oldalán megtalálható határozat szerint még csak környezeti hatástanulmány készítése sem volt szükséges. Sőt, a kormány a beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította, mert a korábbi szabályozások nem tették volna lehetővé a Velencei-tó partján álló telek ilyen mértékű túlzsúfolását.
Bár a zöldhatóságként eljáró kormányhivatal szerint a beruházásnak nincs jelentős környezeti hatása, az Átlátszó azt írta, hogy a Google Earth archív felvételei szerint jól látszik, hogy az elmúlt időszakban a területet a tóparti erdősáv kivételével teljesen letarolták.
Időközben a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia stratégiai partnerséget kötött Magyarország legnagyobb biztosításközvetítő alkuszcégével – a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt.-vel, amely a piacon egyedülálló, exkluzív biztosításokkal garantálja az akadémia teljes körű biztosítási védelmét. | 2,5 milliárdot rádobtak még Kovács Katalin sportakadémiájára | Miközben már gyerekek és sportolók birtokba is vették Kovács Katalin „kajakkirálynő” akadémiáját, még folynak egyes munkálatok. Emiatt 2,5 milliárddal többe kerül a beruházás. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/25-milliardot-radobtak-meg-kovacs-katalin-sportakademiajara.html | 2023-07-04 13:07:00 | true | null | null | mfor.hu |
Nem kis feladat lesz a József Attila Színház bővítése és rekonstrukciója, hiszen az 5 526 négyzetméteres épületben pince, földszint és négy emelet is van, amihez még egy ötödiket is építenek, valamint 2 darab felvonót is beszerelnek.
A közbeszerzési értesítőből az derült ki, hogy a felújításra egyébként eredetileg mintegy 7,3 milliárd (egészen pontosan 7 331 491 294) forintot szántak, de a nyertes végül 5 milliárd (5 072 953 809) forintért (áfa nélkül) végzi el a feladatot.
A három pályázó közül a Fejér-B.Á.L. és az Építő- és épületkarbantartó Zrt. közös ajánlata volt a legmagasabb összegű, mégis ők nyertek.
A nyílt eljáráson rajtuk kívül az egyaránt alacsonyabb árajánlatot tett EB Hungary Invest Kft. és a DENCO Klímatechnikai Kft. is próbálkozott – eredménytelenül.
A szerződést június 21-én írták alá.
A színház igazgatója Nemcsák Károly színész, aki tavaly még a választási kampányba is beszállt, mégpedig Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára mellett. Az rtl.hu tavalyi gyűjtése szerint a kormánypárti jelöltek mellett számos híresség fotózkodott és posztolta ki a szemmel látható támogatásukat.
A fideszes Menczer Tamás is így tett, amikor nyilvánossá tette közösségi oldalán, hogy Nemcsák Károly is támogatja a kampányban. Menczer Pest megye 2. választókörzetében indult, amely Budakeszi-Budaörs térségét fedi le, Nemcsák pedig Budaörsön él.
A színész 14. éve igazgatja a József Attila Színházat, közben 2020 augusztus végén kinevezték a Színház és Filmművészeti Egyetem (SZFE) kuratóriumának felügyelőbizottsági tagjává. Az egyetem honlapján megjelent interjúban az SZFE körüli tüntetésekkel kapcsolatban arról beszélt, hogy „itt nem pusztán egy diákzavargásról volt szó, hanem egy felépített folyamatról”, szerinte „az derült ki, hogy bizonyos emberek nem szeretnének együtt dolgozni jobboldali gondolkodású művészekkel”.
De Nemcsák a József Attila Színház nagyívű rekonstrukciójáról is beszélt az év elején:
“Kívülről fogunk építkezni. Gyakorlatilag hozzátoldunk a házhoz, egy szintet emelünk rá. A színpad szélességében lesz két oldalszínpad, valójában két torony, amelyeket raktárként is tudunk majd használni. Magához a színpadhoz szerkezetileg nem nyúlunk, de a területünk nagy részét teljesen átépítjük. Egyúttal a fény- és hangtechnikát is meg szeretnénk újítani. Az új épület kívülről a környezetére jellemző modern stílushoz fog illeszkedni.”
A színház rekonstrukcióját végző Fejér-B.Á.L. és az Építő- és épületkarbantartó Zrt. idén már nyert egy közös közbeszerzést, méghozzá a Magyar Vezetőképző Alapítvány Aga utcai kollégiumának fejlesztését közel 1,3 milliárd (1 288 001 303) forintért, de külön-külön is számos pályázaton indultak sikerrel 2023-ban is.
Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége, a Fejér-B.Á.L. nettó árbevétele egyébként tavaly minden addiginál magasabb lett, mivel a 2021-es évet 16 milliárddal fejelte meg, 2022-ben pedig 65 milliárdos forgalmat realizáltak, ami 3 milliárd forintos nyereséget hozott a társaságnak.
A Szeivolt Istvánhoz köthető Építő- és épületkarbantartó Zrt. pedig 2022-ben 27,7 milliárdos nettó árbevételéből 4,4 milliárd forint profitot könyvelt el. | Mészáros Lőrinc gyerekei újítják fel a Nemcsák Károly fémjelezte színházat | A József Attila Színházra kiírt közbeszerzést Mészáros Lőrinc gyerekeinek a cége, a Fejér-B.Á.L., valamint a vele közösen pályázó Építő- és épületkarbantartó Zrt., rövidítve Épkar nyerte el. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/kultura/meszaros-lorinc-gyerekei-ujitjak-fel-a-nemcsak-karoly-femjelezte-szinhazat.html | 2023-07-05 13:24:00 | true | null | null | mfor.hu |
Stumpf István, az egyetemi modellváltás, vagyis a felsőoktatás alapítványok alá erőszakolásának kormánybiztosa azzal volt kénytelen szembesülni június első hetében, hogy a Tokaj-Hegyalja Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma erőszakot gyakorolt, és leszavazta a szenátust. Az lett a rektor, akit a kuratórium akart – a mostani ideiglenes rektor, Horváth Ágnes –, és nem az, akit a szenátus megszavazott, jelesül Fiáth Attila. Stumpf azonnal lemondott a kuratóriumi elnöki mandátumáról és elhagyta az egyetemet, mondván, a kuratórium olyanba szólt bele, amibe nem lett volna joga. Stumpf közleményében azt írta, hogy a kuratórium döntése „sérti a rektorjelölt választásának a rendjét és az egyetemi önállóságot”. Ebben lehet is valami, tekintettel arra, hogy az alapítványi egyetemeken a szabályozás szerint a rektort a szenátus jelöli és a kuratórium választja; márpedig a szenátus Fiáthot javasolta, és Horváthot nem javasolta. Stumpf a távozása előtt három hónappal meghosszabbította Horváth megbízatását – ennyi idő van tehát az ügy rendezésére, immár a volt kuratóriumi elnök nélkül.
Ez elsőre szórakoztató történetnek tűnik: visszanyalt a fagyi. De mi történt valójában? Lehetséges-e, hogy a kuratórium nem is annyira a maga emberét, mint inkább, ne adj’ isten, valakinek a strómanját akarta a rektori székbe ültetni? De ki vethetett szemet az egyetemre, és az állami juttatásként állampapírban parkoltatott 75 milliárd forintjának legalább egy részére? És a fenntartó alapítvány tulajdonába apportált fontos helyi cégre, a Grand Tokaj Zrt.-re (a néhai Tokaj Kereskedőházra)?
Szüretelés
Húsz évvel ezelőtt nagy port kavart, hogy Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége összesen hét hektár szőlőt vásárolt Hegyalján – Sárazsadányban és Tolcsván –, illetve tulajdonrésze volt egy cégben, amely állami támogatást kapott. Akkor ez még botrányosnak számított, így Lévai Anikó eladta a szőlőjét, és kiszállt a cégből is. Meglehet, inkább csak papíron. Az idén teljesen új ügyletként Orbán Ráhel és férje, Tiborcz István több körben is szőlőket és gyümölcsösöket vásárolt, több mint 60, illetve több mint 30 hektárt. Eme 90 hektár értéke bizonyosan meghaladja a 600 millió forintot.
Ezen földek egy részét Molnár Péter adta el Tiborcznak – ugyanaz az ember, aki annak idején megvásárolta Lévai Anikótól az akkor kényelmetlennek bizonyult szőlőt. Molnár Péter egyben a Patricius Borház Zrt.-nek a birtokigazgatója is hosszú évek óta, annak a cégnek, amelynek tulajdonosa sokáig Kékessy Dezső, egykori párizsi nagykövet volt, az Orbán család és a párt jó barátja; a legutolsó időben pedig egy bizalmi vagyonkezelő alapítvány. A Patricius Borház eddig nem volt közvetlenül az Orbán családhoz köthető, hiszen a bizalmi vagyonkezelő alapítvány mögött bárki lehet. Ám idén márciusban – a földvásárlással nagyjából egy időben – új tulajdonosa lett a borháznak, mégpedig a BDPST Zrt. | Ki a gazda Tokajban? | Elsőre azt gondolnánk, a Tokaj-Hegyalja Egyetem körüli huzavona valójában a NER valaminő mellékes belviszálya egy nemigen létező egyetemért, melyben Stumpf István megégette magát: a hóhért akasztják, sag schon. Pedig úgy tűnik, nagy dolgok érlelődnek az ország egyik történelmi borvidékén. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/ki-a-gazda-tokajban-260020 | 2023-07-05 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„A beruházás a zavartalan strandolás érdekében szeptemberig szünetel” – tudatta korábban a balatonföldvári önkormányzat, hogy a június 15-i strandnyitásra befejezi a sokat vitatott kikötő építését a beruházó a Nyugati strandon. A Narancs.hu ekkor ezt meg is nézte a helyszínen és megállapítottuk: kisebb kőszórásrendezési munkáktól eltekintve valóban levonultak az építők, a mólószárak azonban addigra lényegében már elkészültek a Nyugati strand kellős közepén, ott a strandot építési területté nyilvánítva el is kerítették.
Cserébe azonban nyugati irányban egy kerítés elbontásával a helyi önkormányzat bővítette a strandolásra rendelkezésre álló területet, igaz, arról meg az elmúlt napokban több fotó is megjelent a kikötő ellen a tervek napvilágra kerülésétől fogva tiltakozó Mosolygó Balatonföldvár Egyesület Facebook-oldalán: a partvédőmű több helyütt töredezett, elhanyagolt, balesetveszélyes.
Nincs már vízjogi engedély sem
Ahogyan a Narancs.hu ugyancsak megírta, a beruházás megvalósítására kétszer is áldását adta a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal, majd e határozatokat a helyi civilek keresete nyomán a Pécsi Törvényszék először tavaly novemberben megsemmisítette (ezt felülvizsgálati eljárás keretében a Kúria is hatályban tartotta), új eljárásra kötelezve a kormányhivatalt, mely ezt két nap alatt le is zárta. De a civil szervezet (Mosolygó Balatonföldvár) újfent a bírósághoz fordult, s a Pécsi Törvényszék májusban megsemmisítette ezt a határozatot is, megint csak új eljárást előírva. A bíróság álláspontja ismét csak az volt, hogy a kikötő megváltoztatná a strand funkcióját, márpedig ez ellentétes Balatonföldvár város helyi építési szabályzatával. Az ítéletet értelmezve merőben más álláspontra helyezkedett Herényi Károly, a Mosolygó Balatonföldvár Egyesület elnöke és Holovits Huba, a balatoni kisváros fideszes polgármestere. Előbbi szerint már a bíróság ítélete nyomán le kellett volna állítani a kikötőépítést, mert a kormányhivatali határozat megsemmisítéséből egyenesen következik, hogy a kikötő vízjogi létesítési engedélye is hatályát veszíti. A városvezető ellenben amondó volt: a kikötőépítés leállításáról a Pécsi Törvényszék ítélete nem szólt, miként a Veszprémi Vármegyei Kormányhivatal határozata sem építési engedély, ez a szerv csak azt vizsgálta ,hogy az előzetes környezetvédelmi hatástanulmány birtokában van-e akadálya a kikötőépítésnek. Holovits szerint egy kikötő „építési engedélye” a vízjogi létesítési engedély, amit a Fejér megyei katasztrófavédelmi hatóság adott ki, vissza is csak az vonhatja, de ez – a polgármester legalábbis úgy vélte akkor – jogi álláspontjuk szerint nem valószínű.
A Narancs.hu írásbeli kérdésére a Fejér Vármegyei Katasztrófa-védelmi Igazgatóság néhány hete azt válaszolta, vizsgálják a vízjogi engedély visszavonásának kérdését, majd a napokban azt a választ küldték: ez megtörtént. „A Fejér Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint vízügyi és vízvédelmi hatóság a Pécsi Törvényszék ítéletében foglaltakat figyelembe véve, a jogszabályi előírásoknak megfelelően a Balatonföldvár nyugati kishajókikötő saját célú vízilétesítményeire és vízimunkáira vonatkozó vízjogi létesítési engedélyt visszavonta – írták. – A visszavonó határozat véglegessé válását követően a vízügyi hatóság a vízjogi létesítési engedélyezési eljárást az előkérdésnek minősülő, a környezetvédelmi hatóság által lefolytatott megismételt előzetes vizsgálati eljárást lezáró döntésének véglegessé válásáig felfüggeszti.”
Módosítják a helyi építési szabályzatot
A jelenlegi helyzet szerint tehát a beruházó a strandszezonra önként elállt az építkezéstől (sőt, fizeti a Nyugati strand szabadstranddá tételének költségeit is), de a vízjogi létesítési engedély híján már amúgy sem lenne jogosultsága, „építési engedélye” a munkákra. A Pécsi Törvényszék májusi ítélete immár a harmadik környezetvédelmi eljárás megindítására kötelezte az ügyben a Veszprém Vármegyei Kormányhivatalt, miközben a balatonföldvári képviselő-testület módosítani szándékozik a helyi építési szabályzat vitatott pontját, úgy, hogy álláspontjuk szerint immár lehetővé váljon a kikötőépítés. „A vízjogi létesítési engedély visszavonása újabb érv egyesületünk álláspontja, egyáltalán, a jogállam, a józan ész mellett, de a helyi építési szabályzat módosítása megint csak szembemegy ezekkel – vélekedett lapunk kérdésére Herényi Károly. – Az ugyanis nem jogállami megoldás, hogy utólag a jogi környezetet jogszabályszerűvé alakítjuk. Természetesen ezt sem fogjuk annyiban hagyni!” | Visszavonták a balatonföldvári e-kikötő „építési engedélyét” is | A Pécsi Törvényszék ítéletében foglaltakat figyelembe véve döntött úgy a katasztrófa-védelmi hatóság, visszavonja a balatonföldvári „strandkikötő” vízjogi létesítési engedélyét. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/visszavontak-a-balatonfoldvari-e-kikoto-epitesi-engedelyet-is-260089 | 2023-07-06 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Elutazta a parlamenti imacsoport azt a 15 millió forintot, amit pályáztatás nélkül kapott a Miniszterelnöki Kabinetirodától.
A KDNP-s Vejkey Imre a HetiTV csütörtök reggeli adásában számolt be a támogatás felhasználásáról. Kiderült, amellett, hogy az országgyűlési munka "A" hetein imareggeliket szerveznek a parlamentben, a tavaszi ülésszak ideje alatt a csoport járt
Finnországban,
Jeruzsálemben,
Washingtonban,
Bécsben
és Berlinben is.
Vejkey arra a riporteri megjegyzésre miszerint, hogy a 15 millió forint nem is elegendő ennyi útra, azt válaszolta, hogy
"igen, de még vissza is fizettünk." | Utazásokra költötte a parlamenti imacsoport a 15 milliós támogatást | Elutazta a parlamenti imacsoport azt a 15 millió forintot, amit pályáztatás nélkül kapott a Miniszterelnöki Kabinetirodától. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/utazasokra-koltotte-a-parlamenti-imacsoport-a-15-millios-tamogatast-260078 | 2023-07-06 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A hatóság egy május eleji bejelentés alapján vizsgálta a Somogy vármegyei babócsai általános iskolai infrastrukturális fejlesztését. A Kaposvári Tankerületi Központ felügyelete álló intézmény európai uniós és hazai forrásokból 2019 és 2022 között több részletben 1,822 milliárd forint támogatást nyert el, amelyből 1 milliárd forintot már ki is fizettek, de a beruházás az Integritás Hatóság vizsgálatának lezárásának időpontjáig nem valósult meg.
Az intézmény 700 millió forinttal nem számolt el, és ebből az összegből, mintegy 423 millió forint olyan biztosíték nélküli előleg volt, amelyet olyan szállítóknak utaltak, amelyek azóta felszámolás alá kerültek.
A vizsgálat lefolytatása után azt javasolták, hogy a projektben még nem folyósított, mintegy 800 millió forintot ne fizessék ki.
Azt írták: a beruházás meghiúsulása hátrányosan érinti az európai uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást, ezért felhívják a Miniszterelnökséget mint érintett irányító hatóságot a szabálytalansági eljárás lefolytatására és arra, hogy legalább 30 naponként adjon tájékoztatást a projektről.
Az Integritás Hatóság a Hajdú-Bihar vármegyei Derecske önkormányzat konfliktuskezelési tréning beszerzési eljárását is vizsgálta. Mivel az uniós Emberi erőforrás fejlesztési operatív program (Efop) keretében megvalósulandó projektet végül nem számolták el, ezért nem tettek megállapítást. Felhívták a Miniszterelnökség figyelmét, hogy különös gondossággal járjon el, amennyiben a konfliktuskezelési tréningre kifizetési kérelmet nyújtanak be. | 800 millió forint pályázati forrás visszatartását javasolja az Integritás Hatóság | Közzétette első két, lezárt vizsgálatának összefoglalóját az EU-s nyomásra létrejött Integritás Hatóság. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/integritas-hatosag-800-millio-260067# | 2023-07-05 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Több figyelemre méltó dolog is kiderült szerdán a Pécsi Törvényszéken, amelyhez Ács Rezső, május végén menesztett szekszárdi polgármester felperesként a szekszárdi közgyűlés ellen nyújtott be keresetet. Az őt menesztő döntést támadta meg. A Pécsi Törvényszék első fokon, nem jogerősen elutasította Ácsék beadványát, így nem helyezték vissza a szekszárdi polgármesteri székbe.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Mi is beszámoltunk arról, hogy a helyi ellenzék és a helyi Fidesz összefogásával május végén felmentette a szekszárdi közgyűlés a Tolnai megyeszékhely fideszes polgármesterét, amit Ács Rezső igyekezett a rendelkezésére álló lehetőségekkel érvényteleníteni, míg aztán végül a kormányhivatal is megállította az újbóli próbálkozást, így ki lehetett mondani nemrég, hogy a 2019 őszén megválasztott Ács Rezső nem polgármester többé. Ugyanakkor, mint írtuk is, egy lehetősége még biztosan maradt ezek után is a volt szekszárdi polgármesternek: közigazgatási bíróságon megtámadni és érvényteleníttetni a döntést, és ezt meg is tette.
Ma pedig, egyetlen tárgyalási nap után a Pécsi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma határozatot is hirdetett a perben, de azt mondták ki, hogy a keresetet elutasítják. A bíróság döntése elsőfokú, nem jogerős az ellen az írásba foglalt határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül lehet fellebbezéssel élni.
A bevezetőben említett egyik figyelemre méltó dolog, hogy Ács Rezsőt az LMP egykori elnöke, Schiffer András képviselte a bíróságon, aki azonban érdeklődésünkre, hogy fellebbeznek-e, azt mondta, hogy megvárják a részletes ítéletet, és annak ismeretében döntenek a fellebbezésről.
Schiffer a felperessel együtt döntött arról, hogy mégsem kérik Ács Rezső személyes meghallgatását, noha előzőleg jelezték, hogy ezzel a lehetőséggel élni kívánnak. Ács Rezső jelen volt, személyesen megjelent a bíróságon, de végül csak egyszer, akkor, és akkor is csak nagyon röviden beszélt, amikor ellenőriznie kellett egy aláírást, hogy az a sajátja-e. Kiderült azonban, hogy nem az övé, hanem a szekszárdi polgármesteri titkárságvezetőjéé, aki szokásosan, más korábbi közgyűlési határozatokhoz hasonlóan vette át és írta alá a polgármester részére külön megküldött határozatokat.
Azon is volt ugyanis némi vita, hogy vajon jogszerű volt-e Ács Rezső tájékoztatása a döntésről, kézbesítették-e a részére a menesztéséről szóló határozatot, azt ismertették-e, de végül ebben nem talált hibát a bíróság.
Az egyik legérdekesebb részlet viszont az volt, hogy a felperes álláspontja szerint jogszerűtlen a menesztése, mert való igaz, hogy vállalt a polgármestersége mellett másik tisztséget, egy vízműcég tanácsadó testületének az elnöki posztját (ami önmagában még nem is lenne gond), és kapott is azért javadalmazást (ez az, ami viszont már összeférhetetlen a polgármesteri tisztséggel), de erről a javadalmazásáról lemondott. Méghozzá május 25-én. Azaz azon a napon, amikor a polgármestert menesztő határozat megszületett.
Magyarán Ács Rezső olyat lépett, amilyen "trükköt"/húzást talán nem is vártak tőle: hogy aznap, amikor a közgyűlés menesztette, írt egy levelet az őt megbízással foglalkoztató cégnek, hogy lemond az aktuális, folyó hónapra járó díjáról. Dr. Schiffer András jogi képviselő erre kifejezetten építette is a felperesi álláspontot, az egyik legerősebb érvelése a polgármesteri tisztséget megszüntető határozat ellen ez volt, hogy az összeférhetetlenséget kimondó, 2021 tavaszán módosított Önkormányzati törvény szerint, ha akkor, amikor a közgyűlési döntés megszületik, (már) nem kap pénzt/díjazást a polgármesteri munkája mellett vállalt tisztségért, akkor nem lehet arra hivatkozva megszüntetni a polgármesteri tisztséget.
Amivel, ha nem is szó szerint, de gyakorlatilag amellett érvelt, hogy lehet így trükközni. Tehát e szerint tulajdonképpen, ha egy polgármesternek van egy másik állása, vagy javadalmazást biztosító megbízása (ami törvény szerint nem lehetne), de ez csak egy idő után tűnik fel valakinek, vagy kezdi el valami miatt szúrni valakinek a szemét olyannyira, hogy végül menesztik is, de akkor ő lemond és már nem kéri az utolsó fizetését, akkor úgymond elkésett a döntéssel a közgyűlés vagy képviselő-testület. Hozzá kell tenni - és ezt a szekszárdi közgyűlés jogi képviselője is külön megemlítette egyik felszólalásában -, hogy Ács Rezső az őt menesztő közgyűlési határozat meghozatalának napján, május 25-én bejegyzést írt a Facebookra, amelyben nem tesz említést arról, hogy ő lemondott volna a legutóbbi, 2023. májusi megbízási díjáról, csak azt írja, a menesztését jelentő döntést kritizálva, hogy ő Szekszárd polgármestere, és majd ő eldönti, hogy melyik állásról mond le.
A bíróság szerint viszont nem a menesztő döntést meghozó szekszárdi közgyűlés, hanem Ács Rezső volt az, aki elkésett, méghozzá éveket késett, ugyanis neki már a 2021 májusi módosítás után - ami (pár kivételt kivéve) megtiltotta a polgármesterek másfajat jövedelemszerzését - 30 napon belül kellett volna intézkednie az összeférhetetlenség megszüntetéséről.
Hozzá kell tenni az igazság kedvééért, hogy Schiffer András arról is beszélt, hogy szerinte az maga a 2021-es törvénymódosítással is baj van, illetve nem egyértelműen rendelkezik, mert szerinte kérdéses, hogy az azt megelőzően létrejött megbízási jogviszonyokra, másodállásokra stb. vonatkozhat-e, úgymond visszaható hatállyal. A bíróság azonban ezt is egyértelműnek látta, és nem tartotta szükségesnek, hogy helyet adjon dr. Schiffer jogi képviselői indítványának, miszerint keressék meg ebben a kérdésben az Alkotmánybíróságot.
Dr. Schiffer azt is felhozta a felperes érdekében, hogy szerinte a közgyűlés és annak egyik bizottsága, amely a menesztésről szóló döntést a közgyűlés elé terjesztette, Bomba Gábor ellenzéki képviselővel kiegészülve formailag és tartalmilag is pontatlan, hibás, így szerinte nem jogszerű határozatot alkotott és szavazott meg. Schiffer András azt is felhozta, amit már jeleztünk korábbi cikkünkben, hogy Ács Rezső - noha, lehetséges, hogy valóban politikai döntés után lett kinevezve a víziközműcég tanácsadó testületének elnöki tisztségébe - egyébként már több mint tíz éve, még alpolgármesterként kapta meg és vállalta el ezt a munkát - valójában tudományos munkát végzett ott, amit viszont egy polgármester is végezhet, javadalmazással is, a jelenlegi szabályok szerint is. Az alperes jogi képviselője, dr. Harci-Kovács Kolos szerint viszont teljesen egyértelmű, hogy szó sem volt ilyen munkáról, kifejezetten a tulajodonosi, illetve résztulajdonosi képviseletről volt szó, illetve a társasággal kapcsolatos fontos döntésekben való részvételről.
A bíróság amúgy tanúk meghallgatását sem tartotta szükségesnek, noha egy fő híján a teljes szekszárdi testület megjelent, mivel a képviselők - mivel az alperes a szekszárdi közgyűlés volt - , megszólítva érezték magukat - valójában, ha szót kapott volna "az alperes", akkor az alpolgármesternek kellett volna kiállnia a bíróság elé, mert jelen helyezetben ő képviseli a város közgyűlését.
Mivelhogy jelenleg tehát Szekszárdnak továbbra sincs polgármestere, a Pécsi Törvényszék mai határozata nem helyezte vissza Ács Rezsőt a polgármesteri székbe, sőt még a - illetékesség hiányában - a közgyűlési döntés végrehajtásának a jelen jogi eljárás végéig szóló halasztásáról sem döntött. Így, mai állás szerint Szekszárdnak már csak jövő ősszel lesz polgármestere, akit majd a jövő tavasz végén választ meg a tolnai megyeszékhely lakossága. | Nem csinált újból polgármestert a bíróság Ács Rezsőből | Több figyelemre méltó dolog is kiderült szerdán a Pécsi Törvényszéken, amelyhez Ács Rezső, május végén menesztett szekszárdi polgármester felperesként a szekszárdi közgyűlés ellen nyújtott be keresetet. Az őt menesztő döntést támadta meg. A Pécsi Törvényszék első fokon, nem jogerősen elutasította Ácsék beadványát, így nem helyezték vissza a szekszárdi polgármesteri székbe. | null | 1 | https://szabadpecs.hu/2023/07/nem-csinalt-ujbol-polgarmestert-a-birosag-acs-rezsobol-pedig-a-menesztese-napjan-huzott-egy-olyat-amit-talan-nem-is-vart-tole-senki-unikum/ | 2023-07-05 00:00:00 | true | null | null | Szabad Pécs |
MOL;Transparency International;hulladékkezelés;koncessziós szerződés;
2023-06-11 19:55:00
Törvénysértő lehet a hulladékkoncesszió
Egy néhány napja benyújtott salátatörvénybe rejtett módosítással a kormány voltaképp elismeri a hulladékkoncessziós rendszer törvénytelenségét - vélekedik a Transparency International (TI).
A javaslat szerint a júliustól induló rendszerben nem a koncessziós társaságnak, hanem a bevont alvállalkozóknak kell felmutatniuk a szükséges engedélyeket. A hatályos előírások ugyanakkor többek között azt is a koncessziós rendszer feltételéül támasztották, hogy a koncessziós társaság tavaly december 31-ig rendelkezzen a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyekkel. (Az összes hazai települési szilárd hulladék begyűjtésének és előkezelésének 35 éves jogára vonatkozó kiírást tavaly a Mol nyerte meg, amely a tevékenység irányítása érdekében megalapította a Mohu Molt.) Azt, hogy a Mol, avagy a Mohu Mol, tavaly év végén, rendelkezett volna az összes engedéllyel, nyilvános adatbázisok cáfolni látszanak. | Törvénysértő lehet a hulladékkoncesszió | Egy néhány napja benyújtott salátatörvénybe rejtett módosítással a kormány voltaképp elismeri a hulladékkoncessziós rendszer törvénytelenségét - vélekedik a Transparency International (TI). | null | 1 | https://nepszava.hu/3197948_torvenyserto-lehet-a-hulladekkoncesszio | 2023-06-11 11:17:00 | true | null | null | Népszava |
felvásárlás;Libri;Mathias Corvinus Collegium;
2023-06-13 13:22:00
Megvette a Librit az MCC, csaknem 100 százalékban a fideszes káderképzőé lett a könyvhálózat
A GVH jóváhagyása meg kell hozzá, de mernénk fogadni, hogy puszta formalitás lesz.
Szerződést kötött a Fidesz káderképzőjeként ismert Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) leányvállalata az SQ Invest Kft.-vel a Libri Csoport 67,48 százalékos részvénycsomagjának adásvételéről. A tranzakcióval az eddigi közvetett kisebbségi tulajdonos MCC válik a hazai könyvkereskedelmi és -kiadói piac meghatározó szereplőjének 98,41 százalékos tulajdonosává.
A cégcsoport vezetésének összetétele változatlan marad, a korábbi többségi részvényes SQ Invest tulajdonosa, Balogh Ákos igazgatósági tagként segíti a Libri Csoport további fejlődését – olvasható a közleményben. Az MCC részesedésének 98,5 százalékra növelésével a továbbiakban is stratégiai-pénzügyi befektetőként kíván hozzáadott értéket nyújtani a vállalatcsoport számára, a szakmai irányítást pedig a jövőben is a könyvpiacon évtizedes tapasztalatokkal rendelkező menedzsment látja el – írták.
Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója nem kevesebbet állított, mint hogy az MCC mint „Közép-Európa legnagyobb tehetséggondozó intézménye és tudásbázisa" amely hisz a magyar könyvpiacban, a könyvek erejében és a kultúrában, így ez a lépés is illeszkedik az MCC sokoldalú tevékenységéhez. A tranzakció zárása a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyásához kötött, az erre irányuló folyamat már kezdetét vette - teszik hozzá a közleményben.
A Libri Csoport a magyar könyvkereskedelmi és könyvkiadói piac meghatározó szereplője. A csoport meghatározó tagja, a Libri Könyvkereskedelmi Kft. évente több millió vásárlót szolgál ki az 57 üzletből álló, országos méretű könyvesbolthálózatában, valamint webáruházában. | Megvette a Librit az MCC, csaknem 100 százalékban a fideszes káderképzőé lett a könyvhálózat | Szerződést kötött a Fidesz káderképzőjeként ismert Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) leányvállalata az SQ Invest Kft.-vel a Libri Csoport 67,48 százalékos részvénycsomagjának adásvételéről. A tranzakcióval az eddigi közvetett kisebbségi tulajdonos MCC válik a hazai könyvkereskedelmi és -kiadói piac meghatározó szereplőjének 98,41 százalékos tulajdonosává. | null | 1 | https://nepszava.hu/3198140_mcc-libri-felvasarlas | 2023-06-13 11:21:00 | true | null | null | Népszava |
hulladék;Magyarország;MOL;koncessziós jog;Mohu Mol;
2023-07-01 10:45:00
Mától a Mol felel a szemétért
Az Orbán-kormány szokás szerint két napja még csavart egyet az újrahasznosítandó anyagok költségeire vonatkozó, szombattól érvényes szabályokon.
Június 29-én csütörtök este, másfél nappal az újrahasznosítható anyagokra vonatkozó, úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) szombati életbe lépése előtt, újabb kormányrendelettel módosították a szabályokat – hívja fel a figyelmet közleményében a LeitnerLeitner nevű tanácsadó cég. Mivel az új szabályokra az érintettek nem kaptak elég felkészülési időt, a kötelezettségek pontos teljesítése és a többletterhek kiszámítása érdekében érdemes további hatáselemzéseket végezni – idézik Jancsa-Pék Judit partnert és vezető tanácsadót. A módosítás következtében az EPR nem terjed ki a lakossági, illetve az egészségügyi szolgáltatók gyógyszerrel érintkező csomagolásaira.
Az egyszer használatos csomagolások esetén EPR-díjat a belföldi értékesítő helyett a gyártónak kell fizetnie. Ha a csomagolás több típusú anyagból áll, valamennyire külön körforgásos kódot és az annak megfelelő díjtételt kell alkalmazni. Egyes meghatározott, újrahasználható csomagolószerek esetén a tulajdonos mentesülhet a díjkötelezettség alól. Míg az EPR díjfizetési kötelezettséget eddig, szerződés alapján, csak a gépjárműalkotórészek gyártói vállalhatták át, a módosítás ezt a lehetőséget kiterjeszti a közösségi rendeletek szerinti mezőgazdasági termelői szerveződésekre is, a rajtuk keresztül forgalomba hozott körforgásos termék esetén.
Szintén nem kell EPR-díjat fizetni, ha a sütőolajgyártó vevője nyilatkozik arról, hogy az anyagot más termék előállításához közvetlenül használja fel, amelynek során a sütőolaj a beépül a termékbe. A módosítás értelmében a gyártó jogosult a nyilvántartást a forgalomba hozott helyett a készletre vett körforgásos termékről vezetni. Ebben az esetben az EPR-díj is a készlet után fizetendő. A módszertan negyedévente módosítható.
A gyártó az egyes tárgynegyedévekre vonatkozó adatszolgáltatásának tartalmát legkésőbb a tárgyévet követő év március 31-éig módosíthatja. Eddig a határidő a számla kézhezvételétől számított 15 nap volt.
A módosító rendelet ezen túl is számos változást eredményez az EPR szabályozásban – szögezi le a LeitnerLeitner. Ezek vizsgálatába érdemes szakértőket is bevonni. Mivel a kötelezettségek megsértése esetén az illetékes hatóság hulladékgazdálkodási bírságot szabhat ki, de a körforgásos termék forgalomba hozatalát fel is függeszthetik, az új szabályok értelmezését nem szabad félvállról venni - figyelmeztetett Ágoston Krisztián, a cég tanácsadója.
A MEKH számítja ki a díjakat
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatait a Hulladéktörvény alapján végzi – válaszolták megkeresésünkre az EPR-díjak meghatározását előkészítő hatóságnál. A díjjavaslatok kidolgozásánál a MEKH - az irányadó törvényi és kormányrendeleti szabályok mellett - a vonatkozó rendeletet, valamint az ez alapján készült, nyilvános módszertani útmutatót vette figyelembe. A díjelőkészítési tevékenység mellett a MEKH rendeletben állapítja meg a B3 alkategóriájú hulladéklerakók (nem veszélyes, települési hulladék), illetve a már üzembe helyezett hulladékégetők egyes átvételi díjait is. Korábbi elemzések szerint a most bevezetett hazai EPR-díj magasabb az uniós átlagnál, az osztrák tételeket pedig többszörösen is meghaladja. Ezeket a Mohu Mol költségei alapján, negyed-, illetve fél évente vizsgálhatják felül, de szakértők inkább csak további emelkedésre számítanak.
Mától élesedik a kukakoncesszió is
Az EPR-díjfizetési kötelezettség mellett mától lép életbe a hulladékkoncesszió is. Ennek keretében a települési – lakossági, illetve ahhoz hasonló - szilárd hulladékok átvételét és előkezelését mostantól 35 évig a Mol Mohu Mol nevű leányvállalata irányíthatja. Ennek fejében a céghez folynak be - az évi 250 milliárdra becsült – EPR-díjbevételek, de a leválogatott anyagok értékesítésének haszna is a társaságot illeti. Az EPR-díjak becslések szerint 5 százalékponttal emelhetik az idei inflációt. Cserébe ugyanakkor mostantól a cég felelőssége a lakossági hulladékgyűjtés irányítása is, az általa alvállalkozóként bevont eddigi hulladékszállítók költségeinek megtérítése mellett. A Mohu Mol pályázatában tíz év alatt 185 milliárdos beruházást vállalt. | Mától a Mol felel a szemétért | Június 29-én csütörtök este, másfél nappal az újrahasznosítható anyagokra vonatkozó, úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) szombati életbe lépése előtt, újabb kormányrendelettel módosították a szabályokat – hívja fel a figyelmet közleményében a LeitnerLeitner nevű tanácsadó cég. Mivel az új szabályokra az érintettek nem kaptak elég felkészülési időt, a kötelezettségek pontos teljesítése és a többletterhek kiszámítása érdekében érdemes további hatáselemzéseket végezni – idézik Jancsa-Pék Judit partnert és vezető tanácsadót. A módosítás következtében az EPR nem terjed ki a lakossági, illetve az egészségügyi szolgáltatók gyógyszerrel érintkező csomagolásaira. | null | 1 | https://nepszava.hu/3200397_hulladek-magyarorszag-mohu-mol | 2023-07-01 11:25:00 | true | null | null | Népszava |
Budapest;reklám;Garancsi István;ESMA;reklámbevétel;Tasnádi László;Baranyi Krisztina;lámpaoszlopok;
2023-06-09 06:00:00
Diktálják a hirdetéseket: erővel betonozza be a kormány Garancsi Istvánt a fővárosi reklámbizniszbe
Alkotmánybírósághoz fordulna Ferencváros polgármestere a lámpaoszlop-reklámok ügyében. A kormány ugyanis a háborúra hivatkozva kényszerítené Budapestre a NER-reklámcégét.
– Tipikus NER-csapdát állított fel a Fidesz, majd amikor a fővárosnak mégis sikerült kihúznia belőle a lábát, fogta magát és erővel rácsapta – összegzi plasztikusan a fővárosi lámpaoszlopok hasznosítására kiírt reklám körüli felfordulást Baranyi Krisztina. A IX. kerületi polgármesternek hathatós szerepe volt abban, hogy a Fővárosi Közgyűlés májusi ülésén nem kapta meg a többség támogatását a városvezetés javaslata, amely 5+5 évre hasznosítási szerződést kötött volna a NER két oszlopos tagjának - Garancsi Istvánnak és Pintér Sándor volt államtitkárának - cégével.
Ahogy arról a Népszava elsőként írt: az idén lejárt a közvilágítási oszlopok hasznosítási szerződése, így a fővárosi önkormányzat tendert hirdetett a folytatásra. Mindjárt kettőt: az egyik a reklámcélú hasznosításra, a másik a „közlekedéssel összefüggő adatokat keletkeztető berendezések telepítésére” vonatkozott. Magyarul az oszlopokon fityegő elefántfülekre, illetve kamerák felszerelésére.
A tender eredményeként megkötendő szerződés alapkörben 5 évre szólt volna, de további 5 évre meghosszabbítható. A pályázat két szempontból is jelentős. Egyrészt a lámpaoszlopok hirdetései sok milliárdos hasznot hajtanak. A pályázati kiírásban napi nettó 381 forintos (áfával 476 forintos) minimális haszonbérleti díj szerepelt oszloponként, amivel fillérre megegyező ajánlatot adott be a szerződés korábbi birtokosa, az Orbán Viktor kormányfővővel közismerten jó viszonyt ápoló Garancsi István tulajdonában lévő ESMA. A cég eddig napi nettó 250 forintot adott oszloponként. Csakhogy a hirdetőktől már a 2019-es önkormányzati választás előtti kampányban 80 ezret kért ugyanezért a cég. A nyereség másik fele az önbevalláson alapuló fizetésből ered, lévén a főváros nem ellenőrzi, hogy mennyi lámpaoszlopot használ a meglévő több mint 44 ezerből hirdetőfelületként a cég, hanem elfogadja az ESMA által közölt adatot.
De még a pénznél is fontosabb a politikai haszon. A fővárosi közterületi reklámtortán ugyanis a lámpaoszlopokat felügyelő Garancsi István mellett a hirdetőoszlopokat birtokló céget a Fidesz korábbi pénztárnokától felvásárló Mészáros Lőrinc, valamint az Orbán-kormánnyal kellemesen együttműködő francia érdekeltségű JCDecaux Hungary Zrt. osztozik. Az új szerződésben ugyan külön passzus rendelkezett volna arról, hogy a lámpaoszlopokon nem lehet politikai, illetve társadalmi célú hirdetéseket elhelyezni, de a jövő évi önkormányzati, illetve uniós választásokig bőven lett volna idő módosítani a szerződést, vagy felülről rendeleti úton átírni a rendelkezést.
Ehhez a módszerhez folyamodott a kormány most is. Miután a Fővárosi Közgyűlésben Baranyi Krisztina és a Demokratikus Koalíció (DK) szavazatainak hiányában nem lett meg a döntéshez szükséges többség – kissé meglepő módon még a fővárosi Fidesz-frakcióban is akadt három képviselő, aki nem támogatta Garancsi bebetonozását a fővárosi reklámbizniszbe – néhány napra rá megjelent egy közlekedési tárgyú kormányrendelet, amely a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva kimondta, hogy az ESMA 2018-as szerződése a veszélyhelyzet végéig érvényben marad – szúrta ki a 444.
Csakhogy a Népszava információi szerint
Az út nyitva áll, hiszen a tendert Baranyi javaslata ellenére sem nyilvánították se eredménytelennek, se érvénytelennek. A ferencvárosi polgármester szerint nyílt titok, hogy azért érkezett egyetlen ajánlat a felhívásra, mert a többi érdekelt céget vagy megfélemlítették, vagy saját maga ismerte fel, hogy nem érdemes begyűjteni egy ilyen erős ellenséget. Az ellenzéki politikus úgy véli, hogy a szerződéskötésből származó bevétel – tekintettel a fővárosi önkormányzat kivérzett pénzügyi állapotára – ugyan nagyon fontos lenne, de valójában olyan mikrocsepp, amely a csőd elkerülésében nem igazán számottevő tényező. Éppen ezért továbbra is úgy tartja, hogy a szerződést nem szabad aláírni.
– összegez a politikus, aki szerint ennél még az is jobb, ha a lámpaoszlopokat az önkormányzat marketing cége, a Budapest Brand használja fővárosi programok, események hirdetésére.
Hasonló állásponton van a DK is. A Népszava információi szerint már volt erről egyeztetés a városvezetéssel, de a párt abba se hajlandó belemenni, hogy újra közgyűlés elé vigyék az ügyet. Mint mondják: nem változott a véleményük: a főváros ne etesse a NER-t. Baranyi és a DK támogatása nélkül az ellenzéki városvezetésnek a Fidesszel kellene összefognia, hogy meglegyen a többség.
– magyarázza Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, aki egyelőre nem tudott arra a kérdésünkre válaszolni, hogy a következő, június végi közgyűlésen terítékre kerül-e újra a téma.
Baranyi Krisztina azonban tovább menne. „Azt fogom javasolni a városvezetésnek, hogy forduljunk az Alkotmánybírósághoz, lévén minden bizonnyal alaptörvény-ellenes, hogy a kormány a háborús veszélyre hivatkozva nyúljon bele egy tender elbírálásába, illetve tartson életben egy reklámszerződést”. A polgármester még nem egyeztetett a javaslatról a városvezetéssel és a pártokkal. | Diktálják a hirdetéseket: erővel betonozza be a kormány Garancsi Istvánt a fővárosi reklámbizniszbe | Tipikus NER-csapdát állított fel a Fidesz, majd amikor a fővárosnak mégis sikerült kihúznia belőle a lábát, fogta magát és erővel rácsapta – összegzi plasztikusan a fővárosi lámpaoszlopok hasznosítására kiírt reklám körüli felfordulást Baranyi Krisztina. A IX. kerületi polgármesternek hathatós szerepe volt abban, hogy a Fővárosi Közgyűlés májusi ülésén nem kapta meg a többség támogatását a városvezetés javaslata, amely 5+5 évre hasznosítási szerződést kötött volna a NER két oszlopos tagjának - Garancsi Istvánnak és Pintér Sándor volt államtitkárának - cégével. | null | 1 | https://nepszava.hu/3197634_elefantfulek-reklambiznisz-garancsi-istvan-ner-orban-kormany-budapest | 2023-06-09 11:27:00 | true | null | null | Népszava |
Ma nyilatkozik a Völner-Schadl-ügy koronatanúja
Távmeghallgatásban, videón keresztül fogják a Völner-Schadl-ügy koronatanúját meghallgatni a Fővárosi Törvényszéken F. Vivient, az ügy koronatanúját.
Úgy hírlik: ő volt az, aki végül alkut kötött az ügyészséggel és a volt munkaadójára vallott. F. Vivient mint „végrehajtó-jelöltet” alkalmazta Schadl György a budaörsi irodájában, ám az ügyészség szerint a valóságban pénzügyes volt, ő könyvelte a Schadl György és jobbkeze, a pénzfutárként alkalmazott M. Viktor által kifizetett vesztegetési pénzeket is.
Az ügyészség szerint M. Viktor IV. rendű vádlott és F. Vivien teljes mértékig tisztában voltak azzal, hogy dr. Schadl György rendszeresen fizet ki különböző hivatalos személyeknek nagyobb összegű készpénzt korrupciós kapcsolat keretében.
A pénzeket Schadl György - vagy kérésére M. Viktor - vitte el az irodából. A páncélszekrénybe betett, vagy onnan kivett pénzeket rendszerint F. Vivien könyvelte el az általa használt számítógépen vezetett "Házipénztár" és "EgyenlegMoncsi" néven elmentett Excel-táblázatokba.
F. Vivien részt vett a Schadl György által létrehozott végrehajtói hálózat működtetésében is, így a Schadl György által beszervezett végrehajtóktól időnként ő is vett át (a Schadl-nak visszaosztott) végrehajtói pénzeket.
Az ügyészség Schadl György a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) volt elnökét azzal gyanúsítja, hogy saját végrehajtóival töltötte fel a testületét, akik a végrehajtói bevételeik túlnyomó részét, több mint 900 millió forintot leadták neki. A végrehajtókat Völner Pál ex-államtitkáron keresztül nevezték ki, aki ezekért havi rendszerességgel kenőpénzt kapott, összesen 83 millió forintot. | Ma nyilatkozik a Völner-Schadl-ügy koronatanúja | Távmeghallgatásban, videón keresztül fogják a Völner-Schadl-ügy koronatanúját meghallgatni a Fővárosi Törvényszéken F. Vivient, az ügy koronatanúját. | null | 1 | https://nepszava.hu/3199037_ma-nyilatkozik-a-volner-schadl-ugy-koronatanuja | 2023-06-20 11:31:00 | true | null | null | Népszava |
Jó hatással volt az átláthatóságért és a korrupció visszaszorításáért létrehozott szervezetre a tegnapi cikkünk: miután megírtuk, hogy nem hajlandóak kiadni az általuk kötött közpénzes szerződéseket, mégis megküldték azokat. Az Integritás Hatóság elnöke pár napja még azt mondta a Dunára néző irodájukban, hogy ezek az iratok nem tartoznak harmadik félre, ám úgy tűnik, végül mégis meggondolta magát.
Ahogy arról hétfőn beszámoltunk, hiába kértünk ki három közpénzes szerződést az Integritás Hatóságtól, nem kaptuk meg azokat. Biró Ferenc elnök ugyanis szóban közölte velünk – erről hangfelvétel is tanúskodik –, hogy azok nem tartoznak harmadik félre, de szerinte indokolnia sem kellene ezt a döntését. Csakhogy ez nem így van, hiszen a szervezet közpénzzel gazdálkodik, így az általuk megkötött szerződések nem minősülnek üzleti titoknak (Infotörvény 27. § (3) bekezdése), és a közadatok kiadásának megtagadását is részletesen meg kellene indokolniuk (Infotörvény 30.§ (3) bekezdése).
Hogy írásban is nyoma legyen a szóban elutasított közadatigénylésünknek, az Átlátszó Kimittud felületén is beadtuk a kérelmet múlt pénteken.
Az Integritás Hatóság nem adja ki közpénzes szerződéseit, mert „azok nem tartoznak harmadik félre” | atlatszo.hu
Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke nemes egyszerűséggel közölte, hogy nem ad ki három, általa megkötött szerződést az Átlátszónak, de azt elárulta, hogy nem kértek be több ajánlatot a megbízásokhoz, hanem ő maga választotta ki a partnereket a saját preferenciái alapján. Nem volt ugyanis „se idejük, se emberük”, hogy másképp intézzék az ügyeket az első negyedévben.
Hétfőn reggel aztán megjelent írásunk az esetről, és hirtelen csoda történt: pár órán belül ugyanis megkaptuk a korábban visszatartott szerződéseket, amelyek pár napja még „nem tartoztak harmadik félre”.
Az Integritás Hatóság azzal indokolta a döntést, hogy korábban csak „sima” újságírói megkeresést kaptak, nem közadatigénylést, ezért nem tettek annak eleget. Csakhogy a szervezet indoklása ezúttal is sántít.
A kérelmeket ugyanis minden hatóságnak azok tartalma szerint kell elbírálnia, vagyis a közérdekű adat megismerésére irányuló kérelem közérdekű adatigénylés.
Akkor is, ha nincsen minden egyes kérdés felcímkézve. Nagyjából ahhoz lehetne hasonlítani a helyzetet, amikor Polt Péter legfőbb ügyész egy parlamenti képviselő kérdését feljelentésként értékeli, és az adott szervezethez (pl. NAV) továbbítja azt kivizsgálás céljából.
A korrupcióellenes stratégia körüli titkolózás miatt mondott le a Korrupcióellenes Munkacsoport civil tagja | atlatszo.hu
„Jelenleg Magyarországnak nincs korrupcióellenes stratégiája, és miközben a Munkacsoport lehetőséget kapott az új, hazai stratégia tervezetének véleményezésére, nem gondolom, hogy ez a szűk konzultációs folyamat helyettesíti a szakmai, üzleti és társadalmi szereplők szélesebb körével való egyeztetést. A Munkacsoport civil tagjainak észrevételei jelenleg nem nyilvánosak, épp úgy, ahogy a stratégiai tervezetet sem tervezi a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátani, a Kormány általi, júniusi elfogadás előtt közzétenni. Ez bármilyen stratégia esetében ellehetetleníti a végrehajtást. Egy korrupcióellenes stratégia esetében pedig azért aggályos, mert így az üzleti, civil és közszektor átláthatósága, az adóforintjaink felhasználásának hatékonysága nem fog javulni, nem lesz szélesebb azon közintézmények, politikusok, vállalkozások és állampolgárok köre, akik a közjót tartják szem előtt, akik tisztességesen működnek, kötnek üzletet és fizetik ki a gázszerelőt.”
A magyarázkodás már csak azért is furcsa, mert eddig ez a kifogás egyetlen egyszer sem hangzott el a hatóság részéről, sem írásban, sem szóban.
Prémium autó, nettó 65 ezres óradíj
A három szerződést, amiket a Valton-Sec Zrt.-vel, a L’azar Advisory Kft.-vel és a Level Nine Vezetési Tanácsadó Kft.-vel kötött az Integritás Hatóság, most már bárki megnézheti a kimittud.hu-n.
A Valtonnal kötött szerződésből például kiderül, hogy Biró Ferenc egy kívül fekete, belül bézs színű „prémium személygépjárművel” (272 lóerős, L&K felszereltségű Skoda Superb) közlekedik, és a sofőrök „átlag feletti precizitással és határozott fellépéssel” rendelkeznek.
A „biztonsági gépkocsivezetői szolgáltatás” díja nettó 1 150 000 forint/fő havonta, az autót pedig havi nettó 440 ezer forintért bérlik, és az üzemanyagot is a hatóság fizeti.
A Level Nine Vezetési Tanácsadó Kft. vezetői tanácsadásért és coachingért kapott havi nettó 1,2 millió forintot, és minden tőlük elvárhatót meg kellett tenniük annak érdekében, hogy az Integritás Hatóság „üzleti jó hírneve ne sérüljön”. Ez a szerződés is hatályát veszti a hónap végén.
A legtöbb kérdést mégis a L’azar Advisory Kft.-vel kötött szerződés veti fel, abból ugyanis az égvilágon semmi konkrétum nem derül ki.
A kft. „speciális szaktudást igénylő szakértői tanácsadói feladatokat” látott el óránként 65 ezer forint + áfáért.
De hogy ezek pontosan miről szóltak, arról egy szó sem esik a szerződésben – amit egyébként már fel is bontottak. A cég a szolgáltatásaiért állítólag végül összesen 300 ezer forintot kapott.
A három megbízással kapcsolatban az Integritás Hatóság korábban azt a tájékoztatást adta, hogy nem kértek be több ajánlatot a feladatok ellátására, Biró Ferenc elnök maga választotta ki a szerződő partnereket. | Gyorsan meggondolta magát az Integritás Hatóság: mégis kiadták a szerződéseket | Jó hatással volt az átláthatóságért és a korrupció visszaszorításáért létrehozott szervezetre a tegnapi cikkünk: miután megírtuk, hogy nem hajlandóak kiadni az általuk kötött közpénzes szerződéseket, mégis megküldték azokat. Az Integritás Hatóság elnöke pár napja még azt mondta a Dunára néző irodájukban, hogy ezek az iratok nem tartoznak harmadik félre, ám úgy tűnik, végül mégis meggondolta magát. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/06/27/gyorsan-meggondolta-magat-az-integritas-hatosag-megis-kiadtak-a-szerzodeseket/ | 2023-07-01 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A jogszabályoknak megfelelően a honvédség 30 évre titkosított török bevásárlásaiban közreműködő HT Divison Zrt. is leadta a május végi határidőig a 2022-es beszámolóját. A dokumentumból kiderül, hogy a Szíjj László és Suat Karakus tulajdonában lévő vállalat rekordévet zárt tavaly: 23 milliárd forintos forgalma volt, amiből 2,6 milliárd lett a haszon.
2020 októberében, a Transparency International Magyarország oknyomozó újságírói mentorprogramjában készült cikkünkben foglalkoztunk először a céggel, amin keresztül a magyar honvédség páncélozott járműveket vett egy török gyártótól. A jelek szerint nagyon bejött a biznisz, amit egyébként 30 évre titkosított a magyar kormány.
A Magyarország és Törökország közötti hadiipari együttműködések közül a legnagyobb projekt a török Nurol Holding által gyártott páncélos jármű, az Ejder Yalcin átalakított változatának hazai beszerzése. A jármű itthon egy magyar lófajta után a Gidrán nevet kapta.
Egy 2020 végi hivatalos bejelentés szerint 2019-ben a Magyar Honvédség 10 darab Gidránt rendelt, és még 40 darabot fog venni. A közlemény szerint a távlati tervekben 300 jármű beszerzése szerepel, amelyeket a török licenc alapján legalább részben Magyarországon, Kaposváron gyártanának magyar-német-török együttműködésben. Vagyis a török Nurol Makina licence alapján, a német hadiipari óriáscég, a Rheinmetall szaktudásával, és a hazánkban bejegyzett HT Division Zrt. közreműködésével.
30 évre titkosított biznisz
A vásárlás pikantériája, hogy a honvédség a Gidránokat nem közvetlenül a törökországi gyártótól, hanem egy közvetítő cégtől, a HT Division Zrt.-től vette, amelynek a tulajdonosa egy magyar és egy török kormányközeli oligarcha, Szíjj László és Suat Karakus.
Az első tíz Gidrán 2020 végén érkezett Magyarországra, és 2021 februárjában Tatára, az MH 25. Klapka György Lövészdandár laktanyájába kerültek. 2022 február végén pedig, amikor Oroszország lerohanta Ukrajnát, kivezényelték őket a keleti országrészbe gyakorlatozni.
A Gidránok áráról viszont soha nem beszélt a magyar kormány egyik illetékese sem, és a beszerzés részleteit – a honvédségi repülők útjaihoz hasonlóan – honvédelmi és nemzetbiztonsági okokból 30 évre titkosították.
Orbán és Erdogan haverjai állnak a honvédség 30 évre titkosított török beszerzései mögött | atlatszo.hu
Most, a program első fázisában „a későbbi kaposvári gyártáshoz licenszt adó török cég szállítja a járműveket”, majd a második fázisban kezdődik meg a magyarországi gyártás, amelynek során fokozatosan átállnak az európai fegyverrendszerek beépítésére. „A programhoz kapcsolódó gyártást és kutatás-fejlesztést a továbbiakban német-magyar együttműködésben végzik.” – írta a közlemény.
Rengeteg bevétel, óriási haszon
Szerencsére azonban a közvetítőcégre is vonatkoznak a magyar törvények, vagyis a HT Divison Zrt.-nek is minden év május végéig le kell adnia az előző esztendőre vonatkozó beszámolóját. Ezekben a pénzügyi dokumentumokban pedig fontos információk szerepelnek a török hadibeszerzésekhez kapcsolódóan.
A cég 2018 április elején alakult, vagyis még jóval azelőtt, hogy szárnyra keltek volna a hírek a nurolos beszerzésről. Az viszont egyértelmű, hogy a Gidránok beszerzése miatt hozták létre a vállalatot, mert a(z akkor még magyar nyelvű) honlapján nyíltan hirdette a honvédségi beszerzésben való közreműködést. A weboldalon ma már csak angol nyelvű, csupa nagybetűvel írt tartalmak szerepelnek, de azok között még mindig kiemelt helyet foglalnak el a Gidránnal kapcsolatos hírek.
A HT Division Zrt.-nek az első két évében 0 forint forgalma volt. Viszont 2020-ban, amikor megérkezett az első 10 jármű a honvédséghez a Nuroltól, rögtön nettó 4,3 milliárd forint árbevétel jelent meg a cég mérlegében. Ha feltételezzük, hogy ez a pénz a 10 Gidránért kapott összeg, akkor az azt jelenti, hogy a magyar honvédség 430 millió forintot fizetett egy páncélkocsiért a közvetítőcégnek. Ez egyébként bőven a duplája lenne a szakportálokon elérhető nagyjából 200 milliós darabárnak.
A 2020-as 4,3 milliárd forint árbevételből 479 millió lett az adózott eredmény, vagyis a haszon. 2021-ben jelentősen visszaesett a cég forgalma: mindössze 1,7 milliárd forint lett, és 271 milliós veszteséggel zárták az évet. 2022-ben azonban rászakadt a pénzeső a HT Divison Zrt.-re:
a nettó árbevétele 23,2 milliárd forint lett, az adózott eredménye pedig 2,6 milliárd.
Vagyis a cég tavalyi forgalma a 2020-ashoz képest bő ötszörös, a 2021-eshez képest pedig közel 14-szeres növekedést produkált. Ennek köszönhető az a gazdasági csoda is, hogy az előző évi -271 milliós „eredmény” után 2022-ben 2,6 milliárd profitot termeltek. A tulajdonosok azonban önmérsékletet tanúsítva nem vették ki a hasznot osztalékként a vállalatból, hanem a teljes összeget az eredménytartalékba helyezték.
Természetesen sem a Nurol Makina, sem a Magyar Honvédség nincs nevesítve a beszámolóban, de az ahhoz tartozó kiegészítő mellékletből néhány fontos dolog kiderül. A dokumentum szerint például már zajlik, vagy legalábbis hamarosan elkezdődik Magyarországon a Gidránok termelése, többször hivatkoznak ugyanis „a harci járművek gyártásával és összeszerelésével kapcsolatos készültségi fok” anyagi vonzataira, és 18 milliárd forintos kiadást tüntettek fel a gyártás anyagköltségeként.
Azt is feltüntették a beszámolóban, hogy a 23,2 milliárdos árbevétel nagy része belföldi értékesítésből származik, de csekély értékű, alig 10 millió forintos exportbevételük is volt. Méghozzá EU-n kívüli ország(ok)ból, és nem terméket, hanem valamilyen szolgáltatást értékesítettek oda. Összesen egyébként 896 millió forint értékben adtak el szolgáltatást: 887 millió volt a harci járművekkel kapcsolatos support, bő 2 millió nem részletezett karbantartás, és közel 7 millió forint a sejtelmes „egyéb” szolgáltatás értékesítéséből származó bevétele a cégnek.
Azt, hogy a HT Division Zrt. csak egy közvetítő a Magyar Honvédség és a török gyár között, jól mutatja, hogy a hatalmas forgalmat bonyolító cég csupán 8 alkalmazottal működött tavaly. Tőlük azonban nem sajnálták a pénzt: a bérekre és fizetésekre 176 millió forintot költöttek, ami azt jelenti, hogy fejenként havi 1,8 millió forintot kaptak a dolgozók. | Hatalmasat kaszáltak Orbán és Erdogan haverjai a török hadibeszerzéseken | A jogszabályoknak megfelelően a honvédség 30 évre titkosított török bevásárlásaiban közreműködő HT Divison Zrt. is leadta a május végi határidőig a 2022-es beszámolóját. A dokumentumból kiderül, hogy a Szíjj László és Suat Karakus tulajdonában lévő vállalat rekordévet zárt tavaly: 23 milliárd forintos forgalma volt, amiből 2,6 milliárd lett a haszon. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/06/07/hatalmasat-kaszaltak-orban-es-erdogan-haverjai-a-torok-hadibeszerzeseken/ | 2023-06-07 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Február végén Egyiptomba repült Orbán Viktor miniszterelnök, Szijjártó Péter külügyminiszter és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, plusz egy üzleti delegáció. Az utazáshoz a honvédség négy repülőgépéből hármat is igénybe vettek: a két, egyenként kb. 140 fős Airbust és az egyik luxuskategóriájú Falcont is. Adatigénylésben kértük ki az üzleti küldöttség névsorát, és bár a három repülő miatt nagyobb létszámra számítottunk, csak egy 25 fős listát kaptunk a külügytől.
Február 27-én utazott Egyiptomba a magyar miniszterelnök, aki másnap tárgyalt Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi államfővel és vallási vezetőkkel. A kairói látogatásra Orbánt elkísérte két minisztere, valamint egy magyar cégvezetőkből álló delegáció is, akik egy üzleti fórumon vettek részt.
A miniszterelnök egyiptomi látogatását bejelentő hivatalos közleményben nem említették a delegáció létszámát, de a 24.hu megírta, hogy az utazáshoz a honvédség négy repülőjéből hármat is igénybe vettek Orbánék. Budapestről Kairóba repült a honvédség mindkét Airbus A319-es gépe, amelyek egyenként legalább 140 fő befogadására alkalmasak. A harmadik repülővel, a 606-os lajstromjelű, luxuskategóriájú Falconnal Szijjártó Péter érkezett.
Méghozzá elég kalandosan: hétfő hajnalban Törökországba kísérte a földrengés áldozatainak szánt segélyszállítmányt az egyik Airbus fedélzetén, majd az hazajött Budapestre, és vitte Orbánékat Kairóba (plusz a másik Airbus is). A külügyminiszterért pedig kiment Ankarába a 606-os Falcon, ami elreptette Stockholmba, majd onnan Egyiptom fővárosába. Ez nagyjából 7200 kilométeres repülés, amiről Szijjártó egy animációs videót tett közzé a Facebook-oldalán.
A három repülő hatalmas delegációra engedett következtetni, ezért adatigénylésben kértük ki a Külügyminisztériumtól és a Miniszterelnökségtől, hogy kik voltak azok a magyar cégvezetők, akik elkísérték Orbán Viktort, Nagy Mártont és Szijjártó Pétert Egyiptomba, és mely vállalatokat képviselték az úton.
A Miniszterelnökség azt közölte, hogy ők nem adatkezelők a kérdésben. A Külügy viszont érdemi választ küldött, amely szerint 21 cégtől 25 embert vittek ki. A listán ABC-sorrendbe rendeztük a cégneveket:
ANY Biztonsági Nyomda Zrt. – Zsámboki Gábor
Bonaventura Gold Kft. – Regőczi László
Care All Kft. – Varga Péter
Continest Technologies Zrt. – Kis-Márton Vidor
Cs-Process Mérnöki Kft. – Csűrös Sándor, Filipowicz Katalin Patrícia
FF Fémfeldolgozó Zrt. – Koller Zsuzsa
FIVOSZ Alapítvány – Inotay Petra Lujza
Ganz Danubius Watercraft and Crane Kft. – Jefremov Vlagyimir Vasziljevics, Szabó Norbert
Gan- MaVag International Kft. – Steklovits Balázs, Szatmáry Soma, Tamás Loránd
Grape Solutions Hungary Zrt. – Kluge Endre
Hungarian Water Partnership Nonprofit Kft. – Horváth Zoltán
HWTC Hungarian Water Technology Corporation Kft. – Kiss Adrián
Ikarus Global Zrt. – Benkócs Tamás
Innovitech Kft. – Baják Imre
Log Valve Kft. – Meixner Áron
MVM EGI Zt. – Lakatos Balázs
Platio Solar Kft. – Sebők András
Rába Járműipari Holding Nyrt. – Fehér Roland Zoltán
Renner Bt. – dr. Renner Tamás
Rex-San Kft. – Hidasi Péter Leon
Water&Soil Kft. – Vattay Richárd
„Magyarország és Egyiptom kormánya megállapodást írt alá a szuezi különleges gazdasági övezet közös hasznosításáról, amelynek nyomán magyar vállalatok kedvezményes körülmények mellett indíthatnak ott beruházásokat” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter február 28-án Kairóban. A pénzügyi feltételek kapcsán pedig „arra emlékeztetett, hogy az Eximbank százmillió eurós hitelkeretet nyitott a vállalatközi kapcsolatok támogatására”.
A kormányzati honlapon olvasható beszámoló szerint „az üzleti fórumon 21 magyar és 65 egyiptomi cég vett részt, egymással összesen 121 vállalatközi találkozót folytatva le”. A 21 cég stimmel, ennyi szerepel az Átlátszónak kiadott listában is. Azonban jól látszik, hogy két cégtől 2 fő, egy vállalattól pedig 3 ember is kiutazott Kairóba Orbán Viktorral és minisztereivel.
A Ganz-MaVag International Kft., amely 3 képviselőjét is delegálta a kairói útra, meglehetősen kormányközelinek mondható. Tulajdonosai ugyanis a Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt. és a Cato Investments Kft. – előbbi Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter érdekeltsége volt 2022 májusáig, az utóbbi pedig Tombor Andrásé, aki Habony Árpád hitelezőjeként szerzett hírnevet.
A külügytől kapott listán azonban a FIVOSZ a legérdekesebb, mivel ugye az nem cég, hanem – ahogy neve is jelzi – egy alapítvány. A betűszó a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének rövidítése, a szervezet jó kapcsolatokat ápol a Fidesz-kormánnyal. Rendezvényük, a Fiatal Vállalkozók Hete rendszeresen kap állami támogatásokat és szerepeltet kormányzati fellépőket. A FIVOSZ Alapítvány kuratóriumi elnöke Inotay Petra, aki részt vett az egyiptomi úton, és ezt a szervezet büszkén posztolta is a Facebook-oldalán.
Adatigénylésünkben rákérdeztünk arra is, hogy az üzleti delegáció tagjai mennyit fizettek a honvédségi repülős útért. A Külügy válasza szerint semennyit, vagyis
közpénzből vitték a 25 fős delegációt Egyiptomba.
Akárcsak tavaly februárban, amikor egy 49 fős delegáció utazott Szijjártó Péterrel Kairóba, majd onnan Bahreinbe honvédségi repülővel. Arról az útról nagy nehezen sikerült kiderítenünk a Honvédelmi Minisztériumtól, hogy a delegáció fedélzeti ellátása 5,5 millió forintba került, és további 6,85 millió forint volt a fedélzeti internethasználat díja. Azt sajnos nem tudni, hogy az idén februárban kivitt 25 fő mennyiért evett-ivott-netezett a honvédségi gépe(ke)n.
Címlapkép: Orbán Viktor megérkezik Kairóba a honvédség egyik repülőgépével 2023. február 28-án (fotó: a miniszterelnök Facebook-oldala) | Idén februárban 25 fős üzleti delegáció repült „ingyen” Orbánékkal Egyiptomba | Február végén Egyiptomba repült Orbán Viktor miniszterelnök, Szijjártó Péter külügyminiszter és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, plusz egy üzleti delegáció. Az utazáshoz a honvédség négy repülőgépéből hármat is igénybe vettek: a két, egyenként kb. 140 fős Airbust és az egyik luxuskategóriájú Falcont is. Adatigénylésben kértük ki az üzleti küldöttség névsorát, és bár a három repülő miatt nagyobb létszámra számítottunk, csak egy 25 fős listát kaptunk a külügytől. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/06/16/iden-februarban-25-fos-uzleti-delegacio-repult-ingyen-orbanekkal-egyiptomba/ | 2023-06-16 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Pusztaottlakát legtöbben a költségvetési csalással megvádolt Simonka Györgyről ismerik. A békési falu valójában idilli hely lehetne, de a kis települések nehézségeivel küzd. Tavaly itt is bezárt a posta, a helyieket erről is kérdeztük.
A Magyar Posta rezsiköltségekre hivatkozott; mi megpróbáltuk megtudni, miért épp a kis vidéki postákat végezték ki, de nem árulták el, ezért pereltünk. Azt viszont közadatigényléssel sikerült megtudni, hogy hogyan változott a posta gázkiadása az elmúlt években. A vizsgált szerződések szerint a posta 2020-ban 6,15 forintért kapott 1 kWh gázenergiát, ez 2022-re 43,9 forintra, több mint 7-szeresére nőtt. A közbeszerzés alapján a bezárt 366 postából 169 gázfogyasztását tudtuk azonosítani. Ezek gázdíja 2022-ben összesen 155 millió forint volt, a 2020-as 21 millióval szemben.
A lista alapján a pusztaottlakai kirendeltség fűtéséhez 3395 kWh energiára szerződött az állami vállalat. Ez a megismert szerződések szerint 2020-ban 20879, 2021-ben 51315, míg 2022-ben 149128 forintba került. Ez csak a gáz ára, egyéb díjak és áfa nélkül.
A helyieket a télről is kérdeztük, vagyis hogy spóroltak-e a téli időszakban. Mindezt jóízű falatozás közben, merthogy a krumplis fánk mellé házi lekvárt is kaptunk. Ugyanis a MEKH adatai azt mutatják, hogy a rezsiijesztés bejött. A lakosság a 2016/2017-es télhez képest közel 30 százalékkal kevesebb gázt használt. Akkor az októbertől márciusig tartó átlaghőmérséklet 4,2 fok volt. Az elmúlt időszakban ez 6,7 fokra nőtt. Ezért kerestünk egy olyan időszakot, ami átlaghőmérsékletben hasonló. 2018-2019 tele 6,9 fokos volt, vagyis melegebb, mint a mostani. Ehhez viszonyítva közel 20 százalékos a spórolás. Vagyis hidegebb télen kevesebb gáz fogyott.
Videó a postabezárásról, és a pusztaottlakai téli spórolásról. | A bezárt Posta rezsiszámai igazolják: a lakosság 2020-ban többet fizetett a gázért, mint az állami vállalat | A 2020-as 6,1-ről 44 forint/kWh-ra nőtt a posta gázdíja 2022-re, ez közadatigénylésünk nyomán derült ki. A posta a rezsire hivatkozva zárt be számos egységet, ami nem is nyitott újra. Ennek legkevésbé sem örülnek a kis falvak lakói. A posta rezsiszámai egy dologra mégis rámutatnak: a lakossági rezsicsökkentett ár mítoszára. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/06/06/a-bezart-posta-rezsiszamai-igazoljak-a-lakossag-2020-ban-tobbet-fizetett-a-gazert-mint-az-allami-vallalat/ | 2023-06-06 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Száraz István érdekeltségébe tartozó Frank Digital Kommunikációs Tanácsadó és Szolgáltató Kft. közzétette a tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolóját. Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kommunikációs tenderein rendre taroló cég nettó árbevétele közel egymilliárddal csökkent 2022-re, ennek ellenére nem zárt rossz évet, a nyeresége ugyanis 718 millió forint lett.
A cégeknek május 31-ig kell leadni az előző évi beszámolójukat, ezt megtette a fő profilja szerint reklámügynöki tevékenységgel foglalkozó Frank Digital Kft is. A cég tulajdonosa a jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a barátja, Száraz István.
A 2014-ben alapított Frank Digital éves bevétele három éve ugrott meg először jelentősen: a 2019-es 201 milliós összeghez képest akkor ugyanis közel 3 milliárdos bevétellel zárta az évet. A felfelé ívelő tendencia 2021-ben is folytatódott: a vállalat 4,25 milliárd forint nettó árbevétel mellett (ami közel 50 százalékos növekedést jelent) jelentősen feltornázta a profitot is, ami az előző évi 341 millióról akkor 790 millióra ugrott.
A tavalyi évben azonban nem sikerült ezt a növekedést folytatni: a cég 2022-es nettó árbevétele már „csak” 3,305 milliárd forint volt, ami 22 százalékos csökkenés a korábbi évhez képest. Az adózott eredmény, azaz a profit 718 millió forint lett tavaly, vagyis közel 70 millióval kevesebb, mint 2021-ben.
A nyereség közel felét ennek ellenére ki is vették osztalékként: az alapítói határozat szerint
Száraz István 400 milliós osztalék kivételéről döntött.
A foglalkoztatottak száma is nőtt: a 2020-as évben átlagosan mindössze 3 főt foglalkoztató reklámügynökség alkalmazottainak létszáma egy évvel később 8-ra, majd 2022-ben 9-re változott. A cég személyi jellegű ráfordítása 2022-ben 85,89 millió forint volt, és a beszámolóból a dolgozók bérezésének adatai is kiderültek: az átlagosan kilenc főt foglalkoztató cég bérköltsége 74,45 millió forint volt, azaz egy főre havonta nagyjából közel 670 ezer forintot költöttek.
Az Opten adatai alapján a Frank Digital Kft. egy másik cégen – a Dry Delta Kft.-n – keresztül áll Száraz István tulajdonában. A Dry Delta egyelőre még nem adta le a 2022-es beszámolóját – holott ezt május 31-ig kellett megtennie a cégeknek.
Közpénzes gyarapodás
Száraz neve onnan lehet ismerős, hogy ő volt a már megszűnt VS.hu alapítója, ami több mint félmilliárdot kapott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványaitól. Emellett az Origót kiadó New Wave Media Group Zrt.-ben is jelentős szerepet töltött be 2017-ig. A vezérigazgatói címet később barátja, a jegybankelnök Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám vette át. A hvg.hu értesülése szerint Matolcsyék mellett Száraz jó kapcsolatot ápol a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal is.
A Frank Digital Kft.-ről több alkalommal is írtunk már az Átlátszón, a cég ugyanis az elmúlt években rendre tarolt az MNB kommunikációs tenderein.
a 2019-2020-as, valamint a 2020-2021-es időszakra is kétmilliárd forintos keretmegbízást kötött a jegybank Száraz István cégével
a 2021-2022-es évre már hárommilliárdot kapott a Frank Digital ugyanerre a feladatra
tavaly decemberben ismét elnyerte a cég a Magyar Nemzeti Bank 3,3 milliárdos tenderét.
A másik indulót tavaly decemberben egy amatőr hiba miatt kizárták a közbeszerzési eljárásból, de a korábbi években sem volt szoros a verseny: a 2021-2022-es tenderen például nem is érkezett be másik ajánlat.
Az idei év is jól indult a Frank Digital Kft. számára: januárban kiderült, hogy a nemrég alapítványi kézbe került Neumann János Egyetem kommunikációs kampányát is ők vihetik nettó 119 millió forintért.
Matolcsy Ádám barátjának cége nyerte a Neumann János Egyetem kommunikációs tenderét | atlatszo.hu
A kampányok egyik célja, hogy a kecskeméti Neumann János Egyetem országos ismertséget szerezzen, illetve, hogy egy olyan „adatokkal alátámasztható kommunikációs rendszer” alakuljon ki, amely „alkalmas az intézmény bevételtermelésének növelésére, a hallgatói létszám gyarapítására és a reputáció nemzetközi szinten való növelésére is.”
Májusban pedig újabb MNB-s megbízással gazdagodott a cég: ezúttal nettó 702 millió forint értékben kaptak megbízást a jegybanki tulajdonban lévő MNB-EduLab Kft. komplex kommunikációs feladatainak ellátására. | Matolcsy Ádám barátja 400 milliós osztalékot vett ki az MNB kommunikációs tenderein taroló cégéből | A Száraz István érdekeltségébe tartozó Frank Digital Kommunikációs Tanácsadó és Szolgáltató Kft. közzétette a tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolóját. Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kommunikációs tenderein rendre taroló cég nettó árbevétele közel egymilliárddal csökkent 2022-re, ennek ellenére nem zárt rossz évet, a nyeresége ugyanis 718 millió forint lett. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/06/07/matolcsy-adam-baratja-400-millios-osztalekot-vett-ki-az-mnb-kommunikacios-tenderein-tarolo-cegebol/ | 2023-06-07 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
„Magyarország lakossága a beérkező ukrán menekültekkel másfélszeresére nőtt, hozzánk érkezett a háború elől menekülők többsége” – ilyen abszurd megállapításokat tehetnénk, ha hitelt adnánk a közmédiában naponta szemlézett menekültügyi jelentéseknek. Valójában a háború óta csak mintegy 36 ezer ukrán állampolgár kaphatott hazánkban menedéket, de politikai okokból megéri a nyilvánosságban felnagyítani a számokat.
„Több, mint tizenegyezer menekült érkezett Ukrajnából szombaton” – ilyen és ehhez hasonló címekkel szemlézi ma is a közmédia az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) határátlépésekről szóló adatait. Ezzel azt a látszatot keltik, mintha Magyarországra nap mint nap menekültek hatalmas áradatát zúdítaná az orosz-ukrán háború. Az ORFK tavaly március óta naponta közzéteszi, hányan léptek be Magyarországra Ukrajnából, illetve hány, Ukrajnából érkezett személy jött be a román-magyar határon.
A magyar határon kelet felől belépőket a média, köztük az MTVA csatornái is következetesen menekültekként, a háború elől biztonságot kereső emberekként emlegetik. A hatalmas menekültválság érzetének fenntartásáért a Hirado.hu napi hírfolyamaiban gyakori, hogy kétszer is hírt adnak a hazánkba aznap érkezett több ezer menekültről.
Ingázók és bevásárlók is menekültként jelennek meg a statisztikában
Valóban ilyen súlyos a helyzet a keleti határokon? Feltételezzük, hogy a hivatalos számok igazak, valóban annyi ember menekül rendszeresen Magyarországra a háború elől, ahányan a rendőrség jelentéseiben szerepelnek?
Az ORFK 2022. február 22-e, a harcok kezdete óta közli, hányan lépték át az ukrán-magyar határt. A legnagyobb menekülthullám érthető módon ekkor érkezett: február végén naponta több mint 15 ezren jöttek Ukrajnából Magyarországra. Az ukrán határon át márciusig 10-éig naponta több mint 10 ezer ember érkezett, ezt követően csökkenni kezdett a belépések száma. A tavaly márciustól mostanáig tartó időszakban jellemzően 4-6 ezren érkeznek egy nap Ukrajna felől.
A napi jelentésekben szereplő belépések számát az alábbi grafikonban mutatjuk:
Március végétől a rendőrség napi jelentéseinek formátuma megváltozott, ettől kezdve azokat is számon tartják, akik Románia felől lépnek be hazánkba, és úgy nyilatkoznak, hogy Ukrajnából érkeztek. A médiában ők továbbra is mind menekültekként (bár valójában menedékkérőnek kellene őket nevezni) jelennek meg.
Valójában azonban a rendőrség jelentéseibe minden határátlépést beleszámítanak, függetlenül attól, milyen célból jönnek Magyarországra.
Az ingázó munkavállalók, az itt élő rokonaikat látogató kárpátaljaiak és a bevásárolni érkezők mind bekerülnek a nyilvántartásba,
majd a nyilvánosságban menekültként könyvelik el őket – akkor is, ha egyébként még aznap vissza is térnek Ukrajnába.
Igazából csupán a napi belépők töredéke érkezik menekültként. Erre utalnak a rendőrség saját adatai is: a napi jelentések szerint az elmúlt hónapokban naponta néhány tucatnyi embernek állítottak ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást. Ez az a dokumentum, amellyel például a menedékkérelmet intézhetnék, de még az sem biztos, hogy az igénylők nagy része élt volna ezzel a lehetőséggel. Az, hogy a belépők túlnyomó többsége nem igényel ilyen igazolást, arra utal, hogy nem tervezik sokáig elhagyni a hazájukat, vagy már eleve van valamilyen igazolványuk, amivel Magyarországon tartózkodhatnak – például kettős állampolgárként van magyar útlevelük.
Hány menekült érkezett valójában?
Ha összeadjuk a rendőrségi statisztikában közölt belépési számokat, nyilvánvaló, mennyire abszurd a napi határátlépésekről úgy hírt adni, hogy „tegnap is több mint tízezer menekült” érkezett. Így ugyanis az jönne ki, hogy a háború kezdete óta 5 193 639 menekült jött Magyarországra. Vagyis nemcsak, hogy másfélszeresére nőtt volna Magyarország lakossága, de a háború elől eddig elmenekült mintegy 8 millió ukrán többsége Magyarországra jött volna.
Mondanunk sem kell, mindezt a nemzetközi adatok nem támasztják alá. A ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint a legnagyobb számban Lengyelország fogadott be ukrán menedékkérőket: több mint 1,6 millió személyt. Lengyelországot követi Németország, ahol mintegy 945 ezren kaptak menedékjogot, a harmadik helyen pedig a félmillió menedékkérőt befogadó Csehország áll.
Magyarországon valójában a háború elől menekülők kevesebb, mint egy százaléka, mintegy 36 ezer ember tartózkodik az UNHCR adatai szerint.
Hazánknál jóval több menekültet fogadtak be olyan távoli országok is, mint az Egyesült Államok, Írország vagy Spanyolország.
Az UNHCR adatai szerint emellett 2,8 millió menekült tartózkodik Oroszországban. Igaz, itt az ENSZ-szervezet megjegyzi: ez a szám az orosz hivatalos szervek adatain alapul, akik nem a regisztrált menekültek számát teszik közzé, hanem általában a határátlépéseket – érdekes egybeesés, hogy a magyar rendőrség hasonlóan kommunikál a menekültekről, bár az Idegenrendészet közben közzéteszi a hiteles adatokat is a nálunk regisztrált menekültek számáról.
Az is kérdéses, hogy lehet-e menekültnek nevezni azokat, akiket a megszálló orosz hatóságok Oroszországba telepítettek át az elfoglalt területekről, nem inkább foglyokról vagy deportáltakról beszélhetünk-e. Különösen igaz ez arra a több ezer gyerekre, akiket a szüleiktől elszakítva hurcoltak Oroszországba.
A propaganda igazolására hasznos
A kormányzati kommunikáció a háború kezdte óta túlhangsúlyozza a hazánkat érintő menekülthullámot: „Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciójának” nevezi a menekültek megsegítését, és azt sugallja, hogy több százezer, sőt, egyes nyilatkozatok szerint egymillió menekültet fogadtunk be.
Ezt az állítólagos, hatalmas áldozatvállalást a kormánypárti szócsövek rendre két okból hozzák fel.
Egyrészt az ukrán kormány elleni propagandára használják: úgy állítják be, hogy Zelenszkijék hálátlanok, mert annak ellenére, hogy mekkora segítséget kapnak tőlünk az ő menekültjeik, mégis „Magyarországot támadják”.
Kijev valójában olyan lépések miatt bírálja a magyar kormányt, mint például az orosz agressziót támogató szereplők elleni szankciók blokkolása, Magyarország orosz energiafüggésének mélyítése, vagy Orbán Viktor azon kijelentései, miszerint Ukrajna elkerülhetetlenül el fogja veszteni a háborút.
Másrészt előfordul, hogy a gazdaság gyenge teljesítményét is a menekültválságra fogják. Kormánypárti politikusok több esetben is hangoztatták, hogy Magyarország kénytelen a menekültek ellátását saját zsebből finanszírozni, ugyanis az Európai Unió nem segít.
Valójában az Európai Unió több forrásból – egyrészt a REACT-EU nevű alapból, másrészt az úgynevezett Belügyi Alapokból – több mint 10 milliárd forintnyi pénzt biztosított Magyarországnak az ukrajnai menekültek ellátására. A REACT-EU az egyik olyan pénzügyi alap, amit az Európai Bizottság korrupciós és egyéb aggályok miatt blokkolt, azonban a háború kitörése után egy részét mégis folyósították, hogy legyen miből kezelni a menekültválságot.
A probléma az, hogy amint azt a Miniszterelnökség is elismerte, a REACT-EU forrásokat már elköltötték más célokra. A magyar állami pénzből történő segítségnyújtás pedig szintén igen átláthatatlan pénzügyileg: a menekültek ellátására a Karitatív Tanács 3 milliárd forintot kapott, amivel tavaly nem számoltak el.
Ahogy tavaly írtuk: valójában a magyar állam által nyújtott segítség mértéke mélyen alatta van a visegrádi országokénak, annak ellenére, hogy lakosságszám-arányban jóval kevesebb menekültet fogadtunk be. Tavalyi számok alapján még az 5,4 milliós lélekszámú Szlovákia is több mint háromszor annyi menedékkérőt fogadott be, mint Magyarország, miközben egy-egy menekült is jóval színvonalasabb ellátást kapott, mint nálunk.
Magyarország néhány tízezer ukrajnai menekültet sem képes rendesen ellátni, civilek végzik az állam segélymunkáját | atlatszo.hu
Még úgy is recseg-ropog a menekültügyi ellátórendszer, hogy a kormány által emlegetett százezrekhez (sőt, milliót meghaladó számhoz) képest a valóságban alig huszonvalahányezer háborús menekült tartózkodik Magyarországon. A réseket civilek, önkéntesek próbálják betömködni több-kevesebb sikerrel. A legnagyobb probléma az, hogy nincsenek rugalmas, hozzáférhető szálláshelyek a fővárosban, de a kormányzati sóherség és koncepciótlanság az egész folyamatra rányomja a bélyegét. Az Átlátszó lejárta az Ukrajnából érkezők útját a határtól a Madridi úti menekültszállóig.
Magyarországon az ukrajnai menekültváláságban kezdettől fogva kulcsszerepet játszottak olyan civil szervezetek és önkéntes csoportok, amelyek támogatást nem kaptak az államtól, a segítségnyújtást társadalmi munkában és önkéntes felajánlásokból végezték. Idén májusban a Magyarországon átutazó menedékkérők továbbra is a Migration Aid civil szervezet Madridi úti szállásán kaptak ellátást. A szállás végig közösségi adakozásból működött, és júliusban úgy tűnt, az infláció miatt az önkéntesek nem tudják tovább fizetni a költségeit. Végül a „Madridi” megmenekült, de ismét nem állami, hanem civil adományoknak köszönhetően.
Adatvizualizáció: Szabó Krisztián | A rendőrség számai alapján már több mint 5 millió ukrán menekültnek kéne lennie Magyarországon | Magyarország lakossága a beérkező ukrán menekültekkel másfélszeresére nőtt, hozzánk érkezett a háború elől menekülők többsége” – ilyen abszurd megállapításokat tehetnénk, ha hitelt adnánk a közmédiában naponta szemlézett menekültügyi jelentéseknek. Valójában a háború óta csak mintegy 36 ezer ukrán állampolgár kaphatott hazánkban menedéket, de politikai okokból megéri a nyilvánosságban felnagyítani a számokat. | null | 1 | https://atlatszo.hu/adat/2023/06/08/a-rendorseg-szamai-alapjan-mar-tobb-mint-5-millio-ukran-menekultnek-kene-lennie-magyarorszagon/ | 2023-06-08 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
1,5 milliárdról 5 milliárdra növelte éves bevételét a Peszter Kft. Hasonlóan látványos sikereket ért el az Alkotás Szolgáltató Kft, amely 158 millióról 1,4 milliárdra tornázta fel a bevételét egyetlen év alatt. És a Pharos ’95 Kft. is jó évet zárt 2022-ben: 4,2 milliárdról 11,3 milliárdra nőtt a cég forgalma. A három vállalkozásban az a közös, hogy több megbízást is kaptak kézilabdapályák és csarnokok építésére a közelmúltban. És persze az is, hogy több szálon kötődnek a kormányhoz és/vagy a Fideszhez.
Bár a polgármester részletes magyarázatot adott a jelenségre, mégis viccelődés tárgya lett nemrég a szántó közepén épült szabadtéri kézilabdapálya Kozármislenyben. A látvány ugyanis valóban abszurd: a semmi közepén árválkodó pálya körül egyetlen épület, így például öltöző vagy mosdó sem volt márciusi cikkünk megírásakor, ahogy parkoló vagy járda sem – csak sár és szép kilátás a Pécsi TV-toronyra.
A 90 millió forintos beruházásról Biró Károly akkor az Átlátszónak elmondta, folyamatosan bővítik a pálya körül a területet, valójában egy új sportkomplexum jön majd ott létre, és a város hamarosan „körbenövi” a létesítményt.
A szántásba építettek kézilabdapályát Kozármislenyben 90 millió forintból | atlatszo.hu
Szürreális képek terjedtek el a Facebookon egy kültéri kézilabdapályáról, amely egy szántó közepén áll, a legközelebbi házaktól is több száz méterre. Kiderítettük, hogy a Magyar Kézilabda Szövetség a beruházó, a helyszínt pedig Kozármisleny önkormányzata választotta. A 90 milliós fejlesztést egy sportkomplexum első lépésének szánják, és a tervek szerint a város hamarosan körülveszi majd a pályát. Addig buszokkal viszik oda a csapatokat edzeni.
Cikkünk megjelenését követően több olvasó is jelezte lapunknak, hogy „teleszemetelték” az országot ezekkel a pályákkal, amelyek egyébként vizesen csúsznak, ha pedig valaki elesik rajtuk, égési sérülésekhez hasonló horzsolásokat szerez.
Megnéztük, és valóban sok ilyen kültéri kézilabdapálya épült országszerte, de hogy pontosan mennyi, azt nem sikerült megtudnunk. Egy közbeszerzési eljárást találtunk, ahol 20+2 pályára kötöttek szerződést a nyertes kivitelezőkkel, de végül csak 16 épül(t) meg (Bácsalmáson, Budapesten a XVIII. kerületben, Füzesabonyban, Hajdúböszörményben, Karcagon, Keszthelyen, Kiskőrösön, Kiskunmajsán, Mohácson, Pápán, Pásztón, Ságváron, Sárbogárdon, Sárospatakon, Siklóson és Vásárosnaményben).
Ebbe a listában nem szerepel Kozármisleny, ahogy többek között Komló, Keszthely vagy Győr sem, így a sor még biztosan sokáig folytatható. Érdeklődtünk a Magyar Kézilabda Szövetségnél, hogy összesen hány ilyen pálya épült az országban és mennyi pénzt fordítottak erre, de nem kaptunk választ. A szövetség személyes találkozót javasolt, de miután az általuk felajánlott időpont nekünk sajnos nem volt alkalmas, további leveleinkre már nem reagáltak, és új időpontot sem adtak.
Minden út Felcsútra vezet
Az említett közbeszerzést az Alkotás Szolgáltató Kft. és Pharos ’95 Sportpályaépítő Kft. nyerte, amelyek alvállalkozóként bevonták a Bástya Millenium Zrt.-t is. A keretmegállapodás nem tartalmazott minden részletet, a pontos mennyiségeket a közvetlen megrendelésekben határozták meg.
A cégek nettó 1,2 milliárd forintért vállalták a munkát, és úgy számoltak, hogy egy pálya átlagosan 58,9 millió forintba kerül majd.
A két nyertes közül a Pharos ’95 neve közismertebb, hiszen a cég számos focipálya-építési munkát nyert el az előző években. A 48 fős dunavarsányi céget 1995-ben alapították, tulajdonosa Végh Gábor és Végh-Kajtár Erika.
A többek között lakó- és nem lakó épület építésével foglalkozó cég kapcsolatba került az Orbán Viktor alapította és Mészáros Lőrinc elnökölte Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiával (PFLA), és épített is Felcsúton műfüves pályákat. Például azt, ami Kelet-Közép-Európa első FIFA 2 csillagos minősítésű ilyen létesítménye lett. 2010-ben a Videoton stadionjában is a Pharos végezte el a pályafelújítást
Felcsúton is van telephelye, nagyon hasít a stadionépítési piacon a ZTE tulajdonosa | atlatszo.hu
Nem verték nagydobra, de a közbeszerzési eljárás eredményéből kiderült, hogy az újabb stadionépítési láz főszereplője, a ZÁÉV Zrt. nem egyedül fejezi be a zalaegerszegi arénát: a munkát a középkategóriás stadionos megbízásokat sorra elnyerő Pharos ’95 Kft-vel együtt nyerte el. A Pharos pedig a ZTE futballcsapatát működtető zrt tulajdonosa, vagyis pont annak a klubnak, amelyiknek – állami forrásokból – készül a létesítmény.
Korábbi cikkünkben megírtuk, hogy ez az üzleti kapcsolat is megjelent aztán Végh személyében a miniszterelnök VIP-páholyában: a Bors 2012-es cikke mutatta be, hogy kik nézték Orbán Viktorral a Videoton-Debrecen bajnokit, és a Pharos ’95 tulajdonosa a vendégek között volt.
Sőt, Végh Gábor adományozta az akadémiának a Puskás Ferenc szobrot is,
amelyet 2014 áprilisában Orbán Viktor miniszterelnök avatott fel a felcsúti stadion megnyitója előtt. Végh Gábor szintén 2014-ben lett cégén keresztül a zalaegerszegi futballcsapat, a ZTE FC Zrt. tulajdonosa.
A Pharos ’95 azóta sem szakadt el Felcsúttól, hiszen a Puskás Akadémia támogatói között szerepel jelenleg is. A cégnek sokáig telephelye is volt a faluban, a Fő út 0311/5. hrsz., majd a Fő út 0228/39.hrsz. alatt. Utóbbi tavaly szeptemberben szűnt meg. A Fő út 0311/5. korábban Mészáros Lőrinc állandó lakcíme, valamint a Mészáros és Mészáros Kft. (most már Zrt.) székhelye volt.
Jól mutatja a NER és Végh Gábor közötti szoros kapcsolatot, hogy Végh 2018-ban Mészáros Lőrinc egyik lánya, Beatrix társaságában utazott haza a spanyolországi Malagából az OE-LEM lajstromjelű osztrák magánrepülőgéppel, amit Mészáros Lőrinc mellett Orbán Viktor is használt már.
A Pharos ’95 – köszönhetően a közpénzes kézilabdapálya építéseknek is – jó évet zárt 2022-ben: 4,2 milliárdról 11,3 milliárdra nőtt a cég forgalma, és a tulajdonosoknak 200 millió forint osztalékot fizettek ki a 422 milliós adózott eredményből.
A volt fideszes képviselő is jól járt
Az Alkotás Szolgáltató Kft. elsőre talán kevésbé tűnik érdekesnek, pedig ők sem éppen kispályások – csak hogy stílusosak legyünk. A cég tulajdonosa (a Gappei Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül) Urbán-Szabó Sándor volt fideszes politikus. Szintén az övé az alvállalkozóként bevont Bástya Millenium Zrt., amely többek között ötmilliárdért építhet rendelőt Rákosmentén.
Ahogy a Magyar Narancs még 2016-os cikkében összefoglalta: Urbán-Szabó Sándor ezer szállal kötődött a kormánypárthoz: 2006 és 2014 között a XIII. kerületben volt fideszes önkormányzati képviselő, 2015-ig pedig irányítója és tulajdonosa volt a Fradi reklámtevékenységért felelős FTC Brand Management Kft.-nek. Sőt, Urbán-Szabó alapította a Fradi utánpótlását támogató Albert Flórián Alapítványt is, amelynek élére ő maga kérte fel Kubatov Gábort, a Fidesz országos pártigazgatóját és az FTC elnökét.
Kubatov Gábor tíz éve a Fradi élén: a listavezető | atlatszo.hu
Becsatornázott állami milliárdok, önkormányzati százmilliók, több 10 milliárdos sportlétesítmények vagyonkezelői joga – így finanszírozta az állam a Ferencvárosi Torna Clubot az éppen tíz éve megválasztott Kubatov Gábor elnöksége alatt. A felcsúti tao-paradicsomhoz fogható mennyiségű pénz folyt be 2011 óta a Fradihoz az állam jóvoltából.
Az alapítvány kuratóriumában továbbá helyet kapott Kocsis Máté, Józsefváros egykori fideszes polgármestere– a Bástya Millenium amúgy sorra nyerte a közbeszerzéseket a nyolcadik kerületben.
De visszatértve az Alkotás Szolgáltató Kft.-re. A cég az elmúlt években nem nyert közbeszerzést, kivéve ezt az egyet a Pharos ’95 Kft.-vel 2021-ben, illetve már idén egy öltözőfelújítási munkát szintén a Magyar Kézilabda Szövetségtől.
Hogy a pályaépítés vagy valami egész más megbízás dobta meg a cég bevételeit, nem tudni, de az biztos, hogy a kft. 158 millióról 1,4 milliárd forintra tornázta fel a bevételét egyetlen év alatt. A tulajdonosok 50 milliót vettek ki a 220 milliós nyereségből.
A kézicsapat tulajdonosának cége épít kézicsarnokokat
A kültéri kézilabdapályák mellett kézilabda csarnokok is épültek (és újultak meg) szép számmal országszerte – a Magyar Kézilabda Szövetség ezzel kapcsolatos programja már a 8. ütemnél tart. Van egy cég, amely gyakran szerepel sikerrel ezeken a közbeszerezéseken, mégpedig a Peszter Ingatlanforgalmazási, Építőipari és Kereskedelmi Kft.
A Peszter Kft. 1998-ban alakult Siófokon Peszter Fordító Iroda és Kereskedelmi Kft. néven. A cég ellen 2007 és 2015 között több végrehajtási eljárás is indult a NAV Fejér Megyei Adóigazgatósága Hátralékkezelési Osztályán. 2016-ban azonban új tulajdonosa lett a kft.-nek, Babják Csilla, ami láthatóan jót tett a cégnek.
A siófoki kézilabdacsapat tulajdonosának cége építheti 1,7 milliárdért a siófoki edzőközpontot | atlatszo.hu
A PESZTER Ingatlanforgalmazási, Építőipari és Kereskedelmi Kft. neve akkor vált ismertté, amikor kevés építőipari múlttal a háta mögött elnyert egy 1,8 milliárdos tendert Siófokon, és olyan alvállalkozókat vont be a munkálatokba, mint az egykori Tiborcz-cég, az Elios Innovatív Zrt., és a közbeszerzések nagy kedvence, a West Hungária Bau Kft. (WHB). A cég akkor csak lazán volt köthető Fodor Jánoshoz, a Siófok KC ügyvezető-tulajdonosához, ma viszont már ő a kft. egyedüli tulajdonosa. Fodor egy másik cége, a Pro Pannonia pedig azt a Part FM rádiót működtette, amely aztán Mészáros Lőrincék érdekeltségébe került.
Rögtön a következő évben ugyanis elnyertek egy 1,7 milliárdos tendert: ők fejezhették be a szerkezetkész siófoki Kiss Szilárd Sportcsarnokot. A korábban 0, majd 453 millió forint árbevételű cég volt az egyetlen, amely pályázott a kiírásra, és pont meg is felelt a követelményeknek. Az ajánlatkérő Siófoki Kézilabda Sport Club egyesület ugyanis alkalmassági minimumkövetelményként fogalmazta meg, hogy a megelőző 3 lezárt üzleti évben a teljes üzleti árbevételnek el kell érnie a 450 millió forintot.
Minderről akkor az Mfor számolt be, sőt, a portál azt is kiszúrta, hogy a Peszter milyen illusztris alvállalkozókat vont be a munkálatokba. A cég keze alá dolgozott ugyanis az egykori Tiborcz-cég, az Elios Innovatív Zrt., továbbá a közbeszerzések nagy sztárja, a West Hungária Bau Kft. (WHB), és Bognár József egyéni vállalkozó.
A Peszter azóta – sok már beruházás mellett – elnyerte a kézilabda munkacsarnokok építését Lentiben közel 1 milliárdért, Vecsésen szintén 1 milliárdért, Hévízen 900 millióért, és Komlón ugyancsak 1 milliárd forintért.
A társaság éves forgalma 1,5 milliárdról 5 milliárdra ugrott tavaly, az adózott eredmény pedig 431 millió lett, amiből 280 millió forint osztalékot fizettek ki a tulajdonosoknak.
A cég tulajdonosa 2021 óta Baller András és Fodor János, a Siófok KC ügyvezető-tulajdonosa. Fodornak a Siófok Kézilabda és Tenisz Club Sportszolgáltató Kft.-n túl érdekeltsége van a Pro Pannonia Kft.-ben és az Ürményi Kastély Kft.-ben is. A Pro Pannonia működtette a Part FM balatoni rádiót, amely aztán Mészáros Lőrincék érdekeltségébe került. Az Echo Penisola Kft. pedig, amelyben korábban ügyvezető volt (és amelynek tulajdonosa a Pro Pannonia volt), ma már a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) alá tartozik. | Nemcsak a foci-, de a kézilabdapálya-építés is jól hoz a konyhára a baráti cégeknek | ,5 milliárdról 5 milliárdra növelte éves bevételét a Peszter Kft. Hasonlóan látványos sikereket ért el az Alkotás Szolgáltató Kft, amely 158 millióról 1,4 milliárdra tornázta fel a bevételét egyetlen év alatt. És a Pharos ’95 Kft. is jó évet zárt 2022-ben: 4,2 milliárdról 11,3 milliárdra nőtt a cég forgalma. A három vállalkozásban az a közös, hogy több megbízást is kaptak kézilabdapályák és csarnokok építésére a közelmúltban. És persze az is, hogy több szálon kötődnek a kormányhoz és/vagy a Fideszhez. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/06/08/nemcsak-a-foci-de-a-kezilabdapalya-epites-is-jol-hoz-a-konyhara-a-barati-cegeknek/ | 2023-06-08 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Úgy fest, Rákay Philip annál is nagyobb ingatlanterületet szerzett Rácalmás külterületén, mint amiről tavaly nyilatkozott lapunknak. Akkor egy cégalapítás kapcsán kérdeztük, és annyit mondott, hogy 42 hektárról van szó. Már ez sem kis falat, csaknem egy fél Margit-sziget, és mint most kiderítettük, a forgalmi értéke is jelentős,
917 millió forintra értékelték az ipari területet
tavaly, amikor a Rácalmás Greendustry Projekt Zrt.-be apportálta Rákay tanácsadócége, a Norton Consulting Zrt.
A földdarab közvetlenül a dél-koreai gumiabroncsgyártó óriás, a Hankook szomszédságában fekszik, és mint megírtuk, a kormánypárti influencer és vállalkozó az OTP Ingatlankezelő alapjától, a Balansz Zártkörű Nyíltvégű Intézményi Ingatlanfejlesztő Alaptól szerezte meg. Az is felmerült, hogy esetleg akkumulátorbontó épül az ipari területen, Rákay azonban ezt cáfolta.
A vevő a szomszédos Hankook lett, mely a terület egy részét azonnal megvette, a maradékra pedig elővásárlási jogot szerzett.
A rácalmási ingatlansztorinak azonban ezzel nincs vége, néhány napja új RCLMS Greenfield Projekt Zrt. néven Rákay új céget alapított tanácsadó cégével, a Norton Consultinggal közösen. Rögtön egy jókora darab rácalmási földterületet is apportáltak az új társaságba. 9,76 hektár a város külterületén fekvő kivett ipari területről van szó, amit a felkért ingatlanszakértő 165,92 millió forintra becsült.
Az új cég 5 milliós jegyzett tőkéje úgy állt elő, hogy abból 1,5 millió forintot készpénzben, 3,5 milliót pedig nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként tettek bele. Az ingatlant a Norton apportálta, abból ennyi került a jegyzett tőkébe, 162,42 milliót az RCLMS Greenfield tőketartalékába könyveltek. Az alapító okiratból az is kiderül, hogy a pénzbeli hozzájárulás is nagyrészt a Nortontól származik, a tanácsadó 1,45 millió forinttal járult a jegyzett tőkéhez, Rákay pedig személyesen 50 ezer forinttal, egy részvény erejéig vett részt az alapításban.
A megállapodást a projektcég ilyetén létrehozásáról, az ingatlanapportról Rákay Philip saját magával írta alá a két társaság nevében, azt is rögzítve, hogy nem kell áfát és illetéket fizetni, hiszen a megalapított új társaság és a Norton kapcsolt vállalkozások. A megállapodásban arról viszont nincs szó, hogy mire szolgál a projektcég, illetve a benne lévő ingatlan.
Az ingatlan tulajdonosa 2022. július 27-éig ebben az esetben is a már említett Balansz volt, tehát ezt a földrészt is Csányi Sándoréktól szerezte Rákay, pontosabban a Norton Consulting. Szintén kivett ipari terület, beépítetlen, a szomszédságában termőföldek és a Hankook Tire Magyarország Kft. telephelye található. A terület déli szélén földkupacot halmoztak össze még évekkel ezelőtt, a Hankook telephelyének kialakításakor, ez befolyásolja a használhatóságot, és a Hankookkal rendezendő a sorsa. A telek középső részét magasfeszültségű vezeték keresztezi, a védőtávolságon túl, a vezetéktől északra, illetve délre eső területek beépíthetők.
A jövőbeni konkrét fejlesztési tervek híján az ingatlanértékelés a hasznosításra nem tér ki, de létezik beépítési vázrajz, amiből annyi megállapítható, hogy a beépíthető összterület 6,55 hektár.
A közel 10 hektáros ipari területet Rákay (illetve a Norton) 165,92 millió forintért vette tavaly nyáron,
és a vagyonértékelő a forgalmi értéket most sem tette ennél magasabbra, ekkora értéken állapította meg az apportértéket. Ami a kilátásokat illeti, a szakvélemény szerint a következő egy évben is legfeljebb értéktartás várható a helyi ingatlanpiacon. Az ingatlan elsősorban ipari, kereskedelmi ingatlan, telephely építésére alkalmas, a potenciális vevőkör pedig a nagy-és középvállalkozói rétegből kerülhet ki.
Ha csak az ingatlanbecslésben szereplő forgalmi értékeket vesszük alapul, akkor eddig 1 milliárd forintnál is nagyobb rácalmási ingatlanbiznisz bontakozik ki. Az egykori műsorvezető ingatlanbizniszeiről itt olvashat részletesen. | Már túl van az egymilliárd forinton Rákay Philip rácalmási ingatlanüzlete | Úgy fest, Rákay Philip annál is nagyobb ingatlanterületet szerzett Rácalmás külterületén, mint amiről tavaly nyilatkozott lapunknak. Akkor egy cégalapítás kapcsán kérdeztük, és annyit mondott, hogy 42 hektárról van szó. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/07/10/rakay-philip-ingatlan-racalmas/ | 2023-07-10 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A Fejér-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt. által vezetett konzorcium nyerte el a Magyar Tudományos Akadémia székházának felújítására kiírt pályázatot – közölte az MTA szerdán.
A munkálatok két szakaszban zajlanak majd, az Akadémia a mindkét rész tekintetében a legkedvezőbb ajánlatot adó, Mészáros Lőrinc gyerekeinek érdekeltségébe tartozó Fejér-B.Á.L. konzorciummal kötött szerződést 2023 júliusában. A projekt I. ütemének teljes szerződéses összege bruttó 8,85 milliárd forint.
A közlemény szerint a 2023 nyarán kezdődő I. ütem egyik legnagyobb feladata a tető teljes felújítása, ami a beázások és a szerkezet elöregedése miatt már nem halasztható. Ezen kívül
energetikai okokból megkezdődik az épület homlokzati nyílászáróinak restaurálása és korszerűsítése, szükség esetén cseréje
visszakerülnek a szfinxek az épületre, illetve az épület mellé a kandeláberek
az új díszkivilágítás kiépítését a II. ütemben tervezzük
új belsőépítészeti koncepció alapján megújul a Díszterem, az épület legnagyobb és legszebb terme
teljes gépészeti, erős- és gyengeáramú felújítás mellett új audiovizuális rendszer, világítás és moduláris, az adott rendezvényhez alakítható berendezés kap helyet benne
sor kerül a 2017 óta zárva tartó Művészeti Gyűjtemény kincseit bemutató harmadik emeleti Képtár felújítására, sőt a Duna felőli szárny tetőterében új kiállítóterekkel bővül.
Az I. ütem munkálatai a tervek szerint 2024 őszéig tartanak, átadás-átvételi eljárással zárulnak. Az Akadémia bízik abban, hogy 2025-re, fennállásának 200. évfordulójára megtörténhet az MTA Székház előtti tér rendezése is, ahol a mostani parkoló helyett egy közösségi tér kapna helyet, majd a jubileumi ünnepségek után 2026-ban folytatódik a 12 ezer négyzetméter alapterületű épületegyüttes, illetve a hozzá kapcsolódó Könyvtár felújítása. | A Mészáros-gyerekek cége újíthatja fel az MTA székházát | A Fejér-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt. által vezetett konzorcium nyerte el a Magyar Tudományos Akadémia székházának felújítására kiírt pályázatot – közölte az MTA szerdán. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/07/05/mta-szekhaz-felujitas-fejer-bal-zrt-elso-szakasz/ | 2023-07-05 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Egyáltalán nem volt eseménytelen a balatonboglári Sellő kemping elmúlt néhány éve, hiszen miután, 2020 végén az állam egymilliárd forintért eladta az ingatlant, némi túlzással élve kézről kézre adták a kulcsot a tulajdonosok. Az idei nyári szezon első heteiben történt a legutóbbi tulajdonosváltás, melyre a cégkivonatban figyeltünk fel.
"Április közepén, a megszokott felállásban, megkezdte 63. szezonját a balatonboglári Sellő Kemping. Régóta nem nyitottunk ilyen korán" - olvasható a kemping honlapján.
Ám nem ez volt az egyetlen izgalom ezekben a hetekben, hiszen a nyitás után egy hónappal új tulajdonosok érkeztek a kempinget működtető céghez, a Terebezd Trade Kft.-hez.
A társaság cégkivonata szerint 2023. május 19-étől a Terebezd Trade tulajdonosa lett Baja volt fideszes polgármestere, Fercsák Róbert, valamint két vagyonrendelő megbízásából a Minerva Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. Ekkor még gyakorlatilag a három új tag egyenlő arányban tulajdonolta a kempinget, ám június első napjaiban megbolygatták az üzletrészeket, aminek eredményeként:
Fercsák Róbert 50 százalékban gazda,
a Minerva Bizalmi Vagyonkezelő pedig 25-25 százaléknyi részesedést kezel.
Fercsák Róbert 2014 és 2019 között volt Baja polgármestere, és a 2019-es önkormányzati választáson is a Fidesz jelöltje volt, ám nem sikerült újráznia. "Népszerűtlen, de hűséges pártkatona" - jellemezte a 24.hu a választás után. Fercsák neve többször is bekerült ekkortájt az országos sajtóba, elsősorban azzal, hogy gyerekekkel kampányolt óvodákban, sőt, bölcsődékben is.
Mfor-vélemény
Joggal vetődhet fel, hogy a volt polgármester hogyan tudott megszerezni egy olyan értékes - mint fentebb írtuk, 2020 végén egymilliárd forintért gazdát cserélt - ingatlant, mint a balatonboglári kemping. Fercsák Róbert legutóbbi elérhető, 2019-es vagyonnyilatkozata alapján ugyan rendelkezett pár szántóval és néhány milliós megtakarítással, ám ez szinte biztosan nem fedezhette a kemping ráeső vételárát. Emellett 90 százalékban tulajdonosa az ingatlanforgalmazással foglalkozó Dominfo Bt.-nek, mely az elmúlt években stabilan 60 millió forint körüli árbevételt könyvelt el, és 40 millió forint körüli nyereséggel zárt. Ám még ez is nagyságrendekkel elmaradni látszik a kemping értékétől.
Fercsák Róbert mellett két vagyonrendelő megbízásából tulajdonosként jegyezték be a Minerva Bizalmi Vagyonkezelőt is, mely köztudottan a Mészáros Lőrinc üzlettársaként ismertté vált Szíjj László vagyonkezelő cége (a Minerva az idén májusban a Budapest Bankkal és a Takarékbankkal egyesülve óriásbankot, az MBH-t formáló MKB Bank 2016-os "privatizációja" aporopóján vált híressé - a szerk.). Az azonban téves következtetés lenne, hogy Fercsák Róbert üzlettársa az egyik leggazdagabb magyar lenne.
A kemping két tényleges kisebbségi tulajdonosa a cégbíróságra benyújtott dokumentumokból (vagyonkezelési szerződésekből) derült ki. A Minerva
Zsiga György András
és Tóth Sándor
25-25 százalékos tulajdonrészét kezeli.
Annak ellenére, hogy az elmúlt években egyre jobban terjeszkedik a NER a Balaton környékén, meglepő Zsiga és Tóth felbukkanása. Ők a közbeszerzéseken rendre jól szereplő francia gyökerű, tavaly 14 milliárdos árbevételt elérő Colas Hungária Zrt. vezetői (Zsiga az igazgatóság elnöke, Tóth pedig más munkavállalóként cégjegyzésre jogosult személy).
Államtól a volt polgármesterig
A balatonboglári Sellő kempinget 2020 novemberében adta el az állam, a vevő a Terebezd Trade Kft. volt, mely akkoriban még az agráriumban érdekelt Claessens Group része volt. Egy hónappal később azonban a Terebezd tulajdonosa a kecskeméti VAAB-INMO Ingatlanhasznosító Kft. lett, ez a kecskeméti focicsapatot is birtokló Horváth Építőmester egyik tulajdonosának érdekeltsége. Rövid időn belül tehát a Fercsák-Zsiga-Tóth trió a negyedik tulajdonosa a boglári kempingnek.
A Terebezd Trade Kft.-nek tavaly egyébként 78 millió forintos árbevétele volt, amiből a végén valamivel több mint 15 millió forint tiszta nyereség maradt. | Volt fideszes polgármesterhez került a balatonboglári kemping | Baja volt fideszes polgármesterének ugyan van még két tulajdonostársa is, a cég többsége Fercsák Róbert birtokában van. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/volt-fideszes-polgarmesterhez-kerult-a-balatonboglari-kemping.html | 2023-07-06 10:39:00 | true | null | null | mfor.hu |
Leadta 2022-es pénzügyi beszámolóját a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány, valamint két cége, a Manevi Zrt. és a Comitatus-Energia Zrt. is. A korábban állami tulajdonú vállalatok 3,6 milliárd forint hasznot termeltek tavaly a kormány által létrehozott szervezetnek, amelyet Szijjártó Péter külügyminiszter emberei vezetnek. A beszámolókból az is kiderül, hogy tavaly egy közös, új székhelyre költözött az alapítvány és két cége. A főváros II. kerületében található ingatlan tulajdonosa Matolcsy György unokatestvérének cége.
Szlovákiai kastély és várrom, romániai szállodák, szlovéniai gyógyfürdő, horvátországi műemlék – felsorolni sem könnyű azt a rengeteg ingatlant, amelyeket a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány az elmúlt években megvásárolt a Kárpát-medencében az épületek magyar történelemben betöltött szerepére hivatkozva.
A kormány 2021-ben hozta létre a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványt (KEOMA) közérdekű vagyonkezelőként. Vagyis a KEOMA a 33 darab, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (KEKVA) egyike, ami azt jelenti, hogy bár közpénzből hozták létre, az állam nem szólhat bele, hogy mit kezd a kapott (korábban) állami vagyonnal, nem is kérheti tőle azt vissza, és nem szüntetheti meg az alapítványt, ha elégedetlen a működésével. Persze, ahogy a többi KEKVA, ez sem maradt fideszes kontroll nélkül: kuratóriumának elnöke Magyar Levente, aki Szijjártó Péter külügyminiszter helyettese, és a többi kuratóriumi tag (Dr. Pacsay-Tomassich Orsolya volt külügyi államtitkár, Jákli Gergely az Eximbank korábbi, és a Paks II. Zrt. jelenlegi elnöke, Kiss-Parciu Péter külügyi helyettes államtitkár, Virág Zsolt a Nemzeti Kastélyprogram volt vezetője) is erősen kormányközeli szereplő.
Megalapításakor a KEOMA két (addig) állami céget kapott ajándékba a kormánytól: a Manevi Zrt.-t és a Comitatus-Energia Zrt.-t, amelyeknek együttes értéke a bíróság bejegyző végzése szerint akkor 15,2 milliárd forint volt. A cégeknek az átadáskor már birtokukban volt 4 külföldi ingatlan, azóta pedig különböző leányvállalatokon keresztül még legalább 20 épületet vásároltak. Összesen 24 ingatlanról tudunk négy országban: Szlovákiában 13, Romániában 8, Szlovéniában 2 és Horvátországban 1 van a Közép-európai Épített Örökség Megőrzéséért Alapítvány valamelyik entitásának birtokában jelenlegi ismereteink szerint.
Kastélyt és várromot is vett Szlovákiában a Szijjártó embereivel kitömött alapítvány | atlatszo.hu
Akkor készített térképünket kiegészítettük a most kiderült, jelen cikkben szereplő új szerzeményekkel. Ezekkel és az áprilisban megvett komárnoi Poliklinikával együtt már összesen 24 ingatlanról tudunk négy országban: Szlovákiában 13, Romániában 8, Szlovéniában 2 és Horvátországban 1 van a Közép-Európai Épített Örökség Megőrzéséért Alapítvány valamelyik entitásának birtokában jelenlegi ismereteink szerint.
Se honlap, se közérdekű adatok
Az alapítványnak egyébként nincs honlapja, se e-mailes vagy telefonos elérhetősége, és hiába közpénzből jött létre egy közfeladat ellátására, a közérdekű adatait sem teszi közzé. Vagyis átláthatatlan és ellenőrizhetetlen a működése, az ingatlanvásárlások is csak a bel- és külföldi sajtó kutatásainak eredményeképpen derültek ki.
Nem különbek a KEOMA tulajdonában lévő cégek sem: a Manevi Zrt.-nek sincs weboldala, a Comitatus-Energia Zrt.-nek pedig bár van, onnan semmi lényeges nem derül ki róla. Ironikus módon pedig közérdekű adatok menüpont is szerepel a honlapon, ám ott az áll, hogy ilyeneket a cégnek nem kell közzétennie, mert nem lát el közfeladatot.
Havi nettó 2 milliós fizetés
Csupán egy helyről lehet némi információhoz jutni a KEOMA és a tulajdonában lévő vállalatok működéséről: az évente kötelezően leadandó beszámolóikból. Ezek pedig meglehetősen érdekes olvasmányok.
Az alapítvány 2022-es beszámolójában például az áll, hogy egy fillér bevétele sem volt tavaly. Sem értékesítésből, sem adományokból: szemben a 2021-es 29,5 milliárd forint állami támogatással, tavaly a központi költségvetésből sem kaptak egy vasat sem.
Kiadás viszont akadt bőven. Az igénybe vett szolgáltatásokra 61 millió forintot, egyéb szolgáltatásokra 1 milliót, bérköltségre pedig 25,9 milliót költöttek. Ez az összeg pedig egy személynél landolt, hiszen a beszámoló szerint a szervezetnél csupán egy fő volt tavaly állományban. Ő pedig minden bizonnyal
Dr. Pacsay-Tomassich Orsolya, aki főigazgatóként szerepel a dokumentumban havi bruttó 3,2 millió forintos fizetéssel.
Annak a nettója 2,1 millió, ami az évi 12 hónappal szorozva kiadja az alapítvány által bérre költött közel 26 milliós összeget. Pacsay-Tomassich Orsolya korábban a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyar Diplomáciai Akadémiáért és a Stipendium Hungaricum Programért felelős államtitkára volt, jelenleg a külügy alá tartozó Magyar Diplomáciai Akadémia elnöke.
3,6 milliárdos haszon
Mivel a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak bevétele nem, csak kiadása volt tavaly, törvényszerűen veszteséges lett. Közel 92 millió forintos mínusszal zárta a 2022-es esztendőt, de nem kell aggódni érte, hiszen 30 milliárd forintnyi tőkéje van, és összesen 30 milliárdot ér a beszámoló szerint a birtokában lévő két cég is.
A külföldi leányvállalatok (és azokon keresztül a megvett ingatlanok) többségét birtokló Manevi Zrt.-t 22 milliárd forintos, a Comitatus-Energia Zrt.-t pedig 7,9 milliárdos értéken tartják nyilván. Ez a duplája annak, amennyit a KEOMA megalakulásakor értek a bírósági bejegyző határozat szerint. A hatalmas értéknövekedés minden bizonnyal a megvásárolt sok külföldi épületnek köszönhető.
A Gyilkos-tónál is vett két ingatlant a Manevi romániai leánycége | atlatszo.hu
A kormány idén tavasszal a frissen bejegyzett és kormányközeli emberekkel kitömött Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak ajándékozta a korábban állami tulajdonban lévő Manevi Zrt.-t. A cég már több ingatlant is vett Romániában, idén nyáron pedig az áprilisban létrehozott romániai leányvállalata is vásárolt pár épületet.
A Manevi Zrt.-nek a beszámolója szerint 13 millió forint volt tavaly a nettó árbevétele és 684 millió a kiadása, ám mégsem lett veszteséges. A „pénzügyi műveletek eredményei” ugyanis több mint 3 milliárd forintot hoztak a konyhára, így a cég 2,3 milliárd haszonnal zárta a 2022-es évet. A tulajdonában lévő 4 külföldi leányvállalatot összesen 29,8 milliárd forint értéken tartják nyilván:
Dacia s.r.l. (Románia) – 2,46 milliárd Ft
Manevi Jagera d.o.o. (Horvátország) – 3,22 milliárd Ft
Manevi Pro Transilvania s.r.l. (Románia) – 22,75 milliárd Ft
Manevi Ingatlanfejleszto d.o.o. (Szerbia) – 1,36 milliárd Ft
A Comitatus-Energia Zrt. mérlege sokkal szerényebb, de hasonló: mindössze 93 ezer forint volt a cég tavalyi forgalma, és 195,7 millió a kiadása. Viszont, ahogy a Manevinél, a pénzügyi műveletek nagyon sikeresek voltak itt is, összesen 1,5 milliárd forint lett ezeknek az eredménye. Ennek köszönhetően a Comitatus-Energia 1,3 milliárdos profitot termelt tavaly. A cég 2 külföldi leányvállalata összesen 10,9 milliárd forint értéken szerepel a könyvelésben, ebből 5,2 milliárd a Terme Lendava d.o.o. (Szlovénia) és 5,7 milliárd a Manevi SK s.r.o. (Szlovákia).
Rózsadombi villába költöztek
A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány tavalyi beszámolójából az is kiderül, hogy új helyre költözött. 2021-es megalapítása óta ugyanis a főváros V. kerületében, a Szabadság tér 7. szám alatti Bank Centerbe volt a székhelye, ám ott – ahogy azt a 24.hu megírta – a recepciósok sosem látták őket.
A szervezet 2022-es beszámolójában viszont már egy új székhely szerepel, a II. kerületi Rómer Flóris u. 57. szám. Ezt a bírósági nyilvántartás szerint december 8-án jegyezték be. A cégadatbázis szerint ugyanitt van az alapítvány két cégének (új) székhelye is: a Manevi Zrt.-é 2022. október eleje, a Comitatus-Energia Zrt.-é pedig november eleje óta.
A Rómer Flóris (korábban Zárda) utcai villát egy híres magyar építész, Bierbauer István tervezte és építtette 1904-1906 között két család (egyes források szerint saját) részére. Az emeletes épület két szintjén két tökéletesen egyforma, ötszobás lakást alakított ki egyenként 28 és 32 négyzetméteres ebédlővel, szalonnal, hálóval és nappalival, valamint 18 négyzetméteres reggelizővel és 16 négyzetméteres verandával.
A nagypolgári villát a tulajdoni lapja szerint 1952-ben államosították. Ezután 1994-ben a II. kerület tulajdonába került, társasházzá alakult, és több kisebb-nagyobb lakásra osztva különböző magánszemélyeké lett adásvétellel. Tőlük aztán 2000 elején megvette a lakásokat a Mava Ingatlankezelő és Hasznosító Kft., amely így az egész épület tulajdonosa lett.
Az egykori Bierbauer-villát a Mava a nevéhez méltón elkezdte hasznosítani: több különböző cégnek és szervezetnek volt a székhelye azóta. Közülük a leghíresebb a Nigériai Nagykövetség, ami a cégadatbázis szerint 2014. február és 2021. február között üzemelt az épületben, ám akkor költöznie kellett, mert nem tudta fizetni a bérleti díjat.
Jelenleg csak a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány, a Manevi Zrt. és a Comitatus-Energia Zrt. székhelye található a fővárosi védettség alatt álló ingatlanban. A Mava Ingatlankezelő pedig időközben beolvadással megszűnt, jogutódja az alapítója, a Mava Befektetési Tanácsadó Kft. lett, ami ezáltal a Rómer Flóris utca 57. szám alatti ingatlant is birtokolja.
A Mava Befektetési Kft. tulajdonosa 25-75 százalék arányban Szemerey Bertalan és apja, Szemerey Zoltán – utóbbinak 2009 és 2011 között az egykori Bierbauer-villában volt a lakcíme. Szemerey Zoltán neve ismerősen csenghet a közéletet figyelemmel követőknek, ő ugyanis a Magyar Nemzeti Bank elnökének, Matolcsy Györgynek egyik unokatestvére, aki öccsével, Szemerey Tamással közösen 2017 óta a Pécsi Sörgyárat is birtokolja. | Rózsadombi villába költözött a Szijjártó embereivel kitömött ingatlanos alapítvány | Leadta 2022-es pénzügyi beszámolóját a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány, valamint két cége, a Manevi Zrt. és a Comitatus-Energia Zrt. is. A korábban állami tulajdonú vállalatok 3,6 milliárd forint hasznot termeltek tavaly a kormány által létrehozott szervezetnek, amelyet Szijjártó Péter külügyminiszter emberei vezetnek. A beszámolókból az is kiderül, hogy tavaly egy közös, új székhelyre költözött az alapítvány és két cége. A főváros II. kerületében található ingatlan tulajdonosa Matolcsy György unokatestvérének cége. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/06/13/rozsadombi-villaba-koltozott-a-szijjarto-embereivel-kitomott-ingatlanos-alapitvany/ | 2023-06-13 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Jogerősen pert nyert a Belügyminisztériummal szemben a K-Monitor, ennek köszönhetően egy 1464 soros táblázatból derülnek ki a koronavírus kapcsán elköltött közpénzek útjai. Az uniós vakcinabeszerzéseket szerepeltetik a kiadások között, de a kínai és orosz oltóanyagok ára kimaradt. Az viszont látható, mennyi ment el maszkra, vagy éppen az 5 milliárdból felépült kiskunhalasi járványkórház állagmegóvására.
2022 telén kérte ki közadatigénylésben a K-Monitor a Belügyminisztériumtól, hogy az Operatív Törzs milyen beszerzéseket hagyott jóvá működése idején, vagyis a koronavírus-járvány közel 3 évében. És nem csak azt, hogy összesen mennyi pénz ment el közbeszerzés nélkül, hanem azt is kérték a tárcától, hogy az adott beszerzési igényt pontosan melyik állami szerv vagy intézmény kezdeményezte.
A BM 45 nap haladékot kért az akkor már – Müller Cecília szállóigévé vált „Nincs erre jobb szövegünk?” kérdésével – közismertté vált kormányrendeletre hivatkozva. Ezután viszont nem válaszoltak, így a K-Monitor a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével beperelte a tárcát.
A K-Monitor és a TASZ szerint többszörösen visszaélt a kormány a vírushelyzettel | atlatszo.hu
„A „járvány elleni védekezés” sajnos azt is jelentette, hogy feleslegessé, sőt már-már illetlenné vált a kormány ellenőrzése céljából kérdéseket feltenni, érdemi válasz pedig ezen esetekben nem volt remélhető. Ez különösen a rendes közbeszerzési eljárások alól mentesített beszerzések esetén jelentette közpénz milliárdok átláthatatlan költését.”
722 milliárd 1464 sorban
A Fővárosi Törvényszék előtt a Belügyminisztérium vitatta, hogy jogalapja lenne a keresetnek, illetve, hogy a kereset szerinti adatigénylésnek eleget kellene tenniük. Azt is vitatták, hogy minden kikért adat tekintetében adatkezelőnek minősülnének, valamint azt állították, hogy a kért adatok egy része már a felperes K-Monitor birtokában van.
A bíróság az elsőfokú ítéletében kimondta, az adatokat ki kell adni, és azokat a BM kezeli. Mivel nem fellebbeztek, az ítélet jogerős lett. A K-Monitor ezután egy 1464 soros táblázatot kapott, amit az Átlátszó dolgozott fel. Az adatok alapján több cikkben mutatjuk be, mire költött az állam a koronavírus-járvány idején közbeszerzés nélkül.
A táblázatban összesen 722 milliárd forint értékű vásárlás szerepel.
Ebből legtöbbet, 127 milliárdot az Országos Kórházi Főigazgatóság költött el. Második helyen a Külügyminisztérium áll 116 milliárd forinttal, a harmadik pedig az Állami Egészségügyi Ellátó Központ 87 milliárdnyi közbeszerzés nélküli vásárlással. A különböző egészségügyi intézmények és a lélegeztetőgépeket intéző külügy mellett egyéb állami szervek is felmentést kaptak a közbeszerzési szabályok alól az Operatív Törzstől.
A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség például 13 milliárd forintot, a Klebelsberg Központ és különböző tankerületi központok összesen 7 milliárdot, a Miniszterelnökség pedig 3 milliárdot költhetett el a koronavírus miatt könnyített szabályok szerint.
Logikus módon a legtöbb pénz, 139 milliárd forint gyógyszerekre és tesztekre ment el a Belügyminisztérium listája szerint. Favipiravirra 5,2 milliárd forintot költöttek, Veclury-remdesivirre 13,1 milliárdot. Oltóanyagokat 77 milliárd, maszkokat 3 milliárd forint értékben vettek, de vannak furcsa tételek is az összesítésben.
Oltóanyagok, tesztek és elajándékozott lélegeztetőgépek áfája
Az talán kevésbé meglepő, hogy az állam oltóanyagokra költött. A mintegy 77 milliárd forint kiadásból a Pfizer/BioNTech vakcinái 46 milliárd forintba kerültek, a kínai Sinopharm és az orosz Sputnik V oltások árai azonban nincsenek a listában. Hogy azt ki és milyen módon szerezte be – vagyis kérte-e az Operatív Törzs jóváhagyását –, nem derül ki a táblázatból.
Jelentős kiadás volt a „stratégiai készleten felüli lélegeztetőgépek, valamint az adományozott védőfelszerelések vámtételei és áfája”, ami a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál szerepel. A „9023 darab lélegeztetőgép és eladományozott lélegeztetőgépek és egyéb eszközök szakanyagok áfája és vámtétele” 48 milliárd forintot tett ki. Persze érdekes megoldás, hogy az állam a közpénzből beszerzett gépek után külön nyilvántartja a saját magának befizetett adókat, de nyilván ez a számviteli törvény alapján helyes és jogszerű. Legfeljebb furcsán mutat.
Megtudtuk, mi lett a 16 ezer lélegeztetőgép sorsa: főként raktárban állnak, de jutott külföldre is | atlatszo.hu
Perre is mentünk volna, de végül – újabb közadatigénylésünkre – alig 3 nap alatt válaszolt az Állami Egészségügyi Ellátó Központ arra a kérdésre, mi lett az első hullámban vásárolt 16 ezer lélegeztetőgép sorsa. Kiderült, hogy 13 404 lélegeztetőgép két raktárban áll, amelyek bérleti díja havi 15 millió forint.
„1000 db lélegeztetőgép összeszerelése, szállítás előtti tárolása, és szállítása a kért helyszínekre” – ezért a BM saját cégének 91 millió forintot utalt, de a Honvédelmi Minisztérium cége is beszállt a lélegeztetőgépek gyártásába. A belügy által kiadott táblázat szerint „lélegeztetőgép egységek a BME által fejlesztendő lélegeztetőgépekhez” 223 millió forintba kerültek.
Az 5 milliárdos járványkórház milliárdos állagmegóvása
2020-ban elsőként írtuk meg, hogy a Kiskunhalason felépült járványkórházból hogyan profitált a kormányközeli ZÁÉV és a WHB. Később arról is beszámoltunk, hogy az intézmény 2021 novembere után nem kezelt beteget, a rezsikiadásai viszont maradtak – még ha jelentősen csökkentek is. Míg 2021-ben 79,8 millió forint volt a villanyszámla, azaz havi 6,65 millió forint, addig 2022 első félévére ez 32 millió forintra csökkent, azaz havi 5,3 millió forintra. Úgy, hogy beteg 2021 decembere óta nem volt az intézményben. Azért a villanyszámlát kértük a kórháztól, mert a konténereket hőszivattyúkkal, elektromos árammal fűtötték, gázt nem használtak.
5,3 milliós a havi rezsije a kiskunhalasi járványkórház egy éve üres épületegyüttesének | atlatszo.hu
2021 novembere után a járványkórház nem kezelt beteget, a rezsikiadások viszont maradtak, még ha azok jelentősen csökkentek is. Míg 2021-ben 79,8 millió forint volt a villanyszámla, azaz havi 6,65 millió forint, addig 2022 első félévére ez 32 millió forintra csökkent, azaz havi 5,3 millió forintra. Úgy, hogy beteg 2021 decembere óta nem volt.
A K-Monitornak megküldött adatok szerint további milliárdok mentek el a járványkórházra. Az Országos Kórházi Főigazgatóság a „Kiskunhalasi Mobil Járványkórház állagmegóvásához, további kivitelezési munkáihoz kapcsolódó műszaki ellenőri feladatok ellátása” címén közel 10 millió forintért rendelt szolgáltatást, a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház pedig „Mobil járványkórház állagmegóvó beruházása” címen 2,1 milliárd forintot kért és hagytak is neki jóvá.
Liftfelújítás, kisbusz, útlevél-chip csere
A K-Monitor által kiperelt 1464 soros táblázatból az is kiderül, mi mindenre lehetett ráfogni, hogy Covid. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet egy teherautót és egy betegszállítót kért és kapott 22 millió forintért. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház 9 fős kisbuszt igényelt 15 millióért, valamint egy targoncát 2,5 millióért. Az intézmény fehérgyarmati, valamint a nyíregyházi és nagykállói telephelyén lévő térfigyelő kamerák cseréje, beüzemelése 11 millió forintot tett ki.
A Tolna Megyei Balassa János Kórház „Elhunyt ellátáshoz szükséges EH eszközök beszerzése” jogcímmel kért 1 millió forintot. A Gróf Tisza István Kórház fizioterápiás ellátórészlegét is a Covid címszó alatt építették meg és szerelték fel 125 millió forintért. A KRÉTA Idegennyelvi Felkészítő Modulra közel 3 milliárd forintot hagyott jóvá az Operatív Törzs.
A „Minősített kormányhatározat végrehajtása (2021-2025.)” pedig 2,66 milliárd forintot ért. Sputnik vakcina szállításáért a DHL-nek 185 millió forintot fizetett a Nemzeti Népegészségügyi Központ. Az „útlevél-chip csere” 79,3 millió forintba került. A felsorolt költések mellett nincs magyarázat, vagyis nem tudni, hogy melyik mit takar pontosan.
Következő cikkünkben bemutatjuk, hogy mely cégeknél költötték az intézmények a legtöbbet, vagyis kik tűntek fel a százmilliárdos közpénzeső másik oldalán.
Címlapkép: A német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyagok, a Comirnaty-vakcinák a Szent Margit Kórház tornatermében berendezett oltóponton 2021. november 22-én. (fotó: MTI/Kovács Attila) | 722 milliárd forint közpénzt költött el a kormány a Covid alatt közbeszerzés nélkül | Jogerősen pert nyert a Belügyminisztériummal szemben a K-Monitor, ennek köszönhetően egy 1464 soros táblázatból derülnek ki a koronavírus kapcsán elköltött közpénzek útjai. Az uniós vakcinabeszerzéseket szerepeltetik a kiadások között, de a kínai és orosz oltóanyagok ára kimaradt. Az viszont látható, mennyi ment el maszkra, vagy éppen az 5 milliárdból felépült kiskunhalasi járványkórház állagmegóvására. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/06/15/722-milliard-forint-kozpenzt-koltott-el-a-kormany-a-covid-alatt-kozbeszerzes-nelkul/ | 2023-06-15 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Május végén a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. is közzétette a tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolóját. A kormányzati megszorítások miatt határozatlan időre elhalasztott hajdúnánási MotoGP-pálya építésében is aktív szerepet vállaló, a magyar autó- és motorsportért felelős cég 2022-ben valamivel jobb eredményt ért el, mint két éve, de még így is veszteséges volt a működése.
A HUMDA jogelődje 2016-ban jött létre, állami tulajdonú vállalatként. Jelenlegi nevét 2020 őszén kapta egy jelentős tőkeemeléssel együtt, 2021-ben pedig az állam odaajándékozta a Széchenyi István Egyetemet fenntartó alapítványnak, amelynek elnöke Palkovics László.
A május végén leadott cégbeszámolóból kiderül, hogy a HUMDA Zrt. 2022-ben 58,14 millió forint nettó árbevételt ért el. Ez a korábbi év 11,9 milliós forgalmához képest jelentős, közel 400 százalékos növekedés.
Az adózott eredmény ugyanakkor hasonlóan alakult, mint 2021-ben:
a cég 2,09 milliárdos veszteséget termelt a tavalyi üzleti évben.
A kiegészítő mellékletben olvasható, hogy a HUMDA Zrt. nagyrészt tőketartalékból finanszírozta a rábízott autó-motorsporttal és közlekedésbiztonsággal, utánpótlás-neveléssel kapcsolatos feladatokat. Mint írják: „A stratégia végrehajtására irányuló célkitűzések és az ezek megvalósítását szolgáló intézkedések, valamint a kezdeti befektetések és a várható bevételek későbbi időszakban történő realizálásának eredménye a 2022. évi veszteséges gazdálkodás.”
A cégnél dolgozók létszáma 68-ról 77-re nőtt az elmúlt évben. A vezető tisztségviselők díjazása azonban ezzel párhuzamosan csökkent: 69,6 millióról 67,5 millióra.
A zrt.-nek egyébként három leányvállalata is van, a HUMDA pro Kft., HUMDA Lab Nonprofit Kft., valamint a Zöld Mobilitási Infrastruktúra Zrt. (ZMI Zrt.) A HUMDA Lab Nonprofit Kft.-nek a honlap tanúsága szerint célja, hogy a nemzeti autó-motorsport kutatási és fejlesztési tevékenységeinek inkubátora és iránymutató szervezete legyen. A HUMDA pro Kft. promóciós, marketing és értékesítési tevékenységet végez, a nyáron alakult ZMI Zrt. pedig főtevékenysége szerint üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadással foglalkozik.
Két leánycég az anyavállalathoz hasonlóan mínusszal zárta a tavalyi évet: a HUMDA pro Kft. 277,4 millió forint veszteséget termelt, a frissen létrehozott ZMI Zrt. pedig 4,6 millió mínuszt hozott össze. A HUMDA Lab Kft. ugyanakkor a 2021-es, 61 milliós veszteség után a tavalyi évben 46,4 milliós nyereséget ért el.
2023 helyett 2030 körül lehet verseny Hajdúnánáson
Kósa Lajos egykori polgármester, fideszes országgyűlési képviselő 2019 novemberében jelentette be, hogy Kelet-Magyarországon, Hajdúnánás külterületén motoros versenypálya fog épülni. A pálya üzemeltetéséért eleinte a kifejezetten erre a célra létrehozott állami tulajdonú Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft. (KMVP) felelt, amely felett joggyakorlással a szintén állami tulajdonú HUMDA Zrt. rendelkezett. A projekt megvalósítása azonban 2021-ben a KMVP-től a BMSK Zrt.-hez került át, ugyanezen év végén pedig a Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft. beolvadt a HUMDA Zrt.-be.
A HUMDA honlapja szerint a MotoGP-pálya építésének szakmai felügyelete mellett a Hungaroring tervezett felújításához is támogatás nyújt, valamint a tehetségkutatásra és utánpótlás-nevelésre is nagy hangsúlyt helyez.
A 65 milliárdból megépülő MotoGP-pályáról több alkalommal írtunk már az Átlátszón. Először 2021 tavaszán, amikor beszámoltunk arról, hogy a komplexum felépítéséhez 500 hektár földet kell kisajátítania az államnak, a gazdákat azonban elfelejtették tájékoztatni a részletekről.
2021 nyarán megírtuk, hogy Szijjártó Péter a Hajdúnánás külterületén épülő MotoGP-pálya „jelentős felgyorsításáról” döntött. Később ugyanakkor arról lehetett hallani, hogy a hivatalos kommunikációval ellentétben nem a tervek szerint haladnak a munkálatok. Ősszel már arról volt szó, hogy a kormány döntései egyes építőipari beruházások halasztásáról a pályaépítési terveket is felülírhatják. Ekkor arról is beszéltek a felelősök, hogy amennyiben a MotoGP jogtulajdonosa, a Dorna Sports nem járulna hozzá a 2-3 éves csúszáshoz, a frissen állami tulajdonba került területeket ipari parkként hasznosíthatnák – annak ellenére, hogy épp néhány éve épült félmilliárdból ipari park a városba.
Tavaly szeptember végén biztossá vált, hogy ez a projekt is a megszorítások áldozata lesz, a beruházást felfüggesztik. Ezt követően összeszámoltuk, hogy a MotoGP-pálya építéséért felelős cégek vezetői mennyi pénzt vihettek haza másfél év alatt. A felügyelőbizottsági tagok több mint 40 milliót kaptak, a vezetők fizetése összesen 181 millió forint volt. Az RTL számításai szerint a pályaépítés bejelentése óta egyébként több mint 4 milliárdot költöttek el a beruházásra.
Másfél év alatt közel 200 millió forintot költöttek a MotoGP pályaépítésért felelős cégek vezetőinek bérére | atlatszo.hu
Az utóbbi időben szokatlanul nagy a csend a Hajdúnánás külterületére tervezett, több mint 60 milliárd forintból megvalósuló MotoGP pályaépítés körül. A komplexum építése nem az eredeti tervek szerint halad, bár a beruházásért felelős cég több alkalommal igyekezett ennek ellenkezőjéről meggyőzni az embereket.
A Debreciner írta meg idén áprilisban, hogy a Hajdúnánás Televíziónak már arról beszélt Tiba István, a térség fideszes országgyűlési képviselője, hogy tudomása szerint a Dorna Sports-szal abban egyezett meg a magyar állam, hogy „2029-2030-ra már Hajdúnánáson rendeznék meg a futamokat”, illetve az sem kizárt, hogy egy pár évig ezt megelőzően a Hungaroringen bonyolítják le a versenyeket.
Közérdekű vagyonkezelő alapítványhoz került a cég
A HUMDA leginkább a Hajdúnánás külterületére tervezett, egyelőre bizonytalan időre elhalasztott gyorsasági motoros versenypálya kapcsán vált ismertté. A cég ugyanakkor már régóta létezik, de az elmúlt évek során több névváltozáson esett át. Jogelődje 2016. januárban jött létre átalakulással Kárpátok-Alpok Zrt. néven, amely 2017 decemberében Valor Hungariae Zrt.-re változott.
A Valor Hungariae név leginkább a 2015-ös milánói világkiállításra készült karcagi Sámándob (hivatalosan Életkert nevű pavilon) miatt lehet ismerős, aminek botrányosan magas építési és újjáépítési költségével, valamint a tervező által tett feljelentéssel mi is foglalkoztunk már korábban:
A „Sámándob” tervezője feljelentést tett hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanúja miatt | atlatszo.hu
2020 szeptemberében is történt egy átkeresztelés, ekkor kapta az állami cég a HUMDA nevet. A névváltás során egy egyszeri 105 milliós tőkeemelésre is sor került, illetve a cég tevékenységi köre is átalakult. A cégbeszámoló szerint a HUMDA Zrt. működése 2021 szeptemberétől két alappillérre épül, az új szemléletű autó- és motorsport fejlesztésre, illetve a Zöld Mobilitás fejlesztésre.
Idén év elején a HUMDA, valamint a ZalaZONE Járműipari Tesztpálya alapítói és fenntartói jogai a Széchenyi István Egyetemet fenntartó, és Palkovics László exminiszter elnökletével működő alapítvány által létrehozott holdingcéghez kerültek.
A 2023 februárjában létrehozott cég, a Széchenyi Üzleti és Vagyonkezelő Holding Zrt. az egyetemet fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány tulajdonában áll. Vezérigazgatója Palkovics László, aki azután lett a győri egyetem kuratóriumának elnöke, hogy lemondott technológiai és ipari miniszteri miniszteri pozíciójáról.
A HUMDA közleménye úgy fogalmaz, hogy „az alapítványi fenntartás rugalmasabb működést tesz lehetővé a mobilitási területen, és így hatékonyabban lehet kiszolgálni az autóipari szereplőket, akik gyorsabban tudnak döntéseket hozni egy-egy beruházásról, fejlesztésről.”
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról (KEKVA) több alkalommal írtunk már az Átlátszón. Két éve a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legnagyobb privatizációs hulláma zajlott le, melynek során a parlament felbecsülhetetlen értékű állami vagyont – ingatlanokat, részvényeket, továbbá milliárdos működési támogatást – adott ingyen magánalapítványoknak, amelyek átvették többek között a hazai felsőoktatás és kultúra intézményrendszerének nagy részét.
Rejtett privatizáció: az elmúlt évben több ezermilliárdos vagyon került az államtól a kormánypárt által uralt alapítványokhoz | atlatszo.hu
A folyamatot többen nevezik a privatizáció egy formájának, ami nagyságrendileg csak a rendszerváltást követő magánosításhoz mérhető – ezt igazán az Orbán-kormány sem cáfolta, hiszen az általuk benyújtott és április 27-én elfogadott törvény bevezetőjében is célként szerepel, hogy ezek az alapítványok „a mindenkori kormányzattól” függetlenek legyenek. | Kétmilliárdos veszteséget termelt tavaly a MotoGP-pálya építéséért felelős HUMDA Zrt. | Május végén a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. is közzétette a tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolóját. A kormányzati megszorítások miatt határozatlan időre elhalasztott hajdúnánási MotoGP-pálya építésében is aktív szerepet vállaló, a magyar autó- és motorsportért felelős cég 2022-ben valamivel jobb eredményt ért el, mint két éve, de még így is veszteséges volt a működése. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/06/15/ketmilliardos-veszteseget-termelt-tavaly-a-motogp-palya-epiteseert-felelos-humda-zrt/ | 2023-06-15 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A gazdaságban jól ismert jelenség a felhőkarcoló-átok, amikor egy-egy kiemelkedően magas épület elkezdése egyben a gazdasági ciklus tetejét is kijelöli, és onnan már lefelé vezet az út, akár egy nagyon súlyos válságba. Az egybeesés azért nem véletlen, mert a fellendülés késői időszakában bátrak a befektetők, és könnyen adnak forrást olyan presztízsberuházásokra, amelyeknél bizonytalan a megtérülés.
Ezt a megfigyelést néha egyes vállalatokra is alkalmazzák, és ennek alapján nem feltétlenül akkor kell befektetni egy cégbe, amikor egy látványos székházat épít. Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem egy vállalat, bizonyos értelemben mindannyian a részvényesei vagyunk, és valami hasonló történt vele az utóbbi években: miután elkezdett százmilliárdos tételben ingatlanozni, olyan válság jött, amely ezermilliárdos nagyságrendű veszteséget okoz a jegybanknak.
Az MNB gazdálkodása pont emiatt – a várhatóan 2000 milliárd forint körüli idei vesztesége miatt – került előtérbe az utóbbi hetekben-hónapokban. Ha nem lesz törvényi változás, akkor a negatívvá váló saját tőkéjének ötödét a költségvetésből kell pótolni 2024-ben. Ez viszont nincs betervezve az amúgy is ingatag alapokon álló büdzsébe. Az MNB szerint erre nincs szükség, mert negatív saját tőkével is képes ellátni feladatát, az erről szóló javaslatot már át is adta a kormánynak. A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón azt mondta, támogatják ezt a javaslatot.
A jegybank veszteségének legfőbb oka a kamatszint magasra emelése, amit a forint tavaly októberi megrogyása és a vágtató infláció kényszerített ki. Így viszont a pénzintézetek nála elhelyezett betétei után nagyon magas kamatot kell fizetnie, és ezt már nem képes ellentételezni a forint gyengülésének köszönhető nyereség. Ebben jelentős szerepet játszott a jegybank gazdaságélénkítő tevékenysége, amelyet még akkor is folytatott, amikor már enélkül is dinamikusan nőtt a gazdaság. (Ezt részletesen is kifejtette Surányi György korábbi jegybankelnök egy kerekasztal-beszélgetésen.)
Ezzel kapcsolatban, a veszteség magyarázataként a jegybank munkatársai az utóbbi hetekben megjelent cikkeikben az MNB koronavírus-válság kezelésben játszott szerepét hangsúlyozzák, ez számításaik szerint 10 százalékkal növelte-növeli a magyar GDP-t 2020 és 2024 között. Az érvelés lényege, hogy míg az intézkedések hasznát a teljes ország (lakosság, vállalatok, állam) élvezi, addig a költségei kizárólag a jegybanknál jelentkeznek.
Az érvelés hitelességét gyengíti, hogy nagyvonalúan olyan intézkedést, a növekedési kötvényprogramot is a válságkezelő intézkedések közé sorol, amelyet 2019 tavaszán hirdettek meg, jóval a járvány kitörése előtt. De ettől függetlenül is voltak olyan lépései a jegybanknak az utóbbi években, amelyeknek sem az inflációs célkitűzés eléréséhez (amely a jegybank elsődleges célja), sem a gazdaságélénkítéshez nincs közük, mégis rontották az MNB eredményességét, csökkentve a most felhasználható eredménytartalék nagyságát. Ezek közül a 2014-ben létrehozott jegybanki alapítványok vagyontömegéről írtunk az előző cikkünkben, most az ingatlanokkal és a műkincsvásárlási programmal foglalkozunk.
Az utóbbit azért indította 2015-ben a jegybank, hogy visszaszerezze a külföldre került magyar műkincsek minél nagyobb hányadát*plusz hazánkban tartsa a hazai hagyatékokban fellelhetőeket azok megvásárlásával, a mintegy 10 milliárdos programot 2018 augusztusában zárták le. Ez az Értéktár nevű program is viszonylag sok bírálatot kapott, amelyek azt feszegették, hogy szükség volt-e rá egyáltalán, illetve hogy miért pont a szóban forgó műkincseket vásárolta meg az MNB. Mint azonban látható, egyrészt az MNB nagyságrendjéhez képest nem túl jelentős összegről van szó, másrészt a program kizárólag azokban az években működött, amikor az MNB folyamatosan nyereséges volt.
Teljesen más a helyzet az ingatlanokkal, legalábbis ha most figyelmen kívül hagyjuk a jegybanki alapítványok működését. Közvetlenül az MNB Matolcsy György 2013-as elnökké választása után még csak egy kisebb ingatlanpiaci kirándulást tett, amikor 2014-ben megvásárolta a budapesti, Nyugati téri Eiffel Palace irodaházat, valamint a tiszaroffi kastélyt együtt 15,2 milliárdért. Az előbbit pár évvel később, 2017-ben eladta 16,4 milliárdért*Ezzel 3,7 milliárdos eredményt könyvelt el az éves beszámoló szerint., míg az utóbbit 2020-ban átadta a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak karitatív célokra. Ezeket is beleértve 2014-ben a jegybank 19 milliárdot költött ingatlanok vásárlására.
Az utóbbi néhány évben azonban már százmilliárdos tételben kezdett az MNB ingatlanozni, vagyis pont akkor, amikor fokozatosan egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy a koronavírus-járvánnyal teljesen új korszak kezdődött a pénzpolitikában, és a korábban vastagon nyereséges jegybankot tartósan veszteség fenyegeti. (Ez már 2021-ben és 2022-ben is bekövetkezett, csak azokat a veszteségeket még képes volt elnyelni a jegybank tőketartaléka, így nem keletkezett költségvetési tőkepótlásra kényszer.)
A jegybanknak ezt a tevékenységét száz százalékos leányvállalata, az MNB-Ingatlan Kft. fogja össze, és ennek működtetésére, az ingatlanok fejlesztésére, rekonstrukciójára legalább 240-250 milliárd forint folyt, illetve folyik ki az MNB kasszájából a 24.hu tavaly november végi cikke szerint.
Az előző grafikonunkon ennél részben azért szerepel kisebb összeg, mert az egyik legnagyobb egyedi tétel az MNB Szabadság téri székházának felújítása, amely 55 milliárd forintba kerül, de ennek csak egy része jelent meg 2022 végéig a kiadások között. Ugyanis bár már 2013-ban tanulmányt készíttetett a jegybank erről a munkáról, a felújítás csak azt követően kezdődhetett el, hogy 2021 decemberében kiürítették az épületet.
Az MNB-Ingatlan első szerzeménye 2016-ban a Széll Kálmán téri Postapalota volt, amelyben a felújítása után az MNB Felügyeleti Központ és a Pénzmúzeum működik. Másodikként a budai Várban lévő Bölcs Várat szerezték meg, 2019-ben, amely az MNB oktatási programjának a központja. A Krisztina körúti volt Magyar Telekom-székházat egy évre rá vették meg, jelenleg itt dolgozik a felújítás miatt a Szabadság térről a felújítás miatt átköltöztetett állomány. Szintén ebben az évben vásárolták meg a balatonakarattyai MÁV-üdülőt, hogy oktatási és konferenciaközpontot alakítsanak ki belőle. Végül a Bölcs Vár melletti Burg Hotelt tavaly nyáron vette meg az MNB-Ingatlan 1,6 milliárdért.
Mint a fenti grafikonon látható, a legnagyobb volumenű költés 2020-ban volt, az éves beszámoló szerint az MNB-Ingatlant gyarapító tőkeemelések az ingatlanberuházásokkal összefüggő vásárlásokhoz és fejlesztésekhez, az épületekben helyet kapó műalkotások beszerzéséhez, valamint az említett balatonakarattyai üdülő megvásárlásához biztosítottak forrást.
Kicsit jobban megnézve a grafikont, még egy dolog lehet feltűnő: az üzemeltetési költségek elszállása tavaly és tavalyelőtt. A beszámoló szerint a 2021-es növekedés főként az új ingatlanok bérléséből és üzemeltetéséből, valamint – a székház felújításához kapcsolódó – költöztetésből fakad. Ehhez képest is drámai ugrást hozott 2022, főként az ingatlanok bérleti díjai, fenntartási, őrzésvédelmi és a közüzemi költségei miatt.
A költségnövekedést elsősorban az új ingatlanok, a hozzájuk tartozó parkolók, valamint a Bölcs Vár egész évi bérlése, üzemeltetése és őrzésvédelme befolyásolta
– írja a beszámoló. Ennek megértéséhez tudni kell, hogy az MNB bérleti díjat fizet az MNB-Ingatlan Kft.-nek – azok után, hogy a Bölcs Vár épületét kétszer is megvette, 2014-ben a Magyar Tudományos Akadémiától, majd 2019-ben az egyik jegybanki alapítványtól, amelynek korábban odaajándékozta. Ekkor került az MNB-Ingatlanhoz a régen a városházának helyet adó épület.
Az időzítésen túl a jegybanki ingatlanos manővereket még kellemetlenebbé teszi, hogy azok több körben is hozzájárultak a jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám és baráti köre gazdagodásához – az egyik legnagyobb falat az MNB székházának említett felújítása. Ennek fényében különösen pikáns lenne, ha a jegybank veszteségét a költségvetésen keresztül végső soron az adófizetőknek kellene állniuk. Ha a kormány tényleg megfogadja a jegybank tanácsát a negatív tőke fenntarthatóságáról, akkor ezt sikerül elkerülni, cserébe könnyen lehet, hogy kiváltja az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank kritikáját és vizsgálódását.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA forint gyengülése és a közpénz jellegét visszanyerő közpénz mentheti meg a költségvetést jövőreEsetleg egy gyors törvénymódosítás, ha nem találnak más módot arra, honnan lehetne 430 milliárd forintot szerezni a Magyar Nemzeti Bank tőkepótlására.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz elmaradt tanári béremelés árához mérhető veszteséget okoz a NER-cégeket is segítő jegybanki programBárhogy is számolunk, a növekedési kötvényprogram költsége százmilliárdos nagyságrendű. A nyertesek közt sok a kormányközeli vállalat, a veszteséget jó eséllyel az adófizetőknek kell állniuk.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTíz évre az adófizetők nyakába rakták a NER-nagyvállalatok kockázatátPiaci körülmények között nem bizonyított, politika-közeli vállalatok is sok tízmilliárd forint forráshoz jutnak az MNB legújabb programjában. Ennek vannak kockázatai. | Százmilliárdos tételben ingatlanozott, le is csapott a székház átok a nemzeti bankra | Az ingatlanvásárlásokat sokáig meghagyta alapítványainak a jegybank, majd miután belevetette magát, elkezdte halmozni az egyre brutálisabb veszteségeket. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20230707/szazmilliardos-tetelben-ingatlanozott-le-is-csapott-a-szekhazatok-a-nemzeti-bankra/ | 2023-07-07 13:16:00 | true | null | null | G7 |
Az elmúlt években a magyar politikai felső vezetők és elöljárók körében jelentősen megnövekedett a különjáratú repülőgépekkel bonyolított hivatali utak száma. Az emelkedő trend mögött a világpolitika történései és az ezzel járó diplomáciai csúcsforgalom áll, ám ezzel párhuzamosan a téma jogi szabályozása is megengedőbbé vált.
Pár törvénymódosítás és kormányrendelet hatására mára a honvédségi repülőgépek szinte magánrepülőgépekként működnek egy szűk kör számára, használatuk pedig három vezető politikus számára nemcsak a hivatali, hanem a magánútjaikra is lehetővé vált.
Miután a honvédségi és más bérelt különjáratokkal megtett hivatali utak az elmúlt években tízmilliárdokat emésztettek fel, és az éves költségük is több milliárd forintra rúg, az Átlátszó utánajárt, milyen jogszabályi keretek adnak lehetőséget a szinte automatikus igénybevételükre, miként történik a „repülőjegyek” beszerzése a bérelt különjáratokra, illetve mi változott e téren az elmúlt pár évben a honvédségi repülőgépek megjelenésével.
Cikkünk külön figyelmet fordít a legtöbb időt levegőben töltő magyar politikus, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter útjaira, aki a jogszabályok szerint – alapból – nincs is feljogosítva arra, hogy bérelt különjárattal utazzon, ha csak ezt saját magának nem engedélyezi.
A nemzeti büszkeség megtestesítői
A modern, profi politikusi gyakorlatnak megfelelően, pár éve hazánk elöljárói is rendszeresen posztolják hivatalos programjaik képes beszámolóit a közösségi oldalaikon. Ennek köszönhetően külföldi utazásaik részletei is sokkal inkább követhetők, mint korábban.
Ráadásul, amióta a közpénzből vásárolt, a Magyar Honvédség kötelékébe tartozó két csapatszállító- és két futárrepülőgép is – részben – a politikai vezetés szolgálatába állt, az épp igénybe vett légijármű fotója szinte mindig felbukkan a hivatali utak programjait megörökítő összefoglalókban.
A jelenség arra utal, hogy az egyenként tízmilliárd forintos vételárat is meghaladó – érzékelhetően kirakatba tett – honvédségi gépek 2018 óta nem csupán közlekedési eszközéül szolgálnak a jelenlegi politikai vezetésnek, hanem a nemzeti büszkeség és öntudat megtestesítői is egyben. PR-szempontból pedig a kormány által vágyott középhatalmi státusz képét erősítik.
A honvédségi repülőgépek használatával párhuzamosan, egyre csökkenő számban és egyre kevésbé szem előtt, de létezik a különjáratokkal bonyolított hivatali repülőutaknak egy másik, korábban általános gyakorlatként működő változata. Alkalmanként, a honvédségi repülőgéppel történő utazásnál költségesebb módon, magyar vagy külföldi légi fuvarozó cégektől bérelt business jetekkel hasítják az eget vezető politikusaink.
Honvédségi repülőgépek vs. bérelt járatok
Katonai repülőgépek vagy a honvédség üzemeltetésében működő repülőgépek más országokban is részt vesznek a politikai vezetők és a velük utazó küldöttségek utaztatásában.
A legtöbb országban jellemzően erre a célra külön flottát is fenntartanak, amelynek mérete és típuspalettája többnyire összefügg az ország gazdasági erejével, illetve a világpolitikában betöltött szerepével.
Bár hiteles és pontos forrásként nem hivatkozhatunk rá, mégis érdemes rápillantani az egyes államok vezetői által használt repülőgépflottákat országonként összesítő és részletező Wikipedia-oldalra, amely ha másra nem, a nagyságrendek érzékeltetésére mindenképpen alkalmas.
Az egyes országok flottái legtöbbször az államelnöknek, adott esetben a királyi családnak, és meghatározott keretek között, a miniszterelnöknek és a kormánytagoknak állnak rendelkezésére. A menetrend szerinti járatokhoz képest az ilyen gépekkel lebonyolított utak könnyebben, rugalmasabban tervezhetők és kényelmesebb utazást tesznek lehetővé, valamint a VIP-utasok személyi védelme is egyszerűbben biztosítható.
A több szempontból is racionális megoldás azonban – költségeit tekintve – adófizetői szemmel ijesztőnek tűnhet, akár egy honvédségi repülővel, akár a légi fuvarozó cégektől bérelt különjárattal történik az utazás.
Ha csupán a piaci alapon működő légi fuvarozó cégek által bérelhető business jetekkel vetjük össze, úgy a honvédségi repülőgépek használata egyértelműen észszerű választás. Hiszen így az adófizetőknek „csupán” a repülőgép vételárát, valamint fenntartási és üzemeltetési költségeit kell állniuk. Vagyis megspórolhatók mindazon összegek, amelyekből a légi fuvarozó cégek nyeresége származik.
Ezek a tételek azonban önmagukban is többmilliós nagyságrendet – szakértői becslések szerint, akár 2,5-3 millió forintot – tesznek ki üzemóránként, ráadásul még további, igen jelentős költségek adódnak hozzájuk a fedélzeti étel- és italfogyasztás, valamint a légtérben méregdrága internethasználat miatt.
Szijjártóék 33 millióért ettek-ittak, és 102 millióért interneteztek a katonai repülőkön | atlatszo.hu
A Honvédelmi Minisztériumtól kapott adatok szerint 2021 január eleje és 2022 szeptember vége között a Miniszterelnökség, a Köztársasági Elnöki Hivatal és a Külügyminisztérium delegáltjainak repülése után 644 millió forint költséget számoltak fel. Az összegben sok esetben nem szerepel üzemanyagköltség, viszont a delegációk fedélzeti ellátása és internetezése egy vagyonba került az adatok alapján.
A fő kérdés tehát nem az, hogy a piaci alapon működő légi fuvarozó cégek business jetjeihez képest jobb megoldás-e a honvédségi gépek használata, hanem inkább az, hogy minden esetben indokolt és szükségszerű-e a különjárattal történő utazás.
A katonai repülőgépes hivatali utakkal kapcsolatban – magas költségük mellett – az is negatívumként róható fel, hogy csak részben, illetve van, hogy egyáltalán nem ellenőrizhetők a közpénzből fizetett utak.
Bár Novák Katalin, Orbán Viktor és Szijjártó Péter, valamint több kormánytag és politikus is rendszeres élménybeszámolót tesz közzé külföldi programjairól a honvédségi repülőgépek fotóinak szerepeltetésével, mint azt az Átlátszó korábbi közadatigényléseire adott válaszokból is látható, a költségek kapcsán rendre hiányos vagy nehezen értelmezhető adatok érkeznek.
Sokszor az üzemanyagot sem számolták el, mégis százmilliókba került a politikusok reptetése a katonai gépeken | atlatszo.hu
Mindez annak ellenére is így van, hogy a Miniszerelnökség (ME) és a Honvédelmi Minisztérium (HM) között létrejött – és mára hatályát vesztett – keretszerződés ismeretében az Átlátszó pontosan rá tudott kérdezni a hivatal által megrendelt, honvédségi repülőgépekkel megtett utak költségtételeire.
Még rosszabb a helyzet az átláthatóság terén azokban az esetekben, amikor a honvédségi repülőgépek útjai nem köthetők ismert, könnyen beazonosítható politikusi programokhoz. Pedig a katonai gépek – főleg hadrendbe állításuk kezdetén – többször is megfordultak olyan helyszíneken, amelyek nehezen társíthatók katonai vagy akár politikai kiküldetésekhez.
Ám ezen utak adatai 30 évre rejtve maradnak az adófizetők előtt, mert titkosításra kerültek honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekekre való hivatkozással. Vagyis jó esetben majd csak 2050 körül tudhatjuk meg, miért, milyen költségek mellett és kikkel a fedélzetükön jártak magyar katonai repülőgépek egzotikus nyaralóhelyeken, adóparadicsomban vagy éppen a legfelkapottabb amerikai kaszinóvárosban az elmúlt években.
Mit keres a Magyar Légierő a Kanári-szigeteken, Las Vegasban, Dubajban, Máltán vagy Panamában? | atlatszo.hu
Mit keres a Magyar Légierő a Kanári-szigeteken, Las Vegasban, Dubajban, Máltán vagy Panamában?
De a politikusok katonai repülőgépes hivatali útjai még egy további szempontból is változást hoztak a korábbi különrepülőgépes gyakorlathoz képest. Mégpedig azt, hogy az utazás e formája – a közpénzfelhasználást tekintve – az eddigieknél is szabadabban valósulhat meg, és kis túlzással csak a honvédségi kapacitás, azaz a repülőgépek rendelkezésre állása az egyetlen korlát azon túl, hogy egy kormányrendelet meghatározza, kik vehetik igénybe a honvédségi légi járműveket.
A HM és ME közötti – korábban fennálló – keretmegállapodásból kiolvasható volt, hogy az utazást igénylő ME és a HM évi egyszeri, utólagos elszámolásra szerződött, a szükséges forrást pedig a megrendelő ME biztosította egy, a HM-mel kötött, fejezetek közötti előirányzat átcsoportosításáról szóló költségvetési megállapodással.
A rendelkezésre álló forrást egyébként a honvédségi repülőgéppel történő politikusi utak esetén, úgy tűnik, végtelenre tervezték: a keretszerződésben az is lefektetésre került, hogy „amennyiben a tárgyévben lebonyolításra kerülő utazások forrásigénye a HM előzetes kalkulációinak figyelembevételével várhatóan meghaladja a tárgyévi költségvetési megállapodás alapján már átcsoportosított előirányzatok összegét, akkor felek haladéktalanul rendelkeznek további tárgyévi forrás átcsoportosítása érdekében”.
A téma érzékenységét jelzi a jogszabályi környezet többszöri változása, és az is, hogy a HM-ME együttműködés részleteit lefektető keretszerződés már nincs is hatályban.
Ezt egy április közepén kezdeményezett közadatigénylésünk kapcsán tudtuk meg, amelyben rákérdeztünk, hogy a Honvédelmi Minisztérium – a Miniszterelnökségen kívül – kötött-e más állami intézménnyel hasonló tartalmú keretszerződést.
A HM érdemben nem válaszolt a kérdésünkre, hiszen azt nem árulta el, hogy volt-e más állami intézménnyel szerződése. Csupán annyit közöltek, hogy „A Honvédelmi Minisztérium jelenleg nem rendelkezik e tárgyban hatályos szerződéssel…”.
Letölthető táblázat és 5 fontos ábra a politikusok katonai repülős útjairól | atlatszo.hu
A honvédségi repülőgépek „civil” használatának törvényi háttere
A Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló, 2011. évi CXIII. számú törvény alapján a Magyar Honvédség fegyverhasználati jog nélkül közreműködhet katonai szakértelmet és speciális eszközöket igénylő feladatokban, illetve szállítóeszközei kérelemre, az MH parancsnoka engedélyével, külön megállapodás alapján, térítés ellenében – vagy közfeladatot érintő feladat kapcsán, akár térítésmentesen – ideiglenesen átengedhetők.
A fent idézett jogszabály, mely alapjául szolgált a honvédségi repülőgépek civil használatának 2022 október végéig volt hatályban. Másnap a helyébe lépett a már korábban alkalmazott, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény.
E jogszabály 2023. január 1-jén hatályba lépő verziójában több, a témánkat érintő újdonságra bukkantunk, amelyek közül az egyik legfontosabb, hogy a Honvédség fegyverhasználati joggal ellátott feladatai közé bekerült „a felkészített erőkkel védett személyek személykíséretében való részvétel”.
A passzusnak azért van kiemelt jelentősége, mert indirekt módon ez a félmondat teremti meg a jogszabályi hátterét annak, hogy a külföldön is állandó személyi védelemben részesülő személyek – alapból a köztársasági elnök, a miniszterelnök és a külpolitikával foglalkozó miniszter – ne csak hivatali, hanem magánúton is igénybe vehessék a honvédségi repülőgépeket.
Ezt igazolja vissza az is, hogy a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség nemrég bűncselekmény hiányában elutasította Hadházy Ákos országgyűlési képviselő feljelentését, miután nem talált törvénytelenséget Orbán Viktor miniszterelnök és felesége katonai repülőgéppel tett – az ügyészség által is magánútnak titulált – olaszországi kitérője kapcsán.
Indoklásuk szerint ugyanis, miután a miniszterelnök és felesége külföldi útjaik során védett személynek minősülnek – attól függetlenül, hogy utazásuk hivatalos vagy magánjellegű –, a Honvédség törvényben meghatározott feladatánál fogva segítséget nyújt a felkészített erőkkel védett személyek személykísérésében, és biztosítja az ehhez szükséges technikai és személyzeti feltételeket. (Azóta kiderült, hogy a bíróság utasítására mégis nyomoznia kell az ügyészségnek a toscanai leszállás miatt, mert a bíróság szerint az ügyész által hivatkozott tényállás részben felderítetlen – a szerk.)
Szintén a korábban említett kormányrendelet határozza meg azt is, hogy a mindenkori hadügyminiszternek kell döntenie a személykísérési feladat rendeletben felsorolt személyek tekintetében történő végrehajtásáról. Illetve az ő dolga az is, hogy gondoskodjon a honvédségi részvétellel kapcsolatos egyeztetésről, valamint a feladatban való részvétel végrehajtásának elrendeléséről.
A fentiek – és Orbán Viktor példája – alapján megállapítható, hogy a törvényi keretek immár arra is lehetőséget teremtenek, hogy Novák Katalin köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter honvédségi repülőgéppel utazzon a legközelebbi családi nyaralására vagy oda, ahová épp kedvük szottyan.
Orbán Viktor valószínűleg honvédségi luxusgéppel ment nyaralni Horvátországba | atlatszo.hu
A Magyar Honvédség 2018 vásárolt 2 darab Airbus A319 és 2 db Dassault Falcon 7X típusú repülőt. A Falconok a szupergazdagok által magángépnek használt, business jet kategóriájú repülőgépek, amelyeket a honvédség „többcélú szállító- és futárgéptípusnak” nevez. Kategórikusan tagadják, hogy kormánygépnek vették volna a repülőket, de Orbán Viktor és más kormánytagok rendszeresen használják őket, az utakat pedig 30 évre titkosították.
A fent említett törvényhez kapcsolódóan – annak egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról – 2022 legvégén kormányrendelet is született, melynek 2023 elején hatályba lépett verziójában többek közt az is lefektetésre került, hogy a hadsereg mindenkori vezérkari főnökének kell biztosítania a honvédség számára „a felkészített erőkkel védett személyek személykísérésében való részvételhez szükséges személyi és technikai feltételeket”.
A rendelet a vezérkari főnök feladatait és hatáskörét részletező paragrafusai között határozza meg a honvédségi repülőgépes utazásra jogosult „civil” személyek körét is. Ez alapján ilyen személynek minősül a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, a politikai felső vezető (miniszterelnök, a miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója és az államtitkár), a kormánybiztos, az előbbiek házas- vagy élettársa és gyermeke, valamint az előbb felsorolt tisztségek küldöttségének tagjaként meghatározott személyek. Ezen felül a honvédségi gépek – rendkívül indokolt esetben – a Kormány egyedi döntésével kijelölt személyek számára is rendelkezésre állnak.
Mi a klasszikus módja a különjárattal történő hivatali utaknak?
Az elmúlt évtizedben, a Malév 2012-es megszűnését követően és a honvédségi gépek vásárlása előtti időszakban politikai elöljáróink jellemzően külföldi vagy magyar légi fuvarozók által üzemeltetett, és tőlük bérelt business jetekkel utaztak hivatalos külföldi útjaikra. Illetve utaznak még most is, ha a honvédségi gépek épp nem állnak rendelkezésre.
Az Átlátszó egy korábbi írásából például kiderült, hogy Szijjártó Péter 2019 és 2021 között legalább 65 alkalommal utazott hivatali útra bérelt – nem honvédségi – különjárattal, pedig 2018-tól már a katonai repülőgépek is szolgálatot teljesítettek.
Szijjártó Péter legalább 65 alkalommal utazott bérelt repülővel az elmúlt 3 évben | atlatszo.hu
Közadatigénylésünkben arra is kíváncsiak voltunk, hogy Szijjártó Péter külkereskedelmi és külügyminiszter mikor, hová és milyen hivatalos program keretében utazott az elmúlt három évben nem menetrendszerinti járatra váltott repülőjeggyel. Pontos válasz ezekre a kérdéseinkre sem érkezett, de az utazási célokat ömlesztve, az időpont és a hivatalos program megjelölése nélkül megkaptuk.
A külügyminiszter egyik ilyen útjára a kormány kedvenc őrző-védő cégének, a Valton-Sec Zrt-nek az érdekeltségébe tartozó és a Rogán Antalt is reptető Fly-Coop Kft. által üzemeltetett privát jettel ment. A magyar külügyér és csapata pár órás Pécs-Genf-Budapest villámlátogatásának „repülőjegyei” akkor, 2021 végén 7,5 millió forintba kerültek. A géppel korábban Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke többször is utazott magánútra, Kövér László és küldöttsége pedig hivatalos útra repült vele Rómába.
De a hosszabb, interkontinentális utazásra is alkalmas repülőgépek bérlése még ennél is többet kóstál: akár 4,5 millió forint is lehet üzemóránként. Így Szijjártó egy-egy ilyen, földrészeket is átívelő útjának repülőgépköltsége több 10 milliós tétel, a járulékos költségekkel együtt pedig elérheti akár a 80-100 millió forintot is.
E hosszabb utak közé sorolható például a külügyminiszter 2021 februári indonéziai útja, majd márciusi látogatása Japánba, amikor is a katonai repülőgépek máshol teljesítettek szolgálatot. Utóbbi út esetén az adsbexchange.com weboldal adatai alapján kikövetkeztethető, hogy a Szijjártó vezette küldöttségnek a máltai bejegyzésű VistaJet cégtől béreltek egy ezüstszürke Bombardier Global 6000 típusú business jetet.
Az újonnan 14 milliárd forintba kerülő típus egyébként népszerű a kormányközeli magyar milliárdosok körében is: Mészáros Lőrinc és Szíjj László is egy ilyen, osztrák bejegyzésű magánrepülőgépet használ utazásaihoz. Sőt, 2018-ban Orbán Viktor miniszterelnök is az oligarcha-kedvenc repülő fedélzetén ugrott ki Bulgáriába focimeccset nézni. Ráadásul Szíjj már nem is (mindig) közösködik a felcsúti nagyvállalkozóval: nemrég egy másik, ugyanolyan típusú luxusjetre váltott.
Orbán Viktor, a magánrepülőgép, a luxusjacht, és a Mészáros-klán – tudjuk, hol nyaraltak idén nyáron | atlatszo.hu
Kik és hogyan repülhetnek nem honvédségi különjárattal hivatalos útra?
A központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó – vagy annak rendszeréhez önként csatlakozó – állami intézmények hivatali utazásai egy „Nemzetközi utazásszervezések” tárgyú keretmegállapodás keretösszegének terhére valósulnak meg, egyedi megrendeléseken keresztül.
A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) 2019 végén nettó 35 milliárd forintos keretösszeggel kötött a témában keretmegállapodást öt utazási irodával, majd ez év elején új közbeszerzési eljárást írtak ki.
Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) oldaláról már letölthető az aláírt új keretszerződés, amelyből kiderül: ugyanazzal az öt utazási irodával, azaz szolgáltatóval kötött keretszerződést a KEF, a keretösszeg azonban most már nettó 48 milliárd forint, amit – csakúgy, mint az előző szerződésnél – európai uniós forrásból is finanszíroznak.
Témánk szempontjából érdemes megjegyezni, hogy a korábbi szerződéshez képest nemcsak a keretösszeg, hanem az utazási irodák szolgáltatási árai is jelentős mértékben emelkedtek: a repülőjegy-foglalások esetén – a 2019-ben megadott árakhoz képest – nagyságrendileg csaknem megháromszorozódtak.
A 48 milliárd forintos keretösszeg terhére természetesen nem csak a különjáratú repülőgéputak kerülnek kifizetésre. Az állami intézmények a keretszerződésben szerződött szolgáltatócégek közvetítésével ebből a keretből szerzik be például az utazásokhoz szükséges menetjegyeket, szállásokat, biztosításokat, vagy bérelnek autót.
Az ilyen témájú beszerzések – jogszabályban előírt módon – az úgynevezett Központi Kormányzati Utaztatási Portálon keresztül zajlanak. A portál szinkronizálva van a nagy nemzetközi repülőjegy- és szállásfoglalási rendszerekkel, a diszkont légitársaságok weboldalain megjelenő aktuális ajánlatokkal, valamint a keretszerződésben résztvevő szolgáltatók kedvezményes ajánlataival.
A rendszer lényege, hogy a foglalás megtörténtéig az állami intézmény utazásszervezője nem tudja, melyik szerződéses szolgáltató ajánlatát választotta.
Az állami intézmény utazásszervezője elsődlegesen és alapértelmezésben az Utaztatási Portál úgynevezett „aktív” felületét köteles használni. Itt a szolgáltató cégek ügyintézőinek bevonása nélkül kap ajánlatokat az általa megadott úti célok és időpontok alapján, majd választhatja ki és foglalhatja le a legolcsóbbat. Amennyiben az intézményi utazásszervező nem a legolcsóbb ajánlatot választja, akkor azt írásban indokolnia kell.
A repülőgépes hivatali utak, azaz a repülőjegy-beszerzések esetén a fentiek egyúttal azt is jelentik, hogy az állami intézményeknek alapból a hagyományos, menetrend szerinti és a fapados, diszkont légitársaságok ajánlatai közül kell választaniuk, és csak akkor jöhet szóba bérelhető különjárat (charter), ha más módon nem szervezhető le a repülőút.
Erre szólít fel egy pénzügyminisztériumi utasítás is, amely az állami normatívarendszer, azaz a közbeszerzésre kerülő kiemelt termékek és szolgáltatások struktúráját, specifikációit, valamint szabályrendszerét is tartalmazza.
Persze a különjárattal történő hivatali utazás nem mindenki számára opció. Az intézményi utazásszervezőknek azt is figyelembe kell venniük, hogy az utas milyen állami tisztséget tölt be és ahhoz milyen utazáshoz kapcsolódó juttatás vehető igénybe, vagyis mik a megengedett utazástípusok és komfortfokozatok a törvények szerint.
A miniszterelnök jogosultságát a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény taglalja. Ebben, a Miniszterelnök című fejezet alatt megtudhatjuk, hogy a kormány feje, más juttatások mellett, a hivatalos külföldi kiküldetése idején kíséretre, napidíjra, költségtérítésre, valamint „szükség esetén” különjáratú légi utazásra jogosult. Amennyiben a miniszterelnök menetrend szerinti járattal utazik hivatalos útra, úgy 1. osztályt vagy annak megfelelő utazási komfortfokozatot vehet igénybe.
A Külügyminisztérium sem tud arról, hogy jegyeket vett volna Orbán magánrepülős útjaira | atlatszo.hu
Mivel egy közérdekűadat-igénylésre valótlan választ adni bűncselekmény (visszaélés közérdekű adattal) lenne, így a három minisztérium válaszát jóhiszeműen nem kérdőjelezzük meg. Ha viszont tényleg sem a Miniszterelnökség, sem a Miniszterelnöki Kabinetiroda, sem a Külügyminisztérium nem vett repülőjegyeket Orbán Viktor magánrepülős útjaira, akkor valószínűleg nem volt igaz Havasi Bertalan ezzel kapcsolatos állítása.
A köztársasági elnök esetén a témát a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló, 2011. évi CX. törvény szabályozza. A jogszabály szövegezése és tartalma szinte szóról-szóra megegyezik a miniszterelnöki juttatást megfogalmazó paragrafusokkal. Azaz „szükség esetén” a köztársasági elnök is különjáratú légi utazást vehet igénybe, menetrend szerinti járaton pedig az 1. osztály kényelmét élvezheti.
Az állami vezetők (miniszter, miniszterelnök politikai igazgatója, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár) és az állami vezetőnek nem minősülő egyéb hivatali tisztséget betöltők hivatali útjaival kapcsolatos juttatásait egy 2015-ös, azóta többször is módosított kormányrendelet tartalmazza.
Ezen jogszabály szerint, az abban felsorolt állami tisztségeket betöltő személyek egyike sem utazhat alapból különjárattal. A legmagasabb szintű utazással kapcsolatos juttatást a miniszter élvezheti, aki magán és hivatali útjaira is 1. osztályon (First Class, Premium First Class) utazhat, illetve igénybe veheti a reptéri kormányvárót és annak szolgáltatásait.
A fentiek fényében különösen érdekes, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az elmúlt 5 évben 65-nél is több alkalommal repült bérelt különjárattal hivatali útra. Erre a jogszabályi felhatalmazást a már említett kormányrendeletben lévő – meglehetősen nagyvonalúan megfogalmazott – mondat teremtheti meg.
Ez utóbbi szerint, az utazással kapcsolatos juttatások témájában, a rendeletben foglaltaktól „…a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője engedélyével el lehet térni, ha azt a protokolláris előírások és az ellátandó feladatok indokolják.”
Ha valóban erre hivatkozva repül Szijjártó bérelt business jetekkel, akkor az azt jelentené, hogy mint a Külgazdasági és Külügyminisztérium vezetője, saját magának engedélyezi a különjáratú – nem honvédségi – repülőgépes utakat. Mint az cikkünk további részéből kiderül, egy másik jogszabály szerint erre akkor kerülhet sor, ha a miniszter utazása menetrend szerinti járattal nem megoldható.
Bár Szijjártó miniszterként igen aktív, és emiatt rendkívül feszes munkarend szerint végzi a feladatait, mégis beszédes, hogy pályafutása hosszú évei alatt még egyszer sem hallottunk arról, hogy menetrend szerinti járattal ment volna hivatali útra.
Szijjártó Péter ezúttal „valtonos” magángéppel repült hivatalos útra | atlatszo.hu
Miután a miniszter ezúttal is részletesen dokumentálta a munkanapját a hivatalos közösségi oldalán, az ott közzétett fotókból az is kiderült, hogy kora délután Svájcba, pontosabban Genfbe utazott. Itt a bejegyzések szerint – többek közt – az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának gyűlésén vett részt, ahol a magyar jogállamiság kérdése is terítékre került.
Szijjártónak egy, már a cikkünkben említett különgépes utazása kapcsán például azért kellett bérelt géppel repülnie Genfbe 7,5 millió forintért, mert aznapi programját Pécsett kezdte, ahol egy cég kutatólaborját és kiválósági központját avatta fel, majd a helyi kosárlabda akadémiánál járt, ahol a létesítmény további fejlesztéséről állapodott meg a vezetőkkel.
Miután Pécsről nem indul menetrend szerinti járat Genfbe, a feszített munkarend miatt pedig már nem fért volna bele a visszaautózás Budapestre, illetve a menetrend szerinti járat használata, így – ha a jogi szabályozásból indulunk ki – a miniszter kénytelen volt az utazás szervezésekor engedélyezni magának, hogy különgéppel utazzon Svájcba.
„Repülőjegy-vásárlás” a bérelt különjáratokra
Mint arról korábban szó volt, a repülőjegyek többségét az Utaztatási Portál „aktív” felületén keresztül foglalják az intézményi utazásszervezők, ahol fapados és hagyományos menetrend szerinti járatokra tudnak jegyeket vásárolni.
Ennek használatától csak meghatározott esetekben térhetnek el, és élhetnek árbekéréssel az utazási szolgáltatók felé a rendszer „passzív” felületén keresztül. Itt a szolgáltató cégek direktben adnak ajánlatokat a megrendelő intézmény utazásszervezőjének.
Repülőjegy-vásárláskor a passzív felület akkor használható, ha csoportos foglalást kell teljesíteni (9 fő fölött), ha retúrutazásnál bonyolultabb körutazásról van szó (minimum kétszeri útmegszakítás, minimum három úti cél), illetve, ha az „aktív” rendszeren keresztül nem elérhető szolgáltatást kell megrendelni. A „passzív” felületen történő beszerzést minden esetben indokolni kell írásban.
A különjáratok bérlése is az Utaztatási Portál „passzív” felületén keresztül zajlik, egy pénzügyminisztériumi utasítás iránymutatásai alapján, amely a központi közbeszerzések alkalmával beszerezhető kiemelt termékek leírását is tartalmazza.
A „nemzetközi utazásszervezés” termékkör meghatározásakor a rendelet lefekteti: charterjárat biztosítása a szolgáltató részéről csak abban az esetben lehetséges, ha az utazás se menetrend szerinti direkt járattal, se átszállással nem teljesíthető.
A foglalás teljesüléséig egyébként a portál „passzív” felületén sem látja az intézményi megrendelő, hogy melyik szolgáltató cégtől kapta az ajánlatot, de a nem menetrend szerinti, vagyis charterjáratok foglalása esetén előfordulhat, hogy nem érkezik minden szolgáltatótól ajánlat, és nem alakul ki árverseny az ajánlatok között.
A különjáratú repülőgépek „jegyvásárlásával”, értsd bérlésével kapcsolatban más furcsaságok is adódnak. A szerződéses utazásközvetítők a központosított közbeszerzési eljárás első szakaszában, amikor a szolgáltatásáraikat adják meg, különjáratra nem adnak meg foglalási árat, csak „hagyományos, menetrend szerinti” és „fapados, diszkont” légitársaságokra.
Ez azért érdekes, mert a különjáratú repülőgépek bérlése a legtöbb esetben nem e két légitársaság-típusnál történik, hanem más, kimondottan üzleti utakkal foglalkozó légi fuvarozó cégektől, akik nem szerepelnek a nemzetközi foglalási rendszerekben. A jogszabályok szerint pedig olyan szolgáltatás nem ajánlható ki és rendelhető meg, amelyet nem tartalmaz az állami normatívarendszer kiemelt termékeket felsoroló listája.
Alaposabb kutakodásunk során azonban kiderült, egy kis kreativitással minden probléma orvosolható: a két legutóbbi keretszerződésben ugyanis rögzítésre került, hogy – lényegét tekintve – minden olyan légitársaság a „hagyományos, menetrend-szerinti” típusba tartozik, amely nem felel meg a már többször idézett PM-utasításban szerepelő „diszkont, fapados” légitársaság definíciójának.
Címlapkép: Orbán Viktor felszáll az egyik honvédségi repülőre 2021. május 6-án (fotó: a miniszterelnök Facebook-oldala) | Novák Katalin, Orbán Viktor és Szijjártó Péter akár családi nyaralásra is utazhat honvédségi repülőgéppel | Az elmúlt években a magyar politikai felső vezetők és elöljárók körében jelentősen megnövekedett a különjáratú repülőgépekkel bonyolított hivatali utak száma. Az emelkedő trend mögött a világpolitika történései és az ezzel járó diplomáciai csúcsforgalom áll, ám ezzel párhuzamosan a téma jogi szabályozása is megengedőbbé vált. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/06/19/novak-katalin-orban-viktor-es-szijjarto-peter-akar-csaladi-nyaralasra-is-utazhat-honvedsegi-repulogeppel/ | 2023-06-19 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Nemrég bemutattuk, hogyan uralta le 2022-re a NER az építőipart a kormányközeli cégek korábbi éveknél gyengébb tavalyi teljesítménye ellenére is. Míg a Fidesz hatalomra kerülése idején a szektor legnagyobb szereplői nemzetközi, illetve a kormányhoz kevésbé kötődő magyar vállalatok voltak, tavaly már nagyon látványosan olyan vállalkozók dominálták a listát, akik ismerten jó kapcsolatot ápolnak a kabinettel. A top 15 cégből öt Mészáros Lőrincé volt, és további öt állt egyéb NER-es milliárdos tulajdonában.
Lefölözték a piacot
A szektorban ténykedő kormányközeli vállalkozók a piac lefölözésével pedig hatalmas vagyonokra tettek szert. A NER építőipari előretörése még látványosabb, ha nem a cégek bevételét, illetve piaci részesedését nézzük, hanem a profitjukat. Egyszerűen azért, mert ezek a vállalatok ágazati összevetésben is kimagasló nyereségrátával működnek:
ugyanakkora bevételből sokkal több profitot visznek haza, mint a nem kormányközeli vállalatok.
A legutóbbi cikkünkhöz hasonlóan a lenti ábra a 15 legnagyobb nyereségű építőipari vállalat sorrendjének alakulását mutatja 2010 és 2022 között. A változások követhetősége érdekében a tulajdonos típusa alapján ezúttal is eltérő színekkel jelöltük a különböző vállalatokat. A rózsaszínű vonalak a nemzetközi multik, a zöldek a nem kormányközeli tulajdonban lévő magyar cégek, míg a világoskékek azok a társaságok, amelyek NER-közeli vállalkozók tulajdonában állnak. Utóbbi körből a kék különböző árnyalataival kiemeltük a 2010-es évek elejét leuraló Simicska Lajoshoz köthető Közgépet, illetve a 2010-es évek második felétől felemelkedő Mészáros-vállalatokat.
Elsőre is szembetűnő, hogy a NER-cégek 2010 után nagyon hamar teret nyertek a listán, még előbb, mint ahogy ezt az árbevételük, és piaci részesedésük indokolta volna. Ez jól mutatja, hogy már a 2010-es évek elejétől kezdve sokkal nagyobb profitrátával dolgoztak, mint az iparág más szereplői.
Bár a fenti grafikon is sokat elárul az elmúlt szűk másfél évtized trendjeiről, az éves nyereségek ábrázolása nehézkesebb, így mint mondjuk az árbevételé. Míg ugyanis a bevétel ritkán változik nagyon élesen egyik évről a másikra, a profit esetében ez könnyebben előfordulhat. Ez az oka annak, hogy vannak cégek, amelyek egy-egy évre felvillannak, majd ugyanolyan lendülettel ki is esnek a top 15-ből*A grafikon éves adatokkal dolgozik, a közte lévő szakaszokat időarányosan tölti ki..
Éppen ezért csináltunk egy olyan grafikont is, amely összesítve mutatja a legnagyobb építőipari cégek nyereségét 2010-től kezdődően. A lenti ábrán így az látható, hogy miként nőtt az egyes cégek összesített nyeresége 2010-től kezdődően egészen 2022-ig.
Ez talán még szemléletesebben mutatja a trendeket és a nem ritkán politikai eredetű fordulatokat a szektorban. Kifejezetten szembetűnő a Simicska Lajoshoz köthető Közgép összesített profitjának kezdeti növekedése, és az is, hogyan áll meg ez a gyarapodás egyik pillanatról a másikra a Simicska Lajos és Orbán Viktor összeveszését követő évben. A Közgép 2010 és 2015 között 35 milliárd forintnyi profitot ért el, a kormányfő és az egykori Fidesz-pénztárnok konfliktusának elmérgesedése óta eltelt hét évben viszont alig több mint 2,5 milliárdot. Ez utóbbinak nagy részét is már új tulajdonosának, a Szijjártó Péter jachtoztató Szíjj Lászlónak termelte.
Simicska ment, Mészáros jött
Bár a Közgép helyére lépő Szíjj-féle Duna Aszfalt már ekkor is előkelő helyen állt a nyereségi toplistán, akárcsak Mészáros Lőrinc birodalmának központi cége, Simicska lázadása után egy időre láthatóan megbicsaklott a rendszer. Kellett egy-másfél év, mire teljesen sikerült betölteni NER-es cégekkel a Közgép helyén keletkezett űrt, addig a nemzetközi cégeknek a korábbi és a következő néhány esztendőhöz képest is jobban ment.
A Simicska-modell alapján azonban már 2017-re újraszerveződött a szektor kormányközeli része. Ekkor törtek előre sorban a Mészáros-cégek, és ebben az időszakban vált hatalmasság a Duna Aszfalt, illetve az Orbán Viktor túravezetőjeként emlegetett, Garancsi István Market Zrt. nevű cége is.
A 2010 és 2022 között legtöbb nyereséget termelő tizenöt építőipari cég közül mostanra tizenegy NER-es,
és mindössze egy olyan magyar vállalat van az elitben, amely nem egyértelműen kormányközeli. A top 15-be Mészáros Lőrincnek négy cége került be együttesen több mint 200 milliárd profittal, de még mindig felfér a toplistára a Közgép; a Duna Aszfalt és a Market pedig külön-külön is jóval 100 milliárd forint feletti összesített profitot hozott össze ebben a 13 évben.
Ez a 11 cég végig látványosan magasabb profitrátával működött, mint az ágazati átlag, de még a legnagyobb konkurenseknél is nyereségesebbek voltak. Ha az árbevétel-arányos nyereségük nem ennyire magas, és csak az iparági átlagot hozza, akkor 2010 óta ténylegesnél 180-200 milliárd forinttal kisebb profitot értek volna el. (És ennyivel több pénz maradt volna a döntően állami megrendelőknél.) | Így futott versenyt a százmilliárdokért Mészáros Lőrinc, Szíjj László és Orbán Viktor túravezetője | A 2010 és 2022 között legtöbb nyereséget termelő tizenöt építőipari cég közül négy Mészáros Lőrincé, de van két vállalat, amely külön-külön is 100 milliárd feletti összesített profitot hozott össze. | null | 1 | https://g7.hu/adat/20230709/igy-futott-versenyt-a-szazmilliardokert-meszaros-lorinc-szijj-laszlo-es-orban-viktor-turavezetoje/ | 2023-07-09 13:22:00 | true | null | null | G7 |
Május végén az Ormosszén Zrt. is közzétette a tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolóját. Abból kiderül, hogy bár bevételét sikerült közel kétszeresére növelnie, mégis veszteséges volt a működése: 1,24 milliárdos nettó árbevétel mellett az adózott eredménye -104 millió forint lett a barnaszén- és lignitbányászattal foglalkozó cégnek. A vállalatban korábban a kormánymédia által „a baloldal legbefolyásosabb vörösbárójának” nevezett Leisztinger Tamás volt a meghatározó tulajdonos, tavaly azonban állami kézbe került. Nem sokkal ezután a cég milliárdos támogatást kapott a kormánytól.
A miskolci székhelyű Ormosszén Zrt. a borsodi szénmedence barnakőszén-vagyonának kitermeléséért felel. „Az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciók” okozta energiaválság miatt tavaly a Fidesz-kormány hétpontos energia-veszélyhelyzeti csomagról döntött, amelynek része volt a szénbányászat és lignitkitermelés fokozása is. Emellett barnakőszén program is indult, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig a Belügyminisztérium alá utalt két szénbányászattal foglalkozó céget – ezek egyike volt az Ormosszén.
Titkolják a vételárat
Közérdekű adatigénylésben kérdeztük az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t az Ormosszén állami tulajdonba kerülésének részleteiről, illetve arról, mennyiért vásárolták meg a céget.
Az MNV válaszában azt írta,
az általunk kért szerződés üzleti titkot képez, ezért nem áll módjukban rendelkezésünkre bocsátani azt.
A vételárral kapcsolatos kérdésünkre sem kaptunk választ.
Múlt hónapban az Ormosszén Zrt.-t is megkérdeztük az állami kézbe kerüléséről, ám meglehetősen szűkszavú választ adtak. A vezérigazgató, Huszti Béla levelében mindössze annyit írt, hogy „a tulajdonos kompetenciájába tartozik a válaszok megadása”. Korábban egyébként már a Magyar Narancs is megpróbálta megtudni, mennyi volt a vételár, ám hozzánk hasonlóan ők sem jártak sikerrel.
Az állami kézbe került Ormosszénben korábban Leisztinger Tamás volt a meghatározó tulajdonos (az A2 IT ARAGO Zrt.-n keresztül). Leisztinger Magyarország egyik leggazdagabb embere. A kormánymédia által a „baloldal legbefolyásosabb vörösbárójának” nevezett milliárdos korábban a szocialistákkal ápolt jó kapcsolatokat, az elmúlt tíz évben azonban számos alkalommal együttműködött az Orbán-kormánnyal. Legutóbb például a szociális tüzelő program kapcsán, amiről két éve azt írtuk, hogy a lakosság és több önkormányzat is panaszkodik a minőségre, sőt, egy vizsgálat szerint rákkeltő anyagokban dús lignit is juthatott a legszegényebbeknek.
Meglódult bevétel, de veszteség
A cégbeszámolóból azonban kiderül, hogyan futott a tavalyi évben a cég szekere. A nettó árbevétel egy év alatt közel kétszeresére nőtt, a 2021-es 679 millióról 1,24 milliárd forintra. Ennek jelentős részét szén értékesítéséből szerezték meg, ami közel 800 millió forintot tett ki. Ez az elmúlt évek legmagasabb bevétele.
Az adózott eredmény (azaz a profit) ugyanakkor nem követte ezt a tendenciát. Két éve még 61,2 milliós nyereséget könyvelhetett el a barnaszén- és lignitbányászattal foglalkozó cég, 2022-ben azonban 104 milliós veszteséget hozott össze.
Beszámolója szerint a cég eszközeinek értékét 3 milliárd forinton tartották nyilván, saját tőkéje bő 800 millió forint volt, költségei 833 millióról közel 2 milliárdra emelkedtek.
1,5 milliárdos állami támogatás
Nem sokkal állami tulajdonba kerülése után az Ormosszén egy nagyobb összegű, visszatérítendő támogatást is kapott az államtól. A pénzügyi beszámolóhoz csatolt szöveges melléklet a hosszú lejáratú kötelezettségek között említi az alapítótól kapott támogatást, összesen 1,45 milliárd forintot. Ezt a tulajdonosi joggyakorló, azaz a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) nyújtott a barnaszén termelésének fokozása céljából december végén.
„A bányászati tevékenység hosszú előkészítést igényel, több hónapos munka előzi meg azt az időpontot, amikor a szén kitermeléséhez hozzá lehet kezdeni” – olvasható az indoklásban.
Sok a probléma a vadnai bányával
Az Ormosszén Zrt. több borsodi településen is működtet bányát, telephelyei vannak Szuhakállón, Felsőnyárádon, Sajókazán és Vadnán is. A kiegészítő mellékletből megtudhatjuk, hogy a cég fő célkitűzése 2023-ra a bányaterület hatékonyabb igénybevétele, illetve bővítése lesz. Ennek jeleit már lehet is látni. A felsőnyárádi bányaüzembe például nem sokkal az Ormosszén állami tulajdonba kerülése után ellátogatott Rétvári Bence államtitkár és Riz Gábor miniszteri biztos. A bejáráson elmondták: a kitermelés hatszorosa a tavalyi év hasonló időszakához képest.
2022 elején a Sajókaza III. szén „Kacola” védőnevű külfejtéses bánya terület- és kapacitásnövelésére irányuló környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását kezdeményezték a hatóságnál, májusban pedig a „Sajókaza IV.-szén és kavics” bányatelek részét képező Vadna I. bányaüzemben szerették volna növelni a kitermelést. Ez utóbbit azonban végül elutasította a Kormányhivatal.
A megyeszékhelytől, Miskolctól nagyjából 30 kilométerre található Vadna határában, Natura 2000 területen működő szén- és kavicsbányáról május végén írtunk részletesen az Átlátszón, és a témáról videóriportot is készítettünk. A bánya a lakóházaktól kevesebb mint 100 méterre helyezkedik el, a helyi lakosok porra és zajra, valamint az ingatlanok elértéktelenedésére panaszkodnak.
Megkeseríti a közelben lakók életét, rombolja a természetet az állami barnaszénbánya | atlatszo.hu
A kicsit több mint 600 fős lakosságszámú Vadna a festői Sajó-völgyben fekszik, Miskolctól nagyjából 30 kilométerre. A lakosok egy részének azonban hosszú idő óta okoz problémát a településen működő szén- és kavicsbánya, ami a lakóházaktól alig pár száz méterre üzemel.
Az üzemeltető szerint tevékenységük káros mellékhatásai az előírások szerinti határértékek alatt maradnak, ugyanakkor a környezetvédelmi hatóságtól kapott információk nem ezt támasztják alá. Cikkünkben bemutattuk, hogy a cég a Vadna bányaüzemmel összefüggésben másfél év alatt közel 2,5 milliós bírságot kapott, többek között légszennyezésért és zajszennyezésért, de természetvédelmi bírságot is kellett fizetniük. | Milliárdos támogatást kapott az állami tulajdonba került borsodi barnaszénbánya | Május végén az Ormosszén Zrt. is közzétette a tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolóját. Abból kiderül, hogy bár bevételét sikerült közel kétszeresére növelnie, mégis veszteséges volt a működése: 1,24 milliárdos nettó árbevétel mellett az adózott eredménye -104 millió forint lett a barnaszén- és lignitbányászattal foglalkozó cégnek. A vállalatban korábban a kormánymédia által „a baloldal legbefolyásosabb vörösbárójának” nevezett Leisztinger Tamás volt a meghatározó tulajdonos, tavaly azonban állami kézbe került. Nem sokkal ezután a cég milliárdos támogatást kapott a kormánytól. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/06/22/milliardos-tamogatast-kapott-az-allami-tulajdonba-kerult-borsodi-barnaszenbanya/ | 2023-06-22 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke nemes egyszerűséggel közölte, hogy nem ad ki három, általa megkötött szerződést az Átlátszónak, de azt elárulta, hogy nem kértek be több ajánlatot a megbízásokhoz, hanem ő maga választotta ki a partnereket a saját preferenciái alapján. Nem volt ugyanis „se idejük, se emberük”, hogy másképp intézzék az ügyeket az első negyedévben.
Feddhetetlenség – „Az Integritás Hatóság munkatársa csak olyan ember lehet, akit erkölcsi szempontból megrovás, feddés nem érhet. Nemcsak feddhetetlennek kell lenni, annak is kell látszani. Aki a korrupció ellen harcol, azt nem érheti gyanú. Az Integritás Hatóság tevékenységének, ugyanúgy, mint a Hatóság munkatársainak, a feddhetetlenség és pártatlanság legmagasabb szintű normáit kell betartania. A tökéletes feddhetetlenség a legkevesebb, amivel a hazánkat szolgáljuk.”
Ez a hitvallása az Integritás Hatóságnak (IH), amelyet nem önként hozott létre a magyar kormány, hanem az Európai Unió kényszerítette erre. Ez volt ugyanis az egyike annak a 27, a korrupció és a közpénzégetés visszaszorítását célzó kötelezettségvállalásnak, amiket a Magyarországnak járó uniós források további folyósításához feltételül szabott az Európai Bizottság. A szervezet működése azonban nem éppen zökkentőmentes.
A korrupcióellenes stratégia körüli titkolózás miatt mondott le a Korrupcióellenes Munkacsoport civil tagja | atlatszo.hu
A stratégia tervezetének véleményezéséről szóló felkérésben Bíró Ferenc, az Integritás Hatóság és egyben a munkacsoport elnöke azt írta a KEMCS tagjainak, hogy „annak érdekében, hogy a Stratégiára vonatkozó észrevételekről, ajánlásokról az április végi ülésen a Munkacsoport Tagjai szavazni tudjanak, úgy gondoljuk, hogy április 25-ig egységes, ezeket tartalmazó anyagnak kell készülnie”.
A közpénzből működő Integritás Hatóság hatáskörrel rendelkezik „különösen az Európai Uniótól részben vagy egészben pénzügyi támogatásban részesülő tervezett, folyamatban lévő vagy korábbi intézkedések vagy projektek tekintetében”, és bárki fordulhat hozzájuk bejelentéssel, ha valamilyen kivizsgálásra szoruló ügyet talál a felsorolt témakörökben. Májusban saját közlésük szerint már mint több mint 30 ügyet vizsgáltak.
A Magyar Hang figyelt fel nemrég a hatóság honlapján közzétett 5 millió forintot meghaladó szerződések listájára, ahol több érdekes tételt is talált. Mi a következő háromra lettünk volna kíváncsiak:
a VALTON-SEC Zrt.-vel,
a L’azar Advisory Kft.-vel,
és a Level Nine Vezetési Tanácsadó Kft.-vel
kötött szerződéseket kértük ki. Az Integritás Hatóságtól azonban nem kaptunk írásbeli választ, hanem arra kértek minket, hogy személyesen fáradjunk be a Roosevelt téri, közel félmilliárdért bérelt, Dunára néző irodájukba. Így is tettünk, ám a beszélgetés nem nyúlt túl hosszúra.
Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke ugyanis mosolyogva közölte, hogy hiába mentünk be, nem adja ki nekünk a szerződéseket. Amikor visszakérdeztünk, hogy ennek mi az oka, hiszen számtalan szerződés nyilvánosan elérhető az interneten, és ez a hatóság közpénzből működik, csak megismételte a választ:
nem mutatja meg a szerződéseket, és nem hiszi, hogy meg kellene indokolnia, miért.
Mi azonban ezt másképp látjuk. Az Európai Bizottság kéréseinek megfelelően tavaly év végén módosított Infotörvény szerint ugyanis a Hatóság nemcsak a közérdekű adatnak minősülő szerződések kiadására lenne köteles, hanem a dokumentumok kiadásának megtagadása esetén részletes indokolás megadására is (Infotörvény 30.§ (3) bekezdése).
Továbbá: „Közérdekből nyilvános adatként nem minősül üzleti titoknak a központi és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai uniós támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli.” (Infotörvény 27. § (3) bekezdése)
Ezek után megkérdeztük az elnököt arról is, bekértek-e több ajánlatot a szerződéskötéseket megelőzően. Mert bár a közbeszerzési törvény szerint 2021 óta nem kötelező három ajánlatot bekérni közbeszerzési értékhatár alatti beszerzés esetén, a közpénzből gazdálkodó valamennyi szervezet rendelkezik beszerzési szabályzattal, amelyekben kivétel nélkül előírják bizonyos érték (jellemzően 1 millió Ft) felett versenyeztetés lefolytatását, és legalább három ajánlat bekérését.
Ennek megfelelően érdeklődtünk, hogy mely cégeket kértek fel ajánlattételre az egyes beszerzések kapcsán, kik tettek ajánlatot és milyen értékben. Arra is kíváncsiak voltunk, milyen szempontok alapján döntöttek a nyertes kiválasztásakor.
A válasz azonban ismét rövid és meglepő volt, ugyanis kiderült:
nem kértek be több ajánlatot a feladatok ellátására, Biró Ferenc elnök maga választotta ki a megbízott partnereket.
Hogy miért így csinálták, arra az volt a válasz, hogy „nem volt idő és ember”, aki lebonyolítsa az eljárásokat abban a negyedévben, amikor indultak. Nagy volt ugyanis a nyomás a frissen felálló hatóságon, hogy időre elkészüljenek és kezdjék meg a működést, így még azelőtt kellett dönteni egyes kérdésekben, hogy erre felvehették volna a megfelelő személyeket, és rendelkezhettek volna a technikai feltételekkel – hangzott az érvelés.
Ez persze felveti a kérdést, hogyan fordulhatott elő az, hogy az alapvetően közbeszerzések ellenőrzésére létrejött szervezeten belül már az induláskor nem volt egyetlen olyan szakember sem, aki egy egyszerű, közbeszerzésnek nem minősülő ajánlatkérést le tudott volna bonyolítani.
Így lett végül – versenyeztetés nélkül – többek között a Valton Securityvel egy bruttó 18 millió forintos szerződésük 5 hónapra, vagy a L’azar Advisory-val „speciális szaktudást igénylő szakértői feladatokra” 15 millió forintért 9 hónapra.
Ezek a szerződések azonban Biró Ferenc szavai szerint „nem tartoznak harmadik félre”, úgyhogy „a beszélgetésnek ezt a részét le is lehet zárni”.
A Fidesz kedvenc biztonsági cége vigyáz a korrupció elleni hatóság elnökére
És hogy miért pont ezeket a szerződéseket firtattuk? A Valtont talán már nem nagyon kell bemutatni senkinek. A cég karrierje 2010-ben indult be igazán, amikor a Fidesz hatalomra került. Az Index 2016-os összesítése szerint:
ők biztosították a terepet Orbán Viktor 2010-es Parlament előtti eskütételekor;
2011-ben a rendvédelmi dolgozók tüntetésén;
a Fidesz Lendvay utcai székházát belülről védték az udvart elfoglaló aktivisták elől;
a Miniszterelnökség összes 2013-2014-es rendezvényén dolgoztak;
és 2016-ban övék lett az összes állami ünnepség biztosítása.
A Valton sikere azóta is töretlen, évek óta egymás után nyerik a milliárdos közbeszerzéseket. Bő egymilliárd forintért őrizték például a vizes vb-t, de több stadion őrzését is rájuk bízták. És persze év elején ismét ők nyerték el a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. őrzés-védelemre kiírt keretszerződését 2,6 milliárd forint értékben.
Továbbra is a Fidesz kedvenc biztonsági cége, a Valton őrizheti a Ligetet | atlatszo.hu
A magyarországi légi járművek lajstromnyilvántartását böngészve újabb, Fidesz-közelinek mondott vállalkozók érdekeltségébe tartozó magánrepülőgépre bukkantunk. A HA-BES lajstromjelű privát jet 2017. december 22-én került a magyar légi nyilvántartásba. A közepes méretű business jetek kategóriájába tartozó magángép a HUN-JET Kft. tulajdona, mely a Fidesz kedvenc őrző-védő cégének titulált Valton-Sec Kft. és Bessenyei István érdekeltsége.
Nem csoda, ha a cégnek futja magángépre is, amellyel olykor Szijjártó Péter külügyminiszter is utazik. 2021 novemberében írtuk meg, hogy a genfi repülőtéren lefotózott kisgép, amelyből Szijjártó kiszállt, a Valton-Sec Zrt. érdekeltségébe tartozik. Tavaly a Zrt. 18 milliárdos forgalmat bonyolított, és 1,8 milliárdos nyereséget termelt.
Szijjártó Péter ezúttal „valtonos” magángéppel repült hivatalos útra | atlatszo.hu
Miután a miniszter ezúttal is részletesen dokumentálta a munkanapját a hivatalos közösségi oldalán, az ott közzétett fotókból az is kiderült, hogy kora délután Svájcba, pontosabban Genfbe utazott. Itt a bejegyzések szerint – többek közt – az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának gyűlésén vett részt, ahol a magyar jogállamiság kérdése is terítékre került.
Nos, ez az a cég, amelyben Biró Ferenc megbízik, és elsődleges szempontnak azt tartja, hogy „a vállalt munkát profin lássák el.”
A frissen alapított L’azar Advisory összesen 300 000 forintot kapott a szolgáltatásaiért, de már fel is bontották velük a szerződést. Ahogy azt a Magyar Hang megírta, a cégről tudni kell, hogy a vezetője, Lázár Gábor korábban az Ernst and Youngnál dolgozott vezetői pozícióban, és ennél a multinál töltött hosszú éveket korrupcióellenes szakemberként Bíró is. Az Információs Hatóság elnöke a lapnak elmondta: ő kereste meg a szervezetnek végzett munka lehetőségével Lázárt, mert bízott a szakértelmében. | Az Integritás Hatóság nem adja ki közpénzes szerződéseit, mert „azok nem tartoznak harmadik félre” | Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke nemes egyszerűséggel közölte, hogy nem ad ki három, általa megkötött szerződést az Átlátszónak, de azt elárulta, hogy nem kértek be több ajánlatot a megbízásokhoz, hanem ő maga választotta ki a partnereket a saját preferenciái alapján. Nem volt ugyanis „se idejük, se emberük”, hogy másképp intézzék az ügyeket az első negyedévben. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/06/26/az-integritas-hatosag-nem-adja-ki-kozpenzes-szerzodeseit-mert-azok-nem-tartoznak-harmadik-felre/ | 2023-07-03 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Végre kiderült, amit 2018 óta hiába próbáltunk megtudni a be nem fejezett, közel 800 millió forintos uniós támogatásból épült villánykövesdi hotelről. Bár az Átlátszó megkereséseire korábban senki nem reagált, most a területfejlesztési minisztérium elárulta, hogy a feltárt szabálytalanságok miatt az irányító hatóság elállt a projekttől, a támogatási összeget pedig visszakövetelik. Mindehhez csak az kellett, hogy Hadházy Ákos szelfizzen egyet az épületnél.
A soha el nem készült villánykövesdi medihotelnél tett látogatást a napokban Hadházy Ákos. A független parlementi képviselő Facebook-oldalán azt írta, a szellemszállodának már 5 éve működnie kellene, de „ehelyett maximum a mókusok gyönyörködnek benne.” Hozzátette, mivel a hotel nem működik, már rég vissza kellett volna venni a háromnegyed milliárdot a beruházótól, de „valamiért semmilyen szabálytalansági eljárás nem történt.”
A kiírást több ezren megosztották, és a hírre – szemben Polt Péterrel, aki nem tájékozódik sajtóhírekből – még aznap reagált is a területfejlesztési minisztérium. Mint közleményükben írták, a „villánykövesdi hotel-projekttel szemben több szabálytalansági eljárást is lefolytatott az intézményrendszer”, és „a legutóbbi eljárás eredményeképp az irányító hatóság elállt a projekttől”. A támogatási összeget pedig visszakövetelik.
Megtörtént tehát a csoda, amire lapunk 2018 óta várt. Azóta próbáltunk ugyanis választ kapni arra a kérdésre az államtól, hogy mi történt pontosan a projekttel.
Hiába volt a több száz milliós uniós támogatás, nem készült el a villánykövesdi Medihotel sem | atlatszo.hu
Lázár János volt kancelláriaminisztert emlegetik a helyiek a felépült, de egyelőre zárva tartó villánykövesdi gyógyászati hotel mögött álló személyként. Az építtető cégtől üzlettársak révén el lehet jutni a politikusig, de bizonyíték az érdekeltségre nincsen, és sajtófőnöke is határozottan cáfolja a szóbeszédet. Bárhogyan is áll a dolog, a beruházó cég gondjai miatt az ígért munkahelyek sem valósultak meg. Az egészségügyi-turisztikai szolgáltatást nyújtó Medihotel szállodák uniós és állami támogatásokkal segített építését máshol sem kíséri szerencse hazánkban.
Nem tudni, mi ment félre
Az eredetileg 24 szobásra tervezett Hotel 135 medical wellness szálloda, más néven a Dél-dunántúli Medihotel**** kiemelkedően magas színvonalú egészségügyi-turisztikai szolgáltatásokat, programcsomagokat kínált volna az egészségfejlesztő és egészség-stabilizáló kezelés-sorozatra érkező 18–80 év közötti szerb, horvát, osztrák, német, valamint magyar pácienseknek. A wellness szálló 27 új munkahely teremtését is ígérte.
Minderre a DDOP 2.1.1/H-12 „Egészségügyi turizmus szolgáltatásainak fejlesztése a konvergencia régiókban” elnevezésű pályázati kiírás keretében 70 százalékos támogatottsággal 782,7 millió forint uniós és állami pénzt nyert a Geone Építőipari Kft. A gyógyszálló azonban nem készült el, a cég pedig felszámolás alá került. Erről 2018-ban részletesen beszámoltunk.
Hogy megtudjuk, mi lesz a projekt és a megítélt állami támogatás sorsra, a vállalkozón és alvállalkozókon túl akkor megkerestük a Baranya Megyei Fejlesztési Ügynökséget, amely szerint a Magyar Államkincstár volt az illetékes. Ott érdeklődésünkre egyáltalán nem reagáltak.
Írtunk a Nemzetgazdasági Minisztériumnak is, ahonnan annyi válasz érkezett, hogy nézzük meg a projekt adatait a palyazat.gov.hu-n. Itt akkor mindössze annyi volt látható, hogy bár az időszakos beszámolókat elfogadták, záróbeszámoló nem készült (vagy nem került fel a honlapra), így nem tudni, elfogadta-e azt a minisztérium vagy sem.
Az oldalon semmilyen információ nem volt arról, hogy a beruházó esetleg kapott-e további haladékot a projekt befejezésére, vagy indult-e vizsgálat az ügyben, és ha igen, akkor mit állapítottak meg: történt-e szabálytalanság vagy sem, esetleg vissza kell-e fizetni az uniós támogatást.
780 millió forint uniós támogatást nyelt el a villánykövesdi szellemszálloda | atlatszo.hu
Már 4 éve működnie kellene a Villánykövesd határában épített hotelnek, mégis évek óta befejezetlenül, üresen áll. A beruházásra több mint 780 millió forint uniós támogatást nyert a kivitelező cég, amelyet azonban 2020-ban felszámoltak. A befuccsolt projekttel kapcsolatban közadatigényléssel próbáltunk információhoz jutni, de a Pénzügyminisztérium kétszer 45 nap után csak egy egysoros, „lerázó” választ küldött. A Transparency International szakértője szerint gyakori Magyarországon, hogy az uniós forrást elnyerő cég csődbe megy, ami felveti a kérdést, hogy vajon mennyire körültekintően járnak el a pénzek kiosztásakor.
Tavaly nyáron újra nekifutottunk az ügynek, de akkor sem jutottuk előrébb. Addigra a Geone Építőipari Kft. felszámolása lezárult, és a tulajdonost – egy másik vállalkozásán keresztül – hiába faggattuk, hogy
2018 óta történt-e fejlemény a dél-dunántúli Medihotellel kapcsolatban,
miért került át az ingatlan és a jelzálog más nevére,
vizsgálta-e azóta állam a beruházást.
Ahogy a kft., úgy a Nemzetgazdasági Minisztérium sem válaszolt egyetlen kérdésünkre sem. Közadatigénylés a Pénzügyminisztérium kétszer 45 nap hosszabbítás után mindössze annyit közölt, hogy
„a DDOP-2.1.1/H-12-2012-0012 projekttel kapcsolatban az összes adat a következő linken érhető el: palyazat.gov.hu”.
Itt azonban a már korábban is ismert alapadatokon kívül semmilyen további információ nincs a projektről. A táblázatból mindössze annyi derült ki, hogy a projekt 2014-ben kezdődött és elvileg 2018-ban ért véget, a kifizetett előleg 300 millió, a kifizetett támogatás 482 millió forint volt, az utolsó kifizetés pedig 2016-ban történt.
Válaszok hiányában végül nemrég az Integritás Hatósághoz fordultunk, kérve az ügy kivizsgálását.
De erre valószínűleg már nem kerül sor, hiszen Navracsics Tibor végre elárulta, amit eddig hiába kérdeztünk. Vagyis: az irányító hatóság a teljes támogatási összeget visszaköveteli az uniós támogatásból épített hotel kivitelezőjétől, miután több szabálytalansági eljárást is lefolytatott az intézményrendszer.
Egyben azt is közölték, hogy a 2014-ben támogatást kapott projekttel szemben már korábban is állapítottak meg szabálytalanságot, amely a támogatás egy részének visszafizetésével járt.
Nyitókép: Hadházy Ákos és a villánykövesdi medihotel. Fotó: a képviselő Facebook-oldala | Hadházy Ákos szelfije kellett, hogy kiderüljön, amit évek óta hiába kérdeztünk | Végre kiderült, amit 2018 óta hiába próbáltunk megtudni a be nem fejezett, közel 800 millió forintos uniós támogatásból épült villánykövesdi hotelről. Bár az Átlátszó megkereséseire korábban senki nem reagált, most a területfejlesztési minisztérium elárulta, hogy a feltárt szabálytalanságok miatt az irányító hatóság elállt a projekttől, a támogatási összeget pedig visszakövetelik. Mindehhez csak az kellett, hogy Hadházy Ákos szelfizzen egyet az épületnél. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/06/26/hadhazy-akos-szelfije-kellett-hogy-kideruljon-amit-evek-ota-hiaba-kerdeztunk/ | 2023-06-26 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
„Az adatigénylésében kért dokumentumot az Infotv 27. § (6) bekezdésére tekintettel nem áll módunkban megküldeni az Ön részére” – ennyit válaszolt 2023. március 31-én az Építési és Közlekedési Minisztérium az Átlátszó közadatigénylésére. A kérést március 6-án küldtük el, a 15 napos határidőt jóval meghaladva érkezett az elutasítás. A Lázár János vezette minisztériumtól a „Bicske térségében keskeny nyomtávú vasútvonal létesítése, megvalósíthatósági tanulmány készítése” közbeszerzés kapcsán még 2015-ben elkészült dokumentumot kértük.
A 24,8 millió forintért megrendelt dokumentum arról szól, hogy:
Bicske város térségében keskeny nyomtávú vasútvonalat kívánnak létesíteni, mely térségi ráhordó funkciót töltene be az 1. számú Budapest – Hegyeshalom – Rajka Országos Közforgalmú vasútvonalra Bicske és Herceghalom állomásokon, valamint közvetlenül kapcsolódna a kiépítés alatt lévő Felcsút Puskás Akadémia-Alcsútdoboz Arborétum közötti kisvasúthoz. A tervezett vasútvonal térségi lehatárolása: Bicske – Felcsút – Alcsútdoboz- Etyek – Herceghalom települések, a tervezett nyomvonal hossza ~ 45 km.
A projekt célja egy olyan Megvalósíthatósági Tanulmány (továbbiakban: MT, Előtanulmány: ET) elkészítése, amely alapján a kiválasztott tervváltozatra az engedélyezési tervek elkészíthetőek, az engedélyezési eljárások lefolytathatóak. Az így elkészített dokumentációk képezik a tárgyi beruházás soron következő lépcsőben való kivitelezésének alapját.
Az Építési és Közlekedési Minisztériumot, miután megtagadta a felcsúti kisvasút meghosszabbítására elkészített tanulmány kiadását, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) bepanaszoltuk. Már csak azért is, mert a tanulmány kikérésének időpontjában már 270 leállított beruházásnál tartott Lázár János. Talán ezért is lett meglepő az ÉKM válasza az adatvédelmi hatóságnak.
A NAIH vizsgálatot indított a minisztériummal szemben, ahonnan úgy reagáltak, hogy
a tanulmány „a Bicske térségében keskeny nyomtávú vasútvonal további előkészítéséről (engedélyezési tervek előkészítése, építési engedélyek megszerzése stb.), illetve távlatban esetlegesen kivitelezésről születő döntés megalapozását szolgálja”;
a térségben jelenleg is zajlik a Bicske vasútállomás intermodális átszállókapcsolatainak fejlesztése és P+R parkoló kialakítása című projekt megvalósítása, és nem zárható ki, hogy a jövőben más beruházásokra vonatkozóan szülessen döntés, melyek meglapozását szolgálhatja a kért tanulmány”.
„a teljes tanulmány egy egységben értelmezhető, egyben szolgálja a döntés megalapozását, így a tanulmány egy részének megismerése hibás, illetve félrevezető/téves értelmezést adhat”.
Vagyis a 270 leállított beruházás mellett az ÉKM szerint „nem zárható ki, hogy a jövőben más beruházásokra vonatkozóan szülessen döntés, melyek meglapozását szolgálhatja a kért tanulmány”
és tényleg meghosszabbítják Bicskéig a felcsúti kisvasutat.
Annak kapcsán pedig, hogy Lázárék szerint a tanulmány „megismerése hibás/téves értelmezést adhat”, emlékeztetőül: az Átlátszó sikeresen perelte ki a Szeged-Hódmezővásárhely között épült tram-train Megvalósíthatósági Tanulmányát, amit 10 évig akartak titkolni. És ezekből nem csak az derült ki, hogy felülbecsülték a várható utasszámot, de az is, hogy a többszörösére nőtt beruházási költségek miatt valójában az uniós támogatás létjogosultsága is kétséges.
De vissza a kisvasúthoz. A NAIH viszont azt hangsúlyozta, „Egy demokratikus társadalomban tehát a közérdekű adatok nyilvánossága a főszabály; ehhez képest a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozását kivételnek kell tekinteni.” [12/2004. (IV. 7.) AB határozat] Ebből következik az is, hogy a közérdekű adatok vonatkozásában a nyilvánosság korlátozása csak akkor fogadható el indokoltnak, ha azt más alapjog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme kényszerítően indokolja, illetve elkerülhetetlenül szükségessé teszi.”
A Péterfalvi Attila vezette hatóság hangsúlyozta: „A Minisztérium az adatigénylés megtagadásakor egyáltalán nem tért ki – a jogszabályhelyre való hivatkozáson túl –, hogy milyen későbbi döntéshez kapcsolódnak a tanulmányban szereplő adatok, sem a korábbi, sem a későbbi döntést, döntési folyamatot nem nevezte meg az adatigénylőnek, kizárólag a Hatóság második megkeresésére adott válaszban említette meg.” Azt is leírta „A közfeladatot ellátó szerv akkor jár el jogszerűen, ha részletes indokolást, felvilágosítást ad az állampolgárok részére, hogy a dokumentum mely részét és milyen okból kívánja elzárni a megismerés elől. A dokumentumok eseti mérlegelés nélküli teljes döntéselőkészítő irattá minősítése nem fogadható el.” A NAIH arra kötelezte az ÉKM-et, „hogy 8 napon belül az adatigényléssel érintett adatokat – a fentiekben kifejtett sarokpontoknak megfelelő módon.”
De nem kaptunk semmit.
Azzal védekeznek, hogy „de per van”, és amúgy is azt hamarabb kellett volna
Miközben a NAIH-ra vártunk, adatpert indítottunk az ÉKM ellen. A tárgyaláson az ÉKM azt hangsúlyozta, a keresetünk elkésett – fontos rész jön! – mert akkor kellett volna már perelnünk, amikor ők még nem is válaszoltak.
Tehát azt mondják, ha nincs válasz, tessék azonnal perelni.
Ezt a védekezést a Fővárosi Törvényszék megfelelőnek találta, így az Átlátszó első fokon elvesztette az adatpert. Ez a jogértelmezés az általunk is ismert gyakorlattal összhangban van, de problémásnak tartjuk. A törvény úgy szól, hogy a pert az igény elutasításának közlésétől, a határidő eredménytelen elteltétől számított harminc napon belül kell megindítani. Vagyis a törvény szövege lehetővé teszi a válaszadási határidőtől harminc napon belüli perlést.
Ugyanakkor a válaszadási határidő 15 napos törvényi határidejének elmulasztását a minisztérium részéről a törvény semmivel nem szankcionálja, ahogy azt sem, ha olyan okból védekezik a közérdekű adatperben, amire a megtagadásban nem is hivatkozott. Ehhez képest ha az adatigénylésre adott válasszal az adatgazda késlekedik, akkor arra hivatkozva tud pert nyerni, hogy a pert azt követően 30 napon belül indítja az adatot igénylő újságíró, hogy a minisztérium megírta: megtagadja az adatigénylés teljesítését.
Majd miután a NAIH-nak jeleztük, hogy az ÉKM nem adja ki az adatokat, az ÉKM azt mondta: azért, mert per van. Itt tartunk most. Csak mellékszál,
ha a minisztérium – ahogy a MÁV esetében is – elbukja a pert, azt az adófizetők állják.
Pedig a magyar kormány – benne Lázár Jánossal – tavaly ősszel az uniós források eléréséért még törvényt is módosított közérdekű adatperek kapcsán. A benyújtott módosításról Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebookon azt írta, „a módosítás gyorsítja a közérdekű adatok megismerésére irányuló perek lefolytatását, illetve növeli azok hatékonyságát”. Azt is ígérték, „a tervek szerint a Központi Információs Közadat-nyilvántartásban kéthavi rendszerességgel, a közzétételt követő legalább öt évig elérhető módon kell majd közzétenni a közérdekű adatokat.”
Ehhez képest Lázárék minisztériuma nem válaszolt jogszerűen az adatkérésre, majd a perben olyan védekezést ad elő, ami lehet, hogy jogszerű, de inkább örkényi/Monty Python-os/kafkai – kinek-kinek ízlése szerint. | Lázár minisztériuma bíróságon akadályozza a kisvasút-hosszabbítás adatainak kiadását | Törvénysértő módon későn válaszol, majd a bíróságon azzal védekezik a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium, hogy valójában nekünk már a válaszuk előtt perelni kellett volna őket – nem Kafka, de még csak nem is Örkény-regény, hanem az Átlátszó adatpere zajlik így ma a bíróságon. A NIF 2015-ben közel 25 millió forintért rendelt tanulmányt a felcsúti kisvasút Bicskéig történő meghosszabbításáról. Ezt tartja vissza az ÉKM. Miközben a NAIH-vizsgálat megállapította, Lázár minisztériuma jogellenesen viselkedik. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/06/27/lazar-miniszteriuma-tesz-az-adatvedelmi-hatosagra-birosagon-akadalyozza-a-kisvasuthosszabbitas-adatainak-kiadasat/ | 2023-07-01 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Tizenkétszeresére nőtt 2002 óta a 100 leggazdagabb magyar összvagyona, meghaladja a 7500 milliárd forintot is. Mészáros Lőrinc továbbra is az ország leggazdagabb embere, becsült vagyona elérte a 660 milliárd forintot. A lista élén Mészáros mellett Csányi Sándor és Felcsuti Zsolt áll. Továbbra is Orbán Viktor az ország legbefolyásosabb embere, Novák Katalin azonban nagyot zuhant a befolyás-barométeren.
Idén tizenkettedik alkalommal jelent meg a Szakonyi Péter által szerkesztett 100 leggazdagabb magyar listája. A lista 2002-ben még a Magyar Hírlapban volt olvasható, később a Manager Magazinban, a Napi Gazdaságban, a napi.hu weboldalon kapott helyet, 2019-től pedig a Perche Kft. közli az adott évi listát A 100 leggazdagabb magyar című kiadványukban.
Korábban megnéztük a vagyoni koncentrációt Magyarországon, miszerint a magyarok leggazdagabb egy százaléka birtokolja a hazai összvagyon egyharmadát. Most megvizsgáljuk, hogy a leggazdagabb 100 magyar listája hogyan tevődik össze, és miként változott az évek során.
A magyarok leggazdagabb egy százaléka birtokolja a hazai összvagyon egyharmadát | atlatszo.hu
A kiadvány szerint nagyot ugrott tavaly a leggazdagabb magyarok összvagyona is. Egy év alatt együttesen 1431,7 milliárd forinttal növelték vagyonukat, ami összesítve 7655,2 milliárd forint. Ez több mint a duplája a 2020-2021 közötti vagyongyarapodásnak. A száz leggazdagabb összvagyonának majdnem felét – 3560,5 milliárd forintot – a lista első tíz helyezettje birtokolja, ami a szerkesztő szerint szintén rekordnak számít.
Az élmezőny szinte változatlan
Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor miniszterelnök barátja 2021-ben nyerte el először a Magyarország leggazdagabb embere címet. Az akkori 455 milliárd forintos becsült vagyonát további 205 milliárd forinttal növelve még 2023-ban is megtartotta az első pozíciót. A tavalyi évben folytatódott a cégcsoport expanziója: autópálya-koncessziós szerződés, agrár- és élelmiszeripari akvizíciók, energiakereskedő cég megvásárlása, őrző-védő cég felvásárlása és szállodaipari terjeszkedés külföldön – sorolja a kiadvány.
Csányi Sándor 2020-ig vezető pozícióban volt, neki 610 milliárd forinttal csak a második hely jutott. Búslakodásra nincsen oka, hiszen vagyona a becslések szerint egy év alatt közel 200 milliárd forinttal gyarapodott. Felcsuti Zsolt áll a dobogó harmadik fokán, akinek becsült vagyona 460 milliárd forint.
Kiemelkedő növekedést produkált 2023-ban Kis-Szölgyémi Ferenc, aki 21 pozíciót javítva a tavalyi 71. helyről az 50. helyre küzdötte fel magát. Lugos Roland 19 pozíciót javított, tíznél több helyezést ugrott fel Balogh Ákos, Bárdi István és Bárdi Viktor, Jászai Gellért és Tiborcz István is.
Schmidt Mária vagyona a tavalyi becsült 63 milliárd forintról 43 milliárd forintra csökkent 2023-ban, így ő zuhant a legtöbb helyezést az idei listán (22 pozíciót). Nagyot esett Vida József, aki jelenleg a 98. helyen áll, Váradi József, Tibor Dávid, Darvas Ferenc és Boros József is. Simicska Lajos 2015 óta részét képezte a 100 leggazdagabb magyar listájának, azonban 2022-ben a vagyona jelentőset zuhant, így azóta teljesen eltűnt a listáról.
Tizenkétszeresére gazdagodtak
A 100 leggazdagabb magyar összvagyona a lista indulásakor, vagyis 2002-ben 632,4 milliárd forintra jött ki. Az idei toplistásoknak egy lényeges része már akkor is jelen volt: Csányi Sándor vagyona ebből 15 milliárd forintot tett ki, a 2023-as listán szereplő nevek 2002-ben összesen 201,2 milliárd forinttal járultak hozzá az összvagyonhoz, egyéb gazdasági szereplők pedig 416,2 milliárd forinttal. Felcsuti Zsolt és Mészáros Lőrinc neve ekkoriban még fel sem merült a 100 leggazdagabb magyar között.
Felcsuti Zsolt 2003-ban került a listára legelőször, ekkoriban még 9 milliárd forinttal. Mészáros Lőrinc vagyona 2014-ben érte el először azt a szintet, hogy helye legyen a listán: ekkor 7,7 milliárd forintos vagyonnal rendelkezett. 2006-ra az idei toplistás személyek már a 100 leggazdagabb összvagyonának felét alkották, 2012-re pedig meg is haladták. Idén a 100 toplistás összvagyona a 7655,2 milliárd forintot érte el, vagyis
közel tíz év alatt tizenkétszeresére növekedett a leggazdagabb magyarok vagyona.
Új arcok
Az idei 100 leggazdagabb magyar listáján négy új arc tűnt fel: Futó Gábor, Papp Edward, a „Piukovics fivérek” és Tarány Gábor. Minek köszönhetik vagyonukat?
Futó Gábor a lista 46. helyén áll, ingatlanfejlesztéssel és befektetésekkel foglalkozik. Édesapjával, Futó Péterrel alapította meg közösen a Futureal cégcsoportot, az ő nevükhöz fűződik a Corvin Sétány projekt, az Etele Plaza és az M1-M7 autópálya bevezető szakaszánál épült Budapest One. Becsült vagyona 89 milliárd forint.
Papp Edward a 81. helyet foglalja el, informatikával, üzleti tanácsadással és befektetésekkel foglalkozik. A három legnagyobb magyar tulajdonú rendszerintegrátori tanácsadó vállalkozás egyikének, az SMP Solutions Zrt.-nek az első számú vezetője és többségi tulajdonosa. Többek között a cégcsoport ügyfele az OTP-csoport is. Becsült vagyona 25 milliárd forint.
Piukovics András, Domokos, Gábor és István 87. a leggazdagabbak listáján, ingatlanfejlesztéssel foglalkoznak. A négy testvér egyenlő részben birtokolja a GOPD Nyrt.-t, valamint a SunDell Estate Nyrt.-t. A két cég együttes saját tőkéje meghaladja a 35 milliárd forintot, a két cég értéke pedig 30-35 milliárd forint körül van. A fivérek becsült vagyona 22 milliárd forint.
Tarány Gábor a 96. helyet foglalta el a listán, acélszerkezet-gyártással, valamint közlekedési eszközök gyártásával foglalkozik. Tarány birtokolja a magyarországi acélszerkezet-gyártó szektor egyik legjelentősebb vállalatát, a DAK Kft-t. A DAK a hazai autópálya- és útépítések jelentős beszállítója, a cégcsoport árbevétele a korábbi években a 20-22 milliárd forintot is meghaladta, tavaly megközelítette a 20 milliárdot. Emellett a repülőgépgyártó Magnus Aircraft Zrt. tulajdonosa. A cég saját fejlesztésű repülőket gyárt, illetve versenykajakok, elektromos jachtok előállítását is elkezdték. Becsült vagyona 15,4 milliárd forint.
Orbán Viktor a legbefolyásosabb, Novák Katalin zuhant a listán
Az elmúlt év kormányzati változásai néhány ponton jelentősen megbolygatták a kiadvány által készített befolyás-barométert. Vezető pozíciókból többen is hirtelen tűntek el a legbefolyásosabbak közül, a listára csekély mennyiségben felkerülő ellenzéki politikusok pedig tovább veszítettek politikai befolyásukból.
Az idén tizedik alkalommal elkészült lista rendezőelve az, hogy a politikai-gazdasági elit szereplői mennyiben képesek pénzt vagy egyéb hatalmi erőforrásokat mozgósítani céljaik elérése érdekében.
Nagy súllyal szerepelnek a listán kormánypárti politikusok, valamint kormányközeli nagyvállalkozók és rokonok. A lista egészét tekintve továbbra is a politikai, és a politikához kötött gazdasági szereplők magas aránya jellemző.
A 100 leggazdagabb magyar listájáról 15 név a befolyás-barométeren is előkerül. A lista 2014-es létezése óta Orbán Viktor és Csányi Sándor foglalja el a dobogó első két helyét. A listát készítő elemzők hagyományosan a kormányfőhöz leginkább közel álló erős embernek adják a harmadik helyet. Ez az illető 2018 és 2022 között Mészáros Lőrinc volt, azonban idén Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője vette át Mészáros helyét.
A tíz legbefolyásosabb szereplő között említi a lap többek között Pintér Sándor belügyminisztert, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgatót és Varga Mihály pénzügyminisztert. Látványos, hogy miután tavaly Novák Katalin személyében először került női szereplő a legfelső ligába (a 10. helyezést kapta), hirtelen jött befolyása alább is csökkent. Kilenc helynyi zuhanással éppen hogy befért a top 20-ba.
A lista negyede új szereplőkből áll, például 2023-ban először szerepelt a befolyás-barométeren Soros György magyar származású amerikai üzletember, aki a 22. helyezést kapta meg. De újonnan került fel többek között Varga Judit igazságügyi miniszter, Nagy István agrárminiszter és Barna Zsolt, a Magyar Bankholding elnök-vezérigazgatója.
A két évvel ezelőtti, 2021-es leggazdagabb és legbefolyásosabb magyarok listáinak feldolgozása itt olvasható:
Az év, amikor Mészáros Lőrinc gazdagabb lett Csányi Sándornál – így tört az élre a felcsúti gázszerelő | atlatszo.hu
Ez utóbbi lista élén 2011 és 2020 között Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója volt, azt megelőzően pedig 2005-ben és 2006-ban töltötte be Magyarország leggazdagabb emberének szerepét. 2021-ben 420 milliárd forinttal a második helyre csúszott vissza a rangsorban, első helyre pedig Mészáros Lőrinc, az Opus Global Nyrt.
Frissítés: Simicska Lajos nem 2002-ben szerepelt először a listán, hanem 2015-ben. A korrekciós megjegyzésért köszönet Szakonyi Péternek, A 100 leggazdagabb magyar kiadvány szerkesztőjének.
Pete Luca
Nyitókép: Saját szerkesztés (felhasznált fotó: Mészáros Lőrinc Alcsútdobozon 2014. november 18-án; forrás: MTI/Koszticsák Szilárd) | Mészáros 7,7 milliárddal lépett 8 éve a leggazdagabbak listájára, most 660 milliárddal vezeti | Tizenkétszeresére nőtt 2002 óta a 100 leggazdagabb magyar összvagyona, meghaladja a 7500 milliárd forintot is. Mészáros Lőrinc továbbra is az ország leggazdagabb embere, becsült vagyona elérte a 660 milliárd forintot. A lista élén Mészáros mellett Csányi Sándor és Felcsuti Zsolt áll. Továbbra is Orbán Viktor az ország legbefolyásosabb embere, Novák Katalin azonban nagyot zuhant a befolyás-barométeren. | null | 1 | https://atlatszo.hu/adat/2023/07/03/meszaros-77-milliarddal-lepett-8-eve-a-leggazdagabbak-listajara-most-660-milliarddal-vezeti/ | 2023-07-06 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Közbeszerzési szakértői tanácsadásra írt ki közbeszerzést a Miniszterelnökség. Az összesen 470 millió forintos tendert azonban hirtelen visszavonták. Bár az okokat nem tüntették fel, a döntés azután született meg, hogy az egyik pályázó panaszt tett, mert véleménye szerint jogsértő módon írták ki a közbeszerzést. Az eset teljesen abszurd, hiszen éppen azokat a szakértőket keresték a felhívással, akik a közbeszerzések szabályosságát vizsgálták volna – többek között az uniós források felhasználásánál.
Keretmegállapodást szeretett volna kötni a Miniszterelnökség „a szervezeti egységeiként működő irányító hatóságok, valamint a Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály (KFF) uniós támogatású pénzeszközök felhasználásához rendelt feladataihoz kapcsolódó közbeszerzési és jogi szakértői tanácsadás ellátására”. A tender azonban eredménytelen lett, ugyanis a Miniszterelnökség visszavonta azt.
A kiírás öt részből állt, és mindegyik különböző uniós pályázati forráshoz kapcsolódott:
1. rész (KFF): 200 db
2. rész (IKOP és IKOP Plusz): 75 db és 1500 szakértői óra
3. rész (KEHOP és KEHOP Plusz): 310 db és 150 szakértői óra
4. rész (EFOP és EFOP Plusz): 500 db és 100 szakértői óra
5. rész (GINOP és GINOP Plusz): 70 db és 100 szakértői óra.
A Miniszterelnökség ugyanakkor leszögezte: bár a felhívást közzétették, valójában csak „tartalékosokat” keresnek, akik be tudnak ugrani, ha éppen túl sok lenne a munka. A leírásban ezt így fogalmazták meg: „Ajánlatkérőt megrendelési kötelezettség nem terheli. A fent meghatározott feladatokat Ajánlatkérő elsősorban saját kapacitásai igénybevételével maga látja el. Megrendelésre kizárólag abban az esetben kerül sor, amennyiben a fent meghatározott feladatokat Ajánlatkérő átmeneti vagy tartós kapacitáshiány miatt határidőre nem tudja ellátni.”
Több ponton is kifogásolták a felhívást
Egy ajánlattevő többek között emiatt nyújtott be vitarendezési kérelmet.
Szerinte ugyanis a Miniszterelnökség „valamennyi közbeszerzési rész vonatkozásában jogellenesen határozta meg az alkalmassági minimumkövetelményeket” (jelen esetben a pályázóknak előírt referenciákat), emellett „a kiírás nem biztosítja, hogy a gazdasági szereplők egyenlő eséllyel műszakilag megfelelő, fizikailag teljesíthető és gazdaságilag reális ajánlatot tehessenek.”
Hogy mi köze a referenciáknak a lehívási kötelezettség hiányához? A közbeszerzési törvény előírja, hogy legfeljebb a becsült teljes mennyiség 75 százalékának megfelelő mértékű referencia írható elő. Tehát ha például az első tenderrész esetében 200 közbeszerzési eljárás ellenőrzése lett volna a feladat, akkor maximum 150 közbeszerzés ellenőrzésére vonatkozó referencia követelhető meg. Ennek a feltételnek a kiírás papíron meg is felelt, hiszen 100 közbeszerzési eljárás ellenőrzésére/lebonyolítására vonatkozó referenciát írtak elő. A csavar ugyanakkor az, hogy ez a 75 százalékos szabály csak akkor biztosítja a jogszerűséget, ha a kiíró lehívási kötelezettséget vállal a teljes mennyiségre. Hiszen ellenkező esetben lehetőség lenne egy eredetileg kis értékűre tervezett közbeszerzés esetében mesterségesen, minden kötelezettség nélkül megemelni a keretösszeget, és az ehhez igazított magas referenciafeltételekkel kizárni a kisebb cégeket – mindezzel a versenykorlátozás tankönyvi példáját valósítva meg.
A pályázó indítványozta, hogy a Miniszterelnökség vállaljon lehívási kötelezettséget, és ehhez igazítsa az alkalmassági követelményeket, vagy törölje a minimumkövetelményeket. Erre azt a választ kapta, hogy az eljárás nem keretszerződésre, hanem „egy gazdasági szereplővel történő keretmegállapodás megkötésére irányul”.
Ahogy arról korábban már írtunk, az egyrésztvevős keretmegállapodások alapvetően problémásak, mert magukban hordozzák a versenykorlátozás veszélyét.
Megtaláltuk a „tenderkirály” cégeket és a várost, ahol több száz megbízást nyertek | atlatszo.hu
Amióta a budapesti Korrupciókutató Központ nyilvánosságra hozott pár érdekességet a magyarországi közbeszerzésekről, mindenki azt találgatja, melyik lehet az a fideszes város, ahol 3 cég szinte minden közbeszerzést megnyert, amin indult, ráadásul verseny nélkül. Az Átlátszó egy közbeszerzési szakértő segítségével kiderítette, hogy a meg nem nevezett település Győr, a három vállalkozás pedig a STRABAG Általános Építő Kft., a KIFÜ-KAR Zrt. és a VILL-KORR HUNGÁRIA Villamosipari Kft. volt. Mindhárom cég tulajdonosai erős politikai hátszéllel rendelkeznek.
A Miniszterelnökség válaszában azt is írta, hogy mennyiséget sem tudnak meghatározni, mivel nem tudhatják előre az ellenőrzésre beküldött eljárások számát. Ezért továbbra sem vállalnak lehívási kötelezettséget, és nem módosítják az alkalmassági követelményeket sem, amelyek szerintük csak a szükséges mértékig korlátozóak.
Az ajánlattevő jelezte azt is, hogy a kiírásban túl sok a tervezhetetlen elem, a kötbér pedig aránytalanul magas.
A pályázó emellett két további jogsértő részletre is (ld.: elszámolható óraszámok növekedése és az építési beruházások becsült értékére vonatkozóan előírt korlátozó rendelkezés) felhívta a figyelmet, amelyeket a kiíró Miniszterelnökség aztán módosított/törölt is, elismerve a jogsértést.
A cég a Miniszterelnökség (részben) elutasító válasza után a Közbeszerzési Hatóság döntőbizottságához fordult, majd hirtelen – minden indoklás nélkül – visszavonták a közbeszerzési eljárást. Egy általunk megkérdezett közbeszerzési szakértő szerint ez egyértelmű beismerése annak, hogy kiírás nem felelt meg a jogszabályoknak. Ami teljesen abszurd, hiszen éppen azokat a szakértőket keresték volna a felhívással, akik a közbeszerzések szabályosságát vizsgálták volna.
Érdeklődtünk a Miniszterelnökség sajtóosztályán, hogy miért vonták vissza a közbeszerzési eljárást, és hogy van-e köze a döntésnek a vitarendezési kérelemben leírtakhoz.
A Miniszterelnökség cikkünk megjelenéséig nem válaszolt.
Nem ez az első alkalom egyébként, hogy jogszerűtlenség gyanúja merül fel a szabályosság vizsgálatára hivatott cégek kiválasztása során. 2016-ban írta meg a HVG, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) fiktív számlákra és készpénzes kifizetésekre bukkant az EU-s támogatások elosztását akkoriban végző, azóta megszüntetett Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek dolgozó tanácsadó konzorcium alvállalkozói körében. Vagyis azoknál az ellenőröknél, akiknek az volt a feladatuk, hogy ellenőrizzék az uniós pénzek kifizetéseinek tisztaságát.
Átalakítják a teljes közbeszerzési rendszert
Érdekesség, hogy épp a napokban fogadták el az állami építési és beruházási törvényt, amely alapvető változásokat hoz abban, hogy a jövőben kik és hogyan bonyolíthatják le a közbeszerzéseket.
A legfontosabb eleme a törvénynek, hogy
a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók (FAKSZ) mellett/helyett megjelennek az állami közbeszerzési szaktanácsadók (ÁKSZ).
A Telex gyűjtése szerint ezután akkor lehet független közbeszerzési szaktanácsadót megbízni, ha
a tender kiírója egy önkormányzat, önkormányzati tulajdonú költségvetési szerv, társaság, egy állami tulajdonú társaság vagy támogatott szervezet,
vagy ha a – várhatóan hamarosan érkező – kormányrendeletben meghatározott, jelenleg nem megnevezett költségvetési szerv árubeszerzési vagy szolgáltatási szerződéséről van szó.
Amennyiben a kormány irányítása alatt álló költségvetési szerv építési és beruházási szerződése, vagy egyéb (egyelőre nem ismert) meghatározott szervezetek árubeszerzése és szolgáltatása érintett, akkor viszont már nem.
A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (FAKSZ) a Közbeszerzési Hatóság névjegyzékében szereplő olyan természetes személy, aki a közbeszerzési eljárások szakszerű előkészítését és lefolytatását segíti elő. A közbeszerzési szaktanácsadónak többek között felsőfokú végzettséggel, igazolt közbeszerzési gyakorlattal és felelősségbiztosítással kell rendelkeznie. Bizonyos eljárásoknál kötelező, máskor választható (volt) a bevonásuk.
A pontos részletek majd a kormányrendeletből derülnek ki, de az várható, hogy egyre több területen lesz kötelező az állami közbeszerzési szaktanácsadó (ÁKSZ) igénybevétele, aki csak állami alkalmazott lehet (vagyis független szakértő nem). Egyelőre viszont azt sem tudni, hogy ki és milyen feltételekkel kerülhet fel az ÁKSZ-listára.
A cikk az Átlátszó és a K-Monitor együttműködésében, a Nyílt Társadalom Kezdeményezés Európáért (OSIFE) támogatásával készült.
Nyitókép: Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter (b) és Navracsics Tibor, az uniós forrásokkal kapcsolatos feladatokért felelős területfejlesztési miniszter sajtótájékoztatót tart Budapesten 2022. december 13-án. MTI/Illyés Tibor | Jogsértő közbeszerzéssel keresett volna közbeszerzési szakértőket a Miniszterelnökség | Közbeszerzési szakértői tanácsadásra írt ki közbeszerzést a Miniszterelnökség. Az összesen 470 millió forintos tendert azonban hirtelen visszavonták. Bár az okokat nem tüntették fel, a döntés azután született meg, hogy az egyik pályázó panaszt tett, mert véleménye szerint jogsértő módon írták ki a közbeszerzést. Az eset teljesen abszurd, hiszen éppen azokat a szakértőket keresték a felhívással, akik a közbeszerzések szabályosságát vizsgálták volna – többek között az uniós források felhasználásánál. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/07/06/jogserto-kozbeszerzessel-keresett-volna-kozbeszerzesi-szakertoket-a-miniszterelnokseg/ | 2023-07-06 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Botrányos pillanatok a parlamentben a "Gyurcsányi-ügy" miatt
Áder János, a Fidesz frakcióvezetője szerdán váratlanul tárgyalási szünetet kért a kormányprogram megvitatása közben. A Fidesz képviselői elhagyták az üléstermet és a frakcióirodába mentek. Gyurcsány Ferencnek tisztáznia kell, hogy milyen kapcsolatban volt Kulcsár Attilával - közölte a szünetről visszatérve Répássy Róbert fideszes képviselő. A kijelölt miniszterelnök közleményben utasította vissza a vádakat.
Répássy felszólalásában ismertette az internetes lap dokumetumait, és felszólította Gyurcsányt, hogy még a személyéről szóló szavazás előtt adjon magyarázatot a Kulcsár Attilához fűződő kapcsolatáról.
"Megtörtént már, hogy az Országgyűlés olyan miniszterelnököt választott meg, akiről később kiderült, hogy D-209-es ügynök volt" - mondta az ellenzéki képviselő a kormányprogram vitája közben tartott tárgyalási szünet után.
A Fidesz a Magyar Nemzet internetes honlapján megjelent, a brókerbotránnyal kapcsolatos tanúkihallgatási jegyzőkönyv és az egyik lehallgatott, a titkos minősítés alól feloldott beszélgetés szöveghű változata miatt kért szünetet.
Répássy Róbert elmondta, hogy a lehallgatási jegyzőkönyv, Bitvai Miklós, az Állami Autópálya Kezelő Rt. vezérigazgatója, és Kulcsár Attila telefonbeszélgetését rögzíti, és ebben szó esik "egy bizonyos Gyurcsányiról", aki segíthet a probléma elsimításában. A tanúkihallgatási jegyzőkönyv az Altus Befektetési Rt. vezérigazgatójának vallomását rögzíti, és ebből az derül ki, hogy Kulcsár Attilát Gyurcsány Ferenc - aki korábban vezette az Altus Rt.-t - irányította hozzá, és a bróker különböző befektetési lehetőségeket ajánlott.
Gyurcsány visszautasítja a vádat
"Kijelentem, hogy a K and H Equities Rt.-nél sem most, sem korábban számlával nem rendelkeztem, ott semmilyen tranzakciót nem bonyolítottam" - szögezte le szerdán közleményben Gyurcsány Ferenc. A kijelölt miniszterelnök a Kormányszóvivői Iroda által az MTI-hez eljuttatott közleményben hozzátette: "Felhatalmazom egyúttal a K and H Equities Rt.-t arra vonatkozóan, hogy ezen nyilatkozatomat megvizsgálja és megerősítse".
"Nem képzeled, hogy válaszolni fogok neked erre..."
Demeter Ervin fideszes képviselő, volt titokminiszter az ülésteremben előtte helyet foglaló Gyurcsány Ferenccel a vita ideje alatt rövid beszélgetést kezdeményezett, amelyről az MTI-nek nyilatkozott. "Azt mondtam neki, hogy Feri, tedd meg az én kedvemért, hogy válaszolsz nekem, ismered-e a Kulcsár Attilát, vagy találkoztál-e vele valaha" - idézte vissza mondatát az ellenzéki politikus. Hozzátette: Gyurcsány azt mondta, "nem képzeled, hogy válaszolni fogok neked erre, amikor olyan sok kellemetlenséget okoztál nekem". Arra a kérdésre, hogy lesz-e folytatása ennek az ügynek, Demeter Ervin azt válaszolta: egy ellenzéki pártnak kötelessége felvetni azokat a kérdéseket, amelyeket tisztázni kell.
"Vajúdtak az egerek és Répássyt szültek"
Répássy Róbert felszólalása után bekiabálásokkal tűzdelt vita alakult ki az Országgyűlésben. Juhász Gábor kormánypárti képviselő szerint a Fidesz alulmúlta minden eddigi parlamenti tevékenységét. Kijelentette, hogy az említett honlapot elég lett volna kicsit tovább olvasni, akkor kiderült volna a vezérigazgató vallomása.
"Vajúdtak az egerek és Répássyt szültek" - kezdte rövid felszólalását Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője. A politikus azt mondta, a Fidesz a kormányprogram vitája során többször megkísérelte az érdemi vita megakadályozását, többek között azért, mert "nincs érdemi mondanivalójuk".
A „Gyurcsányi-jegyzőkönyv” Demeter régi vesszőparipája
Az Országgyűlés tavaszi ülésszakán már felmerült a „Gyurcsányi”-névvel dobálózó Bitvai Miklós Kulcsár Attilával folytatott lehallgatott telefonbeszélgetése. A parlament 2004. április 5-ei ülésén Demeter Ervin felszólalásában egy 2003. június 22-ei telefonbeszélgetésre hivatkozott, amely – mint a képviselő a lehallgatási jegyzőkönyvre hivatkozott - Bitvai Miklós, az Állami Autópálya Kezelő vezérigazgatója és Kulcsár Attila sikkasztással vádolt, előzetes letartóztatásban lévő bróker között zajlott. Demeter megemlítette, a beszélgetés öt nappal azok után zajlott, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökét megverték, kipattintva ezzel az ún. brókerbotrányt. A képviselő a lehallgatási jegyzőkönyvre hivatkozva megemlítette, Bitvai egy bizonyos „Gyurcsányi”-tól várta a botrány elsimítását. | Botrányos pillanatok a parlamentben a "Gyurcsányi-ügy" miatt | A Fidesz a Magyar Nemzet internetes honlapján megjelent, a brókerbotránnyal kapcsolatos tanúkihallgatási jegyzőkönyv és az egyik lehallgatott, a titkos minősítés alól feloldott beszélgetés szöveghű változata miatt kért szünetet.
Répássy Róbert elmondta, hogy a lehallgatási jegyzőkönyv, Bitvai Miklós, az Állami Autópálya Kezelő Rt. vezérigazgatója, és Kulcsár Attila telefonbeszélgetését rögzíti, és ebben szó esik "egy bizonyos Gyurcsányiról", aki segíthet a probléma elsimításában. A tanúkihallgatási jegyzőkönyv az Altus Befektetési Rt. vezérigazgatójának vallomását rögzíti, és ebből az derül ki, hogy Kulcsár Attilát Gyurcsány Ferenc - aki korábban vezette az Altus Rt.-t - irányította hozzá, és a bróker különböző befektetési lehetőségeket ajánlott. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/00000000005A41C0 | 2004-07-15 20:40:00 | true | null | null | HVG |
A tavalyinál is többe kerülhet idén a tűzijáték és a Szent István napi ünnepségsorozat. Ez azokból a szerződésekből derül ki, amelyeket a Párbeszéd kért ki a kormánytól. A tűzijáték rendezvény-szervezése 1,4 milliárd forintba, a kísérő rendezvények pedig több mint 10 milliárd forintba kerülhetnek. A Párbeszéd szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben ez nagyon sok. A kormány szerint az ünnepnek kiemelkedő gazdasági haszna van. | A tavalyinál is drágább lehet augusztus 20. | A tavalyinál is többe kerülhet idén a tűzijáték és a Szent István napi ünnepségsorozat. Ez azokból a szerződésekből derül ki, amelyeket a Párbeszéd kért ki a kormánytól. A tűzijáték rendezvény-szervezése 1,4 milliárd forintba, a kísérő rendezvények pedig több mint 10 milliárd forintba kerülhetnek. A Párbeszéd szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben ez nagyon sok. A kormány szerint az ünnepnek kiemelkedő gazdasági haszna van. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/07/10/meg-dragabb-lehet-augusztus-20 | 2023-07-10 09:26:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Közérdekű adatigényléssel kikérte Párbeszéd-Zöldek, hogy pontosan mennyibe kerül majd az augusztus 20-i ünnepségsorozat, valamint hogy kikkel szerződött a magyar állam a feladatok ellátására.
A kapott válaszokat Jávor Benedek, a párt politikusa ismertette Facebook-oldalan, e szerint
csak a tűzijáték nagyjából 1,4 milliárd forintba kerül,
több mint ötször ennyit – nettó 10 milliárd forintnál is többet – terveznek elkölteni a kísérő ünnepségsorozatra.
A szerződők között alvállalkozóként felbukkan a Balásy Gyula-féle New Land Média, a közbeszerzéseken rendszeresen nyertes kommunikációs cég, amely a kormányzati óriásplakátokat is teríti – e cég elsöprő sikereiről korábban itt írtunk.
További szerződő fél a Visual Europe rendezvénytechnikai cég, amely korábban Garancsi István, a miniszterelnök „kötélbarátjának” tőkealapjához volt köthető, 2020 óta azonban ez a vállalat is a Balásyhoz köthető cégcsoporthoz tartozik.
Az állami rendezvényszervező eleve 50 milliárdos keretösszeget állított be az ünnepségsorozatra lehetséges büdzsének, így az sem okozna gondot, ha addig emelkednek az árak.
Előírták a szerződésekben, hogy a csaknem nettó 12 milliárdos teljes büdzsé legalább 70 százalékát muszáj elkölteni.
„Miközben az infláció az egekben, az embereknek fogy a pénzük, az augusztus 20-i tűzijáték elleni civil tiltakozást az aHang felületén már közel 200 ezren írták alá” – fogalmazott Jávor Benedek, aki szerint ez az ünneplés drága, környezetszennyező, ráadásul az állatokat is rettegésben tartja. | Ismerős üzletemberhez köthető cégek kereshetnek az augusztus 20-i tűzijátékon is | Csak a tűzijáték nagyjából 1,4 milliárd forintba kerül, de a további ünnepi rendezvényekre beállított keretösszeg egészen mellbevágó. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/07/10/szerzodes-augusztus-20-i-rendezvenyek-balasy-garancsi | 2023-07-10 09:38:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Áron alul jutottak hozzá önkormányzati ingatlanhoz a polgármester gyermekei egy Somogy megyei községben az ügyészség szerint, ezért vádat emeltek a polgármester és három társa ellen – közölte a Somogy Vármegyei Főügyészség hétfőn.
A helyi képviselő-testület 2020-ban az ingatlanvagyon egy részének eladásával – köztük a 4,5 hektáros, nagyrészt erdővel borított földterület értékesítésével – akart javítani a település nehéz anyagi helyzetén.
A terület 20 millió forintot ért, az alpolgármester ugyanakkor a polgármester tudtával olyan becslést szerzett be, amely szerint az ingatlan forgalmi értéke 5,9 millió forint.
A testület annak ellenére szavazta meg a föld eladását a polgármester közeli hozzátartozóinak, hogy az értékbecslőnek nem volt jogosultsága a területen található faállomány értékének meghatározására.
A községnek 14 millió forint vagyoni hátrányt okozó jogszabálysértő adásvételi szerződést, amelynek elkészítéséhez a jegyző is segítséget nyújtott, 2020 októberében az alpolgármester írta alá. | Bőven áron alul vették meg a polgármester rokonai az önkormányzat földjét Somogyban | 2005-ben még nem sikerült a polgármesternek az erdőterület megszerzése, 2020-ban már igen. A települést 14 millió forint kár érte, az ügyészség vádat emelt. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/07/10/ugyeszseg-somogy-polgarmester-fold-ingatlan-csalas-rokon | 2023-07-10 09:42:00 | true | null | null | Rtl.hu |
„Megalapítottunk egy nem jogi alapú szervezetet, amit úgy hívnak, hogy Független Helyi Lapok Közössége. Kilencen írtuk alá az alapító okiratot, és nyitottak vagyunk arra, hogy mások is csatlakozzanak, azok, akik elfogadják ennek a szervezetnek az alapelveit” – fogalmazott a Híradónak Roznár Gyöngyi, a nyugat.hu főszerkesztője.
Olyan lap nem csatlakozhat hozzájuk, amelynek párt, vagy pártalapítvány a tulajdonosa, és olyan sem, amely önkormányzati tulajdonban van.
Feltétel az is, hogy a lap tartalmába a szerkesztőségen kívül senki sem szólhat bele. A jövőben nem csak átveszik egymás tartalmait, de közösen tárnak fel ügyeket.
„Sokkal jobban lehet látni majd országos folyamatokat és dolgokat, ha közösen dolgozzuk fel az egyes témákat. Például, hogy hogy szüntették be a postákat ma Magyarországon, vagy hogy mekkora várólistákkal működnek a vidéki kórházak” – mondta Roznár Gyöngyi.
A szabadpecs.hu nemrég a pécsi buszbeszerzés körüli korrupciógyanús ügyről forgatott. A portál főszerkesztője azt mondja, az ilyen, országos jelentőségű ügyek feltárásában is segíthet az együttműködés. | Összefogott és közösen tárna fel ügyeket kilenc független vidéki portál | Összefogtak a független vidéki portálok. A kilenc internetes médium célja, hogy együtt nyújtsanak alternatívát a vidéki nyilvánosságban a kormányközeli megyei lapokkal szemben. Nem lehet tag sem párt, sem önkormányzat tulajdonában lévő médium. A tervek szerint a jövőben nem csak átveszik egymás tartalmait, de közösen dolgoznak majd olyan témákon, amelyek az egész vidéki Magyarországot érintik. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/07/09/videki-lapok-osszefognak | 2023-07-09 09:50:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A Market Építő Zrt, azaz Garancsi István cége nyerte el a Debrecenben épülő kínai akkumulátorgyár központi gyártócsarnokának szerkezetépítési munkáit. Erről a Magyar Építők lapja írt először. A milliárdos vállalkozó a valaha volt legnagyobb magyarországi beruházásban vehet részt, amit a kormány is több százmilliárd forinttal támogat. Hétfőn a Parlamentben egy LMP-s kérdésre Orbán Viktor azt válaszolta, lehet, hogy több akkumulátorgyár lesz Magyarországon, mint amennyi tagja van az ellenzéki pártnak. | Többszintes, közel 80 ezer négyzetméteres központi csarnoka lesz a debreceni akkugyárnak | A Market Építő Zrt, azaz Garancsi István cége nyerte el a Debrecenben épülő kínai akkumulátorgyár központi gyártócsarnokának szerkezetépítési munkáit. Erről a Magyar Építők lapja írt először. A milliárdos vállalkozó a valaha volt legnagyobb magyarországi beruházásban vehet részt, amit a kormány is több százmilliárd forinttal támogat. Hétfőn a Parlamentben egy LMP-s kérdésre Orbán Viktor azt válaszolta, lehet, hogy több akkumulátorgyár lesz Magyarországon, mint amennyi tagja van az ellenzéki pártnak. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/07/08/garancsi-istvan-debreceni-akkugyar | 2023-07-08 09:56:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Óriási, vízparti területen szállodák, faházak, kemping – így néz ki a Honvédségi Üdülő Balatonakarattyán Ez az egyik olyan állami tulajdonú üdülő, amelyik szerepel a Válasz Online birtokába került listán azzal, hogy eladásra javasolt. Csütörtökön a honvédelmi miniszter a Facebookon azt közölte, hogy marad, akárcsak a budapesti Stefánia Palota. Viszont a rendőrség, a vámhivatal, a büntetés-végrehajtás, a mentők, a katasztrófavédelem üdülőit eladhatják. Harangozó Tamás, szocialista országgyűlési képviselő hétfőn a Parlamentben azt mondta, hogy szerinte ez hiba.
Igal és Pilisszentkereszt, miniszterelnök úr, nem tudom, tudja-e az elmúlt években az ön kormánya alatt fogvatartottak segítségével a büntetésvégrehajtás a saját költségén újította fel európai színvonalúra, hogy a munkatársaknak legyen hol azt az elképesztő munkát kipihenni
– mondta Harangozó Tamás.
Orbán Viktor erre azt válaszolta, hogy egy-két kivételtől eltekintve az állam semmilyen üdülőt nem akar fenntartani.
Az a helyes, ha az állam ezzel nem foglalkozik, viszont úgy, ahogyan ön is mondta, ad elegendő pénzt az alkalmazottainak, hogy nyaralhassanak
„Ezek a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak, biztonsági őrök, iskolaőrök. Ők nem a szolgálati törvény alapján kapják a fizetésüket, de még a hivatásos állomány sem rendelkezik annyi illetménnyel, hogy fogja a családját, egy három-négy tagú családot és bevonuljon valamelyik szállodába” – mondta Bárdos Judit.
A kormány nem egészen 33 milliárd forint bevételt remél az állami üdülők eladásából. | Gulyás Gergely azzal indokolta az állami üdülők eladását, hogy nem akarják arra kényszeríteni a munkavállalókat | „A kormány nem akarja arra kényszeríteni a munkavállalókat, hogy együtt nyaraljanak”. 74 ingatlan szerepel a kiszivárgott listán, ezek közül két honvédségiről mostanra kiderült, hogy mégis megmaradhat. A miniszterelnök szerint az a helyes, ha az állam nem foglalkozik üdültetéssel, hanem elegendő fizetést ad az embereknek. Csakhogy a szakszervezetek szerint nem ad annyit, hogy abból nyaralni lehetne. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/07/06/allami-udulok-eladasa-gulyas-gergely | 2023-07-06 10:12:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Szőrét hullató, rossz, vidéki, sompolygó sunyi róka - ilyen jelzőkkel illette Hadházy Ákost Orbán Viktor. A független képviselő a parlament folyosóján szerette volna megtudni a miniszterelnöktől: kinek az utasítására tett az őt szállító katonai gép ezer kilométeres kerülőt tavasszal, hogy egyiptomi tárgyalásáról hazafelé feleségével Toszkánában kirándulhasson. Választ nem kapott. Hadházy Ákos szerint ez is bizonyítja: a miniszterelnök gyáva. | Hadházy Ákos a toszkánai kirándulásáról kérdezte Orbán Viktort | Szőrét hullató, rossz, vidéki, sompolygó sunyi róka – ilyen jelzőkkel illette Hadházy Ákost Orbán Viktor. A független képviselő a parlament folyosóján szerette volna megtudni a miniszterelnöktől: kinek az utasítására tett az őt szállító katonai gép ezer kilométeres kerülőt tavasszal, hogy egyiptomi tárgyalásáról hazafelé feleségével Toszkánában kirándulhasson. Választ nem kapott. Hadházy Ákos szerint ez is bizonyítja: a miniszterelnök gyáva. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/07/06/hahdazy-akos-orban-viktor-szoret-hullato-roka-toszkanai-utazas-allami-repulo | 2023-07-06 10:15:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Tartsa vissza a maradék 800 millió forintot és folytasson eljárást a kormány – ezt javasolja az Integritás Hatóság a babócsai iskolafelújítás ügyében. A Kaposvári Tankerület nyert rá 1,8 milliárd forintot, döntően uniós pénzből. A munka 2019 óta nem fejeződött be. A pénzből 1 milliárdot megkaptak, de 700 millióval még nem számoltak el. A tankerület szerint az ügyben számos bírósági eljárást kezdeményeztek. | Kétszer kezdték el az építkezést, aztán eltűntek a munkások | Tartsa vissza a maradék 800 millió forintot és folytasson eljárást a kormány – ezt javasolja az Integritás Hatóság a babócsai iskolafelújítás ügyében. A Kaposvári Tankerület nyert rá 1,8 milliárd forintot, döntően uniós pénzből. A munka 2019 óta nem fejeződött be. A pénzből 1 milliárdot megkaptak, de 700 millióval még nem számoltak el. A tankerület szerint az ügyben számos bírósági eljárást kezdeményeztek. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/07/06/babocsai-iskolafelujitas-unios-penz-eljaras | 2023-07-06 10:18:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A szocialista és a jobbikos képviselők támogatásával az LMP 89 aláírást gyűjtött össze, így a házszabály alapján felállhat a MÁV ügyeit vizsgáló parlamenti bizottság – jelentette be keddi, budapesti sajtótájékoztatóján Jávor Benedek. Az LMP frakcióvezetője benyújtotta az Országgyűlésnek a testület létrehozásáról szóló javaslatot.
A bizottság azt venné górcső alá, hogy hozott-e érdemi megtakarítást a tavaszi járatritkítás, amely Jávor szerint „ellehetetlenítette a megfelelő szintű szolgáltatások igénybevételét”. Emellett azt is vizsgálnák, hogy milyen cégek kapták meg a vasúti beruházásokba fektetett közpénzeket.
Miközben a Fidesz korábban azt ígérte, hogy kiemelt figyelmet fordít a vasútra, az elmúlt két évben annak „példátlan mértékű leépítése zajlik”. Egy három hete kiszivárgott rejtett kamerás felvétel pedig megerősítette azt a gyanút, hogy „a korrupció is szerepet játszik” a vasúti beruházásokban – tette hozzá az ellenzéki párt frakcióvezetője.
Számos olyan nagyberuházást találni, amelyeket indokolatlanul felüláraztak, és ezek a beruházások „hogy, hogy nem, rendre a Simicska Lajos érdekeltségi körébe tartozó Közgépnél landolnak” – jegyezte meg a politikus. | Terítékre kerülhet a járatritkítás és Simicska Lajos | Az LMP-s Jávor Benedek szerint ha nem trükköznek a kormánypártok, hamarosan megkezdheti munkáját a MÁV ügyeit vizsgáló parlamenti bizottság. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/07/03/teritekre-kerulhet-a-jaratritkitas-es-simicska-lajos/ | 2012-07-03 10:47:00 | true | null | null | 24.hu |
Évek óta nyomoz a NAV a gyulai Göndöcs Benedek katolikus középiskolát érintő költségvetési csalás gyanúja miatt, ám a Békés Megyei Főügyészségtől kapott tájékoztatás szerint az ügynek még gyanúsítottja sincs. Az ügyben még 2019 májusában tettek feljelentést. Az ügyészség korábbi tájékoztatása szerint az ügyben "a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóság Békés Megyei Osztálya folytat nyomozást".
"A kérdezett ügyben sajtónyilvános fejleményekről nem tudok beszámolni, a nyomozás változatlanul felderítési szakaszban van, gyanúsított kihallgatására nem került sor"
- ezt a megyei ügyészség most, 2023. július 6-án, több mint négy évvel a nyomozást elindító feljelentés után válaszolta a megkeresésünkre. A NAV-ot időkorlát egyelőre nem köti, a büntetőeljárásról szóló törvény a felderítési szakaszra nem ír elő határidőt, csak annyit, hogy "a nyomozást a lehető legrövidebb időn belül le kell folytatni" (ha már lenne gyanúsított, azaz átkerülne az ügy a vizsgálati szakaszba, akkortól két év lenne a nyomozás határideje).
A rendszerváltás időszakában Gyulai Népfőiskola néven létrejött, most Göndöcs Benedek Katolikus Technikumnak hívott iskolát az alapítástól az a Czirok Sándor vezette, aki 1990-ben alapító tagja volt a KDNP gyulai szervezetének, és aki 1998-ban a párt parlamenti képviselőjelöltje volt a városban (1,9 százalékos eredményt ért el). Czirok Sándor és felesége, Gedeon Éva, aki addig az általános igazgatóhelyettesi feladatokat látta el az intézményben, 2019. augusztus 31-i hatállyal nemcsak a vezetői beosztásról mondott le, hanem mindketten távoztak is az iskolától. A városi lap néhány nappal később megjelent cikke szerint közös megegyezéssel szűnt meg a munkaviszonyuk; a cikkből az is kiderül, hogy már augusztus 26-tól megbízott vezetője volt az iskolának.
Hogy a költségvetési csalás a gyanú szerint milyen nagyságrendű lehetett, milyen időszakban és mivel összefüggésben keletkezett, az ügyészségi válaszból nem derült ki. Az ügyészség válaszából az sem derül ki, hogy ebben a felderítési szakaszban milyen lépések történtek eddig.
Mivel az eset idején még a Kiss-Rigó László megyéspüspök vezette Szeged-Csanádi Egyházmegye fenntartásában volt az iskola, és közvetve most is hozzájuk tartozik, az egyházmegye által fenntartott Gál Ferenc Egyetem intézménye, még a múlt héten megkerestük az egyházmegyét is. Levelünkre a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ (korábban ez ügyben, még egy másik szerkesztőség munkatársaként szintén folytattam egyoldalú, válasz nélkül maradt levelezést az egyházmegyével).
Az ügyben nemcsak az egyházmegye hallgat, de a Magyar Narancs idén januári cikke szerint a sajtó ismétlődő megkereséseire a távozott igazgató és helyettese nem reagált eddig. Czirok Sándornak a mostani cikkünk megjelenése előtt küldtem kérdéseket sms-ben, de arra egyelőre nem reagált. Amikor 2021 őszén kerestem a nyomozás miatt, akkor is csak annyit válaszolt: „Köszönöm megkeresését, de az ügyben nem tudok és nem kívánok nyilatkozni.” | Négy éve nyomoznak egy katolikus iskolát érintő költségvetési csalás miatt, még gyanúsított sincs | Évek óta nyomoz a NAV a gyulai Göndöcs Benedek katolikus középiskolát érintő költségvetési csalás gyanúja miatt, ám a Békés Megyei Főügyészségtől kapott tájékoztatás szerint az ügynek még gyanúsítottja sincs. Az ügyben még 2019 májusában tettek feljelentést. Az ügyészség korábbi tájékoztatása szerint az ügyben "a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóság Békés Megyei Osztálya folytat nyomozást". | null | 1 | https://444.hu/2023/07/11/negy-eve-nyomoznak-egy-katolikus-iskolat-erinto-koltsegvetesi-csalas-miatt-meg-gyanusitott-sincs | 2023-07-11 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Máté Kinga bíró, a kisalföldi megyeszékhely törvényszékének szóvivője elmondta: az I. Gábor és 26 társa ellen hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőügy első tárgyalását a kiemelt ügyekre vonatkozó szabálynak megfelelően szeptember 19-e előtt kell megtartania Bóka Tibor tanácsának.
A szóvivő jelezte: az ügy 27 vádlottja ellen 30 pontban emeltek vádat, 16 ezer oldalnál is hosszabb nyomozati iratok alapján. Az ügy elsőrendű vádlottja jelenleg előzetes letartóztatásban van.
Az április elején benyújtott vádirat szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda által (NNI) 2010 tavaszán indított nyomozás adatai szerint a vádlottak padjára került emberek bűnszervezetet alkotva, csúszópénzek fejében kötöttek beszállítói és szolgáltatási szerződéseket, s ezzel több mint százmillió forint kárt okoztak.
Pilisi Gábor, az NNI dél-dunántúli régióvezetője azt mondta: a 2010 áprilisát megelőző másfél évben titkos nyomozást folytattak bírói engedélyhez kötött helyiség- és telefonlehallgatással, postai küldemények ellenőrzésével. Mindez megerősítette: “A háttérben korrupciógyanús bűncselekmények vannak.”
A Pécsi Ítélőtábla büntetőkollégiumának vezetője május végén azt közölte: a táblabíróság elfogultsága indokolja, hogy az ügyet illetékességi területükön kívül tárgyalják. Ezzel kapcsolatban a Kaposvári, a Zalaegerszegi és a szintén az ítélőtábla illetékességi területén működő Szekszárdi Törvényszéket nem keresték meg, miután a Pécsi Törvényszék mellett a Pécsi Ítélőtábla is elfogultságot jelentett be . | Győrben tárgyalják a pécsi egyetemi vesztegetési pert | Szeptember első felében kezdődik Győrben a Pécsi Tudományegyetem gazdálkodásával összefüggő vesztegetési per. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/07/04/gyorben-targyaljak-a-pecsi-egyetemi-vesztegetesi-pert/ | 2012-07-04 11:06:00 | true | null | null | 24.hu |
A Tatabányai Törvényszék bűncselekmény hiányában felmentette csütörtökön a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vádja alól Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezetőjét és Mezei Lászlót, a Nemzeti Ménesbirtok volt ügyvezetőjét.
Tátrai és Mezei ellen a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség emelt vádat Budai Gyula akkori Magosz szövetségi igazgató és Medgyasszay László kereszténydemokrata képviselő 2009. áprilisi feljelentése alapján. A vádirat szerint Mezei tettesként, Tátrai utasítására fiktív megállapodás és számla alapján utalt át 365 millió forintot a felszámolás alatt álló Bábolna Zrt.-nek.
A bíró az ítélet indoklásában elmondta, nem állja meg a helyét a főügyészség álláspontja, mert a megállapodás valós gazdasági érdekek mentén köttetett, mindkét állami tulajdonú cégnek hasznot hajtott, és semmilyen kárt nem okozott. Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész fellebbezett a vádlottak bűnösségének megállapítása érdekében. | Újabb pofon Budai Gyulának | A bíróság felmentette a nemzeti vagyonkezelő volt elnökét. Az elsőfokú ítélet szerint nem okozott kárt Tátrai Miklós döntése. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/07/05/ujabb-pofon-budai-gyulanak/ | 2012-07-05 11:33:00 | true | null | null | 24.hu |
Leonov Péter, a Malév korábbi vezérigazgatója pedig kifejtette, hogy a garanciát adó Vnyesekonombank olyan orosz állami fejlesztési bank, amelynek elnöke a mindenkori miniszterelnök, azaz akkor Vlagyimir Putyin volt.
Veres János volt a pénzügyminiszter a Malév privatizálásakor. A pályázatot a privatizálásra létrejött projektcég, az AirBridge Zrt. nyerte, amelynek tulajdonosai között volt Borisz Abramovics orosz üzletember is. Leonov Péter közvetítette Abramovics vásárlási szándékát a projektcég magyar tulajdonosainak, és később a Malév vezérigazgatója is volt. A bizottság rajtuk kívül meghallgatta Markó Andreát, az ÁPV Rt. akkori igazgatósági tagját, aki pénzügyminisztériumi államtitkárként szavazott az igazgatóságban a privatizáció győzteséről.
A korábbi meghallgatások során is kiderült, és ezúttal Leonov Péter is hivatkozott rá, hogy őt Kiss Kálmán – volt határőr tábornok, akkor már üzletember – kereste meg, hogy orosz partnerrel vegyenek részt a Malév privatizációjában. A szerdai meghallgatáson elhangzott, hogy a magyar állami tulajdonos az uniós csatlakozás után nem támogathatta a Malévet, így a privatizáció maradt az életben tartásához szükséges egyetlen járható út. Ehhez olyan partnerre volt szükség, amely nagy tömegű utast hoz Budapestre. Így változatlan költség mellett jelentősen nőtt volna a bevétel.
Leonov Péter kifejtette: a volt szovjet állami légitársaság, az Aeroflot feldarabolása után Borisz Abramovics egy hattagú, jelentős légi szövetséget hozott létre, előbb Airbridge, majd AirUnion néven. Ennek éppen olyan partnerre volt szüksége, amelynek van leszállási joga Európában, közös volt tehát a Malév és az orosz szövetség érdeke.
Veres János elmondta, hogy az orosz közlekedési miniszter adott garanciát neki arra, hogy a szóban forgó légi cégek hosszabb távon működőképesek. Így amikor 2008 végén – a válság hatására – nem jöttek az orosz utasok, és gond volt az ottani partnerrel, a Vnyesekonombank szállt be a Malévbe Abramovics cégei helyett. A korábbi garancia nélkül erre nem lett volna mód – mutatott rá Veres János.
A meghallgatás másik pontja a 100 millió eurós viszontgarancia volt, amelynek fejében a Vnyesekonombanknak a Malév vagyonát engedte át Abramovics. Leonov Péter ezt úgy fogta fel, mint a bank által nyújtott hitel számos garanciájának egyik elemét. A bizottság tagjai kezdettől vitatják ennek jogszerűségét, mivel Abramovicsnak – mint az igazgatóság elnökének – nem adott erre felhatalmazást maga az igazgatóság.
Veres János csak a visszaállamosításkor, a sajtóból értesült az ügyről. Amikor ez történt, akkor már a Malév privát cég volt, így neki semmi köze nem volt hozzá – mondta a volt pénzügyminiszter.
A harmadik kérdéskör a szerdai meghallgatáson a 73 millió eurós tiltott állami támogatás visszafizetése volt. Veres János hangsúlyozta: amíg ő miniszter volt, ilyen eljárás nem indult a magyar kormány ellen. Ezt azzal magyarázta, hogy ő az uniós apparátusban tárgyalt a felmerülő problémákról. Ennek hatására például addig nem írták alá a Malév privatizációs szerződését, amíg az uniós versenyjogi illetékesek nem bólintottak rá. Hangsúlyozta: az ő minisztersége alatt mindig felszálltak a gépek, és kaptak fizetést az alkalmazottak.
Az utódai nem folytatták az egyeztetést az uniós apparátussal, ezért született meg a tiltott állami támogatás visszafizetéséről szóló határozat – jegyezte meg.
A meghallgatások után a bizottság saját szakértők kijelöléséről döntött. | Veres: nálam felszálltak a Malév gépei | Veres Jánost is meghallgatta a Malév privatizációját vizsgáló országgyűlési bizottság szerdán. A volt pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy az AirBridge azért nyerte meg a légitársaság privatizációs pályázatát, mivel egyedül ez a cég tett bankgaranciát ajánlata mögé. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/07/11/veres-nalam-felszalltak-a-malev-gepei/ | 2012-07-11 13:53:00 | true | null | null | 24.hu |
A nyugállományú dandártábornok ellen azért tesznek feljelentést, mert az általa 2007 és 2010 között vezetett HM Állami Egészségügyi Központnál, illetve a Honvédkórház jogelődjeinél számos szabálytalanságot tárt fel a honvédelmi tárca belső ellenőrzési főosztálya.
A vizsgálat szerint a honvédkórház és jogelődjei többmilliárdos értékben, a közbeszerzés megkerülésével szereztek be gyógyszereket, illetve több száz milliós értékben rendeltek meg higiéniás takarítást a 2002 és 2010 közötti időszakban. Az ellenőrzés megállapításai alapján ugyanakkor nem zárható ki, hogy sokszor szándékosan nem írtak ki pályázatot.
A feljelentés alapján a volt kórházigazgató mellett felelősségre vonhatják az egykori gazdasági igazgatót és a pénzügyi osztályvezetőt is.
Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos a lapot arról tájékoztatta, hogy a HM jelentése az intézmények 2002 és 2010 közötti közbeszerzéseinek ellenőrzéséről a napokban érkezett meg. | Hende Csaba feljelenti Szilvásy testvérét | Hűtlen kezelés és egyéb gazdasági vétségek gyanújával büntetőfeljelentést kezdeményezett Hende Csaba honvédelmi miniszter Szilvásy István, a volt titokminiszter testvére ellen - írja a pénteki Magyar Nemzet. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/07/13/hende-csaba-feljelenti-szilvasy-testveret/ | 2012-07-13 14:25:00 | true | null | null | 24.hu |
A kiskunhalasi székhelyű társaság 24 millió 735 ezer forintnyi vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el egy két évvel ezelőtti pályázaton, mégpedig versenyképességének erősítéséhez, új fény- és hangtechnikai berendezések vásárlásához – áll a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) közleményében. Az NFÜ az elmúlt év októberében indított vizsgálatot egyrészt a sajtóban megjelent híradások, másrészt a Disco Magic Kft. beszámolási kötelezettségének elmulasztása miatt.
A helyszíni ellenőrzés során nyilvánvalóvá vált, hogy bár a cég számlával igazolt, tételes elszámolást nyújtott be az NFÜ-nek, az abban feltüntetettnél jóval gyengébb minőségű és alacsonyabb árú eszközöket szerzett be. Ezért a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség úgy rendelkezett, hogy a Disco Magic Kft. fizesse vissza a teljes támogatási összeget.
Miután a vizsgálat nem csak szabálytalanságokat állapított meg, hanem bűncselekményekre utaló jeleket is felfedett, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség feljelentést tett a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnokságán.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2007 első három negyedévében az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) magyarországi irodájának 46 olyan, 10 ezer euró feletti esetet jelentett, amelyek kapcsán szabálytalanságot vizsgált. Az elkövetett szabálytalanságok egy részében a kedvezményezettek már pályázatuk benyújtása előtt megkezdték a projektet, más részében meg sem valósították azt. Típushibának bizonyult a pénzügyi nyilvántartás szakszerűtlensége, illetve az, hogy a kedvezményezettek eltértek a támogatási szerződésben foglaltaktól.
A sikeresen pályázók számos esetben megsértették a közbeszerzési törvényt, téves elszámolást nyújtottak be, vagy nem elszámolható költségeket próbáltak meg elfogadtatni. Néhány esetben büntetőjogi értelemben vett csalás történt. Előfordult, hogy a projekteket megvalósító cégeknek közös volt a tulajdonosuk, aki saját cégei között számlázott. De akadt olyan is, aki már megvalósult beruházást akart újra kifizettetni az uniós források terhére.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a Disco Magic Kft. ügyében eddig hozott és szükség esetén még várható intézkedéseivel is nyilvánvalóvá kívánja tenni, hogy az Európai Uniótól érkező források lekötésekor, a pályázatokon elnyerhető támogatások odaítélése során a lehető legteljesebb körültekintéssel, és a legnagyobb szigorral jár el – álla közleményükben. | Perelik az uniós pénzekkel csaló kiskunhalasi diszkót | Inkasszót rendeltek el a pályázati csaláson ért Disco Magic Kft. ellen. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség egyébként kész pert indítani az uniós támogatást szabálytalanul felhasználó cég ellen. A támogatási összeg visszafizetésének határideje december 29 volt. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/01/08/perelik_unios_penzekkel_csalo/ | 2008-01-08 14:48:00 | true | null | null | 24.hu |
A DBR Metró Igazgatóság vezetőjét sokat támadták mind civil, mind szakmai körökben. Az 1997-ban létrehozott szervezet élére 2001-ben került, és többen szinte azonnal támadni kezdték állítólagos gyanús szerződések és szakmaiatlan döntései miatt. A DBR-t a Fővárosi Közgyűlés hozta létre, formailag azonban a BKV alapította, így mindkét szervezetnek nagy befolyása volt a cég működésére.
A hosszú BKV-s múlttal rendelkező szakember sokáig állta a sarat, de a metróépítés beindulása után megingott a főváros vezetőinek bizalma is. Nagyjából Aba Botond távozásával egyidőben gyakorlatilag lefokozták, amikor a főváros kinevezte Becker Lászlót a metróépítés koordinátorának, a projekt igazgatója pedig Balogh Árpád lett.
Gulyás László 2006-ban még Demszkyvel egyeztetett a Szent Gellért téri állomásról (Fotó: MTI) | Távozik a metróépítés felelőse | Közös megegyezéssel elhagyja a BKV-t a négyes metró építéséért felelős Gulyás László. A DBR Metró Igazgatóság vezetőjét sokat támadták mind civil, mind szakmai körökben. Az 1997-ban létrehozott szervezet élére 2001-ben került, és többen szinte azonnal támadni kezdték állítólagos gyanús szerződések és szakmaiatlan döntései miatt. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/01/08/tavozik_metroepites_felelose/ | 2008-01-08 15:03:00 | true | null | null | 24.hu |
A Fővárosi Törvényszék végzése egyelőre nem jogerős. Az elsőfokú döntés kimondta: az elszámoltatásért felelős kormánybiztos két éve a TV2 Tények című műsorában, majd a köztévé Az Este című műsorában valótlanul állította, hogy Tátrai Miklós számláján kötött ki az a 365 millió forint, amit a Bábolnai Ménesbirtok Kft. utalt át a Bábolna Zrt. felszámolójának.
Budainak ezt közöltetnie kell a két hírműsorban is, méghozzá a saját költségén, emellett 15 napon belül át kell utalnia egymillió forintot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezetőjének. Azt nem tudni, Budai fellebez-e az ítélet ellen.
Budai: megint mellé
A napokban egyébként a Tatabányai Törvényszék nem jogerős ítélete felmentette Tátrai Miklóst, valamint Mezei Lászlót, a Nemzeti Ménesbirtok volt ügyvezetőjét a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vádja alól. Tátrai és Mezei ellen a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség emelt vádat Budai Gyula akkori Magosz szövetségi igazgató és Medgyasszay László kereszténydemokrata képviselő 2009. áprilisi feljelentése alapján.
A vádirat szerint Mezei tettesként, Tátrai utasítására fiktív megállapodás és számla alapján utalt át 365 millió forintot a felszámolás alatt álló Bábolna Zrt.-nek. A bíró az ítélet indoklásában elmondta, nem állja meg a helyét a főügyészség álláspontja, mert a megállapodás valós gazdasági érdekek mentén köttetett, mindkét állami tulajdonú cégnek hasznot hajtott, és semmilyen kárt nem okozott.
Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész fellebbezett a vádlottak bűnösségének megállapítása érdekében.
A filozófusok is győztek
Megszüntették az összes, úgynevezett „filozófusüggyel” kapcsolatos gazdasági jellegű nyomozást – erősítette meg május végén a Népszava értesülését a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője. Nem találtak bűncselekményre utaló jelet, pedig csaknem másfél évig nyomoztak.
Ez azt jelenti, hogy alaptalanul hozta hírbe a pályázatok miatt a legjelesebb filozófusokat az elszámoltatási kormánybiztos. Budai Gyula ugyanis úgy vélte, több olyan külsős cég volt, amelyekhez „kiszervezték” a filozófiai tárgyú pályázatok megvalósítását, pedig – mint mondta – a filozófusok „munkaköri leírásához tartozott”, hogy részt vegyenek ezekben a projektekben. | Fizetnie kell Budai Gyulának | Egymilliót kell átutalnia a vagyonkezelő volt vezetőjének, továbbá sajnálkoznia kell két hírműsorban is, amiért megsértette Tátrai Miklós jó hírnevét. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/07/17/fizetnie-kell-budai-gyulanak/ | 2012-07-17 15:08:00 | true | null | null | 24.hu |
A kormányzati negyed felépítésére kiírt közbeszerzési eljárás hivatalos eredményét az ajánlatkérő Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) 2007. december 29-én meghozta, azonban már nem volt lehetősége erről tájékoztatni az ajánlattevőt. Ezért jogutódja, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt (MNV) Szuhanyik Zoltánt, a bíráló bizottság elnökét kérte fel, hogy hivatalosan tájékoztassa az ajánlattevőt a közbeszerzési eljárás eredményéről.
Görözdi György miniszterelnöki megbízott elmondta, hogy a közbeszerzést azért nyilvánították eredménytelennek, mert előre nem látható és elháríthatatlan ok (vis maior) következtében beállt lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére – illetve megkötése esetén a szerződés teljesítésére – az ajánlattevő nem lenne képes. Az előre nem látható és elháríthatatlan ok az, hogy a kormány „megállította” a kormányzati negyed beruházását és nem biztosított forrást a megépítésére – mondta a miniszterelnöki megbízott.
Széll Csaba, az egyetlen érvényes ajánlatot tevő konzorcium egyik tagja, az Europolis Kft. ügyvezetője – a másik tag a KÉSZ Kft. – szerint az eredmény indoklása nem segítette a kormányzati negyed „megállítási okának a megértését”. A cég szakértői vizsgálják a kialakult helyzetet, többek közt az esetleges jogorvoslat lehetőségét is. | Vis maior miatt eredménytelen a kormánynegyed-pályázat | Előre nem látható ok – vis maior – következtében nem került sor a kormánynegyed pályázatának eredményhirdetésére – válaszolta a tenderen győztes konzorcium megkeresésére a vagyonkezelő. Ez az ok nem más, mint hogy a kabinet lefújta az építkezést. A vagyonkezelő pedig azért nem küldött értesítést, mert megszűnt. A nyertes most a jogorvoslat lehetőségét vizsgálja. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/01/11/vis_maior_miatt_eredmenytelen/ | 2008-01-11 15:29:00 | true | null | null | 24.hu |
Princz Gábort 3 millió-hatszázezer, a másik három vádlottat másfél-másfél millió forint pénzbüntetéssel sújtották. Az ítélet nem jogerős. Az ügyész az ítélet súlyosbításáért, az ügyvédek felmentésért fellebbeztek.
Princz Gábor és társai ellen összesen 34,5 milliárd forint, vagyis különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt indult büntetőeljárás.
A hatályos törvények szerint ilyen esetekben akár kettőtől nyolc évig terjedő börtönbüntetés is kiszabható. Az ítélet szövege és annak indoklása a törvényeknek megfelelően hatvan napon belül lesz - nevek nélkül - elérhető a nyilvánosság számára.
Öt éve emeltek vádat
Mivel a másodfokú ítélet a korábbi döntéssel szemben bűnösnek mondott ki négy vádlottat, az érintettek a hatályos jogszabály szerint fellebbezéssel élhetnek.
Princz Gábor a bíróságon (
A Fővárosi Főügyészség 2003-ban a Postabank és Takarékpénztár Rt. egykori elnök-vezérigazgatója és a pénzintézet korábbi hat vezető beosztású tagja ellen azért emelt vádat, mert álláspontjuk szerint a vádlottak még 1995 és 1997 között szándékosan megszegték a törvényi kötelezettségeiket, hibás üzletpolitikát folytattak, sorozatosan megtévesztették a bank tulajdonosait és a bankfelügyeletet. Nem képeztek céltartalékot és jól prosperáló bank látszatát keltették.
A Postabank-sztori
Mint emlékezetes, 1997 februárjában azt követően rohanták meg a betétesek a Postabank fiókjait, hogy egy tudatosan terjesztett hír szerint a pénzintézet csődközelbe jutott, s így fizetésképtelenné vált. Néhány nap alatt az akkor második legnagyobb lakossági banknak számító intézetből 70 milliárd forintnyi betétet vettek ki tulajdonosaik, ami így valóban a fizetésképtelenség szélére sodródott, amit csak a Horn-kormány állami mankójával került el.
A Postabank híres macija 1995-ben még büszkén hirdetette a pénzintézetet (
Természetesen a "számla kiegyenlítése" sem maradt el, noha a bank könyvvizsgálója ’98-ban 20 milliárdos hiányt állapított meg a Postabanknál - később 30 milliárdos kárról beszéltek -, az Orbán-kormány mégis 170 milliárd forint állami pénzből konszolidálta a bankot. Ezért a lépéséért számos támadás érte az akkori kormányt, vitatták, hogy valóban ennyi pénzre volt szükség a Postabank talpraállításához. Válaszul 20 évre titkosították a konszolidáció részleteit.
Ma is sok a kérdőjel
Később arról is ellentmondó információk láttak napvilágot, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) folytatott-e vizsgálatot a konszolidáció ügyében, készült-e erről jelentés. A kormány akkori tagjai szerint nem volt ilyen jelentés, s így nem is marasztalta el a Kehi az eljárást. Mindenesetre 2003-ban az Állami Számvevőszék nem talált igazán kivetnivalót a konszolidációban.
Az ügyhöz tartozik, hogy a magyar állam 132 milliárd forint értékben jelenleg is tartó kártérítési pert indított a Postabank három könyvvizsgáló cége ellen, mondván hogy felületes ellenőrzésük járult hozzá a Postabank hanyag gazdálkodásához. | Bűnösnek találták Princz Gábort | Megváltoztatta a Fővárosi Bíróság korábbi döntését csütörtökön az Ítélőtábla a Postabank-ügyben. Hanyag kezelés vétsége miatt pénzbüntetésre ítéltek a per hét vádlottja közül négyet, köztük Princz Gábort, a pénzintézet egykori elnök-vezérigazgatóját. Princznek 3,6 millió forintnyi büntetést kell fizetnie. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/01/10/bunosnek_talaltak_princz_gabort/ | 2008-01-10 15:33:00 | true | null | null | 24.hu |
Eltűnt a székhelyéről a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány, derül ki Tompos Márton országgyűlési képviselő Facebook-bejelentkezéséből.
A momentumos politikus egy jó ideje próbál utánajárni annak, hogy mi a helyzet a nem létező egyetemet működtető alapítvánnyal, amely 14 milliárd forint értékű közvagyont kapott az államtól. Tompos hétfői videójában arról számolt be, hogy a szervezett felszívódott azokból az irodáházakból, ahová be volt jelentve. Miután nem találta a helyszínt a jelenlegi hatályos székhelyén (Kéthly Anna tér), elment a cégbíróságra: mint kiderült, a szervezet nem adott be székhely módosítási kérelmet, magyarán továbbra is a Kéthly Anna téren van a székhelyük, miközben onnan áprilisban eltűntek.
„Ez természetesen teljesen törvénytelen”
– fogalmazott Tompos. | Nyoma veszett a Fudan Egyetem Alapítványnak | Eltűnt a székhelyéről a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány, miközben rendesen költenek, fizetésekre például százmillió feletti összeget. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/nyoma-veszett-a-fudan-egyetem-alapitvanynak-260160# | 2023-07-10 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Áron alul jutottak hozzá önkormányzati ingatlanhoz a polgármester gyerekei egy Somogy megyei községben
az ügyészség szerint, ezért vádat emeltek a polgármester és három társa ellen – tájékoztatott a Somogy megyei Főügyészség hétfőn.
Azt írták, hogy a helyi képviselő-testület 2020-ban az ingatlanvagyon egy részének, köztük a 4,5 hektáros, nagyrészt erdővel borított földterület értékesítésével akart javítani a település nehéz anyagi helyzetén.
A terület 20 millió forintot ért, az alpolgármester ugyanakkor a polgármester tudtával olyan "értékvéleményt" szerzett be, amely szerint az ingatlan forgalmi értéke 5,9 millió forint.
A testület annak ellenére szavazta meg a föld eladását a polgármester közeli hozzátartozóinak, hogy az értékbecslőnek nem volt jogosultsága a területen található faállomány értékének meghatározására.
A községnek 14 millió forint vagyoni hátrányt okozó jogszabálysértő adásvételi szerződést, melynek elkészítéséhez a jegyző is segítséget nyújtott, 2020 októberében az alpolgármester írta alá – tették hozzá.
A főügyészség hűtlen kezelés miatt emelt vádat a polgármester és társai ellen, a főügyészség közjogi szakága pedig polgári peres eljárást indított, kérve a vevők tulajdonjogának törlését és az érvénytelen bejegyzéssel érintett jogügylet előtti, eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot helyreállítását. Ezt a Kaposvári Törvényszék elsőfokú, nem jogerős ítéletében elrendelte.
Az ügyészség kitért arra is, hogy a polgármester már 2005-ben megpróbálta jóval a piaci érték alatt megszerezni az önkormányzati ingatlant, a bíróság azonban érvénytelennek találta az adásvételi szerződést, így az ügylet nem jöhetett létre. | Vádat emeltek egy somogyi polgármester ellen önkormányzati föld áron aluli eladása miatt | A polgármester gyerekei 4,5 hektáros, nagyrészt erdővel borított földterülethez jutottak 20 millió helyett 5,9 millió forintért. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/vadat-emeltek-egy-somogyi-polgarmester-ellen-onkormanyzati-fold-aron-aluli-eladasa-miatt-260145 | 2023-07-10 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Jelentős értékre, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett sikkasztás illetve magánokirat-hamisítás miatt emelt vádat a Fonyódi Járási Ügyészség egy férfival szemben, aki egy Somogy megyei gyermekotthon igazgatójaként a gyerekeknek járó ellátmányi pénzt sikkasztotta el.
A vádlott több, mint 20 éve vezette a gyermekotthont, ahol feladatai közé tartozott a fenntartó által folyósított összegek felhasználása, és az azzal való elszámolás.
A férfi jogosultságaival visszaélve 2018-ban havonta 2,5 millió forintot, 2019-ben négy alkalommal 1,5 millió forintot vett fel készpénzben az otthon házipénztárából.
A pénzt nem a gyermekek javára fordította, nem zsebpénzt, jutalmat vagy ösztöndíjat adott belőle, hanem eltette.
A vádlott a pénz legális felhasználásának igazolására 16-szor nyújtott be hamis tartalmú nyomtatványokat a fenntartó felé, amiket korábban előre aláíratott a gondozottakkal. | 36 millió forintot sikkasztott a gyerekeknek járó ellátmányi pénzből egy gyermekotthon vezetője | Jelentős értékre, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett sikkasztás illetve magánokirat-hamisítás miatt emelt vádat a Fonyódi Járási Ügyészség egy férfival szemben, aki egy Somogy megyei gyermekotthon igazgatójaként a gyerekeknek járó ellátmányi pénzt sikkasztotta el. | null | 1 | https://444.hu/2023/07/12/36-millio-forintot-sikkasztott-a-gyerekeknek-jaro-ellatmanyi-penzbol-egy-gyermekotthon-vezetoje | 2023-07-12 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Belváros;önkormányzat;közgyűlés;ingatlanbotrány;V. kerület;Juhász Péter;
2015-11-11 20:00:00
Sokasodó belvárosi botrányok
A Belváros csütörtöki képviselő-testületi ülésén újra napirendre kerülnek az V. kerületi ingatlanügyek. Juhász Péter, az Együtt helyi politikusa nem vár tartalmi eredményt, de mindenképpen erős kérdéseket fog feltenni a fideszes Szentgyörgyvölgyi Péter által vezetett önkormányzatnak. Az ellenzéki politikus szerint a jelenlegi és a volt V. kerületi polgármester között nincs nagy különbség: Szentgyörgyvölgyi folytatja azokat a piaci árhoz képest feltűnően nagyvonalú belvárosi ingatlaneladásokat, amelyeket még Rogán Antal kezdett el a kerületben.
Tartalmilag nem sokat várok a csütörtöki képviselő-testületi üléstől, az önkormányzat kellőképpen cinikus ahhoz, hogy ne válaszoljanak a konkrét kérdéseimre - nyilatkozta a Népszavának Juhász Péter. Az Együtt alelnöke, V. kerületi képviselője kiemelte: az ülésen elhangzó kérdésekre az önkormányzatnak 30 napja van válaszolni, azonban ezek a határidő lejárta után sem szoktak megérkezni. Kísértetiesen hasonlít ez a gyakorlat a Fővárosi Főügyészség eljárásához, hiszen a napokban már negyedszer hosszabbították meg a Juhász által indított ingatlanügyek nyomozási határidejét.
Szentgyörgyvölgyi "méltó" utód
Az Együtt alelnöke még október végén a budapesti Alkotmány utca 21. szám alatti ház bejárata előtt tartott sajtótájékoztatót. Elmondta, az önkormányzat az épületben 150 millió forintért, vagyis 178 ezer forintos négyzetméteráron adott el egy 840 négyzetméteres ingatlant. Hangsúlyozta, hogy az utcában átlagosan négyzetméterenként, 800 ezer és 1,1 millió forint közötti összegért árulják a lakásokat.
Az önkormányzati képviselő kiemelte, hogy az ingatlanról készült értékbecslés eredetileg 215 millió forintos árat állapított meg, de miután a vásárló fél éve már bérelte az ingatlant, ezért 30 százalékkal olcsóbban vehette meg a lakást. A bérleti jogot pályázaton kívül nyerték el, azzal, hogy meditációs és rekreációs központot akarnak létrehozni benne, ami nyilvánvalóan közérdek a belvárosiak számára – fogalmazott. Kitért arra is, hogy az eladásról szóló döntést az önkormányzati testületi ülésen részt vevő ellenzéki képviselők nem szavazták meg.
Juhász sajtótájékoztatóján fel is szólította Szentgyörgyvölgyi Péter V. kerületi polgármestert, hogy ne írja alá azt a szerződést, amelynek alapján a valós árnál legalább 60 millió forinttal kevesebbért adnának el egy belvárosi ingatlant. Arra az esetre, ha a polgármester aláírná az eladásról szóló határozatot, Juhász Péter rendőrségi feljelentést helyezett kilátásba. Az, hogy végül megtörténik-e az aláírás, a csütörtöki ülésen választ kapunk. Az Együtt politikusa hozzátette: az a különbség Rogán Antal és Szentgyörgyvölgyi Péter között, hogy az utóbbi nem rendelkezik mentelmi joggal, így nehezebb dolga lesz a bíróságon.
Az önkormányzat közleménye szerint Juhásznak lett volna lehetősége kifejteni a véleményét a testületi ülésen, de azon - sok más alkalomhoz hasonlóan - nem vett részt. Hangsúlyozták: az Alkotmány utcai épület olyan leromlott állapotú ingatlan, amely évek óta üresen áll, felújítására több mint 100 millió forintot kellene költeni. Mivel nem lakásokról, hanem helyiségekről van szó, a hasznosításra ennek az összegnek a többszörösét kellene fordítani - szögezte le a belvárosi önkormányzat.
Nem ma kezdték
Nem ez volt az első „érdekes” belvárosi ügy, hiszen korábban Juhász Péter a belvárosi ingatlanbotrányokkal kapcsolatban üzletszerűen, bűnszervezetben való hivatali visszaéléssel vádolt meg politikusokat, így a kerület korábbi polgármesterét, Rogán Antalt is. Feljelentése szerint az önkormányzat vagyongazdálkodása nem volt kiszámítható, saját szabályait sem tartotta be, és a vagyonvesztés mértéke túlmegy a hanyagság, a gondatlanság, a hozzá nem értés körén, szándékos bűncselekményt valósít meg. Juhász szerint a kerület vezetése több milliárd forinttal károsította meg a helyi költségvetést.
Annyi eredményt sikerült elérnem, hogy körülbelül fél évig szüneteltek a kerületben ezek a „furcsa” eladások – jelezte Juhász, hozzátéve: sajnos másfél hónappal ezelőtt újra indultak az ügyletek, és Szentgyörgyvölgyi folytatja elődje akcióit.
De Juhász szerint újabb botrány van készülőben a kerületben: a Belváros ingatlaneladásait intéző ügyvédi iroda vehetett nagyon kedvezményesen lakást az önkormányzattól. Az Együtt alelnöke Facebook oldalán jelentetett meg részleteket az eladásról. Mint írta: a Deák téri, 237 négyzetméteres ingatlan 154 millió forintot ér (felújítva 192 milliót), ennek ellenére 78 millióért jutott hozzá a Sándor Zsolt vezette ügyvédi iroda. Juhász ezért követeli, a kerület indítson vizsgálatot annak kiderítésére: összejátszott-e az ügyvéd az értékbecslővel, hogy ilyen alacsony árat állapítson meg, és kéri azt is, amíg a vizsgálat tart, addig ne bízza meg ezeket a cégeket az önkormányzat. Azt is szeretné elérni, hogy ezentúl két értékbecslés kelljen minden ingatlanértékesítéshez a Belvárosban.
Nem csak olcsón kap ingatlant a belvárostól Sándor Sz. Zsolt ügyvédi irodája, de azt sem árulja el, mennyi bevétele származott az önkormányzattól – írta szerdán a Facebook-oldalán Juhász. A politikus megkérdezte az ügyvédet, mekkora bevétele származott az önkormányzattól - illetve más önkormányzatoktól -, hogy kiderüljön, mennyi közpénzhez jutottak az évek során. A válasz szerint ez nem ismerhető meg, "mert ő ügyvéd". Juhász nem hagyta annyiban, az Adatvédelmi Hatósághoz fordult. Péterfalvi Attila hivatala kötelezte Sándor Sz. Zsoltot, hogy adja ki az önkormányzati képviselő számára a kért adatokat. Juhász, amint megkapja, az iratokat, nyilvánosságra hozza, hiszen szerinte "az mégiscsak lehetetlen, hogy ne tudjuk meg mennyi ment el a mi pénzünkből ehhez az ügyvédhez".
Cseppek a pohárban | Sokasodó belvárosi botrányok | A Belváros csütörtöki képviselő-testületi ülésén újra napirendre kerülnek az V. kerületi ingatlanügyek. Juhász Péter, az Együtt helyi politikusa nem vár tartalmi eredményt, de mindenképpen erős kérdéseket fog feltenni a fideszes Szentgyörgyvölgyi Péter által vezetett önkormányzatnak. Az ellenzéki politikus szerint a jelenlegi és a volt V. kerületi polgármester között nincs nagy különbség: Szentgyörgyvölgyi folytatja azokat a piaci árhoz képest feltűnően nagyvonalú belvárosi ingatlaneladásokat, amelyeket még Rogán Antal kezdett el a kerületben. | null | 1 | https://nepszava.hu/1076005_sokasodo-belvarosi-botranyok | 2015-11-11 11:55:00 | true | null | null | Népszava |
A médiában megjelent hírek kapcsán igazoló jelentést kért az érintett ügyésztől, s miután azt megismerte, fegyelmi eljárást rendelt el – mondta Ihász Sándor fővárosi főügyész. Az Index internetes portál a napokban hozott nyilvánosságra egy hangfelvételt, amin Varga Gergely egy tavaly szeptemberi, rendőrök ellen folyó büntetőügy tárgyalása kapcsán azt mondta: tudja, kik a valódi elkövetők, de nem ők ülnek a vádlottak padján.
Az eljárás célja, hogy tisztázza, mi történt, és amennyiben a főügyészségi szóvivő vétkesen megszegte foglalkozása szabályait, akkor megállapítsa fegyelmi felelősségét és szankciót szabjon ki. A legenyhébb szankció a feddés lehet, a legsúlyosabb pedig a hivatalvesztés. Ezen kívül fegyelmi eljárásban például vezetői kinevezéstől is megfoszthatják az érintettet, vagy fizetési fokozatában visszasorolhatják, illetve megrovásban is részesíthetik – fűzte hozzá Ihász Sándor.
Varga Gergely az ellene folyó fegyelmi eljárás közben tovább dolgozhat ügyészként, csupán szóvivői megbízatása alól van felfüggesztve. A fegyelmi eljárás határideje 30 nap, ami meghosszabbítható. Ihász kérdésre válaszolva hozzátette: csak a sajtóból értesült arról, hogy feljelentik, vagy feljelentették Varga Gergelyt. Ha ez megtörténik, az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség jár el, nem pedig a Fővárosi Főügyészség – jelezte. | Felfüggesztették a Fővárosi Főügyészség szóvivőjét | Fegyelmi eljárás indult a Fővárosi Főügyészség szóvivője ellen, akit egyben szóvivői beosztásából is felfüggesztettek. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/01/21/felfuggesztettek_fovarosi_fougyeszseg_szovivojet/ | 2008-01-21 15:27:00 | true | null | null | 24.hu |
Az önkormányzat száz százalékos tulajdonában lévő vagyonkezelő cégének igazgatóját gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által elkövetett vesztegetéssel, egy másik személyt pedig ugyanennek a bűncselekménynek a bűnsegédi alakzatával gyanúsítja a Nemzeti Nyomozó Iroda.
A bíróság az alapos gyanút nem vitatta, ám az ügyészség által felhozott letartóztatási indokokat, azaz a szökés, elrejtőzés, illetve az eljárás meghiúsításának veszélyét nem látta megalapozottnak, így az őrizetbe vett gyanúsítottak szabadlábra kerültek.
A helyi bíróság döntése ellen az ügyészség fellebbezett, így a terézvárosi vagyonkezelő vesztegetéssel gyanúsított vezetője és a másik személy letartóztatásának ügyében a Fővárosi Bíróság dönt majd jogerősen. Szerdán rendőrök vitték el a Terézvárosi Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatóját az igazgatótanácsi ülésről. A hvg.hu internetes portál a napokban azt írta, hogy a férfit egy nagy értékű ingatlan eladásával kapcsolatos vesztegetési ügyben hallgatták ki gyanúsítottként. | Elengedték a Terézvárosi Vagyonkezelő vezetőjét | Elutasította a terézvárosi vagyonkezelő vesztegetéssel gyanúsított vezetőjének és egy másik személynek az előzetes letartóztatására irányuló ügyészségi indítványt a Pesti Központi Kerületi Bíróság. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/01/26/elengedtek_terezvarosi_vagyonkezelo_vezetojet/ | 2008-01-26 15:36:00 | true | null | null | 24.hu |
Úgy tűnik, a reformok idején megéri politikusnak lenni, ugyanis az Országgyűlés honlapján frissen közzétett 2007-es vagyonnyilatkozatok alapján kijelenthető, az ország vezetői jobban élnek, mint egy éve.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök – annak ellenére, hogy kormányfői és képviselői tiszteletdíját civilszervezeteknek és alapítványoknak utalja – 96 millió forint nettó jövedelemre tett szert, főképp a cégei osztalékaiból. Orbán Viktor Fidesz-elnöknek is bőséget hozott 2007. Ő ugyanis a könyvei után részesedett és kapott 12 millió forintot. Az ellenzéki párt vezetője így könnyen megtehette, hogy Felcsúton több mint ötezer négyzetméternyi földet ötven évre ingyenes használatba adott helyi alapítványoknak.
Kóka János szabad demokrata pártelnök három nappal a 2007-es év vége előtt is vásárolt még. Végre megvette ugyanis – igaz, saját cégétől – azt a házat, amelynek építésétől már 2006 óta hangos a sajtó. Érdekesség, hogy Kóka nem vesz fel fizetést, mint az SZDSZ elnöke, megteszi ezt helyette az exelnök Kuncze Gábor, aki – bevallása szerint – 2008 márciusáig kapja az elnöki díjazást. Talán ennek a pénznek is köszönhető, hogy Kuncze vásárolt egy Skodát is tavaly. A volt gazdasági miniszter pedig egy kétszázezer forintos telefont kapott juttatásként.
Kóka János épülő háza – sokan támadták (Fotó: MTI)
Dávid Ibolya MDF-elnöknek különösebben nem változott a vagyoni helyzete, Budán két lakása, Zamárdiban egy nyaralója van, sikeresen törlesztette viszont a hitelét, amely így a felére, hatmillió forintra csökkent. Semjén Zsolt, a kereszténydemokraták elnöke viszont tavaly hozzájutott egy újabb második kerületi lakáshoz. Az egyébként antik bútorokat gyűjtő politikusnak idén már nem szerepel a vagyonbevallásában az a rendjelgyűjteménye, amely korábban részét képezte a nyilatkozatának.
Bútorokat más is gyűjt a konzervatív oldalon: a Fideszből kilépett, rendőrökkel dulakodó Lengyel Zoltán például neobarokk garnitúráját is feltüntette az értéktárgyai között.
Gyűjtők
A szabad demokrata koalíciós államtitkár, Horn Gábor könyveket gyűjt (ötezer kötet), a szocialisták részéről pedig Schiffer János gyarapítgatja évről évre a kétezer darabos matchboxgyűjteményét.
Motorosok
Vannak honatyák, akik két keréken is el tudják képzelni az életüket. Mesterházy Attila (MSZP) például egy nyolcszáz köbcentis Hondával közlekedhet, míg az ellenoldali „öreg motoros” Kósa Lajos debreceni fideszes polgármester egy ezer köbcenti feletti BMW-vel szánthatja az M3-ast.
Az autós képviselők közül kiemelnénk Kubatov Gábort (Fidesz), aki továbbra is boldog tulajdonosa három veterán Opel Kadettnak, a szocialista főpolgármester-helyettes, a XII. kerületben lakó Hagyó Miklós viszont nagy értékű ingóságai közé mindössze egy autót jegyzett fel: egy 1993-as Trabantot.
Miniszterek gyalog
A kormánytagok közül még mindig Veres János az egyik leggazdagabb számtalan nyírségi földterülettel, de üzemeltet még gyógyszertárat és tésztagyárat is. A milliárdos pénzügyminiszternek saját autója nincs, mindössze egy 24 éves utánfutót szerepeltet a vagyonnyilatkozatában.
Bár autója a külügyminiszternek sincs – saját tulajdonban lévő Toyota Corolla gépkocsiját augusztusban ellopták – Göncz Kinga mégsem kénytelen gyalog járni, jelenleg 4 és fél milliós szolgálati autóját használhatja. 7,5 millió forintos hiteltörlesztését 13 millió forintos megtakarítással ellensúlyozza. A külügyminiszter életbiztosítást nem kötött, viszont kapott két afgán szőnyeget ajándékba. Jobban spórolt Kiss Péter kancelláriaminiszter, akinek megtakarítása 34,5 millió forint, ennek ellenére sem saját, sem pedig szolgálati autója nincsen.
Takács Albert igazságügyi miniszter 3000 darabos CD-gyűjteményt halmozott fel az elmúlt 20 évben. Mindez azonban kicsinek számít 4300 kötetes társadalomtudományi könyvtára mellett. 2007-ben pedig két olyan órát is vásárolt, amelynek értéke meghaladja a mindenkori képviselői alapdíj hat havi összegét. Saját autója sincsen, szolgálati kocsijához viszont sofőr is jár.
Miniszterek négy keréken
Az agrártárca vezetője, Gráf József két 100 négyzetméteres ingatlanja mellet 109,0908 hektár szántófölddel rendelkezik. Banki megtakarítása a bevallása szerint nincsen, készpénzállománya viszont 8 millió forint. Havi 1 millió 200 ezres miniszteri fizetéséből tartja fenn BMW 5-ös kocsiját, valamint törleszti 13 millió forintos lakáshitelét.
Vagyonnyilatkozata szerint a tavaly házasodott Horváth Ágnes nevén ingatlan nem szerepel, csupán egy Suzuki Swift 1.0. gépkocsi. Miniszteri tisztségéhez ugyanis hivatali lakást, valamint szolgálati autót is kapott az egészségügyi miniszter. SIM-kártyája viszont 4800 forintot ér. | Gyarapodott a politikai elit a megszorítások alatt | Mindkét politikai oldalnak jól jött a 2007-es esztendő, a vezető politikusok többsége ugyanis milliókkal gyarapította vagyonát. Kóka János pedig a saját cégétől megvette a saját házát. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/02/01/gyarapodott_politikai_elit/ | 2008-02-01 15:45:00 | true | null | null | 24.hu |
a végső haszonélvező kockázatait, terheit jelentős mértékben az állam viseli, majd az üzlet hasznaiból a „köz” részesül legkevésbé – és még az ország is „megcsonkul” valamelyest.
Nézzük mindezt kifejtősebben! A kormányzat 2019-ben kezdte csomagban értékesíteni az állami ingatlanvagyont, s mind az eladás, mind a csomagolás mellett szóltak észszerű érvek. Sok roskatag, lerohadt vagyonelemet már régóta árultak, de ezek külön-külön nem kellettek senkinek – viszont miután egy pakkba rendeztek exkluzív fekvésű telkeket és a „kutyának sem kell” típusú épületeket, végül a gyerekkel együtt a fürdővizet is a vásárló nyakába lehetett önteni. Ekkor még azt hihette a nagyérdemű, hogy az állam a köz javát szolgálja.
Csakhogy aztán a hatalom – mint lapunk annak idején észrevette – e módszerrel lényegében két hét alatt magánszereplőkhöz juttatta a Gyurcsány-kormány által bezárt svábhegyi gyermekkórház méretes ingatlanhagyatékát, melynek eltékozlása ellen a régi Fidesz határozottan tiltakozott. A még ellenzéki Orbán Viktor 2007-es évértékelőjében egyenesen így kommentálta a részben ősparkok közepén lévő, kastélyokba, kúriákba szorult egészségügyi intézmények megszüntetését: „Igen, mi magyarok megérthettük, mi történik körülöttünk. Megértettük, hogy a reformok mögött pénzéhes csoportok csupasz üzleti érdeke rejtőzik. Megértettük, hogy a kórházbezárások mögött ingatlanspekuláció húzódik.” A nagy felháborodás nyomán a fideszes vezetésű XII. kerület 2008 februárjában változtatási tilalmat is elrendelt az érintett területekre, amely csak a 2010-es hatalomváltás után „oldódott” fel. És persze a változtatási tilalommal együtt hamarosan az elvek is „feloldódtak”.
A lényeg, hogy 2019 nyarán a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő két csomagocskát készített. Az egyikbe a svábhegyi gyermekkórház Béla király úti tüdőszanatóriumának 3,3 hektárját tették – melynek központi egysége a Frivaldszky–Mauthner–Pálffy-műemlékvilla –, továbbá jóval értéktelenebb, nevelőintézetként, laktanyaként, rakétakilövő-állomásként hasznosított vidéki ingatlanokat, egyebeket. A másik zsákba került a gyermekklinika közel 2,6 hektáros, a Jókai-kert és a Szépkilátás Cukrászda közvetlen közelében lévő, Mártonhegyi úti területe, a Svábhegyi Nagyszálló épülete az Eötvös úton (a fogaskerekű mellett), valamint több egyéb budai telekszelvény. Az állam akkor közel 6 milliárd forintot szedett be a privatizáció győzteseitől.
Az első csomagot már 2019-ben a Central European Ingatlanalapnak (CEI) ítélték, csak akkor még nem lehetett tudni, hogy e „cég” annyira összefonódott Tiborcz Istvánnal, mint alább bemutatjuk. Azt meg pláne nem, hogy a CEI-t 2023-ban közpénzmilliárdokkal fogják teletömni. A második pakk viszont először az ingatlanfaló Jellinek Dániel Indotek-csoportjához került, majd most, öt évvel később az üzletember továbbadta a Mártonhegyi és az Eötvös úti egységeket is a CEI-nek. (A Jellinek és Tiborcz közötti vagyonmozgatás nem újkeletű; utóbbi előbbitől vásárolta például a Gellért szállót, illetve együtt birtokolják a tőzsdei Waberer’s International Nyrt.-t.) Az alábbi térképen sárgával jelöltük a Béla király úti területet, melynek fejlesztése az Építészfórum szerint már küszöbön áll, pirossal a CEI által frissen szerzett Mártonhegyi- és Eötvös-telkeket – és van ott egy lila folt is, nem véletlenül. A Költő utca 30. alatt épp elitpihentetőt épít a kormányfő vejének BDPST Groupja – ahol hamarosan „exkluzív klubétteremmel, különböző wellness- és fitneszszolgáltatásokkal, teniszpályákkal, továbbá gyermekek számára fenntartott úgynevezett »kids clubbal« és többfunkciós sportpályával” várják a kikapcsolódni vágyókat. Ez a négy, a miniszterelnök Cinege úti házának vonzáskörzetében található ingatlan tehát már biztosan megérkezett a Tiborcz-körhöz.
Van itt azonban egyéb látnivaló is. Két éve Jellinek Dániel újabb kilenc épületet szerzett meg az államtól 14,6 milliárdért. Lássunk csodát, ezek közül a két legpatinásabb palota,
az egykori Magyar Királyi Államvasutak igazgatóságának székháza az Andrássy úton, valamint az I. kerületi Táncsics Mihály utcában lévő örökségvédelmi központ szintén a CEI-hez került az elmúlt hetekben.
Sőt, ha nem csal a szimatunk, a Sofitel szállóval összeépült, ugyancsak Jellinek által privatizált volt Malév-bázis is átszállhat majd a CEI-re (vagy valamelyik társalapjára). Az üzletember Indotek-csoportja legalábbis megerősítette lapunknak, hogy a Széchenyi téri hotellel együtt ezt a volt állami ingatlant is továbbértékesítik az Equilor Alapkezelő Zrt. által irányított egyik alapnak – ez pedig praktikusan a CEI lehet, esetleg egy másik, szintén állami pénzzel feldúsított magántőkealap. (A márciusban bejelentett Sofitel-tranzakció befejezéséhez már csak a banki engedélyeket várják a felek, és akkor kiderülhet, ki is pontosan a vevő. Egy biztos: Orbán Ráhel férje a Budapest Business Journalnak nyilatkozva lényegében már saját projektjeként beszélt a most zajló Sofitel-átépítésről.)
Az első kulcskérdés, amelyre mindezek után válaszolnunk kell: miért állítjuk ennyire magabiztosan, hogy a CEI a Tiborcz-kör része? Nos azért, mert az ingatlanalapot menedzselő Equilor Alapkezelő testvérvállalatában, az Equilor Befektetési Zrt. nevű brókercégben már hivatalosan is tulajdonrészt szerzett a kormányfő vejének Gránit Bankja – s mind az alapkezelő, mind a brókerérdekeltség, mind a Tiborcz István-féle BDPST Group egy közös budai, Pasaréti úti irodaobjektumban működik. Noha a hivatalos kommunikáció szerint maga az Equilor Alapkezelő független a miniszterelnök családjától, ezt a képet az a tény is árnyalja, hogy a társaság mögötti egyik végső haszonhúzó entitást, a Közép-Európai II. Magántőkealapot a Direkt36 másképp is legbefolyásosabb magyar famíliához kötötte. Mi több, az Equilor Alapkezelő ingatlan- és magántőkealapjainak cégjogi, vállalatalapítási feladatait részben Tiborcz bejáratott ügyvédcsapata (Hamar Endre, M. Szabó Nóra, Nagy Zsuzsa Klaudia) látja el. Ráadásul nemcsak a CEI kapott már több tízmilliárdos állami tőkeinjekciót, hanem az Equilor Alapkezelő magántőkealapjai is – melyek tokaji, szántódi, galyatetői szállodákat, illetve napelemes és hulladékgazdálkodás-fókuszú társaságokat birtokolnak.
A második megválaszolandó kulcskérdés: honnan tudjuk, hogy a CEI a Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter Baross-tőkeprogramjából nyert 28,4 milliárdos befektetést is használja a fenti tranzakciókhoz – vagy fogja használni az ingatlanokon folyó építkezésekhez? Hivatalos információink erről nem lehetnek, mert az Equilor Alapkezelő pénzügyeit üzleti titokként kezelik – megkereséseinkre soha nem kapunk egyértelmű válaszokat a cégtől. Az viszont tény, hogy a Nagy Márton-féle ingatlanalapos tőkekifolyatás éppen azokra a hetekre esett, amikor a friss Jellinek–CEI-üzleteket nyélbe ütötték. (Lábjegyzet: a Baross-program nem vissza nem térítendő állami támogatásokat jelent, hanem kvázi „kamatmentes kölcsönöket”.
A kormányzat konkrétan úgy adott ki tízmilliárdokat a közkasszából, hogy később semmilyen banki jellegű kontrollt nem gyakorol például a CEI projektjei felett.
Tehát nincs folyamatos elszámoltatás a beruházások menetéről, a megtérülésről, illetve biztosítékok – zálog, kezesség, stb. – sincsenek beépítve a rendszerbe.)
A harmadik kulcskérdés a végére: Jellinek Dániel csak a Tiborcz-klubnak „szórt szét” volt állami telkeket, vagy más NER-nagyságok is részesültek a jóból? A kormányzat által frissen felpumpált többi ingatlanalapot (egyelőre) nem látjuk a Jellinek-portfolió vevői között. Alábbi gyűjtésünkből kiderül viszont, hogy Garancsi István üzletember, a rogáni állami kommunikációs tendereken hasító Balásy Gyula, továbbá Pintér Sándor bizalmasa, a volt III/II-es tiszt Tasnádi László csapott le a „resztlire” – vagyis szinte minden olyasmire, ami nem kellett Tiborczéknak.
Nem tudjuk, a fenti történet az ugyancsak a Válasz Online által megénekelt nagy üdülőkiárusítás főpróbája volt-e, azt viszont ígérhetjük, hogy továbbra is figyeljük az urak kezét – legyen szó kastélyokról, Balaton-partról, egyéb ingatlancsomagokról.
Milyen volt állami ingatlanokat szerzett meg Jellinek Dánieltől a Tiborcz Istvánnal összeépült Central European Ingatlanalap (CEI)?
1. Budapest XII. kerület, Mártonhegyi út 6/A. (Költő u. 27.): A Gyurcsány-kormány által bezárt Svábhegyi Országos Gyermekallergológiai, Pulmonológiai és Fejlődésneurológiai Intézet 2,58 hektáros területét 2019-ben Jellinek Dániel egyik érdekeltsége privatizálta. A cégbíróság most, július 7-én hagyta jóvá a tulajdonosváltást a „hegyoldalt” birtokló Montmartinus Ingatlanfejlesztő Kft.-ben; a lejtős ingatlan – melyről remek panoráma nyílik a Dunára – új birtokosa a CEI lett. A földhivatali nyilvántartás szerint ugyanakkor az ingatlanalap javára már idén áprilisban jelzálogjogot jegyeztek be 6,7 millió euró, azaz 2,5 milliárd forint erejéig. A telken jelenleg bontási munkák folynak.
2. Budapest XII. kerület, Eötvös út 2. (Karthauzi utca eleje): A volt Svábhegyi Nagyszálló 3519 négyzetméteres ingatlanát – amely később szintén a gyermekklinikához tartozott – ugyancsak Jellinek Dániel magánosította 2019-ben. A telek tulajdoni lapján jelenleg már a CEI tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelme szerepel. Ahogy fent írtuk, a Mártonhegyi és az Eötvös úti terület mellett a Béla király úti volt tüdőszanatóriumot – benne a Frivaldszky–Mauthner–Pálffy-műemlékvillával – is a CEI birtokolja, csak ezt négy éve közvetlenül (tehát Jellinek kihagyásával) privatizálta a Tiborcz-közeli ingatlanalap. A szintén egy kőhajításnyira lévő Botaniq Budai Klub (azaz a korábbi Fonográf Klub) pedig egyértelműen a kormányfő vejéé a BDPST Groupon keresztül.
3. Budapest VI. kerület, Andrássy út 73-75. és Izabella utca 51.: Az egykori Magyar Királyi Államvasutak igazgatóságának épületegyüttese közel hatezer négyzetméteren fekszik, teljes nettó alapterülete a 24 ezer négyzetmétert is meghaladja. Az Andrássy út egyik legnagyobb palotáját 2021-ben vette meg az államtól Jellinek Dániel érdekeltsége, majd az ingatlant birtokló Argentat Real Estate Zrt.-t idén június 5-én jegyezte át a cégbíróság a CEI-re. A földhivatali nyilvántartás szerint ugyanakkor az ingatlanalap javára már idén áprilisban jelzálogjogot jegyeztek be 6,05 milliárd forint erejéig.
4. Budapest I. kerület, Táncsics Mihály utca 1.: A magyar műemlékvédelem nagy korszakának jelképeként is ismert várbéli épületet – amely közel 1500 négyzetméteren terül el – ugyancsak 2021-ben privatizálta Jellinek Dániel egyik „leágazása”. Az ingatlant birtokló Damvix Investment Zrt.-t a cégbíróság idén május 26-án írta át a CEI-re. A Táncsics utcai telek esetében is igaz, hogy már idén áprilisban jelzálogjogot jegyeztek be a Tiborcz-közeli ingatlanalap javára – itt konkrétan 1,93 milliárd forint erejéig.
+1. Budapest V. kerület, Széchenyi István tér 2.: Noha a Lánchídra „tekintő” Sofitel szállót Jellinek Dániel a piacról vásárolta, a vele összeépült, 3500 négyzetméteres volt Malév-székházat 2021-ben az államtól szerezte meg – szintén 2021-ben. Aztán idén márciusban az üzletember bejelentette, hogy a Sofitel az Equilor Alapkezelő által menedzselt egyik alapé lesz, mostanra pedig azt is tudjuk, hogy a tranzakciónak a korábbi Malév-bázis is a része. A tulajdoni lapokon az új gazda még nem szerepel, de az alighanem CEI lesz (vagy az Equilor által kezelt egyik magántőkealap).
Kiknek szórt még szét volt állami épületeket Jellinek Dániel?
– A miniszterelnök barátjaként jegyzett Garancsi István Garanimmo Zrt.-je kapta meg bő egy éve a 2021-ben privatizált Hotel Aranypartot/Erzsébet szállodát (Siófok, Beszédes József sétány 82.), a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat korábbi tóparti üdülőjét (Balatonlelle, Köztársaság utca 18.), továbbá Budán a Naphegy tér közelében lévő egykori MTI-műteremházat (I. kerület, Fém utca 8.), egy zuglói volt BRFK-ingatlant (XIV. kerület, Stefánia út 87-89.), valamint az Andrássy úti–Podmaniczky utcai zónához tartozó két egyéb épületet (VI. kerület, Vörösmarty utca 52. és Rózsa utca 109.). A Garanimmo nem közvetlenül vette meg az ingatlanokat, hanem az ezeket birtokló Jellinek-cégeket vásárolta fel, azaz – az iménti sorrendet követve – a Derval Property Zrt.-t, a Confolens Real Estate Zrt.-t, a Felletin Investment Zrt.-t, a Salers Investment Zrt.-t, a Nevers Property Zrt.-t és a Montendre Real Estate Zrt.-t.
– A Pintér Sándor belügyminiszter üzleti „énjeként” emlegetett Tasnádi László BLK Corporation Kft.-je is kapott tavaly egy tóparti, jachtkikötő melletti ingatlant (Balatonlelle, Köztársaság utca 40.). Ez a cég sem közvetlenül lett tulajdonos, hanem a telket tulajdonló Crozant Property Zrt. nevű Jellinek-érdekeltség megszerzésével. Tasnádi egyébként más lellei ügyleteket is futtat.
– A Rogán Antal kabinetminiszter által naggyá lett Balásy Gyula azt a Viharbükk Residence Zrt.-t vette magához két éve, amelyhez a Jellinek által 2019-ben privatizált svábhegyi volt MÁV-szanatórium területe tartozik (XII. kerület, Normafa út 20.).
A cikkben szereplő cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
#Budapest#NER#Svábhegy#Tiborcz István | Svábhegy, Andrássy út, Vár: így játszották át a Tiborcz-körnek az állam volt csúcsingatlanjait | Az állam úgy adta el az elmúlt években a Svábhegy maradékát, az Andrássy út egyik legnagyobb palotáját és a magyar műemlékvédelem jelképét, hogy ezeket most részben maga veszi vissza (vagy fejleszti), de persze nem a „köz”, hanem a Tiborcz-kör javára – szúrta ki a Válasz Online. A magánosítási folyamat konkrét győztese a miniszterelnök vejével összeépült Central European Ingatlanalap – a közbeiktatott kulcsfigura pedig Jellinek Dániel volt. Mellékszereplők: Garancsi István, Balásy Gyula és Tasnádi László. Perverz privatizáció á la Orbán-kormány, legújabb fejezet. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2023/07/11/central-european-ingatlanalap-jellinek-tiborcz-privatizacio/ | 2023-07-11 16:30:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
„Mivel a cselekmény nem bűncselekmény”, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) megszüntette azt az eljárást, amit többek között Hadházy Ákos feljelentése nyomán folytatott nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, pénzmosás és hivatali visszaélés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. A nyomozás megszüntetéséről szóló határozatot Hadházy Ákos a Telexnek is elküldte.
A feljelentés alapján azt vizsgálták, hogy történt-e bűncselekmény akkor, amikor a győri önkormányzat volt ügyvédje elkezdte felvásárolni a győri Audi-gyár közelében lévő földeket, amiket aztán Borkai Zsolt vezetése alatt az önkormányzat szántóból ipari fejlesztési területté alakított. Az NNI megállapítása szerint jogszerű volt az az értékesítés, amely során az önkormányzat az elővásárlási jogáról lemondva eladta tulajdonrészét az ügyvéd cégének.
A határozatban szerepel az is, hogy az ügylet lezárása után Borkai Zsolt fia állást kapott az ügyvéd egyik cégénél, itt az NNI vizsgálta azt is, hogy történt-e bűncselekmény, de azt állapították meg, hogy annak ellenére, hogy a volt polgármester fia havi egymilliós fizetést vett fel a gazdasági tevékenységet nem folytató cégtől, a vállalkozás az alapítótól kapott kölcsönt és az eszközállománya értékesítéséből származó bevételeket élte fel, ezért nem lehet hűtlen kezelésről beszélni. Ez a cég ugyan egy fillér hasznot sem termelt, Borkai fia havi egymilliós fizetést kapott az ügyvéd érdekeltségéből.
Azt a rendőrség is elismerte, hogy a cég gazdasági tevékenységet nem folytatott, ám a vállalkozás az alapítótól kapott kölcsönt és az eszközállománya értékesítéséből származó bevételeket élte fel, ezért a rendőrség szerint nem lehet hűtlen kezelésről beszélni. Borkai Ádám cégéről és annak tevékenységéről ebben a cikkben írtunk részleteket.
A határozat egy másik pontján azt is megállapította, hogy a Borkai család „valamennyi tagjának a legális jövedelme fedezte a vagyongyarapodást”. | Lezárta a rendőrség a Borkai Zsolt körül hűtlen kezelés és pénzmosás gyanújával indult ügyeket | „Mivel a cselekmény nem bűncselekmény”, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) megszüntette azt az eljárást, amit többek között Hadházy Ákos feljelentése nyomán folytatott nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, pénzmosás és hivatali visszaélés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. A nyomozás megszüntetéséről szóló határozatot Hadházy Ákos a Telexnek is elküldte. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/06/13/nemzeti-nyomozo-iroda-eljaras-nyomozas-megszuntetes-borkai-zsolt-hadhazy-akos | 2023-06-13 10:56:00 | true | null | null | Telex |
Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség egy fuvarozó vállalkozó ellen, aki 1,1 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek az útdíjak és egyéb közterhek megfizetésének kijátszásával – közölte a főügyészség szerdán az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint a férfi stróman ügyvezetők közreműködésével olyan céghálózatot hozott létre, amellyel éveken keresztül elkerülte az útdíjak, bírságok, valamint a munkabért terhelő járulékok befizetését. A Fővárosi Főügyészség a férfival szemben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, valamint 90 rendbeli közokirat-hamisítás miatt emelt vádat. Vele szemben végrehajtandó börtönbüntetés, valamint pénzbüntetés kiszabását indítványozzák. Emellett 250 millió forint erejéig, illetve több céggel szemben további vagyonelkobzásra is indítványt tett a főügyészség.
Az ügy lényege szerint a férfi olyan céghálózatot alakított ki, amelyben a fuvarozáshoz használt járművek bejegyzett tulajdonosa és üzembentartója eltérő cég volt, a fuvarozást pedig egy tőlük független, harmadik társaság számlázta ki.
Azzal, hogy a gépjárművek tulajdonosa és üzembentartója elvált egymástól, az üzembentartó társaságok vagyonnal nem rendelkeztek, a fuvarozási tevékenységből származó bevétel pedig a számlázó társaságoknál realizálódott, a férfi ellehetetlenítette az útdíj és az egyéb közterhek behajtását. Kiderült az is, hogy a vádlott a cégeket rendszeresen cserélte annak érdekében, hogy ne keltse fel a hatóságok figyelmét. A strómanokkal szemben külön büntetőeljárások folynak. | Az útdíjfizetést is kijátszotta egy fuvarozó vállalkozó, 1,1 milliárd forint kárt okozott az államnak | Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség egy fuvarozó vállalkozó ellen, aki 1,1 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek az útdíjak és egyéb közterhek megfizetésének kijátszásával – közölte a főügyészség szerdán az MTI-vel. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/06/14/fuvarozo-koltsegvetesi-csalas | 2023-06-14 10:59:00 | true | null | null | Telex |
„Voltak, akiket nem érte meg bejelenteni, mert akkora mínusz volt” – hangzott el kedden a Szegedi Törvényszéken annak a több százmilliós csalási ügynek a tárgyalásán, melyben egy szegedi MSZP-s önkormányzati képviselő, a háromszoros világbajnok kenus Joób Márton és társai érintettek. Az előkészítő üléseken hat ember már bűnösnek vallotta magát, közülük többeket jogerősen el is ítéltek, Joóbra az ügyészség kilenc év fegyházbüntetést kért annak esetén, ha vall. A vád szerint ő és köre egy négy megyében működő bűnszervezetet hoztak létre, így próbálva piacon tartani a képviselő szórólapterjesztéssel és műsorújság kiadásával foglalkozó cégét.
Nem adóztak rendesen, fiktív számlákat bocsátottak ki és fogadtak be, alkalmazottaik után több esetben nem fizettek járulékot: az érintettek a vádirat alapján mintegy 271 millió forint értékben okoztak vagyoni hátrányt az államnak 2013 és 2017 között. A képviselőt május végén egy egész napon át hallgatták meg az ügyben, szóba került a Mészáros cégcsoport és a szórólappiac helyzete is, nem vallotta bűnösnek magát.
A másodrendű vádlott, aki korábban a szórólapok terjesztését végezte Joóbnak, viszont hosszasan beszélt a fiktív számlák kiállításáról, elmondása szerint ezek nélkül nem is lehetett volna életben maradni a bizniszben. Korábban feljött az is, hogy ezért vettek igénybe olyan „szolgáltatásokat”, amik valótlan számlák kibocsátásával ígértek magasabb hasznot, és mivel ezt a vád szerint a nyolcadrendű vádlott biztosította a képviselőnek és körének, most ő állt a vádlottak padjára.
A legnagyobb cég akart lenni
Vallomásában elsősorban azt sérelmezte, hogy bűnözőnek titulálják, aki bűnszervezetet vezet, munkanélkülinek mondják, holott 30 éve dolgozik. A férfi börtönviselt, korábban katona is volt, majd vállalkozó lett. Elmondása szerint azt szeretné bizonyítani az eljárás során, hogy nem tagja bűnszervezetnek. Megbízottként több cégben is dolgozott, egész Pest megyét és a Dunántúlt ő irányította a szórólapbizniszben, a legnagyobb cég akart lenni az országban.
„Azok nincsenek a teremben, akik engem is átvertek”
– célzott ezzel azokra a munkaerő-kölcsönző cégekre, amik vállalkozása és az alatta lévő cégek között álltak.
Hivatalosan nála dolgozott a másodrendű vádlott is, aki korábban többször hangsúlyozta, hogy fiktív számlák cseréltek gazdát Joób és a volt katona között. Utóbbi most elismerte, hogy bár dolgoztak náluk feketén „akiket nem érte meg bejelenteni, mert akkora mínusz volt”, de volt alkalmazottja vallomása szerinte fikció.
„Én is ezt csináltam volna az ő helyében”
– jegyezte meg, majd elmesélte, hogy a másodrendű vádlott az egyik előkészítő ülés szünetében odament hozzá és bocsánatot kért, amiért korábban terhelő vallomást tett rá, és azt is mondta, hogy a továbbiakban azt vallja majd, hogy nem voltak a cégben fiktív számlák.
A nyolcadrendű vádlott szerint cége normálisan működött, minden adót befizetett, de voltak, akik borítékban kapták a fizetésüket. Őt a kérdéses időszakban már nem is érdekelte a szórólapterjesztés, más vállalkozásaira koncentrált. Vallomásához biztosítása mellett füstöltkolbász-versenyekről szóló emléklapot, valamint sportolókról készült képeket is csatolt, hogy igazolja más típusú tevékenységeit.
Még mindig bent ülök, ha ezt a vallomásomat nem teszem meg
A bíró a korábbi vallomásaiból is felolvasott. Kiderült, hogy a férfi korábban a Magyar Posta címzett kiadványok feletti monopóliumának megszűnésére apellált, és ennek időpontjához rendezgetve próbálta meg kiépíteni médiabirodalmát. A kérdésre, miszerint honnan szerzett tudomást a Posta monopóliumának megszűnéséről, azt felelte, hogy a Magyar Közlönyből. Hat évig kilincselt kapcsolatok után, de végül a Postánál maradt a kizárólagosság, így eladta a cégét.
Egyik korábbi nyilatkozatában azt mondta, hogy a foglalkoztatott embereknek csak a 20 százaléka volt bejelentve, és 2015 végéig állított ki fiktív bizonylatokat Joób részére.
Ezeket most visszavonta és azzal érvelt, hogy a vallomását fogvatartása alatt tette,
mikor már mindenki szabadlábon volt, ki akart jutni ő is, így két másik vallomásából rakta össze a sajátját. „Még mindig bent ülök, ha ezt a vallomásomat nem teszem meg” – mondta.
Módosítva korábbi állításait most azt állította, hogy Joób a munkavállalóknak nem adhatott utasítást, maximum csak kérhetett tőlük, mint fővállalkozó, és a képviselő és közte sem cserélt gazdát készpénz. A sanyi2015.xls dokumentumot, melyben a vád szerint az illegális pénzmozgásokat vezették, a nyomozati szakaszban látta először, és bár
hiába szerepel benne a neve, és hogy kinek mennyi „jár”,
nem tudott róla semmit. Ügyészi kérdésre azt mondta, hogy nem állítottak ki egyetlen fiktív számlát sem Joób Márton részére.
Jelenthet Sümeget is
Sima üzleti kapcsolata volt a képviselővel, az alvállalkozója volt. A korábban emlegetett hierarchiát sem látta a másodrendű vádlott és a képviselő között, szerinte ez inkább baráti kapcsolat volt. Szóba került egy pénzes boríték is, amit a tizedrendű vádlottnál találtak egy házkutatáson.
A borítékon a „Szeged S” felirat szerepelt, amiből az „S” megegyezik a volt katona keresztnevének kezdőbetűjével,
ő mégsem tudott róla semmit. „Jelenthet Sümeget is” – mondta.
A férfit a kilencedrendű vádlott váltotta a pulpituson, aki a vádirat szerint könyvelőként vett részt a szervezet működésében. Vallomást tenni nem akart, ezért a bíró idézte korábbi szavait. Kiderült, hogy az előző vádlott beosztottjaként dolgozott éveken át, irodai adminisztrációval foglalkozott, később ügyintéző lett. Főnöke dolgaiba nem látott bele, munkáltatói utasításra végezte a feladatait annak ellenére, hogy
több közös cégben is érdekeltek voltak.
Azt mondta, hogy semmilyen bűncselekményben nem vett részt, a Csongrád és Békés vármegyében történő szórólapterjesztésről nem is tudott semmit, számlát nem állított ki, és nem is könyvelt. Ezt több vallomás is megerősítette. Ő is beszámolt arról a szóváltásról, ami korábbi főnöke és a másodrendű vádlott között hangzott el az egyik előkészítő ülés szünetében, igazolta a bocsánatkérést. Ehhez a tizedrendű vádlott is csatlakozott, aki szintén tanúja volt a beszélgetésnek. Bírói kérdésre a másodrendű vádlott is felszólalt és elmondta, fenntartja a fiktív számlákkal kapcsolatos kijelentéseit.
Más bűncselekmények miatt ugyan, de végül a tizennyolcadrendű vádlottat vezetőszáron a büntetés-végrehajtás két munkatársa kísérte a terembe. A férfi nem kívánt vallomást tenni, és mivel az eljárás korábbi szakaszaiban sem nyilatkozott, a bírónak nem volt mit felolvasnia. Az ügy, további vádlottak és egy szakértő meghallgatásával októberben folytatódik. | Nem állítottak ki fiktív számlát a százmilliós csalással vádolt MSZP-s képviselőnek az egyik vádlott szerint | „Voltak, akiket nem érte meg bejelenteni, mert akkora mínusz volt” – hangzott el kedden a Szegedi Törvényszéken annak a több százmilliós csalási ügynek a tárgyalásán, melyben egy szegedi MSZP-s önkormányzati képviselő, a háromszoros világbajnok kenus Joób Márton és társai érintettek. Az előkészítő üléseken hat ember már bűnösnek vallotta magát, közülük többeket jogerősen el is ítéltek, Joóbra az ügyészség kilenc év fegyházbüntetést kért annak esetén, ha vall. A vád szerint ő és köre egy négy megyében működő bűnszervezetet hoztak létre, így próbálva piacon tartani a képviselő szórólapterjesztéssel és műsorújság kiadásával foglalkozó cégét | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/06/14/joob-marton-csalas-fiktiv-szamlak-targyalas-bocsanatkeres | 2023-06-14 11:00:00 | true | null | null | Telex |
Folytatódott az önkormányzati tulajdonú Pécsi Vagyonhasznosító (PVH) volt vezetője ellen indított pótmagánvádas eljárás a Pécsi Járásbíróságon csütörtökön. Az egykori cégvezetőt – ebben az ügyében – hűtlen kezeléssel vádolják: egy furcsa szoftverbeszerzés, valamint egy marketingkommunikációról szóló keretszerződés tárgyalását vonták egybe.
A korábbi tárgyalási napokon már kiderült, hogy az új cégvezetés által megbízott informatikai vállalkozás fele annyiért megvalósította azokat a fejlesztéseket, amiket az előzőnek egyáltalán nem sikerült, mégis kifizették. Korábban pedig a kommunikációs szerződés felelősét és az ügy egyik kulcsfiguráját, a volt vezérigazgató párját azért nem sikerült meghallgatni, mert életvitelszerűen Dubajban tartózkodik és ott nem működik a Skype.
A negyedik tárgyalási napon elsőként a marketingkommunikációs stratégiaalkotással megbízott budapesti cég többségi tulajdonosát, ügyvezetőjét hallgatta meg a bíróság. A tanú előadta, hogy a PVH volt vezérét egy korábbi munkahelyén keresztül ismerte meg, ekkor cseréltek elérhetőséget és csak később derült ki, hogy a feleségének a testvére pont ennél a pécsi cégnél dolgozik, aki egyébként a cégvezető párja. Feladatként az önkormányzati cég imázsának javítását kapták, és úgy látja, „értékhatár alatti, meghívásos beszerzésben” szabályosan választották ki őket. A vád kérdéseiből kiderült – és ezt a tanú is elismerte –, hogy az ajánlattételre felkért másik két vállalkozás tulajdonosait is személyesen ismerte. Állítása szerint erről a körülményről csak később szerzett tudomást. A tanú egyébként alapvetően úgy látja:
„az az okés, ha ismeretségi körből hívják meg a cégeket és nem az internetről vadásszák”.
Arra nem tudott magyarázatot adni, hogy a legkedvezőbb ajánlat benyújtóiként végül miért egy magasabb, a volt munkahelye által benyújtott ajánlattal megegyező összegre kötöttek szerződést. A vállalkozó szerint ők rendben teljesítették a vállalt stratégiaalkotási feladatokat, de részletekre már nem emlékezett. A heti egyeztetésekről szóló teljesítési igazolásokon végig pécsi helyszín szerepelt, azonban gyakran online, Skype-meetingeken egyeztettek a sógornőjével, vagyis az önkormányzati cég kommunikációs vezetőjével.
A védelem kérdésére már fel tudott idézni néhány gondolatot a stratégiából: leírták például, hogy hogyan lehet elindulni az imázsváltás útján.
Ezután a bíróság már a Pécsi Vagyonhasznosító jelenlegi vezetője idején megbízott informatikai vállalkozás képviselőjét hallgatta meg. A cégnek és a vagyonhasznosítónak valamint jogelődjeinek több évtizedes együttműködése volt, és 2017-ben is ők adták a legkedvezőbb ajánlatot egy új vállalatirányítási, számlázási, ingatlannyilvántartási rendszer kifejlesztésre. A NAV-kompatibilis online számlázó ekkor már működött, ezt azonnal be lehetett volna vezetni az önkormányzati cégnél. Ez 2017 végén meg is valósulhatott volna, de mivel az ígéretek ellenére nem volt aláírt szerződésük, így mégsem vezették be. Ezután már az új cégvezetés kereste meg a vállalkozást, akik gyakorlatilag majdnem ugyanazokat az igényeket fogalmazták meg, mint elődjeik évekkel korábban. Azóta ezek megvalósultak és a szerződéskötés óta folyamatosan a felhasználói igényekhez igazítják a fejlesztéseket.
Ezután az önkormányzati cég több volt és jelenlegi dolgozóját meghallgatták, akik megerősítették, hogy az előző cégvezetés idején megrendelt és kifizetett szoftvert lényegében nem tudták hasznosítani a munkájuk során. Sőt volt, aki nem is tudott róla, csak hallomásból értesült az esetleges funkciókról, amik megkönnyíthették volna a mindennapi munkát. A Pécsi Vagyonhasznosító egyik korábbi felsővezetője elmondta, hogy lényegében nem volt rálátása a marketinges szerződésre, a megbízott céggel a kommunikációs vezetőn keresztül tartotta a kapcsolatot. Az elkészített stratégiát pedig csak az új ügyvezető mutatta meg neki.
A tárgyalás szeptemberben folytatódik. | Véletlenül pont a sógort hívta meg a pécsi önkormányzati cég előző vezetése egy pályázatra. Hát, nem megnyerte? | A Pécsi Vagyonhasznosító kommunikációs vezetőjének sógora nyert egy pályázaton, amire csupa ismerős arcot hívtak meg. Az önkormányzati cég volt ügyvezetőjét ebben az ügyben és egy informatikai beszerzés miatt is hűtlen kezeléssel vádolják. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/06/16/pecsi-vagyonhasznosito-hutlen-kezeles-targyalas | 2023-06-16 11:04:00 | true | null | null | Telex |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.