text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Több ponton módosította a parlament a választási szabályokat. Az Országgyűlés a kétharmados és egyszerű többséget igénylő rendelkezéseket 134 igen és 34 nem szavazattal fogadta el.
Ahogy várható volt, a Fidesz, a KDNP, illetve a német nemzetiségi képviselő támogatta a javaslatot.
Az ellenzékből az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd nemmel voksolt.
A Jobbik képviselői nem szavaztak.
A Gulyás Gergely, Bajkai István, Zsigmond Barna Pál, Kocsis Máté és Németh Szilárd fideszes képviselők által benyújtott javaslat számos olyan elemet tartalmaz, amely megoldja vagy kezeli az elmúlt években felmerült problémákat.
A változtatás várható volt, miután a parlament alakuló ülésén a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda vezetője után maga Áder János köztársasági elnök is ezt sürgette. Emellett a választási kérdésekben végső szót kimondó Kúria is a jogszabályok változtatását javasolta.
A legfontosabb változások
A most elfogadott csomagban a legfontosabb változások a következők:
Szigorúbb szabályok lépnek hatályba a kampánytámogatás visszafizetésére. A módosítás szerint a párt vezető tisztségviselői és listán állított, valamint egyéni választókerületi jelöltjei egyetemlegesen állnak helyt a kampánytámogatás visszafizetéséért, ha a lista nem éri el az 1 százalékot (ez a kamupártok mellett az Együttet is érintette áprilisban). Mindez gyakorlatilag ellehetetleníti a kamupártokat, ugyanis elég nehezen tudnak majd jelölteket magukhoz csábítani, hiszen mindenki a saját vagyonával felel majd a visszafizetendő összegért.
A módosítás emellett kimondja, hogy nem jogosult támogatásra az a jelölt vagy párt, amely korábban nem teljesítette a visszafizetési kötelezettségét, és az a párt sem, amelynek olyan tisztségviselője van, aki korábban nem teljesített.
Betiltják a vadplakátolást. A pártok vagy óriásplakátokon vagy az önkormányzatok által kihelyezett felületeken hirdethetnek, a többi plakát törvényellenes lesz. Ez elég nehéz helyzetbe hozza majd az ellenzéki jelölteket, akik közül a legtöbben most is vadplakátokon hirdettek, mert óriásplakát-felületet vagy nem is kaptak, vagy nem tudták azokat megfizetni.
Szintén nehéz helyzetbe hozza az ellenzéket, hogy nem gyűjthető aláírás a tulajdonos engedélye nélkül "a közforgalom számára nyitva álló magánterületen". Itt például az áruházi parkolókról van szó, és egyértelműen azt a vitát rendezi, hogy a Momentum gyűjthet-e ajánlásokat a Tesco előtt. Bár a Kúria korábban úgy döntött, gyűjthet, a jövőben ez tiltott lesz.
A most elfogadott törvény rendezi a Fidesz és a Kúria emlékezetes vitáját. A Fidesz most beleírja a törvénybe, hogy a határon túliak által küldött levélszavazatot a választó vagy a kiküldött „külső borítékba", vagy „bármely más, a Nemzeti Választási Iroda, vagy bármely külképviselet címére megcímzett borítékba" zárhatja. Vagyis bármilyen borítékban érkező szavazat érvényes lesz.
Szintén módosul az ajánlásoknál az a szabály, hogy a választási irodák rugalmasabban fogadhatják el a választók adatait. Például nem kell érvényteleníteni azt az ajánlást, ha egy választó lefelejti a „dr." előtagot a neve előtt.
A választás napján ezentúl csak 12 óráig lehet kérni mozgó urnát (az eddigi szabályozás szerint 15 óráig lehetett).
Megszűnik az a gyakorlat, hogy a bizottság tagjainak negyven nappal a választás előtt esküt kell tenniük, elég lesz három nappal előtte. Vagyis a vártnál nagyobb átjelentkezés esetén több szavazatszámláló állhat munkába.
Nem lesz kötelező egy légtérben tartózkodni az összes szavazatszámlálónak. Vagyis ha túl sokan állnak sorba, ki lehet nyitni egy másik termet is a szavazáshoz.
Az átjelentkezések miatt a szavazatszámláló bizottságok nagyobb létszámmal működhetnek.
És „az átjelentkezésre irányuló kérelemnek a választás kitűzését követően, legkésőbb a szavazást megelőző negyedik napon kell megérkeznie a helyi választási irodához". Vagyis már a választás előtti szerdán látni fogják a választási irodák, hol mekkora tumultus várható, így az eddigi egy nap helyett több idejük lesz felkészülni.
Fegyelmit kap a jegyző, ha elnyúlik a szavazás
A törvényalkotási bizottság egy további módosítást is benyújtott a javaslathoz, amellyel elejét vennék a választás napján látott több órás soroknak. Az utolsó pillanatban előkerült ugyanis egy olyan javaslat, amely szerint a település jegyzője - aki egyben a helyi választási iroda vezetője - fegyelmi büntetést kaphat, ha a szavazás befejezésének hivatalos időpontja után harminc perccel még mindig nem tudták lezárni a voksolást.
Vagyis ha a parlamenti választáson (amely hivatalosan 19 órakor ér véget) fél nyolc után is állnak a sorok, az NVI vezetője erről tájékoztatja az illetékes kormányhivatalt, amely "haladéktalanul fegyelmi eljárást kezdeményez a polgármesternél a jegyző ellen". A fegyelmi eljárás következménye pedig akár a jegyző menesztése lehet.
Ez egy úgynevezett túlterjeszkedő módosító javaslat volt, mivel az önkormányzati törvényt is módosítani kellett hozzá. A parlament ezt szabályszerűnek találta, és elfogadta. Izgulhatnak tehát a sorban állással különösen érintetett budapesti kerületek (például a VI., a XI., a XIV. kerület) jegyzői, hogy legközelebb 19:30-ig véget érjen a szavazás az átjelentkezők szavazókörében is.
A törvény - a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásának adattartalmára vonatkozó melléklet kivételével - szeptember 1-jén lép hatályba.
(Borítókép: A Fidesz-frakció szavaz. Elöl Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. július 17-én. Fotó: Balogh Zoltán/MTI)
|
Drasztikus eszközzel szüntetné meg a Fidesz a hosszú választási sorokat
|
Szigorodnak a kampánytámogatás visszafizetésére vonatkozó szabályok; fegyelmit kap a jegyző, ha elnyúlik a szavazás; betiltják a vadplakátolást; bármilyen borítékban visszaküldheti a szavazatát a határon túli. A parlament kedden döntött kétharmaddal. az új választási szabályokról.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2018/07/17/modositotta_a_parlament_a_valasztasi_szabalyokat_leszamolnak_a_kamupartokkal_fegyelmit_kaphat_a_jegyzo/
|
2018-07-17 12:48:00
| true | null | null |
Index
|
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter Parlamenthez benyújtott javaslata szerint a jövőben kiemelt budapesti fejlesztésnek számítanak azok az állami vagy európai uniós forrásból finanszírozott fejlesztések, amelyeket a kormány rendeletében kiemeltté nyilvánít, írja az MTI. A törvénytervezet megalkotja a kiemelt nemzetközi sportesemény fogalmát is: ezek pedig a kiemelt érdeklődésre számot tartó sportesemények.
A javaslat szerint egy a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése. Két konkrét fejlesztést is megnevez: a Budapest Diákváros - Déli Városkapu Fejlesztési Programot, valamint a Budai Vár megújítását. A tervek szerint a dél-pesti és észak-csepeli fejlesztési területen valósul meg egy atlétikai stadion a hozzá kapcsolódó létesítményekkel, Xtrém néven egy szabadidőpark és egy evezősközpont, valamint a diákváros.
A törvény emellett a Budai Palotanegyed és környezete megújításához és hatékony fejlesztéséhez szükséges keretek lefektetésére is javaslatot tesz. Ez az indoklás szerint megteremti annak lehetőségét, hogy a terület méltó megjelenését biztosító fejlesztési beruházások koordinálására hatékonyabb legyen. Ahogyan a Kossuth Lajos tér törvényi rendelkezéssel a törvényhozás gondozásába került, úgy ugyanezt indokolt és szükséges megtenni a budai Várnak a Dísz tértől a királyi palotáig elhelyezkedő területére vonatkozóan is - szerepel az indoklásban. A javaslat egy felülépítmény nélküli fővárosi önkormányzati telket vonna az állami tulajdon körébe.
|
Államosítják a budavári Dísz tér melletti telket
|
A Kossuth tér példája alapján az önkormányzattól az államhoz vándorol a budai palotanegyed egy része, az indoklás szerint így hatékonyabban fejlesztheti a területe a kormány, áll egy most benyújtott törvényjavaslatban.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2018/07/16/allamositjak_a_budavari_disz_ter_melletti_telket/
|
2018-07-16 12:49:00
| true | null | null |
Index
|
Azt ígérték, hogy az idei strandszezonra már kinyit a Dagály, de még kell rá költeni pár tízmilliót
|
A Dagályt 2016 szeptemberében zárták be, mert a területén építették fel a vizes világbajnokság uszodáját, a Duna Arénát. Áprilisban 1,5 milliárd, most pedig 32 millió forintot költ a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a javítási és befejező munkálatokra.
| null | 1 |
https://hvg.hu/ingatlan/20180612_Azt_igertek_hogy_az_idei_strandszezonra_mar_kinyit_a_Dagaly_de_meg_kell_ra_kolteni_par_tizmilliot
|
2018-06-12 00:00:00
| true | null | null |
HVG
|
|
Kizárólagos tulajdonosa lesz Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb izocukor-előállítójának, a Kall Ingredients Kft.-nek Mészáros Lőrinc cégbirodalmának egyik legfontosabb cége, az Opus Global Nyrt. A cég közleménye szerint a gabonafeldolgozó kisebbségi tulajdonosa a Trigo Kft. volt, amely 25 százalékos részesedéssel bírt, viszont most ezt is eladta Mészároséknak.
A Kall Ingredients nem akármilyen cég, a tiszapüspöki gabonafeldolgozót a kormány például nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá minősítette, állami támogatást és az állami Eximbanktól hitelt is kapott a cég, a gyárat maga Orbán Viktor adta át tavaly októberben. A beruházás 45 milliárd forintba került, az üzemben, amely állítólag az egyik legnagyobb ilyen a régióban, kukoricából izocukrot állítanak elő, a tervek szerint félmillió tonnát évente, emellett pedig egyéb élelmiszer-, gyógyszeripari és állati takarmány-alapanyagokat is gyártanak. Korábban arról is lehetett olvasni, hogy a cég elszámolási vitába került az üzemet építő egyik vállalattal.
|
Mészáros Lőrincék még egy céget teljesen bekebeleztek
|
Kizárólagos tulajdonosa lesz Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb izocukor-előállítójának, a Kall Ingredients Kft.-nek Mészáros Lőrinc cégbirodalmának egyik legfontosabb cége, az Opus Global Nyrt. A cég közleménye szerint a gabonafeldolgozó kisebbségi tulajdonosa a Trigo Kft. volt, amely 25 százalékos részesedéssel bírt, viszont most ezt is eladta Mészároséknak.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/07/17/meszaros_lorinc_kall_ingredients/
|
2018-07-17 12:54:00
| true | null | null |
Index
|
Vagy homokszem került a kommunikációs gépezetbe, vagy tényleg puccs történt – a kívülálló legalábbis e kettőre gondolhat abból, hogy miközben az igazgató távozását ünneplik a székesfehérvári Szent István Múzeum dolgozói, a városvezetés és maga az érintett mintha semmit sem tudna erről.
Július első péntekén érkezett a hír, hogy már nem Kulcsár Mihály vezeti a székesfehérvári Szent István Király Múzeumot. Kulcsár korábban az intézmény vezető régésze, később igazgatóhelyettese, majd az utolsó két és fél évben igazgatója volt. A gyorsan terjedő hír felvillanyozta a múzeumi dolgozókat, többen pezsgős koccintással ünnepeltek. Az igazgatónak ugyanis, néhány bizalmi emberét leszámítva, nem sok szimpatizánsa van házon belül.
Már a Kulcsár várható kinevezéséről szóló híreket is általános megrökönyödéssel és némi tiltakozással fogadták a szakmabeliek két és fél évvel ezelőtt – a fehérvári önkormányzat közgyűlése ennek ellenére két tartózkodás mellett 17 igen szavazattal úgy döntött, a pozícióra egyedüliként pályázó korábbi régésznek szavaz bizalmat.
A múzeum szakmai stábjából annak idején sokan politikai döntésnek élték meg, hogy a szakma berzenkedése ellenére Kulcsár lett az igazgató.
Kulcsár pályázatát az előzetes szakmai bizottság tagjaként a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének elnöke is támogatta – a szövetségnek természetesen a megyei hatókörű városi intézmény, a Szent István Király Múzeum is tagja, a múzeumot Kulcsár Mihály képviselte.
Nem növelte Kulcsár népszerűségét, hogy míg elődei nyitottak voltak a múzeumi dolgozók problémáira, ő igazgatóként újszerű munkakultúrát vezetett be. Ezt a kollégái szerint leginkább a láthatatlanság és elérhetetlenség jellemezte: az igazgató sokszor napokra a szobájába zárkózott, megkeresésekre nem reagált, a telefont nem vette fel, ha bekopogtak hozzá, nem nyitott ajtót, viszont később kikukucskált, elment-e már az érdeklődő. Ha személyesen mégis sikerült valakinek megtalálnia, valamilyen mondvacsinált ürüggyel egyszerűen kisétált a kérdésből.
Még inkább elérhetetlen volt a sajtó számára: a múzeumi munkát, projekteket firtató kérdésekre, interjúkérdésekre hetekig nem válaszolt, interjút ritkán adott, leginkább nyilatkozatokban és protokolleseményeken lehetett vele összefutni, de akkor is szűken az adott témára szorítkoztak a válaszai.
A politikailag jól fekvő, konfliktuskerülő igazgató a város kulturális vezetése szempontjából viszont tökéletesen bevált, városi támogatással sorra rendezték a nagy múzeumi kiállítóhelyeken a kurzusművészeti vonalba illeszkedő monstre tárlatokat.
Kulcsár akkor is kerülte a sajtót, amikor az Állami Számvevőszék több hiányosságot is feltárt a Szent István Király Múzeum 2011-2014-es gazdálkodásában – arra hivatkozott, az ügyek az ő kinevezése előtti időszak ügyei. A dolgozók elmondása alapján a problémák akkor kezdtek igazán sűrűsödni, mikor már projektrészek kerültek veszélybe, döntések maradtak el az igazgató passzivitása miatt.
Az sem tett jót az igazgató ázsiójának, hogy a múzeum vezetése a 2017. június 16-ára tervezett Aba-Novák Vilmos-kiállítás megnyitóját bizonytalan időre elhalasztotta, technikai okokra hivatkozva – miközben lehetett tudni, hogy igazából a tárlat megnyitására felkért P. Szűcs Julianna művészettörténésszel, a Mozgó Világ egykori főszerkesztőjével, a DK alapítójával és korábbi elnökségi tagjával van gondjuk. Az ő személye ugyanis nem tetszhetett L. Simon László volt kulturális államtitkárnak, aki végül maga mondott köszöntőt az eseményen, miközben a művész örököse „ellenmegnyitót” tartott a kiállítótér előtt.
Kulcsár ekkor nyilatkozatot próbált aláíratni a múzeumi dolgozókkal, amelyben cáfolják a sajtóban megjelent híreket a botrányról – a közleményt azonban két takarítónő kivételével senki sem volt hajlandó aláírni.
Hasonlóképp emlékezetes eset volt az egyébként nagy sikerű Pompeji-kiállítás, amelyhez nem készült katalógus, mert az igazgató a végsőkig halogatta a beköszönő szöveg megírását, majd az elkészült verziót nem hagyta jóvá.
A két év alatt felgyülemlő elégedetlenséget és feszültséget mutatja, hogy Kulcsár Mihály igazgatása alatt korábban sosem tapasztalt felmondási hullám indult, összesen 43 szakember és háttérdolgozó távozott a nagy múltú megyei intézményből – ki öt, ki negyven év után.
Ez a szám várhatóan növekedni fog, ugyanis a napokban is történtek felmondások.
Felmerül a kérdés, minek tudható be, hogy az igazgató kollégái olyan biztosra veszik a távozását, hogy pezsgővel ünnepelnek, miközben képviselő-testületi ülést, amely a leváltásról dönthetett volna, nem is tartottak az utóbbi napokban. Nem segített eligazodni a történetben az általunk megkeresett kulturális ügyekért felelős alpolgármester, Brájer Éva sem, aki szerint semmiféle változás nincs a múzeumi vezetésben, továbbra is Kulcsár Mihály az igazgató.
Kulcsár pedig változatlanul szűkszavú – egy néhány nappal ezelőtti véletlen személyes találkozón mindössze annyit sikerült megtudnom tőle, hogy hivatalosan szabadságon van. Kérdésemre, mi igaz abból, hogy őt a munkáltató tartós távollétre küldte, és megvonta az aláírási jogkörét, Kulcsár Mihály úgy reagált, ennek hátteréről attól érdeklődjek, akitől az információt hallottam.
A helyi ellenzék két képviselője levélben érdeklődött Róth Péter alpolgármesternél, a helyi Fidesz-frakció vezetőjénél a történtekről, de ők sem jártak több sikerrel. Mindezek arra engednek következtetni, hogy a városnál szeretnének minden botrányt mellőzve, csendesen, „érdemei elismerése mellett”, arcvesztés nélkül megszabadulni az immár nemkívánatossá vált igazgatótól.
Az általános maszatolásban azért kiderült, mi is történhetett azon a bizonyos pénteken, illetve az előző napokban. Mint az egyik múzeumi dolgozó elmesélte, a vezető beosztású kollégákat behívták a városházára, és ott Cser-Palkovics András polgármester elmondta nekik, hogyan lehet ezt a helyzetet „jogilag korrekt módon megoldani”.
Másnap tájékoztatást kaptak a múzeumi dolgozók is, itt tudták meg, hogy Kulcsár Mihályt tartós szabadságra küldték, visszatértekor pedig valószínűleg új pozíciót ajánlanak fel neki.
Az értekezlet közepén beállított az igazgató és közölte, hogy szabadsága alatt is szívesen áll kollégái rendelkezésére – ők azonban ezt már rezignáltan hallgatták végig.
Az előző napi városházi megbeszélés után ugyanis visszaért hozzájuk a hír, miszerint az igazgató azzal búcsúzott a városházáról: „pedig már majdnem sikerült betörni őket”.
Nem hivatalos információk szerint Kulcsárnak máris találtak új pozíciót: a 2013-ban a Szent István-emlékév megszervezésén munkálkodó Aranybulla Emlékbizottság vezetőjeként folytathatná Székesfehérváron. Feladata biztosan lesz: az emlékév lezárása óta magáról nem hallató emlékbizottság hamarosan megkezdi a felkészülést 2022-re, az Aranybulla Székesfehérváron történt kihirdetésének 800. évfordulójára.
Kocsis Noémi (Székesfehérvár)
Fotó forrása: Facebook – Szt. István Király Múzeum
|
Kollégái pezsgővel ünnepelték a múzeumigazgató távozását, szerinte viszont még mindig ő az intézményvezető
|
Vagy homokszem került a kommunikációs gépezetbe, vagy tényleg puccs történt – a kívülálló legalábbis e kettőre gondolhat abból, hogy miközben az igazgató távozását ünneplik a székesfehérvári Szent István Múzeum dolgozói, a városvezetés és maga az érintett mintha semmit sem tudna erről.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/07/13/kollegai-pezsgovel-unnepeltek-a-fehervari-muzeumigazgato-tavozasat-szerinte-viszont-meg-mindig-o-az-intezmenyvezeto/
|
2018-07-18 13:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A Pharos ’95-öt hozták ki nyertes pályázóként a NÖF által kiírt közbeszerzésen, melynek során a bajnai Sándor-Metternich kastélyt felújítására és restaurálása kerestek kivitelezőt. A Komárom-Esztergom megyei Bajnán található épület középkori alapokra épült, és a 19. század első felében Hild József tervei alapján bővítették ki.
Az épületegyüttes kiemelkedő értéke a főépület gazdag falfestésekkel díszített térsora, az ún. orangerie a pálmaházzal. A feladat a kastélyegyüttes részleges helyreállítása, ami a főépület teljes, valamint a mellékszárnyak részleges helyreállítását, illetve a park részleges felújítását foglalja magában. A Közbeszerzési Értesítő szerint kiemelt szakfeladatot jelent a főépület barokk és klasszicista díszítőfestéseinek és gipsztagozatainak restaurálása, illetve az ún. Római és Etruszk terem falképeinek és mennyezetének helyreállítása, illetve a díszkert parképítése is.
A dunavarsányi székhelyű Pharos 95’ több stadionépítésnél is jeleskedett. A cégnek Felcsúton is van telephelye, ők végezték el az ottani stadion műfüvesítését is. A Pharos a laki Épületszobrász Kft.-t ütötte ki a nyeregből; a tenderen a sportpályaépítő cég mellett egyedül a jelentős kastélyfelújítási tapasztalattal rendelkező vállalkozás indult.
A kastélyt a NÖF turisztikai célokra kívánja majd hasznosítani.
|
Stadionépítéseken hasító cég nyerte el a több mint egymilliárd forintos kastélyrestaurálást
|
A Felcsúton is telephelyet működtető Pharos '95 Sportpályaépítő Kft. nyerte a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) 1 milliárd 250 millió forintos közbeszerzési eljárását. A hatalmas, de helyreállításra szoruló parkban elhelyezkedő épületet Hild József tervezte, a pálmaház értékes freskókkal díszített. A Pharos '95 nagyon ért a műfüvezéshez.
| null | 1 |
https://hvg.hu/ingatlan/20180614_Stadionepiteseken_hasito_ceg_nyerte_el_a_tobb_mint_egymilliard_forintos_kastelyrestauralast
|
2018-06-14 00:00:00
| true | null | null |
HVG
|
Orbán Viktor Duna-hidat ígért Mohácsnak – írta 2017 áprilisában a 24.hu. Akkor a kormányfő a lap szerint azt mondta, “pénz van rá”, az a gond, hogy terv nincs.
Tanulmány viszont már 3 éve létezhet, legalábbis ha hinni lehet az Orbán-kormány korábbi döntéseinek és a közlönyökben, valamint a közbeszerzési értesítőkben megjelent felhívásoknak. Ugyanis a 2008/2013. (XII. 29.) kormányhatározat 100 millió forintot biztosított arra, “hogy megvalósíthatósági tanulmány készüljön Mohács város térségében új Duna-híd létesítéséről”. A közbeszerzési értesítő szerint 2015-ben Roden Mérnöki Iroda Kft., TURA-Terv Mérnökiroda Kft. és Pont-TERV Mérnöki Tervező és Tanácsadó Zrt., mint közös ajánlattevők 38 millió forintért vállalták, a Mohácsi Duna-híd létesítéséhez szükséges megvalósíthatósági tanulmány és környezeti hatástanulmány elkészítését, a környezetvédelmi engedélyezési dokumentáció benyújtását, valamint a közlekedési kapcsolatok tanulmány tervének elkészítését.
A módosítás már azt is tartalmazta, hogy “a hidat – igazodva a jelenlegi forgalmi igényekhez 2×1 forgalmi sáv, valamint gyalogos és kerékpárosforgalom átvezetésére alakítják ki.”
A NIF 2018 januárjában újabb közbeszerzést írt ki, a Mohácsi Duna-híd engedélyezési és kiviteli tervek elkészítésére a 2×1 sávos új közúti híd és a hozzá csatlakozó úthálózat minden szükséges munkájára. De nincs eredménye, ezt alig pár napja jelentették be.
Hivatalosan: “Az ajánlatkérő 2018. május 8-án vette kézhez az NFM közlekedéspolitikáért felelős államtitkára KIFEF/35873/2018-NFM. iktatószámú levelét, mely a folyamatban lévő közbeszerzési eljárás leállításának elrendeléséről döntött.”
A mohácsi Duna-híd ügye megakadt, erről többen is beszámoltak. A hivatalos leállítás hírét egyedül a Mészáros Lőrinc tulajdonában állló bama.hu érezte a balliberális sajtó támadásának. Idézem: “A balliberális sajtóban negatív szenzációként tálalt ügy hátterében egy bevett eljárástechnikai magyarázat áll, melyről Szekó Józsefet, Mohács polgármesterét is tájékoztatták”.
A mohácsi polgármesterrel készített interjúból az derül ki, “hogy a kormány nem állította le a mohácsi Duna-híd-építés előkészítését, hanem arról döntöttek, hogy a program bővített tartalommal, magasabb műszaki színvonalon valósuljon meg.” Csakhogy az állítólagos magasabb műszaki tartalomról a NIF a közbeszerzési értesítőben egy szót sem ejtett.
A mohácsi Duna-hídnak nem ez az egyetlen furcsasága.
A híd az 56-os utat kötné össze 5107-es, vagyis 4 számjegyű, alsóbbrendű, Nagybaracskára vezető úttal. Jelentős forgalomról itt nem beszélhetünk, hacsak nem a nemrég átadott Csányi Sándor-féle Pick vágóhíd miatt kellene a híd.
A statisztika sem mutat most nagy forgalmat. A Magyar Közút szerint 2016-ban az 5107-es úton átlagosan naponta 2292 úgynevezett járműegység/nap forgalmat mértek. Összehasonlításképpen a bajai Duna-hídnál ez az érték 6066 – ami a közút szerint 30 százalékos kapacitás-kihasználtságot jelent.
Hiába van híd a két part között, ha nincs ott komolyabb út, alig használják. Ezt mutatja a 2003-ban megépült M9-es autóút és a Szent László Duna-híd. A közút adatai szerint azt naponta átlagosan 3396 járműegység használja, a kapacitás kihasználtság 17 százalék. Vagyis egy sokmilliárdos beruházás a hozzá kapcsolódó utak nélkül legfeljebb a kivitelezőnek és a környéken élő, naponta kompozó embereknek éri meg.
A hídról a Magyar Narancs megírta, már 1993-ban hatástanulmányt is készített róla a Mohácsi Duna Híd Alapítvány (MDHA). 1998 decemberében a MDHA elkészítette a mohácsi híd elvi építési engedélyezéséhez a terveket, majd 1999-ben elkészült a tanulmányterv. 2008 júniusában a szocialista-szabaddemokrata többségű Országgyűlés elfogadott egy új területrendezési törvényt, amely a 2014-ig tartó időszakig sorra kerülő fejlesztéseket nevesítette. Ebben szerepelt a 16-17 milliárd forint forrásigényű mohácsi híd is, ám ennek megvalósítására sem történtek érdemi lépések. Ahogy most sincs jelentős haladás.
Kerestük a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium utódát, az innovációs tárcát, hogy a milyen magasabb műszaki tartalom szükséges a negyedrendű út és az 56-os út közötti mohácsi Duna-hídnál. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium kommunikációs főosztálya azt közölte az atlatszo.hu-val, hogy a közberszerzés után új szakpolitikai célként merült fel, hogy az átkelő a távlati Pécs-Szeged főúti tengely részét képezheti. Az eredeti műszaki tartalom részben a későbbi 2×2 sávos kialakítás lehetőségének biztosítása miatt is jelentős mértékben módosult. Például az M6 autópályától az 56 sz. főútig 2×2 sávos főutat kell tervezni, az újmohácsi oldalon az 51. sz. főútig 2×1 sávos főúti paraméterek biztosítása a feladat. A változásokhoz igazodó új tervezési közbeszerzési kiírás megjelentetése még idén, a szerződéskötés 2019 elején várható.
A Pécs-Szeged főútról szintén Orbán Viktor beszélt a Pick mohácsi vágóhíd avatóján. Ennek nyomvonala nem ismert, de, ha megvalósul, valószínűleg a baranyai megyeszékhely lesz a gyorsforgalmi utakkal keletről legjobban megközelíthető városok egyike. Ugyanis a szintén csak részben elkészült M9-es a Szekszárd – M5-ös – Szatymaz útvonalon éri el Szegedet, szinte párhuzamosan az nemrég felújított 55-össel. Így pedig Duna Mohács-Baja-Szekszárd 60 kilométerén három Duna-híd is állhat. Hogy ez mennyire ésszerű és gazdaságos, nem tudni – látva az 55-ös 30 százalékos kihasználtságát.
Fotó: komp Mohácsnál, forrás: Wikimedia/Chmee2/Valtameri
|
Újratervezik a mohácsi hidat, pedig a szekszárdit is alig használják – megint Csányi Sándor jár jól
|
Huszonöt éve tervezik, hogy híd vezet majd át Mohácsnál a Dunán, a legutóbbi közbeszerzést a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kaszálta el a napokban. A 15 éve megépült, szintén a semmibe vezető M9-es Duna-híd kihasználtsága mindössze 17 százalékos. Ha elkészül, a Duna 60 kilométeres szakaszán 3 híd is lesz. Igaz, a mohácsi egyvalakinek mindenképpen hasznos, és az a Mohácson vágóhídat, Szegeden húsgyárat működtető Csányi Sándor.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2018/07/12/ujratervezik-a-mohacsi-hidat-pedig-a-szekszardit-is-alig-hasznaljak-megint-csanyi-sandor-jar-jol/
|
2018-07-12 13:02:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Sajtóreggelit tartott az Új Néprajzi Múzeum, ahol Kemecsi Lajos igazgató és Granasztói Péter főmunkatárs beszét arról, hogy állnak az új épület munkálatai, milyen kapcsolatban áll történelmileg a Városligettel a Néprajzi Múzeum, és mit csinálnak idén nyáron. Azt állították, az új épület az ütemtervnek megfelelően épül, most például a mélyépítési munkálatok zajlanak. Kemecsi Lajos elmondta, a környező létesítményekhez képest jóval kisebb lesz a mélyépítés, a sísáncszerű épület két vége viszont 22 méter magas lesz. Egy év múlva már költözhet a gyűjtemény – 260 ezer tárgy – az új Szabolcs utcai raktárba,addig egy külső, törökbálinti raktárépületet bérelnek. Az első állandó kiállítás 2021-ben nyílhat meg az új épületben.
A múzeum nyáron három helyen is megjelenik. Az egyik a Liget Budapest Art Park projektje lesz – ez az új épület gyerekmúzeumi részlegének szellemiségében a családot állítja középpontba, a családkép történelmi változását mutatja be. A másik helyszín a Művészetek Völgye lesz, itt az új múzeumba tervezett Kerámiatér kialakításába szólhatnak bele a látogatók. Végül a Sziget Fesztiválra is kitelepül a múzeum, itt a párizsi Migrációkutató Intézettel együttműködve tabukról is szó esik majd: párválasztás, beavatás, krízisek, a meztelenség megítélése a kultúrákban.
A múzeum megjelentetett egy szakmai módszertani kötetet Nyitott múzeum címmel, ami többek közt a demokratikus, közös döntéshozáson alapuló szemléletet fejti ki – ironikus épp ennek elmaradását kérik számon a kormányon a Ligetet védő civilek a múzeumnegyedi Liget Projekttel kapcsolatban.
Az új épületről is beszélt Kemecsi. Kiderült, a föld alatti részekben lesznek a mozitermek, olyan kiállítóterek, amelyeket sötétíteni kell a műtárgyak védelme miatt, és a gépészet. Lesz a múzeumban étterem terasszal a Városliget felé, kávézó, a Kerámiatér, és most már dolgoznak az állandó kiállítás koncepcióján.
A hvg.hu kérdésére az igazgató elmondta, a mostani úgy 500 milliós költségvetés a Szabolcs utcai raktárbázis átadásával 1 milliárdosra nő, az új múzeumi épülettel pedig 1,5 milliárdra – ezzel a Néprajzi Múzeum a Műcsarnok, Operaház szintű kulturális intézmények közé léphetne a költségvetését tekintve. Ezt majd az államnak elő kell teremtenie – nagy kérdés, tehetjük hozzá, hogy most, amikor a kormány például a honvédség fejlesztését tűzte ki célul, hol találja majd meg ezeket a forrásokat.
Az igazgató úgy véli, egy ilyen épület megnyílása már önmagában, "tök üresen" is biztosítana 100-200 ezer vendéget, de a múzeum természetesen nem ebben bízik: szeretne olyan világra szóló időszaki tárlatokat idehozni, mint amilyen a Szépművészeti Múzeum egykori Van Gogh-kiállítása volt, ami előtt kígyózó sorok várnak a bebocsáttatásra a látogatók. Tervben van például egy olyan Amerika-tematikájú kiállítás, "amilyet még nem látott Európa".
|
Háromszoros költségvetésért jelentkezik az Új Néprajzi Múzeum
|
Helyzetjelentésre hívta az újságírókat a Néprajzi Múzeum vezetése, majd elárulták, mennyivel kéne szerintük megnövelni a költségvetésüket. Az első állandó kiállítást 2021-re tervezik.
| null | 1 |
https://hvg.hu/ingatlan/20180614_Haromszoros_koltsegvetest_igenyel_majd_az_Uj_Neprajzi_Muzeum
|
2018-06-14 00:00:00
| true | null | null |
HVG
|
Tegnap írtuk meg, hogy 2004 óta 123 milliárd forint közpénz járt azoknak a filmipari produkcióknak, amelyek Magyarországon készülnek. Ennyi közpénzzel támogatták a magyar adófizetők azt, hogy itt forgatnak például hollywoodi sztárproducerek, sztárrendezők.
Korábban gyártási költségeik 20 százalékát tudták ily módon megigényelni, tehát, 1 milliárd forint esetén 200 millió forintot, a határt 2014-ben emelte 25 százalékra a parlament, és így már 1 milliárd után 250 millió járt.
Egy kollégánk hívta fel a figyelmünket arra, hogy egy ugyancsak tegnap benyújtott törvényjavaslat szerint a 25 százalékos határ a jövőben 30 százalékra emelkedne. A javaslatot itt lehet megnézni.
„Az elmúlt években más európai országok is sorra vezettek be a magyarországihoz hasonló támogatási rendszereket, látva annak gazdaságra és a filmgyártásra gyakorolt rendkívül pozitív hatását. 2013-ban Csehország (20 %), 2015-ben Horvátország (20 %), 2016-ban Szerbia (25 %), majd 2018-ban Románia (35 %) is bevezette hasonló elven működő támogatási rendszerét (a költségek után igényelhető támogatás), amely közvetlen versenyhelyzetet teremt a külföldi produkciókért folytatott versenyben. Annak érdekében, hogy ebben a versenyhelyzetben Magyarország továbbra is a leginkább választott forgatási helyszín maradjon, fontos a támogatási rendszer hatékonyabbá tétele, e célt szolgálja a támogatás 25 %-ról 30%-ra történő emelése” – áll az indoklásban.
A dokumentumban kikötik azt is, hogy évente 50 milliárd forintos keret lenne, mint írják, „a fentiekre figyelemmel a módosítási javaslat 2018-ra 50 milliárd forintos felső keretet határoz meg, ennyit gyűjthet a Filmalap a TAO-támogatások letéti számláján, mindez azt jelenti, hogy az állam a módosítást követően évente 50 milliárd forint értékben fogja a filmelőállítóknak visszafizetni a gyártási költségük 30 %-át, azaz évente mintegy 166 milliárd forint értékben készülhetnek Magyarországon külföldi filmek.”
A javaslat szerint az új rendszer már 2018 júniusától élne.
Andy Vajna 2011-ben vette át a filmipar irányítását, a filmesek által igényelt közvetett támogatás összege ekkor ugrott nagyot: addig összesen 30,4 milliárd forint volt, 2011 után viszont összesen már 92,6 milliárd forint. Ahogy fenti infografikánkon is látszik, 2016-ban és 2017-ben évente már a 20 milliárd forintot is meghaladta a produkcióknak járó támogatás.
A pénz nagy része értelemszerűen nem a néhány százmilliós, esetenként 1-2 milliárd összköltségvetésű magyar filmekre ment el, sokkal inkább azokra a hollywoodi filmekre és sorozatokra, amelyek gyártási költsége esetenként meghaladta a 10 milliárd forintot is.
Az eddigi legdrágább film a Harrison Forddal, Ryan Goslinggal és Jared Letóval a főszerepben forgatott Szárnyas fejvadász 2049 volt, melynek tervezett hazai gyártási költsége meghaladta a 28,5 milliárd forintot. Ugyancsak 20 milliárd forint feletti költést jeleztek a Dakota Fanning főszereplésével készült The Alienist nevű kosztumös krimisorozatnál.
Címlapfotó: Filmforgatás a Nyugati Pályaudvaron 2018. július 14-én — Szakál Szebáld / Átlátszó.
|
30 százalékra nőhet a filmes TAO – évi 50 milliárd forint közpénzt kaphatnak magyar és hollywoodi filmesek
|
Egy új törvényjavaslat szerint a jövőben a Magyarországon elköltött gyártási költségeik 30 százalékát igényelhetnék vissza a filmesek, évente maximum 50 milliárd forintot.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2018/07/17/30-szazalekra-nohet-a-filmes-tao-evi-50-milliard-forint-kozpenzt-kaphatnak-magyar-es-hollywoodi-filmesek/
|
2018-07-16 13:17:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt emelt vádat a Fővárosi Főügyészég 2013-ban; a feljelentő sérelmezte az épület 2006-os értékesítésének körülményeit és az új székház irreális áron történő bérlését. Az Állami Számvevőszék 2009-ben készült jelentése pedig a döntés-előkészítés hiányosságait fedte fel.
2006-ban a Magyar Posta Zrt. fővárosi irányító szervezete két saját tulajdonú – egy bérelt és egy ingyen használt – ingatlanban működött. A bérleti szerződés lejártával az elsőrendű, a másodrendű és a harmadrendű vádlott új irodakoncepciót dolgozott ki. A nyomozás során kirendelt ingatlanforgalmi szakértő viszont megállapította, hogy vádlottak szándékosan az ingatlanbérlést tüntették fel jó gazdaságos megoldásként, pedig az 2,5 milliárd forinttal haladta meg a bérleti díj reális összegét. A szakértő szerint gazdaságosabb lett volna az irodaépítés.
A bíróságnak azonban kételyei támadtak a szakvéleménnyel szemben, ezért kirendeltek egy másik ingatlanforgalmi szakértőt, illetve egy közgazdasági szakértőt is, akik szerint a bérlés megfelelő döntés volt, és a vádlottak az ingatlanértékesítéssel nem okoztak vagyoni hátrányt a társaságnak, mivel egy új irodaház építése jóval nagyobb tőkeigényű beruházás, mint a bérlés.
A bíróság emiatt úgy ítélt, hogy az ingatlanok értékesítésével összefüggésben nem állapítható meg vagyoni hátrány bekövetkezése. Az ítélet nem jogerős.
A Buda Palota, vagy Postapalota az 1920-as években épült a Magyar Posta irodaházaként, műemléki védettséget élvez. A 2016-ban 7 milliárd forintért a MNB-s Pallas Athéné alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. tulajdonába került ingatlant felújítják, és egy 14 ezer négyzetméter összterületű irodaházat alakítanak ki benne. A felújítás becsült költsége 8 milliárd forint, az átadás várható időpontja 2018 októbere.
|
Az összes vádlottat felmentették a hűtlen kezelés gyanúja alól a Postapalota-perben
|
Az ikonikus budai épületet 2016 nyarán a Magyar Nemzeti Bank alapítványai vették meg.
| null | 1 |
https://hvg.hu/ingatlan/20180615_Az_osszes_vadlottat_felmentettek_a_hutlen_kezeles_gyanuja_alol_a_Postapalotaperben
|
2018-06-15 00:00:00
| true | null | null |
HVG
|
Adnan Polat a török elnök, Recep Tayyip Erdogan bizalmasa. Ő az a vezető, aki annyira nem népszerű az Európai Unióban, hogy a beiktatásán csak két EU-tagország képviseltette magát vezetői szinten: az egyik a Törökországgal szomszédos Bulgária elnöke volt, a másik pedig Orbán Viktor.
Adnan Polat sok szálon kötődik a kormányhoz és a miniszterelnök családjához. Ő felel a magyar és a török kormány közötti kommunikációért, és a két ország üzleti kapcsolataiért, ő működteti a magyar kereskedőházakat Törökországban, amiért 1 milliárd forintot kapott a Magyar Nemzeti Kereskedőháztól. A 444 cikke szerint az egyik ilyen Polat-féle irodát Lévai Anikó unokaöccse, Szeghalmi Balázs vezeti.
Polat Tiborcz Istvánnal is üzletelt. Közös cégük volt az AMX Nador House Kft., amely a Postabank-székházat birtokolta. A vállalkozást és vele az ingatlant az FBI által körözött, és nemrégiben elhunyt Ghaith Pharaon cége vette át.
Tiborczé és Polaté volt a Városligeti fasorban található Spitz-villa is. 2016 februárjában írtuk meg, hogy a Rátkai klub VI. kerületi épületét az AMX HS Real Estate nevű cég szerezte meg. Akkoriban a vállalat egyik tulajdonosa a Tiborcz-féle BDPST volt, a másik pedig Polat Amszterdamba bejegyzett vállalkozása.
Tiborczék 2016 végén kiszálltak, így az egyedüli tulajdonos Polat maradt. Eddig erről nem volt szó, mi viszont most kiszúrtuk, hogy néhány hónappal később egyéb változások is történtek: az ingatlanra 2017 februárjában egy 4,5 millió eurós jelzálog került (ami mintegy 1,5 milliárd forintot jelent). A jelzálogjogot a holland Demir-Halk Bank jegyezte be.
A jelzálog-bejegyzés a tulajdoni lapon
A villát időközben felújították, ezen a linken lehet megnézni, milyen lett. A Heti Válasz korábban azt írta, a történelmi épület a jövőben irodaházi funkciót kap.
Címlapfotó: Adnan Polat és Orbán Viktor a felcsúti Pancho Aréna tetején – Fotó: Bors/Réti Zsolt
|
Tiborcz török üzlettársa 4,5 millió eurós jelzáloggal terhelte meg a Spitz villát
|
Az Átlátszó írta meg először, hogy Tiborcz István cégcsoportjához került a Városligeti fasorban lévő Spitz-villa. Az értékes ingatlant a miniszterelnök vejének vállalkozása és a török oligarcha Adnan Polat cége közösen birtokolta. Tiborczék azóta kiszálltak, az ingatlanra nem sokkal ezután 4,5 millió eurós (mai árfolyamon 1,5 milliárd forintos) zálogjogot jegyzett be egy holland bank.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2018/07/17/tiborcz-torok-uzlettarsa-45-millio-euros-jelzaloggal-terhelte-meg-a-spitz-villat/
|
2018-07-17 13:19:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Sokan még fel se fogták, hogy a Fidesz újabb négy évig kétharmados erővel kormányozhat, a parlament viszont már gőzerővel dolgozik az ország legfőbb problémáinak megoldásán. Az egyik ilyen témakör a képviselők és miniszterek fizetése, pontosabban a béreik emelése.
Korábban az derült ki, hogy a miniszterek keresete havi 5 millió forintra nőhet, most pedig az, hogy a képviselők sem maradnak ki a sorból, nekik a jövőben havi 950 ezer forint járhat a mostani 750 ezer forint helyett. Az Index cikke szerint nemcsak a képviselők bére emelkedne, a frakcióvezetőké is, ők 2 millió forintot kereshetnének.
Ha egy képviselő bizottsági tag, akkor a nagyjából bruttó egymillió forintos alapbére 1,2-szeresét keresné. És mivel a törvény szerint a lakhatási támogatás is a tiszteletdíjhoz igazodik (annak 25 százaléka), ezért így értelemszerűen a lakhatási támogatásra is több pénzt vehetnek majd fel a képviselők. Ezt azzal indokolják a dokumentumban, hogy a fővárosi albérletárak az elmúlt öt-hat évben megduplázódtak.
A legjobban Kövér László jár, a házelnök fizetése a képviselői illetmény 2,7-szerese lesz, tehát majdhogynem bruttó 3 millió forint. Az indoklás szerint ez Kövérnek azért jár, mert a piacon is emelkedtek a bérek. A változások már idén augusztustól életbe lépnének, ha azokat jövő héten elfogadják.
A béremelések különösen annak fényében érdekesek, hogy 2010-ben a kormány még a 2 milliós bérplafon híve volt, Orbán Viktor friss miniszterelnökként akkor még az állami szféra fizetéseivel kapcsolatban azt mondta:
“Nem tartom elfogadhatónak, hogy miközben az ország komoly kihívásokkal néz szembe, ma ezeknél az intézményeknél előfordulnak havi 4-5, sőt, esetenként 7 millió forintos fizetések is.”
A Fidesz-frakció a fizetésemeléssekkel kapcsolatban azt közölte: szerintük 2010 óta a közszolgálat számos területén volt béremelés, a képviselők az utolsók a sorban.
A sorban egyébként nemcsak a képviselők vannak az utolsók között, Magyarország is, legalábbis a korrupció területén. Hazánk a világ országai között a 66. helyen áll a Transparency International (TI) idei korrupciós rangsora szerint, ami kilenc helyezéssel és három ponttal rosszabb, mint az ország egy évvel korábbi teljesítménye. Az Európai Unióban Magyarország az utolsó előtti helyet foglalja el, és már csak Bulgária teljesít rosszabbul. Arról nincs hír, hogy ezeken a számokon mikor és hogyan tervez változtatni a parlament.
Az országgyűlési képviselők juttatásainak emelését tartalmazó módosító javaslatot pénteki ülésén elfogadta a törvényalkotási bizottság. A változtatást csak a DK politikusai ellenezték, a többi jelen lévő ellenzéki képviselő megszavazta azt, miután a kormánypártok hozzájárultak a frakciók támogatását és egyes képviselői juttatásokat érintő ellenzéki kezdeményezéshez. Az LMP távolmaradással fejezte ki a véleményét a javaslatról – közölte az Index.
|
Akcióban a kétharmad: 5 milliós fizetés a minisztereknek, 3 milliós Kövér Lászlónak, milliós a képviselőknek
|
Korábban az derült ki, hogy a miniszterek keresete havi 5 millió forintra nőhet, most pedig az, hogy a képviselők sem maradnak ki a sorból, nekik a jövőben havi 950 ezer forint járhat a mostani 750 ezer forint helyett. Az Index cikke szerint nemcsak a képviselők bére emelkedne, a frakcióvezetőké is, ők 2 millió forintot kereshetnének.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2018/07/16/akcioban-a-ketharmad-5-millios-fizetes-a-minisztereknek-3-millios-kover-laszlonak-millios-a-kepviseloknek/
|
2018-07-17 13:24:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Óramű pontossággal kebelezi be a NER a gyereknyaraltatást
Az apróért is lehajolnak, a zánkai tábor 30 milliós buszos szolgáltatását is kormányközeli cég nyerte el. Kerényi Imre elit táborának nyitása viszont csúszik, és a háromhetes turnus 250 ezer forintos díját is levitték 200 ezerre.
Egyetlen ajánlattevőként a Duna Aszfalt nemrégiben kipróbált konzorciumi társa, a Szabadics Közmű- és Mélyépítő Zrt. nyerte el a zánkai gyermektábor víziközmű-infrastruktúrájának felújítását. A június 26-ai Közbeszerzési Értesítőben megjelent, alig 200 milliós megbízás azonban csak aprócska része annak a 26 milliárd forintnak, amit a kormány a jövő év végéig a zánkai és a fonyódligeti üdülőközpont renoválására és bővítésére szán. A szocialista kormányok alatt kis híján privatizálták a pusztulásnak indult, több tízmilliárdos értékű ingatlanokat, de most sem biztatóbbak a kilátások, hogy 2016-ban a Szeged–Csanádi Egyházmegye fennhatósága alá tartozó Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványhoz kerültek az Erzsébet-táborok.
Kétségtelenül impozánsak a számok, amelyeket az Orbán-kormány fel tud mutatni. Novák Katalin család- és ifjúságügyekért felelős államtitkár elmondása szerint a 4,4 milliárd forintos költségvetési támogatásból az idén 30 ezer gyermek nyaralhat egyhetes turnusokban a két Erzsébet-táborban, hétvégenként pedig most először nemcsak gyerekek, hanem teljes családok előtt is megnyitja kapuit Zánka és Fonyódliget. 2015 óta már a beteg gyerekekre is gondol a táborok fenntartója: a Gyógyító Szent Erzsébet Táborok Zalaszabaron működnek, ahova különleges ellátást igénylő, veleszületett krónikus betegséggel élő, illetve siket és nagyothalló gyerekeket várnak. A zalaszabari tábort történetesen éppen az a Holnapocska Alapítvány indította el, amelynek alapítója a Szabadics Közmű- és Mélyépítő tulajdonosa, Szabadics Zoltán és Szabadicsné Rádi Éva.
Az Erzsébet-táborok történetében tavaly különösen nagy felháborodást váltott ki, amikor kiderült, hogy az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány főtitkára és egyben a táborokat üzemeltető Erzsébet Gyermek- és Ifjúsági Táborok Kft. ügyvezetője, Hornyák Tibor a családjával napi 110 ezer forintért bérelte az ország egyik legdrágább luxusvilláját Zánkán, az üdülőközponttól nem messze. Hornyák egy ideig magyarázkodott ugyan, hogy a saját fizetéséből nyaralt a családjával, de végül ősszel menesztették az üzemeltető cég éléről. Az alapítvány tisztségviselői azonban továbbra is a Fideszhez közel álló emberek, a főtitkár is Hornyák maradt, mint ahogy a Szeged–Csanádi Egyházmegye püspöke, Rigó László is a kormányfő személyes jó barátja, a felcsúti stadion VIP-páholyának gyakori vendége. Az aggodalmakat csak fokozta, hogy a 26 milliárdos beruházás tervezési és projektmenedzseri munkáit a tavasszal egy olyan ingatlanfejlesztő cég, a DVM Design Kft. nyerte el, amely az elmúlt években feltűnően jó üzleteket kötött az MNB-vel. A kivitelezői közbeszerzéseket csak ez után írják ki, de még egy olyan jelentéktelen tendert is a kormányhoz közel álló cég nyert el, mint a buszos szolgáltatás. A 30 millió forintos megbízás a napokban lett az állami rendezvények kedvenc biztonsági cégcsoportjának, a Valtonnak az egyik tagjáé.
A pénzzel kitömött Erzsébet-táborok azonban önmagukban továbbra sem oldják meg valamennyi rászoruló gyermek nyaraltatását. Közben pedig, a civilekkel szembeni fellépés következményeként, elillannak a források az alternatív üdültetők elől. Magánalapítványi vezetők arról beszéltek a HVG-nek, hogy a túlzott központosítás ebben a kérdésben is több kárral jár, mint haszonnal: pénzt von el a lokális kezdeményezésektől. A korábbiaknál kevesebb gyermeket tudnak ellátni, holott a rászoruló fiatalok száma nem csökken. Pedig az Európai Unió irányelve, az úgynevezett szubszidiaritás is az ellenkezőjét diktálná. Ez azt jelentené, hogy egy adott struktúrában a felsőbb szint nem veheti át azokat a szerepeket, amelyeket egy alacsonyabb szint is képes kielégítő módon betölteni. Márpedig a támogatásra szoruló csemeték megtalálása és felkarolása éppen ilyen feladat. Kivéve persze, ha a lokális kezdeményezés is a Fideszé.
A félmilliárdos állami támogatás sem gyorsította fel annyira a bürokráciát és az építkezést, hogy a terveknek megfelelően már az idén megnyílhasson a részben kormánypárti politikusok csemetéinek szánt elit tábor. Kerényi Imre rendező, a magyar kulturális értékek megőrzéséért és fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízott még a télen jelentette be nagy lelkesen, hogy egy olyan tábornak a létrehozását álmodta meg, ahol miniszterek, államtitkárok, polgármesterek csemetéi táborozhatnak antik környezetben, pontosabban a balatonalmádi önkormányzat tulajdonában lévő vörösberényi kolostoregyüttesben és magtárban. Bár Lázár János még egy korábbi kormányinfón azt mondta, nem lesz keresztény elit tábor, Kerényi kitartott a terve mellett. A jelenlegi állás szerint a Gizella névre keresztelt ifjúsági tábor csak 2019 nyarán nyitja meg kapuit, de egyes programok már az idén elindulnak.
A Gizella-táborokba meghívásos alapon lehet majd bekerülni. A foglalkozásokon a római és az Árpád-kori hagyományokat egyaránt bemutatnák a gyerekeknek. Ókori mintára hadiversenyek lesznek, a résztvevők alapfelszerelésébe tartozik majd a római tunika és a fakard, s a tervek szerint a gyerekek karénekeket és színpadi jeleneteket is tanulnak. Kerényiék úgy képzelték el, hogy az elit lurkók fejenként 250 ezer forintért táborozhatnak háromhetes turnusokban, teljes ellátással. Időközben faragtak egy kicsit a költségvetésen, így a szülők jövőre már 200 ezer forintért beírathatják gyermekeiket a táborokba. Az üdültetés összesen 43,78 millió forintba fog kerülni, a szolgáltatások költsége ebből 17 milliót, az étkeztetés 3,5 milliót tesz ki, a táborok tanáraira és kisegítőikre 12 millió forint fog elmenni. Jelenleg pedig, a Vörösberény Program 2018 keretében, már elindultak a művésztáborok és más kulturális rendezvények, amelyek a szervezők szerint a Gizella-tábor előfutárának tekinthetők. A programok között szerepel a junior művésztelep fejenként 100 ezer forintért, a Vörösberényi Festőiskola 60 ezerért, mindkettő 15-15 fiatallal, valamint táncházakat, régizenei koncerteket és magtárkabarét is rendeznek. Ez utóbbin az Orbán-kormánnyal szimpatizáló Fábry Sándor és a Bagi–Nacsaduó lép fel a nyár folyamán.
|
Óramű pontossággal kebelezi be a NER a gyereknyaraltatást
|
Az apróért is lehajolnak, a zánkai tábor 30 milliós buszos szolgáltatását is kormányközeli cég nyerte el. Kerényi Imre elit táborának nyitása viszont csúszik, és a háromhetes turnus 250 ezer forintos díját is levitték 200 ezerre.
| null | 1 |
http://hvg.hu/gazdasag/201826_vilagnezeti_taborok
|
2018-06-30 00:00:00
| true | null | null |
HVG
|
A hvg.hu tárta fel, hogy egy 34 millió forintos uniós támogatásból épült hollókői vendégházat valójában a térség fideszes képviselője, Becsó Zsolt használ. A támogatást eredetileg a turistáknak szánt vendégház és egy pásztói teniszcentrum építésére kapták, de a megkérdezett helyiek szerint magánszállás lett belőle.
Erről tett fel írásbeli kérdést Nagy István agrárminiszternek a DK-s Vadai Ágnes az országgyűlésben. A miniszter szerint a valóban támogatott ,,Görbeország vendégház" elnevezésű beruházást még 2015-ben helyszíni szemlével ellenőrizték, és nem tapasztaltak szabálytalanságot.
Utána 2016 nyarán szintén a helyszínen vizsgálták a vendégház fenntartását, ennek során az üzemeltető a szálláshely működésének igazolására átadta a „fizető vendéglátó könyvet, az értékesített vendégéjszakákról szóló számlákat, azok könyvelését, továbbá az egyéb igénybe vett szolgáltatásokról vezetett nyilvántartást”. Vagyis ezen az utólagos ellenőrzésen – két évvel ezelőtt – szerinte mindent rendben találtak.
Bocskaikerten is simán zajlott az ellenőrzés
Egy másik, nagyon hasonló ügyet is firtatott Vadai Ágnes: a HírTV Célpont című műsora derítette ki, hogy a Debrecen melletti Bocskaikerten három éve épült egy családi ház, amely egy alapítvány üzemeltetésében lévő vendégházként fut. Erre is 35 millió forint támogatást kaptak az uniós Darányi Ignác Tervből. Csakhogy a „vendégházban” turisták nem fordulnak meg, a fideszes Szőllős Sándor polgármester sógornője állítólag életvitelszerűen ott él. A polgármester tagadta, hogy a rokona lakna ott, szerinte csak a ház körüli teendőket végzi el.
Nagy István válasza az előzőhöz részben hasonló: a szálláshely kialakítását még 2015-ben helyszíni szemlén ellenőrizték, és „nem tapasztaltak szabálytalanságot”.
Itt azonban utólagos ellenőrzés még nem volt, a Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint erre sor fog kerülni, így a jövőben megvizsgálják, hogy vendégház üzemeltetése megfelel-e a vállalt kötelezettségeknek.
|
Gyanús vendégházak uniós pénzből? A kormány szerint minden rendben
|
Két olyan helyen is mindent rendben talált a hivatalos ellenőrzés, ahol felvetődött a gyanú, hogy tízmilliókkal támogatott szálláshelyre fideszes politikus vagy annak rokona költözött be. Legalábbis évekkel ezelőtt nem volt szabálytalanság az agárminiszter szerint, de az egyik turisztikai beruházást azért a jövőben még vizsgálják.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20180713_Ellenoriztek_Bekoltozott_a_vendeghazba_a_fideszes
|
2018-07-13 00:00:00
| true | null | null |
HVG
|
„Dr. Nyerges Zsolt megvásárolja dr. Simicska Lajos és családja saját és közös tulajdonában lévő építőipari, mezőgazdasági, média- és közterületi reklámpiaci, illetve vagyonkezelői üzleti érdekeltségeit” – így szól a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) oldalára ma feltöltött engedélykérelem egyetlen mondata.
A dokumentumban szerepelnek még a jövőbeli tranzakció közvetlen résztvevői, az egyik oldalon Nyerges, a másikon pedig a Simicska-család cégei:
A mezőgazdasági érdekeltségeket összefogó Mezort Általános Befektetési Zrt.
A hirdetési piacon dolgozó Euro Publicity Kft.
A médiaérdekeltségeket összefogó Megapolis Media Zrt.
A közvetve szintén médiacég Mundus Invest Zrt.
A lényegében már megszüntetett (zenét sugárzó) adót üzemeltető Lánchíd Rádió Műsorszolgáltató Kft.
A holdingcég Pro-Ráta Holding Zrt.
A szintén holdingcég Pro-Aurum Zrt.
Fontos hangsúlyozni, hogy a tranzakcióban nem kizárólag ezek a vállalatok érintettek, mert mint a listából látszik, közülük több holdingcég, azaz más vállalkozások tulajdonosa. A Megapolisé például a Hír TV és a bezárt Magyar Nemzet anyacége, a Mundusé a tévéműsorokat gyártó Hung-Ister. Közvetve a Pro-Rátáé és a Pro-Aurumé a közterületi reklámpiacon még mindig erős Publimont, és ezeken keresztül része a Simicska-birodalomnak az út- és vasútépítési közbeszerzéseket korábban domináló Közgép is. A legrégebbi Simicska-érdekeltségek közé tartozó Mahir-csoport szintén közvetett módon érintett a tranzakcióban.
Úgy tűnik tehát, hogy Orbán Viktor barátból lett ellenfele, Simicska Lajos valóban minden üzleti érdekeltségétől megválik, ez a korábbi hírek szerint összesen mintegy 60 céget jelent. Ennek versenyhatósági feldolgozása minden bizonnyal igényel némi időt, de valószínűtlennek tűnik, hogy a GVH ne engedélyezné a tranzakciót.
A folytatás is izgalmasnak ígérkezik, mert – mint a G7 elsőként megírta – valószínű, hogy nem Nyerges Zsolt, hanem a mindenevő felcsúti vállalkozó, Mészáros Lőrinc lesz a méretes üzleti csomag végállomása.
|
Hivatalosan is indul a nagy Simicska-Nyerges üzlet
|
„Dr. Nyerges Zsolt megvásárolja dr. Simicska Lajos és családja saját és közös tulajdonában lévő építőipari, mezőgazdasági, média- és közterületi reklámpiaci, illetve vagyonkezelői üzleti érdekeltségeit” – így szól a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) oldalára ma feltöltött engedélykérelem egyetlen mondata.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20180718/hivatalosan-is-indul-a-nagy-simicska-nyerges-uzlet/
|
2018-07-18 16:22:00
| true | null | null |
G7
|
A Zsolnay Porcelánmanufaktúra az elmúlt két évben sűrűn szerepelt a hírekben. A cég gazdasági súlya aligha ad erre okot, bár a köztudatban lévő hazai márkanevek között a Zsolnay még mindig ott van a spiccen. A figyelem inkább annak a harcnak szól, amit a porcelángyár gazdája vív a vállalkozást megszerezni próbáló politikai hatalommal. A háborút megnyerni látszik a szír tulajdonos, ezért a kalandban megégett politikusok és pénzcsinálók most már inkább csendet szeretnének az ügyben. Ám a bíróságokon még mindig tucatnyi per folyik, és ez vélhetően így lesz még évekig.
Az 1853-ban alapított gyár fénykora a múlt század tízes éveiben véget ért. A két világháború között a cég főképp a hagyományok ápolásából élt, többé nem termett olyan polihisztor-újító a gyár élére, mint amilyen az alapító, Zsolnay Vilmos volt. A második világégést követően államosították a gyárat, s mivel a Zsolnay-imázst jelentő, kézzel festett dísztárgyak vevőköre, a polgárság eltűnt a piacról, a másfélezer embert foglalkoztató cég inkább a dísztelen, plebejus ízlésű porcelánokból és az ipari kerámiából élt. Már a rendszerváltáskor látszott, hogy jelentős tőkebefektetésre: eszközkorszerűsítésre, dizájn-fejlesztésre és piacszerzésre van szüksége a cégnek. A gyárat privatizálni akarták, de vevő nem jelentkezett.
1998-ban Toller László lett Pécs polgármestere – a szocialista politikus azt hangoztatta, hogy a Zsolnay csak akkor léphet előre, ha a város megkapja az államtól, mert a porcelángyár Pécsnek fontos, nem Budapestnek. A kormány végül teljesítette a befolyásos Toller makacs kérését, és 2005-ben Pécs – ingyen, de a cég adósságainak átvállalásával – megkapta a gyárat. Csakhogy a város se tudta új pályára állítani a céget. Ez nem is lett volna könnyű, hisz az európai porcelángyárakat nemcsak az olcsón termelő távolkeleti konkurensek fojtogatták, hanem a megváltozott közízléshez alkalmazkodó fogyasztói szokások is.
Az eladósodott pécsi önkormányzatnak nem volt esélye költeni a Zsolnayra, ezért 2010 júniusában az – akkora már Fidesz-irányítású – város eladta a gyár részvényeinek 49 százalékát az ingatlanfejlesztésben milliárdos vagyont szerző Jászai Gellért cégének, az M-B Kft.-nek, 230 millió forintért. A Fidesszel jó kapcsolatban lévő Jászai vállalta, hogy 2011 márciusáig 500 milliót fektet a gyárba. Jászai a Zsolnay reorganizációjának teljes költségét 2,5 milliárdra becsülte, ám nem fogott bele a fejlesztésbe, és nem emelt tőkét sem. Mint utóbb kiderült, nem látott esélyt a befektetés megtérülésére, ezért egy évvel később továbbadta a Zsolnay-részvényeket birtokló M-B Kft-t a Közgépnek.
Pécs vezetői abban reménykedtek, hogy a közbeszerzéseken verhetetlen Közgép megrendeléseket hoz majd a Zsolnaynak – nem így lett, sőt, a Közgép se fogott bele a Zsolnay reorganizációjába. Fél évig állták ugyan a cég havi 30 milliós veszteségét Simicskáék, majd – egy forintért – visszaadták a részvénycsomagot a városnak.
Ellenség lesz a befektetőből
Pécs ekkor újra meghirdette a Zsolnayt, és 2013 elején a szír származású, svájci állampolgárságú Bachar Najari megvette a zrt. 74,5 százalékát 180 millió forintért. Az egyetemi tanulmányait Budapesten végző, magyarul jól beszélő svájci vállalkozó korábban főleg háztartásigép- és órakereskedelemmel foglalkozott – ennek ellenére reménykeltő volt Najari belépése, mert úgy tűnt, a gyár termékei piacot találhatnak az arab világban. Az új tulajdonos vállalta, hogy 500 millióval tőkét emel, s pár hét elteltével 200 milliót be is tett a cégbe. A további vállalást viszont nem készpénzben, hanem apportban teljesítette, oly módon, hogy egy három és fél hektáros hajmáskéri volt laktanya-területet adott át a Zsolnaynak.
A pécsi önkormányzat vitatta, hogy a tőkeemelés apporttal is letudható, bíróságra vitte az ügyet. Az ítélet Najarinak adott igazat, így a tőkeemelés jogerőssé vált. A városvezetés és Najari kívülről mosolygósnak látszó viszonya ettől fogva lett ellenséges. A pécsiek többségének szimpátiáját is kezdte elveszíteni a svájci tulajdonos: számos jele volt annak, hogy az apport nem ér meg 300 milliót, s ebből sokan arra következtettek, hogy Najari mégse akar költeni a Zsolnayra, márpedig anélkül a cég tovább sorvad.
Mindeközben a Zsolnay márkavédjegy külföldi használati jogát Pécs irányítóinak tudta nélkül megszerezte Najari felesége, Cséplő Petra cége, a Swiss Art Kft., s ez tovább fokozta az ellenségeskedést a Zsolnay többségi tulajdonosa és a városvezetés között. Utóbb a védjegyhasználatot a Swiss Art átadta ugyan a Zsolnaynak, ám a pécsiek bizalma akkor már odavolt.
Az előbbiek okán jól fogadták a hírt a pécsiek, hogy a város fideszes polgármestere, Páva Zsolt kezdeményezésére a kormány 2015 végén stratégiailag kiemelt céggé nyilvánította a porcelángyárat. Ez azt jelentette, hogy ha a Zsolnay ellen a hitelezők felszámolást indítanak, akkor az eljárást a kormány által felügyelt vagyonkezelő bonyolítja le, aki biztosítja, hogy az üzem és az ottani gyártási kultúra életben maradjon. Ám ha egy kiemelt céget számolnak fel, akkor a vagyonfelügyelő meglehetősen szubjektív feltételek alapján választhat új gazdát a vállalkozásnak, s az új tulajdonost akár teljesen mentesítheti a felszámolt gazdasági társaság tartozásaitól. Emiatt a pécsiek egy része már ekkor azt gyanította, hogy a kormány át akarja játszani a saját klientúrájának a Zsolnayt.
Egész pályás letámadás
A gyanú 2016 tavaszára megerősödött. Az Orbán Viktor vejével, Tiborcz Istvánnal üzletelő Paár Attila cége, a WHB az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Banktól 2016 májusában megvette a porcelánmanufaktúra 2005 előtti évekből származó 400 milliós hitelét, s annak visszafizetését azonnal követelte is a Zsolnaytól. Ez arra utalt, hogy egy állami segítséget élvező gazdasági csoport térdre akarja kényszeríteni a Zsolnay tulajdonosát. Ezt erősítette, hogy a NAV éppen ekkor nyomozást indított a Zsolnay ellen, és zárolták a gyár teljes árukészletét. Így a cégnek bevétel nélkül kellett folytatnia a termelést. A vizsgálat okát a NAV nem árulta el, de a kormányhű sajtó megtudta, hogy a nyomozás azért indult el, mert valakik szerint a cégvezetés papír nélkül vitt ki termékeket a gyárból.
Ugyanebben az évben júniusban újabb bomba robbant: a Zsolnay 145 dolgozójából 118 kilépett a gyártól, s őket átvette a pécsi önkormányzat által létrehozott Ledina Kerámia Kft. A távozó dolgozók azzal indokolták döntésüket, hogy a tartozás és az adóvizsgálat miatt a cégnek nincs jövője, ugyanakkor a város megígérte, hogy a Ledinában folytathatják eddigi munkájukat. Ezzel párhuzamosan az önkormányzat vezetése vállalta, hogy gondoskodik a dolgozók foglalkoztatásáról, és ha kár éri őket a kilépés miatt, akkor azért helytáll. A városvezetés azzal indokolta vállalását, hogy meg akarja menteni a felszámolás szélére sodródott Zsolnayt, mert a gyár fontos része Pécs ipartörténetének és imázsának.
Ezt azonban a közélet iránt érdeklődő pécsiek már nem igen hittek el, ők a Zsolnay tulajdonosa ellen folyó, többfrontos, összehangolt támadás láttán inkább úgy vélték, hogy a város einstandolni akarja a gyárat. Ahogy a tulajdonostársa kiebrudalásával már einstandolta 2009-ben a helyi vízművet, majd 2011-ben az önkormányzat tömegközlekedési cégét. Az említett két foglaláshoz a jogi asszisztenciát a Fidesz-közeli Szabó Iván ügyvéd nyújtotta, a Zsolnay alkalmazottainak Ledinába szerződtetése fölött is a pesti ügyvéd bábáskodott.
2016 nyarán már úgy tűnt, Bachar Najarinak semmi esélye sincs a Zsolnay megtartására. Ám a tulajdonos váratlanul kifizette a cég tartozását a WHB-nak, és törlesztette a korábban felhalmozott 90 milliós helyi adótartozást is. Bár a tömeges dolgozói kilépés miatt a gyár pár napra leállt, a cégvezetés 30 emberrel újra tudta indítani a termelést, és Najari panaszának hatására feloldották a cég árukészletének zárlatát is.
A cég csökkenő kapacitással ugyan, de azóta is működik: 2015-ben 714 millió, 2016-ban 638 millió volt az árbevétel. Három éve 31 millió veszteséggel zártak, 2016-ban, vagyis abban az évben, amikor az önkormányzat háborút indított a Zsolnay ellen, viszont 26 milliós nyereséggel. Ezt a cégvezetés részben azzal magyarázta, hogy ha nem mentek volna el a dolgozók, akkor is leépítésre lett volna szükség, mivel nem volt elég hatékony a gyárban a foglalkoztatás. Elmentek 118-an, termelés visszaesett ugyan, de hatékonyabb lett.
2017-ben hatvan dolgozóval 368 milliós árbevételt ért el a manufaktúra, de ehhez képest eléggé tetemes, 87 milliós veszteséget mutat a mérleg. Igaz, a porcelán értékesítését a Swiss Art végzi, és ez 7 milliós nyereséggel zárta az évet, ami valamelyest kozmetikázza a cégtandem mérlegét. Az árbevétel a Zsolnay vezetői szerint azért is esett vissza, mert két szállításuk többszáz milliós bevétele csak idén folyik be a kasszába. Az árbevételhez képest tetemes, 757 millió a cég adóssága, csakhogy ez már szinte mind Bachar Najari követelése – Najari fizette ki a zrt. tartozásait-, így ez a kötelezettség nem jelent veszélyt a Zsolnayra.
Kriminális ügyletek
De miért lett a húsz éven át fejleszthetetlen Zsolnay hirtelen vonzó a hatalomhoz közeli körök számára? Életszerű feltételezés, hogy a cég bevétele a következő években ugrásszerűen nőni fog, ha azokat a 80-120 éves középületeket felújítják, amelyeket egykor Zsolnay-kerámiával fedtek. Csak a mai Magyarország területén 80 ilyen épület van, a történelmi Magyarországén másfélszáz – ezek felújítása révén a Zsolnay több tízmilliárd forint bevételhez juthat. És ez a bevétel bőven fial majd nyereséget, hiszen a közbeszerzésnél elég lesz kikötni, hogy a felújítás állítsa vissza az eredeti vagy az ahhoz közelítő állapotot – így a Zsolnayn kívül más nemigen rúghat labdába. Feltételezhető, hogy ez a jól fizető, az unió támogatására számító, konkurencia nélküli munka tette vonzóvá a Zsolnayt.
A Zsolnay helyzetéről kérdeztük a tulajdonosát – megkeresésünkre Bachar Najari ügyvédje, Bodnár Imre nyilatkozott. Szerinte a városvezetés és a Zsolnay többségi tulajdonosa közti viszony nem a várható extraprofitért folyó harc miatt vált ellenségessé.
Bodnár szerint Najari a vétel pillanatában kifizette a 74,5 százalékos részvénycsomag árát, és az 500 milliós tőkeemelés részeként néhány héten belül befizetett 200 milliót, hogy a cég stabilan működni tudjon. Bodnár azt mondja, a Zsolnayval Najari előtt kísérletező Jászai Gellért 2010-ben 60 nap haladékot kért a vételárra, majd hitelből fizette ki azt, amit aztán ráterhelt a Zsolnayra. Évekkel később aztán a már Najari által irányított cég törlesztette azt a hitelt is, amiből Jászai vette meg a manufaktúrát.
De Najari szemében az első bizalomromboló lépés az volt, amikor kiderült, hogy a város Paár Attilának akarja eladni a Zsolnay kisebbségi részvénycsomagját. Sőt, Bodnár szerint Paár egy személyes találkozáson jelezte, szeretné a cég felét megkapni. Najari azonban nem akart osztozkodni egy kormányközeli milliárdossal, tudta, hogy akkor elveszti befolyását a Zsolnayban. Ezt közölte is a pécsi vezetőkkel, akik ennek ellenére azt akarták elérni, hogy Paár és csapata betekinthessen a Zsolnay gazdálkodásába.
Mindeközben egy kisrészvényes, aki arra hivatkozott, hogy kapcsolatban áll vezető fideszes politikusokkal, többször is beszélt a Zsolnay igazgatójával, arra bíztatva őt, hogy forduljon Najari ellen, és utaljon át egy ismeretlen bécsi cég számlájára 200 millió forintot. Az egyik beszélgetést az igazgató rögzítette, és a hangfelvételt megmutatta Najarinak. A 200 milliós, ellentételezés nélküli utalás tönkretehette volna a céget.
Najari korábban azzal is ki akarta mutatni a városvezetés iránti jószándékát, hogy az önkormányzat egyik cégének vezetőjét delegálta 2013 tavaszán a Zsolnay igazgatóságába – idézett meg egy krimibe illő történetet Bodnár Imre. A NAV nem sokkal később egy levélben arról tájékoztatta a Zsolnayt, hogy az illető nem lehet vezető tisztségviselő, mert adóelmaradás miatt el van tiltva a cégvezetéstől. Ez a levél azonban furcsa módon nem jutott el Najarihoz.
Nyáron a NAV újabb levelet küldött, melyben ekkor már arra figyelmeztettek, hogy az illető igazgatósági tagsága miatt a Zsolnay nyolc nap múlva elveszti adószámát. Najari külföldi nyaralása közben értesült erről – ekkor lett nyilvánvaló számára az is, hogy egyrészt az ellenfelinek házon belül is vannak emberei, másrészt hogy a város olyan embert ajánlott neki, aki miatt a hatóság leállíthatta volna a gyár működését. A kifogásolt tagot gyorsan visszahívták az igazgatóságból, s a cég mehetett tovább.
Fizetni tilos?
Bodnár kitért arra is, hogy a gyár megvásárlásakor a városvezetők szóban és írásban is megígérték Najarinak, mindent megtesznek azért, hogy az MFB elengedje a Zsolnay 400 milliós adósságát. Najarinak később szembesülnie kellett azzal, hogy ez az ígéret nem valósul meg, úgy érezte, átverték. Látva, hogy a hitelt neki kell kifizetnie, és tapasztalva, hogy a városvezetés ellene fordult, nem mert újabb készpénzt áldozni a Zsolnayra, inkább a hajmáskéri telket apportálta a cégbe.
Páva Zsolt és Najari ekkortájt még sűrűn találkoztak, a polgármester azt azonban nem árulta el az üzletembernek, hogy időközben indítványozta a Zsolnay kiemelt céggé nyilvánítását, állítja Najari ügyvédje. Ahogy ez megvalósult, már elég volt, hogy valaki kezdeményezzen egy felszámolási eljárást. Amikor WHB a fejlesztési banktól megvásárolt Zsolnay-tartozást követelni kezdte, a manufaktúra csődveszélybe került, így a kiemelt gazdasági társaságok állami felszámoló cége, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofitk Kft. Börcsök Sándor személyében ideiglenes vagyonkezelőt küldött a porcelánmanufaktúrához. Az ő dolga volt, hogy ellenőrizze a Zsolnay gazdálkodását, s amennyiben gondot lát, indítsa el a felszámolást.
Börcsök ezt meg is tette, amikor Najari kifizette a Zsolnay évek alatt felhalmozott, 90 milliós helyiadó tartozását. Az állami biztos arra hivatkozott, hogy engedélye nélkül fizette ki Najari a tartozást, ami azt mutatja, hogy a tulajdonos nem működik együtt vele. Najari bírósághoz fordult, s a Zalaegerszegi Törvényszék neki ítélt, mondván: a Zsolnay hitelezőiek érdekét szolgálja, ha a tulajdonos fizet, így azt a vagyonkezelő nem gátolhatja. Bodnár szerint a hatalom azt akarta, hogy induljon már el a felszámolás.
Az MFB és a nyomozóhatóság magatartása is bizonyítja, hogy a hatalomhoz közel állók irányították a Zsolnay elleni háborút, véli Bodnár. Najari ugyanis – látva, hogy az MFB nem engedi el a korábbi tulajdonosok által felhalmozott hitelt – meg akarta venni a 400 milliós tartozást. 200, majd 265 milliót ajánlott, ám a bank elzárkózott. 2016 nyarán viszont váratlanul eladták a követelést a WHB-nek, Paár Attila cégének – a kiszivárgott információk alapján nagyágrendileg 200 millióért. Erről az MFB nem nyilatkozott senkinek, s ez arra is utalhat, hogy valóban olcsóbban engedményezték a tartozást, mint amennyit Najari ajánlott érte.
A Zsolnay feljelentést is tett hűtlen kezelés gyanújával, a nyomozást azonban – bűncselekmény hiányára hivatkozva – megtagadta az ügyészség. Najari szívesen lett volna magánvádló az ügyben, de nem lehetett, mert a jog szerint nem sértett, s a magánvád intézménye anélkül nem működik. Így titok marad, hogy az MFB pontosan mennyiért adta el az állam követelését, s Paár Attila cége mennyit nyert az üzleten. Bodnár becslése alapján 200 milliót, mindeközben az állam bukott 65 milliót – teszi hozzá az ügyvéd, aki szerint épp ezért érthetetlen a nyomozás lezárása.
Baleknek nézték
Bodnár szerint ugyanakkor nem az volt a fő cél, hogy Paár nyerjen a hitelen. A Zsolnay-einstand szereplői arra számítottak, hogy Najari nem fizet majd, látva, milyen erők vonulnak fel ellene: a kormány, a város, a NAV, az MFB, a fellázított dolgozók és a kormánykedvenc multimilliárdos. Biztosak lehettek benne, hogy az üzletember bedobja a törölközőt, és elindulhat a felszámolás. A forgatókönyv az lehetett, hogy ez után a Zsolnayt a vagyonkezelő rábízza a WHB-ra, hisz az ő követelése a legnagyobb, az pedig átveszi a Ledina dolgozóit, és velük újraindítja a termelést a Zsolnayban. Az állami vagyonkezelő a stratégiailag fontos cég zavartalan működése érdekében a korábbi adósságot lenulláza, így Paár 200 millióért de facto megvette volna a Zsolnay 80 százalékát. Utána meg a WHB a céggel sorra nyerte volna a Zsolnay-díszítésű középületek felújítását.
S hogy miért nem akarta megvenni valamelyik kormányhoz közeli érdekcsoport már 2013-ban a Zsolnayt? Mert akkor még nem látták, hogy mekkora potenciál van a cégben, véli Bodnár, ráadásul rossz bőrben volt a Zsolnay. Hagyták, hogy megvegye Najari a manufaktúrát, konszolidálja a működését, és csak ez után indult az einstand. Najarit baleknek nézték, mondja a pécsi ügyvéd.
Tévedtek. De Najarinak volt egy fontos támogatója is: a gyárfoglalás gépezetébe az is homokot szórt, hogy Svájc diplomáciai úton jelezte nemtetszését az ügyben. Hogy a rosszallás milyen mértékű volt, azt nem tudni.
Arról, hogy az ügyről, és benne a saját szerepükről miképp vélekednek Pécs vezetői, sosem tudtuk a Páva-csapat tagjait megkérdezni: mindig azzal hárították el a sajtó kérdéseit, hogy a Zsolnayt már nem ők irányítják, a Ledinát meg eladták, így ahhoz sincs közük. Paár Attilát is kerestük az ügyben: a vállalkozó megköszönte, de nem élt a nyilatkozat lehetőségével.
Romeltakarítás
Mivel a Ledina Kft. arra lett kitalálva, hogy 2-3 hónapon belül a Zsolnayba beleolvadjon, a gyárfoglalás meghiúsulásával a cég reménytelen helyzetbe került. A teherré vált kft-t a pécsi önkormányzat már 2016 nyarán eladta, s azóta a cég többször is gazdát váltott. A tulajdonosok között ott találjuk Balogh Sándort, aki kiváló kapcsolatokat ápol a kormánykörökkel: korábban az ő felesége volt Bártfai-Mager Andrea, nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszter. Balogh igazi két lábon járó cégtemető: a Ledinán kívül több mint kétszáz társaságban rendelkezik vagy rendelkezett érdekeltséggel, ezek többsége felszámolással vagy kényszertörléssel szűnt meg.
A Ledina vezetői sosem nyilatkoztak a sajtónak. Két évvel ezelőtt ugyan tartottak egy sajtótájékoztatót, amin azt mondták, 8 milliárdos befektetéssel fejlesztik a cégüket, ám ennek az ígéretnek a komolyságát azóta sem sikerült bizonyítani. A Ledina hónapokig nem tudott munkát biztosítani a dolgozóinak, így munka nélkül fizette alkalmazottait. 2016-ban 28 ezer forint volt a kft bevétele, a vesztesége 158, tartozása 185 millió. A múlt évről egyelőre nincs elérhető mérlege a mostanra már csak 35 embert foglalkoztató Ledinának.
A cég helyzetét nehezíti, hogy egy olyan piacon kellene érvényesülni, ahol hemzsegnek a patinás és a feltörekvő versenytársak. Az állam sem nyújthat nagyobb megrendelésekkel segítséget, a veszteséges és mérleghiányos cég ugyanis nem indulhat közbeszerzéseken. Az sem mellékes, hogy a Ledina dolgozói a Zsolnay világában vannak otthon, ilyeneket viszont jogsértés nélkül nem gyárthat a cég. Vagyis új termékekkel, ismeretlen versenyzőként kellene betörniük egy erősen kompetitív piacra, ami elképzelhetetlen komoly marketing nélkül. Egyelőre viszont a bérekre is nehezen teremtik elő a pénzt. Eleinte a Zsolnaytól átcsalt dolgozókra kifizetett bértömeg havi 25 millió volt, most ennek harmada lehet. A bérterhekre sokszor nem telt: úgy tudjuk, 100 millió felé jár cég NAV-val szembeni adóssága. A NAV nem szigorú a Ledinával, a céget a részükről nem fenyegeti felszámolás.
De honnan volt két éven át pénze bérre az alig termelő Ledinának? Az első hónapban még a pécsi önkormányzat egyik cége, a Tettye Forrásház állta a dolgozók fizetését. A dolog szépséghibája, hogy az ügylet felveti a hűtlen kezelés gyanúját, hisz az önkormányzat cége egy olyan társaságnak utalt, amelyiknél még termelés sem folyt. Ebben az ügyben is született feljelentés, ám az ügyészség itt sem talált bűncselekményt.
Veszteséglista
Amióta a város eladta a Ledinát, magánszemélyek és cégeik finanszírozzák a kft költségeit. A hozzánk eljutott adatok alapján például a Ledina 25 milliót kapott egy fővárosi kivitelező cégtől, a B Build Trade Kft-től, és 10 milliót a környezetvédelmi tanácsadással foglalkozó bólyi Ecoeline Zrt-től. Mindkét gazdasági társaság árbevétele szélsőségesen változó: a B Buildé 752 millió és 3,9 milliárd között mozgott az elmúlt öt évben, míg az Ecoeline-é 108 millió és 7,9 milliárd között ingázott. A két cég bevétele attól függött, hogy hány közbeszerzési pályázatot nyertek.
Ebből a történet ismerői arra következtetnek, hogy a két, közbeszerzésekkel kibélelt cég a Zsolnay-einstandot elbukó szereplők kedvéért segítette ki a bajból a Ledinát. Véleményüket izmosítja, hogy a B Build tulajdonosa, Benik Balázs jó kapcsolatot ápol a kormánykörökkel. A 39 esztendős Benik szerint ő ralis múltja miatt – háromszoros bajnok – jóban van valamennyi párt befolyásos embereivel, s nem a hatalom kérésére adott pénzt a Ledinának, hanem mert szeretett volna beindítani a kft-vel egy közös vállalkozást. Hogy pontosan mi lett volna az, azt Benik nem részletezte. A közös cég terve füstbe ment, s a Ledina az adósságot, ha nehezen is, de visszafizette, mondta a volt ralis.
Schumann József, az Ecoeline gazdája a Ledina árukészletére utalt 10 milliót. Schumann nem árulta el, mi volt az a termék, és mihez kellett neki, viszont elmondta, hogy a Ledina nem szállította le az árut, ezért a bólyi vállalkozó eladta követelését. Hogy mennyiért, arra nem emlékezett, csak arra, hogy áron alul.
A Ledinába átcsalt Zsolnay-dolgozók a legnagyobb vesztesei a gyárfoglalás kísérletnek. Sokan maguk jöttek el a nem termelő cégtől, és kerestek más munkát, sokukat a Ledina küldte el. A dolgozók rendkívüli felmondással távoztak a Zsolnaytól, s a bíróság a volt munkáltatójuk által indított perben megállapította, hogy az azonnali kilépésnek nem voltak meg a jogi feltételei, ezért őket összességében 23 milliós kártérítésre kötelezte. Ez 150-300 ezer forint fizetési kötelezettséget ró egy-egy pervesztesre.
Az amúgy is alacsony jövedelmű ledinásokat már végrehajtás fenyegette, amikor a Kúria júniusban befogadta felülvizsgálati kérelmüket. A történet érdekessége, hogy a Zsolnay a dolgozók távozásával hosszú távon jól járt, mert a cégnek amúgy is el kellett volna küldenie 60-70 embert: a dolgozók jogtalan felmondásával a Zsolnay megúszta a leépítés 2-300 milliós költségét.
A karatergyilkosság sem maradt ki a Zsolnayra pályázók eszköztárából: a Najari számára legkritikusabb időszakban jelent meg a Facebookon egy 8 perces videó, melyben több, a Ledinába átkerült volt Zsolnay-alkalmazott tett a tulajdonosra nézve terhelő nyilatkozatot. A videó nem sokkal később eltűnt, de Najari a személyiségi jogainak védelmében pert indított. A Pécsi Járásbíróságon folyó perben kiderült, hogy a dolgozókat Kapitány Gergely, a fideszes politikusokkal évtizedes munkakapcsolatban lévő újságíró vette rá a nyilatkozatra – így mára ő is vádlottja lett az ügynek.
Kapitány a megyei napilap 2013-ban megjelent cikke szerint havi bruttó 828 ezer forintos alapbérért irányította a pécsi önkormányzat médiaközpontját, a városvezetés iránti közismert lojalitása ezzel arányos. Kapitány a perben azt vallotta, hogy azért készített filmet a dolgozókkal, mert őket senki sem kérdezte a Zsolnay-ügyről – valójában a dolgozók el voltak tiltva az újságíróktól, személyes tapasztalatom is ez, hisz magam is többször próbálkoztam nyilatkozatra bírni őket.
Nem befektetőnek való vidék
De maga Pécs is nagy vesztese a történetnek. Egyrészt a Zsolnay MFB-től kapott hitelére a város biztosított fedezetet a banknak négy ingatlan felajánlásával. Ezekre a bank jelzálogot jegyzett be, s amikor Najari kifizette a hitelt, a 300 milliót érő zálogjog is az övé lett. Erről a végzés jogerős. A városvezetés abban bízik, hogy egy másik perben visszanyer ugyanennyi pénzt, Pécs ugyanis megtámadta a Zsolnayba bevitt apport értékét.
A bíróság első fokon megállapította, hogy az apport nem ér 300 milliót, ezért Najari – a Zsolnay eladásáról szóló szerződés nem teljesítéséért – 300 milliós kötbért kell fizessen Pécsnek. Ezt az ítéletet Najari megfellebbezte. A város annak idején elfogadta az apport értékét, mondta erről az ügyről Bodnár Imre, ki is adta Najarinak az érte járó részvényeket, furcsa, hogy már csak akkor kezdtek pereskedni az apport értéke miatt, amikor Najari megszerezte a várostól a fentebb említett ingatlancsomagot. Azért is vitatja a verdiktet Bodnár, mert Hajmáskér önkormányzata 250 millióért vett meg az apport-telek szomszédságában egy területet, ami heted akkora, mint a Zsolnay telek.
Ám ha nyer is Pécs az apport-perben, jól már nem jön ki az ügyből. A város rövid idő alatt három einstandban játszott főszerepet, és ez aláásta a befektetői bizalmat. Részben ez az oka annak, hogy a baranyai megyeszékhelyet évek óta kerüli a külföldi tőke, és kevés a piaci alapon működő, perspektivikus munkahelyet biztosító vállalkozás. Bár a városvezetés gyakran érvel azzal, hogy az elmúlt 8 évben több mint ötezer új munkahelyet teremtettek, a valóság az, hogy ötezerrel kevesebb lett a munkahely – az ellentmondást az okozza, hogy a politikusok csak a születő álláshelyekkel dicsekednek, a megszűnőkről hallgatnak.
Pécsett azért nincs tömeges állástalanság, mert az ambiciózus fiatalok menekülnek innen. A rendszerváltáskor még 169 ezren lakták a várost, ma alig 140 ezren.
Azt senki sem gondolja, hogy a Pécsnek kárt okozó einstandok a város vezetőinek fejéből pattantak ki. A pécsi fideszes politikusoknak nincs érdemi befolyása a pártban, így – a helyiek szerint – felsőbb parancsra cselekedtek. Ezt bizonyítja, hogy amikor a város 3 milliárd forintot kellett volna fizessen a vízmű elfoglalásáért, akkor a központi költségvetés állta az önkormányzat helyett a vízmű francia társtulajdonosának kártalanítását. Ám arra nem számíthat a város, hogy az einstandok minden következményét magára vállalja a büdzsé.
Ungár Tamás (Pécs)
Címlapkép: Amikor még mosolyogtak – Bachar Najari és Páva Zsolt. A szerző felvétele.
|
Kudarcba fulladt a harmadik pécsi einstand, senki nem nyert a Zsolnayért folytatott piszkos háborúban
|
A Zsolnay Porcelánmanufaktúra az elmúlt két évben sűrűn szerepelt a hírekben. A cég gazdasági súlya aligha ad erre okot, bár a köztudatban lévő hazai márkanevek között a Zsolnay még mindig ott van a spiccen. A figyelem inkább annak a harcnak szól, amit a porcelángyár gazdája vív a vállalkozást megszerezni próbáló politikai hatalommal. A háborút megnyerni látszik a szír tulajdonos, ezért a kalandban megégett politikusok és pénzcsinálók most már inkább csendet szeretnének az ügyben. Ám a bíróságokon még mindig tucatnyi per folyik, és ez vélhetően így lesz még évekig.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/07/19/kudarcba-fulladt-a-harmadik-pecsi-einstand-senki-nem-nyert-a-zsolnayert-folytatott-piszkos-haboruban/
|
2018-07-19 12:50:04
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Kevés problémahalmaznak futottak neki annyiszor a rendszerváltás utáni kormányok, mint a bürokráciacsökkentés ügyének. A hivatalnoki létszám csökkentésének és a szabályok egyszerűsítésének sok évre visszanyúló projektjében mostanáig csak részsikereket könyvelhetett el a magyar állam; ilyen például, hogy az ügyintézés tényleg több fronton gyorsabb és könnyebb lett az elmúlt időszakban. A másik állandóan visszatérő témában, az állam méretének csökkentésében viszont totális a kudarc, az elmúlt években a bürokráciacsökkentő programok ellenére még nőtt is a közszférában dolgozók száma.
Mutatnak arra jelek, hogy ennek most ismét nekiveselkedne a kormány: a napokban Varga Mihály nem zárkózott el a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének javaslatától, amely szerint a közszférából leépített százezer emberrel kellene orvosolni a piacon jelentkező munkaerőhiányt. Később Gulyás Gergely kancelláriaminiszter finomított a képen azzal, hogy maximum „humánus" szemléletű és százezernél kevesebb főt érintő leépítésről beszélt, viszont ő is azt mondta: fel kell mérni minden területen, optimális-e a létszám, hogy ne egy felduzzasztott, túl sok közszolgát foglalkoztató állam működjön.
Hasonló projektbe legutóbb az előző kormány legmegbízhatóbb elintézőemberének tartott Lázár János bicskája tört bele, ami azt vetíti előre, hogy nem lesz könnyű helyzetben, akinek a nyakába varrják a közszféra karcsúsításának feladatát. De mi számít egyáltalán közszférának, tényleg túl nagy-e Magyarországon, és meg lehetne-e oldani a piaci munkaerőhiányt a közalkalmazottak kirúgásával?
Kényelmesebb az ügyintézés
A kisebb és hatékonyabb állam gondolata már a 2006-tól kezdődő kormányzati ciklusban napirendre került. A második Gyurcsány-kormány felállása után elkezdték az államreform előkészítését, átvizsgáltak több mint nyolcszáz költségvetési szervet, valamint előálltak a kormányzati negyed koncepciójával. 2006–2007-ben önálló Államreform Bizottság segítette a kormány munkáját, ennek ellenére nem történt érezhető elmozdulás a bürokrácia hazai viszonyaiban, és a kormányzati egyszerűsítésből sem lett semmi a gazdasági és kormányválságok szabdalta ciklusban.
A Fidesz–KDNP-kormányra jutása után nem kellett sokat várni, hogy újra előkerüljön téma, 2011-ben meghirdették a „jó államot" célzó Magyary-programot, amelytől sokat várt Navracsics Tibor, akkori igazságügyi miniszter. A 2013 végig tartó program kitűzte a közigazgatás teljes szervezeti átalakítását, egy takarékosabb, átláthatóbb rendszer létrehozását, meghaladva a megelőző húsz évre jellemző egy helyben toporgást, amelyben a miniszter szerint ötven kormányhatározat mellett nulla cselekvés történt. A Magyary-programmal elindult valami, ám egy sor túlságosan ambiciózus cél is ki lett tűzve rövid határidővel, beígérték például a közszolgálati életpályák összehangolt rendszerét, a Nemzeti Egységes Kártyarendszert, amelyek még most, hat évvel később sem álltak össze.
2014-ben ismét megalakították az Államreform Bizottságot, és felpörögtek az események, legalábbis a törvénykezés frontján. 2015-től kezdődően a több lépcsőben megvalósuló közigazgatási bürokráciacsökkentés rengeteg folyamaton könnyített, sok területen egyszerűsödtek az általános eljárási szabályok, szűkült az engedélyhez kötött tevékenységek köre, csökkentek az ügyintézési határidők, és eltöröltek egy rakás bosszantó díjat (nem kell fizetni például a személyi igazolvány kiváltásáért), így összesen évente mintegy 175 ezer eljárás vált ingyenessé. Fontos előrelépések történtek az e-ügyintézés terén, ezek közül a leglátványosabb a használható ügyfélkapus rendszer felállása, amelyen keresztül az adóbevallás is intézhető. Ráadásul ezt az elmúlt két évben már a NAV készíti a magánemberek helyett.
A 2016-ban induló, nagy léptékű bürokráciacsökkentési program keretein belül pedig a háttérintézmények kusza és átláthatatlan rendszerének ment neki fűnyíróelv mentén a kormány a Miniszterelnökség vezényletével, névleg egy sor szervezet olvadt össze és szűnt meg jogutóddal vagy anélkül.
Ebbe viszont beletört a bicska
Egyvalami azonban mindettől függetlenül nem változott, és ezért kerülhetett ismét napirendre: a közszférában dolgozók létszáma folyamatosan növekszik. Annak ellenére alakul így, hogy az előző ciklus egyik gyakran hangoztatott célja volt a drasztikus lefaragás, a Miniszterelnökség a bürokráciacsökkentési program másik lábaként konkrétan 600 ezer fővel akarta több lépcsőben csökkenteni az állami alkalmazásban állók számát, és ebből már az előző ciklus során letudott volna 100-200 ezret.
Az eredmény ismert, Csepreghy Nándor tavaly ősszel nyilvánosan is elismerte a közszféra létszámcsökkentésének kudarcát. Mint mondta, „minden íróasztal meg tudja magyarázni a jogosultságát", ezért nem járhattak sikerrel.
Mi az, hogy közszféra?
A közszféra fogalma egyébként egy kissé zavaros, mert több mindent szokás érteni alatta attól függően, ki beszél róla és mi az érdeke. Az biztos, hogy hozzátartozik minden olyan intézmény, amely közvetlenül költségvetési forrásból működik, vagyis a központi közigazgatás összes szerve (a minisztériumok alá rendelt területekkel együtt), és a legfontosabb független állami intézmények, mint például az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék vagy éppen a KSH. Az ebbe a körbe tartozók pontos létszámáról csak kb. kétéves késéssel kapunk képet mindig, mert a költségvetések zárszámadásából lehet kinyerni az adatot, ennek alapján a 2016-os állapot szerint 556 ezren voltak a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak.
Köztük egy kisebb, de a bürokráciacsökkentés témájában annál fontosabb halmazt alkotnak a tényleges közigazgatásban dolgozók, akik az MKKSZ becslése szerint 100-110 ezren lehetnek manapság.
De ha arra vagyunk kíváncsiak, összesen mennyien dolgoznak a köz érdekében, akkor számításba kell vennünk azokat a szervezeteket is, amelyek szerződéses viszony alapján közfeladatot látnak el az állam megbízásából, és ehhez költségvetési támogatást kapnak (tipikusan ilyenek az oktatási vagy egészségügyi területre bevont egyházak, alapítványok). Ha így számolunk, akkor kapjuk meg a humán közszolgáltatás területén dolgozó összes ember létszámát, a terület érdekképviseletét ellátó Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) szerint jelenleg 610 ezren lehetnek.
És végül ott mozognak a határon az állami tulajdonú vállalatok, amelyeknek közpénzből kell kipótolni a fenntartási költségüket, hogyha nem sikerül önfenntartóan üzemeltetni őket. Amennyiben az itt dolgozókat is a közszféra részének tekintjük, már egymillió és egy-kétszázezer fő környékére kúszik fel a közszféra mérete, ami régiós szinten kiemelkedően magas. Ám bizonyos szempontból demagógia ezt az értéket a hárommillió pár százezer piacról élővel párhuzamba állítani olyan módon, mintha utóbbiak tartanák el az előbbieket, hiszen akadnak bőven olyan állami cégek, amelyek (igaz, többnyire monopolhelyzetüknek köszönhetően) még nyereséget is termelnek (pl. MVM, Szerencsejáték Zrt.). Az „eltartottak" valós száma inkább a fent említett 600-700 ezer környékén keresendő, kérdés, sok-e ez, vagy kevés, és mi lenne, ha közülük néhány százezer főt átirányítanánk a piacra.
Hízik, csak hízik
Tény, hogy a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak száma ugrásszerűen nőtt 2010 óta, de ennek elsődleges oka az volt, hogy a második Orbán-kormány alatt a központi igazgatáshoz került az önkormányzatoktól az egészségügyi intézmények egy része, az oktatási rendszer jelentős része és az önkormányzati államigazgatási feladatok egy része.
A nagy ugrás után viszont a növekedés nem állt meg, még 2013-hoz képest is több tízezer fővel többen dolgoztak az államnak 2016-ban, bár az előző évhez képest bekövetkezett egy négyezer fős csökkenés. A létszámbővüléssel párhuzamosan nőtt a kifizetett juttatások tömege, 2017-re már több mint 2100 milliárd forintos ráfordítás volt betervezve erre a célra.
Az érintettek szerint inkább létszámhiány van
Kérdés azonban, mely területeken dolgoznak a plusz emberek, kik végeznek közülük olyan munkát, amelyet anélkül le lehetne építeni, hogy annak az ügyfelek látnák kárát. A szakszervezetek azonnal tiltakozni kezdtek, amikor a sajtóban felröppent az ötlet, ezért megkérdeztük az MKKSZ elnökét, Boros Péternét, mi az humán közszolgáltatások érdekképviseletének véleménye arról, hogy ismét napirendre kerülhet a közszféra lefaragása. Szerinte a baj ott kezdődik, hogy az eddigi karcsúsítási tervek nem jártak együtt a feladatok csökkentésével a közszférában, ameddig ezt nem lépik meg, addig katasztrófa lenne a létszámcsökkentés számos területen.
Az MKKSZ álláspontja, hogy „az alacsony bérek politikája nem vált be", a közszférában elérhető szerény kereset miatt már most mintegy 10 százalékos létszámhiánnyal küzdenek olyan humánszolgáltatási kulcsterületek, mint az oktatás-nevelés vagy az egészségügy. De ha csak a közigazgatást vesszük, akkor sincs szó arról a szakszervezet szerint, hogy túl sok lenne a hivatalnok vagy az ügyintéző, sőt, sok helyen a működőképesség határán táncolnak a kormányhivatalok.
A hiány onnan is leolvasható, mondta Boros Péterné, hogy a költségvetés 680 ezer főt engedélyez a humán közszolgáltatási területen, ehhez képest csak 610 ezer betöltött állás van, ami nem éppen arról árulkodik, hogy további leépítésekre lenne szükség, sok helyen már így is napi 10-12 órákat dolgoznak a közalkalmazottak 8 óra helyett. Az OECD-országokban átlagosan 18 százalék a humán-közszolgáltatásban dolgozók aránya, ez az érték nálunk csak 16 százalék, ennek alapján sem indokolható a csökkentés – mondta.
Az MKKSZ elnöke szerint a közszféra növekedését a közigazgatás felső szintjének elburjánzása okozza, és egyre többen dolgoznak az állami cégeknél is (amelyek száma szintén nőtt az elmúlt években). Ezt a feltételezést némileg alátámasztja, hogy 2010-hez képest majdnem megduplázódott és mintegy 10 ezer főt számlál a minisztériumok által közvetlenül foglalkoztatottak száma, és akkor még nem beszéltünk a tárcák háttérintézményeiről, amelyek a korábbi nagyívű átszervezések ellenére még mindig rengetegen vannak. A kormány a közigazgatás csúcsszerveként maga sem jár elöl jó példával, tárcák rekordméretűre híztak a tavalyi évre.
A szakszervezet szeretné, ha a kormány befejezné a számokkal riogatást, ha viszont számokkal jönnek, akkor mondják meg konkrétan, milyen területekről és hány embert akarnak elküldeni. Ugyanakkor lehetségesnek tartják, hogy az elküldeni tervezett dolgozók bértömegéből finanszíroznák a már igencsak régóta esedékes béremelést a közigazgatásban, az azonban nem megoldás, ha azon az áron jut magasabb fizetés, hogy létszámhiány miatt veszélybe kerül a működőképesség – közölték.
Adminisztrátor a balatoni lángososnál
Tételezzük fel egy pillanatra, hogy a szakszervezetek tiltakozása ellenére lehetne úgy racionalizálni a működést, hogy a mostaninál kevesebb emberrel hatékonyan üzemeljen a közszféra. Ez esetben már az a kérdés merül fel, mit kezdene a munkaerőpiac az elbocsátott közszolgákkal.
Bár a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége a munkaerőhiány potenciális megoldásaként vette elő a közszféra megnyirbálásának javaslatát, az érintettek és a korábbi elemzések szerint ez korántsem biztos recept. Az MKKSZ részéről Boros Péterné kétségesnek nevezte, hogy a teljesen más képesítésű közalkalmazottak oldanák meg a dolgozók hiánya miatt leginkább küszködő iparágak gondjait (mint például az építőipar vagy a vendéglátás), de független hr-szakértők is erős kétkedéssel fogadták az ötletet már a korábbi felmerülésekor.
A fejvadászok szerint valamennyi embert fel tudna szívni a magánszféra, de vélhetően nem tömegeket, legalábbis komoly támogatás nélkül semmiképp. Az egyik legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy a verseny- és a magánszféra különböző vállalati kultúrával rendelkezik és eltérő képesség- és készségcsomagot igényel a munkavállalók részéről. Vagyis átképzések nélkül nem megoldható az átterelés. Szintén alapvető probléma, hogy vélhetően nem a versenyszférából valóban hiányzó informatikusokat, mérnököket fogják elküldeni a költségvetési szektorból, mert rájuk ott is szükség van.
Feltételezhetően többnyire adminisztratív, irodai dolgozókat lehetne elbocsátani, esetükben merülhet fel leginkább, hogy az e-közigazgatás terjedése kiváltja sokuk munkáját. Ám ők komoly versenybe csöppennének a munkaerőpiacon: az álláskeresők mintegy 60 százaléka ilyen munkát keres, miközben az üres állásoknak csupán 4-5 százaléka esik ebbe a kategóriába. Problémás terület a nyelvismeret is, amely a versenyszférában sok munkahelyen elvárás, a közszférában viszont kevésbé jellemző a használható nyelvtudás.
Nem beszélve arról, hogy a jó munkaerőpiaci pozícióval bíró munkavállalók nagy részét amúgy is elcsábította már a versenyszféra, ahol sokkal magasabb bérek érhetők el. Vagyis az MGYOSZ hiába látná szívesen elméletben a közszférában felhalmozódott többletmunkaerőt a piacon, ha valóban alkalmazni akarnák a cégek ezeket az embereket, könnyen lehet, hogy nagy nehézségekbe ütköznének.
|
A legrosszabb fogyókúrázó: a magyar állam
|
Sokadszorra lóg a levegőben a közszféra drasztikus leépítésének lehetősége. A versenyszféra most épp a hivatalnokokban látja a munkaerőhiány orvosságát, és nyilván a kormány is szívesen csökkentene kiadásokat, mert azok minden erőfeszítés ellenére folyamatosan csak nőnek az állam méretével együtt. A közszférában dolgozók szerint viszont a fejétől bűzlik a hal, a közigazgatás teteje az állami cégekkel együtt egyre csak burjánzik, míg a valódi közszolgáltatásokban dolgozókból valójában hiány van
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/07/19/kozszfera_leepites_munkaerohiany_burokraciacsokkentes/
|
2018-07-19 13:03:23
| true | null | null |
Index
|
A Magyar Államkincstár az uniós pénzeszközök felhasználásához kapcsolódó közbeszerzési-jogi szakértői tanácsadásra kért ajánlatokat, és a beérkező kettő közül azt találta jobbnak, amit a Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda, az Imperial Tender Kft. és az Ész-Ker Zrt. nyújtott be. Feladatuk lesz az ellenőrzés, valamint szakvélemények, állásfoglalások készítése, és konferenciákon előadásokat kell majd tartaniuk.
A pályázat keretszerződés, 30 százalékos opciós részt tartalmaz, amit nem feltétlenül kell lehívni. A munkát összességében épp annyiért fogja elvégezni a nyertes hármas, plusz az alvállalkozóik, mint amennyire a kincstár becsülte: 1,7892 milliárd forintért. Az ár volt egyébként az elbírálásnál a döntő.
A Lázár János holdudvarához sorolt Ész-Ker Kft. (az Ész-Ker Zrt. jogelődje) korábban is adott már tanácsot uniós pályázatokhoz, konzorciumban: a kancellária 4,8 milliárd forintot fizetett külső tanácsadóknak azért, hogy az uniós támogatások felhasználása szabályos legyen. Csakhogy a brüsszeli auditorok a 29 projektből álló mintában 24 súlyos hibát találtak. Az egyik kifogásolt szerződés éppen a szóban forgó 4,8 milliárdos keretmegállapodás volt, amelyet maga az uniós támogatásokat menedzselő csúcsszervezet, a Miniszterelnökség kötött. És vaskos kártérítés lehet az ügyből:
|
Újabb milliárdos állami tanácsadói bizniszben van benne az Ész-Ker
|
A Magyar Államkincstár az uniós pénzeszközök felhasználásához kapcsolódó közbeszerzési-jogi szakértői tanácsadásra kért ajánlatokat, és a beérkező kettő közül azt találta jobbnak, amit a Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda, az Imperial Tender Kft. és az Ész-Ker Zrt. nyújtott be. Feladatuk lesz az ellenőrzés, valamint szakvélemények, állásfoglalások készítése, és konferenciákon előadásokat kell majd tartaniuk.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/07/19/ujabb-milliardos-allami-tanacsadoi-bizniszben-van-benne-az-esz-ker/
|
2018-07-19 13:41:51
| true | null | null |
24.hu
|
2018. július 19., 11:22
A Magyar Államkincstár (MÁK) 1,8 milliárd forintért kötött tanácsadói szerződést “uniós pénzeszközök felhasználásához” – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből. Az 1,8 milliárd csak keretösszeg, az államkincstár a pénz 70 százalékának elköltésére vállalt garanciát. A tendert egy három cégből álló konzorcium nyerte:
Ész-Ker Zrt.,
Imperial Tender Kft.,
Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda.
A Miniszterelnökség házi tanácsadócége
Mindhárom szereplő régi ismerős már az uniós pénzek körüli tanácsadások piacáról, különösen az Ész-Ker. A cég tulajdonosa és vezetője Kárpáti Péter György, akinek vannak fideszes (sőt az Orbán-családhoz való) kötődései. Egyik üzleti partnere Hamar Endre, akinek több közös érdekeltsége is volt az elmúlt években Orbán Ráhel férjével, Tiborcz Istvánnal.
Az Ész-ker emellett Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterhez áll közel, mára nyugodtan tekinthetjük a Miniszterelnökség házi tanácsadó-cégének. Az Ész-Ker nemrég az SBGK Ügyvédi Irodával közösen nyerte meg a Miniszterelnökség szűk ötmilliárdos közbeszerzési és jogi tanácsadói keretszerződését (ez 2020-ig szól). Az, hogy az Ész-Ker nyert, már akkor sem okozott meglepetést senkinek, már a sokadik ilyen szerződése volt a Miniszterelnökséggel.
A következő 4 évben az Ész-ker Kft. fogja intézni a NAV közbeszerzéseit tokkal-vonóval, 840 millió forintért cserébe.
Az Ész-Ker a nyertesek közt volt a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. (Nefpi) 5 milliárd forintos tanácsadói tenderén, mások mellett az Imperial Tender Kft-vel és a Nagy és Kiss Ügyvédi Irodával együtt.
6500 projektben, 13 000 beszerzésben, 4000 szerződésmódosításban lesz benne a kezük
A MÁK-kal kötött szerződés értelmében a három cégnek a következő feladatokat kell majd elvégeznie:
Közbeszerzési eljárások dokumentumainak közbeszerzési-jogi utóellenőrzése és utólagos ellenőrzése,
Közbeszerzési szerződések módosításának közbeszerzési-jogi utóellenőrzése és utólagos ellenőrzése,
Belső szabályzatok elkészítése, felülvizsgálata,
Az ellenőrzési eljárásokat elősegítő útmutatók, ellenőrző listák elkészítése,
Közbeszerzési minőségbiztosítási folyamathoz, szabálytalansági eljárásokhoz kapcsolódó szakvélemények, állásfoglalások készítése, auditok során közreműködés, közbeszerzési-jogi szakértői tanácsadás és rendelkezésre állás,
Szakmai konferenciákon, továbbképzéseken szakmai előadások (oktatások), workshopok tartása.
Tervezett mennyiségek: Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében 6500 db projekt keretében, 13 000 db közbeszerzési eljárás utó- vagy utólagos ellenőrzése, 4000 db szerződésmódosítás utó- vagy utólagos ellenőrzése. Audit ellenőrzés várhatóan a projektek 5 százalékát érinti.
Az ÁSZ évente két alkalommal tervezi szakmai előadások (oktatások), workshopok tartását.
|
A Miniszterelnökség házi tanácsadócége beleMÁK-olt egy 1,8 milliárdos állami megbízásba
|
A Magyar Államkincstár (MÁK) 1,8 milliárd forintért kötött tanácsadói szerződést “uniós pénzeszközök felhasználásához” – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből. Az 1,8 milliárd csak keretösszeg, az államkincstár a pénz 70 százalékának elköltésére vállalt garanciát. A tendert egy három cégből álló konzorcium nyerte:
| null | 1 |
https://zoom.hu/hir/2018/07/19/a-miniszterelnokseg-hazi-tanacsadocege-belemak-olt-egy-18-milliardos-allami-megbizasba/
|
2018-07-19 00:00:00
| true | null | null |
ZOOM
|
41,9 millió forint értékben kötött tanácsadói szerződést a Sapienza Kft.-vel az MSZP képviselőcsoportja, a megbízásra nem írtak ki nyílt közbeszerzést – derül ki az Országgyűlés honlapján elérhető nyilvános adatokból.
A Sapienza Kft. a frakció alapműködéséhez szükséges tanácsadói feladatokat lát el, tanulmányokat elemzéseket készít június 1-jétől az év végéig, havi csaknem 6 milliós átlagáron. A szerződést az MSZP részéről Tóth Bertalan frakcióvezető-pártelnök, a vállalkozás részéről Török Ottó írta alá.
A Sapienza Kft. az Opten adatai szerint két fővel működik, Puch László és Simon Dénes osztrák cége, a Horizont Handels und Industrie AG tulajdona. Ez az a cég, amivel Puch László, a szocialista párt korábbi pénztárnoka megvásárolta a Népszavát és a Geomedia portfólióját: a Vasárnapi Híreket, a Szabad Földet és a magazinokat.
A Sapienza hosszú évek óta tart fenn üzleti kapcsolatot az MSZP-vel, 2011-ben a régi Origo már arról cikkezett, hogy a cég úgy nyer el milliós szerződéseket a szocialistáktól, hogy még honlapja sincs. Akkor Török Ottó a cég életében beállt változásokkal magyarázta, hogy a párt megbízásain kívül gyakorlatilag nincs nyoma a tevékenységüknek. sem honlapot, sem nyilvános telefonszámot nem találtunk a céghez, ami tavaly 50,9 millió forintos árbevétel mellett 900 ezer forintos mínuszal zárta az évet. A szocialista párt éppen ennyit, csaknem 50 milliót költött tanácsadásra tavaly, havi 4 millió forintért szerződtek a Sapienza Kft.-vel.
Idén a szocialisták már másodszorra kötnek tanácsadói szerződést Puch László érdekeltségével. Az első, 6 millió forintos szerződést májusban hozták tető alá a Hungaroholding Zrt.-vel. A cég Kardos Péter György, Puch László lánya, Puch Eszter és a már említett Horizont Handels und Industrie AG tulajdonában.
Puch László 1980-ban lépett be az MSZMP-be, 1989-ben már az MSZP soraiban politizált. 1994-től 2014-ig folyamatosan a szocialista párt képviselőcsoportjának tagja volt, 2010-2014 között frakcióvezető-helyettesként.
|
A szocialisták havi 6 millióért kérnek tanácsokat Puch Lászlóék cégétől
|
Felmentek az árak: tavaly még csak havi 4 milliót kért az MSZP-től honlap nélküli cég.
| null | 1 |
https://24.hu/kozelet/2018/07/19/puch-laszlo-mszp-tanacsadas/
|
2018-07-19 13:56:36
| true | null | null |
24.hu
|
L. Simon László június 1-jén adta le az új parlamenti ciklusra szóló első képviselői vagyonnyilatkozatát, amelyhez négy extra lapot is csatolt, hogy legyen elég hely az ingatlanjai felsorolásához. Nem csoda, hiszen a 31 darab szőlőnek, szántónak, mezőgazdasági területnek és háznak csak a töredéke fért volna el egy szokványos bevalláson.
A Miniszterelnökség egykori államtitkára a 2014-es választás után 24 ingatlannal kezdett, majd 2017-ben hat frissen vásárolt területtel, összesen mintegy 65 hektárnyi seregélyesi szőlővel bővítette a birtokkollekciót.
Most azonban – politikustól merőben szokatlan módon – jóval több területet vallott magáénak, mint ami a valóságban az övé.
A 31 ingatlan között felsorolt számos olyan birtokelemet, amelyekről az év elején bíróság mondta ki, hogy vissza kell adnia öccsének.
A 24.hu áprilisban számolt be a győri ítélőtábla döntéséről. Az ítélet egy 2010 óta zajló családi vitára tett pontot, kimondva, hogy nem L. Simon László a Gárdony mellett található bikavölgyi szőlőföldek és gyümölcsösök jogos tulajdonosa, hanem az öccse, Simon Gábor.
A Simon Panzió körüli birtok eredetileg Simon Gábor tulajdonában volt, de ő más irányú elképzelései miatt belement, hogy eladja testvérének. A papírozás meg is történt, csakhogy a fideszes képviselő nem fizette ki a szóbeli megegyezésben meghatározott összeget, ebből indult a pereskedés.
A bírósági eljárás februárban ért véget. Az akkor született jogerős ítélet alapján a Fejér Megyei Kormányhivatal földhivatali osztálya április 10-én meghozta azt a határozatot, amellyel átvezette a tulajdonos személyének változását a területek tulajdoni lapján. L. Simon azonban közel két hónappal később, júniusban még mindig sajátjaként tüntette fel az Országgyűléshez leadott dokumentumban a földeket. A vagyonnyilatkozatnak pedig elvileg a májusi állapotot kellene tükröznie.
A képviselő ráadásul nem szimplán kitöltési hibát követett el a bevallás leadásánál, hanem a jelek szerint ténylegesen figyelmen kívül hagyja a bíróság döntését.
Öccse az elmúlt időszakban hiába próbálta felszólítani L. Simont és a politikus családi cégét, hogy vonuljanak le a területről, nem történt érdemi lépés az ügyben. Simon Gábor az elmúlt hetekben még a miniszterelnöknek is írt levelet, amelyben azt kérdezi Orbán Viktortól:
Hogyan lehet az, hogy L. Simon sajátjaként tünteti fel a földjeimet a legutóbbi vagyonnyilatkozatában, miközben földhivatali határozat van arról, hogy Simon Gábor tulajdonát képezik, hogyan lehet az, hogy pályázati pénzből az én földemre a megkérdezésem nélkül építkezik?
A kérdésekre nem érkezett válasz a kormányfő irodájától.
Megkerestük L. Simon Lászlót, hogy miért szerepelteti vagyonnyilatkozatában a bírósági döntéssel elvesztett földeket és a többi területet. A képviselő szerint azért, mert „a vagyonnyilatkozat egy pillanatnyi állapotot tükröz, a rajta szereplő dátumkori állapotot kell rögzíteni”.
Az új ciklusban leadott vagyonnyilatkozatom kitöltésekor a közhiteles ingatlan-nyilvántartásban még én voltam tulajdonosként feltüntetve, tehát addigra nem vezette át a földhivatal a bírósági ítélet miatti változást. Ha ma adnék le vagyonnyilatkozatot, akkor már ezek az ingatlanok nem szerepelnének a vagyonnyilatkozatomban
– állította L. Simon annak ellenére, hogy – mint írtuk – a tulajdoni lap bejegyzésén április 10., a parlamenti vagyonbevalláson június 1. a dátum, a vagyoni állapot időpontja pedig hivatalosan május 8.
A képviselő szerint egyébként a pernek semmi köze politikusi, közéleti munkájához, ezért a sajtónak nem kellene foglalkoznia az üggyel.
Mindazonáltal az L. Simon-féle bikavölgyi birtoknak elég komoly irodalma van már a sajtóban, mivel az előző ciklusban számos botrány kerekedett a földek körül.
2014-ben kiderült, hogy az akkor a Miniszterelnökség parlamenti államtitkári pozícióját betöltő L. Simon egymás után kapta az állami támogatásokat. A meglehetősen gyengén teljesítő Simon és Simon Kft. néhány év alatt 63 millió forint támogatást kapott kisebb tételekben, amivel ellensúlyozni tudták a bevallásban szereplő 100 milliós veszteséget. Aztán az is kiderült, hogy éppen a politikus borászata és panziója előtt húzódó 7 kilométeres mellékutat újították fel 551 milliós költséggel a Velencei tavi fejlesztésekre hivatkozva.
L. Simon birtoka azonban leginkább a barackmagos üzletről híresült el. A politikus saját magáról elnevezett borászata, az L. Simon Borászat olyan zacskózott sárgabarackmagot dobott piacra, amit rákellenes hatású, méregtelenítő szerként reklámoztak, holott semmi nem igazolta a gyógyító hatását. A politikus ezután egy tévéinterjúban letagadta saját vállalkozását, és azt állította, hogy semmi köze a céghez. Lázár János miniszter végül ultimátumot adott beosztottjának, hogy adja el a gazdasági érdekeltségét, ha a posztján akar maradni.
|
A bíróság másnak ítélte a birtokát, L. Simon mégis sajátjaként vallotta be
|
Vesztesként jött ki L. Simon László a testvérével folytatott hosszas birtokmegosztási perből. A bíróság a tavasszal megfosztotta a Velencei-tó mellett fekvő családi szőlőbirtok jelentős részétől. A Fidesz politikusa azonban szokatlan húzással azokat az ingatlanokat is beleírta parlamenti képviselői bevallásába, amik már jogerősen nem az ő tulajdonát képezik.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/07/18/l-simon-birtok-per-gardony/
|
2018-07-18 14:09:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) július 16-án jóváhagyta az Opus Global, valamint a Konzum Befektetési Alapkezelő és annak két tőkealapja, a Konzum PE Magántőkealap és a Repro I. Magántőkealap 4iG Nyrt. részvényeire tett kötelező nyilvános vételi ajánlatát – tették közzé a BÉT honlapján az érdekelt társaságok.
Az összehangoltan eljáró ajánlattevők a 4iG Nyrt. 1 millió 880 ezer darab, 1000 forint névértékű törzsrészvényét részvényenként 2942 forintért – az ajánlat benyújtását megelőző 180 nap forgalommal súlyozott tőzsdei átlagárán – kívánják megvásárolni, a tranzakció lebonyolításával az MKB Bankot bízták meg. Az ajánlati időszak július 19-től augusztus 21-ig tart, a felajánlott részvényeket az Opus Global Nyrt. szerzi meg.
A cégek június 6-án jelentették be vásárlási szándékukat.
A 4iG több komoly informatikai vállalkozást tömörítő, 400 főt foglalkoztató cégcsoport, tavaly 16,9 milliárdos forgalmat realizált, de az elmúlt két üzleti évében veszteséges volt. A cég érintett volt a Microsoft hatalmas korrupciós botrányában is. A cégben pár hétig volt vezérigazgató az a Sagyibó Viktor, aki 2012 és 2016 között a Microsoft kormányzati üzletági igazgatója volt. Éppen a botrány miatt menesztették. Később Sagyibó a Miniszterelnökségen lehetett miniszteri biztos.
A botrány komolyabban nem rázta meg a 4iG életét, sőt, mint azt az elmúlt hónapokban tapasztalni lehetett, az árfolyam még szárnyalt is.
Kiemelt kép: MTI/Komka Péter
|
Rábólintott az MNB Mészáros újabb bevásárlására
|
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) július 16-án jóváhagyta az Opus Global, valamint a Konzum Befektetési Alapkezelő és annak két tőkealapja, a Konzum PE Magántőkealap és a Repro I. Magántőkealap 4iG Nyrt. részvényeire tett kötelező nyilvános vételi ajánlatát – tették közzé a BÉT honlapján az érdekelt társaságok.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/07/17/opus-global-konzum-alapkezelo-4ig/
|
2018-07-17 14:20:00
| true | null | null |
24.hu
|
A vételár üzleti titok. Mind az MKB Bank Zrt.-ben történt korábbi tulajdonszerzése, mind a tulajdonrész mostani értékesítése egy tervezett folyamat két összefüggő eleme volt – írta Balog, aki teljes mértékben hitelből vásárolta meg korábban a tulajdonrészét.
Szemerey Tamás egyébként nem más, mint Matolcsy György jegybankelnök egyik unokatestvére. A Magyar Nemzeti Bank elnökének ugyanis saját bevallása szerint legalább száz unokatestvére van.
Az MKB honlapján közzétett adatok szerint: 45 százalékos tulajdoni hányaddal legnagyobb részvényes a Metis Magántőkealap, ami Mészáros Lőrinc milliárdos felcsúti gázszerelő érdekeltsége. Tulajdonos még – 32,9 százalékkal – a Blue Robin Investments S.C.A. és 15 százalékkal az MKB Bank Munkavállalói Részvénytulajdonosi Program Szervezet követi, 4 százalékkal a RKOFIN Befektetési és Vagyonkezelő Kft., és 3,1 százalékkal a Pantherinae Pénzügyi Zrt. részesedik.
Utóbbi résztulajdonnal kapcsolatban a Bankonzult Kft. az állami hírügynökséggel azt közölte, hogy a Bankonzult Finance Zrt. az MKB Bankban történő aktív szerepvállalásának növelése érdekében megállapodott a Pantherinae Pénzügyi Zrt. 3,1 százalékos tulajdont képvislő MKB-részvényeinek megvásárlásáról.
Kiemelt kép: MTI/Máthé Zoltán
|
Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére terjeszkedik a bankszektorban
|
Eladta az MKB Bankban meglévő tulajdonrészét az MKB Bank Zrt. vezérigazgatója. Balog Ádám az állami hírügynökséggel pénteken közölte, hogy a tulajdonában lévő Promid Invest Zrt. a Bankonzult Finance Zrt.-ben meglévő 32,7 százalékos tulajdonrészét – amely az MKB Zrt.-ben közvetetten 10,76 százalékos tulajdonrészt jelentett – értékesítette a Szemerey Tamás tulajdonában álló BanKonzult Pénzügyi és Gazdasági Tanácsadó Kft. részére.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/07/13/matolcsy-gyorgy-jegybankelnok-unokatestvere-terjeszkedik-bankszektorban/
|
2018-07-13 14:30:00
| true | null | null |
24.hu
|
Kis híján 755 millió forintos részt nyert a korábbi Elios-partner, a SPIE Hungaria Kft. az Elmű Hálózati Kft. építési és rekonstrukciós munkákra kiírt tenderén. A teljes projekt majdnem 3,5 milliárd forintos, és az 5 részre bontott közbeszerzésből az eredményhirdetés alapján a SPIE Újhartyánban építheti a 132/22 kV-os alállomást. A munkába valószínűleg alvállalkozókat is bevonnak majd, bár a konkrét cégeket nem nevezték meg.
A feladatot kicsit drágábban fogják elvégezni, mint az a kiíró kalkulálta, ugyanis eredetileg 700 millió forintra becsülte az Elmű a vállalási árat.
A SPIE prosperáló vállalkozás, tavaly csaknem 12 milliárd forint árbevételt és több mint félmilliárd forint adózott nyereséget könyvelt el. Tulajdonosa a németországi Ratingenben bejegyzett SPIE SAG GmbH. A magyarországi leányvállalat nevét tavaly augusztusban változtatták meg, addig SAG Hungaria néven futott.
A SAG onnan lehet ismerős, hogy felbukkant a neve az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a közvilágítási tendernyerésban világbajnok Eliosról szóló, a magyar hatóságoknak bűnszervezetben elkövetett csalás gyanújával átadott jelentésében. Úgy, mint az Elios Zrt.-vel gyakran együtt szereplő cég, amely előbb versenytársa volt az egykori Tiborcz-cégnek, később konzorciumi partnerkén,t illetve alvállalkozóként dolgozott együtt vele.
Kiemelt képünk illusztráció: Bielik István / 24.hu
|
Most az Elműnek építhet 755 millióért az egykori Elios-partner
|
Kis híján 755 millió forintos részt nyert a korábbi Elios-partner, a SPIE Hungaria Kft. az Elmű Hálózati Kft. építési és rekonstrukciós munkákra kiírt tenderén. A teljes projekt majdnem 3,5 milliárd forintos, és az 5 részre bontott közbeszerzésből az eredményhirdetés alapján a SPIE Újhartyánban építheti a 132/22 kV-os alállomást. A munkába valószínűleg alvállalkozókat is bevonnak majd, bár a konkrét cégeket nem nevezték meg.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/07/12/most-az-elmunek-epithet-755-millioert-az-egykori-elios-partner/
|
2018-07-12 14:42:00
| true | null | null |
24.hu
|
Újabb nagyszabású beruházásnak örülhet a Népfőiskola Alapítvány: ezúttal 2 milliárd 212 millió forintot költenek a NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. székhelyének építésére. A közbeszerzési hirdetmény szerint a projektre egyetlen jelentkező volt, a mórahalmi Bauszer Kft., és a cég el is nyerte a megbízást.
A Bauszer többféle műszaki vezetéshez, a fríz kivitelezés művészeti munkálataihoz, a helyszíni vakolatornamentika tervezéséhez és részmegvalósítási munkáihoz is alvállakozót vesz igénybe.
A Lakiteleki Népfőiskolához rengeteg közpénz érkezett az utóbbi években. Az Átlátszó írta meg, hogy közpénzből álmodtak lovardát, tornacsarnokot, sportpályát, termálfürdőt, kempinget és szállodát Lakitelekre.
A korábban Fidesz frakcióvezető-helyettesi és az Országgyűlés alelnöki posztját is betöltő Lezsák Sándor által alapított Lakiteleki Népfőiskola a 2015-ös költségvetés szerint 300 milliónyi működési támogatásra számíthatott, valamint kétmilliárd forintot kapott épületeinek rekonstrukciójára és fejlesztésére. A megelőző évben, 2014-ben 170 milliós épületfejlesztési támogatást kaptak, 2013 nyarán pedig különféle fejlesztésekre szavazott meg másfél milliárdot az Országgyűlés.
|
2,2 milliárdért 4000 négyzetméteres, frízes irodaházat kapnak Lezsák Sándorék
|
Épül-szépül a Lakiteleki Népfőiskola és környéke, a baskírul tanulni vágyók mekkája.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/07/10/lakitelki-nepfoiskola/
|
2018-07-10 14:48:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az Orbán Viktor melletti kiállásként Békemenetet szervező civil alapítvány mintájára próbált pénzügyi támogatást kérni az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-től Transparency International (TI) Magyarország, azonban a korrupcióellenes szervezet megkeresését még csak válaszra sem méltatta az állami vállalat – értesült a 24.hu.
A TI Magyarország azután fordult az MVM Zrt.-hez, hogy tavaly májusban kiderült, hogy a kormánypárti Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítványát, vagyis a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványt (CÖKA) az állami vállalat 2016-ban 508 millió forinttal támogatta. Ráadásul a félmilliárd forintos támogatás részleteit csak azután volt hajlandó elárulni az állami szerv, hogy erre a bíróság kötelezte. Az MVM ugyanis azzal érvelt, hogy nem közpénzből fedezte a kormánybarát civilek támogatását.
A Transparency május végén fordult az MVM-hez kérelemmel, amiben 100 millió forint támogatást kért az állami vállalattól. A korrupcióellenes szervezet levelében nem titkoltan azt írta, megkeresésüket a CÖF-nek nyújtott kiemelkedően nagyvonalú támogatás inspirálta. A TI egyébként olyannyira követte a CÖF példáját, hogy a kormánybarát szervezethez hasonlóan szabálytalanul nyújtotta be a támogatási kérelmét:
Annak ellenére bízunk a támogatási kérelmünk pozitív elbírálásában, hogy azt nem az MVM Zrt. által erre rendszeresített formanyomtatványon terjesztjük elő, hiszen az alaki előírások megtartásának az elmaradása a CÖF támogatás iránti kérelmének a teljesítését sem akadályozta meg.
Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi vezetője a 24.hu-nak elmondta, az MVM Zrt. több mint 40 napja nem reagált megkeresésükre, ezt úgy értékelik, hogy az állami vállalat leleplezte magát. Ligeti úgy fogalmazott:
Az MVM Zrt. különbséget tesz a közhasznú civil szervezetek között aszerint, hogy kormány kit tekint barátnak és kit ellenségnek.
A CÖF-nek nyújtott állami támogatás részleteit egyébként az Átlátszó.hu perelte ki az MVM-től. A Fővárosi Ítélőtábla néhány hónappal ezelőtt jogerős ítéletben kötelezte társaságot arra, hogy adjon ki minden olyan dokumentumot, amit a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványnak megítélt támogatással kapcsolatban kezel. Ezekből kiderül, hogy a támogatási kérelemben Csizmadia László elnök bemutatta a CÖF és a mögötte álló CÖKA tevékenységét, hangsúlyozva tudományos, kulturális és jogvédő tevékenységüket.
Csizmadia kérelmében azt írta:
Kérem Elnök-vezérigazgató urat, hogy célkitűzésünk megvalósításához járuljon hozzá 508 millió forinttal. Az összeg lehetőséget adna arra, hogy javítsuk a közgondolkodást, kidolgozzuk a civilitika alapjait, segítsük a lakossági üzenetek széles körű terjesztését, amelynek fontos része a természet megóvása, az emberi élet fenntarthatósága, az energiatudatosság és az energiabiztonság témaköre is.
Ehhez képest érdekes, hogy az MVM Zrt.-t teljességgel hidegen hagyta a TI Magyarország támogatási kérelme, amiben a szervezet a közpénzből gazdálkodó cégek korrupcióellenes és visszaélés-kezelési gyakorlatának a fejlesztésére kért pénzt.
De figyelemre méltó az is, hogy amíg a bíróság nem kötelezte az adatok kiadására az MVM Zrt.-t, az állami vállalat foggal körömmel titkolta a támogatás részleteit. Hiába mondta ki az Adatvédelmi Hatóság elnöke az ítéletet megelőzően, hogy a monopolhelyzetben lévő állami energiacégnek k ki kell adnia, hogy mire adott a CÖF-CÖKA-nak több mint félmilliárd forint támogatást.
Az MVM kommunikációs igazgatóját, Bentzik Rékát az N1 tévé stábja próbálta kérdezni a félmilliárdos támogatásról, ám a havonta csaknem 2,5 millió forintot kereső vezető hátat fordított és elmenekült a kérdések elől.
Kiemelt kép: MTI/Marjai János
|
Leleplezte magát az állami vállalat: csak a „házi civileknek” jár az ingyen közpénz
|
Az Orbán Viktor melletti kiállásként Békemenetet szervező civil alapítvány mintájára próbált pénzügyi támogatást kérni az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-től Transparency International (TI) Magyarország, azonban a korrupcióellenes szervezet megkeresését még csak válaszra sem méltatta az állami vállalat – értesült a 24.hu.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/07/11/leleplezte-magat-az-allami-vallalat-csak-a-hazi-civileknek-jar-az-ingyen-kozpenz/
|
2018-07-11 15:04:00
| true | null | null |
24.hu
|
Óriási összeget nyert el a közétkeztetési piacon sikerszériában levő Hungast-csoport két cége. Debrecenben az óvodákban, általános és középiskolákban, a hozzájuk tartozó kollégiumokban biztosítják a gyerekek étkezését, a szünidőben ráadásul a bölcsődében és az erdei iskolában is ugyanezt vállalták. Mindezért 7,75 milliárd forintot húz be a Hungast Vital Kft. és a Cívis Hungast Kft. – derül ki az uniós közbeszerzési értesítő legfrissebb számából.
A Hungast tavaly vette meg a piac addigi nagy szereplőjét, a Sodexot, a neve meg is változott Hungast Vital Kft.-re, és mára 13-14 milliárdos éves árbevételű céggé nőtte ki magát.
Komáromi Csaba és Herczeg Csaba érdekeltségének számít a vállalkozás, de korábban a Fidesz egyik gazdaságpolitikusát, a parlament gazdasági bizottságának elnökét, Bánki Eriket sejtették a háttérben.
A Hungast megszerezte a piac másik nagy szereplőjének, az Elamen Zrt.-nek a többségi tulajdonrészét is.
A Hungast-csoport az elmúlt években több nagy önkormányzatnál is átvette a közétkeztetési feladatok ellátását, Pécsen, Szekszárdon vagy Budapesten Zuglóban nyerték el a zsíros megbízásokat.
(Kiemelt kép: Uzsonna a debreceni Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény ebédlőjében 2014. május 13-án. Megjelent a szeptember elsejétől hatályos közétkeztetésről szóló rendelet, amely részletesen szabályozza az iskolai menzákon, kórházakban adandó ételek elkészítését és tápanyagtartalmát. Tilos lesz a szénsavas vagy cukrozott üdítő, a magas zsírtartalmú húskészítmény adása. Rögzítették azt is, hogy nem tehetnek az asztalra só- és cukortartót. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt)
|
Többmilliárdos megbízással táplálják a gyerekeket etető vállalkozást
|
Óriási összeget nyert el a közétkeztetési piacon sikerszériában levő Hungast-csoport két cége. Debrecenben az óvodákban, általános és középiskolákban, a hozzájuk tartozó kollégiumokban biztosítják a gyerekek étkezését, a szünidőben ráadásul a bölcsődében és az erdei iskolában is ugyanezt vállalták. Mindezért 7,75 milliárd forintot húz be a Hungast Vital Kft. és a Cívis Hungast Kft. – derül ki az uniós közbeszerzési értesítő legfrissebb számából.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/07/11/tobbmilliardos-megbizassal-taplaljak-a-gyerekeket-eteto-vallalkozast-hungast-banki-erik-kozetkeztetes/
|
2018-07-11 15:12:00
| true | null | null |
24.hu
|
Legújabban 1,9 milliárd forintos közbeszerzést nyert el a felcsúti Fejér B.Á.L. Zrt. és a West Hungária Bau Kft., előbbi Mészáros Lőrinc egykori felcsúti polgármester, jelenlegi nagyvállalkozó gyermekeinek tulajdonában van.
A Fejér B.Á.L. Zrt.-t Mészáros Ágnes, Mészáros Beatrix és ifj. Mészáros Lőrinc 2015 júniusában alapította és csakhamar olyan sikereket ért el, hogy tavaly áprilisban az Átlátszó már arról cikkezett, hogy a vállalkozás egy év alatt megháromszorozta bevételeit. A 2017-es évet is egyenes derékkal zárhatták, hiszen az építőipari cégek élvonalába kormányozták magukat 20 százalékos profitrátájukkal. A cég az atombizniszbe is belevetette magát építőipari szaktudásával:
A Fejér B.Á.L. Zrt. ezúttal hagyományosabb területen maradt, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. közbeszerzését nyerték el a WHB-val: a Majki Kamalduli Remeteség turisztikai célú fejlesztése II. ütem című projekt megvalósításához szükséges építőipari, restaurátori, táj- és kertépítészeti kivitelezési feladatait látják el.
A WHB-t sem lehet azzal vádolni, hogy túl távol lenne a Mészáros-birodalom ügyeitől. Paár Attila cége egy 4 milliáros közös bizniszt szerzett meg a Mészáros-féle Opimus-portfólió egyik cégével, de a WHB-cégen keresztül vette meg Paár a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a korábbi botrányos vállalkozását, az Eliost is.
Az alapkövet már márciusban letették, a kivitelezés a a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram része. Az ünnepségen ott volt Czunyiné Bertalan Judit, a térség fideszes országgyűlési képviselője és Virág Zsolt miniszteri biztos is.
A remeteség Oroszlánytól nem messze van:
|
Mészáros Lőrinc gyerekeinek cégébe úgy ömlik a közpénz, mintha az apjuké lenne
|
Mészáros Ágnes, Mészáros Beatrix és ifjabb Mészáros Lőrinc cége is beállt a közpénzzuhany alá.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/07/12/fejer-bal-kozbeszerzes-meszaros/
|
2018-07-12 15:19:00
| true | null | null |
24.hu
|
A közlemény szerint az új alapítvány ötvözi a korábbi két alapítvány céljait és teljes vagyonát. Emlékeztetnek, hogy a Pallas Athéné Alapítványokat az MNB a 2014-ben megalkotott Közgondolkodási Programjának részeként hozta létre, amelynek célja többek között, hogy emelje a magyarországi közgazdasági oktatás színvonalát és növelje az általános közgazdasági műveltséget oktatási programok szervezésével, kiemelkedő tehetségek egyéni gondozásával.
Az alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. egy nappal korábban arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az alapítványok 4,316 milliárd forinttal gyarapították vagyonukat alapításuk óta. A vagyongyarapodás mellett 6,8 milliárd forint értékben több mint 1300 oktatási, tudományos pályázatot támogattak.
A június 30-i állapot szerint az alapítványoknak juttatott összesen 266,4 milliárd forintnyi vagyon értéke 270,716 milliárd forintra nőtt. Az alapítványok és az általuk alapított gazdasági társaságok összességében 96,721 milliárd forintot ingatlanban, 63,983 milliárd forintot befektetési jegyben, 59,869 milliárd forintot vállalati kötvényekben, 25,350 milliárd forintot állampapírokban és 24,793 milliárd forintot bankbetétben tartanak. Az Optima közleményében felidézte, hogy az alapítványok a rájuk bízott vagyont nem költhetik el, csak befektethetik, és annak hozamát használhatják fel tevékenységük finanszírozására.
A jegybanki alapítványokról korábban többször is írtunk. 2016-ban derült ki, hogy az alapítványokon keresztül finanszírozták a Matolcsy-család érdekköréhez tartozó vs.hu portált.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
|
Két közpénzes Matolcsy-alapítványból csináltak egy nagyot
|
Összeolvadt a Magyar Nemzeti Bank által alapított alapítványok közül a Pallas Athéné Domus Animae (PADA) és a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány (PADMA), feladataikat az újonnan létrejött Pallas Athéné Domus Sapientiae Alapítvány (PADS) fogja ellátni - közölték az alapítványok az MTI-vel szombaton.
| null | 1 |
https://24.hu/kozelet/2018/07/14/matolcsy-alapitvany/
|
2018-07-14 15:25:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az OPUS Global Nyrt. újabb 25 százalékos üzletrész apportjával, a társaságnál jelenleg zajló tőkeemelésekkel együtt, kizárólagos tulajdonosa lesz Közép-Kelet Európa egyik legnagyobb izocukor előállítójának, a Kall Ingredients Kft.-nek – tette közzé a vállalat a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT). A nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszú gabona-feldogozó kisebbségi tulajdonosa azt követően döntött úgy, hogy eladja érdekeltségét, miután az OPUS Global Nyrt. a múlt hónapban többségi irányítást biztosító megállapodást kötött a TRIGO Kft.-vel és további, összesen 9 milliárdos fejlesztést jelentett be a Tiszapüspöki üzemben.
Az OPUS Global Nyrt. további 25 százalékos részesedést szerez a Kall Ingredients Kft.-ben, mely ügylettel a tőzsdei vállalat kizárólagos tulajdonába kerül Közép-Kelet Európa egyik legnagyobb, folyékony cukrokat, valamint egyéb élelmiszer-, gyógyszeripari-, és állati takarmány alapanyagokat előállító üzeme. A kedden bejelentett tranzakció két lépésben valósul meg: a Konzum PE Magántőkealap a TRIGO Kft.-től megvásárolja a társaság Kall Ingredients Kft.-ben lévő, 25 százalékos üzletrészét, így összesen 70%-os tulajdonossá válik, amely 70%-os üzletrészét nem vagyoni hozzájárulás formájában az OPUS Global Nyrt. rendelkezésére bocsát, a társaság által 2018. február 15. napján közzétett tőkeemelés sorozatban meghatározott feltételekkel. A mai bejelentés által érintett üzletrész apportja a finanszírozásban közreműködő pénzintézetek jóváhagyásától függően 2018. július végéig zárulhat.
Kiemelt kép: Kárpáti László, Orbán Viktor miniszterelnök és Mészáros Lőrinc, az Opus Global Nyrt egyik tulajdonosa a kft. tiszapüspöki izocukorüzemének avatásán 2017. október 30-án. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
|
Mészáros Lőrincé lesz Európa egyik legnagyobb izocukor gyára
|
Kárpáti László, a Tiszapüspöki gabona-feldolgozó és izocukor előállító üzem alapítója értékesíti kisebbségi tulajdonrészét.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/07/17/meszaros-lorinc-kall/
|
2018-07-17 17:43:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Csongrád Megyei Főügyészség gyorsított eljárásban bíróság elé állítja azt a budapesti férfit, aki arra nem jogosultakat kívánt magyar útlevélhez juttatni egy kormánytisztviselő megvesztegetésével.
A vádirat szerint a férfi 2018. március 22. napján Szegeden, egy bevásárlóközpontban keveredett alkalmi ismeretségbe a Csongrád Megyei Kormányhivatal egy kormánytisztviselőjével. A beszélgetés során a férfi előadta, hogy honosítási okiratok birtokában olyan külföldön élő, de magyar állampolgársággal rendelkező honosított személyeket akar magyar útlevélhez juttatni, akik arra nem jogosultak.
A magyar nyelvet nem értik és nem beszélik, őket előadása szerint „néma” személyként kellene kezelni az útlevél személyes igénylése során. A férfi azért, hogy a hivatalos személynek minősülő kormányhivatali ügyintéző úgy állítson ki magyar útlevelet, hogy az igénylők a törvényi feltételeknek nem felelnek meg, neki 1000 eurót ajánlott, majd az útlevélkérelem befogadása esetére további 2000 eurót ígért. A tisztviselő az ajánlatot nem fogadta el, és a hatóságokhoz fordult.
A hivatali vesztegetés miatt indult eljárásban a Csongrád Megyei Főügyészség gyorsított eljárásban kezdeményezi a férfi bűnösségének megállapítását, és vele szemben büntetés kiszabását.
|
Több ezer eurót kínált a kormánytisztviselőnek a magyar útlevelekért – darabonként
|
A Csongrád Megyei Főügyészség gyorsított eljárásban bíróság elé állítja azt a budapesti férfit, aki arra nem jogosultakat kívánt magyar útlevélhez juttatni egy kormánytisztviselő megvesztegetésével.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/07/18/tobb-ezer-eurot-kinalt-a-kormanytisztviselonek-a-magyar-utlevelekert-darabonkent/
|
2018-07-18 17:50:00
| true | null | null |
24.hu
|
Összesen 20,2 milliárd forint jutalmat (hivatalos nevén céljuttatást) osztottak ki négy minisztériumban az uniós pénzek gyors kifizetéséért. Ezt a közigazgatásban példátlan pénzosztás lezárásának tekinthetjük, a napokban ugyanis megérkezett az utolsó válasz is közadatigényléseinkre. Eszerint az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak átkeresztelt
egykori Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban 4 781 708 570 forintot fizettek ki összesen a tárca 1148 dolgozójának.
A minisztérium azt is megírta, hogy a majdnem 4,8 milliárd forintból a levonások után nettóban 3,16 milliárd forint maradt. Bruttóban mindenesetre Seszták Miklós egykori tárcájának szerencsés dolgozói fejenként átlagban csaknem 4,18 millió forintot kaptak, ami azt jelenti, hogy a rendes illetményük mellett egy évnyi, 348 ezer forint havi bruttó jövedelemnek megfelelő pluszpénzt számfejtettek nekik.
Eszerint nem fizetett olyan jól a most már kormánybiztos Seszták, mint a csúcstartó Varga Mihály vagy Lázár János, jóllehet a fejlesztési tárcához tartoztak a legnagyobb falatok, azaz az infrastruktúrafejlesztés, valamint a környezet- és energiahatékonysági operatív program, ennek megfelelően Sesztákéknak írták elő a legnagyobb összegű kifizetési tervet, 2017 végére 1081 milliárd forintot.
Ezzel együtt, mint korábbi cikkeinkből kiderült, a legtöbb pénzt, összesen 7,8 milliárd forintot Varga Mihály lapátolhatott szét a nemzetgazdasági tárca (ma Pénzügyminisztérium) dolgozói között, a legjobban viszont az akkoriban Lázár vezette kancellária dolgozói jártak, ott fejenként 4,6 millió forint volt a jutalom. Viszont az egykor Balog Zoltán-féle emberminisztériumban jutalmaztak meg a legtöbb embert, ott kétezer embernek jutott az apanázsból.
Az egyes tárcák által kifizetett összes/egy főre eső pluszpénz (forint)
Miniszterelnökség: 3,3 milliárd/4,6 millió
Nemzetgazdasági Minisztérium: 7,8 milliárd/4,5 millió
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium: 4,8 milliárd/4,2 millió
Emberi Erőforrások Minisztériuma: 4,3 milliárd/2 millió
Három tárcánál is az történt, hogy az igyekezetet az egyéves (nemzetgazdasági) átlagfizetésnél nagyobb juttatással honorálták. A fejlesztési minisztérium apparátusán belül azonban mégsem volt elégedett mindenki, leginkább azért, mert fejnehézre sikerült az elosztás a 24.hu forrása szerint.
Az egyes dolgozók pluszpénze Seszták sorvezetőjétől függött, ő írta elő a juttatás feltételeit, a célfeladatokat. A legnagyobb, a közlekedési és az energiahatékonysági operatív programokban közreműködők kaphatták elméletileg a legnagyobb juttatást, 20 havi illetménynek megfelelő bónuszt. De a Seszták-szabályzat szerint ugyancsak 20 havi juttatás állapítható meg a minisztérium hierarchiájának a tetején lévőknek, a célszámok teljesítésében közvetlenül résztvevő 50 kormánytisztviselőnek. A felsorolás szerint a miniszteri titkárságról és a miniszteri kabinet tagjairól, valamint az államtitkárságokon dolgozókról van szó. Ha az előírt kifizetési maximum megvolt, akkor egy helyettes államtitkár a 20 havi illetménnyel és a 748 ezer forint havi illetményével számolva 14,96 millió bruttót is kaphatott a rendes illetményén felül. A célszámok teljesítéséhez közvetve és jelentősen hozzájáruló egyéb kormánytisztviselőknek 6-12 havi, a közvetve hozzájárulóknak 1-6 havi differenciált illetmény állapítható meg a sorvezető szerint.
Áprilisban érkezett a pénzeső
A 24.hu több olvasója is időzített kifizetésről számolt be, olyasmit érzékeltetve, hogy a minisztériumokban 5-6 ezren az április 8-i választást megelőzően jutottak a bónuszhoz, ami befolyásolhatta a választási kedvüket. Annyi biztos, hogy a juttatásról mindenki tudott a minisztériumokban az áprilisi kormányhatározattól fogva, a részletezett menetrendnek megfelelően a június 30-áig elért teljesítményekért még 2017-ben utalták a plusz pénzt, a fejlesztési tárca válasza szerint például október 31-én. A december végéig elért teljesítményért pedig áprilisban fizettek, a Miniszterelnökség úgy fogalmazott, hogy április 12-ig, a fejlesztési tárca pedig április 18-át jelölte meg a pluszpénz fizetésének napjaként.
Nem jönnek az uniós pénzek, de kifizetésükért járt a bónusz
Különös megvilágításba helyezi a 20,2 milliárd forintnyi jutalomosztást az, ha megvizsgáljuk, mit jelent a munkatervben megjelölt kifizetési célszám. Valójában
a magyar költségvetésből minél gyorsabban és több előleg lehívását honorálták, ráadásul a jutalom forrásaként részben uniós pénzt jelölt meg a kormányhatározat.
A perverz helyzetet mutatja a Pénzügyminisztérium jelentése, amely szerint a költségvetés elszállt, az első öt hónapban megközelítette az 1200 milliárd forintot, az éves hiányterv 90 százalékát. Az elsődleges ok pedig az, hogy Brüsszelből csak csordogálnak az eurók, a magyar költségvetésből előlegezik meg az uniós támogatásokat. A költségből megelőlegezett uniós kifizetések május végéig elérték a 993 milliárdot, miközben alig 64 milliárd forint érkezett Brüsszelből. Júniusban sem javult látványosan a helyzet: az uniós projektek kifizetései 1118,4 milliárd forintnál tartottak, miközben fél év alatt 162 milliárd forint uniós bevétel érkezett.
A 24.hu úgy tudja Brüsszelben várják a bónuszfizetésről szóló számlákat, és az uniós auditorok kezdettől árgus szemekkel figyelték az uniós támogatáskifizetések felpörgetésére szolgáló konstrukciót, de a kormánytisztviselők célfeladatában extrateljesítményt eddig nem fedeztek fel.
|
20 milliárd jutalmat szórtak ki a választások környékén a minisztériumokban
|
5-6 ezer minisztériumi dolgozót jutalmaztak meg az uniós pénzek kifizetésének felpörgetéséért. Az se baj, hogy nem érkeztek meg Brüsszelből a pénzek.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/07/11/20-milliard-jutalmat-szortak-ki-a-valasztasok-kornyeken-a-miniszteriumokban/
|
2018-07-11 17:55:00
| true | null | null |
24.hu
|
24 milliárd forintos bizniszt húzott be a kormány fő takarító cége, derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből. Nem volt nehéz dolga a B+N Referencia Zrt.-nek, egyedül tett ajánlatot.
A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság üzemeltetésében levő, illetve ellátási körébe tartozó 409 létesítmény takarítását, fertőtlenítését, kártevőirtását kell elvégeznie. (Az nem derül ki, hogy milyen időtávra szól a keretszerződés.)
A B+N a napokban húzott be egy másik állami megbízást is, ott az állami vasúttársaság, a MÁV bérel a cégtől 600 millió forintért munka- és védőruhákat.
A B+N mögött korábban határozottan Simicska Lajost lehetett sejteni, de azután Rogán Antal és Tombor András üzleti köreihez kapcsolódott, ami a felszínen a cégvezető-tulajdonos Kis-Szölgyémi Ferenc kapcsolati hálóján követhető.
A B+N kormányzati megrendelésekkel jól el van eresztve, többek között 2017-ben egy hároméves, 12 milliárd forintos szerződést köthetett kormányzati épületeket takarítására. De a MÁV 2016-ban indult hároméves, 15,9 milliárd forintos épülettakarítási tenderén is a nyertesek között volt, abból 11,5 milliárdot szakított.
A B+N szekere a mérlege szerint is jól megy:
a 2016-os 13,7 milliárd forintos árbevételt 2017-re 18,2 milliárd forintra tudták feltornázni (ez több mint 30 százalékos bővülés),
az adózott eredményük pedig 1,4 milliárd forintról 2 milliárd forintra nőtt (ami kicsivel több, mint 40 százalékos növekedés).
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: MTI)
|
Sok milliárdért takarít a Rogán és Tombor köreihez sorolt cég
|
24 milliárd forintos bizniszt húzott be a kormány fő takarító cége, derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből. Nem volt nehéz dolga a B+N Referencia Zrt.-nek, egyedül tett ajánlatot.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/07/06/sok-milliardert-takarit-a-rogan-es-tombor-koreihez-sorolt-ceg/
|
2018-07-06 18:03:00
| true | null | null |
24.hu
|
Elios-ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiemelt Ügyek Osztálya nyomoz, de még senkit nem hallgattak ki gyanúsítottként – közölte Polt Péter.
A legfőbb ügyész felhívta azt őt kérdező szocialista Harangozó Tamás figyelmét, hogy július 1-jétől a törvény új helyzetet teremtett azzal, hogy a nyomozást két részre – felderítésre és vizsgálatra – osztja.
A két szakasz között a határvonalat pedig éppen a gyanúsított kihallgatása jelenti. A korábbi jogi helyzettől eltérően felderítési szakaszban az ügyésznek már csak felügyeleti jogköre van, irányítási jogok csak a vizsgálati szakban, a gyanúsított kihallgatása után illetik meg.
Felderítési szakaszban a nyomozás felett az ügyészségnek nincs irányítási joga, csak az eljárás törvényességét vizsgálhatja, az ügy irányát nem szabhatja meg.
Jelenleg a nyomozás ezért nem is tartozik az ügyészség feladatkörébe, így a nyomozás érdemi részére vonatkozó kérdésekre az ügyészség nem tud válaszolni.
Az ellenzéki képviselő előzőleg akart választ kapni, hogy hol tart az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján január 22-én elrendelt nyomozás. Harangozó Tamás emlékeztetett rá, hogy az Elios-ügy miatt Magyarországot 14 milliárd forintos visszafizetési kötelezettség terhelheti.
Mindezek miatt az MSZP politikusa két kérdést intézett Polt Péterhez:
|
Elios-ügy: az ügyészség nem nyomoz
|
Mivel még nincs gyanúsított, egy új szabály szerint, az ügyészségnek teendője sincs.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/07/10/elios-ugy-az-ugyeszseg-nem-nyomoz/
|
2018-07-10 18:07:00
| true | null | null |
24.hu
|
Durva pénzlenyúlásról írtunk tegnapi cikkünkben: az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) csaknem 9 milliárd forint visszafizettetésére tett javaslatot olyan kutatás-fejlesztési projektek miatt, amelyekben Budapestről irányított, kiterjedt cégháló dolgozott uniós támogatások elsíbolásán. Az ügyről korábban írt a Magyar Idők is, amely az egykori MSZP-s Göncz Kingát mutatta be főszereplőként, miután a korábbi külügyminiszter alapította Pillar Alapítvány érdekeltsége, a Pillar Európa Nonprofit Kft. az egyik érintettje az ügynek. Az OLAF által feltárt, határokon átnyúló hálózatban egyébként több mint két tucat cég működött együtt, és ezek tulajdonosai között a jegybankelnök unokatestvérétől, Matolcsy Lórándtól az amerikai kitiltási botrányból ismert Tábor Viktorig számos más potentát akadt.
Bármilyen sok szereplős ügyletről is van szó, a NAV hiába nyomoz már hónapok óta, eddig még senkit sem hallgattak ki gyanúsítottként. Az OLAF-zárójelentése alapján viszont megmutatjuk, milyen manőverekkel találkozhatnak az adónyomozók,
milyen trükkökhöz folyamodtak a cégek azért, hogy elvégzett munka nélkül uniós milliárdokat zsebeljenek be.
Miért mondja az OLAF, hogy költségvetési csalás történt?
Aki a ténylegesen felvetődő és indokolt költségeknél több támogatást számol el, az meglopja az uniós (és a magyar) büdzsét, az OLAF ilyen esetekben beszél az uniós kassza megkárosításáról, költségvetési csalásról. A 9 milliárdos támogatáslenyúlásra szerveződött cégháló számára a legfőbb feladvány alighanem a valós költség nélkül lehívott támogatási pénzek leosztása, illetve eltüntetése volt. Az, hogy általában hogyan zajlottak az egyeztetések a ki- és visszafizetésekről, jól kirajzolódik a cégek közötti levelezésből:
A: Van deal a pályázati költségvetéssel kapcsolatosan Szegeddel és Zalánnal? Készíteném a részletes költségvetést, a szöveg kb. kész, mellékelve
B: Milyen dílre van itt szükség?
A: Alvállalkozó-bér arány
B: Azt mondtad a múltkor, hogy az [Opticon] pályázatba írt formális számok függetlenek a valós megegyezéstől… hogy hogyan kerül vissza a pénz azt gondolom megoldjátok, nem?
De akad olyan email is, amelyben úgy tárgyalnak az uniós projektről, mintha a költségkeret gumiból volna:
(…) nettó 4 %-ban állapodtunk meg, már bánom […] kellő képpen felfújjuk a Seafood-ot [projekt], hogy beleférjen a pénze.
Azaz növelték volna a költségkeretet azért, hogy az alvállalkozót igényeinek megfelelően tudják kifizetni. A hasraütéssel megállapított költségekre példa az Artklikk Kft. esete: szövegelemzéssel kapcsolatos munkákhoz kért árajánlatot, ez alapján megkötötték a támogatási szerződést, majd kiderült, hogy olcsóbban csinálták meg a munkát. Az egyik alkalommal a BME-Infokom ajánlata alapján 46,2 millió szerződtek, majd egy két hónappal későbbi email szerint a munka kijött 13,8 millió forintból.
Mekkora túlszámlázással csapolták meg a közös kasszát?
Nem nagyon voltak határok. Hogy mennyire fogott vastagon a ceruza, az a két főszereplő – a BME-Infokom és a Pillar – és a SimpTech Kft. pénzügyi vitájából is kiviláglik:
a SimpTech 171,8 millió forintról 189 millióra akarta emelni a keretköltségvetését (ez lehetett a projekt megvalósításának valós ára), a támogatási szerződésbe viszont ennél félmilliárddal több, 688 millió forint került.
Miért kellett a csaláshoz két tucat cégből álló hálózat?
A csaknem három tucat projektben konzorciumok vettek részt, ezekhez sok tag kellett, és az árdrágításhoz is cégek sorára volt szükség, ezekből hozták létre a mesterséges alvállalkozói láncolatokat. A hálózat egyes tagjai személyi szálakon, illetve tulajdonosi vonalon kötődtek egymáshoz. A Pillar és az Infokom azon túl, hogy mindkettőnek ugyanaz volt a telephelye (Bicske, Kossuth Lajos utca 61/C.), így kapcsolódott össze a vizsgálat idején:
a Pillar akkori ügyvezetője egyben a HW Consulting Kft. egyik tulajdonosa volt, amely egy másik cégen keresztül volt érdekelt a BME-Infokomban.
Az OLAF igazságügyi dokumentumvizsgálattal megállapította, hogy a BME-Infokom és a Pillar azonos munkaszerződéssel foglalkoztatta ugyanazokat a munkavállalókat, de jól ismerték egymás bevételeit és kiadásait is. Kötődtek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemhez: a BME-Infokom akkori ügyvezetője, Szabó Sándor az egyetem Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszékén dolgozott, míg a BME-Infokom egyik tulajdonosához, a Medialab Kft.-hez köthető személyek, Magyar Gábor Béla és Baumann Ferenc a Távközlési és Médiainformatikai Tanszék tanszékvezetője, illetve mestertanára.
A Pillar és az Infokom teljesen összenőtt, de ez nem akadályozta meg őket abban, hogy ugyanazon konzorcium tagjai legyenek, holott ez szabálytalan. A konzorciumi tagoknak egymástól függetlennek kellett lenniük és a projekt keretén belül egymástól anyagot, szolgáltatást, eszközt nem vásárolhattak. Ehhez képest, amikor egy projektben az Infokom volt a konzorciumi tag, és egy kereskedelmi cég volt a konzorciumvezető, a konzorciumvezető számlákat számolt el a Pillartól. Amikor pedig a Pillar volt a konzorciumi tag, az Infokom számláit számolták el.
Az OLAF számítása szerint a Pillar 1,2 milliárdért lépett fel szolgáltatóként és 877 millió forintért bízott meg alvállalkozókat. Az Infokomnál ez az arány 374 millió forint, illetve 137 millió forint volt.
De miért kellettek kamuirodák a pénzlenyúláshoz?
A csalássorozat kulcseleme volt a kamuirodák feltalálása. A támogatásra csak olyan cégek pályázhattak, amelyek a projekteket a legfejlettebb, a közép-magyarországi régión kívül valósították meg. A főszervező Pillar és BME-Infokom páros azonban budapesti székhellyel működött, ezért úgy tették magukat a támogatásra jogosulttá, hogy a Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl régióban hoztak létre telephelyeket. Csakhogy az OLAF-hoz bejelentés érkezett, miszerint kamu az egész,
egy kis családi házról, illetve egy irodaépületben bérelt néhány íróasztalról van szó, ahol valójában nem dolgozik senki.
Felkészültek arra az esetre is, ha az uniós szakemberek ellenőrzik a bicskei, etyeki és téti telephelyet. Az OLAF a cégek levelezésében több olyan emailt is talált, amelyben arról volt szó, hogy az ellenőrzés idejére ki kell küldeni embereket a telephelyekre. A TCT Kft. vezetője például azt írta a Pillar vezetőjének:
ha biztosra akarunk menni akkor legyen kint infokom is szerdán, azaz minél több ember, mert el tudom képzelni, hogy megnézik, hogy kinek van még itt projekte oszt összevonják az ellenőrzést/adatszolgáltatást.
Másutt arról egyeztettek, hogy az ellenőrzés napján legyen kint a „szokásos csapat” Bicskén, illetve hogy délelőtt ott tartson értekezletet tíz szoftverfejlesztő, délutánra pedig menjen oda több alkalmazott az adminisztrációról.
Cikksorozatunk harmadik részében többek között arról olvashatnak majd, hogy hogyan került bele a határokon átívelő csalássorozatba egy olyan lettországi cég, amely eredetileg kutyaürülék-gyűjtő doboz gyártásával foglalkozik, az egyik magyar kedvezményezett mégis számítógépes programokat vásárolt tőle.
|
OLAF-botrány: „Hogy hogyan kerül vissza a pénz, azt gondolom megoldjátok, nem?”
|
Csaknem 9 milliárd forintot fizettetne vissza az Európai Csalás Elleni Hivatal több mint harminc kutatás-fejlesztési projekt miatt. A kéttucatnyi cégből álló hálózat számos trükköt vetett be az uniós pénzek lenyúlására, ezért cikksorozatunk második részében összeszedtük a legpofátlanabb húzásokat.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/07/05/olaf-vizsgalat-kutatas-fejlesztes-tavmunka-tulszamlazas/
|
2018-07-05 18:13:00
| true | null | null |
24.hu
|
Továbbra is Orbán Viktor vejének egykori érdekeltsége, az Elios vezeti a ranglistát, közbeszerzés-taroló ügyletei kapcsán összesen 13 milliárd forint uniós támogatás visszafizettetését javasolta az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF). De nem ez az egyetlen, sokmilliárdos és magyar cégeket érintő ügy. A hivatal 2017-es jelentésében bukkant fel egy kutatás-fejlesztési (K+F) program, amelynek többtucatnyi projektjével kapcsolatban Magyarországon, Lettországban és Szerbiában is vizsgálódtak. Az OLAF a magyar hatóságoknak azt ajánlotta, hogy a kedvezményezettektől kérjenek vissza 28,3 millió eurót, azaz 8,5-8,7 milliárd forintot.
A rövid összefoglalóból csak annyi derült ki, hogy a csalás szereplői alvállalkozói szerződések segítségével mesterségesen feltornázták a költségeket, eltitkolták, hogy a végső beszállító cégek kapcsolatban állnak egymással, valamint kamuirodákat hoztak létre, hogy így szerezzenek uniós támogatást.
A 24.hu-hoz eljutott dokumentum alapján azonban ennél jóval cifrább a történet: csalási módszerek arzenálját vetették be a kéttucatnyi tagból szőtt céghálóban, a túlárazástól a fiktív számlákon keresztül a szabálytalanul fizetett dolgozókig.
Cikksorozatunk első részében a jelentés főbb megállapításait közöljük.
Helyben végzett távmunka
Az OLAF névtelen bejelentés nyomán 2015 őszén kezdett nyomozni két magyar nonprofit kutatóközpont, a Pillar Europa Kutatási és Oktatási Nonprofit Kft. és a BME-Infokom Innovátor Nonprofit Kft. (későbbi nevén Infokom Innovátor) ügyében. A két cég a versenyképességet innovációval elősegítő operatív programra pályázott, az általuk bevetett innováció azonban inkább szolgálta az uniós kassza megcsapolását, mint a régiós gazdaság fellendítését.
Az elcsalt projektek között volt olyan, amely arra irányult volna, hogy a kiterjesztett valóságalapú rendszerekkel interaktívvá tegyék a különféle termékekhez adott felhasználói útmutatók használatát, vagy olyan, amely egy közösségi hálózat segítségével ajánlott volna pénzügyi termékeket. De találunk társadalmilag kimondottan hasznosnak tűnő pályázatot is, mint a „Hangok vizuális felismerhetőségének kifejlesztése halláskárosultak számára”.
A bejelentések szerint a Pillar és a BME-Infokom kamu fióktelepeket hozott létre azért, hogy regionális támogatási projektekben vehessen részt. A Pillar cégjegyzékében Bicskén és Téten tüntetett fel fióktelepet, az BME-Infokom pedig Bicskén és Etyeken, a Dávid-majorban. A két cég 2014. január és 2016. január között kibérelt egy 2050 négyzetméteres, 190 fő befogadóképességű irodát a fővárosban.
Ez elég izgalmas fejlemény, mivel
a szóban forgó operatív programban nem is szerepel a közép-magyarországi régió, így budapesti helyszín nem felel meg a támogatási feltételeknek. Viszont megfelelnek a kritériumoknak a két cég által bejegyeztetett fióktelepek, hiszen Bicske és Etyek a közép-dunántúli, Tét pedig a nyugat-dunántúli régióban fekszik – ha tényleg ezeken a helyszíneken dolgoznak a projekteken.
A vizsgált projektek közül a legtöbb informatikai cégekhez kötődik, de az egyikben például a Waberer’s-Szemerey Kft. bukkan fel konzorciumvezetőként. Utóbbi az idén áprilisig Matolcsy György jegybankelnök egyik unokatestvérének, Szemerey Lórándnak az érdekeltségében állt.
A határokon átívelő nyomozás során az OLAF megállapította, hogy a BME-Infokom és a Pillar csak papíron foglalkoztatott távmunkában dolgozókat, valójában egy budapesti irodában zajlott az ügymenet.
Bizonyíték is van a manipulációra: a papíron vidéki telephelyeken dolgozó embereket e-mailben arra utasították, hogy a projektek ellenőrzésekor a látszat kedvéért jelenjenek meg „a megvalósítási helyszíneken”. A 31 projekt keretében több mint 3300 hamis, munkaszerződésekbe foglalt nyilatkozat született, amelyek szerint az alkalmazottak vagy a telephelyeken dolgoztak, vagy a telephelyekről kaptak utasítást, valamint távmunkásként dolgoztak.
Az OLAF mindezek alapján megállapította, hogy
a kedvezményezettek a pályázatot csakis azért nyújtották be vidéki megvalósítási helyszínnel, mert így el tudták számolni a pályázatukat, de megkerülték a konvergenciarégiókra vonatkozó szabályozást és jogosulatlanul jutottak uniós, illetve magyar támogatáshoz.
Még a recepcióst is uniós pénzből fizették
Problémák derültek ki az alkalmazottak javadalmazásával kapcsolatban is, kis túlzással boldog-boldogtalant uniós pénzből fizettek ki. Az operatív program kiírása szerint a K+F projektekre szánt uniós pénzből a felsőfokú végzettségű kutatókat és fejlesztőket, illetve a középfokú végzettségű segédszemélyzetet, tehát a műszaki, természettudományi, orvosi vagy agrár végzettségű foglalkoztatottakat lehet kifizetni. A Pillar és a BME-Infokom azonban a pályázati pénzből fizette az egyik pénzügyi igazgató, a számviteli és HR-munkatársak, az ellenőrzési és marketingszemélyzet, a titkár, sőt még a recepciósok munkabérét is. Márpedig utóbbiak nem minősülnek K+F segédszemélyzetnek, ezért a költségeiket nem lehetett volna elszámolni az uniós társfinanszírozás keretében.
Vastagon fogott a ceruza és fiktív számlák is előkerültek
Az OLAF által átnézett e-mailekből kiderült az is, hogy jelentősen túlárazták a projekteket, az egyik cég esetében például 400 százalékos volt a túlárazás.
Mesterséges alvállalkozói láncok közbeiktatásával megdrágították az árakat, a felsrófolt költségeket pedig munkabér kifizetésével átcsatornázták a nonprofit vállalkozásoktól a profitorientált partnerekhez.
A projektek megvalósítása a gyakorlatban főleg a Pillarra és a BME-Infokomra hárult, sok esetben pedig kétséges volt, hogy azokat valóban a profitorientált konzorciumi tagok alkalmazottai végezték-e el. Ezen felül a BME-Infokom volt az is, amely az éves bérleti díját „barter” keretében 9 millió forintos költségelszámolásra cserélte.
A céghálóba szintén bekapcsolódó BiFarma Kft. hamis készpénzfizetési számla benyújtásával támasztotta alá kifizetési kérelmét, amely szerint 44 ezer eurót és 12,8 millió forintot fizetett szerb beszállítójának, de ezeket az összegeket valójában sosem adta át. A nemzetközi vonalat pedig tovább erősítette az az eset, amelyben a BiFarma olyan lett cégektől rendelt szoftvereket a magyar kedvezményezettnek, amelyeknek nem is ez volt a profiljuk. És hogy még átláthatatlanabb legyen a sztori: a lettek egy hongkongi offshore-t bíztak meg a feladat teljesítésével.
Szerver és tanulmány aranyáron
Az egyik projekt keretében az Euronet Zrt. négy darab Fujitsu szervert, úgynevezett pengekiszolgálót szerzett be az ANT Kft.-től nettó 18 millió forintos egységáron. A szervereket eredetileg a Fujitsu Technology Solutions Kft. adta el 2,9 millió forintos darabáron a HRP Hungary Kft.-nek, tőlük vásárolta meg az ANT.
A kedvezményezett Euronet Kft. tehát öt-hatszoros árat fizetett a szerverekért annak ellenére, hogy állítása szerint napi szinten foglalkozik hasonló informatikai berendezésekkel, így ismeri a piaci árakat. Szintén az Euronet fizetett ki csaknem 39 millió forintot a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesületnek (HTE), hogy a következő témakörökben írjanak tanulmányt: mikrofonfajták, hang- és zajfelismerő megoldások bemutatása, hang-, beszéd- és zajfelismerés a gyakorlatban.
A HTE a tanulmány elkészítésével az Euronet székhelyével megegyező címre bejegyzett Exicom Rendszerház Kft.-t bízta meg nettó 20 millió forintért, de az OLAF szerint a tanulmányt végül maga a HTE készítette el.
A két tanulmány megírása 38+55 munkaórát vett igénybe, ezért az Euronet 37,5 millió forintot fizetett ki a HTE-nek: munkaóránként 403 ezer forintot. Egy másik cégnek 48 millió forintot fizetett az Euronet okosszemüvegekkel kapcsolatos tanulmányokért, itt 324 ezer forint volt az órabér.
A fájlok egy része eltűnt, mire megérkezett az OLAF
Az OLAF a Pillarnál és a BME-Infokomnál 2016 őszén helyszíni ellenőrzést tartott, amelynek során a társkedvezményezettként való részvétellel kapcsolatos nyilatkozatok megtekintése mellett hozzáférést kértek több személy e-mail fiókjához, illetve laptopjához. A csalás elleni hivatal igazságügyi szakértői digitális kriminalisztikai adatgyűjtés keretében vizsgálták meg a levelezéseket és a számítógépeket. Az egyik laptop tartalmát sikerült is lemásolniuk, másik kettőről azonban kiderült, hogy a projekthez kapcsolódó dossziékat eltüntettek, az egyiknél ráadásul olyan speciális programmal dolgoztak, amely visszaállíthatatlanul törli a fájlokat.
Mindezek ellenére az OLAF elegendő adatot gyűjtött össze ahhoz, hogy megállapítsa:
a feltárt tények kimerítik az Európai Közösség pénzügyi érdekeit sértő csalás, valamint a magyar büntető törvénykönyvben meghatározott költségvetési csalás fogalmát, ezért indokolt a közel 9 milliárd forint visszafizetése.
Január óta nyomoznak, de nem hallgattak még ki senkit
Polt Péter legfőbb ügyész idén márciusban arról tájékoztatta Ingeborg Gräßlét, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának elnökét, hogy számos, az OLAF által kifogásolt ügyben rendeltek el nyomozást. A bizonyítéknak szánt listán szerepel a fent részletezett ügylet, kutatás-fejlesztési programokra igényelt uniós támogatással összefüggésben elkövetett költségvetési csalás bűntetteként.
Az OLAF két céget érintő ajánlása 2017. december 29-én érkezett meg a Legfőbb Ügyészséghez, továbbította azt a Fővárosi Főügyészségnek, az utóbbi pedig – az OLAF-ajánlások esetén mindig követett gyakorlatnak megfelelően – 2018. január 9-én nyomozást rendelt el különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt. A nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztálya folytatja. Az ügyben a NAV ezidáig senkit nem hallgatott ki gyanúsítottként – derült ki a Legfőbb Ügyészség lapunknak adott válaszából.
|
Kamuirodákkal fejték meg Brüsszelt, óránként 400 ezer forintos sebességgel
|
Az Elios-ügyhöz fogható csalássorozatot göngyölített fel az OLAF, amelyben csaknem 9 milliárd forint uniós támogatáslenyúlást koreografáltak Budapestről. A több mint két tucat cégből szőtt hálózatba szerb, szlovák és lett vállalkozásokat is beépítettek, de a szereplők között volt Matolcsy György jegybankelnök egyik unokatestvérének cége is. Durva túlárazás, kamuirodák, 403 ezer forintos órabérért megírt tanulmány is szerepel az OLAF-vizsgálat zárójelentésében, amelyet megszerzett a 24.hu.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/07/04/kamuiroda-kutatas-fejlesztes-olaf/
|
2018-07-04 18:26:00
| true | null | null |
24.hu
|
4,4 milliárdos megbízást kapott a Mészáros Lőrinc családi cége, a Mészáros és Mészáros Kft., ezúttal a VABEKO Kft.-vel és az építőipari mamut Colas Alterra Zrt.-vel, valamint a SADE-Magyarország Kft.-vel közösen.
A keretmegállapodás a Gázhálózaton végzett rekonstrukciós és gázhálózat-optimalizációs munkák címet kapta, ennek megfelelően a konzorcium Budapesten és 20 településen végez el ilyen munkákat. A műszaki leírásért nézze meg az EU Lapjának kiegészítésében megjelent hirdetményt.
Mészárosék többek között csövet bélelnek és vezetéket építenek, föld- és acélmunkákat végeznek el. A megbízást nyílt eljárásban nyerte el a MEVAG-Konzorcium.
A Mészáros és Mészáros Kft. nem először dolgozik együtt a Vabeko Kft-vel, múlt héten írtuk meg, hogy egy 3 milliárdos gázos projektet kézenfogva nyertek el, szintén az NKM Földgázhálózati Kft.-től:
|
Ezúttal egy 4,4 milliárdos közpénzcunami találta el Mészáros Lőrincéket
|
Ismét a gázszerelésben bizonyít az ország gázszerelője.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/07/04/meszaros-es-meszaros-gaz/
|
2018-07-04 18:37:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Szegedi Járásbíróság meghosszabbította a bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult nyomozás során gyanúsítottként kihallgatott Czeglédy Csaba letartóztatását. A gyanúsított letartóztatása 2018. szeptember 5-ig tart.
A gyanúsítottal és több társával szemben indult nyomozati eljárás a gyanúsított mentelmi jogának fennállására tekintettel korábban e gyanúsított vonatkozásában felfüggesztésre és ezzel összefüggésben a gyanúsítottal szemben elrendelt előzetes letartóztatás megszüntetésre került. Ezt követően a Csongrád Megyei Főügyészség indítványt terjesztett elő a gyanúsított előzetes letartóztatásának ismételt elrendelésére arra hivatkozva, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a gyanúsított mentelmi jogát jogerősen felfüggesztette, és ezzel megszűnt az eljárás folytatásának akadálya, melynek okán a büntetőeljárás folytatásának elrendelésére került sor.
A főügyészség ekkor azért indítványozta a gyanúsított előzetes letartóztatásának ismételt elrendelését, mivel az ügyészi álláspont szerint megalapozott a gyanú arra, hogy a gyanúsított, aki többek között számos magyarországi multinacionális cégnek diákmunkásokat közvetítő szombathelyi székhelyű gazdasági társaság vezetője, az ezen tevékenységgel kapcsolatos közterhek alóli mentesülés céljából egy olyan többszintű céghálót működtetett társaival együtt, amelynek eredményeképpen az állami költségvetést több mint 6 milliárd forintos vagyoni hátrány érte. Emellett további 5-10 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett gazdasági csalás bűntettének megalapozott gyanúja is felmerült a főügyészség szerint. Utóbbi bűncselekmény elkövetésének gyanújával összefüggésben is megtörtént a gyanúsítás közlése.
A bíróság 2018. március 5-én a rendelkezésére álló iratok alapján megállapította, hogy a kényszerintézkedés tárgyában történő döntés meghozatalának és a gyanúsított előzetes letartóztatása elrendelésének törvényi kizáró oka nincs, emellett a gyanúsított esetében a büntetőeljárási törvényben rögzített előzetes letartóztatás különös feltételei közül három is fennáll, nevezetesen a szökés, elrejtőzés, emellett az eljárás meghiúsítására vagy megnehezítésére törekvő magatartás és a bűnismétlés veszélye.
Mindezen okok alapján a Szegedi Járásbíróság a gyanúsított előzetes letartóztatását ismételten elrendelte, majd később az eljárás során az előzetes letartóztatás meghosszabbítására is sor került.
A Csongrád Megyei Főügyészség 2018. június 27-én indítványozta a gyanúsított előzetes letartóztatásának meghosszabbítását. A Szegedi Járásbíróság nyomozási bírája az letartóztatásban lévő gyanúsított letartóztatását meghosszabbította. Indoklásukban az áll, hogy továbbra is megalapozottan feltehető, hogy szabadlábra helyezése esetén a bizonyítékok elrejtésével, az eljárásban részt vevő személyek befolyásolásával a bizonyítási eljárás megnehezítésére, meghiúsítására törekedne. A megyei főügyészség szerint megalapozottan feltehető az is, hogy szabadlábra kerülése esetén újabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követne el.
A bíróság a letartóztatás céljait a bűncselekmény jellegére, a nyomozás jelen állására és a gyanúsított személyi körülményeire figyelemmel enyhébb kényszerintézkedéssel nem látta elérhetőnek, így a letartóztatás 2018. szeptember 05-ig tartó meghosszabbításáról rendelkezett.
A bíróság döntése nem emelkedett jogerőre.
|
Meghosszabbították Czeglédy Csaba előzetes letartóztatását
|
A Szegedi Járásbíróság meghosszabbította a bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult nyomozás során gyanúsítottként kihallgatott Czeglédy Csaba letartóztatását. A gyanúsított letartóztatása 2018. szeptember 5-ig tart.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/07/04/meghosszabbitottak-czegledy-csaba-elozeteset/
|
2018-07-04 18:40:00
| true | null | null |
24.hu
|
Nagyon úgy fest, nem igazán iparkodnak a hatóságok, hogy a végére járjanak azoknak az erősen jogszabálysértő-gyanús dolgoknak, amelyek gyakorlattá váltak a ceglédi kórház főigazgatójának volt, a kórháztól mind a mai napig komoly megbízásokat bezsebelő betegszállító cégénél.
Több cikkben is írtunk arról bizonyítékokkal alátámasztva, hogy színleltnek tűnő szerződés, papíron ingyenmunka, forrásaink szerint feketén kifizetett jövedelmek jellemezték az elmúlt időszakban a Sanamednél folyó munkát.
Erről pedig a cég vezetői is beszéltek.
Nemcsak nálunk gyűlt össze bőséges bizonyíték, de a hatóságoknak is elég sok anyag áll rendelkezésükre:
már tavaly év vége fele is kapott bejelentést és dokumentumokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, kénytelenek voltak eljárást indítani.
Január közepén a munkaügyi hatóság ellenőrei kétszer is kimentek a ceglédi céghez, iratokat gyűjtöttek be, dolgozókat kérdeztek ki.
Az egyik márciusi cikkünk után egy olvasónk tett újabb bejelentést az ügyészség, illetve a NAV felé, akkor újra elrendelték a nyomozást, azt egyesítették a tavaly elkezdettel.
De hiába teltek a hónapok, mozdulatlanság van.
A NAV, amely a márciusi nyomozásról értesítette Tényi István bejelentőt, azóta nem informálta őt semmiről. És hiába kérdeztünk rá mi, hogyan áll az eljárás, a válaszadást megtagadták arra hivatkozva, hogy konkrét ügyben nem adnak felvilágosítást.
A munkaügyi hatóságnál még mindig tart a vizsgálat, nem tudták eddig a bizonyítékokat feldolgozni és értékelni, a tényállást tisztázni, ellenőrzési szakaszban van az ügy fél évvel az után is, hogy először kiszálltak a céghez.
De nem mindenkivel szemben türelmesek a hatóságok.
A 24.hu-nál júniusban jelentkezett a rendőrség, és egyebek mellett informátoraink kiszolgáltatását kérte. (Természetesen forrásainkat nem adjuk ki.) Arra is kíváncsi volt a rendőrség, hogy ki írta a cikkeket és ki vett részt a szerkesztésben, közzétételben. Az érintett cég szerint ugyanis becsületsértést követtünk el, amikor – őket és a hatóságokat is megkérdezve – beszámoltunk informátoraink elmondása alapján a Sanamednél elterjedt, jogszabálysértő-gyanús ügyekről, és utána is jártunk annak.
A Sanamed a társadalombiztosítási kasszából kapja a betegszállításért járó pénzét, így közérdekűnek gondoljuk, hogy derüljön ki az igazság ilyen esetekben. Cikksorozatunkat folytatjuk, mert újabb érdekes információkról szereztünk tudomást.
|
Fél éve ülnek a hatóságok a feketefizetés-gyanús cég ügyén
|
Nagyon úgy fest, nem igazán iparkodnak a hatóságok, hogy a végére járjanak azoknak az erősen jogszabálysértő-gyanús dolgoknak, amelyek gyakorlattá váltak a ceglédi kórház főigazgatójának volt, a kórháztól mind a mai napig komoly megbízásokat bezsebelő betegszállító cégénél.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/07/06/fel-eve-ulnek-a-hatosagok-a-feketefizetes-gyanus-ceg-ugyen/
|
2018-07-06 18:44:00
| true | null | null |
24.hu
|
Eddigi üzlettársa, Nyerges Zsolt veszi át Simicska Lajos üzleti érdekeltségeit.
Nyerges a lapunknak megküldött közleményében azt írja, megvásárolja az egykori Közgép-vezér és családja saját és közös tulajdonban lévő építőipari, mezőgazdasági, média- és közterületi reklámpiaci, illetve vagyonkezelői üzleti érdekeltségeit is. Ez azt jelenti, hogy
Simicska Lajos teljesen kiszáll az üzleti életből.
Nyerges Zsolt az érintett cégek egy részében tulajdonostársként, mások irányításában pedig vezető tisztségviselőként vett részt eddig.
A szerződések tartalma, a vételár és az üzlettársi kivásárlás egyéb részletei szigorú üzleti titkot képeznek, amelyet – a felek akarata szerint – nem hoznak nyilvánosságra.
A tranzakciók a versenyjogi hatóság jóváhagyását követően zárulnak le.
Ebben a cikkben szedtük össze, hogy milyen éve volt tavaly a miniszterelnökkel 2015 februárjában nyilvánosan összevesző nagyvállalkozónak, aki 25 éven át volt a Fidesz meghatározó pénzembere:
Simicska a parlamenti választás után bezárta napilapját, a Magyar Nemzetet, és jelentős létszámleépítést hajtott végre a Hír Tv-nél, a szintén az érdekeltségébe tartozó Heti Válasz pedig már nem jelenik meg nyomtatásban. A mostani döntése pedig azt jelzi, hogy Simicska teljesen leteszi a fegyvert.
Nyerges Zsolt régóta Simicska üzlettársa, de az elmúlt évek háborúskodásából jobbára kimaradt. Ennek képi bizonyítéka, hogy 2016 áprilisában, több mint egy évvel azután, hogy Simicska nyilvánosan gecinek nevezte a miniszterelnököt, Orbán Viktor elment a szolnoki stadion megnyitójára, ahol közösen mutatkozott a helyi sportéletet irányító Nyerges Zsolttal.
A parlamenti választás után már terjedtek olyan hírek, hogy a kampányban nyíltan a Jobbikot támogató Simicska megszabadul érdekeltségeitől vagy azok egy részétől, a mostani bejelentés azonban váratlan. Az is kérdéses, hogy Nyerges mennyi ideig tartja egyben az egykori Simicska-birodalmat – nem volna meglepő, ha a cégek egy része hamar kormányközeli érdekkörbe kerülne.
Simicska cégei közül a Közgép Zrt. a csúcson több mint 100 milliárd forint bevételt produkált, tavalyra viszont a bevétele még az előző évhez képest is a negyedére 4,8 milliárd forintra esett, és 678 millió nyereséget mutatott ki. A valaha 700 fős cég dolgozói létszáma 80-ra apadt. A közterületi reklámpiacon meghatározó Mahir Cityposter Kft.-t a fővárossal folytatott plakátháború tépázta meg. Ugyanakkor mostanáig Simicska volt az Észak-Dunántúl legnagyobb földesura, és az agrárcégei még jobban is teljesítettek 2017-ben, mint egy évvel korábban.
|
Simicska eladja minden üzleti érdekeltségét
|
Eddigi üzlettársa, Nyerges Zsolt veszi át Simicska Lajos üzleti érdekeltségeit.
| null | 1 |
https://24.hu/kozelet/2018/07/04/simcsika-eladja-uzleti-erdekeltsegeit/
|
2018-07-04 18:49:00
| true | null | null |
24.hu
|
Biztos állami támogatóra lelhetett a Mészáros Lőrinchez köthető Kultúra a Magyarságért Nonprofit Kft., hiszen szponzorációként 2017 októbere után idén áprilisban is kaptak egy kisebb összeget a Szerencsejáték Zrt.-től. Az állami lottótársaság honlapján közzétett lista szerint 9 millió forint plusz áfa (összesen 11,43 milliót) támogatást tehet zsebre a Mészáros-közeli cég.
A támogatás - akárcsak tavaly - idén is a Keresztúri Esték elnevezésű hónapokon keresztül tartó programsorozat megrendezését szolgálhatta - már csak azért is, mert a rendezvény honlapján a lottótársaságot támogatóként tüntetik fel. Az esemény helyszíne a Henye Borbár (szintén Mészáros kötődésű hely), a péntekenként megrendezésre kerülő programokra egységesen 1000 forint a belépő. Az ebből befolyó összeget a szervezők egyébként a Böjte Csaba vezette Dévai Szent Ferenc Alapítványnak ajánlják fel.
Ennek fényében nem túl nagy meglepetés egyébként, hogy mennyire gyászos évet zárt tavaly a Kultúra a Magyarságért Nonprofit Kft. Az éves beszámoló alapján bár a 180 ezer forintos árbevétel 9,5 millióra emelkedett, ami mellé még 2 millió forint egyéb bevétel is társult, a megugró költségek ezt is elvitték.
|
Mészárost idén is megdobta pár millióval a Szerencsejáték
|
Mészáros tavaly vett egy borászati céget, abból gyorsan csinált egy kulturális vállalkozást és rögtön meg is jelent támogatóként az állami lottótársaság.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/meszarost-iden-is-megdobta-par-millioval-a-szerencsejatek.html
|
2018-07-02 17:47:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A volt jobbikos európai parlamenti képviselő, Kovács Béla büntetőügyében az előkészítő bírósági ülésre kerül sor július 10-én a Budapest Környéki Törvényszéken - derül ki az Országos Bírósági Hivatal jövő heti országos tárgyalási jegyzékéből.
Kovácsnak az Európai Unió intézményei elleni kémkedés bűntette, valamint három vádlott társával egyetemben költségvetési csalás vádjával kell a bíróság elé állnia.
Az ügy, pontosabban ügyek még 2014-re, illetve 2015-re nyúlnak vissza. A peranyagból egész elképesztő kémtörténet olvasható ki, orosz szállal. A vád szerint az I. rendű vádlott, Kovács Béla 2010. május 14-től európai parlamenti képviselőként az Európai Unió különböző feladatait ellátó bizottságaiban vállalt szerepet. Még korábban, 2010-től több alkalommal találkozott és rendszeres, folyamatos, kapcsolatot tartott fenn az O. F. K. H. Szolgálat hivatásos állományába tartozó orosz hírszerző tiszttel.
A bírósági tájékoztató szerint a találkozókon az orosz hírszerző tiszt "az Európai Unió külpolitikájával és gazdaságpolitikájával összefüggő információkra vonatkozó hírigényt fogalmazott meg, így az Európai Unió külpolitikájával és gazdaságpolitikájával kapcsolatban keletkezett adatok megszerzését és átadását kérte az I. r. vádlottól". Kovács 2012. októbere és a 2014. februárja között létrejött találkozók alkalmával adatokat szolgáltatott a vád szerint, többek között az Oroszországot érintő, az Európai Közösségekre kihatással lévő energetikai tárgyalások részleteiről, ártárgyalási stratégiákról, a világ legnagyobb földgázkitermelő cégével kapcsolatos uniós vizsgálatok hátteréről. De ezzel még nincs vége, mert Moldávia uniós csatlakozásának folyamatáról, az Európai Unió és Ukrajna, Belorusszia kapcsolatáról, valamint a Déli Áramlattal kapcsolatos uniós álláspontról is osztott meg információkat.
És még mindig nincs vége: az európai bankrendszer jövője vonatkozásában keletkezett adatok megszerzéséről, átadásáról is szó esett ezeken a találkozókon, valamint a 2014-ben esedékes Európai Parlamenti választásokról, az Oroszországi Föderáció vonatkozásában felmerült európai uniós vízummentességi kérdésekről, valamint a következő uniós csúcstalálkozóról adott át adatokat az orosz hírszerző tisztnek.
Az sem okozott problémát, hogy az orosz hírszerző tiszt megbízatása lejárt, Kovács az utódot is informálta 2014 elejétől a moszkvai útjáról, az Európai Unió aktualitásairól, a magyarországi belpolitikai helyzetről, a választásokról, valamint a paksi atomerőmű bővítéséről.
A peranyag megállapítása szerint az I. rendű vádlott tevékenységével aktívan segítette az orosz hírszerzés munkáját. A tevékenység végső célja az volt, hogy az Oroszországi Föderáció érdekében az Európai Parlamenten belül egy erős háttérbázissal rendelkező, nyíltan EU ellenes tábort hozzanak létre, amelynek egyetlen feladata, hogy belülről bomlassza az Európai Közösségek intézményeinek munkáját és az orosz érdekeket helyezze előtérbe.
De más ügyben is felelnie kell Kovácsnak, költségvetési csalással is gyanúsítják. Az EU Parlament képviselői szakmai gyakorlatot biztosíthatnak a brüsszeli és strasbourgi plenáris ülések idején, vagy a megválasztásuk szerinti országban végzett képviselői tevékenységeik során. A bírósági tájékoztatás szerint "az I. r. vádlott, mint európai parlamenti képviselő, azért, hogy az EU Parlament illetékes szolgálatának döntésre jogosult személyét megtévessze és a vele kapcsolatban álló személyeknek az EU Parlament költségvetéséből származó anyagi előnyt juttasson 2012. évben, valamint 2013. évben valótlan tartalmú gyakornoki megállapodásokat írt alá a II. r., a III. r., valamint a IV. rendű vádlottakkal".
A gyakornoki megállapodások valamennyi vádlott esetében valótlanul tartalmazták, hogy a felek szakmai gyakorlat teljesítésére irányuló jogviszonyt hoztak létre, a szakmai gyakorlat teljesítésére főállásban, az EU Parlament brüsszeli munkahelyszínén kerül sor, valamint azt, hogy a gyakornokok a szakmai gyakorlat teljesítésének ideje alatt a megállapodásokban meghatározott brüsszeli lakcímen tartózkodnak, amely az I. rendű vádlott brüsszeli lakcímével volt azonos. Valójában az I. rendű vádlottnak már a gyakornoki megállapodások aláírásakor sem állt szándékában gyakornokként foglalkoztatnia a vádlottakat, mellyel a II., III., IV. rendű vádlottak is tisztában voltak.
Az I. rendű vádlott magatartásával a Parlament költségvetésének összesen 6.173.119 forint vagyoni hátrányt okozott - írta az OBH.
|
Jövő kedden bíróság elé áll a kémkedéssel gyanúsított politikus
|
Kovács Bélát költségvetési csalással is vádolják.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/jovo-kedden-birosag-ele-all-a-kemkedessel-gyanusitott-politikus.html
|
2018-07-07 05:26:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A PFM Holdinghoz tartozó cégek nyerték el egyetlen indulóként a BKK tenderén, így ők őrködhetnek / ellenőrzik a jegyeket a fővárosi tömegközlekedésben - írja a K-Monitor. A tendert egyedüli ajánlattevőként, 1,1 milliárddal a becsült érték felett vitték el, ezzel a PFM felzárkózott a Valton és a Civil Biztonsági Szolgálat (CBSZ) mellé. A PFM egyik vezérigazgatója és tulajdonosa révén Pintér Sándor Civil Biztonsági Szolgálatához is köthető.
A cégcsoportnak fut a szekér: a CBSZ és a Valton mellett odaértek egy 26 milliárdos keretösszegre, de 3 évre 18 milliárdért dolgoznak a MÁV-nak is. A mostani tender sem csak folytatás: korábban 3-4 milliárd körüli szerződésük volt a BKK-val, most azonban a 7 milliárdra becsült munkát 8,1 milliárdért vihették el! A növekedés abból származhat, hogy egy nagy keretszerződés helyett megkapták a teljes metróhálózatot, a HÉV-eket és az éjszakai buszokat is.
2014-ben még 3,26 milliárdot, 2016-ban 3,9-et kaptak a munkáért, ez ugrott meg idén 8,1 milliárdra.
|
Dupla annyi pénzért maradnak Pintér-közelben a BKV-ellenőrök
|
Egyetlen indulóként nyertek a PFM Holdinghoz tartozó cégek a BKK tenderén.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/dupla-annyi-penzert-maradnak-pinter-kozelben-a-bkv-ellenorok.html
|
2018-07-17 19:21:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A Mészáros Lőrinc résztulajdonában álló OPUS Global Nyrt. újabb 25 százalékos üzletrész apportjával, a társaságnál jelenleg zajló tőkeemelésekkel együtt, kizárólagos tulajdonosa lesz Közép-Kelet Európa egyik legnagyobb izocukor előállítójának, a Kall Ingredients Kft.-nek – tette közzé a vállalat a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT). A nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszú gabona-feldogozó kisebbségi tulajdonosa azt követően döntött úgy, hogy eladja érdekeltségét, miután az OPUS Global Nyrt. a múlt hónapban többségi irányítást biztosító megállapodást kötött a TRIGO Kft.-vel és további, összesen 9 milliárdos fejlesztést jelentett be a Tiszapüspöki üzemben.
Az OPUS Global Nyrt. további 25 százalékos részesedést szerez a Kall Ingredients Kft.-ben, mely ügylettel a tőzsdei vállalat kizárólagos tulajdonába kerül Közép-Kelet Európa egyik legnagyobb, folyékony cukrokat, valamint egyéb élelmiszer-, gyógyszeripari-, és állati takarmány alapanyagokat előállító üzeme. A kedden bejelentett tranzakció két lépésben valósul meg: a Konzum PE Magántőkealap a TRIGO Kft.-től megvásárolja a társaság Kall Ingredients Kft.-ben lévő, 25 százalékos üzletrészét, így összesen 70%-os tulajdonossá válik, amely 70%-os üzletrészét nem vagyoni hozzájárulás formájában az OPUS Global Nyrt. rendelkezésére bocsát, a társaság által 2018. február 15. napján közzétett tőkeemelés sorozatban meghatározott feltételekkel. A mai bejelentés által érintett üzletrész apportja a finanszírozásban közreműködő pénzintézetek jóváhagyásától függően 2018. július végéig zárulhat.
A Kall Ingredients Kft. felvásárlása nem befolyásolja az Opus Global Nyrt. elmúlt hónapban bejelentett fejlesztési terveit, mely szerint a társaság üzletrészeit érintő tőkeemelések lezárását követően 4 milliárdos beruházással a termelékenységet, illetve az üzem energiahatékonyságát növelő beruházásokat tervez, középtávon pedig a Tiszapüspöki üzem K+F tevékenységére, illetve termékkínálatának bővítésére további 5 milliárd forintot fordítana.
|
Mészáros Opusa szőröstül-bőröstül benyelte Európa egyik legnagyobb izocukor gyárát
|
Az alapító eladta Kall Ingredients Kft.-beli, kisebbségi tulajdonát az OPUS Global Nyrt.-nek, az újabb 25 százalékos üzletrésszel a gigacég így már kizárólagos tulajdonos a tiszapüspöki üzemben.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/meszaros-opusa-szorostul-borostul-benyelte-europa-egyik-legnagyobb-izocukor-gyarat.html
|
2018-07-17 13:12:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
közbeszerzés;Mészáros Lőrinc;
2018-07-20 11:20:15
Közel hatvanmilliárdos közbeszerzést nyelt le a Mészáros-gömböc
Gigatendert vitt el a Mészáros-érdekeltségnek számító R-Kord, ők építhetik ki az országos GSM-R vasúti kommunikációs hálózatot. A tervezettnél harmadával drágábban dolgoznak, de ez sem jelentett gondot.
Hatalmas összegű, 58,9 milliárd forintos értékű közbeszerzési pályázaton nyert Mészáros Lőrinc cége, derül ki az európai közbeszerzési értesítőből: a felcsúti bejegyzésű R-Kord Kft az I-Cell Mobilsoft Zrt. konzorciummal építheti ki a vasúti GSM-R kommunikációs hálózatot, közel 2250 kilométeres szakaszon.
A megbízáshoz hozzátartozik fényvezető kábelek fektetése és az optikai hálózatot fenntartó-működtető infrastruktúra tervezése és kialakítása is.
A tender értékét eredetileg 39, 1 milliárd forintra becsülte a munkára ajánlatot kérő NIF Zrt., Mészárosék azonban harmadával drágábban vállalták és nyerték meg a közbeszerzést.
A Mészáros Lőrinchez köthető érdekeltségek elképesztő ütemben növekednek, nem telik egy úgy nap, hogy ne kerülne nyilvánosságra valamelyik újabb beruházásuk, pályázati győzelmük.
|
Közel hatvanmilliárdos közbeszerzést nyelt le a Mészáros-gömböc
|
Gigatendert vitt el a Mészáros-érdekeltségnek számító R-Kord, ők építhetik ki az országos GSM-R vasúti kommunikációs hálózatot. A tervezettnél harmadával drágábban dolgoznak, de ez sem jelentett gondot.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3002244_kozel-hatvanmilliardos-kozbeszerzest-nyelt-le-a-meszaros-gomboc
|
2018-07-20 11:20:00
| true | null | null |
Népszava
|
kemping;Mészáros Lőrinc;
2018-07-20 10:07:26
Mészáros Lőrinc viheti a négycsillagos kaposvári kempinget
Tíz évre a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Balatontourist Camping Kft. üzemeltetheti a kaposvári Deseda-kempinget – döntött rendkívüli közgyűlésén a somogyi megyeszékhely képviselő-testülete. De előtte még a 2,4 milliárd forintnyi közpénzből felújítják, négycsillagossá fejlesztik a létesítményt.
Orbán Viktor miniszterelnök 2015 októberében, a Modern Városok Program kaposvári állomásán tett ígértet, hogy a kormány 4 milliárd forinttal támogatja a 245 hektáros víztározó mellett fekvő Deseda-kemping fejlesztését.
A 3,8 hektáros kempinget a nyolcvanas években alakították ki, és a kilencvenes évek elején a holland és a német turisták kedvelt üdülőhelyévé vált, a főszezonban egy-egy váltásnál több kilométeres lakóautó- és lakókocsisor torlódott fel a bejárat előtt. A fejlesztések elmaradása miatt aztán a kétezres években rohamos hanyatlásnak indult a hajdani Siotour-érdekeltség, és 2004-ben még az is felmerült, 250 lakásos lakópark épül a területen, ám a helyiek ellenállása miatt megbukott a terv, és a kemping tulajdonjoga a városhoz került.
Az önkormányzat az elmúlt években 700 millió forintot költött a Deseda és környéke fejlesztésére, jelenleg pedig egy 600 milliós projekt keretében teljesen felújítják a kemping melletti strandot, a játszótereket, a sportpályákat, új kikötő és kilátó is épül, és a vízminőség javítása érdekében a medret is kikotorják. A kempingre végül a kormány az ígért 4 milliárd helyett csak 2,4 milliárd forintot ad.
A tavaly óta a Mészáros-féle Konzum Nyrt. érdekeltségébe tartozó, a Balatonnál tíz kempinggel és üdülőfaluval rendelkező Balatontourist cége 2020-tól kapta meg a kemping üzemeltetését, melyről a csütörtök esti rendkívüli közgyűlésen döntöttek a képviselők. A határozat szerint a kft. – mely egyedüliként pályázott az tenderen – az első három naptári évben az üzemeltetéséből származó nettó árbevétel minimum 6 százalékát, de legalább 4 millió forint plusz áfát, onnantól a nettó bevétel minimum 8 százalékát, de legalább 6 millió forint plusz áfa bérleti díjat fizet.
A közgyűlés egyhangúan szavazta meg az indítványt – a jobbikos és demokratikus koalíciós városatyák nem voltak jelen –, melyhez az LMP-s Felder Frigyes módosító indítványt akart benyújtani a bizottsági ülésen, hogy a cég által fizetendő minimumösszegeket emeljék a duplájára, ám mivel a pályázatot ezekkel a feltételekkel írták ki, így nem lehetett változtatni a paramétereken.
Mészáros Lőrinc és Kaposvár kapcsolata amúgy nem újkeletű, a felcsúti oligarcha érdekeltségei közé sorolt ZÁÉV Zrt. hosszú évek óta nyeri el a különböző tendereket a városban, többek között a cég újította fel a vasútállomást, végezheti a színházépület kilencmilliárdos rekonstrukcióját és építheti az új sportcsarnokot is.
|
Mészáros Lőrinc viheti a négycsillagos kaposvári kempinget
|
Tíz évre a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Balatontourist Camping Kft. üzemeltetheti a kaposvári Deseda-kempinget – döntött rendkívüli közgyűlésén a somogyi megyeszékhely képviselő-testülete. De előtte még a 2,4 milliárd forintnyi közpénzből felújítják, négycsillagossá fejlesztik a létesítményt.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3002237_meszaros-lorinc-viheti-a-negycsillagos-kaposvari-kempinget
|
2018-07-20 10:07:00
| true | null | null |
Népszava
|
Székesfehérvár;Mészáros Lőrinc;Mediaworks Hungary Zrt.;
2018-07-19 20:30:00
Negyvenkétmillióért hirdet Mészároséknál a székesfehérvári médiacég
A Mediaworks nyomtatja a FehérVár Magazint, talán természetes, hogy ők nyerték meg a helyi médiacentrum hirdetési közbeszerzését is.
Lépten-nyomon Mészáros Lőrinc érdekeltségébe botlik a Fehérvári Médiacentrum Kft.; a közbeszerzési értesítőből derül ki, hogy a Mediaworks Hungary Zrt. 42 millió forintért vállalta, hogy egy évig maximum 70 oldalnyi hirdetési felületet biztosít a székesfehérvári médiacégnek.
A közbeszerzési dokumentum szerint a pályázat értékét előzetesen 42 millió forintra becsülték – a becslés bejött, hiszen a Mediaworks oldalanként nettó 600 ezer forintért vitte el a munkát.
Nem ez az egyetlen egybeesés a pályázat kapcsán: a tenderben előfeltétel volt, hogy a nyertes ajánlattevőnek a pályázat idején rendelkeznie kell egy vagy több olyan nyomtatott sajtótermékkel, ami az ország legalább 6 megyéjében, köztük Fejér Megyében is megjelenik, megyénként minimum 5000 előfizetéses és értékesített példányszámban. Ennek az elvárásnak a Mészáros-féle érdekeltség hézagmentesen megfelel, tekintve, hogy már korábban lenyelte a megyei lapok többségét.
|
Negyvenkétmillióért hirdet Mészároséknál a székesfehérvári médiacég
|
A Mediaworks nyomtatja a FehérVár Magazint, talán természetes, hogy ők nyerték meg a helyi médiacentrum hirdetési közbeszerzését is.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3002212_negyvenketmillioert-hirdet-meszaroseknal-a-szekesfehervari-mediaceg
|
2018-07-19 20:30:00
| true | null | null |
Népszava
|
A Balatontourist Camping Kft. üzemeltetheti majd Kaposvár népszerű kirándulóhelyén, a Deseda tónál épülő kempinget, a négycsillagos létesítmény tíz évre szóló bérbeadásáról csütörtökön döntött a somogyi megyeszékhely közgyűlése.
A testület egyhangú határozata alapján a bérleti szerződés az épületkomplexum 2020-ra tervezett átadás-átvételét követően lép hatályba, de a cég már a kemping tervezése, kivitelezése alatt együttműködik a várossal, segítve a beruházás megvalósítását. (A jobbikos Takács Richárd jelezte lapunknak, hogy ő és két párttársa az ülésen nem vett részt.)
Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere a közelmúltban sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy a város mintegy 3 milliárd forintot költ a Deseda tó környékének megújítására, a projekt legnagyobb, 2,4 milliárd forintos eleme a kemping építése lesz.
A létesítmény működtetésére egyedüliként pályázó Balatontourist Camping Kft. az első három naptári évben az üzemeltetéséből származó nettó árbevétel minimum 6 százalékát, de legalább 4 millió forint plusz áfa, az ezt követő években a nettó árbevétel minimum 8 százalékát, de legalább 6 millió forint plusz áfa bérleti díjat fizet.
A közgyűlési előterjesztés szerint a jelenleg a balatonszemesi Vadvirág Kemping és Üdülőfalut üzemeltető Balatontourist Camping Kft. a Balatontourist-cégcsoport része, a csoport tagjai közös szakmai irányítás alatt, azonos központi szakmai támogatással működnek. A kempinglánchoz - amely tavaly 188 ezer vendéget fogadott és 656 ezer vendégéjszakát ért el - tíz kemping tartozik a Balatoni Turisztikai Régióban, befogadóképességük 600 és 2300 vendég között van.
|
Mészáros Lőrinc most Kaposvár mellett szerzett egy még fel sem épült kempinget
|
A város fog felépíteni milliárdokból a Deseda tónál egy kempinget, amit aztán Mészáros cége 10 évre megkap.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20180719_Meszaros_Lorinc_most_Kaposvar_mellett_szerzett_egy_meg_fel_sem_epult_kempinget
|
2018-07-20 00:00:00
| true | null | null |
HVG
|
Közpénzmilliárdokkal mentik meg a buszokat gyártani nem nagyon képes buszgyárat
Tovább élteti az állam a becsődölt autóbuszgyártót, amelytől a hoppon maradt Volánbusz és BKV is kártérítést vár.
Mérsékelten meglepő fordulat: mégiscsak megmenti az Orbán-kormány a Modulo buszok gyártóját, amelynek 5,8 milliárd forint hitelt ítélt meg az utóbb Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került MKB Bank – mint azóta kiderült, a visszafizetés esélye nélkül. Nemrég, amikor a HVG – elsőként – megírta, hogy a Mabi-Busból lett Ikarus Egyedi Kft. csődbejelentésre készül, még úgy tűnt, a magas költségek miatt lekerült a napirendről a buszokat már alig-alig készítő vállalkozás közpénzmilliárdokból történő megsegítése. Cikkünk megjelenése után négy nappal azonban napvilágot látott az Ikarus Egyedi közleménye, amelyben tájékoztatta partnereit és munkavállalóit, hogy aznap valóban csődöt jelentett. Egyúttal közzétette: arra kéri a kormányt, hogy „a társaságot minősítse stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek, és vegyen részt a reorganizáció folyamatában”. Csak egyet kellett aludni, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium is kiadja a maga közleményét, bejelentve, a kormány teljesíti a cég kérését. Álomország: csak kérni kell, és a jóságos kormány tüstént segít.
Fontosnak mondják, de az indoklás sántít
Stratégiailag kiemeltté olyankor minősíthet egy társaságot a kormány, ha azt fizetésképtelenség fenyegeti – ennek a feltételnek az Ikarus Egyedi eminensen megfelel –, és ha adósságrendezéséhez vagy reorganizációjához nemzetgazdasági érdek, illetve kiemelt közérdek fűződik. Ez viszont a buszgyártó esetében már igencsak kérdéses. Egyebek közt azért is, mert a buszaival is bajok vannak. BKV-szakemberek nyílt levele szerint a budapesti közlekedési cég
„jelenleg is fejleszti a tíz darab már átvett buszt, hogy minden korlátozás nélkül használhatóvá váljanak (...) a markáns konstrukciós hibáktól sem mentes autóbuszok”.
Hangzatos közleményében a csődbe jutott gyártó három dologgal indokolta, hogy méltó a megmentésre. Egyrészt azzal, hogy „az Ikarus Egyedi az, amely hosszú idő után először rendelkezik magyar fejlesztésű, városi közlekedésben használt szóló és csuklós autóbuszokkal”. Túl azon, hogy – igaz, csak részben alacsony padlós – városi buszokat az egyetlen valóban működő hazai gyártó, a győri Kravtex is készít, az „először rendelkezik” kitétel is erősen sántít. A BKV által 4 milliárd forintért megvásárolt húsz elektromos midibusz – amelyekből egyet, kétévi használat után, javíthatatlanként le kellett állítani – valóban saját konstrukció. A most csődöt jelentett gyártó háromajtós szóló buszait és csuklósainak az elődmodelljét azonban nem ő, hanem két kis cég alkotta meg még a kétezres évtized közepén, és gyártotta A.R.C. márkanéven. (Azok szakemberei a konstrukciók licencéért 40 százalékos tulajdonrészt kaptak az Egyedi-előd Mabi-Busban – más kérdés, hogy kiszorították őket a társaságból, együttes tulajdoni arányuk ma alig haladja meg az 1 százalékot.)
Sokba kerülhet ez az adófizetőknek
A Mészáros Lőrinc felcsúti expolgármester névrokona, Mészáros Csaba meghatározó tulajdonában lévő Ikarus Egyedinek az az önfényező érve is némi pontosításra szorul, hogy „tendereit rendre a legalacsonyabb árral nyerte”. Emlékezetes, hogy a két évvel ezelőtti metrópótlótenderen – amit utóbb, politikai nyomásra, visszavontak – az akkor még Mabiként futó gyártó csuklósai, noha azokat a BKV-nak kellett volna készre szerelnie, drágábbak voltak a lengyel Solaris kész járműveinél.
A harmadik érv, amiért állítólag kiemelt közérdek lenne a nem felcsúti Mészáros cégének – és vele persze a Mészáros Lőrinc-féle MKB hitelének – az állami megmentése, úgy hangzik, hogy tevékenységével a gyártó „eddig megközelítőleg 5 milliárd, a 180 darab csuklós legyártásával pedig további 3 milliárd forint bevételt és megtakarítást” hozna a költségvetésnek. Sem arról nem szól a közlemény, hogy miből áll össze az állítólag 5 milliárd forintnyi eddigi közhaszon, sem arról, hogy mennyi közpénzt emésztene fel a további 3 milliárdos „bevétel és megtakarítás”. Utóbbi kérdésre a gyártó szűkszavúsága ellenére is tudható a válasz: az ominózus 3 milliárdnál sokkal többet. Csak az MKB 3,9 milliárd forintot vár az eddig lejárt hitelek törlesztéseként. Az említett 180 csuklósból el nem készült 170 darabért közel 3 milliárdos kötbér jár a buszokat – alighanem politikai nyomásra – megrendelő Volánbusznak és BKV-nak; a múlt héten, a meghosszabbított szállítási határidő lejárta után 90 nappal mindkét cég be is jelentette, hogy eláll a szerződéstől, és érvényesíti kártérítési igényét. Ugyancsak többmilliárdos tétel lehet az árujuk ellenértékére váró alkatrész- és részegység-beszállítók követelése. És persze a lejtmenetnek még aligha van vége: tavaly ősszel zárult üzleti évében az Ikarus Egyedi közel 1,4 milliárd forintos veszteséget hozott össze, és ezt idén márciusig újabb félmilliárddal tetézte.
Ekkora adóssághegy eltakarítása árán 3 milliárd forintot nyerni – ha az Ikarus Egyedinek éppen ez az állítása igaz – nem igazán tűnik jó befektetésnek. Már persze az emlegetett nemzetgazdasági érdek szemszögéből. Mészáros Lőrinc viszont biztos jól jár vele, ha az állam talpra állítja az MKB megroggyant adósát. De a másik Mészárost se kell félteni. A gyártáshoz szükséges eszközök nagy részét jó előre más cégeibe mentette ki, így jó esélye van rá, hogy az ő irányításával csődbe jutott, a lobbizása nyomán közpénzből helyrepofozandó buszgyártó leendő új gazdája is neki fizet majd azok használatáért.
|
Közpénzmilliárdokkal mentik meg a buszokat gyártani nem nagyon képes buszgyárat
|
Tovább élteti az állam a becsődölt autóbuszgyártót, amelytől a hoppon maradt Volánbusz és BKV is kártérítést vár.
| null | 1 |
http://hvg.hu/gazdasag/201829__ikarus_egyedi__csodjelentes__strategiai_kiemeles__buszfordulo
|
2018-07-21 00:00:00
| true | null | null |
HVG
|
Az EU 193 millió eurót (több mint 60 milliárd forintot) biztosít a Kohéziós Alap forrásaiból a Székesfehérvár és Keszthely közötti, összesen 123 km hosszúságú balatoni vasútvonal újjáépítésére és korszerűsítésére – jelentette be az Európai Bizottság regionális politikáért felelős tagja, Corina Crețu.
A Budapestet Keszthellyel összekötő teljes vonal korszerűsítése két szakaszban valósul meg. A jelenlegi beruházás a Szántód-Kőröshegy és Balatonszentgyörgy közötti 53 km-es vonalszakaszt érinti. A projekt keretében 38 közúti és 124 gyalogos vasúti átjárót korszerűsítenek, valamint 13 új gyalogos vasúti átjárót építenek ki.
A projekt költségét korábban (2016-os árfolyamon) 53 milliárd forintra becsülték, a megbízást elnyerő, Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó R-Kord, a V-Híd és a Swietelsky konzorciuma több mint 72,4 milliárdért vállalta a munkát, amely a tervek szerint 2019 áprilisában fejeződik be.
|
Nincs megállás: most kapott Mészáros Lőrinc 60 milliárdot Brüsszeltől
|
Az EU 193 millió eurót (több mint 60 milliárd forintot) biztosít a Kohéziós Alap forrásaiból a Székesfehérvár és Keszthely közötti, összesen 123 km hosszúságú balatoni vasútvonal újjáépítésére és korszerűsítésére – jelentette be az Európai Bizottság regionális politikáért felelős tagja, Corina Crețu.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20180720_balaton_vasutfelujitas_meszaros_lorinc_kohezios_alap
|
2018-07-20 00:00:00
| true | null | null |
HVG
|
Kétszer annyian is jelenkezhetnek kártalanításra, mint eddig, ugyanis szélesre tárta a kártalanításra jogosultak körét a kormány a Szeviép ügyében, a részletek a csütörtöki Magyar Közlönyben jelentek meg. Egy korábbi rendeletben is biztosított az állam lehetőséget a kártalanításra, de akkor a jogosultságból kizárta azokat a vállalkozásokat, például amelyek a Szeviép alvállalkozóival álltak szerződésben, illetve azok sem nyújthattak be igényt, akik csupán a kintlevőséget megörökölték. A most megjelent rendelet lényegében a pénzintézeteket, vagy a fővállalkozó vezető beosztású tagjainak hozzátartozóit zárja ki a jogosultságból.
A Szeviép a 2008-as pénzügyi válság éveiben került nehéz helyzetbe, 2010 – ben csődöt is jelentettek, majd a cég felszámolása is megindult. Az azt megelőzően több uniós projektet is bonyolító cég építette az M43-as sztrádát is, ezzel a beruházással kapcsolatosan, az abban munkát elvégző több száz alvállalkozót nem fizetett ki a cég. Időközben nyomozás indult a Szeviép ellen, majd 2015- ben vádat is emeltek három cégvezető ellen csődbűntett gyanújával, az eljárás jelenleg is folyik a Szegedi Törvényszéken.
A Czeglédi Csaba „ügyében” ki nem fizetett iskolaszövetkezeti diákok kártalanításhoz hasonlóan, rendhagyó módon, az állam kártalanítást hirdetett a Szeviép károsultak számára is, a csütörtöki Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint most lényegében azok a vállalkozások, amelyek még nem húzták azóta le a rolót, meg is kapják a pénzüket.
|
Megduplázódhat a Szeviép-kártalanításra jogosultak köre
|
Határidőig a károsultak fele jelentkezett az állami kártalanításra, mert a jogosultság feltételei például a Szeviép leányvállalataival szerződött, és az időközben elhunyt vállalkozók rokonait is kizárták az igénylésből. Most jelentősen bővülhet a kör.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20180720_Megduplazodhat_a_Szeviep_kartalanitasra_jogosultak_kore
|
2018-07-20 00:00:00
| true | null | null |
HVG
|
A Nemzeti Választási Iroda – ami azóta sem tudott megnyugtató választ adni arra a kérdésre, hogy miért omlott össze a rendszer az április 8-i parlamenti választás napján – olyan cégekkel szerződött, amik között döbbenetes összefonódások vannak: volt, aki saját magát ellenőrizte, más pedig egyik fontos cégből ült át a másikba, miközben a kapcsolódási pontokban többek között egykori BM-esek, KDNP-s képviselők, a fidesz.hu üzemeltetője és két Tiborcz-cég vezetője is felbukkant.
A cégek között az egyik legfontosabb az Idomsoft Zrt., aminek a szerződés szerinti feladata: „Az időközi választásokat, a helyi, területi és országos népszavazást támogató informatikai rendszer kialakítása a Nemzeti Választási Rendszer továbbfejlesztésével és a hozzá közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások nyújtása.” A cég Deményné Kertész Krisztinához kötődik, aki 2001-ben „Pintér Sándor jobbkezeként” tűnt fel, mint a BM Központ Adatfeldolgozó, Nyilvántartó, Választási hivatal hivatalvezető-helyettese, majd később a jogutód Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) informatikai elnökhelyettese volt. (A KEKKH részbeni utódja ma az NVI.)
Deményné idején, 2001 és 2007 között több közbeszerzést megnyert az Idomsoft elődje, az Idom2000 Konzulens Zrt., majd 2007 végén Deményné felmondott a KEKKH-nél, és közvetlenül utána az Idomhoz igazolt, aminek 2008 óta az ügyvezetője.
A hvg.hu 2010-ben azt írta, éveken át belső hivatali anyagokhoz jutott hozzá az exbelügyesek által alapított cég, így már az állami megrendelések pályázati kiírása előtt tudhatta, mi lesz a feladat, sőt néha még a pénzügyi keretekről is kapott előre információt, de előfordult az is, hogy tíz évre titkosított kormányelőterjesztés került hozzá. Például náluk kötött ki 2003-ban a családjogi törvény, és az ehhez kapcsolódó rendelet módosításakor a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalának projektterve a közbeszerzési eljárással kiválasztandó fővállalkozóra váró feladatokkal, a szükséges informatikai fejlesztésekkel. A hvg.hu szerint az irat részletezte a hivatal által becsült költségeket is, „mankót kínálva a közbeszerzési tárgyalások áralkujához”.
2010 júliusában Deményné az Idom2000 részvényese lett, majd 2010. december 31-én az Idom2000 Konzulens Zrt. megszűnt, és 94 százalékos tulajdonnal kivált belőle az IdomSoft Zrt. Azóta is ez a cég üzemelteti a Nemzeti Választási Rendszert, és Deményné most a cég választási rendszerfejlesztési igazgatója.
A legutóbbi cikkünk óta kiderült, hogy az Idom egyes tagjai nem csak a Belügyminisztériumhoz, hanem a Fideszhez is köthetők, legalábbis a cég két későbbi alkalmazottja is feltűnt Orbán Viktor Fidesz-elnök, Semjén Zsolt KDNP-elnök és Habony Árpád, Orbán nem hivatalos tanácsadója oldalán: az egyikük Arató Dávid, aki 2015 óta az Idomsoft vezérigazgatója, a másikuk Karlócai Balázs, aki 2015 és 2017 között volt a cég szolgáltatási igazgatója.
Mindketten tagjai voltak a MEM-Company Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-nek, Arató már a képek elkészülte idején is, Karlócai pedig később ügyvezető volt a már végelszámolás alatt álló cégben.
Megkérdeztük az Idomsoftot, hogy a két férfi milyen minőségében vett részt az eseményen, de Bács Ildikó koordinációs és szervezési irodavezető azt válaszolta, nem a céget képviselték: „A feltett kérdésre válaszul tájékoztatom, hogy a kérdésben szereplő két magánszeméllyel 2010. áprilisában cégünk nem állt jogviszonyban, így Társaságunk nevében értelemszerűen nem járhattak el a FIDESZ központban.”
Orbán sajtófőnökét is megkerestük, mit keresett ott Arató és Karlócai, de Havasi Bertalan – aki akkoriban a Fidesz sajtófőnöke volt – szintén csak annyit válaszolt, hogy:
„A jelzett időpontban Orbán Viktor nem volt miniszterelnök, így a Miniszterelnöki Sajtóiroda nem tud erről Önnek tájékoztatást adni.”
A kérdést a Fidesznek is elküldtük, de a párt nem reagált, Karlócai Balázs viszont annyit elárult, hogy:
„Az említett 2010-es eredményváróban magánszemélyként, önkéntesként vettem részt.”
Arra már nem válaszolt, hogy puszta véletlen volt-e, hogy a későbbi főnöke is ott volt mellette akkor.
|
A választási informatikai rendszer későbbi kulcsemberei ott voltak a Fidesz 2010-es eredményváróján
|
A Nemzeti Választási Iroda – ami azóta sem tudott megnyugtató választ adni arra a kérdésre, hogy miért omlott össze a rendszer az április 8-i parlamenti választás napján – olyan cégekkel szerződött, amik között döbbenetes összefonódások vannak: volt, aki saját magát ellenőrizte, más pedig egyik fontos cégből ült át a másikba, miközben a kapcsolódási pontokban többek között egykori BM-esek, KDNP-s képviselők, a fidesz.hu üzemeltetője és két Tiborcz-cég vezetője is felbukkant.
| null | 1 |
https://444.hu/2018/07/18/a-valasztasi-informatikai-rendszer-kesobbi-kulcsemberei-ott-voltak-a-fidesz-2010-es-eredmenyvarojan
|
2018-07-18 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Az elsőfokú ítélet szerint a vizes világbajnokságot szervező Bp2017. Kft.-nek ki kell adnia, milyen szerződés alapján adta használatba Hosszú Katinka és Shane Tusup tulajdonában álló Iron Corporation Kft.-nek a közpénzből fenntartott Duna Arénát. Mindezt úgy, hogy közben Darnyi Tamás úszóiskolájának pedig nem maradt hely. Ráadásul a bíróság még egy 500 ezer forintos pénzbírságot is kiszabott az állami cégre, mert az, hogy ilyen megállapodások lennének a birtokában.
A dokumentum miatt a 24.hu kezdett perelni. A bíróságon a Bp2017. Kft. azzal próbált érvelni, hogy nem minősül közfeladatot ellátó szervnek, az érintett szerződések fedezete pedig nem költségvetési forrás. Később arra hivatkozott, hogy nem kötött ilyen szerződéseket.
De az elsőfokon eljáró bíróság most kimondta, hogy a Bp2017 Kft. közpénzzel gazdálkodó szervezet, aminek ráadásul közfeladatot kellett ellátnia a vb megszervezésével. Az ítélet nem jogerős, a Bp2017 Kft. fellebbezett mind az ítélet, mind a pénzbírság ellen.
|
Nem titkolhatja el az állam, milyen feltételekkel adta használatba Hosszú Katinkáéknak a Duna Arénát
|
Az elsőfokú ítélet szerint a vizes világbajnokságot szervező Bp2017. Kft.-nek ki kell adnia, milyen szerződés alapján adta használatba Hosszú Katinka és Shane Tusup tulajdonában álló Iron Corporation Kft.-nek a közpénzből fenntartott Duna Arénát. Mindezt úgy, hogy közben Darnyi Tamás úszóiskolájának pedig nem maradt hely. Ráadásul a bíróság még egy 500 ezer forintos pénzbírságot is kiszabott az állami cégre, mert az, hogy ilyen megállapodások lennének a birtokában.
| null | 1 |
https://444.hu/2018/07/23/nem-titkolhatja-el-az-allam-hogy-milyen-feltetelekkel-adta-hasznalatba-hosszu-katinkaeknak-a-duna-arenat
|
2018-07-23 08:15:00
| true | null | null |
444
|
Kevesen jelentkeztek, keveset kérhettek – harmadjára is módosít az állam Szeviép-kártalanítási ügyben. Hogy miért nem sikerült elsőre rendezni a 2010 óta pénzükre váró vállalkozók sorsát, rejtély. Annyi biztos, hogy a kormánysajtó előszeretettel használja a szegedi szocialista polgármester vegzálására az építőipari cég ügyét.
Idén március 5-én jelent meg az kormányrendelet, amely alapján az állam kártalanítja a Szeviép Zrt. alvállalkozóit – írta két nappal később honlapján a Csongrád Megyei Kormányhivatal. Hangsúlyozták “az állami kárrendezés iránti igényt a károsult lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnál, illetve bármely kormányablaknál jelenthetik be 2018. március 31-ig, amely határidő jogvesztő.”
Még le sem járt a határidő, március 29-én a Magyar Közlönyben meg is jelent a módosítás. Eszerint azok a felszámolásban már évek óta regisztrált ki nem fizetett alvállalkozók, akik közel egy hónap alatt nem jelentkeztek pénzükért, május 31-ig kérhették az adóforintokból történő kártalanítást.
Hogy pontosan mennyi károsult van, ma sem tudni. A Csongrád Megyei Kormányhivatal korábban azt közölte az atlatszo.hu-val, hogy Csongrád megyében összesen 121 kérelmet nyújtottak be, amelyből 100 esetben a Csongrád Megyei Kormányhivatal járt el. A többi igénybejelentést továbbították az illetékes megyei/fővárosi kormányhivatalok felé. Csongrád megye illetékességi területét érintően 1,8 milliárd forint összegű követelés iránti igényt jelentettek be a károsultak. De ennél többen is lehettek, hiszen az ország összes kormányhivatalában lehetett jelentkezni.
Úgy tűnik, a kormánynak nem sikerül a Szeviép-üggyel dűlőre jutnia, mert újabb határidő (szeptember 30.) és károsultkör-módosítás jelent meg a Magyar Közlönyben. Ezzel már az is kérhet kártalanítást, akinek a cége időközben megszűnt, vagy aki a Szeviép alvállalkozóival állt szerződésben, illetve, aki a kintlevőséget megörökölte. A most megjelent rendelet lényegében a pénzintézeteket vagy a fővállalkozó vezető beosztású tagjainak hozzátartozóit zárja ki a jogosultságból.
A Szeviép-károsultaknak kifizetett összeg így tovább nőhet mintegy 3 milliárd forintra. Hogy miért nem sikerült a megfelelő szabályozást elsőre elkészíteni, nem tudni. Ahogy azt sem, hogy a jogvesztő határidő után miért nyitnak újabb és újabb lehetőségeket a kárigények beadásra.
A Szeviép a 2008-as pénzügyi válság éveiben került nehéz helyzetbe, 2010-ben pedig csődöt jelentett, majd a céget felszámolták. A vállalkozás építette többek között az M43-as sztrádát is, és ezzel a beruházással kapcsolatban több száz alvállalkozót nem fizetett ki. Időközben nyomozás is indult a Szeviép ellen, majd 2015- ben vádat emeltek három cégvezető ellen csődbűntett gyanújával, az eljárás jelenleg is folyik a Szegedi Törvényszéken. A hírek kezdetben 10 milliárd forintos kárról szóltak, ami a per kezdetére 6 milliárdra csökkent. Az alvállalkozókat pedig most az állam fizeti ki.
A Szeviép-ügynek van egy másik, nem a vállalkozókról szóló aspektusa is. A kormánysajtó előszeretettel tolja Botka Lászlóra, a szegedi szocialista polgármesterre az építőipari vállalkozás csődjét. A vállalkozókat képviselő Szabó Bálint többször nyilatkozta a sajtóban, hogy “Botka László a Szeviép-ügy politikai felelőse”, valamint, hogy “Tönkretett kisvállalkozók pénzéből finanszírozza Botka László az MSZP-t?”, illetve, “Szeviép-károsultak: Botka László nyakig sáros a csődben”. Szabó állításait az azt lehozó portálok később helyreigazították, ugyanis egyiket sem sikerült igazolnia.
“A kormányzás egy kicsit tökéletlenül működött Szeviép-ügyben, a kártalanítás jól láthatóan nem sikerült sem az első körben, sem a másodikban. De még a harmadik módosítás után sincs lehetőség mindenkinek a kártalanításában” – mondta az atlatszo.hu-nak Szabó Bálint. Telefonon értük el, és azt is elmondta, hogy a választások után Gulyás Gergelynél kilincselt, mert igazságtalannak tartotta a tavaszi kártalanítást.
“Három hitelezői listán 433 vállalkozó volt, ebből 150 kap kártalanítást, ők kamatokkal együtt 3,1 milliárd forinthoz jutnak. Az összegből a tőke 1,9 milliárd forint volt. A kártalanításban részesülők például olyanok vállalkozók, akik homokot adtak el vagy éppen szállítottak a Szeviépnek, vagy éppen a tulajdonában álló cégeinek” – árulta el Szabó Bálint.
“A Szeviép-ügyben a pénz politikusok vagy politikus-közeli emberekhez került” – ismételte el Szabó.
Állítja ezt annak ellenére, hogy a cégvezetőkön kívül senki ellen nem indult eljárás. Szabó Bálint több olyan bűncselekményt is felsorolt, amiről tudomása van, mégsem történt benne semmi.
Amikor erre rákérdeztünk, azt mondta, “az, hogy még eddig nem vizsgálták, nem jelenti, hogy nem fogják vizsgálni”. Azt is hozzátette, hogy ha kell, politikai ambícióit is félreteszi, ha nem végződik jövő őszig a Szeviép-ügy a bíróságon. Amikor azonban a politikai ambícióiról faggattuk, nem akart részletekbe menni.
Nem nehéz kitalálni, Szabó merre indulna, hiszen emlékezetes, hogy Lázár Jánost saját lakásában fogadta a tavaszi kártalanítás bejelentése előtt. Erről közös videót tettek közzé. Azt is megírtuk, hogy Lázár János “kampány-videoüzenetet” küldött a szegedi lézerközponttól. Szerinte másik polgármesterre lenne szüksége Szegednek.
Ezt Lázár János, a térség országgyűlési képviselője annak apropóján mondta Facebook-videójában, hogy megállapodást írt alá a Szegedi Tudományegyetem, az Audi Hungária Zrt. és a MOL Zrt a szegedi ELI Alps lézerkutató-intézet mellett elhelyezkedő, egyelőre még területrendezés alatt álló Science Parkban.
Az együttműködés mindenekelőtt megújuló üzemanyagok fejlesztéséről szóló kutatásokról szól, s lerakták az SZTE Járműipari Kompetencia Központ alapkövét és felavattak egy mobil féktermet is. Vagyis elképzelhetőnek tűnik, hogy Lázár – és a Fidesz – támogatásával Szabó Bálint indulhatna Botka László ellen a 2019-es önkormányzati választásokon.
|
Polgármester-jelölti ambíciókat dédelgethet a Szeviép-csőd ügyében Botkát vegzáló aktivista
|
Kevesen jelentkeztek, keveset kérhettek – harmadjára is módosít az állam Szeviép-kártalanítási ügyben. Hogy miért nem sikerült elsőre rendezni a 2010 óta pénzükre váró vállalkozók sorsát, rejtély. Annyi biztos, hogy a kormánysajtó előszeretettel használja a szegedi szocialista polgármester vegzálására az építőipari cég ügyét.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/07/23/polgarmester-jelolti-ambiciokat-dedelgethet-a-szeviep-csod-ugyeben-botkat-vegzalo-aktivista/
|
2018-07-23 16:51:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség a vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt indult ügyben indítványozta a három vádlott bűnösségét megállapító és végrehajtandó börtönt kiszabó bírósági ítélet helybenhagyását – derül ki az ügyészség közleményéből.
Azt írták, hogy egy Bács-Kiskun megyei egészségügyi intézmény nonprofit cége uniós pályázati felhívásra 2010 februárjában pályázatot nyújtott be 1 milliárd 342 millió forint értékű fejlesztéshez szükséges összeg megszerzésére a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez. Az ügynökség a pályázatot támogatandónak ítélte.
Az eljárás egyik vádlottja – aki később az intézmény főigazgatója lett – a vádbeli időszakban a nonprofit cég ügyvezetője volt. Az ügy másik két férfi vádlottja 2010-ben ismerkedett meg az ügyvezetővel, közöttük baráti viszony alakult ki. A másik két vádlott azt kérte a nonprofit cég ügyvezetőjétől, hogy a pályázat kivitelezési munkáinak elnyerése érdekében támogassa a közbeszerzési eljárás során az általuk képviselt építőipari céget.
A két vádlott felajánlotta az ügyvezetőnek, hogy „baráti kölcsön” címen adnak neki pénzt, amelyet ő az építőipari cégnek nyújtandó „segítség” ellentételezéseként kap. Az ügyvezető az ajánlatot elfogadta, így 2011 augusztusában először 10 millió forint, majd 2011 novemberében 16 millió forint készpénzt vett át.
A vádlottak 2012 augusztusában, a közbeszerzési eljárással kapcsolatban az egészségügyi intézményben meghirdetett tárgyalás előtt találkoztak. Megállapodtak abban, hogy az ügyvezető a szóbeli forduló során különböző jelzésekkel fogja segíteni építőipari cég képviselőjét, hogy elnyerje a pályázatot. Az ügyvezető azonban mégsem tudott jelzéseket adni, és a pályázatot egy másik cég nyerte meg.
Az ügy eddig titokban maradt, éppen ezért rejtély, hogy az ügyészség miért adott ki ma közleményt. Az elsőfokú tárgyalásról, de még a vádemelésről sem tudósított eddig senki. Nem nehéz kitalálni, hogy a márciusban első fokon börtönre ítélt vádlottak közül, az 5 évet kapott ügyvezető nem más, mint a tavaly decemberben leköszönt Romhányi Zoltán.
Romhányi Zoltán – a cégadatok szerint – a Semmelweis Halasi Kórház Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságnak volt az ügyvezető igazgatója 2009-től a 2013-as megszűnésig. Az intézmény támogatásáról 2011-ben döntött az akkori DARFÜ, Struktúraváltás a „Halasi kórházban” projektjükre összesen 2,8 milliárd forintot kaptak.
A közbeszerzéseket több részletben írták ki, a vádban szereplő 1,3 milliárd forintos értékre, ami többek között a szabadon álló, többszintes kórház épület „torony” épületrészének a 3. szinttől a 6. szintig (összesen 4 szint újépítés) történő bővítése. A „torony” épület meglévő részének, a hotelrészleg, a központi technológiai tömb és a rendelőintézet átalakítása, korszerűsítése, a járóbeteg szakellátás épületrészéhez tartozó árkádsor 66 m2-es beépítése volt – 2011-ben írták ki. 10-en pályáztak, végül CFE Hungary Építőipari Kft. nyert, 1,19 milliárd forintos ajánlattal.
Romhányi Zoltánnal kapcsolatban a pecsistop.hu 2008-as cikkében az áll, hogy Romhányi korábban, még, mint a váci kórház gazdasági igazgatója saját cégének adott megbízásokat, s emiatt, állítólag, most egy ügyvédi iroda feljelentette őt.
A váci MSZP frakció 2010-es közlemény pedig azt tartalmazta, hogy “2007 szeptemberében az akkori gazdasági igazgató, dr. Romhányi Zoltán, hirtelen távozását követően hogy-hogy nem a Hospinvest leányvállalata által működtetett kiskunhalasi kórház vezetője lett. 2010. november 24-én az országos sajtóban is bejelentésre került, hogy államtitkár úr feljelentést tett a Hospinvest ellen, közel négy és fél milliárdos hűtlen kezelés, a számviteli fegyelem megsértése, csalás gyanúja miatt.” Hogy ezzel az üggyel mi lett, nem tudni.
A bíróság első fokon az egykori főigazgatót vesztegetés elfogadásának bűntettében, míg a másik két vádlottat vesztegetés bűntettében, illetve egyiküket hamis magánokirat felhasználásának vétségében mondta ki bűnösnek. Ezért a bíróság az ügyvezető vádlottat 5 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra, míg bűntársait 3, illetve 2 év börtönbüntetésre és ugyanekkora tartamú közügyektől eltiltásra ítélte. A másodfok a Kecskeméti Törvényszéken folytatódik, valószínűleg nagyobb nyilvánosság előtt.
Fotó: halasinfo.hu
|
Vesztegetés elfogadása miatt börtönbe küldené az ügyészség a kiskunhalasi kórház egykori főigazgatóját
|
26 millió forint kenőpénzt fogadott el Romhányi Zoltán, a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház kórház tavaly leváltott főigazgatója 7 évvel ezelőtt a vádirat szerint, hogy egy számára kedves cég nyerjen meg egy 2010-ban megpályázott 1,3 milliárd forintos uniós támogatásból induló felújítást. A vállalkozás mégsem nyert, de Romhányit és társait első fokon már elítélték.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/07/20/bortonbe-kuldene-az-ugyeszseg-a-kiskunhalasi-korhaz-egykori-foigazgatojat/
|
2018-07-20 16:53:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Szabó Zsoltról korábban akkor írtunk, mikor kiderült: az általa korábban vezetett Hatvan városát a kormányzati források elzárásával fenyegette, amiért összeveszett utódjával, Horváth Richárddal.
Puccs, kizárás, ellenkizárás, bosszúhadjárat - belerokkanhat Hatvan a fideszes belháborúba
Adott egy Hatvant "saját városaként" kezelő országgyűlési képviselő, majd államtitkár, és vele szemben egykori kegyeltje, a tőle függetlenedő, a korábban szintén a Fidesz színeiben induló polgármester, Horváth Richárd. Konfliktus ténye nyár óta már nemcsak nyílt titok, hanem egy, az egész városra kiható háború, amiben gyakorlatilag minden eszköz megengedett: lejáratás, fejlesztési pénzekkel való zsarolás, és egy, az országos bulvársajtó mélységéit idéző médiaháború.
Szabó politikai pályafutását számos botrány kísérte, egyet épp a baloldali kötődésű 60lap említett meg a múlt hét folyamán. A történet kísértetiesen hasonlít az izsáki polgármesteréhez, aki vígan él az EU-s pénzből épített vendégházban.
Szuhán 2014 őszén építettek fel 32 millió forint EU-forrásból egy vendégházat, melyről igazi művészet információkat találni az interneten. A 60lap cikkén látható fotó tanúsága szerint a projekt a Darányi Ignác Terv keretein belül valósult meg. A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének honlapján elérhető a szálláshely adatlapja, innen tudható, hogy a ház elméletileg 4 szobával, 8 férőhellyel rendelkezik.
A hvg.hu már a beruházás megvalósulását követő évben megpróbálkozott szállást foglalni, de nem jártak sikerrel. Most mi is megpróbálkoztunk ezzel, de a megadott számokat tárcsázva senki sem vette fel a telefont. A szálláshely honlapjának címe szintén nem sok jóval kecsegtet, de a mindenkilapja.hu végződés mellett is sikerült negatív csalódást okozni, az oldalra ugyanis semmiféle tartalom nincs feltöltve.
Mind a két évvel ezelőtti HVG-cikk, mind a 60lap arra utalt, hogy a ház valójában nem a nagyközönség számára is elérhető vendégházként funkcionál, azt a település környékén gyakran vadászó Szabó Zsolt államtitkár és baráti köre használja. A hírek szerint Szabó és Horváth Richárd összeveszését megelőzően tartott itt kihelyezett ülést a hatvani városvezetés is.
Nincs itt semmi látnivaló: már a tábla is eltűnt
Ellátogattunk hát Szuhára, hogy a helyiektől érdeklődjünk - ha egy ilyen kis faluban ilyesmi történik, bizonyos, hogy arról mindenki tud. Nem is kellett csalatkoznunk: mikor az utcán szálláshely felől érdeklődtünk, egész máshová irányítottak minket, de mikor konkretizáltuk, hogy pontosan melyik épület is érdekelne minket, legyintettek:
"Ja, az nem vendégház, az az államtitkáré."
Hasonló információkat közöltek velünk a helyi - meglepően színvonalas és szívünknek kedves - kiskocsma törzsvendégei is, hozzátéve, ki tudja, hogy van ez hivatalosan lepapírozva, de az biztos, hogy a házat "a Szabó és a vadász ismerősei" használják, előbbinek pedig gyakran látják az autóját is.
Megnéztük magunknak az ominózus épületet is, már amennyire a magas kerítéstől látni lehetett belőle valamit. Az rögtön szemet szúrt, hogy a kerítésen semmilyen elérhetőség nem volt kiírva, ahogy arra sem utalt semmi, hogy ez egy kibérelhető vendégház volna. Sőt: eltűnt róla az EU-pályázat adatait ismertető tábla is.
Bár nekünk nincs uniós pénzből épített szálláshelyünk, amit kiadhatnánk, de ha lenne, biztosan nem így reklámoznánk:
A rokon építette
A 60lap egyébként rámutatott arra is, hogy a projektgazda Tasty Trade Kft.-nek és a Meggye Völgy Kft.-nek az Alba Foto Design Kft. a tulajdonosa, mely cégnek az ügyvezetője és tulajdonosa Stolczenberger Róbert – aki Szabó Zsolt feleségének unokatestvére.
A cég a vendégház létesítésére pontosan 31 748 618 forint vissza nem térítendő támogatásban részesült - ennyi pénz vándorolt hát a politikus rokonához, miközben a jelek szerint a beruházás magánvagyont gyarapít.
Idetartozik még, hogy a beruházás kivitelezője nem más volt, mint az a Bástya Millenium Kft., amely a hatvani Szárazmalom projekt fővállalkozójaként szerzett magának hírnevet a térségben. A Heves megyei város polgármestere szerint a településnek a cég több százmilliós kárt okozott azzal, hogy az építkezés nem valósult meg, mivel így a támogatási összeget vissza kellett fizetni. Egyes vélemények szerint ráadásul a beruházás "felsőbb utasításra" állt le. Ezt nyilván nem tudhatjuk, mindenesetre a per folyamatban van.
Visszatérve Szuhára: érdekesség, hogy a fideszes politikus az épület szomszédságában lévő ingatlanokat is megvásárolta magának.
Azt természetesen nem tudjuk, hogy kizárólag magáncélra használja-e Szabó az uniós pénzből felhúzott vadászházat, mindenesetre a helyiek elmondása és a saját - sikertelen - próbálkozásaink a szállásfoglalásra mind-mind azt mutatják, hogy nem ez a kis hangulatos épület fogja fellendíteni Szuha idegenforgalmát.
|
AZ EU KIFIZETTE, A ROKON MEGÉPÍTETTE, AZ ÁLLAMTITKÁR HASZNÁLJA
|
Szuhán 2014 őszén építettek fel 32 millió forint EU-forrásból egy vendégházat, melyről igazi művészet információkat találni az interneten. A 60lap cikkén látható fotó tanúsága szerint a projekt a Darányi Ignác Terv keretein belül valósult meg.
| null | 1 |
https://alfahir.hu/2017/02/21/szuha_szabo_zsolt_hatvan_horvath_richard_fidesz
|
2017-02-21 17:33:00
| true | null | null |
alfahir.hu
|
A napokban a legfőbb ügyészre hivatkozva arról számolt be az Index.hu, hogy Varga Gábor, Fejér megyei fideszes országgyűlési képviselő családjához köthető cégek ügyei után nyomoz az ügyészség. Polt Péternek korábban az LMP-s Hadházy Ákos sorolt fel több céget azzal a kérdéssel, hogy azok közül valamelyik kapcsán merült-e fel a közelmúltban valamilyen bűncselekmény gyanúja. A 13 vállalkozást tartalmazó listán olyan cégek is szerepelnek, amelyek egyszerre köthetők Varga Gábor és fideszes képviselőtársa, Simonka György köréhez, így nem kizárt, hogy mindkét politikus környezete érintett lehet az eljárásban.
Varga és Simonka a Parlamentben
Ám Polt Péter azt nem közölte, hogy pontosan mely cégek ügyei miatt indult nyomozás, mindenesetre a legfőbb ügyész válasza után feltérképeztük a Varga Gáborhoz és rokonaihoz köthető vállalkozások bizniszeit – és találtunk nem egy érdekességet.
Egymás mellett a parlamentben
Hadházy Ákos mai korrupcióinfóján beszél részletesen a témáról, ám előzetesen velünk is megosztotta értesüléseit. Ezen információk és az általunk beszerzett adatok alapján megnéztük, hogy a szóba jöhető társaságok milyen közbeszerzéseken indultak, nyertek-e uniós forrásokat, ha igen, azokat hogyan használták fel. Rengeteg információ és adat feldolgozása után arra a következtetésre jutottunk, hogy Varga Gábor és Simonka György – döntő többségében rokonaik, ismerőseik révén – köre igen hasonlóan épített fel egy szövevényes céghálót, amely között több átfedés is található, és üzleti kapcsolatban is álltak egymással.
Mielőtt rátérünk a cégügyekre, érdemes megnézni, mit lehet tudni a két országgyűlési képviselőről!
Egyikőjük sem tartozik a párt meghatározó politikusainak körébe, kettejük közül Simonka György az ismertebb. Pusztaottlaka volt polgármesterét, a Fidesz dél-békési „kiskirályát” az ő és családtagjai, rokonai, üzlettársai részvételével egy olyan cégháló veszi körül, amely szereplői gyanúsan nagy sikerrel zsebelhettek be állami, illetve uniós támogatásokat. A Simonka-közeli cégek közül többen is szerepet vállalt a képviselő rokonsága, és az is feltűnő, hogy sokszor a könnyen jött közpénzből egymás vállalkozásait bízták meg különböző feladatokkal. A Simonka Györgyhöz valamelyik rokona vagy ismerőse révén köthető cégek egy olyan pilotprogramban is szerepet kaptak, amelyet a képviselő menedzselt, és bemutattuk azt is, hogy Pusztaottlakára miként vándoroltak arányaiban még Felcsútot is felülmúló mértékben állami támogatások.
Azt a gyanút, hogy a pénzek és a megbízások megszerzése nem minden esetben történhetett szabályos módon, erősíti, hogy már több olyan nyomozásról is hírt adott a sajtó, amelyben érintett lehet Simonka György és/vagy több rokona, jelenlegi és volt üzlettársa. Ezek közül az egyik eljárás különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt indult, miután a képviselő volt cége, a Magyar Termés Tész Kft. közel egymilliárd forintos kárt okozhatott. A nyomozásban már több mint egy tucat embert hallgattak ki, sajtóhírek szerint a képviselő két üzlettársa előzetes letartóztatásban volt, de a közelmúltban kiengedték őket.
Cikkünk másik szereplője, Varga Gábor szinte alig szerepel az országos hírekben. Varga 2002 és 2014 között a Fejér megyei Cece polgármestere volt, 2010 óta országgyűlési képviselő, a Miniszterelnökség miniszteri biztosa, Fejér megye fejlesztéséért felel. Az Országház üléstermében Simonka György mellett ül, amely még önmagában nem jelentene semmit, de úgy tűnik, a két honatya nem csupán politikai, de üzleti ügyekben is kapcsolatban állhat egymással.
Varga Gábor
Előnyben a rokonok
A Fejér megyei politikus jelenleg csak egy cégben, a VK Mezőgazdasági és Szolgáltató Kft.-ben tulajdonos, de felesége, Vargáné K. Erika és az ő családtagjai számos vállalkozásban érdekeltek. A cégek többsége bikácsi – ez a Cecéhez közeli, de már Tolna megyei kis falu a K. család főhadiszállása – központú, de többnek van vagy volt telephelye Cecén is, ahol Vargáék élnek.
A Varga Gáborhoz felesége családtagjai révén köthető cégek fontos szereplője a Farm-Energy Logistic Kft., amely 2014-ben és 2015-ben is elnyert 1-1 közbeszerzést a Cecei Lovas Egyesülettől. Ennek az egyesületnek – a bíróság honlapján elérhető hivatalos adatbázis szerint – épp Varga Gábor a képviselője. A beszerzést állami támogatásból finanszírozhatta az egyesület, ez olvasható ki a Közbeszerzési Értesítő honlapján található adatokból, illetve az, hogy összesen közel nettó 26 millió forintért rendeltek meg a Farm-Energytől mezőgazdasági eszközöket egy kertészet kialakítására és a Cecei Lovas Egyesület telephelyének eszközfejlesztésére. A közbeszerzési dokumentumokban is szerepel Varga Gábor, őt jelölték meg kapcsolattartónak. Van tehát egy egyesület, amelyben fontos szerepe van az országgyűlési képviselőnek, majd a családtagok érdekeltségének adták oda a közpénzből finanszírozott munkát.
De a Bikácsi Közéleti Nőegylet is megtalálta a Farm-Energy Logistic Kft.-t, ők is állami forrásból rendeltek a cégtől szintén mezőgazdasági eszközöket összesen nettó 10,9 millió forint értékben. A Közbeszerzési Értesítő szerint az egylet kapcsolattartója K.-né K. Erika, aki több helyről megerősített információink szerint Varga Gábor országgyűlési képviselő anyósa. Csavar a történetben, hogy a Farm-Energy egyik tulajdonosa a közbeszerzés időpontjában egy Első Alba Holding Kft. nevű vállalkozás volt, amely többek között K.-né férjéé, tehát Varga apósáé. Slusszpoén, hogy 2017 júniusától K.-né is beszállt a kft.-be, és ezt követően rögtön nyertek 28,3 millió forintot a Vidékfejlesztési Programból „többfunkciós közösségi és szolgáltató tér kialakítására”.
A Farm-Energy nem csak épít, a családi cég is számít egy jelentős támogatásra, szintén a Vidékfejlesztési Programból szeretnének építeni Bikácson egy sörfőzdét. Ezt onnan lehet tudni, hogy már befejeztek egy feltételes közbeszerzést, amely azt jelenti, hogy a nyertest csak akkor bízzák meg, ha megkapják a támogatást. Úgy tudjuk, az építkezések még nem indultak el, az uniós támogatásokat összegző adatbázisban pedig még nem szerepel a cég számára kedvező döntés.
Elhagyatott nyúltelepekre ment el a 80 milliós támogatás
Érdekes részlet, hogy a Cecei Lovas Egyesület és a Bikácsi Közéleti Nőegylet is ugyanazokat a cégeket – a Gázmodul-Weisz Kft.-t és a felszámolás alatt álló Wetra-Bau Kft.-t – hívta meg a fentebb részletezett, elvileg egymástól teljesen független közbeszerzéseikre. A Gázmodul-Weisz jól járt egy másik közbeszerzéssel, amelyet az Angóra Nemesítő és Nyúltenyésztő Nonprofit Kft. írt ki 2014-ben, amikor nyúltenyésztő telep építésével bízták meg a céget, nettó 38,5 millió forintért. A beruházást abból a közel 40 millió forintból finanszírozta az Angóra, amelyet a vidékfejlesztést célzó, részben uniós és részben állami finanszírozású Darányi Ignác Terv forrásaiból nyertek el. Ez a cég is kapcsolódik Varga Gábor köréhez, a politikus rokona (információnk szerint apósa) az egyik társtulajdonos. A támogatással kapcsolatos, nem is annyira apró szépséghiba, hogy a bikácsi nyúltenyésztő telep nem működik, egy állat sincs ott, a terület elhagyatott – mindez Hadházy Ákos által a napokban készített fotókon is látható.
Fotó: Hadházy Ákos
Varga apósa benne van egy másik cégben is, a Castor Rex Plus Nemesítő és Nyúltenyésztő Nonprofit Kft.-ben, amely szintén kapott egy közel 40 millió forintos támogatást újfent nyúltenyésztő telep létrehozására. Valamiért ez a vállalkozás is a Gázmodul-Weisz Kft.-t bízta meg az építkezésekkel, és persze itt sincs nyoma semmilyen állattenyésztésnek. A két, jelenleg nem működő telep egymás mellett található. (A teleppel kapcsolatban írásban kerestük az érintetteket, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.)
Fotó: Hadházy Ákos
Kérdéseink K. Gyulához
Az Angóra Nemesítő és Nyúltenyésztő Nonprofit Kft. és a Castor Rex Plus Nemesítő és Nyúltenyésztő Nonprofit Kft. által állami támogatásból épített nyúltelepek miért nem üzemelnek? A megépítésük óta folyt-e ott valaha nyúltenyésztés, később terveznek-e ilyen tevékenységet a telepeken?
A Farm-Energy Logistic Kft. 2014-ben és 2015-ben is elnyert 1-1 közbeszerzést a Cecei Lovas Egyesülettől, utóbbi tagja Varga Gábor országgyűlési képviselő. A megbízások és a között, hogy a cég egyes tulajdonosai rokoni kapcsolatban állnak a Képviselő Úrral, van-e bármilyen összefüggés?
A nyúltartó telepek és/vagy a Farm-Energy Logistic közbeszerzésen elnyert munkái kapcsán van-e folyamatban nyomozás?
Meg tudják-e erősíteni, hogy K. Gyula Úr és felesége ellen gazdasági bűncselekmény gyanúja miatt nyomozás folyik?
Simonka & Varga Co.
A Varga Gábor családtagjaihoz köthető cégek közül néhány egészen könnyen kapcsolatba hozható a Simonka György köréhez sorolható több vállalkozással. Varga apósa, anyósa és az ő fiuk tulajdonában van az a Breton Mérnöki és Tanácsadó Kft., amely résztulajdonos a már felszámolás alatt álló, Simonka-közeli Magyar Termés TÉSZ Kft.-ben. Másik kapocs az I. MF Első Magyar Farmenergia Zrt., amelyben a Breton részvényes volt addig, amíg az akkor éppen Simonka György feleségének résztulajdonában álló Ottlakai Trade Kft. be nem lépett. Ugyanez volt a helyzet egy másik cégnél, az AGG – Biopellet Termelő és Kereskedő Kft.-nél, ahol Varga apósáék után az Ottlakai Trade lett a tulajdonos.
Érdekes lehet egy Pronergy Mérnökiroda Kft. nevű cég is, amelyben szintén tulajdonos volt Varga Gábor apósa, majd miután kiszállt, a vállalkozás tulajdonrészt vásárolt a Simonka köréhez köthető Paprikakert TÉSZ Termelői Értékesítő Kft.-ben. Ezt követően a Pronergy látványosan elkezdett szárnyalni, a dél-békési országgyűlési képviselő körzetéhez tartozó településeken több közbeszerzést is elnyertek. A Pronergy Békássámsonon 19 millió forintért újíthatta fel a helyi református templomot, egy másik céggel együtt pedig Tótkomlóson közel 112 millió forint uniós forrásból iskolát korszerűsíthettek.
További közös pont lehet a két fideszes politikus között, hogy 2013-ban – amikor még Varga Gábor polgármester is lehetett az országgyűlési képviselői pozíció mellett – a cecei önkormányzat is ugyanazt a pályázatíró céget, a Public Sector Kft.-t bízta meg egészségügyi szűrésekkel kapcsolatos feladatokkal, amely a Mengyi Rolanddal szemben elrendelt nyomozás anyagaiban is szerepel. Ez a cég egy Simonkához köthető alapítványtól is kapott közpénzből finanszírozott, a cecei feladatokhoz hasonló témában megbízást. Biztosan csak véletlen egybeesés, hogy a parlamentben egymás mellett helyet kapó Simonka és Varga előtt közvetlenül Mengyi Roland ül.
Hogy a Polt Péter által megerősített nyomozás pontosan miért folyik, és melyik, a Varga Gábor családjához köthető cég ügyei miatt merült fel a bűncselekmény gyanúja, azt egyelőre nem tudni. Mint ahogy azt sem, hogy pontosan kiket hallgatott meg eddig a rendőrség. Az azonban kiolvasható a cégadatbázisból, hogy Varga Gábor apósát 2021-ig eltiltották a cégvezetéstől.
(A cégadatok az Opten adatbázisából származnak.)
|
Közpénzből gazdagodnak a Simonka-közeli fideszes képviselő rokonai, az ügyészség már nyomoz
|
A napokban a legfőbb ügyészre hivatkozva arról számolt be az Index.hu, hogy Varga Gábor, Fejér megyei fideszes országgyűlési képviselő családjához köthető cégek ügyei után nyomoz az ügyészség. Helyreigazítás: A 2017. október 26. napján „Közpénzből gazdagodnak a Simonka-közeli fideszes képviselő rokonai, az ügyészség már nyomoz” című cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy az Angóra Nemesítő és Nyúltenyésztő Nonprofit Kft. bikácsi nyúltenyésztő telepe nem működik, egy állat sincs ott.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/kozpenzbol-gazdagodnak-a-simonka-kozeli-fideszes-kepviselo-rokonai-az-ugyeszseg-mar-nyomoz-107269/
|
2017-10-10 17:38:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Nyilván nem volt a Srategopolisnál alkalmasabb vállalkozás a széles magyar ugaron arra a feladatra, hogy 14 millió forintból költség-haszon elemzést készítsen a hódmezővásáhelyi Ipari Park Infrastrukturális fejlesztéséhez. (A megbízás: Üzleti terv készítése költség-haszon elemzéssel a „HódmezővásárhelyiIpariPark infrastrukturális fejlesztése” című, TOP-6.1.1-15-HM1-2016-00001 azonosítószámú projekt keretében.) Ráadásul a város úgy szerződött Giro-Szászék cégével, hogy akkor még nem tudták, elnyerik-e az uniós forrásból igényelt iparipark-fejlesztési támogatást, akkor a város a saját zsebébe nyúlva fizeti ki a Strategoplist. „Amennyiben a pályázat nem részesül támogatásban, Ajánlatkérő saját forrásból finanszírozza jelen beszerzést.”
Giro-Szász jelenleg miniszterelnöki megbízottként havi bruttó 997 ezer forintos fizetésért, Orbán Viktor tanácsadójaként elemez belpolitikai eseményeket és ad tanácsokat. A Strategopolis bizonyára nagyon jól dolgozik, hiszen Giró-Szász munkaadója, a Miniszterelnökség is ezt a céget bízta meg még 2015 nyarán valamivel több, mint 139 millió forintért, hogy az információs társadalomról, a Kormányzati célok és a fejlesztéspolitika összhangjáról és a pályázati konstrukciók kiírási hatékonyságának javításáról írjon tanulmányokat.
Márpedig a kormányzat folyamatosan azt állítja, a korrupció a múlté, mostantól más világ lesz. Az LMP társelnöke, Hadházy Ákos a hét elején épp erről kérdezte Lázár Jánost a parlamentben: „Mikor ismerik már be, hogy a (korrupt) rendszert Önök folytatták és Önök tökéletesítették? Mi arra a biztosíték, hogy ezentúl minden máshogy lesz?”
Lázár erre többek között az válaszolta, hogy bár minden rendszerben vannak hibák, „az emúlt évben rengeteget dolgoztunk azon, hogy a rendszer hibáit kiküszöböljük, mindent megteszünk azért, hogy mindenki számára elérhető legyen a pénz, és tisztességesen el tudjunk számolni a felhasznált forrásokkal”. Vélhetően ilyen rendszerhibának tekinthetők a Fidesz holdudvarához tartozó Strategopolis megbízásai is.
A fenti hódmezővásárhelyi pályázat kapcsán érdekes részlet, hogy a Strategopolis mellett az a cég is indult a megbízásért (Corex Projektfejlesztési Tanácsadó és Szolgáltató Kft.), amelyik 300 millió forintos megbízást kapott a Hadházy felszólalásában is említett újabb mutyigyanús projekt, a Nemzeti Rugalmassági Terv egyik szereplőjeként. A harmadik induló, a HBF-Hungaricum Kft. is ismerős lehet a pályázati visszaéléseket bemutató Korrupcióinfó-sorozatot követők számára: a cég neve az oktatásfejlesztésre szánt 14 milliárd forintos Öveges-program kapcsán merült fel. A Magyar Narancs így írt e cég szerepéről: „A Tender Network visszatérő ellenfele az Öveges-programban – és számos más TÁMOP-os programban is – a HBF-Hungaricum Kft. és a Steady Media Kft. A Tender Network tulajdonosa egy szekszárdi magánszemély. A kecskeméti székhelyű HBF-Hungaricum Kft. fő tulajdonosa Felföldi Zoltán, aki 2014-ig Lakitelek fideszes polgármestere volt, de 2014-ben elvesztette a választást a független jelölttel szemben. A HBF-Hungaricum Kft. és a Steady Media Kft. mintha szeretne veszteni, az Öveges program mellett ugyanis más uniós pályázati eredményeket is vizsgálva azt látni, hogy a három cég rendre egymás ellen indult, és rendre a Tender Network Zrt. volt a nyertes. “
A Corex Projektfejlesztési Kft. vezeti azt a konzorciumot, amelyet a rugalmas foglalkoztatás elősegítésére kitalált programon belül a Nemzeti Rugalmassági Terv megvalósításával bíztak meg, 300 millió forint feletti értékben. A Corex Társtulajdonosának, Jaksa Gábornak és családjának az üzleti ügyeiről még tavaly júniusban az Átlátszó írt részletesen a Tízmilliók szellemközpontokra, fideszközeli borászlobbi a háttérben, Újabb unióspénz-szippantót fogtunk? című cikkében. A céget 2015. Májusában jegyezték be és az Opten céginformációs rendszer szerint az alapítását követő 6 hónapban összesen több, mint 580 millió forint árbevételre tett szert.
A Nemzeti Rugalmassági Terv „átvilágítását” végző konzorcium két másik tagja, A Learning Innovation Kft. és a Rávezető Projekt Kft. A Learning Innovation Kft tulajdonosa Zsuffa Ákos, akiről korábban azt írta a HVG, hogy „ő az Akkreditált Felnőttképzési Intézmények Országos Egyesületének elnöke, és a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Programiroda pályázati szakértője is. Ez a szervezet pedig az Orbán Viktor miniszterelnök fogorvosaként elhíresült Bátorfi Béla résztulajdonában álló Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztő Kft. közvetett érdekeltségében van. Márpedig a Bátorfihoz kötődő pénzköltéseket már az Európai Bizottság is megelégelte.“
A harmadik konzorciumi tag, a RávezetőProjekt Tanácsadó és Szolgáltató Kft. sem ismeretlen a médiában: az éves árbevételét 2010- és 2016 között 9,4 millió forintról 436 millió forintra növelő cég tulajdonosa, Riz Levente Rákosmente fideszes polgármesterének a sógornője, Rizné Majoros Rita cége. Az ő és férje üzleti ügyeiről és nyertes pályázataikról még az azóta elhalt Vs.hu írt részletes cikket.
Te követed már a Reflektort a Facebookon? Nem! Akkor ITT most megteheted! Köszönjük!
Hozzáfűzni való
|
Bár Lázár tagadja, megy tovább a mutyi
|
14 millió forintból készíthet üzleti tervet a Giro-Szász András többségi tulajdonában lévő Strategopolis Kft. a korábban Lázár János által irányított Hódmezővásárhely megbízásából a helyi iparipark-fejlesztési projektben.
| null | 1 |
http://reflektor.hu/hirek/bar-lazar-tagadja-megy-tovabb-a-mutyi
|
2016-10-13 19:15:00
| true | null | null |
Reflektor
|
képzavar
2018 július 23., 09:36
comments 258
Mészáros Lőrinc sportszermárkája, a 2RULE egyelőre sajnos csak mezeket gyárt, így Molnár Mátyás, a köztévé Góóól!2 című műsorának házigazdája vasárnap kénytelen volt egy zakóra akasztott kitűzővel kifejezni a rajongását. De azt sikerült egy egész műsoron át megjelenítenie a terméket. Igaz, ezt külön nem jelzik a nézőknek.
A magyar közszolgálat csütörtökön egyébként is szokatlan lelkesedéssel számolt be arról, hogy Mészáros Lőrinc márkája piacra lépett, és egyből három magyar csapat is 2RULE-mezben feszített. A Puskás Akadémia mellett a Diósgyőr és a Haladás is kiállt a nagyrészt külföldön készülő magyar sportszermárka mellett.
A kitűzőt cikoria vette észre a Twitteren.
|
Mészáros Lőrinc sportmárkáját reklámozza a köztévé fociműsora
|
Mészáros Lőrinc sportszermárkája, a 2RULE egyelőre sajnos csak mezeket gyárt, így Molnár Mátyás, a köztévé Góóól!2 című műsorának házigazdája vasárnap kénytelen volt egy zakóra akasztott kitűzővel kifejezni a rajongását. De azt sikerült egy egész műsoron át megjelenítenie a terméket. Igaz, ezt külön nem jelzik a nézőknek.
| null | 1 |
https://444.hu/2018/07/23/meszaros-lorinc-sportmarkajat-reklamozza-a-kozteve-focimusora
|
2018-07-23 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Hétfő délután újra a levegőbe emelkedett a Magyar Honvédség Airbus A319-ese, és azon a múlt héthez hasonlóan ismét Orbán Viktor és a kísérete utazott, ezúttal Montenegróba hivatalos látogatásra.
Ahogy azt korábban már megírtuk, a kormány nem győzte mantrázni az év elején, hogy a csődbe ment AirBerlintől megvásárolt Airbus
nem kormánygép, hanem csapatszállító.
Épp amiatt, hogy a honvédség vásárolta, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva teljes titokban tarthatták a beszerzést is.
A múlt héten azonban Orbán Viktor ezzel a repülőgéppel utazott Izraelbe. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke ezt akkor azzal indokolta, hogy külföldi hivatalos utak esetén inkább a honvédségnek fizetnek, és nem egy külföldi légitársaságnak.
Azt, hogy mennyibe került az út, nem árulták el.
Az RTL Híradó ma újra rákérdezett Havasinál, hogyhogy ismét Orbán Viktor használja a katonai repülőgépet, amikor azt nem kormánygépnek vették.
Havasi pedig elmondta ugyanazt, mint pár nappal ezelőtt, miszerint hivatalos utak esetén inkább a honvédségnek fizetnek, és nem egy külföldi légitársaságnak.
|
Alig telt el pár nap az izraeli látogatása óta, és Orbán megint útra kelt a nem kormánygépnek vett kormánygéppel
|
Hétfő délután újra a levegőbe emelkedett a Magyar Honvédség Airbus A319-ese, és azon a múlt héthez hasonlóan ismét Orbán Viktor és a kísérete utazott, ezúttal Montenegróba hivatalos látogatásra.
| null | 1 |
https://444.hu/2018/07/23/alig-telt-el-par-nap-az-izraeli-latogatasa-ota-es-orban-viktor-megint-utra-kelt-a-nem-kormanygepnek-vett-kormanygeppel
|
2018-07-23 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Büszke helyzetjelentést tett közzé 2017 februárjában a luxusingatlanok forgalmazásával foglalkozó CD Hungary nevű cégcsoport az egyik legimpozánsabb épületéről, egy gellérthegyi villáról.
„Szépen haladnak a Kelenhegyi út 27. szám alatti villaépületünk átalakításának és felújításának munkálatai. Ennek keretében egyfelől modernizálunk mind gépészetileg, mind alaprajzi kialakítás tekintetében, másrészt igyekszünk a korábbi értékeket megtartva, rekonstruálva megidézni a villaépület korábbi hangulatát” – írta a cég, hozzátéve, hogy „az emeleti részen kialakítottunk egy kandallót oda, ahol eredetileg is volt”.
A luxusvilla kényelmét mostantól a miniszterelnök veje, Tiborcz István is élvezheti. Orbán Ráhel férjének cége, az ingatlanfejlesztéssel foglalkozó BDPST Zrt. ugyanis július elején úgy döntött, hogy ebbe az épületbe teszi át székhelyét korábbi, Andrássy úti irodájából. A cég nem sokkal az után határozott erről, hogy Tiborcz megszerezte a több nagyszabású ingatlanüzletet bonyolító BDPST részvényeinek túlnyomó többségét.
A székhelyváltás újabb jele az Orbán család egyes tagjai és az ország gazdasági elitje közötti szoros viszonynak. A Kelenhegyi úti ingatlant tulajdonló cégcsoport három befolyásos üzletember érdekeltsége: az építőiparban és a labdarúgásban is érdekelt Garancsi Istváné, a Mol olajvállalatot irányító Hernádi Zsolté és Csányi Sándor OTP-vezéré. Mindhárman gyakran fel szoktak tűnni focimeccseken Orbán Viktor társaságában, Garancsi pedig egy korábbi interjúban mesélt arról, hogy még 2009-ben az osztrák hegyekben „kötélbarátságba” került Orbánnal (az interjú szerint a háromnapos túrán ott volt Hernádi is).
A székhelyváltással kapcsolatban megkerestük a BDPST Zrt.-t és a CD Hungary csoportot is (amely egy külön erre létrehozott cégen, a Sinvest Kelenhegyi 27 Kft-n keresztül tulajdonolja a villát), de egyik helyről sem érkezett válasz a kérdéseinkre. Így nem derült ki, hogy Tiborcz cége mennyiért bérli az ingatlant, és azt sem sikerült megtudni, hogy pontosan mekkora is az épület. A földhivatali iratokból csak annyi tudható, hogy az impozánsnak tűnő villa egy 3110 négyzetméteres telken fekszik. Az udvart minden irányból magas növényzet veszi körbe, az utcafronton lévő kerítést pedig még egy bambuszráccsal is lefedték, így alig lehet belátni a területre (a bambusz nem volt mindig ott, a Google Streetview fényképein még nincs rajta).
A cégek elzárkózása miatt azt sem tudni, vannak-e esetleg a villának más bérlői is Tiborczék mellett. Eddig egy ingatlanhasználóról lehetett tudni, de ő is szorosan kötődik a miniszterelnök vejéhez. A Heti Válasz tavaly májusban írta meg, hogy a Kelenhegyi út 27-be költözött Tiborcz régi ismerősének és üzlettársának, Hamar Endrének az irodája.
A CD Hungary beszámolója a felújításról
Tiborcz István júniusban jelentette be, hogy minősített többséget szerzett a BDPST Zrt. nevű ingatlanos cégben. A miniszterelnök veje már előtte is tulajdonos volt a társaságban, de májusban megvásárolta Hamar Endre részvényeit, és így ezzel övé lett a cég túlnyomó része.
A 2015-ben alapított BDPST Zrt. néhány év alatt jelentős ingatlanportfóliót alakított ki. Ahogy arról több újság beszámolt korábban, a céghez tartozik a turai kastély, a Ranolder-villa Badacsonyban, a Mahart-ház nevű, Pesti Vigadó melletti palota, egy palotaszint az Andrássy úton, és egy 2000 négyzetméteres orbánhegyi telek. Mint arra a 444 rámutatott korábban, a BDPST történetét az is érdekessé tette, hogy a cég üzletelt többek között az FBI által körözött szaúdi Ghaith Pharaonnal (ő azóta már meghalt). A társaság tavaly kifejezetten jó évet zárt. Eszközállománya több mint 5 milliárd forint volt, és 4,1 milliárd forintnyi adózott nyereséget ért el.
Kacifántos módon derült ki az, hogy a BDPST az addig elsősorban sokat vitatott közvilágítási üzletei révén ismert Tiborcz érdekeltsége. Elsőként a 444 írta meg még 2016-ban, hogy a cég a miniszterelnök vejéhez köthető, személyesen ő fizette be ugyanis a cég alapításához szükséges illetéket. Tavaly ősszel aztán a nyilvánosságtól általában elzárkózó Tiborcz adott egy interjút a kormánypárti Origónak, amelyben közölte, hogy ő a BDPST egyik részvényese.
|
Tiborcz ingatlanos cége beköltözött Garancsiék előkelő budai villájába
|
Büszke helyzetjelentést tett közzé 2017 februárjában a luxusingatlanok forgalmazásával foglalkozó CD Hungary nevű cégcsoport az egyik legimpozánsabb épületéről, egy gellérthegyi villáról.
| null | 1 |
https://444.hu/2018/07/24/tiborcz-ingatlanos-cege-bekoltozott-garancsiek-elokelo-budai-villajaba
|
2018-07-24 05:59:00
| true | null | null |
444
|
A kormány 623 jelentkezőnek osztott ki EU-s milliárdokat egy vidékfejlesztési pályázaton, túlnyomó többségüknek falusi szálláshely építésére.
Aki ezt megnyeri, annak öt évig kell szálláshelyként üzemeltetnie az új ingatlant, utána eladhatja vagy családi házzá alakíthatja.
A nyertesek között sok a fideszes, illetve független polgármester, de találtunk exállamtitkárt, miniszteri rokont, elítélt bűnözőt, útépítőcég-vezetőt is.
Területi elosztásban is vannak érdekességek: van falu, ahol 1800-an laknak, de most tíz darab, egyenként 60-80 milliós panzió épülhet. Másutt a polgármester két különböző rokona kapott kétszer ötvenmilliót.
A séma ismerős: másfél éve ugyanez történt.
Emlékeznek még Mondok József izsáki polgármesterre, aki EU-s pénzből építtetett két falusi „panziót" is, de mindkettőről kiderült, hogy csak ő és esetleg néha a vadász haverjai laknak benne?
Jó trükk volt, de aztán lebukott, vádat is emeltek ellene, mi pedig akkoriban írtunk egy hosszú cikket arról, hogy nem is kell konkrétan ellopni az ilyen pénzeket, mert teljesen legálisan is ki lehet használni az EU jóhiszeműségét, nemtörődömségét, bénaságát, nevezzük, ahogy akarjuk. Arról van ugyanis szó, hogy az ilyen pályázati pénzből épülő ingatlanokat öt évig kell csak szállásként üzemeltetni, utána bármit lehet vele csinálni. Például saját magunknak családi házzá átalakítani és beköltözni, vagy simán eladni.
És ez a pályázati eredményeken is látszott: mások mellett polgármesterek, Fideszhez bekötött helyi erős emberek, kormányhivatali dolgozók, jegyzők építettek házakat így. Pár száz fős községekben, közepes méretű települések kertvárosi részein nőttek ki a semmiből a 30 milliós, családi háznak látszó „falusi szálláshelyek", miközben akik tényleg üzleti alapon gondolkoztak, azok cikkünkben azt mondták, kizárt, hogy ez az egész turisztikai vállalkozásként nyereséges lehet, számításaik szerint csak állandó munkásszállóként lehet benne fantázia.
Ehhez képest mi történt most március végén, nem sokkal a választások előtt? Egy újabb pályázati körben a kormányzat 623 jelentkezőnek osztott EU-s pénzt, nagy részüknek a maximálisan megítélhető 49 millió forintot, 160 ezer eurót adva. (A VP6-6.4.1-16 programot kell választani a fentebb linkelt oldalon ahhoz, hogy böngészni tudjuk ezeket.)
Mindjárt mutatjuk, vannak-e köztük fideszes kötődésűek (spoiler: persze), de előtte azt azért tegyük hozzá, hogy nem arról van szó, hogy aki ezen a pályázaton nyert, az tolvaj és/vagy csaló. Mind a 623 pályázat nyertesére rákerestünk a neten és a Céginfóban, akikről találtunk valamit, azok helyi vállalkozók, állattenyésztők, növénytermesztők, vadászok, gazdák, méhészek, szálláshely-üzemeltetők, akik a meglévő portfóliójukat akarják szélesíteni. Néhány pályázatnál konkrétan az áll a megnevezésnél, hogy X.Y. „gazdaságának a több lábon állása érdekében". És hát ugye, mit ad isten, sokan a vállalkozói lét mellett fideszesek is.
Szóval, ha jól számoltunk, akkor találtunk a győztesek között legalább kéttucatnyi kormánypárti polgármestert, fideszes vezetésű települések alpolgármestereit, jegyzőit, aljegyzőit, illetve rokonaikat. Találtunk trafiktulajdonosokat, iskolaigazgatót és tucatnyi független polgármestert.
Aztán még
49 milliót kapott a Szatmáry Kristóf budapesti fideszes parlamenti képviselő, volt államtitkár, miniszteri biztos résztulajdonában álló Nimfeum Kft. egy badacsonytomaji panzió építésére.
40 milliót nyert Bekecs Mátyás, Fazekas Sándor (a döntésnél még) agrárminiszter rokona.
49 milliót nyert a kiskőrösi Gmoser István. A fidesz-közeli Gmoser családról mi is megírtuk, hogy csak úgy szívják magukba az állami pénzeket.
46 milliót nyert Daher Rima, az exfideszes Daher Pierre felesége. Daher Rima egyébként az előző cikkünkben is szerepelt nyertesként, szóval minimum a második szálláshelyét nyithatja majd EU-s segítséggel.
48 milliót kapott a jogerősen elítélt volt kislétai polgármester, az exfideszes Madácsi Imre. Külön pikáns, hogy jogosulatlan gazdasági előny megszerzése miatt ítélte el őt anno a bíróság.
49 milliót kapott egy komádi beruházásra bizonyos Pántya József. A Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő útfejlesztési igazgatóját is Pántya Józsefnek hívják, a Céginfó szerint komádi lakcímmel. Megkérdeztük a NIF-től, hogy ugyanarról az emberről van-e szó, de eddig nem reagáltak.
49 milliót nyert az algyői Délút útépítő cég egyik tulajdonos-vezetője. Ez a vállalat csinálja például Hódmezővásárhely keleti elkerülőjét. A vállalkozónak agrárcégekben is vannak érdekeltségei, vélhetően azokkal pályázott.
49 milliót nyert Kasziba Sándor, Jánoshalma fideszes vezetésű városának városgazdálkodási osztályvezetője.
29 milliót nyert dr. Trefánné Lőrincz Zsuzsanna, Trefán Szabolcs nyírbátori járási hivatalvezető felesége.
Még egyszer: nem lehet állítani, hogy mindenki zsebre tenné vagy rosszhiszeműen használná fel a pénzt. Nyert például pénzt interaktív pusztaszeri természetházra Máté Bence világhírű természetfotós is, de találtunk olyan házaspárt is, akik lelkesedésükben már honlapot is csináltak a leendő panziójuknak, és leírják, miért pályáztak.
Mindenesetre ettől még tény, hogy ismét sok százmillió forint folyt Fidesz-közeli pénztárcákba egy olyan pályázaton, amely nem arról híres, hogy racionálisan osztaná a pénzt, vagy elvárná a gazdasági eredményt.
Az évi 370 millió forint költségvetésből gazdálkodó, 1800 fős településről most 11-en nyertek pályázatot, közülük kilencen falusi szálláshelyet csinálnak, egyvalaki interaktív bemutatótermet, egy nyertes cég pedig bócsai ugyan, de Soltvadkerten akar szállást építeni. Ez azt jelenti, hogy a községben rövid időn belül 9 darab, 50-80 milliós projekt létesül majd (a nyert összegre ugyanis még rájön az önrész, így a 49 milliós támogatásokból végül 80 milliós beruházások lesznek).
Felhívtuk az egyik nyertest, a 49 milliót nyerő Szőke-Tóth Mihálynét, aki történetesen a településvezető édesanyja. Azt mondta,
ez egy nagyon jó lehetőség a kisembereknek, mint például ő maga.
Örül a segítségnek, és annak is, hogy a községben többen is sikeres pályázatot nyújtottak be. Állítása szerint jól megy arrafelé a mezőgazdaság, ők is őstermelők, ráadásul saját termékeik is vannak. Az ő esetében az önrész 34 millió forint lesz, amelynek nagy részét hitelből, azt pedig a szálláshelyből szerzett profitból tervezi kifizetni.
Aztán felhívtuk a fiát, a polgármestert is. Szőke-Tóth Mihály 2010 óta vezeti a települést, és azt mondta nekünk, hogy az izsáki történetet jól ismeri, így nem kíván hasonló késbe belefutni. Ő egyébként borúlátóbb a dologgal kapcsolatban, abban sem biztos, hogy a helyi projektek megvalósulnak. Az utóbbi két-három évben megugrottak ugyanis az építőipar költségei, így a kivitelezési árak akár 50 százalékkal is megnőhetnek, ami szabotálja az egész folyamatot. Persze próbál segíteni az édesanyjának, hogy végül sikerüljön a kivitelezés, mondta.
De nem csak Bócsán indul meg a nagy építkezési hullám, például Nyírmeggyes sem panaszkodhat, a 2600 fős településen öt szálláshely létesül majd.
Felhívtunk több fideszes polgármestert is. Pétervására vezetője, Eged István azt mondta, egyértelmű volt, hogy elindulnak. Egyrészt mindenre megpróbálnak pályázni családilag, másrészt ő már a polgármestersége előtt is vállalkozó volt, felesége is fogadót üzemeltet. Az ötlet ráadásul nem is most jött, már korábban vett egy telket, hogy majd valamikor szálláshelyet építsen rá.
Ez egy tizenöt éves terv. Szép projekt lesz
– mondta. Ha lesz. Ő is említette, hogy az építőipari árak annyira felmentek, hogy a tavaly tavasszal beadott pályázat számai már nem érvényesek, át kell újra gondolni, hogy belevág-e a beruházásba. A megvalósításra egyébként két év van.
A 49 milliót nyerő Eged hangsúlyozta, hogy tiszta a lelkiismerete, tisztességesen pályáztak, és használják fel a pénzt.
Akik nem így tesznek, azok a tisztességeseket hozzák nehéz helyzetbe az ilyen ügyekkel
Demeterné Bártfay Emese, Monok fideszes polgármestere 36 millió forintot nyert, ő megkeresésünkre azt mondta, hogy a községben csak egy-két vendégház van, így hasznos lehet nekik egy ilyen beruházás. Földje van, őstermelő is, így megfelelt a pályázat feltételeinek. A szállás lehetőségét szerinte a vadászok fogják többségében kihasználni, ami egyébként elég jellemző az ilyen és ehhez hasonló kisebb vidéki szállásokra. Ráadásul Monok nincs a határ közvetlen közelében, így a külföldi munkások nem feltétlenül fognak megfordulni nála. A csaknem 35 milliós önrészét a családi gazdaságból és a fizetéséből fedezi majd.
Kasziba Sándor, a fideszes vezetésű Jánoshalma városfejlesztési osztályvezetője 49 millió forintot nyert el, ez a legnagyobb összeg, amit a programban kiosztottak. Ő is ugyanúgy szálláshelyet szeretne létesíteni, őstermelő és saját mezőgazdasági cége is van. A pályázattal elmondása szerint az interneten találkozott. Nála az önrész 27,5 millió forint, amelyet „a cége segítségével kíván a projekt megvalósulásának érdekében beáldozni". A 12 férőhelyes Kasziba Vendégház így összesen 77 millió forintot fog felemészteni.
De nem mindenki volt ilyen közlékeny. Filemon Mihályt például azért kerestük meg, mert ő a nyírmártonfalvai önkormányzat egyetlen fideszes képviselője, mindenki más független, a polgármester pedig MSZP-s. És hogy, hogy nem, a településen csak ő nyert pénzt. Filemon egy „viszlát"-tal köszönte meg az érdeklődésünket.
A pénzek felhasználását az államkincstár ellenőrzi. Másfél évvel ezelőtti cikkünkben azt írtuk, hogy a 2010 és 2015 között vizsgált kereskedelmi szálláshelyek esetében az ellenőrzések nem tártak fel olyan szabálytalanságot, amely pénzügyi következménnyel járt volna, a 2016-ban lefolytatott utólagos ellenőrzések jegyzőkönyveinek feldolgozása pedig még nem zárult le.
Most megint megkérdeztük őket, hogy mik a legfrissebb adatok, illetve tervezik-e kiemelten ellenőrizni ezeket a beruházásokat. Csütörtök délelőtti levelünkre egyelőre nem érkezett válasz.
Borítókép: Monok látképe a katolikus templommal és a temetővel. Fotó: MTI / Vajda János
|
Fideszes vagy? Akkor tessék, neked is itt van 50 milla, építs házat
|
A kormány 623 jelentkezőnek osztott ki EU-s milliárdokat egy vidékfejlesztési pályázaton, túlnyomó többségüknek falusi szálláshely építésére. Aki ezt megnyeri, annak öt évig kell szálláshelyként üzemeltetnie az új ingatlant, utána eladhatja vagy családi házzá alakíthatja. A nyertesek között sok a fideszes, illetve független polgármester, de találtunk exállamtitkárt, miniszteri rokont, elítélt bűnözőt, útépítőcég-vezetőt is. Területi elosztásban is vannak érdekességek: van falu, ahol 1800-an laknak, de most tíz darab, egyenként 60-80 milliós panzió épülhet. Másutt a polgármester két különböző rokona kapott kétszer ötvenmilliót. A séma ismerős: másfél éve ugyanez történt.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2018/07/24/eu_szallashely_palyazat_2._kor/
|
2018-07-24 10:56:48
| true | null | null |
Index
|
Ha a budapesti kulturális életet felületesen követőknek öt ismertebb színházat kellene megnevezniük, akkor jó eséllyel olyan nagy hagyományokkal rendelkező intézmények jutnának eszükbe, mint a Thália, a Centrál, a Katona, az Örkény vagy a József Attila.
Ez az öt színház valóban a meghatározó és legnagyobb bevétellel rendelkező előadó-művészeti intézmények közé tartozik Magyarországon. Az elmúlt pár évben azonban sorra alakultak új színházak, amelyekről személyes tapasztalatom alapján a színházi életről naprakész emberek sem hallottak. Ilyen például az Anonymus Színház, az Art Cavea, az Art Színház, a Maszka Színház vagy a Műhely Produkció.
A Facebook-oldalaik alapján ebben semmi meglepő nincs: az említett öt hagyományos színháznak átlagosan 34 ezer követője van, az újabbaknak viszont ennek mindössze a 0,2 százaléka, azaz 70. A bevételt persze nem Facebook-like-okban mérik, és ebben már a lényegében senki által nem ismert új színházak jobbak. Tavaly átlagosan 680 millió forint volt a forgalmuk a híresebb konkurenseik átlagosan 520 milliós bevételével szemben.
Januárban több cikkben mutattuk be az újonnan alapított öt színház pénztermelő képességének hátterét. Az derült ki, hogy az öt színházat nemcsak a gyors és gyanús felemelkedésük köti össze, hanem számos ponton kötődnek egymáshoz. Többségük ugyanarra a címre van bejegyezve, ugyanaz az ember készítette el beszámolóikat, több hasonlóság van honlapjaikon, és kísértetiesen hasonló a profiljuk.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb százezres nézettséget blöffölve akasztottak le sok százmillió forint közpénzt kamuszínházakA tao-támogatás bevezetése óta tizenháromszorosára nőtt a külföldön fellépő magyar színházak nézettsége. Csalással vádolnak több magyar szervezetet.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözel hatmilliárd forint közpénzt zsebelt be a színházas tao-machinátor környezeteTöbb kapcsolat is van a csalással vádolt, több százezres nézettséget blöffölő kamuszínházak között. A tao-törvény egyik kidolgozója bukkan fel mögöttük.
Kiskapukat kihasználva vagy egyenesen több százezres nézőszámokat blöffölve összesen mintegy hat milliárd forint állami pénzt akasztottak le az államról az elmúlt években. A külföldi fellépésekre specializálódott színházak a 2009-ben bevezetett tao-törvénynek köszönhetik a felemelkedésüket. A jogszabály értelmében a színházak a nézőszámuk függvényében használhatják ki a támogatást, az éves jegybevételük 80 százalékáig gyűjthetnek pénzt a nyereséges, társasági adót (tao) fizető vállalatoktól.
Ez tehát arra ösztönözte a színházakat, hogy minél inkább növeljék jegyeladásaikat, mivel minden eladott színházjegy után 80 százalékos támogatást kaphatnak közvetetten az államtól. Jellemző megoldás lett erre a külföldi koprodukció, ha ugyanis egy magyar hegedűs fellép egy angliai színházi műsorban, akkor az őt delegáló magyar szervezet igényelheti a tao-támogatást akár az egész jegybevétel után. Az említett színházak például egy izraeli plázában rendezett 400 ezres látogatottságú jégtáncshow után kaptak jelentős állami támogatást, de olyan színház is volt, amely egyszerűen csak beblöffölte a részvételét egy több százezres nézettségű angliai fellépéssorozaton.
A januári cikkeink alapján 2016-ig mintegy 6 milliárd forint tao-támogatás jutott az érintett öt színháznak, a májusban megjelent céges beszámolók alapján pedig tavaly tao-bevételük minden korábbit felülmúlt. Összesen 1,9 milliárd közvetett állami támogatást szereztek, míg a Thália, a Centrál, a Katona, az Örkény és a József Attila ennek kevesebb mint felét kapta meg, összesen 800 millió forintot.*A színházak formailag úgy juthatnak a pénzhez, hogy a tao-támogatásokat kezelő Pest Megyei Kormányhivatalnál január 31-i határidővel kell leadni előző évi árbevételüket, amely alapján a hivatal igazolja, hogy mennyi taóra jogosultak. Az általunk megkérdezett színházi források szerint a felügyeletnél alapvetően csak a formai részeket nézik az igazolásoknál, azaz, hogy a sablonokat megfelelően töltötték-e ki. Ezt követően állhatnak neki a színházak a keretük feltöltéséhez, tehát a 2017-es pénzügyi beszámolóikban szereplő támogatások az előző évi jegybevételük után járnak.
Ezek a színházak leginkább a tao-rendszer kiaknázására jöttek létre. Ezt egyebek mellett az is mutatja, hogy alkalmazottaik létszáma átlagosan a 2 főt sem éri el, míg a korábban említett öt hagyományos színház átlagos létszáma 69 volt tavaly. Beszámolóik alapján az új színházak bevételei döntő többségben külföldről származnak, az Art Caveának honlapja sincs, a Maszkának a honlapján szereplő műsornaptár szerint három előadása volt 2017-ben, az Anonymusnak pedig legutóbb 2016 nyarán szerepelt előadás a műsornaptárjában.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumát januárban és most is több alkalommal megkérdeztük, hogy mennyire vizsgálták a fenti eseteket, mi az oka annak, hogy néhány e-maillel leellenőrizhető, kétséges igazságtartalmú állítások alapján ennyi közpénz jutott az érintett vállalkozásokhoz, de egyik megkeresésünkre sem reagáltak.
A tao-támogatásokat kezelő Pest Megyei Kormányhivatal mostani megkeresésünkre csak annyit válaszolt, hogy nincs tudomása arról, hogy a nyilvántartásban szereplő előadó-művészeti szervezetek valamelyikével szemben büntetőjogi eljárás indult volna. Az Országos Rendőr Főkapitányságot is megkerestük, amely azt írta, hogy a cikkeinkben szereplő adatok költségvetési csalás gyanúját vethetik fel, ez viszont nem a rendőrség hatáskörébe tartozik. Ebben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) illetékes, amely csak annyit írt, hogy “folyamatban lévő ügyek részleteit a NAV nem hozhatja nyilvánosságra”. Ismételt kérdésünkre, hogy akkor ezek szerint van-e folyamatban lévő ügy, már nem válaszoltak. Ismét megkerestük az érintett öt színházat, de ezúttal sem reagáltak.
Az elmúlt hetekben több színházi vezetővel is beszéltünk, akik szerint a háttérben megindult egy egyeztetés, amelynek célja a tao-rendszer szigorítása. Elmondásuk szerint az új kulturális államtitkár, Fekete Péter prioritásai között szerepel a taós visszaélések felszámolása. Ezzel kapcsolatban többször egyeztetett már színházi vezetőkkel.
A színházi vezetők szeretnék megtartani a tao-rendszert, mert alapvetően jól működőnek tartják, és mára az egyik legfontosabb pillére lett a színházak finanszírozásának (erről ebben a cikkben írtunk bővebben). Több színházi vezető azt mondta, hogy Fekete Péter szeretné, ha ősszel a parlament elé kerülne egy törvénymódosítás, amelynek a visszaélések megszüntetése lenne a célja.
A törvénymódosításon jelenleg is dolgozik egy színházi vezetőkből, szakértőkből álló munkacsoport, amely a tervek szerint nyár végére vagy ősz elejére dolgozna ki megoldási javaslatokat. A visszaélések két nagy terület érintenek: a nehezen ellenőrizhető külföldi előadásokat, illetve a csillagászati összegeken elszámolt jegyárakat. Általános jelenség ugyanis, hogy akár 90 ezer forint névértékű jegyet bartereznek el, amely után igényelhetik a 80 százalékos közvetett állami támogatást, tehát több mint 70 ezer forintot (erről az Index is írt korábban).
A tao-rendszerről Fekete Pétert is szerettük volna megkérdezni. Munkatársától kaptunk hozzá időpontot, de a találkozó napján egy előre nem várt eseményre hivatkozva lemondta azt. Más időpontot azonban nem kaptunk, munkatársán keresztül azt üzente, hogy a közeljövőben nem lát lehetőséget egy találkozóra, és a múlt héten elküldött kérdéseinkre sem válaszolt.
|
Tovább ömlöttek az állami százmilliók a százezres nézőszámokat blöffölő kamuszínházakhoz
|
Ha a budapesti kulturális életet felületesen követőknek öt ismertebb színházat kellene megnevezniük, akkor jó eséllyel olyan nagy hagyományokkal rendelkező intézmények jutnának eszükbe, mint a Thália, a Centrál, a Katona, az Örkény vagy a József Attila.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20180720/tovabb-omlottek-az-allami-szazmilliok-a-szazezres-nezoszamokat-bloffolo-kamuszinhazakhoz/
|
2018-07-20 12:11:00
| true | null | null |
G7
|
Az állam került ki győztesen a Malév egykori székházáért vívott küzdelemből. Az ingatlan tulajdoni lapjára június 11-én jegyezte be a Földhivatal az állam tulajdonjogát. Még aznap a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezelésébe került az épület.
Ez az első ismert értékes ingatlan, amelyhez az állam egy tavaly decemberben hozott kormányrendeletnek köszönhetően jutott hozzá. A jogszabály értelmében a világörökségi helyszíneken lévő ingatlanokra elővásárlási joga van az államnak. Ha valaki el szeretné adni az ingatlant, akkor értesítenie kell az államot, amelynek nyolc napja van arra, hogy eldöntse, megveszi-e az épületet vagy sem.
Az ügy előzménye, hogy a csődbe ment magyar légitársaság székházát egy amerikai befektetési alap is meg akarta venni. A Starwood Capital Group a Sof-11 MB Propco Kft. nevű projektcégén keresztül kívánt az ingatlanhoz jutni. A volt Malév-székház adásvételével kapcsolatos bejegyzés tavaly december 14-én került fel a tulajdoni lapra. Ezt a számítást húzta keresztül a kormányrendelet, amely december 27-én jelent meg a Magyar Közlönyben, és már másnap felkerült az ingatlan tulajdoni lapjára az állam elővásárlási jogosultsága.
Birtokunkba került egy január 18-án kelt levél is, amelyben Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter jelezte az eladó, az Atrium Estate Kft. jogi képviselőjének, hogy az állam élni kíván elővásárlási jogával, és az eredeti vevővel kialkudott áron megveszi az ingatlant. Az épületet az amerikai befektető 8,2 millió euróért, azaz 2,6 milliárd forintért vásárolta volna meg.
Nagy kérdés, hogy mire kell az ingatlan. Az amerikai vevőjelölt motivációja érthető volt, hiszen tavaly novemberben vette meg a Starwood Capital Group a budapesti Sofitel Budapest Chain Bridge Hotelt. A befektetési alap azért akarta megvenni az egykori Malév-székház épületét, mert az a Sofitel szálloda (az alábbi képen ez a legnagyobb épülettömb) mögött van közvetlenül. A hotelt pedig csak ebbe az irányba lehet bővíteni.
Csak találgatni lehet, hogy az állam mire szeretné használni az épületet. A bejáratot átalakították, egy vasból készült kapun lehet bejutni. Az ingatlant azonban – egy átjáró vagy tetőterasz kialakításával – akár a közelben épülő szálloda üzemeltetője is használhatná. Ennek építtetője a Dorottya 8 Hotel Kft., amelyben korábban 50 százalékos tulajdonrésze volt a Giró-Szász András volt kormányszóvivő résztulajdonában álló Safe Port Project Kft.-nek.*Giró-Szász András 2015 októberében hagyta ott a céget, majd három hónappal később, 2016 januárjában a Safe Port is kiszállt a Dorottya 8-ból.
Az államnak két lehetősége van az ingatlan hasznosítására: használatba veszi vagy bérbe adja valakinek. Megkerestük a Miniszterelnökséget és az MNV Zrt.-t is, de nem válaszoltak arra, mit akar kezdeni az állam az ingatlannal.
Az állam elővásárlási jogát garantáló rendeletnek van egy másik, visszaélésekre lehetőséget adó tulajdonsága. Az abban szereplő nyolc nap nagyon kevés arra, hogy az állam felmérje az ingatlan állapotát, vagyis kiderítse, mennyire reális a másik vevő által kínált vételár. Ez az idő arra sem elegendő, hogy az állam hatástanulmányt készítsen az ingatlan jövőbeli hasznosításáról.
Jó példa erre a budapesti, Andrássy út 70. alatti ingatlan esete. A Magyar Közlönyben július 10-én jelent meg az a kormányhatározat, amely 4 milliárd forint átcsoportosításáról szól a „világörökség védelmével összefüggésben az államot megillető elővásárlási jog gyakorlásának céljára.”
Miután megkérdeztük a Miniszterelnökséget, hogy mire költi ezt a pénzt az állam, egy kormányközeli lapban, a Magyar Időkben megjelent cikk linkjét küldték át válaszul.
Ez arról szólt, hogy, az állam megveszi az Andrássy út 70. alatt fekvő ingatlant. Az eladó a Stena Property Kft., amely egy luxemburgi társaság, a Stena International száz százalékos tulajdonában van. Az eredeti vevő az OTP Bank leánycége, az Inga Kettő Kft. lett volna. Az ingatlan tulajdoni lapja szerint június 29-én került az Inga Kettő Kft. bejegyzése széljegyre a Földhivatalban.
Ha az Inga Kettő gond nélkül akarta volna megvenni az ingatlant, akkor az épületet tulajdonló céget kellett volna megvenni, ahogy tette Mészáros Lőrinc, vagy az eladó cég apportálásával, ahogyan azt Schmidt Máriáék bemutatták. Megkerestük az Inga Kettőt és az OTP-t is, de előbbi nem reagált, utóbbi nem kívánta kommentálni az adásvételt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSchmidt Mária megmutatta, hogyan lehet kicselezni egy kormányrendeletetA karácsonyi szünetben sebtében hozott kormányrendelet alkalmat adhat az ingatlanos trükközésre.
Az OTP leánycégének vezetői ezek szerint nem voltak a helyzet magaslatán, pedig a kormányrendelet egyértelműen fogalmaz: az államnak csak ingatlan-adásvétel esetén van elővásárlási joga, ha az ingatlant tulajdonló céget adják-veszik, akkor nincs.
A rendelet jelenlegi formája azért adhat okot visszaélésekre, mert nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy valaki a piaci ár felett értékesítsen világörökségi helyszínen fekvő ingatlant. Az államnak ugyanis kötelessége elfogadni a potenciális vevővel kialkudott vételárat. Vagyis benne van a lehetőség, hogy kormányközeli szereplők a piaci ár felett adjanak-vegyenek ingatlanokat az adófizetők pénzén.
|
Amerikai befektetők orra elől happolta el az állam a Malév volt székházát
|
Az állam került ki győztesen a Malév egykori székházáért vívott küzdelemből. Az ingatlan tulajdoni lapjára június 11-én jegyezte be a Földhivatal az állam tulajdonjogát. Még aznap a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezelésébe került az épület.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20180721/amerikai-befektetok-orra-elol-happolta-el-az-allam-a-malev-volt-szekhazat/
|
2018-07-21 12:38:00
| true | null | null |
G7
|
de figyelmünkbe ajánlották a Büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 351. §-át. ez kimondja, hogy
(1) A nyomozást a lehető legrövidebb időn belül le kell folytatni.
(2) Ha a felderítés során a nyomozás elrendelésétől számított hat hónap eltelt, a nyomozó hatóság bemutatja az ügyészségnek a nyomozás ügyiratait, egyidejűleg beszámol a nyomozás állásáról. A nyomozó hatóság ezután a beszámolóját a felderítés során hathavonta küldi meg az ügyészségnek.
(3) A nyomozás határideje a gyanúsított kihallgatásától számított két év.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott határidőt az ügyészség egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja. E határozat ellen nincs helye panasznak.
Mivel válaszukban megerősítették, hogy gyanúsítottat még nem hallgattak ki, a törvény szerint bőven rendelkezésükre áll még idő. Pedig hatalmas erőkkel kezdték meg a nyomozást, külön nyomozócsoportot is felállítottak, az Index információi szerint 1300 tanút hallgattak meg fél év alatt.
Arra a kérdésünkre, hogy mi indokolta a rendőrségi akció nagyságát, ha személyi sérülésről nem volt szó, azt a választ kaptuk, hogy
Egy nyomozás során a szükséges eljárási cselekmények, illetve az abban résztvevő rendőri állomány létszámának meghatározása minden esetben szakmai kérdés, amelyet a nyomozóhatóság nem kíván a sajtóban megvitatni.
Amint arról tavaly mi is beszámoltunk, 2017 áprilisában nagyon furcsa körülmények között törtek be a letelepedési kötvényeket forgalmazó Arton Capital Ó utca és a Hajós utca sarkán lévő irodájába. A tettesek a hátsó bejáraton jutottak be, a biztonsági zárat és a rácsot saját kulccsal nyitották ki, és kikapcsolták az elektronikus védelmi rendszert. Pontosan tudták, hol van a falba beépített széf, és azt is, hogy az alkalmazottak melyik fiókban hagytak ott 200 millió forintnyi készpénzt. Tudták, hol van a cég összes fontos papírja és a számítógépekkel összekapcsolt központi szerver az ügyfelek adataival. A betörők az egész széfet is elvitték 200 millió forintnyi euróval, majd a társasház főbejáratán távoztak.
|
Több mint egy év eltelt, de még mindig nincs gyanúsítottja az Arton Capital százmilliós betörési ügyének
|
Tavaly áprilisban törtek be a letelepedési kötvényeket forgalmazó Arton Capital irodájába. A rendőrség hatalmas erőkkel kezdte meg a nyomozást, ennek ellenére még mindig senkit nem hallgattak ki gyanúsítottként az ügyben.
| null | 1 |
http://168ora.hu/itthon/tobb-mint-egy-ev-eltelt-de-meg-mindig-nincs-gyanusitottja-az-arton-capital-szazmillios-betoresi-ugyenek-153446
|
2018-07-24 13:04:13
| true | null | null |
168 óra
|
A vártnál is többet költhet a következő években kommunikációra az állami szféra, miután az eddig megszokott 25 helyett 30 milliárdos keretszerződést írt alá még június közepén a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH). A keretösszeg ráadásul kétszer feltölthető, tehát ha véletlenül idő előtt elköltené a hivatal a 30 milliárdot, akkor idén még kétszer elkölthet ennyit, azaz végső soron akár 90 milliárdot is. (Legutóbb élt is ezzel a hivatal, tehát az eredetileg 25 milliárdos keretből 75 milliárd lett.)
A gigantikus összeget elvileg legfeljebb három év alatt élheti fel a hivatal, legutóbb azonban nem kellett ennyi idő a 75 milliárdos keret elköltéséhez. Az előző körben lényegében másfél év alatt elégettek ennyit, annak ellenére, hogy az NKOH-t elvileg spórolási céllal hívták életre.
Ezúttal a 90 milliárdot ráadásul egyetlen üzleti körnél költheti csak el az állam: a teljes összeg Balásy Gyula a médiaügynökségeihez a New Land Mediához és a Lounge Design-hoz kerül. Korábban két másik kormányközeli vállalkozó, a Rogán Antal szomszédjaként elhíresült Csetényi Csaba, illetve a vizes vb-vel hatalmasat szakító Kuna Tibor is részesülhetett az állami kommunikációs megrendelésekből, a mostani milliárdokból azonban nekik már nem jut. Bár a gigantikus közbeszerzésen ők is elindultak, sőt nyertek, és még szerződést is kötöttek velük, ám egy nappal az aláírást követően fel is bontották a megállapodást. Az NKOH illetékes kollégáiban ugyanis ekkor tudatosult, hogy a Közbeszerzési Hatóság eltiltotta az állam tendereken való indulástól a két üzletember cégeit, ráadásul éppen a hivatal korábbi közbeszerzésein elkövetett szabálytalanságok miatt*A szerződésnyilvántartási-rendszerbe feltöltött megállapodást még mind a három nyertessel aláírták, Kuna és Csetényi cégeivel azonban később szerződést bontottak..
Hogy pontosan miket csinál, mely állami cégeknek és intézményeknek dolgozik majd 90 milliárdért Balásy Gyula két ügynöksége, azt most még nem lehet tudni. A júniusi szerződéskötéssel lezárt közbeszerzés keretében ugyanis még csak azokat a cégeket választják ki, akik a jövőben a keretösszeg kimerüléséig versenyezhetnek majd a konkrét megbízásokért. Például a kék Soros-plakátok kihelyezéséért, a szinte ingyen elkészíthető, de mégis százmilliókba kerülő reklámfilmért, a Puskás stadion építésének promótálásáért vagy éppen a vizes vb elmaradt nemzetközi kampányáért.
Ha a keretszerződést aláírták, akkor az adott állami szerv (cég, minisztérium vagy bármilyen egyéb szervezet) jelzi az NKOH-nak, hogy szeretne valamilyen kommunikációs tevékenységet elvégezni. A hivatal pedig a keretszerződés alapján kiír egy új közbeszerzést, amin viszont már csak azok indulhatnak, akikkel ezt a megállapodást aláírták. Azaz most kizárólag Balásy Gyula vállalkozásai.
A pontos keretösszeget azért nem lehetett eddig megmondani, mert azt az NKOH a közbeszerzés szövegében nem kötötte senki orrára*A közbeszerzést 1 forintra írták ki, az összeg csak a szerződésbe került bele.. Így csak sejteni lehetett, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően ezúttal is 25 milliárdos limitet határoznak majd meg, korábbi cikkeinkben mi is ezzel számoltunk. A hivatal azonban most szakított a gyakorlattal, és nem 25, hanem 30 milliárdos megállapodást írt alá a szerencsés vállalatokkal.
Balásy két ügynökségéhez ennek megfelelően el is kezdett ömleni a pénz az elmúlt hónapokban. Azaz inkább folytatódott az állami milliárdok áramlása a New Land Media – Lounge Design kettőshöz, hiszen a két társaság eddig is elég rendesen ki volt tömve közpénzzel.
A kormányzati plakátkampány folytatására már a keretszerződés aláírása után három nappal kiírtak egy tendert, azóta pedig további hét megbízást nyertek el Balásy vállalatai. Az MVM-nek 1,2 milliárdért, a Magyar Turisztikai Ügynökségnek pedig közel 600 millióért dolgozhatnak, összesen pedig 5 milliárdnyi megbízást kaptak nagyjából egy hónap alatt. Ez még az ő mértékükkel számolva sem rossz teljesítmény, pedig a New Land és a Lounge Design öt év alatt százszorosára növelte együttes árbevételét.
|
Csendben megtolták a propagandát még jobban, 90 milliárd kerülhet egy céghez
|
A vártnál is többet költhet a következő években kommunikációra az állami szféra, miután az eddig megszokott 25 helyett 30 milliárdos keretszerződést írt alá még június közepén a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH). A keretösszeg ráadásul kétszer feltölthető, tehát ha véletlenül idő előtt elköltené a hivatal a 30 milliárdot, akkor idén még kétszer elkölthet ennyit, azaz végső soron akár 90 milliárdot is. (Legutóbb élt is ezzel a hivatal, tehát az eredetileg 25 milliárdos keretből 75 milliárd lett.)
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20180723/csendben-megtoltak-a-propagandat-meg-jobban-90-milliard-kerulhet-egy-ceghez/
|
2018-07-23 13:42:00
| true | null | null |
G7
|
Ahogy arra számítani lehetett, nem feküdt keresztbe a Simicska-cégek eladásának a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A szervezet valójában nem is vizsgálta mélyrehatóbban, hogy a korábbi Fidesz-pénztárnok értékesítheti-e érdekeltségeit egykori üzlettársának, Nyerges Zsoltnak, mivel álláspontjuk szerint az ilyenkor alkalmazandó “vizsgálat elrendelésére okot adó körülmény nem áll fenn”.
Ez utóbbi a magyarázata annak is, hogy ennyire gyorsan döntést hozott a hivatal. Simicskáék alig három hete tették közzé, hogy az Orbán Viktorral látványosan szakító milliárdos teljes cégbirodalma gazdát cserél, a GVH-nál pedig mindössze hat napja jelentették be a tranzakciót.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHivatalosan is indul a nagy Simicska-Nyerges üzletFelkerült a versenyhivatal oldalára az az engedélykérelem, amely alapján Simicska Lajos üzleti birodalma Nyerges Zsolthoz kerülhet.
Simicska Lajos lényegében minden érdekeltségét átadja annak a Nyerges Zsoltnak, akivel eddig is szoros üzleti kapcsolatban volt. A GVH-s beadványban ugyan csak hét vállalkozást nevesítettek*Mezort Általános Befektetési Zrt.
Euro Publicity Kft.
Megapolis Media Zrt.
Mundus Invest Zrt.
Lánchíd Rádió Műsorszolgáltató Kft.
PRO-RÁTA Holding Zrt.
Pro-Aurum Zrt. ennél azonban sokkal több társaságról van szó. Értesüléseink szerint a teljes, tízmilliárdokat érő cégcsoport nagyjából hatvan vállalatot takar, és ezek kivétel nélkül Nyergeshez kerülnek.
Legalábbis első körben, hiszen – amint arról korábban már beszámoltunk – az ügyre rálátók szerint az egykori üzlettárs csak parkolópálya, a következő lépésben “minden megy Mészáros Lőrinchez”. Nyerges bevonására csak azért volt szükség, mert ő az, akiben mind a két fél megbízik.
Mindez azt is jelenti, hogy a GVH mostani döntésének köszönhetően egy lépéssel közelebb került a “Simicska-hagyaték” Mészáros Lőrinchez, a felcsúti polgármester azonban így is csak hónapok múlva kerülhet házon belülre. Korábban forrásaink azzal számoltak, hogy az üzlet ezen elemének részleteiről kora őszig valószínűleg nem is fog kiderülni semmi, hiszen a pénzügyek rendezéséhez és a hatósági jóváhagyásokhoz elég sok időre van szükség.
|
Egy lépéssel közelebb kerültek Simicska cégei Mészáros Lőrinchez
|
Ahogy arra számítani lehetett, nem feküdt keresztbe a Simicska-cégek eladásának a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A szervezet valójában nem is vizsgálta mélyrehatóbban, hogy a korábbi Fidesz-pénztárnok értékesítheti-e érdekeltségeit egykori üzlettársának, Nyerges Zsoltnak, mivel álláspontjuk szerint az ilyenkor alkalmazandó “vizsgálat elrendelésére okot adó körülmény nem áll fenn”.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20180724/egy-lepessel-kozelebb-kerultek-simicska-cegei-meszaros-lorinchez/
|
2018-07-24 14:00:00
| true | null | null |
G7
|
623-an látták meg a fantáziát az EU egyik legnaivabb támogatási programjában, melynek részeként akár 49 millió forint (160 000 euró) támogatást is kaphatnak arra, hogy gyakorlatilag családi házat építsenek maguknak. A program célja elvben a falusi turizmus támogatása, de a pénzből felépülő szálláshelyeket csak öt éven át kell panzióként üzemeltetni, utána már teljesen legálisan használható családi házként az ingatlan. Persze addig is, csak úgy kell tenni, mintha amúgy az egy kereskedelmi szálláshely lenne.
Az Index szerint a legutóbbi pályázati körben nyertes 623 pályázó között feltűnően nagy számban akadnak a hatalomhoz így-úgy kötődők, például
Szatmáry Kristóf parlamenti képviselő exállamtitkár,
aki mostanában alig látszik ki a gyanús ügyekből. Ő a maximális 49 millió forintot nyerte el egy badacsonytomaji panzió építésére. Bekecs Mátyás, a pályázat elbírálásakor még agrárminiszter Fazekas Sándor rokona 40 milliót nyert. Az exfideszes exképviselő, Daher Pierre neje 46 milliót nyert most, és ő már az előző pályázati körben is nyert támogatást. De még
a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése miatt egykor jogerősen elítélt volt kislétai polgármester, az exfideszes Madácsi Imre is kapott 48 millió forintot.
|
Exállamtitkár, miniszteri rokon, elítélt fideszes polgármester is tízmilliókat kapott családi ház építésére
|
623-an látták meg a fantáziát az EU egyik legnaivabb támogatási programjában, melynek részeként akár 49 millió forint (160 000 euró) támogatást is kaphatnak arra, hogy gyakorlatilag családi házat építsenek maguknak. A program célja elvben a falusi turizmus támogatása, de a pénzből felépülő szálláshelyeket csak öt éven át kell panzióként üzemeltetni, utána már teljesen legálisan használható családi házként az ingatlan.
| null | 1 |
https://444.hu/2018/07/24/exallamtitkar-miniszteri-rokon-elitelt-fideszes-polgarmester-is-tizmilliokat-kapott-gyakorlatilag-csaladi-haz-epitesere
|
2018-07-24 10:38:00
| true | null | null |
444
|
További (még papíron is) bő 70 ezer hallgatóhoz juthat el a közeljövőben az Andy Vajna érdekeltségébe tartozó Rádió 1. A Médiatanács ugyanis keddi ülésén az utolsó ehhez szükséges lépést is megtette: úgy módosították a filmügyi kormánybiztos cége, a Radio Plus Kft. műsorszolgáltatói szerződését, hogy az három hajdúsági városban épp most induló rádiót is bekapcsolhat a hálózatába. Az új csatornákat nem Vajna vállalata fogja közvetlenül működtetni, hanem a már bevett módszer szerint egy olyan megállapodást köt az adókkal (az azokat üzemeltető, a frekvenciákat épp most elnyerő LB Rádió Kft.-vel), amelynek értelmében a műsoridő nagy részében a Rádió 1 szólhat ezeken is.
A mostani terjeszkedéssel már 23 vidéki városban lesz hallható a csatorna adása, s ezzel még a pályázati felhívásokban szereplő, a tényleges vételkörzet méretét rendre alábecsülő adatok szerint is több mint 2,2 millió embert érhetnek el. A tényleges szám azonban ennek akár a duplája is lehet, hiszen Hauk Zoltán, a Radio Plus Kft. kereskedelmi igazgatója már tavaly is azt nyilatkozta, hogy a Rádió 1 kínál a partnereinek országos kampányokat. Igaz, akkor ez még nem ment önállóan: 10-20 adó hirdetési idejét meg kellett vásárolniuk hozzá. Azóta azonban a cég májusban 10, most pedig újabb három vidéki adót kapcsolt be hálózatába, illetve maga is elnyert egy frekvenciát Békéscsabán. Így most már önmaga is közel járhat az országos lefedettséghez, ami a teljes lakosság 50 százalékának elérését jelentené. A társaság terjeszkedése azonban még nem ért véget. Az a cég, amely elnyerte a hajdúnánási, hajdúböszörményi és hajdúszoboszlói frekvenciákra kiírt pályázatokat, és egyből csatlakozott is ezekkel Vajna rádiójához, másik két sávért is versenyben van Veszprémben, illetve Tatabányán. Utóbbiaknak pedig – amennyiben az LB Rádió Kft. fut be a tendereken – ugyanaz lehet a sorsa, mint a három hajdúságinak.
A gond csak az, hogy ezek a pályázatok nem épp zökkenőmentesek. A frekvenciákért ugyanis a Rádió 1 konkurense, a (sajtóban csak Rogán Antal szomszédjaként emlegetett) Csetényi Csaba üzleti körének érdekeltségébe tartozó Regionális Rádió (RR) Kft. is harcba szállt. Utóbbi szoros kapcsolatban van a szintén Csetényiék többségi tulajdonában lévő Radio Sales House Kft.-vel (RSH), amely a rádiós hirdetési piacon Vajnáék legnagyobb versenytársa. Az RR Kft. a veszprémi és tatabányai tenderek mellett másik három városban is megpályázott 1-1 frekvenciát, ám a médiahatóság mindenhol kizárta őket alaki hibára hivatkozva. Veszprémben ez automatikusan Vajnáék partnerének győzelmét jelentené (mivel ott más nem indult), ha a versenytárs nem támadta volna meg a hatósági döntést. Hanák Tamás, az RR és az RSH ügyvezetője lapunknak jelezte: minden esetben ugyanaz volt a médiahatóság indoklása, álláspontjuk szerint azonban ez nem hiba és főleg nem formai, ezért terelték jogi útra az ügyet. A bíróság jogerős döntéséig ezeket az eljárásokat felfüggesztették.
Kerestük a Radio Plus Kft.-t is, ám lapzártánkig nem érkezett válasz a cégtől.
|
Terjeszkedés: Andy Vajna rádiója tovább hízik
|
További (még papíron is) bő 70 ezer hallgatóhoz juthat el a közeljövőben az Andy Vajna érdekeltségébe tartozó Rádió 1. A Médiatanács ugyanis keddi ülésén az utolsó ehhez szükséges lépést is megtette: úgy módosították a filmügyi kormánybiztos cége, a Radio Plus Kft. műsorszolgáltatói szerződését, hogy az három hajdúsági városban épp most induló rádiót is bekapcsolhat a hálózatába. Az új csatornákat nem Vajna vállalata fogja közvetlenül működtetni, hanem a már bevett módszer szerint egy olyan megállapodást köt az adókkal (az azokat üzemeltető, a frekvenciákat épp most elnyerő LB Rádió Kft.-vel), amelynek értelmében a műsoridő nagy részében a Rádió 1 szólhat ezeken is.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2017/09/Terjeszkedes-Andy-Vajna-radioja-tovabb-hizik
|
2017-09-01 14:21:00
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Egy olvasónk telefonált ma reggel, hogy már hallotta a bejelentést az adásban, majd nem sokkal később egy olyan YouTube-linket is kaptunk, mely egy olyan hangzó rádiós promót tartalmaz, melyben a mostanáig ingyenes budapesti FM 99,5 MHz-en fogható, Andy Vajna közeli Retro Rádió nyilvánosan azt népszerűsíti: átköltözik egy másik frekvenciára, mivel ők lesznek az új országos kereskedelmi rádió. A rádiós szpotok azóta ma már többször is hallhatók voltak.
A költözés után Budapesten a 103,3 MHz-en lesz hallható a Retro. Pontosan ott, ahol a Class FM szólt 2016 novemberéig, amíg el nem némította azt a Médiatanács.
A Retro Rádió mostani bejelentése tehát hivatalosan is megerősíti a 24.hu a témával kapcsolatos korábbi értesülését. Többek között azt írtuk, hogy a május 22-én lezárt országos rádiós médiatanácsi pályázatot még POP FM névvel megnyerő Hold Reklám Kft. máris módosíttatta a Médiatanáccsal villámgyorsan (már május 25-én) aláírt hatósági szerződését, és végül nem a pályázatában vállalt néven indítja el a sugárzást, hanem Retro Rádió néven. Az eddigi budapesti frekvencia, a 99,5 MHz tulajdonosa Magyar FM-re változtatja nevét, míg a nyíregyházi Retro Rádióból Best FM lesz várhatóan. (Debrecenben létezik már Best FM néven rádió, de ennek titokban Andy Vajna cége lett a tulajdonosa tavaly.)
Az ügyet az teszi különösen furcsává, hogy a máskor nem túlságosan gyorsan cselekvő Médiatanács ezúttal turbó fokozatba kapcsolva cselekedett és már az előtt leszerződött a Hold Reklám Kft.-vel az országos sugárzásra, hogy a frekvenciát korábban használó, valamint azért újból pályázó, de a pályázatból végül kizárt Class FM-et működtető Advenio Zrt. a médiatanácsi döntések elleni fellebbezéseit a bíróság megvizsgálhatta volna. A Médiatanács ezzel a gyors lépésével a bíróságot kiiktatva éri el, hogy a kormányközeli, Andy Vajnával és Mészáros Lőrinccel is összefüggésbe hozható rádiós cégé legyen Magyarország egyetlen országos vételkörzetű kereskedelmi rádiós frekvenciája, és a Class FM így várhatóan már nem tudja visszaszerezni frekvenciáját, és legfeljebb kártérítésre számíthat, ha a bíróság neki is ad igazat.
Íme a Retro-költözés promója:
Még lehet gond a névvel, hisz a Retro FM védett
További érdekesség, hogy a kormányközeli cég annak ellenére használja a Retro Rádió nevet, hogy mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) adatbázisában észrevettük, a konkurens, Budapesten piacvezető Sláger FM tulajdonosa, a Tematic Media Group még évekkel ezelőtt levédte a Retro FM nevet, így akár védjegyoltalmi per is lehet az ügyből. Kerestük az ügyben a Tematic Media Group tulajdonosát, Radu Morart, hogy a védjegyükhöz hasonló név használata miatt jogi lépéseket tesznek, de a cégnél későbbre ígértek választ. Egyébként a Magyar FM név sem tűnik túl eredetinek, hiszen Magyar Zene FM néven már működik egy internetes rádió.
A Retro Rádió tavaly decemberben kezdte meg a sugárzást a budapesti 99,5 MHz-en, amikor is megszerezték a Rádió Q Kft.-t, az ingyenes közösségi frekvencia tulajdonosát. A frekvencián annak közösségi jellege ellenére kereskedelmi rádiózásra hajazó műsort kezdtek el sugározni, emiatt bírságolta is őket a Médiatanács nemrég. Nem sokkal később a nyíregyházi Retro Rádió is Vajna közelébe került.
Az eddigi budapesti Retro Rádió stúdiója egyébként ugyanott található, ahol a Rádió 1 hálózat központi műsora is készül a fővárosban. A műsorait is ugyanaz a Radio Factory Kft. nevű műsorgyártó cég készíti, mely a Rádió 1 műsorait, a kft. tulajdonosa egyébként a Rádió 1 programigazgatója. Az ugyanott működő rádiók reklámértékesítő cége is azonos: a Media Time Kft. értékesíti a Rádió 1 és a Retro reklámidejét is. Ezen a cégnek a tulajdonosa Andy Vajna kormánybiztos. A Médiatanács azonban nem látott összeférhetetlenséget.
Az országos frekvenciát elvivő Hold Reklám Kft. egyébként Mészáros Lőrinc MKB Bankjától kapott hitelt a médiatanácsi pályázaton való elinduláshoz. A Hold Reklám Kft.-nek sokáig Andy Vajna volt a tulajdonosa a Lucky Ventures cégen keresztül, de a pályázat előtt átírták a céget a Rádió 1 volt társügyvezetőjének, Bakai Mátyásnak a nevére, aki egyúttal ügyvezetője is lett. Bakai egyébként régi barátja Vajnának.
Hepi Endre és Hudák Anita vezeti majd a reggeleket
Értesülésünk szerint az induló országos rádióban várhatóan Hepi Endre és Hudák Anita lesz a reggeli műsor vezetője. Bakai Mátyás, a rádiós cég ügyvezetője azonban nem válaszol az ezzel kapcsolatos kérdésekre. Úgy tudjuk, eredetileg az is felmerült, hogy Sebestyén Balázsék vinnék a reggeli műsort, ám a Rádió 1 hálózattól nem engedik át őket, mondván, az ő reggeli műsoruk eltűnése miatt csatlakozott sok helyi rádió a Rádió 1 hálózathoz. Sebestyék Balázst is kerestük, de nem válaszolt az e-mailre, melyben arról érdeklődtünk, nem csalódott-e emiatt, hogy az országos rádióhoz képest ők a jóval kisebb vételkörzetű, bár így is 30 körüli frekvenciával rendelkező Rádió 1-nél ragadnak, és új konkurenciát kapnak.
Botrányos körülmények között indul az új országos kormányközeli rádió
A Médiatanács már azelőtt aláírta a kormányközeli, napokon belül elinduló POP FM/Retro Rádió médiaszolgáltatási szerződését, hogy a frekvenciára szintén pályázó Class FM fellebbezéseit a bíróság elbírálhatta volna.
|
Bejelentette a Vajna-közeli Retro Rádió, költözik az elnémíttatott Class FM országos frekvenciájára
|
Már hallhatók az egyetlen országos kereskedelmi rádiós frekvenciára költözést népszerűsítő promók. Ám még lehet gond a Retro névből, hiába a Médiatanács hozzájárulása a POP FM/Retro névváltáshoz.
| null | 1 |
https://24.hu/media/2018/06/08/bejelentette-a-vajna-kozeli-retro-radio-koltozik-az-elnemittatott-class-fm-orszagos-frekvenciajara/
|
2018-06-08 14:32:00
| true | null | null |
24.hu
|
Hozzájárult a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa az új országos kereskedelmi rádiós pályázaton nyertes médiaszolgáltató kérelmében foglaltakhoz, amely szerint a korábban tervezett POP FM helyett Retro Rádió néven kezdheti majd meg műsorának sugárzását június 15-ei hatállyal - írta közleményében az NMHH.
Egyedüli érvényes pályázóként a Hold Rádiós és Televíziós Reklám Kft. nyerte meg nemrég az új - korábban a Class FM által használt frekvencián szóló - országos kereskedelmi rádiós pályázatot. A Vajna-közeli cégről és a pályázatról itt olvashat bővebben.
A névváltoztatáshoz igazodnak a főbb műsorszámok elnevezései is. A médiaszolgáltatási szerződés egyéb pontjai változatlanok, a médiaszolgáltató a szabályoknak megfelelően már a szerződés május 25-ei megkötése előtt - amely egyben előfeltétel is - befizette állami bevételként az éves médiaszolgáltatási díj felét - olvasható a közleményben.
A testület két másik szolgáltató szerződésmódosítási kérelmét is elfogadta: szintén június közepétől a Budapest 99,5 MHz-es körzeti, közösségi frekvencián működő Retro Rádió Magyar FM néven, a Nyíregyháza 103,9 MHz-es helyi, kereskedelmi rádiós frekvencián sugárzó Retro FM pedig BestFM néven működhet tovább, a műsortervi arányokra tett változatlan vállalások mellett - írták a közleményben.
A Retro Rádió tavaly decemberben kezdte meg a sugárzást a budapesti 99,5 MHz-en, amikor megszerezték a Rádió Q Kft.-t, az ingyenes közösségi frekvencia tulajdonosát. A frekvencián annak közösségi jellege ellenére kereskedelmi rádiós műsort kezdtek el sugározni, emiatt megbírságolta őket a Médiatanács nemrég. Nem sokkal később a nyíregyházi Retro rádió is Vajna közelébe került - hívta fel a figyelmet a 24.hu. A portál értesülése szerint az eddigi budapesti Retro rádió stúdiója ugyanott található, ahol az Andy Vajna cége által működtetett - budapesti vételkörzetű, de országosan is terjeszkedő - Rádió 1-hálózat központi műsora is készül a fővárosban. A műsorait is ugyanaz a Radio Factory Kft. műsorgyártó cég készíti, amely a Rádió 1 műsorait, a kft. tulajdonosa a Rádió 1 programigazgatója - mutatott rá az összefonódásra a 24.hu.
|
Vajnáék bevetik a Barba trükköt - máris nevet vált az új rádió
|
Nem POP FM néven, ahogy a kérelmében korábban szerepelt, hanem Retro rádió néven indulhat el az új országos kereskedelmi rádió Magyarországon, miután a médiahatóság engedélyezte ezt a Andy Vajna volt munkatársához köthető, egyedüli érvényes pályázóként frekvenciát elnyert cégnek.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/vajnaek_bevetik_a_barba_trukkot_maris_nevet_valt_az_uj_radio.663981.html
|
2018-06-08 14:38:00
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
Írtunk már arról, milyen körülmények között terjeszkedik a TV2 jelenlegi, illetve a Bors és két megyei lap leendő tulajdonosaként ismert Andy Vajna filmügyi kormánybiztos, illetve a tulajdonában lévő, a Rádió 1-et működtető Radio Plus Kft. a rádiós piacon. Ha Vajna érdekei úgy kívánják, egy ügyvédjei nevére bejegyzett cég (az LB Rádió Kft.) kapar ki helyi frekvenciákat (mint történt a Hajdúságban), máskor az MTI volt elnöke, Belénessy Csaba passzol neki tovább egy Velencén megnyert hullámsávon műsoridőt. (Belénessy épp most jut hozzá még egy frekvenciához Dunaújvárosban.) Olykor a kormánybiztos megvásárolja az adott helyi rádiós frekvencia használóját, ez történt Mosonmagyaróváron és Székesfehérváron, ahol Vajna a delaware-i adóparadicsomba bejegyzett hátterű Lucky Ventures Kft.-je megvette a Hold Reklám Kft.-t, az említett frekvenciák pályázati győztesét.
Hozzánk kiszivárgott több száz oldalnyi dokumentum alapján a kormánybiztos békéscsabai terjeszkedése során súlyos dolgok történhettek az NMHH Médiatanácsánál. A Fidesz-közeli tagok többségi irányítása alatt lévő testület időnként a médiatörvény alapvetéseiről, illetve a saját pályázati kiírásának feltételeiről is hajlamos volt megfeledkezni, történetében egyébként nem először. Jelen esetben ráadásul a leggazdagabb magyarok toplistáján szereplő filmügyi kormánybiztos érdekeltsége az egyik pályázó, ami már csak azért is érdekes, mert felvetődhet, hogy Vajna kormányzati szerepköréből és kapcsolataiból fakadóan nincs-e eleve erőfölényben a többi pályázóval, mondjuk egy olyan családi vállalkozással szemben, amelynek politikai kapcsolatai és pénze nincs, vagy alig van, rádiós piaci tapasztalata annál inkább.
Így szorítaná ki a 24 éves Rádió 1 Békéscsabát a Vajna-féle budapesti Rádió 1
Békéscsabán az elmúlt huszonnégy évben a helyi 88,9 MHz-es frekvencián az – eredetileg betéti társaságként működő – Interax Kft. nevű családi vállalkozás eleinte Start Rádió néven, később Rádió 1 Békéscsaba néven működtetett rádiót. A Rádió 1 Békéscsaba műsorai helyben készülnek a mai napig, hírblokkjaiban kiemelten foglalkozik a térséggel kapcsolatos információkkal, a műsorkészítéshez helyi szakemberek segítségét vette igénybe, és tudtak ott hirdetni a helyieket megszólítani kívánó vállalkozások is. A cég az iparűzési adójával Békéscsaba fejlődését segíti. Amikor azonban lejárt a műsorszolgáltatási jogosultsága, a Médiatanács 2016 második felében megpályáztatta a frekvenciát, és idén júniusban a Vajna-féle Radio Plus Kft.-t hozta ki győztesnek.
Vajnáék győzelme két dolognak volt köszönhető:
A Médiatanács nem zárta ki a Radio Plust a pályázatból, holott az több olyan mulasztást is elkövetett a pályázat során, ami erre alapot adhatott volna.
A pályázatok tartalmi értékelésekor az úgynevezett szubjektív résznél a tanács plusz egy pontot adott Vajnáéknak, míg a tapasztalt helyi rádiósoknak nem. Akkor ugyanis döntetlen lett volna az eredmény az összpontszámokat tekintve.
A szubjektív pontozás eredményébe aligha lehet belekötni jogi alapon. Vajnáék bizonyára jobban ráéreztek, mitől lehet a Médiatanács tagjainak tetszetősebb egy pályázat, mint a frekvenciát 24 éve használó, a korábbi időszakban többször sikerrel pályázó cég szakemberei. Arról persze lehet és kell is beszélni, hogy a Médiatanács tagjai kedvük szerint adhatnak valakinek további plusz pontokat és csinálhatnak valakiből győztest vagy vesztest a szubjektív szempontok alapján. Merthogy a pályázatok mostani rendszerében az objektív tényezőket a legtöbb pályázó bevállalja (pont jár például a 24 órás adásért), ezért csak kis eltérések szoktak lenni. Így valójában a 60 pontból 10 pontot kitevő szubjektív résznél dől el a pályázatok sorsa.
Nem fogadhatták volna el Vajnáék pályázatát
A tanács tagjai tehát szabadon dönthetnek úgy, hogy a helyi tartalmak előállítását vállaló, helyi rádiósokat foglalkoztató Interax pályázata esetében nem ad plusz pontot az értékeléskor arra, hogy a pályázó helyi tartalmakat ígért, szemben a Vajna-féle, tavaly megalakult rádióval, amely Budapestről veszi át az adást, úgynevezett hálózatos formában, és nem sokkal több mint 4 órányi helyi tartalmat ígér. Ez látszik az alábbi, az értékelést mutató táblázatból, illetve ide kattintva részletesen is.
Valójában Vajna pályázatának tartalmi értékelését meg sem lett volna szabad kezdeni, ha a Médiatanács betartja a médiatörvényt és saját pályázati kiírása szövegét. A Radio Plus ugyanis a pályázatában azonnali kizárással járó súlyos hiányosságokat követett el.
A Médiatanácsnak is feltűnt néhány szabálytalanság, de…
A potenciálisan 63 ezres vételkörzetű békéscsabai 88,9 MHz-re vonatkozó helyi rádiós pályázat kiírása alapján a pályázóknak olyan, valamely banknál lévő elkülönített célszámla meglétét kellett volna igazolniuk, amelyhez még a pályázók sem tudnak hozzáférni, és sikeres pályázat esetén később az azon lévő elkülönített összegből csak a rádió működésének első három havi működése lenne finanszírozható.
Ehhez képest a Vajna-féle Radio Plus Kft. első alkalommal olyan banki igazolást próbált benyújtani, amely egyáltalán nem volt megfelelő: nem elkülönített célszámlára vonatkozó igazolás volt, hanem egy sima folyószámlára vonatkozó papír arról, hogy egy évvel a 2016. novemberi pályázati beadás előtt azon rendelkezésre állt tízmillió forint. Friss dokumentum nem érkezett. Ezután Vajnáék a Médiatanácstól hiánypótlásra kaptak lehetőséget, de ismételten egy egy évvel korábbi, 2015. december 14-i igazolást adtak be. Ráadásul bár számlavezető bankjuk, a ma már Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester-nagyvállalkozóhoz köthető MKB Bank munkatársai a hiánypótláskor hajlandók voltak ráírni az igazolásra azt, hogy elkülönített számla, az a mondat a hiánypótláskor sem szerepelt az igazoláson, hogy a számla kikerült a Radio Plus rendelkezése alól.
Mivel nem volt teljes bizonyossággal megállapítható, hogy Vajnáék tízmillió forintja a pályázat 2016-os beadásakor a számlán volt-e, és az sem nyert bizonyítást, hogy a számla a kiírás elvárásainak megfelelő típusú, a hiánypótlás sem volt jó, így ki kellett volna zárni a pályázót. Ám Vajnáék ezután – jócskán a jogvesztő hiánypótlási határidőt követően – harmadjára is lehetőséget kaptak a Médiatanácstól a korrekcióra. Ez pedig felveti annak gyanúját, hogy a Médiatanács valamiért a kedvében akart járni a milliárdos kormánybiztos cégének, amely nem volt képes megfelelő banki igazolást bemutatni.
Másik bankkal próbálkoztak
A Radio Plus ekkor már nem próbálkozott tovább az MKB Banktól igazolást szerezni. A kft. ügyvezetője, Bakai Mátyás egy 2017. január 23-án keltezett levélben kezdett el magyarázkodni a Médiatanácsnak, hogy „vélhetően a bank hibája miatt” nem volt jó a hiánypótláskor beadott dokumentum sem, de végül sikerült egy másik hitelintézettől (az Orbán Viktor miniszterelnök barátjaként ismert Garancsi Istvánhoz köthető) Duna Takaréktól beszerezni egy másik igazolást.
Az igazolást a bank január 24-i keltezéssel írta, vagyis rég a hiánypótlásra rendelkezésre álló jogvesztő határidőt követően: épp aznap, amikor a Médiatanács előzetes napirendje szerint délben már döntést hoztak volna a frekvenciára érkezett pályázatok alaki érvényességéről, és ott vélhetően a kizárás következett volna. Ám a testület végül a jegyzőkönyvek alapján január 31-ére halasztotta az alaki vizsgálatot.
A határidők be nem tartása mellett figyelmet érdemel az is, hogy az igazolás egy másik banktól érkezett, és egy másik, időközben megnyitott új számlára vonatkozott, mint ami az eredeti igazoláson volt. Így csak azt bizonyították – azt is késve –, hogy 2017. január 24-én rendelkezésre állt a Médiatanács által elvárt összeg a számlán. A pályázat beadásakor ezen a számlán viszont még biztosan nem volt pénze a Radio Plusnak, mivel a számlát a cégnyilvántartási rendszerek alapján csak az igazolás kiállításakor nyitotta meg a Duna Takaréknál a cég. Ez újabb kizárási ok: a pályázónak ugyanis azt kellett volna igazolnia, hogy a pályázat eredeti határidejében (2016. november 21-én) már megnyitotta a számlát, rajta a rádió indulását követő időszakra szükséges működési költséggel.
Bemutatták-e delaware-i hátteret?
További probléma volt a pályáztatás során, hogy a Radio Plus az egyik anyavállalat, a delaware-i adóparadicsomban működő CinergiPicturesEnvironment Inc. társaság tényleges tulajdonosáról szóló információkat nem adott be a pályázati határidőre, cégkivonatokat, alapító okiratot nem nyújtott be első körben. Márpedig a médiatörvény alapján az utolsó személyig lebontva kellett volna adatot szolgáltatni a tulajdonosi háló összes tagjáról. Elképzelhető, hogy később megtették, a Médiatanács ugyanis levélben szólította fel Vajnáékat ennek pótlásárára.
Figyelmet érdemel az is, hogy a pályázati felhívás szerint minden nyilatkozatot az eredeti beadás napjára kellett volna dátumozni, de a hiánypótlás során volt olyan nyilatkozat, amit december 20-ára, azaz jóval későbbre dátumoztak a hiánypótlásnál. Ezt a nyilatkozatot a rossz dátumozás miatt nem lehetett volna figyelembe venni, és a pályázatot érvénytelenné kellett volna tenni, ahogy más pályázatoknál a Médiatanács eszerint is szokott cselekedni. Ezek után szinte apróságnak tűnik, hogy a Radio Plus Kft. pályázati anyagába elavult, azaz a beadáskor már nem hatályos alapító okirat, illetve cégkivonat került be, ezt az amatőr hibát ugyanis Vajna emberei korrigálták a hiánypótláskor.
Vajnáék rádiós pályázatát egyébként az a Bíró Balázs ügyvéd adta be a Radio Plus nevében meghatalmazással eljárva, aki a Vajnáékkal hálózatba kapcsolódott LB Rádió Kft.-nek is tulajdonosa Litter Zsuzsanna mellett.
Vajnáék a folyamatban lévő perre hivatkozva hallgatnak
A 24.hu megkereste az ügy minden szereplőjét egy kérdéssorral. Andy Vajna rádiójánál, a Rádió 1-et működtető Radio Plusnál nem kezdték el tételesen cáfolni a leírtakat. Azt mondták, a feltett kérdésekre nem tudnak válaszolni, mivel a Médiatanácstól értesítést kaptak, hogy a vesztes pályázó felülvizsgálati kérelemmel fordult a bírósághoz, a felülvizsgálati kérelem elbírálása pedig még folyamatban van,
ennek befejezéséig a szerződéskötési eljárás fel lett függesztve. A felülvizsgálati eljárásban nem fél a Radio Plus Kft., nem állnak rendelkezésére a felülvizsgálati eljárás dokumentumai, így a feltett kérdésekről nem tud, és az eljárás lezárultáig nem is fog nyilatkozni.
A Médiatanács kitakart oldalakra hivatkozik
A Médiatanácsot is megkérdeztük arról, miért adná oda a frekvenciát Vajnának a hiányosságok ellenére. Az NMHH Kommunikációs Igazgatóságán keresztül az alábbi válasz érkezett:
A békéscsabai 88,9 MHz helyi rádiós pályázat eljárási rendjében az Interax Kft. nyújtott be keresetet 2017. június 10-én a testület határozatával szemben. Az Ön alaptalan állításait feltételezhetően az Interax Kft. bírósági keresete sugalmazza, amely olyan alaki pályázati hiányosságokat feltételez, amelyeket az iratokba betekintést kérő pályázó, az Interax Kft. által nem láthatott oldalak tartalmaznak. A kitakart tartalmak a médiatörvény szerint védett titoknak minősülnek. Mivel az Interax Kft. bíróságon támadta meg az eljárást, a bírósági döntés megszületéséig a Médiatanács nem köthet szerződést egyik féllel sem, így nem is kötött szerződést a Radio Plus Kft.-vel sem a békéscsabai frekvencia hasznosítására. Peres eljárás lévén a hatóság a vonatkozó jogszabályok alapján bővebb felvilágosítást kizárólag a peres ügy jogerős lezárultával adhat. A pályázati anyagok kizárólag a nyertessel kötött szerződés után bárki számára elérhetők és megtekinthetők, addig viszont nem.
Folytatni akarják
Megkerestük a sikertelenül pályázó és a Médiatanáccsal jelenleg perben lévő Interax Kft.-t, a Rádió 1 Békéscsaba üzemeltetőjét is. Mazán Tamás ügyvezető azt mondta, a folyamatban lévő ügyről a perre tekintettel ők sem kívánnak nyilatkozni. Hozzátette, sajnálják, hogy ezek az információk bármilyen úton kitudódhattak.
Mazán aláhúzta: örülnének, ha folytathatnák a rádiós tevékenységüket, illetve szeretnék a náluk dolgozó, több mint húszévnyi rádiós tapasztalattal rendelkező kollégáik és családjaik megélhetését biztosítani, azonban a frekvencia elvesztésével, illetve az eddig helyben készült 24 órányi adás 4 órára adásra szűkülésével esélye se lenne a helyi rádiósok foglalkoztatásának.
A bíróság kezében a rádiósok sorsa
Most tehát a bíróság kezében a régi békéscsabai rádiósok sorsa. A pereskedés lezárultáig az Interax Kft. által működtetett régi Rádió 1 Békéscsaba minden második hónapban 60 napra érvényes ideiglenes frekvenciahasználati kérelemmel él a Médiahatósághoz. Ennek köszönhetően ma még szólhat a műsora a kérdéses frekvencián, ám már ez a bizonytalan helyzet is komoly anyagi nehézségek elé állítja az Interaxot. A hirdetőik ugyanis nem mernek velük hosszabb távra szerződni, így elmaradoznak a bevételeik, miközben a rádiós munkatársak bérét és a rádió sugárzási díját jelenleg is fizetniük kell. Hasonló helyzetbe hozta tehát őket a Médiatanács, mint annak idején az akkor még Szalai Annamária vezette testület a Klubrádiót.
Rákóczi is kínos helyzetben
A Rádió 1 Békéscsabával kapcsolatban a sors fintora, hogy pályája kezdetén ott dolgozott Rákóczi Ferenc is, bár akkor még Start Rádió néven üzemelt a rádió. Rákóczi ma már az Andy Vajna féle Rádió 1-nél van, a korábban a Reggeli Show néven, ma már Balázsék címmel jelentkező reggeli műsor vezetőjeként.
Kerestük az ügyben Rákóczit is, hátha elmondja a helyzetről a véleményét, de csak annyit válaszolt sms-ünkre, hogy sajnos nem tud élni a megszólalás lehetőségével.
Olvasóink figyelmébe ajánljuk a témával kapcsolatban cikksorozatunk következő részét is.
Kiemelt kép: MTI / Balogh Zoltán
|
Régi rádiósokat lehetetleníthetnek el Vajna kedvéért
|
Több mint húszéves múltú magyar családi médiavállalkozás kerülhet bajba, miután a Médiatanács szemet hunyt a velük szemben pályázó Andy Vajna pályázatának súlyos hiányosságai felett Békéscsabán. A kormánybiztos a delaware-i adóparadicsomba bejegyzett hátterű cégét, a Radio Plus Kft.-t ki kellett volna zárni a helyi rádiós pályázatból. A régi Rádió 1 Békéscsaba – ahol annak idején Rákóczi Ferenc, a Vajna-féle Rádió 1 jelenlegi munkatársa is kezdte a pályafutását – hamarosan akár elnémulhat, hacsak a bíróság nem ad neki igazat.
| null | 1 |
https://24.hu/media/2017/09/04/regi-radiosokat-lehetetlenithetnek-el-vajna-kedveert/
|
2017-09-04 14:42:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Médiatanács eheti ülésén a Vasi Friss Kft. és az Andy Vajna filmügyi kormánybiztos tulajdonában lévő Radio Plus Kft. közös kérelmére október 15-i hatállyal engedélyt adott a Szombathely 97,7 MHz és a Budapest 96,4 MHz (azaz a Rádió 1) hálózatba kapcsolódásához. A Friss Rádió egyúttal nevet is vált, és 97,7 Rádió 1 néven folytatja a sugárzást.
A testület ezenkívül a Tokaj 101,8 MHz helyi közösségi rádiós frekvencia pályázati eljárásában a Médiatanács alaki érvénytelenség miatt megtagadta az egyedüli pályázó, a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány tulajdonában lévő Hegyalja Média Kft. pályázati nyilvántartásba vételét. A testület a Pécs 101,7 MHz körzeti kereskedelmi rádiós pályázat eljárásában a békéscsabai Uhrin Györgyné nevén szereplő, idén márciusban megalakult P1 Rádió Kft.-t hiánypótlás után pályázati nyilvántartásba vette, miután a bíróság elutasította a kormányközeli üzletemberekhez köthető Regionális Rádió Kft. és a pécsi Simon-család tulajdonában lévő, 2015 óta működő Pécs Rádió Kft. felülvizsgálati kérelmeit a nyilvántartásba vételük megtagadása miatt.
(Frissítés 2017.10.11.: Kiderült, hogy a P1 Rádió mögött kik vannak. A meglehetősen különös ügyről itt írunk bővebben.)
A Médiatanács felvilágosítást kér három helyi kereskedelmi rádiós frekvencia pályázati eljárásában: a Dunaújváros 93,1 MHz eljárásában a volt MTI-elnök, Belénessy Csaba által létrehozott Crossborder Film Kft.-től, továbbá a Nagykanizsa 95,6 MHz eljárásában a 2010-es bejegyzésű, abasári lakóhellyel rendelkező Misi György Norbert dtm Media Hungary Kft.-jétől, továbbá a Veszprém 90,6 helyi kereskedelmi rádiós frekvencia pályázatában pedig az LB Rádió Kft.-től, azaz Andy Vajna ügyvédjeinek idén létrehozott cégétől.
Az utóbbi két pályázati eljárásban a bíróság elutasította a veszélybe került Helikon Rádió üzemeltetőjét, a 2001-es alapítású, a hévízi Tóth Imre és a vidornyalaki Horváth Elemér tulajdonában lévő Helikon Rádió Kft.-t és a Regionális Rádió Kft. felülvizsgálati kérelmeit arról, hogy a grémium korábban megtagadta pályázati nyilvántartásba vételüket ajánlataik alaki érvénytelensége miatt.
Több városban is elnémulhat a Helikon Rádió
A Helikon Rádió alulmaradt a keszthelyi és nagykanizsai helyi rádiós frekvenciáékért a Médiatanács és az Andy Vajnához közeli cégekkel folytatott háborúban.
Kiemelt kép: Andy Vajna filmügyi kormánybiztos, a TV2 és a budapesti központú Rádió 1 hálózat, valamint a Bors, a Délmagyarország és a Kisalföld című sajtótermékeket kiadó Lapcom kiadó tulajdonosa. Fotó: MTI/Kollányi Péter
|
Újra Andy Vajnának kedvezett a Médiatanács
|
A Médiatanács eheti ülésén a Vasi Friss Kft. és az Andy Vajna filmügyi kormánybiztos tulajdonában lévő Radio Plus Kft. közös kérelmére október 15-i hatállyal engedélyt adott a Szombathely 97,7 MHz és a Budapest 96,4 MHz (azaz a Rádió 1) hálózatba kapcsolódásához. A Friss Rádió egyúttal nevet is vált, és 97,7 Rádió 1 néven folytatja a sugárzást.
| null | 1 |
https://24.hu/media/2017/10/05/ujra-andy-vajnanak-kedvezett-a-mediatanacs/
|
2017-10-05 14:46:00
| true | null | null |
24.hu
|
Sokat írunk mostanában az NMHH Médiatanácsának meglehetősen különös helyi ügyeiről, például arról, hogyan huny szemet a testület különböző egészen súlyos szabálytalanságok, hiányosságok felett a helyi rádiós pályázatokon, ki tudja miért. E pályázatok tétje, hogy az adott városi rádiós frekvenciákon mely vállalkozás működtethet rádiót. Írtunk már arról, hogy a testület annak ellenére engedett át pályázatokat, hogy azok kísérteties azonosságokat mutattak más pályázatokkal, és beszámoltunk arról is, hogy például Andy Vajna filmügyi kormánybiztos békéscsabai helyi rádiós pályázata esetében a testület még arra is kész volt, hogy a kormánybiztos cégének – a médiatörvény értelmében szigorúan jogvesztő – hiánypótlási határidőre sem megfelelő bankszámla-igazolását végül mégis befogadja, sőt ennek érdekében a testület még egy előre kihirdetett napirendi pontját is elhalasztotta, amikor a testület ülése előtt pár órával beszaladtak Vajnáék a hiánypótlás-kiegészítéssel, több héttel a jogvesztő határidő után, és egy újonnan létrehozott bankszámláról. Most ismét súlyos anomáliákra bukkantunk, ezúttal Pécsett.
Andy Vajnáék meghekkelték a Médiatanácsot
A Médiatanács írásba adta: azért halasztotta el a békéscsabai rádiós pályázat vizsgálatával foglalkozó napirendi pontot, mert beszaladt a hatósághoz a pályázó Andy Vajna cégének képviselője.
Már két pécsi frekvencia is kellene Vajna szövetségeseinek?
Pécsről azt érdemes tudni, hogy Vajna rádiója, a Radio Plus Kft. – azaz a budapesti központú Rádió 1 – már megjelent a városban oly módon, hogy a cég idén május végén hálózatba kapcsolódott a Mambó Rádió Kft.-vel, a pécsi FM 90,6 MHz helyi rádiós frekvencia használójával. A hálózatba kapcsolódás során a Mambó Rádió Kft. átveszi Vajnáék Budapestről sugárzott műsorait, helyi tartalmat pedig csak 9 óra 59 percben hallhatnak a pécsiek a Rádió 1 Pécs néven működő rádióban. A Mambó Rádió Kft. tulajdonosa egyébként a régi Rádió 1 hálózat egykori egyik meghatározó személye, Fodor József, akit a szakmában csak „Fodi”-ként emlegetnek, valamint felesége, Fodor-Uhrin Beáta.
Időközben a Médiatanács kiírt egy másik helyi rádiós pályázatot is, mely a pécsi 101,7 MHz-re vonatkozik. A pályázaton három induló volt. Az egyikük egy P1 Rádió Kft. nevű, idén megalakult cég, mostani történetünk egyik főszereplője, amelyről rögtön még sok szó esik majd. A másik pályázó a Regionális Rádió Kft., mely egy kormányközeli üzletemberek tulajdonában lévő, idén létrejött vállalkozás, mely mögött Krskó Tibor, a HGY Invest tulajdonosa áll. Ezt a céget a Hamu és Gyémánt (HG Média) cégcsoportot felépítő Krskó Tibor és Rogán Antal egykori szomszédjaként ismert Csetényi Csaba közösen alapította 2010 szeptemberében, de Csetényi 2015 októberében kiszállt a vállalkozásból. A két üzletember cégei számos kormányzati kommunikációs megbízást is elnyertek. A harmadik pályázó a 2015 óta működő Pécs Rádió Kft., mely a pécsi Simon család nevén van.
Kik vannak a P1 Rádió mögött?
A Médiatanács a három pályázóból kettőnél alaki érvénytelenséget állapított meg, míg a P1 Rádió pályázatát átengedte, így jelenleg már annak tartalmi elemzése folyik. Az igazán érdekes azonban az, hogy ki áll a P1 Rádió mögött. A P1 Rádió internetes címét, a p1radio.hu domaint maga a Mambó Rádió Kft. regisztrálta. Ráadásul a P1 Rádió tulajdonosaként a cégnyilvántartásba egy bizonyos békéscsabai Uhrin Györgyné nevét regisztrálták. Uhrin Györgynéről némi nyomozást követően kiderítettük, hogy ő nem más, mint a másik pécsi frekvenciát, a 90,6 MHz-et már Vajnával hálózatba kapcsolódva használó Mambó Rádió Kft. (a Rádió 1 Pécs) kisebbségi tulajdonosának, Uhrin Beátának az édesanyja, vagy másképp: Fodi feleségének az anyja. Uhrin Beáta édesanyjának leánykori neve ugyanis Toronyi Erzsébet, épp mint Uhrin Györgyné születéskori neve.
Vagyis minden jel azt mutatja, hogy valójában a Fodor-Uhrin kör egy újabb helyi frekvenciát szerezne magának a meglévő, Andy Vajna filmügyi kormánybiztos Rádió 1 hálózatával már összekapcsolódva működő 90,6 MHz mellé. Pedig a Médiatörvény tiltja, hogy ugyanazon városban ugyanaz a médiaszolgáltató vagy annak tulajdonosa, a vételkörzetbe beleeső más körzeti vagy helyi rádiós médiaszolgáltatást végző vállalkozásban befolyásoló részedéssel bírjon.
A Médiatörvény és a rádiós pályázat felhívása le is írja, hogy a közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdonosi részedését egybe kell számítani. Az, hogy Uhrin Beáta és Uhrin Györgyné közeli hozzátartozónak minősül (anyja és lánya) a Polgári Törvénykönyv idevágó részéből is következik. És mint említettük, a cégek közötti szoros üzleti kapcsolódásra utal a p1radio.hu internetes végződés doménregisztrációja is. Hiszen az nem túlságosan tipikus, hogy valaki a konkurenciájának regisztrál be domaint.
De mi értelme annak, hogy ha a P1 Rádió megnyeri a helyi rádiós frekvenciát, akkor valójában a Fodor-Uhrin családnak már két helyi frekvenciája is lesz Pécsett? Az egyik általunk megkérdezett, a helyi viszonyokat jól ismerő szakértő szerint arról lehet szó, hogy mivel a Mambó Rádió már Vajnával szerződött, Fodorék szeretnének újabb piacot lefoglalni maguknak, hogy a másik frekvencián ne kapjanak konkurenciát egy másik pályázótól. Az sem kizárt, hogy szeretnének egy olyan rádiót is maguknak, amelynek talán már nem lesz köze a filmügyi kormánybiztoshoz. Egy másik forrásunk pedig arról beszélt, hogy a Fodor-Uhrin család talán azért is alapíthatott egy új rádiót, mivel a Mambó Rádió Kft. (a Rádió 1 Pécs) pereskedésig fajuló jogvitába keveredett a Vajnáékkal történt hálózatba kapcsolódást követően a Radio Sales House (RSH) céggel, mely a Mambó Rádió reklámidejét kizárólagos jelleggel értékesítette, de a Vajnáékkal történt szövetséget követően a Mambó állítólag nem adta le az RSH által hozott reklámokat, hanem inkább a Vajnáék által hozott reklámokat sugározta. Egy új cég megoldás lehetne arra az eshetőségre, ha az RSH és a Mambó Rádió közötti per miatt a Mambó anyagilag nehéz helyzetbe kerülne. Az RSH ugyanis kártérítést követel a Mambótól szerződésszegésre hivatkozva.
Durvul a vita, ki árulhatja a Reggeli Show reklámjait
Feloldhatatlannak tűnő ellentétek vannak a Tombor András és Krskó Tibor féle RSH, valamint a Rádió 1 Pécs és az Andy Vajna féle Rádió 1 között a Reggeli Show reklámideje kapcsán. Egymást cáfolgatják.
A Médiatanács alakilag megfelelőnek találta a P1 pályázatát
A Médiatanács egyébként a múlt heti ülésén úgy határozott, hogy kizárólag a P1 Rádió pályázatát tekinti alakilag megfelelőnek a pécsi 101,7 MHz-re. Vagyis úgy tűnik, a testület vagy nem látott kivetnivalót a különös és a médiatörvény miatt jogilag is megkérdőjelezhető személyi összefonódások mögött, vagy valamiért még nem értesült azokról.A Médiatanács annak ellenére is tekintette alakilag érvényesnek a P1 Rádió pályázatát, hogy a P1 Rádió Kft. cégnyilvántartási bejegyzett tulajdonosi adatai, valamint a pályázati ajánlatkor beküldött adatok között információink szerint eltérés volt tapasztalható, mivel a P1 Rádió tulajdonosaként megjelölt Uhrin Györgyné cégnyilvántartásba regisztrált anyja neve helyett valótlanul a születési nevét, Toronyi Erzsébetet tüntették fel. Emiatt a hamis adatközlés miatt a P1 Rádióval szemben jelenleg cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárást is kezdeményezett már valaki.
Fodorék nem válaszolnak
Az ügyben egyébként kerestük a Mambó Rádió tulajdonosait, Fodor-Uhrin Beátát és Fodor Józsefet, valamint a P1 Rádió tulajdonosaként megjelölt Uhrin Györgynét is. Mindhármójukat először a Mambó Rádió Kft. központi telefonszámán hívtuk, de ott hol azt mondták a kollégáik, hogy Fodorék épp tárgyalnak, majd megígérték, hogy fél órán belül visszahívnak bennünket a cikkünk kapcsán, hol pedig azt mondták, hogy házon kívül vannak, közvetlen mobilszámot pedig nem adhatnak, Fodor Józsefhez azonban végül találtunk egy korábbi cikkünk kapcsán egy mobilszámot, amelyen felhívtuk. Fodor azonban azt mondta, nem nyilatkozik, a nevét se írhatjuk le az ügyben, és váltig állította, nem érintett a P1 Rádió frekvenciapályázata ügyében annak ellenére, hogy mint mondtuk, az anyósa nevén van a P1 Rádió. Mivel Fodor mereven elzárkózott a kérdésektől, a család többi tagjával pedig beszélni sem lehetett, így nem tehettük fel a kérdést, hogy mi a cél az újabb helyi frekvenciával, amikor ezt tiltja a médiatörvény. Kérdeztük volna azt is, hogy a P1 Rádió esetében Uhrin Györgyné miért a saját születési nevét szerepeltette az anyja neveként.
Keressük az ügyben az NMHH Médiatanácsot is, hogy a valótlan adatok és a rokoni összefonódások ellenére miért nem pottyantották ki a P1 Rádió Kft. pályázatát, amikor a két másik pályázót, a Regionális Rádió Kft.-t, illetve a Pécs Rádió Kft.-t kizárták alaki érvényességi vizsgálatkor. Ha válaszolnak, arról természetesen beszámolunk.
Frissítés (2017.10.11. 15:44): Az NMHH még most sem lát problémát
Cikkünk megjelenését követően az alábbi válasz érkezett a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság kommunikációs osztályától: „A Médiatanács a médiatörvény előírásainak megfelelően végezte el az alaki vizsgálatot – beleértve a tulajdonosi szerkezet, az összeférhetetlenség vizsgálatát is. Ezután vette pályázati nyilvántartásba a P1 Rádió Kft.-t. A folyamatban lévő pályázati eljárás lezárásáig a médiatörvény nem teszi lehetővé, hogy a Médiatanács további információt hozzon nyilvánosságra a témában. Emellett a hatóság a már megjelent cikkel összefüggésben megjegyzi, hogy a bíróság is megerősítette a szóban forgó pályázati eljárásban eddig az alaki vizsgálatok során meghozott Médiatanács-döntéseket, így tehát a testület jogalkalmazói gyakorlatát, hiszen július közepén a másik két, kizárt pályázó felülvizsgálati kérelmeit elutasította.”
(10.12. 09:11) Az NMHH fenti állításai egyébként csúsztatásnak tűnnek. Hogy miért, arról itt írunk bővebben.
Ha érdekli, milyen egészen elképesztő rádiós pályázatokra bukkantunk még a Médiatanácsnál az elmúlt hetekben, illetve hogyan folyik a háború a helyi rádiós frekvenciákért, olvassa el korábbi cikkeinket is a témában.
Kiemelt kép: Köd Pécs felett, háttérben a tévétorony a Makártetőről fotózva 2015. december 27-én. MTI Fotó: Sóki Tamás
|
Újabb gyanús pályázat a Médiatanácsnál
|
Sokat írunk mostanában az NMHH Médiatanácsának meglehetősen különös helyi ügyeiről, például arról, hogyan huny szemet a testület különböző egészen súlyos szabálytalanságok, hiányosságok felett a helyi rádiós pályázatokon, ki tudja miért. E pályázatok tétje, hogy az adott városi rádiós frekvenciákon mely vállalkozás működtethet rádiót. Írtunk már arról, hogy a testület annak ellenére engedett át pályázatokat, hogy azok kísérteties azonosságokat mutattak más pályázatokkal, és beszámoltunk arról is, hogy például Andy Vajna filmügyi kormánybiztos békéscsabai helyi rádiós pályázata esetében a testület még arra is kész volt, hogy a kormánybiztos cégének – a médiatörvény értelmében szigorúan jogvesztő – hiánypótlási határidőre sem megfelelő bankszámla-igazolását végül mégis befogadja, sőt ennek érdekében a testület még egy előre kihirdetett napirendi pontját is elhalasztotta, amikor a testület ülése előtt pár órával beszaladtak Vajnáék a hiánypótlás-kiegészítéssel, több héttel a jogvesztő határidő után, és egy újonnan létrehozott bankszámláról. Most ismét súlyos anomáliákra bukkantunk, ezúttal Pécsett.
| null | 1 |
https://24.hu/media/2017/10/11/ujabb-gyanus-palyazat-a-mediatanacsnal/
|
2017-10-11 14:50:00
| true | null | null |
24.hu
|
Folyamatosan figyelik egyes médiatulajdonosok az NMHH Médiatanácsának honlapját kedd délelőttönként, amikor a grémium általában az üléseit tartja, hogy felkerült-e már a testület heti ülésének előzetes napirendje. Abból ugyanis sok mindenre következtetni lehet a testület soron következő döntéseit illetően, például hogy Andy Vajna kormánybiztos mely városban szerez újabb rádiós frekvenciát a már megszerzett több mint 30 mellé, vagy hogy mely rádióktól vesz el épp frekvenciát a testület és hoz ezzel nehéz helyzetbe. Bár régebben a napirendet már a keddi ülést megelőzően hamarabb is kitették – így bukott ki az is, hogy Vajna hogyan hekkelte meg a testület ülését az egyik pályázat során -, mostanában már mindössze néhány perccel az ülés kezdete előtt teszik közzé azt. Ezen a héten viszont hiába érkeztek a látogatók a testület honlapjára, ott nem jelent meg a napirend. Volt egy feltételezés, hogy talán egy vagy két nappal későbbre halasztották az ülést a húsvéthétfői munkaszüneti nap miatt, de a végén ez nem igazolódott be. A Médiatanács ezen a héten ugyanis úgy döntött, inkább nem ülésezik.
Pedig a testület előtt szép számban akadnak olyan ügyek, amelyekkel – ha a grémiumot foglalkoztatná, hogy betartsa a Médiatörvényt és a közigazgatási szabályokat, illetve az, hogy eleget tegyen a bírósági ítéleteknek – azonnal foglalkoznia kellene, sőt már akkor is jelentős határidő-túllépésben lenne. Van például olyan ügy is a testület előtt, ami már több mint 300 napja húzódik, és a bíróság jogerős ítélettel mondta ki a testület súlyos jogsértését, a Médiatanács mégsem lép előre, sőt a testület még a hozzá a pályázóktól beérkező hivatalos levelekre sem reagál, és eközben ül a rádiós pályázók pénzén. Persze tudja a Médiatanács is, hogy nem tudja parkoltatni az ügyeket a végtelenségig, de az országgyűlési választásokat megelőzően mégiscsak kínos lenne, ha azok után, hogy tavaly még Andy Vajna emberének cégét hozták ki győztesnek a velencei helyi rádiós pályázatban, épp a kampányban jelentenék be, hogy bocs, sztornó az egész és eleget teszünk a bíróság tavalyi ítéletének. Bár lehetett volna a dolognak egy pozitív olvasata is, hogy legalább a kormányzati ciklus végére mégiscsak helyreállították a törvényességet és legalább az olyan jogállami intézményeket mint a bíróság azért mégsem veszik semmibe. De úgy látszik, úgy érezhették, az ilyen csip-csup kis ügyekkel, hogy benn áll a rádiós pályázók pénze a médiahatóságnál, és nem tudják megkezdeni a sugárzást, bizonytalanságban tartva ezzel egy adófizető vállalkozást, ráérnek foglalkozni április 8. után is.
A Médiatanács elnökének, Karas Monikának pedig akkor is jár az 1 millió forintot bőven meghaladó állami fizetés és persze a további juttatások, ha nem is ülésezik a testület. Akkor meg minek tegye ugye. Kijár a pihenés a Médiatanács tagjainak is, hisz bizonyára végtelenül megterhelő lehet, hetente egy alkalommal beülni pár órára a testület üléseire, és találni valami ürügyet, hogy épp hogyan szabotálják a független magyar bíróságot.
Megkérdeztük egyébként a Médiatanácsot, miért maradt el az eheti ülése. Több nap után is csak annyi választ sikerült szerezni az NMHH kommunikációs osztályán keresztül, hogy
A Médiatanács ezen a héten nem tart ülést, következő ülése április 10-én várható.
A magyarázat tehát valójában: csak.
Kiemelt kép: Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke. Fotó: MTI/Komka Péter
|
Tovább parkoltatja a Médiatanács a kínos ügyeket
|
Folyamatosan figyelik egyes médiatulajdonosok az NMHH Médiatanácsának honlapját kedd délelőttönként, amikor a grémium általában az üléseit tartja, hogy felkerült-e már a testület heti ülésének előzetes napirendje. Abból ugyanis sok mindenre következtetni lehet a testület soron következő döntéseit illetően, például hogy Andy Vajna kormánybiztos mely városban szerez újabb rádiós frekvenciát a már megszerzett több mint 30 mellé, vagy hogy mely rádióktól vesz el épp frekvenciát a testület és hoz ezzel nehéz helyzetbe. Bár régebben a napirendet már a keddi ülést megelőzően hamarabb is kitették – így bukott ki az is, hogy Vajna hogyan hekkelte meg a testület ülését az egyik pályázat során -, mostanában már mindössze néhány perccel az ülés kezdete előtt teszik közzé azt. Ezen a héten viszont hiába érkeztek a látogatók a testület honlapjára, ott nem jelent meg a napirend. Volt egy feltételezés, hogy talán egy vagy két nappal későbbre halasztották az ülést a húsvéthétfői munkaszüneti nap miatt, de a végén ez nem igazolódott be. A Médiatanács ezen a héten ugyanis úgy döntött, inkább nem ülésezik.
| null | 1 |
https://24.hu/media/2018/04/06/tovabb-parkoltatja-a-mediatanacs-a-kinos-ugyeket/
|
2018-04-06 14:55:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az előzetes információinknak megfelelően az NMHH Médiatanácsa tegnapi ülésén valóban kizárta a budapesti központú, de ma már több mint 22 rádiós frekvenciával rendelkező budapesti Rádió 1-et működtető Radio Plus Kft.-t, Andy Vajna filmügyi kormánybiztos rádiós cégét a békéscsabai 88,9 MHz-es helyi rádiós frekvenciapályázatból. A testület a Vajna-cég nemrégiben bekövetkezett ügyvezetőváltására hivatkozva határozott így, megváltoztatva ezzel korábbi, a frekvenciát több mint két évtizede használó helyi rádiósokkal (a Rádió 1 Békéscsabát működtető Interax Kft.-vel) szemben a Vajna-rádiót győztesnek nyilvánító döntését.
A testület tegnapi döntése az, hogy nem megismétli a rádiós pályázatot, hanem az Interax Kft.-vel, a mindössze egyetlen szubjektív ponttal lemaradó, alakilag és tartalmilag is megfelelő pályázatot benyújtó vállalkozással köt médiaszolgáltatási szerződést.
Szerdán délben telefonon értük utol Mazán Tamást, az Interax Kft. ügyvezetőjét, aki azt mondta, örömmel, ujjongva értesültek a döntésről, vagyis arról, hogy mégsem Vajna fogja használni a frekvenciájukat, de egyik szemük sír, másik nevet.
Nagyon örülünk, mivel kollégáink és mi mégis tovább hódolhatunk több mint húsz évvel ezelőtt megkezdett szenvedélyünknek, folytathatjuk a rádiós tevékenységünket Békéscsabán, a közvetlen veszély tehát elmúlt, nem kell elbocsátanunk a kollégákat, akik a nehézségek ellenére is kitartottak mellettünk, amiért nagy köszönet illeti őket, valamint hallgatóinkat és mindenkit, akik támogattak bennünket. Ugyanakkor nagyon sajnáljuk, hogy az elmúlt hónapokban bizonytalanságban tartott bennünket a kérdés. Az érdemi munka, a rádió fejlesztése helyett a pályázatra majd a bírósági perekre kellett összpontosítanunk, ami jelentős időt, energiát és pénzt emésztett fel, nem beszélve a bizonytalanságból fakadó lelki megpróbáltatásokkal. Ráadásul a pályázat során a külső körülmények jelentősen megváltoztak, így komoly kihívásokkal kell majd szembesülnünk a médiaszolgáltatási szerződés megkötése után is.
Az ügyvezető feltehetőleg arra célozhatott, hogy Andy Vajna cége, a Radio Plus Kft. időközben talált egy másik helyi frekvenciát (104,0 MHz) Békéscsabán, miután hálózatba kapcsolódási kérelmet nyújtott be a Csaba Rádióval. Márpedig ha a Médiatanács áldását adja a hálózatba kapcsolódásra, a viharsarki városban egyidejűleg két Rádió 1 is elérhető lesz: a Vajna-féle a 104,0 MHz-en, valamint az Interax-féle a 88,9 MHz-en. Emiatt az Interax korábban azt kérte a Médiatanácstól, hogy függessze fel Vajnáék hálózatba kapcsolódási engedélyezési kérelmét a Csaba Rádióval. Egyelőre még nincs döntés erről a kérdésről, csak annyit tudni, hogy a Médiatanács az Interaxhoz fordult valamilyen nyilatkozatért. Kérdeztük a Csaba Rádió hálózatba kapcsolódási ügyének állásáról a Médiatanácsot is, de azt mondták, folyamatban lévő kérdésről nem adhatnak felvilágosítást.
Két perük is van a Médiatanács ellen
Az Interax korábban két pert is indított a Médiatanács ellen. Az egyik pert amiatt, mert a grémium az Interaxnak nem volt hajlandó megmutatni a korábban győztesnek nyilvánított Radio Plus Kft. pályázati ajánlatát, illetve annak csak egy részét láthatták, mivel azt kikapcsozták. (Egyébként egy másik hasonló vitás ügy kapcsán velencei helyi rádiósok által indított perben a bíróság már kötelezte a Médiatanácsot a pályázati ajánlatok teljes egészében történő bemutatására.)
Az Interax másik pere a pályázati eljárás furcsaságai miatt indult. Érdekes lesz, hogy a bíróság ezzel mit kezd most, hogy a Médiatanács időközben megváltoztatta a korábbi döntését.
Mazán szavai alapján egyik perüktől sem állnak el, és remélik, hogy a bíróság a napokban kimondja, hogy nem csupán a most bekövetkezett ügyvezetőváltás miatt, de a pályázat lebonyolítása során történt szabálytalanságok miatt is ki kellett volna zárni Vajnáékat, vagyis a bíróság kijavítja a Médiatanács hibás közigazgatási döntését. Mazánék azt is remélik, hamarosan teljes mértékben publikussá válik a másik pályázó pályázati anyaga.
Zűrök voltak Vajnáék bankszámla-igazolásaival
A Médiatanács hónapokkal korábban annak ellenére hozta ki győztesnek Vajnáékat, hogy mint azt többrészes cikksorozatunkban feltártuk, Vajnáék még egy érvényes bankszámla-igazolást sem tudtak bemutatni a jogvesztő hiánypótlási határidőre sem, sőt a grémium korábban azt is megtette, hogy Vajnáék miatt elhalasztotta egyik ülésének napirendi pontját, amikor a kormánybiztosék beszaladtak egy másik pénzintézetnél újonnan létrehozott bankszámlához kapcsolódó friss, immáron harmadik igazolással pár órával az ülése kezdte előtt, ahol a pályázatok alaki érvényességéről hoztak volna határozatot.
Az Interax Kft. viszont hiába indított pert a Médiatanács ellen, mert a grémium a Radio Plus akkor még be sem következett ügyvezetőváltására hivatkozva elérte, hogy a bíróság függessze fel az ellene indított pert 30 napra. Ez a 30 nap jár le most a napokban, amikor is folytatni kellene a pert.
Egyes vélemények szerint a Médiatanács számára azért is lehetett égetően sürgős még a héten a korábbi döntésüket megváltoztató lépést megtenni, mivel a Médiatanács azt remélte, hogy ha saját hatáskörben, a Vajna-cégnél nemrég történt ügyvezetőváltásra – Bakai Mátyás távozására – hivatkozva gyorsan most mégis kizárják a Radio Plus Kft.-t, akkor ezzel kerülheti, hogy a bíróság érdemben tovább vizsgálhassa a Radio Plus pályázatát. Egy ügyvezetőváltás miatt egyébként valóban ki kell zárni egy pályázót, a pályázók ugyanis a médiaszolgáltatási szerződés megkötéséig nem változtathatnak a cégük alapító okiratán.
Karas Monika visszautasítja a vádakat
A rádiós pályázatok témaköre egyébként ma az Országgyűlés Kulturális bizottságában is előkerült, ahol Szabó Szabolcs (Együtt) ellenzéki képviselő témával kapcsolatos kérdéseire válaszolva Karas Monika, a Médiatanács és az NMHH elnöke kijelentette, a 24.hu témáról megjelent cikkei teljes mértékben alaptalanok voltak, majd jelen sorok szerzőjét név szerint is többször említve felkészületlennek említette, aki nem ismeri a médiatörvényt. Karas Monika egyúttal szóvá tette azt is, hogy előfordult, az NMHH-nak késő éjszaka is küldtünk kérdéseket.
Ha ennek ellenére is kíváncsiak a helyi rádiósok és a Médiatanács között országszerte több városban is dúló frekvenciaháborúról szóló cikkeinkre, illetve arra, hogy milyen módszerekkel juttatja frekvenciához a kormánybiztost, illetve szövetségeseit a testület ország különböző pontjain, ide kattintva érhetik el korábbi írásainkat.
A Vajnáékat győztesnek nyilvánító döntés egyébként idén júniusban 559/2017 számon született meg, a kedden ezt visszavonó határozathozatalra pedig „a Médiatanács 559/2017. (VI. 6.) számú döntésének módosítása” című napirendi pontban döntöttek.
Kiemelt kép: Andy Vajna filmügyi kormánybiztos, a Rádió 1 tulajdonosa. Fotó: MTI/Komka Péter (archív)
|
Kizárta Andy Vajna cégét a Médiatanács, a helyiek tovább rádiózhatnak
|
Az előzetes információinknak megfelelően az NMHH Médiatanácsa tegnapi ülésén valóban kizárta a budapesti központú, de ma már több mint 22 rádiós frekvenciával rendelkező budapesti Rádió 1-et működtető Radio Plus Kft.-t, Andy Vajna filmügyi kormánybiztos rádiós cégét a békéscsabai 88,9 MHz-es helyi rádiós frekvenciapályázatból. A testület a Vajna-cég nemrégiben bekövetkezett ügyvezetőváltására hivatkozva határozott így, megváltoztatva ezzel korábbi, a frekvenciát több mint két évtizede használó helyi rádiósokkal (a Rádió 1 Békéscsabát működtető Interax Kft.-vel) szemben a Vajna-rádiót győztesnek nyilvánító döntését.
| null | 1 |
https://24.hu/media/2017/10/25/kizarta-andy-vajna-ceget-a-mediatanacs/
|
2017-10-25 14:59:00
| true | null | null |
24.hu
|
Miután mesterségesen olyan helyzetet teremtettek, hogy nagy pénz (illetve EU-támogatás) már csak az önkormányzati-intézményi napelemes projektekben van, tétlenül nézik, hogy a közpénzekből létrehozott deformált piac egy részét néhány magáncég látszólag felosztotta egymás között, az árakat is felhajtva, a maradékot pedig gyakorlatilag államosították. Végül pedig 2016 júniusától a szükségletekhez képest amúgy is minimális keretű Otthon Melege Program kiemelt céljai közül kivették a megújulós (lakóházakról lévén szó, értelemszerűen főként napenergiás) fejlesztéseket. Röviden így lehetne összefoglalni, mi történt az elmúlt hat évben
Magyarországon a napenergiában, ám a téma és a történet is összetettebb annál, hogy egyetlen bekezdésbe beleférjen. Az alábbiakban bemutatjuk, milyen lépésekkel ejtette csapdába a napenergia-szektort a kormány, illetve a kormányzati döntésekre meghatározó befolyással bíró gazdasági érdekháló.
A helyzet
Hogy Magyarország európai és regionális összehasonlításban is látványosan lemaradt a napenergia hasznosításában, az makro és mikroszinten is jól látható. 2015-ös adatok szerint (frissebb még nincs) nálunk a beépített napelemek összkapacitása mindössze 77 MW, miközben a kétmilliós igaz, délebbi fekvésű Szlovéniában ugyanez az adat 212 MW, tőlünk északra, Szlovákiában 538 MW, Romániában 1800 MW – az igazán megdöbbentő azonban az, hogy a nálunk lényegesen kisebb napenergia-potenciálú, viszont az energiarendszer fejlesztésében is a német mintát követő Csehországban a magyar érték közel harmincszorosa, 2126 MW, és ezt a különbséget nagyon nehéz lenne racionális érvekkel megindokolni.
Érdemes megjegyezni azt is, hogy Németországban, ahol a leggyorsabban fejlődik a piac, egyáltalán nem a támogatások hajtják a növekedést: ott nagyjából 0,8 euró, azaz 25 forint a napenergiával termelt áram kilowattóránkénti ára, Magyarországon viszont 31 – ezen az alapon nálunk kellene a legnagyobb tempójú növekedést tapasztalni.
– A napelemadó tavalyi bevezetése után a napelemek érezhetően drágábbak lettek (a nemzetközi ártrenddel épp ellentétesen), nagyjából öt százalékkal. A piac úgy reagált, ahogyan vártuk: megnőtt az import aránya, nem csak a beszerzések, hanem a szolgáltatások, vagyis a kivitelezés területén is – fogalmazta meg a legmeghökkentőbb állami beavatkozás konklúzióit kérésünkre Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke. Szerinte pozitív fejlemény, hogy a Mátrai Erőműben 16 megawattos naperőmű épült, Pécsen az állami MVM adott át nemrég 10 megawattos naperőművet, ám ezek mégis inkább csak elszigetelt jelenségek, az európai napenergia-forradalomból Magyarország eddig jórészt kimaradt.
A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal frissen publikált 2015ös adatai szerint tavaly az elmúlt évek tendenciájához hasonlóan ismét megduplázódott a telepített napelemes erőművi kapacitás, aminek akár örülhetnénk is, ám az évtizedes lemaradásunk nem csökkent Európa többi országához képest – máshol sokkal gyorsabb a bővülés, és még Ukrajnában is tízszer annyi napelem jut egy főre, mint Magyarországon. A hazai növekedés jelentős része sajnos nem a magyar vállalkozásoknál csapódik le, mivel honfitársaink a környező országokba járnak napelemért, gyakran osztrák és német cégek építik meg a magyar napelemes rendszereket, kikerülve a napelemadót és a világ legmagasabb ÁFA kulcsát.
A szakmai szövetség vezetője azt állítja: mérhető volumenben csak az intézményi szférában, illetve a naperőművek területén van fejlődés, pedig egyébként Magyarországon is a napelem az egyik legjobb befektetés (a sok korlátozó tényező és az áramárat lefelé szorító rezsicsökkentés ellenére): a beruházások tíz év alatt megtérülnek, sokkal magasabb hozamot hozva, mint bármilyen banki megtakarítás. Említ egy konkrét példát is: ha egy családi házat gázfűtéssel építenek, a fűtési rendszer költsége akár a 3 millió forintot is elérheti. Amennyiben hőszivattyús-napelemes energiarendszerrel épül a ház, akkor 56 millió forint az energiaellátásra jutó beruházási költség, de a többlet a sokkal olcsóbb a rezsiköltség miatt már 46 év alatt is visszajöhet. Kiss szerint érthetetlen, hogy az állam miért hagyja parlagon heverni ezt a lehetőséget, miért nem segít a saját polgárainak – más uniós országokkal ellentétben – adókedvezményekkel és támogatásokkal. – Egy biztos: nem a napsütés hiányzik: egy MTA-kutatás szerint a magyar napelemes potenciál tizenkétszer nagyobb a teljes hazai villamos energiafogyasztásnál.
Botrány 1 - Fénymásolt győzelmek
A magyar energiapolitika az alapjait tekintve súlyosan elhibázott, az egyértelmű globális trenddel szemben csak minimális szerepet szán a megújulóknak. De még a hátrányba kényszerített zöldenergiaszegmensben is torz piaci arányok érvényesülnek, nem véletlenül: valahogy úgy alakult, hogy szinte kizárólag a biomassza (a háztartási tűzifa és a nagyerőművi faégetés) kap teret, miközben mindkettő komoly fenntarthatósági aggályokat vet föl. És hogy mindez tökéletesen egybeesik a politika szándékaival, azt fényesen igazolja, hogy a Megújuló Energia Cselekvési terv szerint 2030ig fenn is tartanák a fenti arányt – állítja Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője. Az energia és fenntarthatósági ügyekkel kiemelten foglalkozó szakpolitikus úgy látja: a napenergiaszektor kétszeresen is mostohagyerek, hiszen a lefojtott megújulókon belül is a sor végére kényszerül. Ahol pedig mégis megvalósult valamilyen nagyobb volumenű napenergia- hasznosítás, ott mindig masszívan jelen volt, és ma is jelen van a korrupció.
2013-ban a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 4.10.0/C jelű naperőműpályázatát az elbírálás, illetve az eredményhirdetés és a pályázók kiértesítése után az illetékes kormánytag, Lázár János visszavonta, Jávor Benedek értékelése szerint azért, mert „annyira nyilvánvaló volt a lopási szándék”. Ezzel azonban csak a még nagyobb botránynak vette elejét, a 12,2 milliárdos keretösszegű pályázat szabálytalanságait amelyek nem egyediek, hanem rendszerszerűek nem orvosolta és nem zárta ki, a felelősséget nem vizsgálta, felelősségrevonás sem történt. Az említett eset tényleg olyan volt, mint az Orbán-rendszer dakota állatorvosi lova: az odaítélt, bár ki nem fizetett támogatási összeg legnagyobb hányadát olyan frissen alapított vagy szakmai múlt nélküli cégek nyerték (volna) el, amelyek a zöldenergiaszektorban sosem tevékenykedtek, és amelyek addig jellemzően árbevétel nélkül vegetáltak; a nyertesek között összesen kilenc darab 0 forintos árbevételű cég volt – ők körözték le a szektor legtapasztaltabb vállalkozásait egy olyan pályázati rendszerben, ahol elvileg a referencia és az üzleti terv volt a legfőbb bírálati szempont (fontos adalék, hogy a KEOP nem garázscégek felfejlesztését, innovatív kisvállalkozások befuttatását szolgálja, hanem elsősorban a fenntartható fejlődést: a deklarált célok alapján kizárólag olyan projekteket támogat, amelyektől joggal remélhető, hogy megvalósításuk nyomán csökken a környezetszennyezés, javul a környezeti állapot, mérséklődik az energiafogyasztás stb. ezen komplex célrendszer teljesülése gyakorlatilag kizárható olyan vállalkozások esetében, amelyek semmilyen tapasztalattal nem rendelkeznek a megújuló energiatermelés területén).
A pályázaton összesen 11 olyan céget hoztak ki nyertesnek, amelyek fillérre azonos támogatást (az egyik csoportban 220.140.000 forintot, a másikban 246.830.000 forintot) igényeltek és nyertek márpedig teljességgel kizárható, hogy földrajzilag nagy távolságban lévő, eltérő feltételek között megvalósítandó és különböző műszaki tartalmú napenergiaprojektek valós költsége 100 százalékban azonos legyen. Sokkal inkább az valószínűsíthető, hogy fénymásolóval készült, a biztos nyerés tudatában beadott pályázatokról volt szó. A pályázók egy jól körülhatárolható körénél fölmerült a kormányzati kapcsolat: az Átlátszó gyűjtése szerint a majdnemnyertesek közé került például Hamar Endre, Tiborcz Istvánnak (a kormányfő vejének) egykori üzlettársa, akik két érdekeltségével, a Sistrade Kft.vel és a PBE Energiamenedzsment Kft.vel összesen 428 millió forint uniós támogatásra kapott ígérvényt. Hamar Endre és Tiborcz István üzlettárs volt a Hamar és Tiborcz Kft.-ben, illetve Hamar tulajdonos volt az Eliost tulajdonló Green Investments & Solutions Kft.ben, abban az időszakban, amikor Tiborcz az Elios egyik igazgatósági tagja volt. Akkoriban az Elios Zrt. és a PBE Energiamenedzsment Kft. is a Budapesten a Szilágyi Dezső tér 1. szám alá volt bejegyezve.
A KEOP pályázatok (és általában az uniós forrásokat elosztó állami pályázatok) esetében a beérkezett pályaműveket azonos szempontok szerint, a pályázati felhívásban szereplő kritériumok alapján kell elbírálni. Minden pályázóra ugyanazok a bírálati szempontok érvényesek; ha egy pályázatot valamilyen, a pályázati anyag összeállítása során elkövetett hiba miatt elutasítanak, ugyanazon hiba esetén egy másik pályázat sem kaphat támogatást.
Ezt az alapelvet az említett KEOP pályázat elbírálása során a bírálók nem érvényesítették: a napenergiás projektekben termelt villamos energia értékesítése kizárólag a KÁT rendszeren keresztül történhet(ett); annak igazolására pedig, hogy valaki jogosult a KÁT keretében áramot eladni, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak (MEKH) a saját honlapján közzétett határozata szolgál. 2013ban az Elektron Kft., a Foton Kft., a Helios Kft., az Enertec Kft., illetve a Solartech Kft. kapott a MEKH-től kötelező átvételre vonatkozó határozatot. Az említett cégek pályázatait az NFÜ egységesen elutasította, miközben egyetlen nyertesé nyilvánított pályázó határozata sem szerepelt a MEKH honlapján a KÁTjogosultsággal rendelkezők között, vagyis mindannyiuk pályázatát el kellett volna utasítani. Végül nem ez történt, hanem az egész kiírást visszavonták, „tekintettel a közszféra pályázóknál jelentkező nagyszámú igényre”.
Hogy milyen lobbiszempontok indokoltak az időn túli módosítást, azt az NFÜ természetesen nem tette közzé, ugyanakkor egy olyan területre csoportosították át a pénzt, ahol direktben érvényesül a kormányzati befolyás: a közszféra intézményei számára kiírt megújulós pályázatok legnagyobb, szinte kizárólagos nyertese abban az időszakban az Elios (korábban EOS Innovatív Zrt.), a cég közvetett tulajdonosa pedig Tiborcz István, Orbán Viktor miniszterelnök veje volt. Ráadásul írásos bizonyítékunk van rá, hogy maga az átirányítás Tiborczéktól korántsem függetlenül történt meg: lapunk birtokában van az a levél, amelyet Walter Deffa, az Európai Bizottság uniós támogatásokért felelős regionális főigazgatóságának vezetője írt Jávor Benedek EP-képviselőnek, és amelyben a szóban forgó pályázat hibáit (az egyenlő bánásmód és a diszkriminációmentesség elveinek megsértését, az előzetesen jóváhagyott kiválasztási kritériumok figyelmen kívül hagyását) jelöli meg a támogatások felfüggesztésének és átcsoportosításának okaként, OLAFvizsgálatot is javasolva. Jávor kérdésünkre külön is megerősítette: az idén januári Deffaalevél alapján egyértelműen kiderült, hogy Lázár János a Tiborcz Istvánhoz köthető cégek által elnyert naperőműtender hiányosságai okán előírt korrekció miatt volt kénytelen 2013. szeptemberében visszavonni a tendert, és ugyanezen ok miatt vonta meg az EUtámogatást a projekttől – vagyis a miniszterelnöki vő környezetében kell keresni a magyar napelempiac lefékeződésének egyik eredőjét.
Botrány 2 - Drága rokon
A Tiborcz-féle EOS/Elios eleve jogilag vitatható lépésekkel vált a magyar napenergiapiac domináns cégévé. A 2009-ben még minimális forgalmú cég 2012-ben, két évvel az Orbán-kormány hatalomra jutása már több mint hárommilliárdos forgalmat ért el, amiben oroszlánrésze volt két uniós finanszírozású projekt, a szegedi egyetem napenergiarendszere és az újszilvási naperőmű elnyerésének; szintén az Átlátszó tárta föl, hogy az előbbit a legdrágább ajánlattal, a versenytársak kizárása után hozta el az Elios, az utóbbit pedig úgy, hogy – bár a közbeszerzést megtámadták a vesztesek – a megbízó „rendkívüli körülményekre” hivatkozva már az eljárás alatt szerződést kötött a céggel. A
z újszilvási és a szegedi projekt összértéke együtt meghaladja az egymilliárd forintot. A kormányfő családjához köthető Elios nem csak az említett uniós forrást nyerte el a versenytársak elől, de ráadásként a referencia felmutatásának lehetőségét is: ilyen volumenű közületi napenergiás beruházást az amúgy jelentős részben az Orbán-kabinetnek a megújulókat háttérbe szorító energiapolitikája miatt sorvadóban lévő magyar zöldenergiapiacon más nem nagyon valósíthatott meg (a cég még 2014 utolsó napjaiban is elnyert egy, „Fotovoltaikus rendszer telepítése az Óbudai Egyetem Doberdó út 6. szám alatti épületének vonatkozásában” című KMOP – Közép-Magyarországi Operatív Program – projektet 381 millió forint értékben, jó 50 millióval az előzetese becsült ár fölött).
A rendőrség az LMP 2014. decemberi feljelentése nyomán négy közbeszerzési ügyben nyomozást indított az Elios ellen „versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban” gyanúja miatt (főként közvilágítási beruházásokról volt szó). Nem sokkal ezután Tiborcz István formálisan kiszállt az Eliosból, közvetetten birtokolt tulajdonrészét eladta a Fideszközeli cégek közé sorolt, a Várkert Bazárt is felújító West Hungária Baunak.
Botrány 3 - Álverseny és túlárazás
Az Elios visszalépése után jelentős átalakulás történt a hazai közületi napenergiaberuházások piacán, ám a szabad verseny korszaka továbbra sem köszöntött be. Ahogyan a témát az általa tett következő, 2015 márciusi feljelentés megalapozása végett részletesen feldolgozó Hadházy Ákos, az LMP antikorrupciós szóvivője lapunknak elmondta, úgy fest, hogy az érintett piaci szegmensen alig néhány cég osztozik – nem indulnak egymás ellen a pályázatokon, sok közbeszerzést nyernek, vélhetően tényleges árverseny nélkül.
Lapunk föltérképezte a Hadházy feljelentésében nevesített cégek, a GoodWill Energy Kft., a Tiszta Energiák a Földért és az Emberért Kft. és a Solarside Kereskedelmi és Szolgáltató Kft kapcsolati hálóját – a nyilvános cégadatok alapján az említett vállalkozások tulajdonosi körében nincs a kormánykörökhöz kapcsolható személy, és a cégek egymáshoz sem kötődnek kimutatható módon. Az is látszik ugyanakkor, hogy a kormánynak nincs ellenére, ha az érintett piaci szegmensben korlátok közé szorul a verseny és megugranak az árak, hiszen ez az árszínvonal az intézményi szektor árait is följebb tornázza. Az önkormányzati pályázatokat általános érvényűen Hadházy földije, Ács Rezső, Szekszárd fideszes polgármestere foglalta össze a Hadházy által kiszivárogtatott felvételen: „A pályázati rendszer ma így működik Magyarországon. Lejön, és azt mondja, hogy én kompletten megcsinálom neked, megnyerem neked, de én hozok mindent. És ha nem, akkor megyek egy várossal odébb. Mert van egy kvótám, amit én eloszthatok, és ha nem, akkor megyek egy várossal odébb. Zárt ajtók mögött sajnos ez van.” Maga Hadházy Ákos kérdésünkre úgy fogalmazott: benyomása szerint mindig ugyanazok nyernek, a nyertes cégek viszik magukkal a kamupályázókat (akikre csak a verseny látszatának megteremtése végett van szükség), de ez az állami hatóságokat láthatóan nem zavarja. A feljelentés mellékletéből az derül ki, hogy amikor a GoodWill Energy nem egyedül pályázik, gyakran indul vele a Renesco Kft., a DeltaSec Plusz Kft. és a Terra Plast Kft.; a Tiszta Energiák a Solartis Kft.vel és a Best Solar Kft. vel szerepel feltűnően sokszor, a Solarside pedig jellemzően egyedüli induló.
A tavalyi feljelentés szerint a műszaki tartalmat a pályáztató határozza meg (és értékeli), arról is neki kell gondoskodnia, hogy legyen legalább két, nem nyertes ajánlattevő, vagyis kimutatható legyen a háromajánlatos versengés. Vgyisalójában már a pályázat beadása előtt ki kell választani a majdani kivitelezőt, ami – az önkormányzati és intézményi pályázók átlagos felkészültséget figyelembe véve – azt eredményezte, hogy az energetikában jártas, viszont az uniós pályázatok összeállításában járatlan jelentkezők előtt becsukták a kaput. Hadházy szerint akadtak súlyosabban versenyszűkítő praktikák is, mint amilyen például a nyílt eljárás helyett a meghívásos pályázat alkalmazása.
„Az ajánlatkérők tömegesen ugyanazokat a cégeket (a GoodWillt, a Tiszta Energiákat és a Solarsideot) kérték fel az ország minden pontján ajánlattételre annak ellenére, hogy egy húszmilliós napelemes beruházás megfelelő színvonalú végrehajtására vállalkozások százai alkalmasak, köztük természetesen az adott település helyi építési vállalkozói” – írta, arra utalva – és ezt kérdésünkre szóban is megerősítette – hogy láthatóan a sikeres pályázás feltétele a megfelelő kivitelezők megnevezése.
„Az eljárások jelentős részében egyetlen ajánlat érkezett be, tehát mindenféle verseny nélkül nyerte el a megbízást a nyertes. Az anomáliák legnagyobb haszonélvezője a GoodWill Energy Kft. 70 megnyert közbeszerzéssel, amelyből 27 esetben egyedül tett ajánlatot, a többajánlatos beszerzések esetében pedig jórészt ugyanannak a 34 másik vállalkozásnak a neveit látjuk felbukkanni. A Tiszta Energiák a Földért és az Emberért Kft. 49 győzelméből 22szer tett egyedül ajánlatot, míg a Solarside Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ugyan „csak” 10 közbeszerzést nyert meg, de mindet egyedüli indulóként” – fogalmazta meg a tapasztalatait az LMPs politikus, szóban azzal is kiegészítve a leírtakat: az általa átnézett pályázatok azt a gyanút ébresztették benne, hogy nem csak a nyertes van előre rögzítve, hanem a versenyt imitáló biztos vesztes pályázók szerepeltetése is követ valamilyen logikát, hiszen egy-egy adott nyertes mögött többnyire ugyanazok végeznek vesztesként, és annyira azért nem szűk a piac, hogy más nevek még potenciális kivitelezőként se bukkanhassanak föl a pályázatokban.
– A verseny kizárása a piaci árakhoz képest 20-100%ig terjedő túlárazáshoz vezetett – vonta meg a mérleget Hadházy Ákos, aki szerint részben a KEOP konstrukció hibás kidolgozása, részben az egyes beszerzések kiírása és elbírálása során elkövetett mulasztások miatt „a nemzeti vagyonban kár, a beszerzéseket elnyert vállalkozásoknál pedig haszon keletkezett”. Hadházy a legfőbb ügyészhez fordult nyomozás elindítását kérve, ám a föllépés eredménye csupán egy, a nyomozást elutasító határozat lett, azzal az indoklással, hogy mivel a nyertesekkel a becsült ár környékén szerződtek, az előzetesen becsült árat pedig a főügyészség szerint a legmagasabb, még piaci árnak tekinthető árszint figyelembevételével határozzák meg, nincs szó visszaélésről, hiszen az állam így végső soron mindig piaci áron vásárolt. A vádhatóságot az sem aggasztotta, hogy mindig ugyanazokat hívják meg a pályázatokra, hiszen „biztosan nekik van a legtöbb referenciájuk” – ami egy nagyjából 200 szereplős piacon matematikailag kevéssé valószínű. Az viszont feketén-fehéren kiderült, hogy az állam, ha napenergiáról van szó, könnyen hajlandó szemet hunyni a szisztematikus túlárazás fölött. Úgy tűnik, a kormány és a gazdasági holdudvar a kijelölt nyerteseket nem a profit lefölözésére, hanem az árak felturbózására, a piaci viszonyok eltorzítására használja – legalábbis addig, amíg a rohamtempóban gründolt saját cégeik át nem veszik a piacot.
Boldogtalan nyertesek
Alulnézetből, vagyis az érintett cégek nézőpontjából mindez másképp fest. A Goodwill Energy úgy kalkulál: 2012 és 2015 között napelemes beruházásokra a KEOP keretében 1331 közbeszerzési pályázatot írtak ki Magyarországon. Ezeken 130 különböző cég indult és nyert. A Goodwill Energy 72 tendert nyert meg, ami a kiírt pályázatok 5 százaléka – válaszolták lapunk írásban feltett kérdéseire. Szerintük a számok azt mutatják, hogy sokszereplős versenypiacról van szó, ahol sokan tudnak labdába rúgni, nincsenek kivételezettek. Egyúttal azt is cáfolták, hogy koordináltan indulnának a másik két nagy nyertessel, a Tiszta Energiákkal és a Solarside-dal: „Rengeteg olyan tender van, ahol össze sem találkoztunk az említett cégekkel, ahol viszont összetalálkozunk, ott keményen versenyzünk. Mindig alaposan kielemezzük az adott tenderkiírást, és csak akkor indulunk el, ha a szaktudásunk megvan, a verseny tiszta, és az adott projekt üzletileg rentábilis számunkra” hangsúlyozták. „Politikamentesen dolgozunk, amit talán az is bizonyít, hogy mindenféle politikai színezetű településen nyertünk már megbízatást. Vagyis nincs kapcsolat a polgármester pártállása és a mi pályázati sikereink között. A Goodwill Energy az elmúlt években a nulláról fejlődött föl az egyik legsikeresebb céggé ezen a piacon, mindenféle politikai vagy egyéb hátszél nélkül. Cégünknél az átlagéletkor 30 év, rengeteg tehetséges fiatal mérnök dolgozik nálunk, és ez a szaktudás a sikerünk titka. Ennek a túlpolitizált légkörnek mi inkább szenvedő alanyai vagyunk, nem a haszonélvezői” – tették hozzá.
Mokry Tamás, a Tiszta Energiák ügyvezetője azzal érvelt: a lapunk kérdéseiben megnevezett három cégnél sokkal több olyan vállalkozásról tudnak, akik intézményi beruházások nyertesei (hiszen gyakran az ő nagykereskedésükben vásárolnak alapanyagokat az elnyert beruházásaikhoz). Az egyik előnyünk, hogy régóta, hét éve vagyunk a napelemes piacon, és miután minőségi, korrekt munkát végzünk a határidőket és pályázati előírásokat betartva, a polgármesterek között szájról szájra terjed a nevünk – rögzítette, azt is aláhúzva: hogy kit hívnak meg egy adott projektre, az nem a kivitelező hatásköre.
„Mi 2011-ben a Szegedi Egyetem első nagy napelemes beruházásának nyílt közbeszerzésén indultunk egy nagy építőipari céggel közösen, és nyertünk is, majd kizártak minket a második, harmadik helyezettel egyetemben és az EOS lett a befutó kivitelező. A 2013ban beadott KEOP pályázatok, ahol az előzetes feltételes közbeszerzéseken mi nyertünk, többségében nem nyertek a pályázat elbírálásakor. Ennyire vagyunk a politika kegyeltje” – idézte föl az ügyvezető. A pályázatok árazásával kapcsolatban Mokry Tamás érdekes megállapítást tett. „Ahova meghívást kapunk, ott általában elindulunk, és többségében a lehető legmagasabb ár közelében adunk ajánlatot. Megjegyzem, ezzel a stratégiánkkal több közbeszerzésen veszítünk, mint nyerünk. A magas árazásunknak két fő oka van: egy EU-s pályázat a papírmunkákat tekintve nagyságrenddel nagyobb terhet ró a kivitelezőre, mint egy normál projekt, valamint a kifizetések hossza is nagyon bizonytalan, sok múlik a projektmenedzsmenten, ami egy szállítói finanszírozást előíró felhíváskor a kivitelezőnek lutri. Volt olyan konkrét projektünk, ahol az elszámolás beadásától 11 hónapra jött meg a kifizetés, és az elszámolás beadása is csak 2 hónapra történt meg a projekt befejezésétől számítva, azaz összesen 13 hónapot vártunk – sokszor teljes bizonytalanságban – a munkánk kifizetésére” indokolta az árpolitikát. A Tiszta Energiák ügyvezetője úgy látja, a 2017-2018-ra tervezett napelemes beruházások töredékére sincs meg az alkalmas kivitelező cég, ezért nem az ár lesz a kérdés, hanem az, hogy ki képes határidőre, megfelelő minőségben teljesíteni. „Ezért mi az eddigi a stratégiánkat fogjuk folytatni. Elpanaszolnám, hogy tavaly nem készültek el a pályázati kiírások, és így idén alig van EU-s forrásból finanszírozott projekt, az ilyen mennyiségű és méretű projektekre alkalmas, iparági méretekhez képest nagy kivitelező és mérnök létszámot fenntartó cégek 2016ban vagy tönkremennek, vagy leépítenek, de mindenképpen komoly veszteséget könyvelhetnek el.”
Áprily Péter, a harmadik megkeresett cég, a SolarSide marketingigazgatója is a számokkal kezdte a választ: „Összesen 12 pályázatot nyertünk el, holott az üzletszerző ügynökeink legalább 100 önkormányzatot kerestek meg, átlagosan minden második volt hajlandó szóba állni velük. A pályázati feltételeknek nagyjából 25 felelt meg, végül 12 önkormányzatnál nyertünk mi. Valószínű, ha más cégek is ilyen mennyiségben keresnének meg önkormányzatokat, akkor a nagy számok törvénye alapján ők is nyernének ennyit”.
Megjegyezte még, hogy tudomása szerint a GoodWill anyacége pályázatíró cég, a Tiszta Energiák munkatárai között is több korábbi pályázatíró van, vagyis azért nyerhetnek többet, mert nagy tapasztalatuk van a pályázatok írásában. „Magyarországon sok cég nem is próbálkozik a pályázatokkal, mert olyan bonyolult, annyi adminisztrációt kíván, és a sok utólagos módosítás miatt olyan nehéz egy pályázatnak megfelelni, hogy szerintük így már nem éri meg. Emiatt persze nem is nyernek”.
A piacfelosztással kapcsolatos feltételezést ő is igyekezett elhárítani. „A Goodwill Energyt csak hallomásból ismerjük, ők valószínűleg nem is hallottak rólunk. A Tiszta Energiák munkatársaival konferenciákon sokszor találkozunk, és mivel viszonteladó cég is, ezért rendszeresen kapunk tőlük partneri hírlevelet. Ennél több kapcsolat nincs köztünk.”
A SolarSide sikereit Áprily Péter szintén a szájhagyománynak tulajdonítja. „Azoknak a pályázatoknak a nagy részét, amelyeket elvittünk, azért nyertük meg, mert a környéken több munkánk is volt, és nagyon jó ajánlásokat kaptunk. Nem telepítettünk még kínai napelemeket, csak magas minőségű japán és német berendezéseket alkalmazunk, amelyek jelentősen drágábbak ugyan, de sokkal megbízhatóbbak. A Stiebel–Eltronnal a nagy mennyiségű vásárlás miatt sikerült előnyös szerződést kötnünk, ezért jobb áron jutottunk hozzá, tehát nyilván a jó árérték arány győzött ezeken a helyeken. Olyan önkormányzatoknál, ahol csak az árat nézték, nem mi nyertünk”.
Arra vonatkozó kérdésünket, hogy jelen vane még a piacon az Elios (vagy valamelyik „csatolmánya”), az összes megkérdezett elhárította, – csupán egyikük jegyzett meg annyit, hogy a Simicska-Orbán konfliktus kipattanása óta komoly átrendeződés történt ezen a területen. A látszat szerint valóban, ám érdemes egy kicsit a paraván mögé is bepillantani. Volt az Eliosnak (még a Tiborczkorszakban) egy furcsa bírósági ügye: a cég ellen 2013-ban a Fővárosi Törvényszéken eljárás indult az Elios (2013. június elejéig EOS Innovatív Zrt.) egyik alvállalkozója és szállítója, az AsiaNet Hungary Kft. kezdeményezésére. Az ok, hogy az Elios a fentebb már említett szegedi naperőmű-beruházásra felvette az uniós támogatást, de nem fizette ki belőle a munka nagy részét szerződésszerűen elvégző alvállalkozót. (Emlékezetes, hogy az akkor még részben Közgép – azaz Simicska – érdekeltségű vállalkozásból az egyik beidézett éppen Tiborcz István volt, aki végül nem jelent meg a tárgyaláson.)
Naperőmű Pécsen. Nagy üzlet
Laufer László / Népszabadság
Az élénk sajtóérdeklődéssel kísért jogvita szokatlan végeredménnyel zárult: a felek peren kívül megegyeztek, az Elios fizetett, és az AsiaNet így rendezni tudta a tartozásait a dolgozók illetve az adóhatóság felé. Ennek azonban a korabeli piaci információk szerint az volt az ára, hogy az AsiaNet az Elios érdekkörébe került, ami elég sajátos módja a piacszerzésnek.
Mindezt pedig azért érdemes most fölidézi, mert az idén áprilisban befejezett, általában az állami MVM projektjeként emlegetett, 4,2 milliárdos pécsi naperőművet a valóságban a MVM OVIT Zrt. és AsiaNet Hungary Kft. konzorcium nyert meg. Ezt nevezik az általunk megkérdezett szakértők a napelempiac új magyar modelljének: a kormány kizárólag a közületi szektorban tűri illetve támogatja, hogy a fogyasztók a napenergia révén leváljanak az állami energiapórázról, a közületi szektor napelem-beruházásait egyre inkább az állam bonyolítja (a költségvetési intézmények legutóbbi napelempályázatát már direktben az egyik MVM-leánycégre írták ki), a klientúra pedig a megfelelően kiválasztott konzorciumi partnereken vagy alvállalkozókon keresztül veszi ki a profitot a magasra árazott projektekből. Hogy egyáltalán nem az MVM feltőkésítése a cél, azt világosan jelzi, hogy az időtlen idők óta nyereséges cég épp a jelzett időszakban vált veszteségessé.
Új fiúk a pályán
Jávor Benedek szerint a napelemadónak és a többi adminisztratív intézkedésnek nem is a kereslet visszafogása, hanem a kormányközeli szereplők számára kinézett piac megtisztítása volt a célja: ha kellőképpen sok cég kiszorul, a kedvezményezettek viszont a közületi megrendeléseikre támaszkodva túlélik a nehéz éveket, egy idő múlva majd eltörlik a korlátokat, mikor az egész piac a kezükbe kerül. Ennek már látszanak is a jelei: mióta a parlament elfogadta a a zöldáram átvételére vonatkozó új szabályozást (benne a minden automatizmust kizáró, a kiemelt árra vonatkozó kvótákat korlátlan szubjektivitással osztogatására lehetőséget kapó Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatallal), gomba módra szaporodnak az új, kormányközeli szereplőkhöz köthető napenergiacégek – ezekben a napokban lép be új szereplőként például a continentalos Sánta János, Lázár János barátja – a Continental csoport címére a napokban négy napelemes céget (Solarbeam, Solarbelt, Solarbird és Solardeck) jegyeztek be.
– Talán nem is lenne olyan nagy tragédia, ha a jó kormányzati kapcsolatokal rendelkező üzleti körök újra fantáziát látnának a napenergiában – mondja némi iróniával a hangjában Jávor. – Ha az az ára, hogy a hazai napenergia- használat végre igazán fellendüljön, hogy a pénzt kizárólag ők tehessék zsebre, talán még úgy is megérné. Az világosan látszik, hogy bármilyenek is a szabályok, bárhogyan korlátozzák is a fejlődést, néhányan mindig jól járnak. Annak, hogy a vezérlő elv nem a környezetszennyezés vagy az energiafüggés csökkentése, hanem a pénzlenyúlás, a magánfelhasználók és az adófizetők a legnagyobb kárvallotjai, mert ők fizetik meg a közpénzek levadászására optimalizált rendszer pluszköltségeit – vélekedett az EP-képviselő, sorolva a torz szisztéma fő ismérveit: a kormány néhány piaci szereplővel összezárva mesterségesen felhajtja az árakat, amivel a magánfelhasználókat és a saját pénzüket költő vállalkozásokat is távol tartja a napenergiától, a túlárazott intézményi megrendeléseket pedig egy szűk körnek juttatja a verseny kizárásával. Kérdésünkre úgy folytatta: Magyarország ezzel a modellel kilóg az európai sorból, nem csak azért, mert csigalassúságú a napelemes áramtermelés növekedése, hanem azért is, mert rendkívül rossz hatásfokkal használjuk föl a napenergiás beruházásokra kapott uniós forrásokat.
Az összes mérhető mutató (hibás pályázatok, felfüggesztett operatív programok, OLAFvizsgálatok, a Brüsszel által elrendelt pénzvisszafizetések) tekintetében vezetjük a negatív rangsort, jelezve, hogy a közhatalom gyakorlóinak a napenergiát érintő lépései nyomán sorozatosan a közérdekkel ellentétes döntések születnek, a state capture klasszikus tüneteként.
Ahogy az EP-képviselő megfogalmazta: „A megújulós ágazatot máshol nem uralja ennyire a politika. Korrupció természetesen másutt is van, de a legegyértelműbb cél mindenhol a gyors fejlődés. Nálunk ehelyett a paksi bővítés van az energiapolitika középpontjában, a napenergiára a kormány és a kormányközeli gazdasági elit kizárólag fejőstehénként tekint”
A cikk elkészülését az Energiaklub Szakpolitikai Intézet a Countering State Capture by Strengthening Civil Discussions about the Hungarian Energy Sector elnevezésű projektje keretében támogatta. Készült a Nyílt Társadalom Alapítványok támogatásával."
|
A Napot is megtartanák maguknak – sztori az Orbán-kormány természetéről
|
A napelempiac állami fojtogatását figyelve akár azt is gondolhatnánk, hogy a kormányoldalon – az atomba vetett vakhit vagy egyéb ok miatt – végképp lemondtak a Napról mint energiaforrásról. A valóságban, ahogyan a következőkben részletesen bemutatjuk, ez csak a látszat, vagy legfeljebb a valóság egyik fele: nagyon is látják ők az üzletet a napenergiában, de szeretnék megtartani maguknak.
| null | 1 |
http://nol.hu/belfold/a-napot-is-megtartanak-maguknak-1626713
|
2016-08-06 16:15:00
| true | null | null |
NOL (Népszabadság)
|
Idén tíz éve adtak ki engedélyeket szélerőművek létesítésére Magyarországon, a kerek évforduló ellenére a szeles szektor szereplői mégis távol állnak attól, hogy pezsgőt bontsanak. 2006 volt ugyanis az első, egyben az utolsó ilyen alkalom. (Lásd: Bolond szél fúj, Magyar Narancs, 2006. április 13.) Mert bár a világon egyre több szélkerék termel áramot, addig Magyarországon – ahogy ezt egy érintett mérnök fejtegette nekünk – „egyszerűen eltemettek minket”.
Bábolnánál
Hogy mit jelent ez? A Global Wind Report szerint 2013-ban Kína volt a világ vezető „szélhatalma” (91,4 ezer megawatt [MW] kapacitásával), megelőzve az Egyesült Államokat (61 ezer MW), Németországot (34,2 ezer MW), illetve Spanyolországot (23 ezer MW). 2005-höz képest Kína 75-szörös, Amerika 6,5-szeres növekedést produkált, Németország és Spanyolország közel duplázott, és jön fel India is. A világtrend Ausztria és Románia adatain is jól látszik. Előbbi 819 MW-ról duplázott, 1684-re, míg utóbbiban 2005-ben még nem volt kimutatható kapacitás, de 2013-ra lett 2600 MW, majd nyolcszor annyi, mint hazánkban. (Szlovákia, Csehország vagy épp Ukrajna pedig nem a szélben, hanem az egy főre jutó napelemben ver nagyot Magyarországra a megújulók versenyében.) Bulgária is komoly fejlesztésben áll, és közel 2000 szélkerekével Lengyelország is lepipálja Magyarország szerény, tíz éve előirányzott 330 MW-os kapacitását. Ráadásul a 2013-as adatokhoz képest újabb növekedés tapasztalható egyes országokban, nálunk azonban már jóval korábban megállt az idő.
Szélenergia itthon: mennyit, mennyiért?
A magyar villamosenergiarendszer-kapacitásból 3,7 százalék a szélerőműveké. 2014-ben a szélből előállított villamos energia 633,86 GWh volt, ez az összes hazai villamosenergia-felhasználás kb. 1,49 százaléka – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adataiból. Attól, aki széllel termelt áramot, a megújulókra érvényes ún. kötelező átvételi támogatás (KÁT) miatt rögzített áron, közel 34 forintért veszik át kWh-ánként a megtermelt energiát, miközben a versenypiaci ár 12 forint/kWh körül mozog. Hogy ez állami támogatás lenne, azt cáfolja egy szeles cég vezetője, mert, mint mondja, a többletköltséget a villamos kereskedőkre verik, akik továbbhárítják a nem lakossági fogyasztókra. A KÁT azonban a rögzítettsége miatt piactorzító hatású, így ezt a rendszert kívánja felváltani a „megújuló és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamosenergia-átvételi támogatási rendszer”, röviden a METÁR. Az Országgyűlés a METÁR főbb rendelkezéseit júniusban elfogadta, elvileg jövőre életbe is lép. A legfontosabb változás a korábbi megújulótámogatási rendszerhez képest az, hogy itt a támogatási összegre energiatípusonként – 1 MW felett – egy tenderen kell majd pályázni, és a legalacsonyabb ár fog győzni.
Egy szélkerék élettartama 20-25 év. Egy kerék legyártása MW-onként 1-1,2 millió euróba, közel 310-350 millió forintba kerül. Ha tehát valaki – és tekintsünk el az engedélyektől, amelyekből csaknem negyven darabot kellene beszerezni – egy ma átlagosnak számító, 2 MW-osat szeretne telepíteni, az a 620-700 millión felül az egyéb költségekkel (alapozás, üzembe helyezés, engedélyeztetés stb.) együtt 800-900 millió forintba kerülne. Egy ilyen beruházás jó esetben 10-12 év alatt térülhet meg, azaz a 20 éves élettartam második felében már nyereséget termelne. Magyarországon ma közel 170 darab turbina pörög, főleg Vas, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyékben.
A hazai szeles szektor tehát nem véletlenül csalódott. Tíz éve nem volt bővítés, noha a technológia közben ugrásszerűen fejlődik, és Magyarországon lenne is hely a bővítésre. Találkoztunk olyan becsléssel, amely 4000 szélkereket is telepíthetőnek tart, az viszont biztos, hogy a jelenlegi 330 MW mellé a nem túl rugalmas magyar villamos rendszer 410 MW-ot (azaz közel 200 kereket) simán képes lenne felvenni, hiszen erre korábban már írtak is ki pályázatot. Igaz, ezt még 2009-ben a szocialista kormány tette, a tendert viszont a 2010-es kormányváltás után Fellegi Tamás miniszter hibákra hivatkozva – más szerint politikai okok miatt, hisz a tender a szocialistákhoz kötődött – júliusban egyből visszavonta. (Lásd: Elfújták, Magyar Narancs, 2010. szeptember 2.) Azt, hogy Magyarországon igenis van üzleti potencia a szélenergiában, jól mutatta, hogy a 2010-es tenderen legalább háromszor annyi kapacitásigény jelent meg, mint a kiírás felső határa (lásd a szeles cégek imponáló üzleti adatait táblázatunkban). Nem csoda, hogy a szeles cégek és befektetők 2010 óta várták, mikor írnak ki kvótapályázatot újra – úgy tűnik azonban, türelmük hiábavaló volt.
Megkérdeztük ugyanis a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot (NFM), az energiaügyek gazdáját, mikor terveznek új széltendert kiírni. Előbb azt válaszolták, hogy 2020-ra Magyarországnak a villamosenergia-termelésben el kell érnie a megújulók 13 százalékos arányát (ez uniós előírás, a megújulók aránya nálunk jelenleg 10 százalék körül mozog – N. G. M.), erre viszont – hangsúlyozták – az ország további szeles kapacitás nélkül is képes lesz. Pontosítást kértünk azzal, hogy a válasz – szerintünk – azt jelenti, hogy nem fognak kiírni új pályázatot. Gyorsan jött a válaszlevél: a „magyar villamosenergia-rendszer adottságai és a nemzetközi – elsősorban német – példák alapján a tárca nem tartja indokoltnak további szélerőművek létesítését Magyarországon”. (Kiemelés tőlem – N. G. M.)
Ez pedig azt jelenti, hogy Magyarországon nem lesz bővítés, hiszen az csak állami engedéllyel történhet. A kormány nem akarja, hogy a jelenleginél több szélkerék pörögjön Magyarországon, tehát nem is fog. (A hazai szeles energia jelenlegi arányáról, költségeiről és hasznáról lásd Mennyit, mennyiért? c. keretes anyagunkat.)
A kormánydöntést megértendő tucatnyi háttérbeszélgetést folytattunk a szeles szektor hazai vezető képviselőivel és szakértőivel, illetve olyan korábbi politikusokkal, akik 2010 után résztvevőként vagy kormánytagként maguk is testközelből figyelték az Orbán-kormány energiapolitikájának változását. Évekkel ezelőtt ugyanis a kormány még támogathatónak tartotta a szélenergiát, ha nem túl nagy mértékben is (lásd erről Amikor még támogatták c. keretes írásunkat). A befagyasztás azért is meglepő, mert jelentkezőkben bővelkedő, üzletileg sikeres ágazatról van szó, amelynek tervezett, de mértéktartó bővítése semmilyen más energiapiaci szereplőnek nem tett volna keresztbe – vagy mégis?
A pártpolitikai ok
„A Fidesz szemében a szélenergia az elmúlt tíz évben mindig kicsit balos dolognak számított” – így summáz egy piaci szereplő, amikor arról kérdezzük, hogy milyen különbséget érzékelt a szocialista és a jobboldali kormány közt. Ezt a feltételezést az Orbán-kormány több korábbi tagja sem cáfolta a Narancsnak, megjegyezve, hogy ez a kissé túlzó, de létező percepció végül megnyugtató ürügy lett ahhoz, hogy a területtel senki ne kezdjen semmit. De mit is jelent ez pontosan?
A még 2006-ban, a Gyurcsány-kormány alatt kiosztott kvóták után az terjedt el, hogy az elkelt 330 MW jelentős részét egy balos, konkrétan a néhai Kapolyi Lászlóhoz, a szocialisták energetikai erős emberéhez köthető üzleti kör kapta. (Kapolyi portréját lásd: Rendszereken át, Magyar Narancs, 2004. február 12.) Egy a Fidesz-kormányban rövid ideig szerepet vállalt politikus szerint „kicsiben az volt a Gyurcsányék trafikkoncessziója, ami az egész szeles szektort kicsit megmérgezte”. Ez a vélemény mindenképp túlzás, tekintettel arra, hogy a szóban forgó Callis-csoport a Kapolyi-kapcsolatot korábban többször cáfolta – lapunknak is –, és a cégadatokból, illetve a szereplőktől sem vezet közvetlen út az egykori szocialista politikushoz; ennek ellenére szeles körökben ez ma is elfogadott axióma. A hazai szélenergiában a 2000-es évek óta aktív szakértő így summázta a 2006-os pályáztatást: „A szakma úgy tartja, hogy a pályázók több mint fele politikai kapcsolatokkal rendelkezett. Tudunk olyanról, aki egyszerűen bement a hivatalba, és megfogalmazta a saját engedélyét.”
Kapolyi László 2009-ben
Gazdasági ok
Mindehhez hamar társult a strómanság és az ügyeskedés gyanúja is. Mivel a 2006-os pályázaton csak hazai szereplő indulhatott, a megkapott jogot jó áron többen – a Callis is – továbbadták tőkeerős, nyugati befektetőknek. Emiatt ma Magyarországon a működő szélerőművek csaknem 80 százaléka – ahogyan táblázatunk is mutatja – külföldi tulajdonban van, ez pedig, mint tudjuk, a tekintélyes befizetett adó ellenére sem számít előnynek az Orbán-kormány szemében. Ráadásul a külföldi tulajdonban lévő nagy autógyárakkal szemben a szélerőműveknél a foglalkoztatás csekély, a szakemberek képzettek, és a turbinákat külföldön (Németországban, Spanyolországban) gyártják, itthon csak néhány cég foglalkozik beszállítással és alkatrészgyártással. Azaz ebben az ágazatban mértékkel van jelen a hazai tőke és tulajdon, s egy kis pakettnyi MVM-tulajdonon túl a hazai érdekeltségű szélkerekek kis- és közepes vállalkozások között oszlanak el, kiemelkedő – akár kormányközeli – szereplő nélkül. A nagyok pedig komoly előnyben vannak pénzben és tudásban is: összeszokott csapattal és komoly külföldi háttérrel dolgoznak, például külön teamre is támaszkodhatnak az ebben a szektorban kulcsfontosságú időjárás-előrejelzésben – nehéz ide kívülről betörni. Beszédesnek tartják a szakmában, hogy sem Simicska Lajos, sem a Tiborcz-féle Elios nem próbált meg gyökeret ereszteni. „A nyugati piaccal kellett volna versenyezniük, nehéz dolguk lett volna” – mondja céges forrásunk.
Energiapolitikai ok
Szeles körökben kering egy pletyka, amely szerint Orbán Viktor egyszerűen nem szereti a turbinák látványát az M1-es autópálya mellett, azokat csúnyának és „tájidegennek” tartja. Erről megkérdeztük Havasi Bertalant is, ő azonban egyből az NFM-hez irányított minket. Ezután arra kértük, kommentálja értesülésünket, hogy tudniillik a kormányfőnek személyes ellenérzései vannak a szélparkokkal szemben – ám Havasi, aki korábban 30 perc alatt reagált levelünkre, ezután már nem felelt. Ennél a pletykánál – ami vagy igaz, vagy nem – van egy jóval megragadhatóbb, a megújulók és a szél helyét éppúgy kijelölő magyarázat. Ez pedig a paksi bővítés melletti elköteleződés.
Ami nem az Orbán-kormány találmánya, csak folytatja azt, amit korábban a MSZP atom-, bányász- stb. lobbistái képviseltek. (A hagyományos energetikai nagykoalíciós összeborulást 2010 előtt az ún. Podolák–Fónagy-tengely szimbolizálta; szocialista részről Podolák György, az akkori ellenzéki Fidesztől Fónagy János. Energetikastratégiai ügyekben – főleg Paksot és az MVM-et érintően – az MSZP és a Fidesz még a legharcosabb, 2006 utáni időkben is számíthatott egymásra. A szocialisták pedig például jelenleg nem nagyon vitatják a paksi bővítés jogosultságát.) A Fidesz, energiastratégiája, ahogyan egy korábbi tisztségviselője magyarázta lapunknak, ma elég egyszerű. „A megújulókban nagy tételben, de akár 20 százalékos mértékben sem bíznak. Túl decentralizált, szétaprózott rendszer ez nekik, amit, ha komolyan növelni akarnánk, bele kellene nyúlni az elég rugalmatlan magyar villamosenergia-hálózatba. Ezt nem akarja senki. Az atomenergia a maga központosítottságával, Paksnak az államon belüli kivételes helyzetével sokkal jobban passzol ebbe a politikai világképbe, amit csak feljavít az oroszoktól érkező sok ezer milliárd forintnyi hitel.”
Ronda komcsi vircsaft
Fotó: Krizsán Csaba / MTI
Egy másik korábbi Orbán-kormány-tag szerint a hazai energiapolitikához a rezsicsökkentés felől érdemes közelíteni. A mesterségesen alacsonyan tartott ár olyan fogyasztót „termel ki”, aki nem a fogyasztását nézi, hanem a számláját, azaz nem tudatos, nem kérdezi, honnan jön az áram, elég neki, hogy „olcsó”. A rezsicsökkentés záloga az agyontámogatott paksi bővítés, amely mellett a megújulóknak csak kis szelet jut, az is inkább csak mutatóban. És ebbe a kirakatba sem a szélenergia került be, mert másoknak van bérelt helye.
Amikor még támogatták
2010-ben még nem volt arról szó, hogy az Orbán-kormány egyáltalán nem fejleszti majd a szélenergiát – néhány éve még épp az NFM tervezett bővítést. Egy 2011-ben írt szakmai anyagban még számoltak a 2010-ben visszavont plusz 410 MW szeles kapacitás kiadásával. A Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében (2010–2020, rövidítve: NCST) ezt olvashatjuk: korábban „meghatározásra kerültek azok a helyszínek, ahol a természetvédelmi, környezetvédelmi szempontok figyelembevételével gazdaságosan telepíthetőek nagyobb szélturbinák. Ez alapján Magyarország összesített szélenergia-potenciálja több ezer MW teljesítmény (a jelenlegi 330-hoz képest – N. G. M.). A szélenergia egy rendkívül környezetbarát (gyakorlatilag zérus CO2-kibocsátással rendelkező), korszerű energiaforrás, ami a jövő energiaellátásának az egyik kulcseleme lehet. (…) a szélenergia vonatkozásában a 2020. évi nemzeti célkitűzés a villamosenergia-rendszer szabályozhatósági korlátjához igazodik, ami a jelenlegi ismeretek alapján kb. 740 MW összteljesítményig képes a szélenergiát befogadni.” Az NCST 2013-ra 552 MW, 2017-re már 701 MW, míg 2020-ra 750 MW szélenergiát irányzott elő. Hogy mi áll a változás hátterében, nem tudni, a minisztérium nem felelt ezt firtató kérdésünkre. Az viszont feltűnő, hogy 2010 és 2015 között több, a zöldenergiára nyitott, magasabb beosztású kormánytag is távozott: például Olajos Péter volt zöldgazdaság-fejlesztési és klímapolitikai helyettes államtitkár (2011 novemberében mentették fel), Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár vagy Bencsik János korábbi, energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár, aki bő egy éven át, 2010 novemberétől töltötte be ezt a posztot. (Bencsik, valamint Olajos időszaka alatt készült el az NCST is.) Az általunk felkeresett energetikai szakemberek Bencsik János államtitkári időszakára olyan periódusként emlékeznek vissza, amikor még volt „párbeszéd, volt nyitottság ránk, legalább véleményezési szinten. Ez mára megszűnt.” Az NCST kidolgozásában olyan szervezetek is részt vettek, mint a Levegő Munkacsoport, az Energiaklub vagy a Greenpeace.
755 milliárd támogatás a tét
Az NFM lapunk érdeklődésére, hogy melyik megújulót tartják támogatandónak, ezt felelte: „Főként a napenergia és a földhő (geotermális energia) felhasználásának támogatása a legoptimálisabb.” A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2015-re vonatkozó adatai szerint a megújulórészlet jelenleg 10 százalék körüli a magyar energiaellátáson belül. E 10 százalék legnagyobb részét, 52 százalékot biomasszából nyerték, ezután jött a szél (22 százalék), a biogáz (9 százalék), illetve a vízenergia és a kommunális hulladék megújulórészéből termelt villamos energia (7-7 százalék), végül a napenergia (3 százalék). Nem mellékes, hogy a „megújuló energia részarányának növelésére a 2014–2020-as uniós programozási időszakban összesen mintegy 755 milliárd forint – visszatérítendő és vissza nem térítendő – forrás áll rendelkezésre, amely négy operatív program keretében érhető el.”
A különböző beruházásokból és támogatásokból ma már jól látszik, hogy a kormány új kedvence a napenergia. Csornán épült is napelemgyár, a kormány egymilliárd forinttal támogatta (az összköltség közel 15 milliárd), itt 212 új munkahelyet remélnek. Van friss napos mintaprojekt is, a 10 MW kapacitású pécsi naperőműtelep 4 milliárd forintból épült, amiből 3,5 milliárd uniós támogatás. (A kivitelező egy állami cég, az MVM egyik leánya lett.) A napelemüzletben a Lázár Jánoshoz köthető üzleti körök is fantáziát látnak: a continentalos Sánta János több napelemes céget alapított pár hónappal ezelőtt. A fejleményre a HVG figyelt fel, amely megírta, hogy a Continentalhoz kapcsolódó hódmezővásárhelyi dohánytermelő szövetkezetek tagjai, Sántáék mellett Czibulya Norbert és a szintén dohánygyáras Veszelovszki családhoz tartozó – többszörös trafiktulajdonos – Hevesi Jánosné több, 3-3 milliós jegyzett tőkéjű kft.-t alapítottak villamosenergia-termelésre. Üzletet látott Orbán Viktor veje is a napenergiában. A Tiborcz Istvánhoz korábban köthető Elios például a Honvédelmi Minisztériumtól nyert több mint 400 millió forintot napenergia-termelés létesítésére, de Újszilváson is belecsaptak a napelembe; a Szegedi Tudományegyetem épületeire pedig közel 620 millióért telepíthettek napelemeket. De ez csak pár példa volt a Tiborcz-kör „napos” terjeszkedéséből.
A nap mellett újabban a geotermikus energia is kap segítséget. Békés megyében, Battonyán 2019-re épülhet új erőmű, a létesítmény ára 36 milliárd forint, ebből 12 milliárd az uniós támogatás. A projektet az EU-Fire nevű magyar–izlandi tulajdonú cég végzi, amelynek izlandi részét a cégadatok szerint évekig Trócsányi László ügyvédi irodája képviselte kézbesítési megbízottként. A fejlesztést beharangozó sajtótájékoztatón a békési kormánymegbízott kiemelte: a projekt „koordinációját segíti” majd az a Simonka György, akinek feltűnő közpénzfelhasználási és -szerzési képességeiről mi is közöltünk már cikket (lásd: Öngondoskodás, de szó szerint, Magyar Narancs, 2016. április 7.). A biomassza jelenleg a hazai megújulószegmens több mint felét adja, ám ezt többségében nem mezőgazdasági hulladékból, hanem vágott, azaz tűzifából állítják elő. A fát pedig azok a – forrásaink által csak erdészlobbinak emlegetett – hazai erdészetek prezentálják, amelyek közül a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal többnél is súlyos visszaélést tapasztalt nemrég: lopást, közokirat-hamisítást, hűtlen kezelést és költségvetési csalást.
Egy korábbi fideszes kormánytag ezt mondta a „kiválasztás” okairól a Narancsnak: „A napelem azért lett priorizált ágazat, mert uniós támogatások sokasága igényelhető rá, bevonható ebbe a körbe a lakossági létesítés – például családi házra – vagy közintézmények áramellátása is, azaz a kisegységeké. Ezzel szemben a szélerőművek a maguk 2-2,5 MW-nyi kapacitásukkal túl nagynak számítanak. És hiába térülnek meg a jelenlegi támogatási rendszerben, beruházási támogatás nem szerezhető rájuk uniós alapokból, így üzletileg sem lehet olyan jól szétteríteni a kormányközeli vagy az állami cégek közt.”
De mi a gond a széllel?
Az NFM három indokkal magyarázta válaszában, miért nem támogatja a szélerőműveket.
Eszerint: fontos a természeti és tájérték megőrzése, ez pedig ellentmond a szélturbináknak; a „szélerőművek teljesítménye nagymértékben függ a pillanatnyi időjárástól, emellett gyakran éjszaka termelnek, amikor kevesebb áramra van szükség”; továbbá gond az is, hogy az ún. kiegyenlítő költség a szélerőműveknél a legnagyobb, hiszen a szélnél soha nem lehet megmondani egész pontosan, hogy holnap hogyan fog fújni, és ebből milyen mértékű energiatermelés várható. (A termelők egyébként 24 órás előrejelzést kötelesek adni.) Az esetleges túltermelés miatti nem szándékolt áramlások pedig zavart és így extra költségeket okozhatnak a villamos rendszerben.
Az utolsó két érv energetikailag releváns szempont, ugyanakkor erősen túlzó az egészen speciális német energiahelyzettel magyarázni azt, hogy Magyarországon a ma már felvehetőnek ítélt 410 MW-ra miért nem lesz újabb pályázat. (Németországban nemrég az okozott problémát, hogy egyszerre túl sokat termeltek a szélerőművek, és a beküldött árammennyiség miatt zavar keletkezett a villamos rendszerben, illetve a hozzá kapcsolódó lengyel, cseh és osztrák hálózatban is. Ám Németországban 13 százalék a szél részesedése az energiatermelésen belül, míg Magyarországon 1,5 százalék.) Fura az az érvelés is, hogy az állam egyrészt panaszkodik, mennyire kiszámíthatatlan a szeles termelés, másrészt évi több százmilliós büntetést hajt be a szeles cégeken a rosszul előrejelzett adatok miatt.
Szélerőművek Németországban
Az persze vitathatatlan, hogy mint minden energiatípusnak, a szélnek is megvannak a maga hátrányai, ahogyan az előnyei is. Utóbbiakról azonban – a támogatók szerint – egyáltalán nem vesz tudomást a kormány, miközben olyan szubjektív érveket hoz fel, hogy a szélerőmű végső soron nem szép. A szélerőmű például a fosszilis anyaggal működő erőművekkel szemben nem bocsát ki szén-dioxidot („a szén-dioxidból fakadó kárt valamiért sose kalkulálják bele a fosszilis erőművek által termelt áram árába” – morgolódott egy hazai szélerőmű-tulajdonos). Továbbá: a szél nem hagy maga mögött olyan hulladéktömeget, mint az atomerőmű. A naperőműhöz képest a szél előnye az, hogy nem kell hozzá akkora földterület. Azok a települések, ahol szélerőmű pörög, évente jelentős iparűzési adóval számolhatnak. „2010 előtt és után is több önkormányzat keresett minket, hogy adnak ingyen területet, csak építsük ott a tornyunkat. Erre aztán nem volt lehetőségünk, annak ellenére sem, hogy a beruházáshoz nem igényeltünk volna állami kezdő támogatást” – mondta lapunknak egy cégvezető.
A sokszor hangoztatott érv, hogy a szélenergia nehezen szabályozható, igaz – bár ez a rizikófaktor is csökkenthető. Ha az ország minél több, egymástól távol eső pontján lenne szélpark, az kiegyenlítő hatású lenne, arról az optimista – bár sokak szerint inkább idealista – forgatókönyvről nem is beszélve, ha, mondjuk, 10-20 év múlva létrejönne az energiaunió (erről lásd keretes anyagunkat), azaz a tagállamok jelenleginél jóval szorosabb energiarendszere, az szintén sokat lökne a megújulók esélyein, és kezelhetne számos ma létező problémát. „Van jó néhány előkészített projekt Magyarországon, főleg a dunántúli megyékben. Én igazából arra várok, hogy megcsörrenjen a telefonom. Nem tettünk le arról az utolsó esélyről, hogy a kormány közeléből valamely csoport szemet vet erre a hosszú távon jól jövedelmező üzletre, és rávetik magukat. Akkor pedig úgyis fel fognak hívni.” Sok mindent elmond, ha egy innovatív technológiai és üzleti ágazat képviselője csak ebben tud reménykedni manapság Magyarországon.
A cikk elkészülését az Energiaklub „Countering State Capture by Strengthening Civil Discussions about the Hungarian Energy Sector” projektje keretében a Nyílt Társadalom Alapítványok támogatta.
Energiaunió
Az energiaunió az EU-n belüli rendszerreform lenne; egyik legfontosabb célja, hogy a 28 tagország különálló piacát egyesítse. Ehhez, azaz a hálózatok összekapcsolásához természetesen rengeteg strukturális fejlesztés szükséges. További cél, hogy az energiaunió csökkentse az európai országok kiszolgáltatottságát (például az Oroszországból érkező gáztól), és mérsékelje az importszükségletet a belső lehetőségek jobb kihasználásával, valamint az energiahatékonyság növelésével. Számtalan még a tisztázatlan kérdés, ám az unió többször elkötelezte magát a kidolgozás és a politikai támogatás mellett. Tavaly márciusban Donald Tusk jelentette be, hogy a tagállamok elkötelezettek az energiaunió mellett. Az Európai Tanács elnöke jelezte, hogy az uniós tagállamok vezetői megállapodtak, hogy meggyorsítják a kapcsolódási pontok kiépítését, valamint elvi támogatásukat adták arra, hogy a gázpiacon nagyobb transzparencia jöjjön létre.
|
Csak ne a szél! - Miért sorvasztja el a kormány a szélerőműveket?
|
A korábbi ígérettel szemben nem lesznek új szélerőmű-pályázatok – közölte a Naranccsal az illetékes minisztérium. Ennek szerintük szakmai oka van, az viszont tény, hogy – ellentétben a napenergiás piaccal – a szélenergiát nem fonják be az állam csápjai baráti cégeken át. A szélkerekek száma mindeközben világszerte gyarapodik.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/csak-ne-a-szel-100654
|
2016-09-01 16:20:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Miközben egyre több a kérdés a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) 3 milliárdos somogyi napelem-tendere körül, az uniós pénzt osztó szervezet továbbra is titkolja az adatokat, amelyekből kiderülhetne hogy kik a felelősök azért, hogy egy KEOP-os pályázaton csak olyan cégek nyerhettek, amelyek a pályáztató szervezethez vagy annak volt vezetőjéhez köthetők.
Miután az atlatszo.hu felhívta a figyelmet a Környezet és Operatív Program egyik napelemes tenderének gyanús momentumaira, az NFÜ bejelentette hogy Lázár János felfüggesztette a támogatói döntéseket, és óvodák felújítárára csoportosították át a pénzt. Mintegy 3 milliárd forintról van szó, amit olyan, a közelmúltban alapított vállalkozások nyerhettek el, amelyek közül az egyik az NFÜ volt vezetőjének, Petykó Zoltánnak egykori üzlettársának tulajdonában van, míg a másik az NFÜ által is alkalmazott ügyvédi irodáé. A nyertesek zöme a KEOP pályázat elnyeréséig érdemi tevékenységet nem folytatott, további jellemzőjük, hogy alkalmazottaik nincsenek, ahogyan céges e-mail címük sem.
Frissen alapított és NFÜ-közeli cégek kaszáltak a somogyi naperőműtenderen
A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében 2013 júliusában a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) mintegy 3 milliárd forintot osztott szét magáncégeknek napelemerőművek, napelemtelepek létesítésére Somogy megyében. Az Átlátszó a 100 millió forint feletti támogatásban részesülő nyerteseket vizsgálta meg, és azt találta, hogy a túlnyomó többségük frissen alapított, korábban más tevékenységet nem végző vállalkozás, néhány pedig a pályáztató szervezethez is köthető. Tovább a teljes cikkre.
Az Átlátszónak két, a piacra rálátó, és az árakat ismerő forrás egymástól függetlenül úgy nyilatkozott, hogy az állami támogatás összege bőven fedezte volna a teljes beruházást. Ami azért érdekes, mert az NFÜ a pályázat alapján csak a projekt 60-70 százalékára ad pénzt. "Igazából az a baj egésszel, hogy 500 kWp-t 210 millió forintból lehet telepíteni, tehát a támogatás összege minden esetben fedezi a megvalósítás minden költségét. Így mindenki tud vállalkozni, hogy más fedezi az építést, aztán várjuk a hozamot. Egy ekkora erőmű hozama évente 16 millió forint. És nem kerül semmibe. Egyedül az MPV 147M-s projektjét tartom reálisnak” - fogalmazott forrásunk, aki maga nem páyázott.
Ennél egy kicsit magasabb árat mondott másik forrásunk, de a következtetése ugyanez volt. "Ezek gyakorlatilag 500 kilowattos erőművek, csak a villamossági engedélyeztetési szabályozás miatt vannak picit 500 alá méretezve, mert úgy egyszerűbb az engedélyeztetés. Egy 500 kWp körüli teljesítményű erőmű piaci áron 250 millió forint körül meg kell, hogy álljon mindennel. Engedélyezési eljárásokkal, alkatrészek, munkadíjak, hálózati csatlakozási kiépítések - egészen a kerítésig és védelmi rendszer kiépítéséig.”
Névtelenséget kérő NFÜ-s forrásaink szerint a lépéssel Lázár egy korrupciós ügyet vétózott meg. Ám hiába nyújtottunk be közérdekű adatigénylést, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség továbbra sem adja ki Lázár vétójának teljes szövegét és az elkaszált pályázat bírálóbizottságának névsorát. Ehelyett az NFÜ csak egy szűkszavú közleményt küldött, melyből csupán annyi derült ki, hogy a weboldalukra "hibás adatok" kerültek, illetve, hogy Lázár János felfüggesztette az összes döntést. Az MTI-nek viszont már azt mondták, hogy "heteken belül várhatóak a végleges döntések".
További részleteket csak a Parlamentből tudhattunk meg. Először Vágó Gábor LMP-s képviselő kérdezte meg a napelemtender felfüggesztése kapcsán, hogy "hogyan lehet az, hogy csak akkor vannak ilyen visszavonások és akkor vannak retorziók, amikor tényfeltáró újságírók kemény munkája során napvilágra kerülnek ezek az ügyek? Hogyan működik a belső vizsgálat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségben, ha csak akkor vonják vissza ezeket a mutyis pályázatokat, amikor napvilágra kerülnek?"
Erre Navracsics Tibor igazságügyi miniszter a Miniszterelnökség válaszát felolvasva azt felelte, hogy nem a botrány hatására függesztették fel a tendert, bár arra nem adott választ, hogy akkor tulajdonképpen miért. "A hibát minden pályázó egyedi értesítésével korrigáltuk, hetekkel azt megelőzően, hogy a kérdésének alapot adó cikk megjelent volna. Az újságíró ezzel nem lehetett tisztában, és a fentiek miatt Lázár János mint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget felügyelő kormánybiztos, azt javasolja a kormánynak, hogy a konstrukció kerüljön visszavonásra" - mondta Navracsics Tibor.
Az LMP eközben adatkéréssel fordult a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetőjéhez, Németh Lászlónéhoz. A témát ezután Szél Bernadett hozta be ismét a parlamentbe. Mint mondta, "itt 3 milliárd forintról van szó, amit fantomcégeknek sikerült kiosztani. Az eredményt megsemmisítették és úgy tettek, mintha ezzel minden rendben volna". A választ a legilletékesebb, Lázár János adta meg. Vagyis nem adta, az NFÜ új vezetője ugyanis a felelősség kérdését annyival rendezte le, hogy a gyanút ugyan nem tudták igazolni, azonban bölcsebbnek gondolták, ha a vállalkozói szektor helyett óvodákra és bölcsődékre költik ezt a pénzt.
Már van olyan nyertes is, aki nyilvánosan bosszankodik a dolgok alakulása miatt. Az Átlátszóhoz helyreigazítási kérelem érkezett, amelyben az egyik cég jogi képviselője alig burkoltan kártérítési perrel fenyegette meg lapunkat amiatt, hogy a pályázatot az NFÜ felfüggesztette. Ezek szerint mégiscsak a cikkünk miatt?
Az NFÜ ezután megküldte nekünk harmadik válaszát is. A szervezet ezúttal azt közölte, hogy csak tévedésből lettek azok a nyertesek, akik. "Egy technikai problémából fakadóan nem a végleges döntések kerültek rögzítésre, az NFÜ ugyanezen a felületen keresztül értesítést küldött minden érintettnek, hogy az előző tájékoztatást tekintse tárgytalannak függetlenül attól, hogy az támogató vagy elutasító volt. Az NFÜ holnapján megjelent és az Önök által is idézett adatok a téves tájékoztatással azonos időbe kerültek ki a honlapra, amelynek eltávolítása a pályázók értesítése ellenére kint maradt. Ebben valóban hibát vétettünk" – áll a dodonai közleményben.
"A pályázók téves tájékoztatását az NFÜ nem minősíti korrupciónak, csupán tévedésnek, amely alapján nem látjuk indokát feljelentés megtételének" – szögezte le az ügynökség. A történet tehát egyre zavarosabb, mi pedig továbbra is várjuk Lázár János döntésének teljes, dátummal és indoklással ellátott szövegét (már ha egyáltalán Lázár János döntése volt), és a korrupciógyanús tendert elbírálók névsorát. Ha nem küldik meg, bírósághoz fordulunk.
|
Hazugságspirálban az NFÜ a megbundázott napelemtender miatt
|
Miközben egyre több a kérdés a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) 3 milliárdos somogyi napelem-tendere körül, az uniós pénzt osztó szervezet továbbra is titkolja az adatokat, amelyekből kiderülhetne hogy kik a felelősök azért, hogy egy KEOP-os pályázaton csak olyan cégek nyerhettek, amelyek a pályáztató szervezethez vagy annak volt vezetőjéhez köthetők.
| null | 1 |
https://atlatszo.blog.hu/2013/10/10/hazugsagspiralban_az_nfu_a_napelemtender_miatt
|
2013-10-10 16:23:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében 2013 júliusában a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) mintegy 3 milliárd forintot osztott szét magáncégeknek napelemerőművek, napelemtelepek létesítésére Somogy megyében. Az Átlátszó a 100 millió forint feletti támogatásban részesülő nyerteseket vizsgálta meg, és azt találta, hogy a túlnyomó többségük frissen alapított, korábban más tevékenységet nem végző vállalkozás, néhány pedig a pályáztató szervezethez is köthető.
Update (2013. szeptember 24.): Lázár János felfüggesztette a botrányos naperőműtendert
A napelemes KEOP pályázaton 100 millió forintnál több pénzt összesen 13 cég kapott, legtöbbjüket az elmúlt két évben alapították. A nyertesek zöme a KEOP pályázat elnyeréséig érdemi tevékenységet nem folytatott, a 13 cégből kilencnek egyáltalán nem volt bevétele sem tavaly, sem tavalyelőtt. További jellemzőjük, hogy alkalmazottaik nincsnek, ahogyan céges e-mail címük sem: a céginformációs adatok közt elérhetőségüknél gmailes, yahoo-s, t-online-os mailcímeket találunk.
Nemrégiben alakult, és bevételt alig vagy egyáltalán nem termelő cég a nyertesek közül a Napfaktor Kft., a Fulmineus Kft., a Solaris-Technology Kft., a Trianghome Kft. és Magyar Naperőmű Kft. Ezek a vállalkozások összesen több, mint 1 milliárd forint forráshoz jutottak az NFÜ-től.
Nulla forint árbevételt produkált az elmúlt években az Insolatio Kft., a Renergy-Sol Hungary Kft., és a Solar Building Hungary Kft. is. Mindhárom céget 2012-ben alapították, de nemcsak ez a közös bennük. Az Insolatio Kft.-nek és a Renergy-Sol Hungary Kft.-nek ugyanaz a tulajdonosa (Lakatos Ákos László) és a tavalyi év végéig ugyanaz volt az ügyvezetőjük is, Szűcs Józsefné. Az egykori ügyvezető a harmadik nyertes céghez is köthető: a Solar Building Hungary Kft.-ben a fia és lánya is tulajdonosok. A három kapcsolt cég összesen összesen közel 700 millió forintot nyert a pályázaton.
Nyertes pályázó Alapítás éve Árbevétel 2011-2012 Projekt Elnyert összeg AGRO MEETING Kft. 2002 0 forint Balatonendrédi napelempark megvalósítása 211.763.516 Napfaktor Kft. 2011 450 ezer forint Naperőmű építése Lengyeltótiban 214.563.960 Forrás Klasztermenedzser Kft. 2011 0 forint Forrasklaszter-500-kw-napelempark 246.830.506 Fulmineus Kft. 2013 0 forint Napelemes erőmű a Fulmineus Kft. telephelyén. 220.140.000 INSOLATIO Kft. 2012 0 forint Nagy teljesítményű napernergiarendszer elhelyezése Kaposújlak Reptéren 246.830.506 MPV Consulting Kft. 2002 22 millió forint Napelemes kiserőmű telepítése Vízváron 147.092.034 RENERGY-SOL HUNGARY Kft. 2012 0 forint Fotovoltaikus villamosenergia-termelés Zamárdiban 208.902.040 Solar Building Hungary Kft. 2012 0 forint Naperőmű megvalósítása Balatonendréden 211.567.627 SOLARIS-TECHNOLOGY Kft. 2012 0 forint Zamárdi naperőmű 210.151.211 TRIANGHOME Kft. 2011 0 forint Nagyteljesitmenyu napelemek elhelyezese a Kaposujlaki repuloteren, 246.830.506 AVIA-Rent Kft. 1993 220 millió forint Napelem telep létrehozása a kaposújlaki repülőtérre 246.830.506 Balatoni Naperőmű Kft. 2012 1,06 millió forint Naperőmű létesítése Zamárdiban 211.365.101 Magyar Naperőmű Kft. 2011 0 forint 499,92 kW névleges teljesítőképességű naperőmű létesítése Somogyszentpálon 207.223.025
A nyertesek között felfedeztük emellett az NFÜ éléről néhány hónapja távozó Petykó Zoltán egykori üzlettársát, Dr. Seregi Jánost. Seregi és Petykó kapcsolata a 2000-es évek elejéig nyúlik vissza, ekkor voltak tulajdonostársak a Breda 2000 Zrt.-ben. A cégbe 2005-ben vásárolta be magát a Simicska-közeli vállalkozásként számon tartott Pro-Aurum Rt., Seregi ekkor megvált a tulajdonrészétől, Petykó pedig 2010-ben távozott a Breda 2000 Zrt. vezérigazgatói székéből.
Seregi 2012 végéig a Magyar Fejlesztési Bank agrár-erdészeti portfóliójának vezetője volt, az NFÜ-höz pedig az elmúlt két évben ugyancsak nulla forint árbevételt produkáló, alkalmazottakat nem foglaloztató családi cégével, az Argo Meeting Kft.-vel pályázott. A cég 211 millió forintot kapott egy balatonendrédi napelempark megvalósítására.
Befutott a pályázaton egy másik NFÜ-közeli társaság, a Lékó és Társa Ügyvédi Iroda is, amely a Forrás Klasztermenedzser Kft. résztulajdonosaként nyert közel 250 millió forintot egy napelempark kialakítására. A Lékó és Társa Ügyvédi Iroda korábban több ügyben is képviselte az NFÜ-t, egy alkalommal pedig épp egy KEOP-os pályázat véleményezése, jogi átvilágítása volt a feladatuk. A Forrás Klasztermenedzsert 2011-ben alapították, árbevételül abban az évben nulla forint volt, a 2012-es évükről még nem elérhető információ.
Update (2013. szeptember 24.): Lázár János felfüggesztette a botrányos naperőműtendert
A céginformációt az Opten és a ceginfo.hu szolgáltatta.
UPDATE (2013. október 8.): helyreigazítási kérelmet kaptunk alig burkolt fenyegetéssel
Napfaktor Kft. jogi képviselője helyreigazítási kérelmet juttatott el szerkesztőségünkhöz, amelyben azt kéri, hogy közöljük: a Napkollektor Kft. “mutyizásban" nem vett részt. A helyreigazítási kérelemnek nem tudunk eleget tenni, mivel a fenti cikkben szereplő, a Napkollektor Kft.-re vonatkozó tényállítások valódiságát maga a helyreigazítási kérelem is elismeri, helyreigazítást márpedig csak valótlan vagy hamis színben feltüntetett tényállításokkal szemben lehet kérni. Azt pedig inkább nem kommentálnánk, hogy minket fenyeget alig burkoltan kártérítési perrel a jogi képviselő azért, mert a pályázatot az NFÜ felfüggesztette.
|
Frissen alapított és NFÜ-közeli cégek kaszáltak a somogyi naperőműtenderen
|
A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében 2013 júliusában a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) mintegy 3 milliárd forintot osztott szét magáncégeknek napelemerőművek, napelemtelepek létesítésére Somogy megyében. Az Átlátszó a 100 millió forint feletti támogatásban részesülő nyerteseket vizsgálta meg, és azt találta, hogy a túlnyomó többségük frissen alapított, korábban más tevékenységet nem végző vállalkozás, néhány pedig a pályáztató szervezethez is köthető.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2013/09/23/frissen-alapitott-es-nfu-kozeli-cegek-kaszaltak-a-somogyi-naperomutenderen/
|
2013-09-23 16:25:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
labdarúgás;MLSZ;NB II;
2018-07-24 05:50:00
Befűtenek az NBII-es pályáknak, és ezzel Orbán barátja is jól jár
A másodosztályban is fűthetővé kell tenni a futballklubok pályáit a Magyar Labdarúgó Szövetség döntése nyomán. A fejlesztésekre jó ütemérzékkel mozdul rá Orbán Viktor egyik szurkolótársa.
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) tavaly döntött arról, hogy az NB II-es kluboknál is kötelezővé teszi a fűthető pályát a 2020-2021-es bajnoki évadtól. Noha önmagában figyelemre méltó, hogy a másodosztályban is fényűző extrákat írnak elő, feltűnő az is: már most vannak arra utaló jelek, hogy a fejlesztések jól jövedelmeznek majd azoknak, akik rá tudnak mozdulni az új piacra – kormányközeli jelentkező pedig akadt rögtön.
Az egyik NB II-es klub, a fővárosi Budafoki Munkás Testedző Egyesület eredetileg csak rendbe akarta hozatni a nagypályáját, és két új, műfüves kispálya építését tervezte, aminek költségét 72 millió forintra becsülték. Ehhez képest a már a pályafűtést is tartalmazó végső ár 192 millió forint lett – derült ki a Közbeszerzési Értesítőből. Ez már csak azért is érdekes, mert – bár egy szakértő lapunk érdeklődésére reálisnak találta a 120 milliós többletet – az MLSZ szerint jóval olcsóbban is meg lehet oldani egy NBII-es pálya fűtésfejlesztését. A szövetség kérdésünkre 30-40 millió forintra becsülte a pályafűtés kiépítésének költségét, eddigi tapasztalaik alapján.
Az árazás mellett maga a pályázat is különös. A tendert a Pharos 95 Kft. nyerte meg. A cég tulajdonosa és ügyvezetője, Végh Gábor, aki igazi nagyhalnak számít a stadion- és pályaépítésben. Legutóbb konzorciumban hasított ki egy 2,8 milliárdos szeletet az MLSZ fővárosi pályaépítő tenderéből, és ők építik a 2 milliárdos, elvileg jövő februárra elkészülő paksi stadiont is. A Pharos 95 füvesítette a felcsúti Pancho Arénát is. Érdemes megemlíteni azt is: Végh Gábor – aki egyúttal a másodosztályú ZTE futball-klub tulajdonosa – egész alakos Puskás Ferenc szobrot adományozott a felcsúti akadémiának, és korábbi sajtóhírek szerint a VIP-páholyban szurkolt együtt Orbán Viktorral a Pancho Arénában.
Mindezek – és a hazai viszonyok – ismeretében meglepő lehet, hogy a budafoki tenderen a Pharos 95 ellen öt cég indult. Csakhogy a versenytársak többsége valamiképp kötődik Végh Gáborhoz, családjához, vagy érdekeltségéhez. Az egyik konkurens Kft.-ben például éppen Végh gyerekei a tulajdonosok. Egy másik rivális vezetője pedig korábban ügyvezetőként váltotta idősebb Végh Gábort és feleségét egy olyan vállalkozásban, amely egy időben a Pharos 95 jelenlegi telephelyére volt bejelentve. A budafoki tender egy másik vesztes cége havi 205 ezer forintért kötött irodabérleti szerződést Tiba István, balmazújvárosi fideszes képviselővel, aki korábban a balmazújvárosi futballcsapat elöljárója volt. Balmazújvárosban a Pharos 95 építette a stadion fűtését.
|
Befűtenek az NBII-es pályáknak, és ezzel Orbán barátja is jól jár
|
A másodosztályban is fűthetővé kell tenni a futballklubok pályáit a Magyar Labdarúgó Szövetség döntése nyomán. A fejlesztésekre jó ütemérzékkel mozdul rá Orbán Viktor egyik szurkolótársa.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3002582_befutenek-az-nbii-es-palyaknak-es-ezzel-orban-baratja-is-jol-jar
|
2018-07-24 05:50:00
| true | null | null |
Népszava
|
atomerőmű;állami vagyon;Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal;
2018-07-23 05:30:00
Baráti szabálykönnyítések
Egységes ellenzéki tiltakozás mellett az országgyűlés kormánypárti többsége pénteken elfogadta az atomblokkok engedélyezési szabályainak lazítását. Így immár lehet gazdasági kapcsolat az engedélykérő-építtető és az anyagot véleményező „független” szakértő között. Ezen túlmenően egyéni szakértők mellett az őket tömörítő szervezeteket is bevonhatják a folyamatba. Az ügy háttere, hogy épp most zajlik a Paks 2-es beruházás több százezer oldalas létesítési engedélykérelmének beadási hajrája. Ehhez képest viszont a kusza összefonódásokkal teli hazai energiaiparban kevés az összeférhetetlenségi szabályoknak eleget tevő, vagyis az energiacégekkel semminemű kapcsolatban nem álló szakértő. Környezetvédők mindazonáltal erőteljesen bírálják az Orbán-kabinet által az elmúlt időszak során amúgy is jelentősen könnyített nukleáris engedélyezési szabályok további lazítását.
A múlt héten szintén az egységes ellenzéki tiltakozás ellenére fogadta el a parlament az állami vagyontörvény módosítását is. Ennek egyik pontja szerint a kormány az eddig tételesen felsorolt állami jogosultak helyett bárkit kinevezhet az állami társaságok tulajdonosi joggyakorlói székébe. Az ellenzék szerint ezzel az Orbán-kormány lehetőséget biztosít arra, hogy a Fidesz-KDNP baráti körök kezébe játssza át szinte a teljes állami vagyont. A kabinet viszont azzal védte az indítványt, hogy az ellenzék szerinte eleve rosszhiszeműen viszonyul a jogosultak körének kibővítéséhez.
A Jobbikkal kiegészült kormánypárti többség elfogadta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal - eredetihez képest erősen kilúgozott - hatáskör bővítését is. Eszerint hatóság mostantól a fogyasztók nagy tömegét érintő ügyekben közérdekű jogi eljárást indíthat a piaci szereplők ellen és az energiastatisztikákat is az intézmény készítheti. Az ellenzéki bírálatokat követően a végső változatból ugyanakkor kikerült a hatóság vezetőinek jelentős béremelése és a dolgozók javadalmazási követelményeinek lazítása is.
|
Baráti szabálykönnyítések
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3002334_barati-szabalykonnyitesek
|
2018-07-23 14:09:00
| true | null | null |
Népszava
|
|
2018. július 24., kedd 09:35, frissítve: kedd 12:05
Három vállalkozás ügyvezetője ellen emelt vádat a Zalaegerszegi Járási és Nyomozó Ügyészség, mert trükközhettek az egervári Nádasdy-Széchenyi-várkastély felújításánál. A vállalkozóknak a többi között költségvetési csalás és okirat hamisítás miatt kell felelniük. Az ügy fővádlottja 2012-ben kötött szerződést a Nemzeti Fejlesztési ügynökséggel a kastély turisztikai fejlesztésére és bútorfelújításra ismerőseinek cégével. A vád szerint csak papíron végezték el a munkát, amelyről fiktív számlákat állítottak ki. Az ügyészség szerint a cégvezetők csaknem 28 millió forint vagyoni hátrányt okoztak. Az ügyészség végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozta mindhárom vádlottal szemben.
Magyar Nemzet
|
Trükközhettek a felújításnál, megtörtént a vádemelés
|
Három vállalkozás ügyvezetője ellen emelt vádat a Zalaegerszegi Járási és Nyomozó Ügyészség, mert trükközhettek az egervári Nádasdy-Széchenyi-várkastély felújításánál.
| null | 1 |
https://hirtv.hu/ahirtvhirei/trukkozhettek-a-felujitasnal-megtortent-a-vademeles-2464902
|
2018-07-24 12:05:00
| true | null | null |
HírTv
|
Miközben tizenötre nőtt a gyanúsítottak száma a Simonka György fideszes országgyűlési képviselő tulajdonában álló Magyar Termés TÉSZ Kft.-t érintő büntetőeljárásban, a becsődölt társaság vagyona már vissza is vándorolt a kormánypárti politikus köréhez – derítette ki a 24.hu. Mindez több szempontból is érdekes, leginkább azért, mert Polt Péter legfőbb ügyész tájékoztatása szerint a vállalkozás összesen 973 millió forint kárt okozott Magyarország és az Európai Unió költségvetésének, amit a mai napig senki nem térített meg.
Minden jel arra utal, hogy a Békés megyei fideszes politikus körének lett volna pénze rá, hogy enyhítse az okozott károkat, ám úgy látszik, inkább úgy döntöttek, nem hagyják csak úgy elkótyavetyélni korábbi tulajdonukat.
Ez világlik ki abból, hogy a felszámolási eljárás alatt álló társaság több tízezer négyzetméteres ingatlan- és földvagyonának nagyobb részét a kormánypárti képviselő üzlettársaihoz és testvéréhez köthető társaságok vásárolták fel.
A Békés Megyei Bíróság 2015-ben rendelte el a Magyar Termés TÉSZ Kft. felszámolását. A közzétett adatok szerint a társaság jelentős tartozást halmozott fel az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB), több kereskedelmi bank és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé. A felszámolási eljárást a Pre-Holding Felszámoló és Gazdasági Tanácsadó Kft. végzi, amely a cég vagyonát öt tételben hirdette meg árverésre:
Kunágotán egy 1855 négyzetméteres belterületi ingatlant.
Balkány településen egy 11640 négyzetméteres belterületi ingatlant.
Medgyesbodzás településen egy 15099 négyzetméteres külterületi ingatlant.
Pusztaottlakán egy 33016 négyzetméteres külterületi ingatlant.
Továbbá a társaság eszköz- és ingóvagyonát.
Ezek közül mindeddig csak a Medgyesbodzáson található területet – ami korábban személyesen Simonka György tulajdona volt – nem tudta értékesíteni a felszámolócég. A tárgyi eszközök sorsát pedig nem sikerült kideríteni. A balkányi, kunágotai és pusztaottlakai területeket viszont sikerült elárverezni.
Balkányban egy üzlettárs vásárolt be
A több mint 11 ezer négyzetméteres balkányi terület érdekessége, hogy azt eredetileg Simonka egy olyan üzlettársa adta el a Magyar Termés TÉSZ Kft.-nek még 2009-ben, aki a cégnél a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmény miatt zajló büntetőügyben hónapig volt előzetes letartóztatásban, s így az eljárás egyik gyanúsítottja.
Az ingatlan tulajdoni lapjából az is kiderült, hogy a felszámolási eljárásból egy olyan cég – a Champion Fuirt Kft. – vásárolta meg a területet, amelynek tulajdonosa szintén Simonka üzlettársa volt a Magyar Termés TÉSZ-nél. Igaz, az ügyészség titkolózása miatt nem lehet tudni, hogy ő gyanúsítottja-e a nyomozásnak vagy sem.
Rokoni szálak vezetnek Kunágotára
A kunágotai majd’ kétezer négyzetméteres ingatlant a terület tulajdoni lapja alapján 2016-ban vásárolta meg a felszámolási eljárásból a BMKP Békés Megyei Kitörési Pont Nonprofit Kft., ami több szálon is kötődik a Fidesz Békés megyei politikusához, és az sem mellékes, hogy ez a cég is tulajdonrésszel is bírt a Magyar Termés TÉSZ-ben. A BMKP a pár száz fős Pusztaottlakára van bejegyezve (korábban Simonka volt ott a polgármester), és 2017-ben, illetve 2018-ban (eddig) összesen 765 millió forint európai uniós támogatást nyert el.
A társaság három vezető tisztségviselője közül kettő a Magyar Termés TÉSZ Kft.-ben Simonka üzlettársa volt, ám ennél is érdekesebb, hogy a cég tulajdonosa – a pusztaottlakai önkormányzat mellett – egy olyan alapítvány, amelynek kuratóriumi elnöke Simonka György testvére, Tóth Pálné.
Azaz közvetett úton a politikus közeli rokona által vezetett Pusztaottlaka Fejlődéséért Közhasznú Alapítvány irányítása alá került a terület.
A politikus testvére egy másik alapítványban is vezető (alelnöki) posztot tölt be, méghozzá abban, amelyik 250 millió forint brüsszeli pénzt nyert arra, hogy kerékpáros-túraközpont épüljön a Viharsarokban található településen. A Szent György – Jövő Építő és Vidékfejlesztő Közhasznú Egyesület által elnyert pályázat azért különös, mert Békés megyében szinte alig van kerékpárút.
Bűvésztrükk Pusztaottlakán
A legnagyobb, 33 ezer négyzetméteres pusztaottlakai terület sorsa a legérdekesebb, ugyanis a felszámoló által meghirdetett helyrajzi számon már nem lehet megtalálni az ingatlant a földhivatal nyilvántartásában. Azért nem, mert a helyrajzi szám megszűnt, a külterületet ugyanis belterületté nyilvánították, és nyolc különböző részre szabdalták fel, ami jelentősen megnövelhette a terület értékét.
Kiderítettük, hogy a nyolc új helyrajzi számon megtalálható értékes ingatlanok egytől egyig a Simonka György testvére által irányított Pusztaottlaka Fejlődéséért Közhasznú Alapítvány, illetve a szervezet tulajdonában álló BMKP Békés Megyei Kitörési Pont Nonprofit Kft. vásárolta meg.
Azt, hogy a területet mennyiért vették meg a felszámolási eljárás során, egyelőre nem tudni. Annyi viszont bizonyos, hogy ezzel a lépéssel az ingatlan visszakerült Simonka György körébe, ugyanis 2010-ben éppen a politikus által alapított és éveken át vezetett Simba Hungary Kft. adta el azt 440 millió forintért a Magyar Termés TÉSZ Kft.-nek.
Nem tudni miért és miből vették meg
A politikus testvére által vezetett alapítvány céljai közt egyébként egyáltalán nem szerepel sem az ingatlankereskedelem, sem az agrártevékenység. A szervezet legutóbbi beszámolója szerint
közösségfejlesztő és nevelő tevékenységgel,
nemzetiségi, kulturális, hagyományápoló, és szociális érdekvédelmi tevékenységgel,
a társadalmi integráció erősítésével,
helyi identitástudat erősítésével
foglalkoznak.
De az sem világos, hogy az alapítvány és a tulajdonában álló társaság pontosan miből vásárolta meg a Magyar Termés TÉSZ Kft. korábbi területeit. Bár azt nem tudni, hogy mennyiért keltek el a szóban forgó ingatlanok, annyi bizonyos, hogy a nyolc részre felszabdalt pusztaottlakai ingatlanokat összesen 97 millió forint hitel terheli, amit a Kevermes és Vidéke Takarékszövetkezet nyújtott a két szervezetnek. Vélhetően a hitel mellé önrészre is volt szüksége az alapítványnak és a cégnek, viszont a beszámolók alapján 2016-ban a két szervezetnek együtt alig több mint 23 millió forint nyeresége keletkezett, de sem a kötelezettségvállalásuk mértékéből, sem saját tőkéjükből nem lehet levezetni a vásárlást.
Hallgat az ügyészség és a felszámoló is
A Magyar Termés TÉSZ Kft.-nél a Központi Nyomozó Főügyészség folytatja a nyomozást, azonban a hatóságnál hiába próbáltunk érdeklődni arról, hogy a 973 milliós kár tételesen milyen közpénzeket érint. Mindössze annyit közöltek:
A bűncselekménnyel okozott kár összegére a korábban közölt tájékoztatás irányadó. A nyomozás érdekeire tekintettel további információ jelenleg nem adható.
Vagyis amellett, hogy azt sem árulták el, milyen forrásokat károsítottak meg Simonkáék, szerintük nem térült meg egy forint sem a pénzből. Ez pedig azért furcsa, mert a felszámoló már három ingatlant értékesített, az abból befolyt összegnek pedig csökkentenie kellett volna a kárt.
Megkerestük a felszámoló céget is arról érdeklődve, hogy milyen áron keltek el az eladott ingatlanok, ám a Pre-Holding Kft.-től mindeddig nem kaptunk választ kérdéseinkre. Pedig az eladási ár – különösen a pusztaottlakai ingatlan esetében – kulcsfontosságú. Ezt ugyanis 440 millió forintért adta el Magyar Termés TÉSZ-nek Simonka cége, tehát ha ennél olcsóbban vásárolta vissza a területet a testvére által irányított szervezet, tulajdonképpen még kerestek is az üzleten.
|
Simonkáék 973 milliós kárt okoztak, de becsődölt cégük vagyona máris visszavándorolt hozzájuk
|
Miközben tizenötre nőtt a gyanúsítottak száma a Simonka György fideszes országgyűlési képviselő tulajdonában álló Magyar Termés TÉSZ Kft.-t érintő büntetőeljárásban, a becsődölt társaság vagyona már vissza is vándorolt a kormánypárti politikus köréhez – derítette ki a 24.hu. Mindez több szempontból is érdekes, leginkább azért, mert Polt Péter legfőbb ügyész tájékoztatása szerint a vállalkozás összesen 973 millió forint kárt okozott Magyarország és az Európai Unió költségvetésének, amit a mai napig senki nem térített meg.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/07/24/simonka-gyorgy-pusztaottlaka-fidesz-csod/
|
2018-07-24 08:03:00
| true | null | null |
24.hu
|
Sokan vannak egyébként ők, akik szabadidejükben mindenfajta jogviszony megkötése nélkül, ellenszolgáltatás nélkül tanácsokat és javaslatokat küldenek a Nemzeti Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójának a külföldi országmárkával kapcsolatos kérdésekben
– nyilatkozta Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezetője márciusban. A vezérigazgató ezt azután mondta, hogy kiderült, a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel is egy a tanácsadók közül, de ingyen ad tanácsokat. Igaz, előfordul az is, hogy az MTÜ magas rangú tisztségviselőivel egyeztet lehetséges állami beruházásokról.
Mi arra voltunk kíváncsiak, hogy kik azok, akik viszont ellenszolgáltatásért cserébe segítik a Magyar Turizmus Zrt. helyett létrehozott állami intézményt. Az MTÜ-től kikért szerződések szerint szinte kizárólag Fidesz-közeli szakemberek közül válogatták ki azokat, akik szakmai tanácsaikkal segíthetik a magyar turizmus fellendítését.
A névsor megvan, de a pontos feladat titok
2018-ban összesen tizenegy külső tanácsadóval kötött szerződést az MTÜ. Közülük kilencen az úgynevezett Turisztikai Szakmai Tanácsadó Testületben vesznek részt. Ők azok, zárójelben odaírtuk bruttó havi javadalmazásukat is, amelyen felül költségtérítésre jogosultak:
Csák János (300 ezer forint),
Folly Réka (300 ezer forint),
Herczeg Ágnes (300 ezer forint),
Káel Csaba (360 ezer forint),
Kieselbach Tamás (300 ezer forint),
Molnár-Bánffy Kata (300 ezer forint),
Pál István (300 ezer forint),
Vitézy Dávid (300 ezer forint),
Zoboki Gábor (300 ezer forint).
Rajtuk kívül az MTÜ tanácsokat kér Gyutai Csaba Kálmántól (300 ezer forint), ő a Budai Vár Turisztikai Stratégiájának elkészítését segítő tanácsadó testületnek segít. Illetve Walton Tamás (550 ezer forint) „személyi, külső-belső kommunikációs, marketingkommunikációs tanácsadást” végez az MTÜ részére.
Szerettük volna megtudni, hogy pontosan milyen feladatot végeznek a tanácsadók, és ez mennyi munkával jár, mert ezek a nekünk elküldött keretszerződésekből nem derülnek ki.
Ám akik visszaírtak, mind a szerződésükben foglalt titoktartási kötelezettségükre hivatkoztak, és nem válaszoltak a kérdésekre.
Egyedül Káel Csaba volt egy fokkal bőbeszédűbb, aki azt írta „rendszeres tanácsadással segítem az ügynökség munkáját, elsősorban a szakterületemet, a kulturális szektort érintő témákban és kérdésekben”.
A volt nagykövet, a Németh Szilárd-kapcsolat és a Pancho Aréna tájépítésze
A névsorban nem nagyon találni olyat, aki korábban ne flörtölt volna már valahogy a NER-rel. Ami természetesen nem jelenti azt, hogy ne lehetnének kompetens szereplők, akik hasznos tanácsokat adnak, de a szelekcióról ez azért sokat elmond.
Csák János volt a Matáv pénzügyi igazgatója, elnökölte a MOL-t és a Westelt is. Majd az üzleti szférából diplomata pályára állt és 2011-től 2014-ig londoni magyar nagykövetként szolgált a második Orbán-kormány alatt; ekkor többször publikált külföldi lapokban a kormányt védő írásokat.
2004 és 2009 között az ő tulajdonában volt a Heti Válasz, ami az akkoriban ellenzékben politizáló Fidesz kevés baráti médiuma közül volt az egyik. Valamint 2016 óta ő a Design Terminal tulajdonosa is.
Folly Réka a badacsonytomaji Folly Arborétum örököse. Azért érdekes az arborétum fekvése, mert a tapolcai önkormányzat 2014-ben úgy adott 106 millió forintot a szomszéd település arborétumának fejlesztésére, hogy a tulajdonosoknak nem kellett önrészt fizetniük.
A Folly Arborétum és Borászati Kft. tulajdonosa, Folly Réka férje az a Werner Péter, aki egykor a Németh Szilárd által vezetett csepeli önkormányzat városgazda cégének vezetője volt,
másfelől a szintén fideszes vezetésű XVIII. kerület városgazda cégének is volt az igazgatósági elnöke. A Magyar Narancs cikke szerint a Németh-Werner-érában a két kerületben rendre mindenféle rokoni tulajdonú cégek jártak jól.
Herczeg Ágnes a Pagony táj- és kertépítész iroda vezető tervezője,
az ő nevéhez fűződik a felcsúti stadion kertjének tervezése.
A tájépítész a szakma elismert képviselője, ő álmodta meg például Balatonfüred reformkori központjának és a Gyógytérnek a rekonstrukcióját is, és több mint egy évtizede szervezi a Székelyföldi Fürdő- és Közösségépítő Mozgalmat.
A Fidesz régi rendezője, a menő galériás és Orbán volt szövegírója
Káel Csabát, a Művészetek Palotájának jelenlegi igazgatóját régóta fideszes rendezőként tartják számon. A Happy End Kft. és az Ezüsthajó Kft. alapítójaként már az első Orbán-kormány idején ott volt a tűz közelében, de a két cég gyanús ügyei mégsem égették meg.
Forgatott filmet Orbán Viktor amerikai útjáról, a Szent Korona Parlamentbe szállítási ceremóniájának rendezését is rábízták, egyszóval régóta megbízható embernek számít kormányoldalon.
Ő rendezhette a vizes vb nyitóünnepségét is, ami után bő fél évvel kulturális és turisztikai nagykövetnek nevezték ki.
Kieselbach Tamás, a Kieselbach Galéria és Aukciósház tulajdonosa, vezetője már a nyolcvanas évek óta a pályán van, és szintén évtizedek óta a magyar műkincspiac meghatározó szereplője. Őt még annyira sem lehet a kormányoldalhoz kötni.
Molnár-Bánffy Katát már annál inkább: volt Orbán Viktor szövegírója, majd dolgozott több minisztériumnak is, később a magyar téli olimpiai csapat sajtóattaséja, a Magyar Olimpiai Bizottság kommunikációs és marketingvezetője posztokat is betölthette – amelyekről tudjuk, hogy fontos pozíciók egy olyan kormány alatt, amelyik ennyire nyomja a sportot.
Orbán Viktor feleségével, Lévai Anikóval is jó viszonyt ápol,
mint az ebből az Átlátszó-cikkből kiderül. A Salt Communications nevű cégével pedig például a miniszterelnök szívéhez közeli Várkert Bazár kreatív arculatát tervezhették meg.
A népzenész, Tarlós főellensége, és az Orbán-családhoz közeli építész
Pál István „Szalonna”, a Magyar Állami Népi Együttes vezetőjeként ismert. A kárpátaljai népzenész a Duna Televízió Fölszállott a páva című vetélkedője miatt lett országosan ismertebb az elmúlt években.
Vitézy Dávidot leginkább arról szokás ismerni, hogy 2010 és 2014 között a BKK vezérigazgatója volt, és ilyen minőségében sokszor összecsapott Tarlós István főpolgármesterrel. A jelenleg a Közlekedési Múzeum igazgatójaként tevékenykedő Vitézy 2015-ben miniszteri biztos is volt.
Zoboki Gábor építészről azt írják egy részletes portrécikkben, hogy „az őt ismerők körében nem kétséges fideszes elkötelezettsége, de korrekt kapcsolatra törekszik mindkét politikai oldallal”. Együtt katonáskodott Orbán Viktorral, de csak később barátkoztak össze.
Lévai Anikóval kifejezetten jó viszonyt ápol, a miniszterelnök felesége állítólag építészeti, belsőépítészeti kérdésekben többször támaszkodott már Zobokira.
Az építész tervezhetett olyan fontos állami beruházásokat, mint például a Művészetek Palotája, és a Ludovika kampusza.
A kirúgott várkapitány és az ingatlanfejlesztési tanácsadó
Gyutai Csaba Kálmán volt a Fidesz Zala megyei elnöke, Zalaegerszeg polgármestere, de igazán az I. kerület tette híressé. A Budavári Kft. és a Várgondnokság Kft. vezetőjének 2017-ben kellett távoznia, miután annyi gyanús ügy derült ki róla és a cégekről, hogy tarthatatlanná vált a helyzete.
Viszont az előnytelen közbeszerzések, a kvázi sajátként kezelt ingatlanvagyon, a pénzügyi szabálytalanságok hosszú sora ellenére felkérték az állami kastélyprogram irányítására úgy, hogy a rendőrség nyomoz a Várgondnokág ügyében. És az MTÜ-n keresztül a Várhoz is visszaengedték, hogy adjon stratégiai tanácsokat.
Walton Tamás neve jóval kevésbé forgott valaha közszájon. A marketinges-, kommunikációs szakember foglalkozott ingatlanfejlesztői tanácsadással, a Greenroom kreatív ügynökségnél pedig igazgatóként dolgozik olyan világcégekkel, mint például a SPAR és a Vodafone.
Fideszes bennfentes körökben fogant, és egyre több pénz ömlik bele
Az MTÜ 2016-os megalapítása óta kiemelt figyelemnek örvend. Ez köszönhető annak, hogy – mint a HVG megírta – a születése körül Orbán Ráhel és Andy Vajna is ott bábáskodott, miközben a turisztikai szakma képviselői közül sokan még csak nem is tudtak arról a zártkörű eseményről, ahol Rogán Antal beszélt a turizmus központosításának tervéről. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter úgy kerül a képbe, hogy az ő tárcája alá szervezték be a turizmust, elvéve a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól az ágazatot, miközben az egyáltalán nem illeszkedik a kabinetiroda portfóliójába.
Rogán Antal az ügynökség létrehozása előtt elmondta, hogy az állam most „nagyon sok pénzt” költ majd brandekre, márkákra és rendezvényekre.
Ez így is lett: a turizmus és vendéglátás minden ágával foglalkozó szervezet egyre nagyobb összegek felett diszponál. Legutóbb például azzal került a hírekbe, hogy az MTÜ 1,9 milliárd forintot kapott az országmárka kidolgozására.
Az ügynökség nem csak az idegenforgalomban aktív: idén alájuk csatornázták a magyar divatipart is, a Divatipari Marketing Igazgatóságának vezetését pedig Orbán Ráhel barátnőjére, Bata-Jakab Zsófiára bízták. A hatalomátvételt egy exkluzív vacsorán érzékeltették, amin több NER-közeli szereplő tiszteletét tette.
És csak pár adat, hogy mennyire nem játék a turizmus:
|
Fideszes körökben bejáratott szakembereket kértek fel, hogy segítsék a turizmus fellendítését
|
Megszereztük a Magyar Turisztikai Ügynökség tanácsadóinak névsorát. A listán ott van Orbán Viktor volt szövegírója, egy korrupciós ügybe keveredett volt fideszes polgármester és a Pancho Aréna tájépítésze is.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/07/23/turizmus_tanacsadok_mtu/
|
2018-07-23 08:12:00
| true | null | null |
24.hu
|
Megszűnik a Miniszterelnökség együttműködése az SBGK Ügyvédi Irodával, az Ész-Ker Kft.-vel és a többi külső közbeszerzési tanácsadóval — ezt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be a keddi Kormányinfón.
A tárca keretszerződést kötött, ez fog kifutni, új eljárást pedig nem indítanak, mert a minisztérium 75-80 ember felvételével költséghatékonyabbá teszi az eljrást. Ahogyan korábban megírtuk: soha nem költött még ennyi pénzt a Miniszterelnökség a közbeszerzések szabályosságát segítő tanácsadókra, az Európai Bizottság mégis arra jutott, hogy minden eddiginél nagyobb rések tátonganak az ellenőrzés rendszerén, és az uniós támogatásokból minden tizedik eurót indokolt megvonni Magyarországtól.
Mint korábban megírtuk, a kancellária 4,8 milliárd forintot fizet külső tanácsadóknak azért, hogy az uniós támogatások felhasználása szabályos legyen, a brüsszeli auditorok ehhez képest a 29 projektből álló mintában 24 súlyos hibát találtak. Az egyik kifogásolt szerződés éppen a szóban forgó 4,8 milliárdos keretmegállapodás, amelyet maga az uniós támogatásokat menedzselő csúcsszervezet, a Miniszterelnökség kötött.
Gulyás Gergely kérdésre elmondta: az Európai Bizottság véleményétől függetlenül átalakította volna a rendszert, mert a közbeszerzési munka kiszervezését nem tartja elfogadhatónak.
|
4,8 milliárdot költött tanácsadókra a Miniszterelnöség, most rájöttek, hogy van más lehetőség
|
Ők maguk oldják meg a közbeszerzési feladatokat.
| null | 1 |
https://24.hu/kozelet/2018/07/24/miniszterelnokseg-kozbeszerzes-sbgk/
|
2018-07-24 08:22:00
| true | null | null |
24.hu
|
106 nap telt el az április 8-i országgyűlési választás óta, ennyi idő elég volt, hogy Mészáros Lőrinc családjának cégei összesen 92,2 milliárd forint értékben nyerjenek el közbeszerzéseket egyéniben vagy más vállalkozásokkal közösen. A Fidesz kétharmados diadala óta 74 napot dolgoztunk, Mészárosék pedig átlagosan minden munkanapon behúztak egy több mint 1,2 milliárd forintos állami megbízást.
A 2018-as év eddig leginkább egy hullámvasúthoz hasonlít a felcsúti vállalkozó famíliánál: míg az első negyedévben több mint 100 milliárd forintért kaptak munkákat, addig áprilisban, a választás hónapjában valahogy egyetlen állami feladat sem találta meg őket. A közpénzcsap májusban nyílt meg újra egy, a többihez képest aprócska, 163,2 millió forintos megbízással, majd júniusban helyreállt a világ rendje és kiderült, hogy Mészáros Lőrinc vejét, Homlok Zsoltot is bevette a vasúti bizniszbe és rögtön zsebre is vágtak egy 23 milliárd forintos munkát.
A birodalom eredményeinek összegzéséhez nem csak Mészáros Lőrinc cégeinek eredményeit néztük meg, mivel számottevő sikereket ért el a három Mészáros-gyerek — Beatrix, Ágnes és Lőrinc — közös cége, a Fejér B.Á.L. Zrt., illetve a már említett Homlok Zsolt vasútipari vállalkozása is.
Idén eddig 228,8 milliárd forintnyi megbízást kaptak a Mészáros család cégei szólóban vagy konzorciumi tagként.
Ez már csak azért is figyelemreméltó eredmény, mert az Átlátszó korábbi számításai szerint a Mészáros család cégei 2010 elejétől 2017 végéig összesen nettó 476 milliárd forint értékű megbízást nyertek el, ebből pedig a 2017-es szelet volt a legnagyobb: tavaly a becslések szerint 310,2 milliárd forintnyi állami munka landolt a felcsúti család érdekeltségeinél.
Ha a Mészáros-vonat az eddigi tempóban robog tovább, akkor a család minden eddigi rekordját megdöntheti, már ami a közbeszerzéseket illeti. Mert a birodalomba nem csak ezen a csatornán érkezik a közpénz:
Aki részletesebben szemügyre venné a Mészáros-hálózat 2018-as gyarapodását, itt találja a közbeszerzésekről szóló cikkeket időrendben:
A Mészáros és Mészáros Kft. vezette konzorcium építheti a Százhalombatta és Ercsi közötti vasúti pályát és újíthatja fel a százhalombattai állomást 48,9 milliárdért.
A Pusztaszabolcs és Dombóvár közötti központi forgalomirányító rendszer kiépítése 7,36 milliárd forintért a Prolan Irányítástechnikai Kft.-vel közösen.
Az Ercsi és Pusztaszabolcs közötti pályaszakasz felújítását 38,5 milliárdért vállalták el, a korábban Szijjártó Péter apjának tulajdonában lévú Vasúttechnika Kft.-vel.
A szentendei szennyvíztisztító telep fejlesztése az Euroaszfalt Építő és Szolgáltató Kft.-vel 4,77 milliárd forintos áron.
Négymilliárd forintos keretmegállapodás a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal.
14,8 milliardos megbízást kapott a Fejér B.Á.L Zrt. vezette konzorcium az érdi önkormányzattól.
Bicske és környéke szennyvízhálózatának fejlesztése 6,5 milliárd.
A Fejér-B.Á.L. Zrt. nyerte a Testnevelési Egyetem új központjának megépítésére kiírt közbeszerzést 1,2 milliárd forintért.
10,6 milliárd forintért csatornáznak az Euroaszfalttal közösen több észak-magyarországi településen.
163,2 millió forintért nyomtat a Mediaworks Hungary Zrt.
Homlok Zsolt, Mészáros Lőrinc veje és apósa közösen visznek el egy 23 milliárdos megbízást.
1,3 milliárd forintos munkára szerződött Mészáros Lőrinc vasúti cége, az R-Kord Kft. a GYSEV Zrt.-vel.
4,4 milliárdos megbízást szerzett meg a Mészáros és Mészáros Kft., a VABEKO Kft.-vel , Colas Alterra Zrt.-vel és a SADE-Magyarország Kft.-vel együtt.
A Mészáros-gyerekek cége 1,9 milliárdos megbízást kap a West Hungária Bauval közösen.
1,2 milliárdért Mészáros Lőrinc cége védheti az árvíztől Győr-Moson-Sopront.
A Mészáros és Mészáros Kft. rehabilitálja a Séd-Nádor-Gaja vízrendszert 1,5 milliárd forintért.
58,8 milliárd forintért végzi el a GSM-R rendszer 2. ütem tervezési és kivitelezési munkáit a NIF Zrt.-nek az R-KORD Kft. az I-Cell Mobilsoft Zrt.-vel közösen.
|
Mészárosék 1,2 milliárdnyi munkát nyertek el minden munkanap a választás óta
|
Mészáros Lőrinc és családja – gyermekei és veje – vállalkozásai csak a választás hónapjában torpantak meg. Azóta behozták az egyhavi lemaradást és idén már több mint 228,8 milliárd forintnyi sikeres közbeszerzési pályázatra lehetnek büszkék.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/07/24/meszaros-lorinc-valasztas-kozbeszerzes/
|
2018-07-24 08:26:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az ügy fővádlottja 2012 novemberében kötött támogatási szerződést a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel az egervári Nádasdy-Széchenyi-várkastély turisztikai fejlesztésére, mely szerződés tárgya az Új Széchenyi Terv részét képező projekt elszámolható költségeinek az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a hazai központi költségvetésből vissza nem térítendő támogatás formájában történő finanszírozása volt. A támogatást 85 százalékban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, 25 százalékban a magyar állam központi költségvetése finanszírozta.
A szerződés értelmében a projekt elszámolható költségei közt szerepeltek a Nádasdy-Széchenyi-várkastély felújítási munkái, valamint a kastély második emeleti szobáinak korhű bútorai elkészítése kapcsán felmerülő költségek is, mely utóbbi munkálatokra a vádlott vállalkozási szerződést kötött az ügy másodrendű vádlottjával.
A projekt keretében igényelt támogatási előlegből a vállalt 2015. augusztus 31-i határidőre a bútoroknak el kellett volna készülniük, összeszerelve a kastélyba kellett volna kerülniük, ahhoz, hogy a támogatást a szerződésben foglaltak szerint költségként el lehessen számolni.
Számla volt, bútor nem
Bár a bútorok határidőre nem készültek el, a felek megállapodása alapján a támogatások igénylése céljából a teljesítésigazolások és a vállalkozói díj fizetéséről szóló számlák valótlanul kiállításra kerültek, melyeket mindkét fél aláírt, majd a hamis számlákon szereplő összegek ténylegesen átutalásra is kerültek a vállalkozó számlájára.
Az ügy harmadik vádlottja a felújítással kapcsolatos PR tevékenység tekintetében ténylegesen elvégzett tevékenység nélkül kiállított hamis számlákkal kapcsolódott társai bűnös tevékenységéhez.
Mivel a vádlottak a hamis számlákkal megtévesztették a támogatást folyósító Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséget, a közel 28 millió forint jogosulatlanul igényelt támogatással körülbelül 4 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a magyar és 24 millió forint vagyoni hátrányt az Európai Unió költségvetésének.
Az ügy fővádlottja a hamis számlák áfa-tartalmát levonható adóként szerepeltette az általa benyújtott adóbevallásban és azt teljes mértékben kívánta visszaigényelni, így az adó alapja és mértéke tekintetében rendszeres anyagi haszonszerzésre törekedve, közel 16 000 000 Ft összegben megtévesztette az adóhatóságot, mely bűncselekményét vádlott társai szándékosan segítették.
Az ügyészség végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozta a mindhárom vádlottal szemben.
|
Tízmilliókat csaltak el a Nádasdy-Széchenyi-várkastély felújítói
|
Három zalai vállalkozás ügyvezetőjével szemben emelt vádat a Zalaegerszegi Járási és Nyomozó Ügyészség üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette, számviteli rend megsértésének bűntette és hamis okirat felhasználása vétsége miatt, mert a három férfi az egervári Nádasdy-Széchenyi-várkastély felújítására kiírt pályázati támogatás elszámolása kapcsán több millió forint vagyoni hátrányt okozott.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/07/24/egervari-kastely-adocsalo/
|
2018-07-24 08:33:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség egy vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt indult bűnügyben indítványozta a három vádlott bűnösségét megállapító és végrehajtandó börtönt kiszabó bírósági ítélet helybenhagyását.
A vádirat szerint egy Bács-Kiskun megyei egészségügyi intézmény nonprofit cége uniós pályázati felhívásra 2010 februárjában pályázatot nyújtott be 1 milliárd 342 millió forint értékű fejlesztéshez szükséges pénzösszeg megszerzésére a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez. Az ügynökség a pályázatot támogatandónak ítélte.
Az ügy egyik vádlottja – aki később az intézmény főigazgatója lett – a vádbeli időszakban a nonprofit cég ügyvezetője volt. Az ügy másik két férfi vádlottja 2010-ben ismerkedett meg az ügyvezetővel, közöttük baráti viszony alakult ki. A másik két vádlott azt kérte a nonprofit cég ügyvezetőjétől, hogy a pályázat kivitelezési munkáinak elnyerése érdekében támogassa a közbeszerzési eljárás során az általuk képviselt építőipari céget.
A két vádlott felajánlotta az ügyvezető férfinek, hogy „baráti kölcsön” címen adnak számára pénzt, amelyet ő az építőipari cégnek nyújtandó „segítség” ellentételezéseként kap. Az ügyvezető az ajánlatot elfogadta, így 2011 augusztusában először 10 millió forint, majd 2011 novemberében 16 millió forint készpénzt vett át.
2012 augusztusában a közbeszerzési eljárás kapcsán az egészségügyi intézményben meghirdetett tárgyalás előtt az ügyvezető találkozott a másik két vádlottal. Megállapodtak abban, hogy az ügyvezető a szóbeli forduló során különböző jelzésekkel fogja segíteni építőipari cég képviselőjét, hogy elnyerje a pályázatot. Az ügyvezető vádlott azonban mégsem tudott jelzéseket adni, végül a pályázatot egy másik cég nyerte meg.
A Kiskunhalasi Járásbíróság a 2018 márciusában meghozott ítéletével a váddal egyezően az ügyvezetőt vesztegetés elfogadásának bűntettében, míg a másik két vádlottat vesztegetés bűntettében, illetve egyiküket hamis magánokirat felhasználásának vétségében mondta ki bűnösnek. A bíróság az ügyvezetőt 5 év börtönre, és 5 év közügyektől eltiltásra, míg bűntársait 3, illetve 2 év börtönre és ugyanennyi közügyektől eltiltásra ítélte.
Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, míg a vádlottak és védőik felmentésért, illetve másodsorban a büntetés enyhítéséért fellebbeztek. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség a Kecskeméti Törvényszék előtt folyó másodfokú eljárás során a büntetőjogi minősítés pontosítása mellett a védelmi fellebbezések alaptalansága miatt az ítélet helybenhagyását indítványozta azzal, hogy a vádlottakkal szemben vagyonelkobzást is el kell rendelni.
|
Hárman kaptak börtönt egy uniós pályázattal kapcsolatos vesztegetés miatt
|
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség egy vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt indult bűnügyben indítványozta a három vádlott bűnösségét megállapító és végrehajtandó börtönt kiszabó bírósági ítélet helybenhagyását.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/07/20/harman-kaptak-bortont-egy-unios-palyazattal-kapcsolatos-vesztegetes-miatt/
|
2018-07-20 08:37:00
| true | null | null |
24.hu
|
A további sértettek tanúkénti kihallgatásával folytatódik szeptembertől az úgynevezett Kun-Mediátor ügy tárgyalása. A bíróság mind a három napra egész napos tárgyalást tűzött ki. Az eljárás ezen szakaszáig 13 tárgyalást tartott a bíróság, melyekre összesen 78 tanút idézett meg, akik közül 56-an jelentek meg a bíróságon. A tárgyaláson megjelent tanúkat a bíróság részletesen, jellemzően több órán keresztül hallgatta ki. Vallomásukat az immáron 595 oldal terjedelmű tárgyalási jegyzőkönyvek tartalmazzák.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség tavaly júniusban 767 rendbeli üzletszerűen elkövetett csalás, jogosulatlan pénzügyi tevékenység, 2 rendbeli sikkasztás és számvitel rendje megsértésének bűntette miatt emelt vádat a Bróker Marcsiként elhíresült karcagi asszonnyal szemben, aki a vádirat szerint a budapesti székhelyű Kun-Mediátor Kft. önálló képviseleti jogosultsággal rendelkező képviselőjeként az ügyfeleit tévedésbe ejtve a cég 15 éves működése alatt összesen 12 milliárd forintot meghaladó kárt okozott.
Az ügyben első fokon eljáró Szolnoki Törvényszék a vádemelést követően azonnal megkezdte az 1700 oldalas vádirat és a mintegy 60 ezer oldalas nyomozati anyag feldolgozását, és a bírósági eljárás megalapozott és minél időszerűbb lefolytatása érdekében tavaly július 26-án előkészítő ülést tartott. Ezen az ügy különös bonyolultságára figyelemmel a bizonyítás keretének, terjedelmének és a bizonyításfelvétel sorrendjének meghatározása érdekében az ügyészt, a vádlottat és a védőt meghallgatta, és novemberre kitűzte az első, háromnapos tárgyalás időpontját.
A 2017. november 6-ai első tárgyalási napon a vádirat ismertetésére, a vádlott kihallgatására és a vádlott családtagjainak tanúkénti kihallgatására került sor. November 9-én a második, és november 13-án a harmadik tárgyalási napon pedig a bíróság az egykori Kun-Mediátor Kft. alkalmazottait hallgatta ki tanúként, és megkezdte a sértettek tanúkénti kihallgatását. Az ügy tárgyalása idén június végéig a további sértetti tanúk kihallgatásával folytatódott.
Bróker Marcsi az eljárás ezen szakaszáig nem tett vallomást. A váddal kapcsolatban tett észrevételében kifogásolta a nyomozó hatóság munkáját: véleménye szerint nem az igazság kiderítése volt a céljuk, csak hogy minél hamarabb lezárják az ügyet. Elmondta, hogy bízik abban, hogy a bírósági eljárásban kiderül az ártatlansága, mert lehet, hogy hibázott, de bűnt nem akart elkövetni. Csupán végezte a napi tevékenységét, próbált minél több és nyereségesebb tranzakciókat végrehajtani, teljesíteni a cég által vállalt kötelezettségeket. Álláspontja szerint a vád torzított adatokon alapul.
Az ügy tárgyalása szeptember elejétől a további sértetti tanúk kihallgatásával folytatódik.
|
Nem tetszik a rendszer Bróker Marcsinak
|
A további sértettek tanúkénti kihallgatásával folytatódik szeptembertől az úgynevezett Kun-Mediátor ügy tárgyalása. A bíróság mind a három napra egész napos tárgyalást tűzött ki. Az eljárás ezen szakaszáig 13 tárgyalást tartott a bíróság, melyekre összesen 78 tanút idézett meg, akik közül 56-an jelentek meg a bíróságon. A tárgyaláson megjelent tanúkat a bíróság részletesen, jellemzően több órán keresztül hallgatta ki. Vallomásukat az immáron 595 oldal terjedelmű tárgyalási jegyzőkönyvek tartalmazzák.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/07/19/nem-tetszik-a-rendszer-broker-marcsinak/
|
2018-07-19 08:56:00
| true | null | null |
24.hu
|
Mészáros Lőrinc egykori felcsúti polgármester, Orbán Viktor miniszterelnök barátja olyan észbontó tempóban aratja le a babérokat az üzleti életben, hogy észszerű heti bontásban összegezni a multimilliárdos polihisztor sikereit.
|
A fáradhatatlan melós: így fest Mészáros Lőrinc egyetlen munkahete
|
Alig 120 óra leforgása alatt Mészáros Lőrinc a gazdasági élet legkülönbözőbb szegmenseiben bizonyított: a divat-, az építő- és az élelmiszeripar is a nagyvállalkozó lábai előtt hever.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/07/20/meszaros-lorinc-munkahet/
|
2018-07-20 09:02:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tudomásul vette dr. Nyerges Zsolt irányításszerzését dr. Simicska Lajos és családja saját, illetve közös tulajdonában álló üzleti érdekeltségei felett.
– közölte a GVH kedden.
Mindez azt jelenti, hogy nincs akadálya annak, hogy Simicska Lajos, az Orbán Viktor miniszterelnökkel kibékíthetetlenül összeveszett vállalkozó eladja érdekeltségeit Nyerges Zsolt üzletembernek és háttérbe vonuljon.
A versenyhivatal közleményében azt írta, a dr. Nyerges Zsolt által irányított vállalkozások mezőgazdasággal és információtechnológiai szolgáltatások nyújtásával foglalkoznak, a vállalkozáscsoportba tartozik továbbá két sporttevékenységet végző társaság is. A dr. Simicska Lajos és családja saját, illetve közös tulajdonában álló érdekeltségek a mezőgazdaság, az építőipar, a média, valamint a közterületi reklám különböző piacain vannak jelen.
A GVH az érintett vállalkozáscsoportok tevékenységei között csak a mezőgazdaságot tekintve azonosított átfedést, amelyet vizsgálva azonban versenyproblémát nem talált, mert a piaci részesedésük nem éri el azt a mértéket, amely káros versenyhatások lehetőségét vetné fel a Hivatal vonatkozó közleménye alapján.
A felek – élve a versenytörvényben biztosított lehetőséggel – úgynevezett előzetes egyeztetést kezdeményeztek a GVH-val a bejelentés benyújtását megelőzően. Az előzetes egyeztetést követően bebadott űrlap megfelelt a törvényi követelményeknek és a káros versenyhatások lehetősége is elvethető volt, így versenyfelügyeleti eljárás indítására okot adó körülmény nem vetődött fel. A GVH ezért hatósági bizonyítványt állított ki a bejelentő számára.
A két üzletember július elején jelentette be, hogy Simicska Lajos megválik üzleti érdekeltségeitől. A napokban pedig arról írt a Népszava, hogy Simicska Lajos egy letétbe helyezett videofelvétellel védi magát Orbán Viktorral szemben.
Az ügylet hátteréről bővebben is írtunk.
Kiemelt kép: MTI/Kovács Attila
|
Zöld utat kapott Simicska Lajos a visszavonulásra
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/07/24/zold-utat-kapott-simicska-lajos-a-visszavonulasra/
|
2018-07-24 09:05:00
| true | null | null |
24.hu
|
|
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az „elkutatott” uniós milliárdok miatt – mint arról korábbi cikkeinkben beszámoltunk – még 2015 őszén kezdett nyomozni két nonprofit társaságnál, a Pillar Kft.-nél és a BME-Infokomnál, de aztán kiterjesztette a vizsgálatot a magyar határon túlra is. A Budapestről mozgatott, több mint kéttucatnyi céget magában foglaló céghálóban ugyanis szerb, szlovák és lett szál is felbukkant. Az OLAF vizsgálata alapján a külföldi cégek közbeiktatása ugyanúgy az árdrágítást szolgálta, mint a magyar cégháló mesterséges duzzasztása. Cikksorozatunk harmadik részében a külföldi szálakat követjük.
Biológiailag lebomló ürülékgyűjtőből szoftver
A lett fejlesztési ügynökség néhány éve kiadott egy brosúrát, amelyben innovatív cégeket mutattak be. A kiadványban szerepel egy ADD Ltd. nevű, a leírás szerint környezetbarát, biológiailag lebomló állatürülék-gyűjtő dobozok gyártásával foglalkozó cég. Az Afterdog.eu honlapon be is mutatják a találmányt, amellyel egyszerűen és gyorsan lehet összeszedni a kutyagumit, és amelynek kifejlesztésére az Európai Unió is adott pénzt.
De mit keres egy ilyen cég abban a Budapestről irányított céghálózatban, amely kutatás-fejlesztési projektekkel olyan nagyságban csalt el uniós támogatásokat, hogy az OLAF majdnem 9 milliárd forint visszafizetését javasolja?
Az OLAF vizsgálói a számlák alapján azt találták, hogy az ADD Ltd.-től a magyar cégháló egyik tagja, a SimpTech Kft. 13,4 millió forintért vásárolt anonimizált pénzügyi adatbázist és 33,6 millió forintért számítógépes oktatóprogramot. Azonban, hogy az ADD tevékenységi köre ilyesmire nem terjed ki, így nem is adhatott volna ezekről számlát a SimpTech-nek.
Nem ez volt azonban az egyetlen furcsaság a lett vonalon.
Egy másik lett cégtől, az SIA Kurzemes Seklastól is vett számítógépes oktatóprogramot a SimpTech Kft., 34,4 millió forintért. Ám ez a vállalkozás sem adhatott volna számlát, mivel a SIA Kurzemes Seklas kertészettel foglalkozó cég.
A felbukkanó cégek között tulajdonosi és személyi szálakon jelentős átfedéseket talált az OLAF. Az uniós nyomozók a lett csalásellenes koordinációs szolgálathoz fordultak, akik azt válaszolták, hogy mindkét lett cég képviselője Andris Kirsentals és 2014-ben mindkét cég közvetítői szolgáltatásokat nyújtott a SimpTech Kft.-nek immateriális beruházások, vagyis programlicenc, programterv, adatbázis és algoritmus beszerzéséhez. Ám nem maguk végezték el a szolgáltatásokat, hanem egy hongkongi offshore vállalkozástól, a Lake Full Ltd.-től vásárolták azokat.
Hongkongi offshore cég a végállomás
A papírok szerint a SimpTech-ügyleteket Cséke Balázs kezdeményezésére és közreműködésével kötötték. Cséke és Kirsentals ismerték egymást személyesen, miután a magyar férfi részt vett az Afterdog Biobag projektben is. Hivatalosan Csékének nem volt köze a SimpTech-hez, ő a BiFarma Kft. tulajdonosa, ám az OLAF megállapította, hogy a két cég között olyan sok a kapcsolódási pont, hogy valójában egy vállalkozásnak tekinthetők.
A BiFarmától a szálak ugyancsak Hongkongba vezettek: a cég tulajdonosa 2012 áprilisa és 2013 augusztusa között a China Innovative Sro nevű szlovák cég volt, utóbbi a hongkongi China Innovation Corporation Ltd. érdekeltsége, és ugyanoda jegyezték be, mint a már említett két lett cégnek beszállító Lake Full Ltd.-t.
„Kovácsot megölöm! Rossz!”
Furcsa oda-visszautalásokra bukkantak az OLAF vizsgálói a szerbiai vonalon: a magyar cégháló tagjai 2014-ben és 2015-ben több pénzügyi tranzakciót indítottak szerb vállalkozások felé, aztán ezeket gyorsan követték a szerb cégektől származó, hasonló vagy kombinált összegekről szóló utalások. Ezek címzettjei a uniós K + F projektben kedvezményezett vállalkozások vagy azokhoz köthető cégek voltak.
A gyanú szerint a kifizetések valójában visszafolyatások voltak, és a magyar kedvezményezettek nem fizették ki a számlákon feltüntetett teljes összegeket. Márpedig ezeket a számlákat a pályázatok alátámasztására nyújtották be.
Az OLAF talált három olyan számlát, amelyeket három, a BiFarma Kft.-nek és a SimpTech Kft.-nek állítólagosan adatbázisokat és szoftverlicenceket szállító szerb vállalkozás állított ki. Az Intermerkur Doo laboratóriumi vizsgálóberendezéseket és környezetvédelmi berendezéseket értékesít, ezért az OLAF-nak gyanús lett, hogy nem volt kapacitásuk az adatbázisok leszállítására, hanem csak az árak megdrágítása céljából épültek be a láncba.
Bosko Spasic, az Intermerkur tulajdonosa és vezetője a vizsgálat során azt állította, hogy a BiFarma tartozik nekik több mint 84 ezer euróval. Spasicnak mutattak két dokumentumot: az egyik szerint ő beleegyezett a fizetési határidő elhalasztásába, a másik szerint pedig már átvett 44 ezer euró és 12,8 millió forint készpénzt. Ő erre azt közölte, hogy semmi ilyesmi nem történt,
szerinte a papírokra ráhamisították az aláírását.
Egy 32 millió forintos számlával kapcsolatban Spasic azt mondta, nincs ilyen számla az Intermerkur könyveiben és a vállalkozás könyvelőprogramja nem is engedné, hogy forintban állítsanak ki számlát. Az OLAF arra jutott, hogy ezt a szerb számlát tartalmazó „anyagköltség-elszámolást” később kicserélték egy olyanra, amelyben már a lett ADD által kiállított számla szerepelt.
A szerb csalásellenes koordinációs szolgálat 2017 tavaszán hallgatta meg Bosko Spasicot, aki állította, hogy számtalanszor kérte a SimpTech-et – amellyel ténylegesen üzleti kapcsolatban álltak és kétirányú együttműködést folytattak –, hogy számláit a ténylegesen elvégzett munkáról állítsa ki, azonban „Kovács úr”, azaz
Kovács József, a SimpTech akkori igazgatója többször is olyan számlát küldött, amelyen az összeg helyesen szerepelt, de az elvégzett munka megnevezése nem.
Nagy nehezen megkapták a helyes számlákat, az ezekről készült másolatokat pedig átadta a nyomozóknak. A számlákon megjegyzések találhatók, ezek szerint Spasic munkatársai többször szóltak amiatt, hogy nem jók a számlák. Például:
Rossz! Nem szoftver, köze sincs a szoftverekhez! Hívja fel Kovácsot!
Kovácsot megölöm! Rossz! A valóságnak megfelelően kell írni! Hívja fel újra!
A fentiek háttere, hogy Spasic cége piackutatásra szerződött, de Kovács azt mondta, hogy mivel a SimpTech szoftverekkel foglalkozó vállalkozás, nem állíthat ki számlát piackutatásról.
Az is szemet szúrt az OLAF-nak, hogy az egyik szerződésen nem a SimpTech, hanem a BiFarma neve áll. Spasic szerint a könyvelő összekeverte a két céget, mert mindkettőnél ugyanaz a személy szerepelt, Cséke Balázs.
Vissza Szlovákiába és onnan Ciprusra
A szerb cégek tranzakciói között felbukkan egy Future Technologies SK Sro nevű cég is, amely nem egy újabb szereplő, csak egy régi, új néven. Ez a cég korábban a China Innovative Sro nevet viselte, és egy időben ők voltak a BiFarma tulajdonosai.
A pénz áramoltatásának képlete tehát a következő volt: a SimpTechnek álcázott BiFarma szerződött valamelyik szerb céggel a háromból, amely aztán megbízást adott a BiFarma korábbi tulajdonosának, a szlovák Future Technologie SK Sro-nak.
A szlovák vonal azonban itt nem szakadt meg. A SimpTech a következő feladatokra szerződött a Lavarock Sro nevű szlovák céggel: kutatás egy Bluetooth-alapú beltéri pozícionáló rendszerrel kapcsolatban, illetve tanulmány a magyar és az európai bank-, biztosítási és kölcsönalap-piacokról és a jelenleg életképes termékek azonosítása. Az OLAF szerint azonban az alapvetően nagy- és kiskereskedelemmel, gazdasági tanácsadással és számítástechnikai szolgáltatásokkal foglalkozó Lavarocknak ez a megbízás egyáltalán nem vágott a profiljába.
A szlovák cég ügyvezetője, Solt Sonja Lívia azt mondta a vizsgálat során, hogy mind az elkészült tanulmányok, mind a szerződések és fizetési igazolások hitelesek voltak. A Lavarock más vevőnek nem végzett hasonló tanulmánykészítést és szoftverfejlesztést, a szóban forgókat pedig alvállalkozók készítették. Állítása szerint a szerződéseket és más dokumentumokat a Lavarock-csoport ciprusi tagjának a Lavarock Ciprus Ltd.-nek megküldték. A Nicosiában bejegyzett céget képviselő ügyvédi iroda viszont nem válaszolt a kérdésekre, mert „a felek között problémás volt a jogi kapcsolat”. A Lavarockot Sro-t az OLAF-vizsgálat során egyébként egy magyar ügyvéd, Körmendi Csaba Tamás képviselte, akinek ez az ügy láthatóan nagyon fontos volt, ugyanis mind az OLAF-nál, mind az ügyvédi kamaránál érdeklődött, hogy vállalhatja-e a feladatot külföldi létére Szlovákiában.
|
Lett kutyagumi is belekeveredett a 9 milliárdos OLAF-ügybe
|
A 9 milliárd forintnyi uniós támogatás elsíbolására kitalált céghálóba lett, szlovák és szerb cégeket is beszerveztek. A szálak offshore cégekhez, Hongkongig vezetnek. Olyasmiket vettek tőlük, amijük nem is volt.
| null | 1 |
https://24.hu/kulfold/2018/07/09/lett-kutyagumi-is-belekeveredett-a-9-milliardos-olaf-ugybe/
|
2018-07-09 09:09:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az állami tulajdonú MVM-csoport 2012. július 26-án létrehozta az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.-t, amelynek neve tavaly októberben Paks II. Atomerőmű Zrt.-re változott.
A cég feladata a paksi atomerőmű bővítéséhez „szükséges kutatás elvégzése, a környezetvédelmi, vízjogi és létesítési engedélyek megszerzése, illetve a regionális gazdasági-társadalmi hatások feltérképezése”.
Mint ismeretes, az új atomerőművi blokk építésének becsült költsége körülbelül 12 milliárd euró (300-as árfolyammal 3.600 milliárd forint), és ebből 10 milliárd eurót Oroszország ad kölcsön Magyarországnak. A kormány tavaly novemberben elkezdte lehívni az orosz hitelt, majd idén februárban Varga Mihály bejelentette, hogy előtörlesztik a kedvezőtlen kamatozású, vagyis drága kölcsönt.
Közben dübörög az új atomerőmű reklámozása: 2016 novemberében írtuk meg, hogy 2,7 millió forintba került a Magyar Időkbe és Magyar Hírlapba tett Paks2-reklámfüzet, és interaktív tájékoztató kamion járja az országot.
Szerettük volna az összes hirdetési költséget megtudni, ezért 2018. június 28-án közadatigénylésben kértük ki a Paks II. Atomerőmű Zrt.-től a 2013 eleje és 2017 vége között kötött reklámszerződései listáját. A válaszadási határidő utolsó napján az állami cég azt közölte, hogy az igénylésünk teljesítése 40 óra munka lenne nekik, ezért fizessünk 127.760 forintot a közérdekű adatok kiadásáért.
Nem fizettünk, inkább panaszt tettünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, és várjuk a NAIH állásfoglalását az ügyben.
A Paks II. Zrt. testvércége, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt., és az anyavállalat MVM Zrt. egyébként nemrégiben ingyen teljesítette a hasonló adatigényléseinket.
|
A Paks2 projektcég 127 ezer forintot kér a reklámszerződései listájáért
|
A gigantikus orosz hitelből épülő új atomerőmű előkészítéséért felelős állami cég csak pénzért hajlandó megmondani, hogy mennyit költött önreklámra az elmúlt években.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2018/07/25/a-paks2-projektceg-127-ezer-forintot-ker-a-reklamszerzodesei-listajaert/
|
2018-07-25 10:22:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A sorozatos végrehajtások után felszámolják a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) évek óta vergődő cégét, amely nem tudta 100 millió alá vinni tartozásait. A korábbi főigazgató 2013-ban javasolta a társaság megszüntetését, de az egyetem vezetése további tízmilliókat pumpált bele még akkor is, amikor már meghaladta a 200 millió forintot a cég adóssága.
A BCE Innovációs Központ Nonprofit Kft. (IK) felszámolása idén januárban vette kezdetét, amikor már nyakig ért az adóssága, és tarthatatlanná vált a működése.
Az egyetem oktatói-kutatói gárdájából, pénzügyi vezetőiből, apparátusából válogatott társaságot 2008-ban alapította Mészáros Tamás, a BCE akkori rektora 3 millió forint törzstőkével. (A cég elődje a 2006 decemberében alapított Budapesti Corvinus Egyetem Innovációs Központ Közhasznú Társaság volt.)
Három kiemelt célja volt:
az egyetem K+F-tevékenységének koordinációja,
projektfejlesztés,
projektmenedzsment és monitoring.
Az alapító okirat szerint azért jött létre, hogy a vállalati, illetve pályázati partnereket felkutassa, elősegítse a kutatók, kutatócsoportok és vállalkozások együttműködését, konzorciumot szervezzen, „kutatási és pályázati projektötleteket generáljon”, projektet finanszírozzon, a kutatási eredményeket hasznosítsa.
A cég alapítását a kedvezőbb adózási feltételek is motiválták, de ez nem olvasható az alapítói okiratban. Az egyetemi kollégák a cégen keresztül bonyolított projektekből a kedvezőbb adózási és járulékfizetési következményekkel járó megbízási, illetve vállalkozási szerződések keretében tudtak jövedelemhez jutni.
Az Élelmiszer-tudományi Karnak 58 millióval tartozott
Mínusz 70 millió
A 2011-es üzleti év már jelezte, hogy az IK tartósan lejtmenetbe állt. Ezt a Görög Mihály akkori fejlesztési rektorhelyettes felügyeletével készített jelentés részletesen feltárta. Az anyagot Pavlik Lívia, a Gazdálkodástudományi Kar gazdasági dékánhelyettese (2008–2013), egyetemi docens, a BCE későbbi megbízott gazdasági főigazgatója, jelenlegi kancellárja készítette.
A 2006. december és 2012. június közötti időszakról szóló beszámoló szerint az IK 2011-et 41 millió forintos veszteséggel zárta, ezzel sikerült felélnie jegyzett tőkéje 80 százalékát. A negatív spirál azonban korábban kezdődött, a fizetési nehézségek 2011-re csak súlyosabbak lettek. „A működés likviditásának fenntarthatósága mellett az IK csak részben tudott eleget tenni a BCE felé fennálló támogatásból és infrastruktúra-használatból származó kötelezettségeinek. A felhalmozódott adósság összege 2012. május 31-én hozzávetőleg 70 millió forint” – írta Pavlik.
Az IK közhasznú megállapodást kötött alapító tulajdonosával, hogy bevételei 20 százalékát – a kht. saját munkatársai vagy az egyetem vezetése által letárgyalt szerződésekből – átadja az egyetemnek, a többit saját céljaira (projektekre, működésre, felhalmozásokra) fordítja. Az IK azonban nem jeleskedett a befizetéssel. 2010. januárig 76 millió forintot kellett volna átadnia az egyetemnek, de csak 20 milliót fizetett be, és 2012. júniusban is még 69 millióval maradt az egyetem adósa. Ez az összeg a ki nem fizetett támogatáson kívül az intézmény infrastruktúrájának – főképpen az Élelmiszer-tudományi Kar laborjainak – elmaradt használati díját is tartalmazta.
További érdekessége az IK működésének, amivel az egyetem veszteségeit növelte, hogy miközben az intézménynek nem fizetett, elszívta a BCE innovációs bevételeit.
Innovációs szivattyú
A BCE innovációs bevételei az IK megalakulása után:
2007: 582 millió forint
2008: 312 millió forint
2009: 332 millió forint
2010: 159 millió forint
2011: 133 millió forint
Bérek, ügyvédek duplán
A BCE innovációs cége alapvetően azért került ebbe a helyzetbe, mert rosszul gazdálkodott.
A Pavlik-jelentés megállapította, hogy miközben a bevételek csak 28 százalékkal nőttek, a személyi jellegű ráfordítások, vagyis a bérek 230 (!) százalékkal. Az alvállalkozói megbízások hasonló nagyságrendben szaporodtak, 2010-hez képest megduplázódtak.
A katasztrofális eredmény további okaiként a jelentés az alacsony induló tőkét, a hosszú átfutási idő után realizálódó bevételeket, valamint az azokon belüli alacsony fedezeti hányadú tevékenységek magas arányát jelölte meg.
Bár a cég 2011-ben faragott költségein, a beszámoló további megtakarítási lehetőségeket fedezett fel a mobilflotta használatának, valamint a külsős ügyvédek megbízásainak korlátozásában.
Az IK jövőjét nem látta biztatónak a jelentés a pályázati lehetőségek 2012. évi további szűkülése miatt. „Azt is látni kell, hogy amennyiben a társaság nem tud a pályázatírás piacán, a projektmenedzselés és a szellemi termékek hasznosítása terén jelentős bővülést elérni – ami egyébként az alapításának alapvető célja volt –, akkor
a működés további veszteségek keletkezését vonja maga után.”
Rálátás az Élelmiszer-tudományi Karra
Mínusz 200 millió
Pavlik az IK esetleges megszüntetésének lehetőségét is megpendítette, ami észszerű megoldás lett volna. Ha az egyetem vezetése így döntött volna, a külsős vállalkozókkal szembeni tartozások rendezése után pozitív egyenleg maradt volna a cég után – állította a jelentés:
30 millió forint készpénz,
14 millió forint értékű tárgyi eszközállomány,
40 millió forint immateriális érték – pályázatkezelő szoftver és szabadalmak.
Az egyetem vezetése azonban nem látta jónak lezárni az Innovációs Kft. egyre meredekebben lejtő pályáját. Pedig ekkor már a cég bevételei a korábbi negyedére, aztán egynyolcadára zuhantak: a 2011-es 440 millió forint 2012-re 105-re, majd 2013-ra 55 millióra. (Adózott eredménye már 2011-ben katasztrofális volt, a rekordbevétel ellenére mínusz 41 millió forint. Az IK később sem lett nyereséges 2013-ban mínusz 31 milliós, 2014-ben mínusz 7 milliós eredményt ért el. Mindeközben eszközállománya, vagyona majdhogynem eltűnt, ami 2010-ben még 275 millió volt, 2014-ben már csak 14 millió forint. Vagyis a cég szinte kiürült.)
A szenátus Rostoványi Zsolt rektor (2012–2016) javaslatára 2013 júliusban 17 igen, 7 nem arányban az IK tartozásának elengedéséről és több mint 50 millió Ft további támogatás nyújtásáról döntött.
Az IK-nak az egyetemmel szemben 75 milliós tartozása állt fenn, ebből az Élelmiszer-tudományi Karnak 58 millió forinttal volt adósa. Megállapodást kötöttek ugyan 10 hónap alatti kiegyenlítéséről, az ígéretek azonban nem teljesültek.
Ez azonban még csak a belső adósságát jelentette, az IK összadóssága 2013. júliusban meghaladta a 205 millió forintot.
Rostoványi Zsolt volt rektor mentette a menthetetlent
Főigazgatói vétó
Az egyetem Gazdasági és Műszaki Főigazgatósága nem értett egyet a szenátus határozatával. Rózsás Péter főigazgató szóvá tette, hogy a cég az elmúlt két évben nem rendelkezett jegyzett tőkéjének megfelelő saját tőkével, amit a gazdasági társaságokról szól törvény feltételként szab egy cég működéséhez. A főigazgató két utat látott a tulajdonos előtt: megszünteti a céget, vagy átalakítja. Ő az előbbit támogatta.
Ennél is súlyosabb észrevétele volt a főigazgatónak, hogy szerinte az egyetem nem mondhatott volna le a követeléséről. Erre a törvény meghatározott eseteket nevesít, amelyek egyike sem vonatkozott a BCE innovációs cégére.
A főigazgató nem jegyezte ellen a szenátus döntését, így nem tudták azt végrehajtani. Rózsás ezt azzal indokolta, hogy sem a törvényi feltétel, sem a pénzügyi fedezet nem állt rendelkezésre az IK feltőkésítéséhez. Ekkoriban már az egyetemi bérek kifizetésével is gondok voltak, nem volt pénz az egyetem kasszájában.
Rózsás 2013 szeptemberében tájékoztatta a BCE gazdálkodásának, működésének visszás eseteiről – köztük az IK eladósodásáról – Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét. Rózsás nem kapott választ levelére, ezt követően bejelentést tett a rendőrségen, tanúkénti meghallgatására 2013 decemberében került sor.
A BRFK Gazdaságvédelmi főosztálya nem rendelt el nyomozást az ügyben. A főigazgató az ügyészségen tett panaszt, akkor megindították a nyomozást. Rózsás arra hívta fel a rendőrség figyelmét, hogy az IK az egyetem felé fennálló 75 millió forintos adósságából csak 6 milliót fizetett be, ami arra utal, hogy már a részletfizetési megállapodás megkötésekor tisztában volt azzal, nem tudja teljesíteni vállalását. A főigazgató szerint mivel mentesítette magát a kötelezettségvállalás alól, ez jogtalan haszonszerzésnek minősül. A rendőrség tavaly zárta le a nyomozást bűncselekmény hiányában.
Rózsás Péter gazdasági főigazgató nem jegyezte ellen a fedezet nélküli támogatást
A bili kiborult
Az IK végül 2014-ben jutott hozzá a mentőcsomaghoz, amikor Rózsás már nem volt hivatalában: 2013. decemberben Varga Mihály pénzügyminiszter felmentette a BCE gazdasági főigazgatói pozíciójából. 2014-ben Lukács János követte őt a tisztségben, ekkor juthatott hozzá az egyetem a pluszforráshoz. Ennek azonban már nem lett számottevő hatása, az IK saját tőkéje 2014-ben sem ment mínusz 105 millió forint felé.
Ekkorra az egyetemen kívüli, ki nem fizetett vállalkozások besokalltak, végrehajtási eljárásokat kezdeményeztek az IK ellen. Ezt a leépülési folyamatot corvinusos forrásunk is megerősítette.
Az IK működését nyomon követő informátorunk szerint a cég bevételeit szinte zsebpénzként kezelték egyes egyetemi vezetők. „Kamu célokra vették ki belőle azokat a pénzeket, amelyeket a tisztességes tanszékek hoztak be a cégen keresztül. A kft. arra lett alapítva, hogy rugalmasabban, az egyetemi adminisztráció és a közbeszerzés fékjei nélkül a piaci partnerek igényeit ki lehessen elégíteni. Úgy, hogy mégse az oktatók saját kft.-ivel menjen a buli, hanem az egyetem járjon jól. Például, ha X cégnek kell piackutatás, akkor ez az egyetemen keresztül nagyon lassú folyamat, míg a kft.-nél pörgethető volt” – emlékezett informátorunk a VS.hu-nak.
Corvinusos forrásunk azt mondta, ez a szemlélet és gyakorlat egy ideig nem került felszínre, mert a tartozás belső volt, a kft. a tanszékeknek kezdett először tartozni. A tanszékek viszont nem tudták feljelenteni, elszámoltatni az egyetemi tulajdonban lévő kft.-t. Ahogy fogalmazott: „ez egy elég mocskos húzása volt az egyetemi döntéshozóknak és a kft.-nek. 2014-re már számottevő, nagyon sok milliós tartozás lett külsősök felé is, ezért a bili kiborult.”
Marx Károly szobrának eltávolítása ellen tüntetők a BCE Fővárm téri épületénél
Oktató is végrehajtást kért
A végrehajtást kérők sorát a Per-Form Hungária Kft. nyitotta 8 milliós kintlevőségével 2014. januárban. Másodikként a HMH-Zafir Zrt. jelentkezett 12 millió forinttal, majd a Boda and Partners két tételben, 2,5 és 15,5 millió forinttal. Az IK a könyvelői kifizetésével is mulasztásba került, a GP Trehaund Könyvelő Kft. 3 millió forintos, a Gyarmathy és Társa Könyvvizsgáló Gazdasági és Adótanácsadó Kft. az IK 700 ezer forintos tartozása miatt adott be végrehajtási kérelmet. Az IK összesen 34 millió forinttal tartozik e cégeknek.
A legnagyobb követeléseket felmutató két cég két érdekességet tartogat. A HMH-Zafír profilja szinte megegyezik az IK Kft.-vel: „elsődleges feladata K+F+I projektek generálása, menedzselése és végrehajtása”. Vagyis az IK az alapító által ráruházott feladatok egy jelentős részét továbbpasszolta külsős vállalkozásnak. A szintén végrehajtást kérő Boda and Partners azért érdekes, mert névadó tulajdonosa Boda György, aki a BCE Üzleti Gazdaságtani Tanszékén tervezést és kontrollingot oktat. A tantárgyáról szóló tankönyvet közösen jegyzi cégtársával, Szlávik Péterrel és egy harmadik személlyel.
A felszámolási eljárást végül 2014. szeptemberben kezdeményezték. Ekkor már fél éve az IK fenntarthatatlan működését leíró 2012-es jelentés szerzője, Pavlik Lívia volt a BCE megbízott gazdasági főigazgatója, akinek a szeme láttára futhattak be a végrehajtási értesítések.
Az IK megszüntetése azonban már nem került napirendre. Ehhez az kellett, hogy a Fővárosi Törvényszék 2016. január 27-én kiadja a felszámolás megindításáról szóló végzését az IK fizetésképtelensége miatt.
|
SZÁZMILLIÓKAT NYELT EL A CORVINUS BEDŐLT CÉGE
|
A sorozatos végrehajtások után felszámolják a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) évek óta vergődő cégét, amely nem tudta 100 millió alá vinni tartozásait. A korábbi főigazgató 2013-ban javasolta a társaság megszüntetését, de az egyetem vezetése további tízmilliókat pumpált bele még akkor is, amikor már meghaladta a 200 millió forintot a cég adóssága.
| null | 1 |
https://vs.hu/gazdasag/osszes/szazmilliokat-nyelt-el-a-corvinus-bedolt-cege-0814#!s16
|
2016-08-14 21:15:00
| true | null | null |
VS.hu
|
Kék szalag napján Mészáros Lőrinc megszerezte a Balaton egyik legendás kikötőjét
|
A Club Aligával, azaz a Balaton legnagyobb, évtizedek óta hasznosításra váró üdülőkomplexumával bővül a társaság portfóliója.
| null | 1 |
https://zoom.hu/hir/2018/07/26/kek-szalag-napjan-meszaros-lorinc-megszerezte-a-balaton-egyik-legendas-kikotojet/
|
2018-07-26 00:00:00
| true | null | null |
ZOOM
|
|
„Az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt. leányvállalata, az Appeninn BLT Kft. szerdán adásvételi szerződést kötött a PRO-MOT Hungária Ingatlanfejlesztő Kft. 74,99 százalékos üzletrészének, valamint a társaság fennálló követeléseinek megszerzésére” - közölte az Appeninn Holding csütörtökön az MTI-vel.
A 167 férőhelyes kikötő és az üdülőkomplexum együttesen 37 hektár területen terül el, és ezeken túl az Appeninnhez kerülnek a komplexum melletti (állami tulajdonában lévő) 10 hektáros ingatlan vagyonkezelési jogai is.
A cég leányvállalata a vétellel együtt átvállalja az eddigi tulajdonos, az izraeli SBI csoport PRO-MOT Hungária Kft. felé fennálló követelést is. A tranzakció az átvilágítással és minden egyébbel december végéig zárul le.
A volt pártüdülőt 2007-ben privatizálták az izraeli tulajdonos javára. A közlemény azt írja, hogy a tranzakció zárását követően a Club Aliga területén működő turisztikai létesítmények, hoteleket és apartman házak működtetését az Appeninn Holding a csoporthoz tartozó turisztikai vállalatokkal, a Hunguest Hotels Zrt.-vel és a Balatontourist bevonásával kívánja biztosítani.
Az aligai üdülőtelep több rendszeres rendezvény helyszíne is, a területén álló „Castro-villa” - ahol Kádár János többször fogadta a kubai diktátort, plusz Brezsnyevet és Hruscsovot is - ad helyet évek óta az egyik legnépszerűbb balatoni elektronikus zenei bulinak, a Beach Club Beach-nek, de az üdülő területéről indul évről évre a tavat átölelő csapat-futóverseny, az UltraBalaton is.
|
Mészáros Lőrinc megvette a Club Aligát
|
„Az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt. leányvállalata, az Appeninn BLT Kft. szerdán adásvételi szerződést kötött a PRO-MOT Hungária Ingatlanfejlesztő Kft. 74,99 százalékos üzletrészének, valamint a társaság fennálló követeléseinek megszerzésére” - közölte az Appeninn Holding csütörtökön az MTI-vel.
| null | 1 |
https://444.hu/2018/07/26/meszaros-lorinc-megvette-a-club-aligat
|
2018-07-26 09:24:00
| true | null | null |
444
|
Halmai Katalin;Marnitz István;
per;MOL;Horvátország;Európai Bíróság;
2018-07-26 06:00:00
Döntés öt év után: Ki kellett volna adni Hernádit Horvátországnak
A magyar hatóságok nem sunnyoghatják el Hernádi Zsolt Mol-vezér zágrábi kiadatási kérelmeit - döntött szerdán az Európai Bíróság. Nem állja meg ugyanis a helyét a magyar ügyészség érvelése, hogy ők nem találták nyomát a vesztegetésnek. Ettől még Hernádinak nem kell attól tartania, hogy egy zágrábi cellában találja magát.
A magyar hatóságok nem tagadhatták volna meg Hernádi Zsolt kiadását Horvátországnak, miután Zágráb európai elfogatóparancsot adott ki a Mol Nyrt. vesztegetéssel gyanúsított elnök-vezérigazgatójára - döntött szerdán a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság.
Hernádi Zsolt ellen hét éve indult büntetőeljárás a nyugat-balkáni országban: az ottani ügyészség gyanúja szerint a Mol-vezér mintegy tízmillió euró – több mint hárommilliárd forint – kenőpénzt fizetett volna Ivo Sanader korábbi horvát miniszterelnöknek azért, hogy a Mol a legnagyobb, de nem többségi tulajdonosként 2009-ben átvehette a horvát államtól az INA nevű nemzeti energiatársaságuk feletti irányítást. Hernádi és Sanader következetesen tagad. A budapesti hatóságok elhárították a cégvezető kiadását Horvátországnak arra hivatkozva, hogy a magyar ügyészség nem talált ellene bizonyítékokat. Igaz, ennek keretében csak tanúként hallgatták ki. Az EU-Bíróság ítélete szerint a magyar ügyészségi érvelés nem állja meg a helyét.
Az Európai Bíróság szerint a magyar fél nem utasíthat el egy európai elfogatóparancs keretében érkező kérelmet ama ügyészségi eljárásra hivatkozva, amelyben az érintett csak tanúként szerepelt – pontosította a döntés értelmezését lapunknak Zamecsnik Péter, Hernádi Zsolt ügyvédje. Felhívta a figyelmet, hogy a dokumentum nem ítélet, hanem „előzetes döntés”. Ennek második pontja szerint a hazai hatóságoknak az európai elfogatóparancs nyomán érkező valamennyi megkeresést érdemben meg kell válaszolniuk.
A Fővárosi Törvényszék 2013-ban arra hivatkozva utasította el a Mol-vezér kiadatására vonatkozó első zágrábi ügyészségi kérelmet, hogy addigra a témában a magyar hatóság – ismeretlen tettes ellen – lefolytatta a nyomozást és Hernádi Zsoltot feddhetetlennek találták. A horvát bűnüldözőket ez kevéssé hatotta meg és a Mol-vezető ügyét – Ivo Sanaderével együtt – vádemelési javaslattal átadták a zágrábi bíróságnak. A volt horvát kormányfőt azzal a lendülettel börtönbe is küldték, ám de hamar szabadulhatott, mert alkotmánybíróságuk méltánytalan védekezési körülményekre hivatkozva az eljárást visszautalta első fokra. Habár Hernádi Zsolt ellen csak néhány hete kezdődött meg – távollétében, de már-már az elévülés árnyékéban – az első fokú tárgyalás, a zágrábi bíróság 2015-ben újra kérte (tavaly pedig pontosította) a Mol-vezér kiadatását. Erre viszont a hazai hatóságok a korábbi, hasonló elutasításra hivatkozva már nem adtak érdemi választ.
Jelenleg Hernádi Zsolt ellen nincs se nemzetközi Interpol-körözés, se európai elfogatóparancs: Horvátországon kívül bárhová nyugodt szívvel utazhat. Szakértők ugyanakkor valószínűsítik, hogy a luxembourgi ítélet nyomán a horvát bíróság újfent kiadja az európai elfogatóparancsot és a magyar szervekhez fordul.
Zamecsnik Péter ebben az esetben hazai részről kézenfekvőnek tartaná azt a választ, hogy 2014 végén ugyanezen ügyben, de Hernádi Zsoltot már vádlottként kezelve magyar bíróság jogerősen felmentette a Mol-vezért. Márpedig azonos ügyben kétszer nem születhet ítélet. Így tehát Hernádi Zsoltot továbbra se vihetik Zágrábba.
A luxembourgi bírák arról kétségkívül nem tettek említést, hogy egy jogerős felmentő bírósági ítélet megfelelő indok-e a kiadatás elutasítására. A szakértők szerint egy ilyen magyar lépésről Zágráb ismét kikérhetné az európai testület véleményét, például arra hivatkozva, hogy szerintük a két ügy nem ugyanaz, illetve a magyar ügyészség, a pótmagánvádló és a bíróság se feltétlenül a legnagyobb elszántsággal keresték a Hernádi Zsolt elleni bizonyítékokat, a jogerős bírósági ítélet olyan erős aduász lehet, ami előtt valószínűsíthetően az Európai Bíróság is meghajolna.
|
Döntés öt év után: Ki kellett volna adni Hernádit Horvátországnak
|
A magyar hatóságok nem sunnyoghatják el Hernádi Zsolt Mol-vezér zágrábi kiadatási kérelmeit - döntött szerdán az Európai Bíróság. Nem állja meg ugyanis a helyét a magyar ügyészség érvelése, hogy ők nem találták nyomát a vesztegetésnek. Ettől még Hernádinak nem kell attól tartania, hogy egy zágrábi cellában találja magát.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3002848_dontes-ot-ev-utan-ki-kellett-volna-adni-hernadit-horvatorszagnak
|
2018-07-26 06:23:00
| true | null | null |
Népszava
|
Mészáros Lőrinc;Balatonaliga;
2018-07-26 12:13:14
Mészáros Lőrincékhez került a balatonaligai volt pártüdülő is
Óriási balatoni üdülőhelyet szerzett a Mészáros-érdekeltség, 167 férőhelyes kikötő, több hotel és apartman is tartozik a komplexumhoz.
Negyvenhét hektáros balatonvilágosi üdülőhelyet szerzett a Mészáros érdekkörhöz tartozó Appenin Holding Holding: leányvállalatuk megvásárolta a Club Aligát birtokló Pro-Mot Hungária ingatlanfejlesztő 74,99 százalékos üzletrészét, és megszerezte a Pro-Mot felé fennálló követeléseket is- írja az MTI.
A felvásárolt Pro-Mothoz tartozik a Club Aliga 37 hektáros üdülője , 167 férőhelyes kikötővel, több hotellel és apartmannal – de a társaságnál maradt az üdülőhöz tartozó 10 hektáros, állami tulajdonú terület vagyonkezelési joga is, amit egy korábbi szerződés értelmében 49 évig birtokolhatnak.
Mészáros Lőrinc ezzel újra nagyot harapott Balaton-környéki idegenforgalom tortájából, miközben amúgyis övé a helyi beruházások java. Ahogy lapunk megírta, a balatonberényi nudista kempingtől a becsődölt almádi szállodáig terjed a felcsúti polgármester birodalma a magyar tengeren, és tovább is ér a birodalma. Tucatnyi tóparti településre betette már a lábát a felcsúti gázszerelő, aki a fideszes válaszadók szerint is Orbánnak köszönheti gazdagodását. A helyi Mészáros-érdekeltségek növekedéséről itt írtunk részletesebben
|
Mészáros Lőrincékhez került a balatonaligai volt pártüdülő is
|
Óriási balatoni üdülőhelyet szerzett a Mészáros-érdekeltség, 167 férőhelyes kikötő, több hotel és apartman is tartozik a komplexumhoz.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3002891_meszaros-lorincekhez-kerult-a-balatonaligai-volt-partudulo-is
|
2018-07-26 12:13:00
| true | null | null |
Népszava
|
Jelenleg nincs olyan döntés, hogy újra elindulna a Szabad Európa Rádió magyar adása – válaszolta az amerikai külügyminisztérium illetékes testülete a Népszava érdeklődésére.
Az amerikai kongresszus költségvetéséből fenntartott Szabad Európa a múlt héten bejelentette, hogy Romániában és Bulgáriában újraindítja adását. Lapunk kérdésére, hogy vannak-e hasonló terveik Magyarországon is, a washingtoni külügyminisztérium mellett működő Műsorszóró Irányító Testület (Broadcasting Board of Governors, BBG) azt válaszolta: a Szabad Európa Rádióval és (a volt Szovjetunió utódállamaiba sugárzó Szabadság Rádióval) szoros együttműködésben rendszeresen áttekintik és értékelik a meglévő és a potenciális hallgatóság igényeit. A bolgár és a román nyelvű műsor újraindítását alapos konzultáció és jóváhagyási folyamat előzte meg. "Jelenleg nincs olyan döntés, amely a magyar szolgálat újraindításáról szólna" – áll a külföldre irányuló tájékoztatás amerikai médiahatóságának válaszában.
A BBG kitért arra, hogy a Szabad Európa valamint a Szabadság rádió küldetése a tisztességes és tárgyilagos hír- és információszolgáltatás, a szabadság és a demokrácia támogatása jegyében. Minden olyan változtatást, amely a tartalomszolgáltatás nyelveinek a listáját érinti, egyeztetnek az Egyesült Államok külügyminiszterével, és azt jóvá kell hagynia az amerikai kongresszusnak is. A magyar adást 1993-ban szüntették meg.
A román és a bolgár adás újraindításáról szóló döntést azokkal az aggodalmakkal indokolták, amelyek "a demokratikus eredmények visszafordítása, a jogállamiság elleni támadások miatt ébredtek ebben a két EU- és NATO-államban".
"Mindkét országban kormányzati tisztségviselők, a civil társadalom képviselői és újságírók fejezték ki aggodalmukat amiatt, hogy a félretájékoztatás, a korrupció és a társadalom megosztottsága veszélybe sodorja a politikai rendszer alapjait" - hangsúlyozta a Szabad Európa Rádió múlt heti közleménye. (Lapunk megkereste a rádiót, ám a prágai központban csak annyit közöltek: most senki nem tud nyilatkozni.)
Az amerikai nagykövetség egyébként tavaly novemberben még azt ígérte, pályázati úton 700 ezer dollárral, mintegy 190 millió forinttal támogatják a vidéki, objektív sajtót. A pályázat eredményét már rég ki kellett volna hirdetni, ám végül arra jutottak, hogy inkább "más megközelítést alkalmaznak". Az Index amerikai forrásból úgy tudja, vannak olyan tervek, hogy a 700 ezer dollárt – amit egyes tisztségviselők a külügyi vezetés támogatása nélkül szántak magyar, vidéki sajtóra – valamiféle régiós projekteket támogató alapba csatornáznák át, és azon keresztül egy fokkal indirektebb módon Magyarországra is juthatna a pénzből. Döntés azonban még nincs.
|
Nyerges dobta Simicska embereit
|
A várakozásoknak megfelelően leváltották a Közgép, a Mezort és a HírTV vezetőit, miután megkapta a GVH jóváhagyását adta a teljes csomag átadására.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3002843_nyerges-dobta-simicska-embereit
|
2018-07-25 19:44:00
| true | null | null |
Népszava
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.