text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Néhány napja megvásárolta a Libri többségi tulajdonát a Mathias Corvinus Collegium, amely egyre komolyabb, az egész Kárpát-medencére kiterjedő oktatási és kulturális hálózatot épít.
A magyar közoktatás egyre romló állapota mellett a magas színvonalú képzéseket ingyen nyújtó MCC a tehetséggondozó programjaival jó alternatívának tűnhet azoknak, akiknek nincs pénzük magániskolába járatni a gyereküket.
De mennyire engedi be a politikát a falai közé a Fideszhez ezer szálon kötődő Mathias Corvinus Collegium, mennyire hatja át a képzéseket az, hogy az intézményt vezető Szalai Zoltán és az alapítvány élén álló Orbán Balázs az új generációs fideszes értelmiség fontos gondolkodói. Ez az a csoport, amelyben többen is úgy gondolják, a magyar jobboldal feladata a kulturálishegemónia-építés.
Cikksorozatunk első része.
Június 13-án érkezett a hír, hogy a Mathias Corvinus Collegium (MCC) egyik cége megszerezte a hazai könyvpiacon egyeduralkodó Libri-csoport többségi tulajdonát. Azóta a fél ország azt találgatja, milyen hatása lesz ennek a magyar kultúrára. Az interneten megjelentek az iLLibri-mémek, Bödőcs Tibor azzal viccelődött, hogy Németh Szilárd gondolatait, Brüsszel-űző türk csujogatókat és Goebbels prózájáról szóló elemzéseket adnak majd ki, közben Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója állítja, sem a könyvkínálatban, sem a Libri vezetőségében nem terveznek változásokat.
Az 1996-ban alapított, az Orbán-kormány által 2020-ban több százmilliárdos vagyonnal megtámogatott MCC-t a magyar kormánykritikus nyilvánosságban gyakran a Fidesz káderképzőjének, sőt janicsárképzőjének nevezik, és ha tényleg az, akkor persze érthető a Libri felvásárlása miatt érzett félelem (persze a magyar kultúra pluralitásának már önmagában a Libri-csoport könyvpiaci hegemóniája sem tett jót, függetlenül attól, ki épp a cég többségi tulajdonosa). Közelebbről nézve viszont úgy tűnik, hogy akik janicsárképzőnek nevezik az intézményt, nem csupán leegyszerűsítik a dolgot, de éppen a legfontosabbat nem látják, hiszen az MCC képzésein – egyelőre legalábbis – nincs nyoma direkt politikai agymosásnak, a magyar kultúra egészével azonban valóban komoly tervei vannak az intézményt irányító szellemi körnek.
Hogy a valóságot kiderítsük, beszéltünk az MCC több oktatójával, több tanulójával és az intézményt vezető Szalai Zoltán főigazgatóval is.
A nagy kérdés az, hogy ezzel az ezer diákkal mi a cél. A janicsárképző megnevezés azt sugallja, hogy az MCC vezetése az ott végzett fiatalokat politikai és közigazgatási pályára, a Fidesz szellemi hátországába szánja. Egy engedékenyebb megközelítés szerint a cél egy konzervatív elit kinevelése, amely közvetlenül nem venne ugyan részt a politikában, de hosszú távon biztosítaná Magyarországon a jobboldal szellemi fölényét.
Beszélgetéseink alapján az első verzió biztosan nem igaz, és valószínűleg a második sem.
A cikksorozat készítésekor megkerestük az MCC-t, akik gondoskodtak nekünk interjúalanyokról, de őket megkerülve is sikerült beszélnünk több olyan jelenlegi és volt MCC-s diákkal, akik magukat ellenzékinek vallják, és kifejezetten kritikusak voltak mind a kormánnyal, mind az MCC bizonyos lépéseivel. Azt azonban egyhangúlag és következetesen állították, hogy a képzésben sehol, senkire nem erőltetnek semmilyen ideológiát, és a véleményéért senkit nem néznek ki vagy büntetnek meg.
„Az egyetemista program első évében Orbán Balázs tartotta az egyik, politikai gondolkodásról szóló kurzust – mesélte nekünk az MCC egyik diákja. – Ezen a kurzuson sorban vesszük végig a különböző ideológiákat, világnézeteket és ezek filozófiai hátterét. Az egyik órán, már nem is tudom, mi után, a nyílt társadalom következett. Megkérdezték, hogy valaki el tudja-e mondani, mit jelent az, és tud-e mellette érveket felhozni. Senki nem jelentkezett. Végül Orbán Balázs szólalt meg, perceken keresztül magyarázott a nyílt társadalomról, és érvek egész sorozatát hozta fel mellette anélkül, hogy akár egy fél mondattal is elmondta volna, mit gondol az egészről.”
Az idézet jól jellemzi az önmagát „ideológiailag függetlennek, de nem értéksemlegesnek” tartó MCC-t. Orbán Balázsról, a kormányfő szűk környezetébe tartozó, a parlamentben is sokat felszólaló politikusról (és az MCC-t fenntartó alapítvány kuratóriumi elnökéről) valószínűleg mindenki tudja, hogy politikusként elítéli a nyílt társadalmakat – legalábbis nehéz lehet neki a szüntelenül a nyílt társadalom ellen ágáló Fideszben, ha nem így érez. Viszont míg egy tanár esetében kifejezett elvárás az oktatott téma tárgyilagos és higgadt bemutatása, addig Orbán Balázsnál – a kormányzati kommunikációban betöltött kiemelt szerepe miatt – sok diák szemében nagyvonalú önmegtartóztatássá válik már pusztán az is, hogy nem esik ki a tanár szerepéből.
Egy másik diák azonban arról számolt be, hogy az MCC-nek vannak „kifejezetten fideszes” részei is, de ezek ritkán érnek össze az oktatási tevékenységgel. „Az egyetlen hely, ahol az MCC képzése és az MCC kifejezetten fideszes könyvkiadó részlege (MCC Press) összeér, az a rendezvények. Az egyetemi programban pontokat kapunk azért, ha részt veszünk ezeken a rendezvényeken, a meghívottak pedig túlnyomó többségben jobboldaliak. Ezt leszámítva én egyszer sem találkoztam olyannal, hogy az arcomba nyomtak volna bármilyen ideológiát.”
Az MCC-s diákok tavaly még anonim felmérést is végeztek maguk között, hogy képet kapjanak a közösség politikai preferenciáiról, erről a felmérésről minden beszélgetőpartnerünk beszámolt. Azt mondták, a kitöltők között szinte tökéletesen fele-fele arányban voltak a fideszesek és az ellenzékiek. Szerintük ez is azt bizonyítja, hogy az MCC nem janicsárképző, és senkit nem ér hátrány azért, mert máshogy gondolkodik valamiről, mint Orbán Viktor.
Az MCC Média Iskoláját vezető Boris Kálnoky azt mondta: ő soha nem kérdezte a diákjaitól a politikai véleményüket, és nem is volt arra kíváncsi. Akkor merült ez először fel, amikor külföldi újságírók jöttek be az órájára és ők kérdezték végig a diákokat. Ekkor tudta meg, hogy osztálya a társadalom tükre – van köztük konzervatív és liberális is.
Hasonlóról számolt be Gallai Sándor, a Történelem- és Társadalomtudományi Iskola vezetője. Ő egy olyan diákját említette, aki tavaly a választások előtt az ellenzéknek kampányolt. Meg is kérdezte tőle, hogy mit szólnak az ottani barátai ahhoz, hogy ő a „janicsárképzőbe” jár, de szerinte csak barátian ugratták. Egy másik diák arról mesélt, hogy több MCC-s is segített a 2021. őszi ellenzéki előválasztás lebonyolításában.
A Politikatudományi Műhelyt is vezető Gallai szerint náluk a jelentkezők többsége nem is feltétlenül politikai karrierben gondolkodik, és ő nem hiszi, hogy az MCC más iskoláiban nagyobb lenne azok aránya, akik kifejezetten politikusnak szánják magukat. A fiatalok számára ugyanis általában taszítóan hathat a politika, és erre a pályára nem is lehet akárki alkalmas, ez részben alkati kérdés, személyiségjegyektől is függ. Gallai szerint naivitás azt hinni, hogy huszonéves fiataloknak a katedráról meg lehet mondani, hogy mit gondoljanak a világról. Szerinte „a hallgatók lennének az elsők, akik fellázadnának és otthagynák az oktatót, ha az bármilyen ideológiát rájuk akarna erőltetni”.
A kormány kritizálásának persze van határa, sőt már a 2020-as kormányzati vagyonátruházás előtt is volt. Az MCC-nek korábban kifejezetten jó kapcsolata volt a CEU-val, több oktató párhuzamosan tanított a két intézményben. Az egyetem elleni kampány, és az azt elüldöző törvény 2017-es elfogadása idején az MCC-s diákok egy része kezdeményezte, hogy a legtöbb nagy egyetem polgáraihoz hasonlóan ők is fogadjanak el egy, a CEU melletti kiálló nyilatkozatot. Többek elmondása szerint ezt a kollégium vezetése akkor megfúrta, helyette egy semleges, a CEU-t nem említő nyilatkozatot adtak ki az oktatás szabadságáról.
A Fidesz mögött azonban az utóbbi években kialakult egy második, az elsőtől elég jól elválasztható szellemi hátország is. Ennek a körnek meghatározó figurái Orbán Balázs, Szalai Zoltán vagy éppen Békés Márton. Ezt a kört nevezik a magyar jobboldal harmadik nemzedékének is, legfontosabb lapjuk a Mandiner, politikai agyalásaikat a Kommentár folyóiratban szokták közölni.
Ebben a körben is nagyon erősek a személyi és intézményi összefonódások, Szalai Zoltán például egyszerre az MCC főigazgatója, a Mandiner-csoport lapigazgatója, a Mandiner hetilap főszerkesztője és a Kommentár folyóirat szerkesztője. Az egyik kéz pedig néha kisegíti a másikat, így az MCC például nemrég 11 milliárd forinttal támogatta a Kommentárt.
Bár Szalai jellemzően pont tartózkodik a közpolitikát érintő megnyilvánulásoktól, a Fidesz új szellemi hátországából sokan elég konkrétan le szokták írni, mit és hogyan szeretnének megvalósítani. A közvetlenül a miniszterelnökkel együtt dolgozó Orbán Balázs nemrég könyvet írt erről, a lényeget viszont legegyértelműbben Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője (ebben a felállásban Szalai főnöke) fogalmazta meg, amikor márciusban a Magyar Nemzetben megjelent véleménycikkében közösségük céljaként ezt határozta meg:
„A végső politikai cél a kulturális hegemónia létrehozása, hiszen ez tetőzi be magát a politikai folyamatot: eseménysorozatát visszamenőlegesen szentesíti s önmagán túli, sőt, kívüli horizontra emeli. A kulturális hegemónia kialakításának stratégiája van, amely nem egyetlen gyors villámháború taktikai lépéseiből áll, hanem egy hosszadalmas kulturális hadviselés stratégiájával dolgozik. Ez Blitzkrieg helyett lövészárok-hadviselés.”
A kulturális hegemónia fogalmát Antonio Gramsci marxista filozófus alkotta meg. A lényege nagyon röviden az, hogy egy bizonyos világnézet képviselői úgy befolyásolják a kultúrát (tehát a hiedelmeket, értékeket, magyarázatokat), hogy az ő világnézetük váljon az egyetlen elfogadott kulturális normarendszerré. A cél, hogy az általuk képviselt társadalmi berendezkedés természetesnek, elkerülhetetlennek és állandónak tűnjön, mint amit nem lehet és nem kell megváltoztatni.
Ahogy szövegében Békés is írja, ez nem egy egyik napról a másikra megvalósuló projekt, hanem hosszú, évtizedes távlatban megvalósítható építkezés. Olyan vállalkozás, amelynek a középpontjában a tudomány és a kultúra, ezek mögött pedig elsősorban az oktatás áll. Ha pedig úgy vesszük, hogy a Szalai Zoltán és Orbán Balázs körül csoportosuló kör célja a kulturálishegemónia-építés, akkor az MCC tevékenysége is egészen más megvilágításba kerül.
Az MCC Press a honlapja alapján sokféle könyvet kiadott az elmúlt kevesebb mint két évben, amelyek között politikai, közgazdasági és történelmi munkák is vannak. Ezen kívül néhány Fidesz-közeli alak különböző témába vágó írását is kiadták, így Orbán Balázs politikai gondolkodásról szóló fejtegetéseit, Kovács Ákos novelláskötetét vagy Thibaud Gibelin, szerelmes levélnek is beillő könyvét Orbán Viktorról.
A történelem, a gazdaság és a politika mellett van egy visszatérő témája az MCC-nek, ez pedig a gender. Az elmúlt másfél évben több, társadalmi nemekről, transzneműekről és a feminizmus kritikájáról szóló könyvet gondoztak, amelyekben más mellett „genderkomédiáról” a „genderkultuszból való kiszabadulásról” és „a feminizmus kudarcáról” írnak.
Az MCC Pressnek pedig most külön jelentőséget ad a Libri felvásárlása, hiszen az MCC 98 százalékos tulajdonosa lett az ország legnagyobb könyvkereskedési láncának számító Libri–Bookline-csoportnak. Tavaly előtt már kisebbségi tulajdonrészt szereztek, akkor úgy tűnt, több budapesti Libri-üzletben elszaporodtak az MCC Press és az Alapjogokért Központ genderkérdésről szóló könyvei. Volt olyan, ahol a ezeket a könyveket egymás mellé, kiemelt helyre rakták ki a polcokra.
A Libri tagadta, hogy ennek ideológiai okai lettek volna, azt, hogy ez felsőbb utasítás, szerencse vagy egy-egy üzletvezető túlbuzgóságának következménye, nem tudtuk kideríteni. Az viszont egyértelműnek tűnik, hogy a piaci megtérülést a Libri nem cserélte le a politizálásra, hiszen az üzletekben kormánykritikus írók könyvei is szoktak kiemelt helyen szerepelni, a változás legfeljebb a társadalomtudományi szekciót érintette.
A könyvkiadás mellett az MCC másik, ideológiailag terhelt része a falaikon belül működő intézetek tevékenysége. Ebből öt van: a Nézőponttal közösen alapított Ifjúságkutató Intézet, a Századvéggel létrehozott Klímapolitikai Intézet, a Tanuláskutató Intézet, a Magyar-Német Intézet és a szintén századvéges Migrációkutató Intézet.
Bár az intézetek méretre és tevékenységre is elég különbözők, kutatóintézetként jellemzően rendezvényeket szerveznek és kiadványokat, elemzéseket adnak közre. Ezek egy része valóban szakmai munkának tűnik, de az ideológiai elkötelezettség elég egyértelműen látszik, az egész MCC-hez hasonlóan a Nyugatról meghívott vendégek döntő többsége itt is konzervatív-jobboldali vonalról jön.
A leginkább átpolitizált ezek közül logikus módon a Migrációkutató Intézet (MKI), amelyet 2015-ben, a menekültválság idején alapítottak. Az intézetben dolgoznak valóban neves kutatók, de az azt vezető Dezső Tamás például egyáltalán nem rejti véka alá kormánypártiságát, a kiadványaik pedig elég jó muníciót szolgálnak a kormánymédia örökös hergeléséhez.
A még 2021-ben nekünk nyilatkozó diákok szerint a Migrációkutató Intézet 2015-ös megjelenése volt a leglátványosabb jele annak, hogy a politika belépett az MCC kapuján. Sokan úgy érezték, az MKI nem tudományos, hanem propagandaintézmény, amelynek egyetlen feladata, hogy szakmai, vagy annak mondott hátteret adjon a kormány migrációellenes politikájához.
Szintén jobboldali fölény látszik az MCC rendezvényein. Bár ezek nagy részének közvetlenül nincs köze a politikához, így a meghívottak sem besorolhatók ideológiailag, a politikai jellegű előadásoknál azért többnyire az angolszász világ konzervatív és alt-right szereplői jelennek meg. Ez a leglátványosabb a 2021-es MCC Feszten volt, ahol Dennis Prager és Tucker Carlsson is előadtak, de idén májusban az MCC szervezésében lépett fel Budapesten Jordan Peterson is, akivel később maga Szalai készített interjút a Mandinerre. Idesorolható az MCC júniusi, kétnapos „békekonferenciája” is, amelyen mások mellett Szijjártó Péter, Nagy Márton és Köves Slomó szólalt fel. Az MCC szerint persze ha végignézzük a kiadott könyvek vagy a rendezvényeken felszólalók listáját, akkor mindenféle világnézetből érkezőkkel találkozhatunk, valójában viszont a konkrét politikusokat leszámítva mindenhol látszik a jobboldali túlsúly.
A hegemóniaépítés tehát nem úgy valósul meg, hogy valakinek a szájába rágják, hogy mit kell gondolni és kire kell szavazni. Sokkal inkább úgy, hogy a kiválasztott narratívát erősítő, azzal egyetértő gondolatokat hangosítják fel, állítják be fontosnak és megalapozottnak. És ezt persze így csinálja a világ minden szervezete, csak az MCC ezt több százmilliárd forint állami pénzből teszi.
Ez utóbbi csoportból a legnagyobb név talán Rod Dreher, a The American Conservative című konzervatív kéthavi lap szerkesztője. (Az amerikai lap koppintásaként 2021-ben Hungarian Conservative néven a Batthyány Alapítvány elindított egy angol nyelvű kéthavi lapot, amelynek célja szerintük a magyar konzervatív hangok eljuttatása a világ többi részére.)
Az MCC vendégoktatói közül ezen a vonalon leginkább Thibaud Gibelin francia történész tűnik ki. Gibelinnek tudományos munkássága nincs, egy párizsi egyetemen doktorál, de 2020-ban kiadott egy esszét Orbán Viktor győzelemre játszik címmel. Ebben az írásban Orbánt Napóleonhoz hasonló vezetőnek nevezi, a munkásságát pedig egészen gátlástalan kritikátlansággal dicséri az első oldaltól az utolsóig. Az eredetileg franciául írt könyvet az MCC Press magyarul is kiadta, annak ellenére, hogy abban Gibelin első ránézésre több dolgot is összekevert Közép-Európa történetében. Ahogy Dreher, úgy Gibelin is vendégeskedett Orbánnál mostanában.
Az MCC-t is megkérdeztük a vendégoktatókról, hivatalos válaszukban azt írták: „az elvi meggyőződését, ideológiai, politikai irányultságát a pályázóknak nem vizsgáljuk, így azok nem képezik szempontját a kiválasztásnak”. A vendégoktatók felvételiztetésében is részt vevő Gallai Sándor szerint az ő értékrendjük valóban nem kiegyensúlyozott, több a magyar kormánnyal szimpatizáló, és kevesebb a kormánykritikus közöttük, bár van olyan is, aki nyíltan kritizálta a kormányt. Gallai szerint viszont a jobboldali többségnek nem az az oka, hogy direkt ilyen embereket keresnének, hanem hogy ők jelentkeznek többen.
Az MCC ugyanis nem keres meg senkit, hogy jöjjön vendégoktatónak, a külföldiek maguk jelentkeznek, ami pedig már egy elég erős szűrő. Gallai szerint ez azért van így, mert „a nemzetközi sajtóban nagyon negatív kép alakult ki az MCC-ről, azok, akik itthon janicsárképzőnek nevezik az intézményt, azok külföldön is ezt mondják, ami sok potenciális jelentkezőt elrettent. Ugyanez a hír viszont olyan jelentkezőket is felbiztat, akik otthon meg nem értettnek érzik magukat. Vannak nagyon erős jelöltek, de egészen furcsa kalandorok is beadják a jelentkezésüket; a felvételinél szűrni kell, hogy csak az emberileg és szakmailag-közéletileg is vállalható jelentkezők maradjanak.”
Egy nekünk nyilatkozó diák szerint „a vendégoktatók 90 százaléka tényleg jó helyekről jön, érti a szakterületét. Aztán van a másik tíz százalék, akik mindig ugyanazt gondolják és mondják, mint Orbán, őket szerintem csak a politikai legitimáció miatt tartják. Leírják angolul, franciául meg olaszul, hogy Orbán mekkora zseni, ő meg biztos úgy érzi, hogy külföldön mennyien támogatják, és hálás az MCC-nek, hogy ilyen arcokat hoznak Budapestre. De a vendégoktatók amúgy elég kevés órát tartanak, nem hiszem, hogy érdemben befolyásolnának bármit.”
Az MCC itthoni oktatói között inkább keresni kell azokat, akik a kormányhoz kötődnek vagy nyíltan politikai véleményt szoktak alkotni. Ott van persze a kollégiumban oktató Orbán Balázs, Orbán Viktor politikai igazgatója, vagy az MCC Szólásszabadság Műhelyét vezető Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, de ők egyértelműen a kisebbség. | Kulturális Blitzkrieg helyett lövészárok-hadviselés – mennyire átpolitizált a Librit megvásárló MCC? | Néhány napja megvásárolta a Libri többségi tulajdonát a Mathias Corvinus Collegium, amely egyre komolyabb, az egész Kárpát-medencére kiterjedő oktatási és kulturális hálózatot épít. A magyar közoktatás egyre romló állapota mellett a magas színvonalú képzéseket ingyen nyújtó MCC a tehetséggondozó programjaival jó alternatívának tűnhet azoknak, akiknek nincs pénzük magániskolába járatni a gyereküket. De mennyire engedi be a politikát a falai közé a Fideszhez ezer szálon kötődő Mathias Corvinus Collegium, mennyire hatja át a képzéseket az, hogy az intézményt vezető Szalai Zoltán és az alapítvány élén álló Orbán Balázs az új generációs fideszes értelmiség fontos gondolkodói. Ez az a csoport, amelyben többen is úgy gondolják, a magyar jobboldal feladata a kulturálishegemónia-építés. | null | 1 | https://telex.hu/komplex/2023/06/19/mcc-ideologiamentes-elitkepzes-a-kulturalis-hegemoniaepites-arnyekaban | 2023-06-19 11:06:00 | true | null | null | Telex |
A „koronatanúnak” nevezett F. Vivient, Schadl György bizalmasát hallgatta meg kedden a bíróság, aki Excel-táblázatokban vezette Schadl pénzügyeit.
F. Vivien korábban mindent borított az ügyészségnek, ezért nem vádlott, hanem tanú az úgynevezett Schadl-Völner-perben.
Azt mondta, Schadl és a fideszes exállamtitkár, Völner Pál gyakran találkozott, volt, hogy az Igazságügyi Minisztériumban, máskor a végrehajtói kar volt elnökének irodájában, ahol kettesben beszélgettek.
Állítása szerint Schadl egyre többet kért a pénzért kinevezett végrehajtók irodáinak osztalékaiból, azokból pedig Völner Pálnak adott tovább.
Olyan is volt, hogy F. Vivien fehér jelöletlen borítékba tette a Schadl által meghatározott összeget, ami ment tovább „barátunknak”, Völner Pálnak.
Szerinte Schadl érinthetetlennek hitte magát.
A „koronatanúnak” nevezett F. Vivien meghallgatásával folytatódott a végrehajtói kar volt elnöke, Schadl György és a fideszes volt igazságügyi miniszterhelyettes és államtitkár, Völner Pál korrupciós pere kedden.
F. Vivien Schadl bizalmi embere volt, nagyjából tíz évet dolgozott mellette, és ő volt az, aki „Házipénztár” és „EgyenlegMoncsi” elnevezésű Excel-táblázatokban dokumentált minden pénzmozgást, így a Völner Pál volt államtitkárnak juttatott állítólagos kenőpénzek kifizetését. F. már korábban vádalkut kötött az ügyészséggel, akiknek részletesen vallott Schadl ügyeiről, ezért nem lett belőle vádlott, csak tanú.
A Schadl–Völner-ügy lényege a vádirat szerint, hogy Schadl „korrupciós kapcsolatot alakított ki” Völner Pállal, aki rendszeresen 2–5 millió forintot kapott tőle – összesen legalább 83 millió forintot. Az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket. Az ügyészség szerint Schadl lényegében „fizetésként” adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében.
A keddi tárgyaláson Schadl György apja is megjelent, aki szintén vádlott – a férfi egy vállszorítással és mosollyal üdvözölte Völner Pál fideszes exállamtitkárt, akivel végül egymás mellé ültek le.
F. Vivien arról beszélt kedden a bíróságnak, hogy 2011 óta ismeri Schadl Györgyöt, Völner Pállal pedig párszor találkozott a végrehajtói irodában, ezt viszont nem nevezné ismeretségnek. F. Vivien úgy vallott, eleinte csak a pénzügyi feladatok ellátása volt a munkaköre Schadl irodájában (bankszámlára beérkező összegekkel intézkedett végrehajtási ügyekben), és „sokkal később kapott olyan feladatokat, amik nem a végrehajtáshoz, hanem Schadl privát ügyeihez kapcsolódtak”, pedig ő maga sokszor jelezte, hogy ezt ő nem szeretné.
Ennek ellenére egyre több ilyen feladatot kapott. Amikor már egyre többször jelezte, hogy túl sok a személyesen Schadlnak elintézendő feladat, például az ingatlanjaival és cégeivel, Schadl akkor vette fel M. Viktort, a szintén vádlottak padján ülő sofőrt, aki a vád szerint vitte-hozta a pénzeket Schadlnak.
A tanú szerint Schadl régóta az iroda páncélszekrényében tartotta a saját pénzét, de azt eleinte papíralapon vezette egy másik munkatársa, nem számítógépen. Később lettek ebből „Házipénztár” és „EgyenlegMoncsi” elnevezésű Excel-táblázatok. Ebbe a páncélszekrénybe kerültek Schadl ékszerei, családi vagyonnyilatkozatai is, de voltak ott még autókulcsok is. Ehhez a szekrényhez F. Vivienen kívül például M. Viktor is hozzáfért.
F. Vivien elmondása szerint neki már „az is nagyobb összeg volt, amikor 5-10 millió forintok kerültek be a páncélba”, és ebből fizették ki például az építési vállalkozót, aki Schadl túlépített balatoni nyaralójával ügyeskedett. A tanú szerint „ezekből a pénzmozgásokból egyre több volt, egyre intenzívebb volt a befizetés-kifizetés”.
Schadl az osztalék felét kérte
F. Vivien szerint Schadlnak „jó szokása volt kölcsönt nyújtani, többen kaptak tőle. (…) Nem önzetlenül, de ha úgy ítélte meg, adott” a hozzá közel álló személyeknek. Több olyan esetről is tudott a tanú, amikor ezek a kölcsönök nem voltak lepapírozva, és F. Vivien szerint Schadl azért adta ezeket a pénzeket, „hogy lekötelezze azt, akinek ad”. Schadl adott kölcsön például M. Viktornak és F. Viviennek is – a nő erről azt mondta, ő maga azért kapta a pénzt, hogy abból ingatlant vegyen.
A tanú szerint kapott kölcsönt Csiszár Éva is – 21 millió forintot –, az egyetlen végrehajtó a hétből, aki nem vallotta magát bűnösnek a bíróságon, ezért továbbra is a vádlottak padján ül. A vád szerint ugyanis őt is pénzért cserébe nevezték ki végrehajtónak, Schadl pedig az irodanyitását is megtámogatta, a végrehajtói kar volt elnöke mindezért pedig azt kérte, az iroda osztalékából kapjon nagyobb összeget.
Csiszár korábban annyit ismert el a bíróságon, hogy háromszor pénzt adott át Schadl Györgynek, vagyis szerinte „polgári jogviszonyban” visszafizette a korábban kapott kölcsönt Schadlnak.
Ennek viszont most ellentmondott F. Vivien vallomása, aki azt mondta, a kölcsönt Csiszár egy összegben, átutalással adta vissza Schadlnak. Viszont a tanú szerint Csiszár ezen felül is adott még pénzt Schadlnak.
F. Vivien most úgy vallott, Schadl György Csiszár végrehajtói irodája osztalékának a felét kérte.
A vádakat Csiszár mellett Schadl is tagadja.
A pénzek mentek tovább Völnernek
Szóba került egy másik pénzért kinevezett végrehajtó is, Szabó Balázs. F. Vivien azt mondta, ő volt az, aki minden üzenetet átadott Schadl és Szabó között, így azt is, hogy Schadl Szabó irodája osztalékának egyharmadát kéri a férfitól. F. Vivien most azt állította a bíróságnak,
Schadl azt mondta neki, ebből a pénzből havi egymillió forintot fog adni „annak, aki segített”, aki pedig Völner Pál.
A tanú szerint ő maga pedig „sosem volt abban a helyzetben, hogy kérdőre vonja Schadl Györgyöt”. (A végrehajtói irodás kenőpénzeket Szabó Balázs már elismerte a bíróságon, felfüggesztettre ítélték.)
Egy idő után viszont Schadl az egyharmadot módosította: már az osztalék felét kérte Szabó Balázstól F. Vivienen keresztül, mert készpénzre volt szüksége. A nőnek viszont ez nem tetszett, ezért szerinte
kérdőre vonta Schadlt, aki „erősen felemelte a hangját, közölte, hogy ne beszéljek hülyeséget, értsem meg, hogy a felét kéri az osztaléknak, és ennek a felét fogja továbbadni Völner Pálnak”. A bíró kérésére a tanú megerősítette, hogy Schadl név szerint említette neki Völner Pál nevét.
„Amikor Schadl ezt a nevet említette nekem, tudom, hogy szégyen, de nem tudtam, kiről van szó, én is az interneten néztem utána”, mondta F. Vivien Völnerről.
Egy ponton Schadl felvetette, hogy ha már F. Vivien is ennyire részt vesz az ügyben, kapjon ő is valamennyit a pénzből. Ő maga pedig „sajnos” beleegyezett ebbe, ezzel pedig körülbelül 40 millió forinthoz jutott így, készpénzben.
F. Vivien ezután részletesen vallott a többi végrehajtóról is: osztalékok odaadása, juttatások visszacsepegtetése, így ment ez szerinte. A gépén lévő táblázatból arra következtetett, hogy több végrehajtó (például Nagy Gábor, aki szintén bevallotta a bűnösségét) az egész osztalékát odaadta Schadlnak, aki ezért vissza néhány milliót adott nekik havonta. A „havi elszámolás” nevű táblázatban lehet szerinte vezetve az, hogy havi 1, másfél és 2 millió forintok voltak ezek a visszajuttatások. Volt olyan alkalom is szerinte, amikor Schadl sofőrjét, M. Viktort már a bankhoz rendelték oda, és egyenesen onnan vitte a pénzt.
Barátunk, Völner Pál
F. Vivien szerint Schadlnak „olyan habitusa volt, aki maga köré gyűjti az embereket. Presztízs volt a közelében lenni, többen a kegyeibe akartak kerülni. Volt, aki azt gondolta, ha szorosabbra fűzi vele a kapcsolatot, nem kell tőle tartania”. A köré gyűlt embereket viszont nem becézte, csak Völner Pálra hivatkozott úgy, hogy Pali (amikor Schadl Paliról beszélt, F. Vivien a biztonság kedvéért még vissza is kérdezett, hogy biztosan Völner Pálról van-e szó, nehogy eltévessze a neveket. Róla volt szó.), vagy barátunk, más közeli ismerősét nem jellemezte így. „Ha elhangzott, hogy barátunk, az Völner Pál volt. Nem volt egyébként közös barátunk, amúgy sem cseverésztünk a barátairól”. Ez a barátunk meg is jelent a nyilvántartásban, táblázatban, amit Schadl kérésére kezdett el vezetni.
F. Vivien arról is beszélt, Schadl bejárt az Igazságügyi Minisztériumba is, ahol Völner Pállal találkozott. A fideszes exállamtitkár is járt a végrehajtói irodában, négyszemközt beszélgetett Schadllal a végrehajtói kar elnökének irodájában, senki mással nem kommunikált. Azt viszont nem tudja, milyen egyeztetések voltak Schadl és Völner között, de a személyes egyeztetések kettőjük között egyre gyakoribbak voltak, „kéthetente biztos, hogy találkozgattak (...) Pénzátadást sosem láttam, de onnantól kezdve, hogy ezt a nyilvántartást elkezdtem vezetni, abban a tudatban éltem – és ezt semmi sem cáfolta –, hogy ezeket a pénzeket Schadl György Völner Pálnak adja át”.
Volt, hogy Schadl beíratta vele a táblázatba, hogy pénzt visz Völnernek, de arra is volt példa, hogy Schadl nem emlékezett, mikor adott át pénzt Völnernek, ezért visszanézték a naptárában, mikor volt köztük találkozó. Ez alapján ment a pénzügyeket összegző táblázatba is a fideszes exállamtitkár neve. „Természetesen” olyan is volt, hogy F. Viviennek kellett a széfből kivennie a pénzt, a nő erről azt mondta:
„Fehér jelöletlen borítékba tettem a Schadl által meghatározott összeget”, ami ment tovább Völner Pálnak.
Schadl nem magyarázta, de F. Vivien sem kért magyarázatot arra, mik voltak ezek a pénzügyletek. Egyszer az is megtörtént, hogy egy pénzátadás meghiúsult – F. Vivien szerint bár egy összeg Völnernek ment volna, inkább átváltották devizára.
Egy ideig „nem merült fel bennem a korrupciós kifejezés, sem az, hogy bűncselekmény történik. Nyilván ha belegondolok, ez egyértelmű”, mondta F. Vivien, aki viszont arra nem gondolt, hogy ezzel Schadlt szembesítse. Schadl „nagyon határozott, nagyon céltudatos jellem, szerintem ő maga is elhitte, de velem és másokkal is elhitette, hogy ő érinthetetlen, és minden célját eléri. És nagyon sokáig így is ment. Sajnos egy burokban éltem”, mondta.
Röviden szóba került a Gazdiként ismert R. Róbert vádlott, aki többször találkozott Schadllal a végrehajtói irodában. A tanú szerint a két ember „baráti viszonyban volt”. Gazdinak „az átlagostól eltérő a stílusa, egyedi, sokan nehezen tudják elfogadni. Egy vehemens, nagyhangú, jó kedélyű úriember” – az úriember jellemzés kisebb mosolyt csalt a bíróság és a védők arcára is.
Szóba került Schadl túlépített siófoki nyaralója, amiben egy építési vállalkozó segített Schadl Györgynek megszerezni a használatba vételi engedélyt (a vállalkozó és az ügyben szintén ügyeskedő kormányhivatali dolgozó már elismerte a bűnösségét). F. Vivien szerint a nyaraló felhúzásánál egy számlát sem állítottak ki, mert Schadl az áfa befizetését akarta elkerülni.
F. Vivien kihallgatása csütörtökön folytatódik.
A bíróság az előző tárgyaláson meghallgatta F. Vivien élettársát, aki a pénzért cserébe végrehajtói pozícióhoz jutott Szabó Balázs végrehajtó irodájában dolgozott. Szabó cserébe azért, hogy kinevezzék végrehajtónak, vállalta, hogy az irodája adózott eredményéből összesen 190,5 millió forintot ad át Schadl Györgynek. A tanú, S. Zoltán szintén azt mondta, az előzetes alku egy idő után megváltozott Szabó és Schadl György között, 30 helyett 50 százalékot kellett végül visszafizetnie az osztalékból Schadlnak, „és ez lett a Völner Pállal indokolva”, mint akinek ezt a pénzt Schadlnak tovább kell adnia. | Fehér jelöletlen borítékba tettem a Völner Pálnak szánt összeget, mondta Schadl bizalmasa a bíróságon | A „koronatanúnak” nevezett F. Vivient, Schadl György bizalmasát hallgatta meg kedden a bíróság, aki Excel-táblázatokban vezette Schadl pénzügyeit. F. Vivien korábban mindent borított az ügyészségnek, ezért nem vádlott, hanem tanú az úgynevezett Schadl-Völner-perben. Azt mondta, Schadl és a fideszes exállamtitkár, Völner Pál gyakran találkozott, volt, hogy az Igazságügyi Minisztériumban, máskor a végrehajtói kar volt elnökének irodájában, ahol kettesben beszélgettek. Állítása szerint Schadl egyre többet kért a pénzért kinevezett végrehajtók irodáinak osztalékaiból, azokból pedig Völner Pálnak adott tovább. Olyan is volt, hogy F. Vivien fehér jelöletlen borítékba tette a Schadl által meghatározott összeget, ami ment tovább „barátunknak”, Völner Pálnak. Szerinte Schadl érinthetetlennek hitte magát. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/06/20/schadl-gyorgy-volner-pal-tanumeghallgatas-per-birosag-targyalas-korrupcio | 2023-06-20 11:12:00 | true | null | null | Telex |
Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott, Keresztes Imre főügyész által jegyzett közlemény szerint a vádlottak ellen összesen 297 bűncselekmény – vezető beosztású hivatalos személy által, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette, hivatali visszaélés, kötelességszegésre irányuló hivatali vesztegetés, vesztegetést állítva elkövetett hivatali befolyással üzérkedés, valamint más bűncselekmények – miatt emeltek vádat. Három tisztviselő és három vállalkozó esetében döntően bizonyítottság hiányában megszüntette a nyomozást a főügyészség.
Az ügy vádlottjai között 14 adóhatósági tisztviselő – köztük négy osztályvezető -, valamint 52 magánszemély (vállalkozó, könyvelő) és egy ügyvéd van. Az ügyben az érintett gazdasági társaságok képviselői, illetve néhány esetben könyvelői, valamint az adóügyekkel érintett magánszemélyek mellett vádlottként olyan adóhatósági tisztviselők is szerepelnek, akik a bűnszervezet működésében nem vettek részt, de alkalmi anyagi ellenszolgáltatásért vagy szívességből a kötelességüket megszegve jártak el.
A vádirat szerint a korrupciós bűncselekmények többségét a legalább nyolc emberből álló, N. Lajos volt társadalombiztosítási tisztviselő által vezetett bűnszervezet tagjai követték el. (A feltételezett vezető ellen 104 bűncselekmény miatt emeltek vádat.) A bűnszervezetnek a székesfehérvári adóhatóság részéről egy osztályvezető, három végrehajtási ügyintéző, egy kijáró végrehajtó, egy árverési ügyintéző, valamint egy ügyvéd volt a tagja.
A Székesfehérvári Törvényszékhez benyújtott, 110 oldalas vádirat szerint a bűnszervezet 35 cég és 10 magánszemély adóügyében igyekezett – sokszor eredménnyel – befolyásolni az ellenük indult eljárást. Ennek nyomán az adóhatóság – s azon keresztül a magyar állam – 150 millió forintot meghaladó bevételtől esett el. A hivatalos személyeket alkalmanként jellemzően 200-300 ezer forinttal, összesen 10,9 millióval vesztegették meg.
Az ügyben 2010 elején indult nyomozás a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságon, mert a titkos információgyűjtés során felmerült adatok szerint fennállt annak gyanúja, hogy az APEH Közép-dunántúli Regionális Igazgatóságának egyes munkatársai – köztük vezető beosztású dolgozók – és velük kapcsolatban álló közvetítők az adóhatósági eljárásokban anyagi ellenszolgáltatás fejében jogtalan előnyben részesítenek egyes érintett cégeket és magánszemélyeket.
Miután a nyomozás során a gyanú megerősödött, egy párhuzamos nyomozás keretében a Székesfehérvári Nyomozó Ügyészség is bekapcsolódott az ügy felgöngyölítésébe.
Házkutatások, s több ember – köztük egy osztályvezető – őrizetbe vétele után, az ügyészi nyomozás hatásköri szabályainak változása miatt az ügy iratait áttették a Központi Nyomozó Főügyészséghez. Ott a korrupció elleni ügyek osztálya folytatta le a nyomozást a Fejér Megyei Rendőr-főkapitánysággal szoros együttműködésben.
A nyomozás végére 73-ra bővült a gyanúsítottak száma. Az egyikük időközben elhunyt, így a vádelőkészítő szakaszban 72 terhelt – 17 adóhatósági tisztviselő, köztük 4 osztályvezető, és 55 magánszemély cselekvőségét kellett értékelnie az ügyészségnek.
A vádirati tényállás lényege szerint az APEH (jelenleg NAV) Közép-dunántúli Regionális Igazgatóságán folyamatban levő adóigazgatási eljárásokban érintett magánszemélyek, illetve gazdasági társaságok képviselői személyesen vagy közvetítő útján megkeresték a bűnszervezet vezetőjét azzal a kéréssel, hogy azok segítsenek az ügyeiket különböző összegű készpénzért, illetve egyéb jogtalan előnyért cserében az illetékes hivatali ügyintézők, illetve vezető beosztású dolgozók befolyásolásával számukra kedvező módon elintézni. N. Lajos határozta meg az ügyben szükséges lépéseket, illetve az azokért kérhető vagyoni előny nagyságát.A vádirat szerint az adóigazgatási eljárások befolyásolásának három iránya volt.
A működésüket fenntartani kívánó adózók esetében a végrehajtási eljárásoknál igyekeztek számukra kedvezőbb helyzetet teremteni, illetve az ügyintézők megkeresésével, kisebb ajándékokkal, a hivatali helyzettel való visszaéléssel és személyes ismeretség révén elérni, hogy az adózó fizetési kedvezmény iránti kérelmeit kedvezően bírálják el.
A tevékenységüket folytatni nem kívánó adózók esetében jogellenesen közreműködtek abban, a hátralékkezelési, végrehajtási eljárások olyan irányba terelődjenek, hogy az adózónak az adótartozás fedezetéül szolgáló vagyontárgyai ismeretlenek maradjanak az adóhatóság előtt, lehetővé váljon azok elidegenítése, majd miután az érintett nem tudja az adótartozását kifizetni, vele szemben felszámolási javaslat készüljön, illetve behajthatatlanság címén a tartozását töröljék.
Jellemző elkövetési módként az adóhatóság által lefoglalt ingó, illetve ingatlanvagyon vonatkozásában – általában jogtalan anyagi előnyért cserébe – az ügyintézők úgy jártak el, hogy azokat vagy feloldják, vagy a végrehajtás során piaci értéküknél alacsonyabb becsértéken értékesítsék az adósnak vagy az általa kijelölt személynek.
A bűnszervezet tagjai – ha arra igény volt – befolyásukat a konkurens vállalkozások adóhatósági vizsgálatokkal történő ellehetetlenítésére is felhasználták. A bűnszervezet vezetője jelenleg lakhelyelhagyási tilalom alatt áll, az ügy többi vádlottja szabadlábon védekezik. | Vádemelés az adóügyekre szakosodott székesfehérvári bűnszervezet ellen | A Központi Nyomozó Főügyészség vádat emelt vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt az adóügyek elintézésére szakosodott székesfehérvári bűnszövetkezet tagjai ellen; az ügynek 66 vádlottja van. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/08/16/vademeles-az-adougyekre-szakosodott-szekesfehervari-bunszervezet-ellen/ | 2012-08-16 12:14:00 | true | null | null | 24.hu |
Jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt emelt vádat a Siófoki Járási Ügyészség négy személy ellen, akik közreműködtek abban, hogy áron alul adjanak el önkormányzati területet a polgármester közeli hozzátartozóinak.
A vádirat szerint a község polgármestere először 2005-ben próbálta meg jóval a piaci értéke alatt megszerezni a 4,5 hektáros, jórészt erdős önkormányzati földet, azonban akkor ez még nem jött össze neki.
2020-ban azonban a település önkormányzata nehéz helyzetbe került, így a képviselő-testület elhatározta, hogy az önkormányzati ingatlanvagyon egy részét eladják és így fognak bevételhez jutni. Így került elő ismét az a terület, amire a polgármester már korábban is szemet vetett. A terület valójában viszont húszmilliót ér, az alpolgármester viszont – a polgármester tudtával – egy olyan értékbecslést szerzett be, miszerint a forgalmi értéke csupán 5,9 millió. A becsléssel viszont volt egy komoly probléma: az értékbecslőnek a faállomány értékének meghatározására nem volt joga.
A képviselő-testület viszont ennek ellenére megszavazta, hogy a polgármester gyerekeinek fogják eladni a földeket.
A szerződést 2020-ben az alpolgármester írta alá, ezzel pedig 14 milliós kárt okoztak a településnek. A Somogy Vármegyei Főügyészség korábban már polgári peres eljárást indított az ügyben, a Kaposvári Törvényszék pedig elsőfokú, nem jogerős ítéletében elrendelte a vevők tulajdonjogának törlését és visszaadta a területet az önkormányzatnak. | Kijátszották az önkormányzati földet egy somogyi polgármester gyerekeinek | A 4,5 hektáros területért 5,9 milliót fizettek, holott az húszmillió forintot ér. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230710_somogy_hutlen_kezeles_vademeles | 2023-07-10 08:50:00 | true | null | null | HVG |
A Rogánt és Habonyt reptetők cége veszi át a budaörsi repülőteret
Több évtized után a Magyar Repülő Szövetség csütörtökön kivonul a budaörsi reptérről, az üzemeltetést pedig az a cég veszi át, amely ugyanazok tulajdonában van, mint a Rogánék helikopteres útját is intéző Fly-Coop – tudta meg a hvg.hu. Egyesek szerint bejött a papírforma azzal, hogy pályázat nélkül kerül a Habonyt is reptető családi cégcsoporthoz az ország második legnagyobb reptere. Az állami vagyonkezelő szerint viszont mindez csak átmeneti, a végleges üzemeltetésre pályázatot fognak kiírni.
Három héttel ezelőtt hoztuk nyilvánosságra, hogy nagy változások lesznek a budaörsi repülőtéren, miután a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. visszaveszi az ingatlant az évtizedek óta ezt üzemeltető Magyar Repülő Szövetségtől (MRSZ). Informátoraink már akkor azt jósolták, hogy a stafétát a Fly-Coop Kft. veheti át, amely tavaly arról lett ismert, hogy ennek a cégnek a helikopterével repült egy vidéki lagzira üzletasszony feleségének hála Rogán Antal, de Habony Árpád is velük utazik.
Egy kanyarral ugyan, de bejött a jóslat: Magyarország második legjelentősebb repülési központjának új üzemeltetője az Aeroglobe Kft. – tudta meg a hvg.hu. Az Aeroglobe ugyanúgy a Jakab család – Jakab Ernő és fia, Jakab Tamás – tulajdonában és vezetésében van, mint a Fly-Coop. Jakabék működnek a Somogy megyei Kadarkút repterén is, ide van bejegyezve az Aeroglobe, amely ráadásul az a cégük, amellyel összebútoroztak a kormány kedvenc biztonsági cégével, a Valtonnal. Az Aeroglobe és a Valton-Sec Kft. év elején alapított közös céget Hun-Jet néven, az állami események állandó biztonsági cége ezzel szállt be a légi bizniszbe. A Fly-Coop, Aeroglobe vezetésében részt vevő Jakab Tamás egyben a Valtonnal közös cég egyedüli ügyvezetője is.
A vagyonkezelő is megerősítette
Az MNV Zrt. kommunikációs osztálya megerősítette információnkat, a vagyonkezelő már meg is kötötte a „határozott – 180 napos – időtartamra szóló bérleti szerződést kötött az Aeroglobe Kft.-vel”. „A reptér birtokátruházásának lefolytatására tervezetten augusztus 31-én fog sor kerülni. A bérlő ettől az időponttól kezdve veszi át a reptér működtetésének feladatait” – közölték.
A döntést azzal indokolták, hogy a cég „kellő tapasztalattal rendelkezik már repterek működtetésében, mely fő szempont volt a kiválasztás során annak érdekében, hogy a reptér biztonságos és folyamatos működése kellően biztosított legyen”.
Korábbi cikkünkben felmerült, vajon hogyan biztosítható a zökkenőmentes váltás, hiszen egy reptér üzemeltetéséhez speciális engedélyek sora, hatósági eljárások végigjárása szükséges. A repülőszövetség ezekkel mind rendelkezik, utódjának viszont ezeket mind be kell szereznie. Forrásaink egyetértettek abban, hogy a budaörsi reptér egy napra sem zárhat be, hiszen innen indulnak a katasztrófavédelem, a rendőrség gépei, de a műtéti szervszállítások is, sok bérlő cégnek pedig a megélhetése függ az ország második legnagyobb légi központjától.
Ideiglenes a hatalomátvétel, a végső üzemeltetőt tenderen keresik
Az állami vagyonkezelő szerint az új bérlő „intézkedett a szükséges engedélyek beszerzése iránt annak érdekében, hogy a működtetés továbbra is zavartalanul folytatódjon”. „Információink szerint az Aeroglobe a zavartalan működés elősegítése érdekében tárgyalásokat folytat a jelenleg ott dolgozó szakszemélyzet több tagjával” – közölték.
Miközben erre a fix, 180 napos időtartamra átveszi a repteret az Aeroglobe, az MNV megkezdi a pályázat előkészítését – ezen dől majd el ugyanis, ki kerül véglegesen birtokba (erről az MNV igy tájékoztatott).
"Szereljük le az irányítótornyot?"
Mindössze egyetlen nappal a váltás dátuma előtt, szerdán a jelenlegi üzemeltető, a Magyar Repülő Szövetség vezetője nem tudta megmondani, mégis hogyan zajlik majd le a reptér átvétele. Mészáros László elnök szerint erre nézve nem kapott részletes tájékoztatást a vagyonkezelőtől, így egy sor tisztázatlan kérdés van. „Olyan alapvető dolgokat sem tudunk például, hogy szereljük-e le az irányítótorony berendezését, hiszen ingyen csak nem hagyjuk itt nekik. De olyan dokumentumokat meg kér tőlünk a vagyonkezelő, aminek náluk is meg kell lennie, illetve ami nem is létezik, ilyen az egykori átadás jegyzőkönyve” – sorolta Mészáros. Neki ezért kétségei vannak, vajon sikerül-e csütörtökön valóban zökkenőmentesen, kényszerszünet nélkül átvenni a stafétát tőlük több évtized után.
Az országos sportszövetség az elnök szerint mindenesetre patthelyzetbe kerül, mivel a napi üzemeltetést végző embereiket – légi irányítókat, hangármestereket – az utód cég ugyan átvenné, de nem jogfolytonosan. „Azt akarják, hogy mondjunk fel mindenkinek, és majd ők felveszik őket. Csakhogy akkor a szervezetnek ki kell fizetnie a szeptemberi bérüket és a végkielégítéseket, ami nagyjából 15 millió forint. De erre nekünk nincs forrásunk” – jelentette ki.
Mészáros László úgy tudja: többen is bejelentkeztek, hogy szeretnének a helyükbe lépni. „Az világos, hogy a végleges üzemeltetés majd pályázaton dől el, de most mégis mi alapján választottak? Hiszen ha több cég is szóba jöhetett, miért nem írtak ki pályázatot, illetve milyen alapon hoztak döntést arról, ki vegye át ideiglenesen?” – tette fel a kérdést az elnök.
Velük utaznak, de "attól még nem a cégük"
Egy az ügyet közelről követő, névtelenséget kérő forrásunk viszont azt állította, hogy „mindenki megnyugodott” a reptéren, mert sem a dolgozók, sem a bérlők nem voltak igazán elégedettek azzal, ahogy a repülőszövetség üzemeltette az objektumot. Szerinte nincs jelentősége, hogy a cég tulajdonosait politikusokkal hozták összefüggésbe. „Kétségtelen, hogy szokták szállítani a nevezett személyeket, de ettől nekik még nincs közük a céghez, csak mert velük repülnek” – fogalmazott. Jakabék cége pedig már csak azért is jobb gazdája lehet a reptérnek, mert „helyben érdekeltek”, hiszen régóta itt működnek – jegyezte meg.
Forrásunk szerint a céget hátszéllel beprotezsált befutónak tekinteni már csak azért sem lehet, mert az ideiglenes megbízásuk rövidsége miatt nem is számít „nagy biznisznek” a reptér átvétele. „Kötelesek az állagmegóvásra, így valamennyi pénzt biztosan bele is kell tenniük. A felújítás viszont már több százmilliós, akár milliárdos nagyságrend lenne, ilyen szintű beruházásról csak a tulajdonos állam dönthetne” – mondta.
Már első cikkünkben felmerült, hogy bizonytalan, hosszú távon mi lesz a sorsa a mostanra leromlott ingatlannak. Egy forrásunk akkor azt prognosztizálta: az is lehetséges, hogy a repülőszövetség kiebrudalása után az állam hirtelen pénzt fog pumpálni a reptérbe, amelynek központi műemlék épülete mellett a Budaörs és Budapest határán fekvő telke éri a legtöbbet. És semmi akadálya nem lesz annak sem, hogy – mondjuk meghívásos tendereken kiosztott beruházások után – ugyanilyen „váratlanul” akadjon majd egy alkalmas vevőjelölt a milliárdos értékű, állami vagyonra. | A Rogánt és Habonyt reptetők cége veszi át a budaörsi repülőteret | Több évtized után a Magyar Repülő Szövetség csütörtökön kivonul a budaörsi reptérről, az üzemeltetést pedig az a cég veszi át, amely ugyanazok tulajdonában van, mint a Rogánék helikopteres útját is intéző Fly-Coop – tudta meg a hvg.hu. Egyesek szerint bejött a papírforma azzal, hogy pályázat nélkül kerül a Habonyt is reptető családi cégcsoporthoz az ország második legnagyobb reptere. Az állami vagyonkezelő szerint viszont mindez csak átmeneti, a végleges üzemeltetésre pályázatot fognak kiírni. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20170831_Rogan_es_Habony_kedvenc_legi_cege_veheti_at_a_budaorsi_repteret | 2017-08-31 12:26:00 | true | null | null | HVG |
Ahhoz képest, hogy a baranyai Versenden alig ezren élnek, a falu mégis sokat szerepel a hírekben. 2011-ben Kárász István polgármester csődöt jelentett, de nem sokkal később kiderült, hogy Kárász a közmunkaprogramban úgy foglalkoztatott embereket, hogy ők erről nem is tudtak. Az ügyben költségvetési csalás miatt indított nyomozást a rendőrség.
Az első ügy kirobbanása után újabb nyomozás indult a polgármester ellen, mivel fiktív önkormányzati beruházásokat fizetett ki közpénzből. Kárász mintegy 4,5 millió forintot vett fel az önkormányzat házipénztárából olyan munkákra, amiket senki sem végezett el a valóságban, az összeget pedig egy társával megosztva zsebre tette.
Ebben az ügyben idén tavasszal találták bűnösnek a polgármestert, gazdasági csalás miatt egy év börtönre ítélték, két év próbaidőre felfüggesztve.
Az RTL Híradója szerint a helyzet most már ott tart a közétkeztetés és az önkormányzati dolgozók bére is veszélybe került.
Az önkormányzat több szolgáltatónak is tartozik, ezért a falu két buszát végrehajtók akarják elvinni.
Ennek ellenére Kárász István, aki 2010-ben lett polgármester, azóta minden választást megnyert.
A Pécsi Törvényszék szóvivője, Barkaszi Attila azt mondta: a bíróság már megállapította, hogy a jogerősen elítélt Kárász méltatlan a polgármesteri pozícióra, vagyis megszűnik ez a tisztsége. Sőt, mivel a bíróság „nem mentesítette a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól”, a következő választáson nem is indulhat el. | Versend polgármestere csődöt jelentett, aztán kiderült, hogy 4,5 milliót nyúlt le a falu kasszájából | Az első nyomozás több mint egy évtizede indult ellene, mégis mindig újraválasztották. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230711_Versend_polgarmestere_csodot_jelentett_aztan_kiderult_hogy_45_milliot_nyult_le_a_falu_kasszajabol | 2023-07-11 20:25:00 | true | null | null | HVG |
A 7 milliárd forint közpénzből készülő Hunyadi-tévésorozat forgatásán járt Novák Katalin
"Készül a magyar Trónok harca” - fűzte hozzá a képekhez a köztársasági elnök.
Novák Katalin a készülő Hunyadi-tévésorozat forgatásán járt - írja a köztársasági elnök a Facebook-oldalán.
Az államfő a „magyar Trónok harca” fóti forgatásán Robert Lantos és Krskó Tibor producerek kalauzolták körbe a Hunyadi János nagy csatáit megidéző díszletek között. A köztársasági elnök találkozott a Hunyadi Jánost alakító Kádár L. Gellérttel is, és kijelentette, "a forgatás kulisszáit látva biztos a sikerben."
Korábban írtunk arról, hogy közel 7 milliárd forintot ad a kormány a Hunyadi-sorozatra (a Nemzeti Filmintézet pedig további 3,5 milliárdot). A tévésorozat első trailerét idén áprilisban a televíziós szakma fontos eseményén, az évente megrendezett cannes-i MIPTV vásáron és konferencián mutatták be.
A hvg.hu-n és a hvg.hu podcastokban részletesen foglalkoztunk a NER történelmifilm-fétisével: a Rákay Philip-féle Petőfi-filmtől és Aranybullától kezdve a Blokádon át a mohácsi csatáról szóló, szintén készülőfélben lévő Rákay-produkcióig közpénzmilliárdok folynak olyan filmekbe, amelyek minden szakmai megmérettetésen és a jegypénztáraknál elhasalnak, cserébe remekül ábrázolják a rendszer magáról alkotott "nemzeti-heroikus", de a valósággal köszönöviszonyban sem lévő természetét.
Gőzerővel száguldunk neki a falnak, és nem fogunk megállni - A magyar film 2022-ben
Noha tavaly az ElkXrtukot nézve azt gondoltuk, ennél már nehéz mélyebbre süllyedni, a magyar film idei éve sokkal tragikusabb volt az előzőnél is. És úgy tűnik, ebbe az irányba indultunk el, nagy sebességgel és elágazások nélkül.
Fülke: Van-e különbség egy 1953-as és egy 2023-as kurzusfilm között?
Amikor kormánypropagandisták készítenek közpénzmilliárdokból történelmi filmeket, amelyek képesek a tényeket is elferdíteni, csak hogy beférjenek az ideológiai keretbe, joggal vetődik fel a kérdés: nem láttunk mi már ilyet? Közéleti podcastunk legfrissebb adásában történész kollégánk, Lenthár Balázs mesélt arról, hogy mit akar mondani magáról és nekünk a rendszer az Aranybullához hasonló alkotásokkal, és milyen, olykor rémisztő hasonlóságot mutat ez a szocialista múlttal.
Nem az a baj, hogy történelmi film készül, hanem hogy rossz - Deák Kristóf és Madarász Isti a Fülkében
Az Oscar-gála előre megy, a magyar nevezések hátra: évek óta közünk nincs a világelithez, pont amióta kurzusfilmeket nevezünk minden díjra. De miért tartunk ott, hogy a feltörekvők kezét elengedjük, a tehetségeket feketelistázzuk, a rendszerhű dilettánsok viszont végtelen pénzből dolgozhatnak?
„A történelem nem szolgája az ideológiának" - interjú II. Andrásról és az Aranybulla-sorozatról Zsoldos Attila történésszel
Az Aranybulla-sorozatban megjelenő, pozitív II. András kép alapját lényegében Zsoldos Attila történész, akadémikus kutatásai adták, aki 2010-ben szakított azzal a 2-300 éves trenddel, miszerint a király csak sodródott az eseményekkel és ami jót tett, arra is úgy kényszerítették rá az alattvalói. | A 7 milliárd forint közpénzből készülő Hunyadi-tévésorozat forgatásán járt Novák Katalin | "Készül a magyar Trónok harca” - fűzte hozzá a képekhez a köztársasági elnök. | null | 1 | https://hvg.hu/elet/20230707_Hunyaditevesorozat_Novak_Katalin | 2023-07-07 17:50:00 | true | null | null | HVG |
Botrány a TF-en: szabálytalanul kapott diplomát a fideszes képviselő fia?
Befolyással üzérkedés, többrendbeli közokirat-, illetve magánokirat-hamisítás gyanújával tettek feljelentést ismeretlenek a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának (TF) idei diplomaosztóján történtekkel kapcsolatban a BRFK-n. Az egyik érintett hallgató egy sportügyekben illetékes fideszes politikus fia.
Július közepén L. J. és Gy. Zs. ünnepélyes keretek között, több tucat évfolyamtársukkal együtt átvették a testnevelő-edző szakos diplomájukat Tóth Miklós dékántól. Tették ezt úgy, hogy a dékán is, a hallgatók is tudták: az államvizsga előtt a két egyetemistának összesen 15 jegye hiányzott az abszolutóriumhoz. Egy harmadik hallgató is hasonló körülmények között abszolvált, ám F. M. mégsem kaphatott diplomát, mert ehhez még hiányzik a nyelvvizsgája.
A dékán – a kari adminisztráció ellenállását letörve és jelzéseit figyelmen kívül hagyva – saját, frissen szerzett kódja segítségével igazolta a hiányzó krediteket az intézmény elektronikus nyilvántartásában, és Hamar Pál oktatási dékán-helyettes, illetve Hrabacsik Mihály tanulmányi osztályvezető segítségével tette hivatalossá az ügyet. A friss diplomások egyike egy sportügyekben illetékes kormánypárti parlamenti képviselő, Lasztovicza Jenő fia, két társa pedig a fiú korábbi kollégiumi szobatársai. A diplomaszerzés körülményeit a BRFK Bűnügyi Főigazgatóságának címére is feladott, a hvg.hu birtokába jutott többoldalas, mellékletekkel ellátott névtelen feljelentés részletezi.
Vizsgázni se mehettek volna
A dokumentumokból rekonstruálható történet szerint a három egyetemista 2012. június 18-án annak ellenére jelent meg a záróvizsgán és szerzett abszolutóriumot, hogy összesen 21, fejenként nagyjából egy-egy félévre elegendő érdemjegyet az államvizsga napján kaptak meg. A feljelentés szerint a reggel 8 órakor kezdődő államvizsgán úgy mentek át, hogy a hiányzó jegyeket aznap délelőtt 10-13 óra között vitték fel az elektronikus tanulmányi rendszerbe (etr), ami sok szempontból szabálytalan lenne, sőt elvileg lehetetlen is.
Az intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata szerint az érintett hallgatók eleve fel sem iratkozhattak volna az államvizsgára. A TF tanulmányi és vizsgaszabályzatának kikötése szerint az abszolutórium feltétele „a tantervben előírt vizsgák eredményes letétele”. A végbizonyítvánnyal ugyanis azt igazolják az egyetemek, hogy a végzős hallgató megszerezte az előírt kreditpontokat.
A feljelentéshez csatolt, a tantárgyakat és érdemjegyeket tartalmazó táblázat szerint a három diák négy félévnyi edzésmegfigyelést és edzésvezetési gyakorlatot, valamint több szemeszternyi Sportági elmélet és módszertan nevű tantárgyat alig néhány perc alatt teljesített. A Neptun nevű rendszer – leegyszerűsítve: az említett táblázat – közokiratnak minősül, így minden bejegyzést hitelesen naplóz, azaz minden változtatásnál megjegyzi például a bejegyző kódját vagy a bejegyzés időpontját. A hallgatók pár perc alatt bejegyzett tantárgyait és a 2-es, 3-as és 4-es jegyeket az államvizsga napján Tóth Miklós dékán kódjával vitték fel az elektronikus indexekbe, holott a szabályzat szerint ezeknek még a képzés során, legkésőbb a vizsgaidőszak lezárását megelőzően kellett volna bekerülniük a nyilvántartásba.
A Schmitt-ügy dékánja
Pozíciójánál fogva Tóth Miklós Schmitt Pál plágiumügyében is feltűnt, nem is akárhogyan. Amikor az év elején a hvg.hu feltárta, hogy az akkori államfő doktori disszertációja plágiumgyanús, Tóth Miklós közölte: nincs ok azt feltételezni, hogy nem kellően megalapozott döntést hozott az a bizottság, amely húsz évvel ezelőtt elbírálta Schmitt Pál doktoriját. Tóth akkor egyenesen azt állította, hogy a kisdoktori cím kiadása szabályszerűen történt, az értekezés tartalma pedig megfelelt az akkori követelményeknek. Néhány nappal később azonban – elsősorban a tudomány „erős embereinek” nyomására – a testnevelési egyetem vezetése mégiscsak úgy döntött, felállít egy vizsgálóbizottságot.
A bizottsági tagok nevét a jelentést elkészítéséig titokban tartották, de utóbb kiderült, a plágium tényét elismerő testület több tagja is kapcsolatba került a korábban Schmitt Pál vezette Magyar Olimpiai Bizottsággal (MOB), vagy annak valamilyen szervezetével. Tóth volt az, aki a vizsgálat alatt ellátogatott a Sándor-palotába, hogy Schmittet az 1992-es ügy hátteréről megkérdezze. A bizottságnak egyébként maga a dékán is a tagja volt, akitől nem idegen a sportdiplomácia világa, hiszen 2010-től a MOB orvosbizottságának a tagja. (Ebben az évben hagyta ott Schmitt Pál a MOB elnöki posztját.) A Schmitt-ügy januári kirobbanása után egy hónappal Tóthot a MOB egyik alelnökévé választották.
A mostani történetben is feltűnő ügyvéd, Istvánfi Dániel a Testnevelési Egyetem jogtanácsosa, tanácskozási jogú tagja a kar vezető testületének, a Kari Tanácsnak. Istvánfi édesapja, Istvánfi Csaba nagy tekintélyű professzor, 1988 és 2000 között pedig a MOB elnökségi tagja is volt. Schmitt Pál doktori disszertációjának opponense, Kertész István emlékei szerint az idősebb Istvánfi a Testnevelési Egyetem rektoraként jelen volt akkor, amikor a plágiumbotrány miatt lemondott államfő megvédte a doktori disszertációját.
„Kapott információim alapján”
A dékán már korábban jelezte a tanulmányi ügyekkel foglalkozó dékánhelyettesnek, Hamar Pálnak, hogy a három hallgató hiányzó tantárgyait és a kívánt jegyeket vigyék fel az elektronikus rendszerbe, de a táblázat bizonyítja: ez az államvizsga napjáig nem történt meg. A dékán június 15-én – azaz három nappal az államvizsga előtt – keltezett, hivatalos levelében az szerepel, hogy a Lasztovicza fiának és F. M.-nek hat-hat, Gy. Zs.-nek pedig összesen kilenc jegyet milyen bontásban kellene Hamarnak igazolnia. A dékán indoklásként azt írta: „kapott információim alapján” a tanulmányaikat levelező tagozaton befejező hallgatók még a nappali tagozaton teljesítették a hiányzó krediteket, ezért kéri azok pótlását.
A hvg.hu kérdéseire reagáló Tóth Miklós pénteken több, fénymásolt dokumentumot is bemutatott, amelyek szerinte ezeket a bizonyos „kapott információkat” tartalmazzák. A dékán által átadott másolt okmányok közül az egyik a három hallgató Tóth-hoz címzett június 13-i „méltányossági kérelme”, melyben tantárgyaik utólagos elismerését kérvényezték. Ebben arra hivatkoztak, hogy „most, a záróvizsga előtt szembesültünk azzal", hogy a nappali és a levelező tagozat közt elvárásbeli különbségek vannak: míg a nappalin bizonyos gyakorlati tantárgyakat 2-3 félév alatt lehet elvégezni, ugyanezek a tantárgyak a levelező tagozaton 6 félévesek. A kérelemben azt állították, hogy „a tantárgyak óraszámait a nappali tagozaton többszörösen” teljesítették „a levelezői óraszámokhoz képest", ezért kérték, hogy az egyetem tekintse teljesítettnek a hiányzó órákat.
A birtokunkban lévő adatok szerint viszont az elektronikus nyilvántartási rendszerben nincs nyoma annak, hogy akár a levelező, akár a nappali tagozaton az évek során bármikor, a három hallgató közül bármelyik is felvette volna ezeket a tantárgyakat. (A három egyetemista az utolsó évre kérte át magát nappaliról levelező tagozatra.)
A Szalma-szál
A dékán a hvg.hu-nak megmutatott egy másik levelet is, amelyet a nemrég kinevezett sportszakmai dékánhelyettes írt alá, és amely Tóth szerint alátámaszthatja a hallgatók állításait és őt magát is „megnyugtatta”, hogy helyesen jár el (lásd Kreditekvivalencia című keretes írásunkat). Az egykori világklasszis távolugró, Szalma László nevét tartalmazó dokumentum szerint a diákok a kari előírásokhoz képest jóval korábban, évekkel az előírt idő előtt teljesítették a formálisan hiányzó tantárgyakat, csak a Neptun nevű számítógépes rendszer nem engedélyezte azok hivatalos felvételét.
A levél szerint a kurzusokat tanulmányaik olyan korai szakaszában vették föl, hogy a formális szabályokat szigorúan betartó elektronikus rendszer még nem is engedte kezelni az adataikat. A dokumentumban az szerepel, hogy a nappali tagozaton az Edzésmegfigyelés című tantárgy például csak a 4. félévtől vehető fel, ám azt korábban teljesítették a kurzusokat tartó tanároknál, így annak a Neptunban formálisan nincs nyoma.
Egy a tanulmányi ügyekben napi gyakorlattal rendelkező egyetemi forrás cáfolta Szalma dékánnak írt teóriáját, mondván: az a variáció, hogy teljesítették ugyan az órákat, de azt nem vitték fel a Neptunba, azért nem lehetséges, mert ha a hallgatók az órákat nem vehették föl, akkor nem is teljesíthették a kurzusokat.
A dékán arra hivatkozva, hogy engedélyt kell kérnie Szalmától a levél átadásához, visszatartotta a megmutatott dokumentumot. Végül három nappal később Szalma László e-mailben reagált, melyhez csatolva átküldte a június 13-i levele másolatát, illetve egyetlen mondatot fűzött ehhez, hogy a levél tartalmát megerősíti. Arra a kérdésünkre viszont nem reagált, honnan tudja, hogy a diákok a tantárgyakat valóban elvégezték és időben vizsgáztak.
"Ezt rögzíteni nem lehetett"
Miután a feljelentés a birtokunkba került, négy napon keresztül többször hívtuk Szalma Lászlót a munkahelyi és a mobiltelefonján is. Pénteken késő délután sikerült utolérnünk a dékánhelyettest, aki megkeresésünkre azzal zárkózott el a válaszoktól, hogy nincs engedélye a nyilatkozattételre. Így Szalma László nem reagált többek között arra sem, miképpen bizonyosodott meg arról, hogy a hallgatók valóban elvégezték a rendszerből formálisan hiányzó tantárgyakat, és valóban ő igazolta-e Tóth felé az órák és a vizsgák teljesítését.
Cikkünk megjelenése előtt, vasárnap levelet kaptunk a Szalma-ügyben a dékántól, aki megismételte korábbi állításait, és azt hangsúlyozta, hogy a tanulmányi és vizsgabizottságot bevonva hétfőn "a már megkezdett vizsgálatot" kiterjeszti, hogy kiderítsék, miért nem garantált a nappali-levelező képzés közti átmenet, amivel ő „a három hallgató esete kapcsán” szembesült először. Azt is hangsúlyozta, hogy a diákok nappalin sokkal több órát teljesítettek, mint levelezőn kellett volna, ezért szerinte „elfogadhatatlan lett volna a hallgatok diplomáit nem kiadni levelező tagozaton”. A levélből továbbra sem derül ki, Szalma László – és rajta keresztül a dékán – hogyan bizonyosodott meg arról, hogy a hallgatók valóban elvégezték a tantárgyakat.
Szalma hétfőn másolatban átküldött június 13-i levelében az szerepel, hogy "a nappali tagozat óra- és vizsgaterve szerint a Neptunban az említett tantárgyakat a 4., az 5. és a 6. félévben lehet fölvenni és teljesíteni". A Tóthnak átadott igazolás szerint a Neptunban "ezt rögzíteni nem lehetett, (...) mert a mintatantervükhöz ezek az óra- és vizsgaterv miatt nincsenek hozzárendelve". A dékánhelyettes szerint ezzel szemben a hallgatók levelező tagozaton fejezték be a tanulmányaikat, ahol "minden félévben szerepelnek ezek a tantárgyak". A dékánhelyettes egyéb kommentárt nem fűzött az e-mailben csatolt leveléhez.
Mint a villám
A dékán által pénteken a hvg.hu-nak bemutatott dokumentumok közül az egyiken egy ügyvéd, a kar jogtanácsosa, Istvánfi Dániel neve szerepelt. Az ügyvéd a június 13-i levélben azt írta: „a fent nevezett hallgatók – eddigi tudomásom szerint – levelező tagozatra történő átvételük idején semmilyen külön tájékoztatást, felhívást nem kaptak a Kartól arra nézve, hogy a nappali és levelező tagozatok gyakorlati tantárgyainak teljesítése során jelentős eltérések lehetnek”. (A levélből az nem derül ki, honnan tudta az ügyvéd, hogy a hallgatók valóban nem kaptak az évek alatt tájékoztatást.)
A hvg.hu-nak átadott dokumentum szerint az ügyvéd ebből, illetve abból az alapelvből kiindulva, hogy a nappali és levelező tagozat közti átjárhatóság biztosítása elemi feltétel, levezette, hogy az egyetemnek a méltányossági kérelmet meg kellene adnia. "Különös tekintettel arra is, hogy egy esetleges peres eljárásban az Egyetemnek kellene igazolnia, hogy a hallgatók milyen tájékoztatást kaptak” – írta.
Tehát azon a napon, amikor a három hallgató megírta Tóthnak a kérelmét és megszületett a Szalma-féle igazolás is, a dékán már kapott is egy jogi szakvéleményt, mely szerint még a per sem zárható ki, melyben az egyetemnek kell majd magyarázkodnia. A dékán másnap, június 14-én levelet írt Hamar Pál dékánhelyettesnek, melyben azt írta: helyt ad a hallgatók kérelmének, és kéri a tanulmányi osztály intézkedését, hogy a Neptun rendszerben ezek adminisztrációja megtörténjen. Aztán írt egy másikat június 15-én is, melyben az szerepel, hogy vigyék is fel a Neptunba a jegyeket.
A játékszabályok
A TF tanulmányi és vizsgaszabályzata szerint a gyakorlati jegyet a szorgalmi időszak utolsó napjáig kell megszerezni. Ha ez nem sikerül, akkor az etr-be elégtelennek kell kerülnie, és a tantárgyat az illetőnek újra fel kell vennie. De az „újrafelvétel ideje a tantárgy ismételt meghirdetésének féléve”. A szabályzat azt is világosan kimondja, hogy „az etr-en történő jelentkezés nélkül a hallgató nem vizsgázhat”, sőt azt is, hogy a leckekönyv (jelesül az internetes nyilvántartás) közokirat, és abban „bármiféle illetéktelen bejegyzés okirat-hamisítás”.
A jegyek ellenőrzéséről a kari vizsgaszabályzat úgy rendelkezik, hogy „az oktató köteles a megszerzett érdemjegyet a vizsgalapra a vizsga napján az etr-rendszerbe legkésőbb a vizsgált követő napon – utolsó vizsganap esetén aznap – bejegyezni. A vizsgalapot a tanár aláírásával hitelesíti”.
A feljelentésből rendelkezésünkre álló dokumentumok, illetve a dékán által bemutatott okmányok alapján úgy tűnik, Tóth Miklós a hallgatók bemondására és Szalma László levelére támaszkodva, a tanulmányi osztályt meg sem kérdezve, a szabályzatot és a vonatkozó jogszabályokat, valamint a teljesítési időpontokat figyelmen kívül hagyva, az ügyvéd által említett per elől kitérve saját maga vette kezébe az ügy kezelését. Erre Tóth sem adott másfajta magyarázatot a hvg.hu kérdéseire válaszolva.
„Pancser dolog volt”
Egy a TF tanulmányi ügyeiben járatos, de a hírzárlat és saját maga védelmében névtelenséget kérő forrás azt hangsúlyozta, éppen az a kreditrendszer lényege, hogy csak akkor tekinthető teljesítettnek egy tantárgy, ha a jegyek a megfelelő időpontban bekerülnek a Neptunba.
Ezt a felsőoktatási törvény szavatolja, mert előírja az elektronikus tanulmányi rendszer használatát, amit a Semmelweis Egyetemen épp a jelenlegi rektor, Szél Ágoston irányítása alatt vezettek be, sőt a TF kari tanácsa is már több éve az elektronikus index használatát írja elő. „A hallgatóknak föl kell venniük az etr-be a tantárgyat, a tanárnak pedig be kell írnia a jegyet, és igazolnia kell a kurzust. Csak az létezik, ami oda be van írva. A lapok, cetlik, igazolások nem számítanak” – mondta a szakember.
Megkerestük a kérdéses tantárgyak ügyében illetékes oktatókat is, akiknek fel kellett volna vinniük az érdemjegyeket a rendszerbe. Vágó Béla, az atlétika tanszék tanára az az ember, aki a kérdéses jegyek egy részét eredetileg igazolhatta volna, sokirányú, többszöri megkeresésünket végül azzal az sms-ben küldött üzenettel hárította el, hogy „A TF Nyilatkozattételi Szabályzata alapján csak a Dékáni Hivatal engedélyével nyilatkozhatom! Kérem, hogy ennek hiányában ne keressen!”.
Több tanszéken ugyanakkor egyértelműen megerősítették: teljesen kizárt, hogy bármelyik hallgató észrevétlenül, egyetlen nyom nélkül végezhessen el ennyi kurzust. Az egyik, kizárólag név nélkül nyilatkozó tanár szerint azért nonszensz az egész feltevés, mert az a hallgatóknak is elemi érdeke, hogy a saját elvégzett kurzusaik után, a kreditjeik érdekében ezt az iktatást, igazolást a nyilvántartásban rögzíttessék.
A Semmelweis Egyetemen a hallgatók minden hivatalos egyetemi ügyletét ügyintézőn keresztül kezelik, így ebben az esetben a diákokat jó előre ki kellett értesíteni, hogy ki-ki még mely kreditek teljesítésével „adós” ahhoz, hogy államvizsgára jelentkezhessen. Az egyik név nélkül nyilatkozó tanszékvezető azt mondta a hvg.hu-nak, hogy „pancser dolog volt” így intézni az ügyet, mert ha már a három diák minden határidőből kicsúszott, egy fél év halasztással, a szeptemberben felvetetett tanegységekkel az egész adminisztráción észrevétlenül át lehetett volna vinni az ügyet. Igaz, így júliusban viszont nem kaphattak volna diplomát. Most viszont szerinte az a helyzet, hogy a vizsgaszabályzat sokszoros megszegésének és okirat-hamisítások gyanújának kivizsgálására egy újabb egyetemi belső vizsgálat indulhat, ami szerinte nem tesz majd jót a Schmitt-botrány után az intézmény hírnevének.
Privilegizált dékán
A hvg.hu birtokában lévő dokumentumokból kiderül, hogy Tóth dékánhelyetteséhez címzett június 15-i kérése a tanulmányi osztályon dolgozó ügyintézők ellenállásán megbukott. A feljelentés szerint senki nem volt hajlandó a hiányzó jegyeket utólag beírni a rendszerbe, így végül az összes adminisztrációs munkát a dékán saját hatáskörét kibővítve, saját kódjával végezte el.
A birtokunkban lévő dokumentáció szerint három nappal a dékán írásos kérése után, az államvizsga napján Tóth Miklós tanszéki adminisztrátori jogosultságot kapott az addigi oktatói jogosultsága helyett – az erre vonatkozó tanulmányi osztályhoz intézett írásos utasítást az osztályvezető, Hrabacsik Mihály írta alá.
A dékán saját kódjával elvégzett pótlásokkal kapcsolatban ráadásul az is felmerül, hogy Tóth Miklós úgy tömte be az indexekben tátongó lyukakat, hogy azokra semmiféle szakmai kompetenciája nincs. A TF dékánja ugyanis az orvosi egyetemen volt korábban oktató, belgyógyászati és közigazgatási szakvizsgával rendelkezik, ám a sportszakmai tantárgyakhoz nincs meg a szükséges végzettsége.
Erős ellenállásba ütköztek
A BRFK-nak címzett feljelentésből kiolvasható, hogy a TF bürokráciája ellenezte a különleges eljárást. A tanulmányi osztály hallgatói ügyekben is illetékes ügyintézője még a diplomaosztó előtt írásban jelezte az osztályvezetőnek, hogy határozottan ellenzi Gy. Zs. és L. J. diplomájának átadását. Hrabacsik Mihály azonban szó nélkül átvette és aláírta a diplomát kapó hallgatók névsorát. A tanulmányi osztályvezető ezzel kapcsolatos megkeresésünket azzal hárította, hogy a Schmitt-ügy óta semmiféle nyilatkozatot nem tehetnek a médiában. Majd amikor a megkeresés okát mégis végighallgatta, egyszerűen lecsapta a telefont.
A diplomaátadóra készült listát készítő ügyintéző sem nyilatkozott, azonban annyit elismert, hogy a kérdéses dokumentum valódi, ahogyan a két hallgató neve mellé tett megjegyzés is tőle származik. Ám arról, hogy miért írta oda a két név után, hogy „??? Határozottan elítélem”, szintén nem beszélt.
Noha a záróvizsgára a vizsgaszabályzat szerint csak az engedhető, akinek a szakra vonatkozó minimális kreditpontja megvan – az utólag a rendszerbe felvitt kurzusok az egyetem óra- és vizsgaterve szerint kötelező tantárgyak voltak –, a három hallgató államvizsgája végül rendben lezajlott. Akkor is, ha a vizsga megkezdése előtt a sportszakmai dékánhelyettes, az államvizsga-bizottsági elnökjelölt Szalma László a kezdés előtt lemondta a megbízatását. (Az egykori világklasszis a hvg.hu erre vonatkozó kérdéseire sem reagált.)
A vizsgabizottság egy másik tagjától, Soós Csabától (mesteredző, tanszékvezető) azonban megtudtuk, hogy a június 18-i államvizsga bizottságba Szalma helyett végül Kovács Etele ugrott be (ő a Schmitt-ügyet vizsgáló bizottságnak is tagja volt).
Ráütötte a pecsétjét
A karon az ügyben kialakult feszült hangulatot jelzi, hogy a dékán végül magánál tartotta Lasztovicza fiának oklevelét. A feljelentésben az áll, hogy Tóth Miklós arra hivatkozott, saját kezűleg akarja megmutatni a parlamenti képviselőnek a fia diplomáját. A dékán végül a diplomát nem is a más hallgatók okiratánál használt intézményi pecséttel hitelesítette, hanem – és ez a diplomán egyértelműen látható – a saját dékáni pecsétjét használta.
A július 14-én tartott diplomaosztón Lasztovicza fiának és Gy. Zs.-nek átadott oklevélen szerepel egy záradék is: „Az oklevél tulajdonosa tanulmányai során a(z) Testnevelő tanári szakképesítés megalapozásához szükséges 50 kredites modult elsajátította.” Az állítás igazságtartalmát Tóth Miklós dékán, és Kovács Etele, a záróvizsga-bizottság elnöke is aláírásával igazolta.
Kreditekvivalencia
hvg.hu: Kért-e extra jogosultságot a tanulmányi ügyintézői rendszerben való tevékenységéhez?
Tóth Miklós: Igen.
hvg.hu: Mi az oka, hogy három hallgatónak összesen 21 érdemjegy beírását kérte a vizsgaidőszak befejezését követően?
T. M.: Ennek az az oka, hogy a nappali tagozatról levelező tagozatra jelentkeztek át, a törvény szerint az átjárhatóságot biztosítani kell a két tagozati forma között, és a hallgatók nem kaptak megfelelő tájékoztatást arról, hogy nekik milyen kreditjük hiányzik. A levelező tagozat követelménye némiképpen eltér a nappalitól, olyan előfordul, hogy egy-egy tantárgyat nappali tagozaton 3 félévben, levelezőn 6 félévben tanulnak. Óraszámilag kiteljesítették a tanulmányi kötelezettségüket, ezért úgy döntöttem, hogy a hallgatói jog nem sérülhet az átjárhatóság kérdésében és kreditekvivalenciát gyakorolok.
hvg.hu: Mi a magyarázat arra, hogy ezek a hallgatók az említett jegyeiket, mint az elektronikus nyilvántartásból kiolvasható, az államvizsgájuk napján, Tóth Miklós dékán kódjával írták be?
T.M.: Az ügy fontosságára való tekintettel, és tekintettel arra, hogy egy rendszeranomáliát fedeztünk föl, úgy gondoltam, hogy a dékánnak, mint felelős vezetőnek kell felvállalnia a felelősséget a megoldás mikéntjéért.
(Tóth Miklós július 20-án lapunknak szóban válaszolt az írásban korábban feltett kérdéseinkre. Minden egyéb kérdést azzal hárított el, hogy azoknak egyelőre nincs helye.) | Botrány a TF-en: szabálytalanul kapott diplomát a fideszes képviselő fia? | Befolyással üzérkedés, többrendbeli közokirat-, illetve magánokirat-hamisítás gyanújával tettek feljelentést ismeretlenek a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának (TF) idei diplomaosztóján történtekkel kapcsolatban a BRFK-n. Az egyik érintett hallgató egy sportügyekben illetékes fideszes politikus fia. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20120723_botrany_tf_diploma | 2012-07-23 12:56:00 | true | null | null | HVG |
Nettó 1,4 milliárd forintba fog kerülni az augusztus 20-i tűzijáték, emellé pedig még több mint tízmilliárdot tapsol el az állam a robbanásokat kísérő ünnepségsorozatra
– derült ki a Párbeszéd adatigényléséből.
A párt ugyanis kikérte, pontosan kikkel is szerződött minderre az állam: kapott feladatot augusztus 20-a körül a Balásy Gyula-féle New Land Média kommunikációs cég is, akik a kormányzati plakátokat szokták csinálni, valamint a Garancsi Istvánhoz köthető Visual Europe rendezvénytechnikával foglalkozó cég is. A pluszköltségeket egyébként a fellépők, valamint a hang-, és színpadtechnika fogja elvinni.
A költségek azonban augusztusig még nőhetnek:
az állami rendezvényszervező a Párbeszéd szerint ötvenmilliárd forintos keretösszeget állított be lehetséges büdzsének. | 1,4 milliárdba kerül majd a tűzijáték, de tízmilliárdot még elkölt az állam az ünnepségekre is | Balásy Gyula és Garancsi István is kaszálni fog. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230710_tuzijatek_milliardok | 2023-07-10 12:31:00 | true | null | null | HVG |
Szerdán számolt be róla Tompos Márton, a Momentum szóvivője és frakcióvezető-helyettese, hogy Rogán Antal államtitkárának családjához köthető, illegális gumilerakatot talált Zalában, ahol több ezer tonnányi gyúlékony abroncsot tárolnak. Most egy újabb telepre bukkant, ezúttal Devecseren. Erről a Facebook-oldalán számolt be a politikus.
„Benkő Ádám, Rogán államtitkárának testvérének cége még 2016-ban kezdte Devecserre hordani a gumikat, aztán egy idő után az önkormányzatnak elege lett és eljárást indított ellenük, azonban csakúgy, mint Zajdán, itt is felszívódtak a környezetszennyezők” – mondja a videóban Tompos Márton, miközben az otthagyott abroncshegyeket mutatja be.
A Momentum politikusának elmondása szerint az önkormányzat arról tájékoztatta, hogy az otthagyott hulladék 90 százalékát ők már elhordták. „Egészen elképesztő, hogy ezek szerint, amit most látunk, már csak a teljes hulladék 10 százaléka” – teszi hozzá Tompos, miközben drónfelvételeket mutat a lerakatról. | Újabb, Rogán államtitkárához köthető, illegális gumilerakatot mutatott meg a Momentum | Úgy tűnik, a Zala vármegyei Zajda mellett Devecseren is volt egy hatalmas, környezetpusztító járműabroncs-lerakata Benkő Tamás János közigazgatási államtitkár testvérének. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230706_Ujabb_Rogan_allamtitkarahoz_kotheto_illegalis_gumilerakatot_mutatott_meg_a_Momentum | 2023-07-06 17:41:00 | true | null | null | HVG |
– Cél a kormánytisztviselők életkörülményeinek javítása – hirdeti a tavaly bejelentett Ereky Terv. Ez az a program, amely célul tűzte ki a kormánytisztviselők – többek közt a Miniszterelnökség, a tárcák, a kormányhivatalok dolgozóinak egy része, a közigazgatási államtitkárok és a helyettes államtitkárok – helyzetének jobbítását. Az intézkedések közé tartozik a kedvezményes bölcsődei és óvodai ellátás biztosítása is. A kezdeményezésben immár három intézmény is fogadja a kormánytisztviselők gyermekeit, s a környezetet, ellátást nézve senkinek nem lehet oka panaszra. Mind a három Budán van, ezeket az állami tulajdonú Human-Jövő 2000 Nonprofit Kft. üzemelteti.
A Humán-Mini Művész Utcai Óvoda és Bölcsőde honlapján hirdeti: a kicsikkel angolul vagy németül felső fokon beszélő nevelők foglalkoznak, s játékos keretek között oktatják őket a nyelvre. A csemeték fejlődését logopédus, pszichológus és gyermekorvos vigyázza, biztonságos játszótéren ugrálhatnak vagy sókamrában gyógyulhatnak. A foglalkozásokon balettozni, karatézni, úszni, focizni tanulhatnak. Igény esetén különbusszal szállítják a belvárosból az ősfás parkú intézménybe a gyermekeket, s nap végén ide is hozzák vissza a csöppségeket. Az óvodai tarifáról nincs információnk, de a bölcsőde 90 ezer forintba kerül a külsősöknek, a kormánytisztviselőknek pedig havi 20 ezer forint.
A Humán-Mini Pikler Emmi Bölcsődében személyre szabott nevelésről gondoskodnak a szakképzett gondozónők. A gyerekek a nap nagy részét a szabadban töltik, ott is alszanak. Az ár az internetes honlap szerint havi 80 ezer forint plusz az étkezés, ám a hivatalnoknak ismét kevesebb mint a negyedét, 20 ezret kell leróni. Magasabb, havi 35 ezer forint a fizetnivaló a Bíró Utcai Óvoda és Bölcsőde esetén, bár úgy tudjuk, itt nem ilyen nagy a különbség a külsős és a kormánytisztviselők csemetéi szolgáltatási árai között. A 80-90 ezer forintos árak egyébként a budai magánintézményekben általánosak.
Az állam minden bölcsis és ovis gyerekre költ, tudtuk meg az Emberi Erőforrások Minisztériumától. Előbbieknél havi bő 41 ezer, utóbbiak esetében közel 16 ezer forint/hó az állami hozzájárulás. Ezzel szemben a kormánytisztviselők csemetéi után gyakran 60 ezer forintot is fizet az állam, miközben az intézmények a minden gyermek után járó állami támogatásra is jogosultak. | Luxusóvoda főhivatalnokoknak | Budapest — Nincs gondja óvodára, bölcsődére egy sereg kisgyermekes kormánytisztviselőnek. A köztisztviselők krémjének számító réteg három csodálatos budai intézmény között is válogathat, ha csemetéjét biztonságban akarja tudni, ráadásul a többiekhez képest potom pénzt fizet a szolgáltatásért. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/luxusovoda-fohivatalnokoknak/sg2q0pc | 2012-08-03 13:28:00 | true | null | null | Blikk |
Felcsúti „Aranycsapat” Labdarúgó Stadion – ez a neve annak a több milliárd forintos, részben adókedvezményből megvalósuló stadionberuházásnak, amelyet a miniszterelnök által létrehozott alapítvány épít Orbán Viktor szülőfalujában. Az alapítvány májusban több százmillió forintért vásárolt földeket, februárban pedig három ingatlant vett a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia épülő szakiskolájához. A Talpalatnyi föld cikksorozat VIII. része.
Egyre nagyobb léptékben nő a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia (PFLA) vagyona. Az Orbán Viktor által 2006-ban alapított, a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány által működtetett és éppen a miniszterelnök felesége magánbirtokai mellett épülő intézmény az atlatszo.hu kutatásai szerint májusban hat hektár újabb földterülettel gyarapodott: ezúttal az épülő stadion és az azt övező sportpályák földterületeit vásárolta meg, amit korábban a tulajdonosoktól 50 évre használatba kapott. Ennek egy részét az önkormányzattól szerezte meg, egy másik részét pedig az állami földbérleti pályázatok egyik helyi nyertesétől, Flier Tamástól, az Akadémia támogatójától. Februárban pedig a szakiskola építéséhez vásárolt fel három ingatlant. A kivett sporttelep övezeti besorolása „különleges sportterület” lett.
Talpalatnyi föld – A felcsúti Orbán-uradalom terjeszkedése from atlatszo.hu on Vimeo.
A földeken jelentős beruházások zajlanak, szakiskola és futballstadion épül. Lapunk Talpalatnyi föld című sorozatának újabb részéből kiderül, hogyan gyarapodott az Orbán-féle alapítvány az elmúlt években, és az is, hogy milyen pénzekből tervezik a fejlesztést.
Adókedvezményből magánklub?
Több milliárd forintos nagyságrendű lehet az a beruházás, amely ezekben a hónapokban zajlik Felcsúton. A miniszterelnök által létrehozott alapítvány fociakadémiát működtet, szakiskola létesül mellette és a tervek szerint egy futballstadion is épül a településen. A milliárdos összeg a földterületekre költött forintokból, és az egyéb fejlesztésekből jön össze.
Cikkünk előző részéből kiderült, hogy akár 600 millió forintot is költhetett a miniszterelnök által létrehozott alapítvány a fejlesztésekhez szükséges földterületek megvásárlására. Ezen túl az alapítvány februárban a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiával szemben lévő telkeket vásárolta fel az akadémia szakiskolája részére. A több épületből álló, és a tervek szerint szeptemberben megnyíló iskola rohamtempóban épül, a beruházás aligha marad a százmilliós nagyságrend alatt. (Mint az atlatszo.hu korábbi cikkéből kiderült, a szakiskola tangazdasága a helyi polgármester, egyben akadémiai elnök Alcsútdoboz-Göböljárási mezőgazdasági telepe lesz. Mészáros Lőrinc a vitatott és tíz évre titkosított állami földbérlet pályázatok egyik helyi nyertese, összesen 1377 hektár állami földbérletet nyert el. Az előző évtizedekben állattartással nem foglalkozó gázszerelő több száz marhával népesítette be az elmúlt hónapokban földjeit).
Ékszerdoboz Felcsúton
Az atlatszo.hu megszerezte a stadion terveit. A fedett lelátós stadion beépített területe a Makovecz tanítvány által készített építési terven 8 650 négyzetméter, az összes burkolt felület több mint 22 ezer négyzetméter lesz. A létesítmény a labdarúgó mérkőzéseken 3500 fő befogadására lesz alkalmas. Koncerteket, kulturális fesztiválokat is terveznek a Közép-Európa ékszerdobozának tervezett, Makovecz-stílusú építményben – a focipályára tett székekkel akár 15 ezerre is növelhető a befogadóképesség. Orbán Viktor a pfla.hu-nak adott interjúban arról beszélt, hogy a stadion „több lesz, mint futballpálya (…)ha technikailag és akusztikailag sikerül jól megépítenünk, akkor a négyhetes nyári szünetben kulturális fesztiválokat is idehozhatunk majd.”
A földterületek megvásárlásán, és a szakiskola felépítésén túl azonban az igazi nagyberuházás az a fedett stadion, amelynek megvalósítása több milliárd forintos befektetés lehet. A tervek szerint az építkezés pénzügyi hátterét az a törvénymódosítás tette lehetővé, amelyet tavaly hagyott jóvá a parlament. Eszerint meghatározott feltételek mellett társasági adókedvezményben részesülhetnek azok a cégek, amelyek látványsportokat, így labdarúgással kapcsolatos beruházásokat támogatnak. Az atlatszo.hu értesülései szerint az alapítványnál úgy számolnak, hogy stadion felépítéséhez 2,7 milliárd forint folyik be hozzájuk társasági adókedvezmény formájában az építkezéshez pedig további 810 millió forintos önrészt szednek majd össze. (Hozzávetőlegesen ugyanezt a becslést közölte korábban egy másik sajtóértesülés is.) Az atlatszo.hu szerette volna megtudni a beruházás pontos terveit, számadatait, de kérdéseire nem kapott választ. Annak ellenére, hogy a miniszterelnök által létrehozott alapítványról, az adókezdvemények felhasználása miatt pedig lényegében közpénzek, adóbevételek hasznosításáról van szó, Szöllősy György a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia szóvivője lapunknak azt hangsúlyozta: itt magánpénzek felhasználásáról van szó, vagyis a nyilvánosságnak, a sajtónak nem osztanak lapot az adatok megismeréséhez.
Zsinór és gödör
A stadionépítkezés előkészületi munkálatai már javában zajlanak. Első lépésben áprilisban elbontották a meglévő pályákat: felszedték a Magyarországon egyedülálló, a FIFA által két csillagos kategóriába sorolt füvet, és elszállították a százmillió feletti értéket képviselő, és egyébként az akadémia beruházásával megvalósult tesztpályát is. Az atlatszo.hu riportere helyszíni bejárása során azt tapasztalta, hogy az építkezésen vélhetően nem tartják be a biztonsági előírásokat. Mint az általunk elkészített fenti fotó bizonyítja a mintegy 7 méter mély építési gödröt egy jelentős szakaszon hetek óta egyetlen, felnőtt ember mellmagasságában elhelyezett zsinór választja el az utcától, és semmi nem jelzi a közúton gyanútlanul közeledő járókelő számára, hogy itt építkezés folyik.
Az akadémia helyszínen tartózkodó biztonsági őre kérdésünkre azt mondta, hogy szerinte a szülők felelőssége, ha mondjuk egy gyerek véletlenül beesik a gödörbe. A másik őr hol trágár szavakkal, hol a kezében fenyegetően tartott kötéllel és farkaskutyával próbálta elkergetni az átlátszó.hu munkatársát. | Milliárdos ékszerdoboz adókedvezményből | Felcsúti „Aranycsapat” Labdarúgó Stadion – ez a neve annak a több milliárd forintos, részben adókedvezményből megvalósuló stadionberuházásnak, amelyet a miniszterelnök által létrehozott alapítvány épít Orbán Viktor szülőfalujában. Az alapítvány májusban több százmillió forintért vásárolt földeket, februárban pedig három ingatlant vett a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia épülő szakiskolájához. A Talpalatnyi föld cikksorozat VIII. része. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2012/08/07/milliardos-ekszerdoboz-adokedvezmenybol/ | 2012-08-07 13:47:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
35,4 millió forinttal tolta meg Mészáros Lőrinc cége a Fidelitast tavaly
A V-Híd amúgy százmilliárd forintos árbevételt csinált 2022-ben, ebből egy kevés pedig lecsöppent a Fidesz ifjúsági szervezetének is.
Működik-e a sokadik ellenzéki összefogás-recept? Meggyőző tud-e lenni Márki-Zay Péter? Vagy marad minden a régiben, és győz a Fidesz, legfeljebb kétharmada nem lesz? Vagy akár az is? Egyáltalán: le lehet győzni ma Magyarországon Orbán Viktort? Belelendült a választási kampány, mi pedig minden pillanatát követjük. Tartsanak velünk!
35,4 millió forinttal támogatta a Fidesz ifjúsági szervezetét, a Fidelitast a választás évében a Mészáros Lőrinc-féle V-Híd – írja a K-Monitor korrupciókutató civil szervezet a V-Híd 2022-es beszámolója alapján.
Szabad Európa: Nem fizet Mészáros cége, nehéz helyzetbe került több magyar vállalkozás
A lap információi szerint az R-Kord arra hivatkozik, hogy az állam neki sem fizet.
A szervezet a Facebook oldalán felidézi: az amúgy 100 milliárd forintos árbevételű V-Híd építi többek között a déli körvasutat és a Kétegyháza és Lökösháza közötti, kilométerenként csaknem ötmilliárd forintba kerülő vasúti szakaszt is. A K-Monitor azt írja: a Fidelitas 350 millió forintból gazdálkodott tavaly.
Több mint 53 milliárdba kerül a Budapest-Belgrád vasútvonal újabb szakaszának felújítása, Mészáros Lőrinc többszörösen örülhet
A Ferencváros-Soroksár szakasz felújítását konzorciumi partnerként elnyerő V-Híd alvállalkozóként a felcsúti mágnás több cégét is bevonja, és munkát ad Mészáros János Híd-Támjának is. | 35,4 millió forinttal tolta meg Mészáros Lőrinc cége a Fidelitast tavaly | A V-Híd amúgy százmilliárd forintos árbevételt csinált 2022-ben, ebből egy kevés pedig lecsöppent a Fidesz ifjúsági szervezetének is. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230621_meszaros_lorinc_v_hid_fidelitas_tamogatas_k_monitor | 2023-06-21 07:48:00 | true | null | null | HVG |
Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség az MVM-ügyben Kocsis István, a cég korábbi vezérigazgatója és öt társa ellen bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt – közölte a főügyészség pénteken.
A vádirat szerint a vádlottak különféle szerződések megkötése révén összesen több mint 15 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.-nek, illetve az MVM cégcsoportjába tartozó Paksi Atomerőmű Zrt.-nek.
A Nemzeti Nyomozó Iroda még áprilisban küldte meg az ügy iratait vádemelési javaslattal a Fővárosi Főügyészségnek, de akkor további adatok beszerzését kérte az ügyészség.
Az MVM, majd a BKV volt vezérigazgatóját csaknem egy éve gyanúsítottként hallgatták ki. Akkor a Lehet Más a Politika azonnal jelezte: reméli, hogy a Kocsis István ellen folytatott nyomozás nemcsak a sajtóban említett két ügyre, hanem a Magyar Villamos Művek (MVM) “szállodabizniszeire” is kiterjed majd. Az LMP 2009 augusztusában, még parlamenten kívüli pártként fordult az MVM-hez, hogy adja ki a 2008-2009-ben készült, az úgynevezett offshore és szállodaügyekre vonatkozó vizsgálati jelentéseket és ezek költségét.
Kocsis István szerint nem ő, hanem az ellene fellépők okoztak több százmilliárdos vagyoni hátrányt a cégnek – írta egy éve a Magyar Nemzet. A lap szerint a Magyar Villamos Művek (MVM) volt vezetője Gyurcsány Ferencre, Szilvásy Györgyre és Kóka Jánosra tett terhelő vallomást. | Vádat emeltek Kocsis István ellen | Kocsist és társait 15 milliárdos károkozással gyanúsítják. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/08/10/vadat-emeltek-kocsis-istvan-ellen/ | 2012-08-10 14:30:00 | true | null | null | 24.hu |
2022-ben rekord összegű, 1017 milliárd forint támogatást osztottak ki, a vidékfejlesztési kassza kiadásai pedig megközelítették a közvetlen támogatások összegét, áll a K-Monitor friss agrártámogatási elemzésében.
A támogatási rendszer az adatok szerint továbbra is a legnagyobb gazdálkodóknak kedvez, a támogatások csaknem 80 százaléka a kedvezményezettek felső 10 százalékának jut. Tavaly azok az agrárgazdálkodók nyerték el a legtöbb pénzt, akik hatékonyságnövelő beruházások megvalósítására pályáztak, értelemszerűen ez is a nagyobb, tőkeerősebb, hitelképesebb vállalkozások irányába tolta el a mérleget.
A legnagyobb összegeket – hasonlóan az eddigi évekhez – a területalapú és a zöldítési támogatások képében osztották szét: mintegy 148 ezer földhasználó részesült összesen 257 milliárd forint értékben területalapú, 140 milliárd forint értékben pedig zöldítési támogatásban.
A beruházási támogatások kissé átrendezték a megszokott rangsort: a legtöbb pénz az OTP alá tartozó Nagisz-csoporthoz jutott (8,6 milliárd forint), ezt követik a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó agrárcégek (6,7 milliárd forint), illetve a Somogyban gazdálkodó Claessens-család vállalkozásai (5,9 milliárd forint). A Csányi Sándor tulajdonában álló Bonafarm-csoport stratégiai partnereivel együtt 4,8 milliárd forint támogatásban részesült, de rajtuk kívül milliárdos nagyságrendű támogatásban részesültek a korábbi évekből ismert külföldi és belföldi nagy gazdálkodók, élelmiszeripari vállalkozások is. | Több mint ezermilliárd forint agrártámogatást osztottak ki tavaly, bőven jutott pénz Mészárosnak és Csányinak is | Az összeg rekord, a legnagyobb nyertesek továbbra is a legnagyobb gazdálkodók. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230711_agrartamogatas_Meszaros_Csanyi_EUs_penzek | 2023-07-11 10:50:00 | true | null | null | HVG |
Az illető több mint 20 éve vezette a gyermekotthont, feladatai közé tartozott a fenntartó által ellátmányként folyósított összegek célnak megfelelő felhasználása és az azzal való elszámolás is. Az igazgató azonban vezetői jogosultságaival visszaélve 2018-ban havonta 2,5 millió forintot, majd 2019-ben négy alkalommal 1,5 millió forintot úgy vett fel készpénzben az otthoni házipénztárából, hogy azt nem a gyerekek javára – zsebpénz, jutalom, ösztöndíj – fordította, hanem megtartotta.
A Somogy Vármegyei Főügyészség közleménye szerint a férfi az elsikkasztott 36 millió forint legális felhasználásának igazolására 16 alkalommal nyújtott be valótlan tartalmú nyomtatványokat a fenntartónak, a kitöltetlen okiratokat előre aláíratta a gondozottakkal.
A férfit jelentős értékre, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettével és hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolják. | 36 millió forintot inkább magára költött a gyerekek helyett egy somogyi gyermekotthon volt vezetője | Sikkasztás miatt vádat emeltek az egyik Somogy vármegyei gyermekotthon korábbi vezetője ellen, aki a gyerekeknek járó ellátmányi pénzből eltulajdonított 36 millió forintot. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230712_Elsikkasztotta_a_gyerekeknek_jaro_ellatmanyi_penzt_egy_somogyi_gyermekotthon_volt_vezetoje | 2023-07-12 10:02:00 | true | null | null | HVG |
Mint Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elmondta, csak arra kérték a nagy üzletláncokat, hogy ebben az évben is a tavalyihoz hasonló árban indítsák és fejezzék be a dinnyeértékesítést, és külföldről ne vásároljanak. Jelezte, az üzletláncokkal történt megbeszélésen “árakról nem is volt szó”.
Elmondása szerint az akció részeként megkezdték a nagybani piac megtisztítását a tisztességtelen viszonteladóktól, akik áron alul vásárolják fel a termékeket a magyar vidéki termelőktől, és átcsomagolt, ismeretlen eredetű külföldi terméket értékesítenek magyarként. | Budai tagadja a dinnyekartellt | Az államtitkár állítja, nem történt kartellezés a dinnyetermesztők védelmében született megállapodás során. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/08/14/budai-tagadja-a-dinnyekartellt/ | 2012-08-14 15:30:00 | true | null | null | 24.hu |
Több ezer tonnányi gyúlékony abroncshulladék áll gazdátlanul a Zala megyei Zajdán, a volt laktanya területén – ezt videófelvételen mutatta meg szerda délelőtt Tompos Márton a Facebookon.
A Momentum szóvivője és frakcióvezető-helyettese ezután szerda este még egy poszttal-jelentkezett a témában, amiben azt mutatta meg, hogyan jutott arra a következtetésre, hogy a kivételes környezetszennyezésért Rogán Antal államtitkárának a testvére felelős.
Az ellenzéki politikus Tompos az interneten elérhető cégadatok alapján vezeti le, hogy hogyan kötődik a lerakó dr. Benkő Tamás János – közigazgatási államtitkár – testvéréhez. Sőt, arról is beszél a videóban, hogy nem ez az egyetlen gumilerakata az államtitkár családjának.
Azt látjuk, hogy van az országban több ilyen lerakat, odahozzák Ausztriából a gumikat, majd otthagyják. A környezetvédelmi hatóságok pedig ott állnak, hogy ez van, nincs pénz az elszállításra. Ez a cég pedig egyértelműen Benkő államtitkárhoz kötődik, úgyhogy meg fogom kérdezni tőle, hogy itt mégis mi a terv | Momentum: Rogán államtitkárának a testvéréhez tartozik az illegális zalai gumilerakat | A párt szerint ez a környezetszennyezés még az űrből is látszik. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230705_Momentum_Rogan_allamtitkaranak_a_testverehez_tartozik_az_illegalis_zalai_gumilerakat | 2023-07-05 21:47:00 | true | null | null | HVG |
Nemcsak nehézkesen indult július 1-én az új, 35 évre a Mol leányvállalatának adott hulladékkoncesszió, hanem úgy tűnik, elképesztően drága is.
Korábban az derült ki, hogy a hazainál közel háromszor magasabb bérszínvonalú Ausztriában kevesebb pénzből sikerült a főbb hulladéktípusok visszagyűjtését megszervezni, mint a MOHU-Mol Hulladékgazdasági Zrt.-nek. De nem az osztrákok találtak ki valami különlegesen hatékony rendszert.
A hazai érintettek szerint az eddigi 80 milliárd forintos termékdíj helyett a most életbe lépő kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben (EPR) a gyártóknak várhatóan 230-300 milliárd forintot kell fizetni azért, hogy az általuk gyártott termékek begyűjtését és újrahasznosítását a MOHU majd elvégezze.
Pethő Zsolt, a MOHU vezetője a hvg.hu-nak erre azt mondta, hogy “abból fakad, hogy a korábban megállapított környezetvédelmi termékdíjak nem tükrözték az adott termék hulladékká válása után felmerülő valós költségeket.”
Megkerestük a Mol sajtóosztályát, hogy szerintük a magyar hulladékkezelési rendszer európai összehasonlításban miért ilyen drága, ám kérdéseinkre konkrét, érdemi választ nem adtak. (A részletek a csillagra kattintva olvashatók *-Van információjuk arról, hogy a hazai EPR költségek európai összehasonlításban mekkora terhet jelentenek a hazai vállalatoknak és fogyasztóknak?
Az EU elvek alapján bevezetett EPR már 2018 óta több tagállamban sikeresen működik. Magyarországon ezt 2023-tól egyszerre vezetik be, ezért ennek a hatása eleinte jobban érezhető. Az alapelv itt is ugyanaz, mint az EU-ban mindenhol – a termékből származó hulladék költségeiért a gyártónak kell felelnie, és az EPR díj pedig kizárólag azt a költséget fedezi, ami a hulladék kezeléséért jár. Az EU-s hulladék célértékeket mindenhol teljesíteni kell, és az EPR rendszer ezt támogatja.).
A fenti gyűjtésünk a Packaging Recovery Organisation Europe jelentése alapján készült, azon országokat vettük figyelembe, ahol a magyarral összevehető EPR-rendszerek működnek. Az összehasonlítás nem lehet tökéletes az egyes eltérések miatt, de a nagyságrendi különbségek olyan nagyok, hogy az egyes részletszabályok eltéréseinek nincs is igazán nagy szerepe:
az európai mezőnyből a magyar rendszer messze kilóg magas áraival.
Hazánkkal 15 országot lehetett összehasonlítani, és azokat a hulladéktípusokat mutattuk ki, amik Magyarországon is megjelennek az EPR-rendszerben. Emellett feltüntettük a hazai rendszerben nem szereplő alumínium és PET árakat is.
Jól látható, hogy szinte minden kategóriában a legmagasabbak az EPR-díjak Magyarországon. A műanyagok után fizetendő EPR-díj Svédországban és Csehországban, a fa csomagolás négy másik országban drágább, de
a papír és karton csomagolás, illetve a fém csomagolás EPR díja Európa-bajnok a MOL rendszerében.
A négy fő hulladékkategóriában, amire minden országban volt EPR-ár, kiszámoltuk, hogy mekkora lenne a hazai termelők költsége, ha a Mol rendszerében, illetve ha más, alapvetően fejlettebb és jóval magasabb jövedelmi színvonalú országban termelnének. Ahogy az alábbi ábrán látható, a korábbi termékdíjas rendszer Európa középmezőnyébe tartozott,
a MOHU hulladékrendszerében a magyar termelők háromszorosát fizetik, mint 14 európai ország átlaga alapján máshol.
A fenti számításban csak a 2020-as magyarországi csomagolási hulladék mennyiségének 88 százalék szerepelt, amire minden országban sikerült adatokat találni*Svédország esetében nem volt a fa csomagolásra költség, ezért a Magyarországon kívüli átlagot vettük figyelembe.. A termelt csomagolási anyagok és a keletkező hulladék mennyisége sem teljesen esik egybe, de megközelítő számításnak ez megfelelő részletességű.
A legfontosabb hulladékáramokkal kalkulálva is nagyon közel van a négy fő hulladékáram mennyiségéből számított termékdíj költség a 2022-ben ténylegesen befolyt 80 milliárdos tényhez. Ha ugyanezekre az új EPR-díjakat is kalkuláljuk, akkor
a hazai csomagolási hulladék felhasználók 280-290 milliárd forint költséggel számolhatnak éves szinten, ami 3,5-szeresére emeli eddigi költségeiket.
Pedig változásra biztosan szükség lenne, mert Magyarország a hulladékok újrahasznosításában is az utolsók egyike az EU-ban, ahogy az az alábbi grafikonon látható.
Az utolsó, 2020-as adatok alapján Magyarország szinte minden kategóriában az utolsó harmadban van. Egyedül a papírban áll jobban az ország – amiben a MOHU megjelenése a hatszorosára emelte a termelők költségeit egyes papírtermékek, illetve háromszorosára mások esetében*a kartonok ára 57 forint volt, de az italos kartoné 19 forint, a papíré 19 forint. Mostantól egységesen 173 forint.. Ráadásul a lemaradás legfőbb oka, hogy a lakossági hulladékok esetében nagyon alacsony a szelektív gyűjtés, míg a vállalatoknál sokkal közelebb áll az uniós szinthez.
Kíváncsiak lettünk volna, hogy a MOHU szerint reálisak-e a számításaink, de konkrét választ nem adtak arra, hogy éves szinten tényleg 230-300 milliárdos EPR-költség várható-e: Mint írták, “a jövő évi EPR bevételek meghatározása az idei második féléves adatok alapján kerül meghatározásra.”
Ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk a fémhulladékok példáján keresztül, hiába nő meg rendkívül a MOHU bevétele a termékdíjakhoz képest, az átvett hulladékért jóval alacsonyabb árat adnak, mint a piaci. A nagyon alacsony átvételi árakkal kapcsolatban a MOHU azt írta, hogy “az árakat a nemzetközi jegyzésárak és speciális földrajzi viszonyok benchmarkja határozza meg a jelenlegi piaci árakhoz hasonlítva.” Mivel a nemzetközi piaci árak nem változtak érdemben, ahogy Magyarország földrajzi helyzete sem, érthetetlennek tűnik az átvételi árak óriási mértékű csökkenése.
A vállalatoknak az fáj a legjobban, hogy nagyon erőteljesen emelkedik az eddigi termékdíj helyett gyártói felelősségi rendszerben fizetendő díj. Minden csomagolóanyag és a külön meghatározott anyagok után meg kell ezt fizetni, ami számításaink szerint egy százalékkal dobhatja meg az Európa-bajnok magyar inflációt.
A két díj eltérő kategóriákat használ részben a hulladéktípusokra, de összehasonlítva jól látható, hogy egyrészt több termékre kell megfizetni, illetve minden esetben jelentős a növekedés. Környezetvédelmi szempontból viszont erősen megkérdőjelezhető, hogy a műanyag zacskók és a lebomlónak mondott, ám csak speciális körülmények között komposztálható zacskók díja végső soron csökken, ezek ugyanis már nem képeznek kiemelt kategóriát*A műanyag hordtasak a biológiailag lebomló műanyagból készült műanyag hordtasak kivételével 1900 Ft/kg, a biológiailag lebomló műanyagból készült műanyag hordtasak 500 Ft/kg, a műanyag művirág, levél- és gyümölcsutánzat és ezek részei; ezekből készült áru 1900 Ft/kg, illetve a szappanok, szerves felületaktív anyagok, mosószerek 11 Ft/kg, valamint a szépség- vagy testápoló készítmények 57 Ft/kg díjtétele az új rendszerben nem fellelhető.
Megpróbáljuk néhány példán szemléltetni, hogy mennyire nem életszerűen állapították meg az EPR díjakat. Az irodai papír 128 forintos EPR díja kilónként nemcsak azért sok, mert eddig 19 forint volt. Egy ezer darabos A4-es papír után, aminek kilója körülbelül 700 forint, a korábbi termékdíj a termék árának 3 százaléka volt, az új 128 forintos EPR-díj 18 százaléka, ami aránytalanul soknak tűnik.
A csomagolási papír azonban ennél olcsóbb: például a többrétegű papírból készült orsó kilója körülbelül 200 forint, ezután kell szinte ugyanekkora összegű termékdíjat fizetni. A csomagolási papír EPR díja ugyanis 171 forint. Elég nehezen érthető, miért kerül a begyűjtés annyiba, mint a gyártás és kiszállítás – ráadásul a használt papírért még fizetnek is a papírgyárak.
Nemcsak a rekorder díj miatt fogják a fejüket a cégek
A vállalatok jelentős része egyébként a mai napig nem érti, hogy kell-e regisztrálniuk a MOHU rendszerébe, és ha igen, hogyan. A cég honlapján mindössze egy pár bekezdéses információ van erről. Talán ez lehet az oka, hogy a vállalatok jelentős része nem is regisztrált a rendszer indulásáig: ahogy a MOHU-nál elmondták:
Az intézményi elkülönítetten gyűjtött hulladék volumenének közel 30 százalékát termelő szervezetek nem regisztráltak még a MOHU-nál.
Mivel a darabszámot nem adta meg a MOHU, feltételezhető, hogy még mindig cégek tízezrei nem regisztráltak.
A megrendelés sem igazán működik, mert a MOHU informatikai rendszere az indulás előtti napokban gyakorlatilag elérhetetlen volt, és vállalati vezetők elmondása szerint azóta is akadozik.
De aki sikeresen belépett, az sem biztosan örülhetett: mert olyan vállalatok is megjelentek az alvállalkozói listában, akik le sem szerződtek a MOHU-val, és ez jogilag is aggályos lehet. Rákérdeztünk az okokra, amire a MOHU azt válaszolta: “A hulladékbirtokos regisztráció indulásakor minden cég, aki pályázatott bekerült a rendszerbe, ezért fordulhatott elő, hogy olyan cég is megjelent, aki még nem szerződött. Csak azon cégek kerültek ki a rendszerből időközben, akikkel nem állapodott meg a MOHU”.
A költségvetés nem jár jobban az új rendszerrel
A vállalatok a fentiek alapján a következő évben legalább 200 milliárd forintnyi többletköltségre számíthatnak, aminek java részét a fogyasztókra lesznek kénytelenek áthárítani. Azonban nem csak ők járnak rosszul:
a költségvetés 2024-es tervezete szerint a MOL hulladékkoncessziója egyáltalán nem csökkenti az állami kiadásokat sem.
A 2022-es 93 milliárd forintos támogatást kapó Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt-t. (NHKV) meg fogja vásárolni a MOHU. Ezt a jövőben már nem kell támogatni. Ez a szervezet fizette a rezsicsökkentett lakossági szemétszállítást a szolgáltatók felé.
A MOHU-nak a továbbiakban a termékdíjakból kell finanszírozni egyrészt a rezsicsökkentett lakossági személyszállítást, aminek forrásigénye az infláció miatt bizonyosan növekszik, és évi 100 milliárd forint felé is nőhet.
Eddig a piac vállalati hulladékkezelést meg tudta oldani a vállalatok saját költségén. Ezek a szállítási díjak a jövőben ugyanúgy megmaradnak, csak a MOHU-nak kell fizetni a nem értékes hulladék iránt, az értékkel bíró hulladékok után pedig ugyan nem piaci alapon, hanem a MOHU belátása szerint, de kapnak pénzt a vállalatok, intézmények. Így összességében a MOHU ugyanazt a munkát végzi el nagyjából hasonló költségek mellett, mint az eddigi piaci szolgáltatók.
Nem csak drága, nincs is alátámasztva
Azért sem tudhatjuk, hogy miért pont így határozta meg a kormányzat az EPR-díjakat, mert a saját szabályaikat sem tartják be. A termékdíjat váltó EPR rendszerről szóló kormányrendelet* 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet a kiterjesztett gyártói felelősség kapcsán előírja, hogy az átvételi árak kialakításában fórumot és díjtanácsot kell létrehozni hulladékáramonként.
Magyarán az adott terület érintettjei, például a kartonpapírgyártók, a begyűjtésért felelős szervezetként a MOHU, a terméket felhasználó vállalatok és az újrahasznosításban érintetteknek le kellene ülni, és kitalálni, hogyan lehet minél nagyobb arányban – de legalább az uniós irányelvekben meghatározott mértékig – újrahasznosítani. Ez a papír esetében 2030-ra 85 százalékot jelent.
Azonban a kormány rendeleti úton hirdette ki a a díjakat. Kerestük a témában illetékes Energiaügyi Minisztériumot, de egy hét alatt sem kaptunk választ tőlük.
A hivatkozott rendelet szerint rendszeres párbeszédet kell biztosítani az EPR-díjak kapcsán. Ezért termékáramonként működő országos konzultatív testületeket kell létrehozni, amelyek
kiterjesztett gyártói felelősség fórumok
kiterjesztett gyártói felelősség díjtanácsok
A körforgásos gazdaság megteremtésében, a környezet védelmében nem látszik semmilyen érdemi előrelépés, a kaotikus viszonyok inkább a visszalépés irányába mutatnak. Továbbra sem lehet arra választ kapni, a Mol-on kívül kinek jó az egész nemzetközi szinten is példátlan hulladékkoncesszió.
Senki nem láthatja, hogy milyen alapon sikerült Európa legdrágább hulladékkezelési rendszerét megalkotnia, de a hatásaival mindenki találkozni fog a boltokban: az élelmiszerek ára várhatóan 3 százalékkal növekedhetnek az év második felében.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAlig pár helyen lehet mától fémhulladékot leadni, térképre vittük a telephelyeketElindult a hulladékkoncesszió, ami a lakossági fémátvételben egyelőre alacsonyabb árakat és sokkal kevesebb leadási lehetőséget hozott.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHúszezer magyar dolgozó várja, összeomlik-e néhány nap múlva a hazai hulladékkezelésAggasztó előjelek közepette veheti át júliustól a Mol leányvállalata az országos hulladékkezelést, az ezzel párhuzamosan növekvő díjak miatt pedig ismét drágulhatnak az élelmiszerek.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKártérítés jár a Mol-nak, ha nem lép életbe a 35 éves hulladékmonopóliumaDe hogy miért hiúsulna meg az indulás, azt nem részletezi a törvénytervezet.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok ezer milliárdos bevételhez jut a legnagyobb magyar cég a monopolizált hulladékpiaconA koncessziós eljárás lezárása után módosított szabályokkal az addig veszteségesnek látszó üzletet valószínűleg aranybányává tette a kormány a Molnak. | Európa legdrágább hulladékkezelési rendszerét vezette be a Mol | Senki nem láthatja, hogyan sikerült Európa legdrágább hulladékkezelési rendszerét megalkotnia a Mol-nak, de a hatásaival mindenki találkozni fog. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20230711/europa-legdragabb-hulladekkezelesi-rendszeret-vezette-be-a-mol/ | 2023-07-11 15:30:00 | true | null | null | G7 |
Évekre visszanyúló nemzetközi vita után, EU-nyomásra nyitotta meg a magyar kormány az online sportfogadási piacot. A „liberalizáció” utáni első engedélyt a kaszinóbizniszből is ismerős kormányközeli szereplőknek, a Habony Árpádhoz és Garancsi Istvánhoz köthető Las Vegas Casino-csoportnak adták ki – vette észre az Mfor.hu.
Mit jelent ez? A budapesti kaszinókat üzemeltető LVC Diamond Kft. sikeresen pályázott online sportfogadási szolgáltatásra, vagyis „távszerencsejáték szervezési engedélyt” kapott a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságától (SZTFH), így jól ismert NER-háttéremberekhez köthető cég lett az első hivatalos versenytársa a TippMixPro-rendszerrel állami monopóliumot élvező Szerencsejáték Zrt.-nek.
Számokban: Több nyilatkozatból tudható, hogy tavaly az online sportfogadás a Szerencsejáték Zrt. árbevételének mintegy 20 százalék adta ki, ami körülbelül 160 milliárd forint. Erre a szegmensre kapott most belépési engedélyt a Vegas. Ráadásul mind a magyar sportfogadás, de főleg az online sportfogadás piacán jelentős a növekedési potenciál: a régióban a sportfogadás egy főre jutó forgalma messze Magyarországon volt a legalacsonyabb 2021-ben.
Az öt fővárosi kaszinó koncessziós jogát birtokló LVC Diamond masszív nyereséget termelt tavaly: 48,1 milliárd forint árbevétel mellett 19,2 milliárd forint profitja volt.
Kormányközeli tulajdonosaiknak a pandémia idején is nyitva tartó kaszinók a nehéz időkben is milliárdokat hoztak.
Tágabb kontextus: Az online sportfogadás 2014-ben került állami monopóliumba, onnantól a külföldi sportfogadó cégek a magyar jogértelmezés szerint lényegében illegálisan szolgáltattak Magyarországon. Az olyan cégek, mint az Unibet vagy a Sporting Odds viszont az EU-s elvekkel ellentétes versenykorlátozásra hivatkozva támadták a szabályozást az Európai Unió Bíróságán. A bíróság megállapította, hogy az EU-engedéllyel rendelkező szolgáltatókat nem lehet csak úgy kizárni az országos engedélyeztetési eljárásból. Végül az új szabályozást a magyar kormány tavaly dolgozta ki, és év végére vitte át a törvényhozási eljáráson.
Szürke zóna: Bonyolítja a képet, hogy például az Unibet – vagy a Bet365 – magyar nyelvű oldalon vár magyarországi online sportfogadókat, egy máltai bejegyzésű engedély alapján. Fontos kérdése a piacnak, hogy a „liberalizáció” után a hatóságok hogyan fogják kezelni az efféle működési modellt.
Mindenesetre június végén a SZTFH közölte: a bankokkal együttműködve megkezdi az illegális szerencsejátékokkal összefüggő bankszámlák pénzforgalmi blokkolását, és júliustól korlátozzák az engedély nélküli szerencsejáték-oldalakkal kapcsolatos be- és kifizetéseket.
Kormányközelből kormányközelbe: A szerencsejáték-biznisz kulcspozícióit korábban sem engedte ki közeléből a NER: a budapesti kaszinóbiznisz hosszú évekig Andy Vajna magyarországi cégbirodalmának fejőstehene volt. Az egykori filmmogul 2014-ben szerezte meg mind az öt fővárosi kaszinókoncessziót, ami azt jelentette, hogy ettől kezdve csak neki voltak ilyen létesítményei a fővárosban, így nagyjából évi 4 milliárd forintos koncessziós díjért cserébe az üzlet minden haszna őt gazdagította.
Vajna halálát követően némi átfutási idő után a budapesti kaszinók működtetési jogát a leggyakrabban csak Orbán Viktor túravezetőjeként emlegetett Garancsi István, és a kormányszóvivő férje, Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerezte meg. Szalay-Bobrovniczky akkor adta le ezeket az érdekeltségeket, amikor honvédelmi miniszter lett.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMilliárdokat hoztak kormányközeli tulajdonosaiknak a járványban is nyitva tartó kaszinókA játékasztal-bevételek nagyot estek, de a nyerőautomatáknál sokkal kisebb volt csökkenés, az online bevételek pedig még emelkedni is tudtak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk50 milliárdot kaszál, aki megörökli Vajna kaszinóit, pedig neked is járna belőleMég hat év van hátra a koncesszióból, és az éves tiszta profit valószínűleg meghaladja majd a 8 milliárdot. Mindez egy állami cégé is lehetne. | Liberalizáltak egy piacot, a Habony-Garancsi duó kapta az első engedélyt | Mintegy 160 milliárdos, növekedő piacra léphet be a kaszinós cég, a nagy nemzetközi szereplők helyett. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20230711/liberalizaltak-egy-piacot-a-habony-garancsi-duo-kapta-az-elso-engedelyt/ | 2023-07-11 15:37:00 | true | null | null | G7 |
Kiszabhatja az ÁSZ az ellenzéki pártokra a 3,3 milliárdos büntetést, de behajtani még nem tudja
A Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom összesen 1,68 milliárd forint tiltott kampánytámogatást nyújtott a tavalyi választáson közösen induló 6 ellenzéki pártnak – állapítja meg az Állami Számvevőszék, amely büntetésként ennek a dupláját, 3,3 milliárd forintot készül kiszabni a pártokra, igazolva a kormányzat és a Fidesz „guruló dollárok” politikai vádját. A rekordösszegű büntetés után semmi pénze nem maradna a 6 ellenzéki pártnak a 2024-es választások kampányára.
Működik-e a sokadik ellenzéki összefogás-recept? Meggyőző tud-e lenni Márki-Zay Péter? Vagy marad minden a régiben, és győz a Fidesz, legfeljebb kétharmada nem lesz? Vagy akár az is? Egyáltalán: le lehet győzni ma Magyarországon Orbán Viktort? Belelendült a választási kampány, mi pedig minden pillanatát követjük. Tartsanak velünk!
Nagy bajban vannak az ellenzéki pártok, miután az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is igazolva látja a Fidesz és a kormányzat által már régóta tényként kezelt tiltott kampányfinanszírozás, és a „guruló dollárok” vádját. Az egyik ellenzéki párt a hvg.hu-nak megerősítette: mind a 6 párt megkapta az ÁSZ részjelentés-tervezetét, amelyben leírják, hogy
a Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalmán keresztül – nagyrészt a vitatott amerikai adományokból – összesen 1,683 milliárd forintnyi „tiltott párttámogatást” fogadott el a 6 ellenzéki párt, ezért ennek az összegnek a duplájára, mintegy 3,3 milliárd forintra büntethetik őket.
Az ÁSZ egyelőre nem végleges jelentésében, csak részjelentés-tervezetében szereplő fenti megállapításról és annak következményeiről kedden a 24.hu írt először, de a hvg.hu-nak azóta a hat közül három érintett ellenzéki párt is megerősítette a hírt, amely alapján az ellenzék komoly bajba kerülhet a 2024-es önkormányzati és Európai Parlamenti választás előtt. Mivel
ha a büntetést behajtja az ÁSZ, akkor lényegében a hat párt egyikének, tehát még a legnagyobbaknak sem marad egy fillérje se a jövő évi összevont választás kampányára.
Az ÁSZ egyelőre a nem végleges részjelentés-tervezetet küldte el az ellenzéki pártoknak, akik észrevételeket tehetnek, reagálva a számvevőszék megállapításaira, de ez többük szerint érdemben már aligha befolyásolja a végleges jelentést, mivel az ÁSZ nagyon magabiztosan megállapítja már most, hogy az ellenzéki pártok tavalyi évi választási kampányköltésekről leadott beszámolói nem pontosak, mert azokban nem szerepelt a Márki-Zay Péter közös miniszterelnök-jelölt szervezetétől, az MMM-től „tiltott, nem pénzbeni vagyoni hozzájárulás, tiltott párttámogatás". Az ÁSZ szerint ez,
az összesen 1,683 milliárd forint a miniszterelnök-jelölt és rajta keresztül a hatpárti összefogás érdekeit szolgálta."
Tóta W.: Hej, Rákóczi, Bercsényi, Márki-Zay!
Nyugi, lehet rendes hazafi az a magyar, aki amerikai vagy brüsszeli pénzből próbál több szabadságot kivívni ennek a népnek, amely önerejéből már nem képes erre. Vélemény.
Ez az a pénz, amely az Action for Democracy-n (AD) keresztül érkezett amerikai adomány, amire hivatkozva a kormányzat és a Fidesz már régóta „guruló dollárokat" emleget, sőt, a 2022-es magyar parlamenti választás külföldi befolyásolásáról beszél. Azt korábban Márki-Zay Péter is elismerte, hogy az AD-n keresztül kaptak külföldi adományt, de szerinte csak egy „kiskaput" használtak ki:
Márki-Zay a külföldi kampánypénzről: "Ez nem kiskapu, hanem óriási nagy kapu"
Nem keresett még senki a nyomozás ügyében, de nyugodt vagyok - mondta a hvg.hu-nak Márki-Zay Péter a milliárdos külföldi kampánytámogatásról. Az amerikai adományokról úgy vélte, arról az ellenzéki pártok tudtak, márciusban be is jelentették, amúgy meg nem tiltja semmi, mert a CÖF is ezt csinálja, csak "itthon lopott pénzből".
Egy januári, időközben titkosítás alól feloldott nemzetbiztonsági bizottsági tájékoztató már arra jutott, hogy a korábban ismert 3 milliárdos összegnél 160 millióval több pénz érkezett amerikai támogatásként az AD-tól a tavalyi kampányba, javarészt Márki-Zay mozgalmához, vagyis „a pénzügyi támogatás végösszege 3 174 076 395 Ft”. A jelentés szerint ennek az összegnek az 58 százaléka landolt az MMM-nél, ez pedig meg is felel annak a közel 1,7 milliárdnak, amiről most az ÁSZ megállapította, hogy tiltott párttámogatás.
A hvg.hu által elért, de név nélkül nyilatkozó ellenzéki pártvezetők közül az egyik fel is olvasott néhány megállapítást az ÁSZ nekik megküldött, 70 oldalas részjelentés-tervezetéből. Eszerint például „figyelemmel a választók befolyásolásának igen összetett mechanizmusára, az nem képezheti jogi eljárás tárgyát, hogy egy konkrét kampánytevékenység ténylegesen mely jelölt vagy párt választási eredményét befolyásolta".
Nem is az ellenzéki kampányra kapták a 2 milliárdot, ezek politikamentes szerződések voltak - állítja a DK-közeli médiavállalkozó
Hazug vádnak nevezi a kormánykritikus portál kiadója azt a titkosszolgálati jelentést, amely szerint az ellenzéki kampányba ment a céghez az Action for Democracytól és egy svájci alapítványtól érkezett 1,97 milliárd forint. Ez állítólag politikamentes piaci megbízások ellenértéke volt, de hogy milyeneké, azt a korábban a Pegasus kémszoftverrel is megfigyelt cégvezető, Páva Zoltán már nem árulta el.
A fenti idézettel az ÁSZ elismeri, hogy a közös kampányra – jogi álláspontjuk szerint törvénysértően – költött MMM-es pénz „hatását" lehetetlen lebontani az ellenzéki összefogásban részt vett hat pártra, a DK-ra, az MSZP-re, az LMP-re, a Párbeszédre, a Jobbikra és a Momentumra. És ez a probléma a büntetés kiszabásánál is. Az ÁSZ jelentéstervezete is elismeri a "jogkövetkezmények" résznél, hogy
mivel a tiltott párttámogatás összegének arányosítása nem követhető, a jogsértés megállapítása esetén kiszabni tervezett, a törvény szerinti dupla összegű, vagyis mintegy 3,3 milliárd forintnyi büntetés pártok közötti megoszlása sem rendezett, emiatt pedig további törvényi rendelkezés nélkül a büntetés behajtása nem megvalósítható.
Nem tudják ugyanis, hogy egyenként mennyit fizettessenek meg a 3,4 milliárdból a hat párttal: egyenlően osszák-e fel a büntetés összegét közöttük, vagy például a választáson elért listás eredmények arányában. Ezt az ÁSZ szerint a jogalkotó – vagyis végső soron a kormány és a kétharmados parlamenti többséggel bíró Fidesz-KDNP – feladata tisztázni, mondjuk egy jogszabály-pontosítással, módosítással.
Törvénymódosítással állná útját a „guruló dollároknak" a kormány
Május végéig módosíthatják a kampányfinanszírozási szabályokat.
Ezután hajtható csak be az arányok ismeretében a büntetés összege. A behajtás a pártoknál a nekik járó állami támogatás terhére levonással történik: várhatóan az idei harmadik negyedéves utalástól kezdve folyamatosan visszatartják majd a költségvetési támogatásukat, amíg így „le nem dolgozzák" a büntetést. Ez azonban a kisebb pártoknál akár 1,5-2 éves támogatásmentes időszakot is jelenthet, de a nagyobbaknál is akár egy teljes évet. Ez pedig azt jelenti, hogy
a következő egy évben pénz nélkül maradnak a pártok – mivel a legtöbbnek nincs jelentős cash flow-ja, inkább csak adóssága –, vagyis a 2024-es összevont Európai Parlamenti (EP), és önkormányzati választások kampányát az ellenzéknek lényegében egy fillér nélkül kell végigcsinálnia, miközben a kormánypártoknak lesz pénzük bőben plakátra, kampányhirdetésre – a „támogató" állami-kormányzati hirdetéseken túl.
2023. március. 30. 14:21 Lengyel Tibor Itthon
Mind fideszes a tavalyi választás három olyan jelöltje, aki szabálytalanul használt fel állami kampánypénzt
A 2022-es parlamenti választás több képviselőjelöltjénél is szabálytalanságokat tárt fel az Állami Számvevőszék vizsgálata, az érintett összeg dupláját fizettették vissza velük. Mindhárman Fidesz-KDNP-s jelöltek voltak: Mészáros Lajos, Pánczél Károly és Pócs János.
2023. január. 27. 12:09 hvg.hu Itthon
Korányi Dávid: A kormánypártok egyre nyíltabban használják a titkosszolgálatokat politikai céljaik eléréséhez
Az Action for Democracy elnöke az újabb nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentésre reagált. | Kiszabhatja az ÁSZ az ellenzéki pártokra a 3,3 milliárdos büntetést, de behajtani még nem tudja | A Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom összesen 1,68 milliárd forint tiltott kampánytámogatást nyújtott a tavalyi választáson közösen induló 6 ellenzéki pártnak – állapítja meg az Állami Számvevőszék, amely büntetésként ennek a dupláját, 3,3 milliárd forintot készül kiszabni a pártokra, igazolva a kormányzat és a Fidesz „guruló dollárok” politikai vádját. A rekordösszegű büntetés után semmi pénze nem maradna a 6 ellenzéki pártnak a 2024-es választások kampányára. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230620_Kiszabhatja_az_ASZ_a_MarkiZayfele_vitatott_kampanytamogatas_miatt_a_33_milliardos_buntetest_a_6_ellenzeki_partra_de_behajtani_meg_nem_tudja | 2023-06-20 14:49:00 | true | null | null | HVG |
Megszólalt az a cég, amelyik az ellenzék kampánytevékenységének pénzügyi hátterét vizsgáló titkosszolgálati anyagokban visszatérően felbukkan mint az egyesült ellenzék, valamint annak kormányfőjelöltje, Márki-Zay Péter választási kampányában felhasznált, külföldről érkező anyagi támogatások hazai kedvezményezettje. A vállalkozás az Oraculum 2020 Kft., amely az ellenzéki hírportált, az Ez a lényeg kiadója, ügyvezetője és tulajdonosa pedig a korábbi MSZP-s képviselő és komlói polgármester azonos nevű fia, Páva Zoltán.
A hírportál 2019 őszén, az önkormányzati választásokra időzítve indult, és hirdetési kampánya volt a Facebookon a tavalyi választás előtt is. A cég neve tavaly novemberben bukkant fel egy titkosszolgálati jelentésben, mint amelyiknél 1,08 milliárd forint landolt, méghozzá a Márki-Zay Péter kampányát segítő Action for Democracy-tól (AD). A minapi újabb titkosszolgálati anyag pedig további 887 milliót azonosított a céghez érkező külföldi kampánytámogatásként, ezúttal egy svájci alapítványtól:
Itt a titkosítás alól feloldott újabb "dollárbaloldal"-jelentés: találtak még egymilliárdot és egy svájci alapítványt
Tovább bogozták a titkosszolgálatok és nyomozó hatóságok az ellenzék tavalyi kampányának külföldi pénzügyi támogatásait, és arra jutottak, hogy egy svájci alapítványon keresztül e célra, de már nem közvetlenül a Márki-Zay-féle MMM-hez további 900 millió forint körüli összeg érkezett.
A jelentés nyilvánosságra kerülése után a hvg.hu számos ezzel kapcsolatos kérdést feltett az Oraculum 2020 Kft.-t vezető és tulajdonló Páva Zoltánnak, ám nem kaptunk ezekre semmilyen választ. Megírtuk viszont, hogy a korábban a Pegasus kémprogrammal is megfigyelt, egy másik cégével pedig a DK-val szerződő Páva vállalkozásához a jelek szerint 2 milliárd forint folyt be.
Ki az a Pegasussal megfigyelt, DK-közeli médiavállalkozó, akinek a cégéhez több pénz folyt be a kampányban, mint Márki-Zay mozgalmához?
Kerüli a nyilvánosságot a korábban a Pegasus kémszoftverrel is megfigyelt ellenzéki médiavállalkozó, a DK-frakcióval is tízmilliókra szerződő Páva Zoltán, akinek a cégéhez a titkosszolgálatok szerint a kampányidőszakban több külföldi pénz áramlott, mint Márki-Zay Péter mozgalmához összesen.
Ha fenti cikkünk megjelenéséig nem is, egy nappal később levelet kapott a hvg.hu Páva Zoltántól. Ebben a cégvezető egy közleményt küldött – amely közben a cég által kiadott Ezalenyeg.hu-ra is felkerült –, és ebben “hazug vádakat” említve azt írja: “sem az EzaLényeg szerkesztősége, sem kiadója nem kapott külföldi támogatást”.
A híroldal főszerkesztőjével közös Páva-közlemény magyarázata szerint a portál “a híresztelésekkel ellentétben nem kapott külföldi támogatásokat, és maga sem támogatta semmilyen politikai párt kampányát”. Mint írták, “portálrendszerünk online és offline hír- és tartalomszolgáltatói munkát végzett, törvényes szerződésesek alapján“. Úgy fogalmaztak:
Orbán propagandabirodalmának állításaival szemben a valóság az, hogy az Oraculum 2020 Kft. nem támogatásként kapta a jelentésben megjelölt összegeket. Jogszerűen megkötött szerződéses jogviszony keretében nyújtottunk szolgáltatást, amelyet számla ellenében egyenlítettek ki a szerződött partnerek. Ezeknek a megbízásoknak semmi köze nem volt Márki-Zay Péter kampányához.”
A közlemény nyomán újabb, tisztázó kérdéseket küldtünk Pávának, ám ezekre cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Pedig – ha jól értjük –, az Action for Democracytól kapott 1,08 milliárdra és a svájci 887 millióra egyaránt vonatkozó állítása, miszerint nem politikai kampányt támogattak belőle, és ezeknek semmi köze az ellenzék és Márki-Zay Péter kampányához, némi magyarázatra szorulna.
Ha ugyanis így van, miért nem jelezték ezt korábban, amikor novemberben nyilvánosságra került az 1,08 milliárdos első összeg. Érdekes az is, hogy az amúgy Márki-Zay kampányát támogató AD miért éppen a kampányidőszakban és miért pont ezt a céget találta meg egy piaci megbízással – a cég méretéhez és forgalmához képest jelentős, milliárdos értékben. Kérdés maradt az is, hogy
az Oraculum 2020 Kft. vajon pontosan milyen, az ellenzéki kampánnyal össze nem függő, politikamentes feladatot végzett a két, összesen csaknem 2 milliárd forintos értékű megbízásért, ami a vállalkozás teljes, 2021-es árbevételének a háromszorosa?
Nem sokkal Páváék előtt egyébként közleményben válaszolt Korányi Dávid, az AD elnöke is a titkosítás alól feloldott jelentésre, amelyben a Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter alá rendelt új szuper-titkosszolgálat, a Nemzeti Információs Központ (NIK) vizsgálta az ellenzék tavalyi kampányának külföldi pénzügyi támogatásait:
Korányi Dávid: A kormánypártok egyre nyíltabban használják a titkosszolgálatokat politikai céljaik eléréséhez
Az Action for Democracy elnöke az újabb nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentésre reagált. | DK-közeli médiavállalkozó: Nem is az ellenzéki kampányra kapták a 2 milliárdot, ezek politikamentes szerződések voltak | Hazug vádnak nevezi a kormánykritikus portál kiadója azt a titkosszolgálati jelentést, amely szerint az ellenzéki kampányba ment a céghez az Action for Democracytól és egy svájci alapítványtól érkezett 1,97 milliárd forint. Ez állítólag politikamentes piaci megbízások ellenértéke volt, de hogy milyeneké, azt a korábban a Pegasus kémszoftverrel is megfigyelt cégvezető, Páva Zoltán már nem árulta el. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230127_Nem_is_az_ellenzeki_kampanyra_kaptak_a_2_milliardot_ezek_politikamentes_szerzodesek_volt__allitja_a_DKkozeli_mediavallalkozo | 2023-01-27 16:25:00 | true | null | null | HVG |
Mindenkinek alkotmányos joga hülyének lenni, még a végrehajtói kar hivatalvezetőjének is – körülbelül így fordítható le a szállóigévé vált Simicska-bölcsességet továbbgondolva a rendőrség június 29-i határozata, amellyel bűncselekmény hiányát megállapítva megszüntették a nyomozást a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar két ingatlanának értékesítése ügyében.
Az irodaként használt két ingatlanról, az azokat birtokló, a végrehajtói kar tulajdonában álló cégekről és az épületek értékesítéséről nemrég írtunk, kiemelve, hogy nyomozás folyik amiatt, hogy az ingatlanokat féláron adhatták el. Az egyik vevő Rogán Antal miniszter kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak a cége. Az eladás után az egyik ingatlan addig tulajdonló saját cégét a kar bedöntötte:
Veszteséges cégháló szövődött a végrehajtói kar körül
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar által létrehozott cégek jelentős ingatlanvagyont - feljelentések szerint áron alul - értékesítettek, majd az egyik ilyen vállalkozás megszűnt, a másik veszteségesen létezik. A kar közben bedöntötte a saját informatikai cégét is, ami még az ügyvezető bérét is képtelen volt önállóan kitermelni.
A hvg.hu fenti cikke június 27-én jelent meg. Másnap rákérdeztünk a rendőrségnél a csaknem egy éve zajló vizsgálatra, mire június 29-én reggel azt válaszolták, hogy a hűtlen kezelés gyanújával folyamatban lévő nyomozásnak gyanúsítottja nincs, és “bővebb tájékoztatás nem adható”. Néhány órával később a BRFK gazdasági bűnözés elleni főosztályán meg is szüntették az eljárást, mondván:
a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése.”
Pedig maguk a nyomozók is leírták – derül ki a hvg.hu birtokába jutott, az eljárást megszüntető határozatból –: “felmerült annak a gyanúja, hogy az ingatlanok kezelése, majd később az értékesítése során – az MBVK elnöke, dr. Schadl György utasítására – dr. Takács Katalin, az MBVK Hivatalának vezetője olyan döntéseket hozott, melyek az észszerű gazdálkodással ellentétesek voltak.” Az ügy lényege, hogy
a végrehajtói kar – azóta egyébként megszüntetett – cége, a Lóvasút Indóház Kft. az 1999-ben vásárolt, a főváros XIII. kerületében álló, Váci út 201. szám alatti ingatlant 2021 őszén 142 millió forintért adta el.
A végrehajtói kar egy másik, most is működő cége, a Városliget-Ház 13 Zrt. pedig a 2018-ban 490 millió forintért vásárolt, szintén a főváros XIII. kerületében álló, Szegedi út 35-37. szám alatti irodaházat ugyancsak 2021 őszén adta el.
Vagyis a végrehajtói kar – amelynek elnöke korrupciós bűncselekmények vádjával bíróság előtt áll, hivatalvezetője pedig továbbra is a helyén van, miközben élettársa szintén a büntetőeljárás vádlottja – a saját cégein keresztül 2021 őszén két ingatlanától is megszabadult. Az egyiktől egy hónappal Schadl őrizetbe vétele előtt, a másiktól 4 nappal azután.
Mindkettőn áron alul adtak túl, százmilliós nagyságrendű összeget bukva.
Hogy mennyi veszteséggel adták el az ingatlanokat, azt többféleképp is számolhatjuk, és ezeket az adatokat a rendőrségi dokumentum is tartalmazza. A Váci úti, 3 szintes műemléki épület az egykori lóvasúti indóház a tulajdonos cég mérlegében 2021-ben 284 milliós eszközértéken szerepelt, végül felennyiért kelt el. Ez így 142 milliós különbség. Az ingatlant a végrehajtók által kért, a Deutsche Immo Hungary Kft. által készített 2014. december 31-i értékbecslés 290 millióra értékelte, ami közel azonos a könyv szerinti értékkel, azaz a különbség így számolva is szinte pontosan ugyanannyi.
Ám mivel az értékbecslés régi volt, és az ingatlan 2015 után üresen állt, úgy, hogy állagmegóvási munkákat sem nagyon végeztek rajta, az állapota romolhatott. A nyomozás során a rendőrség is ingatlanforgalmi szakértői véleményt szerzett be, és ez alapján az ingatlan 2021 őszi, eladáskori becsült értéke 199,5 millió volt. Így 57,5 millió forint az az összeg, amennyivel olcsóbban eladták az ingatlant.
A másik ingatlan, a Szegedi úti irodaház 2018 őszén került a végrehajtói kar másik cégéhez, a Városliget-Ház 13. Zrt.-hez, 490 millió forintért. Erről a kar megbízásából az évek során három ingatlanforgalmi szakvélemény is készült, és mind jóval a vételár alá becsülte az épület értékét: a 2020-as 243,4 millióra, a 2021 tavaszi 243,6 millióra, míg a 2021 nyári 285,8 millióra.
Ehhez képest 2021 szeptember végén 248 millióért adták el, vagyis 37,8 millióval a frissen becsült forgalmi értéke alatt. A nyomozás során a rendőrség itt is kirendelt saját szakértőt, az ő becslése pedig az ingatlan eladáskori értékét 354,1 millióra tette, ami 106,1 millióval volt magasabb az eladási árnál. Összességében tehát
a végrehajtói kar az ingatlanok eladásán a saját, friss nyilvántartásai, illetve értékbecslése alapján 180 milliót bukott, a rendőrségi nyomozás során becsült értékeket alapul véve 163 millióval járt rosszabbul, de ha a Szegedi úti ingatlan egykori vételárát is nézzük, akkor a kar összes vesztesége eléri a 384 milliót.
Mindez a rendőrség szerint bár felvetheti a hűtlen kezelés gyanúját, nem feltétlenül minősül annak. A nyomozást megszüntető határozatban ugyanis azt írják: ugyan a vagyonkezelő kötelessége, hogy a vagyont lehetőség szerint gyarapítsa, bűncselekményt csak akkor követ el, ha szándékosan szegi meg ezt a kötelességét, felismerve, hogy vagyoni hátránya keletkezhet.
Még nyomoznak a Schadl-barát mentős cégének 50 ezres Covid-tesztjei ügyében, hallgat a végrehajtói kar hivatalvezetője
Mi került 50 ezer forintba egy koronavírus gyorsteszten, amit a végrehajtói kar Schadl György egy barátján keresztül vett? - erre is keresi még a választ a rendőrség. A szerződés aláírói, a kar hivatalvezetője - akinek az élettársa a Schadl-Völner büntetőper egyik vádlottja - és a Schadl-barát mentős cégvezető is hallgat.
Furcsa a felismerés hiányát emlegetni azonban akkor, amikor a gazdálkodásért felelős végrehajtói kari hivatalvezető, Takács Katalin és az ingatlanok adásvételi szerződéseit aláíró két saját cég ügyvezetője, Martonosi László számára a rendelkezésre álló adatokból minimális matematikai tudással is egyértelmű kellett legyen, hogy biztosan 180 millió forintot buknak az értékesítéseken.
Persze előállhat olyan vis maior helyzet, nem várt külső körülmény, ami miatt még vesztességgel is muszáj vagyonelemet értékesíteni. Ilyet azonban a nyomozás nem tárt fel. A rendőrségi határozat rögzíti is: “az értékbecsléssel megállapított értékkel kapcsolatban lényeges körülmény, hogy nincs 'kényszer eladás', az eladó határozhatja meg, hogy milyen árat kíván az ingatlan fejében”.
Ezen a ponton egyébként a rendőrségi határozat átalakul “közgazdaságtan kezdőknek” munkafüzetté és olyan megállapításokat tesz, mint például:
ha kereslet magasabb a kínálatnál, akkor válik jövedelmezővé az ügylet;
a piacgazdaság elmélete szerint az árat az egyensúlyi szakasz határozza meg, ahol a kínálat függvény keresztezi a keresleti függvényt;
a gyakorlatban az ingatlanpiac nem tökéletes piac, nem teljesek az információk, valamint jelen vannak befolyásoló és gátló tényezők;
az értékbecslés fő feladata, hogy megpróbálja felbecsülni az ingatlan árát, szem előtt tartva a rengeteg piaci befolyásoló tényezőt.
A rendőrségi nyomozás végül rögzíti, hogy már csak azért is szüntetik meg a hűtlen kezelés gyanújával folytatott nyomozást, mert az általuk kirendelt ingatlanforgalmi szakértői vélemény alapján a Váci úti ingatlan értékénél az eladási ár csak 28,83%-kal volt kevesebb, a Szegedi úti irodaház esetében az értékbecslésnél 13,23%-kal volt alacsonyabb az eladási ár. Mindez pedig
nem mutat olyan kirívó értékkülönbözetet, amelyből arra lehetne következtetni, hogy nem érvényesültek a rendes gazdálkodás szabályai vagy hogy a hűtlen kezelés bűncselekmény elkövetési magatartásai – különös tekintettel a szándékosságra – megvalósultak volna".
A Váci úti ingatlan vevője a Monk Property Kft. volt. A 2019-es alapítású ingatlanüzemeltető 2022-ben 165 milliós rekordprofitot ért el. Ügyvezetője a veresegyházi Lotharidesz Balázs, a cég tulajdonosa pedig a Monk Solution Kft., amelynek a tulajdonosa Lotharidesz. A végrehajtói kar – miközben a Cházár András utcában saját székháza van – a Hermina úton többszintnyi irodát bérel a Monk Propertytől.
A Szegedi úti ingatlan vevője pedig a Nadan Property Kft. volt, amelynek tulajdonosa Rogán Antal miniszter kabinetfőnöke, egyben egyik gyerekének keresztapja, Nagy Ádám. A Völner–Schadl-ügy nyomozati irataiban többször felbukkan a neve, mint akinek Schadl György a kar elnökeként segített vizsgákat „intézni”, akár úgy is, hogy Nagy helyett más vizsgázott a Pécsi Tudományegyetem jogi karán – az egyetem belső vizsgálata ugyanakkor nem tárt fel szabálytalanságokat e téren.
Belezavarodott a Schadl-ügybe? Elmagyarázzuk, hol tart az eljárás és mi derült ki eddig
Schadl, Völner és Gazdi mindent tagadnak, a korrupciós botrány kirakósának darabjai viszont ha nagyon lassan is, de elkezdtek a helyükre csúszni - a jogerős ítéletre viszont még éveket kell várni.
Nagy Ádámot vélte Hadházy Ákos független képviselő a Schadl–Völner-ügy nyomozati irataiban az akár Rogán Antalra és feleségére is illő keresztnevek társaságában felbukkanó „Tóni, Barbara és Ádám” hármas egyik tagjának, de ezt aztán nem igazán vizsgálták a hatóságok. A Nadan Propertyt és a Monk Propertyt összeköti, hogy ugyanaz a könyvelőjük, ugyanaz az ügyvéd is gründolta őket, és Nagy a saját cége székhelyén adott székhely-használati jogosultságot Lotharidesz vállalkozásának.
Az ingatlanügynek még nincs vége, mert a nyomozást megszüntető rendőrségi határozat ellen a hvg.hu információi szerint a feljelentő panasszal élt. Ebben például arra hivatkozott – és itt a Váci útira utalt – "2015-2021 között az ingatlanárak nem megfeleződtek, hanem a duplájára emelkedtek még abban az esetben is, ha az ingatlan állagában romlás következett be". A feljelentő ehhez hasonlóan az eredeti vételár dupláját tartotta volna reális eladási árnak a Váci úti irodaház esetében is, e számítás alapján pedig összességében még nagyobb, 870 milliós veszteség is érhette a végrehajtókat.
(Nyitóképünkön a végrehajtói kar Cházár Andás utca 13. szám alatti, zuglói székháza, amit még nem adtak el) | Több százmilliós buktával adta el ingatlanait a végrehajtói kar, de a rendőrség szerint ez nem hűtlen kezelés | Biztos, hogy ráfizetett Schadl György elnöksége idején a végrehajtói kar arra, hogy eladta két budapesti ingatlanát. Hogy mennyire járt rosszul, arra több számítás is van: legalább 163, de akár 384 milliót is bukhatott. Jól járt viszont Rogán Antal kabinetfőnöke, az egyik ingatlan vevője. A rendőrség nemrég bűncselekmény hiányában zárta le a hűtlen kezelés gyanújával folyó nyomozást, mondván: az áron aluli értékesítés lehetett akár figyelmetlen véletlen is. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230705_vegrehajtoi_kar_ingatlan_eladas_nyomozas_schadl | 2023-07-05 10:10:00 | true | null | null | HVG |
A jelek szerint megszűnőben van az az alapítványhálózat, ami beteg gyerekek és segítségre szoruló állatok fotóival kampányolva hosszú évekig elképesztő hatékonysággal hajtott az 1 százalékos adófelajánlásokra. A három alapítványból egy megszűnt, kettő eltűnt a Facebookról, a honlapjuk nem frissül, az 1 százalékos forrásuk is elapadt.
A jógaközpont és az állatok nélküli állatmenhely
Három alapítványt mutattunk be a „Ha beteg gyerekekre hivatkozva trükköznének az 1 százalékos adóval, az pont így nézne ki” című cikkünkben 2018 végén. Az
az Országos Állatmentő Alapítványról,
a Gyermekmentő Támogató Alapítványról
és a Daganatos.hu Alapítványról van szó. | Megroppant az 1 százalékos adókból milliárdokat begyűjtő alapítvány-birodalom | A jelek szerint megszűnőben van az az alapítványhálózat, ami beteg gyerekek és segítségre szoruló állatok fotóival kampányolva hosszú évekig elképesztő hatékonysággal hajtott az 1 százalékos adófelajánlásokra. A három alapítványból egy megszűnt, kettő eltűnt a Facebookról, a honlapjuk nem frissül, az 1 százalékos forrásuk is elapadt. | null | 1 | https://444.hu/2023/07/14/megroppant-az-1-szazalekos-adokbol-milliardokat-begyujto-alapitvanybirodalom | 2023-07-14 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Van három, egymással szorosan összefonódó alapítvány, ami elképesztően sikeresen gyűjti az egyszázalékos felajánlásokat, beteg gyerekekkel és segítségre szoruló állatokkal kampányolva.
Annyira hatékony volt az ezen a területen először használt agresszív, az adományokból finanszírozott online kampányuk, hogy félretoltak mindenkit a pályáról.
Ezt segítette az is, hogy a nevük megtévesztésig hasonlít bevált, valóban beteg gyerekekkel és állatmentéssel foglalozó szervezetekéhez.
Az alapítványbirodalom összesen 2,5 milliárd forintot gyűjtött eddig csak egyszázalékos adókból, és még több százmillió forintot egyéb adományokból, támogatásokból.
Csakhogy a tevékenységük messze nem az, amit a nevük alapján sejtene az adományozó.
„Hány állat van most itt?
Ja, itt nincsen most egy sem.”
A meglepő párbeszéd Csobánkán, az egyszázalékos adófelajánlásokat óriási sikerrel gyűjtő Országos Állatmentő Alapítvány székhelyén hangzott el. A faházban kuksoló munkatárssal beszélgettünk, aki a csengetésre nem, de az érdeklődő kiabalásunkra kijött a faházból.
A Muskátli utca 1. nemcsak az alapítvány székhelye, de itt működik a szervezet Ideiglenes Befogadó és Rehabilitációs Központja is. Alighanem ez az, amiről így írnak:
„Az Önök összefogásával megtudjuk valósítani a célunkat, hogy egy európai szintű állatmenhelyet nyithassunk! Kérjük járuljanak adó 1%-ukkal hozzá, hogy az Országos Állatmentő Alapítvány, minél több állatkának adhasson az élethez egy új esélyt!”
Az ingatlan a sajátjuk, az adófizetők felajanlásaiból vették két éve 9,3 millió forintért.
Még októberben jártunk ott, lehet, hogy éppen akkor, amikor már minden állatot megmentettek. Előzetesen nem arra számítottunk, hogy egyetlen macskát vagy kutyát sem találunk itt, hiszen tavaly - ugyancsak az egyszázalékokból - a szomszédos telket is megvette az alapítvány, ahol a beszámolójuk szerint „a szintén kiépítésre került kennelek a gyógykezelés alatt álló állatok ideiglenes elhelyezését szolgálják”.
Érdeklődtünk az alapítványról, de a helyben talált munkatárs azt mondta, hogy ő csak egy önkéntes, keressük az elnökasszonyt emailben. Hogy ez mekkora csapda, az később derült ki. Az önkéntes tanácsát megfogadva ugyanis írtunk a kuratórium elnökének, Gombár Györgyinek, de egy hónap is kevés volt ahhoz, hogy válaszoljon.
Egyebek között arra lettünk volna kiváncsiak, hogy az adóhatóság miért zárta ki idén az egyszázalékos adófelajánlásokat gyűjtő szervezetek közül az Országos Állatmentő Alapítványt.
Elég sikeresek voltak eddig, összesen 185 millió forintot húztak be csak az adófelajánlásokból 2012 és 2017 között, további tízmilliókat egyéb adományokból, támogatásokból. Az alapítvány már a kezdet kezdetén sem csinált titkot abból, hogy eleve az egyszázalékos adófelajánlások gyűjtése a céljuk, a 2011-es beszámolójukban ezt írták: az alapítványnak a
„hosszú távú tervei megvalósításához komolyabb bevételi forrásokra van szüksége, melyre kiválóan alkalmas lehet az adó 1 százalékos felajánlás”.
A hosszú távú terv volt például a központ, amit meglátogattunk Csobánkán.
Azt, hogy idén nem gyűjthetnek adófelajánlásokat, elég sajátosan jelentették be:
Valójában arról van szó, hogy a NAV letiltotta őket. Ez az adóhatóság nyilvántartásából derül ki. Hogy miért, azt nemcsak Gombár Györgyi elnökasszonytól, hanem az egyszázalékos homályzóna oszlatásában nem kifejezetten segítőkész NAV-tól is hiába kérdeztük, nem kaptunk választ.
Nem szüntették meg a tevékenységüket, mert a honlapon megjegyezik azt is, hogy „Egyéb anyagi és tárgyi támogatásaikat/felajánlásukat továbbra is szívesen fogadjuk”.
Az alapítvány úgy lett letiltva az egy százalék gyűjtéséről, hogy éppen tavaly a Nemzeti Együttműködési Alaptól 1,1 millió forintot kaptak működési költségre, amit a beszámolójuk szerint könyvelési és ügyvédi díjra költöttek.
A meg nem született kutyák alapítványa
Miközben a honlapjukon azzal adják el a tevékenységüket, és nyerik meg az adózók szívét, hogy az utcán lévő, bajba jutott, beteg, megkínzott, kidobott állatokon (vagy ahogy írják, állatkákon) akarnak segíteni, időközben áthangolták a tevékenységüket. A Facebook oldalukon akadnak arról szóló hírek, hogy elvittek orvoshoz beteg állatokat, időnként keresnek gazdákat kutyáknak, vagy megosztanak erről szóló posztokat, de mostanra az ivartalanítás lett a fő tevékenységük. Volt, hogy pályázatot írtak ki civil szervezetek részére ivartalanítás támogatására (2015-ben, 10 milliós kerettel), de 2014-ben például oktatási segédanyagra fordítottak 34,3 millió forintot. Hogy pontosan mire, azt nem tudni, vélhetően az ivartalanítás a téma. A név maradt Országos Állatmentő Alapítvány, az adománygyűjtés aligha menne ilyen jól Alapítvány Az Állatok Ivartalanításáért néven.
Korábban büszkén hirdették, hogy nem költenek bérekre, a személyi jellegű kiadások mégis elkezdtek megszaladni. 2015-ben 2,6 millió, 2016-ban 5,5 millió, tavaly már 11,5 millió szerepelt ennél a tételnél.
A fonyódi faház
A csobánkai állatmentőknél is sikeresebben gyűjti az egyszázalékokat a Gyermekmentő Támogató Alapítvány. 2007 óta 600 millió forintot húztak be adózóktól az agresszív, az adófelajánlásokból bőségesen finanszírozott online kampánnyal. Lehetne ez a szám még magasabb is, ha két évre nem lettek volna letiltva ők is. 2017-ben visszatérhettek az egyszázalékos pályára, újra sikeresek, tavaly és idén összesen 120 millió forintot kaptak.
Fonyódon a Mecsek utca a vasút mellett van. Egyik oldalon a sínek, a másikon házak. Így aztán ebben az utcában nincs páros és páratlan oldal a számozásban, egyesével nőnek a házszámok. A 10. és a 12. között ez az épület van.
Vagyis feltételezhetően ez a Mecsek utca 11.. Nincs kiírva házszám, ahogy semmilyen felirat sem.
Pedig a faház a Gyermekmentő Támogató Alapítvány székhelye. (Semmiképpen sem keverendő össze a nyaranként Balatonlellén valóban mentőautókkal mentő Magyar Gyermekmentő Alapítvánnyal.) Hetek óta próbáltuk őket elérni a honlapon megadott telefonszámon, de hiába. A ház elhagyatottnak tűnik, nem úgy nézett ki, mintha csak a boltba ugrottak volna ki. A kukásmatricából is az derül ki, hogy csak nyáron kérnek szemétszállítást. A leveleket sem ide irányítja az alapítvány, hanem egy csobánkai postafiókba. Ez megegyezik az Országos Állatmentő Alapítvány postacímével.
A két alapítványnak nemcsak a postacíme azonos. Mindkét kuratórium elnöke Gombár Györgyi.
A két alapítvány sokáig egy címen is működött, Budapesten a XIII. kerületben, a Párkány utca 33-ban. Innen költöztek Csobánkára, illetve Fonyódra. Mindkét kuratóriumban tag volt Gombár Györgyi mellett Radó Krisztina is.
A kuratórium elnökéről, a sminktetoválóként dolgozó Gombár Györgyitől nem találtam olyan nyilatkozatot, ahol az arcát vállalva állt a nyilvánosság elé. A honlapon sincs róla fotó.
Bár az egyszázalékok elkérése bizalmi dolog, és igényelné az átláthatóságot, arról, hogy a Gyermekmentő Támogató Alapítvány az elmúlt években mire költötte a nekik átutalt pénzt, szinte semmi sem derül ki.
Megemlítik, hogy vettek ingatlant, ahol a rászoruló gyerekek nyarlhatnak majd, a munkálatok is megkezdődtek. Hogy hol, azt nem említik. Van időbeli egybeesés az átjelentkezéssel Fonyódra. Lehet, hogy a székhelyükön lesz a nyaraló, de ez nem állítható biztosan. A munkálatoknak sem látni nyomát.
A honlapra kötelező minimumként az éves beszámolóka tették ki. Ezekben a gazdálkodás alapadatain kivül lényegében semmi sincs. A tavalyi évről például ennyi tudható meg: az alapítvány „2017-ben is folytatta közhasznú tevékenységét. Fő célja 2017-ben is alapító céljainak megfelelően a gyermekek egészségmegőrzése, betegségmegelőzése”.
Ami eleve egy óriási csúsztatás. Az alapítvány eredeti célja - akárcsak az Országos Állatmentő Alapítványnál - ugyanis messze nem ez volt. A neve - különösen a rövidebb névváltozat, Gyermekmentő Alapítvány - sem azt sugallja, hogy a betegségmegelőzés lenne a fő feladatuk.
Az eredeti célok ezek voltak:
a gyermek intenzív, illetve a baleseti sebészeti osztályok műszerezettségének korszerűsítése;
országos és megyei szinten segíteni az egészségügyi intézményekben a betegellátást;
újszülött osztályok, szülőszobák és égési sérültek ellátását;
rossz szociális helyzetben levő balesetet szenvedett gyermekek megsegítése;
fontos kórházi osztályok támogatása, a bezárásuk megelőzése érdekében
Klasszikusan olyan célok, amikre könnyű az emberek támogatást kérni. Annak viszont semmi nyoma, hogy ilyen célokra költene az elmúlt években az alapítvány.
Küldtünk ide is kérdéseket, de nem kaptunk tőlük sem választ.
A beszámolójuk azzal zárul, hogy a tevékenységükről bővebben az alapítvány honlapján lehet tájékozodni. Itt valóban megtalálható egy tevékenységünk menüpont, amire kattintva fájdalmasan sok, segítségre szoruló beteg gyerek fényképe látható. Valószínűleg nem véletlenül nincs jelezve, hogy a szívszorító esetek közül a legutolsó is jó régen volt már, hét évvel ezelőtt került fel a honlapra. Ez onnan derül ki, hogy a Facebookra a 12 éves, agydaganattal műtét Zsolt történetét ekkor tették ki.
Ezek a 2011-es, vagy még régebbi posztok sem arról szólnak, hogy mennyi pénzzel támogatta a bemutatott gyerekeket az alapítvány, hanem arról, hogy számukra külön gyűjtéseket indítottak, egyben felhasználták ezt a lehetőséget is arra, hogy kampányoljanak saját maguk mellett és az egy százalékokat is elkérjék.
A honlapon két friss cikk van. Az egyik egy tájékoztató arról, hogy 15 éve működnek. Ebben van két olyan videó is, amiben műszert ajándékoznak kórháznak. Mindkettő még 2012-es. A másik egy családi napról szól, amit egy kalandparkban tartottak szeptemberben.
Mintha hat éve megállt volna az idő a Gyermekmentő Támogató Alapítványnál. Pedig azóta is kaptak 250 millió forintot az egyszázalékokból.
A Facebook-oldaluk sűrűbben frissül. Itt a tevékenységüknél a „beteg gyermekek és családjuk támogatása” van feltüntetve. Többnyire más posztjait osztják tovább, soknak semmi köze nincs beteg gyerekekhez. Ami saját: tavasszal kérik az egy százalékot, még játékot is hirdetnek, tabletet sorsolnak ki azok között, akik megosztják a felajánlásokat kérő posztjukat.
A facebookos posztok és a honlapon az egyetlen friss cikkben talált bekezdés alapján egyetlen egy konkrét tevékenységük látszik az elmúlt évekből. Az nem a beteg gyerekek, családjaik vagy a kórházak megsegítése: félévente beszállnak egy egészségnapként hirdetett családi rendezvénybe (idén ősszel és tavasszal Nőtincsen, tavaly Pilisvörösváron). Elsősorban azért, hogy 200 gyerek számára ingyenes ételintolerancia tesztet végezzenek el. Nem rászorultsági alapon, jelentkezési sorrendben. Az alapítvány bőkezűen fizet érte, alkalmanként 11 millió forintot. Az eseményen készült fotók alapján ez erősen az 55 ezer forintos tesztet forgalmazó cég reklámja is.
A beszámolókból kinyerhető töredékes információk alapján az elmúlt években ezekre a tesztekre összesen megközelítőleg százmillió forintot fordíthatott az alapítvány, és mindig ugyanattól a cégtől vásárolták ezeket. Csak egy példa a 2011-es beszámolóból, ami beszédesen mutatja az arányokat:
kórházból hazatérő beteg gyerekeknek steril szoba és élhetőbb környezet kialakítása 607 296 forint értékben
az alapítvány által megfinanszirozott ételintolerancia vizsgálatok: 21,7 millió forint
Hogy melyik az a szerencsés cég, amelyiktől ilyen mennyiségben vesz ételintolerancia teszteket az alapítvány, és az milyen viszonyban van az alapítványbirodalom legfontosabb szereplőjével, arról mindjárt bővebben.
Akik miatt szigorították az egyszázalékos szabályokat
Nemcsak az Országos Állatmentő Alapítványnál és a Gyermekmentő Támogató Alapítványnál nem fedi le hajszál pontosan a tevékenységüket az, amire eredetileg pénzt kérnek.
Az egyszázalékos adománygyűjtés évekig legsikeresebb, eddig összesen 1,7 milliárd forintot gyűjtő szereplőjénél, a Daganatos.hu-nál sem arra gondolna az ember, hogy gyerekjógaközpontra megy az egy százalék jelentős része.
Ők stabilan az első helyen álltak az 1 százalékos toplistán, amíg le nem tiltották őket is, a Gyermekmentő Támogató Alapítvánnyal együtt.
2017-ben visszatértek, rögtön a második helyre.
A három alapítvány bevétele 1 százalékos felajánlásokból (Ft) Adóév Gyermekmentő Támogató Alapítvány Daganatos.hu Országos Állatmentő Alapítvány 2007 2,391,516 2008 6,959,550 5,775,861 2009 23,960,948 103,474,094 2010 70,003,313 285,688,249 2011 129,979,764 338,566,849 2012 110,002,795 328,058,831 13,223,017 2013 111,387,738 346,934,063 35,854,578 2014 19,045,586 71,773,902 46,712,517 2015 31,090,488 2016 32,513,206 2017 44,347,775, 122,268,275 25,964,422 2018 75,509,622 140,928,234 Összesen: 593,588,607 1,743,468,358 185,358,228 Forrás: 444-gyűjtés/NAV
Nem meglepő, de a Daganatos.hu alapítványnál is megtalálható Gombár Györgyi. Kivételesen nem kuratóriumi elnökként, hanem alapítóként és egyszerű kuratóriumi tagként.
Ezt a kuratóriumot Bornemissza Tamás vezeti, aki alapító a korábban említett alapítványoknál. Hogy még erősebb legyen az összefonódás: mindhárom kuratóriumban tag volt Radó Krisztina, és kettőben Fazekas Krisztina Tünde.
Van még azonosság. A Dagantos.hu és a Gyermekmentő Támogató Alapítvány annak is köszönhette a sikerét, hogy valódi tevékenységet folytató alapítványhoz hasonló néven működtek. De annyira hasonló néven, hogy a Dagantos.hu-nak ez már egy módosított neve. Az eredeti Daganatos Gyermekekért Alapítvány volt. Ez egyetlen szó kivételével megegyezett egy évek óta működő alapítányéval, az Együtt a Daganatos Gyermekekért Alapítványéval. A régebb óta működő szervezet bírósághoz fordult és nyert is, 2012-ben névváltoztatása kötelezték a Bornemissza-Gombár-féle alapítványt. Ebből lett a Daganatos.hu. A Gyermekmentő Támogató esetében a Nemzetközi Gyermekmentőre és a Magyar Gyermekmentőre rímel a név. Az nagy különbség, hogy Gombár alapítványának nincs mentőautója, mint arra sajátos védekezésként maguk is felhívták a figyelmet, amikor kirobbant körülöttük a botrány 2012-ben. Ezzel próbálták jelezni, hogy biztosan nem róluk van szó, amikor egy meg nem nevezett gyermekmentő alapítvány gyanús ügyeiről kezdett beszélni a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal.
A Heti Válasz foglalkozott először a két alapítvánnyal 2012-ben.
A cikkben az szerepelt, hogy a két alapítványba a befolyt támogatásoknak mindössze hét százalékát költötték elsődleges céljukra, a betegek családjainak megsegítésére. Miközben arra, hogy a Google keresője az ő honlapjukat dobja ki első helyen, s így további adományokat gyűjtsenek, több mint százmillió forintot fordítottak.
Az egyszázalékos adományokra keresőoptimalizálással és agresszív online kampánnyal hajtó két alapítvány rettenetesen zavarta a hasonló területen tevékenykedő szervezeteket. Arra panaszkodtak, hogy vagy elkezdenek ők is költeni hirdetésekre, de akkor kevesebb jut a beteg gyerekek támogatására, vagy a céljaikra koncentrálnak, de akkor besöpri az egy százalékokat a Daganatos.hu és a Gyermekmentő Támogató Alapítvány. A Gombár-féle alapítványoknak ilyen dilemmája nem volt: a két alapítvány 2010 után elfoglalta az első két helyet az egyszázalékos toplistán.
A Heti Válasz 2012-es cikke után a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálódni kezdett, a parlament pedig módosította az egyszázalék felhasználására vonatkozó szabályokat. A bevétel negyedét lehetett csak működésre fordítani, és 10 százalékban maximalizálták a reklám- és marketintköltségeket, amit addig nem szabályoztak. (A dagantos.hu kuratóriumának elnöke, Bornemissza Tamás a Heti Válasznak évekkel ezelőtt azt mondta, hogy egy informatikai cég projektmenedzsere.)
A Kehi 2012 őszén bejelentette, hogy a két, általuk ekkor még meg nem nevezett alapítványnál is súlyos visszaéléseket tárt fel. Erről Varga András, a KEHI osztályvezetője egy előadásban beszélt 2013 novemberben.
Varga utalt arra, hogy az alapítványok hirdetett tevékenysége gyermekmentés, anyagi támogatás nyújtása beteg gyermekek családjainak, illetve kórházak fejlesztése volt. „A valós tevékenységek kis átfedést mutattak ezekkel a célokkal. A gyermekmentéssel kapcsolatban például az alapítványoknál egyetlen mentőautót sem találtunk, és semmi olyan tevékenységgel nem találkoztunk, ami tényleges gyermekmentésre utalt volna. Kiderült, hogy ez csak egy „hívószó" volt az adományok gyűjtéséhez" - mondta.
Az ellenőrzés arra kereste a választ, hogy milyen törvénysértő, pazarló és magáncélú kiadások voltak a kiadások között. „Ilyennek tekinthető végső soron az internetes reklám is, de itt professzionálisak voltak az alapítványok. A felhasználásnál azonban már nem. Találtunk magáncélú mobiltelefon-használatot, illetve elegáns lakóparkban bérelt többszobás lakásokat, mint irodákat. Személygépkocsikat is vásároltak, ami önmagában nem lenne gond, de ezeket nem az alapítvány céljainak megvalósítására használták. Egyik alapítványnál ismerősöket támogattak a pénzből, és bár tökéletesen „lepapírozott" esetekről volt szó, de mégis feltételezhető, hogy nem ez volt a támogatói cél. A legnagyobb költési kört a túlárazott eszközbeszerzések és vizsgálatfinanszírozások jelentették. Mintegy 250 millió forint értékben finanszíroztak az alapítványok orvosi vizsgálatokat, a vizsgálatok végrehajtója jellemzően egy azonos tulajdonosi körhöz tartozó cég volt. Ezek az árak a piacinál jóval magasabbak voltak, és jó részének elvégzését nem is tudták igazolni. Az eszközbeszerzéseknél is ez volt a jellemző, a túlárazás" - mondta az előadó.
Bőcz Sándor, a KEHI kabinetfőnöke 2013-ban az általuk lezárt vizsgálatakról azt mondta, hogy volt olyan alapítvány, ami a piacon 37 millió forintért beszerezhető eszközt nem közvetlenül a forgalmazótól, hanem egy másik cég közbeiktatásával 87 millió forintért vett meg. Az ötvenmilliós különbség a közbeiktatott cég haszna volt.
A KEHI megállapította, hogy céltól eltérően használtak fel 127,7 millió forintot, és pazarlónak ítéltek 287 millió forintnyi felhasználást. Összesen 231 millió forint ment reklámra a 966 millió forintos bevételből, végül összesen 68 millió forintot kaptak meg ténylegesen a rászorultak. Mindezek alapján a Hivatal feljelentést tett költségvetési csalás bűncselekmény miatt.
Annak ellenére, hogy meglehetősen konkrét dolgokat említett a Kehi osztályvezetője és a kabinetfőnöke, a Legfőbb Ügyészség végül megszüntette a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és hűtlen kezelés bűntette miatt indított nyomozást 2016 végén, illetve 2017 márciusban. Megkeresésünkre bizonyítottság hiányával indokolták a vádemelés elmaradását. A fellebezéseket is elutasították.
A KEHI-t is megkerestük, hogy megismerhessük az akkor készült jelentésüket. Azt azonban nem adták ki, arra hivatkozva, hogy az döntés megalapozását szolgáló adat, ezért tíz évig titkos.
A Daganatos.hu Alapítvány a vizsgálatok idején közelményet adott ki, amiben azt írták: „Sajnálattal tapasztaljuk, hogy az évről-évre csökkenő adóbefizetések miatt rendkívül éles-, és mára lejárató kampány is indult a civil szervezetek között. Emiatt nem csak bennünk, hanem az összes alapítványban megrendülhet a támogatók bizalma, pedig mi hiszünk abban, hogy minden egyes segítő- és támogató alapítvány azért jött létre, hogy valóban megfogja az elesettek kezét”.
Parádés visszatérés az eltiltásból
Az egyszázalékos mezőre kétéves száműzetés után visszatérő Daganatos.hu és a Gyermekmentő Támogató Alapítvány 2017-ben ismét tarolt, ahogy idén is sokan támogatták őket.
A három alapítvány együtt eddig 2,5 milliárd forinthoz jutott egyszázalékos felajánlásokból.
Ehhez jön még több száz millió forint egyéb támogatásokból, adományokból.
Egy pillantra visszatérve, honnan is indult az egyszázalékos adománygyűjtés egykori és lendületesen visszatérő királya:
„A Daganatos Gyermekekért Alapítvány fő célja a daganatos, hematolgóiai daganatos betegségben szenvedő gyerekek támogatása, felépülésének elősegítése. Fő tevékenységünket alapítványunk neve is kiválóan tükrözi” - írták a 2009-es közhasznúsági jelentésükben, megerősítve, hogy mégiscsak a daganatos gyerek a fő hívószó.
Ehhez képest - akárcsak a Gyermekmentő Támogatónál - mostanra már főleg a megelőzés lett a céljuk. Az alapítvány az új irányvonalat már így foglalja össze:
„Nagy öröm számunkra ha egy daganatos gyermek meggyógyul, ám még nagyobb, ha meg se betegszik!”
Amivel nehéz vitatkozni. Amennyiben jut az eredeti célra, a daganatos betegek és családjainak támogatására.
És mintha a Facebook-oldalul kezelője is elfeledkezne néha arról, hogy kikről is szól az alapítvány neve.
A Dagantos.hu a Pünkösdfürdő utca 48. szám alatt vásárolt egy lakást 2016-ban. Ott egy Egészségközpontnak nevezett "gyermekvitál stúdiót" alakítottak ki. Erre tavaly és tavalyelőtt összesen 61 millió forintot fordítottak. Ezt az egészségközpontot nem úgy kell elképzelni, hogy oda elsősorban daganatos betegséggel küzdő gyerekek járnak. Ez várja a gyerekeket:
Mora Nova kezelés (Ez az orvosok körében finoman szólva is vitatott módszeren alapul. Az alapítvány így foglalja össze: „a természetgyógyászat hatókörében működő, biofizikai állapotfelmérő és energetikai harmonizáló rendszer”. Állításuk szerint sem helyettesíti a klinikai diagnosztikát és kezelést.).
Spirituális Választerápia (ez „egy szellemi-lelki, tanácsadó módszer amely életünk bármely területét akadályozó okok feltárására szolgál”).
elektroszmog mérés
Yin jóga
gyerekjóga
Utóbbinál kissé furán vette ki magát, amikor a Daganatos.hu nevében az RTL Klub reggeli műsorában nyilatkozó Almási Fannitól tavaly megkérdezték, hogy egészséges gyerekek jönnek-e a jógára vagy valamilyen mozgáskoordinációval vagy bármilyen problémával rendelkező gyerekek, a válasza pedig az volt, hogy alapesetben egészséges gyerekeknek tart gyerekjógát, de „vannak enyhe olyan problémák, amiket tudunk ezzel kezelni”, akár dadogás, akár mozgáskoordinációval kapcsolatos vagy tanulási zavar. Szerinte fontos célja az alapítványnak, hogy a daganatos gyerekeket és családokat támogassa, de aztán arra jutottak, hogy mi lenne, ha ezt kiterjesztenék az egészséges gyerekekre, mert testi és szellemi egyensúllyal sok betegséget meg lehet előzni. Egy későbbi posztból az derült ki, hogy várják azért gyerekjógára a daganatos gyerekeket is. A központ idén januárban nyílt meg, így néz ki, felnőtteknek is tartanak jógát.
Amikor a 100 négyzetméteres ingatlant megvette az alapítvány, a kuratórium arra is felhatalmazta az elnököt, hogy adja el a hozzá tartozó garázst, és vegyen egy jobb parkolásra alkalmas garázshelyet 2,5 millió forintért.
A Pünkösdfürdő utcai, 61 millió forintos jóga- és életmódközpont mellett Balatonfüreden is vett ingatlant az alapítvány.
Hogy hol van, azt kérdésünkre nem árulták el az alapítványnál telefonon, ahogy mást sem. („Miért lenne kötelességünk tájékoztatni a sajtót?” - kérdezte az adófelajánlásokból élő alapítvány munkatársa.) Ő is írásban kérte a kérdéseinket, elküldtük, tőlük sem kaptunk választ. Végül más úton megtaláltuk a balatonfüredi nyaralót, de előtte muszáj átfutni a történetét.
Az alapítvány 2008-ban gyűjthetett először egyszázalékot, egy évvel később, 2009-ben az ebből befolyó pénzből már vásároltak is ingatlant a Balatonnál, rögtön kettőt is, hogy ott beteg gyerekek családostul nyaralhassanak. Egyszerre akár öt család is.
A nyaralóra eddig minimum 76 millió forintot költöttek az adófelajánlásokból, csak tavaly 12 milliót.
Az elmúlt hosszú 9 év kronológiája az alapítvány kuratóriumának rövid beszámolóiból:
2009: „A 2 db egymás mellett elhelyezkedő telek egy helyrazji számra történő rendezése, és az építési engedélyezési tervek elkészítése elkezdődőtt.” A munkák befejezését 2011 végére ígérték.
2010: „a többször módosított építési engedélyezési tervek elkészítése sikeresen befejeződött, az építési engedély jogerőre emelkedett”. Áthelyezték a közműveket (vízóra, gázóra), kerítést építették, kiválasztották a kivitelezőt.
2011-ben - amikor eredetileg be kellett volna fejezni a közösségi házat - a beszámoló szerint az épület szerkezetkész állapotban volt, épületgépészeti munkák folytak.
2012: szerződtek nyílászárók legyártására és beszerelésére, épületgépészeti munkákra, medence vásárlásra, villanyszerelési munkákra, belsőépítészeti munkákra, burkolatok vásárlására, homlokzati hőszigetelésre, biztonságtechnikai rendszer kiépítésére, távfelügyeletre. Saját beszámoljuk szerint 2012 végéig 50 millió forintot fordítottak a nyaralóra.
2013: beltéri megfigyelőrendszer kiépítésére, dryvitozásra, a régi kisház elbontására, ablakpárkány megrendelésére és beszerelésére, kerítésépítésre, konyhabútorok beszerzésére és beszerelésére, külső faborításra, térburkolatra, bádogos munkákra, belső takarításra, kertkarbantartásra, kukakihelyezésre, bútorbeszerzésre. 2013-ra 1,1 milliót írtak kiadásra, hogy „kényelmesebbé tegyék a gyermekek ottlétét”.
2014: „a daganatos, leukémiás gyermekek részére épülő rehabház építésének folytatása”
2015: „ rehab. ház építésének folytatása”. Medence karbantartására is szerződtek és szakipari javítási munkálatokat végeztettek. Kiderült, hogy el akarták adni az ingatlant, legalábbis váratlanul felbukkant egy kuratóriumi döntés arról, hogy a visszavonják a balatonfüredi ház értékesítését. Ezután még a pinceszint utólagos szigeteléséről is elfogadtak ajánlatot. Beszámolójuk szerint ebben az évben 5,4 millió forintot költöttek a rehabilitációs házra, hogy még kényelmesebbé tegyék a gyermekek ottlétét.
2016: rehabilitációs ház építésének folytatása. Nehéz hova tenni a döntést, hogy elfogadták a kuratórium elnökének a javaslatát kültéri medence építésére, amire 9 milliót szánnak, hiszen négy évvel korábban már vettek medencét és annak karbantartására is szerződtek 2015-ben. Lehet, új medencét vettek.
2017: rehabilitációs ház építésének folytatása, erre 12 milliót költöttek abban az évben.
A balatonfüredi egybenyitott ingatlan a Balaton utca-Oszlop köz sarkán van. Felirat ezen sincs, csak annyi, hogy kamerával megfigyelt terület. Viszont teljesen más, mint a déli parton a Gyermekmentő Támogatók fonyódi székhelye, és egészen késznek tűnik.
Arról eddig egyetlen egy hír sem jelent meg az alapítvány honlapján vagy akár a Facebookon, hogy dagantos, leukémiás gyerekek nyaraltak volna itt. Pedig nem az az alapítvány, amelyik szemérmesen elhallgatja, ha odaad/átad valamit, a gyerekjógáról is rendszeres beszámolnak, mástól is átvesznek posztokat. Különös lenne, ha éppen a nyaraló beteg gyerekek maradtak volna ki. 2013-ban - amikorra már régen működnie kellett volna a háznak - posztolták a látványtervet. Az épület befejezéséről viszont egy szó sincs sehol.
A balatonfüredi ház egyébként többször is előjött hivatkozásként, amikor járművet vásárolt az alapítvány. Az autóvásárlás egyébként is kötelező ezeknél az alapítványoknál. A Gyermekmentők 2011-ben 8 millió forintért vettek egy autót „rossz szociális helyzetben lévó beteg gyermekek családjának látogatására, környezettanulmány készítésére, eszközök szállítására, kórházlátogatásokra”. A Daganatos.hu két éven belül két autót is vett. 2010-ben 5,5 millióért egy Mercedes Viano 2.2 cdi-t „daganatos, leukémiás beteg gyermekek támogatására szánt eszközök országos szintű kiszállításához, környezettanulmányok elvégzéséhez, családlátogatáshoz”. Egy évvel később 9,9 millió forintért vettek egy Toyota Avensis 2.2 WG D-Catot is, „daganatos, leukémiás beteg gyermekek támogatására szánt eszközök országos szintű kiszállításához, környezettanulmányok elvégzéséhez, balatoni nyaraló építésének koordinálásához.”
Aztán 2016-ban is hivatkoztak a nyaralóra egy járművásárlásnál. Egy 7 személyes kisbuszt vettek 10,5 millió forintért „az Alapítvány által szervezett célszerinti programok, rendezvények kiszolgálására, továbbá a gyermekek rehabilitációs házba történő szállítására a szükséges használatba vételi engedélyek megszerzését követően”. Közben lecseréltek egy Mazdát is egy Skoda Octaviára. A kuratórium 2016 végén felhatalmazást adott az elnöknek, hogy a pár hónappal korábban vásárolt kisbuszt 8 millióért eladja. Azt, amivel a balatonfüredi nyaralóba vitték volna a gyerekeket. Hogy sikerült-e eladni, kinek és vettek-e azóta újabb buszt, autót, arról nem tudni, mert a tavalyi kuratóriumi döntések már nincsenek fent a honlapon.
Alapítvány az egészséges gyerekeknek
A Daganatos.hu - számos egyéb támogatás és adomány mellett - csak egy százalékokból 1,7 milliárd forintot gyűjtött eddig. Ebből saját - a két másik alapítványnál egyébként részletesebb, de fontos információkat így is kihagyó - számításaik szerint is csak 899 millió forintot fordított „daganatos, és leukémiás beteg gyermekek kezelésére, és a betegség kialakulásának megelőzésére”. Előbbibe sorolható például a 9 éve épülő nyaraló, utóbbi meg például a jógaközpont, és még egy sor meglepő dolog, ami elsőre furcsán hangzik egy daganatos gyerekek megsegítésére gyűjtő alapítványtól.
Itt például azt hirdetik, hogy megfelelő táplálkozással megelőzhető a rák.
Az összefonódásokat ismerve aligha véletlen, hogy a Gyermekmentő Támogató és a Daganatos.hu is ugyanabban találta meg a beteg magyar gyerekek megsegítésének nagyon fontos eszközét: ez nem a családok anyagi támogatása vagy az onkológiai központok felszereltségének javítása, hanem az ételintolerancia vizsgálat. Az ezt központba állító családi egészségnapot lényegében közös rendezvényként hirdetik a teszt forgalmazójával.
A meglehetősen drága, 55 ezer forintos tesztet az alapítványok több százas tételben vásárolják annak forgalmazójától. A Gyermekmentőnek - mint írtuk - nagyjából ez a látható tevékenysége az elmúlt években. A tesztet forgalmazó cég egy diósdi címre, az Álmos fejedelem utca 27. szám alatt van bejegyezve. Az itt található cégek egy tulajdonosi körhöz tartoznak, Suchman Béla és fia, Ádám érdekeltségei. Cégük, a Laborexpert erősen összefonódott a Daganatos.hu-val, volt közösen finanszírozott kutatásuk is.
A KEHI utalt rá a vizsgálata lezárásakor, hogy az alapítvány több esetben sem a gyártótól vett eszközöket, hanem közbeiktatott egy céget, amitől piaci ár felett vásárolt műszert, amit aztán egy kórháznak adományozott. A Daganatos.hu honlapjáról az nem derül ki, hogy mely cégektől vették az eszközöket, főként ugye 2011-ben és 2012-ben.
Nem tudjuk, hogy a KEHI a Laborexpertre gondolt-e, az biztos, hogy a Daganatos.hu vásárolt a Laborexperttől is. Sőt, éppen egy olyan, 2011-es vásárlást is megtámadott a KEHI, amit a Laborexperttel bonyolított le a Daganatos.hu. A KEHI ebben a konkrét esetben amellett érvelt, hogy az egyszázalék közpénz, így az abból finanszírozott vásárlásoknál közbeszerzést kellene kiírni, hogy valódi verseny alapján dőljenek el a beszerzések. De a bíróság elutasította, arra hivatkozva, hogy valóban közpénzről van szó, viszont nem célzott támogatás, így az elköltésére nem kell közbeszerzést kiírni. Vagyis attól vesz az alapítvány, akitől akar.
A Daganatos.hu és a Gyermekmentő Támogató Alapítvány nemcsak ételintolerancia tesztet vásárol a Laborexperttől nagy tételben. A Daganatos.hu finanszíroz Down-kór szűréseket is, arra hivatkozva, hogy a Down-kórosok között sokan leukémiások lesznek. Ami igaz, az immunrendszerük is gyengébb, számos egyéb kockázattal élnek együtt. Más kérdés, hogy egy daganatos gyerekek megsegítésére létrehozott, és ezért pénzt kérő alapítvány feladata-e a Down-szűrések finanszírozása. Nem annyira meglepő, hogy az alapítvány abban az időben kezdett ebbe bele, amikor a Laborexpert azt közölte: „2002-2012: Cégünk jelentős szerepet vállalt az anyai vérből történő Down-kór szűrés hazai bevezetésében. A Down szindróma biokémiai szűrésének tekintetében a Laborexpert Kft. piacvezető szerepet tölt be Magyarországon, számos egészségügyi centrumban végeznek szűrést termékeinkkel és szakmai támogatásunkkal.” A Daganatos.hu ilyen típusú teszteket finanszírozott, 70 millió forint értékben.
A sok mindennel megbízható Laborexpert működtet több honlapot is, amit a Daganatos.hu finanszíroz. Az elozdmeg.hu-ra 15,6 millió forintot költött az egy százalékokból alapítvány, ezen „dietetikai, és elektroszmog tanácsokat olvashatnak a megfelelő életmód, táplálkozás, és lakókörnyezet kialakításáról”. Az elektroszmognál nem derült ki, mennyit költöttek rá, ezt a honalpot is a Laborexpert működteti.
Finanszírozott videókat is a Daganatos.hu, amikhez szintén köze volt a Laborexpertnek, alighanem gyártóként. A melanóma szűrés fontosságáról készült filmre és a kampányra 23 millió forintot költött az alapítvány az adótámogatásokból. A videó végén ez a felirat látható:
Ugyanez a felállás, ugyanezzel a felirattal a Lassabban egyél, vagy a kampánnyal együtt 29 millió forintba kerülő gyermekgyógytorna oktatófilm esetében. Az ár ellenére nem kifejezetten igényes videókról van szó.
Az alapítvány természetesen nem feledkezik meg az egyszázalékok gyűjtéséről sem, akárcsak a Gyermekmentő Támogató Alapítvány, ők is tabletet sorsoltak ki azok között, akik megosztják az alapítvány posztját.
Az látszik, hogy a három alapítvány tudatosan alapozott arra, hogy legalábbis a nevükben tökéletesen lefedjék azokat a területeket, amire szívesen terelik át adóforintjaikat az adományozók.
Hogy a nekik juttatott összesen 2,5 milliárd forintot egészen pontosan hogyan használják fel, kiktől vásárolnak eszközöket, mi alapján döntik el, hogy a beteg gyerekek családjainak támogatásánál vagy az állatok megmentésénél mit tartanak fontosabb feladatnak, arról semmit sem árulnak el. Tavasszal pedig újra előveszik az eddigi használt, kipróbált eszközöket, és írhatják ki a Facebookra megint:
„Nincs más dolgotok, csak a szokásos”.
A megszokás helyett egy javaslat: érdemes olyan alapítványt választani, amelyik teljesen átláthatóan költi el a támogatásokat, és arra, amire kérik. | Ha beteg gyerekekre hivatkozva trükköznének az 1 százalékos adóval, az pont így nézne ki | Van három, egymással szorosan összefonódó alapítvány, ami elképesztően sikeresen gyűjti az egyszázalékos felajánlásokat, beteg gyerekekkel és segítségre szoruló állatokkal kampányolva. Annyira hatékony volt az ezen a területen először használt agresszív, az adományokból finanszírozott online kampányuk, hogy félretoltak mindenkit a pályáról. Ezt segítette az is, hogy a nevük megtévesztésig hasonlít bevált, valóban beteg gyerekekkel és állatmentéssel foglalozó szervezetekéhez. | null | 1 | https://444.hu/tldr/2018/12/04/ha-beteg-gyerekekre-hivatkozva-trukkoznenek-az-1-szazalekos-adoval-az-pont-igy-nezne-ki | 2018-12-04 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Július 1. óta nem lehet leadni a papírhulladékot Szombathelyen sem. Az átvételi helyet működtető cég weboldalán azt írják, egészen addig szünetel a hulladék átvétele, amíg nem kapnak központi átvételi árakat a MOHU Zrt.-től.
„Rendszeresen viszek újságpapír-hulladékot a Söptei útra, ahol ugyan nem sokat, de kilónként húsz forintot fizettek érte. Nos, ma van az első (munka)nap, hogy az állam üzemelteti az ágazatot, és bár több hónapjuk volt felkészülni rá, láthatóan mégsem sikerült” – írta egy olvasó a Nyugat.hu szerkesztőségének.
Fotót is készített a telephely bejáratáról:
Az átvételi helyet a Hozd Ide Papír Hulladék Kft. működteti. A cég weboldalán azt írják: a hulladék átvétele egészen addig szünetel, amíg nem kapnak központi átvételi árakat a MOHU Zrt.-től.
Július 1-jétől a Mol, pontosabban a Mol erre a célra alakított leányvállalata, a MOHU Zrt. látja el koncesszióban a hulladékgazdálkodás feladatait az országban.
Bár a lakossági szolgáltatás nem működik megfelelően, a nagyobb kockázatot nem ez, hanem a vállalati hulladékkezelés jelenti, aminek ellátására többek szerint nem készült fel a koncesszor. Azt még nem tudni, hogy a hulladékszállítás hogyan vizsgázik a rendszerben, de ebben nem számítanak komoly fennakadásra. A hulladékot gyakorlatilag ugyanazok a cégek szállítják el a háztartásokból, mint korábban. A MOHU sem tehetett mást, mint hogy tovább foglalkoztatja a korábbi alvállalkozókat (ez Szombathelyen a SZOVA Zrt.).
Székesfehérvártól nyugatra nincs partnercég
Nagyon sok vállalkozás alakult az elmúlt időszakban a nagyobb mennyiségű újrahasznosítható hulladék, mint például a papír vagy a fém átvételére, kezelésére, és a rendszer jól működött. Most viszont fennakadások vannak, mint a fent említett papírhulladék-átvételi helyen.
A MOHU ugyanis – mint írtuk – még nem kötött szerződést az érintett vállalkozásokkal. A G7 gazdasági lap szerint a fémhulladék-átvételi helyek csak kis százaléka működik, mert az érintett vállalkozások csak kis részével kötött szerződést a MOHU. (A G7 cikke óta több átvételi helyet is felvitt a cég a térképre.)
A MOHU térképre rakta a jelenleg is működő fémhulladék-átvételi helyeket:
Jóval kevesebbet fizet a hulladékot leadóknak a MOHU
A térképen jól látszik, hogy Székesfehérvártól nyugatra nincs egyetlen szerződéses partnere sem a MOHU-nak. A G7 cikke kitér arra is, hogy nemcsak az átvételi hely lett kevesebb, de a MOHU kevesebbet fizet az átvett fémhulladékért is. Mint írják, az eddigi lakossági átvételi ár az alumínium esetében öt-hatszáz forint volt minőségtől függően, a MOHU-nál ez 368–370 forint kilónként (az italosdoboz 144 forint).
A vörösréz 2000–2200 forintos kilónkénti ára helyett a MOHU csak 1844-et ad. A legalább 35 százalékos vörösréz kábelért piaci alapon adtak kilónként hétszáz forintot, a MOHU a legalább harmincszázalékosért 237 forintot ad.
Az új rendszer szombat óta működik, a szakma egyelőre kivár, de sokak szerint jelzésértékű, hogy közel egy év alatt sem sikerült felkészülni az új struktúra működtetésére. | Hulladékügy: Megérkezett a Mol, az ország nagy részén lefagyott a rendszer | Július 1. óta nem lehet leadni a papírhulladékot Szombathelyen sem. Az átvételi helyet működtető cég weboldalán azt írják, egészen addig szünetel a hulladék átvétele, amíg nem kapnak központi átvételi árakat a MOHU Zrt.-től. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/hulladekugy-megerkezett-a-mol-az-orszag-nagy-reszen-lefagyott-a-rendszer/32488570.html | 2023-07-04 13:10:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Nemrég írtunk arról, hogyan bővült a miniszterelnök édesapjának alcsút-hatvanpusztai birtoka. A hatalmas ingatlant körülvevő területek jelentős része évek óta Mészáros Lőrinc és családja kezében van. A földhivatali adatok szerint már nemcsak az egykori felcsúti polgármester és gyermekei tulajdonolnak itt földeket, hanem a legfiatalabb Mészáros-generáció isa földbirtokosok közé lépett Alcsút-Hatvanpusztán.
A legújabb fejlemény az alcsúti Orbán-birtok kapcsán az volt, amit a Szabad Európa írt meg nemrég: a miniszterelnök édesapja további földet (5 hektár 174 m²-t) vett a több mint 13 hektáros birtokhoz.
Évekkel ezelőtt az Index írt arról, hogy a hatvanpusztai birtok körül az egykori felcsúti polgármester, Orbán Viktor gyerekkori barátja és családja birtokolja a földek jelentős részét. A földhivatali adatok szerint ez azóta sem változott.
Egy részlet mégis különbözik a korábbi állapothoz képest: az Orbán-majorság melletti telkek közül az egyik tulajdonost váltott. 2021 szeptemberéig három földrészlet tulajdonosa volt Mészáros Lőrinc egyik lánya, a Magyar Bankholding Zrt.-ben igazgatósági tag Mészáros Beatrix. Azóta azonban már csak két földterület van a nevén, a harmadik, 3449 négyzetméteres telek a tulajdoni lap szerint már 2020-ban született lányáé. A gyerek ingatlana közvetlenül az édesanyja által tulajdonolt, közel összesen egy hektár területű két telek mellett fekszik.
Mészáros Lőrinc unokájának családneve (amit adatvédelmi okokból nem közlünk) megegyezik az egyik igazgatósági tag nevével Mészáros Lőrinc egyik nagy érdekeltségénél. A pár gyermekének születéséről 2020-ban hírt adott egy helyi újság – névvel és képpel. | Mészáros Lőrinc hároméves unokája is földtulajdonos lett Alcsút-Hatvanpusztán | Nemrég írtunk arról, hogyan bővült a miniszterelnök édesapjának alcsút-hatvanpusztai birtoka. A hatalmas ingatlant körülvevő területek jelentős része évek óta Mészáros Lőrinc és családja kezében van. A földhivatali adatok szerint már nemcsak az egykori felcsúti polgármester és gyermekei tulajdonolnak itt földeket, hanem a legfiatalabb Mészáros-generáció is a földbirtokosok közé lépett Alcsút-Hatvanpusztán. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/meszaros-lorinc-3-eves-unokaja-is-foldtulajdonos-lett-alcsut-hatvanpusztan/32499301.html | 2023-07-13 13:23:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Még július 3-án írtuk meg, hogy a V-Híd mint kivitelező fővállalkozó június 30-án egy levélben arra szólította fel alvállalkozóit, hogy azonnali hatállyal függesszék fel a Szeged–Röszke vasútvonal korszerűsítésének kivitelezési munkálatait.
A levélben a V-Híd „a kivitelezés során felmerült műszaki és technikai problémákra” hivatkozott, az alvállalkozóknak július 3-ig a szükséges állagmegóvó, vagyon- és balesetvédelmi megelőző munkákat kellett még elvégezniük, majd az építők levonultak a munkaterületről.
Előző cikkünkben azt írtuk: mivel más vasútépítési munkáknál korábban már felmerültek komoly minőségbeli és műszaki kifogások a MÁV részéről Mészáros Lőrinc cégeivel szemben, nem elképzelhetetlen, hogy jelen esetben is hasonlóról lehet szó. Most konkrét részleteket tudtunk meg a fejlesztés részleteire rálátó két, egymástól független forrásunktól.
Eszerint komoly vita alakulhatott ki a MÁV és a V-Híd között a korszerűsítés részeként a Szeged–Röszke vasútvonalra telepített biztosítóberendezések típusa miatt. A nézeteltérés hátterének jobb megértéséhez egy kis vasúti biztosítóberendezési szakmai kitérőt kell tennünk. (Nem lesz hosszú.)
Vissza az időben
A vasúti biztosítóberendezések – nevüknek megfelelően – a vonatközlekedés biztonságát hivatottak elősegíteni. Nagyon leegyszerűsítve működésük lényege, hogy a pályán haladó szerelvény csak akkor kaphat zöld jelzést, ha megfelelők a körülmények. A vasúti váltók és fényjelző berendezések között, illetve nagyobb biztonsági szint esetén a mozdonyok fedélzeti eszközei között kell összeköttetést teremteni.
Ma már csak a legkorszerűbb, tisztán elektronikus, számítógép vezérelte berendezéseket lehet kapni a piacon, de a hazai vasútvonalak mentén még bőven találni félig mechanikus, úgynevezett jelfogós, számítógépes felülvezérléssel ellátott megoldásokat is, amelyek néhány hazai cég kizárólagos felségterületének számítanak.
Ehhez kapcsolódóan: Így állították le a munkákat a vasútvonalon.
Az eladó diktál
Mivel évek óta egész Európában – többek között azért is, mert rengeteg uniós pályázati pénz áll rendelkezésre – hatalmas konjunktúrája van a vasútépítésnek, -korszerűsítésnek, a piacon jelenleg hatalmas a kereslet az ilyen berendezésekre, ami értelemszerűen az árakat is nagyon felhajtja.
A piaci szereplők száma kevés, a nyereséghányad igen magas, hallottunk horribilisnek számító 90%-os adatot is. Az egyébként is elszálló építési költségek között is kirívóan nagy mértékben emelkedett a vasúti biztosítóberendezések költsége.
Kényelmes helyzetben
Magyarországon a MÁV-nál döntő részben a globális multi Siemens és Thales cég termékeit használják, a legnagyobb szereplő pedig a magyar tulajdonú Prolan Kft., amely saját gyártású eszközök mellett nagyrészt a Siemens gyártmányait telepíti. Egy szakmai forrásunk szerint a vasútépítési monopóliumra törő V-Híd korábban a Prolant szerette volna megvenni, de az akvizíció végül sikertelen volt.
Ehhez kapcsolódóan: Volt már vitája Mészáros Lőrinc cégének a MÁV-val máskor is.
Ez a helyzet is közrejátszott abban, hogy Mészáros Lőrinc cége, a V-híd tavaly decemberben az AZD Praha nevű cseh céggel alapított V4SIL Kft. néven közös magyarországi leányvállalatot.
Az AZD Praha éppen biztosítóberendezéseket gyárt a legkorszerűbb minőségben (referenciaként elég arra gondolni, hogy a magyarénál nagyságrendekkel korszerűbb cseh vasúthálózaton is jellemzően ennek a cégnek a termékei találhatók), és mint az Index tavaly decemberi cikkében szerepel, az alapításkor Sárváry István, a V-Híd igazgatója külön kiemelte a Szeged–Röszke vasútvonalat mint ahová az AZD berendezéseit az elsők között telepíthetik majd Magyarországon. (Az alapító okirat aláírásán egyébként Szijjártó Péter külügyminiszter is részt vett.)
Forrásaink szerint a telepítés megtörtént, a rendszert üzembe helyezték, működőképes, a tehervonatok forgalma – erről a Magyar Építők is beszámolt – már zajlik a Szeged–Röszke vonalon. Csakhogy a jelek szerint a MÁV-nak valamiért nem felel meg az AZD biztosítója. A vasúttársaság megkeresésünkre „teljesen alaptalan felvetésnek” nevezte ezt, ugyanakkor azokra a kérdéseinkre nem válaszolt, amelyek a leállás okát firtatták.
Átrendeződés
A magyar kormány időközben látványosan összeveszett vasútügyben a Siemensszel. Lázár János építési és közlekedési miniszter májusban jelentette be, hogy „már nem barátkoznak” a német céggel, sőt egy folyamatban lévő, 115 új villamos mozdony beszerzésére kiírt közbeszerzést is felülvizsgálnak.
A MÁV-nak azonban eddig szoros és évtizedes kapcsolata volt mind a Siemensszel és a Prolannal, mind a Thalesszel.
Az AZD megjelenésével tehát új szereplő lépett be a hazai vasúti biztosítóberendezések magas nyereséggel kecsegtető piacára, és ez nyilván komoly változást hozott volna már önmagában is. A közbeszerzéseket elvileg versenysemlegesen kell kiírni, vagyis a MÁV mint megrendelő nem írhat ki beszerzést egy konkrét gyártó konkrét eszköztípusára, legfeljebb annyit köthet ki, hogy a szállítandó megoldásnak azzal egyenértékűnek kell lennie. Ezt a feltételt forrásunk szerint az AZD által szállítottak teljesítik.
Egy másik forrásunk azt mondta: a MÁV arra hivatkozva emelt kifogást a cseh eszközök ellen, hogy a MÁV szakemberei még sosem dolgoztak ezekkel, így át kellene képezni őket. Ilyen esetekben viszont a kivitelezőnek kötelezően vállalnia kell a képzés költségeit. A már idézett Index-cikkben szerepel is, hogy a V-Híd egy, „az üzemeltető munkájához elengedhetetlen labor- és szimulátorközpont kiépítését” is vállalta.
Ehhez kapcsolódóan: Mészáros Lőrinc több alvállalkozóját sem fizette ki időben.
Kiszorítósdi
A képhez az is hozzátartozik, hogy a V4SIL megalapítása ugyanúgy része a Mészáros-cégek terjeszkedésének a hazai vasúti szektorban, mint ahogy Homlok Zsolt cégei, például a Vasútvill Kft. kiszorítására tett lépések. | Belháború és kiszorítósdi kezdődhetett a magyar vasúton, ezért állhatott le a Szeged–Röszke vasútvonal építése | A V-Híd saját leánycége biztosítóberendezését telepítette a vasútvonalra, a MÁV azonban ragaszkodna azokhoz a típusokhoz, amelyeket eddig használt. Nem biztos, hogy most nem Mészáros Lőrinc cégének van igaza. A MÁV szerint alaptalan a felvetés. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/belhaboru-es-kiszoritosdi-kezdodhetett-a-magyar-vasuton-ezert-allhatott-le-meszaros-lorinc-cege-a-szeged-roszke-vasutvonal-epitesevel/32493443.html | 2023-07-07 13:39:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Közel 62 ezer forintba került minden egyes tábla, amit a Magyar Közút Zrt. a megyék vármegyékre való átkeresztelése miatt cserélt újra. A névváltást elrendelő tizenegyedik alkotmánymódosításról a kormány tavaly nyáron döntött, a különadók és megszorítások sora mellett. A teljes költségről azonban fogalma sincs, ez majd csak később derül ki.
„A történelmi hagyományokra, a történeti alkotmányunk vívmányaira való tekintettel a megyék elnevezése vármegyékre változik” – 2022 nyarán az újabb kétharmados győzelem után módosított az alkotmányon immár tizenegyedik alkalommal a Fidesz-KDNP többségű országgyűlés. A Kocsis Máté által jegyzett dokumentumban – ahogy a Fidesz-barát mandiner.hu szemlézte – arról is írnak, hogy „a magyar közigazgatás alapvető területi egységei az államalapítástól kezdődően egészen 1949-ig a vármegyék voltak”.
A kormánypárti Napi.hu arról írt akkor, hogy „Igaz, ami igaz, a megnevezés visszaállítása rengeteg plusz kiadással és teendővel járt, mivel a közhivatalok, állami szervek átnevezése mellett megannyi táblát, feliratot ki kellett cserélni, például a rendőr-főkapitányságok, a katasztrófavédelmi igazgatóságok, a levéltárak, a kórházak, az önkormányzatok és a kormányhivatalok névhasználata is vármegyeire módosult, illetve változtatásra szorultak a hivatalok és a megyehatárok (bocsánat, vármegye-határok) eligazító táblái is. Csupán ebből az utóbbiból országosan összesen 714 jelzőtáblát módosítottak, cseréltek, vagy átmatricáztak.”
Közúti táblacserék 36 millióért
De hogy mégis mennyibe került az átnevezés miatti táblacsere, arról nem írtak. Közadatigénylésben kértük a Magyar Közút Zrt.-től, hogy mégis mennyibe került ez a váltás. Az állami cég azt írta válaszában, hogy „az országos közúthálózaton, a Társaságunk kezelésében lévő megye-táblák, vármegye-táblákra cserélésével kapcsolatosan összesen
589 db táblát cseréltünk ki, mellyel kapcsolatosan a teljes összköltségünk bruttó 36.397.673, – Ft összegű.”
(Azért lehet eltérés a Napi.hu által említett 714 jelzőtábla és a Közút által cserélt 589 tábla között, mert az autópályákat nem az utóbbi kezeli.)
A végösszeg még ismeretlen
Ez a 36,3 milliós összeg persze elenyésző a névváltás miatt szükséges valamennyi kiadás végösszegéhez képest, amit a Telex egy decemberi cikkében 600 millió és 1 milliárd forint közötti összegre saccolt. Ehhez a lap Csongrád megye Csongrád-Csanád megyére való 2020-as átnevezésének költségét vette alapul, ami egy kormányhatározat alapján 35 millió forintra rúgott – a közúti táblák cseréje nélkül. Ez a kiadás a 19 megyével felszorozva 665 millió forintot tesz ki a 2020-as árakon, vagyis manapság tényleg könnyen lehet 1 milliárd forint, vagy akár még több.
A pontos költségeket viszont még május végén, közel fél évvel a megyék vármegyékre való átnevezése óta sem tudta megmondani a kormány. Az ügyben Mellár Tamás, a Párbeszéd országgyűlési képviselője nyújtott be írásbeli kérdést a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergelynek. A tárcavezető helyettese azonban azt válaszolta Mellárnak, hogy a névcsere még nem valósult meg teljeskörűen minden területen, ezért „az átnevezéssel összefüggésben keletkező kiadások pontos összege csak később lesz meghatározható”.
Vagyis úgy hozták meg a megyék vármegyévé való átnevezéséről döntő alkotmánymódosítást, hogy fogalmuk sem volt, mennyibe fog kerülni.
Címlapkép: Heves vármegye határát jelző új közúti tábla a 23-as főúton Mátraballa közelében 2023. január 2-án. Az Alaptörvény 11. módosítása értelmében 2023. január 1-jétől a megyék neve vármegyékre változott. (fotó: MTI/Komka Péter) | Csak a (vár)megye-táblák cseréje 36 millió forintba került, de az átnevezés teljes árát még a kormány sem tudja | Közel 62 ezer forintba került minden egyes tábla, amit a Magyar Közút Zrt. a megyék vármegyékre való átkeresztelése miatt cserélt újra. A névváltást elrendelő tizenegyedik alkotmánymódosításról a kormány tavaly nyáron döntött, a különadók és megszorítások sora mellett. A teljes költségekről azonban fogalma sincs, majd csak később derülnek ki. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/07/14/csak-a-varmegye-tablak-csereje-36-millio-forintba-kerult-de-az-atnevezes-teljes-arat-meg-a-kormany-sem-tudja/ | 2023-07-14 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Komjáthi Imre MSZP-s országgyűlési képviselő május közepe óta próbálja kideríteni, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter és a vele utazó 49 fős üzleti delegáció a 2022 februári Kairó-Manáma úton pontosan mit fogyasztott a honvédségi repülőgép fedélzetén 5,5 millió forint közpénzért. Ezt azonban sem a Külügyminisztérium, sem a Honvédelmi Minisztérium nem tudja, vagy nem akarja neki elárulni. De megnyugtatták, hogy minden szabályos volt.
A politikusok katonai repülőgépes útjairól nagyon nehéz bármilyen konkrétumot kideríteni, mert a kormány a gépek 2018-as megvásárlása óta következetesen hallgat arról, hogy mennyi közpénzbe került Orbán Viktor miniszterelnök, Szijjártó Péter külügyminiszter, Novák Katalin köztársasági elnök, vagy más prominens kormányzati személy egy-egy kiruccanása.
A Magyar Honvédség 2018-ban vásárolt 2 darab Airbus A319 (lajstromjelük 604 és 605) és 2 db Dassault Falcon 7X (lajstromjelük 606 és 607) típusú repülőt. A gépeket megvásárlásuk óta rendszeresen használják állami vezetők, ám a részleteket következetesen rejtegeti a kormány. A nagy közérdeklődés miatt az összes út minden adatát (hova, mikor, kit vittek a repülők) 30 évre titkosították honvédelmi és nemzetbiztonsági okokra hivatkozva, továbbá a két Airbus és a két Falcon láthatóságát letiltották a legismertebb repülőgép-figyelő oldalakról.
Ennek ellenére a repülők mozgása szerencsére nyomon követhető, mert a gépek jeladóit nem kapcsolhatják ki, az állami cenzúrát elutasító ADS-B Exchange pedig azok alapján közzéteszi, hogy melyik mikor, merre jár. Idén év elején pedig egy hosszú közadatigényléses és adatfeldolgozós procedúra után sikerült a politikusi repülőutak költségeiről is információkat kapnunk a gépeket üzemeltető Honvédelmi Minisztériumtól (HM). Bár a tárca sok esetben még az üzemanyag árát sem tüntette fel az egyes repülőutak mellett, még így is 644 millió forintra jött ki a Miniszterelnökség, a Külügyminisztérium és a Köztársasági Elnöki Hivatal által megrendelt katonai repülős utak költsége.
Ebből az összköltségből a fedélzeti internethasználat 106,3 millió, a delegációk fedélzeti ellátása pedig 36,4 millió forint volt. A delegáció fedélzeti ellátása Szijjártó Péter 2022 februári Kairó-Manáma útján volt a legdrágább: 5,5 millió forintba került. Itt merült fel a negyedik legmagasabb netezési költség is: 6,85 millió forint. Tehát csak a delegáció étel- és italfogyasztása, valamint netezése 12,4 millió forintba került csak ezen az egy úton. Az erről szóló cikkünk után a Külügyminisztérium azt közölte az RTL érdeklődésére, hogy Szijjártót a stábján kívül egy „49 fős, magyar vállalatvezetőkből álló üzleti delegáció” is elkísérte, és a delegáció számára „a folyamatos internetkapcsolat hiánya megengedhetetlen”.
Ezután rögvest benyújtottunk a Külügyminisztériumnak egy adatigénylést, amelyben kikértük az említett 49 fős, magyar vállalatvezetőkből álló delegáció névsorát, valamint az általuk képviselt vállalatok nevét. A listát megkaptuk, április végén közzétettük, és ezzel elkezdődött Komjáthi Imre kálváriája.
A Külügy és a HM nem tud semmit
Az MSZP társelnöke és országgyűlési képviselője a névsoros cikkünk után nagyjából 2 héttel, május 11-én írásbeli kérdést nyújtott be a parlamentben a külügyminiszternek. Komjáthi azt tudakolta, hogy mi volt a menü ezen az úton, milyen ital volt hozzá, mennyi alkohol fogyott, melyik cég szállította az étel-italt, ki szolgáltatta a fedélzeti internetet, milyen eljárásban választották ki a szolgáltatót és az üzleti delegáció tagjait.
(Arra is rákérdezett, hogy az üzletemberek/asszonyok mekkora összeggel járultak hozzá az útiköltséghez, de a Külügy már korábban közölte az Átlátszó adatigénylésére, hogy semekkorával. Minisztériumi virágnyelven fogalmazva: „Az üzleti delegáció tagjai részéről a Minisztérium részére befizetés nem történt.”)
Komjáthi kérdéseire május végén Magyar Levente, a Külügyminisztérium államtitkára (és a Kárpát-medencében vásárolgató ingatlanos alapítvány elnöke) mindössze két rövid mondattal válaszolt: „A külügyminiszter a Magyar Honvédség repülőgépein utazik külföldre. A repülőgépek üzemeltetési kérdései tekintetében a KKM nem rendelkezik hatáskörrel.”
Ezután, május utolsó napján Komjáthi Imre a honvédelmi miniszterhez, Szalay-Bobrovniczky Kristófhoz fordult, akitől ugyanazokat kérdezte, mint korábban a külügyminisztertől. Szalay-Bobrovniczky azonban túltett Magyar Leventén, mert csupán egyetlen mondattal válaszolt az MSZP-s képviselőnek:
„Tájékoztatom, hogy az Ön által kért adatok tekintetében a Honvédelmi Minisztérium nem adatkezelő.”
Nyugi, minden szabályos
Végső tanácstalanságában ezt követően, június vége felé Komjáthi magához a kormányfőhöz, Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordult. Először az Átlátszó cikkét és adatigénylését belinkelve ismertette vele az alapsztorit, miszerint Szijjártó Péter és üzleti kísérete 2022 februárjában egy honvédségi repülő fedélzetén 5,5 millió forintért evett-ivott a kairói út során, plusz közel 7 millióért interneteztek.
Hozzáfűzte, ő különösen visszásnak tartja, hogy „amikor a kormány hibájából szinte mindenki rosszabbul él és elviselhetetlen terhet ró az emberekre a napi megélhetés, az ezért felelős kabinet tagjai külön repülőgépekkel repkednek és dőzsölnek. A miniszter úr delegációjának tagjaira leosztva ugyanis fejenként 102 ezer forintra jött ki csak az étkezésük és a hozzá felszolgált italok költsége. Ez az összeg több, mint egy közmunkás havi nettó bére, de még a minimálbérből élőknek [is] háromheti nettó fizetése.”
Az MSZP-s képviselő egyébként eltévesztette a számot, hiszen Szijjártó Péter és az őt kísérő 49 fő összesen 50 ember, és ha az 5,5 millió forintos ellátási költséget elosztjuk ennyivel, akkor fejenként 110 ezer forint értékű étel- és italfogyasztást kapunk. Az persze még több, mint a közmunkások havi nettó 77-84 ezer forintos keresete.
Komjáthi ezután részletesen elmesélte Orbánnak a részletek kiderítésére eddig tett, sikertelen próbálkozásait a Külügyminisztériumnál és a Honvédelmi Minisztériumnál, hiszen mindkét tárca lerázta azzal, hogy nem tudnak semmit. Mint írta, ez alapján úgy tűnhet, örök rejtély marad, hogy mit ettek-ittak Szijjártóék, és egyáltalán miként kerültek oda a honvédségi repülőre az üzleti delegáció tagjai. Közölte a miniszterelnökkel, hogy ez nagyon súlyos probléma.
„Ha ugyanis valóban nincs információjuk a feltett kérdésekről, akkor alkalmatlanok a tisztségük betöltésére. Ha van információjuk, de nem adják ki, azzal mélységesen lenézik a választókat, és hazudnak a közpénzen folytatott urizálásukról, így ugyancsak alkalmatlanok a tisztségük betöltésére.”
Ezután levele végén az MSZP-s képviselő a miniszterelnöktől is megtudakolta azt, amire május közepe óta keresi a választ: mit ettek-ittak Szijjártóék a 2022-es kairói repülőúton, melyik cég szolgáltatta az ellátást és az internetet, hogyan kerültek a delegációtagok a honvédségi gépre, és fizettek-e az útért. Végül pedig megkérdezte, hogy Orbán szerint elfogadható-e, hogy „egy ilyen repülőúton a miniszter és környezete közpénzből fejenként 102 ezer forintért (helyesen 110 ezer – a szerk.) egyen és italozzon?”
Nagy meglepetésre Orbán helyett nem más, mint Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter válaszolt. Ugyanaz, aki korábban a Honvédelmi Minisztérium nevében azt közölte Komjáthi érdeklődésére, hogy a repülőgépeket üzemeltető Honvédséget irányító tárca a kért adatok tekintetében nem adatkezelő. Most, a miniszterelnök helyett reagálva Szalay-Bobrovniczky ismét nem adott érdemi válaszokat a konkrét kérdésekre, csupán annyit írt vissza, hogy a honvédségi gépek útjaival kapcsolatban minden szabályos.
„Tájékoztatom, hogy a Magyar Honvédség állományában lévő repülőgépekkel történő személyszállítás a hatályos magyarországi és nemzetközi légügyi, katonai és pénzügyi-költségvetési jogszabályoknak, valamint a szakmai előírásoknak megfelelően történik.”
Ez a „válasz” természetesen nem meglepő, mert egyrészt más kényes ügyekhez hasonlóan a honvédségi repülőgépes utakról sem szoktak információkat szolgáltatni, másrészt pedig a Fidesz-kormány egyik jellegzetessége, hogy kénye-kedve szerint hozza a jogszabályokat – néha egészen váratlanul, egy átlagos csütörtök hajnalban megjelentetve őket a Magyar Közlönyben.
Ahogy arról nemrégiben beszámoltunk, pár törvénymódosítás és kormányrendelet hatására mára a honvédségi repülőgépek szinte magánrepülőgépekként működnek egy szűk kör számára, használatuk pedig három vezető politikus számára nemcsak a hivatali, hanem a magánútjaikra is lehetővé vált. Vagyis Novák Katalin, Orbán Viktor és Szijjártó Péter akár családi nyaralásra is utazhat honvédségi repülőgéppel. Idén februárban egyébként egy 25 fős üzleti delegáció utazott Orbán Viktorral és Szijjártó Péterrel Egyiptomba egy honvédségi gép fedélzetén, ismeretlen összegű közpénzből.
Címlapkép: Szijjártó Péter külügyminiszter Tiencsinben (Kína) 2023. június 26-án, háttérben a 607-es honvédségi Falcon (fotó: a miniszter Facebook-oldala) | Titkolja a kormány, hogy mit ettek-ittak Szijjártóék 5,5 millióért a kairói repülőúton | Komjáthi Imre MSZP-s országgyűlési képviselő május közepe óta próbálja kideríteni, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter és a vele utazó 49 fős üzleti delegáció a 2022. februári Kairó-Manáma úton pontosan mit fogyasztott a honvédségi repülőgép fedélzetén 5,5 millió forint közpénzért. Ezt azonban sem a Külügyminisztérium, sem a Honvédelmi Minisztérium nem tudja, vagy nem akarja neki elárulni. De megnyugtatták, hogy minden szabályos volt. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/07/13/titkolja-a-kormany-hogy-mit-ettek-ittak-szijjartoek-55-millioert-a-kairoi-repulouton/ | 2023-07-13 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Magyar Nemzeti Bank ingatlanos leányvállalata 2020-ban kezdett műalkotásokat vásárolni. Rövid idő alatt sok pénzért rengeteg képet vettek: 2021 április végéig nettó 3,8 milliárd forint közpénzt költöttek el 730 festményre. Adatigénylésünkre válaszolva közölték, hogy azóta, idén április végéig további 546 alkotást vásároltak nettó 1,2 milliárd forintért, így már összesen 5 milliárdnál jár a „kortárs művészeti gyűjtemény” ára.
2020 szeptemberében írtunk először arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) leánycége, az MNB-Ingatlan Kft. elkezdett festményeket vásárolni. Onnantól kezdve néhány hetente, de maximum havonta vett a cég újabb alkotásokat, alig egy év alatt összesen közel 4 milliárd forint értékben. A képek tárolási helyét hosszú ideig titkolták, majd nagy sokára egy online galériában mutatták meg őket, újabban pedig a nagyközönség is láthatja egy részüket egy-egy kiállításon.
2020 őszén, az MNB-Ingatlan Kft. festménybeszerzéseinek kezdetén a Nemzeti Bank azt válaszolta a Népszava érdeklődésére, hogy a megvásárolt alkotásokat az MNB épületeinek reprezentatív tereiben és irodáiban helyezik el. Bő két éve annyit sikerült kiderítenünk közadatigényléssel, hogy
2021 április végéig 730 alkotást vettek nettó 3,8 milliárd forintért.
Azonban a képek hollétéről hiába érdeklődtünk, az MNB-Ingatlan Kft. nem árulta el, hol tárolják őket, csak annyit közöltek, hogy vigyáznak rájuk. Bő fél évvel később, 2021. december végén viszont a Magyar Nemzeti Bank közleményben jelentette be, hogy aznaptól elérhető a honlapjukon az MNB-Ingatlan Kft. tulajdonában lévő kortárs gyűjteményről készült online katalógus.
A virtuális gyűjtemény és az egész festményes üzletág ma már az MNB Arts & Culture fantázianevet viseli, melynek célja a honlapja szerint a kollekciót „a nagyközönség számára széles körben hozzáférhetővé és megismerhetővé, a szakma számára pedig kutathatóvá és feldolgozhatóvá tenni, mind a hazai, mind a nemzetközi színtéren”. A weboldal alapján már legalább hat kiállításon megjelentették a megvásárolt festményeket, vagy legalábbis egy részüket – hazai és nemzetközi közönség előtt egyaránt.
Még 546 kép 1,2 milliárdért
Idén áprilisban ismét közadatigénylést nyújtottunk be az MNB-Ingatlan Kft.-nek, amelytől a 2021 áprilisa óta vásárolt műalkotások listáját és tárolási helyét kértük. A jegybank cége erre válaszul május elején küldött egy 19 oldalas listát, természetesen szkennelt pdf-ben.
Az összesítésből az látszik, hogy két év alatt, 2021. április vége óta
2023. április végéig további 546 képet vettek nettó 1,2 milliárd forintért.
Ebből az összegből 796,6 millió forintot 2021-ben, 341,2 milliót 2022-ben, 91,7 milliót pedig idén költöttek el.
A legtöbb közpénzbe Mengyán András 16 képe került, amelyekért 2021 októberében 133,5 millió forintot fizettek – bár a közbeszerzési értesítőben akkor 126,4 milliós ár jelent meg. A lista szerint a második legnagyobb kiadás Cseke Szilárd 23 alkotásának megvétele volt, ami 107,8 millió forintba került 2021 szeptemberében. A harmadik legdrágább tétel Hortobágyi Endre 18 festménye volt 96,2 millióért: 13 darabot 2021 augusztusában, majd még 5 alkotást 2021 novemberében vásároltak meg.
A Lengyelországban született, de 1992 óta Magyarországban élő Tomasz Piars alkotásaiból vettek a legtöbbet az elmúlt két évben: összesen 29 darabot 13,1 millió forintért. A második helyen darabszám szerint Kusovszky Bea áll, akinek 27 képét vette meg az MNB-Ingatlan Kft. összesen 20,5 millió forintért. A harmadik helyezett pedig Csáji Attila, akinek 25 művéért 80 millió forint közpénzt fizettek ki 2021 augusztusában.
Legtöbbjük raktárban áll
A korábbi titkolózással ellentétben a jegybank cége most a képek tárolási helyét is megadta az adatigénylésünkre küldött válaszában. A cég által küldött lista szerint a 2021. április vége és 2023. április vége között vásárolt 546 festményből május elején
309 darab raktárban
109 az MNB Budai Központban (Krisztina krt. 55.)
91 az MNB Felügyeleti Központban (Krisztina krt. 6.)
25 Veszprémben, a Folyékony Időszeletek című saját kiállításon
6 Kaposváron, a Csiky Gergely Színház és Kulturális Központ kiállításán bérletben
és szintén 6 db a Budai Várban, az Úri u. 21. szám alatt volt.
Azt, hogy mely festők alkotásai hol voltak májusban az MNB-Ingatlan Kft. közlése alapján, az alábbi ábrán mutatjuk:
Kétszer megvásárolt ingatlan
A 6 darab képnek helyt adó Úri utca 21. szám alatti ingatlan régen a budai városháza volt, melynek meglehetősen kalandos az újkori története. Az épületet 2014-ben 1,85 milliárd forintért vette meg a Magyar Tudományos Akadémiától a Nemzeti Bank az akkor még működő, Pallas Athéné Domus Animae (PADA) nevet viselő alapítványának. A PADA nettó 3,6 milliárd forintért felújítatta az ingatlant, és létrehozott benne egy Bölcs Vár nevű „doktori iskolát”.
Azt azonban 1 év után, 2021 őszén be kellett zárni, mert vendéglátó egységek is működtek benne, amiknek zaja zavarta a szomszédokat, mert hangszigetelésre nem költöttek a puccos renoválás során. Két hónappal később, 2021 novemberében az MNB bejelentette, hogy az egyik leányvállalata nettó 8,7 milliárd forintért megvásárolta az épületet.
A jegybank akkori közlése szerint az egykori városháza a festményvásárlásokról elhíresült MNB-Ingatlan Kft. tulajdonába került, és annak 2019-es beszámolójában szerepel is egy 8,7 milliárd forint értékű ingatlannövekedés. A cég 2022-es beszámolója szerint még mindig övé az Úri utca 21. szám alatti épület, bár székhelye vagy telephelye a társaságnak sosem volt ezen a címen.
Az ingatlan 2018 ősze óta a Pallas Athéné Könyvkiadó Kft. székhelye, a kiadó tulajdonosa pedig a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) a birtokában lévő Optima Befektetési-, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt.-n keresztül. A PADME 2020 eleje óta az egyetlen jegybanki alapítvány: akkor a korábbiak egyesítésével hozta létre az MNB.
Közbeszerzés nélkül vásárolgattak
Az MNB-Ingatlan Kft. által kiadott listában az a legérdekesebb, hogy rengeteg olyan vásárlás szerepel benne, amelyekről eddig semmilyen hivatalos információt nem tettek közzé. A Közbeszerzési Értesítőben nem jelentek meg ezek a tételek, vagyis nyilvános eljárás nélkül, gyakorlatilag „fű alatt” szerezték be a legtöbb képet.
Rögtön a táblázat elején, 2021. május 6-i dátummal szerepeltetik például 5 alkotó (Károlyi Zsigmond, Pintér Dia, Rákóczy Gizella, Ujházi Péter, Veszely Ferenc) 80 festményének beszerzését összesen nettó 125,5 millió forint értékben, ám a képek megvásárlásának nyoma sincs a Közbeszerzési Adatbázisban.
Igazából azonban könnyebb azokat a tételeket felsorolni, amelyekről közbeszerzési hirdetményt tettek közzé, és ezáltal a nyilvánosság értesülhetett róluk. Ugyanis a 2021. április végétől 2021. december 31-ig 796,6 millió forintért megvásárolt 292 alkotás többségét ilyen dokumentum nélkül vették. Csupán két vásárlás jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben: Mengyán András 16 alkotásának megvétele 126,4 millió forintért, és Szentpéteri Ádám 20 képe 82 millió forintért. Vagyis összesen 208,4 millió forint, ami az adott időszak költésének mindössze 26 százaléka, tehát kb. a negyede. Ez azt jelenti, hogy a kifizetések háromnegyedéről (74%) és az alkotások 88 százalékáról nem értesülhetett a nyilvánosság.
Hasonló a helyzet a 2022-es vásárlásokkal is: tavaly összesen 199 képet vettek 341,2 millióért, de csak Kucsora Márta 20 alkotásának 58 millió forintos beszerzése jött ki a Közbeszerzési Értesítőben. Vagyis mindössze a teljes tavalyi költés 17 százalékáról, és a megvett művek tizedéről tettek közzé nyilvános hirdetményt. Ha fordítva nézzük az arányokat, akkor a 2022-es költések 83 százalékát és az alkotások 90 százalékát kvázi titokban tartották.
Az MNB-Ingatlan Kft. által 2021. április vége és 2023. április vége között megvásárolt műalkotások by atlatszo on Scribd
Idén még durvább lett a helyzet. Míg az MNB-Ingatlan Kft. által küldött táblázat szerint 2023. január 1. és április vége között 51 festményt vettek 91,7 millió forintért, ezek közül semmi nem szerepel a Közbeszerzési Értesítőben. Ott csupán egy idei festményvásárlás található: Bak Imre 4 alkotásának beszerzése nettó 250 millió forintért (az eladó eredetileg 289 milliót kért értük), ám ez már májusi, tehát az adatigénylésünkben kérdezett időszak utáni beszerzés.
Ha az MNB-cég által küldött összes adatot egyben nézzük, akkor az látszik, hogy az említett 2 év alatt, 2021. április vége és 2023. április vége között megvett
546 festményből csak 56 darab (10,2%), és a rájuk elköltött 1,2 milliárd forintból csupán 266,4 millió (22,2%) jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben.
Ennek fényében meglehetősen pikáns az MNB-Ingatlan Kft. ügyvezetőjének, Bozó Péternek az a közlése, amelyet 2022. április végén, a megvásárolt képeket kiválasztó testület tagjairól érdeklődő levelünkre adott válasza alá fűzött kiegészítésként.
Bozó ugyanis akkor azt írta, hogy „Az országgyűlési választások és Társaságunk műtárgybeszerzései között semmilyen összefüggés nincs. Társaságunk mind azt megelőzően, mint azt követően transzparens módon végzi és fogja végezni ezen tevékenységét.”
Ezt egy előző cikkünkre reagálta, abban ugyanis azt feltételeztük, hogy mivel a korábbi gyakorlattal ellentétben nem jelennek meg heti rendszerességgel újabb és újabb festményvásárlásokról szóló közbeszerzési papírok, valószínűleg „az áprilisban esedékes országgyűlési választás miatt jegelték kicsit a programot, mert túl sok figyelmet kapott, és nagyon negatív visszhangot váltott ki.”
Most kiderült, hogy tévedtünk, nem szüntették meg a képbeszerzést, csak nem jelentették meg a vásárlásokat a Közbeszerzési Értesítőben. Ez persze Bozó állításával ellentétben egyáltalán nem transzparens gyakorlat, sőt. Ha most nem kérdezünk rá a megvett alkotások listájára, talán sosem derül ki, hogy mikor mit és mennyiért vettek.
Adatigényléseinknek köszönhetően viszont már tudjuk, hogy 2020. január eleje és 2021. április vége között 730 alkotást vettek nettó 3,8 milliárd forintért, 2021. április vége és 2023. április vége között pedig további 546 képet vásároltak nettó 1,2 milliárd forintért. Vagyis az MNB-Ingatlan Kft. ebben az időszakban 5 milliárd forint közpénzt költött el 1276 festményre.
Szöveg: Erdélyi Katalin – Adatvizualizáció: Szabó Krisztián | Eddig 5 milliárd forint értékben vett festményeket a Nemzeti Bank cége | A Magyar Nemzeti Bank ingatlanos leányvállalata 2020-ban kezdett műalkotásokat vásárolni. Rövid idő alatt sok pénzért rengeteg képet vettek: 2021 április végéig nettó 3,8 milliárd forint közpénzt költöttek el 730 festményre. Adatigénylésünkre válaszolva közölték, hogy azóta, idén április végéig további 546 alkotást vásároltak nettó 1,2 milliárd forintért, így már összesen 5 milliárdnál jár a „kortárs művészeti gyűjtemény” ára. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/07/12/eddig-5-milliard-forint-ertekben-vett-festmenyeket-a-nemzeti-bank-cege/ | 2023-07-13 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Több mint hét hónapja hiába próbáljuk megtudni az illetékes szervektől, milyen gyakran fordult elő hulladéktűz az elmúlt években Magyarországon. A Katasztrófavédelem több elutasító válaszában is azt közölte, hogy nem végeznek ilyen adatgyűjtést. Olvasónk és egy technológiai megoldás segítségével azonban végül megszereztük az adatokat egy publikus, online, ámde kereshetetlen adatbázisból – amelyet a Katasztrófavédelem működtet. Az így legyűjtött adatok szerint az elmúlt hat évben 350-szer gyulladtak meg hulladéklerakók, -tárolók, hulladékkezelő telepek, hulladékfeldolgozó üzemek és illegális szemétlerakatok Magyarországon. Az elmúlt héten is égett két hulladéklerakó. A hulladékok égésekor a levegőbe kerülő nagy mennyiségű káros anyag akár több mint száz kilométeres távolságban is szennyezi a környezetet és a lakosság egészségét a kutatások szerint. Adatvizualizáción mutatjuk a tüzeket.
Az évekig bűzölgő, többször kigyulladt és az OLAF által is elmarasztalt királyszentistváni hulladéktelepről írott cikkeink készítésekor sok hulladéktűzről szóló hírbe botlottunk a magyar sajtóban. Ekkor határoztuk el, hogy kíváncsiságból összegyűjtjük, mennyire gyakoriak az ilyen tűzesetek az országban. Ez először egyszerű feladatnak tűnt, mert felfedeztük a Katasztrófavédelem honlapján a nyilvános eseménynaptárt, amiben az ország összes karambolja, viharkára, meteorológiai riasztása stb. mellett mindenféle tűzesetről szóló hír is szerepel. Örömünk hamar szertefoszlott, amikor kiderült, hogy nem lehet keresni az adatbázisban: naponként lehet lekérni az összes katasztrófahírt, azokban megkeresni a tűzeseteket, végigböngészni a leírásokat, majd kiválasztani azokat, amelyek esetében hulladék égett. Ez több évre visszamenőleg sok ezer kattintást igényelt volna részünkről, így egyszerűbbnek tűnt közérdekű adatkérésben kikérni az információkat. Abban a hiszemben, hogy az eseménynaptár mögött létezik egy eredeti adatbázis, amely a készítői számára kereshető, szűrhető. Ismét tévedtünk.
Próbálkoztunk a Katasztrófavédelemnél és felettes szervénél, a Belügyminisztériumnál is. Adatkérésünkre azonban több körben is megtagadták a válaszadást: a Katasztrófavédelem állítása szerint nem végez ilyen jellegű adatgyűjtést, valamint nem áll rendelkezésére olyan adatbázis, amiben keresni és szűrni tudnának.
A többedik elutasító válasz után sikerült telefonvégre kapnunk egy szakmai munkatársat a Katasztrófavédelemnél, aki elárulta, hogy a Belügyminisztérium kérésére nem sokkal korábban készítettek el egy ugyanilyen tartalmú összeállítást. Ezután már célzottan ezt a gyűjtést kértük el mindkét hivataltól, de ez a próbálkozásunk is kudarcba fulladt: a Belügyminisztérium azt írta, hogy nem minősül adatkezelőnek, a Katasztrófavédelem pedig fenntartotta azon állítását, hogy „az adatigénylésében megfogalmazott kategóriákban a BM OKF adatgyűjtést nem végez.”
Ezután folyamodtunk olvasónk és a technológia segítségéhez, és gyűjtöttük le az adatokat a Katasztrófavédelem által üzemeltetett online adatbázisból gépi úton. Az adattáblázatot kérésre akár a belügy, akár a katasztrófavédelem számára szívesen rendelkezésre bocsátjuk.
Az online eseménynaptár archív bejegyzéseiben a hulladék, szemét, lerakó, lerakat, tároló és tűz kulcsszavakra kerestünk, ezeket a találatokat tartalmazza legyűjtött adatbázisunk az eseménynaptár első híre (2017. július 10.) és cikkünk megjelenése között eltelt időszakban.
Az adatok szerint 350-szer gyulladt meg hulladék Magyarországon az elmúlt hat évben.
2022-ben 87 esetben égett szemét, vagyis átlagosan minden negyedik napra jutott egy hulladéktűz. 2021-ben 55, 2020-ban 41, 2019-ben 57, 2018-ban pedig 72 alkalommal kapott lángra nagyobb mennyiségű, összegyűjtött, lerakott hulladék az országban. Legtöbb alkalommal Jánossomorján (Győr-Moson-Sopron megye) valamint a Fejér megyei Polgárdiban lévő hulladéklerakó gyulladt ki. A leghosszabb ideig, három napig pedig a királyszentistváni telep (Veszprém) égett egyhuzamban 2019. augusztusában. Számos esetben vélelmezhetően illegálisan lerakott hulladék fogott tüzet, jellemzően külterületeken, külvárosokban. A tűzesetek helyszínét, időpontját, és rövid leírását mutatja meg adatvizualizációnk (az egyes leírások elolvasásához le kell állítani a lejátszást):
Rengeteg káros anyag kerül a levegőbe
A 350 tűzesetről szóló hír között 34 olyat találtunk, amikor a katasztrófavédelmi mobil labor is „elindult” vagy „kiérkezett a helyszínre”, hogy az égés és a füst által okozott légszennyezést mérje. A mérések eredményeit azonban a hírek jellemzően nem ismertetik, amikor mégis, akkor „egészségre ártalmas értékeket nem mutattak ki a szakemberek”, „nem mutattak ki káros anyagot a levegőben” és „nem mutattak ki az egészségügyi határértéket meghaladó mennyiségű káros anyagot a levegőben”.
Hulladék égésekor ugyanakkor mindig kerül káros anyag a levegőbe, tehát az, hogy semmilyen káros anyagot ne mutattak volna ki a levegőben, biztosan nem lehetséges.
Hogy határértéket nem lépett át a károsanyag-koncentráció, az lehet igaz, bár az nem derül ki, hogy milyen anyagokat vizsgált a mobil labor, illetve pontosan milyen időpontban, hol, és milyen hosszan. Állítólag szintén nem történt határérték-túllépés a 2019-es királyszentistváni tűznél, amely óriási fekete füsttel égett és három napig nem tudták eloltani a tűzoltók. Ez azonban az általunk akkor megkérdezett lakosok szerint nem igazán hihető, illetve elmondásuk szerint amikor közérdekű adatigénylésben kikérték a mérési adatokat, az derült ki számukra, hogy a hatóságok nem is mértek semmit.
A hulladék égésekor többek között szén-monoxid, szén-dioxid, nitrogén-oxidok, kén-dioxid, metán, hidrogén-klorid, szálló por, és akár fémek, pl. ólom, higany, arzén stb. is a levegőbe kerülhet. Közülük a szálló por az egyik legkárosabb szennyezés, elsősorban a 10 mikron vagy annál kisebb szemcséjű por (PM 10 és PM2.5), mert ez nem akad fent az orrban és szájban, hanem túljut a garaton, akár a tüdőbe is és nehezen jut ki onnan. Így légúti (asztma, krónikus légcsőhurut) és szív-érrendszeri megbetegedéseket okoz, bizonyos koncentráció felett pedig számszerűsíthetően növeli a halálozás kockázatát. Számítások szerint a szálló por évente mintegy 2500 budapesti korai halálát okozza.
Milliárdok folynak el a rendszeresen kigyulladó szeméttelepet üzemeltető önkormányzati cégből | atlatszo.hu
Milliárdok folynak el a rendszeresen kigyulladó szeméttelepet üzemeltető önkormányzati cégből
Konkrétan a hulladéktelepeknél maradva: egy két évvel ezelőtti kutatásban 79 nagy, 2018-ban bekövetkezett lengyelországi hulladéktűz hatását vizsgálták kutatók. Az eredmények szerint a 79 kigyulladt hulladéktelep annyi metánt bocsátott a levegőbe, mint amennyit a teljes lengyel vegyipar bocsát ki egy teljes évnyi vegyianyag-gyártás során. A 79 tűzeset szén-dioxid-kibocsátása összemérhető öt Mátrai Erőmű teljes éves kibocsátásával, a kibocsátott szálló por (PM10) mennyisége pedig hasonló volt a közlekedési porszennyezéséhez Berlin és agglomerációjában egy év alatt.
A légszennyezés nem csak a kigyulladt hulladéktelep közvetlen környezetében élőkre van hatással: a fent említett kutatás lemodellezte például egy Dél-Lengyelországban 2018. március 10-én kigyulladt hulladéktelep porszennyezésének területi eloszlását. (A tűz 6400 m2-en, 7 órán keresztül égett, vagyis egy nagyobb tűzesetnek minősült.). Az eredmények szerint a megnövekedett szállópor-koncentráció még 4 órával a tűz eloltása után is érzékelhető volt 160 kilométeres távolságban is. A kutatók számítása szerint így 6.5 millió lakost ért el ennek az egy tűznek a károsanyag-kibocsátása valamilyen mértékben. Közülük több mint 360 ezren komolyabb, 100 mikrogramm/m3 átlagos órás PM10 koncentrációnak voltak kitéve. Összehasonlításul: ez nagyjából az a szint, amikor Magyarországon szmogriadót kell kihirdetni. Az egészségügyi határérték, tehát amíg a szennyezés nem okoz tartós egészségkárosodást, 50 mikrogramm/m3 napi átlagban.
„Miért e tűz? Kinek a mulasztása ez?”
Tette fel a kérdéseket a Jánossomorjai hulladéklerakó tűzesetei kapcsán Nagy István agrárminiszter, a térség országgyűlési képviselője egy 2021-es videóbejegyzésében.
Megkeresésünkre a miniszter összekötött minket a Rekultív Magyarország Környezetvédelmi Szolgáltató Kft.-vel, amely az önkormányzati tulajdonú hulladéklerakó üzemeltetését végzi. A cég ügyvezetője, Garanandra Gyula elmondta, hogy a „B3 alkategóriájú hulladéklerakókban, amilyen a Jánossomorjai Regionális Hulladéklerakó is, jelentős mennyiségű szerves hulladék kerül lerakásra, amelynek bomlása során depóniagáz keletkezik, amely éghető. A lerakott hulladékok jelentős része szintén éghető.”
Konkrétan a jánossomorjai tűzesetek álláspontja szerint arra vezethetők vissza, hogy korábban, az előző vezetés idején a depóművelési feladatok szakszerűtlenül lettek elvégezve, például nem vagy nem megfelelően valósult meg a rendszeres földtakarás, és az ennek következtében a depótestbe jutó oxigén táplálta a tüzet. Emellett a korábbi depóniagáz-hasznosító nem megfelelően, majd egyáltalán nem végezte el a keletkező depóniagáz hasznosítását, illetve ártalmatlanítását, ami szintén táplálta a tüzet. További problémát jelentett, hogy a hulladékok beszállítása során nagyobb frakciójú hulladékok kerültek a lerakóra, és ez akadályozta a megfelelő tömörítést.
A szerves anyag a királyszentistváni hulladéktüzekben is szerepet játszott: a 2019. augusztusi tűz a biológiai csarnokból indult, ahol az ömlesztett hulladékból válogatták szét és kezelték a szerves anyagot. (Mivel Királyszentistvánon az egyik cél pont az volt, hogy ne kerüljön szerves anyag a lerakóra.) A biológiai csarnokból azonban a tűz továbbterjedt a közelben tárolt másodlagos tüzelőanyag-bálákra, vagyis a már különgyűjtött, és erőművi hasznosításra alkalmas hulladékokra.
Ez a nemzeti kukaholding, az NHKV Zrt. tulajdona volt (idén júliusban a MOL leányvállalata lépett piacra), amely gyakran hosszú ideig vagy egyáltalán nem szállította el ezeket a bálákat a telepekről.
Garanandra Gyula érdeklődésünkre megerősítette, hogy „az országban korábban valóban sok esetben gondot okozott, hogy a kezelt, leválogatott SRF/RDF hulladék hasznosítása nem volt megoldott, azok telephelyeken történő hosszútávú tárolása pedig kifejezetten tűzveszélyes volt, számos esetben elő is fordultak tűzesetek. Az újra hasznosításra szánt SRF/RDF bálák a helyi közszolgáltató telephelyünk mellett levő telephelyén is meggyulladt 2022-ben, de a mi telephelyünkön SRF/RDF bálák miatti tűzesetekre nem került sor.”
Az ügyvezető elmondása szerint a probléma a hasznosítási kapacitások elégtelen voltában keresendő, mert az erőművek közül jelen állapotában nem alkalmas mindegyik ezen hulladékok energetikai hasznosítására. Ezért bár a közszolgáltatók számára elő van írva ezen hulladékok előállítása és hasznosításra történő átadása, az NHKV nem tudta hova elszállítani azt.
„Ennek nem kívánt hozadéka, hogy az az SRF/RDF hulladék, amelyet nem hasznosítanak, lerakásra kerül, ez pedig növeli az esetleges depótüzek kockázatát, mivel ez a hulladék gyúlékony. A telephelyen történő tárolásuk szintén jelentős tűzvédelmi kockázatot jelent.” – mondta el Garanandra Gyula, aki egyben a Magyar Értékes Hulladék Kezelők Közhasznú Egyesületének is elnöke.
Polgárdiban szintén gyakoriak a tűzesetek a hulladéklerakóban. Nyikos László polgármester megkeresésünkre elmondta, hogy a problémát részben a kommunális hulladékba bedobott és így a lerakóra kerülő veszélyes hulladékok okozzák, pl. spray-s dobozok, flakonok, elemek, egyéb gyúlékony anyagok, illetve akár a kályhákból származó parázsló hamu is. Elmondása szerint Polgárdiban akkor voltak gyakrabban komoly tüzek a hulladéktelepen, amikor más lerakók fejlesztése miatt ideiglenesen nagy mennyiségű plusz hulladék lett hozzájuk irányítva.
A polgármester korábban facebook-bejegyzésében ugyanakkor azt is közölte, hogy „az újrahasznosítandó vagy energia előállítására depózott, elszállításra váró anyagok gyulladnak fel megnövekedett gyakorisággal. (…) Fontos leszögezni, hogy nem kommunális hulladék, nem veszélyes hulladék égett a legutóbbi esetben sem. A további hasznosításra váró, már bálába kötegelt, egyéb hasznosítható frakciók gyulladtak ki.”
A vonatkozó jogszabály értelmében a kiszabható tűzvédelmi bírság min. 20 ezer és 3 max. millió forint lehet azokban az esetekben, ahol a tűzvédelmi szabályok megsértése miatt tűz vagy robbanás keletkezik, és szükségessé válik a tűzoltóság beavatkozása is. A Komárom-Esztergom megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 2022-ben pl. 1,7 millió Ft tűzvédelmi bírsággal sújtotta az oroszlányi hulladéklerakót üzemeltető Vertikál Nonprofit Zrt-t, mert a tűzesetek miatt tartott helyszíni vizsgálatokon kiderült: nem megfelelően és nem megfelelő gyakorisággal mérték a telephelyen tárolt, öngyulladásra hajlamos hulladék hőmérsékletét az oroszlányi hulladéklerakón. Újabb 1 milliós bírság járt azért, mert nem volt biztosított az oltóvíz-ellátás a helyszínen. (A Vertikál Nonprofit Zrt. üzemelteti többek között a polgárdi hulladéklerakót is.)
A másodlagos tüzelőanyagok problémájával az „Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027” is foglalkozik, és megállapítja, hogy „minőségét javítani kell, a tárolási kapacitások hiánya miatt pedig a termelés és szállítás, és a hasznosítói átvétel összhangját növelni szükséges. Ellenkező esetben, a közszolgáltatási rendszerben előállított, energetikai hasznosításra előkészített RDF hulladék hasznosítása csak részben megoldható.” Magyarországon ezek hasznosítását jellemzően az erőművek és a cementipar végzi: pl. a váci és a beremendi cementgyár, a Mátrai Erőmű és a Lafarge Magyarország Kft rendelkezik a hasznosításra alkalmas berendezéssel.
Nem csak magyarországi probléma
Egy 2017-es cikk szerint az Egyesült Királyságban évente több mint 300-szor gyulladtak ki hulladékkezelő létesítmények 2001 és 2013 között. Lengyel adatok szerint 2017 és 2022 között összesen 754 tűzeset történt lengyelországi hulladékgyűjtő telepeken, beleértve az illegális lerakókat is.
Szabó György, a Humusz Szövetség programvezetője érdeklődésünkre számos külföldi tűzesetet osztott meg velünk. Ezek közül sok esetben az illegális hulladékexport/-import, illetve akár országon belüli illegális hulladékkezelés okoz problémát, és sok esetben felmerül a szándékosság gyanúja is. Ilyen volt például az az évekkel ezelőtti lettországi eset, ahol egy hivatalosan kávé, kakaó és tea nagykereskedő vállalat telepén illegálisan tárolt műanyaghulladék gyulladt ki. „Feltehetőleg összegyűjtötték a hulladékot, felvettek ezért a „szolgáltatásért” a pénzt , és utána nem tudtak mihez kezdeni vele, ezért felgyújtották” – magyarázta Szabó György.
Az illegális hulladékimport Lengyelországban is problémát jelentett a korábbi években. „Gyakran ezek a tűzesetek szándékosak, de vélhetően az esetek többségében illegális hulladéklerakókban történnek. A legtöbb hulladékot külföldről importálják, mivel ez egy nagyon jó üzlet lehet.” Az üzleti modell lényege nagy vonalakban az, hogy a külföldi hulladékkezelőnek jobban megéri fizetnie mondjuk egy lengyel hulladékkezelőnek, mint saját országában kezelni a hulladékot. Az átvevőnek pedig esetleg olcsóbb felgyújtani, mint megfelelően kezelni és elhelyezni. A lengyel hulladékimport és a tűzesetek száma 2018-ig nőtt rohamosan, az azóta bevezetett szigorítások enyhítettek a problémán.
Magyarországon tetézi a gondokat a hulladékgazdálkodási rendszer alulfinanszírozottsága is. „A rendszerből továbbra is hiányzik évi kb. 100-150 milliárd Ft., amelynek oka többek között a több évnyi elégtelen finanszírozás és az elmaradt fejlesztések. A finanszírozás elégtelen voltát a jelenlegi szabályozás ismeretében egyelőre a koncessziós rendszer sem orvosolja, a működésre előirányzott összeg alultervezett, az elszámolható költségek, alkalmazható díjak nem egységesek. Vagyis ezen a téren jelentős változásokra lenne szükség és nem a jövőben, hanem mielőbb, mivel a késlekedés a környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási célok megvalósítását veszélyezteti.” – véli Garanadra Gyula.
Adatvizualizáció: Pete Luca. Közreműködött: Erdélyi Katalin, frontstory.pl és Olvasónk. Címlapfotó: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság / Csondor Henrietta / Facebook | Szeméttelepek lángokban – Mi rejlik a magyarországi tűzesetek mögött? | Több mint hét hónapja hiába próbáljuk megtudni az illetékes szervektől, milyen gyakran fordult elő hulladéktűz az elmúlt években Magyarországon. A Katasztrófavédelem több elutasító válaszában is azt közölte, hogy nem végeznek ilyen adatgyűjtést. Olvasónk és egy technológiai megoldás segítségével azonban végül megszereztük az adatokat egy publikus, online, ámde kereshetetlen adatbázisból – amelyet a Katasztrófavédelem működtet. Az így legyűjtött adatok szerint az elmúlt hat évben 350-szer gyulladtak meg hulladéklerakók, -tárolók, hulladékkezelő telepek, hulladékfeldolgozó üzemek és illegális szemétlerakatok Magyarországon. Az elmúlt héten is égett két hulladéklerakó. A hulladékok égésekor a levegőbe kerülő nagy mennyiségű káros anyag akár több mint száz kilométeres távolságban is szennyezi a környezetet és a lakosság egészségét a kutatások szerint. Adatvizualizáción mutatjuk a tüzeket. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kornyezet/2023/07/11/szemettelepek-langokban-mi-rejlik-a-magyarorszagi-tuzesetek-mogott/ | 2023-07-13 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Hogyan lett fitneszvilágbajnok, majd csinált edzőtermeket egy ország nappalijaiból? Milyen az optikája a 2000-es évek fogyasztóműsorainak mai szemmel? Mi kellett ahhoz, hogy a fitneszsportolókra ne bikinis kislányokként tekintsen a média? Ezekről beszélgettünk a hvg360 új műsorának bemutatkozó részében. | Gigabírság, titkosszolgálati jelentések, plakátpropaganda – padlóra kerülhetnek az ellenzéki pártok | Koncepciós perekből ismert elemekkel átszőtt titkosszolgálati és ÁSZ-jelentéssel próbálja igazolni az államigazgatás az orbáni propaganda állítását: hatalomra kerülve az ellenzék külföldi érdeket szolgálna. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230702_kampanyfinanszirozas__elfogult_asz__spekulacios_jelentes__politikai_megrendelesre_HVG | 2023-07-02 08:33:00 | true | null | null | HVG360 |
Állásfoglalásra kérik a polgármesterüket a Bábolnaiak a szomszédos Ács határában megépíteni tervezett kínai katódgyárral kapcsolatban. Azt várják a 2019-ben függetlenként megválasztott, de korábban MSZP-s színekben még országgyűlési képviselőként is politizáló Horváth Klárától, hogy a katódgyárral kapcsolatos augusztus végére tervezett ácsi lakossági fórum előtt foglaljon állást az ügyben.
A többi kínai tulajdonban, kínai üzemeltetésű, és kínai ellenőrzés alatt tartott gyárak működéséből okulva, vannak félelmei a lakosságnak
– írták a hvg.hu-nak is eljuttatott nyílt levélben, és emlékeztetnek a volt Hong Kong Dragon Food 2012-ben indult tésztaüzemére, aminek „maradványai a mai napig a település szégyenfoltja”.
A Komárom-Esztergom vármegyei Ács határának déli szélén 520 milliárd forintból, a kínai Huayou Cobalt által megvalósítani tervezett, majdan elektromos autók akkumulátoraihoz szükséges katódokat előállító gyár két héttel ezelőtti bejelentése Ácson is nagy port vert fel, ahol a helyi kévpiselő-testület nagy része lemondott, mivel úgy érezték, az ő és az általuk képviselt ácsiak tudomása nélkül, a fejük felett döntöttek a beruházásról.
"Napi 300 tonna katódról beszélünk, és az útjaink már így sem bírják" - videóriport Ácsról
Dühös minifórum az utcán, lemondások a közgyűlésben, titkolózás utáni magyarázkodás a legújabb és egyik legnagyobb hazai akkumulátoripari beruházás, az ácsi katódgyár bejelentése nyomán. Mit épül majd a város határába? Mitől tartanak a helyiek? Milyen haszna lesz a városnak? És vajon ki az a régi ismerős, akinek bizonyára csurran-cseppen majd valami az üzletből?
A bábolnai levél írói szeretnék tudni, hogy
az új üzemnek mennyi vízre lesz szüksége,
milyen tisztítási technológiát alkalmaznak a szennyvíz esetében, és ezt hol vezetik el,
milyen hatással lesz a talajvízre az üzem számára a víz kivétele, és ennek milyen hatása lesz a fúrt kutakra és a termálvízre – utaltak a 2020-ban megnyitott, eleinte kisebb-nagyobb fennakadással működő, a városnak összesen több mint 2,5 milliárd forintjába kerülő termálfürdőre;
tervezi-e a város, hogy független szakértőtől kér véleményt,
hogy az uralkodó északi és északnyugati szélirány – amerre az üzem számára kinézett terület fekszik majd a várostól – hogyan befolyásolja majd Bábolna levegőjét;
milyen légterhelésre, zajártalomra, járműforgalom-növekedésre, lehet számítani;
honnan lesz munkaerő, jönnek-e majd vendégmunkások és honnan;
hogyan készülnek egy esetleges havária-helyzetre, és
miként tájékoztatják minderről a lakosságot?
A katódgyár ellen aláírásgyűjtés is zajlik a településen, a szervező és a nyílt levelet is feladó Pintér Róbert helyi civil aktivista a hvg.hu-nak azt mondta, hogy a bábolnaiak 95 százaléka ellenzi a beruházást. | Bábolnán is borzolja a kedélyeket az ácsi katódgyár, nyílt levelet kapott a polgármester | Nyílt levelet írtak polgármesterüknek bábolnai civilek a szomszédos Ács hozzájuk közel eső határába tervezett kínai katódgyár ügyében. Azt szeretnék, ha Horváth Klára bábolnai polgármester állást foglalna a beruházással kapcsolatban, és válaszolna egy sor kérdésre. | null | 1 | https://m.hvg.hu/gazdasag/20230706_acsi_katodgyar_babolnai_nyilt_level_kinai_akkumulatorgyar | 2023-07-06 16:49:00 | true | null | null | HVG |
Nem meglepő módon az európai sajtót megmozgatta Orbán Viktorék új pártszövetségének megalakulása: a Financial Timestól a Frankfurter Allgemeine Zeitung értékelik a történéseket. A The Guardian szerint aggályos hat hónapot hoz a magyar EU-elnökség. Daniel Cohn-Bendit Orbánhoz hasonlítja Melonit, és azt javasolja, csak óvatosan vele. A The Washington Post és a Die Welt a francia belpolitika eseményeit tárgyalja. Nemzetközi cikkválogatásunk.
Milyen hatások alapján döntünk? Miért képesek egyesek meggyőzni bennünket, míg mások nem? Mi hat ránk, amikor engedünk egy reklám csábításának? Hogyan lehet rávenni az embereket, hogy olyan ügyeket támogassanak, amelyeket korábban eszük ágában sem volt? Robert B. Cialdini szociálpszichológus, a befolyásolás világhírű szakértője évtizedek óta foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Kutatásai és gyakorlati tapasztalatai alapján foglalta össze a hatékony, etikus meggyőzés alapelveit és eszköztárát a Hatás című művében, amelynek bővített, átdolgozott kiadása az ismeretek frissítésén, az új kutatási eredmények bemutatásán túl rengeteg izgalmas, aktuális példával gazdagodott. A HVG Könyvek által megjelentetett kiadványból több részt is bemutatunk. | Megvált félmilliárdos állami támogatást elnyert cégétől a Pál István Szalonna és Bandája vezetője | A Magyar Állami Népi Együttes Liszt Ferenc-díjas, érdemes művésze, Pál István (becenevén Szalonna) ezúttal is az állammal üzletelt. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230705_hvg_ertekeink_oroksege_kft_Pal_Istvan_Magyar_Turisztikai_Ugynokseg | 2023-07-05 12:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Számos szerződést kötött baloldali pártokkal és önkormányzatokkal Horn Gábor és köre – közölte honlapján az Adatradar. A közérdekű adatigénylések portáljának feltűnt, hogy a volt SZDSZ-es politikus alapítványa által fenntartott Republikon Intézet Kft. és a Weber und Mill Kft. gyakran egy időben és ugyanannak a megbízónak dolgozik.
Ez azért érdekes, mert a Weber und Millt 2011. január 24-től 2019.szeptember 1-ig Horn barátja, Hann Péter vezette. A társaság a 2014-es országgyűlési választások idején hívta fel magára a figyelmet egy botrányosra sikeredett, kampányvideóval, amit a szocialisták megrendelésére készített. A Horn Gábor-féle Republikon ugyanakkor tanácsokkal és elemzésekkel segítette Mesterházy Attiláékat. „Kevés szakpolitika, erős negatív kampány – stadion helyett kórház”, így foglalta össze Horn a győztes stratégiát, s ez a hozzáállás köszönt vissza a „Magyarország ma” című videóban.
A két társaság közel egy időben tűnt fel a Párbeszédnél is. Az elérhető adatok alapján 2019. január 1-vel írta alá Szabó Tímea a Republikon és február 1-vel a Weber und Mill megbízását. Az előbbitől kutatásokat és elemzéseket rendelt, az utóbbit pedig social marketinges feladatokkal és tanácsadással bízta meg. Mindkét szerződés az év október 31-én vesztette hatályát – írta az Adatradar.
A Hannt ezután Dominikné Nagy Szilvia váltotta a Weber und Mill élén, az korábbi ügyvezető pedig a Republikon igazgatója lett. A cégek továbbra is együtt mozogtak: 2020. március 1-től május 31-ig a zuglói önkormányzat, június 15-töl december 31-ig pedig a Zugló Információs és Médiacsoport Kft. (ZIM) foglalkoztatta a Weber und Millt. Az intézetet ugyanabban az éveben, az április 1-je és május 31-e közötti időszakra szintén a szocialista Horváth Csaba szerződtette, majd ezt követően a ZIM.
A Párbeszéd frakciója 2019. december 1-vel ismét megbízta mindkét céget, s tavaly szilveszterig bizonyosan el is látta őket megrendelésekkel. Erzsébetvárosban is együtt tűntek fel: 2021 májusától áll Niedermüller Péter szolgálatában a Weber und Mill, és ugyancsak 2021-ben a Republikon is kapott egy megbízást a VII. kerülettől, melynek polgármestere, Niedermüller Péter Horn Gábor apósa. További érdekesség, hogy a társaságok ugyanarra a címre vannak bejegyezve (1026 Budapest, Harangvirág utca 7.).
Ami Dominikné Nagy Szilviát illeti, az Adatradar kiderítette, hogy 1995-ben lett a Soros Alapítvány munkatársa, a közoktatási programban dolgozott asszisztensként. A projektet felügyelő kuratórium ügyvezető alelnöke akkoriban Horn Gábor volt, és később Hann Péter is részt vett a Nyílt Társadalom Alapítványok egyik oktatás-fejlesztési programjában. Dominikné később a Horn Gábor és Hann Péter nevével fémjelzett Közgazdasági Politechnikum évkönyvében is feltűnik, mint a szülői és az iskolatanács tagja.
A portál – az Átlátszóra hivatkozva – felidézte, hogy 2015-ben 213 millió forintot kapott a Horn Gábor vezette Budapesti Politechnikum Alapítvány egy olyan program létrehozására, amelyben fiatalok vállalkozóvá válását segítették a Dél-Alföldön. Az alapítvány a megvalósításra közbeszerzést írt ki, amin az Önkonet Kft. (72,4 millió forint), a Limerence-Trust Kft. (23,8 millió forint) és a Weber und Mill Kft. (15,2 millió forint) nyertek. Az Önkonet ügyvezetője Petrus László, Horn egykori kabinetfőnöke, aki Dominiknéhoz hasonlóan Hann Pétert váltotta korábban.
Király Dávid pedig a Republikon Intézet Budapest Műhelyének vezetője; 2016 óta van a cégnél. 2021. március 16-tól viszont, Murányi Marcell halálát követően, őt ültették ZIM élére, s mint kommunikációs referens, kapcsolattartóként szerepel az önkormányzat és a Republikon Intézet az évi szerződésében. | Horn Gábor és az SZDSZ-es „politechnikum” | Számos szerződést kötött baloldali pártokkal és önkormányzatokkal Horn Gábor és köre – közölte honlapján az Adatradar. A közérdekű adatigénylések portáljának feltűnt, hogy a volt SZDSZ-es politikus alapítványa által fenntartott Republikon Intézet Kft. és a Weber und Mill Kft. gyakran egy időben és ugyanannak a megbízónak dolgozik. | null | 1 | https://www.magyarhirlap.hu/belfold/20221117-horn-gabor-es-az-szdsz-es-poliptechnikum | 2022-11-17 09:26:00 | true | null | null | Magyar Hírlap |
Jóléti park épült Vámospércsen, Hajdú-Bihar megyében, de az valójában egyetlen épületből áll, és nem használják. A közpénzből, uniós forrásból megvalósuló projekt eredetileg „szabadtéri kondipark és játszótér megépítése” címen futott, de ebből nem minden valósult meg. A közbeszerzésben például már nincs szó játszótérről és kondiparkról.
„Áll egy 75 nm-es, fűtés nélküli (!) házikóból, amelyben egy asztal és mosdók vannak. A vécék bentről nyílnak, de a házikó ajtaja zárva. Hogy ez a méregdrága épület mire jó, azt senki nem tudja, nem is használta még senki. A „jóléti park” további eleme a már eddig is ott lévő, náddal benőtt pocsolya (záportározó), a körülötte vezető térkő sétány, 10 db pad, 6 db kuka és 10 db napelemes kandeláber is” – írta le a vámospércsi „komplexumot” Hadházy.
A politikus a helyi önkormányzati képviselőre, Kosztin Mihályra hivatkozva azt is leírja, hogy Vámospércs számos utcája nincsen lebetonozva, az ivóvízellátás nem jó minőségű, de az önkormányzat mégsem felelősen gazdálkodik. A polgármester 2006 óta a fideszes Ménes Andrea.
A közbeszerzési értesítő szerint az önkormányzat – a megvalósult eredményt tekintve feltűnően sokat – 93,3 millió forintot költött a „Jóléti park (Marinka) Fejlesztése” projektre.
A tender nyertese a debreceni székhelyű NNK Környezetgazdálkodási Kft. volt, ami két magánszemély tulajdonában áll, és további 82 millióért a városi piac építését is elvégezhette. | Zárva van, nem használják, de legalább sokba került a vámospércsi „jóléti park” | Újabb vidéki abszurdot mutatott be Hadházy Ákos parlamenti képviselő. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/zarva-van-nem-hasznaljak-de-legalabb-sokba-kerult-a-vamospercsi-joleti-park-260298 | 2023-07-15 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„Veszélybe került a működésünk: megbüntetett minket az ÁSZ. Április végén számoltunk be arról, hogy »tiltott pártfinanszírozással« vádol bennünket az Állami Számvevőszék. Ez elég rosszul hangzik, de a mi esetünkben nem amerikai magyarok szorgosan gyűjtögetett mikroadományairól van szó, az ok ennél jóval prózaibb. 2 vizsgálat folyt le, a 11 milliós bírság már biztos, a másik kérdőjeles.
Más pártoknak ez csak aprópénz, nekünk viszont súlyos érvágás: a költségvetésünk jelentős hányada esett ki egyik pillanatról a másikra.
Így azt sem tudjuk folytatni, amit eddig csináltunk – nem hogy fejleszteni eddigi tevékenységünket” – írja a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) az oldalán. | Megbüntette a Kutyapártot az ÁSZ, segítséget kérnek | A költségvetésük jelentős része tűnt el egyik pillanatról a másikra. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/megbuntette-a-kutyapartot-az-asz-segitseget-kernek-260272 | 2023-07-13 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Egy tavaly decemberi törvénymódosítás szerint az egyházak ingyenesen megkaphatják azokat az ingatlanokat, amelyekben hitéleti vagy közcélú tevékenységet folytatnak – még akkor is, ha az adott épület soha nem volt az övék –, köztük iskolákat és óvodákat is, s csak a mértékletesség, e szép emberi tulajdonság szabhat gátat az egyházak bírvágyának. Mindez lényegében egyetlen szavukba kerül, az önkormányzatoknak nincs mérlegelési lehetőségük – írtuk még egy márciusi cikkünkben.
Békésszentandráson nem csak az iskolát vihetik
Országos hír volt március elején, hogy a holtágáról híres Békésszentandrás polgármestere erőteljesen tiltakozott, hogy a Szeged-Csanádi Egyházmegye a jogszabály alapján igényelte az iskolaépületet. Ahogy akkor megírtuk, a település polgármestere, Sinka Imre egy Facebook-posztban erőteljesen kikelt az ellen, hogy a katolikus egyház bejelentette, átvenné a tulajdonjogát a település általános iskolájának és óvodájának. „Ezt a mostani átadást soha nem fogom aláírni, ha bilincsben visznek el, akkor sem. Nem erre tettem esküt, hanem ennek ellenkezőjére, a település értékeinek megőrzésére” – írta tavasszal közösségi oldalán a nagyközség első embere.
Ráadásul Békésszentandráson speciális a helyzet, hiszen az iskola és az óvoda épülete, valamint a helyi ivóvízkút, egy 40 személyes szálláshely – ami korábban kollégium volt –, egy műfüves focipálya és a közmunkaközpont is egy helyrajzi számon van. Így az iskola és óvoda tulajdonjogának megváltoztatása bonyolult eljárást igényel, arról nem beszélve, hogy ezek közül korábban soha egyetlen vagyonelem sem volt az egyházé.
Az iskola tornatermét például az 1980-as években a helyiek összefogása eredményeként téglajegyekből építették fel, de most ehhez is ingyen jutna a katolikus egyház.
Sinka Imre polgármester négy hónappal ezelőtt kilátásba helyezte, hogy az ügyben az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Ez eddig nem történt meg, de felvették a kapcsolatot a Kiss-Rigó László püspök vezette Szeged-Csanádi Egyházmegyével, azt kérve tőlük, hogy vonják vissza az igényüket. „Jellemző, hogy a tavaly év végi törvénymódosítás után az idén február 28-a volt az utolsó határidő, hogy ez alapján az egyházak beadják az igényüket az iskolaépületekre. Ehhez képest a katolikus egyház február 27-én értesített bennünket, hogy ezt megtette. No comment” – mondta most a Narancs.hu-nak Sinka. Az ügyben több fordulóban tárgyaltak a szegedi katolikus püspökség képviselőivel, de nem jutottak egyezségre. Felvették a kapcsolatot a Békés megyei kormányhivatal építési hatóságával is.
Sinka Imre
Fotó: Facebook/Sinka Imre
„Az érintett helyrajzi számon lévő ingatlanok együttes értéke 2,2 milliárd forint, miközben a nagyközség teljes vagyona 5 milliárd forint” – érzékeltette az arányokat portálunknak a polgármester. Hozzátette, a beérkezett és a kérés ellenére vissza nem vont egyházi igény nyomán a békésszentandrási testületnek szeptember elsejéig kell döntést hoznia, ám ha ez nem történik meg, akkor Sinka Imre szerint a kormányhivatal mulasztásos törvénysértés miatt jogi eljárást kezdeményez az önkormányzat ellen. „Ha ez megtörténik, akkor fordulunk az Alkotmánybírósághoz, de ezt a döntést én akkor sem fogom megszavazni” – mondta Sinka Imre. Persze kérdés, hogy a kizárólag fideszes összetételű taláros testülettől várható-e érdemi döntés.
„Ha az egyház megkapja a tulajdonjogot és az elkövetkezendő tíz évben EU-s forrásokból százmilliókat költ az iskolára, akkor egy adott jogszabályváltozás esetén azt mondhatja: fizesse ki az önkormányzat ezt a pénzt. Csak így kerülhetne vissza a tulajdonába az ingatlan. Erre pedig a település képtelen lenne” – vázolta fel a jövő lehetséges forgatókönyvét a településvezető. A helyiek elmondása szerint a történtek miatt az egyébként katolikus többségű községben igen nagy az ellenérzés a Szeged-Csanádi Egyházmegyével szemben.
A békésszentandrási Hunyadi János Katolikus Általános Iskola felújításának visszásságairól egy hat évvel ezelőtti cikkünkben számoltunk be.
Orosházán vannak egyenlőbbek
Minden különbségével együtt hasonló a helyzet az ugyancsak Békés megyei Orosházán is. Az egyházak igényjelzése, február 28-a óta eltelt öt hónapban a fideszes városvezetés nem tárta sem a képviselők, sem a helyi nyilvánosság elé, hogy mely iskolaépületek tulajdonjogát igényelték az egyházak. Annak ellenére sem, hogy több héttel ezelőtt Fetser János MSZP-s önkormányzati képviselő írásban érdeklődött erről a jegyzőnél. Burai Mihály azonban válasz helyett csupán annyit írt, hogy majd lesz ezzel kapcsolatos testületi előterjesztés, ott megismerheti a részleteket.
A nagy és hosszú hallgatás után, némiképp derült égből villámcsapásként, hétfőn a képviselő-testület tagjai előterjesztést kaptak a négy nappal későbbi, pénteki rendkívüli ülésre, ahol egyebek mellett a napirendek között szerepelt az is, hogy mely iskolák tulajdonjogát adják át a katolikus és a református egyházaknak.
„A nagyon buta Dávid (Dávid Zoltán orosházi fideszes polgármester – a szerk.) és sunyi, alattomos bandája hosszas sumákolás, hazudozás után a következő, július 14-i, pénteki testületi ülésen ingyen adja át a hatalmas ingatlanvagyont a református és a katolikus egyházaknak – a tulajdonosok, az orosházi emberek megkérdezése nélkül! Bár már most is ezek az egyházak működtetik ezeket az oktatási intézményeket, de miért kell az épületeket is tulajdonba adni nekik?!” – írja friss Facebook-bejegyzésében Fetser János ellenzéki önkormányzati képviselő.
Ehhez hozzáteszi, hogy milliárdos vagyonról van szó, amelyre az utóbbi években százmilliókat költöttek az adófizetők pénzéből. Bírálja az eljárást is, hogy a nyár kellős közepén döntenek ilyen horderejű ügyekben, alig négynapos határidőt szabva a képviselőknek és a közvéleménynek. Bejegyzésében kikel az ellen is Fetser, hogy mindehhez helyben elég lesz tíz fideszes szavazat.
A modern Eötvös iskolakomplexum Orosházán
Forrás: oroshaza.hu
Orosházán az Előd utcai óvodáról és iskoláról, valamint a város központjában található Eötvös iskolakomplexumról van szó, amelyhez egy jókora udvar és lelátóval rendelkező, NBI-es kézilabda-mérkőzések lejátszására alkalmas sportcsarnok is tartozik.
A szocialista önkormányzati képviselő „az aljasság netovábbjának” tartja, hogy
„a helyi fideszes banda az Iványi Gáborék-féle Magyar Evangéliumi Testvérközösség által működtetett Wesley Iskola kérelmét nem támogatja!
A hátrányos helyzetű, speciális oktatási igényű, autista, mozgássérült, tanulási problémákkal küzdő orosházi és Orosháza közeli településekről érkező óvodásokat, kisiskolásokat kirekeszteni, a gyermekek fejlesztéséért elhivatottan dolgozó pedagógusok körülményeit tovább rontani: ez a fideszes tempó?! Az épület – ami a város tulajdona – beázik, a tornaterem fűtése rossz – de azt bezzeg nem adja a MET tulajdonába, csak a közpénzen, uniós forrásokból felújítottakat! Szégyellje magát minden fidesznyik, aki pénteken ezt a gyalázatot megszavazza! (…) Tiltakozzanak! Árasszák el őket e-mailekkel, hátha mégis felébred péntekig a lelkiismeretük” – írja bejegyzésében Fetser. | Viszik az egyházak az iskolaépületeket Orosházán, Békésszentandráson patthelyzet alakult ki | Azzal, hogy a kormány a szívéhez közel álló egyházaknak újra kinyitotta az 1991-es vagyonjuttatási törvényt, megnyílt az út, hogy oktatási intézmények tulajdonjoga is tömegesen hozzájuk kerüljön. Orosházán most egyeztetés nélkül, nagyon rövid határidőt szabva akarja áttolni ezt a fideszes többség, Békésszentandráson állóháború alakult ki. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/viszik-az-egyhazak-az-iskolaepuleteket-oroshazan-bekesszentandrason-patthelyzet-alakult-ki-260238 | 2023-07-12 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A nagy állami spórolás és a nem érkező uniós források miatt nem épül iskola többek között Csömörön, Kistarcsán és Dunaharasztiban sem, de Debrecen valamiért a kiváltságosak közé került. A hajdú-bihari város nemcsak egy szép nagy akkumulátorgyárat, de egy új, 16 osztályos általános iskolát is kap. Ugyan a beruházó hivatalosan a katolikus egyház, egy interjúból kiderült: a költségek nagyjából felét az állam állja, vagyis közpénzből fizetik.
Június 6-ig 270 beruházást függesztett fel Lázár János építési és közlekedési miniszter tárcája. Ez ugyan kevesebb, mint a tavaly ősszel közzétett 284 tétel, de azért így is szép számmal akad köztük híd-, út- és iskolaépítés, valamint sport-, és egészségügyi beruházás is.
Ha csak az iskolákat nézzük: elesett például a Kodály Kórusiskola infrastrukturális fejlesztése, az új, 16 osztályos iskola építése Csömörön, a kistarcsai 16 osztályos iskola építése, a 24 osztályos iskola építése Dunaharasztiban, valamint a működő létesítmények bővítése Délegyházán, Diósdon, Nagykovácsiban és Őrbottyánban; de felfüggesztették a gödi iskola fejlesztését is.
Nem úgy Debrecenben, ahol éppen az épülő akkumulátorgyár miatt parázs a hangulat. Ott megépülhet „a 16 osztályos általános iskola modern vonalakat követő, visszafogott, a városképbe illeszkedő négy szintes épülete.” Az uniós közbeszerzési értesítő szerint lesz udvar, füvesített labdarúgópálya, sőt, az iskola épületével egybeépítve egy tornacsarnokot is kapnak a diákok. De parkolóból sem lesz hiány.
A földszinten tálalókonyha, karbantartó műhely, étterem és büfé, erőnléti terem és tornacsarnok épül majd, míg az első emeleten egy nagy központi aula, igazgatási, nevelőtestületi irodák, kápolna, könyvtár, a tornateremhez szükséges öltöző blokkok lesznek. A második és a harmadik emeleten kapnak helyet a 16 osztály számára szükséges csoportszobák, tantermek, szaktantermek.
A Dehir interjúja az épülő iskoláról.
És hogy miért pont Debrecen (az egyik) szerencsés kivétel? Vélhetően azért, mert a Szent György Római Katolikus Általános Iskola építését a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye vállalta magára. Igaz, csak részben saját forrásból: Palánki Ferenc megyéspüspök egy riportban elárulta, hogy
a beruházás költségeinek nagyjából felét állami támogatásból, vagyis közpénzből állják.
Megkerestük azért mi is a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyét, ahonnan rövid időn belül válaszolták is. Viszont csak annyit közöltek egyelőre, hogy az egyházmegyei gazdasági igazgató majd csak az alapkőletételkor ad bővebb információt a sajtónak az iskolát érintő kérdésére. Ennek időpontja azonban még nincs kitűzve.
A kormány amúgy igazán bőkezű az egyházakkal: két éve a Magyar Hang szedte össze, hogy tíz év alatt ezermilliárd forint feletti összeget kaptak az államtól, majd idén derült ki, hogy a kormány jelentősen emelte a bevett egyházak kiegészítő jövedelempótlékait is. Arról nem is beszélve, hogy épületek százai kerülhetnek ingyen az egyházak tulajdonába még akkor is, ha azok sosem voltak a birtokukban.
A kivitelezést nettó 2,4 milliárd forintért végezheti el a debreceni TÁRS-95 Acélszerkezet és Gépgyártó Építőipari Kft. Bár a nyertes nem ismeretlen a városban és környékén, érdekesség, hogy nem valamelyik másik nagyágyú nyerte a tendert.
Rengetegen versenybe szálltak ugyanis a munkáért: összesen 12 ajánlat érkezett. Pályázott még a Mészáros-család cége, a FEJÉR-B.Á.L. Zrt., az uszoda- és stadionépítésről ismert LATEREX Építő Zrt., a szintén nagypályás KE-VÍZ 21 Építőipari Zrt., a verhetetlennek tűnő TÖMB 2002 Szolgáltató Kft., a szintén kedvenc EB Hungary Invest, a Hunép Építőipari Zrt. és a Nyírépszer Kft., a Mester-Építő Kft.2-41, a Tompa Társasház Kft., a BAUSZER Építő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., de még a nyírmártonfalvai Vespertinus Kft. is.
Az egyház – különleges jogaival élve – gyakran közbeszerzés nélkül is kiadhat megbízásokat.
Az, hogy a legnagyobbak is indultak – a nem kiemelkedően magas összegű – pályázaton, egy általunk megkérdezett építési szakember szerint annak a jele is lehet, hogy komoly gondok vannak az építőiparban: kevés a beruházás és a külföldi megrendelés, miközben drasztikusan megnőttek a költségek. Emiatt már a nagyobb cégek is „lehajolnak az apróért”. A probléma év végére válhat igazán komollyá, amikor akár jelentős elbocsátások várhatók.
A 2000-ben alapított, 190 fős TÁRS-95 Acélszerkezet és Gépgyártó Építőipari Kft. tulajdonosa Kovács Tamás és Kovács Tamásné. A cég tavaly hat közbeszerzést is nyert, köztük a debreceni Latinovits Színház munkálataiban is részt vehettek. A kft. bevétele az elmúlt években 4,9 és 6,7 milliárd forint között mozgott. | 2,4 milliárdért épít iskolát Debrecenben a közpénzzel megtolt katolikus egyház | A nagy állami spórolás és a nem érkező uniós források miatt nem épül iskola többek között Csömörön, Kistarcsán és Dunaharasztiban sem, de Debrecen valamiért a kiváltságosak közé került. A hajdú-bihari város nemcsak egy szép nagy akkumulátorgyárat, de egy új, 16 osztályos általános iskolát is kap. Ugyan a beruházó hivatalosan a katolikus egyház, egy interjúból kiderült: a költségek nagyjából felét az állam állja, vagyis közpénzből fizetik. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/07/13/24-milliardert-epit-iskolat-debrecenben-a-kozpenzzel-megtolt-katolikus-egyhaz/ | 2023-07-13 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A nyolcoldalas, kompromisszumokon alapuló dokumentumot egyedül a bizottság SZDSZ-es tagja, Gulyás József nem fogadta el, mert álláspontja szerint a két szervezet közötti kapcsolatot nem sikerült teljes mélységig tisztázni, ehhez ugyanis nem kaptak elegendő információt az alapítvány kuratóriumi elnökétől, Földesi-Szabó Lászlótól.
Mint mondta, a főkurátor magatartása gyengítette a jelentés és a vizsgálat erejét. Közölte: indokolt lett volna újbóli meghallgatása, ám ezt a bizottság január végéig tartó mandátuma már nem tette lehetővé.
A bizottság azt megelőzően fejezte be a munkáját, hogy Földesi-Szabó Lászlót, az alapítvány főkurátorát újból meghallgatta volna. A kuratóriumi elnök a múlt héten, bizottsági meghallgatását követően kért felmentést titoktartási kötelezettsége alól, ám nem tudni, megkapta-e.
Vámmentesség
Az üggyel összefügg, hogy Földesi-Szabó Lászlót csempészéssel és sikkasztással gyanúsítják. A vámosok még áprilisban áfa és vám meg nem fizetése miatt indítottak nyomozást a kuratóriumi elnök és mások ellen. Az eddigi adatok szerint 2005 és 2007 között több mint 170 esetben kezdeményeztek vámmentességet a Távol-Keletről származó konzervekre.
Demeter Ervin, a testület fideszes elnöke és Tóth Károly szocialista alelnök egyértelműen az mondta, hogy az alapítvány nem volt fedőszervezete az NBH-nak. A jelentésben ugyanakkor az áll, hogy a hivatal "bizonyos műveleti területen végzett munkáját az alapítványon keresztül próbálta leplezni".
Nagy siker
A bizottság elnöke az ülést követő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: "óriási fegyvertény" a közösen elfogadott jelentés, amely feladatokat is előír. Így például a vám- és pénzügyőrség országos parancsnokától azt kéri, hogy annak a vámhivatalnak a működését, ahol 175 alkalommal vámmentesen kezeltek adománynak szánt, majd áruházláncoknak értékesített árukat, vizsgálja meg.
A pénzügyminisztert arra kérték, vizsgálja át az adományozások szabályozását. Demeter Ervin közölte, hogy miután a vám és pénzügyőrség és az NBH együttműködésében rendellenességek vannak, azt kérték az érintett miniszterektől, tegyenek intézkedéseket.
Ködös működés
A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős minisztertől azt kérték, hogy vizsgálat keretében tisztázza az alapítvány és az NBH kapcsolatát, mert az "rendellenesen, célszerűtlenül és ködösen" működött.
Az NBH és az alapítvány közötti kapcsolat egyértelműen "kockázatos" volt. "Ilyen rendezetlenül, szervezetlenül együttműködni (...) kockázatos, nem tartható, tehát ezen változtatni kell" - fogalmazott a bizottság elnöke, hozzátéve: a változtatások "hogyanja" már a miniszterek feladata.
Maszek
Demeter Ervin szerint "az a baj, ha az NBH nem a törvényben biztosított lehetőségekkel végzi a munkáját, hanem (...) maszek titkosszolgálatként". "Az alapítvány képviselői titkosszolgálatosdit játszottak, (...), ez nem rendjén való" - jegyezte meg.
Közölte azt is: meglátása szerint az NBH főigazgatója nem segítette a munkájukat, ezért "ebben az esetben egy vizsgálóbizottság, ha jól végzi a dolgát, kezdeményezi, hogy indítsanak fegyelmi eljárást ellene". Hozzátette: ezt azért nem tették, mert a "másik oldal" ezt nem támogatta volna. Arra hívta fel a figyelmet ezzel összefüggésben, hogy csak azok a megállapítások kerültek be a jelentésbe, amit közösen támogattak.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy az NBH és az alapítvány közötti, a jelentésben említett "jelentős összegű szerződés" "pontos tartalmával a bizottság nincs tisztában". A jelentés megállapításai között szerepel az is: a Legfőbb Ügyészség szerint a szervezet kiemelkedően közhasznú jogállása megalapozatlan volt. | Valami kapcsolat volt az NBH és az Egy-Másért között | Közös jelentés elfogadásával ért véget az Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítvány és a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) közötti kapcsolatot vizsgáló országgyűlési bizottság tevékenysége kedden, a testület záróülésén. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/01/29/valami_kapcsolat_volt_nbh/ | 2008-01-29 12:04:00 | true | null | null | 24.hu |
Egy uniós jogszabály szerint a tagállamoknak minden évben be kell fizetniük a közös költségvetésbe a fel nem dolgozott műanyagok után egyfajta hozzájárulást, kilogrammonként nyolcvan eurócentet, Magyarországnak tavaly emiatt 75 milliárd forintot kellett Brüsszelnek utalnia. A Mollal kötött hulladékkoncessziós szerződésben erről azonban nem lehet olvasni. Nagy kérdés, hogy a következő években ki fog fizetni az Európai Uniónak: a cég vagy az állam?
Orbán Viktor miniszterelnök június 29-én posztolt ki egy mémet Twitter-oldalán, amelyben azt kérdezi: hol van a pénz, Európai Bizottság?
Mint ismert, a brüsszeli testület több tízmilliárd eurót kért a tagállamoktól a közös költségvetésbe, mert az infláció miatt megugrottak a költségek és a kamatkiadások, de kell a pénz Ukrajna pénzügyi támogatására is.
A magyar miniszterelnök lényegében arra utalt, hogy a bizottság elherdálta a pénzt, ezért kér újabb összegeket a tagállamoktól.
Zöldülj vagy fizess!
Ez azért érdekes kérdés, mert 2021 óta újabb tétellel gazdagodott a közös uniós költségvetés. (Eddig a vámok, a tagállamok befizetései adták az EU saját bevételeinek nagy részét.) Ez az új bevétel a tagállamok által termelt, nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladék mennyiségén alapuló nemzeti hozzájárulás nevet viseli.
Jelentős bevételről van szó. Egy, a Szabad Európa birtokába került dokumentum szerint Magyarország 2022-es befizetési kötelezettsége 75 milliárd forint volt. Ez majdnem akkora összeg, mint amit termékdíjként fizettek be a cégek az államnak (éves szinten 80-85 milliárd forint).
Az uniós stratégia szerint ez a fizetési kötelezettség arra sarkallhatja a tagállamokat, hogy minél nagyobb arányban hasznosítsák újra a termelődött műanyagot, ami hozzájárul „a műanyag csomagolási hulladék okozta szennyezés csökkentéséhez”.
A befizetés az egyes tagállamokban nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladék mennyiségével arányos nemzeti hozzájáruláson alapul, ösztönzi az egyszer használatos műanyag termékek fogyasztásának csökkentését, az újrafeldolgozást és a körforgásos gazdaság térnyerését. Az Európai Unió szabad kezet adott a tagállamoknak, vagyis eldönthetik, hogyan akarják elérni ezeket az uniós célokat.
Az EU-s előírások szerint minden egyes nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladék kilogrammja után nyolcvan eurócentet kell a közös kasszába fizetni.
Az uniós irányelv szerint a számítási mód egyszerű: az adott évben keletkezett műanyag csomagolási hulladék tömegéből ki kell vonni az adott évben újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladék tömegét.
Egyes tagállamok esetében egyösszegű csökkentést lehet alkalmazni. Ez Magyarország esetében harmincmillió euró (mintegy 11 milliárd forint), vagyis ennyivel kevesebbet kell befizetni, így jött ki a 75 milliárdos végszámla.
Ehhez kapcsolódóan: Demonstrációra készülnek a fémkereskedők: teherautókkal vonulnak a Mol-székház elé
2020-ban Magyarországon a műanyag hulladék csupán 33 százaléka lett újrahasznosítva, vagyis kétharmada nem, ezzel a tagállamok között az utolsó harmadban foglaltunk helyet.
Ahogy a grafikonon is látszik, az Eurostat adatai szerint Litvániában például ez az arány hetven, míg Csehországban 61 százalék, az uniós átlag 41 százalék volt 2020-ban.
Koncesszió kockázat nélkül?
Nem lesz könnyű ezen változtatni Magyarországon, úgy tűnik, még évekig súlyos milliárdokat kell fizetnünk hogy az EU-nak. Kérdés, kinek.
A kormány ugyanis 35 éves koncessziós megállapodást kötött tavaly a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-vel (Mol) a hazai hulladékgazdálkodás jelentős részére. Ebben benne van a műanyag csomagolás is.
Viszont a nyilvánosan elérhető szerződésben nincs arra utaló jel, hogy az EU-nak fizetendő hozzájárulást kinek kellene teljesítenie. Kerestük az Energiaügyi Minisztériumot, de cikkünk megjelenéséig nem reagáltak.
Egy koncessziós rendszerben az uniós előírások szerint a koncesszor viseli az üzemeltetés kockázatát, ő szedi be a díjakat és fedezi a költségeket. Ebben a relációban a Mol hulladékos cégének, a MOHU-nak kellene fizetnie a hozzájárulást, hiszen ezáltal lenne motivált abban, hogy minél gyorsabban és minél több műanyagot hasznosítson újra.
Az uniós jog ugyanakkor tagországi, vagyis állami hozzájárulást vár el, már csak azért is, mert egyetlen országban sem működik a hazaihoz hasonló koncessziós rendszer a hulladékgazdálkodásban, és a jogszabály elfogadásakor Magyarországon sem így volt.
Így Brüsszelben nem is tudják értelmezni, hogy egy cég fizeti a tagállami hozzájárulást. Ettől függetlenül a kormány rögzíthette volna a koncessziós szerződésben ezt a fizetési kötelezettséget, például úgy, hogy a Mol utal az államnak, az állam pedig az EU-nak.
Ha viszont az állam fizeti, akkor nem csinált túl jó üzletet a kormány, hiszen a termékdíjból még befolyt 80-85 milliárd forint az államkasszába, ami fedezte az uniós befizetés 75 milliárdos költségét.
A július 1-jén elindult koncessziós rendszerben azonban egy új díj, az EPR veszi át a termékdíj szerepét. Ezt már nem az államnak fizetik a cégek, hanem a Mol leányvállalatának, MOHU-nak.
Így érdemi állami bevétel 2023 második felétől nem érkezik a költségvetésbe, de az államnak mégis éves szinten hetvenmilliárd forintos összegbe fog kerülni a fel nem dolgozott műanyagok utáni befizetés.
Felvetődik, hogy mi értelme volt az egész koncessziós rendszernek, ha az államnak továbbra is mínuszos a hazai hulladékgazdálkodás fenntartása. Ha az uniós közös költségvetésről van szó, nemcsak az a kérdés, hogy hol a pénz, hanem az is, hogy honnan jön, vagyis ki fizeti be. | Akadt egy 75 milliárd forintos kérdés a hulladékkoncesszióban | Egy uniós jogszabály szerint a tagállamoknak minden évben be kell fizetniük a közös költségvetésbe a fel nem dolgozott műanyagok után egyfajta hozzájárulást, kilogrammonként nyolcvan eurócentet, Magyarországnak tavaly emiatt 75 milliárd forintot kellett Brüsszelnek utalnia. A Mollal kötött hulladékkoncessziós szerződésben erről azonban nem lehet olvasni. Nagy kérdés, hogy a következő években ki fog fizetni az Európai Uniónak: a cég vagy az állam? | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/akadt-egy-75-milliard-forintos-kerdes-a-hulladekkoncesszioban/32499320.html | 2023-07-14 12:33:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Az elmúlt 24 órában olyan információk jelentek meg a buszbeszerzéssel kapcsolatban, például a Heti Válasz című lapban, amelyek kapcsán felmerült kérdésekre a BKV vezetésének kell választ adnia – jelentette ki a főpolgármester.
Demszky Gábor azt várja városüzemeltetési helyettesétől, hogy a Főpolgármesteri Kabinet jövő hétfői ülésén írásban számoljon be a buszvásárlás valamennyi körülményéről, s vizsgálja meg a tudósításokban megjelent információkat is.
Hagyó: nincs hatásköröm
Hagyó Miklós közleményben reagált Demszky Gábor sajtónyilatkozatára. Ebben kifejti, hogy már tegnap tényszerű és sürgős felvilágosítást kért a BKV Zrt. vezérigazgatójától a sajtóhírekben említettekkel kapcsolatban. Ugyancsak kérte az Igazgató Tanács és a Felügyelő Bizottság tájékoztatását is az eseményekről.
Hagyó felhívta a figyelmet, hogy a közbeszerzési pályázatokkal kapcsolatosan a főpolgármester-helyettesnek nincsen vizsgálati hatásköre. Emlékeztetett rá, hogy a Fővárosi Közgyűlés a legutóbbi – múlt heti – ülésén nem a BKV konkrét buszbeszerzését bírálta el, illetve hagyta jóvá, hanem a buszbeszerzésre rendelkezésre álló források átcsoportosításáról döntött.
A járművásárlás közlekedésszakmai kérdés, amely szakmai – s nem politikai – döntést igényel, így az egyértelműen a vállalatvezetés döntési kompetenciája, felelőssége – írja közleményében Hagyó.
Gyanús körülmények
A Heti Válasz szerint a buszbeszerzési pályázat felveti a korrupció gyanúját. A lap arról ír többek között, hogy a BKV vezérének fia havi fizetést kap attól az Alfa Busz Kft.-től, amelyre a több milliárd forintos csuklósjármű-tendert kiírta a közlekedési vállalat.
A lap szerint a múlt csütörtöki tenderbontás után a BKV első embere, Antal Attila egy szóval sem jelezte érintettségét az őt megbízó Fővárosi Közgyűlésnek. | Demszky vizsgálatot kért a buszvásárlásokról | A főpolgármester a BKV-buszok vásárlásával kapcsolatban megjelent hírek valóságtartalmának vizsgálatára kérte városüzemeltetési helyettesét. Hagyó Miklós már a kérés előtt vizsgálatot indított. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/02/07/demszky_vizsgalatot_kert_buszvasarlasokrol/ | 2008-02-07 12:44:00 | true | null | null | 24.hu |
A másodfokú bíróság szerdán megváltoztatta a Pesti Központi Kerületi Bíróság által első fokon hozott határozatot és K. P. gyanúsítottat előzetes letartóztatásba helyezte, J. K. gyanúsítottal szemben házi őrizetet rendelt el. A bíróság azzal indokolta döntését, hogy a gyanúsítottak esetében fennáll az eljárás meghiúsításának, megakadályozásának veszélye.
Az önkormányzat száz százalékos tulajdonában lévő vagyonkezelő cégének igazgatóját gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által elkövetett vesztegetéssel, egy másik személyt pedig ugyanennek a bűncselekménynek a bűnsegédi alakzatával gyanúsítja a Nemzeti Nyomozó Iroda.
A Terézvárosi Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatóját az igazgatótanácsi ülésről vitték el a rendőrök január 23-án. A férfit egy nagy értékű ingatlan eladásával kapcsolatos vesztegetési ügyben hallgatták ki gyanúsítottként. | Előzetesben a Terézvárosi Vagyonkezelő Zrt. vezetője | Megváltoztatta az elsőfokú bíróság döntését és előzetes letartóztatásba helyezte a Fővárosi Bíróság a terézvárosi vagyonkezelő vesztegetéssel gyanúsított vezetőjét csütörtökön. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/02/07/elozetesben_terezvarosi_vagyonkezelo_zrt/ | 2008-02-07 13:02:00 | true | null | null | 24.hu |
Zuschlag a kormányokon és politikai oldalakon átívelő ifjúsági intézményrendszer működéséről, a politikai ifjúsági szervezetek finanszírozási módjáról tett vallomást – mondta el Kovács M Gábor, Zuschlag János ügyvédje. Beszámolt a Fiatal Baloldal gazdálkodásról is, ahol „bevett gyakorlat volt, hogy politikai ifjúsági szervezetek más civil szervezetekkel közösen valósítják meg programjaikat”.
Vallomásában elismerte: „a büntetőeljárásban érintett egyesületek a Fiatal Baloldallal sok közös programot szerveztek, így a finanszírozási kérdésék is összefolyhattak. Így, ha ennek keretében szabálytalanságok történtek, azért, mint a FIB elnökhelyettese, politikai felelősséget vállal” – idézte a védő. Szabó Ferenc, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség főügyész-helyettese megerősítette Zuschlag János vallomásának tényét. | Zuschlag csak politikai felelősségét ismerte el | Vallomást tett Zuschlag János az ellene és 13 társa ellen folyó bűnügyben, amelyben politikai felelősséget vállalt az MSZP ifjúsági szervezete és a civil szervezetek esetleges finanszírozási szabálytalanságaiért. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/02/19/zuschlag_csak_politikai_felelosseget_ismerte/ | 2008-02-19 14:36:00 | true | null | null | 24.hu |
A pártelnök hozzátette: sem ő, sem a párt vezetése nem tudja, hogy pontosan mi történt, de nagyon gyanítják, hogy voltak szabálytalanságok. Kedden azonnali vizsgálatot kezdeményezett, amelynek lefolytatásával a párt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnökét, Jüttner Csabát bízta meg. Jüttner Csabának maximum 30 nap áll a rendelkezésére, hogy ezt lefolytassa és az eredményt a liberálisok ügyvivő testülete, illetve országos tanácsa elé tárja.
Kóka János közleményt adott ki, amelyben többek között tudatta: “Az SZDSZ vezetősége teljes egészében támogat, de a jelenlegi helyzetben ez nekem kevés. Ha a vizsgálat után az SZDSZ vezetőiben a legkisebb kétség is felmerül, hogy jogszerűen lettem-e a párt elnöke, akkor azonnal dönteni kell. Decemberben könnyű volt lemondanom a gazdasági tárca vezetéséről, mert ez volt az SZDSZ érdeke. Most is a párt érdekei szerint fogok eljárni. Nekem a legfontosabb a párt becsülete és a saját tisztességem. Ezért ha bármilyen kétség felmerül, kész vagyok újra ringbe szállni, és újra megmérettetni magam.
Erről a kérdésről, a vizsgálat lezárásáig nincs több mondanivalóm, mindent elmondtam, amit tudhatunk. Ezért az ilyen irányú kérdésekre nem kívánok válaszolni.” | Kóka: lehetett szabálytalanság | A Szabad Demokraták Szövetségében erős a gyanú, hogy a tavalyi elnökválasztáson és tisztújításon szabálytalanságok történtek - közölte Kóka János, aki szerint új választás is lehet. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/02/16/koka_volt_szabalytalansag/ | 2008-02-16 14:43:00 | true | null | null | 24.hu |
A volt kistérségi megbízott eddig nem tett vallomást. A
Magyar Nemzet írása szerint az ügyben a nyomozók jelenleg tanúkat hallgatnak
ki.
Tavaly ősszel a Zuschlag János-ügy egyik mellékszálaként a HírTV mutatta be
azt a rejtett kamerás felvételt, amelyet 2005-ben egy vállalkozó készített a
Weiszenberger Lászlóval folytatott megbeszéléséről.
Weiszenberger László (Fotó: MTI) | Weiszenberger gyanúsított lett | Befolyással üzérkedés miatt gyanúsítottá nyilvánították Weiszenberger László, volt MSZP-s önkormányzati képviselőt. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/02/28/weiszenberger_gyanusitott_lett/ | 2008-02-28 14:47:00 | true | null | null | 24.hu |
A közgyűlés az ellenzék, a szabad demokraták és a teremben lévő két szocialista képviselő szavazataival hozott döntést arról, hogy vizsgálatot kér a BKV Zrt. vezetése által tavaly kötött több milliárd forint értékű, jórészt tanácsadásról szóló szerződésekkel kapcsolatban.
Ezt megelőzően Balogh Zsolt, a BKV vezérigazgató-helyettese, aki a beteg Antal Attila vezérigazgatót helyettesíti, szólt a szerződések címéről és az azokkal előirányzott, illetve már kifizetett összegekről. A 2012 végéig szóló szerződés alapján az AAM Zrt. több mint 2,5 milliárd forintot kapna, amiből már több száz millió forintot kifizettek számukra.
A BKV megbízott vezérigazgatója kifejtette, hogy a tanácsadó cég több ezer munkaórában milyen hatalmas mennyiségű, több tízezer oldalnyi tanulmányt készített a BKV-nak és a DBR Metró Projekt Igazgatóságnak.
Csak a BKV-nál kukkanthatnak bele az iratokba
Bojár Iván (SZDSZ) felvetésére válaszolva azt azonban nem tartotta teljesíthetőnek Balogh Zsolt, hogy az általa felolvasott anyagot átadja a helyszínen a képviselőknek. Arra viszont nyitott volt, hogy a cégnél minden iratot megtekinthetnek a képviselők. A válaszaiból kiderült az is, hogy a szerződések többségét Antal Attila vezérigazgató írta alá.
Tarlós István, a Fidesz frakcióvezetője elfogadhatatlannak tartotta a cégvezető válaszait, s megjegyezte, hogy Demszky Gábor helyében elgondolkodna azon, mi is zajlik a BKV-nál. Wintermantel Zsolt (Fidesz) furcsállotta, hogy a főpolgármester, aki a város vezetője, nem tud semmit a BKV-nál történő dolgokról. Meglepőnek nevezte, hogy miközben járatritkításokat szorgalmaz a BKV, “milliárdok röpködnek” tanácsadókra.
Úgy vélte, hogy jó lenne, ha a főpolgármester rendet tenne a háza táján. Megjegyezte, hogy nehezen megfogható “gumiszerződések” rajzolódtak ki a cégvezetés tájékoztatójából.
Az ellenzékiek elfogadhatatlannak tartották azt is, hogy a tanácsadók gyakorlatilag olyan feladatokat végeznek a BKV-nak és a 4-es metró projekt igazgatóságának, amelyeket a dolgozóknak kellene teljesíteniük.
Válságban a BKV vezetése?
Bagdy Gábor (KDNP) frakcióvezető szerint a jelek arra utalnak, hogy a BKV jelenleg vezetési válságban van.
Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-helyettes egyetértett azzal, hogy a BKV felügyelőbizottsága tárja fel ez ügyben a teljes igazságot. Hangsúlyozta, hogy szerinte viszont az lenne a probléma, ha a városházáról bárki belelátna bármelyik cég bármilyen szerződésébe.
A cégek vezető szerveinek a feladata ellenőrizni e szerződéseket – jegyezte meg. Cáfolta a DBR projekt irányítóinak működését ért kritikákat, s kijelentette: szerinte átlátható az irányítási struktúra.
Nem volt meg a szükséges többség annak az ellenzéki javaslatnak az elfogadásához, hogy a BKV-nál elrendelt vizsgálat lezárásig utasítsák a cégvezetést arra, hogy függessze fel ezeknek a tanácsadói szerződéseknek a végrehajtását. | A főváros is vizsgálná a BKV-szerződéseket | A fővárosi közgyűlés vizsgálatot kér a BKV által kötött tanácsadói szerződésekkel kapcsolatban. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/02/28/fovaros_is_vizsgalna/ | 2008-02-28 16:01:00 | true | null | null | 24.hu |
Egymilliós nem vagyoni kártérítést kér Bajnai Gordon Orbán Viktortól az uniós pénzek szétosztásával kapcsolatos kijelentései miatt.A kifogásolt kijelentések közzétételekor az uniós pénzek szétosztásáért felelős miniszteri posztot betöltő Bajnai Gordon a Fidesz elnökének szeptemberben a Magyar Nemzet online kiadásában nyilvánosságra hozott kijelentéseit kifogásolta.Orbán Viktor akkor többek között arra utalt, hogy az új baloldal elfoglalta a szocialista pártot, s az „új baloldal” emblematikus figuráinak a miniszterelnököt, az uniós pénzek szétosztásáért felelős minisztert és a „Zuschlag Jánosokat” nevezte. Továbbá hozzátette azt is: az állami, uniós pénzeket „maffiamódszerekkel” osztják szét, tüntetik el.A Fővárosi Bíróságon folyó eljárás során a felperes jogi képviselője azzal érvelt, a véleménynyilvánítás szabadsága nem terjedhet addig, hogy ügyfelét megpróbálják befeketíteni, valótlan tényállításokkal úgy beállítani, hogy bűncselekmények elkövetésének részese lenne.Az alperes jogi képviselője ugyanakkor azzal érvelt: felperes tévedett, amikor úgy vélte, Orbán Viktor tényállításokat tett, holott az alperes csupán közszereplőként fogalmazta meg politikai véleményét azzal az uniószerte közismert jelenséggel kapcsolatban, hogy problémák vannak az EU-s pénzek szétosztása körül. | Bajnai egymillióra perli Orbánt | Egymilliós nem vagyoni kártérítést kér Bajnai Gordon Orbán Viktortól az uniós pénzek szétosztásával kapcsolatos kijelentései miatt. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/03/03/bajnai_egymilliora_perli_orbant/ | 2008-03-03 16:12:00 | true | null | null | 24.hu |
A Budapesti Katonai Ügyészség szóvivője nevek említése nélkül azt mondta: két volt vezető beosztású rendőr ellen szolgálati visszaélés vétsége miatt emeltek vádat szerdán.
Ács Tibor annyit közölt, hogy az ügyben korábban három rendőrt gyanúsítottak meg, de egyikükkel szemben megszüntették az eljárást. A másik két rendőr közül az egyiket egy-, a másikat hatrendbeli szolgálati visszaéléssel vádolták meg. A távirati iroda értesülése szerint az utóbbi Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány.
Felmentése után ünnepélyes keretek között köszönt el a rendőröktől (Fotó: MTI)
A szóvivő a tényállásról sem beszélt részletesen, azt azonban elmondta, hogy az ügyészség kérte a bíróságtól az ügy soron kívüli tárgyalását.
Sajtóhírek szerint Gergényi Péter ellen többek között azért indult eljárás, mert menesztése előtt lefokozta egy akciócsoport főtörzszászlósát, és áthelyezte börtönőrnek. A rendőr, akit korábban elküldeni is megpróbáltak, hét másik rendőrrel együtt feljelentette Gergényit. | Vádat emeltek Gergényi ellen | Vádat emelt az ügyészség Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány ellen hatrendbeli szolgálati visszaélés vétsége miatt. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/03/12/vadat_emeltek_gergenyi_ellen/ | 2008-03-12 16:18:00 | true | null | null | 24.hu |
Jüttner Csaba Szabolcs megyei elnök az ügyvivő testület ülése után azt mondta: terjedelmes volt az ügyvivő testület elé tárt anyag. A háromtagú vizsgálóbizottság három megállapítást tett. Négy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei küldött nem vett részt a küldöttgyűlés egyik napján sem. Ők meghallgatásukkor egyértelműen azt mondták, hogy nem voltak ott az eseményen, ugyanakkor a jelenléti íven a nevük mellett aláírások voltak.
Kóka nem felelős
A vizsgálat azt is megállapította, hogy sem Kóka Jánosra, sem Fodor Gáborra nincs olyan terhelő tény, hogy ők, vagy a hozzájuk kapcsolódó stáb szervezte volna ezeket a szabálytalanságokat – jelentette mi Jüttner.
A bizottság nem talált tényeket arra, hogy ténylegesen szavaztak-e és kikre adták esetleg voksukat. Az ülés után sem Jüttner, sem a testület egyetlen tagja sem válaszolt kérdésre, sőt a párt teljes vezetése titokban hagyta el a liberális párt székházát. Így egyelőre nem lehet tudni, hogy megismétlik-e az elnökválasztást, vagy elfogadják a tavaly márciusi választás eredményét. | Nincs következménye az SZDSZ-botránynak | Bár az kiderült az SZDSZ belső vizsgálatából, hogy valóban olyanok szavaztak a pártelnök-választáson, akik nem voltak erre jogosultak, a liberálisok nem találtak felelőst. Arra sem derült fény, hogy tartanak-e új voksolást. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/03/14/nincs_kovetkezmenye_szdsz_botranynak/ | 2008-03-14 16:21:00 | true | null | null | 24.hu |
Üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadása gyanújával indított eljárást a Jász-Nagykun-Szolnok megyei rendőrség egy szolnoki orvos ellen. Az eljárást a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján indították meg, miután a nyomozók 2023. július 17-én tetten érték.
A rendőrség gyanúja szerint az orvos 2023. május 31. és június 20. között a betegeitől hálapénzt fogadott el "a kórházban" [Szolnokon két kórház van, a rendőrség közleményéből nem derül ki, hogy melyikben] nyújtott ellátásért, annak ellenére, hogy állami egészségügyi jogviszonyban járt el.
Az orvosnál tartott házkutatás során a nyomozók több mint 37 millió forintot, tízmillió forintnyi valutát, mobiltelefonokat, ékszereket, üres és készpénzt tartalmazó borítékokat foglaltak le. | Tetten érték a hálapénzt elfogadó szolnoki orvost | Üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadása gyanújával indított eljárást a Jász-Nagykun-Szolnok megyei rendőrség egy szolnoki orvos ellen. Az eljárást a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján indították meg, miután a nyomozók 2023. július 17-én tetten érték. | null | 1 | https://444.hu/2023/07/18/tetten-ertek-a-halapenzt-elfogado-szolnoki-orvost | 2023-07-18 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Talentis Group Zrt. kizárólagos tárgyalási jogot biztosító szándéknyilatkozatot írt alá az osztrák Asamer Baustoffe AG tulajdonában lévő Lukavac Cement d.o.o. felvásárlásáról – jelentette be közös keddi közleményében a Mészáros Csoport és az Asamer Baustoffe AG of Austria.
A csoport ezúttal Bosznia-Hercegovinában terjeszkedik, horvátországi és romániai érdekeltségei mellett tovább erősíti külföldi jelenlétét, hangsúlyozták a közleményben. A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Talentis Group Zrt., az aláírt szándéknyilatkozat értelmében, kizárólagos jogot szerzett ahhoz, hogy az Asamer Baustoffe AG 100 százalékos tulajdonában lévő Lukavac Cement d.o.o. megvásárlásáról tárgyalásokat kezdeményezzen – írták.
A tranzakció várhatóan 2023 végén, az átvilágítási folyamat befejezését követően zárulhat. A tranzakció a versenyhatóság jóváhagyásától függ – tették hozzá.
A régióban kiváló piaci pozícióval rendelkező Lukavac Cement cementgyártó vállalatot 1974-ben alapították, és 2001-ben az osztrák Asamer csoport sikeresen privatizálta. A cementgyár éves termelési kapacitása 650 ezer tonna klinkerbeton és több mint egymillió tonna cement. A vállalat 50 százalékos részesedéssel rendelkezik a Vijenac mészkőbányában, amely más üzemeknek és építőipari vállalatoknak is szállít adalékanyagot. A vállalat 2014-ben készbeton gyártásával bővítette tevékenységét. A betonüzemek Szarajevóban és Banja Lukában találhatók – ismertették a csoport közleményében.
A közlemény idézte Mészáros Lőrincet, a Talentis Group Zrt. tulajdonosát, aki úgy fogalmazott, hogy
az akvizíció egyrészt hozzájárul a hazai alapanyag-ellátási hiányok csökkentéséhez, másrészt vertikálisan tovább bővíti a Mészáros Csoport építőipari portfólióját egy stabil lábakon álló, a régióban kiemelkedő eredménytermelő képességű iparvállalattal. Külön hozzáadott érték számomra, hogy ezzel a Mészáros Csoport építőipari szegmense is kilép a nemzetközi piacra. | Mészáros Lőrinc osztrák cégtől vett cementgyárat, mészkőbánya is jár hozzá | A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Talentis Group Zrt. kizárólagos tárgyalási jogot biztosító szándéknyilatkozatot írt alá az osztrák Asamer Baustoffe AG tulajdonában lévő Lukavac Cement d.o.o. felvásárlásáról – jelentette be közös keddi közleményében a Mészáros Csoport és az Asamer Baustoffe AG of Austria. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/07/18/meszaros-lorinc-cementgyar-meszkobanya-akvizicio-talentis-group/ | 2023-07-18 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Selena Gomez nyilvánosan mutatkozott szerelmével, egy papucsos pasival, és ez a hír igen csak megragadta Kovács András Péter fantáziáját. Vajon elfogadná-e az amerikai szupersztár őt is olyannak, amilyen. A merész gondolatkísérlet vizuális demonstrálására KAP a mesterséges intelligenciát hívta segítségül: vajon lehetne egy sokkal pufibb, sokkal kevésbé sármos Bandi és Selena egy szép, boldog pár? | A lélegeztetőgép-bizniszből ismert kínai céggel fog össze Tiborcz Waberer'se | Az új vállalkozás Ázsiából érkező piaci szereplőknek akar teljes logisztikai megoldást nyújtani. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230714_hvg_sinowa_international_waberers_kina_tiborcz | 2023-07-14 14:00:00 | true | null | null | HVG360 |
olvasási idő
3 perc
megjelent
2023.07.14. 07:10
A fideszes parlamenti többség, valamint az Orbán-kormány olyan sok ponton sértett érdekeket és a gyanú szerint jogelveket is az új hulladékgazdálkodási rendszerrel, hogy idővel az igazságszolgáltatás valamelyik bugyrában még alá is áshatják a Mol jogosultságait. | Sértheti az uniós jogot, ha százmilliárdokat varázsol magának a hulladékból a Mol | A fideszes parlamenti többség, valamint az Orbán-kormány olyan sok ponton sértett érdekeket és a gyanú szerint jogelveket is az új hulladékgazdálkodási rendszerrel, hogy idővel az igazságszolgáltatás valamelyik bugyrában még alá is áshatják a Mol jogosultságait. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230714_hvg_hulladekgazdalkodas_szemetszallitas_jogtisztasag_mol_mohu | 2023-07-14 09:10:00 | true | null | null | HVG360 |
2023.07.13. 09:10
2023.07.13. 09:25
Környezetvédelmi célokra hivatkozva valójában egy újabb ágazat piaci újraosztása zajlik a hulladékgazdálkodásban. Az új rendszer egyelőre szinte átláthatatlan, a Mol leányvállalata, a Mohu elfogadhatatlan ajánlatokat tesz a szektor cégeinek, a családi vállalkozások nem fogják sokáig bírni, ha nekik kell hitelezniük a Mol-leányt. | A Mol-koncesszió indulásával a hulladékgazdálkodás sok szereplője megy a süllyesztőbe | Környezetvédelmi célokra hivatkozva valójában egy újabb ágazat piaci újraosztása zajlik a hulladékgazdálkodásban. Az új rendszer egyelőre szinte átláthatatlan, a Mol leányvállalata, a Mohu elfogadhatatlan ajánlatokat tesz a szektor cégeinek, a családi vállalkozások nem fogják sokáig bírni, ha nekik kell hitelezniük a Mol-leányt. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20230713__a_szemet_ara__nyeregben_amol__ujabb_piacok_einstandolasa__udvari_tisztogato_HVG_hulladekgazdalkodas_MOL | 2023-07-13 11:10:00 | true | null | null | HVG360 |
Indul az új típusú hulladékkezelés, de mit hoz a magasabb költségeken kívül?
Drasztikusan növeli a cégek költségeit és vele az inflációt, kurtán-furcsán ítélték oda a koncessziót, feltűnően kedvező lépéseket tesz az érdekében a kormányzat, sokan kételkednek a sikerében – sorakoznak a kérdések a most szombaton induló új hulladékrendszerrel kapcsolatban, amelyet 35 évre kapott meg a Mol Nyrt. Mit vesz majd észre ebből egy mezei állampolgár, és egy hulladékát felelősen kezelni kívánó vállalkozás? Tényleg azért drágultak a sokszorosukra a környezetvédelmi termékdíjak, és módosították úgy a jogszabályokat, hogy kedvezzenek a kormány kedvenc olajcégének? Mire készül hulladékfronton a Mol? Nagyok az ambíciók, de nem örülhet mindenki felhőtlenül.
Jelentős drágulásra, és az infláció további fokozódására figyelmeztetnek sorra a szakmai szervezetek az Európai Unió által előírt kiterjesztett gyártói felelősség vagyis EPR-rendszer július elsejei bevezetése nyomán. Legutóbb a Magyar Hullámtermékgyártók Szövetsége (Mahusz) kongatta meg a vészharangot, amely a papírcsomagolás díjának kilencszeresére növelése nyomán az élelmiszerinfláció további 5 százalékos emelkedésére figyelmeztetett. Szerintük a kormányzat által iparági egyeztetés nélkül, irreálisan magas szinten megállapított díjak amellett, hogy inflációt gerjesztenek, szembemennek a körforgásos gazdaságra irányuló kormányzati törekvésekkel, és a rendszer bevezetésének eredeti céljával is: a környezet és a klíma védelmével.
Nem ők az elsők, akik felemelik a szavukat a Magyar Közlönyben június 2-án – alig egy hónappal az új rendszer bevezetése előtt – megjelent energiaügyi miniszteri rendeletben megállapított új, a korábbiaknál jóval magasabb díjtételek ellen. Június elején a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége, majd a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) is felhívta a figyelmet az ebből fakadó drágulásra, ők 3 százalékosra tették az intézkedés inflációnövelő hatását.
Nagy Miklós, a CSAOSZ főtitkára például kiszámolta, hogy az eddig évente az államkasszába környezetvédelmi termékdíjként befizetett 42,5 milliárd forintnak majdnem nyolcszorosát, 240 milliárdot kell majd befizetniük csak a csomagolószerek után, ráadásul immár nem is az államnak, hanem az állami hulladékkoncessziót tavaly 35 évre elnyerő Mol Nyrt. által az erre a tevékenységre alapított a Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.-nek.
A szövetségek ugyanakkor jelezték, hogy nem magával a kiterjesztett gyártói felelősség rendszerével (EPR) van bajuk – ez ugyanis uniós vállallás és előírás, ami azt szolgálja, hogy a klímavédelem és a kibocsátáscsökkentés érdekében minden tagállam, így Magyarország is, fokozatosan áttérjen a körforgásos gazdaságra –, hanem az irreálisan magasan megállapított díjakkal és az előzetes iparági egyeztetés hiányával.
Utolsó pillanatban változó szabályok, nehézkes adminisztráció
Az új rendszer indulásával kapcsolatban azonban nem csak költségek emelkedése okozta pluszterhekre figyelmeztet közölte az Andersen Adótanácsadó Zrt. Egyrészt az EPR-rendelettel kapcsolatban június 19-én közzétettek egy átfogó módosító javaslatcsomagot – amelynek társadalmi egyeztetése még csak négy nappal a rendszer életbe lépése előtt, kedden zárult –, és ami miatt még az utolsó pillanatban is módosulhatnak a szabályok, pedig az érintetteknek már július 1-től részletes napi szintű nyilvántartás kell vezetniük a keletkező és felhasznált hulladékokról és körforgásos termékekről.
Az adótanácsadó kevésnek értékelte a felkészülési időt, és jelezte, az új szabályrendszer nem is fedi le az összes hulladékgazdálkodási folyamatot, sok a nyitott kérdés és a megoldandó probléma, amiknek a jelzett a módosítók is csak egy részét rendezik.
Jelezték azt is, hogy jelentős nehézséget jelent a cégeknek a regisztráció: a kormányhivataloknál kell kérni nyilvántartásba vételüket, ahol többlépcsős folyamat indul, ami során a Mohu-nál is regisztrálniuk kell. Sokan ráadásul az utolsó pillanatban ébredtek. Emellett bonyolultak a nyilvántartásokra vonatkozó szabályok, amiket sokan még a nagyobb cégeknél sem értenek.
Pénzügyi felelősség
A körforgásos gazdaság lényege, hogy a termékek és az alapanyagok a lehető legtovább megőrizzék értéküket, a keletkező hulladéknak pedig a lehető lenagyobb részét ismét visszaforgassák, illetve alapanyagként használják fel gyártásban. Ezt azzal szolgálja az EPR-rendszer, hogy felelősséget helyez gyártóra, hogy úgy gyártsa le a termékét, hogy az minél kevésbé terhelje a környezetet: legyen tartós és javítható, készüljön minél inkább környezetbarát, újrafelhasználható alapanyagokból. Emellett azt is elvárja, hogy számoljanak azzal is, miként lesz majd (újra)hasznosítható és ártalmatlanítható a gyártás, valamint a felhasználás során keletkező hulladék, illetve a termék, amikor majd az élettartama végén maga is hulladékká válik – ezt a felelősséget pénzben kell vállalni, vagyis a gyártónak kell állnia az összes fentiekhez kapcsolódó költséget.
Hogy ez mekkora drágulást jelent az egyes termékek esetében azt a most június 2-i miniszteri rendelet, illetve a környezetvédelmi termékdíjakat korábban szabályzó 2011-es kormányrendelet alapján készült alábbi (nem teljes) válogatásból kaphat képet:
kategória
környezetvédelmi termékdíj 2023.07.01. előtt (ft/kg) kiterjesztett gyártói felelősség díja 2023.07.01. után (ft/kg)
gépkocsi-akkumulátor
57 238
(karton) papír (csomagolószer)
57 173
textil (korábban egyéb) csomagolószer
57 67
üvegcsomagolás
19 77
fémcsomagolás
19 186
gumiabroncs
57 137
irodai papír
19 128
reklámhordozó papír
85 94
képernyők, monitorok
57 362
hőcserélő berendezések
57 116
(elektromos, 50 cm-nél nagyobb) nagygépek
57 124
kisebb elektromos számtech. gépek (50 cm alatt)
57 261
napelem (most fotovoltaikus panel)
114 63
Bár adja magát az összehasonlítás a kiterjesztett gyártói felelősséghez kapcsolt “pénzügyi felelősség” és a korábbi környezetvédelmi termékdíjak között, és a szakmai szervezetek is előszeretettel hivatkoznak az esetenként ordító különbségekre, ez elvileg nem amiatt van, mert valaki nyerészkedni akarna rajta, hanem
abból fakad, hogy a korábban megállapított környezetvédelmi termékdíjak nem tükrözték az adott termék hulladékká válása után felmerülő valós költségeket
– közölte egy, az új hulladékrendszer életbe lépése alkalmából szervezett múlt heti háttérbeszélgetésen Pethő Zsolt, a díjak beszedését július 1-vel végző Mohu vezérigazgatója. Valóban, a termékdíjak 2011 óta nem változtak, pedig azóta jelentősen nőtt az infláció, saját jövőnk és a klímavédelem érdekében pedig sokkal többfajta hulladékfajtát kell sokkal nagyobb figyelemmel és hatékonyabban kezelni.
Ez kicsit olyan, mint az utcai szemetelés. Sokkal egyszerűbb és olcsóbb csak úgy eldobni az utcán a szemetet, ezzel szemben nagyobb “költsége” van annak, hogy az ember megkeressen egy szemetest, és ott adott esetben szelektív módon dobja ki a szemetet. Az EPR is ilyen, nagyobb erőfeszítést igényel mindenkitől.
Ehhez fillérre ki kellett számolni minden meghatározott hulladékáram (hulladékfajta) esetében a költségeket, belekalkulálva a gyűjtés, a szállítás, az előkezelés, és egyes esetekben – amikor ez náluk történik – a feldolgozás költségeit, amit befizetett díjaknak fedeznie kell. Ennek felhasználását pedig az állam rendszeresen ellenőrzi. Az EU-s rendszer lényege, hogy a szennyező – vagyis a gyártó – fizesse meg a legyártott termékből keletkező hulladék kezelésével járó költségeket, ugyanakkor lehetővé teszi azt is, hogy ezt egy harmadik szereplő irányítsa, a magyar rendszerben ez a Mohu felelőssége lesz. Azért van szükség erre, mert az EU nagyon szigorú hulladékcélokat írt el. 2040-re az újrahasznosítás arányának a jelenlegi 32 százalékról 65 százalékra kell nőnie. Jelenleg a hazai hulladék felét egyszerűen lerakjuk, vagyis eltemetjük, ezt az arányt 2040-re 10 százalékra kell csökkeneteni.
Ezeknek az arányoknak az elérését támogatja az EPR díj, amely kötelező EU-s előírás, és 2018 óta már több tagállamban sikeresen működik.
Ők adták az inputot
Az új termékdíjakat az állam határozta meg, ezek előzetes kalkulációit eredetileg viszont eredetileg a Mohu végezte a náluk, illetve az alvállalkozóknál jellemző költségek alapján. Pethő Zsolt jelezte, hogy ez csak tájékoztatás volt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) felé, amely ugyan ez alapján állapította meg a díjakat, de csak azután, hogy maga is bekérte a vonatkozó költségadatokat a különböző cégektől, különböző szegmensekben. A MEKH szerinte ezzel “egyfajta benchmark vizsgálatot végzett,
nem csak egyszerűen elfogadta a Mol számait.
A hvg.hu kérdésére, hogy volt-e olyan kalkulációjuk, amit vitatott a MEKH, azt mondta, nem tud ilyenről.
Pethő Zsolt hangsúlyozta, hogy az EPR hazai bevezetése a klímacélok teljesülése érdekében tett uniós előírás teljesítése, aminek a bevezetéséhez így is féléves halasztást kapott Magyarország. A MEKH-nek ugyanakkor - amikor megállapítja a díjakat, joga van bekérni minden hulladékkezeléssel foglalkozó cégtől – tőlük és az alvállalkozóktól is – a konkrét költségadatokat, és ezeket folyamatosan vizsgálni is fogják, és ha úgy adódik, felülvizsgálják a termékdíjakat. Az EPR-rendelet alapján az első számlákat majd csak az idei harmadik negyedév végén kapják meg a cégek.
Övék lett szemétpiac nagyja
Az új hulladékrendszernek és a Mohu koncessziónak az EPR-rendszer azonban csak az egyik része. A cég átveszi mind a hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatást – ami a lakossági kommunális és szelektív hulladékok elvitelét és kezelését jelenti –, mind a cégek és intézmények számára biztosított hulladékszolgáltatást.
Utóbbi esetben nem arra a hulladékra kell gondolni, ami a termelés, az épületek bontása, a mezőgazdasági tevékenység során keletkezik, illetve nem a szennyvízre – ezek feldolgozását maguk a szereplők szervezik meg –, hanem arra, amit egy-egy vállalkozás dolgozói dobálnak a céges kukákba, vagy élelmiszer-kereskedőknél, szállás- és vendéglátóhelyeken stb. keletkező lakossági jellegű hulladékra – ezt szokták intézményi résztevékenységnek is nevezni.
Összességében a Magyarországon keletkező 20 millió tonna hulladék közel negyede, 4,7 millió tonna, jórészt települési szilárd hulladékot kezelik majd.
Elvileg minden úgy megy tovább, mint eddig
Az igazgató szerint a lakossági szegmensben az érintettek szinte semmit nem fognak észrevenni, ugyanazok és ugyanakkor viszik majd el a kukákat, és továbbra is az önkormányzati cégek végzik majd ezt csak már az ő alvállalkozóikként. A lakossági díjak sem változnak, hiszen a kormányzat által bevezetett hatósági ár marad érvényben. Ott érzik majd csak a változást, ahol fix kukára váltják a jelenlegi nylonzsákos megoldást, ez az első félévben 200 ezer háztartást érint majd.
Az intézményi résztevékenységre összesen 102 vállalkozással kötöttek szerződést, saját alvállalkozóikkal együtt 300-400-an vannak.
Pethő Zsolt biztos benne, hogy zökkenésmentes lesz a szombati átállás, mint elmondta, a Mohu több mint 150 munkatárssal, megfelelő felkészültséggel, aláírt alvállalkozói szerződésekkel, készen áll az indulásra. Szerinte ehhez felülvizsgálták a jelenleg működő rendszert, beszervezték a szolgáltatókat, szállítókat, hulladékválogatókat lerakókat és komposztálókat. Ezek felmérése során találtak olyan létesítményeket, amikre nincs szükség: körülbelül 10 százalékot. A hvg.hu kérdésére azt mondta, sok esetben nem arról van szó, hogy mindenestül bezárják őket, hanem csak a több funkcióval bíró telepek egy-egy feleslegesnek bizonyuló funkcióját szüntetik meg.
Sok cég nem regisztrált még
Jelezte ugyanakkor, hogy a hulladékbirtokosok – így nevezte az intézményi résztevékenység hulladék-kibocsátóit, a különböző vállalkozásokat és intézményeket – közül sokan még nem regisztráltak a rendszerükbe. Ez azonban szerinte nem probléma, a legnagyobb kibocsátók már túl vannak rajta – amivel az összes itt keletkező hulladékmennyiség 90 százaléka le van fedve –, a kisebb és közepes vállalkozások viszont várhatóan majd július 1. után fognak felocsúdni.
A hvg.hu kérdésére, hogy mi történik azzal, aki nem regisztrál időben, például számíthat-e bírságra, az igazgató jelezte, nekik nincs hatósági jogkörük, így nem is fognak senki megbüntetni. Ez persze később még felmerülhet a hulladékhatóság részéről, de egyelőre, rövid távon nem lesznek büntetések. Mindenesetre igyekeznek felhívni a vállalkozások figyelmét: már kampány is fut a regisztrációról a szakmai fórumokon és a kamarai oldalakon.
185 miliárd
Ennyit terveznek beruházni az első tíz évben, a következőkre:
hulladék nyomkövető informatikai rendszer, amivel kilogrammra tudni lehet majd, mennyi keletkezik és mennyit kezelnek;
szemléletformálási kampány, “hulladékos kultúraváltás szükséges”;
a korszerű optikai szenzorokkal felszerelt “szuperválogatók” – amivel a szelektív hulladékot válogatjék, és amikkel jelentősen javítani lehet a jelenlegi kézzel végzett munka hatékonyságán. Ezek nem csak a fémet és műanyagokat tudják majd szétválogatni, hanem a különböző színű PET-palackokat is. Terveik szerint 10 év múlva minden megyében lesz egy-egy ilyen válogatómű;
új szemetes gyűjtőedények (kukák) ott, ahol jelenleg nylonzsákokban gyűjtik a hulladékot;
új járművek a begyűjtéshez;
kidolgozzák a visszaváltási rendszert (DRS), ami jövő év elején indul. Ezzel kapcsolatban az igazgató jelezte, hogy az itthon forgalomba kerülő, évi 60 ezer tonnányi PET-palack újrahasznosítása nem megoldott. Bár ma is feldolgozzák egy részüket, csakhogy ez nem újrahasznosítás, hanem downgrading: vagyis valamilyen más, alacsonyabb szintű funkciót kap a feldolgozott anyag (pl. tojástartó lesz belőle). “Itthon egyetlen kilogram PET-palackból sem lesz ismét PET-palack“;
új, elkülönített háztartási hulladékáramok gyűjtését alakítják ki és bővítik, mint például a sütőolaj, a textil, az elektronikai hulladék külön visszagyűjtése;
új égetőművet építenek – hogy hol, arra az év második felében tesznek javaslatot az igazgatótanácsnak;
megszervezik a begyűjtött és előkezelt hulladékok ártalmatlanítását, hasznosítását;
bővítik a hulladékudvarok számát: minden 10 ezer fő feletti településen lesz egy ilyen, a kisebb létszámú településeke pedig mobil hulladékudvarok fognak járni, amiből összesen 5-10 ezret állítanak rendszerbe.
Ugyanannyit fizetnek?
A figyelmük kiterjed a jelenlegi rendszerben a legalitás határán működő hulladék- és fémgyűjtőkre is. Mint mondta, párbeszéd indult roma szervezetekkel arról, hogy az ezzel foglalkozók hogyan terelhetik legális mederbe a tevékenységüket. Azt mondta, nem céljuk megszüntetni ezt a tevékenységet, mert jó begyűjtési módnak tartják.
Szerinte továbbra is megmaradnak azok a helyek, ahol le lehet adni a gyűjtött fémhulladékot – csak az üzemeltetők már a Mohu megbízásából folytatják a tevékenységet –, ahol
ugyanazt az ösztönzőt fizetik, mint eddig, csak annyi a kérés, hogy legálisan végezzék a tevékenységet.
Az igazgató azt is jelezte, hogy szándékukban áll valamiféle anyagi ösztönzőt bevezetni a használt sütőolaj, az elektronikai hulladék és más jól hasznosítható hulladékfajta esetében is. A begyűjtött sütőolaj mennyiségét egyébként szeretnék megtízszerezni, amihez mindenki számára elérhető távolságban – 10 percre vagy 10 kilométeren belül – terveznek gyűjtőpontokat kialakítani, de a jelenlegi 1500 textilgyűjtő konténer számát is 6000-re növelnék, hogy meglegyen az országos lefedettség;
Hiányzó engedélyek, kártérítés, uniós vizsgálat
Az ambíciózus tervek – sokak által kétkedve várt – megvalósítása egy dolog, de az utóbbi időszakban számos kérdés merült fel a koncesszió ügyében. Például, hogy miért a cég volt az egyedüli induló – az ügyben uniós vizsgálat is indult – miért a koncessziós eljárás lezárulta után határozták meg a nyertest jelentős árbevételekhez juttató díjakat – a fentiek értelmében ennek mértékéről pont az ő kalkulációjuk alapján döntöttek –, és miként történhetett, hogy bár koncessziós feltétel volt a hulladékkezelési engedély megléte, amivel azonban nem rendelkezett a cég tavaly év végén, ez mégsem érintette a koncessziót.
Többször is felmerült az a vád, hogy a kormányzat a Mol leányvállalata érdekében hoz jogszabályokat. A hvg.hu is megírta például, hogy a koncessziós szerződés értelmében már tavaly év végéig be kellett volna szereznie a Mohunak a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyeket és megkötnie a szerződéseket azonban ezek egy része nem történt meg határidőre. Akár el is veszíthették volna a koncessziós szerződést, de egy salátatörvényben az Országgyűlés elé került egy javaslat, ami értelmében elegendő lehet, ha a koncessziót megnyerő cég alvállalkozói rendelkeznek a szükséges engedélyekkel.
Transparency: a Mol elismerte, hogy törvénysértően indul a hulladékkoncesszió
Hiábavaló lehet az utólagos törvénymódosítás a civil szervezet szerint.
Ez a módosítás a Transparency International Magyarország szerint hiábavaló, és a koncessziós szerződés semmis, a Mohu vezérigazgatója érvelése alapján viszont logikus és megfelelő lépés. Azt mondta, hogy minden olyan tevékenységre megvan az engedélyük, amit maguk végeznek. Amit viszont az alvállalkozóikon keresztül intéznek, ahhoz nem nekik, hanem az alvállalkozóknak kell, hogy legyen engedélyük, hiszen övék az eszközök, a telephelyek, fizikailag ők végzik a munkát. Egy hasonlattal érzékeltette: ha valaki bérel egy autót, akkor nem rajta fogják számonkérni, hogy a rendben van-e a kocsi forgalmija, hanem az üzemeltetőn. Szerinte csak annyi volt a jogalkotó szándéka, hogy ezt rendezze.
Ugyancsak őket érinti az a rendelettervezet, amit még a múlt hét elején bocsátottak társadalmi egyeztetésre. Ebben arról van szó, hogy kártérítéshez juthat a Mol Nyrt., ha rajtuk kívül álló okok miatt nem lép hatályba a koncessziós szerződés július 1-jén. A vezérigazgató érvelése alapján ez csak formaság (ami számukra megnyugtató), de ez a fajta kártérítési lehetőség a Ptk.-ban is szerepel, és benne van a koncessziós szerződésben is – ami azt mondja ki, hogy kell készíteni egy ilyen a rendeletet –, és egyszerűen csak most jutott odáig az kormányzat, hogy társadalmi egyeztetésre bocsássa.
Az koncessziós ügylettel kapcsolatban vizsgálódik az Európai Bizottság (és a Gazdasági Versenyhivatal is), a vezérigazgató azonban nem aggódik. Szerinte az uniós vizsgálat csak a koncesszió kiírásának körülményeit érinti, de magát a koncessziót nem. És ugyan az ágazati szereplők valóban fordulhatnak különböző uniós és hazai hivatalokhoz, ha úgy érzik, hogy érdekeikkel ellentétes az ügy, ők azonban nem tudnak olyan vizsgálatról, ami konkrétan veszélyeztetné a koncesszió jövőjét.
Miért pont 35 év?
Pethő Zsolt szerint részben azért, mert évtizedes távlatban kell teljesíteni a hulladékkezelési célokat: 2025-ig például 50, 2040-re pedig 65 százalékosra kell növelni a keletkező hulladék újrafeldolgozási arányát, és 2040-re 10 százalékra csökkenteni azt a mennyiséget, ami a lerakókba kerül. Az újrahasznosítás aránya jelenleg összességében 32 százalék, a lakosságtól begyűjtött hulladék esetében pedig nem éri el a 20 százalékot, szóval van hova fejlődni.
A célok eléréséhez szerinte komoly fejlesztések és beruházások is szükségesek. “Nem egy 3-4 éves fejlesztési programról van szó.” Az igazgató szerint a Mohu eleve az első 10 évre tett vállalásokat. Ez idő alatt egyébként 185 milliárd forintnyi beruházást terveznek, de igazából 15-20 éves távlatban gondolkodnak, mert szerinte várhatóan ennyi idő után fordul jövedelmezőre a tevékenység. Jelezte ugyanakkor, hogy vannak részcélok is, amik teljesítését számon fogják kérni rajtuk, és ha nem teljesítenek, akkor el is veszíthetik a koncessziót.
Az igazgató nem beszélt a bevételek várható mértékéről. A G7.hu, amely ágazati szereplők erős kétségeit tolmácsolta az új rendszer működőképességével kapcsolatban, úgy kalkulált, hogy a 35 éves koncesszió alatt több mint 8 ezer milliárd forintos bevétel jöhet majd az EPR-díjakból. A számításuk alapjául szolgáló 240 milliárd forintos éves EPR-díjfizetési kötelezettség azonban csak az egyébként leghangosabban tiltakozó csomagolóanyag ágazatban keletkezik, vagyis a Mohu majdani összes bevétele jócskán 8 ezer milliárd forint feletti lehet. | Indul az új típusú hulladékkezelés, de mit hoz a magasabb költségeken kívül? | Drasztikusan növeli a cégek költségeit és vele az inflációt, kurtán-furcsán ítélték oda a koncessziót, feltűnően kedvező lépéseket tesz az érdekében a kormányzat, sokan kételkednek a sikerében – sorakoznak a kérdések a most szombaton induló új hulladékrendszerrel kapcsolatban, amelyet 35 évre kapott meg a Mol Nyrt. Mit vesz majd észre ebből egy mezei állampolgár, és egy hulladékát felelősen kezelni kívánó vállalkozás? Tényleg azért drágultak a sokszorosukra a környezetvédelmi termékdíjak, és módosították úgy a jogszabályokat, hogy kedvezzenek a kormány kedvenc olajcégének? Mire készül hulladékfronton a Mol? Nagyok az ambíciók, de nem örülhet mindenki felhőtlenül. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20230629_mohu_mol_hulladekkoncesszio_hulladekkezeles_szemetszallitas_visszavaltas_kiterjesztett_gyartoi_felelosseg_epr_rendszer_dsr_rendszer | 2023-06-29 06:30:00 | true | null | null | HVG |
Az Integritás Hatóság (IH) szerdán közzétette az első két lezárt vizsgálatának összefoglalóját.
Az egyik vizsgált ügy a babócsai, Gábor Andor Általános Iskola infrastrukturális fejlesztése volt, amire a Kaposvári Tankerületi Központ európai uniós és hazai forrásokból 2019 és 2022 között több részletben összesen 1,822 milliárd forint támogatást nyert el. Ebből csaknem 1 milliárdot már megkaptak, de a projekt a mai napig sem valósult meg.
Az IH vizsgálata arra jutott, hogy
felmerül a támogatási szerződések előírásainak megsértése,
és a projekt meghiúsulása hátrányosan érinti az európai uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást.
Ezek alapján szabálytalansági eljárás lefolytatását kezdeményezi a Miniszterelnökségnél, emellett javasolja, hogy a projektben még nem folyósított mintegy 800 millió forintot ne fizessék ki.
A másik vizsgált ügy a derecskei önkormányzat konfliktuskezelési tréningjének beszerzése volt, ám mivel ezeket nem EU-s projektben számolták el, az IH nem tett megállapítást. | Megvan az Integritás Hatóság első tényleges intézkedése | Egy 1,822 milliárdos projekt kapcsán állapították meg szabályszegés gyanúját. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230705_integritas_hatosag_elso_tenyleges_intezkedes | 2023-07-05 16:39:00 | true | null | null | HVG |
Új iskolát kap az 1300 fős borsodi település, Köröm. A beruházást közpénzből állják. Mégsem az állami miskolci tankerület az építtető, az ugyanis nem kapott erre pénzt, hanem az Egri Főegyházmegye, amely 2017-ben vette át a Szent II. János Pál Katolikus Általános Iskolát. Az önkormányzati épületek már akkor sem voltak ideális állapotban, ezért az egyház felújítás, és egy új létesítmény építéséről döntött. Ők viszont nem saját forrásból, hanem 3 milliárd forint állami támogatásból állhattak neki a munkálatoknak.
Csak pár napja írtuk meg, hogy bár Lázár Jánosék sorra függesztik fel az állami beruházásokat, köztük számos iskola építését is, miután az unió elzárta a pénzcsapot, azért a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye 16 osztályos iskolájára csak jutott több mint egymilliárd forint. Ennél is többnek örülhet azonban az Egri Főegyházmegye, amely most nettó 2,2 milliárd forint közpénzből építheti fel a körömi Szent II. János Pál Katolikus Általános Iskola új épületét és tornatermét.
Hogy a pénzt az állam – vagyis az adófizetők – biztosítják, már tavaly kiderült, de a létesítmény kivitelezésére kiírt közbeszerzési eljárásnak csak most lett eredménye. Eszerint a Zrínyi Miklós u. 26. szám alatt épülő új iskolát a Denco Klimatechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. húzhatja fel nettó 2,2 milliárd forintért. A kft. tulajdonosa Jankovich Henrik László, a cég éves bevétele 1 – 3,1 milliárd között mozgott az elmúlt években. Idén már 21 közbeszerzést nyertek, például a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatától vagy épp a Készenléti Rendőrségtől.
Az uniós közbeszerzési értesítőben olvasható leírás szerint a beruházás keretében a régi felépítményeket elbontják a területen, majd új, részben földszintes, részben földszint plusz egy emeletes épületeket alakítanak ki. A terület déli részen az iskola és a kiszolgáló épületek helyezkednek majd el, a tornaterem pedig az északi részen kap majd helyet. A beruházáshoz összesen hat telket vonnak össze 7821 négyzetméteren, ahol lesz gépkocsiparkoló és zöldterület is.
Az épületegyüttesről emellett kiderül még, hogy lesz benne 16 tanterem, öt szaktanterem (zene, informatika, biológia-földrajz, fizika-kémia és technika/gyakorlókonyha), tanári terem, tornaterem öltözőkkel és vizesblokkal, főzőkonyha, gyakorlókonyha, 120-140 fős étkező, szertárak, tanári szobák, sportudvar és tankert is.
A dokumentum rögzíti, hogy
az iskola a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által biztosított forrás felhasználásával valósul meg, és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás.
A nyílt felhívásra összesen tíz ajánlat érkezett, a nyertes a gödöllői Denco Klímatechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. lett. Rajtuk kívül pályázott még a Fenstherm Kontakt Kft. és a Pesti Építő Zrt. (közösen), az FK-Raszter Építő Zrt., a D-Gesztor Építő és Acélszerkezet Gyártó Kft., az EB Hungary Invest Kft., a Tömb 2002 Szolgáltató Kft., a BAUSZER Építő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a Build It Mérnökiroda Kft., a CreativEnergy Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és a Pharos 95 Sportpályaépítő Kft.
A tankerületnek nem volt rá pénze, az egyház kapott rá a kormánytól
Ahogy arról az MTI tavaly márciusban beszámolt, a körömi Szent II. János Pál Katolikus Általános Iskola új épületének alapkőletételén Ternyák Csaba egri érsek azt mondta: „Köröm általános iskoláját 2017-ben vette át fenntartásra az Egri Főegyházmegye a miskolci tankerülettől. Már akkor látszott, hogy a meglévő, az önkormányzat tulajdonában lévő épület a helyiségeinek mérete és kedvezőtlen adottságai miatt – hiányzó termek, szűk étkező, kis kapacitású kiszolgálóhelyiségek – nem biztosít megfelelő környezetet a kizárólag hátrányos helyzetű, sokszor sajátos nevelési igényű roma tanulók neveléséhez és oktatásához.”
Emiatt az Egri Főegyházmegye egy új iskolaépület megépítése mellett döntött, megtartva a jelenlegi épületet is. Erre a célra a jelenlegi iskolával szemközt hat ingatlant vásárolt meg, ezek területén kezdődik meg a kivitelezés, az iskola megépítéséhez pedig kormányzati támogatást nyertek el.
Ami nem is meglepő annak fényében, hogy Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára akkoriban jelentette be, hogy
a kormány mintegy 110 milliárd forintot biztosít a református, a katolikus és az evangélikus egyház iskola- és óvodaépítési, felújítási programjára.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pedig még 2020-ban ismerte be, hogy uniós szinten Magyarország költ a legtöbbet az egyházak és az egyházi iskolák támogatására – emlékeztetett 2022 márciusi cikkében a Népszava.
Hogy eközben az állami intézményekre mennyit áldoznak, azt még az Index.hu számolta ki 2019-ben: akkor arra jutottak, hogy négyszer többet költ a kormány az egyházi iskolában tanulókra, mint az állami diákokra. Azóta pedig az anyagi támogatáson és különleges jogszabályi körülményeken túl a Fidesz-kormány azt is lehetővé tette, hogy épületek százai kerülhessenek ingyen az egyházak tulajdonába még akkor is, ha azok sosem voltak a birtokukban.
Nem csoda, hogy Magyarországon egyre több a felekezeti iskola, és van már olyan tankerület, ahol több diák jár egyházi általánosba, mint államiba. | Körömben is közpénzmilliárdokból építhet iskolát a katolikus egyház | Új iskolát kap az 1300 fős borsodi település, Köröm. A beruházást közpénzből állják. Mégsem az állami miskolci tankerület az építtető, az ugyanis nem kapott erre pénzt, hanem az Egri Főegyházmegye, amely 2017-ben vette át a Szent II. János Pál Katolikus Általános Iskolát. Az önkormányzati épületek már akkor sem voltak ideális állapotban, ezért az egyház felújítás, és egy új létesítmény építéséről döntött. Ők viszont nem saját forrásból, hanem 3 milliárd forint állami támogatásból állhattak neki a munkálatoknak. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/07/18/koromben-is-kozpenzmilliardokbol-epithet-iskolat-a-katolikus-egyhaz/ | 2023-07-18 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Megszerezheti a Duna Takarék Bank Zrt. 98,46 százalékos részesedését az MBH Bank a Danube Magántőkealaptól, az erről szóló adásvételi szerződést hétfőn írták alá – közölte a pénzintézet hétfőn a Budapesti Értéktőzsde honlapján. A tranzakció előzetes felügyeleti engedélyezése folyamatban van.
A Magyar Bankholding (MBH Bank) Mészáros Lőrinchez, valamint Matolcsy György jegybank elnök fiának, Matolcsy Ádám barátjához, Száraz Istvánhoz köthető, és az MKB Bank, valamint a Takarékbank egyesülésével jött létre április végén, melyet megelőzően a Budapest Bank Beolvadt az MKB Bankba.
Az MBH Bank csaknem 2 millió lakossági és vállalati ügyfelet szolgál ki, összesített mérlegfőösszege meghaladja a 10 600 milliárd forintot, a betétállomány csaknem 6500 milliárd forint, a bruttó hitelállomány több mint 5000 milliárd forint, írja a közlemény. | Az MBH Bank megvásárolja a Duna Takarék Bank 98,46 százalékát | Megszerezheti a Duna Takarék Bank Zrt. 98,46 százalékos részesedését az MBH Bank a Danube Magántőkealaptól, az erről szóló adásvételi szerződést hétfőn írták alá. Tovább duzzad a Mészáros Lőrinchez köthető pénzintézet. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/gazdasag/az-mbh-bank-megvasarolja-a-duna-takarek-bank-9846-szazalekat-260341# | 2023-07-17 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„Az »ügyészség« már le is zárta a »nyomozást« Orbán pisai gépeltérítős magánútja ügyében. A feljelentésem után először kerek perec megtagadták a vizsgálatot, azonban indítványomra a bíróság mégis nyomozásra kötelezte őket. A bírósági ítélet alapján a nyomozásnak annyit kellett VOLNA kiderítenie, hogy mennyire volt költséghatékony az, hogy Orbán és felesége toszkánai hosszúhétvégéje kedvéért 1000 kilométeres kerülőt tett.
Ehhez az Orbán pincsikutyájaként lihegő ügyészségnek két egyszerű nyomozati cselekményt kellett volna foganatosítania. Meg kellett volna kérdeznie egy légitársaságot, hogy mennyibe kerül egy Airbus repülő ezer kilométeres kitérő és egy extra leszállás az üzemanyag, az amortizáció, a karbantartás , a biztosítás , leszállási illeték, földi kiszolgálás költségeinek tükrében. Ezt kellett volna összevetnie azzal, hogy mennyibe került volna 2-3 testőr Budapest-Pisa retúr menetrendszerinti repülőjegye (hiszen a magán úton a miniszterelnök maga fizette volna a jegyét), azaz be kellett volna pötyögnie az utat valamelyik online jegyeladó rendszerbe...
A különbség 3.5-4 millió forint lett volna. Ehelyett azonban az »ügyészség« kilenc oldalon próbálja megmagyarázni, hogy miért nem tette meg azt, amire a bíróság ítélet kötelezte. Ez az »indoklás« több helyen egészen hajmeresztő” – írja Hadházy Ákos a Facebookon.
Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, Orbán Viktor február végén Kairóban tárgyalt, innen azonban nem Budapestre tért vissza a honvédségi repülőgéppel, hanem Olaszország felé vette az irányt, ahol a Havasi Bertalan tájékoztatása szerint a miniszterelnök „magánúton tartózkodott”. A kormánygép egy órára szállt le a pisai repülőtéren, mielőtt visszarepült Magyarországra, a kormányfőt pedig nem sokkal később Firenzében és Velencében is látták. Stefano Bottoni történész arról írt a Twitteren, hogy lányát látogatta meg a miniszterelnök.
Hadházy a minap a parlamentben próbálta volna meg szembesíteni az olaszországi kiruccanással Orbánt, aki „szőrét hullató, rossz vidéki rókának” nevezte ezért. | Az ügyészség lezárta Orbán pisai kitérője miatt indított nyomozást | A „szőrét hullató, rossz vidéki róka” tett feljelentést, de lepattant a hatóságokról. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/az-ugyeszseg-lezarta-orban-pisai-kiterojeben-inditott-nyomozast-260351 | 2023-07-18 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Több mint kétmilliárd forintért árul saját ingatlanokat a Budapest egyik legdrágább területének számító területen Belváros-Lipótváros Önkormányzata. A kerületi ellenzék szerint az értékesítésre váró ingatlanok hirdetését az önkormányzat nem teszi közzé elég széles körben, így szerintük könnyebb baráti kézbe juttatni. A testület ellenzéki frakciója ezért saját maga adott fel hirdetést egy nagy ingatlanértékesítő oldalon.
„Mivel Belváros-Lipótváros fideszes vezetése soha nem hajlandó az ingatlanpályázatokat kifejezetten ingatlanhirdetésekkel foglalkozó oldalakon meghirdetni, ezért helyettük mi hirdetjük meg” – ez a közlemény olvasható egy országos online ingatlanoldal egyik ingatlanhirdetésében. A hirdetést a budapesti V. kerületi ellenzéki Tiéd a Belváros-frakció adta fel, mert szerintük a kerület vezetése így próbálhatja baráti kézbe juttatni az ingatlanokat.
A hirdetésből kiderül az ingatlan címe, helyrajzi száma, mérete és ára, valamint a vételi pályázatok leadási határideje. A hirdetések rövid ideig érhetők el: 2023. július 14. és július 23. között. Az ingatlanok megvételére akkor jelentkezhet az érdeklődő befektető, ha megvásárolja a befektetői tájékoztatót egy ügyvédi irodában (300.000 forint + áfa). Utóbbira egy hét áll rendelkezésre, július 24. és július 31. között.
Túl rövid határidők
A kerület ellenzéki frakciója kifogásolja a határidők rövidségét és azt, hogy a hirdetéseket olyan felületeken tette közzé a kerület vezetése, amelyek kevés potenciális vevőt érnek el. A Budapest egyik legdrágább területén értékesítésre kerülő ingatlanok hirdetései ugyanis az önkormányzat weboldalán kívül csak a kerülettel szerződésben álló, de magánkézben lévő, ingyenes, a postaládákba dobott lapban, a Mai Belvárosban jelennek meg.
„A pályázat július 14. és 23. között lesz meghirdetve (szokás szerint az önkormányzat honlapján és a kereskedelmi forgalomban nem kapható Mai Belváros című fideszes sajtpapírban – nehogy túl sokan tudomást szerezzenek róla), a pályázati anyagokat pedig ezt követően hat munkanapon, naponta négy órában lehet megvenni a »jól bevált« ügyvédi irodában. Ennyit a nyilvánosságról, a versenyről és az észszerű határidőkről” – közölte az ügyben közzétett Facebook-posztjában Kovács Alex Gábor, Beváros-Lipótváros egyik ellenzéki önkormányzati képviselője.
Mivel angol nyelven is közzéteszik a hirdetéseket, az önkormányzat ezt nemzetközi pályázatként hivatkozza – tájékoztatta a Szabad Európát a politikus. Kovács emlékeztetett rá: az önkormányzatnak már évek óta nincs saját lapja, a Mai Belvárost kiadó céggel (Impress-Régió Kft.) állnak szerződésben az önkormányzati hírek megjelentetésére, évi több tízmillió forintért. Korábban az RTL Klub derítette ki, hogy Habony Árpád annak idején egy olyan lakásba volt bejelentve, amely ennek a cégnek a tulajdonában volt.
Ehhez kapcsolódóan: „Úgy éreztem, mindent el lehet venni tőlem, ami számomra érték az országban” – öt éve döntött a Bécsbe költözésről a CEU
Belváros önkormányzata nem illetékes
A Belváros-Lipótváros által értékesített ingatlanokról a Telex és az RTL is beszámolt, az egyik – 1,8 milliárd forintért kínált – épületet korábban a CEU bérelte. Megkerestük Belváros-Lipótváros vezetését, hogy megtudjuk, hol jelent meg hirdetés a jelenleg eladásra meghirdetett ingatlanjairól, ezek mennyi ideig elérhetők, és hogy miért értékesíti az önkormányzat az ingatlanokat. A kerület sajtóosztályának küldött e-mailünkre az alábbi válasz érkezett:
„A pályázat kiírása a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat 20/2009. (VI. 02.) tulajdonában álló vagyon elidegenítésére és hasznosítására vonatkozó rendelete és annak mellékletét képező versenyeztetési szabályzata alapján történik. A pályázatban szereplő ingatlanok jellemzően hosszú évek óta üresen álló, használaton kívüli, többségében elavult műszaki állapotú, jelentős beruházással hasznosítható helyiségek. A pincei és nagy alapterületű helyiségek bérbevételi potenciálja alacsony. Még inkább jellemző ez az olyan ingatlancsoportokra, amelyek egy egységet képeznek, közműveik egyben vannak, külön-külön azok nem hasznosíthatók. Az ilyen ingatlanok közös költsége és állagmegóvása milliós nagyságrendű kiadást jelent az önkormányzat részére. Az elidegenítés bevételéből a Belváros fejlődését szolgáló értéknövelő beruházások valósulhatnak meg, társasházak felújításának támogatása, egészségügyi eszközök beszerzésének finanszírozása, nevelési, oktatási intézmények korszerűsítése, fejlesztése.”
Arra a kérdésünkre, hogy ki adja ki a Mai Belváros című nyomtatott lapot, az önkormányzat sajtóosztálya azt válaszolta, hogy „a Mai Belváros című független lap készítői és kiadója kérdésében nem a Belváros önkormányzata az illetékes, a szerkesztőségnél lehet érdemes érdeklődni”. Ekkor emlékeztettük a sajtóosztályt, hogy szerintünk igenis illetékes a hivatal ebben, mert az önkormányzatnak évek óta szerződése van a kiadóval az önkormányzati hirdetmények közlésére. Erre az e-mailünkre mostanáig nem jött válasz. | Szűk körben hirdeti több száz milliós eladó ingatlanjait a belvárosi önkormányzat | Több mint kétmilliárd forintért árul saját ingatlanokat a Budapest egyik legdrágább területének számító területen Belváros-Lipótváros Önkormányzata. A kerületi ellenzék szerint az értékesítésre váró ingatlanok hirdetését az önkormányzat nem teszi közzé elég széles körben, így szerintük könnyebb baráti kézbe juttatni. A testület ellenzéki frakciója ezért saját maga adott fel hirdetést egy nagy ingatlanértékesítő oldalon. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/csak-szuk-korben-hirdeti-a-tobb-szazmillios-elado-ingatlanjait-belvaros-lipotvaros-onkormanyzata/32507329.html | 2023-07-18 12:59:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Sokan panaszkodnak az új hulladékszállítási rendszerre. Leginkább az ipari szegmenssel vannak gondok; új fogalmak, nehézkesen működő rendszer, és mindig klikkelni kell, hogy továbbengedjen a rendelésleadási program. Vannak, akik szerint ezenkívül semmi nem változott, ezért nincs értelme a Mol szerepvállalásának.
Döcögősen indult a Mol koncessziós cégével az új hulladékgazdálkodási rendszer. A piac több szereplőjével beszéltünk, kíváncsiak voltunk, hogy működik.
"Töketlenség, tudatlanság és túlbonyolított rendszer" - így jellemezték piaci szereplők az első két hét tapasztalatai után a Mol nevével fémjelzett szisztémát.
Mint ismert, július 1-jétől a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (Mol) kapta meg a magyar államtól a hazai hulladékgazdálkodás jogát. Ez a kommunális, vagyis lakossági és ipari hulladékrendszereket érinti. Az olajcég erre a célra létrehozott egy leányvállalatot, a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.-t (MOHU), és azt ígérte, hogy hatékonyabbá teszi a rendszert és emeli az újrafelhasználási arányt.
Ez jelenleg harminc százalék körüli. Magyarországnak az Európai Uniónak tett vállalás szerint 2040-re el kell érnie a 65 százalékos újrahasznosítási arányt. Érdekesség, hogy a lakossági szegmensben kisebb az újrafelhasználási arány, olyannyira, hogy az itt keletkező hulladék fele a lerakókban végzi, magyarul elföldelik.
Az ipari vagy más néven intézményi szegmensben több anyagáram esetében már most hozzuk az uniós elvárásokat, például a 2025-re kitűzött ötvenszázalékos hasznosítási arányszámot.
A kommunális, lakossági hulladékszállítás esetében nincs fennakadás, hiszen lényegében ugyanazok a cégek és kukásautók viszik el a szemetet, amelyek eddig.
Beszélgetőpartnereink szerint a legtöbb gond az intézményi, vagyis az ipari szemétszállításnál tapasztalható. Ez volt az az ágazat, ahol rengeteg magáncég működött önállóan, szállította, hasznosította leginkább a fém-, műanyag- és papírhulladékot.
Ehhez kapcsolódóan: Így einstandolhatja a Mol a hulladékos cégek vagyonát
Jobb volt régen
Az új rendszerben csak lényegében bérmunkásként, a MOHU alvállalkozójaként dolgozhatnak a koncessziót érintő hulladékok esetében. Egy részük aláírt, más részük nem. Utóbbiak pénteken harminc-negyven teherautóval mintegy 150-en tüntettek a Mol székháza és az Energiaügyi Minisztérium előtt Budapesten.
Akik aláírták az alvállalkozói szerződést, azok már az új rendszer szerint dolgoznak. Ez úgy néz ki, hogy van a megrendelő és a szállító, köztük a MOHU. A cég, amelynél hulladék keletkezik, a MOHU honlapján keresztül jelzi, hogy tele van, jó lenne, ha valaki elvinné a felhalmozódott műanyag-, papír- vagy fémhulladékot. A MOHU rendszerében kitölti a szükséges adatokat, majd kiválaszt egy napot, amikorra szeretné a szállítást.
"Itt kezdődnek a gondok. Átláthatatlan, érthetetlen, tele szakmailag értelmezhetetlen megfogalmazásokkal. Én segítek a helyszínen sok régi ügyfelemnek bevinni a megfelelő adatokat a gépbe" - mondta egy hulladékszállítással foglalkozó alvállalkozó.
Elmondása szerint az ügyfél műanyag csomagolóanyagot akart elszállíttatni, de ahhoz, hogy megtalálja a rendszerben, az egyszer használatos műanyag termékek hulladéka címszóra kellett klikkelni. De már eleve a cég regisztrálása sem volt egyszerű, mivel a MOHU rendszere nem ismeri az egyéni vállalkozói formát, mindenképpen fel kellett tölteni a társasági szerződést.
"Ezt is megoldottam, igazából mindegy, mit töltesz fel - lehet az egy felmutatott középső ujjat tartalmazó dokumentum is -, a lényeg, hogy csatolt fájl legyen, és akkor a rendszer továbbenged" - mondta.
Ha a beazonosítás sikerül, jön a következő akadály: a MOHU rendszerében közölni kell, hogy milyen edényzetben szállítsák el a hulladékot - leginkább a konténer mérete a lényeg. A rendszer nem enged tovább a megrendelés elküldéséhez addig, amíg konténert nem választ az ügyfél.
"Csakhogy van olyan, amikor nem kell konténer, ilyen például az előkezelt, bálázott hulladék. Ezt egyszerűen egymás mellé és tetejére tesszük a teherautóra" - mondta.
A szállító szerint ha a megrendelőnek nagy nehezen sikerül beazonosítania, hogy mit szeretne elszállíttatni, és megoldja az edényzet problémakörét, már csak a szállítás napját kell kiválasztania, amikor a teherautó megérkezik.
Ehhez kapcsolódóan: Hulladékkoncesszió: az autóbontók kétharmada nem szerződött a Mol cégével
Mikor, hová?
"Itt kezdődnek a gondok. Én mint szállító köteles vagyok a megrendelőhöz alkalmazkodni, viszont nagy valószínűséggel nem az általa megadott nap lesz számomra a legoptimálisabb" - tette hozzá.
Elmondása szerint korábban a szállító és a megrendelő közvetlen kapcsolatban állt. Megbeszélték, hogy mikor kellene elszállítani a hulladékot, és úgy alakították a dátumot, hogy mindenkinek jó legyen.
"Jövő kedden megyek Kecskemétre, úgy állítom össze az útvonalat, hogy fel tudjam venni a különböző cégektől a hulladékot. Ha az új rendszerben az egyik ügyfél csütörtököt ikszelt, míg a másik hétfőt, nem fogok mindkét napon Kecskemétre menni egy hatalmas teherautóval. Ennek semmi értelme nincs, nem éri meg" - mondta.
Az új rendszerben a MOHU intézi a közvetítést, vagyis a megrendelő és a szállító nincs kapcsolatban egymással. Elvileg.
Annyira döcögősen indult a koncessziós rendszer, hogy már a MOHU ügyfélszolgálatán is azt tanácsolták, hogy beszélje meg a szállító és a megrendelő egymás között, hogyan legyen a szállítás. A Szabad Európa birtokába került hangfelvételen is ezt tanácsolja a MOHU ügyfélszolgálata a vállalkozónak.
"Akkor minek a MOHU? Elindult a rendszer, nem értjük, hogy lesz hatékonyabb a hazai hulladékgazdálkodás a MOHU közbeiktatásával, miért volt erre a koncessziós rendszerre szükség, ha a régi módszer hatékonyabb volt" - mondta a vállalkozó.
A szállítási gondokat tetézi, hogy bár a megrendelőktől elviszik a hulladékot, a szállító cég telephelyéről már döcögősebben megy. Sok vállalkozás a telephelyére gyűjti be a hulladékot, amit kezel, szétválogat, báláz stb., és várja, hogy elszállítsa tőle a MOHU valamelyik alvállalkozója, illetve várja, hogy a MOHU megrendelje tőle a szállítást, ha rendelkezik nagyobb teherautóval. Többen arról számoltak be, hogy túl sok hulladék halmozódott fel a telephelyükön.
"Pedig a koncessziós rendszer indulása előtt minden cég tisztára tette a placcot, vagyis amit lehetett, eladott, félt, hogy július 1-jétől a MOHU einstandolja a hulladékát. Szóval hely volt bőven a telephelyeken" - mondta egy másik, hulladékkereskedelemmel foglalkozó vállalkozó.
A szakember azt is elmondta, hogy nagyon sok alvállalkozót eltántorított a MOHU a szerződéskötéstől, mert el kellett fogadni egy önszámlázásra vonatkozó részt, amelynek során az adott cégnek hozzáférést kellett biztosítania a számlázóprogramjához.
"A Nemzeti Adó- és Vámhivatal online rendszerén keresztül kell megbízni a MOHU-t. Ez arra kell, hogy ha kompenzációra lesz jogosult a hasznosítható hulladék tekintetében, akkor a MOHU ki fog állítani erről egy számlát" - mondta.
Ez esetleges dolog, és igen csekély összegről lehet csak szó, de nem lehetett továbbklikkelni a regisztrációban, ha valaki nem adta meg a kért adatokat.
"Ettől a megrendelők ódzkodnak, mert nem akarják, hogy bárkinek is hozzáférése legyen a számlázóprogramjukhoz, viszont kötelező megadni az adatot, mert addig nem tud szerződést kötni. Ha nem tud szerződést kötni, ebben a rendszerben nem tud megrendelést leadni" - mondta.
Sokan attól féltek, hogy a MOHU láthatja a cégük üzletmenetét, erről azonban nincs szó.
Így látja a Mol a helyzetet
Azt a választ kaptuk a Mol kommunikációs osztályától, hogy a kompenzáció kifizetése önszámlázással zajlik a hulladékbirtokosok és a tranzakciók számossága miatt, hogy egyszerűbb és gyorsabb legyen az elszámolás, ami mindkét fél érdeke.
"Ehhez szükséges bizonyos adatok megadása, azonban nem kérünk hozzáférést a megrendelő számlázási rendszeréhez, és nem lesz rálátásunk sem a partner számlázási rendszerére" - közölte a cég.
A Mol szerint egyébként rendben zajlik a hulladék elszállítása, egyenként kezelik a felmerülő vevői panaszokat. A cég szerint az időpont-egyeztetés miatt lépnek a szállítók és a megrendelők kapcsolatba egymással, de ez normális.
"A hulladékbirtokos és a hozzárendelt szolgáltató között folyamatos és aktív kapcsolatnak kell lennie, ahogy ez korábban is volt" - tették hozzá.
A Mol elismerte, hogy hiba csúszott a program fejlesztésbe, folyamatban van az edényzetek és edényméretek hibáinak javítása.
"Ennek oka, hogy országosan bizonyos edényzetek eltérő megnevezéssel szerepeltek. A megjegyzés rovatban lehet addig is jelezni az edényzettel kapcsolatos észrevételeket. Az edényzet nem befolyásolja sem a megrendelést, sem a teljesítését" - közölte a társaság.
A Mol szerint összegyűlhet készlet, de ennek oka nem a koncesszió indulása, hanem az előtte felhalmozódott készletek. "Ezek az esetek nagy többségében értékkel nem bíró anyagok. Elszállításukról folyamatosan gondoskodunk" - tették hozzá. | „Töketlenség, tudatlanság és túlbonyolított rendszer” – elindult a hulladékkoncesszió | Sokan panaszkodnak az új hulladékszállítási rendszerre. Leginkább az ipari szegmenssel vannak gondok; új fogalmak, nehézkesen működő rendszer, és mindig klikkelni kell, hogy továbbengedjen a rendelésleadási program. Vannak, akik szerint ezenkívül semmi nem változott, ezért nincs értelme a Mol szerepvállalásának. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/toketlenseg-tudatlansag-es-tulbonyolitott-rendszer-elindult-a-hulladekkoncesszio/32504007.html | 2023-07-18 13:25:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Orbán Viktor rohamosan gazdagodó vejének cégbirodalmába 2019 és 2022 között több mint 27 milliárd forint érkezett egy rejtélyes forrásból. A pénz eredetéről Tiborcz István vállalata eddig semmit nem volt hajlandó elárulni. Pedig ez az összeg még az ő mértékével mérve is hatalmas: teljes becsült vagyonának felét-harmadát teszi ki. A G7 azonban most talált egy dokumentumot, amely arra utal, hogy a pénz forrása az ország egyik leggazdagabb embere, Jellinek Dániel lehetett.
Jellinek és Tiborcz kapcsolatáról sokszor sokan sejtették már, hogy túlmutatnak a nyilvánosságra hozott tőzsdei ügyleteken, cég- és ingatlan-adásvételeken. Ezt a felek rendre cáfolták, és korábban nem is sikerült alátámasztani, hogy a hagyományos üzleti kapcsolatnál szorosabb pénzügyi viszony van a két milliárdos között. Az említett dokumentum és az ez által jelzett pénzmozgás az első olyan, amely erre utal. Jellinek Dániel, aki a G7 tapasztalatai alapján korábban mindig reagált a hasonló megkeresésekre, ezúttal is fogadott minket. Ám miután egyértelmű lett számára, hogy miről kérdezzük, kérdéseinkre írásban már az ügyvédje reagált, és megtiltotta, hogy bármit nyilvánosságra hozzunk válaszaiból.
Budapesti autószalonoktól a rejtélyes tízmilliárdokig
Pécs külvárosában, úton az ország egyik legmagasabb tévétornya felé egy ház előtt egy Porsche parkol három tölgyfa szomszédságában. A tölgy a bükkfavirágúak rendjébe tartozik. Ennek a rendszertani kategóriának a latin nevéről, a Fagalesről nevezték el a Porsche fölé magasodó házba bejegyzett egyik céget. És ez az a szó, amely egy céges dokumentum egyik mellékletében megbúvó táblázatban feltűnve megmutatja több tízmilliárd forint útját Jellinek Dániel felől Tiborcz István irányába.
A Fagales Zrt.-t hat éve alapította egy akkor 36 éves vállalkozó, Hornung Áron. A Hornung név országos szinten nem igazán ismert, helyi ingatlanos körökben azonban jól cseng. A család 2006 óta a Duna House (DH) pécsi franchise-tulajdonosa, ma már négy irodájuk van a megyeszékhelyen, és további egy Komlón.
Hornung Áron pályafutása ennek ellenére nem az ingatlanbizniszben kezdődött: egy autókereskedőnél dolgozott értékesítési vezetőként, több szalon eladásait irányítva. A 2008-as válság kirobbanását követően azonban visszatért a családi üzlethez, fél év múlva pedig már irodavezetőként felelt a DH pécsi Király-házi kirendeltségéért. Az irányítása alatt álló iroda, illetve később irodák, országos szinten is kiemelkedően teljesítettek: sorra érték el az országos dobogós helyezéseket a DH versenyében.
Nem kellett sok idő, hogy Hornung Áron a franchise-t felügyelő cégben is fontosabb szerepet kapjon. 2015-ben a vállalat ügyvezetője lett, és ezzel egy időben egy BMW-ért és egymillió-ötvenezer forintért cserébe 35 százalékos tulajdonrészt is szerzett az így teljesen családivá váló pécsi DH-bizniszben*A franchise-partner céget hárman alapították, ám 2015-ben már csak két tulajdonosa volt 50-50 százalékos arányban. Az egyik tulajdonos ekkor úgy lépett ki, hogy a részesedéséből 35 százalékot Hornung Áronnak, a maradékot addigi üzlettársának, Hornung Tibornak engedte át összesen 1,5 millió forintért. Ezen kívül a kilépő tagot az előző üzleti év nyereségéből még megillette volna 3,5 millió forint osztalék, ám ehelyett az általa használt, de a cég tulajdonában lévő BMW-t kérte..
Hornung Áron első saját cégének, a Fagales Zrt.-nek is az ingatlankezelés lett a főtevékenysége. A szektor nagyon pörgött ekkor Baranya megyében, Hornung maga is többször nyilatkozott arról, mennyire kelendőek az ingatlanok a térségben. A családi cégnek is jól ment: az elmúlt öt évben összesen több mint 100 millió forint osztalékot vettek ki belőle.*A cég kedvezményes állami hitelben is részesült időközben.
A Fagales Zrt. felívelésének ütemét azonban semmilyen ingatlanpiaci boom nem magyarázhatja. Hornung Áron ugyanis alig
két évvel a cég alapítása után, 2019 áprilisában közel 5,4 milliárd forintos osztalék kifizetéséről döntött, a következő bő három évben pedig további 23,4 milliárd forintot fizetett ki ilyen formában a társaság.
A rengeteg pénz azonban nem ingatlaneladásokból jött: a vállalatnak alapítása óta egyetlen fillér árbevétele nem volt. A pénzt Hornung cége maga is osztalékként kapta, az ország egyik leggazdagabb embere, Jellinek Dániel egyik érdekeltségétől.
Raktáraktól a luxushotelekig
Jellinek Dániel neve akkor robbant be a köztudatba, amikor 2018-19-ben felkerült a hazai gazdaglistákra, méghozzá egyből nagyon előkelő pozícióba. Az előző néhány évben már fix helye volt a top 10-ben, vagyonát rendre 200 milliárd forint fölé becsülték.
Bár gazdagodásának üteme mesésnek tűnik, Jellinek nem egyik pillanatról a másikra halmozott fel százmilliárdos nagyságrendű vagyont. Saját bevallása szerint már 2006-tól felkerülhetett volna ezekre a listákra, ám mivel kevésbé látványos üzletekben utazott (raktárakat, ipari ingatlanokat, alsóbb kategóriás irodákat adott és vett, illetve bedőlt hitelekből csinált pénzt), nem figyeltek fel rá.
A neve akkor vált ismertté, amikor birodalma túllépett az alsóbb kategóriás ingatlanokon, és látványosabb projektekbe fektetett. A 2020-as évek elejére már közel két tucat plázájuk volt, hotelekkel és előkelőbb irodaházakkal üzleteltek. Ebben az időszakban kezdték el megtalálni az államhoz köthető bizniszek és a közpénzmilliárdok is. Az elmúlt években Jellinek Dániel
cégcsoportja vette meg az MKB állami szanálása során elkülönített ingatlanok és követelések nagy részét;
tízmilliárdokért vásárolt ingatlanokat az államtól;
a Magyar Turisztikai Ügynökség komoly visszhangot kiváltó programjában a résztulajdonában álló cégek együttesen tízmilliárdos nagyságrendben nyertek támogatást;
a magyar állam kizárólagos tulajdonában lévő Magyar Fejlesztési Banktól az elmúlt években 250 milliárd forint került a nyilvánosság számára nehezen átlátható konstrukcióban Tiborcz István és Jellinek Dániel közelébe, illetve kezelésébe;
tavaly pedig egy uniós pályázati csalás ügyében bűnsegédként marasztalta el a bíróság.
Ekkor kezdték el a sajtóban egyre gyakrabban pedzegetni Jellinek kapcsolatát a NER-rel és ezen belül is elsősorban Orbán Viktor családjával. Jellinek interjúiban konzekvensen cáfolta a politikai kötődést. A politikamentes üzletelés narratíváját azonban kissé gyengítette, míg az Orbán-kapcsolatról szóló pletykákat erősítette, hogy az ingatlanmágnás az elmúlt években nyíltan is rengeteget üzletelt a szintén az ingatlanbizniszben utazó Tiborcz Istvánnal. Jellinek adta el a miniszterelnök vejének a Gellért Szállót, míg az Appennin ingatlanos cégnél pont fordított volt a felállás, és mostanra közösen birtokolják a tőzsdén is jegyzett Waberer’s logisztikai vállalatot.
A milliárdos ügyletek egyik közös pontja pedig egy rejtélyes cég, a Geraldton Zrt. volt.
Nyugat-Ausztráliától Pécsig
Jellinek Dániel egy korábbi interjújában azt nyilatkozta: komoly hatással volt életére, hogy egy évig Ausztráliában élhetett. Angol nyelvtudása mellett könyvelési ismereteit is részben ebben az egy évben szedte össze, és pályája során mindkettőt kamatoztatni tudta. Előbbit amerikai üzleti kapcsolatai során, utóbbit mostanra három-négyszáz vállalatot számláló cégbirodalmában.
Egy negyvenezer főt számláló nyugat-ausztrál település nevét viseli a milliárdos egyik vagyonkezelő cége, a Geraldton Zrt. is. A vállalatot 2017 júniusában alapították, épp két héttel a Fagales Zrt. létrehozása előtt.
A társaságban az alapításkor első ránézésére semmi rendkívüli nem volt, legalábbis Jellinek cégcsoportjának mércéjével mérve. A vállalat tulajdonosa két másik, Jellinek Dániel által irányított vagyonkezelő volt, míg a hálózat végén amerikai bejegyzésű, részben offshore hátterű cégek álltak*Később utóbbiak eltűntek, a háló kissé letisztult, és a végén tulajdonosként is jól beazonosíthatóan Jellinek Dániel tűnt fel..
Az évek folyamán azonban az alapító vagyonkezelők részvényei szép lassan elkezdtek elpárologni.
A Geraldtonnak először csak az egy százaléka került egy árnyékban maradó tulajdonoshoz, 2020-ban viszont a két vagyonkezelőnek már csak 80 százalékos részesedése volt. A részvények átruházásáról egy véletlen jegyzőkönyvi bejegyzésen kívül szinte semmi nem árulkodik*A Geraldton alig egy évvel az alapítása után közgyűlést tartott, ahol a hagyományos törzsrészvények egy részét elsőbbségi részvénnyé alakították. A közgyűlési meghívóban a napirendi pontok között még ez, a részvényátalakítás szerepel, a hivatalos jegyzőkönyv szerint azonban már részvényátruházásról döntöttek a tulajdonosok. Az új részvényesnek sem a jegyzőkönyvben, sem az itt elfogadott alapszabályban nincs nyoma, de a hivatalos iratok szerint 5 részvény már ekkor máshoz került az alapítóktól.. Pedig az átadott részvények között akadt kettő különösen fontos, amelyek azóta tízmilliárdokat hoztak új tulajdonosuknak.
Jellinek Dániel cégbirodalmában egyáltalán nem ritka ugyanis, hogy a vállalatok úgynevezett osztalékelsőbbségi részvényeket bocsátanak ki. Ez egy jogilag teljesen elfogadott gyakorlat, a lényege, hogy az a tulajdonos, aki ilyen papírt birtokol, a többi részvényesnél előbb és/vagy nagyobb kifizetésre jogosult a cég profitjából. A Geraldton esetében sokkal nagyobbra: ugyanis a két osztalékelsőbbségi részvény
mindenkori tulajdonosát a társaság részvényesek között felosztható eredményének 99 százaléka illeti meg.
Ennek pedig már egy év múlva is hatalmas jelentősége volt, hiszen 2019 áprilisában a Geraldton – részben állami ügyletekhez köthető üzletekből származó nyereségéből – 5,4 milliárd forint osztalékról döntött. A következő három évben pedig ezt további 23,6 milliárd forintnyi kifizetés követte. Szinte hajszálpontosan annyi, amennyi pénz ilyen formában Hornung Áron cégéhez befolyt.
A Fagales minden évben a Geraldton által kifizetett osztalék tízezredre pontosan 99,2008 százalékát kapta. Ez pont az az összeg, ami a két osztalékelsőbbségi részvény és az alapító tulajdonosoktól elpárolgó 20 százalékos részesedés után jár. Persze ettől – a hazai viszonylatban kiugró összeg ellenére – akár még véletlen is lehetne az egyezés, az érintettek pedig nagyon figyeltek rá, hogy az új tulajdonos kiléte és a pénz útja a céges iratokból ne derüljön ki. Jellinek Dániel néhány hónappal ezelőtt a 24.hu-nak azt nyilatkozta, hogy
nincs összeesküvés, nincs semmi különös a Geraldton részvényesi struktúrájában, a csoport több holdingcége hasonlóképpen épül fel, vannak bennük elsőbbségi részvények, ennek azonban családi okai vannak, és a részvényesek kizárólag a családom tagjai. A részletek a privát szférához tartoznak.
A Geraldton 2021-es éves jelentésében azonban véletlenül bekerült, hogy a társaság egy évvel korábban a Fagalesnek fizettet ki közel 5 milliárd forintnyi osztalékelőleget*Az összeg ugyanabban az évben a pécsi cég beszámolójában is megjelent., így egyértelművé vált a cégek közötti kapcsolat, és az, hogy a Geraldton-osztalék haszonélvezője nem Jellinek Dániel családja, hanem a Fagales Zrt.
Sőt, a Fagales beszámolóiból az is kiderül, hogy a Geraldton-részesedésért túl sok pénzt biztosan nem fizettek. Hacsak nem rontottak el valamit a kimutatásokban, akkor 2 millió 20 ezer forintnál többet nem adhattak a részvényekért, amelyek utána tízmilliárdokat hoztak a cégnek.
Pécsi buliktól a milliárdos bizniszekig
A Geraldton Zrt. mesés osztaléka tehát nem Jellinek Dánielhez és családjához, hanem az ismeretlen ingatlanoshoz, Hornung Áronhoz került. Több jele is van azonban, hogy a pénz annak ellenére nem állt meg a pécsi vállalkozónál, hogy a hivatalos céges iratok szerint ő a Fagales Zrt. egyetlen tulajdonosa.
Hornung Áron ugyanis amellett, hogy a pécsi ingatlanos világ egyik meghatározó alakja, Tiborcz István baráti körének is a tagja.
Számos pécsi forrásunk megerősítette, hogy Hornung abba a társaságba tartozik, amely a gimnáziumi évek óta jó kapcsolatot ápol a miniszterelnök vejével. A baráti kör tagjai az egymás tőszomszédságában található belvárosi középiskolákba jártak (a Leőwey Klára Gimnáziumba*A cikkben először hibásan Leövey Klára Gimnáziumnak írtuk az iskola nevét, amit utólag javítottunk. A hibáért elnézést kérünk., a Nagy Lajos Gimnáziumba, illetve a Janus Pannonius Gimnáziumba). Abban az időben elég erős klikkesedés volt a pécsi iskolák között, és a belvárosiak alkották az egyik kört – mesélte a G7-nek több az érintettekkel nagyjából egyidős pécsi is. A három gimnázium tanulói rendszeresen összejártak bulizni, de fontos találkozópont volt a belvárosi műjégpálya is.
Ezeken a helyeken kovácsolódott össze az a baráti kör, amelynek tagjai azóta is rendszeresen feltűnnek a kormányfő veje körül. A társasághoz tartozott például a Tiborcz István számos cégében – köztük az EU Csalás Elleni Hivatala szerint többmilliárd forintos csalásban érintett Elios Zrt.-ben is – különböző szerepeket betöltő Hamar Endre, a pécsi dohánybizniszben és idegenforgalomban taroló Czéh-Tóth Márk, valamint Hornung Áron is.
A kapcsolat azóta is megmaradt az egykori belvárosi gimisek között. A Direkt36 év elején azt írta, hogy Hamar és Hornung nem csupán ismerősök a Facebookon, hanem 2010-ből származó fotókon egy asztalnál ülnek egy szórakozóhelyen. Hornung és Czéh-Tóth*hivatalos címük alapján pedig jelenleg is egy utcában lakik Pécsett*Illetve a közvetlen környezetükben a Hamar-családnak is van egy ingatlanja, ahonnan egy időben a már említett, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios Zrt. egyik tulajdonos cége is működött..
Pécstől BDPST-ig
A gimnáziumi kapcsolat pedig – ahogy a társaság más tagjai esetében – Hornung és Tiborcz között is üzleti együttműködés alapja lett*Szintén a Direkt36 derítette ki, hogy a pécsi ingatlanos a többségi tulajdonosa két olyan magántőkealapnak, amelyek vagyonát Tiborcz István egy másik üzlettársának és barátjának a cége kezeli. A két tőkealapnak – amelyekről több forrásunk egybehangzóan azt állította, hogy „a kormányfő vejének köre áll mögöttük” – ugyanabban az irodaházban van a székhelye, ahol Tiborcz István BDPST-je és több más vállalata is székel.. Számos jel utal arra, hogy a Fagales Zrt. Jellinek Dániel cégcsoportjától kapott milliárdjainak nagy része végül a BDPST-csoportnál köthetett ki. A G7 már tavaly írt róla, hogy a Tiborcz-birodalom hatalmas nyereségének jelentős részéről nem tudni, honnan érkezik.
A BDPST Zrt. 2019 és 2022 között több mint 27 milliárd forintnyi olyan osztalékbevételt mutatott ki, amelynek eredetét nem árulták el a beszámolójukban, és kérdésünkre sem.
Az osztalék beérkezésének üteme pedig nagyon látványosan lekövette a Fagales Zrt. kifizetéseit. A BDPST minden érintett évben a Fagales által kifizetett pénznek pontosan a 94,0975 százalékát kapta ilyen formában*nem kapcsolt vállalkozástól kapott osztalékként. Ilyen pontos egyezés pedig – ahogy korábban már láttuk – véletlen egybeesésként elég nehezen elképzelhető.
A leadott hivatalos iratok szerint a Fagales egyetlen tulajdonosa Hornung Áron, azaz a Jellinek Dániel cégcsoportjából érkező pénznek a pécsi vállalkozót kellett volna gazdagítania. A NAV tényleges tulajdonosi nyilvántartásából azonban kiderül, hogy a hivatalos cégiratok nem pontosak: Hornungnak csak 76 százalékos részesedése van a cégben. Így pedig már elképzelhető, hogy a Geraladtontól kapott, majd lényegében azonnal ki is fizetett pénz nagy része nem hozzá, hanem egy rejtőzködő tulajdonoshoz került.
A Fagales Zrt. ugyanis Jellinek Dániel gyakorlatát követve már az alapításkor olyan elsőbbségi részvényeket bocsátott ki, amelyek tulajdonosa a teljes osztalék 99 százalékára jogosult*A Fagalesnél a részvények ötöde ilyen osztalékelsőbbségi részvény, így 20 százalékos részesedéssel az osztalék 99 százalékát lehet megkapni.. Ez egy egyszemélyes vállalatnál teljesen logikátlan lépés, hiszen ha egy cégnek egyetlen tulajdonosa van, így is, úgy is minden nyereség őt illeti. Elsőbbségi részvénynek csak többszemélyes társaságoknál van értelme, nem ritkán akkor, ha a profit tényleges haszonélvezője rejtőzködni akar. A Fagales beszámolóiban egyébként van is utalás rá, hogy ez a cég is ilyen: az osztalékról szóló döntéseknél rendre többes számban hivatkoznak a tulajdonosokra.
Azaz a Tiborcz Istvánnal gimnazista kora óta jó kapcsolatot ápoló, eddig ismeretlen pécsi vállalkozó könnyen továbbjátszhatta a Jellinek Dániel cégbirodalmától kapott szinte teljes összeget. A BDPST-hez érkező tízezred százalékra egyező összegek pedig azt is megmutatják, hol lehetett a pénz végállomása.
BDPST-től Sukoróig
A számok mellett van egy másik kapcsolat is az ügyben érintett vállalatok között. A fővárosi BDPST és Geraldton, illetve a pécsi Fagales beszámolóit évek óta ugyanannak a székesfehérvári könyvelőirodának ugyanaz a Sukorón élő könyvelője készíti egységes sablon alapján.
A kis könyvelőiroda akkor emelkedett fel, amikor a milliárdok elkezdtek csorogni Jellinek Dániel birodalmából Tiborcz István köre felé. A cég bevétele 2018-ban alig haladta meg a 2 millió forintot, 2022-re azonban ennek több mint százszorosára nőtt. Ezzel párhuzamosan a létszám is bővült: a 2019 közepén még egyetlen főt sem foglalkoztató vállalatnál az elmúlt hónapokban már több mint egy tucat ember dolgozott. A felfutásban az Orbán-család cégei is szerepet játszottak. A BDPST-csoporthoz tartozó vállalatok jelentős részének ők készítik a beszámolóit, de Orbán Ráhel baba- és gyermektermékeket értékesítő vállalkozása számára is könyvelnek.
A vállalkozás egyik tulajdonosa Facebook-profilján a BDPST egyik cégét jelölte meg munkahelyeként. Bár megkeresésünk után a közösségi oldaláról ezt az adatot törölte, egy szakemberek elérhetőségét gyűjtő adatbázisban továbbra is szerepel a munkakapcsolat.
Röviden összefoglalva tehát:
Jellinek Dániel cégcsoportjából az elmúlt években tízmilliárdok áramlottak ki egy országos szinten kevéssé ismert pécsi vállalkozó, Hornung Áron cégéhez úgy, hogy a pénzmozgásokat igyekeztek elrejteni.
Bár a milliárdokhoz jutó vállalat egyedüli tulajdonosa papíron Hornung, valójában itt is van egy rejtélyes másik részvényes, aki ráadásul a cég kifizetett nyereségének szinte egészét megkaphatta.
A pécsi vállalkozó Tiborcz István ismerőse.
Amikor a pécsi vállalkozó cége osztalékot fizetett Tiborcz István legfontosabb vállalkozásában, minden alkalommal a kifizetett összegnek egy jól meghatározott része, valamivel több mint 94 százaléka jelent meg osztalékbevételként. Ennek forrását a kormányfő vejének cégénél külön kérdésére sem árulták el.
Az ügyben érintett cégeknek – így Hornung és Jellinek vállalatainak is – egy olyan iroda könyvelt, amelynek egyik tulajdonosa a BDPST-csoportnak dolgozott, és amely az Orbán-család számos cégének beszámolóit készíti évek óta.
Ahogy a bevezetőben is írtuk, a közel 30 milliárd forintos pénztranszfer még a miniszterelnök vejének mércéjével mérve is sok pénz. Tiborcz István az elmúlt években 35-70 milliárd forint közötti összegekkel került fel a gazdaglistákra. Azaz a Jellinek Dániel (cégcsoportja) által kezelt és minden jel szerint Orbán Viktor vejét gazdagító vagyon Tiborcz teljes vagyonának nagyon jelentős részét tette ki. Ez erősíti azt – az egyébként az érintetteket és üzleti ügyeiket ismerő forrásaink szerint nagyon leegyszerűsített – narratívát, hogy Jellinek a miniszterelnök családjának frontol.
Az út vége
A Jellinek-birodalomhoz kötött Geraldton és a Tiborcz-kör kapcsolata évekig rejtve maradt, tavaly decemberben azonban a történetnek ez a része lezárult. Jellinek Dániel ugyanis értékesítette a korábban is kifizetőhelyként működő Geraldton Zrt.-t, amit egy indokolatlanul bonyolult ügylet keretében Tiborcz István BDPST-je vett meg.
A hivatalos magyarázat szerint a tranzakcióra azért volt szükség, mert Jellinek így adta el a Gellért Szállót a miniszterelnök vejének. A Geraldton azonban a hotelt több másik cégen keresztül birtokolja, így amellett, hogy eladhatta volna magát az ingatlant, a láncban a szállóhoz közelebbi cégeket is értékesíthetett volna. Azzal, hogy a BDPST a Geraldtont vette meg, nagyon megbonyolította az ügyletet, amivel év elején a magyar sajtót is megzavarta.
A Geraldtonban ugyanis a Gellért mellett más vagyonelemek, például plázák is voltak, amiket Jellinek Dániel cégcsoportja visszavásárolt. A korábbi pénzáramlás fényében így nehéz más magyarázatot találni az ügyletre, mint hogy a Gellért Szálló átadása mellett a Geraldton státuszát is tisztázni akarták a felek.
Az ügyben minden érintettet megkerestünk. Ahogy már írtuk, Jellinek Dániellel személyesen is találkoztunk, és írásban is elküldtük kérdéseinket. Utóbbira azonban már nem ő, hanem az ügyvédje reagált. Bár a kérdések egy részére kaptunk válaszokat, a levélben jelezték, hogy ezeket nem használhatjuk fel a cikkhez, amelyben a korábban a sajtóban rendszeresen szereplő Jellinek Dániel sem kíván feltűnni, és egyben emlékeztették a G7-et a lehetséges jogi következményekre. Így számos egyéb dolog mellett hiába kérdeztük meg, hogy korábbi állításával szemben hogyan kerülhetett egy ismeretlen pécsi vállalat az egyik legnyereségesebb cége tulajdonosai közé, és miért kapott ez a vállalat több tízmilliárdos osztalékot a cégbirodalmától. Ahogy azt is, hogy miért a BDPST egyik alkalmazottjának cége könyvelt ennek a vállalatának.
A BDPST elég hosszú kérdéssorunkra röviden válaszolt, megismételve a tízmilliárdos nagyságrendű osztalékbevételük eredetét firtató korábbi kérdéseinkre írtakat. Ezúttal úgy fogalmaztak, hogy
a BDPST Zrt., transzparensen működő vállalatként, a törvényi előírásoknak megfelelően készítette el az üzleti tevékenységéről szóló éves beszámolóját, az minden, a jogszabályokban előírt információt tartalmaz. A számviteli beszámoló és az ahhoz kapcsolódó kiegészítő melléklet, a beszámolót elfogadó határozattal együtt a jogszabályok által előírt formában került közzétételre. Ugyanakkor minden egyéb, a társaság gazdálkodására vonatkozó adat üzleti titok részét képezi. A BDPST Zrt., ahogy az éves beszámoló közzétételére vonatkozó kötelezettségének, úgy minden egyéb, a működésére vonatkozó jogszabályi előírásnak és számviteli kötelezettségének eleget tesz; és ugyanezt minden üzleti partnerétől is elvárja.
Az érintett cégeknek könyvelő iroda nevében annak többségi tulajdonosa, a három vállalat beszámolóit is készítő könyvelő reagált megkeresésünkre, de kérdéseinkre ő sem válaszolt, csak jogi lépéseket helyezett kilátásba.
Ugyanezt tette Hornung Áron is. Bár a pécsi vállalkozó telefonon először azt ígérte, hogy egy későbbi időpontban válaszol a Fagales Zrt.-vel kapcsolatos kérdéseinkre, miután azokat előzetesen emailben is megküldtük neki, válaszlevelében elzárkózott a válaszadástól, és szintén jogi lépéseket helyezett kilátásba.
A cikk megírásában közreműködött Fabók Bálint.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHamarosan beléphet a százmilliárdos vagyonú klubba Orbán Viktor családjaEgyre gyorsuló ütemben gazdagodik a miniszterelnök családja. Öt éve még a bányák hozták a nagy pénzt, most már a vagyonkezelés.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Molt várták, de Tiborcz és Jellinek is érkezettElső ránézésre is nehezen érthető, miért két NER-céggel karöltve venné meg a Mol az Alteo energetikai vállalatot. Úgy tudjuk, nem is ez volt az eredeti elképzelés. | Tízmilliárdok folytak az egyik leggazdagabb magyartól Orbán Viktor családja felé | Tiborcz István teljes vagyonához mérten is hatalmas összeg az a 27 milliárd forint, amely 2019 és 2022 egy rejtélyes forrásból érkezett cégbirodalmába. A pénz eredetéről egy céges dokumentumban megbúvó táblázat árulkodik. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20230719/tizmilliardok-folytak-az-egyik-leggazdagabb-magyartol-orban-viktor-csaladja-fele/ | 2023-07-19 13:23:00 | true | null | null | G7 |
Információink szerint akár nagyságrendileg 12 milliárd forinttal is többe kerülhet majd a Sopronnál épülő elkerülő út alagútjának megépítése. A minisztérium közölte: zajlik a szerződés újratárgyalása. Mészáros Lőrinc egyik cégének szerződését is újratárgyalják, novemberben 17 milliárd pluszpénzt kaphatnak egy vasúti fejlesztésre.
Az inflációra, a költségek megemelkedésére és a nem várt geológiai akadályokra hivatkozva kér mintegy 12 milliárd forint pluszpénzt az SDD Konzorcium a kormánytól az M85-ös gyorsforgalmi út és a hozzá tartozó alagút megépítésére – értesült a Szabad Európa.
A beruházás eredetileg 43,99 milliárd forintba került volna, de ehhez már hozzácsaptak egy úgynevezett turbó körforgalmat 3,76 milliárd forintért, így – ha 12 milliárd forinttal számolunk – az összesen 15,76 milliárdos emelkedés 35 százalékos drágulást jelenthet. Ez jelentősen meghaladja még az egyébként Európa-bajnok magyar inflációs rátát is.
Megírja a Közbeszerzési Értesítő
Az Építési és Közlekedési Minisztérium sajtóosztálya megkeresésünkre annyit közölt, hogy jelenleg zajlik az SDD-vel a kivitelezési szerződés újratárgyalása, a végeredményről majd a Közbeszerzési Értesítőben adnak tájékoztatást.
Ehhez kapcsolódóan: Így drágul egy magyar nagyberuházás.
Az M85-ösről már többször írtunk. A gyorsforgalmi út Sopront köti majd össze az országhatárral, és eredetileg a beruházás része lett volna egy onnan Bécsig vezető útszakasz megépítése is, ettől azonban az osztrák kormány időközben elállt, így az autósoknak osztrák oldalon egy alacsonyabb rendű úton kell majd haladniuk.
Lerobbant a Dömper
A kivitelező SDD Konzorcium főszereplője eredetileg a Völner Pálhoz köthető Dömper Kft. volt, de az M100-as út építésének elmaradása miatt a cég nehéz pénzügyi helyzetbe került, így tavaly novemberben átvette a Duna Aszfalt. (Hivatalosan fúziónak hívták az akvizíciót.) A Duna Aszfalt tulajdonosa Szíjj László, az ország egyik leggazdagabb embere, többek között több olyan luxusjacht tulajdonosa, amelyeken rendszeresen megfordulnak a kormány politikusai vagy más, NER-közeli üzletemberek.
Egy, a beruházás részleteire rálátó forrásunk szerint már a turbó körforgalom is jelentősen túlárazott lehetett, ráadásul feleslegesnek is tűnik, kiváltható lett volna olcsóbb megoldással, egy pár száz méterrel arrébb már működő körforgalom felturbósításával (vagyis két sávosra bővítésével).
Ehhez kapcsolódóan: NER-es cég nem vész el, csak átalakul.
Informátorunk szerint a 12 milliárdos pluszköltség is túlzottnak tűnik, az pedig, hogy a kivitelezők „geológiai meglepetésekre” hivatkoznak a csúszás fő okaként, azt jelezheti, hogy egyszerűen nem megfelelően készítették elő az alagútépítést, amely a hivatalos nyilatkozatok szerint jelenleg is féléves késésben van, de forrásunk szerint ez végül akár egy évre is nőhet.
Ehhez képest Szlovákiában, Eperjesnél 45,7 milliárd forintnyi euróból zajlik egy hosszabb alagút építése egy völgyhíddal és egy autópálya-szakasszal együtt. Ezt információink szerint határidőre, még nyáron át is adják, és a kivitelező tartja magát az eredeti költségvetéshez. Az ügyben kerestük részletesebb tájékoztatásért az SDD Konzorciumot és a Dömper Kft.-t, ha válaszolnak, közölni fogjuk.
Nem verték nagy dobra Mészáros milliárdjait
Zajlik egy másik nagy értékű kivitelezői szerződés újratárgyalása is. Információink szerint novemberre dőlhet el, mennyivel kap többet Mészáros Lőrinc cége, az R-Kord Kft. a GSM-R-nek nevezett vasúti informatikai fejlesztés kivitelezéséért. A kormány még február 6-án, egy kihelyezett soproni ülésen döntött arról nem nyilvános határozatban, hogy az 58,8 milliárd forintból megvalósuló beruházásra még 17 milliárd forintot biztosít az R-Kordnak.
Bár a tárgyalások eredményeként ez az pénz lehet akár kevesebb is, de egy, az ügyre rálátó forrásunk szerint nagy meglepetés lenne, ha a szerződésmódosításban szereplő végösszeg nem lenne nagyon közel a 17 milliárdhoz.
Ehhez kapcsolódóan: Zajlik a belháború Mészáros Lőrinc cégei és más vasúti fejlesztő vállalkozások között.
A GSM-R-re eredetileg 58,8 milliárd forintot szánt a kormány, így itt a drágulás „csak” 28 százalékos. Csakhogy a kivitelező nemcsak drágábban fejezné be a munkát, de a műszaki tartalmat is csökkentené: az eredetileg tervezett 270 vasúti távközlési torony helyett csak mintegy 130 darab épülne meg, a száloptikás hálózatot pedig nem 2225 kilométeren, hanem 1800 kilométeren húznák ki. Szakmai forrásunk szerint ezzel jelentősen esik majd a többek között vasútbiztonsági szolgáltatásokat nyújtó GSM-R színvonala.
A beruházást 37 milliárd forintból támogatja az Európai Unió az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program keretében, de a kormány ezt is kiváltaná inkább saját forrással, vagyis a magyar adófizetőknek nem csak 17 milliárddal kerülhet majd többe. A beruházás megvalósítása során ráadásul Mészáros Lőrinc cége máig nem fizetett ki rendesen számos alvállalkozót. | A tervezettnél sokkal drágábban építheti meg Sopronnál a közúti alagutat a Duna Aszfalt | Információink szerint akár nagyságrendileg 12 milliárd forinttal is többe kerülhet majd a Sopronnál épülő elkerülő út alagútjának megépítése. A minisztérium közölte: zajlik a szerződés újratárgyalása. Mészáros Lőrinc egyik cégének szerződését is újratárgyalják, novemberben 17 milliárd pluszpénzt kaphatnak egy vasúti fejlesztésre. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/a-sopronnal-epulo-kozuti-alagutat-sokal-dragabban-epitheti-meg-a-tervezettnel-a-duna-aszfalt/32502116.html | 2023-07-14 13:32:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Az „udvari söprögetőként” is emlegetett Kis-Szölgyémi Ferenc cége korábban is rendre nyerte a közbeszerzéseket, egyebek mellett a kórházak, a MÁV, a Mol és a Volánbusz takarítási feladatait ellátva.
Nos, ismét a kötvényei révén a Budapesti Értéktőzsdén is jegyzett B+N Referencia Zrt. lett a szerencsés kiválasztott, amely ezúttal Magyarország 89 kórházának a "ráncait" varrhatja fel nem kevesebb mint 400 milliárd forintért.
A közbeszerzési kiírás szerint Kelet-Magyarországon nagyságrendileg 26 fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben, 116 telephelyen, összesen körülbelül nettó 1,2 millió négyzetméter alapterületen kell az épületeket ráncba szedni. A régióban Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád vármegyei intézményekről van szó.
Budapesti és országos intézményből 30 fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény van, 118 telephellyel, összesen mintegy nettó 1 millió négyzetméter alapterületettel.
Nyugat-Magyarországon (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém, Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Baranya, Somogy és Tolna vármegyében) pedig 33 fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményt, 138 telephelyet, összesen közel nettó 1,3 millió négyzetméter alapterületet érint a közbeszerzés.
Az összesen 89 intézménynél a következő feladatok várnak a B+N Referencia Zrt.-re:
leromlott állagú épületek felújítása
épületátalakítási munka
villamos gépészeti szerelési munkák
gépészeti szerelések
javítási és karbantartási szolgáltatások
Ezek azonban számtalan feladatot takarnak: például a klíma- és légkezelő berendezések, a fűtési rendszerelemek, szivattyúk, szennyvízhálózat, felvonók, ajtók, kapuk, sorompók, erősáramú hálózat, gyengeáramú berendezések, épület-, felügyeleti- és szabályozó rendszerek, árnyékolástechnikai berendezések, tűz- és balesetvédelmi berendezések, fürdők, medencék, tangentor berendezések karbantartását és javítását, de még a külterület kipofozását, és kártevőmentesítést is.
A tenderre pályázott még a Neo Property Services Zrt., és a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt.
Július 1-jétől új világ
Tény, hogy július elsejétől új világ köszöntött be a kórházaknál egy új kormányrendelet-módosításnak köszönhetően: először a fővárosi, majd 2024. január elsejétől már országosan is minden kórház ingatlanüzemeltetési szolgáltatását központilag látja el az állam a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságon (KEF) keresztül. Lényege, hogy a KEF biztosítja az Országos Kórházi Főigazgatóság fenntartása alá tartozó, aktív fekvőbeteg-ellátást nyújtó fővárosi és vármegyei költségvetési intézmények számára az ingatlanüzemeltetési szolgáltatásokat.
A cég már nem csak söpröget
A B+N Referencia egyébként évek óta kimagaslik a közbeszerzéseken, tíz év alatt 158-szor szerepelt sikeresen – erről tavaly a Forbes írt. Ezek közül 29 pályázat érte el az egymilliárd forintos értéket, a létesítménygazdálkodással foglalkozó cég 2012 óta összesen 608 milliárd forint értékben húzhatott be állami megrendeléseket.
A B+N eddigi legnagyobb állami megrendelése 2021-ben volt, amikor 300 milliárd forintért elnyerte az ország 107 kórházának (közel 400 telephely) „teljes körű napi-, időszakos-, nagy- és eseti” takarítását és fertőtlenítését.
Innen már csak egy ugrás volt a 400 milliárdos, az intézmények feljavítását célzó közbeszerzés elnyerése.
Kis-Szölgyémi vállalata megkerülhetetlen a tenderekben, ami meg is látszik cége adataiban is: a B+N 2010 és 2020 között az árbevételét több mint a negyvenszeresére, az adózott eredményét pedig a százszorosára növelte. 2020 és 2021 között pedig a forgalmát szinte megduplázta a cég (67,3 milliárd forintról 127,4 milliárdra), profitja pedig 5,7 milliárdról 19,1 milliárdra nőtt. A 2022-es árbevétele szinte hajszálra megegyezett a 2021. évivel: 127 milliárd forint, amiből 10,8 milliárd forint tiszta nyeresége lett. Osztalékként 9,5 milliárdot vett ki az egyedüli tulajdonos Kis-Szölgyémi Ferenc.
A 41,3 milliárd forintos vagyonával a 100 Leggazdagabb magyar kiadvány 50. helyére rangsorolt nagyvállalkozó tulajdonában lévő B+N egykoron Simicska Lajos üzleti köréhez tartozott. A társaság mára 7500 fős nagyfoglalkoztató lett Magyarországon, a régióban 22 ezer alkalmazottja van összesen, és most már az ingatlanüzemeltetéstől kezdve a robotikáig több mindennel foglalkozik.
A 2022. évi pénzügyi beszámolójuk kiegészítő melléklete szerint a cég épül-szépül: tavaly új raktárat üzemelt be az agglomerációban, tardonai székhelyükön napelemparkot építettek ki.
2022 januárjában a társaság megvásárolta a lengyel piacon jelentős szereppel rendelkező takarítással és ingatlanüzemeltetéssel foglalkozó három cégből az IMWEMER, az IMWEMER Partner és az IMWEMER System sp. z.o.o társaságokat. Augusztusban a bolgár piacon is akvizíciót hajtott végre és megvásárolta a „I+Facility” EOOD Társaságot, amely szintén takarítási és ingatlanüzemeltetési tevékenységet végez. Októberben pedig a cég megvásárolta az ingatlanüzemeltetéssel foglalkozó Diesel Mobil Kft-t. | Több száz milliárdos tendert nyert az állam kedvenc takarító cége | A sokak által csak udvari söprögetőként emlegetett Kis-Szölgyémi Ferenc cége nyerte el a magyarországi kórházak felújítására kiírt 400 milliárd forintos közbeszerzési pályázatot. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/egeszsegugy/tobb-szaz-milliardos-tendert-nyert-az-allam-kedvenc-takarito-cege.html | 2023-07-11 10:26:00 | true | null | null | mfor.hu |
Bevételének több mint harmadát könyvelhette el profitként tavaly Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter feleségének 100 százalékos tulajdonában álló vállalkozása, az Interior Design Belsőépítészeti Kft. – derül ki a cég 2022-re vonatkozó éves beszámolójából.
Szijjártó-Nagy Szilvia belsőépítésezti vállalkozása a jelek szerint növekedési pályára állt, mivel a 2021-es 781 milliós nettó árbevételét csaknem megduplázva tavaly 1,502 milliárd forintos árbevételt produkált, és a profitja is szépen hízott:
míg az adózott eredménye 2021-ben 417,9 millió forint körül volt, tavaly ez 545,8 millióra nőtt, és ebből Szijjártó Péter felesége ki is vett 436 milliót osztalékként.
Ha ennyire nem is ment jól, de Szijjártó-Nagy Szilvia másik vállalkozása is sikeres volt tavaly és néhány milliós profitot termelt. Az üzletasszony ugyanis az ingatlanüzemeltetéssel és -bérbeadással foglalkozó dunakeszi vállalkozás, a Varázshíd Rental Kft.-nek is többségi, 51 százalékos tulajdonosa.
Ez a cég a belsőépítészeti vállalkozáshoz képest nagyságrenddel kisebb ligában focizik, hiszen 2022-ben mindössze 11,8 milliós nettó árbevétele volt – igaz, ez jelentősen nagyobb, mint a 2021-es 7 millió. A Varázshíd ezzel a fejlődéssel a 2021-es 5,3 milliós veszteséget tavaly pozitívba fordította:
a cég így tavaly 4,6 milliós nyereséget termelt, ám ebből nem vettek ki osztalékot, bent hagyták a pénzt eredménytartalékba. | Szijjártó Péter feleségének mindkét cége nyereséges, az egyikből 436 milliós profitot vett ki | A külügyminiszter feleségének belsőépítészeti vállalkozása tavaly a korábbi duplájára, 1,5 milliárdra növelte az árbevételét, és Szijjártó-Nagy Szilvia ki is vett belőle 436 milliós osztalékot. Van egy másik céges érdekeltsége is, ahol sikerült a 2021-es veszteséges év után 4,6 milliós nyereséget elérni. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20230602_Szijjarto_Peter_felesegenek_mindket_cege_nyereseges_az_egyikbol_436_millios_profitot_vett_ki | 2023-06-02 12:37:00 | true | null | null | HVG |
A politikában elhagyta, az üzleti életben viszont tartósan Tóth Csaba mellé szegődött a szerencse, mióta sikeres ingatlanbizniszt bonyolított pártja egyik alapítványával. Ennek a zuglói ügyletnek köszönhette a többségi (76%) tulajdonában álló cége, a Tigris-1993 Kft. már a 2021-es szédítő eredményeit, és a sikerszéria folytatódott.
A cég (amelynek másik, kisebbségi tulajdonosa Tóth felesége) a tavalyi mérlegbeszámolója szerint jelentősen növelni tudta az árbevételét és a nyereségét. A főként ingatlanokkal foglalkozó cég a 2021-es nettó 388 milliós árbevételét 2022-re 435 millióra tornázta fel, miközben az MSZP volt országgyűlési képviselőjének vállalkozása
a 2021-es 140 milliós profitját is megduplázta, így a tavalyi évet 291 milliós nyereséggel zárta.
Az országos politikától – már a 2022-es parlamenti voksolást megelőző előválasztás során – visszavonult, de a főváros XIV. kerületében a helyi pártszervezetet még mindig vezető „erős ember” Tóth és felesége tulajdonosokként azonban csak a tavalyi profit egy részét, 80 milliót vette fel osztalékként.
A cég mérlegbeszámolójából kiderül, hogy biztos lábakon állnak: a Tigris-1993 Kft.-nek nincs se rövid-, se hosszú lejáratú tartozása, saját tulajdonú ingatlan és telek bruttó 310 milliós értéken van nyilvántartva, ráadásul a társaság tavaly év végén 199.9 millió forint „forgatású célú értékpapírral” is rendelkezett.
A 2021-es évben elért 140 milliós profit után úgy vehettek fel 200 milliós osztalékot, hogy az eredménytartalékban volt még pénz. Amúgy a tavalyi 435 milliós árbevételhez társult 291 milliós nyereség is szép, de az előző évinek csak a duplája, míg 2021-ben az azt megelőző évihez képest a cég megszázszorozni is tudta.
Ahogy arról a hvg.hu írt, az akkori, látványos pénzügyi robbanás egyik oka volt, hogy Tóth cége az MSZP alapítványától 128 millió forintért vett 900 négyzetméteres zuglói irodaházat lakásokká és társasházzá minősíttette át, majd némi felújítás után apránként értékesíteni kezdte. Ezt Tóth később a hvg.hu-nak úgy jellemzett:
persze, kerestem rajta, de igazából szar üzlet volt.
A tavalyi választáson a Tóth addigi egyéni képviselői körzetét megnyerő Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint viszont túl jónak is tűnt ez az üzlet, ezért – ismeretlen tettes ellen – feljelentést tett miatta. A hvg.hu tavasszal írt róla, hogy gyanúsítottja még nincs a hűtlen kezelés gyanújával folyó nyomozásnak, de már „szakértők” bevonásával vizsgálódik a rendőrség: | Nagyot ugrott a Tigris: 291 milliós profitot termelt az MSZP-s Tóth Csaba cége, 80 millió az osztalék | Folytatódik a sikerszéria a Tigris-1993 Kft.-nél: a 2021-es 200 milliós osztalékfizetés után a 2022-es év is jól sikerült, mivel a nyereség csaknem 300 millió forint volt a cégben, amiből a tulajdonosok – Tóth és a felesége – 80 milliót vettek ki. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20230531_Tigris_291_millios_profit_MSZP_Toth_Csaba_cege_80_millio_osztalek | 2023-05-31 13:31:00 | true | null | null | HVG |
Paks II.-szerződésmódosítás: Moszkva egyoldalúan felfüggesztheti a finanszírozást
Oroszország gyakorlatilag bármikor felfüggesztheti a paksi bővítéshez nyújtott hitelt a szankciókra hivatkozva, a feltételek nagyon rugalmasak. A hitelmegállapodás nem szabályozza részletesen, mi következne ezután, és milyen jogai lennének a magyar félnek. Újdonság, hogy Moszkva egy Oroszországban tartott magyar bankszámláról is leemelhet pénzeket.
„Különleges katonai műveletnek” nevezett nyílt háborút indított Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen. A harcok 2022 február óta tartanak, a Nyugat fegyverszállításokkal és gazdasági szankciókkal nehezíti az oroszok előrenyomulását. Cikksorozatunkban minden fejleményről beszámolunk.
Magyarország és Oroszország nem barátok már – legalábbis a paksi bővítés finanszírozási megállapodásában. A hitelmegállapodást módosító jegyzőkönyv elején ezúttal nem szerepel, hogy az "a két ország között meglevő baráti viszony továbbfejlesztése és erősítése céljából” született – a kitétel az eredeti megállapodáson, illetve annak 2021-es módosításán még rajta volt.
A hitelmegállapodás előző módosításához képest újdonság, hogy ezt a kormány rendeletben hirdette ki, míg amazt még az Országgyűlés törvénybe foglalta.
A hitelmegállapodás legfontosabb paraméterei, a nyújtott hitelösszeg (10 milliárd euró) és a kamatozás (4-5 százalék) változatlanok maradnak. Változatlanul 16 év a törlesztési idő – ez eredetileg 21 év volt, akkor rövidítették le, amikor a törlesztés kezdő időpontját az előző módosítással kitolták öt évvel a projekt csúszása miatt.
Új orosz bank(ok) jön(nek) a képbe
A 10 milliárd eurós államközi hitelt új orosz (állami) bank nyújtja Magyarországnak a paksi bővítés kivitelezéséhez. A bankváltásra azért volt szükség, mert az eredeti megállapodásban megjelölt orosz állami pénzintézet, a Vnyesekonombank a legszigorúbb amerikai és európai szankciók alatt áll.
A módosítás értelmében a megállapodás már nem határozza meg konkrétan, hogy orosz és magyar oldalról mely szervezetek vesznek részt a hitel folyósításában és törlesztésében. Az “ügynökök” kilétét orosz részről a moszkvai pénzügyminisztérium, magyar részről a Gazdaságfejlesztési Minisztérium határozza meg, a felek tájékoztatják egymást, az ügynökök pedig megállapodnak egymással.
Akiket szankciók nem érintenek
A módosítással Moszkva és Budapest felkészíti a megállapodást arra az esetre, ha az az ügynököt vagy ügynököket cserélni kell. Ez logikus, Moszkva ukrajnai agressziójának nem látszik a vége, az Európai Unió de facto gazdasági háborúban áll Oroszországgal, lehetnek, sőt minden bizonnyal lesznek még szankciók. Tehát könnyen előfordulhat, hogy az új ügynök is képtelenné válik a hitelrészletek folyósítására, a törlesztőrészletek fogadására.
A módosítás értelmében a hitelügyletben csak olyan szereplők (személyek és szervezetek), csak olyan bankszámlák és “a teljesítést befolyásoló egyéb tényezők” vehetnek részt, “amelyeket nem érint semmilyen olyan nemzetközi jogi – beleértve az Európai Unió joga szerinti – szankciós korlátozás, amely a jelen Megállapodás szerinti feladataik ellátását nem teszi lehetővé, akadályozza vagy veszélyezteti”.
Ha ebben változás történne, tehát ha például orosz oldalon a kijelölt bank szankciók alá kerülne, akkor 30 napon belül kell új ügynököt kijelölni.
Magyarország számára kedvező, hogy a módosítás leszögezi: ha bármiféle magyar fizetési kötelezettség teljesítése azért nem lehetséges, mert az orosz oldalon valamely tényező nem a fentiek szerint került kijelölésre (tehát gyakorlatilag ha az orosz felet sújtó szankció miatt nem lehetséges teljesíteni egy kötelezettséget), az nem minősül a magyar fél szerződésszegésének.
Moszkva egyoldalúan felfüggesztheti
Felmerül persze a kérdés, mi történne, ha a szankciók annyira széles körűvé válnának, ha egész egyszerűen nem maradna orosz oldalon szankcionálatlan bank (szereplő és egyéb tényező), amit ki lehetne jelölni a szabályoknak megfelelő ügynöknek? A módosítás értelmében
ilyen esetben az orosz fél 90 nap után egyoldalúan felfüggesztheti a hitel felhasználását.
Ez a kitétel alapvetően logikus, ha az orosz fél képtelen a megállapodás teljesítésére, akkor képtelen rá. Azért fontos szem előtt tartani, hogy a “megfelelő szereplő” meghatározása eléggé laza, már akkor nem megfelelőnek nyilvánítható egy szereplő, ha valamilyen szankciós korlátozás feladatainak ellátását “akadályozza vagy veszélyezteti”. Vagyis nem kell, hogy mondjuk egy orosz bankot közvetlenül a legteljesebb körű szankciók sújtsanak, levágják a globális bankközi SWIFT-rendszerről, stb.
Innentől Moszkva – ha akar – hivatkozhat arra, hogy nem tud olyan ügynököt kijelölni, amelynek feladatellátását ne akadályoznák vagy veszélyeztetnék szankciók, majd 90 nap után felfüggesztheti a finanszírozást.
Ha a magyar fél ezzel nem ért egyet, akkor persze el lehet menni nemzetközi döntőbíróságokra pereskedni, de egy eljárás biztosan hosszú évekig húzódna.
A megállapodás a vitarendezés körülményeit és feltételeit továbbra sem részletezi, csak annyit tartalmaz: a megállapodás kapcsán “felmerülő vagy abból származó, illetve annak végrehajtásával kapcsolatos vitáikat egymás közötti egyeztetések és tárgyalások útján rendezik”.
Ezen túlmenően a hitelmegállapodás azt sem rögzíti, mi történik azt követően, hogy az orosz fél egyoldalúan felfüggeszti a finanszírozást. Meddig, milyen körülmények közt maradhat felfüggesztve? Mikor jön el az a pont, ahol a megállapodás semmissé válik, vagy a magyar fél elállhat tőle? Akkor is vissza kell fizetni a már felvett részleteket, ha a paksi bővítés a finanszírozás ellehetetlenülése miatt nem valósul meg? Milyen kamatokkal és milyen ütemezéssel? (Jelen állás szerint a hitel törlesztését legkésőbb 2031. március 15-én el kell kezdeni, akkor is, ha az erőművi blokkok nem készülnek el addigra.)
Moszkva leveheti a pénzeket egy helyi magyar számláról
A szankciós nehézségek leküzdését segítő módosításnak tűnik az a lehetőség, hogy a magyar fél fizetési kötelezettségeit teljesítheti egy oroszországi banknál nyitott eurószámláról. Amelyről az orosz fél azonnali beszedési megbízással emelhet le pénzeszközöket.
Ez amolyan B terv, ha a magyar fél nem képes tranzakciókat bonyolítani az orosz fél felé, akkor az leveheti a pénzeket egy Oroszországban tartott számláról.
Mivel a tranzakció Oroszországon belül történik, nem befolyásolják nemzetközi szankciók
– legalábbis, amíg el nem fogy a pénz a magyar fél által Oroszországban fenntartott számláról. Illetve olyan helyzet is előállhat, hogy az orosz bank, ahova utalni kellene szankciók alá kerül, ám az a bank nem, ahol a magyar fél számlát tart fenn. Ilyen esetben a magyar fél utalhat a saját oroszországi számlájára, ahonnan a pénzt az orosz fél leemelheti.
Az orosz fél a pénzeket a magyar fél oroszországi euró számlájáról bármilyen devizanemben leemelheti – ám ha nem euróban teszi, akkor az árfolyamkülönbözet költségét neki kell viselnie.
Mi történne a kivitelezéssel?
Jó lenne tudni, hogyan érinti a finanszírozás esetleges ellehetetlenülése az erőműépítést – ám a kivitelezési szerződés módosítását egyelőre se a kormány, se a Paks2 Zrt. nem hozta nyilvánosságra. Igaz, az elállási, meghiúsulási feltételeket és körülményeket szabályozó részek az eredeti szerződésből sem nyilvánosak, így valószínűleg a módosításban is ki lesznek takarva – ha azt egyszer nyilvánosságra hozzák.
Mivel a finanszírozás és a kivitelezés egy csomagot képez, vélhetően a finanszírozás felfüggesztése-ellehetetlenülése magával vonja a kivitelezés felfüggesztését-ellehetetlenülését. De nagyon nem mindegy, milyen feltételek és retorziók mentén.
A finanszírozás kapcsán látható, hogy Oroszország ukrajnai agressziója és az arra adott uniós/nemzetközi válaszok nagyon is megnövelik a paksi bővítés kockázatait – ami azt illeti, továbbra is kérdés, az orosz Roszatom a háborús-szankciós környezetben képes lesz-e egyáltalán kivitelezni a projektet, és ha nem, akkor a szerződés milyen garanciákat és jogokat biztosít Magyarország számára. A projekt helyzete a háborútól függetlenül sem rózsás, az eredeti tervek szerint az új blokkoknak 2025-re el kellett volna készülniük, az eredeti finanszírozási megállapodást is ennek megfelelően paraméterezték.
A csúszás elsődleges oka, hogy a Roszatom nem volt képes EU-kompatibilis engedélyezési tervdokumentációt összeállítani, olyat, ami alapján kiadhatták volna a létesítési engedélyt. Nem csak Magyarországról van szó, ugyanez történt Finnországban ugyanilyen típusú erőművel. A finnek a háború kitörése után lényegében azonnal kidobták a Roszatomot a Hanhikivi-projektből. A magyar Atomenergia Hivatal már kiadta a létesítési engedélyt, ám csak feltételes módban: az alapozási és szerkezetépítési munkákat el lehetett kezdeni, a magyar fél saját kockázatára, de semmi sem garantálja, hogy a reaktorokat is fel lehet majd építeni. | Paks II.-szerződésmódosítás: Moszkva egyoldalúan felfüggesztheti a finanszírozást | Oroszország gyakorlatilag bármikor felfüggesztheti a paksi bővítéshez nyújtott hitelt a szankciókra hivatkozva, a feltételek nagyon rugalmasak. A hitelmegállapodás nem szabályozza részletesen, mi következne ezután, és milyen jogai lennének a magyar félnek. Újdonság, hogy Moszkva egy Oroszországban tartott magyar bankszámláról is leemelhet pénzeket. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230721_Paks_2_szerzodesmodositas_finanszirozas_hitel | 2023-07-21 12:00:00 | true | null | null | HVG |
2023.07.21. 15:10
Hiába hozták létre tavaly gyorsított eljárásban, s szántak rá az idén ötmilliárd forintot, máig nem működik az állami Élelmiszermentő Központ. A szükséges szoftver fejlesztésével ugyanis egyre késik, ám egyre többet kér érte egy homályos hátterű, kormányközeli tanácsadókkal dolgozó cég. | Ismeretlenek kapják a milliárdokat, de az állami élelmiszermentésből máig nem lett semmi | Hiába hozták létre tavaly gyorsított eljárásban, s szántak rá az idén ötmilliárd forintot, máig nem működik az állami Élelmiszermentő Központ. A szükséges szoftver fejlesztésével ugyanis egyre késik, ám egyre többet kér érte egy homályos hátterű, kormányközeli tanácsadókkal dolgozó cég. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230721_hvg_elelmiszermentes_informatika_szoftver_emelkedo_koltsegek_kartekony_homaly | 2023-07-21 17:10:00 | true | null | null | HVG360 |
A feltámasztás aktuális tárgya André Campra, aki az egyik első számú operaszerző volt francia földön a XVII.-XVIII. században. Művei most dupla albumon jelentek meg. | Újabb útépítő céggel bővült Szíjj László útépítő-birodalma | Az ország hatodik leggazdagabb emberének cégcsoportja növelte tagjai számát, miközben forgalma csökkent. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230720_hvg_duna_group_nem_csak_utepites | 2023-07-20 10:30:00 | true | null | null | HVG360 |
2023.07.20. 07:10
2023.07.21. 16:11
Egyre aktívabbak az áfacsalók a zöldség-gyümölcs kereskedelemben – állítják kertészek, akik szerint az ok abban keresendő, hogy a magyar adókulcs kétszer-háromszor akkora, mint a szomszéd országokban. Az adóelkerülést a romló gazdasági környezet is ösztönzi. Viszont az ágazathoz hamarosan dőlnek az olyan uniós pénzek, amelyeket Brüsszel sem blokkol. | Mészáros Lőrinc beszállni készül az áfacsalásokkal sújtott, ám sok EU-pénzzel kecsegtető kertészkedésbe | Egyre aktívabbak az áfacsalók a zöldség-gyümölcs kereskedelemben – állítják kertészek, akik szerint az ok abban keresendő, hogy a magyar adókulcs kétszer-háromszor akkora, mint a szomszéd országokban. Az adóelkerülést a romló gazdasági környezet is ösztönzi. Viszont az ágazathoz hamarosan dőlnek az olyan uniós pénzek, amelyeket Brüsszel sem blokkol. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230720_hvg_zoldseg_gyumolcs_mezogazdasag_elelmiszeripar_adopres_adoelkerules_afacsalas_robbano_vitaminbomba | 2023-07-20 09:10:00 | true | null | null | HVG |
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) nyilvánosságra hozta az idei 2. negyedéves beszámolóit arról, hogy mennyit költöttek a turizmus, az országimázs és a divat népszerűsítésére. A Közbeszerzési Értesítőben megjelent, a Media1 által megtalált szerződések szerint – ahogy az már szokásos gyakorlatnak mondható – kizárólag Balásy Gyula médiacégei és a Mediátor reklámügynökség szerepelnek a megbízottak között.
A Rogán Antal minisztériuma alá tartozó NKH két szerződést is kötött áprilisban és júniusban a New Land Media Kft.-vel és a vele konzorciumban induló Media Dynamics Kft.-vel. Mindkét cégnek ugyanaz a Balásy Gyula a tulajdonosa, akiről a Media1 már többször is írt, mivel 2018 óta sorozatban nyeri az állami cégek kommunikációs megbízásait. Nemrég azért került be lapunk hírei közé, mivel nyomdába adás előtt levetette magát a Marketing&Media legbefolyásosabb médiavezetők toplistájáról, egy másik alkalommal pedig a 444 elcsípte őt egy különös beszélgetésre Balatonalmádiban egy autós találkozó előtt, ahová a Ferrarijának meghibásodása miatt egy különleges Lamborghinivel érkezett.
A Media1 által megtalált dokumentum szerint ezúttal nettó 4 milliárd 388 millió forintot kaptak a NER-kedvenc Balássy-cégek médiaügynökségi és kutatási feladatokra.
Ebből 528 millió forintért vállalták el Magyarország légiforgalmi desztinációinak népszerűsítését egy nemzetközi légimarketing kampányban. Emellett 3 milliárd 860 milliót nyertek egy keretmegállapodás újabb ütemének lebonyolítására, ami a Visit Hungary Nonprofit Zrt. 2023. évi kommunikációs tevékenysége körében végzendő médiaügynökségi és kutatási feladatok ellátásáról szól.
Az előző negyedévben, ugyanerre a célra 2 milliárd 690 millió forintot kaptak, akkor a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-t és a Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt.-t kellett kiszolgálniuk.
A sajtóban rendszeresen Orbán Ráhel befolyása alatt állónak mondott divatügynökség és a Visit Hungary népszerűsítésére Rogán Antal hivatala kötött egy másik céggel is keretmegállapodást, ami komplex kommunikációs ügynökségi és rendezvényszervezési feladatok ellátásáról szól.
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal július 20-án nyilvánosságra hozott másik negyedéves beszámolójából kiderül, hogy ez alapján kötöttek áprilisban egy 2 milliárd 440 millió forintos szerződést a Mediátor Group Kft.-vel, amelyben ezúttal csak a Visit Hungary volt az ajánlatkérő. Majd a reklámügynökséget június 21-én megbízták 1,6 milliárd forintért egy gasztroturisztikai kampány megszervezésével is.
A Balásy-cégek mellett a Mediátor is kirobbanthatatlan az elmúlt években a Rogán-féle állami kommunikációs tenderekből. A reklámügynökség tavalyi évi nettó árbevétele az Opten adatai szerint csaknem 28 milliárd forint volt, amiből a Bíró László által vezetett cégnek mintegy 4,6 milliárdos adózás előtti nyeresége származott.
Az utolsó pillanatban kihúzatta magát Balásy Gyula, a kék kormányplakátos médiavállalkozó a legbefolyásosabb médiavezetők toplistájáról
Jövőre még többet költene a kormány az állampapírok reklámozására, amit eddig rendre Balásy Gyula cégeire bíztak
Elromlott a Ferrari, ezért érkezett Lamborghinivel Balásy Gyula, a magyar lakosság rettegésben tartásából súlyos állami milliárdokat kereső milliárdos (Videóval!)
További híreket érhet el a Media1.hu oldalon. Követhet bennünket Facebookon is.
Borítókép: Balásy Gyula kormányközeli magyar milliárdos megérkezik Lamborghini típusú autóval Balatonalmádiba, majd a 444 újságírójának válaszol | Ismét milliárdokat osztott ki Rogán Antal hivatala a NER-kedvenc Balásy Gyula cégeinek | 2023 második negyedévében is ugyanazok a kormányközeli cégek kaptak megbízásokat a Nemzeti Kommunikációs Hivataltól, mint az előzőben. | null | 1 | https://media1.hu/2023/07/21/ismet-milliardokat-osztott-ki-rogan-antal-hivatala-a-ner-kedvenc-balasy-gyula-cegeinek/ | 2023-07-21 00:00:00 | true | null | null | Media1 |
Van két vármegye Magyarországon, amelyek építőipara évek óta kiugróan teljesít országos összevetésben. Az idén májusban Fejérben például másfélszer nagyobb volt az építőipari termelés értéke, mint a közép-dunántúli régió másik két megyéjében összesen (Veszprémben és Komárom-Esztergomban). Bács-Kiskun pedig még ennél is nagyobb mértékben szárnyalta túl közvetlen térségét. Első ránézésre azt gondolhatnánk, hogy az érintett megyék egyszerűen gyorsabban fejlődnek környezetüknél, és néhány nagyberuházás okozza az eltérést. Valójában azonban szó sincs erről. Az ágazati adatokat a kormányközeli építőipari cégek szárnyalása torzítja el annyira, hogy az már megyei szinten is látszik.
Élenjáró vármegyék
Ahogy a gazdaság egésze, az építőipar is erősen fővárosközpontú Magyarországon. Az ágazat termelésének bő harmada összpontosul Budapesten. Ez egy hajszállal alacsonyabb ugyan, mint amekkora részt a teljes hazai GDP-ből kihasít magának a főváros, de így is rendkívül jelentős. Az egyes megyék között ugyanakkor már nincs ennyire nagy különbség. Pest vármegye némileg kimagaslik, de ez mindig is így volt, már csak a többi megyénél jóval nagyobb népessége és Budapest közelsége miatt is.
Az elmúlt években azonban – ahogy a fenti ábrán is látszik – két másik vármegye építőipari teljesítménye is elég látványosan elvált a többiétől. Bács-Kiskun esetében különösen szembetűnő ez, de most már jó ideje Fejér megye is tízmilliárdokkal előzi az egyébként jóval népesebb Hajdú-Bihart és Borsod-Abaúj-Zemplént.
Még látványosabb ez a folyamat, ha egy főre vetítve vizsgáljuk az építőipari termelés értékét. Így Fejér és Bács-Kiskun már Pest vármegyét is előzi, az országos átlagot pedig messze túlszárnyalja még a fővárosi számokat figyelembe véve is.
A két vármegye látványos előretörése azonban egyáltalán nem azt jelenti, hogy ezekben sokkal több beruházásra került volna sor, mint az ország többi pontján. A statisztikai hivatal ugyanis nem az építkezés helye, hanem az építést végző vállalkozás székhelye alapján összesíti az iparági adatokat. Azaz
Bács-Kiskunban és Fejérben nem azért szárnyal az építőipar, mert ezekben a vármegyékben rengeteget építkeznek, hanem azért, mert az itt bejelentett cégek rengeteg megbízást kapnak.
Nem feltétlenül helyben, hanem bárhol az országban.
Márpedig – a főváros mellett – épp ez a két megye a legfontosabb központja a kormányközeli építőipari cégeknek. Mészáros Lőrinc cégbirodalmának bázisa a Fejér megyei Felcsúton van, míg a kormány legtöbbet foglalkoztatott autópálya-építője, Szíjj László Duna Aszfaltja a Bács-Kiskun vármegyében található Tiszakécskén székel.
Szíjj-Mészáros tandem
Első ránézésre azt gondolnánk, hogy ennek sok jelentősége nem lehet, hiszen néhány cég nem tudja elmozdítani egy egész megye iparági statisztikáit, de minden jel arra utal, hogy pont ez történt. A Fejér megyei építőipar teljesítménye például nagyon látványosan követi le az ide bejegyzett Mészáros-cégek árbevételét.
Ahogy a fenti ábrán is látszik, előfordultak olyan évek, amikor a felcsúti Mészáros-cégek bevétele még meg is haladta a teljes megyei építőipar termelési értékét. Ez úgy lehetséges, hogy a statisztikai hivatal nem az árbevételből indul ki, hanem a tényleges termelési értékből, a kettő pedig – ha vélhetően cégenként azért együtt is mozog – nem azonos.
Ugyanezt a folyamatot figyelhetjük meg Bács-Kiskun megye és a Duna Aszfalt esetében is. Kifejezetten látványos, hogy 2015-ről 2016-ra Szíjj László cégének megzuhanásával egy időben hogyan esett vissza a megyei építőipar teljesítménye. Kisebb mértékben, de tavaly ugyanez megismétlődött.
A NER-hatást erősíti az is, hogy 2010-ben még sem Bács-Kiskun, sem Fejér nem lógott ki jelentősen az országos átlagból, nagyjából azt hozták, amit a többi megye is. A Fidesz hatalomra kerülése, és különösen 2015-2016 óta sokkal meredekebb felfutást mutatnak, mint az ország többi része. Utóbbi dátum azért fontos, mert az Orbán-Simicska háború kirobbanását követően a Mészáros-Szíjj tandem ekkor került igazán pozícióba.
Mindez nagyon jól megmutatja, hogy a NER mekkora súllyal bír mostanra az építőiparban. Korábban már írtunk róla, hogy a kormányközeli vállalatok részesedése országosan is évek óta 10 százalék körül mozog a szektorban, most pedig az is látszik, hogy megyei szinten teljes statisztikákat tudnak eltorzítani ezek a vállalatok.
Egyébként ez nem csak a két említett kiugróan teljesítő vármegyében figyelhető meg. Bár Zala felfutása nem volt ennyire látványos, a megyei építőipar teljesítménye itt is párhuzamosan mozgott egy időközben Mészáros Lőrinc érdekeltségébe kerülő cég növekedésével. | Vármegyéből hűbérbirtok: már hivatalos statisztikákat torzít el a NER | Amióta Orbán Viktor és Simicska Lajos összeveszett, Bács-Kiskunban és Fejérben is szárnyal az építőipar. Épp ez a két vármegye Mészáros Lőrinc és Szíjj László birodalmának központja. | null | 1 | https://g7.hu/adat/20230721/varmegyebol-huberbirtok-mar-hivatalos-statisztikakat-torzit-el-a-ner/ | 2023-07-21 15:44:00 | true | null | null | G7 |
30 darab kommunikációs szerződést kötött a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) állami cégek és minisztériumok megbízásából az idei második negyedévben – derül ki a Media1 által a Közbeszerzési Értesítőben megtalált és áttanulmányozott 92 oldalas beszámolóból.
A szerződések összértéke csaknem 13 milliárd 130 millió forint. Kivétel nélkül mind a harminc esetben a NER kedvenc médiavállalkozója, Balásy Gyula két cége, az ugyanazon a budapesti címen működő New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. volt a nyertes ajánlattevő.
Mint arról a Media1 a múlt héten elsőként beszámolt, az NKH július 20-án is közzé tett már két negyedéves beszámolót, amelyekből az derült ki, hogy április és június között a turizmus, az országimázs és a divat népszerűsítésére is kiosztottak összesen 8 milliárd 428 millió forint közpénzt Balásy cégeinek, valamint a Mediátor reklámügynökségnek.
A Media1 által most megismert legújabb szerződések és a keretösszegek (csökkenő sorrendben) a következők:
„2023-2025. évi komplex kommunikációs, rendezvényszervezési feladatok ellátása az MVM Csoport részére” nettó 4 milliárd 601 millió forintért;
„Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása, valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása (Miniszterelnöki Kabinetiroda)” nettó 3 milliárd 150 millió forintért;
„A World Athletics Championship Budapest 2023 kommunikációs és médiaügynökségi feladatainak ellátása a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zrt. részére – III. ütem” nettó 1 milliárd 483 millió forintért;
„A World Athletics Championship Budapest 2023 kommunikációs és médiaügynökségi feladatainak ellátása a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zrt. részére – II. ütem.” nettó 1 milliárd forintért;
„Komplex kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. részére, 2023-2024” nettó 500 millió forintért;
„Az EXIM (Magyar Export-Import Bank Zrt. és Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.) 2023. évi tevékenységéhez kapcsolódó kommunikációs és rendezvényszervezési feladatok ellátása” nettó 320 millió forintért;
„Komplex kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részére, 2023-2024” nettó 252 millió forintért;
„Mobilfizetést népszerűsítő kampány komplex kommunikációs és médiaügynökségi feladatainak ellátása a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. számára, 2023” nettó 247 millió forintért;
„Komplex kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a Miniszterelnökség számára, 2023” nettó 204 millió forintért;
„Kommunikációs ügynökségi, gyártási feladatok ellátása az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány részére, 2023” nettó 169 millió forintért;
„A Diákhitel Központ Zrt. 2023. évi kommunikációs tevékenységével és médiakampányaival összefüggő komplex kommunikációs feladatok ellátása” nettó 161 millió forintért;
„Komplex kommunikációs ügynökségi és rendezvényszervezési feladatok ellátása a MÁV-START Zrt. számára, 2023” nettó 150 millió forintért;
„Az MTVA kommunikációs tevékenységéhez kapcsolódó kommunikációs és médiaügynökségi feladatok ellátása, 2023” nettó 110 millió forintért;
„A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 2023. évi kommunikációs, rendezvényszervezési és médiaügynökségi feladatainak ellátása” nettó 109 millió forintért;
„Komplex kommunikációs és médiaügynökségi feladatok ellátása a Nemzeti Közszolgálati Egyetem számára, 2023” nettó 90 millió forintért;
„Piackutatási és utasszámlálási feladatok ellátása a MÁV-START Zrt. részére, 2023” nettó 75 millió forintért;
„Médiaügynökségi és gyártási feladatok ellátása a Nemzeti Artista-, Előadó- és Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft. részére, 2023. II. ütem” nettó 65 millió forintért;
„Komplex kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. részére” nettó 59 millió forintért;
„Komplex stratégiai kommunikációs feladatok ellátása a Miniszterelnöki Kabinetiroda részére” nettó 50 millió forintért;
„Kommunikációs ügynökségi és filmgyártási feladatok ellátása a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) részére, 2023” nettó 50 millió forintért;
Valamint szerepel még a negyedéves beszámolóban 10 kisebb kommunikációs és médiaügynökségi szerződés többek között az az Igazságügyi Minisztérium, az Energiaügyi Minisztérium, az ORFK, a Volánbusz, a Szépművészeti Múzeum és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem számára, amelyek keretösszege nem éri el az 50 millió forintot.
A szerződéseket április 3. és június 26. között írták alá. A megbízásokat elnyerő New Land Media és Lounge Design több estben is jelezte, hogy a teljesítés során alvállalkozókat is bevonnak majd, de csak a rendezvényszervezés területén.
Az utolsó pillanatban kihúzatta magát Balásy Gyula, a kék kormányplakátos médiavállalkozó a legbefolyásosabb médiavezetők toplistájáról
Jövőre még többet költene a kormány az állampapírok reklámozására, amit eddig rendre Balásy Gyula cégeire bíztak
Súlyos milliárdokba került az adófizetőknek a kormány Európa jövőjéről szóló kommunikációs kampánya
Elromlott a Ferrari, ezért érkezett Lamborghinivel Balásy Gyula, a magyar lakosság rettegésben tartásából súlyos állami milliárdokat kereső milliárdos (Videóval!)
További híreket érhet el a Media1.hu oldalon. Követhet bennünket Facebookon is.
Borítókép: Rogán Antal a Parlamentben 2023. április 12-én. Fotó: YouTube | Több mint 21 milliárd forint ment el kommunikációra Rogán Antal hivatalából három hónap alatt | A legújabb állami megbízásokat kizárólag a NER kedvenc médiavállalkozója, Balásy Gyula cégei kapták a Nemzeti Kommunikációs Hivataltól. | null | 1 | https://media1.hu/2023/07/25/tobb-mint-21-milliard-forint-ment-el-kommunikaciora-rogan-antal-hivatalabol-harom-honap-alatt/ | 2023-07-25 00:00:00 | true | null | null | Media1 |
Megy a jogászkodás a balatonföldvári kikötő építése körül. Bár a vízjogi engedélyt visszavonták, a kikötő - legalábbis most úgy néz ki - mégis megépül. A polgármester sajátosan értelmezi a bíróság legutóbbi ítéletét, szerinte az nem az építés leállításáról szól.
„A mi értelmezésünk szerint a törvényszék döntése nem érinti magát az építkezést, az változatlanul folyhat, ha a katasztrófavédelmi hatóság nem vonja vissza a vízjogi létesítési engedélyt, de ez jogi álláspontunk szerint nem várható” – idézi a sonline.hu Holovits Huba polgármestert a végzéssel kapcsolatban. A polgármestert úgy véli, a törvényszék most azt állapította meg, hogy a Fejér Vármegyei Kormányhivatal mulasztott, amikor nem biztosította az általa kiadott határozat nyilvános véleményezését 21 napon keresztül. Másrészt a törvényszék a helyi építési szabályzatukra hivatkozott, ám annak a módosításáról már áprilisban döntött a képviselő-testület és várhatóan július végén léphet hatályba, tehát onnantól már ez sem lesz akadály.
Már folyó építkezést nyiffantott ki ítéletével a Pécsi Közigazgatási Bíróság, amikor kimondta – másodjára -, hogy nem lehet megépíteni a Balatonföldvári Nyugati strand szinte kellős közepébe szánt 175 férőhelyesre tervezett vitorláskikötőt. A döntést azzal indokolta a testület, a beruházás ellenkezik a Helyi Építési Szabályzattal. Ezzel úgy festett, siker koronázza a kikötő építési engedélyét mintegy két és fél éve megtámadó Mosolygó Balatonföldvár Egyesület civil szervezetnek a projekt megakasztását célzó erőfeszítéseit.
Most azonban úgy fest, a beruházó Balabo Kikötőhasznosító és Üzemeltető Kft. – amely egyébként a Magyar Narancs szerint szeptember 15-ig a strandszezonra tekintettel leállította a munkálatokat – és a beruházást támogató helyi önkormányzat értelmezése alapján nem kell leállítani az építkezést.
A strand területén kora tavasszal három hektárnyi területen, 100 méteres partszakaszon annak ellenére megkezdődött a 2,5 milliárd forintra saccolt beruházás, hogy a szóban forgó bíróság tavaly szeptember eleji – a Helyi Építési Szabályzatra hivatkozó - tiltó határozata érvényben volt.
A beruházó Balabo Kft. terveihez annak idején a Veszprém Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi hatástanulmány nélkül, villámgyorsan megadta az engedélyt. A civilek polgári per keretében támadták meg a projektet azzal, hogy a munkálatokat nem előzte meg társadalmi egyeztetés, elmaradt a kötelező környezetvédelmi hatástanulmány, és a kikötő strandra való beépítése ellenkezik a Helyi Építési Szabályzattal.
A Pécsi Közigazgatási Bíróság tavaly szeptember elején bizonyítottnak látta, hogy a két mólószár megvalósításával a Nyugati strand mintegy 100 méteres partszakaszán szűnik meg a fürdőzés lehetősége. Az építkezést azonban idén kora tavasszal másodszor is engedélyezte a megyei kormányhivatal a balatonföldvári jegyző nyilatkozatára hivatkozva, amely szerint a Helyi Építési Szabályzat nem áll ellentétben a kikötőépítéssel. A Mosolygók azonban nem hagyták annyiban az ügyet, ami jóvoltukból visszakerült a Pécsi Közigazgatási Bírósághoz, amely május 24-i ítéletében ismét megállapította, hogy a strandon nem lehet kikötőt építeni, mert az ellenkezik a Helyi Építési Szabályzattal.
Holovits szerint egy kikötő „építési engedélye” a vízjogi létesítési engedély, amit a Fejér megyei katasztrófavédelmi hatóság adott ki, vissza is csak az vonhatja, de ez – a polgármester legalábbis úgy vélte akkor – jogi álláspontjuk szerint nem valószínű. A Narancs.hu kérdésére a Fejér Vármegyei Katasztrófa-védelmi Igazgatóság néhány hete azt válaszolta, vizsgálják a vízjogi engedély visszavonásának kérdését, majd a napokban azt a választ küldték: ez megtörtént. Ennek nyomán pedig a vízügyi hatóság a vízjogi létesítési engedélyezési eljárást az előkérdésnek minősülő, a környezetvédelmi hatóság által lefolytatott megismételt előzetes vizsgálati eljárást lezáró döntésének véglegessé válásáig felfüggeszti.
„A HÉSZ-módosítás a szakhatóságokon »átment«, az eljárás az utolsó fázisába lépett, a közeljövőben, a képviselő-testület döntését követően életbe léphet – mondta lapunknak Holovits Huba polgármester. Így a harmadik környezetvédelmi eljárást már e módosítás figyelembe vételével bonyolíthatja le az illetékes hatóság, a magunk részéről kiiktattuk, amit a bíróság kifogásolt, ez tehát nem lehet már akadálya a kikötő zavartalan továbbépítésének. | Mégis folytatják a sokak által utált balatoni kikötő építését | Úgy nézett ki, hogy a helyi civileknek sikerül megakasztaniuk a balatonföldvári Nyugati strand szinte kellős közepébe tervezett - és már építés alatt álló – kikötőt, ám most a város vezetője azt mondta, hogy az építkezés felfüggesztésére semmi okuk. Szerinte „mindössze” jogtechnikai, másrészt eljárásjogi hiányosságokat talált a Pécsi Törvényszék a balatonföldvári kikötő építésénél. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/turizmus/megis-folytatjak-a-sokak-altal-utalt-balatoni-kikoto-epiteset.html | 2023-07-13 12:04:00 | true | null | null | mfor.hu |
Ahhoz képest, hogy az elmúlt években szinte az utolsók között derült ki, hogy A Felcsúti Utánpótlás-neveléséért Alapítvány mennyi TAO-támogatást igényelt egy-egy szezonban, idén meglehetősen korán megjelent az információ a Magyar Labdarúgó Szövetség adatbázisában. Eszerint a 2023/24-es szezonban szokatlanul kevés pénzre van szüksége az egyébként milliárdokból gazdálkodó sportalapítvány.
Olyannyira keveset, hogy a támogatási rendszer 2011-es indulása óta egyetlen egyszer nem kértek ilyen alacsony összeget: 599,8 millió forintot.
Eddig a legkisebb támogatás is meghaladta az egymilliárd forintot, 2021/22-ben 1,08 milliárd volt, amivel szemben a legnagyobb TAO 2017/18-ra jutott, valamivel több mint 10 milliárd forint.
Ezt a közel 600 millió forintot két részletben "kérték" - lévén az ingatlanberuházásokról, -fejlesztésekről egy külön sportfejlesztési programot/dokumentumot kell készíteni a sportszervezeteknek:
299,9 millió forintot hagyott jóvá az MLSZ tárgyi eszköz (ingatlan) beruházásra
és néhány tízmillió forintos eltéréssel, de szintén 299,9 milliót "egyebekre".
Utóbbi programja még nem érhető el a felcsúti focialapítvány honlapján, így pontosan nem tudható még, hogy ebből a majd' 300 millió forintból mennyit szeretnének bérekre, utánpótlás-nevelésre, képzésre, vagy épp nem ingatlanjellegű tárgyi eszköz beszerzésre (például sportszerekre) felhasználni.
A másik közel 300 millió forintról már elérhető a sportfejlesztési program, ami szerint minden fillér a stadion egyes részeinek felújítására fog elmenni idén. A programot a dokumentum szerint még idén be is fogják fejezni, tehát év végéig elkészülnek a rögzített feladatokkal.
Az MLSZ-hez eljuttatott anyag szerint
"az Akadémia olyan infrastrukturális csúcslétesítménnyé vált, ahol az utánpótlás felkészülés és a meccsek lebonyolítása nemzeközi színvonalú.(...) Jelen sportfejlesztési programunkban felújítást kívánunk megvalósítani: - Élőfüves centerpálya gyepszőnyeg cseréje - Nézőtéri biztonsági kamerarendszer modernizáció".
A részletek szerint utóbbi lesz a költségesebb, hiszen kereken 200 millió forintba kerül, míg a gyepcsere 90,9 millióba fog.
Az idei szezonra megigényelt 600 millió forinttal egyébként 38,72 milliárd forintnyi TAO-támogatást használt fel a felcsúti focialapítvány 2011-től kezdődően.
Milliárdos nyereség az alapítványnál
A felcsúti focialapítványnál nincsenek anyagi gondok - ezt erősítette meg a 2022-es évről szóló beszámolójuk is. Mint lapunk arról elsőként beszámolt, az előző évi 5,6 milliárdos nyereség után 1,55 milliárdos pluszt mutattak ki év végén. A csökkenés hátterében a bevételek megcsappanása állhat, hiszen 12,1 milliárd után tavaly már "csak" 9,7 milliárd forint folyt be a kasszába.
Ez azonban még mindig sokkal üdvözítőbb helyzet, hiszen az NBI-es csapat mögött álló gazdasági társaságnál brutális veszteséget kellett elkönyvelni 2022-ben. A bevételek negyedével estek vissza, a költségek azonban egyáltalán nem követték ezt az irányt. Így végeredményben 2014 után először mínusszal zárt a Puskás Futball Club Kft.: 1,55 milliárd forintos veszteséget mutattak ki. | 300 millió forintnyi TAO-ból újítja fel a stadionját a Felcsút | TAO-ból épült, TAO-ból megy a felújítás is. Közel 10 évnyi használat után elérkezettnek látják a renoválást a felcsúti létesítményen. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/300-millio-forintnyi-tao-bol-ujitja-fel-a-stadionjat-a-felcsut.html | 2023-07-13 12:10:00 | true | null | null | mfor.hu |
Hadházy Ákos most egy jóléti parkra hívja fel a figyelmet Vámospércsen, Hajdú-Bihar megyében.
"Áll egy 75 nm-es, fűtés nélküli (!) házikóból, amelyben egy asztal és mosdók vannak. A vécék bentről nyílnak, de a házikó ajtaja zárva. Hogy ez a méregdrága épület mire jó, azt senki nem tudja, nem is használta még senki. A „jóléti park” további eleme a már eddig is ott lévő, náddal benőtt pocsolya (záportározó), a körülötte vezető térkő sétány, 10 db pad, 6 db kuka és 10 db napelemes kandeláber is" - írja Facebook-posztjában a képviselő.
Csütörtökön járt lakossági fórumon a kisvárosban, ahol még mindig ijesztően sok a földút, a helyiek a pocsék ivóvízre is panaszkodnak, de ehhez képest az EU-s pénzeket sikerült méregdrágán elkölteni teljesen felesleges beruházásokra. Ezek közül kiemelkedik a bizarr „Közjóléti park”, de van egy – szintén zárva tartó – múzeumocska, és egy vicckategóriás piac is. | Hadházy Ákos most egy értelmetlen, ám drága "jóléti parkra" bukkant | Egy semmire sem jó, úgynevezett jóléti parkot talált egy eldugott szegletben a képviselő. Viszont jó sokba került. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/hadhazy-akos-most-egy-ertelmetlen-am-draga-joleti-parkra-bukkant.html | 2023-07-15 12:21:00 | true | null | null | mfor.hu |
Mészáros Lőrincnek a pénzügyek, az építőipar és a mezőgazdaságon kívül a vendéglátás is a kisujjában van. Ezt bizonyítja, hogy dinamikusan fejlődik a naphegyi étterme. Lapunk írta meg, hogy március 7-e óta már egyedüli tulajdonosa a NER-körökben és a celebvilágban is kedvelt Oxygen Wellness Naphegy alsó szintjén található Sunhill Bistro nevű étteremnek. Június vége óta pedig ez a hely nem csupán egy bistro, ahol pizzát lehet enni, hanem skybar, vagyis tetőbár is. Ezért Mészáros Lőrinc vendéglátó egységének hivatalosan már Sunhill Bistro & Skybar a neve.
Skybar a Naphegyen, a városban, mégis zöld környezetben. A csodás panoráma elbűvölő hangulata, a magával ragadó ízvilág itt marasztal. Lebegni a város felett, csodálni az este is csillogó Dunát, a teraszon belefeledkezni a naplementébe, belevetni magad a táncolók forgatagába, meghitten koccintani a pergola árnyékában vagy az exkluzív teraszon. Élvezni, ahogy a DJ fokozza a hangulatot, vagy átadni magad az andalító élőzenének.
- szól a bár bemutatkozása.
Az itallap áraiból néhány tétel:
limonádé 1500 forint,
espresso 890 forint,
Vivien ásványvíz (Mészáros Lőrinc gyártja) 0,75l - 1190 forint,
Talisker whisky 3390 forint,
Mojito 3890 forint,
Rémy Louis XIII. konyak 219 000 forint.
A számla végösszege 13 százalékos szervizdíjat tartalmaz. A Naphegyen nem csak az étterem és a tetőbár tartozik a felcsúti sikerember birodalmához, hanem maga az Oxygen Wellness is, hiszen Budapest egyik legexkluzívabb fitness-wellness-komplexumában is résztulajdonos lett.
Csak Budapesten ez Mészáros Lőrinc tetőbárja, a Balatonnál már nyílt egy. Tavaly nyári hír volt, hogy Balatonalmádiban, teljes körű felújítást követően kinyitott a 209 szobás, saját partszakasszal rendelkező Hunguest BÁL Resort. Az összköltség 35 százalékát, 1,4 milliárd forintot tett ki a vissza nem térítendő állami támogatás. A 13. emeleten egy tetőbár terpeszkedik: 270 fokos panorámával a Balatonra és a Balaton-felvidékre. Ezt Skyrose-nak hívják.
A felcsúti vállalkozó amúgy egy kicsit le van maradva, hiszen az elmúlt években sorra nyíltak az ilyen tetőbárok. Nehéz összevetni, de kicsit szebb lehet a panoráma például a Danubius szállodalánchoz tartozó White Raven (fehér holló) skybarból a budai Hilton tetejéről. Ennek kialakítása eleve közel egymilliárd forintba került a világörökségi környezetben. Eleve csak tavaly nyitott, de az italkínálat már meg is újult.
Italválasztékunk a koktélok mellett prémium minőségű és csak nálunk kóstolható champagne-okat, valamint lenyűgöző borválasztékot foglal magába.
Néhány tétel:
limonádé 2290 forint,
San Pellegrino ásványvíz 0,75l 2490 forint,
espresso 1320 forint,
Talisker 5490 forint,
Dom Perignon 2008 400000 forint.
A Hilton tetején tehát drágább italozni, mint Mészáros Lőrinc naphegyi bisztrójának a tetején. | Micsoda nyár: naphegyi tetőbárt nyitott Mészáros Lőrinc | Már biztos, hogy felejthetetlen marad 2023 nyara: kinyitott a felcsúti mindenes tetőbárja naphegyi panorámával. Mészáros Lőrinc diktálja a tempót: a balatoni Skyrose után itt a Sunhill Skybar. Csak vastag pénztárca kell hozzá. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/micsoda-nyar-naphegyi-tetobart-nyitott-meszaros-lorinc.html | 2023-07-16 12:24:00 | true | null | null | mfor.hu |
Varga Judit
Ahogy arról korábbi cikkünkben is írtunk, Varga Judit összesen hat olyan ingatlant tüntetett fel vagyonnyilatkozatában, amelynek társtulajdonosa:
egy balatonhenyei 195 négyzetméteres házat;
egy balatonhenyei 7926 négyzetméteres telket;
egy balatonhenyei 8018 négyzetméteres telket;
egy XII. kerületi 216 négyzetméteres társasházi lakást;
egy XII. kerületi 49 négyzetméteres társasházi lakást;
valamint egy XII. kerületi 25 négyzetméteres garázst.
Ezek, valamint a szintén feltüntetett közös tulajdonú Volvo XC60 sorsa egyébként annyiban mindenképpen kérdéses, hogy a válófélben lévő miniszternek és férjének az elosztásról meg kell osztoznia majd.
Varga Judit egyébként a zenét is szereti, hiszen 1993-ban ajándékba kapott egy Péteri Károly mesterhegedűt, valamint 2017-ben vásárolt egy Yamaha pianínót is.
Tuzson Bence
A Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati államtitkára augusztus elsejétől már kormánytagként folytatja, ehhez pedig magasabb fizetés is jár majd – igaz, Tuzson Bencét korábban sem fenyegette a szegénység. A kormany.hu oldalon elérhető vagyonnyilatkozata szerint összesen három ingatlanban érdekelt:
egy mátraszentimrei 47 négyzetméteres üdülőben résztulajdonos;
egy mátraszentimrei 3550 négyzetméteres telket vásárolt 2008-ban;
valamint egy tihanyi 112 négyzetméteres hétvégi ház társtulajdonosa.
Autója egy 2014-ben vásárolt Volkswagen Phaeton, de amikor nem ezzel közlekedik, felpattanhat motorkerékpárjára is, ami egy Piaggonre MC4 DD, ezt 2013-ban vásárolta.
Tuzsonnak más nagyobb értékű ingósága nincsen, azonban megtakarításaiból nincsen hiány, így a vagyonnyilatkozat leadásakor éppen valamivel több mint 18,3 millió forintot tartott Magyar Állampapírban – ez minden bizonnyal örömére lenne annak a kormányzati törekvésnek, amely állampapír vásárlásra ösztönzi a magyarokat. Bankszámláján 33,2 millió forintot, míg készpénzben 5,1 millió forintot tartott. Tuzson Bencének emellett van még egy kintlévősége: valaki 62,2 millió forinttal tartozik neki.
A leendő miniszter azon képviselők közé tartozik, akiknek céges érdekeltsége is akad: a Tuzson Mérnöki Iroda Kft. többségi tulajdonosa (96 százalék) egy ügyvédi iroda mellett, a mérnöki szolgáltatásokkal foglalkozó cég évek óta 3-4 millió forint közötti árbevételt termel, amely mellett pár százezres veszteséggel zár.
A szintén feltüntetett Beta Consulting Kft.-ben társtulajdonos, a főtevékenysége szerint tanácsadással foglalkozó cég két éve gyakorlatilag inaktív, nem termel bevételt.
Bóka János
Az eddig az európai ügyekkel államtitkárként foglalkozó Bóka János miniszteri minőségében folytatja ezt a tevékenységét. Vagyonnyilatkozatában összesen öt ingatlanérdekeltséget jelölt meg:
egy IX. kerületi, 72 négyzetméteres lakást, amelynek többségi tulajdonosa;
egy IX. kerületi lomtárolót és teremgarázs helyet;
egy szegedi 49 négyzetméteres lakás, amelynek társtulajdonosa;
valamint egy szegedi garázs, amelynek szintén társtulajdonosa.
Autója az Opel Astra egy sportváltozata, más nagyobb értékű ingósága nem volt, bankszámláján azonban a nyilatkozat leadásának pillanatában nagyjából 20 millió forintot tartott.
Vagyonosabb vezető érkezik az Igazságügyi Minisztériumba
A távozó, valamint a két leendő miniszter vagyonnyilatkozatát megnézve egyértelműen kiemelkedik Tuzson Bence, hiszen a pénzeszközeinek és befektetéseinek sora eléri az 55 millió forintot, és akkor a jelentős, több mint 60 millió forintos tartozást, amelyre még igényt tarthat, nem is említettük. | Varga Judit utódjának nincs oka a panaszra - van mit a tejbe aprítania | Hetek kérdése, és elhagyja a magyar kormányt az utolsó női miniszter, Varga Judit, ez pedig egy új igazságügyi miniszter, Tuzson Bence érkezése mellett azt is jelenti, hogy létrejön az európai ügyek minisztériuma, amelyet Bóka János vezet majd. Összehasonlítottuk vagyonnyilatkozataikat. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/varga-judit-utodjanak-nincs-oka-a-panaszra--van-mit-a-tejbe-apritania.html | 2023-07-17 12:30:00 | true | null | null | mfor.hu |
Még 2021 utolsó napjaiban (december 22-én) kötött szerződést a Citadella Vagyonkezelő Zrt. a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Zrt.-vel és a Garancsi István tulajdonában lévő Market Zrt.-vel egy igazán nemzeti projekt kivitelezésére, mely szerint a Citadella várfalakkal körülvett területén kellett zászlórudat állítaniuk.
A feladat leírása szerint
"a zászlótartó rúdszerkezet több elemből álló változó (feltehetően felfelé vékonyodó - a szerk.) keresztmetszetű előregyártott acél cső, amely csúcsmagassága a helyszíni összeszerelés után 35 méter. A nemzeti zászló mérete 6*12 méter, melyet motoros szerkezet von fel. A mozgató szerkezet elektromos betáplálásának kiépítése és az áramellátást biztosító ideiglenes transzformátor telepítése szintén jelen beszerzés tárgya. A zászlórúd alapozása a dolomit sziklára készített ágyazatra épített vasbeton tömbalappal történik."
Nos, ezt a munkát az ajánlatkérő Citadella Vagyonkezelő nettó 5,8 milliárd forintra árazta be anno, a nyílt eljáráson azonban egyedüli ajánlattevőként a Mészáros-Garancsi páros ennél olcsóbban, 5,3 milliárdért vállalta el a munkát. Ám úgy tűnik, hogy végül majdnem megkapják a kivitelezők az eredetileg becsült értéket.
A szerződést ugyanis immár harmadik alkalommal módosították 2023. június 15-én. Az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetmény szerint egyes munkák elmaradtak, ezért ennek értékével módosítani kell a szerződés ellenértékét is - a műszaki leírás, költségvetés, pénzügyi és műszaki ütemterv mellett. Az elmaradt munkák ellenértéke a tájékoztatás szerint nettó 185,9 millió forint,
így a projekt végső ára 5,75 milliárd forintra csökken a korábbi módosítások miatt megemelt 5,9 milliárd forintról. Vagyis összességében jelen állás szerint 417 millió forinttal drágult a projekt az első szerződéses árhoz képest.
Azt ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a zászlórúd-projekttel összefüggésben számos más, például előkészítő, feltáró munkákat is el kell végeznie a ZÁÉV-Market párosnak, tehát nem önmagában a rúdállítás kerül ilyen bődületes pénzbe. Sőt, a Várkapitányság egy korábbi tájékoztatása szerint maga a zászlórúd építése a teljes büdzsé mintegy 2 százalékát teszi ki. A többit a falfelületek rekonstrukciója, tisztítása és a vörös mészkő fedlapok újjáépítése viszi el. A zászlórúd egyébként tavaly március 15-e óta a főváros számos pontjáról látható már.
A ZÁÉV és a Market a hazai - NER-uralta - építőipar két kiemelkedő szereplője, nemcsak a tulajdonosi kör, de méretükből fakadóan is. A ZÁÉV tavaly 79 milliárd forintos árbevételéből 10,4 milliárdos tiszta profitot tudott csinálni, melyet 37 millió forint híján osztalékként kifizetett a tulajdonosnak, a Talentis Group Zrt. birtokában lévő Pannon Speed Pro Zrt.-nek. Nem lehetett oka panasznak Garancsi Istvánnak sem a Market teljesítményére, hiszen 306 milliárdos árbevételből 34,4 milliárd forint nyereség maradt. Ebből 25,7 milliárd osztalékot vett ki a tulajdonos, a Garhartt Invest 2004 Zrt. | Végül 5,7 milliárdért építkeztek a Citadellán | Június közepén újra hozzá kellett nyúlni a 2021 legvégén aláírt szerződéshez. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/vegul-57-milliardba-kerulhet-a-zaszlorud-a-citadellan.html | 2023-07-17 12:50:00 | true | null | null | mfor.hu |
Mint arról lapunk elsőként beszámolt, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) május 12-én nem talált kivetnivalót abban a négy nappal korábban neki tett összefonódás-bejelentésben, miszerint a győri Duna Takarék Bank beolvadna az MBH Bankba. Ennek megfelelően hétfőn meg is született az adásvételi szerződés, mely szerint az MBH megvásárolja a Duna Takarék 98,46 százalékos közvetlen részesedést megtestesítő részvénycsomagját a Danube Magántőkealaptól - tette közzé az MBH a Budapesti Értéktőzsde honlapján.
Gyakorlatilag tőkeátcsoportosításról van szó, hiszen az MBH és a Danube tulajdonosi szerkezete erősen átfedi egymást, mindkettőben Mészáros Lőrincé a többségi részesedés. Ez az MBH esetében nyilvános adat, a Danube-nál már kevésbé köztudott, lévén, hogy a magántőkealapok nem kötelesek felfedni a kilétüket, csupán a Magyar Nemzeti Banknak kell bejelentést tenniük (utóbbi már közel 200 magántőkealapot tart nyilván). Így csak abból lehet következtetni Mészáros szerepvállalására, hogy a Danube-ot is a 660 milliárd forintos vagyonával leggazdagabb magyar által tulajdonolt Opus Global Befektetési Alapkezelő Zrt. menedzseli.
Az, hogy a Duna Takarék a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank egyesüléséből 2023. május 1-jén elindult MBH-ba olvad, egyáltalán nem váratlan. Hiszen azt laptársunk, a Privatbankar.hu már 2020-ban meglebegtette.
A Duna Takarékbank jogelődje az a Duna Takarékszövetkezet volt, amely a takarékszövetkezeti integráció elől menekülve váltott működési formát 2013-ban. Sokáig Garancsi István, a Videoton futballcsapatának tulajdonosának érdekeltségébe tartozott, de még 2020 szeptemberében is közel 20 százalékos volt a részesedése, mint ahogy Hernádi Zsolt feleségének is, sok kisbefektető mellett. | Benyelnek egy újabb bankot Mészáros Lőrincék | Az MBH Bank hétfőn állapodott meg a Danube Magántőkealappal a Duna Takarék Bank közel 98,5 százalékos részesedésének megvásárlásáról. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/benyeltek-egy-ujabb-bankot-meszaros-lorincek.html | 2023-07-17 13:00:00 | true | null | null | mfor.hu |
Egyre jobban bevonják az üzletbe az Orbán-család eddig kevésbé ismert harmadik generációját a gánti kőbányában. Egészen pontosan Orbán Dávidról van szó, aki a miniszterelnök öccsének, Orbán Győzőnek a fia. Most az történt, hogy az Orbán Győző Bálint - aki Orbán Viktor miniszterelnök édesapja -, 100 százalékos tulajdonában lévő Gánt Kő Építőanyag-gyártó és Kereskedelmi Kft.-nek lett egy leánycége. A DG Kőbánya Projekt Kft.-t július 10-én jegyezték be, a székhelye Gánt, a törzstőkéje 5 millió forint, az ügyvezetője Orbán Dávid, főtevékenysége pedig a kőfejtés, gipsz, kréta bányászata, de foglalkoznak még:
kavics-, homok-, agyagbányászattal,
habarcsgyártással,
építési betontermék gyártással,
fa-, építőanyag-, szaniteráru-nagykereskedelemmel,
vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelemmel,
közúti áruszállítással is.
Az új cég többségi tulajdonosa a Gánt Kő Kft., de Orbán Dávid is tulajdonos benne, aki tehát így nem csak ügyvezető, hanem résztulajdonos is. Az 1987-es születésű vállalkozó otthonosan mozog a bányák világában, hiszen például 2017 szeptemberétől 2020 novemberéig az egyik tulajdonosa volt a győri Vörös Kavics Bányászati Kft.-nek. Ezt a céget idén márciusban átnevezték Győr Inert Kft.-nek, és Orbán Dávid újra tulajdonos lett benne a kavics-, homok- és agyagbányászattal foglalkozó, szintén győri Murobán Kft.-n keresztül.
Innen már feltűnő lehet, hogy erősödik az Orbán-család győri kapcsolata. Itt jön a képbe egy győri ügyvéd, Mürkl Máté. Eddig csak az volt a hivatalos kapcsolat, hogy a 2017-ben alapított Murobán Kft.-ben Orbán Dávid és Mürkl Máté közösen voltak tulajdonosok.
Lapunk is megírta, hogy a Murobán Kft.-nek tavaly nagyon meglódult a szekere, hiszen az előző évi 46,8 millió után majdnem ötször nagyobb, 212,7 milliós árbevétele lett, ami mellé egyéb bevételként még 10,3 milliót is elszámoltak. A bevételek megugrásával párhuzamosan a kiadások is magasabb szinten alakultak. Anyagjellegűként 181,2 milliót költöttek a korábbi 33 millió után, személyi jellegűként pedig kicsivel több mint 6 millió forintot, ami egyetlen alkalmazott foglalkoztatásával kapcsolatos kiadásokat fedezte.
Mürkl Máté számára azonban most következett be a nagy ugrás, hiszen az Orbán Viktor apjához tartozó Gánt Kő új leánycégében, a DG Kőbánya Projekt Kft.-ben nem csak Orbán Dávid, hanem a győri ügyvéd is kisebbségi tulajdonos lett. Az pedig a feltétlen bizalom jele lehet, ha valakit résztulajdonosként befogadnak az Orbán-család egyik bányacégébe. Róla egyelőre keveset tudni: 1985-ös születésű, ügyvéd és a Dr. Mürkl Kft.-nek Győr belvárosában van a központja, de ez sem ügyvédi iroda, hanem egy 208 millió forintos saját tőkével rendelkező kis bányászcég.
A székesfehérvári lakos Orbán Dávid pedig 2022 eleje óta kapcsolódott be aktívabban az Orbán-bányák igazgatásába, hiszen tavaly januárban lett ügyvezetője az Orbán-család legnagyobb bányászati cégének, a gánti Dolomit Kőbányászati Kft.-nek. Ez igazi aranybánya: 2 milliárd forintos profittal zártak 2022-ben, a vállalat 51,1 százalékos tulajdonosa Orbán Győző, a miniszterelnök 83 éves apja.
Arról pedig a G7 számolt be, hogy összességében százmilliárdos vagyon közelében jár a tágabb Orbán-család. | Orbáni családpolitika: új bányacéget gründolt a kormányfő édesapja az unokájával és egy győri ügyvéddel | Új bányacége van az Orbán családnak: DG Kőbánya Projekt Kft a neve. A többségi tulajdonos még Orbán Viktor édesapja, de a harmadik generáció, Orbán Dávid és egy ismeretlen győri ügyvéd is részt kapott az üzletben. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/orbani-csaladpolitika-uj-banyaceget-grundolt-a-kormanyfo-edesapja-az-unokajaval-es-egy-gyori-ugyveddel.html | 2023-07-17 13:07:00 | true | null | null | mfor.hu |
A Garancsi Istvánhoz és Habony Árpádhoz köthető Las Vegas Casino-csoport lett az első hivatalos riválisa az állami Szerencsejáték Zrt-.nek az online sportfogadási piacon. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága ugyanis június 27-én távszerencsejáték szervezési engedélyt adott az LVC Diamond Kft.-nek Vegas Sports néven. Így a budapesti kaszinókat is üzemeltető cégnek a vegas.hu oldalán már különböző sporteseményekre is legálisan lehet fogadni - derül ki a hatóság nyilvántartásából.
Százmilliárdos piacról van szó, ezért nem meglepő, hogy kinézte magának a Garancsi-Habony duó. A Szerencsejáték Zrt. tavaly 822 milliárd forintos árbevétellel zárt, Mager Andrea vezérigazgató pedig több interjúban is elmondta, hogy az online sportfogadás a bevételük 20 százalékát adja, ami mintegy 160 milliárd forintot jelent. Az eddigi szabályozás szerint 2014 óta a 100 százalékban állami tulajdonban lévő Szerencsejáték Zrt. fogadási monopóliuma határozta meg a piacot a TippmixPro oldallal, idén januártól viszont Magyarország is megszüntette az állami monopóliumot.
A vegas.hu sportfogadási felületete már éles is, regisztráció után bárki fogadhat. Jelenleg a legismertebb bajnokságokban nyári szünet van, így vietnámi, koreai és algériai labdarúgó-meccsek végeredményére lehet tippelni, de tenisz, kosárlabda, vízilabda és golf is szerepel a fogadási menüben. Az állami cég és a kormányközeli kaszinós társaság közötti sportfogadási verseny tehát elkezdődött, lehet böngészni, hogy melyik oldalon kedvezőbbek az oddsok. A rivális érkezése aligha lepte meg az állami szerencsecéget.
Tudjuk, hogy hazai és külföldi versenytársak is készülődnek, hogy belevágjanak ebbe a tevékenységbe. Az év második felében egy teljesen más online sportfogadási piacot láthatunk majd itthon. Állunk elébe!
- fogalmazott a Mandinernek adott interjúban Mager Andrea. A nemzeti vagyon kezeléséért felelős korábbi tárca nélküli minisztert Rogán Antal, Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter 2022. június 15-i hatállyal nevezte ki az állami cég élére.
Bognár Dániel, a Deloitte Magyarország igazgatója szerint hatalmas potenciál van még a magyar piacban, ugyanis részben a legális online fogadási alternatívák hiánya miatt a sportfogadási szolgáltatók nem tudtak áttörő sikert elérni a játékosok online térbe szólításában. Szerinte ebben óhatatlanul szerepe volt a Szerencsejáték Zrt. rendkívül erős hagyományos fogadási jelenlétének is: Tippmix játékuk Magyarország legnagyobb értékesítési hálózatában érhető el.
A magyar sportfogadási piac azonban még jelentős növekedési potenciált rejt: 2021-ben a sportfogadás egy főre jutó forgalma Csehországban négyszer (474 euró), Lengyelországban és Szlovákiában pedig háromszor akkora (323 és 311 euró) volt, mint a legalacsonyabb értéket produkáló Magyarországon (107 euró). A piac liberalizációjának eredményeképpen a magyar online fogadások aránya szinte biztosan növekedni fog a hagyományos fogadásokkal szemben, de hogy ki lesz az, aki ezeket a bevételeket realizálhatja, az eddig rejtély volt.
Lapunk írta meg, hogy az öt budapesti kaszinó (Sofitel, Corvin, Atlantis, Tropicana, Átrium) koncessziós jogát 2056-ig birtokló LVC Diamond Kft.-nek brutális éve volt 2022-ben: tavaly 48,1 milliárd forint árbevétel és 19,2 milliárd forint profit jött össze a kaszinós cégben. Főleg a nyerőgépek pörögtek jól. A tulajdonosi lánc pedig így néz ki: az LVC tulajdonosa a Las Vegas Casino Zrt., a társaság többségi, közvetett (67,06 százalék) részvényese a Garinvest Zrt., amelynek 100 százalékos tulajdonosa Garancsi István.
Az idén januárban derült ki, hogy Habony Árpád 2022 októberében bejegyzett cége, a 100 millió forintos alaptőkével létrehozott ENTER-TNMNT Invest Zrt. a cégbírósági bejegyzés szerint megjelent a Garancsi Istvánhoz köthető Garinvest Projekt Zrt.-ben, Habony cége 32,94 százalékos tulajdonos lett. Korábban Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt Garancsi társa hasonló konstrukcióban, azonban ő a honvédelmi miniszteri kinevezése után lemondott céges érdekeltségeiről. | Kaszinóbiznisz után sportfogadás: a Habony-Garancsi páros lett a Szerencsejáték Zrt. kihívója | Hatalmas lesz a verseny az online sportfogadás százmilliárdos piacán: vége az állami Szerencsejáték Zrt. monopóliumának, mert itt a Vegas Sports. Habony Árpád és Garancsi István cége megkapta az állami engedélyt. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/kaszinobiznisz-utan-sportfogadas-a-habony-garancsi-paros-lett-a-szerencsejatek-zrt-kihivoja.html | 2023-07-10 13:28:00 | true | null | null | mfor.hu |
Tompos Márton, a Momentum szóvivője és frakcióvezető-helyettese hónapok óta próbál utánajárni annak, hogy mi a helyzet a Fudan egyetemmel és az azt működtető alapítvánnyal, amely 14 milliárd forint értékű közvagyont kapott az államtól. A politikus legújabb videójában bemutatta, hogy a cégbíróságon nincs olyan kérelem, hogy az alapítvány át szeretné helyezni a székhelyét.
"Ez az alapítvány egy nem létező egyetemet működtet nem kevés adófizetői forintból, úgyhogy még februárban sétáltam be hozzájuk azért, hogy feltehessek pár kérdést. Akkor nem fogadtak, úgyhogy 2 héttel ezelőtt megint elmentem hozzájuk a Kéthly Anna térre, de akkor már az egész emelet ki volt ürítve és nem csak ők, de az irodát nekik kiadó ingatlanos cég is eltűnt onnan" - emlékszik vissza beszámolójában Tompos.
Annak érdekében, hogy megtudja pontosan mi is történt az alapítvánnyal, Tompos elment a cégbíróságra, ahol kiderült, hogy nem adtak be székhely módosítási kérelmet. "Most úgy néz ki, hogy átmentek a Kéthly Anna térre, de onnan most áprilisban nyom nélkül eltűntek, ami természetesen teljesen törvénytelen" - tette hozzá a Momentum politikusa.
Videója végén Tompos elmondta, hogy elment a korábbi székhelyükre, de ott sem tudtak semmit az alapítványról, mindössze egy kontakt személyt említettek, aki talán tud segíteni megtalálni a felszívódott alapítványt - áll az Országos Sajtószolgálat közleményében. | Szőrén-szálán eltűnt a Fudan Egyetem alapítványa | Tompos Márton, a Momentum frakcióvezető-helyettese szerint újabb fordulat történt a Fudan ügyben. Gyakorlatilag felszívódott a működtető alapítvány. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/szoren-szalan-eltunt-a-fudan-egyetem-alapitvanya-20230710.html | 2023-07-10 13:38:00 | true | null | null | mfor.hu |
Május 31-éig kell azoknak a cégeknek közzétenniük és letétbe helyezniük az előző éves pénzügyi beszámolójukat és az adózott eredményük felhasználásáról szóló határozatukat, akik üzleti éve december 31-én zárul. Ám minden évben szép számmal akadnak olyan társaságok, akik késlekednek, annak ellenére, hogy ennek törvényi szankciója bírság, felszámolás és eltiltás is lehet, a csúszás időtartamától függően.
Harmincnapos mulasztás esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) még csak felszólítja az adott céget, hogy pótolja a mulasztását, ha ez nem történik meg, akkor újabb 30 napig van erre lehetősége, de akkor már 200 ezer forint mulasztási bírságot is le kell rónia. Ha még ez sem lesz eléggé elrettentő, akkor a NAV törli a cég adószámát, egyúttal kezdeményezi a cégbíróságnál a társaság törlését.
Eddig már biztosan nem jut el az Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt., amelynek 2022-es általános üzleti évet záró beszámolója negyvennapos késéssel, hétfőn jelent meg az Igazságügyi Minisztérium erre rendszeresített honlapján.
Ebből kiderül, hogy a társaság könnyedén kiköhögheti a 200 ezres mulasztási bírságot, lévén, hogy a tavalyi évét közel 22,6 millió forintos adózott nyereséggel zárta. Több mint négyszer annyival, mint a 2021-es évét. Ami nem tekinthető meglepőnek, miután a nettó árbevétele is megugrott, annak 101 milliós értéke több mint a duplája a tavalyelőttinek.
Szükség is volt erre, hiszen 2022-ben az Abraham Goldmann anyagjellegű ráfordításai másfélszer akkorára rúgtak, mint 2021-ben, és a személyi jellegű ráfordításai is meglódultak. Igaz, azok csak 27 százalékkal – a csaknem 17,5 milliós összeg az egy szem szellemi munkavállaló zsebébe vándorolt, aki nem más, mint a cég egyedüli tulajdonosa, azaz Vida József.
Míg az Abraham Goldmannt Vida alapította 2017 februárjában, később hárman is beszálltak mellé: a Mészáros Csoportnak dolgozó Gál Miklós, aztán az ő kisebbségi tulajdonában lévő Arthur Bergmann Jogi, Adó- és Pénzügyi Tanácsadó Kft., valamint az Adam Goldenberg Kft., amely gazdájaként a nadapi illetőségű Nagy Szilvia szerepel. A négy tulajdonos testvériesen, 25-25 százalékos arányban osztozott meg az Abraham Goldmann 70 millió forintos jegyzett tőkéjén.
Az eredeti felállás állt vissza ez év márciusában, akkortól ugyanis már ismét csak Vida az egyedüli részvényes. Akinek neve több mint két évtizedes bankárkodás után a takarékszövetkezeti integráció befejezésének levezénylése kapcsán vált széles körben is ismertté. 2021 végén távozott a Takarékbank elnök-vezérigazgatói, illetve a Takarékbank, az MKB és a Budapest Bank idén május 1-jén bekövetkezett egyesülését előkészítő Magyar Bankholding vezérigazgatói posztjáról, de azért a Takarék Jelzálogbank Nyrt. igazgatósági elnöki tisztségén keresztül még kötődik a bankszakmához. S a Mészáros Lőrinchez fűződő baráti viszonya is töretlen, ennek is betudható, hogy Vida a felcsúti milliárdos nagyvállalkozó cégbirodalma központi eleme, a Budapesti Értéktőzsdén szereplő Opus Global Nyrt. igazgatóságának az elnöke.
Az Abraham Goldmann 2019 áprilisában került országos fókuszba, midőn Vida bejelentette, hogy megbízottjai útján előrehaladott tárgyalásokat folytat az Andy Vajna három hónappal korábbi halála miatt gazdátlanná vált TV2 Média Csoport Zrt. megvásárlásáról. Ez az ügylet aztán meg is valósult, így, ha közvetve, több áttételen keresztül is, de ma Vida a legnagyobb tulajdonosa a 14 csatornából álló médiaportfoliót igazgató TV2 Médiacsoport Zrt.-nek, mely értéke 36 milliárd forintra tehető, igaz, ezzel szemben jelentős, közel 30 milliárdos hitelállomány áll.
Visszatérve az Abraham Goldmannra, a kamatemelkedések hatása alól értelemszerűen ő sem tudta kivonni magát, pénzügyi műveleteinek már tavalyelőtt is negatív eredménye tavaly még nagyobb, csaknem háromszoros mínuszt mutatott. Saját tőkéje 2022 végén 119 millióra rúgott, amivel szemben 775 milliós kötelezettsége állt fenn, ennek a döntő, 626 milliós része hosszú lejáratú, azaz csak legalább egy év múlva teljesítendő.
Az Abraham Goldmann közel 22,6 milliós adózott nyeresége tovább hizlalja a már azelőtt is testesnek tekinthető, 22,5 milliós eredménytartalékát, miután a társaság egyedüli tulajdonosaként Vida úgy dönthetett, a múlt évi profitból egy fillért sem vesz ki osztalékként, azt egy az egyben a cégben hagyja. A feltételes módot az indokolja, hogy a Vida által aláírt, július 1-jén kelt alapítói határozatban mindössze annyi szerepel, a társaság 2022-es eredményét elfogadja – noha általában a tulajdonosok azt is közzé szokták tenni, hogy mit terveznek a nyereséggel.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.) | Szépen megugrott a TV2 tulajdonosának a szekere | Az előző évinél kétszer akkora árbevétel mellett több mint négyszer nagyobb nyereséggel zárta a 2022-es évet Vida József bizalmi vagyonkezelő cége. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/szepen-megugrott-a-tv2-tulajdonosanak-a-szekere.html | 2023-07-11 13:44:00 | true | null | null | mfor.hu |
Gőgös Zoltán országgyűlési képviselő csütörtökön sajtótájékoztatón elmondta: a kabai állami földek kényszerhasznosításáról 2011 májusában döntöttek, a hasznosítási jogot helyi gazdák helyett a Fideszhez köthető érdekcsoport nyerte el. Szavai szerint azonban Ángyán József akkori vidékfejlesztési államtitkár megígérte, hogy egy év elteltével, a végleges hasznosításkor a helyi termelők kapják a földet.
Ezzel szemben néhány nappal ezelőtt kiderült, hogy a földbérletpályázaton ugyanaz a kör nyert – jelentette ki.
Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP elnökségi tagja – bár a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) még nem hozta nyilvánosságra honlapján a győztesek nevét – azt mondta: noha Bodó Sándor, a térség fideszes parlamenti képviselője a Hajdú-Bihari Naplónak nyilatkozva elképzelhetetlennek tartotta, hogy a komoly agrárkultúrával rendelkező Kabán csaknem harminc helyi földbérleti pályázatból egy se nyerjen, mégis ez történt.
Földhöz jutott viszont Módos Imre, a Kabától harminc kilométerre fekvő Bihartorda fideszes polgármestere és Lendvai Csaba püspökladányi főállatorvos, aki közismerten baráti viszonyban van Bodó Sándorral – közölte a szocialista politikus, felháborítónak nevezve a döntést.
Az MTI kérdésére Gőgös Zoltán arról is beszélt, hogy a rendőrség elutasította a földbérletpályázatok ügyében tett feljelentését. A szocialista politikus elmondta, arról az esetről van szó, amikor egy Bács-Kiskun megyei pályázat eredménye miatt tett feljelentést, miután Kaskantyún egy tanyasi családi gazdálkodó által bérelt állami földeket - – ellentétben a helyben lakók segítését célzó pályázati kiírással –- egy másik, három faluval távolabb lakó, szintén birkatartó gazdának adták oda.
A szocialista képviselő érthetetlennek nevezte azt a rendőrségi érvelést, hogy a földalapkezelő munkatársai nem számítanak hivatalos személynek, így nem követhettek el hivatali visszaélést, mondván, az NFA korábban éppen azért ellenezte az ott dolgozók bizottsági meghallgatását, mert köztisztviselőkről van szó. Az MSZP most további jogi lépéseket fontolgat, a pályázaton vesztes gazdálkodó pedig polgári bírósághoz fordulhat – jelezte.
Tart viszont még az eljárás a borsodi mezőségi állami földek haszonbérbe adása miatt – hivatali visszaélés gyanújával – tett MSZP-s feljelentés ügyében. Erről szólva Gőgös Zoltán azt mondta, az ügyet a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság átadta a budapestinek.
Kitért arra is, hogy a földbérletpályázatok nyerteseinek egy év alatt teljesíteniük kell a szerződésben foglalt vállalásokat, így az állatállomány megtartását és bővítését. Ha ezt nem teszik meg, az szerződésszegésnek számít, így a földek visszakerülhetnek az államhoz. | Újabb fideszes földmutyi Kabán | Helyi gazdák helyett Fidesz-közeliek jutottak földhöz Kabán – közölte az MSZP. A fideszesek Hajdú-Bihar megye legjobb minőségű termőterületeit kapták meg. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/08/30/ujabb-fideszes-foldmutyi-kaban/ | 2012-08-30 16:16:00 | true | null | null | 24.hu |
Kedden, munkaidőben ismét meglátogatta a kínai egyetem magyarországi tevékenységét előkészítő, 14 milliárd forint közpénzből gazdálkodó Fudan Alapítvány székhelyét Tompos Márton, a Momentum frakcióvezető-helyettese.
A politikus Facebook-bejegyzése szerint kétszer hiába kereste a szervezetet, aztán sikerült elérnie Bertáné Dr. Bényi Krisztina főigazgató-helyettest, aki ugyanazt mondta neki, amit az RTL Híradójának Csák János kulturális és innovációs miniszter, az alapítvány elnöke: a Fudan Alapítvány márpedig tényleg abban az épületben működik, csak a VI. emeletre költözött.
„Az mondjuk fura, hogy ezt úgy sikerült megvalósítaniuk, hogy az irodaház recepcióján sem tudtak róla, de sebaj. Ma fel is mentem a VI. emeletre, ahol a Tempus Közalapítvány igazgatója megerősítette, hogy igen, a Fudan tőlük bérel egy irodát, de nincs bent senki. Mindezt kedden délután 3 körül, azaz bőven munkaidőben” – írja Tompos Márton.
A lift mellett ugyanakkor talált egy feliratot, az alapítvány e-mail-címét, amelyen lehet érdeklődni. A Momentum írt erre a címre, és tudósítani fog, ha választ kap.
A Kormányinfón nemrég elhangzott, hogy a Fudan Alapítvány munkája a beruházási stop áldozata, most nincs előrelépés a projektben. | Tompos ismét felkereste a Fudan Alapítványt | De most sem talált ott senkit. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/tompos-megint-felkereste-a-fudan-alapitvanyt-260526 | 2023-07-25 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Vizsgálatot kér a Magyar Orvosi Kamara (MOK) korábbi alelnöke az országos felügyelőbizottságtól, több olyan ügyben, ami szerinte legalábbis aggályos. Lénárd Rita a Narancsnak elmondta, első körben objektív és alapos vizsgálatot szeretne, ha az nem hoz megnyugtató eredményt, akkor végiggondolja, mi legyen a következő lépés.
A felügyelőbizottságnak Lénárd kérése alapján pénzügyi problémákat kellene tisztáznia. Július 20-án este Lénárd egy Facebook-bejegyzést tett közzé arról, hogy szerinte több mint 20 millió forint értékben történtek vitatható kifizetések a kamaránál az elmúlt időszakban. Egy kommunikációs-tanácsadói szerződésről, illetve több tisztségviselő irreálisan magas díjazásáról tett említést. A bejegyzés alatt részletezte is ezeket, állítása szerint az Open Communication öt hónapon át dolgozott a kamarának, és ezen idő alatt nem végzett értékelhető tevékenységet, emellett név szerint említi Meglécz Katalint, a kamara titkárát, aki állítása szerint irreálisan magas díjazásban részesül – havi juttatása húsz kolléga éves befizetésének felel meg.
Lénárd júniusban mondott le alelnöki posztjáról, miután a kamara küldöttközgyűlése botrányba fulladt. Lemondásának részben az volt az oka, hogy az elnökség többségét egy mindig együtt szavazó kör alkotta, amely kör nem vette figyelembe a tagság esetleg eltérő véleményét. "Volt ez a kör, a másik fele meg egyszerűen inaktív volt" – mondta Lénárd. Ennek tudható be szerinte, hogy a kommunikációs szerződést sem vizsgálták felül azonnal, hiába kérte.
A kamara közleményben reagált a volt alelnök bejegyzésére. Szerintük Lénárd valótlan állításokat közölt.
„Rágalmaival – melyeket határozottan visszautasítunk – a szervezet egészének jó hírét kockáztatja, működését veszélyezteti.
A Kamara működése transzparens, a külső szerződéseit nyilvános pályázat útján kötötte, ezek a mok.hu honlapon elérhetőek, a szerződések részletes tartalma a tagok számára megismerhető.”
A rágalmazást viszont Lénárd utasítja vissza. A Facebook-bejegyzést időközben törölte, indoklása szerint azért, mert a bejegyzés alkalmat adott volna arra, hogy személyében érje támadás. Kétségtelen, olyan állításokat fogalmazott meg, amelyek önmagukban is perképesek lehetnek, egyebekről nem is szólva. Ezzel együtt az állításait nem vonja vissza, a bejegyzés törlésével egyidőben hivatalos vizsgálatot kért a kamarai felügyelőbizottságtól. Hogy az FB mit határoz, azt egyelőre nyilvánvalóan nem tudni.
(Cikkünk megjelenése után Lénárd Rita a hvg.hu-val azt is közölte, hogy augusztus elsejével ki is lép a Magyar Orvosi Kamarából. )
Az Open Communicationnel tavaly ősszel kötött szerződést a kamara. Annak tárgya általános PR-tevékenység volt, az orvosi tevékenység társadalmi szerepének ismertetése, az orvos imázs javítása, az orvosi lét, munka ismertetése, az esetleges orvosellenes konfliktusok kezelésének támogatása. Az internetes gyorskeresések alapján az ügynökség nem hagyott hátra maradandót, nem találtunk utalást az elvégzett munkára – ez természetesen nem zárja ki a háttértevékenységet, tanácsadást.
Ez az ügy azért is rendkívül kellemetlen, mert a kormány egy jogszabálymódosítással eltörölte a kötelező kamarai tagságot, illetve elvette a kamarától az etikai ügyek kivizsgálásának jogát. A kormány célja a kamara gyengítése voltk, hiszen egy nem kellően megtámogatott kamara nem tud hatékonyan fellépni. Nem tudja akadályozni, lassítani az egészségügyi átalakításokat, nem tud hatékony bérköveteléssel előállni. Márpedig a MOK elég jól érvényesítette az érdekeit az utóbbi időben, elég csak a kötelező ügyeleti rendszer átalakítására vagy a bértárgyalásokra gondolni. | Volt alelnöke ment neki a Magyar Orvosi Kamarának | Voltak-e gyanús kifizetések a Magyar Orvosi Kamaránál? – ezt kellene kiderítenie a kamara országos felülgyelőbizottságának. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/volt-alelnoke-ment-neki-a-magyar-orvosi-kamaranak-260450 | 2023-07-21 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Július 28-án, pénteken lesz a Helemba és Ipolydamásd között létesülő új Ipoly-híd átadója – értesült a Narancs.hu. Az elmúlt hónapokban több, főleg szlovákiai magyar lap számolt be arról, hogy habár a 2021-ben elkezdett hidat tavaly novemberben átadta a kivitelező, az átadása folyamatosan csúszik, nem lehet tudni a pontos dátumot.
Folyamatos találgatások
A Dunakanyar Régió tavaly decemberben számolt be róla, hogy már a télen átadhatják a hidat, és megindulhat rajta a gépjármű- és kerékpáros forgalom. Rétvári Bence országgyűlési képviselő akkor azt nyilatkozta a lapnak, hogy az aszfaltozás után napokon belül elkezdődik az 58 méter hosszú, 12 métes széles híd terhelési tesztje.
Az Újszó.com januárban arról írt, hogy a híd és a felvezetőút elkészült Helembán, már csak apróságok vannak hátra, de lehet, hogy az átadás csúszik, ugyanis a projekt magyarországi vezető partnere, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. megszűnt. A NIF feladatait az Építési és Közlekedési Minisztérium vette át, amely csak akkor állt még fel. A lap azt írta, hogy így az áprilisi átadás is csúszhat. Rományik Ferenc, Ipolydamásd polgármestere azt nyilatkozta a lapnak, hogy a magyar oldalán minden elkészült, a szlovákiai oldalán vannak kisebb, elvégezendő munkák.
A Napunk.sk szintén januárban azt írta, hogy a projekt három részből áll: a híd, valamint egy szlovákiai és egy magyarországi bekötőút megépítéséből. A fejlesztést az Interreg együttműködési program keretében finanszírozták, a teljes építkezés költsége pedig nettó 3,8 millió euróra rúgott. A lap akkor azzal számolt, hogy a hidat a második negyedévben adják át.
Az Újszó.com-nak márciusban azt nyilatkozta Balkó József, Nyitra megye közlekedési osztályvezetője, hogy „a felvezető út technikai átadása is megtörtént, a jegyzőkönyv aláírására várunk, a jövő héten ez a folyamat is befejeződik. Ezt követi szlovákiai oldalon az ún. használatbavételi eljárás, azt pedig már az Érsekújvári Járási Hivatal közlekedési osztálya folytatja le”. Mivel sok az érintett, ezért a használatbavételi folyamat több hétig is elhúzódhat, illetve a lap szerint időközben drágult is a projekt.
A Parameter.sk csodát várt a hídtól májusban, amely megnyithatja az utat Párkány és Vác között. Farkas Iván, aki a Nyitra Megyei Önkormányzatban a Szövetség párt frakcióvezetői posztját tölti be, azt mondta, a szlovákiai oldalon a létesítményre vezető út megyei beruházásként épült és csupán áprilisban adták át. Ennek oka, hogy előre nem látható bonyodalmak léptek fel, különösen az esővíz elvezetését illetően. Májusban kezdődött az építkezés műszaki, hatósági átadás-átvétele, és ez a felülvizsgálat még mindig folyamatban van. Ezért a használatbavételi engedélyezés is elhúzódhat. Ekkor már gyalogosok és kerékpárosok használták a hidat.
A Napunk.sk legfrissebb témában született cikke szerint a hidat július végén adhatják át. Ipolydamásd önkormányzata azt írta a Facebookon, hogy „sajnos a híd átadása a szlovák oldali forgalomba helyezési eljárás elhúzódása miatt csúszik. Ez egy bonyolult folyamat, amire innen Magyarországról senkinek semmilyen ráhatása nincs. (…) Magyar oldalon a híd minden szükséges engedéllyel rendelkezik, átadásra kész”. Akkori információk szerint július végén megtörténhet a híd átadása.
„A június 25-i Hídünnepet már hónapokkal ezelőtt leszerveztük, sajnos elhalasztani nem tudjuk.
Jó lett volna, ha addig sikerül átadni a hidat, de most egyelőre örüljünk annak, hogy van hidunk, gyalog és kerékpárral már járható.
Az autósoktól pedig már csak egy pici türelmet kérünk! Annál nagyobb lesz az öröm, amikor végre megnyílik” – tette hozzá Ipolydamásd Község Önkormányzata.
Átadásra kész
„Tervezetten 2023. július 28-án (pénteken) 10:00 órakor kerül megrendezésre az Ipolydamásd - Chl’aba (Helemba) Ipoly-hídátadó sajtótájékoztatója.
Az »Ipolydamásd – Chl’aba (Helemba) közötti határmenti kapcsolat fejlesztése« c. projekt kivitelezési munkái korábban elkészültek, műszaki átadás-átvétele sikeresen megtörtént. Az Ipoly-híd átadására ugyanakkor csak valamennyi, magyar és szlovák hatóság általi forgalomba helyezési eljárás sikeres lezárását követően kerülhet sor.
Az Ipoly-híd ideiglenes forgalomba helyezési engedélye, valamint a magyar oldali útcsatlakozásra vonatkozó határozat hatóság általi kiadása korábban megtörtént.
A szlovák útcsatlakozás kapcsán a forgalomba helyezési eljárás – információink szerint – 2023. július hónapban zárul. Ezen eljárás sikeres lezárása a feltétele a híd forgalomnak történő átadásához. Hivatalosan a fenti átadó időpontjától lehetséges a híd használata mind a gépjárművek, mind pedig a gyalogosok és kerékpárosok számára” – írta megkeresésünkre az Építési és Közlekedési Minisztérium.
Rétvári Bence KDNP-s országgyűlési képviselő, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, Andrej Dolezal szlovák közlekedési és építésügyi miniszter, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b-j) az Ipolydamásd és a felvidéki Helemba (Chľaba) közötti Ipoly-híd alapkőletételi ünnepségén 2021. július 2-án Fotó: MTI/Komka Péter
Végre van időpont
Megkerestük Farkas Ivánt, a Nyitra Megyei Önkormányzatban a Szövetség párt frakcióvezetőjét, aki válaszai leközléséhez csak úgy járult hozzá, ha azt teljes terjedelmében publikáljuk.
Narancs.hu: A híd átadása hónapok óta csúszik, még most sem lehet tudni a pontos dátumot. Mi ennek az oka?
Farkas Iván (FI): A Helemba és Ipolydamásd között megépült Ipoly-híd ünnepélyes átadásának időpontja 2023. július 28., péntek, 10.00 óra.
Narancs.hu: A csúszás sajtóértesülések szerint azzal indokolható, hogy a szlovák oldalon vannak még elvégezendő munkák. Milyen munkák ezek pontosan?
FI: Nem beszélnék szlovák oldalról, hiszen a mi oldalunkon, az Ipoly jobb partján is zömében, döntő többségben magyarok élnek, élünk…. Megfelelőbb kifejezés talán a szlovákiai oldal. Nos, a szlovákiai oldalon volt némi késés, a következő ok végett: maga a híd 2022 decemberére megépült. Ám a szlovákiai oldalon, az Ipoly jobb partján a hídra felvezető út építése közben alakultak ki előre nem látható, súlyos bonyodalmak. Itt a felvezető út teljes egészében a szlovákiai társberuházó, vagyis Nyitra megye hatáskörében van. Az előre nem látható, komoly műszaki bonyodalmakat a víz elvezetésének megoldása okozta. Ennek köszönhetően csupán 2023 tavaszának végére sikerült megépíteni a felvezető utat. Azt követően a szlovákiai oldalon kezdetét vette a híd, valamint a felvezető út műszaki ellenőrzése és a mű hatósági jóváhagyása. Ezt szlovákiai állami hatóság végezte és e folyamat 2023. július 12-én fejeződött be. Majd következett a mű átadása / átvétele. E folyamattal veszi át a beruházó a kivitelezőtől az elkészült művet. Majd a fent olvasható időpontban következhet a híd ünnepélyes megnyitása.
Narancs.hu: Pontosan mekkora forrásból valósult meg a beruházás?
FI:
A híd és mindkét oldalon a felvezető utak megépítésének összköltsége nagyjából 5 millió euró (1,8 milliárd forint – B. M.) volt.
Narancs.hu: Mit várnak a fejlesztéstől?
FI: Mindenekelőtt tudni kell, hogy az új Ipoly-híd üdülőövezeteket köt majd össze. A Dunakanyart – a folyam bal oldali, északi partját – Kovácspatakkal (amely Helemba külterületén található) és Párkánnyal. Vagyis az egyik-másik oldalról eddig elzárt üdülőövezeteket köti majd össze, megnyitja számukra az észszerű megközelítés lehetőségét. Mindez új lendületet adhat mindkét kistérségnek. Ezen felül új közlekedési folyosó nyílik meg, ám csupán a személygépkocsival közlekedők számára. Mivel az előző évtized derekán népszavazást tartottak az egyik érintett településen, Helembán, ahol azzal a feltétellel járult hozzá a helyi lakosság a híd megépítéséhez, ha a hídon áthaladó gépkocsik tömegének közlekedési (KRESZ) határértéke legfeljebb 3,5 tonna lesz. Ezt további két közlekedési ponthiba is megerősíti, mely Helemba és Párkány között korlátozza majd az áthaladó forgalmat csupán személygépkocsik és kiszbuszok számára.
Narancs.hu: Sok a környéken az ingázó?
FI: Helembáról Párkány irányába nyilván nincsenek sokan, akik ingáznak. Hiszen Helemba esetében kis lélekszámú, festői zsáktelepülésről beszélhetünk. Inkább az üdülők, kirándulók, borkóstolók, ínyencek megnövekedett forgalmára számítok. Itt, Helembán található ugyanis a térség, a borrégió legimpozánsabb látványpincészete. Sőt, kiváló lehetőségeket kínál a régió a kerekezők és a vízi turizmus számára. Ezen felül az áthaladó magyarországi járműforgalom lehet számottevő a szobi kistérség és Vác térsége, valamint Esztergom között. A Letkésen és Szalkán áthaladó gépkocsiforgalom egy része fog kisebb kerülővel mint eddig, erre haladni. Ám az ebből fakadó kellemetlenségeket hatványozottan túlszárnyalja majd a két üdülőövezet számára megnyíló új közlekedési folyosó. Szinergiát fog képezni számukra, idővel akár összenőhet a Budapesttől nem is oly távol található két üdülőövezet. Meggyőződésem, hogy mindkét kistérség számára ez ma a legfőbb kitörési lehetőség.
Megkerestük Pest Megye Önkormányzatát, amely a projektben azzal tudott segíteni, hogy „jó diplomáciai kapcsolatunkat kihasználva éveken át napirenden tartottuk a témát és a testvérmegyénk, Nyitra megye támogatását is kértük az ügyben”. Tájékoztatásuk szerint Nyitra végig pozitívan állt a kérdéshez. „Az előző elnökük, Milan Belica, rendszeresen egyeztetett erről Szabó István elnökkel.”
Pest Megye Önkormányzatának azért fontos a híd, mert megvalósulhat a határszakasz társadalmi-gazdasági kapcsolatainak aktívvá tétele, ugyanis a közlekedési kapcsolatok hiánya miatt az együttműködés meggyengült az Ipoly túloldalán lévő településekkel.
„A Budapest és Bécs közötti Eurovelo-6 kerékpárút jelenleg Szobon véget ér, majd Esztergomnál folytatódik. Ez most kitolódik egészen Helembáig (már kész van a kerékpárút Szobtól az új hídig).
A Dunakanyar is átjárhatóbb lenne, Szob és Vác irányából elérhetővé válnának az esztergomi és párkányi munkahelyek, amelyek eddig hosszú kerülővel közelíthetőek meg”
– tájékoztatott Pest Megye Önkormányzata. Válaszukban mellékelték az átadó meghívóját is, melyből kiderül, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter, Peter Dovhun szlovák gazdasági miniszter, valamint Rétvári Bence országgyűlési képviselő (a Belügyminisztérium államtitkára) is beszédet mond. | Több mint fél éves csúszás után adják át az új Ipoly-hidat | Üdülőövezeteket köthet össze a Helemba és Ipolydamásd között épült híd, melyet fél évnyi bizonytalanság és találgatás után a napokban adnak át. Az időközben dráguló projekt elhúzódását előre nem várt bonyodalmakkal indokolják. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/tobb-mint-fel-eves-csuszas-utan-adjak-at-az-uj-ipoly-hidat-260493 | 2023-07-24 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Olvasási idő: 2 perc.
A vasárnapra halasztott Balaton-átúszáson több mint tízezer amatőr és profi sportoló vett részt a szombatról vasárnapra halasztott 41. Balaton-átúszáson. Az állami hírügynökség sietett kiemelni, hogy az átúszók között ott van Novák Katalin is. A köztársasági elnök férjével együtt, első alkalommal úszta át a Balatont a csaknem 200 vitorlásból és kishajóból kialakított úszófolyosóban.
Mind az MTI, mind a Novák Katalin által megosztott fotókon jól látszik és mint azt először a Magyar Hang megírta, hogy az államfő egy saját nevének kezdőbetűivel („NK”), valamint Magyarország címerével ellátott, egyedileg gyártott úszóruhát viselt. A ruhadarab tulajdonképpen nem is fürdőruha, hanem leginkább egy triatlonos versenymezre hasonlít.
Mint a Gulyáságyú Média a gyártóhoz közeli forrásból megtudta, a köztársasági elnök (és férje) az 575 nevű magyar profi sportolói ruházati márka egyedileg készíttetett modelljét viselte az 5,2 kilométeres távon.
A Novák Katalin által viselt sportruhát ennek megfelelően hiába is keresnénk, nem lehet megvásárolni a sportmárka üzleteiben, ugyanis mint megtudtuk, azt egyedileg, saját grafikával terveztette és gyártatta magának a köztársasági elnök, a sportruházati cég másnak nem adhat el a köztársasági elnöki mintával ellátott ruhát.
Ilyen szolgáltatást bárki kérhet az 575 márkánál, ám a zsebébe kell nyúlnia. Az egyedi minta tervezése körülbelül 40-50 ezer forint, és maga a ruha legyártatása egy példányban is hasonló összeg. Így amennyiben Novák Katalin fizetett az úszódresszért, úgy körülbelül 100.000 Ft-ot kellett leszurkolnia érte.
Rongyrázás, asszonyizálás
Novák Katalin bő egy éves államfői ténykedése alatt nem először kerül a hírekbe fennhéjázó attitűdje miatt.
Májusban 66,4 millió forintért vásároltak a Köztársasági Elnöki Hivatal számára egy Steinway & Sons hangversenyzongorát. Míg korábban, márciusban az derült ki, hogy Novák Katalin férje, Veres István mindössze öt hét képzés után egyből alezredes lett a honvédségnél.
Szintén áprilisi hír, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatalt hivatalosan is Sándor-palotára nevezték át. A Sándor-palota elnevezés eddig is elterjedt volt, de főként magára az épületre vonatkozott, nem a hivatalra.
Tavaly 200 millióból újult meg Novák Katalin autóparkja.
Kerestük a Sándor-palotát, hogy megtudjuk, ki fizette az államfő és férje egyedi ruhadarabjait. Amint válaszolnak, frissítjük írásunkat.
Frissítés 18:00:
Az M1 felvételén látszik, hogy melegítőből is beszerzett Novák köztársasági elnök egy, a monogramjával ellátottat.
Ehhez a cikkhez is hozzászólhat a Facebookon: | 100.000 Ft-ba kerülhetett Novák Katalin egyedi, monogramos úszódressze | A vasárnapra halasztott Balaton-átúszáson több mint tízezer amatőr és profi sportoló vett részt a szombatról vasárnapra halasztott 41. Balaton-átúszáson. Az állami hírügynökség sietett kiemelni, hogy az átúszók között ott van Novák Katalin is. A köztársasági elnök férjével együtt, első alkalommal úszta át a Balatont a csaknem 200 vitorlásból és kishajóból kialakított úszófolyosóban. | null | 1 | https://gulyasagyumedia.hu/2023/07/24/novak-katalin-monogram-furdoruha-balaton-atuszas/ | 2023-07-24 00:00:00 | true | null | null | gulyasagyumedia.hu |
Orbán Viktor 2019-ben hirdette meg a kifektetési stratégiát, amelynek keretében a kormány ösztönzi a magyar cégek külföldi terjeszkedését, hogy aztán az ott megtermelt profitot hazahozzák. A járvány után a kormányfő tavaly ismét előhozta ezt a témát, és most régi jó barátja, Mészáros Lőrinc cégbirodalma rákapcsolt a megvalósításra.
Mi történt? Mészáros Lőrinc és a tulajdonában álló Talentis Agro Zrt. az MKB Magántőkealappal közösen megvásárolja a horvát RABO d.o.o.-t (kft.-t), amely a közlemény szerint Horvátország legnagyobb alma- és nektarintermelője, illetve –exportőre.
Hova fektet? A vállalat évi 8000 tonna gyümölcsöt adó termőterületei a magyar határtól mintegy 25 kilométerre vannak a Drávaszögben, Hercegszőlős (Kneževi Vinogradi) környékén. Ez a terület Trianon után még 1941 és 1945 között tartozott Magyarországhoz. A térség elérhetőségét javítja az M6-os autópálya drága és kétséges megtérülésű utolsó hazai szakasza.
Összegek: a vételárat nem hozták nyilvánosságra. A horvát cégnyilvántartás szerint a RABO tavaly 64,3 millió kuna árbevételt ért el (3,4 milliárd forint), és közel 1,1 millió kuna (57 millió forint) nyereséget termelt. A Mészáros-csoport nagyságrendjéhez képest tehát nem túl nagy volumenű üzletről lehet szó, így valószínűleg a finanszírozásához sem kell sok kört futni.
Idézet: „Egy olyan egyedülálló gyümölcstermesztési, tárolási és termékskála know-how birtokába kerül a vállalatcsoport, amelyet itthon is sikerrel alkalmazhatunk a gyümölcstermesztés területén” – mondta Mészáros Lőrinc.
Mit vettek még? Bár még nem lezárt, de minden bizonnyal jóval nagyobb volumenű üzlet lesz abból a múlt heti bejelentésből, amely szerint Mészáros Lőrinc egy másik cége, a Talentis Group Zrt. szándéknyilatkozatot írt alá a boszniai Lukavac Cement felvásárlásáról.
Mit tud? A cementgyár éves kapacitása évi 650 ezer tonna klinkerbeton és több mint egymillió tonna cement. Emellett 50 százalékos részesedése van egy mészkőbányában.
Mi a cél? Mészáros szerint a boszniai akvizíció hozzájárul a hazai alapanyag-ellátási hiányok csökkentéséhez. Ez azért érdekes, mert a magyarországi (külföldi tulajdonú) cementgyáraknak bányajáradékot kell fizetniük, hamarosan pedig szén-dioxid kvóta adót is. Ez az importot hozza versenyelőnybe – ebből Mészáros cementgyára is profitálhat.
Nagykép: az Albániában és Montenegróban bevásárló 4iG-t leszámítva eddig a kormányközeli szereplők – hazai súlyukhoz mérten – nem igazán jeleskedtek a külföldi terjeszkedésben, ez a Mészáros-csoport esetében változni látszik.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIdehaza extraprofitot, külföldön csak veszteséget termel a kormány kedvenc útépítő cégePróbál külföldön terjeszkedni a Duna Aszfalt, de az eredmények egyelőre nem említhetők egy lapon az idehaza elért kiemelkedő növekedéssel és profitrátával.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJó drágán, völgyhidakkal építik tovább a legértelmetlenebb magyar autópályátMásodrendű főutakon is nagyobb forgalom van, mégis sztráda épül a horvát határig Baranyában. A Duna Aszfalt és a Strabag lehet a befutó.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegadóztatja a kormány, amit Orbán nemrég még teljesen ingyenessé tett volnaBige László vállalatának és a külföldi építőanyag-gyártóknak is odacsap a kormány az új különadójával. | Vette a lapot Mészáros Lőrinc, elkezdtek kifektetni a cégei | Horvát agrárcéget vesz a múlt héten bejelentett boszniai cementgyár után a Mészáros-csoport. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20230726/vette-a-lapot-meszaros-lorinc-elkezdtek-kifektetni-a-cegei/ | 2023-07-26 12:54:31 | true | null | null | G7 |
A férfi a gyanú szerint korábbi tisztségében, gazdasági vezetőként követett el ötvenmilliós adócsalást. Foltányi Árpád információink szerint ártatlannak tartja magát, de az ügy megnyugtató lezárulásáig nem vállal a társaságban semmilyen feladatot. | Lemondott az elnök: 50 millió a tét? | A Kapuvári Hús Zrt. igazgatósági elnöke Foltányi Árpád ellen az adóhatóság folytat nyomozást. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/09/02/lemondott-az-elnok-50-millio-a-tet/ | 2012-09-02 12:58:00 | true | null | null | 24.hu |
Politikai céljait és költségvetési szempontokat is érvényesít, így több legyet üt egy csapásra a kormány egy múlt hét hétfői rendeletben kihirdetett új adónemmel, ami a meglehetősen technokrata hangzású „szén-dioxid kvóta adó” névre hallgat.
Amellett ugyanis, hogy az adóemeléssel a nehéz helyzetben lévő idei és jövő évi költségvetés is az elmúlt években kivetett különadókhoz hasonló méretű bevételhez jut, a kormány egyszerre vet ki egy nagyjából a korábbi GVH-bírsághoz hasonlítható nagyságú pluszterhet a vele szemben kritikus Bige László cégére, a Nitrogénművekre, és azokra a külföldi építőanyag-gyártókra, amelyekkel szemben hadjáratot hirdetett.
A múlt hétfőn megjelent rendelet alapvetően Magyarország legnagyobb szén-dioxid-kibocsátóira vonatkozik. Azt, hogy mely cégeknek kell majd ilyen adót fizetniük, az EU ipari szereplőkre vonatkozó fő környezetvédelmi szabályrendszere alapján vezeti le. Az adónem az uniós rendszertől tehát független, de arra épül rá.
Nagy fordulat egy év alatt
Mielőtt az új adónem részleteibe belemennénk, röviden összefoglaljuk az említett uniós rendszer működését. Ez alapján lesz ugyanis érthető az új magyar adónem működése is. Az Európai Kibocsátáskereskedelmi Rendszer (EU Emissions Trading System – ETS) lényege, hogy a nagy szén-dioxid-kibocsátással járó termelést végző létesítmények minden évben adott mennyiségű, szennyezésre feljogosító kvótát kapnak. Ha pedig e felett szennyeznének, azt aukción vásárolt kvótákkal kell fedezniük.
Egy adott kibocsátási időszakban az összes kvóta száma évről évre csökken, tehát egyre kevesebb ingyenes kvótát kapnak, és egyre többet kell aukción venniük. Ez egyre drágábbá teszi a nagy kibocsátók szennyezését, hiszen ha az évről évre csökkenő ingyenes szint felett akarnak szennyezni, akkor ezt csak vásárolt kvótákkal tudják fedezni. A rendszer így ösztönzi őket a kibocsátásuk csökkentésére.
Az ingyenkvóták létének és a csökkenés fokozatosságnak az az oka, hogy ha a rendszert az összes kibocsátás megadóztatásával vezették volna be, akkor az érintett cégek pillanatok alatt versenyképtelenné váltak volna olyan globális szereplőkkel szemben, akiknek nem vagy csak jóval kevesebbet kell fizetniük a szennyezésért.
A múlt hét hétfőn megjelent rendelet ezzel az elgondolással szembemenve a teljes kibocsátást adóztatja, és
kifejezetten a legtöbb ingyenkvótát kapó létesítményekre, a magyar ipar legnagyobb szennyezőire vonatkozik.
Azoknak a cégeknek kell majd ilyen adót fizetniük, amelyeknél egy adott év előtti évet megelőző három évben mért szén-dioxid-kibocsátásuk átlagának felénél nagyobb részét lehetne azzal a mennyiségű ingyenkvótával fedezni, amelyeket a cégek az adott év előtti évben kaptak. (Tehát az idei adófizetésnél 2019-2021 átlagkibocsátását kell vizsgálni.)
Emellett az is fontos, hogy az adott évet megelőző három évben átlagosan meghaladja a 10 ezer tonnát a szén-dioxid-kibocsátásuk. A rendelet szerint ezeknek a cégeknek az adott évi kibocsátásuk után 40 eurónak megfelelő forintot megfizetniük tonnánként, méghozzá negyedévente, a tárgynegyedévet követő második hónap közepéig.
Amíg tehát az EU-s rendszerben ezért a szennyezésért nem kell fizetni, a magyar kormány ezt a szennyezést viszonylag jelentősen adóztatja majd, hiszen az uniós rendszer szerint megvásárolandó kvóta ára az elmúlt két hónapban 85-90 euró körül mozgott (de ezt csak bizonyos kibocsátási szint felett kellett megfizetni).
Emiatt azok a cégek, amelyeknek a szennyezését az ingyenkvóta nem fedezi, a megadott szint feletti szennyezésükért az uniós kvóta árát és a magyar kvótaadót is megfizetik majd. Ezzel kapcsolatban érdekes mellékszál, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tavalyi nemzetközi sajtótájékoztatóján az energiaválság kontextusában még ennek az EU-s rendszernek a teljes felfüggesztése mellett érvelt.
Mivel a rendelet már hatályba is lépett, az érintett cégeknek már idén kell majd kvótaadót fizetniük.
A számításaink szerint idén összesen 40 cégre igazak a fenti kitételek a tavalyi egész éves kibocsátásuk alapján.
Ez a kör valamivel több cégből állna egyébként össze, ugyanakkor mivel a rendelet külön részletezi, hogy olyan cégekre nem vonatkozik az adófizetési kötelezettség, amelyek az adott évet megelőző évben csőd- vagy végelszámolási eljárás alatt álltak, a Dunaferrhez tartozó négy üzem és a Tungsram nagykanizsai üvegolvasztó kemencéjének kibocsátása után idén nem kell majd adózniuk az üzemeltető vállalatoknak (annak ellenére, hogy a fenti feltételeknek megfelelnek – bár a bedőlt Tungsram esetében amúgy is kérdéses, hogy lenne-e, aki fizessen).
A rendelet bizonyos mértékű egységnyi előállított termékre eső kibocsátás-csökkentés esetén*Ha az adóalany szén-dioxid kibocsátással járó termelésének szintje legalább az egységes környezethasználati engedélyben foglalt, a főtevékenységéhez tartozó kapacitásának 90%-át elérte vagy meghaladta,
a főtevékenységéhez tartozó kapacitása az adott évet megelőző évi egységes környezethasználati engedélyében foglalt kapacitásához képest nem csökkent, és
az egységnyi előállított termékre eső szén-dioxid kibocsátása legalább az Európai Unió emisszió-kereskedelmi rendszerében használt adott évre vonatkozó lineáris csökkentési tényezővel megegyező mértékben csökkent, az adóalany jogosult az adó alapját adóbevallásában 50%-kal csökkenteni. lehetővé teszi az adóalap felezését. Azonban mivel a cégek gazdálkodására és kibocsátására ilyen részletességgel nyilvános adatok alapján nem lehet rálátni, az ebben érintett cégeket nem tudtuk kiszűrni. Emiatt lehetséges, hogy a listánkban szereplő egyes cégeknek kevesebb adót kell majd fizetniük, mint amennyit mi a számításunk alapján becsültünk.
Mol, Nitrogénművek
Az alábbi grafikonon azt ábrázoltuk, hogy 2022-es kibocsátásuk alapján az érintett cégeknek mennyit kellene adózniuk. A szén-dioxid kvóta adóból bejövő összes állami bevétel több mint negyven százalékát, körülbelül 35 milliárd forintot fizetnének be a tavalyi évben rekordprofitot elérő Mol-csoport tagvállalatai (az ábrán szereplő Dunai Finomító és a Petrolkémia mellett a Zalai Finomító is fizetne ilyen adót, bár jóval kevesebbet, mint az előbbi létesítmények).
Az adóteher konkrét nagyságára, a létesítmények egyéb szennyezési költségeire vonatkozó megkeresésünkre a Mol csak annyit közölt, hogy „jelenleg is vizsgálják és számolják”, hogy az új adónem mekkora pluszköltséget jelent a cégcsoportnak.
A legnagyobb befizetők között a harmadik helyen van az elmúlt időszakban a kormányt nyilvánosan sokat kritizáló Bige László tulajdonában lévő, a tavalyelőtti jelentős veszteség után a műtrágyaszektor nehézségei ellenére tavaly 28 milliárdos profitot realizáló Nitrogénművek. A vállalatnak a 2021-ben kiszabott 11 milliárdos – idén áprilisig be nem fizetett – GVH-bírságéhoz hasonló nagyságrendű tétel, 7 milliárd forint lenne a befizetendő kvótaadója. A Nitrogénművek a megkeresésünkre cikkünk megjelenéséig nem kommentálta az új adónem bevezetését.
A negyedik legnagyobb befizető a svájci Holcim tulajdonában lévő királyegyházi cementgyár lenne. Cikkünk megjelenéséig az általunk megkeresett hat legnagyobb mértékben érintett létesítmény tulajdonosa közül egyedül ez a társaság válaszolt részletesebben a kérdéseinkre.
A tavalyelőtti nyereséges év után a tavaly csaknem másfél milliárd forintos veszteséget elkönyvelő vállalat válaszában megjegyezte, hogy az elmúlt években jelentős összegeket költöttek környezetvédelmi beruházásokra, de a 2021 júliusában bevezetett bányajáradék – amely alapján az államilag meghatározott árnál drágábban értékesítő vállalatoknak az e feletti bevétel 90 százalékát be kell fizetniük a büdzsébe – és az új szén-dioxid kvóta adó „nemcsak a tervezett további beruházások megvalósítását veszélyezteti, de a vállalat gazdaságos működését is ellehetetleníti”.
A vállalat szerint „egy teljes kapacitáson működő cementgyár esetében a szén-dioxid-felhasználásra vonatkozó új adó piaci értéken számítva akár több mint 6 milliárdos tételt is jelenthet”, ami arra utal, hogy megközelítőleg jól becsültük meg a királyegyházi cementgyár adóterhét (6,8 milliárd forintra). Ehhez hozzátették azt is, hogy tavaly az üzem kibocsátását fedezte a kapott ingyenkvóta mennyisége, de a megelőző években volt rá precedens, hogy az ingyenesen biztosított kvótán felül további egységeket kellett vásárolniuk, ami már akkor milliárdos tételt jelentett a költségvetésükben.
Azóta a szén-dioxid ára többszörösére növekedett, amit most tovább súlyosbít ez az új adó
– írták. A Holcim úgy látja, hogy már önmagában a bányajáradék is versenyhátrányt jelent a hazai székhelyű cementgyárak számára a külföldi gyártókkal szemben, mivel az import cementet nem terheli adófizetési kötelesség, de ezt a hátrányt tovább növeli az új adónem. Az új adóval kapcsolatban megkerestük a Magyar Cement-, Beton- és Mészipari Szövetséget is, amely a hét második felére ígért válaszokat, ezeket közöljük, amint megkaptuk őket.
Újabb sarc a külföldi építőanyag-gyártóknak
Habár a szén-dioxid kvóta adó több iparágban működő céget is érint, a fenti lista alapján
a kormány azon céljához is jól illeszkedik, hogy kiszorítsa a külföldi szereplőket a hazai építőanyag-gyártásból.
A fenti listán a cementgyártók között a létesítményenként nagyjából hatmilliárdos adóteherrel szereplő váci és beremendi cementgyárak üzemeltetője, a Duna-Dráva Cement Kft. ugyanis német tulajdonú. Ugyan a listára nem került fel, de számításaink szerint adóköteles az a négy jelentősebb külföldi tulajdonú építőanyag-gyártó is, amelyek termékeire a kormány idén februárban terjesztette ki a bányajáradék hatályát.
Becslésünk szerint a 2022-es kibocsátása alapján az osztrák tulajdonú, égetett tégla- és cserépgyártásban idehaza piacvezető Wienerberger négy téglagyárát (Balatonszentgyörgy, Tiszavasvári, Solymár, Békéscsaba) együtt csaknem 1 milliárd forintnyi kvótaadó terhelné. De az osztrák hátterű Leier két magyarországi téglagyárára (Mátradercske és Devecser) is hasonló adóteher hárulna együttesen.
A szintén osztrák tulajdonú, csempegyártással foglalkozó Zalakerámia tófeji és – több mint kétséges jövőjű – romhányi gyáregységét együtt körülbelül 350 millió forint, a német tulajdonú, tetőcserepeket gyártó Creatont pedig nagyjából szintén ugyanennyi adó terhelné a tavalyi szennyezése alapján.
Inkább már a kormány költségvetési céljaival összefüggésbe hozható, de még említésre érdemes, hogy a mostanában gyakran különadóztatott magyar gyógyszeripari multit, a Richtert is körülbelül 250 millió forintnyi költség terhelné a tavalyi szennyezése alapján. Szintén nagyjából hasonló összeget (240 millió forintot) kellene fizetnie Mészáros Lőrinc elmúlt években többnyire veszteséges kukoricafeldolgozójának, a Kall Ingredients Kft.-nek.
Egy újabb különadónyi tétel a büdzsé bevételei között
Ahogy arról nemrég részletesebben is írtunk, az idei és jövő évi költségvetéssel is vannak problémák. Az elemzők egy része már szinte biztosra veszi, hogy a – főleg a fogyasztás lassulása miatt – megcsappanó bevételek és az elszálló kamatkiadások nyomán billegő kiadási oldal miatt az idei tervezett hiányszám nem fog teljesülni. A kormány pedig az ilyen esetekben gyakran használt eszközéhez, a cégek adóztatásához nyúlt a kvótaadó formájában.
Költségvetési oldalról így az az érdekes, hogy összesen mennyi bevételt várhat ettől az új adónemtől a kormány idén és jövőre, és hogy ez hogyan viszonyul más, nehéz költségvetési helyzetben kitalált adónemekből várható bevételekhez.
Számításaink szerint a tavalyi szennyezés után az idei év egészében a kormány nagyjából 86 milliárd forintot tudna beszedni a kvótaadóból, de mivel az adónem csak az év második felében lesz hatályos, az idei költségvetésben hozzávetőlegesen 43 milliárd forint várható belőle. Ez nagyjából akkora bevételi tétel, amely a korábbi különadók sorába illeszkedik a bevétel nagysága alapján.
Ez egy évre kivetítve az idei büdzsében a kisadózók tételes adójából várt bevételhez (81 milliárd forint) vagy a cégautóadóhoz (79 milliárd forint) hasonló összeg, de ahogy a fenti ábrán is látszik, például a különadók közül jelentősen több a légitársaságok különadójából várt bevételnél (35 milliárd forint), és megközelíti a távközlési különadót vagy a gyógyszergyártók különadóját (96 és 122 milliárd forint).
Frissítés: A cikk megjelenése után több iparági szervezetet és érintett céget is sikerült elérnünk, és a beszélgetéseink alapján az érintettek többsége úgy értelmezi a rendeletet, hogy az idei első két negyedévre vonatkozóan, visszamenőlegesen is meg kell majd fizetniük a szén-dioxid kvóta adót. Erről részletesebben frissebb cikkünkben írtunk.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Zalakerámia példája jól mutatja, hogyan próbálja a Fidesz kiszorítani a külföldi tulajdonosokat az építőipari alapanyaggyártásbólLázár János korábban nyíltan beszélt arról, hogy szeretné megváltoztatni az építésgazdaságnak az alapanyag részét is, hogy ott is minél több magyar legyen | Megadóztatja a kormány, amit Orbán nemrég még teljesen ingyenessé tett volna | Bige László vállalatának és a külföldi építőanyag-gyártóknak is odacsap a kormány az új különadójával. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20230726/megadoztatja-a-kormany-amit-orban-nemreg-meg-teljesen-ingyenesse-tett-volna/ | 2023-07-26 12:57:00 | true | null | null | G7 |
A jövőben például csak a közbeszerzési eljárás nyertesének kellene beszereznie bizonyos igazolásokat, és azok közül is csak azokat, amelyeket az ajánlatkérő közhiteles elektronikus adatbázisból nem tud megszerezni – részletezte a közbeszerzési eljárások egyszerűbbé tételét Draskovics Tibor igazságügyi miniszter.
A jelenlegi három eljárásrend többféle eljárástípusa helyett a jövőben csak kető lenne. Az egyik a legmagasabb értékű beszerzéseket szabályozná, és biztosítaná az EU-jognak való megfelelést, a másik a kisebb beszerzések esetében egyszerűbb, rugalmasabb, gyorsabb eljárást tenne lehetővé.
Az eljárások gyorsítását szolgálja, hogy a törvénytervezet szerint 2009. július 1-jétől a nagyértékű közbeszerzések, 2010. január 1-jétől pedig a kisebb értékű közbeszerzések esetében is kötelezővé tennék az elektronikus eljárást. | Egyszerűsítik a közbeszerzést | Egyszerűbbé, olcsóbbá, gyorsabbá és átláthatóbbá tenné a közbeszerzési eljárásokat a kormány által tervezett törvénymódosítás. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/04/29/egyszerusitik_kozbeszerzest/ | 2008-04-29 13:24:00 | true | null | null | 24.hu |
A szervezet szerint a polgármester a Reneszánsz Zrt.-vel szemben fennálló, 90 napon túli tartozásra hivatkozva akart új adósságrendezési eljárást indítani, pedig a társaság belement volna abba, hogy a város részletekben fizessen, Tétényi Éva azonban ezzel nem volt hajlandó foglalkozni.
„A polgármester számára a valós munkavégzésnél fontosabbnak tűnik folyamatos szereplési kényszerének kiélése, ezért frakciónk felszólítja őt, hogy a város működésének érdekében mondjon le polgármesteri megbízatásáról!” – olvasható a Fidesz esztergomi képviselő-csoportjának közleményében.
Tétényi Éva szerint a 90 napon túli, lejárt tartozások esetén a polgármesternek kötelező az adósságrendezési eljárás megindítását kezdeményezni, melyről a testület dönthet. Az, hogy a társaság visszavonta a fizetési meghagyást, csupán annyit jelent, hogy nem inkasszóval jut a pénzéhez, de maga a tartozás és ezzel az adósságrendezési eljárás feltételei továbbra is fennállnak.
A polgármester közölte, azon túl, hogy pénz nincs a kifizetésre, jogcím sincs rá. A Déli Kanonoksor épületegyüttesén végzett munkák kifizetéséhez szükséges határozatok április óta hét alkalommal kerültek a testület elé, azonban a többségi Fidesz-frakció minden alkalommal vita nélkül levette a kérdést a napirendről. Legközelebb a szeptember 6-i ülésen tárgyalhatnak újra az ügyről – jegyezte meg Tétényi.
Esztergomnak filléres gondjai vannak, gyakorlatilag a szakadék szélére került: a polgármester szerint szeptember 30-án fizetésképtelenné válhat a város, ha nem kap állami segítséget. Mindeközben állóháború zajlik a polgármester és a képviselő-testület többségét adó Fidesz-frakció között, folyamatosan torpedózzák egymást a felek.
Marad az inkasszó
A hatályos törvényi rendelkezés alapján a nemzetgazdasági miniszternek nincs hatásköre arra, hogy felfüggessze az Esztergommal szembeni inkasszót – válaszolta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hétfőn az MTI megkeresésére.
Az állam 2011 decemberében a város anyagi gondjai miatt átvette az esztergomi intézményeket, de az önkormányzattól inkasszóval leemeli a működtetési költségeiket, ezért a város költségvetését 1,1 milliárd forintos fedezetlen hiánnyal fogadták el.
Esztergom képviselő-testülete pénteken egyhangúlag fogadta el azt a határozatot, amelyben az állami inkasszó felfüggesztését kérik a nemzetgazdasági minisztertől, miután a város a fizetésképtelenség szélén áll, a 733 millió forintos inkasszó felfüggesztésével azonban elérhető, hogy a város alapszinten működjön, és végrehajthassa az adósságrendezést. | Újabb fideszes roham az esztergomi polgármester ellen | Tétényi Éva hamis állításokkal akarta új adósságrendezési eljárás indítására kérni a város képviselő-testületét, ezért kell mennie – állítja a Fidesz helyi frakciója. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/09/03/ujabb-fideszes-roham-az-esztergomi-polgarmester-ellen/ | 2012-09-03 13:15:00 | true | null | null | 24.hu |
Rácz Józsefet adócsalásért és magánokirat-hamisításért 2008. január 24-én egy év nyolc hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Zalaegerszegi Városi Bíróság. A döntés ellen a politikus fellebbezett. A másodfokú bíróság megváltoztatta az ítéletet, a letöltendő börtönbüntetést három év próbaidőre felfüggesztette.
A vádirat szerint Rácz József, aki 1997-től volt ügyvezetője az azóta felszámolás alá került Gihon 97 Kft.-nek, 2002 és 2004 között olyan alvállalkozói számlákat jegyzett be a vállalat könyvelésébe, majd vonta le azok áfatartalmát – mintegy 18 millió forintot – a fizetendő adóból, amelyek mögött nem voltak valós teljesítések. | Felfüggesztett börtönbüntetést kapott Gelse polgármestere | A másodfokú bíróság három év próbaidőre felfüggesztette Rácz József (SZDSZ), Gelse polgármesterének börtönbüntetését, az ítélet jogerős. A bíróság nem tiltotta el a közügyek gyakorlásától, ezért továbbra is hivatalában maradhat. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/04/25/felfuggesztett_bortonbuntetest_kapott_gelse_polgarmestere/ | 2008-04-04 13:28:00 | true | null | null | 24.hu |
Hagyó Miklós (MSZP) és Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) főpolgármester-helyettesek közös előterjesztésükben független tanácsadók, köztük az AAM Kft. véleménye alapján megállapítják, hogy a főpolgármesteri hivatal jelenlegi struktúrája nem támogatja a projekt szervezetek működését, és a hivatalban a szükséges szakértelem sincs meg.
A döntés szorgalmazói a településfejlesztés “gumijellegű” törvényi szabályozására hivatkoznak javaslatukban, e körbe ugyanis minden olyan feladat bevonható, amit az önkormányzat annak minősít. A feladatkiszervezés révén elérnék azt is, hogy közbeszerzések nélkül valósulnának meg a projektek. Az úgynevezett projektmegvalósító egységek működtetéséhez szükséges humán és dologi erőforrásokra a beruházások két százalékát, 2009-től évi 750 millió forintot különítenének el.
A távirati iroda által megkérdezett jogi szakértők több szempontból is aggályosnak tartják a tervezetet. Szerintük például jogszerűen nem kaphat lehetőséget a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. a közbeszerzések mellőzésére. | Kiszervezné az óriásberuházásokat a főváros | Több mint 20, összességében 110 milliárd forint értékű, s jórészt EU-forrásból megvalósuló fővárosi beruházás előkészítését, bonyolítását szerveznék ki a főpolgármesteri hivatalból az önkormányzat vagyonkezelő részvénytársaságához - tudta meg a távirati iroda. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/04/13/kiszervezne_oriasberuhazasokat_fovaros/ | 2008-04-13 13:35:00 | true | null | null | 24.hu |
A közbeszerzési törvény kötelezővé teszi ugyan az önkormányzatok számára a közbeszerzést, az Országgyűlés 2007-ben úgy módosította a 2006-os egészségügyi törvényt, hogy az egészségügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó vagyonkezelői jog átadása esetében a törvény nem követel meg közbeszerzést. Ennek a módosításnak az alkotmányossági vizsgálata azonban jelenleg is zajlik – közölte Benkár József, a Heves Megyei Önkormányzat főjegyzője.
Nem dönthet a döntőbizottság
Az Észak-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal ugyanakkor – éppen a közbeszerzési törvény alapján – azért kezdeményezett eljárást a döntőbizottságnál a Heves Megyei Önkormányzat ellen, mert a közbeszerzési eljárás mellőzésével írt ki pályázatot a Markhot Ferenc Kórház működtetésére – magyarázta a főjegyző.
A döntőbizottság álláspontja szerint a rendelkezés alkotmányossági vizsgálata szükséges ahhoz, hogy megalapozott döntés szülessen. Vagyis csak az alkotmányossági döntés után kerülhet a jogvitát elbíráló Közbeszerzési Döntőbizottság abba a helyzetbe, hogy állást foglalhasson: jogszerűen mellőzte-e a megyegyűlés a pályáztatás során a közbeszerzési törvény rendelkezéseit.
Az önkormányzat döntése (fotó: MTI)
Többen is pályáztak
A Heves Megyei Önkormányzat március 25-én hagyta jóvá azt a szerződést, amelynek alapján a következő 20 évben a HospInvest Zrt. működtetheti a Heves Megyei Markhot Ferenc Kórházat. A vagyonkezelésre kiírt tenderen a HospInvest mellett a Debreceni Egyetem is pályázott, illetve ajánlatot nyújtott be az egri önkormányzat.
A Fidesz mindvégig azzal vádolta a megye szocialista vezetését, hogy a HospInvestre szabták a pályázatot. Továbbá demonstráció keretében civil szervezetek és a kórházi érdekképviseletek is több alkalommal tiltakoztak a funkcionális privatizáció ellen. Ugyanakkor a kórház 1.300 dolgozója közül 918-an írták alá azt a nyilatkozatot, amely szerint nem kívánnak lemondani közalkalmazotti jogviszonyukról. | Befagyasztották az egri kórház eladását | Az alkotmánybíróság döntéséig felfüggesztette az egri kórház vagyonkezelésének átadása kapcsán indított eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottság. Nem világos ugyanis, hogy a megyei önkormányzat pályáztatás nélkül is átadhatja-e az intézmény működtetését. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/04/12/befagyasztottak_egri_korhaz_eladasat/ | 2008-04-12 13:40:00 | true | null | null | 24.hu |
Kovács Tamás tanácsvezető bíró elmondta: a három esetből egyben – amikor utóbb részt kért az előny fejében kapott edényszettből – úgy ítélték meg, hogy csupán a vesztegetés alapesete állapítható meg.
Ugyanakkor helybenhagyták a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság minősítését a másik két esetben. Azaz hivatalos személyként, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetésben marasztalták el J. J-t, amiért ötezer forintot kapott hasonló ügyben, egyszer pedig azért, mert nem jelentette a tudomására jutott edényes ügyet.
A férfi az utolsó szó jogán azzal védekezett: “nem úgy” követte el a cselekményeket, ahogy azokat a terhére róják, bizonyítani azonban mindeddig nem volt módja saját változatát, ugyanakkor élete tönkrement az eljárás indulása óta eltelt fél évtizedben. | Két év a korrupt helyszínelőnek | Jogerősen kétévnyi letöltendő börtönre ítélte a Győri Ítélőtábla kedden azt a volt baleseti helyszínelőt, aki pénzért részesített előnyben egy céget a roncsok elszállításakor. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/09/04/ket-ev-a-korrupt-helyszinelonek/ | 2012-09-04 13:59:00 | true | null | null | 24.hu |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.