text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Az elsőfokú ítélet szerint a harmadrendű vádlott ügyvédet a bűnsegédlet vádja alól mentette fel a bíróság.
Az ügyészség a három férfit azzal vádolta, hogy 2006-ban, a XI. kerületi Kopaszi-gát és a Lágymányosi-öböl környékén pályáztatás nélkül próbáltak egy magáncégnek átjátszani egy 38 hektáros telket. | Felmentette a bíróság Molnár Gyulát és társait | A Fővárosi Törvényszék felmentette Molnár Gyulát, Újbuda volt szocialista polgármesterét és Lakos Imrét, a kerület egykori alpolgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/09/04/felmentette-a-birosag-molnar-gyulat-es-tarsait/ | 2012-09-04 14:13:00 | true | null | null | 24.hu |
A város költségvetésében elkülönített keretből olyan autót vásárolnának, amely nem lehet régebbi kétévesnél, maximum 35 ezer kilométert futhatott, külső-belső felszereltségének pedig számos extrát kell tartalmaznia.
Marton István szereti a kényelmet (Fotó: MTI)
A közbeszerzési eljárás dokumentációja felsorolja, hogy a tévén kívül CD-tárral, első sportülésekkel, elektromos toló- és billenőtetővel, könnyűfém keréktárcsákkal is rendelkeznie kell az autónak, de fantomfekete gyöngyház színét és Alcantara üléshuzatát – vagy azokkal egyenértékűeket – szintén tételesen felsorol a kiírás – olvasható a helyi Szuperhír hírportálon és a Zalai Hírlapban.
Már savaztak rá
Marton István, a Fidesz és a KDNP támogatásával megválasztott polgármester az MTI-nek az autóbeszerzés kapcsán szombaton azt mondta: a városban régóta a saját kocsijával jár, azóta is, hogy hónapokkal ezelőtt valaki maró folyadékkal leöntötte az autóját.
Új szolgálati kocsira pedig szükség van, mert a jelenlegi Opel Vectra már 8 éves, 300 ezer kilométert futott, és az elmúlt két évben 2 millió forintot költöttek rá. Volt, hogy Budapestre menet a zalaegerszegi polgármester vette fel az autójába, mert menet közben meghibásodott a kocsi – jegyezte meg.
Szereti a kényelmet
Arra a kérdésre, hogy Nagykanizsa általa sokszor hangoztatott jelentős hitelállománya mellett szükségesnek tartja-e ekkora értékű autó beszerzését, a polgármester azt mondta: ezt a kocsit két polgármesteri ciklusra vásárolnák, és az lenne az igazi pénzpocsékolás, ha “veszek egy autót és azt két év múlva kidobják”.
Hogy luxusnak tűnő felszereltségek miért szerepelnek a kiírásban, azt felelte, hogy nem ismeri pontosan a kiírás tartalmát. “Öreg vagyok már, szeretem a biztonságot és szeretem a kényelmet” – tette hozzá a polgármester.
Ragaszkodott hozzá
Marton István jelezte: nem kellett volna közbeszerzési eljárást kiírni, ha bruttó 9,6 millió forintig vásárolnának autót, de ő ragaszkodott hozzá, hogy a 10 millió forintos keretre hirdessék meg az ajánlattételi procedúrát.
A távirati iroda felvetésére, hogy a kiírás részletei gyakorlatilag egyetlen típusú és felszereltségű autóra, egy Audi A6-osra vonatkoznak, a polgármester közölte: szerinte minimum három, de lehet, hogy öt ajánlat is lesz a szolgálati autóra. | Luxusautót keresnek Nagykanizsa polgármesterének | Sízsákot, televíziózásra is alkalmas fedélzeti képernyőt, fa vagy bőr kormányt és betéteket is tartalmaznia kell a legalább 220 lóerős, 10 millió forintos polgármesteri szolgálati autónak, amelynek közbeszerzési kiírásáról a napokban döntöttek Nagykanizsán. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/05/17/luxusautot_keresnek_nagykanizsa_polgarmesterenek/ | 2008-05-17 14:49:00 | true | null | null | 24.hu |
Az örömhírt - hogy tudniillik egyházi segedelemmel tehermentessé vált a Lakitelki Népfőiskola - maga Lezsák Sándor hirdette ki a múlt hét közepén az MTI útján. A vevő a Szeged-csanádi Római Katolikus Egyházmegye, vagy ahogy Lezsák fogalmazott: "A mentőövet Gyulay Endre püspök úr nyújtotta." Bár a lakitelki alapítványokkal szembeni - Lezsák által bevallottan 170 millió forintos - követelés vételárát az üzleti titok homálya fedi, Gyulay püspök annyit mégis elárult az egyik kereskedelmi televíziónak: nemhogy 170, de még 100 millió forintot sem adott érte.
De akkor mennyit?
Az állami zseb
Találgatnia tehát 100 milliótól lefelé érdemes annak a honpolgárnak, akit érdekel, hogy egy államilag garantált postabankos adósságon hány forintért is ad túl a követelésértékesítésre létrehozott Reorg Apport Rt.
A Lezsák-féle alapítványokkal szembeni követelés a bank könyvvizsgálója által 41,5 milliárd forint értékűre taksált postabankos portfólió része volt. A DJ Princz 1998. augusztusi menesztése után kinevezett Auth Henrik-féle menedzsment ezeket a követeléseket "politikailag kényesnek" minősítette, és kirámolta a bankból. Az állam a garanciát egyébként oly módon vállalta a rossz postabankos portfólióért, hogy a Reorg Apport Rt. 41,5 milliárd forint értékben kötvényt bocsátott ki, amelyet azután a Postabank jegyzett le állami garanciával.
Az 1998. december végén az állami tulajdonú Reorg Rt.-nek átadott csomagot, amely követeléseket és befektetéseket is tartalmazott, tavaly ősszel új gazdája, az ugyancsak állami tulajdonú Reorg Apport Rt. egy nemzetközi auditorcéggel újból felértékeltette, ami után kiderült: a csomag még annyit sem ér, mint amennyire korábban taksálták. Az új értékbecslés következményeként az államnak a 158 milliárdos Postabank-apanázs után - amellyel a biztos csődtől mentette meg a bankot - újból a zsebébe kellett nyúlnia, és vagyonkezelő szervezetén keresztül újabb tízmilliárd forintot kellett áldoznia rá.
A Lakitelek Alapítvány előbb 10 milliót, majd 50 milliót kapott Princz bankjától. 1998 végére a vele szembeni követelés kamatokkal együtt 75 millió forintra dagadt. Ezt a két kölcsönt egyenként ezer-ezer forintra, azaz lényegében nullára, azaz lényegében behajthatatlannak értékelték a szakértők. (A 74 998 000 forintot ama 158 milliárd állami apanázsból kapta meg a bank akkor, amikor feltőkésítették.) A Reorg Apport kettőezer forintért adhatta volna el ezt a követelést úgy, hogy nem lett volna veszteséges "vagyonkezeléssel" vádolható. A Népfőiskola Alapítvány 120 millió forint kölcsönben részesült, amit az auditorok 60 millióra taksáltak. Ezek szerint a lakitelki alapítványok adóssága csak úgy lehetett a múlt héten 170 millió forint, ha az 1999. évi kamatterhet, a 15 millió forintot figyelmen kívül hagyjuk, és azt feltételezzük, hogy Lezsákék tavaly 25 millió forintot leperkáltak a Reorg Apport házipénztárába.
Mellékszál, de Lezsák a múlt héten a 170 millió forint felhasználásáról is beszámolt. E szerint a hitelből a már korábban elkezdett népfőiskolai beruházást folytatták: kollégiumot, konyhát, mosodát, utat, új tantermeket építettek, és bevezették a gázt is. Csupa hasznos, nemzeti vagyont bővítő beruházás, szó se róla. A Lezsák-nyilatkozatból az is kiderült, miféle "visszafizetési elképzelésekre" hitelezett Princz bankja az MDF közeli alapítványnak: Lezsákék "a tervezett Közép-európai Oktatási Központ létrehozásához joggal remélt európai uniós támogatásokból" akarták törleszteni a hitelt.
A fentiek figyelembevételével nem járhatunk messze a valóságtól, ha azt vélelmezzük, hogy a Reorg Apport a múlt héten szerdán 60 millió forint körüli összegért vált meg a lakitelki követelésektől. Ennél többet nyilván hülye lett volna fizetni értük a vevő, ha már egyszer csupán ennyire értékelték őket, ennél kevesebbet meg talán mégsem - hacsak a Reorgnál valakik nem akarták magukat nagyon megszerettetni a katolikus egyházzal.
Ám a múlt héten nem ez az egyetlen szerződés íratott alá a lakitelki népfőiskola ügyében.
Ami tudható,és ami nem
Lezsák Sándor nyilatkozatából tudható az is, hogy a szeged-csanádi egyházmegye a múlt héten nemcsak követelést szerzett a lakitelki alapítványokkal szemben, hanem még aznap a két alapítvány vezetőivel is szerződést kötött az alapítványi ingatlanok tulajdonjogáról. E szerint az ingatlanok is egyházi tulajdonba kerültek, mégpedig azzal a kikötéssel, hogy húsz évig a Lezsák vezette alapítványok lesznek a kezelői.
Arról, hogy mennyiért kerültek a katolikus egyház tulajdonába azok az ingatlanok, amelyeken az állam - Princz Gábor nagyvonalú közvetítésével - a fentiek értelmében legalább 110 millió forintot bukott, lapunknak semmit sem sikerült megtudnia. Nem tudjuk, mert nem tudhatjuk, hogy Gyulay Endre vajon a 170 milliós névértékű adósság elengedése fejében jutott az ingatlanhoz (amely esetben a vételárnak azt a 60 millió forintot nevezhetjük, amelyet a Reorg Apportnak leperkáltak - ha az valóban 60 millió volt), esetleg még Lezsákéknak is fizettek egy szerényebb összeget; netán az történt, hogy Lezsák és Gyulay együtt spendírozták meg a 60 milliót, és aztán mutyiztak az árun. Az bizonyosnak tűnik, hogy Lezsák jó üzletet csinált az alapítványi bulival. Először hitelt szerzett hozomra, valami homályos EU-támogatásra hivatkozva, aztán koalíciós döntéssel a költségvetésből kipótoltatta az imigyen elbukott banki pénzt, majd felhajtott egy követelésvásárló megyés püspököt, aki "egy üzleti titoknyit" perkált a Reorg Apportnak, és tulajdonjogot szerzett az ingatlanra - végül a következő húsz évre megtartotta magának a kezelői jogot is.
És ez lenne az újabb furcsaság ebben az ügyletben. Hogy a vevőt maga az adós szerezte! Lezsák ugyanis elmondta azt is, hogy a Reorg Apport Rt. a múlt nyáron meghirdette az alapítvánnyal szembeni követelést, de egyetlen befektető sem jelentkezett érte - őt viszont a Reorggal ellentétben többen is megkeresték. Egyenesen zaklatták az érdeklődők ajánlataikkal; voltak közöttük magáncégek és állami szervek is. Ám Lezsák számára a "legszimpatikusabb ajánlat" épp a püspökségtől érkezett. Áldassék érte az ő szent elhatározásuk! - tesszük hozzá, bár ha nem lennénk olyan istenfélők, mint amilyenek vagyunk, nyilván felmerülne bennünk a gondolat: vajon egyes adósok miért egyenlőbbek másoknál, s hogyan tehette meg Lezsák, hogy a nála jelentkező vevőjelölteket nem irányította a Reorg Apporthoz, mondván: "Kérem, az én alapítványom csak egy fránya adós, akinek az a Postabank hitelezett, aki immár az államnak az adósa, oda tessék menni, ahol a követelést hivatalosan és szabályosan lehet megvenni, nekem ehhez már semmi közöm!"
Most mindenesetre a püspökségnek köszönhetően "a nemzeti vagyon részeként" megmaradt, egyházi tulajdonba adott népfőiskolán az egyházmegye követi majd az alapító okiratban megjelölt célokat. Az egyházmegye ugyanis - mint azt Gyulay Endre püspök kijelentette - olyan intézményt kíván "hitéleti célból világiak képzésére" hasznosítani, amely alkalmas konferenciák, lelkigyakorlatok, hosszabb nevelőszülői és egyéb képzések, családi hétvégék szervezésére, lehetővé teszi a lelkészek pihenését, és a még üres területen mód nyílik papi otthon építésére is. Léleknemesítő elképzeléseknek is nevezhetjük e terveket, ha figyelmen kívül hagyjuk, hogy a lakitelki alapítványok eddig felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül látták el alapító okiratukban rögzített feladataikat - és ha eltekintünk attól, hogy a központi költségvetésből is vándoroltak ide szép számmal a milliók.
De mi ez az ár ahhoz képest, hogy embertársunk, Lezsák Sándor melléről legördült egy hatalmas kő?
"Politikailag kényes követelések"
Az Authék által politikailag kényesnek minősített követelések között szerepel egyebek mellett a Fidesz közeli márkajelű A Reklám Kft.-vel szembeni követelés. Az A Reklám Schlecht Csaba cégeladása után Josip Totnál (avagy Kaya Ibrahimnál) a 110 millió forint postabankos hitellel és több tíz millió tb-adóssággal együtt fantomizálódott. A Reorg Apport egyezer forintért jutott hozzá a követeléshez - ennyire értékelték. Schlecht Csaba több Fidesz közeli Mahir-cégnél is vezetőként szerepel mind a mai napig. Ezt azonban egy rossz szóval sem illethetjük, hiszen a Fidesz közeli cégek ügyeinél fokozottan érvényesül az ártatlanság vélelme.
A Reorg Apportnál van még jelenleg az a postabankos befektetés is, amelyet névértéke sokszorosán sikerült megvásárolnia a banknak annak idején a Fidesz közeli Mahir Cityposter Kft.-től, amelyre a Mahir Rt.-nek visszavásárlási jogosítványa van. Igaz, ez már kétszer is lejárt, először 1998 decemberében, majd fél évvel később. Ehhez a portfólióhoz betegesen ragaszkodik a Reorg Apport Rt., és csak e kórral magyarázható, hogy a Mahir visszavásárlási jogosítványa ma is él és virul.
A lakitelki alapítványok mellett az MDF közeli Fodema Kft. is kapott két olyan kölcsönt a Postabanktól, amely ´98 végén a politikailag kényes csomagba került. Mindkét szerződés 1998-ban köttetett, a céggel szembeni 355 millió forintos követelést 244 millió forintra taksálták az auditorok. | Lakitelki adósságok: Isten, fizesse meg! | A Reorg Apportnak nincs szerencséje a postabankos portfólióval. Nem megy neki se a vagyonkezelés, se a követelésértékesítés. A múlt héten is csak egy jó szándékú közvetítő segítségével sikerült megszabadulniuk a Princz-örökség egyik neves darabjától, a Lakitelek Alapítvánnyal és a Lakitelki Népfőiskola Alapítvánnyal szembeni kétes postabankos követelésektől. A vevőt, a neki tetszőt, maga az adós, az alapítványokat gründoló Lezsák Sándor szállította. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/lakitelki_adossagok_isten_fizesse_meg-61289 | 2000-01-27 14:51:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
370 millió forintért vette meg Dzsudzsák Balázsék egészségügyi cégcsoportját a győri Széchenyi István Egyetem – tudta meg a 24.hu a közérdekű adatigénylésének köszönhetően. A jelenleg Debrecenben futballozó Dzsudzsák, a válogatott egykori csapatkapitánya négy társával, köztük menedzserével, Vörösbaranyi Józseffel 2019-ben alapította a Rába Medical Invest Kft.-t és a Rába Medical Center Kft.-t, ezt a két céget adták el a felsőoktatási intézménynek az idén tavasszal.
Hogy mennyire kötött jó üzletet az egyetem, azt a nyilvánosságra hozott cégbeszámolókból nem lehet megítélni, de Dzsudzsákék nem járhattak rosszul, mivel a 2019-ben alapított két cégből eddig egyszer sem tudtak osztalékot kivenni.
Az viszont első ránézésre furcsa, hogy egy nem orvostudományi egyetem – amelynek ugyanakkor van egészség- és sporttudományi kara – miért tartja fontosnak két egészségügyi cég megvételét. Ezzel ugyanis egy MR-készülékkel rendelkező, a győri ETO-Parkban található modern magánrendelőt vett át, ahol elsősorban ortopéd- és balesetsebészeti szakrendelés folyik, míg az egyetemen védőnőket, ápolókat és egészségügyi szervezőket képeznek.
„Egyetemünk az egészségtudományi területen meglévő tapasztalatára, tudására építve részt kíván venni a győri térség egészségügyi szolgáltatásainak biztosításában is, amelyet a jövőben erősíteni szeretnénk olyan korszerű, a világ fejlődését meghatározó technológiákkal, mint a robotizáció, a digitalizáció, az adatelemzés és a mesterséges intelligencia. Ezen törekvéseink részét képezi a nemrégiben megvásárolt két cég, amelyek közül a Rába Medical Invest Kft. egy korszerű MR-berendezéssel rendelkezik, a Rába Medical Center Kft. pedig erre alapozva képalkotó diagnosztikai szolgáltatást nyújt, hozzájárulva a térség lakosságának egészségmegőrzéséhez” – magyarázta a Széchenyi István Egyetem vezetése a 24.hu kérdésére.
„Az egészségügyi szolgáltatások fejlesztése kapcsán egyetemünk is kereste a lehetőségeket Győrben és térségében, ami találkozott a Rába Medical cégcsoport tulajdonosainak szándékával, így közös megállapodás született. A cégek átvilágítása és értékelése hivatalos úton megtörtént, ennek megfelelően került elfogadásra a végleges ár, figyelembe véve a kft.-k eddigi eredményes működését, valamint a társaságok tulajdonában lévő MR-berendezést és egyéb eszközöket. Intézményünk a jól működő, modern infrastruktúrával, kialakult pacientúrával és alkalmazotti körrel rendelkező
Rába Medical cégcsoport 100 százalékos üzletrészét bruttó 370 millió forintért vásárolta meg
– írták az üzletről.
Az egyetem vezetése egy ekkora tranzakcióról nem dönthetett önállóan, ehhez a tulajdonosnak, azaz a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumának is hozzá kellett járulnia. Az egyetem alapító okirata szerint ugyanis a 25 millió forintot meghaladó cégvásárlásokat a fenntartó alapítványnak kell jóváhagynia. Dzsudzsák Balázs jó barátja, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az alapítvány kuratóriumának tagja volt a tranzakció idején.
Dzsudzsákék tavaly kaptak egy vételi ajánlatot, amit a november végi taggyűlésükön fogadtak el, a tulajdonosváltást pedig március 13-án jegyezte be a cégbíróság. Szijjártó a többi minisztertársával együtt február közepén mondott le a kuratóriumi posztjáról az Európai Bizottság összeférhetetlenségi aggályai miatt, de nem azonnali hatállyal, hanem április elejéig maradt a posztján.
A tulajdonosváltás után mindkét cég új ügyvezetőt kapott a győri fideszes parlamenti képviselő, Simon Róbert Balázs felesége, Simon Róbert Balázsné Nagy Bernadett személyében. | 370 milliót kaptak Dzsudzsákék a győri egyetemtől a cégükért | Soha nem vett ki osztalékot, majd 370 millió forinttal szállt ki egészségügyi cégeiből a társaival Dzsudzsák Balázs. A vevő a győri egyetem volt, a tranzakciót pedig annak a kuratóriumnak kellett jóváhagynia, amelynek tagja volt a futballista jó barátja, Szijjártó Péter külügyminiszter. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/07/26/dzsudzsak-balazs-szijjarto-peter-370-millio-gyori-egyetem-raba-medical-simon-robert-balazsne/ | 2023-07-26 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség közleménye szerint Szegeden és egy Szeged közeli kistelepülésen két utánpótlás futballklubot is üzemeltető férfi ellen emeltek vádat azért, mert 58 millió forint tao-támogatással nem számolt el az évek során. A férfi két alapítvány és egyesület elnöke is volt, melyek mind jogosultak voltak társasági adó fizetésére kötelezett vállalkozásoktól társasági adó gyűjtésére, amelyben ellenőrző szervezetként a Magyar Labdarúgó Szövetség járt el.
A két klub képviseletében a vádlott 2014 és 2017 között három bajnoki szezonra, mint támogatási időszakra adta be a támogatások felhasználásáról szóló elszámolásokat, de az ellenőrzések során kiderült, hogy a többszöri hiánypótlások ellenére sem számolt el megfelelően. A vádlott által benyújtott számlák hiányosak vagy nem teljes körűek voltak. A Magyar Labdarúgó Szövetség a két civil szervezetet összesen 58 millió forint támogatás és annak kamatainak visszafizetésére kötelezte, amelyekre soha nem került sor.
A Szegedi Törvényszék a fentieket követően a két civil szervezetet megszüntette és törölte a nyilvántartásból. A három rendbeli, költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási kötelezettség elmulasztásának bűntettével vádolt férfi bűnösségéről a Szegedi Járásbíróság fog dönteni. | Több mint ötvenmillió forinttal nem számolt el egy szegedi futballklubvezető | A Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség közleménye szerint Szegeden és egy Szeged közeli kistelepülésen két utánpótlás futballklubot is üzemeltető férfi ellen emeltek vádat azért, mert 58 millió forint tao-támogatással nem számolt el az évek során. A férfi két alapítvány és egyesület elnöke is volt, melyek mind jogosultak voltak társasági adó fizetésére kötelezett vállalkozásoktól társasági adó gyűjtésére, amelyben ellenőrző szervezetként a Magyar Labdarúgó Szövetség járt el. | null | 1 | https://szegeder.hu/helyi/2023-07-19/tobb-mint-otvenmillio-forinttal-nem-szamolt-el-egy-szegedi-futballklubvezeto/64b7c72647d3c06f8eab62d3 | 2023-07-19 00:00:00 | true | null | null | szegeder.hu |
TAO-támogatásból újul meg az Adyvárosi Sportcentrum, azaz a Grabo-sátor, ami a győri kosaras-utánpótlás új otthona lesz. A 2022-ben indult projekt átadása már nemegyszer tolódott. Legutóbb idén nyárra ígérték a befejezést, ezért kimentünk a helyszínre megnézni, hogy állnak a munkálatokkal.
Július 18-án az építkezés helyszínén készített fotóink a befejezéstől távol lévő állapotokat rögzítették. Bár hétköznap, munkaidőben jártunk arra, a létesítményben és környékén nem volt jele munkálatoknak, senki nem dolgozott lázasan a felújításon. Laikus szemmel pedig nem igazán vettünk észre jelentős különbséget a tavaly őszi és a mostani készültségi fokozat között.
Az épület környékét benőtte a fű, a régi létesítmény egyik darabja is ott árválkodott. A csarnok belseje is nagyrészt üres, építőanyagok hevernek odabent szanaszét. Nem úgy tűnik, hogy néhány nap vagy pár hét múlva itt kulcsrakész objektum fog állni.
Megkérdeztük hát az illetékest, mi az oka az ismételt csúszásnak?
„A létesítmény teljes körű átadása a kosárlabda bajnoki szezon naptárához, illetve az optimális felhasználás idejéhez lett igazítva (a nyári időszak az iskolai és bajnoksági szünet miatt »csendes«) így szeptember végén, október elején lesz a hivatalos megnyitó. Minden eszköz beszerzésre került, a készültségi fokozat 75 százalék” – mondta el az Átlátszónak Fűzy András, a győri Széchenyi Kosárlabda Akadémia Sportegyesület elnöke.
Az egyesület a Magyar Kosárlabdázók Szövetségéhez benyújtott 2016/2017-es nyertes TAO-pályázatból, és saját forrásból valósítja meg a beruházást. „Két tényezőt kellett figyelembe vennünk: az egyik a bizonytalan energiaárak miatti alternatív üzemeltetési mód kiépítése, valamint a hiányzó támogatási keret feltöltése, amelyet a május végi felajánlásokból sikerült megvalósítanunk. A beruházásnak az eredetileg tervezett nettó 650 millió, bruttó 825 millió forinthoz képest 950 millió, vagyis áfával együtt 1,2 milliárd forintra emelkedett teljes bekerülési értékének növekedését a támogatási keretösszeg növelésével sikerült biztosítanunk, így további forrásokra nincs szükségünk. Mivel az összeg emelkedésével párhuzamosan műszaki tartalom-növekedés is történt, így a tényleges növekedés 30 százalék” – tette hozzá Fűzy András.
A Széchenyi Kosárlabda Akadémia Sportegyesület elnöke szerint a felújított Adyvárosi Sportcentrum, közismertebb nevén a Grabo-sátor „egy modern, teljes energetikával, legkorszerűbb sporttechnológiával felszerelt edzőközpont lesz. Helyet kap benne hat öltöző, két szertár, orvosi szoba, akadálymentes női és férfi mosdó, két kosárlabda pálya, kondicionáló terem, sószoba, 180 fős lelátó, kosárlabda sport specifikus analisztikai rendszer, speciális sportparketta rendszer, a szigetelés és energetika pedig az épület egész éves üzemeltetését biztosítja, majd ellenben a korábbi csak nyártól őszig intervallummal”.
Akit arról is megkérdeztünk, melyik cég végzi a kivitelezést, illetve írtak-e ki közbeszerzést, ahogy arról korábban szó volt. 2021 nyarán arról szólt a hír: a kiviteli tervek elfogadása után az a cél, hogy „közbeszerzés keretein belül derüljön ki, ki lesz a klub partnere abban, hogy Adyvárosban egy modern otthont építsenek a győri női kosárlabdának.”
Ezt firtató kérdéseinkre Fűzy András úgy válaszolt: „A beruházásnak nincs generálkivitelezője, takarékossági okokból, valamint a helyi vállalkozások mellett levő elkötelezettségünk végett. A szakipari vállalkozásokat árverseny alapú pályáztatás útján választottuk ki, az ide vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, közbeszerzési tanácsadó közreműködésével” –, azt is hozzátéve, hogy a felújítás nem tartozik a közbeszerzési törvény alá „miután sem állami, sem önkormányzati támogatást nem vesz igénybe. Így tudtuk tartani a közel 2500 négyzetméter építési, eszközbeszerzési továbbá külső építészeti, valamint a szükséges közmű fejlesztések kivitelezési árát a rendelkezésre álló költségvetés keretein belül. (380 ezer forint/négyzetméter.)” – fogalmazott Fűzy András. (A TAO-pénzek valóban nem tartoznak a közbeszerzési törvény hatálya alá, de – mint a Kúria 2017-ben jogerősen kimondta – közpénznek minősülnek.)
A felújításon dolgozó vállalkozások közül a sportegyesület elnöke az alábbi cégeket említette:
Graboplan Kft.
Ronek Kft.
Vatam Kft.
Patent-csoport
SZERVA-BÁR Kft.
Az Opten adatai arról tanúskodnak: a fenti cégek valóban rendelkeznek győri és/vagy környékbeli székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel.
Már a harmadik céldátum hiúsul meg
Tavaly még arról beszéltek, hogy 2022 nyarára készül majd el az új Adyvárosi Sportcentrum. A munkálatok 2022 tavaszán (a választási kampány idején) valóban elindultak, ám nyárra nem fejeződtek be. Az ingatlant egy helyi sportcégnek, a MIZSE-Sport Szolgáltató Kft.– nek adták üzemeltetésre. A MIZSE-Sport Kft. a Széchenyi Kosárlabda Akadémia Sportegyesület tulajdonában van.
2022 őszén azt az információt kaptuk, hogy a beruházás elkészül 2023 első negyedévében, ezt Fűzy András a leállított vagy késlekedő helyi beruházásokról szóló riportunkban mondta el. Majd hozzátette, hogy „a kivitelezési idő két okból tolódik ki.” Az egyik, hogy az építési területen található közművek fejlesztése az előzetes felméréshez viszonyítva sokkal több időt és energiát vett igénybe.
„A másik pedig egyértelműen a jelenlegi energiapiacon meglévő bizonytalanság, és várható nagy mértékű drágulás által okozott kockázatok. Amelyeket az Akadémiánk forráshiány miatt felelősen nem vállalhat fel. A beruházás jelenleg közel 70%-os készültségi fokozatban áll. Október második hetétől, már csak belső gépészeti és sporttechnológiai munkálatok fognak zajlani” – mondta Fűzy András.
2023 januárjában pedig azt ígérték, hogy nyárra kész lesz a felújítás. Fűzy András akkor a Kisalföldnek azt mondta, hogy „nagyjából 60 százalékos készültségben van a létesítmény, és nagyon jó esély van arra, hogy ezen a nyáron már itt kezdjék meg a felkészülést az akadémiai korosztályok”. Ehhez képest az őszi átadással már több mint egyéves késésben vannak. Az pedig némiképp vicces, hogy a 2022. október 12-i cikkünkben Fűzy András által közel 70 százalékosra becsült készültségi fokozat a 2023. január 25-i Kisalföld-riportban „visszament” nagyjából 60 százalékosra. A szokatlan jelenség a műszaki tartalom-növekedéssel magyarázható.
Dráguló, csúszó beruházások Győrben
Amennyiben ősszel valóban befejeződik a felújítás, az adyvárosi sportlétesítmény egyike lesz azon kevés győri beruházásnak, amelyek ebben az önkormányzati ciklusban befejeződtek, vagy legalább ténylegesen elkezdődtek. A fejlesztések közül nem a Grabo-sátorban létesülő kosárlabdapálya az egyetlen, mely a tervezettnél jóval drágábban tudott megvalósulni. Ebben valószínűleg az élményfürdő a rekorder: az eredetileg 8,5 milliárdra saccolt beruházás felment több mint a duplájára, 19 milliárdra, aztán még ennél is jóval drágábban, 24 milliárdból készült el. Ehhez képest az, hogy a 3, 3 milliárdra tervezett győri mentőállomás 3,8 milliárdból épül meg, szinte csak aprópénz. S a 2,5 milliárd forintból épülő adyvárosi parkolólemez – vagyis oldalt nyitott parkoló – is majdhogynem bagatell összegnek tűnik a csaknem tízszer annyira rúgó fürdős gigaberuházással összevetve.
De ezekből legalább lett valami. Az új Mosoni Duna-híd építését viszont lefújták, a hírek szerint ebben a formában végleg, de előtte még sikerült Natura 2000-es területen fákat kivágni – eszerint teljesen feleslegesen. Elmaradt a Győri Nemzeti Színház, illetve a körülötte lévő tér felújítása is. Mégpedig azért, mivel a Borkai Zsolt utódaként megválasztott Dézsi Csaba András a színház-, és térfelújítás (illetve az oda tervezett mélygarázs) összesen 40 milliárd forintra becsült projektje helyett egy kulturális negyedet álmodott 600 milliárdért, mely úgy tűnik, még jó ideig csak álom marad. A színház körüli tér felújítására ősszel írnak ki tervpályázatot, vagyis abból jó eséllyel csak a következő ciklusban lehet valami. Egyelőre csak látványterv a Radó-szigeti csónakház felújítása is, melyre eddig 200 milliót költött az önkormányzat. Ahogy a Lukács Sándor Szakképző Iskola felújításának tavaly bejelentett lefújása óta sincs biztató hír az épületkorszerűsítési projektről.
Szöveg és képek: Papp László Tamás | Csigatempóban halad, miközben 825 millióról 1,2 milliárdra drágult egy kosárlabda-sátor felújítás Győrben | Több mint egyéves késéssel és jóval drágábban valósul meg a győri Adyvárosi Sportcentrum TAO-pénzből való felújítása. Az Átlátszó megtudta, hogy bruttó 825 millió helyett 1,2 milliárdba kerül a győri női kosárlabda új otthona. Az eredetileg 2022 nyarára kitűzött átadást először idén tavaszra, aztán nyárra, majd pedig 2023 őszére halasztották. Ugyanakkor a Grabo-sátorként emlegetett létesítmény azon kevés helyi beruházáshoz tartozik, amelyek – ha adott esetben késlekedve is – de legalább remélhetőleg megvalósulnak. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/07/25/csigatempoban-halad-mikozben-825-milliorol-12-milliardra-dragult-egy-kosarlabda-sator-felujitas-gyorben/ | 2023-07-25 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A kórházfejlesztésre szánt uniós pályázatot még 2016-ban írták ki, 2020-ra ígérték, hogy kialakítják a gyermeksürgősségi ellátás országos ellátórendszerét. A 18,5 milliárd forint összköltségű projektből 11,6 milliárd forintot az unió áll, a feladat hat intézménynél a gyermekek sürgősségi és baleseti ellátásának fejlesztése lenne. A hét éves programból Szegeden 4,3 milliárdért épült volna új épület, hogy jobb ellátást kapjanak Csongrád-Csanád és a többi vármegye gyermekei. Ebből most nem lesz semmi. Hogy a kormánynak mennyire fontos az egészségügy egy emlékeztető: a szeged-csanádi püspök szállodája nemrég 520 millióval 3,8 milliárd forintra drágult.
„Az egyetem a régió legnagyobb gyermekellátó intézménye, nemcsak regionális vonzáskörzetük, hanem regionális felelősségük is van, ezért nagyon fontos, hogy a mostani beruházás mielőbb elkészüljön” – ezt Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kancellárja mondta 2022 márciusában a Délmagyarországnak. A napilapnak a gyermek sürgősségi betegellátóosztály (SBO) felújítása kapcsán azt is mondta, „az országban több helyen is megvalósul vagy már megvalósult hasonló fejlesztés a kormány által támogatott uniós program által.” A kancellár tévedett. Hiába nyerte meg a közbeszerzést 2022-ben az egykori fideszes kormánybiztos, Nemesi Pál többségi tulajdonában lévő cég a Ferroép, hiába kötötték meg a szerződés, az egészből nem lesz semmi.
Pedig a nettó 4,3 milliárdos beruházásra igencsak szüksége lenne nem csak az SZTE-nek, hanem a térségben élő gyerekeknek is.
„Már készültek a kipakolásra, szinte minden leállt. A Nemzeti Népegészségügyi Központ a súlyos és életveszélyes, valamint a legbonyolultabb ellátásokat igénylő betegek ellátására új helyet jelölt ki, Budapesten, Pécsett és Debrecenben. Ez azt jelentette, ha bárkivel baj történt Csongrád-Csanád megye térségében, akkor őt nem Szegeden, hanem onnan jóval távolabb látják el. De ez a normális menetrend egy ilyen beruházáskor” – ezt forrásunk jelezte közel három héttel ezelőtt.
Az Átlátszónak megküldött Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) határozat szerint „traumatológia szakmában (szakmakód: 1002) II. progresszivitási szinten — kizárólag gyermekkorú betegek esetén” Gyulát és Kecskemétet jelölte. Az irat szerint a döntés „határozatom annak közlésével végleges.”
Az indoklás szerint „Ezúton bejelentjük; hogy a Szegedi Tudományegyetem 6725 Szeged, Korányi fasor 14-15. szám alatti telephelyén lévő Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermekegészségügyi Központ Gyermeksebészeti Osztály (NNK kód: 001086120) szervezeti egységének – az EFOP-2.2.1-VEKOP¬16-2016-00001 »Gyermek sürgősségi, baleseti ellátás fejlesztése« című pályázat keretében történő felújítási munkálatai miatt, a 2023. július 05. napjától 2023. december 31. napjáig tartó időszakra vonatkozóan – a 6725 Szeged, Tisza Lajos körút 111. szám alatti telephelyünkre történő költözésére kerül sor.” Emiatt kell az osztályokat átszervezni.
Vagyis az SZTE 2023. június 27-én még abban bízott, hogy a hét éve megítélt uniós forrásból elindulhat a gyermek SBO építése. Hogy mi történt, rejtély.
Amikor a költözésről/nem költözésről információt kaptunk az SZTE sajtóosztályát kerestük. Azt kérdeztük, mi lett a 2022 tavaszán beharangozott Gyermekgyógyászati Klinika Sürgősségi és Traumatológiai szárnnyal. De az intézmény nem válaszolt. Az SZTE és a Ferroép közötti szerződést 2022. augusztus 19-én írták alá. Az I.2. pont szerint:
Felek rögzítik, hogy jelen Szerződés megkötésekor még nem áll rendelkezésre teljes mértékben az EFOP-2.2.1-VEKOP-16-2016-00001 számú „Gyermek sürgősségi, baleseti ellátás fejlesztése” megnevezésű Projekt (továbbiakban: Projekt) költségvetésében a Közbeszerzési Eljárás eredményeként kötendő szerződés teljesítéséhez kapcsolódó fedezet (…)
Jelen Szerződés azon a napon lép hatályba, amely napon Megrendelő értesíti Vállalkozót arról, hogy a teljes fedezet rendelkezésre áll és a Projekt fizikai zárásának időpontja meghosszabbításra került
Amennyiben ezen feltételek a Szerződés megkötésétől számított 6 (hat) hónapon belül sem valósulnak meg, a jelen Szerződés nem lép hatályba, hanem Vállalkozó irányába bármiféle kártérítési, kártalanítási vagy egyéb térítési kötelezettség nélkül megszűnik.
Ezek alapján az egyetemnek közadatigénylést küldtünk, hogy hatályba lépett-e a szerződés. 15 nap után azt a választ kaptuk, „A megkeresésében hivatkozott szerződés I.2. pontja késleltetett hatálybalépésről rendelkezik, ezen pontban rögzített időtartamon belül a hatálybalépéshez szükséges feltételek nem valósultak meg, így a szerződés nem lépett hatályba. A szerződés az I.2. pontjában rögzített 6 hónap elteltével automatikusan
megszűnt forráshiány miatt.”
Vagyis erre most épp nincs pénz. A kórházfejlesztésre szánt uniós pályázatot 2016-ban írták ki a Széchenyi 2020 programban. A palyazat.gov.hu mostani adatai szerint az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) vezette konzorciumnak 18,5 milliárdot ítéltek oda fejlesztésre. Az unió ebből 11,6 milliárd forintot áll, a többit Magyarország központi költségvetéséből fizetik. (Az ÁEEK 2020 végén szűnt meg, helyébe az Országos Kórházi Főigazgatóság lépett.)
A beruházások
Budapesten a Heim Pál Gyermekkórház,
a Debreceni Egyetem,
a Szegedi Tudományegyetem,
a Pécsi Tudományegyetem gyermekklinikáin,
a miskolci B-A-Z Megyei Kórház
és a győri Petz Aladár Kórház területén valósulnak meg.
A projekt befejezésének várható dátumaként 2023 októbere van feltüntetve.
A projekt összköltsége már többször módosult az évek alatt, legutóbb idén februárban emelkedett. 2017-ben a hat intézményre 14 milliárd forintot szántak.
A projekt célja:
A gyermeksürgősségi ellátás elérhetőségének és a szolgáltatás színvonalának emelése.
A szükséges és legmagasabb szintű speciális, szakmailag kontrollált ellátás biztosítása.
Egy Európában is mintaértékű, hatékony, magas színvonalú és fenntartható gyermek sürgősségi-baleseti ellátó rendszer kialakítása.
A gyermekellátásban felhalmozott szakmaspecifikus tudás koncentrálása, a gyermeksebészeti, gyermeksürgősségi és gyermektraumatológiai szakmák erősítése.
Betegút-racionalizálás.
Elkerülhetővé tenni a gyermekkori késedelmes vagy hibás, sikertelen ellátást, amely az egész életre kiható életminőség romlást eredményezhet a gyermek és a családja számára is.
A program győri eleme elkészült, 2018 decemberében az Országos Kórházi Főigazgatóság azt írta, „2020-ra kialakítja a gyermektraumatológiai és gyermeksürgősségi ellátás országos ellátórendszerét, létrehozza a III. progresszivitási szintű országos központot és térségi alközpontokat.” Ez nem sikerült, és mivel nincs pénz a szegedi építkezésre, kérdéses, mikorra lesz meg a 2016-ben megítélt program Dél-alföldi eleme.
Hogy a kormánynak mennyire fontos az egészségügy egy emlékeztető: a Fidesz mellett kampányoló, szeged-csanádi püspök szállodája nemrég 520 millióval 3,8 milliárd forintra drágult az úgynevezett szankciós infláció miatt. Igaz, ezt a beruházást 2021-ben jelentették be és azóta is épül, erről itt írtunk nemrég bővebben.
Címlapkép: A Szegedi Tudományegyetem gyermekklinika, ahol egy rendszeres járványügyi ellenőrzés során klebsiella pneumoniae fertőzést fedezték föl a koraszülött intenzív osztályon. (MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely) | Nincs pénz a szegedi gyermekklinika bővítésére, hiába szerződtek a volt kormánybiztos cégével 4,3 milliárdért | A kórházfejlesztésre szánt uniós pályázatot még 2016-ban írták ki, 2020-ra ígérték, hogy kialakítják a gyermeksürgősségi ellátás országos ellátórendszerét. A 18,5 milliárd forint összköltségű projektből 11,6 milliárd forintot az unió áll, a feladat hat intézménynél a gyermekek sürgősségi és baleseti ellátásának fejlesztése lenne. A hét éves programból Szegeden 4,3 milliárdért épült volna új épület, hogy jobb ellátást kapjanak Csongrád-Csanád és a többi vármegye gyermekei. Ebből most nem lesz semmi. Hogy a kormánynak mennyire fontos az egészségügy egy emlékeztető: a szeged-csanádi püspök szállodája nemrég 520 millióval 3,8 milliárd forintra drágult. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/07/25/nincs-penz-a-szegedi-gyermekklinika-bovitesere-hiaba-szerzodtek-a-volt-kormanybiztos-cegevel-43-milliardert/ | 2023-07-25 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Miközben rengeteg beruházást elhalasztott a kormány, a Lázár János által vezetett Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak ajándékozott tangazdaság tovább fejlődik. Most épp két új istállót építenek vemhes tehenek és növendék állatok részére nettó 3,3 milliárd forintért. Lesz napelem-rendszer és silófermentáló, sőt, még vízágyakkal is kényeztetik a teheneket. A beruházás 1,2 milliárd forint EU-s támogatást kapott, amit a Ménesbirtok még állami cégként nyert el.
A kormány a többi „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványhoz” (KEKVA) hasonlóan 2021-ben hozta létre a Jövő Nemzedék Földje Alapítványt is, melynek kuratóriumi elnöke Lázár János lett. A szervezet megkapta ajándékba az állami tulajdonú Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-t, amit Lázár már évek óta igazgat(ott). A közpénz pedig azóta is dől a mintagazdaságba, ahol egymást érik a milliárdos fejlesztések.
Kollégium 1,3 milliárd forintért, sportcsarnok 3,3 milliárdért, kocsiszín és versenyistálló 1 milliárdért: csak néhány az utóbbi évek fejlesztéseiből, amelyek a Nemzeti Ménesbirtok Zrt. mezőhegyesi telephelyén valósultak meg. 2020 őszén kezdték használni a tangazdaságban a 2,6 milliárd forintból megvalósított csúcsmodern, robotizált tehenészetet, most pedig ismét a szarvasmarhák örülhetnek: új épületeket kapnak az állatok.
A Ménesbirtok 2023. január elején írt ki közbeszerzést a területén fekvő 81-es majorban építendő istállók kivitelezésére. Április végén pedig elkezdték keresni a beruházás mérnöki és műszaki ellenőri feladatainak ellátására is a megfelelő jelentkezőt.
A két tender eredménye néhány napja jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben: a mérnöki feladatokat négy pályázó közül az MHV-Cosinus Mérnöki Kft. fogja elvégezni közel 38 millió forintért, az eredetileg 2,9 milliárd forintosra becsült kivitelezést pedig hat jelentkező közül nettó
3,3 milliárd forintos ajánlattal az A-Mezőgép Kft. nyerte el.
A Mórahalomra bejegyzett cég tulajdonosa Márkus György, ügyvezetője pedig Gubacsi Szilárd. A mezőhegyesi megbízás rendesen megdobja majd a vállalkozás mérlegét, hiszen az elmúlt négy évben összesen nem volt 3,3 milliárd forint forgalma. A kft. nettó árbevétele ugyanis 2019-ben és 2020-ban 1 és 1,1 milliárd forint volt, 2021-ben viszont már csak 475 millió, tavaly pedig mindössze 352 millió forint.
A cégiratok szerint fő tevékenységi körként útépítéssel foglalkozó cégnek a tenderleírás szerint Mezőhegyesen először el kell bontania hat darab istállót a körülöttük lévő utakkal, jászlakkal, karámterekkel, majd két vadonatúj épületet felhúzni a szarvasmarhák részére.
Az egyik egy 150 férőhelyes istálló lesz a 8-15 hónapos növendék állatok csoportos elhelyezésére közel bruttó 2500 négyzetméter alapterületen, a másik pedig a 15-24 hónapos vemhes üszők boxos elhelyezésére szolgáló, 400 férőhelyes létesítmény bruttó 3 715 négyzetméter alapterületen. A második istálló tetején 50 kWp teljesítményű napelem-rendszer kerül elhelyezésre, továbbá épül szalmatároló, esőbeálló, dög-, trágya- és tüzivíztároló, valamint silófermentáló is – utóbbival a takarmány erjedését szabályozzák.
A Ménesbirtok EU-s pénzből fejlődik
A közbeszerzési dokumentumokban az is szerepel, hogy a beruházást részben a VP2-4.1.1-20 számú európai uniós pályázatból fedezik. Az állattartó telepek fejlesztésére kiírt pályázaton a Nemzeti Ménesbirtok Zrt. közel 1,2 milliárd forintot nyert el. A tangazdaság honlapján tervezett befejezési dátumként 2024 harmadik negyedéve szerepel, vagyis jövő őszre készülhet el a két új tehénistálló.
„A fejlesztés célja, hogy az üszők a XXI. századot képviselő módon legyenek elhelyezve az állatjóléti feltételeket a legmagasabb szinten figyelembe véve. A beruházás biztosítani tudja a különböző korcsoportok legmodernebb elhelyezését. Biztosítani tudjuk a tömegtakarmány elhelyezését legalább egy évi időtartamra, a minőség megőrzése mellett. A trágyarendszer emberi beavatkozás nélküli üzemelhet a telepen. A fejlesztés hatására 1000 növendék egyed válik elhelyezhetővé. 4000 tonna tömegtakarmány elhelyezése valósul meg. (…) A vemhes üszők istállójában vízágyon fekszenek az üszők, hiszen a későbbi tejtermelő istállóban is ez a technológia található, hamarabb megszokják az állatok” – írják a projektről.
A cég ekkor még nem a Lázár János-féle alapítvány, hanem a Magyar Állam tulajdonában volt – ez szerepel a honlapjukon olvasható projektleírásban is.
„A beruházás technológiája innovatív az üszőnevelésben Magyarországon. A tejelő telepeken már alkalmazzák ezeket hazánkban, de a növendékek esetében még nem elterjedt ez a színvonalú tartás technológia. Az üszőnevelés a beruházással megkapja azt a figyelmet és szükséges fontosságot, amely biztosítja a tejtermelés hatékonyságát és gazdaságosságának javítását. A telep bemutató beruházásként is szerepel az állami tulajdonú cégben, így marketing értékkel bír, a magyarországi tehenészetek számára. Emellett biztosítja az információhoz jutást és tapasztalat szerzést minden egyes érdeklődőnek, segítve a későbbi beruházásaik döntés előkészítését” – áll a Ménesbirtok honlapján.
Az európai uniós támogatásokat összegző kormányzati honlap szerint a Nemzeti Ménesbirtok Zrt. a támogatási kérelmet 2020 novemberében nyújtotta be. A két új istálló építésének költségét akkor még „csak” 2,5 milliárd forintra becsülték, és ehhez kértek 50 százalékos támogatást. 2021-ben a kormány ezt jóváhagyta, így kapott 1,2 milliárd forint EU-s pénzt a beruházás.
Az államtól Lázárig
Az egykor állami, majd a 2000-es évek elején privatizált Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. tulajdonrészét 2016-ban az állam 2,1 milliárd forintért vásárolta vissza, és az igazgatására kormánybiztosként Lázár Jánost jelölték ki. A visszavásárlás óta több tízmilliárd forintot fordított a kormány a birtokra: 2018-ig Lázár elmondása szerint 22 milliárd forintból szervezték át, és 2021-ben 9,5 milliárdos tőkeemelést kapott. A mezőhegyesi lovaskomplexum 2022-ben került a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kezébe, melynek kuratóriumi elnöke Lázár János lett.
A Jövő Nemzedék Földje Alapítvány egyike azoknak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak (KEKVA-k), amelyek több milliárd forintnyi vagyont kaptak a kormánytól, és fideszes politikusok irányításával működnek.
A 2022-es országgyűlési választás előtt az alapítvány 15 milliárd forint közpénzt kapott a kormánytól, a kezelésében lévő Nemzeti Ménesbirtok Zrt. pedig szépen gyarapítja a szervezet vagyonát. Az Mfor cikke szerint ugyanis a mezőhegyesi gazdaságot igazgató cég tavaly minden korábbinál magasabb, közel 10 milliárd forintos bevételt és majdnem 1 milliárd forint nyereséget termelt – ami most már nem az államkasszát, hanem a Lázár János vezette alapítványt gazdagítja.
Címlapkép: Szarvasmarha-borjak a mezőhegyesi Ménesbirtokon 2023. június elején (fotó: Lázár János Facebook-oldala) | Két új tehénistálló épül a mezőhegyesi Ménesbirtokon 3,3 milliárd forintért | Miközben rengeteg beruházást elhalasztott a kormány, a Lázár János által vezetett Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak ajándékozott tangazdaság tovább fejlődik. Most épp két új istállót építenek vemhes tehenek és növendék állatok részére nettó 3,3 milliárd forintért. Lesz napelem-rendszer és silófermentáló, sőt, még vízágyakkal is kényeztetik a teheneket. A beruházás 1,2 milliárd forint EU-s támogatást kapott, amit a Ménesbirtok még állami cégként nyert el. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/07/24/ket-uj-tehenistallo-epul-a-mezohegyesi-menesbirtokon-33-milliard-forintert/ | 2023-07-24 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A tiszaföldvári, műemléki védettségű református templom belső részében óriási károk keletkeztek a szakszerűtlen tetőfelújítás miatt. A fapadok eláztak, a frissen festett kazettás mennyezetet foltok borítják, az orgona játszóasztala is látott már szebb napokat. A több mint 200 éves épületnek 2020-ban kezdték el a felújítását, amihez bruttó 163 millió forint állami támogatást kaptak. A legolcsóbb ajánlatot tevő vállalkozó kezdett neki a projektnek, akin kifogott a munka. A tető hónapokig ázott, mert új nejlonra sem volt pénz. Az eredeti tervek szerint a felújítást 2021 nyarán kellett volna befejezni, de még mindig nem nyitották meg a templomot a hívők előtt.
„A templom felújítás miatt zárva, de Isten országa ma is nyitva számodra” – ez a megkopott felirat fogadja a tiszaföldvári, műemléki védettségű református templom látogatóit már egy jó ideje. A több mint 200 éves, Jász-Nagykun-Szolnok megyei templomot 2020-ban kezdték felújítani bruttó 163 millió forint állami támogatásból. Azonban a legolcsóbb ajánlatot tevő vállalkozón kifogott a tető felújítása. A munkálatok 2020 decemberében megtorpantak, a nejlon fóliát idővel letépte a szél, pénz pedig nem volt újra, így hosszú hónapokig ázott a templom. Mivel az épület zárva volt, a belső károkat külső szemlélő ezidáig nemigen láthatta.
Ellátogattunk Tiszaföldvárra, ahol konstatáltuk, hogy ugyan az új kivitelező végzett a tetővel, de a hosszú ázásnak meglett a böjtje: a templom belső tereiben óriási károk keletkeztek.
„Siralmas, ami történt a templomunkkal!” – mondja felháborodva egy tiszaföldvári asszony. „Itt valaha élet volt, nyári táborok voltak, vasárnap Istentisztelet. Itt konfirmáltam. Most olyan minden, mint a sivatag.”
A templom ugyan rendszerint zárva van, de a látogatásunkkor a tekintélyes fa ajtó éppen nyitva állt. A templom kertjében lévő árkon átlépve, a nyitott ajtón Isten házába belépve szerettük volna megtudni, igazak-e a hírek, hogy eláztak a padok és az értékes orgona.
Sittes zsákok között hatalmas por fogadott, éppen az épület takarítása zajlott. Nagyon sokat dolgoztak azért, hogy a sitt legalább már zsákokban legyen. Az első ránézésre látszódott, hogy a munka arányaiban sokkal nagyobb, mint amit két-három takarító el tud pár nap alatt végezni. Ezért önkéntesként másnapra bejelentkeztünk.
Az orgona és a mennyezet bánta
Amikor körbenéztünk a templomban, akkor megláttuk az orgona romos állapotú játszóasztalát, az orgonista innen szólaltatja meg a hangszert, itt található a billentyűzet.
Egyúttal újabb aggodalomra okot adó jelenség is tapasztalható volt a templomban: a kék színű kazettás mennyezeten foltok ütöttek ki, amiket szabad szemmel is lehet látni. Mivel évekig ázott a templom, a mennyezet újrafestése is szakértelmet igényelne.
Szerettük volna megtudni, hogy mekkora kár keletkezett a templomban, és mi tudható be a szakszerűtlen felújításnak, és a beázásnak. Az Átlátszó kérdésére Fekete Károly Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke nevében Vojtkó Ferenc kommunikációs tanácsadó válaszolt.
„Sajnos a kivitelezők jelentős károkat okoztak” – írta levelében a kommunikációs tanácsadó.
„Ennek feltárása, illetve a feltárt eredmények alapján megszületett intézkedések most vannak folyamatban. A károk felmérése az egyházközségi oldalról megtörtént és a napokban várjuk az Örökségvédelmi Hivatal illetékeseinek javaslatát, hogy a helyreállítás módját, anyagát az előírásoknak való megfeleltetését megfogalmazzák, ennek alapján tudjuk megállapítani a kár valós anyagi vonzatát.”
A lelkész rendőröket hívott
Amikor másnap elmentünk takarítani, akkor Muzsik Tamás lelkész egy másik férfivel épp a kék kazettás mennyezetet vizsgálta. A foltok nem odavalók, valószínűleg meg kell majd valakiknek „szakérteni”, hogy az éveken át vizesedő falak milyen festéket viselnek majd el – kaptuk el a beszélgetést.
Muzsik Tamás szemmel láthatóan nem örült érkezésünknek, amikor nem voltunk hajlandóak távozni, akkor pedig rendőrt hívatott. A rendőrök tanácstalanul hívták a főnöküket, aki azt mondta, nem igényel intézkedést a szituáció. Muzsik Tamás végül azzal oldotta fel a helyzetet, hogy elment ebédelni, és bezárta a templomot. A templomon kívül azért még pár gyalázkodást eleresztett a tiszaföldvári gyülekezet lelkipásztora.
A felújítás kálváriája
A két kivitelezési ütemben megvalósuló beruházás során összesen bruttó 163 millió forintot költöttek a templom felújítására. Ebből a torony felújítására bruttó 13 millió forintot szántak, a templomhajó feletti tető rekonstrukciójára pedig bruttó 150 millió forintot. A Tiszántúli templomépítési programra összesen 5,7 milliárd forintot (EGYH-KCP-17-P-0169) költött az állam.
A templom felújításával eredetileg a Creator Building Szociális Szövetkezet bízták meg. A torony renoválása még időben befejeződött, ám a tetőfelújítás 2020 decemberében megtorpant, egész egyszerűen azért, mert a kivitelező nem készült el, a megadott határidőket nem tartotta be. A szerződést végül 2021 júliusában felbontották. A céget azóta felszámolták.
A tető egyszeri nejlon borításának költsége (ami nem is tartós) meghaladta volna a 600 ezer forintot, amire nem volt pénzük. A helyi lelkész, Muzsik Tamás akkoriban az Átlátszónak elmondta, hogy a renoválásra új közbeszerzési eljárást kellett kiírnunk.
A Tiszántúli Egyházkerületnek további kérdéseket is feltettünk, de ezekre a kérdésekre a cikkünk megjelenésig, azaz egy hét alatt nem érkezett válasz. Így abban sem lehetünk biztosak, hogy a Muzsik Tamás által belengetett közbeszerzést egyáltalán kiírták. Amennyiben válaszolnak, akkor frissítjük a cikkünket.
Többek között azt szerettük volna megtudni, hogy kaptak-e pluszpénzt az államtól a felújítás befejezéséhez:
A Creator Building Építőipari és Szolgáltató Szociális Szövetkezetnek mennyi pénzt fizettek ki?
Végül melyik másik cég, mikor és mennyiért fejezte be a kivitelezési munkálatokat?
Mikor nyitják meg a hívők előtt a templomot?
A tető felújításra kapott 150 millió forint támogatás elég volt-e, vagy kaptak-e még az államtól pluszpénzt?
Az egyházak 2018 óta számos esetben mentesülnek a közbeszerzés alól. Ma már egy bevett módszer: az állam adja a közpénzt, az egyház pedig – különleges jogaival élve – meghatározott esetekben akár közbeszerzési eljárás nélkül is választhat kivitelezőt. Így aztán a közpénz látszólag akadálytalanul folyhat át a kormánynak vagy a helyi vezetőségnek kedves cégekhez.
A templom egyébként Boldog István körzetében található, a volt fideszes országgyűlési képviselő sokszor megfordult a városban. Boldog István ellen jelenleg korrupciós ügyben zajlik büntetőeljárás. A vád szerint előre lezsírozták a települések fejlesztési pályázatait: ki csinálja a közbeszerzést, kiket kérnek fel, kik nyernek, kik a kivitelezők, majd pénz is csorgott vissza pályázatnyertesektől Boldogékhoz. Hegedűs István, Tiszaföldvár polgármestere azt mondta a legutóbbi tárgyaláson, hogy őt is megközelítették Boldog emberei, azonban ő maga nem állt kötélnek. A polgármester állítása szerint alvó cégekről beszéltek neki, amiket beindítanak a projektek miatt, a munkát megcsinálják olcsóbban, hogy megmaradjon az a tíz százalék, ami utána vissza lehet osztani.
Kármán Irén
Címlapkép: A tiszaföldvári templom belső tere 2023-ban, a felújítás után (fotó: a szerző felvétele) | Tönkrement orgona, beázott mennyezet – elbarmolták a műemlék templom felújítását Tiszaföldváron | A tiszaföldvári, műemléki védettségű református templom belső részében óriási károk keletkeztek a szakszerűtlen tetőfelújítás miatt. A fapadok eláztak, a frissen festett kazettás mennyezetet foltok borítják, az orgona játszóasztala is látott már szebb napokat. A több mint 200 éves épületnek 2020-ban kezdték el a felújítását, amihez bruttó 163 millió forint állami támogatást kaptak. A legolcsóbb ajánlatot tevő vállalkozó kezdett neki a projektnek, akin kifogott a munka. A tető hónapokig ázott, mert új nejlonra sem volt pénz. Az eredeti tervek szerint a felújítást 2021 nyarán kellett volna befejezni, de még mindig nem nyitották meg a templomot a hívők előtt. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/07/24/tonkrement-orgona-beazott-mennyezet-elbarmoltak-a-muemlek-templom-felujitasat-tiszafoldvaron/ | 2023-07-26 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A balatonvilágosi képviselő-testület visszavonta a vízi élménypályára még februárban megszavazott hozzájárulási határozatait, köztük a parton a strand egy részére kiadott területhasználati engedélyt. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzati strandon létesített bejáró nélkül a létesítmény nem kaphatja meg a szükséges jóváhagyásokat. Az Aligai Fürdőegyesület alelnöke szerint a tóban az eredeti állapotot kell visszaállítani. Nincs fellebbezési lehetőség a képviselő-testületi döntés ellen.
Több cikkben és a Balatonról szóló videóriport-sorozatban is foglalkozott a Szabad Európa a Balatonból két hektárt lekerítő vállalkozó tervezett vízi élményparkjával Balatonvilágoson.
Az önkormányzat februári döntésével eredetileg tíz négyzetméternyi partterületet adott bérbe a strandon a vállalkozónak – lejutást biztosítva ezzel a vízhez –, hogy vízhasználati engedélyt kapjon a parttól távolabb hétezer négyzetméteres vízi élménypark kialakítására. A vállalkozó azonban a hétezer négyzetméter helyett majdnem húszezret kerített le hatalmas cölöpökkel, bójákkal, és nem a parttól távolabb, hanem vele párhuzamosan. A helyiek csak akkor értesültek a vízi élményparkról, amikor már elkezdték hozzá építeni a 120 négyzetméteres stéget a tóban.
Noha a vállalkozó szerint elektromos csónakokon szállították volna a vendégeket, a helyiek attól féltek, hogy a vízi banánozás zaja zavarni fogja a nyugodt pihenést, és a világosi strandot sem tudtál volna úgy használni, ahogy eddig.
Ehhez kapcsolódóan: „Átverték a képviselő-testületet?” Tiltakoznak a vízi banánozás ellen Balatonvilágoson
A június végi képviselő-testületi ülésen helyiek és üdülőtulajdonosok együtt tiltakoztak a már épülő vízi élménypark ellen, amelyet úgy engedélyezett az önkormányzat, hogy előtte nem tájékoztatta a lakosságot. Követelték az önkormányzattól a partra kiadott területhasználati engedély visszavonását, mert az egyet jelent a vízjogi engedély megszűnésével.
Július elején a hajózási hatóság saját hatáskörében visszavonta a balatonvilágosi vízi élménypályára kiadott létesítési engedélyt, mert számos beadvány érkezett helyiektől érdeksérelemre hivatkozva, akiket ügyfélként be kellett volna vonni az engedélyezési eljárásba. A hajózási hatóság az eljárás folytatásáról döntött, és közölte, hogy az ügyben érintett ügyfelek, valamint az ügyféli jogállást igazoló további érintettek nyilatkozatainak mérlegelése után hozza meg döntését – számolt be a fejleményről közösségi oldalán az Aligai Fürdőegyesület.
Megfordították a szavazati arányt
A civil szervezet most arról tájékoztatott közösségi oldalán, hogy Balatonvilágos képviselő-testülete július 26-án négy igen szavazattal, egy tartózkodás és két ellenszavazat mellett visszavonta a zárt vízi sportpályára még február 27-én megszavazott önkormányzati hozzájárulási határozatait. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzat hozzájárulása és a világosi önkormányzati strandon létesített tíz négyzetméteres bejáró nélkül a létesítmény nem kaphatja meg a szükséges engedélyeket.
A civilek szerint sikerült megfordítani a sokszor a helyi érdekek ellen hozott önkormányzati döntéseknél megszokott, 4:3-as szavazati arányt a másfél hónapja zajló kitartó, a közvetlenül érintett parti ingatlantulajdonosokkal összefogásban végzett tiltakozással és a kétórás testületi ülésen felsorakoztatott érvekkel.
Bukovszki András önkormányzati képviselő, egyben az Aligai Fürdőegyesület alelnöke név szerinti voksolást kezdeményezett az ülésen, amelyen a polgármester szavazatával továbbra is támogatta a beruházást, az alpolgármester azonban az ellenzők mellé állt.
Ehhez kapcsolódóan: Visszavont engedélyek a Balatonnál: Földváron és Világoson is fellélegezhetnek a civilek?
„Nem csak Aliga, a Balaton menekült meg; nem álltak volna meg itt”
Ezt Bukovszki András mondta a képviselő-testületi ülés után a Szabad Európának. Szerinte a döntés jóval túlmutat Balatonvilágos és Aliga sorsán.
„Ha itt ma elvéreztünk volna, akkor ez precedens lehetett volna, és sok balatoni település kerülhetett volna ilyen helyzetbe. Azzal, hogy Aligán ezt megállítottuk, szerintem bizonyos értelemben az egész Balatont mentettük meg, mert ennek nem lett volna vége, ha ez itt átmegy; őrült nagy pénzekről lehet szó.”
Bukovszki András szerint a településnek ebből anyagi kára nem származott, a vállalkozónak az eredeti állapotot kell visszaállítania, tudomása szerint fellebbezésre nincs lehetőség. | Civil győzelem Világoson: „Ha itt elvérzünk, az egész Balatont letarolhatták volna” | A balatonvilágosi képviselő-testület visszavonta a vízi élménypályára még februárban megszavazott hozzájárulási határozatait, köztük a parton a strand egy részére kiadott területhasználati engedélyt. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzati strandon létesített bejáró nélkül a létesítmény nem kaphatja meg a szükséges jóváhagyásokat. Az Aligai Fürdőegyesület alelnöke szerint a tóban az eredeti állapotot kell visszaállítani. Nincs fellebbezési lehetőség a képviselő-testületi döntés ellen. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/balaton_vilagos_aligai_furdoegyesulet/32521005.html | 2023-07-26 18:20:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Harminc kommunikációs szerződést kötött a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) állami cégek és minisztériumok részére az idei második negyedévben a Közbeszerzési Értesítő alapján – írja a Media1.
A szerződések összértéke csaknem 13 milliárd 130 millió forint. Mindegyik esetben Balásy Gyula NER-es médiavállalkozó két cége, a New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. volt a nyertes.
A Media1 múlt héten írta meg, hogy az NKH július 20-án közzétett beszámolói szerint a második negyedévben a turizmus, az országimázs és a divat népszerűsítésére is szerződtek összesen 8 milliárd 428 millió forint értékben Balásy Gyula cégeivel, valamint a Mediator reklámügynökséggel.
Ehhez kapcsolódóan: Minden eddiginél több közpénz mehetett az EU hibáztatására tavaly
A legnagyobb értékben, 4,6 milliárd forintért az MVM Csoport 2023–2025. évi komplex kommunikációs és rendezvényszervezési feladatainak ellátására szerződtek.
Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása, valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása nettó 3 milliárd 150 millió forint közpénzt fordít a kormány.
A szerződéseket április 3. és június 26. között írták alá. A megbízásokat elnyerő New Land Media és Lounge Design több esetben is jelezte, hogy a teljesítéshez alvállalkozókat is bevonnak majd – írja a lap. | Rogán Antal hivatala három hónap alatt 21 milliárd forint értékben szerződött kommunikációra | Ismét a NER kedvenc médiavállalkozója, Balásy Gyula cégei kapták a Nemzeti Kommunikációs Hivataltól a kormányzati megbízásokat. A legnagyobb értékben, 4,6 milliárd forintért az MVM Csoport 2023–2025. évi komplex kommunikációs és rendezvényszervezési feladatainak ellátására szerződtek. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/rogan-antal-hivatala-harom-honap-alatt-21-milliard-forint-ertekben-szerzodott-kommunikaciora/32518534.html | 2023-07-25 18:27:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A hírportál a Miniszterelnöki Kormányirodától kérte ki az úgynevezett kétezres kormányhatározatokat, ezek ugyanis nem jelennek meg a Magyar Közlönyben, csak az érintetteknek küldik ki.
A kormányiroda ugyanakkor arra hivatkozott, hogy ezek a dokumentumok a keletkezésüktől számított tíz évig nem nyilvánosak, mert döntés-előkészítő anyagnak minősülnek. Azokat is hiába kérte a szerkesztőség, amelyeknél már lejárt a tízéves időkorlát. Ekkor fordultak bírósághoz tavaly augusztusban; ezt a pert nyerte meg most a hírportál jogerősen is. Mint a hvg.hu írja, a bírósági döntés értelmében hamarosan legkevesebb 33 korábbi döntésről kiderülhet, mit tartalmaz.
Ehhez kapcsolódóan: Ugyanazok a cégek nyerik a zöldterület-gondozásra kiírt tendereket a fővárosi kerületek felében
Áprilisban a Szabad Európa nyert pert az autópálya-koncessziós szerződés mellékleteinek nyilvánosságra hozatalát illetően. Ebből derül ki, hogy mennyibe kerül a magyar adófizetőknek az, hogy Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei kapták meg 35 évre a hazai autópályák üzemeltetését; júniusban pedig a Transparency International javára döntött úgy nem jogerősen a bíróság, hogy nyilvánosságra kell hozni a hulladékkoncessziós szerződés mellékleteit. | Döntött a bíróság, nem titkolhat tovább több tucat kétezres határozatot a kormány | Mintegy három tucat, több mint tíz évig a nyilvánosság elől sikerrel elzárt kormánydöntésről van szó, amelyeket a Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntése értelmében nyilvánosságra kell hoznia a kormánynak. A közérdekűadat-pert a hvg.hu indította. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/kozerdeku_adat_ketezres_hatarozat/32517854.html | 2023-07-25 18:56:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A csongrádi kormányhivatal június 20-án törvényességi felhívással élt a Márki-Zay Péter által vezetett hódmezővásárhelyi közgyűlés felé, mivel tavaly szeptemberben úgy választották a pénzügyi bizottság elnökévé Gyutay Katalint (MMM-Tiszta Vásárhelyért Egyesület), hogy erre nem lett volna lehetőség, hiszen a politikus az ügyrendi bizottságban is elnöki posztot töltött be.
A közgyűlés szervezeti és működési szabályzata alapján egy képviselő csak egy bizottságot vezethet. A törvényességi felhívás szerint a bizottságnak a politikus elnöklete alatt valamennyi átruházott hatáskörben és saját szervezetének kialakítása érdekében hozott csaknem 37 döntését újra kellett tárgyalnia.
Gyutay Katalin már május 25-én lemondott a pénzügyi bizottság vezetéséről, helyére Fejes Pétert választották meg. Később a kormányhivatal jelezte, hogy nem megfelelő szavazati aránnyal döntöttek a pénzügyi bizottság elnökéről. Márki-Zay Péter polgármester előterjesztése szerint a pénzügyi bizottság július közepén a törvényességi felhívásnak megfelelően újratárgyalta a döntéseket. (MTI) | Rászólt a kormányhivatal Márki-Zay önkormányzatára, hogy szabálytalanul működött a pénzügyi bizottsága | A csongrádi kormányhivatal június 20-án törvényességi felhívással élt a Márki-Zay Péter által vezetett hódmezővásárhelyi közgyűlés felé, mivel tavaly szeptemberben úgy választották a pénzügyi bizottság elnökévé Gyutay Katalint (MMM-Tiszta Vásárhelyért Egyesület), hogy erre nem lett volna lehetőség, hiszen a politikus az ügyrendi bizottságban is elnöki posztot töltött be. | null | 1 | https://444.hu/2023/07/26/raszolt-a-kormanyhivatal-marki-zay-onkormanyzatara-hogy-szabalytalanul-mukodott-a-penzugyi-bizottsaga | 2023-07-26 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Bűncselekmény hiányában a rendőrség nemrég megszüntette a nyomozást az úgynevezett "filozófus-ügyben". Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos a döntés ellen panasszal élt, de az ügyészség is úgy vélte: nem történt törvénysértés.
Elutasította az ügyészség Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos mindhárom panaszát az úgynevezett filozófusügyekben – ezt a BRFK közölte. Mint ismert, a jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt a Budapesti Rendőr-főkapitányságon megindult büntető eljárásokban a nyomozó hatóság májusban megszüntette a nyomozást, mondván nem történt bűncselekmény.
Budai Gyula a nyomozás folytatását kérte és mindhárom határozat ellen panaszt jelentett be. „A Fővárosi Főügyészség az azonos indokokra támaszkodó panaszokat, mint nem jogosulttól származót, a törvény kötelező rendelkezése folytán elutasította, ugyanakkor a megszüntető határozatokat hivatalból felülvizsgálta” - közölte a BRFK illetékese.
A Fővárosi Főügyészség a vizsgálat eredményeképp megállapította, hogy az eljáró hatóság a nyomozás során beszerzett, az ügy szempontjából releváns valamennyi adat és bizonyíték értékelésével törvényesen vonta le a nyomozások megszüntetésére okot adó következtetéseket, így a határozatok meghozatalára megalapozottan került sor. A Fővárosi Főügyészség a fentiekről Budai Gyula elszámoltatási és korrupció-ellenes kormánybiztost is tájékoztatta. | Újabb pofonba futott bele Budai Gyula | Bűncselekmény hiányában a rendőrség nemrég megszüntette a nyomozást az úgynevezett "filozófus-ügyben". Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos a döntés ellen panasszal élt, de az ügyészség is úgy vélte: nem történt törvénysértés. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/ujabb_pofonba_futott_bele_budai_gyula-1317711 | 2012-07-11 11:13:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A strand partjánál tervezett betonozás ellen tiltakozva kezdtek el szerveződni a helyiek Szálkán, de hamar kiderült, hogy jóval nagyobb beruházások is várhatnak az apró falura, és hamarosan lebetonozhatják a kedvelt kirándulóhelyhez, a medvehagymás réthez vezető erdei utat is.
A civilek ésszerűbb növekedést és több beleszólást szeretnének a falu fejlesztésébe, a települést 18 éve vezető és a strandot tulajdonló polgármester szerint viszont az összes fejlesztési tervről régóta tudhatott mindenki és nincs ok az aggodalomra.
Riport a Tolna megyei Szálkából, ahol a helyiek attól félnek, hogy hirtelen beáramló források végleg átalakíthatják azt a falut, amit megismertek.
Szálka festői, 5-600 fős falu Szekszárdhoz közel, a Tolnai-dombságban, egy erdőkkel övezett gyönyörű tóval. Pár évvel ezelőtt jártam itt először, és rögtön az egyik kedvenc magyar falvam lett, vissza is tértem már azóta. Emiatt aztán idén tavasszal meglepve olvastam az online petíciót, ami a szálkai strand partjának lebetonozása ellen szerveződött.
A szálkai tónál nyugodtabb és természetközelibb tavat ugyanis nehéz elképzelni, és egyszerűen érthetetlennek tűnt, hogy mi szükség lehet ott betonozásra. Már akkor megkerestem a tiltakozást elindító, frissen alakult Szálkai Civil Összefogás nevű szerveződést, hogy szívesen írnék a történtekről, de hosszú időn át nem akartak a sajtó elé állni. Mint a kezdeményezés szóvivője, Nemes Richárd elmondta, hónapokon át arra törekedtek, hogy az ügyet helyben rendezzék.
A tiltakozás végül részben sikeresnek bizonyult, a civilek mégsem elégedettek: az elmúlt hónapokban a tópart betonozásán túl több olyan tervezett beruházásra is fény derült, ami szerintük alapjaiban változtathatná meg a falu képét, és végleg odalehet az a Szálka, amit ismernek. És eljött az a pont is, amikor arra jutottak, hogy helyi tiltakozással és petíciókkal nem fogják más belátásra, vagy legalábbis egyeztetésre bírni a polgármestert, ezért készek újságíróknak is beszélni a kialakult helyzetről.
A helyszínen járva aztán kiderült, hogy Szálka egyedi, sajátos sztorija mögött olyan rendszerszintű okok is felbukkannak, melyek egy rakás további magyar település életét is alakíthatják: az uniós pályázatok és források hatása, a beköltöző, tudatosabb lakók és a régi viszonyokban szocializálódott helyi vezetés konfliktusa, vagy a minden áron fejleszteni és növekedni akarók, illetve a meglévő értékeket védeni kívánok érdekütközése.
Elhordták a domboldalt
Nemes Richárd tíz éve költözött családjával Szálkára, előtte a közeli Szekszárdon, azelőtt pedig Budapesten éltek. Egyik alapítója a Szálkai Civil Összefogás nevű szerveződésnek, ami a petíciót is indította, és ami az elmúlt hónapokban több alkalommal is igyekezett ötletekkel, véleményekkel befolyásolni az önkormányzat terveit, egyelőre nem sok sikerrel. Mint meséli, ahhoz, hogy a helyiek szervezkedni kezdjenek és aláírásgyűjtésbe fogjanak a strandra szánt betonozás miatt, az is kellett, hogy 2019-ben egyszer már tehetetlenül végignézzenek egy komolyabb területrendezést.
Szálka központjából indul el a domb teteje felé a Napfény utca, ahova az elmúlt évtizedben a legkülönfélébb stílusú és méretű házak és villák épültek, az utca mára pedig gyakorlatilag betelt. Az utca végén, ahonnan korábban egy földút vezetett végig a dombgerincen, melynek egyik oldalán egy Natura 2000-es erdő fekszik, az elmúlt hónapokban új betonút épült, és minden jel szerint hamarosan megindulhat majd az új ingatlanok építése az út másik, nem erdővel borított oldalán. Bár a terület besorolása hivatalosan nem változott meg, Nemes elmondása szerint a Natura 2000-es tábla az erdő széléről pár hónapja egyszerűen eltűnt.
Ez a beruházás alapvetően alakíthatja majd át Szálka képét, hiszen a falu egy völgyben fekszik, melyet eddig fákkal borított dombok vettek körbe, de az egyik dombra most pazar panorámájú ingatlanok kerülhetnek.
A falukép átalakulása már e építkezések előtt elkezdődött: 2019 nyarán az egyik dombtetői ingatlan tulajdonosa komoly földmunkákba kezdett, rézsűsen kivájta a domboldalt és elhordott egy csomó földet. Mint utólag kiderült, engedély nélkül, amiért aztán a bejelentés után az illetékes hatóság meg is bírságolta. De a bírság persze már nem változtatott azon, hogy odalett a korábbi, növényekkel borított domboldal. Mint Nemes meséli, Szálka völgybeli része a mai napig magán viseli egy sváb falu sok jellegzetességét, és ennek részét képezték a dombra felfuttatott kertek: a helyiek régen ugyanis inkább a völgybe építkeztek, és a domboldalra telepítették gyümölcsöseiket, szőlőjüket. Ebből vájt ki egy komolyabb darabot a telektulajdonos 2019-ben, és aztán az ő telkéhez is vezető 700 méteres utat épített az önkormányzat uniós forrásokból, amelyet hamarosan át is adnak majd.
„Ez kész van, ezzel már nem tudunk mit csinálni, sosem lesz már olyan, mint volt” – mondja erről Nemes, aki leginkább azt kifogásolja, hogy a helyieknek fogalmuk sem lehet arról, mit tervez a tulajdonos a telekre, és az önkormányzathoz is hiába fordultak, nem kaptak tájékoztatást. Másfél év elteltével még mindig nem tudják, hogy egyetlen villa, esetleg szálloda vagy lakópark épülne majd oda. „Ha ennek a területnek a tulajdonosa megkereste volna az érintett lakosokat, bedob egy tájékoztatást a postaládákba, megmutatja a látványterveket, és szól előre a földmunkáról, szerintem már rég túl is lennénk az egészen” – mondja erről.
Önmagában abban persze semmi meglepő nincs, hogy a helyiek, akik megszokták, hogy hogy néz ki a falu, nem feltétlen szeretnék, ha tovább nőne a település.
„Valahol logikus ez, azért költözöl ide, amit látsz. Nyugi van, csend van, ez a falu még mindig nagyon jó, a turisták is ezért jönnek ide” - mondja Nemes, aki hangsúlyozta, hogy a civil közösségük alapvetően nem fejlesztésellenes, és tudják, hogy nem az a realitás, hogy semmi ne változzon meg a faluban: „A közös véleményünk, hogy ésszerűen bővüljön a falu. De ennek a módja nem az, hogy a falu közepébe zsúfolunk be félmilliárdért egy új utcát, ahol lesz majd 24 telek, 24 új ház, várhatóan negyvennyolc autó és száz ember, jelentős közlekedéssel.”
Épp ezért inkább azt szeretnék, hogy Szálka közigazgatási határain belül, de térben kifele, mondjuk Szekszárd felé bővüljön a falu, mert akkor a város felől érkező, megnövekedett autóforgalomnak csak addig kéne elhajtania.
A dombgerincen futó 700 méteres út száz százalékos uniós forrásból épült meg, és ezt a pénzt a település elvben vízelvezetésre nyerte egy pályázaton. Igaz, hogy Szálka 2014-ben elfogadott, tíz évre szóló rendezési tervében közútként szerepelt. Ezt hangsúlyozta Pálfi János polgármester is, amikor irodájában fogadott minket. A települést 2002 óta vezető Pálfi elmondása szerint a megépített út kettős szerepet tölt be: útbeli funkciója mellett összegyűjti a csapadékot, és segít eljuttatni a tóba.
„Vízelvezetőként sikerült erre pályázaton forrást találni, de természetesen útként is szerepel. Földút volt, ami sáros, nyáron meg poros, mindenféle hátrányokkal járt. Ha voltak fenn, akkor látják, hogy ez a környezetet annyira nem rombolja, szilárd útburkolat készült, ami a vízelvezetést is megoldja” - mondja a polgármester az útról.
Nemes azonban azt is vitatja, hogy nemhogy betonútra, de egyáltalán, ennyire masszív vízelvezető rendszerre szüksége volt-e a településnek: mint meséli, az általuk megkérdezett szakértők sem értették, minek ide vízelvezetés, hiszen ez egy gerincút, mindkét irányba lejt körülötte a domb, ezért ez maximum azt a vizet tudja összegyűjteni, ami ráesik. Úgy látják, hogy ennek a beruházásnak az egyetlen szerepe, hogy közútként funkcionáljon a dombtetőn lévő új telkekhez és már említett ingatlanfejlesztéshez
Ugyanakkor hasonlóan az elhordott domboldalhoz, ez az út is megépült már, így tudják, hogy ezzel nem nagyon tudnak mit kezdeni. Ezért jelenleg azt próbálják meg elérni, hogy legalább az útból eltervezett leágazást ne építsék meg, ami Szekszárd fele, végig a Natura 2000-es erdő mellett, egy jelenlegi földút helyén, a település kedvenc medvehagyma-lelőhelye mellett haladna el. Nemes szerint beszédes, hogy a gerincre az új utat már úgy építették meg, hogy került rá egy lefelé lejtő betonkanyar, ami épp a medvehagymás út felé lejt, azaz ezentúl a gerincen összegyűjtött csapadékot rá fogja terelni erre az erdei útra, és szerintük ezzel is lehet majd megindokolni, hogy miért van szükség oda is vízelvezetőre/útra.
Erről az útról nyílik a helyiek egyik kedvenc kirándulóhelye, egy kisebb rét, ami hónapokon át tele van medvehagymával. Mint Nemes meséli, a környéken ugyan máshol is nő medvehagyma, de ez a legnagyobb egybefüggő terület, amely gyalog a legkönnyebben megközelíthető, ezért a helyiek mellett kiránduló turisták is szoktak idejárni szüretelni. Ha közvetlenül mellette épülne meg az autóút, akkor ennek szerintük alighanem vége lenne. Ezért is írtak júliusban nyílt levelet a polgármesternek az útépítés leállítását és alternatív megoldás kidolgozását kérve. Ehhez elmondása szerint 150 helyi ingatlantulajdonos csatlakozott.
Nemes szerint ráadásul a vízgazdálkodás terén ma már bőven meghaladott az a pár évtizede még magától értetődőnek számító szemlélet, hogy az ideális az, ha mindenhonnan a lehető leggyorsabban, betonon elvezetik a vizet egy csatornába, és elkezdtek felértékelődni a különféle vízmegtartó megoldások. (Véletlen egybeesés, hogy itthon is fut egy mintaprogram a WWF és a Belügyminisztérium szervezésében, melyben ezeket a zöld megoldásokat mutatják be, és amiről hamarosan részletesen is írunk majd a 444-en.)
„Szárad ki a domboldal, és ma már ismertek azok a faék egyszerűségű módszerek, melyekkel meg lehetne fenn is tartani a vizet. Nálunk a kertben idén nyáron kiszáradt egy diófa, és a kútjainkban is látjuk, hogy kevesebb a víz. Az idei aszályos év volt persze, de ez a tendencia” – mondja Nemes, aki szerint ezeknek a módszereknek a terjedésében érdekeltek lehetnének a környező dombokon sok hektáron termelő mezőgazdasági nagyvállalkozók is, akiknek egyre több problémát okoznak az aszályos időszakok.
Út lesz, de ha kell, akkor lezárják
„Benne van a nevében, hogy út? Ha út, akkor milyen medvehagyma, már bocsánat?” – vág vissza kérdésünkre Pálfi János polgármester, amikor arról kérdeztük, hogy a helyiek által csak medvehagymás útként emlegetett erdei utat miért tervezik lebetonozni. Ez persze lehetett csak amolyan tréfásnak szánt kekeckedés a polgármester részéről, aki rögtön azután arról beszélt, hogy a település már a sokadik vízrendezési pályázatát nyerte meg, és ahhoz, hogy a fenn összegyűlő víz ne a Napfény utcán menjen végig le, szükség van az önkormányzati földút átalakítására.
„Volt ilyen pályázat, hogy csinálunk egy vízelvezetőt, de ez egyben szolgálhat útként is” – mondta el Pálfi az út másik, már megépült szakasza esetében már előkerült érvet. A polgármester szerint az útra alapvetően azért van szükség, hogy azoknak, akik falu végéből a temetőbe szeretnének eljutni, többé nem kéne megkerülniük az egész falut ehhez. Ugyanakkor a civilek attól tartanak, hogy az erdei út jóval nagyobb autóforgalmat generálna. Nemcsak az esetleg újonnan épülő házak tulajdonosai miatt, hanem mert ezzel létrejönne egy szép erdei autóút, ami elvezet a turisták által kedvelt grábóci ortodox kolostorhoz.
Amikor erre az aggodalomra rákérdeztünk, a polgármester váratlan válasszal állt elő. Mint mondta, hogy ha az lesz a lakosság igénye, hogy itt ne közlekedjen autó, akkor az út megépítése után lesorompózzák majd, kirakják a behajtani tilos táblát, és az út csak vízelvezetőként fog funkcionálni. De, tette hozzá, 18 éve polgármester, és pontosan tudja, hogy a következő aláírásgyűjtés akkor majd azért lesz, hogy nyissák meg az utat. Ami szerinte azért is fontos lenne, mert a Napfény utca lefelé egy nagyon veszélyes kanyarban fut bele a falu főútjába, és szerinte az elterelő utak megépítésével lehetne ezt a helyzetet megoldani.
„De ha az a kívánalom, hogy ne legyen út, akkor lezárjuk, mert vízelvezetőről van szó, de elvileg szolgálhatna útként is” – mondta el Pálfi János.
Azt a polgármester is hangsúlyozta, hogy hatalmas az igény a falubeli ingatlanok iránt, az önkormányzatban folyamatosan csörög a telefon, hogy emberek szeretnének házakat vagy telkeket venni, és ha valami eladóvá válik, pillanatok alatt horribilis áron kel el. A dombtetőn, a frissen épített út mellett jelenleg is folynak a telekkialakítások, és ott a magántulajdonosok mellett az önkormányzatnak is lesz 4-5 telke, amit értékesíteni akarnak majd.
Ötletbörzeszerűség
A medvehagymás rét mellett elhaladó út/vízelvezető egy másik, szintén csak tervezés alatt álló útba futna majd bele, ami mellé szintén új lakóépületek kerülhetnek majd. Erre az útra, illetve a hozzátartozó közművek kiépítésére 550 millió forintot tervezne elkölteni az önkormányzat, amelyről Nemes elmondása szerint gyakorlatilag véletlenül értesültek, amikor ráakadtak a Tolna megyei fejlesztési terv szálkai vonatkozású részleteire.
Ebben a tervben szedte össze az önkormányzat, hogy a következő uniós ciklusban milyen beruházásokat szeretnének megvalósítani a településen. Szálkai léptékekhez képest gigantikus, 2 milliárd forintos keretösszegű fejlesztési tervekről van szó, miközben a falu éves költségvetése a polgármester elmondása szerint 33 millió forint.
Nemes Richárd leginkább azt kifogásolta, hogy idén június közepén tartottak egy civil fórumot, ahol a település- és turizmusfejlesztés volt a téma, amelyen részt vett a polgármester, sőt, vele együtt a megyei fejlesztési tervekért felelős szekszárdi osztályvezető is. A polgármester és az osztályvezető egy szóval sem említették, hogy készült közben egy hét évre szóló fejlesztési terv, amelynek éppen a következő napon indul a társadalmi egyeztetése. Nemes elmondása szerint a polgármester annyit közölt velük, hogy ősszel jönnek majd a pályázatok, és ha valakinek van ötlete, keresse őt bátran.
Ezen felbuzdulva a helyi civilek elkezdtek ötleteket összegyűjteni, és mint Nemes meséli, készültek éppen egy felmérést is indítani ezzel kapcsolatban a faluban, amikor teljesen véletlenül megtudták, hogy létezik amúgy a fent említett fejlesztési terv is, benne többek között a tavon átívelő híddal meg egy 550 millió forintos új utca tervével. Mivel a terv kész helyzet elé állította őket, az általuk felmerült fejlesztési ötletek mellé a tervből megismert elképzeléseket is bevették a felmérésbe, amit végül 90 helyi lakos töltött ki.
A kutatás eredményét elküldték az önkormányzatnak, de Nemes elmondása a polgármester másfél hónapja nem reagált a felmérés eredményeire. Nekünk arról beszélt, hogy a civilek által küldött ötletek 90 százaléka már eleve be volt építve a fejlesztési tervükbe, és beleírtak olyan kisebb ötleteket is, melyeknek nem a megyei fejlesztési tervben van a helye. Nemes szerint viszont nem az az igazán lényeges, hogy mik azok az ötleteik, amik benne vannak a megyei tervben is, hanem hogy mik azok a megyei tervben benne lévő ötletek, aminek a megvalósítását nem támogatnák.
A polgármester a megyei fejlesztési tervet eleve egy „ötletbörzeszerűségnek” nevezte, amibe beleírtak mindent, amire esetleg vonatkozhat majd uniós pályázat. „Igyekszik az ember minél több dolgot beletenni, mert ha lesz rá pályázat pontozásos rendszerrel, akkor valószínűleg plusz pontot adnak rá, ha benne van a megyei közgyűlési tervben is. De ez semmiféle kötelezettséggel nem jár” – mondta erről a polgármester, aki hangsúlyozta, hogy ha kiírják a pályázatot, akkor a képviselő-testületnek döntenie kell majd arról, hogy induljanak-e rajta egyáltalán.
Azzal pedig egyáltalán nem értett egyet, hogy a helyiek ne tudhattak volna a fejlesztési tervekről: mint meséli, tavaly novemberben levelet írt minden helyi lakosnak arról, hogy milyen fejlesztéseket tervez az önkormányzat, és akkor senki nem reklamált, csak idén márciusban kezdtek el tiltakozni nála, de akkor már egy megnyert pályázatot kritizáltak.
„Ez ellen sok mindent már nem lehet tenni. Ha egyszer visszaadunk egy nyertes pályázati forrást, akkor soha többé nem fogunk nyerni semmit, ezt tudja mindenki”– mondja Pálfi, aki a beszélgetésünk során többször is hangsúlyozta, hogy egyrészt a minden információ elérhető a szálkai önkormányzat honlapján, másrészt ezek a tervek benne vannak a 2014-től hatályos rendezési tervben is, a rendezési terv elfogadása előtt pedig muszáj volt közmeghallgatást tartani róla, mindenki véleményezhette a tervet.
Vagy túl korán vagy túl későn szólnak
„Ha a szalka.hu valamelyik menüpontjára fel voltak töltve a rendezési tervek, és erre mondja a polgármester, hogy volt társadalmi egyeztetés, akkor mi erre azt mondjuk, hogy nem sikerült túl jól, mert nem tudtunk róla” – mondja Nemes, aki szerint már a közvetlen közelükben is látni jó példákat: Bonyhádon például online kérdőív segítségével gyűjtötték össze a helyiek véleményét és ötleteit, majd a polgármester civilek és szakemberek bevonásával műhelymunkába kezdett, és így készítik most közösen a város fejlesztési stratégiáját. „Ha egy vidéki kisvárosnak sikerült, akkor egy 500 fős falunak gyerekjáték kéne legyen” – teszi hozzá Nemes.
Szerinte egy olyan rendszer alakult ki, melyben gyakorlatilag lehetetlen a helyieknek érdemben hozzászólni a fejlesztési tervekhez: „Mindig két dolgot szoktak mondani. Vagy azt, hogy ez csak egy terv, valamit be kellett írni. Vagy azt, ami a strand esetén is elhangzott, hogy kevés volt az idő, már nem tudnak hozzányúlni, gyorsan be kellett adni a pályázatot, vagy már megadták rá a forrást és ezért meg kell csinálni. Soha nem tudsz jó ütemben érkezni, hogy elmondhasd a véleményed.”
A megyei fejlesztési tervekből kiderül, hogy az 550 milliós új utca mellett a tó mellett készül komolyabb beruházásokra az önkormányzat: több száz millióból fejlesztenék a strandot és kempinget, épülhetne egy vízicsúszda, illetve egy híd is, valamint közvilágítással ellátott bicikliutat terveznek a tó körül.
E források igénylője ugyan az önkormányzat, de közvetve a polgármester érdekeltségei is jól járhatnak velük: a strandot és a kempinget ugyanis Pálfi János cége tulajdonolja. A polgármester hangsúlyozza, hogy ezeket még a 2002-es megválasztása előtt szerezte meg: mint meséli, a kilencvenes évek elején döntött arról a korábbi faluvezetés, hogy strandot szeretnének nyitni, de az önkormányzatnak nem volt ehhez saját forrása, ezért kérdezték meg őt, hogy nincs-e kedve belevágni. A polgármester szerint az utóbbi időben többen is jelezték, hogy a kemping kezd lepukkanni, és a látogatók szeretnék, ha több minden lenne ott elérhető, ezért döntöttek úgy, hogy berakják a strandot a fejleszteni tervezett területek közé.
Nemes hangsúlyozta, hogy számukra nem az a gond, hogy a polgármesternek érdekeltségei vannak a faluban, és részükről teljesen rendben van, hogy ő sikeres vállalkozó. Mint fogalmazott, számukra az az aspektus a problémás, hogy vállalkozói érdekköre ütközik a falu valós érdekeivel, és ez összeférhetetlenséget szül. Erre példa szerinte a strandmenti partszakasz fejlesztése is, ami miatt végül a Szálkai Civil Összefogás is létrejött.
A szálkai viszonyokra jellemző, hogy a partmenti betonozás történetét is egész másképp látják a civilek, illetve a polgármester. Nemes Richárd elmondása szerint eleve nem értik, hogy mi szükség van a strand partvédelmére, hiszen a szálkai tó egy völgyzáró gátas tó, se apály, se dagály nem fordul itt elő, nem érkezik bele jelentős folyóvíz sem, és a strandot végig nádas szegélyezi, ezért az általuk megkérdezett szakértők szerint nonszensz földbemosódásról és erózióról beszélni. A hivatalos pályázati kiírás szerint ráadásul másra is lehetett volna pályázni, például a strandhoz vezető biztonságos gyalog- és bicikliútra, ami a helyieknek, a turistáknak, és a strand tulajdonosának is kedvezett volna.
Amikor ezeket a kételyeiket felvetették, azt a választ kapták, hogy a település már megnyerte rá a pályázatot, ráadásul több mint egy évtizede fiókban lévő tervekről van szó, amire most végre lett pénz. De Nemes szerint éppen az, hogy ez egy ennyire régóta porosodó terv, egyben azt is jelzi, hogy jó eséllyel egy mára meghaladott koncepciót takar. A civilek végül ügyfélként bejelentkeztek a vízügyi hatósághoz, és onnan tudták meg, hogy a betonalapú megoldás helyett az általuk kompromisszumként szorgalmazott facölöpös megoldás fog megvalósulni a strandnál.
Ugyanezt a történetet Pálfi polgármester úgy mesélte el, hogy a tóban korábban volt már cölöpös partvédelem, amire az erős déli szél miatt volt szükség, de az mára tönkrement, ezért valami természetközeli, de tartósabb megoldáson gondolkodott. Ekkor jutott eszébe, hogy terméskövet használjanak, és csak a lépcsőknél betonoztak volna. Így is adták be az eredeti pályázatot, ám mint meséli, később elgondolkodott, hogy mégis a cölöpös megoldást kellett volna választani. Ezért ő a területfejlesztési tanácsnál már a helyi tiltakozások előtt jelezte, hogy meggondolta magát, és szerinte a tiltakozó civilek végül már csak nyitott ajtókat döngettek.
„Ők úgy kezelték utána, hogy ez sikerélmény és győztek. Holott itt nem kell győzni senkinek, itt faluérdekről van szó, értsük meg egymás nyelvét, ez a lényeg” – mondja erről a polgármester.
Az alatt az egy nap alatt, amit Szálkán töltöttünk, mind Nemes, mind Pálfi polgármester többször hangsúlyozta, hogy alapvetően Szálka érdekeit tartják szem előtt, de mégis nehéz lenne elképzelni, hogy a jövőben együttműködjenek egymással. A polgármester szerint a civil szervezet tagjai több alkalommal is valótlanságokat állítottak, és kampányaikkal megtévesztették az embereket, hiszen például a petíció címébe azt írták, hogy „állítsák le a szálkai tó strandjának lebetonozását!”, holott elmondása szerint csak a lépcsők alá kevertek volna betont. Pálfi azt is kétli, hogy tényleg 150 helyi lakos írta volna alá a medvehagymás út lebetonozása ellen indult aláírásgyűjtést, és szerinte jó ha 80 tényleges helyben lakó aláírása volt köztük, ennyi ellenszavazatot pedig a választásokon is szokott kapni.
Nemes Richárd ezzel szemben azt meséli, hogy amikor júliusban elküldték a nyílt levelüket az aláírásokkal, arra kérve a polgármestert, hogy álljon el a betonozós megoldástól, és helyette alternatív vízmegtartó megoldásokban gondolkodjanak a medvehagymás út mellett, egy pár soros választ kaptak csak, hogy mivel a vízügy a terveket már előzetesen jóváhagyta, nem áll módjukban elállni tőle. Majd nem sokkal később minden helyi postaládába bekerült a polgármester levele, melyben arról írt, hogy minden helyi tiltakozás mögött ugyanaz a pár ember áll, akik valótlanságokat terjesztenek, és hozzájuk csatlakoztak az utóbbi időben Szálkára költözők közül néhányan, és ha e tiltakozásoknak teret adnak, akkor a település előbb-utóbb élhetetlenné válik.
„Lehet azzal érvelni, hogy ezek a tervek már léteznek egy ideje, és eddig senki nem tiltakozott miattuk. De most lett meg rájuk a forrás, ezért most kezdtek el megvalósulni. És közben a társadalmi aspektus is megváltozott: a kétezres évek eleje óta sokan költöztek be ide, akik már nem úgy gondolkodnak, hogy van régóta egy polgármester, nem szólunk bele abba, mit csinál. Itt az emberek egyre inkább úgy gondolkodnak a faluról, hogy felelősséget is szeretnének vállalni érte, de közben közük is van hozzá. A »semmit rólunk nélkülünk« lett a belső mottónk: nehogy már elköltsünk itt kétmilliárdot a mi pénzünkből, anélkül, hogy beleszólhatnánk, mi legyen belőle” – mondja Nemes Richárd arról, hogy miért dolgoznak tovább.
A civil szerveződésük munkájába nagyjából tizenöten vonódtak be aktívan, de úgy látják, hogy kampányaikkal sok embert sikerült maguk mellé állítaniuk. Szerettek volna helyi népszavazást is kezdeményezni a fejlesztésekről, de a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet miatt erre egyelőre nincs lehetőségük. Létrejött közben a faluban a helyi szállás- és vendéglátósokat összefogó munkacsoport is, és Nemes elmondása szerint az ő belső felmérésük is azt mutatta, hogy mind a vendégeik, mind a vendéglátósok azt szeretnék, ha a falu megtartaná a jelenlegi értékeit.
Adja magát a kérdés, hogy ebből a civil kezdeményezésből kinőhet-e az, hogy valamelyik tagjuk indulna a polgármesteri címért is a következő választáson (a legutóbbin végül kihívója sem volt Pálfi Jánosnak), de Nemes szerint ez egyelőre nem aktuális, hiszen a következő önkormányzati választás csak 2024 őszén lesz, addig pedig sok minden megváltozhat a faluban: a medvehagymás út lebetonozása már jövőre megtörténik, a tó körüli nagyobb fejlesztések, például az erdőben vezető, közvilágított bicikliút, a híd,a strandfejlesztés és a vízicsúszda pedig a fejlesztési terv ütemezése alapján a hétéves ciklus első éveire van betervezve.
„Ha lenne bármiről látványterv, ha lenne egy falugyűlés, ahol elmondanák, hogy ezt és ezt tervezzük, mit szóltok hozzá, teljesen más lenne minden. Olyan könnyű lenne erről kommunikálni egy pár száz fős településen” – mondja erről Nemes. | A medvehagymás út lebetonozása ellen küzdenek, de a történet valójában arról szól, hogy milyen faluban fognak élni | A strand partjánál tervezett betonozás ellen tiltakozva kezdtek el szerveződni a helyiek Szálkán, de hamar kiderült, hogy jóval nagyobb beruházások is várhatnak az apró falura, és hamarosan lebetonozhatják a kedvelt kirándulóhelyhez, a medvehagymás réthez vezető erdei utat is. A civilek ésszerűbb növekedést és több beleszólást szeretnének a falu fejlesztésébe, a települést 18 éve vezető és a strandot tulajdonló polgármester szerint viszont az összes fejlesztési tervről régóta tudhatott mindenki és nincs ok az aggodalomra. | null | 1 | https://444.hu/2021/10/29/a-medvehagymas-ut-lebetonozasa-ellen-kuzdenek-de-a-tortenet-valojaban-arrol-szol-hogy-milyen-faluban-fognak-elni-10-ev-mulva | 2021-10-29 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A Központi Nyomozó Főügyészség folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt vádolta meg Hagyó Miklóst és társait. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke februárban úgy döntött, kilenc kiemelt pert a fővárosból vidékre helyeznek át, így került azok egyike, a Hagyó-ügy a Kecskeméti Törvényszékre.
A vád szerint Hagyó Miklós L. Ottóval, a főpolgármester-helyettesi kabinet kommunikációs tanácsadójával és H. Évával, a BKV Zrt.-hez tartozó DBR Metro sajtóreferensével – saját vagy ismeretségi körük anyagi és gazdasági érdekeinek jogtalan előmozdítása érdekében – 2007 és 2009 között a BKV-vezetőknek olyan utasításokat adott, döntéseiket pedig oly módon befolyásolta, hogy a BKV számára hátrányos döntéseket hozzanak, ilyen szerződéseket kössenek. A főügyészség szerint a Hagyó Miklós vezetésével működő bűnszervezet 2008 augusztusáig 1,49 milliárd forintnál nagyobb vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak.
A volt szocialista főpolgármester-helyettest az országgyűlési választások után nem sokkal, 2010. május 17-én helyezték előzetes letartóztatásba, majd 2011 februárjától júniusáig házi őrizetben volt, azóta pedig szabadlábon védekezhet.
Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró a nyári ítélkezési szünet előtt két tárgyalási napot tartott. Június 13-án a vádat ismertette a vádhatóság, míg a július 13-i tárgyaláson Sz.-né Sz. Eleonóra tizennegyedrendű vádlott, a BKV Zrt. korábbi humánpolitikai igazgatójának kihallgatása zajlott. | Kedden folytatódik a Hagyó-per | Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes kihallgatásával folytatódik kedden az ellene és 14 társával szemben június 13-án megkezdődött büntetőper tárgyalása a Kecskeméti Törvényszéken. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/09/10/kedden-folytatodik-a-hagyo-per/ | 2012-09-10 11:49:00 | true | null | null | 24.hu |
A Jobbik még májusban kezdeményezte a “Simicska Lajos és Nyerges Zsolt körüli, valamint a Fidesz-kormány mögött álló gazdasági cégbirodalom állami megrendeléseinek jogszerűségét átvilágító” országgyűlési vizsgálóbizottság felállítását, ezt a többi ellenzéki párt képviselője is támogatta aláírásával.
Az alkotmányügyi bizottság kormánypárti többsége – az MSZP-s képviselők által kezdeményezett, földpályázatokat vizsgáló bizottság elutasításához hasonlóan – az országgyűlési törvény által támasztott feltétekre hivatkozva nem szavazta meg az “oligarcha-vizsgálóbizottságról” szóló előterjesztés tárgysorozatba vételét.
A testület elutasította az állami földpályázatok kapcsán kialakult “erősen vitatható döntéseket” vizsgáló testület felállítását is. Azt Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője és Gőgös Zoltán szocialista képviselő kezdeményezte. A bizottság 2010-től vette volna górcső alá a földbérleti pályázatokat.
Az előterjesztéshez csatolták a szükséges aláírásokat. A korábbi szabályozás szerint ez elég is lett volna a testület létrehozásához. Az új országgyűlési törvény azonban már szigorúbb. Kiköti, hogy ilyen testület csak az Országgyűlés ellenőrzési feladatkörében felmerülő, közérdekű, interpellációval, kérdéssel és azonnali kérdéssel nem tisztázható ügy megvizsgálására hozható létre.
Nem állhat fel vizsgálóbizottság egyedi jogi felelősség megállapítására, és olyan ügyben, amely az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vagy az önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Nem terjedhet ki a vizsgálat döntés előkészítésének szakaszában lévő ügyre és folyamatban lévő büntető, szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárási ügyekre. Az alkotmányügyi bizottság kormánypárti többsége hosszas vita után erre a szabályozásra hivatkozva nem vette tárgysorozatba a vizsgálóbizottságról szóló kezdeményezést.
VM: sikertörténet az állami földek haszonbérletbe adása
Eddig 18 400 hektár föld talált gazdára haszonbérleti pályázat keretében, ami mintegy 1000 haszonbérleti szerződés megkötését jelenti az NFA (Nemzeti Földalapkezelő Szervezet) részéről – tudatta a Vidékfejlesztési Minisztérium. Ebből 425 családi gazdaság és 233 őstermelő jutott földhöz.
Az 1200 hektáros birtokmaximumot – melyhez hozzá számítják a nyertes pályázó jogszabályban meghatározott családi és üzleti kapcsolatait is – nem lépte át egyik győztes sem – állítja a szaktárca. A NFA összesen 3510 pályázatot értékelt. Az állami kassza pedig jelentősebb bevételre tesz szert, mert minden bérlőnek aranykoronánként 1250 forint bérleti díjat kell fizetnie. A haszonbérleti szerződés a területek megszerzését állattartáshoz köti. Ennek köszönhetően kimagaslóan nőtt a szarvasmarha-állatállomány száma tavalyhoz képest.
A minisztérium külön kiemeli, hogy a pályázati rendszer úgy van felépítve, hogy abban nincs lehetőség spekulációra. A pályázatokon egységes feltételekkel bárki indulhat, az elbírálás pedig szakmai szabályok szerint történik. | Sem az oligarchákat, sem a földmutyit nem vizsgálhatják | Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága döntött: nem állhat fel sem a földpályázatokat vizsgáló parlamenti bizottság, sem az "oligarcha-vizsgálóbizottság". | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/09/11/nem-vizsgalhatja-bizottsag-a-foldmutyit/ | 2012-09-11 11:57:00 | true | null | null | 24.hu |
Hagyó Miklós állítja, nem hozott létre bűnszervezetet, mindig a törvényes úton járt el. Ha bármilyen szabálytalanságot észleltem, azonnal megtettem a szükséges lépéseket – hangsúlyozta. Elmondása szerint nem volt komoly politikai szerepe, mert sem az MSZP 40-50 tagú budapesti párttanácsának, sem a fővárosi elnökségének nem volt tagja.
Hagyó életszerűtlennek és kivitelezhetetlennek nevezte, hogy főpolgármester-helyettessé választása után azonnal bűnszervezetet hozott volna létre. A vádlott szerint a vádirat azon megállapítása sem felel meg a valóságnak, hogy a BKV-t “kifizetőhelynek” tekintette.
A volt főpolgármester-helyettes szerint a vádirat több állítása teljesen megalapozatlan és számára érthetetlen.
A vádiratban szereplő első vádponttal kapcsolatos vallomások felolvasása után befejeződött a keddi tárgyalás. Csütörtökön a második és a többi vádponttal kapcsolatos vallomását olvassa fel Hagyó Miklós.
Hagyó Miklós elsőrendű vádlottat folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy hátrányt okozó hűtlen kezeléssel felbujtóként, továbbá kétrendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel és hivatalos személy által elkövetett zsarolással vádolják. | Hagyó mindent tagadott | Budapest egykori főpolgármester-helyettese kedd délután folytatta vallomását, amelyben sorra tagadta a vádirat rá vonatkozó állításait az ellene és 14 társa ellen a Kecskeméti Törvényszéken folyó büntetőperben. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/09/11/hagyo-mindent-tagadott/ | 2012-09-11 12:19:00 | true | null | null | 24.hu |
A Szekszárdi Törvényszék nem jogerős ítélete szerint megsértette az MSZP jó hírnevét a pécsi közgyűlés Fidesz-KDNP-frakciójának vezetője, amikor azt állította, hogy a szocialista városvezetők 2002 és 2009 között több mint hárommilliárd forinttal jutalmazták meg magukat – tájékoztatta a törvényszék szóvivője csütörtökön az MTI-t.
A kedden hozott ítélet szerint Hoppál Péter “lényeges adatok és tények elhagyásával a valós tényeket hamis színben feltüntetve” állította 2011. szeptember 27-ei közleményében, hogy több mint hárommilliárd forinttal jutalmazták meg magukat a szocialista városvezetők.
A törvényszék ítélete szerint “a valós tény az, hogy 2002 és 2009 között a szocialista polgármester a szocialista városvezetők javára 22 millió 187 ezer 169 forint jutalmazásról döntött” – tette hozzá a szóvivő.
A törvényszék – amelyet elfogultság miatt a Pécsi Ítélőtábla jelölt ki a per tárgyalására – kötelezte Hoppál Pétert a jogsértés abbahagyására és arra, hogy az mti.hu honlapon 15 napon belül ismertesse az ítélet rá vonatkozó rendelkezéseit, valamint fejezze ki sajnálkozását a jogsértések miatt.
A perben a másodrendű alperes Páva Zsolttal, Pécs fideszes polgármesterével szemben benyújtott keresetet a törvényszék elutasította.
A bíróság kötelezte Hoppál Pétert 80 ezer forint perköltség megfizetésére az MSZP javára, míg a felperes szocialista pártnak Páva Zsolt javára kell 50 ezer forint perköltséget megfizetnie. | Megsértette az MSZP jó hírnevét a Fidesz-KDNP pécsi frakcióvezetője | Hoppál Péter "lényeges adatok és tények elhagyásával a valós tényeket hamis színben feltüntetve" állította, hogy több mint hárommilliárd forinttal jutalmazták meg magukat a szocialista városvezetők. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/09/13/megsertette-az-mszp-jo-hirnevet-a-fidesz-kdnp-pecsi-frakciovezetoje/ | 2012-09-13 12:53:00 | true | null | null | 24.hu |
Budapest egykori főpolgármester-helyettese arra a vádra reagált így felolvasott vallomásában, amelyet Balogh Zsoltnak, a per negyedrendű vádlottjának, a BKV Zrt. 2008-ban megbízott vezérigazgatójának állítása alapján fogalmazott meg a vádhatóság. E szerint Hagyó Miklós, hivatali helyzetével visszaélve, arra utasította, hogy évente 15 millió forintot adjon át neki.
Az egykor szocialista főpolgármester-helyettes hangsúlyozta: sem Balogh Zsolt negyedrendű vádlottat, sem mást nem utasított arra, hogy 15 millió forintot átadjon neki.
A per fővádlottja ezután részletekbe menően próbált érvelni állítása mellett. Vallomása szerint Balogh Zsolt kért tőle tanácsot ahhoz, hogy a 4-es metró ügyében készülő európai uniós pályázat sikeres legyen, ezért találkozott vele hozzátartozójának lakásán.
Hagyó Miklós azt mondta, hogy ezt a találkozót Balogh Zsolt kérte, azon semmire nem utasította, semmit sem kért tőle.
Részletesen beszámolt egy olyan “túráról”, amelyen Balogh Zsolt is részt vett, a nap eseményeivel kapcsolatban azonban azt mondta, hogy annak részleteiről csak a negyedrendű vádlott kihallgatása után fog vallomást tenni.
A vádiratban szereplő második 15 millió forint 2009-es átadásáról azt állította: sem nokiás dobozban, sem másmilyen módon nem adott át neki Balogh Zsolt pénzt. Valamennyi ezzel kapcsolatos állítása valótlan – mondta az elsőrendű vádlott, hozzátéve, a pénzátadásokat semmi nem támasztja alá.
Hagyó Miklós azt azonban nem tartotta kizártnak, hogy közvetlen munkatársának, Lelovics Ottó ötödrendű vádlottnak az irodájában találkozott és egyeztetett Balogh Zsolttal. Vallomásában hangsúlyozta: Balogh Zsolt negyedrendű vádlott az őt terhelő interjút közvetlenül a 2010-es országgyűlési választások előtt adta az egyik jobboldali lapnak, majd az egyik tévének.
Balogh Zsoltnak semmilyen félnivalója nem volt, korábban is a hatóságokhoz fordulhatott volna, de ezt csak a választások előtt tette meg – mondta Hagyó Miklós.
Vallomása végén, amely két tárgyalási napon át tartott, kiemelte: főpolgármester-helyettesi tevékenysége idején a legteljesebb jogszerűséggel járt el, az eljárás kezdetétől arra törekszik, hogy feltárja az igazságot.
Hangsúlyozta: szocialista politikusként mindig “az ország és a főváros érdekeit” vette figyelembe.
Hagyó Miklós csütörtökön befejezte vallomásának felolvasását.
A bizonyítási eljárást szeptember 18-án folytatja Hadnagy Ibolya bírói tanácsa, akkor az elsőrendű vádlott zár alá vett vagyonáról tárgyalnak.
A perben szeptember 20-án hallgatják ki Mesterházy Ernő másodrendű vádlottat.
A vádirat szerint a Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes által létrehozott és vezetett bűnszervezet 2007 januárjától 2008 augusztusáig 1,49 milliárd forintot meghaladó vagyoni kárt okozott a BKV-nak.
A vádhatóság Hagyó Miklóst folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével mint felbujtót, kétrendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettével, hivatali visszaélés bűntettével, valamint hivatalos személy által elkövetett zsarolás bűntettével vádolja. | Hagyó tagadta, hogy pénzt vett volna át | Tagadta azt a vádat Hagyó Miklós, hogy nokiás dobozban 15 millió forintot vett át. "Egy szó sem igaz belőle" - mondta az egykori szocialista politikus az ellene és 14 társa ellen folyó büntetőper csütörtökön délután megtartott, folytatólagos tárgyalásán a Kecskeméti Törvényszéken. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/09/13/hagyo-tagadta-hogy-penzt-vett-volna-at/ | 2012-09-13 13:06:00 | true | null | null | 24.hu |
Hivatali visszaélés gyanúja miatt tett feljelentést az LMP abban a közbeszerzési ügyben, amelyben egy, a Közgép által vezetett konzorcium nyerte el Csongrád város Tisza-gátjának felújítási munkálatait. Schiffer András és Karácsony Gergely, a párt parlamenti képviselői pénteken Budapesten újságírók előtt írták alá feljelentésüket az ügyben ismeretlen tettes ellen.
Karácsony Gergely elmondta, szerintük az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság követett el törvénysértést, mivel az ötször kiírt pályázatból háromszor a Közbeszerzési Döntőbizottság megállapította, hogy a kiíró olyan feltételeket is támasztott az induláshoz, amelyek nem voltak szükségesek a munka elvégzéséhez.
Ennek ellenére az igazgatóság „újra és újra irreális feltételeket támasztott, hogy kiszorítsa a Közgép riválisait” – hangsúlyozta a politikus. | Feljelentés egy közgépes közbeszerzési ügyben | Az LMP szerint „újra és újra irreális feltételeket támasztottak" egy gátépítési pályázatban, hogy „kiszorítsák a Közgép riválisait". | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/09/14/feljelentes-egy-kozgepes-kozbeszerzesi-ugyben/ | 2012-09-14 13:23:00 | true | null | null | 24.hu |
A Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) a frekvencia-árverésen hozott januári határozatait, mert úgy ítélte meg, hogy a negyedik mobilszolgáltató, a MPVI Zrt. jogszerűtlenül nyerte el a jogot a hálózat kiépítésére, valamint a három korábbi piaci szereplő is jogszerűtlenül szerzett akkor újabb frekvenciablokkokat.
Annak eldöntése, hogy az NMHH-nak az eredeti állapotot kell helyreállítania, vagy új tendert hirdetnie, meghaladta a bíróság hatáskörét, így arról nem szól az ítélet. | Beintettek az állami mobilszolgáltatónak | Az állami mobilszolgáltató jogszerűtlenül építhette volna ki a negyedik mobilhálózatot. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/09/17/beintettek-az-allami-mobilszolgaltatonak/ | 2012-09-17 13:55:00 | true | null | null | 24.hu |
A korábbi erzsébetvárosi szocialista polgármester, országgyűlési képviselő mellett Gál György, az egykori kerületi szabaddemokrata gazdasági bizottsági elnök és korábbi párttársa, Weinek Leonárd volt zuglói polgármester is a vádlottak padján ül a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.
A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint a VII. és a XIV. kerületi polgármester úgy döntött a másik kerület egyes képviselői, illetve egy közös barátjuk külső tanácsadóként történő alkalmazásáról, hogy meg sem vizsgálták, az önkormányzat maga el tudja-e látni a tanácsadói munkát. Erzsébetváros három zuglói képviselőnek összesen mintegy 20 millió forintot fizetett ki tanácsadói díj gyanánt, Zugló pedig hasonló jogcímen szintén három embernek fizetett összesen mintegy 28 milliót. Tényleges tanácsadás azonban a vádirat szerint nem történt, több esetben úgy állították ki a teljesítésigazolást, hogy azt okmány nem támasztotta alá.
A vádirat rögzíti azt is, hogy az elkövetők többsége nem rendelkezett az érdemi tanácsadás ellátásához szükséges szakirányú végzettséggel, a megbízási díjakat tényleges szerződésszerű teljesítés nélkül elfogadták, a két volt kerületi polgármester a tanácsadói szerződésekkel valójában az érdekkörébe tartozó személyeket akarta pluszjövedelemhez juttatni.
Az erzsébetvárosi, milliárdos nagyságrendű ingatlanpanamák, korrupciós ügyek vádjával korábban indult perben első fokon, nem jogerősen másfél év letöltendő szabadságvesztésre ítélte a Fővárosi Törvényszék Hunvaldot, míg nyolc és fél évre Gált. Fellebbezések folytán az a büntetőügy az ítélőtáblán folytatódik másodfokon. Amennyiben az elsőfokú döntés emelkedne jogerőre, Hunvaldnak már nem kellene börtönbe vonulni, mert másfél évnél jóval többet töltött előzetes letartóztatásban.
Abban az ügyben az elsőfokú bíróság – idén februárban – Hunvaldot hűtlen kezelés és hivatali visszaélés, Gált vesztegetés, csalás, hűtlen kezelés és hivatali visszaélés miatt mondta ki bűnösnek. Hunvaldot a milliárdos ingatlanpanamával kapcsolatos súlyos vádak alól bizonyítottság hiányában mentette fel a törvényszék, viszont éppen tanácsadói szerződésekkel kapcsolatban marasztalta el azért, mert azokkal összefüggésben érdemi teljesítés nélkül fizetett ki milliókat az önkormányzat. A törvényszék Gált az ingatlanpanamához kötődő kenőpénz összegének megfelelően 366 millió forintos vagyonelkobzásra és az önkormányzat sok száz milliós polgári jogi igényéből több mint 230 millió, Hunvaldot pedig mintegy 21 millió forint megfizetésére kötelezte.
Hunvald és Gál tagadta bűnösségét a korrupciós vádak kapcsán. | Kezdődik a Hunvald-per 2.0 | Összesen mintegy ötvenmilliós hűtlen kezelés vádjával indul újabb büntetőper Hunvald György ellen. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/09/17/kezdodik-a-hunvald-per-2-0/ | 2012-09-17 14:09:00 | true | null | null | 24.hu |
A képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény eddig a képviselőnek egy alkalmazottat engedélyezett. Az Országgyűlés a foglalkoztatás költségét a képviselői alapfizetés 75 százalékáig finanszírozta. Ez az összeg a 231 900 forintos tiszteletdíj arányában majdnem havi 174 ezer forint volt. Csakhogy ez a keret most a duplája, 347 850 forintra emelkedett.
A növelés már tavaly szeptemberben is szóba került, de nem mint fizetésemelés.
Akkor a politikusok úgy nyilatkoztak: a jövőben a képviselők egy személy helyett majd kettőt alkalmazhatnak az állam pénzén. Ám a most életbe lépett törvény nem ezt tükrözi.
– Az Országgyűlés hivatali szervezete havonta, képviselőnként ... biztosítja a képviselő alapdíjának 150 százaléka erejéig az alkalmazott(ak)ra, illetőleg vállalkozó(k)ra vonatkozó kiadás pénzügyi feltételeit – írja a jogszabály. Vagyis szó sincs arról, hogy újabb embert kell felvenni a dupla pénzhez. A pénz fizetésemelésre is használható, amit az Országgyűlés is megerősített.
– A 347 850 forint egy keretösszeg. A képviselő döntésétől függ, hogy ebből hány asszisztenst foglalkoztat – írták.
Ez a lépés nem lesz olcsó nekünk adófizetőknek. Ha a 386 képviselő mind elkölti a 174 ezer forintos pluszt, úgy évi 805 milliót szórnak el. Ha ehhez hozzászámoljuk a munkaadó – Országgyűlés – által fizetett 28,5 százaléknyi foglalkoztatási járulékot, a teljes számla egymilliárd forint fölé ugrik.
Eközben a politikusok segítői igen jól járnak. A pénzből az adózás után 241 500 forint tiszta fizetésük maradhat.
Megkerestük a frakciókat is, hogy mire használják majd a potya százmilliókat. – Nem fogjuk megemelni a fizetéseket, új munkatársakat fogunk felvenni, akik segítik a képviselők munkáját az egyéni választókörzetekben – tájékoztatta a Blikket a Fidesz frakciójának sajtóosztálya. A KDNP viszont még nem döntött. Szerintük ez a ma kezdődő sárvári frakcióülésen is szóba kerül, s azt követően határoznak. Az MSZP-t hiába kerestük, tőlük nem kaptunk választ.
– Az alkalmazottak után járó összeg az LMP frakciójánál egy tömbösített keret – válaszolta a párt. – A képviselőcsoport az összeget a parlamenti szakpolitikai munka támogatására, így asszisztensi és szakértői feladatokat ellátó munkatársakra fogja fordítani. | Egymilliárdért jönnek a honatyák új segítői | Budapest — Kaszálhatnak a parlamenti képviselők személyi asszisztensei. Szeptember elseje óta akár dupla bért is kaphatnak, vagyis havi nettó 120 ezer forinttal is nőhetett a fizetésük. Közben ez nekünk évi egymilliárdba kerülhet. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/egymilliardert-jonnek-a-honatyak-uj-segitoi/n3zv1b8 | 2012-09-04 14:23:00 | true | null | null | Blikk |
Szabálytalan tankolásokról és vacsoraszámlákról, illetve kockázatos szerződésekről szól az a belső jelentés, amelyet a Fővárosi Önkormányzat ellenőrei készítettek a Budapesti Közlekedési Központ átvilágításakor. A jelentés nyár eleje óta megvan, de még nem terjesztették a fővárosi közgyűlés elé. A felsorolt szabálytalanságoknak viszont közük lehet ahhoz, hogy Tarlós István megpróbálta lefokozni a BKK-t vezető Vitézy Dávidot.
Indokolatlanul kötött szerződésekről, nem hasznosuló jogi tanácsokról, szabálytalan tankolásról és eltűnt számlákról is ír az a fővárosi jelentés, amely a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) tavalyi működését vizsgálta. Az [origo] birtokába került vizsgálati jelentés szerint - amelyet a Fővárosi Önkormányzat belső ellenőrei készítettek tavasszal -, a BKK 2011-ben többször is indokolatlanul kért jogi tanácsokat ügyvédi irodáktól.
A június elejére elkészült jelentés megállapítja, hogy 2011-ben 37,1 millió forintot költött a BKK ügyvédi megbízásokra és jogi, közjegyzői szolgáltatásokra, holott a cég jogi igazgatósága "megfelelő tárgyi és személyi feltételekkel rendelkezik". A jelentés szerint a megállapodások alapján történt kifizetések "teljesítési igazolásai részben indokolatlan feladatellátást mutatnak". A fővárosi ellenőrök hozzáteszik, hogy ez a szerződéskötési gyakorlat kockázatos. A BKK erre [origo]-nak úgy reagált: "A jelentés valóban felhívta a figyelmet az ügyvédi irodákkal történő szerződéskötés kockázatos voltára, azonban meg vagyunk győződve arról, hogy a 2010 ősze és 2012 tavasza közötti feladataink olyan egyedi és rendkívül speciális szakértelmet igénylő feladatok, melyekre nem célszerű, gazdaságos állandó jelleggel főállásban speciális szakértelemmel bíró jogi munkatársat foglalkoztatni."
Eltűnt számlák, hiányos szerződések
A jelentésben konkrét példák is szerepelnek erről a kockázatos gyakorlatról. Előfordult például, hogy a BKK érintett szervezeti egységeinek "tudta nélkül látnak el ügyvédi irodák feladatokat". A dokumentumban szerepel például, hogy a Kovács Kond ügyvédi irodával 585 ezer forintért kötött szerződést a BKK a belső ellenőrzési és juttatási szabályzatának véleményezéséről, de erről a területi felelősök, az érintett osztályvezetők nem is tudtak. "Ezáltal nem hasznosul a megadott vélemény, és a kifizetés indokolatlanná válik" - állapítja meg a jelentés. A BKK szerint "vannak olyan jogi feladatok, amelyek csak közvetetten kapcsolódnak a szakmai feladatot ellátók munkájához, ezért a kialakítandó jogi álláspont nem igényli a szakterület egyenkénti bevonását a jogalkotói munkába".
Három esetben azt kifogásolták az ellenőrök, hogy az eredeti számlák elvesztek, ezért azokat késve rögzítették a könyvekben. A BKK szerint viszont az eredetivel mindenben megegyező hiteles másolatok alapján fizettek, és "ilyen eset bármely társaságnál előfordulhat, a számla a szállítónál, a postai küldés során vagy akár a vevőnél is eltűnhet".
Emellett az ellenőrök olyan kifizetéseket is találtak, "amelyekhez tartozó szerződések nem szerepeltek a bemutatott szerződés-nyilvántartásban", illetve az ellenőrök olyan szerződésre is rábukkantak, amelyeknél "sem a megbízás tárgyából, sem a teljesítésigazolásból nem derül ki a konkrét feladatvégzés". A BKK szerint azonban "a BKK a teljesítésigazolások mellékleteként követeli meg a részletes feladatleírást és nem annak részeként. Az ügyvédeket például óránkénti feladatkimutatásra kötelezzük."
Vitézy Dávid és Tarlós István
Szabálytalanul tankoltak és vacsoráztak
Az ellenőrök más területen is találtak hiányosságokat, például az üzemanyag-vásárlásnál. A BKK-sok ugyanis úgy vásároltak benzint az üzemanyagkártyára, hogy a bizonylatokon nem töltötték ki, hogy ki vett benzint, milyen rendszámú autóba és milyen kilométerállásnál. Az ellenőrök szerint ezek a hiányosságok "kockázatot hordoznak, mert visszaélésre adnak lehetőséget". Mivel a BKK véleményezhette a dokumentumot, lábjegyzetben a cég jelzi, hogy új szabályozást készítenek, amely "kezelni fogja a jelentésben leírtakat".
Egy másik esetben egy 34 ezer forintos éttermi számla kifizetését kifogásolták az ellenőrök. A jelentés szerint ugyanis egy munkatárs nem a cég hitelkártyájával fogyasztott, és utólag a pénztárból elkérte az összeget. "A dokumentumon BKV Zrt. üzleti megbeszélés szerepel, aláírás azonban nem található az igazoláson" - állapítják meg az ellenőrök.
A belső vizsgálat több általános problémát is feltárt a BKK működésében. A jelentés szerint ugyan figyelembe vették és tekintettel voltak rá, hogy a 2010-ben alapított BKK szervezete még kialakulatlan, és a szabályai ennek megfelelően folyamatosan változnak, mégis több hiányosságot is felróttak. Az ellenőrzés szerint a pénzkezelési gyakorlat problémás volt, néha ugyanaz volt az utalványozó, mint aki ellenőrizte a pénztárt, ez pedig összeférhetetlen. Ugyanakkor megjegyzik, hogy a pénzügyi igazgató érkezése után sok szempontból javult a helyzet.
Tarlós emiatt is szabadult volna Vitézytől
A BKK működését és szerződéskötési gyakorlatát kifogásoló jelentés már nyár elején elkészült, de a főpolgármester eddig még nem terjesztette a közgyűlés és az illetékes pénzügyi bizottság elé. A BKK szerint nem rendkívüli, hogy egy céget átvizsgál a fővárosi önkormányzat, jelenleg például a BKV-t ellenőrzik. A BKK a következményekről azt mondta, hogy készült egy "intézkedési terv", amelynek alapján felülvizsgálják a szabályokat. A cég hozzátette: "a jelentés javaslatai nem tartalmaztak a szerződések felbontására és személyi konzekvenciák levonására vonatkozó kötelezettséget a BKK számára, így ilyen nem is történt".
Megkérdeztük a Fővárosi Önkormányzatot is, milyen következményei lesznek a jelentés megállapításainak, de Szűcs-Somlyó Mária sajtófőnök, aki nem cáfolta a jelentés létezését, későbbre ígért részletes válaszokat. Egy városházi forrásunk szerint a jelentés is "szerepet játszott" abban, hogy Tarlós le akarta váltani Vitézy Dávidot a BKK éléről. A Fidesz-frakció azonban megvédte Vitézyt, így a vezérigazgató a helyén maradt. A főpolgármester korábban az Indexnek annyit mondott a leváltás tervéről, hogy szerinte "Vitézynek a belső cégvezetés dolgában még van tanulnivalója", ezért jó ötletnek tűnt számára a BKK-nál a szakmai és a vezetői pozíció ideiglenes szétválasztása. Felvetődött például, hogy Vitézy általános vezérigazgató-helyettes legyen, széles szakmai szabadsággal. A BKK nem lát összefüggést Vitézy leváltásának terve és a jelentés között, mert a dokumentum nyár elején készült el, és egy helyen az szerepel benne, hogy "a BKK-nál a vezetői, irányítói kontrollrendszerek kiépítése és működtetése megfelelő". | Fiókban tartotta a főváros a Vitézyt szorongató jelentést | Szabálytalan tankolásokról és vacsoraszámlákról, illetve kockázatos szerződésekről szól az a belső jelentés, amelyet a Fővárosi Önkormányzat ellenőrei készítettek a Budapesti Közlekedési Központ átvilágításakor. A jelentés nyár eleje óta megvan, de még nem terjesztették a fővárosi közgyűlés elé. A felsorolt szabálytalanságoknak viszont közük lehet ahhoz, hogy Tarlós István megpróbálta lefokozni a BKK-t vezető Vitézy Dávidot. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2012/09/indokolatlan-szerzodeseket-kifogasol-a-fovarosi-onkormanyzat-bkkrol-keszult-jelentese | 2012-09-18 14:56:00 | true | null | null | Origo |
Vita alakult ki a Malév felszámolásához vezető, az elmúlt nyolc évben elkövetett hibákat feltáró vizsgálóbizottság szerdai ülése előtt: a testület az ellenzéki politikusok szerint még azelőtt megszűnt, mielőtt sikerült volna bármit is kideríteni. Valójában a bizottság mandátuma csak jövő hétfőn jár le, addig tehát a parlament még meghosszabbíthatja azt; Varga ezt már kezdeményezte is.
A bizottság megszűnéséről szóló érv szerint az annak létrehozásáról szóló országgyűlési határozat szerint a Varga vezette bizottságnak a megbízatástól számított 180 napon belül kellett volna elkészítenie és benyújtania a jelentését arról, hogy mely 2002-2010 között meghozott intézkedések vezettek a Malév csődjéig. A bizottságról március 14-én jelent meg a határozat, ezért úgy is lehetett értelmezni a szabályokat, hogy a testület aznap kapta a megbízatását. Ebben az esetben a határidő szeptember 10-én lejárt volna, a bizottság mandátuma megszűnt anélkül, hogy bármilyen jelentést is letettek volna az asztalra. Valójában azonban csak néhány nappal később választották meg a tagjait.
Bár a fideszes Varga észlelte, hogy kifutnak az időből, ő úgy számolt, hogy a bizottság még szeptember 30-ig működik, így szeptember 13-án benyújtott egy képviselői indítványt, amelyben azt kéri, hogy az Országgyűlés december 30-ig hosszabbítsa meg a mandátumukat. Kérdés, hogy erre lesz-e ideje a parlamentnek, mert akárcsak a bizottság létét már vitató ellenzékiek, Varga is elszámolta magát: a megbízatás szeptember 24-én lejár. Ha eddig sikerül dönteni a bizottság mandátumának meghosszabbításáról, nem kell teljesen előlről kezdeni a procedúrát, és új bizottságot felállítani. A jelenlegi bizottság egyébként tíz főből állt, ebből négy fideszes, egy kereszténydemokrata, két szocialista, két jobbikos és egy LMP-jépviselő. | Kiderül-e valaha is, ki tette tönkre a Malévot? | Vita alakult ki a Malév felszámolásához vezető, az elmúlt nyolc évben elkövetett hibákat feltáró vizsgálóbizottság szerdai ülése előtt: a testület az ellenzéki politikusok szerint még azelőtt megszűnt, mielőtt sikerült volna bármit is kideríteni. Valójában a bizottság mandátuma csak jövő hétfőn jár le, addig tehát a parlament még meghosszabbíthatja azt; Varga ezt már kezdeményezte is. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/magyar/2012/09/19/nem_sikerult_kideriteni_ki_tette_tonkre_a_malevot/ | 2012-09-19 15:25:00 | true | null | null | Index |
Stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a kormány a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt.-t – az erről szóló kormányrendelet a csütörtöki Magyar Közlönyben jelent meg. Ez a többi között azt jelenti, hogy mostantól a hitelezők nem kezdeményezhetnek csődeljárást a nehéz helyzetben lévő vállalat ellen, mert azt a bíróság kapásból elutasítja.
A csődtörvény szerint ilyen szervezetek esetében vagyonfelügyelőként, illetve felszámolóként a kormány által rendeletben kijelölt állami felszámoló jár el, és az értékesítést nyilvános pályázat nélkül, akár meghívással is levezényelheti.
Az ajkai timföldgyár a 2010. októberi vörösiszap-katasztrófa után csaknem kilenc hónapra állami felügyelet alá került. A tulajdonosok idén februárban jelentették be, hogy jelképes összegért, ezer forintért felajánlották a cég tulajdonrészének ötven százalékát az államnak, végül azonban erről nem született megállapodás.
A szerencsétlenséggel közvetlenül összefüggő költségek 3,5 milliárd forinttal terhelték meg a Mal kasszáját, 2,5 milliárd forint kiadás az üzemzavar miatt keletkezett, míg további 3 milliárdot a bankok vontak ki a cég finanszírozásából. Ezen kívül a vállalat tetemes, mintegy 1,5 milliárd forintos tartozást halmozott fel a Bakonyi Erőmű Zrt.-vel szemben. Épp ezért jelentette be egy hete a Kormányszóvivői Iroda, hogy a kabinet tárgyalási ajánlatot tesz az erőmű megvásárlására.
A Mal Zrt. a KPMG által elvégzett vagyonértékelés szerint jelenleg több mint 20 milliárd forintot ér, a térség legnagyobb munkáltatójaként a beszállítókkal együtt 5-6 ezer embernek ad munkát. | Stratégiailag kiemelt jelentőségű vállalat lett a Mal | A társaság ugyan több mint 20 milliárd forintot ér, mégis összeroskadhat. A térség legnagyobb munkáltatója immáron papír szerint is a kormány kezében van. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/09/20/strategiailag-kiemelt-jelentosegu-vallalat-lett-a-mal/ | 2012-09-20 15:47:00 | true | null | null | 24.hu |
„A társaság többségi tulajdonosa 50 százalékot meghaladó részesedéssel Jellinek Dániel.”
A jogszabályi hivatkozások után ez az első érdemi információ a Hungarian Real Estate Financing Zrt. (HREF) bemutatkozó oldalán. A vállalat valóban a hetedik leggazdagabb magyar cégbirodalmának egyik ékköve. Az elmúlt években több tízmilliárd forintnyi profitot csinált abból, hogy jóval a tényleges értékük alatt megszerezte egyes bankok – például az állam által megmentett MKB – nem teljesítő hiteleit, majd elérte, hogy az adósok mégis fizessenek. Ekkor azonban már nem a hitelező banknak, hanem a HREF-nek.
A hatalmas nyereség egy jelentős része azonban annak ellenére sem Jellinek Dánielt gazdagította, hogy a bemutatkozóban is kiemelt állítás igaz, és a cégnek tényleg ő a többségi tulajdonosa. Ez a vállalat és a rossz banki hitelekből származó pénz volt a fő forrása annak a 27 milliárd forintnak, amely az elmúlt években folyt Jellinek Dánieltől a miniszterelnök családjának irányába.
Plázák, szállodák, lakópark – de honnan jött a pénz?
Múlt héten részletes cikkben mutattuk be, hogyan juthatott el az ország egyik leggazdagabb emberétől, Jellinek Dánieltől több tízmilliárd forint Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz. A történet röviden összefoglalva:
Jellinek Dániel egy ausztrál településről elnevezett vállalata, a Geraldton Zrt. az elmúlt években több tízmilliárd forintot fizetett ki osztalék formájában egy országos szinten kevéssé ismert pécsi vállalkozó cégének úgy, hogy a pénzmozgásokat igyekeztek elrejteni.
A pécsi vállalkozó cége azonnal tovább is fizette a Jellinektől érkező pénzt.
Bár a milliárdokhoz jutó vállalat egyedüli tulajdonosa papíron az említett pécsi vállalkozó, valójában itt is van egy rejtélyes másik részvényes, aki ráadásul a továbbfizetett pénz szinte egészét megkaphatta.
A pécsi vállalkozó Tiborcz István közeli ismerőse.
Amikor a pécsi vállalkozó cége osztalékot fizetett, Tiborcz István legfontosabb vállalatában minden alkalommal a kifizetett összegnek egy jól meghatározott része, valamivel több mint 94 százaléka jelent meg osztalékbevételként. Ennek forrását a kormányfő vejének cégénél külön kérdésére sem árulták el.
Az ügyben érintett társaságoknak – így a pécsi vállalkozó és Jellinek vállalatainak is – egy olyan iroda könyvelt, amelynek egyik tulajdonosa Tiborcz István cégcsoportjának dolgozott, és amely az Orbán-család számos vállalatának beszámolóit készíti évek óta.
A történet azzal zárult le, hogy Tiborcz István birodalma tavaly év végén egy érthetetlenül túlbonyolított ügylet keretében megvette Jellinek Dánieltől a korábbi kifizetőcéget, a Geraldton Zrt.-t.
A Geraldton volt tehát a két milliárdos, Jellinek és Tiborcz cégbirodalmát összekötő talán legfontosabb vállalat, amely hatalmas nyereségéből tízmilliárdokat fizetett ki rejtélyes tulajdonosának, és a lánc végén minden jel szerint a miniszterelnök vejének. Ez a hatalmas nyereség azonban nem a Geraldtonnál keletkezett, hanem a több száz céget számláló Jellinek-birodalom mélyén.
Persze a Geraldton önerőből is komoly profitot érhetett volna el az elmúlt években, a társaságnál ugyanis hatalmas vagyon halmozódott fel. A vállalat*más cégeken keresztül mások mellett olyan ingatlanokat birtokolt részben vagy egészben, mint a Duna Pláza, a Corvin Pláza, négy vidéki bevásárlóközpont (pdf), a Sofitel (pdf), a Gellért Szálló vagy éppen egy fejlesztés alatt álló lakópark. Több pláza esetében ráadásul az üzemeltető is a Geraldton érdekeltségébe tartozott.
Az említett ingatlanok egy része mostanra hivatalosan is Tiborcz Istvánhoz vagy hozzá kötött cégekhez, alapokhoz került, de a pénzáramlások alapján a vagyon haszna már az előző években is őt gazdagította. Vagyis inkább csak gazdagította volna, ezekből a vagyonelemekből ugyanis a Geraldtonnak az ebben az időszakban elért hatalmas nyereségéhez képest csak elenyésző bevétele származott.
A továbbadott profit jelentős része nem ingatlanokból, hanem teljesen más tevékenységből, úgynevezett követeléskezelésből érkezett.
Ezt azonban az érintettek láthatóan nem akarták nagydobra verni. Vélhetően már csak azért sem, mert állami biznisz is volt a háttérben.
Milliárdok a nem fizető hitelekből
Jellinek Dániel ingatlanokból gazdagodott meg. A 2000-es évek elején a piac sokak számára kevésbé vonzó szegmenseibe fektetett be: ipari ingatlanokba, raktárakba, alsóbb kategóriás irodaházakba. Vagyona akkor kezdett el látványosan nőni, amikor a 2008-as gazdasági összeomlás előtt nagyon jó ütemérzékkel vált meg ingatlanoktól, majd a válságban jó áron tudott vásárolni. Ekkor ráadásul már amerikai társtulajdonosokkal: cégbirodalmába ugyanis beszállt egy tengerentúli dollármilliárdos család is, jelentős tőkéhez juttatva a csoportot.
Ehhez a fajta ingatlanbizniszhez elég jól illik a követeléskezelési tevékenység, amit szintén jó érzékkel ismert fel az üzletember. Az üzlet lényege, hogy Jellinek csoportja megvásárolja a bankok olyan hiteleit, amelyeket az adósok nem törlesztenek megfelelően. Ezek – az úgynevezett nem teljesítő hitelek – legtöbbször csak nyűgöt jelentenek a bankoknak: meg kell próbálni behajtani őket, perek lehetnek belőlük, ráadásul még az üzleti eredményeiket is rontják. Azért, hogy ettől megkíméljék magukat, sok esetben hajlandóak a valósnál jóval alacsonyabb értéken, akár annak 30-40 százalékán megválni az ilyen kölcsönöktől.
Mindez viszont azt is jelenti, hogy
ha valaki az így megszerezett hiteleknek csak a felét be tudja hajtani, akkor rengeteg pénzt kereshet rajtuk. Jellinek Dániel cégei pedig épp ezt csinálják.
A kölcsönök mögött az esetek többségében ráadásul ingatlanfedezet van, azaz a követelések megvásárlásával adott esetben kifejezetten olcsón juthat ingatlanhoz a vevő, ez pedig abszolút Jellinek Dániel terepe.
A bankok és a vevő szempontjából is az a kulcskérdés, hogy jól becsüljék meg a hitelek kockázatát, behajthatóságának esélyeit, és ez alapján a követelés eladási árát. Ha valamelyik fél rosszul értékel, akkor rengeteget bukhat a dolgon, miközben a másik fél hatalmasat kaszálhat*Az üzlet alapfeltevése, hogy az erre specializálódott vevő hatékonyabban tudja behajtani az ilyen követeléseket, mint a bank. Így normál esetben mindkét fél jól járhat a biznisszel. Ha a bank csak a hitelei 30 százalékát tudná visszaszerezni, míg a követeléskezelő cég ugyanebből a portfólióból 40 százalékot képes behajtani, akkor a teljes érték 35 százalékán átadott követeléscsomaggal mindenki nyer. Ha azonban ugyanezt a bank 25-ért adja, vagy a követeléskezelő 45-ért veszi, akkor az egyik fél nagyot bukik, míg a másik sokat keres az ügyleten..
Jellinek Dániel cégcsoportjának egyik legnagyobb, ilyen tevékenységet végző cége a Hungarian Real Estate Financing Zrt. A vállalat az elmúlt években sok tízmilliárd forintért vásárolt bedőlt hiteleket. Négy éve az Országos Betétbiztosítási Alaptól (OBA) vett 71 milliárd forintért hitelezői követeléseket, de mások mellett ehhez a céghez került az MKB szanálása során elkülönített ingatlanok és követelések egy jelentős része is.
A nagy MKB-üzlet
Utóbbi üzlet azért érdekes, mert azt követően került rá sor, hogy az állam megvette, majd több tízmilliárd forintnyi állami támogatással megmentette az MKB-t. Azaz itt
egy rengeteg közpénzt felemésztő folyamatba került bele Jellinek Dániel cégcsoportja is.
Az MKB-sztori még a 2008-as válság idején indult. Az ekkor német tulajdonban lévő bank kifejezetten nehéz helyzetbe került, mivel rengeteg olyan projekt bedőlt, amelyhez a korábbi években ők nyújtottak hitelt. A baj akkora volt, hogy – amint az Index fogalmazott egy korábbi cikkében – „az MKB ebben az időben, ha kinyitott, 500 millió forintos bukást termelt” naponta. A németek nagyon meg akartak szabadulni a banktól, amely hosszú tárgyalásokat követően 2014-ben került az államhoz.
Az állam ezt követően szanálta (azaz átszervezéssel működőképessé tette) a hitelintézetet. Ennek a folyamatnak az egyik fontos lépése volt, hogy ezektől a bedőlt hitelektől megszabadították az MKB-t. Rengeteg pénzről volt szó, hiszen a rossz hitelportfólió teljes értéke elérte a 214 milliárd forintot. Az állományt végül a frissen létrehozott MSZVK Magyar Szanálási Vagyonkezelő Zrt. vette meg, amely ugyan csak 96 milliárdot fizetett a hitelekért, de azok a behajthatóság kockázata miatt még ennyit sem értek. Az ár 32 milliárd forinttal haladta meg a tényleges piaci értéket. Ez volt az az összeg, amivel az állam – az Európai Bizottság jóváhagyásával – megtámogatta az MKB megmentését (pdf).
A rossz hitelek nélküli MKB-t ezután már viszonylag gyorsan értékesítették. A bank kerülőutakon végül kormányközeli milliárdosok, köztük Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került, majd összeolvadt a Budapest Bankkal és a Takarék Csoporttal, létrehozva a Magyar Bankholdingot, illetve új nevén MBH Bankot.
Az állami támogatással megvásárolt rossz hiteleken azonban már nehezebb volt túladni, még ha nem is annyira, mint azt előzetesen várták. Az MSZVK azzal számolt, hogy 8-10 év alatt szabadulhat meg a teljes állománytól, azonban Jellinek Dániel csoportjának hála ez már 2018-ban sikerült. Az üzletember érdekeltségei már a korábbi években is vásároltak az MKB hagyatékából, így került a csoporthoz például a Sopron Pláza 2017-ben. Egy évvel később azonban egy nyílt pályázaton a teljes maradék állományt megvették, igaz, azt már nem árulták el a felek, hogy pontosan mit és mennyiért adott el az MSZVK Jellinekéknek.
Átengedett tízmilliárdok
Több forrásunk is ehhez az ügylethez kötötte Jellinek Dániel és a NER közötti kapcsolat megerősödését. Mindenesetre a milliárdos cégcsoportja az ügylettel több tízmilliárd forintnyi, jellemzően ingatlannal fedezett követeléshez jutott, és a portfólióját a következő években – például a már említett OBA-biznisszel – tovább bővítette.
Ezek nagy része pedig a Hungarian Real Estate Financing Zrt.-hez került. Az elmúlt hetekben is tucatnyi olyan ingatlant árvereztek felszámolási eljárások keretében, amikhez még az MKB-portfólió révén jutott hozzá a HREF.
A vállalatnak a csúcson, 2021-ben közel 70 milliárd forintnyi követelése volt ügyfeleivel szemben, és ezeket tényleg nagyon hatékonyan hajtotta be. A társaság az előző öt évben több mint 55 milliárd forint nyereséget hozott össze, amiből bő 46 milliárdot osztalékként ki is fizetett*A cégnek van egyéb pénzügyi tevékenysége is, bevételének döntő hányada azonban a vásárolt követelések kezeléséből származott.. Ez még az ország tíz leggazdagabb embere között számon tartott Jellinek Dániel mércéjével mérve sem kevés. A profit több, mint amennyire teljes vagyonát 2018-ban taksálták, és a jelenlegi becsült vagyonának is negyedét–ötödét teszi ki. Azaz csak tette volna, ha a pénz teljes egészében hozzá kerül. De nem ez történt.
A HREF ugyanazzal a módszerrel terelte el a kifizetett nyereség jelentős részét, ahogy a pénz később a Jellinek-birodalmat is elhagyta Tiborcz István irányába: osztalékelsőbbségi részvényekkel. Ahogy korábbi cikkünkben is bemutattuk, ezek olyan részvények, amelyek tulajdonosai a többi részvényesnél előbb, és/vagy nagyobb kifizetésre jogosultak a cég profitjából. A HREF-ben 2018 óta vannak ilyen papírok, és az osztalék kétharmada jut annak, aki birtokolja ezeket.
Így hiába van a HREF honlapján szereplő információknak megfelelően 96 százalékos részesedése Jellinek Dánielnek*egy másik cégén keresztül a vállalatban, a hatalmas profit nagy része nem hozzá került. Hanem még egy vállalaton átfolyatva a Geraldtonhoz (részletek és további érdekes adalékok a csillagra kattintva olvashatóak)*A HREF teljes osztalékának kétharmadára jogosító, és így azóta összesen bő 30 milliárd forintot hozó elsőbbségi részvényeket a nagyon hasonló nevű Hungarian Real Estate Holding Zrt. szerezte meg mindössze 2 millió forintért. A társaságot 2018 júliusában alapította Jellinek Dániel és az üzletember cégbirodalmába tartozó két vagyonkezelő vállalat. Bár Jellineknek közvetlenül csak minimális részesedése volt, ezt azonban ő is elsőbbségi részvényeken keresztül gyakorolta, amelyek közül kettő a Hungarian Real Estate Holding Zrt. profitjának 99 százalékára tette jogosulttá. A két osztalékelsőbbségi részvény azonban egy idő után tulajdonost váltott: Jellinek Dánieltől két céghez kerültek a papírok. Ezek közül az egyik volt a Geraldton Zrt. Ez azért érdekes, mert ebben az esetben közvetlenül Jellinektől került át a tízmilliárdos nagyságrendű értéket képviselő részesedés ahhoz a vállalathoz, amelyen keresztül aztán a pénz elhagyta a cégbirodalmát. Emellett további fontos adalék, hogy a Hungarian Real Estate Holding Zrt. beszámolóit is évek óta az a könyvelőiroda végzi, amely Tiborcz István cégcsoportjának és Orbán Ráhel baba- és gyermektermékeket értékesítő vállalkozása számára is könyvel, és amelynek egyik tulajdonosa Facebook-profilján Tiborcz egyik cégét jelölte meg munkahelyeként..
Összefoglalva tehát:
Jellinek Dániel cégcsoportja rengeteg bedőlt hitelt szerzett az elmúlt években, mások mellett a több tízmilliárdos állami segítséggel megmentett MKB Banktól is.
A jellemzően ingatlanfedezetű hiteleken hatalmas, szintén több tízmilliárd forintos nyereséget ért el az ezek kezelésével foglalkozó Jellinek-cég.
A vállalat azonban hiába van a Jellinek Dániel többségi tulajdonában, a hatalmas profitot osztalékelsőbbségi részvényekkel eltérítették.
A nyereség jelentős része így a korábbi cikkünkben bemutatott Geraldton Zrt.-hez került, majd ezen a cégen keresztül elhagyta Jellinek Dániel cégbirodalmát, és a jelek szerint végül a miniszterelnök vejénél landolt.
Jellinek Dánielnek a Hungarian Real Estate Financing Zrt.-vel kapcsolatos kérdéseinket is feltettük, amikor személyesen találkoztunk vele. Az üzletember ezek egy részére akkor válaszolt is, de később ügyvédjén keresztül levélben jelezte, hogy válaszait nem használhatjuk fel a cikkhez, és egyben figyelmeztetett a lehetséges jogi következményekre is. Így hiába kérdeztük rá egyebek mellett a cégcsoportban több helyen feltűnő osztalékelsőbbségi részvényekre, a HREF ügyleteire és arra is, hogy végső soron miért engedte át másnak a vállalatnál keletkező nyereség egy jelentős hányadát.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízmilliárdok folytak az egyik leggazdagabb magyartól Orbán Viktor családja feléTiborcz István teljes vagyonához mérten is hatalmas összeg az a 27 milliárd forint, amely 2019 és 2022 egy rejtélyes forrásból érkezett cégbirodalmába. A pénz eredetéről egy céges dokumentumban megbúvó táblázat árulkodik.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHamarosan beléphet a százmilliárdos vagyonú klubba Orbán Viktor családjaEgyre gyorsuló ütemben gazdagodik a miniszterelnök családja. Öt éve még a bányák hozták a nagy pénzt, most már a vagyonkezelés.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Molt várták, de Tiborcz és Jellinek is érkezettElső ránézésre is nehezen érthető, miért két NER-céggel karöltve venné meg a Mol az Alteo energetikai vállalatot. Úgy tudjuk, nem is ez volt az eredeti elképzelés. | Közpénzmilliárdok is vannak a Tiborcz István felé áramló vagyon mögött | Az állami tízmilliárdokból megmentett MKB Bank bedőlt hitelin is keresett a cég, amely felől hatalmas összeg áramlott Orbán Viktor családja felé. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20230727/kozpenzmilliardok-is-vannak-a-tiborcz-istvan-fele-aramlo-vagyon-mogott/ | 2023-07-27 16:28:43 | true | null | null | G7 |
Csütörtöki közleményében jelentette be az Integritás Hatóság, hogy feljelentést tettek a NAV-nál költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználása vétségének a gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen, valamint egy közbeszerzést is felfüggesztett 50 napra a Tolna megyei Szálka község 3 fejlesztési beruházása ügyében folytatott vizsgálata lezárása után. A beruházásokra a település önkormányzata összesen 316 316 560 forint EU-támogatást nyert el.
Szálka történetével 2021 őszén mi is részletesen foglalkoztunk: az apró, rendkívül szép helyen fekvő falu lakói kezdtek el tiltakozni, eredetileg a strand lebetonozásának terve ellen, de aztán kiderült, hogy jóval nagyobb beruházásokat is tervez az önkormányzat, melyek szerintük ráadásul nem a falu, hanem csak pár ingatlanbefektető érdekeit szolgálnák.
Most, több mint másfél évvel később gyakorlatilag ugyanerre az eredményre jutott az azóta EU-s nyomásra létrehozott Integritás Hatóság vizsgálata is. A vizsgálat során három EU-s projektet vizsgáltak, egyrészt a strand esetét, ahol az az érdekes helyzet áll fenn, hogy a falu polgármestere egyben a strandot üzemeltető cég tulajdonosa is, és a hatóság szerint itt a fejlesztés célja a vállalkozás tényleges profittermelő képességének növelése volt.
A másik két projekt a papíron a település vízrendezését szolgáló összefüggő beruházás volt, és a hatóság ezek esetében is ugyanarra jutott, amit ott jártunkkor a civilek is kifogásoltak: hogy a vízelvezetés helyett a beruházás tényleges célja elő-közművesítés és betonút építése, amely az út környezetében lévő ingatlanok értékét többszörösére növeli. Ebből az értéknövekedésből egy jól körülhatárolható érdekcsoport profitál.
A vizsgálat nyomán a hatóság elrendelte a szálkai önkormányzat által kiírt közbeszerzés eljárás 50 napra történő felfüggesztését, valamint feljelentést tettek a NAV-nál bűntette és hamis magánokirat felhasználása vétségének a gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen, és a jogszabályi előírásoknak megfelelően elküldték a feljelentést az Európai Ügyészségnek és az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) is. | Az Integritás Hatóság pont ugyanazt találta gyanúsnak Szálkán, ami miatt civilek már évek óta tiltakoztak | Csütörtöki közleményében jelentette be az Integritás Hatóság, hogy feljelentést tettek a NAV-nál költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználása vétségének a gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen, valamint egy közbeszerzést is felfüggesztett 50 napra a Tolna megyei Szálka község 3 fejlesztési beruházása ügyében folytatott vizsgálata lezárása után. A beruházásokra a település önkormányzata összesen 316 316 560 forint EU-támogatást nyert el. | null | 1 | https://444.hu/2023/07/28/az-integritas-hatosag-pont-ugyanazt-talalta-gyanusnak-szalkan-ami-miatt-civilek-mar-evek-ota-tiltakoztak | 2023-07-28 00:00:00 | true | null | null | 444 |
2023.03.18. 06:45
A volt MSZP-s polgármester tizenöt éve állt büntetőeljárás alatt, amikor is néhány napja a Kúria megsemmisítette az összes, őt eddig elmarasztaló ítéletet és kimondta: törvénysértések sora történt. Az időközben ledoktorált és immáron dr. Hunwald György néven jegyzett volt politikus ellen indult perújítási eljárást megszüntették. A határozat ellen nincs fellebbezési lehetőség, így az végleges.
Ítélkezési kuriózum, amit tanítani kellene a jogi egyetemeken – máris így emlegetik jogászi körökben a volt szocialista polgármester és országgyűlési képviselő, dr. Hunwald (a névváltoztatás és jogi egyetemi doktorátus előtt Hunvald) György ügyében a Kúria által minap meghozott végleges döntést, amellyel
megsemmisítették az egykori politikust korábban elmarasztaló ítéleteket, a perújítási eljárást pedig megszüntették.
Elítélték az MSZP volt polgármesterét, országgyűlési képviselőjét
Egy év letöltendő börtönt és mintegy 27 millió forint pénzbírságot szabott ki hétfőn a Fővárosi Törvényszék Hunvald György szocialista politikusra, volt országgyűlési képviselőre és erzsébetvárosi polgármesterre.
A legfelsőbb bírói fórum kimondta, hogy az ügyben az ügyészség valójában a perújítás törvényi szabályait megkerülő indítványt tett. Mint közölték, sérült az egyszeri eljárás követelménye azzal, hogy ugyanazon tények alapján született egy jogerős felmentő, később pedig egy új, jogerős elítélés. „A Kúria ettől nem tud eltekinteni, ha eltekintene, akkor saját maga lenne részese egy ügy kétszeri megítélésének, amint azt az eljárt bíróságok megtették” – indokoltak.
A Kúria azt is megállapította, hogy a büntetőeljárási törvény értelmében a bíróság a vád alapján ítélkezik, Hunwald büntetőjogi felelősségének megállapítására pedig vád hiányában került sor.
Bár a Kúria nem mondta ki, hogy az egykori erzsébetvárosi polgármester nem bűnös, ám maga Hunwald úgy érvel: törvénytelen eljárásban kizárólag törvénytelen megállapítások születhetnek, azaz nem tartja magát bűnösnek.
A volt politikus a Facebook-oldalán így summázta a végkifejletet: „A felülvizsgálati indítványomnak megfelelően hatályon kívül helyezték a büntető ítéleteimet, amelyek az ügyészség 2016-os perújítása nyomán születtek, és megszüntették az ügyészség indítványára ellenem kezdeményezett perújítási eljárást. Hét éven keresztül három bíróságnak, nyolc bírónak és két ügyésznek hiába mondtam és ismételgettem minduntalan, hogy törvénytelen eljárást folytattak le ellenem, de nem ért semmit. Hét évet vettek el az életemből.”
Az erzsébetvárosi polgármestert 2009 februárjában vették őrizetbe, majd helyezték előzetes letartóztatásba. Az erzsébetvárosi ingatlanpanama kapcsán 2010 novemberében hűtlen kezelés miatt emeltek ellene vádat. A vádpontok közt százmilliós csalástól kezdve kerékbilincsek levetetéséig sokféle bűncselekmény szerepel. Az ügyészség szerint Hunwaldék bűnszervezetben dolgoztak.
Hunvald György azt állítja, Gyurcsány megfenyegette
Gyurcsány Ferenctől és az önmaguk által „legeurópaibbnak” nevezett DK-tól enyhén szólva sem áll távol a fenyegetőzés, zsarolás.
Az eltelt évek során több, akár egymásnak is ellentmondó ítélet született az ügyben. Hunwaldot legutóbb 2020. január 13-án ítélték el perújításban, és letöltendő szabadságvesztést szabtak ki rá. Az ügyészség még 2016-ban kezdeményezte a perújítást és a több mint tíz évvel azelőtti megbízási, illetve munkaszerződések miatt kérte a szocialista politikus elmarasztalását.
Az utolsó szó jogán Hunwald tagadta a terhére rótt bűncselekmények elkövetését, mint mondta, a polgármestersége alatt történt visszaélések kapcsán ő csupán szemlélője volt a történteknek, tevékenyen nem vett részt a csalásokban.
Mint arról lapunk is többször beszámolt, az ügyészség szerint Hunwald György a VII. kerület MSZP-s polgármestereként színlelt szerződéseket kötött ismerőseivel, barátaival, ami után nem történt teljesítés, munkavégzés, és ezzel negyvenötmillió forint kárt okoztak Erzsébetvárosnak. A vád szerint volt olyan szerződő, aki ugyan havi kétszázezer forintot kapott, de a büntetőeljárás során sem tudta megmondani, mi volt a dolga. Ezért és más kisebb tárgyi súlyú bűncselekmények miatt az ügyészség három év szabadságvesztést kért, amely másfél év letöltendő börtönbüntetést jelentett volna Hunwaldnak.
A Kúria most ezt az ítéletet is megsemmisítette.
Borítókép: Hunwald György nevet változtatott, ledoktorált és a Kúria megsemmisítette az őt elmarasztaló ítéleteket (Fotó: MTI/Kovács Tamás)
felülvizsgálat
VII.KERÜLET
MSZP
HUNWALD GYÖRGY
MSZP-S POLGÁRMESTER
Erzsébetváros Önkormányzata
kúria
Hunvald-ügy
erzsébetváros
perújítás | Megsemmisítették a Hunwald György elleni ítéleteket | A volt MSZP-s polgármester tizenöt éve állt büntetőeljárás alatt, amikor is néhány napja a Kúria megsemmisítette az összes, őt eddig elmarasztaló ítéletet és kimondta: törvénysértések sora történt. Az időközben ledoktorált és immáron dr. Hunwald György néven jegyzett volt politikus ellen indult perújítási eljárást megszüntették. A határozat ellen nincs fellebbezési lehetőség, így az végleges. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/03/megsemmisitettek-a-hunwald-gyorgy-elleni-iteleteket | 2023-03-18 16:16:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Mészáros Lőrincnek két gyárát is megmenti az Orbán-kormány a tavaly ősszel bejelentett Gyármentő Programmal - derül ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium múlt szerdai oklevélátadó ünnepségén készült felvételből. Első körben 25 cég kapta meg a támogatási oklevelet, összesen 27,5 milliárd forint értékben az energiahatékonyságot növelő beruházásokhoz. Tehát átlagban közel egymilliárd forintot kaptak a nyertes cégek. Lapunk írta meg, hogy ezek egyike pedig a Szolnok melletti Tiszapüspökiben működő Kall Ingredients Kft., amely a felcsúti sikerember gigantikus kukoricafeldolgozó gyára.
A nyertesek listáján azonban szerepel Mészáros Lőrincnek még egy gyára: a bólyi központú Hard-Concrete Betonelemgyártó Kft. A támogatási oklevelet a cég műszaki igazgatója vette át Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztertől.
A HARD-CONCRETE Betonelemgyártó Kft. ipari, kereskedelmi, kommunális, vasútépítési, útépítési, hídépítési, mezőgazdasági és egyéb magas – és mélyépítési előregyártott vasbeton szerkezetek kivitelezésével foglalkozik. A szerkezetépítési munkáknál cégünk teljes körű szolgáltatást nyújt a gyártmánytervezéstől az elemek gyártásán és szállításán át a szerkezetek összeszereléséig
- szól a cég bemutatkozása.
A beszámolói alapján nem tűnik olyan gyárnak, amelyet közpénzből kellett volna megmenteni. Stabilan nyereséges társaságról van szó, az árbevétele pedig évről évre gyarapodik: 2020-ban például 3,1 milliárd forint forgalom 302 millió forint nyereséghez volt elég, 2022-ben pedig 5,2 milliárd forint bevételből 334 millió forint profit lett. A saját tőkéje pedig eleve 1,8 milliárd forint. A gyár a baranyai Bóly város legnagyobb adózója, a termelési tevékenységet pedig 7 ezer négyzetméter területű üzemben végzik.
A Hard-Concrete Mészáros Lőrinc egyik legnagyobb építőipari gigászának, a ZÁÉV Zrt.-nek a leánycége. A ZÁÉV végképp nem szorult rá, hogy közpénzből támogassák (eleve állami megrendeléseket során dolgozik): tavaly 79 milliárd forintos árbevételéből 10,4 milliárdos tiszta profitot tudott csinálni, melyet 37 millió forint híján osztalékként kifizetett a tulajdonosnak, a Talentis Group Zrt. birtokában lévő Pannon Speed Pro Zrt.-nek. A Talentis pedig a felcsúti sikeremberhez tartozik.
Mészáros Lőrincnek tehát két gyárát is megmentette az Orbán-kormány nagy Gyármentő Programja, de nem ő az egyetlen milliárdos, aki örülhet. Például támogatást kapott a Jász-Plasztik Kft. is, amelynek többségi tulajdonosa Kasza Lajos, a Forbes gazdaglistáján a 13. helyen szerepelt 135,8 milliárd forint becsült vagyonnal. Szintén a Gyármentő Program nyertese a Béres Gyógyszergyár Zrt. Béres József és családjának vagyonát 44 milliárd forintra becsülték, ezzel a 41. leggazdagabb magyar. A sokszoros milliárdos Garancsi István Prebeton Zrt. nevű cége is örülhet a kormányzati segítségnek.
A hivatalos magyarázat szerint a kormány azért indította el a Gyármentő Programot az ukrajnai háború kitörését követően, hogy a hazai vállalatok erősíteni tudják függetlenségüket a nemzetközi energiapiacok teljesen kiszámíthatatlan kilengéseitől, és így meg tudják őrizni a munkahelyeket, fenn tudják tartani a gazdasági teljesítményüket. A díjazott gyárak azonban vagy eleve nyereségesek, vagy Magyarország leggazdagabb embereinek tulajdonában vannak.
A pénzosztás hasonlóságokat mutat a korábbi Kisfaludy-pályázatokhoz, amikor a koronavírus-járvány miatt a leggazdagabb magyarok szállodáit mentették meg: Mészáros Lőrinc hoteleit így szintén közpénzből tatarozhatták ki. | Duplán örülhet Mészáros Lőrinc: két gyárát is megmenti Orbán Viktor | Mészáros Lőrinc cégbirodalma nem volt rest és két gyárával is pályázott az Orbán-kormány nagy Gyármentő Programjára. A kormányzat pedig úgy döntött, hogy közpénzből támogatja a leggazdagabb magyar gyárainak energetikai beruházásait:
Tiszapüspökiben működő Kall Ingredients Kft., amely a felcsúti sikerember gigantikus kukoricafeldolgozó gyára.
Bólyi központú Hard-Concrete Betonelemgyártó Kft. Stabilan nyereséges társaságról van szó.
Például támogatást kapott a Jász-Plasztik Kft. is, amelynek többségi tulajdonosa Kasza Lajos, a Forbes gazdaglistáján a 13. helyen szerepelt 135,8 milliárd forint becsült vagyonnal. Szintén a Gyármentő Program nyertese a Béres Gyógyszergyár Zrt. Béres József és családjának vagyonát 44 milliárd forintra becsülték, ezzel a 41. leggazdagabb magyar. A sokszoros milliárdos Garancsi István Prebeton Zrt. nevű cége is örülhet a kormányzati segítségnek.
A kormány azért indította el a Gyármentő Programot az ukrajnai háború kitörését követően, hogy a hazai vállalatok erősíteni tudják függetlenségüket a nemzetközi energiapiacok teljesen kiszámíthatatlan kilengéseitől, és így meg tudják őrizni a munkahelyeket, fenn tudják tartani a gazdasági teljesítményüket.
A pénzosztás hasonlóságokat mutat a korábbi Kisfaludy-pályázatokhoz, amikor a koronavírus-járvány miatt a leggazdagabb magyarok szállodáit mentették meg: Mészáros Lőrinc hoteleit így szintén közpénzből tatarozhatták ki. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/duplan-orulhet-meszaros-lorinc-ket-gyarat-is-megmenti-orban-viktor.html | 2023-07-24 11:28:00 | true | null | null | mfor.hu |
2023.07.31. 04:45 2023.07.31. 08:13
A Bajnai Gordon nevével fémjelzett DatAdat, a baloldal történelmi bukása ellenére mesés, több milliárd forintos bevételt könyvelhetett el. A nemrégiben nyilvánosságra került titkosszolgálati jelentésből kiderült, lényegében minden külföldi kampánytámogatás a cégcsoportnál landolt, de még a Karácsony Gergely 99 Mozgalmához tisztázatlan forrásból befizetett félmilliárd forint is a szóban forgó vállalkozásoknál kötött ki.
A baloldali kampány agya és legfőbb haszonélvezője a DatAdat volt. Ennél a cégcsoportnál találkozott a régi baloldali gárda és a külföldről érkezett pénz, valamint kampánytechnika.
A DatAdat tulajdonosi körét ismert figurák alkotják, közülük talán a legfontosabb, a kiváló amerikai kapcsolatokkal rendelkező egykori kormányfő, Bajnai Gordon.
Rajta kívül jelentős résszel bír Bajnai korábbi titkosszolgálati minisztere, Ficsor Ádám, de a tulajdonosok között ott van az exminiszterelnök egykori kabinetfőnöke, Szigetvári Viktor és egy meghatározó baloldali értelmiségi, Dessewffy Tibor.
A külföldről, főképp Amerikából érkező pénzekkel összefüggésben kulcsszerepe volt a korábban Bajnai Gordon és Karácsony Gergely tanácsadójaként is tevékenykedő Korányi Dávidnak, aki az általa vezetett Action for Democracy (AD) nevű amerikai nevű szervezeten keresztül Magyarországra csatornázta a baloldali kampánypénzek nagy részét.
A guruló dollárok Soros-dollárok
Az Amerikából érkező támogatások mögött lényegében mindig feltűnnek a spekuláns körei.
A titkosszolgálatok az ország szuverenitását súlyosan sértő külföldi beavatkozás vizsgálatakor megállapították, hogy bár a Márki-Zay Péter által létrehozott Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) az Action for Democracyn keresztül 1,85 milliárd forintot kapott több részletben a tengerentúlról, a pénz nagy része nem maradt náluk. Több mint 1,4 milliárd forint ugyanis az MMM-től továbbvándorolt a DatAdat-csoport számláira. Az AD közvetlenül is pénzelte a DatAdatot, méghozzá 148 millió forinttal. Mindemellett azonban egy harmadik pénzcsatorna is kinyílt az AD és Bajnaiék között, ez pedig az Oraculum 2020 Kft.-n át vezetett.
Utóbbi egy volt szocialista tanácsadó, Páva Zoltán vállalkozása. Az Oraculum működteti az EzaLényeg nevű lejáratóportált, amely kampányszerű, fizetett hirdetésekben próbálta már 2019-ben és 2022-ben is befolyásolni a választókat. Az Oraculum egymilliárd forintot kapott Korányiéktól, de ebből 324 milliót tovább is utaltak a DatAdatnak. Páváék ezenfelül 887 millió forintot kaptak egy svájci alapítványtól is.
Így elmondható, hogy lényegében a baloldal teljes kampányát külföldről finanszírozták, az amerikai és a svájci alapítványon keresztül összesen több mint négymilliárd forint érkezett magyar számlákra. De ez még nem minden, hiszen kiderült az is, hogy nem csupán a Márki-Zay Péter-féle MMM-hez és az Oraculum 2020 Kft.-hez ömlött gyanús eredetű pénz, hanem a Karácsony Gergely által életre hívott 99 Mozgalom Egyesület számláján is több mint félmilliárd forintnyi rejtélyes eredetű pénz landolt.
Az 506 millió forintot tizenkilenc részletben a párbeszédes Perjés Gábor fizette be készpénzben.
Az összeg négyötödét valutában – nagy részét euróban, kisebb részben fontban – helyezte el Karácsony Gergely párttársa a mozgalom számlájára. A 99 Mozgalmat és a Mindenki Magyarországa Mozgalmat, valamint az Oraculum 2020 Kft.-t egyvalami bizonyosan összeköti, mégpedig az, hogy mindhárom hatalmas összegeket költött a DatAdat-csoportnál.
Nyomoznak Karácsony mozgalmának ötszázmilliós támogatása miatt
Költségvetési csalás gyanújával vizsgálódik az adóhatóság.
Tisztázatlan okból az MMM az Action for Democracytól kapott források jelentős részét nem a magyarországi DatAdat-cégek számára, hanem a csoport Ausztriában bejegyzett vállalatának, a DatAdat GmbH-nak utalta tovább, és ettől a társaságtól rendelt meg különböző marketing- és kampányszolgáltatásokat.
A külföldi támogatás jelentős része tehát közvetve, lényegében Bécsből áramlott vissza a DatAdat magyar cégeihez. Itt főként a DatAdat Professional Kft.-re kell gondolni, hiszen a cégcsoporton belül ez a vállalkozás szolgálta ki az egységes ellenzékhez köthető politikai szervezeteket. Ez a társaság a titkosszolgálatok által vizsgált időszakban nem kevesebb, mint 3,3 milliárd forint értékben bocsátott ki számlát, vagyis ekkora összeget zsebelhettek be a cég vezetői.
Összességében tehát elmondható, hogy a baloldal elbukott országgyűlési választásából Bajnai Gordonék, vagyis a DatAdat-csoportot tulajdonló kör, bizonyosan jól járt. A külföldről érkező pénzek – több mint négymilliárd forint – egy nagyobb része és a Karácsony-féle mozgalom rejtélyes forrásból eredő félmilliárdjának egésze a DatAdatnál kötött ki.
Borítókép: Karácsony Gergely főpolgármester és Bajnai Gordon exkormányfő (Fotó: Máthé Zoltán)
Karácsony pénzes embere Bajnai bizalmi embere volt a kétezres években
Kicsoda Perjés Gábor: honnan jön, és hogyan mertek rábízni ennyi pénzt?
Action for Democracy
DatAdat GmbH | A Bajnai Gordon-féle DatAdat a baloldal bukott kampányának nyertese | A Bajnai Gordon nevével fémjelzett DatAdat, a baloldal történelmi bukása ellenére mesés, több milliárd forintos bevételt könyvelhetett el. A nemrégiben nyilvánosságra került titkosszolgálati jelentésből kiderült, lényegében minden külföldi kampánytámogatás a cégcsoportnál landolt, de még a Karácsony Gergely 99 Mozgalmához tisztázatlan forrásból befizetett félmilliárd forint is a szóban forgó vállalkozásoknál kötött ki. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/07/a-bajnai-gordon-fele-datadat-a-baloldal-bukott-kampanyanak-nyertese | 2023-07-31 12:15:23 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A fennmaradásáért küzd Iványi Gábor egyháza, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség. A több mint 40 intézményben 20 ezer rászorulóval foglalkozó szervezet jelentős köztartozást halmozott fel, miután a kormány 2012-ben elvette egyházi státuszát, és ezzel a bevételeinek 40 százalékát is.
Már fizetésre sincs pénz
Bár a státuszt azóta sikerült visszaszerezni (részben azért, mert az elvételének jogellenességét az Alkotmánybíróság is kimondta), az elmaradt támogatásokat nem. Az elmúlt hónapokban pedig a NAV elkezdte levonni a felgyülemlett tartozást a még nekik járó normatívából. Az egyháznál dolgozó ezer ember bére havonta 220 millió forint körül van, és nagyjából ennyi pénzt kaptak eddig az államtól - a NAV azonban most havi több mint 100 milliót von le a támogatásból.
Az egyház ezer alkalmazottjának ezért ebben a hónapban még csak 75 ezer forint fizetést tudtak adni, ami óriási gondokat okoz, mert sokan alig élnek jobban, mint az ellátottjaik.
A kormány tönkre akarja tenni az egyházát Iványi szerint
Iványi Gábor úgy érzi, hogy fokozatosan visszatér a rendszerváltás előtti berendezkedés Magyarországon, és az ellehetetlenítésük is ennek a trendnek a része.
„Megfosztanak olyan jogainktól, amikért a kommunizmusban nyolc évig küzdöttünk. Még fölfüggesztett börtönbüntetést is kaptam akkor, az utcán prédikáltam öt éven át. Hát ez a világ jön vissza az egyik rendszerváltó pártnak a vezetésével, amely elnökének az első két gyerekét például én kereszteltem" - mondta Iványi, majd elmesélt egy történetet a 2010-es évek elejéről:
A lelkész Orbánék távozásában látja a nemzet felemelkedésének egyetlen esélyét
Iványi szerint az egyik legutolsó összezördülése a Belügyminisztériummal volt, a minisztérium államtitkára ugyanis azzal az érvvel vette el a rászoruló iskolásoknak nyújtott segítség pénzügyi alapját, hogy ez nem megtérülő befektetés a kormánynak.
„Kérdeztem tőle, hogy hogy mondhat ilyet? Hát gyerekek százai érettségiztek le, vagy kaptak szakmunkás bizonyítványt, mióta mi ezeket az iskolákat működtetjük. Megvonta a vállát és azt mondta, hogy így is lehet nézni a dolgokat, ahogy én nézem, és kész. Nem folytattunk erről beszélgetést, de elvette azt a pénzt, amiből mi meg tudjuk etetni naponta háromszor a gyerekeket, mert a legszegényebbeknek sokszor péntektől hétfőig ez probléma."
A lelkész lesújtó véleménnyel van a hazai állapotokról:
Krízisalapot létesítettek, hogy ki tudják fizetni a dolgozókat
Iványi Gábor szerint a hatalom pusztán azért üldözi az egyházát, mert ő nyíltan kritizálja Orbán Viktor autokrata módszereit. A MET azonban nem adja fel. Az évtizedek alatt bejáratott rendszert építettek ki, szerdánként például a központjukban önkéntesek pucolják a zöldségeket a rászorulók ebédjéhez.
„Én 56 évesen diplomáztam a Gábornál, úgyhogy úgy gondoltam, hogy én ide tartozom. Tehát kötelességemnek is érzem, hog mindenképpen aktivizáljam magam, amennyire csak tudom" - mondta az egyik önkéntes, Kádárné Rajzó Kinga.
Az egyház most szponzorokat keres, az adományozóktól pedig egy krízisalapba gyűjti a pénzt a dolgozók fizetésére. A MET eddigi fennmaradásában kulcsfontosságú szerepet játszott, hogy még mindig nagy a társadalmi beágyazottságuk, és a bajban sem hagyják őket magukra az emberek. Tavaly 52 ezren adták nekik az adójuk 1 százalékát, ezzel negyedikek lettek az egyházak sorában. | A létéért küzd Iványi Gábor egyháza, már a dolgozókat sem tudja kifizetni | Ebben a hónapban eddig 75 ezer forintot kaptak a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség alkalmazottai. Pedig sokan alig élnek jobb körülmények között, mint azok, akiket ellátnak. Iványi Gábor az Euronewsnak azt mondta, Magyarországon diktatúra van. | null | 1 | https://hu.euronews.com/2023/07/26/magyarorszag-diktatura-ivanyi-gabor-orban-viktor | 2023-08-26 00:00:00 | true | null | null | Euronews |
A Szolnoki Törvényszék másodfokú határozatával egy hónapra elrendelte annak a szolnoki orvosnak a letartóztatását, aki megalapozottan gyanúsítható 41 rendbeli vesztegetés elfogadásával – tájékoztatta a törvényszék csütörtökön az MTI-t.
A törvényszék ezzel megváltoztatta az elsőfokon eljáró nyomozási bíró végzését, amely még nem tartotta szükségesnek a legszigorúbb kényszerintézkedés elrendelését. Mint írták:
a másodfokú bíróság álláspontja szerint megalapozottan lehet tartani a gyanúsított szökésétől, elrejtőzésétől, figyelemmel arra, hogy a bűncselekményeket sorozatosan követte el és azok büntetési tétele 5-től 15 évig terjedő szabadságvesztés.
Ezen kívül a gyanúsított feltehetően jelentős vagyonnal rendelkezik, amely biztosíthatja számára, hogy a büntetőeljárás alól megpróbálja magát kivonni. A másodfokú bíróság azt is megállapította, hogy az eljárás jelen szakaszában megalapozottan feltételezhető, hogy a gyanúsított a büntetőeljárásban részt vevő más személyt vagy személyeket jogellenesen befolyásolna, tárgyi bizonyítási eszközt, vagy vagyonelkobzás alá eső dolgot rejtene el. A másodfokú bíróság döntése ellen nincs helye fellebbezésnek. | Letartóztatták a hálapénzt elfogadó szolnoki orvost | A másodfokú bíróság álláspontja szerint megalapozottan lehet tartani a gyanúsított szökésétől. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/bun/letartoztattak-a-halapenzt-elfogado-szolnoki-orvost-260603 | 2023-07-27 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
as
Egy ingatlanközvetítőn keresztül adta el a szombathelyi termálfürdő mögötti területet a Vasivíz Zrt. A területet egy ingatlanközvetítő oldalon meg is hirdették, a hirdetés 28 napig (május 4. – 31.), majd plusz öt napig kint is volt az oldalon - írja Facebook-posztjában Czeglédy Csaba városi képviselő (független).
Hírek, vélemények, tudás.
Támogasd a Nyugat.hu-t!
Támogatom
A képviselő ugyanis - hivatalos személyként, önkormányzati képviselőként - megvizsgálta a Vasivíz ingatlaneladását, miután kiderült, hogy nem volt licit.
Megállapította, hogy az ügyben a Vasivíz Zrt. erősen vitatható jogi álláspontot alakított ki, súlyos hiányosságára derült fény.
A vállalat azonban mégis törvényesen járt el, mert volt versenyeztetés
- írta Czeglédy. Megjegyezte, hogy a szombathelyi közgyűlés hozzájárult az ingatlan értékesítéséhez, de arra nem tért ki, hogyan hajtsa azt végre a vállalat.
Nemzeti vagyon, vagy nem nemzeti vagyon?
A Vasivíz igazgatósága - a felügyelőbizottság egyetértésével - azt az álláspontot képviselte, hogy az ingatlanvagyonuk nem a nemzeti vagyon része, és így nem kötelező a vevőjelöltek versenyeztetése sem.
Czeglédy szerint ez nem igaz, a Vasivíz vagyona önkormányzati vagyon, ez pedig a nemzeti vagyon része. Viszont nyilvánosan meghirdették az ingatlant, öt érdeklődő jelentkezett, aki meg is nézték a területet, ketten részletes tájékoztatás kértek, egy érdeklődő tett konkrét ajánlatot, végül ő vette meg az ingatlant.
A képviselő szerint az ingatlaniroda tisztességesen járt el, és ennek következtében valóban volt versenyeztetés az érdeklődők között, ezért a Vasivíz törvényesen járt el.
A képviselő megjegyezte, hogy a vállalatnak nem volt és nincs versenyeztetési szabályzata. Mint írta, Nemény András polgármester jelezte egyetértését abban, hogy kötelezzék a Vasivíz Zrt.-t, és valamennyi önkormányzati tulajdonú társaságot versenyeztetési szabályzat elkészítésére, ha azzal még nem rendelkeznek.
Nyugdíjasotthont épít az új tulajdonos
A Vasivíz Zrt. nemrég eladta a szombathelyi termálfürdő mögötti ingatlant, ami gyakorlatilag a termálfürdő területéhez tartozott. A térképen bejelöltük az eladott ingatlant.
Az ügy komoly hullámokat vetett, ahogyan ez az ingatlanértékesítésekre jellemző, de való igaz, hogy a város egyik legértékesebb területét adták el. Nem sokkal később lapunk kiderítette , hogy a közel 1,1 hektáros területet Horváth Roland vállalkozó vette meg 221 millió + áfa összegért.
Kérdésünkre Horváth Roland elmondta, hogy a tervei szerint prémium minőségű nyugdíjasotthon épül ide. Most kezdték el készíteni a terveket, és mintegy 2,5 év múlva épül fel az otthon. Hozzátette, nem terveznek magas épületet.
Az ingatlan értékesítésekor megkerestük a szombathelyi önkormányzatot, a Vasivíz Zrt. többségi tulajdonosát. Kérdéseinkre azt válaszolták, hogy a szóban forgó ingatlan kizárólagos tulajdonosa a Vasivíz, így az ingatlan értékesítéséről, annak módjáról a vállalat igazgatósága döntött. | Versenyeztetéssel adta el a Vasivíz Zrt. a szombathelyi termálfürdő területének részét | Meg is hirdették egy ingatlanközvetítő oldalon, öten érdeklődtek, végül csak egy maradt. | null | 1 | https://www.nyugat.hu/cikk/vasiviz_ingatlan_termalfurdo_eladas_verseny | 2023-07-27 00:00:00 | true | null | null | nyugat.hu |
Az utóbbi években a magyar politikai és gazdasági elit, valamint a politikai elit hirtelen meggazdagodott családtajgainak körében is feltűnően megnőtt a magánrepülőgép-használat népszerűsége.
Ez nem ismeretlen dolog a világban, sőt Magyarországnál jóval szegényebb országokra is jellemző, hogy a magánrepülőzés és a luxusfogyasztás más feltűnő formái nagy népszerűségnek örvendenek a politikai elit és kapcsolt részeik körében. A londoni King’s College kutatói szerint ezen repülőutak követése és elemzése a kleptokrata, azaz az államkasszát magáncélokra használó rezsimek működésébe is mélyebb betekintést adhat, és a közös minták feltárása mentén a közvagyonnal való visszaélés különböző formáira is indirekt bizonyítékot szolgáltathat.
Mamadou Sacko, Pierre-Louis Vézina és Inês Conde egy közelmúltbeli összefoglalójában például az egyes fejlődő országok vezetésének magánrepülő-használatát vetette össze az adott országok egyes gazdasági jellemzőivel, és arra jutott, hogy a kőolajban és földgázban gazdag, de kevés belső fékkel és egyensúllyal találkozó rezsimek vezetői feltűnően sokat járnak nagy nemzetközi pénzügyi központokba.
Genf, Bázel, London
A kutatók a Dictator Alert nevű közösségi projekt által begyűjtött adatokat nézték át, amelyek autokratikus rezsimek elitjének globális pénzügyi központokba – egyebek mellett Genf, Bázel, Párizs, London, New York – tartó repülőútjait követi nyomon. Ezeket a repüléseket az érintett országok nyersanyagvagyonával vetették össze, miután ez hagyományosan jó indikátora a kleptokráciának: skandináv közgazdászok egy 2017-es tanulmányban arra jutottak, hogy a fejlődő országokban az állami olajbevételek nagyjából 15 százaléka megy közvetlenül a rezsim zsebébe, és az olajár duplázódása jellemzően 22 százalékos növekedést hoz az ilyen pénzügyi központokban parkoltatott vagyonban.
Az összevetésből az jött ki, hogy népszerű globális pénzügyi központokba tett magánrepülős látogatások mértéke erős összefüggést mutat az adott ország kőolaj-vagyonával. A legnagyobb magángép-használók az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Szaúd-Arábia és Bahrein, és természetesen az orosz és az azeri elit is rengeteget utazott Genfbe, Párizsba és Londonba magángépein, legalábbis 2019 és 2022 között, amely évekből az adatok származnak.
Ennél is érdekesebb, hogy kiemelkedő a fentieknél jóval szegényebb afrikai olajdiktatúrák magángép-használata is: Gabon, Egyenlítői Guinea, Angola és Líbia is az élmezőnyben szerepel. Míg Oroszországban vagy Szaúd-Arábiában egy jóval nagyobb gazdaság népesebb elitje repülőzik, addig Afrikában sokkal alacsonyabb fejlettségi szint és sokkal mélyebb társadalmi nélkülözés mellett egy jóval szűkebb elit használja magáncélra az ország erőforrásait.
A kutatók ezt Egyenlítői Guinea alelnökének, Teodoro Nguema Obiang Mangue példáján vezetik le, aki egyébként az 1,6 milliós országot 1979 óta vezető diktátor, Teodoro Obiang Nguema Mbasogo fia. Bár a méretéhez képest számottevő olajkinccsel rendelkező ország egy főre eső GDP-je afrikai összevetésben relatíve magas, a lakosság több mint kétharmada a szegénységi küszöb alatt él. Teodoro Nguema Obiang Mangue ennek ellenére egyebek mellett egy 35 millió dollárra taksált malibui villát, egy magánrepülőt, egy szuperjachtot, valamint impozáns sportautó-kollekciót is összegyűjtött.
Nemrég a nem a korrupcióellenes harc vezéreként ismert Dél-Afrikában két villáját és jachtját is lefoglalták, és korábban a szintén nem a feltűnő vagyonok forrásának kajtatásáról ismert Svájcban tizenegy sportautót koboztak el tőle (ezeket később 27 millió dollárért árverezték el), ahogy az amerikai villát már 2014-ben elkobozták korrupció vádjával. Ezzel együtt magángépe 2019 és 2022 között is tíz utat tett Madridba (Egyenlítői Guinea spanyol gyarmat volt), valamint Dubajban, Genfben, Milánóban és Rómában is féltucatszor fordult meg, míg tucatnyi isztambuli és néhány párizsi, washingtoni és moszkvai út is belefért.
A hasonló szereplők között van Islom Karimov néhai üzbég diktátor lánya, Gulnara Karimova, aki Obianghoz hasonlóan az Instagramon is közvetítette nagyzolását. Apja halála után azonban kiesett a pikszisből, és az Egyesült Államok 850 millió dollár értékű vagyont foglalt le tőle.
Katar, Glencore
A katari rezsim, amelynek nemzetközi pénzügyi befolyásszerzése a 2022-es labdarúgó-világbajnokság rendezési jogának megszerzése óta erős sajtófigyelmet kapott, elsősorban az Egyesült Királyságba szeret repülni, 2019 és 2022 között több mint 350 alkalommal landoltak Londonban, míg a második helyezett Iszambul és Párizs alig több mint száz úttal szerepel, míg New York-i, nizzai, Los Angeles-i útjaik száma nem érte el a százat sem, Genfben, Milánóban és Rómában pedig 50-nél is kevesebbszer jártak az államhoz köthető gépek.
Ez részben annak a jele, hogy a katari rezsim jelentős londoni befektetésekkel rendelkezik, mint például a patinás Harrods áruház, a Heathrow repülőtér, a Barclays bank, a Sainsbury’s üzletház, a Shard nevű ikonikus felhőkarcoló, valamint számos további nagy értékű ingatlanprojekt. Ugyanakkor a kutatók által idézett mélyebb megoldás, hogy a brit parlamentáris rendszer kedvező táptalajt biztosít a katari dinasztia külföldi pénzügyi tevékenysége számára: a parlamenti lobbizás csatornái minden vagyonos entitás előtt nyitva állnak; az ingatlanpiac vonzza a szupergazdag befektetőket; a fegyveripari jelentős politikai befolyása miatt a katonai megrendeléseken keresztül is jól puhítható a brit elit.
Vézina korábbi kutatásaiból az is kiderül, hogy a katonai költés kéz a kézben jár az olajkinccsel, és a fegyverkezésre is jelentős összegeket fordítanak az országuk nyersanyagvagyonából frissen meggazdagodott elitek. A nem demokratikus, magas korrupciós mutatókat produkáló fejlődő országok egy nagyobb olaj- vagy földgáz-lelőhely feltárását követő öt évben átlagosan 30 százalékkal növelik fegyverimportjukat. Ez a hatás ugyanakkor általában inkább az Oroszországból és Kínából származó importot növeli rövidebb távon; az amerikai, brit, francia vagy svéd beszerzések inkább a hosszabb ideje vagyonos, nagyobb összegek felett diszponáló olajmonarchiákra jellemző, mint például Szaúd-Arábia.
De a magánrepülőzés nemcsak a kőolaj- és földgázvagyon esetében feltűnő jelenség, a bányászati vagyon birtokosai, illetve annak kiaknázói is kiveszik a részüket a dologból. A Glencore nevű svájci központú bányászati és nyersanyagkereskedő vállalatot 2022-ben azért büntették 280 millió fontra az Egyesült Királyságban, mert magángépekkel szállította a különböző szolgáltatási díjként és üzleti kiadásként elszámolt kenőpénzeket Kamerunba, az Egyenlítői Guineába, Elefántcsontpartra, Nigériába és Dél-Szudánba.
A kuatók elismerik, hogy a magángép-használat csak a nép kifosztásának közvetett jele, de a repülők követését manapság a sajtó és a hatóságok is egyre gyakrabban használják a közpénz törvénytelen privatizációjának feltárására, és a módszer az ilyen rezsimek külföldi befolyásszerzési kísérleteire vonatkozóan is hasznos információkkal szolgálhat. | A kormányzati magángép-használat jól leköveti a közvagyon fosztogatását | A kőolajban és földgázban gazdag autokratikus rendszerek magánrepülői feltűnően gyakran járnak Genfbe, Bázelba, Londonba és más pénzügyi központokba. | null | 1 | https://g7.hu/vilag/20230730/a-kormanyzati-magangep-hasznalat-jol-lekoveti-a-kozvagyon-fosztogatasat/ | 2023-07-30 09:43:00 | true | null | null | G7 |
Vadai Ágnes, a DK elnökségi tagja, a Gyurcsány-kormány korábbi honvédelmi államtitkára arra hivatkozott, hogy a Profil című osztrák hetilap arról írt: egy tanúvallomás szerint kenőpénzek kifizetéséről is szó volt a BAE Systems fegyverkonszern és kelet-európai tanácsadója, az osztrák Alfons Mensdorff-Pouilly megbeszélésén a 2000-es évek eleji vadászrepülő-beszerzések kapcsán.
Vadai Ágnes azzal a kérdéssel fordult Polt Péter legfőbb ügyészhez, tervezi-e, hogy az új információk miatt vizsgálatot indít, ami – szerinte – hivatali kötelessége lenne. Az ellenzéki politikus emlékeztetett arra, hogy az ügyészség korábban alapos gyanú hiányában megtagadta a nyomozást az ügyben, amelyben a brit, a svéd és az osztrák hatóságok is vizsgálódtak.
“A legfőbb ügyész az elmúlt években sok-sok vizsgálatot indított olyan ügyekben, ahol láthatóan politikai motiváció volt. (…) Itt viszont egy több százmilliárdos beszerzésről beszélünk (…), nagyon remélem, hogy a legfőbb ügyész tekintetét nem homályosítja el az a tény, hogy ezt a szerződést 2001-ben, az Orbán-kormány ideje alatt kötötték” – mondta a DK-s politikus.
Vadai Ágnes javasolta, hogy oldják fel annak a jelentésnek a titkosságát, amelyet az előző kormányzati ciklusban az általa vezetett bizottság készített, és amely bár a korrupciót nem vizsgálta, szabálytalanságokat állapított meg a Gripen-beszerzés körül. | Vizsgálatot sürgetnek a megkent Gripen-ügy miatt | A Demokratikus Koalíció azt várja, hogy az ügyészség indítson vizsgálatot a vadászgépek beszerzésével összefüggő korrupciógyanú miatt. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/09/25/vizsgalatot-surgetnek-a-megkent-gripen-ugy-miatt/ | 2012-09-25 16:19:00 | true | null | null | 24.hu |
A vádirat szerint Gyenesei István 2011. szeptember 14-én a területi választási iroda vezetőjének valótlan tartalmú iratot adott át, amely szerint Ormai István, a Somogyért Egyesület korábbi alelnöke Nagyatád polgármestere lemond megyei közgyűlési mandátumáról, amelyet 2010-ben az egyesület tagjaként szerzett – Gyenesei Istvánnal és Kövér Istvánnal, Nagyszakácsi polgármesterével együtt.
Az ügyben a Somogy Megyei Területi Választási Bizottság tett feljelentést ismeretlen tettes ellen magánokirat-hamisítás miatt, miután két, egymásnak ellentmondó dokumentumot kapott. Két nappal a Somogyért Egyesület beadványa után ugyanis Ormai István írásban azt közölte, hogy nem mond le a mandátumáról, a lemondó nyilatkozatra pedig nem ő írta rá a 2011. szeptember 12-ei dátumot.
A feljelentés szerint az egyesület elnöke a Somogy Megyei Közgyűlés képviselőjének nyilatkozatát annak ellenére nyújtotta be, hogy a lemondás nem állt az érintett Ormai István szándékában. A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságon január 4-én kezdődött nyomozás, amely május 5-én vádemelési javaslattal zárult, május 29-én pedig vádat emeltek Gyenesei István ellen.
A tárgyaláson Gyenesei István hozzávetőleg egyórás, a nyomozati szakban elmondottakkal egyező vallomást tett, amelyet azzal kezdett: “Nem vagyok vétkes, és a Somogyért Egyesület egyetlen tagja sem vétkes.” Azt állította: szabályosan, Ormai István tudtával jártak el, a lemondó nyilatkozatot ugyanis Ormai István korábbi megbízása alapján nyújtották be.
Felidézte: éppen Ormai István kezdeményezésére hatalmazták fel az elnökséget a mandátumot szerzők, hogy ha kilépnek az egyesületből, akkor érvényesítsék, azaz lássák el a kilépés dátumával a mandátumról lemondásról szóló nyilatkozatukat, amelyet 2010. október 6-án foglaltak írásba – mondta Gyenesei István. Hozzátette: ennek megfelelően jártak el, amikor Ormai István írásban közölte velük, hogy kilép az egyesületből, és a korábbi lemondó nyilatkozatot a kézírásával kiegészítette. (A lemondó nyilatkozatra a dátumot az egyesület egyik alelnöke írta rá.)
A tanúként megidézett Ormai István ezzel szemben az állította, hogy a kilépéssel együtt a mandátumról lemondó, “kényszer hatására” aláírt, dátum nélküli nyilatkozatra a géppel írt szöveg alá – miként a többiek is – 2010. október 6-án, és nem 2011. szeptember 12-én írta le kézzel azt a szöveget, amelyet elé raktak. “Ennek a dátumnak a ráírására soha senkit nem hatalmaztam fel, tudtomon és akaratomon kívül történt” – mondta a keltezésre utalva. A bíró kérdésére, hogy a becsatolt iratok közül miért csak az ő nyilatkozatán van a lemondást megerősítő kézzel írott nyilatkozat, azt mondta: erre nem tud válaszolni.
Ormai István azt is közölte: már akkor tudta, amikor megírták, hogy a lemondó nyilatkozat csak “formaság”, nem érvényes, ám a vádlott védője, Bárándy Péter kérdésére, hogy ezt miért nem közölte akkor a többiekkel, azt mondta: erre nem akar válaszolni.
A védő felvetésére – magára nézve miért nem érezte követendőnek azt az általa a tárgyaláson többször is hangoztatott kijelentést, hogy “általánosságban és elvileg” egyetért azzal, hogy ha valaki listán jut mandátumhoz, akkor az őt jelölő szervezetből való kilépéskor azt vissza kell adnia – azt mondta: nem az ő, hanem az egyesület elnökének a közgyűlésben tanúsított hozzáállása vezetett ehhez a helyzethez.
Kedden a bíróság még öt tanút – valamennyien az egyesület tagjai – hallgatott meg; mindannyian a Gyenesei István által elmondottakat erősítették meg. | Gyenesei István tagadja a magánokirat-hamisítás vádját | A Gyurcsány-kormány önkormányzati minisztere, korábbi megyei közgyűlési elnök ellen - pénzbüntetés kiszabását kérve - a Székesfehérvári Városi Ügyészség emelt vádat. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/09/26/gyenesei-istvan-tagadja-a-maganokirat-hamisitas-vadja/ | 2012-09-26 16:36:00 | true | null | null | 24.hu |
Új, olaszos nevű céget alapított tavaly a Veronában balesetező buszos társaság vezetője, Czakó Tibor, a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány pedig már be is szerzett egy buszt a Settebello Invest Vagyonkezelő Zrt.-től – tudta meg a 24.hu. A Settebello jelentése luxus expresszvonat, de az olasz vízilabda-válogatottat is szokták így nevezni. A közbeszerzési értesítő szerint a Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Fidesz-alelnök által alapított Kozma István Magyar Birkózó Akadémia (KIMBA) egy legalább 56 fős buszt szeretett volna, mely 2012 decemberénél nem régebbi, és legfeljebb 650 ezer kilométert futott. A buszt végül 39 370 000 forintért vásárolták meg.
A közbeszerzési kiírásra egyetlen ajánlat érkezett, a negyedik kerületben bejegyzett Settebello Invest Zrt.-től. Az Opten adatai szerint a cég egyértelműen a Pizolit Kft. ügyvezetőjének, Czakó Tibornak a tulajdona, viszont a közbeszerzési értesítőben nem az ő, hanem az Agrárpályázatok oldal e-mail címe van megadva. A közbeszerzési értesítőben feltüntetett telefonszám szintén az Agrárpályázatok oldalát üzemeltető Agro-Assistance Kft. ügyvezetőjének, dr. Privóczki Zoltánnak az elérhetősége. Miután a cégközlöny szerint sem a két cégnek, sem a két vezetőnek nincsen semmi köze egymáshoz, így Privóczki Zoltántól próbáltuk első körben megtudni, milyen kapcsolat van közte és a közbeszerzésen nyertes cég, illetve Czakó Tibor között. A gazdasági mérnök, főiskolai docens Privóczki nem válaszolt a levelünkre, a telefont pedig többszöri próbálkozásunkra sem vette fel.
A KIMBA-tól viszont érkezett válasz, igaz, kérdéseink többségére nem reagáltak. Az kiderült, hogy
A Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány az ide járó akadémista fiatalok napi szállításának költséghatékony megoldása érdekében írt ki nyílt közbeszerzési eljárást – azaz olyan eljárást, amelyben bármely gazdasági szereplő tehet ajánlatot – autóbusz beszerzésére vonatkozóan.
Mint írták: valamennyi törvényi előírást betartva, szabályosan folytatták le az eljárást, melynek során a céljuk az volt, hogy a lehető legjobb minőségű buszt vásárolják meg a rendelkezésükre álló fedezetből. „Kiemelt szempontunk volt a beszerzés és lesz az üzemeltetés során az akadémistáink és a közlekedésben résztvevők biztonsága” – tették hozzá.
Miután mostanáig semmilyen elmarasztaló ítélet nem született Czakó Tibor és cégei ellen, így valóban nincs jogi akadálya annak, hogy elinduljon közbeszerzéseken. A veronai baleset előtt nyert is közbeszerzéseket a Pizolit Kft.: egy 54,4 milliós megbízás jutott a cégnek a Honvédelmi Minisztériumtól, és bár a pályázat elbírálása a busztragédia előtt történt, a szerződést a HM már a baleset után kötötte meg a céggel, miközben a nyomozás még tartott. Igaz, addigra már Czakó Tibor akkor 71 éves édesanyja lett a kft. többségi tulajdonosa. Friss fejlemény egyébként az is, hogy Czakó Tibor közben a Settebello nevű cégével többségi tulajdonosa lett a Pizolit Kft.-nek. Mindenesetre a baleset óta egyetlen közbeszerzésen sem nyertek, de most az új céggel sikerült behúzni egyet.
A vásárlás jogi részére tehát választ kaptunk az akadémiától, ám az erkölcsi részét firtató kérdéseinkre nem. Nem reagáltak arra, tudtak-e arról, hogy kitől vásárolnak, nem kaptunk választ arra sem, nem érzik-e visszásnak, hogy egy olyan vállalkozó cégétől vásároltak buszt, akinek az engedély nélkül átalakított járművében Veronában 18 ember lelte halálát. Végül azt sem árulták el, pontosan milyen márkájú és mikori évjáratú buszt vásároltak.
Czakó Tibort is próbáltuk elérni a mobilján, valamint a Pizolit Kft.-n keresztül is, de nem jártunk sikerrel.
Nyár végén perelhetik be Czakó Tibort
2017. január 20-án a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium tanulói és kísérői – tanárok, szülők, rokonok – egy, az iskola által szervezett sítúráról tartottak hazafelé, amikor Verona közelében autóbuszuk letért az útról, és fékezés nélkül az autópálya szalagkorlátjának hajtott, majd az egyik autópályahíd pillérének csapódva kigyulladt. A busz 56 utasa közül 18-an életüket vesztették, 26-an megsérültek. Csaknem öt évvel a tragédia után született meg a jogerős ítélet: 2021-ben a másodfokon eljáró bíróság hat évre ítélte V. Jánost, aki a tragédia idején az autóbuszt vezette.
A kirándulókat szállító jármű a Pizolit Kft. autóbusza volt, melyet a cég alkalmazásában álló két sofőr vezetett. (Kalmár Zoltán, a másik buszvezető a balesetben életét vesztette.) Az olaszországi nyomozáshoz készített szakértői jelentés szerint a buszt 53 személy szállítására vizsgáztatták le, ám engedély nélkül átalakították, beépítettek még egy sor ülést, így már 58 személy fért el benne. Szintén a szakértői vélemény tartalmazza, hogy egy 370 literes üzemanyagtartályt is beépítettek – ugyancsak engedély nélkül és műszakilag is szabálytalanul. 2017 februárjában a Pizolit Kft. ügyvezetője, Czakó Tibor közleményt adott ki, amelyben úgy fogalmazott: „a gyári leírások bizonyítják, a busz elől jobb- és baloldalon gyárilag üzemanyagtartályokkal van felszerelve.” Sándor Zsuzsa korábbi 24-es cikkében azt írja: természetesen a gyári leírás csak a gyárilag beépített tartályokat tartalmazza, de ez semmit sem bizonyít. Ellenben számos, az eljárás során készült fotó és szakértői vélemény bizonyította a póttartály utólagos és műszakilag sem megfelelő beépítését.
Három hónappal a baleset után Czakó Tibor a TV2-ben úgy nyilatkozott, hogy „hivatalosan” nem tudja, ki vezette a buszt, továbbá nem ismeri el, hogy apnoés volt a buszvezető. (Az alvási apnoe egy súlyos alvászavar, mely során a légzés alvás közben időről időre abbamarad, majd újra elindul.) Czakó nyilatkozatát azonban később maga V. János is cáfolta, amikor 2017 júliusában azt mondta: nem aludt el a volánnál, vagyis „nincs összefüggés a korábban napvilágra került alvászavara és a történtek között.” De cáfolta Czakó állítását a baleseti jegyzőkönyv is, amelyből kiderült, hogy a buszvezetőt korábban már felfüggesztették, ám mivel később egy szak- és üzemorvosi papírt is bemutatott a gyógyulásáról, újra engedték vezetni. A jegyzőkönyv szerint azonban a gyógykezeléséhez használt készülék és a szedett gyógyszerek miatt ezt nem tehették volna meg.
Az áldozatok hozzátartozói sérelmezték, hogy a járművet üzemeltető cég működését még csak fel sem függesztették, miközben itthon is folyt a nyomozás. Kérésüket azonban az összes hivatalos szerv elutasította. Eközben Czakó Tibor arról beszélt, hogy a hozzátartozók „pénzt akarnak kicsikarni gyermekük halálából.”
Az unokahúgát a balesetben elveszítő Szendrei Endre a 24.hu-nak korábban úgy fogalmazott: várják az írásba foglalt jogerős olaszországi ítéletet, és annak tükrében itthoni eljárásokat akarnak kezdeményezni. Miután Olaszországban az ítélet már 2021 végén megszületett, így most telefon megkérdeztük Szendrei Endrét, kezdeményeztek-e már eljárást Czakó Tiborral szemben.
Szendrei Endre elmondta, hogy még nem indult el az eljárás, de már minden szükséges dokumentumot összegyűjtöttek, lefordították az olaszországi ítélet indoklását, így az ítélkezési szünet után azonnal beadják a keresetet. Indítanak egy kártérítési pert is, de ezen kívül egy büntetőeljárást is kezdeményeznek.
Szeretnénk elérni, hogy a bíróság az olaszországi ítélet fényében mondja ki a Pizolit Kft. felelősségét is, illetve minden olyan személy felelősségét a cégnél, aki tisztában volt Varga János egészségi állapotával. A tanúvallomásokból az derült ki, hogy szinte mindenki tudott erről, és volt, aki rosszallását fejezte ki amiatt, hogy Varga Jánost és Kalmár Zoltánt küldték erre a hosszú útra. Ráadásul eredetileg nem is Varga Jánosnak kellett volna mennie Olaszországba, egy e-mailváltásban egy másik buszról és egy másik sofőrről volt szólt. Végül egy soha meg nem indokolt döntés miatt lecserélték a sofőröket, és Varga Jánosékat rendelte ki Czakó Tibor az útra. | Németh Szilárd akadémiája beszerzett egy buszt a Veronában balesetező vállalkozás vezetőjének új cégétől | Czakó Tibor tavaly egy új, olaszos nevű céget alapított. A megrendelő, a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány lapunknak azt írta: ők minden törvényi előírást betartottak. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/07/31/czako-tibor-veronai-buszbaleset-settebello-invest-vagyonkezelo-nemeth-szilard-kozma-istvan-magyar-birkozo-akademia-alapitvany-buszvasarlas/ | 2023-07-31 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A Somogyért Egyesület színeiben a megyei közgyűlésben mandátumot szerző 64 éves politikus, a Gyurcsány-kormány önkormányzati minisztere, korábbi megyei közgyűlési elnök ellen – pénzbüntetés kiszabását kérve – a Székesfehérvári Városi Ügyészség emelt vádat.
A tárgyaláson Gyenesei István hozzávetőleg egyórás, a nyomozati szakban elmondottakkal egyező vallomást tett, amelyet azzal kezdett: “Nem vagyok vétkes, és a Somogyért Egyesület egyetlen tagja sem vétkes.” Azt állította: szabályosan, Ormai István tudtával jártak el, a lemondó nyilatkozatot ugyanis Ormai István korábbi megbízása alapján nyújtották be.
A tanúként megidézett Ormai István ezzel szemben az állította, hogy a kilépéssel együtt a mandátumról lemondó, “kényszer hatására” aláírt, dátum nélkül nyilatkozatra a géppel írt szöveg alá – miként a többiek is – 2010. október 6-án, és nem 2011. szeptember 12-én írta le kézzel azt a szöveget, amelyet elé raktak.
Kedden a bíróság még öt tanút – valamennyien az egyesület tagjai – hallgatott meg; mindannyian a Gyenesei István által elmondottakat erősítették meg.
A tárgyalás november 20-án folytatódik, akkor várhatóan ítéletet is hoz a bíróság. | Tagadta a vádakat Gyurcsány minisztere | Tagadta az ellene felhozott vádakat a magánokirat-hamisítással vádolt Gyenesei István, a Somogyért Egyesület elnöke a Kaposvári Városi Bíróságon kedden kezdődött perben. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/09/25/tagadta-a-vadakat-gyurcsany-minisztere/ | 2012-09-25 16:47:00 | true | null | null | 24.hu |
A Budapesti Közlekedési Központ – részben a napilap információja, részben saját adatai alapján – felügyelőbizottsági vizsgálatot kezdeményez az M5-ös autópálya felhajtója melletti telekegyüttes privatizációja miatt.
Az említett kéthektáros területet, amely a svéd Skankska Népliget Center irodaházával átellenben található, 2005 végén bruttó 500 millió forintért adta el a BKV egyik saját cége a Central Ingatlan Kft.-nek, amely azt kilenc hónap után 4,4 milliárd forintért adta tovább a Skankska leányvállalatának, az S.O.I. Ingatlan Kft.-nek.
A Demszky-korszakban, az MSZP–SZDSZ-es városvezetés idején nem ez az egyetlen terület tűnt el a közvagyonból. A Könyves Kálmán körúton egy csaknem héthektáros BKV-ingatlanegyüttesből a Centrál Kft. megszerezte a fent említett ingatlannal szomszédos, háromhektáros telek tulajdonjogának több mint a kilencven százalékát is. Az ügyletekben lényegében strómanszerepet játszó vevő ellen az APEH 2010 szeptemberében rendelt el végrehajtást.
A Könyves Kálmán körúti ingatlanok ügyében még a héten vizsgálatot kezdeményez a BKK – mondta a Magyar Nemzetnek Zana Tibor, a társaság szakterületi vezetője. | BKV: eltűnt milliárdok nyomában | Több milliárd forintos kárt okozhattak a fővárosnak a Demszky-korszakban a BKV-nál történt áron aluli ingatlaneladások - írja a Magyar Nemzet kedden. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/10/02/bkv-eltunt-milliardok-nyomaban/ | 2012-10-02 10:23:00 | true | null | null | 24.hu |
Az ajkai polgármester két társa ellen is vádat emeltek bűnsegédként elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt – közölte Gulyás Ildikó, a Veszprémi Megyei Főügyészség sajtószóvivője.
A vádirat szerint az ajkai futballklub licenckérelmét a Magyar Labdarúgó Szövetség 2008-ban egy vissza nem fizetett tartozás miatt a bajnokság következő idényére nem fogadta volna el, ezért a polgármester a sportegyesület támogatása érdekében – tisztségéből fakadó vagyonkezelői kötelezettségét megszegve – a polgármesteri hivatal egyik dolgozójának, valamint egy építőipari cég munkatársának közreműködésével biztosított anyagi forrást a tartozás visszafizetéséhez.
Az ajkai önkormányzat az építőipari céggel egy korábban már elvégzett és kifizetett beruházásra fiktív vállalkozási szerződést kötött, amelynek alapján a tényleges munkavégzés nélkül leszámlázott vállalkozói díjat a gazdasági társaság, majd onnan a futballklub számlájára utalták át – mondta a szóvivő.
A sportegyesület számlájára utalt pénzből a kölcsön egy részét visszafizették, de jogosultja a teljes összegre igényt tartott.
A polgármester ezért az építőipari vállalkozást működtető sértettel fenyegető hangnemben közölte, hogy ha követelését továbbra is fenntartja, a városban nem kap munkát, illetve az önkormányzatnak már elvégzett munka díját sem fizetik ki. A sértett végül a fenyegetés hatására beleegyezett, hogy követelésének egy részéről lemond, s azt támogatás címén az egyesületnek átadja.
Az ügyben indult nyomozásról a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság június 8-án közölte, hogy az ajkai önkormányzatnál három embert gyanúsítanak hűtlen kezeléssel. A Magyar Nemzet aznapi számában azt írta, hogy Schwartz Bélát, Ajka MSZP-s polgármesterét gyanúsította meg a rendőrség.
A nyomozás adatai szerint az ajkai Park Center mögött egy már létező járda megépítésére 10,7 millió forintot fizettek ki a polgármester irányításával. A kivitelezővel 2008 májusában kötött szerződést az önkormányzat, de a képviselő-testület csak a júniusi testületi ülésén fogadta el az erre vonatkozó költségvetési módosítást. A képviselők nem tudták, hogy a szerződést már megkötötték – közölte Léber Gabriella szóvivő. Hozzátette: a képviselőknek arról sem volt tudomásuk, hogy az érintett járdaszakaszt a Park Center kivitelezésekor a beruházó már 2008 márciusában megépítette, sőt április 16-án hivatalosan át is adta.
Schwartz Béla az MTI-vel akkor azt közölte, hogy megalapozatlanul vádolják hűtlen kezeléssel, az ügy a baloldali politikusok elleni lejárató kampány része. “A rendőrség által megfogalmazott vádakat cáfoltuk, azokat tisztáztuk” – írta közleményében a polgármester. | Vádat emeltek az ajkai polgármester ellen | Jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és zsarolás bűntette miatt vádat emeltek Schwartz Béla (MSZP) ajkai polgármester ellen. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/10/02/vadat-emeltek-az-ajkai-polgarmester-ellen1/ | 2012-10-02 10:48:00 | true | null | null | 24.hu |
Az ügyész felfüggesztett szabadságvesztést, a védő felmentést kért a hivatali befolyással üzérkedéssel és adócsalással vádolt államtitkárra. A vád szerint Kodela hivatali beosztásával visszaélve ígéretet tett Kulcsár Attila exbrókernek, miszerint elintézi, hogy a K and H Equities Rt. által a 2002 márciusa után tett, pénzmosás gyanújára utaló bejelentések ügyében ne induljon rendőrségi eljárás.
Az ügyészség szerint Kodela később telefonon tájékoztatta Kulcsárt: hivatalos értesítést fog kapni arról, hogy a bejelentések kapcsán nem indul rendőrségi eljárás. Ezután azt közölte: az ügyintézés ára ötmillió forint.
Az ügyészek szerint amikor megérkezett a rendőrségről a hivatalos levél, hogy bűncselekményre utaló nyomot nem találtak, Kulcsár Attila egy találkozón ki is fizette a kért összeget Kodela Lászlónak. Az ügyészség azzal is vádolja a volt helyettes államtitkárt, hogy mintegy 18 millió forintos bevételkiesést okozott az államnak. | Adócsalásért ítélték el a Kulcsárt milliókért segítő államtitkárt | A hivatali befolyással üzérkedés bűntette alól felmentette, adócsalás miatt azonban 1 év, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 2,4 millió forint pénzbüntetésre ítélte első fokon a Fővárosi Bíróság Kodela Lászlót, a Miniszterelnöki Hivatal egykori humánpolitikai helyettes államtitkárát. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/06/20/adocsalasert_iteltek_el_kulcsart/ | 2008-06-20 10:54:00 | true | null | null | 24.hu |
A Leader-programot nem “az MSZP pénzosztó műhelyeként” hozták létre, hanem azért, hogy segítse a vidék fölzárkóztatását, a munkahelyteremtést az elmaradott kistérségekben – mondta a hódmezővásárhelyi önkormányzat városüzemeltetési bizottságának fideszes elnöke.
A hódmezővásárhelyi kistérség elkövetkező öt évének fejlesztéseit meghatározó, a pályázatok kiírásáról, azok elbírálásáról, a források elosztásáról döntő akciócsoportban azonban meghatározó befolyást szerzett a szocialista párt, valamint helyi vezetője, Hernádi Gyula és családja – közölte az önkormányzati képviselő.
Csak MSZP-sek vesznek részt?
Benkő Zsolt szerint “felháborító és visszatetsző”, hogy a Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Helyi Vidékfejlesztési Közösség tagjai Hernádi Gyula közvetlen családtagjai, a kistérség szocialista támogatású polgármesterei és MSZP-s képviselők.
Hozzátette: nem az a baj, hogy a szocialista párt helyi vezetői részt vesznek a Leader-program helyi munkájában, hanem az, hogy “csak ők vesznek részt” ebben.
A kistérség fejlesztési elképzeléseit a nyilvánosság teljes bevonásával kellene megalkotni, úgy, hogy az unióban már tizennyolc esztendeje sikerrel működő program forrásai azokhoz jussanak el, akiket az illet, a mikro- és kisvállalkozásokhoz, a civilszervezetekhez és az önkormányzatokhoz – hangsúlyozta Benkő Zsolt.
Hernádi méltánytalannak tartja a feltételezést
Hernádi Gyula – aki megdöbbentőnek, és méltánytalannak tartja a támadást – elmondta, a helyi Leader közösség egy esztendeje jött létre, tagjai ingyen, társadalmi munkában dolgoznak.
Az alapításakor a kistérség 128 civil szervezetét keresték meg, fórumokat szerveztek, a csatlakozásra buzdító hirdetéseket jelentettek meg újságokban, rádióban, egy helyi lapban pedig jelenleg is folyamatosan szerepel a felhívásuk. A hódmezővásárhelyi önkormányzatot is megkeresték – más településekkel ellentétben – azonban elutasító választ kaptak – közölte a képviselő.
Az akciócsoport megalakulása feltétele annak, hogy a kistérség számára elérhető legyen az 1,2 milliárd forintnyi uniós forrás. A szervezőmunka ellenére a közösségnek jelenleg csak 36 tagja van. Úgy tűnik sokaknak “nem fűlik a foga az ingyenmunkához” – mondta Hernádi Gyula. | Fidesz: MSZP-s monopólium Hódmezővásárhelyen | A helyi szocialista párt vezetőjének családjához és az MSZP-hez kötődő személyekhez került a vidékfejlesztést szolgáló, a helyben 1,2 milliárd forinttal gazdálkodó Leader-program hódmezővásárhelyi koordinálása - jelentette ki Benkő Zsolt önkormányzati képviselő. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/06/18/fidesz_mszp_monopolium_hodmezovasarhelyen/ | 2008-06-18 11:08:00 | true | null | null | 24.hu |
A Fidesz közleménye szerint a Fővárosi Ítélőtábla keddi ítéletében helybenhagyta a Fővárosi Bíróság korábbi elsőfokú ítéletét, és megállapította, hogy az MSZP megsértette Szijjártó Péter becsülethez és jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát.
A Fidesz szóvivője – aki a győri Fidesz elnöke is – azért perelte be a helyi MSZP-t, mert a szocialista párt 2007 márciusában a Kisalföld című lapban megjelent közleményben azt állította, hogy “Szijjártó Péter jól működő (önkormányzati) cégek hírnevét (…) taszítja sárba pusztán azért, hogy az átláthatóan gazdálkodó városi cégek tönkretétele, összevonása árán lophassák ki a város vagyonát”.
A kommüniké kiemeli: a másodfokú, jogerős ítélet szerint a bíróság eltiltotta az alperest a jogsértő magatartástól, valamint arra kötelezte az MSZP-t, hogy saját költségén jelentessen meg elégtételt adó közleményt, amely magában foglalja a jogsértésért történő sajnálkozást is.
Az MSZP-t nem vagyoni kár, 250 ezer forint megfizetésére is kötelezi a jogerős ítélet – írta közleményében a Fidesz. | Szijjártó legyőzte az MSZP-t | Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője jogerősen pert nyert az MSZP ellen; a szocialista párt győri szervezete tavaly lopással vádolta meg a helyi fideszeseket. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/06/18/szijjarto_legyozte_mszp_t/ | 2008-06-18 11:13:00 | true | null | null | 24.hu |
A fideszes országgyűlési képviselő, Nyírbogát polgármestere fejlesztési forrásokból 40 millió forintot játszott át egy helyi vállalkozónak – közölte a szóvivő. Mint mondta, a legfőbb ügyész kérte a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését.
MSZP: fel kell függeszteni
Nyakó István azt mondta: az Országgyűlés mentelmi bizottságának ülésén csak a kormánypárti képviselők gondolták úgy, hogy ilyen súlyos bűnügyben ki kell adni a képviselőt, azaz fel kell függeszteni mentelmi jogát. Arra kérik a Fideszt, figyeljen oda, mit csinál, ne gondolja azt, hogy ő és képviselői törvény felett állnak. Hozzátette: a parlament hétfőn szavaz a képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről, amelyhez kétharmados többség kell.
Nyakó István közölte: azt kérik minden országgyűlési képviselőtől, hogy egy ilyen súlyos bűnügyben ne gátolják az igazságszolgáltatást.
Nyírbogát még 2002-ben nyert meg egy vidékfejlesztési pályázatot, amellyel összefüggésben szabálytalanság gyanúja merült fel. Simon Miklós szerint a pályázat szabályos volt, így alaptalan a legfőbb ügyész indítványa.
A mentelmi bizottság múlt kedden úgy döntött, hogy Simon Miklós ügyében nem javasolja az Országgyűlésnek a mentelmi jog felfüggesztését.
Fidesz: „Veres bosszúja”
Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója azt mondta: a Fidesz azért döntött úgy, hogy fenntartja Simon Miklós mentelmi jogát, mert „Veres János bosszújához” nem hajlandóak asszisztálni.
Mint mondta, Simon Miklós – aki választókerületében Veres János politikai ellenfele – a pénzügyminiszter környezetéhez köthető bűncselekménygyanús ügyeket tárt fel.
Amíg az ellenzéki képviselő a pénzügyminiszter és a mögötte lévő üzleti kör viselt dolgait nyomozza, addig mi nem segítünk abban, hogy a képviselő elleni támadást akadály nélkül folytathassák – fogalmazott. | Fidesz: “Nem asszisztálnak Veres bosszújához” | Az MSZP azt kéri minden országgyűlési képviselőtől, hogy támogassa Simon Miklós (Fidesz) mentelmi jogának felfüggesztését; a képviselőt jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettével vádolják, ezzel szemben a Fidesz szerint „Veres bosszújáról" van szó. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/06/09/szocialistak_simon_mentellmi_joganak/ | 2008-06-08 11:18:00 | true | null | null | 24.hu |
Gyurcsány Ferenc az ügyész kérdésére beszámolt arról, hogy 2007. augusztus végén, szeptember elején Kecskeméten találkozott az MSZP-frakció tagjainak egy csoportjával, ahol ott volt Zuschlag János is.
Felidézte, amikor távozóban volt a megbeszélésről, a szocialista politikus odament hozzá és mondott valamit arról, hogy büntetőeljárás folyik ellene. Én azt válaszoltam neki, hogy a legrosszabbat azzal teszed, hogy fűhöz-fához futsz ezzel. Korábban ugyanis hallottam, hogy többeket felhívott, például Lendvai Ildikót, ezután elváltunk egymástól – olvasható a tanúvallomásban.
Könnyen észrevehető ember
A miniszterelnök beszélt arról is, hogy Zuschlag Jánost 2002-2003-ban parlamenti képviselőként ismerte meg. Véleménye szerint a szocialista politikus “könnyen észrevehető ember volt”, ismeretségük munkatársi kapcsolat volt, hiszen minisztersége idején Zuschlag János vezette az MSZP-frakció ifjúsági és sport munkacsoportját.
A minisztériumi pályáztatásról szólva tanúvallomásában kitért arra: a kiírásról, vagyis a célról, a feltételekről és a lehetséges pályázók köréről a minisztérium döntött, a döntés minden esetben a tárcavezetőé volt. Hozzátette, a döntést hosszú és mély viták előzték meg, amelyben részt vettek kormánypárti politikusok, többek közt Zuschlag János is.
Hosszú útja a pályázatnak
Emlékeztetett arra, hogy a pályázat közzétételét, a pályázati tanácsadást, a dokumentumok érkeztetését, befogadását, vagyis a teljes döntés-előkészítést a minisztérium háttérintézményeként működő Mobilitas intézte.
A gyermek és ifjúsági helyettes államtitkár volt jogosult arra, hogy a szakértői véleménnyel ellátott pályázatok közül támogatásra érdemesnek minősítsen anyagokat, ez a lista került a közigazgatási államtitkárságra, majd tovább a miniszterhez – folytatta. Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta, miniszterként csak jóváhagyta az elé terjesztett listát és aláírta.
Csak fajsúlyos ügyekben
Az ügyész azon kérdésére, adott-e utasítást arra vonatkozóan, hogy a beérkező pályázatok, illetve egyedi támogatási kérelmek közül, melyeket bíráljanak el pozitívan, a miniszterelnök azt válaszolta: fajsúlyos, egyedi döntést igénylő kérdésekben biztosan volt véleménye.
A nagyságrendre példaként a Művészetek Völgyét, illetve a Sziget Fesztivált hozta fel. Elképzelhetetlennek tartom, hogy egyedi, kis értékű, országos jelentőséggel nem bíró pályázatok elbírálásába beleszóljak – jelentette ki tanúkihallgatásán.
Elfogadhatatlan gyakorlat
Ocsovai Tamás korábbi helyettes államtitkár vallomásával kapcsolatban leszögezte, amikor 2003 májusában miniszter lett, egy számára teljesen elfogadhatatlan kultúrával és gyakorlattal találkozott a tárcánál.
Kifogásolta, hogy parlamenti képviselők közvetlenül tartottak kapcsolatot minisztériumi beosztottakkal, mire a helyettes államtitkár rendszeresen azt válaszolta neki, hogy “a politikum ezt igényli”. A kormányfő tanúvallomásában azt állítja, hogy mindkét oldallal összeveszve, megtiltotta az ilyen szintű kapcsolattartást és annak érdekében, hogy nála ne lehessen lobbizni, megszüntette saját minisztériumi keretét.
(Ocsovai Tamás vallomásában többek között azt állította, hogy a minisztériumi kiírású pályázatok valamint a minisztériumhoz benyújtott egyedi támogatási kérelmek elbírálásánál rendszeresen előfordult, hogy utasításra járt el és javasolt támogatásra pályázatokat, kérelmeket.)
Ocsovait nem szerette
Megjegyezte azt is, Ocsovai Tamással kapcsolatban nem elfogulatlan, azért pályáztatta meg annak idején az összes helyettes államtitkári posztot, mert Ocsovait el akarta távolítani alkalmatlanság miatt.
A miniszterelnök szintén Ocsovai Tamás vallomásával összefüggésben hangsúlyozta: valamennyi olyan vezetőt, akit ő nevez ki, beiktatásakor azzal fogad, hogy eddigi tapasztalatai alapján, biztosan meg fogják keresni mindenféle emberek és rá hivatkozva, szívességet fognak kérni. Ha ilyet hall, legyen biztos benne, hogy hazudik és tegye ki a szobából – ismertette az ilyenkor szokásosan elhangzó mondatokat a kormányfő.
Nem tudott róla
Gyurcsány Ferenc tanúvallomásában kérdésre válaszolva arról is beszélt: nem volt tudomása arról, hogy a Fiatal Baloldal-Ifjú Szocialisták szervezete milyen költségvetéssel működött, küzdött-e finanszírozási problémákkal és ezért pályázati pénzeket használt fel céljainak megvalósítására.
A miniszterelnök 2007. szeptember 25-én Kecskeméten tett alig több mint másfél órás tanúvallomásában az ügy másik gyanúsítottjáról Marsovszky Balázsról annyit mondott, ennek az ügynek a kapcsán ismerte meg az elmúlt hónapokban. Különféle rendezvényeken futottunk össze, itt elmondta, hogy bajban van és a tanácsomat kérte, hogy mit kell csinálni. A feltett kérdésre azt válaszoltam, hogy együtt kell működni – olvasható Gyurcsány Ferenc tanúvallomásában. | Gyurcsány vallott a Zuschlag-ügyben | Gyurcsány Ferenc mindössze egyszer beszélt Zuschlag Jánossal a szocialista politikus büntetőügyéről, amikor azt tanácsolta neki, hogy ne fusson fűhöz-fához, mert azzal teszi a legrosszabbat. Ez derül ki a kormányfő Zuschlag-ügyben tett tanúvallomásából. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/06/07/gyurcsany_vallott_zuschlag_ugyben/ | 2008-06-07 11:23:00 | true | null | null | 24.hu |
Összesen 280,5 millió forintért reklámozta a kormány Orbán Viktor legújabb konzultációját – derül ki a Vastagbőr blog által közzétett dokumentumból. A nemzeti levélváltásban a miniszterelnök elsősorban a munkahelyteremtéssel összefüggő kérdésekben kérte ki az emberek véleményét. A kérdéssorra augusztus 20-ig lehetett válaszolni.
A Magyar Posta összesen 8,2 millió konzultációs dokumentumot postázott, melyet a választópolgárok közül 698 780-an küldtek vissza kitöltve, ez 8 és fél százalék.
A nemzeti konzultáció közvetett költségvetése – a levelek legyártása, borítékolása, kézbesítése, a válaszok feldolgozása – körülbelül 850 millió forint volt a Miniszterelnökség tájékoztatása szerint. Ez nem tartalmazza a konzultáció népszerűsítése fordított összeget.
A Vastagbőr bloggere a Ki mit tud közérdekű adatigénylő rendszeren keresztül közérdekű adatigénylést nyújtott be a Miniszterelnökség részére, hogy megtudja, mennyibe volt a reklámköltség. Mivel a Miniszterelnökség többször válaszra sem méltatta a Vastagbőrt, az Átlátszó.hu segítségével perre vitték a dolgok. A tárgyalás előtt azonban váratlanul mégis megérkeztek az adatok.
A blog által közzétett dokumentumból kiderül, a konzultáció reklámköltségei összesen 280,5 millióba kerültek. Az online sajtóban 28,3 millió forintért hirdettek: metropol.hu-n, az nlc.hu-n, a megyei site-okon, az Indexen, a Velveten és az inforadio.hu-n. A 28 milliónak közel a felét a velvet.hu-n költötték el. Televízióban 48,7 millió forintot költöttek el a reklámspot sugárzására: RTL (14,2 millió), TV2 (15 millió), M1 (7,4 millió), Echo TV (1,8 millió), ATV (2,5 millió), HírTV (7,6 millió). Az Echo TV-n összesen 115-ször adták le a reklámot. Rádióban 54,3 millió forint értékben hirdettek: a Class FM, Music FM, Kossuth, Inforádió és Juventus mellett még 16 megyei rádióban sugározták a hirdetéseket. A Class FM-en 18 millió forintot költöttek el. A legnagyobb tortaszelet a közterületre jutott: 81,7 millió forint, ebből 500 darab óriásplakát 40 millió forintért, 300 darab citylight poszter 13 millió forintért készült. Épülethálókra 9 milliót, járműreklámra pedig 19 millió forintot költöttek. Ehhez jönnek még a kreatívok és a gyártásuk 35 millióért.
A reklámkampányt az Inter Media Group cég végezte. Az IMG-vel tavasszal szerződött a Miniszterelnökség, hogy a 800 milliós keretösszeg erejéig végezzen médiakampányokat, médiavásárlásokat, online kommunikációs feladatokat. Ez a 280 millió forint ebben a keretösszegben nincs benne. | Százmilliókba került reklámozni a nemzeti konzultációt | A legtöbb pénzt közterületi reklámokra költötte a kormány. A kérdéssorra a megkérdezettek nyolc és fél százaléka küldte vissza válaszát. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/10/03/szazmilliokba-kerult-reklamozni-a-nemzeti-konzultaciot/ | 2012-10-03 11:14:00 | true | null | null | 24.hu |
Az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága, valamint a sport- és turisztikai
bizottság együttes ülésén Veres János (MSZP) pénzügyminisztert hallgatták volna
meg az Advertum Kft. részére nyújtott kormányzati hitelgarancia témájában. A
miniszter helyett államtitkára, Keller László (MSZP) jelent meg.
Az összevont bizottsági ülésekre vonatkozó szabályok szerint mindkét
bizottságnak külön-külön is határozatképesnek kell lennie ahhoz, hogy a
napirendről szavazhassanak, ezen az ülésen azonban csak a kulturális és
sajtóbizottság tagjai jelentek meg elegendő számban. A pénzügyminiszter
meghallgatását korábban fideszes és kereszténydemokrata képviselők
kezdeményezték.
A fideszes képviselők felháborítónak mondták, hogy a kormánypárti képviselők
távollétükkel “bojkottálták” az ügy napirendre vételét, valamint azt,
hogy bár korábban időpontot egyeztettek Veres János miniszterrel, ő nem jelent
meg a testület előtt.
Halász János (Fidesz) emlékeztetett arra, hogy a pénzügyminiszter
meghallgatását azért kezdeményezték, mert a kormány olyan, 2,1 milliárd forint
értékű garanciát adott egy magáncégnek, amelyből a cég országos médiahálózatot
építhet. Álláspontja szerint a példátlan eset európai uniós normákba ütközhet,
és az Állami Számvevőszéknek is vizsgálnia kellene a jogszerűségét. Jelezte: az
ügyet a kulturális bizottság rövidesen napirendjére kívánja tűzni, ezért
kezdeményezik a testület összehívását.
Szíjjártó Péter (Fidesz) szerint a szocialista képviselők azért bojkottálták az
ülést, hogy megmentsék a pénzügyminisztert, illetve államtitkárát attól, hogy
kínos kérdésekre választ kelljen adnia.
Keller László a mindössze negyedórás, határozatképtelen ülésen azt mondta: a
pénzügyminiszterrel együtt készen állnak a kérdések megválaszolására.
Hozzátette ugyanakkor, ha valóban érdemben kívánják megvitatni a témát, azt
javasolta: keressenek meg egy 2001-es kormánydöntést, melyben egy 8,3 milliárd
forintos kezességvállalás történt, majd a Fidesz-frakció hallgassa meg erről
Varga Mihályt (Fidesz), az akkori pénzügyminisztert. | A szocialisták bojkottálták az Advertum-bizottságot | Határozatképtelenség miatt csütörtökön elmaradt az úgynevezett Advertum-ügyben meghallgatásra kijelölt összevont országgyűlési bizottság rendkívüli ülése, miután a szocialista képviselők nem jelentek meg. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/06/19/szocialistak_bojkottaltak_advertum/ | 2008-06-19 11:32:00 | true | null | null | 24.hu |
A Fővárosi Közgyűlés Horváth Csaba MSZP-frakcióvezető javaslatára vizsgálóbizottságot hozott létre a 4-es metró, valamint a szennyvízberuházások vizsgálatára. A közgyűlés egyhangúlag fogadta el az előterjesztéseket, amelyek szerint a bizottságok héttagúak lesznek, a tagokat a következő ülésen, október végén választhatják meg.
Tarlós István főpolgármester azt javasolta, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyik szakértőjét kérjék fel a metró ügyeit áttekintő testület élére. Horváth Csaba egyetértett a külső szakértő bevonásával, de ellenzéki többséget szeretett volna a testületben. A főpolgármester azonban jelezte: a vitatott kérdések 2005 és 2010 között voltak, ezért nem helyesli az ellenzéki többséget.
Horváth Csaba a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülése előtt jelentette be, hogy öt vizsgálóbizottság felállítására tesz javaslatot. A 2010 októbere utáni beruházásokat, a BKV és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) busztenderét, a 4-es metró építését, a Petőfi Sándor utca felújításának „anomáliáit” egyaránt áttekintenék. | Tarlós és ellenzéke együtt szaglászik a 4-es metró ügyében | A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szakértője vezeti majd a vizsgálóbizottságot. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/10/03/tarlos-es-ellenzeke-egyutt-szaglaszik-a-4-es-metro-ugyeben/ | 2012-10-03 11:32:00 | true | null | null | 24.hu |
Itt az ítélet, több mint félmilliárdos támogatást kell visszafizetnie az Országos Roma Önkormányzatnak
Az indoklás szerint a támogatások elszámolása során az ORÖ olyan súlyos hibákat és hiányosságokat vétett, melyek lehetetlenné tették a támogatások felhasználásának ellenőrzését, ezért a Belügyminisztérium követelése jogszerű.
A Fővárosi Törvényszék ítélete arra kötelezi az Országos Roma Önkormányzatot (ORÖ), hogy fizessen vissza a Belügyminisztériumnak, mint az Emberi Erőforrások Minisztériuma jogutódjának 527 100 000 forint még 2016-ban folyósított támogatást, annak ügyleti és késedelmi kamatait, valamint a perköltséget, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a korábban feljegyzett eljárási illetéket - írja a tárca az MTI-nek küldött tájékoztatásában.
A nem jogerős ítélet megállapította, hogy a támogatások elszámolása során az ORÖ olyan súlyos hibákat és hiányosságokat vétett, melyek lehetetlenné tették a támogatások felhasználásának ellenőrzését, ezért a Belügyminisztérium követelése jogszerű. Az ORÖ eleve késedelmesen nyújtotta be elszámolásait, azok alkalmatlanok az elszámolási kötelezettség teljesítésére, a támogatási időszakon kívül eső és el nem számolható tételeket - például korábbi támogatás visszafizetése - is tartalmaznak.
A bíróság megállapította azt is, hogy az EMMI, majd a Belügyminisztérium méltányos módon több alkalommal is felhívta az ORÖ-t a hiányosságok pótlására, annak ellenére, hogy egyszeri mulasztása esetén is helye lett volna a teljes támogatási összeg visszakövetelésének.
Ahogyan arról beszámoltunk, a Belügyminisztérium hat tételben összesen közel 540 millió forintot követel az ORÖ-től. Olyan követelésekről van szó, amelyek még az előző ciklushoz, a Farkas Flórián-féle Híd a munka világába szövetkezethez, vagy az ahhoz hasonló Út a szakmaválasztáshoz programhoz kötődnek.
A tartozások visszafizetéséről, ahogyan azt a lapunk birtokában lévő dokumentumok tanúsítják, az ORÖ részletfizetési megállapodásokat kötött a jogelőd tárcával, az Emberi Erőforrások Minisztériumával. Lakatos Oszkár egyebek között azért is alaptalannak tartja a Belügyminisztérium 540 milliós követelését, mert az ORÖ a kérdéses tételek jelentős részét már visszafizette. A minisztérium ellenben azzal érvelt, hogy a működési támogatásra szánt állami forrásból ezt nem tehette volna meg.
A tárca a szóban forgó több mint félmilliárdos összeg nagyobb részét, 323 millió forintot végrehajtás útján, az adóhatóság közreműködésével próbálja beszedni.
Válaszlépésként Lakatos Oszkár – az ORÖ közelmúltban hozott közgyűlési döntésének megfelelően – pénteken fizetési felszólítást küldött a Belügyminisztériumnak. Ebben emlékeztetett arra, hogy 2016-2021 között az ORÖ adósságrendezés keretében egész pontosan 944 millió 653 ezer 161 forintot fizetett az Emberi Erőforrások Minisztériuma, később annak jogutódja, a belügyi tárca részére. Mivel a Belügyminisztérium szerint működési támogatásból a visszafizetés nem történhetett volna meg, „az jogosulatlan, nem rendeltetésszerű felhasználást eredményez”. Lakatos Oszkár ezért azt kéri Pintér Sándor belügyminisztertől, intézkedjen, hogy a tárca nyolc napon belül utalja vissza az ORÖ számlájára a mintegy 945 millió forintot és annak kamatait. Összességében tehát az összeg meghaladja az 1 milliárd forintot. | Itt az ítélet, több mint félmilliárdos támogatást kell visszafizetnie az Országos Roma Önkormányzatnak | A Fővárosi Törvényszék ítélete arra kötelezi az Országos Roma Önkormányzatot (ORÖ), hogy fizessen vissza a Belügyminisztériumnak, mint az Emberi Erőforrások Minisztériuma jogutódjának 527 100 000 forint még 2016-ban folyósított támogatást, annak ügyleti és késedelmi kamatait, valamint a perköltséget, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a korábban feljegyzett eljárási illetéket - írja a tárca az MTI-nek küldött tájékoztatásában. | null | 1 | https://nepszava.hu/3200207_itt-az-itelet-tobb-mint-felmilliardos-tamogatast-kell-visszafizetnie-az-orszagos-roma-onkormanyzatnak | 2023-06-29 11:47:00 | true | null | null | Népszava |
Letöltendő szabadságvesztést indítványozott az ügyész Kulcsár Attila mellett Kerék Csabára, a Britton cégcsoport volt magyarországi vezetőjére, Garamszegi Gáborra, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettesére, Bitvai Miklósra, az Állami Autópálya Kezelő volt vezérigazgatójára, Rejtő E. Tiborra, a K and H Bank volt vezérigazgatójára és Forró Tamás újságíróra.
Az ügyész többek között Kulcsár Attilára 230 milliós, Kerék Csabára 176 milliós, Bitvai Miklósra 150 milliós, Garamszegi Gáborra 58 milliós, Forró Tamásra 30 milliós, Schönthal Henrikre pedig 626 milliós vagyonelkobzást kért.
A Kulcsár-ügy a védőbeszédekkel folytatódik, amelyek várhatóan egész héten tartanak majd, ezt követi a vádlottak utolsó szó jogán előadott védekezése, majd pedig az elsőfokú ítélet kihirdetése a Fővárosi Bíróságon.
Kulcsár csak belebotlott
Kulcsár ügyvédje az enyhítő szakasz alkalmazását kérte és a sértettek felróható magatartását fejtegette.
A védő szerint a pénzt “odatették Kulcsár Attila lába elé, hogy belebotoljon”. Mint mondta, a sértett K and H Equities “felróható magatartása” is nagymértékben elősegítette, mi több előidézte a bűncselekmény-sorozatot, és ez Kulcsár vonatkozásában nyomatékos enyhítő körülmény, csakúgy, mint a vádlott beismerő, feltáró jellegű vallomása.
Továbbá a védő szerint a mintegy 3 milliárdos kár “rövid időn belül bőven megtérül” az eljárás során zár alá vett vagyonokból, s ez nagyrészt Kulcsárnak köszönhető.
8 milliárd
Az ügyészség Kulcsár Attilát és vádlott-társait sikkasztással, pénzmosással, okirat-hamisítással, bűnpártolással és más bűncselekményekkel vádolja. Az okozott kár meghaladja a 8 milliárd forintot.
A vád szerint Kulcsár Attila 1998 és 2003 között a K and H Equities brókercégnél jogosulatlanul használta az ügyfelek pénzét. A 2003 nyarán kipattant brókerbortrány nyomán indult büntetőeljárásban Kulcsár Attilát leszámítva szinte minden vádlott tagadja bűnösségét. | Kulcsár-ügy: börtönt és vagyonelkobzást kért az ügyész | Kétnapos vádbeszéde végén a Kulcsár-ügy vádlottjai közül tucatnyira kért börtönt, illetve összességében milliárdos vagyonelkobzást az ügyész a Fővárosi Bíróságon hétfőn. A per ezen a héten a védőbeszédekkel folytatódik. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/07/07/kulcsar_ugy_bortont_vagyonelkobzast/ | 2008-07-07 12:24:00 | true | null | null | 24.hu |
Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indít a kormány a Miniszterelnökség részére “médiastratégia-alkotási, médiatervezési és vásárlási, médiagyártási reklámügynökségi, telemarketing és online kommunikációs szolgáltatási feladatok elvégzésére”. Ez emberi nyelven valami olyasmit jelent: a kormány ismét jelentősebb lakossági kampányt tervez.
Hogy miről fog szólni az ősszel induló megbízás tárgyául szolgáló kampány, egyelőre nem lehet tudni, de a kiírásból lehet következtetéseket levonni. Ebből az derül ki: amit kommunikálni szeretnének, van annyira fontos és összetett, hogy a megvalósítás stratégiáját és a különböző médiumokban való megjelenés lebonyolítását nem házon belül oldják meg, hanem vállalkozási szerződést kötnének rá. Az, hogy telemarketinget is igénybe szeretnének venni, arra utal, hogy sok telefonhívással vagy e-maillel járó kommunikációt (is) szeretnének folytatni – ilyen lehet például egy olyan kampány, amelynek keretében a lakosságot hívogatják egy callcenterből.
Azt, hogy az adott szerződést nem nyílt versenyben, hanem tárgyalásos eljárásban írja ki a kormány, azzal indokolták: „Magyarország lakosságának tájékoztatása érdekében előre nem látható okból és rendkívüli sürgősséggel médiakampány megindítása vált szükségessé”. Hogy mi lehet ilyen sürgős, azt megkérdeztük a Miniszterelnökségtől, várjuk a válaszukat.
Ugyanezen a címen egyébként van már a Miniszterelnökségnek egy 630 millió forintos szerződése az I.M.G. Inter Media Group Kft.-vel. | Újabb jelentős médiakampányt tervez az őszre a kormány | Nem lesz nyílt verseny a megbízásért. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/10/04/ujabb-jelentos-mediakampanyt-tervez-az-oszre-a-kormany/ | 2012-10-04 12:30:00 | true | null | null | 24.hu |
Befejeződött a bizonyítási eljárás, és az ügyészi vádbeszéddel megkezdődtek a perbeszédek a Kulcsár-ügyben pénteken a Fővárosi Bíróságon (FB).A fél évtizede, 2003 nyarán kirobbant brókerbotrány ügyében három éve emelt vádat többmilliárdos sikkasztás és más bűncselekmények miatt a Fővárosi Főügyészség Kulcsár Attila és 21 társa ellen.A vádlottak között van Rejtő E. Tibor, a K&H Bank volt vezérigazgatója, Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettese, Bitvai Miklós, az Állami Autópályakezelő Rt. volt vezérigazgatója és Forró Tamás újságíró. A büntetőper két éve kezdődött el.A jövő héten várhatóan mindennap tárgyal az FB, és befejeződhetnek a védőbeszédek. Varga Zoltán tanácsvezető bíró ugyanakkor a pénteki tárgyaláson megjegyezte, hogy még sor kerülhet a bizonyítási eljárás újbóli megnyitására is.Az ügyben Kulcsár Attila korábban magát és társait is terhelő vallomásokat tett, amelyek szerint akkor, amikor a K&H Equities brókercégnél dolgozott, egyik vádlott-társa bírta rá arra, hogy az ügyfelek pénzét tudtuk és beleegyezésük nélkül felhasználják. Az eljárás során Kulcsár vádlott-társai javarészt tagadták bűnösségüket. | Kulcsár-ügy: öt év után megkezdődtek a perbeszédek | Befejeződött a bizonyítási eljárás, és az ügyészi vádbeszéddel megkezdődtek a perbeszédek a Kulcsár-ügyben pénteken a Fővárosi Bíróságon (FB). | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/07/04/kulcsar_ugy_ot_ev_utan/ | 2008-07-04 12:33:00 | true | null | null | 24.hu |
A kormányzati negyed előkészítésére 8,227 milliárd forint szerepelt az idei költségvetésben támogatásként, a Pénzügyminisztérium fejezetben. Ebből februárban személyi és dologi költségként 1,2 milliárd, a 4,65 milliárdos beruházási költségből pedig 2,57 milliárd került átcsoportosításra.
A közel 3,8 milliárd viszont nem ilyen bontásban érkezett meg a vagyonnal kapcsolatos fejezetbe. Ott személyi kiadásokra 102 millió, dologi kiadásokra 1,65 milliárd, míg beruházásokra 2,03 milliárd forint fordítható.
A cégbíróság februárban tette közzé a Cégközlönyben a Kormányzati Negyed Projekt (KoNeP) Kft. cégbejegyzését, a társaság megalapítását még 2007. december 21-én az ÁPV Zrt. kérte, amelynek helyébe januártól az MNV Zrt. lépett.
A 3 millió forint jegyzett tőkéjű társaság tulajdonosa kizárólag az új vagyonkezelő lett, amely májusban 90 millió forinttal megemelte a jegyzett tőkéjét. A KoNeP ügyvezetője Görözdi György lett, aki a múlt év végi megszűnéséig a kormányzati negyed projekt irodát vezette. A szóvivő elmondta, hogy Görözdi György megbízási szerződése június 30-án lejár, és megválik ügyvezetői posztjától. Utódját a Nemzeti vagyongazdálkodási Tanács jelöli ki.
Száraz Gábor, az MNV szóvivője a június végi elszámolással kapcsolatban az MTI-nek annyit mondott, hogy a vagyonkezelő az elszámolást a napokban készíti el, és azt továbbítja a Pénzügyminisztériumnak, aki a kormány felé köteles elszámolni a projektre eddig felhasznált összeggel. Annyi már látszik, hogy a 3,8 milliárd forintos keretösszegnek csak egy része került felhasználásra.
A szóvivő 211 millió forintot nevesített, amely fordításra, ingatlan értékbecslésre, környezetvédelmi-, valamint mérnöki tanácsadásra, műszaki ellenőrzésre, sokszorosításra, szerzői jogdíjakra, bontási munkákra, szakértői díjakra, tanácsadói díjakra, tervdokumentáció elkészítésére, továbbá ügyvédi munkadíjakra került kifizetésre. | Maradt pénz a Kormányzati Negyedből | A Kormányzati Negyed projektre fordított összeggel a napokban számol el a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt., egyelőre annyi látszik, hogy lesz maradéka a 3,8 milliárd forintnak, mondta Száraz Gábor szóvivő. Egyúttal közölte, hogy a Kormányzati Negyed Projekt Kft. ügyvezetői posztjától június utolsó napjával megválik Görözdi György ügyvezető. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/06/29/maradt_penz_kormanyzati_negyedbol/ | 2008-06-29 12:39:00 | true | null | null | 24.hu |
Saád Tamás és csapata végezte 2007-ben a 4-es metró projektjének átvilágítását (Fotó: Horváth Péter Gyula)
Az elúszásnak ezért nyilvánvalóan két oka lehetett, részint a korrupció, részint pedig a hülyeség, a szervezetlenség – mondta a lapunknak adott interjúban a 4-es metró beruházásának átvilágítását végző AAM Consulting Zrt. üzletágvezetője, Saád Tamás.
– A Hagyó Miklós és társai ügyében folyó büntetőügy vádiratában az szerepel, hogy az AAM Zrt.-vel megkötött szerződés is szükségtelen volt, legalábbis a BKV számára. Mit szólnak ehhez?
– Nem csupán ez szerepel a vádiratban, az is, hogy cégünknek nyolcnapi tanácsadásra ötvenmillió forintot fizetett ki a BKV. Ez nettó tévedés. Valótlan a vádiratnak egyébként az az állítása is, hogy a szerződésünket Balogh Zsolt megbízott vezérigazgató 2008-ban felmondta. A valóság ezzel szemben az, hogy a szerződést mi mondtuk fel, mert cégünk hírnevének ártott, hogy belekevertek minket egy kabátlopási ügybe.
– A BKV-ügyet, amelyben a vádirat szerint másfél milliárd forint közpénzt „loptak el”, kabátlopási ügynek nevezni nem igazán lehet.
– Valóban nem, de olyan cégeket belekeverni sem etikus, amelyeknek a jó hírnevét sértik a valótlan állítások. Az AAM Zrt. Magyarország piacvezető cége a projektvezetési tanácsadásban, 2008-ban az árbevétele csaknem ötmilliárd forint volt, melynek fele külföldről származott, tehát egyáltalán nem szorult rá a BKV megrendelésére, főként nem egy szükségtelenre. Az igazság az, hogy a BKV számára nyújtott tanácsadás már 2007 januárjában feltárta a 4-es metró projektjének hibáit, problémáit, magyarázatot adott arra, hogy mára a beruházás miért úszott el, miért emésztett fel a szükségesnél akár százmilliárddal vagy még ennél is több pénzt, s nem utolsósorban megoldást is talált a beruházás működésének rendbetételére.
– Azt állítja tehát, hogy önöket belekeverték egy kabátlopási ügybe. Hogy tudnak ez ellen védekezni?
– Mi nem szeretnénk a büntetőügy, illetve a vádirat kapcsán véleményt nyilvánítani, mivel minket valójában nem vádolnak az égvilágon semmivel, ám az AAM Zrt. által végzett tanácsadás kapcsán leírtak nem felelnek meg a valóságnak. A BKV nagy tanácsadói szerződését nyílt közbeszerzési pályázaton nyertük el olcsóbb árajánlatot téve egy nemzetközi cégnél. Ennek révén keretmegállapodást kötöttünk a 4-es metró projektjének az átvilágítására és a beruházás menedzselésére, amelyen összesen tizenhét emberünk dolgozott több mint egy évig, s nem nyolc napig. A BKV pedig a teljesítés arányában fizetett 130 millió forintot a cégünknek. Tanácsadóink a 4-es metró beruházását átvilágítva már 2007 januárjában megállapították mindazt, amit 2010-ben
az Állami Számvevőszék vizsgálata és a Bagdy-bizottság jelentése is feltárt.
– A Fővárosi Közgyűlés szerdán döntött arról, hogy egy vizsgálóbizottság tárja fel a 4-es metró beruházásának gyanús szerződéseit. Önök tudják segíteni ezt a munkát?
– A vizsgálóbizottság számára a mi anyagaink rendelkezésre állnak, hisz mindaz, amit a beruházás kapcsán feltártunk, s ennek kapcsán javaslatokat tettünk, megtalálhatók a BKV irattárában is.
– A korrupciógyanús szerződésekre is rávilágítottak?
– Arra világítottunk rá, hogy a 4-es metró beruházását a kivitelezői szerződések alapján menedzselik, és nem egységes projektként, ami kapitális hiba. Feltártuk azt is, hogy a döntések felelőssége „elporlad”, s a metróigazgatóság és a főváros között az informális mechanizmusok túl erősek. Feltártuk azokat a képtelenségeket is, hogy az egyik kivitelezőnek, aki az alagutat fúrja ugyanaz a tulajdonosa, mint egy másiké, aki viszont az állomást építi. Vagyis szinte a csúszásban érdekelt, mert a kötbér pajzsonként naponta 30-40 millió forint. Már akár egy húsznapos csúszás miatt is milliárd forintos kötbért kell fizetni, amit aztán a kivitelező persze megpróbál bevasalni a beruházó fővároson.
– Ez utóbbi, vagyis az informális csatornák „erőssége”, igen finom megfogalmazása a korrupciónak. Határozottabban nem jelentették ezt ki?
– A beruházás összehangolatlansága, vagy épp a szabálytalanul kiírt közbeszerzési eljárások révén felmerülő többletköltségek önmagukban is több tízmilliárddal drágították meg a 4-es metró építését. Amikor az átvilágításra felkértek bennünket, elkértük a beruházás ütemtervét, ami egy A4-es papír volt. Ez nonszensz. Összehasonlításként, a West End építésének ütemterve egy futballpályát befedett volna. A beruházásnak stratégiai irányító szerve sem volt, s a projektnek pedig nem volt érdemi felügyelete.
– Mégis, miért úszott el a beruházás ennyire, miért szálltak el irgalmatlanul a költségek?
– Azt hiszem, valakiknek ahhoz fűződött érdeke, hogy a folyamatok ne legyenek átláthatók, transzparensek. A kivitelezők is inkább a városházára jártak ügyeiket intézni, mint a metróigazgatóságra. Az elúszásnak ezért nyilvánvalóan két oka lehetett, részint a korrupció, részint pedig a hülyeség, a szervezetlenség. De hogyha a potenciális kivitelezők ne adj isten kartelleznek is, ami a munkálatokat valamelyest túl is árazza, önmagában ettől még pénzügyileg ennyire nem csúszhat szét, nem szállhat el egy ilyen méretű, sokszereplős beruházás. Ehhez végtelen ostobaság és káosz is szükségeltetett. | Korrupció, anarchia és hülyeség | A 4-es metró átvilágítását végző tanácsadó cég üzletágvezetője szerint már 2007 januárjában feltárták a beruházás anomáliáit | null | 1 | https://www.magyarhirlap.hu/belfold/korrupcio-anarchia-es-hulyeseg | 2012-10-05 12:42:00 | true | null | null | Magyar Hírlap |
Az ügy előzménye, hogy februárban hivatali visszaélés és közokirat-hamisítás miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen egy kisteleki ügyben a Jobbik megyei elnöke. Tóth Péter szerint meghamisították a tavaly december 9-i képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét Kisteleken. Nagy Sándor, a város polgármestere a delmagyar.hu-nak azt mondta: alaki, nem pedig tartalmi hibát vétettek a jegyzőkönyvvel összefüggésben. | Vádemelés a kisteleki polgármester ellen | Hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás miatt emelt vádat a Szegedi Városi Ügyészség Nagy Sándor kisteleki polgármester és több önkormányzati vezető ellen. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/10/05/vademeles-a-kisteleki-polgarmester-ellen/ | 2012-10-05 13:09:00 | true | null | null | 24.hu |
„Egy dolgozótól hallottam a minap, hogy a rabszolgatörvényhez megérkeztek a rabszolgák” – mondja László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség (Vasas) alelnöke.
Ázsiai vendégmunkások évek óta dolgoznak Magyarországon, ám azóta, hogy a munkaerőpiaci kereslet megnövekedésével párhuzamosan a kormányzat „akkumulátorgyártó nagyhatalommá” kívánja tenni az országot, egyre több távol-keleti munkavállalót igényel és szív fel az itthoni gazdaság. A gödi Samsung SDI 2019-es környezeti jelentése szerint a gyár munkavállalóinak 3,2 százaléka dél-koreai volt (115 fő); ez a szám mára emelkedett az üzem dinamikus növekedése miatt, és nemcsak dél-koreaiakkal, hanem például indonéziaiakkal is. A Debrecenben épülő BMW-gyár területén konténervárosokban szállásolják el azt a Törökországból, Pakisztánból és egyéb keleti országokból érkező több ezer vendégmunkást, akik az autógyári építkezésen dolgoznak. Az pedig egy Fülöp-szigeteki televízió riportjából derült ki nemrég, hogy Magyarország 10 ezer filippínót toboroz az év végéig gyári vagy mezőgazdasági munkásnak nettó 520 eurós (195 ezer forintos) fizetésért. Az rtl.hu júniusi cikke szerint egy indiai állami migrációs központban Magyarországra toboroznak teherautó-sofőröket nagyjából 400–600 ezer forintos fizetésért: a kiválasztottaknak vízumot és repülőjegyet is biztosítanak, és 250 ezer forintos ösztöndíjat is kapnak.
A távol-keleti vendégmunkások jelenléte hivatalos számokkal is szemléltethető: a G7 arra jutott a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, hogy 81 ezer külföldi dolgozik az országban, 14 százalékkal több, mint egy éve. Az elmúlt időszakban a Fülöp-szigetekről, Mongóliából és Indiából érkezett vendégmunkások száma nőtt a legnagyobb mértékben. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb, 2021-re vonatkozó adatai szerint két éve az Európán kívüli országokból származó dolgozóknak 20 ezret meghaladó munkavállalási engedélyt adtak ki, ami több mint duplája a 2020-as adatnak. Már két éve is több ezer kínai, vietnami, thaiföldi, mongol, dél-koreai és török munkavállaló dolgozott Magyarországon.
Nem maradhatnak
Orbán Viktor márciusban arról beszélt, hogy a következő egy-két évben 500 ezer új munkavállalóra lesz szükség, s az állományt „belső tartalékokból” töltenék fel. Csak hát Magyarországon nincs ekkora tartalék: egyes számítások szerint 300 ezer külföldi munkavállalóra is szüksége lehet a magyar gazdaságnak. Június közepén elfogadták a vendégmunkások foglalkoztatásáról szóló törvényt, amely a kormányfő szavai szerint „Európa legszigorúbb szabálya”. Ennek értelmében csak annyi vendégmunkás jöhet be, amennyi betöltetlen munkahely van; aki behozza a vendégmunkást, vállalja érte a felelősséget; a cégeknek nyilatkozniuk kell arról, hogy először magyar munkaerőt kerestek, de nem találtak. Orbán ennek kapcsán arról is beszélt, hogy 80–90 ezer betöltetlen állás van Magyarországon, „és nem szeretnénk úgy járni, mint a nyugatiak, hogy a migráció mellett azzal érvelnek, hogy munkaerőhiány van”.
A törvény szerint, amíg a vendégmunkás itt dolgozik, az ő munkaviszonya is a munka törvénykönyve hatálya alá esik, azaz nem tesznek különbséget származás alapján a munkavállalók között – tájékoztatott Wellmann Barna Bence munkajogász. Ám a vendégmunkás csak addig jogosult Magyarországon tartózkodni, amíg azt a maximum három évre szóló tartózkodási engedélye lehetővé teszi, vagy amíg e jogot meg nem vonják tőle. „A tartózkodási engedély érvényességi ideje igazodik a munkavállalási engedély érvényességi idejéhez. Ha viszont már valamiért nem rendelkezik érvényes tartózkodási engedéllyel a harmadik országbeli állampolgár, úgy köteles elhagyni az országot, sőt az egész Európai Uniót, ellenkező esetben ez hatósági kényszerítő eszközök útján is elérhető” – magyarázta lapunknak a jogszabályt a jogász. | Nem veheted el! Távol-keleti vendégmunkások Magyarországon | Több százezer távol-keleti vendégmunkás behozatalában érdekelt a kormány az erőltetett iparosítás miatt. A toborzás javában zajlik, a munkaerő-kölcsönzést vagy -közvetítést jórészt kormánybarát cégek szervezik. Mindeközben a kormány változatlanul „migránsgettókkal” riogatja a közvéleményt. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/nem-veheted-el-260717# | 2023-08-02 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Hiába jelentette ki Szentkirályi Alexandra jó egy évvel ezelőtt, hogy az ukrajnai menekültek megsegítése „Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciója”, a kormány most szigorított a menekültek lakhatási támogatásán. Most már csak azok jogosultak rá, akiknek a családjában van gyerek, terhes nő vagy 65 év feletti személy – vette észre Hadházy Ákos.
Nemcsak a jogosultak körét szűkítette a kormány, hanem sebtében az összeget is csökkentette. Budapesten például 80 ezer forint, de a „falusi CSOK-ra“ jogosult kistelepüléseken 120 ezer forint ez a pénz, ami – miként Hadházy megjegyzi – „pont a fordítottja annak, mint ami a lakásárak miatt logikus lenne.”
A Magyar Közlönyben megjelent rendeletmódosítás azt is rögzíti, hogy csökkentik az önkormányzatok menekültek után igénybe vehető támogatását is.
„A Magyarországra érkezett menekültek ellátását az első naptól kezdve civilek, egyházi személyek, lelkes önkéntesek oldották meg, az állam csak késve és inkább csak mutatóba szállt be. Most pedig még azt a keveset is megvonják tőlük, amit eddig adott a költségvetés. Más lehetőség nem nagyon marad tehát számukra, mint tovább állni. Amúgy sem jó Magyarországon ukrán az lenni, a kormánypropaganda megtette a hatását, erre fogékony honfitársaink részéről sok inzultus éri a menekülteket” – kommentálta a rendeletet Hadházy Ákos. | Tízezer forintokat spórol az ukrán menekültek támogatásán a kormány | Miközben a magyar kormány előszeretettel hangoztatja, mennyi ukrán menekültet fogadunk be és tartunk el, az önkormányzatok támogatását is megvágja. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/tizezer-forintokat-sporol-az-ukran-menekultek-tamogatasan-a-kormany-260744 | 2023-08-02 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
316 316 560 forintot nyert EU-s támogatásokból Szálka önkormányzata, hivatalosan infrastrukturális fejlesztésekre, valamint vízrendezésre. A támogatási összegből majdnem 300 milliót meg is kaptak, azonban az Integritás Hatóság szerint a pénzt nem arra költötték el, amire nyerték: szerintük az elkészült „beruházások nem a közösségi érdekeket, hanem a magánérdekeket szolgálják”.
A fejlesztési pénzt három projektre kapta meg az önkormányzat, ezek közül az elsőt a Szálkai Strand infrastrukturális fejlesztésére. Az önkormányzat erre 110 millió forintot kapott, azonban a Hatóság szerint ez a pénzt arra költötték, hogy növeljék a strand üzemeltetőjének bevételét.
A másik két projekt összefüggött: kaptak 89 milliót a település vízrendezésére, valamint belterületi vízrendezésre még 97 milliót. Azonban vízelvezetés helyett valójában elő-közművesítés történt, majd egy betonutat húztak – ami az út közelében lévő ingatlanok értékét a többszörösükre növelte. „Ebből az értéknövekedésből egy jól körülhatárolható érdekcsoport profitál” – írta az Integritás Hatóság, a csoport tagjait azonban nem nevezték meg.
Azt viszont a jelentésben külön kiemelték, hogy mindhárom projektben egy olyan cég vezette a tervezési munkákat (A.G. Projekt Bt.), aminek ügyvezetője Szálka alpolgármestere volt. A fennálló összeférhetetlenséget pedig valahogy elfelejtették jelezni.
A Hatóság pedig lépett: a település újabb, vízrendezésre kiírt közbeszerzését ötven napra felfüggesztették, valamint feljelentést tettek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználásának gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen.
A NAV-ot arra szólították fel, hogy
mindhárom projekt esetében folytassanak szabálytalansági eljárást az összeférhetetlenség kérdésében,
vizsgálják meg, hogy az újabb vízrendezés egyáltalán szükséges-e,
vizsgálják meg, hogy a strand fejlesztése és a vízrendezés esetében van-e lehetőség arra, hogy a település elálljon a Támogatási Szerződéstől (vagyis hogy ne kapjon több uniós pénzt ezekre a célokra).
A feljelentést az IH elküldte az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) is.
Az Integritás Hatóságról bővebben legutóbb itt írtunk: | Az alpolgármester cége tervezte az uniós százmilliókból támogatott projekteket | 300 millió forintnyi EU-s támogatás érkezett Szálkára, ezeket pedig sikerült az Integritás Hatóság szerint úgy elkölteni, hogy egy „jól behatárolható kör” profitált belőle. | null | 1 | https://m.hvg.hu/gazdasag/20230727_szalka_korrupciogyanu_integritas_hatosag_nav | 2023-07-27 09:20:00 | true | null | null | HVG |
Brüsszelnek és a tagországoknak rugalmasabban kellene fellépniük az EU bajkeverőivel szemben, írja a Politicón megjelent véleménycikkében az ismert elemző.
A felhőmentes éjszakai égbolt alatt gyorsan kiderül: mindenkiben ott rejlik egy hobbicsillagász. Csak nem mindenki vásárol hozzá megfelelő eszközt. A Celestron újdonsága részben lejjebb viszi, részben megemeli a belépési küszöböt.
Orbán Viktor segíti az európai gazdáknak, dicsérik Biden formálódó közel-keleti doktrínáját, a Human Rights Watch volt igazgatója helyesli, hogy az amerikai kormányzat szankciókkal sújtott több erőszakos izraeli telepest. Válogatás világlapok írásaiból. | Mészáros Lőrinc nagyban készül az országos energiahálózat fejlesztésére | Az Opus-csoport új cége, az Opus E-line elektromos, híradástechnikai célú közműveket építene. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230727_hvg_opus_eline_elektromos_halozat_megujulo_energia_meszaros_lorinc | 2023-07-27 14:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Intenzív térfoglalásba kezdett Mészáros Lőrinc a horvát piacon. Ez nem is lenne baj, ha csak a saját pénzéből, s nem közpénzből "fektetne ki".
Mi a csepeli fideszes belháború oka, hogy mert bajszot akasztani Németh Szilárddal, miért nem fordult a baloldal felé, miután távozni kényszerült a pártból? – ezekről beszélgettünk Borbély Lénárd újrainduló exfideszes csepeli polgármesterrel.
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Parti Nagy Lajosnak most ebből a készletből kellett ihletet merítenie: NERekmegőrző, kegyelmesasszony, végjáték, ellenterv, spórolj. | Sokat kivesz az adófizetők zsebéből Mészáros Lőrinc horvátországi bevásárlási rohama | Intenzív térfoglalásba kezdett Mészáros Lőrinc a horvát piacon. Ez nem is lenne baj, ha csak a saját pénzéből, s nem közpénzből "fektetne ki". | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230803_hvg__meszaros_terjeszkedik__alma_es_stadion__krizisalap__palyadij | 2023-08-03 13:10:00 | true | null | null | HVG360 |
A kritikusok és filmrajongók favoritja, Aki Kaurismäki a Hulló levelekben egy másik Finnországot mutat meg – nem alulnézetből, inkább nagyon közelről. | Tovább bővült Rogán Antal első feleségének töki lovasbirodalma | A létesítmény legnagyobb lóugrató-arénája ahhoz hasonló, amilyet a 2016-os nyári olimpia versenyein is használtak. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230728_hvg_sa_lovarda_tokon_fogott_lovak | 2023-07-28 12:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Tavaly januártól idén június közepéig 51 hivatalos látogatást tett külföldön Orbán Viktor kormányfő, ezek közül 18 alkalommal vette igénybe a Magyar Honvédség által vásárolt Airbus A319-es különgépet – tudta meg az rtl.hu. A Külgazdasági és Külügyminisztérium adatközlése szerint az utazások mindent beleértve (szállást, napidíjakat, útiköltséget) mintegy 502 millió forintba kerültek.
A tárca a költségek részleteiről már nem volt hajlandó nyilatkozni, így nem derült ki, hogy a miniszterelnök az egyes utazásai alatt milyen áron szállt meg, vagy hogy milyen összegben vett fel ezekért napidíjat. A portál ezekkel a kérdésekkel megkereste a kormányfőt is a sajtósán keresztül, ám ezekre nem érkezett válasz.
Egyelőre tehát mindössze annyi tudható, hogy Orbán Viktor utazásaira másfél év alatt 502 millió forintot költöttek, amiből 395 millió ment el szállásra, 14 millió a napidíjakra és 93 milliót fordítottak útiköltségekre.
Az elköltött összeg részletezése azért volna lényeges, mert több esetben is felmerült, hogy Orbánék utazásaik során nem tartózkodnak a luxuskategóriás szállásoktól és körülményektől, ezt támasztják alá azok az információk is, amiket a kormányfői stáb tavaly júliusi bécsi látogatásáról tudni lehet.
Mindezek fényében még alacsonynak is tűnik a külügyi tárca által megadott keret, ugyanakkor ezt magyarázhatja az is, hogy nem tudni, hogy milyen áron számolják el az Airbus A319-es különgép használatát. A portál az adatok alapján valószínűsíti, hogy ez a költség nem az utakat szervező külügyminisztériumnál keletkezik.
Azt is érdemes mindehhez hozzátenni, hogy az ömlesztett költségvetésnek lehet egy másik oka is, miszerint ezzel próbálja leplezni a tárca Orbán Viktor márciusi, pisai kitérőjét, amikor is egy kairói látogatását befejezve a kormányfő nem Budapestre tért vissza a honvédségi gépen, hanem Olaszországba utazott vakációra. Bár a Kormányzati Tájékoztatási Központ akkor technikai landolásról beszélt, ugyanakkor a témában megszólaló szakértő szerint a pisai kitérő nem felelt meg a technikai leszállás kritériumainak. | Másfél év alatt 500 millió forintot utazott el Orbán Viktor | Az összeg a Külgazdasági és Külügyminisztérium adataiból derült ki, ám a tárca a költségek részletezésére már nem volt hajlandó, így azt már nem tudjuk meg, hogy az egyes utakon milyen áron szállt meg a miniszterelnök delegációja, valamint hogy mekkora napidíjat utaltak ki a résztvevőknek. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20230731_Orban_utazasok_Kulugyminiszterium_koltsegvetes_500millio | 2023-07-31 07:47:00 | true | null | null | HVG |
Gőzerővel zajlik az egykori József főhercegi palota újjáépítése a Budai Várban, azonban a gigantikus beruházás pontos költségeit nem tették közzé. Kiderült, hogy a projektet menedzselő Várkapitányság a palota árát nemzetbiztonsági okokból titkolja az adófizetők elől. Közérdekű adatigényléssel eddig azt sikerült kideríteni, hogy nettó 7,3 milliárd forintba került csak az épület betonvázának felhúzása. A Várkapitányság 2022-re vonatkozó beszámolójában 24 milliárd forint szerepel a József főhercegi palota, a palotakert és az istálló újjáépítésénél. Az építkezéssel a kormányközeli Magyar Építő Zrt.-t bízták meg.
Gőzerővel folyik a Budai Várban az egykori József főhercegi palota újjáépítése. A gigantikus épület áprilisban lett szerkezetkész, azaz már felhúzták az épület vázát. A Szent György térre néző palota mellett a hozzátartozó istálló és a neoreneszánsz kert is újraépül. A betonmonstrum jelenleg a legrondább arcát mutatja kívülről, a későbbi ütemekben kapja majd meg az ablakait, és a homlokzatot is kidíszítik a jövőben. A múlt dicső visszaállítása során azonban egy dologról elfelejtkeztek, mégpedig beszámolni a költségekről.
A Budai Vár a Nemzeti Hauszmann Program keretében újul meg, aminek egyik célja, hogy visszaállítsák a II. világháborúban elpusztult középületek egy részét. A József főhercegi palotát, mondhatni, a semmiből építik újra, a telkén korábban egy középkori rommezőt lehetett megtekinteni. A II. világháborúban ugyanis megsérült az épület, amit nem állítottak helyre, hanem a hatvanas években lebontották és eltakarították.
A főhercegi palota a Vár impozáns részen áll. Szembeszomszédja a Sándor-palota és a Karmelita kolostor, előbbibe Novák Katalin köztársasági elnök, utóbbiba Orbán Viktor miniszerelnök költözött a hivatalával. A Szent György tér szintén nem épp a legszebb arcát mutatja: a tér felé az újjáépülő Honvéd Főparancsnokság hátulja magasodik torzóként, a füves részt pedig ásatásra hivatkozva körbezárták.
A látogatókat a Magyar Építő Zrt. molinói, kékre festett kordonok és kék konténerek fogadják. Egy „apróságot” nem találunk meg sehol: hogy mennyi közpénzbe került a palota felhúzása. A kivitelezés ára ugyanis sem a közbeszerzési értesítőben, sem a beruházásért felelős, közpénzből kormányszócsőként működő Várkapitányság oldalán nem található meg.
A helyszínen lévő táblákon is csak az újjáépítés két ütemét tüntetik fel. Az első ütem időtartama 2021. július – 2022. december, a második ütemé 2022. március – 2023. április. Tehát a 2021-ben kezdődött látványberuházás első ütemét sem a koronavírus-járvány, sem az orosz-ukrán háború által kiváltott gazdasági nehézségek nem ingatták meg, határidőre elkészültek vele.
Korábban egy közérdekű adatigénylést nyújtottunk be a Várkapitánysághoz, mert a következőkre voltunk kíváncsiak:
1. mennyiért végzi el a József főhercegi palota kivitelezését a nyertes cég,
2. szerettük volna látni a kivitelezővel kötött szerződést,
3. merre található online a közbeszerzés eredménye.
A Várkapitányság azonban azt közölte, hogy versenyeztetési eljárást folytatott le, mely nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá.
A rendelkezésünkre bocsájtott adatok a következők:
Kivitelezés I. ütem – bontás és alapozás: nettó 3 976 459 552 Ft
Kivitelezés II. ütem – szerkezetépítés: nettó: 3 296 113 575 Ft
Összesen tehát közel 7,3 milliárd forintba került, hogy felhúzzák a palota falait.
A palota kivitelezésének költsége azonban több mint háromszor ennyibe kerülhet.
A Várkapitányság 2022-re vonatkozó beszámolójában 24 milliárd forint szerepel a József főhercegi palota, a palotakert és az istálló újjáépítésénél.
Az újjáépítés előkészítésére 1,7 milliárd forint, újjáépítés címszó alatt pedig 22,3 milliárd forint. A megvalósítás dátuma 2025 vége.
Most benyújtottunk még egy adatigénylést, hogy kiderítsük, mennyiért fejezi be a cég az épület kivitelezését.
A palota kapcsán még egy bruttó 50 milliárdos összeg is szerepelt a sajtóban. A Telex 2021-ben írta meg az állami Beruházási Ügynökség éves beszámolója alapján, hogy a József főhercegi palotára, a neoreneszánsz kertre és az istállóra 56 milliárd forintot irányzott elő a kormány. A Várkapitányságnál arra is rákérdeztünk, hogy ezt a teljes összeget tervezik-e rákölteni a palotára.
Az ár nemzetbiztonsági szempont miatt nincs kint
Azt is megtudtuk, hogy nemzetbiztonsági okokból nem írtak ki közbeszerzést. Valószínűleg az Alkotmánybíróság miatt kellett a közbeszerzési törvényt mellőzni. Az áprilisi bokrétaünnepségen ugyanis részt vett Dr. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke. Nem véletlenül, mert bár sokáig titkolták, végül kiderült, hogy az újjászülető József főhercegi palotába költözik majd a tervek szerint az Alkotmánybíróság – értesült a Mandiner.
„Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága határozatával mentesítette a Várkapitányságot az Egykori József főhercegi palota újjáépítése tárgyú beruházás vonatkozásában a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: „Kbt.”) hatálya alól a Kbt. 9. § (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontjára és a 492/2015. (XII. 30.) Korm. rendeletre tekintettel. A mentesítés kiterjedt a teljes beruházással kapcsolatos kivitelezői feladatok ellátására is. (…) A Kbt. 9.§ (11) bekezdése és az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának határozata alapján a beszerzés eredményeként megszületett szerződés megismerését az ajánlatkérő korlátozhatja, ezért a szerződést nem áll módunkban megküldeni az Ön részére” – írta korábban lapunknak a Várkapitányság.
Az Átlátszó által megkérdezett közbeszerzési szakértő szerint a mentesítés egy egyre ritkábban alkalmazott eljárás. Régebben előszeretettel éltek vele. 2015 óta a Várkapitányság válaszában is hivatkozott jogszabály alapján történik a mentesítés a Parlament nemzetbiztonsági bizottsága által. Felmerül, hogy a beszerzés során hogyan biztosították azt, hogy a kiválasztott cégek nem élnek vissza a nemzetbiztonsági információkkal. Kérdés, hogy van-e erre valamilyen tanúsítványuk, vagy egyszerűen csak „bíznak” bennük.
A Magyar Építők című, kormányközeli lapban (ami Szíjj Lászlóé) azt írják, hogy a betonvázat felhúzó Magyar Építő Zrt. 2025 végére készülhet el a palotával. Tehát a kivitelezés további szakaszát is ők végzik majd. „Az építkezés során eddig több mint 2.200 köbméter habbeton (műemlékek védelmére), közel 8.000 köbméter szerkezetibeton és 1.200 tonna betonacél került beépítésre” – mondta Oravecz László, a Magyar Építő Zrt. Műszaki vezérigazgató-helyettese.
A Magyar Építő Zrt. a Fidesz-kormány egyik nagy kedvence, ha építésekről van szó. A cég résztulajdonosa Paár Attila milliárdos, aki egyike az 50 leggazdagabb magyarnak a Forbes listája szerint. A G7 nemrég talált rá bizonyítékot, hogy a vállalat lényegében teljes egészében állami megbízásokból él. A társaság beszámolójában szerényen megbújik egy táblázat, amely szerint 2021-ben száz, 2022-ben pedig közel 95 százalék volt a forgalmukban a közbeszerzések aránya. A cég 2022-ben 50 milliárdos nettó árbevétel mellett 7,7 milliárd forint nyereséget könyvelhetett el.
A Várkapitányság Nonprofit Zrt. a Budai Várnegyed területén zajló állami beruházásokat koordináló cég, amit a Miniszterelnökség 2018 végén hívott életre. Az élére a kormány egyik megbízható kádere, Fodor Gergely került, aki korábban a Terrorelhárítási Központ (TEK) egyik osztályvezetője volt. A Várkapitányság tiszteletet parancsoló neve mögött két problémás működésű állami cég egyesítése áll. A közpénzzel kitömött Várkapitányság sem a sajtó kérdéseivel, sem a lakosság panaszaival nem foglalkozik érdemben.
18 milliárdos mélygarázs miatt kivájták a Várhegyet
A főhercegi palota előtt egy hatalmas munkagödör éktelenkedik, ugyanis egy modern épülethez mélygarázs is dukál. Ez az a 18 milliárdos beruházás, ami miatt a lakosság tiltakozott, ugyanis félszáz fát ítéltek kivágásra. Ezzel a projekttel szintén a Magyar Építő Zrt. járt jól, a munka befejezésének a dátuma 2025. február, a generálkivitelezés árát szintén nem tüntetik fel sem táblán, sem a közbeszerzési értesítőben.
Címlapkép: A József főhercegi palota a Budai Várban (fotó: Átlátszó) | „Nemzetbiztonsági okokból” nem írták ki, mennyiből épül a József főhercegi palota a Várban | Gőzerővel zajlik az egykori József főhercegi palota újjáépítése a Budai Várban, azonban a gigantikus beruházás pontos költségeit nem tették közzé. Kiderült, hogy a projektet menedzselő Várkapitányság a palota árát nemzetbiztonsági okokból titkolja az adófizetők elől. Közérdekű adatigényléssel eddig azt sikerült kideríteni, hogy nettó 7,3 milliárd forintba került csak az épület betonvázának felhúzása. A Várkapitányság 2022-re vonatkozó beszámolójában 24 milliárd forint szerepel a József főhercegi palota, a palotakert és az istálló újjáépítésénél. Az építkezéssel a kormányközeli Magyar Építő Zrt.-t bízták meg. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/07/17/nemzetbiztonsagi-okokbol-nem-irtak-ki-mennyibol-epul-a-jozsef-fohercegi-palota-a-varban/ | 2023-07-17 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A teljesítés fő helyszíne a Budapest, Széchenyi rakpart 19. szám alatti épület, vagyis a Képviselői Irodaház. Szerettük volna megtudni, miért van szükség a 42 millió forintos fejlesztésre, és azt is, hogy hova szerelik fel a nagy felbontású képeket készítő kültéri cső- és dómkamerákat. Kérdéseinkre azonban egyelőre nem kaptunk választ.
Megfigyelő és biztonsági rendszerekre, valamint eszközökre írt ki közbeszerzést az Országgyűlés Hivatala. A tendernek most lett meg az eredménye: 42,3 millió forintért összesen 116 darab kamerára és különböző tartozékokra, valamint 47 darab aktív hálózati eszközre kötöttek szerződést.
A kiírás két részből állt, az elsőre hat, a másodikra tíz ajánlat érkezett. Előbbit a D.S.C. Hungária Biztonságtechnikai Kft., míg utóbbit a 99999 Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. nyerte.
Ami pedig a technikai részleteket illeti, vesznek többek között:
két darab 36x optikai zoom funkcióval rendelkező 4 Mpx felbontású IP PTZ dómkamerát infra megvilágítással,
15 darab kültéri 4 Mpx felbontású IP csőkamerát szintén infra megvilágítással,
52 darab kültéri 4 Mpx felbontású IP dómkamerát infra megvilágítással,
1 darab kültéri 32x optikai zoom funkcióval rendelkező 2 Mpx felbontású analóg PTZ dómkamerát infra megvilágítással,
és 4 darab kültéri multiszenzoros 3×5 Mpx felbontású IP kamerát.
Emellett konzolokat, tápegységeket, adaptereket és búrákat is beszereznek. A teljesítés fő helyszínének a Budapest, Széchenyi rakpart 19. szám alatti címet jelölték meg, vagyis a Képviselői Irodaházat.
Fotó: Google Maps
Az Országgyűlés Hivatala már tavaly is vett kamerákat. Akkor „behatolásvédelmi rendszer rekonstrukciójára” írtak ki anyag- és eszközbeszerzést. A 2022-es dokumentumok szerint többek között 22 darab biztonságtechnikai kamera felszerelését tervezték.
Nem nyilvános a kamerák száma
Akkor közadatigénylést nyújtottunk be az Országgyűlés Hivatalához, hogy megtudjuk, 2010 óta hány kamerát szereztek be, milyen összegben, és erre kivel kötöttek szerződést. Emellett arra is rákérdeztünk, hogy az aktuális tender 22 kamerája a már meglévőket pótolja, vagy bővítést jelent. Amennyiben pedig utóbbit, miért van rá szükség.
A Hivatal akkor azt válaszolta, hogy az „Országgyűlés Hivatala, mint a Kossuth tér, az Országház, az Országgyűlés irodaháza, a Tisza Lajos Irodaház, és a Szabad György Irodaház vagyonkezelőjeként az Országgyűlési Őrséggel közösen gondoskodik a létesítmények védelméről. Ezt oly módon teszi, hogy – az Országgyűlési Őrség javaslatait is figyelembe véve – gondoskodik a szükséges eszközök beszerzéséről.
Az alapbeszerzések jellemzően mentesültek a közbeszerzési törvény szabályai alól, és azok tartalma nem nyilvános, így a beszerzett kamerák számáról adatot nem szolgáltatunk.
A most beszerzésre kerülő kamerákat a 8-9 évvel ezelőtt beszerzett kamerák
cseréjére, és a szükséges tartalék készlet fenntartására tervezzük” – írták válaszlevelükben.
Azt a pályázatot egyébként a Sysman Informatikai Zrt. nyerte 17,9 millió forintos ajánlattal.
Ezúttal is megkérdeztük a hivatalt, hogy pontosan miért volt szükség a 74 darab új kamerára, és azután is érdeklődtünk, hova szerelik majd fel ezeket. Cikkünk megjelenéséig azonban ezúttal nem kaptunk választ.
Frissítés (2023.07.18.): Cikkünk megjelenését követően a sajtóiroda arról tájékoztatta lapunkat, hogy: „A tíz éve működésben lévő és elöregedett térfigyelő kamerák cseréjére szolgál az új eszközök beszerzése, amelyek az Országgyűlési Őrség által védett létesítmények közelében lesznek kihelyezve.” | Valamit nagyon figyelnek: 74 darab új kamerát vesz az Országgyűlés Hivatala | A teljesítés fő helyszíne a Budapest, Széchenyi rakpart 19. szám alatti épület, vagyis a Képviselői Irodaház. Szerettük volna megtudni, miért van szükség a 42 millió forintos fejlesztésre, és azt is, hogy hova szerelik fel a nagy felbontású képeket készítő kültéri cső- és dómkamerákat. Kérdéseinkre azonban egyelőre nem kaptunk választ. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/07/17/valamit-nagyon-figyelnek-74-darab-uj-kamerat-vesz-az-orszaggyules-hivatala/ | 2023-07-18 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Bessenyei Istvánról, a médiában csak felesége, Sarka Kata és cégei révén megjelenő 55 éves üzletemberről leginkább a kormány biztonsági szolgáltatójaként ismert Valton-Sec Zrt. kapcsán lehet hallani. Sarka Kata médiaszemélyiség és a NER egyik nagyasszonya, aki Rogán Antal propagandaminiszter volt feleségével, Rogán-Gaál Cecíliával hozott létre közös cégeket.
Portrécikkek tanúsága szerint Bessenyei (a Valton kisebbségi tulajdonosa és vezérigazgatója) és Varga Lajos (a Valton többségi tulajdonosa) az 1980-as években ismerkedtek meg egy Bonanza Banzai koncerten, akkor Bessenyi a Magyar Televíziónál dolgozott. Egy ideig a később felszívódott, offshore hátterű Apokalipszis Kft. tulajdonosa és ügyvezetője volt, és korabeli értesülésünk szerint tanácsadóként segítette Dirk Gerkens RTL-vezér munkáját.
A tavaly 18 milliárd forintos árbevétel mellett 2 milliárd forint adózás előtti eredményt elérő Valton-Sec az idei év elején új tulajdonost kapott. A januárban bejegyzett Prime Multi Magántőkealap Varga Lajossal közösen megalapította a Prime Multi Zrt.-t., amelybe Varga 6,7 milliárd forintnyi cégrészesedét és ezzel együtt a Valton-Secben lévő 89 százalékát tette bele, mellette Bessenyei megmaradt résztulajdonosnak a cégben.
A Valton állami megbízásairól rendszeresen beszámolunk, legutóbb azt sikerült kideríteni, hogy az EU által kikényszerített Integritás Hatóság az elsők között, közbeszerzés nélkül szerződött velük:
Bessenyeiről nyilvánosan elérhető fotót nem találtunk, ám sajtóhírek szerint szerepe lehetett abban, hogy 2016-ban Sarka Kata üzletasszony/modell/celebritás és Hajdú Péter televíziós személyiség elváltak. Sarka azóta Bessenyei felesége lett. Sarka jó barátnője Rogán-Gaál Cecíliának, Rogán Antal propagandaminiszter volt feleségének, sőt közös érdekeltségeik is vannak, amik szokatlanul jó üzleti eredményeket érnek el.
Bessenyei a Valtonon keresztül érdekelt a Hun-Jet Kft. nevű, légi szállítóeszköz bérbeadásával foglalkozó cégben is, amely a HA-BES lajstromjelű magánrepülőgép tulajdonosa. Erről a privát jetről korábban már többször is írtunk: a gép nettó közel 700 millió forintos vételárát az egykor Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére által vezetett és azóta bedőlt Növekedési Hitel Bank (NHB) finanszírozta, fedélzetén pedig Szijjártó Péter külügyminiszter is megfordult.
Bessenyei nagy túlélő: bár évekig az MSZP biztosította számára a parlamenti belépőt, 2022-ben a Szerencsejáték Zrt. támogatta vállalkozását, a Netrise Hungary Kft-t, mely a femcafe.hu-t adja ki. A HVG cikkéből kiderül, hogy nem először kapott támogatást a cég: 2019 februárjában szintén 40 milliót, 2018 áprilisában pedig 35 milliót kapott a cég azonos forrásból. A Femcafe csodás nyereségrátájával tavaly sokat foglalkoztak a lapok, 1,25 milliárdos árbevétel mellett 637 millió forint adózás utáni nyereséget könyvelhetett el.
A Netrise 2021-es beszámolójában Bessenyei luxemburgi lakcímmel szerepel, a postaládán nem csak Bessenyei, hanem felesége, Sarka Kata neve is látható. A jellegtelen társasház adott otthont egy darabig Rákosi Tamásnak is, aki televíziós szakemberként dolgozott az RTL Klubnak, majd a konkurens TV2-höz igazolt.
Bessenyei másik médiacége, az AC NEWS Kft. még jobb eredményt ért el: 784 millió forint nettó árbevétel mellett 736 millió forint eredményt értek el. A két tulajdonos, Simándi Erika és Bessenyei István 909 millió forint osztalék kifizetése mellett döntött, a tulajdoni hányadok arányában. Hasonló médiavállalkozás a naphire.hu, amelyet Németh S. Szilárddal közösen gründolt az üzletember. A 2021-ben alapított cég 47 millió forint árbevétel mellett 12 millió forint adózott eredményt ért el, és mindössze egy főt foglalkoztatott.
Floridában is terjeszkednek
Egy olvasónk hívta fel a figyelmet arra, hogy nemcsak Európában, hanem az Egyesült Államokban is gyarapodik a Bessenyei-Sarka házaspár ingó és ingatlanvagyona. Nem kellett sok kutakodás hozzá, hogy nyilvános adatbázisokban ráleljünk arra a floridai lakásra, amiből egész nap nézni lehet az óceánt, és ha úgy tartja kedvünk, a privát kikötőből kihajózhatunk.
Bessenyei István felesége, Sarka Kata gyakran oszt meg a közösségi médiában fotókat Miamiból. Az amerikai adatbázisok tanúsága szerint a házaspárnak Miamiban 171 négyzetméteres, három fürdőszobával és hálószobával rendelkező, 2008-ban épült luxuslakása van. Az öbölre néző, mindenféle jósággal felszerelt ingatlan minden szobájából látható az óceán. A portással, edzőteremmel, fitneszközponttal, medencével, jacuzzival ellátott társasháznak saját kikötője is van. A lakást 2019 elején 2,175 millió dollárért vásárolták. Két másik, kisebb lakást viszont eladtak ugyanabban a házban: 2021-ben 600 ezer, 2023-ban pedig 1,265 millió dollárért.
Autóval alig 4 percre, szintén a parton a vélhetően rokon Bessenyei Bencének is van egy lakása: a Venetian Way-i cím megegyezik Bessenyei István egyik amerikai érdekeltségének címével. Az ingatlant 2004-ben vásárolta Bessenyei István, majd 2010-ben került egy másik Bessenyei nevére. A 79 négyzetméteres lakás egy hálóval és egy fürdővel rendelkezik. A floridai érdekeltségek sorát gyarapítja egy helikopter is: az 1997-es gyártású, N448JM hívójelű Eurocopter AS 355N típusú gép 2020-ban került Bessenyei nevére.
Photo Courtesy of FlightAware.com
„Érdekes, hogy nem Szocsiban vett lakásokat a rendszer egyik álompárja, de biztos nekik nem szóltak, hogy a Nyugat rohad… Nem azzal van a baj, hogy vannak gazdag emberek. A gond az, hogy az ő vagyonuk valójában a mi pénzünk, amit politikai kapcsolataik révén szerezhettek meg. Valójában ez a rendszer egyik lényege, hogy a nemzeti vagyont egészen extrém módon koncentrálja néhány tőlük függő, vagy függővé tett ember kezében. A jelszó a „nemzeti tőkésosztály” létrehozása, meg hogy „legalább magyar kézben marad”. Butaság ez, a külföldre kimentett vagyonokból jól látszik, mennyire nemzeti ez a rablóbanda.” – kommentálta a vagyonelemeket Facebook oldalán Hadházy Ákos független parlamenti képviselő.
Az amerikai érdekeltségekkel kapcsolatban e-mailben kerestük Bessenyei Istvánt, de érdemben nem kívánt nyilatkozni, elhárította az érdeklődésünket.
Címlapkép: Google Maps / FAA | Helikopter és tengerparti luxuslakás várja Floridában a Valton vezérét | Miközben a Valton-Sec Zrt. a kormánypárt kedvenc őrző-védő cégeként sorra nyeri a közpénzes megbízásokat, a résztulajdonos-vezérigazgató Bessenyei István és Instagram-sztár felesége, Sarka Kata nyilvános adatbázisok tanúsága szerint tengerparti luxuslakásra és helikopterre is szert tett az Egyesült Államokban. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/07/17/helikopter-es-tengerparti-luxuslakas-varja-floridaban-a-valton-vezeret/ | 2023-07-17 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Kell-e koronavírus oltás, kell-e maszkot hordani a buszon, koronavírussal kapcsolatos kérdésekben ki tud segíteni – többek között ezeket kérdeztük a kormány által közel 400 millió forintból kifejlesztett chatrobottól. Ez az egyike azoknak a megrendeléseknek, amiket közbeszerzés nélkül intéztek a koronavírusra hivatkozva. A megrendelő a Belügyminisztérium volt, a kivitelezésben pedig több cég is részt vett.
Jó eséllyel egyre kevesebben emlékeznek arra, hogyan korlátozta a kormány az emberek mindennapjait a koronavírusra hivatkozva, pedig volt minden: kötelező maszkviselés, kötelező oltás, éttermek bezáratása, kijárási korlátozás – és közel 800 milliárd forintnyi közbeszerzés nélküli közpénzköltés a járványra hivatkozva.
Utóbbiról a K-Monitor győztes pere kapcsán írtunk részletesen. Már akkor megígértük, hogy a legérdekesebbnek tűnő ügyleteket bővebben is kifejtjük. A cikksorozat jelen részében a Belügyminisztérium (BM) egyik költését vizsgáltuk.
A K-Monitor által megkapott táblázatban ez a tétel úgy szerepel, hogy „A koronavírus hatásaival szembeni védekezés jegyében felmerült ügyféligények kiszolgálása robotizációs megoldással ChatRobot – VoiceChat funkcióval”.
Itt a szerződés, csak ne akard letölteni
A szerződés részleteit a BM-től közadatigénylésben kértük ki. A tárca nem küldte meg a dokumentumot, hanem feltette a Kormányzati Integrált Közérdekű Adatközlési Portálra (KIKAP), ahonnan nem lehet letölteni, csak elolvasni. Annyi baj legyen.
A szerződésből az derül ki, hogy az állami tulajdonú IdomSoft Zrt. „Elektronikus hatósági ügyintézést és tájékoztatást segítő telefonos szolgáltató rendszer (Effector) — érintettség: 25% Mesterséges Intelligencia Alapú Alkalmazások Szolgáltatása (MIA – MlaaS) Multi Tenant alapon — érintettség: 75%” chatrobotra kapott megbízást 2021. november 19-én.
A szerződés szerint az első részteljesítés 2021. október 15-ig megtörtént,
vagyis a szerződés aláírása előtt több mint egy hónappal kész lett az első fázis.
A második részteljesítés 2022. augusztus 5-ig tartott. Központi Azonosítási Ügynök kapcsolatot, valamint E-Papír kapcsolatot hoztak létre többek között, és lett időpontfoglalás is benne. A BM-től kapott adatok szerint a chatrobotot 2021. május 21-én vetették be először, a szerződés aláírása előtt több hónappal.
De erre is ott a válasz a minisztérium által megküldött papírokban: az Idomsoft már 2021. május közepétől dolgozott a MIA fejlesztésén, de 2021 júniusa előtt nem volt pénz a szerződéskötésre.
Közel 400 millióba került
A Belügyminisztérium nettó 392 millió forintot adott a chatrobotért az Idomsoft Zrt.-nek. Az összeg nagy része, nettó 341,9 millió forint az „alvállalkozói teljesítmények” nevű sornál szerepel. Az Idomsoft ugyanis közreműködőket vont be a munkába:
a Budapesti Műszaki Egyetem nettó 66,4 millió forintot,
az ELTE-Soft Kutatás-fejlesztő Nonprofit Kft. nettó 140,4 milliót,
az Oriana Kft. nettó 31,1 milliót,
a SpeechTex Kft. pedig nettó 104 millió forintot kapott.
A szerződésben 2022. október 31-et jelölték meg záró határidőnek. Emlékeztető: a chatrobotot „A koronavírus hatásaival szembeni védekezés jegyében felmerült ügyféligények robotizációs kiszolgálására” hivatkozva engedélyezte az Operatív Törzs. Azzal valószínűleg nem számoltak, hogy mire elkészül, addigra a koronavírus nem lesz napirenden.
Ne kérdezzetek a koronavírusról
A MIA nevű robotot az ugyfelkapu.gov.hu-ra tették ki először, ott próbáltuk ki. Előre jelezte, nem tökéletes, előfordulhat, hogy nem tudja a választ. Azt kérdeztük tőle:
Kell-e koronavírus-oltás?
Mire jó a koronavírus-oltás?
Kell-e oltási igazolvány?
Kell-e maszkot hordani a buszon?
Ha külföldre utazok, kell-e oltási igazolvány?
Mivel mindegyik kérdésre az a válasz jött tőle, hogy hívjam fel a 1812-es telefonszámot, megkérdeztem: koronavírussal kapcsolatban ki tud segíteni? Erre is az 1812 lett a válasz, majd azt írta: amennyiben nincs Ügyfélkapuval kapcsolatos kérdésem, meg kell szakítania a beszélgetést. Ekkor elköszöntem tőle.
Azt is kipróbáltam, hogy mit mond arra, ha útlevelet szeretnék. A válasz: menjek okmányirodába. Egyéni vállalkozás indításához viszont jó helyre irányított. Nem úgy, amikor azt a kérdést tettem fel: Kft.-t szeretnék alapítani, mi a teendő? „A kérdéssel kapcsolatban a Cégbírósággal vegye fel a kapcsolatot” – volt a válasza. A Katasztrófavédelem oldalán is teszteltem, ott a lakás kéményseprésével kapcsolatban az irányítószám alapján jó választ adott. De a chatrobot a koronavírusról nem tud semmit.
A BM-től azt is megtudtuk, hogy indulása óta 786 ezren használták MIA-t.
Régi, új köntösben?
„Egyre hatékonyabban működik a mesterséges intelligencia az ügyintézésben” – ezt még 2023 januárjában közölte honlapján a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ). Az állami cég akkor azt írta, hogy „A digitalizációs folyamatok az elmúlt tíz évben Magyarországon is jelentős fejlődésen mentek keresztül és az állami szektorban is megjelentek a mesterséges intelligenciára (MI) épülő technológiai megoldások.
Ezek közé tartozik a MIA chatrobot is, amely 2021 májusa óta sikeresen nyújt támogatást az ügyintézőknek a 1818 Közigazgatási Ügyfélvonalnál. A szolgáltatás bevezetése óta a chatrobothoz beérkező kérdések száma közel 1 000 000 db volt, ezek megválaszolása során az MI-vel támogatott válaszok aránya már elérte a 95%-ot. További előrelépés, hogy a tavaly beérkezett megkeresések 38%-át a chatrobot már automatikusan, emberi beavatkozás nélkül kezelte.”
A BM által megnevezett chatrobot is MIA, így a NISZ-t és a Belügyminisztériumot is megkérdeztük, hogy azonos-e a kettő, de nem válaszoltak.
Azonban valószínűleg ugyanaz a két MIA, hiszen ahogy fentebb írtuk, a szerződésben is szerepel, hogy az Idomsoft Zrt. már 2021 május közepétől dolgozott a chatrobot fejlesztésén, és ez a dátum szerepel a NISZ közleményében is. Ráadásul az Idomsoft közvetlen tulajdonosa a NISZ.
Hogy mennyiben vált a be chatrobot, amit a koronavírusra hivatkozva fejlesztettek, rejtély. Valószínűleg ügyintézésben segítség lehet azoknak, akik nem ismerik a Google-t, de a népszerűsége a BM adatai szerint sem kiugró. | Pont a koronavírusról nem tud semmit a koronavírusra hivatkozva fejlesztett kormányzati chatrobot | Kell-e koronavírus oltás, kell-e maszkot hordani a buszon, koronavírussal kapcsolatos kérdésekben ki tud segíteni – többek között ezeket kérdeztük a kormány által közel 400 millió forintból kifejlesztett chatrobottól. Ez az egyike azoknak a megrendeléseknek, amiket közbeszerzés nélkül intéztek a koronavírusra hivatkozva. A megrendelő a Belügyminisztérium volt, a kivitelezésben pedig több cég is részt vett. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/07/18/pont-a-koronavirusrol-nem-tud-semmit-a-koronavirusra-hivatkozva-fejlesztett-kormanyzati-chatrobot/ | 2023-07-18 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az agrárminiszter tavaly augusztusban jelentette be, hogy „a háború és a brüsszeli szankciók okozta energiaválság miatt a kormány kiviteli tilalmat rendel el az energiahordozókra, így a tűzifára is.” Ahogy az Átlátszó később feltárta, betiltásról ugyan nem volt szó, ugyanakkor a kormány valóban jogszabályba foglalta a tűzifa- és a szén-export korlátozásának lehetőségét. Ezt az Európai Bizottság összeegyeztethetetlennek találta az uniós jogrenddel, ezért januárban kötelezettségszegési eljárást indított miatta.
Az Európai Unió egyik legfontosabb alapelve az áruk szabad áramlása. A magyar kormány által bevezetett exportkorlátozás az erről szóló rendelkezést sérti, ráadásul a bevezetése előtt nem értesítették róla a többi tagállamot és az Európai Bizottságot sem.
Ahogy korábbi cikkünkben részletesen feltártuk, az augusztusban elfogadott kormányrendelet nem tiltotta meg a tűzifa kivitelét Magyarországról. A rendelet csak azt mondja ki, hogy a tűzifa, faforgács, fűrészpor, fahulladék, brikett és pellet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (NÉBIH) történő bejelentést követően értékesíthető külföldre, illetve vihető ki az országból.
A NÉBIH a bejelentést továbbítja az Agrárminisztérium részére, amely megvizsgálja, hogy veszélyezteti-e a közellátást vagy jelent-e kockázatot az energiaellátás biztonságára nézve a fa külföldre történő kivitele. Ha a minisztérium úgy ítéli meg, hogy igen, akkor az államnak elővásárlási joga van az adott faanyagra valamelyik állami erdészeten keresztül. (Hogy milyen feltételek esetén korlátozhatja a kivitelt a minisztérium, arra nem kaptunk választ.)
Mi baja az EU-nak?
Az Európai Unió egyik legfontosabb alapelve az áruk szabad áramlása. Egy általunk megkérdezett jogász szakértő elmondása szerint ezt a szabadságot indokolt esetben átmenetileg lehet korlátozni, például ha az ellátásbiztonságról vagy valamilyen piaci zavarról van szó. Igazolni kell azonban, hogy a korlátozás nem terjed túl azon a körön, ami az ellátásbiztonság szempontjából szükséges, vagy hogy az intézkedés alkalmas a piaci zavar enyhítésére.
A jelek szerint erről az Európai Bizottságot nem sikerült meggyőzni. A Bizottság álláspontja szerint az exportkorlátozás sérti az Európai Unió működéséről szóló szerződés 35. cikkét, amely így szól: „A tagállamok között tilos a kivitelre vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés.” Emellett Magyarország megsértette az egységes piac átláthatóságáról szóló (EU) 2015/1535 irányelv rendelkezéseit is, mert úgy fogadta el a jogszabályt, hogy nem biztosított lehetőséget a többi tagállamnak és a Bizottságnak arra, hogy visszajelzést adjon.
Az eljárás elindulása után a magyar kormánynak két hónapja volt arra, hogy válaszoljon a Bizottság aggályaira a bevezetett jogszabályokkal kapcsolatban. Értesüléseink szerint Magyarország ennek eleget is tett, a Bizottság pedig megvizsgálta a magyar álláspontot, azonban a néhány napja közzétett bizottsági közlemény szerint
az export korlátozására bevezetett intézkedéseket továbbra is ellentétesnek tartják az uniós joggal.
Ezért az Európai Bizottság felszólította hazánkat ezek megszüntetésére, Magyarországnak pedig újabb két hónap áll a rendelkezésére, hogy meghozza az ún. „indokolással ellátott vélemény” alapján szükségesnek ítélt intézkedéseket. Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Unió Bíróságán keresetet indít Magyarország ellen.
Nem tilalom, csak korlátozás – elméletben
Az Átlátszó által kikért, illetve a KSH-tól letöltött adatok szerint egyébként a gyakorlatban nem került sor korlátozásra. A kormányrendelet elfogadása után is zajlott a faanyagok exportja, a NÉBIH és az Agrárminisztérium engedélyével:
2022-ben összesen közel 97 ezer tonna faanyagot vittek ki az országból,
vagyis nagyjából hasonló mennyiséget, mint a korábbi években.
A tűzifa mellett a széntermékek esetében hoztak hasonló kormányrendeletet szeptemberben. Eszerint a szén az energiapolitikáért felelős miniszterhez történő bejelentés után vihető ki az országból. A miniszter a bejelentés után ugyanazokat a körülményeket vizsgálja, amit a tűzifa esetében az agrárminiszter, és ha a korlátozás mellett dönt, akkor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolhatja az elővásárlási jogokat.
A KSH adatai szerint a kiviteli korlátozást lehetővé tévő rendelet elfogadása utáni hónapokban is közel
950 tonna barnaszén és lignit, valamint 33 ezer tonna koksz kivitele történt meg.
Minden elemében jól sikerült intézkedésről van tehát szó: az „export betiltásáról” szóló kormánykommunikáció hazugság volt, mert nem tiltották be, csak korlátozzák. Azonban valódi korlátozás nem történik, de az elvi lehetőségének megteremtése sérti az Európai Unió egyik alapjogát – és a vonatkozó jogszabályt is sikerült az uniós jogrendbe ütköző módon bevezetni. | A tűzifa- és szénexport korlátozása az uniós jogba ütközik, a kormánynak két hónapja van változtatni | Az agrárminiszter tavaly augusztusban jelentette be, hogy „a háború és a brüsszeli szankciók okozta energiaválság miatt a kormány kiviteli tilalmat rendel el az energiahordozókra, így a tűzifára is.” Ahogy az Átlátszó később feltárta, betiltásról ugyan nem volt szó, ugyanakkor a kormány valóban jogszabályba foglalta a tűzifa- és a szén-export korlátozásának lehetőségét. Ezt az Európai Bizottság összeegyeztethetetlennek találta az uniós jogrenddel, ezért januárban kötelezettségszegési eljárást indított miatta. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/07/18/a-tuzifa-es-szenexport-korlatozasa-az-unios-jogba-utkozik-a-kormanynak-ket-honapja-van-valtoztatni/ | 2023-07-18 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
2023 májusában fogadta el az Országgyűlés az ún. Panasztörvényt, amely jelentős változásokat hoz azok számára, akik akár a magán-, akár közszféra szervezeteinél észlelt visszaéléseket kívánják bejelenteni.
A bejelentett visszaélések kivizsgálásának szabályait kibővítő új törvény megalkotását egy uniós irányelv írta elő Magyarország számára, ám az uniós jogszabály magyar jogba történő átültetése nem ment zökkenőmentesen. A visszaélések bejelentése szorosan kapcsolódik a korrupcióellenes küzdelemhez, ugyanakkor az Európai Bizottság mégsem szerepeltette a törvény elfogadását az uniós pénzek kifizetésének feltételeiként meghatározott, ún. „szupermérföldkövek” között. A magyar kormány nem is siette el a bejelentővédelmi irányelv átültetését, a 2021-es határidő helyett csak idén nyújtotta be az erre irányuló törvényjavaslatot. Voltak ugyan más uniós tagállamok is, amelyek késtek vagy formális megoldásokkal igyekeztek megúszni a harmonizációt, de a magyar jogalkotáshoz hasonló szintű érdektelenséget senki más nem mutatott az ügyben.
A törvényalkotási folyamatban volt egy feltételezhetően kizárólag kormányzati politikai kommunikációs célokat szolgáló vargabetű is: az eredetileg benyújtott törvényjavaslatban – az uniós irányelv szabályozási koncepciójától merőben idegen módon – a korrupciógyanús esetek bejelentése mellé bekerült „a magyar életmód megvédéséhez fűződő közérdekre tekintettel benyújtható bejelentés” is. A Varga Judit igazságügy-miniszter által jegyzett törvényjavaslat konkrét példákkal is illusztrálja a „magyar életmód” sérelmének eseteit, ilyennek minősül például a „házasság és család alkotmányjogilag elismert szerepének” vagy a „gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogának” kétségbe vonása.
Ezeket a szövegrészeket az Unió nem meglepő módon kifogásolta, így végül némi – Novák Katalin első köztársasági elnöki politikai vétóját is magában foglaló – közjáték után nem kerültek be a végleges törvényszövegbe. A szándék nyilvánvalóan arra irányult, hogy a kormány a korrupciós jelenségeket egybemossa egy olyan ideológiai gumicsonttal, amely esetében a közérdek védelmezőjeként léphet fel, mivel a korrupciós ügyek esetében ezt a szerepet már kevésbé érezhette önazonosnak. A politikai kommunikációs megoldás mindenesetre működött, a nyilvánosságban a törvényjavaslat vitája így „a magyar életmód védelméről” szóló, a Fidesznek kedves keretben jelenhetett meg, ahelyett, hogy a kényszeredetten és jelentős késéssel elfogadott antikorrupciós szabályozást kellett volna bárkinek kimagyaráznia.
A fentiek alapján tehát nehéz kitapintani a kormányzat lelkesedését és elkötelezettségét a bejelentővédelmi intézkedések iránt.
Miért fontos a bejelentővédelem?
Magyarországon rendkívül alacsony az emberek hajlandósága arra, hogy az általuk észlelt jogsértéseket vagy korrupciógyanús eseteket bejelentsék. Ennek több oka is lehet:
a) a retorziótól való félelem: a bejelentő attól tart, hogy a bejelentése miatt hátrány éri, például a munkahelyének elvesztése,
b) a bejelentés eredménytelensége: a bejelentő nem hisz abban, hogy bármilyen következménye lenne annak, hogy bejelenti a visszaélést. Ha az illetékesek úgysem fogják meghozni a szükséges intézkedéseket, akkor mi értelme kockázatot vállalni a bejelentéssel?
c) és végül érdemes lehet alámerülni a magyar néplélek bugyraiba is: más nemzetekkel ellentétben nálunk „népi igazságok” és közmondások sora utal arra, hogy a magyar a bejelentéseket erkölcsileg elítélendőnek tartja, a közvélekedés szerint „mindenki a saját portája előtt söprögessen”, az „árulkodó Júdások” pedig jogosan lesznek közmegvetés tárgyai már az óvodáskortól kezdődően. Azt, hogy mennyire idegen a „magyar életmódtól” a korrupció bejelentése, mi sem mutatja jobban, mint az, hogy nincs is a magyar nyelvben a törvény által szabályozott fellépésre használható összefoglaló kifejezés az angol „whistleblowing” mintájára.
A magyar miniszterelnök ennek ellenére többször „népszerűsítette” a bejelentői kultúrát a parlamenti viták során, és több alkalommal felszólította a korrupciós ügyeket felemlegető képviselőtársait, hogy amennyiben jogsértésről van tudomásuk, tegyenek feljelentést. De lássuk, hogy milyen módon könnyíti meg ezt az új törvény a fejlett igazságérzettel rendelkező honfitársaink számára?
Hogyan segíti az új törvény a bejelentőket?
Az előző bekezdésben foglaltakhoz kapcsolódva: a korrupció elleni harc hatékonyságát jelentősen növelné, ha a korrupciós cselekményeket észlelő munkavállalók, hivatali dolgozók biztosak lehetnének abban, hogy nem érheti őket retorzió, és érdemi vizsgálatot várhatnak a bejelentésük nyomán. Ezen jogos bejelentői igények kezelésére a törvény több intézkedést ír elő az érintett szervezeteknek.
a) Valamennyi, legalább 50 alkalmazottat foglalkoztató, magántulajdonban, állami- vagy önkormányzati tulajdonban lévő cég és létszámra való tekintet nélkül valamennyi állami szerv, önkormányzat köteles visszaélés-bejelentési rendszert létrehozni. A rendszer felállítása alól mentességet kaptak a 10.000 főnél kevesebb lakosú települések önkormányzatai, bekerültek ugyanakkor a kötelezettek közé a pénzmosás elleni törvényben nevesített szervezetek, így például a pénzintézetek, könyvelők, könyvvizsgálók és ügyvédi irodák akkor is, ha kevesebb mint 50 főt foglalkoztatnak.
b) A fenti szervezetek kötelesek kijelölni egy személyt vagy szervezeti egységet, aki a bejelentéseket fogadja és kezeli.
c) A bejelentést névtelenül és névvel is meg lehet tenni, de amennyiben a bejelentő nem beazonosítható, a bejelentési rendszer működtetője a vizsgálatot nem köteles lefolytatni, kivéve, ha a „bejelentés alapjául súlyos jog- vagy érdeksérelem szolgál”. Ez az előírás megítélésünk szerint rendkívüli módon gyengíti a visszaélések hatékony kezelését, mivel a bejelentők többsége vélhetően anonim módon kívánja majd megtenni a bejelentését, és a „súlyos jog- vagy érdeksérelem” definiálásával adós maradt a törvény, így azt a szervezetek azt a saját érdekeik mentén értelmezhetik. Amennyiben a bejelentés közérdekűnek minősül (pl. korrupciógyanús cselekmény esetén), akkor a bejelentést az ún. „közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerében” is meg lehet tenni. Ezt a felületet az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala üzemelteti, és a Hivatal a törvény értelmében köteles biztosítani, hogy a bejelentéssel érintett szervezet ne szerezzen tudomást a bejelentő kilétéről.
d) Amennyiben a bejelentést egy adott személy névvel tesz meg, a törvény előírja, hogy a bejelentési rendszert úgy kell kialakítani, hogy a bejelentő adatait az arra jogosultakon kívül más nem ismerhesse meg. Rögzítésre került a törvényben az is, hogy a bejelentőt nem érheti hátrányos jogkövetkezmény a bejelentése miatt, így különösen nem mondhat fel neki a munkáltató vagy nem csökkentheti a munkabérét. Ha ez mégis megtörténik, akkor egy bírósági eljárásban a munkáltató köteles bizonyítani, hogy mégsem a bejelentés miatt született a munkavállalóra nézve hátrányos intézkedés.
e) A bejelentésre 30 napon belül köteles válaszolni a szervezet, és köteles a szükséges intézkedéseket megtenni a visszaélés megszüntetése érdekében, továbbá szükség esetén intézkedni a szervezeten belüli felelősségre vonás iránt, vagy amennyiben a helyzet orvoslása más szervezet hatáskörébe tartozik, akkor köteles ezen szervezetnél az eljárás megindítására.
Mit lehet majd bejelenteni?
A törvény – a több évtizede használt, igaz, a hatékony garanciák hiánya miatt némileg lejáratott fogalmakat fenntartva – két kategóriába sorolja a bejelentéseket:
a) panasz, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más bírósági, közigazgatási eljárás hatálya alá (pl. a munkavállalót sújtó jogellenes munkáltatói gyakorlat bejelentése a munkáltató felé),
b) a közérdekű bejelentés, amely olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja.
A korrupciós cselekmények jellemzően a második kategóriába tartozhatnak, ezért vélhetően ez lesz a gyakrabban használt forma.
Előrelépés vagy sem?
A Transparency, a K-Monitor és a TASZ már márciusban nyilvánosságra hozta a benyújtott törvényjavaslat értékelését. Az Átlátszó egyetért ezen szervezetek fő megállapításaival: az elfogadott törvény alapján nyilvánvaló, hogy a kormány az eleve nem túl szigorú uniós irányelvből is csak azokat a rendelkezéseket emelte át, amelyekkel a minimum elvárásokat teljesítheti. Az irányelv szerinti minimum ráadásul a kétéves jogalkotói késeshez képest is csak lassan valósul meg, hiszen a törvény könnyű kézzel osztotta a határidőket: így például az önkormányzatoknak és intézményeiknek elég 2025 elejére, azaz csak a következő helyi választás után létrehozniuk a bejelentővédelmi rendszerüket.
Ennek ellenére a törvény előrelépésként értékelhető, főként azért, mert a magán- és állami tulajdonú szervezetek jelentős részének számos feladata lesz a visszaélés-bejelentési rendszer létrehozásával, és legalábbis az implementációs időszakban ez fókuszba állítja majd ezt a kérdéskört. Az egyes szervezetek kötelesek lesznek új szabályzatokat készíteni, régi szabályzatokat felülvizsgálni, amely hozzájárulhat a szervezeteken belüli aktív párbeszédhez, az információhiány és a tabusítás felszámolásához a téma kapcsán. Félő viszont, hogy az érintett szervezetek nagy része ezeket a törvényi kötelezettségeket is csak nyűgként éli meg, ami gyakorlatban semmilyen változást nem hoz a szervezetek életében, csak „gyártottak egy csomó papírt”, ahogyan ezt a GDPR 2018-as bevezetése során is széles körben tapasztalni lehetett.
A bejelentővédelmi rendszerek a törvény előírásai szerint mindenesetre legkésőbb 2025. január 1-jére mindenhol felállnak majd, így alapvetően a potenciális bejelentőkön fog múlni, hogy élni fognak-e ezekkel a lehetőségekkel, és lesz-e bármilyen hatása ennek az intézkedésnek. A legfőbb kérdés viszont az, hogy a polgárok bíznak-e annyira az államban, hogy a bejelentéseket valóban a törvény szelleme szerint fogják kezelni, s hogy valóban nem éri-e a bejelentőket semmilyen negatív következmény. | Így reformálja meg a visszaélések bejelentését az új Panasztörvény | 2023 májusában fogadta el az Országgyűlés az ún. Panasztörvényt, amely jelentős változásokat hoz azok számára, akik akár a magán-, akár közszféra szervezeteinél észlelt visszaéléseket kívánják bejelenteni. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/07/18/igy-reformalja-meg-a-visszaelesek-bejelenteset-az-uj-panasztorveny/ | 2023-07-19 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Harmincöt vádlott és sok-sok évi nyomozás után még ma sem jelenthető ki egyértelműen, kik és hogyan tehetők felelőssé azért, hogy az egykor látogatott és virágzó Herkulesfürdő mára Románia egyik szégyenfoltjává vált. Az épületek jelentős része erősen leromlott állapotban van, a privatizáció pedig inkább ártott, mint használt. A turisták körében még így is népszerű a műemlék – ha nem félnek a kóbor kutyáktól és a borsos áraktól. A RISE Project és az Átlátszó közös cikke a Journalismfund Europe támogatásával készült.
Bukaresttől 400 kilométerre, a Cserna völgyében található az Osztrák Császárság, majd később az Osztrák-Magyar Monarchia fontos építészeti hagyatéka: Herkulesfürdő, vagy román nevén Băile Herculane. A kisközség és fürdő Krassó-Szövény vármegye Orsovai járásához tartozott, vasútállomással, posta- és távíróhivatallal, posta-takarékpénztárral.
A folyó völgyében levő melegforrásokat már a rómaiak is ismerték. Herkulesnek templomot és oltárt emeltek itt, a fürdőjét valószínűleg Traianus császár építtette. A népvándorlások során ugyan a fürdő elpusztult, de 1773 nyarán egy bécsi orvos elemezte Herkulesfürdő vizét és megállapította, hogy csodálatos gyógyító ereje van. Ezután lett népszerű újra a hely, és ekkor épültek elegáns barokk palotái is.
Amikor 1854-ben Tatártzy Károly átvette a fürdő bérleti jogát, a telep még nem különbözött az ország többi provinciálisan elhelyezkedő fürdőjétől. Akkoriban még csak az I. Ferenc idején kiépített fürdőtelep létezett, amit elsősorban katonai fürdőnek használtak, és amelyet a török kort követően minden király valamelyest fejlesztett.
A fürdő tulajdonosa a magyar államkincstár volt, az igazgatása egészen 1873-ig katonai parancsnokság alatt állt. Tatártzy Károly első körben terveihez megnyerte elképzeléseinek a kor leghíresebb bécsi építészét, Wilhelm Doderert, a bécsi műegyetem tanárát. A cél az volt, hogy az ország legelegánsabb és legnépszerűbb fürdőhelyét hozzák létre.
Ez részben sikerült is, de főként az ország központjától való viszonylagos nagy távolság és gyakran a pénzhiány is akadályozta a nagyratörő tervek megvalósítását. Ennek ellenére Herkulesfürdő a Monarchia egyik legnépszerűbb fürdője volt, és minden beszámoló szerint impozáns látványt nyújtott.
Cikkek és levelek árulkodtak a fürdő állapotáról
Az Arcanum archívumában kutatva az 1876 és 1940 között megjelenő magyar lapok cikkei alapján a következőket sikerült megtudnunk a fürdő akkori tulajdonosi és gazdasági hátteréről. A fellendülést főként az hozta el, hogy a fürdőt bekapcsolták a vasúti forgalomba. Ennek következtében jelentősen megnövekedett a látogatók száma: volt olyan év, melyben ez a szám meghaladta a 8000 főt, a századforduló után pedig a 10 000 főt is.
Ekkoriban azonban (1878 körül) főként külföldiek: románok, szerbek, bolgárok, oroszok és török látogatták a helyet. A hiteles adatok szerint a vendégek mindössze tíz százaléka volt magyar.
Néhány vendég panaszkodott arra, hogy a kincstári gondnokság felügyeletére bízott épületrészekkel nem törődtek annyira forráshiány miatt, míg a katonai főhadparancsnokság rendelkezésére fenntartott épületek patinásak voltak. 1881-ben a kincstári és magánépületekben mintegy 600 szoba állt a vendégek rendelkezésére, az árakat hatóságilag állapították meg, hogy a fürdőt a szegény sorsúaknak is hozzáférhetővé tegyék. Így voltak szobák 60 koronától kezdve 5 forintig mindenféle árban.
Akkori híradások szerint állítólag a kormány ajánlatot kapott egy francia bankár-csoporttól, hogy megvennék Herkulesfürdőt negyedfél millió forintért, de ebből végül semmi sem lett.
1883-ban építési programot hirdettek Herkulesfürdőben: az építkezések összköltségét 200 000 forintra tervezték, és csak magyar honpolgárok pályázhattak. Végül 220 ezer forintért építették meg az új Szapáry-fürdőt.
1887-ben Erzsébet királyné is meglátogatta a fürdőt, majd 1896. szeptember 27-én jelentős diplomáciai találkozónak adott helyet a város: a Vaskapu-csatorna átadásakor itt találkoztak a Monarchia, Románia és Szerbia uralkodói. Addigra Herkulesfürdő már 681 szobával rendelkezett.
1910-ben Herkulesfürdő folyó évi tényleges bevétele 229 417 korona volt (az épületek bérletéből, üzleti anyagokból, vegyes gazdasági kezelési és üzemi bevételekből, zene- és gyógydíjakból állt.) Bár további fejlesztéseket is bejelentettek, az első világháború elsodorta azokat – és a fürdőről szóló beszámolókat is.
Új ország, új tervek
Az első világháború után, 1923-ban írta az Aradi közlöny, hogy a román kereskedelmi minisztérium elhatározta, állami kezelésbe veszi Herkulesfürdőt. 1924-ben a vendégeket állítólag már csak oláh nyelven volt szabad kiszolgálni, és magyar nyelvű sajtó sem lehetett a létesítményben.
1937-ben a Krassó-Szörényi Lapok arról számolt be, hogy a karánsebesi vagyonközösség letette Herkulesfürdő új szállodájának alapkövét.
A karánsebesi vagyonközösség úgy tervezte, hogy egy teljesen modern, minden kényelemmel berendezett új szállodát épít mintegy 6-7 millió lej költséggel.
Egy évvel később a Brassói Lapok azt írta, hogy a Bánáti Vagyonközösség, amely az egykori határmenti 94 községből álló karánsebesi vagyonközösség jogutódja volt, közgyűlést tartott. Itt hangzott el, hogy a Herkulesfürdőn létesítendő ötemeletes luxus-szállodának száz szobája, vendéglője, olvasóterme és a legmodernebb követelményeknek megfelelően berendezett szórakozóhelyiségei lesznek.
Ezenkívül a vagyonközösség felépíti Herkulesfürdőn az első, parasztok részére létesülő üdülőtelepet, amelynek épülete, a tervek szerint, négy emeletes lesz és naponta százötven vendéget tudnak ott elszállásolni. Mindkét intézményt át akarták adni 1939-ben.
Szerencsejátékkal a fejlesztésért
1940-ben a Brassói Lapok szerint az egészségügyi minisztérium javaslatára a minisztertanács szerencsejáték-jogot adott az Sf. Spiridon kórházegyesület kezelésében álló Herkulesfürdő, Slánicul Moldovei és Carmen Sylva fürdők részére.
A játékokból eredő jövedelmet elsősorban a herkulesfürdői telep tatarozására és kibővítésére akarták fordítani.
Kutatásaink szerint 1940-ben volt az utolsó magyar tudósítás Herkulesfürdőről. Eszerint négymillió lej költséggel Herkulesfürdőn építik fel Temes-tartomány tisztviselőinek üdülőotthonát. Az épület földszintjén helyezik el a jegyzőséget, elöljáróságot és a jegyzői lakást, az emeleten pedig tíz szoba áll majd az üdülők rendelkezésére. Az épület földszintjét már arra az évre ígérték.
A magyar híradások itt megszűntek, innentől már csak a román forrásokra hagyatkozva értesülhetett az olvasóközönség a fürdő további sorsáról.
Radikális visszafejlődés
A fürdő további sorsát román társszerzőnk, IONUȚ STĂNESCU mutatja be. Kutatásai alapján a 19. században Herkulesfürdő mellett több hasonló létesítmény volt a Monarchia egykori területén, de csak az első világháború végén Romániához került Herkulesfürdő volt az, amely száz év után radikálisan visszafejlődött: az Osztrák-Magyar Monarchia által hátrahagyott épületek nagy része itt mára romhalmazzá vált.
Az üdülőhely általános leépülése nagy részben annak a privatizációnak az eredménye, amely Adrian Năstase (PSD) kormánya idején történt 2001-ben.
Vannak ugyanis történelmi jelentőségű épületek, amelyeket nem érintett a privatizáció hengere, mégis ugyanolyan sorsra jutottak.
A Herkulesfürdőn eluralkodó pusztulás mennyiségi érzékeltetése céljából el kell mondani, hogy a Művelődésügyi Minisztérium műemléki listáján szereplő ötven építmény fele kiemelten romos állapotban van. Ez a statisztika, bármilyen sötétnek is tűnik, mégsem képes megragadni a lényeget. Ezek az épületek ugyanis nem rossz állapotban vannak, hanem szó szerint szétesnek.
Ha Herkulesfürdő történelmi központját egy olyan szűrőn keresztül néznénk, amelyen minden egyes épületet – a bomlás mértékétől függően – különböző színekkel jelölnénk, akkor az alábbi képet kapnánk:
A leromlott állapotú és az úgyszólván romba dőlt épületeket piros színnel ábrázoltuk. Sárgával jelöltük azokat, amelyek átlagos állapotban találhatók, a zöld színűek pedig a felújított épületek.
A vörös színnel jelzett épületek között található az Osztrák Császári Fürdő, a Kaszinó, a Rezső-udvar, valamint a Ferenc József Szálloda.
Mindez, kereszt alakban elhelyezve a Cserna folyó mindkét oldalán, együtt alkották a helység egykori legértékesebb építészeti együttesét. A Császári Fürdő például Alpár Ignácnak, a kor egyik legnagyobb magyar építészének tervei alapján épült.
A privatizáció átka
Miután az első világháború után a fürdő a román államhoz került és ott is maradt, 2001-ben a Szociáldemokrata Párt (PSD) által irányított kormány úgy döntött, olyan cégeknek adja el a létesítményt, amelyeknek semmi köze nem volt a fürdőturizmushoz – ellenben kiváló politikai összeköttetésekkel rendelkeztek.
Pontosabban a kormánypárt két parlamenti képviselőjének voltak alárendelve: éspedig a céget teljes egészében kezében tartó Iosif Armaș PSD képiselőnek (2000–2004), és a kisebbségi részvényesként szereplő Doru Ioan Tărăcilă PSD-szenátornak (1990–2008).
A PSD illetékesei egyáltalán nem törekedtek a kezükbe került történelmi műemlékek egész sorának felújítására, hanem hagyták, hogy tönkremenjenek.
2008-tól, amikor cégük már teljes egészében eladósodott, sorra elidegenítették az ingatlanokat: mindenféle magán- és jogi személyek kezébe kerültek – egyik a másik után.
Hat év nyomozás, 35 vádlott
A szállodák, fürdőépületek, sőt egyes melléképületek tömeges elidegenítését is górcső alá vették az utóbbi években a román Szervezett Bűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) ügyészei. A DIICOT arra a következtetésre jutott, hogy ezen vagyontárgyak szétszórására alkalmazott eljárások valójában összehangolt, mindenféle jogügyletbe álcázott sikkasztási műveleteket jelentettek.
Egyik módja annak, hogy becsapják a hitelezőket, akikkel szemben a két honatya tartozást halmozott fel, abban rejlett, hogy megfosztották értéküktől a vagyontárgyakat amelyek biztosítékul szolgálhattak volna a tartozások kifizetésére.
A DIICOT 2022-ben hat évig tartó bűnügyi nyomozás után eljárást indított azokkal szemben, akiket e kifinomult működési sémával kiagyalt rablás elkövetőinek tekint.
De nemcsak őket: másokat is egy rivális csoportból. Az ügynek összesen harmincöt vádlottja van. Ez egyfajta „mikrotársadalom”, amelyet üzletemberek, hozzátartozóik, bérlistás alkalmazottak, ügyvédek, ingatlanértékelők és bírósági végrehajtók népesítenek be – mindegyikük saját kisebb-nagyobb hozzájárulása kellett e vagyon szétherdálásához és pénzzé tételéhez.
Élükön Iosif Armaș áll, akit a bűncselekmény sorozat főkolomposának tartanak. Tărăcilă, a kettejük tulajdonában lévő cég kisebbségi tulajdonosa nem szerepel a vádlottak között.
Megnehezítik az eladást
Harmincöt személy fogtak perbe, ugyanakkor az ügy lezárása határozatlan időre fel van függesztve. Idén márciusban ugyanis a Temesvári Ítélőtábla egyik bírója a vádirat átfogalmazására kérte az ügyészeket. Mielőtt azonban visszaküldte volna a vádiratot az ügyészségnek, a bíró újabb, jelentős hatású döntést hozott.
Elrendelte, hogy jegyezzék be a sikkasztás gyanúját az összes olyan épület telekkönyvébe, amelyekben Armașt és bűntársait lopással vádolják.
Fontos ugyanis annak tisztázása, hogy az ingatlanok olyan tranzakciók során jutottak el jelenlegi tulajdonosaikhoz, amelyek esetében legalább egy tulajdonjog-átruházás bűncselekmény elkövetésével járt.
Hogy ez miért lehet különösen fontos? Azért, mert ha ma találnánk egy jóhiszemű befektetőt, aki megvásárolná az egyik romos épületet annak érdekében, hogy helyreállítsa és visszavezesse a turisztikai körforgásba, akkor a vételáron és a helyreállítási költség-előirányzaton kívül el kellene fogadnia annak lehetőségét, hogy egy jövőbeli bírósági határozat vagyon nélkül hagyja.
A bírósági döntést – amelyet egyes független jogászok „furcsának“ neveznek – jelenleg a legfelsőbb bíróság vitatja.
Az ügy kimenetele azért is érdekes, mert bármilyen hihetetlenül is hangzik, léteznek olyan befektetők, akik szeretnének vásárolni Herkulesfürdőn műemléki épületeket, és romos állapotukból újból felhasználhatóvá tennék őket.
Ők nincsenek sokan, és nem olyan vállalkozói múlttal rendelkeznek, hogy „jóhiszeműséggel lehetne vádolni” őket. Mindazonáltal elértek már néhány figyelemre méltó eredményt más üdülőhelyekkel kapcsolatban.
Látnak fantáziát az épületegyüttesben
A legbeszédesebb példa erre a Stefánia palota. Az 1869-ben épült és történelmi műemlékként nyilvántartott Stefánia manapság egy Gherga nevű család tulajdona. A jelentős felújítási folyamaton átesett, Versay névre keresztelt szálloda ötvenhét fő befogadására alkalmas, és négycsillagos kényelmet kínál.
Habár az épület egyes részei esztétikailag talán kifogásolhatók, maga a felújítás összességében látványos. Az őt körülvevő, kiterjedt pusztulás közepén felemelkedő szálloda megújult megjelenésével egy másik idő reflektorán keresztül a jelenbe vetített hologramnak tűnik.
Feltételezhető, hogy a pénz, amellyel a Gherga-család működteti ezt az intézményt, nemcsak a saját zsebükből származik, hanem az államéból is.
Az elmúlt négy évben például a szállodát üzemeltető cég mintegy 600 ezer eurót gyűjtött össze, elsősorban tűzifát értékesítve a román vasúttársaságnak. A nyertest viszont tárgyalásos eljárással választották ki.
A Căpuşan-család egy másik befektető, amely érdeklődik Herkulesfürdő történelmi központjában található épületek iránt. A kolozsvári származású, a város ingatlanpiacának vadnyugati eszközökkel megsokszorozott pénzéből Căpușan a közelmúltban restauráltatta az üdülőhely emblematikus Kaszinójának egy részét.
A többi, akár az állam, akár más magánszemélyek tulajdonában levő rész továbbra is elhagyatott, leromlott állapotban van.
A Kaszinó ezen része mellett a kolozsvári befektetők megkezdték a város egyik legszebb szállodájának, a Ferenc Józsefnek a rehabilitációját is, amelyet a két világháború közötti időszakban Ferdinándra kereszteltek, majd a kommunizmus idején Decebal volt a neve.
Căpușan azt mondja, kész 7-8 millió eurót költeni arra, hogy életre keltse ezt a szellemépületet, ahol százharminchat évvel ezelőtt Ferenc József császár állítólag vendégül látta I. Károly királyt és feleségét, Erzsébet királynét.
Még mindig vonzza a turistákat
A befektetők érdeklődése az üdülőhely iránt persze nem történelmi vagy értékmentő indíttatású. A hely természeti környezete és termálvizei ugyanis továbbra is vonzzák a turistákat, még ezekben az években is, amikor a helység történelmi része valójában egy hatalmas relikviává vált.
Bár az elmúlt húsz évben sok szállodát ellepett a rozsda és a penész, kárpótlásul panziók alakultak ki mindenütt a kisvárosban.
A két évtizeddel ezelőtti állapothoz képest 850-nel nőtt a szálláshelyek száma az ilyen típusú turisztikai egységekben.
A működő szállodák árai pedig jelzik, hogy Herkulesfürdőn a turizmus továbbra is jó üzlet lehet. Így például egy háromcsillagos szálloda, amely ugyan a Booking.com-on 10-ből 6,3 ponttal van megjelölve – ami nagyon alacsony értékelés ezen a webhelyen – 300 lejt (kb. 22-23 ezer forintot) kér egy éjszakai tartózkodásért. Egy másik, négycsillagos szálló (amelyet az odalátogatók 8,2-vel értékeltek) 700 lejért (kb. 53 200 forintért) hirdeti magát.
Az árak nagyon magasak azt figyelembe véve, hogy olyan üdülőhelyen vagyunk, ahol a látogatóknak a sok kóbor kutyától is tartaniuk kell.
S igyekezniük kell, hogy találjanak tíz méternyi, kátyúmentes járdát, és ne kerüljenek az összeomló épületek téglái alá.
Megmentik, ha mentesülnek a büntetéstől
Bogdan Verbiernek hívják azt a férfit, aki a legtöbb épülettel büszkélkedhet a város történelmi központjában. Ingatlangyűjteményében négy szálloda, két fürdőhely és a kaszinókomplexum egy „töredéke“ található. Verbier nem személyesen vásárolta meg ezeket az épületeket, hanem örökölte őket.
Bár már elhunyt, Verbier apja azon három tucat személy között szerepelt, akiket a DIICOT 2022 tavaszán sikkasztás miatt beperelt. Az ügyészek szerint, úgy tűnik, élete utolsó éveiben Iosif Armaș segítője volt abban a módszerben, amelyet a volt PSD-s országgyűlési képviselő Herkulesfürdőn alkalmazott.
A Verbier által örökölt, akár kétszáz éves műemlék épületek – két kivétellel – pusztulófélben vannak.
Verbier azt tervezi, hogy helyreállítja ezeket az ingatlanokat, de csak akkor, ha az épületet kivonják a büntetőjogi terhek alól. Jelenleg ugyanis – az apjának felrótt tényállás következtében – 25 millió eurós zárlat terheli őket. Ehhez jön még a Temesvári Ítélőtábla bírája által rávezettetett széljegyzet.
A Herkulesfürdő történelmi központját átszövő tulajdonosok mozaikjában egy olyan nagy név is szerepel, amely az elmúlt évek romániai nagypolitikájában is jelen volt. Marcel Veláról, Románia 2020-as belügyminiszteréről van szó, aki jelenleg a Szenátus alelnöke.
Az ő vejének és lányának a tulajdonában van az üdülőhely egyik legrégebbi, 1811-ben emelt, közepes méretű, ma nagyon rossz állapotú épülete.
Az épület nyolc éve került a Vela családhoz, és szintén abból a tételből származik, amely a 2001-es privatizációt követően került Iosif Armaș birtokába.
A volt miniszter azt állítja, hogy családjának szándékában áll helyreállítani az épületet, amely az összeomlás szélén áll, néhány munkálatot már meg is kezdtek. Többet viszont nem mondhat. Azt sem, hogy családja mennyi pénzt tervez befektetni a teljes helyreállításba, sem azt, hogy mikorra tervezik a helyreállítás befejezését.
Azt állítja, elfogyott a pénze
Az igen magas építészeti értékű épületek közül kiemelkedik a Rezső szálloda (1871), amelyet a két világháború közötti Romániában Carol-nak, később a kommunista Romániában Traian-nak kereszteltek át.
Az országos jelentőségű történelmi műemléknek minősített, csaknem 8000 négyzetméter alapterületű szálloda minden oldalán külső falainak tönkrement díszítményei láthatók.
Az épület egy bizonyos Alexandru Gavrilescu tulajdona –, aki vádlottként szerepel a DIICOT által szerkesztett ügyiratban, a többi harmincöt vádlottal egyetemben.
Gavrilescu azt állítja, hogy anélkül vette birtokba ezt a szállodát, hogy jól mérte volna fel saját gazdasági erejét. Az alapozó munkák után állítólag nem maradt pénze a felújítás folytatására.
Nem világos, hogy pontosan miért szűkültek be Gavrilescu előtt saját pénzügyi lehetőségeinek a határai. Kilenc évvel ezelőtt ugyanis a PRO TV-ben sugárzott egyik riportjában párhuzamot vont fejlesztési tervei és néhány ötcsillagos ausztriai szálloda között. Az újságírókat lenyűgözte a nekik bemutatott stratégia, s megjegyezték, hogy a román férfiú a szállodáján keresztül arra készül, hogy „magáévá tesz egy szeletet az európai luxuspiacból“.
Ma a Traian szálló csupán egyike a kizsigerelt épületeknek. A tulajdonos cég felhalmozott tartozásai miatt az elmúlt években többször is meghirdették, de nem jelentkezett rá vevő.
Az állam sem jobb gazda
Ha eltekintünk a Gherga, Căpușan, Verbier, Vela vagy Gavrilescu tulajdonában lévő épületek sorsától, a „kiszámíthatatlan ingatlan-magatartás“ magát a román államot is sújtja. Egyes intézményi ágazataival az állam segíthetne megmenteni az üdülőhely egyes műemlék jellegű épületeit a Cserna folyó völgyében: például a Honvédelmi Minisztérium (MApN) közreműködésével.
A Honvédelmi Minisztérium tulajdonában van egy történelmi műemlék szálloda ezen a helyen, amely évek óta elhagyatott állapotban van. A szomszédos szállodákkal ellentétben ez a szálloda soha nem került magánkézbe, az elmúlt húsz évben folyamatosan a román hadseregé volt.
A Honvédelmi Minisztérium még a bíróságon is kiharcolta magának a tulajdonjogot a szállodára, hogy ezzel saját anyagi bázisát gazdagítsa. Ám miután kiharcolta ezt a jogát, a szállodát Isten gondjaira bízta. A minisztérium csak nemrég kezdte el helyreállítani: eddig csupán a kétharmadáig jutott.
Az állam mellett a helyi hatóságok is érdekeltek Herkulesfürdőben.
A városháza és a város tanácsa kezeli például az Erzsébet villát. Ez az az 1875-ben emelt műemlék épület, ahol a melankolikus szépségéről híres, népszerű Sissi császárné a Cserna folyó völgyében töltött vakációi alatt lakott.
Az egykor a helyi kultúrház székhelyeként működő villát időközben magára hagyták. A város polgármestere, Cristian Miclău elmondása szerint a helyreállítása 4 millió euróba kerülne. Ennyi pénze azonban nincs a településnek.
A kaszinó oszlopcsarnokának egy része szintén a város tulajdonában van. Egy galéria, amelynek festett díszeit nap mint nap felemészti a nedvesség.
Bár a kaszinót 2001-ben eladták Armașnak, ez az építészeti együtteséhez tartozó elengedhetetlen oszlopsor részben a város örökségében maradt.
A legdrámaibb azonban az Osztrák Császári Fürdő esete – ez az egész üdülőhely messze legértékesebb épülete. És ugyanakkor a leginkább veszélyeztetett.
A homlokzat és a falak egyre jobban megrepednek a szivárgások nyomán. Négy éve be is omlott egy szerkezeti fal és a tető egy része is. Fontos tudni, hogy ha lenne is pénz, ennek az épületnek a megerősítése lehetetlen lenne.
A helyzete ugyanis szó szerint zsákutca, amolyan jogi korlátokból álló kényszerzubbony.
Míg ugyanis az alatta lévő telek magántulajdonban van és két bírói zárlat alatt áll, maga az épület a városé. A város viszont addig nem fektethet be az épületbe, amíg nem birtokolja az alatta lévő földterületet is, az alatta lévő telek pedig nem mehet át a város tulajdonába, amíg lefoglalási eljárás alatt áll.
Magyarországon sikerült megóvni a fürdők többségét
Miközben Herkulesfürdő sorsa drámai fordulatot vett, érdekes látni, hogy az ugyanebben az időszakban épült fürdők mennyivel jobb állapotban vannak a mai Magyarország területén.
Virágzik a fővárosi Széchenyi fürdő és a Gellért Fürdő, vagy akár a székesfehérvári Árpád fürdő, és az 1896-ban épült szegedi Anna fürdő is. Működőképes a Szent Lukács fürdő (1893) épülete is Budapesten, bár fizikai szempontból nem teljesen ép. A hévízfürdő egyik tulajdonostársa – a másik az állam – érdeklődésünkre elmondta, folyamatosan végzik az épület javítását, és a közeljövőben tető- és faszerkezetcserére is sort kerítenek.
Ugyanakkor az egyik híres budapesti fürdő – a Rácz – évek óta zárva van a tulajdonosi és jogi viták miatt. Az egykor pompás épületet egyszer már felújították, de most újabb, alapos renoválásra lenne szüksége. Úgy tűnik azonban, hogy végre lesz előrelépés az ügyben.
A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. ugyanis az uniós közbeszerzési értesítőben tette közzé március végén, hogy a fürdő rekonstrukciójának tervezését a Budapesti Építőművészeti Műhely Kft. végezheti el 119 millió forint értékben.
Az érintettek nem válaszoltak
A cikk írása során megpróbáltuk felvenni a kapcsolatot Iosif Armaș-sal. Érdeklődésünkre az őt védő ügyvéd elmondta, hogy az általa képviselt ügyfél a DIICOT által eszközölt pert a „titkosszolgálatok művének“ tartja, amely a román nemzetiségű kapitalisták elbizonytalanítását célozza meg.
Az ügyvéd megígérte, hogy megadja az üzletembernek a telefonszámunkat, hogy felvehesse velünk a kapcsolatot – ha akarja. Armaș nem hívott vissza minket.
A volt és a további harmincnégy vádlott fölött ítélkező bíróságok döntésétől függetlenül – ha majd ebben a mamutperben végső ítélet születik – Armaș immár a „bűnöző“ címkét viseli. 2016-ban ugyanis felfüggesztett börtönbüntetést kapott a Bukaresti Bíróság egyik bírójának a megvesztegetéséért.
Éppen arról a bíróról van szó, aki azon cég fizetésképtelenségi perével foglalkozott, amelyen keresztül Armaș 2001-ben megvette Herkulesfürdő szállodáit. Fontos tudni, hogy Armaș nem tiltakozott az ellen, hogy bűnözőnek titulálják. Az ügy vádemelési szakaszában ugyanis a bűnösségét beismerő megállapodást, azaz vádalkut kötött az ellene eljárást folytató ügyészekkel. | Út a pusztulásba: rablóprivatizálták és hagyták elrohadni az egykor világhírű magyar fürdőt Romániában | Harmincöt vádlott és sok-sok évi nyomozás után még ma sem jelenthető ki egyértelműen, kik és hogyan tehetők felelőssé azért, hogy az egykor látogatott és virágzó Herkulesfürdő mára Románia egyik szégyenfoltjává vált. Az épületek jelentős része erősen leromlott állapotban van, a privatizáció pedig inkább ártott, mint használt. A turisták körében még így is népszerű a műemlék – ha nem félnek a kóbor kutyáktól és a borsos áraktól. A RISE Project és az Átlátszó közös cikke a Journalismfund Europe támogatásával készült. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/07/19/ut-a-pusztulasba-rabloprivatizaltak-es-hagytak-elrohadni-az-egykor-vilaghiru-magyar-furdot-romaniaban/ | 2023-07-19 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
39 728 tonna – a NÉBIH idén május 10. és június 6. között ennyi Ukrajnából érkezett gabonát vizsgált. Holott a kormány április 15-én megtiltotta az észak-keleti szomszédunktól származó gabonaimportot, majd Bulgáriával, Lengyelországgal, Romániával és Szlovákiával közösen kilobbizott egy uniós behozatali tilalmat is. Az Agrárminisztérium nem válaszolt a kérdéseinkre.
„A magyar kormány Lengyelországhoz hasonlóan, átmeneti jelleggel megtiltja az Ukrajnából származó vagy onnan érkező gabona és olajosmagvak, valamint több más mezőgazdasági termék Magyarországra történő importálását” – jelentette be április közepén Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető kifejtette, hogy „a jelenlegi piaci folyamatok folytatódása olyan komoly károkat okozna a magyar mezőgazdaság számára, hogy rendkívüli intézkedésekkel kell ezeknek gátat szabni.”
Nagy István az áprilisi bejelentésben azt is közölte, hogy „a Magyarországra történő behozatal korlátozása átmeneti jellegű és 2023. június 30-ig tart, ez elegendő idő lehet érdemi és tartós megoldást jelentő uniós intézkedések meghozatalára, az ukrán áruk teljes körű vámmentességének, a szolidaritási folyosók működésének átgondolására”.
Az agrárminiszter egy hónappal később, május közepén számolt be arról, hogy „a nemzeti korlátozások helyébe az uniós forgalomba hozatali tilalom lép”. Ugyanis Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária és Románia kilobbizta a Európai Unióban, hogy Ukrajnából származó búza, kukorica, napraforgómag és repcemag nem bocsátható forgalomba ezekben az országokban. Nagy István a kormányzati honlapon közzétett közlemény szerint „megjegyezte, szóbeli megállapodás van arról, hogy ezt az uniós eljárást június 5. után is fenntartja az EU, erre vonatkozóan azonban írásbeli nyilatkozatot vár a brüsszeli döntéshozóktól a magyar agrártárca”.
De sem az uniós tilalom meghosszabbításáról nem találtunk információt, sem arról, hogy azóta újra lehetne Ukrajnából gabonát behozni hazánkba.
Tiltották, mégis jött Ukrajnából gabona
Az áprilisi bejelentés kapcsán fordultunk először a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (NÉBIH), mivel a kormány az ukrajnai import kapcsán azt hangoztatta, az a gabona rossz minőségű. A NÉBIH-től idén március 17-ig kaptunk adatokat. Eszerint addig a napig 67 887 tonna gabona lépte át az ukrán-magyar határt, ez a 2022-es teljes évi mennyiségnek a 67-szerese. Viszont a negatív kormányzati közleményekkel ellentétben 34 ezer vizsgálatból csupán kétszer talált problémás ukrán gabonát a magyar hatóság.
Újabb közadatigénylésünkre most a NÉBIH a 2023. május 10. és június 6. közötti időszakban végrehajtott vizsgálatok részleteit küldte meg. Ez az időszak a behozatali tilalom idejére esik, ekkor az összegzésünk szerint 39 728 tonna gabonát vizsgáltak meg.
16 tételnek már eredménye is lett: növényvédőszer-maradékra egy tétel bukott meg, de ott új mintavétel történt. A „megfelelt” jelzést a teljes 39 728 vizsgált tonnából 13 099 tonna kapta meg. Ezek a gabonák GMO-ra és mikotoxinra is megfeleltek.
A NÉBIH ezt írta az adatokhoz kiegészítésként: „Szeretnénk felhívni figyelmét, hogy a vármegyei kormányhivatalok szakemberei jelen célellenőrzés során csak azon ukrán származású tételekből vesznek mintát, melyek esetében ez idáig még nem történt – dokumentumokkal alátámasztott – laboratóriumi vizsgálat. Emellett kiemelnénk, hogy felmérő mintavétel zajlik, amennyiben a NÉBIH laboratóriuma nem megfelelőséget tapasztal, ismételt tételminősítő (megerősítő) vizsgálatra kerül sor.”
Nyugat-európai cégek is érdekeltek az ukrán termesztésben
Első cikkünk után egy kereskedő arról írt az Átlátszónak – kérve neve mellőzését -, hogy Ukrajnában kiváló termőföldek vannak, és iszonyatos nagyságú, sok tízezer hektáros területek, ahova bementek nyugati bankok, mint például a Raiffeisen, illetve hatalmas cégek Hollandiából és máshonnan (pont úgy, mint Oroszországban egyébként), és vittek nyugati technológiát, tőkét, tudást. Azt is megjegyezte, hogy „a magyar átlagnál lényegesen olcsóbban tudnak termelni Ukrajnában, mert egyrészt mérethatékony, másrészt olcsóbb a vegyszer, a műtrágya és a munkaerő is. Van olyan cég, amelyik EU-piacra termel EU-szabvány vegyszerekkel, de nagyon sokan termelnek afrikai piacra is, nyilván ott más szereket is használhatnak.”
A NÉBIH-vizsgálatra forrásunk úgy reagált, hogy „a magyar közigazgatás teljesen leépült, növényvédő állomások és a NÉBIH emberei nagyon kevesen vannak, szúrópróba-szerűen próbálnak keresgélni. Találtak rossz minőségű szennyezett tételeket, de 29 tonna a 1,5 millióból az gyakorlatilag nulla, viszont nem tudni, hogy valójában mennyi a szennyezett.”
Azt is írta az Átlátszónak, hogy „nagyon szeretnek azzal takarózni, hogy a magyar ellátásra elegendő a búza/kukorica, ez persze igaz. Csak normális esetben a hazai termelés 2/3-a megy exportra, szóval nagyon durva baj van, ha csak itthonra elegendő. Ez nem nagy büszkeség mellesleg, hiszen azt jelenti, hogy nagyon gyenge az élelmiszeripar, olcsó nyersanyagot adunk el, Nyugaton feldolgozzák, és visszahozzák, mint a sajt/sonka/szalámi esetében.
Összefoglalásként annyit, hogy a probléma valós, a mezőgazdasági termelőknek nagyon komoly problémát okoz, hogy az input és a késztermék ára is véletlenszerűen 50 százalékot ugrál föl/le az energiaárakkal párhuzamosan. Teljesen kiszámíthatatlan így a termelés, ez a valódi elsődleges probléma. Az ukrán gabona változó minőségű, de senki nem tudja Magyarországon (se), hogy mennyire. Azt megteheti a kormány, mint a lengyeleknél, hogy lepecsételi a vagonokat, és nem engedi nálunk kirakodni az árut, de az exportpiacaink ugyanúgy tönkremennek, azon nem segít, hogy Ausztria/Olaszország nem tőlünk veszi ezentúl.
Rendkívül szerencsétlen helyzet egyébként a nálunk zajló, Brüsszel elleni »szabadságharc«. Nem vagyok optimista egyáltalán, pedig teljesen valid érv, hogy ha az EU segít a vámmentes ukrán gabonának bejutni, akkor ennek a költségét ne kizárólag a szomszédok viseljék” – írta.
Az Agrárminisztériumot arról kérdeztük: megszűnt-e az ukrán gabonára bevezetett korlátozás júniusban, a tiltás ideje alatt érkezett-e ukrán gabona Magyarországra, ha igen, hogyan és miért. A tárca egyetlen kérdésünkre sem válaszolt.
A vártnál kevesebb a hazai termés
Raskó György agrárközgazdász közösségi oldalán arra mutatott rá, idén hiába volt kedvező az időjárás, elmaradt a gabonatermés a várttól. Mint írta: „Szinte mindenütt igen alacsony lett az őszi árpa fajsúlya, jellemzően alig 60, vagy az alatti. Ez arra utal, hogy az általam két héttel ezelőtt másfél millió tonnára becsült árpatermelés inkább csak 1,1-1,2 millió tonna lesz.”
Úgy fogalmazott, hogy „Hasonlóan kedvezőtlen adatok érkeznek a búzáról is. Egy Csongrád megyei nagy agrárvállalkozó a remélt 6 tonnás hozam helyett 3,9 tonnával zárt, igaz, a búzája kitűnő minőségű, de annyira nem, hogy nyereséget hozzon, sőt biztos, hogy veszteséges lesz. A Dunántúlon jobb hozamokról tudósítanak, de itt is a vártnál jó 20%-kal kevesebbről szólnak a hírek. Az átlagtermés valószínűleg alig fogja meghaladni az 5 tonnát, így nagy valószínűséggel mégsem lesz meg a 6 millió tonnás termelés, amit két héttel ezelőtt még biztosnak láttam.
Elnézést, tévedni emberi dolog. Hogy miért ennyire kiábrándítók a hozamok, arról a szakemberek majd sokat vitatkoznak. Egy azonban biztos: Ebben a ciklusban 40%-kal kevesebb nitrogén-tartalmú műtrágyát szórtak a gazdák az őszi kalászosokra. De biztos, hogy ez csak egy ok a sok közül. Kíváncsian várom a kommentárokat. Mivel a búza ára most nagyon alacsony, aki teheti, ne adjon el a betakarítás után.” | Legalább 40 ezer tonna gabona érkezett Ukrajnából azután, hogy a kormány betiltotta az importot | 39 728 tonna – a NÉBIH idén május 10. és június 6. között ennyi Ukrajnából érkezett gabonát vizsgált. Holott a kormány április 15-én megtiltotta az észak-keleti szomszédunktól származó gabonaimportot, majd Bulgáriával, Lengyelországgal, Romániával és Szlovákiával közösen kilobbizott egy uniós behozatali tilalmat is. Az Agrárminisztérium nem válaszolt a kérdéseinkre. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/07/20/legalabb-40-ezer-tonna-gabona-erkezett-ukrajnabol-azutan-hogy-a-kormany-betiltotta-az-importot/ | 2023-07-20 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Zala Vármegyei Főügyészség nyolc ember ellen, aki számítástechnikai eszközök értékesítésére hozott létre országos fiktív céghálózatot.
Jánky Judit, a zalai vádhatóság szóvivője szerint a nyolc vádlott 2018-tól 2020 októberéig az Európai Unió (EU) tagállamaiból beszerzett számítástechnikai eszközök értékesítéséhez kapcsolódó fiktív számlázási lánc működtetésével próbálta adófizetési kötelezettségét elkerülni.
Az elsőrendű vádlott a sógora bevonásával hozott létre és működtetett olyan számlázási láncolatot, amelyben a részt vevő gazdasági társaságok között a termékek ténylegesen nem cseréltek gazdát. A rendszer létrehozásának, a valótlan számlák kiállításának célja kizárólag az általános forgalmi adó (áfa) jogosulatlan levonási lehetőségének megteremtése és az adófizetési kötelesség elkerülése, minimalizálása volt.
A számlázási láncolatban közreműködő hat gazdasági társaság ügyvezetője csak névleges szerepet töltött be a vállalkozás irányításában, az elsőrendű vádlott cégétől csak papíron megvásárolt termékek „áfás” számláit állították ki, de a vádbeli időszakban áfabevallási kötelezettségüknek nem tettek eleget. Szerepük kizárólag az volt, hogy az EU területéről nettó áron beszerzett árut Magyarországon bruttó áron értékesítsék tovább, szintén a bűnszervezetet irányító vádlott érdekkörébe tartozó négy vállalkozásnak.
Valójában meg sem történt az áruk továbbértékesítése, a hasznot húzó társaságok az általuk eladott termékek utáni adóbevallási és befizetési kötelezettségüknek csak részben tettek eleget.
Az adókijátszásra létrehozott szervezet tevékenységében az elsőrendű vádlott mellett könyvelő és több cégvezető vett részt, akik csaknem 732 millió forint áfát nem fizettek be, az összeg a nyomozás során sem térült meg. A vádlottakkal szemben a Zala Vármegyei Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás és hamis magánokirat felhasználása miatt emelt vádat. | 700 milliós áfacsalás miatt emeltek vádat Zala megyében | Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Zala Vármegyei Főügyészség nyolc ember ellen, aki számítástechnikai eszközök értékesítésére hozott létre országos fiktív céghálózatot. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/bun/700-millios-afacsalas-miatt-emeltek-vadat-zala-megyeben-260794# | 2023-08-04 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„A beruházások nem a közösségi érdekeket, hanem a magánérdekeket szolgálják” – ezt állapította meg Integritás Hatóság, miután több projektet is megvizsgált Szálkán. A három, összesen bő 300 millió forintos uniós beruházásból kettőt tavaly áprilisi cikkünkben bemutattunk: akkor civilek jelezték, nem jó irányba mutatnak a fejlesztések.
A mindössze 5-600 lakosú Tolna megyei kistelepülést 20 éve Pálfi János vezeti. Lányával együtt ő a társtulajdonosa annak a cégnek is, ami a helyi tó melletti fizetős strand tulajdonosa. Ennek a partfalát erősítették meg közel 120 millió forintnyi európai uniós támogatásból. Az Integritás Hatóságnak sem ez, sem egy csapadékvíz-elvezetésnek nevezett útépítés nem tetszett.
„Az Integritás Hatóság (IH) a Tolna megyei Szálka községben zajlott három, európai uniós forrásból támogatott fejlesztéssel kapcsolatban folytatott le vizsgálatot bejelentések nyomán. A beruházásokra a település önkormányzata összesen 316 316 560 forint EU támogatást nyert el. A Szálkai Strand infrastrukturális fejlesztése I. ütemre 116,9 milliót, a Szálka község vízrendezése – III. ütemre 91,9 milliót, a Szálka község belterületi vízrendezés IV. ütemre 107,4 milliót. A vizsgálat során felmerült annak a gyanúja, hogy a beruházások nem a közösségi érdekeket, hanem a magánérdekeket szolgálják.” – írja az IH.
Feljelentést tett az Integritás Hatóság
„A Hatóság álláspontja szerint az első projekt esetében egy magánkézben lévő vállalkozás (strand üzemeltetése) tényleges profittermelő képességének növelése a cél. A másik két, egymással összefüggő, Szálka község vízrendezését célzó projekt a Hatóság álláspontja szerint ugyancsak a támogatási szerződéstől eltérő célt szolgál. Vízelvezetés helyett a beruházás tényleges célja elő-közművesítés és betonút építése, amely az út környezetében lévő ingatlanok értékét többszörösére növeli. Ebből az értéknövekedésből egy jól körülhatárolható érdekcsoport profitál.” – áll az Integritás Hatóság napokban megjelent jelentésében.
Azt is leírták, hogy ezért „az Integritás Hatóság elrendelte Szálka Község Önkormányzata által Szálka község belterületi vízrendezés IV. ütem tárgyban indított közbeszerzési eljárás 50 napra történő felfüggesztését”, valamint, hogy a strandfejlesztés kapcsán
feljelentést tettek a Nemzeti- Adó és Vámhivatalnál költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználása vétségének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen.
A polgármesteré a strand
A hatóság által vizsgált beruházásokról tavaly áprilisban írtunk. Akkor cikkünkben bemutattuk, hogy közel 120 millió forintból erősítették meg a strand partfalát. Az eredeti tervek szerint ezt terméskővel és betonnal akarták megoldani, de a helyi lakók tiltakozása miatt végül fa cölöpöket és pallókat használtak.
Akkor Pálfi János polgármester azt mondta az Átlátszónak: „A strand vízfelülete az önkormányzaté, a mellette lévő területet, a szabadidőközpontot a Szálka Kft. üzemelteti. Az előtörténet az, hogy 1994-ben az akkori képviselő-testület és polgármester fölkérte a Szálka Kft.-t, hogy Szálka turizmusának fejlesztése érdekében alakítsunk ki egy fürdőhelyet, egy szabadidőközpontot a tó mellett. Ez ’94-ben volt. Ezt a területet akkor értékesítette a Szálka Kft. részére. A kft. saját költségén csinált mindent. A stranddal kapcsolatos költsége az önkormányzatnak egy forint sem merült idáig fel, és ezután sem merül fel, mert ez egy 100 százalékos pályázat. Tulajdonképpen itt minden, azt gondolom, hogy rendben van, de hát csak föl van fújva.”
A polgármester nem emelte ki, de a Szálka Kft. az ő és lánya tulajdona.
Az IH szerint a strandfejlesztési „projekt valódi célja nem a strand partjának műszaki védelme, hanem a strandnak, mint a vízterülettel közvetlenül határos ingatlan értékének és ezzel együtt az azt bérlő, illetve tulajdonló vállalkozás profittermelő képességének növelése. A strand használata belépődíj köteles. A belépőjegyekből befolyó bevétel a Szálkai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft-t illeti. A beruházással létrehozott vagyon bérbe adásához szükséges Irányító Hatóság előzetes jóváhagyása nem áll rendelkezésre.”
Vízelvezetésnek mondott útépítés
Tavalyi cikkünkben azt is bemutattuk Nemes Richárd, a Szálkai Civil Összefogás egyik alapítójának segítségével, hogy miként valósult meg a csapadékvíz-elvezetés, ami valójában egy út lett. Akkor a köves-betonos strandátépítés elleni küzdelem élharcosa azt mondta, hogy „Ez valójában egy előközművesítés, amire egyébként a pályázati pénzt nem is lehetne felhasználni. Az út maga vízgyűjtésre nem igazán alkalmas, hiszen jórészt egy dombgerincen fut, így legfeljebb azt a vizet gyűjti össze, ami ráesik.”
Az Integritás Hatóság szerint a civileknek van igazuk: a hatóság álláspontja a mostani vizsgálat után az, hogy „a III. ütemben megépült út és a IV. ütemben tervezett
út építése magánérdekeket szolgál, nem pedig Szálka Község közösségének érdekét.
A környéken több telket érintően telekalakítási eljárást indítottak, az így létrejött telkek egy dublini székhelyű gazdasági társaság tulajdonába kerültek 2021 nyarán. Ha az elő-közművesítés és a további tervekben szereplő betonutak a tervezettek szerint megvalósulnak, úgy a fejlesztés hatására az ott elhelyezkedő telkek, ingatlanok értéke várhatóan lényegesen emelkedni fog.”
Azt is megjegyezte a hatóság, hogy mindegyik projekt esetén egy olyan cég (A.G. Projekt Bt.) végezte a tervezési munkákat, amelynek ügyvezetője Szálka alpolgármestere volt. A fennálló összeférhetetlenséget nem jelentették be. Az Integritás Hatóság a feljelentést megküldte az Európai Ügyészségnek és az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) is.
Az Integritás Hatóságnak nevezett korrupcióellenes hivatalt 2022 végén hozta létre a magyar kormány, hogy megfeleljen az Európai Unió elvárásainak, és minél előbb megkapja a befagyasztott EU-s pénzeket. Az Átlátszó civil tagot delegált az Integritás Hatóság mellett működő Korrupcióellenes Munkacsoportba.
Címlapkép: A szálkai strand 2022. április 20-án (fotó: Átlátszó/Segesvári Csaba) | Feljelentés lett a polgármester strandján uniós pénzből épült százmilliós fapallókból | „A beruházások nem a közösségi érdekeket, hanem a magánérdekeket szolgálják” – ezt állapította meg Integritás Hatóság, miután több projektet is megvizsgált Szálkán. A három, összesen bő 300 millió forintos uniós beruházásból kettőt tavaly áprilisi cikkünkben bemutattunk: akkor civilek jelezték, nem jó irányba mutatnak a fejlesztések. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/08/01/feljelentes-lett-a-polgarmester-strandjan-unios-penzbol-epult-szazmillios-fapallokbol/ | 2023-08-01 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
„Az a baj a Somogy megyei építéshatósággal, hogy a szegény ember szeméből a szálkát dózerrel szedi ki, az újgazdagokéban meg a gerendát még le is lakkozza – mondja egy neve mellőzését kérő helybeli. – Az ott például Jászai Gellért »fészere«. Totál illegál az én meglátásom szerint, és ezt papíron is meg tudom mutatni.”
Nézzük az utcafrontról csalósan szerénynek tűnő, ám hátrafelé jelentősen bővülő, kétszintes, medencés kerti pavilonos, garázsos, térkövezett ingatlant. „Maga szerint ez milyen művelési ágú? Ne is találgasson. Ez itt papíron szántó és gyümölcsös. Arra lejjebb van pár tőke szőlő, de a nagyobb tőke a teraszablak mögött aszalódik. Időnként lent a faluban a hegyre menő út előtt igazoltatnak a rendőrök mindenkit. Onnan lehet tudni, hogy fontos ember jár mifelénk. Ez így nyáron gyakoribb.”
Jászai Gellért luxusvillája Siófok-Törekiben
Nézzük a dokumentumokat, és mire összeáll a kép, rügyezni kezdenek rajta a kérdőjelek.
2020. július 29-én a Jászai család három egymás melletti telket vett Barna Györgytől (a siófoki Plázs üzemeltetőjétől, aki újabb földeket akar vásárolni Törekiben). Egy 5708 négyzetméteres szántót Jászai idősebb, akkor 18 éves fia vett 30 millió forintért, a másik, az előzőnél jobb aranykorona értékű 7802 négyzetméteres szántót akkor még kiskorú fia vásárolta ugyancsak 30 millió forintért. (A szerződést az édesanyja mint a kiskorú gondviselője is aláírta.) A rosszabb föld átlagára kerekítve 5255 forint négyzetméterenként, míg a nagyobb és jobb földet 3845 forintért adta Barna György. A harmadik 5048 négyzetméteres szántó és gyümölcsös besorolású földterület átlagára négyzetméterenként 47 544 forint.
„Jól látja – mondja forrásunk. –, itt nem megy el a traktor, de kapálni is bajosan lehetne. Ha megnézi a szerződést, azon egy mukk sincs arról, hogy itt lenne gazdasági épület. Pedig a térképvázlaton be van jelölve és már a szerződés megkötésekor is fel volt tüntetve.”
És valóban, amikor bemegyünk a siófoki földhivatalba kikérni a pontos földmérési adatokat, az ügyintéző végighúzza az egeret a feltüntetett „gazdasági építmény” körvonalain, és nagyjából 19,26 méter hosszúságot és 8,38 méter szélességet mutat. Ez 161 négyzetméter, önmagában is nagyobb annál a 3 százaléknál, amit a kormányrendelet megenged. De ha rávetítjük a földhivatali térképvázlatot a Google Maps térképre, rögtön kiderül, hogy az épület túllóg a piros vonalakon. Plusz létesítettek gépkocsibeállót, medencét, kerti építményt. Szóval a telek elvesztette szántó és gyümölcsös jellegét. Ráadásul a szomszédos Jászai-telkeken is megjelentek építmények.
„Érdekes, ez nem szúr szemet a tekintetes főispánnak és nem küldi rájuk a kabinetfőnöke kommandóját. Az, hogy a lómenhely mobil faház épülete »szabálytalan«, mert két saját tulajdonú telkükön fekszik, amit nem minősíttettek gyömölcsösnek, azzal már a határozat kézhezvétele napján szétböfögte a kormánymédia, lement a »hír« az M1-en másnap reggel a helyi szennylapban, hogy milyen »súlyos« szabálytalanságokat találtak A lómenhelyeseket persze senki nem kérdezte. Kíváncsi lennék, a Jászaihoz is olyan vehemenciával vonulnának-e ki, mint a szegény emberhez.” (Siófok-Törekiben működik az a Dharma Lómenhely, amelynek kálváriájáról lapunk számos alkalommal beszámolt. Legutóbb, június közepén arról írtunk, a megyei kormányhivataltól négyen vonultak ki szemlére a menhelyhez, köztük a kormányhivatal vezetőjének kabinetfőnöke. A lómenhelyet üzemeltető alapítvány és a kormányhivatal között egyébkét közigazgatási per van folyamatban.)
A Jászai-villa történetének azonban még nincs vége. A lapunk birtokába került szerződésben egy szó sem esik arról, hogy ott egyáltalán lenne épület. Egy általunk megkérdezett jogi szakértő szerint a vevő minden olyan nyilatkozatot megtett, ami a törvény szerint ahhoz kell, hogy illetékmentesen juthasson az ingatlanhoz. Arról is nyilatkozott Jászai, hogy megtekintett állapotban fél hektár szántó és gyümölcsös az, amit vesz, vagyis a puszta föld. Különben a forgalmi érték 4 százaléka az illeték, jelen esetben 9,6 millió forint lenne.
„Kérdés, járt-e a területen a NAV, megnézték-e a légifotókat, feltűnt-e az egy napon, egy eladóval közel azonos telekterületre kötött szerződések közötti feltűnő értékaránytalanság, és ha igen, miért nem – mondja a töreki civil. – Mert ha észrevették volna, a terület már át lenne minősítve, ott kivett lakóház és udvar lenne. De nem, továbbra is szántó és gyümölcsös, ami közröhej. A tekintetes építéshatóság persze itt nem kért szabályossá tételt, átminősítést, semmit, ehhez a dácsához nem jár az Orbán naccsúr, a főispáni kabinetfőnök. Mindenesetre a földbizottságnak sem tűnhetett fel semmi, pedig szokták nézni az árat, és időnként beleszólnak, hogy túl sok, eltér az átlagtól. Na, ez jól megdobhatta az átlagot.”
A 2020 júliusában vásárolt három szomszédos telek mellé a 4iG-t vezető Jászai megvett még egyet, a szintén szomszéd, 6308 négyzetméteres szántót 10 millió forintért, 1585 forint/négyzetméter átlagáron. A lapunk által megismert szerződés 23. pontjában már arról nyilatkozik, hogy földművesnek minősül, mert időközben aranykalászos gazda rész-szakképzést végzett el. Így a tulajdonában levő földterület meghaladhatta az egy hektárt.
A szerződéseket ellenjegyző ügyvéd Gyárfás Dániel volt. Gyárfás Barna György egyik cégében, a Plázs Nyár Kft.-ben résztulajdonos ausztriai vállalkozás, a Sensa14 kézbesítési megbízottja (a cég egy budapesti magyar magánszemély tulajdonában áll). Egyértelműen bizonyítható, hogy egy 2020 áprilisi és egy 2020 májusi dokumentum szerint Gyárfás és Barna György üzlettársak voltak több zártkörűen működő részvénytársaságban, többek között a VMD Kórházi Technológiai Zrt.-ben is, amely állami szerveknek, többek között kórházaknak, egyetemeknek, a honvédségnek, a büntetés-végrehajtásnak és titkosszolgálatoknak is szállít egészségügyi felszereléseket. A Közbeszerzési Értesítő csak erre az egy cégnévre 63 találatot hoz.
Egyébként a Nemzeti Agrárkamara kalkulátora szerint az összesen 2,48 hektár területért ha szántó, akkor hektáronként 2 176 000, ha szőlő akkor 3 338 000 forintot lehetett volna kérni, amit engedélyeznek, szóval az egész területért 10 millió forint is sok lett volna. Furcsa, hogy ez a földbizottságnak nem tűnt fel. Márpedig nem tűnt fel, mert a tulajdonosváltás már be van jegyezve az ingatlannyilvántartásba. Ráadásul az egyik telken rajta volt a ház, amiről az illetéktörvény egyértelműen fogalmaz: „Termőföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő (… ), ide nem értve a földrészleten bármilyen célra létesített épületet.” Vagyis felettébb furcsa, hogy a szerződésben meg sem említették a „gazdasági épületet”, és annak a térképvázlaton bizonyított léte a hatóságoknak nem tűnt fel. Az ugyanis illetékmentesség szempontjából nem osztozik a termőföld sorsában.
„Csodálkoznék, ha a cikkük alapján a hatóság akár csak a füle botját is mozdítaná a Jászai-villa ügyében – vélekedik beszélgetőpartnerünk. – Amúgy nézze meg ezt a színezett térképet. Ott a Jászai kék földjei meg a Barna piros földjei között van egy kicsi sáv, a 0168/7-es. Az nem az övék. Na, azt az embert nem irigylem.”
Forrás: Narancs.hu
Szerettük volna megkérdezni Jászai Gellértet az ingatlanvásárlásokról, de nem sikerült elérnünk a 4iG elnök-vezérigazgatóját. | Gazdasági épületből luxusvilla: így vásárol földeket és építkezik a 4iG-vezér Siófok-Törekiben | A Tihanyra panorámás Siófok-Törekiben lévő Jódi-hegy civiljeinek elege van a NER-elit nyomulásából, de legfőképpen abból, hogy mezőgazdasági területen sorra épültek, épülnek, épülnének a gazdasági épületnek álcázott luxusvillák, tűzivíztározónak becézett úszómedencék. Elkezdték gyűjteni a dokumentumokat, bizonyítékokat és adatokat, és eljárásokat indítanának. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/gazdasagi-epuletbol-luxusvilla-igy-vasarol-foldeket-es-epitkezik-a-4ig-vezer-siofok-torekiben-260804 | 2023-08-05 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Nagyon úgy tűnik, hogy van az az adatigénylés, ami már a Miniszterelnöki Kabinetiroda hétpróbás munkatársait is kizökkenti a napi rutinjukból. A sok-sok év alatt kidolgozott kérdéselhárító módszereik ugyanis nem alkalmazhatók, ha egy állampolgár nem egy kupac számra kíváncsi, hanem Orbán Viktor testdublőrére.
A dublőr (női alakja dublőz) egy francia eredetű szó, ami helyettest jelent. Közéjük tartoznak a kaszkadőrök is, akik a filmforgatásokon a veszélyes jelenetekben helyettesítik a híres színészeket. Sok sztár az erotikus jelenetek felvételéhez is dublőrt vesz igénybe, vagy egész egyszerűen akkor, ha épp nem érzi jól magát vagy máshol van dolga.
A dublőrök alkalmazása a politikusok körében is elterjedt szokássá vált, hiszen ők is lehetnek betegek vagy épp elfoglaltak egy-egy személyes megjelenés idején, illetve ha egy szereplés túl kockázatos lenne számukra, inkább a helyettesítőjüket küldik maguk helyett az életveszélybe. A merénylettől tartó Szaddam Husszeinnek és Sztálinnak is volt ilyen hasonmása, a jelenkorban pedig főként Vlagyimir Putyin orosz elnökről terjednek olyan hírek, hogy testdublőröket alkalmaz – bár ezt a Kreml kategorikusan tagadja.
Most hazánkban is előkerült a téma, egy kíváncsi olvasónk, Tamás ugyanis egy közadatigénylésben rákérdezett, hogy Orbán Viktornak is van-e testdublőre. Tamás a kérdését a Miniszterelnöki Kabinetirodának adta be, ami meglehetősen rutinos versenyző az adatigénylések kezelésében és elhárításában, most mégis kizökkent a napi rutinjából. Kiderült, hogy jelen esetben semmire nem mennek a szokásos módszereikkel.
Hiszen ami remekül működik az újságírók érdeklődésének visszaverésében, az itt nem segít. Az évek során tökélyre fejlesztett pdf-homályosító vagy az időpocsékoló személyes betekintés mit sem ér, amikor egy állampolgár nem a propagandakampányok költségei vagy más számok, hanem a miniszterelnök testdublőre után érdeklődik.
A Rogán Antal által vezetett tárca nem is próbálta leplezni megdöbbenését, az alábbi választ küldték az igénylésre:
„Ez valami vicc?”
Megkérdeztük Tamást, hogy miért érdeklődött Orbán Viktor testdublőre után: komolynak szánta-e a kérdést, vagy csak poénnak, ahogy Rogán Antal minisztériuma gondolja. Olvasónk elmondta, hogy Putyin (lehetséges) helyettesítőiről olvasva jutott eszébe a dolog, gyanúját pedig az is erősíti, hogy Orbánról régóta terjed az a szóbeszéd, hogy merénylettől tartva golyóálló mellényt visel egy-egy nyilvános szereplése alkalmával. Mivel szerinte „a NER eléggé közelíti már az újszovjet rendszert”, simán elképzelhetőnek tartja, hogy a magyar miniszterelnöknek is van testdublőre. Azt mondja, nem adja fel – levelezésbe kezdett a Kabinetirodával, hogy kiderítse az igazságot.
Olvasónk az adatigénylést az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalon adta be. A KiMitTud segítségével bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.
Címlapkép: Orbán Viktor telefonál 2023. május 31-én (fotó: a miniszterelnök Facebook-oldala) | „Tisztelt Adatigénylő! Ez valami vicc?” | Nagyon úgy tűnik, hogy van az az adatigénylés, ami már a Miniszterelnöki Kabinetiroda hétpróbás munkatársait is kizökkenti a napi rutinjukból. A sok-sok év alatt kidolgozott kérdéselhárító módszereik ugyanis nem alkalmazhatók, ha egy állampolgár nem egy kupac számra kíváncsi, hanem Orbán Viktor testdublőrére. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/07/20/tisztelt-adatigenylo-ez-valami-vicc/ | 2023-07-20 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Bár a Nemzeti Filmintézet 2,5 milliárd forinttal támogatta az 1242 – A Nyugat kapujában című nagyszabású film elkészültét, a mai napig nem kezdődött el az utómunka, pedig a forgatás 2023 februárjában véget ért. Az alvállalkozók tartozásokat emlegetnek, az NFI szerint minden rendben, a filmkészítő cég nem nyilatkozik.
„A film a 13. századba repít vissza, amikor Batu kán, a világhódító Dzsingisz kán unokája, a sztyeppe kegyelmet nem ismerő ura seregével Esztergom falai alá ér. Európa meghódítása előtt el kell söpörnie útjából a magyar várat. A maroknyi védő Eusebius kanonok és a spanyol zsoldoskapitány, Simon vezetésével az utolsó harcra készül. Segítségre nem számíthatnak.” – harangozták be a magyar-mongol-angol koprodukcióban készülő akció-drámát tavaly májusban. Ebből mára szinte csak a kifizetetlen számlák miatti dráma maradt.
A film forgatása idén februárban véget ért, az utómunkák azonban még nem kezdődtek el. A Soós Péter rendezte, Sipos Kornél producersége alatt készülő film projektcégében, a Nyugat Kapujában Kft.-ben viszont jelentős változások történtek idén márciusban. Ennek vélhetően a pénzügyi gondok adtak alapot: cselekedni kellett, hogy a közpénzzel bőven ellátott projekt ne legyen hatalmas bukás. A korábbi tulajdonosok (Sipos Kornél és a Chelsea Pictures Limited) kikerültek a képből, helyükre pedig Farkas Dóra érkezett.
A nő annak a Farkas Zsigmondnak a felesége, aki Obrusánszki Zsolttal közösen résztulajdonolta a Közép Európa Filmiroda Kft.-t. És, hogy kicsoda Obrusánszki Zsolt? Jelenleg Rogán Antal apósa, aki korábban rengeteg földet akart vásárolni, és mit ad isten, ebben a vásárlásban szintén érintett volt Farkas Zsigmond is. A nyíregyházi üzletember idén is vásárolt némi földet, de felesége mellett a filmiparban is tevékeny szerepet vállal – bár csak informálisan kapcsolódik a Nyugat Kapujában Kft.-hez. Farkas és Obrusánszki egyaránt tulajdonosok abban a Ductus Kft.-ben, mely 2,2 milliárd állami támogatást nyert el.
Millárdok a tatárjárásra
Az NFI többször is támogatta a készülő nemzetközi produkciót: a forgatókönyv-fejlesztés (8,4 millió forint) és gyártás-előkészítés (44,9 millió) segítése mellett 2022 áprilisában 1,26 milliárddal, majd decemberben 1,23 milliárd forinttal segítette a film elkészültét. Vagyis összesen bő 2,5 milliárdnyi közpénzt adtak a műre, de úgy tűnik, ez nem volt elég.
Sipos Kornél producer korábban úgy nyilatkozott, hogy a film teljes költségvetése 3,7 milliárd forint lesz. A XIII. században játszódó film a mongolok és az esztergomi várat védők csatáját meséli el. Sipos szerint egy mongóliai utazáson pattant ki fejéből az ötlet, majd összefutott Obrusánszky Borbála történésszel, mongóliai nagykövettel, aki segítette, hogy létrejöjjön a film. (Borbála egyébként Zsolt testvére.) Információink szerint ehhez képest a film elkészülte nem halad, sőt többen már drasztikus lépéseket fontolgatnak az alvállalkozók közül, ha nem kapják meg a pénzüket.
A tartozásokkal kapcsolatban kerestük Pesti Ákost, az NFI gyártási igazgatóját, kérdéseink egy részére a sajtóosztály válaszolt. Azt írták, hogy „A támogatott a Nemzeti Filmintézet felé a szerződéses határidők betartásával eddig minden kötelezettségének eleget tett, melyekről az NFI Támogatási Szabályzata (22.fejezet) rendelkezik.” Telefonos érdeklődésünkre pedig azt válaszolták, hogy az NFI-nek nincs olyan rálátása, és feléjük rendben van a produkció.
Ehhez képest egy hozzánk eljutott e-mail szerint Pesti Ákos szorosan felügyelte a produkciót, április elején leltárt készítettek a kintlévőségekről, és fizetési ütemezést ígért a produkcióban dolgozóknak. Arról is írt nekik, hogy első körben a bérjellegű és kisebb tartozásokat rendezik, “közvetett támogatás hitel” első részéből, majd ezt követik a közepes tartozások, illetve a nagyobb nagyságrendeket részletesen ellenőrzik, és ezután sor kerülhet a részkifizetésre.
Farkas Dóra átvette a céget
Ez a levél néhány nappal egy másik után érkezett, amiben Farkas Dóra értesítette a stábtagokat, hogy opciós jogával élve átvette a Nyugat Kapujában Kft.-ben a tulajdonjogot és ezzel együtt az ügyvezetést is. Ezt azzal indokolta, hogy elfogadhatatlannak tartja, hogy nincsenek kifizetve a dolgozók és alvállalkozók, és célja továbbra is az, hogy a film elkészüljön.
„Nagy örömömre, a Nemzeti Filmintézettel sikerült megállapodnom, hogy közösen orvosoljuk a problémákat, és ahogy ezt a gyártási igazgató jelezte, mindenben közösen dolgozunk és segítségünkre lesznek.” – írta levelében, hozzátéve, hogy az NFI kiemelt szakmai ellenőrével közösen állítják össze a tartozáslistát, készítik elő a kifizetések ütemezését, végeznek el, ha szükséges kiemelt ellenőrzéseket, és „néhány esetben, ha szükséges a hatósági eljárást is”. A levélből, melyen aláíróként Farkas Zsigmond és Dóra szerepel, az is kiderül, hogy a pénzügyi helyzet rendezéséig a munkákat ideiglenesen felfüggesztik.
„Mindig mondanak egy időpontot, de nincs pénz”
Információink szerint van olyan cég, amelynek több mint százmillió forinttal tartoznak, de mások felé is több tízmillióra rúg a tartozás.
Egy neve elhallgatását kérő érintett szerint februárra vált nyilvánvalóvá, hogy az addig nehezen, de megérkező pénzek elapadtak. A stábtagok Pesti Ákos leveléből tudták meg, amit eddig is sejtettek, hogy problémák vannak. „Teljesen korrekt tájékoztatást kaptunk, de utána hónapokig nem történt semmi, csak annyit mondtak, hogy felülvizsgálat folyik. Kiderült, hogy Farkas Zsigmond vette át az operatív irányítást.” A hitegetés forrásunk szerint folytatódott, mindig 2-3 hetet kértek a számlák rendezésére, de erre cikkünk megírásáig nem került sor.
Egy másik forrásunknak azt ígérték, hogy a pénz egy részét megkapják szeptemberig, utána pedig a többit. „Mindig jön valaki, aki mond valami időpontot, aztán nincs belőle pénz” -summázta ő a helyzetet. A számlákat újra bekérték és ellenőrzik. „Hiába mondtuk, hogy az adót be kellett fizetni, és február régen volt, nem történik semmi. Megdolgoztunk ezért a pénzért, nem ingyen kérjük.
Többször feltettem a kérdést, hogy lehet az, hogy a végén veszik észre, hogy eltűnt a pénz egy államilag finanszírozott filmnél?
Azt gondolom, ilyen nincs.”
Elmondása szerint ellentétes információkat kap arról, miből fogják rendezni a számlákat, és úgy tudja, elég nagy a káosz a könyvelésen is, és a papírok feldolgozása után derül csak ki a tényleges helyzet. Forrásunk is megerősítette, hogy úgy tudja, hogy az utómunkára van pénz félretéve, de ha abból az elmaradásokat rendezik, akkor nem fog jutni a film befejezésére pénz. “Én magyar filmben biztos nem fogok többet dolgozni, és ezt sem vállaltam volna el, ha nem az NFI áll mögötte. Azt gondoltam, ez garancia lesz a kifizetésre.”
A Nyugat Kapujában Kft. ügyvezető-tulajdonosának,
Farkas Dórának emailben küldtünk kérdéseket a tartozásokról, azok kifizetéséről, és a film várható folytatásáról. Megkeresésünkre nem válaszolt.
Kerestük Farkas Zsigmondot is, hogy meghallgassuk az álláspontját, de csak annyit mondott, átmeneti pénzügyi problémák adódtak, majd visszahívást ígérve letette. Azóta nem sikerült vele kapcsolatot teremtenünk.
Siposnak nem ez az első gikszere
Sipos Kornélnak nem ez az első ügye, amelyben távoznia kell, mint producernek, 2001-ben a Hídember produceri posztjáról mondott le, azért, mert a Mafilm vezérigazgatójaként, nem tudta teljes mértékben ellátni a feladatát. Ehhez képest két héttel később a Mafilm éléről is távozott, sajtóinformációk szerint azért, mert az ÁPV Rt. egy rendkívüli közgyűlésen visszahívta volna, így azt megelőzve inkább benyújtotta felmondását.
2013-ban a Talent: A Sikercsapat kifizetéseivel adódtak problémák. A stáb akkor nyilvánosan állt ki az ügyben, azt mondva, hogy Sipos Kornél, az Origó Film Group Zrt. volt programigazgatója megtévesztette őket azzal, hogy azt kommunikálta, a film elkészültét az Origó Film Group Zrt. támogatja. Erről később kiderült, nem valid állítás, az Origó Film Group Zrt. szintén károsult az ügyben, amelynek akkor szintén tartoztak. A film készítői pedig jelezték, Sipos már nem a film producere.
Címlapkép: 1242/Facebook | Hiába a rengeteg közpénz, tartozások miatt áll a tatárjárásról szóló film | Bár a Nemzeti Filmintézet 2,5 milliárd forinttal támogatta az 1242 – A Nyugat kapujában című nagyszabású film elkészültét, a mai napig nem kezdődött el az utómunka, pedig a forgatás 2023 februárjában véget ért. Az alvállalkozók tartozásokat emlegetnek, az NFI szerint minden rendben, a filmkészítő cég nem nyilatkozik. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/07/25/hiaba-a-rengeteg-kozpenz-tartozasok-miatt-all-a-tatarjarasrol-szolo-film/ | 2023-07-25 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Munkavédelmi és kémiai biztonsági jogsértések miatt összesen közel 14 millió forint bírságot szabtak ki az Iváncsán épülő akkumulátorgyárra
– derült ki a Fejér megyei Kormányhivatal közleményéből, amely bár nem említi a cég nevét, de egyértelmű, hogy a 680 milliárd forintból épülő akkumulátorgyárról van szó.
Korábban lapunk is beszámolt arról, hogy a dél-koreai SK Innovation telephelyén tárolt toxikus és rákkeltő tulajdonságú veszélyes vegyi anyag miatt több mint tízen rosszul lettek június elején. Ezt követően a kormányhivatal munkavédelmi és kémiai biztonsági eljárást indított a vállalkozással szemben.
A vizsgálat megállapította azt is, hogy a veszélyes anyagok tárolását nem jelentették be előre és a dokumentációjuk is hiányos. A mulasztások miatt a kormányhivatal a vállalatra 10 millió forint kémiai biztonsági bírságot szabott ki, valamint kötelezte hiányzó dokumentáció pótlására, aminek a cég a közlemény szerint részben már eleget is tett.
Továbbá nem helyezték ki a veszélyre utaló biztonsági jelzéseket, és a belépést sem korlátozták. Mindezen túl a rákkeltő anyaggal érintkező személyek részére az előírás szerinti öltöző-, mosdó- és zuhanyzóhelyiség sem volt biztosítva.
A munkavédelmi szabályok miatt 3,78 millió forintos bírságot szabott ki a kormányhivatal.
A hatóság jelezte, hogy az ott dolgozók és a környéken élők védelme érdekében a jövőben is rendszeres ellenőrzéseket fognak tartani a telephelyen. | Majdnem 14 milliós bírságot kapott az épülő iváncsai akkugyár | Nem jelentették be a hatóságnak, hogy veszélyes, akár rákkeltő anyagokat tárolnak, és a gyár területén sem raktak ki figyelmeztető táblákat. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/majdnem-14-millios-birsagot-kapott-az-epulo-ivancsai-akkugyar-260814 | 2023-08-04 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Pluszmunkák miatt tovább drágul a Corvinus Egyetem Ménesi úti campusának felújítása, és a beruházás kivitelezésének határideje is csúszik. Az így 15,4 milliárdba kerülő fejlesztés azonban már nem a magyar államot, hanem a Maecenas Universitatis Corvini Alapítványt gazdagítja, miután a kormány két évvel ezelőtt ingyen átadta a teljes intézményt a szervezetnek. A felújítást Orbán Viktor barátjának, Garancsi Istvánnak a cége végzi.
„Ez a fejlesztés nem jöhetett volna létre a modellváltás nélkül, mert az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány finanszírozza és irányítja a campus fejlesztését, jelentős részben állami támogatásból” – nyilatkozta márciusban Barta Márton, az egyetem stratégiai vezetője a Magyar Nemzetnek. Barta ugyan összeget nem említett, de korábbi cikkekből kiderül, hogy az állam, vagyis az adófizetők legalább 12 milliárd forinttal szálltak be a fejlesztésbe, ami majdnem teljes mértékben fedezte volna a beruházás eredeti költségét.
Két éve írt ki közbeszerzési eljárást a Ménesi Campus felújítására a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány. A felhívásra mindössze egy ajánlat érkezett a Market Építő Zrt.-től, amely 13,9 milliárdos ajánlatával el is nyerte a megbízást. Ez az összeg azonban tavaly félmilliárd forinttal drágult, mert kiderült, hogy azbeszt is van a bontásra váró épületben. Mivel az azbeszt veszélyes anyagnak minősül, a bontását csak erre külön engedéllyel rendelkező vállalkozás, illetve speciális képesítésű munkavállalók végezhetik, ezért a kivitelezés költsége 14,4 milliárd forintra nőtt.
Most ez emelkedett tovább 15,4 milliárdra, miután újabb pluszmunkák merültek fel.
A Budapest XI. kerületében, a Mányoki út 9. szám alatt található Ménesi Campus felújításával és átalakításával eredetileg azt akarták elérni, hogy jelentősen növekedjen az épület energiahatékonysága, illetve, hogy a beruházás a LEED Gold fenntarthatósági minősítést megszerezze.
Az egyetem 2022 márciusi videója az építkezésről.
Az 1973-tól az 1980-as évek közepéig, több ütemben létesült épület mintegy bruttó 17 575 négyzetméter alapterületű. Az átalakítás során több épületrészt elbontanak, átalakítják többek között a Nagy és a Kis Tornyot, új főbejáratot alakítanak ki a Mányoki út felől, de épül új kollégium, közösségi tér, sportpálya és gimnasztikai pálya is.
A most bejelentett változtatások érintik a Nagy Tornyot, ahol az „acél lépcső teljes elbontása és áttervezése vált szükségessé”, a hőszivattyú gépházat, amit az eredetileg tervezett helyszínhez képest máshol alakítanak ki, és több kisebb részmunkát is. Emiatt a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárása 707 napra nőtt, vagyis a beruházás közel két évre tolódott ki az eredeti 540 napról, és az ára is megemelkedett.
Garancsiék cége építi
A kivitelező Market Építő Zrt. tulajdonosa 2014 óta a Garancsi Istvánhoz köthető GARHARTT Invest Zrt., valamint az LMCS Vagyonkezelő és Tanácsadó Kft., amelynek tulajdonosa Scheer Sándor.
Garancsi a 133 milliárd forintos becsült vagyonával jelenleg a 12. leggazdagabb magyar, de arról is ismert, hogy a Videoton FC labdarúgó-csapat tulajdonosa, a Magyar Természetjáró Szövetség elnöke, a NAV online pénztárgépeihez SIM-kártyát szállító Mobil Adat Kft. többségi tulajdonosa, és Orbán Viktor jó barátja. Tavaly nyáron a miniszterelnök feleségével, Lévai Anikóval is lencsevégre kapták a VIII. kerületben, miközben Orbán Viktor Horvátországban nyaralt.
A Market Zrt. évek óta sikeres szereplője a közbeszerzéseknek: többek között ők nyerték el a MOL székház, egy négycsillagos esztergomi szálloda, a kézilabda EB-re tervezett multifunkcionális sportcsarnok, vagy épp az esztergomi élményfürdő felújítására vonatkozó tendert is.
Részben ezeknek a nagy összegű állami megbízásoknak is köszönhető, hogy a társaság éves forgalma és adózott eredménye minden évben impozáns látványt nyújt. Előbbi az elmúlt öt évben 138 és 306 milliárd forint között mozgott, míg utóbbi 6,8 és 36,5 milliárd között.
A részvényesek idén úgy döntöttek, hogy a 2022. évi 34,3 milliárdos haszonból 25,7 milliárd forint osztalékot vesznek ki.
Garancsi Istvánnal kapcsolatban emellett épp a napokban jelent meg, hogy a Prebeton Zrt. nevű cége veszteséges lett: tavaly 10 milliárdos forgalom mellett -1,2 milliárd forintos adózott eredményt ért el. Fel is került arra a listára, amelyen a Gyármentő Program keretében támogatott cégek állnak. Garancsi betongyára mellett ebből az állami programból támogatást kapott több olyan, egyébként jól prosperáló cég is, amelynek tulajdonosai a leggazdagabb magyarok közül kerülnek ki.
Már nem az államot gazdagítja
A beruházó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány a Budapesti Corvinus Egyetem működtetésével megbízott alapítvány. A kuratóriumi elnöke Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója, míg a kuratóriumi tagjai között található Lánczi András egyetemi tanár, a Budapesti Corvinus Egyetem egykori rektora, Palotai Dániel egyetemi docens, a Nemzetközi Valutaalap közép-kelet európai országcsoportjának ügyvezető igazgatója és Váradi József, a Wizz Air Csoport vezérigazgatója.
A KEKVA-kat, azaz „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat” 2021-ben hozta létre a kormány. A szervezetek korábban az állam által gyakorolt funkciókat és állami intézményeket – egyetemeket, múzeumokat, állami gazdaságokat, értékes ingatlanokat – kaptak meg ingyen. Míg korábban egyetemek és más érintett intézmények felett az állam gyakorolt kontrollt, az új törvény ezt a jogot átadta nem állami szereplők, a választott politikusok által nagyjából ellenőrizhetetlen szervezetek kezébe.
Az alapítvány az induláshoz közel 400 milliárd forint értékű állami tulajdonban lévő MOL- és Richter-részvényt kapott. Idén a MOL nyereségéből – a korábbi fenntartó állam helyett – az alapítvány közel 24,8 milliárd forint osztalékhoz jutott. | Újabb milliárddal drágul a Ménesi Campus, túlórázhat Garancsi Istvánék cége | Pluszmunkák miatt tovább drágul a Corvinus Egyetem Ménesi úti campusának felújítása, és a beruházás kivitelezésének határideje is csúszik. Az így 15,4 milliárdba kerülő fejlesztés azonban már nem a magyar államot, hanem a Maecenas Universitatis Corvini Alapítványt gazdagítja, miután a kormány két évvel ezelőtt ingyen átadta a teljes intézményt a szervezetnek. A felújítást Orbán Viktor barátjának, Garancsi Istvánnak a cége végzi. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/07/27/ujabb-felmilliarddal-dragul-a-menesi-campus-tulorazhat-garancsi-istvanek-cege/ | 2023-07-27 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
50 millió forint EU-támogatásból épült az az „élménypont”, vagyis a Ködfátyol-kilátó a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szegi községben, ami a fotók szerint csak egy kicsit magasabb a kundszentmiklósi törpekilátónál – és legalább szebb is.
„A kivitelező egy budapesti cég volt, amely több közbeszerzést nyert már Szegiben. Kellett ez, mint egy falat kenyér és a méteres gazból látszik az is, mennyire komolyan gondolta az egészet a Tokaj Borvidék Fejlődéséért Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság” – kommentálta Hadházy a Facebookon.
„A hiánypótló élménypont mellett másik kettő ilyen attrakció létesült még, összesen félmilliárdból” – tette hozzá a képviselő. „Erdőbényén egy »kádárház«, Hercegkúton egy »borpavilon« jött létre. A három közbeszerzés összesen bruttó 350 millióra rúgott, a maradék 150 millió sorsáról nem tudni. Biztos sokat költöttek pl. honlapra is, csak kicsit elfelejtették befejezni, pl. képeket, nyitvatartást , elérhetőséget feltölteni a »turistamágnesek« honlapjára.” | Újabb törpekilátót talált Hadházy Ákos | EU-s pénzből épültek „turistamágnesek” Borsodban. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/ujabb-torpekilatot-talalt-hadhazy-akos-260817# | 2023-08-05 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő ZÁÉV Zrt. nyerte el a Dunaújvárosi Egyetem F épületének korszerűsítésére kiírt közbeszerzést. A munkára összesen heten pályáztak, de öt kivitelező ajánlatát érvénytelennek nyilvánította a kiíró, így a ZÁÉV-nek nem volt nehéz dolga. Az egyetem 2021 óta egy közérdekű vagyonkezelő alapítványé, melynek kuratóriumi elnöke Süli János volt Paks-ügyi miniszter, és két Mészáros-közeli ember is a kuratórium tagja.
A Fejér vármegye délkeleti részén, a Duna jobb partján fekvő, nagyjából 45 ezer lakosú Dunaújvárosból autóval mindössze 35-40 perc alatt elérhető a Tolna vármegyei Paks. Emiatt a Dunaújvárosi Egyetem mindig is fontos szerepet töltött be a Paksi Atomerőmű szakember-utánpótlásának képzésében, 2021-ben pedig bejelentették, hogy az intézmény a nukleáris ipar regionális tudásközpontjává válhat.
„A Dunaújvárosi Egyetem épületei között a főépület az egyetlen eredeti »szocreál« épület.” – ezzel a mondattal kezdődik az F jelű épület kivitelezésére kiírt közbeszerzés felhívása, amelyet először 2022. augusztus 10-én tett közzé az intézményt fenntartó alapítvány. A tender azonban tavaly szeptember végén eredménytelenül zárult: senki sem jelentkezett a munkára, és az ajánlatkérő visszavonta az eljárást.
Év végén a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány nekifutott még egyszer: 2022. december 29-én ismét közzétették a közbeszerzési felhívást. Az ajánlattételi határidőt ugyan kétszer is meghosszabbították, de végre sikerrel jártak, és az idén július 25-én közzétett eredménytájékoztató szerint július 10-én szerződést kötöttek a kiválasztott kivitelezővel.
A munkálatokat a ZÁÉV Zrt. fogja elvégezni nettó 4,7 milliárd forintért.
Nem volt nehéz nyernie a ZÁÉV-nek, mert a tenderre vele együtt összesen 7 cég pályázott, de ebből 5 ajánlatot érvénytelennek nyilvánított a kiíró. Az ajánlatok összegzése szerint ugyanis a közbeszerzéseken rutinosnak számító BUILD IT Mérnökiroda Kft., Épkar Zrt. és Grabarics Építőipari Kft., valamint a 2F-BAU Kft. és a DENCO Klímatechnikai Kft. vagy egyáltalán nem, vagy nem jól töltött ki/küldött be valamilyen formanyomtatványt, vagy nem voltak az előírt követelményeknek megfelelőek a referenciáik.
Csupán a Horváth Építőmester Építőipari Zrt. maradt versenyben a ZÁÉV-vel szemben, ám a kecskeméti cég nettó 4,98 milliárd forintért vállalta volna a munkát, így az olcsóbb ajánlatot tévő ZÁÉV lett a nyertes. A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő zalaegerszegi építővállalat az alkalmassága igazolására és a kivitelezésbe alvállalkozóként két kisebb céget is bevont: a Schön Architects Kft.-t és a Delta Systems Kft.-t.
A tenderleírás szerint előreláthatólag 400 munkanapig, tehát közel két évig tartó felújítás során az F épület valamennyi helyisége új padlóburkolatot és álmennyezetet kap. Teljesen újraépül a gépészeti- és elektromos rendszer, valamint az összes vizesblokk. A pince utólagos talajnedvesség elleni szigetelést kap, szigetelik a homlokzatot, lecserélik a tetőt és a nyílászárókat, továbbá kiépítik a vagyonvédelmi és kamerarendszert, valamint minimum 1500 felhasználót kiszolgálni képes smart control megoldásokat vezetnek be, illetve kert- és parképítési feladatokat is végeznek.
Mészáros emberei és az ex-Paks-ügyi miniszter
A Dunaújvárosi Egyetemet (DUE) 1953-ban alapították Kerpely Antal Kohászati Technikum néven, majd több átkeresztelés után sokáig a Miskolci Egyetem főiskolai kara volt. Önálló felsőoktatási intézményként 2000. január 1-től működik, és 2016 eleje óta egyetem. Az addig állami fenntartású intézményt a „felsőoktatási modellváltás” néven reklámozott folyamat részeként a Fidesz-kormány 2021-ben ajándékba adta az egyik frissen létrehozott „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak” (KEKVA). Ahogy a többi ilyen szervezetet, a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítványt (DEA) is Fidesz-közeli emberek vezetik.
Az alapítvány kuratóriumi elnöke Süli János, aki 2004-2011 között vezető tisztséget töltött be a Paksi Atomerőműben, 2014-2017 között Paks polgármestere volt, majd 2017-2022 között az erőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter. Sülin kívül a DEA
kuratóriumának tagja Barna Zsolt, a Mészáros Lőrinchez tartozó Magyar Bankholding elnök-vezérigazgatója, Keszthelyi Erik, a szintén Mészáros-érdekeltség Hungarikum Alkusz alapító-társtulajdonosa,
Benkó Marcell, a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány főigazgatója, az állami tulajdonú Hunatom Zrt. igazgatósági tagja, és Palotás Béla, a Dunaújvárosi Egyetem Professor Emeritusa.
Az egyetemi épület kivitelezését elnyerő ZÁÉV Építőipari Zrt. hivatalosan 2019 óta van Mészáros kezében, és bár előtte is szerencsés volt a közbeszerzéseken, azóta még jobban megtáltosodott.
Éves forgalma 2018 óta nettó 50 és 80 milliárd forint között volt, és minden évben 6-12 milliárd közti hasznot termelt a tulajdonosának. Többek között a cég nevéhez fűződik a 40 milliárdos Néprajzi Múzeum, a 190 milliárdos Puskás Aréna, a 250 milliárd körül járó Atlétikai Stadion, és az ötmilliárdos kiskunhalasi járványkórház megépítése is.
Miután 2021-ben az egyetem bejelentette, hogy részt vesz a modellváltásban, vagyis hajlandó államiból alapítványi tulajdonba kerülni, egyből rámosolygott a kormány. Palkovics László (akkori) innovációs és technológiai miniszter, Süli János, (akkor még) a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter és Pacsay-Tomassich Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára ellátogatott az intézménybe.
A három fontos ember közölte, hogy az intézmény a jövőben a nukleáris ipar regionális tudásközpontjává válhat a szakirányú egyetemi képzés korszerűsítésével és minőségi infrastruktúrájának felépítésével. Ez alapján könnyen nyerhet Mészáros Lőrinc cége majd még egyéb megbízásokat is a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítványtól, amelynek kuratóriumában ott ül Mészáros két embere is.
Címlapkép: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter (b) és Stumpf István, a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos (j) átadja Süli János, a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke (k) részére a Dunaújvárosi Egyetem díszoklevelét „A megújuló felsőoktatás ünnepe” című rendezvényen a Veszprémi Petőfi Színházban 2021. november 8-án. (fotó: MTI/Vasvári Tamás) | Mészáros Lőrinc cége korszerűsíti a Dunaújvárosi Egyetemet 4,7 milliárdért | A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő ZÁÉV Zrt. nyerte el a Dunaújvárosi Egyetem F épületének korszerűsítésére kiírt közbeszerzést. A munkára összesen heten pályáztak, de öt kivitelező ajánlatát érvénytelennek nyilvánította a kiíró, így a ZÁÉV-nek nem volt nehéz dolga. Az egyetem 2021 óta egy közérdekű vagyonkezelő alapítványé, melynek kuratóriumi elnöke Süli János volt Paks-ügyi miniszter, és két Mészáros-közeli ember is a kuratórium tagja. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/07/28/meszaros-lorinc-cege-korszerusiti-a-dunaujvarosi-egyetemet-47-milliardert/ | 2023-07-28 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Titkos nyilvántartásokra bukkantunk, ahol akár hónapokig is várakozhatnak a betegek, mielőtt felkerülnének a hivatalos kórházi várólistára. A jelenségről három, az ország különböző részein élő érintett számolt be az Átlátszónak, akik kitöltötték a kérdőíves felmérésünket. A betegek egy része elmondásuk szerint sokáig azt sem tudja, hogy nem a hivatalos listára iratkozott fel. „Szinte mindenkinek van egy másik várólistája” – erősítette meg lapunknak egy egészségügyben dolgozó szakember. Miközben milliárdokat költött a kormány a várólisták hosszának lefaragására, a Magyar Orvosi Kamara szerint ezek az intézkedések csak tűzoltásra elegendőek – a várakozási időket többek között betegirányítással kellene kiegyenlíteni.
Évának fokozatosan romló csípőízületi kopása miatt 2020 decemberében javasolta budapesti kezelőorvosa a csípőprotézis műtétet. A leendő műtétes kórház ambulanciájára 2021 tavaszára kapott időpontot, ezután nagyjából félévente kellett visszamennie állapotfelmérésre. Esetazonosítót, amivel megnézheti a hivatalos várólista-nyilvántartásban, hogy várhatóan mikor kerül sor a műtétre, csak a harmadik alkalommal, külön rákérdezésre kapott. Vagyis egészen addig nem szerepelt a nyilvántartásban, ami szerint egyébként az egyik leghosszabb várólista a csípőprotézis-műtétek esetében van: jelenleg közel 6500 fő vár erre a beavatkozásra. Az elmúlt hat hónapban több mint négyezer beteget műtöttek meg. Az átlagos várakozási idő 189 nap volt, azaz több mint fél év.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által vezetett várólista annak meghatározására szolgál, hogy a betegek milyen sorrendben juthatnak a szükséges ellátáshoz. A listára kerülés menete, hogy az orvosa megállapítja az ellátás szükségességét, majd regisztrálja a rendszerben. A páciens megkapja a személyes és titkosított azonosítóját (esetazonosítót), amelynek segítségével megnézheti, hogy előreláthatóan mennyit kell várakoznia, azaz mi az ellátás várható időpontja.
Az egészségügyi intézmények által vezetett várólistáknak két típusát különíthetjük el. A kötelező várólisták vezetését a törvény valamennyi szolgáltató számára előírja, összesen 13 beavatkozás tartozik ide – többek között a csípőprotézis műtét is. A kapacitáshiány miatt vezetendő várólistákat ezzel szemben csak azokban az intézményekben kell vezetni, ahol a várakozási idő az adott pillanatban meghaladja a 60 napot. Ez további 30 műtétfajtára vonatkozhat.
Korábban Éva csak annyi információt kapott, hogy több mint egy év várakozásra készüljön. A várólistára kerülés feltétele ugyanakkor egy előzetes, nem hivatalos listára való felkerülés volt. Az intézményben körülbelül kétszer annyian vártak a nem hivatalos listán, hogy a hivatalos műtéti várólistára felkerülhessenek. Ráadásul a betegek többsége nem is tudta, hogy egyelőre még nem a hivatalos várólistán van előjegyezve.
2021 decemberében Éva a fájdalmak és a hosszú várakozás miatt egy másik kórházba is bejelentkezett, ott három negyedéves várakozást jósoltak neki. 2022 tavaszán végül úgy döntött, szerencsét próbál a magánegészségügyben, ahol már a nyáron sor került a műtétre. Összesen kétmillió forintot kellett fizetnie a magánellátásért.
Éva története csak egy a több mint 200 válasz közül, amely az Átlátszó áprilisban indított kérdőíves felmérésére érkezett
a kórházi várólistákkal kapcsolatos tapasztalatokról az https://atlatszovarolistak.hu/ oldalon. Az esete ugyanakkor nem egyedi, a nem hivatalos lista létezéséről más kitöltőink is beszámoltak.
Több hónapos várakozás műtétre, ami papíron csak 13 nap
A hivatalos statisztikától való eltérést a saját bőrén tapasztalta meg Bence is, aki egy dél-dunántúli településen él. Idén áprilisban került fel a várólistára, lágyéksérv-műtétre vár, egyelőre nem tudni, hogy mennyi ideig. Mint mondja, a sérvet egy ortopéd sebész diagnosztizálta nála, aki a vizsgálat után jelezte azt is, hogy mindenképp szükség lesz műtétre. Hasi sebészetre nagyjából másfél hónap múlva kapott időpontot.
„Megkérdezték, mikor szeretném a műtétet, de semmi jóval nem kecsegtetett az orvos. Azt mondta, 2023 év vége előtt szinte biztosan nem fogok sorra kerülni.” Az orvos tanácsára egy alternatív úttal is próbálkozott – megtudta, hogy orvosa egy másik kórházban is dolgozik, így, ha oda bejelentkezik, lehetséges, hogy hamarabb sorra kerül – de még itt is nagyjából fél év várakozással kell számolnia. Azóta több kórházat is megjárt, mindenhol hasonló várakozási időt mondtak neki.
„Mielőtt elmentem a sebészhez,
megnéztem a NEAK kórházi várólistás adatbázisát. Eszerint, ahol én várakozok, az ilyen típusú műtétek esetében az utóbbi félévben átlagosan 13 nap volt a várakozási idő.
Bár matekból megszenvedtem a gimiben, azt azért számológép nélkül is kiszúrtam, hogy hat hónap nem 13 napból áll” – tette hozzá.
Bence egyelőre esetazonosítót sem kapott – vagyis hivatalosan nem szerepel a várólista-nyilvántartásban, így azt sem tudja megnézni, hogy mikor várható a műtéte. Legfrissebb információja, hogy ősszel tudhat meg közelebbit a beavatkozás időpontjáról. Akkor lesz éppen öt hónapja, hogy vár – miközben a NEAK adatbázisa szerint implantátum beültetésével történő hasfali és lágyéksérv-műtétre Dél-Dunántúlon átlagosan másfél hónap alatt kerültek sorra a betegek az elmúlt 6 hónapban. Jelenleg közel 70-en vannak a várólistán. A konkrét kórházaknál sorban állók számát megnézve a legtöbb intézményben, jellemzően kevesebb mint 20 nap alatt sorra kerültek a várakozók.
A várólista nyilvántartása alapján kiszámoltuk, hogy idén február és július között hogyan alakult a várakozási idő a hasfali és lágyéksérv-műtét esetében. Térképen ábrázoltuk, hogy az ország egyes intézményeiben az elmúlt fél évben átlagosan hány napot kellett várni arra az ellátásra, amire Bence három hónap alatt még hivatalos előjegyzést sem kapott.
A hasfali és lágyéksérv-műtétre (implantátum beültetésével) ebben az időszakban Somogy, Csongrád és Fejér megyében várakoztak a legtöbben. Azonban az látható, hogy a hivatalos statisztika szerint a dél-dunántúli átlagos várakozási idő szinte elenyésző az ország egyéb részeihez, és ahhoz képest, amivel Bence a régióban szembesült. Tolna megyében a legjobb esetben is az év végét említették neki, az állami adatbázis szerint viszont átlagosan 57 nap alatt lehet sorra kerülni. Baranya megyében három intézmény azt vallotta az adatszolgáltatás során, hogy átlagosan egy hónapnál is kevesebb várakozással lehet számolni – papíron.
Közel kétéves várakozást jósoltak az orvosok
Tavaly novemberben derült ki, hogy Máriának szaruhártya-transzplantációra lesz szüksége. Mint mondja, egy budapesti kórházban fel is került a várólistára, de azt javasolták neki, hogy várjon pár hónapot, mert lehet, hogy javulni fog az állapota. Amikor év elején visszament, kiderült, hogy nem ez történt. Ekkor azonban arról tájékoztatta az orvosa, hogy nem fogja tudni elvégezni a beavatkozást, ugyanis év elején megszűnt a Cornea Bank Budapest névre keresztelt, 20 éve működő szaruhártyabank. Mária elmondta, tudomása szerint az országban összesen három helyen végzik ezt a műtétet, ezentúl viszont már csak két helyen lesz lehetőség erre.
Az egyik kórházban másfél, a másikban kétéves várakozást jósoltak neki, tehát leghamarabb 2024 közepén kerülhet sorra. Mindkét helyen feliratkozott a várólistára, konkrét időpontot azonban nem kapott, sőt, az esetazonosítót sem találta a papírjain, amivel megnézhetné a várólista-nyilvántartásban, hogy mikor várható a beavatkozás. Vagyis a hivatalos statisztikákban egyelőre nem szerepel, mint várakozó. Igaz ugyan, hogy a szaruhártya-transzplantáció esetében a várólista-regisztráció nem minden intézmény számára kötelező, csak azoknak, ahol a várakozási idő meghaladja a 60 napot – a többi kórházra vonatkozóan a NEAK nem rendelkezik adatokkal.
A NEAK oldalán elérhető táblázat szerint három intézmény vezeti ezt a várólistát, az egyik az a kórház, ahol Mária is járt. Jelenleg 361 beteg várakozik ilyen beavatkozásra, mindannyian a Semmelweis Egyetem Klinikai Központjában állnak sorban. Az átlagos várakozási idő itt az elmúlt hat hónapban 454 nap, vagyis egy év és három hónap volt.
„Szinte mindenkinek van egy másik várólistája”
Három eset már nehezen magyarázható a véletlennel, ezért felkerestük egy egészségügyi területen dolgozó szakembert, hogy mik a tapasztalatai a nem hivatalos várólista létezésével kapcsolatban. Ő megerősítette, hogy a betegek által említettek egyáltalán nem egyedi esetek.
„Ezek ott vannak a fiókban, a valós számok. Szinte mindenkinek van egy másik várólistája, ahol jegyzik a betegeket, ez lehet egy kockás füzet, Excel-táblázat, vagy erre készített program, de az biztos, hogy nem mindig egyezik azzal, ami le van adva hivatalosan.”
Az okok kapcsán említette, hogy nem létezik olyan program, ami összefésülné a magánrendelésen vagy akár az ambulanciára beeső, és aztán műtétre előjegyzett betegeket a hivatalos kórházi várólistával. Azt ugyanakkor megjegyezte, hogy egyáltalán nem biztos, hogy minden esetben hosszabb a várólista a hivatalosan elérhető adatoknál, rövidebb is lehet, például, ha nem törlik a listáról azt a beteget, akinél mégsem kerül sor a műtétre.
A Portfólió tavaly tavaszi cikkében foglalkozott azzal, hogy a NEAK adatbázisában szereplőnél jóval többen várnak valamilyen operációra. A lap információi szerint ennek magyarázata lehet, hogy kórházak egy része egyszerűen nem közöl naprakész adatokat, hiába lenne kötelező. Arról is írtak, hogy mindezt alátámasztja, ha intézményi bontásban vizsgáljuk a várólistákat. Ahol ugyanis alacsony a várakozók száma, viszont az elmúlt félév során magas volt a várakozási idő, „ott valami biztosan nem stimmel.”
Az „alternatív” adatvezetésről szóló információkat a NEAK adatbázisában végzett gyűjtésünk szintén alátámasztja. A szürke hályog, a térdprotézis és a csípőprotézis az a három műtét, ami rendszeresen elöl szerepel a listákon, akár várakozási időről, akár a várakozó betegek számáról van szó. Ezért ezen a három ellátáson keresztül jártunk utána, hogy mely kórházak mutatnak kiugró, szélsőséges adatokat.
Például a tatabányai Szent Borbála Kórházban 125 fő volt a várakozók száma az elmúlt fél évben térdprotézis-műtétre, viszont a kezelésre közel nyolcszáz napot kellett várakozni átlagosan. Eközben Budapesten, az Uzsoki Utcai Kórházban több ezren várakoznak, mégis alacsonyabb a várakozási idő.
Ha a csípőprotézist nézzük meg intézményi felbontásban, akkor is hasonlóra jutunk. Az Uzsoki Utcai Kórházban közel kétezer a várakozó, ennek ellenére 356 nap alatt kerülhetnek átlagosan sorra a betegek. Közben ugyanilyen hosszú várakozási időt jósol többek között a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház, viszont csak tizedannyi beteggel.
A leglátványosabb kiugrás a szürke hályognál látható: a sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórházban 74 beteg szerepelt a listán hat hónap alatt, de 512 napot kell átlagosan várniuk.
Közel 60 milliárd ment el a várólisták csökkentésére
A hosszú várakozási idő a kormánynak is feltűnt: 2022 elején kormánydöntés született a várólisták csökkentéséről, és 13,6 milliárd forintot különíttek el a kiemelt várólista csökkentési programra.
Ennek része, hogy többletfinanszírozást kapnak azok a szolgáltatók, amelyek a gyorsabb ellátás érdekében a leterhelt intézményektől betegeket vállalnak át. A többletként végzett ellátások után 30 százalékkal magasabb összeget számolhatnak el az intézmények, a többletfinanszírozás 80 százalékát a műtéteket és vizsgálatokat elvégző orvosok és egészségügyi szakdolgozók kapják meg.
Nem ez az első alkalom, hogy erre a célra különít el forrást a kormány: a NEAK főigazgatója egy tavalyi konferencián arról beszélt, hogy tíz év alatt 58 milliárd forintot fordítottak a várólisták csökkentésére.
Tízezrek várnak műtétre
A tavalyi, kiemelt várólista csökkentési programra elsősorban azért volt szükség, mert a koronavírus-járvány alatt a halasztható egészségügyi beavatkozásokat hazánkban is felfüggesztették, az ellátatlan betegek száma így egyre nőtt. A várólistákat azóta sem sikerült teljesen lefaragni.
2023 áprilisi adatok szerint akkor negyvenezer beteg volt a várólistán, egyes műtéteknél nem ritka az sem, hogy több mint fél évet kell várni. Bár a NEAK szerint a pandémia során tapasztalt értékekhez képest csökkent a várakozók száma, áprilisban még így is 103 százalékkal volt magasabb a betegek száma, mint a pandémia előtt. Áprilisi cikkünkben infografikákon ábrázoltuk a várakozók száma mellett azt is, hogy átlagosan mennyit kell várnia egy betegnek arra, hogy sorra kerüljön egy adott műtétre, és melyek azok a beavatkozások, ahol a leghosszabb a várakozási idő.
Más európai országokkal összevetve nem olyan tragikus a helyzet nálunk, de vannak olyan beavatkozások, többek között a csípő-, vagy térdprotézis-műtét, ahol Magyarország a sereghajtók között szerepel a hosszú várakozási idővel.
Nem történt jelentős javulás a járvány óta
A járvány után feltorlódott várakozói létszámra az orvosok is igyekeztek megoldást találni. 2021 nyarán a Magyar Orvosi Kamara (MOK) nyílt levélben fordult Kásler Miklós emberi erőforrások miniszterhez, melyben konkrét javaslatokat is megfogalmaztak a várólisták csökkentése érdekében. „Amellett, hogy általában hosszúak a várólisták, a magyar egészségügy jellegzetessége, hogy nagyon nagyok a különbségek az egyes intézményekben a betegek várakozási ideje között” – írták. Szerintük a várakozási időket betegirányítással kellene kiegyenlíteni,
vagyis ha a területileg illetékes kórházban hosszú a várakozási idő, fel kell ajánlani más intézményeket a betegeknek, ahol hamarabb kaphatnak ellátást.
E-mailben kerestük a MOK-ot, hogy arról érdeklődjünk: látnak-e érdemi változást a várólisták hosszában a kormányzati többletforrásoknak köszönhetően. Az Átlátszónak küldött válaszában a kamara arról írt, hogy jelentős javulásról a járvány lecsengése óta sem tudnak beszámolni, a magyar egészségügy lényegében ugyanazokkal a strukturális és pénzügyi gondokkal küzd, mint a járvány előtt. A gyorsabban elvégezhető, kisebb műtétek esetében látnak javulást, ezzel szemben a munkaerő -és eszközigényesebb beavatkozások, mint például a nagyízületi protézis-beültetések terén az erre szánt összeg szétforgácsolódott, így érdemi előrelépés meglátásuk szerint nem történt.
Hozzátették ugyanakkor, hogy a várólisták problémáját nem lehet elkülöníteni az ellátórendszer anomáliáitól: a széttagolt egészségügyi struktúra, a hiányzó személyzet, az alulfinanszírozottság mind-mind megoldásra váró feladatok, és ameddig ezek nem szűnnek meg, „addig minden beavatkozás tűzoltás, alacsony hatásfokkal.”
A hosszú várólisták mögött a kamara szerint több ok is húzódik: a pandémia hatására bázisfinanszírozás lépett érvénybe, ami ellenérdekeltté tette az intézményeket a várólisták ledolgozásában. Ez megszűnt ugyan, azóta újra visszaállt az egészségügy a teljesítmény alapú finanszírozásra, de a MOK szerint ez túl későn történt meg.
Kerestük a Magyar Kórházszövetséget is, ők azonban azt mondták, az áprilisi, RTL-nek adott interjú óta – amelyben Velkey György, a Kórházszövetség elnöke többek között arról beszélt, hogy „tarthatatlan, hogy éveket kelljen várni nagy műtétekre” – nincs semmilyen új információjuk a kérdéssel kapcsolatban, így most nem szeretnének nyilatkozni.
A témával kapcsolatban szerettük volna az illetékesek álláspontját is megismerni, azonban cikkünk megjelenéséig sem a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), sem az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ), sem pedig az egészségügyért felelős Belügyminisztérium nem válaszolt. A NEAK főigazgatója a Magyar Kórházszövetség 2022-es kongresszusán azonban beszélt a várólistákról is: többek között kifejtette, hogy hiába különítettek el a célra 13 milliárd forintot, a várakozó betegek számában nem érezhető igazán nagy elmozdulás.
A cikkben szereplők nevét kérésükre megváltoztattuk.
Pete Luca – Szopkó Zita | Hónapokat várhatnak titkos nyilvántartásokban betegek, hogy felkerüljenek a kórházi várólistára | Titkos nyilvántartásokra bukkantunk, ahol akár hónapokig is várakozhatnak a betegek, mielőtt felkerülnének a hivatalos kórházi várólistára. A jelenségről három, az ország különböző részein élő érintett számolt be az Átlátszónak, akik kitöltötték a kérdőíves felmérésünket. A betegek egy része elmondásuk szerint sokáig azt sem tudja, hogy nem a hivatalos listára iratkozott fel. „Szinte mindenkinek van egy másik várólistája” – erősítette meg lapunknak egy egészségügyben dolgozó szakember. Miközben milliárdokat költött a kormány a várólisták hosszának lefaragására, a Magyar Orvosi Kamara szerint ezek az intézkedések csak tűzoltásra elegendőek – a várakozási időket többek között betegirányítással kellene kiegyenlíteni. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/07/31/honapokat-varhatnak-titkos-nyilvantartasokban-betegek-hogy-felkeruljenek-a-korhazi-varolistara/ | 2023-08-01 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
20 perc sem telt el a 60 percesre tervezett, a börtönparancsnokság által engedélyezett interjúból, amelyben épp a róla megjelent, az Átlátszón részletesen bemutatott kötetben szereplő állításokról kérdeztük a ’90-es évek alvilági gyilkosságai (a Fenyő-, és a Prisztás-ügy, az Aranykéz utcai robbantás) miatt 2012 óta börtönben ülő Portik Tamást. A részben még folyamatban lévő bírósági ügyekről is kérdeztük volna Portikot, de a beszélgetés 19. percében besétált a helyiségbe egy Főfelügyelő Úrnak szólított egyenruhás férfi, aki technikai okra hivatkozva leállította az interjút. Hiába kérdeztük, mi a technikai ok, mert a Skype-videó kapcsolat kép- és hangminősége kiváló volt.
Miután az Átlátszón részletes elemzés jelent meg a Nagyfőnök – Portik Tamás és körének felemelkedése és bukása című kötetről (amely cikkben Pintér Sándor szerepére, felelősségére is kitértünk) interjút kértünk Portik Tamástól. A Budapesti Fegyház és Börtön parancsnokának általános helyettese, Rózsahegyi Tamás büntetés-végrehajtási ezredes, büntetés-végrehajtási főtanácsos végül 2023. július 31-én 11 és 12 óra között engedélyezte a Skype-beszélgetést. Hozzátéve: az interjú az intézet sajtóreferensének jelenlétében valósul meg, a hívást ő fogja kezdeményezni.
Ez így is történt, nem sokkal 11 után a bv-százados sajtóreferens és Portik Tamás ott is voltak a videókapcsolat másik végén, a börtön egyik helyiségében. Pár perc előzetes beszélgetés után a Dezső András által írt könyvről, illetve a benne szereplő, vele kapcsolatos állításokról kérdeztük Portikot. Aki válaszolt is. A beszélgetésről készült hangfelvétel 18. percében belépett a helyiségbe egy Főfelügyelő Úrnak nevezett egyenruhás férfi, és közölte:
„Technikai okok miatt meg kell szüntetnünk az interjút.” Aztán ismét azt mondta: „Kérem, szakítsák meg.”
Mármint a videókapcsolatot, amely kiváló minőségű volt. Hiába kérdeztük, mi az oka a megszakításnak, nem kaptunk választ: „Nem mondtak semmit, csak ennyit tudok” – mondta a főfelügyelő. A később telefonon, majd SMS-ben megkeresett sajtóreferens is technikai hibával indokolta a megszakítást. Ami furcsa, hisz a videó kiváló minőségben ment, minden látható és hallható volt. Kérdeztük, ma tudjuk-e folytatni, de a válasz nemleges volt. Hogy akkor mikor folytathatjuk az interjút, és pontosan mi a technikai hiba, arra egyelőre nem kaptunk választ.
Az Átlátszónak adott korábbi, 2015-ös interjújában golyófogónak mondta magukat, a kilencvenes évek éjszakai életének ismert alakjait Portik Tamás. Üzleteik hasznát 70-80 százalékban a politika fölözte le – állította. Nem érezte kétségbeesett, üres vagdalkozásnak, hogy beállt azoknak a sorába, akik minden sötét ügy mögött a magyar bűnüldözést a rendszerváltás óta különböző posztokon irányító Pintér Sándor belügyminisztert látják, de utalt más felső kapcsolatokra is nyolc évvel ezelőtt.
Címlapfotó: Portik Tamás vádlottat elvezetik az ellene és társai ellen emberölés bűntette miatt megismételt eljárásban indult büntetőper első tárgyalásáról a Fővárosi Törvényszéken 2019. március 11-én. MTI/Balogh Zoltán | Technikai okokra hivatkozva félbeszakították az Átlátszó Portik Tamással készített börtöninterjúját | 20 perc sem telt el a 60 percesre tervezett, a börtönparancsnokság által engedélyezett interjúból, amelyben épp a róla megjelent, az Átlátszón részletesen bemutatott kötetben szereplő állításokról kérdeztük a ’90-es évek alvilági gyilkosságai (a Fenyő-, és a Prisztás-ügy, az Aranykéz utcai robbantás) miatt 2012 óta börtönben ülő Portik Tamást. A részben még folyamatban lévő bírósági ügyekről is kérdeztük volna Portikot, de a beszélgetés 19. percében besétált a helyiségbe egy Főfelügyelő Úrnak szólított egyenruhás férfi, aki technikai okra hivatkozva leállította az interjút. Hiába kérdeztük, mi a technikai ok, mert a Skype-videó kapcsolat kép- és hangminősége kiváló volt. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/07/31/technikai-okokra-hivatkozva-felbeszakitottak-az-atlatszo-portik-tamassal-keszitett-bortoninterjujat/ | 2023-08-01 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az egészségügyi korrupció Kelet-Európa nagy részén problémát jelent. Romániában a közelmúlt büntetőeljárásai rávilágítanak arra, hogy milyen szerepük van az egészségügyi dolgozóknak a betegellátásból származó források elcsalásában. Lengyelországban az állam több tízmillió eurót fizetett egy fegyverkereskedőnek olyan orvosi berendezésekért, amelyek egy része soha nem került kiszállításra. A járvány alatt kiírt közbeszerzések egy részét olyan cégek nyerték Csehországban, amelyek tanúsítvány nélküli védőmaszkokat értékesítettek. Ez a cikk az OCCRP nemzetközi újságírócsapat egészségügyi korrupcióról szóló kétrészes sorozatának első része.
Sorozatos korrupció a román egészségügyben
2010-ben hat csecsemő halt meg egy bukaresti kórháztűzben. Tíz évvel később ugyanez a kórház még mindig tűzvédelmi engedély nélkül működik. Nem egyedi esetről van szó, ez csak egy a sok kórház közül, amely veszélyezteti a betegek életét a korszerű, a páciensek biztonságát szolgáló berendezések hiánya miatt.
A hiányosságok többsége a koronavírus-járvány alatt, az egészségügy nagymértékű igénybevétele miatt került felszínre. Két év alatt, 2020-ban és 2021-ben tucatnyi kórház gyulladt ki Romániában, a tűzesetek pedig összesen több mint 30 áldozatot követeltek.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2021-es jelentése szerint az utóbbi években Románia jelentősen növelte egészségügyi kiadásait, de az uniós tagállamokkal összevetve továbbra is a rangsor végén található az egészségügyi ráfordításai tekintetében, mind egy főre jutó kiadásokhoz, mind pedig a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva. Még az Egészségügyi Minisztérium is úgy nyilatkozott, hogy a közegészségügyi infrastruktúrák javításra szorulnak, és az eddigi beruházások nem elegendőek a probléma megoldásához.
A szektorban jelen lévő korrupció azonban jelentősen hátráltatja az egészségügy fejlődését. Az infrastruktúra fejlesztésére fordított pénz ugyanis sokszor politikai kapcsolatokkal rendelkező cégek zsebében landol, a kórházak szükségletei pedig háttérbe szorulnak.
2022-ben az Országos Korrupcióellenes Ügyészség több mint 50, a román egészségügyi rendszerben dolgozó személy ellen emelt vádat, köztük volt egy menedzser, hét orvos és három kórházigazgató is.
A román sajtó is vizsgálta az egészségügyi ráfordítások hatékonyságával kapcsolatos hiányosságokat, illetve korrupciót. A Rise Project 2016-ban cikket írt a hiperbár kamrákról, amelyet többek között égési sérülések kezelésére használnak. A berendezés több mint félmillió euróba került, és kiderült, hogy ahelyett, hogy segítene, veszélyes a betegekre. A cég, amely bezsebelte a pénzt az eszközök beszerzéséért, az egykori bukaresti főpolgármester, Sorin Oprescu üzlettársa.
A gyógyszerlobbi ügyeskedései Lengyelországban
A források szűkössége, a személyzeti problémák és a szakemberhiány a korrupció leginkább elterjedt forrásai a lengyel egészségügyben.A rendszer alulfinanszírozottsága az alacsony fizetésekben is megmutatkozik, így nem csoda, hogy az orvosok gyakran a magánszférába kényszerülnek, vagy a külföldi munkavállalás mellett döntenek. Mindezek miatt jellemzően hosszú várakozási időre számíthatnak a betegek – derül ki az Európai Bizottság egészségügyi ellátásban tapasztalható korrupcióról szóló jelentéséből.
A lengyel egészségügyi korrupció másik példáját tárta fel a Frontstory.pl tavaly januári cikke, amely az oltás megtörténtét igazoló Covid-igazolványok kereskedelméről számolt be, a kórház alkalmazottainak részvételével.
A lengyelek többsége többnyire egyetért azzal, hogy az orvosnak adott kenőpénz korrupciónak számít, ugyanakkor a személyes vagy éppen szakmai kapcsolataikat előszeretettel használják fel arra, hogy lefaragják a hosszú várakozási időt és gyorsabb ellátáshoz jussanak. 2022 júliusában vádat emeltek Chodzież egyik kórházának palliatív ellátást vezető orvosa ellen, aki a gyanú szerint néhány száz és több ezer zloty közötti kenőpénzért cserébe betegeket vett fel az osztályára, vagy hosszabbította meg az ellátásukat – annak ellenére, hogy erre nem lett volna szüksége a pácienseknek.
A Bizottság jelentése szerint a közbeszerzési pályázatok szabálytalanságai is problémát jelentenek. A pályázati kiírásokat sokszor az orvosok készítik, akiknek ehhez az ipar képviselőitől is segítséget kell kérniük. Így könnyen olyan feltételeket szabhatnak, amelyek egy cégnek kedveznek, és más indulónak nem is nagyon van esélye a tender elnyerésére. 2022 decemberében őrizetbe vették Witkow város egyik rendelőintézetének igazgatóját, aki a gyanú szerint kenőpénzért cserébe orvosi berendezések szállítására vonatkozó pályázatot dolgozott ki.
Az egészségügyi korrupció egyik legfőbb területe ugyanakkor az állam és a gyógyszerlobbi közötti kapcsolat. 2023 januárjáig 911 esetben emeltek vádat korrupció miatt 12 ember, többek között egy gyógyszergyártó cég képviselője, gyógyszerészek, illetve orvosok ellen, Varsóban és környékén működő egészségügyi intézmények esetében. A gyógyszergyártó cég képviselője a gyanú szerint megállapodott az orvosokkal, hogy fizetségért cserébe az cég által gyártott gyógyszereket írják fel a betegeknek.
A probléma ugyanakkor nem csak egy-egy kisvárosi kórházat vagy orvost érint. Egy 2019-es jelentés szerint a lengyel egészségügyi minisztérium „különösen sérülékeny” a lobbizással, az informális nyomásgyakorlással és a korrupt pályázatokkal szemben, amikor külső szereplőkkel, főként a gyógyszeripar szereplőivel való kapcsolatáról van szó.
Több millió euró fegyverkereskedőtől származó lélegeztetőgépekért
Miközben a világ 2020-ban a COVID-19 járvány ellen küzdött, a lengyel egészségügyi minisztérium egy sor ellentmondásos szerződést írt alá orvosi felszerelések szállítására. Az egyikben hasznavehetetlen maszkokat vásároltak 1,1 millió euróért a miniszter egyik barátjának cégétől. Emellett az állam 44,5 millió euró értékben vásárolt lélegeztetőgépeket – amelyek egy része soha érkezett meg – egy olyan fegyverkereskedő cégétől, akit rejtélyes eltűnése után holtan találták Albániában. A maszkok beszerzésével összefüggő nyomozásnak nem lett vádlottja, a lélegeztetőgépekkel kapcsolatos nyomozást pedig 2021-ben megszüntették.
A Központi Korrupcióellenes Hivatal 2018-2020-as időszakra vonatkozó jelentése szerint az egészségügy a korrupció által leginkább veszélyeztetett területek közé tartozik. És hogy milyen lépések történtek a veszély csökkentése érdekében? A minisztérium dolgozóinak online tanfolyamot szerveztek etikáról, korrupcióellenességről, összeférhetetlenségről. A minisztériumban „az integritás kultúrájának anonim önértékelését” is elvégezték. Ennek eredményei egyelőre még nem ismertek.
A politikus, aki a korrupt pályázatok mögött áll
A cseh egészségügyi ágazat két jelentős korrupciós ügyét egy volt politikus kapcsolja össze egy személyben: Marek Šnajdr. A Dozimetr-ügy néven ismertté vált korrupciós ügy a prágai városházán, az Általános Egészségbiztosító Társaságnál (VZP), továbbá több mint tíz további intézményben tartott rendőrségi razzia után robbant ki tavaly júniusban. A nyomozók szerint a köztisztviselők kenőpénzt fogadtak el a közbeszerzési pályázatok manipulálására.
Marek Šnajdr volt cseh parlamenti képviselőt idén áprilisban vádolták meg vesztegetéssel. Közel 8500 eurót fizetett azért, hogy számára kedvező végkimenetele legyen egy 4,3 millió eurós informatikai szerződésnek, amelyet a VZP kötött. A megbízott informatikai cég nem tudta teljesíteni a szerződésben foglaltakat, ezért jelentős kötbért kellett volna fizetnie. A VZP-nek adott kenőpénz célja az volt, hogy a vállalat ne fizesse ki a büntetést, hanem bontsa fel a szerződést következmények nélkül. Marek Šnajdr tagadja a vádakat.
A politikus a Bulovka-ügyben is vádlott, állítólag szerződéseket manipulált a Bulovka kórházban. A vádirat Šnajdron kívül a bulovkai kórház korábbi igazgatóját és más személyeket is megnevez. A vádlottak állítólag úgy manipulálták a közbeszerzési pályázatokat, hogy azokat előre meghatározott cégek nyerjék. Ugyanezen szereplők ellen folyik nyomozás a Na Františku kórház kapcsán is, itt a korábbi igazgató ellen emeltek vádat, a korrupciós ügyben két tucat vádlott érintett. A rendőrség 2018-ban tartott razziát tartott a két kórházban. Az ügy egyik szereplője, Tomáš Horáček üzletember együttműködött a rendőrséggel, ez tette lehetővé, hogy feltárják a korrupció mértékét. Egyik ügyet sem zárták még le egyelőre, a nyomozás folyamatban van.
Covid csalások Csehországban
A cseh önkormányzatok több mint 8,4 millió eurót költöttek védőfelszerelésekre a koronavírus járvány alatt. Egy cég darabonként több mint 8 euróért, azaz több mint háromezer forintért árult védőmaszkokat.
2020 tavaszán a kormánynak nem sikerült elegendő védőmaszkkal ellátnia az önkormányzatokat, annak ellenére, hogy a politikusok rendre hangsúlyozták, hogy mindent kézben tartanak. Mindez azt eredményezte, hogy végül az egészségügyhöz egyáltalán nem kapcsolódó, Kínával jó kapcsolatokat ápoló cégek kezdtek védőmaszkokat árulni. Köztük volt olyan, ami eredeti profilja szerint textilpelenkákat gyártott, fegyvereket és tűzijátékokat árusított, valamint naperőmű-építéssel foglalkozott.
De miért foglalkozik védőfelszerelés gyártásával egy egészségügyi eszközök gyártásában nem jártas cég? Azért, mert jó üzlet, az állam ugyanis több millió cseh koronát fizetett érte. A ténylegesen egészségügyi berendezéseket gyártó cégek így szép lassan háttérbe szorultak.
A védőmaszkok árusításának feltétele volt, hogy rendelkezniük kell egy EU által jóváhagyott tanúsítvánnyal, ami azt jelenti, hogy a használatuk biztonságos. Ez azonban nem akadályozta meg a hamis, vagy tanúsítvánnyal egyáltalán nem rendelkező eszközök értékesítését.
Az egyik érintett a Black Consulting nevű marketing és PR cég volt. A cég darabonként 8 euró értékben adott el védőfelszerelést az államnak, ezért összesen egymillió eurót kapott. Maszkjaikon egy olyan cég logója szerepelt, ami nem védőmaszkokra, hanem más termékekre bocsát ki tanúsítványt. A szerződés pedig nem tartalmazott semmiféle utalást arra vonatkozóan, hogy a Black Consulting bármilyen tanúsítvánnyal rendelkezne.
David Snášel, a Black Consulting tulajdonosa az Investigace.cz-nek úgy fogalmazott, hogy egyszer felhívta őt egy barátja, aki harmincezer védőmaszkot ajánlott az alkalmazottai számára. Ezt követően Snášel rájött, hogy jó üzletet jelent a védőfelszerelések árusítása, mivel az önkormányzatok egyébként is hiányt szenvednek ezekből. Megírta és elküldte az ajánlatot, egy órán belül kapott is visszajelzést, az üzlet pedig beindult. | Korrupció az egészségügyben: egész Kelet-Közép Európa érintett | Az egészségügyi korrupció Kelet-Európa nagy részén problémát jelent. Romániában a közelmúlt büntetőeljárásai rávilágítanak arra, hogy milyen szerepük van az egészségügyi dolgozóknak a betegellátásból származó források elcsalásában. Lengyelországban az állam több tízmillió eurót fizetett egy fegyverkereskedőnek olyan orvosi berendezésekért, amelyek egy része soha nem került kiszállításra. A járvány alatt kiírt közbeszerzések egy részét olyan cégek nyerték Csehországban, amelyek tanúsítvány nélküli védőmaszkokat értékesítettek. Ez a cikk az OCCRP nemzetközi újságírócsapat egészségügyi korrupcióról szóló kétrészes sorozatának első része. | null | 1 | https://vilagterkep.atlatszo.hu/2023/08/02/korrupcio-az-egeszsegugyben-egesz-kelet-kozep-europa-erintett/ | 2023-08-02 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Bejelentés és engedély nélkül kezdtek fémcölöpöket leverni Örvényesen egy rét-legelő besorolású, kilenchektáros magánterület határán, amelyen mélygarázst, négyszáz fős wellnesshotelt és egyéb létesítményeket tervez építeni a tulajdonos – mondta a Szabad Európának egy helyi, aki nem akart névvel nyilatkozni. Mint mondta, többen is odamentek megnézni a munkálatokat, úgy vélik, körbe akarják keríteni a területet, ami szerintük szabálytalan.
A helyszínen megjelent a tihanyi főépítész és az aljegyző, akik Örvényesért is felelnek. Indulatos szóváltást követően felszólították a munkálatokat végzőket, hogy hagyják abba a cölöpök leverését, mert mezőgazdasági külterületet a helyi építési szabályzat szerint tilos bekeríteni, csak zöld sövény ültethető – mondta a helyi férfi, hozzátéve, hogy a munkások levonultak, de egy óra múlva visszatértek, és folytatták a cölöpök leverését.
Ehhez kapcsolódóan: A Balaton túl van tűrőképessége határán
A helyiek szerint másnap már nem folytatódott a munka, nem értek körbe a cölöpökkel. Azt hivatalosan továbbra sem tudják, hogy mi volt a cölöpverés célja, arra gyanakodnak, hogy egy könnyű drótkerítéssel akarták lekeríteni a hatalmas, 126 focipályának megfelelő zöldterületet, amely majdnem a Balaton partjáig nyúlik a nemzeti park határában.
A munkálatok közben traktorral bementek a nádasig, ahol védett növények és állatok élnek, ezt saját szemével látta, fotókat is készített. Valószínűleg a telekhatáron dolgoztak, de szerinte már az is védett övezetnek minősül, egy mocsaras-lápos terület nádassal, mintegy harminc méterre a természetes vízparttól.
Ha ott hotel épül, az lesz az első, hogy kiirtják ezt a mocsaras-lápos területet. A büntetés felső határa hárommillió forint, ami elhanyagolható összeg a tervezett beruházás költségvetéséhez képest – mondta a helybeli.
Korábbi cikkünk a témában: „Átverték a képviselő-testületet?” Tiltakoznak a vízi banánozás ellen Balatonvilágoson
Tavasszal tartott tájékoztatót a tulajdonos képviseletében Somorjai Imre, aki jelenleg el van tiltva a cégvezetéstől, ezért hivatalosan a felesége a vállalkozás vezetője. Néhány helyit vártak, de a 170 fős falu lakosai közül csaknem 120-an elmentek, alig fértek be a faluházba – mondta. Indulatos bekiabálások hangzottak el, a vállalkozó ragaszkodott hozzá, hogy valamit mindenképpen építeni fog oda. Az eredeti tervek egy négyszáz fős wellnesshotelről és a hozzá tartozó 12 ezer négyzetméteres mélygarázsról és egyéb épületekről szóltak.
Mint mondta, a beruházás engedélyezetetéséhez először az önkormányzatnak belterületté kellene nyilvánítania a területet. A helyiek attól félnek, hogy a négyfős képviselő-testület megvehető. Szerintük egy ilyen szálloda túl nagy pusztítással járna, természeti értékek vesznének el a Balaton egyik utolsó érintetlen, természetes partszakaszán.
A helyiek petíciót is indítottak májusban, amit már több mint ötezren aláírtak.
Polgármester: „Örvényes törvényes”
Bejelentést kaptak arról, hogy a területen kerítést építenek, fém szőlőkarókat vernek le a terület határánál – mondta a Szabad Európának Huszár Zoltán független polgármester. Hétfőn tartanak megbeszélést az önkormányzatban, azt követően tájékoztatják a tulajdonost arról, hogy lehet-e azon a területen kerítést építeni, vagy sem – tette hozzá.
Ő úgy tudja, hogy nem, mert a főépítész határozottan állítja, hogy a helyi építési szabályzat szerint külterületen nem lehet.
Ehhez kapcsolódóan: Mit bír még ki a Balaton?
A polgármester szerint a tulajdonosnak korábban többször volt olyan kifogása, hogy a horgászok az ő területén keresztül mennek le a tóparthoz, vagy egyes nyaralótulajdonosok egy-két méterrel kijjebb tették a kerítésüket, ami már az ő területe, ahová szerinte zöldhulladékot is leraktak. A terület a polgármester szerint nem védett, ugyanolyan külterület, mint amit máshol beépítettek, például a hétvégi házas Fürdőtelepet.
Hangsúlyozta: Örvényes önkormányzata már bizonyította, hogy természetvédő, mert 2001-ben hitelből megcsinálták a csatornarendszert, amely a nyaralókat is érintette, a szennyvíz így nem tudott a Balaton vizébe szivárogni. Azóta is igyekeznek a természet védelmét szem előtt tartani, de a másik oldalról meg az a helyzet, hogy míg a környező településeken a fejlesztések hatására hatvan–kétszázmilliós az éves bevétel, addig Örvényes 32 millióból gazdálkodik, amiből maximum évi egymillió jut fejlesztésre – mondta Huszár Zoltán.
Azt ígérte a helyieknek és a nyaralótulajdonosoknak, hogy bármilyen terv esetén tájékoztatják őket, figyelembe fogják venni a véleményüket.
„Itt nem lehet semmiféle sumákolás. Amit a helyi lakosság szeretne, annak kell lennie, persze a demokratikus szabályokat betartva” – fogalmazott.
Kertész Ádám
Kertész Ádám a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének külsős újságíró munkatársa. Több mint húsz éve van a pályán, ezalatt számos szerkesztőségben dolgozott, egyebek mellett az InfoRádió, a Független Hírügynökség, a Kossuth rádió, a TV2, a Hír TV és több online hírportál munkatársa is volt.
Vezetett rádióműsort, szerkesztett tévéműsort, tudósított, riportokat készített híradókba, hírműsorokba, cikkeket írt, hírt szerkesztett, a szakma szinte minden területén szerzett tapasztalatokat. | A védett Balaton-part közelében szabálytalanul kezdhettek munkálatokba Örvényesen | Traktorral forgolódtak az érintetlen örvényesi Balaton-part közelében egy magánterület határában, miközben cölöpöket vertek le, amit hatósági felszólítás ellenére is folytattak. A helyiek szerint a terület tulajdonosa négyszáz fős szállodát és mélygarázst tervez oda építeni, ami ellen tiltakoznak. A polgármester szerint csak a helyiek beleegyezésével épülhet ott bármi. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/a-vedett-balaton-part-kozeleben-szabalytalanul-kezdhettek-munkalatokba-orvenyesen/32532645.html | 2023-08-03 12:23:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Bod Péter;
Lázár János;Mezőhegyes;Mezőhegyesi Ménesbirtok;
2023-08-01 10:05:00
Dől a pénz Mezőhegyesre, a vemhes üszők 3,3 milliárdba kerülő vízágya csak apróság
Óriási pénzekkel tömték ki a miniszter irányítása alatt álló mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-t. Most éppen 3,3 milliárd forintért vemhes üszőknek készülnek itt a vízágyak, amire felkapta az ország a fejét. Pedig ez aprópénz az ottani büdzsében.
Lázár János szereti a tettek emberének mutatni magát. Ezt tette közvetlenül első politikai bukása után 2018 októberében, amikor vidéki száműzetése részeként a Békés megyei Mezőhegyesre érkezett, ahol a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. kormánybiztosa lett. Első munkanapján hitvallásszerűen úgy fogalmazott: „Szeretném megmutatni, hogy nemcsak beszélni tudok az ország ügyeiről, nemcsak beszélni tudok kormányinfókon a kormányzat működéséről, hanem amiről beszélek az országgal kapcsolatban, azt meg is tudom valósítani. Jó kihívásnak is tartom ezt a lehetőséget, hogy bebizonyítsam, nemcsak beszélni, de cselekedni is tudni kell. Szeretnék ennek a vállalatnak jó tulajdonosa lenni.”
Munkához látott, de a dolgokat – hogy egészen finoman fogalmazzunk – nem bízta a véletlenre. A Ménesbirtok még Lázár megérkezése előtt 15 milliárd forintos állami támogatást kapott. Az összeg nagysága nem kizárólag önmagában megdöbbentő, ám annak fényében különösen, hogy abban az évben a cég árbevétele 5,6 milliárd forint volt. Az aránytalanság egészen nyilvánvaló. A sajtóba ezekben a napokban a mezőhegyesi Ménesbirtok azzal a hírrel került bele, hogy 3,3 milliárd forintból két új istállót építenek a teheneknek. Az első épület százötven férőhelyes lesz, ahol 8-15 hónapos növendékállatok kapnak helyet. A másodikban, a négyszáz férőhelyesben alakítják ki az elhíresült vízágyakat a vemhes üszőknek.
De nézzük a történtet az elejéről. Tehát jött 2018-ban Lázár, 15 milliárd forinttal együtt a 8200 hektár termőföldön és 1500 hektár erdőn gazdálkodó agrárcéghez, amelynek tevékenységének nagyon fontos része az állattartás, ezen belül a ló- és a tehéntenyésztés.
Öt éven belül Magyarország, tíz éven belül Európa legjobb agrárcégévé kell válnia a Ménesbirtoknak – ahogyan ez egy, a Népszavában megjelent cikkben olvasható. Jól hangzó lózung, mert nyilvánvaló módon ebben a Lázár hirdette versenyben soha nem derül ki a végeredmény.
Lázár öt éve még arról vizionált, hogy az általa vezetett mezőhegyesi cég tevékeny szerepet vállal a leszakadó Békés megye felzárkóztatásában. Csak azzal az aprósággal nem vetett számot, hogy egy szerény árbevételű cég erre a legjobb szándéka ellenére is képtelen. Az uniós pályázatokon amúgy jól szereplő Békés megyébe 2020-ig megközelítőleg 1000 milliárd forint brüsszeli pénz érkezett, és ez sem volt képes megállítani a térség lecsúszását. Ezek a tények.
Lázár János gigantikus mezőhegyesi terveinek megvalósulását kétarcúnak lehet mondani. Egyfelől megérkezése óta szinte mindenre van pénz. Ezt jelzi, hogy egymilliárd forintért felújították és a 2021-es tanévnyitóra átadták a mezőhegyesi szakképző iskola központi épületét, 9 milliárd forintért fejlesztik az agrárcég öntözési rendszerét, ami addig is az egyik legkorszerűbb ilyen jellegű rendszer volt az országban. Mellette 3,3 milliárd forintért négycsillagos szállodát építenek Mezőhegyesen, ami elsősorban a lovasturizmus igényeit szolgálja. A 16 szobás szálloda építése, ahogyan az az RTL Híradójában elhangzott, szobánként 200 millió forintba kerül. Nehéz elképzelni azt a megvalósíthatósági tanulmányt, ami alapján indokolt lehet ez a beruházás, mert a megtérülési idő – ha ez egyáltalán tényező – olyan messzeségbe tolódik, ami üzleti alapon aligha volna vállalható.
Ám találtunk egy mindenen túltevő számot. Az agrarszektor.hu-n még 2021. november elején vallott Lázár János: Óriási terjeszkedésbe kezdene a mezőhegyesi Ménesbirtok címmel jelent meg cikk, amiben szó szerint az szerepel, hogy immár a Jövő Nemzedéke Földje Alapítvány tulajdonában és vagyonkezelői jogában lévő Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-t addig az időpontig a kormány összesen 43 milliárd forint tőkével támogatta. Hogy ez milyen tételekből jön össze, a cikkből nem derül ki.
Visszatérve a kétarcúságra, a valóság talaján maradva fontos jelezni, hogy a grandiózus fejlesztésekhez és a céget tulajdonló alapítványba áramló összegekhez mérten lényegesen szerényebbek a gazdálkodásról hírt hozó számok. Bár az éves árbevétel növekedett a 2018-ban jelzett összeghez képest, de nagy áttörésnek nem értékelhető, hogy 2021-ben 8 milliárd, míg 2022-ben 9,7 milliárd forintot értek el viszonylag jelentős adózott nyereség után. A cég még a gyenge gazdasággal rendelkező Békés megyében is kicsinek számít, mert az országos céges top 500-ba a Viharsarokból 40-60 milliárdos éves forgalommal lehet bekerülni. Igaz, csak a lista végére.
Könnyedén jelentheti ki ezek után Lázár János, amikor a szállodaépítés költségei felől érdeklődik a sajtó, hogy az ahhoz szükséges pénzt saját forrásból fedezik. Nagyjából hasonló a helyzet a mostani istállóépítésekkel is. Akit kitömnek pénzzel az azt vesz meg és azt épít, ami neki tetszik. Igaz, egy uniós pályázatnak köszönhetően az istállóépítés 3,3 milliárdos összköltségéből 1,2 milliárd forintot a közös európai kasszából nyeri el a mezőhegyesi agrárcég.
Persze érdekesség az eddig megismerteken túl is található a vemhes üszőknek készülő vízágyas istállókkal kapcsolatban. A beruházás kivitelezője a hárommillió forintos alaptőkével rendelkező mórahalmi A-Mezőgép Kft. lesz, amelynek legutolsó, 2022-es pénzügyi beszámolója szerint abban az évben 353 millió forint volt az árbevétele, a létszám adatai alapján öt embert foglalkoztat. Ha jól számolunk, utóbbi öt-hat gazdálkodási évének összesített árbevétele sem érte el a most elnyert beruházásra fordított összeget. | Dől a pénz Mezőhegyesre, a vemhes üszők 3,3 milliárdba kerülő vízágya csak apróság | Lázár János szereti a tettek emberének mutatni magát. Ezt tette közvetlenül első politikai bukása után 2018 októberében, amikor vidéki száműzetése részeként a Békés megyei Mezőhegyesre érkezett, ahol a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. kormánybiztosa lett. Első munkanapján hitvallásszerűen úgy fogalmazott: „Szeretném megmutatni, hogy nemcsak beszélni tudok az ország ügyeiről, nemcsak beszélni tudok kormányinfókon a kormányzat működéséről, hanem amiről beszélek az országgal kapcsolatban, azt meg is tudom valósítani. Jó kihívásnak is tartom ezt a lehetőséget, hogy bebizonyítsam, nemcsak beszélni, de cselekedni is tudni kell. Szeretnék ennek a vállalatnak jó tulajdonosa lenni.” | null | 1 | https://nepszava.hu/3203860_lazar-janos-mezohegyesi-menesbirtok-tangazdasag-budzse | 2023-08-01 22:01:00 | true | null | null | Népszava |
Bóka Tibor bíró – megjegyezve: “az időhúzás teljesen egyértelmű” – azzal érvelt a halasztás mellett, hogy a csere után jogi képviselője van ugyan, de “nem jelenthetjük ki azt, hogy a harmadrendű vádlottnak védője van”, mivel alig pár órája lehetett a felkészülésre.
A bíróság érdemi vizsgálat nélkül utasította el az elsőrendű vádlott és védője ismételt kérését, hogy szüntessék meg az egyetem egykori gazdasági főigazgatójának előzetes letartóztatását.
Bóka Tibor emlékeztetett arra, hogy a múlt kedden már elutasítottak egy ilyen beadványt, újabb körülmény pedig azóta nem merült fel. Hozzátette: az érintett és néhány más vádlott meghallgatása után vissza lehet térni a kérésre.
“Ha valakinek, akkor nekem nem áll érdekemen semmi módon sem ennek az eljárásnak az elhúzása” – indokolta I. Gábor elsőrendű vádlott felszólalásában a kérését, hozzátéve, a nyomozás tavaly decemberi lezárása óta rajta kívül álló okok miatt semmi nem történt érdemben az ügyben.
“A huszonkilencedik hónapot kezdtem meg előzetes letartóztatásban, és sehol, semmilyen fórumon nem tudtam érdemi védekezést előterjeszteni” – tette hozzá a férfi.
Szeptember 18-án indult a per, ám mivel az elsőrendű vádlottnak nem volt védője (egyiket a bíróság zárta ki, egy visszaadta megbízását, egynek pedig a vádlott mondott fel), az eljárás érdemi része csak e hét hétfőjén kezdődhetett meg.
Huszonhét ember ellen folyik eljárás költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények – egyebek mellett okirat-hamisítás, csalás és pénzmosás – miatt.
A vádirat múlt hétfői, csaknem három órán át tartó ismertetése során elhangzott: az elsőrendű vádlott olyan szerveződést hozott létre, amely valótlan okiratok alapján fizetett ki különböző összegeket, valamint úgy befolyásolt közbeszerzési pályázatokat, hogy az a cég jusson előnyhöz, illetve nyerjen, amelyik megfizeti a pályázati érték “visszavárt” nyolc-tíz százalékát.
A Nyári Roland ügyész által ismertetett vádirat szerint előfordult, hogy cégre szabott pályázatot írtak ki, miként az is, hogy egy indulót tájékoztattak a riválisok árajánlatáról, hogy alá tudjon ígérni, de az is, hogy “teljesítési szándék nélküli” cégekkel kötöttek szerződést, így szivattyúzva ki összegeket az egyetem számlájáról.
Múlt hétfő délután, valamint kedden és szerdán egész nap a védői beadványok elbírálásával foglalkozott Bóka Tibor tanácsa. A beadványok némelyike a tárgyalás felfüggesztését indítványozta, míg mások egyes vádlottak ügyének különválasztását kezdeményezték. Egyik esetben sem adott helyt a kezdeményezéseknek a bíróság.
A Pécsi Ítélőtábla büntetőkollégiumának vezetője május végén azt közölte az MTI-vel: a táblabíróság elfogultsága indokolja, hogy az ügyet illetékességi területükön kívül tárgyalják. | Pécsi vesztegetés: előzetesben marad a fővádlott | November 12-én folytatódik a Győri Törvényszéken a pécsi egyetemi vesztegetési ügy büntetőperének tárgyalása. A bíróság azért döntött így, mert hétfőn védőváltást jelentett be a harmadrendű vádlott. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/10/08/pecsi-vesztegetes-elozetesben-marad-a-fovadlott/ | 2012-10-08 11:45:00 | true | null | null | 24.hu |
Hűtlen kezelés gyanújával tett büntetőfeljelentést kedden ismeretlen elkövető ellen a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) a Rác fürdő beruházáshoz nyújtott fedezetlen állami hitel miatt – értesült a Magyar Nemzet. A fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Rt. magánbefektetőkkel összefogva 2001. február 14-én alapította meg a Rác Nosztalgia Kft.-t, hogy felújítsa, bővítse a Gellérthegy lábánál lévő Rác fürdőt és mellé ötcsillagos luxusszállodát építsen. A projektcégben az önkormányzati társaságnak 25, a befektetőknek 75 százalékos tulajdonrésze volt.
A felek 2002-ben megállapodtak, hogy az ingatlanok és a már meglévő épület marad a BGYH tulajdonában, az új építmények viszont a kft.-é lesznek. A Rác Nosztalgia Kft. 2004 júliusában hitelkérelemmel fordult a Magyar Fejlesztési Bankhoz (MFB).
Az állami tulajdonú bank három szervezeti egysége is rendkívül súlyos aggályokat fogalmazott meg a hitelezés kapcsán. A banküzlet-biztonsági főosztály azért nem javasolta a hitelkihelyezést, mert a projektcég egyes magánbefektetői több olyan gazdasági társaságban is felbukkantak, amelyeket felszámoltak. A jogi és a kockázatkezelési igazgatóság pedig azt emelte ki, hogy a szükséges fedezet hiányában a hitelezés jelentős kockázatokat rejt magában, ugyanis az MFB csak az új épület elkészülte után jut ingatlanbiztosítékhoz. Ezért javasolták, hogy a BGYH-t vagy a fővárosi önkormányzatot vonják be készfizető kezesként, vagy az építkezés helyszínéül szolgáló ingatlanrészt terheljék jelzálogjoggal. A kellő fedezetet hiányoló aggályokat az előterjesztés készítői figyelmen kívül hagyták.
Ezek után az MFB igazgatósága 2004 októberében a kellő biztosítékok hiányában is jóváhagyta a hitelnyújtást, amely alapján 2005 márciusában megkötötték a kölcsönszerződést.
A teljes cikket a szerdai Magyar Nemzetben olvashatja. | Rác fürdő: hitel fedezet nélkül | Mintegy hétmilliárdos kárt okozó hűtlen kezelés gyanújával tett feljelentést kedden a Kehi a Rác fürdőnek nyújtott állami hitel kapcsán. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag-archivum/2012/10/rac-furdo-hitel-fedezet-nelkul | 2012-10-10 11:59:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A város szeretné az E-Star Alternatív Nyrt.-vel való mindennemű együttműködését, valamint a felek közötti jogvitát végérvényesen lezárni, aminek érdekében az elmúlt hetekben tárgyalásokat folytatott a céggel. Az egyeztetések során az önkormányzat több alternatívát is felajánlott a pénzügyi kérdések rendezésére, továbbá a cég által a város több intézményében felszerelt fűtőberendezések megvételére.
“Az E-Star Alternatív Nyrt. az ajánlatokra nem adott választ, és a felszerelt fűtőeszközök segítségével, – miként korábban a cég számára átadott, mostanra viszont ismét az önkormányzat kezében lévő földgázvásárlási kvóta visszatartásával – zsarolni próbálja a várost, belekényszerítve az önkormányzatot egy előnytelen együttműködésbe.
Az önkormányzat szerint jól látható, hogy „az egyre komolyabb pénzügyi gondokkal küzdő cég mostanra már nem válogat a módszerek között, és csalással, zsarolással, valamint egyéb alvilági módszerekkel akarja kikényszeríteni a magyar adófizetők pénzét”– tájékoztatta Göbl Vilmos sajtóreferens kedden az MTI-t.
A hódmezővásárhelyi önkormányzat valamennyi érintett intézményébe saját fűtési rendszereket vásárol, amelyek segítségével 100 százalékban saját maga gondoskodik a fűtésről mind az idei, mind az elkövetkező fűtési időszakokban. Javasolják, hogy valamennyi „az E-Star Alternatív Nyrt. által átvert, megkárosított és zsarolással egy előnytelen együttműködés fogságában tartott önkormányzat” hasonlóképpen járjon el.”
Az E-Star leányvállalata, az RFV ESCO Kft. és a hódmezővásárhelyi önkormányzat 2006-ban kötött megállapodást, mely szerint a cég fűtéskorszerűsítési projekt részeként biztosította 12 önkormányzati intézmény fűtőberendezéseinek fenntartását és hőszolgáltatást. | Nincs megállapodás Hódmezővásárhely és az E-Star között | Nem született megállapodás a vitás kérdésekről a hódmezővásárhelyi önkormányzat és az E-Star Alternatív Nyrt. között, ezért saját maga gondoskodik a fűtésről. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/10/09/nincs-megallapodas-a-vasarhelyi-onkormanyzat-es-az-e-star-kozott/ | 2012-10-09 13:02:00 | true | null | null | 24.hu |
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke, ígéretéhez híven pert indított a HírTV ellen, az április 29-én bemutatott „Pancsolt bor” c. műsor miatt, amelynek készítői azt állították, hogy Gyurcsány Ferenc 1984-ben írott főiskolai szakdolgozata plágium.
A benyújtott kereset részletesen fölsorolja azokat az adásban tetten érhető manipulációkat, amelyek révén a műsor valószínűsíteni kívánta ezt az állítást.
A Fővárosi Törvényszék ma kihirdetett elsőfokú ítéletében igazságot szolgáltatott a volt miniszterelnöknek, amikor megállapította: a műsor a keresetben fölsorolt állításokkal azt a hamis látszatot keltette, hogy Gyurcsány Ferenc plagizált, vagyis hogy szakdolgozatában jogsértő módon használta föl Rozs Szabolcs diplomamunkájának egyes részleteit.
A bíróság ezért ítéletében helyreigazításra kötelezte a televíziót, mind az eredeti adásra, mind annak (esetleg más címen bemutatott) ismétléseire vonatkozóan. | Gyurcsány pert nyert | A Fővárosi Törvényszék igazságot szolgáltatott Gyurcsány Ferencnek a HírTV ellen. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/08/28/gyurcsany-pert-nyert/ | 2012-08-28 13:34:00 | true | null | null | 24.hu |
A Bloomberg IMF-ellenes kampányként értékeli az Orbán-kormány hirdetéseit, amelyek a nagyobb napilapokban jelentek meg. A hírügynökség felidézi, hogy a magyar kormány 11 hónapja kért pénzügyi segítséget.
Időközben kiderült, hogy a Miniszterelnökség az I.M.G. Inter Media Group Kft.-vel szerződött arra, hogy bemutassa a társadalom széles körének az IMF-EU-megállapodás állását, a tárgyalás sarkalatos pontjainak részleteit.
A kormány szerint a magyar lakosság „tájékoztatása érdekében előre nem látható okból és rendkívüli sürgősséggel médiakampány megindítása vált szükségessé” a szerződés, amely 35 napig hatályos.
A dokumentum egyebek között rögzíti, hogy a médiakampányban olyan kifejezésekre kell törekedni, amelyekkel az emberek könnyen tudnak azonosulni. A keddre meghirdetett jelszavak már meg is jelentek: “Nem engedünk az IMF-nek!”, “Nem adjuk fel Magyarország függetlenségét”. | 200 millióért az IMF ellen | A kormány mintegy bruttó kétszázmillió forintot költ a médiakampányra. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/10/09/200-millioert-az-imf-ellen/ | 2012-10-09 13:53:00 | true | null | null | 24.hu |
Budapest - Újabb előjogot szavazhatnak meg maguknak az országgyűlési képviselők? Matolcsy György (57) nemzetgazdasági miniszter azt szeretné, hogy a nyugdíjas közalkalmazottak válasszanak a bérük és az ellátásuk között. A politikusok azonban újra kivételt tehetnek magukkal.
– A közszférában megszűnik az a lehetőség, hogy a munkavállaló egyszerre kapjon munkabért és nyugdíjat – ismertette a múlt héten a megszorítási csomagja egyik részletét a nemzetgazdasági tárcavezető.
Márpedig szép számmal vannak nyugdíjas korú képviselők a parlamentben. A Blikk kiszámolta, hogy 44 olyan honatya és honanya ül a padokban, aki már elérte a nyugdíjkorhatárt, vagy éppen az idén tölti be a 62. életévét. Ehhez jön még Törő Gábor (50) és Gulyás Dénes (58) fideszes képviselő, aki korkedvezményes járadékot kap, párttársukat, Berényi Lászlót (51) pedig egy régi baleset miatt leszázalékolták. Ennek ellenére a vagyonnyilatkozatban mindössze nyolcan vallották be az állami ellátást.
A politikusok ujja azért is megremeghet a szavazógombon, mert az amúgy sem alacsony nyugdíj mellett szépen is keresnek. Fónagy János (70) fideszes államtitkár 1,2 milliós fizetése és majd 200 ezres nyugdíja között kellene hogy válasszon. Ő még a 140 ezres nyugdíjra jogosult, de 1,1 milliót kereső Pintér Sándor (64) belügyminiszternél is nagyobb fizetést kap, mert államtitkár és képviselő is egyben. Ezért nem kizárt, hogy a politikusok igyekeznének kibújni a törvény alól. Erre enged következtetni, hogy amikor nyáron szóba került: 62 év felett senki ne dolgozhasson a közszférában, ők különleges státusukra hivatkoztak. Hasonlóan érvelt most a nyugdíjak kérdésében a KDNP-s Rubovszky György (68).
– Nekünk nincs fizetésünk, mi tiszteletdíjat kapunk – magyarázta a Blikknek a szintén nyugdíjaskorú Rubovszky. A nyugdíj elvesztésének ötletétől nem repesett a fideszes Turi-Kovács Béla (77) sem.
– A javaslatot a kormány még nem tárgyalta, az csak egy ötlet – vágta rá kérdésünkre. Ám mint mondta, ha arra kerül a sor, úgy kész lesz lemondani a „rendkívül szerény" – Turi-Kovács vagyonnyilatkozata szerint havi 120 ezer forintos – ellátásáról.
Szintén óvatosan fogalmazott a KDNP-s Varga László (76) is, aki 330 ezer forintos járandóságot tüntetett fel, igaz, ennek nagy részét a református egyháztól kapja mint nyugalmazott lelkész.
– Az én állami nyugdíjam csak 65 ezer forint havonta. Ha Matolcsy György úgy akarja, én erről az összegről lemondok – állította Varga, ám az ellátás másik, nagyobbik részéről már nem mondott semmit. | Nyugdíjasként is kereshetnek a képviselők | Nem járna egyszerre fizetés és nyugdíj a közszféra idős dolgozóinak. A képviselők kivételek? | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/nyugdijaskent-is-kereshetnek-a-kepviselok/tdesl3g | 2012-10-08 14:04:00 | true | null | null | Blikk |
Várhatóan nettó 170 millió forintba kerül majd a 2013. január 1-jével létrejövő, 349 tagú Országgyűlési Őrség ruházata. Az őrök zöld-fekete színű, bizonyos helyeken bordó díszítéssel ellátott egyenruhát viselnek majd – közölte csütörtökön az Országgyűlés Sajtószolgálata, amelyet annak kapcsán keresett meg az MTI, hogy az elmúlt időszakban több, az őrséggel összefüggő szerződés adatait is közzétették a parlamenti honlapon.
Az Országgyűlési Őrség gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat 2013. január 1-jétől az Országgyűlés Hivatala látja el, így a szervezet megalakulásával kapcsolatos kiadásoknak, így a ruházat beszerzésének fedezete is az Országgyűlés Hivatalához került.
Az őrség egyenruhája minden más fegyveres szervétől eltér majd formájában, kialakításában és színében egyaránt. A tervezést a honvédség és a rendőrség különböző szervezeteinek egyenruhaellátásával, valamint hadtörténettel foglalkozó munkatársai, továbbá más szakértők is segítették – olvasható a sajtószolgálat tájékoztatásában, amelyben hozzáteszik: törekedtek arra, hogy az alapfelszerelés költsége ne haladja meg a más fegyveres szerveknél hasonló, reprezentatív feladatokat ellátó őrök ruházatára szánt keretösszeget.
Az Országgyűlési Őrség egyenruhája – írták – alapvetően zöld-fekete színű lesz, bizonyos helyeken bordó díszítéssel, az öltözetek pedig zubbonyból, nadrágból, valamint két garnitúra (vékony és vastag) alsó- és felső-aláöltözetből állnak majd. A többfunkciós egyenruhákból 390-et szereznek be, mindenki egy garnitúrát kap, továbbá rendeltek belőle 15 százalék tartalékot.
Emellett méretre szabott társasági öltözetet is beszerez a hivatal. A díszelgési feladatokat is ellátóknak két öltönyt osztanak ki, a feladataikat döntően polgári ruhában ellátók viszont nem kapnak ilyen egyenruhát.
Az őrség hivatásos állományának személyenként két – a feladataikat polgári ruhában ellátóknak egy – szolgálati gyakorló ruházatot is kiszállítanak.
A ruházatra fordított kiadások várhatóan nettó 170 millió forintot tesznek majd ki – közölték, jelezve egyúttal, hogy a parlamenti honlapon folyamatosan közzéteszik a beszerzéssel kapcsolatos szerződéseket. Az eddig nyilvánosságra hozott adatokból kiderül, hogy például a többfunkciós szolgálati ruházat összesen 68,5 millió forintba, a társasági egyenruhák 25,3 millióba, a szolgálati gyakorlóruhák 18,8 millióba, a pólók 9,3 millióba, a fekete férfi félcipők 6,6 millióba, az egyenruha-kiegészítők pedig 16,6 millió forintba kerülnek. Utóbbi tételből 9,8 milliót egy paszománykészítőnek fizet ki a hivatal.
A Belügyminisztériumnak a napokban közzétett rendelettervezete szerint az Országgyűlési Őrségnél az “objektumvédelmi feladatok ellátására rendszeresített szolgálati beosztások esetében az egészségi alkalmassági vizsgálatoknál férfiak esetében minimum 180 centiméter, nők esetében minimum 170 centiméter testmagasság a megkövetelt”. Ezt a kritériumot azonban csak azoknál vennék figyelembe, akik a 2013. március 1-jét követően kerülnek be az őrségbe.
A parlament áprilisban az új országgyűlési törvény elfogadásával döntött arról, hogy 2013. január 1-jén létrejön az Országgyűlési Őrség, a házelnök irányítása alatt álló fegyveres szerv. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy az önálló költségvetési szervként működő őrségnek feladata lesz egyebek mellett a házelnök személyi védelme, az Országház és az Országgyűlési Irodaház biztosítása, tűzbiztonsági és protokolláris feladatok ellátása. | 170 millióba kerül az országgyűlési őrök ruházata | A többfunkciós egyenruhákból 390-et szereznek be. A 349 tagú őrségből mindenki egy garnitúrát kap, a maradék tartalék. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/10/11/170-millioba-kerul-az-orszaggyulesi-orok-ruhazata/ | 2012-10-11 16:54:00 | true | null | null | 24.hu |
A polgármester közleményében azt írta: a politikai ellenfeleik által kezdeményezett 19 ügyből mára 17 befejeződött, a feljelentések alaptalannak bizonyultak. Jelenleg még két eljárás van folyamatban, az egyik a 2011. május 1-jei beszédével összefüggésben rágalmazás miatt.
Hozzátette: a sporttámogatásokkal kapcsolatban fideszes képviselők tettek feljelentést, az FC Ajka Sportklub 2008-ban leváltott elnökének vádjai alapján.
Az ügyészség a vádemelésről szóló közleményében szó szerint a feljelentés szövegét idézi, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy a vállalkozóval kötött mindösszesen 10,7 millió forint összegű szerződés nem útépítésről, hanem egy megrongálódott járda javításáról, a csingeri park és egy bódéi murvás út megépítéséről szól – írta Schwartz Béla. Hozzátette: a vádemelésről a sajtóból értesült, és nem igaz az a vád, miszerint fiktív szerződés alapján kétszer fizették ki egy út megépítését. | Politikai leszámolást gyanít az ajkai polgármester | Ajka szocialista polgármestere szerint elszámoltatás címén leszámolás folyik ellenük, a választások óta 19 eljárást kezdeményeztek a város MSZP-s vezetése ellen. Schwartz Béla ezt csütörtökön annak kapcsán közölte, hogy vádat emeltek ellene hűtlen kezelés és zsarolás miatt. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/10/11/politikai-leszamolast-gyanit-az-ajkai-polgarmester/ | 2012-10-11 17:34:00 | true | null | null | 24.hu |
A 27 milliárd forintos jachton pihenő Mészáros Lőrinc és a 299 forintos Hell jegeskávét fogyasztó Várkonyi Andrea képe mellett Tiborcz István ingatlanportfóliójának aktuális állásával kezdődött a hét. Eszerint a miniszterelnök családja az ötcsillagos prémiumhotelek piacának legfőbb szereplője Magyarországon.
Mit tudunk? A Tiborcz-féle ingatlanérdekeltségek listája a Válasz Online gyűjtése alapján annál is tekintélyesebb, mint amit idáig láthattunk. A lap 36, Tiborcz Istvánhoz köthető projektet szedett össze.
Miből? A közvetlenül Tiborczhoz tartozó BDPST Group ingatlanvagyonán túl januárban egy azóta eltüntetett NAV-adatbázisból derültek ki a titkos magántőkealapok tényleges tulajdonosai. Ezekből egy sor további Tiborcz-érdekeltségre derült fény.
Felfejtett szálak: Orbán Ráchel férje több projektben a BDPST-tel közvetlen tulajdonos, máshol a Diófa Alapkezelő Zrt.-n, vagy pedig az Equilor Alapkezelő Zrt.-n keresztül jelenik meg, jellemzően résztulajdonosként. Az Equilor papíron nem az övé, hanem azé a Hornung Ároné, akinek szerepéről a Jellinek-pénzek sorsa kapcsán írtunk részletesen.
Számokban: a Tiborcz-érdekeltségnek tekintett projektek a Magyar Turisztikai Ügynökség Kisfaludy-pályázataból összesen közel 30 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást, valamint 133 milliárdnyi kormányzati befektetést és 180 milliárd forint „baráti” és állami hitelt kaptak.
Hotelbiznisz: a 36 listázott Tiborcz-érdekeltség közül 14 prémium kategóriás hotel, illetve szállodafejlesztés. Ez a meglévő ötcsillagos kínálathoz képest is rendkívül jelentős szegmenst képvisel.
Hol? A portfólió gyorsan bővül: a hét, már működő szálloda mellett hét másikat most építenek vagy alakítanak át. Előbbieket a nagyítható térképünkön kék, az újakat vörös színnel jelöltük.
Budapesten az ötcsillagos, de kisebb Verno House, valamint a D8 és a MOL-torony közelében felhúzott Radisson BudaPart után hamarosan nyílik a Vörösmarty térnél az új luxushotel, a Hotel Dorothea. Utána a még nagyobb Sofitel következik, majd a felújítás után jön a Jellinektől megvett Gellért Szálló. A három együtt majdnem ezer új topkategriás szállodai szobát jelent Budapesten.
Vidéken a legismertebb turai kastély eltörpül az épülő hévízi gyógyszálló mellett, de a BDPST érdekelt az első vidéki, Debrecenben nyíló Hiltonban, és övék a Mészáros Lőrinctől átvett tarcali Andrássy Kúria is. Az Equilor ötcsillagos hotelt épít Tokajban és Sárváron, újítanak Galyatetőn (ez szintén Mészárosé volt korábban), és ott van a szántódi BalaLand, ahol Orbán Ráchel nyitott nemrég bababoltot.
Globális láncok: több Tiborcz-közeli szállodát a nagy láncok, a Marriott, az InterContinental, a Radisson és a Hilton fognak üzemeltetni. Tiborcz a kisebb luxusszállóit saját kézben tartja, ezekre “Botaniq Collection” néven épít új brandet.
Mit mond? “Bizonyos értelemben társadalmi felelősségvállalásként értelmezem a befektetéseink jó részét is, hiszen az ingatlanfejlesztési piaci tevékenységünk egyfelől nyilván üzleti döntéseken alapul, másfelől azonban társadalmi szintű értékmentés” – állítja Tiborcz egy friss interjúban. Szerinte a brit legénybúcsúsoknál Budapest többet érdemel, és a fejlesztésekkel ehhez teremti meg a kínálatot.
Piacszerzés: a folyamatban lévő fejlesztésekkel Tiborcz Istvánnak tucatnyi topkategóriás szállodában lesz tulajdona vagy egyéb érdekeltsége. Jelenleg 25, ötcsillagos hotel működik Magyarországon, vagyis a prémium hotelek harmadában-felében hamarosan Orbán Viktor családjának személyes érdekeltsége lesz. | A turai kastély csak a kezdet volt, Tiborcznak már tucatnyi ötcsillagos szállodában van érdekeltsége | A 36 Tiborcz-érdekeltség közül 14 prémium kategóriás hotel, illetve szállodafejlesztés. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20230808/a-turai-kastely-csak-a-kezdet-volt-tiborcznak-mar-tucatnyi-otcsillagos-szallodaban-van-erdekeltsege/ | 2023-08-08 10:22:10 | true | null | null | G7 |
Az ügyészség – állampolgári feljelentés alapján – a kormányzati portál közbeszerzési pályázatával kapcsolatban rendelte el a nyomozást.
A kormanyszóvivo.hu július közepén indult, célja a kormány szerint az volt, hogy az országban bárhonnan online nyomon követhetővé teszi a kormányszóvivői tájékoztatókat. Daróczi Dávid kormányszóvivő akkor elmondta, hogy az oldal létrehozása, az eszközökkel együtt, 200 millió forintba került. Ebben egyévnyi üzemeltetés költsége is benne van. A közbeszerzési eljárást a Synergon Nyrt. és a HP nyerte meg, az internetes oldalt a Kopint Datorg Zrt. üzemelteti – mondta akkor. | Nyomoznak a kormányzati portál ügyében | Hűtlen kezelés gyanúja miatt indított nyomozást a rendőrség a kormanyszovivo.hu, kormányzati kommunikációs portál ügyében, egyelőre ismeretlen tettes ellen. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/08/06/nyomoznak_kormanyzati_portal_ugyeben/ | 2008-08-06 10:46:00 | true | null | null | 24.hu |
Idén hét hónap alatt több tény derült ki Tiborcz István üzleti énjéről, gyarapodásáról, mint az elmúlt években összesen. S mivel a magyar jog szerint a kormányfő vejének friss szerzeményei házastársi közös vagyonnak minősülnek, az előző mondatba akár Orbán Ráhel nevét is beleírhatnánk. A lényeg mindenesetre, hogy 2023-ban szemnyitogató információk tömege zúdult a nagyérdeműre – s most újabbakat is közlünk. Az alábbi képes összeállítás elsődleges célja a mérlegkészítés; hogy álljunk meg egy pillanatra, és ítéljük meg, mennyit köszönhet a Tiborcz-kör a saját tehetségének – és mennyit az államnak, azaz végső soron nekünk. Nézzük hát, mit végzett a sajtó 2023-ban:
Januárban a Direkt36 rálelt egy NAV-adatbázisra, amelyből a titkos magántőkealapok tényleges tulajdonosainak neve is kiderült – legalábbis néhány esetben. A cikkből számunkra most csak az fontos, hogy a Közép-Európai II. Magántőkealap tényleges haszonhúzójaként egy Hornung Áron nevű pécsi ingatlankereskedőt azonosítottak.
Februárban a Válasz Online megírta: a NER-felépítményt tartó magántőkealapok nem teljesen „magánok”, hiszen ezek egy részét a magyar állam pumpálta nagyra. Egyértelművé tettük, hogy a Tiborcz Istvánhoz legközelebb álló két alapkezelő legalább 75 milliárd forintnyi befektetést kapott „fű alatt” az állami Magyar Fejlesztési Banktól. Az első, 50 milliárdos tétel az üzletember saját cégénél, a Diófa Alapkezelő Zrt.-nél landolt (és az itt menedzselt Főnix Magántőkealapba folyt). A második, 25 milliárdos utalás az Equilor Alapkezelő Zrt.-hez érkezett (pontosabban a társaság által gondozott Central European Opportunity II. Magántőkealapba). Lábjegyzet: az Equilor Alapkezelő papíron nem Tiborczé, a hasonló nevű brókercég viszont igen, s mind közös székházban működnek a kormányfő vejének központi vállalatával, a BDPST Zrt.-vel. Ráadásul az Equilor Alapkezelő közvetett (és még beazonosítható) nagytulajdonosa sem valami idegen lény, hanem a fent említett Közép-Európai II. Magántőkealap, azaz Hornung Áron. Még ízlelgessük ezt a Hornung nevet, mindjárt újra előkerül!
Áprilisban azt is bizonyítottuk, hogy a kormányzat újabb közel 60 milliárd forintnyi ajándékbefektetéssel jutalmazta a fenti két alapkezelőt – az úgynevezett Baross Gábor Tőkeprogram örve alatt. A Diófa Alapkezelő 30 milliárdos injekciót kapott (amit a Magyar Posta Takarék Ingatlan Befektetési Alapba tölthetett), az Equilor Alapkezelő pedig 28,4 milliárdosat – amelyik az általa menedzselt Central European Ingatlanalapba folyt be.
Egy hónapja észrevettük továbbá, hogy ez a közpénzzel megtámogatott Central European Ingatlanalap hirtelen elkezdi begyűjteni a Jellinek Dániel által magánosított volt állami csúcsingatlanok egy részét – például a Svábhegyen, az Andrássy úton, a budai Várnegyedben. Újabb példa az úgynevezett perverz privatizációra, ahol a végső haszonélvező (tehát a Tiborcz-kör) kockázatait, terheit jelentős mértékben az állam viseli, majd az üzlet hasznaiból a „köz” részesül legkevésbé.
Nemrég aztán a G7 azt is kiszúrta, hogy az ország egyik leggazdagabbjaként jegyzett Jellinek Dánieltől nemcsak ingatlanok „áramlottak át” a miniszterelnök vejéhez, hanem korábban több tízmilliárd forint is – ráadásul a fent emlegetett Hornung Áronon keresztül. Akit ezek után nehéz nem Tiborcz István strómanjaként azonosítani. Emlékeztetőül: ugyanez a Hornung bukkant elő az imént az Equilor Alapkezelő mögül is.
Ezek után jöhet is a lista az Orbán–Tiborcz-kör eddig megkezdett/befejezett/átvett 36 darab luxusingatlan-projektjéről. (Azokat az alacsonyabb csillagozású, nem eléggé prémium hoteleket, amelyektől a miniszterelnöki család a közelmúltban megvált – például a Lifestyle Hotel Mátrát vagy két ausztriai síszállodát –, természetesen nem szerepeltetjük a lajstromban.) Összeállításunkban minden pontnál világossá tesszük, hogy közvetlen BDPST-tulajdonról, illetve Diófa- vagy Equilor-érdekeltségről van-e szó. Továbbá azt is részletezzük, hogy az adott fejlesztés mennyi kormányzati ingyenpénzt nyert – ha nyert – a Magyar Turisztikai Ügynökség által lebonyolított Kisfaludy-pályázatokon, illetve mekkora „ajándékbefektetést” kapott az államtól. Hiteloldalon pedig azt vizsgáljuk, egy-egy szálloda vagy irodaház esetében mennyi kölcsön jött a kormány Magyar Fejlesztési Bankjától (MFB), Mészáros Lőrinc bankholdingjától, vagy az immár Tiborcz-tulajdonú Gránit Banktól, esetleg az OTP-től. A rezümé: a Tiborcz-előretöréshez közel 30 milliárd forintos vissza nem térítendő állami támogatás, bő 133 milliárdnyi kormányzati tőkeinjekció, majd’ 29 milliárd forint MFB-kölcsön és 151 milliárdnyi „baráti” hitel kellett.
Természetesen nem zárjuk ki, hogy a jövőben egyéb projektek esetében is kiderül, hogy eddig strómanok takarták el a miniszterelnök családját. Illetve azt sem, hogy olyan óriásberuházások szállnak majd vissza közvetlenül Tiborczékra, mint az egykor általuk futtatott Club Aliga. Amit viszont már most látunk, hogy üzemeltetőként nagy nemzetközi szállodamárkák (Marriott, Accor, InterContinental, Radisson, Hilton) jelentek meg az érinett hotelek mögött – tehát a tulajdonosok vadul hisznek a nyugati profizmusban.
A Tiborcz-kör eddig megszerzett nagy értékű ingatlanjai (2023. augusztusi állapot)
PEST
1. Hotel Dorothea; Budapest V., Dorottya utca 2. (hamarosan átadják) – 40,14 milliárd forintos Mészáros-kölcsönnel. A kormány már évekkel ezelőtt nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítette a BDPST Group luxushotel-fejlesztését, amely a Vörösmarty térre „bekacsintó” egyik óriástömböt érinti. A mintegy 35 ezer négyzetméter alapterületű, a Mahart- és a Futura-házat, valamint az egykor a Pesti Hazai Első Takarékpénztár központjaként funkcionáló ingatlant is magában foglaló épületegyüttes 216 szobás designszállodaként funkcionál majd – de lesznek benne exkluzív lakások, éttermek, üzlethelyiségek és konferenciaközpont is. Az ötcsillagos hotelt a Marriott International fogja üzemeltetni az Autograph Collection Hotels márka alatt. (Tiborcz István társszerzőként egy könyvet is jegyez a Mahart-házról.) A teljes tömbre 40,14 milliárd forint erejéig jegyeztek be jelzálogot – a hitelt a Mészáros Lőrinc-féle MBH Bank felé kell törleszteni.
2. Sofitel Budapest Chain Bridge és a volt Malév-székház; Budapest V., Széchenyi István tér 2. (felújítás alatt). A Dorotheához hasonlóan ezt az épületegyüttest is a belvárosi Dorottya és Apáczai Csere János utcák határolják – csak nem a Vörösmarty tér, hanem a Lánchíd felől. A hotelt, illetve az ugyancsak nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá minősített felújítási projektet nemrég Jellinek Dániel adta tovább az Equilor Alapkezelő Zrt. egyik alapjának (hogy konkrétan melyiknek, egyelőre nem árulják el a felek), továbbá a szállodával összeépült, korábban állami tulajdonú volt Malév-székház is Jellinektől került Tiborcz közelébe. (A miniszterelnök veje a Budapest Business Journalnak nyilatkozva is saját projektjeként beszélt a most zajló Sofitel-átépítésről.) A 350 szobásra tervezett, 15 apartmanlakosztályt és kereskedelmi egységeket is magában foglaló hotel üzemeltetője a francia Accor-csoport marad (e cég egyik luxusmárkája a Sofitel).
3. D8 Hotel; Budapest V., Dorottya utca 8. – 7,1 milliárd forintnyi Mészáros-kölcsönnel. A Sofitellel egy tömbben lévő, 137 szobás prémium szálló tulajdonosa a BDPST Group, az üzemeltetést azonban nemrég a brit hátterű InterContinental Hotels Groupnak szervezték ki. Az épületre 18,375 millió euró (mai áron 7,1 milliárd forint) erejéig jegyeztek be jelzálogot – a hitelt az MBH Bank felé kell törleszteni.
4. Verno House, Budapest V., Október 6. utca 26. – 5,5 milliárd forintnyi Mészáros-kölcsönnel. A Szabadság tér sarkán álló 50 szobás, ötcsillagos szállót (a volt Iberostar épületét) a BDPST Group birtokolja; a hotelt egy franchise szerződéssel felvették az előbb említett InterContinental Hotels Group Vignette Collection tagszállodái közé. Az épületre 14,1 millió euró (mai áron 5,5 milliárd forint) erejéig jegyeztek be jelzálogot – a hitelt az MBH Bank felé kell törleszteni.
5. Adria-palota; Budapest V., Zoltán utca 18. (felújítva, a fejlesztés szünetel) – 4,53 milliárd forintos Mészáros-kölcsönnel. Az ugyancsak a Szabadság térre néző, közel 6 ezer négyzetméter alapterületű, a BDPST Group tulajdonában álló épület földszintjén üzlethelyiségeket, a felsőbb szinteken lakásokat és irodákat alakítanak ki – de csak valamikor. A Tiborcz-cég honlapján ugyanis azt írják, „az Adria-palota fejlesztése a szerkezeti restaurálás lezártával határozatlan időre leáll”. (Tiborcz István egyébként erről az ingatlanról is írt egy könyvet – legalábbis társszerzőként szerepel a borítón.) Az épületre 4,53 milliárd forint erejéig jegyeztek be jelzálogot – a hitelt az MBH Bank felé kell törleszteni.
6. Dürer Park; Budapest XIV., Ajtósi Dürer sor 19-21. (építés alatt). A kultikus Dürer Kert egykori otthonát és a Sacré-Coeur-zárda épületét is érintő, nemzetgazdasági szempontból szintén kiemeltté minősített projekt örökre elzárja a Városliget egyetlen bővítési lehetőségét; a zöldülés helyett összesen két iroda- és három lakótömb nő ki a földből. A területet birtokló és fejlesztő Dürer Befektetési Kft. harmada Garancsi Istvánhoz tartozik, a kétharmad viszont a Tiborcz-féle Diófa Alapkezelő Zrt. által menedzselt Főnix Magántőkealapé.
7. Az egykori Magyar Királyi Államvasutak igazgatóságának épületegyüttese; Budapest VI., Andrássy út 73-75. és Izabella utca 51. (fejlesztés előtt). Az Andrássy út egyik legnagyobb palotáját (melynek teljes nettó alapterülete a 20 ezer négyzetmétert is meghaladja) 2021-ben vette meg az államtól Jellinek Dániel, majd az ingatlant birtokló Argentat Real Estate Zrt.-t idén júniusban jegyezte át a cégbíróság az Equilor Alapkezelő Zrt. által irányított Central European Ingatlanalapra.
8. Sváb-palota; Budapest VI., Andrássy út 21. (fejlesztés előtt). A Sváb Sándor terménykereskedő által építtetett, az Operaháztól és az ötcsillagos szállodává varázsolt volt Balettintézettől néhány lépésnyire lévő palota hosszú hányattatás után került a Pilendon Property Kft.-hez, melynek idén júniustól egyedüli tulajdonosa az Equilor Alapkezelő Zrt. Central European Ingatlanalapja.
9. Green House irodaház; Budapest XIII., Kassák Lajos utca 19-25. A Váci úti irodafolyosó 18 ezer négyzetméternyi hasznos alapterülettel rendelkező „tagintézménye” a Diófa Alapkezelő Zrt. által menedzselt Torony Ingatlan Befektetési Alapé.
10. V17 irodaház; Budapest XIII., Váci út 17. Ebben az ingatlanban – amely szintén a Váci úti folyosóhoz tartozik – 12 ezer négyzetméternyi kiadható irodaterülettel gazdálkodnak. A tulajdonos itt is a Diófa Alapkezelő Zrt.-hez tartozó Torony Ingatlan Befektetési Alap.
11. Shopmark (korábban Europark) bevásárlóközpont; Budapest XIX., Üllői út 201. Az összesen 23 ezer négyzetméter kiadható területtel rendelkező óriásplazát birtokló cég, vagyis az Euro-Mall Ingatlanbefektetési Kft. tulajdonosa a Diófa Alapkezelő Zrt. által menedzselt Magyar Posta Takarék Ingatlan Befektetési Alap.
+1. Frissítés 2023. október 27-én: Soroksári, gyáli ingatlanfejlesztés. Az M0–M5-ös autópályák térségében egy ipari, logisztikai város képe kezd kirajzolódni. A Válasz Online mind a 144 tulajdoni lapot átnézte, hogy kiderüljön, kik a kormány által kijelölt célterület birtokosai. A 652 hektáros fejlesztési zóna 173 hektárja tartozik ahhoz a Földber Kft.-hez, melybe tavaly szállt be a Tiborcz-kör egyik legaktívabb magántőkealapja, a Főnix.
BUDA
12. Hotel Gellért Gyógyszálló; Budapest XI., Szent Gellért tér 2. (felújítás előtt) – az állami MFB 10,4 milliárd forintos hitelével. A patinás szállodát tavaly decemberben vette meg a BDPST Group Jellinek Dánieltől, s az épületben a tervek szerint 145 vendégszobát és lakosztályt alakítanak ki. Az épületre 26,73 millió euró (mai áron 10,4 milliárd forint) erejéig jegyeztek be jelzálogot – a hitelt a Magyar Fejlesztési Bank felé kell törleszteni.
13. Az Infopark A, E és G jelű irodaépületei; Budapest XI., Neumann János utca, Magyar Tudósok Körútja. A Gellért szállótól a Duna-parton haladva a Petőfi híd után találjuk Dél-Buda nagy irodakomplexumát. Az Infopark-területen három épületben 46 ezer kiadható négyzetmétere van a Diófa Alapkezelő Zrt. Magyar Posta Takarék Ingatlan Befektetési Alapjának.
14. BudaPart/Kopaszi-gát; Budapest XI., Dombóvári út, Budafoki út, Hengermalom utca (részben még fejlesztés alatt) – az állami MFB 16,2 milliárd forintos kölcsönével, illetve 51,5 milliárd forintnyi Mészáros- és OTP-hitellel. Az Infopark után, a Rákóczi híd túloldalán a Lágymányosi-öböl színezi a tájat, ennek térségében épp gigantikus, az új Mol-tornyot is magában foglaló ingatlanfejlesztés zajlik a Kopaszi Gát Zrt. és leánycégei gondozásában. A BudaPart néven márkásított projektet nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá, sőt rozsdaövezeti akcióterületté nyilvánította a kormány (ezzel a vásárlók lényegében áfamentesen vehetnek itt új lakást). A fejlesztési területen több irodaházat is felhúztak, az itt lévő új szállodát pedig a Radisson Hotels üzemelteti. A Kopaszi Gát Zrt. legnagyobb, 41,75 százalékot birtokló részvényese a Diófa Alapkezelő Zrt.-hez tartozó Főnix Magántőkealap (a DAM Invest Kft.-n keresztül), de Hernádi Zsolt Mol-vezér és Garancsi István is érdekelt a bizniszben. Az itteni hotelre, irodaházakra és lakótömbökre 91,4 millió euró és 32 milliárd forint (mai áron mindösszesen 67,7 milliárd forint erejéig jegyeztek be jelzálogot – 16,2 milliárdnyi hitelt az MFB, a többit az MBH Bank és az OTP felé kell törleszteni.
15. Alkotás Point irodaház; Budapest XII., Alkotás utca 50. A budai MOM Parkkal szemközti, 25 ezer négyzetméternyi kiadható irodával rendelkező épületegyüttest a Diófa Alapkezelő Zrt. Torony Ingatlan Befektetési Alapja birtokolja.
16. Botaniq Budai Klub; Budapest XII., Költő utca 30. (hamarosan átadják) – 1,4 milliárd forintos Mészáros-kölcsönnel. A korábban Fonográf Klubként vagy Svábhegyi Polgári Klubként ismert ingatlan tulajdonosa három éve a BDPST Group. Tiborcz István cége azt ígéri, a megnyitás előtt álló, luxusba „öltöztetett” helyszínen minden szabadidős és rekreációs igényt kielégítenek majd; konkrétan „exkluzív klubétteremmel, különböző wellness- és fitneszszolgáltatásokkal, teniszpályákkal, továbbá gyermekek számára fenntartott úgynevezett »kids clubbal« és többfunkciós sportpályával” várják a kikapcsolódni vágyókat. Az épületre 1,4 milliárd forint erejéig jegyeztek be jelzálogot – a hitelt az MBH Bank felé kell törleszteni.
17. A Frivaldszky–Mauthner–Pálffy-műemlékvilla és a körülötte lévő ingatlanok; Budapest XII., Béla király út 18/A., 18/B., 20., Laura út 1. (fejlesztés előtt). A Gyurcsány-kormány által bezárt svábhegyi gyermek-tüdőszanatórium összesen 3,34 hektáros területét – melynek környezetében ősfás lakóingatlanok, villák, intézményi és követségi rezidenciák vannak – 2019-ben szerezte meg az államtól az Equilor Alapkezelő Zrt. Central European Ingatlanalapja.
18. A volt gyermekkórház Mártonhegyi úti ingatlana; Budapest XII., Mártonhegyi út 6/A., Költő u. 27. (bontás alatt, fejlesztés előtt). Az ugyancsak a Svábhegyi Országos Gyermekallergológiai, Pulmonológiai és Fejlődésneurológiai Intézet volt telkeként ismert 2,58 hektárt 2019-ben Jellinek Dániel privatizálta. Aztán a terület – melyről remek panoráma nyílik a Dunára – nemrég az Equilor Alapkezelő Zrt. Central European Ingatlanalapjáé lett (a Montmartinus Kft.-n keresztül).
19. A volt Svábhegyi Nagyszálló; Budapest XII., Eötvös út 2. (fejlesztés előtt). Az egykor szintén a gyermekklinikához sorolt épülettel ugyanaz történt, mint az előzővel: Jellineken keresztül „magánosítódott” tovább az Equilor Alapkezelő Zrt. által irányított Central European Ingatlanalaphoz.
20. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal egykori vári székháza; Budapest I., Táncsics Mihály utca 1. (fejlesztés előtt). A magyar műemlékvédelem nagy korszakának jelképeként is ismert várbéli épületet – amely közel 1500 négyzetméteren terül el – 2021-ben privatizálta Jellinek Dániel. Az ingatlant birtokló Damvix Investment Zrt.-t idén májusban jegyezte át a cégbíróság az Equilor Alapkezelő Zrt. által irányított Central European Ingatlanalapra.
21. Műemlékház a budai Várban; Budapest I., Fortuna utca 11. (fejlesztés alatt). A Karmelita-kolostortól néhány száz méterre fekvő, 800 négyzetméteres lakóházban – amely a BDPST Group tulajdona – borospincét, ezen belül egy üvegfallal elválasztott, külön temperált bortrezort, valamint szivar- és moziszobát is kialakítanának.
22. IBS Office Center; Budapest II., Budenz út 1. A jelenleg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem kollégiumaként funkcionáló épület – illetve az ingatlant birtokló Mbira Silver Holding Kft. – szintén a Jellinek-portfolióból került át az Equilor Alapkezelő Zrt. Central European Ingatlanalapjához.
23. Óbuda Gate irodaház; Budapest II., Árpád fejedelem útja 26-28. – 12 milliárd forintos Mészáros-kölcsönnel. A Duna-közeli épület honlapján azt írják, a 14 ezer négyzetméternyi irodahelyiséget rejtő ház tulajdonosa most is a Jellinek Dániel-féle Indotek Group. Ezzel szemben a valóság az, hogy az ingatlan – illetve az azt birtokló Dorkan Property Kft. – az Equilor Alapkezelő Zrt. által irányított Central European Ingatlanalapé. Az épületre 12 milliárd forint erejéig jegyeztek be jelzálogot – a hitelt az MBH Bank felé kell törleszteni.
TOKAJ-HEGYALJA
24. Minaro Hotel Tokaj MGallery és a közeli turisztikai központ; Tokaj, Csurgó völgy út – 4,44 milliárd forintos vissza nem térítendő kormánytámogatással és 4,2 milliárdos Gránit-kölcsönnel. Az ötcsillagos, 100 szobás hotelt egy korábbi kőbányaterületre húzták fel. Az MGallery a feljebb már emlegetett Accor-csoport almárkája, de fontosabb, hogy a szálló és a hozzá kapcsolódó gasztroudvar beruházója a Dreamland Holding. Utóbbi az Equilor Alapkezelő Zrt. által menedzselt Central European Opportunity II. Magántőkealap és a Szepesi család (értsd: a Matolcsy György jegybankelnök legszűkebb környezetéhez sorolt Nagy Róza lánya, Kante Awa, illetve férje, Szepesi Richárd) közös tulajdona. A fejlesztéshez 4,44 milliárd forintos Kisfaludy-pénzt adott a kormányzat, továbbá 4,2 milliárd erejéig jegyeztek be jelzálogot az ingatlanegyüttesre – és a hitelt Tiborcz István-féle Gránit Bank felé kell törleszteni.
25. Andrássy Kúria & Spa; Tarcal, Fő utca 94. – 325 millió forintos vissza nem térítendő kormánytámogatással és az állami MFB 2,04 milliárd forintos kölcsönével. A térségben a Minaro előtt csak ez az egy ötcsillagos szálloda működött. A BDPST Group 2019-ben Mészáros Lőrinctől vette meg a jelenleg 53 szobás hotelt, pontosabban a szállodát birtokló Témadesign Kft.-t. A fejlesztéshez 325 millió forintos Kisfaludy-pénzt adott a kormányzat, továbbá 2,04 milliárd erejéig jegyeztek be jelzálogot az épületre – és a hitelt a Magyar Fejlesztési Bank felé kell törleszteni.
26. Patricius Borház (Bodrogkisfalud) és további Orbán–Tiborcz-szőlőterületek (Tokaj, Bodrogkeresztúr, Sárazsadány, Mád). Nemrég jött a hír, hogy a miniszterelnök lánya és veje legalább 94 hektárnyi szőlőt vásárolt Tokaj-Hegyalján, illetve az is friss fejlemény, hogy a BDPST Group megvette a neves Patricius Borházat. Az ehhez tartozó földekkel együtt immár összesen 162,5 hektár felett rendelkezik a Tiborcz család.
DEBRECEN
27. Irodakomplexum a Debreceni Innovációs Tudásparkban; Debrecen, Vezér utca 39. – 5,5 milliárd forintos OTP-hitellel. A közel 14 ezer négyzetméternyi területű irodaházat először a jegybanki alapítványi hálózat szerezte meg 2016-ban, majd három évvel később az Equilor Alapkezelő Zrt. által menedzselt CW1 Ingatlanfejlesztő Befektetési Alap lett a tulajdonos. Az épületre 14 millió euró (mai áron közel 5,5 milliárd forint) erejéig jegyeztek be jelzálogot – a hitelt az OTP felé kell törleszteni.
28. Hilton Garden Inn Debrecen City Center, Debrecen, Darabos út 3-7. (építés alatt) – 3,66 milliárd forintos vissza nem térítendő kormánytámogatással. Noha a 101 szobás hotel építése még tart, már bejelentették, hogy ez lesz Magyarország első vidéki Hilton szállodája. A projektcégben (tetrecen Kft.) egy ideje a BDPST Group is érdekelt. A fejlesztéshez 3,66 milliárd forintos Kisfaludy-pénzt adott a kormányzat.
MÁS TELEPÜLÉS
29. Botaniq Turai Kastély; Tura, Park utca 37. – 2,31 milliárd forintos Gránit-kölcsönnel. Az 1883-ban Schossberger Zsigmond báró megrendelésére épült, mintegy 3 ezer négyzetméter alapterületű, neoreneszánsz stílusú kastélyt (és 10,5 hektáros parkját) a BDPST Group újította fel (és üzemelteti); az ingatlan egy ideje exkluzív rendezvényhelyszínként, illetve 19 szobás luxushotelként funkcionál. Az épületre 2,31 milliárd forint erejéig jegyeztek be jelzálogot – a hitelt a Gránit Bank felé kell törleszteni.
30. Mövenpick BalaLand Resort Lake Balaton, Szántód, Móricz Zsigmond utca 96. – 6,9 milliárd forintos vissza nem térítendő kormánytámogatással. Az ötcsillagos, 109 szobás új létesítményt és a hozzá kapcsolódó nyári-téli „gyermekházat” az Accor-csoport Mövenpick-márkanév alatt üzemelteti, de a projekt tulajdonosa a Dreamland Holding – amely, mint írtuk, részben az Equilor Alapkezelő Zrt. által menedzselt Central European Opportunity II. Magántőkealapé. A hotel olyannyira Tiborcz-közeli, hogy Orbán Ráhel nemrég itt nyitotta meg második bababoltját (Odu Store). A szántódi építkezéshez az orosz dominanciájú Nemzetközi Beruházási Bank közel 10 milliárd forintos baráti hitelt nyújtott, de a pénzintézet jelzálogjogát már törölték a tulajdoni lapról (tehát a kölcsön már nem „él”). A fejlesztéshez 6,9 milliárd forintos Kisfaludy-pénzt adott a kormányzat.
31. Port Hotel Medical & Spa, Hévíz, az autóbuszállomás mellett (építés alatt) – 8 milliárd forintos vissza nem térítendő kormánytámogatással és 16,8 milliárdnyi Mészáros-kölcsönnel. Az ötcsillagos, 285 szobás leendő szállodamonstrum beruházója az Event Horizon Capital Zrt., amely közvetve a Diófa Alapkezelő Zrt.-hez tartozó Nivala Magántőkealap tulajdona. A fejlesztéshez közel 8 milliárd forintos Kisfaludy-pénzt adott a kormányzat, továbbá 16,8 milliárd erejéig jegyeztek be jelzálogot az épületre – és a hitelt MBH Bank felé kell törleszteni.
32. Grandhotel Galya; Mátraszentimre–Galyatető, Kodály Zoltán utca 10. (felújítás alatt) – 3,9 milliárd forintos vissza nem térítendő kormánytámogatással. A patinás szálloda a Mészáros Lőrinc-féle Hunguest Hotelstől került át 2021-ben a Galya Top Property Kft.-hez, amely részben az Equilor Alapkezelő Zrt. Central European Opportunity II. Magántőkealapjának tulajdona. A fejlesztéshez 3,9 milliárd forintos Kisfaludy-pénzt adott a kormányzat.
33. Modero Health Concept Hotel, Sárvár, Rákóczi Ferenc utca 28. (építés alatt) – 2,5 milliárd forintos vissza nem térítendő kormánytámogatással. A helyi Csónakázó-tó mellett lévő 3,7 hektáros területen 83 szobás, prémiumkategóriás szálloda nyílik. Az Unione Sárvár Kft. nevű projektcégbe nemrég szállt be társtulajdonosként az Equilor Alapkezelő Zrt. által irányított Central European Opportunity II. Magántőkealap (a hazai McDonald’s-ban és Market Építőben érdekelt Scheer Sándor mellé). A fejlesztéshez 2,5 milliárd forintos Kisfaludy-pénzt adott a kormányzat.
34. Samsara park, Visegrád, Lepence-völgy (fejlesztés alatt). A terület fejlesztésére eredetileg megálmodott Visegrád Lepence Völgy elnevezésű beruházás korábban közel 3,5 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást nyert a Kisfaludy-programban, de végül az állam ezt a forrást megvonta. Így a már emlegetett Dreamland Holding – amely tehát részben az Equilor Alapkezelő Zrt. Central European Opportunity II. Magántőkealapjáé – változtatott a terveken, és saját beruházásban 30 japán stílusú luxusvillát épít.
35. Pannónia Golf & Country Club, Alcsútdoboz, Máriavölgy. A Hatvanpusztától néhány kilométerre fekvő, exkluzív étteremmel, tíz kiadható szobával, illetve 18 szakaszos golfpályákkal rendelkező klub tulajdonosi körébe a közelmúltban szállt be a BDPST Group – Mészáros Lőrinc egyik érdekeltsége mellé.
KÜLFÖLD
36. Hotel Atrio del Mar; Spanyolország, Los Alcázares. A Costa del Solon, azaz a spanyol Naposparton, az ország legnagyobb lagúnája (Mar Menor) közelében található, 84 szobás, négycsillagos szálloda a BDPST Group tulajdona.
A fent látható képek/látványtervek jórészt az építésügyi hatósági engedélyezési eljárások dokumentációiból, illetve az egyes projektek weboldalairól származnak.
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt
#BDPST Zrt#ingatlan#magántőkealapok#NER#Orbán Ráhel#Tiborcz István | Itt a lista: mutatjuk az Orbán–Tiborcz-kör 36 luxusingatlan-projektjét | Közel 30 milliárd forintos vissza nem térítendő állami támogatás, bő 133 milliárdnyi kormányzati „ajándékbefektetés”, majd’ 29 milliárd forint MFB-kölcsön és 151 milliárdnyi „baráti” hitel. Az elmúlt néhány évben ezek a csillagászati források repítették az Orbán Ráhel–Tiborcz István házaspárt (és társaikat) a szállodai, irodaházas szektor élére. Noha a kormányfő veje egyre több iparágban tör előre, egyértelműen a hozzá köthető luxusingatlan-fejlesztések a leglátványosabbak – és egyben a legtitkosabbak is. Csak az utóbbi hónapokban kezdett világossá válni, hogy nemcsak a BDPST Group nevű központi érdekeltségét érdemes figyelni, hanem egyes magántőkealapokat, ingatlanalapokat is. A Válasz Online most összeszedte azt a 36 projektet, amely bizonyíthatóan a Tiborcz-kör tulajdonában vagy kezelésében áll. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2023/08/07/orban-rahel-tiborcz-istvan-36-luxusingatlan-projektjet-galeriaval-vagyon-magantokealapok-bdpst/ | 2023-08-08 11:09:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
A képviselő posztja szerint:
ezt a lenyűgöző panorámájú rózsadombi, 3500 négyzetméteres telket ugyanaz a cég vette meg, mint amelyik a Rogán Barbara falujában, Dédestapolcsányon található kastélyt és a körülötte fekvő földeket. Vajon véletlen-e, hogy a Dunai Fedélzet Zrt-ben pedig olyan alakok az érdekeltek, akik Rogán belvárosi polgármestersége alatt egy sor ingatlanhoz jutottak mélyen áron alul?
Hadházy Ákos ezután a következő felvetéssel folytatta posztját:
a fenti különös egybeesések alapján még akkor is hajlamos lenne igaznak vélni az információt, miszerint strómanok vettek hatalmas rózsadombi telket 718 milliós kikiáltási áron a propagandaminiszternek, ha az ember nem ismerné Tónit, Barbarát, Ádámot és az eddigi működésüket. Még egy hasonlóság: Dédestapolcsányon az azóta Mészároshoz került, akkor még állami Budapest Bank segítségével vásárolt volna Rogán harmadik felesége földeket- a bankban akkor Rogán korábbi alpolgármestere Puskás András volt a vezérigazgató-helyettese.
Végül hozzátette, a mostani rózsadombi telken pedig az MKB egymilliárdos jelzáloga látható. A képviselő posztjához több képet is csatolt, így pontosan látható, melyik telekről van szó. | Hadházy Ákos megint talált valamit: Rogán Antal köréhez került a II. kerületi ingatlan | A független képviselő ezúttal a Rózsadombon talált érdekességet. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/hadhazy-akos-megint-talalt-valamit-rogan-antal-korehez-kerult-a-ii-keruleti-ingatlan.html | 2023-08-07 11:48:00 | true | null | null | mfor.hu |
Július végén számolt be Hadházy Ákos a Csákváron 2019-ben 277 millió forint EU-s támogatást kapott gombatermesztő üzemről, amely azóta is félkészen áll. A beruházás Zolnai Sándor, a város KDNP-s képviselője, Csákvár Pénzügyi és Jogi Bizottságának elnökéhez köthető, aki akkor azzal magyarázta a szomorú helyzetet, hogy az általa megbízott kivitelező "meglépett a pénzzel".
Egy kommentelő segítségével most további részletek derültek ki a gombatermesztő üzemről. A Pesti TV egyik korábbi, azóta az internetről gyorsan eltávolított adásában ugyanis Illés Szabolcs, a város Fidesz-KDNP-s polgármestere beszélt büszkén az üzemről és arról, hogy az önkormányzat segített megírni a pályázatot, és a projektet is ők koordinálták.
Ez nemcsak azért igen kellemetlen a városvezetés számára, mert a projekt jelenleg bedőlni látszik, hanem azért is, mert nem igazán menthető, hogy miért nyújtott ilyen szolgáltatásokat az önkormányzat Zolnai Sándornak, aki ebben az ügyben magánvállalkozóként teljesen függetlenül kellett volna eljárjon a beruházás ügyében.
Hadházy Ákos szerencsére még idejében lementette az eltávolított videót, amely itt is megtekinthető: | Még Hadházy Ákost is meg tudta lepni a KDNP valamivel | A párt képviselője mellett az önkormányzat is nyakig benne van egy figyelemre méltó ügyletben. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/agrarium/meg-hadhazy-akost-is-meg-tudta-lepni-a-kdnp-valamivel.html | 2023-08-06 11:53:00 | true | null | null | mfor.hu |
Míg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter éjjel-nappal azon dolgozik, hogy minél több kínai akkumulátorgyár épüljön Magyarországon, addig a felesége sem tétlenkedik. A nyilvános cégadatbázisból ugyanis kiderült: Szijjártó-Nagy Szilvia is elérkezettnek látta az időt arra, hogy belevágjon az ingatlanbizniszbe. A külügyminiszter felesége június 30-án lett társtulajdonos a Centrum Property Szolgáltató Kft.-ben, amelynek főtevékenyége:
saját tulajdonú ingatlan adásvétele.
A céget még 2016-ban alapították és eddig Benkő Szilárdhoz tartozott, tőle szerezte meg a vállalkozást Szijjártó-Nagy Szilvia, aki az eladó személy feleségével, Benkő Judittal közösen lett tulajdonos. Benkő Szilárd neve már sokak számára csenghet ismerősen, hiszen Szijjártó Péter egykori futsalos munkatársáról van szó. A hvg.hu szedte össze, hogy Benkő Szilárdról többek között azt érdemes tudni, hogy
már a kétezres évek elején Szijjártó Péter sajtótitkára volt,
2011-től szintén Szijjártóval dolgozott a Miniszterelnökségen, ahol 885 ezer forintos fizetésért volt a szervezési stáb vezető munkatársa,
ugyanebben az évben lett a Dunakeszi Kinizsi játékosaként Szijjártó futsalos csapattársa, 31-es mezszámmal (a fideszes politikus főnöke 30-as mezt viselt),
2012-ben Szijjártóból külügyi államtitkár lett a Miniszterelnökségen, Benkő Szilárd pedig a kabinetfőnöki feladatokat látta el.
A 444.hu pedig tavaly decemberben közzétette azokat a 2 évvel ezelőtti fotókat, amelyek azt mutatják, hogy Benkő Szilárd együtt nyaralt Szijjártó Péterrel 2020-ban a Lady MRD nevű jachton.
Tehát eddig Szijjártó Péter egyik legrégebbi ismerőséhez, Benkő Szilárdhoz tartozott a Centrum Property, amelyben június vége óta Szijjártó-Nagy Szilvia lett a társtulajdonos. Maga a cég nem dübörög egyelőre: tavaly mindössze 3,8 millió forintos forgalom mellett 1,8 millió forintos veszteséggel zártak, de a befektett pénzügyi eszközök soron 524,8 millió forint szerepel. Ez pedig a Centrum Property leánycégének, a BP5 Ingatlan Kft.-nek köszönhető, amely így szintén a miniszter feleségének érdekeltsége lett.
Ez már egy sokkal izgalmasabb cég, amelynek még most is Benkő Szilárd az ügyvezetője. A Direkt36 írta meg, hogy Benkő Szilárd 2022 nyarán lett tulajdonos a BP5 Ingatlan nevű vállalkozásban is. A BP5 egy közel 500 millió forintnyi vagyonnal rendelkező ingatlanforgalmazó cég, legalább két ingatlant birtokol az Andrássy út egyik legforgalmasabb részén. Az ingatlanos cég korábban a Mellow Mood-csoporthoz tartozott, amely a magyar szállodaiparban érdekelt vagyonos üzletemberek, Sameer Hamdan és Zuhair Awad érdekeltsége.
Szijjártó-Nagy Szilviának eddig nem sok köze volt az ingatlanpiachoz, ellenben belsőépítész cége szépen prosperál évek óta, bár saját honlapja sincs. Lapunk is megírta, hogy a 2019 júniusában alapított Interior Design Belsőépítészeti Kft. évek óta egyre jobb eredményeket produkál, ez a tendencia pedig 2022-ben sem szakadt meg, hiszen 1,5 milliárd forintos árbevétel mellett 545,8 millió forintos nyereséget kaszált a cég.
A miniszter feleségének pedig Benkő Szilárd felesége, Benkő Judit lett az üzlettársa. Neki eddig egy hangszerboltja volt a budapesti Rákóczi úton, és egy Rétespajta nevű rendezvényhelyszíne Neszmélyben, de ez most zárva van fejlesztési munkák miatt. | Szijjártó Péter felesége sem akart kimaradni a NER-es ingatlanbizniszből | Szijjártó-Nagy Szilviának eddig nem sok köze volt az ingatlanpiachoz, de férje régi futsalos ismerősének feleségével úgy döntött, hogy bele mer vágni az új kalandba. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/szijjarto-peter-felesege-sem-akart-kimaradni-a-ner-es-ingatlanbizniszbol.html | 2023-08-03 12:01:00 | true | null | null | mfor.hu |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.