text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
vasútépítés;Homlok Zsolt;
2018-09-23 18:33:01
Milliárdos megrendelést kapott Mészáros Lőrinc veje
Tiborcz István után egy újabb vő ér el látványos üzleti sikereket: Mészáros Ágnes férjének cége 1,7 milliárdért épít egy vasúti trafóállomást.
Több mint 1,7 milliárd forintért tervezheti és valósíthatja meg egy vasúti transzformátorállomás rekonstrukcióját a Hajdú-Bihar megyei Ebesen az a Vasútvill Kft., amely mögött – mint azt korábban a 24.hu megírta – közvetve, egy cseh cégen keresztül Homlok Zsolt, Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó veje (Ágnes nevű lányának férje) áll.
Az Európai Unió Hivatalos Lapjában szombaton megjelent hirdetmény szerint a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) kiírására csak két vállalkozás jelentkezett, a Vasútvill mellett egy ceglédi cég is pályázott. A NIF eredetileg 1,8 milliárdra becsülte a költségeket, de Homlok Zsolt cége elvállalta 1,743 milliárdért is. A kiírás szerint az ár 70 százalékban számított, a többi pontot a szakemberek tapasztalatára, illetve a vállalt jótállási időre lehetett kapni.
Homlok Zsolt 2016-ig a Swietelsky vasútépítő cégének ügyvezetője volt, de miután onnan menesztették, így saját vállalkozásba fogott. Alapított egy saját céget is Homlok Zrt. néven, amely szintén elnyert állami megrendeléseket, de az igazán nagy fogás az volt, hogy bevásárolt egy csehországi cégbe, a prágai Rafinanz Promotion s.r.o.-ba, amelyben tőkét is emelt, így közvetve többségi tulajdonosa lett a Vasútvill Kft-nek.
Homlok tavaly nyáron vette feleségül Mészáros Ágnest, a miniszterelnök felcsúti bizalmasának lányát, és ebben az évben lett igazgatósági tag a Mészáros-érdekeltségben lévő, vasútépítéssel foglalkozó RM International Zrt-ben is. Az igazán érdekes azonban a Vasútvill Kft., hiszen 2017-ben Homlok kisebb csodát művelt a felsővezetékek gyártására és szerelésére specializálódott vállalkozásban: bevételét megduplázta, a korábban veszteséges cég pedig 1,8 milliárd forint nyereséget termelt.
Ebben az évben az ebesi transzformátorállomás a harmadik jelentősebb közbeszerzés, amit a Vasútvill elnyert a MÁV-tól vagy a NIF-től. A legnagyobb falat a Szabadbattyán-Balatonfüred vonal villamosítása, amit egy másik Mészáros-céggel, az R-Kord Kft-vel együtt végezhetnek 23 milliárd forintért.
|
Milliárdos megrendelést kapott Mészáros Lőrinc veje
|
Tiborcz István után egy újabb vő ér el látványos üzleti sikereket: Mészáros Ágnes férjének cége 1,7 milliárdért épít egy vasúti trafóállomást.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3009415_milliardos-megrendelest-kapott-meszaros-lorinc-veje
|
2018-09-23 18:33:00
| true | null | null |
Népszava
|
Minden államnak szüksége van dolgokra – az óvodák bútoraitól az állami szervek szoftverein át az autópályákig -, és amikor beszerzik ezeket a dolgokat piaci cégektől, akkor nagy kockázata van annak, hogy nem a lehető legésszerűbben fogják elkölteni az adófizetők pénzét. Ez nagy probléma, már csak azért is, mert az európai GDP jelentős részét teszik ki a közbeszerzések.
A beszerzéseket kiíró közintézmények és a hatóságok mégsem lépnek fel elég határozottan az eljárások során egymással összejátszó, az árakat és a versenyt torzító cégek ellen, derült ki a Transparency International múlt heti konferenciáján, ahol többek között az Európai Unió és az OECD illetékes szervei is képviseltették magukat.
A kartellgyanús esetek*A közbeszerzési korrupció egyik fontos formája a kartellezés, amikor a cégek egymással összefogva próbálnak meg a beszerzések kiíróit tulajdonképpen átverve minél több állami pénzhez jutni az eljárások során. feltárása a közbeszerzést kiíró intézményeknél kezdődik. Ők, ha a tiszta verseny akadályozásának bármilyen jelét tapasztalják, kötelesek jelezni azt a hatóságoknál. Ebben viszont ők sokszor egyáltalán nem érdekeltek, még akkor sem, ha a legjobb szándékkal írják ki a beszerzést, ugyanis, ahogy a konferencián elhangzott, őrületes bürokratikus zűrzavart zúdíthatnak magukra egy ilyen bejelentéssel. Ráadásul a közbeszerzésekre vonatkozó több tízezer oldalnyi nemzeti és uniós szabályozásban nem könnyű kiigazodni, sőt, azt is nehéz eldönteni, hogy mikor lehet valóban közbeszerzési kartellről beszélni.
Bonyolítja a helyzetet az is, hogy gyakran nem csak a versenytársak összejátszása jelent problémát. A kartellezés klasszikusa az úgynevezett horizontális forma, amikor az ajánlattevők inkább felosztják egymás között a piacokat ahelyett, hogy egymással vetélkednének egy szerződés elnyeréséért. Emellett viszont bőven van példa arra, hogy a beszerzések kiírói is részt vesznek az adófizetők lehúzásában, amikor rendre egy bizonyos vállalatot vagy vállalati kört részesítenek előnyben. Ez a vertikális kartell, aminek a leplezésében már nem csak a kedvezményezett cégek, hanem a kiírók is érdekeltté válnak.
Persze ilyenkor sem mindig kifejezetten a lopás szándéka vezérli a kiírókat, gyakran csak azt szeretnék, hogy egy már jól bevált partnerrel együttműködve mielőbb letudjanak egy eljárást. Sőt, ezeket a helyzeteket gyakran az idő szorítása okozza, például ha sürgőssé válik valaminek a beszerzése, vagy csak rövid ideig hívhatóak le a források. Az ilyen, irányított beszerzésnek is nevezett eljárások viszont ugyanúgy torzítják a versenyt, megkárosítva az adófizetőket és a kiszorított cégeket, mint a valódi kartellmegállapodások.
A konferencián több előadó is leszögezte, hogy az állami pénzek lenyúlása a közbeszerzések során Európa-szerte gyakori probléma. Az Európai Bizottság számításai szerint évente 120 milliárd euró kárt okoznak a kartellek az unióban, és az európai vállalkozók harmada vélekedik úgy, hogy az összejátszások miatt nem tudnak nyerni a közbeszerzéseken. A tapasztalatok szerint a városfejlesztési, építőipari és az egészségügyi tenderek a legérintettebbek, Hollandia budapesti nagykövete például emlékeztetett arra az előadásában, hogy országában az építőipar a kilencvenes években a kartellek paradicsoma volt, igaz, azóta sokat javítottak a helyzeten.
Feltűnő azonban, hogy a nemzetközi intézmények mennyire nincsenek felkészülve arra a sajátosnak tűnő helyzetre, amikor az állami szervek is érdekeltté válnak a korrupcióban.
Az Európai Bizottság és az OECD is számtalan ajánlást és javaslatot tett a közintézmények dolgozóinak azzal a céllal, hogy a beszerzések során hogyan keressék tudatosan a kartellezésre utaló jeleket, és lépjenek fel hatékonyan a gyanús esetekben (lásd például itt és itt). A hasznos tanácsok*Viszonylag általános tanácsokról van szó, közülük némelyik egészen gyakorlatias. Például érdemes megnézni, hogy a különböző cégek ajánlataihoz tartozó dokumentumokat nem egy számítógépen mentették e. Figyelni kell azt is, hogy a meghatározó piaci szereplők jelentkeznek-e a tendereken, illetve vannak-e olyan cégek, amelyek váratlanul, a “semmiből érkezve”, érdemi tapasztalat nélkül pályáznak. Az árazással kapcsolatban is számos szempont van, amit szem előtt kell tartani, például ha az ajánlattevők hirtelen egyszerre emelnek árat, anélkül, hogy a piaci körülmények indokolnák, szintén gyanús lehet.
Ha több kritikus jel (úgynevezett “red flag”) egyszerre mutatkozik meg egy eljárás során, akkor jó eséllyel összebeszéltek az ajánlattevők, és felmerülhet a kartellmegállapodás megalapozott gyanúja. és az egyébként az uniós normáknak megfelelő szabályozás viszont nem sokat érnek, ha a közintézményeknek egyáltalán nem is célja, hogy felderítsék a kartelleket, sőt, épp ellenkezőleg, a közvagyont tulajdonképpen hűtlenül kezelve igyekeznek bizonyos vállalkozói köröket előnyben részesíteni.
Pedig sorolni lehet azokat a jeleket a magyar közbeszerzéseknél, amelyek arra utalnak, hogy az ajánlatkérők gyakran kivételeznek bizonyos cégekkel. A Korrupciókutató Központ Budapest eredményei többek között arra utalnak, hogy a Mészáros Lőrinc, Garancsi István, Tiborcz István és Simicska Lajos érdekeltségeibe tartozó vállalatok által elnyert tenderek jellemzően kisebb verseny mellett zajlottak, mint általában a többi eljárás. A CEU kutatócsoportja is kimutatta a politikai indíttatású részrehajlást a közbeszerzési döntésekben, méghozzá a bal- és a jobboldali kormányok idején is.
Mégis, bár a Transparency International adatai szerint a magyar közbeszerzések 50-60 százalékát uniós forrásból finanszírozzák, a jelenlegi EU-s szabályozás és intézményrendszer nem tudja kikényszeríteni ezeknek a közpénzeknek a hatékony és korrekt elköltését. A szabályok szerint amíg a kartellezők egyetlen államból kerülnek ki, addig az az adott ország nemzeti ügyének számít, amit a saját intézményrendszerével kell kivizsgáltatnia. Az uniós csalás-elleni hivatal (OLAF) pedig hiába állapít meg szabálytalanságokat, végül az állami ügyészségeknek kell lépniük. Úgy tűnik, hogy tőlünk nyugatabbra nincsenek felkészülve arra, hogy Magyarországon a közpénzek a közintézmények részvételével tűnnek el.
Ahogy korábban megírtuk a Sargentini-jelentés ugyan rámutat arra, hogy a közbeszerzési korrupció veszélyezteti az uniós pénzek hatékony felhasználását, és még az Európai Bizottsággal szemben is megfogalmaz néhány apróbb kritikát ezzel kapcsolatban, de szépen kibukik a jelentéstevők érvelésén, hogy távol áll tőlük a közpénzek elcsalásának magyarországi formája. Ugyanezt lehetett érezni a múlt heti konferencián is az Európai Bizottság és az OECD szakértőinek előadásai közben: értelmezhetetlen számukra, ha a korrupció a közintézmények és a hatóságok részvételével vagy legalábbis hallgatólagos beleegyezésével történik. A konferenciára egyébként a Gazdasági Versenyhivatal szakértője is hivatalos volt, azonban váratlanul az esemény előtti napon lemondta a részvételt, és senki sem tudta helyettesíteni őt a 116 fős szervezetből.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElítélték a magyar demokrácia állapotát az európai pártok, elindult a kiközösítéshez vezető folyamatElfogadták a Sargentini-jelentést, indulhat a 7. cikkely szerinti eljárás Magyarország ellen.
|
Európa egyszerűen nem tud mit kezdeni azzal, ha maga az állam is részt vesz a korrupcióban
|
Az európai bürokraták sok mindenre gondolnak, amikor a korrupció megelőzéséről van szó. Csak arra nem, hogy valahol az állam közreműködésével tulajdonítják el a közpénzeket
| null | 1 |
https://g7.hu/allam/20180919/europaban-egyszeruen-nem-tud-mit-kezdeni-azzal-ha-maga-az-allam-is-reszt-vesz-a-korrupcioban/
|
2018-09-19 15:04:00
| true | null | null |
G7
|
Bár a hivatalos kormánydöntés csak a következő napokban születik meg, mostanra lényegében biztossá vált, hogy nem ott rendezik a 2019-es budapesti Európai Maccabi Játékokat (EMG), ahol tervezték. Az eredeti elképzelés az volt, hogy az eseményre egy 30 milliárdos sportkomplexumot húznak fel a fővárosi 8. kerületben, a volt Taurus gyár területén, közvetlenül az Aréna Pláza mellett.
Az üzemet el is bontották, ennél tovább azonban nem jutott a projekt. A területen most is több embernyi magasságban áll a bontási törmelék, a kivitelezésre kiírt közbeszerzés pedig kétszer is eredménytelen lett. Egy új tender kiírására, a terület rendezésére és a kivitelezésre pedig biztosan kevés a játékok kezdetéig hátralévő 10 hónap. A beruházás érdekes módon egy Fideszen belüli konfliktus miatt húzódhatott el.
Harmincmilliárd egy megkérdőjelezhető beruházásra
Az EMG az európai zsidó közösség multisporteseménye, amit négyévente, mindig két évvel a zsidó olimpiaként emlegetett izraeli Maccabi Világjátékok után rendeznek meg. A legutóbbi európai játékok 2015-ben Berlinben voltak, ezt követően még ugyanennek az évnek a novemberében határoztak arról, hogy a 2019-es szervező Budapest lesz (a másik pályázó Bázel volt, magyar főváros azonban legyűrte a svájci konkurenst).
A döntés után itthon még csak a 2,1 milliárdos szervezési költségről beszélt az akkor még miniszter Lázár János, nem sokkal később kiderült azonban, hogy létesítményfejlesztéseket is tervez a kormány. A kormány már 2016-ban döntött a Kerepesi úti Sportparknak elnevezett komplexumhoz szükséges telkek megvásárlásáról, tavaly júniusban pedig 30 milliárd forintot is meghaladó összeget különítettek el a projektre.
Már akkor sejteni lehetett, hogy a szűkös határidő – a vizes vb-hez hasonlóan – nagyon durván megdobja majd a költségeket, és a 30 milliárdnál is több lehet a végső összeg. Szintén megfogalmazódott kritikaként, hogy a sportparkba megálmodott létesítmények nagy részére valószínűleg nincs is szükség, hiszen hasonlóak épültek az elmúlt években Budapest szerte, ezeket is lehetne használni*A terület nagy részét kül- és beltéri futballpályák foglalták volna el, amiből a Magyar Labdarúgó-szövetség erre irányuló programjának és a tao-rendszernek hála kismillió épült az elmúlt időszakban országszerte. A focin túl ide tervezett versenyszámok többségéhez, mint a kosárlabda, a röplabda, a dzsúdó, a karate vagy éppen az asztalitenisz viszont rendelkezésre áll az infrastruktúra. Cselgáncs vb-t tavaly rendezett Budapest, a 2019-es női röplabda Európa-bajnokságnak pedig társrendezői leszünk. Természetesen egyik helyszíne sem a Kerepesi úti Sportpark. .
Utóbbira az egyetlen ellenérv az volt, hogy ésszerűbb és kényelmesebb a versenyek nagy részét egy helyen megoldani. Ez valószínűleg tényleg így van, ám erősen kérdéses, hogy a kényelem ér-e minimum 30 milliárdot. Épp ezért a kezdetektől sokan úgy gondolták, hogy a sportparkra nem is az EMG, hanem a későbbi hasznosítás miatt van szükség. A létesítmény-együttest ugyanis a játékok után a Deutsch család érdekeltségébe tartozó MTK kapta volna meg, így a már épülő Fradi-városhoz hasonló komplexumhoz jutott volna a másik patinás fővárosi sportegyesület is.
Ez persze nem változtat azon, hogy a beruházásra nincs szükség, mivel már vannak létesítmények.
Sőt a Fradi-város még erősíti is az ilyen alapon érvelők álláspontját, hiszen a Kerepesi úti Sportparktól 2-3 kilométerre épül valami nagyon hasonló.
Ennek ellenére a Taurus-gyárat 2,1 milliárd forintért elbontották, és bár elég későn, az idén április közepén, de a kivitelezésre is kiírtak egy közbeszerzést. Utóbbiról azonban már május elejére kiderült, hogy eredménytelen lett, ahogy a megismételt eljárás is, amelyre egyetlen érvényes ajánlat sem érkezett be.
Drágább lesz, de legalább nem 50 milliárddal
A második tender bukása viszont csak augusztus végén derült ki, amikor már mindössze 11 hónap volt hátra a játékok tervezet rajtjáig. Márpedig ennyi idő még akkor is kevés egy érvényes közbeszerzés lebonyolítására és a létesítmények felhúzására, ha a tendert gyorsított eljárásban folytatják le, a beruházásnál pedig teljesen elengedik a költségeket. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint, ha így nekiállnak a projektnek, akkor valószínűleg legalább kétszer-háromszor többe került volna, és szinte biztosan nem is készül el teljesen időre.
Úgy tudjuk, hogy a második eredménytelen közbeszerzés után ezt az illetékesek is belátták, így végül nem a Kerepesi úti Sportparkban, hanem valahol máshol lesznek a játékok. Azt még nem tudni, hogy pontosan hol, mert a hivatalos kormánydöntés még nem született meg az ügyben.
Természetesen valamennyi érintettet, a kormányhatározatban megnevezett két minisztériumot, a nemzeti vagyonért felelős minisztert, a közbeszerzéseket kiíró Nemzeti Sport Központokat (NSK), illetve a verseny szervezéséért felelős EMG 2019 Kft-t megkerestük kérdéseinkkel, de túl sok információt nem kaptunk. Az eddig felmerült költségeket, a további terveket, és a késés okait is firtató kérdéssorunkra végül csak a szervezők reagáltak. Az ő válaszukból is csak annyi derült ki, hogy a beruházás megvalósítása nem tartozik a hatáskörükbe, erről a kormány fog dönteni, várhatóan valamikor a napokban.
Az egyetlen logikus megoldásnak az tűnik, amit korábban is felvetettek már a sportpark alternatívájaként, hogy a versenyeket szétdobják a városban az erre alkalmas meglévő létesítményekbe. Ez már csak azért sem őrült gondolat, mert bizonyos események így sem 8. kerületben lettek volna: a Margitszigetre is terveztek versenyeket, a golfversenyeket pedig Alcsútdobozon rendezik.
A rendezvények további szétaprózása azonban szinte biztosan megdrágítja a szervezést, hiszen többet kell utaztatni a versenyzőket, több helyszínt kell biztosítani és jó eséllyel a munkaerőigény is nagyobb lesz. Más kérdés, hogy valószínűleg még így is sokkal olcsóbb lesz az EMG, mint ha az eredeti terveknél mondjuk 50-60 milliárddal drágábban építik meg az új sportkomplexumot.
Seszták-Deutsch csata
Mindenesetre a dolog így is kellemetlen, hiszen soha sem jó, ha nem ott rendezik meg a sporteseményt, mint amit a szervezők eredetileg ígértek (volt már ilyen Magyarországon korábban is, a 2006-os úszó Európa bajnokságra például Lágymányoson húztak volna fel egy új uszodát, de ez végül nem jött össze, végül a Margitszigeten rendezték a versenyeket). Különösen igaz ez, ha a beruházás egy politikai konfliktus miatt csúszott, amire több jel is utal.
A folyamatokra rálátó emberek az EMG-t kezdetektől a Deutsch család bizniszeként kezelik. A létesítményeket később megkapó MTK elnöke Deutsch Tamás, az MTK futballcsapatát működtető cég tulajdonosa és ügyvezetője a fideszes politikus testvére Deutsch Péter, és ő irányítja az EMG 2019 Kft-t is*A focicsapatot fenntartó MTK Budapest Zrt. végső tulajdonosa jelenleg nem látható, de azt a céget, amely kézben tartja a vállalat papírjait Deutsch Péter vezeti, és korábban ő is tulajdonolta.. Sőt a szervezőcégben versenyigazgatóként feltűnik Deutsch Balázs is, aki vélhetően Deutsch Péter fia.
Mindennek ellenére – ahogy ez a szervezők válaszából is kiderült – a játékokhoz köthető legnagyobb projektet nem ők kapták meg. A létesítményfejlesztést még a tavalyi kormányhatározat a kabinetből azóta távozó Seszták Miklósra bízta, akinek irányítása alatt viszont hónapok alatt semmi nem történt. Jelzésértékű, hogy a kivitelezésre a közbeszerzést 10 nappal a parlamenti választások után írták ki, akkor, amikor lényegében már biztos volt, hogy Sesztáknak mennie kell a kormányból.
A mostani kudarc ellenére még nem biztos, hogy a Kerepesi úti Sportparkról teljesen lemondtak volna az érintettek. Annyi változott, hogy a Maccabi Játékokat már nem lehet felhasználni a beruházás legitimálására, de ettől az MTK még megkaphatja valamikor a saját sportkomplexumát.
|
Nem készül el Deutschék 30 milliárdos sportkomplexuma a zsidó olimpiára
|
A napokban dönthet a kormány, hogy hol rendezik a 2019-es budapesti Európai Maccabi Játékokat, miután a tervezett létesítmények felhúzására már nem elég az idő.
| null | 1 |
https://g7.hu/allam/20180920/nem-keszul-el-deutschek-30-milliardos-sportkomplexuma-a-zsido-olimpiara/
|
2018-09-20 15:17:00
| true | null | null |
G7
|
Batka Zoltán, Zoltai Ákos;
Orbán Viktor;Garancsi István;magánrepülő;
2018-09-24 15:03:21
Garancsi utaztatja Orbánt a luxus magánrepülőn
Már a látszatra sem ad a kormányfő: sajtófőnöke erősítette meg, hogy az állami megrendelésekkel ellátott „kötélbarátja", Garancsi István biztosítja számára a 60 millió dolláros repülőgépet.
– Orbán Viktor a MOL-Vidi FC minden mérkőzésére el szokott menni. Az utazások során a focicsapat tulajdonosának vendége, és ugyanolyan módon utazik, mint a MOL-Vidi FC többi vendége. Ez eddig is így volt, és ezután is így történik majd. Mindez a magyar adófizetőknek egyetlen forintjába sem kerül – közölte a Népszava érdeklődésére Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője, miután az Átlátszó hétfői cikkéről kérdeztük.
A portál arról írt: a kormányfő egy újonnan 60 millió dollárba kerülő business jettel utazott július 25-én Bulgáriába a Videoton-Ludogorec BL-meccsre. Noha Havasi szerint az utazást nem közpénzből fizették, a repülést szervező futballcsapat-tulajdonosnak, Garancsi Istvánnak több cége is állami megrendelések sokaságát kapja, és maga a MOL-Vidi FC is adóforintok millióihoz jut.
– Ha Orbán Viktor ingyenes juttatásként kapja a luxusutakat, akkor azok adóköteles jövedelemnek számítanak – mondta Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója és hozzátette: – A köztisztviselők etikai kódexében benne van, hogy lekötelező mértékű ajándékot nem szabad elfogadni.
– Egy magánrepülős luxus útnak, egy olyan miniszterelnök esetében, aki havi 750 ezres jövedelemnél kívül nem vall be semmit, eléggé lekötelező jellegű és hatású – vélte Ligeti Miklós.
Garancsi István nem reagált arra a kérdésünkre, hogy a saját tulajdona-e a mintegy 17 milliárd forintba kerülő luxusgép. Arra sem adott választ: miként fordulhatott elő, hogy – miként azt az Átlátszó feltárta – az OE-LEM lajstromjelű magánrepülőt Mészáros Lőrinc egyik lánya, Mészáros Beatrix is használta?
Az Átlátszó szerint a gép tulajdonosa nem ismert, az üzembentartója pedig az International Jet Management GmbH, egy erre szakosodott osztrák cég. Ugyanez a cég volt az üzembentartója annak a magánrepülőnek is, amellyel 2018 januárjában a Célpont és a Zoom fotózta le Mészáros Lőrincet – emlékeztetett az oknyomozó portál. A cikkből kiderül, hogy a 17 milliárdos értékű luxusgép nem csak az utasai és fenntartója miatt érdekes, hanem azért is mert különös kapcsolat fűzi a Lady Mrd nevű luxusjachthoz, amelyen kormánybarát vállalkozó, állami cégvezető és kormánymegbízott bukkant fel a nyáron.
Az Átlátszó összevetette egymással a két jármű elmúlt hónapokban megtett útjait, és kiderült, feltűnősen sok a találkozási pont. A hajózási és repülési nyilvántartásokból származó adatok szerint ezek a helyszínek általában kedvelt nyaralóhelyeken, Olaszországban és Horvátországban voltak. A portál által közölt képek szerint a luxusjachton ott volt – az Adrián szintén gyakorta hajózó – Mészáros Lőrinccel rendszeresen üzletelő Szijj László üzletember, Kovács Ernő kormánymegbízott, valamint Homolya Róbert MÁV-vezető.
Homolya korábban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára volt, míg Szíjj László cége, a Duna Aszfalt rendszeres nyertese a tárca alá tartozó Nemzeti Infrastruktúra Zrt. által kiírt, útépítéses közbeszerzéseknek. A Duna Aszfalt Tiszakécskére van bejelentve, a hajón pedig ott volt a város korábbi polgármestere, a ma már kormánymegbízott Kovács Ernő is. A közbeszerzési adatbázisok szerint csak a nyáron készült „hajós” fotó óta eltelt egy hónap alatt három olyan, nagy útépítéshez kötődő közbeszerzési szerződésmódosítás történt, ahol a Duna Aszfalt – egyedül vagy konzorciumban – a beszállító, míg a NIF pedig a megrendelő. A három útépítési szerződés összértéke 184 milliárd forint.
Homolya Róbert neve korábban közbeszerzési szabálytalanság kapcsán is felmerült. Mint azt februárban a 24.hu megtudta, az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) úgy találta: Homolya úgy volt végrehajtásért felelős elnökhelyettes az EU-s források elosztásárt felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél, hogy közben több közbeszerzési tanácsadó cégben is érdekeltsége volt. Azaz: Homolya a fejlesztés során egyszerre volt előkészítő és kivitelező is. A hírportál akkori értesülése szerint a súlyos szabálytalanság miatt 3,3 milliárd forintot kérhet vissza az EU Magyarországtól.
Homolya Róbert, jelenlegi MÁV-vezért lapunk megkereste, de nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy milyen célból utazott a luxusjachton, és ki fizette a kirándulást.
|
Garancsi utaztatja Orbánt a luxus magánrepülőn
|
Utazásain az állami megrendelésekkel kitömött üzletember vendége a miniszterelnök.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3009510_garancsi-utaztatja-orbant-a-luxus-maganrepulon
|
2018-09-24 15:03:00
| true | null | null |
Népszava
|
média;
2018-09-24 06:00:00
Uniós pénzzel jutalmazzák az agymosást
Nemcsak a megyei lapok, hanem gyakran a települési orgánumok is elvesztették függetlenségüket.
Az ellenzéknek nem csak Mészáros Lőrinc és Andy Vajna sajtóbirodalmával kell megküzdenie, hanem a helyi, települési médiával is, amely az elmúlt években – egy-egy egyre nehezebb helyzetben megmaradni próbáló orgánumot kivéve – a megyei lapokhoz hasonlóan elvesztette függetlenségét. Általában felvásárolták ezeket a médiumokat is, így az önkormányzat szócsövévé, propagandaeszközzé váltak.
Kaposváron például a 2010-es kormányváltásig a megyei lap mellett az önkormányzati fenntartású tévéből, két – a Tudományos Ismeretterjesztő Társulathoz, valamint a megyei önkormányzathoz tartozó – rádióból és egy ingyenes hirdetési újságból tájékozódhattak a helyiek. Jelenleg a Mészáros Lőrinc Mediaworkséhez tartozó Somogyi Hírlap, a városi televízió, egy rádió, egy heti hirdetési újság és három internetes portál a választék - utóbbiak közül az egyik egy ellenzéki hírblog. A városi tévé továbbra is önkormányzati fenntartású, a hírportált, hirdetési újságot és rádiót fenntartó Most Médiacsoport viszont elvileg független. Tartalmát és stílusát tekintve viszont alig különbözik a propagandamédiumoktól. Tulajdonosai igen sikeresen indulnak a tendereken, az elmúlt kilenc évben nagyjából 80 millió forintot nyertek önkormányzati pályázatokon különféle uniós vagy helyi beruházások marketing- és kommunikációs feladatainak ellátására.
A Most Médiacsoport tulajdonosa a Zselici Forrás Kft., amelyet 2007-ben az egyik helyi nagyvállalkozó fia alapított. A cégbe aztán 2011-ben bevásárolta magát Farkas Mária Ilona, a kaposvári Számvevők Könyvvizsgáló és Könyvviteli Kft. tulajdonosa, aki két év múlva átvette az ügyvezetői posztot is, és hivatalosan ma is övé a Zselici Forrás. A kiadó- és szerkesztőségvezető M. Schenk Tünde, a heti vezércikket pedig a Németországban többek között könyvkiadással is foglalkozó – például a lengyel Igor Janke Orbán Viktorról írt könyvét is kiadó – Schenk János jegyzi.
Nem lehet nem észrevenni az összefüggést a Zselici Forrásban lezajlott váltás és az elnyert önkormányzati pályázati pénzek között: a cég a tulajdonosváltásig évi 1-1,2 millió forintot nyert el a várostól, 2011-ben viszont már csaknem 10 milliót, míg tavaly 19,8 milliót, az idén nyárig pedig 13,5 milliót. És ezt csak a helyi vagy uniós pályázatok kommunikációs és marketingköltségeire. A kiadó- és szerkesztőségvezető sem járt rosszul: a 2016 év végén alapított családi cége, a Marosi Média Bt. az idén nyáron már el is nyert két, összesen több mint 800 ezer forintos projektet.
Az amúgy a városi tévével egy épületben működő Most Médiacsoport teljes mértékben kiáll az önkormányzat és a kormány politikája mellett, és jobb esetben csak negligálja az ellenzéket, máskor viszont valótlan híreket közöl velük kapcsolatban. Ezt egyébként már több bírósági ítélet és végzés ki is mondta.
A jelenség egyébként egyáltalán nem egyedi – a vidéki helyi sajtó sok helyen így működik –, viszont jól mutatja: ha az ellenzék komolyan veszi, hogy meg akarja szólítani a vidéket is, komoly nehézségekkel kell megküzdenie.
|
Uniós pénzzel jutalmazzák az agymosást
|
Nemcsak a megyei lapok, hanem gyakran a települési orgánumok is elvesztették függetlenségüket.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3009419_unios-penzzel-jutalmazzak-az-agymosast
|
2018-09-24 06:00:00
| true | null | null |
Népszava
|
Vissza tudja szerezni földbérleti jogait Tokaj egyik legismertebb francia birtoka, miután a magyar állam egy 2014-es törvénymódosítással megpróbálta elvenni tőle? Ez volt a tét szeptember 12-én, amikor a Kúria végső döntést hozott a most már négy éve húzódó ügyben. Összegyűltek az érdekeltek: a felperes Tokaj Hétszőlő Zrt. korábbi birtokigazgatója és az őket képviselő ügyvédi iroda vezetője, illetve a borsod megyei kormányhivatal szerencsi járási hivatalának jogi képviselője – aki érdekes módon az állami borászat, a Grand Tokaj egyik jogásza volt.
A bírónő egyértelművé tette, hogy ítéletet fog hirdetni. Az ügy már megjárta az igazságszolgáltatás minden lehetséges szintjét, és március elején már az Európai Bíróság előtt is befejeződött a magyar földtörvényről szóló kötelezettségszegési eljárás (tavaly májusban erre hivatkozva függesztették fel a pert).
De olyan ítélet hangzott el, amire senki nem számított.
A meglopott bérlő
Több mint három éve, hogy megírtam a Hétszőlő kálváriájának elejét. A történet arról szól, hogy a 2014 tavaszán, a kormányzati kommunikációban „a zsebszerződések elleni harc”-ként visszhangzott új földtörvény utat nyitott az államnak, hogy elvehesse az ország egyik legszebb, magánkézben lévő szőlőbirtokát.
A Hétszőlő mögött álló francia tulajdonosi kör a Tokaj hegy déli oldalában lévő, állami tulajdonú, parlagon heverő földet szerezte meg 1991-ben. Az akkori jogszabályi előírásokban maximalizált 99 éves időtartamra vették meg a földhasználati jogot. A több mint 55 hektáros, gyakorlatilag teljesen kopár területet építették vissza szőlőtermő parcellákká. Ez ugyan az átlagos telepítési költségeknek sokszorosával járt: mivel nem csak a zömmel az ideális aszúhoz szükséges furmint tőkék ültetését, de például a löszös talaj visszahordását, és a talajerózió megakadályozása érdekében 25-50 méterenként felszíni vízlefolyást, illetve füvesített, úgynevezett elleneséses teraszok kialakítását is jelentette.
De Reybieréknek jó szeme volt. Meglátták, hogy e területen egész Hegyalja egyik legjobb aszúját lehet megtermelni.
Ennél fogva nem olyan meglepő, hogy a Hétszőlő alig egy évtized alatt a borrégió legkiválóbbjai közé emelkedett, borainak zömét exportra tudta vinni, és néhány éve a szakmától még az év legszebb magyar szőlőbirtokának címét is megkapta.
A négy éve életbe lépő új földtörvényi rendelkezések mindezt egy tollvonással eltüntethették. Többek között azzal, hogy a jogszabály kimondta: 25 évnél hosszabb időre szóló földbérleti szerződést nem lehet kötni. Sőt, ez visszamenőlegesen is érvényes. De az ennél is súlyosabb volt, hogy a törvény egyszerűen megszüntette azokat a földhasználati szerződéseket, amelyeket nem magyar állampolgárokkal kötöttek. Az állam ezzel gyakorlatilag meglopta a saját bérlőjét.
Günther Horváth, osztrák állampolgár
Az már a földtörvény elfogadásakor is látszott, hogy földhasználati jogok kárpótlás és kártalanítás nélküli törlése lesz a legvitatottabb rendelkezés. Egyértelműnek tűnt, hogy ha egy haszonélvezeti jogot tartalmazó szerződést és annak költségeit a bérlők már kifizették, akkor a szerződés másik fél általi felbontása kártérítésköteles helyzetet teremt. Ezt nem lehet elütni annyival, hogy a változás ex lege (“a törvény erejénél fogva”) lép életbe. Az Európai Bizottság már 2015 márciusában elindította ebben az ügyben a Magyarország elleni a kötelességszegési eljárást. Mégis éveket kellett várni arra, hogy kimondják, a törvény nem felel meg az uniós jognak.
Ez végső soron egy osztrák állampolgárnak, Günther Horváthnak köszönhető. Amikor a német-osztrák tulajdonosokból álló SEGRO Kft. vas megyei mezőgazdasági területek feletti haszonélvezeti jogát megsemmisítette a járási földhivatal a földtörvényre hivatkozva, Günther Horváth ezt nem hagyta annyiban. A cége és a saját nevében is pereket indított, melyek közül a végül a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságra kerülő ügyben kért a magyar bíróság uniós kontrollt és sorvezetőt. Ez vezetett végül az idén március 6-án kihirdetett Európai Bírósági ítélethez.
A mindent összevetve három évig tartó uniós eljárás során a magyar kormány mindennel próbálkozott, hogy kimagyarázza magát. Azzal próbálta például elvenni a tőke szabad áramlásának megsértését jelző kritikát, hogy elismerte: több mint 100 ezer földbérleti szerződés törlése volt a törvény következménye, ám abból „csupán” 5058 esetben voltak a bérlők nem magyar állampolgárok. Tehát nem a külföldiek földszerzése ellen íródott a törvény – bizonygatta a kormány képviselője, ahogyan az az EB ítéletének indoklásából kiolvasható. Több mint ötezer érintett százezres mintában is magas arány. Akkor is, ha egyelőre nem került nyilvánosságra olyan összegzés, hogy közülük végül hányan perelték be a magyar államot. Akkor pedig különösen nagy számról beszélhetünk, ha azt nézzük, hogy a magyar földbérleti ügy kipattanásakor a témában elmélyülő osztrák hírügynökség, az APA csupán kétszázra saccolta azon osztrák földművesek számát, akik az általuk művelt, mintegy kétezer hektárnyi magyarországi gazdálkodási lehetőséget bukhattak el.
Benyomulás
Az ma már egyértelmű, hogy a földtörvényt kizárólag a szántóföldekre vonatkozóan dolgozták ki. Nem került a jogalkotó fókuszába a szőlő vagy más termőterület (erdő, gyümölcsültetvény stb.), aminek azért van jelentősége, mert a törvény úgy lépett hatályba, hogy a 40-50, vagy akár 100 éves életciklusra tervezhető növénykultúrákra is a 25 éves bérleti időkorlátot szabta meg, ami beruházási és mezőgazdasági nonszensz.
Ám a kormány a törvény korrigálása, egyértelműsítése vagy pontosítása helyett inkább azt az utat választotta, hogy őket sem engedte kibújni a hurokból. Ebből levezethető, hogy miért jelentek meg politikai hátterű üzletemberek, és tettek félretérhetetlen ajánlatokat a megszeppent bérlőknek. Tokaj-Hegyalján ez ráadásul a nyomásgyakorlás más formáival is társult.
A környékbeli borászatok egy ideig biztosan nem felejtik el, hogy a ma már csak Bardon nevű családi borászatával a vidéken jelen lévő, de 2013-2016 között kormányzati szerepben is megjelenő Tombor András mi mindenre tudott és akart nyomást helyezni.
Tombor tokaj-hegyaljai tevékenységének eredménye nem túl kedvező. Aszúforradalom címén szétverte a Tokaj Kereskedőház borkínálatát, majd piacát, és bár 3 milliárd forintos marketingszerződés eredményeként sikerült Grand Tokajra átkeresztelni az állami borászatot, a cégnek beígért modernizáció 12 milliárd forint elköltése után sem tudott a végére jutni. A Lázár János által beígért 100 milliárd forintos borrégió fejlesztése mögé is beállt, de csak arra futotta, hogy létrehozza a majdani pénzosztó szervet (Tokaji Borvidék Fejlesztési Tanácsa), és annak elnöke legyen. A pénzügyi, gazdasági, szakmai vérfrissítésből viszont nem lett semmi.
Arra azonban így volt ereje Tombornak, hogy a filmügyi kormánybiztos és kaszinólánc-tulajdonos Vajna András leendő üzlettársaként – elmondása szerint: szigorúan magánemberként – tárgyalt a Pajzos-Megyer birtok megvételéről. Nem lett belőle semmi, de egy próbát a Hétszőlő is megért neki. Tombor „egy szemtelenül alacsony vételi árat mondott be” azon a nem hivatalos találkozón, melyen a birtok francia birtoktulajdonosa a földtörvény passzusainak érvényesítése után az állam további szándékát tudakolta. Pechjére Michel Reybier ugyancsak szemrebbenés nélkül mondott egy hasonlóan szemtelen, de magas árat. Így el sem kezdődtek az eladásról-átvételről szóló egyeztetések.
Már csak azért sem, a francia üzletember aztán perre vitte a földhasználattörlés ügyét.
Az már külön érdekes, hogy a birtokot a perben az a Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda képviselte, melynek névadója Trócsányi László, második ciklusát regnáló igazságügyminiszter – akinek feladatai közt kiemelt jelentőségű, hogy a kötelességszegési eljárásokban a magyar kormányt védje az unióval szemben. Ez akkor is pikáns, ha Trócsányi tárcavezetőként jelenleg nem veshz részt az ügyvédi iroda munkájában.
Túl drága a szőlő
Az elmúlt években a Hétszőlő birtok kifelé úgy működött, mintha semmi sem történt volna. Ehhez leginkább az kellett, hogy mint korábbi földhasználó, de jure, jogalap nélküli földművesként termessze tovább a szőlőt, készítsen abból bort – és ez ellen az állam egyáltalán ne tiltakozzon. Nem is tette, mert bár a kényes helyzetben bármikor megtehette volna, a kérdésben az államot a gyakorlatban képviselő állami borászat sem akart semmit a Hétszőlőtől.
Ugyan okozott némi riadalmat, hogy amikor Szerencsen törölték a birtok földhasználati jogát, és a földet papíron visszaadták a tulajdonjogokkal rendelkező Tokaj Kereskedőháznak, akkor az állami cégnek dolgozó ügyvéd bejelentés nélkül megjelent a tokaji birtokközpontban. De „csak szétnézett”. Aztán amikor 2016 őszén, Tombor kirúgása után visszaültették az állami borászat élére a korábbi vezetőt, Goreczky Gergelyt, ő nem hivatalosan gyorsan jelezte: ha rajta múlik, semmi nem fog változni. A Grand Tokajnak egyáltalán nem hiányzik, hogy a Hétszőlő terhét is a nyakába vegye, mivel a szőlőfelvásárlásra berendezkedett cégnek túl drága lenne az ottani szőlő előállítása – szólt az üzenet.
A Hétszőlővel kapcsolatos hallgatólagos, de ingatag helyzet évek óta fennáll, és ez megtette a maga hatását. Egy ekkora méretű birtoknak folyamatos, pótlólagos befektetésekre van szüksége, de az is érthető, hogy a francia cégtulajdonos addig a feltétlenül szükségesnél többet nem költött, amíg a földbérleti helyzet nem tisztázódott. Az utóbbi években a hasonló méretű és adottságú birtokokon például a meteorológiai szenzorokat telepítettek, folyamatos volt a tőkefrissítés és más korszerűsítő-optimalizáló beruházás. A Tokaj hegy déli lejtőjén viszont „megállt kicsit az idő”.
A sors visszaüt
Az Európai Bíróság márciusi döntésének lehetséges következményeiből eddig kevés realizálódott. A kormánynak eddig láthatóan nem volt sürgős a kérdés rendezése. A Hétszőlő számára az tűnt reális és elfogadható alternatívának, hogy ha az állam továbbra sem akar önálló mintabirtokot kreálni (vagy áttéteken keresztül valamely magánszereplőnek kijátszani), akkor az eredeti 99 évre megvett használatból még hátralévő időszakot – a törvényi keretek között – beváltják egy új, legfeljebb 25 évre szóló földbérleti szerződésre, és némi kártérítésre.
Ehhez képest nagyon nagyot szól az, hogy a Kúria múltheti döntése egyáltalán nem foglalkozik a kártérítés lehetőségével. A bíró helyette úgy döntött, hogy a szerencsi földhivatal ingatlanlapi közbelépését, azt, hogy a földtörvényre hivatkozva törölje a franciák földhasználati jogát, semmissé teszi.
Tehát a Hétszőlő teljesen kitöltheti az idejét, és 2090-ig a földjén maradhat.
Ez a mélyütése úgy is értelmezendő, hogy a Kúria most korrigálta az ügyben eljáró korábbi hatóságoknak azt a mulasztását, hogy azok érdemben nem vizsgálták az uniós jog sérelmét. Merthogy kellett volna. Nem csak azért, mert – ahogyan az EB indoklásában olvasható: -„a bíróságok mellett a hatóságoknak is hivatalból alkalmazniuk kell az uniós jogot, és félretenniük az azzal ellentétes nemzeti jogot”, hanem mert a felperes ezt már az elsőfokú eljárás első tárgyalási napján (2014. december 3.) tett indítványában hivatkozta.
A sors másik fura fintora, hogy ha a kormány hallgat az Alkotmánybíróságra, elejét vehette volna az ügy efféle kimenetelének. Amikor 2015-ben az AB a földtörvény Alaptörvénnyel való megfeleltethetőségét vizsgálta, rámutatott: a kormány dolgozza ki, miként kártalanítsa az állam a törölt bérleti jogúakat. Erre az Alkotmánybíróság 2015. december végi céldátumot adott meg, de a kormány ennek máig nem tett eleget. Ha megtette volna, vagyis ha kifizeti a bármilyen védhető módszerrel kikalkulált kárpótlási összeget, akkor a feleknek nem lett volna miről beszélniük a bíróságon, és az alaphelyzet visszaállítására sem lehetne beszélni. Így viszont – mivel ebben az ügyben született az első jogerőre emelkedő ítélet – a Hétszőlő várhatóan iránytűként működik majd a többi perben.
|
Mégsem veheti el az állam a legszebb tokaji magánbirtokot
|
Vissza kell adni a 2014-es földtörvénnyel elvett jogait annak a francia tulajdonú szőlőbirtoknak, amiért korábban bejelentkezett egy politikai hátterű üzletember. Hétszőlő ügyét a Kúria most zárta le.
| null | 1 |
https://g7.hu/elet/20180921/megsem-veheti-el-az-allam-a-legszebb-tokaji-maganbirtokot/
|
2018-09-21 15:35:00
| true | null | null |
G7
|
Az elmúlt években hol a földművelési tárca, hol a Miniszterelnökség fizette Alvincz Józsefet, a Kaposvári Egyetem tanárát, aki a Magyar Időkben több ízben is kiállt a kormányzat politikai lépései mellett.
Alvincz az év elején egy szimplán „egyetemi tanárként” jegyzett cikkben írt arról a kormánylapban, hogy a CEU-n a kamuszakok dominálnak, és Soros Györgynek köszönhetően sokkal jobban fizetik az oktatókat, mint más hazai felsőoktatási intézményekben, a oktatókollégák pedig
a több pénz érdekében elvtelen módon hajlandók magukat eladni – adott esetben a meglévő állami egyetemi státusuk és jövedelmük megtartása mellett! – e balliberális felsőoktatási intézménynek.
Augusztusban az MTA-ügyben is támogatásáról biztosította a kormányt, és műbalhénak nevezte, hogy a Palkovics-minisztérium magához akarja vonni az akadémia eddig függetlenül felhasználható kutatási célú pénzügyi forrásait.
Alvincz természetesen nem jelezte, hogy a véleményalkotási időszakában – és már hosszú ideje korábban – az egyetemi állása mellett az Orbán-kormány minisztériumainak fizetési listáján is szerepelt. Gurmai Zita, az MSZP parlamenti képviselője végigkérdezte a tárcákat Alvincz esetleges szerződéseiről, és ekkor derült ki, hogy a CEU tanárait alázó Alvincz 2010-től összességében mintegy 50 millió forintot tehetett zsebre különféle tanácsadói pozíciói révén.
A Földművelési Minisztériumban négy éven keresztül havi bruttó 550 és 626 ezer forint között fizetéssel volt állásban, majd idén nyáron újra kapott onnan pénzeket. 2014 és 2018 tavasza között a Miniszterelnökség fizette, akkor havi 450 ezret keresett.
Alvicz korábban fideszes ellenzéki képviselő volt a Pest Megyei Közgyűlésben. Erről a posztjáról 2004-ben kellett lemondania, miután egy gyermekrajzpályázat díjátadóján részegen kommunistázott és kurvaanyázott a testület és a meghívottak, köztük gyerekek előtt. Kiderült az is, hogy korábban hasonló botrányt okozott Németországban is, ahol egy küldöttség tagjaként, hogy a helyiek is értsék, németül káromkodott.
Fotó: Alvincz József a Kaposvári Egyetem docense átveszi az egyetemi tanári kinevezési okiratot Balog Zoltántól az emberi erőforrások miniszterétől a Pesti Vigadóban rendezett ünnepségen 2015. április 1-jén. Balra Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár. MTI, Kovács Attila
|
Rendszeres minisztériumi fizetést kapott a káromkodós szakértő
|
Az elmúlt években hol a földművelési tárca, hol a Miniszterelnökség fizette Alvincz Józsefet, a Kaposvári Egyetem tanárát, aki a Magyar Időkben több ízben is kiállt a kormányzat politikai lépései mellett.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/09/15/rendszeres-miniszteriumi-fizetest-kapott-a-karomkodos-szakerto/
|
2018-09-15 20:13:00
| true | null | null |
24.hu
|
Vajon miért nyomulnak a NER fővállalkozói az Andrássy út világörökségi környezetébe, néhai arisztokraták-gyárosok egykori villáiba? A műemlékekkel sok a macera, a hasznosítás korlátos, a felújítás drága, de úgy látszik, mindez nem csökkenti a szerzési kedvet. Mint korábbi cikkeinkben számba vettük, a NER összes nagyágyúja bevásárolt már a nemzet sugárútján, a dollármilliárdos Csányi Sándor OTP-vezér és Mészáros Lőrinc miniszterelnöki bizalmas éppúgy benne van a bizniszben, mint Orbán Viktor veje, Tiborcz István és az ingatlanágon milliárdos Schmidt Mária, nemkülönben Garancsi István és az építőiparban sztár Paár Attila.
Presztízsszempontokból bizonyosan jó a frekventált helyen szerzett épület, luxushotelnak, tőzsdei cég székházának, puccos ügyvédi vagy más irodának, diplomáciai célra egyaránt alkalmas. Az is igaz, hogy a világörökségi környezetben némelyik ingatlant elég jó áron lehetett megszerezni. A Csányi-Garancsi-Hernádi trió például durván 600 millió forintért juthatott hozzá két épülethez: az önkormányzat valaha alig több mint 300 millió forinton számította be egy csereügyletbe a 8-as és az 52-es szám alatti ingatlanokat. Az utóbbi, közel 3000 négyzetméteres háztömb utolsó 318 négyzetméterért ugyan 269,9 milliót fizettek, ami 878 742 ezer forintos négyzetméterárat jelent, de a korábbi csereügyletből inkább 100 ezer forint alatti átlagár adódik.
Ami a megtérülést illeti, az Andrássy út 8.-ból varázsolt luxushotel, a Hotel Moments Budapest egy év alatt már többet hozott, mint amennyiért anno két ingatlant cseréltek az önkormányzattal.
Aki korán kezdte, 100 ezer forintért is bevásárolhatott
A négyzetméterárak amúgy igen változatosak, a nyilvánosságra került ügyletek alapján 100 ezertől 1,2 millió forintig szóródnak. Az utóbbi időkben eladott darabok közül a legolcsóbban Paár Attila vásárolt be, Weiss Manfréd iparmágnás egykori villájáért ugyanis 723,6 millió forintot fizetett. Ha a jó állapotúként hirdetett, Andrássy út 116. alatti épület helyiségeinek majdnem 1200 négyzetméternyi területével számolunk, akkor picivel 530 ezer feletti négyzetméterárat kapunk. A szomszédban a másik Weiss-villáért kicsit többet, egymilliárd körüli összeget adott a katari állam, igaz, vagy 300 négyzetméterrel nagyobb telken fekszik az épület.
Tavaly év végén 1,68 milliárdot fizetett a felszámolásból vásárló rejtélyes hongkongi vevő az egykori Aranymúzeumért, az Andrássy út 110-ért, a felszámolási hirdetmény alapján ezért 1404 négyzetméteres telken álló nettó 1062 négyzetméter felépítményhez jutott egy kis terasszal megtoldva. Néhány hete a Miniszterelnökség majdnem kétszer ennyiért szerzett ingatlant az Andrássy út 70.-ben, az 1,2 milliós négyzetméterár Gulyásék szerint nem nevezhető kiugróan magasnak. Olcsóbb volt Mészáros és Tiborcz tőzsdei cége, az Appeninn ingatlana, ha elhisszük a 2,2 milliárd forintos vételárat a mintegy 3000 négyzetméteres az Andrássy út 59. alatti Dávid-házért, akkor 733 ezerért mérték négyzetméterét.
Ingatlanszakértők szerint – akik persze az oligarchák ingatlanügyleteit firtató cikkekben nem szeretnék látni a nevüket – nehéz megítélni, hogy adott pillanatban olcsón vagy drágán vásároltak a befektetők. Ez különleges piac, hiszen Andrássy út csak egy van, nincs viszonyítási alap, a patinás villa, palota még szűkebb szegmens, így végképp nincs mihez hasonlítani. Ilyen épületekbe jellemzően presztízsokokból vásárolnak be, ott az ár másodlagos tényező, piaci logikát hiába keresnénk.
Átlagos négyzetméterár becslésére nem is vállalkoznak az ingatlanszakértők, mondván, a sugárút minden villája, palotáját egyedi darab. Kicsit sem hasonlít a lakáspiachoz, ahol a hasonló adottságú lakóingatlanok között 10-20 százalék különbség jellemző. A villáknál, palotáknál viszont akkor sem kell feltétlenül áreltérítésre gyanakodni, ha két ugyanakkora területű épület között 50, sőt 100 százalék a különbség – hangzik a jóindulatú megközelítés.
A kereslet határozza meg az árat, és figyelembe kell venni, hogy az elmúlt években bőven volt példa arra, hogy a kutyának sem kellett valamelyik épület. A volt diplomata Zelnik István 15 milliárd forintra tartotta az Aranymúzeum épületét, a felszámoló 2,5 milliárd forintért kezdte hirdetni, végül évekkel később alig több, mint 1,5 milliárd forintért kelt el. Évekig hirdette a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. az Andrássy út 114., illetve 116. alatti épületeket is, míg katar állam, illetve Paár Attila ráugrott a lehetőségre.
Hitelfedezetnek se utolsó a világörökség egy darabja
Ha a vételárak, négyzetméterárak eltérnek is, fedezetnek egyformán kiválóak az Andrássy úti villák:
5 milliárd, 10 milliárd, de még 41 milliárd forintos jelzálogjog-bejegyzés is akad a patinás ingatlanok némelyikén.
A fénysebességgel növekvő West Hungária Bau csoport tulajdonosa, Paár Attila bő 700 millió forintos szerzeményének tulajdoni lapján például idén januárban 5 milliárd forint jelzálogjog jelent meg az Unicredit Bank Hungary Zrt. javára. Ezek szerint fedezetként elfogadta a bank az ingatlant, mégpedig a vételárnál sokszorosan nagyobb hitel mögé.
Az ingatlanpiacon terjeszkedő miniszterelnöki vej, Tiborcz István a 43-as szám alatti épületben az első emeleten vásárolt vagy 600 négyzetmétert tavaly, és néhány hónap múlva már fel is bukkant egy 400 millió forint keretbiztosítéki jelzálogjog bejegyzés a lakás-irodán.
Brutális összeg, 137 millió euró, több mint 41 milliárd forint jelzálogteher szerepelt egy időben például a luxemburgi gyökerű ingatlanfejlesztő, az Orco érdekeltségébe került 2404 négyzetméteres ingatlan tulajdoni lapján. Az Andrássy út 111. számról van szó, amelyet az Orco újított fel és jelenleg a felsőkategóriás butikhotel, a Mamaison Hotel Andrássy épülete. (Az Orco a frekventált helyszíneket preferálta, több befektetésük is volt az Andrássy úton: megvették a Divatcsarnokot és az ő székhelyük volt a 70-es szám alatti épület, amelyet nemrég vett meg a Miniszterelnökség.) A Schmidt Máriáék tulajdonába került 82-es számú ingatlanon 42 millió eurós jelzálogjog volt egy időben. Ezeknél azonban keretbiztosítéki jelzálogjogról van szó. Ilyen bejegyzés akkor keletkezik, amikor egy nagy összegű hitel mögé több ingatlant állítanak be fedezetnek, ezekben az esetekben sok köze nincs az adott ingatlan értékének a hitelösszeghez. Mindegyik ingatlanra ráterhelik a brutális keretösszeget, és bármelyik ingatlant eladhatják, ha gond támad az adós fizetőképességével.
Mit vásárol még vissza az állam?
Nagyon is elképzelhető, hogy a Miniszterelnökség kibővített közbeszerzési főosztálya és a Magyar Művészeti Akadémián kívül mások számára is venne az állam épületet élve az örökségvédelmi elővásárlási jogával. Hiszen itt olyan villák sorakoznak, mint például a 100-as szám alatti palota, amely most ugyan irodaház, de eredetileg miniszterelnöki rezidenciának épült 1890-ben. Az elővásárlási jogot pedig azért iktatta jogszabályba az Orbán-kormány, hogy beszállhasson az ingatlanvásárba, ha indokoltnak találja. Hogy minden adás-vétel esetében él-e az elővásárlási jogával és megad-e minden pénzt, azt nem tudhatjuk, de volt már rá példa: az eladó svéd cég a könyveiben 1,7 milliárd forintra értékelt irodaházára 2,9 milliárd forintos ajánlatot adott az OTP egyik cége, és a csaknem dupla árat a Miniszterelnökség szakértői nem tartották rossz vásárnak.
Az MSZP minden esetre feljelentést tett az ügylet miatt. Időközben egyébként a K-Monitor megszerezte a házról készült értékbecslést. A 2018. májusi szakvélemény szerint a Hauszmann Alajos által tervezett palota, amelyet az Orco megerősített és irodaházzá alakított, statikailag kifogástalan műemlék épület. Forgalmi értékét 3 milliárd forintra becsülte a szakértő. Ehhez képest viszont a 9 millió eurós (mintegy 2,9 milliárd forint) vételár kedvezőnek mondható.
Kiemelt kép: Ruzsa István/ MTI
|
A kormány a csúcstartó a NER sugárútján, Csányiék vásároltak be a legolcsóbban
|
Vajon miért nyomulnak a NER fővállalkozói az Andrássy út világörökségi környezetébe, néhai arisztokraták-gyárosok egykori villáiba? A műemlékekkel sok a macera, a hasznosítás korlátos, a felújítás drága, de úgy látszik, mindez nem csökkenti a szerzési kedvet. Mint korábbi cikkeinkben számba vettük, a NER összes nagyágyúja bevásárolt már a nemzet sugárútján, a dollármilliárdos Csányi Sándor OTP-vezér és Mészáros Lőrinc miniszterelnöki bizalmas éppúgy benne van a bizniszben, mint Orbán Viktor veje, Tiborcz István és az ingatlanágon milliárdos Schmidt Mária, nemkülönben Garancsi István és az építőiparban sztár Paár Attila.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/09/18/andrassy-ut-ingatlan-csanyi-meszaros-tiborcz-garancsi/
|
2018-09-18 20:17:00
| true | null | null |
24.hu
|
Meghiusulni látszott, mégis tető alá hozzák a csepeli Simon Bolivár sétányra tervezett 2040 négyzetméteres kézilabdacsarnokot. Idén márciusban elhasalt a Csepel Diáksport Egyesület és a Csepeli Városfejlesztési és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. közös közbeszerzési pályázata, mivel az ajánlatot adó kiskunhalasi Merkbau nettó 747,9 millió forintért vállalta volna a kivitelezést, míg a fedezet csak nettó 500 millió forint volt.
A Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött dokumentáció szerint mégis sikerült megegyezni: a Merkbau és az egyesület szeptember 11-én kivtelezési szerződést kötöttek. A kontraktus szerint a kivitelezési díj nettó 556 millió forint, ha azonban a II. ütemet is megrendelik, úgy az összeg nettó 292 millió forinttal megugrik. Ha pedig a II. ütemet egy kicsit később rendelik meg, akkor a teljes összeg meghaladja az egymilliárd forintot.
Hogy honnan érkezett a pluspénz? Csepel képviselő-testülete augusztus 21-én rendkívüli, zárt ülésen, a nyilvánosság kizárásával döntött arról, hogy 160 millió forinttal kiegészíti a csarnok megépítéséhez szükséges támogatást és módosítják a szerződéseket.
Korábban a Magyar Nemzet arról írt, hogy a sportlétesítményt a meglévő tornacsarnok mellé szeretnék felhúzni, amelyet taopénzből, valamint az önkormányzat által biztosított 50 millió forintból újítottak fel 2017-ben. A teljesen új kézilabdacsarnokba nemzetközi mérkőzésekre is alkalmas pályát terveztek, amelyhez 300 fős lelátó, öltöző és kiszolgálólétesítmények is tartoznak, illetve egy 60 fős parkoló. A lapnak Kalmár Zsolt, a Csepel Diáksport Egyesület elnöke az első, bedőlt közbeszerzés után elmondta:
Az önkormányzat ebben a projektben az önrész, azaz 30 százaléknyi forrás előteremtésében nyújt támogatást, míg a maradék összeget a társaságiadó-kedvezményből, a taóból szeretnénk megkapni. Itt Csepelen mindenki szeretné, ha ez a csarnok megépülne, hiszen az egyesületünkben több mint kétszázötven gyerek kézilabdázik.
Csepelen nagy erőkkel építik a sportpályákat:
Csepelen épül fel a Magyar Birkózó Akadámia Alapítvány birkózócsarnoka, az első ütem 2,1 milliárdot visz el. Az alapítvány elnöke Németh Szilárd, a kerület korábbi polgármestere.
Augusztus 21-én Csepel Önkormányzata úgy döntött, hogy ingyenesen használatba ad egy területet a Kis-Duna partján, ahol az Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) nagyméretű, műfüves futballpályát épít.
Tavaly adták át Nagy Imre Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola műfüves futballpályáját. Az önkormányzat harminc százalékos önerővel járult hozzá a költségekhez, a többit a MLSZ Országos Pályaépítési Programjából finanszírozták. 2014 júliusában adtak át egy 20×40 méteres pályát a Csepeli Sport, Szabadidő és Rendezvényközpontban, továbbá a Katona József Általános Iskolában, valamint a Lajtha László Általános Iskolában is kiépítettek egy-egy 20×40 méteres pályát.
Fotó: Németh Szilárd, a Magyar Birkózó Szövetség elnöke 2018. augusztus 30-án a budapesti Körcsarnokban, ahol a budapesti birkózó világbajnokságra készülő magyar csapat tagjait fotózták az új formaruhában. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
|
Egymilliárdot is elvihet a csepeli kézilabdacsarnok, amire 500 milliót szántak
|
Suttyomban megszavaztak még egy kis közpénzt, meg is oldódott a probléma.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/09/18/csepel-kezilabdacsarnok/
|
2018-09-18 20:27:00
| true | null | null |
24.hu
|
A választási kampányban ismertté vált csengeri asszonyt két hete hozták haza Svájcból, még aznap őrizetbe vették és másnap délután a kórházban megtörtént a gyanúsítotti kihallgatása is. Három és fél órás vallomásában továbbra is kitartott amellett, hogy nem csapott be senkit, és létezik az általa emlegetett hagyaték. Kósa Lajossal kapcsolatban azt mondta, ő is tudja majd igazolni, hogy a hagyaték valós, hiszen látta a dokumentumokat és intézkedett is a hagyatékkal kapcsolatban.
Az ügyben eljáró Mátészalkai Járásbíróság nyomozási bíróját azonban nem hatotta meg az asszony vallomása. Ahogy az várható volt, elrendelte a nő harminc napos letartóztatását. A bíróság azzal indokolta a döntést, hogy az eddig ismert sértetteken túl több károsult is lehet, és tartani lehet attól, hogy a gyanúsított megszökne vagy megpróbálná befolyásolni az eljárásban részt vevő tanúkat.
Megtudtuk, hogy a csengeri örökösnő letartóztatása óta bővült a gyanúsítás és a kölcsönkérők száma is.
Ügyfelem továbbra is kitart amellett, hogy a hagyaték létezik és senkit sem akart becsapni. Azt állítja, hogy azért kérte a kölcsönöket, hogy hozzájusson a hagyaték második feléhez. Ezeket az összegeket 2013 és 2018 között kapta kölcsön. A gyanúsítás szerint 368 millió forint ez az összeg. De van olyan kölcsönadó is, aki jelentős összeget adott kölcsön, de nem kérte vissza a pénzt. A kölcsönkért összegek elég változóak: az ötszázezertől a százmilliós tételig terjednek. Ügyfelem annyit ismert el, hogy a hagyaték felvételéhez kérte a kölcsönök egy részét. Több külföldi és magyar ügyvéd is eljárt az ügyben, és azért kellett neki a pénz, hogy fedezni tudja a kiadásait. De jelentős összegbe kerültek a kint tartózkodás költségei is.
– mondta a nő jogi képviselője, Helmeczy László.
Az ügyvéd elmondása szerint a sértettek közül többen is hisznek ügyfelének. Azaz annak ellenére sem jelentették fel, hogy már le is tartóztatták különösen nagy kárt okozó csalás gyanúja miatt.
Van olyan család, amely 100 millió forintot adott neki kölcsön, de még nem követelte vissza tőle a pénzt. Ők ugyanis olyan dokumentumokat láttak, hogy tudják, hogy ez a pénz valós és létezik. Persze vannak olyanok, akik Kósa Lajos nyilatkozata óta nem hisznek neki. Állítja, hogy ha megkapja a hagyatékot, akkor hiánytalanul vissza fogja fizetni azokat a kölcsönöket, amiket kapott.
Helmeczy szerint könnyen lehet, hogy ügyfelét is megvezették. Ezt azzal magyarázza, hogy az esetek 90 százalékában a saját számlájára utaltatta a pénzt. Szerinte, ha Sz. Gáborné csaló lenne, akkor nem ilyen jól bizonyítható módon jut a pénzhez.
Olyan is előfordult, hogy nem utalásban kapta meg a kölcsönt és semmilyen átvételi papírt nem írt alá. A kölcsönt azonban ennek ellenére is elismerte. Azt állította, hogy amikor a hitelezőjének szüksége volt pénzre, akkor a kölcsön egy részét visszaadta, ám ő sem kért róla papírt. Ezt elismerte a hitelezője is.
A csengeri asszony már régóta hangoztatja, hogy gyomorpanaszok gyötrik. Emiatt csúszott a kihallgatása is, mert rosszul lett a fogdán és kórházba kellett szállítani.
Mentálisan, fizikálisan is nagyon legyengült, több mint 25 kilót fogyott. Álláspontom szerint jelen körülmények között a betegsége nehezen kezelhető. A hazahozatala óta kétszer vagy háromszor vitték be a kórháza, mert rosszul lett. De egyik alkalommal sem volt olyan súlyos a betegsége, hogy hosszabb ideig is benntartsák, ezért minden alkalommal visszavitték a fogdába.
– tette hozzá az ügyvéd.
A csengeri asszony évek óta azt állítja magáról, hogy 1300 milliárd forintnyi vagyont örökölt. Az asszony befektetési tanácsokat kért Kósa Lajostól, a Fidesz politikusától, akivel többször is találkozott, és egy megállapodást is aláírtak közjegyző előtt. Kósa elismerte a dokumentum valódiságát, de csalónak nevezte Sz.-nét, aki április elején elhagyta az országot, még az előtt, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda beidézte volna kihallgatásra. A nőt nemzetközi elfogatóparancs alapján Svájcban fogták el. Miután megtörtént a kiadatása, hazahozták, őrizetbe vették és letartóztatták.
|
Megtört a csengeri örökösnő: elismerte, hogy több száz millós kölcsönt kapott
|
Sz. Gábornét 368 millió forintnyi csalással gyanúsítják – tudta meg a 24.hu, az összeg azonban ennél lényegesen több is lehet majd, hiszen hivatalosan nem mindenki követelte még vissza a pénzt csengeri asszonytól. Sz. Gáborné elismerte, hogy különböző vállalkozóktól és magánszemélyektől több százmilliót kapott. Azt azonban tagadja, hogy bárkit is szándékosan át akart volna verni. Állítása szerint arra kellett neki a pénz, hogy hozzájusson a mesés hagyatékhoz, és fedezze a külföldi kiadásait.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/09/18/csengeri-asszony-csalas-vallomas/
|
2018-09-18 20:32:00
| true | null | null |
24.hu
|
Évek óta nagy volt a titkolózás, de most végre kiderült, milyen funkciót szánt a Magyar Nemzeti Bank alapítványa, a PADA a gigantikus pénzekből renovált és átalakított régi budai városházának.
A 4 milliárd forint körüli összegből felújított épület Zsidai Zoltán Roy üzlethálózatának biztosít két újabb üzlethelyiséget a Budai Vár közepén.
Az új éttermet és kávézót a napokban meg is nyitották a közönség előtt, holott a 24.hu információja szerint még érvényes használatbavételi engedély sincs az épületre.
A két vendéglátóhely a napokban felkerült a cég honlapján a Zsidai-üzletek listájára is.
A Bistro 1786 étterem az Úri utcai kiülős rész mellett a PADA-épület üvegtetővel lefedett belső udvarát foglalja el. A honlapon azzal magyarázzák a több évszázados történelmi hátteret sejtető névadást, hogy a tulajdonos „beleszeretett” az épület borospincéjébe vezető vaskapuba, amelyen az 1786-os évszám szerepelt.
Szintén Zsidaiék kapták meg az ingatlan Mátyás templom felőli oldalán található helyiséget, amelyben Budapest Mokka Cafe&Deli néven egy kisebb kávézót alakítottak ki. A fizetőképes turisták és az utcai forgalom bekapcsolása érdekében a kávézó számára egy keskeny ajtót is vágtak a műemlék épület Szentháromság térre néző falába.
A szomszédos házak lakói már a milliárdos beruházás indulásakor aggodalmukat fejezték ki, hogy a ködösen megfogalmazott fejlesztési szándékokból végül a vendéglátás, az éttermi és a rendezvényközpont-funkció lesz a domináns. Attól tartottak, hogy az épület gépészeti egységei által keltett zajok és a konyhai szagok jelentősen csökkenteni fogják a szomszédos épület lakásainak értékét. A PADA 2018 elején azzal nyugtatta a kedélyeket, hogy az oktatásé lesz a főszerep.
Az épület működésének fókuszában a tudományos munka áll majd.
Az akkori hivatalos verzió szerint a felső szinten előadótermek, szemináriumi szobák, kutatóterek kapnak helyet, a földszinten és a pincében könyvesbolt, kiállítótér működik majd. A tervezett étteremről szinte csak mellékesen esett szó a februári közleményben.
A Magyar Nemzeti Bank most péntekre hirdette meg az „új tudományos szellemi központ” megnyitóját, amelyen Matolcsy György MNB-elnök mellett Palkovics László innovációs miniszter és Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere is részt vesz. Zsidaiék azonban már az ünnepség előtti napokban megindították a vendéglátóhelyek működését.
A vendéglátóegységek működése azért is furcsa, mert a szomszédos ház – igazolódott félelmeik, a zajok és a szellőtetőből áradó konyhai olajszag miatt – megtámadta az épület használatbavételi engedélyét. A PADA-nak a fellebbezés elbírálásáig mindenképp várnia kellett volna a használatbavétellel.
A Zsidai-csoport vezetőjéről közismert, hogy jóban van Orbán Viktor lányával. Orbán Ráhel korábban dolgozott is Zsidai Roy cégénél, és a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott kurzusának első előadására is Zsidai Royt vitte magával vendégelőadóként. Zsidai cége az elmúlt években példátlanul dinamikus terjeszkedést produkált. Egymást érték a százmilliós beruházások: Budapesten 13 éttermet indítottak, sőt a nyár elején a spanyol tengerparton, Marbellán egyszerre három helyet hoztak létre. A Budai Várban működő hét vendéglátóhely az elmúlt években azért került a sajtó fókuszába, mert kiderült, hogy szokatlanul olcsó bérleti megállapodásokat kötöttek az önkormányzattal. Emiatt aktivisták egy időre el is foglalták az egyik éttermet, erőszakmentes tiltakozással.
A 24.hu megkérdezte az MNB-t, hogy milyen döntési folyamatban választották ki Zsidai Roy cégét a régi városháza üzleteinek üzemeltetésre, valamint, hogy milyen feltételekkel kötötték meg velük a szerződést.
A PADA ezt válaszolta:
A teljes körű rekonstrukció során fontosnak tartottuk, hogy az épületben – annak történelméhez, elhelyezkedéséhez, jövőbeli betöltött szerepéhez méltó módon – a gasztronómia is helyet kapjon. Több szakemberrel és gasztronómiával foglalkozó szakmai csoporttal folytattunk tárgyalásokat és kértünk be ajánlatokat a konyha kialakítására és működtetésére vonatkozóan. A beérkezett ajánlatok közül a Zsidai Gasztronómiai Csoport adta a legjobb ajánlatot, amely megfelel a piaci áraknak.
A cég eddigi szakmai munkásságában, több évtizedes gasztronómiai tapasztalatában láttuk biztosítva azt, hogy a világörökségi helyszínen, a történelmi épület nyújtotta korlátozott műszaki és logisztikai lehetőségek között kialakulhasson egy modern technológiával felszerelt háttérkonyha és egy klasszikus magyar ételeket felvonultató kínálat. A Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (azóta jogutódja: a Pallas Athéné Domus Sapientiae Alapítvány) a Zsidai Gasztronómiai Csoporttal a piaci viszonyoknak megfelelő szerződést kötött. Az épület bérbeadása jogszerűen történt.
|
Zsidai Roy két vendéglátóhelyet nyit az MNB szellemi központjában
|
Évek óta nagy volt a titkolózás, de most végre kiderült, milyen funkciót szánt a Magyar Nemzeti Bank alapítványa, a PADA a gigantikus pénzekből renovált és átalakított régi budai városházának.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/09/19/zsidai-roy-budai-var-mnb-varoshaza/
|
2018-09-19 20:39:00
| true | null | null |
24.hu
|
Csak nagyjából képes kalkulálni az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Zrt. menedzsmentje, hogy a cég tavaly, működésének első teljes évében hány milliárdos hiányt halmozott fel. Akkora a pénzügyi káosz, hogy lassan négy hónapja csúszik az állami cég mérlegbeszámolójának leadása.
A lakosság a központosított hulladékgazdálkodásból annyit érzékel, hogy a fő cégtől, a nemzeti kukaholdingtól időnként hibás számlákat kap, egyes területeken pedig a helyi szolgáltató nem viszi el a szemetet. Ám emögött a gazdálkodásban tátongó sokmilliárdos lyuk van: az óriási könyvelési káosz egyik oka, hogy az NHKV-nak a 2016-os indulás óta nem sikerült stabilizálni a számlázási rendszerét. A közel egymilliárdért vásárolt ügyfélnyilvántartó és számlázó szoftver a mai napig rendszeresen küld ki hibás elszámolásokat, olykor tízezerszám. Ugyanakkor
vannak olyan ügyfelek, akikhez másfél éve nem sikerült kiküldeni a csekkeket, ezért a befizetéseikkel is elmaradtak.
A központosított díjbeszedési rendszer másik gyenge pontja, hogy a fővárosi cég képtelen megbirkózni az ország egyes részein statisztikailag is kimutatható gyenge fizetési morállal. Az NKHV honlapjára kitett korábbi adatokból már tavaly nyár elején kiolvasható volt, hogy a be nem fizetett díjtételek meghaladták a 10 milliárd forintot, a behajtás viszont alig 10 százalékos hatásfokkal döcögött.
A nemfizetés miatt a kintlevőség összege 2018 nyarára 40 milliárd forintra nőtt. Ez azt jelenti, hogy a kiszámlázott díjak több mint ötödét hiába várta az NHKV, nem utalták az ügyfelek.
A probléma annyira égetővé vált, hogy a kukaholding áprilisban újabb gigaösszeget volt kénytelen kifizetni a behajtás megszervezésére. 3,7 milliárd forintból kiszervezték a követeléskezelést, így a következő három évben a Díjbeszedő Holding Zrt. és a Díjbeszedő Faktorház Zrt. feladata lesz a behajtás, valamint 6,2 millió ügyfél számlakezelése.
A folyamatos veszteséges működés két súlyos következményt vont maga után. Az NHKV-nek újra és újra külső támogatásra volt szüksége, 2016 óta ugyanis teljesen felélt 20 milliárd forintot, ezért most egy újabb 20 milliárdos kölcsönkeretért kellett folyamodnia.
Már az első időkben elolvadt az NHKV 5 milliárdos alaptőkéje,
ezért 10 milliárd forint tulajdonosi, azaz állami kölcsönt kapott a cég,
majd amikor ez is elfogyott, 5 milliárdos költségvetési támogatással segítették ki a bajból.
Végül 20 milliárd forint rulírozó hitelt vett fel a cég Mészáros Lőrinc bankjától.
A pénzhiány miatt állandósult a szemétszállítást ténylegesen végző önkormányzati tulajdonú cégek pénzügyi bizonytalansága is. Ezeket a vállalkozásokat a központilag beszedett szemétdíj újraelosztása alapján 2016 óta az NHKV finanszírozza, és ezen is veszít. Jelenleg ugyanis több pénzt kell kifizetnie a szemetes cégének, mint amennyi gyakorlatilag befolyik a kasszába.
A központosított rendszer működőképességét már az indulásnál sokan kétségbe vonták. Főként a helyi és regionális szemétszállító cégek tulajdonosai adtak hangot aggodalmuknak, de a miniszterelnök által – más szektorokban is – elindított centralizálási hullám lesöpörte a véleményüket. A politikailag forszírozott rezsicsökkentés pedig oda vezetett, hogy a hosszú távú környezetvédelmi célok megvalósítása a lakossági hulladékbegyűjtés területén lényegében lekerült a napirendről.
|
Soha nem térülnek meg a kukaholdingba öntött állami milliárdok
|
Az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Zrt. egy feneketlen kút, amiben eltűnt már 20 milliárd, és most pottyant bele a következő 20-as adag.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/09/21/nhkv-kukaholding-hiany/
|
2018-09-21 20:45:00
| true | null | null |
24.hu
|
A csak kukaholdingként emlegetett NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-nél áll a bál. Információink szerint a Magyar Villamos Művek Zrt.-hez hasonlóan a könyvvizsgálók ennél az állami cégnél sem hajlandók a nevüket adni a vállalat éves beszámolójához. Az energiaholdingnál rapid könyvvizsgálóváltás, vezetői sorcsere és Svájcig érő, több milliárd forintos botrány bontakozott ki a történetből:
Az NHKV-nál cikkünk írásakor nem utalt nyom arra, hogy az állami társaság szakított a könyvvizsgáló MOORE STEPHENS Kft.-vel, voltak viszont személyi változások a legutóbbi, július végi bejegyzések alapján, de alighanem más okból. Törölték Weingartner Balázs Józsefet, aki az alapítástól fogva igazgatósági elnöke volt a kukaholdingnak, ám több szinttel feljebb lépett. Ő lett az új kormány innovációs minisztériumában a fenntarthatóságért felelős államtitkár, és ebből a pozícióból felügyelheti volt cégét.
A probléma ezzel együtt az NHKV-nál, ha lehet, még súlyosabb mint az állami áramcégnél:
nem egyszerűen többmilliárdos a hiány, de nem is tudják megmondani, hogy valójában mennyi. Információnk szerint 7 és 15 milliárd forint között több szám is szóba jöhet.
A kukaholdingnál 110 milliárd forint a tervezett éves forgalom, ez azonban nem tud összejönni, mert két évvel az indulás után még mindig nem működik rendesen a rendszer legfontosabb eleme, a számlázást bonyolító szoftver. A rendszerproblémák miatt
még most is vannak 2017 első félévéből származó elmaradások,
néha százezres tételekben mennek ki hibás számlák,
az ügyfélszolgálat nem tudja megmondani a reklamáló kukatulajoknak, hogy mennyi az aktuális számlaállásuk.
A cég ilyen körülmények között nem tudott egyenesbe jönni, szükségessé vált a folyamatos külső támogatás. Még a jövő évi központi költségvetés tervezetébe is bekerült az idei 4,2 milliárd forint után további 4 milliárd a társaságnak juttatandó állami támogatás. Az NHKV Mészáros Lőrinc bankjától, az MKB-tól is kapott hitelt, így forrásaink szerint jelenleg 45-50 milliárd forint az indulás óta beletolt külső forrás, amit kétséges, hogy valaha vissza tud fizetni.
A számlázásért felelős szoftvert a miniszterelnökkel baráti kapcsolatot ápoló Garancsi István üzlettársai szállították az NHKV-nak.
Garancsi a NAV-hoz bekötött online pénztárgépek SIM-kártyáit szállító Mobil Adat Kft.-ben tulajdonostárs Hauser Gábor Miklóssal, illetve Brasnyó Péterrel. Ők ketten jegyzik az Euromacc Adatfeldolgozó és Szolgáltató Kft.-t, amely 2016-ban nyerte el az NHKV 550 millió forintos megbízását egy olyan rendszer kialakítására, amely képes kezelni a 150 hulladékszállítási szolgáltató ügyfeleinek adatait. A rendszer működését azonban két év alatt sem sikerült megbízhatóvá tenni, annak ellenére sem, hogy közben további százmilliókat költöttek rá, és a költségek megközelítették vagy már túl is lépték az egymilliárd forintos határt.
Egyenes választ nem kaptunk a nemzeti kukaholdingtól, a mérlegbeadás idején tulajdonos Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) pedig nem is reagált arra a kérdésre, hogy tényleg a többmilliárdos vitatott tétel miatt akadt-e el a mérlegbeszámoló elfogadása.
A korábbi és az új tulajdonosi joggyakorló közötti átadás-átvétel folyamatban van, annak lezárását követően történik meg a beszámoló elfogadása
– közölte Sőtér Dávid, az NHKV szóvivője.
Vagyis az NHKV a tulajdonosi joggyakorlójának változásával indokolta a csúszást, azzal, hogy az MNV-től Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyonkezelésért felelős tárca nélküli miniszter fennhatósága alá került a cég. A válasz szerint a cég 2017-es beszámolóját a felügyelőbizottság elfogadta, majd a korábbi tulajdonos, az MNV elé terjesztette. A kukaholding ennek időpontját azonban nem jelölte meg, csak azt, hogy augusztus 1-jétől a cég átkerült a tárca nélküli miniszter felügyelete alá. Arra sem tért ki a válasz, hogy miként késleltethette a váltás a mérlegadatok benyújtását, hiszen azt május végéig kell megtenni, a váltásról szóló rendelet pedig június 25-én jelent meg és augusztustól hatályos. A kukaholding állítása szerint a könyvvizsgáló elkészítette a független könyvvizsgálói jelentés tervezetét, amelyet benyújtottak a testületeknek és a tulajdonosnak.
|
Óriási a káosz az állami kukaholdingnál
|
Azt se tudják megállapítani, pontosan hány milliárdos a hiány, így az állami cégnek nincs elfogadott mérlege a múlt évről.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/09/17/nhkv-kukaholding-szemetszallitas/
|
2018-09-17 20:51:00
| true | null | null |
24.hu
|
1,2 milliárd forintra becsülte az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. a Bugyi nagyközségre meghirdetett szennyvíztisztító telep és csatornahálózat fejlesztési tendert, de végül ennél 130 millió forinttal többe fog kerülni az uniós projekt.
Négyen pályáztak, közülük az M-E 2020 Konzorcium nyert, melyet a Mészáros és Mészáros Kft., illetve az EuroAszfalt Kft. alkot. A konzorciumnak nem ez az első sikeres tendere, Hevesen is ők nyertek:
A megbízás annak a 2016 márciusában indított gigantikus, 420 milliárd forintos keretközbeszerzésnek a része, amelyet az NFP hat egyenlő részre bontott. Az EU ellenőrei is felfigyeltek a gigaprojektre, először a nyerteseket négy évre bebetonozó közbeszerzés felfüggesztését kérték, majd Magyarországra jöttek ellenőrizni a pénz felhasználását. Az auditorok tavaly arra jutottak, hogy az ellenőrzési rendszer lényegében nem működik, és megvillant több mint 40 milliárd forint támogatás megvonásának a lehetősége.
Fotó: Földi Imre / MTI
|
Mészáros 1,3 milliárdos csatornaberuházást nyert Bugyin
|
1,2 milliárd forintra becsülte az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. a Bugyi nagyközségre meghirdetett szennyvíztisztító telep és csatornahálózat fejlesztési tendert, de végül ennél 130 millió forinttal többe fog kerülni az uniós projekt.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/09/20/meszaros-13-milliardos-csatornaberuhazast-nyert-bugyin/
|
2018-09-20 20:57:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Fővárosi Ítélőtábla szerdán helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék 2018. áprilisi ítéletét és jogerősen kimondta, hogy hiába tett a fővárosi önkormányzat felmondó nyilatkozatot, nem szűnt meg a szerződés a főváros és a korábban Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Mahir Cityposter Kft. között. Az ítéletről kérdésünkre a céget képviselő Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda tájékoztatta a 24.hu-t.
A két fél 2006. szeptember 28-án kötöttek szerződést utcabútorok telepítésére, üzemeltetésére és reklámcélú hasznosítására, amit a fővárosi önkormányzat 2015 októberében felmondott. A Mahir bírósági keresetet adott be az önkormányzat ellen.
Ekkor valóságos „oszlopháború” tört ki, melynek során a főváros elkezdte elbontani a cég hirdetőoszlopait. Ezt a bíróság azután megtiltotta számára. A Fővárosi Törvényszék először 2016 szeptemberében hozott első fokú ítéletet, amelyben megállapította, hogy a felmondó nyilatkozat hatálytalan. Ezt a Debreceni Ítélőtábla 2017 februárjában helyben hagyta.
Ezután a Kúria az eljárás részbeni megismétléséről döntött, ezért született szerdán ismét másodfokú, jogerős ítélet, amelynek alapján a Mahir Cityposter tovább használhatja a budapesti hirdetőoszlopokat.
A per lezárultával a cég kártérítési követelést érvényesíthet, becslésük szerint a fővárosi önkormányzat 100 millió forintot meghaladó kárt okozott nekik azzal, hogy pótolni kellett az eltávolított oszlopokat.
|
Jogerősen is megnyerte az oszlopháborút a Mahir Cityposter a főváros ellen
|
A Fővárosi Ítélőtábla szerdán helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék 2018. áprilisi ítéletét és jogerősen kimondta, hogy hiába tett a fővárosi önkormányzat felmondó nyilatkozatot, nem szűnt meg a szerződés a főváros és a korábban Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Mahir Cityposter Kft. között. Az ítéletről kérdésünkre a céget képviselő Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda tájékoztatta a 24.hu-t.
| null | 1 |
https://24.hu/kozelet/2018/09/19/mahir-oszlophaboru-per/
|
2018-09-19 21:01:00
| true | null | null |
24.hu
|
Nemrég számoltunk be arról, hogy új tulajdonosokkal bővült a Lázár János volt Miniszterelnökséget vezető miniszter és családja földjeivel körbevett kastélyt birtokló részvénytársaság. Az új tulajdonosok kiléte azonban ismeretlen.
A Grosswiese Zrt. és vele a Hódmezővásárhelyhez tartozó batidai tanyavilágban felépített luxusingatlan nyáron került új tulajdonosokhoz miután a társaság főrészvényese, Kulik Jenő ügyvéd megvált részvényeinek többségétől. A cégnyilvántartásból ekkor – a jogszabályok értelmében – törölték a Lázárhoz több szálon köthető jogászt, miután tulajdonrésze 50 százalék alá csökkent.
A kastély tulajdonviszonyairól annyit lehetett tudni, hogy abba kis részben (8 százalékkal) Lázár János is bevásárolta magát. Rajta és Kulikon kívül két csekély tulajdoni hányaddal rendelkező személy volt tulajdonos: egyikük több helyi vendéglátóhely, csárda üzemeltetője, másikuk egy több száz hektáron gazdálkodó birtokos.
Az új tulajdonosok kiléte azonban rejtve maradt, mivel egyik birtokos tulajdonrésze sem haladja meg az 50 százalékot, ez esetben pedig a cégnyilvánosságról szóló törvény lehetőséget ad a rejtőzködésre. Ezért hivatalos úton kerestük meg a társaságot, ugyanis a jogszabályok szerint a cég részvénykönyve megtekinthető. A törvény szerint:
A részvénykönyvbe bárki betekinthet. A betekintés lehetőségét a részvénytársaság vagy a részvénykönyv vezetésével megbízott személy a székhelyén munkaidőben folyamatosan biztosítani köteles.
Ezután hetek teltek el, de végül jelentkezett a társaság egyik igazgatósági tagja, aki közölte, hogy személyesen bocsátja rendelkezésünkre a részvénykönyvet. A találkozóra Budapesten került sor. A részvénykönyvet nem fényképezhettük le, ám azt nem tiltotta meg a társaság képviselője, hogy jegyzeteljünk. Ugyanakkor kiderült, hogy feleslegesen próbálkoztunk kideríteni, kik az új tulajdonosok.
A társaság igazgatósági tagja szerint ugyanis az új részvényesek nem kérték a részvénykönyve történő bejegyzésüket.
Azaz egyetlen nyilvánosan elérhető cégdokumentumból sem derül ki, hogy kik vásárolták be magukat a kastélyt üzemeltető társaságba.
A részvénykönyv szerint a látható tulajdonosok közt az alábbiak szerint oszlanak meg a cég tulajdonrészei:
Kulik Jenő 26 százalékban birtokolja a részvényeket.
Lázár János valamivel több mint 8 százalékos tulajdonos.
A két említett helyi vállalkozónak 9-9 százaléka van.
A négy részvényesnek tehát összesen 52 százalékos részesedése van a cégben.
Ez azt jelenti, hogy majdnem a társaság részvényeinek feléről (48 százalék) nem lehet tudni, hogy ki vagy kik a tulajdonosai.
Az érdekes jogi helyzettel és az átláthatatlan céggel kapcsolatban megkerestük a Transparency International Magyarország jogi igazgatóját. Ligeti Miklós szerint a hangsúly a társaság zártkörűségen van, ez a cégkonstrukció ugyanis – mint mondta – remek rejtőzködési lehetőséget biztosít. A korrupcióellenes szervezet képviselője úgy látja, az a tény, hogy a társaság részvényeinek csaknem felét birtokló személyek nem vetették fel magukat a részvénykönyvbe, nagy bátorságra vall. Méghozzá azért, mert a polgári törvénykönyv szabályai értelmében a részvényes, vagyis a tulajdonos, nem gyakorolhatja a jogait és nem vehet fel osztalékot sem, ha nem jegyzik be a részvénykönyvbe.
Vagyis a Grosswiese Zrt. ismeretlen tulajdonosa vagy tulajdonosai nem félnek attól, hogy befektetett pénzüket a többi tulajdonos az ő szavazatuk nélkül meghozott döntéssel veszélyezteti, vagy éppen megfosztja őket az egyébként nekik járó haszontól.
Ligeti hozzátette, a rejtőzködő részvényesek akár azt is gondolhatják, hogy a cégvagyont képező kastély osztalékot nem fog fizetni, a döntéseket pedig a háttérből, informálisan is lehet befolyásolni.
|
Nagy titkot őriz Lázár Jánosék kastélya
|
Nemrég számoltunk be arról, hogy új tulajdonosokkal bővült a Lázár János volt Miniszterelnökséget vezető miniszter és családja földjeivel körbevett kastélyt birtokló részvénytársaság. Az új tulajdonosok kiléte azonban ismeretlen.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/09/24/kastely-batida-lazar-janos-reszvenykonyv-vadaszhaz/
|
2018-09-24 21:05:34
| true | null | null |
24.hu
|
Idén nyáron sokáig követtük két exkluzív jármű, egy magánrepülőgép és egy luxusjacht útját szerte Európában, és közben a magyar kormányzat és holdudvara különböző szereplőire bukkantunk. Lefotóztuk, ahogy Orbán Viktor miniszterelnök az osztrák lajstromszámú magánrepülőgéppel érkezett haza Budapestre a Videoton bulgáriai meccse után. Lefotóztuk, hogy ugyanez a gép később Mészáros Lőrinc lányát, és a ZTE tulajdonosát hozta Ferihegyre. Drónvideót készítettünk arról, hogy Mészáros üzlettársa, Szíjj László, valamint egy kormánybiztos, és Homolya Róbert MÁV-elnök ugyanazzal a luxusjachttal hajókázik az Adrián, amin korábban Mészáros Lőrinc pihent. Térképre tettük a luxusjacht és a magánrepülő összes eddigi útját, és kiderült, hogy elég sokszor keresztezték egymást, például az elmúlt két hónapban ötször voltak azonos időpontban Rijekában (Fiume).
Július elején a Mércén jelent meg egy fotó, amin Mészáros Lőrinc az olaszországi Porto di Ischia kikötőjében ül a Lady Mrd nevű luxusjacht fedélzetén. A hírnek nem lett különösebb visszhangja a hazai sajtóban, de a mi érdeklődésünket felkeltette a fideszes elithez köthető újabb drága vagyontárgy. Ekkor ugyanis már hosszú ideje volt figyelmünk középpontjában egy luxusrepülő.
Heteken át követtük a jacht és a magángép útjait, amelyek sokszor keresztezték egymást. Kutatásunk során felbukkant Orbán Viktor miniszterelnök, valamint Mészáros Lőrinc köre, és a NER több más szereplője is. Fotókon, videókon, térképeken és infografikákon mutatjuk nyomozásunk eredményeit.
Lady Mrd, a 7 milliárd forintos luxusjacht
2015-ben a Benetti olaszországi gyárában építették a Benetti Crystal 140 típusú jachtot, amelynek hosszúsága 42, a szélessége 9 méter. A hajó 5 kabinjában 10 vendég fér el, és az utasok kényelmét 7 fős legénység szolgálja. A háromszintes luxusjacht legfelső, úgynevezett “napozó" részén jacuzzi és medence is a vendégek rendelkezésére áll.
Ebben a galériában, vagy az alábbi videót megnézve pár pillanatig mindenki Mészáros Lőrincnek érezheti magát.
A luxusnak persze ára van: a jachtot tavaly 20,9 millió euróért (kb. 6,8 milliárd forint) hirdették. Az eladás után az eredetileg Lady M néven, kajmán-szigeteki zászlóval közlekedő jachtot 2018. január végén Máltán vették nyilvántartásba Lady Mrd néven.
Kategóriája “pleasure craft", ami a máltai szabályozás szerint azt jelenti, hogy nem lehet bérbeadni, csak a tulajdonosa és az ő vendégei használhatják.
A máltai hajónyilvántartás szerint a Lady Mrd tulajdonosa az L&L Charter Ltd nevű máltai cég, aminek tulajdonosa a PKF Fiduciaries International Ltd. nevű máltai strómancég, amely máltai cégadatok szerint több mint kétszáz offshore céget kezel tulajdonosként vagy igazgatóként. A PKF tulajdonosai George Mangion és Marianne Mangion máltai lakosok, ám az rendkívül valószínűtlen, hogy a PKF által frontolt cégek valóban az ő saját vállalkozásaik volnának.
Ugyanez a két offshore cég, és ugyanez a két ember volt a tulajdonosa az Artemy nevű luxusjachtnak is, aminek a fedélzetén 2016-ban a Magyar Narancs fotózta le Mészáros Lőrincet.
Máltai regisztrációja óta a Lady Mrd a Földközi-tengert járja Olaszországtól Horvátországig, és az elmúlt hónapokban többször “találkozott" ott egy másik titokzatos járművel.
OE-LEM, a 17 milliárd forintos magánrepülőgép
2018. március végén egy vadonatúj Bombardier Global 6000 típusú luxus magánrepülőgép érkezett a cég montreáli gyárából Bécsbe. A gép azóta az osztrák léginyilvántartásban szerepel OE-LEM lajtsromszámmal. Tulajdonosa nem ismert, az üzembentartója pedig az International Jet Management GmbH, egy erre szakosodott osztrák cég.
Az International Jet Management GmbH volt az üzembentartója annak a kisebb, 3 milliárd forintos, OE-IKZ lajstromszámú magánrepülőnek is, amellyel 2018 januárjában a Célpont és a Zoom fotózta le Mészáros Lőrincet.
Hiába az osztrák üzemeltető és lajtsromszám, az OE-LEM luxusrepülő szinte állandóan a budapesti repülőtéren parkol. Innen indul, és ide érkezik, csak nagyon ritkán megy ki Bécsbe, ahova elvileg tartozik. Az elmúlt hónapokban ráadásul többször repült Ferihegyről éppen oda, ahol a Lady Mrd luxusjacht tartózkodott a kérdéses időpontban, de más érdekes utakat is találtunk.
A Bombardier Global 6000 egy nagyon drága business jet. Új ára 60 millió amerikai dollár, vagyis körülbelül 17 milliárd forint. A repülő üzemeltetési költsége (személyzet, biztosítás, repülőtéri díjak, tárolás, karbantartás, üzemanyag stb.) óránként 5-10.000 dollár (kb. 1,5-3 millió forint) a repült órák számától és az útvonalaktól függően.
A 30 méter hosszú gép egy tankolással 11 ezer kilométert tud megtenni, és végsebessége óránként 950 kilométer. Fedélzetén 17 utas utazhat luxuskörülmények között. Az egyéni felszereltség különböző lehet, de nagyjából így néz ki egy Bombardier Global 6000 típusú magánrepülő belseje:
A magyar miniszterelnök is használta
Orbán Viktor miniszterelnök is megtapasztalta már az OE-LEM kényelmét, ugyanis július 25-én ezzel a luxusrepülővel utazott Bulgáriába a Videoton-Ludogorec BL-meccsre.
A bolgár Standart írta meg akkor, hogy Orbán magángéppel érkezett Várnába, ahol a Ludogorec otthonához, Razgradhoz legközelebbi repülőtér található. A bolgár csapat honlapján rövid hír és képgaléria számolt be arról, hogy a klub vezetősége köszöntötte a stadiumban a magyar miniszterelnököt, akit egy Ludogorec-logós tasakba tett ajándékkal is megleptek.
A meccs 0:0 lett, és nemsokkal éjfél előtt ért vissza Ferihegyre a magyar miniszterelnökkel az OE-LEM. Lefotóztuk, ahogy Orbán Viktor kiszállt a magánrepülőből a Ludogorec menedzsmentjétől kapott ajándéktasakkal a kezében.
Orbán bulgáriai látogatását két héttel később, augusztus közepén a K-Monitor blogja is észrevette a bolgár lapokban, és légiirányítási adatok alapján ők is rájöttek arra, hogy az OE-LEM vitte ki Várnába a magyar miniszterelnököt. A hír azonban Mészáros Lőrinc luxusjachtozásához hasonlóan nem kavart nagyobb port a magyar sajtóban, és a miniszterelnök sajtóosztálya azóta sem válaszolt arra a kérdésre, hogy miként került Orbán Viktor egy 17 milliárd forintos luxusrepülőgép fedélzetére.
A gépnek azonban nem a Ludogorec-Videoton meccs volt az egyetlen focival kapcsolatos útja. Június 21-én Nyizsnyij Novgorodba ment, ahol akkor Argentína játszott Horvátországgal a világbajnokság D-csoportjának második fordulójában. Július 15-én pedig Moszkvába utazott a luxusrepülő, ahol épp a vb-döntő zajlott. A sajtóban akkor megjelent, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a helyszínen nézte a mérkőzést, és még Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is találkozott aznap.
A magánrepülő és a luxusjacht sokszor találkoznak
Kutatásunk akkor vált igazán izgalmassá, amikor összevetettük egymással a Lady Mrd és az OE-LEM elmúlt hónapokban megtett útjait. A hivatalos hajózási és repülési nyilvántartásokból származó adatok szerint ugyanis a magánrepülő többször ment Budapestről éppen oda, ahol a luxusjacht is tartózkodott éppen akkor.
Ezek a kapcsolódási pontok általában kedvelt nyaralóhelyeken, Olaszországban és Horvátországban voltak. Többek között Bari, Split, Pula, Rijeka és Velence voltak azok a városok, ahol ugyanakkor volt jelen a Lady Mrd és az OE-LEM is. De előfordult az is, hogy mindkét luxusjármű ugyanakkor volt a montenegrói Tivatban, ahol egy exkluzív jachtkikötő várja a szupergazdagokat.
A kapcsolódási pontok az alábbi ábrán tekinthetők meg. A piros szín a magánrepülő, a fekete pedig a luxusjacht mozgását jelöli. A térkép alján lévő nyilakra kattintva lehet lépkedni az utak között a dátumok alapján:
Drónfelvételt is készítettünk róluk
Augusztus 16-án a Lady Mrd luxusjacht Horvátországban volt, Brijuniból ment Opatijába. Sikerült drónvideót készítenünk az érkezéséről és utasairól is. A közel 7 milliárdos luxushajó fedélzetén utazó férfiak nem tűntek boldognak, amikor észrevették a drónt. Egyikük azonnal az arcába tolta a napszemüvegét a homlokáról, másikuk a bajszát takarta, a harmadik férfi pedig integetett a kamerának, mintha el akarta volna zavarni.
Nem véletlen, hogy nem örültek a drónnak a Lady Mrd utasai. Az általunk levideózott és lefotózott három férfi ugyanis Homolya Róbert MÁV-elnök, Szíjj László üzletember, és Kovács Ernő kormánymegbízott voltak.
A magas, kopasz férfi Homolya Róbert, aki 2010 és 2012 között az európai uniós támogatások elosztásáért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnökhelyettese volt, majd 2012-től különböző pozíciókban dolgozott a Miniszterelnökségen. Először miniszteri, majd miniszterelnöki biztos, később kormánymegbízott lett. 2017-től a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára lett, majd 2018. augusztus elején a Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV) vezérigazgatójává nevezték ki.
A 24.hu értesülései szerint az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF 2010 óta vizsgálódik Homolya után. Az uniós ellenőröknek ugyanis az a gyanújuk, hogy Homolya még az NFÜ elnökhelyetteseként 8 közbeszerzésnél érdekelt volt előkészítői és végrehajtói oldalon is, mert céges érdekeltségein keresztül tanácsadóként működött közre olyan projektekben, amelyekre az NFÜ adta az EU-támogatást. Ez pedig az OLAF szerint összeférhetetlenség, és emiatt a tenderek teljes támogatási összegét, 3,3 milliárd forintot követelhet vissza az Európai Unió a magyar kormánytól. Az ügy nagyon hasonló a miniszterelnök vejéhez köthető Elios-botrányhoz.
A napellenző sapkás férfi Szíjj László, aki több vállalkozásban is üzlettársa Mészáros Lőrincnek. A tiszakécskei Szíjj legnagyobb cége, a Duna Aszfalt Kft. évek óta sorra nyeri a többmilliárd forint értékű közbeszerzéseket. Szíjj érdekeltségei csak 2017-ben 606,5 milliárd forint értékben nyertek el állami megbízásokat, és ezeknek 44 százaléka európai uniós támogatás volt.
A jellegzetes fehér bajszot viselő férfi Kovács Ernő kormánymegbízott. Kovács 16 évig, 1998-tól 2014-ig volt Tiszakécske polgármestere, majd 2014 júliusában Orbán Viktor miniszterelnök Bács-Kiskun megyei kormánymegbízottá nevezte ki, és 2018. július elején újabb 4 évvel hosszabbította meg a kinevezését.
Fontos vendégek fekete kisbusszal
Egy nappal azután, hogy lefotóztuk a luxusjachton Homolya Róbertet, Szíjj Lászlót és Kovács Ernőt, az OE-LEM lajtsromjelű magánrepülő felszállt Ferihegyről. Kiment Rijekába, ott volt egy órát, majd hazajött Budapestre.
Ezután egy napig vendégek nélkül állt a Lady Mrd a rijekai kikötőben, de agusztus 20-án szorgoskodni kezdett a személyzet. Takarítottak, lenyitották a hajóhidat, és fel-alá mászkáltak előtte. Érezhető volt a viselkedésükből, hogy hamarosan fontos vendég érkezik a luxusjachtra. Annyira fontos vendég, hogy még egy lábtörlőt is kitettek neki a kikötő kövére a hajóhíd elé, ugyanis a jachtetikett szerint a fedélzetre cipő nélkül, mezítláb illik csak fellépni.
Ugyanezen a napon, augusztus 20-án délelőtt felszállt az OE-LEM lajtsromjelű magánrepülő Budapesten, és Rijekába ment, majd nem sokkal később visszajött Ferihegyre. A luxusrepülő rijekai landolása után egy fekete személyautó és egy fekete kisbusz érkezett a kikötőbe a luxusjachthoz.
A kikötői kamera megörökítette, hogy a kisbuszból egy alkata és mozgása alapján Mészáros Lőrincre nagyon hasonlító férfi, és kísérete szállt ki. A vendégek üdvözölték a személyzetet, majd lábbelijüket levéve felmentek a jacht fedélzetére. A Lady Mrd ezután útnak indult.
A fiumei kikötői kamera felvétele 2018. augusztus 20-án from atlatszo.hu on Vimeo.
A következő napokban a luxusjacht megállt Opatija, Mali Losinj és Brijuni kikötőjében is, majd augusztus 24-én visszatért Rijekába. A kikötői kamera felvette, hogy a Mészáros Lőrincre nagyon hasonlító férfi, és egy hölgy a jacht legfelső szintjén, egymást átölelve nézték végig a kikötést.
A fiumei kikötői kamera felvétele 2018. augusztus 24-én from atlatszo.hu on Vimeo.
Másnap, augusztus 25-én a magánrepülő kiment Rijekába, majd egyből hazajött. Egy nyaraló lefotózta, hogy ugyanekkor a Lady Mrd előtt egy fekete kisbusz állt, miközben a jachtról emberek szálltak le.
Az OE-LEM lajtsromjelű luxusrepülő a két rijekai út között sem pihent. Augusztus 15-én ment ki először a spanyolországi Malagába, és augusztus 22-én ismét megtette ezt a nagyjából 3 órás utat. Akárcsak 15-én, 22-én is csak 1 órát volt Malagában, majd jött vissza Budapestre. Augusztus 22-én lefotóztuk, hogy a magángép ferihegyi landolása után kik jöttek ki a repülőtér kisgépes termináljának ajtaján.
Egy kisebb társasággal Mészáros Lőrinc egyik lánya, Mészáros Beatrix, valamint Végh Gábor, a ZTE tulajdonosa jött ki az épületből.
Mészáros Beatrix apja több vállalkozásában tölt be vezető tisztséget, májusban például a Mátrai Erőmű felügyelőbizottságának elnöke lett. Emellett két testvérével közösen tulajdonosa a Fejér-B.Á.L. Zrt.-nek, ami az elmúlt években több tízmilliárd forint értékben nyert állami megbízásokat.
Végh Gábor adományozta a felcsúti fociakadémiának Puskás Ferenc szobrát, amelyet 2014 áprilisában Orbán Viktor miniszterelnök avatott fel a felcsúti stadion megnyitója előtt. Végh Gábor szintén 2014-ben lett cégén keresztül a zalaegerszegi futballcsapat, a ZTE FC Zrt. tulajdonosa.
Végh cége, a Pharos ’95 Kft. is erősen kötődik Orbán szülőfalujához: focipályákat épített a Puskás Akadémiának, és van egy telephelye Mészáros Lőrinc egyik legismertebb vállalkozásának, a Mészáros és Mészáros Kft. székhelyén.
Végh Gábor cége, a Pharos ‘95 Kft. évek óta sorra nyeri a stadionépítésekkel kapcsolatos közbeszerzéseket, de nemrégiben az MLSZ focipályaépítési tenderén, és egy kastélyfelújításnál is befutó lett.
Változatos utak Európa-szerte
Az OE-LEM lajstromjelű magánrepülő az elmúlt hónapokban Horvátországon kívül járt Lisszabonban, Krétán, Máltán, Milánóban, Münchenben, Prágában, Szicíliában, és Portugália legdélebbi városában, Faroban is.
Augusztus 30-án újra Malagába ment, majd egy óra múlva visszajött Ferihegyre, és végül kiment Bécsbe. Ott parkolt egészen szeptember 17-ig, amikor először leszállt Budapesten, majd kirepült Rijekába.
Ott már augusztus 25. óta állt a kikötőben a Lady Mrd, ami körül ekkor szintén mozgás támadt. Az OE-LEM rijekai landolása után nem sokkal egy fekete kisbusz érkezett a luxusjachthoz, ami ezután kihajózott, a magánrepülő pedig közben elindult vissza Ferihegyre.
A Lady Mrd néhány nap alatt végiglátogatta Opatija, Mali Losinj és Cres kikötőit, majd szeptember 20-án visszatért Rijekába. Ugyanezen a napon, röviddel a luxusjacht után a magánrepülő is Rijekába ment, majd visszajött Budapestre.
A fenti ábrán látható a 17 milliárd forintos magángép, és a 7 milliárd forintos jacht összes eddigi útja. A piros szín az OE-LEM, a fekete pedig a Lady Mrd mozgását mutatja.
Szöveg: Erdélyi Katalin — Fotók és videók: Németh Dániel — Adatvizualizáció: Bátorfy Attila — Adatok forrása: Vesselfinder, Marinetraffic, Radarbox24, Planefinder, Investigative Dashboard, ICIJ Offshore Leaks, Opten
|
Orbán Viktor, a magánrepülőgép, a luxusjacht, és a Mészáros-klán – tudjuk, hol nyaraltak idén nyáron
|
Idén nyáron sokáig követtük két exkluzív jármű, egy magánrepülőgép és egy luxusjacht útját szerte Európában, és közben a magyar kormányzat és holdudvara különböző szereplőire bukkantunk. Lefotóztuk, ahogy Orbán Viktor miniszterelnök az osztrák lajstromszámú magánrepülőgéppel érkezett haza Budapestre a Videoton bulgáriai meccse után. Lefotóztuk, hogy ugyanez a gép később Mészáros Lőrinc lányát, és a ZTE tulajdonosát hozta Ferihegyre. Drónvideót készítettünk arról, hogy Mészáros üzlettársa, Szíjj László, valamint egy kormánybiztos, és Homolya Róbert MÁV-elnök ugyanazzal a luxusjachttal hajókázik az Adrián, amin korábban Mészáros Lőrinc pihent. Térképre tettük a luxusjacht és a magánrepülő összes eddigi útját, és kiderült, hogy elég sokszor keresztezték egymást, például az elmúlt két hónapban ötször voltak azonos időpontban Rijekában (Fiume).
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/09/24/orban-viktor-a-maganrepulogep-a-luxusjacht-es-a-meszaros-klan-tudjuk-hol-nyaraltak-iden-nyaron/
|
2018-09-24 21:19:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az Átlátszó már 2016-ban pedzegette, hogy Kecskemét egyik feltörekvő kormánypárti médiavállalkozóját, Oltyán Józsefet
„…valaha MSZP-közelinek ismerték, a volt megyei pártelnök, az utóbb csalás miatt ült Zuschlag János köreibe tartozónak mondták, aki a jelek szerint képes volt a rugalmas váltásra, s került közel forrásaink szerint a helyi Fideszhez.”
Miután a héten kiderült, hogy Oltyán, vagyis a vidéki online laphálózatot működtető Regon Média Zrt. feje váratlanul társtulajdonos lett az Index felületeit is értékesítő CEMP-csoportban, a sajtó újra felemlegette a régi MSZP–Zuschlag-kapcsolatot.
Az érintett viszont igyekezett eltolni magától a múltját. „Az MSZP-nek soha nem voltam tagja, Zuschlag Jánost pedig életemben egyszer láttam, körülbelül 8 méterről, amikor 2006-ban átvette Bács-Kiskun megyei önkormányzati mandátumát. Az eseményen az Index megyei mutációját a hirös.index.hu-t képviseltem, amelynek közel 13 évig voltam a kiadója” – nyilatkozta Oltyán József saját, frissen szerzett lapjának, a Cemp-X Online-hoz tartozó napi.hu-nak.
A 24.hu viszont megszólaltatta Király Józsefet, a szocialisták Bács-Kiskun megyei elnökét, aki határozottan állította, hogy Oltyán korábban az MSZP-t támogatta, „és ádáz harcot vívott a Fidesz ellen”.
És akkor a tények: 2005-öt írtunk, amikor Oltyán József és élettársa (mai felesége), Lakó Erika, valamint a Bács-Kiskun megyei MSZP egyik főalakjának fia, Alter Róbert közös vállalkozást alapított Kompozit Média Kft. néven. Az idősebbik Alter Róbert addigra volt kecskeméti és megyei szocialista alelnök, a Zuschlag-ügyben emlegetett Dél-alföldi Regionális Ifjúsági Tanács elnöke és később az ifjú botránypolitikus egyik legfőbb támasza is. Klára nevű lánya ugyancsak politizálgatott MSZP-s színekben.
A Kompozit aztán kisvártatva hozzá is láthatott Kecskemét város honlapjának megújításához, s az akkori polgármester, Szécsi Gábor az oldal reklámfelületeinek értékesítését is ugyanerre a társaságra bízta.
Az eredetileg fideszes Szécsi ekkor már az MSZP–SZDSZ hivatalos képviselőjelöltjeként készült a 2006-os parlamenti választásra. Oltyán cége tehát igenis a helyi baloldaltól kapott bizalmi médiafeladatokat az „ántivilágban”. Ekkoriban a Kompozit mellett a hirös.index.hu portált is együtt vitte ifjabb Alter Róberttel, s Oltyánnak a nagykőrösi médiavilágra is volt befolyása – a Heti Aranyeső Kft. ügyvezetőjeként.
Több korabeli híradás is igazolja, hogy ezek a médiumok valóban „ádáz harcot vívtak” a fideszes polgármester, Czira Szabolcs ellen – de Oltyán később szinte mindenkivel összeveszett, akivel annak idején együtt harcolt. Alter Róberttel is pereskedni kezdett, aki ma már azt mondja, „nem etikus üzletembernek ismerte meg” a CEMP-csoport új gazdáját.
Címlapfotó: napi.hu
|
Korábban a szocikkal is bizniszelt a KDNP-s médiavállalkozó, aki beszállt a CEMP-csoportba
|
Az elmúlt napokban kialakult némi sajtópolémia arról, hogy az Index hirdetési felületeit is értékesítő CEMP-csoport egyik új gazdája, Oltyán József (KDNP) üzletelt-e régen a Bács-Kiskun megyei szocikkal, konkrétan Zuschlag János köreivel.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2018/09/21/korabban-a-szocikkal-is-bizniszelt-a-kdnp-s-mediavallalkozo-aki-beszallt-a-cemp-csoportba/
|
2018-09-21 22:42:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A családi otthonteremtési kedvezmény kibővítésének 2015-ös bejelentését követően megugrott a folyamatban lévő építkezések és a kiadott engedélyek száma is. 2017-ben csaknem 136 ezer folyamatban lévő építkezést regisztrált a statisztikai hivatal, ami viszont még mindig nem éri utol a 2007-es csúcsot (nagyjából 159 ezer), azonban a 2009-es szintet már felülmúlja.
Ezzel egyébként alapvetően nincs is baj, mert a válság előtti ingatlanpiaci fellendülést részben a fenntarthatatlan devizahitelezés tette lehetővé. Viszont a hazai lakásállomány állapota a KSH legfrissebb erre vonatkozó, 2015-ös kutatása alapján hagy kívánnivalót maga után, ezért fontos hogy minél több új lakás épüljön.
Még a kiadott engedélyek sincsenek a válság előtti szinten. 2017-ben 38 ezer engedélyt adtak ki, ami csaknem hatezerrel kevesebb, mint ahány projektnek zöld utat adott az állam 2008-ban. A közeljövőben ráadásul lehet majd egy kisebb lassulás, aminek az az oka, hogy a fejlesztők a jelenlegi projektjeiket akarják befejezni, amíg még érvényes a kedvezményes, 5 százalékos áfa, ezért a munkaerőhiánnyal és építőanyag-drágulással nehezített helyzetben ezekre fókuszálják az erőforrásaikat.
Mindez egyébként a számokon is meglátszik: 2018 júliusában az KSH friss adatai szerint az építőipari termelés 38 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, aminek elsősorban az az oka, hogy a most induló építkezések közül a családi házak, ikerházak és a kisebb társasházak építését még be lehet fejezni 2020-ig. Az ingatlan.com elemzése szerint emiatt 2020-ban várhatóan kevesebb új lakást adnak át mint 2019-ben, de a legnépszerűbb régiókban 2021-től ismét növekvő pályára kerülhetnek a lakásépítések.
A KSH friss adataiból egyébként az is kiderül, hogy jelenleg messze nem épül még elegendő lakás: 2013 és 2017 között összesen közel 48 ezer új lakást adtak át, ami a 2008 és 2012 között megépült több mint 112 ezres lakásszámnak kevesebb mint a fele.
Ezekkel a számokkal az iparágban sem elégedettek: Világgazdaság az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke, Koji László egy iparági konferencián tavasszal azt mondta,
Az épített lakások fajtáját tekintve nem látszik nagy változás az arányokban. A legtöbb újonnan épülő lakás földszintes vagy egyemeletes (vagyis valószínűleg családi ház, sorház, ikerház), kisebbsége pedig legalább 2 emeletes társasház. Az adatok alapján az 5-10 emeletesek építése még nagyon messze van a válság előtti szinttől: míg 2009-ben 61 ilyen épület készült el, 2016-ban és 2017-ben csak 19, majd 17.
Koji úgy értékelt, a hazai építőipar legnagyobb problémája az alacsony hatékonyság, hiszen Ausztria ugyanannyi foglalkoztatottal közel hatszor több termelési értéket tud előállítani, mint Magyarország.
Emlékeztetett rá, hogy az elmúlt tíz évben alig volt szükség az építőipari szolgáltatásokra, így a fizetőképes kereslet megjelenése időzavarba hozta a magyar építőipart. Ennek következtében most olyan piaci helyzet állt elő, amely ki fogja kényszeríteni, hogy a szükséges mértékben javuljon a magyar építőipar hatékonysága.
Az ábra alapján az is kiderül, hogy országosan a használt lakások piaca már elérte a 2008-as szintet.
Az ingatlan.com elemzése szerint az új lakások árának emelkedése a kiegyensúlyozatlan piaci tényezőkkel magyarázható. “Tapasztalataink szerint sok helyen, például a fővárosban nem épül annyi új lakás, amennyire kereslet lenne. Közben pedig fogynak a társasház- vagy családiház-építésre alkalmas telkek” - fogalmazott Balogh László.
Borítókép: a BudaPart Gate építkezése Budapesten, a Kopaszi-gáton. Fotó: Balogh Zoltán / MTI.
|
Kétszázezer új lakás hiányzik a magyar ingatlanpiacról
|
A 2008-as válság kirobbanása után csaknem 10 évnek kellett eltelnie, hogy valamelyest magára találjon a magyar építőipar, most viszont már a munkaerőhiány jelenti az újabb kihívást. A csok és az 5 százalékos lakásáfa hatása jól kimutatható a számokon, óriási hajrában próbálják befejezni projektjeiket a cégek a kedvezményes időszakon belül. A 2007-es csúcstól még manapság is messze elmarad minden ingatlanpiaci mutató. Nagy szükség lenne felújításokra, és új lakásokra is.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/09/24/ksh_ingatlan_epitkezes_2017/
|
2018-09-24 22:43:54
| true | null | null |
Index
|
Vádalt emeltek azzal a nyolc személlyel szemben, akik egy nigériai férfi által irányított bűnszervezet keretében több, mint 250 millió forint csalásból származó pénzt mostak tisztára - írja közleményében a Csongrád Megyei Főügyészség.
A vádirat szerint a nigériai férfi ismeretlen, feltehetően afrikai megbízóival megállapodott abban, hogy magyar állampolgárokat szervez be azért, hogy a bűnszervezet tagjai által, jellemzően nyugat-európai sértettek sérelmére elkövetett bűncselekményekből származó pénz megszerzésében és eltüntetésében segítsenek.
A vádlott szegedi lakosokat szervezett be, akik több pénzintézetben is nyitottak devizaszámlákat, amelyekre azután csalásból származó pénzek érkeztek. A sértettektől e-mail fiókjuk feltörésével, hamis e-mail címekkel, valótlan internetes hirdetésekkel csaltak ki pénzt.
A bűnszervezet 2015. szeptembere és 2017. áprilisa között működött. A módszerrel 32 pénzmosásra használt bankszámlát nyitottak Szegeden, amelyekre 61 átutalás érkezett mindösszesen 307 millió forint értékben. Ebből a vádlottak 254 millió forintot vettek fel, a több pénzt a közben érkező figyelmeztetések miatt a bankok már nem írták jóvá és visszautalták a sértetteknek.
A számlanyitó és a bűncselekményekből származó pénzt felvevő vádlottak utalásonként tíz százalékot kaptak, majd a felvett készpénzt át kellett adniuk a nigériai férfinak, aki szintén levonta a neki járó további tíz százalékot és a fent maradó összeget eljuttatta megbízóinak.
A sértettek többek között spanyol, német, osztrák, svájci, angol, portugál, bolgár, thaiföldi, fülöp-szigeteki, afrikai magánszemélyek és cégek voltak.
A főügyészség bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett pénzmosás bűntette miatt emelt vádat. A vádemeléskor letartóztatásban álló nigériai férfi és társai bűnösségéről a Szegedi Törvényszék fog dönteni.
|
250 milliót mosott tisztára egy szegedi bűnszervezet
|
Vádalt emeltek azzal a nyolc személlyel szemben, akik egy nigériai férfi által irányított bűnszervezet keretében több, mint 250 millió forint csalásból származó pénzt mostak tisztára - írja közleményében a Csongrád Megyei Főügyészség.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/09/21/250_milliot_mosott_tisztara_egy_szegedi_bunszervezet/
|
2018-09-21 22:45:00
| true | null | null |
Index
|
A jegybank elnöke a budai várban tartott megnyitó beszédében az MTI szerint hangsúlyozta: "jelképes téren, jelképes helyen, jelképes időben" adták át a korábban már majdnem teljesen lerombolt épületet. Az épület is azt jelképezi, hogy Magyarország 2010 után megtalálta helyét a világban, Kelet és Nyugat között jelképes hídfőállást teremtett - mutatott rá Matolcsy György.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kiemelte: korunkban kulcskérdés az innováció, a másként, megújulva gondolkodás képessége, lehetősége. "Ezzel fontos élnünk, ha azt szeretnénk, hogy Magyarország és Budapest Európa innovációs központja legyen." Az innovációs és technológiai miniszter szerint már most a negyedik ipari forradalom korát éljük, ennek megértéséhez és elfogadásához a társadalom innovációra való képességét is erősíteni kell. El kell fogadtatni, hogy már a közeljövőben a mesterséges intelligencia a mindennapok része lesz, könnyen elképzelhető, hogy robotok lesznek a "munkatársaink". Nem kell félni a robotoktól, a gépek irányításához mindig szükség lesz az emberekre - mondta a miniszter.
Palkovics László szerint annak ellenére, hogy kis ország Magyarország, büszkék lehetünk az innovációban már eddig elért eredményeinkre. A további fejlődés érdekében a kormány határozott célja, hogy a 2020-ra GDP 1,8 százalékára növeli a kutatás plusz fejlesztésre, illetve az innovációra fordítható összegek nagyságát - jelezte a tárcavezető.
Az egykori budai Óvárosháza régészeti és műemléki kutatásai Pallas Athéné Alapítványok révén 2014-ben kezdődtek el. A teljes körű felújítás eredményeként az Óvárosháza történelmi jelentőségéhez méltó, ugyanakkor a 21. század kihívásainak megfelelő épületként született újjá.
A csaknem 800 éves múltra visszatekintő épület rekonstrukciójának és műemléki helyreállításának költsége mintegy 4 milliárd forint volt. Az épület a Pallas Athéné Domus Sapientiae (PADS) Alapítvány tulajdona - közölte az Optima Befektetési Zrt. az MTI-vel.
|
Matolcsy elárulta, mi lesz a "bölcs várban"
|
Kilenc szellemi műhely működik majd a "bölcs várban", a tudás házában, az épületben egyebek mellett 3 doktori program, köztük a Széchenyi Egyetem angol nyelvű oktori iskolája, 2 alapítvány, könyvkiadó és érmekiállítás is helyet kapott - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke pénteken azon a rendezvényen, amelyen átadták az egykori budai Óvárosháza felújított épületét a budai Várban.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/ingatlan/matolcsy-bolcs-var-budai-var-beruhazas.670256.html
|
2018-09-24 22:47:21
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
Közel 10 millió eurós tendert írt ki a napokban a Paksi Atomerőmű irodaépületeire, valamint egy 100 fős étteremre és főzőkonyhára a Paks II. Projekt fővállalkozója. Az ajánlatokat október 5-ig lehet beadni.
A Paks II. Zrt. holnapján közölt részletek szerint felvonulási irodaépületekre várják az ajánlatokat: 300, illetve 360 fős létesítményekről van szó. A Roszatomhoz köthető internetes oldalon közzétett dokumentum szerint 2019. március 30-ig el kell kezdeni a kivitelezést, és a munkálatok elvégzésére egy év két hónap áll a nyertes ajánlattevő rendelkezésére. Vagyis 2020. május 30-ig át kell adni az épületeket.
A kiírásból továbbá az is kiderül, hogy az építésben közreműködő vállalkozások, illetve az atomerőmű tulajdonosai (owners) számára készülő épületekre – ideértve az éttermet is – maximum 9 981 540 eurós ajánlatot lehet tenni, ez tehát a plafonérték.
A projekt fővállalkozója, az JSC ASE EC (Atomkomplekt Joint Stock Company) által közzétett ajánlattételi felhívásból tehát megtudjuk, hogy a felvonulási – vagyis az építkezés folytatásához szükséges – irodaépületek csak 2020 tavaszának vége felé készülnek el. A feltételezhetően a munkások étkeztetésére szolgáló éttermi rész és főzőkonyha is csak ebben az időben nyílhat meg.
|
Késésben a beruházás: ebédelni is csak 2020-tól lehet a Paksi Atomerőműben
|
Kérdés, amennyiben nem az orosz fél miatt csúszik a beruházás, milyen következményekkel kell számolnia a magyar kormánynak az államközi szerződés alapján.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/kesesben-a-beruhazas-ebedelni-is-csak-2020-tol-lehet-a-paksi-atomeromuben.html
|
2018-09-24 09:53:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
23 megyei jogú város és a főváros polgármesterének vagyonnyilatkozatát próbáltuk megismerni, az eredmény minimum vegyes: 8 városvezető, továbbá a budapesti főpolgármester önként és azonnal, további 11 városvezető az erre irányuló adatigénylésre nyilvánosságra hozta a vagyonnyilatkozatát. Négyen azonban megnehezítik vagy lehetetlenné teszik a megismerését, Dunaújvárosban egyenesen a bolondját járatják az adatigénylővel. Teszteltük a megyei jogú városok polgármesteri hivatalait: meghökkentő, hogy mennyire eltérően értelmezik az erre vonatkozó törvényt.
Azon megyei jogú városok polgármesterei, akik önként és azonnal nyilvánosságra hozzák a vagyonnyilatkozatukat: Kriza Ákos (Fidesz, Miskolc), Páva Zsolt (Fidesz, Pécs), Márki-Zay Péter (független, Hódmezővásárhely), Porga Gyula (Fidesz, Veszprém), Dénes Sándor (Fidesz, Nagykanizsa), Botka László, (MSZP, Szeged), Puskás Tivadar (Fidesz, Szombathely) Szalay Ferenc (Fidesz, Szolnok) és Tarlós István, Budapest főpolgármestere.
Azok, akik adatigénylésünkre adták ki a vagyonnyilatkozatukat: Szarvas Péter (független, Békéscsaba), Papp László (Fidesz, Debrecen), Habis László (Fidesz, Eger), Szita Károly (Fidesz, Kaposvár), Szemereyné Pataki Klaudia (Fidesz, Kecskemét), Kovács Ferenc (Fidesz, Nyíregyháza), Fekete Zsolt, (MSZP-DK-Együtt-TVE, Salgótarján), Cser-Palkovics András (Fidesz, Székesfehérvár), Schmidt Csaba (Fidesz, Tatabánya), Balaicz Zoltán (Fidesz, Zalaegerszeg).
Akik megnehezítik vagy lehetetlenné teszik a vagyonnyilatkozatuk megismerését: Cserna Gábor (Fidesz, Dunaújváros), Borkai Zsolt (Fidesz, Győr), Fodor Tamás (Fidesz, Sopron), Ács Rezső (Fidesz, Szekszárd).
Mészáros András, Érd polgármestere külön kategória: az adatigénylésre a kért módon ugyan kiadta a vagyonnyilatkozatát, de könnyen lehet, hogy ezt a jövőben a KiMitTud rendszeren többet nem teszi meg.
A törvény betűje
Az adatigénylések alapszabálya így szól: "A közérdekű adat megismerése iránt szóban, írásban vagy elektronikus úton bárki igényt nyújthat be. A közérdekből nyilvános adatok megismerésére a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni."
Amikor az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozati adatait akarjuk megismerni, akkor az infotörvény ezen rendelkezései az irányadóak.
Viszont néhány megyei jogú város önkormányzatánál még most is úgy gondolják, hogy a hivatal, illetve a polgármester dönti el, betartja-e az infotörvény rendelkezéseit, vagy trükkös megoldásokkal lehetetlenné teszik az adatok megismerését.
Esetleg helyi rendeletekkel, jegyzői utasítással az adatigénylőt könnyen azonosítható, nyilvántartásba vehető lakosként kezelik.
Ki a leggazdagabb?
Az alapkérdés, amire választ kerestünk, elég egyszerű: a megyei jogú városok polgármesterei közül vajon ki a leggazdagabb?
Mostanában többször is foglalkoztunk Érd polgármesterének vagyoni helyzetével. Tavasszal kikértük a polgármesteri hivatalától T. Mészáros András vagyonnyilatkozatát – ennek nyomán most először kerültek nyilvánosságra a 2006 óta a polgármesteri székben ülő érdi városvezető vagyoni helyzetének adatai, holott a korábbi években többen is betekinthettek T. Mészáros papírjaiba.
A vagyonnyilatkozata alapján az érdi polgármester tizenöt tételből álló ingatlanportfóliójával, több tízmilliós készpénzvagyonával meglehetősen jómódú, már-már nagypolgári egzisztenciának tekinthető.
Ám a 2017-es évről szóló vagyonnyilatkozat bevételi oldala alapján lehetetlen megválaszolni a kérdést: miből gazdagodott meg ennyire? Kértük a korábbi évek vagyonnyilatkozatait, amelyekből e gyarapodás forrása megismerhető lenne – viszont érdemi válasz helyett oda jutottunk, hogy Érd polgármestere legutóbb már nem is válaszolt a kérésünkre.
Adódott a kérdés, vajon más megyei jogú városi polgármesterek is meggazdagodhattak-e ennyire? Ezért a KiMitTud-on keresztül kikértük azon megyei jogú városok polgármestereinek vagyonnyilatkozatát, akik nem hozták önként nyilvánosságra a vagyonnyilatkozatukat 2018-ban.
Azt nem gondoltuk, hogy minden nehézség nélkül megkapjuk a vagyonnyilatkozatokat, de ara nem számítottunk, hogy a felcsúti modell él és virágzik – ráadásul rábukkantunk egy különösen szélsőséges változatra.
Felcsúton találták ki
Mindennél jobban árulkodik az adott városvezetés információszabadsággal kapcsolatos alapállásáról, hogy miként kezeli a vagyonnyilatkozati adatok nyilvánosságát.
A vagyonnyilatkozati adatok közérdekből nyilvános adatok, lényegében azok a szabályok vonatkoznak rájuk, mint a közérdekű adatokra.
Az immár eurómilliárdos egykori gázszerelő, korábbi felcsúti polgármester vagyonnyilatkozata iránt akkor nőtt meg az érdeklődés, amikor ismertté vált Mészáros Lőrinc példátlanul gyors meggazdagodása. A felcsúti jegyző által alkalmazott betekintési protokollal később több más településen is lehetett találkozni.
Az eljárás alapja a 2011-es önkormányzati törvény, mely szerint az önkormányzati képviselők, polgármesterek és alpolgármesterek vagyonnyilatkozatait az önkormányzat kijelölt bizottsága kezeli. A vagyonnyilatkozatok kezelésére vonatkozó törvényi rendelkezésekre alapulnak az önkormányzatok azon belső szabályzatai, amelyek mindössze betekintést engedélyeznek a vagyonnyilatkozatokba.
A bizottság elnökével időpontot kell egyeztetni, majd az előírt adminisztrációs kötelmek teljesítése után felügyelet mellett az állampolgár beletekinthet a kért vagyonnyilatkozatba – vagy nem tekinthet bele, hanem legfeljebb kívülről megnézheti, mint annak idején az Átlátszó Mészáros Lőrinc vagyonnyilatkozatának lezárt borítékját.
Ez a modell, amellett, hogy durván törvénysértő, eleve nyomás alá helyezi az állampolgárt, aki – alapvető jogával élve – közérdekből nyilvános adatokat akar megismerni. Az állampolgárnak ugyanis személyesen kell a városháza hivatalos emberei elé járulni. Szúrós tekintetek figyelik, amikor lapozgatja a vagyonnyilatkozat oldalait. A felcsúti modell legfontosabb következménye a megfélemlítés.
Holott az adatvédelmi és információszabadság hatóság és a bíróságok számos döntése mutatott rá, hogy ezekben az esetekben az infotörvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Vagyis emailben, a név megadásával lehet kikérni a vagyonnyilatkozatokat. Ha az adatigénylő elektronikus másolat kiadását kéri, akkor azt kell megkapnia.
Vagyonnyilatkozat-kiadási gyakorlat
Júniusban kezdtük kikérni a vagyonnyilatkozatokat. A válaszadási határidő a törvény szerint 15 nap. Két fideszes önkormányzat polgármesteri hivatala volt a leggyorsabb: Egerből öt nap után kaptuk meg Habis László, Debrecenből pedig 6 nap alatt Papp László vagyonnyilatkozatát.
Jelentős késlekedéssel, sürgető levelünk után tett eleget törvényi kötelezettségének Szita Károly kaposvári, Kovács Ferenc nyíregyházi és a baloldal által jelölt Fekete Zsolt, salgótarjáni polgármester.
Még februárban kértük ki az érdi polgármester adatait a KiMitTud-on, akkor annak rendje és módja szerint megkaptuk a nyilatkozatot. Azonban okunk van azt feltételezni, hogy a következő évben T. Mészáros már nem fog eleget tenni az ilyen módon hozzá eljuttatott kérésnek.
A T. Mészáros vagyoni helyzetéről szóló cikkünk megjelenése után ugyanis egy felhasználó adatigénylést nyújtott be a KiMitTud-on, amelyben az érdi alpolgármesterek és önkormányzati képviselők 2018-as vagyonnyilatkozatait kérte közérdekű adatként kiadni.
A város jegyzője lényegében megtagadta a kéréseket. Okfejtése szerint azért nem tesznek eleget a KiMitTud-on érkező ilyen kéréseknek, mert a válasz így automatikusan nyilvánosságra kerül.
A jegyző egyedi kérelmeket kért a vagyonnyilatkozatok kiadásához, amelyeket levélben vagy emailben lehet előterjeszteni a polgármesteri hivatalnak. Ezek alapján feltételezhető, hogy ezentúl a polgármester sem adja ki a vagyonnyilatkozatát a KiMitTudon keresztül, csak egyedi megkeresésre, levélben.
Kérdés persze, hogy ha a megyei jogú városi polgármesterek többségét nem zavarja a vagyonnyilatkozatuk KiMitTud-os nyilvánosságra hozatala, akkor az érdi jegyzőnek miért problémás ez a megoldás?
Nincs nálunk, illetve tessék időpontot kérni
"Sopron MJV polgármestere vagyonnyilatkozatát, az önkormányzati SzMSz alapján a Jogi- és Ügyrendi Bizottság tartja nyilván. A polgármester vagyonnyilatkozatába betekinthet hivatali időben. Az időpont egyeztetés végett kérem keressen" – írta a soproni jegyző válaszul a Fodor Tamás soproni polgármester vagyonnyilatkozatát érintő adatigénylésre. Vagyis a soproni jegyző láthatólag a felcsúti modell elkötelezett híve.
A felcsúti modell ortodox változatát követi a szekszárdi jegyző, aki a vagyonnyilatkozati törvény rendelkezéseire hivatkozva azt válaszolta, hogy az Ács Rezső polgármester vagyonnyilatkozatát tartalmazó borítékot csak az arra illetékes bizottság jelenlétében lehet felbontani.
Dr. Molnár Kata jegyző egyebekben közölte, hogy csak személyes betekintést engedélyezhet – azt is azután, ha megjelöltük, hogy milyen célból akarjuk megismerni Ács Rezső polgármester vagyonnyilatkozatát.
Az adatigénylő dolgát Dunaújvárosban nehezítik meg a legjobban. Ebben a Fidesz által uralt városban azzal kezdik az adatigénylő ijesztgetését, hogy egy formanyomtatvány kitöltésére kötelezik. Jogforrásként a dunaújvárosi aljegyző a jegyző egyik utasítására hivatkozik. A képlet roppant egyszerű: az adatigénylő úgy gyakorolhatja alkotmányos alapjogát, ha teljesíti a jegyző által előírt feltételeket.
Az eljárás akkora képtelenségnek hatott, hogy bele kellett mennünk a játékba. Az újabb meglepetés ekkor jött: az igénybejelentő lapon olyan személyes adatokat kértek, mint a kérelmező levelezési címe és telefonszáma.
Az igazi fordulat ezután következett: miután a kitöltött formanyomtatványt eljuttattuk Dunaújvárosba, az aljegyző írásban közölte: hiába kértük emailben a vagyonnyilatkozatot, hiába adtuk oda a formanyomtatványon a személyes adatainkat, a kérés csak úgy teljesíthető, ha időpontot egyeztetünk, és elmegyünk Dunaújvárosba megnézni Cserna Gábor polgármester vagyonnyilatkozatát.
Bónusz: a betekintés során ott lesz velünk a bizottság elnöke és egy köztisztviselő. A hivatkozott szabály forrása ismét egy SZMSZ, most a dunaújvárosi közgyűlésé.
Az erős mezőnyből is kiemelkedik a győri jegyző válasza. Dr. Lipovits Szilárd az önkormányzati törvényre hivatkozva azt írta, hogy Borkai Zsolt polgármester vagyonnyilatkozatát nem a polgármesteri hivatal kezeli. Ezek alapján arra lehet következtetni, hogy az önkormányzati képviselőtestület egyik bizottságának páncélszekrényében lehet Borkai vagyonnyilatkozata. Vagyis itt is időpontot kell egyeztetni, majd személyesen tekinthetjük meg a dokumentumot.
Erre a megtagadási érvre szintén létezik jogeset. A T. Mészáros András által vezetett érdi önkormányzat polgármesteri hivatalát korábban egy hasonló vagyonnyilatkozati ügyben beperelték, az ügy T. Mészárosék teljes pervesztésével fejeződött be a Kúrián: a jogerős ítélet kimondta, a polgármesteri hivatal is adatkezelőnek minősül, ezért a vagyonnyilatkozatokat a hivataltól jogszerűen lehet igényelni.
De most akkor melyik polgármester a leggazdagabb?
Az mindenesetre jól látszik, mennyire esetlegesen értelmezik a polgármesteri hivatalok a vagyonnyilatkozatok nyilvánosságára vonatkozó szabályokat. Debrecen fideszes polgármesterének vagyonnyilatkozatát pár nap alatt megkaptuk, az ország másik végében, a győri polgármesteri hivatalban azt állítják, hogy semmi közük a polgármester vagyonnyilatkozatához.
A főpolgármester az interneten is nyilvánosságra hozza a vagyonnyilatkozatát, Dunaújvárosban viszont formanyomtatvány kitöltését és személyes adatokat kérnek azért, hogy aztán az adatigénylő időpontot kérhessen az illetékes bizottság elnökétől.
A vagyonnyilatkozatok hiányában így egyelőre nehéz megválaszolni a kérdést, ki a leggazdagabb "megyés" polgármester, de nem adjuk fel, be fogjuk szerezni a hiányzó információkat. Ha meglesz az összes, az eredményről részletesen is beszámolunk, de már első ránézésre is több érdekességre bukkantunk.
A megyei jogú városok szövetségének elnöke, Szita Károly kaposvári polgármester például 2017-ben 750 ezer forintot keresett blogolással, a havi 997 200 polgármesteri illetmény, 149 580 költségtérítés, és 200 ezer forintot cafeteria mellé. A kifizető az MTVA leányvállalata, az Új Média és Teletext Kft., a blog neve pedig az Urbánus blog, ami 2017. március végén frissült utoljára.
Szita egy családi ház és gazdasági épület/udvar tulajdonjogának felével, nagyjából harminchárommilliós értékpapír-vagyonnal és nyolcmillió forint készpénzzel rendelkezik.
Szita nem egyedül viszi a jól fizető blogot, de bloggertársa, Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere alighanem ingyen vállalta a posztok írását, mert a vagyonnyilatkozatában nem találtuk nyomát az Új Médiától érkező kifizetésnek. Balaicznak ugyancsak 997 200 forint a havi fizetése, és négy forint híján a költségtérítés összege is megegyezik Szitáéval. Takarékbetétben 4,5 milliót tett félre, készpénzvagyonát 3,7 millió forintban jelölte meg.
A polgármestert 2010-ben egy 58 négyzetméteres társasházi lakással ajándékozták meg, majd 2015-ben adásvétellel szerzett egy másik, valamivel kisebb belvárosi lakást. Balaicz ezeken felül egy garázs résztulajdonát ás egy Opel Insigniát vallotta be 2018 januárjában.
Az érdi T. Mészáros András mellett néhány más megyei jogú városi polgármester is figyelemre méltó ingatlanvagyont gyűjtött össze. A nyíregyházi városvezető, Kovács Ferenc például az örökölt egyharmad családi ház mellett Nyíregyházán és Budapesten szerzett társtulajdonosként ingatlant. Darabra a legtöbb ingatlannal alighanem a szombathelyi polgármester, Puskás Tivadar rendelkezik: a vagyonnyilatkozatában 17 ingatlan szerepel.
A címlapképen a főpolgármester online is nyilvános 2018-as vagyonnyilatkozata
|
A 23-ból 4 megyei jogú város polgármestere kérésre sem adja ki a vagyonnyilatkozatát
|
23 megyei jogú város és a főváros polgármesterének vagyonnyilatkozatát próbáltuk megismerni, az eredmény minimum vegyes: 8 városvezető, továbbá a budapesti főpolgármester önként és azonnal, további 11 városvezető az erre irányuló adatigénylésre nyilvánosságra hozta a vagyonnyilatkozatát. Négyen azonban megnehezítik vagy lehetetlenné teszik a megismerését, Dunaújvárosban egyenesen a bolondját járatják az adatigénylővel. Teszteltük a megyei jogú városok polgármesteri hivatalait: meghökkentő, hogy mennyire eltérően értelmezik az erre vonatkozó törvényt.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/09/25/a-23-bol-4-megyei-jogu-varos-polgarmestere-keresre-sem-adja-ki-a-vagyonnyilatkozatat/
|
2018-09-25 13:31:16
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Orbán Viktor az országgyűlési törvény szerint nem fogadhat el a képviselői megbízatásával összefüggésben olyan ajándékot vagy más ingyenes juttatást, amely meghaladja a képviselői tiszteletdíj egyhavi összegét. Márpedig a kormányfő szóvivője, Havasi Bertalan nyilatkozta azt hétfőn, hogy a miniszterelnök elmegy az összes Vidi-meccsre, és ugyanúgy utazik, ahogy a székesfehérvári klub többi vendége. Mindezt azután, hogy az Átlátszó kiderítette: Orbán magángéppel utazott haza a Vidi bulgáriai mérkőzéséről. A repülőről kiderült, hogy ugyanezt használta korábban Mészáros Lőrinc lánya és a ZTE focicsapat tulajdonosa is, illetve a gép útja gyanúsan sokszor keresztezte annak a jachtnak az útját, amelyen megfordult egy rakás NER-közeli figura.
Noha az Átlátszó egyetlen luxusrepülőútról tudta bebizonyítani, hogy Orbán elfogadta, Havasi nyilatkozatából kiderül: rendszeresek az ilyen ajándék utazások. „Orbán Viktor a Mol-Vidi FC minden mérkőzésére el szokott menni. Az utazások során a focicsapat tulajdonosának vendége, és ugyanolyan módon utazik, mint a Mol-Vidi FC többi vendége. Ez eddig is így volt, és ezután is így történik majd. Mindez a magyar adófizetőknek egyetlen forintjába sem kerül” – mondta a Népszavának a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.
A Vidi idén négyszer játszott külföldön. Ha ezekre a meccsekre is Garancsi magángépével utazott el Orbán, akkor ez szintén hozzáadódik az „ajándékokhoz". Kérdés persze, hogy mennyibe kerül egy ilyen út. Mivel nem kereskedelmi légitársaságról van szó, hanem egy barát által felkínált ajándék útról, ezért ezt nehéz beárazni. Az azonban biztos, hogy ha rendszeresek ezek az utak, akkor összességében jóval többe kerülnek az ajándékozónak, tehát Garancsinak, mint 750 ezer forint. (Ennyi Orbán képviselői fizetése.)
Azon persze lehet vitatkozni, hogy a képviselői fizetésével összefüggenek-e ezek az ajándékok. Az biztos, hogy Garancsi István vállalkozásai – akárcsak több magyar oligarcha esetében – nagyban függnek az államtól, az elmúlt években nem kevés állami, uniós pénzhez jutottak. Garancsi az egyik legnagyobb nyertese a magyar közbeszerzéseknek, miközben a Vidi a Fradi mellett a leggazdagabb magyar klub, amely szintén elképesztően sok pénzt kap az adófizetőktől tao-támogatások formájában.
Tehát ha Garancsi olyan ajándékokkal halmozza el Orbánt, amelyek értéke meghaladja a kormányfő képviselői fizetését, akkor azokat a törvény szerint el sem fogadhatná a megajándékozott.
Jó példa erre Semjén Zsolt esete, aki méregdrága külföldi vadászatokat kapott ajándékba, de ennek semmilyen következménye nem lett. Amiben persze szerepet játszik az is, hogy a parlament mentelmi bizottságának elnöke szintén egy KDNP-s politikus. Emlékezetes, a 2012-es, 2013-as, 2015-ös, 2016-os és 2017-es rénszarvasvadászatok összesen 20-25 milliós költségét ugyanis nem Semjén állta, hanem egy – állami megbízásokkal rendesen kitömött – baráti vállalkozó, aki szintén részt vett a svédországi kiruccanásokon.
Ha elfogadjuk, hogy Orbán a valóságnak megfelelő információkat írta bele a vagyonnyilatkozataiba, az egyben azt is jelenti, hogy csak idén fogadott el ajándékot Garancsitól vagy más, az állam jóvoltából meggazdagodó vállalkozótól, például Mészáros Lőrinctől. Az Országgyűlésről szóló törvény ugyanis kimondja, hogy a képviselői tiszteletdíja egytizenketted részénél értékesebb ajándékokat és ingyenes juttatásokat fel kell tüntetnie a vagyonnyilatkozatában.
Eddig ezeket nem tüntette fel. Vagy azért, mert nem kapott ilyeneket, vagy azért, mert nem tartotta be a törvényeket. Ismerve a NER rendszerét, ez utóbbi a valószínűbb. Már csak azért is, mert ha az Átlátszó nem bizonyította volna be fényképekkel, hogy Orbán a bulgáriai meccsről ezzel a magángéppel jött haza, senki nem kérdezte volna meg Havasi Bertalant sem erről, így az „ajándékozás" rejtve maradt volna.
|
Orbán nem fogadhatná el Garancsi ajándékait
|
Noha az Átlátszó egyetlen luxusrepülőútról tudta bebizonyítani, hogy Orbán elfogadta, Havasi nyilatkozatából kiderül: rendszeresek az ilyen ajándék utazások. „Orbán Viktor a Mol-Vidi FC minden mérkőzésére el szokott menni. Az utazások során a focicsapat tulajdonosának vendége, és ugyanolyan módon utazik, mint a Mol-Vidi FC többi vendége. Ez eddig is így volt, és ezután is így történik majd. Mindez a magyar adófizetőknek egyetlen forintjába sem kerül” – mondta a Népszavának a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2018/09/25/nem_fogadhatna_el_orban_garancsi_ajandekait/
|
2018-09-25 13:34:51
| true | null | null |
Index
|
Lázár János;Mezőhegyesi Ménesbirtok;
2018-09-26 07:45:10
Lázár megszerezte, most vezetheti is a mezőhegyesi állami ménesbirtokot
A visszavonulása óta már a második pozícióval találják meg Lázár Jánost, augusztus elején dohányzásügyi miniszterelnöki biztosnak nevezték ki.
|
Lázár megszerezte, most vezetheti is a mezőhegyesi állami ménesbirtokot
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3009725_lazar-megszerezte-most-vezetheti-is-a-mezohegyesi-allami-menesbirtokot
|
2018-09-26 07:45:00
| true | null | null |
Népszava
|
|
Még májusban mutatta be a HírTV azt a riportját, amelyből kiderült, hogy a Debrecen melletti Bocskaikertben három éve EU-s támogatással újítottak fel egy falusi vendégházat. De a szomszédok beszámolója szerint nem fizetővendégek laktak itt, hanem Szőllős Sándor polgámester sógornője.
Az ATV-t az ügyészségen úgy tájékoztatták, hogy költségvetési csalás gyanújával folytatnak nyomozást a NAV munkatársai. A polgármester viszont azt állítja, őt nem tájékoztatták semmilyen nyomozásról, vizsgálatról, mindössze Magyar Államkincstártól voltak revizorok augusztus elején. Azt közölte, hogy az emberek mindent rendben találtak a vendégházban.
|
Fideszes polgármester ellen nyomoznak
|
Már a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vizsgálja a bocskaikerti vendégház ügyét, melyben a gyanú szerint Szőllős Sándor fideszes polgármester 34 millió forintot nyert el falusi szálláshely létrehozására, de a helyiek akkori elmondása szerint a politikus sógornője lakott az ingatlanban.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/fideszes-polgarmester-bocskaikert-nyomozas-vendeghaz.670528.html
|
2018-09-27 10:22:00
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
Az MVM-csoport különös informatikai beszerzésével már két cikkben is foglalkoztunk. Először ebben az írásban mutattuk be, hogy az MVM éves beszámolójának elfogadása körül lezajlott egy különös könyvvizsgálóváltás.
Majd egy következő írásban részleteiben is foglalkoztunk azzal, hogy az MVM svájci informatikai beszerzése miatt aggályai voltak a KPMG-nek.
Az MVM, illetve a céget felügyelő kormánytag (Bártfai-Mager Andrea) az elmúlt hetekben nem voltak hajlandóak számunkra két, vélhetően nem túl bonyolult kérdést megválaszolni:
Mire is kellett ez a 4,89 milliárd forintos informatikai beszerzés?
Ki vagy kik voltak a szállítók, vagyis kiktől vette az MVM állami cég MVM International nevű svájci leányvállalata ezt az informatikai rendszert?
Források azért jelentkeztek
Miközben a legközvetlenebb illetékesek elzárkóznak a kérdéseinktől, sokakkal tudtunk háttérbeszélgetni. Ebben a cikkben az ügy körülményeit ismerő források beszámolóira hagyatkoztunk, és még folytatjuk az ügy feltárását.
Természetesen a legfontosabb az lenne, hogy kiderüljön, mire is kellett a 4,89 milliárd forintos beruházás, ki szállíthatta le az állami cég büdzséjéből megfinanszírozott svájci beszerzést, de e két fontos kérdésre egyelőre nem sikerült választ kapnunk. Ugyanakkor ha eredményes lesz a belső vizsgálat, annak lezárulta után talán a közvélemény is megismerheti az eredményeket.
Nem Orbán és nem Bártfai-Mager ügye
A különös az a történetben, hogy miközben egy ilyen horderejű költésnél mindenki a politika legmagasabb szintjein keresné a „megrendelőket”, illetve ha büdös a történet, akkor a felelősöket is, de itt úgy tűnik, nem ez történt.
Több kormányzati forrásunk is kiemelte: miközben korábban az a hír járta, hogy a miniszterelnök minden egymilliárd forintnál nagyobb állami ügyről tud, most nem ez történt.
ahogyan az MVM friss menedzsmentje is már csak örökölte az ügyet.
Éppen ezért akár reális esély is lehetne, hogy a négyszintű felelősi láncot komolyan számonkérje a politika. Igaz, a Fidesz nem arról híres, hogy a nyilvánosság előtt játszana le kínos ügyeket, nevezne meg felelősöket, kifelé mindig is összezárt a párt: nem szoktak olyan elszámoltatások végigszaladni a rendszeren, amelyekben korábbi fideszes vezetők is érintettek.
Márpedig ebben az ügyben, mint említettük, négy szinten is születtek jóváhagyások:
az MVM International svájci cég volt a közvetlen beszerző;
a cég anyavállalata, a budapesti MVM Zrt. tevékenyen részt vett az ügyben;
a beszerzés mérete folytán az MVM-et felügyelő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) testületei is mindent szentesítettek;
végül legfelül a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) is érintett az ügyben.
Milyen egy valódi IT-beszerzés?
Itt most egy pillanatra tegyünk egy kis általánosabb kitérőt, és nézzük meg az MVM-es munkatársak elmesélése alapján, hogy mennyire egyértelmű házon belül az, ha egy informatikai beszerzést nem a cég valós igényei, hanem egy fentről érkező kérés alapoz meg.
Ilyenkor az igények valóban a szakemberek, az MVM-es munkavállalók oldaláról jelentkeznek, a szoftverrel kapcsolatos specifikáció kialakításán sokan dolgoznak, sőt a cég neves szakértőket, visszatérően alkalmazott tanácsadókat is bevon a munkába.
Az állami cégeknek vannak saját informatikai osztályai vagy IT-vállalkozásai (az MVM esetében ilyen az MVM Informatika, illetve az MVM Net). Ezek az osztályok vagy cégek vagy részt vesznek a fejlesztésben, vagy legalábbis „bevonódnak”, tanácsot adnak.
A lehetséges beszállítókról sokat beszélnek házon belül, ha végül sikerül valakivel szerződést kötni, a megrendelő büszkén bejelenti a milliárdos fejlesztés mérföldköveit, de az informatikai szállító is boldogan közli, hogy milyen fontos referenciát szerzett. Például tavaly a magyar energetikai vonatkozású informatikában volt egy látványos tendergyőzelem, IP Systems Zrt. nyerte az Ukrtransgaz által kiírt közbeszerzést, melynek keretében a rendszerirányítói és a gáztárolói feladatokat ellátó ukrán vállalatnak szállít integrált informatikai platformot több mint 2 millió euró értékben. Érdemes megfigyelni, az MVM 15,8 millió eurós beszerzéséhez képest milyen alacsony, csak nyolcadakkora ez az összeg, mégis a győztes szállító büszkén bejelentette, sok lap le is hozta a sikerhírt.
Fordított logika
Képzeljünk el most egy olyan beruházást, amit valaki fentről nyom. Ilyenkor megérkezik a felső vezetői vagy politikai megrendelés, és a cég operatív vezetése megkapja a feladatot, hogy ezt a beszerzést vigye sikerre, mert „fontos”.
A vezetők nagyon kínosan érzik magukat, senkinek nem adnak semmilyen információt, munkaidejük jelentős részében azon dolgoznak, hogy a nagy munka létjogosultságát valahogy igazolják, lepapírozzák.
A cél az, hogy készüljön egy rakás aláírt papír felülről, a felettes szervektől, de legyen mellette olyan tanácsadó, értékbecslő, jogász is, aki szakvéleményével, reputációjával szentesíti a beszerzést. A cégen belül senki nem akar beszélni a projektről, a cél az, hogy a közvélemény és a saját munkavállalók elől teljesen eltűnjön az egész.
Csakhogy a vállalatokban emberek dolgoznak, beszélnek egymással, van humoruk. Elkezdenek a vezetők háta mögött röhögcsélni a beszerzésről, viccek és pletykák keringenek, a bennfentesek jól szórakoznak azon, amikor például az MVM gyakran változó felső vezetésében mindig újabb és újabb ember érkezik, akinek megint valahogy el kell magyarázni, hogy ez egy szükséges, ez egy valódi projekt.
Ember nem tud róla
És akkor most beszéljünk a konkrét, 4,89 milliárdos projektről. Az MVM Zrt. Központi Termelés Megjelenítő (KTM) és felügyeleti rendszere a legtitokzatosabb projekt, amivel valaha is találkoztam ilyen bődületes értékben.
Természetesen szerettük volna az érintetteket megkérdezni, hogy mégis miért volt szükség arra a szerződésre, amelyben az MVM Zrt. megbízta az MVM International AG-t, hogy 15,8 millió euróért, akkori értéken 4,89 milliárd forintért rendelje meg a KTM-et, illetve árulják már el, hogy a nagy értékű megoldást melyik cég szállította az MVM-nek.
A piacon azt hallottuk, hogy valójában az MVM-nek lennének valamilyen válaszai, de Bártfai-Mager Andrea felügyelő miniszter jóváhagyására kell várni. Ha így volt, akkor a zöld lámpa nem érkezett meg, mindenesetre a miniszter közeléből sem kaptunk választ, csak annyit, hogy zajlik a belső vizsgálat.
Igyekeztünk a beszerzés lebonyolítóit elérni mailben, mobilon, sms-ben, Linkedinen. Ők eltérő stratégiát választottak. Volt, aki egyáltalán nem reagált megkeresésünkre, a könyvvizsgálók és az ügyvédek korrekten jelezték, hogy nem beszélhetnek, és érthető módon a vonatkozó szakmai titoktartásra hivatkoztak, míg sokan vállalták a háttérbeszélgetést.
Itt a legviccesebb az volt, hogy az MVM-es és állami vezetők sora azt mesélte, hogy a projektre emlékeznek, de arra már nem, hogy ki is volt a szállító. Csak hogy értsük, ezt valahogy úgy kell elképzelni, hogy
A könyvvizsgálói feladat
Mint ismeretes, a KPMG auditorcég azért nem írta alá korlátozásmentesen az MVM éves beszámolóját, mert nem értette, hogy miért kellett a központból egy svájci leányvállalatnak kiadni egy hazai informatikai beszerzés megszervezését.
Talán azért, hogy a svájci cég vásárlására ne vonatkozzanak a közbeszerzési szabályok? Vagy azért, hogy amennyiben valaki közérdekű adatigényléssel szeretné megismerni az óriási költés haszonélvezőit, akkor lehessen azt válaszolni, hogy az egy svájci cég, arra nem terjed ki a hazai törvény?
Nem kicsi tételről van szó, 4,89 milliárd forint ment ki valahová. Ebből az informatikai rendszerre olyan 4,6 milliárd forint, mert az MVM éves beszámolójából az látszik, hogy a svájci cégnek valamekkora működési költsége is volt, és 2017 végére körülbelül 200 millió forintja maradt is a bankszámlán.
A BDO könyvvizsgáló cég aztán aláírta az éves beszámolót, úgy ítélte meg, hogy az a számviteli törvénnyel összhangban van, a könyvvizsgálói sztenderdeknek mindenben megfelel, a további eljárások elvégése pedig nem az ő, hanem az irányítással megbízott személyek feladata.
Esemény utáni tabletták
Képzeljük el az audit körüli helyzetet: 2017-ben lezajlott a beszerzés, bejöttek a számlák, döntő többségében megtörténtek a kifizetések. 2018 májusában aztán kiderül, hogy a svájci sztori fennakadt az auditon.
Ez egy nehéz pillanat volt az MVM életében, hiszen a történteken már nem lehetett változtatni, de valamiképpen az események utáni gyógykezelésre volt szükség. Új könyvvizsgáló kellett, és olyan jogász, aki utólag ír valamit, ami szebb fényben tünteti fel ezt az egészet, segíthet megalapozni egy korlátozásmentes auditot.
Csakhogy ez nem is volt olyan könnyű, hiszen az MVM illetékes testületének (fb) neves, remélhetőleg svájci irodával is rendelkező jogi irodára volt szüksége, aki valahogy egy pozitív szakvéleményt kiprésel magából. Valamint kellett egy neves könyvvizsgáló is, ahol átcsúszhat a beszámoló, és az kínos lett volna, ha ez az auditor nem a legnagyobb hatból kerül ki. A big four, vagyis a KPMG, az EY, a Deloitte és a PwC különböző okok miatt nem jött szóba, azt hallottuk, hogy a BDO és a Mazars voltak a sorban következő, nagy presztízsű, nemzetközi házak.
Ám az igazán bennfentesek 2018 májusában már azt is pontosan tudták, hogy a feladatnak nemcsak óriási reputációs kockázata van, de a Fidesz legteteje sem feltétlenül fogja megsüvegelni azt, aki kiad egy ilyen papírt. Ne feledjük, ekkor már a 2018-as parlamenti választások után voltunk, lehetett tudni, hogy Seszták Miklós fejlesztési miniszter nem marad pozícióban.
Mit csináljak? Annyi az előterjesztés
A háttérbeszélgetések alapján egyértelművé vált, hogy közben az MVM operatív irányításában még az alacsonyabb szinteken is tudták, hogy „büdös” a sztori, de senki semmilyen lépésre vagy transzparenciára nem szánta el magát.
Az állami emberek nekünk valahogy úgy érveltek, azért nem emlékeznek, hogy ki is kapta a 4,89 milliárd forintos munkát, mert egy állami tisztviselőnek annyi mindent kell elolvasnia, aláírnia, képtelenség ennyi előterjesztést kezelni, főleg, ha az részben idegen nyelven (angolul) van.
Volt, aki azt is elmondta, hogy az MVM International vezetőit megnyugtathatta, hogy az informatikai ügyletet támogatta az MVM International anyavállalata (MVM), annak a tulajdonosa (MNV) és az illetékes minisztérium (NFM) is. Ennyi testület pedig csak nem tévedhet, ha lett volna bármi szabálytalanság, az valahol már feltűnt volna.
A helyzet foglyai
Az MVM-es vagy a céget belülről ismerő legtöbb forrásunk számára azonban tiszta volt a képlet. Aki több évet lehúzott egy állami nagyvállalatnál, az azonnal be tudja azonosítani egy valódi igényt kielégítő informatikai fejlesztést, és azt, amikor a gombhoz kell varrni a kabátot. Amikor előbb van meg a költési szándék, és utána kell hozzá gazdasági racionalitást fabrikálni.
Ahogy a folyamatot leírta nekünk egy most éppen kiszálló menedzser,
aki egy nagy állami vállalat vezető munkatársa lesz, vagy aki politikai alapon kap egy állami cégnél tisztséget, először nagyon boldog. Magas jövedelmet kap, komoly pozíciója lesz. Ha ráadásul becsületes is, elhatározza, hogy rajta aztán biztosan nem megy át semmilyen nemtelen kérdés. Csak aztán mindenki a helyzet foglya lesz. Jönnek a kisebb kérések, amin nem lenne érdemes a gazdával összeveszni. Csakhogy így egyre jobban sáros lesz a vezető, és ha később ellenállna, már nemcsak a saját egzisztenciáját bukná, de esetleg felelnie is kellene a korábbi aláírásaiért.
Ezért betörik, elfogadja a kiszolgáló szerepet. Ha egy cégnek van világos stratégiája, akkor a menedzsment esetleg tud azzal érvelni, hogy az adott ötlet, kérés nem illeszkedik az MVM publikus stratégiájába, ám ha a stratégia elmaszatolódik, akkor már sokkal nehezebb.
Végül minden felelős abban lesz érdekelt, hogy elkenje, legalizálja az ügyet. Bár az MVM informatikai érdekeltségei lennének hivatottak az informatikai munkákat elvégezni, de természetesen egy-egy feladatnál a cégvezetők úgy ítélhetik meg, hogy ahhoz nem állnak rendelkezésre a belső kapacitások, ilyenkor a belső szabályok szerint írásban le tudnak mondani a feladatról. Ám ezzel már ők is részesévé válnak az ügynek – hallottuk.
Hasonlóképpen, hiába kényszerül távozásra az MVM teljes korábbi menedzsmentje, ha az új vezetés nem tesz semmilyen feljelentést (mint korábban Kocsis István ügyei után az MVM fb-je), akkor máris magára húzta a történetet. Márpedig magára húzza, hiszen úgy tudjuk, hogy Tóth Bertalan, az MSZP elnöke közérdekű adatigényléssel fordult az MVM vezetéséhez. Márpedig az MVM üzleti titokra hivatkozva megtagadta a tájékoztatást, és – minő meglepetés – éppen azzal érvelt, hogy az MVM International AG külföldön bejegyzett szervezet, nem tartozik az infotörvény hatálya alá. Ennél jobban aligha lehetne bemutatni, hogy vajon miért is kellett ezt a teljesen magyar beszerzést külföldről bonyolítani.
Amikor aztán az újabb vezetői garnitúra is belekeveredik az ügyletbe, akkor már ez a csapat sem fog ellenállni, ha majd megint kell 500 millió forint a CÖF-nek – vázolta egy vezető.
A beszélgetéseken sokan próbálták bagatellizálni nekünk a CÖF 500 millióját, vagy a titokzatos informatikai ügy 4,89 milliárdját. De talán elég, ha annyit leírunk, hogy az MVM Zrt. összevont éves konszolidált adózott nyeresége 2017-ben 3,9 milliárd forint volt (2016-ban még 48,4 milliárd forint), nem olyan vitatható tételekről szól ez a cikk, amelyek eltörpülnek az MVM Zrt. főbb számaihoz képest, hanem a holding adózott profitjánál nagyobb tételről.
Egy nemzetközi tanácsadó segítségével megpróbáltuk elképzelni, hogy mi történne, ha kipattanna egy hasonló botrány, vagyis egy nagy állami energetikai vállalat éves beszámolóját egy big four tanácsadó nem írná alá Németországban. A szakember szerint a cég ilyenkor azonnal kommunikációs offenzívába kezdene a reputációja megőrzése érdekében. Ha újságírói kérdéseket kapna, a lehető legnagyobb transzparenciára törekedve, válaszolna.
Valószínűleg ha esetleg nem is kapna kérdéseket, akkor is közzétenne egy közleményt, amelyben igyekezne a helyzetet tisztázni. Ha az ország vezető, állami tulajdonú cégéről lenne szó, akkor szinte biztosan parlamenti vizsgálóbizottság is alakulna, ügyészségi vizsgálat is indulna.
Az adóhivatal is elkezdene érdeklődni. A magyar adóhivatal azt nézhetné, hogy nem sérültek-e a transzferárképzési szabályok, vagyis nem a magyar adóhatóság elöl rejtett el nyereséget a cég a beszerzés Svájcba helyezésével, a svájci adóhatóság pedig azt nézhetné, hogy a svájci nyereségalapot nem csökkentette-e túlzott mértékben a befogadott számlákkal a cég.
Itthon ennek nyoma sincs. Az MVM vezetői nem próbálják meggyőzni a közvéleményt, nem adnak információt, amikor érdeklődni próbálunk.
Egyetlen politikai erő vagy egyetlen hatóság sem nyilatkozik publikusan, az egy szem belső vizsgálaton kívül nem hallottunk arról, hogy bárki érdemi vizsgálatot kezdeményezett volna. Igaz, Fónagy János miniszterhelyettes annyit már elismert egy parlamenti irat alapján, hogy bizonyos vizsgálatok lezárultak, mások még folyamatban vannak. Még azt is eltérően mesélték nekünk az állami tisztviselők, hogy pontosan mit vizsgálnak az MVM-nél, magukat a svájci ügyet is, vagy egyszerűen azt, hogy miként alakult ki az áldatlan auditori helyzet.
Persze egyáltalán nem biztos, hogy ez így is marad, mert ahogy az egyik érintett harciasan megfogalmazta:
ennek most tényleg lesznek következményei.
Azt sem tudtuk meg, hogy mire kellett ez a rendszer. Az illetékesek arra utaltak, hogy segít integrálni az áramtermelést. Ahogy egy forrásunk mondta, sok pénzt megér, hogy ne kelljen leállnia Paksnak. Ezen azért eléggé felcsattant az egyik beszélgetőpartnerünk:
Teljesen hülyének néznek minket? Azért valaki nyugtasson meg, hogy nem ettől a rendszertől fog biztonságosan működni Paks. Eddig veszélyben voltunk?
Talán azért voltak informatikai rendszerek Pakson, talán a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, vagy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal eddig is odafigyelt. Azt ugyanakkor többen említették, hogy az MVM különböző termelési egységei között lehetnének szinergiák, közös beszerzésekkel, HR-rel költséget lehetne megtakarítani, de az erről szóló tanácsadói javaslatok egyáltalán nem egy nagy IT-rendszer bevezetéséről szóltak korábban. Más arra figyelmeztetett, hogy az áramtermelés (az MVM-csoport több cége) és a rendszerirányítás (Mavir) az Európai Unióban kötelezően szétválasztandó tevékenységek, akár ezt is sértheti a követőrendszer.
A KPMG bátorsága
A KPMG visszalépését többféleképpen értelmezték forrásaink. Egyesek szakmai bátorságot látnak benne, amivel az auditorcég a nagy kockázatot is vállalta. Mások arra emlékeztetnek, hogy a visszalépés mögött inkább a nemzetközi vezetés túlzott óvatossága állhat: a big four tag nagyon megégette magát korábban Dél-Afrikában, amikor belekeveredett Jacob Zuma korrupt elnök és a mögötte álló Gupta család zavaros ügyleteibe, azóta fokozottan figyelnek a potenciális problémákat hordozó esetekre.
Azt is igyekeztünk megérteni, hogy miként lehetett az, hogy a svájci cég önálló auditja még átcsúszott, a holdingé már nem. „A hülyeség alkotmányos jog, lehet drágán szolgáltatást és IT-rendszert venni. De ha a magyar MVM egy svájci cégtől vett magának rendszert, akkor a holdingszintű auditnál felmerülhet ennek a munkamegosztásnak az életszerűtlensége” – mesélte egy szakember.
Szokatlan erővonalak
Végül egy érdekes tapasztalat. Ebben az ügyben felborult a szokásos felállás, miszerint az újságíró kérdez, kutakodik egy állami beszerzés körül, a kormányzati emberek pedig hárítanak, értetlenkednek, visszatámadnak. Ilyen is akad, de ebben az ügyben a háttérbeszélgetéseken, a személyes találkozókon sokkal nyíltabban jött a pozitív visszajelzés: ez most tényleg egy komoly ügy. Ha valaki vagy valakik engedély nélkül lőnek ki pénzt a rendszerből, azt nagyon nem szokták szeretni, akárhogyan is hívják az adott politikai erőt.
|
Belső vizsgálat indult az MVM-nél az auditbotrány miatt
|
Két cikkben foglalkoztunk már az MVM-csoport különös svájci informatikai beszerzésével és az éves audit körül kialakult botrányával. A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, vagyis Bártfai-Mager Andrea sajtófőnökétől immár azt is tudjuk, hogy az ügyben belső vizsgálat van folyamatban.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/09/26/ennek_most_lesznek_kovetkezmenyei_-_belso_vizsgalat_zajlik_az_mvm-nel/
|
2018-09-26 11:53:00
| true | null | null |
Index
|
Beperelte a Közbeszerzési Hatóság a Korrupciókutató Központot (Corruption Research Center Budapest - CRCB), de elutasította a bíróság a keresetet – írja a CRCB közleményében (pdf).
A magyar Közbeszerzési Hatóság azután indított keresetet a korrupciót tanulmányozó kutatócsoport ellen, hogy az 2018. januárjában megjelentetett egy tanulmányt, amelyben a magyar közbeszerzési protokollt Zambiáéval és Bangladesével hasonlították össze. A kutatás alapján a CRCB több gyengeségre is felhívta a figyelmet a Közbeszerzési Hatóság gyakorlatában, a konklúzió szerint például még a fent említett két ország közbeszerzési szerveinek is weboldalai is informatívabbak sok szempontból, mint a magyar hatóságé.
A tanulmány megjelenése után először csak lejárató cikkek jelentek meg a korrupciókutatókról a kormányközeli sajtóban, aztán a Közbeszerzési Hatóság jogi útra terelte az ügyet: jó hírnevének megsértéséért keresetet indított a CRCB ellen.
A korrupciókutatót a bíróság még júliusban arról tájékoztatta, hogy a keresetet elutasították, a CRCB által megkérdezett jogi szakértők szerint formai okokból. A közleményben a szervezet azt írja, folytatják tevékenységüket, és remélik, hogy a jövőben egy tudományos műhely sem lesz arra kényszerítve, hogy a bíróságon kelljen megvédenie az eredményeit. A CRCB vezetőjével készült korábbi interjúnkat itt olvashatja el.
Frissítés: Cikkünk megjelenése után a Közbeszerzési Hatóság közölte, a kereset valóban visszautasításra került, a keresetet a bíróság érdemben nem bírálta el. Azonban azt a felperes az irányadó jogszabályok adta lehetőséggel élve kiegészítette és újra benyújtotta a bíróságra, így a peres eljárás jelenleg is folyamatban van. A folyamatban levő eljárásra tekintettel további információt a Hatóság jelenleg nem kíván adni.
|
A Közbeszerzési Hatóság korrupciókutatókat perelt be egy tanulmányuk miatt
|
A magyar Közbeszerzési Hatóság azután indított keresetet a korrupciót tanulmányozó kutatócsoport ellen, hogy az 2018. januárjában megjelentetett egy tanulmányt, amelyben a magyar közbeszerzési protokollt Zambiáéval és Bangladesével hasonlították össze. A kutatás alapján a CRCB több gyengeségre is felhívta a figyelmet a Közbeszerzési Hatóság gyakorlatában, a konklúzió szerint például még a fent említett két ország közbeszerzési szerveinek is weboldalai is informatívabbak sok szempontból, mint a magyar hatóságé.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/09/27/a_kozbeszerzesi_hatosag_korrupciokutatokat_perelt_be_egy_tanulmanyuk_miatt/
|
2018-09-27 12:09:58
| true | null | null |
Index
|
A hatalmas irodaházat a hazai piacvezető Hell Energy érdekeltségébe tartozó cég, az Avalon tervezi felépíteni. A magyar cég a négyszintes épületet műemléki környezetben húzná fel. Míg a fideszes városvezetés teljes mellszélességgel támogatja a projektet, addig a lakosokat meg sem kérdezték, többen viszont a legkevésbé sem szeretnének a Hell irodaház árnyékában élni. Vannak, akik szerint a beruházás kijátssza a plázastop-törvényt, mivel az irodaház szerintük valójában egy bevásárlóközpontot is takar.
A belváros szívébe tervezett épületkomplexum ellen augusztusban egy egész seregnyi szomszéd, lokálpatrióta és a Zöld Kapcsolat környezetvédelemmel foglalkozó egyesület tiltakozott, a hír a médiában is nagy port kavart. Tegnap megérkezett az egyesület elnökéhez, F. Nagy Zsuzsannához a környezetvédelmi eljárás eredménye: kiadták az engedélyt, ami ellen a civil egyesület fellebbezni fog.
Az engedélyezési eljárás során megállapítottam, hogy a vonatkozó műszaki és hatályos környezetvédelmi jogszabályok figyelembevételével, valamint a határozatban szereplő előírások betartása mellett az Avalon Business Center építése és üzemeltetése nem jelent olyan kedvezőtlen környezeti hatással járó igénybevételt, amely adott esetben a tervezett tevékenységet kizárttá tenné - áll a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatala által kiadott dokumentumban.
Továbbá másik két lakosnak is elismerték az ügyféli jogállását, akik most már 375 ezer forint ellenében szintén fellebbezhetnek. F. Nagy Zsuzsanna szerint ez még nem lejátszott meccs, ha fellebbeznek, a másodfokú hatóság dönthet másképp is, az építési eljárás csak ezt követően indulhat el. Most pedig már a lakosok is felléphetnek, még fontosabb szerephez jutnak az örökségvédelmi, és más szakmai szempontok is, amik eddig nem tudtak érvényesülni – fűzte hozzá a környezetvédő.
Az energiaitalos cég építkezik
A Hell-csoport nem csak a világhírű hollywoodi sztárral, Bruce Willisszel van jó viszonyban, hanem szemmel láthatólag a közpénzekkel is, a cég több alkalommal jutott már milliárdos állami és uniós támogatásokhoz. Emlékeztetőül, az energiaitalt gyártó társaság dobozgyára például 7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott 2017-ben, egyedi kormánydöntés keretében.
Dugig volt a terem tiltakozó lakosokkal
Az Avalon Business Center létesítményével szemben a Zöld Kapcsolat Egyesület vette fel a jogi harcot, – a szervezet képviselője, F. Nagy Zsuzsanna elmondta, hogy szerinte méltatlan, hogy korábban nem fogadták el az ügyféli jogállását azoknak a lakosoknak, akik közvetlen „elszenvedői” a beruházásnak. A civil szervezet elnöke elmondta, hogy egy ekkora beruházásnál előzetes környezetvédelmi eljárást kell lefolytatni, ami meg is történt márciusban. Az egyesület legfőbb érve volt, hogy 350 férőhelyes parkoló esetében kötelező a részletes környezeti hatásvizsgálat is, azaz egy sokkal komolyabb (zaj, rezgés, levegő, víz, közlekedés, örökségvédelmi) dokumentációt kell készíteniük az előzeteshez képest, továbbá közmeghallgatást is kell tartani.
Ezt a kötelező eljárást szerencsére a 1995-ös, kőkori környezetvédelmi törvény szabályozza
– fűzte hozzá a szervezet elnöke.
Ennek a kötelezettségnek lett az eredménye az a 250 oldalas tanulmány, amelyet az augusztusi közmeghallgatáson a lakosok alaposan kivesézhettek. A közmeghallgatáson több mint 60-an jelentek meg, a lokálpatriótákkal megtelt a városház terme, akik között jócskán voltak, akik szakmai hozzáfűzést is tudtak tenni a tervekkel kapcsolatban – számolt be a környezetvédő.
Az egyesület elnökének beszámolója szerint a lakosok nehezményezték, hogy egy idegen céget előnyben részesítenek a lakossággal szemben, miközben az energiaital-gyártó cégnek semmilyen miskolci gyökere nincs.
Másfél évig fog tartani az építkezés, 53 ezer tonna anyagot fognak kitermelni a belváros közepén, amit úgy kommentálnak, hogy kellemetlenség, de határérték-túllépés nem lesz, ...?!! 40 tonnás autók fognak közlekedni, és kőzetet fognak vésni 100 decibellel, holott 60 decibelnél azért már elég rosszul érzi magát az ember.
– hitetlenkedett a környezetvédő.
A kormányhivatal által összehívott közmeghallgatáson elvileg a beruházás környezeti hatásait lehetett véleményezni -, de mivel az önkormányzat nem tájékoztatta érdemben a lakosságot a főtér, és az iroda-üzletház összefonódó terveiről, és nem rendeztek más ilyen nyilvános fórumot az elmúlt években, ezért ők a szelepet itt engedték ki, és rengeteg máshova tartozó (pl.: városfejlesztési) kérdést is itt fogalmaztak meg – mondta el a környezetvédő.
Kit zavar, mi lesz egy poros, murvás parkoló helyén?
Az épület valóban nem egy eldugott helyen, hanem a város megújuló főtere mellett épülne. A foghíjtelek műemléki környezetben fekszik, a főtér, a városháza épülete, egy bank és az avasi műemlék templom határolja. A telek jelenleg az Erzsébet gyógyászati szakrendelő mögött egy murvás parkoló, ahol korábban egy egyszintes uszoda volt, amelyet lebontottak, és a közterületből magánterület lett.
Azóta pedig mindenki csak extra profitot akar húzni a területből.
– jegyezte meg a környezetvédő.
Korábban már terveztek szállodát építeni a területre, amit a lakossági tiltakozás és örökségvédelmi határozat hiúsított meg, – ekkor vásárolta meg a területet a Hell cégcsoport.
Annak ellenére, hogy egy környezetvédelmi szervezet képviselője vagyok, nem gondolom, hogy parkot kellene a foghíjtelken létesíteni, felmerült ilyen ötlet is - azonban az örökségédelmi, környezetvédelmi és közérdeknek megfelelő, az épületegyüttesbe illeszkedő (nem monumentális) tervet tartanánk elfogadhatónak.
Ami a környezetvédő szerint szintén ide tartozik, hogy a tervben az elmúlt év végén elfogadott Településképi Arculati Kézikönyv sem köszön vissza.
Hozzátette, hogy az elmúlt 10-15 év alatt körülbelül 10 terv volt, a legfőbb baj azonban majd minden esetben a monumentalitással van. Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy egy fele ekkora méretű épületet lehet, hogy elfogadnának a lakosok.
De vegyük sorra, hogy mik a problémás pontok.
A világ "legcsendesebb" mélygarázsa
Miskolc nem a tiszta levegőjéről híres. Környezetvédelmi szempontból szerinte a háromszintes 350 férőhelyes mélygarázzsal van a legnagyobb baj, hiszen a sok befelé és kifelé közlekedő autó jelentős zajterheléssel és károsanyag kibocsátással járna. Ezen kívül a közlekedés biztonságát is veszélyezteti, mivel a forgalmas Kálvin János négysávos úton a bekanyarodó autók lassulást okoznának, sőt, egy bicikliúton és a turisták által használt úton is keresztül kellene vágni naponta 1-2 ezer ki és beforduló parkolni szándékozó járműnek.
A történelmi Avasra zúduló jelenlegi zajterhelés is nagy, a mélygarázs bejárata pedig épp a középkori templommal átellenben lenne, ami szerinte jelentős plusz terhelést jelentene a műemlék-épületre. A parkoló autók pedig épp a gyógyító, rekreációs tevékenységéről népszerű, szomszédos Erzsébet-fürdő járóbeteg ellátást üzemeltető magánszakellátó falánál fognak elmenni.
A közmeghallgatáson elhangzott, hogy a parkolók negyede közhasználatú parkoló lesz, amit a szervezet képviselője szerint úgy lehet értelmezni, hogy ez a beruházó „ajándéka” az önkormányzatnak. Egyébként sem érti, miért van szükség egy ekkora mélygarázsra, amikor a közelben van másik három, igen alacsony kihasználtságú parkolóház.
Viszlát örökpanoráma!
A tervezett irodaház szomszédságában korábbi paloták is vannak, ahol több miskolci „őslakos” generációk óta lakik, és az építkezés oldalán is vannak ablakaik, - a 14-15 méter plusz 4 méter zajvédő falnak köszönhetően búcsút inthetnek az örökpanorámás avasi műemlék kilátásuknak – tudtuk meg a környezetvédőtől.
Az igaz, hogy a tervezők próbálnak lépcsőzetes kialakítással kedvezni az ottélőknek – ismerte el a szervezet elnöke.
Minden miskolci lokálpatriotának az egyik legfontosabb kérdése, hogy egyáltalán, honnan fogják látni a város jelképeinek tartott avasi műemlék templomot és kilátót? Nem készült semmilyen ábra, makett, hogy milyen rálátás marad a Városház tér és környékén a történelmi Avasra.
A lakosok ragaszkodnak a megfelelő régészeti feltárásokhoz is, hiszen a három szintes mélygarázs, húsz méter mélységű lesz: az egyik észrevétel szerint ehhez képest, a három napos régészeti akció nem volt elég alapos, “a markoló néhányat belecsapott a földbe, és ásott pár lyukat”. A dokumentációban sem is írnak erről többet, mint hogy elkészült az előzetes régészeti tanulmány.
Móricka rajzok
Sokan hiányolták, hogy egy korrekt makettet láthassanak, mert olyan látványterveket mutogatnak, amiken nincs méretarány, egyszer a szomszédos uszoda látszik nagyobbnak, máskor pedig az irodaház.
Más szakterületen (közlekedés, levegőminőség) is előfordult a dokumentációban, hogy elavult adatokat használtak fel, illetve egy olyan utca (Városház utca) is szerepel a dokumentációban, ami nincs is a városban - jegyezte meg a környezetvédő.
Kikerülnék a plázastop-törvényt?
Az is vita kérdése, hogy pláza, vagy valóban irodaépület, – hivatalosan irodaépületnek nevezik, aminek a földszintjén kereskedelmi szolgáltató funkciókkal ellátott bérelhető üzlethelyiségek vannak.
Az aktivista szerint nem indokolt ekkora irodaházat felépíteni, amikor a környéken számos üres épület található, például az omladozó Avas Szálló, és az egykori leánykollégium, a főutcán pedig konganak az üzlethelyiségek.
Kerestük az önkormányzatot is az ügyben, akik a megkeresésünkre nem reagáltak.
|
A lakossági tiltakozás ellenére kiadták a környezetvédelmi engedélyt a Hell mostrumára Miskolcon
|
A hatalmas irodaházat a hazai piacvezető Hell Energy érdekeltségébe tartozó cég, az Avalon tervezi felépíteni. Az állami pénzekkel bőven kitömött magyar cég a négyszintes épületet műemléki környezetben húzná fel. Míg a fideszes városvezetés teljes mellszélességgel támogatja a projektet, addig a lakosokat meg sem kérdezték, többen viszont a legkevésbé sem szeretnének a Hell irodaház árnyékában élni. Vannak, akik szerint a beruházás kijátssza a plázastop-törvényt, mivel az irodaház szerintük valójában egy bevásárlóközpontot is takar
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2018/09/25/miskolci_hell_irodahaz/
|
2018-09-25 12:10:00
| true | null | null |
Index
|
Tállai András, akkor még NAV elnök elhíresült ötlete volt, hogy 2017-ben elintézte: lakóhelyén, Mezőkövesden a Mol a benzin árát 11 forinttal, míg a gázolajét 5 forinttal csökkentse. Az ötlet követőkre talált a megye más vidékein is. Koncz Ferenc szerencsi országgyűlési képviselő a magyar honvédség kasszáját pumpolta meg, sikerrel.
Amikor megkezdődött a kesznyéteni híd felújítása, úgy tervezték, hogy Girincsnél, a komp helyén épüljön meg egy katonai pontonhíd, azért, hogy ne kelljen 30-40 kilométert kerülniük azoknak, akik valamelyik tiszaújvárosi gyárba járnak dolgozni, vagy iskolába mennének a Sajó másik oldaláról. Aztán kiderült, az előző kormány honvédelmi minisztériuma pénzt kér az ideiglenes hídért.
Meg nem erősített hírek szerint 60-80 millióba került volna a telepítés és a fenntartás, amit senki nem akart megfizetni. Aztán történt valami, mert mégiscsak megépült a híd, csak nem Girincsen, hanem a jobb közlekedési adottságokkal rendelkező Körömben. A történet ismerősei szerint a változás mögött az áll, hogy a tervezés idején még fideszes jelölt Koncz Ferencet időközben megválasztották képviselőnek, ráadásul új emberek kerültek döntési pozícióba a Honvédelmi Minisztériumban is.
A szentesi műszaki hídász katonák aztán augusztus végén Körömben megépítették azt a pontonhidat, amely megkönnyíti a Sajón való átkelést arra az időszakra – a tervek szerint november közepéig –, amíg befejeződik a kesznyéteni híd felújítása. A katonai híd felépítése és bontása nem egyszeri költség, mert a működtetés folyamatos jelenlétet kíván a honvédségtől.
A megnyitón Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, hogy a nap huszonnégy órájában őrzik a hidat, segítik az átkelést, a helyszínen orvosi ügyelet van, sőt, könnyűbúvárok tartózkodnak a híd mellett, egyszóval minden eshetőségre felkészültek. A pontonhíd építésének teljes költségét a Magyar Kormány vállalta magára, mint ahogy a komp üzemeltetője ez időszakra kiesett bevételének kompenzálását is.
Az atlatszo.hu a honvédelmi tárcához küldött közérdekű adatigénylést. Azt szerettük volna megtudni, hogy mennyibe került a körömi expedíció? A minisztérium szerint, mivel még nincs vége a küldetésnek, ezért nem tudnak számokkal szolgálni, de most rögtön fizessünk be 53 ezer 413 forintot, mert az adatok majdani szolgáltatása nekik sincs ingyen. („A közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár.”)
Pusztai László – eszakhirnok.com
Fotó: Vajda János/MTI
|
Nem adja ki a Honvédelmi Minisztérium, mibe került a körömi pontonhíd, csak 53 ezer forintért
|
Meg nem erősített hírek szerint 60-80 millióba került volna a telepítés és a fenntartás, amit senki nem akart megfizetni. Aztán történt valami, mert mégiscsak megépült a híd, csak nem Girincsen, hanem a jobb közlekedési adottságokkal rendelkező Körömben. A történet ismerősei szerint a változás mögött az áll, hogy a tervezés idején még fideszes jelölt Koncz Ferencet időközben megválasztották képviselőnek, ráadásul új emberek kerültek döntési pozícióba a Honvédelmi Minisztériumban is.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2018/09/27/nem-adja-ki-a-honvedelmi-miniszterium-mibe-kerult-a-pontonhid-de-ezert-is-ker-53-ezer-forintot/
|
2018-09-27 12:13:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Egy új Bombardier Global 6000 típusú luxusrepülőgépen utazott Orbán Viktor Várnába kedvenc a Mol Vidi FC Bajnokok Ligája-selejtezőjére - derült ki az Átlátszó.hu cikkéből, amely több furcsaságra is felhívta a figyelmet, például a repülőn kívül egy luxusjachtra is, amelyet a NER kiválóságai használhattak nyaralásra, illetve egyéb találkozókra.
Az óránként 1,5-3 millió forintos üzemeltetési költségű gépen Garancsi István, a focicsapat tulajdonosa, kormányközeli üzletember utaztatta a miniszterelnököt. Ez mint Havasi Bertalan szóvivő mondta, "a magyar adófizetőknek egyetlen forintjába sem került" éppen ezért "ez eddig is így volt, és ezután is így történik majd".
Havasi megszólalása után az Index írt arról, hogy a vonatkozó magyar törvények értelmében annak nagysága miatt Orbán el sem fogadhatta volna az ajándékot Garancsitól.
Éppen ezért a Párbeszéd hivatali vesztegetés, valamint hivatali vesztegetés elfogadása miatt feljelentést tesz, és vagyonnyilatkozati eljárást is kezdeményez a kormányfő ellen - olvasható a hvg.hu-n. Mindeközben van, aki Trumptól várja Orbán megfékezését.
|
Feljelentették Orbán Viktort
|
Emellett vagyonnyilatkozati eljárást is kezdeményez a Párbeszéd, amiért a miniszterelnök szóvivője szerint Garancsi István utaztatja egy luxusmagánrepülőn a csapata meccseire.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/feljelentettek-orban-viktort.670466.html
|
2018-09-26 10:53:00
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
atomerőmű;Duna;Jávor Benedek;Paks 2;
2018-09-27 12:00:33
Újabb pofon Paks 2-nek: tovább csúszik a beruházás
Az eddigi 2-3 éves csúszás mellé újabbakat gyűjtött be a közelmúltban a tervezett atomerőmű-bővítés: egymás után válnak eredménytelenné a beruházás stratégiai fontosságú közbeszerzései. A mostani eset arra is rávilágít, hogy hamis az a kormányzati érv, amely szerint a biztonság előtérbe helyezése a késedelmek oka.
Az első négy év alatt – az Orbán-Putyin atompaktum 2014-es aláírása óta –, közel három évvel maradt le az eredeti menetrendtől Paks 2 tervezése és előkészítése. A vesszőfutás most folytatódik: ahogy Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője az orosz közbeszerzési portál alapján a blogján írja: eredménytelenül zárult egy újabb paksi tender, mivel nem sikerült olyan céget találni, amelyik megtervezné a paksi hűtővízcsatorna bővítését az új paksi blokkok Duna-vizes hűtéséhez. Az EP-képviselő emlékeztet rá: a hűtővíz kérdése a paksi bővítés egyik legkritikusabb pontja: idén nyáron az alacsony vízállás és a Duna magas hőmérséklete miatt a most működő 4 blokk is olyan mértékben melegítette fel a folyót, hogy csak intenzív trükközéssel lehetett elkerülni az erőmű egyes blokkjainak leállítását. Elképzelhető, hogy milyen súlyos korlátot jelenthet ez majd, ha Paks2-vel több mint megkétszereződik az erőművek teljesítménye (2000-ről 4400 MW-ra) és hűtővíz-igénye (100 m3/s-ról 232 m3/s-ra).
A jelenlegi tervek szerint Paks 2 a jövőben Paks 1 meglevő, a Dunából kivezetett hűtővízcsatornájából kapna hűtővizet. Annak kapacitása azonban nem elegendő a több mint kétszeresére növekvő vízigény kiszolgálására, ezért jelentős mértékben ki kéne bővíteni. „Erre Paks 2 tervezői azt a szédületes, Mekk mestert állva hagyó megoldást eszelték ki, hogy Paks 1 folyamatos üzeme, azaz az üzemvízcsatorna folyamatos használata közben fogják duplájára növelni annak kapacitását. Kb. mintha az autópályán 130-cal száguldva bemásznának a motorba, hogy hengerfejet szereljenek. Nagyon teoretikusan nézve akár még jól is elsülhet. Mondjuk ha nem jön be az a fél százalék valószínűség, hogy minden pont úgy zajlik, ahogy tervezték, akkor azért elég nagy baj van. De miért ne hinnénk el annak a csapatnak, hogy mindent nagyon pontosan előre tudnak tervezni, egy sima engedélyezési eljárás időigényét is képtelenek nagyságrendileg megbecsülni?” - teszi fel a kérdést a politikus.
Augusztus végén írta ki a Roszatom leánycége a tendert az üzemvízcsatorna-bővítés kiviteli tervezésére és megvalósítására. Az orosz közbeszerzési honlapon a napokban közzétett közlemény szerint nem érkezett egyetlen, a tender feltételeknek megfelelő ajánlat sem a projektre. Az egyik pályázó, a Főmterv, a beadási határidőt sem tudta tartani, a másik, határidőn belül érkezett orosz ajánlat viszont nem teljesíti a speciális szakértőkre vonatkozó előírásokat, így el kellett utasítani. Azaz érvényes pályázat híján a közbeszerzés eredménytelenül zárult.
„Erősen aggasztó, hogy az egész építkezés nukleáris biztonság szempontjából egyik legkritikusabb lépésére, az üzemvízcsatorna működés közbeni kibővítésére szemmel láthatólag nem tolonganak a megfelelő, hozzáértő pályázók. Márpedig itt tényleg nem lehet hibázni. Nem férnek bele olyan balesetek, mint a Paks 2-vel azonos típusú belorusz asztraveci, vagy szentpétervári Leningradszkaja2 erőművek építésénél, ahol túl széles vasúti rakománnyal kaszáltak el oszlopokat, meg leejtették a reaktortartályt a magasból. Ha egy munkagép építkezés közben megcsúszik, és befordul a hűtővízcsatornába, vagy suvadni kezd a part, és akadály képződik a csatornában, váratlanul lehetetlenné téve a biztonságos üzemhez szükséges vízmennyiség eljutását az erőműbe, akkor legjobb esetben le kell állítani Paks 1-et (az ország villamosenergia-igényének 40 százaléka hirtelen kiesik), de ha nem történnek megfelelő időben megfelelő lépések, ennél rosszabb forgatókönyv is elképzelhető. És azt már a 2003-as súlyos üzemzavarnál is láthattuk, hogy ha valamivel, hát azzal nem lehet Paks 1-et vádolni, hogy vészhelyzetben professzionálisan és a helyzetnek megfelelően járna el” – figyelmeztet Jávor Benedek.
Mint a blogbejegyzés összefoglalja, a paksi bővítés haldoklása hónapok óta nyilvánvaló. A durva késé miatt a finanszírozási szerződést a projektért felelős miniszter szerint is módosítani kell; a miniszterelnök szerint a határidők már nem is érdeklik őket, annyira reménytelen a helyzet; és sorban érkeznek a hírek az eredménytelen közbeszerzésekről. Nyár végén az atomerőmű létesítéséhez és üzembe helyezéséhez kapcsolódó dokumentumok véleményezésére, illetve a személyzetképzéshez szükséges tananyagok szakmai felülvizsgálatára vonatkozó közbeszerzési tenderek zárultak eredménytelenül, most pedig az üzemvízcsatorna bővítése szenved késedelmet a megfelelő jelentkezők hiánya miatt.
„A közbeszerzések sorozatos eredménytelensége nem csak az okozott késés miatt veszélyezteti az egész beruházást. Arra utal, hogy komoly piaci szereplők egyszerűen nem érdeklődnek a projekt iránt, és nehézséget okozhat a megfelelő felkészültségű cégek és szakemberek bevonása az építkezésbe (…) Biztos vagyok benne, hogy a közbeszerzés ajánlattételi árát legfeljebb kétszeresére kéne növelni ahhoz, hogy Mészáros Lőrinc, Garancsi 'Luxusgépenröptetemaminiszterelnököt' István, vagy valamelyik másik oligarcha meg ne lássa benne a fantáziát. Az ő gazdagodásuk pedig, mint tudjuk, a Fidesz politikájának lényege. Ezért a célért egy nukleáris baleset kockázatát szívesen venné nyakába az ország” – olvasható a blogbejegyzésben.
Jávor szerint jó hír is van azért Pakson: takarításra, őrző-védő szolgáltatásokra és fordításra sikerült érvényes közbeszerzéseket kiírni az idén.
|
Újabb pofon Paks 2-nek: tovább csúszik a beruházás
|
Az eddigi 2-3 éves csúszás mellé újabbakat gyűjtött be a közelmúltban a tervezett atomerőmű-bővítés: egymás után válnak eredménytelenné a beruházás stratégiai fontosságú közbeszerzései. A mostani eset arra is rávilágít, hogy hamis az a kormányzati érv, amely szerint a biztonság előtérbe helyezése a késedelmek oka.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3009879_ujabb-pofon-paks-2-nek-tovabb-csuszik-a-beruhazas
|
2018-09-27 12:00:00
| true | null | null |
Népszava
|
bűncselekmény;MVM;panama;
2018-09-27 07:00:00
Bevédi a kormány az MVM panamagyanús beszerzését
Bár a kulisszák mögött "vizsgálódik" az Orbán-kabinet, a nyilvánosság felé megvédi az állami cég beszerzését.
A jelek szerint bevédi a kormány az MVM panamagyanús beszerzését. Mint emlékezetes, az állami energiatársaság saját Svájcban alapított, titokzatos leányvállalatától ötmilliárd forintért egy olyan „termelésfelügyeleti” (ktm) rendszert vásárolt, ami egyesek szerint alig ér néhány százmilliót. Habár azóta a társaság felügyeletét az állam részéről átvevő Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter menesztette a csoport elnökét és vezérigazgatóját, illetve az új kabinetben az ügylet mögött felsejlő, az MVM-et az előző Orbán-kormány idején miniszterként felügyelő Seszták Miklós se kapott tisztséget, feljelentés mindeddig nem született. A botrányról eddig az MVM és Bártfai-Mager Andrea is hallgatott.
A napokban Mesterházy Attila szocialista képviselő nem kevesebb mint nyolc különálló levélben kereste meg a téma kapcsán a vagyonminisztert, akinek nevében miniszterhelyettesként Fónagy János államtitkár válaszolt. Az ellenzéki honatya arra volt kíváncsi, mi okból alapították a szóban forgó svájci MVM International AG-t, hány szerződést kötött külföldi partnerekkel, mi indokolta a ktm rendszer beszerzését, mire használta fel a svájci cég a vételárat, lesz-e vizsgálat az ügyben és működik-e a rendszer.
Fónagy János válasza szerint az MVM International AG megalapítására az állami felügyeletet akkor ellátó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kérte fel az MVM-et a magyar állam és Szaúd-Arábia között az atomenergetika békés célú felhasználásáról szóló egyezmény megvalósítására. Svájcot „jogi és energetikai okokból” választotta az MVM székhelyül. Megalapítása óta 42 külföldi céggel szerződött. Az állami cég a ktm fővállalkozójául is a svájci MVM Internationalt választotta.
Fónagy János hosszan sorolja az ezzel járó feladatokat, ám nem tisztázza, ennek mi köze a békés szaúd-arábiai atomalkalmazáshoz. Indokként azt a – kevéssé alátámasztott – érvet hozza fel, hogy a csoporton belül az MVM International rendelkezett az ehhez szükséges nemzetközi adatokkal és kapcsolatokkal. A cég bevételét a szerződés teljesítésére használta fel, azt - meg nem nevezett – alvállalkozóinak kifizetve. Az MVM Csoport a szükséges belső vizsgálatok egy részét elvégezte, de még továbbiak zajlanak. (Azt nem részletezte, hogy ha minden ennyire rendben van, mi szükség a vizsgálatokra.) Ám hitet tesz a ktm-rendszer szükségessége mellett, ami meglátása szerint segíti az MVM összetett erőművi rendszereinek olcsóbb üzemeltetését. Emellett Mesterházy Attila párttársa, Harangozó Tamás éppenséggel azt firtatta, hogy tavaly az MVM-től vagy bármely más állami vállalattól származott-e bevétele az MVM vezérigazgatói székéből Bártfai-Mager Andrea által felmentett Zsuga János résztulajdonában álló, építőipari Rutin Kft.-nek. Bár erre nemleges választ kapott, de csupán az anyavállalat, vagyis az MVM Zrt. vonatkozásában.
Az MVM International alapítása kapcsán a csoport tavalyi beszámolója egész más okokat jelöl meg. Kellő általánossággal, de a svájci cég célja a „tudásmenedzsment”, külföldi partnerek „oktatása”, illetve a felsőoktatási és más nemzetközi szervezetekkel tartott kapcsolat „elősegítése”. Mindezek megvalósultáról semmit nem tudni: a svájci cég jelentései titkosak. Az MVM anyagaiból ugyanakkor kitűnik, hogy legalább ötmilliárdos tavalyi bevétele ellenére gazdálkodását visszafogott, mindössze 24 milliós nyereség jellemezte, amit az anyavállalat bent hagyott. Lapunk értesülései szerint a svájci cég szinte nyereségmentesen szerezte be a ktm-rendszer számítógépeit, monitorait és szoftvereit, mégpedig részint lekövethetetlen, offshore-szerű társaságoktól.
Egyes forrásaink szerint az MVM-nek nem hogy nem volt szüksége ilyen típusú felügyeleti rendszerre, de a szigorú uniós energiapiaci szabályok ezt tiltják is. Érthetetlennek tartják, hogy egy ilyen rendszer beszerzését miért nem az MVM két, kifejezetten ilyen tevékenységi körű leányvállalatára, az MVM Informatikára vagy az MVM Netre bízták. Ennek kapcsán felhívták a figyelmet, hogy mindkét vállalat vezérigazgatója a Hagyó-ügyben elhíresült Lazarovits Márk. Egy azóta visszavont vallomás szerint a Synergon nevű cég akkori vezetőjeként ő küldetett volna Hagyó Miklós akkori főpolgármester-helyettesnek Nokiás-dobozban 15 milliót.
|
Bevédi a kormány az MVM panamagyanús beszerzését
|
Bár a kulisszák mögött "vizsgálódik" az Orbán-kabinet, a nyilvánosság felé megvédi az állami cég beszerzését.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3009848_bevedi-a-kormany-az-mvm-panamagyanus-beszerzeset
|
2018-09-27 07:00:00
| true | null | null |
Népszava
|
Erősen meghaladhatja az idén már évi 80,7 milliárd forintnyi költségvetési támogatásból működő közszolgálati média, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezetőinek képességeit, hogy boldoguljanak ilyen mennyiségű közpénz hatékony és hasznos elköltésével. Bár az április 8-i országgyűlési választások előtt megsüvegelendő módon játszottak az állami televíziók és rádiók a Fidesz propagandagépezetének kottájából, a közmédia vezetőinek hozzáértése sajnos már nem terjedt ki arra, hogy a rájuk bízott pénzhalommal felelősen gazdálkodjanak.
Az MTVA első alkalommal 2017 márciusában kötött egy öt hónapra kiterjedő keretszerződést két céggel
„az MTVA komplex hatékonyságvizsgálata érdekében”.
További feladatuk volt "az MTVA operatív működésének optimalizálása, operatív projekt menedzsment módszertan kialakítása, portfólió menedzsment módszertan kidolgozása és ezek implementálása a teljes leányvállalati kör esetében". Mindezért 120 millió forintot számlázhatott a tenderen közösen nyertes Teqtos Kft. és Varius Consulting Kft. A konkrét részfeladatok között szerepelt például a taxiköltségek és a belső gyártási folyamatok optimalizálása.
A két cég annyira kiváló munkát végezhetett, hogy az öt hónapos megbízás lejártával 2017 októberében az MTVA ugyanezektől a vállalatoktól megrendelte a komplex hatékonyságvizsgálat második ütemét. Ezért a Teqtos és a Varius 67,45 millió forintot kapott a közmédiától. A szerződés egészen nyíltan úgy fogalmaz, hogy az előző hatékonyságvizsgálat eredményei alapján végezzen szakmai vagy operatív támogatást, tanácsadást, illetve vizsgálja tovább a belső folyamatokat.
Azaz lényegében csinálja ugyanazt, amit eddgi csinált, vagy kellett volna csinálnia.
A tanácsadó cégek például a taxiköltségek optimalizálása kapcsán odáig jutottak csaknem fél év és 120 millió elköltése után, hogy már csak „a javasolt nappali taxi kiváltási alternatívák bevezetéséhez szükséges változtatások támogatása és a valós adatokra épülő megtakarítási kalkulációs modell készítése” maradt számukra feladatul. Nyilván ezt nem sikerült tavaly októberig megoldani.
Azonban a hatékonyság nem javult vagy nem eléggé javult, az MTVA ugyanis három nappal a 2018-as országgyűlési választások után, idén április 11-én aláírta a harmadik szerződést is a Teqtos-szal és a Varius-szal. A hatékonyságvizsgálat harmadik üteméért már csak szerény 9,6 millió forintot fizettek ki a két cégnek.
Az MTVA székháza
Fotó: MTI/Zih Zsolt
Valami hiba csúszhatott azonban a számításokba, ezért biztonság kedvéért idén augusztus 22-én megkötötték a negyedik hatékonyságvizsgálatra vonatkozó szerződést is. A két cég újabb 29,8 millió forintot húzott be azért, hogy "az előzmény eljárás megállapításai, illetőleg feltárt hiányosságok alapján" részletesebben feltérképezzék az MTVA Üzemeltetési Igazgatóság szolgáltatásait.
Ha nem lesz további vizsgálat, akkor megállapítható, hogy az MTVA eddig 226,8 millió forintot költött hatékonysága növelésére. Más kérdés hogy az eddigi hatékonyságvizsgálatok ezek szerint nem voltak elég hatékonyak.
A két tanácsadó cég magyar magánszemélyek tulajdonában van, de információink szerint egyértelműen egyikük sem köthető a kormánypártokhoz vagy ismert kormányközeli üzletemberekhez.
|
A 80 milliárdból működő közmédia eddig 227 millió forintot égetett el
|
Negyedszerre is megbízták ugyanazt a két céget, hogy az előző vizsgálatok eredményei alapján tovább vizsgálódjanak.
| null | 1 |
https://168ora.hu/itthon/a-80-milliardbol-mukodo-kozmedia-eddig-227-millio-forintot-egetett-el-arra-hogy-megtudja-hatekonyan-kolti-e-a-kozpenzt-156247
|
2018-09-19 22:19:00
| true | null | null |
168 óra
|
„Tisztelt Tóth Ákos Főszerkesztő! Azonnali panaszom jelentem be Önnek és sűrgős soron kivűli Sajtóhelyre igazitásra szólitom fel Önöket az alábbi cikk szerint. Amely súlyosan megsérti a Jó hirnevünk és visszautasítjuk a feltételezéseket és állításokat. (…) fenti cikk kapcsán semmilyen pénzesőre nem számitunk. továbbiakban azonnal töröljék a párt nevét a cikkből, mert azzal egyetemben súlyos személyiségi jogokat sértenek azzal, hogy személyünkkel kapcsolatosan olyan feltételezést emlitenek meg ami nem igaz és valótlan. természetesen amennyiben a sajtó helyreigazitás nem kerül sorra 12 órán belül. komoly kártéritéses pert inditok meg önökkel szemben. kérelmezni fogjuk a nemzeti média hirközlési hatóságot az önökkel szembeni etikai vizsgálat meginditására és felelősségre vonására. kijelentjük, hogy igen is szándékunk van az ország vezetésébe részt venni és az általunk ki tűzött programok megvalósítására.”
A fenti levelet az eredeti helyesírással tettük közzé. Sajnálatos módon azonban nem adhattunk helyt a Végső Esély Párt elnökségi tagja által „Felszólitás Sajtóhelyre igazitásra!” tárggyal küldött levélnek – ennek a mostani közlés sem mond ellent – egy olyan cikkünk nyomán, mely már hetekkel ezelőtt arra a veszélyre kívánt figyelmeztetni: tömegesen jelentek meg a kamu-, avagy bizniszgyanús pártok az országgyűlési választásokhoz közeledve.
Miközben ma már négyszáznál is több bejegyzett párt működik Magyarországon, ezek közül 105 jelentkezett, hogy jelölő szervezetként részt vegyen az április 8-i voksoláson. A múlt hét végén pedig minden „jelentkezési”, továbbá nyilvántartásba vételi határidő lezárult. A Végső Esély Párt országos listát nem tudott állítani, induló jelöltjeinek száma lapzártánkkor még bizonytalan, de az már szinte biztos: elmulasztotta a magyar társadalom a végső esélyt, hogy e párt tagjai megvalósítsák a programjukat az ország vezetésében.
Nem úgy, mint a náluk profibb kamupártok. A hivatalos, de a jogorvoslati idők miatt még nem végleges adatok szerint ugyanis április 8-án több mint 1700 jelölt indul, és 21 országos pártlista szerepel majd a szavazólapokon, köztük olyan furcsa nevű alakulatok is, mint a Tenni Akarás Mozgalom, a Kell az Összefogás Párt (KÖSSZ), de sikerült listát állítania a Szegény Emberek Magyarországért Pártnak és a Net Pártnak is. A kérdés, mégis hogyan járhattak sikerrel a közvélemény számára mindeddig ismeretlen pártok, miközben például a Bokros Lajos nevével fémjelzett Modern Magyarország Mozgalom az országos lista közelébe sem került.
A listaállításra – így az állami kampánytámogatásra – összesen bejelentkezett 40 szervezet közül a Nemzeti Választási Bizottság március 10-én, az utolsó pillanatokban a törvényi feltételek hiánya miatt visszautasította az időközben országos hírnévre szert tett Lendülettel Magyarországért nyilvántartásba vételét (erről bővebben keretes írásunkban), így járt A Haza Pártja, A Mi Pártunk – IMA, a Nemzeti Együttműködés és Megbékélés Párt, az Értünk-Értetek – A Hiteles Párt, az Elégedett Magyarországért Mozgalom és a Hajrá Magyarország Párt! is. Törölték a Szegényekért Párt és a Rend Párt listáját, mert jelöltjeik száma a listaállításhoz szükséges minimum 27 fő alá csökkent.
Bár megfelelt a listaállítás feltételeinek, de az NVB 7:1 arányban visszautasította az Összefogás Párt nyilvántartásba vételét, arra hivatkozva, hogy vezetője, Szepessy Zsolt nem ismeretlen a választási szervek előtt, ugyanis többször volt az NVB által megállapított jogsértés érintettje, ezért a bizottság szerint ellentétes lenne a választási alapelvekkel, a jogállamiság követelményével a lista nyilvántartásba vétele. Noha már az indoklás is történelmi, fontos tény az is, hogy az NVB március 7-én úgy döntött, a párt aláírásgyűjtésével kapcsolatban büntetőfeljelentést tesz. Csakhogy eközben a Szepessy nevéhez köthető, az aláírásgyűjtés során szintén gyanúba keveredett két másik párt – a Magyarországon Élő Dolgozó és Tanuló Emberek Pártja (MEDETE), valamint a Családok Pártja – listáit és jelöltjeit nyilvántartásba vette az NVB, így azok több száz milliós állami kampánytámogatásban részesülnek majd. Vagy mégsem, hiszen a 168 Óra már beszámolt arról is, hogy hétfőn a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) jogi képviselőjén keresztül a Kúriához fordult felülvizsgálati kérelemmel, hiszen a hvg.hu cikkéből ekkorra már kiderült: sokkal nagyobb és szervezettebb csalássorozatról lehet szó. Rokonok, például szülők és gyermekeik indulnak azonos választókörzetekben egymással szemben, ahogyan a kiterjedt baráti vagy inkább üzleti társaság fel-feltűnik a három párt valamennyi jelölésében.
És éppen ez a rendszer rákfenéje, a többes ajánlás, hiszen feltételezhetően ezek a jelöltek ugyanazokkal az aláírásokkal tudnak elindulni egymás ellen.
Pedig a többes ajánlást mint a választási és kampányszabályok korrupciós töltényét még a sokszor kevéssé elfogulatlan Patyi András, az NVB elnöke is eltörölni javasolta 2014 után. A kormányoldal mégsem tette meg. Sőt a napokban arra emlékeztetett a Transparency International és a Political Capital: hiába figyelmeztetik a csalás lehetőségére, tényére és kiküszöbölhetőségére, a kormány nem hajlandó elzárni a politikai közpénzszivattyút az úgynevezett kamupártok előtt. A jogszabályok nemcsak a kampánytámogatásra fordított adóforintok pazarlását, de még azt is engedik, hogy négy év után ismét elinduljon egy olyan párt, például a Magyarországi Cigánypárt, amely nemhogy érdemi eredményt nem ért el, de az elszámolása kapcsán komoly gyanú merült fel. Az említett formáció 2014-ben 298 millió 500 ezer forintot verhetett el – papíron kampányra, de szabálytalanul –, idén 196 millió forintra számíthatnak, holott a korábbi ügyükben semmiféle felelősségre vonás nem történt.
Eközben március 3-án három hónappal meghosszabbították Zuschlag János előzetes letartóztatását, így az egykori szocialista politikus, a Fidesz-média ünnepelt sztárja ezúttal vélhetően a bűnbak szerepét kapta a bizniszpártos színjátékban. A Kecskeméti Törvényszék szóvivője arról tájékoztatta a 168 Órát: a 40 éves férfi (értsd: Zuschlag – A szerk.) és egy 24 éves társa február elején bűnszövetségben elkövetett tiltott adatszerzés miatt került előzetes letartóztatásba. A gyanú szerint 2017 őszén egy pénzügyi tanácsadó cég adatbázisaiba illegálisan belépve jogellenesen megszerezték a társaság ügyfeleinek személyes adatait, hogy tényleges kampány helyett így szerezzenek ajánlásokat az idei parlamenti választásra, azok révén pedig illegálisan jussanak költségvetési támogatáshoz. Mégpedig több száz millió forinthoz, négy – az eljárási titkolózás miatt – ismeretlen párt mögé bújva.
Az viszont ismert: Zuschlag hatéves börtönbüntetését követő szabadulása után furcsa körülmények között tért vissza a politikába 2014-ben. Fellépésével nyíltan a Fideszt segítette, nem tudni, milyen ellenszolgáltatásért cserében. Könyvet írt például róla Szalai Vivien – azóta Kökény-Szalai Vivien, a TV2 hírigazgatója – Pártházból börtönbe címmel, amelynek az ellenzékre nézve terhelő, bizonyítatlan állításait hónapokon át harsogta a kormánypropaganda a kampányban. De nem csak ez volt a gyanús. Zuschlag szabadulása épp a 2014-es parlamenti választások elé esett, nevével pedig több új pártot kapcsolatba hoztak, így az Új Magyarország Pártot (ÚMP) és az Új Dimenzió Pártot (ÚDP). Ő maga akkor csak annyit ismert el, hogy beszélt a pártok vezetőivel, de állította, nincs szerepe a szerveződések létrehozásában és működtetésében.
Ezek az új pártok a parlamentbe jutásra nem, de jelentős állami támogatás megszerzésére alkalmasak voltak az előző választás idején, miután 2013-ban a választási törvény fideszes módosítása nyomán eltörölték a kopogtatócédulákat, így sokkal könnyebbé vált az aláírások megszerzése a jelöltek indításához, akiken keresztül – érdemi kampány nélkül is – pártonként akár 600-700 milliós támogatást lehet szerezni. Ma 500 támogató aláírással már indítható jelölt, és egymillió forintot kap személyes kampányára (ezt az indulók felajánlhatják pártjuknak). Ha a párt 27 jelöltet indít, akkor a 27 millió mellett további 150 millió forint jár neki. Az összeg 54, majd 80 jelöltnél feljebb ugrik, ha pedig mind a 106 egyéni kerületben indít jelöltet a párt, csaknem 600 millió forintot (plusz 106 milliót) kap.
2014-ben országos listát 18 párt állíthatott – többen, mint az előző választási rendszerben bármikor. A Zuschlaghoz kötött ÚMP és ÚDP is ezek között volt, az elszámolás viszont a laza szabályok ellenére sem ment flottul, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a két párton 200 millió forintot kért számon. Eredménytelenül. Pedig még arra is lusták voltak ezek a szervezetek, hogy érdemben elszámoljanak. Ahogyan a parlamentbe jutott pártokon kívül egyetlen, állami kampánypénzhez jutó formáció sem viselkedett az átláthatóság mintaképeként.
Az Állami Számvevőszék jelentéséből kiderült, hogy nyolc, a 2014-es országgyűlési választáson listát állító, de képviselethez végül nem jutó párt sértette meg az áfatörvényt és a számviteli törvényt a kampánypénzek elköltésekor, a már említett Összefogás Pártnál például büntetőeljárás is indult a számvitel rendjének megsértése gyanúja miatt, az Együtt 2014 Párt, az ÚDP és az ÚMP esetében pedig költségvetési csalás gyanúja miatt tettek feljelentést.
Minden érintett hatóság tudott arról, hogy több esetben bizonyítottan nem legálisan szerzett, nem valódi ajánlásokkal, a közpénztámogatást nem is kampányra költve szerepeltek a gigászi méretű szavazólapon ezek a szervezetek. Mégsem történt semmi: a 2014-es választás előtt majdnem hatmilliárd forintot utalt át a 18 országos listát állító pártnak és az induló jelölteknek – közülük 14 párt nem jutott a parlamenti küszöb közelébe sem. Mégis ezek zsebeltek be mintegy 3,4 milliárd forintot ebből a pénzből.
Bár a szabályok szerint az egyéni jelöltek az egymillió forintos támogatást csak akkor tarthatták meg, ha a választásokon a szavazatok legalább két százalékát megkapták, a pártlista esetén azonban 2014-ben még akkor sem kellett egy forintot sem visszafizetni, ha a listára senki nem szavazott. Noha a választások előtt nem sokkal létrejött formációkra a NAV 2014 után 1,96 milliárd forint bírságot szabott ki a támogatás visszafizetését követelve, ennek azonban alig két ezrelékét, összesen 3,6 millió forintot sikerült behajtania. Tavaly decemberben pedig a nyomozó hatóságok le is zárták az ügyeket, így az állam hivatalosan is lemondott a kiszórt milliárdokról. A már elengedett követelések között volt az ÚMP 80 milliós és az ÚDP 121 milliós támogatása.
Miközben azonban – a gyanú szerint – Zuschlag már az újabb pénzszivattyúkat szervezte, tavaly ősszel a parlament módosította a kampányfinanszírozást rendező törvényt úgy, hogy az egy százalékot el nem érő formációknak vissza kell fizetniük minden kampánytámogatást. 2018-ban tehát már minden olyan párt, amely felvett az államtól támogatást a kampányához, de nem ér el a választáson 1 százalékot, köteles lenne visszafizetni a pénzt. Az érintett pártok legfőbb vezető testületeinek tagjai egyetemlegesen, teljes vagyonukkal tartoznak felelősséggel a támogatás összegéért.
Csakhogy ezt adó módjára hajtanák be, s az adószabályok szerint az adótartozás és az azzal kapcsolatos büntetések esetében az egész vagyont nem lehet lefoglalni.
Magyarán előfordulhat, hogy akikkel szemben a hatalom el akar járni, azoknál súlyos eljárások következnek, mások viszont megússzák. Mindezek fényében nem csoda, hogy a kampánykorrupció mértéke máris meghaladja a legutóbbi parlamenti választási kampány során tapasztaltakat.
Lendületben az aláírásbiznisz
Az már 2014-ben is világos volt, hogy egyes pártok a leadott jelölő aláírásaik számának töredékét kapták meg szavazatként, ami egyértelműen felveti a csalás gyanúját. Ám a Nemzeti Választási Iroda és az NVB is visszautasította az ajánlások ellenőrzését, s csupán azzal érvel: a választási eljárásról szóló törvény 2014 júniusi módosítása óta a választópolgárok tájékoztatást kérhetnek arról, hogy a már ellenőrzött ajánlások között szerepelt-e olyan, amely adataikat tartalmazza.
Az utóbbi két hétben elözönlötték az internetet az állampolgárok által lekért döbbenetes listák arról, miféle pártok éltek vissza az aláírásaikkal. Egy ilyen ellenőrzés nyomán utasította vissza Lévai Katalin volt MSZP-s politikus és miniszter egyéni jelölti nyilvántartásba vételét a XIV. kerületi helyi választási bizottság. Vagyis a nemrég pártot alapító Lévai nem lehet egyéni jelölt Zuglóban azért, mert nemcsak hogy ugyanazok a nevek szerepeltek ívein, mint a fideszes Jelen Tamásén, de még a sorrend is egyezett. Ráadásul Jelen Tamás egyetlen nappal az aláírásgyűjtés kezdete után leadta hivatalos gyűjtőíveit, így a választás rendje elleni bűncselekmény sem kizárt, hiszen a kormánypárti csapatban feltételezhetően valaki lemásolta a papírokat, amelyről később Lévai íveire másolták át a neveket.
A volt miniszter Lendülettel Magyarországért nevű pártja néhány hete indult, méghozzá kifejezetten azzal a céllal, hogy az MSZP–Párbeszéd és a DK ellen indítsanak jelölteket három-négy választókerületben. Hogy mindez fideszes ösztönzésre vagy támogatással történt, ma már aligha lehet kérdés, hiszen épp a 168 Óra Online írta meg: nemcsak Lévai, hanem a fővárosi XV. kerületben induló – szintén egykori szocialista – Móricz Eszter ajánlóíveivel kapcsolatban is hasonló visszásságok merültek fel, ám hétfőn a helyi választási bizottság érdemben mégsem vizsgálta az ajánlóíveket, így Móricz azt állítja: nála mindent rendben találtak.
|
Politikai közpénzszivattyú: 6 milliárd 371 millió forintnyi kampányfinanszírozást szórhat el az állam idén
|
Nemcsak az ellenzéki szavazótáborban való zavarkeltés, hanem a bűncselekmények sorának gyanúját keltve behajthatatlanul eltűnő kampánypénzek is mozgatják a többes ajánlás rendszerével létrehozott kamupárt-generátort, amelynek fenntartásában egyedül a Fidesz-KDNP érdekelt. Egy bizniszpárt kisegítésével már le is bukott a kormányoldal, ám 2018-ban akár 6 milliárd 371 millió forintra is rúghat a választási színjáték számlája.
| null | 1 |
https://168.hu/itthon/politikai-kozpenzszivattyu-6-milliard-371-millio-forintnyi-kampanyfinanszirozast-szorhat-el-az-allam-iden-146756
|
2018-03-14 22:27:00
| true | null | null |
168 óra
|
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó OPUS GLOBAL Nyrt. közzétette évközi (IFRS szerinti) konszolidált pénzügyi kimutatását a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján. A társaság idei első féléves mérlegfőösszege 50,383 milliárd forint, amely 2,3 milliárddal magasabb a 2017 év véginél, az adózás előtti eredmény 300 millió forint, míg az átfogó jövedelem 167,7 millió forint.
A beszámoló szerint az első félévi üzemi eredmény (EBIT) 886 millió forint, míg a teljes cégcsoport üzleti eredményességét még jobban bemutató EBITDA 1,682 milliárd forint (ez 2017 első félévéhez képest 396,7 millió forintnyi, 19 százalékos csökkenést mutat).
Az euróárfolyam jelentős emelkedése miatt az átértékeléseket követően 2018 első félévében 119,6 milliós adózott eredményt ért el csoport szinten a holding.
A OPUS GLOBAL részvények kapitalizációja 2018 közepén meghaladta a 225 milliárd forintot – ez 416 százalékkal magasabb a pont egy évvel korábbi 43,6 milliárdnál.
|
Mészáros Lőrincnek minden sikerül, ez is
|
Az OPUS GLOBAL Nyrt. 20,881 milliárdos árbevétellel zárta az első félévet.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/meszaros-lorincnek-minden-sikerul-ez-is.html
|
2018-09-28 07:55:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A debreceni közgyűlés szeptember 27-én tárgyalja azt az előterjesztést, amelynek végrehajtásával az önkormányzat lényegében visszavásárolja a városi repülőteret az üzemeltető cégben jelenleg többségi tulajdonnal rendelkező vállalkozástól. Erre 5 millió forintot tennének félre, bár a repteret üzemeltető cég 49,96 százalékos üzletrészének értéke a könyvvizsgálói jelentések alapján 1 498 800 forintot ér.
A repülőtér hét éve került vállalkozói kézbe, akkor a Xanga cégcsoporthoz tartozó Airport Debreceni Holding Vagyonkezelő Kft. nyerte el a jogot az Airport-Debrecen Repülőtér-üzemeltető (AD) Kft. valamivel több, mint 74 százalékos üzletrészének megvásárlására.
Akkori tudósítások szerint a 370 ezer forint névértékű üzletrészre 13 370 000 forintos ajánlat érkezett az egyetlen pályázótól. A tranzakció részeként a törzstőke 50 millió forintra emeléséről is döntöttek.
Az új üzemeltető 75 évre szerezte meg az üzemeltetési jogot, de hét év eltelte után most kénytelen lemondani a többségi tulajdonról. Pedig az állam az elmúlt években bőségesen támogatta a repülőteret, ügyelve arra, hogy az ne essen az uniós tilalom alá. Az előterjesztés szerint 2015 és 2018 között összesen 1,2 milliárd forint állami támogatáshoz jutott a debreceni reptér, amiből a legnagyobb tételeket - évente jogcímenként mintegy 100 millió forintot - az utasbiztonsági költségek és a repüléstájékoztató szolgálat tette ki.
A közgyűlési anyag alapján fényes jövő áll a repülőtér előtt: eddig közel 500 milliárd forint működőtőke érkezett a városba (nem mellékesen emiatt milliárdos nagyságrendben emelkednek a helyi adóbevételek) és újabb cégek is érkeznek, például a mostanában nagy hírverést kapott BMW-gyár is itt épül.
Részben emiatt az utasszám is robbanásszerűen emelkedik, jövőre már 650 ezer ember fordulhat meg Debrecenben, a következő évtized közepére pedig elérik az évi egymillió utasszámot.
A cégvezetők, menedzserek márpedig igényt tartanak egy korszerű repülőtérre, amely közvetlen kapcsolatot biztosít a nagy nemzetközi központi repterekkel. Az utasok kiszolgálására, a biztonságukra viszont költeni kell, de az üzemeltető cég erre jelenlegi állapotában nem képes - szűrhető le az előterjesztésből.
Az AD Kft. idén 297,4 millió forintos veszteséget érhet el, miközben még a tavalyi veszteségen is úrrá kellene lenniük: a saját tőke a jegyzett tőke 44,01 százalékára csökkent, ezért a jegyzett tőkét 347,4 millió forintról 152 millióra kell csökkenteni, ami folyamatban van.
Az üzletrész közgyűlési jóváhagyásra váró megvásárlása után az AD Kft.-ben összesen 74,98 százalékos tulajdonrésszel rendelkezne az önkormányzat (25,02 százalék már most is az övé, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül), vagyis teljesen át- pontosabban visszavenné az irányítási, döntési jogot. A betelepülő cégektől befolyó adók pedig megteremtik a fedezetét a szükséges fejlesztéseknek - ígéri az előterjesztés.
Amiből csak az nem derül ki, hogy miért kell 5 millió forintot félretenni egy 1,5 milliós üzletre.
|
Debrecen visszavásárolja a repterét, mert jön egymillió utas
|
Csak az nem derül ki, hogy miért kell 5 millió forintot félretenni egy 1,5 milliós üzletre.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/debrecen-visszavasarolja-a-repteret-mert-jon-egymillio-utas.html
|
2018-09-25 07:58:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A közbeszerzési értékhatár alatti beszerzés keretében nettó 14,26 millió forintért vesz az Országgyűlés Hivatala testkamerákat valamint hozzá tartozó autós és egyéb kiegészítőket a házőrség részére. Ez támogatja majd a feladatok szakszerű és hatékony ellátását - találtunk rá az információra a parlament honlapján.
A testkamerákkal rögzített kép- és hangfelvételek felhasználhatók a rögzítés helyszínén elkövetett cselekmények miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági eljárás során, az őr intézkedésének jogszerűségének vizsgálatakor - olvasható a közbeszerzési dokumentumokban. Az eljárás során összesen
46 testkamerát,
2 darab 6 állásos akkumulátor töltőt és adat letöltő dokkolót,
33 darab mágneses tartó konzolt,
és 13 darab gépkocsi tartó konzolt vásárolt az Országgyűlés Hivatala.
A felhívásra két ajánlat érkezett, az egyik a hivatal rendszeres beszállítójától, a Milipol Zrt.-től, a másik pedig a HTI Haditechnikai Intézet Kft.-től. Utóbbi ajánlatát azonban érvénytelennek nyilvánították arra hivatkozva, hogy az pusztán kereskedelmi ajánlatot tartalmazott, a megajánlott termékekre vonatkozó szakmai ajánlatot (gyártmány, típus) egyáltalán nem.
A Milipol Zrt. ajánlata ugyanakkor érvényes lett, így a szerződéskötési moratórium lejárta, szeptember 12-e után megköthették a szerződést nettó 14,26 millió forintról.
Az Országgyűlés Hivatala legutóbb egyébként 2017. december 15-én kötött szerződést ezzel a céggel testkamerák, autós kamerák és kiegészítőik beszerzésére vonatkozóan, 14,25 millió forint értékben. Néhány nappal később egyébként éjjellátó készülékeket vásárolt a hivatal, szintén ettől a vállalkozástól, 12 millióért. A testkamerákat az őrség 2017. június 15. és 2017. szeptember 12. között tesztelte próba jelleggel.
Idén a mostani szerződés már a negyedik lehet, amit a hivatal a Milipollal köt. A parlament üvegzseb oldala szerint
februárban 38 millióért vettek szolgálati felszerelést,
455 millióért szolgálati alsó- és felsőruházatot,
júliusban pedig megkülönböztető jelzést adó készülékeket vásároltak kicsivel több mint 7 millió forintért.
Az ugyanakkor továbbra is kérdéses, hogy a törvény szerint a parlament folyosói rendjét vigyázó, az Országgyűlést védelmező őrségnek miért van szüksége éjjellátó készülékekre és autós kamerákra, a mesterlövészpuskákról és gépkarabélyokról nem is beszélve.
|
Újabb testkamerák kellenek Kövér házőrségének
|
Az elmúlt bő másfél évben alaposan felszerelték az Országgyűlési Őrség tagjait. Úgy tűnik, a testkamerák is beváltak, hiszen egy újabb adagot rendeltek a korábbi beszállítótól.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/14-millioert-kap-testkamerakat-kap-kover-hazorsege.html
|
2018-09-25 08:07:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent kormányhatározat szerint már ki is nézték az ingatlan a vietnámi Hanoiban, melynek megvásárlására legfeljebb 7,1 milliárd forintot költhetnek el. Az épület a jövőben Magyar Művelődési és Közösségi Házként fog funkcionálni.
A határozat szerint az idei évben 5,7, jövőre pedig 1,2, 2020-ban pedig a maradék 214 millió forintot utalnák át. A vásárlással kapcsolatos előkészületek elvégzésére Orbán Viktor a külgazdasági és külügyminiszter, valamint a nemzeti vagyok kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter bízta meg. 2020-tól kezdődően az ingatlan üzemeltetése, karbantartása és céljainak megvalósítása évi 28,5 milliót vihet el a határozat szerint.
Az ingatlan vagyonkezelője majd a Külgazdasági és Külügyminisztérium lesz.
|
7,1 milliárd vesz művelődési házat a kormány Hanoiban
|
Az épület reprezentációs célokat fog szolgálni, üzemeltetése évi 28,5 milliót vihet el.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/71-milliard-vesz-muvelodesi-hazat-a-kormany-hanoiban.html
|
2018-09-28 08:13:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Ha tudni akarja, hogy nyúlják az uniós pénzt, akkor ezt a sztorit olvassa el!
|
A szegedi Flamingó-ügyben minden benne van: trükközés a költségekkel, túlszámlázás és „innovatív” informatikai megoldások a költségek felsrófolására.Ebben a sztoriban nem csupán az uniós támogatással megvalósult projekt visszásságaira derül fény, de képbe került egy álnevet használó informatikus is, aki tanúmeghallgatása után köddé vált. Nem csoda, hiszen ő, azon kívül, hogy az ügy koronatanúja, számos más csalási ügyben is érintett.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/zavaros-buntetougy-ahol-osszeer-a-fidesz-az-mszp-es-a-dk-113839
|
2018-09-26 18:16:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
|
Az Orbán Viktor miniszterelnök repülőútjairól, Mészáros Lőrinc luxusjachtozásáról és különféle állami tisztségviselők találkozóiról szóló cikkünk után egy kis hezitálást követően beindult a kormánypárti propagandasajtó az Átlátszó ellen (tényleg érdemes végignézni a kronológiát, egészen elképesztő).
Bár azt tudjuk, hogy az Átlátszó egyik állandó eposzi jelzője a „Soros által kitartott média”, mégis egészen komikus, amikor valamelyik kormánypárti lap leírja, hogy „Soros pénzén támadja a kormányt az ellenzéki média”, majd a z Origo, vagy a Habony Árpárdhoz köthető Lokál leírja, hogy az Átlátszó tevékenységét tavaly „mintegy” 50 millió forinttal (egészen pontosan 46,7 millióval) támogatta a Soros Györgyhöz köthető Nyílt Társadalom Alapítvány.
Mások azt is sejteni vélik, hogy az Átlátszóhoz az olvasóinktól érkező mikroadományok, amelyek teljes összege 2017-ben 44,4 millió forint volt, szintén valahogy Soros György pénztárcájához köthetők, mintha az 500 és 1000 forintosokat személyesen ő adogatná oda az embereknek, hogy utána utalják át az Átlátszó számlájára.
Az Átlátszó gazdálkodása és forrásai, szemben a kormánypárti médiával, megalakulása óta teljesen átlátható, követhető, mivel minden évben szövegesen és grafikonokon is tételesen közzétesszük, hogy az adott évben honnan jöttek az Átlátszó bevételei és mire költöttük azt el.
Az Átlátszón soha nem voltak állami hirdetések, és soha nem is kapott állami forrást. A fent részletezett forrásokból tavaly az Átlátszó mindösszesen 137,2 millió forint bevételre tett szert, és ebből 104,9 millió forintot költött el. A maradékot áthoztuk az idei évre.
Ebből a pénzből tudunk oknyomozni, olyan eszközöket fejleszteni, mint a Ki-Mit-Tud, az Üvegzsebfigyelő vagy az Álhírvadász, továbbá workshopokat tartani, médiatudatossági projekteket vállalni, edukálni, a megyei napilapok elkormányosítása óta vidéki tudósító-hálózatot fenntartani. Ez a 137,2 millió forint pedig így aránylott 2017-ben a kormánypárti média listaáras állami hirdetési bevételeihez, amiből most többek közt az Átlátszó elleni propagandahadjáratot is fizetik:
|
Négyszáznyolc Átlátszót lehetne finanszírozni a lakájmédiának juttatott állami hirdetésekből
|
A kormánypárti média 2017-ben összesen 56 milliárd forintnyi listaáras állami hirdetést kapott. A nonprofit kiadó által készített Átlátszó tavalyi teljes bevétele 137,2 millió forint volt, ebben benne vannak az olvasóink mikroadományai, az SZJA 1% felajánlások, és az intézményi donoroktól kapott támogatások is.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/adat/2018/09/29/negyszaznyolc-atlatszot-lehetne-finanszirozni-a-lakajmedianak-juttatott-allami-hirdetesekbol/
|
2018-09-29 22:11:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A miniszter helyett Fónagy János államtitkár válaszolt. Válaszának két fontos állítása volt
„a hirdetésekre vonatkozó összesített adatbázissal a kormány nem rendelkezik.”
„a jelenlegi kormány szakított a baloldali kormányok elfogadhatatlan gyakorlatával, és arra törekszik, hogy átláthatóbb és hatékonyabb rendszert hozzon létre a kommunikációs kiadások terén. Ezt a célt szolgálja a 2014-ben létrehozott Nemzeti Kommunikációs Hivatal is.”
Fónagy első mondata igaz (lehet). Ebből következik, hogy a második állítása hazugság.
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKoH) 2014-es létrehozásakor a kormány valóban azzal érvelt, hogy a kommunikációs kiadások átláthatóbban és elszámoltathatóbbak lesznek. Ennek eredménye viszont az lett, hogy a rendszer teljesen átláthatatlan lett és esély sincsen az elszámoltatásra.
Az állami kommunikáció központosított hivatala elméletben rendelkezik az összes adattal, hiszen az ő engedélyük kell arra, hogy egyes állami intézmények, cégek, minisztériumok mire mennyit költhetnek, és a teljesítést számlákkal kell igazolni, lévén, hogy ők fizetik ki (pontosabban ők adják át az összeget a munkát elvégző ügynökségnek és nem mondjuk a Szépművészeti Múzeum vagy az EMMI).
Több újságíró és civil szervezet is szerette volna már megtudni, hogy mi van ezekkel az adatokkal, de egy korábbi közérdekű adatigénylésre adott válaszból derült ki, hogy dehogy átláthatóbb a rendszer, azért lett létrehozva, hogy még átláthatatlanabb legyen.
Egy, az akkor a 24.hu-nál dolgozó újságíró, Szalay Dániel 2017. március 1.-én benyújtott adatigénylésére az NKH ugyanis ezt válaszolta:
„A keretmegállapodás alapján a verseny újranyitásával lefolytatott közbeszerzési eljárások eredményeképpen kötött egyedi, illetve keretszerződések, valamint az egyéb közbeszerzési eljárások alapján kötött közbeszerzési szerződések az érintett szervezetek és a nyertes ajánlattevő között jöttek létre, így a Hivatal nem minősül az Infotv. 3. § 9. pontja szerinti adatkezelőnek, tehát nem tud adatot szolgáltatni a „2016-os állami reklámpiaci költésekre vonatkozó adatokról médiatípusra (print, tévé stb.) és egyes médiavállalatokra (ügynökség és médium feltüntetésével) összegszerűen lebontva”.
És igen. Az NKH maga mondta el többször is azt, amitől mindenki aggódott, nevezetesen, hogy
az NKH létrehozásának valódi indoka az elszámoltathatatlanság volt.
Az adatgazdák ebben az esetben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, a Magyar Villamos Művek és a Szerencsejáték Zrt. Megint lehet majd perelni, ahelyett, hogy ezt az NKH szépen vezetné egy Excel-táblába (szerintünk egyébként vannak ilyen Excel-táblák, csak azt mondják, hogy nincs), ha már ő állja a cechet az adófizetők pénzéből.
A Mérték és az Átlátszó segít
A Mérték Médiaelemző Műhely 2016-ban pontosan azért indította el az Állami Hirdetések Projektet, hogy követhető legyen, hogy az állam mikor, mennyit és kinél költött hirdetésekre. Ezek ugyan listaárak (tehát kedvezmények levonása nélküliek), tehát a valós költések ennél valamivel kevesebbek lehetnek, de nagyon egyszerűen meg lehet tudni belőle néhány dolgot.
Az alábbi ábrán az MVM és a Szerencsejáték Zrt. 2017-es állami listaáras költése látható kiadókra lebontva és az érdekcsoportok szerint színezve. Az MNV azért nem szerepel rajta, mert a tavalyi költése elhanyagolható volt, listaáron mindössze 6,9 millió forint. Ezzel szemben az MVM 2017-ben 2,7 milliárd, a Szerencsejáték pedig 9,6 milliárd forintot költött listaáron. Mindkét hirdető a legtöbb pénzt Andy Vajna TV2-jénél költötte el, de jelentős összeget kapott Mészáros Lőrinc kiadója, a Mediaworks (és az alá tartozó Pannon Lapok Társasága), Matolcsy Ádám Origója (New Wave Media) és Habony Árpád Modern Media Groupja (888, Lokál) is.
|
Segítünk Fónagy Jánosnak válaszolni az állami hirdetésekről szóló kérdésekre
|
A szocialista Mesterházy Attila a 444.hu tudósítása szerint írásban tett fel három kérdést a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek, Bártfai-Mager Andreának egyes állami cégek hirdetési gyakorlatáról. Mesterházy azt szerette volna megtudni, hogy mennyit költött hirdetésekre a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, a Szerencsejáték Zrt. és a Magyar Villamos Művek (MVM)? Fónagy János államtitkár azt mondta, hogy a kormány nem tudja, mennyit költenek egyes állami cégek hirdetésre. Ez elég baj, de segítünk.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/adat/2018/09/29/segitunk-fonagy-janosnak-valaszolni-az-allami-hirdetesekrol-szolo-kerdesekre/
|
2018-09-29 22:17:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Csizi Pétert három nagy, patinás állami cég élére nevezték ki szeptember közepén: ő vezeti most már a FŐKEFE-t, az ERFO-t és a KÉZMŰ Közhasznú Nonprofit Kft.-t, értesült a hírről a Szabad Pécs. Csizi Péter is megáll tehát a saját lábán azt követően, hogy nem került be az új magyar parlamentbe, sem április 8-án, sem Balog Zoltán hirtelen jött lemondása után .
Utóbbi, mint megírtuk azért volt érdekes, vagy merült ez fel egyáltalán, mert ő volt az első olyan képviselő-jelölt a Fidesz országos listáján, aki már nem került be a listáról a T. Házba. Aztán mégsem ő lesz, ami érdekes, hiszen egy fiatal, lojálisnak tartott fideszes politikai karrierjéről van szó.
Csizi Péter két egymást követő ciklusban, 2010-2018. közt volt Baranya egyik országgyűlési képviselője. Sőt, 2010-2014. közt Pécs alpolgármesteri feladatait is ellátta a jelenleg is még csupán 36 éves pécsi politikus, aki húsz éve egyik alapítója volt a Fidelitas pécsi szervezetének. Csizit a Dél-Dunántúl egyik erős fideszesének vélt Bánki Erik bizalmasának tartották, korábban a mohácsi politikus személyi titkára is volt.
Csizi egyik kiemelt projektje Pécsett a közösségi közlekedés újjászervezése és a pécsi buszcsereprogram volt. Habár azt követően, hogy kiderült, hogy a Volvo-buszok beszerzése miatt egy, egymilliárd forintot közelítő korrupciós és vesztegetési ügy miatt indult nyomozás – megjegyzés: egy hollandiai ügyészség kezdeményezésére – Csizi nem beszélt többet olyan lelkesen a pécsi buszokról. A cikksorozat második részében konkrétumokat is leírtunk arról, mi történhetett – igencsak izgalmas ügy.
A Volvo-buszokkal kapcsolatos nyomozás egyébként gyakorlatilag két éve tart, az ügyészség a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságot nevezte ki annak lefolytatására. A Szabad Pécs érdeklődésére a rendőrség a napokban közölte, hogy egyelőre még nem került sor egyetlen gyanúsítotti kihallgatásra sem. A Szabad Pécs év elején írt feltáró anyagában már megírtuk, hogy egyes hírek szerint a holland nyomozati anyagokban konkrét gyanúsítottak nevei is szerepelhetnek, sőt közülük akár többen is (akkori) közszereplők lehetnek. A rendőrség egyéb más konkrétumot nem kívánt mondani “a nyomozás érdekeire való tekintettel".
Mindazoknak, akik a szívükhöz kaptak, hogy Csizi Péter rögtön három nagy állami, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. alá tartozó cég vezetője is lesz, tudunk egy kis megnyugvással szolgálni. Ezeket a vállalatokat ugyanis korábban is egyetlen személy vezette, így ebben nem történt változás. Ennek oka, hogy 2016 júniusától egyetlen tulajdonosi kézbe került a három cég.
Mindhárom állami társaság alapvetően megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztat. A FŐKEFE-nek 3500-3800 dolgozója van, az ERFO-nak kb. 900 fős a létszáma, míg a KÉZMŰ is legalább 500 embernek ad megélhetést, így Csizi Péter irányítása alá több mint 5000 dolgozó tartozik. Csak a KÉZMŰ jegyzett tőkéje több, mint 1,3 milliárd forint.
Eláruljuk: Csizi Péter a három cég vezetéséért több pénzt kap mint, amit parlamenti képviselőként zsebre tehetett volna. Ha ugyanazt kapja, mint az előző vezető, ami sanszos, akkor Csizi Péter két cégnél havi bruttó 1,9 millió, a harmadiknál havi bruttó 400 ezer forintot kereshet, ami bruttó 4,2 millió forintos fizetést jelent, ami nagyjából 2,8 milliós havi nettó. (Már, ha felveheti mindhárom helyen a fizetését, ha csak az egyik 1,9 milliósat, akkor is több mint nettó 1,2 millió üti a markát.) Ezek után mondhatjuk: Csizi Péter nemhiába írta ki azt a Facebook-ra egy vitorláson állva, mosolyogva a választási veresége után is, hogy: "Új szelek fújnak".
Habár az is igaz, hogy Csizi Péter azt, hogy mégsem ő lesz Balog Zoltán utódja a T. Házban egy kormányközeli kiadványnak, a Pécsi Újságnak mondta el, s akkor így beszélt:
"most úgy érzem, pihenésre van szükségem, szeretnék a családommal, a kislányommal is több időt tölteni. Minderre figyelemmel most nem kívánok képviselő lenni".
Hát, reméljük, Csizi Péter ki fogja tudni pihenni magát a három nagy állami cég vezetőjeként.
|
Nem hagyták az út szélén Csizi Pétert, a Mellár Tamás által legyőzött fideszes jelöltet
|
Csizi Pétert három nagy, patinás állami cég élére nevezték ki szeptember közepén: ő vezeti most már a FŐKEFE-t, az ERFO-t és a KÉZMŰ Közhasznú Nonprofit Kft.-t, értesült a hírről a Szabad Pécs. Csizi Péter is megáll tehát a saját lábán azt követően, hogy nem került be az új magyar parlamentbe, sem április 8-án, sem Balog Zoltán hirtelen jött lemondása után.
| null | 1 |
https://szabadpecs.hu/2018/09/nem-hagytak-az-ut-szelen-csizi-petert-a-mellar-tamas-altal-legyozott-fideszes-jeloltet-2/
|
2018-09-30 22:32:17
| true | null | null |
Szabad Pécs
|
A Mészáros Lőrinc-féle Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. vasárnap közzétette a tőzsde honlapján az idei első félévének eredményadatait. Ebből kiderül, a csoport rekordfélévet zárt: saját tőkéje rohamosan növekedett az első félévben, június végén már meghaladta az 58 milliárd forintot.
A konszolidált félévi jelentésben 11,33 milliárd forint fölötti árbevétel, 2,45 milliárd forintos adózás előtti eredmény, és közel 2,29 milliárdos EBITDA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) szerepel. A csoport legnagyobb bevételét a múlt félévben kibővített turisztikai portfolió hozta. A Hunguest Hotelst és Balatontouristot is magába foglaló portfólió első félévi adózott eredménye közel 1,453 milliárd forint volt.
A cégcsoport növekedési adatai szédületesek, társaság saját tőkéje a 2016. december végi 600 millióról 2017 közepére 4,806 milliárd forintra, majd a 2017 végi 40,848 milliárdról 58,319 milliárd forintra növekedett 2018. június 30-ig. Az első féléves adatokban még nem szerepel a Ligetfürdő Kft. akvizíciójához kapcsolódó, mintegy 10 milliárd forintos tőkeemelés, amely
|
Folytatódik a gazdasági csoda: rekordfélévet zárt a Mészáros-féle Konzum
|
A Mészáros Lőrinc-féle Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. vasárnap közzétette a tőzsde honlapján az idei első félévének eredményadatait. Ebből kiderül, a csoport rekordfélévet zárt: saját tőkéje rohamosan növekedett az első félévben, június végén már meghaladta az 58 milliárd forintot.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/09/30/folytatodik_a_gazdasagi_csoda_rekordfelevet_zart_a/
|
2018-09-30 22:34:06
| true | null | null |
Index
|
Nem szabályszerűen alakultak meg 2013 és 2016 között az állami fenntartású egyetemek, főiskolák hallgatói önkormányzatai, ezért a nemzeti felsőoktatási törvényben biztosított jogosítványaik gyakorlásának feltételei nem álltak fenn – hangzott el az Állami Számvevőszék (ÁSZ) pénteki budapesti sajtótájékoztatóján, amiről az MTI számolt be.
Makkai Mária felügyeleti vezető közlése szerint noha ezt előírja a törvény,
valamint az érdekképviseletek többsége nem rendelkezett a szenátus által jóváhagyott alapszabállyal.
Jelentésében az ÁSZ felhívja a figyelmet, hogy a felsőoktatási törvény szerint a hallgatói önkormányzat szabályszerű megalakulása a jogosítványok gyakorlásának feltétele. Ugyanakkor azt is közölték, a benyújtott dokumentumok alapján látható, hogy az intézmények ellenőrizték a hallgatói önkormányzatok törvényes gazdálkodását.
Holman Magdolna, a számvevőszék főtitkára elmondta: a 27 intézmény közül 19 adott tájékoztatást az ÁSZ felhívására az ügyben megtett intézkedésekről, a többi nyolc esetben kezdeményezték, hogy a Magyar Államkincstár függessze fel a hallgatói normatíva önkormányzatokra fordítandó egy százalékának kifizetését. Az érintett intézmények: a Dunaújvárosi Egyetem, az Eszterházy Károly Egyetem, a Kaposvári Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Szent István Egyetem, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, illetve a Testnevelési Egyetem. A vizsgálat eredményéről az intézményeket fenntartó Emberi Erőforrások Minisztériumát is tájékoztatta az ÁSZ.
|
Szabálytalanul működött egy csomó hallgatói önkormányzat az ÁSZ szerint
|
Nem szabályszerűen alakultak meg 2013 és 2016 között az állami fenntartású egyetemek, főiskolák hallgatói önkormányzatai, ezért a nemzeti felsőoktatási törvényben biztosított jogosítványaik gyakorlásának feltételei nem álltak fenn – hangzott el az Állami Számvevőszék (ÁSZ) pénteki budapesti sajtótájékoztatóján, amiről az MTI számolt be.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/09/28/szabalytalanul_mukodott_egy_csomo_hallgatoi_onkormanyzat_az_asz_szerint/
|
2018-09-28 22:38:00
| true | null | null |
Index
|
– A 18–29 évesek több mint kétharmada találkozott már a korrupcióval, és nagyjából ugyanennyien mondják, hogy jelentenék az ilyen eseteket. Ez azonban többnyire nem történik meg. Miért?
– Főképp talán azért nem, mert a gondolkodásukban szétválnak a média által tipikus korrupciós cselekményként tálalt hírek és azok a hétköznapi esetek, amelyek velük történnek, és a fejükben nem is feltétlenül korrupcióként képződnek le.
– Ha pénzt adnak az orvosnak vagy nem kérnek számlát a mestertől?
– A hálapénz, a számlakérés elhagyása, a büntetés megúszása az ellenőrnél zsebbe fizetéssel – mind-mind hétköznapi korrupciós esetek. Még 2016-ban készült egy felmérés, amelyben a Publicus Intézet telefonos kérdőívét egészítettük ki fókuszcsoportos kutatásokkal. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a fiatalok milyen észjárás mentén fogalmazzák meg a korrupciót. Volt egy feladat, amelyben 16 szakma képviselőit kellett rangsorolniuk annak alapján, hogy szerintük mennyire vannak kitéve a korrupciónak. Vajon kik kerültek az első helyekre?
– A politikusok?
– Miniszterek, országgyűlési képviselők, polgármesterek. De sokkal érdekesebb, hogy kik álltak az utolsó helyeken. Szerintük a szakipari szerelők, a használtautó-kereskedők és az egészségügyi szakdolgozók kitettsége a legkisebb.
– Miért gondolják így?
– Feltettük nekik ezt a kérdést is. Érdekes mintázat jelent meg az észjárásukban. Vegyünk egy példát. Legyen szó egy építőipari szakemberről, aki a munka végén megkérdezi, kérek-e számlát. Nem kérek, jól járok, mert megtakarítok valamennyit, de a mester is jól jár, mert nem kell utána adót fizetnie. Vagyis ha mindketten jól járunk, akkor nem károsítottunk meg senkit, és ez így rendben van: megvalósult a kölcsönös pénzügyi előny.
– Ezek szerint létezik jó korrupció, meg rossz?
– Van hasznos, amiben a részt vevő felek kölcsönösen jól járnak, és van káros, amelyben valaki – egy virtuális harmadik fél, például az állam – rosszul jár. A másik példa nem pénzügyi természetű előnyről szól. Egy ápoló kap 2000 forintot a zsebébe azért, hogy jobban figyeljen a kórházban fekvő családtagra. A fiatalok szerint ez segítség a nővérnek, mert egy kis pluszjövedelemhez jut, és közben jól jár a hozzátartozó is, mert több törődést kap. Az összeg egyfajta „biztosítási pénzként” jelenik meg. A hálapénz rendszerének egyik fontos fenntartó ereje a félelem. Megtehetem, hogy szülés után egy boríték átadása helyett meleg kézfogással válok el az orvostól, de ezután valószínűleg már nem tudok biztonsággal hozzá fordulni.
– Akkor fogadjuk el, hogy ez másképp nem működik?
– Szeretném hinni, hogy nem. Saját tapasztalatból is tudom, hogy léteznek olyan orvosok és egészségügyi dolgozók, akik nem fogadnak el hálapénzt. Ha pedig létezik egy-két kivétel, akkor már nem lehet általánosítani. Ugyanakkor, mivel a korrupció társadalmi konstrukció – attól függetlenül, hogy a valóságban az orvos ellátja-e az esküjének megfelelően a hivatását, hogy a fizetését elegendőnek tartja-e, és nem kér mellé adómentes többletjövedelmet sem előre, sem utólag –, maga a hiedelem fenntartja a rendszert. Ha kritikus mennyiségű ember gondolja azt, hogy a korrupció a rendszer természete, akkor ennek megfelelően igazítja a viselkedését. Olyan ez, mint egy spirál.
– Változást elérni csak az egyén szintjéről lehet? És ki kezdje az említett esetben: az orvos vagy a beteg?
– Nincs vagy-vagy. A korrupció a legközérdekűbb magánügy, és hogy a helyzet változzon, ahhoz elvben minden érintettnek változnia kellene. Ez borzasztó nehéz koordinációs probléma. A Bereczkei Tamás–Tóth Péter-szerzőpáros szerint a társas rendszereket a viszonosságba vetett bizalom tartja fent: én is ismerem a szabályokat, te is tudod őket, én is elvárom, hogy betartsd, és te is ennek megfelelően viselkedsz. A korrupció megtörésének problémája hasonló a westernfilmek egyik tipikus jelenetéhez: a szereplők fegyvert fognak egymásra, és egyikük sem hajlandó letenni, mert aki először teszi le, védtelenné válik. Hasonlóan, aki úgy dönt, hogy kívül marad a korrupció társasjátékán, egyéni szinten, rövid távon bizonyosan rosszul jár azokhoz képest, akik benne maradnak. Kockázatmentesen csak akkor lehetne kiszállni belőle, ha azt a bizonyos fegyvert mindenki egyszerre tenné le. Ha azonban én vagyok az egyetlen, aki nem fizet zsebbe a kezelőorvosnak, míg a többiek adják a pénzt, ha elvárják, ha nem, akkor én leszek az, akire az orvos nem fog úgy figyelni, mint a többiekre. Vagy legalábbis én leszek az, aki ettől a hiedelemtől szorongani fog, függetlenül annak igazságától.
– És az mennyire hiedelem, amit ugyancsak a fiatalokról szóló kutatás mond, miszerint aki részt vesz a korrupcióban, az jobban tud érvényesülni? És ez miként függ össze azzal a magukról alkotott képpel, hogy ők korrupciótudatosak?
– Úgy, hogy a fiatalok elméletben meglepő pontossággal tudják definiálni a korrupció fogalmát: hatalommal való visszaélés egyéni vagy csoportelőny biztosítása érdekében a köz kárára. Amikor azonban „helyzetben vannak”, hiába az elméleti ismeret, azt is észreveszik, hogy úgy tudnak könnyebben érvényesülni, ha korrumpálódnak. Az elméleti tudás és a gyakorlati tapasztalat tehát könnyen ellentmondásba kerül.
– Van különbség a fiatalabbak és az idősebb korosztályok között abból a szempontból, mennyire fogadják el a korrupciót a mindennapi élet részeként?
– A bejelentési hajlandóság korban fölfelé haladva csökken. De ez megint csalóka, mert az ilyen kutatások szinte kivétel nélkül önbevalláson alapulnak, ami az elvártnak vélt válasz irányába, a magas bejelentési hajlandóság felé torzítja a válaszokat.
– Talán ahogy az ember előrehalad a korral, egyre több a tapasztalata, hogy valójában tömegesen nincs következményük a korrupciós cselekedeteknek, és egyre kevésbé bízik a közintézményekben?
– Az OECD-országok között nem állunk jól: a kormányzati intézményekbe és a közigazgatásba vetett bizalom nagyon alacsony. De nemcsak a felnőtteknek, hanem a 15 éven felüli fiataloknak sincs az átlagnál nagyobb bizalmuk a közintézményekben. Egy 2013-as kutatás a felsőoktatásban megjelenő korrupcióval kapcsolatban arra jutott, hogy a kollégiumi férőhelyek elosztásánál, a juttatások kezelésénél a főiskolai, egyetemi hallgatók egy része empirikus tapasztalatokat is szerzett arról, a szolgálati utat megkerülve jobban lehet boldogulni. Ettől megremeg a közbizalom, amire a média csak rásegít azokkal a hírekkel, amelyek hatalmas eltüntetett pénzösszegekről, könnyen megúszott ügyekről és aránytalanul csekély büntetési tételekről szólnak.
– Ráadásul a médiában olyan torzak az erőviszonyok, hogy a legtöbb médiumban meg sem jelenik a kormányzati korrupció.
– Egy 18–29 éves fiatalnak csaknem teljesen irreleváns, hogy épp hány kormányközeli tömegmédium sugároz közéleti híreket. Jó részük masszívan tévézik ugyan, de jellemzően nem hírcsatornákat néz, nagyobb részük pedig elsősorban online tájékozódik. Ami közös bennük, hogy a közügyek nemigen érdeklik őket. A Publicus mérése szerint a konkrét korrupciós ügyek ismertsége nagyon alacsony szintű: minél konkrétabb az ügy, annál nagyobb a „nem hallottam róla” válaszok aránya.
– Mi éri el az ingerküszöböt?
– Egy gázkereskedelmi ügy vagy a trafiktörvény például csak igen-igen alacsony szinten. De mondjuk a FIFA nemzetközi botrányainak van némi hírértéke a sportkedvelő fiatalok számára.
– Azért Mészáros Lőrinc nevét ismerik?
– Más kérdés az ismerősség, és más az, hogy milyen hívószavakat kapcsolnak hozzá. Ismerhetnek neveket, köthetnek hozzájuk fogalmakat, de ha nem látják át, hogy a korrupciós cselekményekben valaki – akár ők maguk, akár az államkassza – legalább közvetett módon rosszul jár, akkor kevésbé hajlamosak a cselekményt korrupciónak tekinteni. Pontosan erről beszéltünk az előbb a hálapénz kapcsán is. A médiának úgy kellene tálalnia a korrupcióval kapcsolatos híreket, hogy az olvasó személyesen érintettnek érezze magát. Ez irtózatosan nehéz feladat. Amit a fiatalok kifejezetten politikai ügyként érzékelnek, azzal alig pár százalékuk foglalkozik. Erős az elutasításuk a közügyekkel szemben, és minden erővel próbálják leválasztani az explicit politikai híreket a többi hírtartalomról. A 40–60-as korosztály már másképp látja, ők azt mondják, a politika szinte mindent átsző.
– Ezek szerint a politikai színtéren bármilyen korrupció elkövethető, mert a fiatalokat nem érdekli, az idősebbek meg hozzászoktak.
– Ha túl sok a hír, a befogadó eltompul. Nem biztos, hogy érdemes folyamatosan korrupciós hírekkel megtölteni a címlapot, mert ez az olvasóból hamar legyintést vált ki. További probléma a nagyságrendek érzékeltetése. A legtöbben még egymillió forintot sem láttak egyben. Hogyan tudnák hát plasztikusan elképzelni egy százmilliós nagyságrendű sikkasztás értékét? Az olvasók zöme számára a tízmilliók és a milliárdok között nem rajzolódik ki a világos nagyságrendi különbség. Sokszor próbálkoznak az újságírók azzal, hogy a nagy összegeket átváltják lélegeztető gépre vagy pedagógusbérre. Ezzel azonban újabb nagyságrendi problémát hoznak létre, hiszen nemcsak egymilliárd forintot, hanem ötszáz lélegeztető gépet is nehéz elképzelni.
– Amikor arról van szó, hogy miért nincsenek felderítve a teljesen egyértelmű korrupciós ügyek, a fiatalok tudják, hogy melyik állami szerv nem végzi jól a munkáját?
– A közigazgatás és a közpolitika bonyolult intézményrendszereit, a parlament, az ügyészség, a bíróság és a különböző hivatalok hierarchikus viszonyait minden bizonnyal kevesen látják át. A nagy ívű korrupciós ügyeket ezért maguk fölé helyezik.
– Minden egyes mondatával elkeserítőbb a kép.
– A korrupciót az egyéni késztetések, az ezekből létrejövő, a korrupciót elfogadó társadalmi közeg, valamint az intézmények biztosította lehetőségek tartják fenn. Ha a változásra igény van, akkor az az egyén szintjén kezdődhet meg, a családban, az iskolában. Az integritás, vagyis az egyén etikus viselkedésének, sérthetetlenségének építése emberöltőnyi idő, de minél előbb kezdődik, annál előbb mutatkozhatnak az eredményei.
|
Mindenkinek egyszerre kellene letennie a fegyvert – Bokor Tamás: A korrupció a legközérdekűbb magánügy
|
Aki részt vesz a korrupcióban, jobban tud érvényesülni az életben – így látja a 18–29 éves korosztály. Fogalmi szinten ugyan tudatában vannak a korrupció jelentésével és káros mivoltával, a gyakorlatban azonban nem mindig veszik észre, mikor kerülnek ilyen szituációkba. A hálapénz elfogadható számukra, a politikusokhoz köthető nagy összegű visszaélések azonban nem. A közügyek alig pár százalékukat érdeklik. Bokor Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa szerint a korrupció társadalmi konstrukció: ha kritikus mennyiségű ember gondolja azt, hogy ilyen a természete a rendszernek, akkor ehhez a közgondolkodáshoz igazítja a saját viselkedését.
| null | 1 |
https://168ora.hu/itthon/mindenkinek-egyszerre-kellene-letennie-a-fegyvert-bokor-tamas-a-korrupcio-a-legkozerdekubb-maganugy-156760
|
2018-10-01 10:07:37
| true | null | null |
168 óra
|
önkormányzatok;sarc;
2018-10-01 07:00:00
Állami abszurd: pénzt kérnek a forráselvonásért
Egy számlanyitás 150 ezer forint a kincstárnál, márpedig kincstári számlára kel visszautalni a még fel nem használt EU-s támogatásokat.
Újabb sarcot vet ki az állam az önkormányzatokra. Nem elég, hogy visszautaltatják a Magyar Államkincstárnak az ötvenmillió forint feletti uniós támogatásaik összegét, még ennek költségeit is a településekre hárítják. A kincstári elektronikus számla megnyitásáért ugyanis 150 ezer forintot kérnek.
A Népszava írta meg elsőként, hogy egy szabályozás szerint a korábban kereskedelmi banki számlára kiutalt, még fel nem használt uniós forrásokat – ha azok értéke meghaladja az ötvenmillió forintot - szeptember 30-ig át kellett utalni a település Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára. Ez a szabályozás a Pénzügyminisztérium szerint nem jelenti a már kifizetett uniós források „visszavételét”, csak a számlavezető változik. A megkérdezett polgármesterek szerint viszont az állam így akarja kozmetikázni a költségvetési hiányt. Többen azt is sérelmezték, hogy nehézkesebbé válik az ügyintézés, mert a számlavezető kereskedelmi bankjukkal ellentétben a Magyar Államkincstárral nincs internetes banki kapcsolatuk, így papír alapú átutalási megbízást kell kitölteniük, s postára adniuk.
Az érintett polgármesteri hivatalok a napokban kaptak levelet az államkincstár illetékes igazgatóságaitól, amelyben felajánlják: elektronikus úton, az Electra rendszer alkalmazásával is kezelhetik a kincstárnál vezetett számlájukat. A rendszer egyszeri telepítési költsége azonban körülbelül 150 ezer forint – írták a tájékoztatóban, a szolgáltatásnak pedig havi díja van. Az általunk megkérdezett polgáresterek szerint ez is csak egy újabb sarc: eleve nem önszántukból kellett számlavezető bankot váltaniuk, és még plusz költségekkel is terhelik őket.
|
Állami abszurd: pénzt kérnek a forráselvonásért
|
Egy számlanyitás 150 ezer forint a kincstárnál, márpedig kincstári számlára kel visszautalni a még fel nem használt EU-s támogatásokat.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3010246_allami-abszurd-penzt-kernek-a-forraselvonasert
|
2018-10-01 07:00:00
| true | null | null |
Népszava
|
Mészáros Lőrinc;Konzum Nyrt;Appeninn;Opus Global;
2018-09-30 18:09:03
Fél év alatt 2,6 milliárd hasznot hajtott a Mészáros birodalom
A felcsúti nagyvállalkozó birodalma egyre nagyobb, de a tőzsdei jelentések szerint nem feltétlenül termel több hasznot.
Mindössze 168 millió forintos féléves nyereségről – "átfogó jövedelemről" – számolt be a kormányfő bizalmasaként ismert felcsúti nagyvállalkozó, Mészáros Lőrinc tőzsdei zászlóshajója, az Opus Global Nyrt. Közleményük nem említi, hogy ehhez képest tavaly ilyenkor még 2,1 milliárdos nyereséget jelentettek. Az időszaki árbevétel 21 milliárd forint lett az előző év első hat havának 17 milliárdjához képest.
A visszaesés azért fura, mert a csoport ez idő alatt a többszörösére nőtt. Maguk is említik, hogy a cég összértéke az árfolyam alapján 44 milliárdról 225 milliárdra ugrott. A saját tőke és a teljes értéket képviselő mérlegfőösszeg ugyanakkor kevéssé fejlődött.
Az Opus érdekkörébe tartozik többek között a felcsúti expolgármester állami megbízásairól elhíresült eredeti társasága, a Mészáros és Mészáros Kft., az építőipari profilú győri Euro Generál, a partvonalon kívülinek szintén kevéssé nevezhető, vasúti kivitelezéssel foglalkozó R-Kord, a tiszapüspöki izocukorgyár, a Csabatáj nevű békési mezőgazdasági csoport, a tűzhelygyártó Wamsler, a Mediaworks nevű kiterjedt sajtóbirodalom, a Magyarország második legfontosabb áramtermelőjének számító Mátrai Erőmű, valamint a szintén visontai, Viresol nevű búzafeldolgozó.
Vasárnap jelentett Mészáros Lőrinc két másik – egymással és az Opussal is bonyolult tulajdonosi összefonódásban lévő – tőzsdei cége, a Konzum és az Appeninn is. Előbbi átfogó jövedelme az azonos időszakra vonatkozó 4,2 milliárdról 2,3 milliárdra esett, a főleg ingatlanokban utazó Appeninn – euróban számolt – félévi adózott eredménye viszont mintegy 12 millió forintos veszteségből több mint kétszázmilliós nyereségbe fordult át. Utóbbi birtokolja például a Spar több áruházépületét és a Balaton-parti Club Aligát is. A befektetésekkel foglalkozó Konzum főként a turizmus, a bank-, a pénzügyi, az informatikai, az ingatlan-, valamint a telekommunikációs szektorban tevékenykedik. Ide tartozik például a Hunguest Hotels-lánc, a Balatontourist – így a tóparti kempingek –, a CIG Pannónia biztosító vagy a gyomaendrődi Liget Gyógyfürdő és Kemping. Különböző tőkeműveletek révén a Konzum saját tőkéje az év második felére 70 milliárd közelébe nő.
|
Fél év alatt 2,6 milliárd hasznot hajtott a Mészáros birodalom
|
A felcsúti nagyvállalkozó birodalma egyre nagyobb, de a tőzsdei jelentések szerint nem feltétlenül termel több hasznot.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3010253_fel-ev-alatt-2-6-milliard-hasznot-hajtott-a-meszaros-birodalom
|
2018-09-30 18:09:00
| true | null | null |
Népszava
|
A legnagyobb magyar internetes újság, az Index újságírói múlt hétfő kora este, egy eligazításon tudták meg, hogy újságjuk mögött kicserélődnek a tulajdonosok. A cégjogi helyzet nem egyszerű, hiszen egy alapítvány, az alapítványt alapító cég és az újság hirdetéseit kizárólagosan szervező iroda is része az adásvételnek. Azóta találgatta mindenki, hogy pontosan mik az erőviszonyok az új tulajdonosok között. A cégbíróságon ma megjelent dokumentumok mindenesetre új megvilágításba helyezik ezt.
Az Index körüli fejlemények lényege, hogy Oltyán József kecskeméti illetőségű kormánypárti médiavállalkozó és a CEMP értékesítési igazgatója, Ziegler Gábor közösen, 50-50 százalékos részesedéssel
megvásárolták Spéder Zoltán Cemp-X Zrt. nevű vállalatába rakott médiacégeit (Totalcar, Napi.hu, Dívány, Femina, Port.hu), valamint a csoport hirdetésszervező cégét, és ezen túl
megszerezték, majd berakják a Cemp-X alá az NP Nanga Parbat Zrt.-t is.*A Nanga Parbat egészen pontosan 50-50 százalékban a Cemp-X, illetve hirdetésszervező leányvállalata, a Cemp SH tulajdonában került. Szeptember 25-én reggel még nem volt nyoma a cégbíróságon a Nanga Parbat tulajdonváltásának, csak a tulajdonosi bejelentésekből tudhatjuk ezt.
Ez utóbbi cég azért fontos, mert ez alapította a Magyar Fejlődésért Alapítványt, amely az Index.hu tulajdonosa, és eddig az Index ügyvédje, Bodolai László tulajdonában volt.*Az Index.hu Zrt. korábban a CEMP része volt, ám 2017. áprilisában Simicska Lajos váratlanul érvényesítette opciós jogát a cégre (korábban nem is volt nyilvános, hogy van ilyen opciós joga). Így az Index Spéder Zoltán cégcsoportjából Simicska Pro-Ráta Zrt.-jéhez került, ahonnan még aznap a Bodolai cége által alapított alapítványba került át. Az eligazításon azt is megtudták a meglepett újságírók, hogy az Indexnek és alapítványának nagy összegű tartozása volt Simicska Lajos – Nyerges Zsolthoz tartó – cégcsoportja felé, ám ezt a tartozást az új tulajdonosok egy közelebbről nem meghatározott eredetű hitelből visszafizették.
Így aztán Oltyán és Ziegler egyszerre szerzett befolyást az Index.hu hirdetéseit kizárólagosan szervező Cemp SH-ban, valamint az Index.hu tulajdonosában. (Az Index tulajdonosa formailag egy alapítvány, ami elvileg független – ám az alapító visszahívhatja a jelenleg egyfős kuratóriumot, és azt is lehetővé teheti, hogy egy új szereplő csatlakozzon az alapítványhoz, és így új kuratóriumi tagokkal gyakoroljon befolyást. A Cemp-X tulajdonosai tehát a Nanga Parbaton keresztül némi erőfeszítéssel kifejthetnek befolyást az MFA és az Index ügyeire.)
Ha ez így túl bonyolult volt, így néz ki az új tulajdonosi szerkezet:
Némi értetlenséget szült az indexes megbeszélésen, hogy a tulajdonosok egyszerre próbáltak két, egymásnak némileg ellentmondó üzenetet küldeni. Egyrészt azt állítják, hogy a Nanga Parbaton keresztül ők valójában nem is tudnák befolyásolni az Index működését, ezért az Index függetlensége garantált. Ezt azonban aláássa az az üzenet, ami szerint mégiscsak fontos volt üzleti szempontból, hogy megszerezzék a Nanga Parbatot. Ez a paradoxon Oltyán és Ziegler későbbi interjújában is kidomborodott.
Az újságíróknak tartott eligazítás után másnap, szeptember 18.-án reggel kilenckor a CEMP székhelyén máris közgyűlést tartottak az új tulajdonosok. A cégbíróságon ma megjelent ennek a közgyűlésnek a jegyzőkönyve és az új alapszabály. De a legérdekesebb talán a részvényesek jelenléti íve volt, amiből megtudhattunk valami közelebbit az erőviszonyokról.
Eszerint tehát
Oltyán József 1 db A és 1 db B részvénnyel és így 51 szavazattal,
Ziegler Gábor 52 darab B részvénnyel és szintén 51 szavazattal rendelkezik,
Oltyán József és Ziegler Gábor továbbá közösen is birtokolnak egy B sorozatú részvényt.
Itt vélhetően hiba történt, hiszen 1 + 52 + 1 nem egyenlő 53-mal, tehát hibásan adódott hozzá egy B sorozatú törzsrészvény Ziegler részvénytulajdonához. Egy A részvény egyébként 5 millió forintos törzstőke-részesedést és 50 szavazatot jelent, egy B részvény névértéke pedig százezer forint, és 1 szavazatot ér. Amikor megkérdeztem a problémáról Ziegler Gábort, az új tulajdonos így válaszolt:
Az elírások kijavítása érdekében a mai napon a szükséges intézkedéseket megtettük.
Tehát ki fogják javítani a hibát, és igazából mindkét tulajdonosnak 51 szavazata van, egy szavazat pedig közös.
Fontos viszont, hogy ki képviseli a közösen birtokolt - és véleménykülönbség esetén döntő szavazatnak számító - részvényt.
Márpedig a részvénykönyv szerint ez az ember Oltyán József. Ziegler szerint ez ugyan csak esetileg alakult így, és a közös tulajdont képviselő “kizárólag a részvényesek közös egyetértésével meghatározott tartalommal” gyakorolhatja szavazati jogát. Cégjogilag azonban nincs sok racionalitás abban, hogy egy részvényt közösen birtokolnak és mindig közösen jutnak döntésre: ha nézeteltérésük van, akkor valaminek el kell billentenie a döntést valamelyikőjük irányába. Ezért mégsem lehet véletlen, hogy kettejük közül Oltyánra esett a választás. Ziegler a Napi.hu-nak azt mondta Oltyánról, hogy a “tőkemozgósítási képessége is jóval nagyobb, mint az enyém“.
Az alapszabály szerint egyébként Oltyán és Ziegler önállóan is eljárhatnak a cég ügyeiben, nem kell együtt dönteniük. Mivel az alapszabály kevés konkrét rendelkezést tartalmaz, ezért szakértők szerint nagy valószínűséggel egy szindikátusi szerződést köthettek egymással a tulajdonosok, ahol megosztották egymás között a részvényesi jogokat; vélhetően itt rögzíthették, hogy ki fog fellépni a közös részvény képviselőjeként. Ez egy polgárjogi szerződés, és ezért nem is nyilvános. Ziegler arra a kérdésemre nem válaszolt, hogy van-e ilyen szerződés közte és Oltyán között.
A részvényeket egyébként nyomdai úton állítják elő, ami azért lehet fontos, mert így a későbbi tulajdonváltások bejelentését sem kell elsietni.
Nem kerültünk viszont közelebb az Index.hu Zrt.-t birtokló Magyar Fejlődésért Alapítvány beszámolója rejtélyének megoldásához. A bírósági rendszerben júniusban megjelent beszámoló szerint az alapítvány eszközei mindössze 546 ezer forintra rúgtak tavaly év végén. Pedig ott kellett volna lennie egy több milliárd forint értékű részesedésnek az Index.hu Zrt.-ben, vagy – ha esetleg nulla forintos értéken könyvelték az Indexet*Igaz, ennek valószínűsége nem nagy, mivel Oltyán közleménye szerint az MFA “részletekben fizetett” a Simicska-féle Pro-Rátának, de így is maradt több százmilliós kötelezettsége. – legalábbis annak a kötelezettségnek, amivel Oltyán és Ziegler közlése szerint a Pro-Rátának tartoztak.*A kötelezettség forrása Simicskáék opciós jogának ellenértéke lehetett. Bodolai László, az alapítvány kurátora jelezte, hogy a javított beszámoló feltöltése már folyamatban van, egyelőre azonban nem bocsátotta a G7 rendelkezésére. (Frissítés: Bodolai László kérésére jelzem, hogy ő már elkérte a beszámolót a könyvelőtől, hogy továbbküldje nekem, a könyvelő azonban jelzett, hogy csak szerdán tudja elküldeni.)
|
Oltyán József szava dönt az Index ügyeiben, de valamit elrontottak
|
A kormánypárti médiavállalkozó a jelek szerint hajszálnyival erősebb pozícióban van. De meglepően sok a cégjogi hiba az Index körül.
| null | 1 |
https://g7.hu/elet/20180925/oltyan-jozsef-szava-dont-az-index-ugyeirol-de-valamit-elrontottak/
|
2018-09-25 13:59:00
| true | null | null |
G7
|
A közpénzek átlátható költéséért küzdő európai szervezeteknek elég nagy csapást jelent az Európai Unió Bíróságának most hozott állásfoglalása. A testület ugyanis helyben hagyta az Európai Parlament korábbi véleményét, amely szerint a képviselőknek nem kell tételesen elszámolniuk a költségeikkel.
Egy EP képviselő havi bruttó 8611 eurót keres, amit kiegészít egy nyugdíjbiztosítás. Amikor a politikusok kikerülnek a parlamentből, az ott eltöltött munkaidejüktől függően jogosultak egy átmeneti juttatásra, amely legfeljebb 206 ezer euró (67 millió forint) lehet.
A havi bért kiegészíti egy 4416 eurós, azaz körülbelül 1,4 millió forintos általános költségkeret is, amiből elsősorban a saját országukban lévő irodájukat tartják fenn. A bíróság mostani döntése arra vonatkozik, hogy ennek elköltését nem kell számlákkal igazolni. E költségkereten kívül egyébként a képviselők első osztályon való utazásait is kifizetik, és napi 313 eurót vehetnek fel szállásköltségként azokra a napokra, amikor Brüsszelben vagy Strasbourgban dolgoznak.
A Guardian szerint a képviselők döntő többsége a maximális költségkeretet igénybe veszi, és elenyésző azoknak az aránya, akik visszafizetnek az összegből. Oknyomozó újságírók korábban 249 olyan szellemirodát azonosítottak be, amelyben a képviselők nem is dolgoztak.
A bíróság azzal érvelt, hogy a tételes elszámolás nem a szükséges és méltányos mértékben avatkozna be a képviselők magánszférájába.
|
Titokban tarthatják, mire költenek havi 1,4 millió forintot az európai parlamenti képviselők
|
A közpénzek átlátható költéséért küzdő európai szervezeteknek elég nagy csapást jelent az Európai Unió Bíróságának most hozott állásfoglalása. A testület ugyanis helyben hagyta az Európai Parlament korábbi véleményét, amely szerint a képviselőknek nem kell tételesen elszámolniuk a költségeikkel.
| null | 1 |
https://g7.hu/vilag/20180927/titokban-tarthatjak-mire-koltenek-havi-14-millio-forintot-az-europai-parlamenti-kepviselok/
|
2018-09-27 14:09:00
| true | null | null |
G7
|
Hiába vonták vissza, szabadon olvasható a Századvég folyóirat 88. lapszáma, miután a Facebookon keresztül valaki feltöltötte a netre. (Frissítés: a linkelt oldalról időközben eltűnt a lapszám, de máshol továbbra is elérhető.) A kiadvány balsorsához több tanulmány is hozzájárulhatott, nem csak Bod Péter Ákos volt kormánykritikus, Mihályi Péter és Szelényi Iván sem finomkodott a jelzőkkel.
Ahogy az Index beszámolt róla, a kormányközeli Századvég folyóirat egész számát levették az internetről, sőt a G7 értesülése szerint a kinyomtatott számokat bezúzták. Politikai okokból ilyesmire utoljára a Kádár-rendszerben volt példa. A főszerkesztőt és további négy szerkesztőt kirúgtak, más munkatársak lojalitásból felmondtak.
A Századvég folyóiratot még a rendszerváltáskor hozták létre, a szerkesztésében részt vett Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke*Akkoriban természetesen még nem töltötték be ezeket a pozíciókat. is. Ma is a Fidesz egyik legfontosabb ideológiai bástyája, a Századvég Alapítvány adja ki. Ennek ellenére a kormánypárttól eltérő véleményeknek is helyet adott, a lényeg a szakmai színvonal volt. A folyóirat csak egy szűk körhöz jutott el, emiatt semmi értelme nem lett volna a politikai propagandának.
Mégis utolérte a végzete.
Ahogy háttérbeszélgetéseinkből kiderült, nincs különösebben drámai eseménysor a lap szerkesztőinek menesztése mögött, egyszerűen folytatódott a Fidesz szellemi holdudvarának leépülése. A választások után beindított kultúrharc és a kormányközeli médiarendszer átalakulása az alacsony olvasottságú, de még mindig hitelesnek tekinthető szakmai lapokat is utolérte. Múlt hónapban számolt be arról szintén az Index, hogy a legszínvonalasabb, konzervatív beállítottságú eszmetörténeti folyóirat, a Kommentár vezetését is leváltották. Ahogyan a polgári Magyarország eszmevilágát felváltotta a kádári realizmus, úgy tűnnek el a süllyesztőben ezek a szakmai közösségek is.
Mindenesetre érdekes tanulmányt írt Bod Péter Ákos Bérek, profitok és járadékok harca – magyar szemmel címmel. Az Antall-kormány volt minisztere, egykori jegybankelnök a járadékvadászatot vizsgálta meg. Leegyszerűsítve arról írt, hogy a rendszerváltás óta a politikai elit milyen állami forrásokat adott oda verseny nélkül a haveroknak vagy éppen a multinacionális cégeknek.*A járadékvadászat a modern demokráciával együtt járó probléma, hiszen a közpolitikát a választott képviselők alakítják. Az üzleti körök pedig igyekeznek a döntéseket a maguk érdeke szerint befolyásolni. A járadékvadászat egyik enyhe, de klasszikus esete, amikor a hazai termelők importvámokat igyekszenek kijárni, amelyek hatására termékeiket magasabb áron tudják értékesíteni. A külföldi konkurencia korlátozásával a vámok többletjövedelemhez (járadékhoz) juttatják a hazai termelőket a hazai vásárlók kárára.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKétszer annyi pénzt adott a multiknak a Fidesz, mint az MSZPTöbb mint 250 milliárd forintot kaptak a multik a magyar államtól az elmúlt években. Ebből nagyon sok pénzt jól menő cégek alacsony hozzáadott értéket termelő munkahelyeire fordítottak.
Bod Péter Ákos szerint ideális esetben az állam kizárólag a közjót szolgálja. Ez azonban naivan ideális eset, hiszen a valóságban az állam (kormány, politikai vezetés) olyan szabályozást tart fent, amely mellett adott gazdasági szereplőknél rendszeres és tartós járadékjövedelem keletkezik. Itt lényegében arról van szó, hogy milyen elképesztő mértékben gazdagszik Mészáros Lőrinc, a miniszterelnök barátja és a többi oligarcha, akik rendszeresen győznek a közbeszerzési kiírásokon.
De ugyanúgy gondolni kell az ágazati monopolhelyzetekre. Ilyen például a hirdetési piac vagy éppen a dohány-nagykereskedelem átalakítása, amiből Fidesz-közeli cégek profitálnak. Olyan szintű a járadékvadászat, hogy a turizmustól a médián át a tankönyvpiacig szinte nincs olyan gazdasági szektor, ahol ne lennének monopolhelyzetben a kormánypártokhoz kötődő vállalatok.
Bod Péter Ákos szerint
„még súlyosabb az ügy, ha maga a kormányzat tudatosan teremti és tartja fent a járadékot eredményező helyzetet, majd közhatalmi eszközeivel saját céljaira elvonja az így előálló extraprofit nagy részét”.
Az autoriter politikai rendszerek egyik jellegzetessége, hogy az állam (kormányzat, kormánypárt) nincs érdemben elválasztva a gazdaságtól és az üzleti világtól, sőt gyakran uralja a piacokat. Azzal, hogy az állam beavatkozik a gazdaságba a járadékok elvonásával, majd újraelosztásával, jelentősen csökkenti az adott gazdaság hatékonyságát. Torzítja a piacot, drágítja a termelést, csökkenti a teljesítményt és megöli a versenyt.
Ennek eredményét jól érzékelteti, hogy a nyugathoz való felzárkózásunk a kilencvenes évektől 2005-ig volt igazán sikeres. Az egy főre jutó GDP-ben – vásárlóerő-paritáson*Azaz figyelembe véve az egyes országok eltérő árszínvonalát. számolva – az EU átlagának 50 százalékáról 60-ra zárkózott fel hazánk. Azonban 2005 és 2016 között társadalmilag már csak alig érzékelhető ritmusban jött fel Magyarország az uniós átlag 64 százalékára. Közben a visegrádi országok elhúztak mellettünk, a második helyről negyedikre zuhant vissza Magyarország, vagyis ma már Csehország mellett Szlovákia és Lengyelország is jobban teljesít hazánknál.
De miben jobbak például a csehek? Hatékonyabb a kormány, jobban küzd a korrupció ellen, és a jogállamiságot sem bontja le.
A grafikonon minél alacsonyabb egy szám, annál rosszabb az értékelés. Csehország mindkét mérőszámban jobban teljesít Magyarországnál. Ami szembetűnő, hogy 2015-re, vagyis tíz év alatt hatodára zuhant a kormány korrupció elleni küzdeni akarása, miközben a kormányzati hatékonyság is majdnem megfeleződött.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTavaly már 125 milliárdot szórt a cégek közé a kormány hazai forrásbólMegy a pénz a kétes hasznosságú projektekre, de a multikat egyre kevésbé érdekli az állami támogatás. Ez nem uniós, hanem magyar adófizetői pénz.
|
Bezúzták a Századvég kinyomtatott példányait, mégsem tudták eltüntetni
|
A keményedő médiapolitika része a Századvég szerkesztőinek kirúgása és a folyóirat legfrissebb számának bezúzása. A netre mégis felkerült az egész.
| null | 1 |
https://g7.hu/allam/20180925/bezuztak-a-szazadveg-kinyomtatott-peldanyait-megsem-tudtak-eltuntetni/
|
2018-09-25 14:12:00
| true | null | null |
G7
|
Súlyosabb tétje van a magyar kormány és az Európai Bizottság vitájának, mint amiről eddig tudhatott a nyilvánosság. Egy általunk megismert, nem nyilvános kormányzati jelentés szerint a legrosszabb esetben akár 500 milliárd forint körüli összeget is bukhat Magyarország a hazai közbeszerzési és uniós pénzosztási rendszer korábban feltárt hiányosságai miatt.
A vita minden bizonnyal bőven átnyúlik 2019-re is, korlátozva a hazánkba érkező uniós pénzek beáramlását. Ez igen komoly probléma lehet, mivel a költségvetés gőzerővel folytatja az uniós programok előfinanszírozását, jelenleg szinte teljes mértékben a magyar adófizetők pénzéből. (Ha ezt nem tenné, akkor a most épp remek gazdasági növekedésből sem maradna sok.)
Az Európai Bizottság tavaly novemberben ellenőrizte*“Korai megelőző rendszeraudit” az eljárás hivatalos neve. a Miniszterelnökségen belül működő Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály (KFF) működését 2015 és 2017 között. Ez egy nagyon fontos szervezet, ez végzi az uniós pályázati eljárások irányítási ellenőrzését, vagyis jelentős részben rajta múlik, hogy megfelelően működjön a rendszer, illetve kiderüljön, ha valahol visszaélés történik. Ahogy korábban a 24.hu megírta, a bizottság az irányítási és ellenőrzési rendszerre hármas osztályzatot adott a négyfokozatú skálán. Ez azt jelenti, hogy nagy hibákkal, éppen csak működik a rendszer.
A „múltbeli ellenőrző látogatások során a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság*Ez a bizottsági szervezeti egység felelős a régiókkal és a városokkal kapcsolatos uniós szakpolitikáért. számos hiányosságot állapított meg a KFF által elvégzett közbeszerzési ellenőrzések tekintetében. Ezért a KFF által elvégzett, közbeszerzési eljárásokra vonatkozó irányítási ellenőrzéseket különösen kockázatosnak tekintette” – olvasható a témába vágó, általunk megismert kormányzati dokumentumban.
Emellett a bizottság egyedi közbeszerzési eljárásokat is ellenőrzött, és a 29 közbeszerzés közül 25-ben súlyos szabálytalanságokat azonosított. Köztük 6 rendszerszintűt, amelyeket a KFF nem észlelt időben. Az egyedi projektek hibái miatt a bizottság által kért pénzügyi korrekció 103,4 milliárd forint, tehát ezekre ennyivel kevesebb uniós forrás kifizetését javasolja. Ez nem a már kiosztott pénz visszafizetését, hanem a később utalandó források visszatartását jelenti. Ez az ellenőrzött mintában szereplő szerződések teljes értékének 10,6 százaléka.
A kormány számára készített jelentés legnagyobb újdonsága, hogy ezeken túl a bizottság rendszerszintű korrekciót is szükségesnek tart.
Ennek háromféle módja lehet: vagy az összes uniós támogatású szerződést egyenként át kell vizsgálni, vagy reprezentatív mintavétellel megbecsülni a szabálytalanságok hatását, vagy el lehet fogadni a bizottság által megállapított 10 százalékos átalányt. Az első módszernek óriási az erőforrás- és időigénye, a második módszertanát pedig jóvá kell hagyatni az ellenőrző szervekkel.
Kétségtelenül a harmadik út a legsimább, de ebben az esetben a 10 százalékos korrekciót minden, a KFF ellenőrzésen már átesett eljárásra alkalmazni kellene. Az érintett szerződések eredetileg becsült összege
4500 milliárd
forint volt, a tényleges érték eltérhet ettől a nagyságrendi becsléstől. Arról nincs szó a dokumentumban, hogy ebből mekkora lehet az unió által finanszírozott rész, amelyre a 10 százalékot vetíteni kell.
450 milliárdnál tehát valószínűleg valamivel kisebb összeg van veszélyben. Ez viszont, ha bekövetkezik a vázolt eseménysor, akkor ténylegesen elveszik az ország számára.*Mivel a bizottság az irányítási és kontrollrendszerek súlyos működési hatékonyságbeli hiányosságát tárta fel. Mostani euróárfolyamon az országnak járó, a teljes hét éves időszakra jutó 29,6 milliárd euró közel 5 százalékáról van szó, tehát tényleg nagyon-nagyon sok pénzről. Ellentétben az egyedi projekteknél megállapított korrekcióval, amely más szerződésekre átvihető.
A dokumentum arra is figyelmeztet: a korábbi tapasztalatok és az Európai Bizottság gyakorlata alapján a teljes korrekció elkerülése nem látszik reálisnak.
A rossz hírek ezzel még mindig nem értek véget. A 3-as besorolás miatt a bizottságnak joga van a kifizetések megszakítására, illetve felfüggesztésére, ami potenciálisan az összes operatív program elszámolását akadályozhatja. Amennyiben ez bekövetkezik a leginkább érintett kettőnél (IKOP és KEHOP*Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program, Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program), akkor idén 600 millió, 2019-ben további 650 millió euró lehívása hiúsulhat meg. Ha az összes operatív program erre a sorsra jutna, akkor a nem lehívható összeg idén 2,3 milliárd, jövőre további 4 milliárd euró lenne.
A kifizetendő uniós pénzek a viták miatt már most jelentős csúszásban vannak. Az augusztus végi helyzet szerint már 1388 milliárd forinttal előfinanszírozta az uniósnak szánt projekteket a kormány, miközben mindössze 183 milliárd forint jött be bevételként. Az egyenleg tehát 1200 milliárd forintos mínuszt mutat, derül ki a Pénzügyminisztérium havi tájékoztatóiból.
Ez tavaly sem volt másként, akkor augusztusban 291 milliárd bevételnél és 1324 milliárd kiadásnál álltak. Aztán decemberben 1015 milliárd forint uniós bevétellel zárták az évet, miközben 2555 milliárd forintot fizettek ki; azóta is csak 335 milliárd forinttal javult a tavalyi egyenleg.*Amíg nem vonják meg ezeket a pénzeket, addig az uniós módszertannal számolt költségvetési hiányba nem számítanak bele – nagy bajban lennének, ha igen, hiszen ebben az esetben nem sikerülne teljesíteni a 3 százalékos költségvetési deficitszabályokat. Ugyanakkor a magyar államnak a gyakorlatban be kell vonnia az előfinanszírozásra szánt forrásokat az állampapír-piacról, függetlenül attól, hogy a hiányba beleszámít vagy sem. Az idei cél hasonló nagyságrendű kifizetésről szól, de a bevételek még lassabban jönnek – igaz, az uniós kifizetési számláló szerint éppen a napokban ugrottak meg a kifizetések, feltehetőleg még a tavalyi maradványpénzek érkeztek be.
A kormány minden bizonnyal az uniós jelentéstervezetben szereplő megállapítások megcáfolására, a korrekció kiszabásának elkerülésére, mérséklésére törekszik. A válaszoknak és viszontválaszoknak mind megvan a saját határideje. Ebből az látszik, hogy ha a felek nagyjából kihasználják a rendelkezésükre álló időt, akkor még a meghallgatásig is csak 2019 tavasz végére jutunk el. Valószínűbb, hogy inkább megállapodásra törekedne Magyarország mind az egyedi, mind a rendszerszintű megállapításokkal kapcsolatban. Előbbire vannak precedensek az előző uniós költségvetési ciklusból. Akkor az eredetileg javasolt korrekciót általában sikerült legalább a felére csökkenteni.
A helyzetet ráadásul tovább bonyolítja, hogy az Európai Bizottságnak a magyarországi pályázati rendszer egy másik kulcsfontosságú ellenőrző szervével is gondja akadhat. A Pénzügyminisztériumon belül működő EUTAF ellenőrzése tavasszal volt, ezért izgulhatunk, milyen besorolást kapunk majd ebben a vizsgálatban. Ha rosszat, akkor a helyzet rendezéséig teljes mértékben felfüggesztenék a források kifizetését, egészen addig, amíg minden vitás kérdést nem rendeznek.
Az általunk megismert dokumentum a követendő kommunikációra is javaslatot tesz. Ugyan az üggyel kapcsolatban szóvivői tájékoztatót, közleményt vagy sajtótájékoztatót nem javasolnak, egy szükséghelyzetben bevethető politikai kommunikációs üzenetről azért olvashatunk a dokumentumban. Eszerint
a bevándorláspárti uniós vezetők évek óta következetesen próbálnak nyomást gyakorolni hazánkra, hogy engedjünk a tömeges illegális bevándorlás kérdésében. Ennek érdekében az uniós fejlesztési források megvonását is felhasználnák hazánk ellen eszközként.
|
500 milliárdot is bukhat Magyarország az ellenőrizetlenül hagyott uniós programok miatt
|
Annál is súlyosabb a helyzet, mint ami korábban kiszivárgott. A kormány azt tervezi kommunikálni, hogy a bevándorláspártiak bosszújáról van szó.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20180925/500-milliardot-is-bukhat-magyarorszag-az-ellenorizetlenul-hagyott-unios-programok-miatt/
|
2018-09-25 14:24:00
| true | null | null |
G7
|
Az I. kerületi önkormányzat nem arról híres, hogy nagyon transzparensen és mindenki számára egyenlő feltételekkel intézné az önkormányzati lakások kiadását, erről már mi is többször írtunk, ez egy nagy cikkünk volt, de írtunk itt és itt is a jelenségről.
Az önkormányzat most már ott tart, hogy úgy viszi be a testület elé az eddigi bérleti szerződések meghosszabbításait, hogy nincs beleírva az, mennyiért adták ki eddig a lakást, amit most változatlan áron újra kiadnak. A képviselőknek úgy kell szavazniuk, hogy nem tudják az eléjük tett papír alapján, hogy havi ötezer, vagy mondjuk másfél millió forintért adnak oda valakinek további öt évre egy ingatlant.
Veres Dávid képviselő a Fővárosi Kormányhivatalhoz fordult ezt kifogásolva. Azt írta,
A vagyoni szerződések megkötésekor az ár olyan minimumelem, melyet nem lehet kihagyni. Az így előkészített és meghozott döntések kizárják, hogy a vagyon felett rendelkezők a jó gazda gondosságával járjanak el tárgykörben. (...) Amennyiben az SzMSz.-ből sem következik az értékelemek feltüntetésének szükségszerűsége, úgy az SzMSz-ünk véleményem szerint hiányos, vagy sérti a normavilágosság elvét. Ezért kérem a Kormányhivatal közbenjárását a fent leírt ügyekben!
A kormányhivatal erre reagálva hosszú levélben írta le, hogy a változatlan feltételekkel történő hosszabbításnál nem formai követelmény az ár feltüntetése. Ettől függetlenül azért egy kicsit odapirított a kormányhivatal a jegyzőnek, mondván, azért nem feltétlenül a legjobb eljárás.
Veres Dávid az Indexnek azt mondta, a jegyző megfogadta a javaslatot, mert a szeptember 28-i testületi ülésen "valamiért már újra árakkal együtt kerültek elénk a szerződések".
|
A kormányhivatal rászólt az I. kerületre a lakásbérleti titkolózás miatt
|
Az önkormányzat most már ott tart, hogy úgy viszi be a testület elé az eddigi bérleti szerződések meghosszabbításait, hogy nincs beleírva az, mennyiért adták ki eddig a lakást, amit most változatlan áron újra kiadnak. A képviselőknek úgy kell szavazniuk, hogy nem tudják az eléjük tett papír alapján, hogy havi ötezer, vagy mondjuk másfél millió forintért adnak oda valakinek további öt évre egy ingatlant.
Veres Dávid képviselő a Fővárosi Kormányhivatalhoz fordult ezt kifogásolva. Azt írta,
A vagyoni szerződések megkötésekor az ár olyan minimumelem, melyet nem lehet kihagyni. Az így előkészített és meghozott döntések kizárják, hogy a vagyon felett rendelkezők a jó gazda gondosságával járjanak el tárgykörben. (...) Amennyiben az SzMSz.-ből sem következik az értékelemek feltüntetésének szükségszerűsége, úgy az SzMSz-ünk véleményem szerint hiányos, vagy sérti a normavilágosság elvét. Ezért kérem a Kormányhivatal közbenjárását a fent leírt ügyekben!
A kormányhivatal erre reagálva hosszú levélben írta le, hogy a változatlan feltételekkel történő hosszabbításnál nem formai követelmény az ár feltüntetése. Ettől függetlenül azért egy kicsit odapirított a kormányhivatal a jegyzőnek, mondván, azért nem feltétlenül a legjobb eljárás.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2018/10/01/a_kormanyhivatalnak_kellett_raszolnia_az_i._keruletre_a_lakasberleti_titkolozas_miatt/
|
2018-10-01 14:30:46
| true | null | null |
Index
|
Lezárta a nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztálya a Pénzügyminisztériumban (PM) eltűnt tao-iratok ügyében. Az eljárás még januárban indult, miután az akkor még Nemzetgazdasági Minisztériumként (NGM) futó szaktárca a Kúria jogerős ítélete ellenére sem adta ki a vele szemben pert nyerő Transparency International Magyarországnak (TI) a kiperelt dokumentumokat.
Most viszont a BRFK nyomozói arra jutottak, hogy bár PM valóban nem teljesítette a bírósági ítéletet, ez nem róható fel számukra, mivel nem is kapták meg a tao-iratokat. Pedig egy jogszabály szerint a sportszövetségeknek havi rendszerességgel meg kellene küldenie ezeket a minisztérium felé.
A tao-támogatási rendszer lényege, hogy a vállalkozások a nyereségük után fizetendő adót nem az államkasszába utalják, hanem egy sport (vagy kulturális) szervezetnek adják. Az elmúlt években csak a sportba több 100 milliárdnyi adóforint áramlott, és hasonló nagyságrendben jutottak forráshoz a színházak is. A rendszer megítélése ugyanakkor igencsak kettős, hiszen miközben sok kis klubot ez tart víz felett, a pénz nagyon jelentős részét kormányközeli látványberuházásokra költik, és mind a sportban, mind a kultúra területén rengeteg visszaélésről lehet hallani.
Bár az Európai Unióval kötött egyezség értelmében a kezdetektől nyilvánosnak kellene lennie, hogy mely cégek kiknek utalják adóforintjaikat, ezt nagyon sokáig titkolták az érintettek, amihez a sportági szövetségek és a kormányzat is asszisztált. A tao-pénzek útjának feltárása érdekében még 2016 nyarán indított pert a TI, miután erre vonatkozó közadatigénylésükre az érintett minisztériumok és sportszövetségek nem adták ki a kért dokumentumokat. Ennek megfelelően nem is egy, hanem két jogi eljárást kezdeményeztek: egyet a sportszövetségek, egyet pedig a két, az adatokkal elvileg rendelkező tárca, az NGM és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) ellen.
Utóbbi zárult le előbb tavaly október végén, amikor is a Kúria (amelyhez a folyamatot a végletekig húzó állami szereplők fordultak) kimondta, hogy a tárcáknak ki kell adniuk a kért adatokat.
A bírósági ítéletet azonban egyik minisztérium sem teljesítette a törvényi előírásokban szereplő módon.
Az EMMI tett többet az ügy érdekében, de mivel náluk sem voltak meg rendszerezetten a szükséges iratok, ezért több részletben, és csak komoly késéssel adták át azokat. Pedig amikor kiderült, hogy elbukták a pert, mindenkit mozgósítottak a minisztériumban. Ahogy korábban írtunk róla, sokan még túlórázni is maradtak, hogy átadható formába kerüljön a sok tízezer oldalnyi tao-dokumentum. Ugyanez történt a sportszövetségeknél is, amelyektől elvileg folyamatosan kapja az adatokat az EMMI, sokat azonban ennek ellenére csak az ítélet után kértek be. Volt, ahol pluszembert kellett felvenni az iratok beszkenneléséhez.
Az NGM ezzel szemben rövidre zárta a problémát, ugyanis nem adott ki semmit a TI-nak, egészen pontosan ugyanazt a választ küldték, ami miatt a per is indult. Erre reagálva a civil szervezet feljelentést tett, és az ennek nyomán kezdődő nyomozás zárult le most.
Méghozzá tényleg elég döbbenetes indoklással. A NGM/PM-től azért kérhette ki a tao-dokumentumokat a TI, mert egy 2012-es kormányrendelet értelmében a szövetségek minden hónapban kötelesek ezeket megküldeni az államháztartásért és az adópolitikáért felelős miniszternek, tehát nekik. Korábban a per során az NGM nem is nagyon védekezett azzal, hogy nincsenek meg náluk a kért dokumentumok, hiszen ezzel elismerték volna, hogy jogszabályt sért a tao-rendszer működése.
Ez az érv csak közvetlenül a Kúria ítélete előtt került elő, ám végül mégis ez lett az, ami miatt megszüntették a nyomozást. A szaktárcának elvileg az úgynevezett teljesítési igazolásokat kellett volna behajtani havi rendszerességgel a sportszövetségeken. Ezek azok a dokumentumok, amelyekből kiderül, hogy melyik cég milyen egyesületeket támogat*A teljesítésigazolást a sportszövetség állítja ki a cégek számára azt követően, hogy azok megegyeztek a támogatás mértékéről a kiszemelt sportegyesülettel. A vállalatok ezzel lesznek jogosultak az adókedvezményre, azaz ezzel igazolhatják, hogy társasági adójukat az államkassza helyett egy sportszervezetnek adták.. Az NGM azonban nem szerezte be az iratokat. A nyomozás megszüntetéséről szóló határozat indoklása szerint ugyanis
2013 januárjától kialakult egy olyan gyakorlat, amely szerint … a havi adatszolgáltatást kiváltotta egy negyedévente teljesített számokra szorítkozó adatküldés.
Magyarul a minisztérium a TI által kikért adatokat – jogszabályba ütköző módon – nem kapta meg, így pedig nem is tudta továbbadni. A gyakorlat ráadásul azóta is zajlik, így
a PM azért nem sért törvényt, mert nem tart be egy jogszabályt.
Másképpen fogalmazva, a minisztérium, bár nem tesz eleget a Kúria adatok nyilvánosságra hozatalát előíró ítéletének, és ezáltal megsérti az információszabadság törvényt is, valójában mindezt azért úszhatja meg, mert nem is jut hozzá a támogatási igazolásokhoz, amit ki kellene adnia. Igaz, mindez egyszersmind a támogatási igazolások megküldésére vonatkozó kormányrendelettel is ellentétes.
„Bár a törvény tiltja, hogy bárki a saját felróható, jogellenes magatartására alapozva szerezzen előnyöket vagy mentesüljön valamely kötelezettség alól, a PM esetében most mégis erről van szó. A nyomozás felfüggesztésének pedig két üzenete van. Az egyik, hogy hiába nyertünk pert, így sem láthatjuk az adatok teljességét, és ezt a PM részéről felmerülő mulasztást nem tartja büntetendőnek a nyomozóhatóság. A másik talán ennél is szomorúbb, hiszen az indoklásban emlegetett gyakorlat azt mutatja, hogy a tao-támogatási rendszer átláthatóságára vonatkozó eleve sem túl erős szabályok kijátszhatóak, és a gyakorlatban még az a kevés ellenőrzési mechanizmus sem működik, amit a jogszabályok előírnak” – kommentálta a fejleményeket Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója.
Közben a civil szervezet újabb jogi csatát nyert tao-ügyben, múlt héten ugyanis a Kúria a másik, sportszövetségekkel szemben indított perben is kimondta, hogy ki kell adni a szükséges iratokat.
|
A nyomozók sem találták a kiperelt iratokat a minisztériumban
|
Azért nem sért törvényt a Pénzügyminisztérium, mert nem tart be egy másik jogszabályt. Legalábbis ezzel az indoklással állították le a tao-nyomozást.
| null | 1 |
https://g7.hu/allam/20180926/a-nyomozok-sem-talaltak-a-kiperelt-iratokat-a-miniszteriumban/
|
2018-09-26 14:38:00
| true | null | null |
G7
|
Felbecsülhetetlenül fontos cikkel jelentkezett nemrég az Átlátszó, amikor egy magánrepülő és egy luxusjacht követésével bepillantást engedett a NER-elit hétköznapjaiba. Adatokkal, fotókkal és videókkal támasztotta alá mindazt, amit eddig is gondolni lehetett azokról, akik a felvételeken szerepelnek.
Kétség sem férhet hozzá, hogy az Átlátszó anyagain látható emberek mind közéleti szereplők, Orbán Viktor miniszterelnöktől kezdve Mészáros Lőrincen, a lányán vagy Homolya Róbert MÁV-elnökön keresztül egészen Szíjj Lászlóig, aki már csak az üzleti életben játszott meghatározó szerepe miatt is ebbe a jogi kategóriába tartozik. Egy esetleges perben valószínűleg egyikük sem tudna kibújni a kötelezettség alól, hogy a közéletben játszott szerepe miatt a szokásosnál jóval nagyobb mértékben kénytelen a magánszféráját megnyitni a nyilvánosság előtt.
A kérdés már csak az, hogy mekkora ez a mérték, különösen annak fényében, hogy a nyár közepén egy olyan új törvény lépett életbe, amely igazi gumiszabály, és a magánélet védelmére hivatkozva próbálja átírni a korábbi játékszabályokat.
Spéder és a Gój Motorosok
A közéleti szereplő minősítése és a magánszféra megsértésének “mélysége” szinte mindig egyedi elbírálás alá esik a bírósági ügyekben. Ebből a szempontból igazi iránymutató eset például Spéder Zoltán ügye, amelyben a bankár-üzletember pert nyert a TV2-vel szemben, amikor a csatorna paparazzi fotókat közölt róla.
A TV2 a perben azzal érvelt, amellyel hasonló esetekben mindig szoktak: a közéleti szereplő képmáshoz való jogának védelme szükséges és arányos mértékben korlátozható a közügyek szabad vitatásához való jogok gyakorlása érdekében. A két kulcsszó a szükséges és az arányos, lényegében ezt kellett akkoriban mérlegelnie a bíróságnak. Mivel a fotóknak nem sok köze volt bármilyen közügy kiderítéséhez, annál inkább Spéder vélt, adott esetben nem is korrekten bemutatott magánügyeinek kiteregetéséhez, a döntés egyértelmű volt.
Ezzel szemben egy másik korábbi eset ellenkező előjellel ért véget. Amikor a Gój Motoros Egyesület tagjait Brüsszelben lefotózták, akkor nemcsak a tagoknak, de még a jelenlévő hozzátartozóknak is le kellett mondaniuk a képmáshoz való jogukról. Az ok ebben az esetben az volt, hogy a képek szereplői egy európai parlamenti képviselő vendégei voltak, vagyis a számlát közpénzből fedezték.
Mészáros és társai
Visszatérve a Mészáros családra, a barátokra és a luxusjachtra, bár érzetünk azt diktálja, hogy ebben az esetben is közpénzből, vagy legalábbis onnan átlényegült magánvagyonból fedezték a hajóutat, ez jogilag már egyáltalán nem könnyen levezethető összefüggés. Az sem egyszerűsíti a helyzetet, hogy nem tudjuk, Mészárosé-e a jacht vagy sem.
Emellett persze érzetünk azt is diktálja, hogy a jachton a közéleti szereplők (közvetve) közpénzből dorbézolnak, csakhogy jogi értelemben a paparazzi tevékenység indokolhatóságához sokkal inkább azt lehet szükséges bizonyítani, hogy amit látunk, az kevésbé a magánügyek, mintsem a közügyek kiteregetése – magyarázta nekünk egy adatjogász.
A helyzet azonban nem ezért, hanem sokkal inkább a nyáron elfogadott új szabályok miatt lehet érdekes.
A parlament ugyanis július 20-án megszavazta azt a jogszabályt, amely többek között kimondja, hogy a közszereplők személyiségi jogait újabban már a közügyek szabad vitatása céljából sem lehet korlátozni, ha az az adott személy magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével jár. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a közszereplő magán- vagy családi életével kapcsolatos tevékenység nem számít közügynek.
Ha tehát Mészáros Lőrinc a luxushajón a szabadidejét töltötte, akkor ez könnyen magánéleti tevékenységnek minősíthető, és ennek paparazzi módon történő, például drónos megfigyelése jogilag elég problémásnak látszik. Az új törvény javaslatát egyébként Trócsányi László igazságügyi miniszter június 26-án nyújtotta be, véletlenül vagy sem, de éppen abban időszakban, amikor az Átlátszó nyár elejétől már dolgozott az említett sztorin.
Felkészültek a perre
A jachtozás és a magánrepülőzés így most elég látványosan mutatja meg, hogy a magánélet védelmének szlogenje alatt a magyar jogalkotás hogyan próbálja ellehetetleníteni a közszereplők szemmel tartását. Ha nyaralni megy, akkor nem szabad drónnal zavarni a közszereplőt, akkor sem, ha a luxushjachton informálisan üzletel. A vitás esetek megítélése a bíróra van bízva, és bár a törvény beterjesztésekor a TASZ szakvéleménye az volt, hogy új, vagyis a jogrendszerben eddig nem létező szabályt alig találni benne, a szervezet már akkor leszögezte, hogy a szöveg mégis hordozhatja azt a veszélyt, hogy a bíróságok majd erre is figyelemmel lesznek, amikor ítélkeznek.
Az Átlátszónál egyébként azt mondták nekünk, tisztában vannak vele, hogy a magánélet védelméről szóló törvénynek olyan értelmezés is adható, ami közéleti relevancia esetén is megtiltja a magánélet körébe tartozó információk közzétételét, de úgy gondolják, hogy ha máshol nem, az Alkotmánybíróságon vagy az Emberi Jogok Európai Bíróságán megnyernének egy esetleges pert.
|
Ott tartunk, hogy egy gumiszabállyal védhetik Mészáros Lőrincet és barátait egy adriai jachton
|
Élesben vizsgázhat a magánélet védelmének álcája alá bújtatott új jogszabály.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20180928/ott-tartunk-hogy-egy-gumiszaballyal-vedhetik-meszaros-lorincet-es-baratait-egy-adriai-jachton/
|
2018-09-28 15:00:00
| true | null | null |
G7
|
Elöntötték a piacot azoknak a szakembereknek az önéletrajzai, akik korábban a kormány egyik kedvenc reklámügynökségénél dolgoztak. A G7.hu-nak több piaci szereplő is arról beszélt, hogy a Kuna Tibor érdekeltségébe tartozó Trinity eddigi alkalmazottai látványosan elkezdtek új munkahelyet keresni, miután a korábban kormányközeli vállalkozó hirtelen kiesett a pikszisből, és az állami megrendelések elapadtak. Halottunk olyan történetet, miszerint az elmúlt hónapokban néhányan egész nap malmoztak az eddig munkával elég jól ellátott ügynökségnél.
Annak, akik ezt megunták, nincs könnyű dolguk, tapasztalataink alapján ugyanis a Trinitynek nem túl jó a híre a szektorban, ráadásul különösen az elmúlt években finoman szólva sem piaci viszonyok között edződtek az ott dolgozók. Viszont azoknak sem különösebben fényesek a kilátásai, akik maradnának, mivel Kuna érdekeltségeit az általános vélekedés szerint nem csak időlegesen zárták el az állami forrásoktól, az ügynökségeket hosszabb távon lényegében lenullázzák.
Ezzel pedig néhány éven belül legalább másodszor szabja át teljesen az állam a szektort, amelyet egyetlen, a kormányzat által tolt, de most már a versenypiacon is terjeszkedő szereplő tarolhat le.
Az ügynökségek a hirdetési piacnak azok a szereplői, amelyek – némileg leegyszerűsítve – összekötik a hirdető cégeket a hirdetések megjelenítőivel. Azok a vállalatok, amelyeknek terhes a marketingnek ezzel a részével foglalkozni, egyszerűen kiszervezik a munkát az ügynökségeknek, akik letárgyalják a feltételeket például a tévékkel, újságokkal és a plakátcégekkel, sőt ha szükséges, megtervezik és le is bonyolítják helyettük a teljes kampányt*Az ügynökségi munka ennél azért komplexebb és több részre tagolódik, ma már sok esetben az egyes cégek a különböző részfeladatokra specializálódnak..
A piac NER-esítése
A piac a mostanihoz képest még néhány évvel ezelőtt is kifejezetten szétaprózott volt, és többnyire a nagy külföldi ügynökségek magyar leányai uralták. A kivételt a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó IMG jelentette, amelynek révén már akkor is egy kormányközeli cég húzta be a bevételek jelentős részét. Hozzájuk hasonló mértékű forgalmat azonban még legalább három-négy multi tudott produkálni a 2010 és 2014 közötti időszakban.
Változást itt is a Simicska-Orbán háború kirobbanása hozott, amit követően a kormány központosította lényegében a teljes állami reklámköltést. Ettől kezdve tulajdonképpen minden ilyen célra szánt adóforint – az akkor életre hívott Nemzeti Kommunikációs Hivatalon (NKOH) keresztül – néhány közbeszerzésen kiválasztott, többnyire kormányközeli szereplőnél landolt.
Ekkor indult a Seszták Miklóssal és Szijjártó Péterrel is jó kapcsolatot ápoló Kuna Tibor és a sajtóban csak Rogán Antal szomszédjaként emlegetett Csetényi Csaba cégeinek szárnyalása. A két üzletember már az NKOH első tenderén is a kiválasztott nyertesek között volt, és innentől kezdve hihetetlen ütemben folytak keresztül rajtuk a közpénzmilliárdok*A harmadik nyertes ekkor még egy nemzetközi szereplő, a Mindshare volt, sok babér azonban nekik nem termett. Az NKOH rendszere ugyanis úgy működik, hogy a hivatal kiír egy hatalmas, több tízmilliárdos közbeszerzést, amin három nyertes céget választanak ki. Ezekkel a vállalatokkal kötnek egy keretszerződést, és később az egyes konkrét feladatokra (mint mondjuk az “Állítsuk meg Brüsszelt” plakátkampány) már csak ebben a körben hirdetnek versenyt. Amelyik cég a háromból a legjobb ajánlatot adja, az végezheti el az adott feladatot. Ezekben a második körös versenyekben pedig rendre Kuna Tibor és Csetényi Csaba érdekeltségei taroltak.. Csetényi érintett vállalatai 2012-ben még csak 470 millió forint körüli árbevételt produkáltak, 2016-ban viszont már közel 13 milliárdnyit, és hasonló ütemű gyarapodást produkált Kuna Tibor két ügynöksége is, amelyek négy év alatt 830 millióról 17 milliárd fölé növelték forgalmukat.
Csetényi alól aztán 2016 végén kicsúszott a talaj. Bár az NKOH által kiválasztott szűk körben bennmaradt, ennek ellenére egyre kevesebb megrendelést kapott, sőt egy idő után szinte egyáltalán nem jutott állami pénzhez. Tavaly tavasszal szakmai körökben már nyílt titokként kezelték, hogy a korábban a Rogán-Habony körrel kifejezetten jó viszonyt ápoló vállalkozó kiesett a pikszisből, méghozzá a Magyar Nemzet egy tavalyi cikke szerint elszámolási viták miatt.
Az új csillag
A Csetényiék helyén keletkező űrt azonban nem a logikusan adódó Kuna Tibor töltötte be, hanem egy korábban alig ismert piaci szereplő, Balásy Gyula. A szintén kormányközeli és nyíltan Fidesz-szimpatizáns fiatalember pályája az NKOH-s megbízása után még elődjeit is megszégyenítő ütemben ívelt fel: két ügynöksége négy év alatt több mint százszorosára növelte árbevételét.
A kommunikációs hivatal megjelenésének piaci viszonyokat eltorzító hatását jól mutatja a Kreatív összeállítása. A szaklap gyűjtése szerint míg 2015-ben, sőt még 2016-ban is viszonylag kiegyenlített volt a mezőny árbevétel alapján a legnagyobbak versenyében, addig tavaly a Balásy- és a Kuna-féle csoportnak már senki nem tudott a közelébe érni. Sokatmondó adat, hogy az NKOH-s tenderen kiválasztott Csetényi-Kuna-Balásy trió cégeinek árbevétele 2017-ben épp annyi volt, mint az őket követő 10 legnagyobb ügynökségé együttvéve*Pedig ugye ekkor Csetényiék már túl voltak a zeniten..
A Marketing és Media Agency Toplistje még ennél is nagyobb torzulásokat mutat, ami pedig talán ennél is érdekesebb, hogy a több mutatóra kiterjedő elemzés szerint egyetlen ügynökség sem működik olyan hatékonyan, mint ezek. Az öt legmagasabb egy főre jutó árbevételt produkáló cég mindegyike a hármas valamely tagjához köthető. Pedig már ebben a körben is komoly eltérések voltak, hiszen Balásy Gyula New Land Mediájában minden alkalmazott majd 2 milliárdnyi bevételt termelt, míg a Csetényi Csabához köthető, negyedik helyen álló Network 360-nál már csak tizedennyit.
Bár a teljes 2017-es számok alapján még úgy tűnt, hogy továbbra is két szereplő dominálja majd a piacot, már tavaly is voltak arra utaló jelek, hogy Kunáéknál sincs minden rendben. A megrendelések nagy részét már nem ők kapták az elmúlt évben sem, 2018-ban pedig ez még feltűnőbb lett.
A piacon már ekkor arról pletykáltak, hogy Kuna is Csetényi sorsára jutott (ráadásul állítólag hasonló okokból), ez azonban csak a nyáron lett egyértelmű, amikor elég furcsa indokokkal Balásyn kívül mindenkit kizártak az NKOH-s rendszerből.
Balásyékhoz az elmúlt hónapokban egészen döbbenetes mennyiségű állami megrendelés áramlott. Azt már egy ideje tudni lehet, hogy az eredetileg spórolási céllal létrehozott NKOH-nak rég nem az állami kommunikációs kiadások csökkentése a feladata, most látszik azonban igazán, hogy milyen eszméletlen ütemben lehet szórni a pénzt a hivatalon keresztül.
A G7.hu gyűjtése alapján a legújabb szerződés idén júniusi aláírása óta eltelt három hónapban közel 20 milliárd forintnyi megbízást kaptak Balásy Gyula cégei a kommunikációs hivatalon keresztül (más ugye már nem kaphat). A legtöbbet a Rogán Antal vezette minisztérium költi el náluk, ők szinte hajszálpontosan 10 milliárd forintból tájékoztatják az állampolgárokat az aktuális kormányzati üzenetekről.
Mindez azt jelenti, hogy
Balásy Gyula ügynökségei egyetlen negyedév alatt csak az államtól kétszer annyi megbízást kaptak, mint amennyi a korábbi időszakban a legnagyobb piaci szereplők teljes éves árbevétele volt.
A trend változására pedig semmi nem utal, hiszen az NKOH további 70 milliárdot költhet el ezeknél a cégeknél a következő legfeljebb három, de inkább csak egy-két évben.
Már nem csak az államot akarják
Ráadásul lapunk értesülése szerint Balásyék tanultak az elődök hibáiból és nem szeretnének kizárólag a kormányzati megrendelésekre támaszkodni. Úgy tudjuk, hogy a New Land Media egy konkrét kampányról már tárgyal egy ideje az egyik legnagyobb hazai magántulajdonban lévő és nem mellesleg nagyon komoly marketingbüdzsével rendelkező céggel. Ha ezt sikerül összehozniuk, akkor az a piacon is megnyithat számukra kapukat. Márpedig számos olyan vállalat van Magyarországon, amely valószínűleg már csak azért is hajlandó lenne őket választani, hogy ezzel jó pontokat szerezzen a kormányzatnál*Már persze, ha képesek rendesen megcsinálni a munkát, ezt bizonyíthatná a mostani projekt..
Balásyék piaci terjeszkedését a szektorban azért fogadták többen kétkedve, mert régóta tudni lehet, hogy a hirtelen hatalmasra nőtt ügynökségeknek már az állami megrendelések teljesítése is gondot okoz. A cégeknél nem volt elég kapacitás, ezzel is magyarázható a hatalmas egy főre jutó árbevétel.
Ezt a problémát azonban állítólag egyre jobban kezelik. Több olyan piaci szereplővel beszéltünk, akik elég jól rálátnak a cégcsoport működésére, és egybehangzóan állították, hogy a New Land Mediánál és testvércégénél, a Lounge Designnál folyamatosan vesznek fel új embereket, az egyes projekteknél mindig új arcok jelennek meg. Bár ennek a létszámadatokban egyelőre sok nyoma nincs, más jogviszonyban is lehet foglalkoztatni embereket, különösen ebben a szakmában.
Ráadásul Balásyék nem is tartanak meg minden munkát, rengeteg feladatot kiszerveznek partnereknek, más ügynökségeknek. Ezek az esetek nagy részében speciális tevékenységeket jelentenek, de hallottunk olyat is, hogy akár egy az egyben is lepasszolhatnak projekteket. Az együttműködéssel ráadásul a többség elégedett, alapvetően korrekt partnernek tartják a New Land-Lounge kettőst.
Példátlan dominancia
Miközben Balásy vállalatai továbbra is alig győzik a munkát, a NKOH-s körből kizárt cégeknél állítólag teljes a pangás. Bár a piaci ügyfelek itt megmaradtak, az állami milliárdokkal kitömött időben Kunáék és Csetényiék erre a szegmensre nem fektettek annyira nagy hangsúlyt, és ez most visszaüt. Ahogy egy forrásunk fogalmazott, a bő esztendőkben
nem próbáltak barátokat venni.
Ez a magyarázata annak, hogy az ágazatban mindenhol a trinitys önéletrajzokról beszélnek. A hivatalos létszámadatok ugyan még itt sem támasztják alá az elvándorlást, egyrészt azonban a felmondásoknak van átfutási ideje, másrészt az egyéb jogviszonyban való foglalkoztatás itt is bezavarhat.
Természetesen érdeklődtünk Kuna Tibor és Balásy Gyula cégeinél is az elmúlt hónapok fejleményeiről, illetve az idei várakozásokról, válaszokat azonban egyelőre nem kaptunk. Az azonban válaszok nélkül is egyértelmű, hogy az ügynökségi piacon a 2018-as számok egyetlen szereplő olyan mértékű dominanciáját mutatják majd, amire a szektor hazai történetében valószínűleg még nem volt példa.
|
Egy pillanat alatt csatornáztak át tízmilliárdokat az új kormánykedvenchez
|
Néhány éven belül másodszor szabja át a kormány teljesen az ügynökségi piacot, ami egyetlen, a kormányzat által tolt szereplő tarolhat le.
| null | 1 |
https://g7.hu/allam/20180928/egy-pillanat-alatt-csatornaztak-at-tizmilliardokat-az-uj-kormanykedvenchez/
|
2018-09-28 15:06:00
| true | null | null |
G7
|
A vádlottaknak hűtlen kezelés miatt kellett felelniük, mert több mint 40 millió forintos kárt okoztak Szegednek azzal, hogy ingyenes parkolóbérleteket adtak olyanoknak is, akiknek nemhogy a városi intézményekhez, de Szegedhez sem volt közük. Az SZKT két volt vezetője és a parkolási üzletág korábbi irányítója szintén felfüggesztett börtönt kapott.
Egyik vádlott sem jelent meg a Gyulai Járásbíróságon, amikor kedden ítéletet hirdettek a szegedi VIP-parkolóbotrány ügyében. Pedig erről a tárgyalásról szabadlábon távozhattak volna, annak ellenére, hogy mindegyikőjüket elítélték. Ahogy arról már beszámoltunk, Mózes Ervin főjegyzőt, Solymos László alpolgármestert, Kalmár Gábort – Botka László kabinetfőnökét, az SZKT korábbi két vezetőjét, valamint a parkolási üzletág volt irányítóját azzal vádolták, hogy több mint 40 millió forint kárt okoztak a városnak parkolóbérletek osztogatásával. Az ügyészség szerint 2008 és 2012 között 307 ingyenes parkolóbérletet adtak, amelyek odaítéléséről vezetői értekezleteken döntöttek. A probléma az volt, hogy olyanok is kaptak ingyenes éves parkolóbérletet, akikek a bíróság szerint semmi közük sem volt Szegedhez, ráadásul a bérletek kiadásához a közgyűlés felhatalmazása kellett volna.
Az első- és másodrendű vádlottak az SZKT volt vezetői, a harmadrendű a parkolási üzletágat vezette, ők az ügyészség szerint társtettesként elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést követtek el. A negyed-, ötöd- és hatodrendű vádlott, azaz Mózes Ervin címzetes főjegyző, Solymos László alpolgármester és Kalmár Gábor kabinetfőnök pedig felbujtóként szerepelt az ügyben.
A bíróság az ügyészséggel maradéktalanul egyetértve ezekben mondta ki bűnösnek a városvezetőket, illetve a cég irányítóit.
Meghozták az elsőfokú ítéletet a gyulai tárgyaláson. Fotó: Havran Zoltán/Magyar Idők
Vezetői értekezleten vita nélkül hagyták jóvá
Az ítélet indoklásakor elhangzott, hogy az önkormányzatnál évente döntöttek arról, hogy kik kapjanak ingyenesen parkolóbérletet. A listát 2008-tól a polgármester kabinetfőnöke állította össze, azt vezetői értekezleten vita nélkül hagyták jóvá, erről jegyzőkönyv nem készült. A listákat a címzetes főjegyző és az alpolgármester írta alá. A Szegedi Közlekedési Kft. korábbi vezetői pedig utasították a parkolási üzletág vezetőjét a bérletek átadására. A bírónő elmondta, hogy a közlekedési vállalat és az önkormányzat közötti szerződés szerint a társaság üzemeltette a város tulajdonában lévő parkolóhelyeket. Az ebből befolyó pénz az önkormányzaté, de az SZKT szedte be és számolta el.
A cég a parkolóbérletekről – 2009 és 2010 kivételével – számlát állított ki az önkormányzatnak, ezeket azonban a város nem egyenlítette ki, és nem is állt szándékában. Így a város tulajdonában lévő közlekedési cégnek csaknem 41 millió forint vagyoni hátrányt okoztak. A parkolóbérletek kiadását szabályozó közgyűlési rendelet csak 2013. január 1-jén lépett hatályba.
A vádlottak végig tagadták bűnösségüket, azzal érveltek, hogy az 1996-ban kialakult gyakorlat szerint adták ki a bérleteket. Az ítélet nem jogerős, mert az ügyészség súlyosbításért, a védők pedig bűncselekmény hiányában való felmentésért fellebbeztek.
Távozzon és vigye magával az elítélt embereit is
Az ítélethirdetés után a bíróság előtt tartott sajtótájékoztatót Szabó Bálint, aki feljelentést tett az ügyben.
– Győzött az igazság, és lezárult a 16 éves Botka-korszak Szegeden. Arra szólítom fel Botka László polgármestert, hogy távozzon a szegedi közéletből, és vigye magával az elítélt embereit is – fogalmazott a jogász.
A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvény alapján egyébként a képviselő megbízatása a lemondástól függetlenül is megszűnhet, amennyiben az adott politikust szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélik.
Koncepciós eljárást emlegetnek
A Gyulai Járásbíróság döntésére közleményben reagált Botka László és Mózes Ervin is. Mindketten koncepciós eljárást emlegetnek. A polgármester szerint a Fidesz már a bíróságokra is rátette a kezét. Így fordulhatott elő, hogy kollégáit törvénytelen módon, első fokon elítélték. Az ítélet célja, hogy bemocskolják Szegedet és a szegedi városvezetést – írja Botka László. A főjegyző pedig többek közt azt írta, hogy olyanért akarják elítélni őket, ami minden magyar nagyvárosban bevett szokás.
Más véleményen van a Fidesz szegedi alapszervezete. Ők szintén közleményt küldtek, amelyben azt írták, hogy Mózes Ervin címzetes főjegyzőnek, Solymos László alpolgármesternek és Kalmár Gábor kabinetfőnöknek azonnal és végérvényesen távoznia kell a szegedi közéletből, mert nem fordulhat elő, hogy büntetőügyben elítélt emberek vezessék a várost és töltsenek be közhivatalokat.
Hasonlóan vélekedik a KDNP is, szerintük Botka László helyettesének pontosan tudnia kell, mit kell tennie. A saját morális mércéje, a szegedieknek tett esküje és a város érdeke miatt is távoznia kell a közéletből – írta a kisebbik kormányzópárt.
Szegeden már próbálkoztak visszahívással
A jobbikos Keresztúri Farkas Csabát az MSZP-s Szondi Ildikó a 2011-es jogászbálon tanúsított botrányos viselkedése miatt szólította fel lemondásra képviselői mandátumáról egy évvel később. A szegedi közgyűlés zárt ülésen szavazott a kérdésben, és nem hívták vissza a képviselőt 2012 szeptemberében. Keresztúri végül 2013 novemberében lemondott, miután a Szegedi Törvényszék másodfokon súlyosbította az elsőfokú bíróság ítéletét és jogerősen 10 hónap, végrehajtásban 1 évi próbaidőre felfüggesztett börtönre ítélte.
Szegedi parkolási botrány: a KDNP közleménye
A szegedi KDNP nem kívánja kommentálni a független bíróság döntését.
Úgy véljük azonban, hogy az ügy első számú felelőse nem ült ott a vádlottak padján, saját politikai és jogi felelősségét is beosztottjaira, munkatársaira hárította.
Néhány évvel ezelőtt egy elmarasztaló elsőfokú bírósági ítéletet követően a szocialista városvezetés lemondásra szólította fel az érintett önkormányzati képviselőt, mondván, méltatlanná vált választott tisztsége ellátására. Az érintett képviselő előbb a közgyűléstől kapott tisztségeiről, majd képviselői mandátumáról is lemondott.
Ha Botka László helyettese akkor ezt tartotta erkölcsileg helyesnek politikai ellenfelével szemben, akkor most is pontosan tudja, neki mit kell tennie. A saját morális mércéje, a szegedieknek tett esküje és a város érdeke miatt is távoznia kell a közéletből.
Az első ügyben már bűnösnek mondtá ki Botka embereit a bíróságon
A számos büntetőügy és feljelentés özül, amellyel Botka László kabinetjét gyanúsítani lehet, megszületett az első ítélet: börtönbüntetésre ítélte a Gyula Bíróság az elhíresült szegedi VIP parkolóbérlet-mutyi miatt Botka László alpolgármesterét: Solymos Lászlót, jegyzőjét Mózes Ervint és kabinetfőnö ét, Kalmár Gábort.
Mint azt a szegediek tudjá , Botka László emberei összevissza osztogattak drága parkolóbérelteket, ezzel pedig 40 milliós árt okoztak a városnak – mondta ki a bíróság elsőfokú ítéletében.
A Szegedi Fidesz álláspontja az, hogy Mózes Ervin címzetes főjegyzőnek, Solymos László alpolgármesternek és Kalmár Gábor kabinetfőnöknek azonnal, és végérvényesen távoznia kell a szegedi özéletből, mert nem fodulhat elő, hogy büntetőügyben elítélt emberek vezessé a várost és töltsenek be özhivatalokat.
A Szegedi Fidesz ezért felszólítja Botka László polgármestert, hogy azonnali hatállyal mentse fel a munkavégzés alól elítélt alpolgármesterét, címzetes főjegyzőjét és kabinetfőnö ét.
Szeged nem lehet az a város, amelyet elítélt bűnöző vezetnek!
Fidesz szegedi alapszervezet
Mózes Ervin címzetes főjegyző sajtóközleménye
Elfogadhatatlannak tartjuk a mai ítéletet és fellebbezünk a döntés ellen. Egy koncepciós perben, nyilvánvalóan politikai nyomásra hozták meg a mai döntést, ami ellen a leghatározottabban tiltakozunk. Nem történt semmi törvénytelenség. A vádat képviselő ügyészség saját maga is igényelt és kapott ingyenes parkolóbérletet. Ahogy ingyenes parkolóbérletet kapott a bíróság és a rendőrség is. A bérleteket rajtuk kívül önkormányzati képviselők, parlamenti képviselők, díszpolgárok és hivatalnokok kapták, akik a városházán dolgoznak, vagy szoros munkakapcsolatban álltak Szegeddel. Olyanért akarnak elítélni minket, amely minden magyar nagyvárosban bevett és törvényes gyakorlat. Olyan gyakorlat, amelynek kizárólagos célja az önkormányzat minél hatékonyabb működése. Döbbenetes, hogy emiatt 2018-ban elítélhetik az embert, bízunk benne, hogy másodfokon tisztességes döntés születik.
dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző
Botka László sajtóközleménye
Egy koncepciós eljárás áldozatai lettek munkatársaim, a Fidesz már a bíróságokra is rátette a kezét. Így fordulhatott elő, hogy kollégáimat törvénytelen módon, első fokon elítélték. Az ítélet célja, hogy bemocskolják Szegedet és a szegedi városvezetést. Kollégáim az önkormányzat törvényes és eredményes működését biztosították, és most ezért ítélik el őket. A Fidesz évek óta el akarja venni Szegedet a szegediektől, de ezt meg fogjuk akadályozni! Bízom benne, hogy másodfokon helyreáll az igazság, és nem ítélik el jogtalanul, egy mocskos politikai játszma részeként az önkormányzat becsületes dolgozóit.
dr. Botka László polgármester
Korábban írtuk:
A szegedi parkolóbotrány ügyében meghozta az elsőfokú ítéletet a Gyulai Járásbíróság. Az ítélet nem jogerős.
Mózes Ervin címzetes főjegyzőt felbujtóként elkövetett hűtlen kezelés miatt 8 hónap börtönbüntetésre 1 évre felfüggesztve, Solymos László alpolgármestert ugyanezért 6 hónap börtönbüntetésre ítélték, ugyancsak 1 évre felfüggesztve, Kalmár Gábor tíz hónap börtönt kapott elfő fokon, szintén egy évre felfüggesztve.
Az első- és másodrendű vádlottak hűtlen kezelésért tíz, illetve nyolc hónap börtönbüntetést kaptak első fokon, egy évre felfüggesztve. A parkolási üzletág volt vezetője tíz hónapot kapott ugyanezért, szintén egy évre felfüggesztve.
Ahogy arról már beszámoltunk, az ügy vádlottai az ügyészség szerint több mint 40 millió forint kárt okoztak azzal, hogy 2008 és 2012 között 307 ingyenes parkolóbérletet biztosítottak, amelyek odaítéléséről vezetői értekezleteken döntöttek. Az első- és másodrendű vádlottak az SZKT volt vezetői, a harmadrendű a parkolási üzletágat vezette, az ügyészség őket társtettesként elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolja. A negyed-, ötöd- és hatodrendű vádlottak, azaz Mózes Ervin címzetes főjegyző, Solymos László alpolgármester és Kalmár Gábor kabinetfőnök pedig felbujtóként szerepel az ügyben.
hirdetés
A címoldal témái
Önnek ajánljuk
Röszkénél három, Szegednél két illegális határátlépőt tartóztattak fel a rendőrök
Jogellenesen próbált meg bejutni az országba három migráns Csongrád megyében. A rendőrök… Tovább olvasom
Betöltés
|
Hűtlen kezelésben bűnösek a szegedi városvezetők - Börtönbüntetésre ítélték Botka László embereit
|
Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Mózes Ervin címzetes főjegyzőt, Solymos László alpolgármestert, Botka László helyettesét és Kalmár Gábor polgármesteri kabinetfőnököt a Gyulai Járásbíróság kedden.
| null | 1 |
http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/hutlen_kezelesben_bunosek_a_szegedi_varosvezetok_-_bortonbuntetesre_iteltek_botka_laszlo_embereit/2575091/
|
2018-10-02 18:32:00
| true | null | null |
délmagyar
|
A napokban a BKK-tól azt tudakoltuk, hogy vizsgálják-e, kerékpáros szempontból hol vannak Budapest legbalesetveszélyesebb gócpontjai, és mit tesznek a veszély csökkentése érdekében. Mint kiderült, a BKK a MOL Bubi indulása után, 2016-ban készített egy speciális, kerékpáros baleseteket tartalmazó gyűjtést a 2013-2015. közötti időszakra. Az adatok alapján az alábbi négy baleseti sűrűsödési helyet azonosították:
Mint látható, a négy gócpontból két év alatt kettőt építettek át, a másik kettőben egyelőre még csak tervezik ezt. KSH-forrásból a következő helyszíneket lehet még megjelölni Budapesten, ahol legalább évi egy baleset történt.
4 baleset három év alatt:
Erzsébet tér - József Attila út találkozás
Könyves K. körút - benzinkúti behajtó (Mol)
Korponai út - Kőbányai út kereszteződés
Rónai utcai OBI-kijárat
Pesti út-Bujákhida u. kereszteződés
3 baleset:
Alkotmány u. - Hold u. kereszteződés
Az Árpád híd Dagály utcai felhajtója
Reitter F. u. - Kámfor u. kereszteződés
Cinkotai út - Egressy út kereszteződés
Információink szerint a fenti 9 baleseti helyszínből kettőt építettek át az elmúlt években: a Kőbányai útit és a Dagály utcait. A többi hét még várat magára. Ha az eddigi trend folytatódik, az legalább évi 7+2 súlyos balesetet jelent minden további évben.
Az is leszűrhető a listákból, hogy a legveszélyesebb helyszíneken szinte mindenhol kétirányú bicikliút találkozik az autósok által használt úttal. Mint az majd a cikkből később kiderül, ezeknél a kerékpáros azért nem figyel, mert (hamisan) biztonságban érzi magát az elszeparált bringaúton, az autósok meg sokszor nem számítanak a védett kerékpárúton váratlan irányból érkező kerékpárosra.
A fenti helyzetet napi szinten tapasztalják az Index újságírói is a szerkesztőségbe menet az Árpád fejedelem útja - Serfőző út kereszteződésénél. A BKK-listában is szereplő gócpont egy T-alakú kereszteződés, középszigetes kerékpáros átvezetéssel, melyben a Serfőző utcán az Árpád-hídról érkező forgalom alárendelt az Árpád fejedelem útjával illetve az azzal párhuzamosan haladó kerékpárúttal szemben. Három év alatt nyolcszor ütöttek el itt kerékpárost. A fő okok a következők voltak:
a bringaút átvezetésének sárga burkolati jelei kopottak,
a kerékpárosok sokszor takarásból érkeznek,
az autósokat figyelmeztető táblák nehezen észrevehetők, főleg délelőtt, amikor szembe tűz a nap,
sok autós a kereszteződésbe becsorogva a balról érkező közúti sávot nézi, a jobbról érkező biciklisre nem is számítva.
A megoldást szakértők szerint itt a kiemelt (sárga-vörös) bringás burkolati jelek felfestése, az egyértelműbb, jobb kitáblázottság, a Serfőző utcán érkező autósok lassítása hozná el.
A fenti lista a KSH statisztikái alapján állt össze, amit a rendőrség baleseti adataiból készítenek. A KSH (2012 és 2017 első félév között gyűjtött) adataiból a következő trendeket lehet kiszűrni: a kerékpáros balesetek (és kerékpáros sérültjeik) száma fokozatosan emelkedett 2012-től kezdve - négy év alatt több mint tíz százalékkal -, a baleseteknek pedig csökkenő arányban okozói a bringások (nagy átlagban a negyedüknek), valamint, hogy a kerékpáros balesetek közel fele a nyár három hónapjában történik.
A fővárosi kerékpáros balesetekről az elmúlt 12 évben három átfogó tanulmány készült. Az elsőt a Metróber készítette 2010-ben. A tanulmány a vizsgált 2006-2009-ig terjedő baleseti helyszínek számítógépes feldolgozását követően 10 nagyobb gócpontot különböztetett meg.
A Metróber-anyag végeredményét beemelte tanulmányába Felföldi Péter, aki diplomamunkájában két évnyi (2011-2012) rendőrségi baleseti jelentést nézett végig, és szűrt le kerékpáros résztvevő, helyszín, időpont és baleseti okok alapján. Eszerint a tíz legbalesetveszélyesebb fővárosi helyszín 2010-ben ez volt:
Kőbányai út – Liget tér: A vizsgálat tíz balesetet említett a feldolgozott négy évnyi (2006-2009) anyagból. A Korponai út – Liget tér csomópontjában lévő kerékpáros átvezetésen Felföldi (2011-2012-es) gyűjtése szerint is négy baleset történt két év alatt, és 2013-ban is volt már ott kerékpáros-gépjármű konfliktus. (A csomópont azóta átépült, biztonságosabb lett.)
Mogyoródi út – Mexikói út: A Metróber-vizsgálat nyolc esetet különböztetett meg ebben a csomópontban, Felföldi vizsgálati időszakja alatt viszont csak egy baleset történt. Az is elsőbbség meg nem adása személygépkocsi részéről csakúgy, mint a Metróber-vizsgálat esetei.
Döbrentei tér, alsó rakparti autós felhajtó-rakparti kerékpárút kereszteződése: A Metróber-mérés hat esetet különböztetett meg a Döbrentei térnél. Felföldi szintén hat esettel találkozott, ez azt jelenti, hogy a balesetek sűrűsödtek.
Hungária krt. – Stefánia út – Mogyoródi út: A Metróber-mérés öt esetet különböztet meg a csomópontban, Felföldi a kicsit tágabb környezetben három esetet talált.
Goldmann György tér – Pázmány Péter sétány: A Metróber-mérés hat esetet különböztet meg a területen. Felföldi hét esetet számolt össze abban a csomópontban, és mind a hét esetben a Petőfi-híd Pest felé vezető hídpályájára való felkanyarodás során ütötte el az autós a kerékpárúton dél felé haladó kerékpárost. (A csomópont tavaly itt is átépült, biztonságosabb lett.)
Andrássy út – Csengery utca: A Metróber-mérés hat esetet különböztet meg a csomópontban, és még számos másik esetet elszórva a belső Andrássy úton. Felföldi adatai között nem szerepel baleset a csomópontban.
Hősök tere – Dózsa György út: A Metróber-mérés 13 esetet különböztetett meg a 2006-2009-ig terjedő időszakban oly módon, hogy viszonylag tágan értelmezte a Hősök tere környékét. Ilyen méretű vizsgálható területen Felföldi hat esetet talált.
Hungária körút – Salgótarjáni utca. A Metróber-mérés hat esetet különböztetett meg, Felföldi adatai között öt volt, de azok egyike sem függ össze a csomóponttal.
Baross utca – József körút: A Metróber-mérés a 2006-2009-es időszak alatt 6 balesetet állapított meg a csomópontban, Felföldi adataiban kétszer szerepel a csomópont, abból egyszer gyalogoselütéses, segítségnyújtás elmulasztásával járó, másodszor egy villamost megkarcoló esetben, egyik sem nevezhető az infrastruktúra, vagy a forgalomtechnikai kialakítás hibájának.
Üllői út – József körút: A Metróber-mérés öt esetet különböztetett meg baleseteket a négy év alatt a csomópontban. Felföldi adatai között egy Üllői út-József körút, illetve egy Üllői út-Ferenc körút baleset szerepel.
Felföldi saját gyűjtése alapján öt plusz helyszínt nevez meg, ahol baleseti szempontból kedvezőtlen a helyzet:
Stefánia úti S-kanyar: Két év alatt öt sérüléses baleset történt, amiből kettő kerékpáros-kerékpáros ütközés volt.
Könyves Kálmán körút – Praktiker: Ennél a kapubejárónál négy baleset történt a 2011-2012-es évek folyamán.
Üllői út: A 15,5 kilométer hosszú Üllői úton gócpont-jelleget Felföldi adatgyűjtése sem mutatott ki, de a teljes vonalon 17 baleset történt. Ez nem is csoda, hiszen a forgalmas úton kevés a kerékpáros infrastruktúra.
Bartók Béla út: A Tétényi úttól a Gellért térig a vizsgálat idején nem volt kerékpáros létesítmény, 9 baleset ezen a két kilométeres szakaszon történt. A Bartók Béla út belső részére hosszas vita után tavaly megépült a kerékpárút.
Mogyoródi út: A 3,8 kilométeres szakaszon két év alatt nyolc baleset történt. A 760 méter hosszú, Mexikói út és Róna utca közti útszakaszon sűrűsödtek össze főleg a balesetek: itt összesen öt történt. Ezen a helyszínen volt a legmagasabb baleseti sűrűség.
A felsorolt 10+5 baleseti gócpontból kettőt alakított át a BKK az elmúlt években.
Igazából nincs is gócpont, csak sűrűsödés
Felföldi a kutatások eredményeivel kapcsolatban megjegyezte, hogy bár a Metróber négy évnyi adatot dolgozott fel, még így is csak olyan gócpontokat tudott a vizsgálat végén felmutatni, ahol az 5-10 körüli nagyságrendben mozogtak az esetszámok, azaz véleménye szerint nem lehet igazán markáns kerékpáros baleseti gócpontokat találni Budapesten.
Felföldi kutatásának egyik fő megállapítása, hogy Budapesten nem sorolható a balesetek nagy része gócpontokba. Helyenként sűrűsödéseket mutatnak, de alapvetően véletlenszerűek a balesetek.
A kutatás emellett a következő nagyon fontos jelenségekre mutatott rá:
Bár sokan azt gondolják, hogy a külön kerékpárút vagy az osztott gyalogos-kerékpárút a legbiztonságosabb terület a bringázásra,
Kerékpáros csomóponti átvezetésben (tehát ott, ahol például a járdán, járda mellett vezetett kerékpárút keresztezi a bekötő utat) 119 esetben történt baleset 2011-12-ben. Ez messze a legtöbb a kerékpáros létesítményeken történő balesetek közül (az összesnek majdnem a fele), és jellemzően abból származott, hogy a kerékpárosoknak nem adták meg az elsőbbséget. Az átvezetésekben történt balesetek 70 százalékában a (figyelmetlenül bekanyarodó) személygépjármű a feltételezett okozó.
Osztott gyalog-kerékpárúton (amit tehát kerékpárosok és gyalogosok egyaránt használnak) 56 esetben történt baleset, második leggyakrabban itt történtek balesetek. A közúton kevésbé rossz a helyzet.
A kerékpárosok főleg azért félnek lemenni a közútra, mert tartanak az őket kicentiző autósoktól, vagy attól hogy hátulról beléjük futnak. Ez egyfelől előfordul, másfelől tényleg ijesztő lehet, de a belőlük származó balesetek száma nem túl nagy. Két év alatt 14 esetben történt utoléréses baleset gépjármű részéről, és 12 esetben származott centizésből baleset, írja tanulmányában Felföldi.
Felföldi szerint ezekből az adatokból látható, hogy amennyiben az életkori és technikai feltételek fennállnak,
A tanulmány rámutat, hogy a járdán a gyalogosok pont olyan típusú baleseteket szenvednek el, mint amilyenektől a bringások a közúton félnek.
Jogosítvány? Van.
A kerékpárosok, és személygépkocsik közötti balesetekben 53,6 százalékban az autós volt az okozó. Amikor a helyszínelés során szó volt arról, hogy van-e jogosítványa a kerékpárosnak, kiderült: a többség rendelkezett vezetői engedéllyel. (352 esetben volt, 74 esetben nem volt.) Tehát az arányokból látszik: tévhit az, hogy a kerékpárosoknak jellemzően nincs jogosítványa (ezért nem ismeri a KRESZ-t), ugyanis ötször többnek van, mint ahánynak nincs.
A Közlekedéstudományi Szemle 2015 júniusi számában még egy fontos tanulmány jelent meg a témában Glász Attila és Dr. Juhász János tollából. Ebben a 2011-12-13-as év baleseti statisztikáját elemezve jutottak arra, hogy a három év összes balesetének 18042 résztvevőjéből, 1412 volt a kerékpáros résztvevő, azaz a résztvevők 7,8% volt kerékpáros. A baleset feltételezett okozói között szintén 7,7%-ot képviseltek a kerékpárosok, azaz számarányuknak megfelelőt.
A vizsgált három évben Budapesten a súlyos és könnyű kerékpáros balesetek nagyobb része a belvárosban történt, külvárosi területen a Szentendrei út, a Hűvösvölgyi út, az Üllői út, és a Nagytétényi út volt gyakoribb baleseti helyszín.
A belvárosban a Nagykörút pesti szakaszán, a Bartók Béla út-Szabadság híd-Kiskörút-Bajcsy-Zsilinszky út tengelyen, a Nyugati pályaudvar térségében, a Blaha Lujza téren, a Kálvin, valamint a Deák téren regisztráltak több balesetet. A szerzők felhívták a figyelmet arra, hogy mivel kevés az átfogó forgalmi adat a kerékpárosokról, ezért a baleseteket nem lehetett az adott helyszínen tapasztalható forgalomnagyságokhoz arányosítani.
Emellett sok baleset történt a Rákóczi hídtól az Árpád hídig a budai és pesti hídfőkben, a Krisztina körúton (az Attila út és Déli pályaudvar között), a Könyves Kálmán körút - üllői út csomópontban, a Hungária körút - Salgótarjáni út, és a Hungária körút - Thököly út kereszteződésben, valamint a Kőbányai út végében (a Liget térnél).
Borítókép: Aradi László/Index
|
Ezek a fővárosi bringások forgalmi no-go zónái
|
A kerékpáros fejlesztések egyik legfontosabb adatsora a baleseti statisztika: nyilvánvaló, hogy ahol sok a baleset, ott hozzá kell nyúlni a rendszerhez. Budapesten a BKK 2016 óta végez adatgyűjtést, ez alapján összesen négy veszélyes helyszínt azonosított. A témában csak néhány kutatás készült, ám azok jóval szélesebb körben határozzák meg a veszélyes pontokat a fővárosban.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/budapest/2018/10/02/ezek_a_fovarosi_bringasok_forgalmi_no-go_zonai/
|
2018-10-02 22:53:33
| true | null | null |
Index
|
Kocsis-Cake Olívió, a Párbeszéd képviselője arra kérte a Mentelmi Bizottságot, hogy foglaljon állást Orbán Viktor magánrepülős útjaival kapcsolatban. Az Indexhez eljutott beadvány szerint a bizottságnak azt a kérdést kell eldöntenie, hogy
Kocsis-Cake, aki egyébként a bizottság alelnöke is, arra kíváncsi, hogy Orbán Viktornak (vagy más képviselőknek) szerepeltetnie kell-e jövő évi vagyonnyilatkozatában "az olyan ajándékokat, amelyek valamely, a képviselői tiszteletdíjat meghaladó értékű szolgáltatás igénybevételére vonatkoznak (nem tárgyiak)".
A politikus beadványában jelezte, hogy a vagyonnyilatkozatokról szóló törvény értelmében az országgyűlési képviselőknek nyilatkozniuk kell a képviselői megbízatásukkal összefüggésben kapott ajándékokról is.
Szóljon hozzá, mondja el a véleményét az Index moderált politikai csoportjában, a Kibeszélőben!
Kocsis-Cake szerint az állásfoglalást az is indokolttá teszi, hogy Gulyás Gergely a múlt heti kormányinfón azt állította, hogy Orbánon múlik, beleírja-e vagyonnyilatkozatába a Garancsi István vendégeként megtett, óránként egymillió forintba kerülő repülőutakat. "Gulyás Gergely állítása szerint nem tudja, hogy ezek a repülőgépes utak nevezhetők-e egyáltalán ingyenes juttatásnak vagy sem" – írta beadványában a politikus.
A Mentelmi Bizottság elnöke a KDNP-s Hargitai János, aki hétfőn a Képviselői Irodaház előtt nem akarta kommentálni az Indexnek a miniszterelnök repülőútjait, de azt mondta, ha hivatalosan találkozik az üggyel (azaz a bizottság elé kerül), akkor lesz róla véleménye.
|
A mentelmi bizottság elé került Orbán magánrepülőzése
|
Kocsis-Cake Olívió, a Párbeszéd képviselője arra kérte a Mentelmi Bizottságot, hogy foglaljon állást Orbán Viktor magánrepülős útjaival kapcsolatban. Az Indexhez eljutott beadvány szerint a bizottságnak azt a kérdést kell eldöntenie, hogy A MINISZTERELNÖK RÉSZÉRE JUTTATOTT INGYENES REPÜLŐÚT AJÁNDÉKNAK MINŐSÜL-E VAGY SEM.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2018/10/03/a_mentelmi_bizottsag_ele_kerult_orban_maganrepulozese/
|
2018-10-03 15:42:33
| true | null | null |
Index
|
Mészáros Lőrinc áttételesen már eddig is meghatározó részesedéssel bírt a pár éve államosított majd privatizált MKB bankban, most viszont a bank bejelentette, hogy a magyar történelem leggyorsabban gazdagodó embere még nagyobb részesedést szerzett.
Az MKB részvényeinek egy részét a bank dolgozóinak szervezete, az MKB Bank Munkavállalói Résztulajdonosi Program Szervezet kapta. A szervezet eddig 15 százalékos tulajdonos volt a bankban, most viszont a részvényei nagy részét eladta az Rkofin Befektetési és Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társaságnak, egész pontosan 9 620 597 darabot, egyenként 1000 forintért.
A Felcsút, Fú utca 221-be bejegyzett Rkofin tulajdonosa a Metis II. Magántőkealap, amely a Mészáros Lőrinchez tartozó Konzum-csoport tulajdona (ahogy a Metis magántőkealap is, amelynek 35 százalékos részesedése van a bankban). Az Rkofin nem új tulaj az MKB-ban, eddig 4 százalékos részesedése volt a bankban, ez most 13,62 százalékra nőtt, míg a munkavállalók szervezeténél a részvények kicsit több, mint 5 százaléka maradt. A bank tulajdonosi szerkezete most így néz ki:
|
Még jobban Mészáros Lőrincé lett az MKB bank
|
Mészáros Lőrinc áttételesen már eddig is meghatározó részesedéssel bírt a pár éve államosított majd privatizált MKB bankban, most viszont a bank bejelentette, hogy a magyar történelem leggyorsabban gazdagodó embere még nagyobb részesedést szerzett.
Az MKB részvényeinek egy részét a bank dolgozóinak szervezete, az MKB Bank Munkavállalói Résztulajdonosi Program Szervezet kapta. A szervezet eddig 15 százalékos tulajdonos volt a bankban, most viszont a részvényei nagy részét eladta az Rkofin Befektetési és Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társaságnak, egész pontosan 9 620 597 darabot, egyenként 1000 forintért.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/bankesbiztositas/2018/10/02/mkb_meszaros_lorinc/
|
2018-10-02 15:50:00
| true | null | null |
Index
|
Először tavaly decemberben a 24.hu írta meg, hogy a Microsoft belső vizsgálatot folytatott magyarországi leányvállalatánál, amelynek eredményeként szerződést bontottak nagy hazai viszonteladóikkal, és négy magas rangú vezetőt is kirúgtak a cég magyar leányvállalatától. Augusztus végén már a Wall Street Journal mértékadó amerikai üzleti lap számolt be róla, hogy az ügyben az Egyesült Államok értékpapír- és tőzsdefelügyelete, illetve az amerikai igazságügyi minisztérium is vizsgálatot folytat korrupció gyanúja miatt.
A nyomozás hátterében egy relatíve egyszerű, ám a jelek szerint annál jövedelmezőbb csalás gyanúja áll. A magyar államigazgatási szervek egytől-egyig Microsoft szoftvereket (Word, Excel, stb.) használnak, ezeket azonban nem közvetlenül a Microsofttól szerzik be. A Microsoft először eladja a szoftvert, illetve a szoftverhasználati licencet viszonteladóknak, majd ezek a közvetítő cégek közbeszerzéseken értékesítik tovább a licenceket az állami szerveknek.
Mint kiderült, a viszonteladók hatalmas profitot csinálnak a bizniszen: gyakran 30, alkalmanként akár 50-60 százalékkal drágábban adták el a szoftvert az államnak, mint amennyiért a Microsofttól kapták. Mivel az érintett cégek a vizsgálat által érintett időszakban, 2013-2014-ben nagyjából 8 milliárd forintnyi közbeszerzést nyertek, a kár milliárdos nagyságrendű lehet.
Az ügyet Magyarországon övező csend ha nem is meglepő, abból a szempontból is érdekes, hogy a szomszédos Romániában kísértetiesen hasonló visszaélések nyomán kilenc korábbi miniszter ellen emeltek vádat, és végül az amúgy is elég buzgó (bírálói szerint kifejezetten túlbuzgó) román korrupcióellenes ügyészség egyik legnagyobb ügye lett az úgynevezett Microsoft-akta.
Ám a román ügy egyben arra is példa, hogy hiába az amerikai szál, a korrupció haszonélvezőit csak a belföldi hatóságok tudják elkapni; ez viszont a korrupciót Magyarországnál valamivel erősebben üldöző országban sem kifejezetten egyszerű.
Külföldön is utánamennek az amerikai cégeknek
Az amerikai hatóságok egy 1977-es, a külföldi korrupt üzleti gyakorlatot tiltó törvény (Foreign Corrupt Practices Act – FCPA) alapján vizsgálódnak. Ezen törvény értelmében az amerikai, illetve az Egyesült Államok pénzügyi felügyeleti szervei által (például amerikai tőzsdei jelenlétük kapcsán) ellenőrzött külföldi cégek és tisztviselőik Amerikában is büntethetők, ha külföldi politikusokat vesztegetnek meg.
A törvényt azért hozták, mert az 1970-es években több botrány kapcsán is egyértelművé vált, hogy az amerikai cégek meglepő módon elég gyakran (és sikeresen) fizettek le külföldi politikusokat, pártokat, kormányokat. Ennek ellenére az ezredfordulóig relatíve kevés cégnek ment utána az amerikai igazságügyi minisztérium és a pénzügyi felügyelet – ez az a két szerv, amely egymással együttműködésben hivatott betartatni az FCPA-t. A tempó azonban különösen a 2008-as válság után felerősödött; a törvény alapján meghozott tíz legnagyobb büntetésből hetet az utóbbi öt évben szabtak ki.
Az FCPA nyomán megbüntetett cégek között sok az ismerős név, 2018-ban például a Credit Suisse és a Panasonic is büntetést fizetett, de a korábbi években lefülelt cégek között ott van a Teva, a GalxoSmithKline és a Pfizer gyógyszeripari cég, az IBM, a JPMorgan bankház, az Anheuser-Busch InBev söripari óriás, a Qualcomm csipmárka, a Goodyear gumiabroncs-gyártó, a Hewlett-Packard, a Ralph Lauren, az Allianz, az Oracle, a Siemens, a GE, a Chevron, a DaimlerChrysler, a Fiat, a Johnson & Johnson, stb.
Sőt ott van a listán a Magyar Telekom is, amelyet anyavállalatával együtt még 2011-ben, macedón és montenegrói tisztviselők megvesztegetése miatt 95 millió dolláros kvázi büntetést fizetett az amerikai kormánynak egy peren kívüli megállapodás értelmében. Ez utóbbi büntetés jogalapja az volt, hogy a Magyar Telekom és anyacége értékpapírjai elérhetőek voltak a New York-i tőzsdén. Ennek folyományaként az amerikai felügyeletnek is le kellett adniuk pénzügyi beszámolóikat, amelyekben természetesen eltüntették a kenőpénzeket. A botrányról és végkimeneteléről korábban részletesen is írtunk.
Nincsenek messze a NER-től
Ahhoz, hogy az FCPA-t megsértsék, három dolognak kell teljesülnie: az Amerikában érdekelt cég részéről, külföldi tisztviselők számára pénzt (vagy nagy értékű ajándékot, stb.) kell felajánlani, kifejezetten azzal a céllal, hogy az illető tisztviselők befolyásolásának eredményeként az adott cég üzleti előnyökhöz jusson. A fő kérdés tehát az, hogy a Microsoft-licencek túlszámlázásával elsíbolt pénz politikai szereplőkhöz jutott-e; illetve ha igen, akkor kifejezetten azzal a céllal fizették le a politikai szereplőket, hogy a Microsoft és partnerei üzleti előnyökhöz jussanak. A Wall Street Journal forrásai szerint is ez utóbbi az amerikai vizsgálat fő kérdése.
Az már első ránézésre látszik, hogy az ügyben érintett cégek között vannak olyanok, amelyek nem állnak messze a NER-től.
Az egyik érintett viszonteladó a közgépes kapcsolatokkal rendelkező RacioNet Zrt., amely a NAV online pénztárgépes rendszerének kiépítésében is főszerepet játszott. (A Microsoft-közeli ügyek még jóval azelőtt történtek, hogy Közgép mögött álló Simicska Lajos és Orbán Viktor kapcsolata megromlott volna.)
Egy másik viszonteladó, a HumanSoft nemrég Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által kifogásolt, csalásgyanús innovációs projektekben is előkerült egy félmilliárdos összeggel. A HumanSoft tulajdonosát, a 4iG Nyrt.-t júniusban Mészáros Lőrinc vagyonkezelő cége vásárolta fel, tehát közvetlenül NER-tulajdonba került.
A harmadik nagyobb volt kormányzati Microsoft-beszállító az Euro One volt. Ez a cég a 2017-es budapesti vizes világbajnokságon az Antenna Hungária beszállítójaként részt vett az informatikai rendszer kiépítésében, de más, kifogásolt ügyekben nem került elő a cég neve.
Jelzi, hogy az államot nem annyira zavarta a túlszámlázás, hogy a Microsofttól az ügy miatt kirúgott vezetők állami pozíciókba ejtőernyőztek. A korábban a Microsoft Magyarország kormányzati kapcsolataiért felelős Sagyibó Viktort a Miniszterelnökség miniszteri biztosává nevezték ki, de előtte tett egy pár hetes kört a már említett 4iG Nyrt. élén is. A cég korábbi vezérigazgatója, Papp István pedig a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) üzletfejlesztési elnökhelyettesi székébe katapultált még 2016-ban, bár a jelek szerint azóta onnan is távozott.
Konkrétumokat korábban a Napi.hu szellőztetett meg az elcsalt szoftverlicenc-eladásokról, ez alapján a rendőrség és a NAV beszerzéseinél is százmilliókkal húzták le az államot. A Népszava ugyanakkor arról is írt, hogy a Microsoft belső ellenőreinek utasításai alapján a gyanús beszerzések a teljes államigazgatást átszőhetik. A Népszava szerint a miniszterelnök veje, Tiborcz István, illetve Tiborcz testvére is érintett lehet az ügyben.
Bizonyítani nehezebb
Ettől függetlenül az egyáltalán nem biztos, hogy a Microsoft magyarországi ügyéből komolyabb büntetés lesz, ha pedig lesz, az egész biztosan nem fog közvetlenül elérni magyarországi politikai szereplőkig. Ennek a fő oka, hogy
A pénz a Microsoft viszonteladóinál tűnt el, rájuk viszont nem vonatkozik az amerikai felügyeleti szervek joghatósága.
Az amerikai nyomozás személyi hatálya is korlátozott, csak a Microsofthoz köthető személyekre terjed ki, tehát még ha fény is derül korrupcióra, magyar politikusok akkor sem fogják megütni a bokájukat.
Az FCPA alapján indított vizsgálatok nem szoktak bírósági szakaszba jutni, jellemzően a felek közti megállapodással érnek véget, amely értelmében a cég vagy az érintett magánszemély fizet azért, hogy lezárják az ügyét. A megállapodás jellegéből fakadóan a nyomozás által feltárt részletek sem szoktak nagyobb terjedelemben nyilvánosságra kerülni.
Ettől függetlenül egy esetben valóban nagyot szólhat a nyomozás: ha sikerül bizonyítani, hogy a túlszámlázás a Microsoft és a NER közti hallgatólagos megállapodás alapján történt, és a Microsoft üzleti érdekeit szolgálta. A korábban az összes állami szoftvert szállító Microsoft különleges helyzete 2011 végén veszélybe került, ekkor ugyanis a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közölte, hogy az állam áttér a nyílt forráskódú szoftverekre. 2012-re azonban visszavonulót fújt a kormány: erről a pálfordulásáról annak idején az Index is írt, akkori cikkünk szerint a Microsoft drága PR-programokkal kápráztatta el a miniszterelnököt.
Mindazonáltal a Wall Street Journal emlékeztet rá: a pálfordulás közvetlen előzményeként találkozott Budapesten Orbán Viktorral a cég akkori második embere, Kevin Turner, és a megbeszélésen részt vettek a későbbi túlszámlázásban érintett viszonteladók képviselői is. Bár elég valószínűtlen, hogy az esetleges pénzszivattyúzást egy ilyen magas szintű találkozón tárgyalták le, az amerikai lap cikke alapvetően azt sejteti, hogy valamilyen szinten történhetett ilyen jellegű megállapodás.
A nyomozással kapcsolatos kérdéseinket elküldtük a Microsoft Magyarországnak, a Főügyészségnek, az amerikai értékpapír- és tőzsdefelügyeletnek, valamint az amerikai igazságügyi minisztériumnak is. A két amerikai szerv azt közölte, hogy nem nyilatkoznak az ügyről, a cég és a magyar vádhatóság pedig a cikk megjelenéséig nem válaszolt megkeresésünkre.
A Microsoft korábban az Index megkeresésére azt írta, hogy amint tudomásukra jutottak 2014-ben a lehetséges szabálysértésekre vonatkozó állítások, haladéktalanul teljes körű vizsgálatba kezdtek, azóta pedig globális programot indítottak az ilyen esetek megakadályozásáért. A Wall Stree Journalnek is azt állították, hogy egyes magyarországi munkavállalóik magánakcióiról volt szó. Az viszont nem derült ki, hogy tettek-e feljelentést az ügyben, illetve hogy a magyar hatóságok vizsgálódnak-e a korrupciógyanús közbeszerzések miatt.
Volt, ahol börtön lett a vége
A magyar nyomozás hiánya miatt érdemes megjegyezni, hogy ha történt korrupció, akkor (egy-két kivételtől eltekintve) az érintettek személyes felelősségét elsősorban a hazai, és nem az amerikai hatóságok tudnák feltárni és szankcionálni.
Erre jó példa Románia, ahol kicsivel a magyar ügyek előtt indított nyomozást a Microsoft hasonló konstrukcióban elkövetett korrupció miatt. A rendszer szinte teljesen azonos volt: a román iskolák túlárazott Microsoft-szoftvereket vettek, nem közvetlenül az amerikai cégtől, hanem a Fujistu-Siemens közvetítésével. A pénz aztán offshore-cégeken keresztül a politikába vándorolt, és a vádak szerint kampányfinanszírozásra is jutott belőle. A korrupciót a szomszédban is a Microsoft belső ellenőrei tárták fel, ugyanúgy, ahogy Magyarországon.
A mai árfolyamon nagyjából 17 milliárd forintos biznisz miatt kilenc miniszter, valamint tucatnyi üzletember és önkormányzati vezető ellen indítottak eljárást. Eddig az ügyben négy vádlottra szabtak ki másodfokon letöltendő börtönbüntetést,
emellett a négy elítélttől összesen 17 millió eurós vagyont is elkoboztak. Ugyanakkor idén év elején hét minisztert eljárási hiba miatt felmentettek, miután a korrupciónak megágyazó szerződéseket 2004-ben kötötték, ám a minisztereket csak 2015 elején helyezték vád alá, mire már lejárt a tízéves elévülési idő. A további vádlottak, köztük a maradék két exminiszter és a Microsoft volt romániai vezetője ellen tovább folyik az eljárás.
Romániában egyébként 2004 és 2012 között ment a szabad rablás a Microsoft-licencekkel, de folyt, illetve folyik amerikai vizsgálat a szoftvercég kínai, cseh, olasz, orosz és pakisztáni leányvállalatainál is. Ez utóbbi országokban eddig nem járt következményekkel a történet, dacára annak, hogy az amerikai hatóságok sajtóhírek szerint már öt évvel ezelőtt is nyomoztak a Microsoft egyes külföldi bizniszei kapcsán.
Hogy Magyarországon mi várható, azt jelzi, hogy miután tavaly decemberben az amerikai cég kikosarazta régi partnereit, gyorsított eljárással 40 milliárd forintos új közbeszerzést írtak ki Microsoft-szoftverek beszerzésére, amelyen egy, Orbán Viktor testvére, ifjabb Orbán Győző barátjának tulajdonában álló cég is a győztesek között volt.
(Borítókép: Balázs Attila/MTI)
|
Nem zavarta az államot a túlszámlázás
|
Mint kiderült, az amerikai hatóságok is vizsgálódnak a Microsoft brutálisan túlárazott magyarországi szoftverlicenc-értékesítései miatt. Ugyanakkor az ügyre vonatkozó amerikai törvény alapján elég szűkre van szabva, hogy kiket és mit vizsgálhatnak, magyar politikai szereplőket pedig egész biztosan nem kaphatnak el. Ez a hazai hatóságok dolga lenne, ám az ügy körülményei alapján nem úgy tűnik, hogy bárkit is zavarna az ügy a magyar állam tájékán.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/10/02/microsoft_magyarorszag_korrupcio_amerikai_tozsdefelugyelet_igazsagugyi_miniszterium_nyomozas/
|
2018-10-02 15:56:00
| true | null | null |
Index
|
Erőszakkal eltávolított demonstrálók, egymásnak ellentmondó építési adatok, dupla kordon mögött, éjjel-nappal zajló munkavégzés – megkezdődött a Ligetben a Magyar Zene Háza építése.
Augusztus utolsó hetében új állomásához érkezett a Városliget átalakításáért felelős Liget Projekt: megkezdődtek a Magyar Zene Háza előkészítő munkálatai. A médiában nagy csinnadrattával beharangozott épület és építkezés helyszíne a Városligeti-tó közelében lévő ún. Hungexpo-telek.
Az elnevezés arra utal, hogy ezen a kerítéssel körbevett parkrészen álltak a Hungexpo egykori irodaépületei, melyeket 2016 nyarán bontottak le. A terület többször volt a Liget Projekttel szembeni ellenállás helyszíne. Az augusztus végén megkezdett munkálatokat is egy tiltakozó csoport demonstrációja kísérte, amit azonban az építő cég rendőri segítséggel gyorsan felszámolt. Cikkünkben az események hátterének feltárása mellett igyekeztünk összegyűjteni az építkezés elleni tiltakozás eddigi eredményeit is.
Természetközeli élmény a föld alatt
A Liget Budapest honlapja szerint a Magyar Zene Háza “a magyar zenei örökséget komplexen bemutató közösségi hely" kíván lenni, aminek az egyik legfontosabb feladata a magyar zene megszerettetése és népszerűsítése lesz a fiatalok körében. Bár az épület átadására a mostani tervek szerint csak 2020 végén kerül sor, a Zene Háza stábja addig is különböző budapesti helyszínekre szervez programokat, melyekről a Facebook-oldalukon is informálódhatunk.
A leendő létesítmény vezetői, Batta András és Horn Márton (akikkel itt és itt olvasható interjú) szerint az igazi komplex élményt maga a természetbe helyezett épület fogja nyújtani. A japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett létesítmény ugyanis átlátszó üvegfalai és más technikai megoldásai révén szinte összeolvad majd a parkkal – fogalmazta meg maga a tervező az Octogonnak adott interjújában.
A nyilatkozatok arra nem térnek ki, hogy egy park közepén lévő üvegcsodában miért lesz jobb a zenét élvezni, mint a szabadban vagy egy zárt épületben, ahogy arra sem kapunk választ, hogy a föld alá kerülő kiállítótermek miféle természetélményt fognak nyújtani. A parkból a múzeumba besétáló, s így mintegy “önkéntelenül" kultúrafogyasztóvá váló látogató ideája viszont nemcsak ennek az építménynek, hanem az egész Múzeumi Negyednek valamiféle kötelező ideologikus eleme.
Sok egyéb szempont mellett talán ez is oka lehet, hogy bár első körben nem sikerült hazai kivitelezőt találni az üvegpalota megépítéséhez, a projekt képviselői ragaszkodtak az eredeti tervek megvalósításához.
Csak a tervezés egymilliárdba fájt
Mindenesetre néhány hete Baán László miniszteri biztos örömmel jelentette be, hogy az eredeti elképzelések szerint, "kompromisszumok nélkül" fog megépülni a Zene Háza. Holott nemcsak a tervek változtak, de a tervezés és a kivitelezés ára is jelentősen megnőtt. A legújabb, immár ötödik szerződésmódosítás szerint – számolt be erről elsőként a Zoom – a Sou Fujimoto Architects 740 millió forintról 1 milliárd forintra növelte a tervezés díját. A kivitelezés – melyre végül a Magyar Építő Zrt. kapott megbízást – költsége pedig 17,5 milliárdra emelkedett.
A leendő épület pedig mintha máris változásban lenne. Ahogy telik az idő, legalábbis, egyre grandiózusabb látványtervek jelennek meg a médiában: a fejlődés megfigyelhető itt, majd, az egy évvel későbbi cikkben itt például.
A létesítmény pontos méreteiről egyébként kevés biztosat lehet tudni. A projekt képviselői ugyan azt állítják, hogy az új épület 3000 négyzetmétert, azaz pontosan akkora helyet foglal majd el, mint a korábban ott álló irodaépületek. Az UNESCO Világörökségi Bizottság számára készített tanulmányban viszont 4210 négyzetméter az épület alapterülete.
De Baán László hangzatos ígérete – “a tízezer négyzetméteres telekből hétezret visszaadunk a parknak" – azért sem stimmel, mert a Gardenworks Kft. környezetrendezési tervei szerint – melyeket egy ideje eltávolítottak a Liget Budapest honlapjáról – a Hungexpo-telek egy jelentékeny része le lesz burkolva, igaz, a térkövek között növényzetet is elhelyeznek.
A számokkal való, már jól ismert trükközésre valószínűleg ez esetben is azért van szükség, hogy a Liget 60%-ról 65%-ra való zöldfelület-növekedését igazolni lehessen. A Hungexpo-telek beépítettségének változását és a tervezett zöldfelületi arányokat közérdekű adatként kikértük a Városliget Zrt.-től, de a cég arra hivatkozva utasította el választ, hogy mivel a terület "nem önálló telek", erről nincsenek adataik.
Még kevesebbet lehet tudni az építkezés útjában álló fák sorsáról. Pedig a 2016 márciusában itt megkezdett fakivágások miatt indult el a Ligetvédők tiltakozó mozgalma, mely mind a mai napig tart. A Liget Budapest honlapján most is megtalálható, 2016. március 17-ei engedély szerint – melyhez a Gardenworks Kft. készítette el a kivágási engedélyeztetési tervet, ez magából magából a linkelt engedélyből derül ki – 40 db fát akartak eltávolítani az építkezés miatt. A fakivágásokat azonban a civilekből álló Ligetvédők csoport leállíttatta, és a további fairtások megakadályozása céljából el is foglalta a területet.
A történet további fordulatai valószínűleg elég jól ismertek: a Ligetvédőket néhány hónap után rendőri és biztonsági erőkkel eltávolították. A Városliget Zrt. vezetése viszont a fakivágások elleni tiltakozások hatására kijelentette, hogy az egészséges fákat a jövőben nem fogják kivágni, hanem átültetik azokat. A faátültetésekhez azonban 2016 decemberében előkészítés nélkül, szakszerűtlenül fogtak hozzá a Hungexpo-telken, állította mások mellett Bardóczi Sándor tájépítész és a Levegő Munkacsoport, s a Ligetvédők megpróbálták megakadályozni a fák elmozdítását.
A Néprajzi Múzeum építése során, 2017 júliusában, a koros fák elmozdításakor pedig a ligetvédő aktivisták tiltakozása mellett a Greenpeace és a Levegő Munkacsoport is nyílt levélben fordult a munkálatokat megrendelő Városliget Zrt.-hez. A két zöld szervezet nemcsak a park idős, vagy történeti értékű fáinak bolygatása ellen emelte fel a szavát, hanem a Liget Projekt építkezései által érintett összes fa pontos listáját és a faátültetésekre vonatkozó minden adat nyilvánosságra hozatalát kérte.
A Városliget Zrt. azonban elutasította a kérést, arra hivatkozva, hogy "az egyes épületek tervezése, illetve a park megújításának, kiviteli terveinek készítése még folyamatban van". Ugyanakkor válaszlevelükben azt írták, hogy "amint a tervezési folyamatok olyan fázisba kerülnek, hogy ezek az információk pontosan meghatározhatóak, a Városliget Zrt. azonnal, részletes dokumentációval alátámasztva nyilvánosságra fogja hozni azokat honlapján."
Ennek ellenére nemcsak a Zene Háza munkálatait, de az Új Nemzeti Galéria építése miatti faeltávolítási munkákat is megkezdték néhány hete anélkül, hogy bármiféle, a park fáira vonatkozó tájékoztatást adtak volna. De megtagadták a válaszadást a Ligetvédők faátültetésekre vonatkozó, 2017 tavaszán beadott közérdekű adatigénylésére is. Az elutasítás miatt a civil mozgalom aktivistái a Nemzeti Adatszolgáltatási és Információszabadság Hatósághoz fordultak; az ügyben a NAIH részéről még nem született állásfoglalás.
Erőszak a békés demonstrálók ellen
Az építkezés elleni tiltakozásul a Ligetvédők egy csoportja békés tüntetést jelentett be augusztus 27-étől kezdődően a Hungexpo-telek melletti parkrészre – ahol hónapok óta egy másik aktivista csoport is demonstrált.
A rendezvény bejelentésére a rendőrség mint kérelemre reagált, s azt "hatáskör hiányában" elutasította, indoklásuk szerint ugyanis a Magyar Építő Zrt. augusztus 22-től a területre "kizárólagos használati jogot" kapott.
Az aktivisták ennek ellenére augusztus 27-én reggel a helyszínen megkezdték a demonstrációt. Délelőtt 11 óra körül azonban a Városliget Zrt. és az építő cég megjelenő emberei nekiálltak egy parkrész építési területként való körbekerítésének. A demonstrálók, akik nem akartak távozni a helyszínről, és a cég képviselői egyaránt kihívták a rendőrséget. A kiérkező rendőrök pedig a tüntetés zavartalan biztosítása helyett az építő cég biztonsági embereit segítették abban, hogy a kordonokkal lezárt területről az ott lévő tüntetőket, akár erőszakkal is, eltávolítsák.
Az eljárás miatt a Ligetvédők a TASZ-hoz fordultak, s a jogvédő szervezet megállapította: a rendőrség megtagadta a tüntetők alapjogainak védelmét s hagyta, hogy a biztonsági cég emberei testi erőszakot alkalmazzanak a demonstrálókkal szemben.
Veszélyes bontási törmelék a helyszínen?
A Ligetvédők azért is fordultak a rendőrséghez, mert állításuk szerint a Hungexpo-telken a korábbi szabálytalan bontások miatt – melyeket folyamatosan dokumentáltak és több rendőrségi bejelentést is tettek – azbesztes építési törmelék maradt, s azt az építési terület lekerítéséig sem távolították el. Minderről számos fotót és videót készítettek és a rendőrségnek bejelentést is tettek, hatósági intézkedés azonban nem történt.
A 2016 nyarán zajló bontás idején az ott demonstráló aktivistáknak sikerült elérniük, hogy a helyszínen maradt sittet megvizsgálja a Magyar Azbesztmentesítők Szövetségének képviselője. A sittel telepakolt teherautókon, melyeknek az útját az aktivisták eltorlaszolták, ilyen vizsgálatot nem végeztek, bár a Városliget Zrt. képviselője erre ígéretet tett.
A MASZ csak a sajtónak adott tájékoztatást a területen még ott lévő törmelék vizsgálatának eredményéről – eszerint a bontási anyagba 1-2 köbméter azbesztpala keveredett, 10-20 kg azbesztcement törmelék pedig szétszóródott a területen – , de hivatalos szakvéleményt nem jelentettek meg. Az ügyben levélben és telefonon is kerestük az Azbesztmentesítők Szövetségét, de sem írásos választ nem kaptunk, sem az ígért visszahívásra nem került sor.
A Városliget Zrt. közleménye ugyan arról szólt, hogy független vizsgálatok szerint nincs azbesztcement a területen – vizsgálati eredményeket azonban sem akkor, sem azóta nem tettek nyilvánossá.
Az augusztus utolsó napjaiban dupla kordonnal körbevett építési területen megindult a lázas munkavégzés. Hogy mi zajlik az OSB-lapokkal felszerelt kerítések mögött, abból látni viszonylag keveset, hallani viszont annál többet lehet. A faárkoló markolók és más munkagépek ugyanis szó szerint éjjel-nappal dolgoznak: tanúi voltunk, hogy a Zene Háza építési területén, reflektorok fénye mellett is folytak a munkálatok. S hogy mi marad a parkból a Zene Háza felépülése után? Ez már a jövő zenéje.
A szerző és a fotós a Ligetvédők civil csoport aktivistái. Fotó: 2018. augusztus 27. a Ligetben, Keresztes Magdi felvétele.
|
Több mint 18 milliárd forintért épül a Magyar Zene Háza a Városligetben
|
Erőszakkal eltávolított demonstrálók, egymásnak ellentmondó építési adatok, dupla kordon mögött, éjjel-nappal zajló munkavégzés – megkezdődött a Ligetben a Magyar Zene Háza építése.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/10/02/tobb-mint-18-milliard-forintert-epul-a-magyar-zene-haza-a-varosligetben/
|
2018-10-02 16:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Megy a háborgás a tiszafürediek független Facebook-csoportjában, a „Bosszankodó Tiszafüred„-en. Van, aki a jövőre esedékes önkormányzati választást emlegeti, mások a helyi ellenzék passzivitását kérik számon, van aki szerint a városban így ünneplik a családok évét.
A polgármester már amúgy is magára haragította a tiszafüredieket: miközben a városi közszolgáltatásokkal szemben sok a kifogás, és közmunkásokra is sokkal kevesebb pénz jut,
néhány napja a képviselő-testület elfogadta a polgármester előterjesztését 200 millió forint hitel felvételéről.
Az a sajnálatos helyzet állt elő ugyanis, hogy a város által tavaly elnyert 2 milliárd forintnyi fejlesztési forrás a mai építőipari árak mellett nem elég a projektek befejezéséhez.
A 200 milliós hitelhez hozzá lehet számolni azt a további 200 milliós hiányt, amit a város gazdálkodása mutatott az első félév végén, vagyis a város félmilliárd körüli hiánnyal fogja zárni az évet.
2014-ben Ujvári tartozás nélkül vette át a várost az előző polgármestertől,
akit egyébként másfél évvel korábban épp a város eladósodottságának ürügyén hurcoltatott meg a képviselőtestület fideszes többsége – a frakcióvezető Ujvári irányításával. 2012 végén a többség szavazataival a képviselő-testület adósságrendezést kért – ez kb. az önkormányzati csődeljárás – a város hat hónapon túli kifizetetlen számláira hivatkozva.
Ma már egyértelműen látszik, hogy az eljárás valójában politikai manőver volt, ami a független polgármester ellehetetlenítését célozta: az adósságrendezési procedúra megindulása után néhány nappal kezdődtek ugyanis a megbeszélések a minisztérium illetékeseivel az ún. adósságkonszolidációról, vagyis az önkormányzat adósságainak a központi költségvetésbe való átvezetéséről, semmi szükség nem volt a városnak komoly veszteségeket okozó adósságrendezési eljárásra.
A harmincas éveiben járó Ujvári viszont ezzel újabb karrier-állomáshoz érkezett: hamarosan Tiszafüred polgármestere lett.
És most eljött az idő, hogy jusson valami a családjának is: a polgármester saját hatáskörében eljárva a nagymamájának utalt ki egy sok százezer forintért felújított önkormányzati lakást.
A városban azt beszélik, hogy az ügylettel Ujvári szülei jártak jól: mivel az idős asszony gondnokság alatt áll, ezért teljesen jogszerű, hogy a polgármester szülei is a nagymamával költöztek az új lakásba. A lépés nemcsak ellenszenvet váltott ki a helyiekből – több mint harmincan várnak a városban önkormányzati lakásra, köztük gyerekes családok-, de jogilag is kétséges. Igaz ugyan, hogy tavaly a képviselő-testület a polgármesterhez delegálta a lakáskijelölés jogát, csakhogy a vonatkozó szabályok szerint Ujvárinak jeleznie kellett volna a személyes érintettségét, és kérni a döntéshez testületi felhatalmazást.
A dologról korábban is beszéltek a városban, de Spisák György független képviselő – a város korábbi jegyzője, Ujvári politikai ellenlábasa – írásban kérdezte a polgármestert, aki elismerte, hogy a rokonaiknak utalta ki a Feszty Árpád utca 100. alatti önkormányzati lakást.
Alig több mint egy évvel ezelőtt a polgármester nagybátyja és keresztanyja jutott hasonlóképp surranópályán önkormányzati lakáshoz.
Fotó forrása: Facebook – Ujvári Imre
|
A fideszes polgármester a saját rokonait jelölte ki bérlőnek egy felújított lakásba
|
Ujvári Imre, Tiszafüred polgármestere a saját nagymamáját jelölte ki egy olyan önkormányzati lakás bérlőjének, amelyet nem sokkal korábban félmillió forintért újíttatott fel a város. A döntést a polgármester a képviselő-testület tudta nélkül hozta, ezzel a rokonai olyan családokat is beelőztek, akik évek óta várólistán vannak. Ujvári szűkebb családja valamivel több mint egy év alatt a második önkormányzati lakást szerezte meg,
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/10/03/a-fideszes-polgarmester-a-sajat-rokonait-jelolte-ki-berlonek-egy-felujitott-lakasba/
|
2018-10-03 16:02:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Hetek óta kutatjuk, hogy mi állhat az MVM Zrt. (Magyar Villamos Művek) körüli szokatlan események mögött. Miért vonult le a KPMG auditorcég az éves beszámoló aláírása előtt pár nappal, és miért nem látta el kézjegyével a beszámolót? Korábban megírtuk, hogy egy svájci leányvállalaton akadt fenn a könyvvizsgáló szeme. Mostani epizódunkban azt is megérthetjük, hogy miért.
Röviden a történet: az MVM Zrt. 4,89 milliárd forintot juttatott az MVM International AG nevű zürichi leányvállalatának, hogy az szerezzen be neki egy informatikai rendszert, hivatalos nevén, a Központi Termelés Megjelenítő (KTM) és felügyeleti rendszert. Csak aztán az egy munkavállalós, apró svájci MVM-cég a legnagyobb titokban továbbadta a megbízást Szlovákiába.
A város leghervadtabb, örökké problémás lakótelepén székelő cég ugyan a hazai energetikában, vagy informatikában ismeretlen volt (mi honlapot sem találtunk hozzá), de kiderült, hogy a társaságnak 15 százalékban egy Budakeszin lakó magyar ember, Fürlinger Gyula a tulajdonosa, míg 85 százalékban egy másik szlovák cég, a Constructline s.r.o. Utóbbi pedig teljes egészében a panamai Bearberry (medveszőlő) SA tulajdonában áll.
Az a mondás
A KTM ötlete már két éve felbukkant az MVM-ben. Amikor felülről érkező, indokolatlan, politikai jellegű megrendelések érkeztek a menedzsmenthez, a felsővezetők általában így fogalmaztak: „az a mondás, hogy."
Az ilyen mondatoknak sokféle vége volt: "az a mondás, hogy x-től és y-tól kell napelempaneleket vennünk", "az a mondás, hogy ezt a közbeszerzést a-nak, vagy b-nek kell nyernie", "az a mondás, hogy nekünk kell egy ilyen szoftver."
A KTM esetében a pontosan nem definiált eredetű mondás nem is tűnt akkora hülyeségnek. Az MVM központja ugyanis egy egyszerű pénzügyi holding volt, ahogyan a felette álló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) is mindenféle portfólióelemeket összefogó pénzügyi holdingként működött.
Jó ötletnek tűnt házon belül, hogy a központ is lássa a különböző áramtermelési eszközöket, az olcsó, de rugalmatlan atomenergia-termelést, a szintén olcsó, de szintén rugalmatlan, vagyis az időjárásnak kitett naperőműveket, illetve a méregdrága, de rugalmasan szabályozható kiserőműveket. Készült hát az MVM belső bizottságainak egy előterjesztés, amely szerint 3,5 milliárd forintos költséggel be kellene szerezni egy KTM-rendszert.
Csak hát az anyag teljesen kidolgozatlan volt, nem is csúszott át a belső fórumokon.
Sőt egyből az igazgatóság szintjén jött elő és 2017 elején át is csúszott. Ekkor már 4,89 milliárd forintos áron és a magyar, céges bizottságokat kikerülve, a svájci MVM Internationalnek delegálva.
A magas érték miatt a javaslat megjárta az MVM igazgatóságát, felügyelőbizottságát, a felettes MNV testületeit, de még a felügyelő minisztériumot, vagyis a Seszták Miklós vezette Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot (NFM) is.
Magára a svájci cégre, amelyről már korábban írtunk, csak néhány magas rangú ember látott csak rá. Szarapka Lehel volt az igazgató és az egyetlen munkavállaló, Zsuga János MVM-vezérigazgató, Csanádi Imre jogi igazgató és Mihalovics Péter (Seszták Miklós kabinetfőnöke) ült a boardban.
A hazai MVM-esek nem sokat tudtak a cégről, főleg nem az informatikai beszerzésről, egyedül annyi hír érkezett, hogy az MVM International a vállalási határidő előtt el fog készülni a fejlesztéssel.
Robbant a bomba
Az 5 milliárd forint körüli összeg az MVM életében is nagy pénz, de azért a csoport mégiscsak 300 milliárd forint körül költött évente beruházásra, sokáig nem kapott kifejezetten erős figyelmet az ügy házon belül.
Mígnem robbant a bomba, mert robbantotta a KPMG. Egy ilyen hatalmas cégcsoport könyvvizsgálata hosszú folyamat, már több hónappal az éves beszámoló májusra tervezett elfogadása előtt dolgoztak a KPMG munkatársai, amikor egyszer csak speciális egyeztetést kezdeményeztek.
Kiderült, hogy az auditor fennakadt a svájci leányvállalat informatikai beszerzésén. Számukra ugyanis
Ezért kérdéseket fogalmazott meg az auditor, és egy rendkívül alapos, 30 oldalas, mellékletekkel bőségesen ellátott anyagban bemutatta, hogy miért is aggályos ez az egész.
Azt hitték, megúszható
Innentől az MVM vezetése képtelen volt felfogni, hogy miről szól ez az egész. Ahelyett, hogy próbáltak volna valami épkézláb gazdasági magyarázatot adni, felelősöket kerestek, azt vizsgálták, hogy kinek állt érdekében az információra felhívni a KPMG figyelmét, főleg
Azért valamilyen válaszok csak születtek, sőt a KPMG munkatársai meglátogathatták azt a szobát, ahol elvileg a felügyelő rendszer működött. A KTM-szobában volt nyolc fali képernyő, valamint négy munkaállomás és munkaállomásonként négy képernyő, vagyis összesen 16. Úgy nézett ki a szoba, mint egy gyengén felszerelt gimnáziumi gépterem, hardver-értékben úgy 10 millió forint lehetett a szobában. Illetve valamilyen rendszer is futhatott, ezt azonban a kutakodáson „megsértődő” MVM-esek már nem igazán próbálták elmagyarázni az auditoroknak.
Néhány kör írásbeli kérdésfeltevés és válasz után látszott, hogy megnyugtató helyzet nem fog kialakulni, de ekkor a KPMG előállt egy kompromisszumos javaslattal. A KPMG azt mondta, hogy könyvvizsgálatilag ő elképzelhetőnek tartja, hogy az MVM éves beszámolóját aláírja, de a svájci beszerzést továbbra is gyanúsnak találja. Ezért azt mondta, hogy amennyiben az MVM felügyelőbizottsága ígéretet tesz, hogy egy olyan nemzetközi ügyvédi irodával kivizsgáltatja az esetet, amelynek van svájci, magyar, szlovák és panamai szaktudása is, akkor a zavaros eset „elszigeteltsége” miatt nem lesz akadálya az éves beszámoló aláírásának.
KPMG: Ezt így nem lehet aláíni
2018. április 23-án az MVM igazgatósága és a felügyelőbizottsága abban a hiszemben készült az üléseire, hogy a kínos ügyet el lehetett simítani. Ám ekkor megjelent a cégnél a KPMG legfelső vezetése, vagyis nem csak az MVM-auditot vezető Henye István könyvvizsgáló, hanem mellette a hazai cégvezető Robert Stöllinger is.
Természetesen a vonatkozó üléseken nem voltunk bent, de kívül az terjedt el pár órával később, hogy a KPMG három szintű kockázatkezelése (kelet-közép-európai, európai és globális) közül a legfelső szinten, vagyis a globális KPMG top 4 vezetőjének az egyike mutatta fel a stop-táblát: ezt a beszámolót, a megmagyarázhatatlan svájci ügylettel nem lehet aláírni. Vagy lesznek értelmes válaszok a kérdésekre, vagy a KPMG levonul.
Fontos hangsúlyozni, hogy még ebben a fázisban is arról ment a disputa, hogy miképpen lehet eljutni a korlátozásmentes beszámolóhoz, adhatók-e pontosabb válaszok a felmerült aggályokra.
Ekkor ütközött ki a legdurvábban, hogy az MVM felsővezetése mennyire nem méri fel a helyzet súlyosságát. A testületi tagok hozzászólásai meg sem próbáltak a megoldás felé közeledni, hanem körülbelül olyan színvonalon maradtak, hogy Stöllinger vajon bemutatkozott-e rendesen, illetve ismét előjöttek a „jogászkodók”, akik arra kértek választ, hogy milyen törvényi passzus hatalmazza fel a könyvvizsgálót a kérdések feltevésére.
Menthetetlen helyzet
Ebben a fázisban, április vége és május közepe között, két-három MVM-s vezető, mint a mérgezett egér szaladgált, tárgyalt, próbált a KPMG előírásainak megfelelő jogi irodát találni, olyat, aki nagyvonalúan véleményezi, „átnézi” az ügyet. Egymás között az MVM-esek azonban ekkor már teljesen nyíltan beszéltek arról, hogy utólag, ex post már helyrerakhatatlan a szlovák-panamai megrendelés.
Sokan még ekkor is inkább a KPMG-re mutogattak, amely korábban Dél-Afrikában, illetve egy brit óriáscég, a Carillion auditja miatt is vizsgálóbizottság előtt magyarázkodhatott. Néhányan azonban már tudták, a helyzet menthetetlen, ebből már nem lesz kiegyezés.
Az eseményeket innen már több cikkben is bemutattuk. Kapkodni kellett, az MVM és a KPMG közös megegyezéssel szerződést bontottak. Később ugyan auditált beszámolója is lett a cégcsoportnak, de Szivek Norbert, az MNV vezére, aki több forrásunk szerint is kifejezetten pozitív, feltáró szerepet játszott ebben az ügyben, már belső vizsgálatot kezdett.
Soha nem hallottak a cégről
Néhányan próbálták megnézni, hogy mégis mi volt ez az 5 milliárd forintos ügy, amiről teljes hírzárlat volt a cégen belül. Aki ugyanis nem az MVM Internationalnál ült, soha nem találkozott addig a Scadex s.r.o. nevével. Az MVM SAP-rendszerében sem tűnt fel a cég, semmilyen találat nem utalt arra, hogy valakik a megelőző évben egy többmilliárdos szerződéses kapcsolatba léptek.
Maga a Scadex szó etimológiailag amúgy indokolt lehet, hiszen a SCADA (supervisory control and data acquisition - felügyeleti szabályozás és adatgyűjtés) ismert forgalom az energetikai informatikában. Aki pedig utánanézett a szlovák cégregiszterben a Scadexnek, az megtalálhatta Fürlinger Gyula nevét is.
A magyar cégregiszterben találtunk két hozzá kapcsolódó magyar céget, az X-Prompt Kft.-t, amely már régóta dolgozik a hazai energetikában, referenciái alapján például az FGSZ-nek és a Molnak is dolgozott, így akár korábbról is ismerhette az MVM-vezér Zsuga Jánost. A társaságnak ma a komarnoi Constructline a tulajdonosa, éppen, mint az említett Scadexnek, de korábban már e cég tulajdonosa is volt a panamai Bearberry. Ugyanakkor azt nem gondolnánk, hogy ez a társaság kulcsszereplő lenne ebben az ügyben, hiszen a magyar cég 2017-es forgalma mindössze 191 millió forint volt.
Létezik azonban egy, csak 2017-ben létrehozott pátyi cég is, a Great System Kft. is, amely már sokkal érdekesebb, hiszen bár Fürlinger itt csak ügyvezető, de ez a cég már működése első pár havában 2,8 milliárd forintos forgalmat és 2,7 milliárd forintos adó előtti nyereséget ért el, amelyből 2,43 milliárd forint osztalék kivételéről döntött.
Hangsúlyozzuk, a felsorolt cégeket Fürlinger Gyula személye köti össze, de azért a friss alapítások, a közös tulajdonosok, a nagy nyereségek elég erősen összekötik ezeket a cégeket az MVM-Scadex kapcsolattal.
Hova ment a 4,89 milliárd forint? Ki fejlesztett? Ez hivatalosan továbbra is rejtély maradt. Az MVM korábbi vezetése, így Zsuga János vezérigazgató sincsen már a helyén, a céghez egy új, forrásaink szerint amúgy kompetens csapat érkezett.
A primitív régi módszerek
Azt természetesen lehetett sejteni, hogy a bonyolult manőver célja esetleg az, hogy a hazai közbeszerzési szabályok alól kibújva egy baráti szállító kerüljön helyzetbe, esetleg az, hogy a közvélemény még közérdekű adatigényléssel se kaphasson információt a „svájci” beszerzésről, de az mindenképpen meglepő, hogy „panamai” ügybe sodródott az MVM. Pár éve már egy teljesen hasonló, súlyos ügy megrázta a csoportot, akkor a legkülönfélébb indokokkal lőtt ki az MVM mindenféle egzotikus célpont felé milliárdokat.
– mesélte egy forrásunk. Friss alapítás, panamai hátterű cég – ilyen ma már kevésbé szokott történni. „Ha legalább közbeszerzést írtak volna ki, akkor mondhatnák, hogy a legolcsóbbat kellett választani, de az mennyire reális, hogy az MVM-csoport egy hazai rendszerfejlesztésre egy svájci cégen át éppen egy kezdő szlovákkal kezd el tárgyalni?"
Ki áll mögötte?
Hogy pontosan kik gazdagodtak mindezzel, azt már leginkább csak hatósági eszköztárral lehetne kinyomozni. Az eset feltárása után ugyanakkor egészen más megvilágításba kerül annak a rengeteg felelős személynek a kommunikációja is irányunkba, aki nem emlékezett a szállítóra, aki szerint mindez oké volt (ilyennel azért nem nagyon beszéltünk).
A többieknél mindig csak azt a szándékot láttuk, hogy a vezető felelősséget másra tolják, esetleg a kollektív testületi jóváhagyások mögé bújjanak, vagyis azzal védekezzenek, hogy amennyiben a felettes szervek erre adtak utasítást, ki vagyok én, hogy megkérdőjelezzem? Mindez természetesen alkalmas lehet a lelkiismeret elaltatására, ám, ha egyszer valóban jogi számonkérés is következik, az aláíróknak biztosan felmerül az egyedi felelőssége is.
|
Egy panamai hátterű cégnél landoltak az MVM milliárdjai
|
Cikksorozatban mutatjuk be, hogy a KPMG könyvvizsgálócég miért nem írta alá az MVM állami energetikai cégcsoport éves beszámolóját. Mostani írásunkból érthetővé válik, hogy miért titkolózott az Index kérdései után is az MVM és a magyar állam az 5 milliárd forintos ügyről. Hihetetlen, de igaz: az MVM egy frissen alapított magyar és panamai háttérrel bíró szlovák céget bízott meg a különös informatikai fejlesztéssel.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/10/01/panama_igen_panama_-_az_mvm-botrany_penzaramlasa/
|
2018-10-01 16:39:00
| true | null | null |
Index
|
2018. szeptember 28., 18:33
Eredményes félévet zárt az Opus Global Nyrt. – az a cég, amelyben jelentős Mészáros Lőrinc volt felcsúti polgármester, egyben Orbán Viktor kormányfő barátjának érdekeltsége. Az Opus Global közleménye szerint
2018 első félévét 20,881 milliárd forint árbevétellel, és 300 milliós adózás előtti eredménnyel zárták.
A közleményből az is kiderül, hogy az Opus Global Nyrt. az idei első fél évet 50,383 milliárdos mérlegfőösszeggel és 16,4 milliárd forint saját tőkével zárta. A Budapesti Értéktőzsde honlapján közzétett konszolidált eredmények alapján az EBITDA meghaladta az 1,682 milliárd forintot, míg a részvények kapitalizációja 225 milliárd forint fölött volt az első félév végén.
Azt is írták, hogy élénk a kereslet a tőzsdén a társaság papírjai iránt: a részvények kapitalizációja 2018 közepén meghaladta a 225 milliárd forintot – ez 416 százalékkal magasabb a pont egy évvel korábbi 43,6 milliárdnál. A tervek szerint az OPUS-csoport saját tőkéjét jóval 100 milliárd forint fölé emelő tőkeemelés-sorozat várhatóan november 30-ával lezárul.
Borítókép: Illusztráció / Forrás: giphy.com
|
Mészáros cége 20 milliárdos árbevételt csinált fél év alatt
|
Eredményes félévet zárt az Opus Global Nyrt. – az a cég, amelyben jelentős Mészáros Lőrinc volt felcsúti polgármester, egyben Orbán Viktor kormányfő barátjának érdekeltsége. Az Opus Global közleménye szerint 2018 első félévét 20,881 milliárd forint árbevétellel, és 300 milliós adózás előtti eredménnyel zárták.
| null | 1 |
https://zoom.hu/hir/2018/09/28/meszaros-cege-20-milliardos-arbevetelt-csinalt-fel-ev-alatt/
|
2018-09-28 16:59:00
| true | null | null |
ZOOM
|
Hamar tanúbizonyságot tehet a korrupcióellenes elkötelezettségéről a Fidesz-KDNP, a kérdés csak az, hogy engedik-e napirendre venni a parlamentben két független ellenzéki képviselő politikafehérítő javaslatát. Az LMP-frakciót elhagyó, immár független Szél Bernadett és Szabó Szabolcs csütörtökön ugyanis benyújtott egy törvénytervezetet „egyes törvényeknek a közhatalmat gyakorló és a közpénzek felett rendelkező személyeknek nyújtott nagy értékű ingyenes juttatások korlátozásához szükséges módosításáról" címmel. Ebben azt szorgalmazzák, hogy
az országgyűlési képviselők által hivatali minőségben elfogadható juttatás mértékét az egyhavi tiszteletdíjhoz kötött – azaz mintegy egymillió forintos – limitről az öregségi nyugdíjminimumra, azaz jelenleg 28 500 forintra csökkentsék.
A hatályos törvény szerint ha a miniszterelnök által kapott ajándék meghaladja fizetése egytizenketted részét – vagyis 62 500 forintot – vagy bármilyen ingyenes juttatást kapott, annak szerepelnie kell a képviselői vagyonnyilatkozatában.
Emellett a független képviselők többek közt szeretnék elérni azt is, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztviselői is tegyenek az országgyűlési képviselőkkel azonos tartalmú, nyilvános vagyonnyilatkozatot.
Ezen túl Szél és Szabó öt évre kizárná a közbeszerzésekből azokat, akik a kormány tagjainak a mindenkori nyugdíjminimum összegét meghaladó ingyenes juttatást biztosítanak, a közbeszerzési törvényt ugyanis a következőképpen módosítaná:
„Összeférhetetlen és az ingyenes juttatás időpontjától számított öt évig nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként az a személy vagy szervezet, továbbá az annak a személynek a tulajdonában vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója tulajdonában álló szervezet, aki
a) az ajánlatkérő vezetőjének, vezető tisztviselőjének, vezető állású foglalkoztatottjának vagy felügyelőbizottsági tagjának, vagy
b) közjogi tisztségviselőknek bármely jogcímen az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó mértékű ajándékot adott vagy más ingyenes juttatást biztosított
Szél és Szabó törvényjavaslata – noha kevés az esély rá, hogy a politika fehérítését célzó módosításokat támogatnák a kormánypártok – elvileg az elfogadását követő hónapban hatályba is léphetne, s kizárólag azokra az ajándékozásokra vonatkozna, amelyekre ezt követően kerül sor.
A javaslat azonban egyértelműen azért született, mert az Átlátszó kiderítette, Orbán Viktor miniszterelnök ugyanazzal az osztrák lajstromszámú, Bombardier Global 6000 típusú, 17 milliárd forintba kerülő luxus-magánrepülőgéppel ment július 25-én Bécsből a MOL-Vidi Bulgáriában, Várnában rendezett Ludgorec elleni meccsére Garancsi István klubelnök társaságában, amely később Mészáros Lőrinc felcsúti nagyvállalkozó, milliárdos gázszerelő és volt felcsúti polgármester lányát, Mészáros Beatrixet hozta Ferihegyre.
A gépnek azonban nem a MOL-Vidi–Ludgorec meccs volt az egyetlen futball miatt tett útja, bár közvetlenül csak itt bizonyítható, hogy a miniszterelnök használta a Mészáros-család által is igénybe vett repülőgépet. Június 21-én a Bombardier Nyizsnyij Novgorodba ment, ahol akkor Argentína játszott Horvátországgal a világbajnokság D-csoportjának második fordulójában. Július 15-én pedig Moszkvába utazott a luxusrepülő, ahol épp a vb-döntő zajlott. A sajtóban akkor megjelent, hogy Orbán a helyszínen nézte a mérkőzést, és még Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is találkozott aznap.
Az Átlátszó cikke nyomán a Népszava megkérdezte, hogy ki fizette a miniszterelnök július 25-i útját a várnai meccsre, lazán úgy válaszolt, hogy a költségeket Garancsi állta, de ez az adófizetőknek nem került pénzbe.
Csakhogy ez nem igaz, Garancsi ugyanis az elmúlt nyolc év egyik legnagyobb közbeszerzési nyertese. Egyik cége, a Market Zrt., csak idén augusztusban nyert el egy 930 milliós kórházfelújítást, a Szent Ferenc Kórházét, és 10,67 milliárdért építheti fel az új országgyűlési irodaházat Kossuth téren, a volt MTESZ-székház területén. Másik cége, a Mobil Adat Kft. szállíthatja a SIM-kártyákat a NAV online pénztárgépeibe, az érdekeltségébe tartozó ESMA Zrt. májusban öt évre megkapta a budapesti elefántfüles hirdetések használati jogát, a tulajdonában lévő G4S Készpénzlogisztikai Kft. pedig a MÁV bevételét szállíthatja 466 millió forintért, az eredetileg becsült árnál 176 millióval többért. A Market tavaly nettó 107 milliárd forintos árbevételt ért el, 20 milliárd forinttal többet, mint 2016-ban.
De a magánrepülőgépes út egyéb érintettjei is az adófizetők, sőt az Európai Unió pénzén gazdagodnak. Nem elfelejtendő ugyanis, hogy
Mészáros, Garancsi, a miniszterelnök veje, Tiborcz István és Simicska Lajos érdekeltségei 2010 és 2015 között összesen 401 hazai közbeszerzési megbízást nyertek el 585,4 milliárd forint értékben.
Ráadásul Simicska kiesésével az ő korábbi megbízásait Mészáros és Garancsi vette át. A közbeszerzési adatok tanúsága szerint a Mészáros érdekeltségébe sorolható különböző cégek 2017-ben összesen 476 milliárd forint értékű közbeszerzést nyertek el. A gigantikus összeg 83 százaléka, nettó 396 milliárd forint az Európai Uniótól származott.
Havasi Bertalan tehát gyakorlatilag beismerő vallomást tett arról, hogy a miniszterelnök elfogadott egy vesztegetési kísérletként értelmezhető ajándékot. Ezt a gyanút – a korrupció gyanúját – Hollik István, a Fidesz-KDNP frakció szóvivője azzal próbálta eloszlatni, hogy Orbán barátként kapta az utat Garancsitól, aminek ellentmondva aztán Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető már azzal magyarázta, hogy Orbán miniszterelnökként utazott Bulgáriába. Gulyás szerint a miniszterelnök majd eldönti, hogy beleírja-e a vagyonnyilatkozatába az utat.
A miniszterelnök viszont hétfőn annyival intézte el a kérdést a parlamentben, hogy „harminc éve is így ment, jövő héten is így fogok menni. Sőt, azt is kijelentette, szeretné ő látni azt az embert, aki őt le tudja kötelezni.
Ma viszont már, amikor a hvg.hu elkapta egy szóra a budai Vigadóba érkező kormányfőt, Orbán már egyetlen kérdésre sem válaszolt, így arra sem, igénybe veszi-e ma is a magánrepüpőgépet. Ma este játszik a MOL-Vidi Londonban játszik a Chelsea-vel, és borítékolhatóan ez lehet az oka, hogy a Bombardier Budapestről a brit fővárosba repült.
Eközben Orbán megtakarítása hivatalosan csak 993 ezer forint, így némileg érthetetlen, hogy a Fidesz szerint miért természetes, hogy a lekötelezhetetlen kormányfő egy, állami milliárdokból az ország egyik leggazdagabb emberévé tett vállalkozótól drága magánrepülő-utakat fogad el, hogy a hobbijának hódolva klubcsapatok focimeccsére járjon külföldre szurkolóként. A kormánypropaganda a tényekről érdemben nem számolt be, a Mészáros tulajdonában lévő Echo TV Sajtóklubja ellenben hazaárulónak titulálta az ügyet feltáró Átlátszót.
Ez ugyanakkor nem győzte meg az ellenzéket, a Jobbik és a Párbeszéd is feljelentést tett hivatali vesztegetés, illetve hivatali vesztegetés elfogadása címén. Ráadásul Párbeszéd politikusa, Kocsis-Cake Olivio beadvánnyal fordult az Országgyűlés mentelmi bizottságához is, a testület állásfoglalását kérve, ajándéknak számít-e, hogy Orbán milliós értékű magánrepülőgépes utakat fogad el egy olyan vállalkozótól, akinek a cégei sorra nyerik az állami megbízásokat – írja az Index. Kocsis-Cake Oliviót – a mentelmi bizottság alelnökét – az is érdekli, hogy a miniszterelnöknek fel kell-e tüntetnie a vagyonnyilatkozatában, mindazt, amit ajándékként kap.
Nagy kérdés, hogy a Fidesz önleleplező módon elutasítja-e Szélék javaslatát, s ezzel nemcsak Orbán Viktor közszolgát, hanem Garancsi István „ajándékozót" is látványosan kivonja a törvényes kontroll alól.
|
Öt évre kizárnák a közbeszerzésekből azokat, akiktől Orbán Viktor ajándékot fogadott el
|
A közhatalmat gyakorló és a közpénzek felett rendelkező személyeknek nyújtott nagy értékű ingyenes juttatások korlátozásához csupán néhány törvényt kellene módosítani. Mindez vagy Orbán Viktor magánrepülő-útjainak, vagy Garancsi István közbeszerzési sikereinek szabhat határt.
| null | 1 |
https://168ora.hu/itthon/ot-evre-kizarnak-a-kozbeszerzesekbol-azokat-akiktol-orban-viktor-ajandekot-fogadott-el-156970
|
2018-10-04 17:28:39
| true | null | null |
168 óra
|
Továbbra sincs vége a pécsi Volvo-buszok beszerzése ügyében folytatott nyomozásnak, noha még július elején Polt Péter legfőbb ügyész úgy tájékoztatta Tóth Bertalan szocialista és Mellár Tamás független országgyűlési képviselőt, hogy a vizsgálat határidejét május helyett szeptember 9-re módosították.
Mint ismert, a pécsi Volvo-buszok beszerzése ügyében különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés tárgyában folyik az eljárás, amelyet a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság folytat a Baranya Megyei Főügyészség felügyeletével.
"Az ügyről eddig nagyjából annyi derült ki, hogy 3 millió euró, azaz közel 1 milliárd forint a gyanú szerint az elkövetési érték a pécsi Tüke Busz Zrt. 2015. évi buszbeszerzését érintő, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt indult nyomozásban.
Úgy tudni, egy kis, üzleti és baráti kapcsolatban álló befolyásos kör elérte, hogy a tisztán közpénzből és hitelből tervezett pécsi buszbeszerzésre a szükségesnél jóval több pénzt fizessen ki a Tüke Busz, azaz a kellőnél jóval több hitelt vegyen fel, és megszervezték azt is, hogy a valós, tényleges költségeken felüli részhez hogyan juthatnak hozzá problémamentesen. A nyomozásnak hollandiai és szerbiai szálai is vannak, illetve sajtóhírek alapján thaiföldi érintettség is kimutatható. Az is kiderült a sajtóból, hogy az ügyben két közszereplőnek is helye van. Nevüket a hollandiai ügyészségi iratokban konkrétan említik, ezek az iratok pedig már több mint fél éve a magyar nyomozó hatóságoknál vannak.
Tóth és Mellár egyebek mellett arra voltak kíváncsiak, a május 9-én lezárult nyomozás milyen eredménnyel járt, vagy ha semmilyennel, milyen indokkal hosszabbították tovább, kik az érintett közszereplők, van-e mentelmi joguk, kik állnak a thaiföldi offshore számlák mögött, illetve hogy mi kell mg ahhoz, hogy az ügyészség végre gyanúsítással éljen"
- írtuk korábbi cikkünkben.
Polt Péter akkori válaszából az is kiderült, hogy terrorizmus finanszírozására utaló jelet nem találtak.
A szeptemberi határidő miatt a Pécsi STOP megkereste a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságot, hogy lezárták-e a vizsgálatot, vagy újra meghosszabbították azt. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy kellett-e mentelmi jog felfüggesztését kérniük, illetve hogy történt-e már gyanúsítás az ügyben.
A rendőrség a következő választ küldte:
"A kérdéses ügyben a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság befolyással üzérkedés bűntett elkövetésének gyanúja miatt elrendelt büntetőeljárás jelenleg is még folyamatban van.
A nyomozás érdekeire való tekintettel az eljárás jelenlegi szakaszában bővebb felvilágosítást nem tudunk továbbra sem adni."
Mivel nyáron még Polt Péter tájékoztatása szerint különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt folyt a vizsgálat, most pedig befolyással üzérkedés miatt zajlik tovább az eljárás, ezért rákérdeztünk a Fejér megyei rendőröknél, hogy változott-e a gyanúsítás ténye.
A rendőrök válasza szerint jelen pillanatban a befolyásolással üzérkedés bűntett elkövetésének gyanúja miatt megy az eljárás, de ez nem jelenti azt, hogy gyanúsítás esetén ez nem változhat meg.
|
Tovább nyomoznak a pécsi buszbeszerzés ügyében
|
Bár szeptember elején lejárt volna a pécsi Volvo-buszok beszerzése kapcsán indított nyomozás határideje, most kiderült, tovább folyik a vizsgálat.Nyáron még arról volt szó, hogy különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt vizsgálódnak a rendőrök, ez mostanra befolyással üzérkedés bűntettének gyanújára változott.
| null | 1 |
https://pecsistop.hu/regio/tovabb_nyomoznak_a_pecsi_buszbeszerzes_ugyeben/496210
|
2018-09-18 17:58:00
| true | null | null |
Pécsi Stop
|
A jobbikos Szilágyi György kérdezte Orbán Viktort a parlamentben hétfőn a magánrepülő-útról. Szilágyi szerint több mint aggályos, hogy a miniszterelnök ilyen értékes utakat fogad el a sokmilliárdos közbeszerzéseket nyerő Garancsi Istvántól.
A törvények szerint aggályos, erkölcsileg vállalhatatlan, mondta Szilágyi.
Gratulálok hogy felfedezte a spanyolviaszt. Harminc éve mindig így mentem, jövő héten is így fogok menni és azután is így fogok menni
- kezdte a válaszát Orbán, aki szerint „magyar miniszterelnök legyen ott a fontos sport- és kulturális eseményeken”.
A válaszban nem volt szó arról, hogy ki fizette az utat, Szilágyi ezért visszakérdezett, nem problémás-e, hogy „egy oligarcha Önnek luxusutazásokat fizet”?
„Mit fognak Önnel megosztani ezek után a többiek, Andy Vajna és Tiborcz István? És mit tesznek majd az Ön körül ülő képviselők, ha Ön szerint ez teljesen természetes?”
Orbán megismételte, ez harminc éve így van, és azt mondta Szilágyinak, „Ön az első, akinek ez problémát jelent”.
„Ami a lekötelezést illeti, szeretném látni azt az embert, aki engem le tud kötelezni!”
Majd azt mondta, egy személyes megjegyzése is van Szilágyinak: szerinte a jobbikos képviselő azért támadja, mert a családja személyes haszonélvezője volt a félkarú rablóknak, amit a kormány tiltott be.
Az MSZP-s Harangozó Tamás is kérdezett a témában: arról érdeklődött, hogy hányszor utazott idén Orbán a géppel, illetve hogy be kell-e tartania a törvényeket.
Orbán azt mondja, ő betartja a törvényeket, majd még egyszer elmondta: harminc éve elmegy minden sporteseményre, ahol magyar csapat érintett, ha ideje engedi, és nem érti,
mitől lett ez most slágertéma.
Ezen a héten is, és a görög válogatott elleni meccsre is el fogok menni, mondta Orbán.
„Azért nem foglalkoztak vele eddig, mert nem tudták, hogy ingyen repked a 17 milliárdos magánrepülővel”, válaszolt erre Harangozó, aki elmondta: egy ilyen géppel Budapestről Szófiába egy irányba 15 ezer euróba kerül a bérlés.
„Jogi vitába nem bocsátkozom Önnel, csodálkozom hogy még mindig nem érti, hogy a miniszterelnök miért megy el minden sporteseményre. Amíg gondolkodik ezen, mormolja magában, hogy hajrá Magyarország, hajrá magyarok”- fejezte be a válaszát.
|
Orbán: Szeretném látni azt az embert, aki engem le tud kötelezni
|
A jobbikos Szilágyi György kérdezte Orbán Viktort a parlamentben hétfőn a magánrepülő-útról. Szilágyi szerint több mint aggályos, hogy a miniszterelnök ilyen értékes utakat fogad el a sokmilliárdos közbeszerzéseket nyerő Garancsi Istvántól.
| null | 1 |
https://444.hu/2018/10/01/orban-szeretnem-latni-azt-az-embert-aki-engem-le-tud-kotelezni
|
2018-10-01 00:00:00
| true | null | null |
444
|
„Laposföld-hívő? Az meg micsoda? Nem hiszi, hogy a föld gömbölyű? Soha nem hallottam ilyenről?” – válaszolta Páva Zsolt pécsi polgármester az Átlátszó Országszerte azon kérdésére, hogy tudta-e, hogy Pécsett, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a pécsi önkormányzat támogatásával megrendezett a Seven Hills International Film Festival (SHIFF) főszervezője, Tóth László a laposföld-mozgalom magyar vezetőivel szoros kapcsolatot ápol, s neki magának is érdekes meglátásai vannak a témára vonatkozóan.
A városvezető Tóthon semmi gyanúsat nem talált, csak azt látta, hogy lelkesen és sokat dolgozik azért, hogy a filmfelsztivál sikeres legyen. Páva úgy vélte, hogy túl nagy vállalást tettek, de mivel ez volt az első alkalom, bízik abban, hogy a rendezvény a jövőben még jobb lesz.
A laposföld-hívők Tóthot csak Teleky Tóth Lászlóként emlegetik, és így hivatkoznak rá, mint volt vadászpilótára, aki szovjet űrhajósokkal állt kapcsolatban. Amúgy ennek a különös közösségnek az egyik legfontosabb érve Tóth László azon kijelentése, hogy a nála lévő fotók alapján nem látni, hogy a Föld gömbölyű.
Tóth mindezt állítólag arra hivatkozva mondta, hogy vadászpilótaként, legfeljebb 16 ezer méteren repülve sem tűnt fel neki szemmel látható görbület. (Magyarországon volt olyan laposföldes, aki megmérte a Balatont, és síknak mondta ki, ami újabb bizonyíték szerinte arra, hogy a Föld is lapos lehet.) A laposföld-hívők úgy vélik, mindez azt bizonyítja, hogy mindannyian egy globális összeesküvés áldozatai vagyunk.
Polcz Péter fotós-újságíró, konteo-vadász az Átlátszó Országszertével azt közölte, hogy Tóth László az egyik beszélgetésük során azt közölte, hogy nem gondolja magát laposföld-hívőnek, és majd megkéri a “Sanyit”, hogy ne hivatkozzanak rá ily módon a jövőben a különböző fórumokon.
A Sanyi egyébként Székely Sándort takarja, aki a magyar laposföld-hívők vezetője, és aki ismerőse a Facebookon Kevin Williamsnek, akit gyakorlatilag sztárproducerként és rendezőként mutattak be Pécsett az idén, a SHIFF megnyitója előtti vörös szőnyeges felvonuláson.
A laposföldesek egy része Polcz Péter elmondása szerint nem azonnal a Föld alakjának a megkérdőjelezésével kezdi el konteós karrierjét, a legtöbben már megjártak egy hasonló csoportot, avagy nyilván benne is maradtak, így korábbi chemtrail-hívők, oltásellenesek ugyanúgy lehetnek köztük, akik csak a világot uraló háttérhatalomban hisznek, esetleg nem hiszik el hogy a holdraszállás valóban megtörtént, avagy éppen azt gondolják, hogy az USA kormánya már rég lepaktált a hátunk mögött az ufókkal.
Tóth Lászlóék nemzetközi pécsi filmfesztiválján ugyanakkor semmi nem utalt arra, hogy a hozzájuk közel állók fura elméletei bármilyen módon is megjelentek volna a fesztiválprogramban.
A Hét Domb nevű filmfesztivált a Komló Média vezetője, Magyar Ferenc tévés operatőr-rendező ötlete alapján 2017-ben indították útjára. Ahhoz, hogy sikerült a helyi és az országos politika támogatását is elnyerni, szerepe lehetett annak, hogy Hoppál Péter, a térség országgyűlési képviselője tavaly még kulturális államtitkár volt.
A már említett Székely Sándorral éppen a Komló Média készített riportot, amely még a tavalyi Hét Domb fesztivál előtt volt műsoron, és Magyar Ferenc az Átlátszó Országszertével azt közölte, hogy a laposföld-hívős adást Tóth László felvetésére készítették el.
Tóth László az Átlátszó Országszerte megkeresésére azt írta, hogy „Polcz Péter viszonylag tisztességtelen módon próbált „belehúzni” a témába. Ő az, aki a nevemet próbálta ebbe a témába belevonni. Nem vagyok „laposföldes”, nem érdekelnek a konspirációs teóriák. Székely Sándort ismerem, meghallgattam, és mivel hiszek a vélemény és szólás szabadságban ezért nem ítélem el a véleményéért. A témában nem tudok és nem akarok többet nyilatkozni, mert időpocsékolásnak tartom.”
Polics József, Komló fideszes polgármestere volt az, aki tavaly megkereste a komlói születésű, de immár 36 éve az arab világban, az Öböl-országokban élő Tóth László vállalkozót. Polics József sem tudott arról – mint közölte az Átlátszó Országszertével –, hogy Tóthék milyen konteós csoportosulással vannak kapcsolatban, és még életében nem hallott arról, hogy vannak, akik még napjainkban is tagadják azt, hogy a Föld gömbölyű lenne.
Ugyanakkor azt mondta, hogy elképzelhetetlen a számára, hogy Tóth László környezetében ilyen komolytalan emberek legyenek. Őt fontos és magas rangú arab kapcsolatokkal bíró üzletemberként ismeri, hiszen ahogy tavaly Komlóra, úgy az idén Pécsre is el tudott csábítani egy komoly diplomáciai delegációt, élén az egyik arab ország uralkodói családjának hercegi tagjával.
Éppen ezért lett Tóth László a tavalyi komlói filmszemle végén a Hét Domb Filmfesztivál igazgatója. Ebből lett a kezdetben Hét Domb különleges, önálló nemzetközi szekciója, majd időközben, egy éven belül a komlói fesztiválról teljesen leváló Seven Hills International Film Festival.
Tóth László a Szabad Pécsnek úgy nyilatkozott, nem érzi problémának, hogy az ő fesztiváljuk magyarul Hét Domb Nemzetközi Filmfesztivál nevet viseli, és szó sincs arról, hogy megpróbálnák lenyúlni, kisajátítani az eredeti ötletet és a mustrát, amibe őket segítőként hívták meg. Ám Polics egyértelműen fogalmazott: Tóthék nem tarthatják meg a hét dombra épült Komlóra utaló nevet egy pécsi fesztiválhoz.
Babos Attila – Szabad Pécs
Címlapfotó: a szerző felvétele.
|
Nemzetközi filmfesztivál Pécsett minisztériumi támogatással, laposföld-hívőkkel
|
Vadászpilótaként legfeljebb 16 ezer méteren repülve sem látott görbületet a Földön Tóth László, aki a pécsi Seven Hills International Film Festival (SHIFF) főszervezője volt. A rendezvényt az állam is támogatta, de hogy laposföld-hívők is felbukkantak, a helyi politikusokat is megdöbbentette. A pécsi SHIFF-et és az azzal párhuzamosan megrendezett komlói filmfesztivált összesen mintegy húszmillió forinttal támogatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/10/05/nemzetkozi-filmfesztival-pecsett-miniszteriumi-tamogatassal-laposfold-hivokkel/
|
2018-10-05 11:36:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Örülne minden zombai roma, aggastyántól a csecsemőig, ha kapna mintegy 700 ezer forint ajándékpénzt? Alighanem, igen. Spoiler: nem kapnak. „Egyesületük”, a helyi önkormányzattal karöltve kap 50 milliót arra, hogy (idézet a projektleírásból) „meglévő nemzetközi együttműködéseinket megerősítsük, továbbá újakat építsünk ki a lokális, a térségi és regionális humán szolgáltatás fejlesztésének érdekében”.
Egészen pontosan évi 6 (összesen 18) belföldi tanulmányútra, workshopokra, egy zárórendezvényre és egyetlen tanulmányra. Utóbbi 300 fő megkérdezésén alapszik.
Csakhogy ennyi roma messze nincsen is Zombán – Hadházy Ákos szerint lehet, attól lesz „transznacionális” a projekt, hogy keresnek cigányokat máshol. A Tolna megyei településen kétezren élnek, a 2011-es népszámlálás során 3,6 százalékuk vallotta romának magát. Ez kicsit sarkítva – egyszerre számolva a 2017-es és a kisebbségügyben elérhető legfrissebb, 2011-es adatokkal – 72 főt jelent.
A Zombai Romákért Egyesület a település önkormányzatával közösen pályázott és nyert az EFOP transznacionális együttműködések elnevezésű uniós támogatásra (a nagyobb falat, 42 millió az önkormányzat része). Az EFOP-projekt célja „a közszolgáltatások elérhetőségének és minőségének fejlesztése, esélyteremtő szerepének javítása”, erre a célra 30-50 millió forint kérhető.
Hadházy Ákos Korrupcióinfóján a zombai támogatási szerződést ismertetve elmondta, a „szakmai megvalósítás” például 14 millió forintot emészt majd fel, s ezen felül elszámolnak 8 milliós munkadíjat a kedvezményezettek, irodabérlet címén pedig 900 ezer forintot költhetnek el Zombán.
„Arra, hogy szükség van az Európai Ügyészségre, az egyik legfontosabb bizonyíték, hogy a roma önkormányzat fideszes vezetője, Farkas Flórián szabadon van. A roma botrányokat még a kormány is elismerte, és 1,6 milliárd forintot vissza is kért. Éppen ezért döbbenetes, hogy még mindig léteznek roma szervezetek, amelyek óriási EU-s pénzeket suvasztanak el egészen bizarr ürüggyel” – hangsúlyozta a politikus.
Összesen 109 nyertes kapott a „transznacionális” keretből 5 milliárd forintot. Random kiválasztottunk párat, köztük a Hadházy által is kiszemelt Zombai Romákért Egyesületet, akiktől közérdekű adatigénylésben kértük a támogatás alapján megkötött szerződéseik listáját.
Eddig egyetlen szegedi civil szervezet válaszolt, miszerint még nem írták alá a támogatási szerződést az irányító hatósággal. A többiek, köztük a zombaiak válaszát még várjuk. A zombaiak konzorciumi partnerétől, a helyi önkormányzattól pedig emailben kérdeztük ugyenezt, illetve hogy jelen pillanatban mekkora a roma lakosság aránya a településen, de erre sem kaptunk egyelőre visszajelzést.
Az adatigényléssel kérdezett nyertesek között van két ismert, nagy szervezet is. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség szeretszolgálatuk tapasztalatszerzésére 49,9 millió forintot, a Szeged-Csanádi egyházmegye „Fiatalokkal a keresztény Európáért” című projektjére 49,5 millió forintot kapott. Az EMIH-től egyelőre semmi, a püspökségtől pedig egy ígéret érkezett, miszerint válaszolnak majd.
|
Köves Slomó rabbi és Kiss-Rigó László püspök közelébe is jutott uniós pénz transznacionális együttműködésre
|
A kormánykedvenc zsidó kisegyház, az EMIH, és az úgyszintén NER-favorizált katolikus Szeged-Csanádi Egyházmegye is lehajolt az apróért, amennyiben pályáztak és el is nyertek közel 50 milliós tételt az EFOP-transznacionális együttműködés című uniós forrásból. A kedvezményezettek zöme azonban jobbára ismeretlen civil szervezet, közülük heti Korrupcióinfóján a Zombai Romákért Egyesületet emelte ki Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2018/10/04/hadhazy-akos-koves-slomo-rabbi-es-kiss-rigo-laszlo-puspok-kozelebe-is-jutott-unios-penz-transznacionalis-egyuttmukodesre/
|
2018-10-04 11:47:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az elmúlt negyedévben további 2 milliárd forinttal nőtt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által létrehozott Pallas Athéné Alapítványok vagyona - ezt közölte az alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. csütörtökön az MTI-vel.
A szeptember 30-i állapot szerint a Pallas Athéné Alapítványoknak juttatott 266,4 milliárd forintnyi vagyon értéke 272,188 milliárd forintra emelkedett. Az alapítványok és az általuk alapított gazdasági társaságok
99,365 milliárd forintot ingatlanban,
96,172 milliárd forintot befektetési jegyben,
55,546 milliárd forintot vállalati kötvényekben,
21,105 milliárd forintot pedig bankbetétben tartanak.
A közlemény szerint az alapítványok úgy tudták elérni a vagyonnövekedést, hogy 7 milliárd forint értékben 1400 oktatási, tudományos pályázatot is támogattak.
Az Európai Központi Bank iránymutatásaival összhangban leépítették államkötvény-állományukat, ugyanis az EKB tiltott monetáris finanszírozásnak tartotta azt, hogy az MNB alapítványai az MNB közpénzéből magyar állampapírokat vettek.
A közlemény eldicsekszik, hogy "az alapítványok értékteremtő munkájának eredményeként az elmúlt hónapokban adták át a felújított Várkert KIOSZK, valamint a budai Várban található egykori Óvárosháza épületét, "amelyek a nagyközönség számára is elérhetőek és kortárs képzőművészeti, valamint oktatási, tudományos funkciót szolgálnak."
|
Három hónap alatt két milliárddal több pénze lett az MNB alapítványainak
|
Az elmúlt negyedévben további 2 milliárd forinttal nőtt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által létrehozott Pallas Athéné Alapítványok vagyona - ezt közölte az alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. csütörtökön az MTI-vel.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/10/04/mnb_alapitvanyok/
|
2018-10-04 12:18:00
| true | null | null |
Index
|
Az előkészítő szakasszal megkezdődött a horvátországi egyesített per Ivo Sanader volt horvát kormányfő és az ő megvesztegetésével vádolt Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgatója ellen a Zágráb megyei bíróságon, írta a helyi sajtó. A rendes tárgyalás október 23-án kezdődik.
A többórás zárt előkészítő ülés után Laura Valkovic, Hernádi Zsolt ügyvédje azt mondta, azt kérték a bíróságtól, hogy fordítsák le az üggyel kapcsolatos releváns dokumentumokat, hogy azt Hernádi is megértse, és utasításokat adhasson a védelemnek. „A bíróság azonban elutasította a kérelmet, ami számunkra igencsak meglepő" – mondta az ügyvéd. A döntés ellen valószínűleg fellebbeznek majd a legfelsőbb bíróságon. Azon újságírói kérdésre válaszolva, hogy mi lesz akkor, ha a legfelsőbb bíróság nem hoz ítéletet a tárgyalás kezdetéig, Valkovic azt mondta, akkor nem lesz tárgyalás.
Zamecsnik Péter, Hernádi Zsolt magyarországi jogi képviselője azt mondta, ez a lépés a bíróság részéről is azt mutatja, hogy a Fővárosi Törvényszék helyesen járt el, amikor elutasította a Mol vezetőjének kiadatását Horvátországnak, elfogadva a védelem álláspontját, miszerint „fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása".
A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat.
A Zágráb megyei bíróság 2016 decemberében fordult az Európai Bírósághoz, amiért Magyarország, Németország és Ausztria nem vette figyelembe a Hernádi Zsolt ellen kiadott horvát elfogatóparancsot.
|
Megkezdődött az egyesített per Hernádi Zsolt és Sanader ellen Horvátországban
|
Az előkészítő szakasszal megkezdődött a horvátországi egyesített per Ivo Sanader volt horvát kormányfő és az ő megvesztegetésével vádolt Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgatója ellen a Zágráb megyei bíróságon, írta a helyi sajtó. A rendes tárgyalás október 23-án kezdődik.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/10/04/az_elokeszito_szakasszal_megkezdodott_hernadi_zsolt_pere_horvatorszagban/
|
2018-10-04 12:38:00
| true | null | null |
Index
|
Az Állami Számvevőszék kezdeményezte a Magyar Államkincstárnál, hogy függesszék fel a Momentum és a Párbeszéd Magyarroszágért Párt a törvényben meghatározott központi költségvetésből kapott támogatásá, írta az ÁSZ. A két pártot ugyanis nem találja az ÁSZ a "közhiteles nyilvántartásban rögzítettszékhelyén", amikor a kampánypénzek ellenőrzéséhez kapcsolódó adatkérés első szakaszában jártak.
"Az ellenőrzések lefolytathatóságának alapvető feltétele, hogy az ellenőrzött szervezetek a hiteles dokumentumokat a törvényben rögzített határidőben az ÁSZ rendelkezésére bocsássák" - írja az ÁSZ.
Az adatbekérés megkezdéséről az ÁSZ hivatalos levélben – a szervezetek közhiteles nyilvántartásban rögzített székhelye szerint postai úton – értesítette azokat a jelölőszervezeteket, amelyek az április 8-i országgyűlési választáson egy százalék feletti listás eredményt értek el, de a két említett párt többszöri megkeresés ellenére sem volt elérhető, írja az Állami Számvevőszék, amely a választások előtt is tömeges büntetéssel gyengítette az ellenzéket, köztük a Jobbikot 660 millió forintos büntetéssel, de ugyancsak végigbüntette a többieket is, kivéve a Fideszt, amit pont nem ellenőrzött akkoriban.
Az ÁSZ felszólította a Párbeszéd Magyarországért Párt társelnökeit és a Momentum Mozgalom elnökét, hogy soron kívül gondoskodjanak a hivatkozott törvényi előírásoknak megfelelő elérhetőség biztosításáról, és erről 15 napon belül írásban adjanak tájékoztatást az ÁSZ részére.
A Párbeszéd közleménye szerint az ÁSZ téved, mert a pártnak "van hivatalos székhelye és postafiókja. A párt az év elején költözött, de mindig minden adatot időben elküldött a törvényszéknek és az illetékes hatóságoknak, az új székhely bejegyzése folyamatban van. A Párbeszéd eddig és a jövőben is áll az Állami Számvevőszék rendelkezésére és bemutat minden kért adatot".
Borítókép: Róka László / MTI.
|
Az Állami Számvevőszék most a Momentumot és a Párbeszédet nyírná ki
|
Az Állami Számvevőszék kezdeményezte a Magyar Államkincstárnál, hogy függesszék fel a Momentum és a Párbeszéd Magyarroszágért Párt a törvényben meghatározott központi költségvetésből kapott támogatásá, írta az ÁSZ. A két pártot ugyanis nem találja az ÁSZ a "közhiteles nyilvántartásban rögzítettszékhelyén", amikor a kampánypénzek ellenőrzéséhez kapcsolódó adatkérés első szakaszában jártak.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2018/10/04/az_allami_szamvevoszek_most_a_momentumot_es_a_parbeszedet_nyirna_ki/
|
2018-10-04 12:40:00
| true | null | null |
Index
|
Jókedvűen avatta fel Orbán Viktor március elején a Várpalotát elkerülő gyorsforgalmi utat. A kormányfő azzal viccelődött, hogy míg korábban az első éjszaka joga létezett, most az első úté. Nem is engedte át másnak a lehetőséget, ő maga ült a volán mögé, hogy a kormányfői kisbusszal elsőként hajtson a szűz aszfaltra.
Pár hónappal később kiderült, hogy az elkerülő második, befejező szakaszának megépítésére szóló közbeszerzés a lehető legszabálytalanabb volt. Azért nem túlzás ezt állítani, mert az Európai Bizottság a teljes uniós támogatás megvonását kéri, márpedig ilyesmi értelemszerűen csak a legsúlyosabb esetekben fordul elő. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt. (NIF) ugyanis nem írt ki új tendert, arra hivatkozva, hogy a munka szorosan összefügg az elkerülő első szakaszával, így mindkettőt ugyanazok a cégek*a Dömper Kft., a Subterra-Raab Kft. és a Pannon-Doprastav Kft. konzorciuma építhették meg. A második szakasz 6,3 milliárd forintba került, amelyből 5,3 milliárd volt az uniós támogatás. Ezt az Európai Bizottság teljes egészében meg akarja vonni.
Ez az eset a Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály (KFF) működési problémáit is jól példázza. Emiatt fenyegeti Magyarországot több százmilliárd forint uniós támogatás végleges elveszítése, ahogy azt múlt heti cikkünkben részletesen bemutattuk.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk500 milliárdot is bukhat Magyarország az ellenőrizetlenül hagyott uniós programok miattAnnál is súlyosabb a helyzet, mint ami korábban kiszivárgott. A kormány azt tervezi kommunikálni, hogy a bevándorláspártiak bosszújáról van szó.
Cikkünk megjelenése után a szokásos kormányzati tájékoztatón a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely cáfolta, hogy készült volna olyan dokumentum a minisztériumban, amely szerint a legrosszabb esetben akár 500 milliárd forint körüli összeget is bukhat Magyarország a hazai közbeszerzési és uniós pénzosztási rendszer korábban feltárt hiányosságai miatt. Szerinte a pénzelvonás veszélye nem áll fenn. Ráadásul a magyar kormány az uniós pályázatokat 110-115 százalékkal túltervezi, így ha az elszámolásnál minden fillért jóváhagy a bizottság, akkor 10-15 százalékot hazai költségvetési forrásból egészítenek ki – magyarázta.
Pedig a kormány számára készült, a G7-hez (még a kormányzati jóváhagyás előtti állapotban) eljutott nem nyilvános jelentés borítóján az áll, hogy azt a Miniszterelnökség és az Innovációs és Technológiai Minisztérium egy-egy főosztályvezetője készítette, a két miniszter pedig jóváhagyta.
Nézzünk néhány további részletet, hátha így Gulyás Gergelynek mégiscsak eszébe jut, hogy melyik jelentésről van szó. Mostani cikkünkben az Európai Bizottságnak azokat a megállapításait mutatjuk be, amelyekről a jelentés készítői azt írták, hogy
nehezen védhetők, egyben jelentős pénzügyi korrekciós kockázattal járnak.
Ez utóbbinál külön kell választani azt a kétfajta fenyegetést, amelyek Gulyás Gergely nyilatkozatában összemosódnak. Az egyik az irányítási és kontrollrendszerek súlyos működési hatékonyságbeli hiányosságai miatt az Európai Bizottság által kért általános korrekció, ez jár a már említett több százmilliárdos végleges forrásvesztési veszéllyel. Természetesen ez még nem végleges döntés, van esély az elkerülésére, ugyanakkor Magyarországnak ilyen eshetőséggel eddig még nem kellett szembenéznie, mióta belépett az EU-ba.
A másik dolog, amire Gulyás Gergely homályosan utalt, hogy ha egy adott fejlesztéstől az EU megvonja a támogatás valamekkora részét, akkor azt az összeget más projektre még felhasználhatja Magyarország.*Amennyiben még tart a forrásfelhasználási időszak, a mostani 2023 végén zárul. Ilyesmire bőven volt példa az előző költségvetési ciklusban is, és a kormány eleve emiatt tervezi túl az uniós pályázatokat, megy a forrás 100 százaléka fölé.
Saját kockázatra
Visszatérve a várpalotai elkerülőre és a KFF nem megfelelő működésére, erről a kormány számára készült jelentésben ez olvasható: „A KFF megkérdőjelezte az eljárás alkalmazását, amit az ajánlatkérő*a NIF azzal indokolt, hogy a két szakasz nem választható szét és csak együtt használható, és hogy szervezési és technikai nehézségek merültek fel. A KFF feltételes tanúsítványt állított ki, mely szerint a közzététel nélküli tárgyalásos eljárás jelentős vizsgálati kockázattal jár, ezért az ajánlatkérő azt saját kockázatára folytatja le, de több intézkedést nem tettek a szabálytalanság megakadályozására”.
A jelentés javasol egy választ a kormánynak, ami amellett érvel, hogy az eljárás jogalapja megfelelő volt. Sokatmondó ugyanakkor, hogy a kormány jelentéstervezete sem jósol túl nagy sikert ennek az érvelésnek. Itt ugyanis az olvasható, hogy közbeszerzésjogi szakmai alapon történő vizsgálat alapján a KFF álláspontja szerint az Európai Bizottság nagy valószínűséggel nem fog eltekinteni a már ismertetett megállapításától.
Kettős szabálytalanság
Ugyanez a megítélése a jelentésben az ország hat régiójára kiírt, 272 milliárd forintos útfelújítási keretszerződésnek is, amellyel két problémája is volt az uniós ellenőröknek. Az egyik, hogy szabálytalannak találták a He-Do Kft. ajánlatainak kezelését. A cég két szakaszra adott be ajánlatot*egyre konzorciumi formában, egyre egyedül, de csak az egyiknél kértek tőle árbevételi adatokat, illetve annak igazolását, a másiknál nem. Pedig a bizottság szerint mindkét pályázott részre vonatkozó együttes árbevétellel lett volna szükséges rendelkeznie, az ajánlata így érvénytelen. A bizottság ezért 25 százalékos, 9,2 milliárd forintos forrásmegvonást tart szükségesnek.
Ez azonban még mindig csak a kisebb probléma, mert az ellenőrök a 272 milliárdos közbeszerzés összes szerződésére is 10 százalékos átalánykorrekciót javasolnak, mivel az ajánlatkérő szabálytalanul aránytalan/korlátozó kiválasztási kritériumokat alkalmazott. Emiatt 23 milliárd forint felhasználása került veszélybe.
A jelentésben szereplő választervezet*„Két eltérő, önálló ajánlattevőről van szó, így az érintett árbevétel összeadására nem kellett, hogy sor kerüljön, mindkét részben a kifogásolt ajánlat érvényes. Az árbevételre vonatkozó előírás szükségességét a beszerzés tárgyának nagyságához igazodó, stabil gazdasági háttérrel rendelkező ajánlattevőkkel történő szerződéskötés indokolta, tekintettel arra a tényre is, hogy keretszerződésekre figyelemmel egyidejűleg valamennyi rész vonatkozásában akár egyszerre történő munkavégzés is megvalósulhat a teljesítés során.” laikus szemmel nézve nem tűnik valami acélosnak, nem csoda, hogy a jelentés készítői sem hisznek abban, hogy meg lehet győzni az Európai Bizottságot.
Rázós villamosítás
Szintén a korlátozó (és diszkriminatív) alkalmassági feltétel*Legalább 8 kilométer egybefüggő normál nyomtávolságú közforgalmú vasúti pálya átépítése, legalább 35 kilométer egyvágányú villamos felső vezeték építése. miatt került a célkeresztbe a Budapest-Esztergom vasútvonal villamosítása. A bizottság emiatt 25 százalékos, 7,2 milliárd forintos korrekciót tart indokoltnak.
A választervezet javaslatában csak annyi szerepel, hogy be kell mutatni, a kiírás mely szakasza érintett, illetve teszi lehetővé a vitatott alkalmassági követelmény előírását.
A 33,7 milliárd forintba kerülő Budapest-Esztergom villamosítás előkerül a problémák egy másik csoportjában is. Itt az ellenőrök azt kifogásolták, hogy a kiíró megemelte az előleget 30-ról 50 százalékra, és eltörölte a vállalkozó kötelezettségét, hogy garanciát biztosítson az előleg visszafizetésére. Ez sérti az egyenlő bánásmódra, megkülönböztetésmentességre és átláthatóságra vonatkozó elveket, mivel jelentősen módosítja az eredetileg megállapított és közzétett szerződéses feltételeket.
A másik érintett szerződés a Fonyód-Kaposvár szakasszal megtoldott dél-balatoni vasútfelújítás, amely 72,4 milliárd forintból valósult meg. A bizottság az uniós támogatás negyedének elvonását kéri, az infrastruktúrafejlesztéseknél szokásos 85 százalékos támogatási aránnyal kalkulálva 22,5 milliárd forint felhasználása került veszélybe.*A Budapest-Esztergom villamosításra és a dél-balatoni projektre együtt vonatkozik ez a szám.
A választervezet arra hivatkozik, hogy az említett változásokat jogszabály-módosítás tette lehetővé, a szerződésmódosítások pedig pusztán technikai megoldásként szolgáltak, valamennyi nyertes ajánlattevő esetében alkalmazták volna. A jelentéstervezet azonban hozzáteszi: az Európai Bizottság által vitatott szabályozási környezet nem feltétlenül feleltethető meg a vonatkozó uniós szabályoknak, ezért jelentős a korrekciós kockázat.
Tiltott korlátozás
Ennél is meglepőbb, hogy az Európai Bizottság az alvállalkozásba adás magyar szabályozásán is fennakadt. Pedig ez elvileg pont a visszaélések elkerülését szolgálná. A hazai közbeszerzési törvény szerint építési beruházásnál az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a szerződés értékének 65 százalékát. Hasonló logikával tilos egy alvállalkozónak ugyanilyen mértéken felül még tovább adnia munkát.
A vonatkozó uniós irányelv viszont lehetővé teszi, hogy az ajánlattevő akkora részt adjon alvállalkozásba, amennyit csak akar. Azért az uniós ellenőrök is érezhették, hogy itt nem szándékos trükközésről van szó, ezért a bizottság mindössze 5 százalékos korrekciót javasol. A rossz hír viszont az, hogy 12 szerződés érintett, amelyek összesített értéke nem kevesebb mint 787,2 milliárd. A jelentésben itt sem szerepel összeg, de a szokásos uniós társfinanszírozási aránnyal számolva mintegy 33,5 milliárd felhasználása került veszélybe.
Itt is vannak olyan projektek, amelyek más kifogásolt ügycsoportban szintén szerepelnek, így felmerül a kérdés, hogy vajon halmozódnak-e a korrekciók. Az eddigi gyakorlat alapján valószínűleg nem, mindegyiknél a legsúlyosabb tételt választják majd ki. Azaz például a Budapest-Esztergom villamosításnál csak egyszer 25 százalék forrásmegvonás fenyeget.
A konkrét ügyre vonatkozó választervezet szerint az irányelvből nem feltétlenül következik, hogy rossz a magyar gyakorlat, ne lehetne élni ilyen szabályozással az érdemi hozzáadott értéket nem teremtő cégek közbeszerzési részvételének visszaszorítása érdekében. A témában ismert európai bírósági ítéletek a személyes és saját teljesítés vonatkozásában mondják ki a százalékos arány korlátozásának tilalmát, nem pedig általános értelemben mindenféle korlátozásét – teszik hozzá.
Politikai kommunikációs kockázat
Két további olyan ügy tartozik még a kormány szerint is nehezen védhető, egyben közvetlen korrekciós kockázatú csoportba, amelyekkel elég sokat foglalkozott már a sajtó. A kommunikációs közbeszerzéseknél a szabálytalan kiválasztási kritériumokat kifogásolta a bizottság, mert a kiíró Miniszterelnökség kifejezetten közigazgatási referenciát és szakértelmet követelt meg, miközben ez a bizottság szerint nem indokolt. A közbeszerzés két részre volt osztva, és mindegyiknél egyetlen ajánlattevő volt. A bizottság az uniós pénz negyedének, 1,36 milliárd forintnak az elvonását kéri.
A KFF tevékenységének részbeni, 4,8 milliárd forintba kerülő kiszervezése már szintén viszonylag széles körűen ismert, részben annak köszönhetően, hogy az egyik kedvezményezett az az SBGK Ügyvédi Iroda volt, amelynek tagja Bajkai István fideszes parlamenti képviselő is, aki korábban a miniszterelnök lányát, Orbán Ráhelt képviselte több ügyben.
Valószínűleg ezért érdemelte ki a jelentésben egyedüliként ez az ügy a "politikai kommunikációs szempontból érzékenyebb" minősítést.
Itt az Európai Bizottság összeférhetetlenséget állapított meg, mert a közbeszerzési ellenőrzéseket végző, kiszervezett tevékenységet ellátó konzorciumi tagok tevékenységi körébe beletartozik az is, hogy felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadókat biztosítsanak az ajánlatkérő szerveknek. Ezért lehetséges, hogy egy olyan eljárást, amelyet valamelyik konzorciumi tag ügyvédi iroda folytat le, valamelyik másik konzorciumi tag ellenőrizzen.
A bizottság azt javasolta, hogy a KFF csak kapacitáskorlátok esetén szervezze ki a tevékenységeit, nem pedig alapesetben, továbbá felkérte a KFF-et, hogy biztosítsa az összeférhetetlenség eljárásjogi megszüntetését: ahol valamelyik konzorciumi tag szaktanácsadói szerepet tölt be, ne szervezzenek ki tevékenységet a konzorciumnak. A bizottság elvárása, hogy a KFF azonosítson minden összeférhetetlenség által érintett eljárást; ezeknél nem támogatható a tanácsadói díj és az ellenőrzések díja.
A választervezet szerint a gyakorlatban nem volt összeférhetetlenség. Az azért jelezhet valamit, hogy a kormány nem újította meg a kritizált, időközben már lejárt szerződéseket.
|
Milliárdos szabálytalanságok, amelyeket a kormányzat szerint is nehéz lesz kimagyarázni
|
A kormány számára készített jelentés szerint az Európai Bizottság által kritizált projekteknél nehéz lesz elkerülni a több tízmilliárdos korrekciót.
| null | 1 |
https://g7.hu/allam/20181002/milliardos-szabalytalansagok-amelyeket-a-kormanyzat-szerint-is-nehez-lesz-kimagyarazni/
|
2018-10-02 13:44:00
| true | null | null |
G7
|
A 76 éves Lee Myung-bakot korrupciós vádak miatt marasztalták el, mert hivatali ideje alatt 2008 és 2013 között 10 millió dollárnak megfelelő összegű kenőpénzt fogadott el a hírszerzéstől, a Samsung elektronikai vállalattól és más szervezetektől - írja a Reutersre hivatkozva az atv.hu.
Továbbá 35 milliárd vont (több mint 8 milliárd forintot) sikkasztott el egy - a vádhatóság szerint valójában az ő tulajdonában álló - magáncég alapjaiból, és 3 milliárd von (720 millió forintot) adót csalt el.
Ő egyébként a negyedik dél-koreai elnök lesz, aki börtönbe kerül. Lee utódja Park Geun-hye 33 éves börtönbüntetését tölti, szintén korrupció miatt.
|
Korrupció: 15 év börtönre ítélték a volt dél-koreai elnököt
|
Korrupció: 15 év börtönre ítélték a volt dél-koreai elnököt
Tizenöt év börtönbüntetésre ítélte egy dél-koreai bíróság pénteken az ország volt elnökét, Ri Mjong Bakot, akit egyebek mellett vesztegetés, sikkasztás és hatalommal való visszaélés miatt fogtak perbe.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/korrupcio_15_ev_bortonre_iteltek_a_volt_del-koreai_elnokot.671064.html
|
2018-10-05 14:23:00
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
Iroda- és kereskedelmi portfóliójának köszönhetően látványosan fejlődött az Appeninn Holding Nyrt. és jelentősen javította jövedelemtermelő képességét
– áll Mészáros Lőrinc vagyonkezelő cégének lelkendező hangvételű közleményében.
Közzétette az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt. az igazgatótanácsa által elfogadott évközi (IFRS szerinti) konszolidált pénzügyi kimutatását a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT):
a társaság 2018. első félévét 2,7 millió eurós árbevétellel és 955 ezer euró adózás előtti eredménnyel zárta.
Az árbevétel alakulásához nagyban hozzájárultak a társaság új vagyonelemein, az iroda- és kereskedelmi portfólión realizált bevételek. „Az Appeninn Holding látványos fejlődésével jelentősen javította jövedelemtermelő képességét az első hat hónapban” – írják.
A nagy értékű tőkeemeléseknek és akvizícióknak köszönhetően 2018 első félévében olyan „A” kategóriás irodaházak kerültek az Appeninn tulajdonába, mint az Andrássy 59. Palace, az Andrássy 105. Office Building és az Ü48 Corner Office Center. Mindemellett a társaság a retail piacon is megkezdte terjeszkedését: tavasszal 18, a SPAR Magyarország által hosszú távra bérelt kiskereskedelmi ingatlant vásárolt.
Kiemelt kép: MTI/Beliczay László
|
Majdnem 1 millió eurót termelt Mészáros vagyonkezelője fél év alatt
|
Iroda- és kereskedelmi portfóliójának köszönhetően látványosan fejlődött az Appeninn Holding Nyrt. és jelentősen javította jövedelemtermelő képességét
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/09/30/majdnem-1-millio-eurot-termelt-meszaros-vagyonkezeloje-fel-ev-alatt/
|
2018-09-30 15:45:00
| true | null | null |
24.hu
|
A tavaly decemberben bejelentett tőkeemelés-sorozatnak köszönhetően a Konzum-csoport saját tőkéje rohamosan növekedett az első félévben, június végén már meghaladta az 58 milliárd forintot – tette közzé a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. a BÉT honlapján. Idén májusban Mészáros Lőrinc és neje lett a Konzum kizárólagos tulajdonosa.
Az IFRS-szerinti, konszolidált félévi jelentésben
11,33 milliárd forint fölötti árbevétel, 2,45 milliárd forintos adózás előtti eredmény, és közel 2,29 milliárdos EBITDA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) szerepel.
A csoport legnagyobb bevételét a múlt félévben kibővített turisztikai portfolió hozta, amit a társaság ingatlan-, tőkepiaci- és biztosítási, továbbá vagyonkezelési szegmensben működő érdekeltségei további jelentős eredménnyel támogattak.
A társaság saját tőkéje a 2016. december végi 600 millióról 2017 közepére 4,806 milliárd forintra, majd a 2017 végi 40,848 milliárdról 58,319 milliárd forintra növekedett 2018. június 30-ig. Az első féléves adatokban még nem szerepel a Ligetfürdő Kft. akvizíciójához kapcsolódó, mintegy 10 milliárd forintos tőkeemelés, amely 2018 második félévében 68,356 milliárd forintra növeli majd a Konzum-csoport saját tőkéjét.
Az IFRS-szerinti, konszolidált jelentésben szereplő nettó árbevétel 2018. június 30-án közel 11,330 milliárd forint (2017 végén 16,824 milliárd) volt. A 2018 közepén kimutatott 2,456 milliárd forint adózás előtti eredményt növelték a tulajdonszerzések egyszeri hatásai is.
A menedzsment stratégiájának megfelelően a Konzum-csoport négy fő befektetési szegmensben kezdte meg célirányos növekedését. Habár az idegenforgalomra jellemző erős szezonalitás miatt a július-decemberi időszak bevétele jellemzően kedvezőbben alakul, az első félévben a turisztikai szegmens várakozásokon felül teljesített.
A Hunguest Hotels és Balatontourist márkákkal fémjelzett portfólió első félévi adózott eredménye közel 1,453 milliárd forint volt.
A csoport befektetési célú ingatlanjait kezelő Appeninn Holding 227 milliós adózott eredményt ért el.
|
Bő 2 milliárdos nyereséget ért el Mészáros Konzumja
|
A tavaly decemberben bejelentett tőkeemelés-sorozatnak köszönhetően a Konzum-csoport saját tőkéje rohamosan növekedett az első félévben, június végén már meghaladta az 58 milliárd forintot – tette közzé a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. a BÉT honlapján. Idén májusban Mészáros Lőrinc és neje lett a Konzum kizárólagos tulajdonosa.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/09/30/meszaros-konzum/
|
2018-09-30 15:49:00
| true | null | null |
24.hu
|
20,881 milliárd forint árbevétellel, 50,383 milliárdos mérlegfőösszeggel és 16,4 milliárd forint saját tőkével zárta az idei első félévet a Mészáros Lőrinc nevéhez fűződő OPUS GLOBAL Nyrt. – derül ki a társaság beszámolójából, amelyet a Budapesti Értéktőzsde honlapján tett közzé.
Az idei első féléves mérlegfőösszeg 2,3 milliárd forinttal magasabb a 2017 év véginél. Az adózás előtti eredmény 300 millió forint, a teljes cégcsoport üzleti eredményességét mutató EBITDA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) pedig 1,682 milliárd forint, ami a tavalyi év első félévéhez képest 19 százalékkal alacsonyabb.
A részvények kapitalizációja 2018 közepén meghaladta a 225 milliárd forintot, ami 416 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi 43,6 milliárd forintnál. (Illusztráció: MTI / Komka Péter)
|
Húszmilliárdos árbevétellel zárta az első félévet az egyik Mészáros-cég
|
Közzétették az OPUS GLOBAL Nyrt. beszámolóját.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/09/28/huszmilliardos-arbevetellel-zarta-az-elso-felevet-az-egyik-meszaros-ceg/
|
2018-09-28 16:03:00
| true | null | null |
24.hu
|
Nagy meglepetést nem okoz, hogy általában véve Bécs lakosai a legelégedettebbek szolgáltatásokkal, az osztrák főváros ugyanis több felmérés (lásd például itt és itt) alapján is a világ legélhetőbb helyének számít. Az általunk készített összesített mutató*Az Eurostat külön-külön közli az elégedett lakosok arányát a következő szolgáltatásokra, illetve létesítményekre nézve:
– közösségi közlekedés
– kulturális intézmények (pl. múzeumok, könyvtárak, színházak)
– egészségügyi ellátás, kórházak, szakrendelők
– iskolák
– városi közigazgatási szolgáltatások
Ezen arányoknak az átlagát véve készítettünk egy a szolgáltatásokkal kapcsolatos általános elégedettséget kifejező mutatót. alapján Budapest a középmezőnybe helyezhető, a 28 uniós főváros közül a 17. a rangsorban. A legalacsonyabb értékek pedig rendre a dél- és a kelet-európai országok fővárosait nézve jöttek ki, az általános elégedettség tehát ezekben a régiókban a legkisebb.
Az egyes szolgáltatási területek budapesti megítélését nézve érdekes különbségek láthatók. A magyar fővárosban élők a legkisebb arányban (38 százalék) az egészségügyi szolgáltatásokkal voltak megelégedve, csak Athénban és Varsóban volt ez az arány alacsonyabb. A budapesti iskolák sem nyűgözik le maradéktalanul fővárosiakat, 51 százalékuk volt csak megelégedve velük, aminél alacsonyabb arányt négy uniós városban lehetett kimutatni, méghozzá Szófiában, Bukarestben, Rómában és Madridban. Bár azzal az állítással, hogy a budapesti adminisztratív intézmények, ha kell, megfelelő segítséget nyújtanak a lakosoknak, csak 59 százalék értett egyet, mégis a magyar főváros ebből a szempontból kifejezetten jól szerepel a nemzetközi porondon, az előkelő hetedik helyet foglalja el a rangsorban.
A fővárosiak leginkább a közösségi közlekedéssel és a kulturális intézményekkel voltak megelégedve. A tömegközlekedéssel a budapestiek kétharmada elégedett, míg a színházak, múzeumok, könyvtárak, hangversenytermek és a további hasonló létesítmények 82 százalék elégedettségét váltották ki. Hiába jók budapesti viszonylatban ezek az eredmények, az uniós fővárosok rangsorában a 22. illetve 18. helyre voltak elegendőek. Mégis figyelemre méltó, hogy a budapestiek elégedettebbek a városukban működő kulturális szervezetekkel, mint a londoniak, a rómaiak és a madridiak.
|
Van egy terület, amiben kiemelkednek a budapesti szolgáltatások az európai középmezőnyből
|
Az egyes szolgáltatási területek budapesti megítélését nézve érdekes különbségek láthatók. A magyar fővárosban élők a legkisebb arányban (38 százalék) az egészségügyi szolgáltatásokkal voltak megelégedve, csak Athénban és Varsóban volt ez az arány alacsonyabb. A budapesti iskolák sem nyűgözik le maradéktalanul fővárosiakat, 51 százalékuk volt csak megelégedve velük, aminél alacsonyabb arányt négy uniós városban lehetett kimutatni, méghozzá Szófiában, Bukarestben, Rómában és Madridban. Bár azzal az állítással, hogy a budapesti adminisztratív intézmények, ha kell, megfelelő segítséget nyújtanak a lakosoknak, csak 59 százalék értett egyet, mégis a magyar főváros ebből a szempontból kifejezetten jól szerepel a nemzetközi porondon, az előkelő hetedik helyet foglalja el a rangsorban.
| null | 1 |
https://g7.hu/elet/20181005/van-egy-terulet-amiben-kiemelkednek-a-budapesti-szolgaltatasok-az-europai-kozepmezonybol/
|
2018-10-05 14:55:00
| true | null | null |
G7
|
Üdülőövezet? Csak a levegőből látta
Volner János Facebook-oldalán maga is beszámolt a maldív útról, ami szerinte rendkívül tanulságos volt, így tapasztalatai egy részét írásban be is fogja nyújtani a magyar Országgyűlésnek. Mint írta, bár sokan lehetetlennek tartották, mégis megtörtént: a Maldív-szigetek elnöke vereséget szenvedett a választásokon, noha Orbán Viktoréhoz hasonló hatalomkoncentrációt hozott létre. A Jobbik alelnöke azt viszont hangsúlyozta: a Maldív-szigetek választási bizottságának meghívására vett részt választási megfigyelőként az eseményen, vagyis „értelemszerűen nem a magyar adófizetők pénzén”.
Mivel Volneren kívül a DK-s Oláh Lajos is az egzotikus szigetre utazott a választás apropóján, az Azonnali megkereste a DK sajtóosztályát is az ügyben.
Hangsúlyozták, Oláh Lajos meghívottként, nem magyar közpénzen utazott a Maldív-szigetekre és üdülőövezeteket csak a levegőből látott, egyébként tizenkilenc választási körzetet járt végig, és tapasztalatairól tartott egy nemzetközi sajtótájékoztatót.
Egyébként nem sokkal azt követően, hogy az Azonnali megkereste a DK-t, maga Oláh Lajos is posztolt élményeiről közösségi oldalán, erről itt lehet részletesebben olvasni.
Schmuck Andor pedig arról beszélt az Azonnalinak, örömmel megosztja maldív tapasztalatait, de csak személyesen. A randevú lehetőségével természetesen élni fogunk.
Mit kell tudni a Maldív-szigetekről?
A BBC országismertetője szerint a Maldív Köztársaság közel 1200 szigetből áll, ezek nagy része lakatlan. A lakosság mindössze 324 ezer fő, a legfőbb vallás az iszlám, pénznemük pedig a maldív rúfia.
A magyar konzuli szolgálat oldalán többek közt azt lehet megtudni a Maldív-szigetekről: több biztonsági kockázatra is oda kell figyelnie annak, aki odautazna, például ilyen, hogy instabil az ország belpolitikai helyzete vagy a cunamiveszély.
Emellett nemcsak, hogy a maldív kábítószer-ellenes törvények nemzetközi összehasonlításban is az egyik legszigorúbbak, de például tilos az iszlámon kívüli minden egyéb vallás látványos népszerűsítése, jelképeinek kihelyezése.
„Szigorúan tilos az országba bevinni robbanóanyagokat, lőfegyvereket, lőszert, pornográfiát, bármilyen az iszlám tanításaival ellentétes anyagot (pl. a Biblia), disznóhúst vagy ebből készült élelmiszert, valamint bármilyen szeszesitalt.”
Aki nudista strandokat keresne a Maldív-szigeteken, az csalódni fog, ugyanis tilos a pucérkodás, de az azonos neműek közti intimebb viszonyért, illetve az erre való ajánlattételért is hosszabb börtönbüntetés járhat.
Mint a Hír TV írta, a mostani választáson az ellenzéki Ibrahim Mohamed Szolih nyert: közel 90 százalékos részvétel mellett sikerült megszereznie a szavazatok 58 százalékát. A legyőzött államfő, Abdulla Jamín hivatalosan is elismerte vereségét.
|
HOGY KERÜL EGY JOBBIKOS, EGY DK-S ÉS SCHMUCK ANDOR EGYÜTT A MALDÍV-SZIGETEKRE?
|
Talán közösen mentek nyaralni? Nem! Odarendelte őket Soros György? Ugyan már! A válasz ennél sokkal prózaibb. Mindenesetre Volner János Jobbik-alelnöknek nem sok oka lehetett panaszra, hiszen a Maldív Köztársaságban lezajlott választást megfigyelő delegáltak közt volt dr. Csáki Mariann is, akit a barátnőjeként emleget a kormánysajtó.
| null | 1 |
https://azonnali.hu/cikk/20180927_hogy-kerul-egy-jobbikos-egy-dk-s-es-schmuck-andor-a-maldiv-szigetekre
|
2018-09-27 17:01:00
| true | null | null |
Azonnali
|
A Chelsea és a Videoton mérkőzésre népes VIP-delegáció utazott Londonba csütörtökön. A britek 1-0-s győzelmét a Stamford Bridge stadionban nézte végig Orbán Viktor miniszterelnök, Schmidt Mária, Andnan Polat török üzletember, valamint az OTP-vezér Csányi Sándor és fia.
A meccs előtti órákban két magánrepülőgép is érkezett Londonba Budapestről. Az egyik a 17 milliárdos Bombardier, amelyet a miniszterelnök már korábban is használt külföldi meccsek látogatására, a másik egy 13 milliárdos Dassault Falcon 900LX. Az utóbbi Csányi Sándor magángépe.
Orbán csütörtök kora délelőtt még a Hagyományok Háza megnyitóján is részt vett. A nagy valószínűséggel Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó Bombardier Global 6000 fél 11-kor indult Ferihegyről, Csányi repülője viszont kora reggel startolt Budapestről, hogy még egy oroszországi kitérő is beleférjen a napba. Orbán sajtósa csütörtökön nem nyilatkozott arról, hogy a miniszterelnök használt-e magángépet, és ha igen, akkor kiét.
Az OTP-vezér gépe csütörtökön két órát tartózkodott Moszkvában a seremetyevói nemzetközi repülőtéren, mielőtt délben továbbindult volna Londonba.
Csányiék a Bombardier tulajdonosaival ellentétben nem csak futballmérkőzések látogatására és nyaralásra használják a gépet. A Dassault Falcon az elmúlt héten ötször repült, és a gépet üzemeltető cég adataiból arra lehet következtetni, hogy rendszeresen bérbe is adják a magángépet.
A Dassault Falcon 900LX új gép. A bankvezér 2017-ben cserélte le 12 éves korábbi gépét, amit szintén az OTP Csoporthoz tartozó Air-Invest Kft. nevű cég tulajdonolt és üzemeltetett. Az elmúlt évek mérlegei szerint a régi gép az utóbbi években 600 millió forintos bevételt termelt, de ez messze nem fedezte a fenntartási költségeket. Az elmúlt években rendszeresen 300-500 milliós veszteséggel zárt a Kft. Tavaly azonban a gépcsere nagyon megterhelte a kasszát, a veszteség 3 milliárd forint fölé ugrott.
Londonból egyébként mindkét luxusgép pénteken dél körül indult vissza Budapestre.
Fotó: Mihádák Zoltán MTI
|
Csányi magángépe a londoni meccs előtt tett egy kört Moszkvába
|
A Chelsea és a Videoton mérkőzésre népes VIP-delegáció utazott Londonba csütörtökön. A britek 1-0-s győzelmét a Stamford Bridge stadionban nézte végig Orbán Viktor miniszterelnök, Schmidt Mária, Andnan Polat török üzletember, valamint az OTP-vezér Csányi Sándor és fia.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/10/05/csanyi-magangepe-a-londoni-meccs-elott-tett-egy-kort-moszkvaba/
|
2018-10-05 19:24:00
| true | null | null |
24.hu
|
Csütörtökön délelőtt fél 11-kor felszállt a ferihegyi repülőtérről az a legalább 17 milliárd forintot érő luxusrepülő, amelynek fedélzetén korábban Orbán Viktor miniszterelnök is utazott, amikor Bulgáriában a helyszínen tekintette meg a MOL Vidi Bajnokok Ligája-selejtező meccsét.
A székesfehérvári csapat csütörtökön este is játszik az Európa Ligában, mégpedig Londonban, a Chelsea ellen. A mérkőzés napján, szinte menetrendszerűen, újra elindult a kiemelt képünkön látható Bombardier Global 6000 is. Magyar idő szerint fél egykor pedig leszállt a londoni RAF Northolt reptéren.
A Royal Air Force (RAF) Northolt reptér az óriási forgalmú Heathrow közelében, attól nagyjából 10 kilométerre fekszik. Ez a brit légierő legrégebbi és máig fontos bázisa. Jelentős katonai szerepe mellett polgári gépeket is fogad. A magyar utasokat szállító magángép már a korábbi londoni utak alkalmával is ezt a leszállóhelyet használta.
Előzőleg megkérdeztük a miniszterelnök sajtósát, hogy Orbán Viktor is a géppel utazik-e, de egyelőre nem kaptunk választ. Orbán mindenesetre csütörtök délelőtt a Hagyományok Házát nyitotta meg, így aligha lehetett a gépen.
Az viszont már a hétfői parlamenti vitában kiderült, hogy
Orbán nem érzi problémának, hogy igénybe vett egy olyan magánrepülőt, amely nagyjából egymilliárd forinttal drágább volt, mint a 70 ezer lakosú Veszprém 2017-es teljes évi költségvetési főösszege.
Az Országgyűlésben hétfőn azt mondta:
30 éve is így mentem, jövő héten is így fogok menni!
Ha a dátumot illetően pontosan fogalmazott az ellenzéki kérdésre adott válaszában, akkor a kormányfő programjában a Vidi találkozója helyett a jövő heti válogatott meccs szerepel, és október 12-én szállhat újra a magángépre, hogy megnézze a Görögország–Magyarország mérkőzést.
Orbán a sajtósán keresztül a múlt héten azt nyilatkozta: rendszeresen jár a Videoton külföldi meccseire, és ilyenkor a klub tulajdonosa, Garancsi István látja vendégül.
A bejelentést sokan úgy értelmezték, hogy a miniszterelnök voltaképpen nyilvánosságra hozta: a vadonatúj business jet Garancsi tulajdona. A 24.hu forrásai viszont azt állították, hogy a viszonylag keveset használt magángépet nem ő, hanem legtöbbször Mészáros Lőrinc és Szíjj László veszi igénybe.
Tény, hogy a magángép beszerzési és fenntartási konstrukciója számos hasonlóságot mutat a Mészáros-Szíjj duó által korábban használt Bombardier Challenger 605-öséhez. A régebbi típusú, alig 3 milliárd forintot érő géppel kapcsolatban Mészáros Lőrinc januárban egy felcsúti önkormányzati ülés után el is ismerte a Hír Tv-nek, hogy ő a bérlője.
A Global 6000 újabb konstrukció, és jóval magasabb minőségi kategóriába tartozik, mint az elődje. Olyan drága, hogy a világ leggazdagabbjai is meggondolják az új gép vásárlását.
A kanadai székhelyű gyártó az idén alig egy-két darabot értékesített ebből a típusból. Az egyik eladott példány április végén, az országgyűlési választás után szállt fel a tengerentúlon, és átszelve az Atlanti-óceánt Németországba repült, onnan került Budapestre.
A 24.hu a gép tulajdonjogának tisztázása érekében kérdést küldött Orbán Viktor multimilliárdos barátainak, de sem Garancsi István, sem Mészáros Lőrinc nem válaszolt.
|
Londonba repült a 17 milliárdos magángép
|
Csütörtökön délelőtt fél 11-kor felszállt a ferihegyi repülőtérről az a legalább 17 milliárd forintot érő luxusrepülő, amelynek fedélzetén korábban Orbán Viktor miniszterelnök is utazott, amikor Bulgáriában a helyszínen tekintette meg a MOL Vidi Bajnokok Ligája-selejtező meccsét.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/10/04/orban-repulo-london-chelsea/
|
2018-10-04 19:39:00
| true | null | null |
24.hu
|
A kormány honlapjára felkerültek a Miniszterelnökség vezetőinek jutattásairól szóló tájékoztatások. Ezek azért érdekesek, mert meg lehet nézni, hogy az olyan korábbi csúcsvezetők, mint például Lázár János egykori kancelláriaminiszter mekkora anyagi elismeréssel hagyták ott posztjukat.
Eszerint
Lázár János 6,6 millió forinthoz jutott szolgálati jogviszonyának megszűnésével, további 455 959 forintot pedig szabadságmegváltás címén kapott,
Tasó László államtitkár 5,9 millió forint lelépési pénznek és 366 ezer forint szabdságmegváltásnak örülhetett,
Kovács Zoltán sem üres zsebbel hagyta ott pozícióját: ő 5,9 milliós búcsúpénzt és és 366 ezer forintos szabadságmegváltást vitt haza,
Kósa Lajos tárca nélküli miniszter csak szabadságmegváltást kapott, 455 959 forint értékben.
Fotó: Marjai János / 24.hu
|
Hétmilliós pluszpénzzel hagyta ott a Miniszterelnökséget Lázár János
|
A kormány honlapjára felkerültek a Miniszterelnökség vezetőinek jutattásairól szóló tájékoztatások. Ezek azért érdekesek, mert meg lehet nézni, hogy az olyan korábbi csúcsvezetők, mint például Lázár János egykori kancelláriaminiszter mekkora anyagi elismeréssel hagyták ott posztjukat.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/10/04/lazar-janos-2/
|
2018-10-04 19:47:00
| true | null | null |
24.hu
|
Hét év fegyházzal és 330 millió forint vagyonelkobzással sújtotta Vizoviczki László elsőrendű vádlottat bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt a Fővárosi Ítélőtábla szerdán kihirdetett másodfokú jogerős ítéletében.
A vád lényege, hogy a Vizoviczki által háttérből irányított belvárosi szórakozóhelyek bevételük egy részét eltitkolták és ezzel 2010-2012 között milliárdos nagyságrendű költségvetési csalás valósult meg. A módszer lényege az volt, hogy a vádlottak a fogyasztás egy részét nem ütötték be a pénztárgépbe.
A tavaly tavasszal kihirdetett elsőfokú nem jogerős ítéletében a Fővárosi Törvényszék 7 év szabadságvesztésre és 600 millió forint vagyonelkobzásra ítélte Vizoviczkit, 33 vádlott-társa közül van, aki többéves szabadságvesztést kapott, más enyhébb büntetést, de van olyan is, akit felmentettek.
Idén júliusban az ítélőtábla másodfokú eljárásában az ügyész a bűnszervezet megállapítását és lényeges súlyosítást, a védő felmentést, az eljárás megszüntetését vagy megismétlését, illetve enyhítést indítványozott. (MTI)
Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI
|
Vizoviczkit hét évre ítélték költségvetési csalás miatt
|
Hét év fegyházzal és 330 millió forint vagyonelkobzással sújtotta Vizoviczki László elsőrendű vádlottat bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt a Fővárosi Ítélőtábla szerdán kihirdetett másodfokú jogerős ítéletében.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/10/03/vizoviczkit-het-evre-iteltek-koltsegvetesi-csalas-miatt/
|
2018-10-03 19:58:00
| true | null | null |
24.hu
|
Kővári Ágnes, a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó, a 2RULE nevű márkát forgalmazó Magyar Sportmárka Zrt. vezérigazgatója az Origónak augusztus elején adott interjúban azt mondta:
a webshopot és a budapesti márkaboltunkat egy időben, egy kampányra építve együtt szeretnénk útjára indítani, valamikor augusztus végén, szeptember elején.
Ám a webshop azóta sem működik, és a Váci útra tervezett márkabolt sem nyílt meg, noha már október eleje van. Kérdeztük a késés okáról a céget, ám a válaszban csak megköszönték az érdeklődést, egyúttal közölték hogy a nyitásról tájékoztatják majd a sajtót és az érdeklődő közvéleményt.
Azért különös a késlekedés, mert a márka felfutása erőltetettebb ütemben zajlott. Három NB 1-es futballcsapat (Felcsút, Diósgyőr, Szombathely) már az előtt a 2RULE-t választotta, mielőtt a mezek kereskedelmi forgalomba kerültek volna. Ennél is különösebb fejlemény volt, hogy az MTVA-ban feltűntek a márka hirdetései. A 24.hu megkapta az állami média és a Magyar Sportmárka közötti szerződést, amiből kiderült: a cég nem fizet az állami cégnek a hirdetésekért, bartermegállapodás van a felek között.
Olyan hírek is eljutottak lapunkhoz, hogy a Magyar Sportmárka Zrt. nem minden partnerét fizette ki időben, éppen ezért erről is érdeklődtünk.
Ám a 2RULE-t forgalmazó cég arra a kérdésünkre nem tért ki, valóban tartozik-e alvállakozóknak, beszállítóknak.
Ugyanakkor megnyugtattak, hogy törekszenek a partnerek legmagasabb szintű kiszolgálására.
|
Még mindig nem sikerült megnyitni Mészáros Lőrinc 2RULE-boltját
|
Kővári Ágnes, a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó, a 2RULE nevű márkát forgalmazó Magyar Sportmárka Zrt. vezérigazgatója az Origónak augusztus elején adott interjúban azt mondta:
a webshopot és a budapesti márkaboltunkat egy időben, egy kampányra építve együtt szeretnénk útjára indítani, valamikor augusztus végén, szeptember elején.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/10/04/2rule-bolt-meszaros-lorinc/
|
2018-10-04 20:02:00
| true | null | null |
24.hu
|
Mint ismert, más szervezetekkel együtt a Pénzügyminisztériumot is a várba költöztetik, a Mátyás-templom és a Hilton szomszédságába, a Szentháromság térre, oda, ahol a múlt század elején és azt megelőzően működött. Előbb azonban kemény milliárdokért felújítják az egyébként nemrég felújított épületet, mert így nem tetszik a kormánynak.
Most megjelent a régi-új pénzügyminisztériumi épület kivitelezéséhez a második pályázat: a Szentháromság tér 6. szám alatti műemléki épület rekonstrukciója lesz a feladat, a belső terek és a homlokzati szakaszok műemléki helyreállítása.
A kiíró PM-TÉR6 Beruházásszervező és Lebonyolító Nonprofit Kft. 7,2 milliárd forintra taksálta ezt a munkát, aztán majd jön a harmadik kör is.
Eredetileg 26 milliárd forintra tervezték az épület visszacifrázását, később már 35-38 milliárd forintra lőtték be a régi-újjá varázsolás költségét. Júniusban éppen nem volt elég pénz a tervezésre. A kivitelezésre pedig egy meglehetősen furcsa közbeszerzést írtak ki, amit a G7 szúrt ki. Keretszerződést, de nem a megszokott keretek között. És a munkát egy olyan konzorcium kapta, amelynek a kormányfő vejével is üzletelő Paár Attila cége, a WHB mellett egy eddig kevésbé ismert építőipari vállalat, a Garage Ingatlanfejlesztő Kft. a tagja.
Az első ütemnél 9,8 milliárd forintos ajánlattal a már említett W-G 2018 Konzorcium nyert.
Kiemelt kép:MTVA/Bizományosi: Róka László
|
7,2 milliárdot szánnak a Pénzügyminisztérium műemléki munkáira
|
Mint ismert, más szervezetekkel együtt a Pénzügyminisztériumot is a várba költöztetik, a Mátyás-templom és a Hilton szomszédságába, a Szentháromság térre, oda, ahol a múlt század elején és azt megelőzően működött. Előbb azonban kemény milliárdokért felújítják az egyébként nemrég felújított épületet, mert így nem tetszik a kormánynak.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/10/04/72-milliardot-szannak-a-penzugyminiszterium-muemleki-munkaira/
|
2018-10-04 20:17:00
| true | null | null |
24.hu
|
Három versenyző közül a felcsúti polgármester-vállalkozó üzlettársa, azaz a Szíjj László kormányközeli milliárdos Duna Aszfalt Kft.-je nyerte el nettó 971 millió forintos ajánlatával a „Kék-víz” Észak-Bács-Kiskun Megyei Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás megbízását.
A tender az Észak-Bács-Kiskun Megyei Ivóvízminőség-javító Program megvalósításához kapcsolódik, a vízminőség biztonságának növeléséhez szükséges tervek elkészítése és építési munkák elvégzése lesz a feladat. Kecskemét, Lajosmizse, Orgovány, Kerekegyháza, Tiszakécske, Bugac, Kiskunfélegyháza, Izsák, Tiszaalpár, Gátér, Pálmonostora, Fülöpjakab, Apostag, Dunavecse, Kunszentmiklós, Szalkszentmárton és Kunadacs ivóvízminőségét kell megjavítani. A finanszírozás uniós forrásból történik.
A Duna Aszfalt neve gyakran fordul elő a nyertesek között, júniusban például ötvenmilliárd forintos megbízást nyert el a Fidesz kormányzása alatt közbeszerzési sikercéggé fejlődött tiszakécskei vállalkozás. Tavaly megduplázták árbevételüket, és 12 milliárd forintos osztalékot fizettek ki.
Az uniós forrásból finanszírozott útépítéseken is rendre nyertek, de hogy milyen áron, az már Brüsszelnek is szemet szúrt. Némelyik beruházást vissza is dobta az Európai Bizottság (EB) – értesült korábban a 24.hu. Ha nem sikerül aládúcolni alapos számításokkal, akkor nem fogja finanszírozni az unió sem az M4-es autópálya Berettyóújfalu–országhatár közötti szakaszát, sem az M35-ös sztráda 4-es főúttól Berettyóújfaluig és a 481-es útig történő megvalósítását – derült ki a támogatási kérelemre adott brüsszeli válaszokból. Pedig csak az említett két építkezésre összesen 160 milliárd forint támogatási igényt adott be a magyar kormány a múlt év végén.
|
Megint egy milliárdos üzlet landolt a Duna Aszfaltnál
|
Három versenyző közül a felcsúti polgármester-vállalkozó üzlettársa, azaz a Szíjj László kormányközeli milliárdos Duna Aszfalt Kft.-je nyerte el nettó 971 millió forintos ajánlatával a „Kék-víz” Észak-Bács-Kiskun Megyei Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás megbízását.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/10/03/megint-egy-milliardos-uzlet-landolt-a-duna-aszfaltnal/
|
2018-10-03 20:28:00
| true | null | null |
24.hu
|
Kevesebb mint két év alatt negyedszer nyert vissza nem térítendő európai uniós támogatást Matolcsy György jegybankelnök fiának érdekeltsége – tudta meg a 24.hu. Matolcsy Ádám bútorgyára ezúttal csaknem tízmillió forintban részesül, hogy külföldi kiállításokon vehessen részt.
Ezzel az összeggel együtt az ifjabb Matolcsy cégének tulajdonában álló Balaton Bútor Kft. eddig több mint 600 millió forint vissza nem téritendő támogatást nyert Brüsszeltől.
A kormányzati pályázati portál adatai alapján a vállalkozás négyszer is sikeresen pályázott az uniós pénzekre:
2017 februárjában csaknem 2,5 millió forintot nyert gyakornoki programra.
2017 szeptemberében 499 millió forintot nyert el „okosiroda” programra.
2017 októberében 92 milliót nyert kapacitásbővítésre.
2018 szeptemberében pedig majdnem 10 millió forintot nyert külföldi kiállításokon való részvételre.
Az utóbbi támogatás érdekessége, hogy miközben a társaság hivatalosan arra kap pénzt, hogy külföldi kiállításokon vegyen részt, valójában két külföldi és két budapesti rendezvényen szeretne kiállítani.
A pályázat ismertetője szerint a kiállítások ütemezése a következő:
Beauty (Magyarország, Budapest, HUNGEXPO) – 2018. november (2 400 000 Ft)
Hoventa (Magyarország, Budapest) – 2019. február (3 600 000 Ft)
Interzum (Németország, Köln) – 2019. május (5 000 000 Ft)
Salone del Mobile (Olaszország, Milanó) – 2020. április (5 000 000 Ft)
Említésre méltó, hogy a két fővárosi rendezvény közül az egyiket, a Hoventa kiállítást már évek óta nem rendezik meg. A szakkiállítást bonyolító társaság 2012-ben meg is szűnt végelszámolással. A Hoventa márkanevet a Hungexpo Zrt. vásárolta meg 2009-ben, majd megszüntette rendezvényt. Helyette – több más kiállítás egybeolvadásával együtt – a Sirha Budapest kiállítást szervezik meg kétévente. Mivel az idén év elején tartották ezt a kiállítást, ezért legközelebb 2020-ban rendezik meg. Így nem stimmel a Matolcsy-féle cég pályázata.
Az idén a pályázatban említett november helyett egyébként októberben rendezik meg szintén a Hungexpo területén azt a Beauty & Style kiállítást, amin a társaság is kiállító lesz. A Balaton Bútor Kft. részvétele azért látszik különösnek, mert a kiállítás tematikája a kozmetika, fodrászat, kéz- és lábápolás.
A frissen elnyert pályázatban írtakkal kapcsolatban megkerestük a Balaton Bútorgyár Kft.-t és Matolcsy Ádámot is. Végül előbbi válaszolt kérdéseinkre. Így:
A korábban Hoventa néven futó kiállításon, a Sirha Budapesten 2020-ban fogunk részt venni. Előzetes információk alapján 2019-ben is megrendezésre került volna a kiállítás, de így csak 2020 tavaszán fogunk részt venni éttermi bútorainkkal és szállodai megoldásainkkal. A Beauty and Style kiállításon fodrászbútorainkkal és egyéb szalonberendezésekkel jelenünk meg. Korábbi években is már többször részt vettünk a rendezvényen.
A Balaton Bútorgyárat 2015 őszén vásárolta meg Matolcsy Ádám a Glamorous Kft.-n keresztül a Várszegi Gábor-féle Fotextől. Az ügyletet hitelből finanszírozták, amit Matolcsy György jegybankelnök milliárdos unokatestvérének, Szemerey Tamásnak a bankja biztosított.
A társaság az ifjú Matolcsy megjelenése óta folyamatosan nyeri az állami közbeszerzéseket. A 600 millió forint európai uniós támogatás elnyerését követően a pályázatban említést tesznek arról is, hogy az új tulajdonosi körnek köszönhetők az európai uniós támogatások:
A cég a korábbi tulajdonosi kör miatt nem részesülhetett semmilyen támogatásban, nagyvállalatnak számított, noha árbevétele és létszáma alapján megfelelt volna a feltételeknek. Az elmúlt évben megváltozott a tulajdonosi kör, megfelelünk a kkv-k feltételeinek, és reméljük, élni tudunk a támogatások adta lehetőségekkel minden téren, mert ezekből sosem részesülhettünk ez idáig, így különösen hátrányos helyzetben voltunk a piac többi szereplőjéhez képest.
|
Matolcsy Ádám bútorgyára ismét brüsszeli pénzből gazdagodik
|
Kevesebb mint két év alatt negyedszer nyert vissza nem térítendő európai uniós támogatást Matolcsy György jegybankelnök fiának érdekeltsége – tudta meg a 24.hu. Matolcsy Ádám bútorgyára ezúttal csaknem tízmillió forintban részesül, hogy külföldi kiállításokon vehessen részt.
| null | 1 |
https://24.hu/kozelet/2018/10/02/matolcsy-adam-butorgyar-brusszel-tamogatas-europai-unio-matolcsy-gyorgy-jegybank-mnb/
|
2018-10-02 20:33:00
| true | null | null |
24.hu
|
Hétfőn elfogadta a pénzügyi bizottság, csütörtökön pedig a budavári önkormányzat képviselő-testülete is jóváhagyhatja az I. kerület módosított 2018-as költségvetését. A 24.hu értesülése szerint ennek része, hogy a polgármester számára egy új, modernebb elektromos autót vásárol a kerület. A fideszes Nagy Gábor Tamás jelenleg egy elektromos Nissan Leaf típusú hivatali autót használ, ám az éppen általa előterjesztett költségvetés-módosításból úgy látszik, nem elégedett a járművel.
Javaslata szerint a kerület általános tartalékának terhére megemelik az egyéb működési kiadásokra szánt összeget. Méghozzá azért, hogy
új elektromos gépjárművet vásároljon a Polgármesteri Hivatal. A jelenlegi Nissan Leaf beszámításával és az állami támogatás igénybevételével korszerűbb, nagyobb hatóerejű akkumulátorral felszerelt gépjármű vásárolható.
Az nem derült ki, hogy pontosan milyen típusú járművet szeretne a polgármester, ám a vásárlás több szempontból is érdekes. Egyrészt azért, mert a hosszabb utakra – amelyekre egy elektromos autó hatótávolsága nem terjed ki – egy másik hivatali jármű is Nagy Gábor Tamás rendelkezésére áll.
Tavaly május óta tudható, hogy a kerületvezető egy hibrid meghajtású Lexus IS 300h Luxury típusú autóval is közlekedhet, amit – a Párbeszéd képviselőjének, V. Naszály Mártának adott tájékoztatás szerint – jutányos áron, 15 millió forintért vett meg az önkormányzat. Az ellenzéki politikus egy bizottsági ülésen rá is kérdezett, miért volt szükséges az autó megvásárlása. A válasz szerint a Lexust azért vették meg, mert a korábban Nagy Gábor Tamásnak beszerzett elektromos autó, korlátozott hatótávolsága miatt, nem alkalmas távolsági közlekedésre.
Tehát a vásárlandó új elektromos autó nagyobb hatótávolsága nem indokolt. Ráadásul a polgármesteri hivatal is azt közölte, hogy a Lexust hosszabb, vidéki, külföldi utakra használja az önkormányzat, igaz, szerintük nem kizárólag a polgármester személyes használatára tartják fenn.
De azért sem világos a tervezett önkormányzati autóbeszerzés oka, mert az I. kerületi városháza körülbelül 200 méterre áll attól a patinás műemléképülettől, amelyben szintén az önkormányzat biztosít lakást a polgármesternek. Még a Magyar Nemzet derítette ki 2016-ban, hogy Nagy Gábor Tamás a saját maga vezette kerülettől „piaci alapon” egy 71 négyzetméteres lakást bérel mindössze 81 ezer forintért – vagyis a valós piaci ár töredékéért.
Az önkormányzat egyébként nyáron további öt évvel meghosszabbította a kerületvezető lakásbérleti szerződését.
A jutányos bérleti feltételek nem csak a polgármesternek járnak. Kiderült, hogy Nagy Gábor Tamás volt felesége, illetve szülei is állami, illetve önkormányzati bérlakásokban laknak az I. kerületben. A fideszes polgármester szülei ráadásul 2020-ig lakhatnak kirívóan olcsón a Budai Várban.
Veres Dávid, a budavári önkormányzat független képviselője az újabb autóvásárlást azért tartja arcpirítónak, mert amíg Nagy Gábor Tamás új autóra válthat, addig az észak-budai tűzoltóknak mindössze egy 12 éves Mercedes tűzoltóautó jutott munkájuk elvégzéséhez. Ráadásul ez a katasztrófavédelmi beszámoló szerint műszakilag megbízhatatlan. Veres elképesztőnek tartja, hogy a polgármester egy ciklus alatt már a harmadik autót veteti meg a kerülettel.
Figyelemre méltó az is, hogy éppen a budavári polgármester kezdeményezésére vezették be 2015 végén a környezetkímélő gépkocsik ingyenes parkolását Budapesten. Ekkor a kormánypárti politikus már elektromos autóval közlekedett.
Kiemelt kép: Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere (jobbra) a budai Várban felállított elektromos töltőállomásnál 2015. október 14-én. (MTI/Marjai János)
|
Új luxusautót kaphat a budavári polgármester
|
Egy elektromos Nissan Leafet cserélnek modernebbre Nagy Gábor Tamás kedvéért, pedig korábban már egy Lexust is beszereztek, ami szintén a fideszes politikus rendelkezésére áll.
| null | 1 |
https://24.hu/kozelet/2018/09/27/elektromos-auto-budavar-nagy-gabor-tamas-polgarmester-lexus-nissan-leaf/
|
2018-09-27 20:38:00
| true | null | null |
24.hu
|
Megvan, mely külső tanácsadók segédkezhetnek majd a Magyar Közút Nonprofit Zrt. közbeszerzéseinél, és számíthatnak fel
alkalmanként nettó 1-4,5 millió forintos átalánydíjat, az egyéb szerződéses feladatokért pedig nettó 20 ezer forintos óradíjat.
A pályázatot még áprilisban írta ki az állami cég, és a napokban meg is kötötték a megbízási keretszerződést, amiből kiderül, hogy
a Meditkonzult Kft.,
az Imperial Tender Kft.,
valamint a Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda
nyerte el a munkát. A megbízás két éves, de egy évvel meghosszabbítható, a szerződés értéke pedig 800 millió forint.
Nem először közösködnek a győztesek: az Imperial Tender Kft. a Nagy és Kiss Ügyvédi Irodával egyetemben a nyertesek között volt az Államkincstár közbeszerzések lebonyolítására kiírt 1,8 milliárd forintos pályázatánál. A Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda a nemrég botrányosan végződött 4,8 milliárd forintos gigatender egyik főszereplőjeként került a címlapokra. Az uniós finanszírozású projektekhez adhattak jogi és közbeszerzési tanácsokat a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeleti főosztályának az SBGK Ügyvédi Irodával, valamint az Ész-Ker Kft.-vel együtt, ám Gulyás Gergely kancelláriaminiszter nem kért tovább a külsősök milliárdos tanácsaiból. Nem teljesen függetlenül attól, hogy az Európai Bizottság a magyar közbeszerzésellenőrzés rendszerében – beleértve a külső tanácsadóknak kiszervezett munkát – annyi hibát talált, hogy minden tizedik eurót visszakér az uniós támogatásokból.
Az Opten adatai szerint a Meditkonzult kisebb tanácsadónak számít, de 2016-ról 2017-re több mint duplájára, 207 millió forintra tornázta fel nettó árbevételét, adózott eredménye pedig majdnem megtriplázódott, így meghaladta tavaly a 100 millió forintot. Tulajdonosaként Kiss Balázst jegyezték be, aki a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló Budapest Fővárosi Vagyonkezelő Központ Zrt. igazgatósági tagja. Tavaly nyárig pedig a kisvárdai illetőségű Nagy György jegyezte a közbeszerzési tanácsadót, aki az állami út- és vasútberuházó társaság, a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt.-nél állt alkalmazásban.
Az Imperial Tender 2016-ban még veszteséges volt, tavaly viszont már 80 millió forint feletti adózott eredményt könyvelt el, miközben árbevétele majdnem négyszeresére, 192 millió forintra nőtt.
Kiemelt képünkön: A Magyar Közút Nonprofit Zrt. munkatársai megtisztítanak egy kátyúzásra előkészített munkagödröt a Csobánka és Pilisvörösvár közötti úton 2015. április 10-én. Fotó: Mohai Balázs / MTI
|
Gulyás kirúgta a külsősöket, a Magyar Közútnak most óránként 20 ezer forintért szakértenek
|
Megvan, mely külső tanácsadók segédkezhetnek majd a Magyar Közút Nonprofit Zrt. közbeszerzéseinél, és számíthatnak fel
alkalmanként nettó 1-4,5 millió forintos átalánydíjat, az egyéb szerződéses feladatokért pedig nettó 20 ezer forintos óradíjat.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/09/27/gulyas-kirugta-a-kulsosoket-a-magyar-kozutnak-most-orankent-20-ezer-forintert-szakertenek/
|
2018-09-27 20:51:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Miniszterelnökség és a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda között létrejött szerződés szerint a kormány a hivatalban levő igazságügyminiszter ügyvédi irodáját bízta meg a magyar fél képviseletével abban a perben, amelyet Ausztria indított az Európai Bizottsággal szemben az Európai Bíróságon, a paksi bővítéshez nyújtott magyar állami támogatás jogszerűségét , és az ahhoz adott uniós jóváhagyását kifogásolva
– írja blogján Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője, ahol a teljes szerződést is közzétette.
A szerződés szerint az igazságügyminiszter résztulajdonában álló ügyvédi iroda bruttó 64 millió forintot kap csak azért, hogy elemezze az Európai Bíróságnak az Ausztria által a Hinkley Point C brit atomerőmű állami támogatása miatt indított perben hozott ítéletét.
Ezen felül bruttó 120 ezer forintos órabérben képviselik a magyar kormányt a perben, maximum nettó 236 millió (bruttó 300 millió) forintos keretösszegig, összességében tehát 364 millió forint juthat az igazságügyminiszter cégének a kormány képviseletéért.
A szerződés kiköti, hogy a Nagy és Trócsányi Ügyvédi irodának szorosan együtt kell működnie Trócsányi László igazságügyminiszterrel a per során.
|
A Trócsányi minisztert soraiban tudó kormány negyedmilliárdért megbízta Trócsányi ügyvédi irodáját
|
A Miniszterelnökség és a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda között létrejött szerződés szerint a kormány a hivatalban levő igazságügyminiszter ügyvédi irodáját bízta meg a magyar fél képviseletével abban a perben, amelyet Ausztria indított az Európai Bizottsággal szemben az Európai Bíróságon, a paksi bővítéshez nyújtott magyar állami támogatás jogszerűségét , és az ahhoz adott uniós jóváhagyását kifogásolva– írja blogján Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője, ahol a teljes szerződést is közzétette.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/09/25/a-trocsanyi-minisztert-soraiban-tudo-kormany-negyedmilliardert-megbizta-trocsanyi-ugyvedi-irodajat/
|
2018-09-25 20:56:00
| true | null | null |
24.hu
|
Orbán Viktor miniszterelnök időről időre rámorog a népre, hogy az ne rázza a pofonfát, mert még a végén leesik róla valami. A miniszterelnök kéthetente pénteken interjút ad a Kossuth rádiónak, amennyiben interjúnak lehet nevezni, hogy negédesen felkérdezik. A mostani adásban a miniszterelnök azt mondta:
Nemcsak a magunk érdekében, bár mi is emberből vagyunk, (…) hanem az ország érdekében világossá kell tenni: ha valaki idesuhint, akkor arra válaszolunk, amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten.
Ez egy érdekes állítás a kormányfőtől, de kezdjük azzal, hogy mire mondta. Az Átlátszó megírta, hogy van egy nagyjából 17 milliárd forintba kerülő magánrepülőgép, amelyen Orbán rendszeresen utazik, például egyik kedvenc csapata, a Vidi nemzetközi kupameccseire. Ez a gép, amikor nem a miniszterelnököt szállítja, gyakran repül Rijekába, ahol Mészáros Lőrinc beszédes nevű óriási luxusjachtja, a Lady Mrd. pihen. Amikor a gép megérkezik Rijekába, a jacht elhagyja a kikötőt. A lap lefényképezte a magángépen Mészáros családtagjait, a jachton pedig a MÁV frissen kinevezett vezérigazgatóját, Homolya Róbertet is.
A repülőgépezésben az a durva, hogy teljesen új távlatot nyit meg abban, mennyi pénzt gyűjtöttek össze a NER vezetői és vezető oligarchái az elmúlt években. A 17 milliárdos magángép ugyanis nem magyar oligarchaluxus, hanem a Janukovics-szintű ukrán oligarchák színarany budijához hasonló elérhetetlen álomkép. Magyarországon ehhez egyszerűen nincs elég pénz, ha rendesen mennek a dolgok. Ukrajnában van, az sokkal nagyobb ország.
Erre remek példa, hogy nyolcmilliárd forintos vagyonnal 2018-ban be lehetett kerülni a száz leggazdagabb magyar közé. Ez a magángép ennek a kétszeresébe kerül, tehát önálló jogon szerepelhetne a száz leggazdagabb magyar között.
A kormánykommunikáció kicsit meg is csuklott a probléma kezelésében, volt szó arról, hogy a gép Garancsi Istváné, aki szívességből vitte Orbánt rajta, ami egyrészt azért erős állítás, mert a Vidi-tulajdonos becsült vagyonának harmadát tenné ki a repülőgép. Másrészt mivel a miniszterelnök jó barátja irgalmatlan mennyiségű állami közbeszerzést nyer, ilyen szívességekbe még Magyarországon is belebukott volna bármelyik másik kormány. (Ennek szinte igazolására hozta fel a pártsajtó, hogy Gyurcsány Ferencet is vitték magángéppel, de azt elfelejtették hozzátenni, hogy Gyurcsány Ferenc meg is bukott – és egyébként is ritkán emlegetik a kormányoldalon erkölcsi referenciaszemélyként.)
A következő igazolás, amit Hollik István mondott el az ATV-ben, hogy így működik a kapitalizmus: mi köze van Orbán Viktornak ahhoz, hogy a barátja, aki húsz éve is a barátja volt, sikeres vállalkozó lett? Hát például az, hogy Mészáros Lőrinc nem sikeres vállalkozó. Abban kétségkívül a legsikeresebb, hogy a jó barátja által vezetett magyar állam közbeszerzéseit megnyerje, de sosem láttuk még Mészárost versenyhelyzetben. Majd ha Mészáros bármelyik cége olyan sikeres lesz, hogy egy jól teljesítő külföldi magáncég rendel tőle munkákat, mert jobban és olcsóbban végzi el, mint bárki más, akkor mondhatjuk, hogy Mészáros sikeres vállalkozó. Ez így nem kapitalizmus, hanem valami egészen más.
A miniszterelnök viszont politikai támadásként, a közelgő EP-választási kampány nyitányaként igyekszik kezelni a helyzetet, ezért a fenyegetőzés. Orbán szándékosan úgy állítja be a helyzetet, mintha a magángépről szóló történetek a normális politikai ügymenet szerint zajlanának, hiszen ilyen a politika adok-kapokja. De ez nem így van.
Egyrészt Orbánnak nincs olyan ellenzéke, amelyik ilyen pofonokat tudna rá mérni. Ki lenne az, aki kikutat egy ilyen információt? Gyurcsány Ferenc? Ungár Péter? Pedig egyébként a politikának valóban része lehetne az, hogy lebuktatjuk a másik oldal lopásait és urizálását, de erre a magyar politikai ellenzék elég régóta képtelen (más értelmezések szerint nem is nagyon ambicionálja). Így
Orbán valódi ellenség hiányában ismét a saját képzelt ellenségeit vetette be, akiket személyesen mostanában már meg sem nevez. Valakik odavágtak. Hogy kik, az nem fontos, de vissza lesz adva, hiszen Magyarország kormánya erős, kemény, férfias, valamint a helyén van. Ilyen a politika, pofonokat kapunk, pofonokat adunk. Legalábbis Orbán ezt szeretné láttatni.
Orbán Viktor másodszorra fenyegette meg nyilvánosan az ellenségeit. Az első alkalom a március 15-ei beszéde volt, amit leginkább az akkor még létező, Simicska Lajos tulajdonában álló, de független újságírói munkát végző Magyar Nemzet cikkei válthattak ki. Orbán akkor elégtételt emlegetett, és a választás után Simicska valóban eladta a teljes cégbirodalmát, a kecsketenyészetén kívül, a Magyar Nemzet és a Heti Válasz megszűnt, a Hír Tv pedig megtért a Fideszhez.
De az Átlátszó mögött nem áll Simicska Lajos, sőt, Soros György vagy Hillary Clinton sem.
Hiába próbálja Orbán a saját logikájával politikai csapásmérésnek beállítani a sajtó működését, hiszen ez az újságírók valódi munkája, még ha ezt a Fideszhez közeli médiabirodalmon belül másképp gondolják is. Ugyanez történt az Egyesült Államokban, ahol Donald Trump egyik miniszterének már le kellett mondania a költséges magánrepülőzések miatt.
A miniszterelnök mostani, kissé közhelyes, de mégis csak az általánosságok szintjén maradó fenyegetésének („Nem szoktunk mi adósak maradni” ) egyetlen célja lehetett azon kívül, hogy minden még dolgozó, független újságíróban megfagyjon a vér: politikai támadásnak beállítani egy újságcikket, ami ennél sokkal komolyabb dolgot leplezett le.
Azt, hogy a NER-ben sokkal több ellopott pénz van, mint valaha képzeltük.
Kiemelt kép: Marco Bertorello / AFP
|
Orbán repülése: csak az derült ki, hogy sokkal többet lopnak, mint eddig gondoltuk
|
Orbán Viktor miniszterelnök időről időre rámorog a népre, hogy az ne rázza a pofonfát, mert még a végén leesik róla valami. A miniszterelnök kéthetente pénteken interjút ad a Kossuth rádiónak, amennyiben interjúnak lehet nevezni, hogy negédesen felkérdezik. A mostani adásban a miniszterelnök azt mondta:
Nemcsak a magunk érdekében, bár mi is emberből vagyunk, (…) hanem az ország érdekében világossá kell tenni: ha valaki idesuhint, akkor arra válaszolunk, amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/09/28/orban-viktor-maganrepulo-garancsi-istvan-meszaros-lorinc/
|
2018-09-28 21:05:00
| true | null | null |
24.hu
|
Mészáros Lőrinc köre készíti elő a Fidesz új, hatalmas médiabirodalmának létrehozását. Ennek egyik jele Kertész József Tamás ügyvéd feltűnése.
A 24.hu írta meg, hogy bejegyezték a Kaposvári Törvényszéken a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványt, amely információink szerint az egységesülő fideszes médiabirodalom egyik kulcsintézménye lesz. Ennek a szervezetnek a székhelye Balatonföldváron van, azon a címen, a Bethlen Gábor utca 9-ben, ahová bejegyezték Liszkay Gábor új, nonprofit vállalkozását, a Média Fundamentum Nonprofit Zrt.-t is.
Az ügyben Kertész József Tamás ügyvéd járt el: ő a Magyar Idők 2016-os cikke szerint „egy évtizede Jászai Gellért mellett dolgozik vezető jogtanácsosként. Kertész 2010-től igazgatósági tagja volt az SCD Groupnak is, amely a Jászai Gellért érdekeltségébe tartozó cégek és befektetések működtetését koordinálta.”
Jászai Gellért pedig a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Konzum elnök-vezérigazgatója, az Opus igazgatótanácsának tagja. A 444.hu már korábban megírta, hogy Jászai készíti elő a hatalmas médiaholdingot, tárgyal az egyes médiatulajdonosokkal. Szerepét igazolja jogász bizalmasa, Kertész József Tamás közbenjárása is. Kertész ügyvédi irodája egyébként képviselte már Mészáros Lőrincet is, az osztrák közszolgálati csatorna, az ORF elleni perében.
Kertész (és vele Jászai) feltűnése újabb jel arra, hogy a gigantikus médiaholding Mészáros érdekeltségébe tartozik majd. A jelenlegi információk szerint a médiabirodalom rész lesz a most is Mészáros tulajdonában álló Mediaworks (a Nemzeti Sport, a megyei lapok és egy sor termék kiadója), a Modern Media Group (a Lokál és a 888 kiadója), a Magyar Idők, az Origo, a jobboldali rádiók és tévék nagyobbik része.
|
Mészáros emberei a Fidesz új médiabirodalma mögött
|
Mészáros Lőrinc köre készíti elő a Fidesz új, hatalmas médiabirodalmának létrehozását. Ennek egyik jele Kertész József Tamás ügyvéd feltűnése.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/10/01/fidesz-mediabirodalom-meszaros-lorinc/
|
2018-10-01 21:17:00
| true | null | null |
24.hu
|
Bejegyezték a Kaposvári Törvényszéken a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványt, amely a 24.hu információi szerint az egységesülő fideszes médiabirodalom egyik kulcsintézménye lesz,
noha a teljes konstrukció még mindig nem ismert. A civil szervezet kuratóriumában hárman kaptak helyet. Az elnök Dr. Varga István jogász, akit augusztus 20-án a Magyar Éredmrend Tisztikeresztjével tüntettek ki. Közéleti karrierjét MDF-es politikusként kezdte, hogy aztán Fideszre váltson: 2014-ig volt országgyűlési képviselő. Egyik emlékezetes felszólalásában azt mondta:
Ha mindenki a két-három vagy négy gyermekét megszüli, és eleget ad a hazának, és mindenki boldog lesz, ezt követően mindenki megvalósíthatja saját magát.
A kuratórium másik két tagja is megbízható kormánypárti ember. Egyikük Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő, aki az Orbán család ügyvédjeként lett ismert, hogy aztán az Európai Unió százmilliárdos büntetést helyezzen kilátásba a Bajkai ügyvédi irodáját is érintő ellenőrző rendszer hiányosságai miatt. A másik szereplő Szánthó Miklós, az Alapjokogért Központ igazgatója.
Az alapítvány célja – egyebek mellett – a bírósági irat szerint:
a magyar tömegtájékoztatás részét képező nyomtatott sajtó, rádió, tv, online felületeinek értékteremtő, valamint a magyar nemzeti öntudat erősödését szolgáló tevékenységét elősegítse. Mindehhez kapcsolódóan elsődleges cél az Alaptörvény IX. és XI. cikkeiben foglalt alapvető értékek biztosítása. Így különösen a magyar helyi (megyei, városi, lokális) sajtó támogatása, a helyi közösségek minél teljesebb értékű tájékoztatása érdekében végzett terjesztésük és közösségépítő munkájuk fenntartása.
A civil szervezet székhelye Balatonföldváron van, éppen azon a címen, a Bethlen Gábor utca 9-ben, ahová bejegyezték Liszkay Gábor új, nonprofit cégét, a Média Fundamentum Nonprofit Zrt.-t. Azt a 444.hu írta meg először, hogy gigantikus médiaholdingot épít a Fidesz, amelynek szakmai vezetője Liszkay lehet. Ugyanakkor a 24.hu úgy tudja, az alapítványnak is szerepe lesz a konstrukcióban, ám a teljes képlet nem ismert.
Már csak azért sem, mert információnk szerint a birodalom tulajdonosi hátterében Mészáros Lőrinc lesz a főszereplő, ám ő még nem érkezett meg erre a pályára. (Apró jelzés, hogy az alapítvány számláját a Mészáros érdekeltségébe tartozó MKB Banknál vezetik.) Ahogyan a 24.hu csütörtökön megírta, Vaszily Miklós, az MTVA távozó vezérigazgatója lesz a csúcsmenedzser: ő vezeti majd a vállalatot. A csomagban jelenlegi információnk szerint ott lesz a Mediaworks (a Nemzeti Sport, a megyei lapok és egy sor termék kiadója), a Modern Media Group (a Lokál és a 888 kiadója), a Magyar Idők, az Origo, a jobboldali rádiók és tévék nagyobbik része. (A pakk nyilván alakul majd, mert úgy tudjuk, a jelenlegi állás szerint középtávon a Hír TV és az Echo TV közül csupán az egyiket tartják meg.)
A 24.hu úgy értesült, néhány héten belül meg is kezdődik a magyar médiapiacon a rendszerváltás óta nem látott méretű birodalom megalakítása, amely az eddigieknél is jobban centralizálja majd a kormánypárti üzeneteket közvetítő médiumokat. Egyik forrásunk a „rendszerváltás” egyik okaként csupán ennyit mondott:
|
Itt a gigantikus fideszes médiabirodalom újabb darabja
|
Bejegyezték a Kaposvári Törvényszéken a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványt, amely a 24.hu információi szerint az egységesülő fideszes médiabirodalom egyik kulcsintézménye lesz, noha a teljes konstrukció még mindig nem ismert. A civil szervezet kuratóriumában hárman kaptak helyet. Az elnök Dr. Varga István jogász, akit augusztus 20-án a Magyar Éredmrend Tisztikeresztjével tüntettek ki.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/09/28/itt-a-gigantikus-fideszes-mediabirodalom-ujabb-darabja/
|
2018-09-28 21:37:00
| true | null | null |
24.hu
|
Egyre súlyosabb részletek derülnek ki a NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. működéséről.
Amellett, hogy a kukaholding 2016-os indulása óta feneketlen kútként nyeli az állami milliárdokat, a menedzsment pedig nem tudja lezárni a 2017-es pénzügyi évet, mert pontos kimutatásuk sincs a cég valós hiányáról, lassan sikerül aláásni a budapesti szemétszállításért felelős Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) gazdálkodásának stabilitását is.
A 24.hu információi szerint az NHKV 2018 első félévének végére 13 milliárd forinttal tartozott az FKF-nek, amely csak a kiadások jelentős csökkentésével tudta finanszírozni saját tevékenységét.
Az FKF belső jelentése szerint a kukaholdinggal még a 2017-es költségvetési év elszámolását sem sikerült lezárni, ezért a 2018 első félévének pénzügyi rendezése el sem kezdődött. A dokumentum szerint az NHKV két évvel a működésének megkezdése után sem alakított ki tervezhető rendszert a szolgáltatási díjak folyósítására, így nem zárható ki, hogy további forráshiányos időszakok alakulnak ki a fővárosi cégnél.
Az FKF-nek már tavaly tavasszal is volt egy nehéz periódusa az állami holding miatt. Az NHKV 2017 elején csaknem 10 milliárd forintos tartozást hozott össze, ami akkoriban roppant érzékenyen érintette a fővárosi céget, mert még nem volt felkészülve a kukaholding visszafogott munkatempójára, és úgy kalkulált, mint amikor maga szedhette be a budapestiektől a szemétdíjat. Akkor pedig nem voltak időszakokon keresztül hatalmasra duzzadó kintlevőségek, minden hónapban stabilan számíthatott a milliárdos nagyságrendű díjbevételre.
További probléma, hogy a súlyos tartozások ellenére a politika igyekszik szőnyeg alá söpörni a kukaholding által okozott problémákat. A szemétdíj rezsicsökkentése ugyanis politikai kérdés, amit a kormány szemmel láthatóan nem hajlandó megkérdőjelezni akkor sem, ha sorban dőlnek be a szemétszállítással foglalkozó kisebb önkormányzati cégek, amelyek a pénzügyi függőség miatt kerültek nehéz helyzetbe. A két éve bukdácsoló NHKV korábbi igazgatósági elnökét, a rendszer egyik szellemi atyját, Weingartner Balázs Józsefet az új kormány megalakulásakor az innovációs minisztérium fenntarthatóságért felelős államtitkárának nevezték ki. Weingartner új pozícióján keresztül felügyelheti volt cégét.
A szemétügy a múlt héten a Fővárosi Közgyűlésben is szóba került. Bár az FKF belső jelentését nyilvánvalóan Tarlós István főpolgármester is megkapta, a Hír TV-nek később azt mondta, csak akkor hajlandó beszélni róla, ha pontosabb információk lesznek a kezében. Tarlós a 24.hu kérdésére nem reagált.
Kiemelt kép: Balogh Zoltán / MTI
|
A döglődő kukaholding már a fővárosi közterület-fenntartót is veszélyezteti
|
Egyre súlyosabb részletek derülnek ki a NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. működéséről.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/10/02/kukaholding-fkf/
|
2018-10-02 21:52:00
| true | null | null |
24.hu
|
Március végén halt meg Demján Sándor, az egyik leggazdagabb magyar üzletember, vállalatbirodalmából elkezdtek szemezgetni kormányközeli körök. Most a ferihegyi reptéren csomagszállítást, takarítást végző, de vagyonvédelmi szolgáltatással is foglalkozó Airport Security Zrt.-t vásárolja meg a B+N Referencia Zrt.
Utóbbi cég fő profilja a takarítás, épületüzemeltetés, és egymás után nyeri el a megbízásokat, így is nem is csoda, van is miből terjeszkedni, cégeket felvásárolni. Felvásárlási szándékukat most jelentették be a Gazdasági Versenyhivatalhoz, meglepő lenne, ha a hivatal gátat emelne szándékuk ellen.
A B+N júliusban húzott be egy 24 milliárd forintos megbízást az államtól, 409 épület takarítását, kártevőirtását kell elvégezniük. Előtte nem sokkal a Magyar Államvasutak pályázatán nyertek, munka- és védőruhákat szállítanak az állami mamutcégnek. A MÁV két éve egy három éves időszakra takarítással is megbízta a szóban forgó céget, amelyből 11,5 milliárd forinthoz jut a vállalkozás.
A B+N mögött korábban határozottan Simicska Lajost lehetett sejteni, de azután Rogán Antal és Tombor András üzleti köreihez kapcsolódott, ami a felszínen a cégvezető-tulajdonos Kis-Szölgyémi Ferenc kapcsolati hálóján követhető.
(Kiemelt kép: Budapest, 2017. május 10. A Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér, korábbi nevén Budapest Ferihegy nemzetközi repülőtér Budapest nemzetközi repülőtere, Magyarország öt nemzetközi repülőtere közül a legnagyobb és legismertebb. Forgalma meghaladja az évi 10 millió utast. Fotó: MTVA/Bizományosi: Balaton József)
|
Lenyeli a Rogán és Tombor köreihez sorolt cég Demján reptéri vállalatát
|
Március végén halt meg Demján Sándor, az egyik leggazdagabb magyar üzletember, vállalatbirodalmából elkezdtek szemezgetni kormányközeli körök. Most a ferihegyi reptéren csomagszállítást, takarítást végző, de vagyonvédelmi szolgáltatással is foglalkozó Airport Security Zrt.-t vásárolja meg a B+N Referencia Zrt.
| null | 1 |
https://24.hu/kozelet/2018/09/26/lenyeli-a-rogan-es-tombor-koreihez-sorolt-ceg-demjan-repteri-vallalatat/
|
2018-09-26 21:58:00
| true | null | null |
24.hu
|
Nemcsak előbújt, hanem akcióba is lépett Kertész Balázs, aki Rogán Antal jelenlegi miniszterelnöki kabinetet vezető miniszter „gazdasági jobbkezeként” vált ismertté. Az eddig inkább rejtőzködő bizalmasként emlegetett és egy ideje már svájci lakcímmel, sőt villával rendelkező Kertészre nemrég a Magyar Narancs bukkant rá a fővárosban: a Gellérthegyen, a Rezeda utca egyik luxusvillájában, de látták a miniszterelnöki vej, Tiborcz István BDPST nevű ingatlanos cégének ugyancsak gellérthegyi székhelyén is. Az eklektikus stílusban, száz éve épült, Kertész-féle villáról azt írták, értéke akár egymilliárd forint is lehet. Az Átlátszó oknyomozó portál már két éve, a felújítás kezdetén felgöngyölte a tulajdonosi szálakat, a luxusvillát birtokló Rezeda 5 Ingatlanhasznosító Kft. tulajdonosi hálóját egy svájci vállalkozásig, a Bergavest AG-ig vezette, amely közvetlenül ugyan nem, de személyi szálakon összeköthető Kertésszel.
De nem a gellérthegyi mozgolódás az egyetlen jele annak, hogy Rogán embere újra beleveti magát Magyarországon az üzletbe: hazai céghálója is gyarapodott, néhány héten belül két új Kertész-érdekeltséget is bejegyzett a cégbíróság.
Az ügyvéd-üzletember legújabban az energetikában aktivizálja magát, mint a 24.hu észrevette, néhány napja Monavis Energy Zrt. néven jegyeztek be új céget, amelynek fő profilja a gázkereskedelem,
ezen kívül egyetlen más tevékenységi kört adtak meg, a gázelosztást. A zrt.-kre előírt minimális, 5 millió forint alaptőkével bejegyzett társaság vezérigazgatója Kertész Balázs, aki a magyar kormányközeli üzletemberek által is kedvelt, svájci adóparadicsomként számon tartott Zugban található lakcímet adott meg a cégbíróságnak. A gázkereskedő alapítója a Monavis Holding Zrt. – ennek megalapításáról a Magyar Narancs számolt be először –, az utóbbinak pedig nemcsak vezérigazgatója, hanem egyedüli részvényese is Kertész, így közvetetten a gázkereskedő is az övé.
Kertész saját cégeivel eddig nem keltett feltűnést, annál nagyobb port vertek fel Rogán Antallal közös ügyletei. Mindenekelőtt a belvárosi ingatlanbotrányként emlegetett akciósorozat, az Index oknyomozó cikke úgy mutatta be Kertészt, mint a Rogán Antal polgármestersége idején működő, az V. kerületi önkormányzat vitatott ingatlaneladási rendszerének meghatározó figurája, annak jogi tökéletesítője. Kertész tanácsadó cége maga is furcsa úton jutott hozzá 150 milliót is érő, évekkel korábban önkormányzati tulajdonú irodájához – idézte fel a portál.
A belvárosi ingatlanbotrányok szemmel láthatóan nem gyengítették Kertész pozícióját az önkormányzatnál Rogán távozása után sem, az ügyvéd még mindig igazgatósági tag a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt.-ben az Opten céginformációs adatai szerint.
De ennél is nagyobb, messze Magyarország határain túlnyúló ügyekkel is kapcsolatba hozták Kertészt, így a Rogán által kitalált letelepedésikötvény-programmal, valamint a miniszter és két társa által fejlesztett informatikai találmányt, az elektronikusaláírás-eljárást átvevő céggel, a MobilSign Kft.-vel is. A Népszabadság írta meg, hogy a MobilSign székhelyéül szolgáló ingatlant 50 százalékban Kertész birtokolta, és a találmány hasznosítási jogát is erre a cégre ruházták át.
Ami Kertész aktivizálódását illeti, a már említett Monavis Holdingról a cégadatokból több nem derül ki, mint hogy vagyonkezelőként működik, vagyis más cégeket fog majd össze, azok nyeresége csapódik le a júliusban bejegyzett holdingban. A magyar cégnyilvántartás alapján eddig nem sok összefogni való akadt, a két új társaságon kívül még a Monavis Consulting található a regiszterben. Nem kizárt, hogy újabb leányok alakulnak még, ahogy az sem, hogy külföldi érdekeltségek is bővítik a céghálót. A tanácsadó cég egyébként a legrégebbi, 2010-es alapítású, és bár vezetője már nem, de tulajdonosa még mindig Kertész. Tavaly viszonylag gyengén muzsikált ez a vállalkozás: a bevétele a 35 millió forintot sem érte el, a vesztesége meghaladta a 21 milliót, és a múlt év végén 89 millió forint kötelezettségállományt mutatott ki.
Mindhárom Monavis-vállalkozás székhelye az Aulich utca 3. Ez az az épület, amely előtt tüntetés is volt, és falára korrupciós emléktáblát ragasztott Juhász Péter, az Együtt akkori elnöke ezzel a szöveggel:
ebben a házban feketézte el Rogán Antal és bandája a magyarok pénzét Orbán Viktor miniszterelnöksége idején.
Az Index videofelvétellel mutatta meg bő két éve, milyen illusztris tárgyalópartnereket képes vonzani a fővárosi épület, amelynek a harmadik emeletén akkor még csak a Kertész-féle tanácsadócég volt fellelhető. Habony Árpádnál és Rogán Antalnál is nagyobb potentátok tárgyaltak a ház előtt: Irakli Rekhviashvili grúz bankár, egykori gazdasági miniszter, Nikoloz Gilauri, Grúzia egykori energiaügyi-, majd pénzügyminisztere, aki egy időben miniszterelnök is volt. Elkapott beszélgetésükben egy grúziai erőmű terve sejlett fel, és a külgazdasági ügyleteket finanszírozó magyar kormánybank, az Eximbank neve is előkerült.
Akkoriban nem derült ki, pontosan milyen projekt útját egyengették Magyarországról, de rögvest összekötötték a Fidelitasból induló triót: Rogán vezette az ifjú fideszeseket, Kertész alapító tag volt, és a karrierjét ugyancsak a Fidelitasban beindító Puskás András, Rogán egykori alpolgármestere addigra már az Eximbanknál volt vezérigazgató-helyettes.
Mindenesetre Kertész az energiabizniszben sem teljesen új versenyző, igazgatósági tag az ország biztonsági tartalékáról gondoskodó Magyar Szénhidrogénkészletező Szövetség évi 8 milliárd forint forgalmú cégében, az Opal Szolgáltató Zrt.-ben. (Történetesen Bártfai Bélával együtt, aki az állami vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Bártfai-Mager Andrea férje.) Svájcban is otthonosan mozog, bejegyzett lakhelye,
Zug pedig a magyar energetikai biznisz fellegvára, oda van bejegyezve a MET Holding AG, a magyar kormány által engedélyezett gázüzleten óriásit kaszáló csoport anyavállalata. A kiperelt szerződésekből úgy becsülték annak idején, hogy a gázbehozatal átengedésével az állami tulajdonú MVM százmilliárd forint profitról mondott le a magyar milliárdosok érdekkörébe tartozó magánvállalkozás, a MET javára.
|
Újabb zsíros üzletet talált Rogán bizalmasa
|
Az üzleti ügyekben Rogán Antal kabinetminiszter jobbkezének számító Kertész Balázs legújabban gázkereskedő céget alapított. A szálak a svájci adóparadicsomtól a Gellérthegyen keresztül Grúziáig kuszálódnak.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/09/26/kertesz-balazs-rogan-antal/
|
2018-09-26 22:03:00
| true | null | null |
24.hu
|
Alig ismerik, mégis ő a Belváros királya
|
Vendéglátó-birodalmat épített Budapesten egy ember, akiről alig tudni valamit, mert a nyilvánosság előtt nem mutatkozik. Cégeinek forgalma milliárdos, nyeresége százmilliós nagyságrendű, a szakmabeliek nemes egyszerűséggel a Belváros királyának nevezik. Az V. kerületi önkormányzattal jó kapcsolatokat ápol, a konkurencián túlnőtt, most azonban nem várt irányból támadják.
| null | 1 |
http://mix.hu/Cikk.aspx?id=104870
|
2014-10-09 14:55:00
| true | null | null |
Figyelő
|
|
Pár hete megírtuk, hogy információink szerint kifutott az utolsó állampapír-csomag is a jegybank által létrehozott Pallas Athéné alapítványok működését biztosító portfolióból. Tegnap az alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. közleményben tudatta a portfolió aktuális értékét, összetételét, és ebből kiderült, hogy valóban nincs már állampapír az alapítványoknál.
Mint cikkünkben jeleztük, erre az Európai Központi Bank (ECB) figyelmeztetése miatt volt szükség. A jegybank eredetileg 266 milliárd forint értékű állampapírt bocsátott az alapítványok rendelkezésére, hogy elkezdhessék tevékenységüget. Az ECB szerint azonban ez tiltott monetáris finanszírozásnak minősül. Ezt ugyan eleinte vitatták az alapítványoknál, de később elfogadták az ECB érvelését, és nekiláttak csökkenteni az állampapírok állományát a portfolión belül.
Mostanra értünk el addig a pontig, hogy már nincs ilyen vagyoneleme az alapítványoknak, kifutott az utolsó - tudomásunk szerint euró alapú - sorozat is. Helyette ingatlanokban, befektetési jegyekben, vállalati kötvényekben, bankbetétben tartják a pénzt. Amiből pályázatokat, ingatlanpiaci invesztíciókat - például Ybl Budai Kreatív Ház, volt Postapalota a Széll Kálmán téren -finanszíroznak.
A portfolió értéke jelenleg 272,188 milliárd forint.
|
Eltűntek az állampapírok a jegybanki alapítványok vagyonából
|
Erre az Európai Központi Bank (ECB) figyelmeztetése miatt volt szükség. Helyette ingatlanokban, befektetési jegyekben, vállalati kötvényekben, bankbetétben tartják a pénzt.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/befektetes/eltuntek-az-allampapirok-a-jegybanki-alapitvanyok-vagyonabol.html
|
2018-10-05 19:37:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Hatalmas összeget kereshetett egy nap leforgása alatt egy magyar tőzsdei társaság részvényeire egy frissen bejegyzett, titokzatos svájci cég.
Sok a meglepő részlet
A Budapesti Ingatlanhasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) szerda este jelentette be, hogy a Schmidt Mária családjának tulajdonában álló PIÓ-21 Kft. nyilvános vételi ajánlatot tett az összes, tulajdonában még nem álló részvényére 548 forintos árfolyamon. A PIÓ-21 Kft. az ajánlat szerint jelenleg nagyjából 29,8 százaléknyi részvénycsomaggal (mintegy 7,7 millió részvénnyel) rendelkezik, Schmidt Mária fia, Ungár Péter Károly viszont szintén rendelkezik egy 3,07 százalékos pakettel (mintegy 790 ezer részvénnyel), így együttes befolyásuk alulról súrolja - de nem lépi át - a tőkepiaci törvény szerint csak nyilvános ajánlattal átléphető 33 százalékos értéket. (A PIÓ-21 közölte, hogy az összes részvényre elegendő fedezettel rendelkezik, az ügylet lebonyolítója az OTP Bank Nyrt., az ajánlati ár megfizetésére pedig az Takarékbank Zrt. 9,5 milliárd forintig bankgaranciát nyújtott.)
Az ajánlat előtt egy nappal szokatlanul heves volt a BIF-részvények tőzsdei kereskedése. A papírok átlagos napi forgalma jellemzően néhány száz, néha pár ezer darab, kedden azonban mintegy 8,5 millió darab cserélt belőlük gazdát a BÉT-en. Amint egy másnapi bejelentésből kiderült, a cég egyik legnagyobb tulajdonosa szállt ki ily módon a részvényeiből, a Nobilis Kristóf nevével fémjelzett DonaDöme Kft. aznap 6,247 millió darab BIF-részvényt értékesített részvényenként 468 forintos árfolyamon. Arról azonban nem volt bejelentés, hogy ki vált meg a további több mint kétmillió részvénytől. A tőzsdék jól ismerők feltételezései szerint ezt a pakettet minden bizonnyal a Halmi út 46. Kft. adta el - a cégnek egy évvel ezelőtt még csaknem tíz százalékos tulajdoni hányada volt a BIF-ben.
Szerencsés rajtot vett a befektetőcég
A nyilvános ajánlat megjelenésének másnapján pedig már be is jelentkezett a vevő, amely egy BNIF Asset Management AG névre hallgató svájci, zürichi bejegyzésű vagyonkezelő társaság. A cég összesen 32,99 százaléknyi (8,49 millió darab részvényt jelentő) pakettet vásárolt. A svájci adatok szerint április elején frissen bejegyzett társaságról nem nagyon lehet sokat tudni - talán csak azt, hogy ilyen szerencsés kézzel még nem rajtolt befektető a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT). A 100 ezer svájci frankos - azaz kevesebb mint 30 millió forintos - alaptőkével rendelkező cég megalakulása után kevesebb mint egy hónappal már négymilliárd forintért (3,969 milliárd forintért) megveszi az egyik igen illikvid magyar tőzsdei cég részvényeit, amelyre már másnap 17 százalékkal magasabb árfolyamon nyilvános vételi ajánlat érkezik.
Ha Schmidt Máriáék szerdán publikált ajánlatát jóváhagyja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a BNIF eladja részvénycsomagját, akkor összességében közel 688 millió forintot kereshet a svájci cég a "jó időben" történő BIF-es ügyleteken.
A Napi.hu megkereste az MNB-t, hogy indítanak-e vizsgálatot a BNIF tőzsdei vásárlásával kapcsolatban, nem sértették-e meg a bennfentes kereskedés tilalmát akkor, amikor egy nappal egy nyilvános ajánlat napvilágra kerülését megelőzően vettek nagy mennyiségben az ingatlanforgalmazó cég részvényeiből. A magyar tőkepiac és a felügyelet történetében ugyanis nem lenne példa nélküli, hogy egy nyilvános ajánlat megjelenését megelőző időszak tőzsdei tranzakcióit szigorúbban megvizsgálja a felügyelet. Cikkünk elkészültéig még nem érkezett meg az MNB válasza, amint megjön, azonnal frissítjük anyagunkat.
Ki áll a háttérben?
A szokatlanul jó időben vásárló svájci BNIF mögött több, piaci és nem piaci forrásunk is Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester és a leggyorsabban gazdagodó magyar köreit sejtette. (Mészáros a Napi.hu kiadásába megjelenő A 100 leggazdagabb 2017 friss becslése szerint 120 milliárd forintos becsült vagyonnal az ötödik legmódosabb magyarnak számít - ráadásul az ő vagyona nőtt abszolút és relatív mértékben is a legtöbbet az utóbbi egy esztendőben az élmezőnyben.)
Minderre egyelőre nincs közvetlen bizonyíték, hiszen a svájci cég képviseletében két, svájci személyt jelöltek meg. Forrásaink azonban fontosnak tartják kiemelni azt, hogy az igazi tulajdonos (beneficial owner) személye csak pár hónapig maradhat rejtve. Svájc ugyanis 2018 januárjától köteles lesz kiadni a vállalkozások valós tulajdonosait - és ez természetesen vonatkozik majd a BIF-ben most tulajdont szerző cégre is.
Még több furcsaság látszik
A BIF ajánlat körül egyébként más furcsaság is van. Az ajánlati árfolyam a tőkepiaci törvény szerinti két lehetséges verzióból az egyiket alkalmazza. Ez ugyanis a tőzsdei forgalommal súlyozott átlagár és az egy részvényre eső saját tőke közül a magasabb kell legyen, s ezúttal az utóbbi volt a meghatározó. A törvény azonban azt mondja, hogy a sajáttőke-értéket a legutolsó jóváhagyott éves beszámoló vagy pedig a féléves jelentés alapján kell meghatározni. A BIF-nél azonban 2016-os elfogadott beszámoló egyelőre nincsen.
Az éves beszámolóról dönteni hívatott közgyűlést a nagytulajdonosok és az igazgatóság láthatóan szándékosan, tőzsdei cégnél meglehetősen példátlan módon elszabotálta - hívta fel a figyelmet Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének (Tebész) elnöke. Az április 28-ra összehívott közgyűlésen ugyanis nem jelent meg megfelelő számú részvényes, Schmidt Máriáék, a többi nagytulajdonos és a teljes igazgatóság távol maradt, így nem lehetett elfogadni a tavalyi beszámolót, amellyel az egy részvényre eső sajáttőke-értéke 600 forint közelébe emelkedett volna. Mindössze két kisrészvényes és a 10 százalék körüli csomaggal rendelkező FHB volt jelen. Így pedig a kisrészvényesek értelmezése szerint Schmidték részvényenként 52 forinttal rövidítenék meg őket.
Az MNB pedig a ma reggeli bejelentés szerint már szankcionálta a BIF-et - egy másik tőzsdei céggel, a KEG-gel együtt -, mivel nem tett közzé április végéig éves beszámolót, és részvényeinek kereskedését a 4 milliós bírság mellett fel is függesztette a Budapesti Értéktőzsdén.
|
Nagyot kereshetnek Schmidt Máriáékon ismeretlen svájciak - Mészárosék állnak a háttérben?
|
Szándékosan elszabotált közgyűlés, MNB-büntetés, egy titokzatos, két nap alatt több százmillió forintot kereső svájci cég - ezek történtek a 15 milliárdos tőzsdei ingatlancéggel, a BIF Nyrt.-vel az elmúlt két hétben, miközben Schmidt Mária családi vállalkozása igyekszik megszerezni minél több részvényt a társaságban - a jelek szerint hiába. Az nyrt. csaknem harmada ugyanis Mészáros Lőrinc közelébe kerülhetett.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/tozsdek-piacok/nagyot_kereshetnek_schmidt_mariaekon_ismeretlen_svajciak_meszarosek_allnak_a_hatterben.636545.html
|
2017-05-05 19:43:00
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.