text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Nem indul nyomozás Gyurcsány Ferenc feleségének cége ellen, miután a Budapesti Rendőr-főkapitányság elutasította az MNB feljelentését, írja a kormánypárti Magyar Idők.
Dobrev Klára Altus Portfólió Kft.-jét a Magyar Nemzeti Bank jelentette fel, amiért az a jegybank engedélye nélkül adott kölcsönt magán- és jogi személyeknek, 400 millió forint értékben. Az Altus a mintegy 6,3 milliárd forintos költségvetési csalással gyanúsított Czeglédy Csaba cégének is több alkalommal, összesen 200 millió forint kölcsönt adott.
Az MNB a történtek miatt azonnali hatállyal megtiltotta a jogsértő szolgáltatás folytatását, kiszabott 15 millió forint bírságot a cégre, és megtette a feljelentést - mint most kiderült, hiába.
Frissítés: A jegybank nem nyugszik bele a rendőrség döntésébe. Barnóczki Péter igazgató szerint a BRFK elutasítása nem alapos, ezért az MNB a nyomozást felügyelő IX. kerületi ügyészségen panaszt tett a feljelentés elutasítása miatt, írja a Portfolio.
|
Fellélegezhetnek Gyurcsányék, nem indul nyomozás az Altus-kölcsönök miatt
|
A Budapesti Rendőr-főkapitányság elutasította a Magyar Nemzeti Bank feljelentését.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/fellelegezhetnek-gyurcsanyek-nem-indul-nyomozas-az-altus-kolcsonok-miatt.html
|
2018-10-04 19:59:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A Mészáros Lőrinc és felesége, Mészáros Beatrix tulajdonában álló Konzum PE Magántőkealap 44,62 százalékra növelte részesedését a 4iG Nyrt.-ben - tette közzé a Konzum PE és a 4iG szerdán, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.
A Konzum PE Magántőkealap a közlemény szerint október 1-jén és 2-án tőzsdei ügylet keretében 177 532 darab, egyenként 1000 forint névértékű 4iG törzsrészvényt vásárolt, így szavazati jogot biztosító részvényeinek a száma 838 937 darabra, a társaságban fennálló szavazati jogának mértéke pedig 35,18 százalékról 44,62 százalékra emelkedett, átlépve a tőkepiaci törvényben meghatározott 40 százalékos küszöbértéket.
A Konzum Nyrt. június 6-án jelentette be, hogy az Opus Global Nyrt., valamint a Konzum Befektetési Alapkezelő Zrt. és annak két alapja, a Konzum PE Magántőkealap és a Repro I. Magántőkealap - mint összehangoltan eljáró személyek - 2018. május 22. és 25. között a 4iG-ben történő befolyásszerzésre irányuló megállapodásokat kötöttek a 4iG Nyrt. egyes részvényeseivel, a 4iG által kibocsátott részvények 50,28 százalékára.
A Repro I. Magántőkealap és a Konzum PE Magántőkealap vételi jog alapításáról szóló megállapodást kötött egymással 424 261 részvényre. A Konzum PE Magántőkealap - részben élve a szerződésen alapuló jogaival - június 6-án megszerzett 427 745 darab 4iG-részvényt, aminek révén 22,75 százalékos tulajdoni hányadhoz és 23,35 százalékos befolyáshoz jutott a társaságban, majd augusztus 27-én és 28-án újabb 233 660 4iG-részvényt szerzett meg, így 35,18 százalékra növelte részesedését a 4iG Nyrt.-ben.
A 4iG Nyrt. részvényei a BÉT standard kategóriájában forognak. A papírok keddi záróára 430 forint volt. Az elmúlt egy évben a papírok legmagasabb árfolyama 448 forint, a legalacsonyabb 180 forint volt. A 4iG részvényeinek korábban 1000 forintos névértékét tizedelték, az új részvénysorozat első kereskedési napja október 3.
|
Mészárosék Konzumja nagyot harapott a 4iG Nyrt.-be
|
44,62 százalékra növelték a részesedésüket a cégben.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/meszarosek-konzumja-nagyot-harapott-a-4ig-nyrt-be.html
|
2018-10-03 20:03:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Még májusban írt ki közbeszerzési eljárást az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. új tartalék vezetési pont építésére. A Tartalék Vezetési Pont (TVP) a Paksi Atomerőműben kialakuló nukleáris és hagyományos veszélyhelyzetek kezelésére kialakított, tartalék értékelői és irányítói létesítmény. A felhívásra mindössze két ajánlat érkezett be. Jelentkezett:
az MVM OVIT Országos Villamostávvezeték Zrt.,
valamint a Mészáros és Mészáros Kft. és a West Hungária Bau Kft.
Tekintve, hogy az MVM OVIT ajánlatát a Paksi Atomerőmű Zrt. érvénytelennek találta, Mészárosék köthetik meg a zsíros szerződést - derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből. Az összefoglaló dokumentumból egyébként nem derül ki pontosan, mi volt a gond az MVM OVIT ajánlatával.
Az indoklás szerint
"az árazatlan költségvetés tételeinek módosítása miatt az ajánlat a Kbt. 73. § (1) bekezdés (e) pontja értelmében egyéb módon nem felel meg az ajánlattételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek".
A vonatkozó paragrafus sem visz közelebb az érvénytelenség indokához.
Mészárosék ajánlata a becsült nettó 3,1 milliárd forint helyett 3,6 milliárdról szól. A feladatba alvállalkozókat is bevonnak majd,
a rádiótechnikai kivitelezési munkákat, engedélyeztetést, üzembe helyezést,
az építészeti-szerelési kivitelezési munkákat,
a villamos ipari kivitelezési munkákat és üzembe helyezést,
valamint a szoftver illesztést a KKS-hez, az adatgyűjtés és az üzembe helyezést más cégekkel fogják megcsináltatni.
Az összefoglaló dokumentum szerint:
|
Milliárdos munkát nyertek el Mészárosék a Paksi Atomerőműnél - Garancsit is bevonják
|
A becsült árnál félmilliárddal drágábban dolgozik Mészáros Lőrinc és Paár Attila párosa.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/milliardos-munkat-nyertek-el-meszarosek-a-paksi-atomeromunel--garancsit-is-bevonjak.html
|
2018-10-04 20:06:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Orbán Viktor sport iránti rajongása közismert, sőt lépései alapján letagadni sem lehetne, mennyire sokra tartja ezt az ágazatot. A költségvetésben felpántlikázott sportszakmai kiadások emelése mellett kialakította a TAO-támogatási rendszert 2011 júliusától, majd 2013 év végén a sportot stratégiai ágazattá minősítette, és mind közül "kiválasztott" hat nagy hagyományú fővárosi sportegyesületet, melyek kiemelt jelentőséggel bírnak. A kormány álláspontja szerint a sport jelene és jövője szempontjából is kulcsfontosságú az MTK, UTE, Budapest Honvéd, Vasas, BVSC és az FTC, ezért közép- és hosszútávon is kiszámítható jövőt akart biztosítani ezeknek a kluboknak. Támogatásuk a "magyar sport fundamentuma".
A kiemelt jelentőség pedig leegyszerűsítve nem jelent mást, mint százmilliókat a költségvetésből. Hivatalosan, a 2013 decemberében megjelent kormányhatározat alapján a sportfejlesztési stratégiák megvalósításának elősegítését és a sportszakmai többletfeladatok ellátását igyekeznek támogatni a pluszpénzzel.
Eleinte, a 2014-2015-ös években még csak pár százmillió forintot jelentett ez a támogatás, majd 2016-ban és 2017-ben már félmilliárd környékén mozgott. Az egyesületeket azonban nem azonos mértékben támogatja a kormány. A 6 klub közül a Budapesti Vasutas Sport Club lóg ki egyedül, mely a többiek által megkapott támogatás töredékéhez jut hozzá évente. 2014-ben, míg másoknak 300-310 millió forint csorgott le az államkasszából, addig a BVSC-nek 72 millióval, 2015-ben pedig 150 millióval kellett "beérnie".
2016-tól pedig már 450 millió forintnyi támogatás érkezett hozzájuk. Igaz, ezzel párhuzamosan a többi egyesület is majdnem a korábbi dupláját kapta, 590 millió forintot.
2014-től kezdve összesen
a Vasas Sport Club 1,8 milliárd,
a Fradi 1,79 milliárd,
az Újpesti Torna Egylet, a Budapesti Honvéd és az MTK egyaránt 1,78 milliárd,
a BVSC pedig 1,12 milliárd
forintot kapott közvetlenül a költségvetésből.
Összesítve 6 fővárosi klub 4 év alatt kicsivel több mint 10 milliárd forint támogatásban részesült a büdzséből.
Ha pedig már közpénz, akkor megnéztük, emellé mennyi érkezik kerülőúton, vagyis TAO-támogatás formájában. Összesítésünk során csakis az anyaegyesületekre kerestünk rá. Tehát amit például a Fradi focicsapata mögött álló gazdasági társaság lehív, azt nem vettük most számításba.
Ilyen formában 4 év alatt a 6 klubhoz 8,5 milliárd forint érkezett.
A legtöbb 2,7 milliárd áramlott a BVSC-hez, melynek közvetlenül a büdzséből egyébként a legkisebb szelet jut.
Az Újpesti Torna Egylet 2,07,
a Vasas 1,64,
a Honvéd 1,18,
az MTK pedig mindössze 937 millió TAO-hoz jutott 2014 és 2017 között.
A Fradi részesedése a TAO-ból azért nulla, mert náluk minden látvány-csapatsportág mögött egy-egy külön gazdasági társaság áll, mely a TAO-támogatásokat igényli.
|
18 milliárdnyi közpénz zúdult a fővárosi sportegyesületekhez
|
Elképesztő összeg áramlott 2014 és 2017 között a kiemelt fővárosi sportegyesületekhez. A pénz forrása közvetlenül vagy közvetve, de a magyar költségvetés.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/18-milliardnyi-kozpenz-zudult-a-fovarosi-sportegyesuletekhez.html
|
2018-10-03 20:17:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) Budapesti Értéktőzsdére (BÉT) bevezetett részvényeit október 1-jétől a prémium kategóriában sorolta át a tőzsde vezérigazgatója a standard kategóriából - tette közzé a társaság hétfőn a BÉT honlapján.
A BIF szeptember 26-án jelentette be, hogy részvényei prémium kategóriába átsorolását kérte. A kérelem kapcsán közölte: a BÉT-re bevezetett törzsrészvények száma 25 832 200 darab, ebből 4 464 000 darab a társaság saját tulajdonában van. A BIF-nek augusztus 28-án a részvénykönyvi kivonat alapján 405 tulajdonosa, és egy 5 százalék feletti tulajdonosa, a PIÓ-21 Kft. (66,57 százalék) volt, a közkézhányad 16,15 százalék volt.
A 100 forint névértékű BIF-részvények záróára hétfőn 1980 forint volt, 1,98 százalékkal alacsonyabb az előző záróárnál. Az elmúlt egy évben a részvények legmagasabb árfolyama 2180, a legalacsonyabb 1010 forint volt.
A prémium kategóriába a likvidebb, és szélesebb befektetői körrel rendelkező társaságok részvénysorozatai tartoznak. A bevezetési feltételek között az árfolyamértékre, a közkézhányadra, a társaság működési időtartamára vonatkozó előírások vannak, a prémium kategóriába átkerüléshez, és a bent maradáshoz a kereskedéshez kapcsolódó mutatószámoknak is meg kell felelni (ilyenek a forgalom gyakorisága mutató, átlagos kapitalizáció).
A BIF Schmidt Mária érdekeltéségébe tartozik. A cégbe szeptemberben vásárolta be magát a Mészáros Lőrinchez közeli Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. 5 milliárd 740 millió forint értékben.
(via MTI)
|
Schmidt Mária újabb sikere: prémium kategóriába kerültek a BIF-részvények
|
A cégbe nemrég vásárolta be magát a Mészáros Lőrinc-közeli Takarékbank.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/schmidt-maria-ujabb-sikere-premium-kategoriaba-kerultek-a-bif-reszvenyek.html
|
2018-10-01 20:26:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Az Átlátszó.hu indított pert a Magyar Bírósági Végrehajtói Kartól a 2015. szeptember és 2016 júniusa közötti költéseket. Miután a bíróság döntött, nem titkolhatták el kiadásaikat. Így derült ki, hogy tavaly 1,45 milliárd, idén pedig 800 millió forintot költöttek tájékoztató kampányokra. Az egyik megbízott a Lounge Design Kft., amely már régóta dolgozik a kormánynak is.
„2015-ben lett híres. Ez a cég tervezte meg annak idején az első ilyen migránsellenes, gyűlöletkeltő plakátszöveget. És akkor fokozatosan, egyre nagyobb összegű állami megrendelést kap. Legutóbb írtuk meg, hogy hétmilliárd összegben reklámozták a tavaszi, nemzeti konzultációt” – mondta el Erdélyi Katalin, az Átlátszó.hu újságírója.
Egy másik cég, a Magno Studio Kft. az elmúlt másfél évben 1,2 milliárdos megbízást kapott a Magyar Bírósági Végrehajtói Kartól. A kft.-ről szinte semmit nem tudni, internetes honlapjuk nincs, a nyilvános cégadatok szerint ide, az Andy Vajna érdekeltségébe tartozó Tv2-nek is műsorokat gyártó IKO produkciónak is helyt adó Hűvösvölgyi úti épületbe van bejelentve. Ők gyártottak Orbán Viktor polgári körös alapítványának, a Szövetség a Nemzetért Alapítványnak is három kisfilmet több mint 300 millió forintért. A céget 2015. december elsején jegyezték be, egy év alatt 2,5 milliárd forintos árbevételt értek el. A tulajdonosa, egy '75-ös születésű férfi, akinek több vállalkozása is van, egyik egy Panamán bejegyzett offshore cég.
„Hogy a végrehajtói kamara kinek, mire ad megbízást, javaslom a végrehajtói kamara megkeresését” – mondta Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője.
Megkerestük, nem válaszoltak. Ahogy az érintett, Magno Studio Kft sem.
A Fidesz frakcióvezetőjének annak ellenére sincs mondanivalója az ügyről, hogy a végrehajtói kar láthatóan kiemelten kezeli a kormányközeli cégeket. A Századvég Gazdaságkutató Zrt.-vel például 7,2 millió forintért írattak tanulmányt.
A szocialisták szerint a kormány és az állami intézmények úgy használják a közpénzeket, mintha a sajátjuk lenne.
„Nagyon sok helyen megfogalmazza a Magyar Szocialista Párt, hogy mindenképpen felelnie kell a mostani kormányzatnak és az intézményeknek is, hozzá szeretném tenni, a kormányzati intézményeknek, azokért az elherdált forintokért, azért az adófizetők által befizetett forintokért, amit nem használnak fel úgy, ahogy egyébként egy demokráciában illik” – nyilatkozta Teleki László, MSZP-s országgyűlési képviselő.
Azt, hogy a Magno Studio Kft. végül teljesítette-e a végrehajtói kar milliárdos megbízását, és legyártották-e az 1400 televíziós spotot, illetve hogy azt sugározták-e, nem lehet tudni.
|
Offshore hátterű céggel üzletelhetett a végrehajtói kar
|
Offshore céges kötődése is van annak a kormányközeli reklámcég-tulajdonosnak, amely 1,2 milliárd forintért kapott megbízást a Magyar Bírósági Végrehajtói Kartól. Ők gyártották Orbán Viktor polgári körös alapítványának rövidfilmjeit is több mint háromszázmillió forintért. A végrehajtói kart az Orbán-kormány hozta létre 2015-ben a kamara jogutódjaként arra hivatkozva, hogy a végrehajtók iránti közbizalmat helyre kell állítani.
| null | 1 |
https://hirtv.hu/ahirtvhirei_adattar/offshore-hatteru-ceggel-uzletelhetett-a-vegrehajtoi-kar-1405100
|
2017-10-08 23:13:00
| true | null | null |
HírTv
|
Az elmúlt két évben sokat írtam róla, de személyesen egyetlen egyszer találkoztam Adnan Polattal - és akkor fel sem ismertem.
2015 decembere volt, amikor a Four Seasons bejáratánál szembetaláltam magam Orbán Viktorral és egy vele látványosan jó viszonyban lévő, ismeretlen úriemberrel. Akkor hiába pörgettem át a kormány környékén forgolódó közel-keleti figurák fotóit, nem találtam az én emberem képét. Néhány hónappal később jelentek meg az első magyar cikkek a török üzletemberről, és ma már nyugodtan mondhatjuk, hogy a NER egyik legkülönösebb szereplője a magyar közélet ismert arca lett.
Adnan Polat saját bevallása szerint egyaránt barátja Orbánnak és Erdogannak, és a török elnök mostani látogatásának apropója, Gül Baba türbéje is az ő felségterülete.
Ebből az ünnepélyes alkalomból röviden összeszedtük, milyen magyar melókba kezdett a török oligarcha, hogyan kapcsolódik az Orbán családhoz, illetve mit köszönhet a magyar kormánynak - és nekünk, adófizetőknek.a
Családi kapcsolatok
A Fidesz felől azt lehetett hallani, hogy Orbán és Polat nem csak üzleti, hanem kifejezetten bensőséges baráti viszonyban vannak már régóta. 2005-ben Mészöly Kálmán mutatta be egymásnak az ellenzéki pártvezért és a Galatasaray elnökét, akik utána együtt járták Isztambult, és nézték az épülő stadionokat.
Polat inkább kerülte eddig a magyar nyilvánosságot, de Orbán miniszterelnöki eskütételét a parlamenti páholyból nézte a fiával, és Londonba is elkísérte meccset nézni nemrég.
A Magyar Narancs többek között olyan képeket is készített, amelyeken Polat és a fia, Kerim üldögél a Four Seasons teraszán Orbán Ráhellel.
Az Orbán-gyerekek unokatestvére, Szeghalmi Balázs Polat egyik törökországi irodájában kapott munkát.
De a legtöbb szó a Tiborcz Istvánnal közös üzletről esett.
A három ingatlanos: Pharaon, Polat és Tiborcz
Polat első látványos befektetései az értékes műemlék ingatlanok voltak. Alighogy bejegyezték a magyar cégeit, már össze is fonódtak Tiborcz István céghálójával.
2016 márciusában eladták közös tulajdonukat, a József nádor téri Postabank-székházat Ghaith Pharaon, a körözött szaúdi pénzmosó cégének.
Tiborczé és Polaté volt a Városligeti fasorban álló villa, a Rátkai klub régi épülete. Az Átlátszó írta meg, hogy ebből Tiborcz kiszállt, a felújított épület maradt Polaté.
Frissítés: az eredeti cikkből bűnös mulasztásból kifolyólag kimaradt még egy ingatlanos projekt. Polat egyik cége bontotta le a híres KISZ-székházat, későbbi K&H irodát a Pozsonyi úton, hogy a hírek szerint luxusszállodát építsen a helyére.
Megy a pénz: a kereskedőházak
A finoman szólva is kétséges eredményességű külföldi kereskedőház-hálózat legnagyobb nyertese is Polat volt. Már súlyos százmilliókat csengettek ki a magyar adófizetők a Polat Holding leányvállalatának, hogy a hivatalosan semmilyen üzletet nem eredményező irodákat üzemeltessék, amikor még egy személyre szabott, nettó 3,3 milliárdos tendert is behúztak 2016-ban. Ebből a keretből 4 éven keresztül havi 70 milliót kaptak (volna), hogy segítsék a magyar vállalkozásokat öt török városban, Görögországban és Cipruson, de két év után, idén nyáron a külügy lefújta az egész, súlyosan veszteséges kereskedőházas programot.
Frissítés: a Direkt36 megtudta, hogy bár „a hálózat felszámolásával több tucat szerződést mondott fel a kormány a világ minden táján. Egy kivétel volt: az Adnan Polat török üzletember cégével kötött szerződés érvényben maradt.”
A közvetítő
Ha Orbán Viktor hivatalos programjait, az ezekről szóló közleményeket nézzük, akkor úgy tűnik, hogy soha nem tárgyalt Polattal. A török üzletember ugyanakkor többször nyilatkozott ilyen találkozókról, a 2016-os puccs után például ezt mondta egy török lapnak: „Találkoztam a magyar miniszterelnökkel. Ő elmondta, hogy a török demokrácia mellett van, és a választott kormányt és elnököt támogatja.” Polat emellett hivatalosan is közvetít a két ország között:
ő a Török Külgazdasági Kapcsolatok Bizottsága (DEIK) magyar tagozatának elnöke, míg magyarországi intézője/cégvezetője, Suat Gökhan Karakus a „Török-Magyar Kereskedelmi Kamara magyarországi elnöke és Törökország Európai Üzleti Bizottságának alelnöke”.
Az alapítványa - amelyről mindjárt szó lesz - egy tavaly decemberi kormányrendelet értelmében „közreműködik Magyarország gazdasági érdekeinek külföldön történő érvényesítésében, az ehhez kapcsolódó kereskedelem-fejlesztési tevékenységben és a kedvező Magyarország-kép kialakításában”.
Továbbá „stratégiát dolgoz ki a Magyarországon található oszmán–török kulturális értékek megőrzésére”, az Orbán Ráhel-féle Magyar Turisztikai Ügynökség és a kormány segítségével.
Polat korábban is vitt ki magyar újságírókat Törökországba, hogy kedvező színben tüntessék fel a puccs utáni megtorlásokat nyögő országot;
és nem mellesleg az ő - egyébként nem túl jó helyen lévő - irodaházába költözött át az Isztambuli Magyar Intézet, az Isztambuli Magyar Főkonzulátus, az Eximbank isztambuli képviselete, valamint a Magyar–Török Kereskedőház is.
Napenergia
Egy éve Polat a török Forbesnak mesélt arról, hogy 5 éven belül 700 millió dollár (185 milliárd forint) értékben szállna be a magyar napenergiába, amiből 1000 MW-os kapacitást akar elérni - ez négyszer akkora teljesítmény, mint amennyi az országban most van, de azt is mondhatjuk, hogy ez egy fél paksi erőmű.
A török oligarcha a karzatról hallgatta, hogy Orbán Viktor a beiktatásán kijelenti: „Az új napelemparkok, valamint Paks II. a tiszta és fenntartható energiatermelés élvonalába emelik majd Magyarországot.”
Másfél héttel a választások után, egyetlen nap alatt hét naperőműcéget vásárolt fel Polat az addig meglévő kettő mellé.
Ezek egy része az Ajka–Halimba–Kolontár háromszögben egy összesen 40 megawatt kapacitású napelempark-rendszert fejleszt - írta a Heti Válasz. És a kötelező átvételi rendszer (kát) keretében a következő 25 évben állami támogatással, a piacinál magasabb áron értékesíthetik a villamos energiát a MAVIR-nak.
Közvágóhíd
Adnan Polat egyik cége vette meg a Közvágóhíd 4,6 hektáros területét tavaly ősszel, miután az R33 nevű szórakozóhelyet nem sokkal korábban egy rendőrségi razzia után bezárták. A HVG most írt hosszabban Budapest egyik legnagyobb ingatlanfejlesztéséről: a Müpa mögötti, Dunához közeli, hat focipályányi területen 1232 lakást és 45 ezer négyzetméternyi irodát, 1921 férőhelyes mélygarázst, egy 200 szobás szállodát és 8 ezer négyzetméter bolthelyiséget építenek.
Ehhez minimum 7, inkább 12 emeletes épületeket kell felhúzni - írja a hetilap, amihez viszont a fővárosnak módosítania kellett a szabályozást. Ezt villámgyorsan, három hónap alatt meg is tette: eddig maximum 16 méter magas házakat lehetett ott építeni, de Polatnak már 45 métereset is szabad. De nagyot engedtek a zöldfelület előírt arányából is, a talajszint beépíthetősége pedig 50-ről 80 százalékra nőtt.
A Sorokári úton napi 54 400 gépjármű halad át, Polat új negyedéből pedig naponta plusz 5000 ember terheli majd a sűrűn beduguló út forgalmát. A kormányhivatal azonban megállapította, hogy a beruházásnak nincs jelentős környezeti hatása - írja a HVG.
Gül Baba türbéje
Polat először 1977-ben járt a Mecset utcában, és elszomorították az áldatlan állapotok. Tavaly az egyik cége, az ALX díszes könyvet szentelt Gül Babának, akit Polat a török-magyar barátság szimbólumának tart.
A muszlim zarándokhelyet 2,5 milliárdból felújították és átalakították, majd egy kormányrendelettel az egész működtetését átadták a már eleve közpénzzel támogatott Gül Baba Türbéje Alapítványnak.
Az emlékhely fenntartására a kormány ezentúl évi mintegy 700 milliót utal az alapítványnak, amelyet Polat vezet.
Az LMP képviselői tiltakoztak nyáron, hogy a beruházás „aránytalanul túlzó mértékű, korrupciógyanús és üzleti ügyletekre alkalmas”, ráadásul szakértői becslések szerint jóval alacsonyabb költségvetési forrásból is megvalósítható lett volna.
Az alapítványt nem magáról nevezte el Polat, mint néhány cégét vagy irodaházát, de elég egyértelmű, hogy ki a főnök. A bírósági bejegyzések szerint az alapítvány kuratóriumának tagja volt korábban Magyar Levente és Hoppál Péter államtitkár, de ők távoztak, és idén márciusban jött a helyükre Szijjártó volt kabinetfőnöke, Dr. Bán-Czifra Gabriella, illetve Szalai István (akinek legalábbis ugyanaz a neve, mint a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. egyik igazgatójának).
Mindössze hárman bizonyultak alapembernek a kuratóriumban: Polat, a Karakus nevű intézője, illetve Rahói Zsuzsanna, a miniszterelnök tanácsadója, aki annak idején ott üldögélt Orbán Ráhellel és Kerim Polattal a Gresham-palota teraszán. Továbbá az iratokból az is kiderül, hogy
|
Orbán és Erdogan közös barátja, aki mindenhol ott van
|
Az elmúlt két évben sokat írtam róla, de személyesen egyetlen egyszer találkoztam Adnan Polattal - és akkor fel sem ismertem. 2015 decembere volt, amikor a Four Seasons bejáratánál szembetaláltam magam Orbán Viktorral és egy vele látványosan jó viszonyban lévő, ismeretlen úriemberrel.
| null | 1 |
https://444.hu/2018/10/08/orban-es-erdogan-kozos-baratja-aki-mindenhol-ott-van
|
2018-10-08 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Bár a törvény előírások szerint már több mint négy hónapja valamennyi magyarországi cégnek nyilvánosságra kellett volna hozni a 2017-es beszámolóját, a tavalyi vizes világbajnokságot szervező vállalat ezt még mindig nem tette meg. Sőt, a Bp2017 Nonprofit Kft. még a közérdekű adatigénylésünkre sem küldte meg azokat az iratokat, amelyekből kiderülne, hogyan gazdálkodott az előző évben.
Pedig lenne miről számot adniuk, hiszen a vb végső költségvetése végül meghaladta a 107 milliárd forintot, ennek a pénznek pedig egy tekintélyes részét a Bp2017 Kft. költötte el. A G7.hu összesítése szerint az eredetileg kizárólag az esemény szervezésére létrehozott cég mintegy hatvan közbeszerzést írt ki, és a megrendelt beruházásokra, illetve a megvásárolt termékekre és szolgáltatásokra hajszál híján 34 milliárd forint ment el.
Ez pedig több mint egy milliárddal magasabb annál az összegnél, amit előzetesen szervezési költségként emlegettek, azaz annál, amit elvileg a Bp2017 Kft. rendelkezésére bocsátottak a kiadásai fedezésére. Magyarul a szervező cég költségvetésében akár 1 milliárdos lyuk is lehet. Ebben persze komoly szerepe van annak, hogy a vb még jóval az esemény után is drágult. A záróünnepséget követően több mint 10 szerződés módosításáról számoltak be a szervezők, és bár olyan is volt, ami olcsóbb lett, összességében ez 1,3 milliárdos költségnövekedést eredményezett*A legtöbbel a szinkronúszó helyszín drágult, itt kétszer is szerződést kellett módosítani, ami összesen majd félmilliárdos áremelkedéshez vezetett. De kétszázmillióval többe került a nyitó és záróünnepség, illetve Kuna Tibor egyik médiaügynöksége is 350 millióval többet kapott az eredetileg tervezettnél..
Az egymilliárdos lyuknak pedig elég komoly jelentősége lehet a közeljövőben. Értesüléseink szerint ugyanis végül mégis megszüntetik a Bp2017 Kft-t, a társaság anyagi helyzete azonban erősen befolyásolja ennek menetét. Ha ugyanis a cégnek nincs elég vagyona a kötelezettségei (hitelei, kölcsönei) fedezetére, akkor csak felszámolni lehet, ami nagyon nem mutatna jól*Egy cég többféle jogi eljárás keretében megszűnhet, ezek közül a két leggyakoribb a felszámolás és a végelszámolás. Utóbbi a tisztább, ezt ugyanis jellemzően a tulajdonos kezdeményezi: ha már nincs több terve a vállalkozással, akkor egyszerűen megszünteti. A hitelezőket kifizeti, a maradék vagyont megtartja. A felszámolás ennél kicsit macerásabb. Ezt ugyanis általában a cég hitelezői indítják, ha nem kapják meg időben a pénzüket. Ilyenkor azonban a vállalatnak sokszor nincs elég vagyona a kötelezettségeinek kielégítésére, így a hitelezők hiába futnak a pénzük után, gyakran semmit nem látnak belőle viszont. Ha egy cég tulajdonosa végelszámolást kezdeményez, ám ennek során kiderül, hogy a vállalatban nincs elég vagyon a kötelezettségek fedezésére, akkor az eljárás felszámolássá alakul át..
A Bp2017 megszüntetése egyébként meglepő fejlemény. Az elmúlt hónapokban ugyanis az volt az álláspont, hogy – a számos céget ért kritika ellenére – a vállalat hosszabb távon megmarad, és a nagyobb hazai rendezésű sporteseményeket fogja majd össze. Eredetileg erről szó sem volt, a társaságot projektcégként, a vizes vb szervezésére hozták létre. Kora tavasszal keltett is némi meglepetést, hogy fél évvel a vizes vb vége után, idén februárban nőtt a társaság alkalmazottainak száma.
A Bp2017 tartós működéséről csak azt követően jelentek meg hírek, hogy lapunk beszámolt a létszámnövekedésről, ám a társaság elérhető alapszabálya az új elképzelésekre még ekkor sem utalt. A dokumentum akkori állapota szerint ugyanis a vállalat célja kizárólag a vizes vb megszervezése volt. Ezen csak március elején módosítottak, ráadásul a változást ennél is jóval később, április közepén jegyezte be a cégbíróság.
Az új cél szerint egyébként valóban komoly szerepet szántak a Bp2017 Kft-nek, hiszen lényegében minden „Magyarországon rendezendő egyes sport, kulturális, tudományos, turisztikai, vendéglátó, vagy egyéb nagyobb fontosságú nemzetközi és hazai eseményt” ők szerveztek volna. Ebben egyébként van is logika: ha egyszer valahol összeszedték már az ilyen feladatokhoz szükséges szervezeti tudást, akkor miért ne használhatnák máskor is.
Bár a vállalat nem igazán kommunikál a sajtóval, a kérdéseinket, és a közérdekű adatkéréseinket is rendre figyelmen kívül hagyják, sőt – ahogy a négy hónapja késő beszámolóból jól látszik – még a törvényben előírt adatszolgáltatásnak sem tesznek eleget, néhány információt azért elő lehet ásni a cégről. Ezek alapján pedig úgy tűnik, hogy meg is kezdték az előkészületeket a társaság felhizlalására. A cég létszáma például február óta tovább emelkedett: akkor csak 52-en dolgoztak a Bp2017 Kft-nél, szeptember elején azonban mg 85-en.
Ennek fényében aztán végképp meglepő, hogy mégis újra felmerült a vállalat beszántása.
Sőt, úgy tudjuk, hogy bár a kormány a végső szót még nem mondta ki, de az elvi döntés már megszületett, és az előkészületek is zajlanak.
Az okokat nem annyira könnyű visszafejteni, de biztos szerepet játszik benne, hogy a vizes vb-t a kormány részéről felügyelő Seszták Miklós pozíciója igencsak megromlott, a kormányból is távozott. A Bp2017 Kft-t pedig ugyan hivatalosan Szántó Éva vezeti, korábban azonban több forrásból is úgy hallottuk, hogy a cég tényleges irányítója a kezdetek óta a Seszták bizalmi embereként emlegetett Balogh Sándor gazdasági igazgató.
Ennek ellenére a korábbi fejlesztési miniszter távozása még nem feltétlenül kellett volna, hogy a Bp2017-et is meggyengítse, Baloghnak ugyanis az új kormányban is jók a kapcsolatai. A nemzeti vagyonért felelős miniszter, Bártfai-Máger Andrea a felesége volt és bár már jó ideje elváltak, a kapcsolatuk nem romlott meg. Még néhány évvel ezelőtt is több tucat Balogh Sándorhoz köthető cég működött Bártfai-Máger egy rózsadombi lakásán.
A jó kapcsolatok azonban ezúttal úgy tűnik, nem voltak elegendőek a nagy rendezvényszervező cég fenntartásához, vagy egyáltalán a tényleges életre hívásához. A Bp2017 Kft. ugyan az idén is rendezett néhány eseményt, ők felügyelték például az ifjúsági ökölvívó vb-t, a műúszó világkupát és a férfi vízilabda világliga szuperdöntőjét, az igazán zsíros feladatoktól távol tartották őket. Nem vehettek részt például Divízió I/A-s jégkorong vb vagy az öttusa Európa-bajnokság szervezésében, ahogy a két hét múlva kezdődő birkózó vb lebonyolításából is kimaradnak.
Ráadásul semmi nem utalt arra, hogy ebben a jövőben változás jöhet. Bár 2019-ben kifejezetten sok nagy nemzetközi sportesemény lesz Magyarországon, így például kajak-kenu, asztalitenisz vagy éppen vívó vb, de társrendezői leszünk a röplabda világbajnokságnak is. Ezek szervezését azonban a szövetségek nem igazán akarták kiengedni a kezükből. Az Európai Maccabi Játékok pedig még ezeknél is egyértelműbben mutatta, hogy a Bp2017 Kft. nem tudja beváltani a hozzá fűzött reményeket, hiszen ennek az eseménynek megszervezésére külön céget hívott életre az állam.
Az nem teljesen egyértelmű, hogy a Bp2017 Kft. beszántásával a kormány végleg lemond-e egy nagy állami rendezvényszervező cég létrehozásáról, vagy csak egy másik gárdával képzelik ezt el. Mindenesetre az látszik, hogy legitimitása lenne egy ilyen szervezetnek, hasonló eseményekből ugyanis a jövőben is jó néhány lesz az országban.
|
Egy évvel az esemény után mégis megszüntetik a vizes vb-t szervező, még mindig dübörgő céget
|
Bár a törvény előírások szerint már több mint négy hónapja valamennyi magyarországi cégnek nyilvánosságra kellett volna hozni a 2017-es beszámolóját, a tavalyi vizes világbajnokságot szervező vállalat ezt még mindig nem tette meg. Sőt, a Bp2017 Nonprofit Kft. még a közérdekű adatigénylésünkre sem küldte meg azokat az iratokat, amelyekből kiderülne, hogyan gazdálkodott az előző évben.
| null | 1 |
https://g7.hu/allam/20181007/egy-evvel-az-esemeny-utan-megis-megszuntetik-a-vizes-vb-t-szervezo-meg-mindig-duborgo-ceget/
|
2018-10-07 10:55:00
| true | null | null |
G7
|
„Nemzeti krumpliboltot nyitnak majd” – ezt Nyakó István (MSZP) kiabálta be egy 2013. júniusi parlamenti vitanapon a jegyzőkönyv tanúsága szerint Budai Gyula akkori földművelésügyi államtitkár (és leszerepelt elszámoltatási biztos) válaszába, aki Nyakó párttársa, Gőgös Zoltán kérdésére felelt éppen. A téma az úgynevezett Háztáji Program burgonya alprogramja volt.
A program lényege elméletben az volt, hogy a jelenleg végelszámolás alatt álló TIG Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. és a helyi önkormányzatok bevonásával vetőburgonyát osztanak szét a rászorulók között. Csakhogy, mint Gőgös felhívta a figyelmet, jóval a márciusi ültetési szezon után, május közepén született a kormány határozata – a politikus ettől fogott gyanút, hogy nem a gombhoz varrták-e a kabátot.
A politikus felszólalásában kitért arra is, hogy a cég, a Dr. Sárvári és Csendes Kft., amelyiktől a TIG, Gőgös információi szerint „nagyjából a piaci ár háromszorosáért, 1,2 milliárd forintért” megvette a krumpligumókat, az agrártárca egyik korábbi főtanácsadójának érdekeltsége.
Gőgös Zoltán Csendes Csabára célzott, aki a Dr. Sárvári és Csendesből a „Csendes”, s aki egészen idén júniusig közvetve tulajdonos volt a cégben, amelynek 2011-es alapításától fogva, jelenleg is az egyik ügyvezetője.
Korábban létezett Sárvári és Társai Kft. is („Csendes” nélkül), ezt azonban még 2013-ban felszámolták. A Sárvári burgonya honlapján a kapcsolatnál jelenleg a pár hónapja alakult, öskűi Dr. Sárvári Agró Kft.-t adják meg. Ebben a cégben nem szerepel Csendes, a Sárváriak közül két István, egy idősebb és egy fiatalabb, illetve egy györei lakcímű hölgy van a tulajdonosi körben.
A TIG-ről is érdemes ejteni pár szót: ez volt az az állami cég, amelyik több százmillió forintot parkoltatott a csődbe ment Hungária Értékpapírnál.
Budai annak idején érdemi válasz helyett élesítette a kliséket és visszatámadt: önök tönkretették a magyar vidéket, az embereket leszoktatták a munkáról, a multikat babusgatják, a márciusi ültetési időszakban pedig még havazott. Kiderült viszont a válaszból az is, hogy 850 önkormányzat vett részt a programban, és közel 160 ezer rászoruló család jelentkezett vetőburgonyáért.
A Katolikus Rádióból a burgonyanemesítésbe
Pedig a termelő Sárvári família neve akár referencia is lehetne azok számára, akik konyítanak a burgonyatermesztéshez. A család három generációra visszamenően magas szinten foglalkozik nemesítéssel, alapvetően leromlást okozó vírus- és gombabetegségeknek ellenálló (rezisztens) fajta nemesítése a céljuk évtizedek óta.
A hatvanas években a magyar burgonyanemesítés központjában, Keszthelyen, az egyetemi kutatóban dolgozott legidősebb Sárvári István. Nevéhez fűződik az 1980-ban elismert Magyar Rózsa nevű fajta is. Ez akkoriban nagy eredmény volt, de szakértő forrásaink szerint mégsem váltotta be a reményeket.
Sárváriék éveken át külföldi partnerekkel, illetve külföldön tevékenykedtek, majd ismét Magyarországon, zirci központtal folytatták a kutatásokat.
A Sárvári és Csendes Kft.-ből ismert, eredetileg köztévés, illetve a Katolikus Rádiónál is dolgozó újságíró Csendes Csaba 2010-2011-ben vezette például a Balog Zoltán által favorizált, a Fidesz pártalapítványa által támogatott kérészéletű és nem túl sikeres jobbos hetilap, a Nagyítás kiadóját Csontos János főszerkesztővel.
Ez a kapcsolat az Opten céginformációjából egyértelműen lekövethető. Gőgös, mint már említettük, arra is utalt a T. Házban, hogy Csendes az agrártárca főtanácsadója volt. Ezt, hogy tényleg így van-e, illetve, ha igen: mikortól meddig dolgozott ott Csendes, kérdeztük a cégtől, de érdemben nem válaszoltak.
Sárvári István megkeresésünkre azt hangsúlyozta: őtőlük rossz minőségű burgonya egészen bizonyos, hogy nem ment ki a programba, 1-2 százalékos veszteség az összmennyiségben előfordul kivédhetetlenül. Tudomása szerint mindössze két településről érkezett csak bejelentés a rossz minőség miatt, ezeken helyeken pedig ponyva alatt tárolták a krumplit, ez segíthette elő a rothadást. Ezeknek a bejelentett eseteknek a kivizsgálása és jegyzőkönyvezése megtörtént, és megállapításra került a szakszerűtlen tárolás.
2013-ban beestek az állami milliárdok
2013-ban ráköszöntött a Dr. Sárvári és Csendes Kft.-re a szerencse. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által támogatott, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által koordinált „Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása az agrár-, élelmiszeriparban” című pályázaton a kft. a Debreceni Egyetemmel partnerségben 1,5 milliárd forintot nyert „burgonyarezisztencia kutatás a globális éghajlatváltozás pusztításának mérséklésére” című pályamunkájával 2013 októberében.
Ez egyébként az eredményközlés szerint a legmagasabb kiosztott összeg volt. A pályázat elnyerésekor az agráriumban jártas forrásaink szerint a cég nagy termőterületen tevékenykedett, részben például a Simicska-birodalomba tartozó Lajta-Hanság földjein.
Fémzárolás az micsoda? – Magyarországon, illetve a világ legtöbb országában csak minősített vetőburgonyát szabad forgalomba hozni. Ez magában foglalja az igazolt származású és minőségű, szaporításhoz felhasznált bázisgumót, a vetőmag-felügyelet szántóföldi szemléit, a vírusdiagnosztikát (ELISA teszt, vagy rügydugvány vizsgálat), bakterológiai vizsgálatot, majd a fémzárolás alkalmával elvégzett vizsgálatokat (fajtatisztaság, mérethűség, kór- és kártevők vizsgálata). A fémzárolás során úgy kell a csomagolási egységeket lezárni, hogy annak tartalmához a csomagolás megsértése nélkül ne lehessen hozzáférni. Minden csomagon NÉBIH okmánynak számító úgynevezett függőcímkét kell elhelyezni, mely minden fontos adatot tartalmaz a növényről.
A látvány és a szag hatásos volt
A nemrég az Átlátszó birtokába került krumpliügyi paksamétából nyilvánvaló, hogy a Háztáji Programban szétosztott burgonyával finoman fogalmazva sem volt minden rendben.
„Településünkön étkezési vetőburgonyát osztottak a rászorulók között, de a burgonya bűzös volt, porhanyósan, folyósan tört. Az emberek néhány része főzött belőle, kiválogatták, ami jónak tűnt, kicsit kitették a napra, aztán elkészítették az ételüket. Már magam sem emlékezem, hogy vetőburgonya vagy étkezési, az értesítési papírt vissza kellett adnunk az átvételhez. Néhol probléma lehetett a tárolással, mire ideért. Mindenesetre a látvány és a szag hatásos volt. Laikus vagyok, nem mertem elvetni sem, de még csak beásni se a földbe, hogy megsemmisítsem, nehogy megfertőzze a földemet” – egy simontornyai hölgy így kért email-ben tanácsot a szakszerű megsemmisítésre a NÉBIH-től 2013 júniusában.
Esetéből „ügy” lett. Szintén a birtokunkba jutott egy NÉBIH-es vizsgálati jegyzőkönyv, amelynek eredmény-rovatában egyebek mellett ez áll: „a minta erősen rohadt”, illetve hogy „a tüneteket megtekintve azok kialakításában a következő kórokozó gombák vehettek részt: Fusarium sp vagy Phoma sp., ezt laboratóriumi vizsgálattal megerősíteni nem tudtuk a minta állapota miatt”.
Egy augusztusi keltezésű dokumentumban pedig Simontornya jegyzője is fogyasztásra alkalmatlannak nevezte a burgonyát.
Az általunk betekintett iratok szerint a NÉBIH belső vizsgálata aztán elakadt, egy ideig „házon belül” tologatták az iratokat, attól függően, hogy melyik megyei hivatalt érezték hatáskörrel rendelkezőnek az eljárás lefolytatására. Időközben azonban megindult a büntetőeljárás is, Gőgös kutakodásai alapján ugyanis az MSZP úgynevezett demokrácia központja feljelentést tett.
A feljelentés szerint „a megtermelt 3000 tonna Axona burgonyát a rendkívül gyenge minőségű szaporítás során keletkezett súlyos vírusfertőzések miatt már a szántóföldi szemlék során ki kellett volna zárni. A vírusfertőzés ellenére a NEBIH a kötelező ELISA minőségi vizsgálat elvégzése nélkül, elit fokozatúra fémzároltatta és ezzel forgalomba hozatali engedélyt adott ki rá, mellyel ismeretlen személy megvalósította a 2012. évi Btk. 306. § a. pontjába ütköző közfeladati helyzettel visszaélés, és a 342. § (1) bekezdés c. pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűncselekményeket”.
Ezen kívül hűtlen kezelés gyanúja miatt kértek nyomozást azért, hogy a TIG pályázat nélkül vett át burgonyát a Dr. Sárvári és Csendes Kft.-től.
Az ügyészség azonban mindkét pontban megszüntette a nyomozást 2018. augusztus 21.-én, az ünnepi hosszú hétvége után nyomban, mondván, nem állapítható meg bűncselekmény, illetve, ami történt, az nem az – tájékoztatta az Átlátszót a Központi Nyomozó Főügyészség.
Kérdeztük az Agrárminisztériumtól is, hogy az ő adataik szerint összesen mennyi ment a „lecsóba” a rászorulóknak szánt, az állami cég által több mint egymilliárd forintért felvásárolt krumpliból, és ennek mi lehetett az oka. Egyelőre hiába.
Annak idején a krumpliosztás feltétele volt, hogy a betakarítás után minden kedvezményezett visszaszolgáltasson egy zsákot a termésből. Most azt is megkérdeztük az Agrártárcától, mennyi érkezett vissza. Ha kapunk választ, az sokat segíthet utólag is megbecsülni a program hasznát és eredményességét.
Gőgösnek mindenesetre még Fazekas miniszter küldött egy írásbeli választ 2013. őszén, amiben felsorolja azokat a településeket, amelyek kaptak a burgonyából. A listáról kiderül, hogy az első szállítások a TIG-től április végén kezdődtek, miközben a kormányhatározat május 17-én született. Márpedig ennek fényében a politikus alappal feltételezhette, hogy a gombhoz varrták a burgonyakabátot.
Fotó: a Háztáji Program rohadt krumplija Kónynál. Olvasónk felvétele.
|
Rohadt vetőkrumplit osztottak a rászorulóknak, az ügyészség megszüntette a nyomozást
|
Öt évig molyolt az ügyészség a Háztáji Program burgonyaosztásával kapcsolatos feljelentéssel, míg nemrégiben, augusztus végén kimondta, nincs és nem is volt itt semmi látnivaló. Ennél azért utólag is izgalmasabbnak tűnik az eset. Az osztáskor a kedvezményezettekhez került krumpli rohadt volt és büdös – hogy mekkora arányban és kinek a hibájából, nem derült ki egyértelműen. A politikailag is jól beágyazott termelő milliárdos összegű állami forrást nyert burgonyanemesítésre.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2018/10/08/rohadt-vetokrumplit-osztottak-a-raszoruloknak-az-ugyeszseg-megszuntette-a-nyomozast/
|
2018-10-08 21:16:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Ártatlan és az ügyészség értelmezte félre a részvényügyletet – összefoglalva ez a véleménye Fintha-Nagy Ádámnak, az üzleti életben is jól ismert ügyvédnek a vele szemben bennfentes kereskedelem miatt folyó eljárásról. Az ügyben október 3-án kezdődött meg a tárgyalás a Fővárosi Törvényszéken.
Az ügyészség szerint – mint azt az Átlátszó is megírta – Fintha-Nagy Ádám bennfentes tőzsdei ügyletet kötött 2015 februárjában a Kartonpack-részvények mintegy 30 százalékára. 91 millió forintért vette meg a pakkot, s a részvények révén 300 millió forinttal gazdagodott.
A Kartonpack Dobozipari Nyrt.-nek a csalásért jogerősen elítélt Kulcsár Attila által alapított amerikai Britton LLC. tulajdonosa. Az utóbbi céggel szemben a DBI Ingatlanhasznosító Kft.-nek 1,8 milliárd forintos követelése volt, ennek a társaságnak a jogi képviseletét pedig Fintha-Nagy látta el. A DBI mellett végrehajtást kezdeményezett a K&H Bank is. A végrehajtó ekkor piacra dobta a Britton LLC. Kartonpack-részvényeit, miközben a papírok bűnügyi zár alatt álltak.
Az ügyészség szerint Fintha-Nagy Ádám úgy követte el a bennfentes kereskedelmet, hogy előre tudta, a részvényeket mikor fogják értékesíteni. Emiatt a Magyar Nemzeti Bank 2016 szeptemberében indított vizsgálatot, és húszmillió forintra büntette, valamint fel is jelentette Fintha-Nagy Ádámot. Így lett az ügyvédből vádlott.
Lapunk akkor részletes portrécikket szentelt az ügyvédnek. Nem csak a Kulcsár-féle brókerbotrány az egyetlen politika-közeli zavaros ügy, amiben felmerült Fintha-Nagy neve – a fideszes tenderarisztokráciával is voltak közös ügyletei, például ő volt az egyik kedvezményezettje az V. kerületi kedvezményes önkormányzati ingatlankiárusításnak.
Ráadásul 2016 novemberéig felügyelőbizottsági tag volt a jelenleg PSE Zrt. néven futó Eclipse Informatikai Zrt.-ben. Ennek a cégnek a vezetőit vádolják adócsalással, a vállalkozás kapcsolatrendszere pedig egészen Pintér Sándor belügyminiszter családjáig ért.
A Heti Válasz azt írta, hogy Fintha-Nagynak Tiborcz Istvánnal is vannak közös ügyletei: balatonparti szállodákat birtokolnak cégeiken keresztül. A keszthelyi szállodákat tulajdonló Pannon Tessera Hospitalis Zrt. például a legfrissebb, nyári cégiratok szerint egy győrújbaráti adótanácsadó bt.-é, a West Hungária Bau Kft.-é, illetve a Fintha-Nagy-érdekeltségű RLC Alfa Kft.-é.
A most folyó büntetőügyben Fintha-Nagy Ádám a Fővárosi Törvényszéken megtett vallomásában azt hangsúlyozta, hogy saját nevében, saját eszközeiből és saját értékpapírszámlára bonyolította le a Kartonpack ügyletet. Többször is elmondta, hogy nem tudott arról, hogy a végrehajtó a tőzsdei aukció helyett azonnali értékesítésre változtatta a részvények eladási módját.
Az ügyvéd szerint nem állja meg a helyét az az ügyészségi megállapítás, hogy az árversenyt akadályozta volna, mivel rajta kívül más is tett ajánlatot a részvénycsomagra. Megjegyezte ezzel kapcsolatban azt is, hogy ha gond lett volna a részvények megvételével, a Budapesti Értéktőzsde vezetője felfüggeszthette volna az ügyletet, de ez nem történt meg.
Az ügylet körülményeire vonatkozóan Fintha-Nagy Ádám beszámolt arról is, hogy akkoriban több hónapon át külföldön, a csendes-óceáni térségben tartózkodott a családjával, és hetente csak egyszer beszélt a kollégáival az itthoni teendőkről, így a részvénycsomag megvásárlását is onnan intézte.
Tanúvallomásában az ügyvéd azt mondta, hogy ügylet kockázatos volt a vásárlás pillanatában, és utána még 2 évig, mert a Kartonpack vagyona a Kulcsár-ügy miatt ügyészi indítványra zár alatt, és így elkobzási veszély alatt is volt.
Fintha-Nagy Ádám ehhez az Átlátszó érdeklődésére hozzátette azt is, hogy „amikor az ügyészség a Kartonpack-részvények értékét számolja (és állítja, hogy 300 milliót kerestem) akkor figyelmen kívül hagyja, hogy a saját indítványa szerint a másik eljárásban a Kartonpack vagyonának elkobozását kérte. Ha Kartonpack vagyonát elkobozzák, akkor mennyit is ér a részvénycsomag? Igen, a helyes válasz a nulla. Az, hogy nem kobozták el, csak 2017-ben derült ki a Kulcsár-ügy jogerős ítéletében, utána már helyes lehet a számítás.”
Fintha-Nagy hangsúlyozta azt is, hogy ő, mint a végrehajtás kérője nem volt kizárva az ügyletből, így nem volt annak jogi akadálya, hogy megszerezze a részvényeket.
|
Bennfentes kereskedelemmel vádolják Fintha-Nagy Ádám ügyvédet a bíróság előtt
|
Nem tudta felsorolni ingatlanjait, ezért aztán nem is nyilatkozott vagyoni helyzetéről Fintha-Nagy Ádám ügyvéd a Fővárosi Törvényszék bírája előtt, amikor a személyi körülményeiről kellett beszámolnia a bennfentes kereskedelem miatt zajló eljárásban.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2018/10/08/bennfentes-kereskedelemmel-vadoljak-fintha-nagy-adam-ugyvedet-a-birosag-elott/
|
2018-10-08 21:38:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az Andrássy út 116. szám alatt található, 1876-77-ben épült villa egykoron Weiss Manfréd gyáriparos családjának tulajdonában is volt. Az épület a századforduló időszakában Budapest egyik büszkeségeként volt ismert, a legenda szerint öt évvel hamarabb volt benne villanyvilágítás, mint az angol királyi palotában. Az épületet a Bécsből Otto Wagner építésvezetőjeként Budapestre érkezett és itt letelepült Kallina Mór tervezte 1876–77 körül. Az ingatlant 1894-ben vásárolta meg Weiss Manfréd nagyiparos, és a Weiss család tulajdonában állt évtizedekig.
Az Andrássy úti villát 2016-ban adta el több, éveken át tartó sikertelen kísérlet után a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, egy érdekes árverésen. Az épületet 2016. december 27-én hirdették meg, másnap volt a megtekintése, január 10-én pedig le is zárult az egész folyamat. Az ingatlan esetében csak ketten fizették meg az árverési biztosítékot, egy győri és egy budapesti személy. Ahogy ezt akkor a 444.hu megírta, Tiborcz István üzlettársa, a sikeres győri vállalkozó, a West Hungária Bau-csoport tulajdonosa, Paár Attila vitte be a nyertes ajánlatot.
Hogy hogy került Paár Attilától a BDPST Zrt.-hez az ingatlan, a cégtől ezt a választ kaptuk:
A BDPST Zrt. az Andrássy út 116. szám alatt található ingatlant tulajdonló projekttársaságban szerzett 2018 októberében piaci áron 50 százalék részesedést egy magántulajdonban álló társaságtól, a West Hungária Bau Építőipari Szolgáltató Kft-től.
Tehát Tiborcz István cége megvette Paár Attila cégének felét, így jutott hozzá az épület feléhez is.
A most bejelentett, 12 hónapig tartó teljes körű korszerűsítés során a BDPST Group az épületet szerkezetkész állapotig visszabontja, megtartva és felújítva az eredeti homlokzatot, valamint az olyan, építészeti szempontból értékes eredeti elemeket, mint például a földszintről felvezető csavart falépcső. A gépészet, légtechnika és a kiszolgáló egységek a szálloda alagsorában és a tetőtérben kapnak helyet, szintén az alagsorba kerül a reggeliző tér, ami követi az épület eredeti struktúráját. A földszinti térben egy funkcionális recepció lesz, amelyből szintén az Andrássy úti oldalon egy szalon tölti majd be a lobbi szerepét. Az épület közepén, a belső térben egy felülről megvilágított átrium biztosítja majd a nappali megvilágítást. A tervezők a szobák elhelyezését az átrium körül oldották meg. A beruházás összege meghaladja az egymilliárd forintot.
|
Butikhotelt fejleszt az Andrássy úton Tiborcz István cége
|
Az Andrássy úti villát 2016-ban adta el több, éveken át tartó sikertelen kísérlet után a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, egy érdekes árverésen. Az épületet 2016. december 27-én hirdették meg, másnap volt a megtekintése, január 10-én pedig le is zárult az egész folyamat. Az ingatlan esetében csak ketten fizették meg az árverési biztosítékot, egy győri és egy budapesti személy. Ahogy ezt akkor a 444.hu megírta, Tiborcz István üzlettársa, a sikeres győri vállalkozó, a West Hungária Bau-csoport tulajdonosa, Paár Attila vitte be a nyertes ajánlatot.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/10/08/butikhotelt_fejleszt_az_andrassy_uton_tiborcz_istvan_cege/
|
2018-10-08 21:51:00
| true | null | null |
Index
|
Tavaly kezdődött a folytatásos teleregény, amiben az LMP politikusai próbálták megtudni, bérel-e az RT, korábban Russia Today, az orosz állami propaganda-csatorna irodát a magyar közmédia Kunigunda utcai székházában.
Először Ungár Péter adott be közadatigényt az MTVA-nak, amit valamiért a médialap nem tudott értelmezni. Az MTVA kérésére Ungár pontosított, mire viszont a közmédia azt válaszolta: sajnos ez új adatigény ugyanabban a témában egy éven belül, így nem köteles felelni. Annak ellenére, hogy az RT szóvivője az Átlátszó érdeklődésére már elárulta a lényeget: nincs állandó szerződésük, de alkalmanként bekéredzkednek a székházba, ahogy egyébként a világ számos más pontján is teszik.
Az LMP-s politikusok is trükkhöz folyamodtak: a következő adatigényt nem Ungár, hanem párttársa, Demeter Márta adta be, ezt azonban szintén nem válaszolta meg az MTVA, mondván, nem tudják, kik a bérlőik. Demeter a bírósághoz fordult az adatokért, első fokon, majd nemrégiben jogerősen is megnyerte a pert.
A hosszas procedúra végén frissen átadott adatok szerint az RT 2017 decemberéig három interjút forgatott a köztévés ingatlanban. 2013 decemberében Anitta Underlin a Vöröskereszt-Vörös Félhold szervezetek nemzetközi szövetségének elnökével beszélgettek 10 percet, 2017-ben pedig két magyar vendégük volt 20-20 percben: Kovács István, a kormánybarát Alapjogokért Központ igazgatója, illetve Őry Mariann, a Magyar Hírlap külpolitikai rovatvezetője.
A közmédia-alap Demeternek írt üzenetében hangsúlyozta: az RT-vel nem volt írásos bérleti szerződésük, hanem az Európai Műsorszolgáltatók Egyesületén belüli, úgynevezett CIRAP-együttműködés szabályozza a tarifákat.
Az MTVA – a Fővárosi Ítélőtábla határozata alapján – kiadta Demeternek a székházban, illetve bármely MTVA-kezelésű ingatlanban helyiséget bérlők listáját is a 2017 végi állapot szerint. A felsorolt bérlők között szerepel az I. kerületi önkormányzat, a Baranya Megyei Kormányhivatal, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, a NAV, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat is.
Utóbbi szerepéről egyébként Demeter nem sokkal korábban már kérdezte a Parlamentben a honvédelmi minisztert, aki a Zoom cikke szerint azt válaszolta, hogy „a KNBSZ a törvényben felsorolt feladatai végrehajtása érdekében szerződés alapján bérel híranyag-szolgáltatást és egy helyiséget az MTVA (MTI) Naphegy téri telephelyén, ahol a törvényi előírásoknak megfelelően a híranyag-szolgáltatás folyamatos feldolgozását végzi”.
|
Pert vesztett az MTVA, kiderült hogy háromszor forgatott a Putyin-tévé a közmédia székházában
|
Mármint 2017-ig. Ezt az MTVA adta ki az LMP-s politikusok hosszas adatigénylés-kálváriája végén. Naná, hogy nem saját jószántából. Demeter Márta országgyűlési képviselő jogerősen közadatpert nyert a közmédia ellen.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2018/10/10/pert-vesztett-az-mtva-kiderult-hogy-haromszor-forgatott-a-putyin-teve-a-kozmedia-szekhazaban/
|
2018-10-10 12:56:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Kevés esetben sodorja el a mutyigyanú olyan erővel a politikusokat, mint Mengyi Roland fideszes országgyűlési képviselőt, miután a 168 Óra lehallgatási jegyzőkönyvek és nyomozati iratok alapján 2016-ban kirobbantotta a Voldemort-ügyet. Azért ezen a néven híresült el a történet, mert Mengyi állítólag a Harry Potter-regények főgonosza után csak Voldemortnak hívatta magát, bár ezt ő maga később tagadta, sőt állítólag még a filmet sem látta.
A magát ártatlannak valló Mengyi ellen azért folyik büntetőeljárás, mert a vád szerint kenőpénzt kért nyertes uniós pályázatokért, hat társával együtt költségvetési csalás kísérlete és befolyással üzérkedés miatt áll a Fővárosi Törvényszék előtt. A mentelmi jogát felfüggesztették, így a Fidesz nyilván le kellett, hogy cserélje, a tavaszi választásokkal két ciklus után a parlamentből is kiesett.
Szabadlábon védekezhet, a tárgyalásokról születtek beszámolók kivételével csend van egy ideje körülötte. Pár hete a Blikk próbálta megtudni, „mivel foglalkozik mostanság, és vannak-e még politikai ambíciói”, de nem sikerült elérniük.
Hogy mi újság manapság Voldemort nagyúrral, arról váratlan helyen bukkant információra egy névtelenséget kérő, ingatlanfejlesztésben jártas forrásunk: Mengyi nevét ott találta Európa legnagyobb ingatlanos kiállításának, a müncheni Expo Realnak a résztvevői között. Meg is lepődött, mert neki az rémlett a lapokból, hogy az uniós projekteknél visszaélések vádjába keveredett fideszes ellen javában folyik a büntetőeljárás, így nem feltételezte, hogy pont az ilyen események vonzzák.
A honlapon nemcsak a kiállítók listája érhető el, hanem a beregisztrált résztvevőké is, ezek közt valóban megtaláltuk „Dr. Roland Mengyi, Developer”-t, vagyis fejlesztőt, aki a sajóörösi Immosolutions Kft.-től érkezik az eseményre.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sajóörös az exképviselő faluja. A cégadatbázis alapján a megnevezett kft. vezető tisztségviselője és egyedüli tulajdonosa Mengyi Ramóna, aki a fideszes exképviselő vagyonbevallásai alapján a felesége. A céges honlap alapján teljes körű tanácsadást nyújtanak ingatlanfejlesztés és -hasznosítás területén. Az Expo Realra regisztráltak közt a céget hivatalosan vezető feleség nevét nem találtuk.
Egy ingatlanos forrásunk szerint az október 8-10. között Münchenben megrendezendő Expo Real ingatlanos kiállításra és vásárra azok látogatnak egész Európából, akik valamilyen projektben gondolkodnak, valamilyen ingatlanos beruházás tervéhez keresnek információt. De persze kapcsolatok építésére is kiváló lehetőség az évente megrendezésre kerülő, ágazati csúcsesemény, hiszen itt van a legnagyobb nemzetközi ingatlanfejlesztő cégektől kezdve a pénzügyi befektetőkön át mindenki, aki számít.
Szerettük volna megkérdezni a „developer” Mengyi Rolandot az eseményen való részvételéről, de a cég mobilszámán senkit nem értünk el, e-mailben elküldött megkeresésünkre egyelőre nem kaptunk választ.
A büntetőügyben akár idén ítélet születhet, ha a bíróság bűnösnek találja, 5-től 15 évig terjedő börtönbüntetés várhat rá.
A Fővárosi Törvényszéket is megkerestük, válaszuk a cikkünk megjelenését követően futott be. E szerint a vádlott Mengyivel szemben "nincs személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés elrendelve", ezért gond nélkül résztvehet az expón. A büntetőügyben az utolsó tárgyalási nap 2018. szeptember 6-án volt, amikor a vádbeszéd hangzott el, a következő tárgyalási napokon, november 20-án és 22-én a védőbeszédekre kerül sor - vagyis az eljárás a végéhez közeledik.
|
Hová tűnt a fideszes Voldemort? Fejlesztőként nyomul az európai ingatlanexpón
|
A legnagyobb európai ingatlankiállítás és -vásár egyik magyar résztvevője a Voldemort nagyúrként elhíresült Mengyi Roland, aki mint „developer”, vagyis fejlesztő regisztrált a müncheni ágazati csúcseseményre. A kenőpénzek miatt is megvádolt fideszes exképviselő ellen javában folyik a büntetőeljárás, ha bűnösnek találják, akár 15 évet is kaphat. Viszont szabadlábon védekezhet, és ezek szerint már ingatlanfejlesztői álmokat dédelget.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20181002_mengyi_roland_voldemort_muncheni_ingatlan_expo_real
|
2018-10-02 16:27:00
| true | null | null |
HVG
|
2018. június 27-én kellett volna megkezdenie ötéves börtönbüntetését Veres Margitnak, Balmazújváros volt polgármesterének, akit a Debreceni Törvényszék jogerősen elítélt hivatali vesztegetés bűntettéért. Veres máig nem vonult börtönbe. Legutóbb pár nappal ezelőtt a balmazújvárosi focicsapat edzőjének, Horváth Ferencnek a búcsúján volt látható, a Balmaz Tv felvételén az utolsó meccs után ölelgeti meg a csapattól távozó edzőt.
Veres Margitot a bíróság szerint 400 ezer forinttal és egy autóval kente meg egy vállalkozó annak érdekében, hogy szerezzen támogatást az illető rendezvénycsarnokának felépüléséhez. A jogerős ítélet ellenére mégsem vonult börtönbe Veres Margit, és bár a BVOP elrendelheti az elítélt elővezetését vagy a törvényszék elfogatóparancsot adhat ki, esetünkben ez nem történt meg.
A Debreceni Törvényszék hvg.hu-nak küldött válasza szerint azért, mert Veres Margit kegyelmi kérvényt adott be Áder János köztársasági elnöknek, az igazságügyi miniszter pedig elrendelheti a büntetés végrehajtásának elhalasztását addig, amíg a köztársaság elnök nem dönt. (Ezen felül pedig Veres Margit rendkívüli jogorvoslattal is élt, felülvizsgálati indítványt terjesztett elő a Kúriához.) "Mivel halasztás engedélyezéséről a kegyelmi eljárás keretében kerülhet sor, ezért ezen eljárásról és annak eredményéről az Igazságügyi Minisztérium Kegyelmi Főosztálya adhat felvilágosítást", írja a törvényszék. Írtunk tehát szeptember 21-én az Igazságügyi Minisztériumnak, érdeklődve, hogy milyen döntést hoztak a halasztásról, de azóta nem sikerült azt a kérdést megválaszolni. Rácsai Lajos, Veres Margit ügyvédje azt mondta a hvg.hu-nak, védence jogszerűen van szabadlábon, felmentést kapott, de hogy honnan, milyen eljárás keretében, azt nem mondhatja meg, nincs rá felhatalmazva.
Akár kegyelem nélkül is lehet kérni a szabadságvesztés megkezdésére "rendes halasztást", de csak két évig terjedő szabadságvesztés esetén, és csak nyomós okból, pl. terhesség, egy évnél fiatalabb gyerek stb. Két évnél hosszabb szabadságvesztésnél pedig csak akkor lehet halasztani, ha a kérelmezőnek az életét veszélyeztető betegsége van. De mindez a rendes halasztásokra vonatkozik, nem a kegyelmi kérvényesre.
Ha valaki kegyelmi kérvényt ad be, az IM parlamenti államtitkára átruházott hatáskörben elrendelheti a börtönbüntetés elhalasztását vagy félbeszakítását (a kegyelmi folyamat leírásához Nagy Anita Börtönügyi Szemlében megjelent 2017-es tanulmányát vettük alapul). A törvény nem sorolja fel, milyen okok miatt történhet ez meg, csak példákat sorol: lehet egészségügyi, családi ok, és lehet közérdek is.
Kegyelmi kérvényt az elsőfokú bíróságon kell benyújtani, az beszerzi az iratokat, legkésőbb 30 napon belül felterjeszti az igazságügyi miniszterhez. Onnan kerül fel véleményezéssel a köztársasági elnökhöz, aki dönt, majd ezt ellenjegyzi a miniszter – itt elvileg egy visszautasítással megakaszthatná az elnöki kegyelmet, de az ellenjegyzés gyakorlatilag formalitás, nem tesz keresztbe a köztársasági elnöknek.
Veres Margitnak a statisztikákat nézve nem sok esélye van az elnöki kegyelemre: 2017-ben 235 kérelem érkezett Áder Jánoshoz, és ebből 1 esetben született pozitív döntés, ez 0,43 százalékos kegyelmi arány. 2016-ban még 4,43 százalék volt: 495 esetből 22-ször döntött a kegyelem mellett Áder János.
|
Börtönbe vonulás helyett búcsúmeccsre jár az elítélt polgármester
|
Jogszerűen van szabadlábon, felmentést kapott, de hogy honnan, milyen eljárás keretében, azt nem mondhatom meg, nem vagyok rá felhatalmazva – mondta hvg.hu-nak Rácsai Lajos, Veres Margit jogerősen elítélt volt balmazújvárosi polgármester ügyvédje, aki mindent megtett, hogy védencének ne kelljen börtönbe vonulnia, korábban még kegyelmi kérvényt is beadott a köztársasági elnökhöz.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20181002_veres_margit_balmazujvaros_elitelt_polgarmester
|
2018-10-02 16:44:00
| true | null | null |
HVG
|
„Meddig húzódik a karcagi Kun-Mediátor-ügyben a nyomozás?” – ezzel a címmel tette fel kérdéseit a legfőbb ügyészhez Lukács László György jobbikos képviselő csaknem két évvel ezelőtt, 2016. november 23-án a parlamentben. A másfél évvel korábban kirobbant ügyben a károsultak érdekében kért adatokat a nyomozás állásáról, és többek között azt kérdezte, van-e információja a nyomozó hatóságnak Dobrai Sándorné tartózkodási helyéről. Polt Péter azt válaszolta, hogy addig 793 sértettet hallgattak meg, 193 748 832 forint értékű vagyont sikerült lefoglalni biztosítékként, a brókercég ügyvezetője azonban 2015. április 13-án elhagyta Magyarországot, azóta külföldön tartózkodik, vele szemben európai, valamint nemzetközi elfogatóparancsot bocsátott ki a Szolnoki Járásbíróság.
Csakhogy az ügy főszereplőjének tartózkodási helyéről, szándékairól és egyéb terhelő bizonyítékokról ekkor már jó ideje tudott Polt Péter, mivel Dobrai Sándorné, azaz Bróker Marcsi országból való távozása után két héttel, 2015. április 28-án az alábbi bejelentést kapta Bolcsik Zoltán, a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatója.
„A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztályán 1600/61/2015. bűnügyi számon sikkasztás bűntette miatt indult büntetőügyben, a Kun-Mediátor Szolgáltató Kft. ügyvezetője, Dobrai Sándorné ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancsra figyelemmel tájékoztatom önt, hogy Dobrai Sándorné és családja hollétéről konkrét információm van. Dobrai Sándorné jelenlegi pontos tartózkodási helyét tudom, és nagy valószínűséggel a gyanú szerint elsikkasztott milliárdok is jelenlegi tartózkodási helyéül szolgáló országban kerülnek elhelyezésre. (…) Évek alatt kialakított bizalmas kapcsolataim révén segíteni tudok a hatóságoknak Dobrai Sándorné elfogásában.”
A bejelentő ezzel párhuzamosan az ügyvédjén keresztül a Központi Nyomozó Főügyészséget is megkereste. A bejelentésről szóló ügyészi feljegyzés szerint az informátor azt közölte: Dobrainé Belize-ben tartózkodik, letelepedési engedélyért folyamodott, de csak két hónapra szóló ideiglenes tartózkodási engedélyt kapott. A bejelentő azt is az ügyészség tudomására hozta, hogy „Dobrainé megbízott egy helyi ügyvédet, aki napi 200 dollár ellenében intézi neki, hogy a hatóságok ne keressék, illetőleg intézi neki, hogy más néven kapjon hivatalos okmányokat”. A bejelentő hozzátette: ha Dobrainé új személyazonossága ismertté válik előtte, akkor azt is közölni fogja a hatóságokkal, a lakcímét azonban már most is tudja.
Az informátor azt is közölte, hogy Belize-ben rendszeresen találkozni szokott Marcsikával, aki a brókerüggyel kapcsolatban nagyon sok fontos információt megosztott vele. Például azt is a tudomására hozta, hogy miután elhagyta Magyarországot, először Olaszországba utazott, és a Mercedesét egy őrzött parkolóban hagyta Velencében. A kocsiban van egy laptop, amelyen – Marcsika elmondása szerint – minden adat rajta van, amely a Kun-Mediátor Kft. gazdálkodásával kapcsolatban összefügg a büntetőeljárással. A Mercedes kulcsait Dobrainé átadta egy megbízottjának, aki 2015. július 6-án az esti órákban landol a ferihegyi reptéren egy Németországból érkező járattal. A kulcsokat ez a futár fogja majd átadni Dobrainé lányának – közölte az informátor. A lány célja, hogy megsemmisítse a Velencében lévő laptopot. A bejelentő azt is az ügyészség tudomására hozta, hogy Dobrainénál van egy pendrive, amely a büntetőügyhöz kapcsolódó ügyféllistát tartalmazza a hozzá tartozó pénzügyi adatokkal együtt. A bejelentő a Mercedes kulcsait Magyarországra hozó futár nevét is hajlandó lett volna megmondani a hatóságoknak, egy feltétellel. Azt kérte: vonják vissza az ellene hat éve érvényben lévő nemzetközi elfogatóparancsot, hogy visszatérhessen Magyarországra.
Látszólag remek alkut ajánlottak a magyar hatóságoknak. Ennek ellenére sem a titkosszolgálatok, sem az ügyészség nem lépett az ügyben. A Dobrainéról szóló forró nyomos információk kihűltek, így ki kellett várni azt a mintegy másfél évet, amíg Bróker Marcsi készpénze elfogyott, és a tartózkodási helyén is csalásokra kényszerült. Végül azon bukott meg, hogy egy ottani hivatalos személy is a hálójába került, az pedig feldobta. Csakhogy a Kun-Mediátor Kft. károsultjai szempontjából egyáltalán nem lett volna mindegy, mikor lép a vádhatóság. Ráadásul az ügyészségnek a vádalkura megvolt a törvényes lehetősége, ugyanis a bejelentőnek egy jóval kisebb súlyú ügye állt szemben a jelentős és bonyolult csalássorozattal, vagyis a jogszabályban megfogalmazott „jelentősebb bűnüldözési érdek” lehetővé tette volna az együttműködést.
Az alku elutasítását csak akkor érthetjük meg, ha megnézzük, ki volt a bejelentő, és mi szerepel a bűnlajstromán.
Az informátor nem más, mint Czibula Csaba, a Fidesz korábbi VII. kerületi titkára, az önkormányzat gazdasági bizottságának külső tagja, 2002 és 2006 között fideszes képviselő. Czibula neve a kerületi ingatlaneladások miatt a Gál György SZDSZ-es frakcióvezető ellen indult nyomozásban merült fel. Gált 2008. november 25-én letartóztatták, ennek ellenére a hatóság akkortájt még nem kereste Czibulát, aki a felelősségre vonás elől 2009. január 12-én Mexikóba menekült, és ott családot alapított. Ellene csak jóval később, 2009. november 5-én adtak ki nemzetközi elfogatóparancsot. Bár ezt követően Czibula többször is megküldte írásbeli vallomását az ügyészségnek, az elfogatóparancsot nem vonták vissza. A Központi Nyomozó Főügyészség álláspontja szerint Czibula „2003 év vége és 2004 év vége közötti időszakban több esetben különböző, pontosan meg nem határozható módon, összesen többmilliós nagyságrendű pénzösszeget vett át Gál Györgytől” azért, hogy a kerületi ingatlaneladásokról szóló előterjesztéseket ellenzéki képviselőként megszavazza.
Czibula az írásban megküldött vallomásában azt állította, hogy soha nem vett át pénzt Gál Györgytől, őt csak az után ismerte meg, amikor a kérdéses ingatlaneladások már megtörténtek, nem beszélve arról, hogy akkoriban a VII. kerületi testületben és a szakbizottságokban MSZP–SZDSZ-többség volt, ezért az ő szavazatára nem volt szükség a döntések meghozatalához. Ezt a bíróság is hasonlóan értékelte. A Fővárosi Törvényszék 2012. február 24-én meghozott felmentő ítélete szerint Czibula nem szegte meg hivatali kötelességét. Csakhogy más ügyben is megvádolták Czibulát. Az ügyészség szerint 2006 és 2008 között vállalkozásfejlesztési tanácsadója volt Hunvald György szocialista polgármesternek, amiért havi 300 ezer forintot kapott, de tényleges munkát nem végzett. A vádhatóság szerint rábírta Hunvaldot arra, hogy szintén 2006-tól Czibula volt feleségével az önkormányzat Fidesz-frakciója tanácsadói szerződést köthessen havi 140 ezer forintért.
Czibula mindkét vádat tagadta. Írásos vallomásában az előzményekről azt írta: eredetileg úgy indultak neki a 2006-os önkormányzati választásoknak, hogy ő lett volna a Fidesz kerületi polgármesterjelöltje. Ebben Kozma Ákos, Orbán Viktor akkori titkárságvezetője is támogatta, több alkalommal is találkoztak. Kozma egyúttal ki is jelölte számára az utat, hogy győzelme esetén mely vállalkozókat kell majd segítenie. Csakhogy ezt a tervet végül Deutsch Tamás, a Fidesz kerületi vezetője megfúrta, Czibula emiatt kilépett a pártból. Így aztán nem is került be 2006-ban a VII. kerületi képviselő-testületbe, felesége viszont a szabályzat szerint csak úgy lehetett a Fidesz-frakció tanácsadója, hogy arra az aktuális frakcióvezető tett javaslatot. Hangsúlyozta, a volt feleségének a tanácsadói szerződéséhez neki semmi köze, tudomása sincs róla, ez a Fidesz akkori belügye volt. A vállalkozásfejlesztési szerződésével kapcsolatban úgy nyilatkozott: mivel 2006-ban nem került be a testületbe, de korábban ő volt a Vállalkozók Pártjának kerületi elnöke, jól ismerte a helyi vállalkozók gondjait, problémáit, ezért kapta Hunvaldtól a felkérést. Hozzátette: naponta megfordult a polgármesteri hivatalban, pedig a szerződése szerint a munkavégzése kötetlen volt.
Ezek után érdemes összevetni a Czibula- és a Bróker Marcsi-ügyet. Az ügyészségnek a következőt kellett mérlegre tennie: az egyik oldalon áll egy jogerős bírósági ítéletben ejtett vesztegetési vád, amelynek összege mintegy nyolcmillió forint, továbbá egy tíz évvel ezelőtti, két évig tartó, havi 300 ezer forint értékű tanácsadói szerződés, valamint egy szintén tíz éve született, jó egy évig tartó, havi 140 ezer forint értékű kontraktus, amelynek keretében a bejelentő egykori felesége adott tanácsokat a kerületi Fidesz-frakciónak. A mérleg másik serpenyőjében egy nagyjából 20 milliárdos sikkasztási ügy szerepel, amelyben nemcsak forró nyomon kínálták fel tálcán a főszereplőt a hatóságoknak, de rendelkezésére álltak olyan adatok, hangfelvételek, feljegyzések, számlaszámok, valamint helyrajzi számok is, amelyek felhasználásával a sértettek kárát bizonyosan csökkenteni lehetett volna.
Vajon 2015 tavaszán miért nem tartották fontosabbnak Bróker Marcsi ügyét a hatóságok? Erre ma már talán akad válasz, az események ugyanis tavaly váratlan fordulatot vettek. Kiderült: vannak olyan információi Czibulának, amely alkupozíciót jelenthetnek a számára, de ezek nem a Bróker Marcsi-ügyhöz kapcsolódnak.
2017 végén családostul hazaérkezett Czibula Csaba, és a bíróság nem helyezte előzetes letartóztatásba. Az ügyészség 2017 végén több alkalommal is kihallgatta, és a korábban tagadásban lévő exfideszes ezúttal terhelő vallomást tett önmagára. Czibulának kilenc év után eszébe jutott, hogy Gál György két alkalommal mégiscsak adott neki pénzt – egyszer egymilliót, egy másik alkalommal pedig 500 ezret –, igaz, nem szavazatainak megszerzése céljából, hanem azért, mert a kerületet irányító koalíció Czibulát látta volna szívesen fideszes polgármesterjelöltként. Azt is jegyzőkönyvbe mondta, hogy 2004 őszén a Piszkos Fred étteremben kapott egy borítékot, amelyben nyolcmillió forint volt, de rövid idő múlva Gál küldönce újra megjelent, és elkért belőle ötmilliót, mondván, ez azoknak a megkenésére kell, akik segíteni tudnak abban, hogy a Fidesz őt indítsa majd polgármesterként. Hozzátette azt is, hogy mellesleg minden ingatlaneladást ellenzékiként is alapból támogattak, ugyanis Deutsch Tamás álláspontja az volt: „mivel a képviselő-testületi helyek száma 19:9 volt a baloldal javára, ezért igazából úgysem tudnánk megakadályozni az előterjesztések elfogadását, így inkább támogassuk azokat, és ebből próbáljunk meg politikai tőkét csinálni” – olvasható Czibula vallomásában.
Czibula mostani vallomása Gál György ügyében nem sokat számít, ő már letöltötte a büntetését. Csakhogy a tanácsadói szerződések ügyében jogerősen felmentett Hunvald György esetében ezzel az ügyészség számára megnyílt a lehetőség a perújrafelvételre.
Czibula Csaba tehát tíz év után bűnösnek érzi magát minden téren. Vajon mit ígérhettek neki az ügyészek? Nem tudni. Az viszont tény: a 767 rendbeli, üzletszerűen elkövetett csalással, sikkasztással, jogosulatlan pénzügyi tevékenység és más bűncselekmények miatt megvádolt Dobrainénak – aki a fideszes vezetésű karcagi önkormányzat gazdasági bizottságának is a külső tagja volt – ügyében máig nem kerültek napvilágra olyan adatok, amelyekről, például a brókerkedő asszony magas rangú befektetőiről korábban Czibulának feljegyzéseil, hangfelvételei voltak.
A perújrafelvétel nyomán megkezdődött Hunvald ügyének újratárgyalása, de 2018 elején a tanácsvezető bíró, Rajmon Balázs lemondott a posztjáról, ezért az eljárást újra kellett kezdeni.
Kérdéseinkkel megkerestük a Központi Nyomozó Főügyészséget. Azt tudakoltuk, miért nem tartottak igényt Czibula Csaba információira és bizonyítékaira 2015-ben, amikor még javában körözték Dobrainét. Az ügyészségi sajtós azonban csak annyit közölt lapunkkal: „A Központi Nyomozó Főügyészség eddigi töretlen gyakorlatának megfelelően ilyen jellegű kérdésben tájékoztatás nem adható.”
|
Az ügyészségnek mindennél fontosabb volt Hunvald György ügye, inkább futni hagyták Bróker Marcsit
|
Talán minden másként alakul, és sokkal több rászedett kisbefektető kára csökkenhetett volna, ha a titkosszolgálat és az ügyészség komolyan foglalkozik azokkal az információkkal, amelyeket még 2015 áprilisában a szökésben lévő Dobrai Sándorné, azaz Bróker Marcsi hollétéről és az általa elrejtett laptopjáról osztott meg velük egy informátor. Csakhogy a nemzetközi körözés alatt álló informátort – Czibula Csaba exfideszes VII. kerületi önkormányzati képviselőt – egy másik, az ügyészség számára politikailag fontosabb ügyben szerette volna a vádhatóság szóra bírni, ezért Bróker Marcsi ügyében elmaradt a vádalku, amelyben Czibula az elfogatóparancs visszavonását kérte cserébe. Így a húszmilliárdos csalássorozat forró nyomos információi kihűltek.
| null | 1 |
https://168ora.hu/itthon/az-ugyeszsegnek-mindennel-fontosabb-volt-hunvald-gyorgy-ugye-inkabb-futni-hagytak-broker-marcsit-157317
|
2018-10-11 11:05:55
| true | null | null |
168 óra
|
Hetek óta címlapokon olvashatók a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetből elbocsátott szívsebész, Székely László ügyének újabb és újabb fordulatai. A történet újabb elemekkel bővül, új konfliktusok keletkeznek, és hétfőn már a parlamentben is ez volt a téma.
Nagyon könnyű ebben a történetben fekete-fehér ítéleteket hozni, és ezt meg is teszi mindenki a saját szája íze szerint. Nézzük a két szélső olvasatot:
A főigazgató személyes konfliktus miatt kicsinálja az országos hírű orvost, nem törődve azzal, hogy annak a betegei is ellátatlanul maradnak.
A főigazgató megpróbálja megvívni a harcot egy orvosbáróval, aki hálapénzért dolgozik és megengedhetetlen módon áthágja a jogi és etikai szabályokat.
És az ember csak kapkodja a fejét. Ami normális esetben egy kórház belügye lenne, az ma már országos ügy, amiről napi rendszerességgel jelennek meg cikkek hol az egyik, hol a másik oldal igazságát alátámasztva. A kórház dolgozói és az orvos betegei petíciót írnak alá. Celebek állnak ki a szívsebész mellett, Bayer Zsolt az Intézet főigazgatóját állítja rögtönítélő bíróság elé, a minisztérium és a Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig a szívsebészt. A politika szintjén az egyik oldalon ez a Fidesz-kormány "mindszenti beteg-ügye", a másikon a szívsebész állandó jelzője lesz, hogy ő az, akit "a szocialisták védenek".
Trükkök százai
Bármilyen sok cikk is jelent meg, az országos hírű szívsebész elbocsátásához vezető valódi okokat nem ismerjük. Semmiképpen nem vonható kétségbe egy kórházigazgató joga ahhoz, hogy elbocsásson egy orvost, ha az etikailag elítélhető, a kórház belső szabályzatába vagy törvénybe ütköző dolgot tesz. Az elkövetett szabályszegés súlya azonban nem egyértelmű. A főigazgató súlyos jogi-etikai vétséget és adminisztratív mulasztásokat emleget, de sem a kórház, sem a beteg nem tett máig feljelentést az orvos ellen (feljelentést csak a betegek dokumentumainak nyilvánosságra hozatala miatt tett a kórház).
Ha csak adminisztratív szabályszegések történtek, akkor mi indokolta ezt a drasztikus lépést, az azonnali kirúgást? Kis túlzással ma az egész magyar egészségügy adminisztratív szabályszegések tömkelegén, trükkök százain alapul, mégsem rúgnak ki tömegesen embereket a kórházakból. Ha igazán komolyan vennék ezeket a szabályokat, ma kórházi osztályokat és sürgősségi ellátóhelyeket kellene sorban bezárni, mert sok helyen nincs meg a törvény által előírt mennyiségű szakorvos a betegek ellátásához, ők csak papíron léteznek. Ezek után viszont joggal merül fel az a kérdés, hogy felelősen jár-e el egy vezető, ha ilyen radikális módon szakít egy elismerten jó szakemberrel, és emiatt a műtétre váró betegek szenvednek hátrányt.
Személyes konfliktusok
A történet indulásakor az a narratíva uralta az ügyet, hogy Székely László elbocsátásához csak ürügyet kerestek, a valódi ok a szívsebész és a megbízott főigazgató közötti személyi konfliktus volt. Nem ez volna az egyetlen kórház, ahol vezető posztokra pályázó főorvosok között kibékíthetetlen személyes ellentét vagy szakmai féltékenység lenne. Egy nagy presztízsű országos intézet vezetője nyugdíjba vonul, az utódlásért és a vezető pozícióért ketten szállnak versenybe. Az egyik alulmarad, a harc azonban ezzel nem ér véget. Továbbra is ott vibrál a feszültség a két vetélytárs között, még ha a megbízott főigazgató vezető pozíciót is ajánl ellenfelének. De nem tudnak dűlőre jutni, a szívsebész osztálya mellé létrehoznak egy érsebészeti osztályt, a kapacitások és a műtéti lehetőségek szűkülnek. Azt valószínűleg soha nem fogjuk megtudni, hogy ebben a harcban ki milyen eszközökhöz folyamodott, ki hogyan nyúlt át a másik feje fölött, klasszikus kifejezéssel hogyan próbálta megfúrni a másikat.
Aztán szeptember 19-én reggel a megbízott főigazgató behívja magához a szívsebész főorvost és közli vele: felmenti a munkavégzés alól, ki van rúgva, innentől nem is kell bejárnia dolgozni. A hivatalos indok egy komplikációkkal teli tavaszi műtét, amit a szívsebész hajtott végre az Intézetben.
Megcsináljuk okosba'?
Valljuk be, tényleg nem szokványos dolog, hogy egy állami kórházban az állami egészségbiztosító által finanszírozott szívműtét közben egyszer csak megjelenik egy másik kórházban dolgozó privát plasztikai sebész, és kicseréli a beteg sérült mellimplantátumát. Súlyos jogi és etikai vétség, mondja az igazgató, és abban teljesen igaza van, hogy egy állami kórházban mégiscsak vannak szabályok, nem lehet haveri vagy bármilyen más alapon csak úgy behívni egy orvost a műtőbe, aki egy adott ponton beszáll az operációba. Mert mi van, ha a műtétnél hibázik a külsős orvos? Ki viseli ilyenkor a felelősséget? A kórház, amelynek vezetése nem is tudott a beugró orvosról? Ebből a szempontból teljesen érhető a kórház főigazgatójának lépése.
A közvélemény egy részének közben mindebből valószínűleg annyi jött le, hogy a szívsebész úgy gondolhatta: ha már csinálnak egy szívműtétet, egy füst alatt gyorsan cseréljék is ki a beteg mellimplantátumát - egy műtét, egy altatás, two in one, egyet fizet kettőt kap alapon. De a valóságban nem ez történt.
A szívsebész számított arra, hogy a már műtét előtt is sérült mellimplantátum gondokat fog okozni a beavatkozásnál, ezért előzetesen plasztikai sebésszel is konzultált. Aztán a rossz forgatókönyv valósult meg. A szivárgó mellimplantátumból a szilikon a megnyitott szívbe folyt. Félő volt, hogy a véráramba is bekerül, ami halált okoz. Jött a plasztikai sebész a szomszéd kórházból, hozott magával egy új implantátumot, segített kitakarítani a szilikont, és rekonstruálta a beteg sérült mellét. A beteg a szivárgó szilikon miatt tüdővérzést is kapott, emiatt bekapcsolódott a műtétbe egy szintén másik kórházból érkező tüdősebész, majd egy bronchológus is.
A szívsebész szemszögéből ez egy súlyos komplikációkkal járó műtét volt, ami közben improvizálni kellett, és mindent el kellett követni a súlyos következmények elhárítására. Az operáció közben csak a sérült mellett hozták helyre, tehát nem cserélték ki mindkét implantátumot, azaz mégsem az történt, hogy egy államilag finanszírozott szívsebészeti beavatkozás leple alatt gyorsan elvégeztek okosba' egy privát szépészeti beavatkozást is.
Ma egyre több nőnek van magánorvos által készített mellimplantátuma, és érdemes elgondolkodni azon, hogy vajon a magyar egészségügyi szabályozás mennyire követi ezt a trendet. Mennyire tisztázott egyáltalán, hogy mi történjen ezekkel az implantátumokkal (főleg ha hibásak) egy állami finanszírozású műtét közben. Ebből lesz az, amit itt látunk: a XXI. századi high-tech orvoslás és a kelet-európai sufnituning furcsa keveréke. A végeredmény pedig jelen esetben az, hogy a beteg életben maradt, és a vártnál jóval hosszabb lábadozás után felépült, a másik implantátumát pedig majd egy újabb műtéttel kell kicserélni.
Para
Hálapénz, hálapénz, hálapénz - skandálja most valószínűleg kórusban mindenki. Volt ebben hálapénz? Ne legyünk naivak. Ha egy normál szülésért, epekőműtétért vagy hozzátartozónk szimpla normális ápolásáért is hálapénzt adunk, nehéz elképzelni, hogy egy kismetszéses szívműtétnél ez ne így lenne. Vajon a plasztikai sebész és a többi külsős orvos is csak szimpla kollegialitásból vagy emberbaráti szeretettől vezérelve volt ott ennél a komplikált beavatkozásnál? Ugyan.
Itt ingoványos talajra értünk. A hálapénz a magyar egészségügyi rendszer súlyos, rendszerszintű betegsége. Hivatalosan mindenki elítéli, de mindenki adja, viszont nem mindenki kapja. A paraszolvencia 70-80 százalékából jellemzően a magyar orvosok középgenerációjának egy meglehetősen szűk rétege részesül. Az egészben az a dühítő, hogy a hálapénz a mai viszonyok között kiirthatatlan, nélküle összeomlana a rendszer. Mert ugyan meddig kamatoztatná a speciális műtétekben megszerzett tapasztalatát bármilyen orvos Magyarországon havi nettó 250-300 ezer forintos fizetésért, ha lehetősége lenne ugyanezt Ausztriában, Németországban vagy Norvégiában 5000-8000 euróért végezni?
Könnyű mondani, hogy keressen ennyit legálisan Magyarországon is az orvos, és akkor itthon marad, de tudjuk, hogy ez a mai viszonyok között lehetetlen. A rossz nyelvek szerint már csak azért is, mert néhány orvos talán külföldön sem keresne meg annyi pénzt, mint amennyit itthon "adómentesen" megkap borítékban.
A hálapénz a beteg szempontjából igencsak előnytelen "szerződés", mert nem tudja, mit kap cserébe és reklamálni se könnyű. Az egészségügyi kiadások egyharmadát közben ma már a lakosság úgyis saját zsebéből fizeti. Nem lenne tisztább akkor, ha a beteg a paraszolvencia több százezer forintos összegét egy kiegészítő biztosítás keretében fizetné meg, és akkor a pénzéért valódi garanciát kapna, a műtét minden résztvevője pedig köteles lenne teljes felelősséget vállalni a munkájáért?
Magasiskola
A történet második felvonása, hogy a szívsebész felmentése után az ország vezető egészségügyi intézetében kiderült, nincs másik ember, aki hasonló tapasztalattal, önállóan képes lenne kismetszéses szívműtéteket végezni. Hogy lehet, hogy ezt a műtéti eljárást csak Székely László és még néhány ember tudja az országban? A Magyar Narancsban megjelent - azóta részben korrigált - véleménycikk ebben is a hálapénzt éri tetten mondván egy ilyen jól jövedelmező speciális tudást érthető okokból nem szívesen oszt meg az ember másokkal. Ez azonban pont Székely László esetében nem igaz. Az Intézetben két olyan fiatal tanítványt is kinevelt, akik ma már járatosak ebben a műtéti technikában, de egyik munkatársa vele együtt mondott fel. Székely László lehetőséget adott nekik, segítette őket a műtétekre való felkészülésben, asszisztált nekik az operációk során, és többször tartott oktató-bemutató műtéteket a pécsi egyetemen is.
Nem hagyható figyelmen kívül az ügyben a szívsebész szakmán belüli féltékenység sem a Székely-féle eljárás és annak képviselői iránt. Az általa alkalmazott technikával nem kell átvágni a szegycsontot a műtéteknél, ezért sokkal gyorsabb a beteg felépülése. Ezt a műtétet kis vágásokon keresztül, pálcákra szerelt eszközök segítségével végzik. A kulcslyuksebészetnek ez a formája a hagyományosnál jóval nagyobb kézügyességet követel, komplikációk esetén pedig kötél idegeket az orvostól. Nem véletlen, hogy ezt a macerás, de a betegnek jóval kedvezőbb technikát csak kevesen kezdik el megtanulni, még kevesebben lesznek sikeresek benne, és a szívsebészek egy része inkább azt mondja: ez csak felelőtlen bűvészkedés, a klasszikus sebészetből kivált elitista magasiskola.
Valami miatt Nagy Anikó egészségügyi államtitkár mégis úgy látta: ha már két dudás nem fér meg egy Kardiológiai Intézetben, mégsem lenne jó, ha kárba veszne a kirúgott szívsebész speciális tudása. A háttérben tető alá hozott egyezség az lett volna, hogy Székely még megcsinálja előjegyzett műtéteit a kardiológiai intézetben, aztán a Honvédkórházban folytatja munkáját, az ottani specialista pedig átmegy a kardiológiai intézetbe. Pontosan nem tudni miért, de ez az egyezség végül nem jött létre, Nagy Anikó pedig távozott.
Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter egy csütörtöki interjúban határozottan cáfolta, hogy ő avatkozott volna bele ebbe a folyamatba. A szavaiból azonban az derül ki, hogy Székely Lászlóval mintha példát akartak volna statuálni, Kásler szerint ugyanis nem lehet olyan orvos, "aki többet engedhet meg magának, mint mások, esetleg mindent."
Váratlan gyorsaság
És a történetnek még itt sincs vége. Harmadik felvonás. Meghal egy beteg, aki korábban Székely Lászlónál volt vizsgálaton, ő indította el az eljárást egy aortájába ültetendő eszköz beszerzésére, de közben az orvost kirúgják, a beteg nem kerül be a műtéti előjegyzésbe, majd a salgótarjáni kórházban átszakadt a főverőere és meghal. Ki a felelős? A kirúgott orvos vagy az, aki kirúgta őt? Vajon a beteg ma életben lenne, ha Székely László most is az intézetben dolgozik? Ezek azok a kérdések, amelyekben semmiképen nem kívánunk mi állást foglalni, hiszen ennél jóval egyszerűbb orvosi kérdésekben is éveken át képesek szakértők egymásnak homlokegyenest ellentmondó szakvéleményeket letenni a bíróság asztalára.
Az ügy tétje azonban mostanra felszorzódott, és úgy tűnik ezen a szinten már minden eszköz megengedett. Talán emlékeznek arra, hogy az SZDSZ-es kórházreform koporsójába az első szöget Lázár János akkori hódmezővásárhelyi polgármester ütötte be, amikor azt állította: egy mindszenti beteg a kórházreform első áldozata, aki a rendszer átalakítása miatt halt meg. Az az ügy sem volt fekete-fehér kezdve onnan, hogy a beteg saját felelősségére távozott a kórházból, és egy orvos is hibázhatott, csak azt tudni, hogy még négy évvel az eset után is zajlott a per a bíróságon.
Ehhez képest itt meglepő gyorsaságra kapcsolt az államigazgatás. Néhány nap alatt lezártak egy olyan vizsgálatot egy olyan ritka betegség ügyében, amellyel Magyarországon eddig csak néhányan foglalkoztak, amelyről a nemzetközi ajánlások sem egyértelműek, és amelyhez sem Székely doktort, sem az általa felkért angol orvost nem kérdezték meg.
A betegek pedig csak várnak, csak várnak, csak várnak.
(Borítókép: Mohai Balázs / MTI)
|
Egy szívsebész kicsinálása vagy leszámolás egy orvosbáróval?
|
Bármilyen sok cikk is jelent meg, az országos hírű szívsebész elbocsátásához vezető valódi okokat nem ismerjük. Semmiképpen nem vonható kétségbe egy kórházigazgató joga ahhoz, hogy elbocsásson egy orvost, ha az etikailag elítélhető, a kórház belső szabályzatába vagy törvénybe ütköző dolgot tesz. Az elkövetett szabályszegés súlya azonban nem egyértelmű. A főigazgató súlyos jogi-etikai vétséget és adminisztratív mulasztásokat emleget, de sem a kórház, sem a beteg nem tett máig feljelentést az orvos ellen (feljelentést csak a betegek dokumentumainak nyilvánosságra hozatala miatt tett a kórház).
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2018/10/11/szekely_laszlo_andreka_peter_orszagos_kardiologiai_intezet_mutet_szivsebesz_halapenz/
|
2018-10-11 12:55:20
| true | null | null |
Index
|
“Intézkedtünk arról, hogy a HMSZ-nek valamennyi számlája ki legyen fizetve” – ezt mondta kedden este a hódmezővásárhelyi stadion előtt Márki-Zay Péter, a polgármester a stadion bezárása miatt tartott fórumot. A cég így a költségvetésben szereplő 50 millió forint mellé további 45 milliót kapott.
A HMSZ, vagyis az önkormányzati tulajdonú Hódmezővásárhelyi Működtető és Szolgáltató Zrt. felelős a stadion üzemeltetéséért.
A cég azután került reflekorfénybe, hogy bejelentette, a gyerekek százainak sportolási lehetőséget biztosító helyet a hónap végén finanszírozási gondok miatt bezárja. Kovács Pál igazgató a fórumon azt mondta, valóban nehéz helyzetben vannak, ennek oka az alulfinanszírozottság, de ez nem tegnapi történet.
A cégvezető arra azért nem vetemedett, hogy a fideszes többségű közgyűlést hibáztassa, pedig a városi pénzből, adóforintokból üzemelő HMSZ költségvetését még az időközi polgármester-választás előtt az akkor még Hegedűs Zoltán vezette közgyűlés fogadta el.
Hogy időközben mi változott, csak találgatni lehet, a 444.hu írt arról, hogy a vásárhelyi focicsapat körül elfogytak a támogatók, nincs TAO-pénz. Pedig ebből jutott sok százmillió a stadionra is, vagyis a pénzhiány, úgy tűnik, tovagyűrűzik.
Az sem titok, hova lett a pénz. A fidesz-közeli promenad.hu számolt be arról, hogy Lázár János immár nem Hódmezővásárhelynek, hanem új székhelyének, Makónak gyűjti a támogatást.
A képviselő azt nyilatkozta a portálnak, “megkerestem 1-2 céget, 80 millió forintos TAO-t sikerült idáig intézni. Ez meglesz. (…) Továbbá azt javaslom polgármester asszonynak, írjunk közösen egy levelet azoknak a cégeknek, amelyek nem makóiak, de Makó környékén dolgoznak. Ilyen a Délút, az Építészmester, a Bodrogi Bau és még sorolhatnám. Tőlük a 2018-2019-es TAO-t el kell kérni Makó számára”.
A vásárhelyi sportpálya bezárása csak a jéghegy csúcsa. Márki-Zay Péter folyamatosan csődről beszél, miközben a fideszesek állítják, nincs erről szó. Vagyis de, csak épp a polgármester vitte csődbe a várost. Tény, hogy az évek óta – ahogy az a legtöbb önkormányzati tulajdonú médiával megesik – veszteséget termelő városi tévé lehúzza a rolót. Az sem titok, hogy a fürdő is nehézségekkel küzd. Miközben a Fidesz helyi elnöke állítja, “több mint 4 milliárd forint áll a város bankszámláin”, vagyis a csőd voltaképpen Márki-Zay titkos terve.
A péntekre összehívott közgyűlésnek ez a látszólagos ellentmondás lesz tárgya. Az egyik, a város pénzügyeit érintő előterjesztés szerint a város kifizetetlen szállító állománya 1,6 milliárd forint. Ezt már nem a polgármester, hanem a városi hivatal, a Közgazdasági Iroda állítja.
Azt is írják, hogy valóban van pénz a számlákon, mintegy 5,5 milliárd forint, de ezek pályázati, valamint konkrét célra megjelölt források. Szerintük az év végéig a város még 1 milliárd forintra számíthat, miközben a még előre tervezett kiadások 1,49 milliárd forintra rúgnak.
A dokumentumból kiderül, hogy – természetesen már Márki-Zay polgármestersége idején – az állam 460 millió forint fel nem használt pályázati pénzt kért és kapott vissza Hódmezővásárhelytől, valamint, hogy a korábbi évek szabálytalan gazdálkodása miatt 480 milliót fizettek vissza a Belügyminisztériumnak. Az önkormányzati cégek törzstőke pótlása pedig 329 milliót igényelne.
A helyzet miatt Márki-Zay hitelt akart felvenni, de ezt a fideszes többségű közgyűlés megvétózta. Hétvégén a polgármester még azt is felvetette, hogy a patthelyzet megoldása a közgyűlés feloszlatása lehet, de erről a fideszesek hallani sem akarnak – ezt az RTL Híradónak mondta Havasi Katalin, a Fidesz helyi elnöke.
A pénteki közgyűlésen valószínűleg újra egymásnak ugrik a polgármester és a testület, valószínűleg az is kiderül, kinek az érdeke a városban sportoló diákok ellehetetlenítése.
|
Csődben van-e Hódmezővásárhely? Az állam csaknem egymilliárdot vont el a várostól
|
Több milliárd forint számlapénze van Hódmezővásárhelynek, Márki-Zay Péter mégis csődről beszél. A két állítás nem zárja ki egymást, ugyanis a pénteki közgyűlés előkészítő anyagából kiderül: a város legtöbb forrása célhoz kötött, miközben már 1,6 milliárd forint szállítói tartozást görget Hódmezővásárhely. A városvezető hitel-felvételt tervezett, de ezt a fideszes többségű közgyűlés megvétózta. Patthelyzettől és egymás hibáztatásától hangos Hódmezővásárhely.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2018/10/11/csodben-van-e-hodmezovasarhely-az-allam-csaknem-egymilliardot-vont-el-a-varostol/
|
2018-10-11 12:59:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az állami vagyonkezelő 150 millió forintos juttatásával május 23-án bejegyezték a Turisztikai Marketingkommunikációs Ügynökség Nonprofit Kft.-t, amelynek legfőbb feladata a turisztikai marketing összehangolása, az imázskiadványok elkészítése – olvasható a legfrissebb HVG-ben. A kormány még az év elején határozta el a cégalapítást, amely most történt meg.
Az újabb állami vállalatot a 32 éves Osváth Eszter vezeti, aki előzőleg a közszolgálati média egyik cégében Kálomista Zsuzsannával párhuzamosan volt vezető pozícióban. Kálomista neve onnan ismerős, hogy Orbán Viktor kormányfő lelkes támogatójának, Kálomista Gábor producernek a felesége.
Osváth Eszter azonban nemcsak az új ügynökség irányítója, hanem a Frank Digital kommunikációs tanácsadó cégnek a tulajdonosa is, méghozzá 2017 nyarától, amikor az Origo hírportál cégcsoportja Matolcsy György jegybankelnök fiához került.
A Frank Digital nem Matolcsy Ádámé lett, de a cég előtte és utána is részesült a Magyar Nemzeti Bank forrásaiból. Eleinte támogatást kapott a jegybanki alapítványoktól, 2017 őszén pedig az állami plakátkampányokban részt vevő New Land Media Kft.-vel közösen 1,5 milliárd forintos megbízást nyert el az MNB-től a fogyasztóbarát hiteltermékek jegybanki minősítésének kommunikációjára.
A februári kormányhatározat szerint az új állami kommunikációs ügynökség felett az MTÜ gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Az MTÜ 1,9 milliárd forintot kapott az országmárka kidolgozására.
További részletek a HVG e heti számában olvashatók.
|
Megbízható kezekbe került az országimázs kommunikációja
|
Megalakult a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) kommunikációs ügynöksége, holott két évvel ezelőtt éppen azért hozták létre az MTÜ-t, hogy minden feladat, különösképpen pedig a kommunikáció egy kézben legyen.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20180531_Fontos_kezekbe_kerult_az_orszagimazs_alakitasa
|
2018-05-31 14:15:00
| true | null | null |
HVG
|
Egész nyárra kibérelt egy révfülöpi szállodát a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA), hogy ott forgassa a köztévé nemsokára induló Balatoni nyár című délelőtti műsorát. Júniustól augusztusig nagyjából negyvenfős stáb vonul le a Balaton partjára, hogy azt filmezze például, ahogy vitorlázni tanul Kovács István egykori ökölvívó. A köztévé elnökének is jelölt, révfülöpi önkormányzati képviselőként is dolgozó producer, Kálomista Gábor azt mondja, nincs köze a letelepüléshez, csak annyit harcolt ki, hogy az idén ne Horvátországba, hanem a Balatonhoz menjen a stáb.
"A színes magazinokból részletes képet kaphatnak a nyaralni indulók a tó és környéke turisztikai látványosságairól, kulturális nevezetességeiről, sportolási lehetőségeiről. A Fogj szelet! rovatban például kilenc héten át követhetik reggelente a nézők, hogyan tanul meg vitorlázni Kovács Kokó István olimpiai bajnok ökölvívónk" - így ajánlja új, Balatoni nyár című műsorát a Magyar Televízió. A június 20-án induló délelőtti magazinért nagyjából negyvenfős stáb költözik le augusztus végéig Révfülöpre, a műsort készítő Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) ezért egész nyárra kibérelt egy Balaton-parti szállodát.
Naponta körülbelül egymillió, kedvezménnyel
A honlapja szerint hatvan kétágyas szobával rendelkező Hotel Révfülöpben egy szoba tavaly éjszakánként 14 ezer forintba került. A hotelhez tartozó nyolc apartman darabját pedig húszezer forintért lehet kibérelni egy éjszakára. Vagyis - ha a honlapon szereplő árakkal számolunk - nagyjából 800 ezer-1 millió forintba kerülhet egy éjszakára a szálloda. A szobák bérléséhez hozzá kell adni a műszaki költségeket is, a stúdió berendezését, és néhány hotelszobából például vágószobát alakítanak ki.
A Balatoni nyár június 20-ától augusztus 19-éig lesz látható az MTV-n és hallható a Kossuth Rádióban (Balaton közelről címmel hétköznaponként félórás műsor készül), ez alapján a műsor körülbelül hatvan-hetven adással fut majd, eddig kell fizetni a napidíjat a hotelnek. A szállodát hetven napra bérli ki az MTVA, vagyis csak a szállás költsége a honlapon közölt árak alapján nagyjából 70 millió forint lehet kedvezmények nélkül.
Kondor Géza, a Hotel Révfülöp üzemeltetője az árakról annyit mondott, hogy a hotelt egész nyárra lefoglaló MTVA kedvezményt kap az összegből, de azt nem árulta el, mennyit engedett a szálloda. Megkérdeztük az MTVA-t is, hogy hány fős stáb dolgozik nyáron Révfülöpön, mekkora a műsor költségvetése és mennyibe kerül a szálloda kibérlése, de Cserháti Ágnes szóvivő csak annyit mondott, hogy a héten tartanak sajtótájékoztatót a műsorról.
"Lehetőséghez jut a település"
A szóvivő arra a kérdésre sem válaszolt, hogy miért a Hotel Révfülöpöt választották ki a műsor bázisának, és hogy volt-e pályáztatás, megnéztek-e másik balatoni helyszínt. Kondor Géza, a Hotel Révfülöp üzemeltetője azt mondta, nem tudja, miért ezt a szállót választotta az MTVA, de örül annak, hogy az egész nyárra vannak vendégei a szállodának. A Hotel Révfülöp - az üzemeltető elmondása szerint - kétéves szünet után 2009-ben nyílt meg újra, azóta csökkentett üzemmódban működik, és jövőre szeretnék négycsillagos szállodává fejleszteni a hotelt. A hotel honlapja szerint jelenleg kétcsillagos a szálloda.
A révfülöpi móló
Kondor a hotel üzemeltetése mellett a település Gazdasági, Településfejlesztési és Turisztikai Bizottságának elnöke is, azt mondta, örül Révfülöp "tévés marketingjének". "Habár a műsor az egész Balatonról szól, mindenképp hasznos, hogy a mólón háttérben látszik majd a Révfülöp felirat" - jelentette ki Kondor, aki a turisztikai bizottságban együtt dolgozik a szintén önkormányzati képviselő Kálomista Gáborral, a Magyar Producerek Szövetségének elnökével, akit tavaly ősszel a Médiatanács a Duna TV, majd a Magyar Televízió vezérigazgatójának is jelölt. Egyik posztra sem választották meg, de a felesége, Kálomista Zsuzsanna március óta az MTVA Archívum és Filmbeszerzési igazgatója.
Kondor azt mondta, "ha esetleg Kálomista lobbitevékenysége volt, hogy Révfülöpre jön a köztévé forgatni, akkor hálásak vagyunk érte". Kálomista Gábor viszont azt mondta az [origo]-nak, hogy "a lobbitevékenysége kimerült abban, hogy elérje, az idén ne Horvátországról, hanem a Balatonról készüljön tévéműsor". Kálomista Gábor azt mondta, "azt se tudom, milyen szerződést kötöttek a hotellel. Lehet, hogy nehéz elhinni, hogy valaki nem akar lopni ebben az országban, de én nem".
Az önkormányzatot senki nem értesítette hivatalosan arról, hogy az MTV egész nyáron a településen fog forgatni, de örülök neki - mondta az [origo]-nak Miklós Tamás, Révfülöp polgármestere. A májusi képviselő-testületi ülésen Kálomista Gábor tájékoztatta a képviselőket a polgármester szerint, hogy "biztossá vált az, hogy mekkora lehetőséghez jut a település" az által, hogy a Balatoni nyár Révfülöpön készül. A polgármester azt mondta, hogy Kálomista arról is beszélt, hogy "helyi vállalkozók is segítettek abban, hogy Révfülöpről legyen a közvetítés".
Kezdődnek az elbocsátások
A nagyobb költségvetésű, külső helyszínen forgatott műsor éppen akkor indul, amikor megkezdődik a bejelentett hatszáz fős létszámleépítés a közmédiánál (erről bővebben itt olvashat). Információnk szerint éppen a június 20-ai héten kezdik értesíteni a dolgozókat, elküldik-e őket az MTVA-tól. A leépítési listán lévő emberek közel fele egykori MTV-s alkalmazott, de több mint 150 embert küldenek el az egykori rádiós dolgozók közül (január óta a közmédiumok nagyjából háromezer dolgozóját az MTVA alkalmazza). Információnk szerint a leépített dolgozók több mint a felét a műsorgyártás területéről küldi el a cég.
|
Egy egész szállodát bérelt ki nyárra az új műsort forgató MTV
|
Egész nyárra kibérelt egy révfülöpi szállodát a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA), hogy ott forgassa a köztévé nemsokára induló Balatoni nyár című délelőtti műsorát. Júniustól augusztusig nagyjából negyvenfős stáb vonul le a Balaton partjára, hogy azt filmezze például, ahogy vitorlázni tanul Kovács István egykori ökölvívó. A köztévé elnökének is jelölt, révfülöpi önkormányzati képviselőként is dolgozó producer, Kálomista Gábor azt mondja, nincs köze a letelepüléshez, csak annyit harcolt ki, hogy az idén ne Horvátországba, hanem a Balatonhoz menjen a stáb.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/2011/06/egesz-nyarra-kiberelte-a-hotel-revfulopot-az-mtva-a-balatoni
|
2011-10-06 14:19:00
| true | null | null |
Origo
|
Két rendőrautó érkezett pénteken az épülethez, amely kapujánál tüntetők gyűltek össze, igazságszolgáltatást követelő jelszavakat harsogtak, és a miniszterelnököt bűnözőnek nevező, hatalmas zászlót feszítettek ki.
A rendőrség ezúttal sem tájékoztatta a nyilvánosságot a kihallgatásról, de sajtóértesülések szerint Netanjahut a négyezres aktának nevezett Bezeq-üggyel kapcsolatosan faggatták a nyomozók. Arra próbálnak fényt deríteni, hogy Netanjahu 2017-ig, miniszterelnökként a médiaügyi minisztériumot is vezetve azért hozott-e a közérdekkel ellentétes, a Bezeqnek kedvező döntéseket, hogy cserébe a vállalat tulajdonában álló, népszerű Walla honlapon kedvezőbb színben tüntessék föl a Netanjahu házaspárt, valamint hozott-e a céggel kapcsolatos döntéseket azután, hogy Saul Elovics főrészvényessel ápolt baráti kapcsolatai miatt ettől kifejezetten eltiltotta a legfőbb ügyész. A híradások szerint a pénteki kihallgatáson kifejezetten az Elovicscsal fenntartott kapcsolatairól kérdezik a miniszterelnököt.
Az izraeli média úgy tudja, hogy a tavaly indított büntetőjogi eljárásban a pénteki az utolsó rendőrségi kihallgatás. Az év elején a rendőrség a Bezeq-ügyben már őrizetbe vett két, Netanjahuhoz közel álló embert.
A rendőrség az idén már négyszer, tavaly pedig hétszer hallgatta ki a kormányfőt jeruzsálemi rezidenciáján, a szóban forgó, illetve két másik, 1000-számú és 2000-számú aktaként ismert ügyekben, amelyek a milliárdos oligarcháktól kapott nagy értékű ajándékok elfogadására, illetve médiabefolyásolási korrupciós ügyekre vonatkoznak.
A rendőrség február közepén az utóbbi két ügyben már vádemelést javasolt, de erről Aviháj Mandelblit legfőbb ügyész mindeddig nem hozott döntést.
Benjámin Netanjahu többször elutasította és megalapozatlannak nevezte a vele szemben felmerült gyanút, és azt hangoztatta, hogy boszorkányüldözés folyik ellene.
|
Netanjahut megint kihallgatták egy korrupciós ügyben
|
A rendőrség sajtóértesülések szerint ezúttal a Bezeq távközlési vállalat korrupciós ügyével összefüggésben faggatta az izraeli miniszterelnököt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20180817_netanjahut_megint_kihallgattak_egy_korrupcios_ugyben
|
2018-08-17 14:54:00
| true | null | null |
HVG
|
Farkas Milán szerint, minden akkor kezdődött, amikor jelentkezett egy hirdetésre, amelyet Kusper Zsolt, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének (MOMSZ) elnöke tett ki a Grafikus munkák Facebook csoportban 2017. augusztusában. A felhívás úgy szólt: egy újonnan induló párt grafikai arculatát kellene megtervezni. Farkas úgy tudja, 15-20 grafikus jelentkezett, közülük választották ki őt.
Az, hogy milyen pártról van szó, csak később derült ki, egész pontosan szeptemberben. Akkor hallott először az Elégedett Magyarországért Mozgalomról (EMMO). És elkezdte megismerni a megbízóit is szép lasan. Azt meséli, Kusper Zsolt egyszer csak megkérdezte tőle, szereti-e a pénzt, mert ő olyan emberekkel szeret együtt dolgozni, akik szeretik. „Én erre csak annyit reagáltam, hogy én megdolgozni szeretek a pénzemért, mert szeretek dolgozni, azért pedig fizetést kapni” – idézi fel a beszélgetést Farkas.
Októberben aztán szerződést is kötöttek, bár kicsit furcsállta, hogy hiába kérte ő jóformán havonta, de a saját példányát csak nem kapta meg. Farkas azt mondta „folyamatos kifizetések mellett a munkadíj fennmaradó összege áprilisban lett volna esedékes, amikor befejeződik a munka”. A grafikus elismeri, nagyon nehéz időszak következett, ugyanis a megbízást a főállása mellett vállalta be, de erről egyébként tájékoztatta Kusperéket is. Mindenesetre így a nagyon nehezen haladt a munkával, volt, hogy éjszakázott. Már ott tartott – állítja -, hogy besegítő alvállalkozónak felkér egy másik grafikust. Külön gondot jelentett, hogy elmondása szerint a többnyire ő írta a szövegeket is, még briefet (ez egy olyan dokumentum, amiben a megrendelő információval látja el a pályázót az adott feladatról - szerk.) sem kapott. Ez leginkább a weboldalnál jelentett gondot, hiszen „tartalom nélkül nem tudok grafikát gyártani”.
Farkas Milán azt mondja, végül november végére készült el mindennel, élesítette volna a weboldalt is, de végül erre nem került sor, mert végleges tartalmat nem kapott hozzá. Ezután azt várta, hogy kapja meg a további anyagokat, illetve a véleményeket és a módosítási kéréseket, de ezek sem érkeztek már meg.
Innen a helyzet még zűrösebbé vált. A grafikus szerint a kommunikáció végig hiányos volt, ő kizárólag Kusper Zsolttal tartotta a kapcsolatot, arról sem tud, hogy mások kaptak volna másolatot a levelezéseikről. Kusper azonban novemberben lemondott az elnökségről, de más kapcsolattartó nem jelentkezett.
Ha Farkas Milán eddig nem lett volna tisztában azzal, hogy kamupárttal van dolga (bár elég árulkodó lehetett volna, hogy az EMMO-t mindössze fél éve alapították), az végképp mindent elárult, amikor felkérték: legyen szombathelyi képviselőjelölt, amit persze nem vállalt el. Ám ő még mindig reménykedett abban, hogy megkapja a pénzt, amit ígértek neki. „Lehet, hogy hiba, de én alapvetően megbízom az emberekben” – magyarázza, majd még hozzáteszi, Kusper Zsolttal bizalmasabbá vált a viszonya, mint egy szokásos megbízó/megbízott kapcsolat, így meg sem fordult a fejében, hogy átverhetik. „Ha őszintén nézzük, végig tudtam, hogy kamupárt vezetője a megbízóm. De egy kamupártnak is vannak kiadásai, gondoltam grafikai arculatra mégiscsak költenek. Csak bíztam benne, hogy mivel nem többmilliós összegről van szó, legalább én ki leszek fizetve. Másrészt én végig jó grafikai lehetőséget láttam az egészben, egy nagyon jó referenciaanyagot.”
Aztán kiderült, hogy mégis ez történik. A 2017 decemberében, majd 2018 januárban kiállított számlákat már nem fizették ki, igaz, további megrendelések sem érkeztek. „Az volt az indoklás, hogy lassú voltam, de az általam okozott károktól nagylelkűen eltekintenek. Januárban telefonon elértem Zsoltot, aki csupán annyit mondott, hogy az EMMO elnöke a választásokkal van elfoglalva, nem kíván együttműködni, és egyébként sem elégedett a munkámmal” - meséli.
Farkas ekkor számolta össze, mennyit bukott ő az ügyleten. Azt állítja, 1,2 millió forintnyi munkát végzett el, amiből 200 ezret fizettek ki. A többit próbálta megszerezni a párttól, hiszen – mint mondja – azért megdolgozott. Február 8-án fizetési felszólítást küldött nekik, de nem reagáltak. Erre ügyvédet keresett, hogy a pénz visszaszerzésével megbízza. Azt állítja, a Facebookon több helyen is megosztotta a történetét, ám Kusper Zsolt letiltotta kommentjeit a párt oldaláról.”
A hvg.hu e-mailben érte el Kusper Zsoltot, akitől szerettük volna megtudni, mi is volt valójában a céljuk a választások kevesebb mint egy évvel alapított párttal, és kifizetik-e valaha Farkas Milán követeléseit. A Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnöke annyit válaszolt: „Megkeresésére tájékoztatom, hogy az Elégedett Magyarországért Mozgalom (EMMO) a Fővárosi Törvényszéken 01-02-0016649 nyilvántartási szám alatt jogerősen nyilvántartásba vett politikai párt, amelyet Nagy-Kovács Géza Csaba ügyvezető elnök önállóan jogosult képviselni. Ebből következően kizárólag az ügyvezető elnök jogosult eljárni, illetve jogi nyilatkozatokat tenni. Ezért kérem, hogy a jövőben kérdéseivel ‒ ide értve Farkas Milán grafikus vállalkozó és az EMMO között fennálló nem, illetve hibás teljesítésből adódó elszámolási vita ügyében ‒ közvetlenül az erre illetékeshez fordulni szíveskedjen.”
Megkerestük Nagy-Kovács Géza Csabát is, de választ nem kaptunk.
|
Kamupártot vádol egymilliós átveréssel egy grafikus
|
Farkas Milán azt mondja, az arculattervezés mellett képviselőjelöltnek is felkérték, mégis későn kapcsolt, hogy az Elégedett Magyarországért Mozgalom csúnyán becsapja. Most futhat a pénze után, de sok esélye nincs megkapni azt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20180818_Kamupartot_vadol_egymillios_atveressel_egy_grafikus
|
2018-08-18 15:08:00
| true | null | null |
HVG
|
A BDPST Zrt. tőzsdei ügyletének ismertetésekor a főtulajdonos Tiborcz István a BDPST Group kifejezést is használta, immár indokoltan, mert a minap a zrt. leánycégeként megalakult a BDPST Hotel Management Zrt. is.
Ennek vezérigazgatója Somlyai Zoltán, aki az ötcsillagos budapesti szálloda, a Kempinski vezetője volt, amikor Orbán Ráhel ott dolgozott értékesítési menedzserként. A kormányfő lánya azóta az állami turisztikai menedzsment egyik tanácsadója lett. Somlyai az elmúlt években több olyan szállodaügyletben, illetve hotelirányításban is részt vett, amelyben Orbán Ráhel férje, Tiborcz István vagy a kormányfő barátja, Mészáros Lőrinc érdekelt volt.
A szállodai szakember, Somlyai jelenleg is a Hunguest Hotels Zrt. igazgatóságának tagja. A Hunguest a Konzum Nyrt. tulajdonában van, amely csaknem 40 százalékban a Konzum PE Magántőkealapé. Ettől vásárolta most meg Tiborcz cége az alap Appeninn-részvényeinek egyötödét. A bevásárlásnál BDPST Groupról beszélnek, mint vevőről, illetve Tiborcz úgy fogalmazott: a BDPST Group célja, hogy „a két társaság közötti szinergiákban rejlő üzleti potenciált” kiaknázzák. Hogy ez pontosan mit jelent majd, az nyilván kiderül majd.
Az mindenesetre tény, hogy a BDPST-csoport legújabb tagja, a BDPST Hotel Management szállodai szolgáltatásokra készül, amivel adott esetben kiszolgálhatja akár a nem közvetlenül az Orbán családhoz, hanem csak Mészáros Lőrinchez köthető Konzum-csoport szállodáit is. (Az új BDPST-céget is abba a Gellért-hegyi villába jegyezték be, ahova az elmúlt hetekben összevonták Tiborcz István cégeit barátjának, Hamar Endrének az ügyvédi irodájában.)
Persze nemcsak a Hunguest 18 belföldi és 5 külföldi szállodája jöhet szóba, hanem más hotelek kiszolgálása is, hiszen a budapesti belvárosi Dorottya utcában már a kormánytól is kiemelt státust kapott a BDPST luxushotel-fejlesztése.
*Cikkünk előző változatában még azt írtuk, hogy Tiborcz kezébe kerülhet a Hunguest-szállodák kulcsa. Továbbra sem zárjuk ki, hogy ez egyszer bekövetkezik, a mostani hírek azonban nem jelentik ezt.
|
Tiborcznak már szállodaüzemeltető cége is van, közben a Hunguest-tulajdonosokkal üzletel
|
Szállodai szolgáltatásokra alakított céget a napokban a kormányfői vő cége, a BDPST Zrt., éppen az a cég, amely stratégiai befektetőként most vásárolja meg Mészáros Lőrinctől a Konzum PE Magántőkealap egyötödnyi részvénycsomagját az Appeninn Holdingban.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20180823_orban_viktor_tiborcz_istvan_orban_rahel_bdpst_hunguest_hotels_zrt_konzum_nyrt_meszaros_lorinc
|
2018-08-23 15:09:00
| true | null | null |
HVG
|
Az Ikarus Egyedi Kft. közleménye szerint közös érdek, hogy folytatódhasson a termelés és a forgalomba helyezett autóbuszok szervizelése, hiszen a már beszerzett alkatrészeket csak töredékáron lehetne értékesíteni, de minimális befektetéssel 70 csuklós busz, 9 onkológiai szűrőbusz és 6 darab elektromos busz készülhetne belőlük. Felszámolás esetén ezért – mint írták – a követelések az egyezségi ajánlatban leírtaknál jóval kisebb mértékben vagy egyáltalán nem térülnének meg. A termelési terv szerint a buszgyártás a hetedik év után saját tőkéből fenntartható lehet – tették hozzá.
Az Ikarus Egyedi Kft. portfóliója, készletei és munkatársainak szakértelme révén hosszú távú és kiegyensúlyozott szerepet vállalhatna a közösségi közlekedés megújításában – olvasható a közleményben.
A vállalat július 9-én kért csődvédelmet, hogy a csődeljárás alatt reorganizálják a működését és helyreállítsák a fizetőképességét. A kormányt egyúttal arra kérte, hogy minősítse stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté és vegyen részt a reorganizációs folyamatban. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium eleget tett a kérésnek.
|
A csődbe ment magyar buszgyártó adósságai visszafizetését ígéri, de feltételei vannak
|
Az Ikarus Egyedi Kft. folytatná a termelést, ezért megegyezést ajánlott a hitelezőknek, 2025-re fizetné meg minden adósságát.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20180823_A_csodbe_ment_magyar_buszgyarto_igeri_kifizeti_az_adossagait
|
2018-08-23 15:12:00
| true | null | null |
HVG
|
9,5 millió forintos bírság megfizetésére kötelezte a Random Capitalt a jegybank. Az MNB szerint a brókercég piaci visszaélésekre vonatkozó szűrési mechanizmusa, a tranzakciók sztornózási gyakorlata, a befektetési hitelezési és kölcsönzési tevékenysége, a szerződéskötési gyakorlata, valamint egyes nyilvántartási rendszerei nem feleltek meg a jogszabályi elvárásoknak.
A jegybank közleményében azt írja: kiemelten vizsgálta és szankcionálta a Random Capital számviteli, nyilvántartási és informatikai hibákra visszavezethető adatszolgáltatási hibáit, és a jövőben is kiemelt szigorral lép fel az ilyen téren szabálytalankodó piaci szereplőkkel szemben. A Random Capitalnél problémát találtak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére irányuló tevékenységeknél is.
A jegybank összesen 9,5 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki a Random Capitallal szemben. Súlyosbító körülménynek számított, hogy a pénzmosás megelőzési tevékenységet érintő egyes jogsértések huzamosabb ideje fennálltak.
|
Brókercéget büntetett a jegybank
|
9,5 millió forintos bírság megfizetésére kötelezte a Random Capitalt a jegybank. Az MNB szerint a brókercég piaci visszaélésekre vonatkozó szűrési mechanizmusa, a tranzakciók sztornózási gyakorlata, a befektetési hitelezési és kölcsönzési tevékenysége, a szerződéskötési gyakorlata, valamint egyes nyilvántartási rendszerei nem feleltek meg a jogszabályi elvárásoknak.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20180823_Brokerceget_buntetett_a_jegybank
|
2018-08-23 15:14:00
| true | null | null |
HVG
|
A jövőben együttműködik a Konzum-csoport és a BDPST Group az ingatlanbefektetés, az ingatlanfejlesztés – és üzemeltetés területén olvasható az Appeninn közleményében. A Tiborcz István tulajdonában lévő BDPST Zrt. stratégiai befektetőként megvásárolja a Konzum PE Magántőkealap 20,59 százalékos részvénycsomagját az Appeninn Holdingban. A Konzum PE Magántőkealap kizárólagos befektetői Mészáros Lőrinc és felesége, Mészárosné Kelemen Beatrix. A Budapesti Értéktőzsdén közzétett tranzakció zárását követően a tőzsdei társaság irányítása a 33,2 százalékos tulajdonhányaddal rendelkező Konzum-csoportnál marad.
A felek megállapodása szerint a BDPST Group hosszú távú, stratégiai befektetésként kezeli az Appeninn Nyrt.-ben szerzett tulajdonrészét, és a nagytulajdonosok a jövőben közös befektetéseket terveznek a régiós ingatlanpiacon. A BDPST Zrt. két új tagot delegál az Appeninn Holding igazgatótanácsába. Az igazgatótanács döntésének értelmében az Appeninn operatív irányítása két, több évtizedes ingatlanfejlesztési tapasztalattal rendelkező szakemberrel, Tomcsányi Gábor vezérigazgatóval és Somfalvi Péter vezérigazgató-helyettessel egészül ki.
Jászai Gellért, a Konzum Nyrt. elnök-vezérigazgatója szerint a most bejelentett együttműködés újabb fontos lépés az Appeninn Holding júniusban bemutatott növekedési stratégiájának megvalósításában. „A jövőben a stratégiai partnerek közösen kívánnak fellépni annak érdekében, hogy tovább erősítsék az Appeninn retail-, irodapiaci és turisztikai szektorban betöltött szerepét, és a társaság rövid időn belül a régió legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező ingatlan-befektetőjévé váljon” – fogalmazott Jászai.
A tranzakció kapcsán Tiborcz István elmondta: a BDPST Group célja, hogy a saját ingatlanfejlesztő és -üzemeltető szegmensében a piac meghatározó szereplővé váljon. „Jó ideje kerestük ugyanakkor a lehetőségét annak, hogy – elsősorban akvizíció útján – tevékenységünket diverzifikáljuk. A ma bejelentett tranzakció megteremti ennek a feltételeit, és jövőbeni üzleti építkezésünk egyik stratégiai alapját jelenti. A következő időszakban a legfontosabb célunk az lesz, hogy a lehető legteljesebben kiaknázzuk a két társaság közötti szinergiákban rejlő üzleti potenciált” – tette hozzá a BDPST Zrt. tulajdonosa.
„Az Appeninn Nyrt.-ben társasági részesedés megvásárlására kötött adásvételi megállapodás révén sikeresen bővítjük a BDPST Group kompetenciáját a kereskedelmi ingatlanok és irodaházak fejlesztése és üzemeltetése terén” – fogalmazott Tóth Judit vezérigazgató. Hangsúlyozta: „a BDPST Group prémiumkategóriás ingatlanokra fókuszál, elsősorban leromlott állapotú, műemléki épületek helyreállítására, megőrzésére és új, modern funkcióval való megtöltésére. Szakembergárdája évtizedes ingatlanfejlesztői és hotelmenedzsment-tapasztalattal rendelkezik.”
Az Appeninn Holding stratégiája szerint arra törekszik, hogy a társaság tulajdonában lévő portfóliót magas jövedelemtermelő képességű ingatlanokkal gyarapítsa. Ebbe a stratégiába illeszkedik a prémium kategóriás irodaház-portfólió elmúlt hónapokban történt bővítése, a Club Aliga többségi tulajdonának megszerzése, illetve a retail piacon végrehajtott akvizíciók és az ALDI-val kötött megállapodás.
Az Appeninn Nyrt. idén júniusban bemutatott üzleti terve szerint a társaság további dinamikus gyarapodás előtt áll. Az elkövetkező másfél-két évre tervezett fejlesztési és akvizíciós tervei között szerepel további 69 ezer négyzetméter „A” kategóriás irodaépület vásárlása, 80-100 kiskereskedelmi egység és több mint 35 ezer négyzetméter „A” kategóriás iroda fejlesztése, valamint a Mészáros-csoport tőzsdei érdekeltségeiben rejlő ingatlanfejlesztési-és üzemeltetési lehetőségek további kiaknázása.
|
Mészáros és Tiborcz közösen újít fel leromlott, műemléki épületeket
|
A jövőben együttműködik a Konzum-csoport és a BDPST Group az ingatlanbefektetés, az ingatlanfejlesztés – és üzemeltetés területén olvasható az Appeninn közleményében. A Tiborcz István tulajdonában lévő BDPST Zrt. stratégiai befektetőként megvásárolja a Konzum PE Magántőkealap 20,59 százalékos részvénycsomagját az Appeninn Holdingban. A Konzum PE Magántőkealap kizárólagos befektetői Mészáros Lőrinc és felesége, Mészárosné Kelemen Beatrix. A Budapesti Értéktőzsdén közzétett tranzakció zárását követően a tőzsdei társaság irányítása a 33,2 százalékos tulajdonhányaddal rendelkező Konzum-csoportnál marad.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20180823_Meszaros_es_Tiborcz_kozosen_ujit_fel_leromlott_muemleki_epuleteket
|
2018-08-23 15:16:00
| true | null | null |
HVG
|
A Csongrád Megyei Főügyészség csütörtökön egy újabb gyanúsított letartóztatását kezdeményezte a Mini Hungary Park ügyében - írja az ügyészség szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. Úgy tudjuk, a Szeviép-tulajdonos B. Sándorról van szó.
A mórahalmi Mini Hungary Parkot Európa legnagyobb makettparkjaként hirdették alapítói, amelyben 50 magyar műemlék másolatát készítették el 1:25-ös arányú kicsinyítésben. Mindez 650 millió forintba került, amiből 436 millió forint uniós támogatás volt.
Korábban költségvetési csalás gyanújával a NAV nyomozói őrizetbe vették már Dlusztus Imrét, a Délmagyar korábbi főszerkesztőjét, ő volt a parkot üzemeltető Bornemzet Nonprofit Kft. tulajdonosa. Az ügyben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének kísérlete miatt indult nyomozás.
A mostani megalapozott gyanú szerint a Mórahalom külterületén létesítendő és az 1910-es állapotokat tükröző emlékpark megvalósítással összefüggésben a beruházó cég ügyvezetője és a vele vállalkozási szerződésben álló gazdasági társaság vezetője, illetőleg az állami támogatott projekt műszaki ellenőri feladatait ellátó személy egymással összejátszva mintegy 550 millió forint nagyságú vagyoni hátrányt akart okozni az Európai Unió, illetőleg a magyar állam költségvetésének
- írja az ügyészség.
A gyanú szerint a 2013 májusa és 2014 júniusa között benyújtott kifizetési kérelmek során az elkészült makettek darabszámára, illetőleg a projekt készültségi fokára vonatkozóan valótlan tartalmú dokumentumokat nyújtottak be és valótlan nyilatkozatokat tettek, mellyel a projektet kezelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség dél-alföldi regionális kirendeltségét, a DARFÜ-t folyamatosan megtévesztették. A gyanú szerint a projektért felelős személyek el nem végzett munkákra és be nem szerzett dolgokra is folyamatosan kértek támogatást és kifizetést.
Ebből mindössze 50 millió forint térült meg, miután a támogató megtagadta az utolsó kifizetést és 2015. február 2.-én elállt a szerződéstől és visszafizetésére kötelezte a beruházót. A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének kísérlete miatt indult nyomozást a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóság Csongrád Megyei Vizsgálati Osztálya folytatja a Csongrád Megyei Főügyészség irányítása mellett.
A ügyészség nem nevezte meg a mostani gyanúsítottat, de annyit elmondtak: mind a beruházó, mind a kivitelező cégben tulajdonosi érintettséggel bírt, valamint ténylegesen ő irányította az ügyben érintett többi gyanúsítottat, illetőleg adott utasításokat valótlan tartalmú teljesítési igazolások kiállítására, valamint a projekt készre jelentésére. Jelen állás szerint arra is van bizonyíték, hogy a jogosulatlanul felvett támogatásokat másra költötte.
A Szeviép egyik leányvállalatán keresztül volt tulajdonos a parkot üzemeltető cégben. Idén júniusban arról szóltak a hírek, hogy a Szeviép-botrány után Németországban tartózkodó B. Sándor talán hazatérhetett Szegedre. A főügyészség csütörtökön kezdeményezte az őrizetbe vett férfi letartóztatását.
Október 12-én egy hónapra elrendelte a Szegedi Járásbíróság pénteken annak a férfinak a saját lakhelyére szóló bűnügyi felügyeletét, akit a mórahalmi Mini Hungary Park ügyében vettek őrizetbe - közölte a Csongrád Megyei Főügyészség helyettes szóvivője az MTI-vel.
|
Újabb letartóztatás a Mini Hungary Park ügyében
|
A Csongrád Megyei Főügyészség csütörtökön egy újabb gyanúsított letartóztatását kezdeményezte a Mini Hungary Park ügyében - írja az ügyészség szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. Úgy tudjuk, a Szeviép-tulajdonos B. Sándorról van szó.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/10/11/ujabb_letartoztatas_a_mini_hungary_park_ugyeben/
|
2018-10-11 19:08:00
| true | null | null |
Index
|
A közszolgálati média intézményrendszerének átalakítása nem igazán érte el a szélesebb közvélemény ingerküszöbét. A médiatörvényekkel szembeni tiltakozási hullámnak 2011 elején még része volt a közszolgálati média átalakítása is, de a törvény 2015-ben hatályba lépett módosítása már teljesen visszhangtalan maradt. Sokan nem is tudják, hogy akkor megszűnt a magyar médiatörténet három emblematikus intézménye, a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és az MTI. A márkanevek ugyan részben megmaradtak (az MTI-vel naponta találkozhatunk), de a cégek már nem léteznek.
A szervezeti átalakítás azonban egyáltalán nem volt véletlen. Már a törvényjavaslat megjelenésekor sejthető volt, hogy mi készül – ezt egy korábbi blogban meg is írtuk –, két év után pedig tisztán látszódik, hogy a törvényalkotók elérték céljukat. Sikerült elrejteni a közszolgálati média működését, pénzügyi folyamatait, ráadásul úgy, hogy ez szinte senkit nem zavart. Ugyanez már benne volt a 2011-es törvényben is, de nem ilyen nyilvánvaló formában és az akkori, a médiatörvény körüli nemzetközi felháborodással szemben ezúttal nem lett botrány.
A konstrukció lényege, hogy a médiatörvény a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt-t definiálja közszolgálati médiaszolgáltatóként (médiatörvény 84§ (1)), holott gyakorlatilag a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) tölti be ezt a szerepet. A törvény szerint az MTVA nem médiaszolgáltató, hanem egy „elkülönített vagyonkezelő- és pénzalap”, amelynek feladata a közszolgálati médiaszolgáltatás támogatása, a közszolgálati célú műsorszámok gyártása és támogatása (médiatörvény 136§ (1)).
A két szervezet mérete jól mutatja, hogy melyik végzi az érdemi tevékenységet. Az MTVA 2016 évi kiadásainak összege 87,6 milliárd forint volt, ezen belül a Duna Médiaszolgáltatónak mindössze 1,8 milliárd forint jutott. Hasonlóan árulkodó, hogy az MTVA létszáma 2016 negyedik negyedévében 2032 fő volt, míg a Duna Médiaszolgáltató 2016 évi átlagos létszáma 110 fő (forrás: Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt 2016 évi éves beszámoló, Kiegészítő melléklet). A pénzügyi és létszám adatokból jól látszódik, hogy bár de jure a Duna Médiaszolgáltató a közszolgálati médiaszolgáltató, de facto azonban az MTVA.
Ennél is fontosabb, hogy az MTVA-nál gyártják/rendelik meg a műsorokat, hiszen itt áll rendelkezésre a szükséges költségvetés is. A Mérték Médiaelemző Műhely által a közelmúltban beadott közérdekű adatigényére adott válaszból kiderült, hogy a Duna Médiaszolgáltató 2016-ban összesen csak 5,5 millió+áfa forintot költött műsorbeszerzésre és műsorgyártásra, ami meglehetősen vicces összeg egy törvény által definiált közszolgálati médiaszolgáltatótól.
Természetesen ez a szervezeti konstrukció egyáltalán nem véletlen, a törvényalkotó lényegében meghekkelte a közszolgálati intézményrendszert. Van egy olyan szervezet, a Duna Médiaszolgáltató, amely felett van felügyeleti rendszer, a működését egy többpárti kuratórium ellenőrzi, de lényegében alig csinál valamit. A műsorgyártásra/műsorbeszerzésre költött összeget egy aránylag jól kereső magánszemély éves jövedelme is fedezhetné. Emellett azonban van az MTVA, amelynek nincs felügyeleti rendszere, szó sincs többpárti ellenőrzésről, a vezérigazgatót a fideszes Médiatanács elnöke nevezi, illetve hívhatja vissza. Nem véletlen, hogy a kimittud adatigénylő portálon eddig az MTVA-hoz 126 közérdekű adatigény érkezett és már számtalan per indult: az intézmény működése átláthatatlan, a szerződések nem ismertek, de gyakran gyanúsan túlárazottak. Lényegében tehát van egy kirakatszervezet, a Duna Médiaszolgáltató, amelynek a működése felett van törvényi kontroll, és miután a törvény betűje szerint ez a közszolgálati médiaszolgáltató, így lehet mutogatni, hogy Magyarország milyen jól megfelel a közszolgálat függetlenségével kapcsolatos elvárásoknak. Kár, hogy emellett ott van az MTVA, ahol a valódi pénzköltés zajlik és ami fölött semmiféle társadalmi kontroll nincs.
A közmédia intézményrendszerének meghekkelése még olyan kérdésekre is kiterjed, mint a közbeszerzési irányelv megkerülése, amiről korábban már szintén írtunk. A magyar közbeszerzési törvény az„audiovizuális vagy rádiós médiaszolgáltatásra szánt műsorszám” beszerzésére ad mentességet, holott az európai közbeszerzési irányelv egyértelműen kimondja, hogy „audiovizuális vagy rádiós médiaszolgáltató” szerződései kerülhetnek kivételi körbe. Ennek célja nyilvánvalóan az, hogy az MTVA beszerzései ne legyenek közbeszerzés kötelesek, így történhetett, hogy Magyarországon nem a médiaszolgáltató, hanem egy vagyonkezelő- és pénzalap került ki a közbeszerzési törvény hatálya alól.
Bármilyen hihetetlen, eddig nem indult uniós eljárás a magyar közszolgálati média ügyében, holott láthatóan a joggal való visszaélésről van szó. Alighanem a konstrukció kiagyalói büszkén veregetik saját vállukat, hogy milyen jól átvertek mindenkit, de nem kérdés, hogy egyszer majd elindulnak azok az eljárások, amelyek számon kérik a magyar kormányon az uniós szabályok betartását. És ez még a jobbik eset, a rosszabbikat mindenki tudja: egyszerűen kitolnak minket egy külső körbe, és onnantól kezdve főhetünk majd a saját levünkben.
|
Meghekkelt közmédia
|
A közszolgálati médiaszolgáltatás Magyarországon átláthatatlanul működik. A médiatörvény olyan sajátos konstrukciót alakított ki, hogy a valódi pénzköltés felett nincs társadalmi kontroll, a törvény szerint definiált közszolgálati médiaszolgáltató pedig tavaly mindössze 5,5 millió+áfa forintot költött műsorbeszerzésre, illetve gyártásra. Urbán Ágnes összefoglalója.
| null | 1 |
https://mertek.atlatszo.hu/meghekkelt-kozmedia/
|
2018-08-28 10:59:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Meglepetést tartogattak a múlt héten a londoni Chelsea-Videoton meccset néző Orbán Viktorról készült felvételek. A miniszterelnök balján ülő török üzletember, Adnan Polat 2005 óta Orbán jó barátja, és az azóta eltelt több mint egy évtizedben a török-magyar kapcsolatok kulcsfigurája lett. Ám a szoros kapcsolatra sokáig nem volt bizonyíték, és csak elvétve jelentek meg közös fotók Orbánról és Polatról. Ma már nincs titok, Polat központi szerepet kapott: ő nyitotta meg kedden a török-magyar üzleti fórumot, amelyen Orbán Viktor és Recep Tayyip Erdogan elnök is részt vett. Ugyancsak Polat vezette körbe Gül Baba frissen felújított türbéjében a két állami vezetőt.
Orbánt és Polatot a foci hozta össze: Mészöly Kálmán említi a könyvében, hogy a két férfi az akkor épp Isztambulban megrendezett Bajnokok Ligája-döntőn találkozott. Polat a török csapat, a Galatasaray egykori elnöke, aki később lelkesen mutogatta meg Orbánnak a városban épülő stadionokat. Polat egyik cége, az EGE Seramik ekkor már jelen volt Magyarországon, ám a találkozást követően Polat a magyar gazdaság egyre több területén tört előre.
„Gyakorlatilag Polat az egyetlen jelentős török üzletember, aki jelen van Magyarországon, ám ő ma már átvette az ellenőrzést minden olyan intézmény és fórum felett, amelynek befolyása van a török-magyar kereskedelmi kapcsolatokra” mondta el az Áltlátszó kérdésére Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa, Törökország-kutató.
Immár Polat kezében van minden, ami ide tartozik: ő a Török Külgazdasági Kapcsolatok Bizottsága (DEIK) magyar tagozatának elnöke, ő működteti az isztambuli kereskedőházat, az ő irodáiban működik az Isztambuli Magyar Intézet, az Isztambuli Magyar Főkonzulátus és az Eximbank isztambuli képviselete. Ő a Gül Baba türbéjét működtető, közpénzekből gazdálkodó alapítvány vezetője is.
És persze egyre nagyobb szeletet hasít ki a magyar gazdaságból ingatlan- és napelem-bizniszeivel.
Egeresi hangsúlyozta: Polat hazájában egy jelentős vállalatbirodalom ura, de nem tartozik Recep Tayyip Erdogan török elnök legbelső köreihez.
Polat beszáll az ingatlanbizniszbe
A sokáig homályban tartott kapcsolat az Orbán-család, illetve Adnan Polat között az utóbbi három évben vált nyilvánossá, és jutott el odáig, hogy Polat idén már a Parlamentben hallgathatta Orbán miniszterelnöki esküjét, illetve ott ülhetett mellette a múlt heti Chelsea-Vidi meccsen Londonban.
Adnan Polat magyarországi tevékenységét az Átlátszó is figyelemmel követte az elmúlt években. Megírtuk: Polat 2013-ban Erdogan elnökkel együtt látogatott Magyarországra, hogy Orbán Viktorral magyarországi befektetési lehetőségekről tárgyaljanak.
A külgazdasági kapcsolatok mellett a török üzletember 2015-ben a magyar ingatlanpiacon is megjelent – egészen pontosan a kormányfő vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető cégekben bukkant fel Polat, és üzlettársai.
Az Átlátszó akkor megírta: a török milliárdos cége, az AMX Investments a tulajdonosa annak a HBRE International Investments-nek, amely 2015 augusztusában megszerezte az AMX HS Real Estate Management Hungary Kft.-t. A cég ügyvezetője Polat régi üzlettársa, Suat Gökhan Karakus volt.
Az AMX HS vette meg a Rátkai Klub Városligeti fasori épületét, a Spitz-villát. Ezt azóta fel is újították, és a tervek szerint irodák kapnak majd benne helyet.
Ezzel egyidőben jött létre a Tiborcz István-féle BDPST Zrt., ami újabb kapcsolódási pont az Orbán-család és Polaték között. A BDPST a HBRE-vel közösen átvette Karakus másik vállalkozását, az AMX Nador House Hungary Kft.-t, és 50 százalékos tulajdonos lett az AMX HS-ben is.
Az AMX Nador House-é lett a József Nádor téri egykori Postabank-székház, ám ezen az ingatlanon hamarosan túladtak, a tavaly elhunyt jordán milliárdos Ghaith Pharaon budapesti ügyintézője, Ammar Abu Namous által jegyzett céghez került. A Polat-birodalom egy másik magyarországi tagja, az APD Real Estate Kft. 2017-ben a budapesti Közvágóhíd épületegyüttesét vásárolta meg.
Polat együtt mutatkozik az Orbán-családdal
2016-ban fotókkal bizonyította a Magyar Narancs: a török oligarcha tárgyalt a kormányfő családtagjaival. A lap által közölt fotón Polat és a fia, Kerim, az egyik belvárosi szálloda teraszán beszélgetnek Orbán Ráhellel.
Tavaly februárban a Bors hozott nyilvánosságra egy fotót, amelyen a felcsúti stadion tetején állva Orbán Viktor mutogatja a környéket Polatnak. Idén áprilisban pedig a török üzletember ott ült a Parlamentben, és személyesen hallgatta végig a miniszterelnök beiktatási beszédét.
Érdekes egybeesés, hogy Orbán pont ebben a beszédben említette, hogy az eddiginél jelentősebb szerepet szán hazánkban a megújuló energiaforrásoknak. „Az új napelemparkok, valamint Paks II. a tiszta és fenntartható energiatermelés élvonalába emelik majd Magyarországot” mondta Orbán.
Polat néhány nappal Orbán beszéde után magyar naperőmű-projektcégeket kezdett felvásárolni.
Adnan Polat Törökországban egymilliárd dollárt fektetett nyolc szélerőműparkba, melyek összkapacitása 665 megawatt – idézte fel a Heti Válasz. Az üzletember a tavaly nyáron a Forbes török kiadásának azt mondta: Magyarországon öt év alatt fektetne be 700 millió dollárt, és ezer megawattos kapacitást szeretne elérni. Ez a paksi atomerőmű kapacitásának a fele.
Névjegy — A 65 éves Adnan Polat a kelet-anatóliai Erzurumban született. A sajtónak adott interjúiban azt mesélte fiatal éveiről, hogy négy-öt évesen került Isztambulba, és a középiskola végéig építkezéseken dolgozott. Egyetemi diplomáját az USA-ban, a Long Island University-n szerezte 1976-ban. Ezt követően 1981-ben beállt a családi vállalkozásba, a Polat Holdingba, és fokozatosan átvette a cégbirodalom irányítását. 2002-ben a török Kerámia Szövetség elnökévé választották, 2003-tól az EGE Seramikban is elnökként dolgozott öt éven át. Az üzleti élet mellett szerencsét próbált a politikában is: 1999-ben indult az isztambuli főpolgármesteri posztért, de nem őt választották meg.
Jön a második generáció
Az Orbán–Erdoğan-tengely közepén elhelyezkedő török üzletember, Adnan Polat nemcsak önmagát vásárolta be a NER-be, hanem Kerim nevű fiát is. Az „ifjútörök” – akit Orbán Ráhel aktívan követ a közösségi médiában – idén már hat magyarországi cégben lett tulajdonos vagy vezető tisztségviselő.
Kedden arról beszélt Budapesten Recep Tayyip Erdoğan, hogy a törökök „soha nem úgy néztek Magyarországra mint egy külföldi országra”, mivel „Közép-Ázsiáig nyúló gyökereink összekötnek minket, vannak közös szavaink, népzenénk, közös identitásunk, közel 500 éves múltra visszatekintő kétoldalú kapcsolataink”.
Az úgynevezett kétoldalú kapcsolatok kezdete persze nem volt baráti, ám vitathatatlan tény, hogy ma létezik egy olyan török üzletember, akinek nincs oka úgy tekinteni hazánkra, mint egy külföldi országra.
A magyar állam megbízásából törökországi kereskedőházakat is működtető Adnan Polatról van szó, aki – mint egy éve a Magyar Narancs kiszúrta – a Forbes magazin török kiadásában azt mondta, üzleti életében új korszakot nyitott, és „ennek az új korszaknak a kulcsa Magyarország”, ahol szintet lépnek a befektetései.
A Polat család kerámiaforgalmazó csoportja (Ege Seramik) már 1993 óta itt van Magyarországon – a cég a Vasas labdarúgócsapat mezszponzoraként is aktivizálta magát –, de a 2014–2018-as ciklus elején kiderült, hogy az isztambuli üzletember kapcsolatai az Orbán famíliáig érnek. Tiborcz Istvánékkal közösen kezdte el ugyanis a Spitz-villa műemléki felújítását a Városligeti fasorban.
A török Forbes összeállítása pedig egyértelművé tette, hogy Polat 2018 után „fél paksnyi” kapacitású naperőműparkot létesít Magyarországon (állami és európai uniós források bevonásával), továbbá euró-százmilliókat szán Duna-parti lakóparképítésre, valamint egy városrész-rehabilitációs munkára.
A projekteket nem konkretizálta, de a Heti Válasz hamar megfejtette, hogy az úgynevezett városrész-rehabilitáció a pesti Közvágóhíd épületegyüttesét érinti majd. Aztán egy hete a HVG jelezte, hogy az ingatlanfejlesztés útjából a magyar állam minden bürokratikus porszemet igyekszik eltakarítani.
Az Átlátszó pedig a másik nagy Polat-féle budapesti építkezés helyszínét tudta meg; arról a Pozsonyi úti telekről van szó, amelyen korábban a KISZ KB-, majd K&H-irodaház magasodott. Ami a napelempark-telepítésre szolgáló projektcégek gyors felvásárlását vagy alapítását illeti, ezekre ugyancsak a Heti Válasz figyelt fel először.
A török hódítás tempója azóta sem lassul: a Polat család a legfrissebb cégbírósági bejegyzések szerint már 14 ilyen profilú gazdasági társasággal rendelkezik – a központi kft.-k DNN Solar Partners, KP Solar, PolSolar és Serksolar néven futnak, a tíz leányvállalat esetében pedig Csillagok háborúja-kompatibilis elnevezésekkel is találkozunk (Naboo, Tatooine, Alderaan).
A terjeszkedés azonban nemcsak a cégszerzéseket, hanem a tulajdonosi, ügyvezetői kör dinasztikus bővülését is jelenti. Praktikusan azt, hogy immár Adnan Polat fia, az Orbán Ráhellel több sajtófotón és Facebook-felületen együtt szereplő Kerim is belevetette magát a magyarországi bizniszekbe.
Először a Spitz-villát birtokló AMX HS Kft. menedzsercsapatában szorítottak helyet neki, majd idén június és szeptember között további öt naperőműves vállalkozásban tűnt fel vezetőként vagy tulajdonosként.
Kerim Polat igazgatósági tag lett például a legközpontibb egységnek számító DNN Solar Partners Kft.-ben; jelenleg ez a társaság foglalkoztatja a Lévai Anikó rokonságába tartozó, korábban az izmiri magyar kereskedőházban alkalmazott Szeghalmi Balázst is, jogi és szabályozási vezetőnek pedig az egykori Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikai államtitkárságának korábbi kulcsemberét, Farkas Gábort nyerték meg.
Békeházy Ince – Kőműves Anita – Csikász Brigitta
|
Adnan után Kerim: már a Polat-fiú is feltűnt Magyarországon a naperőmű-bizniszben
|
Meglepetést tartogattak a múlt héten a londoni Chelsea-Videoton meccset néző Orbán Viktorról készült felvételek. A miniszterelnök balján ülő török üzletember, Adnan Polat 2005 óta Orbán jó barátja, és az azóta eltelt több mint egy évtizedben a török-magyar kapcsolatok kulcsfigurája lett. Ám a szoros kapcsolatra sokáig nem volt bizonyíték, és csak elvétve jelentek meg közös fotók Orbánról és Polatról. Ma már nincs titok, Polat központi szerepet kapott: ő nyitotta meg kedden a török-magyar üzleti fórumot, amelyen Orbán Viktor és Recep Tayyip Erdogan elnök is részt vett. Ugyancsak Polat vezette körbe Gül Baba frissen felújított türbéjében a két állami vezetőt.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/10/11/adnan-utan-kerim-mar-a-polat-fiu-is-feltunt-magyarorszagon-a-naperomu-bizniszben/
|
2018-10-11 11:16:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A Petőfi híd budai lábánál ringatózó, ukrán uszályból átalakított szórakoztató-központ 2003-ban nyitotta meg kapuit. A közvetlen tulajdonos – az A38 Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft.-n keresztül – a Zászlóshajó Kft. E vállalkozás mögött kezdettől fogva két fő cég állt. Az egyik a kapcsolódó művészkörökhöz köthető, Bognár Attila nevével fémjelzett K. Petrys Kulturális Kft., a másik a könyveléssel és adótanácsadással foglalkozó Hepa – ma már Tramite – Kft. Hogy ez utóbbi, kissé profilidegennek tűnő társaság miképp került a képbe, nem sikerült megtudnunk. A Hepa első tulajdonosa 2004-ig Kiss Gézáné és fia volt. Noha azóta másoké a cég, Kiss Gézáné máig megmaradt ügyvezetőnek (és ő a Zászlóshajó felügyelőbizottsági tagja is). A gyakorló adótanácsadóként jegyzett Kiss Gézáné tudakozódásunkat elhárította.
Kisséktől 2004-ben a panamai bejegyzésű Shakewell S.A. vette meg a Hepát – vagyis így közvetve részben az A38-at is. A Shakewellről semmi nem tudható. Okkal feltételezhetően azért, mert háttérirányítójának valamiért nem volt kívánatos az A38 tulajdonosaként a nyilvánosság előtt megjelennie. Noha a közép-amerikai ország üzleti híre meglehetősen rossz, önmagában a panamai székhely nem utal bűncselekményre. Ez is csak egy azon államok közül, amelyek területükön lehetővé teszik úgynevezett off shore cégek alapítását. Az ilyen helyeken az adó jellemzően kicsi, egyszer smind titokban maradhat a háttérember is. Idén nyáron aztán a Shakewelltől Patonaihoz került az A38 tulajdonosa, és a Hepa nevet Tramitére cserélték.
Az okokról az érintettek közül lapunknak más sem kívánt nyilatkozni, Patonait pedig több hét alatt sem sikerült elérnünk. Bizonyos feltételezések szerint a nem különösebben eredményes, valóban kulturális elkötelezettségűnek, szinte nonprofitnak tekinthető vállalkozások alapvetően biztosabb pénzügyi hátteret kerestek. Fejükbe vették ugyanis, hogy egy vízi kiállítótermet építtetnek az A38 mellé. Ennek mintegy félmilliárd forintra rúgó költsége kitermelhető volt ugyan, de a biztonság kedvéért szükség volt egy jó nevű háttéremberre.
Patonai ilyen. Az első Orbán-kormány kezdeti időszakában, 1998 és 2000 között ő töltötte be az MFB elnök-vezérigazgatói posztját. Két elnöki tanácsadója volt: a kiterjedt kapcsolatrendszeréről ismert, azóta már elhunyt Fekete János közgazdászprofesszor, aki később Medgyessy Péter szocialistaminiszterelnök környezetében tűnt fel, és akit Patonai bankárkörökből ismerhetett, illetve Simicska Lajos, az – akkor még APEH-nek nevezett – adóhivatal éléről nem sokkal azelőtt távozó, Orbán Viktor miniszterelnök legbelsőbb köréhez tartozó, máig befolyásos egykori Fideszpénztárnok. Patonai a ciklus közepén egészségügyi okok, ismerői szerint alapvetően kimerültség miatt távozott az MFB éléről. A szocialisták kormányzása időszakában nincs nyoma annak, hogy Patonai aktív üzleti tevékenységet folytatott volna, a Fidesz tavalyi győzelme óta viszont az A38mellett megvette az I.M.G. Inter Media Group nevű reklámcéget is.
Az A38-befektetésen nem tükröződik sem az üzleti, sem a politikai haszonszerzés szándéka. Az A38 világra nyitott, igényes kulturális irányvonala – mint azt nemrég tartott sajtótájékoztatójukon is megerősítették – jottányit sem változott. (A tulajdonosváltásról tudomásunk szerint sem ott, sem más nyilvános fórumon nem esett szó.) Immár látogatható az A38-hoz erősített, kiállító- és rendezvényteremnek álmodott új dereglye is. Mindez a „baráti segítség”-változatot látszik erősíteni. Ezt azonban néhány körülmény árnyalja. A hajó tulajdonosi arcaként számon tartott Bognár Attilát korábban az SZDSZ-hez kötődő, a pártok közötti „pénztárnokos-hátteres-titkos” ügyeket intéző, jelenleg hűtlen kezeléssel gyanúsított Mesterházy Ernővel hozták kapcsolatba. Más forrásaink ugyanakkor nem tartják elképzelhetetlennek, hogy az A38 Hajó már a kezdetekkor közel került a Fidesz Simicska Lajos nevével fémjelzett, úgynevezett gazdasági hátországához. Erre utalhat például a háttérben meghúzódó adótanácsadó-tulajdonos.Mások ezt a teóriát cáfolták lapunknak.
|
Fideszes révben az A38 Hajó
|
Nemrég Patonai Péter, az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) előző Fidesz-kormány alatti vezére, az új Orbán-éra államközeli megbízásainak egyik kedvezményezettje megvette az A38Hajó – derül ki a cégbírósági adatokból.
| null | 1 |
http://nol.hu/gazdasag/20111114-fideszes_revben_az_a38_hajo-1272851
|
2011-11-14 13:00:00
| true | null | null |
NOL (Népszabadság)
|
Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF, korlátozott jogkörrel, kis stábbal működik és a nagy, összetett, határokon átnyúló ügyekre koncentrál, de azért egy minapi magyar sajtóhír, a több százmillió forintnyi EU-s pénzből felépíteni, majd csak 5 évig működtetni tervezett kisvárdai ökofilmpark ügye, felkeltette a figyelmét - jelezte egy mai budapesti előadásában az OLAF főigazgatói tanácsadója.
|
Az OLAF figyelmét is felkeltette az EU-pénzes kisvárdai ökofilmpark híre
|
Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF, korlátozott jogkörrel, kis stábbal működik és a nagy, összetett, határokon átnyúló ügyekre koncentrál, de azért egy minapi magyar sajtóhír, a több százmillió forintnyi EU-s pénzből felépíteni, majd csak 5 évig működtetni tervezett kisvárdai ökofilmpark ügye, felkeltette a figyelmét - jelezte egy mai budapesti előadásában az OLAF főigazgatói tanácsadója.
| null | 1 |
https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/palyazatok/az-olaf-figyelmet-is-felkeltette-az-eu-penzes-kisvardai-okofilmpark-hire.4.300938.html
|
2018-10-11 13:25:00
| true | null | null |
Portfolio
|
korrupció;Fidesz;MVM;
2018-10-11 07:30:00
Új csapat simíthatja el az MVM milliárdjainak nyomait
Míg az MVM-nél novemberig is bogozhatják az új könyvvizsgálók segítségével, miként tűnhetett el ötmilliárdnyi közpénz, az ügyészséghez házon kívülről megérkezett az első bejelentés.
A NER-ben szokásos összekapaszkodást az MVM ötmilliárdos közpénzcsapolási botrányában is Tényi István töri meg: Magyarország immár intézményesült magánfeljelentője lapunk megkeresésére megerősítette, hogy néhány napja MVM-ügyben hanyag kezelés gyanúja miatt bejelentést tett a Fővárosi Főügyészségen. Mint arról korábban beszámoltunk, az állami energiacsoport saját, frissen alapított, titokzatos svájci leányvállalatától, az MVM International AG-tól úgy vásárolt tavaly mintegy ötmilliárd forintért egy úgynevezett „termelésfelügyeleti” (ktm-) rendszert, hogy annak valós értéke legfeljebb ha százmilliósra becsülhető.
Az MVM cégbírósági irataiból az is kitűnik, hogy az állami energiacsoport rövid úton megvált a tavalyi jelentések aláírását megtagadó KPMG-t váltó BDO Magyarországtól: a csoport könyveit szeptember óta a Deloitte vizsgálja. Úgy tudjuk: az energiatársaságnál most egy olyan, többtagú különbizottság igyekszik kibogozni a ktm-botrány szálait, amelyben jogászok és más szakértők mellett a Deloitte is helyet kapott. A vizsgálat eredményét novemberben kell letenniük az asztalra. A kutakodás kezdeményezőjére forrásaink másként emlékeznek. Volt, aki szerint ez még a tulajdonosi jogokat augusztus előtt gyakorló, akkor Szivek Norbert vezette Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz (MNV) kötődik. Ezt a változatot árnyalja, hogy a beszerzést annak kiugró értéke miatt az MNV igazgatósága előzetesen engedélyezte. Mások szerint a vizsgálatindítás már a tulajdonosi joggyakorlást augusztus elején magához vonó Bártfai-Mager Andreához és az általa kijelölt új vezetőséghez kötődik.
MVM-közeli forrásaink úgy látják: a cél egyáltalán nem a feljelentéshez szükséges bizonyítékok összegyűjtése, bár természetesen a büntetőjogi kimenetel se kizárt. Mindazonáltal az ügy elsimítására is van esély. Annál is inkább, hisz a viszonylag egyértelmű lopásgyanú ellenére Orbán Viktor kormánya egyértelműen letette a voksát a botrány elfedése mellett. A szocialista Mesterházy Attila kérdéseire ugyanis Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter nevében helyettese, Fónagy János határozott védelmébe vette a beszerzést, a ktm-et az MVM működését javító eszköznek nevezve. Igaz, mintegy mellékesen megjegyezte, hogy még zajlanak vizsgálatok.
A botrány azután robbant ki, hogy a törvényi határidőhöz képest több hónapot csúszott az MVM tavalyi kimutatásainak leadása. A nyilvános iratokból az is kiderült, hogy az állami energiacsoport konkrétan a leadási határidő május végi napján szakított addigi, a neves „big four”-hoz tartozó, könyveit 2011 óta ellenjegyző, az állami cégkör által kiemelten kedvelt KPMG-vel. Ezután a BDO Magyarország vette át a feladatot. Másfél, illetve két hónap múlva meg is jelent a nyilvántartásban az anyavállalat, illetve a csoport ellenjegyzett kimutatása. Ez egy úgynevezett „korlátozás nélküli" jelentés, ami semminemű különösebb gondra nem utal. Mindazonáltal szokatlanul hosszan sorolják a dokumentumot jegyző könyvvizsgáló felelősségének határait.
A botrány közelgő kitöréséről elsőként augusztus közepén lapunk számolt be. Mint ugyanis kiderült, a KPMG nem adta a nevét a gyanús ötmilliárdos svájci számlához. Az, hogy a BDO végül milyen elgondolás mentén ütötte rá a pecsétjét a könyvekre, bizonnyal további, hosszas kutatások tárgya. Könyvvizsgálójuk, Gaál Edmond ennek kapcsán annyit közölt lapunkkal, hogy mint mindig, ez esetben is teljességgel törvényesen járt el. Az MVM mégis kevéssé hálálta meg a „vész”-könyvvizsgáló rugalmasságát. Így a feladatot nemrég alapítói határozattal Bártfai-Mager Andrea a szintén a négy nagyhoz sorolt Deloitte-ra osztotta. A könyvvizsgálatot a jövőben személy szerint a cég vezető partnere, Horváth Tamás látja el. (Ez igazolni látszik azokat a pletykákat, hogy az állam megvonja jóindulatát a lopásgyanút kiszúró KPMG-től.) Most zajlik az átadás-átvétel, különös gonddal a ktm-dossziéra.
|
Új csapat simíthatja el az MVM milliárdjainak nyomait
|
Míg az MVM-nél novemberig is bogozhatják az új könyvvizsgálók segítségével, miként tűnhetett el ötmilliárdnyi közpénz, az ügyészséghez házon kívülről megérkezett az első bejelentés.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3011521_uj-csapat-simithatja-el-az-mvm-milliardjainak-nyomait
|
2018-10-11 07:30:00
| true | null | null |
Népszava
|
A történet egyik kulcseseménye a 2017. áprilisi elnökváltás: Csötönyi Sándort az amatőr és profi világbajnok bunyós Erdei Zsolt váltotta a Magyar Ökölvívó Szövetség (MÖSZ) élén. Csötönyiről, az utolsó „szocializmusból hátramaradt” sportvezetők egyikéről két dolgot érdemes rögzíteni:
elnöki időszaka alatt még a 2003 és 2011 közötti ínséges időszakban sem fordult elő, hogy fizetésképtelen lett volna a szövetség,
ám akkor nagyságrenddel eredményesebb volt, s több versenyzőt számlált a magyar felnőtt boksz, mint napjainkban. Pedig 2013 és 2018 között mintegy négymilliárd forint állami támogatást kap a sportág.
Megkeresésünkre Csötönyi azt mondta; 138 millió forint volt a kasszában, amikor átadta a szövetséget utódjának.
A szövetség éves támogatásáról a 2017. szeptemberi elnökségi beszámoló ad tiszta képet. Ebben az áll: az évi 566,5 millió forint állami támogatás jelentős részét a minisztérium időben utalta, csak 24.5 millió forint érkezett késve, augusztusban.
Úgy tudjuk, a 2017-eshez nagyságrendileg hasonló összegű 2018-as állami támogatás is időben megérkezett,
ezért is megdöbbentő, hogy információnk szerint szeptemberre 348 millió forintos hiányt halmozott fel a szövetség.
Sportrendezvényben „úsznak a kis halak”
A kormány, amióta a sportot kiemelt ágazatként kezeli, minden hazai rendezésű nemzetközi sporteseményt komoly összeggel támogat. Így például
a világ Magyarországon kívüli részén piaci alapon működő ATP-, WTA-teniszversenyeket,
és a széles közönség számára teljesen érdektelen 2018. augusztus végi amatőr ifjúsági ökölvívó-világbajnokságot is.
Az új bokszelnök és stábja nyilván úgy gondolta, nem árthat, ha kezdésként dobnak egy nagyot, ezért miután már két korábbi jelölt is visszalépett, beugróként vállalták az ifjúsági vb megrendezését. Az elnökség jóváhagyta a rendezést. Az első ötlet az volt, hogy az Európai Ifjúsági Olimpia szervezésével jelentős tapasztalatokat szerzett, megfelelő létesítményháttérrel rendelkező Győrbe viszik a versenyt. Erdei ezért február végén tárgyalásokat kezdeményezett Borkai Zsolt polgármesterrel, korábbi MOB-elnökkel, aki örömmel fogadta volna be az eseményt.
A 24.hu kérdésére Borkai megerősítette a tárgyalások tényét, továbbá elmondta, kért egy előzetes költségvetést, amelyre március 13-án kapott választ.
Az AIBA (Nemzetközi Amatőr Ökölvívó Szövetség) útmutatása alapján összeállított költségtervet levélben mellékelte a szövetség. Ez 472 361 980 forintról szólt. Ebben természetesen nem szerepelt a győri sportcsarnok bérleti díja: a város támogatásként ingyen adta volna a helyet. Ám jeleztük, hogy a város képviselője, mint minden helyi rendezvény esetében, szeretne bent lenni a szervezőbizottságban. A tárgyalások eztán elakadtak. Nem sokkal később jött egy újabb MÖSZ-értesítés, amely az AIBA versenyrendezési előírásokra hivatkozva kicsinek nevezte a győri csarnok befogadóképességét, ezért sajnálattal visszamondták a megkeresést
– emlékezett vissza Borkai.
Mindez azért különös, mert a győri csarnok befogadóképessége nagyságrendileg akkora – 5500 fő –, mint a visszabontott későbbi helyszíné, a Duna Arénáé, amelyért információnk szerint 68 millió forint bérleti díjat kellett fizetni, szemben a győri helyszínnel. Persze ekkora nézőtérre sem volt szükség: bizonyítékként ott voltak az üresen tátongó lelátók.
Úgy tudjuk, a helyszínváltoztatás ötlete nem Erdei, hanem Balogh Sándor fejéből pattant ki. Balogh sportberkekben a budapesti vizes vb-ért felelős állami cég, a Bp2017. Nonprofit Kft. gazdasági igazgatójaként vált ismertté. 2017 óta már az ökölvívó-szövetség elnökségi tagja, továbbá 2018 óta a Magyar Szinkronúszó Szövetség elnöke. Mint szövetségi elnök automatikusan tagja a Magyar Olimpiai Bizottságnak is.
Balogh Sándor Wikipédia-oldala olyan részletes, mintha saját maga szerkesztette volna. Kiderül belőle az is, hogy miközben tucatnyi helyen viselt vagy visel vezetői pozíciót (alelnök például a Magyar Bolygóközi Társaságnál), már korábban is kokettált a sporttal:
2013-ban alapító tagja volt a Ghánai Vízilabda Szövetségnek.
Az elnökségből kiszivárogtatott információ szerint Balogh győzte meg az elnökséget és Erdeit, hogy kár drága pénzen Győrig utaztatni a versenyzőket, amikor itt az általa jól ismert Duna Aréna, amely tökéletesen alkalmas szárazföldi események lebonyolítására is, ha lefedik a versenymedencét.
Erdei Zsolt tavaly októberben személyesen Orbán Viktorral vitatta meg a magyar ökölvívás jövőjét. Balogh is jól mozgott kormánykörökben – már a vizes vb előtt is –, de az sem ártott kapcsolati tőkéjének, hogy exfeleségét, Bártfai-Mager Andreát, az idén a nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszternek nevezték ki. Baloghnak és Bártfai-Mágernek közös történetéhez tartozik, hogy a G7 szerint Bártfai-Mager rózsadombi lakásába a 2010-es években mintegy hatvan olyan cég volt bejelentve, amelyek „közül több is komoly adótartozást halmozott fel, zavaros körülmények között szűnt meg, vagy költözött el az elmúlt években”. A cikk szerint a cégek többsége „Magyarország egyik legegzotikusabb vállalkozójához, Balogh Sándorhoz kötődött”.
Balogh különleges karrierjének és kapcsolatrendszerének ismeretében nem is olyan meglepő, hogy a kormány április 25-i határozatában rendezési jogdíj címen
200 000 svájci frankot (hozzávetőleg 60 millió forintot), és ezen felül 233 081 980 forint rendezési költség fedezetet biztosított a MÖSZ-nek az augusztus 20-31. közötti ifjúsági ökölvívó-világbajnokságra,
továbbá „felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy gondoskodjon a Bp2017 Nonprofit Kft. útján a Világbajnokság szervezésében történő közreműködésről”.
Balogh egy május végi sajtóebéden jelentette be, hogy
a vizes vb projektcégéből a Duna Aréna üzemeltetéséért és hasznosításáért – a fenntartási költségek fedezésére – felelős vállalkozás lesz a Bp2017, azt követően, hogy a generálkivitelező Market Zrt. az uszoda ideiglenes elemeinek visszabontása után várhatóan augusztusra átadja hivatalosan is a területet,
de addig sem pihennek, mert 2018. december 31. után az összes magyarországi nagy sportrendezvény lebonyolításáért is felelős lesz a kft., ezért már a nyáron a Duna Arénába hoznak több mint féltucat komoly nemzetközi rendezvényt – például augusztus 20-31. között az ifjúsági ökölvívó-vb-t is.
Hozták is. A szervezőbizottságnak Balogh Sándor lett az elnökhelyettese.
Miből jön össze a 472 361 980 forintos költségvetés másik fele?
A MÖSZ a mintegy 700 versenyző, edző és sportvezető résztvevőnek a Hélia, az Aréna, a Hungária City Centre szállodákat ajánlotta ki az AIBA által meghatározott 90-135 eurós ellátási díjért. Megjegyezzük, érthetetlen döntés ez is:
amatőr ifjúsági világversenyeken szokatlan luxus a négy-, ötcsillagos szálloda.
Elvégre bármely ifjúsági világversenyt nehéz nyereségesen megszervezni – ezért mondták le ketten is az idei vébét a magyar beugrás előtt. Az általános gyakorlat szerint a fejenkénti ellátási díj egészében a rendezőé. Ezért a szállást, az étkezést, a reptéri, illetve a versenyhelyszín és a szálloda közti transzfert kell biztosítani. Ha a rendező ezt olcsóbban kihozza, mint amennyit a nemzetközi szövetség napidíjként megállapít, akkor a megspórolt összeget arra költheti, amire akarja.
Nagyjából 700 fővel és átlagosan hat nap jelenléttel számolva – még ha kalkulálunk is azzal, hogy akadnak, akik kevesebb éjszakát töltenek itt – alaphangon 4000 vendégéjszakáról, azaz majd félmillió euró (160 millió forint) bevételről beszélünk.
A szövetség vb-bevételei az állami forrással és a saját bevétellel együtt nagyságrendileg elérték a fél milliárd forintot.
Mire ment el ez a hatalmas összeg?
Hogy a pénz mire ment el, Csötönyi Sándor sem érti. Ő elnökként 1996-2017 között bő féltucatnyi hazai ökölvívó-világverseny rendezésében vett részt úgy, hogy állami támogatást nemigen kapott. Az 1997-es budapesti felnőtt vb-t leszámítva a korosztályos eseményeket soha nem a fővárosban rendezték. Csötönyi minden évben részt vállalt a nagy hagyományú debreceni Bocskai-emlékverseny rendezésében is.
Utóbbi azért érdekes, mert Debrecen hasonló módon gondolkodik a sportesemény-rendezésről, mint Győr. Részt kér és vállal a szervezésből, cserébe támogatásként ingyen adja a helyszínt, az olcsó szállást, étkezést. Csötönyi így a versenyzőnkénti, edzőnkénti ellátási díj és a valós bekerülési költség közti különbségből nemhogy nullszaldósan, de apró helyi szponzorációkkal nyereségesen tudta megrendezni a versenyt.
Csötönyi állítása szerint egy-egy Bocskai-emlékversenyen 130-150 (felnőtt) ökölvívó és mintegy 50-70 edző, sportvezető vesz részt, tehát nagyjából harmadakkora rendezvényről beszélünk, mint amilyen az ifi vb volt. Ellenben a Bocskai soha nem került többe 40 millió forintnál.
Amennyiben jóindulatúan állunk a történethez, megállapíthatjuk: a Magyar Ökölvívó Szövetség és annak jelenlegi elnöke rossz tanácsoknak felülve űrrepülővel akarta elkápráztatni a nagyvilágot akkor, amikor egy kis kétmotoros, propelleres gép is elegendő lett volna.
A jó hír: ez sikerült, mert a vélemények szerint nemhogy ilyen amatőr korosztályos világversenyt, de még felnőttet sem látott a világ, az AIBA agyba-főbe dicsérte a rendezést.
A rossz hír: a költségek akkorára rúgtak, hogy a záróbankettet követően nem sokkal 348 milliós hiányt mutat a mérleg, és sorban állnak a vállalkozók a pénzükért, sőt még az ezüstérmes Orbán Adrián sem kapta meg a beígért jutalmát.
Akad itt azonban más is
Erdei Zsolt – mint első számú felelős vezető és aláíró – hátát más teher is nyomja. Információnk szerint március és október között nem volt elnökségi ülés, így jóváhagyó határozatok sem születtek ez idő alatt.
Március után október 3-án tartotta az első elnökségi ülését a MÖSZ, amelyben az elnök tájékoztatta a tagokat a kialakult pénzügyi helyzetről.
Úgy tudjuk, Orodán Sándor, a felügyelőbizottság elnöke belső vizsgálatot rendelt el, de annak eredményétől függetlenül várhatóan lemond tisztségéről.
Az elnökség tagja, Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat közgyűlésének fideszes elnöke, akinek pontos rálátása volt valamennyi Bocskai-emlékverseny rendezésére, annak költségeire, már megtette ezt. Október 3-án lemondott elnökségi tagságáról.
A hatalmas túlköltekezés oka a zuhanyhíradó szerint az, hogy a győri csarnok és a Duna Aréna árkülönbözetén – 68 millió forint – túl számos érthetetlenül magas költségelem került be a büdzsébe.
A szövetség hat új ringet vett a világbajnokságra, holott a korábbi gyakorlat szerint tagszervezetektől kérték azokat be.
A győri helyszín elvetésének indoka a csarnok mérete mellett a távolság és a szállítási költség volt. Ehhez képest 30 millió felettire rúg a részvevők transzferköltségére benyújtott számla.
A szövetségnek évek óta szponzora az InKal Security, amely nemhogy elvitt eddig, hanem támogató forintot hozott. Ehhez képest a világbajnokságot a Duna Aréna biztonsági cége, a Valton Security biztosította.
A vb költségszámlái között szerepel egy nagyságrendileg 120 millió forintos, a TOP Sport Média Kft. nevére kiállított számla. Az összegért a vb hangosítását, a ringvilágítást és a közvetítést oldották meg. A szigetszentmiklósi céget egy nappal azt követően jegyezték be, hogy április 25-én a kormány határozatot hozott a vb-támogatásra. A cég többségi tulajdonosa az a Kendi Ágnes Hana, aki kérdésünkre elmondta, Erdei kinevezése után a MÖSZ-ben dolgozott, a kommunikációért volt felelős. Júliusban Abu Dhabiban Szántó Évával (korábban a Bp2017 ügyvezetője volt) ő prezentálta a vb szervezésével kapcsolatos terveket, míg a világbajnokságon már úgynevezett competition managerként is tevékenykedett. „A szervezés jelentős része az én dolgom volt. Arculat, kommunikáció, online felületek, dekoráció, közvetítés, kapcsolattartás az AIBA-val” – nyilatkozta kérdésünkre, amelyből kiviláglik, erős ráhatása lehetett a vb szervezésére.
A TOP Sport Média Kft. ügyvezetője és másik tulajdonosa az a Lukács Adorján, aki Kendi Ágnes Hana párja és szintén tagja Erdei bizalmi körének, cikkünk írásakor is egy kazahsztáni versenyen tartózkodott két magyar ökölvívóval.
Rákérdeztünk a TOP Sport Média Kft. éppen Izraelben tartózkodó többségi tulajdonosánál arra is, nem tartja-e összeférhetetlennek, hogy a szövetség megbízottként, a vb competiton managereként a frissen alapított saját cégével szolgáltat és számláz ki kilenc számjegyű összeget a vb-rendezéssel kapcsolatban?
Nem. A szövetség kért be árajánlatokat mindenre és a miénk volt a legjobb. Természetesen ennek minden pontja ellenőrizhető, de én nem adhatom ki ezeket az információkat, mivel a szerződésem ezt nem teszi lehetővé. Ez akkor fura, ha drágán vagy rosszul dolgozunk. Úgy hogy a legjobb árat adtuk és aztán az elvártnál is sokkal többet adtunk, így nem találok benne kifogásolható dolgot. Ebben a vb-ben egyszerűen annyi történt, hogy menet közben nagyon sok lett a plusz költség. Azt nem tudom pontosan, hol szállt el a dolog. Azt tudom, hogy mi feladatainkra a nulladik perctől megvolt a költségvetés, amit egy forinttal sem léptünk túl és a minősége az AIBA szerint is tökéletes volt. Sportdiplomácialig sosem tapasztalt lehetőségeket kaptunk. Sajnálom, hogy a hírek nem tudnak erről szólni
– érvelt Kendi Ágnes Hana.
Tehát a kormányhatározat másnapján bejegyzett, a szövetség kommunikációval megbízott személy tulajdonában álló cég kap 120 millió forintot hangosításra, ringvilágításra, közvetítésre a Duna Arénában, amelyben ezek szerint 68 millió forintos bérleti díjért nem biztosítottak hangosítást és ringvilágítást. Majd a cégvezető azt mondja,
nem tudja, hol szállt el a dolog.
|
Százmilliókat szórtak el a bokszban, az ismerősök jól jártak, a szövetség csődben
|
Az ifjúsági ökölvívó-világbajnokság története azt mutatja meg, hogyan élnek vissza az Orbán Viktor sportszeretetének köszönhető gazdagsággal: ingyenes győri helyszín helyett 68 milliós rongyrázás a Duna Arénában, százmilliónál több a közeli munkatárs cégének hangosításra és ringvilágításra. A Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat fideszes elnöke már le is mondott szövetségbeli elnökségi tagságáról. Erdei Zsolt elnök még a helyén.
| null | 1 |
https://24.hu/sport/2018/10/12/okolvivas-szovetseg-erdei-zsolt-csotonyi-sandor/
|
2018-10-12 14:27:00
| true | null | null |
24.hu
|
Tőzsdei, valamint tőzsdén kívüli ügyletek keretében 880 170, a 4iG Nyrt. által kibocsátott 4iG törzsrészvényt vásárolt a Konzum PE Magántőkealap – tette közzé a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. igazgatósága a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján csütörtökön.
Az ügyletek következtében a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó alap által közvetlenül birtokolt, szavazati jogot biztosító 4iG részvények száma 8 millió 389 370-ről 9 millió 269 540-re nőtt, így
az alap 4iG Nyrt.-ben fennálló szavazati jogának mértéke 44,62 százalékról 49,31 százalékra emelkedett, átlépve a 45 százalékos küszöbértéket.
A szintén a Mészáros-birodalomhoz tartozó Opus Global, valamint a Konzum Befektetési Alapkezelő és annak két tőkealapja, a Konzum PE Magántőkealap és a Repro I. Magántőkealap már júliusban is vásárolt, akkor 1 millió 880 ezer darab, 1000 forint névértékű törzsrészvényét részvényenként 2942 forintért.
A 4iG több komoly informatikai vállalkozást tömörítő, 400 főt foglalkoztató cégcsoport, tavaly 16,9 milliárdos forgalmat realizált, de az elmúlt két üzleti évében veszteséges volt. A cég érintett volt a Microsoft hatalmas korrupciós botrányában is. A cégben pár hétig volt vezérigazgató az a Sagyibó Viktor, aki 2012 és 2016 között a Microsoft kormányzati üzletági igazgatója volt. Éppen a botrány miatt menesztették. Később Sagyibó a Miniszterelnökségen lehetett miniszteri biztos.
A botrány komolyabban nem rázta meg a 4iG életét, sőt, mint azt az elmúlt hónapokban tapasztalni lehetett, az árfolyam még szárnyalt is, szeptemberben például bruttó 689 millió forint értékben szerződött a Nemzeti Akkreditáló Hatósággal szoftverfejlesztésre.
Kiemelt kép: 24.hu/Marjai János
|
Újabb részvényeket vett Mészáros Lőrinc a 4iG-ben
|
Tőzsdei, valamint tőzsdén kívüli ügyletek keretében 880 170, a 4iG Nyrt. által kibocsátott 4iG törzsrészvényt vásárolt a Konzum PE Magántőkealap – tette közzé a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. igazgatósága a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján csütörtökön. Az ügyletek következtében a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó alap által közvetlenül birtokolt, szavazati jogot biztosító 4iG részvények száma 8 millió 389 370-ről 9 millió 269 540-re nőtt, így az alap 4iG Nyrt.-ben fennálló szavazati jogának mértéke 44,62 százalékról 49,31 százalékra emelkedett, átlépve a 45 százalékos küszöbértéket.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/uzleti-tippek/2018/10/11/4ig-meszaros-lorinc-ujabb-reszveny/
|
2018-10-11 14:56:00
| true | null | null |
24.hu
|
Ismét Érden fejleszt a Mészáros-család: a Nemzeti Sportközpontok megbízásából a Mészáros-gyerekek (Mészáros Beatrix, Mészáros Ágnes és ifj. Mészáros Lőrinc) cége, a Fejér B.Á.L. Zrt. és az Épkar Zrt. tervezi meg és húzza fel a város új, multifunkciós sportközpontját, 4,2 milliárd forintért. Az erről szóló dokumentációt pdf-ben itt találja.
A megbízásra bejelentkezett a zalaegerszegi ZÁÉV Építőipari Zrt. is, ami egy másik érdi munkán már együtt dolgozik a Mészárosok új generációjával. A Fejér B.Á.L. Zrt. idén januárban nettó 14,8 milliárd forint értékű szerződést kötött az érdi önkormányzattal különböző építési beruházásokra, konzorciumi társai a West Hungária Bau Kft. és a mostani “ellenfele”, a ZÁÉV Építőipari Zrt.
Az Épkar újította fel 1,7 milliárd forintból a Hajós Alfréd Uszodát olyan jó, hogy az átadás után beázott, a nagymedencét pedig le kellett zárni. A cég részt vett a Császár-Komjády Uszoda 3,8 millliárdos fejlesztésében, itt a beléptetőrendszerrel hónapokig gondok voltak, így a sportolój a lelátókon öltöztek át.
A jövendőbeli sportközpont területén most egy sporttelep van, az itt található, kisebb, füves focipályát és a hozzá tartozó lelátót, illetve öltözőt elbontják, a helyükre tornatermet építenek. A sporttelep két műfüves pályáját a építkezés nem érinti, ezeket az kivitelezés idejére betonfallal kerítik el.
A sportcentrumban egy teniszpályát, négy sqash-pályát és kiszolgáló helyiségeket alakítanak ki, az épület mellé, azzal összeköttetésben szabdtéri teniszpályát építenek. Egy másik épületet is felhúznak, ebben teremfoci-pálya lesz.
Az engedélyek megszerzésével biztosan nem kell majd sokat molyolniuk a Mészáros-gyerekeknek, ugyanis a kormány nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűvé minősítette a beruházást.
Idén a Mészáros-család vállakozásai összesen 27,6 milliárd forint értékben nyertek el megbízásokat Érden konzorciumi tagként. A már említett, 14,8 milliárd forintos megbízás mellett Mészáros Lőrinc vasúti cége, az R-Kord Kft. a V-Híd Zrt.-vel 8 milliárd 678 millió forintért épít vágányt Érd állomás és Érd-alsó megállóhely közé, 1,3 kilométeren.
|
Mészáros Lőrinc gyerekei újabb többmilliárdos munkához jutottak
|
Ismét Érden fejleszt a Mészáros-család: a Nemzeti Sportközpontok megbízásából a Mészáros-gyerekek (Mészáros Beatrix, Mészáros Ágnes és ifj. Mészáros Lőrinc) cége, a Fejér B.Á.L. Zrt. és az Épkar Zrt. tervezi meg és húzza fel a város új, multifunkciós sportközpontját, 4,2 milliárd forintért. Az erről szóló dokumentációt pdf-ben itt találja.
A megbízásra bejelentkezett a zalaegerszegi ZÁÉV Építőipari Zrt. is, ami egy másik érdi munkán már együtt dolgozik a Mészárosok új generációjával. A Fejér B.Á.L. Zrt. idén januárban nettó 14,8 milliárd forint értékű szerződést kötött az érdi önkormányzattal különböző építési beruházásokra, konzorciumi társai a West Hungária Bau Kft. és a mostani “ellenfele”, a ZÁÉV Építőipari Zrt.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/10/11/erd-sportkozpont-meszaros/
|
2018-10-11 15:14:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az önkormányzat képviselőtestülete szeptember 14-én, zárt ülésen tárgyalta és egyhangú döntéssel fogadta el azt a javaslatot, amely a székesfehérvári multifunkcionális rendezvény- és sportcsarnok kivitelezése, illetve közutak tervezése és kivitelezése tárgyú közbeszerzési eljárás eredményének megállapítását célozta.
Az MTI érdeklődésére akkor Cser-Palkovics András polgármester azt mondta, hogy az első kapavágástól számítva 18 hónap alatt épülhet meg a csarnok, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy bár szerződni tudnak a leendő kivitelezővel, a szerződés csak akkor léphet hatályba, ha a kormány meghozza a végleges döntést a finanszírozásról.
Megjegyezte: ez az építkezés is többe fog kerülni, mint ahogy a város korábban tervezte.
A városvezető a döntést követően sem a nyertesről, sem a beruházás összköltségéről nem tudott nyilatkozni, mert a jogszabályoknak megfelelőn előbb ki kellett hirdetniük a meghívásos közbeszerzési eljárás végeredményét.
Az önkormányzat kommunikációs központja kedden azt közölte az MTI-vel, hogy a
nyertes ajánlattevő a Garancsi István Market Építő Zrt-je lett, a nettó vállalkozói díj 25,75 milliárd forint.
|
Az Orbánt reptető milliárdos cége építheti a fehérvári sportcsarnokot
|
Több mint 25 milliárd forintból épülhet multifunkciós sport- és rendezvénycsarnok Székesfehérváron. Az önkormányzat képviselőtestülete szeptember 14-én, zárt ülésen tárgyalta és egyhangú döntéssel fogadta el azt a javaslatot, amely a székesfehérvári multifunkcionális rendezvény- és sportcsarnok kivitelezése, illetve közutak tervezése és kivitelezése tárgyú közbeszerzési eljárás eredményének megállapítását célozta.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/az-orbant-repteto-milliardos-cege-epitheti-a-fehervari-sportcsarnokot-114180
|
2018-10-09 20:54:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Folytatódik Habony Árpád köreinek terjeszkedése a szlovén médiapiacon. Ezúttal a miniszterelnöki tanácsadó üzlettársa, Schatz Péter 112 228 euróért (36 millió forint) vásárolt újabb 14 százalékot Nova Obzorja kiadóban, számolt be a Dnevnik alapján a Mladina.
Az eladó a szlovén radikális jobboldali Szlovén Demokrata Párt (Slovenska Demokratska Stranka, SDS) volt, mellyel Orbán Viktor különösen jó kapcsolatot ápol. Az SDS részesedése ezzel 30 százalékra csökkent, míg Schatzé 65,84 százalékra nőtt. A párt nevében az SDS főtitkára, Janez Mežan írta alá az adásvételt, míg cégének nevében maga Schatz járt el, derül ki a lapunk birtokában lévő közjegyzői okiratból.
Az adásvételt júniusban írták alá, a vételárat pedig egy független értékbecslő is rendben lévőnek találta a szerződés szerint (hogy ez miért érdekes, arra később még visszatérünk). A Nova Obzorja az SDS pártlapja a Demokracija kiadója, valamint birtokában van Skandal24 nevű, az SDS migránsellenes propagandáját a bulvárral keverő lap is. A Skandal24 csak pár hónapig létezett nyomtatott formában, a szlovéniai választások után nem sokkal megszűnt és már csak online verzióban él tovább. Orbán Viktor körei és az SDS összefonódása nem új keletű, a két politikus kapcsolatáról tavasszal számoltunk be részletesen.
Barátom, Janša
Orbán Viktor komolyan támogatja a szlovén szélsőjobboldal vezérét, Janez Janšát. A magyar adófizetők százmilliói és a NER kulcsfigurái is Janša rendelkezésére állnak, aki még az idén visszakerülhet a hatalomba. A furcsa pénzmozgások miatt a helyi ügyészség már vizsgálódik.
A magyar miniszterelnök különösen jó kapcsolatot ápol a párt vezetőjével Janez Janšával (a róla készült portrénkat itt olvashatja), és ahol tudják, segítik is egymást. Tavaly Habony Árpád, Halkó Gabriella és Schatz Péter (a kormányzati bulvár-propaganda zászlóshajója, a Ripost tulajdonosa) bevásárolták magukat az SDS-közeli, hírtelevízióba, a NovaTV24-be, összesen 800 ezer euró értékben (250 millió forint). Ezt a 800 ezer eurót, ahogy arról akkor beszámoltunk, valamiért Varga Károly, Mészáros Lőrinc üzlettársa fizette ki. Vargának ugyanakkor hivatalosan semmi köze nincs egyik az ügyeletben érintett céghez sem.
Janez Mežan és Schatz Péter
Schatz ez után megalapította a szlovén Ripost Založništvo d.o.o.-t (Ripost Kiadó Kft.), feltőkésítette azt 380 ezer euróval és megvásárolta a Nova Obzorja kiadó több mint felét. Ezt a vásárlást maga Janez Janša segítette, ő írta alá ugyanis, hogy az SDS lemond a kiadóban meglévő elővásárlási jogáról, és hozzájárul ahhoz, hogy a tulajdonos a Schatz birtokolta szlovén Ripost legyen.
Schatz tavaly 630 ezer eurót (196 millió forint) fizetett a kiadó 51,8 százalékáért, ami szerint akkor 1,2 millió eurót ért a cég. A mostani adás-vétel alapján viszont már csak 800 ezer euróra taksálják a Nova Obzorját: ez alapján tehát a kiadó egy év alatt elveszítette értékének egyharmadát, Schatz mégis érdemesnek gondolta befektetni. A Nova Obzorja 4 százaléknyi részvénycsomagjáért az SDS egyik tagja, Dejan Kaloh 1519 eurót fizetett 2011-ben, ennek alapján akkor mindössze 38 ezer eurót ért a cég. Azóta viszont 30 százalékkal estek a társaság bevételei.
Valószínű azonban, hogy hamarosan Schatz lehet a kiadó egyedüli tulajdonosa. Év elején ugyanis Janša arról beszélt, hogy a társaság többségi tulajdonosa kivásárolná az SDS-t, ám a tranzakcióra „számviteli okokból” csak 2019-ben kerülhet sor.
Schatz Péter amúgy Macedóniában is bevásárolt, és ott is az Orbán-barát nacionalista szélsőjobboldali pártmédiát találta befektetésre érdemesnek.
Barátom, Gruevszki
A macedón médiában is terjeszkedik a magyar Ripost tulajdonosa, aki már Szlovéniában is bevásárolt. A Habony Árpádhoz közel álló befektető ezúttal is a nacionalista jobboldalt támogatja, és a háttérben ezúttal az orosz elnök, Vlagyimir Putyin alakja is felsejlik.
Érdemes megjegyezni, hogy az SDS Nova Obzorjában lévő akkor még 44 százalékos tulajdonrésze volt a fedezete egy furcsa hitelügyletnek. Tavaly decemberben derült ki, hogy az SDS 450 ezer euró (mintegy 140 millió forint) hitelt kapott a 32 éves bosznia-hercegovinai Dijana Đuđićtól. A hitelmegállapodást pedig maga Janša írta alá.
Dijana Đuđić egyik barátja és üzlettársa az adótanácsadó Rok Snežič, aki résztulajdonos a Nova24TV-ben, és Janša cellatársa volt akkor, amikor a politikus korrupciós vádak miatt rövid időre börtönbe került 2014-ben. A felek állításával szemben kiderült, hogy Snežič az utóbbi időben mind Janšával, mind Đuđić-tyal tartotta a kapcsolatot. Ezzel a probléma az, hogy a 450 ezer euró meghaladja a törvényben meghatározott azon összeghatárt, amennyit magánszemély egy pártnak kölcsönadhat: miután a hatóságok vizsgálódni kezdtek, a párt állítólag visszafizette a kölcsönt. Ugyanakkor arról sincsenek információk, hogy a rejtélyes bosnyák nőnek honnan volt ennyi pénze, amit kölcsönadott a pártnak.
Az exportált NER
Szlovéniában idén nyáron voltak választások, és ahogy arról beszámoltunk, Orbánék máshogy is segítették populista SDS kampányát. A magyar miniszterelnök személyesen látogatott el a párt nagygyűlésére, hogy Janša mellet kampányoljon. Habony és Schatz médiumai, a Nova24 és a Demokracija emellett fizetett Facebook- és Instagram-hirdetésekben reklámozták az SDS-t, saját felületeikről osztva meg a párt választási hirdetéseit. Orbán körei tehát közvetlenül is költöttek pénzt a párt kampányára.
Ez viszont törvényellenes Szlovéniában: minden párt csak maga fizethet a kampányért, arra támogatást senki mástól nem fogadhat el. Pártot finanszírozni külföldről pedig egyértelműen illegális, kampányidőszakon kívül is.
Habony Árpádék fizetik a szlovén szélsőjobb kampányát
Hamarosan választások lesznek Szlovéniában, elkél a segítség. Újabb szintre lépett Orbán Viktor és Janez Janša barátsága. Ahogy arról a Magyar Narancs is beszámolt, Habony Árpád és két hozzá köthető magyar társaság tavaly bevásárolta magát a Szlovén Demokrata Párt (Slovenska Demokratska Stranka, SDS) médiájába.
Habony Árpádék nem csak pénzzel segítették az SDS-t. A Habony tulajdonában lévő Danube Business Consulting tanácsadó cég ugyanis a hírek szerint Janšának is dolgozik. Úgy tudni, a DBC profilja nem korlátozódik az egyszerű tanácsadásra, hanem teljes politikai, kommunikációs és médiatervet is készítenek a megrendelőknek. Ezt támasztja alá, hogy a választási kampányban az SDS pont olyan nemzeti konzultációt küldött a választóknak, mint amilyet itthon a Fidesz szokott. Ráadásul az SDS migránsok megállítására felszólító plakátjai pont úgy néztek ki, mint amivel a magyar kormány is kampányolt.
Így terjed a NER: itt a szlovén nemzeti konzultáció!
Újabb bizonyíték arra, hogy Orbán nemcsak komoly pénzzel, de tanácsokkal is segíti a szlovén szélsőjobbot. Március végén részletesen írtunk arról, Orbán miként segíti a szélsőjobboldali szlovén politikust, Janez Janšát és pártját, a Szlovén Demokrata Pártot (Slovenska Demokratska Stranka, SDS). A két pártvezér rendszeresen találkozik, a pártok politikusai pedig nyilvánosan kiállnak egymásért, ha a szükség úgy hozza.
Hiába azonban a Habonyi kampány, a választások után nem Janez Janša pártja alakíthatott kormányt. A legtöbb szavazatot ugyan az SDS kapta, ám annak szélsőséges, populista politikája miatt egyik párt sem volt hajlandó szövetséget kötni vele. Emiatt aztán a baloldal alakított kormányt Szlovéniában. Tavasszal azonban jönnek az Európai Parlamenti választások, ami ezúttal különösen fontos Orbán Viktornak.
A Narancs úgy értesült, a Fidesz és a kormány minden eddiginél nagyobb összeget szán az EP-kampányra, ami a Sragentini-ellenes hirdetésekkel már el is kezdődött. A kampány arról szól, hogy az Európát védő, bevándorlás-ellenes erők csapnak össze a migránspárti baloldali és liberális pártokkal, akiket Soros pénzel, ezért még soha ekkora tétje nem volt EP-választásoknak.
Orbán arra számít, hogy a hozzá hasonló, szélsőjobboldali populista erők előretörnek a jövő tavaszi választásokon: ha pedig ez megtörténik, nem kell amiatt aggódnia, hogy az EU szankciókat léptetne életbe Magyarország ellen a növekvő korrupció és a demokratikus jogállam leépítése miatt. Ezért aztán nem meglepő, hogy Orbán ott segíti elvbarátait a választások előtt, ahol csak tudja.
|
Habony üzlettársa újabb milliókkal segíti Orbán szlovén barátját
|
Folytatódik Habony Árpád köreinek terjeszkedése a szlovén médiapiacon. Ezúttal a miniszterelnöki tanácsadó üzlettársa, Schatz Péter 112 228 euróért (36 millió forint) vásárolt újabb 14 százalékot Nova Obzorja kiadóban, számolt be a Dnevnik alapján a Mladina.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kulpol/habony-uzlettarsa-ujabb-milliokkal-segiti-orban-szloven-baratjat-114030
|
2018-10-13 21:35:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Bűnösnek mondta ki kedden a bíróság a szegedi közlekedési cég két ügyvezetőjét, a volt címzetes főjegyzőt, egy alpolgármestert és Botka László polgármester kabinetfőnökét.
Ugyanakkor nehéz volt nem észrevenni, hogy a per folyamán és a keddi gyulai ítélethirdetésen milyen számban és aktivitással jelent meg a kormánysajtó. Aligha kétséges, hogy egyenesbe fordult a jövő októberi szegedi helyhatósági választás kampány. Ez még akkor is igaz, ha a feljelentő, Szabó Bálint várakozásai ellenére nem sikerült a vádlottak padjára ültetni Botka Lászlót.
A vádlottak nem jöttek el
Ezzel szemben a Gyulai Járásbíróság többrendbeli, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűncselekménye miatt a büntetőper mind a hat vádlottját, a Szegedi Közlekedési Kft. volt és jelenlegi ügyvezetőjét, D. Gábort és T. Istvánt Tibort, F. Gábort, a közlekedési cég parkolási üzletág vezetőjét, a volt címzetes főjegyzőt, M. Ervint, valamint S. László alpolgármestert és K. Gábor József kabinetfőnököt bűnösnek találta. Ezért 6-10 hónapig terjedő börtönbüntetéssel sújtotta őket, amelynek letöltését egy év próbaidőre felfüggesztette.
Emellett egyetemlegesen 566 ezer forint bűnügyi költséget kell megtéríteniük. A vádlottak egyike sem jelent meg a keddi gyulai ítélethirdetésen.
A bíróság az ítélet indoklásában kimondta, hogy egyetlen jogszabály, önkormányzati rendelet sem jogosította fel a vádlottakat, hogy bárkinek is éves ingyenes parkolóbérleteket adjanak, arról nem beszélve, hogy mindezzel vagyoni hátrányt okoztak az önkormányzatnak. (Szeged belvárosában ma 480 forintot kell fizetni egy óra parkolásért.)
A bíróság nem fogadta el a vádlottaknak azt a védekezését, hogy a Szegedi Közlekedési Kft. ügyvezetője saját hatáskörben 50 millió forintos értékhatárig hozhat döntéseket. „Ez a rendelkezés ebben az esetben értelmezhetetlen, arról nem beszélve, hogy a közlekedési cég ezzel a tulajdonos önkormányzatnak okozott kárt” – szögezte le dr. Kis Krisztina bíró. Vezetői értekezleten is szóba került
Azt is kifejtette a bíróság, hogy az éves ingyenes parkolóbérlet nem minősülhet üzleti ajándéknak sem, mert nem volt ilyen jogviszony a felek között. Sok esetben olyan intézmények és szervek vezetői is részesültek az ingyenes bérletből, akik nem álltak kapcsolatban sem az önkormányzattal, sem a szegedi városházával. Az ügyészség vádirata szerint a vádlottak összesen 40 millió forintos kárt okoztak több éven át tartó cselekedetükkel.
Régi szokás, rossz szokás
Összesen 307 személy kapott az évek során ingyenes parkolóbérletet, és 2008-tól Botka László vádlottak padján ülő kabinetfőnöke, K. Gábor József állította azok után a névsort, hogy erre a vezetői értekezleten rábólintottak. (A szegedi városházáról szerzett információink szerint a szokásjog alapján történő gyakorlat egészen 1994-re nyúlik vissza.)
Botka már tanúskodott
A szocialista színekben politizáló szegedi városvezetőt a büntetőperben tavaly nyáron akkor hallgatta meg tanúként – a Csongrád megyei bíróságok elfogultsága miatt kijelölt Gyulai Járásbíróság –, amikor még Botka, úgy tűnt, hogy az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje lesz a 2018-as tavaszi parlamenti választáson.
Ekkor még a mostaninál is nagyobb sajtóérdeklődés mellett Botka tanúként egy, a helyi rendeleteket nem sértő, meglévő gyakorlatként és bevett szokásjogként beszélt arról, hogy az önkormányzat a Szegedi Közlekedési Kft.-n keresztül összesen több mint 300 ingyenes éves parkolóbérletet juttat önkormányzati és országgyűlési képviselőknek, a városháza vezetői tisztségviselőinek, valamint sok cég és intézmény vezetőinek. Botka akkor azt hangsúlyozta, egy országos gyakorlatról van szó, amelyben semmi kivetni valót nem talál.
A vádlottak a perben végig tagadták a bűnösségüket, azt hangsúlyozták, hogy nem történt semmilyen kötelességszegés. Többen arra hívták fel a figyelmet, hogy azért sem történhetett bűncselekmény ebben az esetben, mert az üzleti ajándék másik oldalán a szegedi önkormányzat által minden évben a Szegedi Közlekedési Kft.-nek nyújtott működési támogatást is beleszámították. Emellett a vádlottak jogi képviselői szerint a történtek időközben elévültek.
Ezeket az érveket a Gyulai Járásbíróság ítélete kedden lesöpörte. Ahogy azt sem fogadta el a bíróság, hogy 2010-ben Szegeden született egy helyi rendelet a kedvezményes parkolásról. A bíróság szerint ez nem vehető figyelembe, mert nem az ingyenes parkolás lehetőségéről szól.
Az ügyészségnek és a védelemnek sem tetszik
Az ítélettel szemben mind az ügyészség, mind a védelem fellebbezést jelentett be kedd délelőtt Gyulán. Az ügyészség súlyosbítást, azaz hosszabb börtönbüntetést és hosszabb próbaidőt látna szükségesnek, míg a vádlottak védői bűncselekmény hiányában, jogszabályok helytelen alkalmazása és elévülés miatt jelentettek be fellebbezést. Így az ügyben a Gyulai Törvényszéken születik majd jogerős ítélet.
Szabó Bálint, a feljelentő
Az nem kérdés, hogy mindezzel már most egyenesbe fordult a jövő októberi szegedi önkormányzati kampány. Ezt az is bizonyítja, hogy a kalandos előéletű feljelentő, Szabó Bálint az első fokú ítélet után a kormánysajtó élénk érdeklődése mellett arról beszélt, hogy: „Győzött az igazság!” Másrészt arra szólította fel Botka László szegedi polgármestert, hogy mondjon le, és távozzon a közéletből.
A Narancs információi szerint a szegedi városháza vezetését meglepte az első fokú ítélet, nem erre számítottak.
(A szerző felvételei)
|
Pofon Botkának: felfüggesztett börtönbüntetések az ingyenes parkolóbérletek ügyében
|
Hűtlen kezelés bűntettében bűnösnek mondta ki és felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte kedden meghozott határozatában a Gyulai Járásbíróság az ún. szegedi parkolóbérlet-ügy összes vádlottját.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/pofon-botkanak-felfuggesztett-bortonbuntetesek-az-ingyenes-parkoloberletekert-ugyeben-114021
|
2018-10-02 21:58:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
2013 óta lóg a levegőben a Bozsik Stadion ügye: bár jószerével már minden első- és másodosztályú csapatnak van stadionja vagy legalább lelátókkal felturbózott, új pályája, a kispesti Honvéd kimaradt a szórásból. Idén nyáron kiderült, hogy az eredetileg tervezett 5 milliárd forint nem lesz elég a fejlesztésre, augusztusban viszont a régi stadion a Honvéd-Haladás meccsel elköszönt a szurkolóktól.
A kivitelezés előkészítése most elmozdult a holtpontról: a Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött dokumentáció szerint a Bozsik Stadion építési munkálataira kiírt tendert 11,7 milliárd forintért, közös ajánlattevőként a Pharos 95 Sportpályaépítő Kft. és a West Hungária Bau Kft. nyerte el. Alvállalkozóként a ZÁÉV Építőipari Zrt.-t jelölték meg.
A Felcsúton is telephellyel rendelkező Pharos a kormány stadionépítési lázának egyik nagy haszonélvezője: 930 millióért szálltak be a békéscsabai stadion felújításába, részt vettek a dél-pesti utánpótlás-nevelési centrum több mint 3 milliárdos fejlesztésében, de a Pharos bomba üzletét emlegetették az NB II-es pályák fűtésének kötelezővé tétele mögött is. A cég egyik tulajdonosa, Végh Gábor egészalakos Puskás Ferenc-szobrot adományozott a felcsúti akadémiának, amelyben az ő munkájuk is benne van, a műfüves pályát ők építették. Végh 2012-ben egy VIP-páholyból nézte a Videoton-Debrecen meccset Orbán Viktor miniszterelnökkel.
A WHB Paár Attila győri üzletember érdekeltsége, a cégcsoport többször üzletelt Tiborcz Istvánnal, Orbán Viktor vejével. Paár Attila cége vette át Tiborcztól az OLAF-botrány után kínossá vált Eliost, majd az egyik leánycégben, a WHB Ingatlan Kft.-ben egy rövid időre tulajdonosként is megjelent a miniszterelnök veje, mielőtt eladta volna részesedését egy Brit-Virgin-szigetekre bejegyzett offshore cégnek. A munkakapcsolat ezután sem szűnt meg: Tiborcz BDPST Zrt. mevű ingatlanfejlesztő cége a minap 50 százalékos tulajdonrészt szerzett a WHB-tól egy Andrássy úti palotában, amelyből Orbán Ráhel férjének cége butikhotelt épít. A WHB közbeszerzési sikereit felsorolni is nehéz lenne: Mészáros Lőrinc cégével 3,6 milliárdért építenek a Paksi Atomerőműnek, konzorciumi partnerként nyerték el a Pénzügyminisztérium új épületére kiírt, 9,8 milliárdos közbeszerzést. A cég tavaly 41,4 milliárd forintos nettó árbevételével közel megduplázta 2016-os eredményeit.
A ZÁÉV is otthon van a stadionépítésekben: a Fertődi Építővel együtt kivitelezik a 4000 férőhelyes Kaposvár Arénát, a Swietelskyvel közösen 4,3 milliárdért építették fel a győri Arénát. A legnagyobb dobásuk a Puskás Stadion: a 150 milliárd forintos megbízást a Magyar Építőkkel nyerték el, alvállalkozónak viszont többek között bevették a WHB-t is.
Az Bozsik Stadion UEFA 4-es, azaz legmagasabb kategóriás létesítmény lesz, ami legalább 8000 szurkolót fogad be. A lelátók alatt szociális helyiségeket alakítanak ki, a négyszintes fejépületben a sport- és technológiai helyiségek mellett VIP, VVIP és kiszolgálóterületeket alakítanak ki. A legfelső szint fedett, de oldalról nyitott részén helyezik el a főkamera-állásokat. A LED-es pályavilágításnak meg kell felelnie HD-közvetítésekhez is. A vendégszurkolók bejutását egy, a vasúti pálya fölött átívelő acélszerkezeten keresztül oldják meg.
Kiemelt képünkön.: A lebontásra váró stadion főbejárata. MTVA Bizományosi / Balatoni József
|
Kevés volt az 5 milliárd: 11,7 milliárdért épül a Bozsik Stadion
|
2013 óta lóg a levegőben a Bozsik Stadion ügye: bár jószerével már minden első- és másodosztályú csapatnak van stadionja vagy legalább lelátókkal felturbózott, új pályája, a kispesti Honvéd kimaradt a szórásból. Idén nyáron kiderült, hogy az eredetileg tervezett 5 milliárd forint nem lesz elég a fejlesztésre, augusztusban viszont a régi stadion a Honvéd-Haladás meccsel elköszönt a szurkolóktól.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/10/10/bozsik-stadion-whb-pharos/
|
2018-10-10 09:14:00
| true | null | null |
24.hu
|
59,6 millió forintért vállalta a Balásy Gyula-féle New Land Media Kft. és a Lounge Design Szolgáltató Kft. a MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. 2018-2019. évi grafikai tervezési, gyártási és online ügynökségi feladatait. Az összeg nagysága és a nyertes kiléte nem volna érdekes, hiszen miután a korábbi kedvencek, Kuna Tibor és Csetényi Csaba kiestek a pikszisből, a Kommunikációs Hivatal kasszájából 75 milliárd forintnyi megbízás érkezhet az egyetlen nyeregben maradt kommunikációs nagyágyú, Balásy Gyula cégeihez.
Az már annál inkább, hogy a MNKH minimum tetszhalott állapotban van.
Idén júliusban a 24.hu írta meg, hogy a kormány belátta: a több milliárd forintos veszteséget termelő kereskedőházi rendszer tarthatatlan, ezért világszerte, több tucat országban bezárja a kereskedelmi kirendeltségeket. (Az itthoni cégek közül jelenleg végelszámolás alatt van a Kínai-Magyar Kereskedőház Kft., a Török-Magyar Kereskedőház Kft. és az Orosz-Magyar Kereskedőház Kft. is.)
Nyáron arról szóltak a hírek, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium fennhatósága alá tartozó MNKH Zrt. ebben a formában megszűnik létezni, egybeolvad leányvállalatával, a Magyar Kereskedelem-fejlesztési és Promóciós Kft.-vel, a fúzióból pedig egy új társaság jön létre HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt. néven. Az e-cégjegyzék szerint a HEPA jelenleg bejegyzés alatt áll, alaptőkéje 1,5 milliárd forint. Vezérigazgatója Ligetfalvi Gábor lesz, aki számos állami cégben dolgozott már, legutóbb a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került MKB Bank Kockázati Tőkealap-kezelőjénél tevékenykedett. Cégvezetőként tüntették fel Kun Gábort, a MNKH korábbi cégvezetőjét.
A Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött dokumentáció tanúsága szerint Balásy a MNKH-val szerződik, gyaníthatóan már a HEPA körüli teendőkre.
Szerettük volna megtudni, hogy mire szolgál majd a kommunikáció, de kérdéseinkre sem a cég, sem a Külgazdasági és Külügyminisztérium nem válaszol több mint egy hete. Amint megteszik, közöljük.
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
|
Kipurcant a Nemzeti Kereskedőház, de még holtában is elkommunikál 60 milliót
|
Megbukott, beolvad, mégis tízmilliókért kommunikál az MNKH Zrt. A nap közbeszerzési talányát Szijjártó Péter minisztériuma szállította.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/10/09/mnkh-kommunikacio/
|
2018-10-09 09:22:00
| true | null | null |
24.hu
|
2012 őszén Rogán Antal kezdeményezte a Letelepedési Magyar Államkötvények kibocsátását. Indoklása szerint a valutakeret feltöltésére, az államadósság finanszírozására szolgált volna a program. A konstrukcióban Európán kívüli állampolgárok 300 ezer euro értékű állampapírba fektettek be öt évre. A kötvényesek lejárat után a pénzt visszakapják, de a letelepedési engedélyt nem kell visszaadni, azt életük végéig megtarthatják. Az érintettek hitelt adtak Magyarországnak, cserébe a schengeni övezeten belülre kerültek.
A kötvényeket territoriális monopóliumot élvező cégeknek szervezték ki: egyetlen kivétellel ezek az összesen 60 milliárd forintos haszonnal dolgozó közvetítők egy kivételel offshore-hátterű vállalkozások voltak, magyar kötődéssel.
2013 és 2017 márciusa között 19 855 külföldi személy érkezett így az országba. A magyar program olyan nagyvonalú volt, hogy nem csak a közvetlen családtagok, hanem akár az érintett nagyszülei is a kötvényessel tarthattak Magyarországra. A kötvényprogram akkorára nyitotta a kaput, hogy azon gyakorlatilag bárki befért: nem kellett befektetni az országban, az ügyintézés 20 nap volt, az utolsó időkben pedig még hitelből is lehetett kötvényt venni.
A program elsősorban Kínában volt népszerű, de a Direkt36 nyomozása szerint több befolyásos, az orosz államhoz szorosan kötődő orosz állampolgár is részese volt a magyar letelepedésikötvény-programnak. A magyar hatóságok adatvédelmi okokra hivatkozva nem adják ki a kötvényvásárlók nevét.
Magyarországon ütött akkorát a gazdasági világválság, hogy évekkel később, 2012-ben, megtömött valutatartalékkal és javuló eredményekkel is elhitte Rogán Antalnak, hogy az államadósság finanszírozásához szükség van az úgynevezett letelepedési államkötvénynek kibocsátására. A Transparency International (TI) és a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest (KFIB) közös konferencián mutatatta be tanulmányát arról, hogy a kormány milyen reflexekre alapozta a körmönfont manővert és milyen sumákságokon át vezetett az út odáig, hogy az ország elbukjon legalább 30 milliárd forintot.
A kacskaringós gazdasági és jogi ügylet summázatát az eseményen Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia közgazdász-doktora mondta ki: bűn felgyorsítva használni egy olyan forrást, ami sokkal rosszabb, mint a szabad piacon elérhető hitelek. Márpedig 2016 után, amikor már nagyban dübörgött a Magyarország jobban teljesít sikerpropaganda, magasabb fokozatra kapcsolt a gépezet és mit sem törődve az egyre halmozódó adóssággal, még több Európán kívüli családnak adtak letelepedési papírokat, potompénzért.
Az ügylet részletezése előtt fontos leszögezni, hogy a letelepedési kötvény önmagában nem ördögtől való dolog, bár Európában szokatlan megoldásnak számít. Méltányolható elvárás, hogy egy tehetős üzletember fizikailag is befektetései közelében legyen, ehhez pedig megfelelő törvényi szabályozás mellett megoldás lehet, ha befeketetésekért cserébe (!) ezt lehetővé teszik számára. Azt is fontos tudni, hogy a hasonló letelepedési megállapodások sehol sem teljesen átláthatóak, legyen szó a portugál, a máltai vagy a ciprusi kötvényprogramról, mindenhol találhatunk homályos részleteket. Egyvalami viszont csak nálunk fordult elő:
az ország ráfizetett a kötvényprogramra.
Biztos volt oka, csak nem a valutahiány
Bod Péter Ákos közgazdász szerint a kötvényprogramra nem volt szükség, már ami a makrogazdasági tényeket illeti. A gazdasági világválság a lakosságban még élénken élt, a válság emlegetése is erős érzelmeket váltott ki, azonban épp a gazdaság döcögése miatt a piacokat a jegybankok olcsó pénzzel öntötték el. A magyar valutatartalék 2012-ben és utána is elérte a Világbank által javasolt szintet, de ha mégis pénzre lett volna szükség, a kormány könnyedén olcsó hitelhez juthatott volna. Mégsem ez történt: beindították a kötvényprogramot, amivel a TI és a KFI tanulmánya szerint
Magyarország 1 666 millió euróhoz jutott, cserébe viszont 1844 millió eurót kell majd visszafizetnie.
A magyar adófizetőknek tehát 178 millió eurójába kerülnek a letelepedési kötvények, ami 66,5 millió euróval több, mint amennyibe a szokványos devizakötvények értékesítése került volna. A tanulmány szerint még ennél is olcsóbban megúszhattuk volna, ha a kormány a befolyt pénzből nem építi le az Európai Beruházási Banktól (EIB) kapott rendkívül kedvező hiteleket: ha nem fizetik ki a méregdrága kötvénypénzből az EIB kintlevőségeit, 30 milliárd forinttal több marad a közös kasszában.
Szinte érhetetlen, hogy ilyen rossz kondíciók mellett miért mozgattak meg minden követ, hogy a kötvényprogram a lehető legtöbb embert érje el. A megfeszített szándékról sokat elmond az a történet, amit Wiedemann Tamás, a G7 újságírója mondott el. Egy alkalommal, még az azóta megszüntetett Magyar Nemzet újságírójaként lakossági bejelentést tett a letelepedési kötvények ügyében, az ügyészség válaszában pedig arról tájékoztatta, hogy
nem történt szabályszegés, mert a kötvényprogramnak gyakorlatilag nem voltak szabályai.
A kutatók arra jutottak, hogy a kormány azért dönthetett a kockázatos és méregdrága kötvényprogram mellett a sokkal olcsóbb EIB helyett, mert utóbbi feltételekhez kötötte volna a pénz felhasználását, így viszont a pénz jelentős része az államkassza helyett ismeretlen üzletemberekhez vándorolt.
Gyertek, bevándorlók!
A letelepedési államkötvényekkel nem csak anyagilag veszített sokat az ország. Bár a pralament nemzetbiztonsági bizottságának tagjai számtalanszor rákérdeztek, sem a Terrorelhárítási Központ, sem az Alkotmányvédelmi Hivatal, sem más szerv nem adott érdemi választ arra, hogy hogyan, milyen eszközökkel, milyen mélységben végezték el a kötvényesek nemzetbiztonsági ellenőrzését.
Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója szerint a kötvényprogramot elszúrták: sem biztonságilag, sem anyagilag nem kért megfelelő árat a bizalmi papírokért az ország. Az pedig beszédes, hogy a programmal elvileg a tehetős üzletembereket és befektetéseiket akarták az országba csábítani, de többen hitelből fedezték a lekötéseket. Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője Varga Mihály korábbi megszólalását idézte. A pénzügyminiszter nemrégiben arról beszélt, hogy az anyagi problémák orvosolására volt szükség a kötvényesek bevonására Romhányi szerin azonban csak Görögországban volt akkora a forráshiány, ami egy ilyen lépést indolna.
Kitalálják? Soros.
Hétfő délután a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményben reagált a civilek által felvetett problémákra. Eszerint
2012 és 2016 között Magyarországnak vissza kellett fizetnie a Gyurcsány-kormány által felvett IMF-hiteleket. Ezt Soros György is szívesen finanszírozta volna, de Magyarország más utat választott. Lakossági devizakötvényekből és letelepedési kötvényekből fizettük vissza az adósságot. Ez Soros gazdasági érdekeit sértette. Ezért rágalmazzák a Soros által fizetett szervezetek – mint például a Transparency International – a magyar kötvényprogramot.
|
Rogán elhitette a kötvénymesét és Magyarország elbukott 30 milliárd forintot
|
Nem volt gazdasági oka a letelepedési kötvényprogram beindításának, de a közvetítők lenyeltek 60 milliárd forintot. A pocsék konstrukcióval az ország óriásit bukott, a kormány szerint a kritika hátterében Soros György áll.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/10/08/letelepedesi-kotveny-transparency/
|
2018-10-08 09:29:00
| true | null | null |
24.hu
|
Optimum Úri 72. Ingatlanbefektetési Kft. néven új cég jött létre a Matolcsy György vezette jegybank alapítványainak környékén.
A név arra utal, annak a Budai Vár területén fekvő épületnek a kialakítására és hasznosítására hozhatták létre a napokban az új céget, amelyet három éve, közel nettó 800 millió forintért vásárolt meg az egyik alapítvány, a – akkori nevén – Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány.
A várbéli épület arról híres, hogy össze van kötve egy nagy barlanggal, amelyet amúgy még a 2. Világháború előtt és alatt a Magyar Nemzeti Bank nagy titokban alakíttatott ki. Az aranykészlet egy részét ott őrizték a világháború alatt és ott vészelte át néhány száz ember a főváros bombázását.
Ezt a romos épületet és az alatta kialakított búvóhelyet, trezort, barlangrendszert vásárolta meg a jegybanki alapítvány. Nagy botrány volt abból, hogy az egyik kiszivárgott átalakítási terv wellnessrészleg (pezsgőfürdő, szauna, uszoda) kialakítására tett javaslatot. Ezt akkor az alapítványok cáfolták. Az eddig ismert hivatalos ígéret szerint oktatási termek, az alapítványnak helyt adó részleg és közösségi tér lesz benne.
Mindenesetre a most létrehozott cég által érintett ingatlantól nincs messze az az épület – ugyancsak az Úri utcában, de a 21. szám alatt – amelyet korábban, 2014-ben vett meg az MNB 1,85 milliárdért, és ennek durván a duplájába, 3,6 milliárd forintba került a felújítása a volt budai városházának. Nemrég adták át – az épület oldalában Zsiday Roy két vendéglátóipari egységet nyithatott.
Kiemelt kép: Google Maps
|
Még egy jegybanki alapítványi cég: a vár alatti barlang és titkos trezor fölötti épület hasznosítására
|
Optimum Úri 72. Ingatlanbefektetési Kft. néven új cég jött létre a Matolcsy György vezette jegybank alapítványainak környékén.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/10/08/meg-egy-jegybanki-alapitvanyi-ceg-a-var-alatti-barlang-es-titkos-trezor-folotti-epulet-hasznositasara/
|
2018-10-08 09:35:00
| true | null | null |
24.hu
|
Hiába bizonygatja azt az államtitkár, hogy a szemétszállítás állami koordinációja óta folyamatos a műszaki infrastruktúra fejlesztése, meg hogy
a szelektív gyűjtés az uniós célokkal összhangban fejlődik.
Ha az élet egyszerűen cáfolja.
Budapesten, a Fehérvári úton, egy paneltömb bejárati ajtaján ez a felirat virít:
Tisztelt lakótársak! Mivel a szelektív hulladék elhordása megszűnt, kérjük az összes szemetet a rendes kukákba gyűjteni szíveskedjenek. Köszönettel: az igazgatóság.
A feliratot az Index egyik olvasója fotózta.
Az élet már csak ilyen, ha összeomlott az állami központosítás után a szemétszállítási rendszer és sok helyen hegyekben áll a szemét.
Az óriási káosz kellős közepén az állami kukaholding (NHKV) sok milliárd forinttal lóg a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-nek, utóbbi céget – meg másokat is a szektorban – a munkaerőhiány is sújtja, nem is csoda, hogy sok helyen hetekig ott parkol a szelektív hulladék vagy épp a zöldhulladék. Van 116 település, ahol most ősszel fel is függesztették a zöldhulladék elszállítását.
Hogy mi a bajok gyökere, milyen abnormálisnak nevezhető dolgokból áll össze az, ami a az utcán gyűlő szeméthalmokban testesül meg, ebben a cikkben írtunk:
|
Taccsra vágta a szelektív hulladékgyűjtést az állami kukaholdingos bénázás
|
Hiába bizonygatja azt az államtitkár, hogy a szemétszállítás állami koordinációja óta folyamatos a műszaki infrastruktúra fejlesztése, meg hogy, a szelektív gyűjtés az uniós célokkal összhangban fejlődik.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/10/08/taccsra-vagta-a-szelektiv-hulladekgyujtest-az-allami-kukaholdingos-benazas/
|
2018-10-08 10:28:00
| true | null | null |
24.hu
|
A szekér tavaly már olyan jól ment, hogy összesen 37,46 milliárd forintnyi adót engedett át az állam 315 előadó-művészeti szervezetnek. A szakmában keringő pletykák szerint ennek minimum a tíz százalékát adják vissza „jutalékként”, de egyesek szerint a kézen-közön eltűnő pénz nagysága tavaly meghaladta a hétmilliárd forintot
– írta L. Simon László a Magyar Időkben megjelent dolgozatában a kulturális tao-rendszerről, az ATV-ben pedig egyenesen azt mondta, a tao-pénzek egy részét ellopják. A fideszes országgyűlési képviselő, volt államtitkár egyúttal közölte, hogy – Orbán Viktor korábbi állításával szemben – a tao közpénz. Nagyjából abban az időszakban, amikor L. Simon kifakadt, amiért iszonyatos mennyiségű közvetett állami támogatás folyt el, és a „a tao-rendszer korrumpálódott” – nyilván nemcsak a támogatások jóval kisebbik részét begyűjtő kulturális területen, hanem a sportban is –, a magyar férfi vízilabda-válogatott a 8. helyen végzett a sportág Európa-bajnokságán. Az Eb-kudarcról kérdeztük az olimpiai bajnok Gerendás Györgyöt, aki azt is mondta:
Taohuszárcsapatok jönnek létre, amelyek pusztán a megélhetés miatt csinálják.
Hogy van miből megélni, azt mutatja az az elképesztő adat, hogy a tao 2011-es bevezetése óta több mint 520 milliárd forint ömlött a látványcsapatsportokba.
Épülnek a pályák, szinte felfoghatatlan mértékű az infrastruktúra-fejlesztés, ám eközben nincs klasszis magyar futballista, akit kinevelt volna a rendszer, a vízilabdában arra panaszkodnak, hogy eltűntek a tehetségek, a kézilabdában alig van már magyar játékos a kirakatcsapatokban, miközben e két utóbbi sportágban a komplett világelitet eltartja a magyar bajnokság, a rendszer közben korrupciós vádakkal terhelt, a szponzoráció haldoklik. Az utóbbi évtizedek legnagyobb szabású kulturális és sporttámogatási programjának történetét, eredményeit és következményeit mutatjuk be.
Hogyan kezdődött ez az egész?
A történet még a szocialista kormányok idején kezdődött: 2008-ban döntöttek a tao-rendszert bevezető jogszabályról. A cél az volt, hogy az előadóművészeti szervezetek (színházak, zenekarok) extra forráshoz jussanak. Ez a modell tetszett meg a Fidesznek, amely 2010-es győzelme után a sportra szabta a rendszert. Orbán Viktor már a választási kampányban világossá tette: nemzetstratégiai ágazattá emeli a sportot, és ezt a vállalását maradéktalanul teljesítette. A Fidesz győzelme után gyorsan benyújtották a jogszabály-tervezetet, amelynek nyomán a látványsportágakat (futball, jégkorong, kézilabda, kosárlabda, vízilabda) támogató cégek társaságiadó-kedvezményt kaptak volna.
A rendszer bevezetése azonban egy évet csúszott, mert az Európai Bizottság képviselői hosszas egyeztetéseket folytattak a magyar kormánnyal arról, hogy a jogszabály miként egyeztethető össze az uniós joggal. Az Európai Bizottság végül 2011-ben adott zöld utat a projektnek. Akkor mindenki azt hangsúlyozta, a profi sport nem részesülhet a program jótéteményeiből, mert a közvetett állami támogatás befolyásolná a piaci versenyt, azaz a befektetésnek az utánpótlásra, az infrastruktúrára kell koncentrálnia.
Akkoriban nem lehetett pontosan tudni, mivel győzte meg a magyar kormány az EU-t, ám Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője hét évvel később megszerezte a dokumentációt. Ebből az derült ki, hogy volt ok az érvek titkolására: Orbánék az első pillanattól tudták és elfogadták, hogy a tao közpénz, noha aztán évekig tagadták ezt. A miniszterelnök emberei megígérték Brüsszelnek, hogy nyilvánosak lesznek a támogatási szerződések, a támogatók adatai, továbbá a milliárdok költésének piaci hatásait azzal minimalizálták, hogy a magyar futballt jelentéktelennek, az európai piacba való bekapcsolódásra jóformán alkalmatlannak mutatták be.
Akkor ezekről a tényekről még senkinek nem lehetett tudása, a program szellemisége viszont üdítőnek tűnt.
Úgy látszott, a tao-rendszer 2011-es bevezetése rendszerváltást hozhat a magyar sportban.
Tehát akkor jó kezdeményezés a tao?
Elméletileg igen. A magyar sport forráshiányosan működött, infrastruktúrája szörnyű állapotban volt. Ám talán ennél is szomorúbb fejleménynek mutatkozott, hogy az egyre kevesebb pénzből gazdálkodó helyi önkormányzatok, a mind inkább halódó helyi kisvállalkozások képtelenek megtartani a falusi csapatokat, egyre több kisközösség veszítette el a helyi identitás fontos részét képező csapatát. A tao rendszere ráadásul úgy volt kitalálva, hogy lokális szintre utalta az ötletelést. A helyieknek kellett megírniuk a sportfejlesztési programot, amelyben rögzítik céljaikat, illetve azt, mire szeretnének pénzt kapni. Nekik kellett megkeresniük azokat a vállalkozásokat is, amelyek hajlandók voltak adójuk egy részét az államkassza helyett az egyesületnek utalni. (Ehhez persze nem volt szükség lenyűgöző meggyőző erőre, mert olyan pénzügyi motiváció volt a rendszerbe építve, hogy jobban járt a cég, ha nem a közösbe adta a pénzt: a vállalkozások – eredményeiktől függően – 10 vagy akár 19 százalékos hozamot is realizálhattak, ha taóztak. Egy 2013-as módosítás ennek a haszonnak a 75 százalékát elvette a cégektől, és a sportba irányította.)
A folyamat hozzávetőleg így néz ki:
a sportszervezet elkészíti „pályázatát”, a sportfejlesztési programot.
Az adott sportág szövetsége elbírálja azt.
Ha a projekt zöld utat kap, a sportszervezet olyan nyereséges vállalkozásokat keres, amelyek élnek az adókedvezménnyel, és a klubnak utalják a pénzüket, nem az államkasszába fizetik be.
A felek megkötik a megállapodást, a sportszervezet a lehívott pénzből megvalósítja programját.
Majd elszámol, azaz benyújtja a beruházás dokumentációját a szövetségnek,
amely ellenőrzi a papírokat.
A modell – az akkoriban az efféle adminisztrációs kötelezettségektől finoman szólva elszokott – sportközegben működni kezdett. Ömlöttek a milliárdok: ahogy megírtuk, 2011-től 2017-ig 522 milliárd forintot hívtak le.
A rendszer elkezdte megölni magát
A vártnál azonban sokkal hamarabb megmutatkoztak a rendszer árnyoldalai. Az évtizedekig alulfinanszírozott szektor sok szereplője habzsolni kezdett, és a magyar sportban – ahogy Pósfai Gábor, a Decathlon korábbi magyarországi vezetője mondta lapunknak – a zsíros kenyérből kaviár lett. Jellemző, hogy a szövetségek viszonylag gyorsan rákényszerültek arra, hogy benchmarkokat hozzanak létre, azaz szabályozzák, mely terméket mennyiért lehet maximum megvásárolni-elszámolni. Az MLSZ-nél például az aktuális listában rögzítik: legfeljebb 500 ezer forint szánható mosógépre, hivatásosaknál 79 ezer forint futballcsukára, 37 ezer a bírói öltözőbe szánt székre.
A kéziseknél a mostani szabályok alapján egy doboz waxra 14 ezer, kabátra 45 ezer, pulzusmérő órára 90 ezer, jégakkura 4000 forint költhető. Ezekből az adatokból nagyjából sejthető, a szövetségek gyors reagálása előtt milyen számlák és azokon milyen tételek érkeztek az illetékesekhez, mennyiért számoltak el a sportszervezetek alapfelszereléseket.
Ez persze csak a lehetséges visszaélések alapja, a szürke zóna hamar szellemes megoldásokat termelt ki. Jellemző, hogy Újvári Gábor, a Mészöly Focisuli szakmai alelnöke így fakadt ki 2015 januárjában az utanpotlassport.hu-nak adott interjújában:
A társasági adóból nagy összegekkel lehetne támogatni a gyermeklabdarúgást, ehelyett ügyeskedők tömött sora szétlopja a pénzt. (…) Mi nem akarunk csalni, számlát gyártani és hasonló bűncselekményeket elkövetni.
Addigra már a visszaélések módszertana mindenki számára ismert volt. A háttérben sportvezetők, vállalkozók meséltek változatos megoldásokról, amelyekkel átcsatornázták a pénzt az eredeti céloktól, illetve kifolyatták a rendszerből. A felnőtt csapat játékosai hirtelen utánpótlásedzőkké váltak, azaz az NB3-as csapatok közvetett állami támogatásból tudták fizetni a labdarúgóikat, így az amatőr futballban is elszabadultak a jövedelmek.
A számlatrükk jól ismert: felülárazzák a termékeket, a kereskedő örül, hogy nagy tételben ad el, így nem zavarja, hogy esetleg valamennyit vissza kell adnia a megrendelésért cserébe. Ugyancsak hallani lehetett arról, hogy az építési vállalkozás annak fejében adta társasági adóját az adott klubnak, ha az cserébe őt magát bízta meg az építkezéssel, így extrabevételre tett szert egy olyan beruházással, amely – közvetve – állami pénzből ment, de nem kellett érte versenyeznie.
A rendszer egyik legsúlyosabb problémája a közvetítők másodlagos iparágának kialakulása, amit L. Simon László is a kulturális tao egyik súlyos bajaként említett. A gond az, hogy elsősorban a kisebb egyesületek, illetve a politikai kapcsolatokat, befolyásos vezetőket nélkülöző sportszervezetek környezetében kevés az olyan nyereséges vállalkozás, amelynek érdemi összegű társasági adót kell fizetnie, ezért ők hajlandók jutalékot adni olyan közvetítőknek, akik összehozzák az egyesületet a megfelelő céggel. Csakhogy ilyen költség nem számolható el a program keretében, azaz önerőből kell előteremteni a pénzt, amit „ügyeskedéssel” tudnak megoldani. Így máris a szürke-fekete zónába terelik a rendszert, amelynek lényege az átláthatóság lenne. Arról is sok történet kering a sportvezetők körében, hogy a cég döntéshozója kér mellékest azért, hogy vállalata „taózásra” az adott klubot válassza.
Már öt évvel ezelőtt feldolgozott egy esetpéldát a Népszabadság: a váci botrányban feltűnt olyan szerződés, amely arról szól, ki „érvényesítheti maradéktalanul” a taóból származó előnyöket,
Pető Tibor evezős világbajnok, fideszes alpolgármester „valóságos tao-szivattyúról” beszélt, szerinte Héger József befektető „álcsapatokat” hozott létre. A történetet az offshore-paradicsomként ismert Brit Virgin-szigeteken bejegyezett cégig lehetett követni.
A kór neve: Felcsút-szindróma
Okkal vetődik fel a kérdés, hogy ha sokak számára nyilvánvaló a visszaélések sora, miért nem szigorítják a szabályokat, az ellenőrzéseket. L. Simon kiakadásakor, ugye, arról beszélt, a kultúrába áramló tao-támogatások 25-30 százaléka eltűnik, vagyis ennyit „ellopnak”. Ha a sportnál csak 20 százalékkal kalkulálunk, akkor is több mint százmilliárd forintról van szó. Ugyanakkor a rendszer kódolja, hogy ilyen szürke-fekete legyen a rendszer, mi több, a Fidesz egyenesen támogatja a forintok követhetetlen áramlását, ami a fideszes L. Simont okkal akasztja ki. A rendszer betegségének a neve: Felcsút-szindróma.
A miniszterelnök háza mellett épült stadion és az általa alapított akadémia példája mutatja, hogy azért következmények nélküli L. Simon ezúttal nemes haragja, mert a rendszer célja éppen az átláthatatlanság, a korrupció lehetőségének megteremtése, a teljesítmény tagadása.
A Jávor Benedek kiperelte dokumentumok szerint a kormány, amikor az Európai Bizottsággal egyezkedett, azt ígérte, nyilvánosak lesznek azok az információk, hogy melyik cég, kinek, mennyi pénzt ad. Mármost nemhogy ígéretet szegett a magyar kormány, hanem konkrétan évekig pereskedett, hogy bizonyítsa, nem igaz, amit Brüsszelnek már 2010-2011-ben elismert, jelesül: a tao közpénz. Nemcsak a minisztériumok, hanem a klubok sem voltak hajlandók kiadni az együttműködő vállalkozások nevét. A Kúria hosszú évek után a múlt ősszel tett pontot a hazug mese végére, és kimondta: a tao közpénz. Ám az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzetgazdasági Minisztérium még a jogerős ítéletben foglaltakat sem sietett végrehajtani. Végül a már ismert bírósági verdiktek ismeretében az MLSZ volt hajlandó legalább részadatokat kiadni az Átlátszónak arról, hogy mely cégek számítanak a kormánykedvenc futballklubok legfontosabb donorainak.
A kormányfő falujának akadémiája hívta le a legtöbb közpénz a program keretében: majd’ 18 milliárd ment a Mészáros Lőrinc fémjelezte szervezethez. Ebből nem csupán – a program megfogalmazott elveivel szembenálló módon – profi, NB I-es csapat által használt stadion épült, hanem egy óriáskomplexum, amelynek legújabb fejezete egy kétmilliárdos szállodaépítés.
Ha csak azt a felcsúti „adakozó” sort megnézzük, amelyet az Átlátszó megkapott, sok mindent megérthetünk a folyamatból. Elfogyna a papír, ha tételesen sorolnánk fel, mennyi közbeszerzési győzelmet arattak, hány jogszabály-módosításnak voltak kezvezményezettjei a Felcsútra taózó cégek. Ha kiemelünk néhány részletet, akkor azt látjuk, hogy első körben itt vannak a Mészáros-birodalom tagjai (Mészáros és Mészáros Kft., R-Kord Kft., Hunguest Hotels, Fejér-B.Á.L. Zrt., MKB). Látunk olyan céget, amely Mészáros társa ilyen-olyan projektben, a közbeszerzéseken sikeres, majd úgy dönt, hogy éppen a miniszterelnök kedvencét, Mészáros klubját választja (Hódút Kft.). A Hódút tulajdonosa Varga Károly, akinek cégei az Átlátszó összesítése szerint csak 2017-ben 284 milliárd forintnyi közbeszerzést nyertek el. Ennek fényében kell nézni, hogy a Hódút beletett egyszer 450 millió forintot a Felcsútba, de ezen kívül több Varga-cég is besegített. Aztán ott van a listán a Provital, az udvari beszállító tanácsadó cégek egyike: a 420 milliárdos víziközmű projekthez kapcsolódó 5 milliárdos tanácsadótender egyik nyertese. Említhetjük az egyik WHB-céget is: ez utóbbi csoport cégei feltűnnek Tiborcz István környékén, az Elios-ügyben éppúgy, mint más közbeszerzési sikerlistákon.
A sor szépen mutatja, hogy a kormányfő hobbiját és az általa istápolt egyesületet támogató vállalkozások felcsúti szerepvállalását hogyan előzik meg vagy követik nekik kedvező közhatalmi döntések, közbeszerzési eredményhirdetések.
A Mészáros Lőrinc-eset talán a legszebb példája a közpénz magánosításának. A történet ott kezdődik, hogy a felcsúti vállalkozó cége milliárdos állami megrendeléseket kap, sorra nyeri a közbeszerzési pályázatokat. A rengeteg közpénzes biznisznek köszönhetően vállalkozása vastagon nyereséges lesz, így társasági adót kellene fizetnie. Mészáros azonban úgy dönt, nem az államkasszába utalja az adót, hanem a tao keretében segíti saját csapatát, a Felcsútot.
És végül Mészáros Lőrinc felcsúti klubvezetőként megbízhatta a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló céget, hogy építse föl az arénát.
Ez a Felcsút-szindróma, amely garantálja, hogy nem a jobban teljesítő, felelősebben gazdálkodó klubok végeznek az élen a versenyben. Ezt nem csupán a Fejér megyei település diadalútja jelzi, hanem az is: a taokereseti-lista második helyén a korábbi NAV-elnök, államtitkár Tállai András Mezőkövesdje áll (több mint hárommilliárddal), de Seszták Miklós korábbi fejlesztési miniszter hatodik helyezett Kisvárdája is elvitt bő kétmilliárdot.
Az MLSZ-nél egyértelműbben nem lehet megmutatni, hogy ezek a csapatok egyszerűen elégették a közpénz-milliárdokat. Az Index ismertette a szövetség új értékelési rendszerét, amelyből kiderült, a Mezőkövesd az irdatlan összegért cserébe eddig mindössze Csirmaz Istvánt nevelte ki, aki már 23 éves, azaz bőven ifijátékos volt a tao-rendszer bevezetésekor. Neki két meccs jutott az NB I-ben, amúgy NB II-es játékos. A Kisvárdáról mindent elmond a fotó, amely az idei igazolásokat mutatja be, meg az, hogy az NBI utolsó helyén álló (két forduló után edzőt váltó) csapatnál tizenhét légiós van a keretben.
Az utánpótlásképzésre összesen 20 milliárd forint közpénzt lehívó Felcsút és Kisvárda hétvégi NB I-es meccsét családi körben rendezték, a 22 kezdőjátékos között egyetlen saját nevelésű futballista sem akadt, szerepelt viszont 13 idegenlégiós, hogy aztán csereként további négy külföldi a pályára lépjen.
Azaz a teljesítmény, az utánpótlás-nevelés sikere az égvilágon semmilyen kapcsolatban nem áll a megszerzett pénz mennyiségével: bármilyen rossz munkával lehet milliárdokhoz jutni, ha a politikai kapcsolatok működnek.
A Felcsút-szindrómát már mindenki diagnosztizálhatta, ám tiltott a kezelése, mert a miniszterelnök így finanszíroztatja szórakozását – úgy tűnik, a korrupció lehetősége szándékosan épült be a rendszerbe. Éppen ezért tehetetlenek a szövetségek a roncsolódással szemben: saját eszközrendszerükkel megtették, amit megtehettek. A formailag kiszűrhető visszaéléseket igyekeztek felszámolni (ennek eszköze például a bemutatott benchmark-rendszer és a fizetési sapka). Az MLSZ pedig például arra használja a forrásokat, hogy csökkentse az amatőr csapatok versenyeztetési költségeit, azaz centralizált programjaival – a tao eredeti szellemiségének megfelelően – igyekszik életben tartani kisközösségek klubjait, egyúttal visszaszorítani a lehetséges visszaéléseket.
Ám a politikai vezetők érdekeltek az átláthatatlanság fenntartásában, mert így finanszíroztatják közpénzből a saját klubjukat, amivel viszont az egész rendszernek azt üzenik, minél szürkébb-feketébb, annál jobb. Ráadásul az ellenőrzési rendszer sem segített: ez elsősorban formai követelményekre korlátozódott, a tartalmi kontroll nem érte el a kívánatos szintet.
Káresetpélda: a nem szándékolt következmény
Ha nem lenne elég a Felcsút-szindróma okozta baj, a rendszernek nem szándékolt következményei is károsak voltak a sportszektorra. A rendszerváltás után kivéreztetett struktúrába megérkeztek a forintok és a hosszú ideig alulfizetett trénerek végre értelmezhető fizetést kaptak, a működésből hiányzó eszközök megérkeztek, a klubok pedig ráálltak arra, hogy ennyiből működnek. Sportközgazdászok sora hangoztatta a projekt indulásakor, hogy nem szabad a tao-pénzt a működésre fordítani, beépíteni a büdzsébe, inkább amolyan évi rendes ajándékként kell értelmezni, hiszen a taónak bármikor vége lehet, és azok a klubok, amelyre erre építik a mindennapokat, nélküle fenntarthatatlanná válnak.
Ám hiába a figyelmeztetések, a sportvezetők egybehangzóan arról beszélnek, hogy a tao mára nélkülözhetetlen eleme a gazdálkodásuknak. Értsd: közpénzből működnek. Másból már nagyon nem is tudnának, és ezek a nem szándékolt következmények. Például az, hogy a tao megjelenése lényegében megölte az éppen csak alakuló szponzorációs piacot. A cégek többsége az mondja, letudta a sporttámogatást a taóval, noha az, ugye, közpénz. Azaz saját büdzséjükből lényegében nem költenek hírnevükre. Ez szintén teljesítménygyilkosság: a klubok korábban rivalizáltak azért, hogy megszerezzék egy-egy vállalat szponzorációra fordított forintjait, az nyert, aki több nézőt ért el, jobban teljesített, hiszen a cégek oda vitték a pénzüket. A tao után ez a teljesítménykényszer, a partner kiszolgálása, a fogyasztók számának növelése már nem túlélési kényszer.
A szponzoráció visszaszorulása hosszú távon is jelentős károkat okoz, mert még csak nem is látható, miként lenne visszaépíthető az üzleti alapú támogatás.
A kulturális tao szintúgy nem eredeti céljának megfelelően alakult. Az volt a terv, hogy a szervezetek extraforráshoz jutnak, ám az eredmény ugyanaz lett, mint a sportban: miután az önkormányzatok, mecénások látták, hogy már fenntartható, működtethető állami forrásból a társulat, zenekar, visszavették a támogatást, tehát a tisztességesen működő, nem tao-lenyúlásra létrejött kulcsintézményeknél inkább csak átalakult a bevételi oldal. Immár a taóból érkező állami pénz helyettesítheti a mecénás vagy az önkormányzat pénzét.
Szintén látványos jelenség, hogy a globális szórakoztatóiparban – a futballhoz, de akár a férfi kézilabdához képest – perifériára szoruló szakágakban a magyar bajnokság tartja el a világelitet. Ezt látjuk a női kézilabdában és a férfi vízilabdában is. Noha a profi sportolókat nem lehet taóból fizetni, látványos, hogy e támogatási időszakra esik a klasszisok érkezése. A Kisvárda és a Siófok női kézicsapatának keretében is tucatnyi légiós van, férfi pólóban az OSC-nél akad fél tucatnyi külföldi, az élcsapatok mindegyikében sorakoznak a világklasszisok. Felnőtt válogatottjaink versenyképessége közben nem javul.
Akkor semmi értelme nem volt a taónak?
Mindezekből következhetne az, hogy teljes tévedés volt a rendszer bevezetése, ám ez nem igaz. A magyar sport infrastrukturális helyzete fényévekkel jobb, mint a program előtt. A legkönnyebben hozzáférhető, azaz a legszegényebbek számára legtöbb lehetőséget garantáló futball az első számú haszonélvező: az MLSZ kontrolljával irtózatos mennyiségű pálya, grund épült gyerekeknek. Kisközösségek évtizedek óta rohadó öltözői, pályái újulhattak meg, szakadt mezeket cserélhettek le. Minden kedvezményezett sportágban olyan régen várt fejlesztések indultak el, amelyek hosszú távon népegészségügyi hasznot hajthatnak, nem szólva a demokratikus sikerről. Ez pedig az, hogy mind az öt sportág (amelyekhez az idén a röplabda is csatlakozott) – eltérő mértékben – hozzáférhetőbb lett. Több esélye van mindenkinek, hogy pályára jusson, csapatban játsszon.
A felsorolt eredmények mutatják, hogy minden pozitívum a program eredetileg megfogalmazott célrendszeréhez és eszméjéhez kötődik: az amatőr szektorhoz, az utánpótláshoz, a hozzáféréshez. A magyar sport sírját azonban éppen ennek az eszmének az elfelejtése és a politika támogatta korrupció okozta.
A Felcsút-szindróma ugyanis kinyírta a teljesítményelvet, amit a sportban és a kultúrában nem lehet nélkülözni. Az Orbán-kedvenc klub példáján kiderült, hogy a mértéktelenség szinte előny, amit a többi politikus is megértett, és ennek megfelelően égették szépen a közpénz-milliárdokat. És ahol szabad, sőt támogatott égetni a pénzt, mindenki elkezdeni égetni, elég ha csak felfelé mutat: ha ott lehet, lehet nekünk is.
Ezzel párhuzamosan nem kellett több tudást pakolni a rendszerbe, mert bárhogyan is teljesített az adott klub, dőlt a pénz, ha megvoltak a kapcsolatok.
Az igazi álomgyilkosság
Márpedig egy olyan szisztéma, amelyik nem várja el az innovációt, a tudást, a munkát, a versenyt egy olyan szektorban, amelyben irtózatos globális verseny zajlik a nézőért-fogyasztóért, a figyelemért, a szponzorért, a sikerért, szükségszerűen halálra ítéli azt, aminek érdekében létrejött.
Hiába tett meg mindent kormányfőként Orbán Viktor, hogy kedvenc sportága sikeres legyen, ha végül fontosabb volt saját érdeke és álma, mint az országé.
Kiemelt kép: Koszticsák Szilárd / MTI
|
L. Simon kiakadása, Felcsút-szindróma és a vízilabda-válogatott lebőgése: a tao halálos ölelése
|
Százmilliárdok mentek egy ellentmondásos rendszerbe, amely lehetőséget adott falusi csapatoknak a túlélésére, gyerekeknek a játékhoz való hozzáférésre, miközben kódolta a korrupciót, tagadta a teljesítményt, így szükségszerűen ártott a magyar sport versenyképességének – a tao sztorija a kezdetektől az „ellopott” milliárdokon és álmokon át a Felcsút-szindrómáig.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/08/24/orban-viktor-tao-felcsut-vizilabda-foci-tallai-andras-puskas-akademia/
|
2018-08-24 21:53:00
| true | null | null |
24.hu
|
Nemrég megírtuk, hogy nem adta ki a bíróság Hernádi Zsolt MOL-vezért Horvátországnak. A kiadatásról szóló újabb tárgyalás csütörtök délután kettő órakor kezdődött, de a Fővárosi Törvényszék sajtóirodája erről csak hat perccel kettő után tájékoztatott.
A Törvényszék most egy közleményt is kiadott, amelyben megindokolták, miért nem adják ki Hernádit. Az indokok között szerepel a korábban többször előkerült kifogás, amely szerint ezt az eljárást egyszer már lefolytatták, ezért nem lehet még egyszer lefolytatni másik uniós országban.
a Fővárosi Törvényszék 2014. május 26-án – az elfogatóparancsban szereplő tényállás alapján – már hirdetett ítéletet a terhelt ellen egy nemzetközi kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntette miatt indult eljárásban. Ítéletében akkor a Törvényszék a H. Zs. elleni eljárást megszüntette. Ez a döntés később jogerős is lett.
– írja a Fővárosi Törvényszék. De a legfontosabb indok nem ez, hanem az, hogy
a Törvényszék szerint Horvátország nem lenne pártatlan, sérülne Hernádi tisztességes eljáráshoz való joga.
Erről azt írják,
Az európai elfogatóparancs végrehajtása megtagadásának elsődleges oka az, hogy az ügyre vonatkozóan az elmúlt időszakban olyan döntések születtek – többek között – a horvát Alkotmánybíróságon és a genfi választottbíróságon (UNCITRAL) is, amelyek alapján megállapítható: fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása.
A bíróság arról is döntött, elévült-e a bűncselekmény, hiszen az ügyészség ezzel érvelt. Azt írják:
A bíróság végzésében megállapította, hogy az elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény büntethetősége nem évült el, mivel az elévülési időt az újabb elfogatóparancs kibocsátása megszakította.
Viszont az elfogatóparancs ezzel nem szűnik meg Hernádi ellen, csak Magyarországon nem hajtják végre.
A bíróság kiemelte, hogy a döntése nem jelenti a terhelttel szemben kibocsátott európai elfogatóparancs megsemmisítését, mivel azt csak a kibocsátó állam teheti meg. A Törvényszék döntése szerint az elfogatóparancs Magyarországon nem végrehajtható.
Az ítélet ellen nem fellebbeztek, így az jogerős.
Korábban megírtuk, hogy a Horvátországban nyaraló Orbán Viktor még Andrej Plenkovic kormányfővel is egyeztetett informálisan az ügyről. A horvát Vecernji List napilap szerint a két miniszterelnök találkozott a nyaralás alatt, és a legfontosabb téma a Mol és az INA olajtársaság viszonya volt, ezen belül pedig Hernádi Zsolt kiadatása Horvátországnak.
A horvát rendőrség korábban kérte az Interpolt, hogy újítsa meg az elfogatóparancsot Hernádival szemben, aki ellen 2013-ban emelt vádat a korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség. A vezérigazgatót azzal vádolják, hogy 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt juttatott Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezze az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. A Mol Nyrt. és Hernádi az elmúlt években következetesen visszautasította a horvát hatóságok által megfogalmazott vádakat.
Mivel Hernádi önszántából nem tett eleget a bírósági idézésnek, a horvátok kérték átadását a magyar bíróságtól az európai elfogatóparancs keretében. Azonban a Fővárosi Törvényszék korábban megtagadta ezt, döntését azzal indokolva, hogy az elfogatóparancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és amely eljárást végül bűncselekmény hiányában 2012-ben megszüntették.
Ugyanakkor a horvát hatóságoknak az volt az álláspontjuk, hogy a két országban zajló eljárások között nem lehet egyenlőségjelet tenni, ugyanis az előbbiben Hernádi terhelt, míg az utóbbiban csak tanúként szerepelt. Ezután fordult a horvát bíróság az Európai Unió bíróságához, többek közt arra várva választ, hogy nem sértett-e uniós jogot az, ahogyan Magyarország, illetve több uniós állam – Németország és Ausztria – is elutasította vagy figyelmen kívül hagyta a Mol elnök-vezérigazgatója ellen Horvátországban kiadott európai elfogatóparancsot.
Az Európai Bíróság július végén hozott döntést az ügyben. Közleményéből kiderült, hogy a magyar hatóságok nem Hernádi ellen indítottak eljárást és azt zárták le bűncselekmény hiányára hivatkozva, hanem ismeretlen tettes ellen folyt az eljárás, és Hernádit csak tanúként hallgatták meg. Az Európai Bíróság döntése szerint erre hivatkozva nem tagadható meg az európai elfogatóparancs.
Ezután a kérdés az, hogy a magyar hatóságok végrehajtják-e az európai elfogatóparancsot? – így reagált a 24.hu megkeresésére akkor a Zágráb Megyei Bíróság helyettes szóvivője az Európai Bíróság döntésére. A mostani tárgyalást azért kellett kitűzni, mert a horvát rendőrség újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg Hernádi Zsolt MOL elnök-vezérigazgató ellen korábban kiadott elfogatóparancsot.
|
Azért nem adják ki Hernádit a horvátoknak, mert elfogult lenne a bíróság
|
Nemrég megírtuk, hogy nem adta ki a bíróság Hernádi Zsolt MOL-vezért Horvátországnak. A kiadatásról szóló újabb tárgyalás csütörtök délután kettő órakor kezdődött, de a Fővárosi Törvényszék sajtóirodája erről csak hat perccel kettő után tájékoztatott.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/08/23/azert-nem-adjak-ki-hernadi-a-horvatoknak-mert-elfogult-lenne-a-birosag/
|
2018-08-23 22:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
1 milliárd forintból teljes körűen felújítja, és butikhotellé alakítja a BDPST Group az Andrássy út 116. szám alatt található villát – írta hétfői közleményében a cég. A BDPST Group egyik tulajdonosa Orbán Viktor veje, Tiborcz István.
Ahogy arról korábban írtunk, a Nemzeti Együttműködés Rendszere nagyrészt bekebelezte Budapest fő sugárútját, az Andrássy utat, Tiborcz mellett bevásárolt ott Schmidt Mária és Mészáros Lőrinc is.
A szóban forgó épületet a Paár Attila cége, a West Hungária Bau Vagyonkezelő Kft. (WHB) vette meg még tavaly februárban 723,6 millió forintért. A WHB volt az, amely az európai uniós csalás elleni hivatal célkeresztjébe került Elios Zrt.-ből kivásárolta Tiborcz István érdekeltségét.
A közleményben a BDPST Group azt írja:
A 12 hónapig tartó teljes körű korszerűsítés során az épületet szerkezetkész állapotig visszabontják, megtartva és felújítva az eredeti homlokzatot, valamint az olyan, építészeti szempontból értékes eredeti elemeket, mint például a földszintről felvezető csavart falépcső, és onnan építik újra a mai kor elvárásainak megfelelően.
A beruházással a felsőkategóriás turistákat célozzák meg.
Kiemelt kép: 24.hu/Fülöp Mátyás Dániel
|
Tiborczék csinálnak butikhotelt az Andrássy út 116-ból
|
1 milliárd forintból teljes körűen felújítja, és butikhotellé alakítja a BDPST Group az Andrássy út 116. szám alatt található villát – írta hétfői közleményében a cég. A BDPST Group egyik tulajdonosa Orbán Viktor veje, Tiborcz István.
| null | 1 |
https://24.hu/kozelet/2018/10/08/andrassy-ut-tiborcz-istvan-bdpst/
|
2018-10-08 22:04:00
| true | null | null |
24.hu
|
Kiszelly Zoltán politológus a NER mögött/mellett álló értelmiség egyik ikonikus alakja. A kormányközeli Századvég oktatója, a Kodolányi János Egyetem Nemzetközi Tanulmányok és Történelem Tanszékének docense, továbbá a közmédia egyik állandó szakértője.
2015-ben megírtuk, hogy Kiszelly (cége) 600 ezer forintot kapott a közmédia felületén futó Mozgástér-blogon megjelent írásaiért. 2016 decemberében egy ilyen blogbejegyzésében Kiszelly “liberális beetetésnek” nevezte a karácsonyi ételosztást a Blaha Lujza téren.
Tavaly áprilisban a kormányközeli politológus repülővel ment a CÖF brüsszeli tüntetésére, majd nyáron Orbán Viktor miniszterelnök titkos nyaralását a rajongókkal magyarázta, idén áprilisban pedig a kormányellenes tüntetők miatt frissen felszerelt térfigyelő kamerákat védte meg.
De emlékezetes pillanat volt az is, amikor 2017 májusában a köztévé egyik műsora az Indexet és a 444-et pocskondiázta, a riportban pedig Kiszelly a melegek jogai ellen szólalt fel.
2018. szeptember 2-án a kormányközeli politológus a Németországban uralkodó “kilátástalanságról és reménytelenségről” elmélkedett a közmédiában, és azt fejtegette, hogy emiatt Angela Merkel német kancellár egy új (!) Soros-tervet talált ki.
Ez a nyilatkozat különösen annak fényében érdekes, hogy Kiszelly Zoltán cége akkor már egy napja a Miniszterelnöki Kabinetirodának dolgozott. Az Átlátszó birtokába került szerződés szerint a Gótikus Ház Kft. 2018. szeptember 1. és december 31. között havi nettó 862.500 forintot kap német nyelvterületekhez kapcsolódó tanácsadásért.
“Felek megállapodnak abban, hogy a Megbízott 2018. szeptember 1. napjától 2018. december 31. napjáig terjedő időtartamban német nyelvterületekhez kapcsolódóan aktuálpolitikai és szakpolitikai tárgyban, stratégiai külpolitikai tanácsadói feladatokat lát el, így különösen a Megbízó igényei szerint háttéranyagokat állít össze, illetve idegen nyelvű anyagok nyelvi megfeleltetése útján elemzéseket készít, valamint elvégzi a szakpolitikai anyagok, beszédek, háttéranyagok, szakmai szövegek idegen nyelvi elemzését.”
A Gótikus Ház Kft.-t 2006-ban alapította Kiszelly Zoltán, és a vele feltételezhetően rokonságban álló Kiszelly Péterné. A cég fő tevékenységi köre üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadás, árbevétele pedig az elmúlt öt évben 2 és 15 millió forint között mozgott. A tulajdonosok tavaly 326 ezer forint osztalékot vettek ki a vállalkozásból, amelynek a kezdetektől Kiszelly Zoltán az ügyvezetője.
A kabinetirodás szerződésben is szerepel, hogy bár a Kiszelly résztulajdonában álló céggel szerződött a minisztérium, kifejezetten rá gondoltak a munkával:
“Megbízott a megbízást elsősorban Kiszelly Zoltán útján köteles ellátni, és közreműködő igénybevételére Megbízó előzetes írásbeli hozzájárulása hiányában nem jogosult.”
Fontos részlet, hogy ezt a szerződést is Ferjancsics László, a Vácért Lokálpatrióta Egyesület képviselője kérte ki Rogán Antal minisztériumától. Korábban Ferjancsics adatigényléseinek köszönhetően került nyilvánosságra a Sargentini-ellenes propagandakampányhoz köthető szerződés, a váci OLAF-jelentés, és az igazságügyi miniszter ügyvédi irodájának Pakssal kapcsolatos megbízatása is.
|
Kiszelly Zoltán havi 862.500 forintért ad tanácsokat a Miniszterelnöki Kabinetirodának
|
A századvéges Kiszelly szeptember elejétől december végéig összesen nettó 3,45 millió forintot kap a propagandaminisztériumtól azért, mert “stratégiai külpolitikai tanácsadói feladatokat lát el” német nyelvterületekhez kapcsolódóan.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2018/10/15/kiszelly-zoltan-havi-862-500-forintert-ad-tanacsokat-a-miniszterelnoki-kabinetirodanak/
|
2018-10-15 11:13:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Akár milliókat is elkérhet az állam a nyilvánosságra tartozó adatokért. Évről évre egyre nehezebb követni a közpénz útját. Közérdekűadat-igénylés, hatósági vizsgálat, bíróság: mit tehetünk, hogy átláthatóbb legyen a rendszer?
A demokratikus jogállam megfelelő működésének alapvető feltétele az átláthatóság. Ehhez egyebek mellett az kell, hogy szabadon megismerhessük, az állam mire és miért költötte el a rendelkezésére álló közpénzt. Magyarországon ez elvben roppant egyszerű: ha egy állami intézmény önszántából nem teszi nyilvánossá működésének részleteit, közérdekűadat-igénylés keretében bárki kikérheti azokat. A gyakorlatban azonban már közel sem működik ilyen olajozottan a rendszer, a hivatalok hallgatásba burkolóznak, időhúzással és költségtérítés kiszabásával igyekeznek elvenni az érdeklődök kedvét a kíváncsiskodástól. Titkolózásukat a Péterfalvi Attila vezette Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), illetve a bíróságok oldhatják fel, az esetenként alaposan elhúzódó vizsgálatot, vagy a költséges pert azonban már kevesen vállalják. Az állam így megszegve törvényi kötelezettségeit, sokszor sikeresen rejti el működésének költségeit.
„Az Ön által kért adatok összegyűjtése a rendelkezésre álló dokumentumokból olyan jelentős munkaerő ráfordítást igényel, (…) hogy azért összesen 95 952 forint költségtérítést állapítottunk meg” – írta válaszlevelében a Városliget Zrt. Mint arról korábban beszámoltunk, a Liget-projektért felelős állami cég munkatársai által tett külföldi tanulmányutak költségeire voltunk kíváncsiak, a közérdekű adatokat azonban csak a fenti összeg ellenében hajlandók kiadni. Több olvasónk is hasonlóan járt a Városliget Zrt.-vel, a kért adatokért náluk is jellemzően 100 és 200 ezer forint közötti összeget határozott meg a cég. Ez a díjszabás akár túlzásnak is tűnhet, néhány extrém példához viszonyítva azonban egészen visszafogott igényt jelez.
A demokráciát tekintve a sor végén kullogunk - Magyar Hang
Százezer forintért mondják meg, hova utaztak a Városliget Zrt. munkatársai. Vagy nagyon sok helyre, vagy nagyon nem akarják elárulni.
A BRFK XIX. kerületi Rendőrkapitányság tavaly közel 11,5 millió forintot kért egyetlen közérdekűadat-igénylés teljesítéséért – írta meg az Index. Az igénylő azt szerette volna megtudni, mely ügyvédeket dolgoztatja a rendőrség kirendelt védőként, mert értesülései szerint a kispesti büntetőeljárások 90 százalékában évek óta ugyanazt ügyvédet rendelik ki. A kérdésre nem kapott választ.
Az Országgyűlés 2015 júliusában fogadta el az információszabadságról szóló törvény módosítását, amelynek értelmében a közfeladatot ellátó szerv pénzt kérhet közérdekű adat igénylése teljesítéséért. A módosítás nem jelentett drasztikus változást, csupán egy újabb lépést abban a 2010 óta tartó folyamatban, amelyben egyre nehezebbé válik a közpénz nyomon követése. A 2011-ben született információszabadság-törvény megszüntette a független adatvédelmi ombudsman intézményét, az ekkor létrehozott NAIH elnökét pedig már nem az Országgyűlés, hanem az államfő jelöli ki. A 2013-as törvénymódosítás azzal együtt, hogy néhány ponton segített az igénylőknek, sok tekintetben tovább nehezítette az adatokhoz való hozzáférést.
– A 2015-ös törvénymódosítás óta a TASZ-hoz évente 10–15 olyan jogsegély-megkeresés érkezik, amely arra vonatkozik, hogy a közérdekű adatokért költségtérítést kér a kezelő szerv – mondta el lapunknak Szabó Attila, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogi munkatársa. – A NAIH költségtérítésre vonatkozó állásfoglalásai óta azonban az adatkezelő szervek kezdik megérteni, hogy csak akkor tudnak a hatályos jognak megfelelően költségtérítést igényelni, ha a kiadáshoz kapcsolódó munka valóban aránytalan terhet jelent a szervezetre nézve – tette hozzá.
Havi 3-4 panasz érkezik
Idén tavasszal kisebb pengeváltás zajlott a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a NAIH között, miután a Péterfalvi Attila vezette hatóság elmarasztalta az NMHH-t, amiért az nem adott ki közérdekű adatnak minősülő szerződéseket a 24.hu újságírójának. Karas Monika, az NMHH elnöke levélben támadta meg a NAIH-ot, véleménye szerint ugyanis az állásfoglalásuk jogilag nem volt helytálló. Ez csupán egy a hivatal honlapján is megtalálható számos állásfoglalás közül, amelyekben a NAIH az állami cégek, hivatalok, minisztériumok közérdekűadat-igényléssel kapcsolatos jogsértéseire, mulasztásaira hívja fel a figyelmet.
Titkos külföldi tanulmányutak a Városliget Zrt.-nél - Magyar Hang
Százezer forintért mondják meg, hova utaztak a Városliget Zrt. munkatársai. Vagy nagyon sok helyre, vagy nagyon nem akarják elárulni.
A hatóság tavaly dolgozta ki azokat a módszertani elveket, amelyek segítségével megállapíthatják, vajon jogos-e a közérdekűadat-igénylés teljesítéséért kiszabott költségtérítés – tájékoztatta lapunkat a NAIH, amely közölte azt is, átlagban havi 3-4 panasz érkezik hozzájuk a témában. Az infótörvény alapján az aránytalan mértékű munkaerő-ráfordítás esetén kérhető költségtérítés, így a hatóság vizsgálja, hogy az igényelt adatok rendelkezésre állnak-e (például táblázatba összegyűjtve), hogy hányan dolgoznak az adott állami szervnél, hogy az adatigénylés teljesítésében résztvevők milyen munkakörben dolgoznak, és plusz terheik mennyiben befolyásolják a normális ügymenetet, de még azt is, hogy az intézményben hány szkenner és nyomtató van. A különféle szempontok összevetése után állapítják meg, hogy valóban indokolt-e a költségtérítés. Amennyiben az adatigénylő javára dönt, a hatóság felszólítja az adatközlőt a jogsérelem orvoslására, vagyis kötelezi az adatok kiadására. Ez ugyanakkor nem kényszerítő erejű, hiszen a vizsgálat lezárultával el is fogynak a NAIH hathatós jogi eszközei.
A bíróságok igyekeznek visszaszorítani az adatkezelő szervek költségtérítési igényeit
A panaszos ezt követően a bírósághoz fordulhat jogorvoslatért. Ez azonban komoly költséggel járhat, hiszen az országos hatáskörű intézményekkel szembeni perekben már kötelező az ügyvédi képviselet. Szabó Attila elárulta, a TASZ-nak 2017 eleje óta összesen 24 közérdekűadat-igényléssel kapcsolatos pere volt vagy van folyamatban. Ebből nyolcat megnyertek, kettőt elveszítettek és 14 ügyben még várják a jogerős bírósági döntést. Tapasztalataik szerint a bíróságok igyekeznek visszaszorítani az adatkezelő szervek költségtérítési igényeit, és csak akkor megállapítani a költségtérítést, amikor tényleg jelentős többletmunka elvégzésére van szükség az adatok kiadásához.
A bírósági döntés ugyanakkor nem minden esetben oldja meg az ügyet. Amikor az adatkezelő állami szerv vagy magántársaság nem szolgáltatja a bírói döntésnek megfelelő körben az adatokat, a bíróság végrehajtási bírsággal is sújthatja az adatkezelőt. – Volt olyan ügyünk, amelyben a végrehajtás akkor vezetett eredményre, amikor már a polgármester fizetéséből történő pénzlevonást rendelte el a bíróság – mesélte Szabó Attila.
– A TASZ álláspontja szerint a mostani bírósági struktúrában még beszélhetünk információszabadságról: a közérdekű adatok nyilvánossága a rendes bíróságokon hatékonyan kikényszeríthető jog maradt. Tény, hogy az állami szervek és a velük szerződő magántársaságok sokat tesznek az átláthatóság ellen, mert velük szemben nagyon gyakran kell bíróságra menni. Az információszabadság akkor valósulna meg maradéktalanul, ha pereskedés nélkül is teljesítenék e szervezetek a törvényi kötelezettségeiket.
Kivételt csak a kényes ügyek jelentenek
– Nagyon sokan korrekten teljesítik a törvényi kötelezettségüket, kivételt csak a kormány számára kényes ügyek jelentenek – mondta el lapunknak Erdélyi Katalin, az Átlátszó újságírója. – Ha valamit el akarnak titkolni, akkor időhúzás céljából olyankor is vállalják a bírósági procedúrát az adatgazdák, ha nyilvánvaló, hogy a végén elveszítik a pert. Jó példa erre a közelmúltból a félmilliárdos CÖF-támogatás, amiért az MVM-et kellett beperelnünk, valamint a tao-adatok, amelyek miatt az MLSZ-t kellett bíróságra citálnunk. Az ilyen eseteknél nyilván az az adatgazdák célja, hogy ne rögtön, hanem csak 1-2-3 év múlva, a jogerős ítélet után kelljen nyilvánosságra hozniuk az információkat, amelyek rossz fényt vetnek rájuk.
Erdélyi Katalin elárulta, azóta, hogy az Átlátszó 2012 májusában elindította a Ki mit tud? portált, ahol egy gyors regisztráció után bárki néhány kattintással adhat be közérdekűadat-igénylést, közel 900 alkalommal fordult az állami szervekhez és hivatalokhoz. A legtöbbre az infotörvényben megszabott határidőn belül választ kapott, csupán az igénylések körülbelül 20 százalékában kell a NAIH-hoz vagy a bírósághoz fordulnia.
– Beadványaink nyomán az esetek nagy részében a NAIH jogsértést állapított meg, és felszólította az adatgazdákat a kért adatok kiadására, amelyeket ezután 95 százalékban meg is kaptunk. Közérdekű adatokért indított pereinket is szinte kivétel nélkül megnyertük eddig, tehát igenis érdemes jogorvoslatért folyamodni. Nem szabad hagyni, hogy az illetékesek eltitkoljanak valamit, ami a törvény szerint a nyilvánosságra tartozik.
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.
|
Az információ szabad, de nem adják ingyen
|
Akár milliókat is elkérhet az állam a nyilvánosságra tartozó adatokért. Évről évre egyre nehezebb követni a közpénz útját. Közérdekűadat-igénylés, hatósági vizsgálat, bíróság: mit tehetünk, hogy átláthatóbb legyen a rendszer?
| null | 1 |
https://hang.hu/belfold/az-informacio-szabad-de-nem-adjak-ingyen-103485
|
2018-10-12 14:46:00
| true | null | null |
Magyar Hang
|
Mint ismert, a múlt héten 6 és 10 hónap közötti, egy évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Gyulai Járásbíróság a szegedi városvezetés néhány tagját, az egyik alpolgármestert, a polgármesteri kabinetfőnököt, a Szegedi Közlekedési Kft. korábbi vezetőjét, a parkolási üzletág vezetőjét, és a címzetes főjegyzőt, mert a vád szerint 2008 és 2012 között 307 ingyenes parkolóbérletet biztosítottak természetes és jogi személyeknek úgy, hogy erre közgyűlési felhatalmazásuk vagy egyéb jogszabályi alapjuk nem volt valamint olyanok is kaptak ingyenbérletet, akik semmilyen kapcsolatban nem álltak az önkormányzattal.
Egy neves büntetőjogász ugyanakkor a bírósághoz is eljuttatott szakvéleményében azt állította, már a vádirat is jogtalan volt, mert
a vádlottak a terhükre rótt bűncselekményeket több - a büntetőjogi felelősségüket egyenként is kizáró - okból sem követték el.
Tóth Mihály egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Büntetőjogi Tanszékének vezetője, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Büntetőjogi tanszékének professzora 2017. januári észrevételeiben pontról pontra cáfolja a vád állításait.
1. A vád azt állította, jogtalanul juttatták ingyenes parkolási lehetőséghez az önkormányzati képviselőket és a polgármesteri hivatal dolgozóit, de az önkormányzathoz nem kötődő embereket, mint Szeged díszpolgárait vagy például magukat a helyi ügyészség vezetőit is, amivel 40 millió - 2008 és 2013 között évi 8 millió - forint kárt okoztak.
Tóth professzor azonban az akkor hatályban lévő, az 1994. LXIV. törvényre hivatkozva leszögezi:
a képviselő testület tagjai térítésmentes bérlet-igénybevételét a vonatkozó jogszabályok nem csupán nem tiltották, hanem kifejezetten lehetővé tették.
A professzor szerint a törvényből is következik, nincs jelentősége annak, hogy a parkolóbérleteket nem önkormányzati intézmény, hanem egy az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság biztosította.
Tóth Mihály
2. A vád egy másik állítása szerint a parkolóbérletek összeállításáról nem született formális döntés. Tóth szerint
Ez annak idején, közigazgatási szempontból kifogásolható (lehetett volna) ugyan, de nem utóbb, hűtlen kezelést felrovó büntetőeljárás keretében. Az a tény ugyanis, hogy a törvény által biztosított kedvezményt nem a törvény által megfogalmazott módon realizálták, legfeljebb az előírt formai kritériumok mellőzésében testet öltő felelősséget vetheti fel, ám vagyonkezelői kötelesség" megszegésének bizonyosan nem tekinthető.
A büntetőjog tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Jogász Egylet Büntetőjogi Szakosztályának titkára tehát azt állítja,
egy formai hiba nem lehet büntetőjogi tétel.
Az ügyészségnek fel kellett volna szólítania az önkormányzatot a pótlásra, hiszen arra minden joga és lehetősége megvolt.
3. A formai hibát az önkormányzat ki is javította, nem hivatalos vezetői értekezlet helyett 2013 januárjában közgyűlési rendeletbe foglalta, ki kaphat ingyenes parkolóbérletet. Tóth professzor szakvéleménye szerint ezzel önmagában kihúzta a szőnyeget a vád harmadik állítása alól, miszerint jogellenesen terjesztették ki a kedvezményezettek körét.
Dr. Tóth logikája egyszerű:
a 2013-ban életbe lépett Btk. kizárja a büntethető cselekmények köréből azt, amit jogszabály engedélye alapján követtek el (15. § g pont),
a közgyűlési rendelet jogszabály, ezt a vád sem vonta kétségbe, és ebbe a körbe sorolja az Alaptörvény is (T) cikk (2) szakasz).
Továbbá:
A Btk. 2 §.-ának (2) bekezdése értelmében, ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új
büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntető törvényt kell alkalmazni.
Mindez azt jelenti, (...) az elkövető akkor sem tartozna felelősséggel, ha az elkövetéskor a büntetőjogi felelőssége megállapítható lett volna.
Ebből aztán a büntetőjog professzora következő konklúziót vonja le:
Összegezve tehát, a vád által felrótt ,,vagyonkezelői kötelességszegésnek" minősített cselekmény
az elbíráláskor hatályos Btk. szerint jogszabály engedélyével végzett - jogellenesnek nem minősülő - magatartás.
4. És onnan nézve, hogy nem történt, mert nem történhetett bűncselekmény, már igazán mellékes, hogy Dr. Tóth azt is leszögezi:
a Szegedi Közlekedési Kft. összbevételeinek belül az évi kb. 8 millió forintos nagyságrendben biztosított ingyen-bérletek értéke az összbevételek ezrelékében is alig mutatható ki. Az ügyészség által felrótt, állítólagos "vagyoni hátrány" (..) nem csupán elhanyagolható, nem is értelmezhető.
Márpedig a büntetőjogi tanszékvezető szerint
Töretlen ítélkezési gyakorlat, hogy vagyonkezelői kötelességek szempontjából az olyan magatartás, amely (...) alkalmatlan a keletkezett vagyonban érdemi változás előidézésére, nem fogható fel kötelességszegésként.
Tóth professzor szakvéleményében maga is leszögezi, a védelem kérésére készült szakvéleményének nincs jogi relevanciája, mert a magyar jog a jogi szakértő fogalmát nem ismeri. Érvelését azonban nem csak a szerző szakmai tekintélyére, hanem annak összeszedett, tárgyszerű és meggyőző voltára nézvést is figyelembe kellett volna venni, ám ezzel sem az ügyészség, sem a bíróság számára nem volt meggyőző, a vádlottakat elítélték olyasmiért,
amit jogszabály engedélye alapján követtek el,
és amivel nem okoztak érdemi kárt sem.
Az a legkevesebb, ami elmondható, hogy se az ügyész, se a bíró nem menne át büntetőjogi szigorlaton Tóth professzornál, akinek szikár szakvéleménye nem minősíti a vádat, se az egész eljárást koncepciósnak.
De más ettől még megteheti: a szakvélemény megerősíti, hogy
az eljárást jogtalan indokok alapján politikai célzattal indították,
hogy Botka László szegedi polgármester újraválasztási esélyét gyengítsék. 2013-ban ez nem sikerült, de jövőre ismét önkormányzati választás lesz, hátha akkora beérik és beég a választók tudatába.
Javításra másodfokon van lehetőség, mert a védelem - Tóth professzor véleményének ismeretében nem is tehetett mást - bűncselekmény hiányának megállapításáért és felmentésért fellebbezett.
|
A büntetőjog professzora szerint kamuindokokkal ítélték el Botka embereit
|
Mint ismert, a múlt héten 6 és 10 hónap közötti, egy évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Gyulai Járásbíróság a szegedi városvezetés néhány tagját, az egyik alpolgármestert, a polgármesteri kabinetfőnököt, a Szegedi Közlekedési Kft. korábbi vezetőjét, a parkolási üzletág vezetőjét, és a címzetes főjegyzőt, mert a vád szerint 2008 és 2012 között 307 ingyenes parkolóbérletet biztosítottak természetes és jogi személyeknek úgy, hogy erre közgyűlési felhatalmazásuk vagy egyéb jogszabályi alapjuk nem volt valamint olyanok is kaptak ingyenbérletet, akik semmilyen kapcsolatban nem álltak az önkormányzattal.
| null | 1 |
https://b1.blog.hu/2018/10/15/kamuindokokkal_iteltek_el_botka_embereit
|
2018-10-15 15:08:00
| true | null | null |
B1
|
Nincs olyan gazdasági mutató, amely szerint megérte Magyarországnak a letelepedési kötvényprogram – erre az eredményre jutott a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) és a Transparency International Magyarország (TI) közös tanulmánya.
A letelepedési kötvényprogram négy évig futott. Az volt a lényege, hogy ha egy külföldi 300 ezer euróért államkötvényt vásárol, akkor letelepedési engedélyt kap Magyarországon. A programban csak az Európai Unión kívüli országok állampolgárai vehettek részt, akiknek elég volt a pénzt öt évre kölcsönadni a magyar államnak, a letelepedési engedélyt viszont életük végéig megtarthatják.
Sőt, az Orbán-kormány olyan liberális volt, hogy egyetlen kötvény áráért az egész családot – beleértve a házastársat, közös gyermeket és még a nagyszülőket is – letelepedési engedéllyel ajándékozta meg. A letelepedési engedély az állampolgárság előtti utolsó lépcsőfokot testesíti meg, az illető bár nem szavazhat és nincs magyar útlevele, de szabadon mozoghat a schengeni övezetben, vállalkozást alapíthat, munkát vállalhat.
A kötvényprogram története azért furcsa, mert az Orbán-kormány nyíltan ellenzi a bevándorlást. 1300 menekült ideiglenes befogadására csak többéves huzavona után volt hajlandó a kormány, miközben futószalagon osztotta a letelepedési engedélyeket a kötvényprogramon keresztül. A végeredmény az lett, hogy 19 855 külföldi kapott magyar papírokat.*A 2017. június 30-án lezárt programban 6621 kötvényt jegyeztek le, és családtagokkal együtt 19 855 külföldi állampolgár kapott magyar letelepedési vagy tartózkodási engedélyt. A legtöbben Kínából érkeztek, de sok orosz és ukrán vett részt a programban, továbbá a Közel-Keletről is jöttek.
Mivel a kötvényprogram enyhén szólva is nehezen összeférhető bevándorlásellenes retorikájával, a kormány gazdasági érvekkel igyekezett azt megvédeni: azzal érvelt, hogy az államadósság finanszírozásához volt erre szükség. A KFIB és a TI tanulmánya éppen ezt a kormányzati érvet szedi darabokra.
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint „hasznos eszköznek bizonyult a letelepedési kötvény, hiszen amikor azt bevezették, kevesebb forrást és csak magas kamattal tudott szerezni az ország az államadóssága finanszírozásához”. A tárcavezető három állításából kettőt nem igazolnak a számok.
Nem volt gond a forrásbevonással
A kötvényprogram 2013 júniusában indult el, és bár 2011-ben és 2012-ben valóban nehéz volt forrást bevonni a nemzetközi piacról, 2013-ra ez teljesen megváltozott. 2013 februárjában ugyanis Magyarország 3,25 milliárd dollár értékben bocsátott ki devizakötvényt. Euróra átváltva ez 2,5 milliárdot tesz ki. Ez az egy nap alatt megvalósult forrásbevonás összegét tekintve kétharmaddal haladta meg a letelepedési kötvényprogram négyéves működése alatt befolyt 1,66 milliárd eurót.
Sőt, a Pénzügyminisztérium alá tartozó Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) szerint már a dollárkötvény-kibocsátást megelőzően a „Pemák*Prémium euró magyar államkötvény, illetve jelenlegi nevén prémium euró magyar állampapír – lakossági eurós állampapír, kamatozása az eurózóna inflációjához kötött.-értékesítések felfutása olyan mértékben emelte a kormány devizabetét-állományát, hogy külföldi forrásbevonás nélkül is lehetővé tette a következő esedékes IMF-hitelrészlet januári előtörlesztését.”
Nem igaz tehát, hogy kevesebb forrást lehetett bevonni, a letelepedési kötvényprogram indulása előtt kellő mennyiségben lehetett a piacokról pénzhez jutni az államadósság finanszírozására.
Elképesztő kamatfelárat fizetünk
Abban igaza van Varga Mihálynak, hogy eleinte olcsóbb volt a letelepedési kötvény. Az Országgyűlés a vonatkozó törvényben úgy határozta meg az euróban kibocsátott ötéves futamidejű letelepedési papír hozamát, hogy az másfél százalékkal alacsonyabb legyen, mint a normál – letelepedési engedélyt nem eredményező -, hasonló futamidejű és szintén euróban kibocsátott magyar állampapír hozama.
A törvényben azonban 2 százalékon rögzítettek egy hozamminimumot is, ami más kötvényekre egyáltalán nem jellemző.*Legfeljebb inflációhoz kötnek kamatszinteket, de olyan nincs a letelepedési kötvényen kívül, ahol konkrét hozamot jogszabályban rögzítenek. Ez azt jelentette, hogy ha rekord alacsony szintre csökkennek a kamatok, az állam a letelepedési papír után akkor is kifizeti a két százalékot.
Ez be is következett: ahogy a grafikonból is látszik, másfél évig a piacinál olcsóbb finanszírozást jelentett a letelepedési kötvény, vagyis ekkor a magyar költségvetés nyert a programon. 2015 januárjától azonban megváltozott a helyzet. Ekkor, vagyis a letelepedési kötvényprogram utolsó két és fél évében már bőven 2 százalék alatt jártak a piaci hozamok. A kötvények zömét ekkor értékesítették, ez is hozzájárult az óriási bukáshoz. A program egésze alatt körülbelül 21 milliárd forintos veszteséget könyvelhetett el a magyar állam a kötvényprogramon, vagyis ennyivel lett volna olcsóbb, ha a piacról finanszírozzuk az államadósságunkat. Összességében tehát aligha lehet „hasznos eszköznek” nevezni a kötvényprogramot.
Elenyésző szerep az adósságállományban
Romhányi Balázs, a KFIB vezetője más aspektusból is megvizsgálta a programot. Arra jutott, hogy a letelepedési kötvények nem játszottak érdemi szerepet sem az adósság állományában, sem az éves forrásbevonásokban, sem a Kincstári Egységes Számla stabilizálásában.*1. A letelepedési kötvények állománya még névértéken is alig érte el a központi kormányzat teljes adósságállományának 2 százalékát.
2. Az állam éves bruttó finanszírozási igénye a vizsgált években nagyságrendileg 4-6 ezer milliárd forint volt. A letelepedési kötvények ennek is csak alig a 2 százalékát fedezték.
3. A jegybanknál vezetett Kincstári Egységes Számla (KESZ), amellyel az év végi államadósság szintjét lehet befolyásolni, átlagos negyedév végi záró állományának szintén csak a 2 százalékát tették ki a letelepedési kötvényből befolyó bevételek.
A letelepedési kötvények nemcsak hogy érdemi szerepet nem játszottak a teljes adósságon belül, de valójában szükség sem volt rájuk sem a likviditási szint, sem a devizatartalékok szintjének, sem az adósságon belüli devizaaránynak a fenntartásához.
A TI és a KFIB közös tanulmánya a letelepedési államkötvényprogram más összefüggéseit is megvizsgálta. Megállapították, hogy letelepedési kötvényekből az államnak 1,66 milliárd euró bevétele keletkezett 2013 és 2017 között, ám cserébe 178 millió euróval többet, azaz összesen 1,84 milliárd eurót kell visszafizetni, méghozzá az idei év végétől kezdődően.
A tanulmány arra is rámutat, hogy a letelepedési kötvények felfutásával azonos időben visszaszorult az Európai Beruházási Banktól (EIB) felvett hitelek állománya. Az EIB-hitelügyletek konkrét kamatozása üzleti titoknak minősül, mégis a beruházási banktól felvett kölcsönök a piacon elérhető legolcsóbb források egyikének számítanak, vagyis kamatozás szempontjából a legkedvezőbb megoldások közé tartoznak.*A zárszámadások tanúsága szerint a 2010-2017. közötti években az EIB-hitelek teljes állományra vetített átlagos kamatterhe folyamatosan legalább két százalékponttal kevesebb volt a devizakötvények hozamánál.
A TI és a KFIB arra a következtetésre jutott, hogy ha Magyarország a letelepedési államkötvényekből befolyt összeget a beruházási banktól veszi fel, közel 30 milliárd forinttal kevesebbet kellene visszafizetni. Az EIB-től felvett hitelek komoly hátránya ugyanakkor, hogy azokat, szemben a letelepedési kötvényekből befolyt pénzekből, kizárólag meghatározott beruházási célokra lehet fordítani.
Arról nem is beszélve, hogy az EIB pénzét csak közbeszerzési eljárás keretében lehet elkölteni, míg a letelepedési kötvények bevételeit ilyen megkötés sem terheli. Alappal gyanítható, hogy a kormány mindenekelőtt azért bocsátotta ki a letelepedési kötvényeket, hogy az EIB helyett olyan befektetői kört vonjon be a finanszírozásba, amely nem támaszt semmilyen elvárást a pénz felhasználásával kapcsolatban.
A kormány számára ez a letelepedési államkötvények vitathatatlan előnye volt. Magyarország azonban 30 milliárd forintot bukott azon, hogy a kormány tetszőleges célokra, tetszőleges kedvezményezetteket gazdagítva és közbeszerzési eljárás mellőzésével elkölthető pénzhez jutott. Vagyis ennyit lehetett volna spórolni, ha az EIB-től vesz fel hitelt a kormány – viszont akkor a pénz átláthatóbban kellett volna elköltenie.
Az igazi nyertesek a titokzatos offshore cégek
A letelepedési kötvényeket ugyan a külföldiek pénzéből jegyezték le, de közvetlenül nem ők voltak az állampapírok tulajdonosai. A kötvényeket ugyanis zárt körben bocsátotta ki a magyar állam, és a papírokat csak azok a magáncégek jegyezhették le, amelyek erre engedélyt kaptak az Országgyűlés gazdasági bizottságától.*A letelepedési kötvényt diszkontáron jegyezték le a cégek, vagyis a névértékből levonták a hozamot. Az ötéves lejáratkor az állam a névérteket fizeti vissza. Erre első alkalommal idén év végén kerül sor. Például a 300 ezer eurós kötvényért a cégek 271 ezer eurót fizettek, majd lejáratkor az állam 300 ezer eurót utal. Miután az ügyfél 300 ezer eurót adott át a program elején, a hozamot már a kötvényjegyzés pillanatában realizálták a közvetítő vállalkozások.
Ebben a testületben többségben vannak a fideszes képviselők, vagyis gyakorlatilag az ő egységes szavazatukon múlt, hogy ki kap engedélyt. Összesen nyolc vállalkozás kapott engedélyt, ezek közül hét offshore helyszínnek tartott országban volt bejegyezve.*Hungary State Special Debt Fund, Kajmán-szigetek
EURO-ASIA Investment Management Pte Ltd, Szingapúr
VolDan Investments Limited, Liechtenstein
S & Z program Limited, Liechtenstein
Discus Holdings Ltd, Málta
Innozone Holdings Limited, Ciprus
Migrat Immigration Asia Ltd, Ciprus
Arton Capital Hungary Pénzügyi Tanácsadó Kft., Magyarország
Mivel nem a külföldi állampolgárok vették meg közvetlenül az állampapírt, a kötvények hozama értelemszerűen a közvetítő cégekhez került, hiszen azok voltak a kötvények tulajdonosai. Ebből az offshore cégek 192 millió eurónyi bevételre tettek szert, ami mai árfolyamon számolva mintegy 60 milliárd forintnak felel meg. Ezenkívül szolgáltatási díjat is kértek a programban, ami 45-60 ezer eurót, azaz mai árfolyamon 14,5-19,5 millió forintot tesz ki ügyfelenként.
Az offshore cégek közel százmilliárd forintos bevételre tettek szert, és a kamattal együtt több mint 155 milliárd forintot hozott nekik a letelepedési program. Ahogy a cikk elején már szó volt róla, a magyar állam közben 21 milliárdos mínuszt könyvelt el.
Nagy kérdés, hogy az offshore cégek honnan tudhattak a kedvező lehetőségről? A letelepedési kötvényprogramot lehetővé tevő jogszabály-módosítást Rogán Antal még az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnökeként 2012. október 27-én nyújtotta be a parlamentnek. Egy nappal korábban – október 26-án – a Karib-tengeren lévő adóparadicsomban, a Brit Virgin-szigeteken valaki egy cégjegyzési kérelmet nyújtott be.
Az újonnan létrejövő vállalkozás lett végül az egyik végső haszonélvezője a több milliárd forintos forgalmat lebonyolító közvetítő vállalkozásnak, a kínai ügyfelekre specializált Hungary State Special Debt Fund-nak.
Kémek és adócsalók kaptak magyar papírt
A letelepedési programban elképesztő rések voltak. A túl gyors, 30 napos ügyintézés eleve nem tette lehetővé, hogy a hatóságok a nemzetbiztonsági szolgálatokkal karöltve kellően ellenőrizhessék a külföldieket.
Kiderült, hogy nagyon könnyű kijátszani a szabályokat. Egy korábban adócsalásért elítélt orosz bűnöző úgy szerzett tiszta erkölcsi bizonyítványt, hogy papíron elköltözött a karib-tengeri adóparadicsomba, Saint Kitts és Nevisre, majd az ottani hatóságától szerzett be erkölcsi bizonyítványt.*Ezt azért tehette meg, mert a jogszabály „Magyarországra történő beutazását megelőző állandó vagy szokásos tartózkodási helye szerinti ország hatósága által kiállított, büntetlen előéletet igazoló, hat hónapnál nem régebbi okiratot” követel meg. Vagyis azáltal, hogy nem az állampolgárság szerinti hatóságtól kell a makulátlan előélettel kapcsolatos igazolást a külföldinek beszerezni, hanem a lakcím szerinti hatóságtól, könnyen kijátszható a szabályozás. Elég csak egy adóparadicsomban lévő lakcímre bejelentkezni, máris igényelhető a patyolattiszta erkölcsi bizonyítvány.
A 444 és a Direkt36 eközben azt is kiderítette, hogy a szíriai diktátor pénzembere, sőt az orosz külföldi hírszerzés, az SZVR vezetőjének egy közvetlen hozzátartozója, valamint egy szervezett bűnözéssel összefüggésbe hozott másik orosz üzletember is magyar letelepedési papírt kapott. Ez annyira kellemetlen volt, hogy a kormány vissza is vonta az orosz kémfőnök családtagjának engedélyét.
Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója szerint a magyar államot foglyul ejtették. Ez azt jelenti, hogy a kormányzat fokozatosan és szisztematikusan kiiktatta a fékeket és az ellensúlyokat, és az állami intézményeket a kormányzás eszközévé tették, ahelyett, hogy azok a demokráciában szokásos kontrollfunkciót gyakorolnák.
„Egy ilyen országban, nevezzük Magyarországnak, a kormány feljogosítva érezheti magát arra, hogy olyan rendszereket hoz létre, amelyeknek egyetlen vagy fő célja, hogy a közpénzt magánvagyonná konvertálja. Ezen államvezérelt korrupciós rendszerek egyike a letelepedési államkötvény-biznisz”, mondta Martin József Péter.
Ligeti Miklós, a TI jogi vezetője szerint Magyarország nagyon rosszul járt a letelepedési kötvényprogrammal. A tanulmányt bemutató rendezvényen Ligeti igazi hungarikumnak nevezte a letelepedési államkötvényprogramot, amely hatalmas bukást eredményezett a költségvetésnek, miközben a közvagyon kárára óriási luxusprofithoz juttatta az aranyvízumot forgalmazó, döntően offshore cégek mögött meghúzódó, ismeretlen vállalkozókat.
Frissítés: reagált az ÁKK és a kormány a tanulmány megállapításaira, erről ebben az cikkben olvashat:
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkDurva csúsztatással védi a kormány a kötvényprogramotEgy hároméves fumatidejű lakossági állampapírral hasonlítja össze a kormány az ötéves letelepedési kötvényt, hogy bebizonyítsa: nem volt bukás a program.
|
A letelepedési kötvényprogrammal a kormány mindent megvalósított, ami ellen a Fidesz küzdött
|
Bevándorlás, offshore cégek és korrupció: ezek ellen küzdött a Fidesz, a letelepedési kötvényprogramban ez mind benne van.
| null | 1 |
https://g7.hu/allam/20181008/a-letelepedesi-kotvenyprogrammal-a-kormany-mindent-megvalositott-ami-ellen-a-fidesz-kuzdott/
|
2018-10-08 14:53:00
| true | null | null |
G7
|
Több mint nyolc év után távozik a Magyar Telekom menedzsmentjének egyik legfontosabb posztjáról Máthé Balázs jogi és társasági ügyekért felelős vezérigazgató-helyettes. Bár a pozíció megnevezése nem hangzik különösebben izgalmasan, mégis övé volt az egyik legfontosabb feladat a cégnél, a 2010-es évek eleje óta ugyanis Máthé tartotta a kapcsolatot a kormányzattal.
A vezérhelyettes leváltását egy ideje már tényként kezelik ágazati körökben, pedig a G7.hu értesülései szerint a folyamat nem volt teljesen zökkenő- és konfliktusmentes. Máthé távozása ugyanakkor lényegében valóban már nyáron eldőlt, és egyáltalán nem függetlenül a Magyar Telekom (MT) vezérigazgató-váltásától.
A cég élén ugyanis épp a nyár elején volt csere, miután némi meglepetésre, de saját kérésre távozott a 12 éve vezérigazgatóként dolgozó Christopher Mattheisen. Az új cégvezető Rékasi Tibor lett, aki korábban a számos állami megrendelést elnyerő T-Systems első embere volt, majd a teljes MT csoport lakossági szolgáltatásaiért felelt vezérhelyettesként. Rékasit nagyon agilis vezetőnek tartják, akinek nem mellesleg a kormányzati kapcsolatai sem rosszak, így vélhetően ezt az elég fontos feladatot is magánál tartaná.
Mattheisen idejében ez fel sem merült, az előző vezér ugyanis nem jött ki különösebben jól a hazai politikai elittel.
Így tulajdonképpen adottság volt, hogy a kabinettel nem közvetlenül ő tartja a kapcsolatot. Pedig különösen a Fidesz hatalomra kerülését követő években volt mit elsimítani, 2010-ben ugyanis az új kabinet páros lábbal szállt bele számos fontos ágazatba, köztük a távközlési szektorba is. A Magyar Telekom több új adót is kapott a nyakába, amelyek tízmilliárdokat vittek el a nyereségéből. Ebben az időszakban ment is az üzengetés a felek között, és nem abban a finom stílusban, ami az elmúlt éveket jellemzi.
A konfliktust tovább élezte az ekkor még az MT tulajdonában lévő origo.hu ügye. A függetlenül működő portál a 2010 és 2014 közötti kormányzati ciklus végére már nagyon komoly szálka volt a Fidesz vezető politikusainak szemében. Különösen azt a Lázár Jánost zavarta a lap működése, aki ekkor a kormányban még kifejezetten erős embernek számított, és akinek milliós külföldi útjai miatt pert indított a Miniszterelnökséggel szemben az origo.hu munkatársa.
A viszony annyira megromlott, hogy a német központból már 2013 tavaszán külön embert delegáltak a konfliktusok rendezésére. A magyar politikai életben otthonosan mozgó Kerstin Günther az elnöki pozíciót át is vette Mattheisentől, aki ugyan vezérigazgatóként továbbra is felügyelte az MT operatív működését, a kormányzati kapcsolatokkal már egyáltalán nem foglalkozott, az az új elnök feladata lett. Egészen pontosan az új elnöké, és – a menedzsment részéről – Máthé Balázsé. A 444.hu korábbi cikke szerint Máthé tárgyalt Lázár Jánossal is abban az időszakban, amikor a későbbi miniszter sokat panaszkodott az Origóra, és úgy tudjuk, Rogán Antallal is ő egyeztetett rendszeresen.
A kapcsolattartói változásokat követően a cég és a kabinet viszonya fokozatosan rendeződött.
A kormány és az MT 2014 elején stratégiai megállapodást kötött, amit az ilyen egyezségektől eltérően tartalommal is megtöltöttek: azt a célt tűzték ki, hogy 2018-ra minden háztartásba eljusson a nagysebességű szélessávú internet. Közben a kabinet, ha a korábbi ígéretekkel ellentétben az adókat nem is szüntette meg, tett gesztusokat a távközlési cégek, és különösen a Magyar Telekom irányába, aminek köszönhetően legalább nem emelkedett tovább a vállalat adóterhelése. Az abszolút fordulópont az volt, amikor az MT eladta az akkora kolonccá váló Origót annak a New Wave Media csoportnak, amit ma már Matolcsy György fia vezet.
A felek viszonya ma már kifejezetten békés, és a cég működését ismerő forrásaink szerint ebben komoly szerepe volt Máthé Balázsnak. A Telekom az elmúlt években is tett gesztusokat a kormány felé. Amikor az Orbán-Simicska háború miatt az összeomlás szélére került a veszprémi kézilabda, a távközlési vállalat lett a csapat főszponzora, évi százmilliókkal támogatva az együttest, és valószínűleg ennél is többet költenek a Ferencváros labdarúgócsapatára, amelynek szintén főtámogatói. Persze ezeket a megállapodásokat könnyen meg lehet indokolni piaci alapon, ugyanakkor az is egyértelmű, hogy vezető fideszes politikusoknak imponáló együttműködésekről van szó. Különösen igaz ez a Fradi esetében, ahol épp a közelmúltban terjesztették ki a szponzorációt olyan területekre is, amelyek esetében már kevésbé érvényesül az üzleti logika.
Máthé munkájára tehát nem lehetett panasz, Rékasi Tibor kinevezése azonban kicsit feleslegessé tette a szerepét. Az új vezér ugyanis szintén jó kapcsolatokat ápol kormányzati szereplőkkel, sőt, ha lehet még jobbat, mint a konfliktusos időkből érkező Máthé.
Ennek ellenére a feladatok átadása nem volt teljesen evidens, és állítólag ebben nem is volt teljes egyetértés a vállalat menedzsmentjében. Valószínűleg ennek lett az eredménye Máthé távozása, aminek elfogadtatása azonban szintén nem ment teljesen zökkenőmentesen. Egy ilyen szintű döntést ugyanis az anyacégnél, a Deutsche Telekomnál is jóvá kell hagyni, el kell magyarázni a németeknek, ez pedig nem sikerült elsőre. Kint először nem is bólintottak rá, ezért is húzódott el a bejelentés mostanáig.
Sőt, Máthé nem is távozik azonnal: a Magyar Telekom nemrégiben kiadott közleménye szerint feladatait csak 2019 elejétől veszi át Rékasi Tibor, év végéig még marad a vezérigazgató-helyettes is. Ez arra utalhat, hogy mostanra rendeződtek a dolgok, és az elválás végül békésre sikerült.
|
A kormánnyal való kapcsolat miatt változik a Magyar Telekom menedzsmentje
|
Nyolc év után távozik a cég egyik legfontosabb vezetője, aki a leginkább konfliktusos időkben egyeztetett a kormánnyal. Elsőre állítólag az anyacégnél nem is ment át a váltás.
| null | 1 |
https://g7.hu/piac/20181012/a-kormannyal-valo-kapcsolat-miatt-valtozik-a-magyar-telekom-menedzsmentje/
|
2018-10-12 15:20:00
| true | null | null |
G7
|
A korábban emlegetett összegnél jóval drágábban épül Érden stadion és multifunkcionális sportközpont – derül ki egy a közbeszerzési adatbázisba feltöltött dokumentumból. A létesítményre ugyanis eredetileg 3,3 milliárd forintot különített el a kormány a Modern Városok Program keretében, ám a beruházás miatt kiírt közbeszerzésre beérkező legalacsonyabb ajánlat több mint másfélszer ennyi, 5,3 milliárd forint volt.
A két szakaszra bontott fejlesztést a Mészáros Lőrinc gyermekei által tulajdonolt Fejér-B.Á.L. Zrt. és a szintén kormányközeli Épkar Zrt. alkotta konzorcium nyerte el. Bár a végül befutó duó mellett három másik cég is indult a tenderen, ezek közül kettőt azonban kizártak. A győztesen kívül egyetlen érvényes ajánlatot leadó, a stadionépítés területén egyébként komoly tapasztalattal rendelkező rivális, a Záév Zrt. pedig a Fejér-B.Á.L.-Épkar kettősnél is jó 700 millióval drágábban vállalta volna csak a munkát.
A sportközpont építéséről, illetve állami támogatásáról még 2016 áprilisában döntött a kormány, ekkor bízták meg a Nemzeti Sportközpontokat (NSK) a beruházás lebonyolításával, és ekkor különítették el a 3,29 milliárd forintot is a projektre. Annak érdekében, hogy a fejlesztés mielőbb megvalósuljon, a beruházást rögtön nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánították.
Bár pár nappal később a terveket is bemutatták, a gyorsítás mégsem sikerült maradéktalanul. Az eredeti elképzelés ugyanis az volt, hogy a sportközpont már 2017 őszén állni fog, azonban az NSK-nak a építési engedélyezési terv felhasználási jogát is csak 2017 májusában sikerült megszereznie az érdi önkormányzattól. Az építési beruházásról szóló közbeszerzés kiírására pedig újabb 10 hónapot kellett várni, ráadásul a tender feltételein ezt követően is még kétszer módosítottak.
Az új sportlétesítmény egyébként egy szintén a közelmúltban átadott hasonló komplexum tőszomszédságában épül meg.
A kiszemelt területtől légvonalban nagyjából 600 méterre található ugyanis az Érd Aréna, amiben uszoda és kézilabdapálya is van. A létesítmény honlapja szerint az „érdi közösségi és sportélet színterévé váló komplexum 2013-ban tao-támogatás segítségével került az Érdi Sport Kft. tulajdonába és nyitotta meg kapuit”. Azóta az arénában játssza nemzetközi meccset a helyi kézicsapat, volt itt már röplabda Európa Liga-meccs és Magyar Kupa-döntő, szinkronúszóverseny, vízilabdameccs és kézilabda Eb-selejtező is. A komplexum mellett ráadásul épp most húznak fel egy jégcsarnokot is, ahol a jövőben elvileg hokimeccseket is játszhatnak.
Az új sportközponttal vélhetően ezeknek a funkcióknak a kiegészítése lehet a cél, ebben ugyanis elvileg más sportágak kapnak helyet. A beruházás drágább része az első ütemben megépülő stadion lesz, aminek kivitelezését 4,2 milliárdért vállalta a Fejér-B.Á.L.-Épkar kettős. Ennyi pénzből
elbontják a területen lévő öltözőépületet, illetve stadiont,
felhúznak egy új főépületet,
kialakítanak egy élőfüves nagypályát körülötte egy bő 1300 fős lelátóval,
építenek egy futókört, valamint egy felnőtt játszóteret, és
kialakítanak parkolókat, illetve kerékpártárolókat is.
Emellett elvileg egy 100-140 fős vendéglátóegységnek is hagynak helyet, bár a kiírásból az nem derül ki pontosan, hogy ebből mit kell megvalósítania a kivitelezőnek.
A második ütem már kisebb falat: 1,1 milliárdért húz fel egy multifunkcionális épületet a nyertes konzorcium. Az új csarnokban lesz egy tenisz-, négy squash- és egy műfüves focipálya is, illetve közvetlenül hozzá csatlakozik majd egy fedetlen teniszpálya. A mostani kiírásból kimaradt azonban az eredeti tervekben még szereplő wellness részleg, így hiába drágult a projekt, ez valószínűleg nem épül meg.
Bár az Épkar és a Fejér B.Á.L. is szépen fejlődött az elmúlt években, az ötmilliárdos megbízás elég jelentősnek számít a cégek életében. Különösen igaz ez a Mészáros Lőrinc két lánya és fia tulajdonában lévő, három éve alapított felcsúti vállalkozásra, amelynek még tavalyi teljes árbevétele is csak a duplája volt ennek az összegnek.
Nem az érdi komplexum az egyetlen komolyabb sportberuházás, amelynél előrelépés történt a napokban: eredményt hirdettek a Bozsik stadion építésére kiírt tenderen is, amely az Érden vesztes Záévnek is nyújthat némi vigaszt. Az új kispesti arénát ugyan a Pharos 95 Sportpályaépítő Kft. és a West Hungária Bau Kft. kettőse építheti, alvállalkozóként azonban a zalai építőipari céget is bevonják.
A kispesti stadion egyébként szintén jóval drágább lesz a tervezettnél, hiszen míg az eredeti tervekben csak 5 milliárdos költséggel számoltak, a befutó konzorcium 11,8 milliárdért vállalta a munkát.
|
Stadiont építenek Érden Mészáros Lőrinc gyerekei
|
A korábban emlegetett összegnél jóval drágábban épül Érden stadion és multifunkcionális sportközpont – derül ki egy a közbeszerzési adatbázisba feltöltött dokumentumból. A létesítményre ugyanis eredetileg 3,3 milliárd forintot különített el a kormány a Modern Városok Program keretében, ám a beruházás miatt kiírt közbeszerzésre beérkező legalacsonyabb ajánlat több mint másfélszer ennyi, 5,3 milliárd forint volt.
| null | 1 |
https://g7.hu/allam/20181011/stadiont-epitenek-erden-meszaros-lorinc-gyerekei/
|
2018-10-11 15:33:00
| true | null | null |
G7
|
Több mint 21 milliárd forintot bukott a magyar állam a letelepedési kötvényprogramon – adtunk hírt egy a Transparency International által a kötvényprogram gazdasági hasznosságáról készített tanulmányról. A kormány is reagált a tanulmány megállapítására, és egy teljesen más számítási eredménnyel rukkolt elő.
A Varga Mihály vezette Pénzügyminisztérium alá tartozó Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) szerint Magyarország nem bukott a letelepedési kötvényprogramon, hanem ellenkezőleg, nyert rajta. Az abszolút nyereség az ÁKK szerint 3 milliárd forint volt. Óriási a különbség a mínusz 21 milliárd és a plusz 3 milliárd forintos végeredmény között.
Mégis hogyan lehet az, hogy két ennyire eltérő eredmény jön ki ugyanabban a témában?
A rövid válasz az, hogy a kormány az almát hasonlította a körtéhez: előbbi a Letelepedési Magyar Államkötvény (LMÁK), utóbbi pedig a Prémium Euró Magyar Állampapír (PEMÁP).
A két teljesen más tulajdonságokkal felruházott állampapír egy dologban hasonlít egymásra: mindkettőt euróban bocsátották ki. Ezenkívül semmilyen hasonlóság nincs a két kötvény között, emiatt nem is lehet összehasonlítani egymással.
Az PEMÁP futamideje három év, az LMÁK-é öt év.
A PEMÁP-ot csak a belföldi és külföldi magánszemélyek vásárolhatják meg, intézményi befektetők nem. Az LMÁK-ot csak a kötvényjegyzésre engedélyt kapott vállalkozások jegyezhették le.
A PEMÁP utáni kamatbevétel adóköteles, kamatjövedelem után az adó mértéke jelenleg 15 százalék, az LMÁK utáni kamatbevétel nem adóköteles.
A PEMÁP-ot arra találták ki, hogy ösztönözze a magyar lakosság állampapír-vásárlását. Emiatt 1 százalékpontos kamatfelárat ad az állam az eurózóna inflációja felett, vagyis mesterségesen nagyobb a kamat. A kormány célja az volt, hogy a magyar államadósság egyre nagyobb hányada legyen belföldi szereplők kezében. Ezáltal – bár nem olcsóbb a finanszírozás – biztonságosabb az adósság szerkezete, mert a lakossági szereplők válság esetén nem adják el hirtelen és tömegével az állampapírokat.
Az LMÁK-ot azért vásárolták meg a többségében offshore-nak tekinthető közvetítő cégeken keresztül a külföldiek, hogy letelepedési engedélyt kapjanak a magyar államtól. Nem érdekelte őket a kamat, nem is érdekelhette, mert a kamatot a közvetítő cégek kapták, hiszen ők voltak a kötvény tulajdonosai.
Emellett van két nagyon fontos dokumentum. A vonatkozó jogszabály szerint az LMÁK hozama másfél százalékponttal alacsonyabb, mint az 5 éves magyar eurókötvény másodpiaci hozama, de minimum két százalék.
Ezt pontosítja a nemzetgazdasági miniszter 2013-as rendelete, amely szerint másodpiaci hozamnak a Bloomberg Finance L.P. által működtetett információs rendszer, a Bloomberg Generic Price oldalán megjelenő eladási hozamokat kell tekinteni.
A G7 is a Bloomberg adatait használta, amikor kiszámoltuk a 21 milliárd forintos veszteséget.
Az ÁKK nem tudni, mi alapján számolt, egyáltalán mi alapján hasonlította össze a prémium magyar állampapírt a letelepedési kötvénnyel.
A munka színvonalát jelzi a kormány.hu oldalon található hír címe is: „Soros György veszített a magyar kötvényprogramon – ez a Transparency kritikájának valódi oka”
|
Durva csúsztatással védi a kormány a kötvényprogramot
|
Több mint 21 milliárd forintot bukott a magyar állam a letelepedési kötvényprogramon – adtunk hírt egy a Transparency International által a kötvényprogram gazdasági hasznosságáról készített tanulmányról. A kormány is reagált a tanulmány megállapítására, és egy teljesen más számítási eredménnyel rukkolt elő.
| null | 1 |
https://g7.hu/allam/20181008/durva-csusztatassal-vedi-a-kormany-a-kotvenyprogramot/
|
2018-10-08 15:53:00
| true | null | null |
G7
|
Elképesztő összegek érkeztek Magyarországra az Európai Uniótól. Hazánk két ciklusban összesen 51 milliárd eurót*2007-2013 között 25 milliárd eurót kaptunk, míg 2014-2020 között 26 milliárd euró érkezik az Európai Uniótól. kapott, illetve kap az EU-tól. Magyarország az EU második legnagyobb haszonélvezőjének számít a lakosságszám arányában.
A pénzeket azonban nem sikerült hatékonyan felhasználni – derült ki az európai uniós támogatások hasznosságáról, gazdasági életképességéről szóló tegnapi konferencián, amit a Transparency International Magyarország, a holland nagykövetség és az EU csalás elleni hivatala, az OLAF rendezett.
Amit tudni lehet, hogy az uniós pénzeső tovább mélyítette a hazai korrupciót. Martin József Péter, a Transparency International vezetője szerint a legóvatosabb becslések szerint is 25 százalékos volt az uniós közbeszerzések túlárazása.
Voltak azonban olyan projektek, amelyeket 300-400 százalékkal áraztak túl a normál piaci árhoz képest.
Az EU-átlagot meghaladó mértékben fordul elő Magyarországon az, hogy egyetlen pályázó vesz részt a közbeszerzésen. Emellett a hirdetmény nélküli beszerzésekben is az uniós átlag felett teljesítünk. Igazi magyar hungarikum a három-négy ajánlatos látszatverseny – hivatalos nevén keretközbeszerzés – amikor előre kiválasztanak cégeket, és ők „versenyeznek” a későbbiek folyamán egymás között az éppen aktuális munkákért.
Ezek mind abba az irányba mutatnak, hogy a pályázatokon nem a legjobb, legversenyképesebb cégek nyernek, hanem a politika által támogatottnak titulált vállalkozói körök.
Ennek egyik legszembetűnőbb példája Mészáros Lőrinc, aki a mesés gazdagodását 80 százalékban uniós pénzeknek köszönheti.
Azzal, hogy a kormány kiiktatta a versenyt az állami és uniós közbeszerzések piacáról, hatékonytalanná tette a forrásfelhasználást. Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, a Corvinus Egyetem tanára is arra hívta fel a figyelmet, hogy valami nem stimmel az uniós pénzek felhasználásával. Szerinte eleve a kiválasztással is gondok vannak.
Mivel a kormány a gyors pénzlehívásban érdekelt, ezért nem feltétlenül a legjobb beruházási ötlet kap támogatást. Azt lehet látni, hogy az uniós pályázatok egyik feltétele – az új állások létrehozása – teljesül, de nem nő a vállalkozás termelékenysége. Pedig hosszú távon ez kellene ahhoz, hogy fenntartható módon nőjön az életszínvonal idehaza.
A kormány csak a kereslet generálására koncentrál, és nem érdeki a kínálati oldal. Ez azt jelenti, hogy minél gyorsabban akarja elkölteni a pénzt, de az már nem érdekli, mi valósul meg belőle, hatékonyan használják-e fel a pénzt.
OLAF-tapasztalatok
A konferencián részt vett Maria Ntziouni-Doumas, az OLAF igazgatójának tanácsadója is. Elvileg az OLAF ellenőrzi, hogy a tagállamok jogszabályszerűen használják fel az uniós támogatásokat. Tavaly az egész EU-ban az OLAF 197 vizsgálatot zárt le, ezek nyomán mintegy 3,1 milliárd euró visszafizettetésére tett javaslatot, és 309 ajánlást adott ki az illetékes uniós és tagállami hatóságok számára.
Magyarország Románia után a második helyen végzett, és csak egy üggyel maradt el keleti szomszédunktól. Mivel azonban Románia több forrásra jogosult, arányaiban hazánkban csalnak a legtöbbet az uniós pénzekkel. Maria Ntziouni-Doumas szerint a tavalyi adatok azt mutatják, hogy sok dolga volt az OLAF-nak Magyarországon, és az ellenőrzések kétharmadában találtak is visszaélésre utaló jeleket.
Az OLAF hiába tárja fel a csalásokat, nem tehet semmit ellenük azon kívül, hogy a támogatás megvonását javasolja az Európai Bizottságnak. A tagállamok hatóságainak figyelmét hívhatja fel, de az utóbbiak döntik el, hogy nyomozást indítanak-e a visszaélések miatt vagy sem. A magyar ügyészség nem arról híres, hogy ilyen ügyekben nyomozást rendeljen el, vagy ha mégis, akkor ennek komolyabb következménye legyen. A szakember reményét fejezte ki, hogy Magyarország is csatlakozni fog előbb-utóbb az európai ügyészséghez, amit eddig 22 ország már megtett.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk500 milliárdot is bukhat Magyarország az ellenőrizetlenül hagyott uniós programok miattAnnál is súlyosabb a helyzet, mint ami korábban kiszivárgott. A kormány azt tervezi kommunikálni, hogy a bevándorláspártiak bosszújáról van szó.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMilliárdos szabálytalanságok, amelyeket a kormányzat szerint is nehéz lesz kimagyarázniA kormány számára készített jelentés szerint az Európai Bizottság által kritizált projekteknél nehéz lesz elkerülni a több tízmilliárdos korrekciót.
|
Az uniós pénzek nagy részét úgy égetjük el, hogy nem lesz belőle jólét hosszabb távon
|
Lényegében elégettük az Európai Uniótól származó támogatásokat. Mindezt úgy sikerült elérni, hogy nálunk volt arányaiban a legtöbb csalás.
| null | 1 |
https://g7.hu/allam/20181012/az-unios-penzek-nagy-reszet-ugy-egetjuk-el-hogy-nem-lesz-belole-jolet-hosszabb-tavon/
|
2018-10-12 16:19:00
| true | null | null |
G7
|
Az elmúlt években számos sajtóhír jelent meg arról, hogy Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadóhoz kötődő emberek részt vettek a kormány sokat bírált letelepedésikötvény-programjában. Ezek a cikkek többek között egy Habonnyal kapcsolatban álló grúz-izraeli üzletemberről, Shabtai Michaeliről, valamint a tanácsadót korábban képviselő Kosik Kristóf ügyvéd irodájáról szóltak.
A beszámolók főként közvetett bizonyítékokra alapultak, most azonban a Direkt36 birtokába került dokumentumok ennél egyértelműbb információkat is tartalmaznak Shabtai és Kosik részvételéről. E-mailek és egyéb iratok mutatják, hogy Shabtai részt vett a VolDan nevű cég működésében, amely Oroszországban árusított letelepedési kötvényeket. Van olyan dokumentum is, amely arról árulkodik, hogy Kosik ügyvédi irodájának egyik munkatársa intézkedett egy kötvényvásárló ügyében.
Shabtai Michaeli telefonon azt mondta a Direkt36-nak, hogy „semmi köze nincs az ügyhöz”, amikor pedig a birtokunkban lévő, vele kapcsolatos dokumentumokról kérdeztük, közölte, hogy a kérdésekre sem kíváncsi, majd azzal fenyegetőzött, hogy „büntetőeljárást” fog indítani. Habony Árpád, Kosik Kristóf és a VolDan nem válaszolt az írásban feltett kérdéseinkre.
A kötvényprogramot a Habonnyal régóta közeli viszonyban lévő Rogán Antal fideszes politikus kezdeményezte még 2012 őszén, a parlament gazdasági bizottságának vezetőjeként. A kötvények forgalmazására a gazdasági bizottság nyílt pályáztatás nélkül választott ki néhány, jellemzően offshore hátterű, átláthatatlan tulajdonosi struktúrájú céget. Ezek a vállalkozások milliárdokat kerestek az ügyfeleknek felszámolt 40-60 ezer eurós kezelési költségen. A cégek között felosztották a földrajzi régiókat, és mindegyik társaság csak meghatározott területen és állampolgároknak árulhatott kötvényeket. A VolDan többek között Oroszországban és több más egykori szovjet tagállamban tevékenykedhetett.
Egy pékség jó kapcsolatokkal
A VolDan Investments Limited az európai törpeállamban, Liechtensteinben van bejegyezve, ami komoly lehetőséget ad a cégnek a titkolózásra. Az ott regisztrált cégek tulajdonosi háttere ugyanis nem ismerhető meg nyilvános forrásokból. A kötvényprogram indulásakor a parlament gazdasági bizottsága ugyan azt állította, hogy a VolDan ügyvezető igazgatója egy liechtensteini üzletember, Josef Hermann, aki a szintén liechtensteini Walter Wachterral alapította a céget. Később viszont több újságcikk is arról írt, hogy a cég valójában a Habony Árpáddal kapcsolatban álló Shabtai Michaeli érdekeltsége.
Ez a kapcsolat arra vezethető vissza, hogy a miniszterelnöki tanácsadó állítólag jó viszonyt ápol azzal a grúz-izraeli üzleti körrel, amely a budapesti metrókijáratoknál működő Princess pékségeket üzemelteti. A pékség egyik vezetője, Michael Gagel több fényképen is szerepel Habony Árpáddal. Gagel üzleti partnerét, Shabtai (Shabi) Michaelit pedig levideózták az Aulich utca 3. alatt lévő épület előtt, amint innen kilépve grúz expolitikus ismerőseivel tárgyalt egy sokmilliárdos projektről. A helyszín azért érdekes, mert itt található Rogán Antal jobbkezének, Kertész Balázs egyik cégének a székhelye, és az épületnél nemcsak Rogán, hanem Habony is rendszeresen megfordult.
A Heti Válasz már 2016 márciusában arról írt, hogy a VolDan „a Gagel-Michaeli-kör infrastruktúráját és embereit használja a letelepedésikötvény-bizniszhez”, ezt akkor több közvetett bizonyítékokkal is alátámasztotta az újság.
A Liechtensteinben bejegyzett VolDan Investments Limited ügyvezetője, Josef Hermann több cég „diszkrét vagyonkezelését” is végzi, többek között Shabtai fogorvosi és ingatlanvállalkozásaiban.
Shabtai Budapest belvárosában lévő, Bécsi utcai irodája postládáján a saját cégei mellett a VolDan neve is ki van írva.
A VolDan budapesti képviseletének a vezetője, Oláh Zoltán „a Princess embere”, aki a pékség törökbálinti bázisán saját vállalkozást is működtet.
A Heti Válasz cikke után pár hónappal a 444 rátalált egy hivatalosnak tűnő, 2014-es VolDanos szerződésmintára is, amely több addig nem ismert részletet árult el a cég működéséről. A VolDan egy bírósági eljárásban azt állította, hogy a szerződésminta hamisítvány, a cég tudta nélkül került fel az internetre, és megpróbálják leszedni onnan (úgy tűnik, ez több mint két év alatt sem sikerült).
Ezen a szerződésmintán Shabtai Michaeli szerepel a VolDan Investment Limited képviselőjeként, aki a VolDan nevében aláírhatta volna a szerződést.
Shabtai és Gagel is tagadták, hogy a VolDan köthető hozzájuk, de ezzel kapcsolatos sajtópereiket elvesztették. A birtokunkban lévő dokumentumok most közvetlenül is bizonyítják, hogy Shabtai Michaeli részt vett a VoldDan munkájában.
Egy kötvényvásárlónak kiállított, 300 ezer euróról szóló számlán a VolDan Investment Limited pecsétjénél Shabi Michaeli neve és aláírása szerepel. A VolDan működését ismerő forrásunk szerint a cég több esetben Michaeli aláírás pecsétjét használta dokumentumok hitelesítésére. A számla mellett láttunk egy olyan kötvényvásárlással kapcsolatos e-mailt is, amelyet a VolDan egyik dolgozója kapott, a címzettek közt másolatban pedig szerepelt Michaeli gmailes címe is. A Princess pékség honlapján Michaeli ugyanezt az e-mail címet tünteti fel elérhetőségeként, és ezt adta meg egy másik cége, a biztosítási ügynöki tevékenységet végző TNN Dental Technik Kft. elérhetőségeként is.
A birtokunkban lévő dokumentumokat a forrás védelme érdekében nem tesszük közzé. Fennáll ugyanis a veszélye annak, hogy az iratok pontos tartalma és formája alapján be lehet azonosítani, hogy kitől származnak.
A kötvényüzlet több szereplője is úgy tartotta számon a VolDant mint Shabtai Michaeli érdekeltségét, erről két másik cég munkatársa is beszélt a Direkt36-nak. Egyikük egy kötvényes üzlettel kapcsolatban egyeztetett a VolDannal, és a tárgyalás során a céget Michaeli képviselte.
Kosik irodája intézkedett
A kötvényprogram nagy üzletet jelentett nemcsak a kötvényeket árusító cégeknek, de Kosik Kristóf ügyvédi irodájának is, amely sok szálon kötődik a politikai elithez. Kosikékkal korábban szerződött a Fidesz frakció, a Miniszterelnöki Kabinetiroda, az Index információi szerint pedig a kötvényprogramot kezdeményező Rogán Antalt is képviselték egy perben. Kosik irodája dolgozott emellett Habony Árpádnak is: Kosik Kristóf korábban Habony jogi képviselőjeként nyilatkozott, ő vásárolta meg a 888.hu domain nevet, és az iroda dolgozói képviselték ügyvédként a fideszes médiabirodalomhoz tartozó Ripostot és Magyar Időket is.
Ha neked is vannak dokumentumaid a kötvényüzletről, oszd meg velünk biztonságos csatornákon!
Kosik ügyvédi irodájáról először a Figyelő írta meg, hogy „a letelepedési kötvényeket forgalmazó offshore hátterű cégek leginkább Kosik Kristóf ügyvédi irodáján keresztül intézik a letelepedési programra jelentkezők adminisztratív ügyeit”. A Magyar Nemzetnek az Euro-Asia Investment nevű kötvényforgalmazó vezetője beszélt arról, hogy hiába volt saját ügyvédjük, a kötvények ügyintézésével nekik is Kosikékat „kellett” megbízniuk. A Magyar Nemzet birtokába jutott egy szerződés is, amely szerint a kötvényvásárlóknak 5000 eurós ügyvédi díjat kellett fizetniük Kosik irodájának.
Az általunk megszerzett dokumentumok szintén azt bizonyítják, hogy Kosikék intézkedtek a kötvényprogramban. Az ügyvédi iroda egyik dolgozója ugyanis a munkahelyi, drkosik.com-os végződésű e-mail címéről küldött levelet a VolDan egyik dolgozójának egy adott kötvényvásárláshoz szükséges dokumentumokkal kapcsolatban.
Több mint ezer orosz jött kötvénnyel
A kötvényprogramon keresztül 250-300 ezer euróért juthattak magyar tartózkodási, majd letelepedési engedélyhez EU-n kívüli állampolgárok, a befizetett pénz nagy részét pedig a kötvények lejáratakor visszakapják a befektetők.
A program 2013-as indulása és 2017-es felfüggesztése között a magyar állam közel 20 ezer letelepedési engedélyt adott ki a kötvények vásárlóinak és családtagjaiknak. Ezek túlnyomó többsége kínai állampolgár volt, őket követték az orosz jelentkezők. Köztük voltak Putyin gépezetének tagjai is, például az orosz külföldi hírszerzés, az SZVR vezetőjének egy közvetlen hozzátartozója.
A Bevándorlási és Menekültügyi Hivataltól kapott adatok szerint 384 orosz befektető és családtagjaik, összesen 1265 orosz állampolgár kapott magyar letelepedési engedélyt a kötvényprogramban. Az ügyintézési díjakból (amely a Voldan Investments honlapján található információk szerint befektetőnként 60 ezer euró volt) a cégnek több mint 7 milliárd forint bevétele származott.
A Transparency International és a Költségvetési Felelősségi Intézet számítása szerint miközben a kötvényeket árusító cégek milliárdokat nyertek, a magyar állam 30 milliárd forintot bukott a programon.
A címlapképhez Huszti István (Index.hu) Habony Árpádról készült fotóját használtuk.
|
Kiszivárgott dokumentumok is bizonyítják, hogy Habony köre benne volt a kötvényüzletben
| null | 1 |
https://444.hu/2018/10/10/kiszivargott-dokumentumok-is-bizonyitjak-hogy-habony-kore-benne-volt-a-kotvenyuzletben
|
2018-10-10 00:00:00
| true | null | null |
444
|
|
A Korrupciókutató Központ munkatársai megvizsgálták az összes közbeszerzést 2005-től 2018 augusztusáig, több mint 193 ezer darabot.
2010 óta egyértelműen kevesebben indulnak egy adott pályázaton, mint korábban, vagyis sokkal kevésbé jellemző a verseny az állami pénzek elnyeréséért.
2010 óta sokkal több a korlátozott nyilvánosságú kiírás. Például amikor csak meghívottak indulhatnak, vagy amikor irreálisan rövid idő alatt kell pályázatot írni.
2010 óta sokkal magasabb az adott év összes pályázatának korrupciós kockázati indexe, vagyis a gyanús körülmények között elnyert közbeszerzések aránya.
Javulást az Orbán-kormányok csak abban hoztak, hogy 2014 óta pontosabban dokumentálják a megkötött szerződéseket.
A CRCB, azaz a Korrupciókutató Központ Budapest legújabb kiadványában 2005 elejétől idén augusztus végéig megvizsgálták az összes hazai közbeszerzést, a keretszerződések kivételével.
Amikor az állam építtetni akar valamit, vagy tárgyakat vásárol, esetleg szolgáltatást vesz igénybe, akkor közbeszerzést kell kiírnia, hogy lehetőség szerint a legjobb és legolcsóbb megoldást tudja választani. Ez az elv azonban csak akkor érvényesül, ha a közbeszerzéseket jól intézik, vagyis ha a felhívások igazi versenyhelyzetet teremtenek.
A CRCB mostani kutatása a szerződések adatsoraiból következtetett arra, hogy mikor, milyen arányban intézték legalább formai szempontok szerint jól az állami költéseket.
2014 óta több az alapvető adat
A kutatásban adathiányosnak minősítették azokat a közbeszerzéseket, ahol a Közbeszerzési Hatóság honlapján egy szerződésről négy alapvető kérdés közül legalább az egyikre nem lehet választ találni. Ez a négy kérdés:
Ki írta ki a pályázatot?
Ki nyerte meg?
Mennyi pénzbe került a beszerzés?
Hány pályázó volt?
Ezek olyan alapvető dolgok, amelyeket elvben kötelező lenne feltüntetni, de ez mégsem sikerül a közbeszerzések ötödénél, még a legjobban dokumentált években sem. Az adathiányos szerződések aránya 2005-től mostanáig így alakult:
A leghomályosabb évek adatközlési szempontból jól láthatóan a Gyurcsány-kormány végén voltak. Ez utalhat a bürokrácia teljes szétesésére, de tudatos titkolózásra, a korrupció leplezésének szándékára is. A mélypont 2008-ban volt, amikor a közbeszerzéseknek csak az 54,1 százalékáról derült ki egyértelműen a négy legalapvetőbb adat mindegyike.
A normálisan nyilvánosságra hozott szerződések aránya 2014-ben érte csak el a 80 százalékot, és a tavalyi megingás után (76,3 százalék) idén ismét túllépte kicsivel a 80-at. Ez fejlődést jelent, bár az továbbra sem hangzik nagyon jól, hogy a közbeszerzések ötödénél még most is hiányzik legalább egy alapvető információ.
Fogynak az indulók
A CRCB kutatói létrehozták az ICI nevű mutatót a versenyerősség (Intensivity of Competition) mérésére, aminek értéke arra utal, hogy hányan adtak be pályázatot egy közbeszerzésre. Elvben akkor sikeresebb egy közbeszerzés, ha minél nagyobb a verseny, vagyis minél több az induló. Az ICI értéke két pályázó esetén 0,301, míg tíz pályázónál eléri a maximum értékét, az 1-et. (A számítás módszerének magyarázata itt olvasható.)
Mint az ábrán látható, 2005 óta nagy átlagban inkább csökken az egy pályázaton indulók száma.
2007 és 2014 között minden évben esett vagy stagnált a közbeszerzések átlagos versenyerőssége. Aztán 2016-ban és 17-ben már érezhetően javult a helyzet, de így sem érte el a 2010 előtti szintet, míg idén megint romlik ez a mutató.
A fenti ábra párja azt mutatja meg, hogy mekkora volt azon közbeszerzések aránya, ahol csak egyetlen jelentkező volt a munkára.
Ezek a pályázatok a legproblémásabbak, mert itt gyanús, hogy kifejezetten valakire szabták a kiírást.
Az EP-ben a Sargentini-jelentés vitájakor is ezt az adatot vágták a legtöbbször Orbán Viktor fejéhez a vitán, bár ott csak az EU-s közbeszerzések esetében citálták a számokat, ez az ábra viszont az összes közbeszerzést mutatja:
2005 óta alig volt év, hogy 30-25 százalék alá menjen az egyetlen érdeklődővel elbírált pályázatok aránya, és ez meglehetősen magasnak számít.
Nyugat-Európában jellemzően 15 százalék körül van ez az arány, vagyis a fele a magyarországinak. Nem biztos persze, hogy a magyarországi közbeszerzések mintegy harmada tutira előre le van zsírozva, ahogy az sem biztos, hogy ahol sokan pályáznak, ott nincsen kartellezés, de az adat így is arról árulkodik, hogy a közpénzekért folyó verseny az esetek legalább negyedében, bizonyos években pedig harmadában, csak papíron létezik. Ahogy az ICI mutató romlani kezdett idén, úgy ez a mutató is romlott.
Könnyű volt jelentkezni?
A TI (Transparency Index) nevű mutató azt határozza meg, hogy mennyire volt nyilvános egy kiírás. Ha hirdetmény nélkül írták ki a pályázatot, ha csak meghívottak vehettek részt rajta, vagy gyorsított menet volt, esetleg nagyon kevés információt lehetett tudni a feltételekről, akkor azok kevéssé átlátható pályázatnak számítanak, és olyankor az adott pályázat nem kapott TI pontot. A pontszámok így alakultak az egyes években:
A fenti ábrán jól látszik, hogy a transzparens kiírások aránya drámaian csökkent 2010 óta, vagyis amióta Orbán Viktor a miniszterelnök.
2005-2009 között a közbeszerzések több mint 70 százalékáról könnyű volt értesülni, a pályázatok túlnyomó többsége tehát TI minősítést kapott. A mélypont 2011-ben volt, amikor a közbeszerzések kevesebb mint harmada volt csak széles körben hozzáférhető.
Az ábrán 2016-tól megjelenő TI_v2 jelzésű vonal azt mutatja, hogy mi történne, ha azokat a kiírásokat is transzparensnek értékelnék, ami egy akkor bevezetett új eljárástípus szerint jelent meg. Ez egy elvben nyílt, de nagyon rövid beadási határidővel kiírt pályázati forma. A CRCB kutatói szerint ez nem felel meg a transzparencia kritériumainak, de azért külön jelezték, hogyan nézne ki a teljes kép, ha annak számítanák. Akkor a 2009-es színvonalat már hozná a rendszer, de a 2005-08 közöttit még így se érné el.
2010 óta sokkal több a gyanús kiírás, mint előtte
A fenti ábra párja a kiírások korrupciós kockázatát mutatja. Ennek mértékegysége a CR2, ami egyszerre áll össze a verseny erősségéből és az eljárás átláthatóságából. A CR2 értéke 1, amennyiben versenytárs nélkül, és nem nyilvános kiírásban szerezte meg a győztes a munkát. Az értéke 0,5, ha a két feltétel közül csak az egyik teljesült (volt verseny, de nem volt nyilvános a pályázat; vagy nyilvános volt, de így is csak egy jelentkező akadt), és az értéke 0, ha több versenyző között nyílt kiíráson dőlt el a szerződéskötés. Az adott év összes kiírásának átlaga alapján a korrupciós kockázat így alakult:
Itt egyértelműen látszik, hogy 2010-ben és 2011-ben volt a legtöbb olyan közbeszerzés, ami már ránézésre is gyanús. Ahogy az világosan is látszik, hogy bár valamit javult azóta a helyzet, sokkal több a korrupciós kockázatot sejtető kiírás 2010 óta, mint előtte volt.
Hány kiírásban van EU-s pénz?
Magyarországon a nagy állami beruházások túlnyomó többségében ugyan van EU-s pénz, de ez nem azt jelenti, hogy ez a megállapítás érvényes a közbeszerzések számszerű többségére is. Ez azt jelenti, hogy ahol sokat költ az állam, ott jórészt az EU-tól kapott támogatásokat használja, de ettől még az összes beszerzés többségét általában hazai forrásokból fizetik, és így nagyon sok kisebb értékű beszerzés nem EU-s pénzből megy. 2005 óta az összes, valamivel több mint 193 ezer közbeszerzésből ilyen arányban voltak EU-s pénzek is:
|
Tudományosan bebizonyították, hogy 2010 óta sokkal több lett a gyanús közbeszerzés
|
A Korrupciókutató Központ munkatársai megvizsgálták az összes közbeszerzést 2005-től 2018 augusztusáig, több mint 193 ezer darabot. 2010 óta egyértelműen kevesebben indulnak egy adott pályázaton, mint korábban, vagyis sokkal kevésbé jellemző a verseny az állami pénzek elnyeréséért. 2010 óta sokkal több a korlátozott nyilvánosságú kiírás. Például amikor csak meghívottak indulhatnak, vagy amikor irreálisan rövid idő alatt kell pályázatot írni.
| null | 1 |
https://444.hu/2018/10/15/tudomanyosan-bebizonyitottak-hogy-2010-ota-sokkal-tobb-lett-a-gyanus-kozbeszerzes
|
2018-10-15 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Orbán lánya a honvédség gépén repült Ciprusról Budapestre
|
Orbán Flóra „kiképző repülés keretében” ment Páfoszból a magyar fővárosba.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3012145_orban-lanya-a-honvedseg-gepen-repult-ciprusrol-budapestre
|
2018-10-16 12:50:00
| true | null | null |
Népszava
|
|
OBH;Handó Tünde;OBT;
2018-10-14 21:57:42
Handó Tünde a kabinet segítségével verné le kritikusait
Új szintre lép az OBH-elnök harca az őt felügyelő bírói tanács ellen: a meghekkelt küldöttgyűlés után kormányzati segítséggel törvénymódosítás készül.
A bírói kar egy jó részét felháborította az Országos Bírói Tanács (OBT) póttagjainak megválasztására összehívott múlt keddi bírói küldöttértekezlet botrányos megszervezése és lebonyolítása. Azt is aggályosnak tartják, hogy a küldöttgyűlés kudarcáért – egyetlen póttagot sem sikerült választani – épp a jelenlegi OBT-tagokat tenné felelőssé a Handó Tünde vezette Országos Bírósági Hivatal (OBH). Hat fővárosi bíró, aki a Fővárosi Törvényszék küldötteiként részt vett a múlt keddi küldöttértekezleten, pénteken nyilatkozatban is kifejezte aggodalmait. Mint jelezték: a küldöttértekezlet levezető elnöke „súlyosan megsértette a küldöttértekezlet lebonyolítására irányadó (…) rendelkezéseket, a szavazatszámlálás lebonyolítása különösen aggályos volt.” A hat bíró másik, hasonló súlyú aggálya szerint a küldöttértekezleten törvénybe ütköző ügyrendi javaslatot tett Balla Lajos, a szavazatszámláló bizottság tagja, aminek nyomán a küldöttek – többségi szavazással – lemondásra szólították fel az OBT jelenlegi tagjait. Lapunk részletesen beszámolt a keddi bírói küldöttgyűlésen történtekről, arról, hogy az ülés az OBH-elnöke által előre megírt forgatókönyv szerint zajlott.
Mint ismert, a hatéves mandátumú OBT-t, amely 2012 előtt nem létezett, épp azzal a céllal hozták létre az alaptörvényben, hogy a nagyhatalmú OBH-elnök ellenőre legyen. Ám annak ellenére, hogy az OBT alapvető funkciója az OBH-elnök ellenőrzése, Handó mintegy fél éve az idén év elején alakult, új összetételű bírói tanács ellehetetlenítésére játszik. A 2012-ben megválasztott első OBT még nem sok vizet zavart, tavaly év végén a tanács tagjait megválasztó küldöttgyűlésen azonban Handó kritikusai kerültek többségbe. Így történhetett meg az: a bírói tanács ténylegesen is vizsgálta és kifogásolta Handó vezetői gyakorlatát.
Tavasz végére azonban a 15 tagú (és további 14 póttaggal rendelkező) OBT-ből több mint egy tucat tag, póttag lemondott – nyilvánvalóan Handó nyomására. Az OBH-elnök sok OBT-tag esetében a munkáltatói jogok gyakorlója, vagyis olyan bírónak kellene ellenőriznie az OBH elnökét, akiket éppen ő nevezett ki. Handó a lemondások miatt tavasz óta nem tartja legitimnek a testületet, ám Darák Péter, a Kúria elnöke – akit a törvény delegál az OBT-be – ezzel ellentétesen foglalt állást, javaslatára behívták a testületbe az OBT póttagjait is. A bírói tanács így is mindössze 11 taggal, illetve egyetlen póttaggal működött múlt keddig. És azóta is.
Az OBH által rendezett múlt heti küldöttértekezleten kellett volna a hiányzó póttagokat megválasztani, ám sok küldött meglepetésére a jelölőbizottság által jelölt bírák nem vállalták a jelöltséget – annak ellenére, hogy a küldötté válás egyúttal azt is jelenti: elfogadják az esetleges jelöltséget. Az OBT tagjait ugyanis a bírók maguk választják az erre a célra összehívott küldöttértekezleten - a küldöttek közül. A küldöttgyűlésen valamennyi bírósági szint képviselteti magát, és már a különböző szinteken megtartott összbírói küldöttválasztó gyűlések után sejteni lehetett: a keddi küldöttértekezleten Handó hívei kerülnek majd többségbe. Így is történt, a többség az OBH-elnök alá tartozó bírósági vezetőkből és embereikből állt össze: ők döntöttek úgy, hogy elfogadják a jelölőbizottság által megnevezett bírók visszalépését, miközben a helyszínen jelöltnek aspirálók nem kapták meg tőlük a jelöltté váláshoz szükséges egyharmados voksot.
A hat fővárosi bíró is kitér nyilatkozatában azokra a trükkökre, amelyek segítségével a küldöttgyűlés lebonyolítói elérték céljukat, s egyetlen póttagot sem választottak az OBT-be. Annak ellenére zárták le választást, hogy a törvény világosan kimondja: a póttag-választást addig kell folytatni míg „a szükséges számú jelölt az előírt számú szavazatot meg nem kapja”. A hat fővárosi bíró másik fontos aggálya szerint a küldöttgyűlésnek nem volt joga ahhoz, hogy az OBT tagjait lemondásra szólítsák fel, ahogy azt a Lajos tette. Mivel az OBT-tagok nem hívhatók vissza, a felszólításnak nincs jogi relevanciája. Sokat mondó viszont, hogy az OBH közleménye, amelyet a küldöttgyűlés után adtak ki, már úgy fogalmaz: „a bíró kar” szólította fel lemondásra az OBT-t. A Handó vezette szervezet szerint „a küldöttértekezlet eredményével kinyilvánította, hogy a jelenlegi OBT tevékenységéhez, illetve működéséhez a jövőben semmilyen módon nem járul hozzá, és azt nem támogatja”. Vagyis miután az OBH elnöke ellehetetlenítette az OBT póttagjai megválasztását, erre hivatkozva már lemondásukat követeli „a bírói kar” nevében.
Még ennél is durvább az OBH honlapján szerdán kiadott nyilatkozat, amelyen ugyancsak Handó keze nyomát sejtik sokan. A küldöttgyűlés másnapjára az OBH-elnök összehívta az ítélőtáblák és a törvényszékek vezetőit, akik megismételve a fent idézett OBT-re vonatkozó mondatot, nyilatkozatukban már „a bíróságot átpolitizáló, értelmetlen és káros konfliktusokat gerjesztő, gyakran egyéni érdekektől vezérelt” OBT-ről írtak. Úgy tudjuk ezt a szöveget Vida Judit, a Handó által a Fővárosi Törvényszék elnöki teendőivel megbízott, korábban plagizáló bíró fogalmazta.
Információink szerint ezen momentumok együttes hatására állt elő a hat fővárosi bíró pénteki nyilatkozatával. Egyikük leginkább azt kifogásolta lapunknak, hogy „a bírói kar” nevében nyilatkozik a mintegy 25 bírósági vezető, s egy OBT-póttagokat választó küldöttgyűlés sem képviseli a teljes bírói kart. Szerinte az lehet az egyik megoldás, hogy helyi szinteken ismét összbírói értekezleteket hívnak össze, amelyek utólag mondanák ki, milyen megbízást adtak a küldötteknek. De már csak azért sem tekinthető „a bírói kar” véleményének mindez, mert az OBH „ellenzékének” számító bíróságok, a fővárosi, a Budapest környéki és a székesfehérvári törvényszékeken dolgozik a mintegy 3000 magyar bíró több mint harmada.
A hat fővárosi bíró kiállása annak is köszönhető, hogy a bíróságokon az hír terjed: a kormány a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény módosítására készül, így segítve ki Handót az OBT elleni – törvényesnek most már nehezen tekinthető - harcában. Ezt több bírósági forrásunk is megerősítette, az egyik szerint már e héten benyújtanák a Háznak a módosítást. Ennek ellentmond azonban, hogy néhány hónapja Trócsányi László igazságügyi miniszter még nem kívánt beleavatkozni az OBH és az OBT vitájába: „Két független szerv vitájáról van szó, amelyre a minisztériumnak nincs ráhatása, és a tárca nem is autentikus jogértelmező, így a jogi természetű vitát sem tudja feloldani”.
|
Handó Tünde a kabinet segítségével verné le kritikusait
|
Új szintre lép az OBH-elnök harca az őt felügyelő bírói tanács ellen: a meghekkelt küldöttgyűlés után kormányzati segítséggel törvénymódosítás készül.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3011957_hando-tunde-a-kabinet-segitsegevel-verne-le-kritikusait
|
2018-10-14 21:57:00
| true | null | null |
Népszava
|
korrupció;MVM;
2018-10-15 06:35:00
Lapátra tett cégvezető, lapító államtitkár: tovább gabalyodik az MVM-ügy
Egy visszavont nokiás dobozzal intézkedő ember, egy volt kabinetfőnök, és több tízszeres túlárazás - javában tart a takarítás az állami cégnél.
Távozik Lazarovits Márk az MVM Informatika éléről – derül ki az állami energiacsoport számítástechnikai leányvállalata internetoldaláról. Az új vezér a régi, Székely Attila, aki 2010-től tavalyig töltötte be ugyanezt a posztot.
Egy később visszavont vallomás szerint egy másik cég vezetőjeként 2010 előtt Lazarovits Márk küldetett volna 15 millió forintot egy nokiás dobozban Hagyó Miklós akkori főpolgármester-helyettesnek. Mostanság pedig az MVM Informatika azért került a figyelem központjába, mert nem ez a cég valósította meg azt a valós értéken legfeljebb százmilliósra becsülhető, úgynevezett termelésfelügyeleti (ktm-) rendszert, amit az MVM ötmilliárd forintért újonnan alapított svájci leányvállalatuktól, az MVM International AG-tól vett meg. Ugyanerre a célra alkalmas lett volna az MVM Net is, amit – legalábbis honlapjuk tanúsága szerint – továbbra is Lazarovits Márk irányít. Igaz, értesülésünk szerint napirenden szerepel a két informatikai leányvállalat összevonása.
Eközben a szocialista Mesterházy Attila újabb, az MVM-botrány részleteit boncolgató kérdésözönére adott újfent kitérő válaszokat Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter nevében helyettese, Fónagy János. Arra a kérdésre, hogy az ügyben mely vizsgálatok fejeződtek már be, milyen eredménnyel és kiket találtak felelősnek, illetve mely eljárások zajlanak, Fónagy János annyit üzent: a folyamatba neves külső és belső szakértőket vontak be, de a teljes körű lezárásig felelősségteljes következtetések nem vonhatóak le.
Az államtitkár friss levelében az előzőnél némiképp visszafogottabb lelkesedéssel áll ki a beszerzett rendszer hasznossága mellett, mondván, annak költségcsökkentő hatása egyelőre nem számszerűsíthető. Azt a választ, hogy az AG a „svájci jog alatt szerződött partnereket” vont be, valószínűleg arra szánták válaszul, hogy a svájci leányvállalat milyen társaságoktól szerezte be a terméket. Ama kérdésekre, hogy a rendszert miért nem az MVM informatikai munkatársai vagy leányvállalatai szerelték fel, mi a nevük a beszállítóknak, illetve mely szerződéseket jegyezte az MVM International AG akkor aláírási joggal rendelkező igazgatója, Mihalovics Péter - Seszták Miklós, az MVM-et egykor felügyelő fejlesztési exminiszter akkori kabinetfőnöke -, Fónagy János (aki akkortájt Seszták Miklós parlamenti államtitkára volt) nem reagált.
|
Lapátra tett cégvezető, lapító államtitkár: tovább gabalyodik az MVM-ügy
|
Egy visszavont nokiás dobozzal intézkedő ember, egy volt kabinetfőnök, és több tízszeres túlárazás - javában tart a takarítás az állami cégnél.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3011925_lapatra-tett-cegvezeto-lapito-allamtitkar-tovabb-gabalyodik-az-mvm-ugy
|
2018-10-15 06:35:00
| true | null | null |
Népszava
|
PÁRIZS, 13:50
Házkutatást tartottak kedden a francia hatóságok Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali Lázadó Franciaország párt elnökének otthonában, a párt székházában, valamint a pártvezető korábbi asszisztenseinél – tudatták a párt politikusai.
Hivatalos források szerint az intézkedéseket a korrupció elleni központi hivatal rendelte el a párizsi ügyészség által a párttal szemben indított két előzetes eljárás keretében – írja az MTI.
A Lázadó Franciaország ellen az állítólagos fiktív európai parlamenti asszisztensi állások ügyében, valamint Jean-Luc Mélenchon tavalyi elnökválasztási kampányszámláinak hiányosságai miatt folyik vizsgálat.
A párt szerint "politikai, rendőri és igazságügyi erőszak indult Jean-Luc Mélenchon és a Lázadó Franciaország" ellen, amely "kitalációkra épül".
– mondta élő Facebook-bejelentkezésében Jean-Luc Mélenchon, miközben a nyomozók éppen házkutatást tartottak a lakásában.
A pártelnök nem sokkal később személyesen is megjelent a pártszékház előtt aktivisták gyűrűjében, akik azt skandálták, hogy "Ellenállás! Ellenállás!".
A francia radikális baloldali ellenzék vezetője ellen 2017. június 27-én Sophie Montel, a Nemzeti Tömörülés (korábbi Nemzeti Front) európai parlamenti képviselője tett panaszt, akinek egy korábbi feljelentése alapján a párizsi ügyészség mintegy húsz francia EP-képviselő ellen indított bizalommal való visszaélés gyanúja miatt előzetes vizsgálatot. Sophie Montel újabb feljelentése alapján a vádhatóság Jean-Luc Mélenchon mellett – aki 2009 és 2017 között volt európai parlamenti képviselő – négy korábbi asszisztensére is kiterjesztette a vizsgálatot.
A Lázadó Franciaország ellen azután érkezett panasz, hogy az Európai Parlament csaknem 7 millió euróra becsüli a kárt, amelyet a korábbi Nemzeti Front okozott azzal, hogy uniós forrásokból, asszisztensi szerződésekkel álcázva fizette ki 2009 és 2017 között franciaországi alkalmazottait, akik nem végeztek munkát az EP-ben. Eddig a párt 14 vezetője és képviselője, köztük Marine Le Pen pártelnök ellen indult eljárás visszaélés és hűtlen kezelés gyanújával.
A másik ügyészi vizsgálat Jean-Luc Mélenchon 2017-es elnökválasztási kampányszámláit érinti, amelyeket egyébként a kampányfinanszírozásért felelős hatóság 2018. február 13-án jóváhagyott, de jelezte, azokon "jelentős módosítások" történtek: a 10,7 millió eurós összkiadásban mintegy 435 ezer eurós kiadást kellett utólag igazolnia a pártnak. Az elnökválasztáson negyedik helyen végzett pártelnök végül 6 millió eurós összegben kapott visszatérítést az államtól. A párizsi ügyészség ennek ellenére májusban vizsgálódni kezdett az esetleges szabálysértések ellenőrzése végett, a többi jelölt kampányszámláit rendben találta.
|
Korrupciós vádak miatt szedték szét a házát a szélsőbalos francia politikusnak
|
Házkutatást tartottak kedden a francia hatóságok Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali Lázadó Franciaország párt elnökének otthonában, a párt székházában, valamint a pártvezető korábbi asszisztenseinél – tudatták a párt politikusai.
| null | 1 |
https://archivum.888.hu/amerika-london-parizs/korrupcios-vadak-miatt-szedtek-szet-a-hazat-a-szelsobalos-francia-politikusnak-4158936/
|
2018-10-16 16:06:45
| true | null | null |
888
|
Újabb 2,3 milliárdos falat esett le Mészáros Lőrinc tányérjára
|
Újabb finom falat esett le Mészáros Lőrinc tányérjára, ezúttal is a már jól bejáratott úton, az EU-s pénzből finanszírozott szennyvíztisztító-beruházások közül. A felcsúti nagyvállalkozó cége, a Mészáros és Mészáros Kft. - megszokott konzorciumi társával, az Euroaszfalttal karöltve - ezúttal 2,3 milliárdért újíthatja meg Farmos, Tápiószele, Ráckeve és Gönc települések vezetékhálózatát újítják fel, emellett mosatási csomópontokat építenek és szerelvényeket cserélnek.
| null | 1 |
https://168ora.hu/itthon/ujabb-23-milliardos-falat-esett-le-meszaros-lorinc-tanyerjara-rajta-kivul-itt-nyilvan-senki-mas-nem-ert-a-szennyvizvezetekekhez-157680
|
2018-10-17 13:52:37
| true | null | null |
168 óra
|
|
2018. október 4., 17:00
Orbán Viktor magánrepülőgépes botránya után jelentősen szigorítana a képviselők vagyonnyilatkozat-tételi szabályain az LMP-ből nemrég távozott két politikus, Szél Bernadett és Szabó Szabolcs közös törvényjavaslata. Az immár független képviselők előterjesztése ráadásul kiterjesztené a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek körét, így
a jövőben láthatóvá válna az összes állami és önkormányzati cégvezető, továbbá családtagjaik vagyoni helyzete is.
A szerdán a parlament LMP-frakciójából a független képviselők közé átült Szél-Szabó páros már másnap benyújtotta az Országgyűlésnek közös törvényjavaslatát, melyet bevallottan Orbán Viktor kormányfő magánrepülős botránya inspirált.
A Szél-Szabó törvényjavaslat indoklása utal is Orbán reptetésére, amikor úgy fogalmaz: “az elmúlt napokban nyilvánosságra került, a miniszterelnök, illetve egyes kormányzati döntéshozók számára nagyvállalkozók által biztosított nagyvonalú ingyenes juttatásokra tekintettel” íródott a javaslat, ugyanakkor lehet, hogy a szövegezése még Szél és Szabó hétfőn bejelentett kilépése előtt történt, mert
az indoklás szerint a törvényjavaslatot az LMP teszi, a benyújtója viszont a két független képviselő.
Akárhogy is, a szándék egyéretelmű: a szöveg szerint javaslatot tesznek “a nyilvánvaló összeférhetetlenségi helyzeteket a jövőre nézve az érintettek saját morális iránytűjének működési zavarai esetére is elkerülhetővé tevő szabályozási szigorításokra.”
Képviselőknél 28,5 ezer lesz a határ
A törvényjavaslat jelentősen leszállítaná azt az összeget, amely felett a parlamenti képviselőnek fel kellene tüntetnie a vagyonnyilatkozatában, ha bárkitől ajándékot fogad el. A mostani szabályozás szerint, “a képviselő képviselői megbízatásával összefüggésben nem fogadhat el olyan ajándékot vagy más ingyenes juttatást, amely a tiszteletdíja egyhavi összegét meghaladja”.
Fentiek alapján az ellenzék szerint már amúgy is tiltottnak számítana egy-egy Garancsi út Orbánnak, mivel egy luxusjet egy főre vetített költsége vélhetően több, mint a jelenlegi bruttó képviselői tiszteletdíj – amúgy bruttó 748 ezerről éppen idén augusztusban felemelt – 948 ezer forintos összege. Erre kétféle hivatalos “ellenvetés” hangzott el eddig a kormány és a Fidesz részéről: Orbán nem képviselői megbízatásával összefüggésben kapta a juttatást, másrészt “nélküle is felszállt volna az a repülő”.
Ha viszont komolyan vesszük a törvény szövegét, már bőven aggályos lehet egy-egy ilyen út. A Szél-Szabó-törvényjavaslat után viszont ezt az összeget is lejjebb vinnék. Méghozzá az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, vagyis idén a 28500 forintot meghaladó ajándékot lenne tilos elfogadnia egy képviselőnek (ugyanazon adományozótól pedig egy éven belül kapott több juttatás esetén az összeg kétszerese a határ).
További változás, hogy a kis értékű, tehát elvben elfogadható ajándékok sem maradhatnának titokban. A hatályos szabály szerint “a képviselői tiszteletdíj 1/12-ed részének megfelelő értékhatárt meghaladó értékű ajándékokról és ingyenes juttatásokról a képviselő – a vagyonnyilatkozata részeként – kimutatást köteles vezetni”.
Ez a határtérték most kb. 79 ezer forint, ezt vinnék le szintén az öregségi nyugdíj legkisebb összegére, 28500 forintra.
Vagyis ha az Országgyűlés elfogadja az ellenzéki képviselők javaslatát, akkor nemhogy évi több luxus repülőút, de még egy üveg drága viszki sem férne bele Orbánnak.
A Szél-Szabó páros azt is javasolja, hogy önálló közbeszerzési összeférhetetlenségi esetként a közbeszerzésben való részvételből öt évre kizárják a céget vagy tulajdonosát, ha az ajánlattevő vezetőinek vagy a közbeszerzési eljárásból egyébként is kizárt közjogi tisztviselőknek, köztük a kormány tagjainak a mindenkori nyugdíjminimum összegét meghaladó ingyenes juttatást biztosít.
Ez utóbbi mondat miatt Garancsi István például saját, jól felfogott érdekéből soha többet nem hívná fel a gépére Orbánt.
Cégvezetők százai reszkethetnek
Emellett a Szél-Szabó javaslat másik fontos, nem a parlamenti képviselőkre vonatkozó változtatási javaslata kiterjesztené a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek körét. A parlamenti képviselők mellett több ezer cégvezetőre is, hiszen
a képviselőkkel azonos tartalmú vagyonnyilatkozat beadására köteleznék a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselőit és felügyelőbizottsági tagjait.
Vagyis az összes állami tulajdonú cég vezetői mellett a szintén köztulajdonban álló gazdasági társaságnak számító több ezer önkormányzati cég vezetőit is az szegedi közlekedési cég vezérigazgatójától a miskolci távfűtőcég vezetőjéig.
Ezek, a törvényben meghatározott cégvezetők és felügyelőbizottsági tagok ha elmulasztják a vagyonnyilatkozatuk leadását, addig nem kapnának fizetést, amíg nem pótolják. Le kellene továbbá adniuk a sajátjuk mellett a családtagjaik vagyonnyilatkozatait is, az őket foglalkoztató cégeknek pedig kötelessége lenne – levehetetlenül – a cég honlapjára feltölteni a vagyonnyilatkozatokat (a családtagokét is).
Borítókép: Illusztráció / Zoom.hu
|
Vagyonnyilatkozatot tehetnek az állami cégvezetők is, a politikusokén is szigorítanának
|
Orbán Viktor magánrepülőgépes botránya után jelentősen szigorítana a képviselők vagyonnyilatkozat-tételi szabályain az LMP-ből nemrég távozott két politikus, Szél Bernadett és Szabó Szabolcs közös törvényjavaslata. Az immár független képviselők előterjesztése ráadásul kiterjesztené a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek körét, így a jövőben láthatóvá válna az összes állami és önkormányzati cégvezető, továbbá családtagjaik vagyoni helyzete is.
| null | 1 |
https://zoom.hu/hir/2018/10/04/vagyonnyilatkozatot-tehetnek-az-allami-cegvezetok-is-a-politikusoken-is-szigoritananak/
|
2018-10-04 14:40:00
| true | null | null |
ZOOM
|
2018. október 4., 14:12
Az Állami Számvevőszék hét jelölőszervezetnél lezárta a kampánypénzek ellenőrzéséhez kapcsolódó adatbekérés első szakaszát – írja az ÁSZ a közleményében. Mint írják: Öt jelölőszervezet – a Fidesz-KDNP, a Jobbik, az MSZP, az LMP és a DK – az adatszolgáltatásukkal teljesítették az ellenőrizhetőség alapfeltételeit, az ellenőrzésük újabb szakaszba léphet. Két jelölőszervezet – a Párbeszéd Magyarországért Párt és a Momentum Mozgalom – ugyanakkor az ellenőrzés lefolytatásának feltételeit nem biztosították, a két párt a közhiteles nyilvántartásban rögzített székhelyén többszöri megkeresés ellenére sem volt elérhető, ezért az ÁSZ kezdeményezte a Magyar Államkincstárnál a költségvetési támogatásuk folyósításának felfüggesztését.
A közlemény szerint a számvevőszéki törvény előírja, hogyha a közreműködésre kötelezett szervezet a közreműködési, adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, az Állami Számvevőszék a törvényben rögzített lehetőségével élve kezdeményezheti az illetékes hatóságnál az ellenőrzött szervezetet megillető költségvetési támogatások folyósításának felfüggesztését.
“Mivel a két párt az elérhetőségét, ezáltal az elszámoltathatóságot biztosító számvevőszéki ellenőrzés lefolytatásának feltételeit nem biztosította, a vonatkozó törvényi előírás lapján az ÁSZ 2018. október 4-én kezdeményezte a költségvetési támogatásuk felfüggesztését.” – írják.
Azt is hozzátették, az ÁSZ felszólította a Párbeszéd Magyarországért Párt társelnökeit és a Momentum Mozgalom elnökét, hogy soron kívül gondoskodjanak a hivatkozott törvényi előírásoknak megfelelő elérhetőség biztosításáról, és erről 15 napon belül írásban adjanak tájékoztatást az ÁSZ részére. Az intézkedéséről az ÁSZ csütörtökön tájékoztatta a pártok elnökeit, valamint a Magyar Államkincstár elnökét. Amennyiben a két párt a törvényi előírásoknak megfelelő elérhetőséget biztosítja, az ÁSZ az intézkedést foganatosító hatóságot értesíti, és kezdeményezi a támogatás felfüggesztésének megszüntetését.
Az MKKP esetében folyamatban van az adatszolgáltatás értékelése.
A Párbeszéd közleményben reagált az ÁSZ eljárására, azt írják, a pártnak van hivatalos székhelye és postafiókja. “A Párbeszéd az év elején költözött, de mindig minden adatot időben elküldött a törvényszéknek és az illetékes hatóságoknak, az új székhely bejegyzése folyamatban van. A Párbeszéd eddig és a jövőben is áll az Állami Számvevőszék rendelkezésére és bemutat minden kért adatot.”
|
Az ÁSZ kezdeményezi a Párbeszéd és a Momentum támogatásának a felfüggesztését
|
Az Állami Számvevőszék hét jelölőszervezetnél lezárta a kampánypénzek ellenőrzéséhez kapcsolódó adatbekérés első szakaszát – írja az ÁSZ a közleményében. Mint írják: Öt jelölőszervezet – a Fidesz-KDNP, a Jobbik, az MSZP, az LMP és a DK – az adatszolgáltatásukkal teljesítették az ellenőrizhetőség alapfeltételeit, az ellenőrzésük újabb szakaszba léphet. Két jelölőszervezet – a Párbeszéd Magyarországért Párt és a Momentum Mozgalom – ugyanakkor az ellenőrzés lefolytatásának feltételeit nem biztosították, a két párt a közhiteles nyilvántartásban rögzített székhelyén többszöri megkeresés ellenére sem volt elérhető, ezért az ÁSZ kezdeményezte a Magyar Államkincstárnál a költségvetési támogatásuk folyósításának felfüggesztését.
| null | 1 |
https://zoom.hu/hir/2018/10/04/az-asz-kezdemenyezi-a-parbeszed-es-a-momentum-tamogatasanak-a-felfuggeszteset/
|
2018-10-04 15:57:00
| true | null | null |
ZOOM
|
2018. október 8., 8:45
A 12 hónapig tartó teljes körű korszerűsítés során az épületet szerkezetkész állapotig visszabontják, megtartva és felújítva az eredeti homlokzatot, valamint az olyan, építészeti szempontból értékes eredeti elemeket, mint például a földszintről felvezető csavart falépcső, és onnan építik újra a mai kor elvárásainak megfelelően. A beruházás összege meghaladja az egymilliárd forintot. A felújítást követően a szállodavendégek mellett a nagyközönség számára is megnyílik a korábban nem látogatható épület egy része, hiszen az Andrássy úti oldalon a kertben egy szezonális kávézóterasz is nyílik a tervek szerint. A fejlesztés hozzájárul a budapesti turizmus felső kategóriás szegmensének erősödéséhez.
Újabb, Magyarország építészeti örökségének megóvását szolgáló értékteremtő beruházást indított a BDPST Group: az Andrássy út 116. szám alatt található patinás villaépületet teljes körűen felújítják, hogy új funkcióval megtöltve butikhotelt alakítsanak ki benne. Az épületet a Bécsből Otto Wagner építésvezetőjeként Budapestre érkezett és itt letelepült Kallina Mór tervezte 1876–77 körül. Akkoriban az épület Budapest egyik büszkesége volt, a legendárium szerint öt évvel hamarabb volt benne villanyvilágítás, mint az angol királyi palotában. Az ingatlant 1894-ben vásárolta meg Weiss Manfréd nagyiparos, és a Weiss család tulajdonában állt évtizedekig. Az ingatlan az elmúlt évtizedekben többször cserélt gazdát, és az elmúlt években megérett a felújításra.
A villát több mint egymilliárd forintos beruházás keretében újítja fel teljes körűen a BDPST Group; a mintegy 12 hónapos beruházás után új funkcióval megtöltve éled újra a patinás épület, és butikhotelként fog üzemelni. „Projektjeink során megóvunk, felújítunk, és új funkciókkal ruházunk fel jellemzően kulturális örökségi státusszal bíró épületeket, hogy ápoljuk hazánk építészeti örökségét. Ebbe a sorba tökéletesen illeszkedik az Andrássy út 116. szám alatti villa. ” – mondta el Tóth Judit, a BDSPT Group vezérigazgatója.
|
Butikhotelt fejleszt Tiborcz cége az Andrássy úton
|
Teljes körűen felújítja, és butikhotellé alakítja a a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó BDPST Group az Andrássy út egyik patinás épületét, a 116. szám alatt található, 1876-77-ben épült villát, amely egykoron Weiss Manfréd gyáriparos családjának tulajdonában is volt
| null | 1 |
https://zoom.hu/hir/2018/10/08/butikhotelt-fejleszt-tiborcz-cege-az-andrassy-uton/
|
2018-10-08 16:06:00
| true | null | null |
ZOOM
|
Schmidt Mária cége Mészáros Lőrinccel került egy elitklubba, de van, aki szerint ez komolytalan
|
A Schmidt Máriához és gyermekeihez köthető Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt.-t október elejétől a Budapesti Értéktőzsde részvényszekciójának „prémium kategóriájába” sorolták át. Önmagában nem földrengető hír, már csak azért sem, mert a presztízsen túl kézzel fogható előnye nem nagyon van, ha egy társaságot a hazai tőkepiac elit cégei között tartanak számon. A NER-közeli vállalkozók esetében azonban éppen a presztízst nem szabad kivenni a pakliból. Bizonyosan jól eső érzés a BIF vezetőinek, ha társaságban azzal büszkélkedhetnek, hogy bizony immár ők is prémium szekcióban pörgetik a napokat.
| null | 1 |
https://zoom.hu/hir/2018/10/04/schmidt-maria-cege-meszaros-lorinccel-kerult-egy-elitklubba-de-van-aki-szerint-ez-komolytalan/
|
2018-10-04 16:14:00
| true | null | null |
ZOOM
|
|
2018. október 2., 15:34
Kitartó az FKF, ha furcsa körülmények között zajló gépbeszerzésről van szó: a nemrégiben lezárt „K1889 3,5 tonna feletti, köztisztasági feladatot ellátó célgépek szállítása beszerzése” elnevezésű tendernek az „elődje” még tavaly július 7-én elején jelent meg „K1724 3,5 tonna feletti, köztisztasági feladatot ellátó célgépek szállítása, beszerzése” címmel. Azonban már rövid időn belül megjelent egy észrevétel az egyik piaci szereplőtől, hogy egyes feltételek erősen versenykorlátozóak. Erre reagálva aztán több körben módosították a kiírást, de végül – különösebb indoklás nélkül – 2017. augusztus 18-án, azaz az eredeti kiírás megjelenése után alig több mint egy hónap múlva lefújták a tendert. Ezután karácsony előtt egy nappal, 2017. december 23-án próbálkozott újra az FKF lényegében ugyanezzel a kiírással, amelyet aztán az erről szóló cikkünk megjelenése után egy nappal, 2018. február 14-én elkaszálták.
Újabb botrányos milliárdos közbeszerzés az FKF-nél?
Közel 30, jelentős értékű gépet kíván beszerezni a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt., ám a tavaly kiírt közbeszerzés körül gondok adódtak: többször kellett módosítani, végül visszavonni, mert komoly versenyjogi aggályok merültek fel az indulók észrevételei miatt.
Az újabb nagy értékű tenderben az FKF olyan háromtengelyes járműveket kívánt beszerezni, amelyekben a háromból kettő hajtott tengely, azaz hat kerékből négyet hajt meg az erőforrás. A tendert a biatorbágyi Városkert Gépipari és Kereskedelmi Kft. nyerte a Mercedes-Benz Arocs 2548L típusú modellekkel; a cég saját honlapja szerint nem áll kapcsolatban a Mercedesszel. Az igazi probléma azonban az, hogy a Mercedes-Benz járművek hivatalos magyarországi vezérképviselete, a Pappas Autó Magyarország Kft. FKF-nek küldött hivatalos levele szerint ilyen modell nem létezik. A Mercedes-Benz Arocs 2548L-nek ugyanis csupán egy tengelye hajtott, vagyis a biatorbágyi kis cég egy nem létező modellért kérne el milliárdokat.
Nem valós ajánlattal pályáztak
A Pappas levelében azonban egyéb súlyos problémákra is felhívja az FKF figyelmét. Például, hogy a Városkert ajánlatában szereplő árak nem lehetnek valósak, mert nem tartalmazhatják az előírt extra felszerelések árát, így felmerül a hamis nyilatkozattétel, de minimum az érvénytelen ajánlat gyanúja. Újabb adalék, hogy a gépekhez a Városkert által ajánlott hóekék nem felelnek meg ezen kiírás műszaki követelményeinek. Ezek mellett apróság, hogy a Városkert egyes járművekhez más járművek típusbizonyítványait nyújtotta be.
Az eljárási rendben is érdekes fejleményekre bukkanhatunk: a Városkert 2018. június 28-án önkéntes hiánypótlás keretében (!) az FKF-tender értékelési részszempontjaira vonatkozó új adatokat adott meg levelében, így onnantól kezdve azok az irányadóak. Azaz a Városkert úgy változtatja meg az előírások egy részét, hogy az számára kedvezzen, noha ez nem összeférhető a közbeszerzési törvény előírásaival.
A drágább ajánlatot hozták ki nyertesnek
Az FKF „problémás” tendereinek környékén rendre felbukkan Nagy László, jelenlegi vezérigazgató neve, aki a tavaly áprilisban „lemondott” Csontos Istvánt követte. Egy korábbi, nagy port felkavaró eljárást Nagy László még műszaki vezérigazgató-helyettesként felügyelt 2015-ben. Ez egy 2,33 milliárd forint értékű, 41 célgép beszerzésére irányuló kiírás volt, ahol az FKF vezetése a szükséges alvázakat nem közvetlenül a gyártó, Mercedes vezérképviseletétől szereztette be, hanem közbeiktatták az 5 milliárdos szemétválogatási botrányról elhíresült Restone Kft.-t.
A cég érdemi munkát nem végzett – nem is tudott volna, mert az alvázakra a felépítményeket egy másik cég gyártotta -, de minimum 560 milliós haszonra tett szert.
Az ügy további érdekessége, hogy az eljárás folyamán maga a márkaképviselet tájékoztatta Nagy Lászlót emailben, hogy tud olyan alváztípusokat is kínálni, amelyek minden tekintetben megfelelnek az FKF-kiírásában szereplő paramétereknek, és még olcsóbbak is. Ennek ellenére az FKF vezetői mégis a drágább típusok mellett döntöttek.
Nem készültek gazdaságossági számítások
A már említett, az FKF történetének talán legnagyobb anyagi hátrányát (1,5 milliárd forint) okozó szerződés, az úgynevezett „Restone-ügy” közelében is ott volt Nagy László. 2015-ben az akkori FKF-vezérigazgató számára készített belső vizsgálat jegyzőkönyvéből kiderül, úgy írtak ki milliárdos közbeszerzést (a külső cég – Restone Kft. – végül 5 milliárdért vállalta a munkát), hogy előtte semmiféle gazdaságossági számítást nem végeztek az FKF-nél. Ráadásul már 2014 végén tudtak arról, hogy a kormány nem fogja megemelni a szemétlerakási illetéket, így minden érintett számára egyértelmű volt, hogy a kiszervezés nem lehet nyereséges. A hűtlen kezelés kérdését is felvető szerződéshez kapcsolódó belső vizsgálat vezetői összefoglalója megemlíti, hogy „az eljárásban részt vevő területek önállóan is kezdeményezhették volna a megtérülési számításokat (például: Gazdasági Igazgatóság), illetve a megvalósíthatósági tanulmányt (műszaki vezérigazgató-helyettes irányítása alá tartozó szervezetek)”. Ekkoriban a műszaki vezérigazgató-helyettest Nagy Lászlónak hívták.
Az FKF évtizedek óta, önként megosztja saját ipari és közületi piacát magáncégekkel (Multiszint Kft. Léma-Sped Kft.), ezzel mintegy évi 1,5 milliárdos bevételről mond le és engedi át a megrendelés állományt ezeknek a cégeknek. Nagy László itt is feltűnik: még hulladék begyűjtési és szállítási igazgatóként több mint 10 éven keresztül volt felelőse ennek a területnek és felügyelte ezen elszámolásokat a cégekkel.
|
Kétmilliárdért venne nem létező Mercedeseket az FKF
|
Eddig legalább két alkalommal kellett visszahívni az FKF gépbeszerzési tenderét, mert a piaci szereplők azt versenyszűkítőnek találták, de végül 2018 nyarán a Nagy László vezette FKF kihozott egy alig ismert kis céget nyertesként a több mint kétmilliárdos tenderen, miközben a hivatalos Mercedes vezérképviselet ajánlatát kizárták az eljárásból. A területen kevés referenciát felmutatni képes Városkert Gépipari és Kereskedelmi Kft. részéről nem ez az igazi „bravúr”, hanem az, hogy olyan Mercedesekkel és kiegészítőkkel nyert, amelyek a hivatalos márkaképviselet szerint soha nem is léteztek.
| null | 1 |
https://zoom.hu/hir/2018/10/02/ketmilliardert-venne-nem-letezo-mercedeseket-az-fkf/
|
2018-10-02 16:18:00
| true | null | null |
ZOOM
|
2018. szeptember 30., 17:49
A Mészáros Lőrinchez köthető Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. nettó árbevétele meghaladta a 11,3 milliárd forintot az első félévben a tavalyi azonos időszakban elért 37,2 millió forint után; a kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredménye (EBITDA) pedig 2,28 milliárd forint volt, jelentősen nőtt a 2017. első félévi 10,1 millió forintos veszteséghez képest – derül ki a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján vasárnap közzétett, nemzetközi számviteli szabvány (IFRS) szerinti, nem auditált konszolidált beszámolóból.
A jelentés szerint a csoport saját tőkéje 58,3 milliárd forintra nőtt június 30-ig, míg tavaly június 30-án az egyenleg 4,8 milliárd forint, az év végén pedig 40,8 milliárd forint volt.
Az idei első féléves adatokban még nem szerepel a Ligetfürdő Kft. megvásárlásához kapcsolódó mintegy 10 milliárd forintos tőkeemelés, valamint a Balatontourist-csoport BLT Group Zrt.-n keresztül megvalósuló apportjának hatása – jelezte a Konzum.
A közlemény szerint a csoport legnagyobb bevételét a múlt félévben bővített turisztikai portfólió hozta, amelyet a társaság ingatlan-, tőkepiaci- és biztosítási, továbbá vagyonkezelési szegmensben működő érdekeltségei további jelentős eredménnyel támogattak. A társaság menedzsmentjének várakozásai szerint az EBITDA-mutató a következő két-három évben akár újabb akvizíciók nélkül is elérheti az évi 10 milliárd forintot.
A menedzsment stratégiájának megfelelően a Konzum csoport négy fő befektetési szegmensben kezdte meg növekedését. Habár az idegenforgalomra jellemző erős szezonalitás miatt a július-decemberi időszak bevétele jellemzően kedvezőbben alakul, a turisztika várakozásokon felül teljesített az első félévben, a Hunguest Hotels és Balatontourist márkákkal fémjelzett portfólió adózott eredménye csaknem 1,453 milliárd forint volt – írták.
A közlemény szerint a csoport befektetési célú ingatlanjait kezelő Appeninn Holding 227 milliós adózott eredményt ért el. Az Appeninn ingatlanportfóliójának átalakítása, illetve a tőzsdei társaságnál 2018 első felében lezajlott akvizíciók hatásai a csoport év végi eredményében jelentkeznek majd.
A pénz- és tőkepiaci, valamint biztosítási terület mintegy 216 milliós adózott eredménnyel növelte a Konzum csoport eredményességét, míg a vagyonkezelési szegmens 568 millió fölötti adózott eredményt hozott az első félévben. (MTI)
|
Szárnyal Mészáros Lőrinc cége, kétmilliárdos eredményt jelentettek be
|
A Mészáros Lőrinchez köthető Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. nettó árbevétele meghaladta a 11,3 milliárd forintot az első félévben a tavalyi azonos időszakban elért 37,2 millió forint után; a kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredménye (EBITDA) pedig 2,28 milliárd forint volt, jelentősen nőtt a 2017. első félévi 10,1 millió forintos veszteséghez képest – derül ki a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján vasárnap közzétett, nemzetközi számviteli szabvány (IFRS) szerinti, nem auditált konszolidált beszámolóból.
| null | 1 |
https://zoom.hu/hir/2018/09/30/szarnyal-meszaros-lorinc-cege-ketmilliardos-eredmenyt-jelentettek-be/
|
2018-09-30 16:27:00
| true | null | null |
ZOOM
|
2018. október 2., 17:27
A Jobbik hétfőn hivatali vesztegetés és hivatali vesztegetés elfogadása miatt tett feljelentést annak kapcsán, hogy Orbán Viktor méregdrága ajándékokat (magánrepülős luxusutazásokat) fogad el olyan kormányközeli oligarcháktól (legutóbb éppen Garancsi Istvántól), akik sok milliárdos állami és uniós megrendeléseket kapnak az ő kormányzása idején – jelentette be közleményben Pintér Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője.
A párt szerint az, hogy hétfőn a Parlamentben arról beszélt a miniszterelnök, hogy 30 éve így megy ez nála, felért egy beismerő vallomással.
|
Feljelentést tett a Jobbik hivatali vesztegetés miatt Orbán repülései kapcsán
|
A Jobbik hétfőn hivatali vesztegetés és hivatali vesztegetés elfogadása miatt tett feljelentést annak kapcsán, hogy Orbán Viktor méregdrága ajándékokat (magánrepülős luxusutazásokat) fogad el olyan kormányközeli oligarcháktól (legutóbb éppen Garancsi Istvántól), akik sok milliárdos állami és uniós megrendeléseket kapnak az ő kormányzása idején – jelentette be közleményben Pintér Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője.
| null | 1 |
https://zoom.hu/hir/2018/10/02/feljelentest-tett-a-jobbik-hivatali-vesztegetes-miatt-orban-repulesei-kapcsan/
|
2018-10-02 16:37:00
| true | null | null |
ZOOM
|
2018. október 1., 15:56
Tulajdonosváltás történt a Rádió 7-nél, az ezzel a kapcsolatos közlemény, a honlapjukon is olvasható:
„Égető Gyula október elsején eladta a Rádió7-et és a www.radio7.hu internetes portált működtető, valamint a Mindszenti Híreket, a Kutasi Híreket, illetve a Mártélyi Híreket kiadó céget, a tulajdonában lévő Kisbíró Kft.-t. A Rádió 7 új tulajdonosai: Bada János, Csepreghy Nándor, és Rákay Philip.”
Rákay Philip volt, aki 2002-ben állította, hogy kétmillióan tüntetnek Orbán mellett a Kossuth téren, majd ő lett a (Fidesz-közeli) HírTV munkatársa, 2011-től 2015-ig pedig az M1 főnöke.
Borítókép forrása: Rádió 7
|
Rádiót vett Rákay Philip
| null | 1 |
https://zoom.hu/hir/2018/10/01/tulajdonosvaltas-a-radio-7-nel/
|
2018-10-01 16:41:00
| true | null | null |
ZOOM
|
|
2018. október 4., 13:56
Nemrég indult, de máris nagyon sikeres az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kikényszerítése érdekében indított aláírásgyűjtő akciót – mondta Hadházy Ákos, az LMP-ből kilépett független parlamenti képviselő, utalva arra, hogy szeptember második felében indította az akciót, melyben egymillió aláírást gyűjtenének össze e célért országszerte, bár ez nem is mindig könnyű feladat.
Hadházy politikustársaival – az MSZP-s Kunhalmi Ágnessel, a párbeszédes Tordai Bencével, a momentumos Berg Dániellel és az LMP-vel Hadházyhoz hasonlóan szakító Kassai Dániellel – közösen a főváros XVIII. kerületében, az egyre csak dráguló pestszentlőrinci sportcsarnok előtt jelent meg, ahol az ellenzéki pártok közösen gyűjtöttek aláírást az Európai Ügyészséghez való csatlakozás érdekében.
Kassai Dániel – ő volt az, aki LMP-sként tavasszal visszalépett a körzetben végül győztes Kunhalmi javára – arról beszélt, hogy bár vannak sokkal nagyobb lenyúlások, pazarlások, a pestszentlőrinci sportcsarnok beruházás sem kis összeg a maga kétmilliárdos költségével, ráadásul menet közben 1,5 millióval drágul naponta. “Azért is van szükség az Európai Ügyészségre, hogy az ilyen pofátlan túlárazásokat megakadályozza” – tette hozzá.
Kunhalmi Ágnes emlékeztetett: az MSZP a Demokráca-csomag részeként külön törvényjavaslatot is benyújtott az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról. Berg Dániel megjegyezte: “nem tűrjük, hogy európai és magyar adófizetők pénzéből gazdagodjanak a NER kegyeltjei”. Tordai Bence pedig arról beszélt: az Orbán-rezsim a lopás köré építi a politikáját, amit Brüsszel is megunt:
a korrupciós kockázat miatt még ebben az uniós költégvetési ciklusban 1000 milliárd forint EU-s támogatást tarthatnak vissza, a következő 7 éves büdzsében pedig akár 2000 milliárdot is.
Hadházy Ákos az aláírásgyűjtés, és így az Európai Ügyészséghez való csatlakozás fontosságát azzal támasztotta alá, hogy a magyar ügyészség számos esetben nem tesz semmit, miközben láthatóan szétlopják az uniós támogatások egy részét. Példaként említette a romák felzárkóztatását segítő, Farkas Flóriánhoz köthető Híd a munkába programot, megjegyezve: “négy év után is szabadlábon van Farkas, holott milliárdok tűntek el”.
Az Európai Ügyészség Hadházy szerint a szétlopott vagy már eleve kamuprojektként indított programok esetében hatékonyan felléphetne a korrupció ellen. A politikus egy konkrét, új példát is hozott az olyan “kamuprojektre”, amelynél “néhány ember nagyon jól fog ebből az unió pénzén élni, ahelyett, hogy tartósan segítettek volna a romákon”.
A Hadházy példájában szereplő projekt egy Szekszárd melletti településen, Zombán valósul meg, a célja a “transznacionális együttműködés fejlesztése” 50 millió forintból. A 2000 lakosú Zombán 3 százalék vallotta magát romának, vagyik 60-an lehetnek – mondta Hadházy, hozzátéve: a 60 emberre fejenként jutó 800 ezer forintból kijött volna mindenkinek egy ösztöndíjprogram, vagy komoly átképzési program, ehelyett szerinte
az 50 millióból a járulékos költségek levonása után nem marad semmi kézzel fogható, csupán egy tanulmány.
Hadházy a program költségvetését ismertetve elmondta: elmegy a pénz workshopokra, 300 kérdőív – nincs is ennyi roma összesen a falubvan (!) – kitöltésére darabonként hatezer forintért, a projektet lebonyolító cég cateringre, vagyis vendéglátásra felszámol további 3 milliót, kommunikációs költségre szintén 3 milliót, irodabérletre egymilliót, a tanulmányírásra 2,5 milliót, kiszámláz továbbá 8 milliós munkadíjat és 3 milliós projektmenedzsment díjat. Ráadásul nem ők az egyetlenek, mivel összesen száz szervezetnek ítéltek oda 50-50 milliót hasonló projektekre.
|
Itt van Hadházy újabb példája az EU-s támogatások lenyúlására
|
A korrupciós kockázat miatt még ebben az uniós költégvetési ciklusban 1000 milliárd forint EU-s támogatást tarthatnak vissza, a következő 7 éves büdzsében pedig akár 2000 milliárdot is.
| null | 1 |
https://zoom.hu/hir/2018/10/04/itt-van-hadhazy-ujabb-peldaja-az-eu-s-tamogatasok-lenyulasara/
|
2018-10-04 16:47:00
| true | null | null |
ZOOM
|
2018. október 3., 6:30
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. leköszönt vezérigazgatója júliusban benyújtotta Bártfai-Mager Adrea tárca nélküli miniszternek az MNV Zrt. által kezelt vagyon eredménybeszámolóját – amit a miniszter 280 milliárd forint kiadással és 72,2 milliárd forint bevétellel – vagyis 207,8 milliárd forintos pénzforgalmi hiánnyal augusztus 17-én jóváhagyott. Ezt követően azonban további másfél hónapig jegelték a jelentés nyilvánosságra hozatalát – amit most tettek meg a vagyonkezelő honlapján. Eszerint az állami vagyon nem hogy hozta volna, hanem százmilliárdjával vitte az adófizetők pénzét úgy, hogy nem is lehet tudni minden egyes milliárd sorsáról.
A jelentés nyilvánosságra hozatalát több ok miatt is halogathatták. Ezek közül csupán egyik a gigantikus hiány. A másik, hogy több állami tulajdonban lévő vállalat tavalyi beszámolóját nem nyújtották be a cégbíróságra. Ezek közül messze kiemelkedik az állami „kukaholding”, vagyis az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt., ahol többéves működés után sem sikerült megteremteni az üzemszerű működés alapjait, miközben a ténylegesen munkát végző kommunális cégek nem kapják meg a munkájuk ellenértékét.
Nyomoznak, nem tudták számba venni az átvett vagyonelemeket
Magának az MNV Zrt.-nek a rábízott vagyonról szóló beszámolóját is csak korlátozásokkal auditálta az Ernst & Young könnyvizsgálója. Egyrészt, mert egyes állami cégeknél folyó rendőrségi nyomozásokra vezethetőek vissza, másrészt, mert nem tudták áttekinteni a külső vagyonkezelők (minisztériumok, Magyar Fejlesztési Bank) által kezelt cégekről készült beszámolókat sem, illetve nem tudtak teljes könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni 2016. december 31-én megszüntetett költségvetési szervektől átvett vagyonelemek értékeléséről sem. Hatalmas vagyonról van szó, hisz 2016 utolsó napján a külső vagyonkezelők által kezelt eszközök értéke még 2053 milliárd forint volt, 2017 végén pedig már 7995 milliárdot tett ki – vagyis a könyvvizsgálók szűk 5000 milliárd forintnyi vagyon teljes körű számbavételére nem kaptak lehetőséget –, ezért auditálták csak részlegesen az állami vagyongazdálkodásról szóló beszámolót.
Az említett rendőrségi nyomozásokról az MNV jelentése meglehetősen szűkszavúan fogalmaz: annyi található, hogy az MNV Zrt-t érinti
„jelentősebb ügyekben érkezett adatszolgáltatási megkeresés a nyomozóhatóságok részéről bizonyos gazdasági események vonatkozásban”.
Az ügyek többsége, az MNV ismerete szerint nyomozati szakaszban van, és többségében ismeretlen tettes elleni eljárásról van szó – olvasható a beszámolóban.
19 cégben emeltek tőkét
Az MNV beszámolója szerint egy év alatt az állami vagyon értéke 10 632 milliárd forintról 11 091 milliárd forintra emelkedett – legalábbis papíron, így a növekedés 459 milliárd forint, ami némi gyógyírt jelent a költségvetésben okozott 207 milliárd forintos hiányra. Ám míg a költségvetésből valódi 207 milliárd forintot költöttek el, addig nem tudhatjuk biztosra, hogy az állami vagyon értéke valóban 459 milliárd forinttal nőtt-e, hiszen erről nem tudott megbizonyosodni a könyvvizsgáló.
A költségvetési hiány egyébként jelentős részben az állami cégeknek adott tőketámogatások miatt keletkezett. Az MNV tavaly a kormánydöntéseket végrehajtva összesen 105,3 milliárd forintos készpénzes tőkeemelést hajtott végre, összesen 19 vállalatnál – mindez most derült ki a beszámolóból.
A legtöbb pénzt 53,3 milliárd forintot a NIPÜF Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt, nyelte el. A cég alaprendeltetése szerint ipari parkokat fejleszt – a krédója szerint a megrendelő személyére szabott ipari ingatlanokat épít – adóforintok felhasználásával. A cég hatékonyságát jól jelzi, hogy mindössze 111,8 millió forint nettó árbevételt hozott össze 2017-ben – így sikerült 381 millió forintos mínusszal zárnia. Emlékezzünk, mindezt 53,3 milliárd forintos tőkejuttatás mellett.
Amihez nyúl az állam, az viszi a pénzt: Tokaj, Malév GH, szemétügyek
A Volánbusz Zrt 17,9 milliárd forintos tőkeemelést kapott, de 6,3 milliárd forinttal tolták meg a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft-t is, amelynek működést még az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is kifogásolta egy a napokban megjelent jelentésben. Az ÁSZ szerint a cég fő tevékenységi köre vagyonkezelés, közfeladatot nem látott el, közszolgáltatást nem végzett, hulladékgazdálkodással összefüggő operatív tevékenységet nem folytatott.
2017-ben 4,1 milliárd forintnyi tőkét kapott a Malév GH Zrt. – amely a volt nemzeti légitársaság földi kiszolgáló cége. A Malév GH a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren működő négy kiszolgáló egyike, ám a piaci versenyt nem bírja, ugyanis tartósan veszteséges az anyacéghez hasonlóan. Ugyanakkor, míg az Orbán-kormány a Malévot szó nélkül csődbe engedte 2012-ben, a GH-be évek óta önti a pénzt.
Hasonlóan nyeli az állami milliárdokat a Grand Tokaj Zrt.-re átkeresztelt állami szőlőfeldolgozó cég. A Grand Tokaj az elmúlt években rendszeresen állami mankóra szorult, miközben folyamatosan veszteséges: tavaly 1,2 milliárd forint mínuszt hozott össze a 2016-os 3,8 milliárdos mínusz után. Tavaly a Grand Tokaj Zrt 2,3 milliárd forintos tőkeemelést kapott, miközben a korábbi években 4,5 milliárd forintnyi tulajdonosi hitelt is felvett.
A Malév Zrt., – amely felszámolás alatt van mind a mai napig – tartozik az MNV Zrt.-nek egy korábbi, 9,2 milliárd forintos tulajdonosi hitellel, amely vélhetően nem fog betérülni. A 9,2 milliárd forintos kölcsön csak a második legnagyobb tétel, az MNV által az elmúlt években nyújtott hitelek közül. A csúcstartó egy 10 milliárd forintos tulajdonosi hitel, ám hogy kinek, az még a beszámolóból sem derül ki, mivel a cégnév helyén az a hivatkozás szerepel, hogy: „üzleti titkos projekt”. Az MNV Zrt. minden éves beszámolójában elrejt egy-egy ilyen rejtjeles tételt, ám ezen eddig még egyetlen országgyűlési képviselő sem akadt ki.
Borítókép MTI Fotó: Mohai Balázs
|
Százmilliárdokat égetett el az állami vagyonkezelő
|
Két hónapig titkolta az állami vagyonkezelő a tavalyi beszámolóját: a költségvetés szempontjából 200 milliárd forintot meghaladó buktát sikerült összehozni, ráadásul a jelentést csak korlátozásokkal hagyta jóvá a könyvvizsgáló.
| null | 1 |
https://zoom.hu/hir/2018/10/03/szazmilliardokat-egetett-el-az-allami-vagyonkezelo/
|
2018-10-03 16:50:00
| true | null | null |
ZOOM
|
2018. október 3., 14:05
A Pénzügyminisztérium a tervek szerint 35-38 milliárd forintért költözne a Várba, de a végső számla könnyen bőven 40 milliárd forint felett is lehet.
A kormány Várba költözését 2014-ben hirdették meg. Elsőként a Miniszterelnökség költözhet az új helyére, amire vélhetően hónapokon belül sor kerül. Gulyás Gergely tárcavezető nyári nyilatkozata szerint a kormányfő már 2019. január elsején elfoglalhatja a Karmelita kolostorban kialakított irodáit. Az erre fordított pénz eddig 20-30 milliárd forintjába került az adófizetőknek. A Miniszterelnökség mellett a Belügyminisztérium (BM) és a Pénzügyminisztérium is költözne. A BM számára kiszemelt épületeknek egyelőre a kiürítése folyik, a PM új helyén viszont már dolgoznak. A Pénzügyminisztérium a volt Királyi Pénzügyminisztériumba tenné át a székhelyét.
Minden második embernek jut csak hely a csodapalotában
A tervek szerint a Szentháromság téren lévő épület homlokzatát megőrzik, ám a belbecs a 21. századi igényeknek lesz megfelelő: a 30 ezer négyzetméteres bruttó alapterületű palotában alig 800-1000 főt lehet majd elhelyezni, igaz, lesznek parkolók, éttermek, könyvtár, irattár és reprezentatív hely is. A gond ezzel az, hogy a 800-1000 fő csupán a fele az 1920 fős, jelenlegi minisztériumi létszámnak. E szerint a bázisra csak a szaktárca fele költözhet be.
Az egész móka az indulótervek szerint 35-38 milliárd forintjába kerül az adófizetőknek, ám látva az építőipari árak elszállását, ez az összeg bőven 40 milliárd forint felett lehet majd, valamikor az évek múlva esedékes költözés után. A kivitelezést bonyolító PM-TÉR 6 Nonprofit Kft. eddig egy nettó 9,8 milliárd forintos keretszerződést kötött a bontási, előkészítési munkálatokra a West Hungária Bau Kft.-vel és a Garage Kft-vel. A második nagyobb tenderkiírás már sikertelen volt, miután a tervezési munkálatokat csak bőven a meghirdetett egymilliárdos keret felett vállalták volna a pályázók. A tervező hiánya nem szegte kedvét a Pénzügymisztérium kivitelező cégének.
Falikárpit, kovácsoltvas kapu a PM kívánságai közt
Az uniós közbeszerzési hirdetmények között szerdán jelent meg az a 7,2 milliárd forintra becsült építési szerződés megrendelés, amely gyakorlatilag azt jelentené, hogy megkezdődhetne a tényleges munka az épületen. Ezért az összegért a PM elvégeztetné az összes bel- és kültéri örökségvédelmi munkát, ez több száz négyzetméternyi fa-, kő- és gipszfelület felújítását, parkettázást, festését jelentené, de a megrendelőlistán szerepel 279 négyzetméter falikárpit, 93 darab csillár és falikar újragyártása az eredeti fotók alapján. A megrendelő kívánsága több keményfa és kovácsoltvas kapu újragyártása és/vagy restaurálása – vagyis széles körű szakembergárdát igénylő munkálatokról van szó –, akiket a mai építőipari „boomban” nem lesz könnyű összeszedni.
Ennek ellenére a Pénzügyminisztérium hajtja a lovakat, ugyanis a most megjelent felhívás alapján október 16-án már bejárást is tartanak az érdeklődőknek, és november ötödikéig kell beadni az ajánlatokat – ami szokatlanul rövid idő ilyen mértékű beruházások esetében. A rövid határidő biztos nem segít abban, hogy az ajánlatok olcsóbbak legyenek, ám láthatóan ez nem is szempont a kormányzati Várba költözéseket nézve.
A három minisztérium – Miniszterelnökség, a BM és a PM – új székhelyének kialakítása alsó hangon meghaladhatja a száz milliárd forintot is.
|
Hétmilliárdért építettné tovább a kormány az új Pénzügyminisztériumot
|
A Pénzügyminisztérium a tervek szerint 35-38 milliárd forintért költözne a Várba, de a végső számla könnyen bőven 40 milliárd forint felett is lehet.
| null | 1 |
https://zoom.hu/hir/2018/10/03/hetmilliardert-epitettne-tovabb-a-kormany-az-uj-penzugyminiszteriumot/
|
2018-10-03 17:00:00
| true | null | null |
ZOOM
|
2018. október 4., 14:59
Az ügyészségen tesz panaszt az MNB, miután a rendőrség elutasította az Altus Portfólió Kft.-vel szemben jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanúja miatt tett feljelentését. A lépés a jegybank szakmai kötelessége, mivel a nyomozó hatóság elutasító érvei szakmailag nem megalapozottak – közölte Barnóczki Péter, az MNB igazgatója az MTI-vel.
Az MNB 2018 augusztusában 15 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki az Altus Portfólió Kft.-re engedély nélküli pénzkölcsönnyújtási tevékenység miatt. A jegybank megállapította, hogy a társaság két év alatt, mintegy 400 millió forintnyi pénzkölcsönt nyújtott jogosulatlanul magánszemélyeknek, cégeknek. E tevékenység csak az MNB engedélyével végezhető, de ilyen az Altusnak nem volt – emlékeztetett az MNB igazgatója.
Barnóczki Péter emlékeztetett rá, hogy a jegybank ezzel egy időben büntető feljelentést is tett a társaság ellen. A Budapesti Rendőr-főkapitányság ugyanakkor a napokban “bűncselekmény gyanújának hiányában” elutasította, hogy nyomozást kezdjen az ügyben. Az MNB igazgatója szerint azonban a BRFK elutasító döntése nem alapos. A rendőrség egyik érve szerint például a hitelt nyújtó cég által kikötött, és az adós által elfogadott kamat nem tekinthető ellenértéknek, ilyennek csak a regisztrációs díj vagy a kezelési költség minősülne. Ez teljesen ellentétes a közgazdaság alapelveivel, a jogszabályokkal és a hazai bírói gyakorlattal is – hangsúlyozta Barnóczki Péter. (MTI)
|
Ügyészséghez fordult az MNB az Altus-ügyben
|
Az ügyészségen tesz panaszt az MNB, miután a rendőrség elutasította az Altus Portfólió Kft.-vel szemben jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanúja miatt tett feljelentését. A lépés a jegybank szakmai kötelessége, mivel a nyomozó hatóság elutasító érvei szakmailag nem megalapozottak – közölte Barnóczki Péter, az MNB igazgatója az MTI-vel.
| null | 1 |
https://zoom.hu/hir/2018/10/04/ugyeszseghez-fordult-az-mnb-az-altus-ugyben/
|
2018-10-04 17:07:00
| true | null | null |
ZOOM
|
Bankok, hotelek, kaszinók, gyárak, tévék, újságok, reklámcégek, építőipari és mezőgazdasági vállalatok – szinte nincs olyan terület, ahol Orbán Viktor három fontos gazdasági háttéremberének ne lenne valamilyen érdekeltsége. Mészáros Lőrinc az elmúlt évben majdnem megduplázta vállalkozásai számát, Garancsi István cégei szárnyakat növesztettek, és Andy Vajna is szépen gyarapodik.
Van Magyarországon néhány ember, aki a Fidesz 2010-es kormányra kerülése óta egyszerűen nem tud hibázni, milliárdokat keres. “Ügyesek!" – vághatnánk rá rögtön, a helyzet viszont ennél jóval árnyaltabb, hiszen az is egyértelműen látszik, hogy ezek a kiemelkedő üzeti sikerek a kormány, és más állami szervezetek döntései nélkül nem lettek volna lehetségesek.
A mindenes, az ingatlanos, és a kaszinós
Mint csillag az égen, lassan annyi cége lesz Mészáros Lőrincnek, Andy Vajnának, és Garancsi Istvánnak. Ábránkon valamennyi zöld pont egy-egy vállalkozást jelöl. Összesen 377-et számoltunk össze belőlük.
(A céghálóról készült nagy méretű képet erről a linkről tölthetitek le.)
Mészáros Lőrinc birodalmáról egy évvel ezelőtt készítettünk először grafikát. Orbán Viktor barátjának akkor még “csak" 125 érdekeltsége volt, és bár azt sem volt könnyű felrajzolni, most még nehezebb dolgunk volt, hiszen az egykori gázszerelő közben majdnem megduplázta érdekeltségei számát: ma már 224 társaság köthető hozzá közvetve vagy közvetlenül.
Mészáros szinte minden szektorban jelen van. Érdekelt egy bankban (MKB), egy biztosítóban (Cig Pannónia), egy tévében (Echo TV), rengeteg újságban (Mediaworks), hotelekben (Hunguest Hotels) kempingekben (Balatontourist), borászatokban (Dereszla), de hozzá köthető ma már az aligai strand és a Mátrai Erőmű is.
Vagyona a napi.hu becslése szerint 280 milliárd forint, sikerét pedig nehéz nem az Orbán-kormányhoz kötni. Bár Mészáros szereti azt hangoztatni, hogy 2010 előtt is sikeres üzletember volt, az igazság az, hogy abban az évben mindösszesen 3 vállalkozása volt, melyek összesen kicsit több, mint 200 millió forint nyereséget termeltek.
Aztán jött a kormányváltás, és a Mészáros és Mészáros Kft. őrült iramban kezdte el nyerni a közbeszerzéseket, a végösszeg 491 milliárd forint, ekkora értékű megbízásokat kapott a társaság az elmúlt 7 évben, egyedül illetve konzorciumban.
(Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek listáját erről a linkről lehet letölteni, a céghálóról készült grafikát pedig innen.)
Ahogy Mészárosnak, úgy Orbán Viktor másik barátjának, Garancsi Istvánnak is több iparágban vannak ma már érdekeltségei, miközben korábban főként csak az ingatlanpiacon és a fociban volt jelen. Az Orbán Viktort reptető üzletember körül 114 vállalkozást számoltunk össze, vannak cégei a pénzügyi szektorban (Duna Takarék Bank), az építőiparban (Market), a reklámiparban (ESMA), a szerencsejáték-bizniszben (Casino Sopron), és az online pénztárgépek körül is (Mobil Adat Kft.).
Garancsi István cégbirodalmának mintegy felét alkotja az az ingatlanportfólió, melyet Hernádi Zsolt MOL-elnökkel, és Csányi Sándorral közösen birtokol. Minden épületre külön céget alapítottak, összesen 45 ilyen vállalkozásról van szó.
Bár Garancsi Istvánt – különösen a magánrepülős botrány óta – szokás úgy emlegetni, mint aki Orbán Viktor miniszterelnöksége előtt lett milliárdos, a teljes képhez hozzátartozik az is, hogy az állam – élén Orbánnal – az elmúlt években több olyan intézkedést is tett, melynek köszönhetően Garancsinak jóval több pénze lett, mint korábban, a különbség pedig milliárdokban mérhető.
A legjobb példa erre a Mobil Adat Kft. nevű cég, amelynek semmilyen létjogosultsága nem lenne, ha az állam 2012 őszén nem dönt úgy, hogy kötelezővé teszi az online kasszákat a boltokban. Az intézkedésnek igazán csak néhány cég örült: azok, amelyek a kasszákhoz szükséges eszközöket és technikát szállították. Az egyik ilyen vállalkozás a Mobil Adat Kft. volt.
Mivel a pénztárgépek kivehetetlen SIM-kártyával működnek, a kassza megvásárlásával a mobilnetet biztosító szolgáltató (ez esetben a Mobil Adat Kft.) mellett is elkötelezi magát a kereskedő, így a nyereség gyakorlatilag minden évben garantált. Ez látszik a hivatalos adatokon is: 2015 óta a bevétel fixen évi 2 milliárd forint körül alakul, a nyereség pedig évente mintegy félmilliárd forint. A társaságban két vállalkozásán keresztül Garancsi István az egyik tulajdonos.
Ugyanígy szinte monopolhelyzetet teremtett az állam annak a kaszinós cégnek is, amelybe Garancsi István 2016-ban szállt be. A szerencsejáték-piacot 2012-ben államosította a kormány, azóta csak azok nyithatnak kaszinót, akik erre engedélyt kapnak az illetékes minisztériumtól.
Ehhez “megbízható szerencsejáték-szervezőnek" kell lenni, amelyből csak néhány van az országban. Bár Garancsi nem tartozik közéjük, egy kiskapunak köszönhetően mégis részesülhet a bevételekből, a kormány ugyanis úgy alkotta meg a jogszabályt, hogy tulajdonostársként bárki beszállhat a kaszinókat üzemeltető cégekbe.
Orbán Viktor barátja így is tett, focis cégével résztulajdonossá vált a soproni kaszinóban, ahonnan azóta is jönnek a milliárdok: a cég csak 2017-ben 1 milliárd forint nyereséget termelt a tulajdonosoknak.
Nem függetlenek a közpénzes üzletektől a Market Építő Zrt. eredményei sem. A társaságba Garancsi 2014-ben vásárolta be magát a Garhartt Invest nevű vállalkozásával, azóta többek között az alábbi nagy értékű közbeszerzéseket nyerte meg egyedül illetve konzorciumban:
Duna Aréna felépítése (egyedül): 43 milliárd forint
Pannon Park Projekt: 32 milliárd forint
Mome kreatív innovációs és tudáspark: 10 milliárd forint
Szegedi Ifjúsági Centrum (egyedül): 9 milliárd forint
A megrendelések pedig meghozták az addig nem látott sikert: a cégnél csak 2017-ben 6,3 milliárd forint volt a profit, melyből 5,3 milliárd forint osztalékot fizettek ki a tulajdonosoknak. Mivel Garancsi Garhartt Invest nevű cége a főrészvényes, így a pénz nagy része is hozzá került.
(Garancsi István cégeinek listáját erről a linkről tölthetik le, a céghálóról készült grafikát pedig innen.)
Ahogy fenti két főszereplőnknél, úgy Andy Vajnána esetében is elég nehéz nem az államot látni a 2010 utáni üzleti sikerek mögött. Vajna az első között volt, aki megkapta a megbízható szerencsejáték-szervező státuszt, és mivel előtte szinte mindenki másnak be kellett zárni, így konkurenciája sem nagyon maradt.
Kaszinóüzemeltető cége ennek megfelelően igen jó eredményekkel zárt: 2013-ban 1,6 milliárd forint, 2014-ben 3 milliárd forint, 2015-ben pedig már 6 milliárd forint adózott eredményre tett szert.
Vajna cégbirodalmát először 2014-ben térképeztük fel, magyar cége akkoriban alig volt, főleg offshore vállalkozásokban találtuk meg a nevét. Ezektől időközben megszabadult, az építkezést pedig Magyarországon folytatta.
Andy Vajnához jelen pillanatban 39 magyar társaság köthető, vannak köztük fánkos cégek, melyeket felesége üzemeltet, és hozzá tartozik a Rádió 1 mellett a koronaékszernek tervezett TV2 is, amelytől pénzesőt vártak, egyelőre mégis csak veszteséget termel.
(Andy Vajna cégeinek listáját erről a linkről tölthetik le, a céghálóról készült grafikát pedig innen.)
A cégbirodalmak felrajzolásához az Optent, a tőzsdén bejegyzett cégek beszámolóit, és az e-beszámolót használtuk. A végelszámolás és a felszámolás alatt lévő cégeket nem vettük figyelembe, csak a működő vállalkozásokat számoltuk.
|
Már csaknem 400 cég köthető Mészáros Lőrinchez, Garancsi Istvánhoz, és Andy Vajnához
|
Bankok, hotelek, kaszinók, gyárak, tévék, újságok, reklámcégek, építőipari és mezőgazdasági vállalatok – szinte nincs olyan terület, ahol Orbán Viktor három fontos gazdasági háttéremberének ne lenne valamilyen érdekeltsége. Mészáros Lőrinc az elmúlt évben majdnem megduplázta vállalkozásai számát, Garancsi István cégei szárnyakat növesztettek, és Andy Vajna is szépen gyarapodik.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/10/17/mar-csaknem-400-ceg-kotheto-meszaros-lorinchez-garancsi-istvanhoz-es-andy-vajnahoz/
|
2018-10-17 17:23:28
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Időközi önkormányzati választásokat tartottak október 14-én Szombathelyen. Czeglédy Csaba körzete maradt képviselő nélkül, mivel Czeglédy több mint egy éve nem jelent meg a testületben. A baloldali politikust tavaly júniusban tartóztatták le, azóta előzetes letartóztatásban várja, hogy a hatóságok vádat emeljenek ellene.
Arról már korábban is írtunk, hogy nagy volt a könyöklés Czeglédy körzetéért, a Derkovits lakótelepért. A Fidesznek ugyanis ez a mandátum kellett volna ahhoz, hogy teljhatalmat szerezzen Szombathelyen. 2014-ben 9-9 szavazatot kapott a Fidesz és az Éljen Szombathely-MSZP-DK-Együtt szövetség. A polgármesteri címért folyó harcból Puskás Tivadar került ki győztesként, így ő lett a Fidesz 10. képviselője. A Pro Savaria, és a Jobbik pedig listáról szerzett 1-1 helyet a közgyűlésben.
21 fős a szombathelyi testület, a Fidesz pedig felajánlott egy alpolgármesteri címet a pro savariás Molnár Miklósnak, ezzel pedig meglett a 11 fős többségük. Czeglédy kihullásával azonban nyitottá vált a kérdés, hogy sikerül-e egy újabb Fideszes képviselőnek mandátumot szerezni. Ha igen, akkor külsős résztvevő nélkül lett volna meg a Fidesz többsége.
A választás vasárnap megvolt, az Éljen Szombathely! jelöltje, László Győző 927 szavazatot szerzett, míg a Fideszes Melega Miklós 696 voksot gyűjtött be. Ez pedig azt jelentett, hogy 57,12% – 42,88%-ra László győzött.
A voksolásnak több üzenete is lehet. A legfőbb talán mégis csak az, hogy ha a Fidesz jelöltje ellen egyetlen induló van, akkor a fideszest le lehet győzni. Ez pedig a jövő évi önkormányzati választásokra igen csak erős üzenet lehet.
Valószínű tudták ezt a jelölő szervezetek, sőt, a mostani szombathelyi városvezetők is. A kampány utolsó napjaiban ugyanis még a város hivatalos weblapját és a közterület-felügyelet igazgatóját is bevonták a népszerűsítése.
A Derkovits városrészben például két mobil kamerát adott át Puskás Tivadar polgármester, Varsányi Péter közteres igazgatónak, Melega Miklós aktív közreműködésével. A szombathely.hu még meg is említi Melegát:
“Dr. Melega Miklós képviselőjelölt jelezte a városvezetés felé, hogy az itt élők számára egy nagyon fontos kérdés a közbiztonság, s reményét fejezte ki, hogy a most beszerzett két mobilkamerát ezen a városrészen is gyakran használják a rend megőrzésére, az illegális szemétlerakás megakadályozására.”
A csütörtöki átadás annyira sürgős volt, hogy a mobilkamerák beszerzéséről a közgyűlés még nem is döntött. Külön érdekesség, hogy miután 2005-ben Varsányit hirtelen leváltották Budapesten, ahol hasonló pozíciót töltött be, Szombathely akkori MSZP-s polgármestere, Ipkovich György adott neki munkát.
De nem ez volt az egyetlen olyan húzás, amivel a hatalmon lévő fideszes városvezetés előnyhöz próbálta juttatni Melegát. Parkoló nyitással, vagy korábban lejárt tervű parkolók újraterveztetésével támogatta meg a fideszes többség.
A kampány legizgalmasabb része azonban mégsem ez volt. A múlt héten csütörtökön Czeglédy Csaba szórólapokon tudatta a derkovitsiakkal, hogy László Győzőt támogatja, és egyben kérte a választókat, hogy ők is tegyenek így.
Erre válaszlépésként egy kézzel írott levél másolata jelent meg szinte az összes városrészi postaládában. Az aláíró pedig bizonyos Nagy Jánosné Ica volt. Felkészült lakók vannak a szombathelyi lakótelepen, akiknél nem csak fénymásoló van otthon, de még erőből és energiából is nehezen fogynak ki, hiszen egyetlen éjszaka alatt jutnak el több száz lépcsőházba és több ezer postaládához.
A lelkesedésből és felindulásból íródó szavazói leveleknek van már történelme Magyarországon. Idén márciusban, az országgyűlési választások előtt például Hiller István ellen született egy hasonló alkotás.
Fotó: a két jelölt, Melega és László. Vágvölgyi Bálint felvétele
|
Még a közterület-felügyelet vezetője is beleállt a Fideszes képviselőjelölt kampányába
|
Még a közterület-felügyelet vezetője is beleállt a Fideszes képviselőjelölt kampányába Szombathelyen. De így is elmaradt a siker. Pedig a fideszes városvezetés rendesen odatette magát az időközi választásokon.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2018/10/17/meg-a-kozterulet-felugyelet-vezetoje-is-beleallt-a-fideszes-kepviselojelolt-kampanyaba/
|
2018-10-17 17:26:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Egy gyanúsítottja van annak a csalásnak, amelyben a bűnözők a Képviselői Irodaházat használták fel egy vállalkozó átveréséhez. A budapesti cégvezető több részletben összesen 23 millió forintot fizetett ki azért, hogy politikusok közbenjárása révén jól fizető közpénzes megbízásokhoz jusson. Mindez még 2016-ban történt, de a nyomozás ma is tart. Az Átlátszó kíváncsi volt arra is, hogy a rendőrség jelezte-e az Alkotmányvédelmi Hivatalnak és az Országgyűlés Hivatalának, hogy milyen biztonsági problémák merültek fel a védett épülettel kapcsolatban, de a rendőrség szerint ez nem volt indokolt.
Összesen 23 millió forinttal károsítottak meg egy budapesti vállalkozót, több kft. ügyvezetőjét két évvel ezelőtt. A csalók azt hitették el a férfival, hogy egy államtitkár segítségével olyan közpénzes megbízásokhoz juthat, amelyeknél garantáltan kifizetik, és nem kell hosszú időt várnia a pénzére.
A cégvezetőnek azt mondták, ahhoz, hogy az ügylet összejöjjön, előre le kell tennie több millió forintot. De hogy lássa, nem kamuznak neki, megígérték, hogy bemutatják egy államtitkárnak.
Ez a találkozó a Képviselői Irodaházban volt. A cégvezető az Átlátszónak elmondta, bent várniuk kellett, mert az államtitkárnak sok dolga volt. Mindenesetre aztán egyszer csak jött az államtitkár, kezet nyújtott neki, majd megkérte őket, menjenek le ebédelni, később csatlakozik hozzájuk.
"Ez nem történt meg, de az addig csak tévében látott politikusok között ülve úgy éreztem, hogy a cégeimnek most minden összejöhet" – mesélte a férfi. "Ezután elvittek két Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településre is. Ezeken a találkozókon a polgármesterek különböző munkákat, út- és iskola-felújításokat ígértek."
A cégvezetőnek a harmadik nagyobb pénzkérés után lett gyanús a dolog, de addigra már mintegy 23 millió forintot átutalt a csalóknak.
"Feljelentést tettem a XIX. kerületi kapitányságon, de láttam a nyomozón, hogy kétségbe van esve amiatt, hogy a Képviselői Irodaházban indult a történetem, s nem lehetett tudni, kik bukkanhatnak fel az ügyben. Biztosan megkönnyebbült a rendőr, amikor az ügyet az elkövetés helyszíne miatt áttették az V. kerületi kapitányságra."
Ez a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) tájékoztatása alapján 2016. szeptember 29-én történt. Az Átlátszó megkeresésére a rendőrség közölte azt is, hogy a nyomozás jelentős kárt okozó csalás bűntett gyanúja miatt folyik, és az ügynek egy gyanúsítottja van. Hozzátették: a kár pontos összegének meghatározása a nyomozás feladata, amelynek során személyi és tárgyi bizonyítási eszközöket szereztek be.
A BRFK erre vonatkozó kérdésünkre megerősítette, hogy a nyomozás során megkeresték a Képviselői Irodaházat is. Rákérdeztünk arra is, hogy a nyomozóhatóság az Alkotmányvédelmi Hivatalt (AH) tájékoztatta-e az ügyről, hiszen az biztonsági kockázatokat vet fel a védett épülettel kapcsolatban. Ezt azonban a rendőrség nem tette meg, mert – mint írták – szerintük ebben az ügyben ez nem volt indokolt.
Nem kereste meg a rendőrség annak a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településnek a polgármesterét sem, ahol állítólag önkormányzati megbízásokkal kecsegtették a vállalkozót. Ezt az ügyben érintett egyik település vezetője mondta el az Átlátszónak.
Megkeresésünkre a polgármester nem emlékezett arra, hogy két évvel ezelőtt ilyen találkozón vett volna részt.
"A történet azért sem stimmel, mert a kisebb útfelújításokat mi magunk végezzük el közmunkások segítségével. Az iskola működtetését pedig öt évvel ezelőtt átvette az egyház, azóta semmi közünk hozzá, így ha szükséges lenne a felújítása, azzal sem a képviselőtestületnek kell foglalkoznia."
A polgármester megjegyezte, a nagyobb munkákra pályázni kell, de ezzel nincs szerencséjük. Szerették volna ugyanis az utakat rendbe tenni, de hiába pályáztak rá kétszer is, nem kaptak finanszírozást.
A csalók valószínűleg jól megszervezték beavatott szereplők segítségével az átverést, és a beetetés helyszíneit is úgy választották meg, hogy a vállalkozó bedőljön nekik.
A sztori legérdekesebb része azonban az, hogy a bűnözők miként jutottak be a Képviselői Irodaházba.
Úgy tudjuk, ennek megállapítása nagyon nehéz, mert a politikusok rengeteg vendéget fogadnak. Ráadásul, ha a rendőrség egy eljáráshoz tájékoztatást kér, nem tünteti fel, hogy pontosan milyen ügyben érdeklődik.
Mindenesetre egy volt nemzetbiztonsági tiszt az Átlátszónak név nélkül azt mondta, hogy ha szabályosan zajlana a rendőrségi nyomozás, akkor egy ilyen esetben a nyomozóhatóság átiratot küldene az Országgyűlés biztonságáért felelősöknek, illetve értesítené az Alkotmányvédelmi Hivatalt is.
Nem először történik ilyesmi a Képviselői Irodaházban: az Átlátszó írta meg két évvel ezelőtt, hogy mintegy kilencven számítástechnikai eszközt, köztük a Fidesz-frakció hét vadonatúj laptopját lopta ki egy raktáros a Parlamentből és a Képviselői Irodaházból a rendőrség gyanúja szerint.
Mindezt a legjobban őrzött magyar középületek kameráinak kereszttüzében, mindenféle biztonsági ellenőrzés nélkül tehette meg a dolgozó.
Korábbi cikkünkben a lopással gyanúsított raktáros védőügyvédje azért mondta valószínűtlennek a gyanúsítást, mert nem volt magyarázat arra, hogy miként tudta védence 2015 októbere és 2016. január 31. között minden feltűnés nélkül kihozni a laptopokat, sőt a nagy méretű asztali számítógépeket és monitorokat egymás után úgy, hogy senki nem vette észre miben mesterkedik. Az ügyvéd szerint ez számos kérdést felvet arról, hogy mennyire komolyan látják el az ország legfontosabb középületének védelmét.
Nemzetbiztonsági kockázatokról beszéltek akkor is, amikor a jobbikos képviselő, Mirkóczki Ádám az irodája ajtaját felfeszítve találta. A Belügyminisztérium gyors vizsgálata akkor azt derítette ki, hogy “csak a zár vásott el", ami szintén nem túl megnyugtató egy olyan fontos és védett épület esetében, mint a Képviselői Irodaház.
Az ellopott laptopok és számítógépek ügyében a nyomozás már befejeződött – tudtuk meg a Központi Nyomozó Főügyészségtől. Megkeresésünkre azt közölték, hogy a testület "budapesti Regionális Osztálya jelentős értékre üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmény miatt 2018. június 29-én vádat emelt egy országgyűlési őr és három társa ellen. A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa 2018. október 03-án előkészítő ülést tartott, és mivel az nem vezetett eredményre, az ügy tárgyalása 2019. januárban folytatódik."
Címlapfotó: MTI/Simó Endre
|
A Képviselői Irodaházban, ál-államtitkárral vezettek meg csalók egy budapesti vállalkozót
|
Egy gyanúsítottja van annak a csalásnak, amelyben a bűnözők a Képviselői Irodaházat használták fel egy vállalkozó átveréséhez. A budapesti cégvezető több részletben összesen 23 millió forintot fizetett ki azért, hogy politikusok közbenjárása révén jól fizető közpénzes megbízásokhoz jusson. Mindez még 2016-ban történt, de a nyomozás ma is tart. Az Átlátszó kíváncsi volt arra is, hogy a rendőrség jelezte-e az Alkotmányvédelmi Hivatalnak és az Országgyűlés Hivatalának, hogy milyen biztonsági problémák merültek fel a védett épülettel kapcsolatban, de a rendőrség szerint ez nem volt indokolt.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2018/10/16/a-kepviseloi-irodahazban-al-allamtitkarral-vezettek-meg-csalok-egy-budapesti-vallalkozot/
|
2018-10-16 17:30:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Andy Vajna tanul üzletet Mészáros Lőrinctől? Valójában előbbi sokkal tapasztaltabb üzletember, de a sorrend most tényleg ez volt. Miután Mészáros Lőrinc mindenféle érdekeltsége mesés felértékelődésen ment keresztül a tőzsdén, Andy Vajna is fantáziát láthatott egy üres BÉT-es társaságban, beszállt ugyanis az Est Media Nyrt-be.
Modernkori alkimisták
Vannak-e a XXI. században alkimisták, csodás aranycsinálók? Átmenetileg biztosan, Jászai Gellért receptjét most Balázs Csaba is lemásolta. Mindkét üzletember megvalósított egy csodát, kilátástalan, eladósodott, üres cégekből hirtelen milliárdos értéket varázsolt. Egyedül viszont aligha sikerült volna a csoda a két tőkepiaci varázslónak, segített Mészáros Lőrinc, illetve Andy Vajna is.
Mészáros Lőrinc és Jászai Gellért, vélhetően leginkább utóbbi mestertervét követve, komoly értéknövelést ért el a Budapesti Értéktőzsdén. Sokszor írtunk a Konzum, az Opus Global, az Appeninn, a CIG, vagy a 4iG történetéről.
Ha nagyon leegyszerűsítjük például a Konzum sztoriját, a Jászai-Mészáros kettős kinézett magának egy szebb napokat látott kiürült pécsi céget, a Konzum Nyrt-t. Majd szép lassan, ahogy a kormányzati hátszelet maximálisan bíró Mészáros már a cég körül sertepertélt, a társaság részvényei mesés áremelkedést produkáltak, ami után már nehéz kibogozni, hogy mi követett mit, de végig kéz a kézben járt a Konzum-részvényekre vonatkozó kisbefektetői spekuláció, az apportok, az áremelkedés és a valós tartalommal való feltöltés.
Az Est Media
Az Est Media ennek az útnak még csak az elején tart. Valójában a cég története már hosszú hónapok óta valami hasonlót ígért. Hiszen itt is volt egy szebb napokat látott cég (emlékezhetünk az Est-lapokra, a Rádio Caféra, vagy az értékes Sziget-részesedésre), ami a 2008-as válságtól lejtőre került, és végül teljesen kiürült, egyetlen értéke maradt a cégnek, a tőzsdei léte.
Ezt a tőzsdei létet azonban sokra tartották a befektetők, és lehetett sejteni, hogy amennyiben a NER valamely aranyembere egyszer majd fantáziát lát a cégben, akkor az is érthető lesz, hogy miért szárnyalt folyamatosan ez az üres váz, mi indokolta azt, hogy az Est Media mindenfajta tartalom nélkül is 10 milliárd forintot ért.
Megjött a bejelentés
A cég vasárnapi bejelentése alapján Vajna András György (ha így kevésbé ismerős, Andy Vajna) öt százalékot meghaladó mértékű befolyást szerzett a cégben. Megvan a mentor, indulhat a szárnyalás.
A sztori előzménye, hogy az Est Media már teljesen le volt gatyásodva, sokaknak tartozott. A céget évek óta valahogyan felszín felett tartó Balázs Csaba azonban nem adta fel, végül a céget kimentette egy huszáros akcióval a csődközeli helyzetéből. Alkut, csődegyezséget ajánlott a hitelezőknek, új részvények kibocsátásával kifizeti őket, ha egy nagyon alacsony százalékban megfogalmazott adósság-rendezésbe belemennek. Végül az akció sikerült, és egyelőre úgy tűnik, mindenki jól járt.
Az addig inkább a háttérben maradó Balázs Csaba, a Park Teniszklub Zrt. nevű, mindenféle egyéb társaságot is birtokló családi érdekeltségén keresztül 24,95 százalékos, vagyis 25 százalékot még éppen el nem elérő tulajdonosként jelent meg. Két cégen keresztül volt részvényes, az egyiket Dynamopestnek (ebben volt nagyjából 5 százalék), a másikat GlobTermnek hívják (ebben volt nagyjából 20 százalék).
A Park Teniszklub a neve alapján a Feneketlen-tónál levő teniszpályák tulajdonosa, de valójában már nem az. A cég az informatikában és a munkaerő-kölcsönzésben utazó Homonnay Géza nagyvállalkozó tulajdona volt, de tőle a Balázs-családhoz került, immár a teniszérdekeltségek nélkül.
Jön Vajna
Andy Vajna és Balázs Csaba elkezdtek tárgyalni és a friss bejelentés szerint Andy Vajna befektetőcége, az AV Investments Befektetési Kft. most a Dynamopest Kft-t vette meg Balázs Csaba családjától, és lett 5 százalék feletti tulajdonos. Vételárat nem lehet tudni, fontos hangsúlyozni, hogy nem a tőzsdei részvények cseréltek gazdát, hanem egy cég, amelyiknek voltak részvényei.
Érdekes viszont, hogy mint arról a VG a napokban már írt, a Dynamopest vezetését már a deal előtt átvette Balázs Csaba feleségétől az ismert rádiós, Bakai Mátyás. A korábban rádiókból, nagy előszilveszteri bulik szervezéséről, illetve a Dokk szórakozóhely üzemeltetéséről ismert dj a Vajna-közelinek mondott Retro országos rádió körül bukkant fel.
Az ügylet után a Park Teniszklub (vagyis Balázs Csabáék) befolyása az Est Mediában 19,74 százalékra csökkent.
Mi várható ezután?
Az Est Media október 11-én közgyűlést tartott, ahol a részvényesek eltörölték azt az alapszabálybeli pontot, hogy egy részvényes legfeljebb 20 százaléknyi papírral szavazhat. Vagyis a cég alighanem megágyazott annak, hogy az új tulajdonos dönthessen, ha esetleg új elképzelései lesznek a céggel.
A jövőről semmit nem tudunk biztosan, de erős a tippünk, hogy Andy Vajna nem áll meg az 5 százaléknál és szép lassan majd tartalommal töltődik fel a ma még üres Est Media. Az ilyen cégek csodás tőzsdei szárnyalása borítékolható, pedig már eddig is másfél év alatt 1,5 forintról, 80-szoros drágulással, 120 forintig menetelt a papír.
|
Amikor Andy Vajna Mészáros Lőrinctől tanulja az üzletet
|
Andy Vajna tanul üzletet Mészáros Lőrinctől? Valójában előbbi sokkal tapasztaltabb üzletember, de a sorrend most tényleg ez volt. Miután Mészáros Lőrinc mindenféle érdekeltsége mesés felértékelődésen ment keresztül a tőzsdén, Andy Vajna is fantáziát láthatott egy üres BÉT-es társaságban, beszállt ugyanis az Est Media Nyrt-be.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/10/14/amikor_andy_vajna_meszaros_lorinctol_tanulja_az_uzletet/
|
2018-10-14 17:33:00
| true | null | null |
Index
|
Furcsa cég tűnt fel
Még június 15-én írtunk arról a Pécsi STOP-on, hogy ugyan több kérdést is feltettünk a Pécsi Országos Színházi Találkozót szervező POSZF Nonprofit Kft-nek május végén, ám nem mindegyikre sikerült megnyugtató választ kapnunk.
A megkeresést többek közt azért indítottuk, mert olyan értesülés jutott tudomásunkra, miszerint egy furcsa céggel van szerződése a POSZF-nak, amelynek a vezetősége érdekes mód tulajdonosként jelenik meg ebben a cégben. A május végi levélben még név nélkül kérdeztünk rá, hogy kötött-e olyan céggel szerződést a POSZF, amelyben a vezetőség érdekelt.
A POSZF-tól 15 nappal később kaptunk választ, erre a kérdésünkre azt felelték, hogy
a POSZF NKft. vezetése csakis a magyar törvények szabta keretek között, jogszerűen tevékenykedik a cég érdekében! Ezt a tulajdonosok, a FEB és a könyvvizsgáló is rögzítették megismerve a cég 2017. évi működését.
Mindezek mellett azért is küldtünk több kérdést, mert a pécsi önkormányzat tavaly a csődközeli helyzete miatt a POSZF-ban lévő minősített többségét átadta a 100 százalékos önkormányzati tulajdonú Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft-nek. Emiatt viszont az eddig közgyűlés, vagy legalábbis városházi bizottság elé kerülő zárszámadások idén már nem voltak nyilvánosan elérhetőek május 31. előtt, csak utána kerültek fel a találkozó honlapjára.
A POSZF-ból ismerős arcok az Aktorban
Az Aktor Produkció Nonprofit Közhasznú Kft-t 2017 áprilisában alapították fő tevékenységi köre előadó-művészet, de ezen kívül PR, kommunikáció; reklámügynöki tevékenység, utazásközvetítés; egyéb foglalás; összetett adminisztratív szolgáltatás; konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése is a tevékenységi körei közt van.
A cég ügyvezetője Szűcs Gábor "Medve", aki a POSZT fesztiváligazgatója is egyben. Rajta kívül a POSZF-ot ügyvezető igazgatóként irányító, a Zsolnay Örökségkezelő Nkft-nél gazdasági vezetői pozícióban ülő Magyar Attila és az országos színházi találkozó egyik tulajdonos szervezetének, a Magyar Teátrumi Társaságnak a titkára, Szabó László is megtalálható a tulajdonosok közt. A negyedik tulajdonos egy bizonyos Kővári Andrásné, akinek egy másik cégében Kővári Zsuzsanna az ügyvezető. Érdekes módon a POSZF produkciós igazgatóját is ugyanígy hívják.
Mivel a cégnév nélkül, de az Aktorra vonatkozó kérdésünkre a POSZF-tól a fentebb mutatott válasz érkezett csak, ezért még aznap közérdekű adatigénylést nyújtottunk be a POSZF felé, amelyben kikértük az összes, 2017. január 1. és 2018. 05. 31. közt keletkezett szerződést. Az ilyen igénylésre a megkeresettnek a hatályos törvények szerint 15 napja van válaszolni, ezt még egyszer 15 nappal meg lehet hosszabbítani, de erről értesíteni kell az első határidő lejártáig az adatokat kikérőt.
A folytatás borítékolható volt: a POSZF nem hogy nem adott ki semmit, de válaszra sem méltatta lapunkat. Emiatt július végén a Pécsi STOP a Transparency International Magyarországhoz fordult segítségért.
A Transparency is közérdekű adatigénylést nyújtott be a színházi találkozót szervező POSZF-hoz, a 2016. január elsejétől keletkezett összes szerződést kikérték. A cég azt közölte, hogy kiadja a kért kontraktusokat, ám ez 330 ezer forintjába kerül az adatigénylőnek. A Transparency ezért szűkítéshez folyamodott, és csupán az Aktor és a POSZF között létrejött szerződéseket kérte ki a POSZF-tól - melyeket aztán meg is kapott.
Az Aktor, mint független szervezet?
A kiadott szerződések szerint a POSZF és az Aktor között azért jött létre együttműködés 2017. június 20-án (vagyis már a tavalyi országos színházi találkozó után 3 nappal), mert a POSZF ugyan előadó-művészeti szervezetek versenyeztetését végzi, de nincs regisztrálva előadó-művészeti szervezetként (bár a tevékenységi köreiben ez is szerepel).
Emiatt viszont nem tudja a Pécsi Országos Színházi Találkozón bemutatott előadások jegybevételei után visszaigényelni a társasági adókedvezményt - tao -, míg az Aktor regisztrált előadó-művészeti szervezetként erre jogosult. A szerződés szerint az Aktort azért vonták be, mert ez a cég jogosult a tao-pénzek lehívására, és az innen befolyó pluszösszeggel lehet növelni a színházi találkozó szakmai programjaira fordítható forrásösszeget.
A tao-törvény értelmében az előző évben keletkezett jegybevétel legfeljebb 80 százalékáig az előadó-művészeti szervezet a következő évben különféle cégektől kérheti, hogy társasági adójuk egy részét ne az államnak, hanem ennek a szervezetnek utalják át. Attól függetlenül, hogy az adó így közvetlenül nem folyik be az államkasszába, attól még ugyanúgy közpénznek minősül.
A színházi életben a tao-pénzek körüli furcsaságokat a G7 gazdasági lap járta körbe három cikkben még januárban, melyeket itt, itt és itt lehet elérni. Azóta egyébként újabb tarolást végzett a tao-pénzek begyűjtésében az egyik cég.
Az együttműködési megállapodás értelmében az Aktor azt vállalta, hogy az átadott jegybevétel utáni tao-pénzt (levonva az adminisztrációs és szervezési költségeket) a következő évi találkozó szervezésére költi. Azt is vállalta, hogy az átengedett jegybevétel, valamint a jegybevétel meghatározott százalékában rögzített, POSZF-ot terhelő jogdíjak megfizetése ellenében átvállalja ezek együttes összegéig a fesztivál-programban fellépő előadó-művészeti szervezetek felé a POSZF-nak fennálló fizetési kötelezettségeit.
Mindezek mellett a POSZF ebben a szerződésben azt is leszögezte, hogy a szervezési feladatokat megosztva látja el az Aktorral közösen. Ez azért furcsa, mert a POSZF tevékenységi köreinek jó része átfedést mutat az Aktoréval (az egyező tevékenységi köröket az itt látható keretes felsorolásban dőlt betűvel szedtük).
A POSZF Nonprofit Kft. főtevékenysége a konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése. Emellett italszolgáltatás; vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység; szakmai érdekképviselet; előadó-művészet; előadó-művészetet kiegészítő tevékenység; alkotóművészet; kulturális képzés; reklámügynöki tevékenység; könyvkiadás; könyv-kiskereskedelem; újság-, papíráru-kiskereskedelem; zene-, videofelvétel kiskereskedelme; éttermi, mozgó vendéglátás; PR, kommunikáció; médiareklám; fényképészet van még felsorolva tevékenységi körként.
Jól látható tehát, hogy az Aktor belépését a tao-törvény felől nézve még el is lehetne fogadni (bár az, hogy a szerződés preambulumában függetlenként van aposztrofálva a cég, az eléggé furcsa), addig a szervezés megosztása már érthetetlen, hiszen a POSZF lefedi szinte az összes olyan tevékenységi kört, amit az Aktor regisztráltatott magának.
2017: átengedett jegybevétel és egyéb kifizetések
A megismert szerződések szerint a POSZF és a különféle színházak és társulatok (illetve a mögöttük álló gazdasági szervezetek) között már létező kontraktusokba utólag, a 2017. június 20-ai dátummal léptették be az Aktort, mint harmadik szereplőt.
Ezzel a lépéssel tavaly a POSZF bruttó 32 581 890 forint (nettó: 25 655 034 forint) jegybevételt engedett át az Aktornak (plusz 645 661 forintnyi jogdíj megfizetését is rájuk hagyományozta).
Mindezek mellett
4 650 000 Ft (plusz Áfa) megbízási szerződés marketing, kommunikáció és archiválás címén;
2 000 000 Ft (plusz Áfa) megbízási szerződés marketing és kommunikációs feladatokra;
3 600 000 Ft (plusz Áfa) vállalkozási szerződés gálaest megrendezésére;
1 800 000 Ft (plusz Áfa) vállalkozási szerződés plakátkiállítás lebonyolítására, installálására, az anyagok begyűjtésére;
500 000 Ft (plusz Áfa) vállalkozási szerződés fesztiválprogram megszervezésére
lett megkötve 2017-ben a POSZF és az Aktor között.
Tavaly tehát nettó 12,55 millió forint került át a POSZF-tól az Aktorhoz a szervezési és egyéb feladatok ellentételezéseként. Ha hozzászámítjuk a nettó átengedett jegyárbevételt, akkor 38 205 034 forint került át az Aktorhoz.
A tavalyi találkozón a POSZF bevétele - saját állításuk szerint - 197 729 292 forint volt, ebből 32 495 573 forint volt a jegybevétel (utóbbi összeg bruttó). A költségek 183 539 342 forintot tettek ki, viszont a találkozóra 160,7 millió forint értékben érkezett támogatás több helyről (szponzorok, pécsi önkormányzat, Nemzeti Kulturális Alap, Magyar Művészeti Akadémia, állam).
Tavaly az Aktornál az Opten céginformációs rendszer adatai szerint az értékesítés nettó árbevétele 39,048 millió forint volt. Az adózott eredményük 3,405 millió forint volt, viszont akadt egy 1,09 millió forintos rövid lejáratú kötelezettségük is.
A cég 2017-es közhasznúsági melléklete szerint nettó 25 655 034 forintos bevételt könyveltek el előadó-művészeti tevékenységből, ám az erre fordított összes kiadásuk 27 488 474 forint volt. A különbséget egyéb bevételi forrásból tudták finanszírozni a mellékletben írtak szerint. A tao-törvény értelmében a tavalyi bevételük után 20 524 027 forintot fogadhat be az Aktor a 2017-es évre vonatkoztatva.
Az Aktorban a statisztikai adatok szerint egy, azaz 1 fő dolgozott 2017-ben.
2018: szalad a szekér
Idén is hasonló együttműködési szerződést kötött egymással a POSZF és az Aktor június 18-án (vagyis a színházi találkozó után 2 nappal), ebbe a kontraktusba azonban már belekerült egy kitétel. Eszerint amennyiben "a POSZF által átengedett jegybevétel összege nem fedezi az Aktor által fizetendő produkciók összköltségét, POSZF köteles a különbözetet Aktor részére megfizetni."
Erre szükség is volt, mert a produkciók nettó összege 248 749 forinttal meghaladta a nettó átengedett jegybevételt. (A nettó átengedett jegyárbevétel 32 279 536 forint volt - ez bruttóban számolva 40 995 006 forintot jelent.)
Idén a POSZF-tól ezen kívül az Aktorhoz a következő összegek lettek átmozgatva:
700 000 Ft (plusz Áfa) megbízási szerződés a POSZT 2019-es válogatás adminisztrációs feladataira (havi 100 000 Ft-os számlák, plusz Áfa);
10 500 000 Ft (plusz Áfa) megbízási szerződés marketing, PR és adminisztrációs feladatokra (négy részletben számlázva);
3 800 000 Ft (plusz Áfa) megbízási szerződés szállás- és utazástervezési feladatokra (három részletben számlázva);
1 200 000 Ft (plusz Áfa) megbízási szerződés a POSZT regisztrációs és adminisztrációs, informatikai alapú rendszere kidolgozására;
3 300 000 Ft (plusz Áfa) vállalkozási szerződés gálaest megszervezésére és lebonyolítására;
5 620 000 Ft (plusz Áfa) vállalkozási szerződés jegyértékesítéssel kapcsolatos feladatok ellátására (három részletben számlázva);
- 14 210 000 Ft (plusz Áfa) vállalkozási szerződés fesztiválprogram produkcióvásárlási feladatainak ellátására (két részletben számlázva, azzal a kikötéssel, hogy 14 millió forintot és plusz Áfát ténylegesen produkciók megvásárlására kell fordítania az Aktornak);
8 200 000 Ft (plusz Áfa) vállalkozási szerződés fesztiválprogram szervezésére és lebonyolítására (négy részletben számlázva).
Idén tehát az Aktor nettó 47 530 000 forintot (ha kivonjuk belőle a produkcióvásárlásra fordítandó 14 millió forintot, akkor 33 530 000 forintot) söpört be a POSZF-tól. Ha ehhez hozzáadjuk még az átengedett nettó jegyárbevételt, akkor az eredmény 79 809 536 forint (ha levonjuk a 14 millió forintos produkcióvásárlási kikötést, akkor 65 809 536 forint).
Az idei találkozóra a POSZF az államtól 70, míg a pécsi önkormányzattól elviekben 40 millió forintot kapott. Ehhez még hozzászámolhatjuk a tao-törvény által beérkező 20 millió forintot is. Hogy az államtól érkező pénzekbe vajon bele van-e számítva az NKA, az MMA és más szervezetektől érkező támogatás, azt nem tudni, mivel a 2018-as találkozó zárszámadását 2019. május 31-ig kell elkészíteni.
Az már borítékolható, hogy az idei nettó 32,27 millió forintos jegyárbevételből 25,82 millió forintnyi tao-keretösszeget lehet összerakni.
A pénz nyomában
Mivel a cégben tavaly egy ember dolgozott, felmerül a kérdés, hogy a POSZF-tól az Aktorba átcsatornázott összegek hová kerültek tovább?
Több mint valószínű, hogy ebből a pénzből további alvállalkozók lettek kifizetve (és mivel a POSZF és az Aktor megosztva szervezte a találkozót tavaly és idén, így gyaníthatóan a POSZF-nak az Aktoron kívül is vannak alvállalkozói).
Hogy a kérdésben tisztán láthassunk, további közérdekű adatigénylést indítottunk a két cég felé.
Transparency International: erősen aggályos az ügy
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi vezetője a Pécsi STOP-nak úgy fogalmazott, erősen aggályos az, hogy a közpénzből működő POSZF a bevételei egy részét a saját vezetői érdekeltségébe tartozó cégnek adja át.
Ligeti szerint az ügyben a tulajdonosi jogokat immár csak közvetetten gyakorló pécsi városházának kellene intézkednie.
A korrupcióellenes civil szervezet azt fontolgatja, hogy hivatalosan is kezdeményezi Páva Zsolt polgármester intézkedését
- tette hozzá a szervezet jogi vezetője.
Újra bizalmat szavaztak a POSZF vezetőinek
A színházi találkozót szervező POSZF október 9-én adott ki egy közleményt, mely szerint a találkozó tulajdonosai (a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. többségi tulajdonos, valamint a Magyar Színházi Társaság és a Magyar Teátrumi Társaság) újabb három évre, 2021. december végéig szavaztak bizalmat a POSZF vezetőinek (Magyar Attila, Szűcs Gábor "Medve" és Kővári Zsuzsanna).
Mindezek mellett a Szakmai Tanácsadó Testület tagságát és vezetőjét is felkérték a további három évre.
A Felügyelő Bizottság tagjainak 2018. december 7-től Kárpáti Péter gazdasági szakembert, Dr. Turi Ákos jogászt és Vidákovics Szláven színművészt, színigazgatót kérték fel.
Mellékzönge: Siklóson hiába várták az Aktort
Még tavaly januárban cikkezett arról a Siklósi Hírek, hogy Pécs kulturális vezetése azzal kereste meg a siklósi városvezetést, hogy "szeretnék segíteni a kulturális életét, rendezvényeit azzal, hogy a kormány által jóváhagyott kulturális TAO pénzekre Siklós is jó eséllyel pályázzon. A rendezvényekre benyújtható pályázatokhoz egy együttműködés jelentené az alapot."
Az is felmerült a cikk szerint, hogy a 2017-es alapozás után 2018-ban a siklósi vár mint külső POSZT-helyszín szerepelhetne.
A cikk írása közben bukkantunk rá egy regiszterre a Pest Megyei Kormányhivatal honlapján, mely a nyilvántartott előadó-szervezeteket sorolta fel 2018. szeptemberi dátummal.
Az Aktor is szerepelt köztük, ám fenntartóként a siklósi önkormányzat volt ott megadva.
A Pécsi STOP ezért megkereste a siklósi városházát, hogy mikortól is lettek az Aktor fenntartói, és milyen feladatokra és mennyiért kötöttek szerződést a céggel.
Emailben feltett kérdéseinkre Balázs Csaba alpolgármester válaszolt, aki szerint Siklós nem fenntartója az Aktor Produkció Közhasznú Nonprofit Kft-nek.
Mindössze egy közszolgáltatási szerződést kötöttek a céggel még tavaly a 54/2017. (III.30.) képviselő testületi határozat értelmében, de
"ezen kívül más nem történt, nem a mi hibánkból. Sajnos a cég azóta sem jelentkezett, nem valósult meg érdemi együttműködés. Mi nyitottak voltunk. Örültünk volna, ha működik az együttműködés és a várban megvalósulnak a színházi programok, és mi közreműködhettünk volna azok lebonyolításában"
- írta válaszában az alpolgármester, aki még hozzátette, a siklósi önkormányzat a kérdéses időpontban (2017 elejétől 2018. augusztus végéig) nem, illetve sosem fizetett a cég felé.
A cikket a Transparency International Magyarország segítségével készítettük.
Szerző: Vidó Gábor T.
Forrás: Pécsi STOP
|
Két év alatt 118 millió forintot csorgattak át a POSZT vezetői a saját cégükbe
|
Nettó jegyárbevételekkel és különféle megbízásokkal tavaly és idén összesen 118 millió forintot sikerült a Pécsi Országos Színházi Találkozót szervező POSZF-nak egy olyan cégbe átpumpálnia, melyet 2017-ben alapítottak a POSZF vezetői. A Transparency International Magyarország szerint ez eléggé aggályos.
| null | 1 |
https://pecsistop.hu/regio/ket_ev_alatt_118_millio_forintot_csorgattak_at_a_poszt_vezetoi_a_sajat_cegukbe/496676
|
2018-10-17 17:46:59
| true | null | null |
Pécsi Stop
|
Előző cikkünkből kiderült, hogy bár még egy kapavágás sem történt Paks 2 kapcsán, csak bérekre és járulékokra már elment 15 milliárd forint. Ebben a cikkben arról lesz szó, mennyi közpénzbe került az, hogy Magyarország nem rendezett olimpiát Budapesten.
Bár összegyűltek a szükséges aláírások, mégis népszavazás nélkül döntött a Fővárosi Közgyűlés 2017 márciusában arról, hogy az előzetes tervekkel ellentétben Budapest nem indul el azon a pályázaton, amelynek esetleges megnyerése után olimpiát rendezhetett volna a főváros. Az indulást egészen addig a Budapest 2024 Zrt. neű cég szervezte.
A pályázati procedúrát a megvalósíthatósági tanulmányban 10 milliárd forintra becsülték, a hivatalos számokból viszont úgy tűnik, hogy a cég bőven túllépte ezt a keretet. Például, csak úgynevezett „anyagjellegű ráfordításokra” 2016-ban és 2017-ben összesen 14,9 milliárd forint ment el, személyi jellegű juttatásokra, tehát bérekre és járulékokra pedig további 1,5 milliárd forint. Ez pedig így már összesen 16,4 milliárd forint.
Hogy „anyagjellegű ráfordítások” alatt pontosan mit kell érteni, azt a beszámolókban nem fejtették ki, a Közbeszerzési Értesítőből viszont valamelyest képet kaphatunk róla. A Budapest 2024 Zrt. 2016-ban például 1,3 milliárd forintot költött kommunikációra, majd 2017-ben újabb 719 millió forintot, ez összesen 2 milliárd forint.
További 3 milliárd forint értékben kötöttek keretszerződést médiavásárlásra (az egyik nyertes Csetényi Csaba egyik cége volt), és 7,2 milliárd forintra szerződtek a pályázattal kapcsolatos külső szakmai tanácsok ellátására. Utóbbi két szerződés esetében nem tudjuk, hogy végül mennyi pénzt fizettek ki.
A pikáns költségek közé sorolható az irodabérlés is, hiszen a cég azután is fizetett egy helyiséget, miután kiderült, hogy bezárják – havi 2200 euróért (700 ezer forint) az Eiffel Palace-ban, amit Schmitt Pál volt köztársasági elnök használt.
Egy ideig azután is fizettek embereket, hogy lehúzták a rolót, mint azt a végelszámolásért felelős Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft-től megtudtuk, 2017. október-december között 2 fő részmunkaidős foglalkoztatott, míg 2018. január-június közötti időszakban 1 fő részmunkaidős alkalmazott látta el a végelszámoláshoz kapcsolódó adminisztratív feladatokat. A társaságnál ugyanakkor ma már nem dolgozik senki – árulták el.
Kérdésünkre elmondták azt is, hogy a végelszámolás nagyjából mostanában zárul le, „a részvényesek 2018 őszén döntenek a záró beszámoló, a kapcsolódó adóbevallások és a végelszámolásához szükséges egyéb dokumentumok elfogadásáról”.
|
Másfél év alatt több mint 16 milliárd forintot költöttek el a befuccsolt olimpiát szervező cégnél
|
Előző cikkünkből kiderült, hogy bár még egy kapavágás sem történt Paks 2 kapcsán, csak bérekre és járulékokra már elment 15 milliárd forint. Ebben a cikkben arról lesz szó, mennyi közpénzbe került az, hogy Magyarország nem rendezett olimpiát Budapesten.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2018/10/17/masfel-ev-alatt-tobb-mint-16-milliard-forintot-koltottek-el-a-befuccsolt-olimpiat-szervezo-cegnel/
|
2018-10-17 17:52:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Magyar Közlöny;lakástakarék;Bozsik Stadion;
2018-10-17 21:28:14
Lakástakarék helyett: 17 milliárdért épülhet az új Bozsik-stadion
Kiemelt ügy lesz a kispesti stadion építése, a következő két évben milliárdokat ölnek a Honvéd nyolcezer fősre tervezett új komplexumába. És ezzel is Orbán-közeli vállalkozók járnak jól.Kiemelt ügy lesz a kispesti stadion építése, a következő két évben milliárdokat ölnek a nyolcezer fősre tervezett komplexumba. És ezzel is Orbán-közeli vállalkozók járnak jól.
A foci mindenek felett – ezt üzeni a szerdai Magyar Közlönyben megjelent két kormányrendelet: egyikük kiemelt üggyé teszi a Kispestre tervezett Bozsik József-stadion építését – ez azt jelenti, hogy az építkezéshez szükséges telekügyletek akkor is rendezettnek számítanak, ha a telek helyi építési szabályzat szerinti kialakítása még nem történt meg.
A másik határozat pedig rögzíti, hogy mennyibe kerül majd a 8000 fő befogadására alkalmas fedett, UEFA 4. kategóriájú stadion: a felső összeghatár szerint összesen 16,98 milliárd forintot költhetnek rá, ebből 12 789 100 000 forintot jövőre, 4 199 600 000 forintot pedig 2020-ban kell biztosítson a Miniszterelnökséget vezető miniszter, vagyis Gulyás Gergely.
A Nemzeti Sport már napokkal előre jelezte az örömhírt, hogy hamarosan kezdődhet a stadionépítés: cikkükben arra is kitértek, hogy kik nyerték el az erre kiírt közbeszerzési tendert – magyarán, kik járnak jól az állami megbízással.
Talán senki sem lepődik meg azon, hogy a Felcsúton is szorgoskodó Pharos 95 Sportpályaépítő Kft. és a West Hungária Bau Kft. építheti fel a klub új stadionját. Előbbit céget Végh Gábor vezeti, aki közös VIP-páholyból nézhetett meccset Orbánnal, utóbbi pedig a győri Paár Attila érdekeltsége, aki korábban Tiborcz István üzlettársa volt, és vállalkozása hasít az állami beruházásokon.
|
Lakástakarék helyett: 17 milliárdért épülhet az új Bozsik-stadion
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3012420_lakastakarek-helyett-17-milliardert-epulhet-az-uj-bozsik-stadion
|
2018-10-17 21:28:00
| true | null | null |
Népszava
|
|
Simonka György;
2018-10-17 14:04:21
Felfüggesztené Simonka mentelmi jogát a Legfőbb Ügyészség
Komoly a bűnlajstrom, az okozott vagyoni hátrány meghaladja az 1,4 milliárd forintot, és ennek a fele készpénzben vándorolhatott egyenesen a fideszes képviselőhöz, Simonka Györgyhöz. Gyanúsítottként hallgatnák ki.
A bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt Polt Péter legfőbb ügyész az Országgyűlés elnökénél Simonka György fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztésére tett indítványt - olvasható a közleményben.
A megalapozott gyanú szerint Simonka uniós támogatásokat akart jogellenesen megszerezni. Komoly megpályázható pénzekről tudott előre, ezért 2009 év végén elhatározta, hogy egy olyan személyi kört épít fel, melynek az volt a célja, hogy a beruházások megvalósítása során, a döntéshozókat megtévesztve, egymással összehangoltan,
A beruházásokat és az eszközbeszerzéseket felülárazták, és olcsó ingatlanokat fiktív értékbecsléssel szerepeltettek az elismerési tervekben. Az okozott vagyoni hátrány meghaladja az 1 milliárd 400 millió forintot. Az ügyészség szerint Simonka György országgyűlési képviselő cselekményei a következők megállapítására alkalmasak:
A közlemény szerint Simonka meghatározta azt is, hogy az egyes beruházásokat megvalósító cégek képviselői a nekik átutalt, vagyis
A Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben eddig 29 személyt hallgatott ki gyanúsítottként, és ha mentelmi jogát elveszt, Simonka is köztük lesz.
Azt egyelőre nem tudni, hogy a mentelmi bizottság mikor ül össze az ügyben, a bizottság titkárságán ugyanis nem adtak erről felvilágosítást.
|
Felfüggesztené Simonka mentelmi jogát a Legfőbb Ügyészség
|
Komoly a bűnlajstrom, az okozott vagyoni hátrány meghaladja az 1,4 milliárd forintot, és ennek a fele készpénzben vándorolhatott egyenesen a fideszes képviselőhöz, Simonka Györgyhöz. Gyanúsítottként hallgatnák ki.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3012335_felfuggesztene-simonka-mentelmi-jogat-a-legfobb-ugyeszseg
|
2018-10-17 14:36:00
| true | null | null |
Népszava
|
Fót város érdekeivel ellentétesnek minősítette a képviselő-testület szeptember 26-i határozatát Bartos Sándor fideszes polgármester, amely a JK Economy Zrt.-vel kötött szerződés azonnali felmondását rendelte el: újratárgyalásra visszavette az előterjesztést. Bartosnak két hete volt visszatartani a szerződés felmondását.
A fóti polgármester ragaszkodása a szintén fóti JK Economy Zrt.-hez (JKE) érthető, hiszen már kiválasztását is maga kezdeményezte. Ahelyett, hogy nyílt eljárást alkalmazott volna képviselő-testületi felhatalmazással, a városvezetés három cégtől kért ajánlatot a városi kommunikációs tevékenység javítására, nehogy "kifussanak" az időből.
A 2017. február 1-én a megszólított pályázók mindegyike nettó 15 millió forintot meg nem haladó ajánlatot adott. Ez az értékhatár megegyezik azzal, amely alatt 2017. januártól szolgáltatás megrendelése esetén mellőzhető a közbeszerzési eljárás. A JKE nettó 14 millió 260 ezer forintos ajánlatával nyert, „versenytársai” nettó 14 millió 860, illetve 14 millió 900 ezer forintos ajánlataikkal elbuktak.
Mint arról korábban beszámoltunk, Bartosnak nem ez az első kényelmetlen ügye.
Nyomozás indult a fideszes polgármester félmilliárdos engedékenysége miatt
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt rendelt el nyomozást egy fóti ingatlanügyben a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság. A feljelentés szerint a polgármester 500 millió forint, a településnek járó összegről felhatalmazás nélkül mondott le. A polgármester szerint nem érte veszteség a várost.
Pedig szóltak előre
Az ajánlatok értékbeli egybeesése azért feltűnő, mert Bartos ajánlatkérő levelében csupán a 16 feladattípust sorolta fel, de egyéb iránymutatást nem adott, hogy azokat milyen formában, milyen rendszerességgel, milyen feltételekkel kéri. Mindenesetre a három pályázó hasonlóan gondolkodhatott a stratégiai tanácsadásról, erre utal ajánlati áraik homogenitása.
Fót látképe
Fotó: Wikipédia
Az egész ajánlatkérési eljárást a Pest Megyei Kormányhivatal írásban a döntéshozatal előtt jogi szempontból aggályosnak minősítette. A szerződésből a hivatal szerint a legalapvetőbb rendelkezések hiányoztak: nincs egzakt feladat-megjelölés, nincsenek határidők, nincs utalás a számonkérhetőségre, egyedül a havi megbízási díj kőbe vésett.
Mindez nem zavarta a szerződés megkötésének utat engedő hat képviselőt: a JKE-vel 2017. március 1-től szerződött Fót. Az önkormányzati ciklus végéig, 2019. október 31-ig havonta nettó 445 ezer forintot fizet stratégiai kommunikációs tanácsaiért.
Szemet szúrt
A cég kiválasztásának történetében különösen bájos, hogy Fót jegyzője egy héttel azelőtt kérte, hogy kapjanak a leendő győztestől egy szerződésmintát, hogy a képviselő-testület elbírálta volna a pályázatokat.
A JKE szerény tevékenysége Vargha Nóra független képviselőnek tűnt fel, akinek a javaslatára döntött a képviselő-testület a szerződés felmondásáról. A képviselőnő nem látta a nyomát annak, hogy a JK Economy bármilyen kríziskommunikációs munkát végzett volna a városiak hatékony tájékoztatása érdekében a tavaszi árvizek idején, a meghiúsult lomtalanítás, valamint a 2/A út továbbépítése jelentette, Fótot érintő közlekedési változásokról.
Ráadásul a képviselő-testület nem tárgyalta, Vargha Nóra sem kapta meg a város kríziskommunikációs tervét, amelyet akár alkalmazhattak volna. Ezt szintén a tanácsadónak kellett volna elkészíteni, de 19 hónap is kevés volt hozzá.
Szűkszavú kommunikáció
A JKE havi teljesítési igazolásai egyébként sem bővelkedtek a részletekben, egy-egy mondatban elintézték. A lapunk birtokába került egyik teljesítési igazolás a következőket tartalmazza: „Feladatok: általános kommunikációs döntéshozás, a kommunikáció stratégiai irányainak meghatározása, súlypontok meghatározása; előző pont alapján fő üzenetek meghatározása, ezzel kapcsolatos brainstormingok generálása, levezetése; PR-akciók kreálása, szakmai levezetése.(…) Fenti feladatokat a JK Economy Zrt. teljes körűen ellátta, a további feladatok megvalósítása a szerződésnek megfelelően történik.”
Na, hány millió van abban a táskában és kinek viszik?
Vargha szerint felesleges a további együttműködés a céggel, mivel nem teljesült az eredeti célkitűzés, „a lakosság felé irányuló és az interaktív kommunikáció fejlesztése elsőrendű és kiemelten sürgős feladat” teljesítése. Ezért nyújtotta be az szerződés azonnali hatályú felmondásáról, és a céggel való elszámolásról szóló előterjesztését.
A képviselőnő lapunk megkeresésére nem kívánt nyilatkozni, Bartos Sándor polgármester nem reagált írásban küldött kérdéseinkre. A JK Economy 2017 tavaszától folyamatosan NAV végrehajtás alatt áll, a legutóbbi eljárás csak egy hete, október 3-án ért véget.
|
Rejtélyes okból ragaszkodik milliókért dolgozó tanácsadójához a fideszes polgármester
|
Fót város érdekeivel ellentétesnek minősítette a képviselő-testület szeptember 26-i határozatát Bartos Sándor fideszes polgármester, amely a JK Economy Zrt.-vel kötött szerződés azonnali felmondását rendelte el: újratárgyalásra visszavette az előterjesztést. Bartosnak két hete volt visszatartani a szerződés felmondását.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/rejtelyes-okbol-ragaszkodik-milliokert-dolgozo-tanacsadojahoz-a-fideszes-polgarmester-114266
|
2018-10-11 08:55:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Indítványozza Simonka György országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését a Legfőbb Ügyészség. Az indítványt a sajtóközlemény szerint bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt, a Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozás eredményei okán rendelte el Polt Péter legfőbb ügyész.
Az ügyben felmerült megalapozott gyanú lényege szerint Simonka György tevékenysége a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek (a továbbiakban TÉSZ) által igénybe vehető, az Európai Uniótól és a hazai költségvetésből származó támogatások jogellenes megszerzésére irányult.
A termelői szervezetek ugyanis az elismerési tervben szereplő beruházásokhoz, eszközbeszerzésekhez az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint az uniós támogatáson túlmenően a tagállami költségvetésből is támogatásban részesülhettek.
Az ügyészség közlése szerint Simonka György tisztában volt azzal, hogy jelentős összegű pályázati források nyílnak meg, ezért 2009 év végén elhatározta, hogy mások segítségével, azok cégeinek a felhasználásával egy olyan személyi kört épített fel, melynek az volt a célja, hogy a beruházások megvalósítása során, a döntéshozókat megtévesztve, egymással összehangoltan, európai uniós, illetve a hazai költségvetésből származó, vissza nem térítendő támogatás igénybevételével jogtalan vagyoni haszonhoz jussanak.
Simonka György és Budai Gyula falatoznak
Fotó: Kallos Bea / MTI
Simonka György és társai a beruházásokat és az eszközbeszerzéseket felülárazták, vagyis a kérelmekben valótlan adatokat tüntettek fel azért, hogy jogellenesen megnövelt összegű támogatásokat vegyenek fel.
Az ingatlanokat olcsón megszerezték, majd azokat minimális fejlesztéssel, fiktív értékbecsléssel szerepeltették az elismerési tervekben. A beszerzett eszközök döntően használtak voltak, amelyek csak töredékét képviselték az értük kifizetett összegnek.
Simonka György meghatározta azt is, hogy az egyes beruházásokat megvalósító cégek képviselői a nekik átutalt, vagyis felülárazott vállalkozói díj mekkora részét – általában 45 százalékátát – szolgáltassák vissza neki készpénzben.
Simonka a vád szerint
két rendbeli, felbujtóként, bűnszervezetben elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének,
két rendbeli, bűnszervezetben, gazdálkodó szervezet részére tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntettének,
két rendbeli vesztegetés elfogadása bűntettének,
két rendbeli, társtettesként bűnszervezetben elkövetett, kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntettének,
két rendbeli folytatólagosan, és felbujtóként elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének megalapozott gyanúja megállapítására alkalmas.
A nyomozás során eddig beszerzett adatok alapján az ügyészség úgy tudja, a Simonka György rendelkezései szerint lebonyolított beruházások kapcsán okozott vagyoni hátrány meghaladja az 1 milliárd 400 millió forintot.
A Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben eddig 29 személyt (ügyvezetőket, alvállalkozókat, hozzátartozókat, bizalmi embereket, vesztegetéssel érintetteket) hallgatott ki gyanúsítottként, akik valamennyien szabadlábon védekeznek.
Simonka mentelmi jogának felfüggesztése esetén nyílik lehetőség a kihallgatására.
|
A Legfőbb Ügyészség kezdeményezi a fideszes Simonka György mentelmi jogának felfüggesztését
|
Indítványozza Simonka György országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését a Legfőbb Ügyészség. Az indítványt a sajtóközlemény szerint bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt, a Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozás eredményei okán rendelte el Polt Péter legfőbb ügyész.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/szervezett-bunozes-miatt-a-legfobb-ugyeszseg-kezdemenyezi-a-fideszes-simonka-gyorgy-mentelmi-joganak-felfuggeszteset-114395
|
2018-10-17 09:05:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Megalapozott lehet a jegybank álláspontja, miszerint az Altus Portfólió jogosulatlan pénzügyi tevékenységet végzett, ugyanis a Budapesti IX. Kerületi Ügyészség helyt adott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) panaszának, a Budapesti Rendőr-főkapitányság feljelentést elutasító határozatát hatályon kívül helyezte, és a nyomozás elrendelésére hívta fel a hatóságot – közölte a Magyar Idők megkeresésére Bagoly Bettina.
A Fővárosi Főügyészség szóvivője elmondta: a kerületi ügyészség előzőleg megvizsgálta az MNB panaszát, és megállapította, hogy a feljelentés-kiegészítés során beszerzett, valamint a panaszban szereplő újabb adatok alapján a felvetett bűncselekmény gyanúját kizárni nem lehet.
Ismert: a jegybank augusztusban 15 millió forint bírságot szabott ki a Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára vezette Altus Portfólióra engedély nélküli pénzkölcsönnyújtás miatt, és azonnali hatállyal megtiltotta a jogsértő szolgáltatás folytatását, egyúttal büntetőfeljelentést tett az ügyben.
Az MNB megállapította, hogy a társaság két év alatt mintegy 400 millió forintnyi pénzkölcsönt nyújtott jogosulatlanul magánszemélyeknek, társaságoknak, köztük a mintegy 6,3 milliárd forintos költségvetési csalással gyanúsított Czeglédy Csaba cégének.
A jegybank feljelentése alapján a IX. Kerületi Ügyészség rendelt el feljelentéskiegészítést, amelynek teljesítésével a Budapesti Rendőr-főkapitányságot bízta meg, ám a rendőrség bűncselekmény gyanújának hiányában elutasította, hogy nyomozást kezdjen az ügyben.
Az MNB ezután élt panasszal, mondván: a lépés szakmai kötelességük, mivel a nyomozó hatóság elutasító érvei szakmailag nem megalapozottak, ugyanakkor a jogosulatlan pénzügyi tevékenység ellen nemcsak felügyeleti, hanem büntetőjogi eszközökkel is fel kell lépni.
– A rendőrség egyik érve szerint például a hitelt nyújtó cég által kikötött és az adós által elfogadott kamat nem tekinthető ellenértéknek, ilyennek csak a regisztrációs díj vagy a kezelési költség minősülne. Ez teljesen ellentétes a közgazdaság alapelveivel, a jogszabályokkal és a hazai bírói gyakorlattal is – hangsúlyozta a panasz megtételekor Barnóczki Péter.
A jegybank igazgatója az Altus által végzett jogosulatlan tevékenység nagyságrendjének érzékeltetésére kifejtette: számos, MNB-engedéllyel rendelkező, üzletszerű kölcsönnyújtást végző pénzügyi vállalkozás nem éri el az Altus tevékenységének volumenét, amely ráadásul nem rendelkezik engedéllyel.
Amikor az MNB panasszal élt, Dobrev Klára közösségi oldalán azt írta, „sok hazugság, félrevezetés után kiderült, minden erőfeszítésük ellenére még Orbán rendőrsége sem tudja bizonyítani, hogy ez akár csak felvetné bűncselekmény gyanúját. De nyugodtan támadjanak. Továbbra is erővel és sok derűvel várom.”
|
Az ügyészség elrendelte a nyomozást az Altusnál
|
Megalapozott lehet a jegybank álláspontja, miszerint az Altus Portfólió jogosulatlan pénzügyi tevékenységet végzett, ugyanis a Budapesti IX. Kerületi Ügyészség helyt adott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) panaszának, a Budapesti Rendőr-főkapitányság feljelentést elutasító határozatát hatályon kívül helyezte, és a nyomozás elrendelésére hívta fel a hatóságot – közölte a Magyar Idők megkeresésére Bagoly Bettina.
| null | 1 |
https://www.magyaridok.hu/belfold/az-ugyeszseg-elrendelte-a-nyomozast-az-altusnal-3586751/
|
2018-10-18 05:50:00
| true | null | null |
Magyar Idők
|
A NAV nyomozói pár nappal ezelőtt annak ellenére megszüntették a nyomozást a KLIK gyanús szoftvervásárlásainak ügyében, hogy ők maguk is leírták:
a Klebelsberg Központ félmilliárd forintot fizetett ki olyan szoftverekért, amiket senki se látott.
30 millió forintot fizetett ki a KLIK egy olyan tanulmányért, aminek a szövege 100 százalékban megegyezett egy már kifizetett másik tanulmányéval.
az ügyben két kormányszerv is súlyos visszaélésekre utaló nyomokat talált.
a nyomozás megszüntetésére az a legvalószínűbb magyarázat, hogy a KLIK egyik korábbi elnöke, Pölöskei Gáborné, aki történetesen Áder János húga, korábban nyilvánosan beleállt az ügybe és levélben bizonygatta, hogy nincs itt semmi látnivaló.
Duplacsavar: mindezt annak ellenére műveli a NAV Bűnügyi Igazgatósága, hogy egyébként kizárt, hogy Pölöskei Gáborné sáros legyen az ügyben.
Nem létezhet annyira gyanús gazdasági kavarás, amit ne lennének képesek eltussolni a NAV nyomozói - legalábbis így tűnik egy, a 444 birtokába került nyomozást lezáró határozatból.
Az alapügy jól dokumentált és a hasonló ügyekhez képest ráadásul egészen jól érthető kívülállóknak is.
A szélbe szórták 2 milliárd forint háromnegyedét
Az állami iskolákat felügyelő Klebelsberg Központ 2013-ban megnyert egy 10 milliárd forintos, a hazai oktatás korszerűsítését célzó pályázati keretösszeget, amiből 8,5-et állt az EU és 1,5 milliárdot a magyar költségvetés. A pénz egy részéből - 2 milliárd forintból - egy rakás új informatikai rendszert rendeltek meg.
A gigantikus szoftverbeszerzést azzal indokolták, hogy az informatikai fejlesztés majd hatékonyabbá teszi az iskolák működését és csökkenti az adminisztrációt.
Az új számítógépes rendszerek élesítésének a határideje 2015. ősze volt, amit némi késéssel ugyan, de képesek voltak tartani. Mármint papíron: a KLIK illetékese 2015. novemberében ugyanis készre jelentette a megrendelt szoftvereket és aláírta a teljesítésigazolásokat, majd ki is fizették a beszállítókat. Maga a KLIK pedig innentől azt kommunikálta kifelé, hogy az új rendszerek működnek.
Csakhogy a valóság az volt, hogy a rendszerek egy jelentős része egyáltalán nem készült el, egy másik, ennél is nagyobb részük elkészült, de meg sem próbálták használni, egy részét használták egy kicsit, de nem működött jól, ezért áttértek valami másra, és csak a programok kisebb része bizonyult a való életben is használhatónak.
A poén az, hogy ezt nem én újságíró mondom, de nem is egy független vagy ellenzéki szakértő vagy akár az EU valamelyik korrupciófelderítő szerve, hanem maga az akkoriban Lázár János vezette, fideszes Miniszterelnökség. Az ügy ugyanis annyira büdös volt még magának a kormánynak is, hogy abban két fideszes kormányzati szerv is saját vizsgálatot folytatott:
Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF), ami a Pénzügyminisztériumon belül működő, az EU-támogatásokat ellenőrző részleg
és a Miniszterelnökség.
Az utóbbi azt állapította meg, hogy a szoftverekre kifizetett, összesen 2 milliárd forintből bő 550 millióért készült valódi, a gyakorlatban használt szoftver, 878 millióért fizikailag létező, de a KLIK által nem használt (vagyis magyarul teljesen felesleges, de legalább elkészült) program, és
515 millió forintot olyan programokért fizetett ki a KLIK, amiket semmilyen formában nem találtak a Miniszterelnökség revizorai.
Vagyis bő félmilliárdot olyan termékekre fizettek ki, amiket az ellenőrzés idején még a forma kedvéért sem tudtak bemutatni a revizoroknak.
Lázár János kancelláriaminiszter egy 2018. márciusában tartott Kormányinfó sajtótájékoztatón ennek megfelelően be is jelentette, hogy a KLIK-nek vissza kell fizetnie 1,2 milliárd forint EU-támogatást a szoftverbeszerzéseinek szabálytalansága miatt.
(Vicces elem az ügyben, hogy Lázár nyilvános beismerése előtt mindössze pár héttel a Fővárosi Főügyészség még határozottan állította, hogy a világon semmi gond nem volt a KLIK-es szoftverbeszerzéssel. Lázár bejelentése után viszont a KLIK vezetése volt kénytelen rendőrségi feljelentést tenni az ügyben.)
Az EUTAF vizsgálata szintén durva szabálytalanságokat talált, ők azt mondták ki a végén, hogy a 2 milliárdból szerintük 932 millió forint elköltése nem alátámasztható, ezért a projektet "nem működő" státuszúnak minősítették.
De mit művelt Áder húga?
A későbbiek szempontjából kulcsfontosságú tény, hogy az esetleges bűncselekményekhez, vagyis a nem létező vagy nem használható szoftverek leigazolásához és kifizetéséhez Pölöskei Gábornénak egészen biztosan nem volt, nem is lehetett köze. A döntő események ugyanis 2015. őszén zajlottak, Pölöskei Gábornét pedig csak 2016. tavaszán nevezték ki a KLIK vezetőjének és előtte sem ott dolgozott, hanem az Emberierőforrás-minisztériumban volt helyettes államtitkár, és ebben a minőségében még kifejezetten sokat kritizálta is a KLIK működését. A KLIK élén ráadásul csak rövid időt töltött el, nem egészen egy évre rá, 2017. januárjában már az NGM helyettes államtitkári székébe ült át.
Na de akkor hogy kerül egyáltalán itt a képbe?
Úgy, hogy miután Hadházy Ákos, akkor még LMP-s parlamenti képviselő, aki az EU-pénzek ellopásának felderítésére szakosodott, már 2016-ban tippet kapott, hogy a KLIK kifizetett szoftverei a sikerpropaganda ellenére igazából nem működnek, az ügyben levélben kereste meg az elnöki székbe akkor beleülő Pölöskeinét. Aki egy levélben olyan választ adott neki, amiből úgy tűnt, hogy a programokkal minden rendben van. (A levél itt olvasható el teljes egészében.)
A 2016. december 19-én elküldött válaszlevélben Pölöskeiné egy kis táblázatban a következő konkrét programokat sorolta fel, a beszerzési árukkal együtt
HR rendszer
tanügyi rendszer
egységes adatbekérő
vagyongazdálkodási rendszer
beszerzési rendszer
közös szolgáltatások (Microsoft)
extranet
vezetői információs rendszer
kereseti adattár
A levélben ezeket a programokat - bár ezekkel a szavakkal nem mondja ki, hogy működnek és használják őket - egyértelműen úgy emlegeti, mintha működnének és használnák őket, és szót sem ejt arról, hogy bármelyikkel probléma lenne.
Csakhogy amikor az ügyre egyre jobban rápörgő Hadházy hosszas próbálkozás után, 2017. nyarán végre fizikailag is be tudott jutni a KLIK szoftverszobájába, ott a következőket tudta meg Pölöskeiné utódjától és szervezet vezető informatikusaitól a fenti programokról:
HR rendszer - nem használják
tanügyi rendszer - nem használják, csak egyszer, a 2016-os beiratkozási szezonban vetették be, utána lecserélték
egységes adatbekérő - nem használják
vagyongazdálkodási rendszer - nem használják, de állítólag majd feltöltik
beszerzési rendszer - nem használják
vezetői információs rendszer - nem használják
Vagyis Pölöskei Gáborné nem működő rendszerekről írt úgy, mintha a KLIK használná azokat, egy helyen szó szerint azt állítva a levélben, hogy "Ezek a szakrendszerek nem az iskolákban, hanem a KLIK szervezeti egységeinél érhetők el."
Hogy az ellenzéki politikus pár hónappal később a helyszínen leplezze le, hogy a szakrendszerek jellemzően még a KLIK központjában sem elérhetőek. Hadházy Ákos ezt innentől természetesen jó sokszor a kormány orra alá dörgölte a nyilatkozataiban, minden alkalommal felemlegetve Pölöskeiné nevét.
Csakis ez magyarázhatja - más racionális magyarázata ugyanis nem nagyon lehet dolognak - hogy a politikusnak az ügyben tette feljelentése után a NAV Bűnügyi Igazgatósága ugyan nyomozni kezdett, de néhány nappal ezelőtt bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást.
A megszüntető határozat a maga módján hihetlenül szórakoztató olvasmány. A szerzője ugyanis felsorolja benne a két korábbi vizsgálat összes, ebben a cikkben is megemlített ledorongoló megállapítását, szó szerint leírja például, hogy
"a szállítók teljesítését és kifizetését valamennyi esetben leigazolta a KLIK", majd ettől 3 sorra azt is, hogy a Miniszterelnökség revizorai ennek ellenére nem találtak 515 millió forint értékű szoftvert
amiből azt a következtetést vonja le, hogy nincs itt semmi látnivaló, bűncselekmény gyanúja fel sem merülhet.
Csodálatos az a rész is, amikor a NAV-os nyomozók először leírják, hogy az EUTAF vizsgálata megállapította: a KLIK nem tudta hitelt érdemlően igazolni, hogy 867 + 102 órányi kifizetett tanácsadás és 9 tanulmány fizikailag tényleg megvalósult-e. Majd azt írják, hogy az érintett cégek kihallgatott vezetői a kihallgatásukon ezzel szemben azt állították, hogy de bizony, hogy volt teljesítés. És mivel ekkor már bizonylatokat is tudtak mutatni a tanácsadásról - ami 2016-ban még nem sikerült nekik! - a NAV szerint itt már nem érdemes tovább nyomozni.
A papírokból egyébként kiderül, hogy a NAV úgy nyomozott a szoftverügyben, hogy meg sem próbálta fizikailag ellenőrizni a programok meglétét.
Kétszer adták el ugyanazt? Nem baj!
Ha lehet, ennél is humorosabb az azonos szöveggel kétszer leszámlázott tanulmány esete.
Az EUTAF itt azt állapította meg, hogy egy beszállító ugyanazon a számlán belül elszámolta külön a "Reflexió a helyzetelemzésre és a fejlesztési tervre" című, illetve külön az "A helyzetelemzés tanulságai és a fejlesztési tervekkel való koherenciája" című tanulmányokat, jóllehet pont ugyanarról a szövegről van szó. A revizorok szerint emiatt 31 millió forintot fizetett ki szabálytalanul a KLIK. Egy naiv amatőr azt képzelné, hogy ha valaki ugyanazért kétszer fizettet az állammal, akkor az becsapta az államot és megcsapolta a költségvetést. De nem a profi nyomozók! Ők ugyanis ebből azt hozták ki, a kft vezetőjének vallomására alapozva, hogy
mivel az egyes számú tanulmányért a KLIK nem önmagában fizetett, mivel az egy jóval nagyobb , összesen 3 ezer oldalas dokumentum része volt, a kft hiába számlázott le érte még egyszer tízmilliókat, immár önálló tanulmányként és más címmel, ez nem bűncselekmény, sőt arra sem érdemes, hogy tovább nyomozzanak miatta.
Még azt is képesek voltak leírni, hogy a szöveg nagy tanulmánycsomagból való kiemelése és új címmel való eladása azt jelenti, hogy ez a második szöveg "külön produktum".
Az EUTAF súlyos megállapításain máshol is lazán lépett át a NAV. A nyomozók abban sem láttak semmi gyanúsat, hogy az egyik projekt részeként 2015. késő őszén két egynapos, konferenciaszerű zárórendezvényt is tartottak a Lurdy házban, amikre irdatlan összegeket számoltak el a résztvevőnként, hogy az EUTAF később leleplezze: a valóságban töredék annyian vettek részt azokon, mint ahány ember után felvették a fejenként kikalkulált 9271, illetve 11906 forintos összeget.
Bár a szervezők a két rendezvényre összesen 9,3 millió forintnyi olyan költséget számoltak el, amivel szemben, mint kiderült, nem állt semmiféle valós teljesítés, a NAV nyomozást megszüntető határozata szerint ez teljesen rendben volt, hiszen az eseményeket ténylegesen megrendezték és tényleg kiküldtek annyi meghívót, így arról nem a szervezők tehettek, hogy csak sokkal kevesebben jöttek el.
A nyomozás megszüntével most már lényegében hivatalos, hogy hiába hőzöngtek a kancellária és az EUTAF revizorai, ebben az ügyben igazából sosem volt semmiféle látnivaló.
|
Áder húga: a NAV nyomozói erősen csalásgyanús ügyben zárták le a nyomozást abszurd indoklással
|
A NAV nyomozói pár nappal ezelőtt annak ellenére megszüntették a nyomozást a KLIK gyanús szoftvervásárlásainak ügyében, hogy ők maguk is leírták: a Klebelsberg Központ félmilliárd forintot fizetett ki olyan szoftverekért, amiket senki se látott; 30 millió forintot fizetett ki a KLIK egy olyan tanulmányért, aminek a szövege 100 százalékban megegyezett egy már kifizetett másik tanulmányéval; az ügyben két kormányszerv is súlyos visszaélésekre utaló nyomokat talált.
| null | 1 |
https://444.hu/2018/10/18/ader-huga-a-nav-nyomozoi-olyan-erosen-csalasgyanus-ugyben-zartak-le-a-nyomozast-abszurd-indoklassal-amit-meg-a-miniszterelnokseg-is-budosnek-tartott
|
2018-10-18 09:19:00
| true | null | null |
444
|
Az Európai Bizottságnál arra számítanak, hogy két hónapon belül meg tud egyezni velük a magyar kormány az uniós pénzek ügyében, értesültünk. Az EB szerint ugyanis a magyar fél van lépéskényszerben, miután a brüsszeli bizottság gyakorlatilag felfüggesztette három magyar operatív program kifizetéseit.
Konkrétan az történt, hogy az EB egy figyelmeztető levelet (warnings letter) küldött idén a magyar kormánynak. Ez azt jelenti, hogy a bizottság nem fogad be számlákat, és ez most már elég nehéz helyzetbe hozza a magyar kormányt, hiszen megegyezés nélkül elszállhat a költségvetési hiány.
A brüsszeli szigor áldozatául esett a gazdaságfejlesztési és innovációs (GINOP), a környezeti és energiahatékonysági (KEHOP), illetve a terület- és településfejlesztési operatív program (TOP). Az Európai Bizottságtól úgy tudjuk, hogy hivatalosan nem függesztették fel a programokat. A bizottság arról döntött, hogy addig nem fogadnak be számlákat, amíg a kormány nem reagál a testület észrevételeire.
A bizottság rendszerszintű szabálytalanságokat fedezett fel a magyar pályázati rendszerben. Szúrópróbaszerűen ellenőrzött és azt tapasztalta, hogy alig van szabályosan megvalósított pályázat. A túl sok korrupció- vagy visszaélés-gyanús ügy miatt magyarázatot vár és a pályázati rendszer kijavítását kérte a kormánytól.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk500 milliárdot is bukhat Magyarország az ellenőrizetlenül hagyott uniós programok miattAnnál is súlyosabb a helyzet, mint ami korábban kiszivárgott. A kormány azt tervezi kommunikálni, hogy a bevándorláspártiak bosszújáról van szó.
Pénz már egy ideje nem érkezik az Európai Uniótól, az uniós támogatásokat emiatt a kormány a költségvetés terhére, lényegében állami forrásból előfinanszírozta az elmúlt időszakban. Csak idén már eddig több mint 1200 milliárd forintnyit. Ez meg is látszik a költségvetésen: a legfrissebb, augusztusi adatok szerint az önkormányzatok nélkül számolt államháztartási hiány 1646,2 milliárd forintra emelkedett.
Az EU-s szabályok szerint ha egy tagállam előfinanszírozza az uniós támogatásokat, akkor az erre a célra költött összegek nem számítanak bele az ESA szerinti éves hiányba. Ezt úgy kell érteni, hogy a tagállam megküldte a számlákat Brüsszelbe, de a bizottság még nem fizetett.
Azzal, hogy a bizottság felfüggesztette a három operatív programot, olyan helyzet állt elő, hogy Magyarország nem is küldhet ki több számlát.
Emiatt az az összeg, amit a kormány az uniós pályázatok előfinanszírozására költött idén a felfüggesztést követően (már ha nem lesz fordulat), bele fog számítani a hiányba. És ehhez jön még a támogatás önrészének kifizetése, amely alapszabályként – tehát a felfüggesztéstől függetlenül – beleszámít az ESA szerinti hiánycélba. Magyarul ha nem siker megállapodni, akkor Magyarország könnyen átlépheti a korábban vállalt 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycélt.
Brüsszelben ezért veszik biztosra, hogy még idén, december elejéig megszületik majd a megállapodás a magyar kormánnyal, mivel a kabinet kényszerpályára került az üres kassza miatt.
Nem hiába bocsátott ki az állam szeptember végén egymilliárd forint értékben euró alapú kötvényt. Pedig a Magyar Nemzeti Bank szakértői előtte egy hónappal, augusztusban megjelent elemzésükben még azt írták, hogy nincs szükség devizakötvény-kibocsátásra, mert a „lakossági állampapírokból történő forrásbevonás a forint kötvénypiac megterhelése nélkül a jövőben is fedezetet nyújthat a magas finanszírozási igényre”.
A jegybank elemzése szerint a kormány elképesztő összegeket költött a költségvetésből arra, hogy előfinanszírozza az uniós pályázatokat. Csak az elmúlt két évben (2016-2017-ben) háromezer milliárd forintot, mert késve érkeznek az uniós pénzek. A jegybank elemzése szerint az első félév 1400 milliárd forintot meghaladó pénzforgalmi hiányának az a legfőbb oka, hogy a kormány 1100 milliárd forintnyi előlegfizetésével szemben az EU csak 170 milliárdot utalt.
Az Európai Bizottság eleve a projektek megvalósulásának üteme alapján küld pénzt. Magyarország pedig elképesztő gyorsasággal osztja el a pénzt. Az alábbi grafikonon az látszik, hogy a 2020-ig járó uniós támogatásoknak már a 110 százalékáról eldöntötte, hogy mire fog menni, de Brüsszel csak 18 százaléknyit utalt.
A magyar kormány azért is igyekszik minél gyorsabban lehívni az uniós pénzeket, mert anélkül sokkal kisebb lenne a gazdasági növekedés. A többi, volt szocialista ország eközben sokkal lassabb ütemben valósítja meg fejlesztési terveit. Úgy tűnik ott nem csak a pillanatnyi gazdasági növekedés számít. Mivel Brüsszelből alig utalnak, a magyar kormány állami forrásból előlegezi meg a beruházások egy részét, amelyet majd később leszámláz az Európai Bizottságnak. Részben emiatt utal kevesebbet Brüsszel.
Gyakorlati jelentősége valójában nincs sok a bizottság döntésének, mert
annyira perverz az uniós támogatási rendszer, hogy lehetetlen pénzt bukni.
Legfeljebb annyi történhet, hogy a kormány utólag nem finanszíroztatja meg az unióval a korrupciógyanús beruházást. A költségeit ilyenkor a magyar államnak kell viselnie. Viszont az arra szánt uniós pénz felszabadul és el lehet költeni más beruházásra. Emiatt írt ki pályázatokat a kormány az uniós támogatási összeg 110 százalékára. Ha azonban a kormány a korrupciógyanús beruházást továbbra is uniós támogatás terhére akarja elszámolni, akkor vissza kell szereznie a pénzt a kivitelezőtől, tehát feljelentést kellene tennie.
Értesülésünk szerint a bizottság két szimbolikus ügyben várja a kormány válaszát: Elios és a négyes metró ügyében. Előbbi A Fideszhez köthető, míg utóbbi a szocialista-szabaddemokrata kormányok ismert korrupciós ügye. A települések lámpakorszerűsítési pályázatai lényegében az Elios Zrt.-re voltak kiírva. Ezt a céget sikerei idején Orbán Viktor veje, Tiborcz István vezette és egyben birtokolta, mielőtt három milliárd forintért eladta volna részesedését egy kormányközeli építőipari csoportnak. A kormánynak hamarosan el kell döntenie, hogy kiveszi az uniós támogatási körből a projekteket, vagy feljelentést tesznek az Elios Zrt. ellen. Hasonló a helyzet a négyes metró esetében is, tehát vagy elveszítjük az uniós pénzt, vagy feljelentést tesznek olyan, a beruházásban részt vevő multik ellen is, mint a Siemens vagy az Alstom.
|
Technikailag felfüggesztettek Brüssszelben három magyar uniós programot
|
Rég nem látott problémával néz szembe a kormány: nincs pénz a költségvetésben. Az uniós pénzek késése miatt gond lehet az év végi hiánycéllal is. Az Európai Bizottság feljelentéseket vár, többek között az Eliossal szemben is.
| null | 1 |
https://g7.hu/allam/20181016/technikailag-felfuggesztettek-brussszelben-harom-magyar-unios-programot/
|
2018-10-16 12:10:00
| true | null | null |
G7
|
hulladékszállítás;NHKV;
2018-10-18 08:00:00
Újabb közpénzmilliárdok hulladékszállításra
További közpénzzel segíti ki a kormány az állami hulladékszállító rendszert – közölte a kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely. Ennek mértékét nem jelölte meg, de ama felvetés kapcsán, hogy a központosított elszámolású hulladékszállítás az ország egyre több pontján mutat komoly válságjeleket, megerősítette: következő ülésén a kormány áttekinti a helyzetet.
Szavai szerint igyekeznek feltárni a rendszer hatékonysági tartalékait, ám ez bizonnyal nem éri el a hiány mértékét. Védekezésül felhozta, hogy az elszámolást alapvetően az áremelések elkerülése végett szabták át.
Ehhez képest Cseresnyés Péter, az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára két nappal korábban a jobbikos Hegedűs Lórántné borús hangulatú parlamenti felkérdezésére furamód még teljesen felhőtlen képet festett az államivá vált ágazat helyzetéről. „Aggodalomra semmi ok”, a cél a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése, az NHKV folyamatosan biztosítja a közszolgáltatások pénzellátását – fogalmazott hétfőn az államtitkár. A háttérben zajló lázas munkára utal ugyanakkor, hogy a tárcáját vezető Palkovics László kedden bővítette saját hulladékdíj-megállapítással kapcsolatos jogosítványait.
Miközben a munka elvégzése változatlanul a helyi – jellemzően önkormányzati – hulladékcégek feladata, annak ellenértékét ma már a Fidesz-KDNP által két éve létrehozni rendelt NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. számára kell befizetni. Ez idő alatt a NHKV milliárdokért beszerzett elszámolási rendszere ellenére nem bizonyult alkalmasnak se a számlák szabályos időközönkénti kiküldésére, se bevételeiből a hulladékcégek megfelelő pénzellátására. Az állami cég, amelynek tavalyi mérlegét - állítólag a könyvvizsgáló miatt - máig jogellenesen titkolják, ezalatt több tízmilliárdos hiányt halmozhatott fel. Hulladékgazdálkodással kapcsolatos kiadásokra az idei költségvetés körülbelül 19 milliárdot, a jövő évi pedig 21 milliárdot irányoz elő.
Eközben egyre több helyütt áll a szemét az utcán, s rendszeresen késve viszik el a szelektív hulladékot is.
|
Újabb közpénzmilliárdok hulladékszállításra
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3012408_ujabb-kozpenzmilliardok-hulladekszallitasra
|
2018-10-18 08:00:00
| true | null | null |
Népszava
|
|
Törő András;
BÉT;fúzió;Konzum Nyrt;Opus Global;
2018-10-18 12:31:44
Gigavállalat születik: egyesül Mészáros Lőrinc két tőzsdei cége
Az egyesült befektetési holding a BÉT negyedik legnagyobb cége lesz, a Telekommal holtversenyben.
Csütörtökön a kereskedés megkezdésétől 13 óráig a Budapest Értéktőzsdén (BÉT) felfüggesztették a jórészt az Orbán Viktor kormányfő közeli barátjaként nyilvántartott Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó érdekkörébe tartozó az Opus Global Nyrt., valamint a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. részvényeinek kereskedését. Miután a két társaság jelezte, hogy a részvényeik árfolyamát jelentősen befolyásoló bejelentésre készülnek.
Erre nem is kellett sokat várni, ugyanis a Napi.hu részvénykonferenciája adott alkalmat Jászai Gellértnek, a Konzum Nyrt. elnök-vezérigazgatójának, az Opus Nyrt. igazgatósági tagjának, hogy ismertesse az igazgatóság döntését – melyet még a társaságok decemberi közgyűlésének jóvá kell hagynia, hogy megteszik az első lépéseket a két cég egyesülésére. A többlépcsős folyamat végét jövő év március végére jósolta.
A BÉT történetében arra még nem volt példa, hogy két tőzsdei társaság egyesüljön. A fúzió révén egy egymilliárd eurós piaci kapitalizációjú, tőkeerős cég jön létre, amellyel megvalósíthatók a távlati, regionális terjeszkedést is magába foglaló célok. Mint a konferencián Jászai Gellért hangsúlyozta, ma már ez a tőkenagyság a nemzetközi porondon minimális elvárás. Ezzel a BÉT negyedik legnagyobb kapitalizációjú társasága lesz, egyenlőre a Magyar Telekom Nyrt.-vel holtversenybe, így felkerül a vágyott bluechip kategóriába. A tőkeemelési sorozat végén az Mészáros Lőrinc részesedése az Opusban 70, a Konzumban pedig mintegy 80 százalékot ér majd el.
A közös cég három stratégiai húzóágazatban szeretne leginkább erősödni, ezek az energetika és ipar, a pénzügyi szektor illetve az it- és a telekom szektor. A telekomszektorral kapcsolatban Jászai Gellért elmondta, hogy több tárgyalást folytatnak, hozzátéve: „Én csodálkoznék, ha az egyesült befektetési holdingnak ne lenne más érdekeltsége."
|
Gigavállalat születik: egyesül Mészáros Lőrinc két tőzsdei cége
|
Az egyesült befektetési holding a BÉT negyedik legnagyobb cége lesz, a Telekommal holtversenyben.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3012468_gigavallalat-szuletik-egyesul-meszaros-lorinc-ket-tozsdei-cege
|
2018-10-18 12:31:00
| true | null | null |
Népszava
|
Összeférhetetlenségi eljárást kezdeményeznek a Fidesz és KDNP szegedi önkormányzati képviselői az első fokon hűtlen kezelés miatt elítélt szegedi alpolgármesterrel, Solymos Lászlóval (MSZP) szemben - közölte a KDNP helyi elnöke és szegedi közgyűlési frakcióvezetője csütörtökön az MTI-vel.
Haág Zalán sajtótájékoztatója előtt felidézte, a Gyulai Járásbíróság két héttel ezelőtt elsőfokú ítéletében felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Botka László szocialista polgármester három bizalmasát és közvetlen munkatársát: Mózes Ervin címzetes főjegyzőt, Solymos Lászlót, a polgármester általános helyettesét, valamint kabinetfőnökét.
A város három vezetője méltatlanná vált közfeladatai ellátására és Szeged képviseletére - szögezte le Haág Zalán, majd közölte, hogy
az ítélethozatal napján a Fidesz-KDNP arra kérte Botka Lászlót, hogy mentse fel a munkavégzés alól elítélt bizalmasait. A polgármester ezt nem tette meg, ezért a Fidesz-KDNP rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezte, az ülésen azonban Botka László és a baloldali képviselők "gyáva módon" nem jelentek meg, határozatképtelenné téve azt.A Fidesz és a KDNP megrendelésére időközben közvélemény-kutatás készült;
a válaszadók 83 százaléka szerint nem vezethetik olyanok Szegedet, akiket hivatali munkájukkal összefüggésben börtönbüntetésre ítélt a bíróság
- emlékeztetett Haág Zalán.
Mivel Botka László továbbra sem hajlandó elítélt munkatársai felmentésére, a Fidesz és KDNP képviselői összeférhetetlenségi eljárást kezdeményeznek Solymos László ellen. A helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint ugyanis az önkormányzati képviselő (...) nem folytathat olyan tevékenységet, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja - mondta a frakcióvezető.
Az indítványt a közgyűlés illetékes jogi bizottsága tárgyalja meg, majd a képviselő-testület várhatóan novemberi ülésén dönthet az ügyben.
A Gyulai Járásbíróság október 2-án a Szegedi Közlekedési Kft. két korábbi vezetőjét, valamint a cég korábbi parkolási üzletágvezetőjét társtettesként, Szeged címzetes főjegyzőjét, egyik alpolgármesterét és a polgármesteri kabinet vezetőjét felbujtóként jelentős, illetve nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettében mondta ki bűnösnek. A vádlottakat a bíróság hat és tíz hónap közötti, egy évre felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta.A bíróság megállapította, hogy a vádlottak 2008 és 2012 között 307 ingyenes parkolóbérletet biztosítottak természetes és jogi személyeknek úgy, hogy erre képviselő-testületi felhatalmazásuk vagy egyéb jogszabályi alapjuk lett volna. Olyanok is kaptak ingyenes parkolóbérletet, akik semmilyen kapcsolatban nem álltak az önkormányzattal.
Az ügyészség súlyosbítás érdekében jelentett be fellebbezést. A vádlottak nem vettek részt a tárgyaláson, védőik bűncselekmény hiányában történő felmentés érdekében jelentettek be fellebbezést.
A parkolóbérletek árának megfizetésére szólította fel a KDNP szegedi elnökét a polgármesteri hivatal
A hivatal közleményében Haág Zalán sajtótájékoztatójára reagált. A közlemény szerint Haág Zalán 2006 óta a Fidesz-KDNP önkormányzati képviselője, és azóta minden évben átvette az ingyenes parkolóbérletet.
Ezért felszólították a politikust: ha valóban úgy gondolja, hogy bűncselekmény történt, akkor tizenkét évre visszamenőleg, kamatostul térítse meg az éves bérletek árát, valamint jelentse fel saját magát orgazdaságért.
|
Összeférhetetlenségi eljárást kezdeményeznek az elítélt szegedi alpolgármesterrel szemben
|
Összeférhetetlenségi eljárást kezdeményeznek a Fidesz és KDNP szegedi önkormányzati képviselői az első fokon hűtlen kezelés miatt elítélt szegedi alpolgármesterrel, Solymos Lászlóval (MSZP) szemben - közölte a KDNP helyi elnöke és szegedi közgyűlési frakcióvezetője csütörtökön az MTI-vel.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/2018/10/osszeferhetetlensegi-eljarast-kezdemenyeznek-az-elitelt-szegedi-alpolgarmesterrel-szemben
|
2018-10-18 12:44:00
| true | null | null |
Origo
|
bíróság;brókerbotrány;Buda-Cash;
2018-10-19 12:04:40
Elítélték a Buda-Cash-botrány vádlottjait
V. Péter elsőrendű vádlott és négy társa egyenként 7 év 6 hónap börtönben letöltendő büntetést kapott. A döntés nem jogerős.
Elsőfokon egyenként 7 év 6 hónap börtönbüntetésre, 10 év gazdasági társaság vezető tisztségének viselésétől eltiltásra és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte a vádlottakat folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt a Fővárosi Törvényszék. Emellett a Törvényszék mindegyik vádlottra vagyonelkobzást rendelt el.
Az ítélet szerint a vádlottak a Buda-Cash Brókerház ügyfeleinek befektetéseivel, értékpapírjaival részben sajátjukként rendelkeztek, részben pedig eltulajdonították azokat. Az elkövetési érték hozzávetőlegesen 110 milliárd forint.
A Törvényszék azt is megállapította, hogy a sértett a Buda-Cash Brókerház. Az ügyfelek nem tekinthetőek sértettnek, nem léphettek fel magánfélként, a polgári jogi igényük érvényesítésére más módot kell találniuk.
A Törvényszék a vádlottakkal szemben bűnügyi felügyeletet rendelt el, és a bíróság által meghatározott
területet külön engedély nélkül nem hagyhatják el.
Az ítélet és a kényszerintézkedést elrendelő végzés nem jogerős.
|
Elítélték a Buda-Cash-botrány vádlottjait
|
V. Péter elsőrendű vádlott és négy társa egyenként 7 év 6 hónap börtönben letöltendő büntetést kapott. A döntés nem jogerős.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3012597_eliteltek-a-buda-cash-botrany-vadlottjait
|
2018-10-19 17:33:00
| true | null | null |
Népszava
|
Elítélte a Buda-Cash-botrány vádlottjait a Fővárosi Törvényszék, a vádlottak egyenként 7 év 6 hónap börtönbüntetést kaptak. Az öt vádlottat, V. Pétert, P. Zoltánt, T. Pétert, Gy. Jánost és P. Gyulát folytatólagosan elkövetett sikkasztás büntette miatt találta bűnösnek a bíróság. P. Zoltánt felbujtóként, T. Pétert, Gy. Jánost és P. Gyulát bűnsegédként.
A vádlottakat vagyonelkobzásra is ítélték: cégeket, telkeket, bankszámlákon, sőt, még nyugdíj-megtakarítási számlákon lévő vagyont koboznak el, esetenként a vádlottak családtagjaitól is. Emellett a bíróság fejenként több mint 700 ezer forint perköltség megfizetésére is kötelezte őket és 10 évre eltiltotta a vádlottakat attól, hogy gazdasági társaságot vezessenek. Az ítélet nem jogerős.
A Buda-Cash brókercég 2015 februárjában dőlt be, miután kiderült, hogy jelentős pénzek hiányoznak a cégből, a brókercég ugyanis engedély nélkül befektette, majd elvesztette az ügyfelei pénzét. A Buda-Cash bajai magukkal rántották a cég tulajdonában lévő DRB takarékszövetkezeteket is. Ezzel 115 milliárd forint kárt okozott a brókercég és a takarékszövetkezetek ügyfeleinek.
A bedőlt, és közvetve a Questor brókercég bedőlését is okozó brókercég vezetőit azzal vádolta az ügyészség, hogy
2007 áprilisától 2014 májusáig az ügyfelek pénzéből rendszeresen vásároltak tőzsdén forgalmazott értékpapírokat anélkül, hogy az ügyfelek erre megbízást adtak volna.
V. Péter elsőrendű vádlott 2008 és 2014 között 9,2 milliárd forintot utaltatott offshore számlákra,
és hogy a DRB bankcsoport takarékszövetkezeteit azért vették meg 2007-ben, hogy a sikkasztással okozott, több mint tízmilliárd forintos hiányt a betétesek vagyonával betömjék.
A bíró szerint nagyon fontos eleme a Buda-Cash-ügynek, hogy a cég vezetői és tulajdonosi köre nagyjából egyezik, vagyis az öt vádlott volt bonyolult, offshore céghálókon keresztül a brókercég tulajdonosa, az ő érdekük volt, hogy a cég ne menjen csődbe (vagyis az, hogy a sikkasztással kreált lyukakat valahogy betömjék).
Kiemelte, hogy a felügyeleti jelentések is megállapították, hogy legalább öt offshore cég van a Buda-Cash tulajdonosi hátterében, ami önmagában persze nem bűncselekmény, de az ehhez kapcsolódó szándék (a vezetők tulajdonosi szerepének elfedése) hozzájárult ahhoz, hogy a vádlottakat bűnösnek ítélte a bíróság. (Egy ilyen offshore cégen keresztül voltak a Buda-Cash vezetői tulajdonosok az Opimusban is, ami viszont később Jászai Gellérthez és Mészáros Lőrinchez került, ma pedig Opus Global Nyrt néven a Mészáros-cégbirodalom egyik legfontosabb része).
A bíróság úgy ítélte meg, hogy egy fontos kérdése az ügynek, hogy bele lehetett-e nyúlni a Buda-Cash befektetéseit nyilvántartó informatikai rendszerbe és hogy belenyúltak-e a vádlottak. A bíró szerint kiderült a tárgyalás során, hogy módosítani lehet utólag a rendszerbe bevitt adatokat, aminek ráadásul nyoma sem marad. Így ebben a rendszerben el lehetett fedni, hogy valaki hozzányúlt az ügyfelek pénzéhez, vagy hogy hiány van a cégnél.
A felügyeleti jelentésekből nem derült ki, hogy hiány van a cégnél. A bíróság szerint a felügyeleti vizsgálatoknál leadott dokumentumokban egyszerűen töröltek sorokat, módosítottak adatokat, hogy elfedjék a hiányt. Ebben persze több embernek, a cég back office részlegén dolgozók közreműködése is szükséges, voltak is a vádlottak között ilyenek, akiket viszont felmentett az ügyészség, és tanúként vettek részt a tárgyaláson. Emlékezetes, hogy a felügyeletnek leadott jelentésekben a Buda-Cash egy fiktív ügyfél, bizonyos Karácsony Miklós számlájával igyekezett leplezni, hogy mekkora különbség van az ügyfelek felé kimutatott vagyon és a cég tényleges vagyona között, és ezen keresztül szedték ki a pénzt a cégből.
A bíró szerint az egész ügy az 1998-as orosz bankválságra vezethető vissza, ekkor keletkezett akkora hiány a cég számláin, amit az ügyfelek pénzéből, illetve a már emlegetett Karácsony Miklós számláján kezdtek bepótolni, hogy ne dőljön be a cég. Ez persze, ahogy a bíró megállapítja, nem egy legális megoldás, tőkét kellett volna emelni vagy csődeljárást kezdeményezni. A vádlottak szerint viszont P. Sándor tulajdonos-vezérigazgató nyomására úgy döntöttek, hogy nem mehet csődbe a cég. De hangsúlyozottan közösen döntöttek arról a vádlottak, hogy fiktív számlákkal és az ügyfelek pénzének átcsoportosításával próbálják meg megmenteni a céget. Ami ugye nem sikerült, 2015-ben a cég bukásához és 115 milliárdos kárhoz vezetett.
A DRB bankok akvizícióját is az motiválta, hogy betöltsék a kialakult lukakat, ugyanis 2006-2007-re kiderült, hogy a Karácsony Miklós-féle megoldás, vagyis a fiktív számla nem lesz elegendő. Így a bíróság szerint egységes motiváció és módszer látható az első és harmadik vádpontban. A bíró megfogalmazása szerint ez amúgy egy "remek ötlet" volt, valószínűleg ugyanis később, egy bankba szervezve a DRB takarékszövetkezeteket, és egy cégként értékesítve be lehetett volna tömni a Buda-Cashnél kialakult hiányt.
A második vádpont, vagyis a pénz offshore számlákra utalása pedig azt bizonyítja a bíróság álláspontja szerint, hogy a cég vezetői nem csak azért tették, amit tettek, hogy ezzel elkerülve a Buda-Cash bedőlését védjék az ügyfeleik vagyonát. Ehelyett olyan cégekhez ment a több mint 9 milliárd forint, amelyek nem voltak a Buda-Cash ügyfelei, vagyis ezt a pénzt eltulajdonították a vádlottak.
Az ügyészség bűnszervezetben elkövetett sikkasztással vádolta a Buda-Cash vezetőit. A bíróság viszont nem bűnszervezetben elkövetett sikkasztás miatt ítélte el a vádlottakat. A bíró szerint ez bár szervezkedtek a vádlottak, de a szervezet, amiben működtek, nem egy sikkasztásra létrehozott bűnszervezet volt, hanem maga a cég. Itt a bíró megállapította, hogy szerinte nincs ilyen szempontból jól megfogalmazva a törvény, amely meghatározza, mi számít bűnszervezetnek, de a bíróság csak jogalkalmazó, így azt kell követnie, ami le van írva.
Az viszont biztos, hogy az öt személy együttműködése nélkül nem működhetett volna ez a sikkasztási rendszer. Ez indokolja azt is, hogy a bíróság nem tett különbséget a vádlottak között a büntetés kiszabásában, ezért kaptak mind az öten 7 év 6 hónap büntetést.
Az elsőfokú ítélettel szemben az ügyészség és a vádlottak védői is fellebbeztek. Az ügyészség emellett újabb kényszer-intézkedések bevezetését indítványozta, vagyis azt, hogy újra kerüljenek a vádlottak előzetes letartóztatásba vagy házi őrizetbe, mert a súlyos büntetés miatt fennáll a veszélye, hogy megpróbálnak megszökni. Ezt a védők visszautasították, és a bíróság is elutasította. A bíróság bűnügyi felügyeletet írt elő a másodfokú eljárásig, vagyis Budapest és Pest megye területét (V.Péter elsőrendű vádlottnál Pest, Komárom-Esztergom és Fejér megyét) bírói engedély nélkül nem hagyhatják el, és minden héten jelentkezniük kell a rendőrségnél.
(Borítókép: Ítélethirdetés a Buda-Cash botrány ügyében a Fővárosi Törvényszéken 2018. október 19-én. Fotó: Huszti István)
|
Elítélték a Buda-Cash-botrány vádlottjait
|
Elítélte a Buda-Cash-botrány vádlottjait a Fővárosi Törvényszék, a vádlottak egyenként 7 év 6 hónap börtönbüntetést kaptak. Az öt vádlottat, V. Pétert, P. Zoltánt, T. Pétert, Gy. Jánost és P. Gyulát folytatólagosan elkövetett sikkasztás büntette miatt találta bűnösnek a bíróság. P. Zoltánt felbujtóként, T. Pétert, Gy. Jánost és P. Gyulát bűnsegédként.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/10/19/buda-cash_itelet/
|
2018-10-19 23:41:00
| true | null | null |
Index
|
Egymilliárd forintnál is több kárt okozott a költségvetésnek az az áfacsaló bűnszervezet, amelyet a napokban füleltek le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) észak-magyarországi pénzügyi nyomozói Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Az összehangolt akcióban csaknem ugyanilyen értékben foglaltak le különböző vagyontárgyakat, számlákon lévő pénzt - közölte a NAV sajtóreferense az MTI-vel kedden.
A gyanú szerint egy borsod megyei cégcsoport vezetője tetemes bevételei eltitkolására cégláncolatos bűnszervezetet működtetett. Úgynevezett "bukó" társaságok állították ki a fiktív számlákat, amelyeket a ténylegesen működő cégek a könyvelésükben felhasználták, így áfabevallásaikban a fizetendő adó összegét minimálisra csökkentették. A látszat kedvéért a fiktív számlákon feltüntetett összegeket el is utalták a számlakibocsátók bankszámláira, majd azt készpénzben felvették.
A költségvetésnek okozott kár 1 milliárd 165 millió forint. A pénzügyi nyomozói mintegy húsz helyszínen gyűjtöttek bizonyítékokat és zároltak vagyontárgyakat az okozott adóhiány fedezetének biztosítására. A gyanúsítottaknál tartott házkutatások során lefoglaltak készpénzt, gépjárműveket, a bűnszervezet tevékenységébe bevont társaságok bankszámláit. Ezeken túl zár alá került a gyanúsítottak és érintett cégek ingatlanvagyona, továbbá hat érintett gazdasági társaság jegyzett alaptőkéje.
Az akció során biztosított vagyoni érték összesen 1 milliárd 25 millió forint, azaz kis híján azonos a teljes vagyoni hátrány összegével. A NAV négy férfit gyanúsítottként hallgatott ki költségvetési csalás miatt, tettükért húsz évig terjedő szabadságvesztést kaphatnak.
|
Egymilliárd forintnyi áfát csalt el egy borsodi bűnszervezet
|
Egymilliárd forintnál is több kárt okozott a költségvetésnek az az áfacsaló bűnszervezet, amelyet a napokban füleltek le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) észak-magyarországi pénzügyi nyomozói Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Az összehangolt akcióban csaknem ugyanilyen értékben foglaltak le különböző vagyontárgyakat, számlákon lévő pénzt - közölte a NAV sajtóreferense az MTI-vel kedden.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/10/16/egymilliard_forintnyi_afat_csalt_el_egy_borsodi_bunszervezet/
|
2018-10-19 23:51:08
| true | null | null |
Index
|
Több mint 55 milliárd eurót csatornáztak magukhoz Európában nemzeti államkincstárakból egyes bankok – írja a Euronews. Az adócsalási- illetve adóelkerülési sémákat egy Correctiv nevű projekt keretében 12 ország oknyomozó újságíró derítették fel, becsléseik szerint összesen 55 milliárd euróval rövidíthették meg a bankok az érintett országok költségvetését.
Christoph Spengel, a mannheimi egyetem adószakértője szerint az európai történelem legnagyobb "adórablásáról" lehet szó. A módszer a "cum-ex"-nek nevezett az anonim ügyfélkereskedéhez kapcsolódik: ez lehetőséget ad az ügyfélazonosság elrejtésére, az ügyfelek pedig hamis, dupla vagy többszörös adó-visszatérítést is igénybe vehetnek. A másik - legális, ám sokak szerint tisztességtelen - adóelkerülési gyakorlat az úgynevezett cum-cum ügylet, amellyel a bankok azt trükközik ki, hogy a külföldi befektetőknek ne kelljen az osztalékuk után adót fizetniük az adott országban.
A hírek szerint érintett lehet a Deutsche Bank, a Banco Sandander, a Commerzbank, a Hypovereinsbank, német tartományi bankok, a Warburg Bank, a Barclay, a BNP Parbias, a JP Morgan, a Bank of America Meryll Lynch, a Morgan Stanley és a UBS is.
Az újságírók szerint 2001 óta űzhetik a bankok a tisztességtelen tevékenységet, és először 2012-ben bukott le a sémával a Deutsche Bank. Úgy számolnak, a német költségvetést 15 év alatt között 31,8 milliárd euróval, Franciaországot 17 milliárd euróval, Olaszországot 4,5 milliárd euróval, Dániát 1,7 milliárd euróval rövidítették meg a trükkök.
Borítókép: a frankfurti értéktőzsde. Fotó: Daniel Roland / AFP.
|
55 milliárd eurónyi adót csalhattak és kerülhettek el európai bankok
|
Több mint 55 milliárd eurót csatornáztak magukhoz Európában nemzeti államkincstárakból egyes bankok – írja a Euronews. Az adócsalási- illetve adóelkerülési sémákat egy Correctiv nevű projekt keretében 12 ország oknyomozó újságíró derítették fel, becsléseik szerint összesen 55 milliárd euróval rövidíthették meg a bankok az érintett országok költségvetését.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/10/19/adocsalasi_botrany_bankok_55_milliard_euro/
|
2018-10-19 23:54:00
| true | null | null |
Index
|
Orbán Viktor gyakran emlegeti kormányának jó kínai kapcsolatait, és az úgynevezett "Keleti nyitás" politikájának fontosságát. A Brüsszel-ellenes szabadságharc közepette az uniót is előszeretettel bosszantja azzal, hogy hangsúlyozza: olyan gazdag és hatalmas illiberális barátai vannak, mint Peking. Eközben azonban a számok nem azt mutatják, hogy Kína valóban Magyarország segítségére sietne egy pénzügyi zavarban. Az elmúlt években beígért hitelekből és óriási beruházásokból egyelőre nem lett semmi, és a Budapest-Belgrád vasútvonal magyar szakaszának felújítása sem indult meg. A Vsquare.org projektje keretében az Átlátszó annak járt utána, vajon miért nem érnek ide a Peking által ígért összegek, és eközben Orbán Viktor miért henceg továbbra is a szoros kínai-magyar barátsággal.
A térségben Magyarország volt az egyik első ország, amely a rendszerváltás után felismerte, hogy érdemes jóban lenni Kínával. A kapcsolatfelvétel 2003-ban történt meg, amikor Medgyessy Péter miniszterelnök népes delegáció élén Pekingbe utazott, és találkozott a kínai miniszterelnökkel és számos állami vezetővel.
Az elmúlt tizenöt évben kivétel nélkül minden egyes kormány ezt a politikát követte, jó kapcsolatra törekedett Pekinggel, és ennek következtében a gazdasági és politikai kapcsolatok is évről évre szorosabbá váltak. Az Orbán-kormány ebben nem hozott változást, csupán beleillesztette a "Keleti Nyitás" elnevezésű külpolitikai jelszóba a folyamatot.
A barátságnak már korán fontos lépései voltak: 2004-ben elindult a kínai-magyar kéttannyelvű általános iskola, és ugyanebben az évben hazánkban megnyitotta első régiós bankfiókját a Bank of China. A kínai vegyipari vállalat, a Wanhua 2011-ben vette meg a BorsodChemet, a Huawei pedig 2013-ban adta át hazánkban új európai logisztikai központját.
A BorsodChem-akvizíció a mai napig a legnagyobb kínai befektetés Magyarországon. A különböző számítási módszerek és a megbízhatatlan adatok miatt nehéz pontosan felmérni, mennyi kínai befektetés érkezett eddig hazánkba, ám egy 2014-es tanulmány szerint addig nagyjából 2,5 milliárd amerikai dollár érkezett (ez mai árfolyamon számolva 695 milliárd forint). Ám ebből 1,5 milliárdot (417 milliárdot) a Wanhua-BorsodChem üzlet teszi ki.
Az elmúlt években számtalan óriási kínai-magyar projektről, vagy belengetett hitelkonstrukcióról lehetett olvasni a médiában, ám ezekből nem lett semmi. Nem megy kínai gyorsvasút a reptérre, nem épült meg a V0-ás jelzéssel elhíresült, Budapestet elkerülő vasúti körgyűrű sem. Nem jött meg a pénz a napelem-gyárra, és a szolnoki citromsavgyár sem épült még fel.
A Malév végnapjaiban felmerült, hogy talán megvehetné a céget a kínai Hainan Air, ám ebből sem lett semmi. Volt szó Magyarországnak nyújtott egymilliárd dolláros kínai hitelkeretről is, csakúgy, mint arról, hogy Kína ötmilliárd dollár értékben venne magyar államkötvényeket.
Annak ellenére, hogy ezek a tervek nem valósultak meg, a magyar kormány továbbra is politikai gesztusokat tesz Pekingnek. A magyar kormány 2010-ben nem fogadta hivatalosan a hazánkba látó Dalai Lámát. 2013-ban az Ujgur Világkongresszus Ifjúsági Tagozata konferenciázott volna hazánkban, de ezt a rendőrség megakadályozta. Amikor pedig kínai politikai vezetők jönnek Budapestre, a hatóságok rendre megakadályozzák, hogy Tibet függetlensége mellett tüntessen bárki is a városban.
Viszont Budapest adott otthont 2011-ben az első Kína-Közép-Európa csúcstalálkozónak, ami jelentős lépés volt a térség és Peking kapcsolatainak szorosabbra fűzésében. Egy évvel később a résztvevő országok száma alapján már "16 + 1 együttműködésnek" nevezték az eseményt, és azóta is rendszeresen megrendezik: tavaly ismét Magyarországon találkoztak a vezetők. Orbán Viktor pedig 2017 májusában elutazott Pekingbe a kínai "Övezet és Út" program csúcstalálkozójára: az egyszerűbben csak "Új Selyemútnak" elnevezett kezdeményezés Kína világgazdasági jelentőségét erősítené, elsősorban új kikötők és vasútvonalak létesítésével.
Miért nem valósulnak meg az ígért projektek?
Az Átlátszó a magyar-kínai kapcsolatokra rálátó kutatókkal és üzletemberekkel is beszélt a témáról, ám mind nevük elhallgatását kérték. Valamennyien azt mondták, az óriási pénzösszegek és fejlesztések elsősorban azért maradnak csupán ígéretek, mert Magyarország és Kína ebben a történetben nem ugyanazt akarja kapni, és nem tudja azt nyújtani a másiknak, amire annak szüksége lenne.
Peking alapvetően a felesleges infrastruktúra-építési kapacitását szeretné lekötni, és olyan helyre kihelyezni a pénzét, ahol az hasznot hajt, ezért folyamatosan új piacokat keres. Számukra az a legfontosabb, hogy pénzt keressenek az üzleten, ezért minden nagy infrastruktúra-fejlesztés nagyjából ugyanúgy hajtanak végre: az adott külföldi ország kínai hitelt vesz fel arra, ami éppen kell neki, azaz autópályára, vasútra, hídra vagy erőműre. A kivitelezést pedig minimum 85 százalékban kínai vállalatok végzik el.
A befektetések esetében viszont Kína olyan európai vállalatokat keres, amelyek megvásárlásával számára fontos technológiát és know-howt szerezhet.
Ezzel szemben egy EU-tagállam "ingyen" pénzt kap Brüsszeltől infrastruktúra-fejlesztésre, azaz semmi értelme nem lenne kínai hitelből, kínai cégekkel építtetni utakat vagy hidakat. Éppen ezért 2011 óta a 16 + 1 csoport egyetlen uniós tagállamában sem valósult meg jelentős kínai infrastruktúra-fejlesztés. Az együttműködés balkáni tagországaiban azonban sorra épülnek kínai pénzből az erőművek és viaduktok, oda ugyanis még nem jut brüsszeli pénz.
A befektetések esetében sem egyeznek az érdekek. Magyarországnak zöldmezős beruházások és új munkahelyek kellenek. Kína viszont már meglévő, nagy és technológiailag fejlett cégeket keres megvételre. Magyarországon egyetlen erre alkalmas cég volt, a BorsodChem, amit hamar meg is vásároltak.
"Magyarországnak nincs olyan ipara, amire Kínának szüksége lenne, és a piacunk is túl kicsi. Méretbeli probléma van itt" – fogalmazott az egyik forrásunk.
A tervezett projektek általában akkor dőlnek be, amikor a kínai partnerek rájönnek, hogy azok nem lesznek nyereségesek. Ekkor csendben kihátrálnak belőle. Nagy bejelentések nincsenek, csak hagyják elhalni az ötleteket.
"Kína a közhiedelemmel ellentétben nem jótékonysági intézmény, csak olyan projektet valósít meg, ami neki nyereséget fog termelni" – fogalmazott másik forrásunk.
Magyarország esetében a korrupció is probléma. Két forrásunk is megerősítette, hogy néha a kínai tárgyalópartnerek is meglepődnek, amikor szembesülnek a magyar korrupcióval. A kínai üzletemberek nagyot néznek, amikor meghallják, hány százalékot kellene "visszacsorgatniuk" egyes üzletekből.
Ám nem is csak ez a probléma, hiszen Kínában sem ismeretlen a korrupció fogalma. A kínai-magyar üzleti kapcsolatokra rálátó egyik forrásunk úgy fogalmazott, hogy leginkább a korrupcióhoz párosuló "arrogancia és polgárpukkasztás" sok a kínai üzletembereknek. Ha például valaki Kínában hatalommal üzérkedik és lebukik, akkor távoznia kell. A Magyarországon megszokott "na és?" válasz ott nem opció.
A kínai-magyar üzleti kapcsolatok erősödését az is hátráltatja, hogy 2014, azaz Szijjártó Péter érkezése óta jelentős személyi változások történtek a Külgazdasági- és Külügyminisztériumban. A tapasztalt diplomatákat lojális fiatalokkal váltották fel, ám ők nem feltétlenül tudnak olyan bizalmat és tiszteletet kivívni maguknak a kínai partnereiknél, amire szükség lenne.
Egyik forrásunk szerint egyenesen "nevetséges", hogy Magyarországnak jelenleg 32 éves nagykövete van Pekingben Pesti Máté személyében, aki egyébként Pesti Imre fideszes parlamenti képviselő fia. Forrásunk hozzátette: emiatt a magyar-kínai kapcsolatok számára fontos beszélgetések nem is Kínában zajlanak, hanem Budapesten, a helyi kormányhivatalnokok és az itt állomásozó kínai diplomaták között.
Orbán tudja, hogy nem várhat pénzesőt Kínából
Orbán Viktor azonban még mindig nagyon szívesen beszél arról, hogy mekkora sikereket ért el a bilaterális kapcsolatok építésében, és külpolitikájának egyik fontos eleme a Kínával egyre szorosabbra fűzött kapcsolat. Ide tartozik a "Keleti Nyitás" politikája is, a 2014-es tusványosi beszédben pedig azon illiberális államok között emlegette Kínát, amelyekre felnéz.
Ám 2010, a második Orbán-kormány megalakulása óta nem volt igazán jelentős kínai beruházás Magyarországon. A Wanhua- és a Huawei-féle üzleteket még Orbán hatalomra kerülése előtt tárgyalták végig. És mint már említettük, a nagy hajcihővel bejelentett projektek közül egy sem valósult meg azóta.
Ennek ellenére a kormány erőteljesen hangsúlyozza Kína szerepét a magyar gazdaságban. A kormánykommunikáció azt a látszatot kelti, mintha Peking hajlandó lenne bármikor közbelépni a magyar gazdaság megmentőjeként, ám ezzel irreális elvárásokat kelt.
Márpedig az Átlátszó úgy értesült, hogy kínai tárgyalópartnerei Orbánnak már 2010-ben megmondták, hogy ne várja azt, hogy majd Kína megmenti a magyar gazdaságot, ha az bajba kerül.
Ez esetben az magyarázhatja hogy Orbán retorikájában a kínai kapcsolatok túlzott szerephez jutnak, hogy ez nagyon jó ütőkártya a Brüsszel ellen folytatott harcban. Amikor egyáltalán felmerül, hogy Magyarországtól esetleg uniós forrásokat vonhatnának meg a demokratikus intézményrendszer sérülése miatt, vagy pénzt kérhetnek vissza korrupciós ügyek következtében, Orbán könnyedén visszavághat azzal: nem baj, majd a pekingi barátaim kisegítenek.
Ez pedig fájó pont Brüsszelben, mert a nyugat-európai országok saját gazdasági érdekszférájuknak tekintik Közép- és Kelet-Európát. Maguk is előszeretettel üzletelnek Pekinggel, ám azt aggódva figyelik, ahogy Kína egyre nagyobb érdeklődést mutat egy olyan régió iránt, ahol eddig ők voltak domináns szerepben.
Mi lesz a Budapest-Belgrád vasúti projekt sorsa?
Mindezek ellenére van egy kínai projekt, amely ebben a pillanatban úgy tűnik, hogy akár még meg is valósulhat – és ennek egyik lehetséges oka Brüsszel bosszantása. A Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása az Övezet és Út programba illeszkedik: Kína megvette Görögországban Pireusz kikötőjét, és a tervek szerint onnan vasúton szállítana árut Európába. Ehhez lenne szükség a Budapest-Kelebia vasútvonal felújítására, és Magyarország hajlandó volt magára vállalni a feladatot.
A felújítás a jelenlegi számítások szerint 750 milliárd forintba kerülne, aminek nagy részét (pontos adatok még nem ismertek) kínai hitelből fedezné a kormány.
A Figyelő három évvel ezelőtti, elhíresült számítása szerint a jelenlegi körülmények között 2400 év alatt térülne meg a beruházás. A vonalon jelenleg is alacsony a forgalom, és nem fekszik mellette jelentős magyar város – a felújított vasutat tehát elsősorban a kínaiak használnák. A befektetés persze hamarabb is megtérülhet, ha fejlesztéseket vonz magához, azaz ipari parkok, gyárak épülnek mellette. Ám forrásaink emlékeztettek: egyelőre semmiféle, ennek elősegítését részletező tervet nem láttak, ilyenről nem hallottak.
Túl sok szerephez a magyar vállalatok sem jutnának: mint említettük, alapvető szabály, hogy a kivitelezési munkák legalább 85 százalékával kínai cégeket kell megbízni, akik márpedig nem fognak magyar alvállalkozókat megbízni, hanem hozzák magukkal a saját munkásaikat.
Európában ilyen infrastruktúra-fejlesztéssel (kínai hitelből, kínai munkásokkal) eddig egyedül Lengyelországban próbálkoztak, ám az csúfos kudarcba fulladt. Ha megvalósul, akkor a Budapest-Belgrád vasútfelújítás lesz az első nagy kínai fejlesztés az Európai Unióban.
Az Átlátszó által megkérdezett egyik szakértő szerint ez a projekt Orbán Viktornak sokkal fontosabb, mint a kínaiaknak, mert ha megépül, a magyar miniszterelnök majd azzal érvelhet Brüsszelben: lám, én hoztam be az első nagy kínai fejlesztést az unióba.
Öt éve kezdődött, de még messze a vége
Már öt éve döntés született a vasútvonal felújításáról, ám azóta még addig sem jutottunk el, hogy kihirdessék a közbeszerzési folyamat győztesét.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök közel öt éve, 2013. november 25-én, a Bukarestben zajló Kelet-Közép-Európa(KKE)-Kína csúcstalálkozón állapodott meg Li Ko-csiang kínai és Ivica Dacic szerb kormányfővel arról, hogy együttműködnek a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítése érdekében.
A magyar miniszterelnök több mint egy évvel később, 2014. december 14-én jelentette be Belgrádban, a Kelet-Közép-Európa (KKE)-Kína csúcsértekezleten, hogy "Magyarország, Szerbia és Kína szerdán aláírja a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítéséről szóló megállapodást."
Arra további egy évet kellett várni, hogy a magyar és a kínai kormány aláírja a megállapodást a vasútvonal fejlesztéséről és finanszírozásáról – erre 2015. november 24-én, Szucsouban került sor. Ennek alapján a Budapest és Kelebia közötti, 166 km hosszú, egyvágányú pályát kétvágányúvá fejlesztik.
2016 szeptember közepén a Magyar Nemzet számolt be arról, hogy májusban az Európai Bizottság korrupció gyanúja miatt elindította a kötelezettségszegési eljárás előkészületeit a Budapest–Belgrád-vasútvonal kínai fejlesztésével összefüggésben.
A lap ekkor kikérte a beruházás lebonyolításáért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól a projekt 500 millió forintért készített megvalósíthatósági tanulmányát, de a tárca azt közölte, hogy az egy döntéselőkészítő dokumentum, ezért 10 évig nem nyilvános. Vagyis leghamarabb csak 2026-ban tudhatjuk meg, hogy milyen áruforgalommal és megtérüléssel kalkulált a kormány, amikor beleugrott az üzletbe.
2016 novemberében megalakult a fejlesztésért felelős Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. is, amelynek tulajdonosai 15-85 százalék arányban a MÁV, valamint két kínai vasúttársaság, a China Railway International Corporation (CRIC) és a China Railway International Group (CRIG).
Ezután hosszú ideig tárgyalásokat folytatott a magyar kormány az Európai Unióval, és emiatt Kína 2017 februárjában már elég türelmetlen volt.
A kormány végül sikeresen megállapodott az EU-val, és a magyar parlament 2017 május elején megszavazta, hogy indulhat a beruházás, aminek az ára ekkor már 750 milliárd forintnál tartott. Két-három százalékos kamattal, az áfával, és a 15 százalékos önerővel számolva ez azt jelenti, hogy a projekt összesen nagyjából ezermilliárd forintba fog kerülni a magyar adófizetőknek.
Ezután felgyorsultak az események: 2017 november 26-án Li Ko-csiang kínai kormányfő megérkezett Budapestre a Kelet-Közép-Európa (KKE)-Kína csúcsértekezletre, másnap pedig megjelent a projekt kivitelezéséről szóló közbeszerzés ajánlattételi felhívása.
A tender nyílt volt, ám a részleteit átnézve feltűnő, hogy a hatalmas beruházáshoz képest nagyon alacsony referenciakövetelményeket fogalmaztak meg elvárásként. A jelentkezőknek mindössze 7,5 milliárd forint vasúttervezésből származó, és 150 milliárd forint vasútépítésből származó árbevételt kellett felmutatniuk tapasztalatként az elmúlt 5 évből.
2018 június elején a Pekingben tárgyaló Szijjártó Péter külügyminiszter azt közölte, hogy 30 cég váltotta ki a közbeszerzési dokumentációt, de közülük mindössze 2 konzorcium tett érvényes ajánlatot. Kiemelte azt is, hogy mindkét konzorcium magyar és kínai cégekből áll. Ezek, mint később kiderült, a CRE Konzorcium, illetve a STRABAG-CCCC 2018 KONZORCIUM. A konzorciumokat alkotó cégek nevét nem hozták nyilvánosságra.
A kínai-magyar projektcég reményei szerint 2018 végéig szerződést kötnek a nyertes kivitelezővel, és utána nagyjából 5 év (2 év tervezés és engedélyeztetés, majd 3 év kivitelezés) kell a beruházás megvalósulásához.
Egy biztos: Orbán Viktor tavaly ilyenkor még nagyon akarta a vasutat. A kínai elnök 2017 novemberi budapesti látogatása után azt mondta a szokásos péntek reggeli Kossuth rádiós interjújában, hogy másodlagos kérdés a beruházás megtérülése, "mert az ország szempontjából az a fontos, hogy ez az útvonal Magyarországon keresztül megy".
Kőműves Anita — Erdélyi Katalin
A cikk a Vsquare.org cikksorozatának részeként készült, amely a visegrádi országok és Kína politikai és gazdasági kapcsolatát mutatja be. A VSquare.org a National Endowment for Democracy amerikai non-profit szervezet támogatásával valósult meg, célja az oknyomozó újságírás fejlesztése a V4 országaiban. A cikk eredeti, angol nyelvű változatát itt olvashatja. Címlapfotó: Orbán Viktor koszorúz a pekingi Tienanmen téren — Szecsődi Balázs/Miniszterelnöki Sajtóiroda.
|
Viszonzatlan szerelem – semmi nem valósult meg az Orbánnak ígért kínai óriásprojektekből
|
Orbán Viktor gyakran emlegeti kormányának jó kínai kapcsolatait, és az úgynevezett „Keleti nyitás” politikájának fontosságát. A Brüsszel-ellenes szabadságharc közepette az uniót is előszeretettel bosszantja azzal, hogy hangsúlyozza: olyan gazdag és hatalmas illiberális barátai vannak, mint Peking. Eközben azonban a számok nem azt mutatják, hogy Kína valóban Magyarország segítségére sietne egy pénzügyi zavarban. Az elmúlt években beígért hitelekből és óriási beruházásokból egyelőre nem lett semmi, és a Budapest-Belgrád vasútvonal magyar szakaszának felújítása sem indult meg. A Vsquare.org projektje keretében az Átlátszó annak járt utána, vajon miért nem érnek ide a Peking által ígért összegek, és eközben Orbán Viktor miért henceg továbbra is a szoros kínai-magyar barátsággal.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/10/18/viszonzatlan-szerelem-semmi-nem-valosult-meg-az-orbannak-igert-kinai-oriasprojektekbol/
|
2018-10-18 00:06:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Különös vagyontárgyakat, kastélyokat, palotákat halmoztak fel az elmúlt években azok a budapesti bejegyzésű vállalkozások, amelyek az FBI által körözött, a magyar állampolgárság kapujából az utolsó pillanatban visszafordított Ghaith Pharaon nevét viselték – megtoldva a görög ábécé egy-egy betűjével.
Noha a szaúdi üzletember már tavaly januárban elhunyt, az érintett cégek mindeddig változtatás nélkül szerepeltek a magyar cégnyilvántartásban. Nem is kellett azonnal hozzányúlni ezekhez az érdekeltségekhez, hiszen a formális tulajdonosuk nem Pharaon, hanem az őt ügyvéd-strómanként segítő, egykor Tiborcz István társaságát is élvező jordán Ammar M. A. Abu Namous volt.
Aztán szűk két hete, október 8-án Namous úgy döntött, hogy kiradíroztatja a magyar cégjegyzékből a görög betűkkel megtámogatott Pharaon-nevet, és helyette latinos csengésű szavakat keresett a vállalkozásaihoz. Olyanokat azonban, amelyeket nemigen találhattak ki sem szaúdi, sem jordán agyak, csakis magyarok. Mutatjuk:
A seregélyesi Zichy–Hadik-kastélyt birtokló Pharaon-Alfa Kft. új neve Sturnus Property Management Kft. S lássunk csodát, a latin sturnus szó jelentése: seregély.
A hőgyészi Apponyi-kastélyt rejtő Pharaon-Beta Kft. új neve Calor Property Management Kft. A névadók itt is figyeltek a részletekre: a latin calor szó ugyanis hőt, hőséget jelent (a Hőgyész településnév pedig „hő”-vel kezdődik).
A Pharaon-Gamma Kft. kakukktojás, hiszen nem ingatlanokkal foglalkozik, hanem Prominence Food néven élelmiszerkereskedést üzemeltet (ebben a vállalatban korábban a külügyi tárca Magyar Nemzeti Kereskedőháza is társtulajdonos volt). Nos, a kakukktojás új neve Cuculus Property Management Kft. És mit jelent magyarul, hogy cuculus? Azt, hogy kakukk, nyilván.
Az Orbán család budai, Cinege úti házának tőszomszédságában lévő ingatlant tulajdonló Pharaon-Delta Kft. új neve Paridae Property Management Kft. Minő meglepetés: a paridae szó a cinegeféléket jelöli.
A pesti József nádor térre néző volt Postabank-székházat 2016-ban Orbán Viktor közvetlen környezetétől (Tiborcz Istvántól és a török Adnan Polattól) vette át a Pharaon Group. A palotát birtokló Pharaon-Kappa Kft. mostani új neve Arundo Property Management Kft. Ez itt megint egy nyelvi lelemény szándékozna lenni, hiszen a latin arundo jelentése: nád (a nádor pedig „nád”-dal kezdődik, ugye).
Fut(ott) még egy cég Pharaon-Sigma Kft. néven is, de ebbe egyelőre nem került bele semmiféle üzemeltetendő, felújítandó ingatlan. A társaság új neve Vacuus Property Management Kft. A vacuus pedig véletlenül éppen azt jelenti, hogy üres, hasznavehetetlen, tartalmatlan.
A Pharaon-Omega Kft. egyetlen fontos ismérve, hogy ez a társaság a Postabank-székházat tulajdonló egykori Pharaon-Kappa anyacége. Tehát őrző, felügyelő funkciót lát el, ennek megfelelően az az új neve, hogy Custos Property Management Kft. A latin custos mi mást jelentene, mint: őr, gyám, felügyelő?
És van még egy érdekeltség, amelynek eredeti nevében ugyan nem szerepelt, hogy Pharaon, de a többihez hasonlóan a jordán Ammar M. A. Abu Namous alapította. Ez a cég – a magyar kormánnyal való szívélyes viszonyt alátámasztandó – a HUN-GOV Koordinációs Kft. elnevezés alatt futott október 8-ig, de végül nem lehetett megtölteni valódi tartalommal. Most meg már Cavus Property Management Kft. a neve – a latin cavus szó pedig egyebek mellett üreset, üregeset jelent.
S hogy miért érezhette úgy Ammar M. A. Abu Namous, hogy át kell végre neveznie a Pharaon cégeket? Miként a Heti Válasz májusban megírta: a jordán ügyvéd vélhetően már nem a Pharaon család, az örökösök kottájából játszik, hanem másokéból, esetleg magyar potentátokéból.
Erre utal, hogy 2017 végén az összes magyarországi Pharaon-ingatlan tulajdoni lapjára perfeljegyzés került (ugyanazzal az ügyszámmal). A földhivatali nyilvántartás szerint a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma előtt indult eljárás még ma is tart; a felperesek Ghaith Pharaon gyermekei, az alperes pedig az egykor Tiborcz Istvánnal is barátkozó Namous.
|
Kiradírozzák a magyar cégjegyzékből Ghaith Pharaon nevét – per indult a vagyonelemekért
|
Október 8-án hirtelen minden olyan magyarországi vállalkozást átkereszteltek, amely az Orbán család közelébe férkőzött Ghaith Pharaon szaúdi üzletember nevét viselte – vette észre az Átlátszó. Noha a változtatásokat a néhai olajmilliárdos egykori jordán ügyvédje és strómanja kezdeményezte, az új, latinos csengésű cégnevek minden bizonnyal magyar agyszülemények. A háttérben harc dúl a magyarországi Pharaon-vagyonelemekért.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2018/10/19/kiradirozzak-a-magyar-cegjegyzekbol-ghaith-pharaon-nevet-per-indult-a-vagyonelemekert/
|
2018-10-18 00:09:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Mind a magyar, mind a szerb fél titkolja a Délvidéki Sport Akadémiára szánt magyar állami támogatásból fizetett eddigi, és tervezett kiadásokat. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) azzal utasította el az iratok kiadását, hogy ő csak közvetítő, a támogatás bonyolítója és ellenőrzője a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, illetve a projekt gazdája, a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) – érdemi információt viszont egyik magyar állami szervezettől sem kaptunk. Így továbbra sem tudni, hogy a magyar költségvetési forrásokból milyen fejlesztések valósulnak meg, mennyiből, és kinek a kivitelezésében. Az sem világos, hogy ki és milyen forrásokból fogja fenntartani a stadiont és az akadémiát.
Egyetlen ember van a Vajdaságban, úgy beszélik, akinek közvetlen elérése van a magyar miniszterelnökhöz, és az nem Pásztor István, a magyar kormánnyal megbonthatatlan szövetségbe forrt VMSZ elnöke. Hanem egy máshol kevéssé ismert topolyai illetőségű milliárdos, Zsemberi János. Ő lett a magyar kormány Kárpát-medencei futball-programjának nagyhatalmú vajdasági rezidense. Zsemberi formálisan ugyan nem vesz részt projekt irányításában, de az egyértelmű, hogy megkerülhetetlen figura a már most 4,5 milliárd forintos költségű programban.
2016 decemberében fogadta el a magyar kormány az "egyes kiemelt sportcélú fejlesztési beruházások forrásszükségletének biztosításáról" szóló határozatot. Ennek alapján kapott – mások mellett – a Délvidéki Sport Akadémia a fejlesztési keretből 3 milliárd forintot, majd 2017-ben további 1,5 milliárd forintot.
Egy kézben a támogatás
A Délvidéki Sport Akadémia, vagyis a támogatás kedvezményezettje vélhetően egy ernyőszervezet, amelynek célja egy fő- és több alközpont létrehozásának támogatása a Vajdaságban – azért csak vélhetően, mert ilyen nevű szervezet sosem létezett Szerbiában. A támogatás ettől függetlenül egy kézben összpontosul, a topolyai székhelyű labdarúgó klubnál, a TSC-nél, amelyet 2005-ben regisztráltak a Gazdasági Társaságok Nyilvántartásában. A csapat története egyébként jóval korábbra nyúlik vissza.
Az első topolyai futball klubot 1912-ben alapították, de hivatalosan 1913-ban jegyezték be Topolyai Sport Klub néven. Az elkövetkező évtizedekben a csapat többször nevet változtatott. Történelmének legnagyobb sikere, hogy a hetvenes évek végén többször is dobogós helyet ért el a harmadosztályban, majd 1980 és 1984 között négy szezont a JSZSZK II. Szövetségi Ligájában, vagyis az országos másodosztályban játszott. 2003-ban a klub anyagi nehézségek miatt megszűnt, és csak az ifjúsági csapatok maradtak meg. 2005-ben a Bajsa csapatával összeolvadva jegyezték be ismét FK Topolya néven, végül 2013-ban, a százéves fennállás emlékére felvette egykori nevét, így lett a ma is aktuális csapatnév Labdarúgó Klub TSC. Az egyesület elnöke és főigazgatója Palágyi Szabolcs, edző.
A klub főtámogatója az ismert topolyai vállalkozó, Zsemberi János, a szerbiai labdarúgó-szövetség elnökségi tagja, aki évek óta mecénása a sportnak, egyengeti a helyi focicsapat útját. Egy időben a TSC labdarúgó klub elnöki tisztét is betöltötte, a tavalyi tisztújításkor azonban átadta helyét utódjának, ő maga pedig főszponzorként, illetve az épülő labdarúgó akadémia koordinátoraként maradt a csapat mellett. Zsemberi egyébként 2018. június 27-éig, írásos lemondásának elfogadásáig Topolya Község tanácsának is tagja volt. A 2016-os választáson a VMSZ – VMDP – Pásztor István nevű lista második helyén szerepelt, majd két évig töltötte be az önkormányzati tisztséget a magyar kormány stratégiai partnerének delegáltjaként.
A topolyai csapat, mielőtt a magyar kormány figyelmének középpontjába került, szerény keretek között, főként az önkormányzat és a főszponzor támogatásaiból élt. Évekig a 2. ligában (harmadosztály) szerepelt. Áttörést csak a közelmúltban ért el, miután a 2016/17-es szezon végén a prigrevicei Bratstvo 1946 és a Novi Banovac-i Ifjúság klub elállt a feljebbjutástól. A csapatok úgy nyilatkoztak a döntésről, hogy anyagi helyzetük nem engedi meg a magasabb ligában való játékot, hiszen ezzel számos, a FIFA-standardoknak megfelelő fejlesztésre köteleznék magukat: például licenccel rendelkező edzők szerződtetése, stadionfelújítás, illetve a játékosállomány erősítése, hogy a csapat megállja a helyét a magasabb osztályban is.
A két klub ezért inkább lemondott a másodosztályról, a TSC két helyet is ugorva bekerült az 1. ligába – a szerbiai rangsorban ez a másodosztály a Super Liga után. A 2017/18-as szezont a csapat jó eredménnyel, a csoport negyedik helyén zárta, ami egyben újabb történelmi siker volt.
Így tűnik el a közpénz
Jóllehet a TSC többször nyilatkozott a fejlesztésekről, konkrétumokat mégis nehéz kicsikarni tőlük. Adatigényléssel fordultunk a sportegyesület elnökéhez és a főszponzorhoz is. Szerettük volna látni a TSC Labdarúgó Klub MLSZ-szel aláírt támogatói szerződését, az előzetes helyzetértékelő elemzést és hatástanulmányt, valamint azoknak a kivitelezőknek a listáját, akiket bevontak az építkezésbe; továbbá az eddigi és tervezett további kiadások tételes listáját – de nem jártunk sikerrel.
Kérésünkre a szerb köztársasági adatvédelmi biztos hivatala is megerősítette, hogy mivel a sportegyesület nem minősül állami intézménynek, ahogyan az alapítói és támogatói között sincs állami intézmény, illetve nem használ szerbiai költségvetési forrásokat, nem tartozik abba a körbe, amelynek közérdekű adatszolgáltatási kötelezettsége van. Ez a jogi kibúvó – az MLSZ és a BMSK "hírzárlatával" kiegészülve – az átláthatóság teljes hiányát eredményezi: a projekt résztvevőin kívül senki nem tudhatja, mire fordítja a TSC a magyar kormány által juttatott 4,5 milliárd forintnyi, azaz hozzávetőleg 14 millió eurós támogatást.
Nem maradt más lehetőség tehát, mint a nyilvánosan elérhető adatok elemzése. A TSC 2017-es mérlege szerint ebben az évben, vagyis az első támogatási összeg birtokában, amikor megkezdték a topolyai akadémia építését, valamint a kisebb klubok infrastrukturális felújításait, 638 millió dinárral, vagyis 5,4 millió euróval gazdálkodtak – ez a teljes támogatás nem egész 40 százaléka –, de ebből 2,6 millió eurót átvittek a 2018-as évre. A TSC előző évi mérlegei ennél több nagyságrenddel kisebbek voltak, 2014 és 2016 között az egyesület forgalma évi 14-15 ezer euró (1,7 millió dinár) között mozgott – ez egyébként Topolya város összes sportra fordított támogatásának 12-15%-át, a futballra költött támogatásnak pedig a negyedét tette ki.
Az önkormányzat jól járt
A támogatás nem csak az infrastrukturális fejlesztéseket, hanem az ingatlanpiac mozgását is beindította, több ingatlan is gazdát cserélt ebben az időszakban. A fociakadémia telkének szánt önkormányzati tulajdonú parcellák elidegenítéséről a tanács még 2016 végén hozott határozatot, a nyilvános pályázatot 2017. januárjában tették közzé. A TSC az ingatlant 73 ezer euróért vásárolta meg, a kivitelezést pedig novemberben kezdték meg.
Topolya község tavaly májusban határozott arról, hogy a korábban az önkormányzat tulajdonában lévő stadion telkét is eladja. Majd szeptemberben fogadták el az egyetlen ajánlattevő, a TSC árajánlatát, így 165 ezer euróért a futball klub birtokába került a stadion is. Ez év áprilisában 32 ezer euróért a stadion melletti területeket is megvette a klub.
Az önkormányzat tehát, ahogyan azt a júniusi hivatalos lapban is közlik, jelentős bevételekre tett szert az ingatlaneladásokból. A TSC Labdarúgó Klub ingatlanvásárlásaiból összesen 270 ezer euróhoz jutott a város – ez az összeg egyébként a sportakadémiának nyújtott támogatás mindössze 2 százaléka. A település bevételei közt jegyzik azt is, hogy 2017 októberében az önkormányzat ingatlancserét hagyott jóvá a Sat Pro Kft-vel, Zsemberi egyik cégével.
A szóban forgó telkek a fociakadémiával szemben, az utca túloldalán találhatók. Korábban hátrányos helyzetű családok laktak ott, ám ahogyan azt az egyik lakó is nyilatkozta, az új tulajdonos megoldotta a lakhatásukat azzal, hogy a telkeken élő családok 10 ezer euró értékig új házat kereshettek maguknak a környéken, amelyet aztán a vállalkozó megvásárolt nekik. Sokéves huzavona oldódott meg azzal, hogy Zsemberi ingatlant vásárolt azoknak a hátrányos helyzetű családoknak, amelyek jogtalanul építették fel lakóépületeiket ezeken az önkormányzati területeken.
Kérdeztük Zsemberi Jánost, mit tervez építeni a birtokába került telkekre – a nevében nyilatkozó kommunikációs cég szerint még nincsenek konkrét terveik az ingatlannal. Az önkormányzati döntés szerint azonban eleve befektetés céljából került sor a cserére: érdeklődésemre azt válaszolták, a beruházót érdeklő telek biztosítása, vagyis az ingatlancsere, a helyi önkormányzat érdeke, hiszen a beruházás a község bevételét is növelni fogja.
A csere tárgyát képező ingatlanok összértéke a hivatalos lapban közölt információk alapján valóban mindössze a fele annak, mint amekkora a Zsemberi által felajánlott ingatlanok értéke, és a dokumentum rögzíti, hogy az önkormányzatnak nem kell kifizetnie a különbözetet. Arról egyelőre csak szóbeszédet hallani, hogy hotelt, esetleg parkolót fognak építeni az ingatlanokra. Sportszakértők szerint nagyon is jól jöhet egy nagyobb kapacitású sporthotel a 45-50 főre tervezett akadémia épülete mellett, amelynek üzembe helyezése a szemközti ingatlanok értékét is azonnal megdobja.
Az akadémia után jöhet a stadion felújítása
A topolyai labdarúgó-akadémiának egyébként augusztus elejére kellett volna elkészülnie, ám erre némi csúszással, csak szeptember 27-én került sor. Orbán Viktor miniszterelnök személyesen avatta fel a labdarúgó akadémiát Topolyán, és beszédében arra is kitért, hogy azért éppen ebben a városban kezdeményezték a fejlesztéseket, mert Zsemberi János személyében találta meg azt a "bátor, elszánt és nagy képzelőerejű társat, aki vállalta a magyar sporttámogatások eljuttatását és ésszerű felhasználását Szerbiába".
A közeljövőben megkezdik a stadion felújítását is, amíg ez tart, a TSC Zentán játssza a meccseit – éppen ezért a zentai stadiont már előzőleg fel is újították.
Mivel nem láthattunk bele a Délvidéki Sport Akadémia megvalósítására előzőleg készített elemzésbe és hatástanulmányba, amelyben felmérték a prioritásokat és fejlesztési területeket, ezért az sem világos, miért két részletben ítélték meg a támogatást – 2016-ban 3 milliárd, 2017-ben további másfél milliárd forintot. Azaz, hogy milyen elemekkel és költségekkel egészült ki a program, melyek miatt 50 százalékkal növelni kellett a már egyébként is jelentős költségkeretet.
A vajdasági focira adott támogatás összege mind a sportklubok, mind a külhoni régiók támogatása tekintetében a legmagasabb a hat ország összesen nyolc klubja közül. A szlovéniai Lendva 1,3 milliárd, a horvátországi Eszék 2 milliárd, a szlovákiai Dunaszerdahely és Révkomárom összesen 2,2 milliárd, az ukrajnai Munkács 2,6 milliárd, a romániai Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy pedig összesen 3,5 milliárd forintot kapott a 2016-os és 2017-es év sporttámogatásiból. A magyar kormány két év alatt mindösszesen 16,1 milliárd forint összeggel támogatta a határon túli futball klubokat.
Az, hogy a támogatásnak helye van a Vajdaságban, meg egyáltalán a határon túl, az nem kérdés. Az viszont már sokkal inkább, hogy valóban egy ilyen mértékű sporttámogatás-e az a prioritás, amelyre a helyi magyarságnak a legégetőbb szüksége van. Ráadásul úgy, hogy nincs nyilvános stratégia, és nincsenek célszámok sem, amelyek alapján ellenőrizhető lenne a támogatás felhasználása. Helyette a magyar állam és a szerb kormány adminisztrációs rendszere között tátongó információs fekete lyuk van, amelybe ismét számolatlanul ömlik a magyar adófizetői pénz.
Gyurkovics Virág (Szabadka)
A cikk a Független Médiaközpont támogatásával készült. A fotók a szerző felvételei.
|
Láthatatlan focimilliárdok – titkolják a Délvidéki Sport Akadémia állami támogatásait
|
Mind a magyar, mind a szerb fél titkolja a Délvidéki Sport Akadémiára szánt magyar állami támogatásból fizetett eddigi, és tervezett kiadásokat. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) azzal utasította el az iratok kiadását, hogy ő csak közvetítő, a támogatás bonyolítója és ellenőrzője a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, illetve a projekt gazdája, a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) – érdemi információt viszont egyik magyar állami szervezettől sem kaptunk. Így továbbra sem tudni, hogy a magyar költségvetési forrásokból milyen fejlesztések valósulnak meg, mennyiből, és kinek a kivitelezésében. Az sem világos, hogy ki és milyen forrásokból fogja fenntartani a stadiont és az akadémiát.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/10/18/lathatatlan-focimilliardok-titkoljak-a-delvideki-sport-akademia-allami-tamogatasait/
|
2018-10-18 00:23:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
2019. január 1-ig nem tervezi vizsgálni a CEU ügyét az Oktatási Hivatal, mivel a nemzeti felsőoktatási törvény Lex CEU-ként elhíresült paragrafusába foglalt működési feltételeknek az egyetemeknek a jövő év elejéig kell csak megfelelniük.
Az eredetileg kitűzött határidő 2018. január 1-je volt, de ezt a kormány tavaly októberben egy évvel meghosszabbította, miután az Európa Tanács tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság jelezte, több időt kellene hagyni az egyetemeknek a jogkövetésre. A CEU a hosszabbítást nem fogadta kitörő örömmel, az egyetem vezetősége szerint csak a bizonytalanság meghosszabbítását szolgálta. Időközben a CEU teljesítette a törvénybe foglalt feltételeket, amik kikötik, hogy az EU-n kívüli egyetemek magyarországi működéséhez államközi megállapodásnak kell születnie, valamint az egyetemnek működő külföldi székhelye is kell hogy legyen.
Utóbbit New York Állam Oktatási Hivatala megerősítette, Leslie E. Templeman, a New York állambéli felsőoktatási hivatal igazgatója június 20-i levelében írta, hogy a CEU New York-i telephelyén államilag elismert képzést folytat. A magyar kormány és New York állam között pedig már 2017 végén született egy mindkét fél számára véglegesnek tekintett megállapodástervezet, melyet azonban a kormány még mindig nem írt alá. Szijjártó Péter szeptember 13-án az ATV műsorában konkrétan kétségbe vonta ennek a megállapodástervezetnek a létezését.
Szél Bernadett akkor ombudsmanhoz fordult, mint írta „a minisztérium szerint […] azt, hogy a CEU Amerikában is folytat-e oktatási tevékenységet, az amerikai hatóságnak tiszte megítélni, amit az intézmény a külföldi társhatóság nyilatkozatával is igazolhat. Ennyi. Ez megtörtént, úgyhogy
egyrészt azt üzenem Szijjártó Péternek, fejezze be a kifogáskeresést, másrészt ombudsmanhoz fordulok és állásfoglalást kérek arról, meddig csicskáztatható ily módon Magyarország egyik legjobb egyeteme.”
Ezt követően az Oktatási Hivatalhoz nyújtott be a politikus közérdekű adatigénylést arra vonatkozóan, hogy az intézmény vizsgálja-e a CEU ügyét.
A hivatal válaszában közölte: nem. Majd 2019. január 1-je után. Szél szerint ez „téboly”.
„Megkérdeztem a külügyminisztert és az emberi erőforrások miniszterét is, mire várnak, az amerikai oktatási hivatal ugyanis már egy éve igazolta, hogy a CEU Amerikában is folytat képzést. Mindkét helyről azt írták, hogy oktatási vizsgálat folyik.
Most akkor rakjuk össze a képet:
az Oktatási Hivatal nem csinál semmit, de akkor pontosan ki vizsgál, mit és hol, ha nem az az intézmény, akinek erre hatásköre lenne? Most komolyan, kik azok a titokzatos oktatási szakértők, akik egy éve éjjel-nappal dolgoznak, és nem mellesleg azon, hogy kiderítsék, amit már mindenki tudhat (=van képzés az USA-ban is).”
Szél szerint itt „egy tisztességes intézménnyel szórakoznak, benne több száz diákkal, tanárral és dolgozóval. Az oktatással szórakoznak, ami mindannyiunknak létkérdés: az élethez és a minőségi élethez kiváló és elérhető oktatás kell. Megint azt mondom: európai értékközösséget, jogállamiságot és oktatási szabadságot akarunk, és egyre többen vagyunk. Most pedig fogom az egész paksamétát és elküldöm a kormánynak, mondjak meg nyíltan, milyen „szakértők” vizsgálódnak a CEU ügyében.”
Szél teljes Facebook bejegyzését itt lehet elolvasni:
|
Az Oktatási Hivatal nem vizsgálja a CEU ügyét, pedig az egyetem már rég teljesítette a Lex CEU feltételeit
|
2019. január 1-ig nem tervezi vizsgálni a CEU ügyét az Oktatási Hivatal, mivel a nemzeti felsőoktatási törvény Lex CEU-ként elhíresült paragrafusába foglalt működési feltételeknek az egyetemeknek a jövő év elejéig kell csak megfelelniük.
| null | 1 |
https://merce.hu/2018/10/19/az-oktatasi-hivatal-nem-vizsgalja-a-ceu-ugyet-pedig-az-egyetem-mar-reg-teljesitette-a-lex-ceu-felteteleit/?fbclid=IwAR1VMnTy6TBfYhILXX_5GyjQHjUcC-FJro2S9yi0-pieRoWNbpereRm8
|
2018-10-18 00:28:00
| true | null | null |
Mérce
|
Ítéletet hozott első fokon a Fővárosi Törvényszék a Buda-Cash ügyben, két és fél évvel a vádirat ismertetése után. Az ítélet szerint az öt vádlott – V. Péter, P. Zoltán, T. Péter, Gy. János és P. Gyula, tehát az egykori Buda-Cash igazgatósága – egyaránt, fejenként 7 és fél év letöltendő börtönt kapott, legkorábban a büntetés kétharmadának letöltése után szabadulhatnak.*Nagyjából egy évet már előzetesben letöltöttek ebből a vádlottak.
A döntés nem jogerős, az ügyész szigorításért, a vádlottak ügyvédjei enyhítésért, illetve felmentésért fellebbeztek. Az ügyész indítványozta, hogy a vádlottak addig is előzetesbe kerüljenek, a bíróság azonban ezt elutasította, és bűnügyi felügyeletet rendelt el az öt vádlottnál (ennek keretében szabad lábon védekezhetnek, de egy néhány megyére vonatkozó lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el).
A bíróság sikkasztás miatt találta bűnösnek a cégvezetőket, akik a korábbi vádirat szerint közösen 116 milliárd forint kárt okoztak, amikor 2015 februárban bedőlt a Buda-Cash, és kiderült, hogy ügyfeleik, sőt a befolyásuk alá került takarékszövetkezetek*Itt a későbbi DRB-bankcsoportról van szó. Ez a négy egykori takarékszövetkezet azok közé tartozott (Garancsi István Duna Takarékjával együtt), amelyek megúszták az akkoriban még Spéder Zoltán által vezérelt takarékintegrációban való részvételt. vagyonának nyoma veszett. Az ügyészség által megállapított kárból 40 milliárd forint a Buda-Cash brókercég ügyfelei pénzének eltulajdonítása volt, 66 milliárd pedig DRB bankcsoport számláinak “Karácsony Miklós” néven létrehozott technikai álszámlán keresztüli kifosztásából jött össze, közel tízmilliárdot pedig offshore cégek számláira utaltak.
A bűncselekmény-sorozat elkövető-végrehajtója a volt gazdasági igazgató V. Péter, a felbujtója pedig a tárgyalások alatt többször az alkoholizmusára hivatkozó P. Zoltán volt, a másik három férfi, így az ügyészség szerint a csalások értelmi szerzőjének számító Gy. János bűnsegédek voltak. Egyébként P. Zoltán és Gy. János nem jelent meg az ítélethirdetésen.
A bíróság ítélete szerint az állam elkobozza az öt férfi vagyonát – ingatlanok, cégtulajdonok, bankszámlákon lévő pénz -, sőt, a közeli családtagjaikét is. Ezeknek értéke a tárgyaláson nem került ki. Igaz, a Buda-Cash vezetői vagyonuk jelentős részét az egykori Phylaxia, később Opimus, jelenleg Opus Nyrt. nevet viselő tőzsdei cégbe vitték, amely a brókercég bedőlése előtt nem sokkal offshore cégek tulajdonába került, majd végső soron Jászai Gellért és Mészáros Lőrinc kezében kötött ki.
Ami igazán érdekes volt az ítélet szóbeli ismertetésekor, hogy a bírónő hangsúlyozta,
a felügyeleti szervek (2013-ig a PSZÁF, majd az MNB) előtt ismert volt a Buda-Cash és az általuk felvásárolt takarékszövetkezetek áttekinthetetlen tulajdonosi szerkezete és a sok kereszttulajdonlás.
2010 és 2015 között valamennyi felügyeleti jelentés tartalmazza az áttekinthetetlen tulajdonosi szerkezetet, például hogy legalább öt offshore cég jelent meg a tulajdoni szerkezetben. A felügyelet például megállapította már 2010-2011-ben, hogy a DRB bankcsoportban külső tagok is részt vettek a döntéshozatalban, nem csak a takarékszövetkezeti tagok, és ezeket a külső tagokat ugyanaz a Buda-Cash-es vezetőkhöz kötődő ügyvédi iroda képviselte. A bírónő hangsúlyozta, hogy külföldi, akár offshore cégeket létrehozni önmagában nem bűncselekmény, ám az ehhez kapcsolódó szándék szerepet játszott a bűnösség megállapításában.
Miért nem derült ki, hogy a Buda-Cashnél két évtizeden keresztül (egyre nagyobb, végül több tíz milliárdos) hiány volt? Azért, mert ez a felügyeleti jelentésből nem derült ki, mondta a bírónő, ezek a felügyeleti jelentések ugyanis egy automatizmus alapján állítódtak elő: a Clavis nevű rendszer volt bekötve PSZÁF-hoz, illetve az MNB-hez, ebből azonban tanúvallomások szerint “néha töröltek sorokat”. A Buda-Cash valódi kötéslistája pedig egy excel dokumentum volt. A felügyelet a bírónő szerint itt is látott problémákat 2015 előtt (fel is szólította a Buda-Casht egyes adatszolgáltatási változtatásokra is), de nem tárta fel valóban súlyos visszásságokat.
Egy fiktív ügyfélszámla létrehozása sem 1998-ban, sem 2018-ban nem volt jogszerű megoldás a csőd elkerülésére – szögezte le a bírónő. A vádlottak ugyanis többször hivatkoztak arra, hogy nem volt más választásuk a kilencvenes években elszenvedett 4 milliárdos veszteség után, mint hogy az ügyfelek számlájának terhére próbálják kezelni pénzügyi nehézségeiket (később ez a veszteség volt, ami hólabdaként a tízszeresére dagadt). Az Pintér Zoltán döntése volt, hogy nem mennek csődbe 1998-ban, ám az, hogy folytassák – méghozzá törvénysértő eszközökkel – már a vezető testület közös döntése volt, mondta a bírónő. (A vádlottak egyébként mind hangszer nélküli másodhegedűsnek igyekeztek leírni magukat. A bírónő szerint jobb lett volna úgy fogalmazni, hogy “hangszerrel rendelkező másodhegedűs, aki rossz kottát játszott”.)
Ha egy kétoldalú ügyletben az egyik személy nem létezik, akkor egy fiktív ügyletről beszélünk. Márpedig azt soha senki nem tagadta, hogy “Karácsony Miklós” nem létezett – hívta fel a figyelmet a bírónő a védelem érvelésének egyik gyenge pontjára. Az 1998 óta nem változott, ahogyan a hiány miatt előállt helyzetet egységesen kezelték a Buda-Cash vezetői, legfeljebb annyi történt, hogy 2007-től kezdve bevonták a kisbankokat – elismerten azzal a céllal, hogy a veszteségeiket rendezni tudják. Igaz, a vádlottak arra utaltak, hogy a takarékszövetkezetek-kisbankok ügyfeleit próbálták megszerezni a Buda-Cashnek. Az ügyészség és a bíróság viszont inkább arra célzott, hogy a kisbankok ügyfeleinek vagyonát kívánták a korábbiakhoz hasonlóan eltulajdonítani.
A Buda-Cashből offshore és egyéb céges számlákra utalt, milliárdos nagyságrendű pénzek kedvezményezettje az ügyészség szerint P. Zoltán volt, miközben az ügyeket V. Péter intézte, és ezt az értékelést a bíróság is hasonlóan látta. Ezekben az ügyletekben a Buda-Cash brókerház volt maga a sértett, és itt már nem időleges sikkasztásról, hanem végleges eltulajdonításról van szó. De a bíróság szerint az egész folyamat egy egység volt, ezért a különböző tényállásokat nem kell szétszálazni.
És bűnszervezet volt a Buda-Cash? Itt a bírónő utalt a törvény meg ideális megfogalmazására. Ugyanakkor felhozott néhány érvet, ami szerint nem bűnszervezet volt a brókercég: eredetileg nem ebből a célból jött létre, és a szereplők munkamegosztása sem a csalást vagy a sikkasztást szolgálta. Ezért végül nem állapították meg, hogy bűnszervezetben követték volna el a folytatólagosan, különösen nagy értékre elkövetett sikkasztást. Ugyanakkor a felelősségük nagyjából azonos volt, ezért kapott az öt igazgatósági tag ugyanakkora letöltendő börtönbüntetést.
|
A bíróság felvetette a felügyelet felelősségét a Buda-Cash ügyben
|
Börtönbe kerül a Buda-Cash igazgatósága, és a vagyonukat is elkobozzák, sőt a családtagjaikét is.
| null | 1 |
https://g7.hu/penz/20181019/a-birosag-felvetette-a-felugyelet-felelosseget-a-buda-cash-ugyben/
|
2018-10-19 10:51:00
| true | null | null |
G7
|
Iroda- és lakóparkkomplexumot épít a Közvágóhíd helyén Adnan Polat török üzletember, Orbán Viktor miniszterelnök közeli barátja. A védett épületek jó részét lebontják.
Bár a fanatikus drukkerek távol maradtak a Mol Vidi FC londoni fellépésétől a Chelsea ellen, mégis prominens szurkolók buzdították a fehérvári csapatot. Orbán Viktor mellett Csányi Sándort, Schmidt Máriát és egy visszafogottan elegáns úriembert is láthattunk a lelátón. Ő nem volt más, mint Adnan Polat török üzletember, aki a magyar miniszterelnök közeli barátjaként egyre jelentősebb beruházásokkal véteti észre magát Magyarországon. A vállalkozó több fővárosi ingatlanfejlesztésben is érdekelt, amelyek közül kiemelkedik a Soroksári úti egykori Közvágóhíd területén épülő iroda- és lakóparkkomplexum. A 4,6 hektáron zajló, barnamezős beruházásnak impozáns a látványterve, a Müpa és a Nemzeti Színház környékének (és egész Dél-Pestnek) arculatát alaposan átalakító projekt ugyanakkor számos kérdést vet fel.
Az 1867-es kiegyezés után született meg az elhatározás, hogy a magánvágóhidak helyett állami fennhatóság alá tartozó közvágóhíd létesüljön Pesten. A mai Soroksári út és a Rákóczi híd pesti hídfőjénél fekvő területen épült komplexumot 1872-ben adták át. A vágóhídon évente több mint 100 ezer jószágot vágtak le. A létesítmény 1984-ig üzemelt, utána raktáraknak, irodáknak, üzleteknek adott otthont, majd zenészek is birtokba vették, és az egyre rosszabb állapotú épületegyüttes területén működött az R33 klub is.
Egy razziával kezdődött
Egészen tavaly februárig, amikor nagyszabású rendőrségi razzia után az önkormányzat azonnali hatállyal bezáratta a szórakozóhelyet. Az akció kapcsán már akkor arról pletykáltak, az épületegyüttes eladás előtt áll, ezért volt szükség az R33 bezárására. Bár a rendőrség a drogterjesztők lefülelésével indokolta a razziát, néhány hónappal később a komplexum valóban gazdát cserélt.
Az egykori Közvágóhíd Ináncsy Miklós, a Budapesti Húsnagyker vezérigazgatója tulajdonában állt. Az összesen 12 hektáros területből 5,4-et még évekkel ezelőtt adott el, és az üzlettel egyből a száz leggazdagabb magyar között találta magát. Ez utóbbin már áll a City Home lakópark egy része, ahogy a szomszédos, 1,3 hektáros telken is javában dolgoznak az Allure Residence lakóparkon. A megmaradt területet Ináncsy tavaly adta el Adnan Polat cégének, az APD Real Estate Kft.-nek.
Egyre nagyobb befolyás Polatnak
Ezzel a török vállalkozó tovább növelte befolyását Magyarországon. Ami már eddig sem volt elhanyagolható, hiszen ő a Török–Magyar Kereskedelmi Kamara magyarországi elnöke, az ő irodaházában működik az Isztambuli Magyar Intézet, az Isztambuli Magyar Főkonzulátus, az Eximbank isztambuli képviselete, valamint a Magyar–Török Kereskedőház is. Az üzletember ettől vélhetően nem függetlenül a magyar miniszterelnökkel és családjával is szoros kapcsolatot ápol. Alighogy megjelent a magyar piacon, Adnan Polat cégei máris összefonódtak Orbán Viktor veje, Tiborcz István vállalkozásaival. Közös beruházásaik egyike az egykori Rátkai Klub Városligetben álló épülete, a Spitz-villa volt, a másik pedig a József nádor téri Postabank-székház, amelyet megvásárlása után jelentős haszonnal eladtak az FBI által körözött, tavaly elhunyt Ghaith Pharaon érdekeltségébe tartozó cégnek.
Adnan Polat közvágóhídi beruházása elől sorban hárulnak el az akadályok. A kisebbik gondot az épület bérlői jelentették. Úgy tudjuk, az R33 kiiktatása után Ináncsy az utolsó pillanatig titkolta valódi szándékát, majd kész tények elé állította a bérlőket: nyár végéig költözzenek ki az épületből. A fejlesztés volumenéhez képest viszonylag kis terület, az elhelyezkedés, és az épületek fővárosi védettsége is számos probléma forrása lehetett volna, ám a kormányhivatal nem nehezítette meg Polat dolgát: a beruházásnak nincs jelentős környezeti hatása, ezért eljárásra sincs szükség e téren – döntött a hivatal. A főváros az addigi 50 helyett 80 százalékos beépítést engedélyezett, a korábbi 16 méteren maximált magasságot pedig 45 méterre emelték, így már nincs akadálya, hogy felhúzzák a 10-12 emeletesre tervezett épületeket. Mindezt megfejelve nyáron a Soroksári úti ingatlanfejlesztést kiemelt beruházássá nyilvánították, minden maradék akadályt elhárítva az építkezés elől.
Örökségvédelmi kifogások
Ennek ellenére úgy tudjuk, az örökségvédelmi hivatal több kifogással is élt a területen álló épületrészek bontásával kapcsolatban. Mivel az egykori közvágóhíd fővárosi védelem alatt áll, megkerestük a fővárosi önkormányzatot, hogy tájékoztatást kérjünk az épület védett részeinek sorsáról, ám levelünkre nem reagáltak. A Ferencvárosi Önkormányzattól ugyanakkor megtudtuk, hogy bár a beruházás a főváros érdekeltségi körébe tartozik, a kerület vezetése „a vázlatterveken is látható módon nagy hangsúlyt helyez az építészeti értékek (például a bikás kapuk, a víztorony és a teresedés körüli csarnok főhomlokzatai) megőrzésére és a (...) ferencvárosi rehabilitációhoz hűen hisz az épített örökség és a korszerű modern elemek békés együttélésében.”
Az említett vázlattervekből és az új városrészt megálmodó Chapman Taylor tervezőiroda oldalán látható látványtervekből kiderül, az épületegyüttes nagy részét várhatóan lebontják. Csupán a fent említett víztorony, a főbejárat két oldalán található, Reinhold Begas berlini művész készítette bikaszobrok, és a csarnok homlokzata maradhat meg. Ez ugyan nem feltétlenül harmonizál a védettséget szabályozó törvénnyel, egy szeptember végén hozott – és a Tiborcz István érdekeltségi körébe tartozó egykori Mahart-ház átalakítását megkönnyítendő – kormányhatározat azonban lehetőséget ad a beruházónak, hogy a homlokzat mögött lebontsa a védett épületet. Az ügyben megkerestük a Chapman Taylor londoni irodáját, ám egyelőre nem reagáltak kérdéseinkre.
Örökségfigyelő
Műemlékrombolás Ferencvárosban?! Ennyi (a zölddel jelölt részek) maradhat meg a műemléki védettséggel rendelkező, 1872-ben átadott Közvágóhíd épületeiből a napokban nyilvánosságra került...
A városképi és történeti szempontból is jelentős épületegyüttes sorsa kapcsán azonban talán mégis bízhatunk Adnan Polat értékítéletében, hiszen már bizonyította, hogy kiemelten foglalkoztatja a kulturális örökség védelme. A török üzletember közreműködésével újult meg Gül Baba türbéje a II. kerületi Mecset utcában. A 2,5 milliárd forintból rekonstruált és évi csaknem 700 millió forintból fenntartott iszlám kegyhely kezelését átadták a Gül Baba Türbéje Alapítványnak, amelynek vezetője maga Adnan Polat. A pazarul felújított épületegyüttes hónapokkal ezelőtt elkészült, az átadóval azonban megvárták Recep Tayyip Erdogan török köztársasági elnök magyarországi látogatását.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 22. számában jelent meg, 2018. október 12-én.
|
Semmi sem állíthatja meg Orbán Viktor török barátját a Közvágóhídnál?
|
Iroda- és lakóparkkomplexumot épít a Közvágóhíd helyén Adnan Polat török üzletember, Orbán Viktor miniszterelnök közeli barátja. A védett épületek jó részét lebontják.
| null | 1 |
https://magyarhang.org/kultura/2018/10/21/semmi-sem-allithatja-meg-orban-viktor-torok-baratjat-a-kozvagohidnal/
|
2018-10-21 12:17:00
| true | null | null |
Magyar Hang
|
Kicsit több mint három éve, 2015 augusztusában robbant az ESZOSZ-bomba: a hoppon maradt dolgozók tüntetést szerveztek, páran éhségsztrájkot is folytattak. Kiderült, a 2,9 milliárd forint uniós támogatást elnyert ígérő Első Magyar Környezettudatos Országos Szociális Szövetkezet kezdetektől csak papíron foglalkoztatta őket. Fizetést eleinte kaptak, gyorstalpaló tanfolyamokat is végeztek, munka azonban nem volt, később pénz sem. Mivel azonban állományban voltak, munkanélküli segélyt sem kaphattak a dolgozók.
Pedig a terv szépen hangzott: az ESZOSZ azt ígérte, hogy halmozottan hátrányos helyzetű, korábban tartósan munkanélküli foglalkoztatottakkal állami tulajdonú erdőket tisztíttat ki, s a zöldhulladékot bio-tüzelővé dolgozza fel, majd értékesíti. Összesen 2800 fő foglalkoztatását vállalták.
Az Index is pedzegette, hogy hogy az ESZOSZ – ekkoriban a dinnyekirály Pócs János által vezetett – Jászapáti fideszes önkormányzatának köszönhetően jegyeztethette be székhelyét a helyi polgármesteri hivatalba, illetve hogy a szövetkezet vezetőségben akadnak az államhoz kötődő tagok. Bada János ügyvéd például a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsnak dolgozik, Barta Gábor Zsolt pedig kerületi önkormányzati cégeknél tevékenykedett.
Az Átlátszó folytatta a kutakodást, s további szoros állami-önkormányzati-oligarcha-kapcsolatokra bukkant. A már említett Bada János például az akkoriban a Miniszterelnökséget vezető Lázár János gimnáziumi évfolyamtársa volt. Az ESZOSZ távolabbi kapcsolatrendszerében pedig megtaláltuk Virág Attila üzletembert, az SZDSZ egykori „simicskáját” is, miközben az V. kerületi ingatlanmutyi irányába is vezettek szálak.
Az Átlátszó írta meg később azt is, hogy az ESZOSZ tízmillió dollár értékű külföldi értékpapírral igazolta a 2,5 milliárd forintos uniós pályázati önrészét. A tekintélyes értékű értékpapírcsomag átmenetileg parkolhatott a szövetkezet számláján.
2013-ban ugyanis, legalábbis a december végi mérlegzáráskor nem volt értékpapírja az ESZOSZ-nak, egy évvel később – s ez volt az a 2014-es év, amelyben a pályázatot is megnyerték – már akadt, ha nem is tízmillió dolláros tétel: 89,2 millió forintnyi értékpapírt jelöltek meg mérlegükben. A beszámoló kiegészítő melléklete szerint 344 ezer darab Greenwich Capital Comm. Fund kötvényük volt december 31.-én, amelynek névértéke 89,2 millió forint. Csakhogy a papírok pontos értéke nem meghatározható a mérleg alapján. A Greenwich Capital cég kötvényei a bóvlitól a prémium kategóriáig terjednek a Moody’s elemző cég értékelése alapján.
A botrány nyomán a NAV 2015 őszén nyomozni kezdett. Kerülték a nyilvánosságot: nem hogy közleményekkel nem fárasztották a nagyérdeműt, de újságírói kérdésre sem válaszoltak érdemben. Az Átlátszó például rendszeresen rákérdezett a nyomozás állására, de érdeklődésünket vagy válasz nélkül hagyták, vagy annyit közöltek, hogy folyamatban lévő nyomozásról nem mondhatnak semmit.
Ekkor szoktunk át az eljárást felügyelő Fővárosi Főügyészség faggatására, ahonnan legalább szokott érkezni válasz. Legutóbb például az jött, hogy „a kérdezett ügyben a Fővárosi Főügyészség 2018. május 4-én vádat emelt különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat-felhasználásának vétsége miatt az Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezet (ESZOSZ) egyik vezető tisztségviselője ellen. A büntető ügy a Fővárosi Törvényszéken van folyamatban”.
Némi kutakodás kellett még ahhoz, hogy megtudjuk, ki is az „egyik vezető tisztségviselő”. Történetesen Barta Gábor Zsolt lett a vádlott. Ő korábban a Várnegyed önkormányzati cégének dolgozott, jelenleg pedig biofarmot vezet egy Pest megyei településen.
Hogy miért éppen ő került a vádlottak padjára az egykori 3 vezető tisztségviselő közül, egyelőre nem egyértelmű. Úgy tudni, a védelem egyik fő érve, hogy az ESZOSZ-ból nem tűnt el pénz, amit 2015-ig megkaptak az uniós támogatásból, a dolgozók fizetésére, képzésekre és munkavédelmi felszerelésekre fordították.
A 2015 novemberében lezárt, utolsó elérhető mérleg szerint abban az évben 1,8 milliárd forint ment ki a szövetkezetből bérköltségre és járulékokra. A statisztikai létszám 1587 fő volt, azaz dolgozónként elvileg 1,1 milliót költött rájuk az ESZOSZ abban az évben. Ekkor a mérleg szerint 2,3 milliárdot még nem kaptak meg a támogatásból – ha tehát jók a számok, éppen, hogy mínuszban volt a szövetkezet a pelletprojekttel (az EMMI leállította az uniós pénz utalását a botrány miatt).
Azt a károsult dolgozók sem vitatták, hogy amíg volt pénz, akkor is kapták a fizetésüket, amíg nem dolgoztak.
Kulcskérdésnek tűnik, hogy miért nem indult be a projekt egyáltalán. Az ESZOSZ-ügy ismerői az állami erdészetek felé mutogatnak: tízezer hektárt ígért átadni a földművelési tárca, de százat is alig kaptak, ennek hátterében az erős agrárlobbit sejtik.
A Miniszterelnökség égisze alá tartozó Kehi annak idején el is kezdte az állami erdészetek vizsgálatát, ennek nyomban kiszivárgott a tartalma – hatalmas visszaélések -, de a végleges jelentés máig nem került nyilvánosságra.
Fotó: ESZOSZ-dolgozók tüntetnek a Hajdú-Bihar megyei kormányhivatal előtt Debrecenben, 2015. augusztus 26. Olvasónk felvétele
|
Vádat emeltek a milliárdos csalással vádolt szociális szövetkezet egyik volt főnöke ellen
|
A magányos elkövető elméletét preferálja a vádhatóság az Első Magyar Környezettudatos Országos Szociális Szövetkezet ügyében. Sem az adónyomozók, sem az ügyészség, de a bíróság sem verte nagy dobra: közel három éves nyomozás után, még májusban vádra adták a 2,9 milliárd forintos uniós támogatást elnyert, halmozottan hátrányos munkavállalók foglalkoztatását ígérő, jelenleg felszámolás alatt álló ESZOSZ ügyében folyó nyomozást.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2018/10/24/vadat-emeltek-a-milliardos-csalassal-vadolt-szocialis-szovetkezet-egyik-volt-fonoke-ellen/
|
2018-10-24 12:24:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
2018. október 16., 13:02
Az uniós pályázatokhoz kapcsolódó konferenciákra szórnak el 11 milliárd forintot a nyolc boldog nyertes között.
Az Emberi Erőforrás Misztériumának (EMMI) kezelésében lévő Központi Humánfejlesztési Nonprofit Kft. nettó 11 milliárd(!!!) forintért rendelt konferenciákat, workshopokat és családi napokat nyolc vállalkozástól, amelyek között akad NER-közelinek mondott is – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből.
Az Európai Unióból finanszírozott projektek esetében kötelező a tájékoztatás – ezért írt ki kerek 11 milliárd forintos keretszerződést az EMMI cége, amit a nyertesek, pont 11 milliárd forintért vállaltak el. A keretszerződés később telik meg tartalommal, a nyolc cég arra kapott jogot, hogy a később felmerülő igények során megszervezzék az aktuális bulikat.
A 11 milliárd forint még uniós és magyar szemmel is bődületesen nagy pénz. Az EMMI az idén egész évben nem költ ennyit összesen egészségügyi intézmények fejlesztésére. Ennek ellenére az EU részéről valóban elvárás, hogy a támogatások meghatározott részét kommunikációra költsék, még ha az ilyen számokat is produkál.
Lehet nem is fogott túl vastagon a ceruza, hisz a konferenciákat, workshopokat kizárólag 3 és 4 csillagos szállodában lehet megtartani, a tervek szerint 1-2 napos rendezvényekről lesz szó. A kisebb szakmai tájékoztatókon maximum 30 fő vesz majd részt, de a konferenciák 50 és 500 fő között szóródhatnak. A kívánság listán szerepel 25-1000 fős családi napok megszervezése is. Külön pikantériája a kiírásnak, hogy a pénz részben a Fejlesztési Operatív Programból, illetve a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Programból jön – vagyis többségében szociális támogatások elkonferenciázásáról van szó.
A nyolc nyertes:
|
11 milliárd forintot készül elkonferenciázni az EMMI cége
|
Az uniós pályázatokhoz kapcsolódó konferenciákra szórnak el 11 milliárd forintot a nyolc boldog nyertes között.
| null | 1 |
https://zoom.hu/hir/2018/10/16/11-milliard-forintot-keszul-elkonferenciazni-az-emmi-cege/
|
2018-10-16 16:23:00
| true | null | null |
ZOOM
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.