text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Ötmilliárdos szerződést nyert a Fidesz talpon maradt házi propagandistája
|
Taroltak Balásy Gyula cége a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) közbeszerzésein. Balásy évek óta a Fidesz első számú házi propagandistája pozíciói az elmúlt hónapokba erősödtek, amikor az eddigi kommunikációs guruk Kuna Tibor Csetényi Csaba cégei kikerültek a piacról.
| null | 1 |
https://zoom.hu/hir/2018/08/15/otmilliardos-szerzodest-nyert-a-fidesz-talpon-maradt-hazi-propagandistaja/
|
2018-08-15 00:00:00
| true | null | null |
ZOOM
|
|
BKV;e-jegyrendszer;RIGO;
2018-08-15 13:50:03
Még jó darabig nem fütyül a RIGO
Először 2006-ra ígérték, de akár 2020-ig is elhúzódhat, mire bevezetik az elektronikus jegyrendszert Budapesten. Már ha egyáltalán működőképes lesz a rendkívül bonyolultra sikerült RIGO.
Hallgatásba burkolódzott a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) amikor a fővárosi E-jegyrendszer bevezetéséről érdeklődtünk. Nem csoda: tavaly ugyanis a BKK még azt ígérte, hogy egy évtizednyi vajúdás után 2018 elejétől végre valóban elindul a papír alapú jegyeket felváltó és a bliccelőket kiszűrő, modern elektromos jegy- és beléptetőrendszer (amit a rugalmas, integrált, gazdaságos és okos szavak kezdőbetűi alapján RIGO névre kereszteltek). Egy-két tesztpéldány felszerelését leszámítva azonban nyoma sincs a rendszer bevezetésének, sőt, információink szerint tovább csúszik a 2004 óta húzódó vállalkozás (akkor még 2006-os céldátumot mondtak). Bár az Index és a Zoom is arról írt, hogy „csak” egy évvel halasztják a projekt indítását, volt olyan forrásunk, aki belső, hivatalos iratokon 2020-as céldátumot látott.
Informátoraink azzal kapcsolatban is szkeptikusak voltak, hogy egyáltalán működhet-e a rendkívül bonyolultra és nehézkesre tervezett rendszer, sokak szerint ugyanis a RIGO problémái a nem átgondolt tervezésből adódtak. Az elképzelések egy rendkívül szerteágazó és bonyolult projektről szóltak: 2500 járműre – buszra, trolira, villamosra – tízezernél is több új érvényesítőkészüléket terveztek, a kapuval nem lezárható metró és HÉV-állomásokra pedig 530 eszközt telepítenének. A hatalmas utasforgalom és a kiterjedt járműállomány ellenére a rendszert úgy akarták felépíteni, hogy az okoskártyás beléptetők mellett személyi azonosítókkal – e-személyi – vagy éppen bankkártyával is használható legyen. Emiatt viszont óriási adatforgalom várható, ráadásul a rendszert összhangba kell hozni – a diák és nyugdíjas és egyéb kedvezmények miatt - a népességnyilvántartó adatbázisával, az e-személyigazolványok adatait tároló belügyi adatbázissal, a bankkártyák miatt pedig a pénzintézetek pénzügyi rendszerével is.
A helyzetet tovább bonyolította, hogy egy kifejezetten rossz szerződést kötöttek a generálkivitelezőnek 2014-ben kiválasztott Scheidt&Bachmann céggel. A vállalat ugyan a legalacsonyabb árajánlatot adta – 28 milliárdért vállalták a rendszer kiépítését és ötéves üzemeltetést – ám a jellemzően hardvergyártó német cégnek nem volt érdemi referenciája egy ilyen komplex rendszer kiépítésére. Ráadásul a szerződés alapján a vállalat a szoftverintegráció kiépítése nélkül is kitáncolhat az ügyletből az e-jegyrendszer hardvereinek – a beléptetőkapuk, a kézi ellenőrző eszközök- leszállítása után, márpedig ez nehéz helyzetbe hozta a BKK-t.
A hardverek jó részét végül leszállította a cég, ám azok azóta is lefóliázva állnak a BKK raktáraiban, míg a közlekedési vállalat küzd a szoftverintegrációs feladatokkal.
A BKK élére kinevezett Dabóczi Kálmánnak sem sikerült kezelnie a helyzetet, ő is csak addig jutott, hogy másfél év hezitálás után újraterveztette az egészet. Ez ugyanakkor a fejlesztés drágulását eredményezte, így 2017-ben további 3 milliárd forint szavazott meg a Fővárosi Közgyűlés a projektre. Mindezek következtében - a 444.hu számításai szerint - összességében már 36,8 milliárd forintba kerül a fejlesztés.
Közben a 2015-ben felvett 17 milliárd forintos EBRD-hitel már ketyeg, pedig az még sok idő, mire az e-jegyes rendszer bevételt kezd termelni. A hitelből nagyjából hat milliárd forintot költött el a BKK. Úgy tudni, hogy a főváros most azért lobbizik a banknál, hogy egyelőre csak a kamatokat kelljen fizetni, ám a tényleges törlesztés csak akkor induljon el, ha a rendszer már termőre fordult, azaz az éves szinten 14 milliárdos jegyárbevétel elkezd befolyni a E-jegyrendszeren keresztül.
A csúszás következménye az is, hogy a BKK tavaly a budapesti úszóvébé előtt sürgősen saját online jegyrendszert terveztetett a T-Systems-szel, noha a RIGO-rendszer kínálatában is szerepelt volna az online jegy-és bérleteladás lehetővé tevő platform kiépítése. A tavaly nyáron, mindössze pár hónap alatt összeeszkábált, majd a vizes vébé előtt elindított rendszer végül elromlott: súlyos adatszivárgást tapasztaltak a rendszernél, több ezer vásárló adatai kerültek ki, ráadásul egy középiskolás is könnyedén át tudott jutni a biztonsági falakon. Később rövid időre újraindították a BKK online jegyárusítását, ám a szervert érő támadások miatt az év elején leállították a rendszert. Az ügynek végül az lett az egyetlen valódi következménye, hogy a BKK online rendszerét jelölték a BlackHat nevű IT nemzetközi biztonsági konferencián a biztonsági problémákat kezelő, legbénább céges reakciókra alapított citromdíjra.
|
Még jó darabig nem fütyül a RIGO
|
Először 2006-ra ígérték, de akár 2020-ig is elhúzódhat, mire bevezetik az elektronikus jegyrendszert Budapesten. Már ha egyáltalán működőképes lesz a rendkívül bonyolultra sikerült RIGO.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3005141_meg-jo-darabig-nem-futyul-a-rigo
|
2018-08-15 13:50:00
| true | null | null |
Népszava
|
kormányhatározat;Kaspersky Lab;
2018-08-15 09:26:58
Betiltják a Kaspersky termékeit a kormányzati gépeken
A kormány eddig nem látott kockázatot az orosz szoftverekben, de most a miniszterek október 15-ig kaptak időt a felülvizsgálatra.
Gyakorlatilag megtiltotta a magyar kormány, hogy a kormányzati számítógépeken az oroszországi Kaspersky Lab szoftverét használják.
A Magyar Közlönyben megjelent hétfői kormányhatározatban az szerepel: a kormány egyetért az Európai Parlament határozatában foglalt azon törekvéssel, „amely szerint szükséges a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek és a 100%-os állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok, valamint ezek 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságokban használt szoftverekre, informatikai és kommunikációs berendezésekre potenciálisan veszélyes programok és eszközök – így a Kaspersky Lab termékeinek – kiszűrése és elhárítása”.
A minisztereknek 2018. október 15-ig adtak határidőt arra, hogy végezzék el a szükséges felülvizsgálatot, a megtett intézkedésekről pedig tájékoztassák a Nemzetbiztonsági Munkacsoport elnökét.
Váratlan fordulat
A Zoom.hu arra hívta fel a figyelmet, hogy ellenzéki képviselők már hónapok óta bombázták parlamenti felszólalásaikban, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságában és írásbeli kérdésekben a kormány képviselőit a problémával kapcsolatban. Az LMP-s Szél Bernadett a Kaspersky-veszélyre a nemzetbiztonsági bizottságban, a DK-s Vadai Ágnes pedig a parlamentben próbálta többször felhívni a figyelmet.
|
Betiltják a Kaspersky termékeit a kormányzati gépeken
|
A kormány eddig nem látott kockázatot az orosz szoftverekben, de most a miniszterek október 15-ig kaptak időt a felülvizsgálatra.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3005115_betiltjak-a-kaspersky-termekeit-a-kormanyzati-gepeken
|
2018-08-15 09:26:00
| true | null | null |
Népszava
|
Még azt sem tudja a kormány, hány tízmilliárdot fizet a BMW-nek a debreceni gyárért
Gulyás Gergely, kancelláriaminiszter először azt mondta, a tízmilliárd forintot meghaladja a támogatás, majd gyorsan pontosított: több tízmilliárdról van szó. Közben a gazdák továbbra sem értik, miért a környék legértékesebb területén akarnak építkezni, a polgármester szerint fölösleges aggódni, van még jó minőségű termőterület bőven.
Valóban termőföldeken építi fel debreceni gyárát a BMW, de ezek értéke eltörpül a beruházás teljes értéke mellett – jelentette ki Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a kormányinfón. Közölte, hogy összesen 440 hektárnyi területet vonnak ki, ezek értéke 1 milliárd forint, míg a teljes beruházásé 1 milliárd euró. A kettő között 320-szoros a különbség – fogalmazott a kancelláriaminiszter.
Szerinte büszke lehet mindenki, hogy az ország nyugati felén lévő győri Audi-gyár után a keleti országrészben is megvalósul egy ekkora projekt. A miniszter úgy látja, hogy a földek kivonása megéri az árat, mert több mint 1000 munkahelyet teremt közvetlenül a gyár, míg közvetve ennek a többszörösét.
Kérdésre válaszolva Gulyás Gergely elmondta, hogy a BMW-gyárban nem egyszerű betanított munkásokat alkalmaznak majd, hanem magas hozzáadott értékű munkát végeznek a dolgozók. Szerinte ezek a duális képzésből kikerült emberek lesznek, akik jóval az átlagos magyar fizetés felett fognak keresni.
A miniszter azt állította, hogy az állami támogatás pontos mértékéről még nem döntöttek, mert még nincs meg a gyár végleges terve, és az még fel sem épült. De azt elismerte, hogy az ilyenkor szokásos mértékben támogatják a beruházást. Faggatózásra elárulta, hogy a tízmilliárd forintot meghaladó – később pontosítva azt mondta – több tízmilliárdos támogatásról van szó. Csak összehasonlításképp: a Mercedes 29,7 milliárd forint állami támogatást kapott, amiért Kecskeméten épített gyárat.
Mekkora állami támogatást nyújt a kormány a debreceni autógyár létesítéséhez?
– ezt az írásbeli kérdést küldte el még augusztus 3-án Mesterházy Attila, MSZP-s képviselő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek. Választ még nem kapott. A politikus emlékeztetett, azok a nagyvállalatok, amelyek sok munkahelyet hoznak létre, vagy nagy értékű termelést valósítanak meg, egyfajta kockázatcsökkentő támogatást kérhetnek a kormányzattól pénz, vagy adókedvezmény formájában. „Nyilvánvaló nemzetgazdasági érdek, hogy minél kisebb támogatással lehessen hazánkba csábítani befektetéseket, illetve lehetőleg olyan ágazatokban valósuljanak meg ezek a beruházások, amelyeknek nagy a hozzáadott értékük” – olvasható a miniszterhez írt levélben.
„Mennyibe fog ez nekünk kerülni? Én is adófizető vagyok, nyugodtan fogalmazhatok többes számban” – reagált a LMP-s Murguly Mátyás. Pártját is aggasztja az üzlet átláthatósága, szeretnék tudni, milyen megállapodással jön Debrecenbe a BMW. A képviselő hangsúlyozta, „a beruházás jól hangzik, de lehetnek negatív mellékhatásai, olyanok, amiken még a csok sem segít”. Emlékeztetett, hogy a BMW megjelenésével akár 30 százalékkal is drágulhatnak a lakások a városban, albérletet pedig lehetetlen lesz találni. „A lakhatási probléma csak egy a sok közül, csomó sebből vérzik az ügy”, a politikus szerint nem elég, hogy az ingatlanárak az egekbe ugranak majd, a bérek nem fognak változni. Úgy fogalmazott,
Győrben az Audi közelsége meghozta a bérversenyt: ha dolgozót akartak, muszáj volt emelni. Mellettünk Románia és Ukrajna van, ott kevesebbet keresnek, ezért kedvez majd a román és az ukrán vendégmunkásoknak a beruházás.
Murguly Mátyás a hvg.hu-nak azt mondta, ha a kormány nem mondja meg, mekkora támogatást vagy kedvezményt adott a BMW-nek cserébe a debreceni gyárért, pártja kiperli az adatokat. Csakúgy, mint a stratégiai partnerek esetében: Szél Bernadett, az LMP társelnöke még 2014-ben fordult közérdekű adatkéréssel az akkor még létező Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, hogy megtudja, mekkora adókedvezményeket kaptak a vállalatok. A minisztérium azonban adótitokra hivatkozott, és nem adta ki az adatokat. Az LMP perelt, első- és másodfokon is nyert, majd a Kúria is kimondta, az adókedvezmény is közpénznek minősül, így az ilyen formában nyújtott támogatások összege is nyilvános adat. „Muszáj lesz a nyomásgyakorlásnak ezt a módját választani” – utalt Murguly Mátyás arra, hogy a debreceni ügyben is titkolózásra számítanak.
Más kérdés, hogy a beruházásokhoz kínált állami támogatásokat az Európai Bizottságnak is jóvá kell hagynia, így azok nem maradnak titokban. A támogatások listáját időről időre a Külgazdasági és Külügyminisztérium is közzéteszi, így egyszer nyilvános lesz majd az adat, kérdés, erre mennyit kell várni.
Polgármester: be kell vállalni
A város fideszes polgármestere, Papp László nemrégiben interjút adott a Debrecen Televíziónak. Azt mondta, hogy „Debrecen közigazgatási határain belül mintegy 17 ezer hektár termőföld van, melyből 10 ezer hektár jó minőségű. A BMW-gyár betelepítésére valamivel több mint 400 hektárnyi területet használnak majd fel, ami a jó minőségű termőföldterületek mindössze 4 százaléka.” A polgármester szerint a város jövője miatt ezt be kell vállalni, hiszen a munkaerőt, a város adóbevételeit, versenyképességét, vonzerejét tekintve „olyan mértékű előnyökkel jár, ami nem összemérhető azzal a hasznosítással, amelyet jelenleg képvisel ez a terület”. Beszélt arról is, hogy mire számíthatnak a gazdák: „azt az álláspontot képviseljük, hogy aki eladja a területet, attól megvesszük, viszont aki szeretne gazdálkodni, annak csereföldet biztosítunk”. Hangsúlyozta, hogy azon a környéken vannak hasonlóan jó minőségű termőföldek.
A földek egy része arrafelé aranyat ér, másik részén még a gaz is megsül
– mondta a hvg.hu-nak egy tanyagazda. Hozzátette: igazán értékes földet a Hortobágyig találni, „ahogy távolodunk a Tiszától, egyre rosszabb, csak legelőnek jó, vagy ott, ahol akácfa fogja meg a homokot, tűzifát lehet termelni, gazdálkodni nincs értelme".
A hvg.hu-nak egy debreceni nagyvállalkozó, Forgács Barna úgy becsülte, hogy azon a részen, ahol a BMW gyárat épít, egy hektár föld értéke 40 aranykorona lehet. A Magro.hu összefoglalója szerint Magyarországon egy hektár aranykoronában kifejezett értéke átlagosan 19. Gyengébb minőségűnek számítanak a 0 és a 17 aranykorona közé esők, jónak a 17 és a 25 közöttiek, kiválónak pedig a 25 aranykoronánál többet érők. Cikksorozatunk második részében a debreceniek közül volt, aki örült a beruházásnak, mert az üzemben normális fizetésért lehet majd dolgozni, lesz normális buszjárat, rendes infrastruktúra, esetleg kerékpárút. Másoknak viszont nem tetszik, hogy – ahogyan ők fogalmaztak – az orruk előtt adják el a magyar termőföldet.
A helyieket aggasztja az is, hogy a város, állami garanciával ugyan, de 44 milliárd forintos hitelt vesz fel az új ipari parkra. A kölcsönről azt lehet tudni, hogy
rövid futamidejű,
2023-ig kell visszafizetnie a városnak,
két lépésben hívnák le: idén 8,5 milliárdot, jövőre 35,5 milliárdot használnának fel,
a földekért kapott pénzből előtörlesztenének vagy végtörlesztenének.
|
Még azt sem tudja a kormány, hány tízmilliárdot fizet a BMW-nek a debreceni gyárért
|
Gulyás Gergely, kancelláriaminiszter először azt mondta, a tízmilliárd forintot meghaladja a támogatás, majd gyorsan pontosított: több tízmilliárdról van szó. Közben a gazdák továbbra sem értik, miért a környék legértékesebb területén akarnak építkezni, a polgármester szerint fölösleges aggódni, van még jó minőségű termőterület bőven.
Valóban termőföldeken építi fel debreceni gyárát a BMW, de ezek értéke eltörpül a beruházás teljes értéke mellett – jelentette ki Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a kormányinfón. Közölte, hogy összesen 440 hektárnyi területet vonnak ki, ezek értéke 1 milliárd forint, míg a teljes beruházásé 1 milliárd euró. A kettő között 320-szoros a különbség – fogalmazott a kancelláriaminiszter.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20180815_Meg_azt_sem_tudja_a_kormany_hany_tizmilliardot_fizet_a_BMWnek_a_debreceni_gyarert
|
2018-08-15 10:36:00
| true | null | null |
HVG
|
2018. augusztus 16., 6:30
Augusztus végére alapvetően változik meg Mészáros Lőrinc tőzsdei cégének, az Opus Nyrt.-nek a tőkepiaci súlya. A volt felcsúti polgármester érdekkörében lévő vállalat februárban jelentette be, hogy hat vállalkozást – a Mészáros-birodalom legnagyobbjait – az Opus Global alá rendezi. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) oldalára akkor felkerült tájékoztató szerint a
Mészáros és Mészáros Kft. 51 százalékos üzletrésze, a
R-Kord Építőipari Kft. 51 százalékos üzletrésze, a
Visonta Projekt Kft. 51 százalékos üzletrésze, a
Kall Ingredients Kft. további 24 százalékos üzletrésze, a
Geosol Kft. 51 százalékos üzletrésze és a
Mátrai Erőmű Zrt. 20 százalékos üzletrésze
apportjával közvetlen és közvetett módon tulajdont szerez az említett cégekben az Opus Nyrt.
Nem 75 milliárd, 100 milliárd, vagy még több…
Az élet azonban annyiban közbeszólt, hogy a konszolidáció az ígért június végi határidőig nem fejeződött be. A Kall Ingredients már kizárólagos Opus tulajdonba kerüléséről szóló augusztus elejei közlemény arról ír, hogy a folyamat augusztus végén zárul. Ennek során egyébként a tőzsdei vállalat 51 százalékos többségi tulajdont szerez a Mészáros és Mészáros Kft.-ben, az R-kord Kft.-ben, a Viresol Kft.-ben (Visonta Projekt Kft.), továbbá 39,9 százalékban közvetett tulajdonába kerül és irányító befolyást szerez a Mátrai Erőmű és vele együtt a Geosol Kft. fölött is.
Februárban még azt jelezték a folyamat végére, hogy az Opus saját tőkéje 75 milliárd forint fölé is nőhet. Az említett augusztus elejei közzététel viszont már úgy fogalmaz: a konszolidáció után a vállalat saját tőkéje jóval meghaladja majd a 100 milliárd forintot. És ez még csak nem is biztos, hogy a tökéletes kalkuláció.
A Zoom.hu számításai szerint könnyen lehet, hogy ez közelebb lesz a 200 milliárd forinthoz, mint a 100-hoz.
Ez pedig azt jelenti, hogy Mészáros Lőrinc tőzsdei cégekben lévő vagyona, amit a G7 gazdasági portál nem oly régen 200-300 milliárd forint közzé tett, brutális mértékben növekszik meg. Vagyis csak a transzparensnek mondható, tőzsdei érdekeltségei alapján immár vagyona meghaladja majd a sokszor emlegetett egymilliárd dollárt. Ezzel pedig valóban Magyarország leggazdagabb emberévé válik.
Mészáros Lőrinc tőkepiaci vagyongyarapodásán túl miért is érdekes mindez? Nos, tekintsünk rá az Opus tőzsdei árfolyamára. Eszerint a vállalat papírjainak ára február közepén, az említett folyamatról szóló bejelentés előtt 610 forint környékén mozgott. Jelenleg pedig 585-590 forint között ingadozik a jegyzés. Úgy tetszik, mintha a piac teljes egészében figyelmen kívül hagyta volna az Opus nagyívű terveit és „csapatmozdulatait”.
Bruális sajáttőke emelkedés
Hogy milyen mértékű változások történnek, ahhoz elég csak ehhez az elmúlt évi mérlegekre ránézni. Az Opus 46,5 milliárd forintos árbevételt produkált, amely mellett 6 milliárd forintos adózott eredménnyel ért el. A vállalat pedig egy év alatt több mint kétszeresére növelte saját tőkéjét, amely így 15 milliárd forint fölé emelkedett. Ugye a mostani, vállalati közlések szerint ez emelkedik több mint 100 milliárd forintra.
Az Opus értékét egyébként már kizárólag a két nagy építőipari vállalat, a Mészáros és Mészáros, valamint az R-Kord is jelentősen megdobná. A konszolidáció kapcsán ráadásul velük kapcsolatban akad egy nem is olyan apró pont, ami alapvetően határozhatja meg, hogy az Opus és Mészáros Lőrinc vagyona milyen mértékben növekszik az idén. Februárban a cégek mérlegei még nem voltak ismertek, május végére azonban két dolog is kiderült, ami a most zajló folyamat szempontjából igencsak érdekes lehet. Az hagyján, hogy a vállalatok forgalma a tengernyi közbeszerzésnek köszönhetően bámulatosan növekedett. A Mészáros és Mészáros (M és M) forgalma 9,2 milliárd forintról nőtt 19 milliárdra, míg az R-Kordé pedig 17 milliárd után 36,4 milliárdos árbevételt ért el. Utóbbi vállalkozás esetében a saját tőke 4,6 milliárdról 8,5 milliárdra ugrott, előbbié pedig 3,7 milliárdról 5,8 milliárdra kúszott fel. És vélhetően az árbevétel nagyon, de nagyon növekszik majd az idén is, s vélhetően a saját tőke is.
Mi lesz a bankszámlán lévő pénzzel?
A tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolók szerint az M és M-nél a bankszámlán 74 milliárd, míg az R-Kordnál 25,3 milliárd forint parkolt. Hogy ez milyen forrás volt, arról túl sok mindent nem lehetett megtudni, de egyáltalán nem közömbös, hogy mi lesz ezek sorsa. Kötelezettségeket kell-e kifizetni belőle, alvállalkozókat, vagy esetleg idővel a saját tőke részévé válnak – teljesen vagy akár csak részben –, ami ha így lenne, valóban elképesztő mértékben dobná meg a két vállalatot.
Könnyen lehet a két cég többségi tulajdonának konszolidációja nagyobb mértékben növeli majd az Opus értékét, mint amekkora önmagában az Opus volt korábban.
A tavaly év végén a bankszámlán álló forrásokkal kapcsolatban kérdéseinket elküldünk a tőzsdei vállalat kommunikációjával foglalkozó társasághoz, ám eddig nem kaptunk választ.
A befektetők szempontjából nem mindegy, hogy a két vállalat tudja-e folytatni az eddigi sikersztoriját. A kilátások viszont több mint kedvezőek, ha csak a várható forgalmukat nézzük. Olyan állami megrendelésekben van benne az R-Kord, mint a Püspökladány-Ebes szakasz, valamint a dél-balatoni vasútvonal korszerűsítése – mindkettő messze 70 milliárd forint fölötti. De ugyanez a cég részt vesz abban a konzorciumban, amely köze 59 milliárd forintért végzi el a GSM-R rendszer 2. ütem tervezési és kivitelezési munkáit a NIF Zrt.-nek. Ez az összesen mintegy 2255 kilométer országos közforgalmú vasúti vonalszakaszon a GSM-R rendszer tervezési és kivitelezési munkáit jelenti. Lehetne folytatni a sort hosszasan, de fölösleges. Sokkal beszédesebb a listánál az Átlátszó azon gyűjtése, amely szerint Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó vállalkozások az idén 145,5 milliárd forintnyi közbeszerzést nyertek el az első félévben.
Nagyon sok mindenről be kell majd számolni
A konszolidáció hozadéka egy olyan változás, amely igen furcsa lehet majd a két építőipari vállalat számára.
A tőkepiaci törvény és egy ehhez 2008-as pénzügyminisztériumi rendelet szerint ugyanis bejelentési kötelezettség alá esik majd minden olyan információ, mely a társaság gazdasági életét jelentősen befolyásolja.
E kötelezettség a leányvállalatok vonatkozásban is releváns. Olyan dolgokat kell majd közzétenni esetükben a jogszabályi előírások szerint, mint többek között a tevékenységi kör jelentős módosulása (tevékenységek megindítása, megszűnése), a piaci irányultság megváltozása (új piacok megnyílása, nagy megrendelések bizonyos országokból vagy a meglévő piacokon folytatott tevékenység megszüntetése). De ez olyan engedélyek megszerzésére vagy elvesztésére is vonatkozik, amely a kibocsátó gazdasági teljesítményét jelentősen befolyásolhatja.
Ami igazán érdekes lehet a befektetők és a közvélemény számára, hogy ilyen közzétételi kötelezettség “a kibocsátó új befektetései, ideértve a leányvállalat alapítását is, vagy már meglevő befektetések növelése abban az esetben, ha az a befektetés tárgyát képező társaság alaptőkéjének, törzstőkéjének tíz százalékát meghaladja.” Ez véleményünk szerint annyit tesz, hogy minden olyan elnyert közbeszerzést ismertetni kell – a leányvállalatok, így a Mészáros és Mészáros, valamint az R-Kord esetében is –, amely ezt a kritériumot meghaladja.
Akad még a jogszabályokban még egy kitétel, ami érdekessé teheti az őszt persze a további negyedéveket is. Ha ugyanis a kibocsátó úgy ítéli meg, hogy az adott időszakban elvégzett munka miatt eredménye lényegesen kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb lesz, mint amit a piaci szereplők a már korábban közzétett információi alapján várnak, akkor erről is tájékoztatást kell adnia. Ennek pedig ki kell térnie a már korábban közzétett információk alapján várt eredmény bemutatására, annak módosítására, röviden összefoglalva az eltérés indokait.
Akár honnan nézzük, alapjaiban változik meg tehát az Opus értéke és hozzá került cégek miatt a jelentési kötelezettsége a nyár végére, amely fényében az tűnik legnagyobb kérdésnek, hogy milyen ősz is áll a társaság és részvényei előtt.
|
Mészáros Lőrinc látható vagyona megugrik, átalakulás előtt az Opus Nyrt.
|
Az ősz elejére vélhetően lezajlik Mészáros Lőrinc tőzsdei cégének, az Opus Nyrt.-nek egy komoly feltöltése. Hat társaság egyes részesedései kerülnek a vállalatba, ezzel drasztikusan megemelkedik az Opus piaci értéke, ám erről az árfolyam ezidáig tudomást sem vett.
| null | 1 |
https://zoom.hu/hir/2018/08/16/meszaros-lorinc-lathato-vagyona-megugrik-atalakulas-elott-az-opus-nyrt/
|
2018-08-16 00:00:00
| true | null | null |
ZOOM
|
Miután a Gazdasági Versenyhivatal július 24-én jóváhagyta a tranzakciót, Nyerges Zsolthoz került Simicska Lajos jóformán minden üzleti érdekeltsége. (A vételárat nem árulták el.) A következmények a médiában voltak a leglátványosabbak, augusztus 1-jén pár óra alatt kormánypártivá alakították az utóbbi három évben ellenzéki hangvételű Hír TV-t, két nappal később pedig beszántották a Heti Választ.
Az agráriumban nem voltak ilyen drámai fejlemények, július 25-én a Simicska agrárérdekeltségeinek zömét összefogó Mezort Zrt. elnöki posztján Nyerges váltotta Vida Ildikót, Simicska pedig távozott a cég felügyelőbizottságából. Ez a tulajdonosváltás azt is jelenti, hogy az eddig Simicska-Nyerges-birodalomként emlegetett méretes agrárcsoport egésze Nyerges Zsolté lett. Simicska kizárólag a nem túl jelentős Hárskúti Mezőgazdasági Zrt.-t tartotta meg.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzt az egy céget nem adja Simicska LajosA juh- és kecsketenyésztéssel foglalkozó Hárskúti Mezőgazdasági Zrt. az egyetlen cég, amelyet nem adott el Simicska Lajos Nyerges Zsoltnak.
Ez átrajzolja az erőviszonyokat az agráriumban, ahol Nyerges a DPMG Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Zrt. tulajdonosaként eddig is jelentős szereplőnek számított, a Mezort átvételével azonban előrelépett a rangsorban.
De mit is lehet rangsorolni? Bár a hasonló listák készítői időnként földbirtokosokról írnak, ez megtévesztő. A törvények szerint idehaza egy magánszemély legfeljebb 300 hektár termőföldet birtokolhat, cégek (jogi személyek) pedig semennyit, csak bérelhetnek. Így azt lehet sorba állítani, hogy egy-egy üzletember érdekeltségei mekkora bérelt területen gazdálkodnak.
Az ilyen értelemben vett birtoknagyságra éveken keresztül úgy volt a legegyszerűbb következtetni, hogy az egy agrárvállalati csoportnak egy évben folyósított uniós területalapú támogatások összegét elosztották az egy hektárra jutó összeggel. Így becsülte meg például a K-Monitor a Csányi Sándor, valamint a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó cégek birtoknagyságát.
2015-től azonban új uniós támogatáselosztási rendszer lépett életbe, a több mint 1200 hektárt használó társaságok a küszöb fölött már nem kapnak területalapú támogatást. Sok egyéb módosítás is történt, és ezek összességében használhatatlanná tették a korábbi módszertant. Bár az úgynevezett zöldítési támogatás alapján is készült becslés, de az ilyesmi torz eredményekhez vezet. Mi most céges honlapok, vállalati beszámolók és – ahol nem állt rendelkezésre más – sajtóhírek alapján gyűjtöttük össze a legnagyobb területeken gazdálkodó csoportokat.
1. Csányi Sándor
Az OTP-vezér saját agrárérdekeltségeinek döntő részét felölelő Bonafarm-csoport adta meg a G7-nek, hogy a hozzá tartozó mezőgazdasági vállalkozások összesen 35 ezer hektár bérelt területen gazdálkodnak. (Ez 350 négyzetkilométer, Budapest területének kétharmada; az országban 5,35 millió hektáron folyik mezőgazdasági termelés.) Csányinak vannak ugyan olyan agrárérdekeltségei is, amelyek nincsenek betagozódva a Bonafarmba, de ezek a termőföld szempontjából nem jelentősek. Ilyen a mohácsi vágóhíd és a frissen megvásárolt Hungerit Baromfifeldolgozó és Élelmiszeripari Zrt. A gazdálkodói integrációt működtető KITE Zrt. sem használ sok területet, azt is külső tulajdonosokkal közösen.
A 35 ezer hektár meghatározó része három cégből jön össze. A régóta a csoportba tartozó Bólyi Mezőgazdasági Zrt. 14 748, a Dalmandi Zrt. 10 667 hektár állami területet bérel. Valószínűleg még jó sokáig, mert az előbbi bérleti szerződése 2051-ig, az utóbbié 2029-ig tart. Az eltérés magyarázata, hogy a bólyi annak a 12 állami gazdaságnak az egyike volt, amelyet még az első Orbán-kormány privatizált. Formailag a menedzsmentnek, jó részük azonban nem sokkal később nagybefektetőknél kötött ki, ezért aztán ez a magánosítás kiérdemelte a piszkos 12 elnevezést. (Nyerges Zsolt mellesleg ügyvédként több cég privatizációjában is közreműködött.) A 2001-ben eladott cégek 50 évre megkapták az állami földeket tartós bérletbe.
A Medgyessy-kormány sem akart lemaradni, kilenc állami gazdaságon adott túl, azzal a különbséggel, hogy a szerződések csak 25 éves bérleti jogot garantáltak. A dalmandi ebben a körben került magánkézbe. Bóly és Dalmand abból a szempontból különleges, hogy a harmadik Orbán-kormány mintagazdasággá nyilvánította, így ezeket az állami földeket nem hirdették meg a földárverések során.
A harmadik nagy Bonafarm-gazdaságra, a pápai Agroproduktra nem vonatkozik ez a mentesség. Ez viszonylag friss szerzemény, tavaly vette meg a Bonafarm a társaságot 2001-ben privatizáló Mádl Istvántól. Ahogy a dátumból sejthető, földjeit 2051-ig használhatja, de az árverések ezek egy részét már nem kerülték el. Igaz, az új tulajdonosok egyelőre csak abban reménykedhetnek, hogy emelhetik a földbérleti díjakat.
Az Agroproduktról a Bonafarm oldala azt írja, hogy közel 8000 hektáron folytat növénytermesztést. A Csányi Pincészetre a csoport oldala 375 hektárt ad meg. Korábban a Bonafarmot irányító Csányi Attila – Csányi Sándor fia – a Portfoliónak azt nyilatkozta, hogy a bólyi és a dalmandi gazdaság 27 ezer hektáron gazdálkodik (az állam mellett környékbeli magánszemélyektől is bérelhet területeket). Némi kerekítéssel így jön tehát ki a 35 ezer hektár Csányiéknál.
2. Nyerges Zsolt
A DPMG a 2017-es beszámoló kiegészítő mellékletében pontosan megadta az általa használt terület nagyságát: 10 736 hektár. A társaság a 2001-es körben került magánkézbe, azaz 2051-ig használhatja a területeit.
A korábban Simicska Lajoshoz tartozó cégek hálózata ugyan viszonylag összetett, de a holdingvállalat, a Mezort Zrt. közölt konszolidált adatot. Mint a kiegészítő mellékletben írják, a leányvállalatok közül a Sárvári Mezőgazdasági Zrt., a Lajta-Hanság Zrt. és a Szombathelyi Tangazdaság Zrt. többségében hagyományos mezőgazdasági alaptevékenységgel foglalkozik, közel 17 500 hektáron folytat növénytermesztést. Nyerges Zsolt tehát együttesen mintegy 28 200 hektár fölött diszponálhat. Nem mellesleg mindhárom nevezett cég 2001-ben privatizált állami gazdaság, 2051-ig szóló földhasználati jogokkal.
3. Mészáros Lőrinc és családja
Nehezebb átlátni az utóbbi pár évben az agráriumban is szédületes sebességgel terjeszkedő Mészáros Lőrinc birodalmát. Őt és családját már magánszemély földbirtokosként is számon kell tartani, az Átlátszó gyűjtése szerint a tágabb família 1550 hektár földet vásárolt össze az árveréseken.
Legrégebbi mezőgazdasági cége, a Búzakalász 66 Kft. 1200 hektár állami tulajdonban lévő földet bérel, igaz, egy másik cikk arról tudósít, hogy a vállalkozás 1030 hektáron gazdálkodik. (Az utóbbi cikket már csak azért a képért is érdemes megnézni, amelyen Mészáros Beatrix és testvére, ifjabb Mészáros Lőrinc egy kukoricaföldön állva szemléli a határt, háttérben egy traktorral.) Ráadásul elképzelhető, hogy ezek a földek csak korábban voltak állami tulajdonban, most már a korábban említett 1550 privatizált hektár foglalja őket magában.
A Búzakalász 66 honlapja még készül, az Aranykorona Zrt. esetében viszont megtudhatjuk róla, hogy a cég 1560 hektáron gazdálkodik. További közel 4000 hektárra akkor tett szert Mészáros Lőrinc és felesége, amikor a Zsámbéki-medencébe az előző évtizedben közép-európai Szilícium-völgyet álmodó Kenyeres Sándortól megvásárolták egyebek mellett az Agrosystem Zrt.-t. Ez nem más, mint a 2001-ben privatizált Herceghalmi Kísérleti Gazdaság utódja. Bár közben a 3960 hektár állami föld egy része magánkézbe került – részben Mészárosék vették meg –, de ettől még 2051-ig használhatja a cég.
Két Békés megyei agrárvállalkozás a bedőlt Buda-Cash pénzügyi csoport hagyatékából került Mészáros Lőrinc érdekeltségei közé. A termőföld szempontjából a Hidasháti Mezőgazdasági Zrt. a jelentősebb, amely a piszkos 12 körben került magánkézbe, azaz területhasználati joga 2051-ig szól. Saját honlapján azt írja, hogy a saját, bérelt és integrált területekkel együtt több mint 3000 hektáron gazdálkodik. Az integrált területeket (amelyen másvalaki gazdálkodik, de a Hidashát látja el a szükséges anyagokkal és/vagy a művelést végzi gépeivel) ugyan nem vesszük figyelembe az összeállításnál, de korábbi információk alapján úgy tűnik, hogy enélkül is számolhatunk 3000 hektárral.
A másik békési agrárcég, a Csabatáj Zrt. a tőzsdén jegyzett Opus portfóliójának részeként került Mészárosék többségi tulajdonába. A tojástermelésben is erős Csabatáj honlapja szerint 930 hektáron gazdálkodik.
A balatoni borrégióban működő Canter Borházhoz 110 hektár, a tokaji borvidéken lévő Dereszlához 30 tartozik. A legutóbb megszerzett mezőgazdasági cégnél, a Kunhalom Agráriánál körülbelül 1500 hektárral érdemes számolni.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLegújabb cégszerzésébe talán még Mészáros Lőrinc is beleszédültMészáros Lőrinc tavaly januárban megvett egy jelentős tiszántúli agrárcéget, májusban túladott rajta, idén júniusban pedig ismét megszerezte, majd kihozta a felszámolási eljárásból.
Összességében, ha jelentősebb átfedést feltételezünk a család által magánszemélyként birtokolt és a Búzakalász 66 Kft. által használt területek között, akkor körülbelül 13 ezer hektár sorolható Mészárosék érdekeltségébe.
Ez egyelőre a harmadik helyre elég, de ha valóra válna az a forgatókönyv, miszerint Simicska Lajos korábbi érdekeltségei Nyerges Zsolttól Mészáros Lőrinchez kerülnek, akkor helyet cserél a második és harmadik helyezett. Ha pedig esetleg a DPMG is átkerülne Mészároshoz, akkor Csányi Sándort is leelőzné.
|
Nyerges Zsolt lett az ország második számú agrárbárója
|
Miután átvette Simicska Lajos agrárérdekeltségeit, Nyerges Zsolt cégei gazdálkodnak a második legnagyobb területen, csak Csányi Sándor vállalkozásai előzik meg.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20180815/nyerges-zsolt-lett-az-orszag-masodik-szamu-agrarbaroja/
|
2018-08-15 12:15:00
| true | null | null |
G7
|
A vendégházas trükk után itt az új recept: uniós tízmilliók nem működő közösségi házra
Beremend egy tündéri, alig kétezernégyszáz lelkes falucska a horvát határnál. A község gondozott házai közül egyből szemet szúr a főúton egy elhanyagolt porta: a 25 millió vidékfejlesztési támogatásból felújított, négy éve elkészült közösségi házban egyetlen rendezvényt sem tartottak még. És már nem is fognak: hamarosan virágbolt nyílik benne. Magyarország esete az uniós forrásokkal, sokadik fejezet.
– Nem értem, most ön átment nyomozóba? (feszélyezett nevetgéléssel fordul a háttérben valakihez) Na jó, nekem erre nincs időm!
– Akkor nem válaszol a kérdéseimre?
– Nem akarok válaszolni. (megint elfordul a telefontól, női hangot imitálva mondja valakinek: „válaszoljon erre, válaszoljon arra). Gyűjtsön információt, ha akar!
– És a felvett összesen 34 millió forintnyi támogatásból mennyit költött az épület felújítására?
– Júúúúúj! Mi köze van hozzá? De komolyan?!
– Próbálom kideríteni, mi lett 34 millió forintnyi uniós támogatás sorsa…
– Oké, én viszont nem akarok válaszolni a kérdéseire. Viszonthallásra.
A fenti gyümölcsöző párbeszédet a Beremendre bejegyzett Fiatalos Lendület Egyesület vezetőjével, Gyuris Ferenccel folytattuk szerdán. Az egyesület elnökét azután kerestük meg, hogy a Baranya megyei településen járva feltűnt egy, a falucska gondozott portáitól nagyban elütő, rozzant kerítésű, elhanyagolt előkertű épület. A térdig érő gaz és parlagfű egy láthatóan felújított házat vett körbe, amelynek ablakában az ismert formátumú tábla hirdette, hogy az ingatlan a Darányi Ignác-terv keretében, 24,99 millió forintnyi hazai és uniós támogatásból újult meg 2014 decemberére, illetve – ami az adott körülmények közt a legfurcsábbnak tűnt –, hogy a rendeltetése: többfunkciós közösségi ház.
Bár a projekttábla mellé az ablakba egy A4-es papírra nyomtatott nyitvatartási tájékoztatót is kitettek valamikor, a megadott időpontokban az épület többszöri ottjártunkkor sem volt nyitva. Mint kiderült, nemcsak akkor: a szomszéd házaknál, a közeli boltokban és az utcán megkérdezett beremendiek mind jelentőségteljes pillantások kíséretében legyintettek, mikor azt kérdeztük, mikor szokott nyitva lenni a közösségi ház, és milyen programokat tartanak ott.
– Közösségi ház? Haha! – somolygott egy unokájával bicikliző asszony. Üresen áll ez, mióta felújították. Gondolhatja, mire ment ki a dolog – mutatott elhaladtában a projekttáblára.
– Hát én még sosem láttam nyitva, pedig itt lakom a szomszédban – mondta érdeklődésünkre egy két házzal arrébb lakó nő is, de hogy ki a tulajdonos, és hogy miért nem működik közösségi házként, ha egyszer felújították, azt ő sem tudta megmondani. De annyit még hozzátett:
De annyit még hozzátett: a fia az építőiparban dolgozik, úgyhogy „képben van”, és szerinte a házon elvégzett munkák nem érnek többet tíz, legfeljebb tizenöt millió forintnál (amibe – mint láttuk, az udvar már nem is fért bele).
Nem jutottunk ennél többre a szemközti pékségben sem: a ház sosem működött, a tulajt sosem látják, a táblából pedig a vak is láthatja, hogy mire vették fel a támogatást, ez alapján rakjuk össze a sztorit magunk. A bolt előtt fagyizó család tagjai viszont már valamivel beszédesebbek voltak:
Viccel? Sosem volt ott semmilyen program, nem szerveztek ezek semmit. Látja, napkollektor is van, felnyalták az összes uniós pénzt, amit lehetett, azt’ csá. Egy fiatalember, egy közmunkás járt oda néhány éve egy ideig, de gondolom, csak az ellenőrzés miatt, mert ugyanúgy üresen állt az épület. Bútorok sem voltak, semmi, még számítógép sem.
Sokat sejtető pillantások kíséretében még annyit tettek hozzá: tudomásuk szerint hamarosan virágüzlet nyílik az épületben.
A család információja – mint kiderült – helyes volt: amikor pár héttel később ismét arra jártunk, a ház előtti gaz le volt nyírva, az udvart pedig egy férfi ásta épp a térkövezéshez, állítása szerint az új bérlő megbízásából. Amikor újra helyieket kérdezgettünk az épületről, ötből négy ember már úgy tudta, hogy nemsokára kinyit a virágbolt. A legtöbben már azt is tudták, hogy ki lesz a bérlő, és Orsokics Istvánhoz irányítottak bennünket. Ő történetesen Beremend polgármestere volt 2014-ig, tehát a projekt megvalósítása idején, nem mellesleg pedig a helyi vidékfejlesztési forrásokat szétosztó Leader egyesület elnöke. A virágost a pletykák szerint a felesége, Anikó működtetné, aki nemrég végzett el egy virágkötő tanfolyamot, „mert szereti a virágokat és szeretné ezt csinálni”.
Ház van, de hol a közösség?
Ilyen előzmények után eredtünk a projekttáblán feltüntetett Fiatalos Lendület Egyesület nyomába. Ami nem volt könnyű: honlapja ugyanis nincs. Van ugyan egy Facebook-profilja (az egyesületet – természetesen 5*-ra – értékelő összes, vagyis öt ember egyike maga az elnök, Gyuris Ferenc, a többi négy ember pedig a cég- vagy munkatársa valamilyen formában), de azon egy kivétellel 2015-ös az összes bejegyzés, érdemi tevékenységnek nyoma sincs, telefonos elérhetőség sincs megadva, ahogyan az egyesületi adatbázisban sem. Egy civil szervezeteket gyűjtő oldalon feltüntettek ugyan egy kapcsolattartót – aki mellesleg az egyesület elnökének felesége – telefonszámmal, ám a szám nem működik.
Egyéb botrányos támogatástörténeteken edződve azon már meg sem lepődtünk, hogy a beremendi ház címére bejegyzett szervezet a támogatási döntést megelőző hetekben alakult. Azon viszont igen, hogy az uniós támogatáskereső szerint nemcsak a projekttáblán szereplő közel 25 millió forintot vehették fel, hanem további kilencet is, összesen több mint 34 milliót.
Hogy a különbözet annak a Renault kisbusznak a beszerzéséből ered-e, amellyel a Facebook-profilján is elbüszkélkedett az egyesület, vagy a házra szerelt napkollektorokra igényeltek és kaptak még további támogatást, azt sajnos nem tudtuk meg. A 2014 előtti uniós támogatások ugyanis csak egy meglehetősen primitív adatbázisban kereshetők (csak az derül ki, hogy melyik évben, melyik programból, mennyi támogatást vettek fel, de hogy pontosan mire, az nem), az egyesület elnöke pedig – mint a fenti párbeszédből is kiderült, nem volt hajlandó válaszolni a kérdéseinkre.
Gyuris Ferenc elérhetőségére végül egyébként a közbeszerzési hatóság egy idei hirdetményében bukkantunk rá (erről később), egy másikból azonban a projekt, illetve a beremendi építkezés részleteire is fény derült.
A vállalkozási szerződést eszerint könyvtárral bővített többfunkciós közösségi ház kialakítására kötötték: a kivitelező cég 19,59 millió forintért vállalta, hogy a meglévő parasztház átalakításával és bővítésével a támogatást nyert funkcióra alkalmassá teszi a Kossuth utcán álló épületet.
A szerződésbe az is bekerült, hogy az ingatlan udvarán 3 darab parkolóhelyet kell kialakítani – ez egyértelműen nem történt meg, noha a kivitelezési időszak lassan 4 éve lejárt. A helyiségjegyzék szerint a kész közösségi háznak egy 16 négyzetméteres „információs pontnak”, egy 22 négyzetméteres könyvtárnak/internet szobának, 3 mosdónak (mozgáskorlátozottnak is) és egy 40 négyzetméteres közösségi-/kiállítótérnek kellett (volna) helyet adjon.
Ez a műszaki leírás többé-kevésbé megfelel egyébként mindannak, amit az első hasonló pályázatokat még 2009-ben kiíró akkori vidékfejlesztési tárca adott ki útmutatóul arról, hogy milyen feltételeknek kell az azóta csak IKSZT-ként emlegetett Integrált Közösségi és Szolgáltató Tereknek, magyarul: közösségi házaknak megfelelniük (lásd a mellékelt ábrát).
Ha a falak fizikailag el is készültek, az ábrán is látható feladatok/tevékenységek közül a Fiatalos Lendület eddig egyetlen egyet sem végzett el, szeptembertől pedig a támogatási céltól viszonylag távol álló tevékenységet űző vállalkozásnak készül átadni az épületet.
Kérdezzék a KSH-t!
Bár az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) érintett, vidéki alapszolgáltatások fejlesztésére kiírt pályázata elvileg nem zárja ki, hogy az IKSZT-k vállalkozói tereket alakítsanak ki, vagyis bérbe adják a területük egy részét, hogy így tegyenek szert bevételre a fenntartásukhoz, itt nem ez a helyzet, hiszen az eredeti funkciónak nyoma sincs, a támogatottól eltérő tevékenység folytatása a házban pedig a támogatási szerződés súlyos megszegésének minősülhet.
A kutakodás során felgyűlt számtalan kérdésünkre azonban hiába vártunk választ Gyuris Ferenctől: a fiatal – 29 éves – kora ellenére egy kisebb építőipari cégbirodalmat birtokló, lakóhelyén, Villányban önkormányzat képviselőként is ténykedő egyesületi elnök mondjuk úgy, furcsa magyarázatokkal ütötte el kérdéseinket. Mármint abban a nagyjából két percben, mielőtt a cikk elején olvasható módon végleg besokallt a kérdezősködéstől. A vele folytatott telefonbeszélgetés néhány részletét érdemes inkább szó szerint idézni:
hvg.hu: Mi benne a logika, hogy a házat felújították, de a funkciót, amire a támogatást kapták, nem tartották meg, és nem működik közösségi házként az épület?
Gy. F.: De működött ez ifjúsági házként, csak volt ott egy …, hogy egyszer fűnyírás közben kitört az egyik ablak és nem tudtuk még felújítani. Nem biztos, hogy ezt így kéne működtetni, amíg ezt nem tudjuk megcsinálni. (Ottjártunkkor egyébként csak ép nyílászárókat láttunk, kitört ablakot nem – a szerk.)
hvg.hu: De a támogatásos tábla szerint 2014 óta kész a ház, azóta áll üresen a kitört ablak miatt?
Gy. F.: Nem értem, mit akar tulajdonképpen?
hvg.hu: Ahogy említettem a hvg.hu újságírója vagyok, és szeretném megtudni, mi az oka, hogy noha közösségi tér kialakítására vették fel a támogatást, évek óta üresen áll az épület.
Gy. F.: De honnan tudja, hogy nem működik?
hvg.hu: Mert megkérdeztem a helyieket, a polgármesteri hivatalt, a szomszédokat, összességében legalább 20 embert Beremenden és mind azt mondták, hogy sosem voltak ott közösségi programok, egyszer-kétszer láttak ott fiatalokat – pl szilveszterkor bulizni, meg párszor volt bent egy fiatalember, de még bútorok sem voltak bent, meg számítógép sem.
Gy. F.: Ez nem igaz, volt bent számítógép, de ezekre a kérdésekre inkább nem szeretnék válaszolni, jó?
A folytatásban Gyuris Ferenc azzal érvelt, hogy szerinte rosszakarói vannak a faluban, akik így próbálják ellehetetleníteni a közösségi ház működését, azonban újbóli kérdésekre sem árulta el, milyen tevékenységet folytattak eddig ott. Végül azzal állt elő, hogy nézzük meg a KSH – nem tévedés, a Központi Statisztikai Hivatal – honlapját, ott megnézhetjük, hogy milyen programokat szerveztek és azokon hányan vettek részt. Az új bérlővel, a virágbolttal kapcsolatos kérdéseinket már nem tehettük fel, miután félig röhögve, félig fenyegetőzve bontotta a vonalat.
A virágüzlettel kapcsolatban a bérlő sem volt készségesebb: Orsokics István sem a bérleti konstrukcióra, sem a még polgármestersége idején – és gyaníthatóan nem a tudta nélkül – indult-zárult közösségiház-építésre vonatkozó kérdéseinkre nem válaszolt.
„Nem értem, mit kell ezt forszírozni. Magánszemélyként nem vagyok köteles beszámolni maguknak, senkinek semmi köze hozzá”
– mondta dühösen, majd lecsapta a telefont.
Megkerestük Beremend jelenlegi polgármesterét is, hogy mit tud az ügyről, illetve hogy a település miért nem próbálta rávenni a falu életében is fontos funkciók működtetésére az épület tulajdonosát. Theisz Ferenc a hvg.hu kérdéseire azt mondta: az önkormányzat pár éve dolgoztatott néhányszor az épülettulajdonos-egyesületvezető építőipari cégével, de azóta semmilyen kapcsolatuk nincs a vállalkozóval, a közösségi ház ügyét pedig a maga módján vette kézbe a település: saját, önkormányzati tulajdonú rendezvényközpont építésébe kezdtek.
Kutakodásunkkor az új típusú uniós pályázati keresőt böngészve közben mellékesen kiderült, hogy a Villány környéki települések nem utoljára hallottak a Fiatalos Lendület Egyesületről: a szervezet márciusban kétszáz (!) millió forintot nyert el egy „Esély a Nőknek” nevet viselő foglalkoztatási pályázatra. Az önrész nélküli, vissza nem térítendő támogatásból megvalósuló projekt a leadott összefoglalója szerint – hogy is fogalmazzunk – genderérzékeny témákat érint: „a nemek közötti egyenlőség minden területen, többek között a foglalkoztatáshoz való hozzáférés és a munkahelyi előmenetel terén, a munka és a magánélet összeegyeztetése és az azonos munkáért azonos bér elvének előmozdítása”.
|
A vendégházas trükk után itt az új recept: uniós tízmilliók nem működő közösségi házra
|
Beremend egy tündéri, alig kétezernégyszáz lelkes falucska a horvát határnál. A község gondozott házai közül egyből szemet szúr a főúton egy elhanyagolt porta: a 25 millió vidékfejlesztési támogatásból felújított, négy éve elkészült közösségi házban egyetlen rendezvényt sem tartottak még. És már nem is fognak: hamarosan virágbolt nyílik benne. Magyarország esete az uniós forrásokkal, sokadik fejezet.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20180816_unios_tamogatas_Beremend_kozossegi_haz_fiatalos_lendulet_egyesulet_gyuris_ferenc
|
2018-08-16 13:04:00
| true | null | null |
HVG
|
Az elektronikus közbeszerzési rendszerből derült ki, hogy az állami ünnepségeket szervező Hungarofest Nonprofit Kft. július végén írt ki közbeszerzést 80 rendezvényre. Az érdeklődőknek egy hetük volt, hogy ajánlatot tegyenek. A tenderre egy konzorcium jelentkezett, meg is nyerte a kiírást.
Az Antenna Hungária Zrt.-ről van szó, ez a cég a VALTON-SEC Kft.-vel és az Event Stuff Kft.-vel közösen pályázott. A szerződés 53 millió forintról szól, a dokumentumot már alá is írták. A kiírásból kiderül, a nyertes cég feladata a Hungarofest Kft. rendezvényeinek lebonyolításához szükséges technikai, logisztikai, biztonsági tervezési és kivitelezési szolgáltatások és kellékek beszerzése. A munkába alvállalkozót nem vonnak be.
|
Nemcsak a biztonságra vigyáz, jövőre állami ünnepséget is szervez a Valton
|
Az elektronikus közbeszerzési rendszerből derült ki, hogy az állami ünnepségeket szervező Hungarofest Nonprofit Kft. július végén írt ki közbeszerzést 80 rendezvényre. Az érdeklődőknek egy hetük volt, hogy ajánlatot tegyenek. A tenderre egy konzorcium jelentkezett, meg is nyerték a kiírást. Az Antenna Hungária Zrt.-ről van szó, ez a cég a VALTON-SEC Kft.-vel és az Event Stuff Kft.-vel közösen pályázott. A szerződés 53 millió forintról szól, a dokumentumot már alá is írták.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20180816_Nemcsak_a_biztonsagra_vigyaz_jovore_allami_unnepseget_is_szervez_a_Valton
|
2018-08-16 14:44:00
| true | null | null |
HVG
|
A Boros Bánk Levente által vezetett, Nézőpont Csoporthoz tartozó Médianéző Kft.-vel a Fidesz-frakció nevében Kocsis Máté szerződött még 2018. június elsején 31,2 millió forint értékben. A feladat nem jelent újdonságot a társaságnak: ezért a pénzért év végéig belföldi és külföldi médiafigyelési, médiaelemzési és médiahatás-vizsgálati szolgáltatásokat kell nyújtania.
A választási év miatt egyszer - év első pár hónapjára - már szerződött a Fidesz a Médianézővel. Akkor január elsejétől május végéig 8,3 millió forintos megbízást kapott a cég a frakciótól.
A Fidesz korábban még egyébként más cégeket bízott meg médiafigyeléssel: 2014-2015-ben a Neticle Technologies Kft-t, előtte pedig az Inform Data Bt.-t.
A Médianézőnek nem ez az egyetlen kormányközeli médiafigyelésre szóló megbízatása. Tavaly év végén az MFB-vel kötöttek 46,1 milliós keretszerződést, ennél sokkan nagyobb melót kaptak egy évvel ezelőtt a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól. Kormányzati tevékenységhez kapcsolódó média monitoring feladatokért 348 milliót kap a cég. 2016-ban is megbízójuk volt az MFB, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt., valamint az MTVA.
A Médianéző tavaly egyébként kiváló évet zárhatott. A korábbi 1,2 milliárdos árbevétel helyett 1,6-ot könyvelhettek el, amiből 302 milliós nyereség maradt a végén. Ezt az utolsó forintig kifizették osztalékként a tulajdonos, Nézőpont Csoport Zrt.-nek, amelynek Győri Tibor a tulajdonosa. Győri korábban a Miniszterelnökségen jogi ügyekkel foglalkozott és Habony Árpáddal is üzleti kapcsolatban áll.
|
31,2 milliót fizet a Fidesz médiafigyelésért
|
Idén ez már a második médiafigyelésre kötött szerződése a Fidesznek, mindkét esetben a kormánnyal jó viszonyt ápoló Médianéző Kft.-t bízták meg a feladattal.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/312-milliot-fizet-a-fidesz-mediafigyelesert.html
|
2018-08-17 14:04:29
| true | null | null |
mfor.hu
|
Elfogyott a pénz, ezért kell Csányi Sándor – ilyen egyszerűen magyarázzák a piacon, hogy nemrég Magyarország első dollármilliárdosa, Csányi Sándor két OTP-alapkezelőn keresztül bevásárolt Magyarország másik dollármilliárdosának, Mészáros Lőrincnek két tőzsdei cégébe. Az ügylet nagysága nem számottevő, hiszen 1,5 százalékos Konzum Nyrt., illetve 2 százalékos Opus Global Nyrt. részvénycsomagról volt szó. És nem is először vásárolt be mágnástársánál Csányi: márciusban összesen 5,92 százalékos részt szerzett az Appeninn Holding Nyrt.-ben az OTP Ingatlanbefektetési Alap.
De volt ez már fordítva is, tavaly év végén Mészárosék egyik tőkealapja kebelezett be egy Csányi-céget (amelyben mellesleg egy másik milliárdos, Csányi állandó üzlettársa, Nagy György is érdekelt volt). Az ország egyik legkorszerűbb biomassza- és hulladékkezelő rendszeréről, a Geosol Kft.-ről volt szó a Mátrai Erőmű ipari parkjában. Csányi nem állta útját Mészárosnak, aki már korábban bevásárolt az erőműbe, a Geosollal pedig egy ígéretes darabhoz jutott, a cég ugyanis 2016-ban 4,2 milliárd forint árbevétel mellett figyelemre méltó, 1 milliárd forint adózott eredményt hozott, és tavaly is termelt több mint 560 milliót.
A két leggazdagabb magyar között kirobbant konfliktusról nem érkeztek hírek eddig, pedig Simicska Lajos kegyvesztése, 2015 eleje óta irgalmatlan tempóban terjeszkedett a Mészáros-birodalom, több mint 200 cégből álló hálója átszőtte a magyar gazdaság legkülönbözőbb területeit. Az ugyancsak nagypályán játszó, a pénzügyi-, ingatlan-, energetikai bizniszben és élelmiszergazdaságban egyaránt érdekelt Csányival mintha mégsem zavarták volna egymás köreit. Ezt a kiegyezés bizonyítékának könyvelik el a piacon.
Csányi az új nemzeti tőkésrend kiépítése közben nem ágált, hangját csak akkor hallatta, amikor az OTP pozícióját látta veszélyben, attól tartott, hogy a bankját kihagyják az uniós támogatások közvetítéséből, és az az MFB-FHB-Takarékbank trió privilégiumává válik. Konfrontációig azonban nem jutott el az ügy, a nyilvános kirohanás után ugyanis az OTP-t is odaengedték a kondérhoz, beszállhatott az uniós pénzek terítésébe, az MFB-pontok létesítésébe.
Egyebekben Csányi visszafogottan nyilatkozik, például 2016-ban a Népszavának arról beszélt, hogy „személyes befektetései fókusza döntően az agrár- és élelmiszeripar, és új iparágakba nem nagyon szeretne belépni”. Mintha kerülné, hogy Mészárossal mérkőzzék új pályákon.
Közben pedig készségesen finanszíroz az OTP számos Mészáros-érdekeltséget. A 444 azt vezette le, hogy a nemzeti burzsoázia a kormány bankján, az Eximbankon, valamint az MKB-n kívül bizton számíthat a privátszektorból az OTP Bankra, sőt egyenesen arra jutott, hogy Csányi Sándor Mészáros Lőrinc bankára. A találomra kinyitott Mészáros-cégek mérlegeiből is ilyesmi derül ki: például
az R-Kord Kft.-nek 8 milliárd forint hitelt nyújtott az OTP, a gyerekek Fejér-B.Á.L. Zrt.-jének 1 milliárdot, a Mészáros és Mészáros Kft. kezessége mellett.
Igaz, az idillre némi árnyékot vetett az áprilisi választás előtt kiszivárgott terv, hogy a háttérben egy állami hátszelű gigabank összerakásán munkálkodnak. A három éve állami tulajdonba vett és privatizálandó Budapest Bankot, a Mészáros- és Matolcsy-közelben levő MKB Bankkal és a takarékszövetkezetekkel gyúrhatják egybe. Mintha nem tettek volna le kormányzati berkekben Csányi, illetve az OTP kiszorításáról, de legalábbis ellenpontozásáról:
Csányi megkerülhetetlen, de nem nagyon létezik olyan magyar multimilliárdos, akinek ne akadt volna már biznisze Mészárossal,
talán nem is számít nagyvállalkozónak, akivel még nem jött szembe az egykori gázszerelő. Van, akit teljesen kivásárol, van aki mellé csak beszáll, van akivel együtt dolgozik, van akivel ezt mind csinálja.
A kegyvesztett Leisztinger, Simicska és Spéder nyomában
Még Simicska Lajossal, is volt üzlete, ha nem is közvetlenül, hanem tisztes távolból, két áttételen keresztül és időben elhúzva került hozzá a Dunántúli Távközlési és Biztosítóberendezési Építő Kft. vagyona. Az ügyletet kezdettől a jelenlegi és a volt miniszterelnöki jóbarát üzleteként könyvelték el a piacon. Formálisan azonban csak idén tavasszal vált kerekké a történet, miután név szerint is megjelent Mészáros a Vasútautomatika Kft. cégjegyzékében.
A kormány egykori pénzügyi bástyája, Spéder Zoltán bukása után az FHB Mészáros köreihez került, közvetlenül az egész család vállalkozásait milliárdokkal hitelező B3 Takarék kezeibe, élén a bizalmi embernek számító Vida Józseffel.
A leglátványosabb Leisztinger Tamás kapitulálása volt, amelynek során a Hunguest Hotels szállodaláncot és némi agrárérdekeltséget adott el/át. Az ügyletnél Jászai Gellért – az egykor 100 milliárdos balatoni idegenforgalmi beruházásokat ígérő SCD-alapító – volt az előretolt bástya a Konzummal. És a végeredmény az egykori SCD-terveket is túlnőve nemcsak a Balaton, hanem az ország legnagyobb turisztikai portfóliója állt össze. Akkoriban úgy tudták, hogy Leisztinger kapott egy ajánlatot, fél évig külföldön gondolkodott,
és jobbnak látta odaadni, amit kértek tőle.
Azóta árnyaltabbá vált a kép annyival, hogy talán mégsem bukott akkorát Leisztinger a hotelbizniszen, legalábbis a piacon úgy tudják, bagóért került vissza az érdekeltségébe a korábban közel 30 milliárd forint közpénzt maga alá temető Köki Terminál bevásárlóközpont.
Ingatlantól az informatikáig
Mészáros két milliárdos mellé vásárolt be anno a tőzsdei ingatlanos cégbe, az Appeninnbe. Veres Tibor ingatlanmágus és az informatikai zseni, Emőri Gábor mellé. Emőri egyike a milliárdosok toplistájára katapultált üzletembereknek, ő építette ki az elektronikus útdíjfizetési rendszert, a HU-GO-t, azután az ekáert. Úgy tűnik azóta is jól megférnek Mészárossal, nemrég közösen nyertek el egy 58 milliárdos közbeszerzést: az R-Kord és az i-Cell Mobilsoft Zrt. építheti ki a Mávnak a vasúti rádiókommunikációs rendszert (GSM-R).
Egész informatikai céget azonban mástól vett, a 4iG Nyrt.-ben szerzett többséget, kivásárolva többek között Móricz Gábort. Ő valaha a Honvédelmi Minisztérium osztályvezető-helyettese volt, aki az Átlátszó tényfeltáró portál cikke szerint a kilencvenes évek elején lett tőzsdemágus-magánbefektető, és üzleti életben együtt tevékenykedett a mérsékelt jobboldali pénzembernek mondott Nobilis Kristóffal, illetve Schmidt Mária történésszel, a Terror Háza főigazgatójával.
Bevásárlás barátok között és barátok közé
„A Fidesz–KDNP szellemiségének megfelelő, a kormányhoz legközelebb álló csatornát”, az Echo TV-t az ufóhívő és Orbán-rajongó Széles Gábor vagyonkezelő cégétől szerezte meg a korabeli hírek szerint 200 millió forintért, és a Talentis-Group Beruházásszervező Zrt.-n keresztül birtokolja. Utóbbi is egy milliárdosé volt, azt a leginkább a budai Mammut bevásárlóközpont alapítójaként ismert Kenyeres Sándortól kellett elszerezni. Ő a Talentis-csoporttal több mint egy évtizedig nagyszabású terveket dédelgetett: high-tech tudásközpontot akart a Zsámbéki-medencébe telepíteni, amiből bizonyos ingatlanfejlesztések meg is valósultak.
A média más területén kormányközeli mágusokkal közösködik Mészáros. Előbb a film-, média- és kaszinóguru Andy Vajna szállt be a Rákosi Tamás nevével fémjelzett, a Tv2-nek beszállító IKO Csoportba, aztán 2017 végén Mészáros is belekóstolt a Vajna-birodalomba, az IKO Holding Kft.-ben üzlettársak az AV Investments Kft.-n és a Status MPE Magántőkealapon keresztül. A Tv2 IKO-s háttércége mellett a közmédia és a Tv2 reklámidejét értékesítő társaságban is részesedést szerzett. Utóbbi az Atmedia, amellyel biztosított a nagy bevétel, a 2015-ös 9,2 milliárdos bevételét 2016-ban és 2017-ben is 27 milliárd fölé tornázta. Az út ide is közvetve vezetett, a Tombor András Orbán Viktor kormányfő egykori biztonságpolitikai tanácsadójaként, azóta Habony Árpád hitelezőjeként is emlegetett kormányközeli üzletember által gründolt Visus Invest Vagyonkezelő Kft.-n keresztül.
Közös üzletek az építőipar moguljaival
Az építőiparban a keresztbe kasba vásárlás helyett inkább a közös közbeszerzési tarolás látszik, így ott inkább az a cél, hogy mentül több megbízható, de formálisan független – a közbeszerzéseken önállóan indulni képes – cég sorakozzék fel. Bár akadt már kivétel, az eredetileg Apáthy Endre nevével fémjelzett Híd-csoport újabb darabjaként indult V-Híd Építő Zrt., amerly végül a Mészáros-csoportnál landolt. Jellemzőbb, hogy csak közösen nyernek és dolgoznak. Például a békési Mészárosként is emlegetett, a Békés Drén Kft.-t jegyző Barkász Sándorral, aki 8,3 milliárdos vagyonnal még befér a top százba, vagy a tiszakécskei Duna Aszfaltot tulajdonló Szíjj Lászlóval építkeznek együtt alkalmanként. Például a 26 milliárd forintos Békés megyei ivóvíz-minőségjavító beruházáson dolgoztak közösen a Mészáros és Mészáros Kft.-vel.
A Duna Aszfalttal más területeken is van közösködött Mészáros, például együtt gründolták a Visonta Projekt Kft.-t, amelyet azóta már Viresolnak hívnak és egy 30 milliárdos búzakeményítőgyár megvalósítója, 6,2 milliárd forint állami támogatással. A másik Duna Aszfalt-alapító milliárdosnak, Varga Károlynak is üzlettársa lett több klímás cégben még 2015-ben.
Az első Fidesz-kormány idején még a Betonúttal udvari útépítőnek számító, majd a Kulcsár-ügyben is felbukkant Dunai György mintha Mészárossal együttműködve került volna vissza a nagy építőipari tenderek közelébe. A valaha volt legnagyobb, 420 milliárd forintos víziközműtenderen a Mészáros és Mészáros Kft. közös konzorciumban indult és nyert az EuroAszfalt Kft.-vel, amely Dunai György érdekeltségébe tartozik.
Együttműködésük nem korlátozódik az építőiparra, a Dereszla Sparkling Bortermelő Kft.-ben egymást váltották a tulajdonosok között, sőt a cégbejegyzés alapján néhány napig üzlettársak is voltak a bodrogkeresztúri cégben. Az egész borász-birodalmat kiépített Mészáros ugyancsak boros cégeket szerzett el – Zánkától Tihanyig – a nemrég elhunyt Demján Sándortól.
|
Magyar milliárdosok: mindenki megadta Mészáros Lőrincnek, amit kért
|
Nem is számít nagyvállalkozónak, akivel még nem jött szembe a felcsúti milliárdos-gázszerelő. Mindenki odaadta, amit kértek tőle. Számba vettük a nagy üzleteket.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/08/17/meszaros-lorinc-csanyi-sandor-simicska-lajos-demjan-sandor-milliardosok/
|
2018-08-17 22:05:00
| true | null | null |
24.hu
|
Bassar al-Aszad szír diktátor pénzembere, Atiya Khoury 2014-ben vásárolt magyar letelepedési kötvényt, amivel így szabadon tartózkodhatott és üzletelhetett Magyarországon és az EU-ban. A 444 és a Direkt36 még márciusban írta meg, hogy Khoury részt vett a Rogán Antal által kezdeményezett, számos korrupciós és biztonsági kockázatot felvető kötvényprogramban, amit a cikk megjelenése a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) is elismerte.
A BMH akkor azt is közölte, hogy Khoury 2017-ben letelepedési engedélyt is kapott a magyar államtól, annak ellenére, hogy 2016 nyara óta szerepelt az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának szankciós listáján. Az amerikaiak szerint Khoury a szír rendszer támogatására mozgatott készpénzt Oroszország, Libanon és Szíria között és emberi jogi jogsértések miatt is felelősség terhelheti.
Demeter Márta LMP-s képviselő júliusban emiatt feljelentést tett. Szerinte ugyanis a BMH törvényt sért azzal, ha nem vizsgálja felül és nem vonja vissza Khoury letelepedési engedélyét. A képviselő feljelentése nyomán az ügyészség hivatali visszaélés gyanúja miatt rendelt el nyomozást, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) pedig augusztus 1-jén nyomozást indított az ügyben, amit azonban két hét alatt megszüntettek bűncselekmény hiányában. Demeter azt mondta a Direkt36-nak, a határozat ellen panaszt fog beadni az ügyészségre.
Tíz nap elég volt a tartózkodási engedélyhez
Az eljárás megszüntetéséről szóló NNI-s határozatból több érdekes részlet is kiderül arról, hogy hogyan jutott magyar papírokhoz Khoury. Az NNI azt írja, hogy a férfi valóban szerepel az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának szankciós listáján, emiatt amerikai vagyonát befagyasztották, és amerikai cégek vagy állampolgárok nem üzletelhetnek vele. A határozat idézi, hogy az amerikai pénzügyminisztérium szerint Khoury pénzügyi támogatást nyújt a szír kormányzatnak, beleértve a szír jegybankot is. Az NNI szerint azonban Khrouy az amerikain kívül nem szerepel más országok vagy nemzetközi szervezetek – például az EU vagy az ENSZ – tiltólistáján, és a vele szemben fennálló amerikai pénzügyi intézkedések „nem jelentenek kizáró okot a magyar nemzeti letelepedési engedély megszerzésére, illetve visszavonására”.
Sőt, ha a szankciós listán való szereplést kizáró oknak is tekintenék, a BMH akkor sem követne el törvénysértést azzal, hogy letelepedési engedélyét nem vonja vissza. Az NNI szerint ugyanis a kötvényprogramot szabályozó törvény csak néhány esetben kötelezi a BMH-t arra, hogy visszavonja a korábban kiadott letelepedési engedélyt. Például, ha a külföldi állampolgár hamis adatokat szolgáltatott, vagy ha kiutasítják az országból. Khoury esetében ilyet nem tárt fel a nyomozás.
Vannak azonban olyan esetek is, amikor a törvény ugyan nem kötelezi, de felhatalmazza a BMH-t az engedély visszavonására. Ilyen eset például, ha „az engedélyezés alapjául szolgáló feltételek olyan jelentősen megváltoznak, hogy ez az engedély kiadását már kizárná”. Az NNI szerint Khoury esetében ez a kategória „merülhet fel, hiszen a feljelentő vélelmezett álláspontja szerint” a szankciós listán való szereplés a „jelentős körülmény”. Az NNI viszont megjegyzi, hogy a törvény „szóhasználatából az következik, hogy a BMH-nak mérlegelési jogköre van” ilyen esetben, így nem követ el jogsértést, ha nem vonja vissza az engedélyt.
A magyar hatóságok szerint miden kérvényező szigorú, négy szűrős biztonsági átvilágításon esett át, az ellenőrzés pontos folyamatáról azonban nem közöltek részleteket. Korábban két forrásunk is arról beszélt, hogy az ellenőrzésekkel nem volt minden rendben, egyikük szerint a programban részt vevő külföldiek mennyisége és az idő rövidsége miatt nem folyhatott valódi felderítés.
Az NNI nyomozását megszüntető határozatból kiderül, hogy Khoury 2014. december 19-én igényelt először magyar tartózkodási engedélyt, amikor még nem szerepelt az Egyesült Államok szankciós listáján. Az engedélyt tíz nap múlva, december 29-én kapta meg, de azt nem részletezi a dokumentum, hogy ez idő alatt mely hatóságok és milyen átvilágítást folytattak.
Az Alkotmányvédemi Hivatal és a TEK szerint is rendben volt
Letelepedési engedélyt 2016. szeptember 23-án kért Khoury, két hónappal azután, hogy az amerikai szankciós listára került. Ez az eljárás jóval tovább tartott, mint a tartózkodási engedély kiadása. A Bevándorlási Hivatal három szervtől kért állásfoglalást arról, hogy Khoury veszélyezteti-e Magyarország nemzet- illetve közbiztonságát:
az Alkotmányvédelmi Hivatal Migrációs Főosztályától
a Terrorelhárítási Központ Felderítési Igazgatóságától
a Budapesti Rendőr-főkapitányság Kiemelet Ügyek Főosztályától.
Emellett a Bevándorlási Hivatal a „vonatkozó adatbázisokban”, többek közt a Schengeni Információs Rendszerben ellenőrizte, hogy Khoury nem áll-e kiutasítás vagy beutazási tilalom hatálya alatt.
Khoury igazolta, hogy magyar lakhatása és megélhetése biztosított, és tudja fedezni az egészségügyi ellátásának költségeit is. Emellett „hiteles magyar nyelvű fordításban állampolgársága és tartózkodási helye szerinti igazolást is becsatolt arról, hogy büntetlen előéletű, és a magyar és a magyar bűnügyi nyilvántartásban sem szerepelt” – írta az NNI. Miután egyik állami szerv sem emelt kifogást a biztonsági átvilágítás során, Khoury 2017. május 25-én kapta meg a magyar letelepedési engedélyt.
A kötvényprogramon keresztül 2013 és 2017 között állampapír vásárlásért cserébe szerezhettek magyar letelepedési engedélyt külföldiek, összesen közel húszezer külföldi kapott így magyar papírokat. A programot tavaly felfüggesztették, idén pedig egy törvénymódosítással meg is szüntették.
|
Csak tíz nap kellett a szíriai diktátor pénzemberének, hogy magyar papírokat szerezzen
|
Bassar al-Aszad szír diktátor pénzembere, Atiya Khoury 2014-ben vásárolt magyar letelepedési kötvényt, amivel így szabadon tartózkodhatott és üzletelhetett Magyarországon és az EU-ban. A 444 és a Direkt36 még márciusban írta meg, hogy Khoury részt vett a Rogán Antal által kezdeményezett, számos korrupciós és biztonsági kockázatot felvető kötvényprogramban, amit a cikk megjelenése a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) is elismerte.
| null | 1 |
https://444.hu/2018/08/21/csak-tiz-nap-kellett-a-sziriai-diktator-penzemberenek-hogy-magyar-papirokat-szerezzen
|
2018-08-21 10:00:00
| true | null | null |
444
|
Az Összefogás kamupárt meg sem közelítette a választáson az 1%-os küszöböt, ezért az elnöke és két alelnöke a saját vagyonával felel a kampányra felvett, 306 millió forintos állami támogatásért - ezt a Magyar Államkincstár válaszolta az RTL Klub Híradójának kérdésére.
A párt elnökét, Szepessy Zsoltot nem tudták elérni, ez legutóbb áprilisban sikerült nekik, akkor még azt mondta, jogkövetők lesznek, ám eddig mégsem fizették vissza a 306 milliós támogatást.
A kamupárt hatvanhat jelöltet indított, és az országos listán 1407 szavazatot gyűjtöttek, meg sem közelítették az 1%-os határt, de eddig mégsem fizették vissza a támogatást. Két hete a Magyar Közlönyben jelentették be, hogy megszűntek, megadtak egy óbudai címet, ahol a hitelezők benyújthatják nekik a követeléseiket, a címen azonban az RTL Klub riportere nem találta, a címről kiderült, hogy csak egy székhelyszolgáltató, leveleiket átveszi egy nő, és továbbítja nekik.
Az Államkincstár szerint a 306 milliós adósságért hárman, a párt elnöke, Szepessy Zsolt valamint két alelnöke, Katona Tibor és Stiffer Mónika felel a saját vagyonával.
Szepessy ellen jelenleg két eljárás is folyik, az egyik épp a 2014-es kampánypénzek miatt, mert az Állami Számvevőszék olyan szabálytalanságokat talált a kampányfinanszírozásban, hogy büntetőeljárást indítottak. A másik ügye befolyással való üzérkedés, ebben el is ítélték: pénzért cserébe 600 ukránnak ígérte meg, hogy magyar állampolgárságot intéz nekik, de ebből semmi sem lett.
(Borítókép: Szepessy Zsolt polgármesterjelölt plakátja Nyíregyházán, 2014-ben. MTI/Szepessy Zsolt)
|
Nem fizette vissza a 306 milliós támogatást az Összefogás Párt
|
Az Összefogás kamupárt meg sem közelítette a választáson az 1%-os küszöböt, ezért az elnöke és két alelnöke a saját vagyonával felel a kampányra felvett, 306 millió forintos állami támogatásért - ezt a Magyar Államkincstár válaszolta az RTL Klub Híradójának kérdésére.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2018/08/17/nem_fizette_vissza_a_306_milliot_az_osszefogas_part/
|
2018-08-17 14:43:00
| true | null | null |
Index
|
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 10 millió forintnál nagyobb adótartozással rendelkező magánszemélyeket felsoroló listáján olvasható a Bachar Najari név is, budapesti lakcímmel. A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. svájci állampolgárságú főrészvényese is Bachar Najari, a cégadatokban svájci lakcímmel szerepel. (A cég az egyik főszereplője a 2016-ban kirobbant pécsi porcelánháborúnak, amelyben a nagy állami felújítási munkák, a több milliárdos várható megrendelések miatt egy magyar érdekcsoport meg kívánta szerezni a kerámiagyártót tulajdonosától, ezidáig sikertelenül.) Lapunk megkereste a Zsolnay Porcelánmanufaktúrát, hogy az adóslistára került Bachar Najari azonos-e a társaság többségi tulajdonosával, ám Cséplő Petra, a zrt. igazgatóságának tagja azt közölte, hogy tudomásuk szerint nincs adótartozása a tulajdonosnak, és mielőbb felveszik a kapcsolatot az adóhatósággal, hogy ezt tisztázzák.
Az Urbán és Urbán Édesipari Kft. szintén felkerült a NAV 100 millió forintnál nagyobb adótartozást felhalmozó cégeket felsoroló listájára. A dunakeszi székhelyű vállalkozás édesség, majd tartósított lisztes áru gyártásával foglalkozott 2016 végéig, később egyéb élelmiszer nagykereskedelme, 2018-tól pedig saját ingatlan bérbeadása, üzemeltetése lett a főtevékenysége. (A nápolyik és más édesipari termékek gyártása a 2016 augusztusában alapított, rétsági székhelyű U és U Édesipari Termékgyártó Kft.-hez került.)
Az Urbán és Urbán Édesipari Kft.-nek 2016-ban hatmilliárdos nettó árbevétele volt (egyéb bevételként még elkönyvelt 3,5 milliárdot), tavaly már csak 99 millió forintos forgalma volt, az adózott eredménye pedig 4,5 milliárd forintról 383 milliós veszteségbe fordult - derül ki a Céginfo.hu adataiból. A cég kötelezettségállománya 2017 végén megközelítette az 1,2 milliárd forintot.
Ismert nevek a listán
A Google és a Facebook technológiai óriásvállalatok írországi cégeit is nagyadósként listázza már egy jó ideje a NAV, a vállalkozások ugyanis nem regisztráltak reklámadó-alanyként hazánkban, ezért az adóhivatal mulasztási bírságot szabott ki rájuk.
A 10 millió forintnál nagyobb adótartozást felhalmozó magánszemélyek listáján továbbra is olvashatók olyan ismert nevek - többek közt -, mint Hertelendy Klára, az egykori Baby Sisters együttes egyik tagja, az Ámokfutók zenekar frontembere, a Kozso néven ismertté vált Kocsor Zsolt, a közelmúltban kamupártos ügybe keveredett, volt politikus Zuschlag János, a 12 milliárdos károkozással vádolt karcagi álbróker, Dobrai Sándorné (Marcsika), Seffer István plasztikai sebész, Portik Tamás "olajos vállalkozó", Saskőy Szabolcs volt labdarúgó játékvezető és Schreiber István, az egykori Magyar Szerencsejáték Szövetség volt elnöke.
Céghálóban egy miniszter - már nem hatályos
A NAV szerint tízmillió forintnál több adóval tartozik Szerbin Éva és Szerbin Judit is, akik olyan cégben voltak érdekeltek, amelyben korábban, Szerbinék előtt, Bártfai-Mager Andrea jelenlegi nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter is. A 2010-ben megszüntetett Dobraverő Média Kft. jogelődjét dr. Mager és Lánya Tanácsadó Kft. néven alapították 1997-ben, s tulajdonos volt benne Mager Andrea is. Később Mager volt férje, Balogh Sándor és Szerbin Éva is feltűntek tulajdonosként a vállalkozásban, míg Szerbin Judit közel három évig ügyvezetője volt a társaságnak.
Az üzletember Balogh - aki egyebek mellett a 2017-es budapesti vizes vb gazdasági igazgatója volt, és a Magyar Afrika Társaság elnöke, míg e társaság vezetőségének tagja Szerbin Éva - eddig mintegy kétszáz cégben fordult meg, s ezek többsége már nem működik - írta korábban a G7, amely arról is beszámolt, hogy Baloghhoz köthető több tucat vállalkozás volt bejegyezve Bárfai-Mager Andrea egyik rózsadombi lakásának címére.
Céghálóban egy jogász
Adótartozása van a budapesti lakóhelyű Bolyóczki Zsoltnak is, aki a NAV 2016 negyedik negyedévi, jelentős összegű adóhiánnyal rendelkező adózókat felsoroló listájára 360 milliós adótartozással és 369 milliós jogkövetkezménnyel került.
A cégadatok szerint Bolyóczki egy tucat cégben megfordult már, közük film-, video- és rádióműsor-gyártó cégekben is, és két olyan vállalkozásban is - az ingatlanos Vincent Properties Kft.-ben ügyvezetőként és a felszámolással megszűnt Budapest Business Média Kommunikációs és Számítástechnikai Kft.-ben tagként -, amelyekben rövid ideig résztulajdonos volt Antal Kadosa Adorján közbeszerzési jogász is, aki az elmúlt években Mészáros Lőrinc milliárdos vállalkozó egyik "bizalmi embere" lett az Index cikke szerint (Antal Kadosa igazgatósági tag volt a Mátrai Erőművet tulajdonló társaságban, felügyelőbizottsági tag volt az Opus Global Nyrt.-ben, és jelenleg is igazgatósági tag Andy Vajna TV2 Zrt.-jében).
81 új név a listán
A NAV idei második negyedéves nagyadós listájára 81 adózó (49 magánszemély és 32 cég) neve került fel, akiknél összesen 10 milliárd 769 milliárd forint adóhiányt állapítottak meg; az átlagos adótartozás 133 millió forint volt. (Azok kerültek listára, akiknél az elmúlt negyedévben jogerőre emelkedett határozatban magánszemélyek esetében 10 milliónál, egyéb adózóknál 100 milliónál nagyobb adóhiányt tártak fel.)
Az adósokkal szemben még mintegy 12,5 milliárd forint összértékben jogkövetkezményt is megállapítottak, azaz bírságot és kamatot szabtak ki. (A NAV 2018 első negyedévében ennél több, 98 adózónál állapított meg jelentős összegű adóhiányt, összesen 13,7 milliárd forint értékben; akkor az átlagos adótartozás 139 millió forint volt.)
A legnagyobb összegű adóhiányt a második negyedévben a sümegi Temesvári Zoltánnál tárta fel az adóhivatal, 831 millió forintot, amit még megfejelt 1,7 milliárd forintnyi bírság és kamattartozás.
Nehéz lehet a végrehajtás a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező Dombóvári Gáborral szemben, aki több mint félmilliárd forint adótartozást és egymilliárdot meghaladó bírságot és kamattartozást halmozott fel az adóhivatal nyilvántartása szerint.
Több mint gyanús cég a tavaly még 1,2 milliárd forint nettó árbevételt elért Aurum Real Security Kft., amelytől a NAV 427 millió forint adót és 858 millió forint jogkövetkezményt hajtana be. A budapesti székhelyű, 2011-ben alapított cégnek 2015-ig nem, vagy alig pár százezres éves forgalma volt, majd 2016-ban 166 millióra, 2017-ben pedig 1,229 milliárd forintra nőtt a nettó árbevétele, az eredménye az elmúlt két évben 167 ezer, illetve 510 ezer forint volt. A cég vagyonvédelmi szolgáltatást nyújtott, az adószámát már tavaly augusztusban felfüggesztette az adóhivatal, az ügyvezetője és tulajdonosa április óta egy romániai lakcímű magánszemély.
Személybiztonsági tevékenységgel foglalkozott a második legnagyobb adóhiánnyal rendelkező B&B Biztonságtechnikai Kft. is. A jelenleg törlés alatt lévő, székhely-szolgáltatós címre és egy ukrajnai magánszemély nevére írt cég összes tartozása megközelíti az egymilliárd forintot. A vállalkozás 2015 óta nem adott le mérleget, az évben és a megelőző évben nem volt árbevétele, 2015-öt 1,2 milliós veszteséggel zárta.
Több ezren tartoznak az adóhivatalnak
Összesen 1551 gazdasági szervezetnek van 180 napon keresztül folyamatosan fennálló 100 millió forintot meghaladó adótartozása, míg 2103 magánszemélynek, 707 egyéni vállalkozónak és 34 lakcím nélküli személynek 10 millió forintot meghaladó adótartozása 2018. június 30-i állapot szerint.
A csődbe ment Alexandra könyves hálózat cégei is nagyadósok: a korábbi központi cég, a Pécsi Direkt Kft., a később a nagykereskedelmi tevékenységet átvett Könyvbazár Kft., az üzleteket működtető Rainbow Üzletlánc Kft. - ezek mindegyike felszámolási eljárás alatt áll. A tulajdonosokhoz köthető, csődeljárás alatt lévő D+T Vagyonhasznosító Kft. szintén listán van. Az alapító Matyi Dezső családtagjainak érdekeltségébe tartozó Matias-Borászat Kft.-nél is 100 milliót meghaladó adótartozást tart nyilván a NAV, ez a cég jelenleg nem áll felszámolás alatt, a kötelezettségállománya az elérhető 2016-os beszámolója szerint az év végén 923 millió forint volt, a saját tőkéje 268 milliós mínuszt mutatott, az évet 164 milliós adózott eredménnyel zárta.
A tevékenységi köröket tekintve több nagykereskedelmi, ingatlanos, építőipari, tanácsadó, munkaerő-közvetítői, húsipari, fuvarozó és takarító céget találni a nagyadósok között. A cégek között sok őrző-védő és vagyonvédelmi vállalkozás is van, ilyen például a Provéd Biztonsági Zrt., amely 2012 és 2016 között évi 300 millió forintot meghaladó árbevétellel működött, 2017-ben végrehajtás indult ellene, ma már 100 millió forintot meghaladó adótartozást tart nyilván vele szemben a NAV.
Százmilliónál nagyobb az adótartozása van például a DVK Gépgyár Kft.-nek és a Dunaújvárosi Szennyvíztisztító Szolgáltató Kft.-nek. Számos korábban ismert, jól működő, ma már felszámolás alatt lévő vállalatnak van el nem évült adótartozása, köztük van: az Újpest FC Football Club Kft., a Théma Nyomda Kft., a Transelektro Ganz-Röck Kazán- és Erőművi Berendezések Zrt., a Synergon Integrator Rendszerszolgáltató Kft., a Styl Ruhagyár Rt., a Pécsi Közlekedési Zrt., a Piszkei Papír Zrt., a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt., az ETO Park Kft., a Palóc Nagykereskedelmi Kft., az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet, a Minna Tejipari Zrt., a Mélyépítő Budapest Kft., a MÁV Vasjármű Kft., a Malév Zrt., a Malév Vagyonkezelő Kft., a Kézizálog Zrt., a Kapuvári Hús Zrt., a Kapuvári Bacon Kft., a Jeans Club Ruházati Zrt., a Ikarus Holding Zrt., a Hospinvest Zrt., a Higi Papírsoft Zrt., az EVM Háztartásvegyipari és Kozmetikai Zrt., az EMFESZ Kft., az Electro World Magyarország Kft., a Csepeli Fémmű Rt., a Cerbona Zrt., a BVM Épelem Kft., a Business Telekom Zrt., a Budapesti Vegyiművek Zrt., a Buda-Cash Brókerház Zrt., a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Kft., a Bábolna Mezőgazdasági Zrt., az Arcadom Építőipari Zrt., a Sikér Malomipari Zrt. és a FÉG Konvektorgyártó Zrt. is.
|
Ismert nevek kerültek a NAV szégyenlistájára
|
A NAV célkeresztjébe kerül Bachar Najari és az egyik Urbán nápolyis cég, de az adótartozók céghálójában feltűnik egy miniszter és egy Mészáros Lőrincnek is dolgozó jogász neve is - derül ki az adóslistákat böngészve. A második negyedévben 81 adózó halmozott fel jelentős összegű adóhiányt, 10,8 milliárd forint összértékben, az átlagos adótartozás 133 millió forint.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/nav-szegyenlista-adotartozas-adohiany.667575.html
|
2018-08-21 14:45:27
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
Újabb közel 800 milliót kapott az MMA a művészjáradékokra
A kormány 780 millió forintos többletforrást biztosít a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) számára, amit a tavaly év végén megállapított művészjáradékra fordíthat majd a köztestület – jelent meg még a hétfői Magyar Közlönyben. Az MMA csütörtökön az MTI-n keresztül erősítette meg, hogy a közel 800 milliós pluszt 1300 művész havi járadékára fordítják.
A rendszeres juttatás bevezetéséről a kiemelkedő művészeti teljesítmények és művészi életút iránti tisztelet kifejezésére döntött az Országgyűlés 2017 végén, a támogatás január eleje óta igényelhető az MMA-nál. Az akadémia január végén arról számolt be, hogy alig egy hónap alatt csaknem 750 igénylés érkezett, amelyek közül nem egészen ötszázat hagytak jóvá.
A többletforrásról szóló hétfői kormányhatározat alapján sejthető volt, hogy mára ennél lényegesen több igényt bíráltak el pozitívan. Az MMA három nap elteltével meg is erősítette a gyanút, a távirati irodával csütörtökön közölték: "szeptembertől több mint 1300 fő részesül művészjáradékban, amelyre a kormány a 2018. évi központi költségvetésben 780 millió forint többletforrást biztosít."
Hangsúlyozták, "a többletforrásra az igénylések magas száma miatt volt szükség. Az MMA titkársága az idén beérkezett kérelmek alapján több mint 1300 fő részére biztosítja a törvényben meghatározott összeget."
A törvény értelmében a művészjáradék azon 65. életévüket betöltött személyek részére állapítható meg, akik törvényben meghatározott művészeti szakmai elismeréssel rendelkeznek és ezt igazolni tudják, valamint nem kapnak más – törvényben meghatározott – hasonló jellegű juttatást. A támogatás legkorábban március 1-től folyósítható, jelenlegi összege havi 121.125 forint.
Az MMA az idei 6,7 milliárd forintos költségvetése (igaz, kaptak még közel 4 milliárdot az egykori MÚOSZ-székház megvásárlására és felújítására is) jövőre 9,4 milliárdra emelkedik. Folyamatosan emelkedik a köztestület rendes és levelező tagjainak életjáradéka is, öt év alatt megduplázódott az összeg, 2022-re pedig eléri a Magyar Tudományos Akadémia tagjainak havi apanázsát, vagyis 455 ezer forintot (levelező tagoknak 354 ezer). Mindezek mellett az MMA az elmúlt öt esztendőben megkapta a Műcsarnokot, Pesti Vigadót, a Budakeszi úti Hild-villát, a Budakeszi úti Ybl-villát, végül pedig az Andrássy út és a Bajza utca sarkán álló egykori MÚOSZ-székházat.
Az MMA-t megkerülhetetlen intézménnyé duzzasztó Fekete György tavaly köszönt le a köztestület éléről. A helyére, némi meglepetésre, a korábban esélytelen indulóként emlegetett Vashegyi György karmestert választották a szervezet októberi közgyűlésén. Az új elnök több megszólalásában is egyértelművé tette, a területfoglalás után az MMA immár a konszolidációban érdekelt.
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon
|
Újabb közel 800 milliót kapott az MMA a művészjáradékokra
|
A kormány 780 millió forintos többletforrást biztosít a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) számára, amit a tavaly év végén megállapított művészjáradékra fordíthat majd a köztestület – jelent meg még a hétfői Magyar Közlönyben. Az MMA csütörtökön az MTI-n keresztül erősítette meg, hogy a közel 800 milliós pluszt 1300 művész havi járadékára fordítják.
| null | 1 |
https://magyarhang.org/kultura/2018/08/16/ujabb-kozel-800-milliot-kapott-az-mma-a-muveszjaradekokra/
|
2018-08-16 15:00:00
| true | null | null |
Magyar Hang
|
Karácsony és újév között, amikor a legtöbben szabadságon voltak, egy kormányrendelet jelent meg, amely már másnap, december 28-án hatályba is lépett. E szerint ha valaki világörökségi területen fekvő, de nem lakóépületnek számító ingatlannal rendelkezik, és el akarja adni, akkor jeleznie kell az államnak az adás-vételi szándékát. Az állam ugyanis nyolc napos határidővel elővásárlási jogot gyakorolhat az ilyen ingatlanokra.
Schmidt Máriának, a Terror Háza igazgatójának cége, a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt. azonban április elején mégis megszerzett egy olyan ingatlant, amelyre az államnak elővásárlási joga volt. A trükk: úgy került a BIF tulajdonába az ingatlan, hogy nem kellett az államot értesíteni a tranzakcióról, mert nem az ingatlant vásárolták meg, hanem csereszerződést kötöttek az épületet tulajdonló céggel.*A csereszerződés értelmében a felek elcserélik a Waybridge Estates Kft. kizárólagos tulajdonában álló Budapest, VI. kerület, belterület, 28614/0/A/1; 28614/0/A/2;
28614/0/A/3; 28614/0/A/5; 28614/0/A/6 és 28614/0/A/7 helyrajzi számú, természetben a 1062 Budapest, Andrássy út 80. szám alatt található ingatlanok 1/1 arányú tulajdoni hányadát a Társaság tulajdonában álló 400.000 db, Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. névre szóló dematerializált 100,-Ft névértékű
törzsrészvény tulajdonjogára.
A BIF az ingatlanért 400 ezer névre szóló, 100 forint névértékű törzsrészvényt adott az épület tulajdonosának, a Waybridge Estates Kft.-nek, ezzel a BIF-ben a saját tulajdonban lévő részvények aránya 18,83 százalékról 17,28 százalékra csökkent.
A rendelet egyébként nyolc világörökségi helyszínt nevesít,*Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, Budapest a Duna-partokkal, a Várnegyeddel és az Andrássy úttal, a Fertő-tó és környéke kultúrtáj, Hollókő ófalu és környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park, a Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete, Pécs ókeresztény emlékei és Tokaj-hegyalja történelmi borvidékének kultúrtája.és ezeken a területeken az ingatlanok tulajdoni lapjára automatikusan fel is került az állam elővásárlási joggal kapcsolatos bejegyzése.
A kérdéses ingatlan az Andrássy út 80. alatt van, és a szomszédos épület már eddig is a BIF tulajdonában volt. A vállalatnak a tranzakcióval az a célja, hogy a két ingatlant közösen átalakítva egy nyolcezer négyzetéteres boutique hotelt hozzon létre, és bérbe adja egy szállodaláncnak.
A BIF március 26-án hitelt is felvett, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-től több mint kétmilliárd forintos kölcsönt kapott, hogy kiváltsa a CIB Banknál lévő euró alapú hitelét. Ez a pénz azért sem jött rosszul, mert az Andrássy úti ingatlanon 3,7 millió euró, azaz 1,15 milliárd forint értékű jelzálogjog is be volt jegyezve (bár a cég hivatalosan nem emiatt igényelte a kölcsönt).
De mit szól ehhez Lázár János? A Miniszterelnökség felel ugyanis a hazai örökségvédelemért, és a Lázár János vezette tárcának kell jelezni, ha valaki olyan ingatlant szeretne értékesíteni, amelyre a szóban forgó rendelet vonatkozik. A tárca azonban cikkünk megjelenéséig nem válaszolt a 17 napja feltett kérdéseinkre.
Csak Tóth Bertalan MSZP-s képviselő korábbi közérdekű adatigényléséből lehet tudni, hogy mintegy 40 ingatlan esetében jelezték már a Miniszterelnökségen az eladási szándékot, és az esetek többségében az állam élni kíván az elővásárlási jogával. Igaz, még egyetlen tranzakciót sem zártak le. A Földművelésügyi Minisztériumot március végéig húsz esetben keresték meg a rendelet alapján, azonban Fazekas Sándor agrárminiszter egy ingatlan vásárlására sem tett javaslatot. (Az agrártárca felel a vidéki örökségvédelmi területeken lévő ingatlanok egy részéért).
A hivatalos indoklás szerint azért volt a rendeletre szükség, hogy
hangsúlyosabban érvényesítsék a világörökségi egyezményben megállapított célokat, megakadályozzák, hogy az értékes területeken álló ingatlanok tömegesen külföldiek kezébe kerüljenek, vagy a világörökségi területhez nem méltó célra használják fel azokat.
A világörökségi területen fekvő ingatlanokat azonban amúgy is védik jogszabályok: a tulajdonos kilététől függetlenül bármilyen átalakítás esetén egyébként is engedélyt kell kérni a hatóságoktól, vagyis a “méltatlan célra” való használatot a hatóságok meg tudják akadályozni.
Ahogy a BIF példája is mutatja iszonyúan könnyű kijátszani, pontosabban megkerülni a jogszabályt.
Mészáros Lőrinc februárban hasonló módon vette meg az Andrássy-palotát, illetve nem közvetlenül az ingatlant, hanem az azt tulajdonló Plaza House Kft-t.
Furcsa, hogy a rendelet azt mondja, az eladónak nem kell a kiszemelt vevővel kapcsolatos előszerződést átküldenie, elég, ha a szerződéstervezetet, vagy a vételi szándéknyilatkozatot eljuttatja a Miniszterelnökséghez. Az államnak ezt követően nincs is mérlegelési jogköre az árazást tekintve: vagy elfogadja a vevő és eladó által meghatározott vételárat, vagy nem.*A rendelet szerint az állam nem módosíthat az eladó és a potenciális vevő által kötött ingatlanvásárlási szándéknyilatkozaton.
Vagyis a szerződéstervezetben szereplő vételárat is el kell fogadnia az államnak nyolc napon belül, ha élni kíván az elővásárlási jogával. Márpedig nyolc nap nagyon kevés idő arra, hogy egy ilyen ingatlan tényleges piaci árát fel lehessen mérni, így a rendelet kedvezhet azoknak, akik a piacinál magasabb áron akarják értékesíteni az ingatlanukat, és számíthatnak arra, hogy az állam élni akar az elővásárlási jogával.
A dolog pikantériája, hogy a Fazekas Sándor vezette Földművelésügyi Minisztérium is úgy látja, hogy kevés a rendelkezésre álló nyolc nap. A Tóth Bertalannak írt válaszlevélben a tárca szó szerint így fogalmaz:
tekintettel arra, hogy miniszter úr egyetlen esetben sem élt a jogszabályban rögzített elővásárlási jogával, valamint különös figyelemmel arra a sajnálatos tényre, hogy a jogszabály által nyilatkozattételre biztosított 8 napos határidő erre egyébként sem ad lehetőséget, nem készült vagyonértékelés, illetve értékbecslési eljárás sem került lefolytatásra.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy amerikai cég hotelvásárlásába tenyerelt bele a kormányA magyar állam tömegével vásárolhat fel a választások előtt értékes ingatlanokat. Már az első tranzakcióval belenyúlt egy francia-amerikai hoteleladásba. Vajon miért?
|
Schmidt Mária megmutatta, hogyan lehet kicselezni egy kormányrendeletet
|
Karácsony és újév között, amikor a legtöbben szabadságon voltak, egy kormányrendelet jelent meg, amely már másnap, december 28-án hatályba is lépett. E szerint ha valaki világörökségi területen fekvő, de nem lakóépületnek számító ingatlannal rendelkezik, és el akarja adni, akkor jeleznie kell az államnak az adás-vételi szándékát. Az állam ugyanis nyolc napos határidővel elővásárlási jogot gyakorolhat az ilyen ingatlanokra.
Schmidt Máriának, a Terror Háza igazgatójának cége, a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt. azonban április elején mégis megszerzett egy olyan ingatlant, amelyre az államnak elővásárlási joga volt. A trükk: úgy került a BIF tulajdonába az ingatlan, hogy nem kellett az államot értesíteni a tranzakcióról, mert nem az ingatlant vásárolták meg, hanem csereszerződést kötöttek az épületet tulajdonló céggel.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20180420/schmidt-maria-megmutatta-hogyan-lehet-kicselezni-egy-kormanyrendeletet/
|
2018-04-20 16:18:00
| true | null | null |
G7
|
Hét jelentkezőből pont a Fidesz-kormány egyik kedvenc őrző-védő cégeként számon tartott Valton-Sec. Kft.-t hozta ki győztesnek a Zeneakadémia (hivatalos nevén Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem) az intézmény négy épületének őrzésére kiírt pályázaton – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből.
A Valton ezzel zsíros megbízást húzott be, nettó 534 millió forintot kapnak a munkáért.
A cég tavaly kilőtt: 2,7 milliárd forintról 6,4 milliárd forintra emelkedett a nettó árbevétele, nyereségüket pedig egyenesen megtriplázták, csaknem másfél milliárd foirntos adózott profitot értek el.
Megbízásaikról cikkeink itt és itt meg emitt vannak gyűjtve.
(Kiemelt kép: MTI/Kovács Tamás)
|
A Fidesz-kormány egyik kedvenc biztonsági cége őrzi a Zeneakadémiát is
|
Hét jelentkezőből pont a Fidesz-kormány egyik kedvenc őrző-védő cégeként számon tartott Valton-Sec. Kft.-t hozta ki győztesnek a Zeneakadémia (hivatalos nevén Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem) az intézmény négy épületének őrzésére kiírt pályázaton – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/08/21/a-fidesz-kormany-egyik-kedvenc-biztonsagi-cege-orzi-a-zeneakademiat-is/
|
2018-08-21 21:15:04
| true | null | null |
24.hu
|
Jó nyarat zár a svéd milliárdos Olsson családhoz tartozó Stena-Group egyik magyarországi leányvállalata. A Stena Property Kft. az elmúlt hetekben eladta az államnak az Andrássy út 70.-et, és valószínűleg elég jól járt az üzlettel.
A háztömböt tíz éve vásárolták fel az akkori budapesti ingatlanpiac sztárcégnek számító ORCO Grouptól, amely A-kategóriás irodákat alakított ki az épület felső szintjein. Az utcafronton 2008-ban még a százéves Lukács Cukrászda üzemelt.
A cukrászda időközben bezárt, éveken át üresen kongott a tágas üzlethelyiség, majd eltűntek a 3000 négyzetméteres épület jelentősebb bérlői is. A Stena Property bevételei a 2013-as 100 millió forintos szintről 2017-re kevesebb mint 2 millió forintra apadtak.
A kft. tavaly év végén egy ingatlan-tanácsadóval friss értékbecslést készíttetett a házról, amit a cég 2017-es éves beszámolójában így foglaltak össze: „Az értékbecslő által készített kimutatás alapján az épület piaci értéke 2017. 12. 31-én 5 300 000 euró.”
Az ingatlan értéke az év elején tehát körülbelül 1,7 milliárd forint körül mozoghatott. Néhány hónappal később viszont már 9 millió euróért (mintegy 2,9 milliárd forintért) adták el.
A Stena Property az OTP ingatlancégével, az Inga Kettő Kft.-vel állapodott meg a magasabb árban, mégis a Miniszterelnökség lett a vevő.
Az állam úgy került a képbe, hogy
január óta az Andrássy út 70. is rajta volt azon a több ezer ingatlant tartalmazó listán, amelynek tételeire az Orbán-kormány örökségvédelmi elővásárlási jogot adott az államnak.
A tavaly elfogadott törvényt elvileg azért hozták, hogy megakadályozzák az értékes, világörökségi területeken álló ingatlanok külföldiek kezébe kerülését, illetve azt, hogy nem méltó célra használják őket. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy az ingatlan tulajdonosa, miután megállapodott egy vevőjelölttel, bejelenti a tervezett adásvételt a Miniszterelnökségnek, ahol eldöntik, hogy a vevőjelölt által elfogadott áron beelőznek-e, és megvásárolják-e állami tulajdonba az ingatlant.
Az elővásárlás 2018 első félévében elméleti lehetőség maradt, mindössze az V. kerületben álló egykori Malév-székház esetében élt a Miniszterelnökség az új jogosítványával, jóllehet csaknem száz hasonló elővásárlási ügyben kaptak bejelentést. Az Andrássy út 70. esetében viszont külön kormánydöntés is született, hogy átcsoportosítsanak 4 milliárd forintot a vételár fedezetére. (Azt, hogy a 4 milliárd és a cégnek kifizetett 2,9 milliárd forint különbözetét pontosan milyen megoszlásban és mire költötték, egyelőre nem tudni.)
Tóth Bertalan, az MSZP elnöke a napokban Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt.
A szocialista politikus szerint irreálisan magasnak tűnik a Stena Property és az Inga Kettő Kft. között kialakított vételár, ezért azt feltételezi, hogy a felek előre tudhatták, hogy az állam élni fog az elővásárlási jogával. Tóth szerint a Miniszterelnökségnek fel kellett volna ismernie, hogy a költségvetés lehúzása lehetett az előzetes megállapodás célja.
A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely szerint viszont az 1,2 millió forint körüli négyzetméterár egyáltalán nem nevezhető kiugróan magasnak.
Gulyás a 24.hu-nak azt mondta, éppen kormányzati célokra hasznosítható épületet kerestek a belvárosban egy új minisztériumi osztály számára, amikor beérkezett az Andrássy 70.-re vonatkozó ajánlat. Az épületet ezután a Miniszterelnökség is felbecsültette, és saját szakértői nem tartották rossz vásárnak, különösen azért, mert ritkán bukkan fel a piacon ilyen kiváló állapotban lévő irodaház.
|
Gulyás minisztériuma 3 milliárdot adott a Lukács Cukrászda épületéért
|
Két hete hivatalosan is állami kézbe került az az Andrássy út és az Izabella utca sarkán álló épület, amelyben száz éven keresztül a Lukács Cukrászda működött. A Miniszterelnökség közel 3 milliárd forintot fizetett egy svéd multicég magyar leányvállalatának a négyszintes tömbért, amelybe új kormányzati irodákat telepítenek. A szocialisták hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tesznek az ingatlanvásárlás miatt, mert a volt tulajdonos papírjai szerint 2017 végén még alig több mint 1,7 milliárdos értéken tartották számon az épületet. A miniszter szerint viszont az Andrássy úton teljes mértékben elfogadható az 1,2 milliós négyzetméterár, amit fizettek.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/08/21/gulyas-gergely-andrassy-ut-lukacs-cukraszda-vilagorokseg/
|
2018-08-21 21:32:01
| true | null | null |
24.hu
|
A megjelent hírekkel ellentétben nem telefonált senki Diósgyőrbe, hogy megkönnyítsék a dolgunkat.
– mondta az Origónak adott interjújában Kővári Ágnes, a Magyar Sportmárka Zrt. vezérigazgatója a 2RULE márka piaci sikereit részletezve. A brand villámkarriert futott be: decemberben adta hírül a HVG, hogy Mészáros Lőrinc többségi, Kővári kisebbségi tulajdonával megalakult a cég. Ehhez képest az idén nyárra már ott tartunk, hogy a 2RULE új központja az egykori Vico-székház, a vállalkozás logóihoz védjegyoltalmat kért – a ruházati cikkek mellett – a többi közt karácsonyfadíszekre, szakmai képzésekre, mi több, videójátékokra is. És a lényeg: három NB1-es csapat is 2RULE-dresszben futballozik ebben az évadban. A Felcsút és a Haladás az Adidast, a Diósgyőr a Nike-t cserélte az új Mészáros-mezre. E klubok példáját hamarosan több NB2-es együttes is követte, például a Felcsút fiókcsapatának számító Csákvár, illetve a Mészáros-üzlettárs Szíjj László-féle Tiszakécske. Ha ez nem lenne elég, a Vasas összes szakosztálya 2RULE-ra vált, miként több kosárlabda- és kézilabdacsapat.
A legkülönösebb szerepet az MTVA játszotta a terjeszkedésben: az állami média tevékenysége esetpéldája annak, miként segítik közvetett állami támogatással a Mészáros-céget, szemben politikai kapcsolatok nélküli, piacon versenyző magyar kis és középvállalkozásokkal. Az MTVA ugyanis élőben közvetítette a Felcsút mez-, azaz a 2RULE-termékbemutatóját. Majd Molnár Mátyás műsorvezető az adásban viselte a márka kitűzőjét. Ezek után a 24.hu közérdekű adatigényléssel fordult a Vaszily Miklós vezette állami médiához. Lapunk meg is kapta a megállapodást, amelyből kiderült, az MTVA nem kap pénzt a reklámozásért, a felek bartereznek.
Mi a baj azzal, hogy az MTVA megtol kicsit egy „magyar márkát”?
Természetesen első körben az, hogy nem egy magyar cég, hanem csakis Mészáros Lőrinc kapta a kivételes eljárást. Eddig legalábbis más hasonlóan látványos példát nem láttunk hasonló együttműködésre, és
hiába kérdeztük az MTVA-t arról, mely Magyarországon bejegyzett vállalkozásokkal van hasonló megállapodása, nem kaptunk választ. Nem lenne meglepő, ha nem tudnának sok hasonló szerződést felsorolni, mert a megállapodásból nemigen érthető, mit nyer az évi 80 milliárd forintból működő szervezet az együttműködésből.
A Mészáros-cég pénzt nem ad, de például 15-20 százalékos kedvezményt garantál termékeiből az MTVA-dolgozóknak. Ez már csak azért is nehezen értelmezhető kitétel, mert olyan termékekre is vonatkozik (például futócuccok), amiket egyelőre nem is gyárt a 2RULE, azaz az MTVA tárgyalói azt sem tudhatták, mire állapodnak meg. (Arról is kérdeztük az MTVA-t, miként számol el az ilyen típusú dolgozói kedvezmény adó- és járulékvonzataival, de nem kaptunk választ. Pedig még az is érdekes lenne, hogy ezt az összeget miként érvényesíti a szerződésben. Érdeklődtünk arról is, mi történik, ha nem használja fel a kedvezményt az MTVA egyetlen munkatársa sem, minthogy a szerződésben nem szerepel semmi arról, hogy a Magyar Sportmárka Zrt. mit vállal ebben az esetben.) Ezen kívül a cég nyereményjátékokhoz garantál termékeket, azaz duplán kap reklámot. További kérdés, hogy miként vállalhatja a 2RULE, hogy az M4 logóját megjeleníti mezein, hiszen azokat sportklubok játékosai viselik. A szerződés persze ki sem köti, mely dresszeken, milyen formában kell a logót feltüntetni.
Arról nem szólva, hogy az MTVA olyan céggel kötött megállapodást, amelynek egyelőre nincs boltja és webshopja sem, és – mint utaltunk rá – nem gyártja egyelőre a szerződésben szereplő termékek egy részét. Gondoljuk el, hogy egy átlagos magyar vállalkozás azzal az ajánlattal érkezik az MTVA épületébe, hogy van egy nem létező terméke, majd úgy jön ki, hogy nem kell fizetnie ennek reklámozásáért, de cserébe még termékbemutatóját is közvetítik.
Azért Mészáros még mindig jobb, mint a multik, nem?
Egyelőre nem született részletes, kanonizált magyarázat arra, miért helyesebb, ha jórészt közpénzes megrendelésekből gazdagodó, üzleti kockázatot nem vállaló, valós teljesítmény nem mutató oligarcha, Orbán Viktor jóbarátja viszi haza a pénzt, nem pedig más, politikai kapcsolatokat nélkülöző, piacon versenyző magyar vagy külföldi vállalkozások, ráadásul az Orbán-kormány volt az, amelyik a multinacionális vállalkozások többségével, külön kedvezményeket garantáló stratégiai megállapodásokat kötött.
A márka védelmében megszólaló kormánypárti újságírók jórészt azzal álltak elő: a márka magyar, ezért jó, hogy hasít. Csakhogy amíg nem Orbán-közeli magyar márkáról volt szó, nem jutott eszükbe ilyen segítség. Annak ellenére sem, hogy például a Lancast 1997 óta próbál mind nagyobb szerepet kapni a piacon. Sőt volt, hogy korábbi emblematikus labdarúgók alapítottak céget, ám az áttörés elmaradt: a Nagy Antal, Esterházy Márton, Sallai Sándor együttműködésével létrejött NES-re nem ugrottak az NB I-es csapatok.
Az érvek között szerepelt az is, hogy egy nemzeti márka milyen fontos, Adolf Dassler például szerepet játszott a németek 1954-es magyarok ellni vb-sikerében, az Adidas diadalútja pedig azóta ismert. Ugyanakkor a nemzeti válogatottak között nem a nemzeti vállalkozások, hanem a legjobbnak ítéltek uralkodnak. A 2018-as világbajnokságon szereplő együttesek közül tizenkettő volt Adidasban (Argentína, Belgium, Egyiptom, Irán, Japán, Kolumbia, Marokkó, Mexikó, Németország, Oroszország, Spanyolország, Svédország), tíz Nike-ban (Anglia, Ausztrália, Brazília, Dél-Korea, Horvátország, Franciaország, Lengyelország, Nigéria, Portugália, Szaúd-Arábia), négy Pumában (Svájc, Szerbia, Szenegál, Uruguay), kettő New Balance-ban (Costa Rica, Panama), egy Umbróban (Petu), egy Erreában (Izland), egy Uhlsportban (Tunézia). És egy volt még – a némethez hasonlóan – valóban hazai márkában: Dánia Hummelban játszott. Ám azt a céget 1923-ban alapították, nemzetközi hálózata jelentős, több országban viselik csapatok a dresszeit.
Nyilván az az oka ennek a koncentrációnak, hogy a csúcsegyüttesek a csúcsmárkákkal szerződnek, mivel üzleti szempontból azok szolgálják legjobban őket, miközben fejlesztésre is a legtöbbet költenek, elvégre nyilván nem mindegy, milyen minőségű mezben, cipőben vannak a pályán a klasszisok. A Nike például 2,5 milliárd dollárt költött innovációra és fejlesztésre az elmúlt öt évben.
Ugyanakkor működő példát is választhatott volna a 2RULE-támogató sajtó, amikor hazai márka hazai sikeréről értekezik. Ilyen modell például a lengyel 4F.
Ám ennek a projektnek a bemutatása azért nehézkes, mert köze nincs a magyarországi politikai karrierhez, és nem az NB I-ben kezdődik.
A lengyel nemzeti futballválogatott ugyan nem 4F-mezt visel, de például az olimpiai csapatot már többször öltöztette a vállalat. A cég rengeteg terméket, nagyon sok sportágra gyárt: például az atlétikai és a síszövetséget egyaránt ellátja termékekkel. Ahhoz, hogy idáig eljussanak, több brandváltáson átestek, 2003-ban kinyitották első sajátmárkás boltjukat, 2010 óta van velük a 4F név. Ezek után 2016-ra jutottak el a nemzetközi terjeszkedésig, most már majd 200 boltjuk van Lengyelországban, és nyitottak már üzletet Csehországban, Szlovákiában, Romániában is.
Ilyen egy vállalkozás piaci építkezése.
Így raknak össze közvetett állami támogatással egy Mészáros-piacot
Az világos, hogy ehhez semmilyen formában nem kapcsolható a 2RULE története. Ami nyilván azért sürgős projekt, mert így hamar sok pénzt lehet keresni a taónak köszönhetően. Valóban jelentős biznisz lett ugyanis a sportfelszerelések forgalmazása Magyarországon, elég, ha megjegyezzük, a tao-rendszer bevezetése óta 522 milliárd forint közpénz ömlött a sportba. Sportszervezetek, csapatok ezrei vásárolhatnak mezeket, ruhákat a közvetett állami támogatásból.
Azaz van egy Mészáros-cég, amelynek nem kell kitalálnia semmit, nem kell kockáztatnia, a politikai kapcsolatok, a közvetett állami támogatások garantálják a sikert egy átláthatatlan mezőben.
A kulcs, hogy a piaci vásárlóinak többsége taópénzből, azaz közvetett állami támogatásból vesz, és a közpénzt költők mindegyike tudja, kinek a márkája a 2RULE, azaz a fogyasztók döntése függhet vélt vagy valós politikai preferenciáktól.
Ez jól mutatja, miként lehetne tisztábbá tenni a rendszert, ha bárki kísérletet tenne rá. Az átláthatóság jegyében – a jogerős bírósági ítéleteknek megfelelően – nyilvánosságra kellene hozni, melyik cég, melyik klubot mennyivel támogatta. És esetleg azt, melyik sportszervezet melyik vállalkozástól, mennyiért, mit vett. Ám ezzel szemben minden lépés a titkok felé mutat, noha a tao-rendszer legfőbb bírálata eddig is átláthatatlanságára vonatkozott.
A cégek támogatják a klubokat, ám homályban marad, hova megy vissza a pénz. Azaz nem derül ki, hogy például a Seszták Miklós korábi fejlesztési miniszter Kisvárdáját támogató vállalkozások hogyan szerepeltek a közbeszerzéseken, de Orbán Felcsútjának nagyvonalú támogatói is sokáig teljesen rejtve maradtak. Így nem lehet tudni, forintjaikért cserébe jobban szerepeltek-e például a közbeszerzéseken. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy nem a sportpályán mutatott játék, a teljesítmény számít a pénzosztásnál. Ezt bizonyítja az MLSZ legújabb értékelő rendszere is. Ebből – az Index írása alapján – az derül ki, hogy Tállai András korábbi NAV-elnök, államtitkár Mezőkövesdjénél egyszerűen elégették a pénzt. A 3,7 milliárd forintból egyetlen olyan játékost neveltek, aki bemutatkozott az NB I-ben: összesen két meccset játszott az élvonalban, amúgy stabil NB II-es labdarúgó.
Ebbe a teljesítménytagadó rendszerbe érkezik a 2RULE, és ahogyan a többi költés láthatatlan, az is titok marad, mely együttesek, mennyiért vásárolják majd a Mészáros-márka mezeit. Ennek köszönhetően az is követhetetlen, hogy a piaci ár alatt vagy felett fizetnek a termékekért, és akik ezt a márkát választják, más területen előnyt realizálhatnak-e.
Egyelőre persze éppen csak annyi biztos, hogy a 2RULE közvetett állami támogatással, releváns befektetés és innováció nélkül máris az NB I meghatározó sportszergyártója lett: a csapatok negyedét öltözteti. Az egész történet elmeséli, hogy mennyivel kevesebb az esélye a piacon a tisztességesen versenyző, kockáztató, innovációkkal kísérletező, teljesítményalapon működő magyar vállalkozásnak, mint Mészáros Lőrincnek, Orbán Viktor barátjának.
|
Ami jár Mészáros Lőrinc 2RULE-jának, az nem jár más magyar vállalkozásnak
|
Nem kaptuk meg az MTVA-tól azoknak a magyarországi cégeknek a listáját, amelyektől éppúgy nem kap pénzt a reklámozásért, mint a Mészáros Lőrinc 2RULE-ját forgalmazó cégtől. Az állami média eljárása esetpéldája annak a történetnek, amely megmutatja, miként aknázza ki politikai kapcsolatrendszerét egy Mészáros-cég, hogy lényegileg kockázat nélkül, de közvetett állami támogatással termeljen pénzt úgy, ahogyan arra egyetlen átlagos, kockázatot vállaló, teljesítményalapú piacon mozgó magyar kis és középvállalkozásnak sem lehet.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/08/14/ami-jar-meszaros-lorinc-2rule-janak-az-nem-jar-mas-magyar-vallalkozasnak/
|
2018-08-14 21:48:00
| true | null | null |
24.hu
|
Mészáros Lőrinc sportruházati cége saját központot kapott: a 24.hu információi szerint a Magyar Sportmárka Zrt. a „Vico-székházként” ismert rózsadombi irodaház felső szintjeit foglalta el az elmúlt napokban.
A magyar futball világában két hónap alatt teret nyerő, az állami médiával különleges kapcsolatot ápoló cég 2017 végén még egyetlen alkalmazottal és mindössze 5 millió forint törzstőkével vegetált. A cég eddigi bejelentett címe a szintén Mészáros érdekeltségébe tartozó herceghalmi Talentis Zrt. irodája volt, de ott még a sportruházati cég nevét sem írták ki a többi Talentis-érdekeltségben működő vállalkozás mellé.
Az új székhely kiválasztása nem véletlen. A 20 éve meggyilkolt Fenyő János vállalkozó Vico-járól elhíresült irodaház az Appeninn Holding-részvények többségének felvásárlása után márciusban szintén Mészáros Lőrinc fennhatósága alá került.
Az Appeninn az elmúlt évtizedben több budai B-kategóriás irodaházat szerzett meg és működtetett, amelyek most a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. valamint a Konzum PE Magántőkealap közvetítésével landoltak a felcsúti milliárdos érdekkörében. A felvásárlás idején az Appeninn tulajdonában és üzemeltetésében lévő, összesen 65 ezer négyzetméter alapterületű ingatlanegyüttes értéke meghaladta a 22 milliárd forintot.
A hétvégén a Törökvészi úti irodaházban már kisteherautókkal érkeztek bedobozolt 2Rule-termékek.
|
Beköltözött a 2Rule az egykori Vico-székházba
|
Mészáros Lőrinc sportruházati cége saját központot kapott: a 24.hu információi szerint a Magyar Sportmárka Zrt. a „Vico-székházként” ismert rózsadombi irodaház felső szintjeit foglalta el az elmúlt napokban.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/08/13/2rule-meszaros-lorinc-vico-szekhaz/
|
2018-08-13 22:01:00
| true | null | null |
24.hu
|
Még 2016 augusztusában írta ki azt a tendert a Rogán Antal vezette Nemzeti Kommunikációs Hivatal, amit 1 forint becsült értékkel hirdettek meg, és időközben 5,045 milliárd forintra kerekedett a most megjelent összegzés szerint.
Mind a tizenhat részre három-három ajánlat érkezett, és hogy, hogy nem, mindig a kormánynak kedves cégek nyertek, mint az az alábbi táblázatból is látszik:
Legtöbbet, nettó 4,733 milliárdot a New Land Media Reklám, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. és a Lounge Design Szolgáltató Kft. kaszált a központosított kormányzati kommunikációs tenderen, hiszen a 16 megbízásból 12-őt ők nyertek el. A legdrágább (nettó 1,986 milliárd forintnyi) a Magyar Turusztikai ügynökség 2018-as kommunikációja volt.
A New Land Mediát 2013 júniusában alapították, 2015-ig összesen nem volt annyi bevétele, mint az a nettó 450 millió forint értékű megbízás, amit a Magyar Nemzeti Banktól zsákoltak be 2017-ben.
A New Land Media 2016-ban még csak 1,503 milliárd forint árbevételt és 51,56 millió forint adózás előtt eredményt mutatott ki. 2017-ben viszont már 25,8 milliárd forintos árbevétel mellett 2,3 milliárd forint adózás előtt eredményt produkált.
Balásy Gyula másik cége, a Lounge Design 2016-ban 400 millió forintos keretösszegű megbízást nyert el egyedüli ajánlattevőként a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványtól az 1956-os emlékév kommunikációjához kapcsolódóan, legnagyobb visszhangot keltő munkájuk viszont a menekültellenes plakátok megálmodása volt.
A Lounge Design Kft. 2016-ban mindössze 783 millió forint árbevételt és 128,6 millió forint adózás előtt eredményt mutatott ki. 2017-ben viszont már 3,1 milliárd forintos árbevétel mellett 1,3 milliárd forint adózás előtt eredményt produkált.
Balásy Gyula tavaly százmilliós osztalékot vett fel cégei után.
A Trinity International Communications Kft. és a Young and Partners rendezvényszervező cég a Szijjártó Péter barátjaként ismert Kuna Tibor érdekeltségébe tartozik, máskor is volt már közös nyertes pályázatuk a Sprint nyomdával, például az Állami Vagyonkezelő külső kommunikációs tenderén.
A Trinity 2016-ban 15,7 milliárd forint árbevételt és 2,1 milliárd forint adózás előtt eredményt ért el. 2017-ben pedig már 21,5 milliárd forintos árbevétel mellett 2,3 milliárd forint adózás előtt eredményt.
A Young and Partners tavalyelőtti 2,4 millió forint árbevételt tavalyra 7,5 milliárdra tornázta fel, és a 2016-os 420 millió forint adózás előtt eredményt 2017-re 1,3 milliárd forintra sikerült felhozni.
A Sprint Nyomda tavalyelőtt 585 millió forint árbevétel mellett 123 millió forint adózás előtti eredményt ért el, tavaly pedig már 1,96 milliárd forintos árbevétel mellett 658 milliós forintos eredményt mutatott ki.
A Network 360 Kft. és az Affiliate Network Kft. a Rogán Antal szomszédjaként ismert Csetényi Csaba érdekeltségei. A hírek szerint Csetényi kegyvesztett lett, de azért még nem szorult ki teljesen a piacról, márciusban is nyert egy negyedmilliárdos munkát.
A Network 360 a 2015-ös 4,6 milliárdos árbevétele 2016-ra visszaesett 2,38 milliárd forintra, tavaly pedig szintén nem sikerült hozni a két évvel korábbi szintet, de már 3,18 milliárdot igen. A 2016-os 443 millió forintos adózás előtti nyereséget pedig 854 milló forintra szépítették 2017-ben.
Az Affiliate 2015-ben még alig 742 millió forint árbevételt ért le, 2016-ra azonban már 10,4 milliárd forintnyit. Tavaly ezt a szép eredményt nem sikerült megismételni, de azért 5,57 milliárd forint így is becsorgott a céghez. Az adózás előtti eredményük 448 millió forintról 390 millió forintra mérséklődött az utóbbi két évben.
A Network 360-at, illetve a Trinityt és a Young and Partnerst június 6-án összesen 16 millió forintra büntette a közbeszerzési hatóság, különböző szabálytalanságokért. Ez után történt, hogy a Rogán Antal propagandaminisztériuma alá rendelt Nemzeti Kommunikációs Hivatal újabb, ezúttal egymilliárd forintos keretszerződést kötött az eddig állami megbízásokban úszkáló Kuna Tibor és Csetényi Csaba cégeivel. Majd másnap jött a megvilágosodás, és váratlanul felmondták a megbízást (444).
Kiemelt kép: Szecsődi Balázs / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI
|
Így szórtak el 5 milliárdot Rogánék kommunikációra
|
Még 2016 augusztusában írta ki azt a tendert a Rogán Antal vezette Nemzeti Kommunikációs Hivatal, amit 1 forint becsült értékkel hirdettek meg, és időközben 5,045 milliárd forintra kerekedett a most megjelent összegzés szerint.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/08/13/igy-szortak-el-5-milliardot-roganek-kommunikaciora/
|
2018-08-13 22:06:00
| true | null | null |
24.hu
|
Éles profilváltást hajtott végre nemrégen a BP Studium Medicum Kft. A 2010-ben alapított ceglédi cég főtevékenysége – a nevéből is sejthetően – egészségügyi szakmai középfokú oktatás volt. A cég nevében a B betű Bácskaiékat jelzi: Bácskai József korábban mentőtiszt volt, most a ceglédi egészségügyi és mezőgazdasági szakközépiskola igazgatója, felesége, Bácskai Józsefné pedig ügyvezető-résztulajdonosa annak a Sanamed Nonprofit Kft.-nek, amely betegszállítást végez a ceglédi kórháznak, illetve az orvosi ügyeleteket is ezen a cégen keresztül oldja meg a kórház. A P Pusztai Dezsőt takarja, ő a ceglédi kórház főigazgatója, korábban résztulajdonosa volt a Sanamednek is.
A jó darabig az egészségügyi oktatásban utazó BP Studium tavaly novemberben átnyergelt állattartásra, főtevékenysége a szarvasmarha-tenyésztésre változott, de a tevékenységi körei közé két körben, tavaly év végén és idén tavasszal felvették a sertés-, baromfi-, ló-, juh- és kecsketenyésztést is, miközben megtartották a szakmai középfokú oktatást. A cég neve is lekövette ezt, most már BB Team-Agro Med Audit Kft.-nek hívják, a másik B betű vélhetően azt jelzi, hogy a cég ügyvezetői közé tavaly ősszel bekerült a Bácskai család két gyereke is.
A cég tavaly ősszel megvásárolt egy állattartótelepet a Ceglédtől 25 kilométerre fekvő Újszilváson, és fióktelepet is létesített ott november végén. Az ingatlan-nyilvántartásban is látszik, hogy a telep, terület kizárólagos tulajdonosa év végén a szóban forgó vállalkozás lett (és most is az).
A hirdetés nem aktív már, de látszik, hogy először közel 32, aztán 25 millió forintot kért az addigi tulajdonosa a hirdetés szerint kétezer – az ingatlan-nyilvántartás szerint durván hatezer – négyzetméteres telken lévő, bő 600 négyzetméteres istállóért, melléképületért, terménytárolóért, tanyaépületért.
Annak ellenére, hogy még a megszólított helyiek is tisztában vannak vele, hogy Bácskaiék állattartó telepéről van szó, a szerzeménynek nincs nyoma a BB Team-Agro beszámolójában.
Ha a cég vette meg tavaly a telepet – márpedig az ingatlan-nyilvántartás szerint a szóban forgó vállalkozás az egyedüli tulajdonos –, akkor a mérlegben a tárgyi eszközök sornak kellene tartalmaznia az ingatlant, de oda csak 8,5 millió forint van beírva. Ráadásul egy évvel korábban 2 millió forint volt a tárgyi eszközök feltüntetett értéke, vagyis tavaly, amikor megvették, aligha kevesebb mint 20 millió forintért az állattartó telepet, a papírok alapján csupán 6,5 millióval nőtt a cég tárgyi eszközeinek az értéke. A pontos összeget kérdeztük a cégtől, de nem válaszoltak.
A BB Team-Agroban az adásvétel előtt nem volt annyi pénz, hogy kifizessen 20-25 millió forintot, legalábbis az előző évek felhalmozódott nyeresége, az eredménytartalék 5,3 millió forintot mutatott. Tavaly még erre jött rá másfél millió forint nyereség, ezt is az eredménytartalékba helyezték, vagyis nem ebből fizették ki az állattartótelep árát.
Fizethettek volna úgy is, hogy hitelt vesznek fel. Ennek azonban akár a rövid, akár a hosszú lejáratú kötelezettségek között meg kellene jelennie, ha így lett volna, de mindkét sor 0 forintot mutat.
A cég amúgy is törpevállalkozás, az elmúlt három évben az árbevétele 3-3,5 millió forint között mozgott, a nyeresége másfél millió körül ingadozott. 2014-ben jobb éve volt, akkor a közel 6 milliós forgalomhoz több mint 3 milliós profit társult, de az azt megelőző év árbevétel nélkül 300 ezer forintos veszteséget hozott.
Meglehet, hogy több részletben történik a fizetés, és átnyúlik idei évre is, de akkor sem tiszta, milyen eredetű pénzt vontak be az állattartótelep vételárának kiegyenlítésébe.
Az ingatlan megvásárlása mellett még sok-sok millió forintot bele is öltek az új helybe, szintén kérdéses, honnan volt rá pénz. Ottjártunkkor körülbelül 40-50 szarvasmarhát láttunk, vegyesen borjakat és kifejlett példányokat, ezeket pedig a telep tavaly őszi megszerzése óta vitték oda (a telep hirdetése is csak az ingatlanokra vonatkozott).
Márpedig ekkora szarvasmarha-állományt 5-10 millió forintnál kevesebbért aligha lehet összevásárolni.
Lehet, hogy csak véletlen egybeesés, de a Bácskai József által irányított egészségügyi és mezőgazdasági szakközépiskolának van egy tangazdasága, ahol természetesen állatokat is nevelnek.
Megkerestük Bácskaiékat, hogy adjanak magyarázatot arra, miért nem látszik a BB Team-Agro beszámolójában a telep és hogy honnan volt rá pénze az apró vállalkozásnak, de megismételt kérdéseinkre sem kaptunk választ.
Pusztai Dezsőtől is ezeket kérdeztük, ő is kitért ezek megválaszolása elől, azzal indokolva, hogy nem volt tisztségviselő a vállalkozásban, kisebbségi tulajdonosként pedig nem volt ráhatása a cég működésére, az ott zajló eseményekkel kapcsolatban nem tud nyilatkozni. Annyit azonban fontosnak tartott megemlíteni, hogy – mivel a cég főtevékenysége idén áprilistól mezőgazdasági jellegűvé változott – tulajdonrészétől megválik.
Erre persze már lett volna bőven ideje és módja, említettük, hogy a telepet tavaly novemberben szerezték meg és kezdték akkor bővíteni a tevékenységi köröket állattartással. Az Opten cégadatbázisa szerint mégis csak idén július végén, két héttel azt követően jelezték a cégbíróság felé Pusztai tagsági jogviszonyának megszűnését, miután érdeklődtünk nála és tulajdonos társainál a számos kérdést felvető ügylet felől. (Ráadásul a nyilvántartás szerint a cégbírósági törlés július 31-i keltezési dátuma előtt egy hónappal, június végén kiszállt a cégből Pusztai.)
|
A ceglédi kórház kiszolgálójából a nyomok egy marhatelepre vezetnek
|
Úgy vett meg alsó hangon 20 millió forintért egy állattartótelepet és töltötte fel marhákkal egy olyan vállalkozás, amely a ceglédi kórház főigazgatójáé és a kórházzal összenőtt cég ügyvezetőjéé, hogy a cég beszámolójából nem látszik, miből tellett erre. Igaz, immár ez már csak a volt cégük, mert akkortájt kiszálltak a vállalkozásból, amikor megkapirgáltuk a számos kérdést felvető ügyet.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/08/13/a-cegledi-korhaz-kiszolgalojabol-a-nyomok-egy-marhatelepre-vezetnek/
|
2018-08-13 22:18:00
| true | null | null |
24.hu
|
Bejegyezte a cégbíróság Liszkay Gábornak az új cégét, a Media Fundamentum Nonprofit Zrt.-t – derül ki a friss cégközlönyből. Liszkay egyedüli tulajdonosa és vezérigazgatója a friss vállalkozásnak.
A cég fő tevékenysége vagyonkezelés, de a többi tevékenységi köre – ahogyan a neve is utal rá – nem hagy kétséget afelől, hogy a médiában lesz érdekelt Liszkay új vállalkozása.
|
Új céget alapított a jobboldali-kormányzati médiabirodalom irányítója
|
Bejegyezte a cégbíróság Liszkay Gábornak az új cégét, a Media Fundamentum Nonprofit Zrt.-t – derül ki a friss cégközlönyből. Liszkay egyedüli tulajdonosa és vezérigazgatója a friss vállalkozásnak.
| null | 1 |
https://24.hu/kozelet/2018/08/10/uj-ceget-alapitott-a-jobboldali-kormanyzati-mediabirodalom-iranyitoja/
|
2018-08-10 15:39:00
| true | null | null |
24.hu
|
Négyféle 2RULE védjegyre kért nemzeti oltalmat a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Magyar Sportmárka Zrt. március 10-én, de a védjegy nemzetközi bejegyzését nem igényelték. A védjegyek bejegyzése még folyamatban van — derül ki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának honlapján közzétett tájékoztatásból.
Íme:
A Magyar Sportmárka Zrt. mind a négyféle logónál ezekre a terméktípusokra kért védjegyoltalmat:
ruházati cikkek, cipők, kalapáruk,
játékok és játékszerek, videojátékok, testnevelési és sportcikkek, karácsonyfadíszek,
reklámozás, kereskedelmi ügyletek, kereskedelmi adminisztráció, irodai munkák,
anyagmegmunkálás,
nevelés, szakmai képzés, szórakoztatás, sport- és kulturális tevékenységek.
A Magyar Sportmárka Zrt.-t 2017 decemberében alapította meg az egyik Mészáros-érdekeltség, a herceghalmi Talentis Group Zrt., és az új cég vezérigazgatója az őszi ideiglenes szövetségi kapitány, a Felcsúton is futballozó, majd edzőként is működő Szélesi Zoltán felesége lett. Idén májusban derült ki, hogy a 2RULE logója erősen hajaz egy, az internetről lehalászott, szerb grafikus által készített sablonra, ráadásul a 2RULE-márka már fut, méghozzá Nigériában. Ez meg is magyarázza, hogy miért nem kértek nemzetközi oltalmat a Mészáros-féle 2RULE-ra.
Az eredeti 2Rule:
Bár a 2RULE igen zsenge, tömeggyártásról beszélni sem lehet, hiszen az első szaküzletet még csak most építik a Váci úti Promenad Gardens irodaház aljában, már három NB I-es labdarúgócsapat – a Diósgyőr, a Haladás és a Puskás Akadémia – is hátrahagyja mezeit, hogy 2RULE-ban folytathassák. Hozzájuk csatlakozott nemrégiben a PAFC fiókcsapata, az NBII-es Aqvital Csákvár FC.
A közmédia is teljes mellszélességgel kiállt a török és kínai alapanyagokkal dolgozó Mészáros-brand mellett: előbb egyik műsorvezetőjükre akasztottak 2RULE-kitűzőt, majd az M4 Kisbajnok című, kisgyerekeknek szóló műsorában reklámozták a Mészáros és Mészáros Kft.-t, illetve a 2RULE-t.
Kimelt kép: Besenyei Violetta/24.hu
|
Karácsonyfára is szállhat a 2RULE
|
Ha Mészáros Lőrinc úgy akarja, jöhetnek a 2RULE-karácsonyfadíszek, a 2RULE-videójátékok és a 2RULE szakmai képzések.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/08/11/karacsonyfa-2rule/
|
2018-08-11 15:42:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az új Orbán-kormány tagjai közül messze Kásler Miklósnak ment a legjobban 2017-ben. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának élére kinevezett orvosprofesszornak szja-bevallása szerint 57 millió forint bevétele volt, amiből 8,6 millió forint adót rótt le.
Kásler 2017-ben az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója volt, ebben a minőségében szedett össze 4,75 millió forintos havi bruttót. Ez több mint a négyszerese a jelenlegi miniszteri fizetésének.
A 24.hu június elején fordult a tárcához pontos információkat kérve arról, hogy milyen forrásokból állt össze az 57 milliós, politikusok között is kiugróan magas éves jövedelem.
A minisztérium sajtóosztályán júniusban többször is ígéretet tettek a gyors válaszra, de július közepe óta már az osztály telefonszámán sem veszik a kagylót, írásos visszajelzés pedig azóta sem érkezett.
Saját kutatásunk szerint Kásler az Onkológiai Intézet igazgatójaként csupán a töredékét kereshette a bevallott 57 milliónak.
A kórházigazgatók bérezését a legutóbbi szabályozás alkalmával az intézmény bevételeihez igazítva kategorizálták. Ennek alapján az ország legnagyobb egészségügyi centrumait irányító igazgatók sem kaphatnak bruttó 1,1-1,2 millió forintnál magasabb fizetést. Kásler Miklós pedig a közepes forgalmúnak tekinthető Onkológiai Intézet igazgatójaként nem kereshetett többet bruttó 800-900 ezer forintnál, amiből éves szinten legfeljebb 10-11 millió jönne össze.
A miniszter júniusban leadott vagyonbevallásából még annyi olvasható ki, hogy mellékesként havi 1 milliót keres egy közelebbről meg nem nevezett kutatási tevékenység révén. Ez a bevételi forrása vélhetően korábban is megvolt, ami további 12 milliós tételt jelenthetett a kasszában.
Forrásaink szerint az egészségügy csúcsain dolgozó intézményvezetők, professzorok jelentős összegeket tehetnek zsebre gyógyszercégekkel kötött úgynevezett gyógyszer study-szerződésekkel.
Az ilyen megállapodásokból az esetek túlnyomó többségében csak elenyésző rész kerül a helyszínt biztosító intézményhez, viszont a gyógyszervizsgálatba bevont orvosi vezető akár 10-20 milliós honoráriumban is részesülhet. Az összeg nagyságáról a jelenlegi szabályok miatt az intézménynek nem kell tudnia.
Kásler a kutatásokon kívül oktatóként is kaphatott fizetést, de az elmúlt években közszereplővé is vált. Az M1 televízióban beszélgetős sorozatműsort készített a nemzeti sorskérdésekről Nemzeti nagyvizit címmel, a műsorfolyamból pedig több kötetben könyvet is kiadtak.
Kiemelt kép: Kálmándy Ferenc / MTI
|
Miből szedett össze Kásler kórházigazgatóként 57 milliós jövedelmet?
|
Az új Orbán-kormány tagjai közül messze Kásler Miklósnak ment a legjobban a 2017-ben. Az 57 milliós összjövedelem töredékét kapta a kórházigazgatásért.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/08/03/mibol-szedett-ossze-kasler-korhazigazgatokent-57-millios-jovedelmet/
|
2018-08-03 15:53:00
| true | null | null |
24.hu
|
A egy évvel korábbi 295-ről 343 tagúra nőtt Mészáros Lőrinc cégcsoportja, ám a felcsúti milliárdos érdekeltségei ezzel együtt sem lettek még a legnagyobb foglalkoztatók az országban, mivel a Magyar Posta tartja első helyét a listán – írja a G7.
A Mészáros-csoport cégeinél összesen mintegy 25 ezer ember dolgozik, ám ez még kevés ahhoz, hogy a mind inkább zsugodóró, évről évre kevesebb embert alkalmazó postát megelőzze: a vállalatnál 26 688-an dolgoztak júniusban.
A Mészáros-birodalom második helye egyúttal azt jelenti, hogy a cégcsoport megelőzi a MÁV-ot, a Volánbuszt, az Aldit és az OTP-t egyaránt a foglalkoztatási lajstromban.
|
Még négy évig Mészáros Lőrinc szállíthatja az ásványvizet a MÁV-nak
|
A korábbinál is több "nyári védőitalra" van szüksége a vasúttársaságnak, amely most már 2,5 decis vizet is kap, méregdrágán.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2022/08/21/meszaros-lorinc-foglalkoztatas-cegbirodalom/
|
2018-08-17 16:35:00
| true | null | null |
G7
|
Átlagosan négyszer több pénzből gazdálkodhat most egy NB1-es labdarúgócsapat, mint a Fidesz 2010-es hatalomra kerülésekor. Míg nyolc éve éppen hogy elérte a félmilliárdot a csapatokat működtető cégek átlagos bevétele, most már a kétmilliárdot is meghaladja. Akkor mindössze két olyan együttes volt, amelynek büdzséje meghaladta az 1 milliárdot, most épp ennyi, amelyiknek nem.
A változást a legjobban talán a Fradi 2017-es éve mutatja: a zöld-fehérek tavaly 5,37 milliárd forintnyi bevételhez jutottak, ez szinte pontosan annyi, amennyit 2010-ben a két akkori leggazdagabb klub kivételével a teljes liga behúzott. Pedig nyolc éve még 16 csapatos volt az élvonal.
A cégek beszámolói alapján megpróbáltuk összeszedni, hogy honnan áramlik ez a töménytelen mennyiségű pénz a magyar futballba. Nagy meglepetés nincs, a labdarúgást jórészt az állam tömi milliárdokkal, méghozzá rengeteg csatornán keresztül. A rendszer piaci alapon teljesen fenntarthatatlan lenne,
ha az állami források valamiért egyik pillanatról a másikra eltűnnének, valószínűleg a 2010-esnél is kevesebb pénzből kellene gazdálkodnia a labdarúgó-csapatoknak.
Emiatt egyébként az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) szabályai szerint jó eséllyel az európai kupákban sem indulhatnának a magyar csapatok*Az európai szövetség szabályai (az úgynevezett pénzügyi fair play) szerint elvileg nem indulhat nemzetközi kupában olyan csapat, amelynek piaci bevételei nem fedezik a kiadásait. . Még a héten a Bajnokok Ligája kapujáig jutó a Mol-Vidi sem, pedig a fehérváriaknál eléggé figyeltek a bevételek és a kiadások viszonyára, és a csapatot működtető cég is az átláthatóbb vállalkozások közé tartozik. Szerencsére az UEFA ezeket a szabályokat máshol sem veszi túl komolyan, így viszonylag kevés az esélye, hogy ilyenért valaha is elmarasztaljanak egy magyar csapatot.
Az ideális üzleti modell
A szakirodalom szerint a futballklubok bevételstruktúrája akkor egészséges, ha nagyjából ugyanannyi pénzre tesznek szert a közvetítési jogok értékesítéséből, jegyeladásból és szponzorációból. A top ligák legnagyobb csapatainál ez nagyjából működik is, bár az elmúlt években már ebben a körben is elmozdultak az arányok és a szponzori illetve tévés pénzek kerültek egyre erősebb túlsúlyba a meccsnapi bevételekkel szemben.
A Deloitte pénzügyi tanácsadócég évente megjelenő Money League kiadványa szerint a 2016/2017-es szezonban már a Manchester United büdzséjének is csak 19 százaléka jött össze jegyek értékesítéséből, holott tíz éve még ez volt a legfontosabb bevételi forrás, aránya pedig több mint duplájára rúgott a jelenleginek.
A kisebb csapatoknál pedig lényegében egyáltalán nem működik ez az ideálisnak tekintett modell. Még Angliában is csak néhány csapat tud látható bevételt összehozni belépők eladásából, a többségnél ezek aránya 10 százalékot sem éri el. A mi régiónkban pedig ennél is rosszabb a helyzet, mivel lényegében nem járnak bajnokikra az emberek.
A magyar modell
Ennek fényében annyira nem meglepő, hogy itthon még a 10 százalékos arány is hatalmas előrelépés lenne, mivel jelenleg ennek is csak töredéke jön be jegyeladásból. A hozzáférhető adatok szerint mindössze az összes bevétel 3,3 százaléka.
Magyarországon ugyanakkor nem csak a hagyományos bevételekkel számolhatnak a csapatok, más forrásból is viszonylag komoly pénzek folynak be.
Már az is sokat elárul, hogy a NB1 összesített*Az üzleti évek és a futballszezonok eltérése miatt (előbbi ugye december 31-én, utóbbi pedig jellemzően valamikor júniusban zárul) azokat a csapatokat vettük élvonalbelinek, amelyek az adott évben az őszi szezonban az NB1-ben szerepeltek. büdzséjének közel 40 százalékát a csapatok úgynevezett egyéb bevételei adták. Ezek az esetek nagy részében valamilyen támogatást rejtenek. Itt mutatják ki a nem ritkán százmilliókra rúgó tao-pénzeket, a hasonló nagyságrendű önkormányzati vagy kormányzati dotációt, illetve a hazai és nemzetközi szövetségektől kapott támogatásokat is az érintett cégek.
Ez azonban még mindig nem minden, sok esetben ugyanis el sem árulják, hogy mit takar ez a kategória. A Fradinál például 2 milliárd forint eredetéről nem adnak számot, és csak a korábbi éves jelentésekből lehet sejteni, hogy tulajdonosi hozzájárulásról, végső soron pedig burkolt állami támogatásról lehet szó.
Összességében elég sok pénz kerül így a rendszerbe, közel 10 milliárd forint. Bár ennek egy része átsorolható valamilyen más kategóriába, így is mintegy harmadát adják az ilyen támogatások a hazai élvonal teljes költségvetésének.
Az ilyen mértékű állami támogatással pedig nem csak az a baj, hogy az UEFA előírásai szerint szabálytalan, hanem, hogy
erősen kontraproduktív is, ami a magyar futball eredményességén elég jól látszik.
Mivel pénzügyi szempontból a hazai labdarúgás egyetlen szereplője sincsen rákényszerítve a jobb teljesítményre, hiszen így is, úgy is megkapják az állami milliárdokat, az anyagi ösztönzők teljesen eltűntek a rendszerből.
Korábban, ha egy csapat eljutott a csoportkörig az európai kupák valamelyikében, akkor az évekre megteremtette az anyagi biztonságot számára, és arra is esélyt kapott, hogy ezt kihasználva hosszabb ideig dominálja a hazai bajnokságot. Az, hogy jellemzően ez nem sikerült csak a labdarúgást körüllengő korrupciónak tudható be. Most ilyen kiugró teljesítményre már nincs szükség. Ha összejön persze még több pénzből lehet gazdálkodni, de az anyagi biztonság enélkül is megvan, sőt sok esetben annál több is.
A helyzet mikroszinten is pont ugyanez. Volt olyan csapattulajdonos, aki már 3-4 éve is arra panaszkodott, hogy a labdarúgókat lehetetlen motiválni, annyira túlfizetettek. A focistákkal szemben a csapatnak egyszerűen semmilyen alkupozíciója nem volt már akkor sem, ha valami nem tetszett nekik egyszerűen odébbálltak, hisz máshol is megkeresték a magyar szemmel kisebb vagyonnak számító havi apanázst.
Azóta a helyzet pedig csak tovább romlott, különösen, hogy a jó, vagy legalább elfogadható teljesítményt nyújtó focisták száma az agyonfinanszírozott utánpótlásnevelés ellenére sem igazán növekedett, azaz eléggé túlkeresletes a hazai focista-piac. Az utánpótlásnevelés csődje egyébként valószínűleg szintén nem független az állami milliárdoktól, hiszen a töménytelen mennyiségű támogatás itt is megszüntette az anyagi ösztönzőket. Normál esetben ahhoz, hogy egy ilyen központ tartósan működni tudjon, időnként ki kell nevelnie néhány tehetséges fiatalt, hisz ezek értékesítéséből tudja finanszírozni fennmaradását. Itthon azonban erre sincs szükség, itt is eredményességtől függetlenül dől a pénz.
A közvetlen állami támogatásokon túli források egyénként nagyjából ugyanabból adódnak össze, mint amiből a nyugati csapatoknál is*Az egyéb kategória takar minden olyan bevételt, ami nem sorolható sehova máshova. Itt szerepelnek a szövetségi támogatások és egyéb kifizetések, illetve különböző egyedi tételek is, mint például a nagyobb összegű tartozások elengedése, amire szintén volt példa tavaly., ez azonban nem jelenti azt, hogy a magyar futball bevételeinek kétharmada a piacról érkezne. Itthon ugyanis még a hagyományos piacok sem működnek teljesen függetlenül az államtól, vagy inkább a kormányzattól, az ezen a csatornákon érkező pénz jelentős része is (burkolt) állami támogatás.
A következő néhány napban külön cikkekben ezeket a piacokat vesszük sorra, bemutatva, hogyan torzítja el őket az állam, és melyik az a pont, ahol hiába akar, sehogy sem tud eredményesen beavatkozni.
|
Már nyolc éve tömik a focicsapatokat állami milliárdokkal, lassan belefulladnak
|
2010-ben 500 millióból gazdálkodhatott egy NB1-es csapat, most 2 milliárdból. Rengeteg támogatás jön az államtól és a milliárdoknak nem lehet megállapítani az eredetét.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20180821/mar-nyolc-eve-tomik-a-focicsapatokat-allami-milliardokkal-lassan-belefulladnak/
|
2018-08-21 16:47:00
| true | null | null |
G7
|
Szélsebes tempóban hívja le Magyarország az európai uniós támogatásokat. A 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban Magyarországnak 8923 milliárd forintnyi uniós fejlesztési forrás áll rendelkezésre, amit a kormány lényegében el is költött.
Pontosabban a gyakorlatban még nem fizette ki ennek az összegnek a nagy részét, csupán felcímkézte. Közel kilencezer milliárd forintról lehet tudni, hogy melyik céghez, vagy szervezethez fog kerülni. A legfrissebb adatok szerint egészen pontosan 8960 milliárd forint sorsáról döntött Magyarország, vagyis ennyi pénzről szerződtek a pályázókkal.*Az önmagában normális, hogy egy tagállam több pénzt ítél oda, mint ami járna, mert a projektek egy része úgysem fog megvalósulni. Ezzel az adott tagállam elkerülheti az uniós forrásvesztés veszélyét.
Ebből június végéig már 5271 milliárd forintot ki is fizettek, ámde ennek csak egy töredékét, nagyjából 1500 milliárd forintot utalt át Magyarországnak az Európai Bizottság – derült ki egy parlamenti válaszból, amit az Innovációs és Technológiai Minisztérium adott Tóth Bertalan MSZP-s képviselő írásbeli kérdésére.
Magyarul 3771 milliárd forintot a magyar kormány a hazai költségvetés terhére előlegezett meg a pályázaton nyertes cégeknek.
Ennek az oka, hogy az Európai Bizottság rengeteg ügyben vitában áll a magyar kormánnyal az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatban. Ezeket a vitákat vélhetően még idén fel fogják oldani, igaz, várhatóan lesz némi magyar forrásvesztés is. Egy vitás kérdésben a kormány már meghátrált júliusban, és megszüntette a Miniszterelnökség és az ÉSZ-ker Zrt.-vel, illetve az SBGK Ügyvédi Irodával kötött 3,5 milliárd forintos tanácsadói szerződést.
Emellett rendszerszintű problémákat is lát az Európai Bizottság Magyarországon, például hogy indokolatlanul szűkítették a közbeszerzések körét, sok esetben elmaradt a nyílt eljárás meghirdetése. A bizottság 29 projektet nézett át tavaly szúrópróbaszerűen, és ebből 24 esetben találtak szabálytalanságot az ellenőrök.
Az is nyitott kérdés, hogy ha a kormány ilyen brutális sebességgel hívja le az uniós támogatásokat, azok milyen hatékonysággal hasznosulnak. Erős a gyanú, hogy a pénzek egy részét a kormány elégeti – vagy legalábbis hagyja elégni -, pedig az uniós gazdaságfejlesztési támogatások elsődleges célja, hogy megteremtsék a későbbi növekedés lehetőségét. Ez az előző, 2007-2013-as uniós támogatási időszakban sem sikerült.
Az Orbán-kormány megrendelésére készült KPMG-tanulmány arra jutott, hogy az előző hétéves ciklus forrásait hatékonytalanul költötte el a magyar állam. A tanulmány legfontosabb megállapításai szerint az uniós támogatások nélkül csökkent volna a GDP, a beáramlott 14 ezer milliárd forint támogatás ellenére a magyar gazdaság versenyképessége romlott, a munkaerő elvándorolt, az EU-s források nélkül a gazdaság lényegében összeomlott volna.
Magyarország mohósága – legalábbis ami az uniós forrásokat illeti – kiugróan magas. A kelet-európai tagállamok közül egyedül hazánk volt az egyetlen ország, amely lényegében 100 százalékban kiosztotta papíron a pénzt. Olyan gyorsan költötte el a magyar kormány a pénzt, hogy az Európai Bizottság még csak a projektek húsz százalékát fizette ki a brüsszeli testület adatai szerint.*Eltérés van a magyar kormány és az Európai Bizottság adatai között. Míg előbbi arról számolt be, hogy Brüsszel a támogatások 17 százalékát utalta el, addig a bizottság 20 százalékos kifizetési arányt tart nyilván.
A második helyezett Lettország is csak az uniós támogatások 62 százalékáról döntött. Az uniós támogatások organikus, vagyis feltételezhetően hatékony felhasználási gyakorlatáról Észtország és Litvánia példája árulkodik. A balti államokban az uniós támogatások 60, illetve 51 százalékáról döntöttek, és a felét – 28, illetve 26 százalékát – fizette ki a bizottság.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak a magyarok álltak rá az uniós padlássöprésre a régióbanKét év alatt eldöntötte a kormány, hogy melyik cégek kapják meg az összes uniós támogatást.
Az uniós forrásokat egyfajta felzárkóztatási támogatásként kapják a tagállamok. Nem tűnik végiggondolt gazdasági stratégiának, hogy a kormány az ötvenes évek padláskisöprésére emlékeztető sebességgel esett neki az EU-s pénzeknek. A hatékony felhasználás sokkal inkább az alapos pályáztatás, és a projektek megvalósításának szigorú nyomon követésével érhető el, és úgy tűnik, hogy a többi tagállam ebbe az irányba mozdult el.
A gyors forráslehívás egyetlen előnye, hogy a pénzek megjelennek az adott évi makrogazdasági statisztikákban. Azt látni, hogy nőnek a beruházások, és emelkedik a GDP. Politikai szempontból előnyös ez, mert a kabinet úgy adhatja el, hogy a mostani kormány tevékenységének köszönhető a gazdasági növekedés, pedig abban a legnagyobb szerepet az uniós pénzek beáramlása játssza.
Mivel a támogatásokat nem hatékonyan költi el a kabinet, ez a növekedési pálya csak addig tartható fent, amíg továbbra is érkeznek az uniós pénzek. Erre 2022 után is van esély, igaz, a mostani elképzelések szerint negyedével kevesebb összeget kap Magyarország.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSenkinek sem érdeke, hogy jól költsük el az uniós pénzeketAz országnak ugyan ez tenne a legjobbat, de a kormányt, az Európai Bizottságot és a cégeket sem érdekli, mennyire hatékonyan használtuk fel a forrásokat. Ezért marad minden a régiben.
A kormánynak elemi érdeke, hogy minél hamarabb megkapja az Európai Uniótól a támogatási összegeket, hiszen a költségvetési hiány már 104 százalékon állt az idei első félévben. Vagyis hat hónap alatt többet költött a kormány, mint amennyi pénzt tervezett kiadni a 2018-as év egészében. A kormány konkrétan célprémium kifizetését ígérte az EU-s pénzekkel foglalkozó minisztériumi dolgozóknak akkor, ha sikerül idén közel ezer milliárd forintnyi számlát kifizettetni az Európai Bizottsággal.
|
Az uniós támogatások 100 százalékát kiosztotta már a kormány, de az EU csak az ötödét utalta
|
Nem agyalnak sokat a pénz elosztásán, a lényeg, hogy jöjjön minél több, minél gyorsabban. Ebből még lehetnek gondok.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20180821/az-unios-tamogatasok-100-szazalekat-kiosztotta-mar-a-kormany-de-az-eu-csak-az-otodet-utalta/
|
2018-08-21 16:58:00
| true | null | null |
G7
|
(Ez a cikk a futballközpénz-körképünk második része, az első részt itt olvashatja. Ennek fő állítása, hogy a magyar fociklubok ma már négyszer annyi pénzből gazdálkodhatnak, mint 2010-ben, túlnyomórészt az állami támogatások miatt.)
Még annál is sokkal több pénz folyik a magyar futballba a közvetítésekből, mint amennyiről eddig hallani lehetett. Ennek nagy része közpénz, hiszen a bajnokikat és a válogatott meccseket is a köztévé tűzi műsorra. Ráadásul a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) erősen túlárazottan jutott hozzá a jogokhoz. Tehát ezen a csatornán keresztül is burkoltan támogatja a magyar focit az állam.
Mindenesetre az NB1-es csapatatok többsége számára – ha az egyéb támogatásoktól eltekintünk – egyértelműen a közvetítési jogok értékesítéséből befolyó pénz a legfontosabb bevételi forrás. Egészen pontosan a vagyon értékű jogok hasznosításából származó, ez ugyanis a kódneve a tévés jogokért kapott összegnek, ami egyébként a Magyar Labdarúgó-szövetségtől (MLSZ) érkezik.
A rendszer úgy működik, hogy ezeket a jogokat az MLSZ magához vonja, a lehető leghatékonyabban hasznosítja, majd a befolyó pénzt előre meghatározott módon visszaosztja az alá tartozó sportszervezeteknek. Méghozzá rengeteg pénzt: a szövetség 2018-as pénzügyi terve szerint tavaly szinte pontosan 10 milliárdot osztattak szét így, az idén pedig 11,3-at terveznek.
Magában a kimutatásban az MLSZ erre TV-jogdíj transzferként hivatkozik, valójában azonban valószínűleg nem csak tévés pénzek vannak benne hatalmas összegben, hanem az elmúlt években a fociba terelt sportfogadási bevételek, illetve a ligák névszponzorációjáért járó összegek is.
A legnagyobb tételt azonban szinte biztosan a közvetítési jogokból befolyó milliárdok adják, mivel az állami tévé masszívan túlárazva vette meg ezeket. Legutóbb, amikor piaci alapon keltek el a jogok, akkor a Sport Televízió egymilliárd körüli összeget adott a meccsek műsorra tűzésének lehetőségéért, az MTVA ennek most közel négyszeresét fizeti. Ennyit ráadásul csak az MLSZ által szervezett versenysorozatokért adnak, ami gyakorlatilag az NB1-et illetve esetleg a Magyar Kupát jelenti*Néha elvileg NB2-es meccseket is műsorra tűz az M4, de ezeknek aztán végképp nincs piaci értéke., a válogatott meccsekért külön fizetnek, és ebből szintén visszacsorog a szövetségnek, illetve így a csapatoknak is.
Persze nem a teljes 10 milliárd megy az élvonalnak, az MLSZ egy előre meghatározott és viszonylag bonyolult rendszerben osztja el a pénzt a különböző ligák (NB1, NB2, női futball, futsal) között, illetve azokon belül is. Sajnos az elsőosztálybeli csapatot fenntartó cégek fele nem tartotta fontosnak, hogy ezt a tételt külön megjelölje éves beszámolójában, az MLSZ pedig nem árulja el, hogy kinek mennyit oszt vissza, így az NB1-be áramló összeget csak becsülni lehet.
Azok közül a csapatok közül, akik nyilvánosságra hozták ezt, a legtöbb pénz ilyen forrásból a 2016/2017-es évad bajnokához, a Budapest Honvédhez folyt be, ők 786 milliót kaptak. Ez persze nem meglepő, az elosztás egyik legfontosabb tényezője ugyanis a bajnokságban elért helyezés, a jobban szereplő együttesek több pénzre számíthatnak. Nagyságrendi eltérések azonban nincsenek, hiszen még a gyengébben muzsikálóknak is utalt ilyen címen 400-500 millió forintot az MLSZ.
A G7 becslése szerint így a 10 milliárdból 6,9 milliárd juthatott az élvonalnak, ami a teljes költségvetésük több mint negyede.
De természetesen nem ez az egyetlen burkolt állami támogatás, amit a magyar futballklubok kapnak, az álszponzorokról cikksorozatunk következő részében lesz szó.
|
Tízmilliárd forint folyik át az MLSZ-en a futballcsapatokhoz
|
Még annál is sokkal több pénzt kapnak a focicsapatok a közvetítésekért, mint amennyiről eddig hallani lehetett.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20180822/tizmilliard-forint-folyik-at-az-mlsz-en-a-futballcsapatokhoz/
|
2018-08-22 17:10:25
| true | null | null |
G7
|
Az EMMI az Átlátszónak egyelőre nem, Hadházy Ákosnak azonban válaszolt első cikkünk megjelenése óta. Akkor azt írtuk: a BME 2016-ban felkérte néhány gépészkari oktatóját, fejlesszenek ki és gyártsanak le speciális, fejlesztő kisbútorokat a Nemzetközi Pető Intézet (jelenleg a Semmelweis Egyetem egyik kara) részére.
Ezt el is végezték társadalmi munkában, hallgatókat is bevonva, a nemes cél érdekében nem is reméltek ellenszolgáltatást – ezt Hadházy Ákos országgyűlési képviselőnek címzett levelükben írták. Csakhogy utóbb kiderült, az EMMI a munkáért 10 millió forintot utalt a BME-nek a feladatra, amiből ők semmit sem láttak, és ezt viszont már nehezen tudták tudomásul venni.
Azt is állították Hadházy informátorai, hogy fiktív szerződéssel kapott 3,6 millió forintot a Pető András Főiskola egyik korábbi vezetője a BME akkori kancellárjától, a májusban lemondott Barta-Eke Gyulától. A pénz a Pető intézetes gyerekek bútorainak árából való, Palkovics László emberminiszter még államtitkárként tudott az utalásról. A támogatási szerződéstől a BME utóbb elállt, mondván, határidőre „a feladatok csak részben teljesültek”.
Hadházynak a napokban válaszolt az EMMI. Ebből nagyon úgy fest, hogy a dolgozók nem ültették fel a politikust. A szerződés szerint a támogatási összeg 9,9 millió volt, valóban a gépészmérnöki kar oktatói és hallgatói vettek részt a munkában és „külső szakértő megbízására is sor került”.
A szakértő kilétét az EMMI személyiségi jogi aggályokra hivatkozva nem közölte Hadházyval. A képviselő gyanúja szerint nem lehet más, mint a Pető Intézetes volt fejes, aki a dolgozók szerint nem végzett érdemi munkát a pénzéért cserébe.
A támogatói okirat szerint a támogató EMMI-t az akkori államtitkár, Palkovics László, jelenlegi miniszter, a BME-t a nemrég távozott Barta-Eke Gyula kancellár képviselte. Az okirat rendelkezik arról is, hogy a 9,9 millióból 7,4 millió forintot személyi juttatásokra különítenek el, további 1,6 milliót pedig a személyi juttatások közterheire. A fejlesztést végző gépészkari dolgozók mégsem kapták meg a jussukat, Hadházy ezért, mint az Átlátszót tájékoztatta, feljelentést fog tenni.
Fotó: Szakál Szebáld/Átlátszó
|
Gyerekbútor-gate a Pető Intézetben: Hadházy feljelentést tesz
|
Egye több minden igazolódik be a BME-oktatók névtelen leveléből, amit Hadházy Ákosnak írtak a Pető Intézet gyermekbútor-botránya miatt. Valóban volt titkos szakértője a 10 millió forint közpénzzel megtolt, de befuccsolt projektnek, és, bár erre is milliókat szántak, valóban nem fizették ki a fejlesztést végző műegyetemi dolgozókat. Hadházy feljelentést tesz.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2018/08/23/gyerekbutor-gate-a-peto-intezetben-hadhazy-feljelentest-tesz/
|
2018-08-23 14:06:24
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A nyilvánosságot nem kereső tulajdonosok ötletét nagy örömmel fogadhatta a fideszes városvezetés. Hiszen az „elmúlt 8 évben” csak a korábbi, szoci korszak projektjeit tudták befejezni, és a rengeteg ígéret ellenére nagyon kevés dolog épült a városban. A város központi terének szánt területen pedig úgy kellene egy térfal, mint egy falat kenyér, legalábbis a város vezetői szerint.
Másképpen gondolják ezt a környéken lakók, akik tiltakoznak az Avalon Business Center felépítése ellen, amely szerintük inkább egy pláza lenne, és amelyet így érinthet a pláza-stop szabály.
A környezetvédelmi hatástanulmány múlt heti közmeghallgatásán az épület tervezői azzal nyitottak, hogy a tervezés során szorosan együttműködtek a városvezetéssel, sőt a városi főépítésszel, akinek minden ötletét, elvárását figyelembe vették.
Csakhogy néhány héttel ezelőtt a városi főépítész, Rostás László váratlanul lemondott. Környezetéből származó, meg nem erősített információk szerint arra panaszkodott, hogy az Avalon Center miatt olyan nagy nyomás van rajta, ami már nem vállalható. Ez persze szóbeszéd, az viszont tény, hogy bejelentette: a továbbiakban a Diósgyőri vár – lakossági és építészeti körökben nagy vitát kiváltó – teljes át- és újjáépítésével kíván foglalkozni. Ebben a pillanatban nincs főépítésze a városnak.
Az Avalon Center ellen tiltakozók, a környéken lévő házak lakói és a Zöld Kapcsolat Egyesület be is jelentkeztek ügyfélnek az engedélyezési eljárásba. Többségük elismeri, hogy az épület szép lesz, a világ bármely pontján felépülhetne, csakhogy szerintük Miskolcon a történelmi belvárosba nem való.
Egy 5 ezer négyzetméteres telken három emelet magas, három emelet mélységben 350 autó befogadására alkalmas mélygarázs szerintük túl sok a XIII. században épült, majd román gótikussá átépített avasi műemlék templom szomszédságában. Ráadásul el is takarja azt.
Visszatérő gondolata az ellenzőknek, hogy az elmúlt 50 év azon építkezései, amelyekben megbontották a történelmi belváros arculatát, csúfosan megbuktak.
A Hell tulajdonosai már átvertek egy turisztikai fejlesztést Miskolc-Tapolcán, ami környezetvédelmi szempontból kényes helyen van. A megyei kormányhivatal vezetője, Demeter Ervin egy helles rendezvényen így beszélt a cégtulajdonosokról: „két székely legény felgyűrte az ingujját, eljött a kuruc földre, és jó példát mutatott nekünk”. Kiemelte, hogy egy száz százalékban magyar tulajdonú gazdasági társaság mutatott be egy olyan fejlődést, amely példaként állhat nemcsak magyar társaságok előtt.
Emlékeztetőül: a fentebb hivatkozott a környezetvédelmi hatástanulmány készítője a Miskolci Járási Hivatal környezetvédelmi és természetvédelmi főosztálya a kormányhivatal alárendeltségében működik, melynek vezetője Demeter Ervin.
Demeter barátságos szavai az erdélyi származású vállalkozókról különösen érdekes, ha emlékezünk: a városban búvópatakként fel-felbukkan a politikailag nem különösebben korrekt mondás, miszerint a miskolci kulcspozíciókban túlsúlyban vannak Romániából áttelepült magyarok. Erre utalgatni tényleg nem elegáns, Demeter idézete azonban azt mindenképpen mutatja, hogy a borsodi fideszes elit nem ellenséges a Barabás famíliával.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly jelentette be, hogy a Hell cégcsoport a 30 milliárd forintos beruházáshoz 7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kap egyedi kormánydöntés keretében. A Hell nettó árbevétele tavaly 33,7 milliárd forintot tett ki, nyereségük 2,3 milliárd volt. A tulajdonos Barabás-családot korábban a toplistás gazdagok között jegyezte a Napi.hu.
A miskolci főtérrel kapcsolatos ötletelés egyébként már vagy ötven éve folyik. Tíz évvel ezelőtt nagyjából hasonló beépítettségű szállodát akartak építeni a mostani helyre (lásd támfal), de a hatóságok azzal seperték le a terveket az asztalról, hogy túl nagy, és nem illik a környezetébe. A legviccesebb az volt, amikor a város szoci korszakában, 2006-ban az akkor ellenzékben lévő Fidesz-KDNP frakció mozgósította táblákkal felszerelt embereit, tiltakozva a térbeépítés ellen, mondván, az oda szánt épületkomplexum agyonvágja a belváros képét.
Pusztai László – eszakhirnok.com
Kép forrása: minap.hu
|
Kis Dubajt építenének Miskolc szívébe az agyontámogatott energiaital-gyártó tulajdonosai
|
Miskolci viszonylatban grandiózus méretű irodaépületet húzna fel Miskolc történelmi belvárosában az állami és pályázati pénzekkel alaposan kistafírozott Hell energiaital-gyártó tulajdonosai, a miskolci Barabás család érdekeltségébe tartozó cég. A környéken lakók aggódnak.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2018/08/23/kis-dubajt-epitenenek-miskolc-szivebe-az-agyontamogatott-energiaital-gyarto-tulajdonosai/
|
2018-08-23 14:12:53
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Július 20-án a Fővárosi Önkormányzat szűkszavú közleményben tudatta, hogy a jövőben az RNBH Konzorcium végzi a patkányirtást Budapesten. A feladatot eddig 1971 óta, tehát 47 évig a Bábolna Bio Kft. látta el.
2013-ban a Főváros honlapján megjelent cikkben dicsérték a céget és munkáját, amivel a közel fél évszázad alatt szinte teljesen patkánymentessé tette Budapestet. A 2013-ban elnyert megbízás viszont idén június végén lejárt, a következő időszakra (2018-2022) szóló közbeszerzést pedig elvesztette a Bábolna Bio.
A 2017 decemberében kiírt tenderben eredetileg az a követelmény szerepelt, hogy az ajánlattevőknek a patkánymentes állapot fenntartására vonatkozó tevékenységből származó jövedelme az elmúlt 3 évben legalább nettó 450 millió forint legyen.
2018 januárjában a Főváros ezt lecsökkentette nettó 225 millió forintra, aztán februárban az ajánlattételi határidőt kitolta március közepére, majd a jelentkezési határidő előtt néhány nappal módosította a műszaki alkalmasság feltételeit.
Hárman nyújtottak be ajánlatot a tenderre:
Bábolna Bio Kft., nettó 21,13 millió Ft/hó
RNBH Konzorcium, nettó 17 millió Ft/hó
Roxin-Alfa Kft. és Roxin Group Kft. közös ajánlattevők, nettó 24,5 millió Ft/hó
A Fővárosi Önkormányzat június 25-én az RNBH Konzorciumot hirdette ki győztesként. A Bábolna Bio Kft. június 28-án betekintést kért a nyertes ajánlatba, és miután július 2-án megnézte az RNBH által benyújtott iratokat, megtámadta a Főváros által kihirdetett eredményt a Közbeszerzési Döntőbizottságnál.
Három hét patkányirtás nélkül
Normál esetben ilyenkor a KDB vizsgálatának lezárultáig, ami minimum 35 nap, várnia kell az ajánlatkérőnek. Most azonban a kiemelten fontos közérdekre való tekintettel a KDB a vizsgálat megindításának napján, július 18-án engedélyezte a Fővárosi Önkormányzatnak, hogy szerződést kössön az RNBH-val.
A patkányirtás ugyanis nagyon fontos dolog, mert az állatok sok súlyos betegséget terjesztenek, és rendkívül gyorsan szaporodnak. Erre hivatkozva kérte a szerződéskötés engedélyezését a Főváros is a KDB-hez a július 16-án benyújtott iratokban, amelyeket közadatigénylésben kértünk ki a Főpolgármesteri Hivataltól.
Mivel a Bábolna Bio szerződése június végén lejárt, közel három hétig nem volt patkányirtás Budapesten. A Városigazgatási Főosztály állásfoglalása szerint “A szolgáltatás ellátatlansága miatt a Fővárosi Önkormányzathoz beérkező panaszok mennyisége kiemelkedően jelentős számú, az elmúlt 15 napban közel 460 bejelentés érkezett. Ez a szám több, mint másfélszerese a korábbi, irtási időszakban beérkezett panaszok számának, mely szám a patkányok szaporodási ütemére figyelemmel irtás nélkül ugrásszerűen emelkedni fog.”
A Fővárosi Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Járványügyi Osztályának július 17-i tájékoztató levelében az áll, hogy “Az elmúlt napokban a helyzet kezd tarthatatlanná válni. Elsősorban a hét kerületi népegészségügyi osztályunkhoz futnak be a jelzések.”
Július 22-én a HírTV számolt be a sokasodó lakossági panaszokról.
A KDB engedélye miatt már a HírTV riportjának megjelenése előtt szerződést köthetett a Főváros az RNBH Konzorciummal, csakhogy többen panaszkodtak arra is, hogy a megadott telefonszámot nem vette fel senki, és az emailes bejelentésekre sem válaszoltak. Ezekre a panaszokra a HírTV-riport után egy nappal az RNBH a 444-nek reagált: “A mai napon több mint 50 bejelentést rögzítettünk, miközben megkezdtük az elmúlt hetekben felhalmozódott munkák elvégzését. A következő időszakban a lakosság szíves türelmét kérjük, amíg a korábbi bejelentések alapján el tudunk járni.”
A Bábolna Bio perel
Azóta nem került be a hírekbe semmilyen probléma a patkányirtással kapcsolatban, de közben lezajlott a KDB vizsgálata, amely augusztus 10-én a Bábolna Bio panaszának elutasításával zárult.
Az 53 oldalas KDB-határozat szerint a Bábolna Bio Kft. több dolgot kifogásolt az RNBH által benyújtott, és a Fővárosi Önkormányzat által nyertesnek kihirdetett ajánlatban. A Bábolna Bio jogorvoslati kérelmében megkérdőjelezte, hogy az RNBH rendelkezik-e az elvárt referenciákkal és szakemberekkel.
Az RNBH Konzorciumot négy alföldi cég alkotja:
Bogármérnökség Kft. (Gyula)
Hygiénia Kártevőirtó és Szolgáltató Kft. (Szeged)
Növényvédő és Kártevőirtó Kft. (Kecskemét)
Rovért Kft. (Békés)
A közbeszerzési kiírásban jelentkezési feltételül szabott nettó 225 millió forintos, patkányirtásból származó bevételt a négy cég közösen mutatta fel. Ez konzorciumok esetén teljesen megszokott dolog, általában épp amiatt társulnak a vállalkozások, mert külön-külön nem rendelkeznek megfelelő referenciákkal a jelentkezéshez, és kellő erőforrásokkal a munka elvégzéséhez.
A kiírás szerint Budapesten 220.300 objektumban kell fenntartani a patkánymentes állapotot, a KDB-határozatból pedig kiderülnek a pontos műszaki követelmények, vagyis hogy mi minősül egy objektumnak.
A Főváros által jelentkezési feltételként megszabott, az elmúlt 3 évben patkánymentesítési tevékenységből nettó 225 millió forintos árbevétel igazolására az RNBH Konzorcium tagjai az alábbi összegekről nyilatkoztak:
Rovért Kft.: 29.646.861 Ft
Növényvédő Kft.: 131.095.749 Ft
Bogármérnökség: 42.925.627 Ft
Higiénia Kft: 48.850.747 Ft
Összesen: 252.518.984 Ft
Referenciaigazolásként négy szerződést adtak be: Bogármérnökség Kft. – Miskolc, Bogármérnökség Kft. – Kiskunfélegyháza, Hygénia Kft. – Szeged, Növényvédő és Kártevőirtó Kft. – Kecskemét.
A KDB-nek benyújtott panaszában a Bábolna Bio Kft. a négyből három szerződést kifogásolt: a kiskunfélegyházait, a miskolcit és a szegedit. A Bábolna Bio szerint ugyanis ez a három referencia nem megfelelő, mert nem csak patkányirtásra, hanem rovar- és kártevőirtásra együttesen vonatkoztak, vagyis nincs meg kizárólagosan patkányirtásból a Főváros által elvárt árbevétel. A KDB szerint azonban a referenciák megfelelnek a tender követelményeinek a terület nagysága, a tevékenység típusa, és az árbevétel tekintetében is.
A KDB a patkánymentesítésben 47 év fővárosi munka után egyedülálló tapasztalattal rendelkező Bábolna Bio jogorvoslati kérelmét minden pontban alaptalannak nyilvánította, és elutasította.
Információink szerint a Bábolna Bio úgy döntött, hogy a Fővárosi Törvényszékhez fordul a KDB-határozat felülvizsgálata érdekében, mert nem ért egyet az abban foglaltakkal. Kerestük a céget kérdéseinkkel, de a folyamatban lévő jogi eljárás miatt ennél többet nem kívántak nyilatkozni az ügyben.
Furcsa tender, nehéz nyerés
Az biztos, hogy nagyon érdekesen nyerte el a patkányirtási tendert az RNBH Konzorcium. Ahogy a cikk elején írtuk, a Főváros kétszer módosította a jelentkezési feltételeket, és egyszer kitolta a jelentkezési határidőt is. De ez még nem minden.
A KDB-határozatból kiderül az is, hogy az RNBH-nak még így sem ment simán a pályázás.
Április 17-én a Főváros hiánypótlási felszólítást küldött a konzorcium egyik tagjának, a Rovért Kft.-nek. Kérték a céget, nyilatkozzon arról, hogy
az etetőhelyek rendszeres ellenőrzésnél mit értenek rendszeres időköz alatt
mi történik a későbbiekben a vízben oldódó szerelvényekben lévő irtószerekkel
Április 27-én az ajánlatkérő újabb hiánypótlási / felvilágosításkérési felszólítást küldött ki a Rovért Kft.-nek. Ekkor arra kérték a céget, hogy mondja meg, mit tervez csinálni az elhullott patkányokkal.
A Rovért Kft. beadta mindkét hiánypótlást, a Főváros pedig május 8-án bekérte a referenciaigazolásokat az ajánlatkérőktől. Az RNBH leadta az iratokat május 14-én, de május 29-én a Főváros a beérkezett igazolások körében is hiánypótlást rendelt el, mert egy nagyon lényeges dolog nem stimmelt.
“Ajánlattevő által benyújtott ajánlat 25. oldalán Kecskemét Város Önkormányzata, 55-59. oldalán Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata, a 60-62. oldalon Miskolc Városgazda Nonprofit Kft. és 84. oldalon Szeged Nonprofit Kft. által kiállított referencia igazolásokból nem derül ki, hogy azok a felszíni és felszín alatti objektumokra is egyaránt kiterjednek.“
Az RNBH június elsején beküldte a módosított referenciaigazolásokat, és végül június 25-én a Főváros a konzorciumot hirdette ki nyertesnek.
|
Furcsa tenderrel került új kézbe a fővárosi patkányirtás – a KDB mégis mindent rendben talált
|
Idén 47 év után nem a Bábolna Bio Kft., hanem egy négytagú konzorcium nyerte el a fővárosi patkányirtásra kiírt közbeszerzést. A Fővárosi Önkormányzat többször módosította a jelentkezési feltételeket, és a későbbi nyertest több alkalommal hiánypótlásra szólította fel, majd végül őt hozta ki győztesnek. A Bábolna Bio szerint nem megfelelőek a konzorcium referenciaigazolásai, ezért megtámadta az eredményt, de a Közbeszerzési Döntőbizottság elutasította a cég jogorvoslati kérelmét.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2018/08/22/furcsa-tenderrel-kerult-uj-kezbe-a-fovarosi-patkanyirtas/
|
2018-08-23 14:15:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Kartelleztek a bankok 2011-ben a devizahiteleket kiváltó forinthiteleknél, csak éppen nem a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által elsőre feltárt mértékben – nagyjából itt tart 2018 augusztusában, ez az egészen hosszúra nyúló versenyhivatali ügy.
Ellenséggé váltak a pénzintézetek
Az eredeti ügy erősen politikai szagú volt. A bankok a lakossági devizahitelek miatt első számú közellenséggé váltak, a kormány döntése alapján ezért a bankoknak úgynevezett végtörlesztési lehetőséget kellett adni a devizahiteles ügyfeleiknek.
A bankok finoman szólva sem örültek a helyzetnek, mert az súlyos, azonnali veszteséget jelentett nekik, és ezért megpróbáltak a devizahitelek helyett nyújtott forinthiteleken minél többet kaszálni.
A GVH ebben megállapította, hogy a végtörlesztés komoly veszteséget okozott a bankoknak, ezért ők összebeszéltek, hogy ezt a veszteséget csökkentsék. Üzleti titoknak minősülő információkat osztottak meg egymással, arról egyeztettek, hogy a devizahiteleket leváltó forinthiteleket magas kamattal nyújtsák az ügyfeleknek.
A bankok teljesen kiakadtak
A GVH határozata sok banknál kiütötte a biztosítékot. Több szakember úgy vélte, hogy az ilyenkor már-már kötelező csodálkozás, felháborodás és tagadás mellett objektív szemmel is eltúlzott volt a GVH-határozat.
Ráadásul, az első bírság körül valóban sok furcsaság volt, például
A háttérbeszélgetéseink alapján, a most megismételt eljárás végén kirótt közel 5 milliárd forintos bírság már inkább reális, inkább elfogadható a bankok számára is.
Az eredeti történet
A végtörlesztés bejelentése után a bankpiacon 2011 novemberének közepéig valóban emelkedtek a forinthitelek kamatai, november közepére 10 százalékos éves kamat felé szaladtak az árak. A bankárok erről korábban azt mondták, hogy semmilyen összehangolt magatartás nem kellett ahhoz, hogy amennyiben nőtt a kereslet a forinthitelek iránt, azt drágábban is el lehet adni.
A GVH szerint azonban az alapozta meg a vizsgálatot, hogy a McKinsey tanácsadó cég kitalált egy banki szakmai tapasztalatcserét szolgáló, 2008 óta havi rendszerességgel megrendezett, kockázatkezelőknek szóló rendezvényt, a retail risk breakfast elnevezésű eseményt, ahol a bankárok beszélgettek.
Ezt 2011 szeptemberében és októberében, vagyis a végtörlesztés idején is megrendezték (szeptember 15-én az OTP-ben, majd október 3-án az MKB-ban), ahol a lakossági kockázatkezelők beszélgettek a lakossági végtörlesztésről. Ezen a két kockázatkezelői összejövetelen, illetve személyes bankvezetői találkozókon is szóba került a végtörlesztés, illetve ebből alakult ki egyfajta összehangolt magatartás is, amit a bankok a kiváltó hitelek nyújtása során alkalmaztak.
A GVH a vizsgálatot 2011. november 23-án indította, először az OTP, az Erste, az MKB, a Raiffeisen, a CIB és az UniCredit, illetve a Fundamenta (őt később kihagyta az ügyből) ellen, majd 2012. február 13-án kiterjesztette azt a Budapest Bank, a Citibank, az FHB, a K&H, a Magyar Cetelem és a TakarékBank ellen is.
Mindent tagadtak
A bankok mindent tagadtak. Azzal érveltek, hogy ezeken a szakmai összejöveteleken a hitelintézetek negyed-, olykor ötödvonalába tartozó középvezetők beszélgettek, ezek a beszélgetések nem befolyásolták a hiteltermékek árazását.
Volt, aki úgy érvelt, hogy amennyiben két cigi elszívása közben a város főterén a Lidl és a Penny Market pénztárosa arról beszélget, hogy hülyeség ilyen olcsón adni a sütőtököt, az nem lehet kartell, mert a dohányos kasszások nincsenek abban a helyzetben, hogy megállapodjanak.
A bankárok szerint a világ legnagyobb ismert kartellügyeiben, vagyis a zürichi vitaminkartellben, illetve a globális acélkartellben szivarfüstös szobákban a piac szereplői felosztották egymás között, hogy melyik gyógyszercég, vagy acélgyártó hová szállíthat.
Fellebbezés
Mindez akkor nem hatotta meg a GVH-t, amely bírságolt. A bankok zöme azonban fellebbezett, ám, első és másodfokon a bíróság csak megerősítette a GVH véleményét.
Valami olyasmit mondott, hogy volt jogsértés, de az nem valamilyen átfogó terven alapult, hanem, amikor a kormány elhatározta, hogy a bankok pénzéből visszaad a lakosság zsebébe, akkor a bankok a számukra sokkszerű helyzetben egyeztetett módon reagáltak.
Természetesen, azt többen elismerték az Indexnek, hogy ilyen helyzetben sem beszélgethetnek a bankok arról, hogy
az olcsó forintalapú kiváltó hitellel magunkat lőnénk tökön”.
Új vizsgálat
Mivel a Kúria azt mondta, hogy volt jogsértés, de nem akkora, mint a határozatban, ráadásul a GVH túl tág árbevételt vett alapul a bírsághoz, ezért borítékolni lehetett, hogy az újabb körben is lesz bírság, de már kisebb. Így is történt.
A GVH második körben kisebb büntetéseket határozott meg, igaz a részletes vizsgálat alapján eltérő tételeket engedett el, a Budapest Banknak szinte semmit, az OTP-nek viszont a büntetés nagyobbik részét.
Ezt az 5 milliárd forintos összeget most a bankoknak be kell fizetni. Korábban is be kellett fizetni a 9,5 milliárdot, de amikor a Kúria döntése alapján a befizetett bírság jogalap nélkülivé vált,
Vége, vagy folytatódik?
Az újabb bírság ellen is lehet fellebbezni, de azt tippeljük, hogy ezzel a tétellel már megbékélnek a bankok. Igaz, ez nem egy könnyű döntési helyzet. A bankok örültek, amikor első körben visszakapták a már befizetett pénzt, de céltartalékot képeztek, mert tudták, hogy bírság nélkül nem lehet megúszni az ügyet.
Aki végül a megképzett céltartaléknál jobban jár, ott könnyű egy vezető tisztségviselőnek elengedni ezt az ügyet, hiszen az idei évben ez a bírság gyakorlatilag már nyereséget jelent (céltartalék-felszabadítást tesz lehetővé). 2011 óta zajlik a balhé, mindenki szeretné lezárni.
Csak mindig ott van a dilemma, hogy mit szólnak a részvényeseim, ha én nem fellebbezek, a többiek meg igen, és további pénzeket takarítanak majd meg maguknak?
(Borítókép: Juhász Miklós a Gazdasági Versenyhivatal elnöke beszédet mond a visegrádi országok (V4) második alkalommal megrendezett versenyjogi konferenciáján a fővárosi Várkert Bazárban 2018. február 5-én. - f otó: Koszticsák Szilárd / MTI)
|
Bankárok reggelije: felére olvadt a legnagyobb magyar kartellügy bírsága
|
Hét éve történt. Az állam váratlanul keményen sarokba szorította a bankokat, az úgynevezett végtörlesztéssel, amikor a tehetős ügyfelek diszkontált áron rendezhették adósságaikat. A bankok védekeztek. A versenyhivatal szerint szabálytalanul, tiltott módon, összehangoltan. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) először nagyon szigorúan csapott le, most a felére olvadt a bírság. A furcsa ügyben csak úgy sorjáztak a fordulatok.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/08/23/bankarok_reggelije_felere_olvadt_a_legnagyobb_magyar_kartellugy_birsaga/
|
2018-08-23 14:25:34
| true | null | null |
Index
|
Szegény embert az ág is húzza. Az Access Befektetési Alapkezelő nem éppen a befektetési alapkezelő szakma legdinamikusabb tagja. A társaság korábban a Buda-Cash egykori ügyfeleinek szabad forrásait fektette be, később a Quaestor-csoporttól is örökölt pár alapot. A Quaestor alapjai Kurázsi, Borostyán, Tallér, Aranytallér márkanevekkel futnak.
Egyik brókercég sem éppen a legjobb hívószó. A szűk ajtón sokan és gyorsan próbáltak kimenekülni, vagyis az éber és aktív befektetők sorra elhagyták ezeket a befektetéseket, amint tudták, aki azonban egy ilyen történet végére marad, az nagyon rosszul járhat. A korábbi alapok megszűnése során volt, hogy az utolsó időszakban a befektetők vagyona huszadára olvadt.
Ráadásul mivel egyes alapok valójában nem hagyták el a pénzügyi csoportot, azaz a Buda-Cash világhoz kötődő bankok (DRB-csoport) betéteibe fektettek, a bankok felszámolásáig nehéz is volt megítélni, hogy mennyit értek a betétkövetelések. Látni fogjuk ezt a problematikát az Access PP Deposit nevű alap esetében.
Mindenesetre az Access alapjai sorra szűnnek meg, a társasághoz közeli forrásokból úgy értesültünk, hogy év végére legfeljebb öt-hat alap maradhat életben, ezekben reálisan 2,5 milliárd forint körüli vagyon lesz az év végén. Az alapkezelő ugyan tervezi a jövőjét, szívesen nyerne el új mandátumokat, de a Quaestor és a Buda-Cash örökségből megmaradt alapoknál érthető módon már nincs sok esélye új befektetők felkutatására, a feladat inkább csak az alapok bezárása és menedzselése lehet.
Az MNB lecsapott
Az Access története annyiban aktuális, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) augusztus 21-i közleménye alapján a jegybank lecsapott. Az MNB gyakran tesz közzé közleményeket az egyes felügyelt intézményeknél lefolytatott vizsgálatokról, szerkesztőségünkbe hetente érkeznek a milliós, tízmilliós megállapításokról szóló hírek.
Most az Access kapott 24,5 millió forintos bírságot, ami azonban annyiban mindenképpen egyedi, hogy e cég sok szállal kötődik Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére, vagyis Szemerey Tamás által birtokolt NHB Bankhoz. Mint említettük, az Access korábban a Buda-Cash csoporttal és annak banki tagjaival működött együtt,
de a 2015. márciusi nagy BC-összeorulás után már az NHB, Szemerey Tamás bankja forgalmazza az Access kezelte befektetési kegyeket,
sőt az NHB be is költözött az Access mellé, abba az Akadémia utca 7-9. címen található épületbe, amely ma már az NHB telephelye,
az Access tulajdonosa egy olyan cég, az NH Capital Kft., amely ma ugyan egy Hauser Zoltán nevű magánszemélyé, de korábban NHB-tulajdonban volt,
a 444.hu ezen cikke szerint Hauser Zoltán maga sincs távol üzletileg Szemerey Tamástól.
Ennyi kapcsolat után pozitívumként említhető, hogy az MNB felügyelői rokoni kapcsolatoktól függetlenül végezték a munkájukat és az elnöki rokonhoz közeli cégre is lecsaptak. Amúgy ez már nem az első ilyen eset volt, az MNB már magát az NHB-t is többször megbüntette,
2016. április 8-án 4 millió forintra,
2016. augusztus 16-án 1 millió forintra,
2017. január 10-én pedig 100 ezer forintra.
Lehet, hgy más eset is előfordult, mi ezeket leltük fel az MNB rendszereiben.
Na de mi volt a baj?
Izgalmas kérdés az is, hogy mi volt a baj és az MNB-bírságnak lehet-e egyéb következménye. Az MNB a vizsgálat során hiányosságokat tárt fel a befektetési döntések meghozatalát, a kezelt befektetési alapok egyes tranzakcióit, valamint a befektetési alapok kezelési szabályzatában foglaltak betartását érintően is. Az alapkezelő bizonyos esetekben nem dokumentálta az alapkezeléshez kapcsolódó befektetési döntéseket és a telefonon adott megbízásokat sem, megakadályozva ezzel azok utólagos jegybanki ellenőrizhetőségét.
Az MNB emellett vizsgálta a kezelt befektetési alapok megszűnési eljárásaiban történő eszközértékesítési gyakorlatot is. Ezeket nagyon pontosan szabályozzák a vonatkozó előírások.
A vizsgálat megállapította, hogy az alapkezelő nem végzett megfelelően dokumentált ajánlatbekérést, annak érdekében, hogy a megszűnéssel érintett alapok befektetési eszközeit – a befektetői érdekekre tekintettel – a lehető legmagasabb vételárat kínáló vevőnek értékesítse.
Az alapok megszüntetéséről azt hallottuk, hogy ha egy alap összesített nettó eszközértéke 50-100 millió forint alá olvad, akkor már érdemes megvizsgálni a megszüntetést, mert ennyi vagyon alatt nem működtethető gazdaságosan, ha pedig három egymást követő hónap átlagában a 20 millió forintot sem éri el az eszközérték, akkor kötelező elindítani a megszüntetési eljárást.
Visszatérő panasz
A megszűnési anomáliák mindenesetre azért érdekesek, mert mindig, amikor az Index a Buda-Cash, vagy a Quaestor ügyeivel foglalkozik, számtalan olyan levelet kapunk, amelyekben a befektetők arról írnak, hogy miként jártak pórul a befektetési alapokkal.
Márpedig az MNB közleményéből kitűnik, hogy az alapkezelő – az ügyfélérdekek sérelmét eredményező módon – a befektetési jegyeket diszkont áron adta el, megszegve ezzel a tisztességes, körültekintő, kizárólag a befektetői érdekeket szem előtt tartó eljárásra vonatkozó jogszabályi előírásokat.
A jegybank az átfogó vizsgálat keretében megállapított jogszabálysértések miatt 20 millió forint, az eszközértékesítési hiányosságok miatt 4,5 millió forint bírságot szabott ki az alapkezelővel szemben. Az alapkezelő tudomásul vette a büntetést és be fogja fizetni azt. Védekezésképpen inkább csak azt hallottuk, hogy egy kisebb alapkezelőnek, különösen, amikor már szűkül az üzlete. nagyon nehéz a folyamatosan változó szabályozást követnie informatikai fejlesztésekkel.
Vérszemet kapnak?
Azt nem lehet tudni, hogy a korábbi csalódott ügyfelek indítanak-e jogi eljárásokat az MNB megállapításain felbuzdulva. Korábban ugyanis azt hallottuk, hogy több jogi eljárás ötlete is felmerült, igaz, az Indexet tájékoztató ügyfeleken az látszott, hogy nem fűznek túl sok reményt ahhoz, hogy a kiürült alapokból jogi eljárás útján pénzt nyerhessenek.
Mint egyiküktől hallottuk, az Access PP Deposit nevű alap példájáról, régen, a Buda-Cash, mint működő befektetési szolgáltató nem tudott kamatot fizetni az ügyfelek aktuálisan szabad pénzeszközei után. Így legális és legitim ötletnek tűnt, hogy azokat egy alapkezelő (ez volt az Access) segítségével pénzpiaci eszközökbe, például bankbetétbe helyezzék.
Túllépték a limiteket
A befektetési alap befektetési politikája azonban kikötötte, hogy egy adott intézménynél elhelyezett betétekből a kockázati kitettsége nem haladja meg a befektetési alap eszközeinek 20 százalékát.
Amikor azonban a Buda-Cash és a hozzá kapcsolódó bankok bedőltek, kiderült, hogy az Access a Buda-Cash csoporthoz tartozó regionális bankok betéteit preferálta. Az előírt kitettség túllépése perelhető lenne, más kérdés, hogy nem valószínű, hogy a hosszas jogi eljárás végén lesz olyan entitás, aki megfizeti a korábbi mulasztások árát.
Mindez különös helyzethez vezetett. A megszűnő alapban valódi érték nem maradt, pusztán egy illikvid követelés. Az alap ugyanis feltüntette a DRB-bankcsoportban ragadt pénzek 2 milliárd forint feletti követelését, hiszen a bank felszámolása még nem zárult le, de valójában nincsen reális esély arra, hogy ez a követelés térüljön. Szegény BC-s, illetve a hasonló gyakorlatok miatt szegény Quaestor-ügyfelek ezen az ágon is kárt szenvedtek.
|
Lecsapott a jegybank a Buda-Cash és a Quaestor alapjainak kezelőjére
|
A brókerbotrányok utóélete rendkívül szövevényes, nehezen érthető. Most a Magyar Nemzeti Bank 24,5 millió forint bírságot szabott ki az Access Befektetési Alapkezelőre. Ez esetben a történet azért érdekes, mert az alapkezelő szorosan kötődik a jegybankelnök unokatestvérének pénzügyi csoportjához (az NHB-hoz), ráadásul a bírság kapcsolódik a bedőlt Buda-Cash és a Quaestor furcsa örökségének kezeléséhez.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/08/22/lecsapott_a_jegybank_a_buda-cash_es_a_quaestor_alapjainak_kezelojere/
|
2018-08-22 14:55:00
| true | null | null |
Index
|
A német Scheidt&Bachmann mintegy 27 milliárd forintos ajánlattal nyerte meg 2014-ben a BKK e-jegy-tenderét. Az eredeti terv szerint a cég 2015 és 2017 között építette volna ki az ehhez szükséges 800 kaput, 10 450 érvényesítő automatát és a számítógépes központot, valamint felállította volna a teljes rendszert, majd üzemeltette volna 5 évig. Csakhogy a befejezés először 2018-ra, majd 2019-re csúszott.
A több száz beléptetőkapu helyett csak egy tucatnyi áll, azok sem teljes üzemmódban működnek; a 11 ezer jegyérvényesítő készülékből csak néhányat szereltek fel három buszra; csipkártyákból pedig még egyet se adtak ki, még tesztelni sem
– írtuk idén májusban. Azóta annyit változott a helyzet, hogy ebben a hónapban fel kellett függeszteni az elektronikus jegyrendszer bevezetéséhez szükséges munkákat (az érvényesítő készülékek járművekbe szerelését), mert a közlekedési hatóság hiánypótlást kért a kivitelezőtől.
Az e-jegy tehát nem egy BKK sikertörténet.
Ezt érzékelte a BKK is, ezért tavaly az úszóvébé idejére időzítve kijöttek volna egy egyszerűsített online jegyértékesítési rendszerrel, aminek elkészítését a BKK-automatákat üzemeltető T-Systemsre bízták, közbeszerzés kiírása nélkül. Sajnos, ez a fejlesztés még nagyobb botrány lett.
Mint arról beszámoltunk, számos súlyos biztonsági hibát találtak abban az online jegyértékesítési rendszerben, amit a T-Systems a vizes vébé kezdetére szállított le a BKK-nak. Az ügy kipattanása után villámgyorsan megszervezett sajtótájékoztatón a két később kirúgott vezető képviselte hivatalosan a T-Systemset.
Az egyikük, Lakatos András a cég közszféráért felelős üzletági igazgatója volt, ebben a szerepében ő írta például alá a T-Systems részéről a BKK-val kötött új szerződést. Lakatos eredetileg is a közlekedési informatikai részleget vitte a cégen belül, innen léptették elő 2016 januárjában a teljes kormányzati üzletág élére.
Aztán a botrány nem maradt személyi következmények nélkül: a Magyar Telekom kirúgta a BKK megbukott online jegyértékesítési rendszeréért felelős Lakatost, és Takács Józsefet, a T-Systems informatikai biztonságért felelős igazgatóját.
Lakatos Andrásnak egy évet kellett várnia, és most LinkedIn profilja szerint ő a Scheidt & Bachmann új igazgatója (managing director). Azaz az e-jegy botrány miatt kirúgott T-Systems-vezető most azt a céget vezeti, amely a BKK-nak dolgozik az e-jegyrendszeren.
|
Egyszer már kirúgták miatta, most megint ugyanazt csinálhatja
|
Érthetetlennek tűnő vezércsere zajlott le augusztusban a BKK számára elektronikus jegyrendszert építő Scheidt & Bachmann-nál: Lakatos András lett az új igazgató, akit véletlenül pont egy éve rúgtak ki a T-Systemstől, az úszóvébé idejére időzített, BKK-s online jegyértékesítési rendszer sikertelensége után.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2018/08/22/furcsa_huzas_a_bkk_e-jegyet_keszito_cegnel/
|
2018-08-23 15:00:16
| true | null | null |
Index
|
Az EU erősen támogatja a falusi turizmust, többek között azzal, hogy szálláshelyek kialakítására ad vissza nem térítendő pénzt, akár több tízmilliót. 2017 februárjában készítettünk egy nagyobb összeállítást ezekből a részben vagy teljesen uniós támogatásból épült vagy felújított vendégházakból, melyek közül vagy 30 esetében látványosan helyi polgármesterek, volt polgármesterek, alpolgármesterek, illetve azok rokonai nyertek uniós pénzt.
A pályázatok jellemzője: az elnyert pénzből felújított-felépített házat öt évig kell szálláshelyként üzemeltetni – ezt hívják fenntartási időszaknak –, ha pedig letelik az öt év, a pályázati nyertesé lesz az épület, akinek még csak szálláshelyi kötelezettsége sincs. Ezek közül több is botrányosra sikeredett, vagy kiderült, hogy a polgármester már a kiadási időszakban is gyakorlatilag beköltözött a házba, de volt, akinek csak a családtagja használta azt.
Ennek kapcsán írtunk az egyik esetről, egy somoskőújfalui házról, amelynek felújítására Salgótarján volt fideszes alpolgármestere kapott 7,3 millió forint vissza nem térítendő támogatást az EU-tól. Fenyvesi Gábor azóta nem politikus, de sem a politikától, sem pártjától nem távolodott el túlságosan: profilja szerint a helyi kormányközeli sajtónak dolgozott, illetve úgy tűnik, helyi polgári szalont vezet.
Fenyvesi a vendégházra egy „átmeneti időszakban", azaz a tisztségéből való távozása előtt fél évvel nyert pénzt, egy régi családi ingatlant újított fel, és azt mondta, azért látott lehetőséget a pályázatban, mert Salgótarjánban és környékén nincs hotel, csak ilyen vendégházak. A házra kitett infótábla szerint a kivitelezés vége 2014. 12. 31. volt. Amikor tavaly, 2017-ben elértük, a vendégháza egyáltalán nem működött: azt mondta, felázott a ház, de majd 2018 tavaszán beindul a dolog. A tavasz elmúlt, lassan a nyár is, és a vendégház a helyiek szerint továbbra sem látja el azt a funkciót, amire az unió a pénzt adta.
Ráadásul, ha a házra kitett tábla igaz, és a kivitelezés befejeződött 2014 végén, akkor már csak jövő év végéig kell kihúznia az expolgármesternek, hogy ne is nagyon akarjon ott megszállni egyáltalán senki idegen.
Persze ezt most sem túl nehéz elkerülni: felázás sem nagyon kell, ha az ember a vendégházát konkrétan az égvilágon sehol nem hirdeti meg. Mert bármilyen módon keres rá az ember a somoskőújfalui szálláslehetőségekre, Fenyvesi vendégházát nem találjuk sehol. De még az épületen sincs semmilyen jelzés, ami arra utalna, ez egy vendégház. És helyi olvasónk szerint nem is működik egyáltalán vendégházként az épület.
A vendégházként nem funkcionáló házról és annak történetéről a Tarjáni Fészek Facebook-csoport tett ki egy posztot legutóbb. Itt egy kommentelő hívta fel a figyelmet a vendégházhoz nem kapcsolódó apró érdekességre: Fenyvesi volt az az alpolgármester, aki jogosulatlanul használta a doktori címet a neve előtt, és emiatt 15 ezer forintra bírságolta a rendőrség még 2008-ban. Ezután töröltette igazolványából a doktori címet.
Kerestük a volt fideszes polgármestert, szerettük volna megtudni, végül a valóságban mikorra készült el a ház, hogy áll a felázás, volt-e valaha akár egyetlen vendég is a házban, korábban hol hirdette, most hol hirdeti, hirdette-e valaha valahol a szállást, illetve mi a terve, ha lejár az öt év. Továbbra is így szeretné hirdetni, vagy még ennyire sem, és egyszerűen csak beköltözik ő, vagy valaki a családból? Kerestük telefonon, Facebookon, emailen egy héten át, de nem sikerült elérnünk, választ sehonnan nem kaptunk.
|
Már csak egy évet kell vendég nélkül kihúznia a volt fideszes alpolgármesternek
|
Az EU erősen támogatja a falusi turizmust, többek között azzal, hogy szálláshelyek kialakítására ad vissza nem térítendő pénzt, akár több tízmilliót. 2017 februárjában készítettünk egy nagyobb összeállítást ezekből a részben vagy teljesen uniós támogatásból épült vagy felújított vendégházakból, melyek közül vagy 30 esetében látványosan helyi polgármesterek, volt polgármesterek, alpolgármesterek, illetve azok rokonai nyertek uniós pénzt.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2018/08/22/somoskoujfalu_vendeghaz_eu/
|
2018-08-22 15:12:00
| true | null | null |
Index
|
Elutasította a Fővárosi Törvényszék azt a horvát kérelmet, mellyel Hernádi Zsolt MOL-vezér kiadatását kezdeményezték a náluk folyó vesztegetési ügyben.
A hosszú indokolás szerint, amelyben az eddigi összes végzést, horvát döntéseket is felsorolt a bíró, ezek mind azt erősítették, hogy
A bíró egyebek mellett arra a horvát alkotmánybírósági döntésre hivatkozott, ami ugyanebben az ügyben a volt horvát miniszterelnök, Sanader kapcsán született: a horvát bíróság börtönre ítélte a politikust vesztegetés miatt, az alkotmánybíróság aztán megsemmisítette ezt a döntést, és új eljárást írt ki azzal az indoklással, hogy Sanader nem kapta meg a tisztességes eljárást, sőt, a horvát bíró médiában tett nyilatkozataiból kiolvasható volt, hogy nem fog függetlenül dönteni.
Ha a horvátok saját állampolgárukkal szemben nem biztosítottak tisztességes eljáráshoz való jogot, akkor nem elvárható, hogy magyar állampolgárral szemben megtennék, mondta a magyar bíró. Nehéz vélelmezni, hogy pártatlanul, csak a bűncselekményre koncentrálva biztosítanák a tiszta eljáráshoz való jogát, tette hozzá.
Ez volt a döntés elsődleges oka. A másodlagos, hogy Magyarországon volt már ebben az ügyben büntetőeljárás Hernádi ellen, azt jogerősen megszüntették. Ráadásul a horvátok 2014-ben az ENSZ kereskedelmi bíróságához fordultak, hogy az INA megvételét vesztegetésre hivatkozva érvénytelenítsék, annak az ügynek is az lett a vége, hogy nem bizonyított a vesztegetés.
A mostani határozat ellen sem az ügyészség, sem Hernádi nem fellebbezett.
Az elfogatóparancs megsemmisítését ez azonban nem jelenti, csak azt, hogy a kiadatás nem végrehajtható. Hernádi ügyvédje azt mondta, bízik benne, hogy a horvátok nem fogják azt csinálni, hogy újra és újra kiadják az elfogatóparancsot. Reméli, ez az ügy végét jelenti.
Titokzatos közlemény
A mai tárgyalás előzménye, hogy rövid, titokzatos levelet küldött 14:06 perckor a Fővárosi Törvényszék a sajtónak azzal a szöveggel, hogy
14:00 órakor kezdik tárgyalni annak a férfinak az átadási ügyét, aki ellen a horvát hatóságok bocsátottak ki európai elfogatóparancsot egy vesztegetés bűntette miatt indult eljárásban.
A sajtó egy ilyen esetről tud, az Hernádi Zsolté, de érdekes módon a késve kiküldött közleményben sem az ügyét, sem a nevének monogramját nem közölték.
Kollégánk a Fővárosi Törvényszéken a tárgyalási jegyzékben azonban már kiírva látta meg Hernádi nevét.
A horvátok kérték
A tárgyalást azért kellett kitűzni, mert a horvát rendőrség újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott elfogatóparancsot. Az Európai Unió Bírósága júliusi döntése szerint az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a részükre továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében, annak végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, amelynek során az érintettet tanúként kihallgatták. A luxemburgi testület ítéletét követően a horvát sajtó úgy értelmezte a döntést, hogy Magyarországnak ki kell adnia Hernádi Zsoltot Horvátországnak.
A hosszúra nyúlt ügy vélhetően csak az előzményeivel érthető meg.
Miután 2009-ben Horvátországban megbukott Ivo Sanader miniszterelnök, saját párttársainak regnálása idején többféle ügyben is perbe fogták, többek között azzal is megvádolták, hogy a magyar Mol megvesztegette, amikor irányítási jogokat szerzett abban a horvát INA olajvállalatban, amelyet a Mol együtt birtokolt a horvát állammal. A Mol és Sanader tagadta a vádakat, de a Horvátországban indult büntetőeljárás során Horvátország európai elfogatóparancsot adott ki Hernádi Zsolt ellen.
Magyarország ezt nem teljesítette, hanem az elfogatási parancsot feljelentésnek értelmezte és a magyar Központi Nyomozó Főügyészség megvizsgálta az állítólagos bűncselekményt, de nem talált bűncselekményre utaló jelet.
Az Európai Unió Bírósága ezek után rögzítette, hogy az érintett tagország (jelen esetben Magyarország) nem tagadhatta volna meg az elfogási kérést azon az alapon, hogy ő az esetet kivizsgálta, ha az érintett állampolgárt csak tanúként hallgatta meg az ismeretlen tettes ellen zajló eljárásban. Ezzel a horvátok bár látszólag győztek, hiszen ők kérték a bíróság állásfoglalását, a jogi helyzet ennél sokkal összetettebb, mert amíg ez a vizsgálat zajlott, sokat változott a helyzet, és eddig szinte minden fronton Horvátország áll vesztésre.
A Sanader-per
Ivo Sanader ellen anno még az USKOK (horvát korrupciót üldöző ügyészség) fogalmazott meg vádakat, amely a Mol-Sanader korrupciós vád tekintetében egy Robert Ježić nevű, Horvátországban az INA-Mol ügytől függetlenül is kétes hírű oligarcha vallomására alapult.
Robert Ježić részt vett egy tagadhatatlanul zavaros nemzetközi pénzügyi tranzakcióban ciprusi és svájci cégek között, és mint vallotta, azt gyanította, hogy az utalások végső soron a Moltól indultak és Sanadert célozták. A vád több sebből vérzett, az utalást indító orosz és magyar üzletember más célokat fogalmazott meg és Ježić maga sem juttatta el a pénzt Sanadernek.
De a horvát bíróság mégis jogerősen bűnösnek ítélte Sanadert, csak aztán a Sanadert elmarasztaló ítélet 2015 nyarán megdőlt, mert a horvát Alkotmánybíróság megsemmisítette azt és a Sanader-per teljesen elölről fog újraindulni.
Nemzetközi döntések
Nagyobb csapás volt a horvát félnek, hogy három év nemzetközi pereskedés után a horvát állam elveszített egy svájci pert is. A horvátok az UNCITRAL (United Nations Commission a horvátok fordultakon International Trade Law) szabályok szerint működő, genfi nemzetközi választott bírósághoz fordultak, de sportnyelven hat-nullára kikaptak a Moltól, ugyanis
A genfi bíróság többek között kimondta, hogy a Mol nem sértett jogot, Hernádi Zsolt nem vesztegetett, az eljárás tetemes költségeit a horvát félnek kell kifizetnie. Ez a horvátoknak azért fájt különösen, illetve a Molnak azért volt nagy győzelem, mert a bíróság nem bizonyíték hiányáról beszélt, hanem bűncselekmény hiányáról. Emlékeztetőül: ez volt az a fordulópont, amikor Andrej Plenković horvát miniszterelnök gyorsan kijelentette, Horvátország inkább visszavásárolja az INA-t.
Horvátország ekkor rosszul állt, mert a nagy vereség után még azzal is számolnia kell, hogy zajlik egy harmadik eljárás, amelyet Washingtonban a Mol kezdeményezett. A befektetés-védelmi választott bíróságon a Mol a horvát fél szerződésszegései miatt követel egy nagyobb összeget.
A hosszú jogi adok-kapok folyamán még sok egyéb lépés is történt. Magyarország, illetve a Mol a abban is bízott, hogy amióta a hivatkozott hazai vizsgálat lezajlott, még egyszer perbe fogták a Mol vezetőjét, aki itt már nem tanú, hanem nevesített gyanúsított volt. A magyar fél ugyanis folyamatosan azzal próbálta Hernádit mentesíteni egy zágrábi eljárás alól, hogy magyar eljárásokban próbálta tisztázni az elnök-vezérigazgató szerepét.
A nagy trükk
Ennél az újabb hazai eljárásnál Bánhegyi Ilona magánszemély egy pótmagánvádas eljárásban kifejezetten megnevezte Hernádi Zsoltot, mint lehetséges elkövetőt, és arra kérte a magyar bíróságot, hogy vizsgálja ki, okozott-e a részvényeseknek kárt az elnök-vezérigazgató horvátországi ténykedése. A cél az lehetett, hogy a magyar bíróság mentse fel a Mol-vezért, aki ezek után elmondhatja, hogy már nem csak tanúként hallgatták meg, de nevesített gyanúsítottként is vizsgálta az ügyét egy uniós (magyar) bíróság.
Vagyis ez a feljelentés valójában Hernádi érdekeit szolgálta, Bánhegyi Ilona magánszemély korábban éppen a Mol jogi igazgatója volt, bizonyára a felmentés kicsikarásáért perelt. A különös történet másik speciális aktualitása, hogy nem régen a Mol bejelentette, hogy az MFB Invest és az EXIM állami szereplőkkel karöltve összesen 100 millió eurót fektet be egy Lead Ventures nevű kockázati tőkealap-kezelő cég hazai és külföldi vállalkozásokba fektető alapjaiba. A Lead Venturest vezető Galácz Ábel történetesen Bánhegyi Ilona férje, ami azért jól jelzi, hogy a magánvád ellenére aligha romlott meg a Mol vezetőinek és a vádlónak a viszonya.
(Borítókép: Hernádi Zsolt a bíróság épületében - fotó: Bődey János / Index)
|
Elutasította a törvényszék Hernádi kiadatását
|
Elutasította a Fővárosi Törvényszék azt a horvát kérelmet, mellyel Hernádi Zsolt MOL-vezér kiadatását kezdeményezték a náluk folyó vesztegetési ügyben.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2018/08/23/hernadi_vesztegetes_kiadatas/
|
2018-08-23 15:59:17
| true | null | null |
Index
|
Az unió csalás elleni hivatala, az OLAF még négy gyakornoki szerződést talált gyanúsnak, ám Kovács Bélát végül három gyakornoki szerződés miatt vádolták meg az uniót megkárosító költségvetési csalással. A Jobbik volt – ma független – EP-képviselője feleségének unokaöccse végül sem gyanúsított, sem vádlott nem lett az ügyben. Az OLAF nem találta a bejelentett magyarországi címén, Kovácsék pilisi házában.
Az akkor még a Jobbik EP-képviselője, a háta mögött KGBélának nevezett Kovács Béla feleségének unokaöccsét is alkalmazta gyakornokként, és a politikus gyakornoki szerződéseit tüzetesen megvizsgáló és csalás gyanújára bukkanó OLAF, az EU csalás elleni hivatala három másik mellett az akkor huszonéves fiatalember szerződését sem találta rendben. A Kovács Béla ellen tavaly decemberben emelt vádban azonban ő nem szerepel, csak három másik gyakornok.
A látszólagos rejtélynek egyszerű a magyarázata, az OLAF magyar hatóságoknak megküldött átiratában sem szerepel az orosz fiatalember neve. A Magyar Idők értesülése szerint azért, mert az OLAF emberei magyarországi vizsgálata során nem találták meg az egyébként Kovács Béla és felesége pilisi házába bejelentett orosz rokont. A politikus lapunknak azt mondta erről, hogy a rokon végig otthon volt, amikor az OLAF magyarországi helyszíni vizsgálata zajlott.
Miután az OLAF-átiratban nem szerepelt az orosz állampolgár neve, ezért a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) sem járhatott el ellene, így már meggyanúsítására sem került sor. Nem úgy további három Kovács-gyakornok esetében, akiket meg is vádoltak társtettesként a költségvetési csalással. A vádiratban mindenesetre találunk utalást a negyedik gyakornokra is.
Az EP-képviselőt az Európai Unió intézményei elleni kémkedéssel, valamint az Európai Parlamentnek jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással és háromrendbeli, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásával vádolta meg december elején a KNYF.
A vád szerint az EP-képviselő és három társa összesen több mint 21 ezer euró – valamivel több mint hatmillió forint – vagyoni hátrányt okozott az Európai Parlament költségvetésének: 2012-ben és 2013-ban négy emberrel fiktív gyakornoki szerződést kötöttek négy, illetve hat hónapos időtartamra, ám érdemi munkavégzés nem történt.
A 2012-es, 2013-as szerződések lényege, hogy a gyakornokok munkájuk során megismerhessék az európai parlamenti képviselő tevékenységét, egyben segítsék is azt, amiért jövedelmet kaptak. A politikus korábban azt mondta lapunknak, nem csupán Brüsszelben, hanem Beregszászon és Szatmárnémetiben is volt irodája, és ott is munkát végzett. Így a három gyakornok nemcsak Brüsszelben, illetve Strasbourgban, hanem ezeken a helyeken is járt, és „nem állandóan tartózkodott Brüsszelben”.
Kovács szerint egyértelműen adminisztratív hiba történt a részéről. A gyakornoki szerződések formanyomtatványán elfelejtette bejelölni a gyakornokok beregszászi, illetve szatmárnémeti munkavégzését. Az OLAF-vizsgálat nyomán egyébként az EP akkori elnöke megrovásban részesítette a Jobbik politikusát, aki azóta vissza is fizette az EP-költségvetésbe a vád szerint okozott kárt.
Emlékezetes, hogy az ellenzéki politikus kémgyanús orosz kapcsolataira állítólag külföldi titkosszolgálatok hívták fel az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) figyelmét 2014 elején. Az AH feljelentése nyomán indult nyomozás végén vádolták meg az unió intézményei elleni kémkedéssel. Kovács Béla lapunknak azt mondta erről, abszurd a vád, szerinte a nyomozati iratokban egyetlen bizonyíték sincs a kémkedésre, de még csak az Index említette „befolyásoló ügynöki” tevékenységre sem.
|
KGBéla rokona végül mégsem lett vádlott
|
Az unió csalás elleni hivatala, az OLAF még négy gyakornoki szerződést talált gyanúsnak, ám Kovács Bélát végül három gyakornoki szerződés miatt vádolták meg az uniót megkárosító költségvetési csalással. A Jobbik volt – ma független – EP-képviselője feleségének unokaöccse végül sem gyanúsított, sem vádlott nem lett az ügyben. Az OLAF nem találta a bejelentett magyarországi címén, Kovácsék pilisi házában.
| null | 1 |
https://www.magyaridok.hu/belfold/kgbela-rokona-vegul-megsem-lett-vadlott-3411880/
|
2018-08-24 06:30:00
| true | null | null |
Magyar Idők
|
Az MNB 9,5 millió forint bírság megfizetésére és a feltárt jogsértések megszüntetésére kötelezte a Random Capital nevű brókercéget.
A bírságot többek közt azért kapták, mert hiányosságokat találtak a belső információs jogosultságok és az adatszolgáltatás terén, de a nyilvántartási, sztornózási és szűrési rendszerek, valamint a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás megelőzési tevékenység sem volt megfelelő.
Az MNB közleménye szerint az ügyfeleknek kára nem keletkezett, de a jegybank ügyfélvédelmi okokból már az eljárás során szükségesnek tartotta azonnali hatállyal felszólítani a céget, hogy szervezetén belül csak a munkakörük alapján arra illetékeseknek tegye lehetővé az információkhoz való hozzáférést.
A jegybank kiemelten vizsgálta és szankcionálta a Random Capital számviteli, nyilvántartási és informatikai hibákra visszavezethető adatszolgáltatási hibáit. Emellett problémát talált a vizsgálat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére irányuló tevékenység körében, elsősorban a pénzmosási szabályzatot, a szankciós szűrés megfelelőségét, az ügyfélazonosítást, valamint a tényleges tulajdonosok nyilatkozattételét érintően is.
A bírság összegénél súlyosító körülménynek számított, hogy a pénzmosás megelőzési tevékenységet érintő egyes jogsértések huzamosabb ideje fennálltak. Enyhítő körülmény volt ugyanakkor a szolgáltató csekély piaci súlya és együttműködő magatartása, illetve a jogsértések kiküszöbölésére tett azonnali és tervezett intézkedései.
|
Lecsapott az MNB a Random Capital brókercégre
|
Az MNB 9,5 millió forint bírság megfizetésére és a feltárt jogsértések megszüntetésére kötelezte a Random Capital nevű brókercéget.
A bírságot többek közt azért kapták, mert hiányosságokat találtak a belső információs jogosultságok és az adatszolgáltatás terén, de a nyilvántartási, sztornózási és szűrési rendszerek, valamint a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás megelőzési tevékenység sem volt megfelelő.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/08/23/lecsapott_az_mnb_a_random_capital_brokercegre/
|
2018-08-23 14:23:00
| true | null | null |
Index
|
Irodaházakat, a jelenlegi elgondolások szerint kettőt is építene a szentendrei Duna-partra, az úgynevezett Postás strand szomszédságába az energiakereskedő CYEB Kft., az önkormányzat egyetértése és a helyi civilek tiltakozása mellett. Kerestük a fideszes hátszelet, meg is találtuk. Videóriport.
Az Index strandajánló videójába is bekerült Szentendre Postás strandja, a drónfelvételeken valóban csinosan mutat a 200-300 méter hosszú homokfövenyes, ártéri ősfákkal övezett Dunapart-szakasz. A valóság kicsit lehangolóbb, ahogy a Társaság az Élhető Szentendréért (TESZ) Facebook-oldalán kommentelők meg is jegyzik, esetenként például a 25 ezres város szennyvize is errefelé ürül a folyóba.
Ottjártunkkor a strand rendezett volt, a szemetet konténerbe gyűjtötték – szintén a kommentekből tudni, hogy ez sajnos nem mindig van így -, de a füves szakaszok elviseltek volna némi öntözést.
A nem elviselhetetlenül zsúfolt, de a helyiek és a kirándulók által szemmel láthatóan szívesen használt plázs nagy előnye, hogy a Duna-kanyar ékszerdobozaként számon tartott kisváros történelmi negyedének kapujában található. Vagyis akár turisztikai attrakció is lehetne. Hogy ezt úgy lehet-e a leghatékonyabban elősegíteni, hogy a város rendezi, ami rendeznivaló akad a köztulajdonú területen, vagy úgy, hogy a szomszédba sokparkolós irodaház-kompexumot enged építeni? – erről vitáznak most leginkább közösségimédia-felületeken a helyiek.
A városházán a jelek szerint eldőlt: az irodaház-építést preferálják. Hogy miért is, ennek próbáltunk utána járni.
"Ha a maga fajtája lett volna/lenne csak a földön, akkor most nem fészbukozhatna. Maximum ágak tördelésével adhatna hírt magáról" – a magyar nyelvű Facebook-oldalakon nem is kirívóan durva szájkarate azzal válik mégis különlegessé, hogy egy több tízmilliárdos forgalmú, Szentendrére nagyberuházást tervező cég egyik tulajdonosa osztotta ki az egyik kommentelőt a helyi érdekű Szentendre Blogol csoportban.
Az érintett cég, a CYEB Energiakereskedő Kft. irodaházat tervez építeni Szentendre Duna-partjára, a Postás-strand szomszédságába, az önkormányzati képviselők által megtekintett elképzelések szerint rögtön kettőt is. Július 19-én a fideszes vezetésű önkormányzat a beruházás érdekében módosította is a városi építési szabályzatnak az érintett hullámtéri telek, a régi "Makovecz-kaszinó" területére vonatkozó passzusait. (A képviselőtestület elé terjesztett anyag innen letölthető.)
Szentendrén irodaparkot építenének a Duna-partra a kaszinó helyére, helyi civilek tiltakoznak from atlatszo.hu on Vimeo.
Plázs-perspektívából felhőkarcolók
A módosított építési szabályzat szerint az eddig beépíthető 20 százalék 30 százalékra, a lehetséges átlagos épületmagasság 7,5 méterről 10,5 méterre nőtt. Az "átlagos" kifejezést Hernádi Krisztina Nóra, a TESZ Egyesület önkormányzati képviselője külön kiemeli az Átlátszónak nyilatkozva – mármint azt, hogy egyes pontok ennél már az általuk látott tervek szerint is magasabbak -, és felhívja a figyelmet arra is, hogy a "padlószint" nem az, ami most annak tűnik. Hanem az úgynevezett mértékadó árvízszinttől, azaz a 100 éve mért legmagasabb vízállás plusz 1 méterről kell mérni, ami praktikusan a gát magassága.
Az onnan kimagasló "átlagosan" 10,5 méter már akár 15-17 métert is elérhet, ami a lejtős terület alján fekvő strand felől nézve toronyház benyomását keltheti. És oda is a közösségi tér. Az igazsághoz tartozik, hogy – legalábbis ez olvasható a közgyűlési előterjesztésekben – a CYEB a telek, sőt az építmények egy részét is közösségi használatra engedné.
Mennyire volt testre szabott a szabálymódosítás? Maga az előterjesztés is így fogalmaz: "a területen – több érintett ingatlan tulajdonosaként – a CYEB jelent meg lehetséges befektetőként, fejlesztőként. A cég elsősorban irodaház fejlesztésben érdekelt. A lent részletezett szabályozási szempontok kialakításában a CYEB szempontjai tehát elsődleges szerepet játszanak". A terület az előterjesztés szerint kiemelt fejlesztési terület lesz, a tervmódosítás félmillió forintot tervezési díját a CYEB fizeti majd.
Az előterjesztés szerint a változások lényege: "Irodaház létesítésére alkalmas, városszerkezeti szempontból jobban szervesülő terület létrehozása szándékolt, integrálva a Casino hullámtértől mentesített területét, a Strand utca területének (Postás strand 25/3 hrsz terület útnak szabályozott része) jelentős részét és a 27/2 hrsz terület fejlesztésre alkalmas részét. A fejlesztési területre egységes irodapark övezet alakítandó ki, garázsszinti parkolóval – legfeljebb 60% terepszint alatti beépítéssel, 30%- os legnagyobb beépítési mértékkel és legfeljebb 3 hasznos épületszint megengedésével, a harmadik épületszint teraszos visszaléptetésével. Minimum 30% zöldfelület létesítési előírással. A 27/2 hrsz területen jelölt 50 férőhelyes parkoló létesítési kötelezettség megszüntetése javasolt. A fejlesztési terület új, Vt/19 jelű építési övezetbe sorolandó."
A gát melletti 5829 négyzetméteres telek nem sokkal korábban, június 27-én lett CYEB-é, az eladó egy olyan kft volt, amelynek tulajdonosai között van Kemény Dénes vízilabda-edző is.
Szintén a CYEB-é április óta a szomszédos 3864 négyzetméteres telek. A két ingatlant jelenleg egy utcácska választja ketté, ezen a főút felől lehet megközelíteni az EuroVelo6 kerékpárutat, illetve akár a strandot is.
A strand területe jelenleg helyi természetvédelmi oltalom alatt áll, de Hernádi képviselő olyan kitételt is olvasott a testület elé tárgy anyagokban, miszerint a védettséget indokolt lenne felülvizsgálni. Mint mondja, nem érzi jó előjelnek még a gondolatkísérletet sem. "Szakszerű, nem érdekirányított felülvizsgálat ok, de amikor már prekoncepciója van, az baj" – fogalmazott.
Nem fizették ki a várost, mégis szeretik őket. De miért?
A szentendrei önkormányzatnak volt egy félresiklott próbálkozása már a CYEB-bel. Tavaly novemberben meglehetősen jutányos feltételek mellett, 334 millió forintért eladtak egy több mint négyezer négyzetméteres parkolót ("kivett beépítetlen területet") szintén a környéken, a Duna-korzó túloldalán a CYEB-nek.
A területet az önkormányzat nem sokkal korábban fejlesztette saját költségből. Ráadásul kötelezettséget vállalt, hogy visszabérel parkolóhelyeket a beruházótól (bérlési tervek a kaszinó-ingatlanra tervezett irodaházzal kapcsolatban is felmerültek). Szebeni Márton tulajdonos/ügyvezető fentebb idézett facebook-kommentje egyébként erre a tervezett ügyletre vonatkozott.
Csakhogy a szerződést most meg kell szüntetni – erről a tervezetről is tárgyalt az önkormányzat júliusban -, mert a CYEB nem teljesítette, amit kellett. Konkrétan: nem fizetett időre, csak a foglalót (33,4 millió) és az első részletet (66,5 millió), 234,5 millió forinttal március 1-je óta adós. Arra hivatkozott, hogy a telekre tervezett mélygarázst a tervezettnél csak jóval költségesebben lehetne megépíteni, ezért inkább felhagy az egésszel.
Több körülmény is különös. A CYEB porcelánmalac-arccal bebukta például a foglaló szabad szemmel is látható összegét. Nem világos az sem, ilyen körülmények között – "ablakba" került 230 millióval – mi indokolja az önkormányzat töretlen bizalmát? Mindezeket, illetve a helyi civilek környezeti aggodalmait levélben kérdeztük a polgármesteri hivatal sajtófőnökétől és a CYEB-től is.
Az önkormányzatból nem érkezett válasz. A CYEB-ből Szebeni Mártontól igen, meg is jelölt három lehetséges időpontot is személyes találkozóra. Csakhogy – külföldi tartózkodására hivatkozva – a legközelebbi is 12 nappal volt később, mint amikor kérdéseinket elküldtük. Éppen ezért kértük, javasolja bármelyik kollégáját, aki esetleg hamarabb válaszolhat, vagy válaszoljon írásban. Utóbbit nem zárta ki, de feltételt szabott. Ezt:
"Van lehetőség a gyors válaszra, de akkor kérem, nevezze meg hogy ki(k) kereste(kerestek) Önöket?"
Miután tájékoztattuk az igazgatót, hogy kérését lehetetlenség teljesíteni, a gyors válasz lehetősége is lekerült a napirendről.
A CYEB energiakereskedő cégcsoport, a Közbeszerzési Értesítő szerint számos önkormányzattal állnak/álltak például szerződésben. A legutóbbi nyertes közpénzes munkájuk állami: a Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóság nyílt pályázatán húztak be egy egymilliárd forintos munkát áramszállításra augusztus 14-én. Ezt ugyanaz a cég – a CYEB Energiakereskedő – nyerte, amelyik Szentendrén tervez építeni.
A cég tavaly 30,6 milliárd forintos árbevétel mellett 444,4 milliós nyereséget produkált. Jelentős adófizetőnek mondható 2017-es éves beszámolójuk szerint 45,7 millió forint iparűzési adóval járultak hozzá a város költségvetéséhez.
A fő tulajdonos a szentendrei Szebeni, illetve érdekelt még a cégcsoportban a szintén Szentendrére valósi Briski Vilmos. Úgyszintén szentendrei Matos Zoltán, a CYEB Energetikai Megoldások Kft. társ-ügyvezetője, a Magyar Energia Hivatal volt vezetője. Matos 2013-2015-ben abban a MET-csoportban töltött be vezető tisztségeket, amelyben 2018 tavaszáig mások mellett Garancsi István is érdekelt volt. Energiahivatali kinevezésekor – ami még a Bajnai-kormány alatt történt – a Magyar Narancs portrécikket írt róla, s ebben megemlékezett arról is: a Közgázon Kósa Lajos kollégiumi szobatársa volt.
A CYEB honlapján is említi társadalmi felelősségvállalásként a budakalászi férfi kézilabda-csapat szponzorálását. Facebook-oldaluk szerint a klub fel is vette a fő támogató nevét. A klub voltaképpen a szentendrei és a budakalászi csapat összeolvadásából jött létre. Az üzemeltetői-tulajdonosi háttérben egy, a Duna-Kanyarban a kétezres évek eleje óta emlegetett üzleti kör sejlik fel.
Kulcsszereplőnek tűnik a szentendrei Simon Péter, akinek olyan olyan zavaros ügyekben merült föl a neve, mint például a gázmotorvásárlás: Simon egyik érdekeltsége 2008-ban 323 millió forintért adott el Szentendre városának egy 190 milliós értéken nyilvántartott gázmotort. Közös cége is volt a várossal, amely egy ideig működtette a Vizes Nyolcas uszodát.
Simon sürgölődött a visegrád-lepencei termálszálló környékén is, amelyre a beruházó Britton-csoport a Kulcsár-féle botrány idején a K&H-ból eltűnt pénzek egy részét fordította. Simon, aki később Szentendre fejlesztési irodavezetője is lett egy időre, vezette is azt a Thermal Hotel Visegrád Zrt.-t, amelyben átmenetileg többségbe került a Britton. Lánya, Rédai-Simon Ágnes a környék trafikkirálynője lett a koncesszió-osztogatáskor.
Másik gyermeke, Simon András vezeti a Dunakanyar Létesítményüzemeltető Kft.-t. Ebben tulajdonos a budakalászi kéziklub, amelynek elnöke a kft. ügyvezetője is volt korábban. Ez a cég üzemelteti a helyi sportcsarnokot is az önkormányzattal szerződésben.
Rogánista Duna-kanyar
Szentendrén éveken át Hadházy Sándor (Fidesz) országgyűlési képviselőt, Visegrád volt polgármesterét mondták Simonék üzleti mentorának, ráadásul a Duna-kanyar régió "budai" oldala gazdasági ügyeit kézben tartó pártembernek is. Mára helyi forrásaink szerint annyit változott a helyzet, hogy erősebben érvényesül a központ akarat. A szentendrei vezetést kifejezetten a Rogán-körhöz szokás kötni fideszes berkekben.
Forrásaink szerint ennek a váltásnak is köszönhető, hogy felpörgött a helyi beruházási hajlandóság, ami nem csak a Postás strand környékét, de például a Pap-szigetre tervezett 3,8 milliárdos vízilabda-akadémiát illeti. Nem sokkal korábban pedig 6 milliárdos kosárcsarnok építési terveiről is szóltak a hírek.
Forrásaink szerint a település erős embere nem is annyira a polgármester, Verseghi-Nagy Miklós, sokkal inkább Sólyomné Gyürk Dorottya alpolgármester. Ő az egykori fidelitasos Rogán-harcostárs, Gyürk András testvére – sokan innen eredeztetik a befolyását, s azt a hírt is, miszerint esélyes, hogy 2019-ben már ő indul a városvezetői posztért, fideszes színekben.
Videó, fotó: Halász Áron. Térkép forrása: TESZ 2000/Facebook
Frissítés (2018. szeptember 10.) A CYEB Energiakereskedő Kft. a következő megjegyzéseket fűzte a fenti cikkhez:
|
Szentendrén irodaparkot építenének a Duna-partra a kaszinó helyére, helyi civilek tiltakoznak
|
Irodaházakat, a jelenlegi elgondolások szerint kettőt is építene a szentendrei Duna-partra, az úgynevezett Postás strand szomszédságába az energiakereskedő CYEB Kft., az önkormányzat egyetértése és a helyi civilek tiltakozása mellett. Kerestük a fideszes hátszelet, meg is találtuk. Videóriport.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/08/24/szentendren-irodaparkot-epitenenek-a-duna-partra-a-kaszino-helyere-helyi-civilek-tiltakoznak/
|
2018-08-24 14:24:34
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
2018. augusztus 22., 6:32
Orbán Viktoron és kormányának tagjain kívül legfeljebb néhány tucat ember tudja, mi az a 96 fontos döntés az elmúlt négy évből, amit annyira titokban kell tartani, hogy semmilyen módon nem nyilvános, úgynevezett 3000-es kormányhatározatban kellett rögzíteni.
Ezek lehetnek akár tízmilliárdnyi közpénzt felemésztő döntések éppúgy, mint a lakosság életét alapvetően befolyásoló intézkedések
– mégsem tudhat róluk szinte senki. Talán csak évtizedek múlva derülhet ki, miről szólnak.
A harmadik Orbán-kormány 2014-2018 között összesen 96 ilyen titkos kormányhatározatot hozott, az új Orbán-kormány pedig idén május és július között újabb kilencet – derült ki a Miniszterelnöki Kormányiroda által a Zoom.hu közérdekű adatigénylésére küldött válaszból. Mivel az ilyen kormányhatározatoknak nemcsak a tartalma, de még a címe is minősített adat, csak a darabszámot közölték.
Ismeretlenek, mégis nagy hatásuk van
A rendszerváltás utáni kormányok az elmúlt 28 évben több ezer titkos kormányhatározatot hoztak, ezek nagy része még ma is érvényben lehet és hathat a mindennapi életünkre, anélkül, hogy egyáltalán tudnánk a létezésükről. Nemcsak hatnak ránk, sokuk szabályozza is az életünket számtalan területen.
Egy ilyen kormányhatározatnak sem a részletei, se a témája nem tudható. Közös jellemzőjük, hogy tartalmukat az állampolgárok nem ismerhetik meg, sőt egy szűk körön kívül még a kormányzati szervek és az államigazgatásban dolgozók előtt sem ismert, hogy miről szólnak. Titkosságukat pedig az indokolja , hogy a határozatokban hadititkok, nemzetbiztonságot érintő információk lehetnek, vagy egyszerűen
a döntések nyilvánosságra kerülése a kormány megítélése szerint veszélyeztetné Magyarország érdekeit.
A háromezres jelzőt pedig azért kapják ezek a döntések, mert négyjegyű azonosító számuk hármassal kezdődik. Titkosságuk miatt az ezres sorszámmal kezdődő, normál kormányhatározatokat közlő Magyar Közlönyben sem hozzák őket nyilvánosságra.
Havi 2-4 titkot gyárt az Orbán-kormány
A Miniszterelnöki Kormányiroda által közölt statisztika szerint a tavasszal véget ért kormányzati ciklus 96 titkos kormányhatározata nem egyenlően oszlott el a négy év alatt. Egyre gyorsuló titkosítási tempóról árulkodnak az adatok: a 2014-es nem teljes évben 16 ilyen döntést hozott a kormány, 2015-ben 19-et, 2016-ban 25-öt, 2017-ben pedig már 33-at. Idén májusig pedig újabb három 3000-es határozat született.
Az előző ciklusban tehát átlagosan havonta két titkos kormányhatározatot hozott a kabinet. A választás után megalakult, sorrendben negyedik Orbán kormány már az első hónapokban tovább gyorsított a tempón: az új kormány május 23-i első ülését követő 2 hónapban, július végéig már 9 titkos kormányhatározat született, ami a korábbi átlag csaknem duplája.
Azzal, hogy az előző ciklus végére a titkos kormánydöntések száma megközelítette a százat, Orbánék túlszárnyalták saját korábbi teljesítményüket: a 96 harmadával több, mint az a 72, amit a második Orbán-kormány 2010-2014 között hozott. (Cikluson belül akkor a számok így alakultak: 2010-ben 1 db, 2011-ben 13, 2012-ben 18, 2013-2014-ben pedig összesen 40 db.)
A 96 döntés majdnem a duplája az utolsó, baloldali kormányok által kitöltött négyéves ciklus hasonló döntéseinek, amikor a 2006-2010 között hivatalban lévő két kormány 51 darab 3000-es határozatot hozott. A második Gyurcsány-kormány összesen 38 ilyen határozatot fogadott el, míg a Bajnai-kabinet további 13-at.
Titkosítottak, mintha nem lenne holnap
Noha 2010 után megnőtt a titkos kormányhatározatok száma, a 2010-2014 közötti 72, de még a 2014-2018 közötti 96 sem sok ahhoz képest, amennyit az első Orbán-kormány titkosított. A mostani miniszterelnök első kormánya ugyanis 1998-2002 között még 380 titkos kormányhatározatot fogadott el. Ez a szám valamivel nagyobb, mint az őt követő Medgyessy-, majd Gyurcsány-kormányok 2002-2006 közötti, összesen 339 döntése.
De még a ma már soknak tűnő, évi 80-100 titkos döntés is semmi ahhoz képest, amit a rendszerváltás utáni első két ciklusban műveltek az akkori jobb- és baloldali kormányok. Az Antall-, majd a Boross-kormány például olyan tempóban titkosította saját döntéseit, mintha nem lenne holnap. Közvetlenül
a rendszerváltás után nem havi 2-4, hanem csaknem 48 kormánydöntés kapta meg az Államtitok! feliratú pecsétet.
A legtöbb 3000-es döntést, 2299-et tehát az Antall-, majd a Boross-kormány hozta négy év alatt. Az akkori tempó oka a túlzott óvatosság, a minősített adatokkal való biztonsági játék lehetett, vagy csak – ahogy Orbán Viktor nevezte a rendszerváltás utáni éveket – az „átmenet zavaros éveinek” sajátossága volt ez. Az ezután hivatalba lépett Horn-kormány a következő négy évben már „csak” összesen 486 döntését titkosította.
Kevés 3000-es kerül nyilvánosságra
Nem példátlan ugyan, de elég ritka, hogy a 3000-es kormányhatározatok valamelyike utólag nyilvánosságra kerül. Az első Orbán-kormány 380 titkos döntéséből például máig csupán egyről derült ki, miről szólt: a 2001-ben hozott határozat a Mol földgázüzletágának kiszervezéséről döntött. A 3008/2004-es kormányhatározat pedig
arról szól, ki adhat parancsot terroristák által eltérített polgári repülőgép lelövésére Magyarország légterében.
A 2001. szeptember 11.-e után más országokhoz hasonlóan kialakított szabály szerint erre a „Nemzeti Döntéshozó Személy” jogosult, aki a honvédelmi miniszter, vagy az általa kijelölt személy – például a Honvédség légierejének ügyeletes vezetője – lehet.
A legtöbb döntés titkosítását az Antall-Boross kormányok idejéből oldották fel – nem az érintett kabinetek, hanem az utániuk következő Horn-kormány, egy átfogó felülvizsgálat keretében. Úgy döntöttek, hogy – az 1081/1994-es kormányhatározattal – közzéteszik az 1990-1994 közötti 3000-es határozatok közül az anyagi kötelezettségvállalást tartalmazókat.
Egy ilyen, 1993-as döntés írta elő a lakosság és a fegyveres erők ellátását a Gazdaságbiztonsági Tartalékból átmeneti vagy tartós piaci zavar, hadiállapot, szükségállapot, rendkívüli helyzet esetén. Több titkos határozat született ekkoriban a bős-nagymarosi vízlépcsőről – például a szivattyúk vízkiemelés-kapacitásáról – is.
Van titok, amire 2040-ig kell várni
A Horn-kormány felülvizsgálata persze nem érintett minden döntést, így van olyan 1992-es kormányhatározat, ami majd csak 2040-ben válik hozzáférhetővé. Néhány 2006-os, a Gyurcsány-kabinet által elfogadott kormánydöntés megismerésére 2030-ig kell várni, de
az első Orbán-kormány több titkos határozata majd csak 2019-2020 táján ismerhető meg.
Mivel a Bajnai-kabinet alapesetben csak 5 évre minősítette titkossá saját határozatait, a 13 közül több már nyilvánosságra került. Ezek „nagybefektetők magyarországi beruházásainak támogatásáról” szólnak, ezzel mások mellett a CEVA-nak és a Bosch-nak is juttattak állami milliárdokat beruházásösztönzésre. Alighanem született/születni fog hasonló 3000-es határozat az Orbán-kormánytól is a BMW-gyárral kapcsolatban.
Borítókép: Néhány, időközben nyilvánosságra került 3000-as határozat a Bajnai-kormány idejéből / Fotó: Halász Nóra
|
Négy év alatt 96 titkot gyártott az Orbán-kormány
|
A 2014-2018-as ciklusban csaknem száz, titkos, 3000-es határozatot hozott az Orbán-kormány – valószínűleg sosem tudjuk meg, miről. Május óta pedig újabb kilencet. Ezzel sokkal több döntésüket zárják el a nyilvánosság elől, mint korábban a baloldali kormányok.
| null | 1 |
https://zoom.hu/hir/2018/08/22/negy-ev-alatt-96-titkot-gyartott-az-orban-kormany/
|
2018-08-22 14:52:00
| true | null | null |
ZOOM
|
Még 2006-ban, az első Gyurcsány-kormány idején lépett életbe az a törvény, amelynek eredeti célja az volt, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánított beruházások ügymenetét felgyorsítsák. A rendelkezés a részben vagy teljes egészében az Európai Unió támogatásából lehetővé vált gigaprojektek megvalósítását, engedélyeztetési eljárásait könnyítette, illetve segítette azokat a beruházásokat, amelyek teljes költsége minimum 5 milliárd forint volt, vagy legalább ezer munkahely létrehozását tették lehetővé. A baloldali kormányok idején 2006-tól – saját összesítésünk szerint – összesen 24 olyan kormányrendelet született, amely a törvényre hivatkozva nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánított egy-egy beruházást. Ebbe a körbe került egyebek közt a 4-es metró építése, a pécsi Európa Kulturális Fővárosa projekt, a Mercedes kecskeméti gyáralapítása és több, nagy költségvetésű vízgazdálkodási, szennyvízkezelési és útfejlesztési beruházás.
Kivételes eljárásban
A 2010 májusa előtti időszakot vizsgálva jól látható, hogy a kormány csak indokolt esetben élt az általa teremtett lehetőséggel, és csak akkor módosított a beruházásokhoz köthető eljárásrendeken, amikor arra valóban szükség volt. Ehhez képest az eredeti jogszabály többszöri fideszes változtatásával Orbán Viktorék ma már gyakorlatilag a legapróbb infrastrukturális építkezésre is ráhúzzák a nemzetgazdaságilag kiemelt státust, mert így nem kell bajlódni sem az engedélyeztetési eljárások olykor elhúzódó határidejével, sem az esetleg akadékoskodó civilekkel, arról nem beszélve, hogy ily módon a „haveroknak” is egyszerűbb minden. A kiemelt beruházások száma ma már 2 ezer fölött jár. Egy idei kormányrendelet okán bekerülhetett e körbe a mintegy 300 millió forintból tervezett felcsúti iskolafelújítás is.
Egy a sok közül: a Párisi udvar
A jogszabály értelmében nemzetgazdasági szempontból akkor lehet összeghatár nélkül is kiemelt jelentőségű egy beruházás, ha részben vagy egészben uniós vagy nemzeti költségvetésből finanszírozzák. Azoknál a beruházásoknál van alsó korlát, amelyekben nincs közpénz, de ez a határ is mindössze 90 millió forint; igaz, ebben az esetben feltétel, hogy a fejlesztéssel legalább 15 új munkahelyet kell létrehozni. Nemzetgazdaságilag kiemelt lehet még a „nemzeti emlékhely fenntartásához, bemutatásához, fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó, vagy a nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlékegyüttesek, továbbá a világörökségi területen lévő műemlékek és műemlékegyüttesek fenntartásához, felújításához, fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó beruházás” is.
Csak az áram jöjjön
Az egyedi kormányrendeletekkel kiemelt fejlesztéseknél a kérelmet soron kívül kell elbírálni, az ügyintézési határidő legfeljebb 42 nap lehet, a szakhatóság eljárására az irányadó ügyintézési határidő 15 nap. De mindez csak formalitás, mert az építési és a vízügyi engedélyezés nem utasítható el, mi több, kifogások érkezése miatt nem is szüneteltethető és nem is függeszthető fel még akkor sem, ha az engedélyeztetés miatt bírósági felülvizsgálat van folyamatban. Így tulajdonképpen bárminek teljesen szabad utat adhat a kormány, még ha az adott beruházás egy nagyobb közösség érdekét sérti is.
Arra, hogy miként lehet visszaélni a beruházások nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűvé nyilvánításával, jó példa egy Cegléd környéki fejlesztés. Az állam még 2017-ben megkezdte az előkészületeket egy 400 kilovoltos óriás-távvezeték építésére, csak éppen a Bács-Kiskun megyei város melletti tanyavilágban élő több száz családnak felejtettek el szólni erről. Az ottaniak egy nap arra lettek figyelmesek, hogy földmérők dolgoznak az otthonaik környékén. Amikor megtudták, mi történik, tájékozódni kezdtek, vajon egészségügyi kockázat-e a számukra, ha egy ekkora teljesítményű vezeték mellett kell élniük. A helyiek úgy tudják, a környék, de elsősorban a Mercedes-gyár megnövekedett energiaszükséglete miatt lenne szükség a villamosenergia-hálózat bővítésére, de hiába szerveztek tiltakozásokat, úgy tűnik, tehetetlenek a beruházás nemzetgazdaságilag kiemelt státusa miatt.
A Cegléd melletti tanyavilágban élők jelenleg a kormány kegyeire vannak bízva: ha a felhívásaik és a szakvélemények ellenére a döntéshozók mégsem veszik figyelembe azt, hogy az egészségükre káros lehet a beruházás, akkor menniük kell – vagy maradnak, de viselik a megbetegedés kockázatát. Ami valós: bár a hatóságok ködösítenek, nem elképzelhetetlen, a Paksról induló távvezeték közelsége akár daganatos megbetegedéseket is okozhat – legalábbis az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyik korábbi tanulmányára és más szakvéleményekre hivatkozva ezt állítják a tanyatulajdonosok. (A WHO egyes kutatásai korábban azt állapították meg, hogy az ide tervezetthez hasonló vezetékek 600 méteres körzetében kimutathatóan nő a daganatos megbetegedések aránya.)
A beruházó Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. és a nyomvonal terveit készítő cég szakemberei egy januári fórumon úgy fogalmaztak, hogy szerintük a tervek és az építkezés mindenben megfelelnek a hatályos jogszabályoknak, sem a rezgés, sem pedig a zaj nem lesz nagyobb a megengedettnél, és akiknek ez a nyomvonal nem tetszik, azokat majd kártalanítják. Azaz nincs nagy helye a tiltakozásnak: a kormányzat nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a beruházást, a megyei kormányhivatal elfogadta a környezeti hatásvizsgálatban leírtakat, kiadta a szükséges engedélyek egy részét. Az embereknek és az önkormányzatnak nem maradt semmilyen lehetősége, ha az állam magától nem tér jobb belátásra. (Hogy végül mi lesz a tanyasiak sorsa, nem tudni, de az nem sok jót sejtet, hogy – az Átlátszó szerint – egy a helyi Fidesz-elnök családjához köthető, a tervezett vezetékektől nem messze található 1100 négyzetméteres kúriát idén januárban elkezdték árulni.)
Mivel nyilvánosan hozzáférhető hivatalos összesítést nem találtunk arról, hogy eddig mennyi és pontosan milyen beruházásokat minősített az állam kiemelt jelentőségűvé, először a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz fordultunk ez ügyben. A tárca ezt nagyjából annyival intézte el, hogy a kormányrendeletek nyilvánosak, gyűjtögessük össze. Közben az akkor még LMP-s – vagy már megint az, nehéz követni a párt fegyelmi ügyeit – Sallai Róbert Benedektől kaptunk egy listát, amelyet egy adatigénylése után neki elküldtek, és amelyen szerepel az eddig kiemelt státust elnyert beruházások többsége. A lista több érdekességet tartalmaz: nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás lett például a kisunyomi Sorok-patak-híd fejlesztése (Kisunyom valamivel több mint 450 főt számláló település Vas megyében), egy mátészalkai körforgalom megépítése, vagy a karcagi járási hivatalnak otthont adó épület átalakítása. A sort hosszan folytathatnánk hasonló furcsaságokkal.
Baráti érdekek
Számos magáncég munkáját is megkönnyítette mindezzel a Fidesz-kormány. Több olyan vállalkozói körnek is segítettek, amely jó kapcsolatot ápol valamelyik jobboldali politikussal, olykor magával Orbán Viktor kormányfővel. Mészáros Lőrinc szinte minden nagyobb állami megbízása megkapta a kiemelt státust, mint ahogy a miniszterelnökkel baráti viszonyt ápoló üzletemberhez, Garancsi Istvánhoz köthető Market Építő Zrt. közpénzből finanszírozott építkezéseinek egy része is. A korábbi nemzeti fejlesztési miniszterrel, Seszták Miklóssal jó kapcsolatban lévő Master Good Termelő és Kereskedelmi Kft. egyik kisvárdai beruházását is így segítette a kormányzat. Garancsiék saját bizniszeikhez is kaptak kiemelt státust: a Kopaszi-gát környezetében megvalósuló ingatlanfejlesztések körüli engedélyeztetési eljárás szintén egy kormányrendelet hatására vált egyszerűbbé.
Érdekes az arab befektetőkhöz került Párisi udvarnál épülő luxushotel esete is. Már az felvet néhány kérdést, hogy egy hotelépítés miért lehet nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű – egy 2015-ös kormányrendelettel kapták meg az engedélyeztetési eljárások egyszerűsítését szolgáló státust –, de a Párizs Property Kft., illetve a cég mögött álló, Orbán Viktorral is jó kapcsolatot ápoló arab üzletemberek annyira szimpatikusak lehetnek a Fidesznek, hogy mással is igyekeztek a kedvükben járni. Az értékes ingatlant kedvező feltételekkel még a Rogán-éra alatt adta el az V. kerületi önkormányzat, majd 2016-ban érkezett egy újabb segítség: a Ferenciek terén található ingatlanba tervezett luxushotel építésére az állami Eximbank adott 22 millió euró (akkori árfolyamon 7 milliárd forint) hitelt. A Válasz.hu szerint az Eximbank részéről a szerződéseket az a Puskás András vezérigazgató-helyettes írta alá az arab befektetőkkel, aki a Párisi udvar 2014-es eladásakor az ingatlant értékesítő belvárosi önkormányzat alpolgármestere volt. És hogy a bűvös kör fideszes érdekeltséggel zárulhasson be: a tervek szerint idén elkészülő hotel kivitelezését a Garancsi-féle Market Építő Zrt.-re bízták.
Ezek után már-már természetes, hogy a stadionépítések is kiemelten fontosak a nemzetgazdaságnak, mint ahogy a budai Várba tervezett kormányzati negyed kialakítása is; a török kapcsolat szempontjából pedig Gül Baba türbéje és környezetének felújítása kiemelt jelentőségű. A Liget-projektnél duplán is bebiztosította magát az állam, a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá soroláson kívül arról is gondoskodtak, hogy az időközben ellenzéki vezetésűvé vált Zugló önkormányzata ne tehessen keresztbe a rendezési tervek kialakításakor. A terület közigazgatásilag a zuglói önkormányzathoz tartozott, amely így a könnyített engedélyeztetési eljárás ellenére is akadékoskodhatott volna – ám ezt a kormány azzal semlegesítette, hogy a beruházás teljes területét megkapta egy állami cég. A Fidesz előre érezhette a leendő balhét az V. kerületi Szabadság téren még 2014-ben felállított német megszállás emlékműve miatt: az emlékmű ügyében a Fővárosi Törvényszék azért nem engedélyezte a népszavazás kiírását, mert a szoborcsoportot a Fidesz kormányrendelettel nemzetgazdaságilag kiemeltté minősítette.
|
Kiemelkedő fontosságú zsebek
|
A kormány rendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilváníthat egy beruházást, és a korábbi jogszabályok sokszori módosítgatásával Orbánék elérték, hogy a nemzeti mellett az ő érdekeik is érvényesülhessenek.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/kiemelkedo-fontossagu-zsebek-112712
|
2018-08-02 11:46:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
KOPASZI GÁT:Exim helyett katari zálogjogok
|
Törölték az állami Exim Bank zálogjogát a budai XI. kerületben új városrészt építő Kopaszi Gát Kft. cégpapírjaiban. A Cégközlöny szerint már csak a katari befektetőnek, a Constellation Hungary S.A.-nak tartozik a beruházó vállalkozás, amelyben egyébként maguknak a katariaknak 40 százalékos részesedésük van. A hitelbiztosítéki nyilvántartásban ugyanakkor még szerepelnek az Exim Bank jogosultságai, így a 16,6 milliárd forintos tartozás. Nemfizetés esetén a katariakra szállhat a tulajdonostársak számos lízingszerződése, így például a kontraktus a Budapesti Rendőr-főkapitányság ingatlanjainak lízingeléséről. A Kopaszi Gátban a meghatározó tulajdonos a kormányfő barátja, Garancsi István.
| null | 1 |
http://hvg.hu/hetilap/2018.33/201833_kopaszi_gatexim_helyett_katari_zalogjogok
|
2018-08-15 09:07:00
| true | null | null |
HVG
|
|
VÁROSI PARKOLÁS:Tasnádi és Kupper üzlete
|
Új piacot találhattak a parkolási bizniszben a kormányhoz közel álló körök. Városi Parkolás Ellenőrző Kft. néven alapított vállalkozást a Hunex Team Kft., amely mögött Pintér Sándor belügyminiszter biztonsági szakmában jártas körei tűnnek fel, köztük a rendészeti államtitkári pozíciójából 2016 végén távozott Tasnádi László. A Hunex partnere az E-Kontrol Kft., amelyben több cégen keresztül a fideszes Kupper András nagybátyja érdekelt. A politikussal azonos nevű üzletember még a kilencvenes években híresült el a Centrum Parkoló nevű céggel, amelyen keresztül gyakorlatilag minden politikai erő részesülni próbált a fővárosi parkolás hasznából. A Centrum azóta elvesztette eredeti piacát, de tulajdonosai nem szorultak ki a budapesti bizniszből, számos cégen keresztül eddig is részesültek belőle. Most pedig egy új vállalatot is bevetnek, amellyel könnyen lehet, hogy esetenként saját érdekeltségeik tevékenységét is ellenőrzik majd.
| null | 1 |
http://hvg.hu/hetilap/2018.33/201833_varosi_parkolastasnadi_es_kupper_uzlete
|
2018-08-15 09:12:00
| true | null | null |
HVG
|
|
Szereposztó díván múlik
|
A kormány és a Magyar Turisztikai Ügynökség is különös figyelmet szentel a Balatonnak. Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója szerint 2019-ben még több strandfelújítással lehet számolni, még több borászatnak és más fejlesztésnek jut állami támogatás. Már csak a turistaáradatot kell a megfelelő helyekre becsatornázni. Ebben pedig lehengerlő profizmussal jeleskedik a kormányfő lányának baráti köréhez tartozó csapat, amely az idén éppen Orbán Ráhel férjének üzlettársaihoz és Mészáros Lőrinchez irányította át az egyik legfontosabb balatoni rendezvény, a B My Lake profitját.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/hetilap360/2018/33/20183303fokusz1
|
2018-08-15 09:15:00
| true | null | null |
HVG
|
|
Sehogy sem akar elkészülni a Pallas Alapítványok ingatlanportfoliójának ékköve, a budai Várban álló Ybl-villa. Bő három éve vásárolták, elköltöttek már 8,9 milliárdot, és még mindig az áll az ajtaján, hogy építési terület.
A Magyar Nemzeti Bank alapítványának honlapján utoljára tavaly áprilisban adtak hírt a felújításról,
akkor 2018 első negyedévére ígérték az átadást.
3,4 milliárdért 2014 decemberében vette meg a Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné Domus Animae nevű alapítványa az épületet.
989 milliót fizettek a felújítás első üteméért a Magyar Építő Zrt.-nek.
Majd leszerződtek a második ütemre, ami során művészeti galériát és éttermet alakítanak ki a Csónak utca 1. szám alatti épületben, 4,49 milliárdért.
|
Négy év és több mint 8 milliárd forint után még mindig nem készült el a jegybanki alapítványok Ybl-villája
|
Négy év és több mint 8 milliárd forint után még mindig nem készült el a jegybanki alapítványok Ybl-villája
| null | 1 |
https://444.hu/2018/08/27/negy-ev-es-tobb-mint-8-milliard-forint-utan-meg-mindig-nem-keszult-el-a-jegybanki-alapitvanyok-ybl-villaja
|
2018-08-27 11:04:00
| true | null | null |
444
|
A Magyar Nemzeti Bank 19 millió forint bírságot szabott ki az NHB Növekedési Hitel Bank Zrt.-re a felügyeleti vizsgálat során feltárt vállalatirányítási, hitelkockázat-kezelési, számviteli, adatszolgáltatási, informatikai, illetve a pénzmosás és terrorizmus finanszírozását megelőzendő hiányosságok miatt – közölte az MNB az MTI-vel, kiemelve, hogy a feltárt jogsértések nem hordoznak rendszerkockázatot és nem veszélyeztetik a bank megbízható működését.
Az MNB 2015. december 31-től tekintette át a hitelintézet pénzügyi szolgáltatási tevékenységét és megállapította, hogy a vállalatirányítás területén az NHB Bank kiszervezett tevékenységeinek bejelentése, ellenőrzése és szabályozása nem felelt meg teljes körűen a jogszabályi előírásoknak. A hitelkockázat-kezelés körében probléma volt többek között az ügyfél-minősítésre, a kockázatvállalásra (különösen a döntéshozatali mechanizmusra) és a fedezetértékelésre vonatkozó szabályzataival, illetve azok alkalmazásával.
A jegybank ezen felül hiányosságokat talált a bank likviditási és piaci kockázatkezelésében, számviteli gyakorlatában, egyes nyilvántartásaiban és az informatikai rendszer védelmében is. Továbbá probléma volt a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére irányuló tevékenységénél, elsősorban a tényleges tulajdonosok ellenőrzésénél.
Az MNB több, elsősorban az adatszolgáltatási rendszert és a kapcsolódó belső szabályozási gyakorlatot érintő adatszolgáltatási problémát is azonosított. Ehhez kapcsolódóan megjegyezték, hogy a jegybank kiemelten vizsgálta az adatszolgáltatási hibákat, és a jövőben is kiemelt szigorral lép fel azokkal a piaci szereplőkkel szemben, akik ilyen jellegű jogsértést követnek el.
A bírságösszeg meghatározásakor az MNB súlyosító körülményként értékelte a feltárt jogsértések magas vagy jelentős kockázati besorolását,de enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a hiányosságoknak nem volt hatása az ügyfelekre, más piaci szereplőkre, és a hitelintézet több jogsértést már a vizsgálat alatt kijavított – olvasható a jegybank közleményében.
|
Matolcsy jegybankja 19 millióra bírságolta Matolcsy unokatestvérének bankját
|
A Magyar Nemzeti Bank 19 millió forint bírságot szabott ki az NHB Növekedési Hitel Bank Zrt.-re a felügyeleti vizsgálat során feltárt vállalatirányítási, hitelkockázat-kezelési, számviteli, adatszolgáltatási, informatikai, illetve a pénzmosás és terrorizmus finanszírozását megelőzendő hiányosságok miatt – közölte az MNB az MTI-vel, kiemelve, hogy a feltárt jogsértések nem hordoznak rendszerkockázatot és nem veszélyeztetik a bank megbízható működését.
| null | 1 |
https://444.hu/2018/08/28/matolcsy-jegybankja-19-milliora-birsagolta-matolcsy-unokatestverenek-bankjat
|
2018-08-28 10:41:00
| true | null | null |
444
|
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 19 millió forint bírságot szabott ki az NHB Növekedési Hitel Bank Zrt.-re (NHB Bank) a felügyeleti vizsgálat során feltárt hiányosságok miatt – közölte az MNB kedden. Vagyis a jegybank pénzügyi felügyelete ezúttal a Matolcsy György unokatestvérekét ismertté vált Szemerey Tamás érdekeltségét büntette.
A jegybank kiemelte, hogy a feltárt jogsértések nem hordoznak rendszerkockázatot és nem veszélyeztetik a bank megbízható működését. Az MNB 2015. december 31-től tekintette át a hitelintézet pénzügyi szolgáltatási tevékenységét és megállapította, hogy a vállalatirányítás területén az NHB Bank kiszervezett tevékenységeinek bejelentése, ellenőrzése és szabályozása nem felelt meg teljes körűen a jogszabályi előírásoknak.
A hitelkockázat kezelés körében probléma volt többek között az ügyfélminősítésre, a kockázatvállalásra (különösen a döntéshozatali mechanizmusra) és a fedezetértékelésre vonatkozó szabályzataival, illetve azok alkalmazásával.
A jegybank ezen felül hiányosságokat talált a bank likviditási és piaci kockázatkezelésében, számviteli gyakorlatában, egyes nyilvántartásaiban és az informatikai rendszer védelmében is. Továbbá probléma volt a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére irányuló tevékenységénél, elsősorban a tényleges tulajdonosok ellenőrzésénél.
Az MNB több, elsősorban az adatszolgáltatási rendszert és a kapcsolódó belső szabályozási gyakorlatot érintő adatszolgáltatási problémát is azonosított. Ehhez kapcsolódóan megjegyezték, hogy a jegybank kiemelten vizsgálta az adatszolgáltatási hibákat, és a jövőben is kiemelt szigorral lép fel azokkal a piaci szereplőkkel szemben, akik ilyen jellegű jogsértést követnek el.
A bírságösszeg meghatározásakor az MNB súlyosító körülményként értékelte a feltárt jogsértések magas vagy jelentős kockázati besorolását. Ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a hiányosságoknak nem volt hatása az ügyfelekre, más piaci szereplőkre, és a hitelintézet több jogsértést már a vizsgálat alatt kijavított - olvasható a jegybank közleményében.
|
A jegybank megbírságolta Matolcsy unokatestvérének bankját
|
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 19 millió forint bírságot szabott ki az NHB Növekedési Hitel Bank Zrt.-re (NHB Bank) a felügyeleti vizsgálat során feltárt hiányosságok miatt – közölte az MNB kedden. Vagyis a jegybank pénzügyi felügyelete ezúttal a Matolcsy György unokatestvérekét ismertté vált Szemerey Tamás érdekeltségét büntette.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/08/28/a_jegybank_megbirsagolta_matolcsy_unokatestverenek_bankjat/
|
2018-08-28 15:17:51
| true | null | null |
Index
|
Az MKB Bankban gyakran változik a tulajdonosi struktúra. Ha rögtön leírnánk, hogy a sok különböző áttételesen birtokos entitás milyen tranzakciókat bonyolított le az elmúlt napokban, bizonyára azonnal elveszítenénk az olvasóink zömét. Ezért előbb inkább arra tennénk kísérletet, hogy értelmezzük a történteket.
Mészáros elad, de nem gyengül
Az MKB-ban a tulajdonosok javarészt Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdoshoz és Szemerey Tamáshoz, a konkurens NHB tulajdonosához köthetőek. Előbbit Orbán Viktor miniszterelnök régi barátjaként, utóbbit Matolcsy György jegybankelnök unokatestvéreként ismerhetjük.
A sokféle friss tranzakció végén most egy olyan egyenleg rajzolódik ki, hogy
Ennek tippünk szerint az úgynevezett nagyhitelkorlát, vagy szakszerűen a nagy kockázat vállalására vonatkozó szabály lehet az oka. Amennyiben ugyanis Mészáros az MKB többségi tulajdonosává válna, akkor szigorúbb szabályok vonatkoznának arra, hogy az MKB miként hitelezhet Mészáros-érdekeltségeket.
Cincálják?
Az elmúlt napokban tehát több MKB-ra vonatkozó bejelentés is született, előbb az MKB tett közzé egy változásról szóló hírt, ma pedig a Konzum Nyrt, vagyis leegyszerűsítve Mészárosék.
Az újabb bejelentés lényege, hogy bár Mészárosék valóban eladtak 10 százaléknyi papírt, de valójában nem csökkent a befolyásuk, mert vettek is majdnem ennyit.
Ezt azért lehetett fontos Mészáros Lőrincnek tudatnia, mert miután
illetve a 444.hu cikket írt arról, hogy a NER-közeli médiavállalatok irányításában változások várhatóak,
ráadásul az MKB-ban is eladás történt,
nehogy bárki azt gondolja, hogy különböző erők elkezdték szétcincálni a Mészáros Lőrinchez köthető üzleti érdekeltségeket, fontos lehetett tisztázni, hogy Mészáros valójában ereje teljében van.
A bejelentések
De mi történt pontosan?
Az MKB egyik fő tulajdonosi csoportja, a Metis és Metis 2. magántőkealapok, vagyis leegyszerűsítve Mészáros Lőrinc. Ezekről az entitásokról ma hivatalosan is bejelentették, hogy kizárólag a Mészáros-házaspár (Mészáros Lőrinc és felesége Mészárosné Kelemen Beatrix) tulajdonában állnak, az alapokat a szintén főleg Mészároshoz köthető Konzum Befektetési Alapkezelő kezeli.
Az említett alapok ráadásul vettek az MKB munkavállalói MRP-szervezetétől is részvényeket (9,62 százalékot). A dolgozók érdekeltsége így csökkent, viszont ők biztosan kerestek azon, hogy egy ideig a bankjuk tulajdonosai voltak.
A Metis ugyanakkor el is adott 9,99 százaléknyi (kerekítve 10 százaléknyi) papírt, mégpedig egy Eirene Magántőkealap nevű entitásnak. Ez az alap a Metis Magántőkealapból vált ki, és a jövőben a Minerva Tőkealap-kezelő kezeli. Vagyis, ha jól értjük a folyamatot, a Metisben eddig nem voltak egyedül Mészárosék, és aki a társuk volt, az új alapkezelőt hozott létre és kivált.
Kié az Eirene?
Nem tudjuk kié az Eirene, nem publikus, hogy pontosan ki bújik mögötte, de azt gyanítjuk, hogy ő jogilag nem kapcsolható össze Mészáros Lőrinccel, ugyanakkor egy vele egyáltalán nem ellenséges befektetőről van szó.
A tulajdonnal gazdálkodó Minerva ugyanis Jaksa János MKB-elnök, korábbi kecskeméti bankár cége, akit közeli kapcsolat fűzött például Szíjj László építőipari vállalkozóhoz (Duna Aszfalt csoport).
Szóljon hozzá, mondja el a véleményét az Index moderált politikai csoportjában, a Kibeszélőben!
A történet végén, a szükséges felügyeleti eljárásokkal lezárt tranzakciókat követően a Metis és Metis 2. Magántőkealapok (utóbbi egy Rkofin Kft. nevű cégen keresztül) együttesen 48,63 százalékos tulajdonrésszel, illetve ezzel megegyező befolyással rendelkeznek majd az MKB Bank fölött. Nincs meg a többség, de egyértelmű a vezető befolyás.
A bank tulajdonosi szerkezete az ügyletek lezárását követően így néz majd ki:
Metis Magántőkealap (Mészáros Lőrinc) 35 %
Rkofin Kft. (Mészáros Lőrinc) 13,6%
Blue Robin Investments S.C.A. (Szemerey Tamás) 32,9%
Eirene Magántőkealap (titokzatos befektető) 10 %
MKB Bank MRP 5,4%
Pantherinae Pénzügyi Zrt. 3,1 %
(Borítókép: Ajpek Orsi / Index)
|
Mészáros Lőrinc nem úgy ad el, mint Simicska Lajos
|
Mészáros Lőrincék MKB-részvényeket adtak el. Így szólt egy hír múlt pénteken, de mára kiderült: valójában szó sincs arról, hogy újabb oligarcha lépett Simicska Lajos útjára, és kiszáll üzleti érdekeltségeiből. Az elmúlt napok tranzakciós híreinek eredője nem Mészáros gyengülése, inkább a pozíciók tisztázása.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/08/27/meszaros_lorinc_nem_ugy_ad_el_mint_simicska_lajos/
|
2018-08-27 15:21:00
| true | null | null |
Index
|
50 millió forintos óvadék ellenében szabadlábon védekezhetne tovább Czeglédy Csaba. A szegedi bíróság döntése ellen azonban a Csongrád Megyei Főügyészség fellebbezett, szerintük indokolt volna fenntartani a volt szombathelyi önkormányzat egykori szocialista képviselőjének előzetes letartóztatását, amely szeptember 5-én jár le. Ha döntés alapján Gyurcsány Ferenc egykori ügyvédje a következő négy hónapra házi őrizetbe kerülne.
"A főügyészség álláspontja szerint a gyanú tárgyát képező bűncselekmény jellege, bűnszervezetben történő elkövetése, a gyanúsítottak egymáshoz való viszonya, valamint Dr. Czeglédy Csaba büntetőeljárás során tanúsított magatartására figyelemmel enyhébb bírói engedélyes kényszerintézkedéssel sem a bűnismétlés veszélye, sem pedig az eljárás meghiúsításának a veszélye nem küszöbölhető ki."
Az ügyészség szerint Czeglédy vezetésével létrejött bűnszervezet 2011 és 2017 között olyan céghálózatot alakított ki, amely diákmunka-közvetítéssel foglalkozott. A bűnszervezet mintegy 6,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. A céghálóban részt vevő iskolaszövetkezetek az általános forgalmi adót, illetve a személyi jövedelemadót nem vallották be, vagy ha be is vallották, azt nem fizették meg. Az ügyben 24 gyanúsított ellen folyik eljárás.
Czeglédy tavaly nyáron került előzetesbe, ezután – mivel nem tudott megjelenni az üléseken elvesztette az Éljen Szombathely!–MSZP–DK–Együtt színeiben 2014-ben elnyert mandátumát. Áprilisban indult a parlamenti választáson is, ennek köszönhetően egy időre az előzetesből is kiszabadulhatott, de aztán vissza kellett térnie előzetes letartóztatásába.
|
50 milliós óvadékkal kerülhetne szabadlábra Czeglédy
|
50 millió forintos óvadék ellenében szabadlábon védekezhetne tovább Czeglédy Csaba. A szegedi bíróság döntése ellen azonban a Csongrád Megyei Főügyészség fellebbezett, szerintük indokolt volna fenntartani a volt szombathelyi önkormányzat egykori szocialista képviselőjének előzetes letartóztatását, amely szeptember 5-én jár le. Ha döntés alapján Gyurcsány Ferenc egykori ügyvédje a következő négy hónapra házi őrizetbe kerülne.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2018/08/27/50_millios_ovadekkal_kerulhetne_szabadlabra_czegledy/
|
2018-08-27 15:25:00
| true | null | null |
Index
|
A Városliget Zrt. munkatársainak közpénzből tett tanulmányútjaira voltunk kíváncsiak, meglepő választ kaptunk. Vagy több kirándulást szerveznek, mint egy utazási iroda, vagy egyszerűen csak titkolóznak.
Japán kedvelt célponttá vált a Városliget Zrt. munkatársainak körében. Több forrásból úgy értesültünk, a már 300 milliárd forintos költségvetésnél járó Liget-projektet felügyelő állami cég emberei előszeretettel bővítik szakmai ismereteiket tanulmányutakon. Legyen az Európa, vagy épp a Távol-Kelet, a kiruccanások mint megannyi apró építőelem válnak a Városligetet radikálisan átalakító beruházás részévé.
Japán azért kézenfekvő úti cél, mert a projektben épülő két jelentős múzeumot is az ázsiai ország világhírű tervezői álmodták meg: Fudzsimoto Szú (Sou Fujimoto) a Magyar Zene Házát, a SANAA tervezőiroda pedig az Új Nemzeti Galériát. Mivel, legyen bármilyen nemes a feladata, a Városliget Zrt. mégiscsak az adófizetők pénzéből működik, kíváncsiak voltunk az utazások mennyiségére és minőségére: hova zarándokoltak el a cég dolgozói, hányan vettek részt az utakon, és mindez mennyibe került?
Már 300 milliárd forintnál tart a Liget-projekt
Baán László szerint csak idén pörög fel igazán a beruházás, információink szerint azonban komoly csúszások várhatók
Mint állami cég, az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartozó Városliget Zrt. jó ideje le van tiltva a válaszadásról. Már a Magyar Nemzet utolsó évében sem számíthattunk tőlük semmilyen reakcióra, és a protokoll azóta sem változott. Így a kötelező tiszteletköröket kihagyva közérdekűadat-igényléssel fordultunk a céghez, hogy adják ki az utazásokra vonatkozó szerződéseket. A Városliget Zrt. a honlapján egyébként számos szerződést elérhetővé tesz, az utazásokra vonatkozó papírok nem szerepelnek a listán. Holott, ha a Liget-projekt szakszerű lebonyolításához valóban szükség van tanulmányutakra, akkor ezek közérdekű adatnak minősülnek.
Jó darabig nem kaptunk választ, amiből jóhiszeműen akár arra is következtethettünk volna, hogy tévedés áldozatai lettünk, és a Városliget Zrt. dolgozói nem utaznak közpénzből, ám váratlanul mégis megérkezett az izgalmas reakció. A levélből ugyanis kiderült, léteznek az általunk kért szerződések, ám ezeket csak közel 100 ezer forint fejében bocsátják rendelkezésünkre.
Az infotörvény kimondja, ha az adatigénylés a közfeladatot ellátó szerv számára a „munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár”, akkor bizonyos költségelemek „vehetők figyelembe”. Magyarul, ha túl sok a papírmunka, akkor pénzt kérhetnek azért, hogy kiadják a dokumentumokat. A Városliget Zrt. pedig pontosan ezt tette, és táblázatban precízen összefoglalta számunkra a plusz munka mértékét.
E szerint a kért adatok elemzése, a feladatok kiosztása a titkárságvezetőnek egyórás munkát jelent, amelyért csaknem négyezer forint jár. A dokumentumok kikeresése és átadása négy ember négyórányi munkáját igényli, és erre csaknem 16 ezer forintot állapítottak meg. Sokat elárul a szerződések tartalmáról, hogy ugyanennyit, 16 ezer forintot számított fel a cég a meg nem ismerhető adatok anonimizálására, vagyis arra, hogy bizonyos információkat vastag fekete filccel kihúzzanak az erre alkalmas munkatársak. Az i-re a pontot természetesen a felső vezetés teszi fel, egy vezetői jóváhagyás egy órát vesz igénybe, és ezért négyezer forintot fizethet a kíváncsi médium. Az utazására vonatkozó szerződések összesen 25 óra többletmunkát jelentenek a Városliget Zrt.-nek, és mindezt 95 952 forintért végeznék el.
Lassan elfogynak a múzeumok
Bezárás, kiköltöztetés és elhúzódó felújítás – a nagy ígéretek árnyékában egyre kevesebb intézmény tudja itthon rendesen ellátni a feladatát.
Csak összehasonlításképpen, másfél éve a közmédiához fordultam közérdekűadat-igényléssel, amelyben az M5 kulturális csatorna műsorait készítő cégekkel kötött kontraktusokra voltam kíváncsi. 2017 elején a tucatnyi, összesen több százoldalnyi dokumentumot 17 ezer forint fejében adták át. Ebből két dologra következtethetünk: a Városliget Zrt. munkatársai vagy rengeteget utaznak, vagy a cég alkalmazottjainak egy munkaórája jóval többe kerül, mint az MTVA dolgozóié. Van egy harmadik lehetőség is, és talán ez a legkézenfekvőbb: a cég nem akarja kiadni a kért dokumentumokat.
Valószínűleg azzal számoltak, hogy a Magyar Hang pár hónapja indult, és az önerőből működő lap nem engedheti meg magának, hogy egy cikk kedvéért közel 100 ezer forintot fizessen. A szerződések megismeréséről azonban nem mondtunk le, bírósághoz fordultunk felülvizsgálatért.
Folyamatos újratervezések
Ha már Japánnal kezdtük, zárásként térjünk vissza az ázsiai szigetországba. A Liget-projekt két meghatározó, japán szakemberek által tervezett épülete ugyanis egyelőre sok kérdés felvet. A Magyar Zene Háza a lebontott Hungexpo-irodák helyén kap helyet, és a hivatalos álláspont szerint „sokoldalú élményt nyújtó, ismeretterjesztő intézmény lesz”. A látványtervek alapján egy, a méretei ellenére légiesen könnyed épület ad majd otthon a zenei kiállításoknak. Hogy a végeredmény is ilyen lesz-e, nem tudjuk, a Magyar Zene Házát ugyanis eddig számos alkalommal újra kellett tervezni, csak ennek költségei már most elérik az 1 milliárd forintot. Forrásaink szerint a folyamatos újratervezésnek is köze lehet a munkatársak Japánba tett látogatásaihoz.
Akárcsak az Új Nemzeti Galéria esetében, amelyet már a szerződés aláírása előtt újra kellett tervezni, hiszen az eredeti elképzeléssel szemben a Ludwig Múzeum végül nem költözik az épületbe. A végeredmény feltehetően itt is csupán emlékeztet majd a látványtervekre. A szintén könnyed pagodák sokaságából egy nagy egységgé összeálló, a Petőfi Csarnok egykori helyére álmodott múzeum ugyanis a valóságban vélhetően sokkal robosztusabb, zártabb lesz. A legfontosabb kérdés azonban, hogy mikor készül el a múzeum, amelynek kivitelezésére még nem írták ki a közbeszerzési pályázatot, és az építési engedélyről sincs hír. Forrásaink szerint elképzelhető, hogy a projekt egyik ékkövének tartott múzeum 2025 előtt nem készül el.
|
Titkos külföldi tanulmányutak a Városliget Zrt.-nél
|
A Városliget Zrt. munkatársainak közpénzből tett tanulmányútjaira voltunk kíváncsiak, meglepő választ kaptunk. Vagy több kirándulást szerveznek, mint egy utazási iroda, vagy egyszerűen csak titkolóznak.
| null | 1 |
https://magyarhang.org/kultura/2018/08/27/titkos-kulfoldi-tanulmanyutak-a-varosliget-zrt-nel/
|
2018-08-27 15:28:00
| true | null | null |
Magyar Hang
|
Egyszerű irodaháznál jóval nagyobb a tét: a Hell tulajdonosának beruházása rajzolja meg Miskolc 50 éve várt főterének arcát – az önkormányzat asszisztálásával, a lakosokat és helyi építészszakmát kihagyva.
Az avasi panoráma elvesztésétől, és az ötven éve vágyott főtér-kialakítás esélyének eltékozlásától tartanak a miskolciak egy, a belváros szívébe tervezett épületkomplexum miatt. A hangzatos Avalon Business Center névre keresztelt építményt a felszín felett négyszintesre (plusz tetőtér), a Szent István térre álmodták, amelyet a régió egyik legtehetősebb és legbefolyásosabb emberének közvetett tulajdonában álló cége húzna fel. A beruházó Avalon Center Kft. ugyanis az Üvegszikla ingatlankezelő kft. leányvállalata. Ennek ugyanúgy a nyilvánosságot kerülő id. Barabás Ernő és neje a tulajdonosa, mint a – Bruce Willisszel reklámozott – Hell energiaitalt előállító, állami és uniós támogatással kitömött Hell Energynek.
A Miskolc „Gellért-hegyének” előterébe tervezett beruházás ellen a szomszédok, a lokálpatrióták és a Zöld Kapcsolat környezetvédelemmel foglalkozó egyesület is tiltakozik. Úgy érzik, a beruházó – az önkormányzattal karöltve – megkerülte őket a hatalmas épület tervezésekor. Az ellenzők észrevételeiket, ellenérzéseiket egyetlen fórumon, egy augusztusi közmeghallgatáson fogalmazhatták meg. Ám ezt sem a beruházó vagy az önkormányzat, hanem a kormányhivatal hívta össze, miután az építési eljárást megelőző környezetvédelmi hatásvizsgálat részeként törvény írta elő. Noha a fórumot közvetlenül az augusztus 20-ai hétvége előtti napra időzítették, így is legalább hatvanan zsúfolódtak össze a városházán.
Amellett, hogy akadtak, akik tetszésüknek adtak hangot, a jelenlévők többsége ellenérzéseiről beszélt. A tiltakozók egyik problémája, hogy a tervezők a XVIII–XIX. századi épületek közé egy modern homlokzatú irodaházat álmodtak, aminek szellőzői, kazánjai a szomszédos épületek felé néznek. Ráadásul Barna Péter helyi lakos – egyébként jó nevű jogász – szerint a közel 22 méter magas monstrum a szomszédos, patinás Erzsébet-fürdő kupolája fölé magasodna, ezzel kitakarva a belváros legrégebbi templomát, az Avason épült és harangjátékáról ismert gótikus református templomot.
[caption id="attachment_5608" align="aligncenter" width="1000"]
Az Avalon Business Centerről szóló miskolci lakossági fórum. Így nézne ki az épület[/caption]
A tiltakozók, köztük F. Nagy Zsuzsanna, a Zöld Kapcsolat Egyesület alelnöke úgy látja, ez elég kell legyen ahhoz, hogy a beruházás elbukjon a kormányhivatal környezetvédelmi eljárásán. Az alelnök azonban azt is állítja, a mérnökök elavult és pontatlan adatok (például a térképvázlatukról a szomszédos műemléki épület hiányzik) alapján jutottak arra, hogy a lakók környezetét nem terheli a beruházás. A tervezők azzal védekeztek: másfél év alatt közel 20 beépítési variáció készült, öt alkalommal egyeztettek a polgármesteri hivatallal, a tervek pedig az előírásokat betartva készültek.
– Márpedig valami épülni fog – szögezte le Szabó Tamás, az egyik tervező. F. Nagy Zsuzsanna kérdésünkre kijelentette: nem a beépítés ellen vannak – főként hogy a terület mostani állapota is rendezetlen, parkolóként hasznosul –, de a bemutatott építménynél jóval kisebbet szeretnének a miskolciak.
A lakók szájába építkezik a trafikosnő fia
Egy helyi vállalkozó a fejébe vette, hogy háromszintes társasházat épít Székesfehérvár egyik legnagyobb lakótelepén a tömbök közé.
Feltűnő, hogy a környezetvédelmi eljárásra készített vaskos iratban a komplexumot hol irodaházként, hol iroda-üzletházként emlegetik, amihez kiskereskedelmi egységeket, éttermeket képzelnek el. És az sem titok, hogy háromszintes, 350 férőhelyes mélygarázst is építenének hozzá. Ennek alapján a tiltakozók attól tartanak, az irodai funkció csak átmeneti, és arra szolgál, hogy kikerüljék a Fidesz-kormány által alkotott plázastoptörvényt. A tervezők szerint erről nincs szó, a parkolók számát az önkormányzat kérésére növelték. F. Nagy Zsuzsanna biztos benne: ha a kifogásaik ellenére mégis környezetvédelmi engedélyt kap a beruházás, az a plázastopról szóló törvény hatálya alá esik
Figyelemre méltó, hogy a helyi építészszakma is csak ingatja a fejét a beruházás kapcsán. Amikor ugyanis többüktől véleményt kértünk a tervről, azt mondták: nem ismerik a részleteket. Őket is kihagyták a beruházásból; ki névvel, ki neve elhallgatását kérve ezt nehezményezte is. Főként, hogy nem egy egyszerű épületről van szó: Miskolc születő főtere a tét. A borsodi megyeszékhelynek ugyanis nincs igazi belvárosi közösségi tere. Erre – az 1960-as években az épületek elbontásával létrejött – Szent István teret látja alkalmasnak minden kurzus (akkor a nem odaillő könyvtárépület felhúzását is az avasi panoráma miatt vetette el az MSZMP).
Ennek a teleknek a funkcióját azonban azóta sem találták meg, pedig megannyi terv készült konferenciaközponttal, szállodával és bevásárlóközponttal. A számtalan kudarc után a jelenlegi fideszes városvezetés is presztízskérdést csinál a főtér kérdésének megoldásából. Abban viszont minden általunk megkérdezett építész egyetértett: bevásárlóközpontnak nincs helye a területen. Az Ybl- és Széchenyi-díjas Bodonyi Csaba azt is megjegyezte: örül, hogy foglalkoznak a beépítéssel, a teret ugyanis a közhiedelemmel ellentétben az épületek jelölik ki. Ám egy olyan beruházás tervezésénél, ami legalább egy évszázadra meghatározza a város frekventált terének arculatát, a lakosokat akkor sem lehet kihagyni, ha az épület magánberuházásban készül. A miskolciak ezért sem tudják mire vélni az önkormányzat és a képviselők hozzáállását.
A már említett fórumon sem a polgármester, sem egyetlen képviselő nem tette tiszteletét. Pedig 2010-ben – már a fideszes városvezetés idejében – Rostás László főépítész vezetésével a helyi építészekkel közös gondolkodás kezdődött a főtér kialakításáról. Ez végül egy beépítési tervben öltött testet, de az általunk megszólaltatott mérnökök sem tudnak semmit annak a sorsáról. Juhász-Nagy Balázs, a megyei építészkamara elnöke azt mondta: többször kérték a polgármesteri hivataltól, hogy vonják be őket a nagy projektekbe, hogy első kézből származó információik legyenek. A jelek szerint hiába.
Lécci-lécci, csak a Fidesz!
A csend, rend, fegyelem idilli állapota csak addig kellemes, amíg az ember nem ütközik a Párttal (NER-rel). És itt jövünk, pardon, jönnénk mi, újságírók.
Kerestük Tóth Róbertet, a beruházó Avalon Center Kft. ügyvezetőjét, de csak személyesen és később akart nyilatkozni. Azt mondta, az Észak-Magyarországnak adott rövid nyilatkozatát fenntartja. E szerint a közmeghallgatást sikeresnek értékelte, ugyanakkor állította, hogy eddig nem volt lehetőségük az aggályok, tévhitek eloszlatására. Szándékuk, hogy mindenki megelégedésére szolgáló épületet hozzanak létre – szögezte le.
Talán csak véletlen, hogy két hónapja távozott posztjáról Rostás László városi főépítész – akkor, amikor az Avalon környezetvédelmi hatósági eljárását elindították. A szakmában nagy tisztelettel emlegetett szakemberről az a hír járta, hogy a beruházással összefüggésben kérte felmentését. Telefonon erre a felvetésünkre úgy fogalmazott, ez alaptalan; a jövőben a diósgyőri várban meglévő feladataira koncentrál.
Az önkormányzatnak több kérdést is küldtünk – például mennyire illeszkedik városfejlesztési elképzeléseibe az Avalon Business Center; hogyan képviselik a lakók elvárásait a beruházó felé; illetve milyen szempontokat tart fontosnak a polgármesteri hivatal a térszerkezet átalakulásakor –, a válaszok azonban a Magyar Hang szerdai lapzártáig nem érkeztek meg. Később is csak egy konkrétumok nélküli, szűkszavú közlést kaptunk. Eszerint a belváros és a történelmi Avas megújításának egyik eleme a Szent István tér közösségi térré formálása. A beruházói elképzelés és a belvárosi fejlesztések összhangjának megteremtése érdekében a város folyamatosan együttműködött az építtetővel; a terveket a Miskolci Építészeti Tervtanács több alkalommal véleményezte – írták. Ennyivel kell beérniük a miskolciaknak és lapunknak is.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 15. számában jelent meg, 2018. augusztus 24-én. Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 15. Magyar Hangban? Itt megnézheti. Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.
|
Óriási monstrumot húznának fel Miskolc „Gellért-hegye” elé
|
Egyszerű irodaháznál jóval nagyobb a tét: a Hell tulajdonosának beruházása rajzolja meg Miskolc 50 éve várt főterének arcát – az önkormányzat asszisztálásával, a lakosokat és helyi építészszakmát kihagyva.
| null | 1 |
https://hang.hu/belfold/oriasi-monstrumot-huznanak-fel-miskolc-gellert-hegye-ele-103124
|
2018-08-28 15:32:21
| true | null | null |
Magyar Hang
|
Nem kellett sokáig találgatnunk, hogy a múlt értékeit előszeretettel felemlegető hatalom vajon miért bontja le ilyen elszántan a magyar örökségvédelmi rendszert, a választ gyorsan megkaptuk: a feladatát megfelelően ellátó hivatalos szerv csak útban lett volna. A szakmai munka ugyanis amellett, hogy hosszú és unalmas, felesleges akadályokat gördít a NER haszonélvezőinek új hobbija, a kastélyvásárlás és -felújítás elé. A járási hivatalokba és magáncégekbe szétszórt örökségvédelmi szakemberek jóval kevesebb gondot okoznak, valódi rendszer híján pedig végre úgy működhet minden, ahogy azt elvárják tőle: kontroll nélkül.
Az alapötletet még aligha érheti kritika. Magyarországon számos rossz állapotú műemlék árválkodik, felújításuk a kulturális örökség megóvása mellett turisztikai szempontból sem elhanyagolható. A kormány erre a gondolatra alapozva indította el a Nemzeti kastélyprogramot 2014-ben, amely akkor 35 műemlék rekonstrukcióját ígérte. Első körben a Nemzeti Vagyonkezelő alá tartozó 19 kastély került át az akkor még működő Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ vagyonkezelésébe.
A következő év nyarán kihirdetett Nemzeti várprogrammal együtt összesen 59 műemlék újult volna meg a tervek szerint, a végleges kidolgozás a Miniszterelnökséget vezető akkori miniszter, Lázár János feladata volt. 2015 augusztusában jelentették be, hogy a két programra összesen 33 milliárd forintot különítenek el. A következő év decemberére azonban alaposan átszabták a terveket, az új rendelet alapján összesen 20 kastély és 19 vár rekonstrukcióját finanszírozza a kormány – uniós forrásból – összesen 40 milliárd forintért.
Kalandos úton
A szűkített listán többek között a bajnai Sándor–Metternich-, a dégi Festetics-, a fertődi Esterházy-, a füzérradványi Károlyi-, a geszti Tisza-, a keszthelyi Festetics-, a nádasdladányi Nádasdy-, a sümegi püspöki kastély, a kamalduli remeteség Majkpusztán, Csókakő vára, az egri, a gyulai vár és szigeterőd, a nagyvázsonyi Kinizsi-vár és a visegrádi váregyüttes (alsó- és felsővár, Salamon-torony és királyi palota) szerepel.
A két kormányhatározat közti csaknem másfél év sem telt tétlenül. A Forster Központ élén Cselovszki Zoltánt 2014 augusztusában váltó Sághi Attilát alig egy év után elküldték, helyére Sárváry István került. Sokáig ő sem élvezhette az örökségvédelem fáradságos munkájának gyümölcsét, 2016 júliusában Lázár János nagytakarítása részeként, mint a már nemkívánatos L. Simon László embere, Sárváry is repült. Utolsóként Varga Istvánra bízták a Forstert, ő azonban látványos munkát már nem végezhetett, a kormány ugyanis 2017. január 1-jével megszüntette a hazai örökségvédelem utolsó hivatalos szervét. A központ feladatait a Miniszterelnökség, a Magyar Művészeti Akadémia, illetve a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. vette át.
Az utóbbi céget Gyutai Csaba korábbi zalaegerszegi polgármester vezette, aki így a budai Vár és a Várkert bazár rekonstrukciója mellé megkapta a kastély- és várprogram levezénylését is. Apró szépséghibája a dolognak, hogy Gyutai ügyei kapcsán a Fidesz belső vizsgálatot indított, amely megállapította, a Vár környéki beruházások számos visszaélésre adtak okot. A Budavári Nkft. vezetője ellen nem sokkal később rendőrségi nyomozás is indult hűtlen kezelés gyanújával. De még ez sem ingatta meg Gyutai székét, a bukáshoz az kellett, hogy az Átlátszó pert indítson a belső átvilágítás dokumentumaiért. Ahogy ez megtörtént, a kormány szinte azonnal elvette a kastély- és várprogramot a Budavári Nkft.-től, és a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.-re (NÖF) bízta a feladatokat. A huzavona nem érintette Virág Zsolt pozícióját, aki 2016. szeptember 1-je óta felügyeli a programokat miniszteri biztosként.
A NÖF egyébként korábban Sopronbánfalvi Kolostor Nonprofit Kft. néven Kovács Gábor bankár, műgyűjtő cégcsoportjának részeként működött. A Lázár Jánossal közeli kapcsolatban álló Kovács szerteágazó birodalmának egyik eleme volt a nonprofit kft. amely a gyakorlatban egy felújított és meditációs központként üzemeltetni kívánt egykori karmelita kolostort takart. Az üzlet azonban nem indult be, így a bankár 2015-ben eladta a céget az államnak. Az nkft. 2017 augusztusában kapta a NÖF nevet, és amint Gyutai kétes ügyei miatt váltani kellett, előhúzták a kalapból a friss, ropogós állami céget, amely gond nélkül átvette a kastély- és várprogram irányítását.
Beindult a kastélybiznisz
Mindezek után nehezen emlegethetnénk alaposan kidolgozott koncepciót, inkább úgy tűnik, a pillanatnyi érdekek, a párt belharcai és a hirtelen hozott, kényszerű döntések alakították a hazai műemlékek sorsát meghatározó programokat. Ugyanez igaz lehet a műemléki felújítást megkönnyítő adókedvezményre is, amelyről még 2016-ban döntött a kormány. Ennek alapján százmillió euró, vagyis 31 milliárd forint összegig levonható a műemléki épületek felújításának költsége a társaságiadó-alapból. Az adócsomag kiegészítése pedig arról rendelkezik, hogy ha a műemlék felújítója vagy karbantartója magánszemély, akkor az érdekkörébe tartozó társas vállalkozás erre a célra szánt adománya illetékmentességet élvez. Vagyis aki megfelel a jogszabályban foglaltaknak, az adómentesen járathatja a pénzt a cégei között.
A kedvezmény nagy segítség lehet a műemléki felújításnál, a törvény időzítése azonban rendkívül izgalmasnak tűnt. Talán csak a véletlen műve, de éppen a nagy adócsomag bevezetése idején indult be igazán a kastélybiznisz. A legismertebb, mai napig emlegetett példa a turai Schossberger-kastély, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István szerzett meg magának – természetesen egy meg nem nevezett befektetői kör mögé rejtőzve. A 2016-ban megkötött üzletet az Elios-ügyben is felbukkant Hamar Endre ügyvédi irodája bonyolította, a kastély 200 millió forintért, vagyis szinte aprópénzért cserélt gazdát. Fontos, hogy a turai kastély nem része a kastélyprogramnak, ám a műemlék-felújítási adókedvezmény ugyanúgy érvényes rá. Tizenkét éve egyébként 6 milliárd forintra becsülték a kastély és a park rendbetételét, ma ennél vélhetően még többet kell rákölteni. És a felújítás nem is megy zökkenőmentesen, a Hír Tv információi szerint Tiborczék százmilliós összeggel tartoznak az alvállalkozóiknak.
A kastély- és várprogramra visszatérve: szakemberek szerint több olyan műemlék esett a 2016-os „szűkítés” áldozatául, amely felújítás nélkül vélhetően végleg elpusztul, ellenben sok olyan kastély kapott kiemelt státuszt, amelyek rekonstrukciójára már eddig is jelentős összeget fordítottak. Az általunk megkérdezett építészek, művészettörténészek szerint a feltárás, tervezés szakaszában beszélhetünk szakmai munkáról, hiszen azt szakemberek végzik, a válogatás szempontjai – vagyis hogy melyik műemlék kerüljön a programba – ugyanakkor már szinte kizárólag politikaiak.
A politikai szándék azonban úgy tűnik, még kevés, a program számos részletében akadozik. Három épületet már befejeztek, a siroki várat, Ozorai Pipó várkastélyát, illetve az edelényi kastélyszigetet (a L’Huillier–Coburg-kastélyt). Az utóbbi esetében, bár a felújítás szakmai, esztétikai szempontjait nem igazán érheti kritika, hiszen a műemlék valóban lélegzetelállító, a turisztikai funkció már annál inkább megkérdőjelezhető. A hátrányos helyzetű térség romos házai között szürreális látványt nyújtó pompa ugyanis egyelőre nem vonzza a látogatókat. A helyiek számára a magas jegyárak jelentenek akadályt, a turisták pedig, ha a kastélyt fel is keresik, annak vonzáskörzetében semmilyen egyéb attrakcióra nem számíthatnak, így a térség fellendítését a műemlék önmagában aligha segíti elő.
Tarolnak a Fidesz-közeli vállalkozók
A turisztikai fejlesztésre, állagmegóvásra, felújításra kiírt közbeszerzési pályázatok sem mentek eddig simán. A programban meghatározott összegekért kevés beruházó vállalja a munkát, így a tendereket sorra érvénytelenítik, és írják ki újra. Ha a pályázat mégis sikerrel zárul, nagy meglepetés már nem érhet bennünket, a nyertesek többsége jól csengő név a Fidesz-közeli építőiparban. A nádasdladányi Nádasdy-kastély rekonstrukcióját a Merkbau Kft. vitte el 1,6 milliárd forintért. A kiskunhalasi cég, amely a stadionépítések környékén is többször felbukkan, szárnyal az elmúlt években: tavaly, megduplázva a 2016-os eredményüket, csaknem 23 milliárd forintos árbevételt mondhatott magáénak.
A bajnai Sándor–Metternich-kastély felújítását a Pharos ’95 Kft. vitte el. A cég a középkategóriás stadionépítések egyik nagy nyertese, ők építhetik a paksi arénát, ők alakították ki a felcsúti Pancho Aréna gyepét, sőt: a tulajdonos, Végh Gábor adományozta az intézménynek Puskás Ferenc egész alakos szobrát. És ha ez nem lenne elég, a Pharos felcsúti telephellyel is rendelkezik. Véletlenül épp Mészáros Lőrinc Mészáros és Mészáros nevű vállalkozásának címére van bejelentve.
A füzérradványi Károlyi-kastély felújítására kiírt pályázatot az EB Hungary Invest Kft. nyerte meg, 1,5 milliárd forintért renoválják a műemléket. Az EBH Invest állami megbízásai is 2010 után szaporodtak meg, igaz, nem mindenhol engedik nyerni a céget. A Gödöllői Premontrei Perjelséghez tartozó zsámbéki Zichy-kastély felújítására tett 1,28 milliárd forintos ajánlatukkal alulmaradtak – nemes küzdelemben Mészáros Lőrinc gyermekeivel és Tiborcz Istvánnal szemben. A tender érdekessége, hogy a győztes konzorcium, a (Mészáros három gyermekének érdekeltségébe tartozó) Fejér-B.Á.L. Zrt. és a (Tiborczhoz köthető) Magyar Építők Zrt. 1,7 milliárdért végzi azt az (eredetileg alig egymilliárd forintra becsült) munkát, amelyet az EBH Invest negyedével kevesebbért csinált volna – ha nem zárták volna ki adminisztratív okokra hivatkozva.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 13. számában jelent meg, 2018. augusztus 10-én. Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 13. számban? Itt megnézheti. Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.
|
A sikeres üzlethez néha nem árt egy felcsúti lakcím
|
Nem kellett sokáig találgatnunk, hogy a múlt értékeit előszeretettel felemlegető hatalom vajon miért bontja le ilyen elszántan a magyar örökségvédelmi rendszert, a választ gyorsan megkaptuk: a feladatát megfelelően ellátó hivatalos szerv csak útban lett volna. A szakmai munka ugyanis amellett, hogy hosszú és unalmas, felesleges akadályokat gördít a NER haszonélvezőinek új hobbija, a kastélyvásárlás és -felújítás elé. A járási hivatalokba és magáncégekbe szétszórt örökségvédelmi szakemberek jóval kevesebb gondot okoznak, valódi rendszer híján pedig végre úgy működhet minden, ahogy azt elvárják tőle: kontroll nélkül.
| null | 1 |
https://hang.hu/kultura/a-sikeres-uzlethez-neha-nem-art-egy-felcsuti-lakcim-103106
|
2018-08-25 15:35:00
| true | null | null |
Magyar Hang
|
Megduplázták adósságukat a kórházak
|
Miközben az Állami Számvevőszék elnöke látványosan üzengetett a kórházigazgatóknak, szép csendben tovább romlott a kórházak finanszírozási helyzete. Hét hónap alatt duplájára hízott a kórházak adóssága.
| null | 1 |
https://zoom.hu/hir/2018/08/28/megduplaztak-adossagukat-a-korhazak/
|
2018-08-28 00:00:00
| true | null | null |
ZOOM
|
|
Barátságos közleményben tudatta az ELTE médiatanszéke április végén, hogy „Andy G. Vajna filmügyi kormánybiztos, a Filmalap vezetője május 3-án 16 órakor az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékre látogat, oktatónk, Gát György filmrendező meghívására. A hallgatók kötetlen beszélgetésen vehetnek részt Andy G. Vajnával.”
Kisvártarva a kötetlen beszélgetést követően, július 19-én döntött a filmalap a Matthias Rex című produkció támogatásáról. A kettőmillió forint csak a film első forgatókönyv-változatának elkészítésére jár. A producer, a forgatókönyvíró és a rendező is Gát György.
A támogatást hivatalosan a márciusban alakult Matthias&Maestro Kft. kapja. A cég nem Gáté, hanem Mester Csaba celeb-ügyvédé.
Gátról a Quaestor-csőd kapcsán írtunk utoljára. A csődtömeg Quaestor-csoport még a Macskafogó rajzfilm 3D-változatának elkészítésébe is tolt pénzt, illetve fantáziát látott egy 120 millió dolláros költségvetésűre tervezett gigantikus filmes opuszban is. Utóbbi – amerikai-orosz-magyar koprodukcióban – a XIII. századi csúd-tavi csata hősének, a német lovagrendek ellen harcoló Sándor (Alekszandr Nyevszkij) novgorodi fejeledelemnek állított volna emléket.
Mindkettő Gát projektje volt, akivel a fővádlott Tarsoly Csaba digitális művészeti oktatóközpont, valamint egy háromdimenziós film-elemek bérbeadására alakuló céget is tervezett. Minderről a büntetőeljárásban tanúként meghallgatott Gát számolt be vallomásában, amiben gyerekkori barátjának mondta Tarsolyt.
Az ügyfeleinek adós maradt Quaestor összesen mintegy 120 millió forintot tolt Gát filmes projektjeibe. A központi Quaestor-cég többségi tulajdont szerzett Gát Corv-Invest Kft.-jében is, jelenleg is közös tulajdonuk a készenléti rendőrség által bűnügyi zárlat alá vont vállalkozás. A Corv-Invest szintén nyert filmalapos pénzt, még 2012-ben 4 milliót. A soha el nem készült Tarsoly-Gát produkció, az Alekszandr Nyevszkij forgatókönyv-fejlesztésére.
Fotó: Pixabay/3dman_eu
|
Filmalapos pénz Gát György forgatókönyvére
|
Kétmillió forintot kapott a Magyar Nemzeti Filmalaptól a forgatókönyv első változatának elkészítésére a Matthias Rex nevű produkció. A producer-rendező-forgatókönyvíró Gát György, akinek soha meg nem valósult ötleteibe mintegy 120 milliót tolt a Tarsoly Csaba vezette csődtömeg, a Quaestor. A mostani döntés előtt nem sokkal a filmalapot is vezető Andy Vajna kormánybiztost látta vendégül egy egyetemi eseményen.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2018/08/28/filmalapos-penz-gat-gyorgy-forgatokonyvere/
|
2018-08-29 12:40:26
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A 600 millió forint EU-s támogatásból épült kisvasút az elmúlt egy évben 8,2 millió forint veszteséget termelt. Pont kétszer annyit, mint a működése első 14 hónapjában. 2016-os indulása óta összesen már 12,3 millió forint mínuszt hozott össze a miniszterelnök hobbivonata.
2015-ben az Átlátszó elsőként írta meg, hogy az Orbán-kormány 600 millió forint európai uniós támogatást ad a felcsúti kisvasútra. Tavaly kipereltük az uniós pályázatot az NGM-től, és több cikkben foglalkoztunk a gazdálkodási és utasforgalmi adatokkal.
A felcsúti kisvasút 2016. április 30-án indult el első útjára. A helyi stadiontól az alcsútdobozi arborétumig közlekedő járatra 2017. január 20-ig átlagosan napi 113 jegyet adtak el, és 7 napon utasok nélkül jártak a vonatok. 2017 tavaszán aztán meglódult az utasforgalom: tavaly május eleje és június vége között gyakori volt a napi 100-600 eladott jegy. Emiatt voltak olyan hónapok, amikor a jegybevétel meghaladta az üzemeltetési költséget, de összességében 2016. április végi indulása óta 2017. június végéig még így is 4,1 millió forint veszteséget termelt a felcsúti kisvasút.
Kíváncsiak voltunk a friss számokra, ezért júliusban egy újabb közadatigénylésben kikértük a kisvasutat üzemeltető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványtól (FUNA), hogy 2017. július 1. és 2018. június 30. között mennyi bevétel származott a jegyértékesítésből, és mennyibe került a kisvasút üzemeltetése (munkabérek, üzemanyag stb.)
A FUNA válasza szerint az elmúlt egy évben a jegyeladásból 17,8 millió forint bevétel származott, a működtetés viszont 26 millió forintba került. Tehát 8,2 millió forint veszteséget termelt ebben az időszakban a kisvasút. Ez pont a duplája annak a 4,1 millió forint mínusznak, amennyit a működése első 14 hónapjában hozott össze a kirándulóvonat.
A számokhoz az alábbi kiegészítést fűzte a FUNA:
“A bevétel és a kiadások közötti különbséget az általa kapott adományokból fedezi [az alapítvány]. Általánosságban megállapítható, hogy a kisvasúti személyszállítás nem tartozik a legnyereségesebb ágazatokhoz. Megtérülése csak hosszabb távon képzelhető el."
Bár 2017 júliusában Lázár János is a hosszú távú megtérüléssel érvelt, ez egyelőre nem látszik:
2016. április 30-i indulása óta 2018. június végéig összesen 12,3 millió forint veszteséget termelt a miniszterelnök hobbivonata.
Adatigénylésünkben arra is rákérdeztünk, hogy naponta hány jegyet adtak el, és naponta hány vonat közlekedett 2017. július 1. és 2018. június 30. között.
A FUNA megküldte ezeket az adatokat is. A táblázat szerint az elmúlt egy évben
összesen 31.898 jegyet adtak el
a legtöbb jegy, 1.500 darab 2017. december 2-án, a háromnapos Mikulás-ünnepség középső napján fogyott (a másik két Mikulás-napon 870 és 1.200 db)
ahogy korábban, most is feltűnő, hogy legtöbbször 0-ra végződik az eladott jegyek száma: mindössze egyszer volt nem kerek végződésű jegyeladás (148 db), a többi mind tízzel osztható
2018 májusában és júniusában összesen 10 napon utasok nélkül jártak a vonatok
Címlapkép: Máthé Zoltán/MTI
|
Továbbra is veszteséges, az elmúlt egy évben 10 napon járt utasok nélkül a felcsúti kisvasút
|
A 600 millió forint EU-s támogatásból épült kisvasút az elmúlt egy évben 8,2 millió forint veszteséget termelt. Pont kétszer annyit, mint a működése első 14 hónapjában. 2016-os indulása óta összesen már 12,3 millió forint mínuszt hozott össze a miniszterelnök hobbivonata.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/08/29/tovabbra-is-veszteseges-az-elmult-egy-evben-10-napon-jart-utasok-nelkul-a-felcsuti-kisvasut/
|
2018-08-29 12:59:19
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Puskaporos volt az idei nyár a Magyar Villamos Műveknél (MVM). A társaság éves beszámolójának elfogadásakor sebtiben új auditort kellett találni. Hamarosan a társaság menedzsmentjének zöme is távozott. Az MVM vezetői posztjai amúgy sem hosszú távra szólnak, de Zsuga János legutóbbi vezérigazgató még egy évet sem kapott. Az utód Kóbor György előtt komoly átszervezési és integrációs feladat áll.
Szokatlan folyamatok játszódtak le a Magyar Villamos Műveknél (MVM) az elmúlt három hónapban. Például egy váratlan auditorcsere. Az MVM könyvvizsgálója az elmúlt hét évben a KPMG volt. A big four auditor cég utolsó, hároméves megbízatása 2020. május 31-ig szólt. Ám, mint azt az MVM megerősítette számunkra, az MVM és a KPMG 2018. május 17-én megállapodtak abban, hogy közös megegyezéssel szerződést bontanak. Ezt 2018. május 22-én aláírták, és az MVM egyedüli részvényese (a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő) is jóváhagyta ezt,
vagyis egy nappal a szokásos évzárás előtt, 2018. május 30-i hatállyal törölték a KPMG-t mint az MVM könyvvizsgálóját.
Ugyanekkor kinevezték a BDO Magyarországot, név szerint Gaál Edmondot auditornak. Ő tehát május 30-tól átvette a könyvvizsgálatot. Majd bő egy hét alatt áttekintette a gigantikus cég könyveit, és 2018. június 8-án korlátozás nélkül kimondta, hogy a társaság egyedi éves beszámolója megbízható és valós képet ad a gazdálkodásról.
Csaknem a teljes menedzsment távozott
A felek ugyan valamennyien reagáltak a kérdéseinkre, de azt nem árulhatták el, hogy a történéseknek mi volt a valódi oka, a könyvvizsgálókat titoktartás köti, az MVM pedig nem adott magyarázatot a szokatlan auditorcserére. Ám kívülről úgy tűnt, hogy a botránynak súlyos, látható következményei lettek.
Gyakorlatilag hamarosan az MVM teljes vezetése távozott, bár természetesen a sok személycsere idején senki nem hozott semmit összefüggésbe az auditorbotránnyal.
Mindenesetre azóta nincsen már a helyén Zsuga János vezérigazgató, Csiba Péter elnök, Huszár András pénzügyi vezető, Szivek Norbert, a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő első embere, és Seszták Miklós, az MNV-t felügyelő illetékes tárca (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) minisztere.
Körhinta Az MVM életében ezek után valóságos körhinta indult be a posztokért. Kóbor György, a Nemzeti Közművek (NKM) korábbi vezetője lett az MVM elnök-vezérigazgatója. Huszár Andrást előbb Fazekas László követte mint megbízott gazdasági vezérigazgató-helyettes, majd ő is elment, és Sum János töltötte be a posztot. Mezei Bálint vette át az elnök-vezérigazgatói kabinet vezetését Buday Páltól. Pekárik Géza termelési és műszaki vezérhelyettes Paks élére távozott, őt Kiss Csaba váltotta. Czinege Kornél lett az új kereskedelmi vezérigazgató-helyettes: (Pap Gabriella helyett). Cseh Tamás pedig stratégiai és operációs vezérhelyettesi posztot kapott, távozott viszont Csanády Zsolt a korábbi jogi és operációs vezető.
A teljes felső vezetésből csak ketten maradtak a posztjukon, Stickl László az Erstéből érkezett csoportszintű projektigazgató, illetve Bentzik Réka kommunikációs, külügyi és kormányzati kapcsolatok igazgató, de róla azt tartják a cégnél, hogy szintén távozik, és ez összefüggésben lehet azzal, hogy párja, Szivek Norbert sincsen már a helyén.
A szálakat nehéz kibogozni, hiszen a volt kollégák szerint van, aki éppen azért távozott, mert tiltakozott, és nem adta a nevét a furcsa helyzethez, másnak amúgy is meg voltak számlálva a percei, és mennie kellett volna, de akadt, olyan is, aki kifejezetten a beszámoló körül kialakult helyzetbe bukott bele.
Erős konfliktusok
A személyes beszélgetéseinkből az derült ki, hogy a háttérben elképesztően erős konfliktusok alakultak ki. A politikai jellegű pletykákkal, amelyek főleg Seszták Miklós végső meggyengüléséről szóltak, ezúttal nem foglalkozunk, de az egybehangzó elmesélések alapján leírjuk a kialakult konfliktust.
A KPMG különböző fenntartások miatt nem volt hajlandó aláírni az MVM éves beszámolóját,
mire az MVM különböző jogi és tanácsadói szakvéleményekkel próbálta alátámasztani a saját beszámolóit és értékeléseit, ezek később a BDO-t meggyőzhették. Aki az MVM felelősségét próbálja csökkenteni, azt meséli, hogy a KPMG hazai szakemberei is hajlottak már a beszámoló aláírására, csak a nemzetközi vezetés maradt szilárd, a KPMG-közeli források szerint semmilyen mérlegelés nem volt, a könyvvizsgálók szigorú sztenderdek mellett dolgoznak, ebben nincsen játéktér. Mint az Indexnek fogalmaztak: mindig a rendelkezésre álló információk és szakmai szempontok alapján történik a mérlegelés.
Mindenesetre nagy hirig lett,
az állam egyes felkent vagy önjelölt képviselői belengették a KPMG-nek, hogy ha "kekeckedik", akkor felejtse el az együttműködést a hazai állami ügyfeleivel, semmilyen állami megbízásra nem számíthat a jövőben.
A KPMG vezetői nyilván nem keresték a konfliktust az állammal, de összességében úgy ítélték meg, hogy még ilyen fenyegetés mellett sem éri meg a nevüket adni a beszámolóhoz. Azt már csak hallomásból tudjuk, hogy több találkozó is volt, a KPMG magyar felső vezetése és közvetítők között. Az állami oldal azt észlelte, hogy a KPMG bevonta a helyzet megítélésébe a KPMG nemzetközi vezetését, és amennyiben az egész magyar filiálé működését veszélyeztető állami "eltiltás" készül, akkor a cégközpont felé részletesen is lejelentik a konfliktust.
Ezt a mondatot már az állam vette egyfajta fenyegetésnek, hiszen mint hallottuk, ennél a pontnál az MVM vezetői előtt felsejlett az, ami a Magyar Telekom Nyrt.-vel történt, miután a PwC könyvvizsgáló furcsa balkáni számlákat talált a cég könyvelésében. Végül a távközlési cég csak több tízmilliárdos jogi költséggel és egyezséggel tudta lezárni az ügyet, amelynek kapcsán a cég vezetése is lemondott, és végül a Magyar Telekom a New York-i Értéktőzsdéről is távozott. Volt olyan könyvvizsgáló, aki leszögezte, hogy az analógia sántít, mert az amerikai tőzsdei jegyzés és a nyilvános, sok tulajdonossal bíró társaság helyzete azért érzékenyebb volt, mint az MVM esete, de ami a lényeg, ezen a ponton az állami emberek hirtelen nagyon visszavettek.
Az egyik forrásunk szerint a KPMG valójában nem fenyegetett senkit, egyszerűen egy ilyen auditálásba és egy ilyen helyzet rendezésébe külföldi szakértőket is be szokás vonni.
Mi volt a baj?
Többekkel beszéltünk a konkrét észrevételekről, de a legtöbb forrásunk csak arra vállalkozott, hogy általánosságban felsorolja, hogy mi lehet egy ilyen esetben a probléma, magát a konkrét értékelési nézetkülönbségeket nem osztották meg velünk. Mint hallottuk, az ilyen rendkívüli esetek mögött lehet, "kicsi dolog" is, "nagy dolog" is. A következő felsorolás csak teoretikus:
Van, amikor a cég egyszerűen nem készül el a könyvvizsgálathoz szükséges dokumentumok, szerződések, analitikák átadásával, ember- vagy időhiány miatt, ilyenkor a könyvvizsgálónak fontosabb lehet a reputáció, és levonulhat, miközben ennek ódiumát később akár polgári perben is vállalnia kell.
Felmerülhet, hogy a társaságból külföldi leányvállalatok felé ment ki olyan pénz, ami nem volt megfelelően alátámasztva. Ez gyakran probléma (emlékezzünk a Magyar Telekom már említett történetére), korábban az MVM életében is nagy botrányt kavartak a különböző offshore cégek felé utalt pénzek, a furcsa tanácsadói szerződések, a horvát szálloda, a szerb erőmű. Az MVM-nek vannak nemzetközi aktivitásai továbbra is, 2017-ben például Svájcban alapított céget a társaság.
már említett történetére), korábban az MVM életében is nagy botrányt kavartak a különböző offshore cégek felé utalt pénzek, a furcsa tanácsadói szerződések, a horvát szálloda, a szerb erőmű. Az MVM-nek vannak nemzetközi aktivitásai továbbra is, 2017-ben például Svájcban alapított céget a társaság. Gyakoriak az értékelési viták is, milyen lesz egy jogi eljárás kimenetele, hogyan kell értékelni egy jövőbeli cash-flow-t, mennyit ér egy megvásárolt vízi erőmű, milyen menedzsmentdíjak szedhetők a holdingban a leányvállalatoktól. Ez utóbbi azért kritikus pont az MVM-csoport életében például, mert az MVM mint holdingközpont nem termel üzleti bevételt, inkább csak egy vízfej, ezért a sok hazai és külföldi a leányvállalatot (Mavir, kereskedőcégek, erőműcégek, informatikai, mérnöki vállalatok, satöbbi) kell fejni ahhoz, hogy a holdingközpont pluszos legyen. De ha ezt az MVM nem osztalékágon szeretné megtenni, akkor mindenféle menedzsmentdíjak jogcímén tudja.
Ha a könyvvizsgáló az ilyen esetek megítélésében nem ért egyet a társasággal, megteheti, hogy az éves beszámolót csak korlátozásokkal hagyja jóvá, de ezt általában nem szeretik az ügyfelek, mert bizonyos banki finanszírozói szerződések felmondásához vagy megdrágulásához vezethet a korlátozás. Cikkünk végén még visszatérünk arra, hogy miképpen lehet az, hogy az egyik könyvvizsgáló cég valamit nem fogad el, a másik igen, de előbb nézzük meg az új MVM-vezetés előtt álló feladatokat.
NKM kontra MVM
Azt hallottuk, hogy Kóbor Györgytől, az új vezetőtől a politika elsősorban azt várja, hogy feloldja azt az áldatlan helyzetet, amely szerint két, száz százalékban állami cég, az MVM, illetve az NKM (korábban ENKSZ) olykor kíméletlen versenyt folytatott politikai támogatásért, szakemberekért, lakossági gázfogyasztókért.
Mindebbe korábban már a KPMG is belekóstolhatott, amelynek az MVM mindig is fontos partnere volt. Akadt olyan eset, hogy a KPMG majdnem fekete fenekű lett az MVM-csoportnál. Pedig a tanácsadó cég éppen elérte, hogy Miguel Arias Canete, a spanyol éghajlat- és energiapolitikáért felelős uniós biztos fogadja Csiba Pétert, az MVM akkori első emberét. Mindenki nagyon boldog volt, de közben itthon híre ment, hogy a KPMG a nagy vetélytárs ENKSZ-nak is adott tanácsot, ettől pedig az MVM olyan ideges lett, hogy a teljes kapcsolatrendszer felrúgását is belengette.
Mindez a két dudás egy csárdában helyzet nem lehetett egészséges. A háború olyan mérges volt a két energetikai központ között, hogy az már Orbán Viktor miniszterelnököt is zavarta,
aki pedig szeret hasonló entitásokat versenyeztetni, de az, hogy két állami vállalat ennyire ne kooperáljon, az már minden határon túlment. Amikor Bártfai-Mager Andrea került az MVM fölé, ebben rendet szeretett volna vágni.
Merre tovább, MVM?
Ekkor merült fel, hogy a két versenyző erőközpont közül, az MVM vagy az NKM első embere vigye tovább a közös céget. A két vezető személyesen egyébként nem volt rosszban, és Kóbor György és csapata jól teljesített az NKM élén, így a szakmát nem lepte meg, hogy még feljebb léphetett. Az már inkább, hogy miért kellett elődjének, Zsuga Jánosnak ilyen hirtelen távoznia, hiszen neki
gyakorlatilag semmire nem jutott ideje, egy évet sem kapott, hogy eredményeket mutasson fel.
Kóborról azt mondták az ismerői, hogy bármely stratégiát képes megvalósítani, már csak az a kérdés, hogy merre induljon az MVM. Az nem is kérdés, hogy a portfólió ma legfontosabb eleme a paksi atomerőmű, sokak szerint nem is egyértelmű, hogy az MVM-nek van egy Paksja, vagy Paks elcipel a hátán egy MVM-et. Ám a további elemeket illetően vannak, akik az itthoni projektekben hisznek, a megújuló energiaforrásokban, például az újabban erős prioritásként kezelt naperőműprojektekben, más szerint az NKM, vagyis a nemzeti retail piac fejlesztése lehet a jó irány, elsősorban a távhőszolgáltatás felé. Megint más szerint egy magyar energiacég biztosan méretgazdaságossági problémákba ütközik, csakis a külföldi terjeszkedés lehet sikeres, még akkor is, ha az MVM eddigi külföldi projektjei nem voltak éppen sikeresek. Hogy milyen irány lesz üdvözítő, meglátjuk, a szakma alapvetően jó képességű embereknek írja le az új MVM-vezetést, de mivel mindenki nagyon friss, most még az lesz a fő feladat, hogy legyen, aki megtalálja a kilincset.
A könyvvizsgálatról
Végül a könyvvizsgálói vonatkozásokról. A könyvvizsgálókkal folytatott háttérbeszélgetések alapján a sztori mögött egy érdekes háború is felsejlett, a big four (EY, Deloitte, KPMG és a PwC), valamint a többiek tusakodása. Mint hallottuk, több európai politikus is küzdött azért, hogy a big four kvázi oligopol helyzeti előnye visszaszoruljon. Mi ennek a történetnek a kapcsán nem tapasztaltuk, hogy a könyvvizsgálók egymásnak estek volna.
Igaz, volt, aki fontosnak tartotta jelezni számunkra, hogy semmiképpen sem szabad például lebecsülni a BDO-t, amely több országban van jelen (162), mint a KPMG (154). Azt több, velünk szóba álló forrás, így az MVM és a BDO is megerősítette, hogy a szokatlan helyzetben a könyvvizsgálók etikai kódexe szerint a KPMG és a BDO szakszerű és kimerítő egyeztetéseket, átadás-átvételt folytatott le. A KPMG az Index megkeresésre hivatalos válaszként úgy reagált, hogy "a könyvvizsgálati és cégjogi törvények, valamint a könyvvizsgálati sztenderdek alapján konkrét ügyfélszerződésekkel kapcsolatban nem áll módunkban nyilatkozni vagy bármilyen részletet megosztani."
A BDO-t arról is megkérdeztük, hogy miként lehetséges ennyire rövid idő alatt auditálni egy ekkora céget. Gaál Edmond elmondta, hogy a könyvvizsgálathoz szükséges időt meghatározza az adott cég felkészültsége, együttműködése, a könyvvizsgálati csapat összetétele, tapasztalata, és nem utolsósorban a létszáma. Tekintettel arra, hogy az MVM és BDO is rendelkezett a megfelelő létszámmal, kiváló szakemberekkel, ezért a könyvvizsgálati eljárások elvégzésére fordított idő elegendő volt.
A BDO hozzátette: "Azt is figyelembe kell venni, hogy a BDO jelentős mértékben támaszkodni tudott a KPMG könyvvizsgálata által nem kifogásolt területeken már elvégzett munkára, így a rövid idő ellenére is a kritikus témakörök felülvizsgálata időben biztosítható volt." Szerinte semmiben nem más a szakmai hozzáállás egy big four tag és a BDO között, tekintettel arra, hogy ugyanazok a standardok és törvények vonatkoznak rájuk.
Az MVM még hozzáfűzte ehhez, hogy "a BDO a cégcsoport auditját nem nyolc nap alatt végezte el, az csak az egyedi beszámoló volt, a konszolidált beszámolójának az auditálása több időt vett igénybe, ezt a beszámolót az MVM Igazgatósága csak 2018. június 20-án fogadta el." Magáról a furcsa helyzetről, miszerint egy cég nem jön ki a könyvvizsgálójával, majd talál egy másikat, amelyik már aláírja a beszámolót, a legmegdöbbentőbb véleményt egy semleges szakember fogalmazta meg, ugyanerről a piacról.
"Az ilyen összetett cégcsoportokon belül a tanácsadásnak van hozzáadott értéke, de a könyvvizsgálatnak nincsen. Ez egy törvényi előírásokon alapuló »pecsét«, amiért sok pénzt kell fizetni a cégeknek, de ha egy társaság leváltja a kellemetlen auditorát, és talál egy másikat, tapasztalatom szerint sem a cégnek, sem a könyvvizsgálóknak soha nem lesz semmi baja, legfeljebb kap egy időigényes kamarai vizsgálatot."
(Borítókép: Kóbor György az ENKSZ Zrt. elnök-vezérigazgatója (b) és Csiba Péter az MVM Magyar Villamos Mővek Zrt. elnök-vezérigazgatója a Főgáz Zrt. budapesti központjában tartott sajtótájékoztatón 2017. február 1-jén. - f otó: Máthé Zoltán / MTI)
|
Súlyos következményei lettek az MVM körüli auditorbalhénak
|
Puskaporos volt az idei nyár a Magyar Villamos Műveknél (MVM). A társaság éves beszámolójának elfogadásakor sebtiben új auditort kellett találni. Hamarosan a társaság menedzsmentjének zöme is távozott. Az MVM vezetői posztjai amúgy sem hosszú távra szólnak, de Zsuga János legutóbbi vezérigazgató még egy évet sem kapott. Az utód Kóbor György előtt komoly átszervezési és integrációs feladat áll.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/08/29/auditorbalhe_utan_tavozott_az_mvm_felso_vezetese/
|
2018-08-29 13:07:00
| true | null | null |
Index
|
Az Állami Számvevőszék befejezte az Országos Roma Önkormányzat utóellenőrzését, ami a korábbi ellenőrzés javaslatainak hasznosítására készített intézkedési terv végrehajtását értékelte. Az utóellenőrzés alapján az intézkedési tervben foglalt feladatok jelentős részét az Országos Roma Önkormányzat nem hajtotta végre, így nem volt biztosított a közpénzekkel való felelős, elszámoltatható, átlátható és szabályszerű gazdálkodás – derül ki az Állami Számvevőszék közleményéből.
Az Országos Roma Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzését az ÁSZ 2015-ben ellenőrizte a 2011. január 1. és a 2014. június 30. közötti időszakra vonatkozóan. Az ÁSZ 24 feladatot határozott meg az önkormányzatnak, az utóellenőrzés során azt nézték meg, hogy ezek teljesültek-e.
Az utóellenőrzés megállapította, hogy az Országos Roma Önkormányzat az intézkedési tervében meghatározott 24 feladatból határidőre egyet sem hajtott végre:
14 feladatot egyáltalán nem,
5 másikat pedig határidőn túl csináltak meg.
Két feladat – amelyek megvalósítására szintén nem került sor – 2017. január 1-je után, a jogszabályi változások miatt okafogyottá vált.
Három feladatot pedig részben hajtott végre az önkormányzat.
Az Országos Roma Önkormányzat vagyongazdálkodási tevékenységének szabályozottsága és annak működése továbbra sem biztosította a szabályszerű, átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználást.
Az Állami Számvevőszék levelet küldött a nemzetiségi önkormányzat elnökének, valamint az önkormányzati hivatal hivatalvezetőjének a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetése érdekében. A törvényi előírás szerint a címzettek tizenöt napon belül kötelesek megtenni a megfelelő intézkedéseket, és erről tájékoztatniuk kell az Állami Számvevőszéket.
|
Az ÁSZ felszólítása ellenére se hozta rendbe a gazdálkodását az ORÖ
|
Az Állami Számvevőszék befejezte az Országos Roma Önkormányzat utóellenőrzését, ami a korábbi ellenőrzés javaslatainak hasznosítására készített intézkedési terv végrehajtását értékelte. Az utóellenőrzés alapján az intézkedési tervben foglalt feladatok jelentős részét az Országos Roma Önkormányzat nem hajtotta végre, így nem volt biztosított a közpénzekkel való felelős, elszámoltatható, átlátható és szabályszerű gazdálkodás – derül ki az Állami Számvevőszék közleményéből.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/08/29/oro_allami_szamvevoszek_orszagos_roma_onkormanyzat/
|
2018-08-29 13:10:33
| true | null | null |
Index
|
Péntek éjfélkor lépett életbe a legújabb adótörvény, aminek része a migrációs különadó is. Bár a törvény végleges verzióján kicsit módosítottak az eredeti törvénytervezethez képest, még mindig az a helyzet, hogy:
A törvény alapján lényegében az adóhatóság saját értelmezésén múlik, hogy milyen szervezeteknek kell adózniuk, és hogy pontosan mennyit.
Annak ellenére, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Magyar Időkkel közölte, hogy „következetesen beszedik a különadót", arra a kérdésre, hogy konkrétan mely szervezetektől szednek majd be különadót, és mennyit, sem a NAV, sem az érintett szervezetek, sem pedig a költségvetés – vagy az azt készítő Pénzügyminisztérium – nem ad választ.
Miközben a törvény több ponton is alkotmányos alapjogokat sérthet.
A bevándorlási különadót a bevándorlást segítő magyarországi tevékenység vagy Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet bevándorlást segítő tevékenységének anyagi támogatása után kell fizetni. Az adótörvény szerint
Az első verzió indoklásban még szerepelt egy olyan mondat is, ami alapján a bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezet működésére kapott anyagi támogatás után is 25 százalékos adót kellett volna fizetni, de ez a végleges verzióból kikerült.
A különadóból származó bevétel kizárólag határvédelmi feladatok ellátására használható fel. Bevándorlást segítő tevékenységnek számít például:
a bevándorlás előmozdításával összefüggő médiakampány,
a médiaszemináriumok folytatása és azokon való részvétel,
a hálózatépítés és működtetés, oktatásszervezés
valamint a bevándorlást pozitív színben feltüntető propagandatevékenység,
ha ezeket a bevándorlás ösztönzése érdekében végzik. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek áttelepülése nem tartozik bele a bevándorlás fogalmába.
Elképzelésük sincs, hogy mennyit kéne adózni
Az adó alanya elsődlegesen a támogatást nyújtó szervezet, amelynek legkésőbb a támogatás átadását követő hónap 15. napjáig nyilatkoznia kell a támogatás címzettje felé, hogy bevándorlási különadó-kötelezettségét teljesítette, ennek hiányában a bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezet válik adóalannyá. Utóbbi esetben az adó alapja a bevándorlást segítő tevékenység végzése során felmerült költség lesz. A párt és a pártalapítvány, továbbá az a szervezet, amelynek mentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság biztosítja, nem minősül adóalanynak.
Az érintett szervezeteknek augusztus 25-ig be kellett jelentkezniük a NAV-nál, szeptember 15-ig pedig az első adóbevallást is le kell adniuk. Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke a kérdésünkre azt mondta, első körben a támogatást nyújtó szervezet feladata az adóalap kiszámítása és befizetése, és arra a kérdésünkre, hogy ettől függetlenül meg tudják-e becsülni, hogy a Helsinki Bizottságnak a törvény alapján mennyi adót kellene befizetnie, azt mondta, mivel
Pardavi példaként elmondta, hogy egyáltalán nem egyértelmű, hogy mit jelent a törvényben emlegetett „médiaszeminárium" szervezése, és hogy egyáltalán ki foglalkozik ilyesmivel, vagy hogy mi számít „hálózatépítésnek". Mivel a jogalkalmazó az adóhatóság lesz, rajtuk múlik majd, hogy milyen tevékenységeket tekintenek ilyennek, ami elég komoly jogbizonytalanságot jelent.
A gumiszabály-jellegre ráerősít, hogy elvileg a bevándorlás közvetlen és közvetett a nyilvánosság segítségével történő előremozdítása is adóztatható lenne. A közvetett kategória viszont itt már végképp nem nyilvánvaló, szélsőséges értelmezésben közvetettnek számíthat akár az is, hogy van áram az érintett civilek irodájában, aminek segítségével tudnak dolgozni egy-egy kampányon.
A potenciálisan érintett szervezetek közül a Migration Aid meg sem várta, hogy adót kelljen fizetni, a civil szervezet nagyjából egy héttel a törvény hatályba lépése előtt bejelentette, hogy Éjjeli Őrség néven politikai pártot alapít. A szervezet saját bevallása alapján 2 millió forintnyi tartalékkal rendelkezik, amiből még három hónapig tudják működtetni az alapítvány projektjeit, elsősorban a menekült családokat segítő központját.
Péntek éjfél óta azonban nem fogadnak el további adományokat, hiszen ezek után már adózni kellene. A szervezet közleménye alapján abban bíznak, hogy az alapítvány pénzügyi keretének kifutásáig bejegyzik pártként az Éjjeli Őrséget, amire pártként nem vonatkozik a bevándorlási különadóról szóló törvény, így folytathatják a megszűnő alapítvány menekülteket támogató tevékenységeit.
Sok pénzre nem számíthatnak belőle
A 2019-es költségvetési előirányzatban 14 milliárd forint szerepel a „tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadások” soron, valószínűleg ez az a tétel, amihez a kormány érzései szerint hozzá kellene járulniuk a nyilvánosság felhasználásával a „bevándorlást segítő” szervezeteknek. Ez a 14 milliárd forint egyébként az egész büdzsében elhanyagolható tételnek számít, a kiadási főösszeg több mint 20 ezer milliárd forintra lett tervezve 2018-ra.
De racionálisan végiggondolva ennél is indokolatlanabbá teszi az adó kivetését az a tény, hogy a feltehetően célba vett szervezetek mekkora összegből gazdálkodnak. A menekültügyben a kormány egyik főellenségének számító Magyar Helsinki Bizottság tavalyi nyilvános beszámolója szerint 404 millió forintot költött el programjaira. Ha feltételezzük, hogy a Helsinki tevékenységének mondjuk a felére ráhúzható, hogy segíti, propagálja a bevándorlást, ebben az esetben tőlük nagyjából 50 millió forint folyna be az államkasszába a különadóból.
A Helsinkin kívül szóba jövő néhány szervezet is hasonló vagy kisebb büdzséből gazdálkodik, el lehet képzelni tehát, milyen elenyésző terhet venne le az adófizetők válláról az új adó. Szerettük volna azt is megtudni, hogy a Pénzügyminisztérium mekkora bevételre számít a bevándorlási különadóból, azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ az elmúlt hónapokban többször is feltett kérdésünkre.
A Mérce.hu az adóhatóságnál arra is rákérdezett: az adóhivatal miből fogja megállapítani, hogy mely szervezeteket sújtja a különadó? A NAV erre elküldte a lapnak a honlapjukon található, bevándorlási különadóról szóló összefoglaló dokumentumot, amiből semmi konkrétum nem derül ki.
Alkotmányellenes lehet
A különadóval a pénzügyi megalapozatlansága mellett ugyanakkor alkotmányossági problémák is lehetnek. Ahogy azt Pardavi Márta külön is megemlítette, az alaptörvény a mostani, sokadjára módosított formájában is rögzíti a szólásszabadságot mint alapjogot, amivel durván szembemegy az, ha bizonyos vélemények – ez esetben a bevándorlás pozitív színben feltüntetése – megjelenítését a nyilvánosságban 25 százalékos adóval sújtják. A Helsinki társelnöke
Deák Dániel nemzetközi adójogász, kutatóprofesszor az Indexnek egy másik alkotmányjogi problémát is megemlített, mégpedig azt, hogy már önmagában vitatható annak az alkotmányossága, hogy közrendvédelmi feladatból adódó állami kiadások fedezetére külön csak az ebből származó kiadások fedezésére szolgáló adót lehetne kivetni.
Deák szerint ugyanakkor az is problémás, hogy bevándorlással összefüggő állami feladat nemcsak a határvédelem, hanem a menekültek állami ellátása is, ami a magyar állam által vállalt nemzetközi jogi kötelezettségekből adódik. „Ennek áthárítása a bevándorlást segítő tevékenység támogatóira és támogatottjaira okszerűtlen, ésszerűtlen és méltánytalan" – mondta.
De a különadó nemcsak a magyar alaptörvénnyel, hanem – ahogy arra az Amnesty International közleménye rámutat – az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt alapvető jogokkal is ellentétes. A civil szervezet szerint
a különadó sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát (Alapjogi Charta 21. cikk), mert politikai vélemény alapján különbséget tesz szervezetek között, hiszen azok a szervezetek, amik ellenzik a bevándorlást, kedvezőbb helyzetbe kerülnek, mivel nem kell különadót fizetniük.
És ellentétes a véleménynyilvánításhoz való joggal és a tömegtájékoztatás szabadságával, mert a célkeresztbe került szervezetek véleménynyilvánítását korlátozza, illetve korlátozza annak lehetőségét, hogy az emberek, újságolvasók független információkhoz férjenek hozzá hatósági korlátozások nélkül, illetve a sajtószabadság is tovább szűkül, ha az újságok, tévék nem számolhatnak be szabadon ezekről a véleményekről.
Annak ellenére viszont, hogy számos szervezet jelezte (Társaság a Szabadságjogokért, Amnesty International, Helsinki Bizottság, Eötvös Károly Intézet, Transparency International) alkotmányossági aggályait a különadóval kapcsolatban,
Demeter Áron, az Amnesty International emberi jogi szakértője a kérdésünkre elmondta, a különadót augusztus 25-től számítva 180 napig lehet az Alkotmánybíróságon megtámadni, ugyanakkor új adójogi rendelkezések alkotmányosságát – abban az esetben, ha az államadósság a GDP 50 százalékát meghaladja – csak bizonyos alapjogok sérelme esetén lehet vizsgálni (gondolat, a lelkiismeret- és a vallásszabadság joga, személyes adatok védelme, magyar állampolgársághoz fűződő jogok). Mindez pedig nehezített pályát jelent annak, aki a törvény alkotmányosságát vitatni szeretné, bár ehhez először arra lesz szükség, hogy valaki konkrét beadvánnyal is forduljon az Alkotmánybírósághoz.
|
Az állam sem tudja, mit vár a bevándorlási különadótól
|
Szombattól életbe lépett a migrációs különadó, és szeptember 15-ig az érintett donoroknak és támogatott szervezeteknek már adóbevallást is le kell majd adniuk. A potenciálisan érintett szervezeteknek viszont fogalmuk sincs, hogy a nem túl egyértelműen megszövegezett törvény alapján mennyi adót kellene fizetniük. Ráadásul úgy tűnik, hogy az adóhatóság és a Pénzügyminisztérium sem tud sokkal többet arról, hogy mennyi bevételt vár a fura adónemből az állam. Mindezek tetejébe pedig még alkotmányossági problémák is vannak a különadóval.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/ado_es_koltsegvetes/2018/08/28/bevandorlasi_kulonado_adocsomag_migration_aid_helsinki_bizottsag/
|
2018-08-28 13:23:00
| true | null | null |
Index
|
LMP;Vágó Gábor;Microsoft-botrány;
2018-08-27 18:46:53
Feljelentést tett az LMP a Microsoft- botrány miatt
Kormányközeli cégek járhattak jól az informatikai közbeszerzésekkel. Az ellenzéki párt a hatóságokhoz fordult a korrupciós ügyben - bár nem várnak sokat a Polt Péter vezette ügyészségtől.
Hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt tesz feljelentést az LMP a kormányzati szoftverbeszerzések miatt -jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján Vágó Gábor.
Az LMP visszatérő politikusa emlékeztetett a botrány részleteire, ami miatt most már az amerikai igazságügyi minisztérium és az FBI is vizsgálatot folytat az ügyben.
A Microsoft a szoftvereit előbb jelentős engedménnyel közvetítő cégeknek adta el, majd a közvetítő cégek azokat teljes áron vagy még drágábban adták tovább intézményeknek, köztük az adóhatóságnak – mondta Vágó az MTI-nek. „Míg Romániában vezetőszáron vittek el minisztereket ugyanezért, Magyarországon a botrány miatt kirúgott cégvezetők a Miniszterelnökségen landoltak” - jegyezte meg a politikus.
Vágó ugyan nem vár sokat a Polt Péter vezette ügyészségtől, de a korrupciós bűncselekmények elévülése már 12 év, így azt reméli, később mindenképpen nyomozás indítható.
A politikus szerint a miniszterelnök családjához tartozók is érintettek lehetnek, hiszen a beszerzésekkor az adóhivatal informatikai igazgatója a kormányfő vejének testvére volt. Hozzátette: az egyik viszonteladó, az IMG Solution pedig a miniszterelnök testvérének barátjáé.
Vejétől bűzlik
A Microsoft-ügyet a 24.hu fedezte fel, arról azonban lapunk írt először, hogy két cég révén is pénzhez juthatott Tiborcz István, Orbán Viktor kormányfő veje a kormányzati intézmények túlárazott szoftverbeszerzéseiből. A Microsoft-botrány által érintett időszakban a két vállalkozás sok száz milliós extraprofithoz jutott.
Tiborcz István 2015-ben jelent meg tulajdonosként a HCS Experts nevű cégben, és abban az esztendőben az egyik Microsoft-viszonteladónak rendszeresen beszámlázó HCS megtáltosodott - az árbevétele megduplázódott, közel egymilliárd forintra nőtt, 2016-ban pedig Tiborcz István 389 millió forintot tudott osztalékként kivenni belőle. Ami még különösebb: míg a korábbi években a cég üzemi eredménye 10-20 százalékos volt az árbevételhez képest addig a 2015-ös rekordévben az árbevétel közel fele lett üzemi eredmény.
A HCS-hez hasonlóan rejtélyes tevékenységű Symmetria Magyarország Kft.-ben Tiborcz a vizsgált időszakban nem volt tulajdonos, de a Magyar Nemzet akkori információi szerint Bertha Péter miatt, aki anyai nagyanyja révén rokona Tiborcz Istvánnak, az ágazat szereplői Orbán Viktor vejének érdekköréhez sorolták, és aszerint is kezelték. Bár cégbírósági adatokban nem jelenik meg Bertha Péter neve a Symmetria Magyarország Zrt.-ben, ám Bertha többszörösen is köthető a vállalkozáshoz.
|
Feljelentést tett az LMP a Microsoft- botrány miatt
|
Kormányközeli cégek járhattak jól az informatikai közbeszerzésekkel. Az ellenzéki párt a hatóságokhoz fordult a korrupciós ügyben - bár nem várnak sokat a Polt Péter vezette ügyészségtől.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3006461_feljelentest-tett-az-lmp-a-microsoft-botrany-miatt
|
2018-08-27 18:46:00
| true | null | null |
Népszava
|
Állami Számvevőszék;Országos Roma Önkormányzat;
2018-08-29 11:45:00
Lezárult az utóellenőrzés, felszólította az ORÖ-t az ÁSZ
Az intézkedési tervében meghatározott feladatokból határidőre egyet sem hajtott végre az Országos Roma Önkormányzat.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) befejezte az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) utóellenőrzését, amely a korábbi ellenőrzés javaslatainak hasznosítására készített intézkedési terv végrehajtását értékelte. Megállapították, hogy az intézkedési tervben foglalt feladatok jelentős részét nem hajtotta végre az ORÖ, így nem volt biztosított a közpénzekkel való felelős, elszámoltatható, átlátható és szabályszerű gazdálkodás – írja közleményében az ÁSZ.
Mint írják, az Országos Roma Önkormányzat gazdálkodásának, a belső kontrollrendszer kialakításának és működésének, az államháztartásból nyújtott támogatás, illetve az államháztartásból meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználásának ellenőrzését az ÁSZ még 2015-ben végezte el a 2011. január 1. és a 2014. június 30. közötti időszakra vonatkozóan.
Az ÁSZ részére megküldött intézkedési tervben a hiányosságok, szabálytalanságok megszüntetésére az önkormányzatnál 24 feladatot határoztak meg.
A közlemény szerint
–14 feladat végrehajtására nem került sor,
– 5 intézkedési tervhez kapcsolódó feladat határidőn túl került megvalósításra (a határidőn túl végrehajtott feladatok szabályzatkészítésre vonatkoztak).
– 2 feladat – amelyek megvalósítására szintén nem került sor – 2017. január 1-je után, a jogszabályi változások miatt okafogyottá vált.
– és 3 feladatot részben végrehajtott az önkormányzat.
Az Országos Roma Önkormányzat Hivatala az ÁSZ javaslatai alapján készített intézkedési terv végrehajtásáról nem vezetett nyilvántartást.
A számvevőszék azt írja,
Az ÁSZ figyelemfelhívó levéllel fordult a nemzetiségi önkormányzat elnökéhez, valamint az önkormányzati hivatal hivatalvezetőjéhez a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetése érdekében. A törvényi előírás szerint a címzettek tizenöt napon belül kötelesek megtenni a megfelelő intézkedéseket, és erről tájékoztatniuk kell az Állami Számvevőszéket.
|
Lezárult az utóellenőrzés, felszólította az ORÖ-t az ÁSZ
|
Az intézkedési tervében meghatározott feladatokból határidőre egyet sem hajtott végre az Országos Roma Önkormányzat.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3006643_lezarult-az-utoellenorzes-felszolitotta-az-oro-t-az-asz
|
2018-08-29 11:45:00
| true | null | null |
Népszava
|
Lassan már se szeri, se száma a Kisvárdára tervezett sport és turisztikai beruházásoknak, a lista pedig egy újabb projekttel bővül. A stadion, sportcsarnok, termálvizes lórehabilitációs központ, látvány-szegénynegyedes mozipark, csúszdapark, értelmezhetetlen Díszlet utca mellé most az Öko-filmpark sorakozik fel új beruházásként.
Ugyan készül egy mozipark már Kisvárdán, a város elbír még egy másikat is, főleg, ha az sokkal természetközelibb és csendesebb látványosságnak ígérkezik.
"Az Öko-filmpark célja természettel való kapcsolatunk újra értelmezése a modern kor technológiai eszközeinek és a filmes világ szuggesztív és népszerű eszköztárának bevonásával" - olvasható a környezetvédelmi hatásvizsgálati dokumentációban, az engedélyeztetési eljárás már folyamatban van.
Az "öko" jelzőnek megfelelően a filmpark területén csak természetes anyagokat fognak felhasználni, a szerkezet alapozás nem, maximum csak fúrt, vagy ásott oszlop kapcsolatot igényel majd.
A CINEMAQUA-hoz hasonlóan itt is különböző "negyedeket" fognak kialakítani, a kiszolgáló egységek, összekötő utak kialakítása mellett összesen 8 világot szeretnének megmutatni a látogatóknak a dokumentum szerint.
HUN Natura Park: 7 db, jellegzetesen magyar területekre jellemző fával körbe épített történeti, természeti táborhely.
Tündérkert: a természet újrafogalmazása a legkisebbeknek, a mesék és fantázia világa elemeinek felvonultatásával.
World of Nomads: szabad területeken a természet érintetlen bemutatása mellett 4-6 méteres költői installációkat kívánnak elhelyezni.
Röptető és kifutó (attrakciós) terek: lovas, íjász, solymász vagy bármilyen természetes környezetet igénylő közösségi események megvalósítására létrehozott, szabad, nyitott közösségi felvonulási tér/terek.
Indián falu: egy észak-amerikai indián falu élete és képei, ahogyan a filmekből ismerjük és ahogyan azt a gazdag népzrajzú kultúra hagyományai meghatározzák ma is.
Africa falu: a természetre utalt nomád afrikai faluközösségek néprajzi hagyományaira épülő falu.
Sztyeppék falva: modern és ősi pillanatok, építmények a hunok és a keleti sztyeppék népeinek mondavilágából.
Dzsungel falu: a dzsungel könyvének mesés világa elevenedik meg az indiai falu ábrázolásában. Filmes kalandokba merített nomád indiai falukompozíció.
A benyújtott dokumentum szerint a filmparkot a létesítés után 5 évig biztosan üzemeltetnék (ez minden bizonnyal azzal magyarázható, hogy a projekt uniós forrásból valósul meg), majd a létesítmény iránti igény, a helyszín állapota alapján döntenek a megszüntetésről, átalakításról, felújításról. A beruházó azzal számol egyébként hogy naponta 100 látogatója lenne a filmparknak, hétvégén 200, akik majd a területen kívül, az önkormányzat beruházásában megvalósult közel 800 férőhelyes parkolóban állhatnak meg az autóikkal.
A beruházó egyébként a nyíregyházi székhelyű, de Kisvárdán egyáltalán nem ismeretlen Alkossunk Várost Alapítvány, alapítója dr. Török László, nevéhez köthető a városban idén már negyedik alkalommal megrendezésre kerülő LeszFeszt, de tavaly nekik volt köszönhető a Leveleken megrendezett Vasember Triatlon, a jetski-, és wakeboard-bajnokság is, illetve a vitorlás tábor. Legutóbb pedig egyik cégén keresztül elnyerte a kisvárdai csúszdapark üzemeltetési jogát.
1,3 milliárd uniós pénzt nyert a térség
2018. július 4-én nyert 1,295 milliárd forintnyi uniós támogatást a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzati Hivatal a megyében megvalósítandó ökoturisztikai fejlesztésekre. A 100 százalékos finanszírozású projekt során három helyszínen történhetnek turisztikai fejlesztések.
Leveleken interaktív horgászt bemutatóteret terveznek, ami a sport iránt érdeklődők és az aktív horgászoknak is betekintést enged.
Vásárosnamény közelében a Tisza-Kraszna torkolatánának bal partján egy pihenő-kilátót és egy hullámtéri erdőben vezető sétányt alakítanak ki. A Harangodi-víztározó egy ökocentrum ltérehozására alkalmas helyszín, és végül, de nem utolsó sorban a kisvárdai Öko-filmpark is szerepel a projektben.
A Széchenyi 2020 oldalán szereplő leírás alapján úgy tűnik, az elmúlt időben finomodtak az elképzelések, hiszen többek között egy Tüskeváros is szerettek volna kialakítani Matula bácsi hagyományaihoz kapcsolódva. Ez azonban végül kikerült a tervek közül akárcsak a Neverland Fesztivál Kapu és a Cirkuszkirályság.
|
Nem elég a jóból: öko-filmparkot csinálnak Kisvárdán a mozipark mellé
|
Lassan már se szeri, se száma a Kisvárdára tervezett sport és turisztikai beruházásoknak, a lista pedig egy újabb projekttel bővül. A stadion, sportcsarnok, termálvizes lórehabilitációs központ, látvány-szegénynegyedes mozipark, csúszdapark, értelmezhetetlen Díszlet utca mellé most az Öko-filmpark sorakozik fel új beruházásként.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/nem-eleg-a-jobol-oko-filmparkot-csinal-kisvarda-a-mozipark-melle.html
|
2018-08-29 17:40:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A Matolcsy György-vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB) 19 millió forint bírságot szabott ki az unokatestvére, Szemerey Tamás tulajdonában álló NHB Növekedési Hitel Bank Zrt.-re (NHB Bank) a felügyeleti vizsgálat során feltárt vállalatirányítási, hitelkockázat-kezelési, számviteli, adatszolgáltatási, informatikai, illetve a pénzmosás és terrorizmus finanszírozását megelőzendő hiányosságok miatt - közölte az MNB kedden az MTI-vel. Kiemelték, a feltárt jogsértések nem hordoznak rendszerkockázatot és nem veszélyeztetik a bank megbízható működését.
Az MNB 2015. december 31-től tekintette át a hitelintézet pénzügyi szolgáltatási tevékenységét és megállapította, hogy a vállalatirányítás területén az NHB Bank kiszervezett tevékenységeinek bejelentése, ellenőrzése és szabályozása nem felelt meg teljes körűen a jogszabályi előírásoknak. A hitelkockázat kezelés körében probléma volt többek között az ügyfélminősítésre, a kockázatvállalásra (különösen a döntéshozatali mechanizmusra) és a fedezetértékelésre vonatkozó szabályzataival, illetve azok alkalmazásával.
A jegybank ezen felül hiányosságokat talált a bank likviditási és piaci kockázatkezelésében, számviteli gyakorlatában, egyes nyilvántartásaiban és az informatikai rendszer védelmében is. Továbbá probléma volt a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére irányuló tevékenységénél, elsősorban a tényleges tulajdonosok ellenőrzésénél.
Az MNB több, elsősorban az adatszolgáltatási rendszert és a kapcsolódó belső szabályozási gyakorlatot érintő adatszolgáltatási problémát is azonosított. Ehhez kapcsolódóan megjegyezték, hogy a jegybank kiemelten vizsgálta az adatszolgáltatási hibákat, és a jövőben is kiemelt szigorral lép fel azokkal a piaci szereplőkkel szemben, akik ilyen jellegű jogsértést követnek el.
A bírságösszeg meghatározásakor az MNB súlyosító körülményként értékelte a feltárt jogsértések magas vagy jelentős kockázati besorolását. Ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a hiányosságoknak nem volt hatása az ügyfelekre, más piaci szereplőkre, és a hitelintézet több jogsértést már a vizsgálat alatt kijavított - olvasható a jegybank közleményében.
|
Matolcsy 19 millióra bírságolta unokatestvére bankját
|
Az MNB mások mellett a pénzmosás és terrorizmus finanszírozását megelőzendő hiányosságok miatt vette elő a Növekedési Hitel Bankot.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/matolcsy-19-milliora-birsagolta-unokatestvere-bankjat.html
|
2018-08-28 18:09:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A közlemény szerint a magántőkealap augusztus 27-én és 28-án a június 6-án közzétett tájékoztatásban ismertetett módon összesen 233 660 4iG-részvényt szerzett meg. A tranzakció eredményeképpen az alap által közvetlenül birtokolt, szavazati jogot biztosító 4iG-részvények száma 427 745-ről 661 405-re nőtt, így az alap részesedése a 4iG Nyrt.-ben 22,75 százalékról 35,18 százalékra emelkedett.
A Konzum Nyrt. június 6-án jelentette be, hogy az Opus Global Nyrt., valamint a Konzum Befektetési Alapkezelő Zrt. és annak két alapja, a Konzum PE Magántőkealap és a Repro I. Magántőkealap - mint összehangoltan eljáró személyek - 2018. május 22. és 25. között a 4iG-ben történő befolyásszerzésre irányuló megállapodásokat kötöttek a 4iG Nyrt. egyes részvényeseivel, a 4iG által kibocsátott részvények 50,28 százalékára. A Repro I. Magántőkealap és a Konzum PE Magántőkealap vételi jog alapításáról szóló megállapodást kötött egymással 424 261 részvényre.
A Konzum PE Magántőkealap - részben élve a szerződésen alapuló jogaival - június 6-án megszerzett 427 745 darab 4iG-részvényt, aminek révén 22,75 százalékos tulajdoni hányadhoz és 23,35 százalékos befolyáshoz jutott a társaságban. Mivel az összehangoltan eljáró befektetők 33,57 százalékos befolyásra tettek szert a 4iG-ben, kötelező nyilvános ajánlatot kellett tenniük a 4iG valamennyi részvényese számára, az ajánlatot azonban egy részvényes sem fogadta el az augusztus 21-én zárult ajánlati időszakban.
|
Mészárosék növelték részesedésüket a 4iG-ben
|
A Konzum PE Magántőkealap 35,18 százalékra növelte részesedését a 4iG Nyrt.-ben - tette közzé a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. kedden a BÉT honlapján.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/befektetes/meszarosek-noveltek-reszesedesuket-a-4ig-ben.html
|
2018-08-28 18:20:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
2015. februárjában számoltunk be elsőként arról, hogy minden jel szerint az állam megvásárolná Vitézy Tamás milliárdos üzletember horvátországi szállodáit. A Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt. ugyanis egy közbeszerzési eljárás során a cég átvilágításával bízta meg a PwC Magyarország Kft.-t. Később, egy írásbeli parlamenti kérdésre adott válasz meg is erősítette feltételezésünket az állami esetleges vételi szándékát illetően.
Szabó Szabolcs LMP-s képviselő most újra felelevenítette ezt a témát, ugyanis az innovációs és technológiai minisztert, Palkovics Lászlót kérdezte arról, meg akarja-e venni a magyar állam Vitézy Tamás horvátországi kikötőit és szállodáit.
"Az Adriatic Island Grouppal kapcsolatban sem a kormányzati szervek, sem a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., illetve a Nemzeti Eszközgazdálkodési Zrt. részéről nem történt intézkedés. Esetleges döntés a Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt. által végeztetett - üzleti titokkörbe tartozó -, folyamatban lévő átvilágítást követően várható." - válaszolta a miniszter nevében Fónagy János.
Vagyis az elmúlt 3 évben semmilyen előrelépés nem történt az ügyben olyannyira, hogy még a csoport átvizsgálása sem fejeződött be.
Orbán, Habony és a többiek
Egyes információk szerint az Adriatiq Island Group össztartozása legkevesebb 15 milliárd forint, bár ennek valós felmérését a milliárdos vállalkozó és a horvát állam jogvitája nehezítette meg. A csoport elnöke és többségi tulajdonosa ugyanis Vitézy Tamás, milliárdos, a Helyi Téma tulajdonosa, akit nem túl szoros rokoni szál is fűz Orbán Viktorhoz. Vitézy Tamás testvérének első felesége ugyanis Orbán Viktor édesanyjának a testvére.
A társaság más vonalon is kötődik a kormányhoz és Orbán Viktorhoz, 2010 februárjáig ugyanis az igazgatóság alelnöke volt Habony Árpád. A 2010-es választások előtt Habonnyal együtt hagyta el Vitézy cégét Szalay-Bobrovniczky Kristóf is, akkori vezérigazgató és igazgatósági tag. A Századvég egyik korábbi vezetője jelenleg londoni magyar nagykövet.
Bár a csoport honlapján ma már nem találtunk erre vonatkozóan információt, pár évvel ezelőtt feltüntették a stratégiai tanácsadó testület tagjait is közöttük több, a jobboldalhoz köthető gazdasági szereplővel. Ez alapján a testület tagja volt többek között Töröcskei István, az Államadósság Kezelő Központ korábbi vezérigazgatója, Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke és Boros Imre is, aki az első Orbán-kormány idején a PHARE-támogatásokért felelős miniszter volt.
|
3 év alatt se dőlt el, megveszi-e az állam az Orbán-rokon horvát szállodáit
|
Szabó Szabolcs LMP-s képviselő most újra felelevenítette ezt a témát, ugyanis az innovációs és technológiai minisztert, Palkovics Lászlót kérdezte arról, meg akarja-e venni a magyar állam Vitézy Tamás horvátországi kikötőit és szállodáit.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/3-ev-alatt-se-dolt-el-megveszi-e-az-allam-az-orban-rokon-horvat-szallodait.html
|
2018-08-27 18:32:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A kormány 3,4 milliárd forinttal támogatja a Master Good Kft. kisvárdai baromfifeldolgozó üzemének 15 milliárd forintos kapacitásbővítő beruházását - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
A tárcavezető üdvözölte, hogy a csaknem százéves múltra visszatekintő vállalkozás a korábbi 24 milliárd forintos beruházást követően újabb befektetésről döntött, hiszen - mint mondta - a nemzetgazdaság sikere a családi üzemektől függ.
Kiemelte egyúttal, hogy a kisvárdai beruházás az első kedvezményezettje a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) új, technológiaintenzív befektetéseket ösztönző támogatási kategóriájának.
Bárány László, a Master Good Kft. ügyvezető igazgatója közölte, hogy a tervek szerint a beruházást követő második évben 50 százalékkal nőhet a cégcsoport árbevétele.
|
Több mint 3 milliárd forint támogatással dobja meg a kormány a kisvárdai csirkegyárat
|
Seszták Miklós városában 15 milliárdból bővül a baromfifeldolgozó üzem.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/tobb-mint-3-milliard-forint-tamogatassal-dobja-meg-a-kormany-a-kisvardai-csirkegyarat.html
|
2018-08-27 18:42:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A jövőben együttműködik a Konzum-csoport és a BDPST Group az ingatlanbefektetés, az ingatlanfejlesztés – és üzemeltetés területén áll az Appeninn csütörtöki közleményében. A Tiborcz István tulajdonában lévő BDPST Zrt. stratégiai befektetőként megvásárolja a Konzum PE Magántőkealap 20,59 százalékos részvénycsomagját az Appeninn Holdingban. A Konzum PE Magántőkealap kizárólagos befektetői Mészáros Lőrinc és felesége, Mészárosné Kelemen Beatrix. A Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) közzétett tranzakció zárását követően a tőzsdei társaság irányítása a 33,2 százalékos tulajdonhányaddal rendelkező Konzum-csoportnál marad.
A felek megállapodása szerint a BDPST Group hosszú távú, stratégiai befektetésként kezeli az Appeninn Nyrt.-ben szerzett tulajdonrészét, és a nagytulajdonosok a jövőben közös befektetéseket terveznek a régiós ingatlanpiacon. A BDPST Zrt. két új tagot delegál az Appeninn Holding igazgató tanácsába. Az igazgatótanács döntésének értelmében az Appeninn operatív irányítása két, több évtizedes ingatlanfejlesztési tapasztalattal rendelkező szakemberrel, Tomcsányi Gábor vezérigazgatóval és Somfalvi Péter vezérigazgató-helyettessel egészül ki.
Jászai Gellért, a Konzum Nyrt. elnök-vezérigazgatója szerint a ma bejelentett együttműködés újabb fontos lépés az Appeninn Holding júniusban bemutatott növekedési stratégiájának megvalósításában. „A jövőben a stratégiai partnerek közösen kívánnak fellépni annak érdekében, hogy tovább erősítsék az Appeninn retail-, irodapiaci- és turisztikai szektorban betöltött szerepét, és a társaság rövid időn belül a régió legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező ingatlan-befektetőjévé váljon” – fogalmazott Jászai.
A tranzakció kapcsán Tiborcz István elmondta: a BDPST Group célja, hogy a saját ingatlanfejlesztő és -üzemeltető szegmensében a piac meghatározó szereplővé váljon. „Jó ideje kerestük ugyanakkor a lehetőségét annak, hogy – elsősorban akvizíció útján – tevékenységünket diverzifikáljuk. A ma bejelentett tranzakció megteremti ennek a feltételeit, és jövőbeni üzleti építkezésünk egyik stratégiai alapját jelenti. A következő időszakban a legfontosabb célunk az lesz, hogy a lehető legteljesebben kiaknázzuk a két társaság közötti szinergiákban rejlő üzleti potenciált” – tette hozzá a BDPST Zrt. tulajdonosa.
„Az Appeninn Nyrt.-ben társasági részesedés megvásárlására kötött adásvételi megállapodás révén sikeresen bővítjük a BDPST Group kompetenciáját a kereskedelmi ingatlanok és irodaházak fejlesztése és üzemeltetése terén” – fogalmazott Tóth Judit vezérigazgató. Hangsúlyozta: „a BDPST Group prémiumkategóriás ingatlanokra fókuszál, elsősorban leromlott állapotú, műemléki épületek helyreállítására, megőrzésére és új, modern funkcióval való megtöltésére. Szakembergárdája évtizedes ingatlanfejlesztői és hotelmenedzsment-tapasztalattal rendelkezik.”
Az Appeninn Holding stratégiája szerint arra törekszik, hogy a társaság tulajdonában lévő portfóliót magas jövedelemtermelő képességű ingatlanokkal gyarapítsa. Ebbe a stratégiába illeszkedik a prémium kategóriás irodaház-portfólió elmúlt hónapokban történt bővítése, a Club Aliga többségi tulajdonának megszerzése, illetve a retail piacon végrehajtott akvizíciók és az ALDI-val kötött megállapodás.
Az Appeninn Nyrt. idén júniusban bemutatott üzleti terve szerint a társaság további dinamikus gyarapodás előtt áll. Az elkövetkező másfél-két évre tervezett fejlesztési és akvizíciós tervei között szerepel további 69 ezer négyzetméter „A” kategóriás irodaépület vásárlása, 80-100 kiskereskedelmi egység és több mint 35 ezer négyzetméter „A” kategóriás iroda fejlesztése, valamint a Mészáros-csoport tőzsdei érdekeltségeiben rejlő ingatlanfejlesztési- és üzemeltetési lehetőségek további kiaknázása.
|
Mészáros és Tiborcz összeszűri a levet
|
A jövőben együtt mozog az ingatlanozás területén a Konzum és a BDPST Group.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/meszaros-es-tiborcz-osszeszuri-a-levet.html
|
2018-08-23 19:16:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A Konzum Nyrt. jogosult az Appeninn Nyrt. vezető tisztségviselői többségének kijelölésére - tette közzé az Appeninn és a Konzum szerdán, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.
A közlemény szerint erre a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt., a Konzum PE Magántőkealap, a Konzum II Ingatlanbefektetési Alap, a Konzum Management Kft. és a KPE Invest Kft. megállapodása hatalmazta fel a Konzum Nyrt.-t.
A Konzum Nyrt. tavaly decemberben közölte, hogy a Konzum PE Magántőkealappal, valamint a Konzum Management Kft.-vel közösen 51,34 százalékos, többségi befolyást kíván szerezni az irodaházakat, ipari és logisztikai ingatlanokat tulajdonló, illetve üzemeltető Appeninn Holding Nyrt. fölött. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) márciusban hagyta jóvá, hogy a Konzum és érdekeltségei közvetlen közös irányítást szerezzenek az Appeninn felett.
Áprilisban a Konzum II. Ingatlanbefektetési Alap apporttal 4,6 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre az Appeninnben, aminek ellenértékét a társaság új részvények forgalomba hozatalával egyenlítette ki. A tőkeemelés révén az alap 13,68 százalékos részesedést szerzett.
Május 11-én a Konzum PE Magántőkealap részesedése 20,59 százalék, a Konzum Nyrt.-é 18,7 százalék, a Konzum II. Ingatlanbefektetési Alapé pedig 13,68 százalék volt az Appeninnben. Rajtuk kívül az OTP Ingatlanbefektetési Alapnak volt 5 százalék feletti (5,11 százalék) tulajdoni hányada. A közkézhányad 41,92 százalék volt.
Az Appeninn a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerint készült egyedi beszámolója szerint 2017-ben 131 millió forint átfogó adózás utáni eredményt ért el, mérlegfőösszege 2017 végén l8,7 milliárd forint, saját tőkéje 8,4 milliárd forint volt. A társaság IFRS alapján összeállított 2017-es konszolidált beszámolóját 72,5 millió euró mérlegfőösszeggel, 32,2 millió euró saját tőkével és 2,548 millió euró adózott eredménnyel hagyta jóvá áprilisban a közgyűlés.
Az Appeninn részvényeivel a BÉT prémium kategóriájában kereskednek, záróáruk kedden 648 forint volt, szerdán délután fél 5 körül 608 forinton kereskedtek velük. Az elmúlt egy évben az Appeninn-részvények legmagasabb ára 1173 forint, a legalacsonyabb pedig 301 forint volt.
|
Mészárosék jelölhetik ki Mészárosék vezetőit
|
A Konzum Nyrt. jogosult az Appeninn Nyrt. vezető tisztségviselői többségének kijelölésére - tette közzé az Appeninn és a Konzum szerdán, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/meszarosek-jelolhetik-ki-meszarosek-vezetoit.html
|
2018-08-22 08:48:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Egyre többet pénzt költ a kormány a magyar költségvetési forrásokból cégek támogatására, ezek hatékonysága azonban finoman szólva is kétséges. Ráadásul a pénzek egy része nehezen átlátható közvetítőkön keresztül jut el a vállalatokhoz.
A régóta vitatott rendszer pártolói szerint olyan beruházások valósulnak meg Magyarországon a támogatásoknak köszönhetően, amelyek enélkül nem jönnének ide. Vállalatvezetőkkel beszélgetve azonban inkább az a kép rajzolódik ki, hogy a támogatás egy kevéssé fontos szempont a döntésükben, általában akkor kezdik keresni ezeket a lehetőségeket, amikor már eldőlt, hol valósul meg egy fejlesztés.
2017-ben mindenesetre rekordot döntött a cégek állami támogatása: számításaink szerint majdnem pontosan 125 milliárd forintot fordított erre a kormány két minisztériuma. Ez tekintélyes összeg, már csak azért is, mert az összes vállalat 624 milliárd forint társasági adót fizetett tavaly. Még egyszer érdemes hangsúlyozni, hogy itt nem uniós forrásokról, hanem a magyar költségvetésből finanszírozott támogatásokról van szó.
A jelenlegi rendszerrel az a fő gond, hogy a hatékonyan működő cégektől esetenként járadékvadász, hatalomhoz közeli vállalatokhoz csoportosít át forrásokat, ami végső soron rombolja a magyar gazdaság hatékonyságát.
A másik gyakori eset, hogy olyan beruházásokhoz kapcsolódik a támogatás, amelyek enélkül is megvalósulnának.
Ez annak fényében is érdekes, hogy a külföldi cégek (pénzügyi értelemben és közvetlenül legalábbis) az utóbbi három évben összességében több tőkét vittek ki az országból, mint amennyit ide hoztak. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne lennének beruházások, vagy ne érkezne friss tőke, de sok olyan cég van, amely a megtermelt profitot inkább elviszi, ahelyett, hogy itt ruházná be ismét.
A legnagyobb összeget az egyedi kormánydöntéssel (ekd) megítélt támogatások teszik ki, 2004 és 2018 nyara között közel 430 milliárdot fordított erre az állam. Csakhogy az ekd-k nem fedik le az összes céges támogatást, a könnyen elérhető statisztikákban csak a Külgazdasági- és Külügyminisztérium (KKM) adatai szerepelnek.
Kikértük a Nemzetgazdasági Minisztériumtól (NGM, ma már Pénzügyminisztérium), hogy mely cégeknek adott az utóbbi években állami támogatást. Kiderült, hogy ők is sokat, 8 év alatt 41,5 milliárdot költöttek alapvetően külföldi cégek munkahelyteremtésére és – állami cégeken keresztül – startupok fejlesztésére. A két támogatási program:
A kormány döntése alapján cégek számára nyújtott támogatásokat az NGM/PM egyes fejezeti kezelésű előirányzataiból biztosítják – erre 39,5 milliárd ment el 2010 óta.
A Nemzeti Foglalkoztatási Alap szakképzési és felnőttképzési támogatások kiadási jogcíme előirányzatából egyedi kormánydöntés alapján nyújtott támogatások – erre 2 milliárdot fordítottak 2010 óta.
2010-ben a KKM és az NGM céges támogatásokra csak 4,3 milliárdot költött, azóta ez 29-szeresére nőtt:
Az első NGM-es program különösen érdekes, mert a támogatások első körben nem is versenypiaci cégekhez, hanem állami pénzosztó szervezetekhez kerülnek. Ezeket a forrásokat kutatás-fejlesztési és innovációs beruházásokra szánták, a 39,5 milliárdos összeget az alábbiak szerint osztották el:
A Magyar Mozgókép Közalapítvány 2011-ben 3,5 milliárd forintot kapott.
Az állami Széchenyi Tőkealap 2017-ben 36 milliárdot kapott három feladatra: Irinyi II. Kockázati Tőkealap létrehozása (8 milliárd), Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap létrehozása (20 milliárd), a Széchenyi Tőkebefektetési Alap jegyzett tőkéjének emelése (8 milliárd).
Mindez azért érdekes, mert a magyar állami és uniós pénzekkel működő, 130 milliárdos Jeremie-alapokról a Figyelő cikksorozatban mutatta meg, hogy egyáltalán nem hatékony, hemzseg a szabálytalanságoktól és a csalásgyanús esetektől. Az unió csalásellenes hivatala, az OLAF is vizsgálatot kezdett Jeremie-ügyben, szerintük a kormányhoz közel álló nagyvállalkozók közül Hernádi Zsolt és Garancsi István kartellezhetett. Időközben több tudományos cikk is megjelent, amelyek alapján az látszik, hogy az állam nem jó befektető a startupok piacán.
Az NGM/PM által megadott információk azonban a jelek szerint nem fedik le az összes támogatást, az utóbbi pár évben ugyanis elkezdtek burjánzani a minisztérium vállalati támogatási programjai (lásd a grafikonon). Áttekintésüket nehezíti, hogy a programoknak nincs átlátható adatbázisa, eldugott, rövidítésekkel nehezen fellelhetővé tett zip fájlokból és bejelentésekből lehet összeszedegetni az információkat. Egyszer megadják a támogatás összegét, másszor csak az azt is magában foglaló projektértéket tüntetik fel. Az is előfordul, hogy olyan számot közölnek, amely több év között oszlik meg, ezért saját gyűjtésünk során az adott évre vonatkozó keretösszegekkel számoltunk.
Ha mindezt figyelembe vesszük, akkor 2017-ben már az jön ki, hogy legalább 125 milliárd forintot osztott újra a cégek között az – állami újraelosztás csökkentését elméleti síkon szükségesnek tartó – NGM.
A cégek nyeresége után befizetett minden ötödik forintot tehát arra költötte az állam, hogy vállalatokat támogasson.
Ha a támogatások osztogatása helyett a társasági adót faragnák le a szóban forgó összeg felhasználásával, akkor a jelenlegi 9 százalékról 7-re csökkenhetne a vállalati nyereségadó kulcsa.
|
Tavaly már 125 milliárdot szórt a cégek közé a kormány hazai forrásból
|
Megy a pénz a kétes hasznosságú projektekre, de a multikat egyre kevésbé érdekli az állami támogatás. Ez nem uniós, hanem magyar adófizetői pénz.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20180824/tavaly-mar-125-milliardot-szort-a-cegek-koze-a-kormany-hazai-forrasbol/
|
2018-08-24 12:26:00
| true | null | null |
G7
|
Igazi nagyágyúk léptek be a magyarországi Microsoft feltételezett kétes ügyeinek vizsgálatába. Az amerikai Igazságügyi Minisztérium és a tőzsdefelügyelet (SEC) indított nyomozást annak kiderítésére, hogy voltak-e visszaélések az amerikai cég korábbi magyar közbeszerzéseinél.
Az amerikai hatóságoknak azért kell eljárniuk, mert a tengerentúli szabályozás szerint az amerikai cégek külföldi tevékenységével összefüggésbe hozható korrupciógyanús eseteket is ki kell vizsgálni. A tőzsdefelügyelet pedig azért vesz részt a nyomozásban, mert a Microsoft papírjai az amerikai értékpapírpiacon forognak.
Számunka azonban az ügy elsősorban azért lehet érdekes, mert fényt deríthet a magyar állami hivatalokban feltételezett korrupcióra is. Ahogy a Wall Street Journal írja, a vizsgálat központjában az alábbi, egyelőre csak feltételezett közpénzszivattyú működésének felderítése áll:
A Microsoft szoftvereit 2013-ban és 2014-ben az állami hivatalok a közbeszerzések keretében közvetítő cégeken keresztül vásárolták meg. Ez általános gyakorlat, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság ugyanis olyan keretmegállapodásokba tereli a beszerzéseket, ahol előre kiválasztja azokat a szállítókat, akiktől az állami hivatalok termékeket és szolgáltatásokat rendelhetnek. A kereten belül később már a hivatalok döntik el, hogy melyik ajánlatot fogadják el.
A gyanú szerint a Microsoft a szokásos jelentős árkedvezménnyel adta el a termékeit a keretmegállapodásban kiválasztott közvetítőknek, ám azok közel teljes áron adták tovább az állami hivataloknak.
A vizsgálat azt a feltételezést járja körül, hogy ezt az árkülönbözetet a közbeiktatott cégek állami köztisztviselők megvesztegetésére használták fel, és/vagy egyszerűen visszacsorgattak nekik egy bizonyos részt a különbözetből.
A feltételezés tehát röviden az, hogy az állami hivatalokban szervezett formában ment a közpénzek lenyúlása, hiszen sokkal többet fizettek ki a szoftverekért az indokolható árnál, és az így lehívott közpénz végül náluk landolt. Az amerikaiak fő célja nyilvánvalóan az, hogy a Microsoft szerepét tisztázzák: mennyire asszisztált a cég ehhez a tevékenységhez – ha volt ilyen gyakorlat.
A Wall Street Journalnek a magyar kormány nem válaszolt az ügyben feltett kérdésekre. A Microsoft korábbi, esetleg érintett vezére, Papp István pedig csak annyit mondott, hogy ő a Microsoft-család elismert tagja, és a cég vezetőitől csak pozitív visszajelzéseket kapott.
A Microsoft Magyarország egyébként korábban egy belső vizsgálatot is lefolytatott, és négy munkatársától megvált, illetve négy partnerével megszakította a kapcsolatot. Ezen kívül most csak annyit közölt, hogy együttműködik az amerikai hatóságokkal.
Az amerikai törvények nagyon szigorúan lépnek fel a korrupció gyanújával szemben, ha amerikai társaság is érintett lehet benne. Emlékezetes, hogy a Magyar Telekomnak volt korábban hasonló esete, és a cég bizonyos balkáni szerződéseivel kapcsolatban évekig folyt a vizsgálat, mert az amerikai tőzsdén is jelen volt a vállalat.
A tengerentúli társaságok leányainak azonnal jelenteniük kell (jellemzően a helyi nagykövetségen keresztül), ha korrupció gyanúját érzékelik. Ilyen eset volt például az az étolaj kereskedelmével kapcsolatos áfacsalási gyanú is, amely végül a kitiltási botrányhoz vezetett.
A Napi.hu januárban a Microsoft-ügy kapcsán azt írta, úgy tudja, hogy az egyik kérdéses szoftverbeszerzést 2014-ben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kötötte, és ott több százmillió forint tűnt el. A cikk három céget nevezett meg, amelyekkel a Microsoft megszakította a kapcsolatát, a Humansoft Kft.-t, az Euro One Zrt.-t és a Racionet Zrt.-t.
A Microsoftnál a kérdéses időszakban Sagyibó Viktor vezette a kormányzati üzletágat, őt később, a belső vizsgálat és egy rövid iparági kitérő után a Miniszterelnökség miniszteri biztosának nevezték ki. Papp István a Microsoft éléről 2016-ban a Nemzeti Befektetési Ügynökség elnökhelyettesi székébe ült át (de jelenleg már nem ott dolgozik).
|
Az amerikaiak utánamennek a feltételezett magyar kormányzati kenőpénz-szivattyúnak
|
Igazi nagyágyúk léptek be a magyarországi Microsoft feltételezett kétes ügyeinek vizsgálatába. Az amerikai Igazságügyi Minisztérium és a tőzsdefelügyelet (SEC) indított nyomozást annak kiderítésére, hogy voltak-e visszaélések az amerikai cég korábbi magyar közbeszerzéseinél.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20180824/az-amerikaiak-utanamennek-a-feltetelezett-magyar-kormanyzati-kenopenz-szivattyunak/
|
2018-08-24 13:59:00
| true | null | null |
G7
|
(Ez a cikk a futballközpénz-körképünk befejező része, az első részt itt, a másodikat itt, a harmadikat pedig itt olvashatja.)
Bár a százmilliárdokat felemésztő stadionépítési program egyértelmű kudarca, hogy itthon továbbra sem járnak többen élvonalbeli meccsekre, mint a Fidesz hatalomra kerülésekor, ez nem jelenti azt, hogy ne növekedett volna a csapatok jegyeladásból származó bevétele. Az árak emelkedése miatt ebből a forrásból is jóval több pénz folyik be a klubok kasszájába, mint 7-8 éve.
Pontos számot nem lehet mondani, mert a jegyárbevételét nem tette közzé minden csapat, de a G7 becslése szerint 2017-ben nagyjából 820 millió forint jöhetett be ilyen forrásból. Ez csapatonként átlagosan 68 millió forintot jelent, ami háromszorosa a 2010-es, és nagyjából duplája a 2011-es szintnek.
A jegyeladás teljes bevételen belüli aránya azonban így is folyamatosan csökken, hiszen időközben a nyílt és burkolt állami támogatásoknak köszönhetően az NB1 költségvetése ennél is jóval nagyobb mértékben emelkedett. Mindez jól mutatja, hogyan távolodik el egyre jobban a piaci működéstől a hazai labdarúgás, hiszen ez az egyetlen olyan forrás, ami tényleg teljes mértékben piacinak tekinthető. Az elmúlt két évben az összes bevétel mindössze 3 százaléka származott a nézőktől, ami döbbenetesen alacsony arány, ideálisnak például azt tartják, ha a teljes büdzsé harmada a meccsnapi költésből folyik be*Igaz, ez utóbbi az elmúlt években már a topligák legnagyobb csapatainál sem valósul meg, ott is a szponzori, illetve tévés pénzek kerültek túlsúlyba a meccsnapi bevételekkel szemben..
Ráadásul úgy tűnik, hogy a közönség tulajdonképpen kizárólag egy csapat, a Fradi mérkőzéseiért hajlandó fizetni. Bár az FTC Labdarúgó Zrt. volt az egyik olyan cég, amely nem tette közzé, hogy mennyi folyt be jegyek és bérletek értékesítéséből, a helyszíni nézőszám és az árak alapján megbecsültük a jegyárbevételt. Ez alapján pedig úgy tűnik, hogy a teljes liga ilyen jellegű bevételének több mint fele landol náluk.
Összehasonlításképpen: a Fradi 415 milliójával szemben a Paks kevesebb, mint 10, a Mezőkövesd 16, a Haladás 18 millió forinthoz jutott belépők értékesítéséből, Felcsúton pedig valószínűleg többet költenek arra, hogy szurkolókat vigyenek a közpénzből felhúzott stadionba, mint amennyit a jegyeladáson keresnek. Ha az FTC-t kivesszük a képletből, akkor az előző két évben a maradék 11 élvonalbeli csapat teljes bevételének a 2 százalékát sem érte el a jegyek és bérletek eladásából befolyt összeg.
Az elmúlt idények trendjeit és a stadionépítések hatását is jól mutatja a DVSC esete. A Debrecen valószínűleg az egyetlen csapat, amely 2010 óta végig az élvonalban játszik és egy év kivételével a jegyeladási adatait is közzétette. Ebből pedig az látszik, hogy a csapat kétségtelenül többet keres most belépők értékesítésén, mint a 2010-es évek elején, ezt azonban kevesebb nézővel éri el, és az új stadion varázsa sem tartott túl sokáig.
A Loki arénáját 2014 tavaszán adták át, és abban az idényben meg is nyerte a bajnokságot a csapat, ami 7500-as átlagnézettséget és majd 200 milliós jegyárbevételt hozott*Az átlagos nézőszámot a grafikonon átszámoltuk naptári évre úgy, hogy az adott évet érintő szezonok nézettségét átlagoltuk.. Azóta azonban a szurkolók száma visszaesett, 3000 és 4000 között mozog, és a jegyek eladásából befolyt összeg sem tudta megközelíteni a korábbi csúcsot.
|
Az új stadionok üresen is több pénzt hoznak, mint a régiek
|
A Fradin kívül más csapat nem igazán jut érdemi bevételhez a jegyeladásokból, Felcsúton például többet költenek a nézőkre, mint amennyit a belépőkért kapnak.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20180827/az-uj-stadionok-uresen-is-tobb-penzt-hoznak-mint-a-regiek/
|
2018-08-27 14:32:00
| true | null | null |
G7
|
A 150 milliárd forintos új Puskás Stadionon is dolgozó West Hungária Bau Kft. (WHB) kezdheti meg a Pénzügyminisztérium új, budai Várban található épületének rekonstruálását. Az erre kiírt rendkívül furcsa közbeszerzésen a napokban hirdettek eredményt. A munkát egy olyan konzorcium kapta, amelynek a kormányfő vejével is üzletelő Paár Attila cége, a WHB mellett egy eddig kevésbé ismert építőipari vállalat, a Garage Ingatlanfejlesztő Kft. is a tagja.
Azt már jó ideje lehet tudni, hogy a minisztérium valamikor a nem túl távoli jövőben a budai Várba, egészen pontosan a Mátyás templommal szembe, a Szentháromság tér 6. alá költözik. Azért ide, mert egykor itt működött a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium. Valójában a költözésnek már meg kellett volna történnie, de az eredeti ütemtervet nem sikerült tartani, így csak most kezdődhet majd meg az a várhatóan 2-2,5 éves munka, ami során visszaállítják a műemlék 20. század eleji állapotát.
Ennek a munkának az első ütemét nyerte el most a WHB-Garage duó, méghozzá a vonatkozó közbeszerzési dokumentumok szerint picit több mint 90 milliárd forintos ajánlati árral. Valójában azonban nem ennyiért fognak dolgozni, ám azt nem lehet tudni, hogy pontosan mennyiért, mivel a direkt az építtetés lebonyolítására létrehozott PM-TÉR6 Nonprofit Kft. valami egészen különös közbeszerzést írt ki.
A nyerteseket ugyanis nem szimplán megbízták az egyébként elég jól definiált feladatokkal, hanem egy keretszerződést kötöttek velük. Ilyet akkor szoktak, ha az adott állami szervezet több kisebb munkát szeretne elvégeztetni, de nem akar mindig a körülményes eljárással bajlódni. Ebben az esetben kiír egy közbeszerzést egy meghatározott keretösszeggel, ott kiválaszt három-négy-öt céget, majd a jövőben az egyes munkákért már csak őket versenyezteti. Egészen addig, amíg el nem fogy a keret. Ma többnyire így építenek utakat és csatornákat Magyarországon, de az állami kommunikációra is ilyen keretszerződést kötöttek.
Épp utóbbi bizonyította be, hogy ezzel a gyakorlattal nem feltétlenül a folyamatok leegyszerűsítése a cél, hanem az, hogy minden közpénz a megfelelő helyre kerüljön. A kommunikációs keretszerződésbe már korábban is csak kormányközeli ügynökségeket engedtek be, a legutóbbi körben azonban már ezek közül is kizártak kettőt, így csak egy csoporttal állapodtak meg. Magyarul alsó hangon egy évre minden állami kommunikációs pénzt odaadták a piac egyetlen szereplőjének.
A mostani beszerzés azonban még ennél is furcsább. Itt ugyanis nem arról van szó, hogy sok kicsi munkáért versenyeztetnek valakit, hanem van egy tételesen leírt feladatcsomag, amit meg kell csinálni. Fel kell állítani három toronydarut, 19 ezer négyzetméter könnyűállványt, 500 méter kerítést, van némi bontás, betonozás meg szigetelés, és emellett lényegében újjá kell építeni a Szentháromság tér 6-t (a pontos feladatleírás a csillagra kattintva látható)*Organizáció:
— 3 toronydaru telepítése,
— 19 000 m2 nehéz- és könnyűállvány építése,
— 43 db konténer telepítése,
— 500 fm kerítés építése.
Utólagos falszigetelés:
— 18 758 m3 földmunka,
— 4 924 m2 aljzatbetonbontás,
— 9 282 m2 utólagos vízszintes és függőleges szigetelés készítése,
— 12 595 m2 légpórusos vakolat készítése.
Bontási munkák:
— 8 621 m2 tetőbontás,
— 10 400 m2 válaszfal bontása,
— 16 250 m2 burkolat bontása,
— 8 450 m3 salakfeltöltés-bontás,
— 200 m3 födémszerkezet-bontás,
— 650 m3 nyílás- és falszerkezeti bontás.
Szerkezetépítési munkák:
— 1 128 m3 alapmegerősítés,
— 2 759 m2 régi homlokzati falak visszaépítése,
— 11 193 m2 vb. koporsófödém építése,
— 8 578 m2 új födém építése és 18 588 m2 födémmegerősítés,
— 600 m3 rizalitépítés,
— 2000 m3 mélygarázs szerkezetépítés,
— 2000 m3 új épületszárny szerkezetépítés.
Tetőfedés:
— 11 495 m2 komplett tetőfedés.
Homlokzatképzés:
— 11 617 m2 homlokzati vakolatjavítás / új vakolatképzés,
— 2 918 m2 klinkertégla burkolat helyreállítás,
— 2 868 m2 új homlokzatképzés nyílászárókkal.
Ilyen munkára csak akkor lenne értelme keretmegállapodást kötni, ha utána a keretszerződésbe bekerülő vállalatokat ismét megversenyeztetnék és más építené a darukat, a kerítést, a homlokzatot és tetőt. Itt viszont erről szó sincs, hiszen kizárólag a WHB-Garage kettőssel szerződtek, mindent ők csinálnak.
Csak éppen a közbeszerzés sajátosságai miatt nem tudni, hogy mennyiért.
A most közzétett dokumentumban szereplő 90 milliárd ugyanis – ahogy erre külön felhívják a figyelmet – egy elméleti ár. Minden munkára kértek külön árajánlatot, és azt megszorozták valamilyen mennyiséggel, ami nem a tényleges, de – ha jól értjük – arányos azzal.
Az eredeti kiírásban egyébként becsült értékként 9,8 milliárd forint szerepelt, a mostani információk alapján azonban azt sem lehet megmondani, hogy beleférnek-e ebbe. Ami egyébként még csak nem is a teljes összeg. Már csak azért sem, mert a mostani közbeszerzésből a műemléki díszítő munkákat kihagyták, azokat majd vélhetően a második ütemben rendelik meg.
Korábban a 444.hu számolt be részletesen arról, miként drágult a PM várba költöztetésének projektje. A lap még februárban azt írta, hogy az egyébként pár éve felújított épület újbóli rekonstrukciójára eredetileg 26,7 milliárd forintot szántak, ez azonban hirtelen nagyjából 10 milliárddal megugrott.
Ez utóbbi összeg nagyjából az, amit a mostani feladatokra szántak, és ami nagyrészt vélhetően a WHB-nál landol majd. A konzorciumnak ugyanis egyértelműen ők a meghatározóbb szereplői, a Garage úgy is csak egymilliárdos árbevételt csinált tavaly, hogy öt év alatt kilencszeresére nőtt a cég. A nagyrészt Paár Attila tulajdonában lévő WHB viszont tavaly már 41 milliárdos árbevétel mellett 5 milliárdos nyereséget ért el, amiből 2,5 milliárdot ki is vettek a tulajdonosok.
Paár neve onnan lehet ismerős, hogy az ő cége vásárolta meg Orbán Viktor vejétől, Tiborcz Istvántól a közbeszerzéseken kitömött, közvilágítási projektekkel foglalkozó Elios Innovatív Zrt. felét*Egészen pontosan azt a céget, amely ezt a részvénycsomagot birtokolta.. Amint arról korábban írtunk, a pakettért 2,9-3 milliárd forintot fizethetett.
|
Furcsa közbeszerzéssel hoztak ki 90 milliárdos árat a Pénzügyminisztérium új épületére
|
Nagyon sokba fog kerülni a Pénzügyminisztérium költözése, de ennyibe talán nem. A projektet egy, a kormányfő vejével is üzletelő vállalkozó nyerte.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20180827/furcsa-kozbeszerzessel-hoztak-ki-90-milliardos-arat-a-penzugyminiszterium-uj-epuletere/
|
2018-08-27 14:38:00
| true | null | null |
G7
|
Több mint 1,7 milliárd forintért 13 kilométernyi gázvezetéket cserélhet ki a fővárosban, illetve Pécelen egy konzorcium, amit Mészáros Lőrinc cégbirodalmának központi vállalata, a Mészáros és Mészáros Kft. (M&M) és egy a szakmán kívül kevésbé ismert cég, a Vabeko Kft. alkot. Mészároséktól az elmúlt években a teljes lakossági gázpiacot bekebelező NKM Nemzeti Közművek Zrt. egyik leányvállalata rendelte meg a munkát.
Ráadásul egészen biztos, hogy nem ez lesz az egyetlen zsíros megbízás, amit az állami közműholdingtól kap a gázszerelőként induló dollármilliárdos. A következő hónapokban további milliárdokért dolgozhatnak majd a csoportnak.
Az NKM Földgázhálózati Kft. még év elején írt ki egy közbeszerzést a „gázhálózaton végzett rekonstrukciós és gázhálózat-optimalizációs munkákra”. A tender azonban nem konkrét megbízásról szólt, egy 4,4 milliárd összegű keretszerződéshez kerestek partnereket. Magyarul a cég jelezte, hogy a jövőben különböző – akkor még nem nevesített – munkákra ekkora összeget tervez elkölteni, és kiválasztana néhány vállalatot, amelyek később a normál eljárásnál gyorsabban lezavarható tendereken versenyeznek a konkrét megbízásokért. Az akkori pályázaton három csoport futott be: a már említett M&M-Vabeko (Mevag) konzorcium, a Colas Alterra Zrt., illetve a Sade Magyarország Kft.
Most az első konkrét megbízásokban hirdettek eredményt, és ezeken taroltak Mészárosék. Az NKM összesen 36 budapesti és egy péceli helyszínen rendelt meg munkákat. Ezeket nyolc különböző csomagba fogták össze, és így írtak ki külön tendereket. A nyolc közbeszerzésből pedig ötöt a Mevag konzorcium húzott be. Ráadásul övék lett az összes nagyobb munka, így a 2,2 milliárdnyi megbízásnak több mint a háromnegyede landolt náluk. Mészárosék 1,7 milliárdjával szemben a Sade mindössze 343, a Colas pedig ennél is kevesebb, alig 170 milliós megrendelést kapott.
Az M&M-Vabeko kettős 13 különböző fővárosi kerületben dolgozhat. A legtöbb munkát a belvárosban kapták, többek között a Belgrád rakpart és a Váci utca között, illetve a Ferenciek terén is ők cserélhetik ki a gázvezetéket, de a XIX. kerületi Mészáros Lőrinc utcában is Mészáros Lőrincék építhetik ki az új hálózatot.
Az M&M partnere a laikus közönség körében nem különösebben ismert, a piacon azonban elég meghatározó szereplő. Több mint két évtizede foglalkoznak gázvezetékek építésével, dolgoztak mások mellett a csepeli és a dunaújvárosi erőműveknek, illetve a lényegében a teljes magyarországi nagynyomású földgázszállító rendszert fenntartó FGSZ Zrt-nek is. A siófoki cég az elmúlt években fixen 5-6 milliárd közötti árbevételt és több százmilliós adózott eredményt termelt.
Magyarul a szaktudást jórészt ők hozták a konzorciumba, és nem lenne meglepő, ha az alvállalkozókat is ők ismernék jobban. A Mevag ugyanis egy fix körrel dolgozik együtt, ugyanazt az öt (szintén nem különösebben ismert nevű) vállalkozást adták meg minden munkánál.
A mostani 1,7 milliárd egyébként közel sem a végső összeg, amit Mészárosék kereshetnek a fővárosi gázvezeték-felújításokon. Egyrészt az NKM a keretösszegnek csak az egyik felét költötte el eddig, azaz további 2,2 milliárd forintra még pályázhatnak ebben a keretszerződésben is.
Van azonban egy másik keretszerződés is, amin még ennél is több pénzt húzhat be a konzorcium. A gázhálózat rekonstrukciója mellett ugyanis a gázelosztó vezeték létesítésére is kötött egy hasonló megállapodást az NKM még nyár elején. Erre 3 milliárd forintot szánnak, de ez egy az egyben Mészároséknak mehet, itt ugyanis versenytársuk sem maradt, csak velük szerződött le az állami közműholding. Azt egyelőre nem tudni, hogy ezért mit csinálnak majd, itt ugyanis még nem zárták le a konkrét munkákra vonatkozó tendereket, csak a keretszerződés van meg.
|
Mészáros Lőrinc visszatért a gázszereléshez, és ezzel is milliárdokat keres
|
Több mint 1,7 milliárd forintért 13 kilométernyi gázvezetéket cserélhet ki a fővárosban, illetve Pécelen egy konzorcium, amit Mészáros Lőrinc cégbirodalmának központi vállalata, a Mészáros és Mészáros Kft. (M&M) és egy a szakmán kívül kevésbé ismert cég, a Vabeko Kft. alkot. Mészároséktól az elmúlt években a teljes lakossági gázpiacot bekebelező NKM Nemzeti Közművek Zrt. egyik leányvállalata rendelte meg a munkát.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20180830/meszaros-lorinc-visszatert-a-gazszereleshez-es-ezzel-is-milliardokat-keres/
|
2018-08-30 15:23:37
| true | null | null |
G7
|
- Ide figyelj, azt te tudtad, hogy a Hullám már a Mészárosé?
- Nem, a Helikon a Mészárosé!
Így beszélget két keszthelyi atyafi a Hullám Szálló melletti lángososnál. Mindketten rosszul tudják: a Hullám és a Helikon is inkább Tiborcz István és környéke érdekeltsége, Mészárosék a Hotel Viát és Hotel Balatont vették meg. Övék a Zala kemping és a jachtkikötő is, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy
a most lezárult szezonban már szinte az egész keszthelyi Balaton-part a NER-bárók kezében volt.
A lenti térképen a keszthelyi partszakasz egésze látható, pirossal pedig Tiborczék és Mészárosék szerzeményei. Nem sok megvásárolható területet hagytak a víz mellett: kis egyesületi és egyetemi telkek vannak még a Helikon strand környékén és a Hotel Via mellett, minden más elkelt, ahogy a négy nagy szállodájuknak sincs vetélytársa.
Orbán Viktor közvetlen környezetének keszthelyi terjeszkedéséről legrészletesebben a Reuters írt márciusban. Ebben a „keszthelyi tízek” néven szedte össze a legnagyobb befektetőket, akik egyrészt Tiborcz régi/családi barátai, másrészt a közbeszerzések milliárdos sorozatnyertesei, köztük Mészáros és Tiborcz mellett Jászai Gellért, Szíjj László, Varga Károly és Paár Attila. A Reuters szépen végigveszi, ki mit vett és ki kivel futtat közös bizniszt, de közben egyértelmű, hogy ezek a szereplők együtt mozognak. A Tiborcz cégének résztulajdonában álló Helikon Hotelt például Mészáros szállodalánca, a Hunguest üzemeltetheti, míg Tiborcz üzlettársának kempingjét Mészáros kempinghálózata, a Balatontourist viszi. Az egymást követő bevásárlásokhoz nyújtott hitelek is jórészt ugyanonnan, a Mészárossal összebútorozott B3 Takaréktól jöttek. És az elképzelés is ugyanaz lehet:
olcsón megvenni az ingatlanokat, aztán várni a magyar és európai adófizetők pénzét.
A miniszterelnök vejének és dollármilliárdos barátjának nem csak Keszthelyt, hanem az egész tavat behálózó befektetései ugyanis egybeestek a kormány új prioritásával, a Balaton fejlesztésével, amire „minden korábbinál többet”, 365 milliárd közpénzt költünk 2020-ig. A jórészt Mészárosék kezében lévő kempingekre például 5 milliárd forint jut.
Amikor a szezon végén körbejártam a birodalmat, a kempingben éppen a B my Lake fesztivál dübörgött, a kikötőben lágyan ringtak a vitorlások, de
a szállodákon nem látszott, hogy már két éve az ország leggyorsabban gazdagodó vállalkozóinak tulajdonában vannak. Ennek köszönhetően a keszthelyi Balaton-part ma is ugyanolyan lepukkant,
és egyelőre a helyi munkavállalók is hiába várják a három bezárt szálloda újranyitását, azokhoz hozzá sem nyúltak.
„Egyesek mások becsapásával, félrevezetésével, újabban a pályázati rendszer kiskapuinak a kihasználásával próbálnak haszonra szert tenni, nagyjából munka nélkül, és utána ezt a hasznot felelőtlenül élvezik mások kárára.” Ezekkel a szokatlan szavakkal nyitotta meg a tavalyi szezont Keszthely fideszes polgármestere, Ruzsics Ferenc. Később nem volt hajlandó tisztázni, kire gondolt, de nem nehéz kitalálni. (Pláne, hogy helyi ellenzéki képviselők szerint Ruzsics már korábban is felemlegette, hogy „a Balaton-part néhány foghíj kivételével a Tiborcz-Mészáros Lőrinc érdekcsoporthoz tartozik”.)
A parti sétány és a szállodák körüli park állami százmilliókból újult meg évek alatt, 2015-re. Akkor a polgármester arról beszélt, hogy szeretnének egy harmadik ütemet is indítani, aminek célja a Balaton-part két üresen álló szállodaépületének felújítása. Ennek máig semmi nyoma. Tavaly Ruzsics azt mondta, olyan „hírek érkeznek”, hogy a Helikon mellett a Balaton és a Hullám is megújul, de ha vannak is ilyen tervek, eddig nem fogtak hozzá.
A Balaton, a Hullám és egy értékes telek
A 19. század végén átadott két műemlék szálló a móló bejáratánál áll, ezek a korzó ikonikus épületei. A Hullám rendben üzemel, de egy újjal sem nyúltak hozzá a nem túl fényes állapotú házhoz. A Balaton viszont régóta üresen rohad, az elmúlt 15 évben kétszer is leégett. Mögötte a már elbontott Phoenix Szálló telke is Mészáros tőkealapjának, a Konzumnak a tulajdonában van.
A Helikon
Néhány lépéssel odébb magasodik a környék legnagyobb szállodája, a szocialista tömegturizmus helyi szimbóluma, amely a 80-as években esett át utoljára komolyabb felújításon. A tavalyi szezon végén bezárták, és azt ígérték, ősszel nekilátnak a felújításnak. Nem úgy tűnik.
Hotel Via
A parti sétány következő szállodájának egykori üzemeltetője tavaly panaszolta el a Monitor Magazinnak, hogy a Hotel Via remekül működött, a helyi társadalmi élet fontos helyszíne volt, 2015-ben mégis felmondták a bérleti szerződést, hogy eladják az épületet és vele a vízparti zöldterületet. A hotelt a Reuters szerint Szíjj László és Varga Károly közös cége vette meg akkor, de a földhivatali tulajdoni lap szerint egy idén augusztusi módosítással összevontak három helyrajzi számot, és már a titokzatos Minerva alapkezelő egyik ingatlanalapjáé az impozáns méretű telek.
Amióta kormányközeli kezekbe került, a hotel zárva, az épület pusztul, az udvarban látható papírzsepik tanúsága szerint leginkább szarni járnak ide az emberek.
Hoppá, egy lakópark
A Hotel Via szomszédjában bezzeg bősz építkezés folyik. Az itt épülő lakópark kakukktojás a felsorolásunkban, más színnel is jelöltem a fenti térképen, mert egyelőre semmi jel nem utal arra, hogy Tiborczék biznisze lenne. (Igaz, a kempinget is egy semmiből felbukkanó pécsi cég vette meg először, és mandinerből pattant a Tiborcz-körhöz.) A napi.hu írt róla, hogy a „titokzatos beruházás” mögött álló Royal Homes & Properties Kft egy lébényi és egy mosonmagyaróvári magánszemély tulajdona, akik állítólag önerőből állják a milliárdos beruházás költségeit. 175 luxusapartman épül itt, amelyek jelentős része a tulajdoni lap szerint már gazdára is talált.
A kikötő
A keszthelyi bevonulás első felvonása volt - mármint azután, hogy az Elios lámpázta körbe a várost -, amikor egy Tiborcz István résztulajdonában álló cég pályáztatás nélkül, a félállami Gránit Bank kedvezményes hiteléből megvette a Phoenix kikötőt az önkormányzattól, illetve bezsákolta a körülötte lévő 7600 négyzetméteres terület bérleti és opciós jogát. Miután ezt megírta az Átlátszó, Tiborcz papíron kiszállt a kikötős cégből, amit azóta barátai és üzlettársai visznek. A Magyar Narancs szerint a Balaton körüli települések polgármesterei attól tartanak, hogy egy-két kikötővel nem éri be a NER-elit, és a tó hajóközlekedését bonyolító Bahartot is államosítani fogják, hogy aztán jó irányba privatizálják.
Addig is marad az idilli kép, ahogy az ember a Tiborcz-kikötő stégjéről legelteti a szemét a Mészáros-szállón és a Tiborcz-hotelen.
A kemping
Keszthely északi határából ugrunk a déli szélekre, ahol a töredékáron megfelelő kezekbe jutó Zala kempingben múlt hét végén ért véget a B my Lake fesztivál. Bár kaptunk a kaotikus állapotokra panaszkodó olvasói levelet, de a helyszínen azt láttam, hogy a lakott területen kívül fekvő kemping körül szépen takarítják a szemetet, a fiatalok pedig kulturáltan vonulgatnak fel-alá. A zene persze behallatszott a városba, és a mentőautók is meglepő gyakorisággal szirénáztak a fesztivál alatt.
|
Tiborczék és Mészárosék felvásárolták a keszthelyi Balaton-partot, de egyelőre hagyják rohadni
|
A Hullám és a Helikon is inkább Tiborcz István és környéke érdekeltsége, Mészárosék a Hotel Viát és Hotel Balatont vették meg. Övék a Zala kemping és a jachtkikötő is, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a most lezárult szezonban már szinte az egész keszthelyi Balaton-part a NER-bárók kezében volt.
| null | 1 |
https://kepek.444.hu/2018/08/30/tiborczek-es-meszarosek-felvasaroltak-a-keszthelyi-balaton-partot-de-egyelore-hagyjak-rohadni
|
2018-08-30 00:00:00
| true | null | null |
444
|
A bíró a gépjármű műszerfalára rakta az engedélyt, parkolójegy váltása nélkül elindult munkahelye felé. A kerületi rendőrkapitányság civil ruhás rendőrei tetten érték a bírót.
A bíró a mozgáskorlátozott parkolási igazolvány jogosulatlan használatát a helyszínen elismerte, az engedélyt az intézkedő rendőröknek átadta.
A közlemény szerint a köztársasági elnök a bíró mentelmi jogát a büntetőeljárás lefolytatása érdekében felfüggesztette.
A Központi Nyomozó Főügyészség közokirat-hamisítás bűntette miatt gyanúsítottként hallgatta ki a bírót, aki a gyanúsítás ellen panasszal nem élt, vallomást tett, a bűncselekmény elkövetését beismerte.
|
Közokirat-hamisítással gyanúsítottak meg egy bírót
|
Közokirat-hamisítással gyanúsítottak meg egy bírót, aki más nevére szóló mozgáskorlátozott parkolási engedélyt használt – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség csütörtökön. Az eset május 15-én Budapest belvárosában történt.
| null | 1 |
https://www.magyaridok.hu/belfold/kozokirat-hamisitassal-gyanusitottak-meg-egy-birot-3433493/
|
2018-08-30 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Idők
|
2018. augusztus 31., 12:23
3,3 milliárd forintért a West Hungária Bau Kft. tervez és épít mélygarázst és annak tetejibe közösségi teret Tatabányán, a Megyeháza elibe – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből.
A projekt költsége egy csöppet megszaladt, a tatabányai önkormányzat 2 milliárd forintos irányárral írta ki a közbeszerzést, vagyis a megbízás csak 65 százalékos felárral kelt el. A közbeszerzésen a WHB mellett egy induló volt, a Laterex Zrt. A cechet az Európai Unió állja, a pénz az uniós TOP-ból, vagyis a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból jön.
Minden út Orbán Viktorhoz vezet
A szereposztásra érdemes elvesztegetni néhány szót. A WHB Paár Attila érdekeltsége, aki Orbán Viktor miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak régi üzlettársa. A WHB az amúgy sem kicsiny 25,4 milliárd forintos 2016. évi forgalmával szemben 2017-ben már 41,4 milliárd forint árbevételt hozott össze. Ez persze érthető is, hiszen olyan közbeszerzéseket nyert el, mint a a Liget projekthez kapcsolódó, 6 milliárd forintos mélygarázs. Szintén mélygarázst építenek a József Nádor téren, de érdemi fejlesztés az Operaház, vagy az Károlyi-Csekonics Palota felújítása is. Ráadásul bejelentett alvállalkozóként a Puskás Ferenc Stadion építésében is részt vesznek, amelynek – egyelőre – teljes, tartalékokkal együtt számított nettó költsége csaknem 150 milliárd forint.
A Megyeháza tér a tatabányai önkormányzat projektcégének tulajdona, a 2016-ban bejegyzett T-Ingatlanfejlesztő 2016 Kft-é, az ingatlant nem vagyoni hozzájárulásként tették bele. A kft. önkormányzati cég, legalábbis nagyrészt, a HVG 2017 májusában írta meg, hogy 37 százalékkal belevásárolta magát a TBP Ingatlanhasznosító Zrt. A TBP tulajdonosa egy áttételen keresztül Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor miniszterelnök gázszerelőből lett polgármesterből lett milliárdos nagyvállalkozó jóbarátjának két gyereke: ifjabb Lőrinc és Homlok-Mészáros Ágnes. A TBP ügyvezetője Mészáros Lőrinc másik lánya, Mészáros Beatrix.
Az önkormányzat szerint a pláza miatt kellenek Mészárosék
Az önkormányzat honlapján található tájékoztató szerint azért kellett bevonni Mészárosékat a projektbe, mert a Megyeháza térre nem csak mélygarázst és közösségi teret akar az önkormányzat, hanem “szolgáltató üzletházat” is, amihez “magánbefektetőt” kerestek.
“A TBP Ingatlanhasznosító Zrt., mint befektető egy több hónapos kiválasztási folyamat eredményeképpen csatlakozhatott a projektbe, melynek keretében egy előre meghatározott követelményrendszer alapján több, potenciális partnerrel folytak tárgyalások. A Társaság az elmúlt években több, 2 milliárd forint feletti beruházás lebonyolításában vett részt, jelentős tapasztalattal rendelkezik ingatlanfejlesztés terén” – indokolják Mészárosék kiválasztását.
|
Tiborcz István üzlettársa kétharmados felárral építkezik a Mészáros család főterén
|
3,3 milliárd forintért a West Hungária Bau Kft. tervez és épít mélygarázst és annak tetejibe közösségi teret Tatabányán, a Megyeháza elibe – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből.
| null | 1 |
https://zoom.hu/hir/2018/08/31/tiborcz-istvan-uzlettarsa-ketharmados-felarral-epitkezik-a-meszaros-csalad-foteren/
|
2018-08-31 00:00:00
| true | null | null |
ZOOM
|
2018. szeptember 3., 11:06
1,1 milliárd forintos keretszerződést kötött a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező nevű állami cég “rendezvények lebonyolításához szükséges technikai, logisztikai, biztonsági tervezési és kivitelezési szolgáltatások és kellékek” beszerzésére. A Nemzeti Rendezvényszervező a keretösszeg 80 százalékának elköltésére vállalt kötelezettséget.
A közbeszerzésen mindössze egyetlen induló volt, egy három cégből álló konzorcium, ami forintra pontosan a kikiáltási áron vitte el a megbízást:
Antenna Hungária Zrt.,
Valton-Sec Kft.,
Event Stuff Kft.
Az Antenna Hungária állami cég, a magyar állam 2014-ben vásárolta vissza a francia TDF-től.
A Valtont nyugodtan nevezhetjük a Fidesz kedvenc őrző-védő cégének,
a vállalkozás 2010 után elképesztő szárnyalásba kezdett, 2010 és 2017 első negyedéve között körülbelül 3 milliárd forintnyi közpénzes megbízást kaptak. A 2017-es év pedig történetük legerősebb időszaka volt, 2,7 milliárd forintról 6,4 milliárd forintra emelkedett a nettó árbevétel, nyereségüket pedig egyenesen megtriplázták – számolt be a Valton 2017-es mérlegéről a 24.hu.
A Nemzeti Rendezvényszervező megbízásának értelmében a három cégnek az alábbi események lebonyolításában kell majd részt vennie:
Január 19.: a Magyarországi Németek Elhurcolásának és Elűzetésének Emléknapja,
Február 25.: Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja,
Március 15.: az 1848/49-es Forradalom és Szabadságharc Évfordulója,
Április 12.: Felvidékről kitelepítettek emléknapja,
Április 16.: a Holocaust Magyarországi Áldozatainak Emléknapja,
Május utolsó vasárnapja: Magyar Hősök Emlékünnepe,
Június 4.: Nemzeti Összetartozás Napja,
Június 16.: Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének emléknapja,
Július 22.: Nándorfehérvári Diadal Emléknapja,
Augusztus 20.: az államalapítás és Államalapító Szent István ünnepe (több mint 100 000 főt meghaladó),
Október 6.: az Aradi Vértanúk Emléknapja,
Október 23.: az 1956-os Forradalom és Szabadságharc Emléknapja,
November 4.: Nemzeti Gyász Emléknapja,
November 25.: a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások Emléknapja,
Minimum 7 db ünnepi megemlékezés és/vagy protokoll esemény, mely magába foglalja a biztonsági- technikai és/vagy szcenikai és/vagy látványtervet, valamint az ahhoz igazodó műszaki terv kivitelezését és teljes körű logisztikai koordinációját,
Minimum 2 db komplex rendezvénysorozat (minimum 7 db önálló rendezvény).
|
Az állam milliárdos összegért vett alvállalkozókat a nemzeti búsongásokhoz és ünneplésekhez
|
1,1 milliárd forintos keretszerződést kötött a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező nevű állami cég “rendezvények lebonyolításához szükséges technikai, logisztikai, biztonsági tervezési és kivitelezési szolgáltatások és kellékek” beszerzésére. A Nemzeti Rendezvényszervező a keretösszeg 80 százalékának elköltésére vállalt kötelezettséget.
| null | 1 |
https://zoom.hu/hir/2018/09/03/az-allam-milliardos-osszegert-vett-alvallalkozokat-a-nemzeti-busongasokhoz-es-unneplesekhez/
|
2018-09-03 00:00:00
| true | null | null |
ZOOM
|
Az esemény zavartalanságát, valamint a résztvevők biztonságát a Marcus Security felkészült csapata garantálta – hívta fel a figyelmünket a különös mondtara olvasónk, amit nem máshol, mint a győri Marcus Security honlapján talált. Az, hogy a biztonságot garantálták, nem épp hírértékű, az viszont inkább, hogy mindezt a szoci vezetésű Szegeden tették, az új uszoda alapkőletételénél.
Nehéz elképzelni, hogy egy újságíróknak és politikusoknak tartott rendezvényen “zavar” keletkezzen, most mégis ettől tartottak. Az alapkőleltételnél Botka László polgármester, Paár Attila, a kivitelező cég, a WHB vezetője, Szabó Sándor országgyűlési képviselő és Joób Márton, az önkormányzat Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottságának elnöke volt jelen – ez is a honlapról tudható.
A Marcus Security csapatának tagjaként jelenik meg a cég fotóin Őze Balázs – a linkelt képen középen, a felvételt maga Őze posztolta -, aki a hasonló nevű, szombathelyi Marcus Vagyonvédelmi és Biztonsági Kft. tulajdonosa is (2022-ig el van tiltva a cégtisztség-viseléstől).
Őze nem csak az MMA-s (Mixed Martial Arts) küzdősportos karrierje miatt ismert, hanem arról is, hogy a nyugat.hu cikke szerint részt vett a Ligetvédők elleni attakban – az ottani biztonsági cég kötelékében. A Haladás B-közép köreiben Gidaként ismert Őzét Tumblr-posztjában Szarvas, a szombathelyi származású grafikus azonosította először a Ligetben, s kötötte is nyomban a Marcus-csoporthoz. A nyugat.hu-s cikk pedig ismertet párat Őze/Gida, illetve a Marcus lelátókón túli, adott esetben a szombathelyi önkormányzat rendezvényeihez kötődő munkáiból.
Ismert, a Fidesz-közeli Valton biztonsági cég emberei támadtak azokra a ligetvédőkre, akik egy bejelentett tüntetésen próbálták blokkolni a fák átültetését végző gépeket. Emiatt nyomozás is indult. Gida nem a Valton, hanem a szintén az állami presztízsberuházást, a Liget-projektet védő Patrol Group embereivel mutatkozott akkor Budapesten a korabeli sajtóhírek szerint.
A Marcus Security – a honlap impresszuma szerinti hivatalos nevén Marcus Soldier Team Kft. – tulajdonosa 2013-2016 között Pongrácz Balázs, a győri ETO FC volt biztonsági igazgatója volt. Ő és Őze nem ismeretlenek egymásnak, ezt a Győri KOKO-GYM MMA fotója is igazolja. Közös cégük is volt, a Marcus-Faktor Kintlévőség-kezelő Kft., amit 2017 év végén töröltek. A Marcus Soldier Team budapesti központú, ugyanakkor, hogy még bonyolultabb legyen, létezik győri székhelyű Marcus Security Kft. is, ennek jelenleg is Pongrácz az egyik tulajdonosa.
Nem túlzás azt állítani, hogy a szerteágazó dunántúli cégcsoport, amelynek tagjait leginkább a Marcus-brand köt össze, tulajdonosi átfedések révén kötődik egymáshoz. A Marcust a helyi média és a biztonsági piac szereplői továbbra is Őze, becenevén „Gida” Balázshoz kötik, ő mindenesetre fel-felbukkan facebookra feltöltött képekben marcusos formaruhában.
A szegedi önkormányzat az atlatszo.hu kérdésére azt közölte, “a kivitelező a terület átadását követően saját hatáskörben intézkedett az őrzési feladatok ellátásáról”. Vagyis nem ők, hanem a közbeszerzést elnyerő kormányközeli WHB hívta őket. Az uszoda egyébként másfélszeres áron épül. A 24.hu írt arról, hogy a szocialista Botka László vezette önkormányzat alaposan alábecsülte az elvégzendő munkák értékét. Amit ők nettó 7,8 milliárd forintra taksáltak, azt a West Hungária Bau Kft. és a Dél-Konstrukt Zrt. közösen nettó 12,2 milliárd forintért vállalta elvégezni.
A WHB Kft. fő tulajdonosát, Paár Attilát pedig Tiborcz István miniszterelnöki vej üzlettársaként szokás emlegetni. Azóta vált igazán ismertté, hogy egyik cége kivásárolta Tiborcz érdekeltségét az uniós csalás elleni hivatal érdeklődését is felkeltő Elios Zrt.-ből. A WHB nem ismeretlen Szegeden: Orbán Viktor kedvenc püspökének templom felújítását – mintegy 2 milliárd forintból – szintén ők végezték. A Tiborcz-közeli cégről megírtuk, 200 millióért bontja a WHB a margitszigeti „teniszstadiont”.
Fotó: marcusosok a szombathelyi karneválon, középen Gida. Marcus Vagyonvédelmi és Biztonsági Kft./Facebook
|
A Ligetben is felvonuló volt ultrához kötődő biztonsági cég védte a WHB-s alapkőletételt Szegeden
|
Dunántúli biztonsági cég vigyázott a szegedi uszoda alapkőletételénél a rendre, a céget a kormánykedvenc WHB hívta Szegedre. A biztonságisoknak dolgozik, sőt a Marcus-csoport egyik szatellitjében tulajdonos is az az Őze Balázs, aki korábban a ligetvédők elleni balhénál is feltűnt. A WHB sem ismeretlen: ők vásárolták meg a miniszterelnök vejétől az Elios Zrt. felét, és újították fel a Dómot Szegeden.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2018/09/04/a-ligetben-is-felvonulo-volt-ultrahoz-kotodo-biztonsagi-ceg-vedte-a-whb-s-alapkoletetelt-szegeden/
|
2018-09-04 11:35:42
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Utána néztünk, helyesen érzékelte-e olvasónk a helyzetet. A terézvárosi polgármesteri hivatal „kocsmanyilvántartásából” kiderül: a vendéglátóipari egységet a Champion Wines Kft. üzemelteti. A 2017-ig Magyar-Orosz Consult néven futó cég a moszkvai lakcímű Jelena Cvetkováé (a cégnyilvántartásban angolosan írva, Elena Tsvetkováé). Az asszony a bedőlt Quaestor-csoporthoz tartó moszkvai magyar vízumközpontot vezette.
Cvetkova, ismerőinek Léna az Index kiváló cikksorozatából vált országszerte ismertté (Cvetkováról még több kalandos részlet itt olvasható). Ő Kiss Szilárd élettársa – Kiss pár éve még a kormányzat fő-keletinyitója volt, hivatalos titulusa moszkvai agrárattasé, illetve keleti nyitásért felelős kormánybiztos volt. Számos balhés ügyben emlegették, ő volt a bedőlt Quaestor-csoport egyik háttérembere, s az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet csődje kapcsán pedig még a nyomozóhatóságokkal is meggyűlt a baja.
Lénáról egyebek mellett ezt írta az Index: az asszony a hivatalos adatok szerint korábban az orosz mezőgazdasági minisztériumban, illetve a Rosszelkhoznadzorban, az Orosz Szövetségi Állat- és Növény-egészségügyi Felügyeletben dolgozott agrárkutatóként, ilyen orosz állami múlttal lehetett később a moszkvai magyar vízumközpont vezetője. Azt minden szakértő forrás elképzelhetetlennek nevezte, hogy önmagában a vízumközpont üzemeltetése ne keltette volna fel az orosz titkosszolgálat figyelmét, és hogy Cvetkova orosz állampolgárként azt az ottani szolgálatok jóváhagyása nélkül vezethette volna.
Címlapkép: Szijjártó Péter, Jelena Cvetkova és Tarsoly Csaba a vízumközpont megnyitóján Moszkvában, MTI-fotó
|
Jókai téri borozót nyitott Kiss Szilárd volt agrárattasé élettársa, a moszkvai magyar vízumközpont egykori vezetője
|
Borozgatunk az asszonnyal a Jókai viszonylag újonnan nyílt puccos borozójában, és egyszer csak, egy oroszul beszélő vidám társaságban, ki tűnik föl? Kiss Szilárd – mesélte az Átlátszó egyik olvasója, akinek tapasztalatai szerint Kiss nem annyira festett vendégként, sokkal inkább lehetett úgy érezni, hogy valamiféle bennfentes főnökként viselkedik a vendéglátóhelyen. A borozó neve Vinarium & Gastro Boutique, és felkapott bisztrókörnyezetben, a VI. kerületi Jókai téren található.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2018/09/03/jokai-teri-borozot-nyitott-kiss-szilard-volt-agrarattase-elettarsa-a-moszkvai-magyar-vizumkozpont-egykori-vezetoje/
|
2018-09-04 11:50:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az ingatlanra az állam egy tavaly decemberi kormányrendelettel szerzett elővásárlási jogot, és idén júliusban egy kormányhatározattal 4 milliárd forintot különített el a megvásárlására. Az Átlátszó birtokába került szerződések szerint Répássy Róbert korábbi fideszes országgyűlési képviselő az adásvételben való segédkezésért bruttó 3 millió forintot, a vételár egy részének letétkezeléséért pedig nettó félmilliót kapott a Miniszterelnökségtől.
2017. december 27-én megjelent egy kormányrendelet, ami a Magyar Állam elővásárlási jogát jegyezte be a világörökségi területeken fekvő ingatlanokra. A rendelet hatálya alól kivételt képeznek a lakóházak, a termőföldek és az erdőgazdasági területek.
Az elővásárlási jog azt jelenti, hogy ha egy ilyen ingatlant el akar adni a tulajdonosa, akkor köteles értesíteni az államot az eladási szándékáról. Az államnak 8 napja van eldönteni, hogy meg akarja-e venni az ingatlant. Ha igen, akkor az állam a tulajdonos és az eredeti vevőjelölt közötti megállapodásban szereplő összeget köteles kifizetni.
Július 10-én a Magyar Közlönyben kijött egy kormányhatározat, ami 4 milliárd forintot csoportosított át “a világörökség védelmével összefüggésben az államot megillető elővásárlási jog gyakorlásának céljára".
A G7 megkérdezte a Miniszterelnökséget, hogy pontosan mire kell ez a pénz. A gazdasági lap válaszul a kormányközeli Magyar Időkben megjelent cikk linkjét kapta, ami arról szól, hogy megveszi az állam az Andrássy út 70. alatt található irodaházat. Az ingatlan eladója a Stena Property Kft., ami egy luxemburgi társaság, a Stena International száz százalékos tulajdonában van. Az eredeti vevő az OTP Bank leánycége, az Inga Kettő Kft. lett volna, de az állam az elővásárlási jogával élve megvette előle az irodaházat.
Az Átlátszó egyik olvasója közadatigénylésben kérte ki a Miniszterelnökségtől a július utolsó két hetében kötött szerződéseket, és azok közül kettő kapcsolódik az Andrássy út 70. szám alatti ingatlanhoz.
Július 20-án a Miniszterelnökség megbízta Répássy Róbert ügyvédi irodáját, hogy bruttó 3 millió forintért működjön közre az adásvételben. A feladatok közé tartozott a jogi tanácsadás, a szerződés ellenjegyzése, és a földhivatali ügyintézés is. Szintén a Répássyékra váró feladatok közé sorolták a letétkezelést, de jelezték a dokumentumban, hogy erről majd külön megállapodást kötnek vele.
Így is lett. Egy július 24-én kelt szerződésben a Miniszterelnökség nettó félmillió forintos díjazásért letéteményesi megbízást adott a Répássy Ügyvédi Irodának. A szerződés értelmében Répássyék bankszámlájára utalta az állam a vételár egy részét, 8,1 millió eurót (kb. 2,6 milliárd forint), és ők utalták tovább az eladónak, amint az töröltette az ingatlan tulajdoni lapjáról a 7,8 millió eurós jelzálogot.
A két szerződés itt olvasható egymás után, lapozható formában:
Az Andrássy út 70. pontos vételára egyébként nem ismert, csak a kormányhatározatban elkülönített 4 milliárd forintos összeg nyilvános. Az eladó State Property Kft. tavalyi beszámolójában azonban ennél jóval olcsóbban, nagyjából 1,7 milliárd forintos értéken szerepel az irodaház:
“Az ingatlan értékbecslője által készített kimutatás alapján az épület piaci értéke 2017.12.31-én 5.300.000
EUR."
Tóth Bertalan MSZP-s képviselő egy hete közölte, hogy feljelentést tesz különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt, mert szerinte irreálisan magas az állam által kifizetett vételár. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint viszont az 1,2 millió forint körüli négyzetméterár egyáltalán nem nevezhető kiugróan magasnak.
Gulyás a 24.hu-nak azt mondta, hogy “éppen kormányzati célokra hasznosítható épületet kerestek a belvárosban egy új minisztériumi osztály számára, amikor beérkezett az Andrássy 70.-re vonatkozó ajánlat. Az épületet ezután a Miniszterelnökség is felbecsültette, és saját szakértői nem tartották rossz vásárnak, különösen azért, mert ritkán bukkan fel a piacon ilyen kiváló állapotban lévő irodaház."
Az adásvétellel kapcsolatban a Répássy Ügyvédi Irodának kifizetett összegek egyébként az ügyvédi piacon nem magasak. A kérdés inkább az, hogy miért kell egy ilyen egyszerű ügylettel külsős ügyvédet megbíznia az államnak, hiszen a Miniszterelnökségen is dolgoznak jogtanácsosok, akik külön díjazás nélkül, a fizetésükért cserében elvégezhették volna a munkát.
Az pedig különösen pikáns, hogy épp Répássy Róbertet bízta meg a Miniszterelnökség.
Répássy 1998-tól volt a Fidesz országgyűlési képviselője, a 2010-2014-es ciklusban közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár volt, 2014-től pedig az Igazságügyi Minisztérium államtitkára. 2015-ben váratlanul leváltották, és 2018-ban már nem is jutott be a parlamentbe, miután a párt listáján a biztos kieső 144. helyet kapta.
Úgy tűnik azonban, hogy nem feledkeztek meg róla teljesen: nemrégiben beszámoltunk arról, hogy a volt Malév-székház adásvételénél is 3 millióért jogászkodott a Miniszterelnökségnek.
|
Répássy Róbert az Andrássy út 70. adásvételénél is jogászkodott az államnak
|
Az ingatlanra az állam egy tavaly decemberi kormányrendelettel szerzett elővásárlási jogot, és idén júliusban egy kormányhatározattal 4 milliárd forintot különített el a megvásárlására. Az Átlátszó birtokába került szerződések szerint Répássy Róbert korábbi fideszes országgyűlési képviselő az adásvételben való segédkezésért bruttó 3 millió forintot, a vételár egy részének letétkezeléséért pedig nettó félmilliót kapott a Miniszterelnökségtől.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/08/30/repassy-robert-az-andrassy-ut-70-adasvetelenel-is-jogaszkodott-az-allamnak/
|
2018-08-30 11:54:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az állami iskolákat fenntartó Klebelsberg Központ igazgatója nemrég azt nyilatkozta: nincs országos pedagógushiány, de betöltetlen álláshelyek vannak. A tanárhiány azért fontos kérdés, mert hatással van az ország különböző iskoláiba járó gyerekek esélyegyenlőségére. Ahol nincs elég szaktanár, ahol sok a helyettesítés, ahol összevont órákon tanulnak, ahol nincs lehetőség fakultációra vagy csoportbontásra, ott a gyerekek hátrányba kerülnek a többiekkel szemben. A tanárhiányról az elmúlt hetekben a legkülönfélébb becslések jelentek meg. Most az Index birtokába jutottak a Klebelsberg Központ augusztus végi statisztikai összesítései, amelyek különböző szempontok szerint mutatják, hol van hiány tanárból.
1. A tanárhiány első lépése: a finanszírozott órakeret
A pedagógushiány első jele nem az, hogy nincsen elég tanár, aki bemenjen órát tartani vagy felügyelni a gyerekeket. A hiány a statisztikák alapján már előbb érzékelhető. Nem véletlen, hogy ezeket nem szokták a nyilvánosság előtt emlegetni.
A finanszírozott órakeret és a valóban megtartott órák közötti eltérések ugyanis jól mutatják, hol nincs elég tanár. A köznevelési törvény 6. melléklete tartalmazza, hogy az állam egy adott évfolyamú osztálynak heti hány órát finanszíroz, azaz mennyi a finanszírozott órakeret. Ez általában osztályonként heti 50 óra körül van. Ez nagyon soknak tűnik, de főleg középiskolában már sok csoportbontás van, ami a csoportok száma miatt növeli az óraszámokat.
Az iskoláknak a tantárgyfelosztás elkészítésekor meg kell határozniuk, hogy heti hány órában, melyik pedagógus melyik osztályt vagy csoportot tanítsa az egyes tárgyakból. Ilyenkor az a cél, hogy minden tanárnak annyi órája legyen, amennyi kiadja az iskola teljes finanszírozott órakeretét. Ha például az iskolában 3-3 alsós osztály van minden évfolyamon, akkor ott a hittanórák nélkül 52x3, 52x3, 52x3 és 55x3, azaz összesen 633 órát lehet szétosztani, amiből az iskolának kell kigazdálkodnia a megfelelő órákat (a napközit is beleértve). Az iskolák ezt igyekeznek kimaxolni, ugyanis ennyi elvileg az oktatásra szánt összeg, ennyi tanáruk lehet.
A vidéki tankerületekben azonban ezt a finanszírozott órakeretet nagyjából csak 70 százalékban tudják betölteni, mert eleve nincs elég tanár. Emiatt nem tudnak például külön csoportokat, fakultációkat indítani. Ez nem látványosan, de fájón érinti a magyar köznevelést, mivel a csoportbontások javítanák az oktatás minőségét. Ahol kevés a tanár, ott sokkal jellemzőbb az órák és osztályok egybevonása. Extrém esetben, amikor nincs elég szaktanár, több osztályt tanít egy pedagógus, ahogy az a régi falusi iskolákban gyakorlat volt. Pedig minél specifikáltabban és minél kisebb csoportban lehet tanítani egy gyereket, annál eredményesebb lehet a tanítás. A nagyobb tanulócsoportok nem alkalmasak a lemaradók vagy éppen a tehetségesek fejlesztésére: kevesebb figyelem jut az egyes gyerekre, és a diákokat is megköti, hogy a leglassabbhoz kell igazodniuk.
Térképen ábrázoltuk, hogy ezt a bizonyos finanszírozott órakeretet mennyire tudják kitölteni az egyes tankerületek. És hogy ez mekkora tanárhiányra utal? Maradjunk a fenti példánál. Ha az iskola alsó tagozatán mind a 633 órát kitöltenék, az kb. 26-27 átlagos pedagógus álláshelyet jelentene. Ha csak az órakeret 70 százalékát töltik ki, akkor ott kb. 20 pedagógus van csak. A ki nem töltött órakeret adatai így azt mutatják, hogy egyes helyeken akár 35 százalékkal, átlagosan pedig 15 százalékkal kevesebb a tanár a lehetségesnél és a szükségesnél.
2. Betöltetlen álláshelyek
A tanárhiány legjellemzőbb mutatója a betöltetlen álláshelyek száma. Ezt kívülről inkább csak onnan érzékelni, hogy mekkora a nyilvánosan meghirdetett álláshelyek száma. Az állami iskolák a Közigállás.hu oldalon teszik közzé a pályázataikat. Egy július eleji összesítésen legalább még 2400 betöltetlen álláshely volt. Az Index megnézte az augusztus 30-i állapotot: három nappal a tanévkezdés előtt is még több mint 200 tanítót és szaktanárt kerestek a tankerületek.
A birtokunkba jutott augusztus végi klikes adatok pontos számot mutatnak. Összesen 5771 betöltetlen álláshely volt az állami köznevelésben, de ebben benne vannak a Klebelsberg Központ által fenntartott néhány óvoda óvópedagógusai, a kollégiumi nevelőtanárok vagy az utazó gyógypedagógusok is.
Az általános iskolákból 3945 pedagógus hiányzik, a gimnáziumokból 461. Mivel a Klebelsberg Központ fenntartásába tartozó iskolákban összesen 81 621 pedagógus dolgozik, ez alapján a tanárhiány az állami iskolákban összességében 4 százalékos.
Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke a Magyar Hírlapnak azt mondta: néhány helyen valóban vannak betöltetlen állások, de ezt úgy lehet megoldani, hogy másik iskolából irányítanak oda óraadó tanárt. Hajnal szerint az egy-két státusznyi hiány gyakran úgy jön ki, hogy csak pár óra van minden tantárgyból, két óra történelemre, három óra matematikára, egy óra fizikára pedig nem lehet tanárt felvenni. Ezeken a helyeken óraadókkal, vagy túlórákkal lehet csak megoldani az ellátást, ez korábban is így volt.
A grafikonon az látszik, hogy az egyes területeken milyen tanárokból van a legnagyobb hiány. Látható, hogy leginkább az iskolákban vagy az iskolákban foglalkoztatott gyógypedagógusok hiányoznak, akiknek pedig nagyon fontos szerepük van a korai iskolai hátrányok ledolgozásában, az írás-, olvasás- vagy figyelemzavarral, hiperaktivitással küzdő gyermekek támogatásában. Ezt a hiányt utazó gyógypedagógusokkal próbálták meg kiküszöbölni, de a Klik statisztikái azt mutatják, hogy
3. Nyugdíjas tanárok száma
Ahol kevés a tanár, nem tudtak szaktanárt igazolni, ott leginkább azt a megoldást választják, hogy továbbfoglalkoztatják a nyugdíjas tanárokat. Érdemes ezt is figyelembe venni akkor, amikor tanárhiányról beszélünk, azaz a nyugdíjas tanárok foglalkoztatása elfed további 1-2 százaléknyi országos tanárhiányt.
4. Túlórák száma
Nagyon sok iskola van, amely évek óta hiába próbál szaktanárt találni. A tanítást azonban meg kell oldani. Ilyenkor az ott tanító tanárok vállalnak több munkát – túlóráznak.
Egy pedagógusnak ma törvény szerint heti 22-26 a kötelező óraszáma. Volt azonban olyan iskola, ahol egy tanárnak 33,5 órája volt a túlórákkal együtt (ha valaki ezt is kevésnek találná, az feltehetőleg nincs tisztában vele, hogy a tanár nem csak akkor dolgozik, amikor órát tart, mert azokra készülnie is kell). Mivel mesterpedagógusról volt szó, akinek egy héten csak négy nap kell órát tartania, ezt a 33,5 órát négy napba kell besűríteni. Az ostor ilyenkor megint a diákon csattan, mert nem a legkellemesebb mondjuk a 7. órában beülni egy kémia- vagy fizikaórára. A tankerületek általában nem támogatják a túlórákat. Emiatt az iskolák más megoldásokra kényszerülnek, azaz ismét jönnek az összevont csoportok, osztályok, ami nem jó a diáknak.
5. Elöregedés
Az aktuális tanárhiánynál talán még fenyegetőbb az, ami várható az elkövetkező években. Közismert, hogy a tanári kar folyamatosan öregszik el, az utánpótlás pedig nem elegendő a nyugdíjba vonulók pótlására. Ez jól látható az állami iskolákban dolgozó tanárok koreloszlásán.
Még nagyobb probléma az elöregedés egyes szaktárgyaknál. A következő ábra a kémia- és fizikatanárok korfáját mutatja, a harmadik fülön csak összehasonlításként jelenítettük meg az állami iskolákban dolgozó angoltanárok koreloszlását.
A fizikatanárok derékhada a 46–55 éves korosztályban van, a kémiatanároké a 46–50, illetve az 56–60 éves korosztályban. Míg 60 év felett több mint 200 kémiatanár van, az utóbbi tíz évben kevesebb mint 150 ember helyezkedett el kémiatanárként.
Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke azt mondta: a következő hét évben nem várható, hogy a nyugdíjba vonulás miatt magasabb létszámban lenne szükség pedagógus-utánpótlásra. Ez szerinte elég lesz a probléma megoldására.
Erre vezette be a kormány a Klebelsberg-ösztöndíjat. Aki gyógypedagógusnak vagy tanári hiányszakra megy (informatikatanár, matematikatanár, testnevelő tanár, biológiatanár, fizikatanár, kémiatanár, technika, életvitel-és gyakorlat-tanár, természetismeret-környezettan tanár) és szerződésben vállalja a diploma megszerzése utáni munkába állást, az már az egyetemen 25-75 ezer forintos ösztöndíjat kap. Az idén 60 ilyen ösztöndíjas tanult, de a számuk a következő években 200-300 főre emelkedik.
Frissítés 13:40-kor: A Klebelsberg Központ közleményt adott ki, amelyben azt írják, cáfolják a cikkünkben megjelent adatokat.
Valótlan - vélhetően kifejezetten álhírterjesztésre közölt - adatok jelentek meg az Indexen, ezek nem a Klebelsberg Központ adatai és nem valós adatok. A Klebelsberg Központ információi alapján az országos - mintegy 170 ezer fős - pedagóguslétszám legfeljebb 1-2 %-a betöltetlen. A tanév biztonságos kezdését tehát semmi nem veszélyezteti. A pedagógus pálya egyre vonzóbb, az 50%-os pedagógus béremelés és a pedagógushallgatói ösztöndíjak hatására 30%-kal nőtt a pedagógus pályára jelentkezők száma.
|
4325 tanár hiányzik az állami iskolákból
|
Az állami általános iskolákban és gimnáziumokban augusztus végén 4325 betöltetlen álláshely volt, derül ki azokból a Klebelsberg Központnál összesített adatokból, amelyek az Index birtokába kerültek. A tanárhiány más területeken is észlelhető: a kevés tanár miatt sok iskola nem tud csoportbontásokat csinálni, sok a túlóra, a kémia vagy a fizika szaktanári kar vészesen öregedik, sok helyen pedig csak nyugdíjas tanárokkal tudják megoldani a tanítást. Az arányokat nézve leginkább iskolai gyógypedagógusból van hiány. Ahol kevés a tanár, ott kevesebb lehetőség van kiscsoportos oktatásra, ami hátrányt okoz az ott tanuló gyerekeknek.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2018/09/04/tanarhiany_iskola_pedagogus_oktatas_betoltetlen_allashely_finanszirozott_orakeret_statisztika_csoportbontas/
|
2018-09-04 12:07:55
| true | null | null |
Index
|
Három hónappal meghosszabbította a Szegedi Járásbíróság nyomozási bírája Czeglédy Csaba letartóztatását hétfőn, írja az MTI. A törvényszák elutasította azt is, hogy 50 millió forintos óvadék fejében Czeglédy szabadlábon védekezzen.
Czeglédy Csaba ellen bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és gazdasági csalás bűntette miatt folyik eljárás.
A gyanú szerint a Czeglédy Csaba vezetésével létrejött bűnszervezet 2011 és 2017 között olyan céghálózatot alakított ki, amely munkaerő-közvetítéssel foglalkozott. A gyanú szerint a bűnszervezet 6,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek azzal, hogy a céghálóban résztvevő iskolaszövetkezetek az általános forgalmi adót, illetve a személyi jövedelemadót nem vallották be, vagy ha be is vallották, azt nem fizették meg.
Czeglédy Csabát tavaly júniusban vették őrizetbe a pénzügyőrök, majd került előzetes letartóztatásba. A politikus március 1-jén, miután független országgyűlési képviselőjelöltként nyilvántartásba vették és így mentelmi jog illette meg, elhagyhatta a börtönt. Másfél nap múlva, mentelmi jogának felfüggesztését követően egy másik bűncselekmény gyanúja miatt újra őrizetbe vették.
Czeglédy ügyvédje az alábbi tájékoztatást küldte az üggyel kapcsolatban:
"A bíróság korábbi döntése alapján a szabadlábon tartózkodása alatt tanúsított magatartása alapján a szökés, elrejtőzés konkrét veszélye március óta nem áll fent Czeglédy Csabával szemben, ezért az ügyészség kénytelen a bizonyítás befolyásolásába kapaszkodni.
Az ügyészség érvelését annak ellenére fogadta el ma a Szegedi Járásbíróság, hogy a nyomozó hatóság a bizonyítási eljárást augusztus 1-én befejezte, Czeglédy Csaba múlt hét pénteken megismerte az összes nyomozati iratot, védőjének pedig ma adták át teljes körűen.
A védelem álláspontja szerint teljesen jogellenes a nyomozó hatóság által már augusztus 1-én befejezett bizonyítási eljárás megnehezítésére hivatkozni, ugyanis a hatóságok rendelkezésére áll az összes bizonyítási eszköz, amit a 2015 óta zajló nyomozásban felkutatni és összegyűjteni akartak.
Az ügyészség bevált módszeren ne változtass felkiáltással Czeglédy Csaba eljárást megnehezítő magatartását bizonyítandó a mai tárgyaláson a bíróságnak átadott egy múlt hét csütörtökön felvett jegyzőkönyvet, amelyben egy volt fogvatartott (aki 2017 július végéig volt szintén a szegedi börtönben) arról tett vallomást, hogy Czeglédy Csaba egy fogvatartottól 40.000,- Ft-ért telefont vett és a zárkájában magánál tartotta, soha nem tartottak nála biztonsági ellenőrzést, nehogy megtalálják nála pl. ezt a telefont, továbbá a börtönben megengedték neki, hogy ellenőrízetlenül kapjon iratokat, és afölött is szemet hunytak, hogy Czeglédy Csaba a sétaudvaron feltételezett bűntársaival egyeztetéseket folytasson.
Az ügyészség ezen módszere sajnálatos módon az 1950-es éveket idézi, a Szegedi Járásbíróság pedig ma arra hivatkozott, hogy a jegyzőkönyvben olyan adatok merülnek fel Czeglédy Csabával szemben, amelyeket cáfolni nem tudott.
Czeglédy Csaba védőjével együtt fellebbezést jelentett be, illetve a nyomozás keretében a bizonyítás eljárás augusztus 1-jei befejezésére, mint új körülményre hivatkozva óvadék összegének megállapítására tett ismételten indítványt."
|
Még három hónapot letartóztatásban lesz Czeglédy Csaba
|
Három hónappal meghosszabbította a Szegedi Járásbíróság nyomozási bírája Czeglédy Csaba letartóztatását hétfőn, írja az MTI. A törvényszák elutasította azt is, hogy 50 millió forintos óvadék fejében Czeglédy szabadlábon védekezzen.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2018/09/03/meg_harom_honapot_letartoztatasban_lesz_czegledy_csaba/
|
2018-09-03 12:09:00
| true | null | null |
Index
|
Az 1886-ban az Ybl Miklós nevével fémjelzett építésziroda tervei alapján épült, az elmúlt évtizedekben teljesen leromlott, életveszélyessé vált turai Schossberger-kastély közel 4,5 milliárd forintból újul meg 2019 első negyedévére a BDPST Zrt. beruházásában.
Erről küldött közleményt Tiborcz István ingatlanos cége kedd délelőtt. A közlemény szerint a felújítás már elérte a 65 százalékos készültséget, Tóth Judit, a BDPST Zrt. vezérigazgatója szerint pedig „a most zárult két munkafázis eredményeként az épület az idei őszt és telet már beázásbiztosan várja, így a restaurátorok és a belsőépítész szakemberek nekiállhatnak a belső terek helyreállításának”.
„A BDPST Zrt. működésének alapfilozófiája a régi épületek megmentése, de hogy ez ne csak egy néhány évre szóló ráncfelvarrás legyen, modern funkcióval is megtöltjük azokat. A turai Schossberger-kastély rekreációs funkciókkal gazdagodik, egy 19 vendégszobával rendelkező rendezvényközpontként üzemel majd, ahol akár esküvők és kulturális programok is szervezhetőek” – olvasható a közleményben.
Hogy honnan van a 4,5 milliárdos forrás a felújításra, arról sajnos nem szól a másfél oldalas közlemény, de megkérdeztük, ha kapunk választ, megírjuk.
A turai kastély megvásárlása és felújítása Tiborcz István első nagy ingatlanos projektje volt, de egy ideig nem is lehetett pontosan tudni, hogyan is kötődik ehhez a miniszterelnök veje. Azt lehetett csak tudni, hogy a BDPST nevű cég nevében az a Hamar Endre járt el ügyvédként a kastély megvásárlásánál, aki korábban a Tiborcz-féle Eliosban is tulajdonos volt, (és akinek a neve az Elios körüli EU-s vizsgálatokban is feltűnt), és hogy a BDPST bejegyzési illetékét Tiborcz István fizette ki.
Aztán Tiborcz egy baráti sajtónak adott interjúban bejelentette, hogy bizony a nagyon „menő" nevű ingatlanos cégben ő az egyik tulajdonos, amit bárki kideríthetett volna, ha belenéz a részvénykönyvbe. Mi bele is néztünk, hogy kiderüljön, kinek van még érdekeltsége a cégben, a BDPST vezetői viszont nem engedték meg, hogy ezt nyilvánosságra hozzuk. Mások viszont megtették ezt helyettünk, így mindenki megtudhatta, hogy Hamar Endre a rejtélyes részvényes.
|
4,5 milliárdból újítják fel a turai kastélyt Tiborcz Istvánék
|
Az 1886-ban az Ybl Miklós nevével fémjelzett építésziroda tervei alapján épült, az elmúlt évtizedekben teljesen leromlott, életveszélyessé vált turai Schossberger-kastély közel 4,5 milliárd forintból újul meg 2019 első negyedévére a BDPST Zrt. beruházásában.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/09/04/turai_kastely_tiborcz_istvan_bdpst/
|
2018-09-04 12:11:46
| true | null | null |
Index
|
Chanel, Dior, Gucci, Prada – elegáns üzletek sorakoznak Európa legdrágább bevásárló utcájában. Egy felmérés szerint egész Európában ez az utca, vagyis az 1,4 kilométer hosszú zürichi Bahnhofstrasse ingatlanjai a legdrágábbak.
A sok drága üzlet és kávéház mellett azért irodák is vannak errefelé, például a legendásan jól eleresztett svájci bankok, az UBS, vagy a Credit Suisse is rendelkezik itt épületekkel.
Ki hinné, hogy ebben az utcában van bejegyezve egy magyar tulajdonú svájci cég is, amely ráadásul voltaképpen az adófizetőké, hiszen áttételesen a magyar állam a tulajdonosa? Itt, vagyis a Bahnhofstrasse 100. alatt van ugyanis a székhelye a Magyar Villamos Művek (MVM) Zürichben alapított cégének, az MVM International AG-nek.
Picike iroda
Azért túlzottan nagy irodára nem kell gondolni, a Regus Zürich Bahnhofstrasse épületben bérelhető irodák találhatók. Az egyikben, egy nagyon kicsi szobában, dolgozott Szarapka Lehel igazgató. Itthon nem egy kifejezetten ismert név, de azt hallottuk róla, hogy ritka értékes munkaerő, ugyanis egyszerre energetikai és informatikai szakember is.
Ebbe a pici irodába, ahol se tárgyaló, se titkárnő, és ehhez a 700 ezer svájci frank tőkével működő céghez vezetnek az MVM könyvvizsgálati balhéjának a szálai.
Akik korábban vezették a céget, azt mondják felfújt ügyről van szó, a kritikusok szerint azonban egy világítóan furcsa és átlátszó konstrukció matt került immár szégyenbélyeg az MVM nevére, ami után nehezebb lesz külföldön bármit vásárolni, konzorciális bankhitelt felvenni, vagy esetlegesen valaha is a tőzsdére lépnie az MVM-nek.
Miért van az MVM-nek svájci cége?
Kezdjük egy kicsit messzebbről a furcsa történetet. Sokakkal beszéltünk, mondanunk sem kell, hogy az érintettek mindvégig azt bizonygatták, hogy bár ők is tudják, hogy az ügy „gázos”, de nem ők a hunyók.
Állítólag magának a svájci entitásnak az eredeti, 2016-os alapítási céljai teljesen tisztességesek és validak voltak. Akadt, aki úgy fogalmazott, hogy értelmes célra jött létre a svájci társaság, csak aztán egészen másra használták.
De miért alapított az MVM Svájcban céget? Az MVM cégcsoport egyik legnagyobb cége, az MVM OVIT Országos Villamostávvezeték Zrt. Ez a nagy társaság 50-60 milliárd forintos éves forgalom mellett úgy tűnik, hogy eléggé „szenved”. A magas forgalomhoz érdemi nyereség nem párosul, nullszaldó, enyhe mínusz körül ketyeg el a cég. Hazai megrendelése nincs elég, a külföldi ügyletekbe rendre beletörik a bicskája.
Ahogy egyik forrásunk mondta: „régen könnyebb volt. Ha nem jött ki a matek, valamit építettünk Paksnak, vagy a MAVIR-nak, de ma már külföldre kell menni a megrendelésekért. Jó lenne Nyugat-Európában dolgozni, de annyira azért nem vagyunk jók, maradnak az egzotikus piacok”.
Csakhogy ez nehéz
El is indult a cég az arab világba. 2014-ben még büszkén jelentette be a társaság, hogy a jordán villamos művek, a National Electric Power Company (NEPCO) 14 milliárd forintos megbízást adott az OVIT-nak vezetékhálózatát építésére. Csak aztán az egészből nem üzlet, hanem nagy veszekedés és többmilliárdos mínusz lett.
Utána a cég Szaúd-Arábiában próbálkozott, és végül a szaúd-arábiai Arabian International Company (AIC)-val szerződött is, de itt is gondok lettek. Az olajár esése után Szaúd-Arábiában hirtelen már nem volt annyi pénz infrastrukturális fejlesztésekre.
A rossz tapasztalatok indokolták állítólag a svájci cég megalapítását. Erről azt hallottuk, hogy a veszekedések és a rendezetlen jogi helyzet miatt az MVM vezetése úgy vélte, hogy mivel a világ energiacégei, még az arabok is jelen vannak Svájcban, elsősorban Zugban, így ha az MVM is rendelkezne svájci céggel, akkor a kölcsönösen ismert és elfogadott svájci jogi környezetben könnyebb lenne rendezni a vitás kérdéseket.
Lehet, hogy ez volt a cég alapításának eredeti célja, de arról nem hallottunk, hogy valaha is sor került volna bármilyen svájci alapú szerződésre, vagy vitarendezésre az arab partnerekkel. Mindenesetre az MVM mindenféle neves tanácsadó bevonásával meggyőzte az állami főnököket, hogy kell svájci cég, és létre is jött az entitás.
Kínos múlt után
A nemzetközi nyitás, illetve a méretgazdaságosság miatt a külföldi terjeszkedés, cégalapítás minden energetikai cégnél logikus lehet, de az MVM-nél azért volt pikánsabb a helyzet, mert korábban volt egy nagyon kínos korszaka a vállalatnak. Ekkor mindenféle csatornán ömlött ki a pénz az akkor elég gazdag cégből, horvát, szerb, spanyol, ciprusi, még szamoai entitások felé is.
Egy ideig úgy tűnt, hogy mindenki okult is a botrányból. Transzparensebb lett a cég, angolszász hátterű jogi iroda, ügyvédek, könyvvizsgálók dolgozták ki a védelmi mechanizmusokat, jöhettek a testületi döntések, a kölcsönös ellenőrzések, a páros aláírások.
Ám, mint azt az MVM-től ma már távozottak háttérbeszélgetéseken megerősítették, egy idő után a politikát megint egyre nehezebb volt távol tartani a méretes energetikai társaságtól. Nagy értékű médiakampányok indultak, amelyek kormánypárti portálokat és lapokat támogatták, félmilliárd forint ment a Békemeneteket szervező civileknek, de a céget a legjobban az zavarta, ha mindenféle „baráti” beszállító is bejutott a rendszerbe. Az volt ezzel a legnagyobb baj – mesélték nekünk, hogy valójában erre már nem volt elegendő forrás.
Paks ugyan rendesen hozta a pénzt, de a csoporton belül rajta kívül más nem nagyon.
Abból lehet elvinni, ami van. Évtizedekig azt hittük, hogy az energiából mindig több kell a fogyasztóknak és az mindig drágább lesz. Csak aztán nem voltunk felkészülve arra, hogy az elmúlt években kevesebb energia kellett, és az árak is estek"
– hallottuk erről az időszakról.
A szerződés
Ez a környezet jellemezte 2017-et is, amikor egyszer csak egy nagyon furcsa szerződés is köttetett.
Az MVM-nek a nagyértékű szerződéskötéseit publikálnia kell. Ha megnézzük a 2017. április 1. és június 30. közötti időszak szerződéseiről szóló publikus információkat, akkor találjuk meg a különös és igen nagy értékű megállapodást.
Az MVM Zrt. eszerint szerződött az MVM International AG-vel, hogy 15,8 millió euróért, akkori értéken 4,89 milliárd forintért Központi Termelés Megjelenítő (KTM) és felügyeleti rendszer kialakítását rendeli meg. Vagyis, az MVM fizet és a pénz a svájci entitásnál landol, amelyik pedig majd szállít.
Ízlelgessük a helyzetet egy kicsit! Tehát az MVM Zrt-nek szüksége van egy informatikai megoldásra, amit valamiért nem ő maga tendereztet és rendel meg, hanem megkéri erre a saját svájci leányvállalatát. Azt a picike céget, amely az említett bérelhető irodákat működtető irodaházban vegetál.
Gyanús lett
Legalábbis gyanúsan hangzik. Természetesen nem csak szerintünk, abból még nem lett volna nagy botrány, hanem végül is ez lett a könyvvizsgáló véleménye is. Hiszen az érvényes auditori szerződéssel bíró KPMG egyszerűen nem írta alá azt az éves beszámolót, amiben ez a svájci deal is szerepelt.
Akik jobban ismerték az ügy körülményeit, nagyjából ugyanazt mondják:
nem én voltam,
a részleteket nem ismerem,
maga a rendszer elkészült, nem értem mi a baj,
ha Paks egyetlen napra leáll, akkor az 130 millió forint kiesés, ehhez képest nem drága az 5 milliárd forintos KTM-rendszer.
Lehet. Nyilván újságíróként nem tudjuk megítélni, hogy mennyit ért a szolgáltatás, nem lehet információnk arról sem, hogy az MVM International svájci cég milyen számlákat fogadott be, merre utalt pénzeket.
Azt tapasztalhattuk, hogy a már eltávolítottakra sokan mutogatnak, ki-ki vérmérséklete szerinti megjegyzéseket használ, butaság volt, menedzsmenthiba történt, átlátszó volt az egész, sejthető volt, hogy ez nem csúszhat át az auditoron – mondták a forrásaink.
Majdnem átment
Pedig állítólag majdnem átcsúszott. Csak aztán mégsem, és nagyon hirtelen az ügyfél (MVM) és auditor (KPMG) viszonyában erős hangvételű veszekedés és levelezés indult.
A felelősséget mindenki dobálta, mint a forró krumplit.
„Tudta az MNV, tudta az NFM” – mondják, akik az államra kennék.
"Ez nem volt leegyeztetve fent sem" – szólnak, akik a menedzsmentre mutogatnak.
Mindenesetre május végére kiderült, hogy ezt a furcsa ügyletsorozatot nem tudja elfogadni a KPMG.
Volt olyan forrásunk, aki szerint az is gond volt, hogy a hazai energetikai állami irányító, NFM-es, MNV-s, MVM-es, NKM-es vezetők külön táborokra szakadtak. Talán amúgy sem lehetett volna megúszni botrány nélkül a történetet, de egységes fellépés nélkül erre már végképp nem maradt esély.
Könyvvizsgálat
A KPMG hazai vezetése is egyfajta harapófogóba került. Természetesen mindig, minden könyvvizsgáló elmondja, hogy szigorú szakmai sztenderdek alapján dolgozik, nincs mérlegelési lehetősége. Ugyanakkor az MVM vezetése és egyes állami emberek eléggé ráfordultak a KPMG-re, főleg azt kifogásolták, hogy amennyiben az MVM Zrt. tagvállalatainak, még az ominózus svájci cégnek is van elfogadott auditja, akkor hogy a bánatba lehetséges, hogy a holding nem kap pecsétet.
A hazai KPMG ugyanakkor eddigre már külföldieket is bevont az ügybe, a cég globális reputációját féltő európai főnökök felé is riportolni kellett, már nem volt visszaút.
Politikai szál
Azok, akik a történetet politikai síkra szeretnék terelni, leginkább azt furcsállják, hogy miért volt a svájci cégben igazgatótanácsi tag egy Mihalovics Péter Árpád nevű ember.
Seszták Miklós kabinetfőnökét is így hívták, és valóban ő lehetett a svájci cég képviselője, mert arról is hallottunk, hogy a politikai kapcsolatokra kényes svájci bankoknál külön nehézséget jelentett ebben az időben, az úgynevezett PEP, vagyis politically exposed person szerepvállalása.
A svájci cég igazgatótanácsában Mihalovics és az említett Szarapka Lehel mellett helyet kapott még Csanády Zsolt, az MVM korábbi jogi vezetője, és volt tisztsége még Zsuga János vezérigazgatónak is. Csanády és Zsuga már nincs az MVM-nél.
Többen érezhetően próbálták eltolni maguktól a svájci ügyet - hallottuk, ők úgy mozogtak, hogy ne kelljen semmit aláírni, ne kelljen ott lenni azokon a testületi üléseken, ahol erről van szó, ha lehet semmilyen részletet ne kelljen megismerni – ezt a politikát vázolták egyesek a számunkra.
A politikában a könyvvizsgálat idejére Seszták Miklós már nagyon meggyengült. Korábban sok jó pontot szerzett, mint fő „simicskátlanító”, de a ciklus végén elfogyott a levegő körülötte. Azt hallottuk, hogy eddigre az NFM és az MVM vezetése között is megromlott a viszony. Az eredeti stratégia szerint az MVM a megújuló energiaforrások, a külföldi terjeszkedés és a folyamatos hatékonyság-javulás irányába indult volna, ám ebből a külföld valahogy lekerült a naprendről.
Hiába volt nagyon kedvező a sok likviditás miatt a hitelpiac és az alacsony olaj-, gáz- és áramárak miatt olcsóak az eszközök. Hiába lett volna érdemes sok mindent megvenni, de amikor az állami aktorok hónapok alatt válaszolnak csak egy levélre, akkor esély sincs a terjeszkedésre.
A botrány hangos, és erős felhatalmazást is ad az újaknak, ugyanakkor jó sok kérdés felmerül:
Lesz-e bármilyen hazai vizsgálat az ügyben?
És nemzetközi, olyasmi, mint ami a Microsoft és a magyar állam viszonyát térképezte fel?
Ki fejlesztette a szoftvert?
Működik-e már a rendszer?
|
Zürichig érnek az MVM kínos könyvvizsgálói botrányának a szálai
|
Seszták Miklós fejlesztési miniszter kabinetfőnöke, valamint az MVM immár eltávolított vezérigazgatója is képviselői voltak annak a zürichi MVM-cégnek, amely 4,89 milliárd forintos szerződést kötött a hazai MVM-mel. De vajon miért? Úgy tűnik ezt az MVM auditora sem értette.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/09/03/zurichig_ernek_az_mvm_kinos_konyvvizsgaloi_botranyanak_a_szalai/
|
2018-09-03 12:33:00
| true | null | null |
Index
|
Hónapok óta tart a legnagyobb dán bank pénzmosási botránya. Egy független vizsgálat most azt találta, hogy 30 milliárd dollárnyi orosz és szovjet utódállami pénz folyt át 2013 folyamán a Danske Bank észt fióktelepén, ami jóval nagyobb összeg a korábban hittnél.
A Financial Times újságírója szerint a birtokába került dokumentum kérdéseket vet fel arról, mit tudott az ügyről a Danske Bank felsővezetése. A pénzmosás gyanúját felvető pénzügyi tranzakciók 2007 és 2015 között zajlottak. Thomas Borgen, a Danske Bank mostani vezérigazgatója éppen a nemzetközi divízióért (benne Észtországért) felelt 2009 és 2012 között a csoportnál....
|
Jóval nagyobb pénzmosási botrány robbant Dániában, mint eddig hittük
|
Hónapok óta tart a legnagyobb dán bank pénzmosási botránya. Egy független vizsgálat most azt találta, hogy 30 milliárd dollárnyi orosz és szovjet utódállami pénz folyt át 2013 folyamán a Danske Bank észt fióktelepén, ami jóval nagyobb összeg a korábban hittnél.
| null | 1 |
https://www.portfolio.hu/finanszirozas/bankok/joval-nagyobb-penzmosasi-botrany-robbant-daniaban-mint-eddig-hittuk.4.296644.html
|
2018-09-04 12:44:58
| true | null | null |
Portfolio
|
A PestiSrácok.hu információi szerint lényegében lezárult a Prisztás-gyilkosság ügyében elrendelt perújítási nyomozás, amelynek keretében a rendőrség arra a megállapításra jutott, hogy nincs ok a perújításra, mivel Rohác vallomása „több irányból is cáfolva lett”.
Ismert, H. István és védője, Patócs Ilona indítványára a Kúria a nyáron arra hivatkozva rendelte el a perújítási nyomozást, hogy az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság elkövetéséért jogerős szabadságvesztését töltő Rohác azt állította, ismeri az ügy hátterét és meg tudja nevezni a valódi elkövetőt. A szlovák bérgyilkost néhány hete hallgatták meg a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai, akiknek Rohác nyolc órás vallomásában kifejtette, nem az ügyben jogerősen elítélt H. István, hanem ő lőtte le egy bicikliről Prisztás Józsefet. Fülöp Tamás, Rohác ügyvédje portálunknak korábban elmondta, hogy védence a legapróbb részletességgel vallott az elkövetés módjáról. A kihallgatáson elhangzott az is, hogy a bérgyilkosság közvetítője Jozef Hamala (az Aranykéz utcai robbantás megszervezésében is részt vállaló férfit a szlovák ügyészség vádja szerint éppen Rohác ölte meg) csupán annyit árult el neki, hogy egy dunaszerdahelyi csoporttól jött a közvetlen megbízás, akik az orosz-ukrán maffia megrendelésére akartak végezni Prisztással. A védő megjegyezte, Roháč a kihallgatásán arról is beszélt, hogy a bérgyilkosságot emlékei szerint 10 és 15 ezer közötti német márkáért vállalta el, amit az emberölés után két nappal meg is kapott Hamalától.
A rendőrök nem hisznek Rohácnak
A rendőrség ugyanakkor információink szerint arra a megállapításra jutott a – lényegében már befejezett – perújítási nyomozás során, hogy nincs ok a perújításra, mivel a szlovák férfi vallomása „több irányból is cáfolva lett”. Azt korábban a Magyar Idők írta meg, hogy forrásaik szerint Rohác semmi olyat nem mondott a vallomásában, amiről korábban ne írtak volna a magyar lapok, ugyanakkor egy sor olyan részletet megkerült, amit csak a tettes és segítője tudhat. A lap emlékeztetett: a gyilkos kerékpárral érkezett, majd közelről fejbe lőtte a dzsipjébe beszálló Prisztást, ezután elhajtott. Csakhogy a sajtó nem írt a kerékpár típusáról, hogy az sport- vagy túrakerékpár volt-e, és ezt Rohác sem tudta. Az ügyben megkerestük a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészséget is. Csiha Gábor szóvivő a PestiSrácok.hu-nak elmondta, még nem kapták meg az iratokat a Fővárosi Ítélőtáblától, így csak azok kézhezvétele és áttanulmányozása után küldik meg az indítványukat a táblabíróságnak, amely majd a perújítás kérdésében dönteni fog.
Az olajos alvilág szerint is Rohác lőtte le a vállalkozót
Figyelemre méltó, hogy a Portik-ügyek egyik koronatanúja, Radnai László is azt vallotta évekkel korábban, hogy Rohác végezte ki a milliárdos üzletembert. Radnai ezzel kapcsolatos ismeretei magától Portiktól, illetve régi barátjától, az Energol Rt. egykori belkereskedelmi igazgatójától, Drobilich Gábortól származnak. Drobilich egyenesen azt mondta a volt keresztapának, hogy Rohác „egy igazi professzor, nejlonzacskóval fogta a fegyvert, hogy ne maradjon lőpor a kezén”. Radnai azt is hozzátette, Rohác Portikék megbízásából húzta meg a ravaszt. Radnai mellett volt üzlettársa is azt mondta el a bíróságon, hogy a szlovák férfi lőtt, továbbá a szintén az olajmaffiához köthető Zsóvár Imre is jegyzőkönyvbe mondta korábban, hogy az energolosok Rohácot bízták meg a likvidálással. A férfi állította, a halála előtt nem sokkal találkozott Prisztás Józseffel, akiről Portikék egyik embere megjegyezte, hogy „na, ez sem fog itt sokáig szaladgálni”. De a vallomásban szerepelt az is, hogy Zsóvár fültanúja volt, amint az Energol Rt. három vezetője az 1996-ban meggyilkolt vállalkozó sorsáról tárgyalt, aki, „ha nem változtat a hozzáállásán, akkor a Fogászra”, azaz Rohácra „bízzák az ügyet”
Esélyt sem adtak Prisztásnak
A budapesti éjszakai élet egyik legismertebb alakját, Prisztás József vállalkozót 1996. november elsején gyilkolták meg fényes nappal a III. kerületi Ladik utcában. A jogerős ítélet szerint a gyilkosság hátterében Portik Tamás állt. Prisztás József és az Energol-vezér ugyanis elszámolási vitába keveredett egymással, ezért Portik Tamás elhatározta, hogy megöleti a milliárdos üzletembert. A gyilkosságot a Fővárosi Ítélőtábla ítélete szerint Portik testőre, H. István hajtotta végre. Az ítélet indoklása kitért rá, az áldozat és az egykori olajos is üzletelt az alvilág bankárának tartott Lakatos Andrással, becenevén Kisbandival, akinek Portik Tamás 80 millió, Prisztás József mintegy 100 millió forintot adott kölcsön. Ennek fedezetéül Kisbandi mindkettőjüknek ugyanazokat a nagy értékű, XII. kerületi ingatlanokat ígérte biztosítékként. Portik és Prisztás igényt tartottak a több, mint 300 millió forint értékű ingatlanokra, ezért találkozót beszéltek meg a Művészinas Étteremben, de nem tudtak megegyezni. Portik ezután döntötte el, hogy végez Prisztással, ezért parancsba adta testőrének, H. Istvánnak, hogy „nyírja ki Prisztás Józsefet”. Az üzletembert néhány nappal a találkozó után az óbudai Ladik utcába csalták, ahol 1996. november 1-jén H. egy kerékpárról leadott célzott lövéssel fejbe lőtte Prisztást, aki a helyszínen életét vesztette. Ugyan a rendőrök már 1997-ben képben voltak, ott álltak a megoldás kapujában, „valami miatt” mégsem tudták megoldani a gyilkosságot. Mindezekért Portikot és H. Istvánt is 15 évre ítélte jogerősen a táblabíróság, a harmadrendű vádlott, aki a vád szerint a helyszínre csalta Prisztást, tíz évet kapott.
|
A rendőrség szerint Roháč hazudik, nem ő végzett Prisztással
|
A PestiSrácok.hu információi szerint lényegében lezárult a Prisztás-gyilkosság ügyében elrendelt perújítási nyomozás, amelynek keretében a rendőrség arra a megállapításra jutott, hogy nincs ok a perújításra, mivel Rohác vallomása „több irányból is cáfolva lett”.
| null | 1 |
https://pestisracok.hu/a-rendorseg-szerint-rohac-hazudik-nem-o-vegzett-prisztassal/
|
2018-09-04 12:45:59
| true | null | null |
pestisracok.hu
|
Vírusos megbetegedésre hivatkozva, sokadik alkalommal nem jelent meg a Fővárosi Törvényszék bírája előtt Hegedűs Zsuzsanna miniszterelnöki megbízott volt tanácsadója és titkára, pedig a mai tárgyaláson már ítélethirdetésre lehetett számítani a 2017 januárjában kezdődött büntetőperben. A bíró beletörődve, ironizálva vette tudomásul, hogy B. László – akit egyebek köt hűtlen kezeléssel és nagy értékű csalással vádolnak – továbbra sem hajlandó részt venni az ügyében tartott tárgyalásokon.
Ráadásul Hegedűs volt titkára egészen változatos egészségügyi indokokat tudott felmutatni az utóbbi másfél évben. Tavaly őszig pánikbetegségére hivatkozva nem tudott megjelenni a bíróság előtt. Azonban az orvosszakértő megállapította, hogy a vádlott betegségére ellenére képes részt venni a tárgyaláson. Az eddigi 11 tárgyalásból mindössze kettőn jelent meg. A bíró a keddi, végül halasztásra került tárgyalás előtt elmondta, hogy lakcímellenőrzést rendel el hivatalból a rendőrségtől, mert a vádlott egy ideje nem reagál az idézésekre.
B. László a Miniszterelnökségen dolgozott Hegedűs Zsuzsa személyi titkáraként 2010 októbere és 2014 decembere között, és mivel ezalatt a miniszterelnöki megbízott munkáját koordinálta, hivatalos személynek minősült. A bíró szerint azonban a nyomozati iratokban nem volt olyan dokumentum, amelyek alapján a volt személyi titkár vallomása államtitkot sérthetne. A megszűnt a Magyar Nemzet által tudósított egyik tárgyaláson ennek ellenére B. László fel akarta mentetni magát titoktartási kötelezettsége alól, hogy vallomást tehessen.
Egykori tanácsadója ügyében maga Hegedűs Zsuzsanna tett feljelentést, akit idén májusi hatállyal Orbán Viktor ismét miniszterelnök megbízottnak nevezett ki, hogy a „társadalmi felzárkóztatásban" nyújtson szaktanácsokat a kormányfőnek. Mindezért nem kevés fizetést vesz fel a szociológus.
Hegedűs volt titkára a vádirat szerint 2012 óta követte el „súlyos anyagi károkat okozó visszaéléseit”, de 2014 során okozott jelentős kárt, legfőképpen a jogosulatlan szolgálatigépkocsi-igényleseivel.
Összesen 32 alkalommal igényelt autókat és hozzá sofőröket a Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóságtól (KEF), és ezzel az ügyészség szerint 2,47 millió forint kárt okozott az államnak.
A kihallgatott sofőrök bíró által felolvasott tanúvallomásai szerint B. László a legtöbb alkalommal a Baranya megyei Rózsafa községébe fuvaroztatta magát – általában budapesti albérletéből –, ahol 2014 októberében a Fidesz–KDNP támogatásával polgármesterré választották.
Több sofőr is azt vallotta, hogy B. László több fuvart is intéztetett kifejezetten a kampány kedvéért Rózsafára, például választási plakátokat és segélycsomagokat, sőt, hitelesített polgármesteri jelölőíveket is szállítottak oda több alkalommal Budapestről. A volt titkár az idén februári időközi önkormányzati választáson már függetlenként indult, és elveszítette polgármesteri tisztségét.
Két sofőr is beszélt arról, hogy sokszor Hegedűs Zsuzsanna szolgálati Audi A6-osával szállították B. Lászlót Hegedűs lakására, hogy „sétáltatni vigyék a kutyát”.
Az egyik sofőr szerint az egyik vádirat által említett – vagyis jogosulatlanul igénybe vett – fuvarján B. Lászlót maga Hegedűs küldhette el valamiben intézkedni.
A tovább vádpontok már ennél kisebb anyagi károkozást taglalnak. B. László például 2014 májusában jogosulatlanul igényelhetett magának ingyenesen diplomata útlevelet. Ezen felül hivatali eljárást színlelve, térítésmentesen kért ki 18-szor tulajdoni lapokat és térképeket járási földhivataloktól. A legkisebb súlyú bűncselekményt a Központi Statisztikai Hivataltól (KSH) való adatkéréssel követhette el a volt tanácsadó. A rózsafai polgármester-választás előtt hivatalos eljárást színlelve kikérte Rózsafa demográfiai és munkanélküliségi adatait. Ezekhez pedig akár ingyen, magánszemélyként is hozzájuthatott volna a KSH-tól.
|
Megúszta az ítélethirdetést Hegedűs Zsuzsanna miniszterelnöki megbízott volt titkára
|
Orbán Viktor kedvenc szociológusának állami Audival kutyát sétáltató egykori tanácsadóját hivatali visszaéléssel és csalással vádolják, de változatos indokokkal szabotálja a pert.
| null | 1 |
http://168ora.hu/itthon/meguszta-az-itelethirdetest-hegedus-zsuzsanna-miniszterelnoki-megbizott-volt-titkara-155454
|
2018-09-04 13:10:00
| true | null | null |
168 óra
|
4,5 milliárd forintból újul meg a turai Schossberger-kastély 2019 első negyedévére a BDPST Zrt. beruházásában
- közölte a cég.
A műemléki védelem alatt álló épület ma már megújult tetőszerkezettel és 21. századi megoldásokkal elvégzett utólagos talajvíz-szigeteléssel várja az év végét és a teljes külső és belső megújulást. A rekonstrukció érinti a szintén műemlékvédelmi státuszt élvező kastélyparkot is, amelybe már eddig is – az eredeti állapot mentén – több száz növényt telepítettek a szakértők. A két éve még az összeomlás szélén álló épület és a hozzá tartozó park jövő év első felében érheti el újra eredeti állapotát - áll a cég közleményében.
„A turai Schossberger-kastély rekreációs funkciókkal gazdagodik, egy 19 vendégszobával rendelkező rendezvényközpontként üzemel majd, ahol akár esküvők és kulturális programok is szervezhetőek” – mondta el Tóth Judit vezérigazgató.
„Terveink szerint úgy az épület, mint az egyedülálló kastélypark előre meghatározott nyílt napokon, az eredetileg tervezett rekreációs funkció és a vendégek zavarásának elkerülésével, nyitva áll majd a látogatók előtt, hiszen egy hazánkban különleges építészeti kulturális műemlékről van szó, amelyet nem szabad elzárni az érdeklődők elől.”
Azt, hogy a turai kastély Tiborcz István cége, a BDPST szerezte meg, jó ideig próbálták titkolni. Először a 444 írt arról, hogy kilógott Tiborcz pénztárcája a kastélyt megszerző cégháló mögül, amikor pedig már nyilvánosságra került volna a BDPST részvénykönyvének tartalma, Tiborcz inkább egy baráti Origo-interjúban elismerte, hogy tulajdonos a cégnél. Tiborcz idén minősített többséget szerzett a cégben, ami aztán megvásárolta Mészáros Lőrinc magántőkealapjától az Appeninn Holding Zrt. 20,59 százalékát, így először került nyíltan is Mészáros-vagyon Orbán Viktor családjához.
A kastélyról 2014-ben ezt a videót készítettük:
|
4,5 milliárd forintból újul meg Tiborcz István KSTLY-a
|
4,5 milliárd forintból újul meg a turai Schossberger-kastély 2019 első negyedévére a BDPST Zrt. beruházásában - közölte a cég.
| null | 1 |
https://444.hu/2018/09/04/45-milliard-forintbol-ujul-meg-tiborcz-istvan-kstly-a
|
2018-09-04 10:38:00
| true | null | null |
444
|
Szabó Gáborné ma délutántól péntek estig őrizetben van. Helmeczy László korábban elmondta, hogy a védence Svájcban részletes vallomást tett, amelyet már ő is megkapott, Kósa Lajos pedig nem fog örülni.
|
Visszahozták Magyarországra Szabó Gábornét, Kósa Lajos 4,3 milliárd eurós csengeri örökösnőjét
|
Kedden Svájcból Magyarországra szállították a csengeri örökösnő néven elhíresült Szabó Gábornét, akiegy erről szóló hiteles közjegyzői okirat tanúsága szerinat 4,3 milliárd eurós (átszámítva 1300 milliárd forintos) örökség kezelését bízta rá Kósa Lajos volt debreceni polgármesterre, a politikus édesanyjának pedig 2,5 millió eurót (800 millió forintnak megfelelő összeget) akart ajándékba adni – derül ki a Független Hírügynökség cikkéből.
| null | 1 |
http://168ora.hu/itthon/visszahoztak-magyarorszagra-szabo-gabornet-kosa-lajos-43-milliard-euros-csengeri-orokosnojet-155496
|
2018-09-05 08:57:17
| true | null | null |
168 óra
|
Képzelje el, hogy ön táborokat szervez egy nyugat-magyarországi kistelepülésen. Egy takaros, tornácos falusi házban várja azokat, akik meg akarják ismerni önmagukat, ki akarják pihenni az egész éves fáradalmakat, persze néhány tízezer forintos tábori díjért cserébe.
Hát nem jönne jól, ha ezeket a táborokat valami szuper, vadonatúj, panorámás, nagyobb helyen szervezhetné? Dehogynem. Csak ilyenkor mindig az a kérdés, hogy honnan szerezzen rá pénzt az ember.
Na, most akkor rázódjunk vissza a való életbe, és nézzük meg Tessely Karolina esetét. Tessely Karolina annak a Tessely Zoltán fideszes politikusnak a testvére, akit Orbán Viktor Felcsút környékének fellendítésével bízott meg. Tessely Karolina orvos végzettségű, pszichoterapeutaként dolgozik, ő viszi alapító elnökként a Habitus Alapítványt. Ez nem egy óriási szervezet, a legutóbbi beszámolójuk szerint tavaly 1,2 milliós bevételük volt, 1 százalékos felajánlásból pedig összesen egy embertől 11 254 forinthoz jutottak a NAV adatbázisa szerint.
Ez az alapítvány Magyarpolányban csinál női önismereti táborokat, és most EU-s forrásból nyertek a faluval közösen
turisztikai célokra, egyebek mellett egy menőbb táborhely építésére, ami a Lélekzug nevet viseli majd. Mindezt önrész nélkül, azaz az alapítványnak egy fillért sem kell hozzátennie.
A település önkormányzati üléseinek jegyzőkönyveiből szépen kirajzolódik a projekt sorsa és az akörüli viták, egészen a kezdetektől. A 362 milliót a falu, az alapítvány és a katolikus egyház közösen kapta, hogy mindenki csináljon valamit, ami neki jó. Az egyház az épületeit újította volna fel, a falu a Magyarpolányi Passióra felfűzve csinálna szakrális kiállításokat, a művházat felújítva Zöld Élet Bemutató Központot, az alapítvány pedig a Lélekzug Tréning Központot, amihez az önkormányzattól jutnának 12 ezer négyzetméternyi telekhez. Cserébe az egész projektnek évi 8500 látogatót kell felmutatnia majd.
A jelenlegi magyarpolányi táborhelyszín
A projekt egyáltalán nem ment simán, mármint ami a pénz elnyerése utáni dolgokat illeti. A faluban, sőt az egyházon belül többen is kritikusan álltak a dologhoz, és az önkormányzaton belül is voltak képviselők, aki bizalmatlan kérdések tucatjait tették fel időről időre az üléseken, derül ki a jegyzőkönyveket olvasva.
Mi lesz, ha nem jönnek össze a vállalások? Ki kinek tartozik majd kártérítéssel, anyagi felelősséggel? Mik lesznek a tulajdonjogi viszonyok, ha befejeződik a projekt? Ki kinek mennyiért adna el ingatlanokat a projekthez, és milyen értékbecslés alapján? Miért 14 millióért írta meg a pályázatot egy cég?
Tesselyt tavaly augusztusban meghívták egy önkormányzati ülésre, ahol igyekezett válaszokat adni a kérdésekre, de a feszült hangulatot és az egész projekt dinamikáját jól érzékelteti egy közjáték. Amikor Tesselytől megkérdezték, hogy az alapítványnak mennyi pénze van, tudna-e saját zsebből fizetni bármit a projektben, ha véletlenül úgy alakulna, ő azt mondta, a pénzt illető kérdésre nem köteles válaszolni,
plusz megígérte az érseknek, hogy az egyházi ingatlanok felújítására is szerez pénzt. Ha a konzorciumból a Lélekzug kiesne, a pályázat
Egy idő után a feszültségek miatt a konzorciumi hármasból kilépett az egyház, mert nem látta biztosítottnak, hogy jut nekik annyi pénz, amennyiből megvalósíthatják az eredeti céljukat, a felújítást.
A támogatási részösszegeknek közelebb kellene kerülniük egymáshoz,
mondta erről diplomatikusan Korbély Krisztián egyházközségi képviselő a már említett önkormányzati ülésen. Tessely erre tavaly októberben a Facebookon fakadt ki az ügyben.
Grőber József polgármester az Indexnek azt mondta a pályázatról, hogy az egyház keresett korábban is pályázati lehetőséget a plébánia megmentésére, az épület felújítására. Egyházi keretre pályáztak is, de nem nyertek. Amikor jött az EU-s turisztikai pályázat, „próbálták adoptálni a plébánia épületének a felújítását". A régóta Magyarpolányban működő alapítványnak is volt korábban elképzelése, hogy depresszió-prevenciós egészségturisztikai központot hozzon létre hozzon létre. Ehhez felvetődött a plébániakert helyszínként, így jött végül össze a hármas konzorcium. Az egyház kilépésekor a rájuk vonatkozó pályázati részcélt átvállalta az önkormányzat, más helyszíneken fogják megvalósítani a terveket.
Így most 3 elemű a pályázat:
A kultúrházat átkeresztelik, új funkciókat kap, felújítják. Gyümölcsfákat, gyógynövénykertet, fűszerkertet telepítenek, a produktumokat eladják.
Lesz egy szakrális bemutatóközpont az iskola udvarában, ami technikailag az önkormányzat területe. Itt Jézus életét, a passiótörténetet mutatják be interaktív múzeumban.
Az alapítvány terveinek megvalósítása, a Lélekzug felépítése. A panorámás helyszínt az önkormányzat adta el az alapítványnak, Grőber elmondása szerint „jó áron".
A három projektelemnek kell évente 8000 főt behoznia, ami a polgármester szerint nem lesz nehéz, mert ha a Magyarpolányi Passióra érkező 3000 ember megnézi a három helyszínt, az már technikailag 9000 jegyeladás.
Tessely Karolina megkeresésünkre azt mondta, az alapítvány 1996 óta működik, politikához semmi köze, ő mint mentálhigiénés szakember „nem politikával involvált", neki embert kell gyógyítania, és a munkában zavarná, ha színekre osztaná az embereket.
Ő azt állítja, nem mondott olyat, és nem is utalt arra, hogy ő szerezte a pályázati pénzt, amellett viszont kitart, hogy a pályázatban a mentálhigiénés rész a különleges, „a többi az 10 faluból 9-ben megvan". Azt is fontosnak tartotta elmondani, hogy a pályázatban eredetileg szereplő egyházi ingatlan nem egy sima falusi templom, hanem a zirci apátság majorsága, amelyben tucatnyi pap dolgozik. Tessely azt mondta, nem ért hozzá, hogy a vállalt évi 8000 látogató teljesíthető-e, ezért vannak a turisztikai szakértők, akik szerint igen. Mindenesetre az alapítványhoz gimnáziumi osztályok rendszeresen fognak érkezni, tette hozzá.
Borítókép: Magyarpolány, Kossuth utca részlete, balra Nepomuki Szent János és Szent Flórián barokk szobrai a plébániaház kapubejárata előtt, jobbra a Szent László római katolikus műemlék templom tornya. Fotó: Nagy Zoltán / MTI
|
147 milliót nyert lélekemelésre a felcsúti biztos testvére
|
Na, most akkor rázódjunk vissza a való életbe, és nézzük meg Tessely Karolina esetét. Tessely Karolina annak a Tessely Zoltán fideszes politikusnak a testvére, akit Orbán Viktor Felcsút környékének fellendítésével bízott meg. Tessely Karolina orvos végzettségű, pszichoterapeutaként dolgozik, ő viszi alapító elnökként a Habitus Alapítványt. Ez nem egy óriási szervezet, a legutóbbi beszámolójuk szerint tavaly 1,2 milliós bevételük volt, 1 százalékos felajánlásból pedig összesen egy embertől 11 254 forinthoz jutottak a NAV adatbázisa szerint.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2018/09/05/tessely_habitus_lelekzug_magyarpolany_eu_tamogatas_palyazat/
|
2018-09-05 12:08:49
| true | null | null |
Index
|
Idén januártól kizárólag kártyával lehet vásárolni a Papp László Sportarénában, annak a projektnek köszönhetően, amit az MVM Zrt. és a Simplon Zrt. hajtott végre. Az előre fizetős kártyákon a nem túl jó emlékű, adócsalás gyanújába keveredett ScienNet törzsvásárlói rendszer jelenlegi működtetője, az Inlernet neve olvasható. A "kavarodás" okát a Simplonhoz köthető Suppan Márton alvállalkozói hibával magyarázta az Átlátszónak.
Szerencsésen indult a Simplon Zrt. tevékenysége, mert, ahogy megkezdte működését, máris 117 millió forintos szerződést kötött vele a Szerencsejáték Zrt.: a Simplont 2016. december 21-én jegyezték be, a szerződése pedig 2017. április 13-ától már élt az állami társasággal.
A Simplonnal kapcsolatban korábban megírtuk, hogy ők adják ki a Fintech.hu pénzügyi portált, és tulajdonosai az Egy Digitális Jövőért Nonprofit Kft.-nek, amelynek ügyvezetője Suppan Márton. Az üzletembert úgy választották meg tavaly az év fiatal vállalkozójának, hogy egy hozzá köthető cég tulajdonosai ellen piacfelügyeleti eljárások során súlyos büntetéseket rótt ki, sőt feljelentést is tett a Magyar Nemzeti Bank. Ráadásul a rendőrség jelentős kárt okozó csalás miatt nyomoz az ügyben.
Eközben Suppan új vállalkozásai egymás után nyerik el az állami megbízásokat, így a már említett Szerencsejáték Zrt.-nél, továbbá a Magyar Villamos Műveknél is. A jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak az érdekeltségei közé tartozó We Love Balaton kampányában is az üzletember egyik vállalkozása, a gibraltári székhelyű Peak Financial Services működött közre prepaid kártyák kibocsátásával.
A Peak, a Simplon és a Digitális Jövőért mellett Suppan Mártonhoz köthető cégek a Simplon Marketplace Kft., a Nextree Zrt., az Eclectiq Minds Hungary Zrt. és az E-Street Food Kft. is. A Simplon Zrt. egyik tulajdonosa, az Ideona Zrt. székhelye több Suppan-cégével együtt az I. kerületben, az Ostrom utca 27. szám alatti épület egyik lakásában, egy székhelyszolgáltatónál van bejelentve.
A Suppanhoz kötődő vállalkozások honlapjain látható, hogy mely állami vállalatokkal állnak kapcsolatban. Hogy megtudjuk, ezek mire szerződtek, közérdekű adatigényléseket nyújtottunk be. Nem csak tájékoztatást kértünk, hanem a kontraktusok megküldését is.
Az állami lottócég azt közölte, hogy "a Simplon Zrt.-vel kötött szerződés üzleti titokká minősítése miatt nem áll módunkban információt kiadni annak részleteivel kapcsolatban. A Szerencsejáték Zrt. – átlátható működése érdekében – a Simplon Zrt.-vel 2017-ben megkötött szerződésének és annak ez évi módosításának legfontosabb adatai viszont elérhetőek a www.szerencsejatek.hu weboldalon".
A 2017-ben kötött szerződés egy évre szól, majd az idén márciusban létrejött megállapodás, vagyis a módosítás pedig az idén március 13-tól május 31-ig terjedő időszakra.
Veszprémi fideszes haverok és politikusok — A Fintech.hu domain tulajdonosa a Bakony-Balaton Média Kft. révén az a Tóth Gábor, aki 2015-ben kisebbségi tulajdonosként beszállt a közpénzekkel kitömött Pesti Srácok kiadójába, az Insider Média Kft.-be. A Bakony-Balaton Média 2011-2015-ben saját maga is jól szerepelt közintézmények kommunikációs pályázatain. Tóth Gábor ezek mellett az IDEONA Zrt. vezérigazgatója. Tóth tagja volt a helyi Fidelitasnak, így jó viszonyba került többek között Mihálovics Péterrel, volt Fidelitas-alelnökkel, későbbi újnemzedéki ügyekkel megbízott kormánybiztossal, még későbbi Bakony-Balaton fejlesztési miniszteri biztossal is. Mihálovics később, az Új Nemzedékkel kapcsolatos botrányt követően az NFM-ben lett miniszteri kabinetvezető Seszták Miklós alatt.
A Szerencsejáték Zrt.-vel megkötött megállapodások tárgya prepaid kártyákkal kapcsolatos program-menedzsment. Mi is a prepaid kártya? Olyan fizetőeszköz, amely egy meghatározott összeggel feltölthető, és amelyet bankszámla nélkül is lehet igényelni. A kártyával a feltöltött összeg erejéig lehet vásárolni, vagy bankautomatákból készpénzt felvenni.
Közérdekű adatigénylésünket a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. teljesítette: ez az állami cég az Egy Digitális Jövőért Nonprofit Kft.-t támogatta ötmillió forinttal 2017-ben. A megküldött adományozási megállapodás alapján a Mavir nem kötötte ki konkrétan, hogy a szervezet az összeget mire fordíthatja, csak annyi áll a szövegben, hogy "az alapszabályában rögzített céljainak megvalósítására... általános célokra" adja a Mavir a támogatást.
Nem válaszolt szerkesztőségünk adatigénylésére az MVM Zrt. és az MFB leányvállalata, a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., amelynek portfóliójában szoftverfejlesztő startupként szerepel az Eclectiq Minds is. Ez a cég a Simplon Zrt. és a Peak Financial Services digitális banki szolgáltatásait fejlesztette.
Az adatigénylésünket az MFB-hez is beadtuk, onnan csak egy 15 napos hosszabbítást kérő válasz érkezett, de annak letelte után semmi sem. Ezt jeleztük az MFB felé, de cikkünk megjelenéséig nem küldték meg a tájékoztatásukat.
Hogy kerültek az Arénába egy törzsvásárlói rendszer kártyái?
Az MVM-re külön is kíváncsiak lettünk volna, mivel a Simplon Zrt.-vel közösen valósították meg a Papp László Budapest Sport Arénában a prepaid kártyás projektet. Akinél éppen nincs bankkártya az arénabeli látogatásakor, az az elhelyezett kisokosokból megveheti az MVM CashCardját, ami egy paypass funkcióval ellátott prepaid Mastercard.
A kártya használatával kapcsolatos díjak megtalálhatóak az MVM honlapjáról egy külső weboldalra átugorva, de a cashcardhoz adott tájékoztató anyagban is szerepel a díjszabás egy része. Az Arénában a kártyát 500 forintért lehet igényelni, a minimális feltöltés összege 5 ezer forint, ebből vonják le a kártya 500 forintos árát.
Ami külön érdekes, hogy a bankkártyán az Inlernet cég neve is megtalálható, és a cashcard pont úgy néz ki, mint az inlernetes kártya. Az Inlernet azt a törzsvásárlói rendszert működteti, amely az évekkel ezelőtt több százmilliós adócsalás gyanújába keveredett ScienNeté volt.
Az Inlernet a változást 2013-ban jelentette be – ahogy arról többek között a hvg.hu is beszámolt.
Az Inlernet részéről azt hangsúlyozták, hogy a svájci bejegyzésű Inlernet Wordwide AG elvileg nem jogutódja az amerikainak, de ugyanúgy működik. A ScienNet szerződéseit "megvásárolták", az utalványok érvényesek, de a pénzt nem adják vissza – írta akkoriban a lap. A ScienNetnek egykor 400 ezer tagja volt, közülük 80 ezren aktívan használták a rendszert. A nyomozás indulásakor, 2009-ben a Washington DC-ben bejegyzett cég magyarországi számláin 1,6 milliárd forintot zároltak.
A ScienNet honlapján jelenleg egy tájékoztatás olvasható arról, hogy "a ScienNet International LLC tevékenységével kapcsolatban és Leinemann Zsolt ellen, az adóbevételt különösen nagy mértéket meghaladó mértékben csökkentő adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult nyomozást – mivel a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése – a Fővárosi Főügyészség megszüntette". Továbbá, hogy az ügyészség a bankszámlák zár alá vételét is feloldotta.
A ScienNet ellen folytatott nyomozás megszűnését és a bankszámlák zárolásának feloldását a Fővárosi Főügyészség részéről megerősítették az Átlátszó megkeresésére. Gasz Péter, szóvivőt helyettesítő ügyész azt közölte, hogy minderről 2017. december 22-én döntöttek. Gasz Péter hangsúlyozta, hogy nagyon bonyolult ügyről volt szó, amelyben több szakértő több alkalommal kiegészített szakvéleménye készült el.
A nyomozás megszüntetésére végül azért került sor – magyarázta a szóvivőt helyettesítő ügyész –, mert bár bizonyítható volt, hogy "a nevezett gazdasági társaságot ténylegesen L. Zs. alapíttatta és működtette, valamint, hogy a társaság a magyarországi működése után társasági adó alanya is volt", ugyanakkor annak évenkénti összegszerűségét kizárólag a bankszámlaforgalom alapján kellett volna megadni, mert hiányos volt a könyvelési anyag.
Ezt viszont "a szakértő nem tudta minden kétséget kizáró bizonyossággal kimunkálni, ezért vádemelésre nem kerülhetett sor".
Az Inlernet kártyához visszakanyarodva kíváncsiak voltunk arra, hogy a törzsvásárlói rendszert működtető cég milyen kapcsolatban van Suppan Márton cégeivel. Az üzletember az Átlátszó erre vonatkozó megkeresésére azt írta, hogy
"2013-ban vagy 2014-ben kötött szerződést a Peak Financial Services white label, (az ügyfél, jelen esetben az Inlernet arculatára szabott) kártyák szolgáltatására. A folyamatban a Peak teljes ügyfél-átvilágítást végzett a hatályos EU-s előírások alapján, ahol nem tárt fel jogszabályi rendellenességeket, mivel sajnos jogilag az Inlernet nem a ScienNet jogutódjaként jött létre"
Suppan hozzátette: "Amint a kapcsolat a Peak tudomására jutott piaci információkból, felszólította a társaságot a felmerült kérdések tisztázására. Közben egyéb kérdések miatt együttműködésük, amely keretén belül az Inlernet egy volt a Peak sok ügyfele közül (tehát ügyfél-kiszolgáló viszony állt fenn, nem pedig partnerség), akik prepaid kártya szolgáltatást vettek igénybe, megszűnt. Gondolom, érzékelhető a válaszból, hogy az Inlernet nem kívánatos ügyfél volt a Peak életében, a ScienNet tevékenységét pedig, amennyire az ismert számomra, abszolút elítélem".
Arra, hogy az MVM és a Simplon Zrt. közös Aréna-projektjében miként került a cashcardokra az Inlernet neve, az üzletember azt válaszolta, hogy egy alvállalkozói hiba miatt kerültek Inlernet arculatú kártyák az Arénába.
"Az idei évben, az Aréna kártyaprogram indulása után a Simplon egyeztetni kezdett az MVM-mel, ami többek között 4 darab kártyafeltöltő automata MVM arculatra szabásáról, illetve 5 ezer darab MVM arculatú, Simplon által szolgáltatott kártyáról szólt."
Hogy mindez megvalósuljon – jegyezte meg Suppan Márton – a Simplon a Peakkel megállapodott abban, hogy a fenti darabszám erejéig átveszi a Peaktől az Aréna program üzemeltetését. "A kártyafeltöltő automaták (4 darab) emlékeim szerint májustól MVM arculatúak, az ilyen kártyák értékesítése pedig éppen a tegnapi napon kezdődött el" – írta az Átlátszónak Suppan augusztus végén.
A cégadatokat az Opten szolgáltatta.
|
A ScienNethez köthető cég előrefizetős kártyáit telepítette az MVM a Papp László Sportarénában
|
Idén januártól kizárólag kártyával lehet vásárolni a Papp László Sportarénában, annak a projektnek köszönhetően, amit az MVM Zrt. és a Simplon Zrt. hajtott végre. Az előre fizetős kártyákon a nem túl jó emlékű, adócsalás gyanújába keveredett ScienNet törzsvásárlói rendszer jelenlegi működtetője, az Inlernet neve olvasható. A „kavarodás” okát a Simplonhoz köthető Suppan Márton alvállalkozói hibával magyarázta az Átlátszónak.
Idén januártól kizárólag kártyával lehet vásárolni a Papp László Sportarénában, annak a projektnek köszönhetően, amit az MVM Zrt. és a Simplon Zrt. hajtott végre. Az előre fizetős kártyákon a nem túl jó emlékű, adócsalás gyanújába keveredett ScienNet törzsvásárlói rendszer jelenlegi működtetője, az Inlernet neve olvasható. A „kavarodás” okát a Simplonhoz köthető Suppan Márton alvállalkozói hibával magyarázta az Átlátszónak.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/09/05/a-sciennethez-kotheto-ceg-elorefizetos-kartyait-telepitette-az-mvm-a-papp-laszlo-sportarenaban/
|
2018-09-05 12:57:45
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Nem tűnhetett fel sok embernek, hogy májusban formai hibával élesedett az új, most már negyedik Orbán-kormány névsora a kormány honlapján. Az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál ugyanis megbotlott az abc-rendbe szedett lista. Lehet, csak annyi történt, hogy Mosóczi Lászlót, a közlekedési ügyekért felelős államtitkárt utólag írták be a névsorba, és ezért valahogyan az energetikáért és klímaügyekért felelős Kaderják Péter elé keveredett.
Augusztus elején aztán felmentették az állam energetikai óriáscég, az MVM teljes vezérkarát, kinevezték vezérigazgatónak az érdekes karrierívet leíró Kóbor Györgyöt. Aztán nem sokkal később a G7 és az Index is megírta az MVM és könyvvizsgálója, a KPMG közötti szerződés felmondásának történetét, ahol a szálak egy Svájc felé tartó milliárdos utalás felé vezetnek. Ez a történet mégis kevés lett volna ahhoz, hogy lefejezzék az MVM-et.
A két új energetikai főember, Kaderják és Kóbor kinevezéséhez ugyanis mélyebb és több ideje tartó folyamatok vezettek. Kiderült ugyanis, hogy az energetika kormányzati lerablása, amit előbb Simicska Lajos, aztán Seszták Miklós emberei az utóbbi nyolc évben elvégeztek, már a rendszer bedőlésével fenyeget, és ennek így nagypolitikai kockázatai lettek.
“Viktor azt kérte tőle, hogy rakja rendbe ezt a szemétdombot”
Kaderják Péter kinevezése még közvetlen kollégáit is meglepte, a szakember ugyanis másfél évtizede – amióta 2004-ben törvénytelenül eltávolították az Energiahivatal éléről – távol tartotta magát a politikától. Ehelyett létrehozta a régió talán legkomolyabb szakmai műhelyét, a Corvinuson 2006 óta működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontot (REKK).
A REKK itthon és Európa-szerte a legkülönbözőbb piaci megrendelőknek és energetikai hatóságoknak dolgozott és dolgozik. Így készült el számtalan gázpiaci és ágazati prognózis mellett a magyarországi erdőkből ellopott famennyiség energetikai becslése, de az a tanulmány is, amiben a nagy energetikai rendszerekben működő kapcsolati hálók törvényszerűségeit mutatták ki. A színvonalat mutatja, hogy a REKK tavaly másodszor került fel a University of Pennsylvania Global Go To Think Tank Indexére – vagyis a világ legfontosabb energiapolitikával foglalkozó kutatóintézetei közé.
Vajon miért döntött úgy Kaderják, hogy az államtitkári pozíció kedvéért kockára teszi gondosan felépített szakmai renoméját, és otthagyja az általa felépített kutatóintézetet? Számos iparági és a szektorra kormányzati oldalról rálátó szereplővel folytatott háttérbeszélgetésből az tűnik a leginkább valószínűnek, hogy Orbán Viktor beláthatta: teljesen kiürült az energetikában a kormánya káder-tartaléka, és valakinek most már rendet kell vágnia. Ezt egy forrás úgy fogalmazta meg: “Viktor azt kérte tőle, hogy rakja rendbe ezt a szemétdombot”.
A kormány eddigi energiapolitikai elintéző- és megmondóemberei mostanra el- vagy kikoptak. Előbb Simicska Lajos emberei (Baji Csaba, Nyerges Attila, Németh Lászlóné, Márton Péter és mások) kerültek ki a hatalmi pozíciókból, majd ugyanez lett a sorsa az e társaságot részben szárnyai alá vevő Lázár Jánosnak is. Később a területet miniszterelnöki hátszéllel elfoglaló Seszták Miklós sem járt jobban: nem tudott értelmes stratégiát alkotni és végrehajtani, ráadásul egyre gyakrabban sejlett fel mögötte a hagyományos energialobbi vagy Hernádi Zsolt és Csányi Sándor sziluettje. Később hiába szeretett volna miniszter maradni, Bártfai-Mager Andrea félreállította az ő embereit is.
Az idén áprilisi választások után Kaderják vélhetően lehetőséget kapott arra, hogy Orbánnak négyszemközt, több részletben is elmagyarázza, milyen strukturális és politikai zavarokkal kell Magyarországnak szembenéznie, ha a kormány továbbra is csupán lerabolni akarja az energetikai szektort. Kaderják kizárólag szakmai alapon érvelhetett amellett, hogy meg kell húzni azokat a határvonalakat, amin túl már nincs helye a politikai alapú pénzszivattyúzásnak. Ha ez így volt, Orbán azzal fogadhatta el az érvelést, hogy a feladatok kidolgozását Kaderjákra bízta. A szakpolitikusnak állt intézetvezető eddigi médianyilatkozataiból – az Inforádió, a Magyar Hírlap és a Világgazdaság is kérdezte – azt lehet kihámozni, hogy új stratégiát írni érkezett.
A feladat
Át kell tehát dolgoznia a Nemzeti Energia Stratégiát (NES). Ez érthető kívánság, hiszen az atom-szén-zöldenergia kombinációt felvázoló NES már 2011-es elfogadása idején megkérdőjelezhető utat jelölt ki Magyarország számára, azóta viszont teljesen elavult.*A stratégia elfogadásakor még arról volt szó, hogy kétévente felülvizsgálják majd, ám ez nem történt meg. Ezt Kaderjáknál jobban nem tudhatja senki, mivel a NES közgazdasági háttérmodellezését annak idején a REKK készítette el. A régi stratégia gyenge pontja a máris csúszásban lévő Paks II, de vannak ennél sürgetőbb kérdések is.
Például az orosz gáz ügye, mivel az eredetileg 2015-ig szóló hosszú távú orosz-magyar gázszerződés 2020-ra végleg kifogy a tartalmából. Az új szerződés tárgyalásakor számításba kell venni, hogy az orosz szándéknak megfelelően Ukrajnán keresztül nagy valószínűség szerint néhány év múlva már nem jön gáz Magyarországra. A nyugat-európai piacot a közvetlenül Németországba vezető Északi Áramlatból látják majd el, ami okafogyottá teheti majd a “mi vezetékünket”. Ez az északi gáz viszont, már csak a hosszabb megtett út miatt is, valószínűleg feláras lesz. Kell valamit találni tehát helyette.
Ezért az új energiastratégiának foglalkoznia kell a horvátországi LNG-terminállal*A tengeren folyékony állapotban szállított földgázt ismét gáz halmazállapotúvá alakító terminál., a romániai tengeri gázmezővel és Szerbia különös gázpiaci ajánlatával. A horvát cseppfolyósított gázterminál építése már globális politikai kérdés, a horvát belpolitikai feszültséget a jelek szerint a projekt bukásában érdekelt oroszok is szítják, miközben magyar oldalról a Mol-INA ügyek is bonyolítják a kérdést. Romániában eközben már eljutott a termelés megkezdésééig az OMV és az Exxon által közösen kitermelt mező projektje, és ugyan sok a vita, logikus lenne elsősorban Magyarország felé exportálni az új gázforrást. Eközben Szerbia orosz eredetű gázforrásra alapozva ugyancsak előállt egy alternatívával, de ezt az ajánlatot a piacon trójai falónak tartják.
Egyre forróbb terep lehet a napelemes rendszerek kérdése is. A 2011-es stratégiában 2030-ra még csak 80 megawatt napelemes kapacitást jósoltak, miközben most a szakmai fórumokon azon vitatkoznak, hogy 2020-ban inkább 2000 vagy 3000 megawatt rendszerbe lépése lesz a valószínűbb. (Ehhez természetesen kellett az is, hogy Lázár János szabadjára engedje, sőt, a kormány számára kedves üzleti körök számára pénzbeli ösztönzőkkel még jobban megtámogassa a napelem farmokat.) Ehhez nem elég egyszerűen átírni a számokat, mivel ez a kapacitás már komplex hálózati, rendszerirányítási és energiatárolási feladatokat jelent, amiket nem lehet a régi stratégiában elképzelt atom-szén-zöld rendszerben kezelni.
Az Európai Unióban eközben a klímapolitikai célok miatt a szénerőművek jövője is megkérdőjeleződött, így aztán valószínűleg még Mészáros Lőrinc sem ábrándozik új kazánról az olcsón megszerzett, gyenge minőségű barnaszenet tüzelő Mátrai Erőműben, ezt ugyanis legkésőbb 2025-ig le kell állítani. És akkor még nem is beszéltünk arról a globális trendről, hogy újra emelkedőben vannak az energiaárak (emiatt április óta sok tízmilliárdos veszteséget termel a lakossági áram- és gázszolgáltatás). Vagy hogy Brüsszelben komoly eljárás került bírósági szakaszba, és ez alapjában érintheti a magyar energetikát.
A csapat
Meg van tehát pakolva Kaderják asztala súlyos, a napi politikán túlmutató témákkal. Ezért saját, hatékony szervezetre is szüksége lehet. Az már az energiahivatali időkben kiderült, hogy jó érzékkel gyűjti maga köré az elérhető legjobb szakembereket: a mára kontinentális karriert befutó Varró Lászlót, és ő hívta meg az energiahivatalhoz Grábner Pétert is, aki mára a szervezet elnökhelyettese lett.
Most csak a minisztériumban szokatlan, hogy nem tisztogatással és a saját embereinek pozícióba emelésével nyitott, hanem két bevált minisztériumi hivatalnokot, Kádár Andreát és Botos Barbarát emelte helyettesévé. Ők „tökéletesen tisztában vannak azzal a kupaccal, amire ültették őket” – fogta meg a lényeget egy minisztériumi forrás, amivel arra utalt, hogy alattuk a rendszer, bármi is volt a kitűzött cél, komolyabb zökkenők nélkül működőképes maradt.
Orbán Viktor tehát a szakpolitikák megalkotását Kaderjákra bízta. Ezt a munkát szabályozási oldalról az energiahivatal támogatja majd, amit a miniszterelnök hűséges embere, a szakmailag is kikezdhetetlennek tartott Dorkota Lajos vezet (igaz, a szakmai kérdéseket a már említett helyettesére, Grábnerre hagyja). Az állam energiapiaci pozíciójáért pedig az új nemzeti vagyonért felelős miniszter, Bártfai-Mager Andrea felel majd, illetve az általa kinevezett, apolitikusnak tartott Kóbor György.
Az MVM új vezérigazgatója különös karrierívet futott be (az E.On-ból az MVM-be, onnan a MET-be, onnan megint az MVM-ben, ahonnan az ENKSZ/NKM-be került, mielőtt még egyszer visszatért volna az MVM-be, most már a szervezet élére), ám ahogy egy volt kollégája fogalmazott: „Leginkább nem kurázsija van, hanem jó érzéke ahhoz, hogy mindig a jó szélbe fogja be a vitorláját, és ahhoz legyen lojális, aki számára jobb csomagot biztosít”. Ez alkalmassá teheti arra, hogy a reflektorfényen kívül, láthatatlanul és szakmai alapokon végezze a munkáját.
A piac főként úgy olvasta Kóbor kinevezését, hogy az állami rezsiholding (az ENKSZ-ből lett NKM) erősödött meg az MVM-ben, miután bezsebelte első sikereit a digitalizációban. Kóbor leglátványosabb sikere az volt, hogy modernizálta és fogyasztóbarátabbá tette a rezsicég informatikai rendszerét. (Arról gondoskodott, hogy ne legyen baja a hátrahagyott közműcéggel: benne maradt az igazgatóságban, az NKM új vezetője pedig az általa kiemelt korábbi helyettese, Hiezl Gábor lett.)
Valójában azonban Kóbor azért térhetett vissza az MVM-be, amiért 2016 őszén távoznia kellett: az akkor még kormánybiztos Bártfai-Mager Andrea irányítása alatt kidolgozták az új munkamegosztást az MVM és az NKM (akkori ENKSZ) számára. A termelő, ipari kereskedő és hálózatüzemeltető villamosműveket és modern lakossági kiszolgálóként működő közműcéget felvázoló elképzelés azonban két éve még elbukott az MVM vezetés miatt. Most Kóbor küldetése az, hogy a korábban kidolgozott MVM-NKM munkamegosztásnak megfelelően alakítsa át az MVM működését.
Addig is komoly problémákat kell majd megoldania az MVM-ben. Például kezelnie kell az energiakereskedő cégek párhuzamosságait, döntenie kell az orosz gázról, a 450 Mhz-en mobilhálózatot kiépítő MVM Net piaci helyéről, vagy arról, hogy kell-e az állami cégnek erőltetnie az elektromobilitást a területre nagy erőkkel ráinduló Mol ellenében.
Az energetika jövője nem az erőművekre vagy a termelésre épül, hanem a digitális nagy rendszerek, hálózatok működtetésére. Ezért valójában az MVM legfontosabb feladata is az, hogy megerősítse az energetikai szolgáltatásokat: okoshálózatot kellene fejleszteni, sokszínűbb szolgáltatásokat nyújtani, minél teljesebb körű digitalizációt végrehajtani. Ehhez elsősorban informatikai fejlesztésekre lesz szükség, és elkerülhetetlennek tűnik a cégcsoporthoz tartozó rendszerirányító, a MAVIR átalakítása.
A MAVIR ugyanis évek óta képtelennek tűnik betölteni azt a szerepet, amire a szükség lenne. A cégen belüli állapotokról beszélő maviros szakember azt mondta, hogy „szinte minden projekt késik vagy áll, de mindenki gyanús, aki komolyabb szakmai háttérrel rendelkezik. Ami így biztosan nem jó”. Szerinte ahhoz hasonló a helyzet, mint amikor a ’90-es évek közepén a távközlési cégekre rárúgták az ajtót a mobiltelefonok. Voltak, akik azzal érveltek, hogy nem kellenek a mobilok, mert van még elég vezetékes telefonnak is hely a piacon. A világ a mobilokra szavazott, és Kóbornak ezt a váltást – a hosszabb időn át posztján maradás érdekében is – valahogy el kell érnie.
|
Mindent másképp kell, mert dőlni kezdett a rendszer
|
Szemétdomb lett az energetika Magyarországon. Ezért nem volt más választás, muszáj volt találni valakit, aki rendet tud rakni.
| null | 1 |
https://g7.hu/allam/20180904/mindent-maskepp-kell-mert-dolni-kezdett-a-rendszer/
|
2018-09-04 15:04:00
| true | null | null |
G7
|
Nagykőrös volt az a hely, ahol a csatornapénzek kétes felhasználása miatt először büntetőeljárás indult – igaz, később meg is szűnt. A nagyjából 24 ezer lakost számláló Pest megyei város szennyvízelvezetési programjával kapcsolatos problémák elsőként érték el az országos politikát: Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszternek kellett elmennie Nagykörösre, hogy csillapítsa a kiéleződött konfliktust. A Nagykőrösieknek sikerült elsőként rákényszeríteni a csatornatársulás vezetőit a lakosság által befizetett önrész egy bizonyos hányadának visszafizetésére.
A nagykőrösi polgármester pénzszivattyúnak nevezte a víziközmű-társulatot
A nagykőrösi csatornapénz-háborúban mára teljesen új pozíciót foglalnak el a hadviselő felek. Az ország legalább két tucatnyi településén megjelent konfliktusban általában helyi civilek állnak szemben a csatornaberuházást tető alá hozó víziközmű-társulattal.
Az alapképlet szerint a civilek harcolnak az önkormányzattal és a társulattal a visszajáró csatornázási önrész teljes vagy bizonyos hányadát visszakövetelve. Nagykőrösön változott felállás.
A fideszes polgármester megtámadta a víziközmű-társulat elnökét, aki eddig a harcostársának számított. A városvezető pénzszivattyúnak nevezte a társulatot, amelyet a pénz elherdálásával vádolt meg.
Olyan kijelentéseket tett, amely a csatornavitákban országosan meglehetősen szokatlannak számítanak: sürgette a társulatot, hogy minél hamarabb fizessék vissza az érdekeltségi hozzájárulás hátralékos részét a lakosságnak – eredetileg 200 ezer forint volt a befizetett érdekeltségi hozzájárulás, ennek felét többen visszakapták, az újabb követelés tehát az efölötti részre vonatkozik.
„Ne megállapodást írjon a víziközmű-társulat, hanem adja vissza az embereknek a pénzt. Az önkormányzatnak nincs szüksége arra a pénzre, melyet ők a lakosságtól összeszedtek. Nekünk nem kell az a pénz, adják vissza az embereknek” – hangsúlyozta a polgármester a kormányközeli baon.hu tudósítása szerint. Írásban eljuttattuk kérdéseinket a társulat elnökének, így arra is rákérdeztünk, hogyan értékeli a polgármester pálfordulását, ám választ nem kaptunk.
Helyi források arra hívták fel a figyelmet, hogy a polgármester a társulat elleni támadással változtatott eddig álláspontján: mintha kezdené belátni az önkormányzati választások előtti évben, hogy a csatornapénzek ügye a választók túlnyomó többségét érintő probléma.
Az ország egyik legaktívabb csatornaügyi aktivistája, Zágráb Nándor önkormányzati képviselő, azt mondta az Átlátszónak, hogy az a probléma, hogy a víziközmű-társulat tavasszal elrendelte az elszámolást. Ez pedig azt jelenti a víziközmű-társulatnak már nem áll jogában egy fillért sem visszafizetni, hiszen az elszámolási folyamat végén a vagyont az önkormányzatnak kell átadni.
A Jobb Nagykőrösért Egyesület ezért a cégbíróság megkeresése mellett a kormányhivatal és a vízügyi igazgatósághoz fordult panaszaival. Nagykőrösön, mint másutt, ugyancsak erősen ellentmondásos a megítélése azoknak az útépítéseknek, amelyeket a csatornázásra befizetett lakossági önrészekből fizettek.
A Bucka lakói információhiánytól szenvednek, és perelnek
Szigetszentmiklós Bucka negyedének lakói a befizetett 250 ezer forintos önrészből 153 ezer forintot kaptak vissza. Az alapképlet itt is ugyanaz: az időközben uniós és hazai költségvetési forrásból a teljes beruházási költség 95 százalékát fedezték, így a lakosok által befizetett érdekeltségi hozzájárulás jelentős része visszajár.
A harc az önkormányzattal és a víziközmű-társulattal most azért folyik, hogy a helyi civilek megismerhessék azokat az adatokat, amelyek alapján kiszámították a 153 ezer forintos összeget. A civilek saját számításai szerint valójában a visszajáró összeg 167 ezer forint.
Ez a tizennégyezer forintos eltérés elhanyagolhatónak látszik olyan települések lakóinak követelésével szemben, ahol például semmit nem akarnak visszafizetni vagy – mint például Érden – az előzetesen számított visszajáró összeget 11 ezer forintra becsülik.
A viszonylag kis összeg ellenére a Csizek Csaba könyvelő által vezetett Buckai Szövetség Egyesület által vívott jogi küzdelem a konkrét célon túl elvi fontosságú. Az ország több tucat települését érintő csatornaügyi jogviták alapvető jellegzetessége, hogy azok rendelkeznek a legkevesebb információval az adott projekt részleteiről, akik nélkül az el sem indulhatott volna. Ha a lakosok nem fizetik be az érdekeltségi hozzájárulásokat, a csatornázási munkák nem indulhattak volna el, ehhez képest szinte véletlenszerűen jutnak hozzá azokhoz az információkhoz, amelyek az általuk befizetett pénzek felhasználásáról szólnak.
Országosan jellemző, hogy az önkormányzati és egyesületi jelleggel működő víziközmű-társulatok küldötteit a helyi városvezetéshez hű emberek közül választották meg: a társulatok legfelsőbb döntéshozatali szervei gyakorlatilag szavazógépként működnek.
Az érdekeltségi hozzájárulásokat befizető tagok általában azt sem tudják, hogy kik képviselik őket a társulati küldöttgyűléseken. Esetleges, hogy van-e honlapja a társulatnak, vagy hogy a társulat milyen adatokat jelentet meg a honlapján.
A konfliktust előidéző alapinformáció szintén véletlenszerűen szivárogott le az önrészt befizető állampolgárokhoz. Nagykőrösön évekkel ezelőtt például az egyik helyi lapban megjelent névtelen olvasói levélből derült ki, hogy a megemelt uniós és nemzeti költségvetési támogatás miatt a befizetett önrész jelentős részét vissza kellene fizetnie a társulatoknak. A Diósdon szerveződő civil kezdeményezés legnagyobb gondja szintén az információhiány és az információkérésekre rendre érkező arrogáns válasz.
Értesülésünk szerint Szigetszentmiklós Bucka negyedének civiljei az elsők, akik perben szeretnék kikényszeríteni a visszafizetési kötelezettség mértékét meghatározó adatok kiadását.
Csizek Csabától, a buckai civilek vezetőjétől tudjuk, hogy az adatigénylési per tárgyalása szeptember elején kezdődik. A pert megindító kereset legutolsó változata jelentős leegyszerűsödött az eredeti kérelmekhez képest: minden olyan adat kiadását kérik, amely alátámasztja, miért 153 ezer forintot kell visszafizetni a lakosoknak a támogatási arányokból matematikailag következő 167 ezer forinthoz képest.
Csizekék annak a megnyugtató tisztázását kérik továbbá, hogy a helyi szennyvíztisztító telep beruházást költségeit nem terhelték rá a buckaikra, ami méltánytalan lenne, hiszen nem lehet a városnegyedre terhelni a város egészét kiszolgáló közmű költségeit.
Az önkormányzat szerint ez nonszensz
Értesüléseink szerint a beperelt önkormányzat azzal védekezik, hogy Csizekék mást akartak az közérdekű adatokat igénylő kérelmükben, és mást kérnek a pontosított keresetükben. Az önkormányzat jogi képviselője utalt arra, hogy egy korábbi adatigénylést azért nem tudott teljesíteni az önkormányzat, mert az egyesület által kért úgynevezett csatornaügyi iratjegyzék nem közérdekű adat. Azért is kérik Csizekék keresetének elutasítását, mert értelmezése szerint Csizekék valójában azt kérik: azokat az adatokat adják ki, amelyek cáfolják a 153 ezer forintos visszafizetési kötelezettséget megállapító elszámolás helyességét. Ez pedig – az önkormányzat jogi képviselője szerint – jogi nonszensz, lehetetlen kérés.
A csatornaberuházások során beszedett önrészek, az úgynevezett érdekeltségi hozzájárulások felhasználása miatt kirobbant már többször kerültek bíróságok és közigazgatási jogalkalmazó szervek elé. Az egyik legfontosabb döntést a Győri Ítélőtábla hozta 2011-ben, amikor döntésével elvi éllel leszögezte: a csatornaberuházásra a lakosságtól beszedett pénzt csak csatornázásra lehet költeni, célszerűségi szempontok, a közművek egyidejű létesítésének gazdaságossága alapján […a törvény] rendelkezései nem írhatók felül (az ügyben a pervesztes víziközmű-társulat utat akart építeni a lakossági pénzből).
Az egri törvényszék cégbírósága 2017. végén mondta ki a karácsondi víziközmű-társulat működésének jogellenességét, amiért – egyebek mellett – halogatták az elszámolási eljárás megindítását, és amiért utakat építettek az érdekeltségi hozzájárulásokból.
A kép illusztráció; forrás: pixabay
|
Nagykőrösön és Szigetszentmiklóson sem elégednek meg az eddig visszakapott csatornapénzzel
|
A csatornapénzek visszaköveteléséért folytatott küzdelmekben két Pest megyei településen a helyi civilek már eddig is részsikereket könyvelhetnek el: valamennyit visszakaptak az uniós és nemzeti támogatás révén csaknem teljesen feleslegesen befizetett önrészből. De nem elégednek meg ennyivel, több pénzt akarnak visszakapni.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/09/05/nagykoroson-es-szigetszentmikloson-sem-elegednek-meg-az-eddig-visszakapott-csatornapenzzel/
|
2018-09-05 16:53:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Együttműködési megállapodást kötött a Szegedi Tudományegyetem és az MKB Bank Zrt., melynek értelmében a bank kedvezményes szolgáltatásokat nyújt az SZTE munkavállalóinak és diákjainak – ünnepélyesen a sajtó képviselői előtt írták alá a megállapodást.
Mészáros Lőrinc bankja az MKB Csányi Sándor bankjának, az OTP-nek teremt konkurrenciát. Az OTP sem régóta kínál kedvezményes csomagokat az SZTE dolgozóinak. Ha hinni lehet az egyetemi Univ Kft. anyagának, akkor az OTP 2016 februárja óta van jelen az egyetemen, az akkori dolgozókat csábító kiadvány szerint “akár több mint 300 000 Ft megtakarítás is elérhető az itt dolgozók számára”. Persze, a felsorolt termékek igénybevételével. Az OTP nulla forintos csomagot is kínált, ami mellé más termékek kedvezménye is hozzácsapódott.
Az egyetemen több mint 8 ezren dolgoznak. Ügyfélhalászatnak ideális terep. Fendler Judit kancellár arról beszélt, hogy az egyetem számláit a kincstár vezeti, mégis úgy gondolja, a piaci kapcsolatokat erősíteni kell.
Szerinte ezeket később lehetne bővíteni. “A diákoknak és a dolgozóknak is ajánlhatjuk ezt a terméket. Ez nem csak nekünk lehetőség” – mondta a kancellár, szerinte az egyetemek számlavezetésének tiltása is enyhülhet esetleg a későbbiekben. Vagyis a kincstár helyett piaci szolgáltatók is megjelenhetnek.
Mármint akár az egész egyetemen. Az OTP-s és az MKB-s megállapodások a dolgozók és (az MKB esetében) a diákok magánszámláira vonatkoznak. Ráadásul nem kötelezőek, az érintettek gusztusuk szerint máshol is bankolhatnak. Az SZTE számlaforgalma ugyanakkor évente több tízmilliárd forint – ezt megszerezni már komoly fegyvertény lenne bármelyik banknak is.
Balog Ádám, az MKB Bank Zrt. vezérigazgatója úgy reagált, “átbeszélik, hol lehet lehetőség partnerségre”. Szerinte az együttműködés kölcsönösen hasznos lehet. “Első lépésnek tekintem”, mondta a vezérigazgató a megállapodásról. A kancellár az atlaszo.hu kérdésére azt válaszolta, ami van, az marad, vagyis, ha eddig az OTP nyújtott kedvezményes csomagot, akkor az megmarad.
|
Mészáros Lőrinc bankja megjelent a Szegedi Tudományegyetemen
|
Ezentúl az MKB is nyújt kedvezményes számlacsomagokat az SZTE dolgozóinak, eddig ezt csak az OTP tette. Csányi Sándor bankja saját számításai szerint évente 300 ezer forint kedvezményt adott az egyetem dolgozóinak. A nagy falat a teljes egyetem számlavezetésének megszerzése lenne, de ez még a jövő zenéje.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2018/09/05/meszaros-lorinc-bankja-megjelent-a-szegedi-tudomanyegyetemen/
|
2018-09-05 17:05:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Kiderült, mennyibe kerül a sajtszerű zeneház felépítése a Városligetben
|
17,5 milliárd forintba kerül a Magyar Zene Háza felépítése a Városligetben – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből. A kivitelezőt tárgyalásos eljáráson választották ki, mivel az eredeti, nyílt eljáráson csak a tervezett összegnél drágább ajánlatok érkeztek – mondta el Sághi Attila, a Városliget Zrt. műszaki igazgatója a Magyar Időknek még 2017 márciusában. A hirdetmény szerint a városligeti ingatlanfejlesztő projektcég három vállalkozással tárgyalt:
| null | 1 |
https://zoom.hu/hir/2018/09/05/kiderult-mennyibe-kerul-a-sajtszeru-zenehaz-felepitese-a-varosligetben/
|
2018-09-05 00:00:00
| true | null | null |
ZOOM
|
|
Miután kedd este hazaszállították a csengeri örökösnőként ismertté vált Sz. Gábornét, a részletes vallomásában továbbra is azt állította, hogy létezik a 1300 milliárd forintos örökség, úgyhogy szerinte nem csapott be senkit, még Kósa Lajost sem.
A csengeri nő a gyanú szerint éveken át vert át embereket azzal a történettel, hogy egy 1300 milliárd forintos örökség vár rá Németországban, és a pénz megszerzésééig kért anyagi segítséget. Az ügybe belekeveredett a Fidesz Kósa Lajos is, aki megígérte a nőnek, hogy segít befektetné a mesés összeget. Ennyi pénzből egyébként 4 BMW-gyár is kijött volna, de Kósa akkor valamiért nem fogott gyanút, az ügyvédje még közös céget is alapított az asszonnyal. Tavasszal az ügyben előkerült egy közjegyzői dokumentum, ami Kósa anyja nevére utaltatott volna 800 millió forintot Sz. Gábornétól.
|
Kósa Lajosnak tanúskodnia kell a csengeri örökség ügyében
|
Miután kedd este hazaszállították a csengeri örökösnőként ismertté vált Sz. Gábornét, a részletes vallomásában továbbra is azt állította, hogy létezik a 1300 milliárd forintos örökség, úgyhogy szerinte nem csapott be senkit, még Kósa Lajost sem.
| null | 1 |
https://444.hu/2018/09/05/kosa-lajosnak-tanuskodnia-kell-a-csengeri-orokseg-ugyeben
|
2018-09-05 18:16:00
| true | null | null |
444
|
Az alkusz egy olyan cég volt, amely rakétaként lőtt ki az utóbbi években, egyre-másra nyeri el az állami megbízásokat. A Hungarikum Biztosítás Alkusz Kft. vezetője eddig is kiváló kormányzati és önkormányzati kapcsolatokkal bírt, ám áprilistól még erősebb hátszéllel rendelkezik: a cégben feltűnt Mészáros Lőrinc és felesége.
Mi több, ezúttal az alkuszcég „hozta” a közbeszerzési tanácsadóját is: az Őszy Ügyvédi Irodát, amely korábban kormányzati médiacégek vásárlásában segédkezett, és a Kliknek is dolgozott.
2,7 milliárd, 3762 jármű
A BVH Budapesti Városüzemeltetési Holding Igazgatósága idén májusban úgy döntött, hogy közbeszerzési eljárást indít a csatlakozott társaságok járműflottájának biztosítására – derül ki az igazgatóság ülésére készült augusztusi előterjesztésből. A közös beszerzéshez a Fővárosi Önkormányzat valamennyi cége – köztük a BKK és a BKV –, valamint néhány vidéki közműtársaság – Szegedi Vízmű Zrt., Érd és Térsége Regionális Víziközmű Kft., (ÉTV Kft.) Érd és Térsége Csatorna-szolgáltató Kft. (ÉTCS Kft.) – is csatlakozott.
A BKV buszai
A feladatra közbeszerzési bizottságot hoztak létre, ám a tender műszaki tartalmának kialakításához jónak találták biztosítási alkuszcéget igénybe venni, amely jártas közbeszerzési eljárások szakmai támogatásában, illetve az eljárások megfelelő színvonalú lebonyolításában. S ki másra is eshetett volna a választás, mint a már tavaly is bevált Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.-re.
Az eljárás becsült értéke három évre, a plusz egyéves lehetséges hosszabbítást is beleszámítva 2,7 milliárd forint volt, a társult cégek összesen 3762 járműre kívántak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kötni, továbbá 796 járműre kértek casco biztosítási ajánlatot is.
A BVH felhívására 2018. július 16-ig két biztosító nyújtotta be ajánlatát: a Generali Biztosító Zrt. és az UNIQA Biztosító Zrt. Mindkettőt hiánypótlásra szólították fel, de a felszólításnak végül csak a Generali tett eleget, így az UNIQA-t kizárták. A Generali ajánlatát érvényesnek találták, így vetélytárs nélkül nyert. Az igazgatóságnak készített összesítés külön kiemeli, hogy a Hungarikum második alkalommal szerzett be biztosításokat a BVH Zrt. részére, és ezúttal is „jelentős megtakarítást sikerült elérniük”. A csatolt táblázat szerint nagyjából 40 millió forintot két évre.
Igazi hungarikum
Bár a Hungarikum a fővárosnak ingyen segédkezik, a jutalékát – ahogy ez a biztosítási alkuszok piacán megszokott – a nyertes cégtől, a Generalitól kapja. S az vélhetőleg nem kevés, a piacon bevett gyakorlat szerint akár a biztosítási összeg 30 százaléka is lehet, amit jellemzően nem időarányosan, hanem előre kifizet a nyertes társaság.
Az ügyvezető igazgató, Keszthelyi Erik neve korábbról is ismerősen csenghet. A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. 2012-ben az ő bábáskodása mellett kötött csoportos életbiztosítást 2700 dolgozójára. Az évi 120 ezer forintos biztosítási díjat a 410 ezer forintos munkavállalói cafetériakeret terhére vállalta be a cégvezetés, de a szakszervezetek nyomására három év múltán felmondták. Az addig befizetett fejenként 360 ezer forintból a különféle adók, járulékok levonása után alig 80-90 ezret kaptak vissza a dolgozók. Keszthelyi viszont 300-400 milliót kaszálhatott az üzleten.
A szekszárdi hangyaboltos, szállodás, vendéglátós családból induló Keszthelyi Erik néhány év alatt meghódította a piacot. Házaló ügynökként kezdte a MIC Biztosítási Alkusz Kft.-nél, majd az Optimal-GB Kft.-hez szegődött, ahol 2012-ben tulajdonos lett. Három év alatt megszerezte a cég feletti teljes irányítást, és Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.-re változtatta a nevét. S az valóban hungarikum, ahogy a néhány tízmilliós cégből tíz év alatt milliárdos társasággá emelkedett. Az Opten szerint tavaly már 2 milliárd forint fölötti nettó árbevételt ért el.
A biztosítási piac Mészáros Lőrince
Az utóbbi években Keszthelyi gyakorlatilag letarolta a nagyobb állami és önkormányzati vállalatok biztosítási piacát (MVM, MNV, MÁV, Volán, regionális közműcégek, művészeti intézmények, Szerencsejáték, MTVA stb.), de közreműködött több önkormányzat szerződéskötésében, sőt a vizes világbajnokságot is rajta keresztül biztosították. A biztosítási szakma képviselői már korábban is úgy emlegették Keszthelyit, mint a biztosítási piac Mészáros Lőrincét.
Étvágya a régi: egy falás az alkuszi piac
Fotó: Bankó Gábor
És láss csodát: idén áprilisban Mészáros Lőrinc és felesége bevásárolta magát a Hungarikum alkuszcégbe. Így Mészáros még az újabb nagy fővárosi biztosítási közbeszerzés lebonyolítása előtt közvetett irányítást szerzett a cégben.
Az ügyletben segédkező Őszy Ügyvédi Iroda eddig sem volt távol a tűztől. 2015-ben a Direkt36 szerint ezt az irodát bízták meg a közmédia egyik cége, az Új Média és Teletext Kft. képviseletével. Az Új Média 120 millió forintért vett 2014-ben 110 internetes oldalt és doménnevet a Magyar Híradó Kft.-től. Ez utóbbi vállalkozás egyébként egy korábbi meghatározó fideszes politikus, Várhegyi Attila családtagjainak többségi tulajdonában volt. Az Őszy Ügyvédi Iroda korábban megbízást kapott a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól (Klik) is, amely a jogi ügyek döntő részét a kezdetektől kiszervezte.
|
Mészáros jó időérzékkel vett céget: behúzott egy hatalmas fővárosi tendert is
|
A Fővárosi Önkormányzat cégei, illetve vidéki víziközmű-társaságok idén nyáron közös közbeszerzési eljárásban kértek ajánlatot járműflottáik biztosítására. Az alkusz egy olyan cég volt, amely rakétaként lőtt ki az utóbbi években, egyre-másra nyeri el az állami megbízásokat. A Hungarikum Biztosítás Alkusz Kft. vezetője eddig is kiváló kormányzati és önkormányzati kapcsolatokkal bírt, ám áprilistól még erősebb hátszéllel rendelkezik: a cégben feltűnt Mészáros Lőrinc és felesége.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/meszaros-jo-idoerzekkel-vett-ceget-behuzott-ez-hatalmas-fovarosi-tendert-is-113373
|
2018-09-04 09:24:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Az Olof Palme Ház tervezése még drágult egy jó nagyot, pedig már javában zajlik a felújítás
|
82,4 millió forintról 122 millió forintra drágult a városligeti Olof Palme Ház felújításának tervezése – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből. Vagyis az eredeti megbízás értékének 28 százalékával, ugyanis a Liget fejlesztéséért felelős projektcég, a Városliget Zrt. 2016 végén még csak 79 millió forinttal szerződött az Archi-kon Építészeti Tervező-Szervező Kft.-vel.
| null | 1 |
https://zoom.hu/hir/2018/09/06/az-olof-palme-haz-tervezese-meg-dragult-egy-jo-nagyot-pedig-mar-javaban-zajlik-a-felujitas/
|
2018-09-06 00:00:00
| true | null | null |
ZOOM
|
|
2018. szeptember 6., 11:33
A Honvédelmi Minisztérium (HM) 353 millió forintot fizet azért, hogy hét honvédségi helikopterbe új navigációs rendszereket szereljenek – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből.
A rendszereket (VOR/DME és ILS) a Honvédség Mi-8-as és Mi-17-es szállító helikopterei kapják,
két készlet éjjellátó képességgel is rendelkezik a kiírás szerint, ezek Mi-17-esekre mennek. A szerződésben még plusz három készlet szerepel, telepítés nélkül. A polgári repülésben teljesen alaprendszerekről van szó, polgári (utasszállító) gép VOR/DME rádiónavigációs, ILS (műszeres leszállító rendszer) nélkül a 1970-es évek óta fel sem szállhat Magyarországon.
A HM eredetileg 316 millió forintra taksálta a megrendelést, végül 352,5 millió forinttal sikerült megegyezni tárgyalásos eljárásban a szolnoki Specimpex Kft-vel. A cég 1999. elején jött létre, alapvetően a Honvédelmi Minisztérium számára haditechnikai termékek (légijárművek, hajtóművek) export-importjára, javítási, műszaki kiszolgálási, modernizálási, szaktanácsadási szolgáltatásokra. A HM 2016-ban félmilliárd forintos szerződést kötött a Specimpexszel az An-26-os repülőgépek 2018-ig tartó fenntartására.
A HM 2017 elején írt ki közbeszerzést 7+3 ilyen navigációs csomag beszerzésére a Mi-8/Mi-17-esekhez, de nem tudni, annak mi lett a vége, a közbeszerzési értesítőben ugyanis az eljárást elindító hirdetmény után nem jelentettek meg semmit se.
Nemrég nagyjavíttatták őket öt milliárd forintért
A Mi-17-esek navigációs képességeinek ilyeténképp való fejlesztése annyiban pikáns, hogy 4+1 gép nemrég esett át nagyjavításon Oroszországban 12,7+3,4 millió euróért (mai árfolyamon ez 5,3 milliárd forint). A helikopterek nem csak új navigációs rendszereket nem kaptak a nagyjavítás alkalmával, a Magyar Nemzet cikke szerint
a legalapvetőbb, régóta hiányzó fejlesztéseket sem hajtották végre rajtuk.
Így a gépeken továbbra sincs úgynevezett önvédelmi berendezéskészlet, mely nélkül a modern harcmezőn fikarcnyi túlélési esélye sincs a gépekkel repülőknek.
Egy nagyjavítás során a gépeket miszlikbe szedik majd újra összerakják, így ideális alkalom mindenféle fejlesztések elvégzésére.
Ami a navigációs rendszereiket illeti, az lhsn.hu, a szolnoki helikopteres bázis szakblogja szerint
a gépek egyik-másikában jelenleg is megtalálható orosz gyártmányú VOR/DME berendezés korlátozottan, vagy egyáltalán nem használható,
miután azok frekvenciája zavarja a mobilhálózati frekvenciákat, így hatóságilag nem engedélyezett a használatuk.
|
Százmilliós fejlesztést kapnak a Honvédség nemrég milliárdokért nagyjavíttatott szovjet helikopterei
|
A Honvédelmi Minisztérium (HM) 353 millió forintot fizet azért, hogy hét honvédségi helikopterbe új navigációs rendszereket szereljenek – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből.
| null | 1 |
https://zoom.hu/hir/2018/09/06/szazmillios-fejlesztest-kapnak-a-honvedseg-nemreg-milliardokert-nagyjavittatott-szovjet-helikopterei/
|
2018-09-06 00:00:00
| true | null | null |
ZOOM
|
Még mindig megy a huzavona az Európai Bizottság és a magyar hatóságok között a Nemzeti Közszolgálati Egyetem két erősen túlárazásgyanús, összesen csaknem 30 milliárd forintot felemésztő, uniós pénzből finanszírozott projektje miatt. Ez derül ki a Miniszterelnökségnek abból a válaszából, amelyet Hadházy Ákosnak, az LMP-ből kilépett országgyűlési képviselőnek a közérdekű adatigénylésére adtak.
A 24.hu számolt be róla elsőként lassan másfél éve, hogy az EU kérdezősködni kezdett, miután a brüsszeli ellenőrök durva túlárazásokat és indokolatlan költségeket találtak, amelyeket a magyar fél az unióval akarna kifizettetni.
Mindkét projektnél gyanút fogott az uniós intézmény. Még megy tehát a magyarázkodás, kérdezz-felelek a magyar fél és az uniós szervek között. A részleteket a Miniszterelnökség nem hajlandó elárulni. Mindenesetre az NKE visszavett némiképp a pénzszórásból, miután megkapirgáltuk az ügyet.
A napokban távozik az NKE éléről Patyi András (Koltay András követő a poszton), a Miniszterelnökség vezetője pedig Lázár János helyett Gulyás Gergely lett, és Gulyáshoz kerül az egyetem irányítása.
A Miniszterelnökség válaszából az is kiderül, hogy a tárcán belül működő Irányító Hatóság (amelynek elvileg a feladata lenne az uniós pénzek védelme) eddig egyetlen szabálytalansági eljárást indított az NKE ügyeiben, de persze végül nem talált szabálytalanságot.
Az ügyben – pont Hadházy feljelentése után – a magyar adóhatóság viszont nyomozást indított, amely még mindig tart.
(Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök (k) beszédet mond a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Karának és Katasztrófavédelmi Intézetének tisztavatási ünnepségén a budavári Kapisztrán téren 2016. június 26-án. Mellette balról Patyi András, az egyetem rektora, mögötte jobbról Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. MTI Fotó: Máthé Zoltán)
|
Még mindig Orbánék nyakára jár az EU a közszolgálati egyetem furcsa projektjei miatt
|
Még mindig megy a huzavona az Európai Bizottság és a magyar hatóságok között a Nemzeti Közszolgálati Egyetem két erősen túlárazásgyanús, összesen csaknem 30 milliárd forintot felemésztő, uniós pénzből finanszírozott projektje miatt. Ez derül ki a Miniszterelnökségnek abból a válaszából, amelyet Hadházy Ákosnak, az LMP-ből kilépett országgyűlési képviselőnek a közérdekű adatigénylésére adtak.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/08/29/meg-mindig-orbanek-nyakara-jar-az-eu-a-kozszolgalati-egyetem-furcsa-projektjei-miatt/
|
2018-08-29 20:33:00
| true | null | null |
24.hu
|
1,1 milliárd forinttal drágult a Kecskeméten épülő, Matolcsy-egyetemként is emlegetett Neumann János Egyetem tervezése és kivitelezése. A Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetmény szerint a most 13,1 milliárd forintosra duzzasztott I. ütem befejezése 2019 júniusára várható, és a drágulást a megváltozott műszaki feltételekkel magyarázzák.
A közbeszerzést a jegybanki alapítványok által létrehozott Kecskeméti Duális Oktatás Zrt. (KEDO Zrt.) írta ki. A kivitelezést a stadionépítésekkel bejáratott zalaegerszegi cég, a Peresztegi Imre érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Építőipari Zrt. nyerte el még tavaly februárban, akkor még 12 milliárd forintért.
A kecskeméti felsőoktatási intézményt 2016-ban harangozták be, előbb a jegybanki alapítványok után a Pallas Athéné nevet szánták neki, de végül Neumann János matematikus mellett döntöttek. Az iskola várhatóan ősszel indítja duális képzését, amiben gazdasági szakembereket oktatnak az unortodox közgazdaságra.
A közpénzes beruházás körül rajzanak a Matolcsy-család tagjai. Kecskemét polgármestere a fideszes Szemereyné Pataki Klaudia, az egyetemi campus körüli ügyleteket pedig a férje, Matolcsy György másod-unokatestvére, Szemerey Szabolcs koordinálja. A Magyar Narancs nemrégiben helyszíni riportot készített az épületegyüttesnél, ők szakértők becslése alapján 40-50 milliárd forintos várható összköltségről írtak és arról, hogy Magyarországon így is éppen elég gazdasági képzés van, a kecskeméti beruházás tehát ebben a formában értelmetlen.
Az egyetemet a Magyar Nemzeti Banktól pénzhez jutó Pallas Athéné Alapítványokon keresztül teljes egészében közpénzből építik.
Fotó: Fülöp Dániel Mátyás/24.hu
|
Laza 1100 millióval lesz drágább Matolcsyék unortodox egyeteme
|
1,1 milliárd forinttal drágult a Kecskeméten épülő, Matolcsy-egyetemként is emlegetett Neumann János Egyetem tervezése és kivitelezése. A Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetmény szerint a most 13,1 milliárd forintosra duzzasztott I. ütem befejezése 2019 júniusára várható, és a drágulást a megváltozott műszaki feltételekkel magyarázzák.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/uzleti-tippek/2018/08/23/kecskemet-matolcsy-egyetem/
|
2018-08-23 20:39:00
| true | null | null |
24.hu
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.