text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Elvben nyilvános, gyakorlatilag nem az, hogy kik a magyarországi gazdálkodó szervezetek tényleges tulajdonosai. A magántőkealapok gazdáit pedig – megszegve az uniós szabályokat – fel sem kell tüntetni a listán. Ez eddig nem szúrta az EU-s hatóságok szemét. | A strómanok miatt rejtegetik a magántőkealapok tulajdonosait? | Elvben nyilvános, gyakorlatilag nem az, hogy kik a magyarországi gazdálkodó szervezetek tényleges tulajdonosai. A magántőkealapok gazdáit pedig – megszegve az uniós szabályokat – fel sem kell tüntetni a listán. Ez eddig nem szúrta az EU-s hatóságok szemét. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230821__magantokealapok__tenyleges_tulajdonos__penzmosas__eltitkolt_nyilvanossag_hvg | 2023-08-21 09:10:00 | true | null | null | HVG360 |
Már az Integritás Hatóság (IH) ingerküszöbét is elérték Mészáros Lőrinc cégeinek ügyei – tudta meg a Szabad Európa. A lap információi szerint a testület figyelmét a Püspökladány és Biharkeresztes között zajló vasúti felújítási munkálatok keltették fel. Itt uniós forrásból az R-Kord Kft. és a Strabag Rail Kft. konzorciumban végzi a munkákat fővállalkozóként.
A beruházás körül azonban több furcsaság is van: az R-Kord felbontotta egyik alvállalkozójával, a Vasútvill Kft.-vel a szerződését. Az ügy érdekessége, hogy a Vasútvill tulajdonosa Homlok Zsolt, Mészáros Lőrinc veje, legalábbis márciusban még ez volt a helyzet. De már akkor arról írtunk, hogy Homlok Zsolt házassága valószínűleg megromlott, erre utalhatott az is, hogy Mészáros Ágnes időközben távozott a Vasútvillben betöltött felügyelőbizottsági posztjáról.
Nem fizettek
Az R-Kord mint fővállalkozó ugyanakkor több alvállalkozót nem fizetett ki – nem csak ezen a vonalon, máshol sem. A legtöbben a kivitelezést végzők közül a GSM-R néven futó vasúti informatikai fejlesztés során jártak rosszul, tíz-, százmilliós nagyságrendű adósságok is összejöhettek. Azóta az alvállalkozók egy részét már kifizették, de többen még mindig várnak a pénzükre.
A beruházások eközben jellemzően erős késésben vannak, Püspökladány és Biharkeresztes között is el kellett volna már készülnie a felújításnak. Valószínűleg ezen együttes körülmények érték el az IH ingerküszöbét.
Maga az R-Kord eközben érdekes átalakuláson megy keresztül: a cég alkalmazottainak létszáma az OPTEN céginformációs rendszer szerint júniusra 38 főre csökkent, miközben korábban akár 250-en is dolgozhattak a társaságnál.
Több alvállalkozó is arról számolt be, hogy a korábban R-Kord-színekben dolgozó mérnökök, építésvezetők, műszaki ellenőrök mára már más, Mészáros Lőrinchez tartozó társaságok (jellemzően a V-Híd Zrt.) alkalmazottai lettek, miközben ugyanazt a tevékenységet végzik.
Egy ilyen helyzet ugyanakkor a mindenkori konzorciális partnerek számára lehet aggasztó, hiszen a magyar törvények értelmében a konzorciumba tömörült partnerek valamennyien egyetemleges felelősséggel tartoznak a beruházásért, így ha valamelyikük csődbe megy, fizetésképtelenné válik, az őt terhelő kötelezettségek automatikusan a többiekre terhelődnek. | Az Integritás Hatóság is figyeli Mészáros Lőrinc cégének beruházását | Az újonnan felállított korrupcióellenes testület érdeklődését a Püspökladány–Biharkeresztes vasúti felújítási munkálatok keltették fel, miután több alvállalkozót nem fizetett ki Mészáros Lőrinc cége, az R-Kord Kft. | null | 1 | https://m.hvg.hu/kkv/20230822_Meszaros_Lorinc_RKord_Kft_Integritas_Hatosag_IH_vasuti_felujitas_Vasutvill_Kft_GSMR_projekt_VHid_Zrt_konzorcium | 2023-08-22 21:56:00 | true | null | null | HVG |
Hadházy Ákos független parlamenti képviselő a Facebookon jelentette be, hogy:
„A Fővárosi Törvényszék tegnapi ítélete szerint a Nemzeti Vagyonkezelő nem titkolhatja Tiborcz István üzlettársának gigantikus, 244 milliárd forintos(!) szerződését. Ez a Bosnyák téren ásott hatalmas gödörről szóló szerződés, amiről a kormány titokban döntött és aminek kiadását azzal tagadta meg a Vagyonkezelő, hogy a nemzetbiztoságot veszélyeztetné, ha megtudnánk a részleteket... Ez azért vicces, mert Gulyás Gergely már elmondta, hogy a NAV-ot szeretnék oda költöztetni, ha elkészül.”
A pert a képviselő a Transparency International segítségével indította. A Fővárosi Törvényszék döntése csak néhány részlet kitakarását tartotta jogosnak.
Hadházy szerint az alperes „néha egészen szórakoztató érveket hozott fel, például hogy azért titok, hogyan adnak 244 milliárd forint adófizetői pénzt Tiborczéknak, mert a kormány TITKOS HATÁROZATBAN döntött róla; és a Nemzetbiztonsági Bizottság mentesítette őket a nyilvános közbeszerzés kiírása alól; és különben is, CSAK VÉLETLENÜL TETTÉK KI A HONLAPRA, hogy van ilyen szerződés; és ez csak döntéselőkészítő adat, mert csak előszerződésről van szó (ami természetesen butaság, hiszen az előszerződés már egy kötelező érvényű, döntést követően meghozott szerződés)”.
Hadházy ezt írta arról, hogy mire számít:
„Gondolom, fellebbeznek majd, hiszen ki tudják fizetni az ügyvédi költségeket és a Kúrián már előrehaladottabb a bírák fideszesítése, de azért érdekelne az az érvelés, amivel megváltoztatnák ezt az ítéletet.” | Nem titkolhatják tovább Tiborcz üzlettársának 244 milliárdos szerződését a Bosnyák téren ásott nagy gödörről | Hadházy Ákos független parlamenti képviselő a Facebookon jelentette be, hogy:
„A Fővárosi Törvényszék tegnapi ítélete szerint a Nemzeti Vagyonkezelő nem titkolhatja Tiborcz István üzlettársának gigantikus, 244 milliárd forintos(!) szerződését. Ez a Bosnyák téren ásott hatalmas gödörről szóló szerződés, amiről a kormány titokban döntött és aminek kiadását azzal tagadta meg a Vagyonkezelő, hogy a nemzetbiztoságot veszélyeztetné, ha megtudnánk a részleteket... Ez azért vicces, mert Gulyás Gergely már elmondta, hogy a NAV-ot szeretnék oda költöztetni, ha elkészül.” | null | 1 | https://444.hu/2023/08/22/hadhazy-nem-titkolhatjak-tovabb-tiborcz-uzlettarsanak-244-milliardos-szerzodeset-a-bosnyak-teren-asott-nagy-godorrol | 2023-08-22 11:57:00 | true | null | null | 444 |
Erről szól még a cikk:
[[360 lezáró control]]
Új tulajdonosa lett az alapításakor Tiborcz István miniszterelnöki vővel összefüggésbe hozott Plasma Expert Kft.-nek. A külföldi piacokon is keresett vérplazma gyűjtésére és értékesítésre 2016-ban hozták létre a kft-t. Első ügyvezetője Hauberl Gergely volt, aki a Tiborcz-féle Elios céghez és Mészáros Lőrinc üzleti köréhez köthető, az első tulajdonos pedig a Fertődi Építő Zrt. volt. A következő évben az építőipari cég helyébe a Plazmazóna Kft. lépett, amelynek egyáltalán nem volt árbevétele.
Az ismeretlen vállalkozásnak azonban korántsem ismeretlen a tulajdonosa. Ládi Szabolcs az USA-ból régen kitiltott, mérgezőnek minősített, Magyarországon sem forgalmazható "onkológiai csodaszer", a feketén árusított B-17 egyik hazai terjesztője volt.
A cég ügyvezetője, aki a jelenlegi céghálót összeköti, a könyvelési bizniszben érdekelt Szabó László Imre. A Plazmazóna helyébe most a Q-Capital Kft. lépett. A cég székhelye megegyezik Szabó lakcímével és vállalkozásai székhelyével.
Az egy főt foglalkoztató új tulajdonos tavalyi nettó árbevétele 199 millió forint volt, most azonban 774 millió forint értékű tárgyi eszközzel szállt be a Plasma Expertbe. A Plasma Expert azonban, amelynek öt vidéki plazmagyűjtő fióktelephelye van, a nettó árbevételét pedig két év alatt a nulláról 1,7 milliárd forintra tornázta, nem igazán szorul tőkeinjekcióra. Hacsak nem azért, hogy felturbózza a cég forgalmát és azzal együtt az értékét - például tényleges értékesítés céljából. | Új tulajdonosa lett a korábban Tiborczcal emlegetett vérplazmás cégnek | Új tulajdonosa lett az alapításakor Tiborcz István miniszterelnöki vővel összefüggésbe hozott Plasma Expert Kft.-nek. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/201922_plasma_expert_veratomlesztes | 2019-05-29 00:00:00 | true | null | null | HVG360 |
A zenei streamszolgáltatók elindulásával egyre nagyobb piaca van a különböző élethelyzetekben érzett hangulatunkra reagáló "mood" zenei válogatásoknak. Napjaink legmodernebb zongoraművészeinek egyike Fazil Say, aki most Morning and Evening címmel a reggeli és esti hangulatot megfogva készített új albumot.
A győztes mindent visz, a vesztesekre adott szavazatok hatalmas tömege pedig nem ér semmit. A kisebbség minden választókerületben és az egész országban ki van semmizve. Vélemény.
Gyakran hallani, hogy a kövérség hozzájárulhat az öregkori elbutuláshoz, a kognitív funkciók hanyatlásához, a demenciához. A megállapítás logikusnak tűnhet - de egy szakértő szerint túl sok a kérdőjel. | Többmilliárdos üzlet külföldre vinni a magyar vérplazmát | Néhány év alatt nagyra nőtt a létesítése idején Tiborcz Istvánnal összefüggésbe hozott kft. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202046_plasma_expert_kulfoldre_csapoljak_verunket | 2020-11-13 12:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Új és régi, szír és csecsen bevándorlók közötti bandaháború tört ki Bécsben, a küzdelem parkokért, nőkért és férfibecsületért folyik, s a bűnözés a hatalomra készülő szélsőjobb malmára hajtja a vizet.
Miközben 1945 után a Szovjetunió nagyban fegyverkezett, ellensúlyozandó a lemaradását, a nyugati társadalmak elbizonytalanítására, kormányaik gyengítésére békeoffenzívát indított. A keleti blokk országai csatlakoztak hozzá, így Magyarország is, de nyugati értelmiségiek egy része szintén bedőlt neki. | Már gyöngyösi vérplazma is gazdagítja a dubai kapcsolódású magyar cégcsoportot | Újabb helyszínen gyűjtheti a vérplazmát az a cégcsoport, amely Tiborcz István közeléből két lépésben került az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett vállalatokhoz. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202333_matra_plazma_dubai_profit | 2023-08-20 15:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Ki kell adnia a Nemzeti Vagyonkezelőnek azt a 244 milliárd forintos szerződését, amely értelmében átvesz egy zuglói gigaberuházást a kormányközeli Balázs Attila cégétől – osztotta meg Hadházy Ákos független parlamenti képviselő a Fővárosi Törvényszék döntését (a leírás alapján a döntés nem jogerős).
Bár több helyen terjed az a narratíva, hogy az állam egy „gödröt” vett ennyi pénzből, az értelmezésünk szerint az egész projekt kerül ennyibe, nem maga az építkezési terület.
Miért fontos ez? Az összeghez képest a 244 milliárdos projekt az egyik legrejtélyesebb állami beruházás a Fidesz hatalomra kerülése óta. Miközben a globális irodapiac válságban van, a kormány sorra hozza megszorító intézkedéseit és függeszt fel állami projekteket, lényegében semmilyen szinten nem kommunikál az elmúlt évek egy legjelentősebb állami vásárlásáról.
A 244 milliárdos üzlet bármiféle részlet nélkül egyedül a Nemzeti Vagyonkezelő szerződéslistáján tűnt fel, amelyet Hadházy vett észre júniusban. A G7 azóta hiába kereste többször is az MNV-t és az építési minisztériumot, nem reagáltak. A kormány sem kommunikált semmit azon kívül, hogy Gulyás Gergely egy kormányinfón annyit árult el konkrétumok nélkül, hogy egy kis kormányzati negyed épül a területen.
Hadházy szerint a per során az MNV többek között arra hivatkozva nem akarta nyilvánossá tenni a szerződést, hogy annak az alapadatait „csak véletlenül tették ki a honlapjukra”. Azzal érveltek, hogy „ez csak döntéselőkészítő adat, mert csak előszerződésről van szó”, Gulyás ugyanakkor nem cáfolta a szerződés tényét.
Előzmények: a zuglói telket az önkormányzat 2006-ban adta el, hogy pláza, parkoló, lakások, irodaépületek és közösségi parkok épüljenek, de ebből nem lett semmi. 2019-ben továbbadták az önkormányzat jóváhagyásával Balázs Attila cégének, a számos állami projektben résztvevő Bayer Constructnak. 30 milliárd forintos vagyonával Balázs a 60. leggazdagabb magyar.
Számokban: a Bayer márciusban mutatta be terveit, amely a „helyi nyilvánosság kritikus fogadtatásának hatására jelentősen módosult”. Egy lakó- és hét irodaépületet terveztek építeni: 168 lakást, 10 ezer négyzetméteren üzleteket és 130 ezer négyzetméteren irodaterület. Egy hónappal később azonban már el is adták a projektet, amelyről azóta sem tudni, hogy pontosan mi lesz belőle.
Mi következik? Az említett kormányinfón Gulyás annyit mondott, hogy állami szervezetek költöznek majd Zuglóba a belvárosból: bérelt ingatlanokat így sajátra cserélnek, illetve több belvárosi ingatlant terveznek értékesíteni. Példaként a NAV-ot és a Központi Ellátási Főigazgatóságot (KEF) nevezte.
Igen, de: a KEF említése azért hat különösnek, mert éppen 2018-ban készült el egy 7 milliárd forintos beruházás „saját központjának egységes elhelyezésésre”, amellyel 10 ezer négyzetméter iroda és raktár épült.
Tágabb kontextus: az átláthatatlanság mellett azért is visszás a projekt, mert az állam úgy költ el a projektre közel 250 milliárd forintot, hogy közben sorra hoz megszorító intézkedéseket. 277 állami projektet fújt le, nincs pénz a vasúti infrastruktúra fejlesztésére, a minisztériumokban és háttérintézményeikben leépítések kezdődtek, Gulyás Gergely pedig azt mondta, hogy ezekben az időben szerinte indokolt a kisebb hajó és a nagyobb szerénység.
Ráadásul egy olyan szektorba fektet az állam, amely globálisan hanyatlik. Budapesten 2019 vége óta nő az irodák kihasználatlansági aránya, idén elérte a 12 százalékot. Az irodapiacot világszerte szorongatják a magas kamatok, az ingatlanár-csökkenés és a kihasználatlanság, sok befektető számára a kereskedelmi ingatlanok terhet jelentenek.
Az állam nem először üzletel úgy kormányközeli vállalkozókkal, hogy ahhoz nem világos, hogy milyen állami érdek fűződik: rengeteget bukott például akkor, amikor visszavette Mészáros Lőrinctől a veszteséget mátrai erőművet vagy amikor 49 százalékos részesedéssel szállt be a 4ig mellé a Vodafone megvásárlásába.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVilágszerte szabadulnának az irodáktól a befektetők, míg a magyar állam gigaprojektet veszA járvány után a világgazdasági körülmények sem kedveztek a kereskedelmi ingatlanok piacának a közelmúltban.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRákapott a kormány a megszorításokra, pedig ez a kifejezés a szótárából is hiányzikA kiadáscsökkentések már a kormány fő politikai termékeinek számító programokat is elérik, de a fegyver- és cégvásárlásokról még válság idején sem tesz le.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNincs értelme a magyar Vodafone-t felvásárolni, ha csak a számokat nézzükBiztos, hogy sok mindent nem látunk a NER szándékaiból, mert pusztán üzleti alapon ez így nem áll meg, legalábbis az elérhető legfrissebb számok alapján. | Véletlenül derült ki a kormány 244 milliárdos projektje, amiről hónapok óta titkolóznak | Többek között egy olyan állami szervezetet akarnak az új projektbe költöztetni, amely 5 éve kapott teljesen új központot. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20230822/veletlenul-derult-ki-a-kormany-244-milliardos-projektje-amirol-honapok-ota-titkoloznak/ | 2023-08-22 14:33:00 | true | null | null | G7 |
A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint „a TÁMOP-3.1.4-12/1-2 „Innovatív iskolák fejlesztése” című pályázati kiírásra beérkezett pályázatok közül közjegyző által hitelesített módon, sorsolás útján állapítsa meg a beérkezés sorrendjét” és ez alapján döntsön arról, hogy kik kaphatják az akár 300 millió forintra is rúgó támogatást. Ez a pályázat az utóbbi idők legnagyobb volumenű közoktatási tendere volt, amelyre normál iskolák 5 és 300 millió forint közötti forrásra pályázhattak.
A kiírás rendkívüli “rugalmassággal” adta meg a pályázható elemeket. Az terjedt el a szakmában, hogy – a nyelvoktatástól az eszközbeszerzésekig, az egészséges életmódra neveléstől az iskolaudvar fejlesztéséig – „szinte bármire lehet pályázni”. A mai pénzhiányos időben ezért óriási volt az érdeklődés, így a – folyamatosan, többek között a kitöltő program állandó hibáiból eredő határidőcsúszás után –szeptember 24-i első beadási napon tömegek álltak sorba a pályázataikkal a Váci úton az erre kirendelt hivatal, az ESZA Kht irodájánál.
A dokumentumot a kiírás szerint kizárólag ajánlott küldeményként, postai úton, gyorspostával vagy futárszolgálattal lehetett beadni, személyesen nem. Az elbírálást a beadási sorrend döntötte volna el. A pályázati keret kiürülése napjáig mindenki nyerhetett volna, ám rögtön az első nap túljelentkezés volt. Az intézmények érdeke volt ugyanis, hogy a hónapokig készített pályázatukat az első lehetséges pillanatban adják be, ezért a legtöbben nem postáztak, hanem futárokat küldtek az anyaggal. „Éjféltájt már több tucat futár állt sorban, hogy az elsők között adhassák be pályázatukat. Mintha egy csehszlovák filmvígjáték jelenete lett volna, a pályázók szendvicsekkel és termoszokkal felszerelkezve várták a reggelt. Néhányan hálózsákot is hoztak” – írta le a történetet a Népszabadságnak az LMP-s Osztolykán Ágnes. Az egyik pályázati szakértő „futárok éjszakájának” keresztelte el a tragikomikus eseményt.
Vidéken nyolcszor, a közép-magyarországi régióban pedig huszonhatszor annyi pénzt igényeltek az iskolák, mint amennyi rendelkezésre állt már az első nap. Az ilyen egyszerűsített eljárású pályázatok esetén azon a napon, amikor a keretet meghaladja az igények száma, le kell zárni a pályázatot, és az adott napon beérkező jelentkezések már nem érvényesek. Mindez itt az első nap megtörtént.
Osztolykán egyébként közleményben hívta fel a figyelmet az oktatásfejlesztési támogatások botrányos pályáztatására, majd az Országgyűlésben az oktatási államtitkárhoz fordult kérdéseivel. Hoffmann Rózsa szerint mindannak, amit az LMP-s politikus a fejére olvasott, „egy századrészéért sem vagyok, vagyunk felelősek”. Továbbá: egy pályázatra való jelentkezés volumenének előzetes felmérése szinte lehetetlen. Ugyanakkor – tette hozzá – az a szabály, ha a jelentkezések száma meghaladja a kiírt pályázati összeg ikszszeresét, akkor azt újra kell tervezni. „Jelenthetem, hogy az újratervezést megkezdtük” – közölte Hoffmann Rózsa.
Nos, mint kiderült mégsem tervezték újra a pályázati kiírást, azaz nem írták ki újra, immár átgondoltan, a részleteit kidolgozva, az esélyegyenlőséget biztosítva, a pályázók munkáját tisztelve, hanem egy unortodox megoldást találtak ki: sorsolással döntik el, ki ért oda hamarabb. Az még nem lenne szokatlan, hogy a beérkezési sorrendben ítélnek oda pályázati támogatásokat (automatikus beadási forma), ám, hogy sorsolással döntik el a beérkezési sorrendet, az eddig példátlan. | Botrányos pályázat után unortodox megoldás | Előkészítetlenül írták ki az oktatási terület egyik legnagyobb pályázatát. A kezelhetetlenül nagy érdeklődés miatt elvileg újra ki kellett volna írni, de a kormány új megoldást talált: sorsolással döntik el, ki nyert. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/11/09/botranyos-palyazat-utan-unortodox-megoldas/ | 2012-11-09 15:27:00 | true | null | null | 24.hu |
A műszakilag lehetséges leggyorsabb ütemezéssel meg kell építeni a Déli Körvasútnak nevezett budapesti fejlesztést, ez áll abban a titkos kormányhatározatban, amely a Szabad Európa birtokába jutott.
Miért fontos ez? A Déli Körvasút egy több szálon futó komplex közlekedési és környezetvédelmi ügy, amelynek megvalósítása régóta húzódik. Támogatói szerint a beruházás új megállókkal és sűrűbb közlekedéssel kapcsolná össze Budapest külső és belső kerületeit és elővárosait.
A projekt leírása alapján a komplex fejlesztéstől azt várják, hogy a vasút utasforgalma Budapest térségében 80 százalékkal nőjön, tehát látható mértékben kiváltaná az autós ingázást. Az azonban nem derül ki, hogy mikorra készülhet el, mindössze annyit írnak, hogy „kivitelezési munkák előreláthatóan több évig fognak tartani”.
A projektnek azonban nincs környezetvédelmi engedélye, mert azt a Fővárosi Törvényszék idén májusban másodszor is megsemmisítette.
Részletek: a körvasút konkrétabban a Kelenföldi pályaudvar és a Népliget közötti pályaszakasz bővítését, modernizálását és új megállók építését takarja. Célja elsősorban a Székesfehérvár, Tatabánya és Pusztaszabolcs felől érkező és oda tartó elővárosi vonatok eljuttatása a pesti oldalra, illetve új megállók építése és az M3-as metróhoz való csatlakozás megteremtése.
Emellett szintén célja a teherszállításban annak a régóta tarthatatlan helyzetnek a feloldása, hogy északnyugat-délkeleti irányban a fővároson nem lehet hosszú megállás nélkül áthúzni a szerelvényeket.
Bizarr részlete a fejlesztésnek, hogy a vasúti Duna-hidat már két vágányról háromra bővítették, de a harmadik vágányt nem lehet sehova bekötni, hiszen egyik oldalon sincs még meg a folytatás. Mivel a vonalszakasz bővítésének a műszaki tervei sem készültek még el, a hídra eddig elköltött 36 milliárd forint még évekig nem fog hasznosulni.
A hídon az új vágány építését és a két meglévő felújítását Szíjj László Duna Aszfaltja végezte el az említett összegért. Csak összehasonlításként*A Duna Aszfalt alvállalkozókat is igénybe vett a teljesítéshez, tehát nem az egész bevétel maradt a cégnél. Emellett az árbevétel természetesen nem nyereség, amiből akár jachtot is lehet venni. Ahogy korábban megírtuk, Szíjj László valóban sok milliárd forintot költött jachtokra., ez hasonló nagyságú összeg, mint amennyibe szakportálok szerint a NER legújabb jachtja, a Mészáros Lőrinc által használt Rose d’Or kerülhetett.
Igen de: a fejlesztéshez zöld területeket kellene feláldozni Újbudán azért, hogy a jelenlegi két vágány mellé még kettőt építsenek, ez ellen környezetvédők és helyi lakók is tiltakoznak. A környezetvédelmi engedély miatt indított perbe az ellenzéki vezetésű újbudai önkormányzat és főváros is beszállt.
Ugyanakkor Balogh Samu, Karácsony Gergely kabinetfőnöke a Válasz Online podcastjában azt mondta, hogy csak a periratok megismeréséért szálltak be a perbe, egyébként támogatják a beruházást.
Ellenzők szerint a Budapestet délnyugatról nagy ívben kikerülő, úgynevezett V0-ás vasútvonalra kellene terelni a teherforgalmat, ennek megépítése azonban becslések szerint 1000 milliárd forintos tétel lenne, amelyre belátható időn belül nem lesz forrás.
A beruházás támogatói azzal érvelnek, hogy minden lakó tisztában lehet azzal, hogy fejlesztésre kijelölt helyen lakik, mert a tervek régóta megvannak. Egy jól megépített és zajvédő fallal is ellátott vasútvonalon pedig még a tehervonatok sem okoznak akkora zajt, mint a környező utcák autóforgalma.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBécsben főpályaudvar is kijött annyiból, mint amennyiért Budapesten Mészáros Lőrinc pár kilométer vasutat fejlesztNemzetközi példák alapján nehéz belátni, miért kerül annyiba a Déli Körvasút egyik szakasza, mint amennyit az állam a teljes magyar vasúti rendszerre költ egy évben.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVeszteséges üzlet a NER jachtoztatása, 7 milliárd forinttal szállt be az egyik leggazdagabb magyarKözel két és félmilliárd forintnyi veszteséget hozott össze két év alatt az a máltai cég, amelynek jachtjain az elmúlt esztendőkben rendszeresen nyaralt a NER elit.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEurópa egyik legtöbbet késő vasútja lett a MÁVAz utóbbi hónapokban látványosan romlott a menetrendszerűség, és az elhibázott kormányzati döntések miatt a következő években még többet késnek majd a vonatok. | Egy jachtnyi bevételt hozott Szíjj László cégének, most a kormány kepeszt, hogy legyen értelme a fejlesztésnek | Rengeteg problémával küzd az ország legfontosabb vasúti fejlesztése. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20230824/egy-jachtnyi-bevetelt-hozott-szijj-laszlo-cegenek-most-a-kormany-kepeszt-hogy-legyen-ertelme-a-fejlesztesnek/ | 2023-08-24 13:24:36 | true | null | null | G7 |
Orbán-kormány;nyomozás;Írország;jogsegély;Polt Péter;Hadházy Ákos;Amerikai Egyesült Államok;OLAF-vizsgálat;Microsoft-botrány;
2023-08-17 13:52:00
Négy éve nincs gyanúsítottja az Orbán-kormány legmagasabb szintjéig érő Microsoft-ügynek
A tíz éve kezdődött, példátlanul bőségesen dokumentált csalássorozatban keletkezett iratok között volt olyan, amely szerint egészen a magyar miniszterelnökig érnek az ügy szálai.
Négy év után sincs gyanúsítottja a Microsoft-ügynek, az egyik legjobban dokumentált és legprimitívebb, de a kormány legmagasabb szintjéig érő csalássorozatnak, amelyben az Országos Rendőr-főkapitányság is az elkövetők között van – írja csütörtöki Facebook-posztjában Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő kézhez kapta Polt Péter legfőbb ügyész – a hivatalos ügyészségi honlapra is feltöltött – válaszát írásos kérdésére a 2019. augusztus 23-án a feljelentésére elrendelt, ám azóta is eredménytelen nyomozás állásáról.
Mint arról korábban beszámoltunk, az amerikai igazságügyi minisztérium és a tőzsdefelügyelet hosszas vizsgálódás után 2018-ban zárta le a magyarországi Microsoft-szoftverbeszerzésekhez is kötődő korrupciós nyomozást, majd a cég peren kívül 25 millió dolláros büntetést fizetett, amiért 2013 és 2015 között egy sor politikust „megvett” a régió államaiban azért, hogy az adott országok az ő szoftvereit vegyék meg. Bár az óriásvállalat körüli ügyet az amerikai igazságügy nyomozása részletesen feltárta, az OLAF további bő két évig vizsgálódott, végül 2021 decemberében arra tett javaslatot az Európai Bizottságnak, hogy „a szoftverlicencekért kifizetett összegek egy részét zárja ki az uniós társfinanszírozásból”.
Az amerikai igazságügyi tárca irataiból kiderül, hogy a magyar Microsoft végig összejátszott a kormányzattal, sőt Orbánnak is tudomása lehetett az ügyről. Egy 2014-es korrupt szoftverügylet kapcsán az egyik ügyintéző egyenesen arról tájékoztatta az amerikai Microsoft központot, hogy „egészen a miniszterelnökig mindenkitől begyűjtöttük a kormányban a jóváhagyást”.
Hadházy Ákos kiemelte, az ügy azért jól dokumentált, mert az FBI már rég lezárta az ügyet, és Polt Péter maga is elismerte, hogy négy év alatt voltak már tanúmeghallgatások és lefoglalások is voltak, de gyanúsított még sincs. A legfőbb ügyész az elhúzódó nyomozás magyarázataként azt írja, hogy az Amerikai Egyesült Államok és az Ír Köztársaság igazságügyi hatóságai által megküldött jogsegélykérelmekre adott válasziratok lefordítása és kiértékelése megtörtént, az OLAF-tól a korábbiakon kívül is újabb iratokat szereztek be. – Az eljárás befejezésének időpontja mindezekre figyelemmel jelenleg nem prognosztizálható – zárta a fentieknek éppenhogy ellenmondó következtetést Polt Péter. | Négy éve nincs gyanúsítottja az Orbán-kormány legmagasabb szintjéig érő Microsoft-ügynek | Négy év után sincs gyanúsítottja a Microsoft-ügynek, az egyik legjobban dokumentált és legprimitívebb, de a kormány legmagasabb szintjéig érő csalássorozatnak, amelyben az Országos Rendőr-főkapitányság is az elkövetők között van – írja csütörtöki Facebook-posztjában Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő kézhez kapta Polt Péter legfőbb ügyész – a hivatalos ügyészségi honlapra is feltöltött – válaszát írásos kérdésére a 2019. augusztus 23-án a feljelentésére elrendelt, ám azóta is eredménytelen nyomozás állásáról. | null | 1 | https://nepszava.hu/3205609_microsoft-ugy-csalassorozat-olaf-ajanlas-nyomozas-polt-peter-hadhazy-akos | 2023-08-17 12:30:00 | true | null | null | Népszava |
fizetésképtelenség;Országos Roma Önkormányzat;Lakatos Oszkár;
2023-08-11 06:05:00
Fizetésképtelenséget jelentett az Országos Roma Önkormányzat
Nincs pénz rezsire, így nincs nullás igazolás, emiatt pedig esély sincs állami támogatásra.
Bejelentettem az Országos Roma Önkormányzat teljes ellehetetlenülését és fizetésképtelenségét – nyilatkozta lapunknak Lakatos Oszkár, az ORÖ elnöki teendőket ellátó általános elnökhelyettese. Elmondása szerint – bár ez eddig nem került nyilvánosságra – erről már július 21-én tájékoztatta Fülöp Attilát, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárát, később pedig újabb levelet küldött.
Lakatos Oszkár részletesen ismertette azt is, hogy milyen következményekkel jár az Országos Roma Önkormányzatra nézve a fizetésképtelenség. A lényeg: teljesen megbénul a testület, az ORÖ hivatala és az ORÖ intézményeinek működése. A közgyűlés összehívására sincs pénz, a képviselők így semmilyen aktuális ügyben nem tudnak döntést hozni. (Az ORÖ fenntartásában lévő két iskola legalább hozzájutott állami forrásokhoz.) Az elnökhelyettes megállapítása szerint a Belügyminisztérium részéről tapasztalt intézkedésekkel, vagy azok elmaradásával okozott kár a „teljes magyarországi roma társadalom nemzetiségi jogainak jogellenes csorbítását jelenti”. A politikai és anyagi felelősség ezért – hangsúlyozta Lakatos Oszkár – kizárólag a Belügyminisztérium államtitkárságát terheli.
A tárca még nem reagált, ahogyan eddig lapunk többszöri megkeresésére sem érkezett válasz.
A Népszava adta hírül, hogy a tárca összességében több mint egymilliárd forint visszafizetését követeli az ORÖ-től. Az országos önkormányzat által vitatott tartozások még az előző ciklusban, a Farkas Flórián-féle Híd a munka világába program és hasonló projektek során keletkeztek. Lakatos Oszkár állítja, hogy a pénz jelentős részét az ORÖ már visszafizette, a minisztérium szerint azonban ezt a működési támogatásból nem tehette volna meg.
A 2016-os évről szóló pert a tárca első fokon megnyerte, az ítélet értelmében az ORÖ-nek kamatostul 527 milliót kell fizetnie. Az ORÖ fellebbezett a döntés ellen, jogerős ítélet még nincs. 2017-re, 2018-ra és 2019-re vonatkozóan a minisztérium további 540 millió forintot követel. Ebből 323 milliót a tárca végrehajtás útján, az adóhatóság közreműködésével akar behajtani. A Belügyminisztérium ezeknek a tételeknek az ügyében is bírósági pert indított.
A minisztérium kezdeményezte továbbá, hogy jegyezzenek be végrehajtási jogot az ORÖ székházára. Lakatos Oszkár közlése szerint az ORÖ számlájára tett inkasszó határideje lejárt. Újabb inkasszóval az adóhatóság egyelőre nem terhelte meg a számlát, de ez bármikor megtörténhet. Mivel az ORÖ nem kapta meg a július közepéig esedékes állami támogatást, a rezsiszámlákat se tudja miből fizetni. Így aztán úgynevezett nullás igazolással sem rendelkezik, ami tanúsítaná, hogy nincs köztartozása. Ha viszont nincs nullás igazolása, nem kaphat állami támogatást. Ördögi kör – mondta Lakatos Oszkár.
Új fejlemény, hogy az ORÖ fellebbezést nyújtott be az adóhatósághoz, kérve a Belügyminisztérium kezdeményezésére indult végrehajtási eljárás felfüggesztését. Lakatos Oszkár álláspontja szerint törvénysértő, hogy olyan összegeket vontak el (és vontak meg) az ORÖ-től, valamint olyan összegek esetében indult végrehajtás, amelyekről még nincs jogerős bírósági döntés. A minisztérium tehát már azt megelőzően elvette a pénzt, hogy annak jogszerűségét a bíróság kimondta volna – állapította meg.
Sztojka Attila romaügyi kormánybiztos a minap újabb interjút adott a Mandinernek. Ebből – és más megnyilvánulásaiból – Lakatos Oszkár azt a következtetést vonta le, hogy az Országos Roma Önkormányzat nem remélhet segítséget a kormánybiztostól. Lakatos szerint Sztojka félrevezető és valótlan állításokat is tett. Az ORÖ elnökhelyettese ezért nyilvános vitára hívja a kormánybiztost, akinek rövidesen elküldi az erről szóló hivatalos meghívót. | Fizetésképtelenséget jelentett az Országos Roma Önkormányzat | Bejelentettem az Országos Roma Önkormányzat teljes ellehetetlenülését és fizetésképtelenségét – nyilatkozta lapunknak Lakatos Oszkár, az ORÖ elnöki teendőket ellátó általános elnökhelyettese. Elmondása szerint – bár ez eddig nem került nyilvánosságra – erről már július 21-én tájékoztatta Fülöp Attilát, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárát, később pedig újabb levelet küldött. | null | 1 | https://nepszava.hu/3204967_orszagos-roma-onkormanyzat-fizeteskeptelenseg-lakatos-oszkar | 2023-08-11 12:59:00 | true | null | null | Népszava |
Rogán Antal;telek;Rózsadomb;
2023-08-07 15:57:00
Egy 3500 négyzetméteres telket vásárolt a Rózsadombon az a cég, amelyik Rogán Antal feleségének a falujában a Serényi grófok kastélyára tette rá a kezét
Hadházy Ákos gyanúja szerint arról lehet szó, hogy strómanok vehettek hatalmas rózsadombi telket 718 milliós kikiáltási áron.
A földhivatali tulajdoni lap tanúsága szerint egy mesés panorámájú 3500 négyzetméteres rózsadombi telekhez jutott hozzá a Dunai Fedélzet Zrt. Ugyanarról a cégről van szó, amelyik korábban a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal felesége, Rogán Barbara szülőfalujában, Dédestapolcsányon egy kastélyt és a körülötte fekvő földeket is megvette.
A dokumentumot Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szúrta ki és tette közzé a Facebookon, mellékelve hozzá néhány fényképet a telekről. „Vajon véletlen-e, hogy a Dunai Fedélzet Zrt.-ben pedig olyan alakok az érdekeltek, akik Rogán belvárosi polgármestersége alatt egy sor ingatlanhoz jutottak mélyen áron alul?” - firtatta az ellenzéki politikus, aki ezek alapján arra gyanakszik, hogy strómanok vehettek hatalmas rózsadombi telket 718 milliós kikiáltási áron Rogán Antalnak.
Másik érdekességként Hadházy Ákos felidézi, hogy Rogán Barbara Dédestapolcsányon az azóta Mészáros Lőrinchez került, akkor még állami Budapest Bank segítségével vásárolt földeket akkor, amikor a banknak Rogán Antal korábbi alpolgármestere, Puskás András volt a vezérigazgató-helyettese. A mostani rózsadombi telken a Budapest Bankot magába olvasztó, Mészáros Lőrinc tulajdonolta MKB Bank egymilliárd forintos jelzáloga látható. | Egy 3500 négyzetméteres telket vásárolt a Rózsadombon a cég, amely Rogán feleségének a falujában vett kastélyt | A földhivatali tulajdoni lap tanúsága szerint egy mesés panorámájú 3500 négyzetméteres rózsadombi telekhez jutott hozzá a Dunai Fedélzet Zrt. Ugyanarról a cégről van szó, amelyik korábban a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal felesége, Rogán Barbara szülőfalujában, Dédestapolcsányon egy kastélyt és a körülötte fekvő földeket is megvette. | null | 1 | https://nepszava.hu/3204525_rogan-barbara-rogan-antal-rozsadomb-telekvasarlas | 2023-08-07 13:13:00 | true | null | null | Népszava |
A 210 pilótát tömörítő érdekképviselet, a Hunalpa megkezdi a magyar állammal szembeni kártérítési per jogi megalapozását, mert eredménytelennek tartja a felszámolást – jelentette be kedden Demeter Csaba elnök a Magyar Közforgalmi Pilóták Egyesületének (Hunalpa).
Emlékeztetett, hétfőn letelt a felszámolására szánt 270 nap. A Malév stratégiai vállalattá minősítésével valójában kontrollálhatatlanná vált a felszámolás – mondta Demeter. – „Tudtuk, hogy a Malév-elemek tisztázása nem lesz egyszerű”, arra azonban nem lehetett számítani, hogy ilyen „nonszensz” körülmények között zajlik majd a felszámolás. Egy magáncéget már megbírságolt volna az állam ilyen esetben.
Az elnök Varga Jenő felszámolót hibáztatta az eredménytelenségért. Nemcsak a járandóságok elmaradását kifogásolta, de azt is, hogy mind a felszámoló, mind a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) részéről elmarad a „kommunikáció”, csak semmitmondó válaszok érkeznek.
Demeter Csaba kiemelte azt is, hogy nem kapták meg a szükséges dokumentumokat, így például a kintlévőségek vagy a vagyonelemek nyilvántartását, és nincs információjuk arról sem, hogy megtörtént-e a vagyonelemek felmérése. Az érdekvédelmi szervezet szerint minden területen időhúzás folyik, ami arra utal, hogy nem akarják biztosítani a felszámolás átláthatóságát.
A nemzeti légitársaság felszámolása február közepén kezdődött. A Malévot januárban stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánították, és – egy korábbi törvénymódosítás értelmében – 270 nap állt rendelkezésre a felszámolás lebonyolítására. A csoportos létszámleépítés során 1021 alkalmazottnak mondtak fel, az NFM közlése szerint 65-en kapták meg a teljes járandóságot. | Pert indítanak az állam ellen a volt Malév-pilóták | A csődbement nemzeti légitársaság egykori dolgozóinak elfogyott a türelmük, szerintük eredménytelen a felszámolás, ezért bíróságra viszik az ügyet. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/11/13/pert-inditanak-az-allam-ellen-a-volt-malev-pilotak/ | 2012-11-13 08:10:00 | true | null | null | 24.hu |
Az Országos Választási Bizottság azért utasította el a Mesterházy Attila MSZP-elnök által benyújtott kérdés hitelesítését, mert az szerintük nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe. Az elutasításra a tízfős bizottság hat tagja szavazott igennel.
Mesterházy Attila – hitelesítésre benyújtott – aláírásgyűjtő ívén az alábbi kérdés szerepel: “Egyetért-e Ön azzal, hogy 2014. december 31-ig, állami finanszírozással Felcsúton labdarúgó stadion ne épüljön?” Varga László szocialista országgyűlési képviselő az előterjesztő képviseletében a döntés előtt azt mondta, indokolatlan és a társadalom túlnyomó többsége számára irritáló a beruházástervezet.
A jogszabályok szerint az OVB elutasító határozatával szemben jogorvoslattal lehet élni a Kúriánál. | Nincs köze a népnek a felcsúti stadionhoz | Döntött az OVB - nem lehet országos népszavazást tartani. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/11/14/nem-szavazhatunk-a-felcsuti-stadion-epiteserol/# | 2012-11-14 09:12:00 | true | null | null | 24.hu |
Múlt pénteken megkezdhették munkájukat a Klebelsberg Iskolafenntartó Központ (KIK) igazgatói. A vezetők névsorában több furcsaságra, vagy legalábbis gyanús politikai hátszélre utaló jelre is ráleltek a helyi lapok, bloggerek.
A nagykőrösi tankerület igazgatója például Lebanov József trombitatanár, az albertirsai alapfokú művészeti iskola vezetője, és nem mellesleg a Fidesz albertirsai elnöke, a párt önkormányzati képviselője lett – írja a Mi Abonyunk.
A kanizsahir.hu viszont arra lett figyelmes, hogy Nagykanizsán a polgármester, Cseresnyés Péter fideszes parlamenti képviselő korábbi titkárnője, a művelődési osztály jelenlegi ügyintézője lesz a tankerületi igazgató.
A Gödöllői Hírek szerint az ottani vezető, Bohus Mihály tanár, igazgató is kötődik a Fideszhez, 2008-ban a Fidesz–KDNP színeiben indult – igaz, sikertelenül – Csömörön az önkormányzati választásokon.
Mint hétfőn már megírtuk, Pécsen az ottani polgármester testvére, Páva Péter földrajz-testnevelés szakos tanár, a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának igazgatója nyerte el ezt a tisztet.
2013. január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ veszi át az ország összes alap- és középfokú oktatási intézményét. A kinevezett igazgatók főbb tevékenységi körébe tartozik többek között az illetékességi területén működő köznevelési intézmények irányítása, pedagógiai munkájának koordinálása és a működtetői feladatok elvégzése is.
Januártól kirúgásokra is lehet számítani az államosítás kapcsán, ugyanis egy nem nyilvános tervezet – Hoffmann Rózsa kézjegyével ellátva – így fogalmaz: „a helyi tankerületi felmérések, a személyi és tárgyi feltételek tételes leltározása és átadás-átvételre történő előkészítése 2012 decemberében fog megtörténni. Ez az érintett önkormányzatok, a köznevelési intézmények és a központ részéről igen jelentős többletmunkát igényel majd (…), a folyamat a megszűnő és megalakuló köznevelési intézmények többezres száma és a megváltoztatandó alapító okiratok miatt szinte teljesíthetetlen feladatokat jelent majd” a kincstár számára. | Fideszesek a tankerületek élén | Lebanov Józsefet, az albertirsai Fidesz elnökét nevezték ki a nagykőrösi tankerület igazgatójává. Pécsett a polgármester testvére kapta a megbízást, Nagykanizsán a polgármester korábbi titkárnője. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/11/13/fideszesek-a-tankeruletek-elen/?fbclid=IwAR1N1MqHf1nVnbO8nWBr-16rfILDd4Xn9puMYiALr_8vZLDHG4m_XLFS8ps# | 2012-11-13 09:24:00 | true | null | null | 24.hu |
Páva Péter 1957-ben született, földrajz-testnevelés, majd pedagógia szakon végzett. Nős, felesége Kurnik Zsuzsanna. A főiskola elvégzése után tanárként dolgozott több iskolában. 1986-ban került a Nagy Lajos Gimnáziumba. 1995-ben kollégiumigazgatóvá, majd 1997-ben a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnázium igazgatójává nevezte ki az iskola fenntartója. Hobbija a lovaglás, túrázás és a történelem, erről az interneten fellelhető fotók is árulkodnak.
2013. január elsejétől a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) veszi át az ország összes alap- és középfokú oktatási intézményét, azonban az államosításról szóló törvényt késve terjesztette be a Fidesz, általános vitája pedig november első teljes hetében folyt a parlamentben.
Januártól kirúgásokra is lehet számítani az államosítás kapcsán, ugyanis egy nem nyilvános tervezet – Hoffmann Rózsa kézjegyével ellátva – így fogalmaz: „a helyi tankerületi felmérések, a személyi és tárgyi feltételek tételes leltározása és átadás-átvételre történő előkészítése 2012 decemberében fog megtörténni. Ez az érintett önkormányzatok, a köznevelési intézmények és a központ részéről igen jelentős többletmunkát igényel majd, … a folyamat a megszűnő és megalakuló köznevelési intézmények többezres száma és a megváltoztatandó alapító okiratok miatt szinte teljesíthetetlen feladatokat jelent majd” a kincstár számára. | A fideszes polgármester testvére lett az igazgató | Páva Péter, Páva Zsolt fideszes pécsi polgármester testvére lett a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ pécsi tankerületi igazgatója – írja a pecsistop.hu. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/11/12/a-fideszes-polgarmester-testvere-lett-az-igazgato(1)/# | 2012-11-12 10:06:00 | true | null | null | 24.hu |
Novák Előd, az ellenzéki párt alelnöke csütörtökön jelentette be, hogy a Jobbik ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz a rendőrségen. A politikus elmondta, Palotás Péter, a Jobbik felcsúti elnökének közreműködésével kikérték és átvizsgálták az elmúlt időszak számláit és több, csaknem 300 ezer forintos számlát találtak, melyet a polgármester testvérének tulajdonában álló cégnek fizetett ki az önkormányzat.
Palotás Péter ismertette, hogy 200 ezer forint felett a polgármesternek kellett volna engedélyezni a számlát, azonban az iratokon nem az ő ellenjegyzése szerepel, hanem az önkormányzat műszaki osztályán dolgozó hivatalnoké.
Petrin László ezzel szemben vasárnapi közleményében azt hangsúlyozta: az önkormányzat beszerzési szabályzat szerint nettó 500 ezer forint értékhatárig a polgármester dönthet többi között árucikkek beszerzéséről. A számlát viszont nem kell a polgármesternek engedélyeznie, csak a számla kifizetését kell jóváhagynia, amely egy külön okmányon minden esetben megtörtént, a számlán pedig annak a személynek az aláírása kell, hogy szerepeljen, aki átvette az árut.
A jegyző kiemelte azt is: 2012-ben eddig 5 számlát bocsátott ki összesen 468 ezer 181 forint összértékben az említett cég. A legmagasabb értékű számla végösszege 299 ezer 920 forint.
Hozzátette: az említett beszerzések túlnyomó többsége egyrészt kötelező beszerzés volt, és ezt a pénzt másra nem lehetett fordítani, másrészt Felcsúton nincs olyan másik cég, amelytől a szükséges árut – irodai eszközöket és a közfoglalkoztatásban részt vevő munkások munkájához szükséges kéziszerszámokat, védő- és munkaruhát be lehetne szerezni.
Legközelebb csak Bicskén, a településtől mintegy 10 kilométerre található ilyen lehetőség, ahol ár-érték arányukat tekintve semmivel sem olcsóbbak az említett árucikkek, tehát “a költséghatékony és takarékos gazdálkodás követelményét szem előtt tartva ésszerű és logikus megoldásként helyben és olcsóbban, de a legrosszabb esetben is ugyanolyan áron történtek a beszerzések” – tudatta Petrin László. | A felcsúti jegyző szerint “árnyékra vetődött” a feljelentő | Petrin László felcsúti jegyző szerint "árnyékra vetődött" a Jobbik, amikor azt állította, hogy hivatali visszaélést követett el Felcsút fideszes polgármestere, Mészáros Lőrinc, mert testvérének cégétől a képviselő-testület által meghatározott értékhatáron túl polgármesteri engedély nélkül vásárolt az önkormányzat. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/11/11/a-felcsuti-jegyzo-szerint-arnyekra-vetodott-a-feljelento/ | 2012-11-11 10:26:00 | true | null | null | 24.hu |
Azonnali hatállyal 44,3 millió forintot csoportosít át a kormány a gazdasági konzultáció eredményeiről való tájékoztatási feladatokra a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból.
A Magyar Közlönyben október végén jelent meg, hogy hamarosan tájékoztató levelet küld a kabinet a gazdasági konzultáció eredményeiről. Az akkori kormányhatározat szerint az kap majd ilyen levelet, aki korábban jelezte, hogy a továbbiakban is részt akar venni a nemzeti konzultációban, azaz a kérdőívvel együtt a személyes adatainak kezeléséhez való hozzájáruló nyilatkozatot is visszajuttatta.
A nekik megküldendő, a gazdasági konzultáció eredményeiről tájékoztató miniszterelnöki levelek és más dokumentumok nyomdai előállításával kapcsolatos feladatokkal Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi minisztert bízta meg a kormány.
A tizenhat, elsősorban munkahelyteremtéssel kapcsolatos kérdést tartalmazó gazdasági konzultáció kérdőíveit augusztus 20-ig küldhették vissza az állampolgárok. A visszaérkezett kérdőívek száma csaknem 700 ezer volt. A konzultációra 976 millió forintot csoportosított át júniusban a kabinet. A mostani 44,3 millióval ez már több mint 1,02 milliárd forint. | Egymilliárdba kerül Orbán levelezése | A gazdasági konzultáció eredményeinek közlésére további 44,3 millió forintot áldoz a kormány. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/11/16/egymilliardba-kerul-orban-levelezese/ | 2012-11-16 12:50:00 | true | null | null | 24.hu |
Plágiumgyanú Semjén Zsolt doktorija körül
Semjén Zsolt 1991-ben megvédett teológiai doktori dolgozatának közel negyven százaléka magyar, német és angol nyelvű források átvétele. A miniszterelnök-helyettes Az öt világvallás című, minden könyvtár szabadpolcán elérhető népszerű könyvből is jócskán merített. Bár életrajzaiban sehol nem tesz említést német nyelvtudásról, több német nyelvű műre is hivatkozik.
A második Orbán-kormány első számú miniszterelnök-helyettese 1984 és 1990 között volt a budapesti Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémia civil hallgatója. A New Age kihívása és az evangelizáció lehetősége című laurea (szó szerint: babérkoszorús, vagyis doktori) dolgozatát 1990-ben fejezte be. Semjén Zsolt a doktori fokozatot 1991-ben summa cum laude, azaz kitűnő minősítéssel szerezte meg.
A 20. század második felében feltűnt spirituális és ezoterikus mozgalom, a New Age egyes irányzatairól, a kereszténységgel szemben támasztott kihívásra adandó katolikus válaszokról szóló dolgozat jelentős részben – a hvg.hu számításai szerint közel negyven százalékban – más munkák átvétele, átfogalmazása, illetve fordítása.
Semjén jelentős mértékben merített a német vallástörténész, Helmuth von Glasenapp Az öt világvallás című, magyarul is olvasható munkájából, a német Stefan Üblacknernek a Stadt Gottes című német nyelvű népszerű katolikus magazinban 1989-ben megjelent Der Traum vom „New Age” [A „New Age” álma] című háromrészes cikksorozatából, illetve a brit Lewis Spence The Encyclopedia of the Occult [Az okkultizmus enciklopédiája] című könyvéből.
Az idegen nyelvű források esetében legtöbbször idézőjelek nélküli, szó szerinti fordításról, illetve rövidítésről, Glasenapp vallástörténeti munkája esetében pedig legtöbbször ugyancsak idézőjelek nélküli, szó szerinti szövegátvételről, illetve átfogalmazásról van szó.
Másoló szerzetes
Semjén a legnagyobb terjedelemben Az öt világvallás című könyvből vett át részeket – ez a dolgozat valamivel több, mint egyhatoda.
Glasenapp vallástörténeti alapműve – Pálvölgyi Endre fordításában – 1975-ben jelent meg először magyar nyelven, az irodalomjegyzék tanúsága szerint Semjén is ezt a kiadást használta. Az azóta több kiadást is megért kötet egyes részei a New Age számára ihletforrást jelentő nagy keleti vallások – a hinduizmus, a buddhizmus és a kínai univerzizmus – tanait bemutató fejezetekben köszönnek vissza Semjénnél. A két magyar szöveg egybevetéséből kiderül, hogy Semjén sok esetben egy az egyben vett át szövegrészleteket, máskor azonban kisebb változtatásokat hajtott végre az eredetin: elhagyott szavakat (azaz rövidített), szinonimájukkal cserélte fel azokat, megfordította a szórendet.
Semjén dolgozatában az 52–53. oldalon például a következő szövegrészlet található:
„A new age számára legdöntőbb jelentősége a lélekvándorlás tanának van. Eszerint végtelenül sok élőlény lakja a világot a növényektől és állatoktól kezdve az embereken, szellemeken, démonokon át az istenekig. A lélek időtlen idők óta létezik, és karmájának /jó és rossz tetteinek/ következményeként, a neki megfelelő testbe költözik újra és újra.
Némelyek közvetlen kapcsolatba hozzák a durva testtel, mások szerint pedig a lélek, miközben a meghalttól az újonnan kialakuló test felé vándorol, láthatatlan, finom anyagból való test veszi körül. Ez a finom test hordozza a képzeletet, a vágyat, a személyiség elvét, a szubjektiválást /én-csinálást, vagyis egy individuális énnel való kapcsolat létrehozó képességét/, és a fogalmi gondolkodás pszichikai funkcióit. Mindezek a finom, szubtilis anyaghoz tapadnak, mely tartálya azoknak a lappangó benyomásoknak, amelyeket a korábbi létezések idejéből származó akaratrezdülések keltenek, és amelyek hatóerőként szolgálnak az elkövetkezendő karmikus hatások kialakításában. Az a láthatatlan, finom test óriási lehetőségeket ad a new age spiritizmusának.”
Ugyanez Glasenapp művében így hangzik (62. o.):
„A világot végtelenül sok élőlény lakja: növények, állatok, emberek, szellemek, démonok, alvilági lények és istenek. Minden lény egyrészt a tisztán szellemi lélekből (dzsíva), másrészt itt jó és rossz cselekedetek (karma) következményeként mindig új és új a lét különféle formáinak megfelelő testbe költözik. Egyesek szerint a lélek közvetlen kapcsolatban áll a durva testtel, mások viszont úgy hiszik, hogy a lelket, miközben az elhalttól az újonnan kialakuló test felé vándorol, láthatatlan, finom anyagból való test veszi körül, amely az észlelés (látás, hallás, ízlelés, szaglás, tapintás), a cselekvések (beszéd, érintés, járás, kiürülés, nemzés) és a pszichikai élet (manasz, ahankára, buddhí) finom szerveinek hordozója. A képzelet és vágy (manasz), a személyiség elve, a szubjektiválás (ahankára, „én-csináló”, azaz egy individuális énnel való kapcsolat létrehozója) és a fogalmi gondolkodás (buddhí) pszichikai funkciói azok a képességek, amelyeket mint a finom, szubtilis anyaghoz tapadókat képzelték el. Ez a finom test a hordozója az élet öt fuvallatának is, és tartálya azoknak a lappangó benyomásoknak (szanszkára), amelyeket a korábbi létezések idejéből származó akaratrezdülések keltenek, és amelyek hatóerőként szolgálnak az elkövetkezendő karmikus hatások kialakításában.”
A két részlet összehasonlításából látható, hogy Semjénnél az eredeti szövegrészlet két bekezdésbe került és a New Age-re vonatkozó utalások keretezik. Egy teljes mondat, valamint a zárójeles magyarázatok nagy része elmaradt. A „cselekedet” helyett egy szinonima, a „tett” szerepel, a „karma”, illetve a „jó és rossz cselekedetek/tettek” pedig egyszerűen helyet cseréltek. (Később egy-egy szövegrészlet átvétele és átfogalmazása során hiba is becsúszott: Semjén két helyen is a „panteista” szót használja, holott az eredeti szövegben „panenteista” szerepel. A két kifejezés bár hasonlít, jelentésük eltér.)
Az általános miniszterelnök-helyettes dolgozatában többször hivatkozott Glasenapp munkájára: van, hogy magától Glasenapptól idézett vagy egy-egy, Glasenapptól átvett idézetnél megadta a forrást. Más esetekben azonban mindez elmaradt, és az eredetiben szereplő hivatkozásokat a KDNP elnöke saját hivatkozásaiként mutatta be. A német vallástörténész idézett például Mahatma Gandhinak és Helmuth von Keyserlingnek az 1920-as évek elején megjelent egy-egy munkájából – Semjén ugyanezeket az idézeteket használta fel és tette bele a saját dolgozatába, azt jelezve, hogy az eredeti szövegeket ő maga is olvasta.
Olvasson további részleteket!
Babérkoszorús értekezés
A katolikus felsőoktatásban XI. Pius pápa 1931-es apostoli rendelkezése szabályozta a megszerezhető fokozatokat. II. János Pál pápa 1979-ben újabb apostoli rendelkezést hirdetett ki, de a fokozatokon nem változtatott. E szerint három akadémiai/tudományos fokozat nyerhető el: bakkalaureátus, licenciátus és doktorátus. Az 1979-es rendelkezés szerint: „A doktorátus megszerzésének feltétele olyan doktori disszertáció – tanár irányítása mellett történő – megírása, amely tényleges hozzájárulást jelent a tudomány fejlődéséhez, a disszertációt nyilvánosan kell megvédeni […] legalább a lényegi részét publikálni kell.” A publikált mű egy példányát a Katolikus Nevelés Kongregációjának is meg kell küldeni Rómába.
A Magyar Katolikus Lexikon szerint a bakkalaureátus fokozatot „a filozófia, egyháztörténet és szentírástudomány szigorlatot követően kapják a hallgatók”. A licenciátus „elnyerésének föltételei: a megfelelő előadások lehallgatása és eredményes vizsgák; gyakorlaton való részvétel ('szeminárium'), egy rövid dolgozat, mely tanúskodik a jelölt tudományos munkára való képességéről; írás- és szóbeli vizsga”. Végül a doktorátust (laurea) „egy nagyobb terjedelmű dolgozat, disszertáció megvédésével lehet elnyerni”. A doktorátust a pápa vagy a pápa nevében az egyetem adományozza.
1997-es életrajza szerint Semjén „1989-ben megszerezte a baccalaureatus, 1990-ben a licentiatus, 1991-ben a laureatus tudományos fokozatot, mindhármat summa cum laude minősítéssel”.
A kereszténydemokrata politikus laurea dolgozata összesen 147 oldal, a tartalom- és az irodalomjegyzék, illetve a 16 oldalas angol nyelvű összefoglaló nélkül 122 oldal. (A bevezetésből és nyolc fejezetből álló disszertációban összesen 86 lapalji jegyzet található, melyek számozása fejezetenként újrakezdődik.)
„Az univerzum rendező mátrixa”
Stefan Üblacknernek Der Traum vom „New Age”, vagyis A „New Age” álma című ismeretterjesztő írása a Stadt Gottes 1989. januári, februári és márciusi számaiban jelent meg. A Stadt Gottes (magyarul: Az Isten városa) a Magyarországon verbitáknak nevezett katolikus szerzetesrend népszerű képes havilapja. A miniszterelnök-helyettes a háromrészes cikk mintegy háromnegyedét használta fel különböző formában: ez jelenthet hivatkozás nélküli szó szerinti fordítást, máskor rövidítést.
Semjén például a következőket írja a 30–31. oldalon:
„A new age nem szívesen beszél vallásról, sokkal inkább vallásiról, spirituális összefüggésekről. Marylin Ferguson adta könyve egy részének ezt a jellemző címet: 'Vallástól a spiritualitás felé'. A new age mindenekelőtt egységet és harmóniát akar hozni. Az egység itt szinkretizmust jelent. Emögött az a régi vágy áll, hogy egy világ-egység-vallás jöjjön létre, amelyben minden vallás részt kap. Isten ebben úgy szerepel, mint az univerzum rendező mátrixa /M. Ferguson/, mint önrendező mechanizmus /F. Capra/, vagy mint minden kozmikus energia összessége.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy mindenki saját maga papja, mindenki saját vallásos autoritása. Az egyén a tanítások közül azt választja ki magának, és olyan kombinációban, ahogyan azt saját megváltására a legmegfelelőbbnek véli.”
Ugyanez a német eredetiben:
„Im New Age redet man nur ungern von 'Religion', viel lieber von 'religiös' oder 'spirituell' – Begriffe, die nicht so deutlich abgrenzbar sind. Marylin Ferguson betitelt einen Abschnitt in ihrem Buch mit: 'Von Religion zu Spiritualität'. Das New Age will vor allem Harmonie und Einheit bringen. [...] Dahinter scheint der alte Wunsch nach einer Art 'Welteinheitsreligion' zu stehen, in der alle bisherigen Religionen irgendwie Platz haben. Gott wird dann als 'organisierende Matrix' des Universums (Ferguson), als 'Selbstorganisationsdynamik' (Capra), als 'Summe aller kosmischen Energien' usw. angesehen.
Praktisch bedeutet das: Im New Age ist jeder sein eigener Papst, seine eigene religiöse Autorität. Er kann im reichhaltigen (Erlösungs-) Angebot verschiedenster Religionen und Traditionen munter auswählen oder 'einkaufen' – ohne Rücksicht auf Hintergründe und Zusammenhänge.”
Üblackner szövege és Glasenapp könyve esetében Semjén nem követi mindig az eredeti szövegfolyamot. Ez jelentheti azt, hogy néha az eredeti szöveg különböző pontjairól válogat össze részeket, felcserél mondatokat, vagy a cikksorozat esetében azt, hogy a doktori dolgozatban több helyen „elszórva” bukkannak fel annak részletei, hol hosszabb, hol rövidebb terjedelemben.
Sprechen Sie Deutsch?
A német nyelvű cikksorozat használata azért is furcsa, mert az általános miniszterelnök-helyettes hivatalos életrajzaiban nem tesz említést német nyelvtudásáról – ezekben kizárólag az angol nyelv ismeretéről számol be. „Közvetlenül felhasznált irodalom”-ként viszont a Stadt Gottesben megjelent cikkeken felül további öt német nyelvű munkát is feltüntetett.
Semjén német nyelvű fordításokat használt például a New Age filozofikus irányzatának bemutatásakor is. Bár az általa tárgyalt három New Age-szerző munkái eredetileg angolul jelentek meg, Semjén a lábjegyzetek és az irodalomjegyzék tanúsága szerint mégis e kötetek német fordításaira támaszkodott.
A Semjén által hivatkozott öt német nyelvű forrás mindegyike felbukkan a Stadt Gottes-cikk egy keretes kiemelésében, amely felsorolja a New Age három alapművét és ennek keresztény ihletésű kritikai irodalmát.
Ha Ön tud németül, megbirkózik a további részletekkel is – kattintson!
Enciklopédikus műveltség
Semjén harmadik forrása Lewis Spence-nek az okkultizmussal foglalkozó, 1988-ban megjelent enciklopédiája: The Encyclopedia of the Occult – A compendium of information on the occult sciences, occult personalities, psychic science, magic, spiritism and mysticism [Az okkultizmus enciklopédiája – Az okkult tudományokról, okkult személyekről, pszichotudományokról, mágiáról, spiritizmusról és miszticizmusról szóló ismeretek gyűjteménye].
A dolgozatban az enciklopédia következő szócikkeinek magyar fordítása szerepel néhol rövidítve, máshol teljes egészében: Astrology (asztrológia), Bible of the Devil (az Ördög Bibliája), Black Magic (fekete mágia), Black Mass (fekete mise), Devil (ördög) és Witchcraft (boszorkányság).
Egyik szövegátvétel sem szerepel idézőjelek között, ugyanakkor tény, hogy egy kivétellel mindegyik szövegrészlet végén van egy-egy, Spence művére utaló lábjegyzet, ahogyan az ördög/Sátán, illetve a fekete mágia fogalmának bemutatásánál a szöveg közbeni hivatkozás is utal a forrásra.
Semjén több helyen is félrefordít. Ennek talán leglátványosabb példája, amikor az eredetiben szereplő „Lying Spirits” kifejezést „Fekvő Lelkek”-nek fordítja, holott a szövegkörnyezet alapján valószínűleg „Hazug Lelkekről/Szellemekről” van inkább szó.
Olvasson részleteket!
„Vezérfonal” és „gondolatmenet”
Semjén mindhárom művet szerepeltette a disszertáció végén, „A dolgozatban közvetlenül felhasznált irodalom” címszó alatt felsorolt munkák között. Emellett lábjegyzetben arra is felhívta az olvasó figyelmét, hogy dolgozatában merített ezekből a szövegekből. Üblackner cikkével kapcsolatban például a 12. oldalon megemlítette, hogy „Több helyütt is támaszkodom e tanulmány gondolatmenetére”. A 34. oldalon hasonlóképpen rámutatott arra is, hogy a New Age okkult hátterének ismertetésénél Spence okkultizmusról írott kötete volt számára a forrás: „Az okkultizmust érintő részben e mű információira támaszkodom”. A 35. oldalon pedig közli azt is, hogy a New Age vallási gyökereinek bemutatásánál, vagyis a nagy keleti vallások tárgyalásánál Glasenapp fent már megjelölt művét „használta vezérfonalul”.
A kereszténydemokrata politikus doktori dolgozatában azonban az eredeti szövegek felhasználása jóval túlmegy azon, amit ő „gondolatmenetre támaszkodás”-ként vagy „vezérfonalul használás”-ként írt le, hiszen különböző formában idézőjelek nélküli szövegátvételekről van szó.
Átminősítve
A miniszterelnök-helyettesnek a parlament honlapján máig elérhető, 1997. december 31-i keltezésű életrajzában az szerepel, hogy „1997-ben PhD-t kapott”. A parlament honlapján található legfrissebb életrajza szerint a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen „1997-ben PhD tudományos fokozatot szerzett”. A semjenzsolt.hu pedig a következőképpen fogalmaz: „vallásszociológiai tárgyú disszertációjával 1997-ben PhD tudományos fokozatot szerzett”.
A PPKE Hittudományi Karán 1995-ben indult a PhD-fokozatot adó doktori képzés, az itt védett disszertációknak a kari könyvtár honlapján elérhető listájában azonban a KDNP elnökének dolgozata nem található. Semjén eszerint 1997-ben nem írt újabb, PhD-fokozatot adó disszertációt.
Az 1993-as felsőoktatási törvény viszont 1997. december 31-ig lehetőséget biztosított arra, hogy az eredeti adományozó egyetemek – kérelemre és egyedi elbírálás alapján – a korábban szerzett hittudományi doktorátusokat új típusú doktorátussá minősítsék át. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság nyilvántartása szerint Semjén Zsolt a PhD-fokozatát az 1991-ben szerzett teológiai doktorátusának 1997. december 19-i átminősítésével szerezte meg.
(Közreműködött: M. László Ferenc) | Plágiumgyanú Semjén Zsolt doktorija körül | Semjén Zsolt 1991-ben megvédett teológiai doktori dolgozatának közel negyven százaléka magyar, német és angol nyelvű források átvétele. A miniszterelnök-helyettes Az öt világvallás című, minden könyvtár szabadpolcán elérhető népszerű könyvből is jócskán merített. Bár életrajzaiban sehol nem tesz említést német nyelvtudásról, több német nyelvű műre is hivatkozik. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20121118_plagiumgyanu_Semjen | 2012-11-18 13:11:00 | true | null | null | HVG |
A Jobbik szerint jogellenes lehet a Malév felszámolásának egész folyamata, ezért az ellenzéki párt feljelentést tett az ügyészségen.
Bertha Szilvia országgyűlési képviselő szombati budapesti sajtótájékoztatóján arról beszélt: nem készült leltár, így nem tudni, hogy a vagyonelemeket valós értéken értékesítették-e.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy az alapvető pénzügyi és számviteli zárások nem történtek meg, pedig ezek nélkül el sem lehetett volna kezdeni a felszámolást. Szavai szerint “teljesen nonszensz és jogtalan” a Malév felszámolása.
A szekrényt is vitték
Elmondta, már a Zrt. két leányvállalatát – a földi kiszolgáló céget és a járműjavító részleget – is értékesítették, de nem tudni, milyen áron. Tudomása szerint felgyorsult a cég tárgyi eszközeinek értékesítése, már az öltözőszekrényeket is meghirdették.
Bertha Szilvia szerint elképzelhető, hogy az értékesítéssel a magyar állam, a tulajdonosok, a hitelezők, és akár a dolgozók is kárt szenvednek. A képviselő azt sem zárta ki, hogy “esetleg mutyi van az egész mögött”, és így próbálják meg kijátszani a cég vagyonát.
A Jobbik ezért különösen jelentős értékre elkövetett hűtlen, illetve hanyag kezelés, valamint a számviteli szabályok súlyos megsértésének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen csütörtökön feljelentést tett. | A Jobbik feljelentést tett Malév-ügyben | "Mutyi van az egész mögött" - így fogalmazott a párt képviselője. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/11/17/a-jobbik-feljelentest-tett-malev-ugyben/ | 2012-11-17 13:30:00 | true | null | null | 24.hu |
Négy év alatt összesen 1012 szerződést kötött a Szerencsejáték Zrt. 123 milliárd forint értékben, ennek 56 százaléka kormányközeli cégeknél kötött ki. Ez azt jelenti, hogy jobban fizet az állami tulajdonú vállalat a NER-nek, mint a játékosoknak a lottó ötös, ebben az időszakban ugyanis a 22 darab lottó ötösre 33,4 milliárd forintot fizettek ki.
Az Ötöslottó minden nyertese pedig 84,5 milliárd forinttal gazdagodott, így ez is alig több, mint a NER-eseknek osztott 73 milliárdos megbízástömeg*Ez persze csak az összehasonlítást szolgálja, mert a megbízás nem egyenlő a profittal, ami inkább összevethető lenne egy lottónyereménnyel. De az egyes munkák profittartalma nem ismerhető meg..
Az éves átlagban 18 milliárdos megbízás a NER világában is jelentős: a Korrupciókutató Központ Budapest elemzése szerint például 2020-ban a kormányzati körökhöz kapcsolódó legjelentősebb vállalkozások 200 milliárd forintnyi közbeszerzést nyertek el, 2019-ben pedig 700 milliárdot.
A fenti grafikon alapján 2021 óta látszólag egyre csökken a NER-es cégeknek jutó megbízások összege és ezek aránya az összes beszerzésen belül. A fenti kimutatásban azonban a szerződések a megkötés éve szerint szerepelnek, így ha egy négy-öt éves szerződésről van szó, akkor csak egy évben jelenik meg, a kifizetés viszont még évekig tarthat.
Ezért az egyes szerződések havi vélelmezhető kifizetését is modelleztük. Ehhez az érvényesség tervezett kezdete és vége között arányosan osztottuk el a szerződéses értéket, így már az látható, hogy nemhogy nem csökken a NER szerepe, egyre nő a Szerencsejáték Zrt. hatályos szerződésállományában*Ahol nem szerepelt hatályosság, 12 hónapos időtartamot vettünk figyelembe. A szerződéseket lehet módosítani is, és nem feltétlenül vezetik ezt át a közzétett listákban. A szerződéses értéket nem minden estben használják ki teljes körűen, így mindez megközelítő becslés..
Míg 2020 első félévében a vélelmezhető kifizetések 29 százaléka ment NER-céghez, 2023 első felében 69 százalék. Ennek fő oka, hogy a piaci megrendeléseket visszafogták, a hosszabb távú kormányközeli megrendelések viszont folytatódtak. Így a Szerencsejáték Zrt. vállalkozási szerződéseiben 2023-ra elérték a NER-cégek a kétharmadot.
Kommunikációs milliárdok
A legnagyobb nyertesek listáját toronymagasan Balásy Gyula New Land és Lounge Design cégei vezetik. A 2021 januárjában megkötött 35 milliárd forintos szerződés egészen 2024 decemberéig van érvényben. Az átlagosan évi 9 milliárd forintos megbízás nagyon jelentős a hazai médiapiacon: a teljes hazai reklámpiaci médiaköltés 2022-ben a Magyar Reklámszövetség adatai szerint 316 milliárd forint volt, így a New Land-Lounge Desing kettős ezzel az egy szerződéssel a reklámpiac 3 százalékának megfelelő megbízáshoz jutott. A két vállalat árbevétele összesen 97 milliárd forint volt, ennek is közel tizedét adja a Szerencsejáték Zrt.-től kapott árbevétel.
Második helyen egy szerencsejátékokhoz technikai és szakmai tudást biztosító amerikai cég áll, a Scientific Games. A vállalat összesen 2,5 milliárd dolláros, közel 900 milliárd forintos globális árbevételéhez mérve ugyan nem sok a négy év alatt kapott 26 milliárd forint, de hazai mértékkel kiemelkedő összegről van szó.
A társaságnak magyar leányvállalata is van, 2022-ben 6,6 milliárd forintos árbevétellel, ebből azonban 4,4 milliárd exportból származott, így az idén már közel 80 főt foglalkoztató cég alapvetően külföldre dolgozik. A Szerencsejáték Zrt. megbízása egyebek mellett az online sportfogadások készülő piaci liberalizálása miatt is érthető, emellett Szlovákiában is megjelent piaci szereplőként a magyar állami lottószervező – igaz, onnan augusztusban távozott is.
Nem ennyire evidens, hogy miért pont a Jászai Gellért-féle 4iG-t találta meg a Szerencsejáték Zrt. informatikai beszerzésekkel, ebben a körben összesen 8,5 milliárd forintnyi szerződést lehetett fellelni. Több 4iG-leánnyal is kötöttek szerződéseket, így az Hungro-Digitellel 1,5 milliárd, az Antenna Hungáriával 1,2 milliárd értékben.
A sajtóban rendre Pintér Sándor belügyminiszter közelébe sorolt Civil Biztonsági Szolgálat és a Delta-Systems is kapott 1,8 milliárd, illetve 634 millió forintos megbízást.
A Hung-Ister a Simicska-korszak egyik zászlóshajója volt, amiből milliárdos osztalékokat vett fel még a G-nap után is az egykori fideszes háttérember. A cég ma már a kormányközeli sajtóbirodalmat birtokló KESMA tulajdona. A fideszes médiabirodalom fenntartásához jelentős forrásokkal tud a cég hozzájárulni: 2022-ben 3,1 milliárd forint árbevétel mellett 851 millió forintos adózott eredményt ért el – a 28 százalékos extraprofitot jelentős részét a Szerencsejáték Zrt. megrendelései adják. A két érvényes szerződés ugyanis 2020 és 2024 között 12,8 milliárd forintról szól, így a cég bevételének túlnyomó többségét adhatja.
Kétséges átláthatóság
A Szerencsejáték Zrt. 822 milliárd forintos árbevételével az ország 14. legnagyobb vállalata volt tavaly, az állami többségi tulajdonú vállalatok közül csak az MVM előzi meg. Ehhez képest keveset lehet látni a gazdálkodásából. A közzétett szerződések értéke jelentősen elmarad az igénybe vett szolgáltatások és árubeszerzések összértékétől, így csak találgatni lehet, hogy mi az eltérés oka. A vállalatot hiába kérdeztünk, nem adtak választ, hogy mi a rejtély feloldása.
A 2020-2022 közötti három teljes évre lehet a megkötött szerződéseket az éves pénzügyi beszámoló eredménykimutatásában szereplő igénybe vett szolgáltatások és anyagköltség értékével összevetni. Ebben a három évben 242 milliárd forintnyi szolgáltatást és 17 milliárd forint értékű anyagot vásárolt a Szerencsejáték Zrt.
Ehhez képest ebben a három évben a közzétett adatok alapján 127 milliárd forintnyi szerződést kötöttek meg, amiből számításaink szerint 84 milliárd forintnyi teljesítés esett erre az időszakra. Azaz csupán a pénzügyi beszámolóban fellelhető költségek 34 százaléka követhető vissza a közzétett szerződések alapján.
Mivel a Szerencsejáték Zrt. közbeszerzéseket nem ír ki – hiszen állami források igénybevétele nélkül, piaci alapon működik -, ezért az eltérést nem lehet közbeszerzési szerződésekkel magyarázni.
Ezekhez az adatokhoz sem volt könnyű hozzájutni: 2023 tavaszán csak 2022 áprilisáig voltak a szerződések feltöltve a Szerencsejáték Zrt. honlapján. Közérdekű adatkéréssel április 28-án kerestük meg őket, és május 21-én felhívtuk a figyelmüket, hogy a törvényi 14 napos határidő lejárt – egyikre sem válaszoltak, szembemenve a jogszabályokkal.
Ezt követően a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk, amelynek kérésére augusztusban hajlandó volt a kötelezően közzéteendő adatokat a Szerencsejáték Zrt. kitenni a honlapjára. Így értük el a 2019 augusztusa és 2023 júliusa közötti szerződéseket, amelyek alapján cikkünk készült.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA szenvedélybetegség, ami az állam támogatásával terjed, és az állam keres rajtaElképesztő pénzt szerencsejátékoznak el a magyarok, az állam köszöni szépen az önkéntes adót. Kiszámoltuk, melyikkel húzza le az állam a leginkább a szenvedélybetegeket.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉvi 16 milliárdért reklámoz a Szerencsejáték Zrt., amiből leginkább a baráti média profitál15 magyar reklámforintból egyet az állami sorsjegymonopólium költ el. Nem mindegy, hogy kifizetőhely, vagy a játékszenvedély terjedésén dolgoznak. | Jobban fizet a NER-nek a Szerencsejáték Zrt., mint a lottó ötös | Három forintból kettő kormányközeli cégeket gazdagíthatott az első félévben az állami vállalat szerződéslistája szerint, amelyhez nem volt könnyű hozzájutni. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20230829/jobban-fizet-a-ner-nek-a-szerencsejatek-zrt-mint-a-lotto-otos/ | 2023-08-29 07:43:01 | true | null | null | G7 |
De Ásotthalomtól is vásároltak ingatlanrészt állami forrásból. Buzizó ellenzék közpénzből.
Nemzeti Együttműködés
Sok éve sikeresen pályázik állami pénzekre a Mi Hazánk online szócsövét, a Magyar Jelent kiadó Innovatív Kommunikáció Alapítvány. A Mi Hazánk elnökének, Toroczkai Lászlónak polgármestersége idején is már az Ásotthalmi Önkormányzat tulajdonában levő ingatlanba bejegyzett civil szervezet 21 820 000 forintra pályázott sikeresen a Nemzeti Együttműködési Alapnál. Ami végülis érthető, nyilván jól jön a kormánynak, ha valaki még nála is lelkesebben migránsozik és buzizik, hiszen így a Fidesz szélsőséges nézetei is egyfajta középutas gondolatoknak tűnhetnek.
Az Innovatív Kommunikáció Alapítvány állami támogatásai:
2015: működési támogatás 1 100 000 forint.
2016: IV. Rózsa Sándor fesztivál 1 250 000 forint, működési támogatás 1 500 000 forint.
2017: Rózsa Sándor Népe című havilap kiadása 1 500 000 forint, működési támogatás 1 950 000 forint.
2018: Alapítványi honlap szakmai tartalmának fejlesztési támogatása 1 350 000 forint, működési támogatás 1 900 000 forint.
2020: az alapítvány komplex működési és szakmai programja 3 120 000 forint.
2021: Ásotthalom, Jókai utca 4. ⅖ tulajdonrész vásárlása Ásotthalom önkormányzatától 6 000 000 forint.
2022: Összevont támogatási kérelem 150 000 forint, magyar falu civil program 2 000 000 forint.
Szakmai tartalom, ingatlanvásárlás állami pénzből
Egyik kedvencünk az Alapítványi honlap szakmai tartalmának fejlesztési támogatására adott 1 350 000 forint. Leginkább azért, mert az alapítvány weboldalán nemcsak hogy semmiféle szakmai tartalom nincsen, nagyon más sem.
Ugyanígy nagy segítség a magyar családoknak, hogy Ásotthalomtól megvásárolta a Magyar Jelen kiadója 6 000 000 forintért az Ásotthalom, Jókai u. 4. alatti úgynevezett I-ház tulajdonrészét, aminek teljes költségét közpénzből fizethették ki a Magyar Falu Program támogatásának köszönhetően.
Ásotthalom részéről az alapítvány Magyar Falu Program-os pályázatának támogatásáról hozott döntését egymagában Toroczkai László hozta meg a vészhelyzet miatti jogköréből fakadóan, ugyanakkor mindehhez időgépet vett igénybe. Toroczkai polgármesteri határozata 2021. május 5-én született, ugyanakkor a döntésének végrehajtási határideje 2020. április 7.
Öööööööööö.
Hatvannégy vármegye, LMBTQP és a szentesi klán ifjú harcosa
Az Innovatív Kommunikáció Alapítvány különösebben nem titkolja Mi Hazánk-os kötődését, például székhelyét a Mi Hazánk-os ásotthalmi polgármester, Toroczkai László vezetése idején egy, az ásotthalmi önkormányzat tulajdonában levő épületbe jegyezték be.
Az alapítvány kuratóriumának elnöke egy bizonyos Dobó Istvánné, akiről nem sokat sikerült kideríteni, de a törökök ellen bizonyára segítette férjét a középkorban.
Az viszont látszik, hogy Dobó Istvánné lányától, Dobó Veronikától vette át az alapítvány kuratóriumi elnöki posztját 2020. április 20-án.
Dobó Veronika a Mi Hazánk képviselője az ásotthalmi önkormányzatnál és Toroczkai László személyes asszisztenseként mutatja be magát.
Dobó Veronika elődje pedig az a Hajnal Péter volt, aki lemondása után, 2017-től Ásotthalom jegyzője lett.
A kuratórium másik két tagja, Kónyi-Kiss Botond és Csepcsényi Zoltán egyértelműen szélsőjobbos kötődésű. Csepcsényi 120 kg-os kategóriában elért súlyemelő sikereit például így kommentája a Betyársereg weboldala:
Csepcsényi Zoli Testvérünk Facebook oldalán számolt be legújabb eredményéről. A Szentesi Klán ifjú harcosa májusban már megmutatta erejét, hiszen élete első versenyén rögtön a dobogó második fokára állhatott.
Kónyi-Kiss Botond a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Egyesület elnökségi tagja, Fehérváron indult az önkormányzati választáson a VÁLASZ Független Civilek jelöltjeként Székesfehérvár 2. választókerületében. Képviselő nem lett, egy bizottsági hely azért jutott neki a közgyűlésben.
Az éles eszű Kónyi-Kiss gondolataira már a Magyar Nemzet is felfigyelt, mikor is leleplezte, hogy a Budapest Pride-on igazából a pedofilokért is vonulnak a tüntetők.
Kiemelte, hogy kezdetben a meleg felvonulásokkal, hazánkban az úgynevezett Budapest Pride-dal indult útnak még 1997-ben, majd egyre inkább szélesedett. Nemcsak a „meleg büszkeség napját”, azaz időtartamát bővítették ki már pride-hónapra, hanem annak tartalmát is (így alakult ki az LMBTQ). Itt már korántsem csak a homoszexuálisokról van szó, hanem a biszexualitásról, a transzneműségről, sőt a pedoszexualitásról is, amely a pedofília szofisztikált verziója.
lelkesedik a Magyar Nemzet Kónyi-Kiss Botond leleplezését hallva.
Kreativitásának semmi nem szabhat határt, felfedezte az LMBTQP kifejezést is, ahol a P a pedofilokat jelöli.
Ugyanakkor Kónyi-Kiss, ha a haza megmentéséről van szó, az oktatás területén is ismeri a tréfát: Egyetemi Ellenállás nevű hülyeségének tevékenységéről szintén örömmel számolt be a Magyar Nemzet, amikor elő kellett kaparni egy “egyetemista szervezetet”, ami üdvözli az egyetemek alapítványi modellváltását.
De természetesen a modellváltás önmagában kevés, a “szervezet” további fontos célokat is kitűzött maga elé:
Leplezzük le a szélsőliberális terrort működtető és a konzervativizmust üldöző oktatókat! Támogassuk a normális, egészséges, hagyományos identitások megélését! Építsünk egy aktív, alkotó tettekre képes, Hazánkhoz hű közösséget!
hívták fel a figyelmet szórólapokon és a weboldalukon országunk legnagyobb problémáira.
Szóval láthatjuk, minden elköltött állami forint ismét jó helyre ment.
Kovács Gergely | TÖBB TÍZMILLIÓ FORINT ÁLLAMI TÁMOGATÁST KAPOTT A MI HAZÁNK HÁZI ÚJSÁGJÁNAK KIADÓJA | Sok éve sikeresen pályázik állami pénzekre a Mi Hazánk online szócsövét, a Magyar Jelent kiadó Innovatív Kommunikáció Alapítvány. A Mi Hazánk elnökének, Toroczkai Lászlónak polgármestersége idején is már az Ásotthalmi Önkormányzat tulajdonában levő ingatlanba bejegyzett civil szervezet 21 820 000 forintra pályázott sikeresen a Nemzeti Együttműködési Alapnál. Ami végülis érthető, nyilván jól jön a kormánynak, ha valaki még nála is lelkesebben migránsozik és buzizik, hiszen így a Fidesz szélsőséges nézetei is egyfajta középutas gondolatoknak tűnhetnek. | null | 1 | https://ketfarkukutya.mkkp.party/2023/08/08/tobb-tizmillio-forint-allami-tamogatast-kapott-a-mi-hazank-hazi-ujsagjanak-kiadoja/ | 2023-08-29 12:17:35 | true | null | null | MKKP |
2019-ben mondta ki először szakvélemény, hogy életveszélyes az egri Garzonház korlátrendszere.
2022-ben a városi vagyonkezelő cég egy előtetőt építtetett az épület elé, miután a hatóság azonnali beavatkozásra kötelezte az önkormányzatot.
A helyi DK és MSZP szerint a munkát egy NER-közeli cég végezte, korrupciógyanús módon, a városvezetés pedig elhallgatta az ügyet.
Az önkormányzat azt ígéri, októberben elindulhat a korlátrendszer felújítása.
A vagyonkezelő cég pedig a munka elhúzódása miatt büntető feljelentést tervez tenni.
Liftaknákat és lépcsőházakat rejtő szigorú tornyaival a berlini Olimpiai Stadiont idézi az egri Garzonház. A szocialista építészet brutalista vonalát követő, háromosztatú, rózsaszínre festett épület elsőként üdvözli a belváros felől érkezőket a helyiek által csak Cseboxnak nevezett Felsővárosban.
A Garzonház 196 lakásában közel 500-an élnek. Az önkormányzat maximum 5 évre ad itt bérbe lakásokat olyan 40 éven aluliaknak, akik saját tulajdonú ingatlanra gyűjtenek. Az épülethez közelebb érve fa állványzatot, balesetveszélyre figyelmeztető feliratot és piros-fehér elkerítő szalagot látni. | Korrupció gyanúja is felmerül a négy éve életveszélyes egri Garzonháznál | 2019-ben mondta ki először szakvélemény, hogy életveszélyes az egri Garzonház korlátrendszere. 2022-ben a városi vagyonkezelő cég egy előtetőt építtetett az épület elé, miután a hatóság azonnali beavatkozásra kötelezte az önkormányzatot. A helyi DK és MSZP szerint a munkát egy NER-közeli cég végezte, korrupciógyanús módon, a városvezetés pedig elhallgatta az ügyet. Az önkormányzat azt ígéri, októberben elindulhat a korlátrendszer felújítása. A vagyonkezelő cég pedig a munka elhúzódása miatt büntető feljelentést tervez tenni. | null | 1 | https://444.hu/2023/08/29/korrupcio-gyanuja-is-felmerul-a-negy-eve-eletveszelyes-egri-garzonhaznal | 2023-08-29 14:55:00 | true | null | null | 444 |
Milliós állami támogatásokat kap a Mi Hazánk Mozgalom online lapját, a Magyar Jelent kiadó Innovatív Kommunikáció Alapítvány, derítette ki a Kétfarkú Kutya Párt.
Az ásotthalmi önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanba bejegyzett alapítvány összesen 21 820 000 forintra pályázott sikeresen a Nemzeti Együttműködési Alapnál. A párt összegyűjtötte, hogy az elmúlt évek során milyen támogatásokat kapott a civil szervezet:
2015: működési támogatás 1 100 000 forint.
2016: IV. Rózsa Sándor fesztivál 1 250 000 forint, működési támogatás 1 500 000 forint.
2017: Rózsa Sándor Népe című havilap kiadása 1 500 000 forint, működési támogatás 1 950 000 forint.
2018: Alapítványi honlap szakmai tartalmának fejlesztési támogatása 1 350 000 forint, működési támogatás 1 900 000 forint.
2020: az alapítvány komplex működési és szakmai programja 3 120 000 forint.
2021: Ásotthalom, Jókai utca 4. ⅖ tulajdonrész vásárlása Ásotthalom önkormányzatától 6 000 000 forint.
2022: Összevont támogatási kérelem 150 000 forint, magyar falu civil program 2 000 000 forint.
Ezek között kiemelkedő, hogy ingatlan tulajdonrészt vásárolt meg az önkormányzattól a Magyar Jelen kiadója hatmillióért, aminek teljes költségét közpénzből fizethették ki a Magyar Falu Program támogatásának köszönhetően. Ezt a döntést Ásotthalmon volt polgármesterként a pártelnök Toroczkai László hozta meg egy személyben, a vészhelyzet miatti jogköréből fakadóan.
A Magyar Jelen címlapja kedd délelőtt: | Milliós támogatásokat kap a Mi Hazánk Mozgalom online lapját kiadó alapítvány | Milliós állami támogatásokat kap a Mi Hazánk Mozgalom online lapját, a Magyar Jelent kiadó Innovatív Kommunikáció Alapítvány, derítette ki a Kétfarkú Kutya Párt. | null | 1 | https://444.hu/2023/08/29/millios-tamogatasokat-kap-a-mi-hazank-mozgalom-online-lapjat-kiado-alapitvany | 2023-08-29 15:21:56 | true | null | null | 444 |
A BLTN Expansion Kft,-t 2021. augusztus 6-án jegyezték be 3 millió forintos alaptőkével, a tevékenységi köre szerint a cég ingatlan adásvétellel foglalkozik, többségi tulajdonosa az alapításkor pedig a Reál-boltlánc mögött álló Reál Hungária Kft.-ben is érdekelt Ráthonyi-család érdekeltségei közé tartozó Alaszka Investments Kft. volt, míg Sarka Kata kisebbségi részesedéssel jelent meg a vállalkozásban.
A BLTN Expansion alapítása óta nem bonyolított forgalmat, árbevétele nullás, míg eredményként minimális veszteséget, 700 ezer forint körüli mínuszt termelt mindkét működési évében. A cégnek kötelezettségei gyakorlatilag nincsenek, a veszteséget pedig egyelőre finanszírozza a tőke.
Vajna Tímea vőlegénye viszi tovább a céget
A céginformációs adatbázis szerint Sarka Kata és az Alaszka Investments július 28-án szállt ki a cégből, a tulajdonos pedig az a Ráthonyi Zoltán lett, aki egyébként az Alaszka Investments Kft.-ben is cégjegyzésre jogosult, nem mellesleg pedig Vajna Tímea vőlegénye.
Ráthonyiék érdekeltségébe tartozik az a Buno Investments Kft. is, amely a Buno Kft. társtulajdonosa – ez az a cég, amely Vajna Tímea utolsó magyarországi érdekeltségét, a Kempinski oldalában működő Nobu japán éttermet üzemelteti. Ahogy arról korábbi cikkünkben is írtunk, a 2022-es évben 1,6 milliárd forintos árbevételt és 201 millió forintos adózott eredményt elért vállalkozás zsíros osztalékot fizetett, 156 millió forintot szavaztak meg a tulajdonosok, az 51 százalékot birtokló AV Investments Kft. (Vajna Tímea egyébként ebben a cégben érdekelt) és a 49 százalékot jegyző Buno Investments Kft.
Sarka Kata még mindig több cégben aktív
A BLTN Expansion Kft. tehát a múlté, az üzletasszony cégbirodalma továbbra is megmaradt. A Rogán-Gaál Cecíliával közös Nakama & Partners Kft. főként reklámügynöki tevékenységgel foglalkozik, de egyebek mellett a Mikulásgyár, a Rakonczai Piano Live, a Magyarország Szépe verseny és a FemCafe Inspiráló Nők Estjének lebonyolításában is érdekelt. A cég 2022-ben 333,7 millió forintos árbevétel mellett 14 millió forintos nyereséget termelt, azonban az üzletasszonyok így is 125 millió forintos osztalékot utaltak ki maguknak.
Szintén Rogán-Gaál Cecíliával közös az a Top News Hungary is, amely 2021-ben brutális, 1,3 milliárd forintos osztalékot fialt, 2022-es beszámolóját azonban cikkünk írásáig nem adták még le, a május végi határidő ellenére.
Sarka Kata nevéhez köthető végül az ingatlan adásvétellel foglalkozó Smart Development Kft. is, ebben a cégben ügyvezetőként tevékenykedett, a vállalkozás tulajdonosa pedig a Seychelles-szigeteken bejegyzett SMT DEV Ltd. A Smart Development 2022 szeptembere óta végelszámolás alatt áll. | Sarka Kata kiszállt az egyik cégéből – nem akárki az új tulajdonos | Az üzletasszony július végén búcsúzott el a 2021-es bejegyzésű vállalkozásától. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/sarka-kata-kiszallt-az-egyik-cegebol--nem-akarki-az-uj-tulajdonos.html | 2023-08-24 15:39:00 | true | null | null | mfor.hu |
Tuzson Bence még csak augusztus 1-től tölti be a kormányban az igazságügyi miniszteri posztot, de már is szegényebb lesz a tárcája egy háttérintézménnyel. Az egykor Akadémiai Nyomda Kft. néven működő martonvásári AK Nyomda Kft.-ről van szó. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) elektronikus aukciós rendszerében szeptember 1-től lehet licitálni az állami vállalatra, amely főként tudományos könyveket, lexikonokat, jogi tankönyveket készít.
Ez a nagy hagyományokkal rendelkező könyvgyártó üzem privatizációját jelenti, a kikiáltási ár 162,6 millió forint, és szeptember 5-én már ki is derül, hogy kell-e valakinek az 1952-ben alapított, majd új névre keresztelt cég. Nagyon sok lakás lehet Magyarországon, ahol olyan könyvek sorakoznak a polcokon, amelyeket az Akadémiai Nyomda készített.
A termékeink elsősorban a nagy terjedelmű szótárak, lexikonok és keménytáblás, kötött könyvek. A korszerű igényeknek megfelelően, természetesen, gyártunk kis- és közepes példányszámú ragasztott könyveket, brossúrákat is. Újabban termékpalettánkat színesítik a színes szórólapok, prospektusok és más kereskedelmi nyomtatványok
- olvasható az AK Nyomda bemutatkozása.
Az MNV még 2014-ben jelentette be, hogy az Akadémiai Nyomda Kft. a továbbiakban AK Nyomda Kft. néven működik tovább - a Magyar Tudományos Akadémiával kötött szerződésében foglaltaknak eleget téve döntöttek a módosítás mellett. A nyomda az elmúlt években mindig hadilábon állt a nyereséggel. 2012-ben például a 123,95 millió forintos nettó árbevétele 36 milliós veszteséget eredményezett, a forgalma ugyan 2013-ban 82,7 millió forintra csökkent, de az eredménye továbbra is 22,2 milliós negatívmumot mutatott.
Az elmúlt években is folyamatosan veszteséget termelt a nyomda: a legrosszabb éve a 2019-es volt, amikor 92,8 millió forintos forgalomhoz 20,3 millió forintos mínusz társult. Érdekes, hogy pont akkor szabadulna meg az állam a társaságtól, amikor az végre nyereséges lett. Tavaly ugyanis a 77,1 millió forintos bevétel is elég lett ahhoz, hogy 700 ezer forintos profit szerepeljen a mérlegben.
A 162,2 millió forintos kikiáltási ár nagyon jutányosnak tűnik, ugysanis a cég tulajdonában lévő martonvásári ingatlan egy 2022-es értékbecslés szerint eleve 156 millió forintot ér.
Az MNV 2018-ban jelentette be, hogy az általa működtetett elektronikus aukciós rendszeren keresztül már nemcsak ingatlanok és ingóságok, hanem társasági részesedések értékesítésére is lehetőség nyílik, a fejlesztéssel így teljessé vált az állami vagyonelemek online eladásának köre. A társaságok jellemzően nem látnak el közfeladatot, így az állami tulajdonban tartásuk sem vagyonpolitikai, sem költséghatékonysági szempontból nem indokolt. Eddig már olyan patinás cégekben lévő állami részesedésekre lehetett licitálni, mint a Kalocsai Fűszerpaprika Zrt., a Kecskemétfilm Kft., vagy a Ganz Szolgáltató Zrt.
Az pedig júniusban derült ki, hogy a jövőben az állami vagyonért felelős miniszter, vagyis Nagy Márton rendeletben jelöli ki, melyek azok az állami ingatlanok, amelyeket el kell adni. A gazdaságfejlesztési miniszter hatásköre nemcsak az MNV-hez tartozó ingatlanokra terjed ki, hanem a kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévőkre is. Nagyon kell a pénz a költségvetésnek, mert tavaly az állami vagyonkezelési eredménye mínusz 371 milliárd forintra rúgott. | Tuzson Bence alig lett miniszter, máris privatizálnak alóla egy patinás állami céget | Végre nyereséges lett a jogi tankönyveket, lexikonokat is készítő egykori Akadémiai Nyomda, az állami szereplők mégis úgy döntöttek, hogy - akár a 162 millió forintos kikiáltási áron - megszabadulnának az 1952-ben alapított cégtől. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/tuzson-bence-alig-lett-miniszter-maris-privatizalnak-alola-egy-patinas-allami-ceget.html | 2023-08-28 15:47:00 | true | null | null | mfor.hu |
Megalakulása óta már több mint egymilliárd forintnyi állami támogatást kapott a Magyar Kertörökség Alapítvány (MKA), melynek kilenc kuratóriumi tagjából négyen lemondtak tiszteletdíjukról, így a többiek – köztük Kiss-Rigó László püspök – osztoznak az évi 70 milliós juttatáson.
A Magyar Kertörökség Alapítványra a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) legfrissebb közzétételi listájában figyeltünk fel, miután szemet szúrt, hogy az MKA-nak 68 millió forintos támogatást ítélt meg a Magyar Turisztikai Ügynökség Tokaj-Hegyalja desztináció kertörökségének és kertpotenciáljának stratégiai tárgyú tudományos mű megalkotása és a kapcsolódó előterjesztés előkészítő anyagának elkészítése címen. A támogatás már csak azért is érdekes, mert Guller Zoltán egyrészt az MTÜ vezérigazgatója, másrészt pedig az MKA egyik kuratóriumi tagja. Az MTÜ-től meg is kérdeztük, nem tartja-e összeférhetetlennek a két pozíciót a támogatás fényében, de a turisztikai ügynökség nem válaszolt kérdéseinkre.
Nem sok idő maradt a 68 milliós tudományos mű megírására
2021 októberében a fertődi Esterházy-kastélyban tartott Mőcsényi Mihály Kertművészeti és Kerttörténeti Műhely és Konferencián bejelentették, hogy megalakult a Kertörökség Alapítvány azzal a céllal, hogy megőrzi és elősegíti a fenntarthatóságát a hazai és a Kárpát-medencei kertörökségnek. A Magyar Kertörökség Alapítvány 24.hu-nak küldött válaszában így definiálta önmagát: „civil szakmai ernyőszervezetként hazánkban egyedüliként fogja össze és segíti a magyar történeti és történeti értékű kertek fenntartásával és megújításával kapcsolatos kormányzati és civil kezdeményezéseket”.
Az alapításról szóló beszámolók szerint a hazai kertvagyon mintegy 1100 település területén helyezkedik el, becsült nagysága mintegy 660 km², hozzávetőleg 690 Margit-szigetnyi nagyságú terület. A legértékesebbnek számító 408 történeti kert 58 százaléka állami tulajdonú. Az alapítvány székhelye a Budai várban, a Dísz tér 16. szám alatt található. Az Mfor egy tavalyi cikkében arról számolt be, hogy az MKA a gazdasági válság közepén hét gépjárművet lízingelt 156 millió forintért.
Pontosan milyen művet is kell elkészítenie az MKA-nak, és milyen kertekre vonatkozik ez a mű és az előkészítő anyag? – ezt próbáltuk megtudni az alapítványtól a megítélt 68 milliós támogatással kapcsolatban. Válaszukban kifejtették, hogy alapítványuk 2022. júliusában kötött stratégiai együttműködést kötött a hazai kertturizmus fellendítése érdekében a Magyar Turisztikai Ügynökséggel. „Ennek része a Tokaj-Hegyalja borvidék szőlőskertjeit, kastély- és kúriakertjeit összefogó turisztikai kertútvonal szakmai kidolgozása 2023. szeptember 30-ig. A kerttörténeti (ezenkívül geológiai, topográfiai, vízrajzi, településtörténeti) kutatásba bevonjuk az érintett társszakmákat (tájépítész, kerttörténész, kertrégész, stb.) is. A kutatás Tokaj-Hegyalja 22 településén található több mint 30 kastélykert/kúria kertre vagy szőlőskertre terjed ki” – írták.
Az MKA-t ezt követően arra kértük, hogy pontosan nevezzék meg az érintett kastélykerteket, kúriákat, szőlőskereket. Azért is voltunk kíváncsiak erre, mert nemrég Tiborcz István komoly terjeszkedésbe kezdett Tokaj-Hegyalján. A miniszterelnök vejéhez tartozó BDPST Group márciusban megszerezte a Patricius Borház Zrt. 100 százalékos tulajdonát. A tranzakció részei a borházat körülvevő termőterületek is, miközben a környéken már Tiborczék üzemeltetik az ötcsillagos Andrássy Kúria & Spa nevű ötcsillagos szállodát és annak lokális és regionális ételekre specializálódott éttermét, a Bobajkát.
Az MKA viszont újabb válaszában azt írta, hogy „az MTÜ-vel kötött szerződés alapján vállalt feladat teljesítése jelenleg a felmérés fázisában tart, amelyre tekintettel végleges darabszám az érintett kertekről jelenleg még nem adható”.
Vagyis augusztus közepén még csak a feltárás szakaszában tartanak, miközben a következő hónap végére már készen is kellene lennie a tanulmánynak.
Az MKA arra a kérdésünkre nem reagált, hogy az MTÜ által tudományos műnek nevezett anyagot publikálják-e, ahogy arra sem kaptunk választ, hogy várhatóan milyen terjedelmű lesz a mű? Biztosítottak viszont minket arról, hogy „az MKA, mint ahogyan eddig, e téma kapcsán is a nyilvánosság legszélesebb körű bevonására törekszik”.
Közel egymilliárdos támogatás. De mire?
Az MKA eredménykimutatása szerint 2021-ben és 2022-ben 969 millió forintos támogatást kapott az alapítvány. Az MKA finanszírozását a Lechner Tudásközpont Kft. kezdte meg 2021-ben, a tört évre 415 milliós támogatást kaptak. 2022-ben még nagyjából 190 milliós támogatást kaptak innen, tavaly szeptember 14-től viszont már az Építési és Közlekedési Minisztérium finanszírozta az alapítványt. Lázár János Minisztériumától 331 millió forintot kapott tavaly az MKA, a Magyar Turisztikai Ügynökség 20 millióval, míg a Petőfi Kultúrális Ügynökség Zrt. kétmillióval támogatta őket.
Mire költötték ezeket a pénzeket? – kérdeztük az MKA-t, az Építési és Közlekedési Minisztériumot és a Lechner Tudásközpontot. Konkrét projekteket egyik intézmény sem említett válaszában, a minisztérium és az MKA is úgy fogalmazott, hogy a támogatás a Magyar Kertörökség Alapítvány alapítói okirat szerinti legfőbb feladatainak teljesítésére nyújt költségvetési forrást az alábbi feladatokra.
Nem kizárólagosan, de a többi között: történeti kertek adattárának létrehozása, zöldinfrastruktúra-tervezés, építés és fenntartás kereteinek és szakmai programjának kialakítása, szakmai kereteinek meghatározása, klímaadaptív növényfajok alkalmazási lehetőségei hazai történeti kertekben, történeti kertek matuzsálem fáinak vizsgálati módszertana és ápolási-kezelési útmutatója
– írta az MKA.
A beszámolóban az látszik, hogy az MTÜ a Kertörökségünk múltja és jövője nemzetközi konferenciára adta az MKA-nak tavaly a 20 milliós vissza nem térítendő támogatást.
Az MKA figyelmünkbe ajánlotta holnapját, melyről valóban néhány konkrétabb információ is kiderül az alapítvány működéséről. Az például jól látható, hogy az MKA tagja több külföldi konferencián is részt vettek:
Szakmai konferencián járt az MKA küldöttsége Velencében.
Az örökségvédelem újraindítása volt a témája annak nemzetközi konferenciának, amelyen a Magyar Kertörökség Alapítvány delegációja is részt vett Torontóban. Az eseményen részt vett Dr. Herczeg Ágnes az MKA elnöke, Dr. Dévényi Gergely kuratóriumi tag, a Volánbusz korábbi vezére, a BKK korábbi vezérigazgató-helyettese, valamint Nagy Edina Eszter. Nagy Edina Eszter, a Hellohungary turisztikai portál projektgazdája, stratégiai tanácsadója. Erre a turisztikai portálra osztottak ki 630 millió forintnyi közpénzt a Covid alatt.
A versailles-i francia nemzeti tájépítész iskola által megrendezett konferencián is részt vett az MKA delegációja, és tárgyaltak Nagy-Britanniában is.
Az oldalukról az is kiderül, hogy háromnapos kertörökség- és kommunikáció-konferenciát tartottak áprilisban, melynek középpontjában a kommunikáció témaköre állt. Az MKA-nál rákérdeztük arra is, hogy az idei évben eddig mekkora összegű támogatást kaptak.
A Magyar Kertörökség Alapítvány 2023-ban 225 millió forint finanszírozásban részesült, 200 millió forint értékben az Építésügyi és Közlekedési Minisztériumtól, 25 millió forint értékben pedig a Magyar Turisztikai Ügynökségtől
– válaszolta az alapítvány, ebben azonban még nincsen benne a turisztikai ügynökség által nemrég megítélt támogatás.
Az eredménykimutatás szerint az Alapítvány bérköltsége az első teljes évben, 2022-ben 188 millió forint volt. A kuratóriumi tagok 70 680 000 millió forint juttatást kaptak. Az alapítványnak jelenleg kilenc kuratóriumi tagja van, az MKA válasza szerint viszont Guller Zoltán, Kieselbach Tamás Ákos, Herczeg Ágnes és Dévényi Gergely lemondott kuratóriumi tiszteletdíjáról. | Milliós havi tiszteletdíj Kiss-Rigó püspöknek, így működik a Magyar Kertörökség Alapítvány | Megalakulása óta már több mint egymilliárd forintnyi állami támogatást ítéltek meg a Magyar Kertörökség Alapítványnak (MKA), melynek kilenc kuratóriumi tagja közül négyen lemondtak tiszteletdíjukról, így tett Guller Zoltán is. A többiek – mások mellett Kiss-Rigó László püspök, vagy a Rose d’Or nevű szuperjachtot megvásárló Euroleasing vezére – osztozik az évi 70 milliós juttatáson. Az MKA most egy 69 milliós megbízást kapott a Guller által vezetett Magyar Turisztikai Ügynökségtől, Tokaj-Hegyalja kertörökségéről és kertpotenciáljáról kell írniuk egy tudományos művet. Az alapítvány egyelőre még csak a feltárás szakaszában tart, de szorítja őket az idő, mivel szeptember 30-ig kész kellene lenniük. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/08/30/magyar-kertorokseg-alapitvany-magyar-turisztikai-ugynokseg-tamogatas-guller-zoltan/ | 2023-08-30 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Nehéz lett volna az atlétikai világbajnokság megrendezésének értelméről lamentálni, amikor Halász Bence nyolcvan méteren túl dobta el a kalapácsot, és lényegében felrobbantotta a stadiont. A mellettem álló brit nő teli tüdőből ordította, hogy „nyolcvankettőt! nyolcvankettőt!”, aztán a többi negyvenezer emberrel együtt skandálta a Ria, Ria, Hungáriát. Csodálatos volt, ahogyan az is, hogy a végül aranyérmes kanadai Ethan Katzberg utolsó dobását az egész aréna végigtapsolta és drukkolta. Aztán futóversenyt élőben nézni szintén fantasztikus érzés. Nemcsak a 100 métert, hanem a 10 ezer métert is. Azonnal kiszámoltam, én hányadik kilométernél lennék, miután az utolsó futó is bekocogott a célba – úgy öt és félnél. Nem is gondoltam sem a költségvetésre, sem a kiadási oldalra, sem a kínos Youhuu kabalaállatra azon a vasárnap estén.
Aztán a varázs elmúlik, csak ki kell jönni a stadionból. Az atlétikai stadion környékén gondosan letérkövezett ösvények vezetnek minden irányba, ha elbontják a kordonokat, talán körbe lehet majd futni az egészet. A Duna-parton, a kavicstöltésbe ültetett facsemeték már most halálra vannak ítélve, kár értük. Pár perc séta után elérem a Közvágóhíd villamosmegállót, megcsapja az orromat a húgyszag, és visszatérek a realitások világába. Ami kordonon belül van, az profi, ami azon kívül tapasztalható, az kínos. Ha az atléták szépek és csodálatosak, akkor minden másnak is annak kell lenni; akkor tényleg ez a harmadik legnagyobb sportesemény, akkor ez minden idők legjobb vb-je, akkor mindenki Budapestre jött. És mindezt számokkal, adatokkal igazolják. Közelebbről nézve azonban kiderül, hogy a számhalmaz jobb esetben túlbecsült, rosszabb esetben simán kamu.
A cech
A PwC még 2020-ban készítette el a budapesti atlétikai vb hatástanulmányát: mennyiből lehet kihozni, milyen bevételeket termelhet közvetve, illetve közvetlenül. A tanulmányt nem akarta kiadni a kormányzat, ezért a 24.hu kiperelte azt. A kiadási soron nem szerepelt a nagyságrendileg 250 milliárd forintot felemésztő aréna, mert hát az megmarad, így az nem olyan költség, mint mondjuk a banán, amit a szervezők reggelire megesznek. A PwC komoly rutint szerzett a sportesemények hatástanulmányainak elkészítésében, 2015-ben ugyanis az olimpia költségelemzését is elkészítette a cég. Sem akkor, sem 2020-ban nem szerepelt az a megjegyzés a tanulmányban, hogy nem kéne megrendezni, mert drága.
Ezt a tanulmányt porolta le és aktualizálta a kormányzati sajtó, első helyen a Magyar Nemzet, aztán az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány is; utóbbi hozzácsapott egyéb adatokat, mint az értékesített belépők száma, illetve a vendégforgalmi adatok. Ezek szerint őrületesen megéri atlétikai vb-t rendezni, mert kétszer akkora a bevétel, mint amennyibe került. | Csoda és szemfényvesztés. Az atlétikai világbajnokság mérlege | Átláthatatlan költségvetés, ígéretes turisztikai adatok, nevetséges számok a megtérülésről, és elképesztő kamuhadjárat a járulékos sikerekről – ezt sikerült összehozni a budapesti atlétikai világbajnokság egy hetében, miközben a pályákon minden úgy ment, ahogy kell. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/csoda-es-szemfenyvesztes-261390 | 2023-08-30 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„Egy évadunk maradt arra, hogy együtt elbúcsúztassuk azt a színházat, amit csinálunk” – jelentette be megdöbbent közönségének a Kultúrbrigád augusztus 21-én. Az a színházi csapat, amelyik az elmúlt években az Átriumban tartott előadásokat, 2024 nyarán el fog búcsúzni a nézőktől, közleményében így fogalmaz: „Nincsen remény arra, hogy méltó és kiszámítható környezetben folytassuk a munkánkat.” Már jó ideje úgy érzik, hogy az utolsó erejükkel küzdenek, és szeretnék még azelőtt befejezni, hogy ez meglátszana a művészi munkájukon és kollégáik egészségén. „A jelenlegi helyzet emberileg és szakmailag is fenntarthatatlan. Elfáradtunk, mert ez a most már öt éve tartó kötéltánc pont azt a kíváncsi és alkotni vágyó energiát veszi el mindenkitől, amiért érdemes és élvezetes színházat csinálni.”
Bár a sajtón úgy futott végig a hír, hogy az Átrium zár be, nem egészen erről van szó. Az 1937-ben megnyitott, egykor moziként funkcionáló, art deco stílusú intézmény bejárata nem lesz bedeszkázva jövőre. Gauder Milán, az ingatlan társtulajdonosa sietett pontosítani, amikor azt írta, hogy nem zárnak be, sem most, sem a következő nyáron, csak a házat 2017 júliusa óta üzemeltető Thea Art Kft. csapata nem folytatja, „mi pedig kénytelen keressük a méltó utódaikat, míg az eddig bemutatott előadásokat is visszavárjuk”. A másik tulajdonos, Lakatos Péter a Forbesnak azt is elmondta, már jelentkezett is olyan vállalkozás, amely szívesen üzemeltetné a helyet.
Mely hely története amúgy is kalandos: a világháború alatt mészárszék működött itt, a szocialista érában moziként üzemelt – a Május 1-hez sokaknak kötődnek szép emlékei. Legutóbbi korszaka talán 2012-ben kezdődött, amikor kultúrközpontként nyílt újra, hogy színházi előadások és vetítések otthona legyen. Két évvel később itt mutatták be Az Őrült Nők Ketrecét Alföldi Róbert rendezésében, amely immár kilenc éve műsoron van, több mint 140 ezer néző látta. A Thea Art Kft. az üzemeltető cég, a Kultúrbrigád pedig a produkciókat viszi: a kettő azonban valójában egyetlen csapatot jelöl. Csakhogy ez a csapat túl kicsi.
Filléres ügyek
„Minden munkatársunk három helyett dolgozik, és ha mindent jól csinálunk, sikeresek vagyunk és sok előadást tartunk, akkor vagyunk a nullánál” – érzékelteti a szűkös anyagi lehetőségek által emelt korlátokat Zsedényi Balázs produkciós menedzser. „A színház drága dolog, sok-sok hús-vér ember munkája szükséges hozzá, de mi nem 70–90 alkalmazottal dolgozunk, ahogy az egy kőszínháznál megszokott, csak 25-tel. Nem elég a folyamatos telt ház: ha hibázunk vagy elmarad egy-két előadás, máris mínuszban vagyunk.” Hiába a szenvedélyük, nem lehet örökké, éjjel-nappal ezzel foglalkozni „Egy idő után elégünk.” | „Egy idő után elégünk” Búcsúévad az Átriumban | Az Átrium nem zár be, de egy év múlva már nem a megszokott csapat játszik majd benne. Példájuk azt is megmutatja, hogy Magyarországon kudarcra van ítélve még egy sikeres színház is. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/szinhaz2/egy-ido-utan-elegunk-261396 | 2023-08-30 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A kormány több évnyi pereskedés után elismerte, hogy egyetlen lélegeztetőgépet sem adtak el a koronavírus-járvány idején mintegy 300 milliárd forintból felhalmozott készletből – írta a Transparency International (TI) Magyarország keddi közleménye.
Magyarország a koronavírus-járvány idején 16-17 ezer lélegeztetőgépet szerzett be. A főleg Kínából vásárolt készülékekre 300 milliárd forintot költöttek annak ellenére, hogy a legkeményebb forgatókönyvek sem jósoltak ennyi gépre szoruló beteget, ráadásul egyáltalán nem vették számításba, hogy ezeknek a gépeknek a kezeléséhez személyzet is kell.
A beszerzés ráadásul akkor is problémás lett volna, ha szakmailag indokolt a szám: több furcsa közvetítőcégen keresztül zajlott a vásárlás, amik közül nem egy a milliárdos haszon leszedése után meg is szűnt.
A TI-Magyarország 2021-ben közérdekű adatigényléssel fordult az akkor még létező Emberi Erőforrások Minisztériumához, hogy megtudják, hány gépet tudott eladni a kormány a felhalmozott készletből, ahogy erre többször is utalt. Az adatigénylést elutasították, a pert viszont megnyerte másodfokon is a TI. | Egy felhalmozott lélegeztetőgépet sem adott el a kormány | 16-17 ezer gépet vásároltak a koronavírus-járvány alatt főleg Kínából, nagyrészt teljesen feleslegesen. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/egy-felhalmozott-lelegeztetogepet-sem-adott-el-a-kormany-261368 | 2023-08-29 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Megszüntette a rendőrség a 34 milliárdos érdi csatorna-projekt ügyében sikkasztás és hűtlen kezelés gyanúja miatt indított nyomozást. Már másodszor söpri le az asztalról a legalább 25 civil által tett feljelentéseket a nyomozóhatóság. A civilek azt a pénzt szeretnék visszaszerezni, amit arra a csatornázásra fizettek be, amit végül állami és uniós támogatásból valósítottak meg. A lakosok ismét panaszt nyújtottak be, a büntetőeljárás sorsáról az ügyészség dönt.
Bizonyítottság hiányában a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság megszüntette azt a nyomozást, ami az Érd és térségében 2008 és 2015 között lebonyolított csatornázási projekt pénzügyi visszásságainak gyanúja miatt indult. Az ügy legkényesebb kérdése: a lakossági hozzájárulásokat arra költötték-e, amire a családok szánták, illetve időben elszámoltak-e a főleg Fidesz-funkcionáriusok által irányított projektek lebonyolítói az elköltött pénzekkel. A projektet tető alá hozó Diósd, Érd és Tárnok önkormányzataiból álló társulás elnöke T. Mészáros András, Érd akkori polgármestere és a helyi Fidesz-szervezet elnöke volt.
Fenntartják a feljelentésüket
Eredetileg a csatornázást többnyire lakossági befizetésekből akarták finanszírozni. Az így beszedett pénzek jelentős része azonban – elvileg – visszafizethetővé vált, miután a 2010-es évek elején az állam és az Európai Unió megtámogatta a csatorna-beruházásokat.
A érdi, diósdi és tárnoki civilek terjedelmes csoportos feljelentésükben számos pénzügyi és elszámolási szabálytalanságra hívták fel a rendőrség figyelmét. A nyomozó-hatóság először 2020-ban szüntette meg az eljárást. A feljelentők panasza után az ügyészség dörgedelmes határozatban a nyomozás lefolytatására utasította a Pest megyei rendőrséget. Azt írták az ügyészek más mellett: a rendőrség nem végezte el a „szükséges és lehetséges nyomozati cselekményeket”.
Ezt az újraindult nyomozást szüntette meg az augusztus elején kiadott határozatával a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság, majd ezt panaszolta meg a feljelentők többsége: mindegyikük fenntartotta a feljelentésükben foglaltakat.
A panaszokat elbíráló ügyészségnek vélhetően nem kizárólag azt kell megvizsgálnia, hogy rendőrség teljes körben felkutatta-e a bizonyítékokat, hanem abban is állást kell foglalnia, hogy a beruházást tető alá hozó önkormányzati társulás az úgynevezett B program keretében jogszerűen használta-e fel nemcsak környezetvédelmi, hanem infrastrukturális fejlesztésre (például útépítésekre) a lakosságtól beszedett pénzeket, az úgynevezett érdekeltségi hozzájárulást. A csatornaépítés ugyanis környezetvédelmi beruházás.
Ha az a válasz, hogy nem, akkor a következő kérdés az, hogy ennek van-e büntetőjogi jelentősége, és ezért is folytatni kell-e a nyomozást?
Más célra is felhasználták a csatornapénzt
Az érdi, tárnoki és diósdi csatornázási projekt ügyében nemrég kiadott rendőrségi megszüntető határozatban nem jelenik meg a „csatornázásra adott lakossági pénzből nem építünk utat” probléma. Miközben a vízgazdálkodási törvény rendelkezései világosak.
A vízügyi igazgatásért felelős belügyi kormányzat az évtized közepére érzékelte, hogy országosan egyre több helyen okoznak súlyos problémákat az elszámolást jogellenes halogató társulatok és önkormányzatok: 2016 júniusában olyan törvénymódosítás lépett hatályba, amely pontosította és szigorította a korábbi szabályozást.
A módosítás indokolása szerint a javaslat kötelezi a víziközmű társulatokat, hogy számoljanak el a befizetett hozzájárulásokkal. Amennyiben a beruházás folyamán a támogatási arány megnőtt az önerő támogatás elnyerése miatt, „a fennmaradó összeggel a lakosság felé el kell számolni, a fennmaradó összeget vissza kell fizetni”.
2014 májusában az érdi közgyűlés határozatban mondta ki, hogy 1,3 milliárd forintot költenek el az úgynevezett B programra. A közgyűlési határozatban olvasható felsorolás egyik eleme az útépítés. A lakossági pénzeket beszedő és továbbküldő víziközmű társulat nem sokkal később hasonló tartalmú határozatot hozott.
Az érdi önkormányzat 2017. november 24-én megtartott rendkívüli közgyűlésén elhangzottakból is az derül ki, hogy utakat építettek a társulat (vagyis az érdekeltségi hozzájárulást befizető városlakók) forrásaiból (a jegyzőkönyv 20. és 21. oldalán hangzanak el a legárulkodóbb mondatok a B programról).
Mindehhez képest figyelemre méltó a rendőrség egyik mondata a megszüntető határozatban. Így fogalmaznak:
„Arra vonatkozó adat az eljárás során nem merült fel, hogy a tagok által befizetett, a KEOP [uniós Környezet és Energia Operatív Program] pályázatból elnyert, vagy az állami támogatás révén rendelkezésre álló összeget közvetlenül vagy közvetve nem a projekt finanszírozására fordították volna.”
Ez az érvelés arra utal, hogy lényegében feltétel nélkül elfogadták a T. Mészáros András által vezetett Társulás értelmezési rendszerét, miszerint a csatornaépítés és a szennyvíztisztító rekonstrukciója, valamint az úgynevezett B program egységes projektet képez. Miközben ennek semmiféle jogszabályi alapja nincs. (Az ebben a beszámolóban szereplő táblázat szerint a csatornaépítés és az úgynevezett szervizút építés költségeit teljességgel összemosták).
A legironikusabb az egész B program problémában, hogy valószínűleg pénzügyi-politikai szemfényvesztés az egész. Az Átlátszó éveken keresztül adatigénylésekkel próbálta megfejteni, hogy mi valójában a B program lényege, és abból mennyi lakossági pénzt fordítottak – jogellenesen – infrastrukturális (például útépítési) célokra. Érdemi választ soha nem kaptunk (például itt és itt sem).
Érkezett azonban egy furcsa válasz 2020-ban – tehát azután, hogy az ellenzéki szövetség átvette a hatalmat Érden a Fidesztől, és az önkormányzatok társulásának elnöke ellenzéki politikus lett –, amelyben a csatornázási beruházás egyik meghökkentő aspektusára hívta fel a figyelmet maga az egykori projektvezető.
Kovács Péter Barna akkor azt írta az Átlátszónak „A B program egy munkaelnevezés volt, amelynek tartalma és értelmezése többször is változott.” Hozzátette: „A projekt elszámolásával a munkaelnevezés is elvesztette értelmét és az alkalmazása is megszűnt”.
Eltussolás és bagatellizálás
Az Érd és térsége csatorna-beruházás ügye politikailag roppant kényes. A 34 milliárdos beruházás legzsírosabb közbeszerzéseit Fidesz-közeli kivitelező cégek (korábban a Közgép, később a Duna Aszfalt) vitték el, de az alvállalkozói láncban még Orbán Viktor apjának érdekeltsége, a Dolomit Kft. is felbukkant.
Ennek ellenére uniós ellenőrök olyan súlyos szabálytalanságokat tártak fel, amelyek miatt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közel 1,4 milliárdos uniós támogatás visszafizetését írta elő a T. Mészáros András, fideszes politikus által vezetett önkormányzati társulásnak.
A durva jogsértés ügyét az akkori Fidesz-vezetés gondosan eltussolta, a legfontosabb információkat elhallgatta, a nyomelemekben megjelenő adatokat pedig bagatellizálta. A szabálytalansági ügy részleteit az Átlátszó több cikkben tárta fel.
Mi több, a milliárdos károkozás ellenére T. Mészáros Andrásék annyira elégedettek voltak a saját teljesítményükkel a társulás vezetőségében, hogy tízmilliós összegekkel megjutalmazták magukat – ahogy azt az Átlátszó nemrég megírta.
Hevesben visszajárt a csatornapénz
Érdtől északkeletre, autóval 123 kilométerre, nem messze Gyöngyöstől egy kis községben, Karácsondon szintén csatornáztak a kétezer-tízes években, és valamiért szintén B programnak nevezték el azt a projektet, amelyben a helyiek által befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat aszfaltozásra és útépítésre fordították.
A karácsondi civilek nem nyúltak rögtön a büntetőjog eszközéhez, hanem polgári peres úton szálltak szembe az önkormányzattal. Két törvényszéki és két ítélőtáblai határozat mondta ki: tilos a csatornázásra befizetett érdekeltségi hozzájárulást útépítésre fordítani. Azóta a karácsondiak visszakapták a jogellenesen elköltött csatornapénzüket.
2020 őszén már a büntetőeljárás is folyamatban volt, amelyet a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság hűtlen kezelés miatt indított. A nyomozással kapcsolatban kérdésünkre a napokban a rendőrségi szóvivő mindössze annyit közölt: „Az ügy továbbra is folyamatban van a Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányságon. A nyomozásra tekintettel bővebb tájékoztatást nem áll módunkban adni”. Vagyis nem tudjuk, hogy a közel három éve folyó nyomozás során meggyanúsítottak-e valakit, vagy továbbra is ismeretlen a tettes. | Másodjára is lesöpörte a rendőrség az asztalról az érdi csatorna-projektre beszedett lakossági pénzek ügyét | Megszüntette a rendőrség a 34 milliárdos érdi csatorna-projekt ügyében sikkasztás és hűtlen kezelés gyanúja miatt indított nyomozást. Már másodszor söpri le az asztalról a legalább 25 civil által tett feljelentéseket a nyomozóhatóság. A civilek azt a pénzt szeretnék visszaszerezni, amit arra a csatornázásra fizettek be, amit végül állami és uniós támogatásból valósítottak meg. A lakosok ismét panaszt nyújtottak be, a büntetőeljárás sorsáról az ügyészség dönt. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/08/30/masodjara-is-lesoporte-a-rendorseg-az-asztalrol-az-erdi-csatorna-projektre-beszedett-lakossagi-penzek-ugyet/ | 2023-08-30 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A Balatonakali partján található Levendula Naturista Kemping 2021-ben cserélt gazdát, azóta pedig zárt kapukkal fogadja a látogatókat. Az új tulajdonos azt állítja, a kemping még mindig működik, de a jelenlegi infrastrukturális állapot miatt csak korlátozott számú vendéget tud fogadni. A Tihanyi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője szerint viszont a kemping nem működik, hiszen még az ellenőreik sem tudtak bejutni a kapukon, így meg kéne fizetni a telekadót az önkormányzat részére. S bár ezt az információt a kempingtulajdonos inkább „megtartaná magának”, az építésügyi hatóság dokumentumai arról árulkodnak, hogy a kempingezők ideje lejárt: a Balaton-parti telekre 16 darab egyemeletes apartmant álmodtak meg – amikre már építési engedélyt is kiadtak.
Margittal Balatonakali strandján futunk össze. Családjával hosszú éveken keresztül járt a Levendula Naturista Kempingbe, azt mondja, remek hely volt. A kezdetektől, 2006-tól látogatták a Balaton-parti helyet, ahol éveken át tartó barátságok kötődtek. Manapság Margit és barátai szomorúan konstatálják: a kemping, úgy tűnik bezárt, nem látogatható. Mint szálláshely szolgáltató van bejegyezve a működési engedélye szerint, de aki próbálkozott online vagy telefonon foglalni, az tapasztalhatta, hogy nem látogatható a hely kívülállók számára. A kempinget még 2021-ben vette meg az új tulajdonos, az Inter-Art Home Kft., ami a naturista kemping végét is jelentette.
Az Átlátszó is ellátogatott a kempinghez egy fülledt, meleg nyári nap délelőttjén, ahol azonban zárt kapukat találtunk. A kapu kempingen belüli oldalán egy autóban ülő nőt sikerült megszólítani. A nő elmondta, hogy vendégként van itt, Szombathelyről érkeztek, és fogalma nincs, hogyan lehet szálláshelyet foglalni itt, mert a férje intézett mindent. Majd sietősen távozott, és bezárta a kaput a nála lévő távirányítóval. Ami a kempingből e rövid idő alatt látható volt, hogy a közös helyiségek, toalettek, mosdók előtti részt nem sepregeti senki, valószínűleg nem használják azokat. A terület egyébként rendezettnek tűnik, de üres, sem sátrak, sem lakókocsik nem láthatók a bejárati kapu felől.
Egy kemping lelakatolva nem kemping
A lejelentett vendégéjszakákból lehet tudni, vendégek azért itt-ott megfordulnak a kempingben, de egykori kapacitásához mérten mondhatni „takarékon működik”, ha egyáltalán működik. Kérdéseinkkel megkerestük Koncz Imrét, Balatonakali független polgármesterét is, aki írásban válaszolt kérdéseinkre, azt kérve, hogy azt változtatások nélkül közöljük:
Átlátszó: Önök szerint a kemping valóban működik kempingként? Ha igen, van tudomásuk arról, hogy foglalható-e itt szálláshely és hol?
Koncz Imre: Álláspontunk szerint valamiféle szálláshely működik, mert az NTAK felületen van rögzített vendégéjszaka. A szálláshelyek viszont sokfélék lehetnek (magánszálláshely, kereskedelmi szálláshely, kemping, ifjúsági tábor stb.) A jogszabály szerint egy ingatlanon csak egyféle szálláshely működhet. Tehát ha kempingre van engedély, akkor akként kell működni az összes vonatkozó ágazati jogszabály betartása mellett. A kemping nyitott kapuval és recepcióval fogadja vendégeit, itt lakattal. Hogy hol lehet foglalni szállást, arról fogalmunk sincs, mivel kollégáimat már több alkalommal keresték leendő vendégek, hogy nem tudnak bejutni.
Átlátszó: Ha nem működik, mióta tartja zárva a kapuit?
Koncz Imre: Információnk és a korábbi vendégek megkeresései alapján legalább két éve nem lehet foglalni szállást.
Lapunk megkereste a tulajdonos Molnárt Tibort, aki azt állítja „a Levendula Kemping a jogszabályoknak megfelelően kempingként működik. A kemping jelenlegi infrastrukturális állapota miatt csak korlátozott számú vendéget tudunk fogadni. Jelenleg a teljes infrastruktúra tervezése és átalakítása folyik, amely mindenképpen alapvetően szükséges a bármilyen további használathoz. A közösségi helyiségek, toalettek, zuhanyozók, konyha, elektromos hálózat, szennyvíz- vízhálózat nem tudná kiszolgálni az eddigi kapacitás kihasználást.”
Helyben egyféle jogértelmezési vita is kibontakozott az elmúlt években arról, hogy működik-e a kemping. A kiinduló pont ugyanis, ha nem működik a kemping, akkor más az adóbesorolása, és telekadót kellene fizetnie.
A Tihanyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője mint adóhatóság egy 100 ezer forintos büntetést is kiszabott a kemping tulajdonosára. Ezt a határozatot viszont 2022. november 14-én a Veszprém Megyei Kormányhivatal megsemmisítette.
A jegyző azért akarta megbüntetni a telek tulajdonosát, mert többször hiába próbáltak helyszíni ellenőrzést tartani a kempingben, az zárva volt. Az adóhatóság felszólítására egy négyzetméter összterületet vallott be a tulajdonos, egyben tájékoztatta az adóhatóságot, hogy a kemping működik. Az újbóli helyszíni ellenőrzés alkalmával a kemping bejáratát szintén lakattal lezárva találták, az ismételt felhívásra továbbra is azt állította a kemping tulajdonosa, hogy az üzemel.
Az általuk benyújtott fellebbezésben kitértek rá, hogy az adóhatóság anélkül végzett náluk ellenőrzést, hogy azt a jogszabályoknak megfelelően megindították volna, emiatt maga a hatóság csúszott jogsértésbe, ezért a jogi érvelésük szerint „az eljárását úgy kell tekinteni, mintha az meg sem történt volna. Ezen túlmenően nem létezőnek kell tekinteni azt” – írták a fellebbezésükben.
A kormányhivatal megvizsgálta a fellebbezést és a jegyző mint adóhatóság 100 ezer forint mulasztási bírságról rendelkező határozatát megsemmisítette. A kormányhivatal a döntését azzal indokolta, hogy nem állja meg a helyét a hatóság azon állítása, miszerint a kemping nem működik, így telekadót kellene fizetnie az önkormányzat részére.
Az ügy kapcsán a jegyző nem kívánt nyilatkozni, a polgármester válaszait pedig kérésére itt is változtatás nélkül közöljük:
Átlátszó: Mi a jelenlegi működési engedélye a helynek?
Koncz Imre: A terület hatályos működési engedélye (illetve a tulajdonos bejelentése szerint) szerint mint Levendula Kemping „működik”.
Átlátszó: Fizet-e adót a tulajdonos?
Koncz Imre: A tulajdonos adófizető, fizet adót önkormányzatunknak. Építményadót és idegenforgalmi adót fizet, kempinghez képest minimálisat.
Átlátszó: Van-e az önkormányzatnak jogvitája a tulajdonossal? Ha igen, miben nem egyezik a véleményük?
Koncz Imre: Az önkormányzatnak jelenleg nincs jogvitája a tulajdonossal. Az önkormányzat munkaszervezetének, a Tihanyi Közös Önkormányzati Hivatal Balatonakali Kirendeltségének telekadóval kapcsolatos nézeteltérése volt a tulajdonossal, és továbbra is van. A hivatal a telekadó be nem vallása miatt bírságoló határozatot hozott ellene, melyet a tulajdonos megfellebbezett és a kormányhivatal megsemmisítette az önkormányzati hivatal elsőfokú adóhatóság határozatát. Az önkormányzati hivatal azóta többször is próbált az ingatlanra bejutni, mindannyiszor sikertelenül. Az ügy még nem lezárt, a hivatalvezető minden jogi lehetőséget ki fog használni – a hivatal álláspontja szerint jogos – adó beszedésére.
A sátras kempingezést emeletes apartmanok váltják
A 24.hu 2021 végén megírta, a tulajdonos Inter-Art Home Kft. valószínűleg apartmanokat, sorházat és mobilházakat építene a balatonakali vízparti naturista kemping helyére. A cég tulajdonosa, Molnár Tibor azt mondta, nem szeretne a jelenleginél nagyobb beépíthetőséget, az érvényben lévő 10 százalékot használná ki. Molnár akkor azt is elmondta, hogy még képlékenyek a tervek, de nagyon valószínű, hogy sátras kempingezőket nem fogadnak majd a területen. A terület egy részére képzelte el az apartmanokat és a sorházat, a másik részén pedig mobilházakat építenének fel, amelyek továbbra is fogadhatnak turistákat.
Amikor lapunk megkereste Molnárt Tibort a beépítéssel kapcsolatban, ennél szűkszavúbban nyilatkozott: „Mi egy zöld identitású ingatlanfejlesztést szeretnénk megvalósítani. Semmiképp sem szálloda, lakópark, vagy ehhez hasonló építési struktúrával. A kemping területe különleges zöld természeti környezetet ad, amelyet kiemelten szeretnénk megóvni. Jelenleg az infrastrukturális fejlesztés kezdeti szakaszán vagyunk, erre koncentrálunk, ez képezheti bármilyen további tovább haladást.”
A tervezés azonban a valóságban ennél már előrehaladottabb, a tulajdonosnál ugyanis bőbeszédűbb az ÉTDR (azaz az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat támogató elektronikus dokumentációs rendszer), ahol a 626/3 helyrajzi szám alatt három építési engedélyezési eljárást találni, amit még 2021 és 2022-ben indítottak. A telek mérete 18 599 négyzetméter, a dokumentum szerint a beépített terület: 1844 négyzetméter lenne, azaz 10 százalék.
Összesen már 16 darab emeletes apartmannak van engedélye. A legelsőben egy új szállás jellegű épületre kértek és kaptak engedélyt. A másodikban, négy szállás jellegű épületre, a harmadikban 11 darab földszint +1 emelet szállás jellegű apartman építésére.
Ezek után újból megkerestük a tulajdonost, aki csak egy rövid választ adott az építési engedélyre vonatkozóan: „Ezt az információt inkább megtartanám magamnak. Ezt beleírhatja”.
Kármán Irén
Címlapkép: A Levendula Naturista Kemping bejárata 2023 nyarán (A szerző felvétele) | „A kemping nyitott kapuval és recepcióval fogadja vendégeit, itt lakattal” | A Balatonakali partján található Levendula Naturista Kemping 2021-ben cserélt gazdát, azóta pedig zárt kapukkal fogadja a látogatókat. Az új tulajdonos azt állítja, a kemping még mindig működik, de a jelenlegi infrastrukturális állapot miatt csak korlátozott számú vendéget tud fogadni. A Tihanyi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője szerint viszont a kemping nem működik, hiszen még az ellenőreik sem tudtak bejutni a kapukon, így meg kéne fizetni a telekadót az önkormányzat részére. S bár ezt az információt a kempingtulajdonos inkább „megtartaná magának”, az építésügyi hatóság dokumentumai arról árulkodnak, hogy a kempingezők ideje lejárt: a Balaton-parti telekre 16 darab egyemeletes apartmant álmodtak meg – amikre már építési engedélyt is kiadtak. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/08/30/a-kemping-nyitott-kapuval-es-recepcioval-fogadja-vendegeit-itt-lakattal-telekadot-se-fizet-a-naturista-kemping-ingatlanfejlesztoje/ | 2023-08-30 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Bár a Covid miatt megvett és feleslegesen álló lélegeztetőgépek felét el akarta adni a kormány, egyetlen darabot sem adtak el belőlük. Az adatot a Transparency International Magyarországnak (TI) két év pereskedés után adták ki.
Egy másik kiperelt dokumentum alapján a járvány alatt az orosz Szputnyik V és a kínai Sinopharm oltósokhoz politikai nyomás hatására adhatták meg a használati engedélyt az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet szakemberei.
Miért fontos ez? A lélegeztetőgépek mintegy 300 milliárd forintba kerültek, de beszerzésük, felhasználásuk és tárolásuk körülményei egyaránt zavarosak, illetve átláthatatlanok a mai napig. A vásárolt mennyiség a legrosszabb forgatókönyvek szerint is legalább kétszerese annak, amire a járvány tetőzésekor reálisan szükség lehetett volna.
Háttér: közvetlenül és magyar cégeken keresztül a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) 2020-ban rengeteg megrendelést adott le döntően kínai lélegezetőgépekre, a járvány miatt jogilag védhető módon, de közbeszerzések nélkül.
Ahogy a hvg360 később feltárta, körülbelül 6 ezer gépet 10 magyar közvetítőn keresztül vásároltak közel 90 milliárd forintért, további 11 ezret pedig közvetlenül szereztek be. A legnagyobb közvetlen külföldi szállító a maláj GR Technologies volt, amely 176 milliárd forintos megrendelést kapott.
A beszerzések számos iratát 2021-ben megsemmisítették, ezt a Népszava idén májusban írta meg a TI-re hivatkozva.
Alulnézet: a legnagyobb magyar közvetítő a Fourcardinal nevű társaság volt, amelynek tulajdonosai közeli szálakkal kapcsolódtak a miniszterelnök nemzetközi főtanácsadójához a Válasz Online cikke alapján. A Fourcardinalba aznap szállt be egy aznap alapított cég, amikor a KKM-mel a szerződést aláírták a lélegeztetőgépekre.
A 10 százalékos részesedésért „bizonyos tranzakciók után” a profit 87,5 százaléka a frissen beszállt céghez került. A Fourcardinal árbevétele 2020-ban 50 milliárd forint volt, ami 218-szoros növekedés az előző évhez képest. A céget 2,5 év működés után felszámolták, miután 18,2 milliárd forint osztalékot felvettek belőle.
2020 októberében a KKM elismerte a hvg.hu kérdésére, hogy a feleslegesen raktáron álló 16 ezer gépből 8 ezret el akar adni. Az értékesítés azonban nem sikerült, erre már egy TI-nek adott tájékoztatás is rámutatott 2021 elején.
2021 márciusában megjelent egy kormányrendelet, amely szerint Kásler Miklós, Pintér Sándor és Szijjártó Péter feladata lesz, hogy felmérjék azoknak a „stratégiai raktárkészleten felüli” lélegeztetőgépeknek a mennyiségét, típusát és sorszámát, amelyeket az állam eladna. A jelek szerint ennek nem lett kézzelfogható eredménye mostanáig.
Mi történt a gépekkel? A gépek raktározásáról is nagyon nehéz bármilyen információt szerezni, de az biztos, hogy évente százmillió forintos nagyságrendű költséget okoz.
A kormányzati szervek szinte sosem nyilatkoznak az ügyben, ha mégis, akkor rövid érvelésük az szokott lenni, hogy a járvány idején biztosítva volt a megfelelő mennyiségű lélegeztetőgép, és mivel háborús-migrációs évtized elé nézünk, ennek fenntartására szükség van.
A lélegeztetőgépek szakszerű tárolás mellett elvileg nem mennek tönkre, de a mennyiség mindenképpen óriási, a járvány alatt pedig az is felmerült, hogy a minőségük nem megfelelő, illetve hogy a felhasználást a gépeket kezelni tudó ápolók alacsony száma eleve korlátozza. | A 300 milliárdért vett lélegeztetőgépek felét el akarta adni a kormány, majd el akarta titkolni, hogy egyet sem sikerült | Rejtély, hogy miért nem tud, vagy nem akar megszabadulni Magyarország 17 ezer raktárban feleslegesen porosodó géptől. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20230830/a-300-milliardert-vett-lelegeztetogepek-felet-el-akarta-adni-a-kormany-majd-el-akarta-titkolni-hogy-egyet-sem-sikerult/ | 2023-08-30 10:41:00 | true | null | null | G7 |
Felszámolási eljárás indult a Fidesz-közelinek tartott B Build & Trade Kft. ellen. A cég több közpénzes beruházásban volt érdekelt, amelyek elakadtak a kft. likviditási gondjai miatt. Az egyik a Pogányban épülő 4 csillag superior besorolású Relax Hotel, amelyre 3,9 milliárd forint támogatást adott az állam, és amelyet már tavaly át kellett volna adni. Információink szerint az alvállalkozók jelentős része nem lett kifizetve, ők csak a felszámolási eljárás során juthatnak esetleg pénzhez.
A helyiek elmondása szerint hónapok óta nincs mozgás a Baranya megyei Pogány településen épülő új hotel körül. A helyszínen mi sem láttunk munkagépeket vagy nagy jövést-menést (egyszer délelőtt, egyszer délután jártunk ott), csupán néhány személyautót, egy biztonsági őrt, illetve felhalmozott építőanyagokat. Megnéztük ezért a beruházás mögött álló cégeket, és hamar kiderült a csend oka: a kivitelező céget felszámolják, ezért a munkálatok egy időre elakadtak. Ez nemcsak a pogányi beruházást érinti, de két másik pécsi projektet is.
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) 85 milliárd forint összegű támogatást osztott szét a száz szoba feletti szállodák építésére és felújítására a vidéki Magyarország területén 2020-ban. A nyertesek között volt a 2019 végén bejegyzett MPHH Hotel Invest Kft. is, amely 3,9 milliárd forint közpénzt kapott a száz szobás Relax Hotel létrehozására Pogányban.
A budapesti székhelyű MPHH Hotel Invest alapítói Hoffmann Henrik és Márton Péter voltak. Közülük előbbi lehet az ismertebb, hiszen ő a Balatoni Turizmus Szövetség elnöke. 2021 óta a cég többségi tulajdonosa Márton Péter a Zsálya Hotel Zrt.-n keresztül. A 2021-ben létrehozott zrt.-nek tavaly volt először bevétele (5 millió forint), hasonlóan az MPHH Hotel Investhez, amely egymilliós forgalmat bonyolított 2022-ben, és 4,4 milliós veszteséggel zárt. A cégben láthatóan áll a pénz: az eszközök 4,9 milliárd forintra rúgnak, de hasznot egyelőre nem hoznak.
Pedig 2021-ben nagyágyút is igazoltak: Gajda Tibor, a Magyar Turisztikai Ügynökség volt vezérigazgató-helyettese lett a cégvezető.
Ezzel sem kerülhették el azonban a problémát, amelyet a pogányi szálloda kivitelezőjének anyagi gondjai okoztak később.
Pedig tavaly nyáron még arról számolt be a Magyar Építők, hogy hamarosan elkészülhet a „völgybe igazított” wellness hotel, hiszen a munkálatok jól haladnak. A beruházás azonban nagyjából 73 százalékon megállt.
Anyaghiány, dráguló hitelek
A hotel a Pécs és Villány közelében fekvő Pogány település 22 hektáros, zöldövezeti területén épül. Ugyanitt található a 8 szobás Zsályaliget Hotel, amelynek felújítása független projektben történik. (A Zsályaliget élménypark szintén kapott állami/uniós támogatást.) Ez, és a most épülő új, 92 szobás épület adja majd összesen a száz szobát. A létesítmény egy wellness szálloda lesz kültéri és beltéri medencével, de a három épületrészben konferenciaterem, étterem, bowling és vetítőterem is helyet kap.
A Relax Hotel kivitelezési munkáinak elvégzésére 2021 elején írt ki közbeszerzést az MPHH Hotel Invest Kft. A tendert a B Build & Trade Kft. nyerte 4 278 085 760 forintos ajánlattal. A cég jóval a többi pályázó alá ígért: a következő legolcsóbb ajánlat is egymilliárd forinttal volt drágább. Egyesek szerint ez is lehet az oka annak, hogy a kft. végül nem tudta befejezni az építkezést.
Az ekr.gov.hu-ra feltöltött legfrissebb dokumentumok szerint viszont „a szerződéskötést követő és azóta is tartó időszak jelentős számú olyan előre nem tervezhető helyzetet eredményezett, amely korábban nem volt jellemző (anyaghiány, szállítási határidők extrém elnyúlása), amellett, hogy az építőipari költségek jelentős nehézségekkel néznek szembe”.
Továbbá a vállalkozói-alvállalkozói szerződésekben gyakorivá vált a kiemelten magas előlegadás kötelezettsége, ami ahhoz vezetett, hogy „a kivitelezéshez szükséges likviditás mértéke vállalkozói oldalon nagy mértékben megnövekedett (tekintettel arra, hogy a kivitelező mindent előre fizet, a megrendelő pedig annak – akár 1 évvel későbbi – beépítését követően tud csak fizetni”. Emellett a hitelintézeti költségek is extrém módon megemelkedtek – áll a legutolsó indoklásban.
A tervező Középülettervező Zrt. látványtervei és fotója a pogányi szállodáról 2022 augusztusából.
Már egy éve működnie kellene
Gajda Tibor, az MPHH Hotel Invest Kft. ügyvezető igazgatója telefonon kérdésünkre elmondta, már tavaly nyáron be kellett volna fejezni az építkezést, de sokáig türelmesek voltak a kivitelező céggel. Idén tavasszal azonban rendkívüli felmondással megváltak a B Build & Trade Kft.-től.
Ahogy később írásban fogalmazott: „A szerződés-megszüntetés oka, hogy a teljesítési véghatáridőhöz (2022. július 10) képest a csúszás olyan jelentős mértékű volt, amely a projekt sikeres befejezését kockáztatta. A projekt kivitelezése extrém módon lelassult, amely kiegészült azon alvállalkozói jelzésekkel, hogy a generálkivitelező fizetési problémákkal küzd. A kivitelező ügyvezetője a felmondást megelőző héten jelezte felénk szóban, hogy a projekt végrehajtására nem képes.”
Ezután döntött a MPHH Hotel Invest a szerződés felbontásáról, és egy új, meghívásos közbeszerzési eljárás kiírásáról.
Ezt – az első alkalommal is induló – Paralelbau Kft. nyerte el. A 271 millió forintos megbízás többek között az épület homlokzati hőszigetelésének befejezését, ácsmunkákat, bádogozást és a homlokzati nyílászárók beépítését foglalja magába. Minderre 180 napja van az új kivitelezőnek.
A tervek szerint a hotel jövő tavaszra készülhet el teljesen (az új kivitelező 74 százalékos készültségi szinten vette át a beruházást), addig a már meglévő Zsályaliget Hotelt sem tudják működtetni, hiszen hivatalosan egy építési területen áll. (A hotel honlapja és Facebook oldala ma már nem is él.)
Az ugyanakkor nem fenyegeti a beruházót, hogy az állami támogatást vissza kell fizetni, hiszen a projekt befejezésének határideje 2024 vége.
Bánki Erik családjától kaptak megbízásokat
Benik Balázs ralibajnok cégéről, a B Build & Trade Kft.-ről lapunk 2017-ben írt először, amikor a vállalkozás három közbeszerzést is elnyert Bánki Erik családjának – uniós támogatásból épített – lovardájától. A fideszes politikus felesége, Bánki Ágnes maga is amatőr autóversenyző volt, a beharangozók szerint például éppen Benik feleségével együtt is terveztek rajthoz állni egy jelentősebb kupa betétfutamában. Többek között emiatt a kapcsolat miatt tartják Fidesz-közelinek a céget Baranyában.
Ami azonban ennél is kézzelfoghatóbb, az az, hogy a B Build & Trade a pécsi közbeszerzéseken feltűnően sikeres volt abban az időszakban (azaz a fideszes városvezetés alatt). A 24.hu 2019-es gyűjtése szerint a cég pár év alatt összesen több mint 2,4 milliárd forint értékben dolgozott egyénileg vagy konzorciumi tagként pécsi beruházásokon.
Majd a B Build nyerte el az új pécsi vásárcsarnok megépítésére kiírt 3 milliárd forintos közbeszerzést, emellett a kft. nettó 1,8 milliárd forintért végezhette el a Pécsi Labdarúgó Utánpótlás Akadémia generálkivitelezési munkáit is. Később a pogányi hotel megépítését is rájuk bízták, amit a Pécsi Vasutas Sportkör (PVSK) és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) beruházásai követtek.
A kft. forgalmával ennek megfelelően nem is volt baj: a cég éves bevétele 3,3 és 6,9 milliárd forint között mozgott az elmúlt öt évben. Tavaly azonban az 5,7 milliárdos forgalom mellett már
2,2 milliárdos veszteséget produkált a cég, majd idén júniusban felszámolás alá került, és közben két végrehajtás is indult ellenük.
Érdeklődtünk a cégadatbázisban található e-mail címen, hogy mi történt a korábban jól prosperáló céggel, mi okozta a problémát, amiért leálltak az építkezések.
Kérdésünkre Benik Balázs telefonon elmondta, mivel a társaságnak már nem ő az ügyvezetője, nem nyilatkozhat a cég nevében.
Megkerestük ezért dr. Győri Péter felszámolóbiztost a következő kérdésekkel:
mi volt az előzménye a felszámolás megindításának,
van-e arra fedezet a cégben, hogy a félbehagyott állami beruházásoknál megbízott alvállalkozókat, valamint a munkavállalókat kifizessék.
Győri Péter tájékoztatása szerint jelenleg a beérkező dokumentumok feldolgozása zajlik. „Az iratok között többek között fellelhetőek a cég félbemaradt beruházásaival kapcsolatos okiratok is, amelyek esetében
vizsgálat tárgyát képezik a szerződések megszüntetésének körülményei,
valamint az, hogy az adós részére még ki nem fizetett vállalkozói díjak behajtása céljából jogi eljárások indítására van-e lehetőség. Ezzel egyidejűleg folyamatosan érkeznek társaságunkhoz az „f.a” társasággal szembeni pénzkövetelést tartalmazó költség- és hitelezői igények, amely igények besorolása, megalapozottságuk ellenőrzése, a jogosultakkal való egyeztetés jelenleg is zajlik” – áll a felszámolóbiztos válaszában.
Ez viszont azt is jelenti, hogy „az alvállalkozók kifizetésére irányuló kérdésre egyértelmű választ még nem áll módomban tenni” – tette hozzá.
Győri Péter továbbá elmondta, „a társaság saját maga kezdeményezte a fizetésképtelensége megállapítását, és az eljárás megindítását, amelynek elsődleges indoka az ügyvezető tájékoztatása szerint az volt, hogy a likviditási problémák miatt már a munkabérek kifizetésére sem volt a cégnek lehetősége.”
Őket sem fizették ki
A felszámolóbiztos által megosztott információn túl a vállalkozó környezetéből az a hír is eljutott lapunkhoz, hogy a céggel kapcsolatos gondok két olyan beruházásnál kezdődtek 2021-ben, ahol a B Build sem kapta meg a nekik járó összegeket (több száz millió forintot). A társaság korábban mindenkinek hitelezett, minden számlát időben kiegyenlített, a kieső bevételek miatt azonban erre az elmúlt egy évben már nem volt módja. Sőt, likviditási gondjai keletkeztek.
A Covid-járvány, az orosz-ukrán háború és a magas infláció csak tetézték a bajt, mivel minden költség jelentősen megnövekedett, amelyeket viszont egyik beruházásnál sem kompenzáltak a beruházók. Ezt alátámasztani látszik az általunk vizsgált három projekt is (a pogányi és két pécsi), amelyeknél valóban nem módosítottak szerződést áremelés miatt.
A beruházások aztán forráshiány miatt csúszni kezdtek, a vállalkozás pedig sodródott az anyagi csőd felé. Végül, amikor már a béreket sem tudták kifizetni, a cég maga kérte a felszámolási eljárás megindítását.
Uniós beruházást is érintett
A kialakult helyzet miatt – a pogányi hotel mellett – két pécsi beruházás is megakadt – erről a Telex írt tavasszal.
Az egyik a Pécsi Vasutas Sportkör Pécs (PVSK) Verseny utca 11. szám alatt található sporttelepének fejlesztése. A PVSK a lap megkeresésére akkor közölte, hogy a vállalkozó hivatalosan még nem vonult le az építési területről, és nem adta át nekik. Azt is hozzátették, hogy május 3-án a kivitelezési szerződést felmondták, mivel a szerződés szerinti befejezési határidő március 12-én lejárt.
A projekt teljesítése az 50 százalékot meghaladja, de ennél pontosabb számot nem tudtak mondani.
Most lapunk megkeresésére annyit közöltek, hogy érdemi változás egyelőre nincs abban, amit korábban nyilatkoztak, a beruházás a vonatkozó jogszabályok mentén folytatódik. A hozzánk eljutó információk szerint ugyanakkor az igazságügyi szakértővel és a kivitelező képviselőivel a napokban tartanak bejárást a területen. Ez követően vehetik vissza a munkaterületet, és írhatnak ki új közbeszerzést.
A másik beruházás a Pécsi Tudományegyetem (PTE) leendő tudományos és innovációs parkja, amelynek első üteme a PTE Nyár utca 8. szám alatti (4956 helyrajzi számú) ingatlan fejlesztését jelenti.
A PTE-n lapunk megkeresésére elmondták, a beruházás készültségi foka messze elmaradt az időarányosan várható állapottól, ami veszélyeztette a projekt sikeres megvalósítását.
„Egyetemünk mindent megtett annak érdekében, hogy a kivitelezésben érzékelt jelentős késedelmeket a kivitelező behozza, ugyanakkor a megbízott cég a vállalt intézkedéseknek nem tett eleget, így
az Egyetem – élve a szerződésben foglalt jogával – a kivitelezői szerződést felbontotta.”
A PTE a szerződés szerinti tíz százalékos előleget fizette ki a kivitelezőnek, de a szerződés felbontásával egyidejűleg a kivitelező céget kötbér megfizetésére, és a 10 százalékos előleg visszafizetésére szólította fel.
Ennél több részletet azonban az egyetem nem árult el, így arra sem reagáltak, hogy vissza kell-e fizetniük a több milliárdos uniós támogatást (a beruházás GINOP-os forrásból történik), ha a létesítmény nem készül el határidőre. | Egy éve kellett volna átadni a közpénzes pogányi hotelt, de tönkrement a kivitelező | Felszámolási eljárás indult a Fidesz-közelinek tartott B Build & Trade Kft. ellen. A cég több közpénzes beruházásban volt érdekelt, amelyek elakadtak a kft. likviditási gondjai miatt. Az egyik a Pogányban épülő 4 csillag superior besorolású Relax Hotel, amelyre 3,9 milliárd forint támogatást adott az állam, és amelyet már tavaly át kellett volna adni. Információink szerint az alvállalkozók jelentős része nem lett kifizetve, ők csak a felszámolási eljárás során juthatnak esetleg pénzhez. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/08/29/egy-eve-kellett-volna-atadni-a-kozpenzes-poganyi-hotelt-de-tonkrement-a-kivitelezo/ | 2023-08-29 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Az ország egyik legnagyobb adományozója a Szerencsejáték Zrt. erre a célra létrehozott leányvállalata, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. (SZS Nkft.). Azt ugyan nem összesítik éves lebontásban, hogy mekkora támogatást biztosítanak, de a támogatottak listáját havonta pdf-fájlokban közzéteszik, igaz, az évek során változó szerkezetben.
Ezek alapján ki lehet számolni, hogy mennyit is költ támogatásokra az ország egyik legnagyobb vállalata. 2022-ben 2,5 milliárdot költöttek, 2023 első hét hónapjában már 2,1 milliárd forintnál járnak. A tavalyi havi trendeket figyelembe véve így idén is 2,5 milliárd lehet a végleges szám.
Ez igen jelentős forrása lehetne a civil szervezeteknek, igaz a lottó és szerencsejáték bevételeknek csupán 0,3 százalékát teszik ki. Ráadásul sokkal inkább Orbán Ráhel turisztikai terveit, a kormányzati kommunikáció holdudvarát segítik, mint a jótékony szervezeteket.
Féloldalas átláthatóság
A közzétett szerződések azonban csak a 5 millió forintnál nagyobb támogatásokat és szponzorációkat tartalmazzák. A SZS Nkft. éves eredménykimutatása alapján – a működési költségek levonása után*az egyedüli tulajdonos Szerencsejáték Zrt.-től érkező árbevétel és egyéb árbevétel összegéből levonásra kerültek az anyagköltségek, igénybevett szolgáltatások, személyi jellegű ráfordítások és az értékcsökkenés – ezt tekintettük a támogatásokra fordított összegnek. Ennek nagy része az egyéb ráfordítás soron jelenekezett. – ki lehet számolni, hogy mekkora összegű támogatásokat oszthattak szét. Mindezek alapján a 2015 és 2022 közötti években 13,1 milliárd forint adományt és szponzorációt oszthattak szét összesen. Ebből a közzétett 5 millió forint feletti szerződések 9,2 milliárd forintot tesznek ki, 3,9 milliárd forintról nem tudhatjuk kinek adták.
A Szerencsejáték adományainak közel negyedéről nem tudható, hogy ki kapta meg.
A támogatások egy része adomány, másik része szolgáltatásnak minősül. Előbbit közhasznú alapítványok kaphatják, míg utóbbit például gazdasági társaságok, tipikusan sportegyesületek. Ilyenkor a támogatásért cserébe például a Szerencsejáték logóját kell kihelyezni. Látható, hogy az igazán közhasznú tevékenységek aránya egyre visszaszorult a támogatási politikában, a szolgáltatások és a szponzorációk törtek előre. (Az egyes évek között a becsült, 5 millió forint alatti támogatások összege változik, és negatív is lehet, mert az egyes évek kifizetései és bevételei eltérhetnek, az SZS Nkft. esetében jelentős összegű elhatárolások vannak a beszámolóban.)
Önmagát támogató állam
Mivel nem tudjuk, hogy az 5 millió forint alatti, kis összegű adományok kihez mentek, ezért csak a nyilvános szerződésekből tudunk számolni és következtetéseket levonni. Összesen 507 adományozási szerződés lelhető fel az SZS Nkft. által közzétett adatokban, amit 273 szervezettel kötöttek meg. Az összes szerződést és partnert kategorizáltuk és rendszereztük a működési cél szerint, illetve a NER-hez szorosan köthető szervezeteket is kiválogattuk. Nehéz objektíven megmondani, pontosan ki és mennyire kötődik a támogatottak között a kormányzathoz, a kormánypártokhoz és holdudvaraikhoz, a módszertanunkról részletesen a csillagra kattintva írunk*A kategorizálás során egyértelműen a NER részének tekintettünk olyan vállalatokat, amelyek vezető Fidesz politikusok vagy rokonságuk tulajdonában állnak, jó példa erre Szíjjártó Péter külügyminiszter testvéréhez és féjréhez köthető Truck Race Promotion. Az olyan művészek cégeit is NER-esnek tekintettük, mint Kovács Ákos előadóművész, akik rendszeresen állnak ki a Fidesz mellett. A sportszövetségek és sportegyesületek közül a fideszes politikusok irányította, vagy a NER-oligarchák tulajdonában állókat tekintettük NER-esnek. Emellett a tanácsadó cégek, kommunikációs cégek közül a Fidesz-kampányokban résztvevők, a pártnak tanácsot adók, mint a Századvég kerültek ebbe a kategóriába..Ez alapján az látható, hogy
a Szerencsejáték támogatásainak 62 százaléka került a Fidesz mellett aktívan kiálló szervezetekhez, mellettük felszólaló személyek vállalkozásaihoz, vagy a NER-politikáját végrehajtó állami vagy nonprofit szervezetekhez.
Az évek során egyre nőtt a NER-kötődésű támogatások aránya: míg 2015-ben 37 százalék volt, idén már 76 százalék volt ez az arány.
A NER-es és nem NER-es támogatások átlagos értéke is nagyban változott az elmúlt években: 2015-ben az egy támogatottra jutó összeg még nagyjából megegyezett, de
2023-ban már közel négyszer több támogatást kaptak a NER-kötődésű támogatottak a Szerencsejátéktól, mint a politikailag nem bekötöttek.
A támogatásokban a jótékony célok háttérbe kerültek, de még a sport is kisebb szerepet kap. A támogatások harmadát ugyanis 2019-től a turisztika vitte el:
Az Orbán Ráhelhez köthető Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány lett a Szerencsejáték legnagyobb felkaroltja, az elmúlt öt évben a támogatások harmada náluk landolt.
A Magyar Turisztikai Ügynökség és a Magyar Turisztikai Szövetség Orbán Ráhel kötődéséről részletesen írt a hazai sajtó. ahogy az egyes több százmillió Szerencsejáték-apanázsokról is. Az elmúlt öt évben folyósított 3,4 milliárd forint támogatás azonban nem csak önmagában jelentős – ezzel toronymagasan vezeti a szervezet az állami játékszervező támogatottjainak listáját.
Az összes támogatott szervezetet, a támogatás mértékét, típusát, a szerződések számát az alábbi táblázat tartalmazza:
NER-re hangolt rekorderek
Egyetlen 570 milliós támogatással áll a második helyen a Kárpátok Művészeti és Kulturális Egyesület (KMKE). A honlapjukon a projektjeink almenü nem működik, így nem tudhatjuk mire költötték az államtól érkezett jelentős támogatást. Ahogy a beszámolóik sem érhetők el. A 2016-os rekorder Szerencsejáték-támogatás után nem igazán megy jól: 2022-ben 19, 2021-ben 36 millió forint bevételhez jutottak csak. Éves beszámolójuk alapján a kárpátaljai művészeket segítették, magyarországi és bajorországi alkotóházakba eljutni tavaly.
Harmadik helyen 518 millió forinttal Havasi Balázs zongorista áll, aki év végi Puskás Aréna koncertjeiről híres. A Symphonic Concert Management Kft. 2017-2022 között 1-1,3 milliárd forintos árbevételt termelt*a 2020-as pandémiás év 248 millióval kilóg, az adózás előtti eredmény is – a pandémia időszakát leszámítva – 100 millió forint körül alakult.
Negyedik helyen a Hightide 23 Kft., amely összesen bruttó 395 millió forinthoz jutott 2022 és 2023 áprilisában két szerződéssel. A cég emellett már 2021-ben kapott 20 millió forintot az Exim Banktkól is, így az adófizetők legalább 415 millió forinttal támogatták.
A cégnek 2022-ben 294 millió forint volt az összes bevétele – ebből nettó 230 millió forintot adott a Szerencsejáték, de vélhetően szinte minden más is állami támogatásból jött. A vállalat tulajdonosa és ügyvezetője Weörös Szabolcs, aki állami apanázs segítségével el tudott indulni a Vendée Globe vitorlásversenyen. Honlapja alapján igazi NER-kegyenc, hiszen a Mol, MVM, Szerencsejáték és az MBH Bank is szponzorálta. A sportoló több pénzt kapott egyedül a Szerencsejátéktól 2022 januárja és 2023 júliusa között, mint minden közhasznú szervezet 2022-2023-ban: ezekre*az alábbi tevékenységek:
egyéb közhasznú
egyház
fogyatékosság/rászorulók
gyermekek
egyéb
oktatás
szegények segítése
összesen csak 187 milliót költöttek. Míg tömegsportok esetében érthető lehet akár a szponzorációs cél a sportfogadásban, a vitorlázást finoman szólva is csak egy nagyon szűk réteg követi itthon, a sportfogadásban is elenyésző a szerepük.
A Rózsa Records Kft. 348 milliós támogatása nem csak sok, nagyon gyakori: 10 szerződésük van. Rózsa István kiadó, koncertszervező vállalkozása nagyon kedves az államnak, mert Balog Zoltán miniszterként is dotálta, 2022-ben is kaptak minisztériumi 25 milliós előadóművészeti támogatást. Szintén ebben az évben 15 millió forint jött az EXIM Banktól is. A vállalat pénzügyi beszámolói szerint a támogatások az árbevétel harmadát-negyedét tették ki az elmúlt években. A cég azonban nagyon jól működne állami támogatások nélkül is: 2021-ben 705 millió forint adózás előtti eredményt értek el, 2022-ben 406 millió forintot. A kapott támogatások értéke*az egyéb bevétel soron szereplő összegek 356, illetve 175 millió forint volt.
A Rózsa Records állami támogatása csak extraprofitot jelentett, e nélkül is nyereséges lett volna a vállalat.
Rózsa István 2005 és 2022 között az ATV igazgatósági tagja volt. Aréna Média Consulting és Sportmarketing Kft-jével további 88 millió forintot zsebelt be a Szerencsejátéktól.
A Szövetség a Nemzetért Alapítvány a Fidesz fontos bástyája, Orbán Viktor elsőként, 2002-ben életre hívott polgári köréből nőtt ki. Korábban éveken át náluk költötte a legtöbb pénzt a Fidesz pártalapítványa a HVG gyűjtése szerint. Míg a Fidesznél leáldozóban van a csillaguk, az SZS Nkft. 2023-ban rekorder, 73 millió forint támogatást adott nekik.
2020 és 2022 között 299 millió forintot kapott az EDDA-énekes, Orbán Viktor rajongó Pataky Attila P. Management Kft.-n keresztül.
A Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány 280 milliós támogatása is kormányzati propaganda célokat szolgál leginkább. A Digital Minds Kft. Fibalance versenyeire 273 milliót áldozott az SZS Nkft. – ez Rogán-Gaál Cecília, Rogán Antal miniszter volt feleségének üzleti köre. A Hazai Termék Kft. a tizedik a listánkon 246 millió forinttal. A neve alapján ezt könnyű összekeverni a hazai termékek népszerűsítését végző Magyar Termék Nonprofit Kft.-vel, de nem az. A Hazai Terméknek nincsen honlapja, Nagy Tamás Árpád tulajdona.
A cégnek 40-50 millió forint az árbevétele, észrevehető tevékenysége nem lelhető fel. A tulajdonos e-mailcíme a regionaplo.hu domainen érhető el, ami kiskőrösi helyi híreket szolgáltat – ez a cég is kapott 22,7 millió forintot az SZS Nkft.-től. A Hazai Termék Kft. az elmúlt öt évben 284 millió forint bevételt ért el*árbevétel és egyéb bevétel összesen , amiből 157 millió forint érkezett a Szerencsejátéktól. A cég eközben 175 millió forint üzemi eredményt ért el.
Előretör a propaganda
2018-tól kezdve már a propaganda célok is megelőzték a Fidesz és Orbán Viktor számára egyébként kiemelten fontos sportcélokat is. Ide olyan közvéleménykutató cégek tartoznak, akik a Fidesz számára dolgoznak alapvetően, vagy többek között Bayer Zsolt és más képernyőn lévő megmondóemberek vállalkozásait számítottuk ide.
A NER-holdudvar tagjai között ott van Mager Andrea egykori vagyonminiszter egykori férje, a szökésben lévő, körözött csaló Balogh Sándor is. A vizes vb-t szervező vállalkozó Globo TV-je 2016-ban kapott 19,3 milliós támogatást. 2022 júniusától Mager Andrea a Szerencsejáték Zrt. elnök-vezérigazgatója. Az ő éves fizetése évi 72 millió forint.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA szenvedélybetegség, ami az állam támogatásával terjed, és az állam keres rajtaElképesztő pénzt szerencsejátékoznak el a magyarok, az állam köszöni szépen az önkéntes adót. Kiszámoltuk, melyikkel húzza le az állam a leginkább a szenvedélybetegeket. | Orbán Ráhel körének turisztikai alapítványa elvitte a szerencsejáték-adományok negyedét | A Szerencsejáték jótékonyságra szánt milliárdjainak legnagyobb része a Fidesz mellett aktívan kiálló szervezetekhez, hírességek cégeihez került. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20230831/orban-rahel-korenek-turisztikai-alapitvanya-elvitte-a-szerencsejatek-adomanyok-negyedet/ | 2023-08-31 11:29:35 | true | null | null | G7 |
A GyőrPlusz Rádió műsorának vendége volt Dézsi Csaba András győri polgármester (Fidesz-KDNP). A műsorban szóba került az országos botránnyá vált 930 ezres autólízing, aminek kapcsán a polgármester azt mondta: visszaadta az autót, mert „tényleg baromi sok az a bérleti díj és felháborító”, azt sugallva, hogy ő cikkünk megjelenéséig nem tudott erről az összegről.
Ezután pedig megjegyezte:
„ne mondjuk azt, hogy a volt polgármester nem Audi A8-assal járt gyerekek, tehát azért maradjunk az igazság talaján, nyilván én azzal az autóval jártam, amivel ő járt korábban. Kicsit össze is húztam magam, mert nem tudtam, hogy mi történt a hátsó ülésen.”
A megjegyzés több szempontból is elemzésért kiált, bár az utolsó félmondatot inkább nem kommentáljuk. Igaz, hogy Dézsi polgármester örökölt egy Audi A8-ast Borkaitól – aminek egyébként a havi lízingdíja egy kicsit olcsóbb, 762 ezer forint volt –, de a szóban forgó A8-ast idén márciusban helyezték forgalomba, azt már a Dézsi-féle városvezetés rendelte meg.
Érdekes még emellett, hogy Dézsi polgármester most arra hivatkozik, hogy nem tudta, mennyibe kerül az autó bérlése, de megválasztása napján azt nyilatkozta, hogy minden szerződést át fognak nézni. Hogy miért lízingeltek és lízingelnek ilyen drágán autókat a győri vársovezetés, az önkormányzati cégek vezetői számára, arról itt írtunk bővebben.
A GyőrPlusz rádió 2021 tavasza óta nem tölti fel archívumába a polgármesterrel készült interjúkat, és közérdekű adatigénylésre sem hajlandó kiadni ezeket. Így ezeket sajnos a hivatalos felületeken nem lehet visszahallgatni. A műsorokat azonban mi a legtöbb esetben felvesszük és archiváljuk.
Iratkozz fel te is a Győr filter nélkül hírlevélre! Kövesd a Befejezetlen Győrt a TikTokon! Csatlakozz Győr egyetlen szabad fórumához, a 32 ezer tagot számláló Győr összefog csoporthoz!
Szólj hozzá! | DÉZSI: NEM TUDOM, MI TÖRTÉNT BORKAI SZOLGÁLATI AUTÓJÁNAK HÁTSÓ ÜLÉSÉN | A győri polgármester ismét azt állította, hogy a 930 ezerért bérelt 2023-as évjáratú Audi A8-ast Borkaitól örökölte. | null | 1 | https://ugytudjuk.hu/cikk/2023-08-31_dezsi-nem-tudom-mi-tortent-borkai-szolgalati-autojanak-hatso-ulesen | 2023-08-31 16:18:06 | true | null | null | ugytudjuk.hu |
Lázár Jánosnak egy dolgot megköszönhet a közlekedési szakma: az ágazatot felügyelő miniszter stílusa miatt olyanok is értesülhetnek a megoldásért kiáltó problémákról, akik mellett személyes érintettség híján elmennének ezek a hírek. Ez most az ország legfontosabb vasútja, az 1-es számú Budapest-Hegyeshalom vonal kapcsán mutatkozik meg, ahol augusztus 24-től sebességkorlátozást kellett bevezetni a 29 kilométeres Biatorbágy-Szárliget szakaszon.
A Közlekedő Tömeg beszámolója szerint a 140 kilométer/órás sebességet egységesen 100-ra vették vissza. Ezt a HVG kérdésére a MÁV is elismerte – ez az összes erre közlekedő vonatnak legalább 5-10 perc késést okoz. Ez nemcsak az időveszteség miatt gond, hanem mert így az átszálló utasok egy része nem éri el a csatlakozást. Mivel óránként Bécsbe, illetve tovább Németországba és Svájcba is járnak Railjet és nemzetközi vonatok, ez még külföldön is kellemetlenségeket okoz.
Ezt a problémát Lázár János a Szabad Európa kérdésére szerdán azzal intézte el, hogy három-négy hónap alatt „helyreállhat a rend”, ha a MÁV vezetése nem „okoskodik”, hanem azt csinálja, amire utasította őket, „garantálják az emberek biztonságát, azonnal kezdjék meg a helyreállítást”. „Aki egy nyolcszázmilliárd forintos kasszában nem talál meg 32 milliárd forintot most, amivel majd később elszámolunk, az tegye le a lantot” – tette hozzá az állami vasúttársaság vezérigazgatójára utalva, aki pluszforrást kért a pálya kijavítására.
A miniszter haváriahelyzetről beszélt, de ez egy olyan vészhelyzet, amely legalább egy évtizede érlelődik, és a tervek is régóta megvannak a megelőzésére, a pénz viszont hiányzott, mert inkább ehhez képest jelentéktelen projektekre költötték. Pedig az 1-es vasútvonal a személy- és áruszállításban is messze a legforgalmasabb, ennek ellenére hagyták, hogy műszaki állapota az 1970-es évek szintjére süllyedjen.
A Szárligetet is magába foglaló, a Vértesen átvezető Biatorbágy-Tatabánya vasúti pályán 1975-1978 között végeztek utoljára átfogó munkát, amikor számos ívet korrigáltak. 1994 és 1997 között ugyan felemelték a pályasebességet a korábbi 120 kilométer/óráról Biatorbágy és Tata között 140-re, Tata és Hegyeshalom között pedig 160-ra, ehhez alapvetően a biztosítóberendezések fejlesztésére volt szükség.
Magát a pályát sokáig rendesen karbantartották, de az elmúlt évtizedben ez elmaradt. Így a sebességkorlátozás elrendelése (szaknyelven a lassújel kihelyezése) valójában nem lehet meglepetés.
A MÁV régóta szeretné felújítani a Biatorbágy-Tata vasútvonalat, de a kormány sosem ad rá pénzt, az uniós források listájáról mindig lehúzta.
Az ezen a szakaszon körülbelül 45 éves vágányokkal az a probléma, hogy a vasbeton talpfák csavaros rögzítése kilazult, a nagy forgalom miatt cserélni kellene őket. Ez nem újdonság: már 2010-ben kiírt a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) egy tendert a szakasz megtervezésére, ez akkor nem hozott eredményt, mivel a Közbeszerzési Hatóság megsemmisítette az eljárást. A kormány 2013-ban fogadta el, hogy uniós forrásból készüljön el a szakasz felújításának kiviteli terve. A tervezésre egymilliárd forintból leszerződtek 2014-ben, 2016-ban kiegészítő terveket készítettek 132 millió forintért. A tervezési folyamatról Bencsik János, Tatabánya egykori polgármestere, 2006 óta fideszes országgyűlési képviselője is lelkesen beszámolt honlapján.
2016 óta készen vannak a tervek a Biatorbágy-Tata szakasz felújítására, uniós pénz is lett volna erre, a kormány azonban másra költötte.
A NIF tervei, a Nemzeti Közlekedési Stratégia és az uniós KÖZOP projekt is azzal számolt, hogy 2017-ben, körülbelül 110 milliárdos költségkerettel megindulhat végre a felújítás. Ez nem kevés pénz: a vasúti pálya alépítményének megerősítését 2011-ben a Budaörs-Biatorbágy szakaszon 1,6 milliárd forintért végezték el. Igaz, ekkor még nem épült ki a NER építőipari birodalma, és gyakran külföldi vállalkozók nyertek, nem Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László cégei.
Vasút helyett parkoló és kőrakodó-építés
Még ha el is tekintünk a NER extraprofitjától az építőiparban, akkor is érdekes, hogy ha a 110 milliárdos teljes átépítésre nem volt pénz, de a 30 milliárdos felújításra lehetne-e? Az 1-es vonal kérdéses szakaszán ugyanis az elvesztegetett évtizedben sok fejlesztés volt.
A legnagyobb projektek:
Bicskén a vasútállomás és a megállóhely felújítása, új vasúti átrakó, amit főként az Orbán-bányák kőszállítására használnak, az ehhez vezető vasúti híd építése – tervezéssel együtt közel 11 milliárd forint.
Tatabányán új közúti aluljáró építése közel 6 milliárd forintért.
Könnyű kitalálni, hogy az utóbbi csak helyileg kötődik a vasúthoz, de valójában az autózást segítik az 5,7 milliárdos új aluljáróval.
A bicskei projektet a Mészáros Lőrinc-féle V-Híd nyerte el 9,6 milliárd forintos kivitelezési költség mellett. Ennek nem sok köze van a vasúthoz: a város szélen egy korábban félbehagyott hidat fejeznek be, ami a kőszállító teherautók útvonalát rövidíti, emellett a vasútállomásról a buszok is kisebb kerülővel érik el a környékbeli falvakat. Azonban a vasúti infrastruktúrát nem érinti a projekt. P+R parkolók készülnek, a vasúti aluljárót meghosszabbítják a város másik oldalára. Szimbolikus, hogy Bicske alsó megállóban a peron aszfaltját ugyan térkőre cserélték, de maradt az OSB-lappal lezárt megálló épület, és a jegykiadás egy tákolt konténerből zajlik továbbra is.
A 12 ezer fős Bicskén ez a projekt azt jelenti, hogy lakosonként 880 ezer forintot költenek a vasútállomás és alapvetően az utak átépítésére. Ennyi pénzből jó eséllyel a legkritikusabb pályahibákat ki lehetett volna javítani.
Ez a már most leszerződött összeg, de Bicskén 2019-ben még 15,5 milliárdos összesített projektről beszéltek: a városban még egy közúti aluljárót terveznek építeni, illetve új vasútállomást is. Ez további 5,5 milliárdos költség a korábbi tervek szerint – mai árakon ez biztosan több lesz.
Lassújellel tűzdelt fővonal
Az 1-es vasútvonalon nem csak a Biatorbágy-Szárliget szakaszon van gond. Az alább ábrán azt mutatjuk meg, hogy az elméletileg engedélyezett 140, illetve 160 kilométer/órás sebességhez képest milyen sok lassújel van. A főváros felől Szárliget felé haladó vonatoknak 40-re kell lassítani például, ez a probléma már több mint egy évtizede nincs orvosolva. Az állandósult lassújelek főként a Biatorbágy-Tata szakaszra koncentrálódnak – ezek eltüntetése 5-10 perccel gyorsítaná az utazást.
A fenti ábra azonban túl idealizált képet fest a valósághoz képest, mert ezen csak az átmenő vágányok szerepelnek. Ha egy személy- vagy tehervonatnak félre kell állnia egy mellékvágányra, hogy egy Railjet vagy InterCity szerelvényt elengedjen, akkor kell igazán cammogni. Az alábbi grafikonon átlagoltuk az egy kilométerszelvényben található sebességkorlátozásokat – tehát az összes vágányon a korlátozások átlagát jelöltük be. Sok esetben ezek a több percet igénybe vevő félreállítások hozzák a késéseket.
A beruházsások során rendre elmaradnak a kitérő vágányok felújításai – márpedig hiába teszik rendbe az 1-es vonalon is a fővágányt, a késések maradnak, ha az állomások mellékvágányaira csak 20-30-cal lehet becammogni. Ez a fő oka annak, hogy elképesztően zavarérzékeny a MÁV-hálózat. Az uniós projektekből is rendre kimaradnak ezek a vágánykapcsolatok, így hiába az akár százmilliárdos fejlesztések, a késések megmaradnak.
Befékezett gyorsítás
Ami igazán pikánssá teszi az 1-es vonal helyzetét, hogy egy 25,6 milliárd forintos projekt keretében a MÁV éppen gyorsítja az 1-es vonalat. Ez a CEF nevű, közvetlen brüsszeli kiírású forrásból valósul meg, amit nem érint az uniós pénzek felfüggesztése, 16 milliárd forint az uniós finanszírozás.
Ez a fejlesztés 16 perccel csökkentené a menetidőt a Budapest-Bécs szakaszon, illetve napi 16 párra emelné a közlekedő vonatok számát, csúcsidőszakban a jelenlegi órás helyett félórás ütemre. Csakhogy ez a munka nem szól a pályáról:
a meglévő biztosítóberendezést fejlesztenék,
az elavult biztosítóberendezéseket cserélnék néhány állomáson,
Hegyeshalmon már megállás nélkül roboghatnak át az Ausztriába tartó vonatok.
Ha azonban nem sikerül a pályát jobb állapotba hozni, akkor hiába fejlesztik a biztosítóberendezéseket, hiába lesz jobb a forgalomszervezés, nem tudnak a vonatok gyorsabban közlekedni, nem járhat több vonat. Így akár az is felmerülhet, hogy a projekt uniós támogatását vissza kell fizetni.
Mindez rávilágít, hogy hiába költ a kormány az ország legfontosabb vasútvonalának fejlesztésére, teljes a szervezetlenség, az egyes projekteket nem koordinálják. Végképp nem gondolnak az üzemeltetés és karbantartás költségeire, miközben egy magasabb műszaki színvonalú fejlesztés nyomán nő az infrastruktúra értéke, vele együtt pedig az amortizációs költség is. Pontosabb, gyorsabb vonatok csakis úgy közlekedhetnek, ha lesz elég forrás a vasutak karbantartására.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEurópa egyik legtöbbet késő vasútja lett a MÁVAz utóbbi hónapokban látványosan romlott a menetrendszerűség, és az elhibázott kormányzati döntések miatt a következő években még többet késnek majd a vonatok.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA közlekedési szakma kudarca a vármegyebérlet bevezetéseVeszélybe kerül a közösségi közlekedés működése az árazás átalakítása, az elmaradó fejlesztések és a karbantartás szinte teljes hiánya miatt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kormány közlekedéspolitikai káosza miatt egyre gyakrabban fognak késni a vonatokSzétkergetett szakembergárda, Excel-táblákra firkált jegyzetek, korosodó járműpark - nem úgy néz ki, hogy a jövőben javulni fog a hazai vasúti közlekedés minősége. | Elhanyagolták az ország legfontosabb vasútvonalát, de az Orbán-bányák kövének átrakodójára jutott 10 milliárd | Könnyen meg lehetett volna előzni a vészhelyzetet, de az ehhez szükséges pénzt inkább jelentéktelen projektekre költötte a kormány. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20230901/elhanyagoltak-az-orszag-legfontosabb-vasutvonalat-de-az-orban-banyak-kovenek-atrakodojara-jutott-10-milliard/ | 2023-09-01 09:31:25 | true | null | null | G7 |
Úgy tűnik, Kaposvár csupán epizódszereplő lesz a „Magyar Hadiipar Felvirágoztatása” című NER-színjátékban. A korábban ideígért háromszáz munkahely, több tízmilliárdos beruházás a jelek szerint megfeneklett. A kaposvári telephelyen ugyanis nem látni túl sok nyomát intenzív munkavégzésnek, a HT Division Zrt. honlapjáról és Facebook-oldaláról pedig eltűntek a pár hete még égre-földre ajnározott Gidránok. Kérdéseinkre sem a járművek 30 évre titkosított beszerzésében közreműködő cég, sem a Honvédelmi Minisztérium nem válaszolt.
Egy 2020 végi hivatalos bejelentés szerint 2019-ben a Magyar Honvédség 10 darab Gidránt rendelt, és még 40 darabot fog venni a török Nurol Holding nevű gyártótól. A közlemény szerint a távlati tervekben 300 jármű beszerzése szerepel, amelyeket a török licenc alapján legalább részben Magyarországon, Kaposváron gyártanának magyar-német-török együttműködésben. A honvédség azonban a Gidránokat nem közvetlenül a törökországi gyártótól, hanem egy közvetítő cégtől, a HT Division Zrt.-től vette, amelynek a tulajdonosa egy magyar és egy török kormányközeli oligarcha, Szíjj László és Suat Karakus.
A kormány terve az volt, hogy a török Nurol Makina licence alapján, a német hadiipari óriáscég, a Rheinmetall szaktudásával, és a hazánkban bejegyzett HT Division Zrt. közreműködésével gyártják majd a honvédség részére a Gidránokat Kaposváron.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter 2023. január 22-én el is ment a somogyi megyeszékhelyre, ahol „a Gidrán páncélozott harcjárművek felszerelésével foglalkozó hazai vállalat gyárlétesítményénél tett látogatást” Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség akkori parancsnoka társaságában.
Az üzemlátogatatásról a település fideszes polgármestere, Szita Károly egy galériát tett közzé a Facebook-oldalán. Itt a képek hátterében, a Gidránok mögött, az üzem falán jól látszik a HT Division Zrt. logója:
Eltüntették a Gidránt a honlapról
Azóta viszont történhetett valami, a járművek beszerzésében részt vevő cég honlapjáról ugyanis eltűntek a Gidránok. A HT Division weboldalának előző állapotait könnyű megnézni a Wayback Machine segítségével: a június 4-i állapotrögzítéskor még a „Land vehicles – szárazföldi járművek” oldalon a Gidrán feszített, erős képi és szöveges támogatással, ma pedig csupán „török járművekről” van szó, és a szöveg mellett a német hadseregben százszámra előforduló amerikai-svájci jármű, a Mowag Eagle képe látható.
Korábban még konkrétan szerepelt is a közvetítőcég honlapján, hogy „ebben a projektben (a Gidrán harcjárművek magyar katonai alkalmazásában – a szerk.) a HT Division az egyik érdekelt fél, amely a Magyar Honvédség által igényelt, küldetésalapú hasznos terhek, például kommunikációs, integrált felderítő és fegyverzeti rendszerek szállításáért, telepítéséért és integrálásáért felel”.
Most viszont már nem látható az oldalon a járművet gyártó cég, a Nurol Makina neve sem, csupán a távirányítású géppuskatorony és az akusztikus lövésérzékelő gyártója, a szintén török Aselsan van megnevezve, melynek a HT Division a magyarországi képviselője.
A weboldal megváltozására a HTKA Fórum nevű haditechnikai chatfelület „Ejder Yalcin/Gidrán 4×4” című témájának hozzászólói figyeltek fel, de úgy látszik, egyelőre szakmai körökből sincs magyarázat a változásra. Többen egyszerű figyelmetlenségnek, technikai bakinak értékelték, de ennél biztosan többről van szó, ugyanis a cég Facebook-oldalának borítóképe még ennél is radikálisabb változáson ment keresztül.
A két, megtévesztően hasonló kép között csupán annyi az eltérés, hogy a korábbin még szerepel egy Gidrán a háttérben, a másikon, a jelenlegin már nem. Mindez jól láthatóan egy tudatos és nem is egyszerű Photoshop-beavatkozást igényelt:
Nagyot kaszált a HT Division a beszerzésen
Adott tehát egy török-magyar haditechnikai vállalat, ami 2022-ben 23,2 milliárd forintos árbevételt ért el és 2,6 milliárd hasznot termelt. Két tulajdonosa a közbeszerzéseken meggazdagodott, jachtjairól közismert Szíjj László és Suat Gökhan Karakus, Erdogan török elnök közeli barátja. A HT Division Zrt.-nek a közelmúltig egyik kiemelt projektje volt a Nurol Makina által gyártott Ejder Yalcin átalakított változatának, az itthon Gidrán névre keresztelt páncélos járműnek magyarországi forgalmazása és felszerelése.
A korábbi hírek szerint a 2020 végén behozott tíz jármű után még konkrét megállapodás él újabb negyven Gidrán behozatalára, ám, hogy ez valóban megtörtént-e, arról csak találgatások láttak napvilágot. Viszont, ahogy azt júniusban megírtuk, a cég 2020-as és 2022-es árbevétele döntően a honvédségnek leszállított járművek ellenértéke lehet, így a tavalyi 23,2 milliárdos bevétel alapján elképzelhető, hogy a „maradék” negyven Gidrán is bejött az országba – vagy legalábbis kifizette a honvédség.
Nagy a csend a kaposvári Gidrán-üzemnél
Kaposváron viszont nincs nyoma annak, hogy a honvédelmi miniszter által januárban meglátogatott telephelyen intenzív munka folyna. Pár napja személyesen is meggyőződtünk arról, hogy olvasóink jelzései nem voltak alaptalanok: csupán néhány munkás napozott az udvaron, a szerelőcsarnokok nyitott ajtajain át is látszott, hogy legfeljebb két-három jármű lehet az üzemben.
Az viszont, hogy a HT Divison Zrt. honlapjáról immár szőröstül-bőröstül eltűnt a Gidrán-projekt, a cég tavalyi pénzügyi információival összevetve jelentheti azt is, hogy a korábbi tervekkel ellentétben mégsem vásárol a Magyar Honvédség 300-400 ilyen járművet, s az állam egyre nyomasztóbb anyagi helyzete miatt a monumentális biznisz helyett marad az ötven darabos széria. Így a korábbi tervekkel ellentétben a későbbi mennyiség magyarországi összeszerelése és gyártása, valamint exportálása is lekerülhet(ett) a napirendről.
A honlapot érintő változásokról feltettük kérdéseinket a HT Division Zrt.-nek, és a Honvédelmi Minisztériumot is megkérdeztük a Gidrán-projekt jelenlegi állásáról, de egyik helyről sem kaptunk választ.
Címlapkép: Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség akkori parancsnoka és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter 2023. január 26-án a kaposvári Gidrán-üzemben (fotó: honvedelem.hu) | Nagy a csend a kaposvári Gidrán-üzemnél, a közvetítőcég honlapjáról el is tűntek a török járművek | Úgy tűnik, Kaposvár csupán epizódszereplő lesz a „Magyar Hadiipar Felvirágoztatása” című NER-színjátékban. A korábban ideígért háromszáz munkahely, több tízmilliárdos beruházás a jelek szerint megfeneklett. A kaposvári telephelyen ugyanis nem látni túl sok nyomát intenzív munkavégzésnek, a HT Division Zrt. honlapjáról és Facebook-oldaláról pedig eltűntek a pár hete még égre-földre ajnározott Gidránok. Kérdéseinkre sem a járművek 30 évre titkosított beszerzésében közreműködő cég, sem a Honvédelmi Minisztérium nem válaszolt. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/08/29/nagy-a-csend-a-kaposvari-gidran-uzemnel-a-kozvetitoceg-honlapjarol-el-is-tuntek-a-torok-jarmuvek/ | 2023-08-29 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Hűtlen kezelés gyanújával nyomoz a rendőrség egy fővárosi ingatlancég értékeinek eladása miatt. Az ingatlanhasznosítással foglalkozó Komlóssy Invest Kft. büntetőügyének súlyát és előzményét az adja, hogy az alapító tulajdonos K. Judit volt férje ingatlancégével, az OS17 Kft.-vel anno príma áron kötött ingatlanüzleteket a Rogán Antal vezette Belváros-Lipótváros önkormányzatával. Sőt, egy rövid időre a két cég egybe is kelt.
Arra az időszakra esik történetünk kezdete, amikor az V. kerület 2008-2013 között pályáztatás nélkül adott túl 277 nem lakáscélú ingatlanon. Az országos médiafigyelmet kapott értékesítési széria egyik favoritja a Tusán László résztulajdonában állt OS17 Ingatlanforgalmazó Kft. volt. 2014-ben megírtuk: már a 2008-as alapításuk utáni első évben kiugróan szerepeltek a jó áron ingatlanokhoz jutó mezőnyben. Hét menő helyen vásároltak be a kerületi közvagyonból: a Zrínyi utcában, a Bajcsy-Zsilinszky úton, a Hercegprímás utcában, a Károly körúton és a Királyi Pál utcában is. 2009 és 2013 között közel 550 millió forintot fordítottak az ingatlan-gyűjtőmunkára, jellemzően 30 százalékos kedvezményt érvényesítve. Például a Hercegprímás utcában egy 706 négyzetméteres ingatlant 125 millióért vehették meg, ami 177 ezer forintos négyzetméterárat jelent, miközben azon a környéken a vásárlás idején 340 ezerforint volt az átlag, az üzlethelyiség piaci ára pedig 240 millió fölött lehetett.
A feltűnő ingatlankiárusítás kapcsán ismerhették meg az olvasók az OS17 tulajdonosi szerkezetét, amelyben ismét feltűnt a Kulcsár Attila-perből ismert Fintha-Nagy Ádám nagypályás ügyvéd, valamint az addig ismeretlen Tusán László, akinek nevét ekkor ekkor ismerhette meg a nyilvánosság. Az OS17 mögött Habony Árpádig fejtette fel a szálakat a még szabad sajtóként működő Index. Tusán László és testvére, András a Bazilika melletti Mokka éttermet működtető Mokka Étterem Kft.-jét 2008-ban ukrán származású üzletasszonyoknak adta el, hogy aztán 2016-ban Eduard Usikov ukrán üzletembernél kössön ki. A húsiparba is belekóstoló Usikov a 2000-es évek elején vetette meg a lábát Budapesten, nem aprózva el ingatlanok és a vendéglátás iránti tehetségét, rögtön a város szívében, a Vígadó téren üzemelő olasz éttermet vette át. Médiafigyelmet akkor kapott, amikor sajtóértesülések lányát kapcsolatba hozták az Orbán Viktort tanácsaival támogató Habony Árpáddal. Arról, hogy Usikov és Habony jó kapcsolatban lehet, a hvg.hu közölt információkat, azt állítva, az indexen megjelent 2014-es fotón az ukrán férfit és családját várja a ferihegyi repülőtéren. Tusán másik vendéglátós vállalkozása, a Dió Étterem Kft. szintén Usikov érdekeltségébe került 2008-ban. Az ukrán üzletembert Tusán O17 Kft.-s cégtársa, Fintha-Nagy Ádám képviselte ekkoriban.
Tusán OS17 Kft.-jét rövid időre a felesége, K. Judit alapította és vezette ingatlanos cégével is összekapcsolta, 2014-2015-ben fél évig a Komlóssy Invest Kft. résztulajdonosa lett. Tusán a belvárosi ingatlan nagybevásárlás után elengedte az OS17-et, beteljesítve küldetését; 2017-től nulla forgalommal vegetált felszámolásáig, idén februári kényszertörléséig. Ezt követően hátrébb lépett, nem úgy testvére. Apjával és egy Seychelles-szigeti off-shore társasággal 2017 végén megalapította a TAL Capital Kft.-t, ami két hónappal később – az igazságügyi értékbecslés szerint – jócskán a piaci ár alatt kebelezte be K. Judit cégének vagyonelemeit.
A Komlóssy Invest vagyonához való hozzáférést, a cég kivégzését a 2017 év végén kezdődött fordulat vezette fel. Tusánék megalapították a TAL Capitalt, majd a 2011-es alapítása óta tulajdonos K. Judit a Komlóssy Invest ügyvezetését 2018 február elején átengedte Tusán László testvérének. T. András ügyvezetői bejegyzésének legelső napján máris munkához látott: egy lendülettel eladta a Komlóssy Kft. két budai ingatlanát. Az egyik egy XII. kerületi 104 négyeztméteres lakás, a másik a CBA bérelte Margit körúti 820 négyzetméter alapterületű üzlet volt. Az eladó Komlóssy Kft. és a vevő TAL Capital Kft. részéről ügyvezetőként egyaránt T. András írta alá az adásvételi szerződést. A lakást 36 millió forintért, az üzletet 104 millió forintért vette meg családi cégüknek, ignorálva azt a körülményt, hogy K. Judittól tulajdonosi felhatalmazással, hozzájárulással nem rendelkezett.
K. Judit 2022 júliusban tett feljelentést a cégvagyon elherdálása miatt, miután férje testvérét sikerült 2022. márciusban kimozdítani ügyvezetői pozíciójából. A feljelentést a rendőrség befogadta, tavaly nyáron hűtlen kezelés gyanújával nyomozást indított a XIII. kerületi rendőrkapitányság. A felkért igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő a két ingatlan vételára és a felmért piaci ár között többszáz milliós eltérést mutatott ki. A Csermely utcai lakás értékét 100 millió forintra, a Margit körúti üzlet érékét 300 millió forintra becsülte. Ezt figyelembe véve a tulajdonosnak összesen 260 millió forint vagyoni hátránya keletkezhetett. Megkérdeztük T. Andrást, készíttetett-e értékbecslést az ingatlanokról, miért saját cégét szemelte ki vevőnek, de nem reagált kérdéseinkre. K. Judit bíróságon is megtámadta a két ingatlan értékesítését, kérve az adásvételi szerződés semissé tételét; a Fővárosi Törvényszék a per indulásakor elrendelte mindkét ingatlan tulajdoni lapján annak feltüntetését.
2018. február 2. sűrű napja volt a munkába állt ügyvezetőnek: aznap nem csak az említett ingatlanokat adta el a TAL Capitalnak, de a Komlóssy Invest Kft. G-Brekom Kft.-ben lévő 50 százalékos üzletrészét is. Ehhez névértéken, másfél millió forintért jutott hozzá. Az értékesítést semmilyen gazdasági észszerűség vagy kényszer nem alapozta meg, hiszen a G-Brekom akkor és azóta is prosperáló cég. Hogy előnytelen üzlet volt a Komlóssy Invest számára a részesedés eladása, azt félreérthetetlenül jelezte a G-Brekom 2017. évi eredménye is: 144 millió forint értékű eszközzel, 3 millió forint jegyzett tőkével, 60 millió forint saját tőkével, 27 millió forint eredménytartalékkal és 11 millió forint készpénzállománnyal rendelkezett. Ezek az év végi mérlegadatok első látásra is feltűnő aránytalanságot jeleznek a fél cégért kifizetett másfél millió forinttal szemben. A Komlóssy Invest helyére lépve 2018 óta Tusánék a G-Brekomban a CBA-üzleteket működtető egyik CBA-vezér, Breier László és családja érdekeltségében lévő Vörösvár Invest Kft.-vel együtt gyarapíthatják vagyonukat. A G-Brekom azóta 200 millió forintra tornázta saját tőkéjét, forgalmát 20 millióról 100 millió forintra növelve. Az üzletrész eladásról az alapító tulajdonos szintén utólag értesült, mivel a cég ügyvitelébe, könyvelésébe nem kapott betekintést, emiatt szintén feljelentést tett. A G-Brekom-részesedés TAL Capital általi megvásárlása hétteréről, indokáról szintén kérdeztük T. Andrást, de erre se kaptunk választ.
A rendőrség kérdésünkre részleteket nem árult el. Annyit tudtunk meg, egy év alatt nem került sor gyanúsítotti kihallgatásra, ennek okát azonban nem közölték. Úgy tudjuk, megkeresésünk után hallgatták ki a felszámolás alá került Komlóssy Invest Kft. tulajdonosát. Miután vagyonát sikerült kinyerni, a Komlóssy Kft.-t süllyesztőbe engedték, T. András ügyvezetése alatt 2018 óta semmilyen bevételre nem volt képes, idén márciusban törölték a működő cégek nyilvántartásból. A TAL Capital viszont azóta is példásan teljesít. A két budai ingatlan és a G-Brekom felének megszerzése utáni 2018-as profitjukat 2022-re 15-ről 30 millióra, eszközeik értékét 211-ről 436 millióra emelték, saját tőkéjüket pedig meghétszerezték 17-ről 126 millió forintra. | Nyomoz a rendőrség a belvárosi üzleteket kedvezménnyel begyűjtő vállalkozó testvérének ingatlanszerzése miatt | Tusán László tíz évvel ezelőtt Rogán Antal polgármestersége idején a belvárosi önkormányzattól jutott hozzá kedvezményekkel üzlethelyiségekhez. A vállalkozó testvére, folytatva a jutányos árú ingatlanszerzési üzletpolitikát, bátyja felesége cégétől, a Komlóssy Invest Kft.-től vásárolt budai ingatlanokat. Az igazságügyi szakértő becslése alapján a piaci és az értékesítési ár között 260 millió forint lehet a különbözet. Az ingatlanok eladásáról a tulajdonosnak nem volt tudomása, azt Tusán testvére maga intézte. Első munkanapján a Komlóssy Kft. ügyvezetőjeként mint eladó, a Tusán-cég ügyvezetőjeként mint vevő írta alá az adásvételi szerződést. A Komlóssy Kft.-t CBA-s üzleteket működtető nyereséges érdekeltségétől is megszabadították, miután vagyonát kifilézték, süllyesztőbe tették, idén kényszertörléssel végezte. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/nyomoz-a-rendorseg-a-belvarosi-uzleteket-kedvezmennyel-begyujto-vallalkozo-testverenek-ingatlanszerzese-miatt-261439 | 2023-08-31 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az MBH Bank adózás utáni eredménye 142,1 milliárd forint volt az idei első félévben, ami 50,2 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához viszonyítva, a jelentősen javuló jövedelmezőség elsősorban a bázisidőszakhoz képest 51 százalékkal, 327,9 milliárd forintra emelkedő bevételek hatása. Az adózás előtti eredmény 165,5 milliárd forintot ért el, ami 60,7 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakához képest.
Az MBH Bank mérlegfőösszege 3 százalékkal 10 487 milliárd forintra, saját tőkéje pedig 22,7 százalékos emelkedést követően 893 milliárd forintra nőtt 2022 első fél évéhez képest. A korrigált, tőkearányos megtérülés az idei első fél évben 33,8 százalék volt.
Az MTI beszámolójában úgy fogalmaznak,
a magyar bankpiacon kimagasló, és nemzetközi viszonylatban is figyelemreméltó
eredményről az MBH Bank elnök-vezérigazgatója, Barna Zsolt azt mondta, „több éves fúziós folyamat áll mögöttük, amelynek első pozitív hatásai már az üzleti teljesítményükben is megmutatkoznak”.
A közleményben azt is írták, hogy nyereséges első fél évet zárt az MBH bankcsoporthoz tartozó MBH Jelzálogbank Nyrt. is, aminek adózás előtti eredménye 2,97 milliárd forint volt 2023 első hat hónapjában, ami 2 milliárd forintos növekedés az előző év azonos időszakához képest. A bankadótól és az extraprofitadótól megtisztított teljes átfogó jövedelem 4,3 milliárd forint volt.
A magyar szuperbank születésének körülményeit ebben a publicisztikában elemeztük: | Egy év alatt 50 százalékos növekedést ért el Mészáros Lőrinc szuperbankja | Az MBH Bank adózás utáni eredménye 142,1 milliárd forint volt az idei első félévben, ami 50,2 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához viszonyítva. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/gazdasag/egy-ev-alatt-50-szazalekos-novekedest-ert-el-meszaros-lorinc-szuperbankja-261444# | 2023-08-31 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Narancs.hu előzőleg több cikkben számolt be arról, hogy a Siófok-Törekiben működő, mentett állatokkal foglalkozó menhely területének megszerzéséért milyen harc folyik, és hogyan próbálja ellehetetleníteni működésüket a megyei kormányhivatal. Mint korábban írtuk, a Siófok-Töreki lómenhely telkét Barna György szórakoztatóipari vállalkozónak ítélő kormányhivatali határozat megváltoztatása ellen jelenleg per van folyamatban. Perbeli ellenfelével, a lómenhelyet üzemeltető Dharma Alapítvánnyal szemben intézkedett a Somogy Vármegyei Kormányhivatal úgy, hogy a kormányhivatali vezető kabinetfőnöke, Orbán Ákos személyesen jelent meg a Dharmánál egy állategészségügyi és egy építéshatósági szemlén (előbbin állatorvosi segédként).
A Dharma kuratóriumi tagja annak rendje és módja szerint kizárási okot jelentett be a kormányhivatal ellen, amelyet Lázár illetékes minisztériuma úgy utasított el, hogy indoklásában szó szerint átvette a kormányhivatal szövegét: „A főispán álláspontja szerint az építésfelügyeleti hatósági ellenőrzésből a kormányhivatal kizárását nem alapozza meg az a tény, hogy a kérelmező más szakterület feladatkörébe tartozó ügyében a kormányhivatallal perben áll (...). A per tárgya a kormányhivatal által földforgalmi ügyben hozott határozat jogszerűségének a vizsgálata. Az a tény, hogy a kérelmező jogorvoslati lehetőségével élt és emiatt közigazgatási per van folyamatban a tárgyi ügytől független földhivatali eljárásban, nem alapozza meg az építésfelügyeleti hatóság kizárását, és nem veszélyezteti az ügy tárgyilagos megítélését, mivel a közigazgatási perben a döntés védelmében működik közre a kormányhivatal. Személyes érintettség nem áll fenn.” Pedig a személyes érintettség éppen az, hogy a per tárgyát képező földhivatali határozaton és az építéshatósági határozaton is az áll: „Neszményi Zsolt főispán nevében és megbízásából.”
Ugyanakkor tudomásunk van egy hat évvel ezelőtti hasonló ügyről, amikor a Somogy Megyei Kormányhivatalt éppen Lázár minisztériuma zárta ki ugyanilyen összeférhetetlenségi okból.
Látogatók a Dharma alapítvány nyílt napján
Fotó: Fónai Imre
Ugyanezen tényállás alapján hivatali visszaélés ügyében nyomozás indult ismeretlen tettes ellen, amit a rendőrség rövid úton lezárt. A kormányhivatal valószínűleg félretájékoztatta a rendőri szervet, ezért lehet a nyomozást megszüntető rendőrségi végzésben kafkai ellentmondás. Azt írják, hogy 2023. március 30-án „a helyszíni ellenőrzésről a Dharma Alapítvány képviselőit nem tájékoztatta a hatóság, mivel szúrópróba szerű ellenőrzést folytattak le annak érdekében, hogy a helyszín a valós állapotokat tükrözze”. Majd ugyanabban a dokumentumban azzal indokolják a kormányhivatali vezető kabinetfőnökének jelenlétét, hogy „a járási főállatorvos a bejelentésről tájékoztatta a járási hivatalvezetőt, mint felettes szerv vezetőjét, tekintettel arra, hogy a bejelentéshez kapcsolódóan nagy sajtóérdeklődés volt várható”, és a kabinetfőnök jogi segítségnyújtás céljából volt jelen.
Kérdés, hogy egy rajtaütésszerűen foganatosított szemlén mi alapján számított a hivatali vezető a sajtó jelenlétére.
Amit szabad a NER-nek, nem szabad a kisembernek?
A Dharma-féle lómenhellyel kapcsolatos eljárás csak egy a Siófok-Törekit érintő kormányhivatali furcsaságok, visszásságok körül. A csodálatos természeti környezetben fekvő részeket, a Tihanyra panorámás domboldalt kinézte magának a NER, a területen különös földvásárlások kezdődtek.
Ezek egyike Jászai Gellért 4iG-vezérhez köthető.
Furcsa ingatlanvásárlása kapcsán írt cikkünk nyomán civilektől 15 olyan határozatot kaptunk, amelyben földvásárlásaikat akadályozta meg a hatóság.
Mint ismeretes, Jászai úgy vett Siófok-Törekiben „szántót és gyümölcsöst” Barna Györgytől (akit a rendőrség egyébként földvásárlási ügyben valószínűleg hamis magánokirat felhasználásával gyanúsíthatott meg), hogy a szerződésben nem tüntették fel a telken álló „gazdasági épületet”, amely tulajdonképpen luxusvilla. A fél hektáros telek ára 240 millió forint volt, vagyis hektáronként 480 millió. Valós értéke az agrárkamara kalkulátora szerint ennek a négyszázad része, 1,2 millió. Persze luxusvilla, szauna, medence nélkül.
A földbizottság elnézhette a helyiértéket, tételezzük fel, hogy tévedtek. Nem vették észre ugyanis a feltűnő értékaránytalanságot, ami más, földi halandó kérelmezőknél rögtön szemet szúrt nekik. A Törekiben földet vásárolni kívánóknak szakmányban küldtek ilyen sablon válaszokat: „A helyi földbizottság mint eljáró szerv értékelése során arra a következtetésre jutott, hogy a vevő a későbbiekben az elővásárlási jogát visszaélésszerűen kívánja gyakorolni jelen jogügylet jóváhagyása esetén. Ezen földterület megszerzése vélhetően arra szolgál, hogy a későbbiekben elővásárlási joggal élhessen a számára fontos, szükséges területek megszerzését tekintve. Helyben köztudomású, hogy a kialakult birtokrendszer földrajzi elhelyezkedéséből megállapítható, hogy a szerzés célja a szomszédos földrészleteknek a későbbi megvétele (...). A földbizottság értékelése során arra a következtetésre jutott, hogy az adásvételi szerződésben szereplő ellenérték a föld forgalmi értékével nem áll arányban. Az aránytalanság elővásárlásra jogosultat tartott távol az elővásárlási jogának gyakorlásától, mivel köztudomású tény, hogy a településen a földek átlagára (amely egymillió-egymillió kétszázezer forint) az adásvételi szerződésben szereplő ellenértékhez képest jelentősen alacsonyabb. A helyi földbizottság arra a következtetésre jutott, hogy a szerződés alkalmas a törvény céljainak, rendelkezéseinek megkerülésére, mivel köztudomású tények és a helyi földbizottság és szerv legjobb ismeretei alapján az értékelt személynek nem életvitelszerű lakóhelye a föld fekvése szerinti település, azaz Siófok. Helyben köztudomású, hogy X. Y. ténylegesen nem lakik és nem is tartózkodik Siófokon, csupán bejelentkezett a településre a jogügylet létrejöttének sikeres kimenetele érdekében. A vevő vélhetően nem mezőgazdasági tevékenység végzésének célzatával kívánja megvásárolni a földet.”
„Ilyen határozatot kellett volna Jászainak is kapnia, ha igazságos akart volna lenni a földbizottság. Jászai azonban valami okból nem ilyen határozatot kapott, pedig ez a leírás tökéletesen ráillik arra a medencés, szaunás luxusnyaraló ügyletre”
– mondja Papp László helyi gazdálkodó, aki elől nem helyben lakó NER-közeli emberek több földet is „elővásárolhattak” a földbizottság döntése alapján.
Papp László
Megkérdeztük volna a földbizottság jelenlegi elnökét, Madarász Zoltánt (aki egyébként a 211 lakosú, Somogy megyei Porrog polgármestere), előfordulhat-e ilyen kettős mérce náluk. Telefonon értük el. Megígérte, hogy válaszol két kérdésünkre, de azt kérte, hogy tizenöt perc múlva hívjuk vissza, mert éppen szerződést köt. Visszahívtuk. Akkor már azt kérte, küldjük el neki írásban a kérdeznivalót. Elküldtük: „Amikor Önök a Nemzeti Agrárkamaránál földelővásárlási szerződések jóváhagyásáról vagy elutasításáról döntenek, minden esetben figyelembe veszik-e az adott területen kialakult átlagárat? Ha nem, mi a megítélés alapja? Amennyiben a kifüggesztett adásvételi szerződésben megjelölt vételár eltér az adott területen kialakult átlagártól, elutasítás helyett tehetnek-e saját belátásuk szerint kivételt? Ha igen, szükséges-e ezt indokolniuk?” A választ két hete várjuk hiába.
Memóriaprobléma
Az ominózus luxusvilla-telekvásárlásról szóló cikkünk után a Telex is írt a témáról. Megszólaltatták a vevő Jászait és az eladó Barnát is, akik szintén furcsa ellentmondásba keveredtek. Barna azzal kommentálta a luxusépület kimaradását a szerződésből, hogy „nem vagyok jogász, nem tudom, miért nem kellett beleírni a szerződésbe. Gondolom, ha a hatóságnak gondja lett volna vele, szólnak, hogy így nem jó.” A Dharma jogi képviselője, Litresits András erről lapunknak úgy nyilatkozott, ez nem csak az ügyvéd és a hatóságok felelőssége, az aláíróknak tudniuk kell arról, hogy mit írnak alá, hiszen a közzétett adásvételi szerződés 2. és 3. pontjai kifejezetten a tulajdoni lapra utalnak, amelyeken e konkrét esetben szerepel a „gazdasági épület” is, továbbá a 30. pont kifejezetten utal az illetékmentességre és a B400-as NAV-nyomtatványra. Fontos körülmény, hogy az illetéktörvény értelmező rendelkezései alapján „a földrészleten bármilyen célra létesített épület” már nem minősül termőföldnek, így arra értelemszerűen nem vonatkozik a speciális termőföldi illetékmentesség.
Jászai Gellért luxusvillája Siófok-Törekiben
A hírportál megkeresésére Jászai helyett a 4iG titkársága (!) válaszolt. Azt írták, Jászai „nem igényelte a földműveseknek, több feltétel megtartása esetén járó, illetékmentességet, míg a vagyonszerzési illeték mértéke hazánkban általános”. Litresits ugyanakkor hangsúlyozta, mivel az adásvételi szerződésben nem szerepelt gazdasági épület, így az alapvető kérdés, hogy az adásvételi szerződés 30. pontjában hivatkozott B400-as, a vevő által aláírandó NAV-nyomtatvány 8. pontjába beleírták-e a gazdasági épületet vagy csak a NAV-nyomtatvány 14. pontjánál illetékmentességet kértek. További kérdés a jogász szerint, hogy a NAV a saját adatbázisa alapján miért nem észlelte, hogy gazdasági épület is szerepel a tulajdoni lapon, illetve, ha a hírportálnak adott 4iG-válasz alapján tényleg volt NAV-os helyszíni szemle, akkor mégis hogyan nem vették észre az épületet, amelyekről a hatóságoknak légi ortofotók is rendelkezésre állnak.
Jászai a hírportálnak küldött válaszában kiemelte, a közreműködő ügyvéd szakmai protokollja, hogy az ingatlant a lekért tulajdoni lapra hivatkozva azonosították be a szerződésben. A tulajdoni lapon pedig egyértelműen szerepel a gazdasági épület, tehát nem jogszerű, hogy a szerződésből kihagyták. A szerződést Barna György üzleti köreibe tartozó ügyvéd készítette.
Fő a közbizalom
Papp Lászlóhoz hasonlóan Géth Péter szintén úgy járt, hogy Barna György „el-elővásárolt” előle egy általa megvásárolni kívánt kis földdarabot. Alig várja a szerdai tárgyalást, ahol talán ítéletet hoznak a Dharma földvásárlási ügyében.
Amennyiben bebizonyosodik, hogy Barna nem lett volna jogosult elővásárlásra, mert nem helyben lakó gazdálkodó, akkor pert indítanak az összes olyan földvásárlási szerződés semmisségének megállapítására, ahol Barna György elővásárlási jogával élt.
A Dharma esetében Barna még a beadott papírokon is budapesti lakcímet tüntetett fel, ez mégsem szúrt szemet a földbizottságnak és a kormányhivatalnak.
Hogy mindez a sok jogi ellentmondás, iratellenesség és nonszensz miért nem tűnt fel a Somogy megyei kormányhivatal siófoki földhivatalának, a megyei építéshatóságának, valamint a földbizottságnak, arra csak Neszményi Zsolt kormányhivatali vezető tudna válaszolni saját nevében és megbízásából – de nagyon úgy tűnik, nem akar, hiába érdeklődtünk nála kérdéseinkkel. | Mit tesz és miért a kormányhivatal a Siófok-Törekiben történő földvásárlások ügyében? | Siófok-Törekit kinézte magának a NER, de az ottani civilek nem hagyják magukat. Cikkeink nyomán, amelyekben a NER térnyerő taktikáiról és a Törekiben működő lómenhely viszontagságairól írtunk, több hiteles dokumentumot kaptunk, amelyekből az derül ki, hogy a kormányhivatal jobb keze időnként nem tudja mit csinál a bal. Előfordul, hogy ugyanazon dokumentumba kerülnek ellentmondó állítások. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/mit-tesz-es-miert-a-kormanyhivatal-siofok-torekiben-a-foldvasarlasok-ugyeben-261468 | 2023-09-03 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az előzményekhez tartozik, hogy egy, a kormánypárti többség támogatásával megszavazott és az egyházi vagyonjuttatás újranyitását lehetővé tevő – tavaly decemberi – törvény nyomán idén február végéig kellett jelezni a történelmi egyházak képviselőinek, hogy mely ingatlanokra tartanak igényt ingyenesen. Az így megszerzett ingatlanokban a jövőben hitéleti vagy közcélú tevékenységet kell folytatniuk, még akkor is, ha korábban az soha nem állt tulajdonukban vagy fenntartásukban. A települések képviselő-testületeinek augusztus 31-ig kellett minden ilyen ügyben álláspontjukat kialakítani. Ez a határidő csütörtökön lejárt, de jó néhány elrendezetlen ügy maradt. Ezek közé tartozik a Körösök holtágáról nevezetes viharsarki nagyközség, a 3600 lakosú Békésszentandrás. Sinka Imre polgármester és a képviselők többsége az önkormányzati vagyon elherdálásának tartja, hogy minden ellenszolgáltatás nélkül átadjanak olyan ingatlant bármely egyháznak, amelynek ahhoz eddig semmi köze nem volt. Ezért tiltakozásképpen az erről szóló előterjesztést a megadott augusztus 31-i határidőig nem terjesztették a testület elé – így nem is tárgyalhattak róla.
Ezzel vállalták, hogy mulasztásos törvénysértést követnek el, amire minden bizonnyal hamarosan felhívja majd a figyelmüket a törvényességi felügyeletet ellátó Békés Vármegyei Kormányhivatal.
„Képviselői és polgármesteri eskümmel ellentétes volna, ha az önkormányzat vagyona egy részének tulajdonjogát ingyen átadnám az egyháznak”
– mondta a Narancs.hu-nak Békésszentandrás független polgármestere, Sinka Imre. Korábban Facebook-oldalán is kifakadt. „Ezt a mostani átadást soha nem fogom aláírni, ha bilincsben visznek el, akkor sem. Nem erre tettem esküt, hanem ennek ellenkezőjére, a település értékeinek megőrzésére” – írta. Ezt azok után posztolta idén márciusban, hogy megkapta a Szeged-Csanádi Egyházmegye levelét, amelyben a katolikus egyház bejelentette, átvenné a település iskoláját és óvodáját, azok minden felszerelésével. „Akkor a történtek hatása alatt voltam, ezért fogalmaztam így, de érdemben a véleményem máig sem változott semmit” – mondta csütörtökon portálunknak nyilatkozva a település első embere.
Az egyházmegye nem válaszol
Aligha a jóhiszeműségről árulkodik, hogy a Szeged-Csanádi Egyházmegye egy nappal a bejelentési határidő lejárta előtt, azaz február 27-én értesítette a békésszentandrási önkormányzatot, hogy bejelentkezett a helyi óvodára és általános iskolára, amint erről egy júliusi cikkünkben írtunk. Az ügyben még tavasszal több fordulóban tárgyaltak a szegedi katolikus püspökség képviselőivel, de semmiben nem jutottak egyezségre. Emellett felvették a kapcsolatot a Békés megyei kormányhivatal építési hatóságával is.
A polgármester tavasszal azt is kilátásba helyezte, hogy a történtek miatt az Alkotmánybírósághoz fordul. Ez végül nem történt meg. Sinka a Narancs.hu-nak elmondta, ebben az ügyben egy határozatával a képviselő-testület megkötötte a kezét. Ugyanis azt tették feladatává, hogy kezdeményezzen tárgyalásokat az egyházzal, amely vagy vonja vissza kérelmét, vagy szülessen mindkét fél részére elfogadható megoldás. A tavaszi tárgyalások zátonyra futottak. Ezt követően Békésszentandrás első embere július elején, majd július közepén levelet írt a Szeged-Csanádi Egyházmegyének. Előbb arra kérte Kiss-Rigó László püspököt, hogy vonják vissza a településüket érintő kérelmüket, majd azt, hogy az iskolát vonják ki az ugyanazon a helyrajzi számon lévő más intézményektől, mert az ügy tulajdonjogilag csak így kezelhető.
„Talán kerülni akarták a botrányt és a nyilvánosságot, mindenesetre tény, hogy együttműködési szándékot sem mutatva, egyik levelünkre sem válaszoltak, így végképp vakvágányra futott az ügy. Most pedig lejárt a nekünk biztosított törvényi határidő” – mondta érdeklődésünkre Sinka Imre. Kérdés, mi a közeljövő lehetséges forgatókönyve. A viharsarki település polgármesterének a mára kialakult közjogi és hatalmi helyzetben túl sok illúziója nincs. Ám tény, hogy sem ő, sem a testület nem akarja önként belehajtani a fejét a politikai guillotine-ba.
Sinka Imre polgármester
Forrás: Sinka Imre Facebook
Az iskola ügye miatt Békésszentandráson „helyzet van”. Az iskolába járó gyerekek szülei mellett sok helybéli felháborodott a történtek miatt. Többük véleményét fogalmazta meg az a középkorú helybeli asszony, aki szerint a katolikus egyházra rossz fényt vet, hogy olyanra tart igényt, amihez semmi köze nincs és nem is volt. Szerinte ez nem marad következmények nélkül.
Polgármester: Nincs mérlegelési lehetőségünk. Ellenzék: Hazudsz!
Hasonló volt a helyzet július közepén Orosházán is, ahol az élénk tiltakozás ellenére a fideszes többség megszavazta, hogy a helyi Eötvös téri iskolakomplexumot és az Előd utcai óvoda tulajdonjogát megkapja az egyház. „Sajátosan és egyben gyalázatos módon színezte az itteni vitát, hogy a február végi egyházi igénybejelentés után a jegyző és a polgármester nem volt hajlandó a testületi tagoknak hosszú hónapokig elárulni, milyen kérelmek érkeztek az egyházak részéről, noha ezt külön kértük. Képviselői jogainkat csorbították azzal, hogy majd’ fél évvel később mindezt öt nap alatt átpasszírozta a fideszes többség a bizottságokon és a testületen” – mondta érdeklődésünkre Fetser János (MSZP) orosházi önkormányzati képviselő.
Az orosházi felháborodás nyomán szükségét érezte megszólalni Dávid Zoltán (Fidesz-KDNP) polgármester. Egy Facebook-posztban azt magyarázta: „Az ülésen is elmondtam és itt is szeretném leszögezni, hogy az önkormányzatoknak nem volt mérlegelési lehetősége, csupán tudomásul vehették az egyházak kérelmeit.” Ezt az értelmezést már az ülésen is többen hangos „Hazudsz, hazudsz!” bekiabálásokkal illették. Ezt most megerősítette Fetser is. Meglátása szerint nem kellett volna bólogató Jánosként tudomásul venni az egyházi igényt, ami szerinte élésen ellentmond a képviselői eskünek is. „Forduljon bírósághoz az egyház, s az önkormányzatok ott küzdjenek tovább a tulajdonunkért. Az egyházak kétszer is meggondolnák az ezzel kapcsolatos peres eljárást. Ennek eredményeként pedig nem egy esetben lemondanak korábban bejelentett igényükről. S ha a bíróság a településekkel szemben dönt, még mindig ott van, hogy az Alkotmánybírósághoz, vagy végső soron a Strasbourgban működő Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhatnak az önkormányzatok” – jegyezte meg Fetser János.
(Címlapképünkön: a békésszentandrási Hunyadi János Katolikus Általános Iskola, amit vinne az egyház. Fotó: a szerző felvétele) | A mulasztásos törvénysértést is vállalva dacol azzal Békésszentandrás, hogy iskoláját ingyen átadja a katolikusoknak | Patthelyzet alakult ki Békésszentandráson, ahol az egyházaknak szóló vagyonjuttatás újranyitásával a katolikusok igényelték azt az általános iskolát, amely soha nem volt az övék. Az ellenállás demonstrálására a polgármester és a képviselők többsége vállalta a mulasztásos törvénysértést, és nem tűzte a napirendre az erről szóló előterjesztést. A Kiss-Rigó László püspök vezette Szeged-Csanádi Egyházmegye nem kifejezetten nyílt lapokkal játszik. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-mulasztasos-torvenysertest-is-vallalva-dacol-azzal-bekesszentandras-hogy-iskolajat-ingyen-atadja-a-katolikusoknak-261462# | 2023-09-01 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Sok minden történt az elmúlt bő másfél évben Hodász Andrással, aki már nem pap, hanem egy kávézóban, a pult mögött dolgozik. Azt mondja, levetni a reverendát olyan, mintha az ember egyszerre hagyná ott a munkahelyét és a házastársát, nagyon nehéz innen továbbállni. Interjúnkban beszél arról is, hogy milyen új küldetést talált magának, mit szólt ahhoz, amikor a coming outja után megvált tőle az újság, melynek korábban fontos szerzője volt, és hogy részt vett-e maga is a szexuális orientációját megváltoztatni szándékozó, úgynevezett "reparatív terápián". | Újabb nagy lépést tett Mészáros a boszniai klinkerbeton- és cementgyártás felé | A cégnek, amelyet megvásárolna, van egy fél mészkőbányája is. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230827_hvg_talentis_afiuk_abanyaba_mennek_meszaros_lorinc_bosznia_cementgyar_lukavac | 2023-08-27 10:45:00 | true | null | null | HVG360 |
Nem lehet véletlen, hogy a kormány éppen akkor vetett ki egy újabb különadót a légszennyező nagyvállalatokra, amikor Mészáros Lőrinc bejelentette: cementgyárat vesz Bosznia-Hercegovinában.
Irán területét lőtte Pakisztán, ez a konfliktus is fokozódik. Itthon: járatokat ritkít a BKK, átalakul a Pest megyei ügyeleti rendszer, csődközelbe kerültek a napelemes cégek. Orbán különleges jogokat ad át a haveroknak a ferihegyi reptér megvásárlásánál. Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója. | Az orbáni piactorzítás ékes példája, ami a cementiparral történik | Nem lehet véletlen, hogy a kormány éppen akkor vetett ki egy újabb különadót a légszennyező nagyvállalatokra, amikor Mészáros Lőrinc bejelentette: cementgyárat vesz Bosznia-Hercegovinában. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20230727_ujabb_extraado_szendioxidkvotak_meszaros_elonye_betonbiztos_hvg | 2023-07-27 13:25:00 | true | null | null | HVG360 |
"Még itt vagyok" - emelte élet-halál szintre az akkumulátoripar egészség- és környezetkárosító hatásairól folytatott vitát Szijjártó Péter a Tranzit fesztiválon. A külgazdasági miniszter sértetlensége természetesen nem bizonyít semmit, akkor sem, ha állítása szerint 5-6 kilométerre lakik a Samsung gödi üzemétől - amelyet már többször értek szabálysértésen. Sőt az sem, hogy a kormányhivatal sorozatos szabálysértések nyomán ideiglenesen bezáratta a dél-koreai SungEel Hitech Hungary bátonyterenyei akkufeldolgozóját. Utóbbi felemlítésével Gulyás Gergely kancelláriaminiszter igyekezett alátámasztani, hogy a környezet- és egészségvédelmi szabályokat megsértő üzem nem működhet az országban.
Csakhogy a bátonyterenyei eset épp azt bizonyítja, hogy a szabályokra rendszeresen fittyet hányó üzemek vígan működhetnek - legfeljebb nem a végtelenségig. A telep ideiglenes bezáratása, engedélyének visszavonása pozitív fejlemény, de fontos szem előtt tartani, hogy extrém példát testesít meg - figyelmeztet Jávor Benedek, a Párbeszéd-Zöldek európai parlamenti listavezetője. Évek óta zajlanak a szabálysértések, amelyek miatt több bírságot is kiszabtak, ráadásul annyira rossz volt a helyzet, hogy júniusban a helyszínre érkező ellenőrök is rosszul lettek.
Anett a soron még dolgozott, Niki a mosdóban már hányt - jegyzőkönyvek tanúskodnak a súlyos akkugyári balesetekről
Mérgezések sora, áramütés, ismeretlen gázok, kigyulladt gyártósor - ez csak néhány példa azon balesetek közül, amik az utóbbi években történtek a magyarországi akkumulátorgyárakban. Kikértük a kormányhivataloktól az akkugyárakat érintő határozatokat, ezek alapján tártuk fel, mik történtek az elmúlt három évben a Távol-Keletről idetelepült gyárakban.
A Bátonyterenyére történő hivatkozás Gulyás részéről "hazug, szemfényvesztés" - állítja a szakpolitikus Jávor. Az engedély visszavonásának a második szabálysértés után minden esetben meg kellene történnie, így a szabálykövető működés válna gyakorlattá. Az üzem működésének felfüggesztése semmiképpen sem megnyugtató - teszi hozzá Orosz Anna, a Momentum országgyűlési képviselője. A kormány mindig azt hangoztatja, hogy utólag - a halálesetek és a környezetszennyezés után - a felelősöket megbüntették. Ennek nem így kellene működnie: az élet- és a környezetvédelem lényege a megelőzés, az, hogy olyan szabályok szülessenek, olyan ellenőrzések és hatóságok legyenek, amelyek képesek megelőzni a tragédiákat és a katasztrófákat - fogalmaz az ellenzéki politikus. | A kormány sem tudja, mekkora környezeti károkat okoznak az akkugyárak, de azért rendületlenül épít | Bár az Európai Bizottság is vizsgálja a CATL debreceni akkugyárának hatását a vízbázisra, a magyar kormány keresztülviszi akaratát a következmények alapos felmérése nélkül. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230901_hvg_akkumulatoripar_akkumulatorgyar_europai_unio_vizsgalat_zoldhatosag_batonyterenye_tultoltes | 2023-09-01 09:10:00 | true | null | null | HVG360 |
Hiába tolt bele az állam gigászi összeget, sikeres modernizáció helyett tönkrement a patinás Tungsram izzógyár. Míg az adófizetők veszítenek, az „ügyesek” a vagyonelemekből szemezgetnek.
Az Economist értékelése szerint a kínai autók jobbak és olcsóbbak, mint nyugati konkurenciájuk, és nincs miért félnie tőlük a világnak. | Tízmilliárdokat veszíthetnek az adófizetők, de már látni, kik kereshetnek jól a bedőlt Tungsram romjain | Hiába tolt bele az állam gigászi összeget, sikeres modernizáció helyett tönkrement a patinás Tungsram izzógyár. Míg az adófizetők veszítenek, az „ügyesek” a vagyonelemekből szemezgetnek. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230825_hvg_tungsram_felszamolas_ingatlan_eximbank_2a_ingatlan_hernadi_zsolt_herdon_istvan_aero_space | 2023-08-25 09:10:00 | true | null | null | HVG360 |
Most már gyorsan, a jövő hónapban ki lehet fizetni az előirányzott 50 milliárd első részletét Kijevnek, írja a német lap, amely hozzáteszi, a mai megállapodás nem jelenti azt, hogy a magyar kormány hozzájuthat az Unió által eddig visszatartott pénzekhez.
Mennyire lesz rossz 2024? A Yale Egyetem történészprofesszora, Timothy Snyder Ukrajna miatt aggódik és Trump újraválasztásától tart. A szakértő Davosban, a Világgazdasági Fórumon nyilatkozott a Süddeutsche Zeitungnak, és azt mondta, látja a kiutat.
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Parti Nagy Lajosnak most ebből a készletből kellett ihletet merítenie: NERekmegőrző, kegyelmesasszony, végjáték, ellenterv, spórolj.
A sorozatos botrányok után új pályára állítaná a Magyarságkutató Intézetet Kásler Miklós főigazgató. Kérdéses, hogy valóban ő-e a megfelelő személy a változás levezénylésére. | A Hollóházi Porcelánmanufaktúra tulajdonosa beszállt a Wizz Air-vezér médiacégébe | Várhegyi Attila volt Fidesz-pártigazgató felesége, Várhegyiné Fekete Marianna lett a Középpont Média Kft.társtulajdonosa. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230824_hvg_kozeppont_media_fapadosbolfideszes | 2023-08-24 14:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Tovább drágul 4,4 milliárd forinttal a Pénzügyminisztérium Várba költöztetése, az építési tendert kibővítve ennyi pénzből bútorozhatják be az irodákat a kivitelező cégek – vette észre a K-Monitor az EU-s közbeszerzési értesítőben.
Annak, hogy nem egy bútorokra szakosodott cég, hanem az építési tender győztesei – a WHB Építő és a Garage Kft. – végezhetik a munkát, a Pénzügyminisztérium meg is jelölte az okát: közeleg a magyar EU-elnökség.
És mivel ez az épület lesz a 2024-es magyar elnökség egyik helyszíne, sietni kell, ráadásul a Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóság „feladatellátási nehézségekkel küzd” – ismerték el. A hirdetményből az is kiderül, hogy az Államadósság Kezelő Központ is beköltözik az épületbe. | Az EU-elnökségre hivatkozva költ furcsán 4 milliárdot új bútorokra a Pénzügyminisztérium | Tovább drágul a Pénzügyminisztérium Várba költözése, ráadásul nem bútorokkal foglalkozó cégek kapják meg a feladatot, hogy bútorokat szerezzenek be az új épületbe. | null | 1 | https://m.hvg.hu/gazdasag/20230826_penzugyminiszterium_var_butor_kozbeszerzes | 2023-08-26 15:29:00 | true | null | null | HVG |
„A küldöttség tagjai kissé ellenséges fogadtatásban részesültek Budapesten. A látogatás kezdettől fogva a kormánypárti médiakampány középpontjában állt. Egyes képviselőket szándékosan rágalmaztak, a vizit célját pedig boszorkányüldözésnek vagy inkvizíciónak nevezték” – áll az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának májusi magyarországi tényfeltáró missziójáról készült jelentéstervezetében, amit a Népszava ismertetett.
Ugyanakkor ez még nem a végleges dokumentum, erről még a szakbizottságon belül lesz egy vita, és csak azt követően nyeri el végső formáját.
A bajor keresztényszocialista Monika Hohlmeier vezette többpárti delegáció magyarországi látogatása alatt többek között civil szervezetekkel és oknyomozó újságírókkal, diszkriminatív állami intézkedésekkel szembesülő uniós vállalatokkal, parlamenti képviselőkkel, valamint Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterrel is egyeztetett. A küldöttek eszmecserét folytattak az Állami Számvevőszék és az Integritás Hatóság elnökével, Budapest főpolgármesterével és a Magyar Önkormányzatok Szövetségének képviselőivel is.
A jelentéstervezet persze nem egyöntetűen negatív, írják benne, hogy a korábbi állapotokhoz képest tapasztaltak némi pozitív elmozdulást, ugyanakkor az uniós elvárások alapján felállított korrupcióellenes hivatal, az Integritás Hatóság elnöke, Bíró Ferenc továbbra sem tudott nekik konkrétumokkal szolgálni a magyarországi korrupcióról, azt azonban jelezte, hogy szerinte nem a rendszer, hanem maximum az emberek korruptak. Bíró beszámolója szerint a hatóság májusig 30-40 vizsgálatot indított és a nagy horderejű ügyekre összpontosít.
Kevésbé volt közlékeny az EP-küldöttekkel Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke, sem az alá tartozó ellenőrző szerv elmúlt években folytatott tevékenységéről nem volt hajlandó részleteket közölni, ahogyan arról sem, hogy miként tervezi az ÁSZ nyomon követni az esetlegesen megérkező uniós pénzek felhasználását. A kérdések megválaszolása helyett Windisch inkább politikai nyilatkozatokat tett.
A jelentéstervezet szerint a delegáció konkrét információkat kapott az üzleti közösség képviselőitől a kormány versenyt torzító, diszkriminatív intézkedéseiről: a törvények önkényes, egyik napról a másikra történő módosításáról, a veszélyhelyzet ürügyén hozott indokolatlan intézkedésekről, köztük a tisztességtelen különadókról és díjakról, valamint a különféle megfélemlítési taktikákról, mint például a titkosrendőrség látogatásai a vállalatok irodáiban.
A küldöttség egyeztetett Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterrel is és a találkozón megosztották vele azon értesüléseiket, miszerint az ellenzéki vezetésű önkormányzatok, például a budapesti, nehezebben jutnak uniós forrásokhoz. A miniszter maga is elismerte, hogy „létezhet kormányzati diszkrimináció, de az nem rendszerszintű”, illetve azt is elmondta, hogy az uniós forrásokhoz való hozzáférés kérdésében fontos szempont a kormánynak, hogy a Fidesz által vezetett észak-magyarországi városok ne kapjanak az eddigieknél kevesebb támogatást. | Az EP tényfeltáró bizottságának Magyarország-jelentése: politikai alapon osztott uniós pénzek és megfélemlítés | A májusban Magyarországon járt küldöttségnek Navracsics Tibor is elismerte, hogy létezhet kormányzati diszkrimináció az uniós pénzek elosztásában, míg a források elköltésének átláthatóságára vonatkozó kérdésekre az Állami Számvevőszék elnöke csak politikai nyilatkozatokkal reagált. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230831_EP_jelentestervezet_Magyarorszag_korrupcio | 2023-08-31 08:59:00 | true | null | null | HVG |
A Pécsi Járási Ügyészség gazdasági csalás bűntette miatt emelt vádat a pécsváradi polgármester ellen, aki az önkormányzat által elnyert pályázati összegből fiktív számlákkal saját magának szerzett meg egy részt, áll az ügyészség közleményében.
A közleményben meg nem nevezett Zádori János, Pécsvárad 2014 óta hivatalban lévő független polgármestere ellen nem ez az első vádemelés, tavaly szeptemberben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt emeltek ellene és 14 társa ellen vádat.
A mostani vádirat szerint Zádori 2015-ben két pályázatot nyújtott be az illetékes minisztériumhoz részben uszodaenergetikai fejlesztés, részben épületenergetikai fejlesztés támogatása érdekében.
A pályázatok alapján Pécsvárad Önkormányzata 152, illetve 150 millió forint pályázati támogatásban részesült. A polgármester azonban még a támogatási összeg átutalását megelőzően elhatározta, hogy az önkormányzat rendelkezésére bocsátott összeg egy részét saját maga részére szerzi meg gazdasági tevékenységet színlelve.
A polgármester kivitelezési szerződést kötött egy gazdasági társasággal. A szerződést megelőzően azonban megállapodott a cégek két vezetőjével, hogy azok a kivitelezési szerződés teljesítése során színleg bevonják a polgármester és felesége érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságot. Ezen utóbbi cég bevonásának kizárólagos célja az volt, hogy a polgármesternek fizetendő pénzösszegek jogszerű voltát látszólagosan leigazolják.
A megállapodásnak megfelelően az önkormányzattal szerződő cég további alvállalkozói szerződést kötött a polgármester és felesége érdekeltségébe tartozó társasággal, akik a későbbiekben egy valótlan teljesítés igazolást is kiállítottak.
A polgármester cége teljesítés nélkül 16, illetve 12 millió forintot kapott az alvállalkozótól, aki ezt követően mindezen összegeket továbbszámlázta a város önkormányzata felé.
A Pécsi Járási Ügyészség a vádlottakat – a polgármestert, feleségét és az alvállalkozó cég két vezetőjét – jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás bűntettével vádolja.
A bűncselekmény büntetési tétele 2-8 évig terjedő szabadságvesztés. | Újabb vádemelés a pécsváradi polgármester ellen | A Pécsi Járási Ügyészség gazdasági csalás bűntette miatt emelt vádat a pécsváradi polgármester ellen, aki az önkormányzat által elnyert pályázati összegből fiktív számlákkal saját magának szerzett meg egy részt, áll az ügyészség közleményében. | null | 1 | https://444.hu/2023/09/04/ujabb-vademeles-a-pecsvaradi-polgarmester-ellen | 2023-09-04 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Mint arról Hadházy Ákos hétfői Facebook-bejegyzése alapján beszámoltunk, az Egri Korona Borház Kft. 2022-ben több mint 372 millió forint támogatást kapott munkásszálló építésére az Országos Foglalkoztatási Nkft.-től. A független országgyűlési képviselő posztjában megjegyezte, nem találta nyomát annak, hogy a borfaluban vagy azon kívül szállásolják-e el a dolgozóikat.
Csakhogy lapunk felfedezett egy pikantériát is az ügyben. Az Egri Korona Borház Kft. ügyvezetője Rácz József üzletember, akiről korábban azt írták, „Fidesz-közeli vállalkozó, aki gyakran tűnik fel Orbán Viktor beszédeinek hallgatóságában, az első sorokban”. Emellett korábban büszkén pózolt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Nyitrai Zsolt, a Heves vármegyei 1. választókerület akkori országgyűlési képviselője társaságában is.
Az Egri Korona Borház egyetlen tulajdonosa az Agrokomp-2000 Kft. E vállalkozás cégiratai között bukkantunk rá arra a dokumentumra, mely szerint
Rácz József és társai ellen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Észak-magyarországi Bűnügyi Igazgatósága „jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével”, valamint „folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége gyanújával” nyomoz.
A 2022 szeptemberében kelt dokumentum tanúsága szerint a bűncselekményhez Ráczék az Agrokomp-2000 Kft.-t használták fel.
A cég kormánypárti beágyazottságára nemcsak Rácz megjelenései, hanem a cégiratok is egyértelműen utalnak. Az Agrokomp-2000 Kft. korábbi tulajdonosai között felbukkan Pajtók Gábor, a térség jelenlegi országgyűlési képviselője, aki egyébként információink szerint finoman szólva sincs túl jóban Nyitrai Zsolttal, a korábbi, ugyancsak kormánypárti honatyával. Megjegyezzük, mind az Agrokomp-2000, mind az Egri Korona Borház cégügyeit Pajtók Gábor ügyvédi irodája, konkrétan a politikus-jogász ügyvédként tevékenykedő fia intézi.
Hogy konkrétan milyen ügyben és mekkora összegű költségvetési csalás miatt nyomoz az adóhatóság, azt egyelőre titok fedi, ezért megkerestük a NAV illetékes bűnügyi igazgatóságát a részletek megismerése érdekében. Ha válaszolnak, természetesen közzétesszük.
Frissítés (09.06.):
Az adóhatóság megkeresésünkre azt válaszolta, kérdéseinkel kapcsolatban nincs nyilvánosságra hozható információ. | Költségvetési csalással gyanúsított NER-es személyt találtunk a munkásszálló-támogatott cégek körül | Az Egri Korona Borház Kft. ügyvezetője ellen, akit a sajtóban Fidesz-közeli vállalkozóként emlegetnek, költségvetési csalás, illetve hamis magánokirat felhasználása gyanújával nyomoz az adóhatóság. A cég tavaly 372 millió forintos támogatást kapott munkásszállások kialakítására. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/koltsegvetesi-csalassal-gyanusitott-ner-es-szemelyt-talaltunk-a-munkasszallo-tamogatott-cegek-korul.html | 2023-09-05 10:36:00 | true | null | null | mfor.hu |
„Miközben kollégiumi férőhelyből hatalmas hiány van, munkásszállók építésére a kormány boldog-boldogtalannak fizet támogatást” – írja friss posztjában Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő az Országos Foglalkoztatási Nkft. által a „Munkásszállások kialakítása” programban szereplő három szerinte legfurcsább támogatást mutatja be.
Az egyik az Ivy Work Kft. több mint 537 millió forintos támogatása. A cégnyilvántartás adatai szerint a 2021 elején alakult kft. sem abban az évben, sem tavaly nem ért el egy fillér árbevételt sem. A cég 2022-es éves beszámolójának kiegészítő melléklete szerint egyébként az elnyert összeg december 31-án a cég bankszámláján pihent. Hadházy Ákos megjegyzi, a cég többségi tulajdonosa az a Benefit-Work Kft., amely a mohácsi Pick vágóhídon zajló sztrájk idején került a hírekbe azzal, hogy feketén fizethette az általa kiközvetített munkásokat.
Hadházy másik „kedvence” a számítástechnikával, programozással és számítógépek gyártásával foglalkozó PC Trade Systems Kft., mely 328 millió forintban részesült a munkásszállóprogramból. A honatya megjegyzi, a cég honlapján nincs nyoma annak, hol építettek munkásszállót, de – mint fogalmaz –
„a rengeteg állami közbeszerzést elnyerő cég egyéb módon is szereti szívni a közpénz támogatásokat. A kedvencem, hogy ők is lehívtak 11 millió forint EU-s támogatást a rugalmas munkaidő bevezetésére”.
(A cég 2022-es éves beszámolójának kiegészítő mellékletében egyébként nyolc jogcímen szerepel tavalyi évre támogatás, melyek összege 600 ezer forinttól 72,3 millió forintig terjed. – a szerk.) Hadházy cinikusan megjegyzi, talán fülöp-szigeteki vagy vietnámi programozók számára építenének szállást.
Harmadik furcsa tételként az Egri Korona Borház Kft.-t jelöli meg Hadházy, mely 372 millió forintban részesült a programból. Mint a politikus írja, itt sem találta nyomát a munkásszállónak, melyre a cég nyilvános dokumentációjában mi sem bukkantunk. | Hadházy Ákos újabb furcsán elszórt adóforintokról rántja le a leplet | Munkásszállók kialakítása program keretében nulla forint árbevételű, illetve programozással, számítástechnikával foglalkozó cég számára juttattak több száz millió forintot – derül ki Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő Facebook-bejegyzéséből. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/hadhazy-akos-ujabb-furcsan-elszort-adoforintokrol-rantja-le-a-leplet.html | 2023-09-04 10:46:00 | true | null | null | mfor.hu |
Már évek óta befejezetlenül állt Gödön a kormányzati adatközpont épülete, amikor tavaly szeptemberben Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium miniszterhelyettese bejelentette, hogy a költségvetési megszorítások miatt felfüggesztett beruházások listáján szerepel ez a fejlesztés is. A történet ezzel azonban nem ért véget: a nyilvános adatbázisból kiderült, hogy július 16-án elindult a Nemzeti Adatközpont Kft. végelszámolása.
Kicsit sokba került ez a gödi félkész betontorzó ahhoz képest, hogy elvileg semmilyen adat nem érkezett ide.
Az egységes kormányzati adatkezelés megvalósítását szolgáló központ építése kezdődött Gödön: letették az MVM NET Távközlési Szolgáltató Zrt. nemzetközi biztonsági minősítéssel rendelkező adatközpontjának alapkövét. A beruházás 2017 harmadik negyedévében készül el -
- szól az MTI beszámolója 2016 decemberéből.
A tudósítás szerint Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős akkori államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a több mint 10 milliárd forintból megvalósuló beruházás a modern közigazgatáshoz, a gyorsabb és hatékonyabb ügyfélkiszolgáláshoz járul hozzá azáltal, hogy összeköthetővé teszi a begyűjtött adatokat.
Tehát 2017-re kellett volna elkészülnie az adatközpontnak. Hogy valami nem stimmel, arra először Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő hívta fel a figyelmet, amikor 2022 januárban a helyszínen járt és egy bejezetelen betontömböt talált. Az építési tábla szerint a létesítmény kivitelezője a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló ZÁÉV Építőipari Zrt. A különböző kormányzati és állami nyilatkozatok ugyanakkor nem tették egyértelművé azt a tényt, hogy a gödi beruházás nem valósult meg.
A Nemzeti Adatközpont Kft.-nek sokáig elérhető honlapja sem volt. Ez mostanra elkészült, ellenben a céget végelszámolják. A cég semmit sem csinált, csak a félkész épület megőrzéséről kellett gondoskodnia. Ehhez képest tavaly 97 millió forint volt az anyagi kiadás és 28,1 millió ment el bérekre, idén július közepéig pedig még 35,8 millió lett az anyagi kiadás és 4,5 millió jutott úgy a bérekre, hogy a társaság létszáma jelentősen csökkent.
A Társaság kormányhatározatban rögzített feladata, hogy az előkészítés fázisában a Beruházási Ügynökség részére közreműködést biztosítson, valamint a kivitelezés megkezdésének időpontjáig gondoskodjon a saját tulajdonában lévő, fejlesztéssel érintett gödi ingatlan állagmegóvásáról, őrzéséről
- ez a cég bemutatkozása.
A vállalat feletti tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. viszont július 16-án úgy döntött, hogy egyszerűsített végelszámolással, jogutód nélküli törli a 3,3 milliárd forintos saját tőkével rendelkező állami céget.
Egyszerűsített végelszámolásról van szó, amelynek lényege, az eljárást a végelszámolás kezdő időpontjától számított 150 napon belül be kell tudni fejezni. Végelszámolót nem kell választani, a feladatokat a cég vezető tisztségviselője, tisztségviselői látják el. Ebből következik, hogy a vezető tisztségviselő által adott meghatalmazások a végelszámolás alatt is érvényesek. | Milliárdok mentek a félkész nemzeti adatközpontra, gyorsan törlik is a felelős állami céget | Elég furcsa a gödi kormányzati adatközpont sorsa: félig elkészült, évekig nem történt semmi, majd Lázár János leállította, most pedig törlik az illetékes céget. Milliárdok mentek el a semmire. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/milliardok-mentek-a-felkesz-nemzeti-adatkozpontra-gyorsan-torlik-is-a-felelos-allami-ceget.html | 2023-09-05 10:52:56 | true | null | null | mfor.hu |
Ezzel úgy tűnik, valóban megvalósul a Honvédelmi Minisztérium célja, miszerint 2025-ben Lázár János építési és közlekedési miniszter, valamint Márki-Zay Péter polgármester szülővárosában, Hódmezővásárhelyen a volt DÉMÁSZ-székházban vadonatúj katonai középiskola kapuit tárhatják ki a diákok előtt.
Érdekes tendencia, hogy miközben „Magyarország a béke pártján áll”, a kormány egyre jelentősebben vesz részt a diákok honvédelmi képzésében. 2017-ben indult a ma már több mint 100 résztvevő iskolával rendelkező Honvéd Kadét Program, idén az iskolai honvédelmi oktatás is elkezdődött, nyáron pedig katonai táborok várják a fiatalokat.
A folyamat egyik sarokköve a hódmezővásárhelyi kadétiskola is, amely úgy tűnik, hogy nagyságánál fogva a középszintű honvédelmi oktatás egyik fellegváraként fog funkcionálni.
Az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményben először 6200 négyzetméteres épületről volt szó, de azóta felülírták a tervet, már 14 220 négyzetméteres új kollégiumot és iskolát, valamint Innovációs Központot kell majd tető alá hoznia a nyertes kivitelezőnek. S mivel úgy tűnik, a jelentős állami forrás rendelkezésre is áll, a nyertesnek már nincs más dolga, mint a szerződéskötést követően 780 nap alatt megvalósítani a beruházást.
A július 10-én meghozott döntés után az augusztus 23-án aláírt szerződés szerint a nettó 8 597 599 931 forintos megbízást nem más, mint az Épkar Zrt. nyerte meg.
A kiírásra 9 cég pályázott, de nem részletezték a többi nyolc cég kilétét. Csak azt, hogy a bírálati szempontoknál a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást vették figyelembe.
(A tervezésre kiírt 87 milliós közbeszerzésre két éve 14 cég jelentkezett, ott a Honvédelmi Minisztérium az EHH Project Zrt-vel állapodott meg.)
Hat évvel ezelőtt maga Orbán Viktor jelentette be Hódmezővásárhelyen, hogy a Modern Városok Program égisze alatt új honvéd középiskolát és kollégiumot hoznak létre a csongrádi városban. Erről egyébként még 2017-ben született megállapodás a hódmezővásárhelyi önkormányzat és a kormány között.
A kadétképzés egyébként már 2022 szeptemberében elindult a városban. Az első évfolyamosok egy vásárhelyi mezőgazdasági középiskolában kaptak helyet, de a 2023/24-es tanévtől kiürítik a Corvin szakközépiskolát, oda költöznek be a kadétok, a corvinos diákokat pedig átirányítják a Kalmár Zsigmond középiskolába – tudta meg a Népszava.
A lap májusi cikke szerint a helyiek letettek a beígért kadétiskola megépítéséről, s inkább diákokat kiszorítva „foglalnak el” egy középiskolát. Azért is aggódnak egyébként, mert a kadétiskola ügyét az érintettek afféle hadititokként kezelik, hiszen még a lapnak sem válaszolt egy illetékes sem.
Nos, ezek szerint a szerződéssel lehullt a lepel, az iskola gőzerővel készül, mégpedig egy budapesti székhelyű céggel, amely tavaly az elmúlt öt év legszebb számait produkálva 27,7 milliárd forintos árbevételt, valamint 4,4 milliárd nyereséget produkált.
Nem véletlenül, hiszen a cég tulajdonosa a Szeivolt Holding Vagyonkezelő. Szeivolt István és felesége jelenleg Magyarország 75. leggazdagabb vállalkozó családja.
A cég számtalan kormányközeli megbízása között található például az Operaház felújítása, a tatabányai multifunkcionális csarnok, a budapesti atlétikai stadion, vagy a József Attila Színház, amelyet Mészáros Lőrinc gyerekeinek a cégével, a Fejér-B.Á.L.-lal nyert el. A Mészáros-céggel való közös indulás a tendereken egyébként lassan bevett formula, régóta együtt pályáznak és dolgoznak.
A cég egyébként tavaly a Növekedési Kötvényprogramon keresztül kapott 11 milliárd forintból vásárolta meg a budapesti Rákóczi út 70. alatti R70 Office irodaházat. | Nem meglepetés, ki nyerte a hódmezővásárhelyi kadétiskola gigatenderét | Megvan a hódmezővásárhelyi honvédelmi középiskola kivitelezésére kiírt közbeszerzési pályázat nyertese. Nemigen van csodálkoznivaló, egy régi, jó ismerős a befutó a 8,5 milliárd forintos beruházásnál. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/nem-meglepetes-ki-nyerte-a-hodmezovasarhelyi-kadetiskola-gigatenderet.html | 2023-09-04 10:58:00 | true | null | null | mfor.hu |
Várkonyi Andrea
A Mészáros Lőrinc feleségeként is ismert üzletasszony mostanában azzal került be a hírekbe, hogy a Rose D’Or luxusjachton nyaralt néhány hete, a hétköznapi életben viszont a Whitedog Media Kft. társtulajdonosa és ügyvezetője.
A siker nem kérdés, hiszen a 2020-as bejegyzésű cég árbevétele és nyeresége évről évre exponenciálisan nő:
Mindez pedig azt is jelenti, hogy Várkonyi és üzlettársa, Gergely Judit jelentős osztalékhoz jutottak, 2020 óta a Whitedog összesen 1,291 milliárd forintot fialt, amelyből 968 milliót Várkonyi Andrea vehetett fel.
Az üzletasszonynak nem ez az egyetlen cége, hiszen elsőként a 2017-es alapítású Medigast Diagnosztikus, Megelőző, Terápiás, Egészségügyi, Termelő, Szolgáltató Kft.-ben volt érdekelt, a tevékenységi köre szerint járóbetegellátással foglalkozó cég évek óta 3 millió forint körüli árbevételt ér el, a korábbi enyhe veszteségek viszont az elmúlt két évben 1,5 millió forint körüli profitba csaptak át.
Várkonyi Andrea végül férje két cégében is tulajdonos, a tevetenyésztéssel is foglalkozó Mészáros Agro Kft. továbbra is inaktív és nem termel bevételt, viszont az ingatlan adásvétellel és üzemeltetéssel foglalkozó EKHO Belvedere Kft. igen. A cég második évében 98,6 millió forintos árbevétel mellett 11,27 millió forintos profitot hozott a tulajdonos házaspárnak, ez egyébként az eredménytartalékba került.
Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata
Szintén előszeretettel vállalkozik a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter Rogán Antal volt felesége, Rogán-Gaál Cecília is. Az üzletasszony mindkét céges érdekeltsége jó barátnőjével, Sarka Katával közös.
A Nakama & Partners Kft. főként reklámügynöki tevékenységgel foglalkozik, de egyebek mellett a Mikulásgyár, és a Magyarország Szépe verseny lebonyolításában is érdekelt. A cég 2022-ben 333,7 millió forintos árbevétel mellett 14 millió forintos nyereséget termelt, azonban az üzletasszonyok így is 125 millió forintos osztalékot utaltak ki maguknak – ezzel a Nakama & Partners öt év alatt 541 millió forintot hozott a konyhára.
A másik céges érdekeltség, a Top World News bulvárlapot üzemeltető Top News Hungary Kft. 2022-es üzleti évre szóló beszámolóját még nem adták le – ezzel jelentősen lekésve a május végi határidőt. Ahogy arról tavalyi cikkünkben is írtunk, ez volt az a vállalkozás, amelyből 1,34 milliárd forintos osztalékot vettek ki 2021-ben. A Top News Hungary egyébként is igazi sikersztori, hiszen az egyébként elhanyagolható olvasottságú portált üzemeltető, 2018-as alapítású cég már működése első teljes évében, 2019-ben is 150 millió forint osztalékot fizetett, míg 2020-ban 560,19 milliót.
Ha csak az eddig beérkezett beszámolókban elérhető információkkal kalkulálunk, Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata markát legalább 2,59 milliárd forintnyi osztalék ütötte, ami barátok között is fejenként legalább 1,2 milliárd forint.
Szijjártó-Nagy Szilvia
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felesége évek óta tulajdonosa a belsőépítészettel foglalkozó Interior Design Belsőépítészeti Kft.-nek. A 2019-es alapítású cég évről évre egyre jobban teljesít. Ez a tendencia pedig 2022-ben sem szakadt meg, hiszen 1,5 milliárd forintos árbevétel mellett 545,8 millió forintos nyereséget kaszált a cég. A jó eredményt a tulajdonos meg is ünnepelte, hiszen már osztalékelőlegként kiutalt 436 millió forintot, így összesen már 1,074 milliárd forintot vett ki a cégből.
Ahogy arról lapunk elsőként írt, Szijjártó-Nagy Szilvia nemrég újabb projektbe fogott, hiszen június 30-án beszállt a Centrum Property Szolgáltató Kft.-be, a 2016-os alapítású vállalkozás saját tulajdonú ingatlan adásvételével foglalkozik. A cég másik társtulajdonosa pedig az a Benkő Judit, aki annak a Benkő Szilárdnak a felesége, aki Szijjártó Péter korábbi futsalos kollégája volt. Ez a cég egyelőre bevételt még érhető módon nem termelt Szijjártó-Nagynak, de a jövő évi céges beszámolók leadása után kíváncsian várjuk majd, hogy innen is sikerül-e kivennie több mint 400 millió forintos osztalékot.
A miniszter felesége egy harmadik cégben is érdekelt. Az ingatlan bérbeadással és üzemeltetéssel foglalkozó Varázshíd Rental Kft.-t 2017-ben alapították, 2022-ben 11,84 millió forintos árbevétel mellett 4,63 millió forintos adózott eredményt ért el, megfordítva a megelőző évben regisztrált veszteséget. A Varázshíd Rental működése során eddig még nem fizetett osztalékot.
Vajna Tímea
Az egykori filmügyi kormánybiztos Andy Vajna özvegye az évek során szépen lassan megszabadult céges érdekeltségeitől, az AV Investments Kft.-n keresztül mostanra már csak a BUNO Kft.-ben társtulajdonos – ez az a vállalkozás, amely a Kempinski oldalában működő Nobu japán éttermet üzemelteti. A vállalkozás 1,6 milliárd forintos árbevétellel, és 201 millió forintos adózott nyereséggel zárta a 2022-es évet, ebből 156 millió osztalékot szavaztak meg a tulajdonosok: az AV Investments 79,56 millió, míg a kisebbségi tulajdonos BUNO Investments 76,44 millió forintot vehetett fel.
Bár sajtóhírek szerint Vajna Tímea amerikai költözésének lezárásaként minden hazai érdekeltségétől szeretne megszabadulni, az éttermes cégre nem lehetett panasza az elmúlt években, hiszen abból az elmúlt öt évben összesen 290 millió forintnyi osztalékot vettek ki.
Vajna Tímea esetében az AV Investments tulajdonlási viszonyai miatt nem tudható, hogy pontosan mennyi került hozzá a vizsgált időszakban kiutalt 290 millió forintos osztalékból, hiszen a cégben például Andy Vajna korábbi üzlettársával, Samuel Russell Falconellóval együtt érdekelt.
És a legsikeresebb üzletasszony...
Az összeállításunkból is látszik, hogy az említett hölgyek mindegyike rendkívül sikeresen vállalkozik, vagy jó céges érdekeltségbe tette be a lábát, hiszen nemhogy tíz, hanem százmilliós és milliárdos osztalékokat sikerült felvenniük az évek folyamán. Elkészítettük a toplistát:
Rogán-Gaál Cecília – nagyjából 1,2 milliárd forint osztalék az elmúlt öt évben
Sarka Kata – nagyjából 1,2 milliárd forint osztalék az elmúlt öt évben (az általa kapott összeg feltehetően alacsonyabb, mert a közös cégek kisebbségi tulajdonosa)
Szijjártó-Nagy Szilvia – 1,074 milliárd forint osztalék az elmúlt öt évben
Várkonyi Andrea – 948 millió forint osztalék az elmúlt öt évben. | Milliárdokban dúskálva: megtaláltuk a NER osztalékkirálynőit | A magyar politikusok és közéleti szereplők volt és jelenlegi feleségei közül sokan fogtak már cégalapításba. De ki az, aki a legsikeresebben teszi mindezt? Megnéztük. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/milliardokban-duskalva-megtalaltuk-a-ner-osztalekkiralynoit.html | 2023-09-04 11:09:00 | true | null | null | mfor.hu |
Megtette a magáét, ezért végelszámolják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványának egyik leánycégét - derül ki nyilvános adatbázisokból. Az Optimum-Gamma Kft.-ről van szó, amely az MNB-Ingatlan Kft. tulajdonában van, ez a társaság pedig a jegybanki alapítványhoz (PADME) tartozik. A leánycég végelszámolása augusztus 1-jén indult, és már nem lesz túlságosan bonyolult, hiszen a legjelentősebb vagyonától megszabadult.
Az augusztus 1-jei dátum azért érdekes, mert június elején nyitotta meg kapuit az MNB Oktatási és Konferenciaközpontja Balatonakarattyán, amely nem más, mint a jegybank új luxusnyaralója. Az egykori MÁV-üdülő területét az Optimum-Gamma Kft. birtokolta 2017 óta, de legutolsó beszámolója szerint a grandiózus építkezés befejezése után, április 12-én az ingatlant eladta az anyavállalatnak. Ennek megfelelően pedig a befektett eszközök sorról eltűnt 23,6 milliárd forint. Ebből az ingatlan értéke 1,3 milliárd forint volt, a befejezetlen beruházások 21,5 milliárd forintot tettek ki, míg a tárgyi eszközök további 660 millió forintot értek.
Az Oktatási Központ főbb adatai:
Ingatlan címe: 8172 Balatonakarattya, Koppány sor 41.,
Ingatlan területe: 60 276 négyzetméter,
Épületek területe: 12 036 négyzetméter, ebből hasznos: 9 013 négyzetméter.
A júniusi megnyitóról a kormánybarát Magyar Hírlap számolt be:
A közösségi napon, amelyet a balatonakarattyai lakosok számára szerveztek, Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke köszönetet mondott a településen élőknek az építkezés ideje alatt tanúsított türelemért, hiszen a munkagépek mozgása, a fejlesztéssel járó kényelmetlenségek leginkább őket érintették. A végeredmény önmagáért beszél, mert egy elegáns, néhány elemét tekintve újító, modern és mégis tájba illő harmonikus alkotás született
- olvasható a cikkben.
Ez csodálatosan hangzik, de némileg árnyalja a képet, hogy az értékes területet 2015-ben mindössze 890 millió forintért vették meg a jegybanki alapítványok. Balatonakarattyán Matolcsy György MNB-elnök volt felesége, Matolcsy Gyöngyi a polgármester. Azt pedig a Népszava írta meg, hogy az étteremmel, uszodával, teniszpályával rendelkező Balaton-parti „konferenciaközpont” éves működési költségét 2022-es árakon 2 milliárd forintra becsülték. Az biztos, hogy az Optimum-Gamma júliusban még kihirdetett egy közbeszerzési győztest: az MVM-től 821,5 millió forintért vesznek áramot balatonakarattyai felhasználással.
Pedig nem ártana kicsit spórolni, hiszen a 2021-es 57,1 milliárd forint után tavaly 402 milliárd forintos veszteséggel zárt a jegybank, ami hazánk éves bruttó hazai termékének közel fél százaléka. Ekkora éves vesztesége még soha nem volt a magyar jegybanknak. A brutális mínuszt a kamatkiadások okozták.
Egyszerűsített végelszámolásról van szó, amelynek lényege, az eljárást a végelszámolás kezdő időpontjától számított 150 napon belül be kell tudni fejezni. Végelszámolót nem kell választani, a feladatokat a cég vezető tisztségviselője, tisztségviselői látják el. Ebből következik, hogy a vezető tisztségviselő által adott meghatalmazások a végelszámolás alatt is érvényesek. Az egyszerűsített végelszámolás megindítását nem kell a cégbírósághoz bejelenteni, sem a Cégközlönyben közzétenni. Az eljárás alatt pedig még lehet úgy dönteni, hogy a cég inkább működjön tovább. | Elkészült az MNB balatoni luxusnyaralója, gyorsan törlik is a felelős alapítványi leánycéget | Egy leánycéggel szegényebb lesz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványa: megindult a balatonakarattyai gigaépítkezésért felelős társaság végelszámolása, milliárdos vagyonától megszabadult. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/elkeszult-az-mnb-balatoni-luxusnyaraloja-gyorsan-torlik-is-a-felelos-alapitvanyi-leanyceget.html | 2023-09-01 11:20:00 | true | null | null | mfor.hu |
A Közbeszerzési Értesítő szerint ismét a Mauri Utazási, Kereskedelmi és Szolgáltatási Kft. nyerte el az MTVA közbeszerzését. A 170 milliós megbízás 30 millió forinttal több, mint az előző, szeptemberben lejáró szerződés.
A nyertes vállalkozás feladatai közé tartozik majd az Európán belüli és kívüli hagyományos és fapados járatokra szóló repülőjegy mellett a transzfer, az autóbérlés, és a vízumügyintézés is, valamint – amennyiben szükséges – vasúti hálókocsi, hajó- vagy autóbuszjegy megrendelése, és még az esetleg elvesző poggyászok miatti kártérítés rendezése is.
A közbeszerzési kiírás júniusi megjelenésekor a Média1 arra hívta fel a figyelmet, hogy mindez elenyésző összegnek tűnhet az MTVA működtetésére a 2024-es állami költségvetésben előirányzott 126,5 milliárd forinthoz viszonyítva. Figyelemre méltó viszont, hogy az előző kétéves szerződéshez képest több mint 20 százalékkal megnövelik a tervezett külföldi utaztatások költségeit.
Már 2019-ben is a Mauri Utazási, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel kötötte meg a szerződést az MTVA. Ahogy akkor is, idén is ez az egyetlen cég, amely elindult a közbeszerzési pályázaton.
A két irodájában összesen 20 személyt foglalkoztató Mauri az elmúlt öt év legszebb eredményeit produkálta.
Míg 2021-ben 2,9 milliárd forintot, 2022-ben már ezt megkétszerezve, 6,1 milliárd forint nettó árbevételt ért el. A tendenciát követte a nyereség is, tavaly 231,9 millió forintos profitot értek el.
A tulajdonosok 220 millió forintot vettek ki osztalékként.
A Média1 egyébként a pályázat kiírása után közzétett cikkében hozzátette: meglepő lenne, ha nem ez a cég nyerné el az idei közbeszerzést is az MTVA-nál. A Mauri utaztatja ugyanis többek közt a fideszes káderképző Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC), a kormánypárti Batthyány Lajos Alapítvány, valamint Orbán Viktor egyik kedvenc folyóirata, a European Conservative munkatársait is. | Ismét a Fidesz kedvelt utazási irodája utaztatja az MTVA dolgozóit | Megvan annak a közbeszerzésnek az eredménye, amit az MTVA dolgozóinak külföldi utaztatására írtak ki. Nem történt meglepetés: a 170 millió forintos pályázatot ismét a korábbi győztes vitte el. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/ismet-a-fidesz-kedvelt-utazasi-irodaja-utaztatja-az-mtva-dolgozoit.html | 2023-09-01 11:25:00 | true | null | null | mfor.hu |
Papíron élete legrosszabb üzletét kötötte Jászai Gellért, a 4iG elnöke, amikor három éve bő félhektárnyi gyümölcsöst és szántót vett a siófoki Jódi-hegyen. A polgármesteri hivatalban kifüggesztett – és birtokunkba került – szerződés szerint a Vodafone-t is felvásárló cég vezetője 240 millió forintot fizetett a termőföldekért.
A hegyoldalból pazar kilátás nyílik, a termőföldek értéke azonban már korántsem ilyen jó. Hogy milyen magas árat fizetett a NER-közeli milliárdos, ahhoz érdemes megnézni a Nemzeti Agrárkamara adatbázisát, amely szerint a siófoki szántók átlagára hektáronként 2,17 millió, míg a szőlőföldeké 3,38 millió forint.
Ugyanezen a napon, 2020. július 29-én Jászai két fia megvette a két szomszédos telket is. A kifüggesztett adásvételi szerződések szerint ők sokkal jobb üzletet ütöttek nyélbe, mint az édesapjuk: az idősebb fiú 30 millióért vett egy 5708 négyzetméteres szántót, a fiatalabb pedig ugyanennyit fizetett egy 5802 négyzetméteres szántóért. A nyolcszoros árkülönbség – úgy tűnik – sem a NAV-nak, sem termőföldek vásárlását ellenőrző földbizottságnak nem tűnt fel, vagy legalábbis nem találtak benne kifogásolnivalót.
Igen ám, csakhogy – mint a Magyar Narancs is írt róla korábban – egy apróság kimaradt Jászai Gellért szerződéséből: a megvásárolt telken a tulajdoni lap szerint áll egy „gazdasági épület”, ami a valóságban egy 160 négyzetméternél is nagyobb, kétszintes, medencés-szaunás luxusnyaraló napelemes tetővel, térkövezett, fedett kocsibeállóval, kerti pavilonnal. A gondosan rendezett, zöld pázsitos kertben több melléképület is áll még.
A méretes telket díszbabérral ültették körbe, hogy kívülről nehezen lehessen belátni, a hívatlan látogatókat pedig a telek több sarkán kihelyezett kamerák rögzítik. A Jászai családot nem találtuk ott, amikor pár napja Siófokon jártunk, csak a kertészek dolgoztak a kertben. A fedett kocsibeállóban két kisebb elektromos autó parkolt, ezeket a szomszédok elmesélése alapján csak a balatoni használatra tartják.
„Nem vagyok jogász, nem tudom, miért nem kellett beleírni a szerződésbe. Gondolom, ha a hatóságnak gondja lett volna vele, szólnak, hogy így nem jó”
– mondta a Telexnek az ingatlanokat eladó Barna György, a Plázs Siófok vezetője, akit telefonon értünk el. Barnának jó pár földje van a Jódi-hegyen, mint ahogy édesapja is otthonosan mozog a környéken, Barna Sándor a kilencvenes években több ismert siófoki diszkó tulajdonosa volt, ő alapította a Flört és a Palace diszkót, majd később Budapesten a Symbol nevű szórakozóhelyet. Az elmúlt hónapokban mi is többször írtunk arról, hogy Barna György miként próbálja megszerezni a Dharma Ló Menedék Alapítvány pár száz méterre fekvő hatalmas földjeit, ahol állami tulajdonú, rossz tartás vagy kínzás miatt elkobzott nagy testű állatokat gondoznak.
Erre még később visszatérünk, egyelőre maradjunk Jászai nyaralójánál. A bő 160 négyzetméteres gazdasági épületet az önkormányzat engedélye után 2002-ben – még az akkori építési szabályok alapján – húzták fel, és sokáig valóban gazdasági célra használták. A 2020-as eladás előtt egy-két évvel alakította át aztán Barna medencés luxusnyaralóvá, az épület szerkezetéhez azonban állítása szerint nem nyúlt, így a munkához nem kellett külön engedélyt kérni.
Mindez azért is fontos, mert a 2002-es építés után három évvel elfogadott és mai napig érvényes siófoki építési szabályzat szerint ebben az övezetben maximum 100 négyzetmétert lehet beépíteni, és azt sem akármilyen célra. A rendelet szerint „a kertgazdasági övezetben lévő telkeket kertészeti, gyümölcs- vagy szőlőműveléssel kell hasznosítani, és csak az így hasznosított telkeken szabad a műveléshez szükséges gazdasági épületet elhelyezni.” A siófoki önkormányzat lapunknak megerősítette, hogy a környéken lakóépületet nem, csak „a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat gazdasági építményei, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményeit” lehet elhelyezni.
„A medencében mossák a gyümölcsöket, a szaunában szárítják”
– jegyezte meg az egyik szomszéd pikírt módon.
Hiába építették át kívül-belül az épületet, és lett belőle medencés nyaraló, a tulajdoni lapon a mai napig gazdasági épületként szerepel. Márpedig az önkormányzat szerint a földhivatali ingatlan-nyilvántartás adatait közhitelesnek kell tekinteni, „így az önkormányzatnak nincs oka és jogosultsága ezt jelen állás szerint megkérdőjelezni”. Levelükben idézik ugyanakkor az építési törvényt, amely kimondja, hogy az épített környezet elemeit „csak a jellegük szerinti rendeltetésüknek, a rájuk vonatkozó előírásoknak és hatósági engedélyeknek megfelelő célra és módon szabad használni”.
Az építésügyi hatósági feladatokat 2020-ban a kormányhivatalok vették át az önkormányzatoktól. A Somogy Megyei Kormányhivatalnak sem volt problémája a gazdasági épület teljes átalakításával, és az újonnan felhúzott kerti építmények (kocsibeálló, szauna, medence, melléképületek) sem szúrták a hatóság szemeit.
„A kormányhivatal egy 2021-ben folytatott eljárás során megállapította, hogy az épület az engedélyben előírtaknak megfelelően épült”
– válaszolták a Telexnek, hozzátéve: a 2002-es építés után építési engedélyhez kötött tevékenységről nincs tudomásuk. Megjegyezték ugyanakkor, hogy az épület rendeltetésével kapcsolatos ügyek nem a kormányhivatal hatáskörébe tartoznak.
„Nincs jelentősége és célja annak, hogy az épület kimaradt a szerződésből”
Még a környéken gazdálkodók is csak találgatnak, hogy mégis miért maradhatott ki a luxusnyaraló az adásvételi szerződésből. Van, aki arra gyanakszik, hogy Jászai így akarta elkerülni a négyszázalékos illeték befizetését. Termőföldek vásárlása esetén bizonyos feltételek betartása mellett (pl. öt évig nem lehet elidegeníteni a termőföld tulajdonjogát) mentesülni lehet az illeték alól, ami 240 milliós vételárnál 9,6 millió forint. Az ötéves elidegenítési tilalom be is került a szerződésbe, termőföldön azonban az illetéktörvény szerint semmilyen épület nem állhat.
A NAV az adótitokra hivatkozva azt válaszolt megkeresésünkre, hogy konkrét adózóra és eljárásra vonatkozó információkat nem hozhatnak nyilvánosságra. Hozzátették ugyanakkor, hogy a NAV a közhiteles ingatlan-nyilvántartási adatok alapján jár el, és az adóhivatal eljárásának „nincs és nem is lehet kihatása az ingatlan ingatlan-nyilvántartási minősítésére”.
„Jászai Gellért az ingatlan vásárláshoz szükséges jogosítványok birtokában, az adásvétel során mindenben a hatályos jogszabályoknak és a földforgalmi törvényben meghatározottaknak megfelelően járt el” – válaszolta Jászai nevében a 4iG kommunikációs igazgatósága a Telexnek. Azt írták, a vásárlás után a NAV helyszíni szemlét tartott, és a megállapított vagyonszerzési illetéket Jászai befizette. „Nem igényelte a földműveseknek, több feltétel megtartása esetén járó, illetékmentességet, míg a vagyonszerzési illeték mértéke hazánkban általános” – tették hozzá.
„A magánszemélyek által kötött ingatlan-adásvételi szerződéssel kapcsolatban semmilyen célja és jelentősége nem volt, és nem is lehetett annak, hogy az ingatlanon található, az ingatlan nyilvántartásban gazdasági épületként feltüntetett felépítményt a felek a megállapodásban külön nem említették meg”
– írták arról az aprócska körülményről, hogy a medencés-szaunás nyaraló kimaradt az adásvételi szerződésből.
Mint fogalmaztak, a közreműködő ügyvéd szakmai protokollja, hogy az ingatlant a lekért tulajdoni lapra hivatkozva azonosították be a szerződésben. „A területen álló épület a közhiteles földhivatali nyilvántartásban is szerepel, amely a tulajdoni lap kikérésével bárki számára megismerhető. Továbbá az elővásárlási jog a szomszédban, helyben lakókat illeti meg, akik értelemszerűen legalább látásból ismerik az ingatlant, követhetik az azzal kapcsolatos eseményeket, ezért az ingatlan mibenlétéről saját tudomásuk van.”
Azt is írták, hogy az ingatlanon található épület a szükséges hatósági engedélyekkel rendelkezik, és megfelel a vonatkozó szabályoknak.
„Az ingatlan megvásárlása óta Jászai Gellért az épületen és az ingatlanon semmilyen építési engedélyhez kötött módosítást nem végzett”
– szögezték le a levélben.
Összeér a két szomszédos épület, a kormányhivatal szerint azonban minden a legnagyobb rendben
Alig pár telekkel arrébb Jászai Gellért közvetlen munkatársa, a 4iG alelnöke, a Vodafone igazgatótanácsának tagja, Linczényi Aladin Ádám építkezik. 2021-ben vett két szomszédos telket, amiket aztán úgy alakítottak át a földnyilvántartásban, hogy mindkettőről rá lehessen látni a gyönyörű panorámára.
A hivatalos iratok szerint Linczényi két külön gazdasági épületre kapott engedélyt tavaly. Az egyik 50, a másik 100 négyzetméteres lesz, a tervek szerint mindkettő a telekhatáron, egymáshoz olyan közel, amennyire csak az építési szabályzat azt engedi. Csakhogy nagyon úgy tűnik, nem két szomszédos épület készül, hanem mint arról korábban a 444 is írt,
a két épület a valóságban minden bizonnyal összeér.
Hogy ezt ne lehessen az utcáról egyértelműen megállapítani, korábban – mint azt az egyik olvasói fotónkon látható – fekete lepellel borították le a két épületet összekötő folyosót, majd földet hordtak rá, és egyelőre így is hagyták, az építkezés hónapok óta áll. A 444 februári drónfotóin még világosabban kivehető, hogy egy épületről van szó.
Mindez miért lehet problémás? Az építési szabályok szerint nem szabad két külön helyrajzi számú ingatlanon egy épületet felhúzni, ráadásul ha valóban összeér a két épület – mint a képek alapján látszik –, akkor másfélszer akkora (150 négyzetméter) lehet, mint amit a helyi építési szabályzat (max. 100 négyzetméter) alapján engedélyeztek.
Siófok főépítésze szerint a benyújtott tervek biztosan megfeleltek a helyi építési előírásoknak, ha a kormányhivatal megadta az építési engedélyt. „Az egy más kérdés, hogy az építtető eltért-e a megadott építési engedélytől. De ezt mi nem vizsgálhatjuk, csak a kormányhivatal” – jegyezte meg Kadlicskó Krisztián a Telexnek.
A környéken gazdálkodó civilek még márciusban kérték az építési engedélyek felülvizsgálatát a Somogy Vármegyei Kormányhivatalnál. A fentebb is említett helyi építési rendelet (csak a műveléshez szükséges gazdasági épületet szabad elhelyezni) mellett a Balaton-felvidéki Nemzeti Park iránymutatására hivatkoztak a beadványban, amely alapján a két telek tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen fekszik. A beadvány szerzői szerint a látványterveken is látható vasbeton tájidegen, és sem az épületek formája, sem a méretük, sem az alkalmazott építési anyagok és technológia nem felelnek meg a követelményeknek.
„A valóságban a különálló épületek helyett egy monolit vasbeton épület készül, amely a telekhatáron átnyúlva az engedélyezett épületek alapterületeire és a köztük elhagyott térrészre is kiterjed”
– fogalmaztak a dokumentumban. A kiadott építési engedélyek haladéktalan felülvizsgálatát és visszavonását, az odahordott építési hulladékok elszállítását, valamint a környezetkárosítás megszüntetését és az ingatlanok eredeti állapotának a helyreállítását kérték a hatóságtól.
A kormányhivatal márciusban azt közölte a civilekkel, hogy hivatalból hatósági ellenőrzést végeznek, és ha a helyszíni vizsgálat során úgy látják, hogy szükséges, építészrendészeti eljárást indítanak. Amikor júniusban rákérdeztek, hogy hol tart a vizsgálat, a kormányhivatal azt írta: csak az ingatlan tulajdonosának adhatnak tájékoztatást az ellenőrzésről.
A Telex megkeresésére augusztus elején már konkrét választ küldött a kormányhivatal:
„A kérdéses épületek a hatósági ellenőrzés során az aktuális készültségi állapotukban megfeleltek az építési engedélyben előírtaknak, ezért hatósági eljárás nem indult.”
Azaz a kormányhivatal itt is mindent a lehető legszabályosabbnak talált. „Az építkezés a jogerős építési engedélyben foglaltaknak megfelelően és a helyi építési szabályok betartásával zajlik” – válaszolta lapunk megkeresésére a tulajdonos Linczényi Aladin Ádám nevében a 4iG kommunikációs igazgatósága. Hozzátették: a cég alelnöke magánszemélyként, magánhasználat céljából vásárolta a két ingatlant.
Jászai luxusnyaralója maradhat, a lómenhely kis faházát elbontatná a főispán
Miközben a kormányhivatal szerint Jászai kétszintes, medencés-szaunás és Linczényi két, egymással titokzatos folyosóval összekötött „gazdasági épületével” minden a legnagyobb rendben,
a Dharma Ló Menedék Alapítvány központjául szolgáló 59 négyzetméteres faházat lebontatnák, holott papíron ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint a fenti ingatlanokra.
A birtokunkba került augusztus eleji főispáni határozat szerint a hivatal munkatársai a helyszíni szemlén megállapították, hogy a faház rendeltetése nem felelt meg a helyi építési szabályzatnak, mivel ezen a környéken – csakúgy, mint a fentebb tárgyalt két ingatlan esetében is – „kizárólag a műveléshez szükséges gazdasági épületet lehet elhelyezni abban az esetben, ha a telek kertészeti, gyümölcs- vagy szőlőműveléssel hasznosított.” A faház ezzel szemben irodaként, takarmányraktárként, melegedőként, tisztálkodó-, pihenő- és étkezőhelyiségként, valamint orvosi szobaként is funkcionál – ez utóbbi az alapítvány nyári gyerektáboraihoz szükséges.
A határozat szerint a tulajdonosnak hat hónapon belül meg kell szüntetnie a szabálytalan állapotot, vagy el kell bontania a faházat, és ez a sors vár a gyerektáborok helyszíneként szolgáló jurtákra és sátrakra is.
Azt is megállapították a főispán munkatársai, hogy az épület egy része átnyúlik a szomszédos telekre, amely szintén a menhelyé, és történetesen ugyanaz a tulajdonos: Berecz Gabriella, aki férjével, Czinkóczky Csabával közösen vezeti az alapítványt. „Egy épület csak egy ingatlanon állhat” – áll a kormányhivatal határozatában, ami annak fényében különösen érdekes, hogy ugyanez a hatóság Linczényi Aladin telkeinél nem talált kivetnivalót a két épület közti titokzatos folyosót látva.
– mondta a Telexnek Czinkóczky Csaba, aki hónapok óta küzd a hatóságokkal, hogy megmaradhasson az ország egyetlen lómenhelye. Szerinte az ő küzdelmük mindenki számára üzenet: bele kell állni, ha megpróbálnak ellehetetleníteni bennünket.
Az alapítvány működését valóban változatos eszközökkel próbálták megnehezíteni az elmúlt hónapokban. Czinkóczkyék kálváriája a 24.hu cikke szerint ott kezdődött, hogy tavaly augusztusban az Agrárminisztérium felmondta az együttműködési megállapodást, és nem adott forrásokat az állami tulajdonú haszonállatok gondozásához. Az alapítvány pert indított, szerintük az állam 60 millió forinttal tartozott nekik, miután öt év alatt egyetlen fillért sem fizettek az állatok ellátására.
Az állam később árverésre bocsátotta a korábban nekik ígért, tanyaközpontként használható szomszédos épületet, majd amikor az alapítvány egy korábbi tagjától megvásárolták volna a menhelyhez tartozó 32 hektárnyi legelőt, a kormányhivatal váratlanul a Plázs Siófok vezetőjét, Barna Györgyöt hozta ki első helyre az elővásárlási jogosultak közül, miközben a menhely munkatársa, Berecz Gabriella évek óta Törekiben él, az év 365 napján foglalkozik az állatokkal, elvégezte az aranykalászos gazdatanfolyamot, földművesként regisztrálták, őstermelői tevékenységet folytat, és agrárkamarai tag. Az elővásárlási jognál az egyik legfontosabb szempont, hogy a vásárló gazda helyben lakik-e, Barna György azonban a benyújtott nyilatkozatában a siófoki lakcíme mellett tartózkodási helyeként Budapestet tüntette fel.
A kormányhivatal döntését az alapítvány a bíróságon támadta meg, szerintük az elővásárlási jog egyértelműen a helyben élő és gazdálkodó Bereczet illeti meg.
Ha elvesztik a 32 hektáros legelőt, az az ország egyetlen lómenhelyének végét jelentené.
Olyan kicsi területre szorulnának ugyanis vissza, amely nem lenne alkalmas a nagyobb állatok gondozására. A bíróság várhatóan szeptemberben hoz ítéletet az ügyben. | A medencés luxusnyaraló kimaradt Jászai Gellért siófoki földvásárlásának szerződéséből | Beleszeretett a siófoki Jódi-hegy csodás panorámájába a NER-közeli 4iG vezetése. Jászai Gellért medencés-szaunás nyaralót vett, amely papíron a mai napig gazdasági épületnek számít, és amelyet rejtélyes okokból kifelejtettek az adásvételi szerződésből. Nem messze onnan a 4iG alelnöke, Linczényi Aladin építkezik két szomszédos telken. Az engedélyekben két különálló gazdasági épület szerepel, a valóságban azonban nagyon úgy tűnik, hogy összeérnek. A kormányhivatal szerint a 4iG-vezetők telkeivel minden a legnagyobb rendben, miközben a Dharma Ló Menedék Alapítvány központjául szolgáló kis faházat elbontatnák. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/08/15/siofok-toreki-jodi-hegy-jaszai-gellert-4ig-gazdasagi-epulet | 2023-08-15 15:25:00 | true | null | null | Telex |
A kínai Fudan Egyetem vagyonkezelő alapítvány több mint 6 milliárd forint közpénzt és négy ingatlant kapott, de nemcsak nem tudni, pontosan mit is csinálnak a támogatással, hanem még csak nem is övék a négy ingatlan – mondta Tompos Márton, a Momentum frakcióvezető-helyettese szombati Facebook-videójában.
Az eredeti törvény alapján az alapítvány 600 millió forintot és négy ingatlant kapott az államtól. Tompos azonban rámutat, hogy a négy ingatlan tulajdoni lapján látszik, hogy egyik sem az alapítványé: kettő a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőé, kettő pedig a már megszűnt BMSK Zrt.-é.
A 2022-es beszámolón látszik, hogy nemcsak az említett 600 milliót kapták meg, hanem további 6 milliárd forintot is. Ez az a 6 milliárd lehet, amit az akkori Technológiai és Ipari Minisztérium ígért oda 2022 első negyedévében.
A kormánynak eredetileg tavaly december 31-ig kellett volna beszámolnia a beruházásról és költségekről, de két héttel a határidő előtt kitolták azt 2024 júniusára.
„Van tehát egy alapítvány, amely a törvényben előírt ingatlanokat nem kapta meg, ahhoz a nem létező egyetemhez, amelynek az üzemeltetésére létrejött, de extra 6 milliárdot igen, attól a kormánytól, amely szerint a projekt nincs napirenden”
– mondta Tompos.
A Mandiner hasonló kérdéseket tett tett fel az alapítványnak, de nekik válaszoltak is. Azt írták, hogy a 2021-ben az előkészítésre kapott forrásokat lekötötték, hogy megőrizzék értéküket, és megfelezték a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok tiszteletdíját. Jelenleg az egyetemi curriculumra, illetve az akadémiai fejlesztésre fókuszálnak.
Azonban nem egészen egyértelmű, hogy az alapítvány pontosan mit is csinál – ahogy az sem, hogy hol. Vadai Ágnes írásban küldött kérdést az ügyészségnek arról, hogy mi is történik a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvánnyal, amit Polt Péter feljelentésként értékelt, és az V. kerületi rendőrség nyomozhat az ügyben.
Vadai azért érdeklődött az ügyben, mert Tompos július 10-i videója alapján a képviselő a korábbi, Márvány utcai székhelyén nyomát sem lelte az alapítványnak, és a recepción sem tudtak neki mondani semmit róla. Tompos az alapítványt amúgy sem ekkor, sem korábban nem találta meg a hivatalosan bejelentett székhelyén, a Kéthly Anna téren sem, februárban az is kiderült, hogy se emailcíme, se telefonszáma nincs a Fudan Egyetem alapítványának.
Az RTL-nek sem sikerült megtalálnia az alapítványt, és amikor Tusványoson Csák Jánost kulturális és innovációs minisztert, az alapítvány kuratóriumi elnökét megpróbálták erről megkérdezni, ő azt állította, hogy igenis ott van, majd felháborodva otthagyta a riportert, mert nem akarta Tusványosról kérdezni. | A Fudan alapítvány már több mint 6 milliárd közpénzt kapott, pedig se egyetem, se ingatlana nincs | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/08/12/momentum-fudan-alapitvany-tamogatas | 2023-08-12 15:55:00 | true | null | null | Telex |
|
A hosszú nemzetközi közgazdász-pályafutást a háta mögött tudó Takáts Előd két éven át ült a Corvinus rektori székében, majd júniusban – külső szemlélők számára váratlanul – leköszönt. Az adásból kiderül: távozását azzal indokolja, hogy szenvedélyesen érdekli a gazdaságpolitika, a monetáris politika, egész korábbi karrierjét ennek mentén alakította, akadémiai karriert is épített a témában. Mint mondja, tulajdonképpen ennek mellékterméke volt a corvinusos jelenléte, majd az egyetem vezetését is azért vállalata el, mert szeretett volna visszaadni a magyar közgazdászközösségnek abból, amit kapott.
Ugyanakkor mint mondja, a rektorság napi 16 órás elfoglaltság, ami miatt nem volt ideje azzal foglalkozni, ami a hivatása. Emiatt pedig egy idő után elkezdett gondolkodni, hogy meddig lehet ezt így csinálni, és lassan megszületett az elhatározás a lemondásról.
A távozása ugyanakkor nem sokkal a corvinusos vizsgabotrány és etikai vizsgálat után történt. Az ügyben első fokon elmarasztalások születtek, aztán végül nem – vetette közbe Brückner Gergő. A botrány lényege az volt, hogy a téli vizsgaidőszakban egy hallgató a többiektől elkülönítve, egy kifejezetten neki készített vizsgasor alapján tehetett (sikeres) vizsgát. A hallgató családja „érdemi Mol-részesedéssel rendelkezik”, a szülők pedig állítólag megpróbáltak nyomást gyakorolni és közbenjárni az egyetem vezetőinél. A sajtóban összefüggésbe hozták ezt az esetet és Takáts távozását, amire a leköszönő rektor azt mondta:
Az ő érdeke az lenne, ha mindent elmondhatna erről az ügyről, de ezt személyiségi jogi okokból nem teheti meg. A tények azonban így is mellette szólnak, „nincs jogerős elmarasztaló határozat ellenem semmilyen etikai ügyben, sem a Corvinus Egyetemen, sem máshol. Ha Svájcban lennénk, azt mondanánk, nincs semmiféle ügy, mert megvolt a vizsgálat, de hát nem Svájcban vagyunk, és ez egy aktív kérdés lett”.
Takáts tagadja, hogy ismerné az érintett diák szüleit vagy őt magát: „soha nem kerestek meg semmilyen ügyben, ha itt találkoznánk a stúdió előtt, nem ismerném fel őket” – közölte.
Azt is elmondta, a lezárult vizsgálat is arra jutott, nem történt olyan, hogy a hallgató szüleinek sikerült volna közbenjárniuk a gyerekük érdekében. Arról, hogy akkor első fokon miért érezhette mégis azt a bizottság, hogy mégsem volt rendben valami, Takáts azt mondta:
az állhat az etikai bizottság első fokú elmarasztalásának hátterében, hogy a hallgató szülei oktatókkal beszéltek, és ez nem szokásos. „Ilyennek nem kellene történnie, de el kell különíteni a jóhiszemű hibát az etikai vétségtől” – mondta.
Az adásban szó esik még egy csomó témáról, és teljes monetáris politikai gyorstalpalót is kapunk. | Takáts Előd a corvinusos vizsgabotrányról: El kell különíteni a jóhiszemű hibát az etikai vétségtől | A Téma podcast vendége a héten Takáts Előd, a Budapesti Corvinus Egyetem nemrég lemondott rektora volt. Brückner Gergővel átbeszélték az egyetemi vizsgabotrányt, amellyel a sajtóban összefüggésbe hozták a leköszönését, régi-új munkahelye, a jegybankok jegybankjaként funkcionáló Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) szerepét, a történelmi méretű inflációs hullám gazdasági hatásait, monetáris politikai kihívásait. És közben még a jeges Rajnában való fürdőzéshez is kapunk tippeket. | null | 1 | https://telex.hu/podcast/2023/07/21/tema-takats-elod-corvinus-volt-rektora-bis-bruckner-gergo-podcast | 2023-07-21 16:23:00 | true | null | null | Telex |
Jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás miatt emeltek vádat Pécsvárad polgármestere ellen, amiért az önkormányzat által elnyert pályázati összegből fiktív számlákkal saját magának szerzett meg egy részt – közölte a Baranya Vármegyei Főügyészség, írja az MTI. A csalás irányítója Zádori János, Pécsvárad 2014 óta hivatalban lévő független polgármestere volt – erősítette meg az információt Kutas Tamás főügyészségi szóvivő.
A vádirat szerint a polgármester uszoda- és épületenergetikai fejlesztés érdekében nyújtott be pályázatot 2015-ben, ezzel a pécsváradi önkormányzat összesen 302 millió forintot nyert el. A polgármester még az összeg átutalása előtt elhatározta, hogy a támogatás egy részét saját magának szerzi meg, miközben „gazdasági tevékenységet” színlel.
A városvezető a kivitelezésre felkért társasággal megállapodott, hogy a kivitelezési szerződés teljesítésekor úgy csinálnak, mintha bevonnák a polgármester és felesége érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságot, hogy látszólag leigazolják a polgármesternek fizetendő pénz jogszerűségét. A megállapodásnak megfelelően az önkormányzattal szerződő cég további alvállalkozói szerződést kötöttek a polgármester és felesége érdekeltségébe tartozó társasággal.
A városvezetőhöz köthető cég valótlan teljesítésigazolást állított ki, így összesen 28 millió forinthoz jutott. | Gazdasági csalás miatt emeltek vádat Pécsvárad polgármestere ellen | Jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás miatt emeltek vádat Pécsvárad polgármestere ellen, amiért az önkormányzat által elnyert pályázati összegből fiktív számlákkal saját magának szerzett meg egy részt – közölte a Baranya Vármegyei Főügyészség, írja az MTI. A csalás irányítója Zádori János, Pécsvárad 2014 óta hivatalban lévő független polgármestere volt – erősítette meg az információt Kutas Tamás főügyészségi szóvivő. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/09/04/gazdasagi-csalas-pecsvarad-polgarmester-onkormanyzat-palyazati-penz | 2023-09-04 16:26:00 | true | null | null | Telex |
A Vas Vármegyei Főügyészség többrendbeli vesztegetés bűntette miatt emelt vádat egy vezető beosztású orvossal szemben, aki majdnem tíz évig a betegek ellátásáért cserébe pénzt kért és fogadott el a hozzátartozóktól, írja sajtóközleményében a Vas Vármegyei Főügyészség.
A vádirat szerint az orvos 2013 márciusa és 2022 októbere között az irányítása alatt lévő osztályon kezelt betegek hozzátartozóitól „az egészségügyi ellátásért sokszor és ismétlődően jogtalan vagyoni előnyt kért, illetve fogadott el”.
A vádirat szerint a nő 23 beteg hozzátartozóitól fogadott el rendszeresen juttatást azért, hogy az ápoltak kórházi kezelését, fekvőbeteg-elhelyezését az általa irányított osztályon biztosítsa. Az orvos a pénzt rendszerint a kórház orvosi szobájában vagy irattárában, illetve egy parkolóban vette át, és átutalással is lehetett fizetni neki.
A Vas Vármegyei Főügyészség a nővel szemben végrehajtandó börtönbüntetés, pénzbüntetés, orvosi foglalkozástól eltiltás, közügyektől eltiltás kiszabását és az adott több mint négymillió forint elkobzását indítványozza. Az ügyben a Szombathelyi Törvényszék fog dönteni. | Egy vezető beosztású orvos több mint négymillió forintot fogadott el betegei hozzátartozóitól | A Vas Vármegyei Főügyészség többrendbeli vesztegetés bűntette miatt emelt vádat egy vezető beosztású orvossal szemben, aki majdnem tíz évig a betegek ellátásáért cserébe pénzt kért és fogadott el a hozzátartozóktól, írja sajtóközleményében a Vas Vármegyei Főügyészség. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/08/17/fougyeszseg-sajtokozlemeny-buntett-vesztegetes-vademeles | 2023-08-17 16:30:00 | true | null | null | Telex |
A tavalyi országgyűlési választás után kiderült, hogy példátlan és botrányos külföldi beavatkozási kísérlet történt a magyar demokratikus folyamatokba. Az eddig ismert tények birtokában elmondható, hogy a magyar baloldalt teljes egészében az Egyesült Államokból finanszírozták. A háborúpárti körök így próbáltak befolyást és hatalmat szerezni annak érdekében, hogy Magyarországot belekényszerítsék a harcokba. Most, hogy újra választások lesznek, ismét gurulni kezdtek a dollárok. A dollárbaloldal pedig mindenben engedelmeskedik a globalista megbízóiknak.
A botrány akkor robbant ki, amikor Márki-Zay Péter, a baloldal és Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnök- jelöltje ügyetlenül, véletlenül kikotyogta a mozgalma és a baloldal külföldi finanszírozását.
A tengerentúlról - mint a későbbi titkosszolgálati jelentésből kiderült - 4 milliárd forintnyi dollárt utaltak - és miközben mikroadományokról beszéltek, az utalás mögött mindössze 11 ember állt. Időközben arra is fény derült, hogy Karácsony Gergely 99 mozgalma további 500 millió forintot kapott euróban és fontban a kilépése előtt a miniszterelnök-jelölti kampányára. Perjés Gábor, Karácsony párttársa, Budapest II. kerületének párbeszédes önkormányzati képviselője az 500 milliót, maffiamódszereket idézve, pénzmosásgyanúsan, kis tételekben fizette be a mozgalom számlájára. Karácsony lebukott és menekül a botrány kitörése óta. Ő azt állítja - tegyük hozzá, nevetséges módon -, hogy az 500 milliót adománygyűjtő ládákban gyűjtötték össze, ami teljességgel abszurd.
A 4 milliárd forint igazi nyertese Márki-Zay mozgalma és Bajnai Gordon volt, Bajnai többmilliárdos megrendelést kapott a DatAdaton keresztül.
A botrány kirobbanása óta a baloldali pártok és politikusok menekülnek, egymást vádolják a guruló dollárokkal kapcsolatban. Idén már Márki-Zay Péter, a frissen alakult Mindenki Magyarországa Néppárt elnöke beismerte, hogy kormánybuktatásra kapták a tavalyi kampányban az amerikai dollárokat:
"Ezeknek a pénzeknek, a támogatásoknak a célja az volt, hogy megdöntsük Magyarország ezeréves történelmének legkorruptabb kormányát" - mondta el Márki-Zay Péter a külföldi támogatásokról egy műsorban.
A guruló dollárok az amerikai demokratákkal és Sorossal karöltve érkeztek. A volt amerikai demokrata elnökhöz, Barack Obamához és feleségéhez köthető alapítványnál képeztek ki több olyan vezetőt is az utóbbi években, akik Soros György tőzsdespekuláns támogatásával igyekeztek kormányellenes hálózatot kiépíteni Magyarországon, illetve a korrupcióellenes küzdelemre hivatkozva küzdeni a hatalom ellen. Tehát nem véletlenül érkeznek a pénzek, a dollárbaloldalnak teljesíteniük kell a gazdáik minden elvárását.
Korányi Dávid, a baloldal lobbistája, az összekötő
A támogatások az Action for Democracy nevű amerikai alapítványtól érkeztek. A szervezet közvetlenül a választások előtt jött létre. Természetesen kétségtelenül azért jött létre a Korányi Dávid-féle szervezet, hogy befolyásolja a magyar választásokat. Ilyen elképesztő befolyásolási kísérletre az elmúlt 30 évben a rendszerváltás óta nem volt példa.
Korányi Dávidnak jól beágyazott kapcsolatai vannak. Többek között élvezi a baloldal bizalmát, így Bajnai Gordonnal és Karácsony Gergellyel is bizalmi viszonyban vannak. Az Action for Democracy Magyarország mellett több másik országban, így például Olaszországban és Brazíliában is pénzügyi támogatásokkal próbálta kormányra segíteni a baloldalt.
Korányi Dávid karrierje meglehetősen gyorsan indult felfelé. 1999-ben a balliberális GKI gazdaságkutató elemzőjeként dolgozott, de 2002 és 2004 között már az MSZP frakciója mellett gazdasági, külügyi és európai integrációs területen tevékenykedett. 2007-től az MSZP Balegyenes Munkacsoportjának, majd a Magyar Progresszív Társaság Platformjának alapítója, továbbá elnökségi tagja is lett.
Hamarosan Korányi Bajnai Gordon miniszterelnöki főtanácsadója lett, ezt követően pedig kinevezték kül- és biztonságpolitikáért felelős szakállamtitkárnak. Sokat elmond a párton belüli helyzetéről, hogy 2009-ben a szocialisták listáján a 16. helyen szerepelt a neve.
Az Action for Democracy alapító elnöke dolgozott a Városházán Karácsony tanácsadójaként. Korányi kezdetben életvitelszerűen New Yorkban élt, majd a gazdag Connecticut államba költözött. Korányi élvezi a globalista körök és a Demokrata Párt bizalmát, így nem meglepő, hogy az Egyesült Államokból mindössze 11 emberen keresztül érkeztek a guruló dollárok.
A baloldal kampányára külföldről érkezett források több mint kétharmada közvetlen vagy közvetett módon Soros Györgytől érkezett.
Elmondható tehát, hogy a konzervatív kormányt megbuktatni akaró baloldali körök egy körmönfont és bonyolult hálózaton keresztül igyekeztek kormányváltást előidézni 2022-ben.
A kamubirodalom
A baloldal kimondottan a választásra egy kamu médiabirodalmat és lejárató gépezetet épített fel. Az EzaLényeg-médiabirodalom mögött álló Oraculum 2020 Kft. közel kétmilliárd forintot kapott a külföldi Korányi-féle támogatásokból. A Magyar Nemzet összesítése szerint 2019 és 2022. április 3. között az EzaLényeg-médiabirodalom nagyságrendileg háromnegyedmilliárd forintért hirdette tartalmait.
Mint kiderült, országosan kiterjedt kampánymédia-birodalmat működtetett az Ezalényeg.hu és a mögötte álló Oraculum 2020 Kft. A kiadó tulajdonosa Páva Zoltán, aki korábban tanácsadóként milliós megbízásokat kapott a Gyurcsány–Bajnai-kormányoktól, jelenleg pedig megbízásokat teljesít Gyurcsány frakciójának.
A baloldal kampányát segítő anyagok elérésének maximalizálására külön Facebook-oldal és portál működött a külföldről több milliárd forinttal finanszírozott dollármédiában. Az Erősítő a 2021. januári létrehozásától a tavaly áprilisi választás napjáig nagyjából 250 millió forintot költött olyan hirdetésekre, amelyekkel a baloldal üzeneteit népszerűsítették a közösségi médiában; ott, ahol a baloldal mandátumszerzési esélyei romlottak, ott az EzaLényeg-médiabirodalom hatalmas összegeket költött a baloldal egy-egy jelöltjének a kampányára.
A GYEREKKEL VAGYUNK NEVŰ FACEBOOK-OLDAL A BALOLDAL VÁLASZTÁSI KAMPÁNYESZKÖZEKÉNT MŰKÖDÖTT 2022 ÁPRILISÁBAN.
A szülőket megtévesztve olyan politikai tartalmú cikkek jelentek meg az oldalon, amelyeknek nem sok köze volt a gyermekneveléshez - írja a Magyar Nemzet
13 millió forint értékben tettek közzé 970, nagyrészt politikai tartalmú hirdetést, amelyekben például az egészségügy és az oktatás helyzetét igyekeztek sötéten bemutatni. Az oldal kiadója, az EzaLényeg-portfólió egészét működtető Oraculum 2020 Kft. a DatAdat cégcsoport mellett a külföldről érkező pénzek fő kedvezményezettje. Az összes oldal a választás óta inaktív lett.
A Vicc Magazin, a Humor Magazin, a Receptek.ma, az Idézetek.ma vagy a Covidoltás.info is kormányellenes tartalmakkal árasztotta el az internetet a választás előtti időszakban.
A hirdetésekre csillagászati összegeket költöttek: a Covidoltás.info nevű oldalon például közel 26 millió forintért hirdettek 2022. április 3-ig, és ugyancsak milliós összegekkel promotáltak kampányanyagokat a Vicc Magazin, a Humor Magazin, valamint az Idéző és Idézetek.ma nevű oldalakon.
OLYAN PÉLDA IS AKADT, AMELY FELÜLETEN 100 MILLIÓ FORINTOT IS KÖLTÖTTEK HIRDETÉSRE. A VÁLASZTÁS UTÁN HIRTELEN LEÁLLTAK A HIRDETÉSEKKEL, SŐT A LEGTÖBB MÉDIUM NEM KÖZÖLT TÖBBET SEMMIT.
Számos vizsgálat folyik az ügyben
Bánki Erik, a Fidesz országgyűlési képviselője a botrány kirobbanása után közölte, az ÁSZ elnöke vizsgálatot indított az ügyben, és levelében arról tájékoztatta: „igen erős a gyanú arra, hogy valóban tiltott pártfinanszírozás történt, és megsértették a választási kampányra vonatkozó törvényeket a baloldali ellenzéki pártok". Észlelve a visszaélések lehetőségét, az ÁSZ elnöke az adóhatósághoz fordult, s információkat kér a pénz felhasználásáról, mert erős a gyanú, hogy azzal kapcsolatban is visszaélések történhettek.
Mindez azt jelenti, hogy „igen súlyos ügy a guruló dollárok ügye, éppen ezért kezdeményezni fogom, hogy a Parlament gazdasági bizottsága következő, március 27-i ülésén tűzze napirendjére az ÁSZ elnökének beszámolóját" – fűzte hozzá
A nemzeti Adó- és Vámhivatal költségvetési csalás miatt folytat eljárást. Az amerikai pénzek miatt emellett szintén a NAV rendelt el költségvetési csalás gyanújával nyomozást, a Nemzeti Nyomozó Iroda pedig pénzmosás és sikkasztás miatt vizsgálódott. Utóbbi nyomozást később átvette az adóhatóság - írja a Magyar Nemzet.
Karácsony Gergely a " színes forradalmakat" támogató szervezetekkel konferenciázik Budapesten
A Tűzfalcsoport arról írt, hogy október 11-12. között rendezik meg Karácsonyék, pontosabban Budapest Főváros Önkormányzata, a Political Capital és a CEU Demokrácia Intézete a 2023-as Budapest Fórumot.
A Karácsony Gergely által is támogatott konferencia partnerlistája igazából egy beismerés, hiszen képviseltetheti magát több olyan amerikai szervezet, amellyel korábban tagadtak minden kapcsolatot.
Ilyen többek között a hírhedt NED - National Endowment for Democracy is.
A partnerek:
- NED - National Endowment for Democracy,
- Friedrich Ebert Stiftung,
- German Marshall Fund/German Marshall Fund of the United States
- Heinrich Böll Stiftung,
- Magyarországi Tajpej Képviseleti Iroda.
A NED
A NED - National Endowment for Democracy, röviden NED. Ennek az amerikai szervezetnek a nevét a guruló dollárok, azaz a baloldal külföldi finanszírozása miatt kirobbant hazai botrányban ismerhette meg a magyar közvélemény. A NED lényegében a CIA hivatalossá tett megjelenése külföldön – nyilvános közléseket idézve így írta le tömören a National Endowment for Democracy, vagyis a NED szerepét, létezésének célját a nemzetbiztonsági dokumentum. Meglepő módon a NED feltűnt a külföldi kampánypénzeket vizsgáló ügyben is.
Nemzetközi vonalon a NED részese volt a 2006-os fehérorosz ellenzéki elnökjelölt kampányának, a 2011-es „arab tavasz" során ellenzéki pártokat támogatott, nagyobb összeggel támogatta az ujgur csoportokat Kínában, valamint 2019-ben hongkongi civil alapítványokat is finanszírozott. A NED-en keresztül Karácsony Gergelyék rendezvénye valamilyen formában lényegében amerikai központi költségvetési támogatásban részesül.
A KONFERENCIA PARTNERLISTÁJA TELJES MÉRTÉKŰ BEISMERÉS, A BALOLDAL ÉS KARÁCSONY A KÜLFÖLDI MEGRENDELÉSEKET TELJESÍTI, TELJESEN AZ AMERIKAIAK ÉS A SOROS-BIRODALOM BEFOLYÁSA ALATT VAN A FŐPOLGÁRMESTER.
Lengyelországba is gurulnak a dollárok
A Bajnai Gordon és Karácsony Gergely korábbi tanácsadója, Korányi Dávid vezette Action for Democracy (A4D) az október közepén esedékes lengyel parlamenti választást is guruló dollárokkal akarja befolyásolni, a jelenséggel már a lengyel sajtó is foglalkozik - írja a Magyar Nemzet.
A konzervatív Wpolityce.pl hírportál cikkében felidézi azt az idehaza már jól ismert tényt, hogy az A4D olyan csatatérállamként tekint Lengyelországra, ahol veszélyben van a demokrácia, és szerintük ezt úgy lehet orvosolni, ha rengeteg pénzzel támogatják az ellenzékhez köthető NGO-kat.
A magyar példához hasonlóan az A4D a lengyel ellenzéknek juttatott támogatásainak mértékéről semmit sem árult el, mindez csak később kerül nyilvánosságra. Annyi azonban bizonyos, hogy a Korányiék által támogatott civil szervezetek között számos olyan akad, amelyeket Soros György is bőkezűen patronál - tették hozzá.
Új választás, újra gurulnak a dollárok
Az amerikai Action for Democracy a 2022-es országgyűlési választások után a jövő júniusi önkormányzati, illetve európai parlamenti választások befolyásolására készül. A Bajnai Gordon bizalmasa, Korányi Dávid által vezetett szervezet már meg is tette az első lépést; három projekt támogatását jelentette be, ami jól jelzi, folytatódik a külföldi befolyásolás, ismét megindulnak a dollárok a baloldali propagandagépezethez - írta meg a Magyar Nemzet.
Az Action for Democracy (AD) a napokban jelentette be a „demokratikus értékek előmozdítására irányuló folyamatos erőfeszítései" részeként a következő, 2023/24-es évre szóló támogatásait. Bár a finanszírozás kedvezményezettjei hivatalosan „civil" szervezetek és „függetlennek" nevezett baloldali sajtótermékek, de az AD eddigi tevékenysége és a most meghirdetett programok indokolása egyértelműsítik, hogy a cél újra a magyar politikai viszonyok alakítása, a választások kimenetelének befolyásolása.
Az első a Magyar Civil Összefogás – Hungarian Civil Union (HCU), amelynek fő célja erős, önszerveződő civil társadalom kialakulásának elősegítése Magyarországon, elsősorban a demokratikus elvek előmozdítására és a részvételi programok kiszélesítésére összpontosítva. A HCU támogatásával az Action for Democracy célja, hogy mérsékelje a magyar társadalom mély polarizációját és a közéleti részvétel iránti széles körű apátiáját, ezzel segítve az érdekazonos csoportok eredményes érdekérvényesítő tevékenységét.
A HCU által fémjelzett egyik legfontosabb kezdeményezés a Civil Parlament létrehozása és működtetése. A Civil Parlament célja a különböző érdekcsoportok közötti párbeszéd előmozdítása az érdekérvényesítési kapacitások kiépítése és az állam társadalmi felügyeletének biztosítása érdekében. A Civil Parlamenttel párhuzamosan a szintén a HCU által működtetett Civil Érdekegyeztető Tanács helyi szintű döntéshozó testületként szolgál, és innovatív szoftverekkel dolgozik a közvélemény gyors és gazdaságos felmérésén, elsősorban helyi ügyekkel kapcsolatban. Mindez az önkormányzati választások előtt a helyi közvélemény manipulálását szolgálhatja majd.
A második program a KisPolgár – Közéleti Gyerekújság, amit a baloldal egyik legvérmesebb médiamunkása, a HVG publicistája, Tóta W. Árpád alapított. Erről Korányiék szervezete azt írja:
„a Tóta W. Árpád újságíró kezdeményezésének eredményeként létrejött KisPolgár mobil alkalmazás megbízható, pontos, de közérthető hírekkel és információkkal látja el a magyar 10 éven felüli gyermekeket."
A Magyar Nemzet korábban már beszámolt róla, hogy a gyerekújság a politika mellett a szexualitással is foglalkozik. Nyilvánvalóan a baloldali woke ideológia szempontjai szerint.
A harmadik támogatott projekt a „Csak Amit Hallani Szeretnél" – A Jelen hetilap szerkesztőségének különleges, úgynevezett bookazine-ja, amely „Magyarország jelenlegi hibrid rendszerének rejtelmeibe ássa bele magát." A bookazine Orbán Viktorra és politikai apparátusára összpontosítva vizsgálja az ország közelmúltbeli történelmét mozgató okozati láncot. | Így gurulnak a dollárok a magyar baloldalhoz Amerikából | A nemzeti Adó- és Vámhivatal költségvetési csalás miatt folytat eljárást. Az amerikai pénzek miatt emellett szintén a NAV rendelt el költségvetési csalás gyanújával nyomozást, a Nemzeti Nyomozó Iroda pedig pénzmosás és sikkasztás miatt vizsgálódott. Utóbbi nyomozást később átvette az adóhatóság - írja a Magyar Nemzet. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2023/09/gurulo-dollarok-dollarbaloldal-egyesult-allamok | 2023-09-05 19:10:00 | true | null | null | Origo |
Van egy terület, ahol kifejezetten innovatív a magyar kormány: ez a korrupció.
Közbeszerzéseken és uniós forrásból halmoznak fel sokmilliárdos vagyont, amit alapítványokba és magántőkealapokba csatornáznak.
Orbán Viktor és környezete úgy szervezi ki a pénzt az állam fennhatósága alól, hogy az rendelkezésére állna akkor is, ha elveszítené a hatalmat.
A kormány eközben politikai céltáblává tette és üldözni kezdte a civileket, akiktől emiatt egyre inkább távolságot tartanak az üzleti szereplők is.
„A magyar felső-középosztály közben passzívan élvezi a rendszer előnyeit, felveszi a CSOK-ot, alacsony SZJA-t fizet, a magánegészségügyet és magániskolát veszi igénybe, hozzájárulva a közintézmények szétrohadásához, kiüresedéséhez, és a társadalom kettészakadásához”.
Interjú a K-Monitor korrupciókutató vezetőjével, az Obama-ösztöndíjas Léderer Sándorral.
Mennyire lepett meg a döntés, hogy az OSF felfüggeszti az európai uniós programok finanszírozását?
Abból a szempontból meglepett, hogy milyen súlyos válságban vannak azok a demokratikus intézmények Európa szerte, amelyekkel az OSF és más donorok is évtizedek óta kiemelten foglalkoznak. A konkrét bejelentés nem volt meglepő, mert pletykák keringtek róla, és az európai kontaktjaink is jelezték, hogy várható egy stratégiai irányváltás a vezetés részéről. Nyilván nem örültünk neki, és őszintén szólva a rációt se látjuk mögötte.
Ez mekkora vágás a szervezetnek?
A tavalyi éves bevételünknek olyan 15-16 százaléka jött az OSF-től. Drasztikus változásra nem lesz szükség, de azért ez akkora összeg, amiből fontos, értelmes dolgokat lehet csinálni, szóval majd pótolni kell.
Az indulásnál, 2007-ben, mekkora volt ez az arány?
Mi egy darabig önkéntes alapon működtünk, de az első nagyobb pályázatunkat nem közvetlenül az OSF-től, hanem a különféle amerikai donorok, köztük a Rockefeller, a Mott Alapítvány és OSF által is támogatott regionális alaptól, a CEE Trust-tól nyertük el. Azzal tudtunk elkezdeni professzionalizálódni. Utána volt olyan év, amikor 20-30 százalékot is kitett az OSF (akkor még OSI) támogatás, ez azon is múlott, hogy épp milyen források voltak elérhetőek. Akadt olyan időszak, amikor viszonylag kevés donor volt jelen a térségben, és megnőtt az OSF jelentősége.
Többek szerint ez a lépés a most induló civil startupok számára a legnagyobb érvágás. A grassroots típusú kezdeményezések támogatására rendszerint nyitott volt az OSF.
Abszolút. Az OSF igazi jelentőségét nem is csak a pénz adta, hanem hogy a később Berlinbe költözött budapesti irodában olyan emberek ültek, akik ismerték a régiós civil szférát, az akut társadalmi problémákat, és nyitottak voltak az újdonságokra. Pénz van máshol is, az igazán nagy veszteség ezzel a kivonulással az infrastruktúra és a helyismeret hiánya lesz. Ez egy átlátható és nem bürokratikus rendszer volt, ami nagy segítséget jelentett az induló projektek, civil kezdeményezések számára.
2007 óta van K-Monitor. Mennyivel volt könnyebb akkor elindulnia egy ilyen korrupciófigyelő projekttel?
A 2000-es évek második fele elég pezsgő időszaka volt ennek a világnak. Addigra ért be vagy tudatosult az, ami a rendszerváltással elindult, hogy szükség van egy erős civil szférára, hogy jó dolog civilként működni, és van is ehhez mozgástér. Ebben az időszakban indult a Transparency is, ekkortájt szerveződött igazán nagy szervezetté a TASZ, elindult az információszabadság-programjuk. Minket egy helyi ügy inspirált: azért indítottuk el a K-Monitort két barátommal, mert fel akartunk lépni a VII. kerületi ingatlanpanamával szemben; megakadályozni, hogy lebontsák a fél kerületet és ellopják azt a pénzt, ami az ingatlanok értékesítéséből származott. Az állami szervek is tudomásul vették eddigre, hogy kötelesek minden állampolgári és újságírói megkeresésre válaszolni, konzultálni szakmai és civil csoportokkal. Akkor még volt nyitottság az üzleti szférában is, hogy ilyen jellegű kezdeményezéseket támogassanak, együttműködjenek ezeken a területeken tevékeny civilekkel.
Mi volt az a pont 2010 után, amikor éreztétek, hogy itt valami egészen más világ jön, és nem csak a politikában, de kifejezetten a civil szférában is?
Más civilekkel közösen kampányoltunk azért, hogy Magyarország csatlakozzon a Nyílt Kormányzati Együttműködéshez, amit nyolc ország írt alá 2011 szeptemberében arról, hogy erősítik a költségvetési adatok és a közpénzek nyilvánosságát. Akkor még meg lehetett győzni Navracsics Tibor közigazgatási minisztert, hogy ennek van értelme.
Mire a munkacsoport megalakult, már láttuk, mennyire az eredeti célkitűzésekkel szemben hoz döntéseket a kormány, és otthagytuk a dolgot. Amikor bevezették a visszaélésszerű adatigénylés fogalmát, világossá vált, hogy nincs valódi szándék semmilyen transzparens működésre. Épp ellenkezőleg. Ahogy a 2010-ben beharangozott elszámoltatásból se lett semmi.
Amikor a rendőrség 2014 szeptemberében kiszállt az Ökotárs Alapítványhoz, és a kormány adminisztratív eszközökkel kezdte vegzálni a civil szervezeteket a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) révén, ami egyébként a kormány belső ellenőrzésére szolgál, onnantól fogva kifejezett politikai cél lett ennek a szférának a hiteltelenítése és összemosása a pártpolitikával.
Közellenséggé kiáltották ki a társadalmi kérdésekkel foglalkozó civileket, mint később a menekülteket, a melegeket, a szegregáció miatt igazságtételt váró romákat, vagy Brüsszelt, mintha tőlük kéne megvédeni az országot. Jött a Stop Soros-törvény, a civilellenes törvény és a külföldről támogatott szervezetek megbélyegzése, amit aztán az Európai Unió Bírósága elkaszált.
Egyre nehezebb lett állami intézményekkel bármilyen szakmai kapcsolatot létesíteni, vagy adatokhoz, információhoz hozzájutni. Kénytelenek voltunk bővíteni a portfóliónkat és saját ügyvédet fogadni, hogy ki tudjunk perelni olyan szerződéseket, amiket egyébként az állami szerveknek önként kellene nyilvánosságra hozniuk. Csak tavaly 13 ügyben pereskedtünk az állammal teljesen evidens adatok hozzáférhetősége miatt. Ez a hozzáállás nagyon gyorsan átszivárgott a közigazgatás alsó szintjeire és az üzleti szférába, jelenleg a Belügyminisztérium mellett a Boston Consulting Grouppal szemben is van egy adatperünk annak érdekében, hogy nyilvánossá váljon az egészségügyi reformhoz készült tanulmányuk.
Kialakult egy félelem a civil szférával szemben. Akár közintézménnyel szeretnénk együttműködni, akár állampolgári ismereteket terjeszteni iskolákban, akár tech-cégekkel működnénk együtt, egyre nő az óvatosság. Inkább nem folynának bele a politikába.
Miközben ők is tudják, hogy ez nem pártpolitika, hanem állampolgári aktivizmus, de nem merik kockáztatni az egzisztenciájukat. | „Orbán hatalma messze túlmutat a kormányzáson” | Interjú a K-Monitor korrupciókutató vezetőjével, az Obama-ösztöndíjas Léderer Sándorral. | null | 1 | https://444.hu/2023/09/06/orban-hatalma-messze-tulmutat-a-kormanyzason | 2023-09-06 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Az angolszász privát klubok hagyományait és a századforduló Magyarországának előkelő klubéletét szeretné megidézni Tiborcz István cégének új beruházása, a Botaniq Budai Klub. A BDPST Group épülete Svábhegyen, a korábbi Fonográf Klub helyén nyílt meg a napokban.
„A svábhegyi környezet hangulatát tükröző, modern elvárásoknak megfelelően felépített szabadidős és rekreációs központ a klasszikus polgári értékrendet és mentalitást testesíti meg”
– idézi a cég közleményét a Turizmus.com.
A központ szolgáltatásait a brit „private members clubokhoz” hasonlóan csak tagságival lehet majd látogatni. Étterem, különböző wellness- és fitneszszolgáltatások, teniszpályák és gyermekeknek fenntartott Kids’ Club is van az épületben, de „a tagok közötti tárgyalások lebonyolítására is alkalmas lesz az ingatlan”.
A Botaniq Budai Klub „nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy a vendéglátás és a társasági élet egy kimagasló sztenderdjét honosítsa meg Magyarországon, évszázados angolszáz minta alapján” – idézi a közlemény Peter Knollt, a BDPST Group klaszterigazgatóját.
Májusban Knoll arról beszélt egy interjúban, hogy a klub megnyitása után „korlátozott kapacitásai, illetve a koncepció exkluzivitása miatt” első körben maximum 75-100 fős tagsággal számolnak, ami a külföldi példákkal összehasonlítva kis létszámú klubnak számít.
„A tagok belépési díjat és éves tagdíjat fognak fizetni, ugyanakkor csak azokat vesszük fel, akiknek a jelentkezését a titkos felvételi bizottság szavazáson elfogadja”. | Megnyitott Tiborcz István cégének privát klubja, amit csak tagok látogathatnak | Az angolszász privát klubok hagyományait és a századforduló Magyarországának előkelő klubéletét szeretné megidézni Tiborcz István cégének új beruházása, a Botaniq Budai Klub. A BDPST Group épülete Svábhegyen, a korábbi Fonográf Klub helyén nyílt meg a napokban.
„A svábhegyi környezet hangulatát tükröző, modern elvárásoknak megfelelően felépített szabadidős és rekreációs központ a klasszikus polgári értékrendet és mentalitást testesíti meg” – idézi a cég közleményét a Turizmus.com. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/09/05/tiborcz-istvan-bdpst-klub-svabhegy-klasszikus-polgari-ertekrend-es-mentalitas | 2023-09-05 11:23:00 | true | null | null | Telex |
A 271 millió forintos csalással vádolt Joób Márton szegedi képviselő kisebb fesztivált rendezett a hétvégén a választókörzetében, és a politikus gondolkodik újraindulásán a 2024-es önkormányzati választásokon. Terveiről szeptemberben fog beszélni, és ha ismét ringbe száll egy szegedi közgyűlési képviselői helyért, azt biztosan függetlenként teszi majd – válaszolta kérdésünkre a politikus.
Az egykoron az MSZP színeiben, ma már függetlenként politizáló Joób Márton Újszeged egyik kertvárosi részét képviseli a szegedi közgyűlésben. A politikus a hétvégén „Újszegedi Vidám Napok” néven szervezett vurstlit választókörzetében pörgő-forgó extrémjátékokkal, dodzsemmel, üvöltő popslágerekkel és 990 forintos hotdoggal. Ez szerinte nem kampányrendezvény volt, válaszolta kérdésünkre, mivel tavaly is csinált ilyet, amikor nem közeledett egy választás sem.
Joób bírósági tárgyalása októberben folytatódik. A vád szerint ő és köre egy négy megyében működő bűnszervezetet hoztak létre, így próbálva piacon tartani a képviselő szórólapterjesztéssel és műsorújság kiadásával foglalkozó cégét, és eközben 271 millió forintos vagyoni hátrányt okozhattak a költségvetésnek.
A képviselőt majálisi hangulatban kérdeztük folyamatban lévő ügyéről, a következő önkormányzati választásról, és arról, milyen most a kapcsolata egykori szövetségesével, Botka László polgármesterrel.
„Amiért engem kizártak a frakcióból, azok az indokok teljesen abszurdak és nem valósak”
– mondta, amikor kizárásának körülményeiről kérdezzük, illetve arról a városi média által terjesztett feltételezésről, miszerint összejátszik a Fidesszel.
A Botka László-féle Összefogás Szegedért Egyesületből történt kizárásakor a polgármester és köre azt közölte, hogy Joób „a vádemelés óta önös érdekből, talán a Fidesszel kötött megállapodás vagy enyhébb büntetőítélet reményében, esetleg más anyagi haszon miatt a legnehezebb gazdasági és társadalmi válságban folyamatosan hazugságokkal próbálja meg lejáratni városunkat és a szegedi városvezetést”.
Joób és Botka korábban látványosan jó viszonyt ápoltak. Az újszegedi képviselő 2019-ben az Összefogás Szegedért színeiben indult és nyert is. Két nappal a választások előtt még együtt adtak át egy játszóteret az egyik választókörzet mellett.
A később a vádlottak padjára került képviselő azt mondta: Botka Lászlót tiszteli, elsősorban azért, amit elért, de szerinte a Szegedi Sport és Fürdők Kft. kapcsán – aminek vezetését Joóbra bíztak – nézeteltérés alakult ki köztük és elváltak útjaik. A képviselő szerint ez úgy nézett ki, hogy Botkáék rábízták a céget, de amikor az egyébként többszörös világbajnok képviselő szerette volna némileg megreformálni azt, már nem voltak ennyire nyitottak.
Joób szerint a polgármesternek meg kellene hallania azokat a hangokat, amiket a városban egyre többször lehet hallani, és amiket régen ő is közvetített felé. A hétvégi fesztiválra egyébként elmondása szerint mindenkit meghívott, „jobbról, balról, a polgármestert is”, de délután két óra magasságában még senki nem látogatott ki a rendezvényre a szegedi politikusok közül Joób szerint.
Szombaton estefelé az országos botrányairól ismertté vált Szabó Bálint bejelentkezett a helyszínről, elismerően beszélve „Marci” munkásságáról, annak ellenére, hogy korábban nemigen körvonalazódott közöttük bármilyen politikai kapcsolódás. Szintén érdekes mozzanat lehet, hogy Mihálffy Béla KDNP-s országgyűlési képviselő is ellátogatott a helyszínre vasárnap, és egy posztban meg is köszönte Joóbnak a szervezést.
A 2024-es önkormányzati választásokkal kapcsolatban Joób azt mondja: vannak hosszútávú tervei is, de szeptemberben fog csak valamikor beszélni ezekről, addig elmondása szerint még gondolkodik. Ha indulni fog a következő önkormányzati választásokon, akkor biztosan függetlenként teszi ezt, tette hozzá. Joób egyébként felkészült arra, hogy a kampányban – amennyiben az indulás mellett dönt – felhasználhatják majd ellene ügyét.
Az eljárásról azt mondja, alárendeli magát minden ellenőrzésnek, nem bújik ki semmi elől. „Meggyőződésem szerint karaktergyilkosság zajlik ellenem” – mondta a képviselő. | Fesztivált rendezett, és újraindulásán gondolkodik a 270 milliós csalással vádolt Joób Márton szegedi képviselő | A 271 millió forintos csalással vádolt Joób Márton szegedi képviselő kisebb fesztivált rendezett a hétvégén a választókörzetében, és a politikus gondolkodik újraindulásán a 2024-es önkormányzati választásokon. Terveiről szeptemberben fog beszélni, és ha ismét ringbe száll egy szegedi közgyűlési képviselői helyért, azt biztosan függetlenként teszi majd – válaszolta kérdésünkre a politikus. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/09/04/joob-marton-kepviselo-onkormanyzati-valasztasok-2024 | 2023-09-04 11:34:00 | true | null | null | Telex |
A Mathias Corvinus Collegiumot (MCC) fenntartó alapítvány vagyona 2020 előtt elhanyagolható volt, akkor azonban hirtelen több százmilliárd forintos részvényportfóliót és több mint százmilliárd forintot kapott – ez egyben annyi, amennyit az állam évente a teljes felsőoktatásra szokott költeni.
Az MCC számos egykor patinás, mára már lerobbant vidéki épületet kapott vagy vett meg, deklarált célja ezeket felújítani és megnyitni bennük a vidéki képzési központjait. A Gellért-hegy tetején egy 20 ezer négyzetméteres palotát építenek.
A beruházások nagyságrendje tíz-, ha nem százmilliárdos, azok elkészülte után az MCC az ország egyik legnagyobb részvénytulajdonosa mellett az ország egyik legnagyobb ingatlantulajdonosává válik.
Cikksorozatunk első részében az MCC ideológiai és politikai kötődését mutattuk be, a második részben, azaz ebben a cikkben, az intézmény vagyonosodásáról lesz szó.
A Mathias Corvinus Collegium régi épülete a Gellért-hegy oldalában nem különbözött sokban a szocializmus idején felhúzott többi kollégiumtól. A bent lakók szerint a szobák nyáron melegek, télen hidegek voltak, a vécékben néhol feltöredezett a csempe, a több helyen hiányos álmennyezet mögül pedig volt, ahol kilátszottak a csövek. A sokáig 30 fős évfolyamokkal induló egyetemi képzés hasonló volt itt is, mint bármelyik pesti szakkollégiumban.
Az 1996-ban alapított kollégium az első Orbán-kormány alatt kapott először komoly állami támogatásokat, 2002 és 2010 között pedig nagy részben Tombor András Fideszhez köthető milliárdos pénzéből működött. Az MCC-re 2010 után ismét rámosolygott a szerencse, állami szervek mellett a Matolcsy-féle közalapítványok is támogatták, így megnyithatták első erdélyi képzési központjaikat.
A valódi fordulat 2020 elején történt, amikor egy kormányrendelettel a Mol és a Richter részvényeinek 10 százalékát az MCC-t fenntartó Tihanyi Alapítványnak ajándékozta az állam. Szintén kaptak 130 milliárd forint készpénzt, valamint két, egymás mellett álló Gellért-hegyi épületet, és ezeket még egy sor ingatlan követte. Az ajándékok teljes értéke nagyságrendileg megegyezik azzal, amit abban az évben az állam a teljes magyar felsőoktatásra költött. Tehát míg a magyar közoktatás krónikusan forráshiányos, a kormány a hozzá közel álló elitképzőre akkora vagyont ruházott át, mint amennyit abban az évben az állam által fenntartott egyetemek és főiskolák együttesen kaptak.
2020 második felében megtörtént az MCC szervezeti átalakítása is. Az intézményt addig a Tombor családhoz kötődő Tihanyi Alapítvány tartotta fenn, ekkor azonban ez Mathias Corvinus Collegium Alapítvány néven közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá alakult. Az ilyen szervezetekre külön szabályok vonatkoznak, az államtól ingyen megszerzett vagyon kezeléséről pedig az alapítványok vezetői döntenek.
Az MCC közalapítványba szervezése egyszerre zajlott a magyar felsőoktatás nagy részének alapítványosításával. A részvényjuttatás is párhuzamosan ment, a 25 százalékos állami Richter-részesedésből így került 10 százalék a Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítványhoz, 10 százalék az MCC Alapítványhoz és 5 százalék a Semmelweis Egyetemet fenntartó Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványhoz.
Az MCC-hez került vagyonból a Mol-részvények 10 százaléka (82 millió részvény) az adományozás idején, a koronavírus-járvány kezdete után nem sokkal 160 milliárd forint körüli összeget ért, mára ez 200 milliárd forint felett van. A Richter 18,6 millió részvénye akkor 120 milliárd körüli összeget ért, mára ez 140 milliárd környékére kúszott fel.
Ekkora részesedés pedig elég szép osztalékfizetéssel is jár: az MCC beszámolója szerint 2020-ban 1,2 milliárd, 2021-ben viszont már 12 milliárd forintos osztalékbevételük volt, ez a Mol és a Richter szárnyalásával tavaly 28 milliárd, idén pedig 36 milliárd forint körül alakulhatott.
A budapesti központ mellett az MCC az azóta eltelt két évben más ingatlanokat is megkapott az államtól, és a megyei jogú városokban vásároltak is egy sor, többségében egykor patinás épületet. A legnagyobb vétel ezek közül a debreceni Aranybika Szálló volt, de az MCC-nek ezen és a révfülöpi üdülőn kívül még 12 különböző városban van saját ingatlanja. Az épületek kiválasztása pedig nem véletlenszerűen történik. A honlapjuk szerint:
„Az MCC a vidéki központjai létrehozásával értékeket is ment. Azzal, hogy tehetséggondozó centrumokat hoz létre, felújítja, megóvja a nagy múltú, de sok esetben rossz állapotú, elhanyagolt vagy használaton kívüli épületeket. [...] Az MCC elkötelezett, hogy az épületek régi fényét visszaadja, azokat és környezetüket pezsgő élettel töltse meg. Az MCC az új épületekkel bekapcsolódik a városok kulturális életének körforgásába: kávézót, könyvesboltot, közösségi teret rendez majd be a tehetséges fiatalok számára, az ott élők számára pedig nyitott programokat szervez.”
Az esetek többségében ez azt jelenti, hogy az MCC megvesz egy egykor szép, de már évek óta nem használt, lerobbant vagy egyenesen kibelezett épületet, és külsőre visszaállítja annak (nagyjából) eredeti állapotát. Belül pedig kollégiumi szobákat, tantermeket és rendezvénytermeket alakítanak ki, ahol az MCC különböző oktatási programjai és rendezvényei zajlanak majd.
A megvásárolt épületek többnyire ezer-kétezer négyzetméteres egykori szállodák vagy állami intézmények a megyei jogú városok központjában. Ezeket az épületeket szinte mind vagy felújítják, vagy fel fogják újítani, sokat át is alakítanak, ezeket a következő térképen mutatjuk be:
A beruházások egy részénél a felújítás javában zajlik, más részüknél még a tervezés sem kezdődött el. Az MCC-nél azt nem tudták megmondani, hogy összesen mennyit terveznek költeni az épületekre, de azt elárulták, hogy állagmegóvásra már majdnem 5 milliárd forint ment el. A mostanáig nyilvánosságra került tervek alapján a budapesti építkezés és az összes vidéki helyszín felújítása/átépítése összességében valószínűleg százmilliárdos nagyságrendű lehet majd. Ezek a legfontosabb beruházások:
Az MCC legnagyobb ingatlanprojektje a Gellért-hegyi központ építése lesz. A hegy oldalában, a Somlói út és a Szent Sebestyén köz közötti területen a hetvenes években épült fel a Munkásőrség központi kollégiuma, mellette pedig a nyolcvanas években az országos parancsnokságuk.
A két Gellért-hegyi épület a rendszerváltás után állami tulajdonba került, aztán a Munkásőrség szállását az MCC, az országos parancsnokság épületét pedig a Balassi Intézet kapta meg. A terület végül 2020-ban a Mol- és Richter-részvényekkel együtt került az MCC birtokába. Ekkor Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója egy interjúban még az épületek felújításáról beszélt, de nem sokkal később döntöttek a lebontásukról és egy új országos központ felépítéséről.
A koncepcióváltás okairól a Telexnek Szalai most azt mondta: „A kollégium esztétikáját most hagyjuk, valószínűleg nem Budapest legszebb épülete volt. Én majdnem egy évtizedet töltöttem ott, az ember ennyi idő után megszeret egy épületet, de rengeteg problémánk volt vele, évekig beázott, nem működött jól a fűtés, a gépészet is problémás volt. Az egészet vasbetonból építették, ami miatt a belső terekhez és a belmagassághoz nem lehetett hozzányúlni, és végül több különböző szakértői vélemény jutott arra, hogy nem érdemes megtartani.”
Az MCC 2021 elején hirdette ki az új központ tervpályázatát, amelyen egy 20 ezer négyzetméteres, többfunkciós épület megtervezésére kerestek irodát. A közbeszerzés szerint ebben 200 fürdőszobás szoba, 15 apartman, egy nagy előadóterem, 8 nagy és 20 kis tanterem és egy 350 fős iroda megtervezését kérték a kiegészítő és sportfunkciók, valamint a mélygarázs mellett.
A központ építését a kormány először nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá nyilvánította, később külön rendeletben döntött arról, hogy az országos településrendezési és építési követelményeket sem kell alkalmazni az építkezéskor. A debreceni központhoz hasonlóan a Napur Architects által készített tervek szerint egy, a környezetéből kimagasló, a város számos pontjáról látható épületegyüttest húznak majd fel a telekre. (A Ferencz Marcel István tulajdonában álló Napur az utóbbi években kifejezetten szerencsés volt, ők tervezték a Duna Arénát, a csepeli atlétikai stadiont és a Néprajzi Múzeumot is, a cég 2022-ben 1,4 milliárd forintos bevétel mellett 700 milliós nyereséget ért el.)
A bruttó 25 ezer négyzetméteres komplexumot a tervezők Mátyás-palotának nevezték el. Korábbi tervek szerint ezt az MCC már a 2025/2026-os tanévben használni szerette volna, jelenleg azonban még a bontás is csúszik. Az építkezésre egyelőre a közbeszerzést sem írták ki.
Révfülöp
Az MCC 2020-ban kapta meg az államtól a 3,3 hektáros révfülöpi vitorláskikötőt és a 71-es főút túloldalán álló, 10,7 hektáros, nagyrészt erdős területet. A kikötőt és a két területet összekötő gyaloghidat azóta felújították, a diáktábor átépítésére pedig tervpályázatot írtak ki, amelyen csak tavaly decemberben hirdettek győztest.
A diáktábor területének közepén, a Balatonra nyíló kilátással áll a Semsey-kastély, a tervek szerint ezt vennék körül a diákok és az oktatók elszállásolására és oktatásra alkalmas épületekkel. Ha az építkezés megvalósul, a 350 férőhelyes, bruttó 6500 négyzetméteres táborban nyaranta egymást válthatná az MCC tízezer diákja.
Debrecen
Az MCC 2021-ben vásárolta meg a Debrecen főterén álló, valamikor a város egyik legelegánsabb épületének számító Aranybika Szállót, amelynek akkor már több mint egy évtizede nem tudták rendezni a sorsát. A szálloda nagy része egy négyemeletes, 1915-ben eklektikus stílusban felhúzott épület, amelyet 1976-ban egy szocreál szárnnyal bővítettek ki.
Az MCC az épületegyüttes felújítására tervpályázatot hirdetett, amelyet szintén a Napur Architects nyert meg. Terveik szerint az épület szocreál részét elbontják, annak a helyére az eklektikus épületszárnyat egy az egyben tükröző új épületrészt húznak fel, a körülbelül bruttó 25 ezer négyzetméteres komplexum Debrecen egyik legnagyobb épülete lesz.
További fontos vidéki központok és tervek:
Miskolc, Avas szálloda: az 1894-ben épített kétemeletes szálloda Miskolc főutcáján áll. Körülbelül négyezer négyzetméteres, a rendszerváltás óta teljesen lerohadt, a felújítása után viszont a város egyik legszebb épülete lehet.
Győr, Hotel Konferencia: a győri belváros közepén lévő szállodát 1975-ben a Hilton hotelokat másolva építették fel. Az egyemeletes, körülbelül 2000 négyzetméteres épületet az MCC most is használja, de később majd még egyszer felújítanák azt.
Pécs, Nemzeti Kaszinó: egyemeletes, klasszicizáló épület Pécs főterétől néhány lépésre, a városi nemzeti színházzal szemben. A nagyjából háromezer négyzetméteres épületet már korábban is művelődési házként, klubként használták, most kollégium és oktatási központ épülne benne, amelynek épp a tervezése zajlik.
Szeged, a Bartók Béla Művelődési Ház korábbi épülete: klasszikus szegedi belvárosi palota, amelyet eredetileg irodának építettek, később múzeumnak, majd művelődési háznak építették át. A többihez hasonlóan alaposan fel kell újítani.
Ezenkívül patinás, második világháború előtti belvárosi épületet vett az MCC Nyíregyházán, Zalaegerszegen, Székesfehérváron és Békéscsabán. Kaposváron, Veszprémben és Szekszárdon újabb, a világháború óta felhúzott épületeket szereztek meg. A következő évekre tervezett bővüléssel minden bizonnyal további ingatlanokat vásárol vagy kap majd az MCC.
Az alapítvány beszámolója szerint a vagyonuk 2020-ban és 2021-ben is 420 milliárd forint között mozgott. Ebből viszonylag fix volt a 290 milliárd forint értéken könyvelt részvények értéke, miközben a 130 milliárd készpénzből egy év alatt 30-at költöttek el. Ekkor körülbelül 10 milliárd forintra nőtt az MCC ingatlanvagyonának értéke, miközben akkor a Libri-Bookline 30 százalékos részesedése körülbelül húszmilliárd forintot ért. Az MCC azóta megvette a teljes Libri-Bookline cégcsoportot, amely egy több tízmilliárdos árbevételű és milliárdos nyereségű vállalkozás, nem mellesleg a magyar könyvkiadás és könyvkereskedelem legfontosabb szereplője.
Az MCC a 2020-as vagyonátruházás után gyors terjeszkedésbe kezdett, emiatt a kiadásaik is hamar megnőttek: 2020 és 2021 között az anyagköltségek például a hatszorosukra, a fizetések és járulékok négyszeresükre, és 2021-ben már volt 13 milliárd forint „egyéb ráfordításuk” is. Az ösztöndíjakra kifizetett összeg nyolcmillióról közel 200 millióra nőtt.
Szalai Zoltán főigazgató évi juttatása 2018-ban 15 millió forint volt, 2021-ben ez 34 millió forintra nőtt. Az intézmény többi vezetője 2018-ban összesen 9 millió forint juttatást kapott, 2021-ben viszont már 72 milliót. Mégsem az ő fizetésük volt az, ami az elmúlt időszakban nagy médiavihart kavart. 2021-ben írta meg a Telex is, hogy az MCC vendégoktatói havonta akár 5-10 ezer eurót kaphatnak a munkájukért, a legmagasabb összeg árfolyamtól függően havi 3,5-4 millió forintot jelent.
Különösen nagy a kontraszt, ha ezt a felsőoktatásban dolgozók keresetével összehasonlítjuk: 2021-ben egy doktori végzettséggel rendelkező egyetemi adjunktus publikálási kötelezettséggel kevesebb mint nettó 200 ezer forintot keresett. Ez és az MCC-n elérhető legmagasabb vendégoktatói ösztöndíj között akkor 18-szoros különbség volt.
A különbséget az teszi még látványosabbá, hogy az MCC vendégoktatói között vannak olyanok, akiknek semmilyen tudományos munkásságuk nincsen. Amikor erre rákérdeztünk az MCC-nél, a kiválasztás menetéről azt írták: abban kiemelten figyelembe veszik az oktatási tapasztalatot, az előadói kvalitásokat és a jelentkezőktől elvárt kutatási terv szakmai bírálatát.
Mindez persze csak apró részét teszi ki az MCC költségvetésének, a pénz nagy része az oktatás megszervezésére, az épületek felújítására és fenntartására, valamint a diákokra megy. Arról, hogy az MCC-ben milyen körülmények között tanulhatnak a diákok, cikksorozatunk harmadik részében fogunk hosszabban írni.
Szalai Zoltán főigazgató az MCC hosszú távú finanszírozásáról a Telexnek azt mondta, a cél az, hogy a meglévő befektetések biztosítsák az intézmény fenntarthatóságát, a pénzzel pedig úgy gazdálkodnak, hogy a jobb évek bevételének egy részét félrerakják azokra az időszakokra, amikor esetleg nulla forint osztalékot fizet a Mol és a Richter. Egy-két évi tartalékuk szerinte van, külső segítségre tehát csak akkor lenne szükség, „ha például tíz évig nem fizetnek osztalékot, de erre elég kicsi az esély”.
A 2020-as állami kiszervezési körrel az MCC Magyarország egyik legvagyonosabb szervezetévé vált. Az előző években a vagyonát valamivel 400 milliárd forint fölé könyvelték, de a Mol- és a Richter-részvények felfutásával az nagyon könnyen meghaladhatja az 500 milliárd forintot is. A két részesedés osztaléka pedig rosszabb években többmilliárdos, jobb években több tízmilliárdos bevételt jelent.
A máig megvásárolt ingatlanokkal, a bejelentett építkezésekkel és a még hátralévő terjeszkedés várható beszerzéseivel az MCC ingatlanvagyona is évről évre gyarapodik. A 2021-es évben azt még 14 milliárd forintra becsülték, a legfontosabb építkezések azonban még el sem kezdődtek. Ha ezek a tervek megvalósulnak, akkor az MCC a magyar állam, a nagyobb önkormányzatok és a legnagyobb cégek után Magyarország egyik legnagyobb ingatlantulajdonosává válhat. | MCC: százmilliárdokat tol az oktatásba a kormány, ebből a magyar diákok 99 százaléka semmit nem fog látni | A Mathias Corvinus Collegiumot (MCC) fenntartó alapítvány vagyona 2020 előtt elhanyagolható volt, akkor azonban hirtelen több százmilliárd forintos részvényportfóliót és több mint százmilliárd forintot kapott – ez egyben annyi, amennyit az állam évente a teljes felsőoktatásra szokott költeni.
Az MCC számos egykor patinás, mára már lerobbant vidéki épületet kapott vagy vett meg, deklarált célja ezeket felújítani és megnyitni bennük a vidéki képzési központjait. A Gellért-hegy tetején egy 20 ezer négyzetméteres palotát építenek.
A beruházások nagyságrendje tíz-, ha nem százmilliárdos, azok elkészülte után az MCC az ország egyik legnagyobb részvénytulajdonosa mellett az ország egyik legnagyobb ingatlantulajdonosává válik.
Cikksorozatunk első részében az MCC ideológiai és politikai kötődését mutattuk be, a második részben, azaz ebben a cikkben, az intézmény vagyonosodásáról lesz szó. | null | 1 | https://telex.hu/komplex/2023/06/21/szazmilliardos-nagysagrendu-orszagos-ingatlanbirodalmat-epit-ki-az-mcc | 2023-06-21 11:51:00 | true | null | null | Telex |
A magyar közoktatás évtizedek óta válságban van, az országot tizenhárom éve irányító kormányok pedig csak rontottak a helyzeten. Az iskolákban meghaladott tantervek alapján tanítanak a még a kormány szerint is nagyon rosszul kereső tanárok, akik közül egyre többen kényszerülnek elhagyni a pályát.
Kormányközeli figurák az utóbbi években kiépítettek egy, a közoktatással párhuzamos alapítványi tehetséggondozó rendszert, amely sokaknak menekülési út és társadalmi mobilitási pálya is lehet, főleg így, hogy a közoktatás egyre kevésbé képes kiemelni a magyarokat a szegénységből.
Mindez több százmilliárdos állami támogatással történt.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) néhány éven belül 10 ezer diákot kíván tanítani a Kárpát-medencében, általános iskolásoktól az egyetemistákig.
A diákoknak nagyvonalú ösztöndíjakat, kiváló kollégiumi elhelyezést és ingyenes táborokat kínálnak, ezek miatt az intézményben tanulni kivételes luxusnak is tűnhet.
Cikksorozatunk első részében az MCC politikai-ideológiai elkötelezettségéről, második részében a vagyonosodásáról írtunk. Ebben a részben az MCC oktatási tevékenységét mutatjuk be.
„Középiskolás voltam, érdekelt a történelem és a politika, és az egyik óránkra bejött valaki előadni az MCC-ről. Azt mondta, online kurzusok vannak történelemről, gazdaságról meg hasonlókról, és havonta egy személyes találkozó. Elmentem az egyik ilyenre, délelőtt éppen egy aktuális külpolitikai témáról adtak elő. Ebéd után aztán hatos csoportokba osztottak minket, majd megkérdezték, ki kinek adott igazat ebben a külpolitikai konfliktusban. Elmondtuk, amire két hármas csoportra szedtek szét minket az alapján, hogy ki mi mellé állt. És akkor jött a vita, amiben pont azzal szemben kellett érvelnünk, amit korábban mondtunk. Szabályozott időkeretek között, szabályozott felszólalási sorrendben. Nekem ez volt életemben az első alkalom, hogy az ellen kellett érvelnem, amit gondoltam. Eleinte zavaró volt, de a többedik alkalommal nagyon megszerettem. A közoktatásban nem találkoztam még csak hasonlóval sem” – mesélte nekünk egy volt MCC-s diák, hogyan került kapcsolatba az intézménnyel.
Jól jellemzi ez a Mathias Corvinus Collegium (MCC) működését. Frontális oktatás helyett kiscsoportos munka, biflázás helyett érvelés és vita, azaz pont annak az ellentéte, amit a közoktatásban vár el és erőltet ugyanaz a kormány, amelyik az MCC-t százmilliárdokkal tömte ki.
Az MCC fő célja, hogy az egész Kárpát-medencére kiterjedő, felső tagozatosoknak, középiskolásoknak, egyetemistáknak és diplomásoknak is képzéseket kínáló oktatási központtá váljon. Ennek elérésében alapvetően két dolog segíti:
hogy az állam szégyentelenül sok pénzzel támogatta őket;
és hogy a közoktatás színvonala annyira leromlott, hogy a magyar diákok többségének már egy kiscsoportos, szervezett vitától is leesik az álla.
Az 1996-ban alapított, sokáig néhány tucat diákkal működő MCC az elmúlt közel három évtizedben fokozatosan bővült. Az igazi változás azonban 2020-ban jött, amikor a kormányzatban eldöntötték, hogy az MCC-ből alakítják ki Magyarország első számú tehetséggondozó intézményét. A munka azóta is zajlik.
Miközben az oktatás az elmúlt 13 évben a kormány figyelmét igénylő területek között mindig az utolsó helyen állt, ebbe az intézménybe egy éven belül, néhány tollvonással toltak bele több százmilliárd forintot. Budapesten egy kezdő tanár annyit keres, mint egy takarítónő, de az MCC tízmilliárdokból építhet magának új központot a Gellérthegy tetején. Az, hogy a közoktatás az utóbbi egy évtizedben ennyire nem volt fontos a kormánynak, és az, hogy a forrásaikat ehelyett egy közalapítványi tehetséggondozó rendszerbe rakták, különösen érdekessé teszi, hogy ez a rendszer hogyan működik. És, ahogy a következőkben látni fogjuk: az állami közoktatáshoz képest tényleg elég jól.
A Mathias Corvinus Collegium Középiskolás Programja (KP) ingyenes, iskolán kívüli tehetséggondozó program, amelynek 2022-ben már majdnem négyezer diákja volt. A jelentkező iskolások online kurzusokat végezhetnek el és személyes programokon vehetnek részt, utóbbiakon előadások, kiscsoportos workshopok és közösségépítő rendezvények is vannak.
Az MCC KP online kurzusainak lényege az általános ismeretterjesztésen kívül nagyrészt az, hogy segítsék a diákok felkészülését az érettségire és az egyetemi szakok közötti választásra. Ennek megfelelően a 4, 8, és 16 hetes kurzusok a humán tudományok olyan területeit mutatják be, amelyek a középiskolai oktatásból részben vagy teljesen kimaradnak, például a közgazdaságtan, a nemzetközi kapcsolatok, a társadalmi tanulmányok, a jog, a pszichológia, vagy éppen az íráskészség. Az online kurzusokon a diákok hétről hétre egy-egy, a témába illő 10-15 perces videót, valamint egy 10-10 oldalas szöveget kapnak, amelyek megértését aztán egy feleletválasztós teszten ellenőrzik. A kormány persze küzdhetne azért is, hogy ezek a tantárgyak eleve ne hiányozzanak a középiskolai oktatásból, de nem ezt az utat választotta.
Az egyik nekünk nyilatkozó volt KP-s azt mondta, „akkoriban imádtam a törit, az iskolai törikönyvünket már szeptemberben kiolvastam az utolsó fejezetig. Az MCC-ben egyik héten feladtak egy szöveget a Nagyhatalmak tündöklése és bukása című könyvből. Iszonyú jó volt, nagyon érdekelt az egész, utána kikölcsönöztem a könyvtárból, és elolvastam az egészet.”
A kurzusokon kívül a középiskolás program másik vonalát a havonta egyszer, szombatonként megtartott előadások adják. Ezeken délelőttönként általában egy-egy beszámolót hallgatnak meg a diákok, ebéd után pedig kiscsoportos foglalkozáson dolgozzák fel a délelőtt hallottakat. Az MCC szombati középiskolai programjait régebben csak Budapesten tartották, már 24 különböző helyszínen lehet részt venni rajtuk. Ezekben a központokban tartják a középiskolásoknak a klubdélutánokat, azaz a hétköznap délutáni szakmai és kulturális programokat.
Azok a diákok, akik az első félévben sikeresen teljesítettek legalább egy online kurzust, jelen voltak két szombati programon és két klubdélutánon is, a második félévtől részt vehetnek az MCC pályázatain, angol és német nyelvi kurzusokon (amikkel – ilyen színvonalon – az iskolában szintén nem igen találkozhatnak), közös túrákon, táborozásokon és nemzetközi tanulmányutakon is. A középiskolás program tehát elég komplex, az állami iskolarendszert kiegészítő szolgáltatást nyújt a diákoknak.
A középiskola után Bogi a Corvinuson nemzetközi gazdálkodásra iratkozott be, részben azon felbátorodva, hogy az MCC Középiskolás Programjában képbe került már azzal, eszik-e vagy isszák a közgázt. Az utolsó évében gondolkodott, melyik szakkollégiumot válassza, de mivel az MCC-vel már sok tapasztalata volt, végül oda jelentkezett, és oda is vették fel.
Az MCC működésének legfontosabb része az egyetemi program. Ez egy, a szakkollégiumokhoz hasonló, egyetemi képzést kiegészítő oktatási program. (Persze az MCC hivatalosan nem szakkollégium, hiszen míg a szakkollégiumok alulról szerveződő és bizonyos fokú önkormányzatisággal bíró intézmények, addig az MCC-t egy alapítvány tartja fenn és irányítja.) A lényeg viszont hasonló: a hallgatók kollégiumban laknak, egyetemi óráik után és hétvégén kurzusokon és előadásokon vesznek részt, programokat szerveznek maguknak.
Az MCC-ben a diákok az első évben egy úgynevezett juniorképzésen vesznek részt, ezen többek között angolt, logikát és politikai filozófiát tanulnak. Ennek az elvégzése után jelentkezhetnek a különböző iskolákba, amelyekben egy-egy humán tudomány irányába specializálódhatnak.
Gallai Sándor, az MCC Társadalom- és Történettudományi Iskolájának vezetője szerint a bolognai rendszer bevezetése óta az egyetemi képzések nagyon specializáltak, a diákokat legtöbbször csak bezárják egy tudományterületbe. Az MCC-ben viszont – a szakkollégiumokhoz hasonlóan – az a cél, hogy mindenki minél többféle tudományba belekóstolhasson, akár az egyetemi képzésétől teljesen független kurzusokat választva.
Az oktatás Gallai szerint angolszász mintákat követve úgynevezett tutoriális (vagyis folyamatos mentoráláson alapuló) rendszerben zajlik. Ennek megfelelően a kurzusok nagy része nagyon kis diákszámmal indul (néha akár három diáktól), az oktatók pedig folyamatosan nagyon alapos visszajelzéseket adnak a diákoknak.
Az intézmény médiaiskoláját vezető Boris Kálnoky újságírást oktat. Az ő kurzusán a diákok minden alkalommal kapnak egy témát (például egy eseményt, amelyre el kell menni, és tudósítani kell róla), aztán a következő alkalomra le kell adni egy cikket. Ő tehát a gyakorlat általi tanulás elvét követve nem is állít össze tananyagot, hanem hétről hétre, feladatról feladatra visszajelzést adva tanítja a diákjait.
Egyik diákja, Rubánszky Ágnes azt mondta: „elég kínos volt, amikor Boris a második órán azonnal kivetítette a beadott dolgozatokat, és mondatról mondatra kivesézte bennük a hibákat, kihúzta a véleményeket tartalmazó részeket. Aztán néhány alkalom után rájöttünk, hogy jobb a kurzuson, biztonságos környezetben kibeszélni egymás írásait, mint később esetleg nyilvánosan leégni, mert valamit nem tanultunk meg eléggé.” Ez a példa is aláhúzza, mennyire ki vannak éhezve a magyar diákok a részletes és alapos oktatói visszajelzésekre, és mennyire idegennek tűnik nekik ez, amikor először vesznek részt ilyen foglalkozáson. Az MCC oktatási rendszere mellett ez legalább ugyanannyira minősíti a magyar közoktatást is.
Az MCC iskolarendszerében a diákoknak az egyetemhez hasonlóan krediteket kell gyűjteniük, amelyekből 60 százalékot a választott iskolában, 40 százalékot bárhonnan máshonnan lehet megszerezni. Kreditek járnak a kurzusok elvégzéséért, a szakmai programokért a képzési heteken való részvételért, ezen kívül a diákok projektjeiért is.
Utóbbi szinte bármilyen, közösségi vagy társadalmi vonatkozású program lehet. Ági és Bogi például táncházat szerveznek, ahol néptáncot oktatnak az érdeklődő MCC-seknek és külsősöknek a kollégium épületében. Ahogy a többi hasonló projekt, nagyrészt ez is a közösségépítésről szól, a lányok szerint a táncház szinte mindig „hajnalig tartó bulizásba csap át”.
A nekünk nyilatkozó diákok az intézményről beszélve elsőre szinte mind a társaságot emelték ki. A szakkollégiumok, diákszervezetek lényege általában az, hogy a 18-20 évesek itt szerzik első felnőtt barátaikat, sokszor azokat, akik aztán egész életükben meghatározók lesznek. A jelek szerint ez az MCC-nél sincs másképp, a diákok szerint amióta egyetemre jöttek, ez az elsődleges közegük, az itteni barátaikkal töltik a legtöbb időt.
Az MCC tevékenysége nem a középiskolában kezdődik, és nem az egyetemmel zárul. A Középiskolás Programhoz nagyon hasonlóan néhány éve elindult az MCC felső tagozatosoknak szánt oktatási programja (Fiatal Tehetség Program), amely online kurzusokkal és kéthetente megtartott játékos foglalkozásokkal zajlik. Ebben a programban tavaly több mint 1500 diák vett részt, a cél néhány éven belül a 3500 fő, ők többek között pénzügyi ismereteket és konfliktuskezelést tanulnak. Azaz szintén olyan tudással vértezik fel őket, amely fájóan hiányzik az alapfokú közoktatásból.
Az egyetemen végzett diákok előtt pedig több lehetséges út áll. Az egyik, hogy úgynevezett műhelytagok lesznek, azaz az egyetemi iskolájukban kutatnak és oktatnak tovább. A második, hogy doktoranduszként csatlakoznak az MCC PhD Programjához, amelyben tudományos kutatásaikhoz kapnak segítséget és támogatást. A harmadik az úgynevezett vezetőképző, az egyetem utáni, munkavállalás előtti egyéves program, amelyben a társadalmi és üzleti életben vezető pozícióra vágyó diákok kaphatnak felkészítést.
A legfontosabb kérdés mindezek alapján az, vajon a kormány miért jutott arra, hogy a középiskolásoknak szóló nyelvi kurzusokat, klubdélutánokat, kiscsoportos foglalkozásokat, nemzetközi tanulmányutakat nem a közoktatási rendszeren belül valósítják meg, hanem kiszervezik egy hozzájuk közel álló alapítványnak. Ahogy az is kérdés, hogy ha az MCC-ben a legkülönbözőbb generációkat tudnak modern, 21. századi oktatási módszerekkel tanítani, akkor az állami középiskolákban miért ragaszkodnak a rég elavult gyakorlatokhoz.
De nem a helyszín az egyetlen tényező, amelyen látszik, hogy az MCC-nél – legalábbis a magyar viszonyokhoz képest – elég jó körülményeket kínálnak az egyetemistáknak. A minimumkövetelményeket teljesítő hallgatók között minden félévben ösztöndíjat osztanak ki, amely teljesítmény szerint havi néhány tízezer és százezer forint fölötti összeg között változhat. Az egyik nekünk nyilatkozó diák szerint a medián mostanában havi 60–80 ezer forint között volt, ami messze meghaladja a legtöbb egyetemi vagy szakkollégiumi ösztöndíjat. (Sőt, igazából összemérhető a közoktatásban dolgozó tanárok 200 ezer forintot nem sokkal meghaladó kezdő fizetésével is.)
Szintén nem szoktak spórolni az MCC programjain: az egyetemista diákoknak minden évben szerveznek egy téli és egy nyári tábort, ezek a résztvevőknek ingyenesek. A legutóbbi téli tábor például a Tátrában, sítábor formájában zajlott, a diákokat egy négycsillagos wellness-szállodában helyezték el. Az egyik, nekünk névtelenül nyilatkozó diák erről azt mondta: „azt, hogy az ízléstelenség határa hol húzódik, mindenki magának eldöntheti. Ez egy magát elitképzőként definiáló intézmény, ahol valóban nem biztos, hogy zsíros kenyéren kellene élni, de a többi szakkollégiumhoz képest látható különbség néha egészen zavarba ejtő.”
Az utóbbi években többször bejárták a sajtót az MCC végzett diákjainak szóló ösztöndíjakról, különleges juttatásokról beszámoló hírek. Az egyik ilyen a kollégium Gap Year nevezetű intézménye volt, amellyel volt diákok egy évi 12 milliós ösztöndíjat kaptak volna szabad alkotásra, amelyért cserébe csak egy „részletes élménybeszámoló előadást” kellett volna tartani. Amikor rákérdeztünk, hogy ezt az utóbbi években hányan vették igénybe, az MCC hivatalos válaszában annyit írt: a Gap Year iránt eddig nem mutatkozott érdeklődés.
Bejárta a sajtót egy 8 napos, kanadai grizzlyfarmon tartott túlélőtúra híre is, ezt is ingyen kínálta volna végzett diákjainak az intézmény. Az MCC kérdésünkre azt válaszolta: ez a program végül nem valósult meg, arra viszont nem válaszoltak, hogy mekkora volt a legnagyobb egyéni támogatás, amelyet hallgatójuk vagy volt hallgatójuk valaha kapott.
Az MCC terjeszkedésének egyik legnagyobb visszhangot kapó projektje az elmúlt években a révfülöpi vitorláskikötő átvétele volt. A Balaton-parti vitorláskikötőt, és a tőle nem messze lévő diáktábort 2020 végén kapták meg az államtól. Nem sokkal később bejelentették, hogy a vitorlásaikat korábban ott tároló hajótulajdonosoknak el kell hagyniuk a helyszínt. A kikötőt végül tavaly adták át, a diáktábor újjáépítése most kezdődik.
Az MCC kikötője az oda vásárolni tervezett vitorlásokkal együtt sokak szemében a NER balatoni terjeszkedésének újabb állomása. Az egyik nekünk nyilatkozó volt diák erről viszont azt mondta, „a szakkollégiumok pénzügyi helyzetével összehasonlítva a vitorláskikötő valóban tűnhet az urizálás szimbólumának, de az MCC-nek több ezer diákja van, néhány év múlva ez tízezer diák lesz, a szocializmusban pedig tized ekkora intézményeknek is saját üdülője volt. A »Másnak miért nincs?« kérdés tehát itt is megáll, de az talán nem akkora probléma, hogy évente több ezer diák ingyen vagy nagyon kevés pénzért nyaral a Balatonnál.”
Szintén pazarlással és nagyravágyással vádolták többen az MCC Gellérthegyre tervezett új központját, a bruttó 25 ezer négyzetméteres Mátyás-palotát, amelynek csak a tervezése több mint kétmilliárd forintba került. A tízmilliárdos nagyságrendű pénzből megvalósuló projekt végeredménye egy 304 férőhelyes kollégium lesz, miközben a kormány jóval nagyobb, több ezer férőhelyes kollégiumépítési tervei évek óta késnek.
Az egyik, most nekünk nyilatkozó, magát amúgy ellenzékinek valló MCC-s diák erről azt mondta: „az MCC teljesen állami pénzből működik, ami miatt szerintem jogos firtatni, hogy mire mennyi pénz megy el. Viszont ha azt mondjuk, hogy ennek az intézménynek tényleg az a célja, hogy egy színvonalas és élvezhető alternatívát kínáljon a külföldi továbbtanulásnak, akkor ehhez pénz kell. Ha ránézünk egy nyugat-európai egyetemre, meg arra, hogy ott milyen ösztöndíjakat osztogatnak, az MCC teljesen visszafogottnak tűnik. Kár, hogy még így is ekkora a kontraszt a magyar oktatási rendszer nagy részével.”
A korábban egy budapesti központtal működő MCC az elmúlt években gyors terjeszkedésbe kezdett, ma már Magyarországon 15, Erdélyben 8 helyszínen vannak jelen, kiegészülve a beregszászi központjukkal. A cél néhány éven belül 35 oktatási központ, amelyek a lehető legjobban lefednék a Kárpát-medence magyarlakta területeit. (Ezt egészítené ki az MCC brüsszeli központja, amelyben rendezvényeket tartanának, illetve a diákok mehetnének oda tanulmányi utakra.)
Az általános és középiskolásoknak szánt rendezvény- és oktatási helyszínek mellett az MCC elképzeléseinek fontos része a szakkollégium-jellegű egyetemi program kiterjesztése. Ma körülbelül 280 diák lakik az intézmény budapesti kollégiumában és összesen 100 a vidéki központokban, de a kapacitást a következő években majdnem ezer főre tervezik bővíteni. Bár az adatok még nem véglegesek, az MCC tervezett kollégiumi férőhelyeit a következő ábra mutatja be:
Az MCC tehát egy, az általános iskolától induló tehetséggondozó hálózatot épít ki, amelynek végén az elképzelések szerint a legtehetségesebb diákok jutnának be a valódi elitképzőnek számító egyetemi programba. A társadalom- és történettudományi iskolát vezető Gallai Sándor szerint „a cél a magyar elit újraképzése. Világlátott, külföldi és szakmai tapasztalatokkal rendelkező, felvilágosult vezetőket szeretnénk képezni a munkaerőpiacra és a közigazgatásba, olyanokat, akik fel tudják venni a versenyt a fejlettebb országok vezető rétegével. Az MCC-re azért sem illik a sokszor ráaggatott káderképző megnevezés, mert a cél pont az, hogy ne egy bezárkózott, hanem egy önálló gondolkodásra képes, külföldön is magabiztos vezető réteg alakuljon ki.”
Az intézmény koncepciójáról az MCC Média Iskoláját vezető Boris Kálnoky azt mondta: „Magyarország legnagyobb problémája szerintem a brain drain, az agyelszívás, az, hogy a tehetséges és nyelveket beszélő fiatalok középiskola vagy egyetem után azonnal elmennek külföldre. Az, hogy kimennek, nagyon jó, de jöjjenek vissza, a cél, hogy itthon próbáljanak meg valamit létrehozni. Szerintem a Fidesznek három kísérlete volt ennek a megállítására. Az első Orbán-kormány idején pénzt fektettek a felsőoktatásba, ami miatt az oktatás ugyan javult, de a tehetséges fiatalok a diplomával a zsebükben leléptek az országból. A második kísérlet 2010 után történt, amikor bevezették, hogy az állami támogatással a felsőoktatásban tanulóknak végzés után legalább a tanulmányi időt az országban kell ledolgozniuk. Ez is korlátoltan működik. Az MCC a harmadik megközelítés, amelyben ugyanaz az intézmény vezeti el a diákokat az általános iskolától a pályakezdésig. Ennek fontos eleme, hogy a diákok minél hamarabb olyan kapcsolatokat tudjanak építeni, amiket azután egész életükben használhatnak. Ha ők végzés után külföldön nulláról indulnának, az a lehetőségek és a tehetség nagy elpazarlása lenne, az MCC ennek próbálja meg elejét venni.”
Az MCC értelmezhető úgy, mint a kormány kísérlete az közoktatási rendszer kiegészítésére. Egy komplex, sokoldalú oktatási intézmény, amely az általános iskolásoktól a posztdoktori szintig igyekszik pótolni az állami rendszer hiányosságait. A kérdés csak az, hogy miért nem a közoktatási rendszerben történik kísérlet a hibák kijavítására, és miért csak 10 ezer tanuló kiváltsága lehet a minőségi oktatás, amit a kormány közben több mint másfél millió diáktól megtagad. | MCC – Hogy az ízléstelenség határa hol húzódik, mindenki magának eldöntheti | A magyar közoktatás évtizedek óta válságban van, az országot tizenhárom éve irányító kormányok pedig csak rontottak a helyzeten. Az iskolákban meghaladott tantervek alapján tanítanak a még a kormány szerint is nagyon rosszul kereső tanárok, akik közül egyre többen kényszerülnek elhagyni a pályát.
Kormányközeli figurák az utóbbi években kiépítettek egy, a közoktatással párhuzamos alapítványi tehetséggondozó rendszert, amely sokaknak menekülési út és társadalmi mobilitási pálya is lehet, főleg így, hogy a közoktatás egyre kevésbé képes kiemelni a magyarokat a szegénységből.
Mindez több százmilliárdos állami támogatással történt.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) néhány éven belül 10 ezer diákot kíván tanítani a Kárpát-medencében, általános iskolásoktól az egyetemistákig.
A diákoknak nagyvonalú ösztöndíjakat, kiváló kollégiumi elhelyezést és ingyenes táborokat kínálnak, ezek miatt az intézményben tanulni kivételes luxusnak is tűnhet.
Cikksorozatunk első részében az MCC politikai-ideológiai elkötelezettségéről, második részében a vagyonosodásáról írtunk. Ebben a részben az MCC oktatási tevékenységét mutatjuk be. | null | 1 | https://telex.hu/komplex/2023/06/23/mcc-elitkepzo-mathias-corvinus-collegium | 2023-06-23 12:04:00 | true | null | null | Telex |
Két év kihagyás után újra a dobogó tetejére állhatott Mészáros Csoport a legértékesebb családi cégek listáján, amit a Forbes kilencedik alkalommal állított össze.
A Mészáros Csoport becsült értéke 526,1 milliárd forint volt 2022-ben.
Ez majdnem 170 milliárddal több, mint ami a lap tavalyi becslésében (355,7 milliárd forint) szerepelt. A növekedés jókora része az Opus Nyrt.-nek köszönhető: több mint kétszer értékesebbnek árazták a vállalatot a befektetők, mint tavaly ilyenkor.
A lista második helyén a tavalyi győztes, a Felcsuti család cégbirodalma, az MPF Holding (408,3 milliárd forint) áll. Felcsuti Zsolt cége főleg géptartozékgyártásról, ipari alkatrészeiről, csiszolószerszámairól, illetve hűtő- és fűtőkészülékeiről ismert. „Felcsuti közel sem egy Mészáros Lőrinc, cégbirodalmát már a NER előtt aránylag naggyá tette, és termékeit a nemzetközi piacokon értékesíti” – írtuk tavaly, amikor meglepetésre megelőzte a felcsúti vállalkozót.
A képzeletbeli dobogó alsó fokára a Csányi Sándor nevével fémjelzett Bonafarm Csoport (320,4 milliárd forint) került, de a top 5-be befért Demján Sándor örökösei (Gránit Pólus csoport) mellett a Duna Aszfalt is. A Forbes csak tenderkirályként emlegeti Szíjj László cégcsoportját, amely összesen 450 milliárd forint értékű közbeszerzési projektet nyert el az elmúlt három évben.
A lap szerint a legértékesebb cégek is a bőrükön érzik gazdasági recessziót.
A huszonöt legértékesebb családi cég alig ér többet, mint egy éve ilyenkor.
A többségük azonban nem aggódik, továbbra is bátran indít fejlesztéseket és beruházásokat.
A listát a publikusan elérhető információk alapján, a nyilvánosan elérhető legfrissebb adatokból (2022-es lezárt üzleti év) állították össze. Családinak vették azokat a cégeket, ahol a tulajdonosi körben, illetve a vezető menedzsmenttagok között vérségi rokonság van. Azok a cégek szerepelnek az összeállításban, amelyek legalább ötven százalékban egy család kezében vannak. | Helyreállt a NER rendje, ismét a Mészáros Csoport lett a legértékesebb családi cég a Forbes listáján | Két év kihagyás után újra a dobogó tetejére állhatott Mészáros Csoport a legértékesebb családi cégek listáján, amit a Forbes kilencedik alkalommal állított össze.
A Mészáros Csoport becsült értéke 526,1 milliárd forint volt 2022-ben.
Ez majdnem 170 milliárddal több, mint ami a lap tavalyi becslésében (355,7 milliárd forint) szerepelt. A növekedés jókora része az Opus Nyrt.-nek köszönhető: több mint kétszer értékesebbnek árazták a vállalatot a befektetők, mint tavaly ilyenkor. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2023/08/30/meszaros-csoport-legertekesebb-csaladi-cegek-listaja-forbes | 2023-08-30 14:09:00 | true | null | null | Telex |
Ne mondjuk azt, hogy a volt polgármester nem Audi A8-assal járt gyerekek, tehát azért maradjunk az igazság talaján, nyilván én azzal az autóval jártam, amivel ő járt korábban. Kicsit össze is húztam magam, mert nem tudtam, hogy mi történt a hátsó ülésen
– mondta a GyőrPlusz Rádió műsorában Dézsi Csaba András győri polgármester. Mivel a rádió Dézsivel készült interjúit hivatalos oldalakra nem töltik fel, az Úgytudjuk.hu rögzítette a beszélgetést, amiben szóba került az országos botránnyá vált 930 ezres autóbérlés.
Dézsi Csaba András a lap szerint előbb arról beszélt, hogy visszaadta az autót, mert mint mondta „az a bérleti díj tényleg baromi sok az a bérleti díj és felháborító”, majd ezután utalt arra, hogy elődje is ezzel a csúcstechnológiás kocsival járt.
A műsorvezetőnek arra a kérdésére, hogy mivel érkezett az interjúra, Dézsi ezt válaszolta:
A Merci kisbusszal jöttem, ami kettőezer valahány óta Győr város tulajdona.
Ahogy arról a Telexen is írtunk, Győr fideszes polgármestere a múlt héten felmondta a szolgálati autójának bérlését, miután megtudta, mennyibe kerül. A győri polgármesteri hivatal havi 930 ezer forintért bérelte az A8-as szolgálati autót, Dézsi Csaba Andrásnak, akinek a kocsi magáncélú használatáért 28 777 forintot kellett fizetnie havonta. Borkai Zsolt volt győri polgármester szerint nem igaz, hogy az ő autójába ült át három éve Dézsi, mivel a csúcstechnológiás kocsit csak idén helyezték forgalomba.
Az Úgytudjuk.hu korábban azt is írta, hogy a győri polgármesteri hivatal havonta egy A6-ost 446 ezer, egy Q3-ast 656 ezer forintért bérel áfával együtt, míg az önkormányzat három A6-ost darabonként 526 ezer forintért bérel. Az A6-osokat egyébként az alpolgármesterek használják, de jár még szolgálati autó a jegyzőnek, az aljegyzőnek és a polgármesteri biztosoknak is, írták.
A kocsikat viszont nem az Audi Hungária biztosítja a városnak, nem is tőlük bérli az önkormányzat és a hivatal – hanem néhányat egy bizonyos Carmen Rent nevű cégtől, a portál szerint pedig „ez a gyakorlat még a Borkai-érában kezdődött”.
Azt is írják, a hivatalnak és az önkormányzatnak még több másik autója is van, köztük egy antik Rába teherautó, egy 2013-as évjáratú Audi A6, egy 2019-es Audi E-Tron, egy 2020-as Volkswagen Golf, egy 2017-es Citroen Jumper, egy 2015-ös Dacia Duster, egy 2019-es Mercedes kisbusz, meg egy Ford kisbusz is. | Dézsi a Borkaitól örökölt Audiról: Össze is húztam magam, mert nem tudtam, hogy mi történt a hátsó ülésen | Ne mondjuk azt, hogy a volt polgármester nem Audi A8-assal járt gyerekek, tehát azért maradjunk az igazság talaján, nyilván én azzal az autóval jártam, amivel ő járt korábban. Kicsit össze is húztam magam, mert nem tudtam, hogy mi történt a hátsó ülésen – mondta a GyőrPlusz Rádió műsorában Dézsi Csaba András győri polgármester. Mivel a rádió Dézsivel készült interjúit hivatalos oldalakra nem töltik fel, az Úgytudjuk.hu rögzítette a beszélgetést, amiben szóba került az országos botránnyá vált 930 ezres autóbérlés. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/08/31/dezsi-csaba-andras-gyor-polgarmester-audi-a8-szolgalati-auto-lizing | 2023-08-31 14:17:00 | true | null | null | Telex |
Az MBH Bank adózás utáni eredménye 142,1 milliárd forint volt az idei első félévben, ami 50,2 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához viszonyítva – közölte a bank az MTI-vel.
Barna Zsolt, a többek között Mészáros Lőrinc és a magyar állam érdekeltségébe is tartozó MBH Bank elnök-vezérigazgatóját idézve a közlemény azt írja, „több éves fúziós folyamat áll mögöttük, amelynek első pozitív hatásai már az üzleti teljesítményükben is megmutatkoznak”.
Az MBH az MKB, a Budapest Bank és a Takarékbank hármas összeolvadásával jött létre tavaly májusban. A bankfúzióról és az így létrejött új szuperbank ambícióiról ebben a cikkben írtunk részletesen.
Az MBH idei első féléves pénzügyi időszakról szóló tőzsdei jelentése tartalmazza a korábbi a három korábbi bank és a Sberbanktól átvett hitelállomány számait is.
És akkor nézzük a számokat:
Az MBH Bank adózás utáni eredménye 142,1 milliárd forint volt az idei első félévben. A jelentősen javuló jövedelmezőség elsősorban a bázisidőszakhoz képest 51 százalékkal, 327,9 milliárd forintra emelkedő bevételek hatása.
A korrigált adózás előtti eredmény 165,5 milliárd forintot ért el, ami 60,7 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakához képest.
A bank mérlegfőösszege 3 százalékkal 10 487 milliárd forintra, míg saját tőkéje 22,7 százalékos emelkedést követően 893 milliárd forintra nőtt 2022 első fél évéhez képest.
A korrigált, tőkearányos megtérülés az idei első fél évben kimagasló, 33,8 százalék volt.
A vállalati és a lakossági hitelállomány is gyarapodott: előbbi elérte a 2663 milliárd forintot, utóbbi pedig az 1717 milliárd forintot.
A vállalati betétek egy év alatt 7,3 százalékkal 3546 milliárd forintra nőttek.
A lakosság betétek 2512 milliárd forintot tettek ki az első félév végén, ami az előző negyedévhez képest csökkenést jelent, ugyanakkor az egyéb befektetések, megtakarítások volumene hasonló mértékben emelkedett az időszak során.
Az MBH-hoz tartozó MBH Jelzálogbank is nyereséges első félévet zárt. A hitelintézet adózás előtti eredménye a társaság közzétett tőzsdei jelentése szerint 2,97 milliárd forint volt 2023 első hat hónapjában, ami 2 milliárd forintos növekedés az előző év azonos időszakához képest. A bankadótól és az extraprofitadótól megtisztított teljes átfogó jövedelem 4,3 milliárd forint volt.
Részletesebben:
A mérlegfőösszeg 1,3 százalékkal, 10,1 milliárd forinttal mérséklődött egy év alatt, és 747,9 milliárd forintot tett ki 2023. június végén.
A nettó kamatbevétel egy év alatt 12,4 százalékos, 0,4 milliárd forintos növekedést mutatva elérte a 3,3 milliárd forintot.
A refinanszírozási hitelek állománya 2023 első fél évének végére 5,2 százalékkal, 18,3 milliárd forinttal 367,2 milliárd forintra nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
A januártól júniusig tartó időszakban a hitelintézet összesen négy nyilvános aukció keretében 41 milliárd forint értékben bocsátott ki jelzálogleveleket, ebből 16 milliárd forintot tett ki a zöld jelzáloglevél. | Szárnyal Mészáros gigabankja, az év első felében máris 50 százalékos növekedést ért el | Az MBH Bank adózás utáni eredménye 142,1 milliárd forint volt az idei első félévben, ami 50,2 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához viszonyítva – közölte a bank az MTI-vel. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2023/08/31/mhb-bank-meszaros-lorinc-eredmeny-elso-felev-50-szazalek | 2023-08-31 14:19:00 | true | null | null | Telex |
Végigcsinálta volna a polgármesterséget, de egyedül nem bírta a nyomást, a Fidesz magára hagyta, azért mondott le a 2019-es győzelme után. Arra nem emlékszik, hányszor fizetett prostituáltaknak, az pedig meggyőződése, hogy az ellenzéknek és a DK-nak volt érdekében az ő lejáratása. Abba viszont megrendítő még belegondolnia is, hogy a Fidesznek ehhez bármi köze lehetett. Ezekről beszélt Borkai Zsolt a Partizánnak adott hosszú interjújában, ami több mint öt órás, és amit a Partizán azért publikált vágatlanul, mert szerintük azt Borkai le akarta tiltatni.
Borkai június elején belengette, hogy jövő tavasszal függetlenként ismét elindulna Győr polgármesteri címéért. Erről a pozícióról négy éve mondott le, miután kiderült, hogy üzletemberekkel és prostituáltakkal egy orgián vett részt az Adrián egy jachton. Az esetről videó készült, ami az akkori önkormányzati választások előtt nem sokkal került nyilvánosságra.
Minderről most azt mondta, azt nem tudja, miért kérték fel az orgián részt vevő egyik ikerlányt, hogy a vádirat szerint 100 ezer forintért cserébe csináljon felvételeket, ezt majd a bíróság szerinte kideríti. Mindenesetre ezzel az üggyel „egy időre lenullázták és tönkretették az életét”, de már ezen a stresszen ő túl van, a családban már rehabilitálódott, a felesége mellette maradt, és neki ez volt a legfontosabb. Azt nem tartja korrupciógyanúsnak, hogy olyan üzleti alakokkal vett részt ezen az úton, akiknek esetenként az önkormányzattal is voltak megbízásaik, mert ezek az emberek régóta az ő barátai voltak, és az, hogy ő időközben polgármester lett, még nem jelenti azt, hogy a barátaival nem élheti a magánéletét. Egyébként pedig az útért ő maga is ugyanannyit fizetett, mint a többi utas, ez az összeg pedig „azért nem egy olyan nagy was ist das”.
Arra nem akart válaszolni, az élete során hányszor fizetett prostituáltnak, annyit mondott: „Volt rá példa, régen, maradjunk annyiban. Hogy hányszor, azt nem tudom, de igazából erre nem is akarok válaszolni, mert ez abszolút mély magánügy”.
Borkai ezt ahhoz hasonlította, hogy az is magánügy, hogy egy ember hányszor megy el egy nap vécére vagy hányszor csalta meg már a feleségét. Azt állította viszont, hogy választott politikusként ez a jachtos orgia volt az egyetlen alkalom, amikor fizetett szexért, a többi a polgármestersége előtt volt.
Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója valóban felhívta Borkait egy nappal azelőtt, hogy a felvételek nyilvánosságra kerültek, de azt pontosan nem tudja, Kubatov honnan tudta, hogy másnap azok megjelennek. „Nekem annyit mondott, hogy van egy belső újságíró, aki informálta őt erről a dologról”, mondta. A Partizán erre felhozta neki, hogy nem gondolja-e, ez felvetheti annak a lehetőségét, hogy az estet kiszivárogtató „Ördög ügyvédje” egy belső fideszes leszámolás része lehetett?
Borkai erre úgy felelt: neki „meggyőződése”, hogy az ellenzéknek volt érdekében az ő lejáratása. Utólag „egyértelmű nekem, hogy ezt az ellenzék csinálta és a DK”, merthogy ismerős emberek, korábbi családi barátok jártak be szerinte a DK irodájába. Abban azért nem biztos, hogy a Fidesz „az odavezető úton mindent megtett annak érdekében, hogy ebből ne legyen ekkora balhé”. Abba pedig bele sem akar gondolni, „még a gondolatát is el akarja hessegetni magától”, hogy ez valamiféle összejátszás lett volna a Fidesszel, mert az még elkeserítőbb lenne neki.
Eddig az interjúig fel sem merült benne ez a forgatókönyv: „Amiket mondasz, ha ilyen mocsokság, ilyen mértékű ez az egész, akkor az megrendítő. (…) Ha ennyire feláldozott bárki is engem, ennyire szétalázott abban az időszakban, ezek csak sebeket szakítanak fel nálam. (…) Ha erről az oldalról közelítjük meg, az mérhetetlen aljasság”.
Itt aztán az interjúban Borkai szünetet is kért, mert a gondolattól majdnem elsírta magát.
Ezután arról beszélt, bár a botrány kitörése után pár héttel még megnyerte a polgármester-választást Győrben, és bár előbb azt mondja, simán végigvitte volna a ciklust, végül mégis lemondott a posztjáról, mert egyedül nem bírta el a nyomást. „Ha a Fidesz mondjuk mögöttem áll, akkor biztos végigcsinálom. Így nem tudtam, egyedül maradtam, körbenéztem, és azt láttam, egyedül maradtam, ez a helyzet. Abban a szituációban nem vállaltak fel”. Arra szerinte nincs remény, hogy még valaha felvállalja őt a Fidesz, „nem érzem, hogy ez a vonat még felvenné”, a kapcsolat teljesen megszűnt köztük.
Azt mondta, az nem volt előre egyeztetett stratégia, hogy előbb nyerje meg a választást, és utána mondjon le, de „volt rá utalás”, hogy le kéne mondania. A Fidesztől előbb Kövér László tolmácsolta neki, hogy mondjon le, utána meg Kósa Lajos. Kósával egyébként szerinte nem is volt jó viszonya: „az én politikai és egyéb bukásomban ő mindig valamilyen úton-módon megjelent, valamilyen szálon ott volt, például a MOB-elnökség kérdésében… Nevezhetném úgy is, hogy likvidátor”.
2019 óta háromszor próbált meg beszélni Orbán Viktorral, a személyi titkárán, Nagy Jánoson keresztül, de egyszer sem jutott el a miniszterelnökhöz, vissza pedig nem hívták. Legutóbb pár hónapja próbálta meg elérni, hogy tájékoztassa a 2024-es újraindulásáról.
Esélyeket nem akar latolgatni, hogy meg tudja-e verni Dézsi Csaba András jelenlegi győri polgármestert. Nem tudja, hogy a Fidesz tényleg Dézsivel vág-e majd neki a választásoknak. Hallott olyanról, hogy a Fidesz méri, hogy kivel kellene elindulnia a polgármesteri címért. A HVG erről azt írta: értesülései szerint a Fidesz belső mérései azt mutatják, hogy Borkai és Dézsi fej fej mellett, 30-30 százalék körül állnak.
Mindenesetre ha Borkai nyerni fog 2024-ben, akkor sírni fog, mert szerinte ez azt fogja jelenteni, hogy felállt a lenullázódásból.
Győrben komoly fideszes gazdasági érdekeltségek vannak, de nem tart attól, hogy a Fidesz ellenében nem tudna tevékenykedni, hiszen 2006 és 2010 között sem a kormánypárt színeiben volt polgármester. Alapvetően azt tervezi, hogy hagyni fogja a körülötte lévő jó képességű embereket dolgozni. Úgy véli, Dézsinek nem megfelelőek a vezetői képességei, „túl őszinte”.
Borkai a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöki tisztségéből való távozásával kapcsolatban azt mondta: megpuccsolták. Szerinte elképzelhető, hogy „meg akarták rendszabályozni”, mert túl magasra jutott. MOB-elnök volt, és egy nagyobb vidéki város polgármesteri székében ült, lehet, hogy ezt már egyesek túl soknak gondolták. De nem tudja pontosan, mert sose indokolták meg neki, miért kell távoznia. És nem is sejtette előre az eltávolítását, egy hétfői napon volt az elnökválasztás, és ő azon a hétfőn még azt hitte, megválasztják.
Nem tudja, nem az ő dolga, nem volt vészvillogó
Az interjúban hosszasan kérdezték a vele együtt jachtozó győri ügyvédről, Rákosfalvy Zoltánról és az ő Audi-földes ügyeiről, miszerint Rákosfalvy felvásárolt termőföldeket, azokat átminősítette, majd több pénzért eladta, végül ezeken a földeken húzta fel az Audi az üzemcsarnokait. Borkaitól a Partizán azt kérdezte, Rákosfalvy tudhatta-e, és ha igen, belsős önkormányzati információkból tudhatta-e, hogy az Audi ott akar építkezni?
Borkai szerint nem volt mit vizsgálni a Rákosfalvy-ügyben, mert neki sem voltak olyan infói, „ami érdemben neki segíthetett volna abban, hogy ezeket a földeket felvásárolja”, vagy hogy tudjon az Audi szándékairól. Borkai szerint neki nem a földeken volt a lényeg ebben a történetben, és „soha nem villant fel a vészvillogó”. Ő inkább akkor érezné rosszul magát, ha az Audi nem Győrben építkezett volna, mert akkor szerinte évi 12 milliárd forinttól esne el a város.
Az Audi-földek eladásával kapcsolatban egyébként 2019-ben több feljelentés is érkezett, a rendőrség pedig nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt rendelt el nyomozást, amit aztán megszüntettek. Borkai ellen azért tettek feljelentést, mert a gyanú szerint a volt polgármester és Rákosfalvy úgy intézhették a telkek eladását az Audi Logisztikai Központjának megépítéséhez, hogy anyagi károkat okoztak vele az önkormányzatnak.
Azt „nem tudja, nem az ő dolga”, hogy a fia pontosan mivel foglalkozott Rákosfalvy „offshore-hátterű” cégénél, ahol a fia az egyetemről kikerülve havi egymillió forintot keresett, és amely cég egyébként az önkormányzattal is üzletelt, és a beszámolói alapján zéró árbevétele van. Mindenesetre szerinte a fia „becsülettel végezte” a munkáját, olyan pedig „van”, hogy valaki friss diplomásként rögtön ennyit keressen.
Arról pedig, hogy szintén a Rákosfalvyhoz tartozó cég kisrepülőgépén 2014-ben egyszer együtt repült Szijjártó Péterrel és az Audi-vezérrel, annyit mondott: „Most mit mondjak erre?”. A repülőt Borkai vezette, szerinte neki ehhez megvolt a szakszolgálati engedélye, ezt a repülőt szokta használni, azt nem tudta, hogy az egy offshore cégé, de akkor sem érti a problémát ebben, nem érti, mit kell ezen magyarázni.
Lassan egyébként 60 éves lesz Borkai, visszatekintve az elmúlt évtizedekre, azt mondta, nagy dolgokban nem csinálna másként semmit, a nagy dolgokhoz vezető utat lehet, hogy máshogy járná, és részletekben változtatna, de a komoly lépései közül nem bánt meg semmit. | Borkai nem tudja hányszor fizetett prostituáltaknak | Végigcsinálta volna a polgármesterséget, de egyedül nem bírta a nyomást, a Fidesz magára hagyta, azért mondott le a 2019-es győzelme után. Arra nem emlékszik, hányszor fizetett prostituáltaknak, az pedig meggyőződése, hogy az ellenzéknek és a DK-nak volt érdekében az ő lejáratása. Abba viszont megrendítő még belegondolnia is, hogy a Fidesznek ehhez bármi köze lehetett. Ezekről beszélt Borkai Zsolt a Partizánnak adott hosszú interjújában, ami több mint öt órás, és amit a Partizán azért publikált vágatlanul, mert szerintük azt Borkai le akarta tiltatni. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/09/05/borkai-zsolt-gyor-jacht-fidesz-interju | 2023-09-05 18:53:00 | true | null | null | Telex |
Egyre több jel mutat abba a irányba, hogy nem sikerült túl acélosra a Mol vezetésével indult új hulladékkoncessziós rendszer. Világi Oszkár, a Mol-csoport vezérigazgató-helyettese azt mondta, hogy a cél a versenyképes hulladékgazdálkodás, amely „elsősorban alapanyagként tekint a hulladékra”. Most mégis már feldolgozott, újrahasznosított alapanyag kidobására utasította egy e-mailben a MOHU a partnereit.
Bő két héttel a július 1-jei indulást követően az olajcég leányvállalata, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. egyik területi vezetője azt kérte az alvállalkozóktól, hogy szállíttassák el a koncessziós rendszer indulása előtt felhalmozódott hulladékot a lerakókba.
Olyan készletekről van szó, amelyeket leválogatott, még felhasználásra alkalmas hulladékokból állítottak elő. Kétfajta van ebből, az úgynevezett RDF és az SRF.
Az RDF a Refuse Derived Fuel rövidítése, egy másodlagos tüzelőanyag, amelyet a kevert települési hulladék, illetve a szelektívhulladék-gyűjtés maradék hulladékának kiválogatása után nyernek. Erőművekben vagy cementgyárakban hasznosítják.
Ehhez kapcsolódóan: Hulladékkoncesszió: az autóbontók kétharmada nem szerződött a Mol cégével
Hasonlóan másod-tüzelőanyagot jelent az SRF (Solid Recovered Fuel), ám a kettő mégis eltérő.
A különbség az, hogy az SRF előállítása során a hulladék biológiai kezelésen esik át (jellemzően biológiai szárítás), aminek eredményeként az eredeti biológiai szervesanyag-tartalomnak mintegy kilencven százaléka megmarad, a teljes nedvességtartalom viszont mindössze tíz százalékra csökken. Ennek fűtőértéke nagyobb, mint az RDF-é.
Az SRF-et erőművekben is lehet hasznosítani, míg az RDF-et csak hulladékégetőkben és együttégetés során lehet felhasználni.
Azáltal, hogy a MOHU arra utasította partnereit, hogy „hulladéklerakóban lerakással ártalmatlanítani szíveskedjék”, lényegében kidobja a szemétdombra ezt a már hozzáadott értékkel bíró, alapanyagként hasznosítható terméket.
A kormány pont amiatt adta oda egy 35 éves koncessziós szerződésben a Molnak a hazai hulladékgazdálkodás nagy részét, hogy csökkentse a lerakókban elhelyezett hulladék mennyiségét, és növelje az újrafelhasználás útján ártalmatlanított hulladékok arányát.
„Egy jól működő körforgásos gazdaság Magyarország és a régió érdeke. Ebben kulcsszerepe van annak, hogyan kezeljük a hulladékot. A cél pedig a versenyképes, fenntartható, transzparens hulladékgazdálkodás, amely elsősorban alapanyagként tekint a hulladékra. Ezt akkor lehet megvalósítani, ha hosszú távban gondolkodunk, és ha egy egységesen működő rendszer működik Magyarországon. Ezt a munkát vállalta el a Mol, amin belül a MOHU lesz felelős a területért” – mondta Világi Oszkár, a Mol-csoport vezérigazgató-helyettese a MOHU bemutatkozó közleményében.
Mint ismert, a július 1-jén startoló új rendszer lényege, hogy a MOHU koordinálja a hazai hulladékgazdálkodás nagy részét, az eddig önállóan működő cégek a MOHU alvállalkozói – vagy, ahogy maguk a szereplők fogalmaztak –, bérmunkásai lettek.
Nem minden piaci szereplő törődött bele abba, hogy csak a MOHU partnere lehet, ezért sokan nem írtak alá, így az új rendszer eleve kapacitáshiány mellett indult el.
„Döcögősen indult a koncesszió, sok helyen lassan indult el a szállítás, emiatt a telephelyeken kellett a hely” – indokolta az egyik szereplő, miért dönthetett úgy a MOHU, hogy lerakóba szállíttatja az RDF/SRF készleteket.
Egy másik volt vállalkozó, jelenleg MOHU-partner elmondása szerint még csak most, két hete indult be a papír- és múlt héten az üvegszállítás az újrahasznosítók irányába.
Ő is azt mondta, hogy nagyon döcögősen halad az átállás, a MOHU informatikai rendszere még most sem üzemel teljesen, Excel-táblázatban kell az adatokat rögzíteni.
Olyan forrásunk is volt, aki szerint a műanyagból és papírból készülő másodlagos tüzelőanyag akár el is öregedhetett, vagyis túl sok ideig állt, és „már csak a lerakóban lehet ártalmatlanítani”.
Iparági forrásaink szerint az is elképzelhető, hogy az egyik hazai RDF-alapanyaggyártóban bekövetkezett, márciusi tűzeset is hozzájárulhatott a készletek felhalmozódásához. A sajtóban is hír volt, hogy az FCC Magyarország Környezetvédelem és Hulladékgazdálkodás Kft. gyáli telephelyén lévő tüzet két nap alatt sikerült csak eloltani.
Ehhez kapcsolódóan: Hulladékkoncesszió: mintha egy magáncég diktálna a kormánynak
A cég közleménye szerint jelentős anyagi kár keletkezett, bár „az alternatív tüzelőanyagot előállító RDF-üzem gépeit és talán az épület egy részét sikerült megmenteni”. Gorincsek Gyula, a cég ügyvezetője a Szabad Európának azt mondta, hogy a tűzesetben megsérült az az épület, amelyikben az RDF-gyártás zajlott.
„Így az újjáépítésig nem tudunk RDF-gyártáshoz szükséges alapanyagot fogadni” – tette hozzá. Fontos megjegyezni, hogy az FCC RDF-alapanyaggyártó, vagyis elvileg nem lehet köze a MOHU már kész RDF-készleteihez.
Több alkalommal megkerestük e-mailben és telefonon a MOHU és a Mol sajtóosztályát, de nem válaszoltak kérdéseinkre. | Szemétdombra viteti a Mol cége a válogatott hulladékból készült fűtőanyagot | Egyre több jel mutat abba a irányba, hogy nem sikerült túl acélosra a Mol vezetésével indult új hulladékkoncessziós rendszer. Világi Oszkár, a Mol-csoport vezérigazgató-helyettese azt mondta, hogy a cél a versenyképes hulladékgazdálkodás, amely „elsősorban alapanyagként tekint a hulladékra”. Most mégis már feldolgozott, újrahasznosított alapanyag kidobására utasította egy e-mailben a MOHU a partnereit. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/szemetdombra-viteti-a-mol-cege-a-valogatott-hulladekbol-keszult-futoanyagot/32574452.html | 2023-09-06 19:31:02 | true | null | null | Szabad Európa |
Az autóbontás és a használt alkatrészek piaca is bekerült a hulladékkoncesszió alá, pedig itt tényleg kevés hulladék termelődik, az alkatrészek nagy része ugyanis új életre kel egy másik autóban. Az egész koncessziós rendszer furcsasága az autóbontók esetében domborodik ki: hulladék vagy termék a bontott alkatrész? Súlya van, vagy ára? A Mol hulladékként tekint erre a piacra, éppen ezért a bontósok szerint a Mol életszerűtlen, teljesíthetetlen feltételeket szabott, emiatt kevesen írták alá az alvállalkozói szerződést. A magyarországi roncsautók július 1-jétől a Mol hulladékos cégének tulajdonai, megvehetik az autóbontósok, de csak azt az alkatrészt szerelhetik ki, amire a koncessziós társaság nem tart igényt.
„Kissé megnőtt a fű, az elmúlt időszakban nem volt időm ezzel foglalkozni, mert a vállalkozásom megmentésén fáradoztam” – szabadkozott egy autóbontással foglalkozó vállalkozó, amikor körbevezetett a telephelyen.
A neve elhallgatását kérő vállalkozó telepén a roncskocsik egymás után sorakoznak, épp annyi hely van köztük, hogy hozzá lehessen férni, ha valamilyen alkatrészre van szükség. A műszerfalak, szélvédők és motorok minden autóból kiszedve.
„Épp a minap adtam el egy húsz évvel ezelőtt kiszedett autó ajtaját. Amikor átvettem a kocsit, tudtam, hogy el fogom adni, de azt nem sejtettem, hogy ilyen sokáig fog tartani” – mondta a vállalkozó, aki egy melléképület ajtaját nyitja ki éppen. Bent hordók és egyéb, folyékony anyagok tárolására alkalmas edények.
„Miután egy karambolos vagy öreg, már üzemképtelen roncsautót átveszünk, az első dolgunk, hogy szárazra tesszük” – magyarázza a bontós. Ez azt jelenti, hogy minden veszélyes folyadékot leengednek, kiszerelik az akkumulátort és leveszik a gumiabroncsot a felnikről, leengedik a légkondicionáló gázát.
Ez egyébként előírás is. A fék-, váltó- és motorolajat, a fagyállót, de még az ablakmosó folyadékot is külön hordóban kell tárolni, és csak erre specializált vállalkozókkal szállíttathatják el megsemmisítésre.
„Ha csak egy csepp olajat találnak egy hatósági ellenőrzés során, egymillió forintos bírságot is kaphatunk autónként. Ez nem vicc, volt olyan kolléga, aki komoly tételt szedett össze egy délutáni razzia során.” Elmondása szerint azt sem vizsgálták, hogy esővíz folyt-e be a motorba vagy tartályba, egyből kiszabták a bírságot.
Hatóságok kereszttüzében
Ha nem fizet, elveszíti az engedélyét, emiatt nem is viszik perre a dolgot. „Több mint tíz hatóság vizsgálhat minket a környezetvédelemtől kezdve a hulladékfelügyeleten, közlekedési hatóságon át egészen az adóhivatalig. Egy orvosi rendelőnek kevesebb engedélyt kell beszereznie, mint nekünk” – mondta.
A telepen tényleg egy csepp olajat sem találni, miközben a bontott alkatrészek bent a hangárban, sorba rakva követik egymást hosszan a polcokon, patinás rendben.
Az alkatrészeken cikkszám és minden olyan információ, amit a hatóságok megkövetelnek és az értékesítésben segítenek. „Régen nyitáskor már sorban álltak az emberek, ma inkább online értékesítjük a legtöbb alkatrészt. Pontosabban értékesítettük” – tette hozzá. A Mol megjelenésével ugyanis tejesen átalakult a piac.
Ahogy beszámoltunk róla, a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (Mol) nyerte el egyedüli indulóként azt a koncessziós pályázatot, amely 35 éves jogot adott a hazai hulladékpiac jelentős részének koordinálására.
A kormánnyal kötött szerződés értelmében a Molnak létre kell hoznia egy koncessziós céget, ezt lett a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU). Ez a társaság szállíthatja el a következő 35 évben a lakossági közszolgáltatásból származó, a termelő gazdálkodó szervezeteknél keletkező intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladékot. Monopóliumként lényegében az övé lett a koncesszió alá tartozó hulladékok tulajdonjoga.
Ez azt jelenti, hogy a szemétszállítók, a MÉH-telepek és minden, a koncesszió hatálya alá tartozó hulladék (papír, műanyag, fém) esetében nem tevékenykedhetnek önállóan az eddigi cégek, csak a MOHU alvállalkozói vagy – ahogy az érintettek mondják – bérmunkásai lehetnek.
Ebbe a körbe estek bele a használt autóalkatrészekkel foglalkozó bontók is. A július 1-jén elstartolt új rendszerben a forgalomból kivont gépjármű automatikusan a Mol koncessziós cégének tulajdonába kerül. Gyakorlatilag megszűnt az autóbontók mint önálló vállalkozások létalapja, mivel tevékenységüket az új rendszerben csak a MOHU nevében, a MOHU megbízottjaként végezhetik.
Alkatrész-orientált vállalkozások
„Olyan követelményeket támasztott a Mol koncessziós cége, amelyeket nem vállaltam, ezért bezárom a telepet” – panaszolta a vállalkozó.
Ez egyébként nem újdonság, hiszen a papír-, a fém- és a műanyaghulladékkal foglalkozó vállalkozások is hasonlóan jártak. Az autóbontók helyzete azért más, mert ezek a cégek nem tipikus hulladékos vállalkozások: az autók alkatrészei ugyanis nem a kukában végzik.
Persze a papír, a műanyag, illetve a fémek jelentős részét is újrafeldolgozzák, de az autóalkatrészek helyzete azért más, mert ebben az esetben nem kell újrafeldolgozni, vagyis változtatni az anyagon, csak ki kell szerelni, és változatlan formában el lehet adni.
Egyedül a karosszéria egyes részei, bizonyos műanyag és gumi-, illetve elrozsdásodott vasalkatrészek mennek a hulladékgyűjtő konténerekbe. Persze a gyártók is meghatározzák az egyes termékek körét, amelyek – biztonsági okokból – nem mehetnek a használtalkatrész-piacra, ilyen például a légzsák.
„Ha viszont hulladékos cégnek tekintjük magunkat, akkor mi vagyunk a legnagyobb arányban újrahasznosító szegmens a piacon, mivel eladjuk a bontott alkatrészeket, vagyis azok egy az egyben újrafelhasználásra kerülnek” – mondta az autóbontós, aki úgy definiálja szakmáját, hogy „alkatrész-orientált vállalkozók a lakosság szolgálatában”.
„Mi nem vagyunk fémkereskedők, sem hulladékosok, teljesen kilógunk a sorból. Autóbontósok vagyunk, és ezt sem a Mol, sem a kormány nem akarja megérteni” – mondta.
Ehhez kapcsolódóan: Demonstrációra készülnek a fémkereskedők: teherautókkal vonulnak a Mol-székház elé
A hulladéktörvény és a Mol koncessziós cége ugyanakkor hulladékosként tekint a szakmára, ebből vannak a gondok. Eddig ugyanis a bontók fizettek az autóért, állapottól és felszereltségtől függően akár több százezer forintot is. Ez persze a prémiummodellekre volt érvényes. „Ha valaki váltó, futómű és motor nélkül hozta be az autót, akkor csak térítésmentesen vettük át” – tette hozzá.
A bontósok kétharmada nem írt alá
A Mol megjelenésével azonban változott a helyzet. A MOHU-val szerződő cégek továbbra is vehetnek át autót, de miután kiadták a bontási igazolást, onnantól kezdve hulladéknak minősül a roncsautó, és a MOHU tulajdonát képezi.
„Az elém tolt szerződéstervezet szerint a MOHU megszabhatja, milyen alkatrészekre van szüksége. Az persze nem volt benne a szerződésben, hogy melyek ezek. Majd később közlik az alkatrészek listáját, csak írjam már alá a szerződést” – elevenítette fel az elmúlt hónapok huzavonáját a bontós.
Elmondása szerint ez is az egyik oka volt, hogy nem írta alá az alvállalkozói kontraktust, inkább a telep bezárása mellett döntött. Szerinte a MOHU biztosan igényt tart a katalizátorra, amely húsz-harmincezer forintot ér, de egyes, modern eszközöket háromszázezerért is el lehet adni a használtpiacon.
A szerződés szerint azokat az alkatrészeket vagy akár a komplett autót veheti vissza 17 forintos kilogrammonkénti áron a bontós a Mol koncessziós cégétől, amelyekre nem tart igényt a MOHU. Vagyis feltehetőleg a pénzes alkatrészeket tartja majd meg a Mol cége, és a kevésbé értékeseket vehetik meg a bontósok. Aztán már nem is 17, hanem 55 forintot kellett volna fizetnie kilónként a kontraktus egy későbbi verziója szerint.
„Van szerződés, de nincs lista. Egyáltalán nem tudok kalkulálni, hogy megéri-e ez nekem” – mondta a vállalkozó.
De a MOHU nemcsak az alkatrészek árát, hanem a munkaköltségeket is meghatározta. Mivel a bontós nem a saját, hanem a MOHU tulajdonát szereli szét, azt is megmondja, hogy mennyit számolhat fel ezért.
Ez alapján a szárazra fektetésért 43 ezer forintot fizet a MOHU – nem autónként, hanem tonnánként. Szereléses bontás tonnánként 25 ezer forint, roncsolásos bontás tíz-, telephelyen gyűjtés, vagyis tárolás tonnánként húsz-, traileres beszállítás 25 ezer forint. A vállalkozó elmondása szerint 40-45 ezer forint alatt ma már nincs trailer, amely megmozdulna.
„Egy szárazra fektetés rengeteg munkaórát igényel, és jelentős bérköltséggel is jár, emellett gondoskodnom, magyarul fizetnem kell a környezetszennyező folyadékok elszállításáért, ártalmatlanításáért” – sorolta a vállalkozó, aki szerint a MOHU kompenzációja igen alacsony, nem éri meg ennyiért csinálni. A szárazra fektetés reális költsége szerinte nem 43, hanem 120 ezer forint.
Ha mindezek után a bontós úgy dönt, hogy együttműködik a MOHU-val, és megveszi a Mol koncessziós cége által nem igényelt autót vagy alkatrészeket, elkezdheti a bontást, és reménykedhet, hogy valami nyereség csurran-cseppen. Viszont az új koncessziós rendszer miatt hozott jogszabályok szerint a MOHU-tól megvásárolt autók felét egy éven belül vissza kell adnia súlyban.
„Ebből is látszik, hogy hulladékosként kezelnek minket. Ha veszek egy tonna autót, akkor egy év múlva ötszáz kilogrammot vissza kell adnom. Ne kérdezd, hogy miért és hogyan, nem tudom” – hangsúlyozta a bontós.
Elmondása szerint a MOHU-nál azt mondták, hogy egy piros Ladát is visszaadhatnak egy Opel vagy Mercedes helyett, csak „a súly a lényeg”. Később ez a kitétel is módosult, ugyanazt az autótípust kellett volna súlyban visszaadni.
A bontósok hozzászoktak, hogy mindent adminisztrálni kell, milyen alkatrészt szereltek ki, mi a cikkszáma stb. Ahhoz azonban nem szoktak hozzá, hogy mindent súlyban tartsanak számon. A MOHU pedig ezt várja el. Az autóbontás folyamán mindent le kell mérni, az anyagot folyamatosan mozgatni kell, és adminisztrálni, adminisztrálni, adminisztrálni.
„Ha az egyikből kiveszek egy hengerfejet, a másikból egy önindítót, akkor mindet le kell mérnem, és felírni, hogy melyik autóból mikor ,mennyit vettem ki. Havonta jelenteni kell a MOHU-nak” – mondta.
Mivel a roncsautók a Mol cégének tulajdonát képezik az új rendszerben, a MOHU szeretné rajta tartani a szemét a vagyontárgyain. „Azt is vállalnom kellett volna, hogy bekamerázom a telepet. Sőt azt kérték, hogy fedjem be, védjem meg az esőtől a telepnek azt a részét, ahol a MOHU által igényelt alkatrészeket tárolni fogom. Ezen már csak nevettem” – mondta a bontós.
A Szabad Európa információi szerint az autóbontók mintegy kétharmada nem írt alá a MOHU-val. Ennek viszont komoly következményei lehetnek. Iparági források szerint mintegy 150 ezer autót vonnak ki a forgalomból éves szinten, ebből viszont csak mintegy húszezer kerül legális bontókba. A fennmaradó 130 ezer autót illegálisan tüntetik el.
„Megveszik fiktív adásvételivel, szétbontják, az interneten eladják az alkatrészt feketén, majd a lecsupaszított karosszériát három-négyfelé vágva leadják a legközelebbi MÉH-telepen” – mondta egy forrásunk. Az új hulladéktörvény szerint, amely július 1-jétől van érvényben, nem lehet már leadni a MÉH-telepen háromba vágott autókarosszériát.
„Ennek két következménye lehet. Egyrészt sok roncsautó fog az erdőbe kerülni, másrészt a MOHU-val szerződő bontóknak kell többszörös kapacitást nyújtaniuk” – hangsúlyozta a szakember.
Ez azt jelenti, hogy eddig húszezer autó került a legálisan működő bontókba évente. Ha mindenki törvénytisztelő módon szabadul meg a roncsautóktól, 150 ezer gépkocsit kell ezeknek a bontóknak éves szinten feldolgozniuk.
„Ez eleve nagyon szűk keresztmetszet, de ne felejtsük el, hogy a bontók kétharmada nem szerződött a MOHU-val, vagyis a maradék egyharmadnak kell majd ezzel a bődületes mennyiséggel megküzdenie” – mondta forrásunk.
Szerinte nem igaz, hogy a lakosság nem fog érezni semmit a Mol-koncesszióból: nem lesz hol leadni a kocsit, és a használt alkatrészek is drágulni fognak.
A Molnak fontos a környezetvédelem
Kerestük a Molt is. A cég szerint a gépjárműbontók fontos szerepet töltenek be a MOHU terveiben.
„Egyrészt környezetvédelmi szempontból van nagy jelentőségük, hiszen jelenleg az elhasználódott gépjárművek kevesebb mint tíz százalékát adják le legális bontókban” – közölte a cég.
A Mol szerint a gépjárművek sok, a természetre és egészségre ártalmas, veszélyes hulladékot tartalmaznak, ezért nagyon fontos környezetvédelmi cél, hogy elhasználódott gépjárművet csak legálisan működő és minden környezetvédelmi előírást betartó autóbontókban lehessen leadni.
Hozzátették, hogy a gépjárművek az akkumulátoroktól kezdve elektronikai eszközökön át műanyagokat, üveget, textilt, fémeket, gumit tartalmaznak. E hulladékok esetében akkor tudják elérni a legmagasabb szintű újrahasznosítást, ha az autóbontók kibontják és különválogatják az azonos anyagokat.
„Ez utóbbi cél érdekében úgy állapodtunk meg az autóbontókkal, hogy a MOHU meghatározhat olyan anyagokat/alkatrészeket, amelyeket a beérkező roncsautókból az autóbontók minden esetben kibontanak, így biztosítva az elérhető legmagasabb újrahasznosítást” – tette hozzá a cég.
A Mol jelenleg vizsgálja a hasznosítói kapacitásokat, és ezek alapján alakítja ki a MOHU által meghatározott anyagok listáját, „azt azonban jeleztük autóbontó partnereink felé, hogy 2023-ban még nem fogunk meghatározni ilyen anyagokat, és utána is csak egyedileg, iparági egyeztetéseket követően”.
A Mol szerint az összes szolgáltatási díjat önköltségi kalkulációk és iparági egyeztetések alapján alakították ki. | Hulladékkoncesszió: az autóbontók kétharmada nem szerződött a Mol cégével | Az autóbontás és a használt alkatrészek piaca is bekerült a hulladékkoncesszió alá, pedig itt tényleg kevés hulladék termelődik, az alkatrészek nagy része ugyanis új életre kel egy másik autóban. Az egész koncessziós rendszer furcsasága az autóbontók esetében domborodik ki: hulladék vagy termék a bontott alkatrész? Súlya van, vagy ára? A Mol hulladékként tekint erre a piacra, éppen ezért a bontósok szerint a Mol életszerűtlen, teljesíthetetlen feltételeket szabott, emiatt kevesen írták alá az alvállalkozói szerződést. A magyarországi roncsautók július 1-jétől a Mol hulladékos cégének tulajdonai, megvehetik az autóbontósok, de csak azt az alkatrészt szerelhetik ki, amire a koncessziós társaság nem tart igényt. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/hulladekkoncesszio-az-autobontok-ketharmada-nem-szerzodott-a-mol-cegevel/32491782.html | 2023-07-07 19:38:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Kimagasló pénzügyi eredményeket ért el az MBH Bank a januártól júniusig tartó időszakban – írják közleményükben. 2023 első fél évét 165,5 milliárd forint korrigált adózás előtti eredménnyel és 30% feletti tőkearányos megtérüléssel zárták, míg mérlegfőösszegük 10 487 milliárd forint volt június végén. A 2022 első fél évéhez képest 51 százalékkal növekvő működési bevételeknek és az inflációnál alacsonyabb ütemben emelkedő költségeknek köszönhetően a költség-bevétel mutató 40% alatti szintre fejlődött az időszakban. A közlemény szerint a stabil működés és tőkehelyzet rendkívül erős alapot biztosít a május elején létrejött egységes bank számára a további növekedéshez.
Az ország második legnagyobb bankjának számító MBH Bank Nyrt. az MKB Bank, a Budapest Bank és a Takarékbank összefésülésével jött létre, és mára nagyjából 50 százalékban Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik, miközben az állam megelégszik a kisebbségi, bő 30 százalékos részesedéssel. A felcsúti milliárdos családja azonban nemcsak főtulajdonos a pénzintézetben, hanem az operatív vezetésben is képviselteti magát: Mészáros Lőrinc lánya, Mészáros Beatrix vezérigazgató-helyettesi posztot tölt be, ő felel a bankholding leányvállalataiért. | Fél év alatt 165 milliárdos adózás előtti eredményt ért el Mészáros szuperbankja | Kimagasló pénzügyi eredményeket ért el az MBH Bank a januártól júniusig tartó időszakban – írják közleményükben. 2023 első fél évét 165,5 milliárd forint korrigált adózás előtti eredménnyel és 30% feletti tőkearányos megtérüléssel zárták, míg mérlegfőösszegük 10 487 milliárd forint volt június végén. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/08/31/mbh-fel-ev-165-milliard-adozas-elotti-eredmeny-meszaros-lorinc/ | 2023-08-31 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Az eddig feltérképezettnél is jóval szorosabb szálak fűzik Schadl Györgyöt a kormány által 2021-ben újraosztott, évi 3–6 milliárd forintosra becsült felszámolói piachoz, a 24.hu ugyanis a végrehajtók volt elnökének 64 éves édesanyját azonosította két felszámoló cég tulajdonosaként.
A több mint másfél éve letartóztatásban lévő Schadl és az államtól kiszervezett felszámolói szektor kapcsolatáról két ízben is írtunk:
a feltárt mozaikdarabok alapján a korrupcióval vádolt volt fővégrehajtó a „felszámolók királyaként” emlegetett – és az Orbán családdal is üzletelő – állami felszámolóbiztossal is együtt mozgott.
Kiderítettük azt is, hogy a Schadl és a szintén vádlott felesége érdekeltségében álló Városmajor utcai irodaházban egy olyan felszámoló cég is székel, ami éppen az állami felszámolói pályázat leadási határidejének napján jött létre.
Hétfőn megjelent cikkünk írásakor még nem tudtuk, de
a Schadlékhoz köthető irodaházba bejegyzett ProTrust Reorganizáció Felszámoló és Befektetési Kft. 50 százalékos tulajdonosa, Hazai Edit Rozália nem más, mint Schadl György édesanyja.
A családi kapcsolat eddig nem volt nyilvánvaló, ugyanis a 64 éves asszony nem a leánykori nevén szerepel a cégnyilvántartásban. Ugyanakkor a földhivatali adatokból látható, hogy a leánykori neve Pozsár Edit Rozália, ami megegyezik Schadl György édesanyjának – a cégadatok közt fellelhető – nevével.
Ráadásul nem ez az egyetlen felszámoló cég, amiben Schadl anyja tulajdonos: 50 százalékos üzletrésze van a Paladino Felszámoló Kft.-ben is. E cég társasági szerződését Garabits Márton ügyvéd jegyezte ellen, aki Schadl céges ügyeiben is eljárt, és akit „Marciként” emleget a végrehajtók volt elnöke a nyomozati dokumentumokban. Ezek az iratok tartalmazzák Schadl határidőnaplójának bejegyzéseit is, melyekről többször részletesen írtunk. A Schadl sofőrje és személyi asszisztense által vezetett naplóban szerepel egy 2021. májusi feljegyzés, ami Schadlt még közelebb hozza a már említett, papíron az édesanyja tulajdonában álló vállalkozásokhoz:
Garabits Marcinak 2m Ft vinni + paladino, protrust aláíratva + 66 mFt.
Bár a naplóbejegyzésből a 2 és 66 millió forintos pénzmozgás okáról nehéz volna pontos következtetéseket levonni, annyi elmondható, hogy a végrehajtói kar elnöke szorosan rajta tartotta a kezét a felszámoló cégeken.
Schadl György édesanyjának az Opten cégnyilvántartási adatai szerint a két felszámoló társaság 2020-as megalapítása előtt semmilyen gazdasági érdekeltsége nem volt. A nyugdíjkorhatár előtt álló asszony 61 éves volt, amikor úgy döntött, hogy vállalkozni fog, és belevág a felszámolói üzletbe, aminek piaci viszonyait épp átrendezni készült a kormányzat Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter közreműködésével. Közösségi oldalán a nyilvános bejegyzések között egyébként semmi sem árulkodik arról, hogy üzletasszony lett.
Érdekes mellékszál, hogy egyik cége, a Paladino Felszámoló Kft. központi ügyintézésének helyszíne a ferencvárosi Páva utcában van, egy olyan épületben, ahova további öt – egymástól elvileg független, ám személyi összetételében átfedéseket mutató – felszámoló cég van bejegyezve. Ezek egyike a Pre-Holding Kft., ami Simonka György volt fideszes országgyűlési képviselő büntetőügyében is felbukkant. Ez a cég végezte a politikushoz köthető Magyar Termés TÉSZ Kft. felszámolását, a társaság képviselői a bíróság előtt beismerték, hogy megvesztegették őket az eljárás során.
A felszámolói piacot két éve osztotta újra a kormány. 2021 márciusában jelent meg a közlemény arról, hogy megvannak a nyertesei annak az állami pályázatnak, amely meghatározta, a jövőben kik tevékenykedhetnek felszámolóként, vagyis kik végezhetik a fizetésképtelenné váló vállalkozások felszámolását. A kormányzat 130-ról 90-re csökkentette e cégek számát, ráadásul 51 új vállalkozás került be a nyertesek közé; a győztesek nevét tartalmazó lista alapján ezek csaknem felének van kormánypárti kötődése.
A 24.hu összesítése szerint ráadásul az újonnan alapított cégek legalább felét a felszámolói pályázatok leadási határideje előtt néhány héttel vagy néhány nappal hozták létre. Ezek között is kirívó az egyik olyan felszámoló cég, ami Schadl György édesanyja tulajdonában áll. A ProTrust Reorganizáció Felszámoló és Befektetési Kft.-t ugyanis a felszámolói pályázatok leadási határidejének napján alapították, a társaság hivatalos cégbírósági bejegyzése pedig csak egy hónappal a leadási határidő után történt meg. A cég bejegyzési illetékét Marton Adorján fizette meg, akinek a neve többször feltűnik Schadl György és Völner Pál volt igazságügyi államtitkár korrupciós ügyének nyomozati irataiban. Martont egyébként Schadl tanúként idéztetné a bíróságra.
Mivel a ProTrust Kft. sem adószámmal, sem cégjegyzékszámmal nem rendelkezett a pályázat leadásakor, megkerestük a területet jelenleg felügyelő Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát, érdeklődve a többi közt arról, hogy a kötelező elemek hiánya hatással volt-e a pályázatok elbírálására. Az állami szervezet érdemben nem válaszolt kérdéseinkre. Pedig miközben Schadl édesanyjának cége ezek híján is nyerni tudott, volt olyan évtizedek óta működő felszámoló cég, amelytől – mint megírtuk – azért vontak le pontot a pályáztatás során, mert „nem volt elég részletes az irodai berendezés leírása”. | Schadl György édesanyja betört a felszámolói piacra | A végrehajtói kar volt elnökének édesanyja a semmiből jelent meg a kormány által 2021-ben újraosztott felszámolói piacon. A nyugdíjkorhatár előtt álló asszonynak korábban semmilyen üzleti érdekeltsége nem volt, azóta viszont két felszámoló cégben tulajdonos. Az egyik az állami felszámolói pályázat leadási határidejének napján jött létre, és a fia érdekeltségében álló városmajori irodaházában székel. A társaságok felbukkannak a Schadl-ügy nyomozati iratai között is, a nyomok pedig arról árulkodnak, hogy a végrehajtók volt elnökének bőven volt kapcsolata velük. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/06/28/schadl-gyorgy-edesanyja-felszamolo-ceg-tulajdonos-paladino-protrust-varosmajor-utca-irodahaz/ | 2023-06-28 11:47:00 | true | null | null | 24.hu |
Az eddig feltételezettnél is messzebbre vezetnek a szálai a Völner Pál fideszes exállamtitkár és Schadl György volt végrehajtói elnök főszereplésével zajló büntetőpernek – derítette ki a 24.hu.
A Fővárosi Törvényszéken tárgyalt korrupciós ügyben nemrég az ötödrendű vádlottat hallgatták meg, aki vallomásában számos meredek állítást tett fű alatti bizniszekről, háttérben zajló politikai játszmákról, szürkezónás üzletelésekről. Bár a férfi állításai többször légből kapottnak tűntek, az ügy nyomozati irataiból kiolvasható, hogy van valóságmagja annak, amiről beszélt, és a vádiraton túli nyomok fontos, közérdeket érintő kérdéseket feszegetnek.
A. Tamás szerint a végrehajtók volt elnöke és köre a többi közt egy milliárdos értékű felszámolási eljárásban próbált meg pénzért közreműködni, erről szólva a nyomozati vallomásában még bírók lefizetéséről is beszélt, ám szavait nem támasztotta alá semmivel. A vádlott ugyanakkor név szerint említette Koller Mihály Dávid felszámolót, akit állítása szerint a szakértelme miatt vontak be az ügyletbe, és aki – ahogy a vádlott fogalmazott – a felszámolók 90 százalékára bír befolyással. Kollert a szakma királyaként jellemezte, akin keresztül Schadl a felszámolási ügyeket „intézte”. Azonban ezt sem bizonyította semmivel.
Noha a végrehajtás és a felszámolás is fontos állami feladat, a két, magánszektorba kiszervezett terület távoli viszonyban áll csak egymással. Ennek ellenére a nyomozati iratok rámutatnak, hogy Schadl és Koller valóban együtt mozgott bizonyos ügyletekben, és ezt nem csupán az ötödrendű vádlott állítja, hanem a nyomozók megfigyelései is alátámasztják.
A jogász végzettségű Koller Mihály Dávid személye azért fontos, mert – amellett, hogy két felszámoló cég tulajdonosa, egy harmadiknak pedig az ügyvezetője – az állami felszámoló, vagyis a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. felszámolóbiztosa is egyben. Ezt a társaságot a kormány azért hozta létre, hogy a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csőd- és felszámolási eljárásait elvégezze. Így nem mellékes kérdés, milyen viszonyban állt a végrehajtók volt elnöke és az állami felszámolóbiztos, és milyen közös üzleteik voltak.
Koller neve a nyilvánosság előtt egyébként sem ismeretlen, ő végezte a bedőlt Quaestor-vagyon egy részének felszámolását, amin nagyot bukott a magyar állam, de a Direkt36 cikke szerint Orbán Viktor miniszterelnök családjával is üzletelt. Koller 2021 februárjában megvásárolt egy földet a kormányfő apjától, idősebb Orbán Győzőtől Zámolyon, közvetlenül az Orbán-bánya közelében. Az ingatlant korábban Orbán Áron, a miniszterelnök öccse ajándékozta az apjának. A 9 ezer négyzetméteres terület továbbra is annak a cégnek a telephelye maradt, amit a Direkt36 Orbán Áronnal kötött össze.
Az állami felszámolóbiztost 2021 májusában egy budapesti, belvárosi üzleti megbeszélésen azonosították a nyomozók Schadl György oldalán. A találkozót nem sikerült érdemben lehallgatni a háttérzajok miatt, de az bizonyos, hogy szó volt az ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt.-ről, amit egy hónappal korábban őrző-védő zsoldosok próbáltak ellenőrzésük alá vonni. A vasműért óriási adóssága ellenére nagy harc folyt a különböző érdekcsoportok közt.
Éppen ezért is érdekes, hogy a Schadl és Koller részvételével zajlott 2021. tavaszi találkozón a társaság felszámolása is szóba kerül, holott azt csak másfél évvel később rendelték el.
A vasmű ügyének különös vetülete, hogy bár az ország egyik legnagyobb vállalatáról van szó, amiben a magyar állam is tulajdonos kis részben, mégsem az állami felszámoló végzi a tavaly még több mint ötezer főt foglalkoztató társaság felszámolását, hanem egy magáncég.
Schadl és Koller kapcsolatára mutat az is, hogy utóbbi neve felbukkant a végrehajtók volt elnökének naplójában is, melynek tartalmáról többször részletesen írtunk. Egy naplóbejegyzés szerint 2020 végén Budapesten, a ferencvárosi Illatos úton volt megbeszélésük. A helyszín azért is érdekes, mert az Illatos úton volt telephelye a hírhedt Budapesti Vegyiművek Zrt.-nek, amelynek felszámolását Koller végzi az állami felszámoló képviseletében. Azonban arra vonatkozó adatot nem találtunk, hogy a helyszínnek mi köze lehet a két szereplő kapcsolatához.
Ezeken kívül a lehallgatott telefonbeszélgetések között is szerepel az állami felszámoló neve, aki a Schadl-Völner-ügy harmadrendű vádlottjával, azaz „Schadl gazdájával” egyeztetett 2021 szeptemberében. A két hónappal a végrehajtók volt elnökének letartóztatása előtt rögzített felvétel szerint Koller Mihály Dávid csatlakozott Schadl Györgyhöz és a harmadrendű vádlotthoz az Intercontinental Hotel teraszán tartott megbeszélésen. Itt egyeztettek az ötödrendű vádlott vallomása kapcsán említett milliárdos értékű felszámolási ügyben való lehetséges részvételükről, mellyel összefüggésben A. Tamás vádlott szerint bírók lefizetése is szóba került.
Fontos körülmény, hogy Koller amellett, hogy felszámolóbiztos, aktív ügyvéd is. A Majorosi Ügyvédi Iroda tagja, amit korábban éppen az egyik olyan végrehajtó alapított, aki maga is vádlottja lett a Schadl-ügynek, és aki beismerte a bíróság előtt, hogy kinevezéséért cserébe kenőpénzt fizetett a köztestület volt elnökének. Utóbbi végrehajtónak a székhelye abban a Városmajor utcai irodaházban van, ami Schadl György és felesége érdekeltségében áll.
Pikáns részlet, hogy Koller Mihály Dávid akár olvashatta is a róla szóló részleteket a nyomozati anyagban, ugyanis meghatalmazott védőként éppen őt kérte fel az említett, megvádolt, majd elítélt végrehajtó a védelmére az őrizetbe vétele után.
Igaz, a bíróságon már egy másik ügyvéd képviselte M. Esztert.
Próbáltunk érdeklődni telefonon Koller Mihály Dávidnál többi közt a Schadl Györgyhöz fűződő kapcsolatáról, ám nem kívánt nyilatkozni lapunknak, és gyorsan bontotta a vonalat.
A Kollerhez köthető felszámoló cégek mindegyike megtalálható a budapesti Mázsa utca 9. szám alatti címen, ami a felszámolói piacon szintén érdekelt Jellinek Dániel milliárdos vállalkozó tulajdona több cégen keresztül. Ebben az irodaházban üzemel a „felszámolók háza”, ahol számos, elvileg egymástól független felszámoló cég is működik.
Schadl Györgynek nem ez az egyetlen különös kapcsolódási pontja a felszámolói szektorhoz, ennek részleteiről cikksorozatunk folytatásában számolunk be. | Az Orbán családdal is üzletelő állami megbízottat azonosítottak Schadl György oldalán a nyomozók | A felszámolók királyaként emlegette a Schadl-Völner-ügy egyik vádlottja Koller Mihály Dávid állami felszámolóbiztost, aki a jelek szerint üzleti viszonyban állt a végrehajtók korrupcióval vádolt volt elnökével. A páros a viharos körülmények között felszámolás alá került dunaújvárosi vasműnél indult eljárásról is tárgyalt, méghozzá másfél évvel azelőtt, hogy a bíróság elrendelte volna az intézkedést a vállalatnál. Figyelemre méltó részlet, hogy az Orbán családdal is üzletelő, ügyvédként is tevékenykedő férfi akár olvashatta is a róla szóló részleteket a Schadl-Völner-ügy nyomozati anyagában, ugyanis éppen őt kérte fel védelmére az egyik – bűnösségét beismerő és már el is ítélt – végrehajtó. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/06/22/schadl-gyorgy-vegrehajto-elnok-volner-pal-fidesz-koller-mihaly-david-allami-felszamolo-uzlet-dunaferr/ | 2023-06-22 13:16:00 | true | null | null | 24.hu |
Nem készült jegyzőkönyv a felszámolói pályázatok személyes meghallgatásán arról, hogy a meghallgatásokat vezető Seszták Miklós hogyan pontozta a pályázókat. Az erre kijelölt ötfős bírálóbizottság a pályázók személyes meghallgatási jogát ugyanis átadta egyszemélyben Sesztáknak - írja Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán. (Az értékelő bizottság tagjai a Covid-19 járványra tekintettel szavazták meg, hogy csak a bizottsági elnök, Seszták Miklós vegyen részt a személyes meghallgatásokon.)
Az ellenzéki képviselő a posztjában egy peres eljárásra hivatkozik, amelyet egy több mint 30 éve felszámolóként dolgozó, de cégével az új felszámolói névjegyzékből kikerült pályázó kezdeményezett a pályázatok értékelésének megismerése miatt. A felszámolót nem nevezte meg Hadházy. A bíróság ugyanakkor nem vizsgálta az összes pályázatot, csak a felperesét. "Így hiába adott végül maximális pontszámot a felperes szóbeli meghallgatására, azt nem vizsgálta, hogy mások hogyan kaphattak jó pontokat. A felperes többi pontlevonását pedig szintén azért nem vizsgálta, mert szerinte neki csak ezt az egy határozatot kell megnéznie. Így végül a pereskedő pályázó sem tudta megvédeni az igazát, nemhogy a többi, sorsába belenyugvó ügyfél" - írta Hadházy a bírósági döntésről.
Seszták Miklós ügyvéd, az előző parlamenti ciklusban az Orbán-kormány fejlesztési minisztere volt, jelenleg kormánybiztos: "egyes Kárpát-medencei gazdaságélénkítő programokért, valamint turisztikai fejlesztések koordinációjáért felelős kormánybiztos". Mégis őt delegálta az arra jogosult nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter, Mager Andrea a tavaly zárult felszámolói pályázatok értékelő bizottságába, Seszták lett az öttagú grémium elnöke. Talán sokat nyomot a latban az, hogy az előző, hét évvel korábbi, 2014-es felszámolói pályázaton is - a Direkt36 korábbi cikke szerint - Seszták vezette a bírálóbizottságot, akkor az ő minisztériuma felügyelete a felszámolás területét.
Kik döntöttek a pályázatokról?
A felszámolói névjegyzékbe pontozásos rendszer alapján lehetett bekerülni (a maximálisan elérhető pontszám 150 volt, a pályázat alapján legalább 137 ponttal kerültek be a nyertesek - írta Hadházy a felszámolói pályázatokról korábban a korrupcioinfo.hu oldalán.
"Az Értékelő Bizottság (ÉB) a korábbi szabályozás alapján 8 főből állt, ezt a felszámolói névjegyzékről szóló kormányrendelet 2020-as módosítása 5 főre csökkentette. Ennek a bizottságnak az elnöke eredetileg vagy az igazságügyi miniszter vagy a nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter lehetett volna, a rendeletmódosítással az utóbbinak adták a feladatot, Mager Andrea pedig Sesztákot jelölte az ÉB-ba. A bizottság egyik tagja volt Szatmáry Kristóf fideszes képviselő, akit Varga Mihály delegált. Az ÉB további három tagja legalább jogi végzettségű (Mázi András, akit az igazságügyi tárca, Péter Zoltán, akit az Országos Bírósági Hivatal és Ruszó Gyula, akit a Belügyminisztérium delegált), ugyanakkor nem tudok róla, hogy ők rendelkeznének felszámolói gyakorlattal" - írta Hadházy a korrupcioinfo.hu oldalon. Az eljárás során legfeljebb 20 pontot lehetett kapni a pályázat formai, tartalmi követelményeire, 40 pontot a személyes meghallgatásra és 90-et a szakmai követelményekre.
Szűkítették a névjegyzéket, sokan kiestek
Csak az a felszámoló szervezet tevékenykedhet, amelyik szerepel a felszámolói névjegyzékben. A kormány hétévente ír ki pályázatot a felszámolóknak a névjegyzékbe kerülésre, a legutóbb 2020-ban, amelyen 2021 márciusában hirdettek eredményt. Akkor a névjegyzéket vezető és a felszámolószervezeteket ellenőrző hatóság a Miniszterelnöki Kormányiroda volt (2021 októberétől a feladatot az újonnan létrejött Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága látja el, aminek vezetője a kormányirodát korábban államtitkárként vezető Biró Marcell. Az Orbán-kormányok alatt a felszámolói névjegyzéket vezető hatóságként működött már a nemzetgazdasági tárca, az igazságügyi tárca irányítása alatt álló Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, majd a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egy-egy szervezeti egysége is).
A tavaly tavasszal zárult felszámolói pályázat eredményeként a korábbi 130-ról 90 felszámolóra szűkítették a névjegyzéket, összesen 277 cég pályázott. A korábbi névjegyzékből 83 felszámolócég nem került be az új névjegyzékbe.
54 új cég is megjelent a piacon
A kiválasztott 90 cég közül a Direkt36 cikke szerint 54 új cég korábban nem működöt felszámolóként, és ezek között vannak kormány- vagy Fidesz-közeli személyhez köthető vállalkozások.
Könnyítettek a pályázati feltételeken
A felszámolói pályázat kiírása előtt módosították a felszámolói névjegyzékről szóló kormányrendeletet, amellyel könnyítettek a névjegyzékbe kerülés feltételein is.
Például a felszámoló szervezetnek korábban legalább 70 millió forint vagyoni biztosítékkal kellett rendelkeznie, ezt a módosítással 30 millió forintra csökkentették - írja Hadházy a korrupcioinfo.hu oldalán. Hatályát vesztette az a rendelkezés, amely szerint „a pályázónak rendelkeznie kell függetlenített belső ellenőrzési rendszerrel”. Korábban két fő közgazdász foglalkoztatását kellett igazolni, most csak egyét. Korábban ha valaki nem teljesítette a vállalt kötelezettségeit, illetve nem felel meg a pályázatban vállalt feltételeknek, akkor automatikusan törölni kellett a névjegyzékből, a módosítás szerint ezt csak akkor lehet megtenni, ha bírság kiszabását követően sem felel meg. Nem kellett működő honlappal rendelkeznie a pályázó cégnek a pályázat benyújtása idején, és felmentést adtak a honlap működtetése alól a névjegyzékbe felvételről szóló döntés utáni 3 hónapig.
Mit csinálnak a felszámolók?
A felszámolócégek bonyolítják le - bírósági kijelöléssel - a fizetésképtelen helyzetbe került gazdasági szervezetek felszámolási eljárásait, járnak el vagyonfelügyelőként a csődeljárásokban. A felszámoló képviseli az adós céget, dönt a kifizetéseiről, az ő feladata egyebek mellett a cégvagyon értékesítése.
A felszámolói piacnak évente több milliárd forint bevétele van. A felszámoló díja az adós cég eladott vagyontárgyaiból és a követeléseiből befolyt összeg 5 százaléka (ha a felszámolási eljárást csődeljárás előzte meg, akkor 3 százaléka), de legalább 300 000 forint. Ha a felszámolás alatt működik a cég, az ebből eredő bevétel 2 százaléka vehető felszámolói díjként figyelembe. A bíróság bonyolult ügyekben ennél magasabb összegben is megállapíthatja a felszámoló díját.
Az egyszerűsített felszámolási eljárásban (a vele szembeni követeléseknél kisebb vagyonnal rendelkező, illetve nyilvántartást, főkönyvet nem vezető cégek esetén) a felszámoló díja 300 000 forint, továbbá a felszámolás során eladott vagyontárgyakból és a követelésekből befolyt összeg 1 százaléka. Az egyezséggel záruló felszámolásoknál - ez nagyon ritkán fordul elő - a felszámoló díja az egyezség körébe tartozó, felosztható vagyon értékének 5 százaléka, de legalább 300 000 forint. Egymilliárd forint feletti felosztható vagyon esetén a bíróság alacsonyabb felszámolói díjat is megállapíthat. | Végrehajtói után jönnek a felszámolói rázós ügyek? | A bíróság jogerős ítéletben mondta ki, hogy Seszták Miklós bármilyen feljegyzés és jegyzőkönyv nélkül osztotta a pontszámokat a felszámoló cégek pályázatainál - írja Hadházy Ákos posztjában egy volt felszámoló peres eljárására hivatkozva. A kormány 2021 márciusában újraszabta a felszámolói piacot is, 130-ról 90-re szűkítette a felszámolói névjegyzéket, a többség új szereplő; a korábbi névjegyzékből 83 cég nem került be az új névjegyzékbe. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/felszamoloi-nevjegyzek-palyazat-felszamolasi-eljasar-birosag-palyazat-sesztak.745874.html | 2022-02-11 13:39:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A Fővárosi Törvényszék haladéktalanul, már a vonatkozó rendelet hatályba lépésének napján intézkedett a Székesfehérvári Törvényszék által 2022. december 14-én az ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. mint adós ellen kezdeményezett felszámolási eljárásban – írta a törvényszék közleményében.
A Fővárosi Törvényszék hivatalból rendelte el az adós gazdálkodó szervezet felszámolását, és döntött az ideiglenes
vagyonfelügyelő kijelöléséről. Az ideiglenes vagyonfelügyelő kijelölése elektronikus, véletlenszerű kiválasztás alapján történt. Az ideiglenes vagyonfelügyelőnek a végzés kézhezvételét követő napon meg kell kezdenie a tevékenységét, amelyről 8 napon belül tájékoztatnia kell a bíróságot.
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény veszélyhelyzet ideje alatti alkalmazásáról szóló december 13-ai kormányrendelet értelmében ha az illetékes cégbíróság hivatalból tudomást szerez arról, hogy egy cég több mint négyszáz napja nem tett eleget a számviteli törvény szerinti éves beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, és az utolsó letétbe helyezett éves beszámolója szerinti értékesítésének nettó árbevétele eléri vagy meghaladja a tízmilliárd forintot, akkor az adott cégbíróság 3 munkanapon belül felszámolási eljárás megindítását kezdeményezi az adott cég ellen.
A fentiek miatt indult felszámolási eljárásokban a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel jár el. Ilyen esetekben a törvényszék a kezdeményező kérelem beérkezését követő 3 munkanapon belül elrendeli a felszámolást, ezzel egyidejűleg pedig a felszámolói névjegyzékből ideiglenes vagyonfelügyelőt rendel ki a céghez. A felszámolásról és az ideiglenes vagyonfelügyelő kijelöléséről szóló végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. Az ideiglenes vagyonfelügyelőt megilletik mindazok a jogok, amelyek a felszámolót megilletik. | Elrendelte a Dunaferr felszámolását a Fővárosi Törvényszék | A Fővárosi Törvényszék haladéktalanul, már a vonatkozó rendelet hatályba lépésének napján intézkedett a Székesfehérvári Törvényszék által 2022. december 14-én az ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. mint adós ellen kezdeményezett felszámolási eljárásban – írta a törvényszék közleményében | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/12/15/dunaferr-felszamolas-fovarosi-torvenyszek-elrendelte/ | 2022-12-15 13:50:00 | true | null | null | 24.hu |
A koronavírus-járvány elején a kormány mintegy 17 ezer lélegeztetőgépet vásárolt a világ különböző pontjairól összesen háromszázmilliárd forint értékben, ám ezekből egyet sem tudtak eladni – írja a Transparency International. A TI most kapta meg a vonatkozó dokumentumokat egy 2021-es adatigénylésre válaszul. Még az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) adták be, az adatigénylésből per lett, az ügy a Kúriáig jutott. Végül jogutódként a Belügyminisztérium válaszolt a szervezetnek.
2020-ban még a Külgazdasági és Külügyminisztérium próbált túladni a feleslegesnek bizonyult lélegeztetőgépeken, majd a feladatot megkapta az Emmi. A most kiadott dokumentumokból az derül ki, hogy a háromszázmilliárd forintból összevásárolt 17 ezer darab lélegeztetőkészülékből összesen nulla darabot adtak el, így értelemszerűen az ebből származó bevétel is nulla forint lett. Valószínűleg az összeg nem lesz nagyobb, mert a BM alá tartozó felelős, az Országos Kórházi Főigazgatóság később sem tervezi egyetlen lélegeztetőgép értékesítését sem – írja a TI. | Egyet sem adott el a kormány a háromszázmilliárd forintért vásárolt 17 ezer lélegeztetőgépből | Raktárban porosodik a mintegy 17 ezer darabos készlet. A Transparency International (TI) Magyarország még 2021-ben kezdeményezte a vonatkozó adatok megismerését; kúriai ítélet és mintegy két év kellett ahhoz, hogy a minisztérium kiadja az információt. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/covid-koronavirus-jarvany-lelegezteto-gep-korrupcio-kozadat/32569891.html | 2022-08-29 21:19:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Az ENSZ kulturális és oktatási szervezete (UNESCO) már korábban is figyelmeztetett a világörökségi helyszínek listáján szereplő Fertő tó miatt. A szervezet egyik vezetője 2021-ben azt üzente a magyar kormánynak, hogy „a projekt tervét törölni kell, azonnal le kell állítani a megvalósítást”.
Elsőként a Magyar Hang írta meg (osztrák sajtóhírekre hivatkozva), hogy UNESCO-vizsgálat várható a Fertő tavi beruházás miatt. A Szabad Európa szerkesztőségét a Fertő tó Barátai Egyesület és a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége tájékoztatta arról, hogy az UNESCO tanácsadó testülete (a Fertő/Neusiedlersee világörökségi kultúrtáj esetében a Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa, az ICOMOS) vizsgálatot indít a Fertő tó világörökségi helyzetével kapcsolatban. A vizsgálatot többször kezdeményezte már mind a magyar Fertő tó Barátai Egyesület, mind osztrák partnerei, az Alliance for Nature és a Freunde des Neusiedlersees.
Ehhez kapcsolódóan: Még több apartman épülhet a Fertő tónál a vízitelep új engedélye szerint
A két civil szervezet 2019 óta folyamatosan tájékoztatta az UNESCO párizsi titkárságát a tó körül folyó különböző fejlesztésekről, amelyek a Fertő tó Barátai Egyesület szerint veszélyeztetik a kultúrtáj kiemelkedő egyetemes értékét.
„A veszélyek között csupán az egyik a Fertő tavi vízitelep úgynevezett rekonstrukciója, amit mintegy 11 milliárd forint közpénz elköltése után talán inkább célszerű dekonstrukciónak, rombolásnak nevezni. A vízitelep jelenleg el van zárva a látogatók elől, és annak ellenére hogy a Fertő-Hanság Nemzeti Park területének része, az Építésügyi és Közlekedési Minisztérium felügyelete alatt a civil szervezet tudomása szerint részben építési anyagok tárolására használják.”
A magyar fejlesztés mellett egy (Breitenbrunn területén) tervezett szélerőműpark is veszélyezteti a világörökségi helyszínt. A magyar és az osztrák szervezet közösen lép fel azért, hogy fenntartható vízgazdálkodást dolgozzanak ki a Fertő vidékén, mivel szerintük a Duna felől tervezett vízutánpótlás ökológiai katasztrófához vezethet a területen.
Ehhez kapcsolódóan: Ausztriában nem építettek még vasbeton szállodát a Fertő tó medrébe
Októberben jön az UNESCO-küldöttség a Fertő tóhoz
Friss információt kaptunk a Fertő tavat védő osztrák civil szervezettől: az Alliance for Nature (AFN) szerint idén októberben tanácsadó missziót küld az UNESCO a Fertő tó ügyében.
Az AFN közleményéből kiderül: a szervezet évek óta jelzi az UNESCO-nak és tanácsadó szervének, az ICOMOS Internationalnak a határon átnyúló Fertő/ Neusiedlersee kultúrtáj (2001 óta UNESCO-világörökség) ügyét. Többek között az alábbiakra hívják fel a nemzetközi szervezet figyelmét:
1. a tópart beépítése osztrák és magyar oldalon;
2. vízpótlás a Dunából;
3. a Seewinkel tavainak és lagúnáinak kiszáradása a talajvíz túlzott mezőgazdasági célú kivonása miatt;
4. a Neusiedl-Weidenben tervezett szélerőműpark.
2023 áprilisában az UNESCO Világörökségi Központ (WHC) felkérte az Alliance for Nature-t a jelentés elkészítésére. Ezt 2023 májusában küldték el Párizsba. A dokumentumban az Alliance for Nature a Fertő tó Barátai Egyesülettel együtt kérte az UNESCO-t, hogy küldjön tanácsadói missziót a Fertő tóhoz. Mindkét környezetvédelmi szervezet régóta követeli, hogy a Fertő tó körüli turisztikai projektek miatt kerüljön fel a helyszín az UNESCO veszélyeztetett világörökségi helyeket soroló, úgynevezett vörös listájára.
Az WHC 2023. július végén tette közzé az UNESCO Világörökségi Bizottság számára készült határozattervezetét, amelyben aggodalmát fejezi ki a Fertő turisztikai projektjének mérete miatt, ugyanakkor üdvözli a beruházás felfüggesztéséről szóló döntést. (Az Átlátszó egy korábbi cikkéből kiderül, hogyan dolgozik, milyen feladatot lát el egy-egy tanácsadó vagy ellenőrző UNESCO-misszió, -küldöttség.)
Korábban is figyelmeztették már a magyar kormányt
Az UNESCO 2021 júniusában már felszólította a magyar kormányt a Fertő partján zajló beruházás felfüggesztésére. Egy Turóczy Lászlónak, Magyarország állandó képviselőjének, rendkívüli és meghatalmazott nagykövetének (az UNESCO-ban és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben – OECD) küldött levélben az UNESCO Világörökségi Központjának igazgatója, Mechtild Rössler többek között azt írta, hogy a Fertő tavi beruházás sértené a Fertő-Neusiedlersee kultúrtáj határon átnyúló világörökségi vagyon autentikusságát és integritását, valamint a világörökségi listán szereplő hely kiemelkedő egyetemes értéke is jelentősen sérülne. Az UNESCO tanácsadó szervezetének (ICOMOS International) véleménye alapján azt írták: a magyar kormány törölje a projekt tervét, azonnal állítsa le a megvalósítást, a helyszínt pedig állítsa helyre. Az ICOMOS magyar bizottsága 2021. februári elektronikus beszámolójában a kifogásai között sorolta négycsillagos, monolit vasbeton szállodát.
Korábbi videónk a Fertő tavi beruházásról:
BEÁGYAZÁS share
The code has been copied to your clipboard.
width px height px
The URL has been copied to your clipboard
Jelenleg nincs elérhető tartalom
Az UNESCO 2021-es indoklása szerint annyi panasz érkezett a nemzetközi szervezethez az ügyben, hogy a Világörökség-bizottság állapotmegőrzési jelentés készítését kérte a magyar államtól a Fertő-Neusiedlersee kultúrtáj kapcsán. Ez el is készült, az UNESCO erre adott válaszát elkértük a Világörökségi Központ vezetőjétől. Amint válasz érkezik megkeresésünkre, közöljük.
Korábban az Átlátszó számolt be elsőként arról, hogy az UNESCO éveken át kifogásolta többek között a budapesti VII. kerület (történelmi zsidó negyed) védett épületeinek rombolását és a más UNESCO-védettségű világörökségi helyszíneken történő nagy építkezéseket. Több alkalommal külön küldöttség jött Párizsból, a szervezet központjából a helyzet ellenőrzésére és a kormányzati döntésekből kihagyott civil szervezetekkel való egyeztetés érdekében. A kormány több alkalommal próbálta korlátozni a civil szervezetek részvételét ezeken az egyeztetéseken.
Ehhez kapcsolódóan: Megnyitották a Fertő tavi építkezés eddig lezárt területét
A nemzetközi szervezet kifogásolta a Városliget beépítésének egyes részleteit, a budapesti világörökségi helyszín épületeinek tönkretételét (MAHART-ház, Radetzky-laktanya, Mol-toronyház stb.). A szervezet diplomáciai módszerekkel kommunikál a kormányokkal a világörökségi helyszínekről. Ha az évekig tartó folyamat sikertelen, végül elvehetik a világörökségi címet a kifogásolt helyszíntől. Az UNESCO Fertő tóval foglalkozó anyagai itt olvashatók, az összes magyarországi világörökségi helyszínnel kapcsolatos jelentések pedig itt.
A magyarországi világörökségi helyszínek az alábbiak:
Budapest: a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út (kulturális) (1987 + 2002, bővítés)
Hollókő ófalu és környezete (kulturális) (1987)
Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (természeti) (1995)
Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete (kulturális) (1996)
Hortobágyi Nemzeti Park: a Puszta (kulturális) (1999)
Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője (kulturális) (2000)
Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj (kulturális) (2001)
Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj (kulturális) (2002)
A rijadi UNESCO Világörökségi Bizottság ülésén szeptember 10–25. között várhatóan tárgyalni fogják a Fertő tóhoz küldendő vizsgálóbizottság felállítását. Az ülésen a német World Heritage Watch civil szervezet munkatársa képviseli majd a Fertő tavi civileket. A vizsgálat eredményeképpen megtörténhet, hogy a Fertő/Neusiedler világörökségi kultúrtáj felkerül a veszélyeztetett világörökségi területek listájára.
A Fertő tavi beruházás kapcsán Lázár János építési és közlekedési miniszter képviselői kérdésre elismerte: újratervezik a projektet, de a részletek mostanáig nem kerültek nyilvánosságra. A terület (a tópart és a strand) évek óta el van zárva a helyiektől, a tó korlátozottan elérhető horgászok számára. Az építkezésen nem folyik munka, a területet kerítés zárja el a nyilvánosságtól, hozzávetőleg háromszáz méteres sávban a tó partjától.
Horn Gabriella a Szabad Európa rovatvezetője. Több mint húsz éve újságíróként dolgozik. Cikkei az online és a nyomtatott sajtóban jelentek meg, televíziós riporter is volt. Az alapítás óta szerzője volt az atlatszo.hu oknyomozó portálnak, az elmúlt években a lap munkatársa volt. Több nemzetközi újságíróprojektben segítette a határokon átívelő korrupciós ügyek, hatalmi visszaélések feltárását. A hortobágyi földmutyiról szóló riportjáért Hégető Honorka-díjat és Telenor-különdíjat kapott munkatársával közösen, egy másik írásáért pedig a Soma-díj zsűrije részesítette elismerésben. | Az UNESCO is vizsgálódik a Fertő tó ügyében | Az ENSZ kulturális és oktatási szervezete (UNESCO) már korábban is figyelmeztetett a világörökségi helyszínek listáján szereplő Fertő tó miatt. A szervezet egyik vezetője 2021-ben azt üzente a magyar kormánynak, hogy „a projekt tervét törölni kell, azonnal le kell állítani a megvalósítást”. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/az-unesco-is-vizsgalodik-a-ferto-to-ugyeben/32569244.html | 2022-08-29 23:32:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Nemzetközi együttműködéssel, Los Angelesben fogták el egy számlagyáras büntetőügy vádlottját. A ferencvárosi parkolást korábban bonyolító cég is érintettje a büntetőügynek, amelynek tárgyalása jelenleg is zajlik a tatabányai bíróságon. A nyomozást követően a parkolási cég tulajdonosánál az adóhatóság rutinellenőrzést is végzett.
Egy 2019. őszi nap este K. Zsolt, a körülbelül 183 centiméter magas, fekete hajú, barna szemű, ekkor 33 éves férfi és felesége, Bernadett éppen a vacsoráját költötte volna el egy Los Angeles-i belvárosi szállodában, amikor megcsörrent a tizennegyedik emeleti szobájukban lévő telefon. K.-t a szálloda recepciójáról keresték azzal, hogy valaki beletolatott a kocsijába: siessen, és még eléri a felelőst.
K. sokat utazott világszerte, és rendszeresen járt az Egyesült Államokba. 2019 során céget alapított Kaliforniában, majd júliusban – a vállalkozás nevében – 420 ezer dollárért ingatlant is vásárolt Los Angeles exkluzív, Hollywood Hills nevű környékén. 2019 őszén feleségével együtt érkezett a kaliforniai Los Angelesbe.
A hívás után a férfi komótosan felöltözött, majd leliftezett a földszintre. Alig lépett ki azonban a felvonóból, amikor rendőrök és más rendfenntartók ugrottak rá több irányból; egyszerre annyian, hogy meg sem tudta őket számolni. A Szabad Európa úgy tudja, mielőtt bevitték a fogdába, K. azt mondta a vele kocsikázó egyenruhásoknak, hogy ötlete sincs, miért fogták el.
Pedig K. tisztában volt vele, hogy a magyar hatóságok érdeklődnek iránta. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bűnügyi nyomozói szerint K. bűnözéssel teremtette elő a pénzt az amerikai álomra: az ingatlanvásárlások, utazások és luxusautók fémjelezte életvitel mögött több évre visszahúzódó, szervezett áfacsalás állt. K. elfogását és kiadatását ők kérték – sikeresen – az Egyesült Államok hatóságaitól. A férfi és társai ügyében indult büntetőpernek jelenleg is folyik a tárgyalása a Tatabányai Törvényszéken.
K. Zsolt amerikai elfogásának történetét, ahogy a férfi számlagyáras ügyének egészét a Szabad Európa a kiadatással kapcsolatos amerikai bírósági iratok, magyar hatósági és más hivatalos dokumentumok, a férfi elfogatásával kapcsolatos, a Los Angeles-i rendőrségtől közérdekű adatigénylés útján megszerzett adatok, illetve K. ismerőivel, továbbá az ügyre és annak érintettjeire rálátással bíró forrásokkal folytatott háttérbeszélgetések útján tárta fel. Az eseményekkel kapcsolatban K. és azóta elvált felesége sem szeretett volna a Szabad Európának nyilatkozni.
Az ügyre rálátással bíró több forrásunk szerint – a regénybe illő amerikai elfogáson túl – K. számlagyáras története bűnügyi szempontból nem különleges sem a módszereket, sem a vád szerinti kárértéket tekintve. Amiért mégis figyelemre méltó: a számlagyáras ügyben érintett a ferencvárosi parkolást korábban bonyolító cég, a Fer-Park 2010 Kft.
Ez a budapesti kerület már nem dolgoztat a Fer-Parkkal, a cég egy korábbi partnere viszont még mindig kulcsszerepet tölt be más budapesti kerületek parkoltatásában. A Szabad Európa információi szerint a NAV egy másik szervezeti egysége a számlagyáras büntetőügytől hivatalosan függetlenül is érdeklődést mutatott korábban a Fer-Park beszállítói kapcsolatrendszere iránt.
Így működött a számlagyár
A most 36 éves K. Zsolt nem ismeretlen a magyar bűnüldöző hatóságok előtt. A komáromi férfit 2013-ban csalás és gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatt két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Ugyanebben az évben egy másik ügyben csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt közel két év börtönbüntetésre ítélték, szintén felfüggesztve.
A NAV Közép-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának (KDBI) pénzügyőrei mégis csak 2018-ban figyeltek fel arra, hogy – legalábbis a vád szerint – K. 2015 óta ismét a bűn útjára lépett. A nyomozók úgy találták, hogy a férfi körülbelül negyven cégből álló hálózatot irányított, amelyek egymásnak és másoknak különböző munkák, például informatikai szolgáltatások fejében állítottak ki számlákat.
Ezek a cégek ugyanakkor a NAV szerint a valóságban nem tudták elvégezni ezeket a munkákat, mert nem volt vagyonuk, irodájuk és dolgozójuk sem. A gyanú szerint fiktív számlákat befogadó vállalkozások leírhatták saját adójukból a számlák áfatartalmát, ezzel összesen 4 milliárd 771 millió forintos jogtalan nyereséghez jutottak.
A szóban forgó számlákat elektronikusan bocsátották ki és küldték meg a NAV nyilvántartási rendszerébe. A feladó IP-címek vizsgálata során kiderült, hogy több fiktív számlát a K. házaspár akkori lakhelyéhez tartozó magyarországi címről adtak fel.
A nyomozás során a magyar hatóságok szemmel tartották K. külföldi utazásait, és még a felesége Instagram-posztjait is nyomon követték. Arra jutottak, hogy több számla esetében a feltöltő IP-címe egyezést mutatott K.-ék utazásainak adataival és a feleség Instagram-posztjaiban feltűnő helyszínekkel.
A magyar hatóságok úgy találták, hogy a számlagyáras cégek ügyvezetői (köztük bűnözői múlttal rendelkező vagy nagyon szegény emberek, valamint szlovák, brit külföldiek) nem vállaltak aktív szerepet a cégek működtetésében.
„Maximum pár alkalommal találkoztam az [egyik ilyen cég] ügyvezetőjével” – mondta az ügy egyik érintettje, N. Renáta később a bíróságon. N. vállalkozása számlákat fogadott be a céghálózattól. A bíróságon azt vallotta, hogy a szóban forgó cég vezetője „mindig együtt jött K. Zsolttal. Az ügyvezetőtől nem kaptunk utasítást. Én úgy tudom, hogy K. Zsolt el volt tiltva a cégvezetéstől, és ezért volt a másik férfira szükség.”
Lehallgatás és fenyegetés
A nyomozás során tizenegy hónapon keresztül lehallgatták K. és mások telefonját. A nyomozók így azt is meghallgathatták, amikor egy bank ügyfélmenedzsere, akivel K. kapcsolatban volt, azzal hívta fel, hogy a NAV bűnügyi nyomozói bekérették a hozzá fűződő cégek papírjait.
Innentől kezdve K. tudta, hogy a hatóságok a nyomában vannak. A nyomozók szerint ezután újonnan alapított cégekkel váltotta ki a hálózat több tagját; az új cégek ügyvezetői lengyelek voltak. Ezen kívül minden ment tovább a maga útján. A Szabad Európa értesülése szerint a magyar nyomozók nem tudták mire vélni, hogy K.-t látszólag nem nagyon zavarja a hatósági figyelem.
Így érkezett el 2019 ősze és a K. házaspár amerikai utazása. Október elején a Tatabányai Járásbíróság nyomozási bírója elrendelte a férfi előzetes letartóztatását. K.-ék még Las Vegasban kaszinóztak, amikor beindultak az események. A Szabad Európa K. személyes ismeretségi köréből származó információja szerint a férfi véletlenül rábukkant a magyar rendőrség honlapján, hogy körözést bocsátottak ki ellene, de amikor K. ügyvédje utánakérdezett a dolognak, a körözés eltűnt az internetről.
Később ismeretlen számról hívták K.-t. A telefonáló magyar nyelven fenyegette meg azzal, hogy börtönbe fog kerülni. K. „ittas állapotban volt, és elküldte a p*ba” a telefonálót – mondta a Szabad Európa K.-t személyesen ismerő forrása.
A házaspár ilyen előzmények után utazott tovább Los Angelesbe, ahonnan október 17-én, egy csütörtöki napon terveztek Magyarországra repülni frankfurti átszállással. De a magyar hatóságok attól tartottak, hogy a körözés hírére K. olajra léphet. A kiadatási kérésre az amerikai szervek is mozgásba lendültek, október 14-én este – ahogy cikkünk elején írtuk – K.-t lecsalták a szálloda földszintjére, őrizetbe vették, és már vitték is a fogdára.
Ugyanebben az időben a NAV több magyarországi elfogást is végrehajtott. „Október 15. fekete nap az életemben – mondta az ügy egyik érintettje, Sz. Péter később a bíróságon. – A NAV-osok rám rúgták reggel az ajtót, hat órakor, aztán kiszálltak a cégem székhelyére is.”
Eközben a magyar nyomozók hívták a lefogott K. feleségét, aki a szálloda tizennegyedik emeletén maradt. A Szabad Európa információja szerint azt mondták neki, hogy mihamarabb menjen haza. Úgy tudni, K. Bernadett ellen európai érvényű elfogatóparancsot bocsátottak ki, így végül a frankfurti átszállás helyett még az Egyesült Államokban szállt át, és Floridából egy lengyel légitársaság közvetlen járatával repült Budapestre. A Szabad Európa információja szerint K. feleségét Ferihegyen, még a reptéren letartóztatták.
Huszonhárom vádlott
K. Zsolt 2019 decemberében került haza letartóztatásba, 2021-ben szabadult, azóta bűnügyi felügyelet alatt áll. Eközben ő és felesége – aki információnk szerint fél évet töltött előzetes letartóztatásban, majd jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték – elvált.
Az ügyben eredetileg a NAV KDBI nyomozott, a vádat pedig a Komárom-Esztergom Vármegyei Ügyészség képviselte a Tatabányai Törvényszék előtt zajló bírósági tárgyalási szakban.
Idén év elején a Fejér vármegyei ügyészség is vádat emelt egy részben átfedést mutató ügyben; a két eljárást azóta egyesítették. Tizenhárom korábbi vádlott vádalkut kötött, többen beismerő vallomást tettek, az ügynek jelenleg huszonhárom vádlottja van, akik a vád szerint különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalást, pénzmosást és más bűncselekményeket követtek el. Rájuk a vád fegyház- és börtönbüntetést kért. Az ügy tárgyalása jelenleg is folyik.
K. a Szabad Európának nem nyilatkozott, de hozzá közel álló forrásunktól úgy tudjuk, hogy szerinte az ügyészség túlkapásokat követett el az eljárás során, és különösen rossz néven vette, hogy az Egyesült Államokban két nappal a hazautazása előtt fogták el, amikor már össze volt pakolva.
Információnk szerint K. Zsoltnak ma Magyarországon nincs vagyona. A férfi a korábban használt luxusautókat csak bérelte, a számlázással keresett pénzt elutazgatta, egyetlen vagyontárgya a Los Angeles-i építési telek, amely zár alá került.
A Szabad Európa úgy tudja, hogy K. több esetben bevallotta magát a fiktív számlázást, ugyanakkor a bűnszervezeti minősítést vitatja, ugyanis az ügyészség szerinte semmilyen bizonyítékot nem mutatott arra, hogy az ügyben szintén vádlott öccse és unokaöccse bármit is tudott volna a csalásokról.
Tipikus számlagyáras ügy
Ez egy „tipikus számlagyáras ügy – mondta a Szabad Európának egy, a büntetőügyet részleteiben ismerő, jogász végzettségű forrás –, amiben K. Zsolt volt a számlagyár”. Ez azt jelenti, hogy a K. által irányított céghálózat közel húsz partnere csökkenteni tudta adófizetési kötelezettségét a befogadott fiktív számlák útján, míg a számlagyár jutalékot kapott a szolgáltatásért.
Amikor pénz érkezett valamelyik számlagyáras cég bankszámlájára, gyakran K. rokonai vagy barátai vették fel ATM-ekből. A lehallgatott beszélgetésekben többször szóba került, hogy az ATM-ekből felvett pénzt a fiktív számlákat befogadó cégek vezetőinek kell eljuttatni, de arra is volt példa, hogy a nyomozás adatai szerint K. lakására vitték a készpénzt.
Fontos szerepet játszik az ügyben a GTSA Infotech Kft. és a GTSA Tech Zrt. nevű cég: a vád szerint csak ez a két vállalkozás összesen 991 millió forint értékben fogadott be fiktív számlákat a hálózattól. A nyomozás során felmerült az is, hogy a két informatikai cégnek lehetett tényleges képessége azoknak a különböző számítógépes munkáknak az elvégzésére, amelyekre a fiktív számlákat kibocsátó cégek a valóságban nem voltak alkalmasak.
A lehallgatások és megfigyelések adatai szerint többször előfordult, hogy az automatákból levett készpénzt a két GTSA cég vezetőinek vitték. Jogi végzettségű forrásunk szerint a számlagyáras ügynek K. Zsolt mellett a korábban mindkét cégben vezetői posztot betöltő G. György volt a kulcsfigurája. Megkeresésünkre a GTSA Infotech Kft. nem válaszolt, a GTSA Tech Zrt. ma felszámolás alatt áll.
Az ügyészség szerint a két GTSA cégen kívül még nagyjából másfél tucat vállalkozás húzott hasznot a számlagyárból. „Ha valakinek szüksége van ilyen szolgáltatásra, az próbál keresni az ismeretségi körében. Ebben az országban a vállalkozók ötven százaléka így marad fenn. Ez a rendszer. Van sok olyan, mint [K. Zsolt] még most is. Meg mindig is lesznek egyébként” – mondta a Szabad Európa K.-hoz közel álló forrása, aki szerint az adócsalásra hajlandó emberek „általában körbekérdeznek ismeretségi körben, és valaki biztos ismer valakit, aki tud valakit, aki tud ebben segíteni”.
Hasznot húzó parkolócég
A Szabad Európa információja szerint a hasznot húzó vállalkozások közé tartozik a Fer-Park 2010 Kft. is: egy hatósági irat szerint több mint 54 millió forinttal rövidítették meg a költségvetést. Ez a cég korábban azért szerepelt többször a hírekben, mert mintegy kilenc éven át menedzselte a ferencvárosi parkolást. A budapesti kerület parkolási bizniszének problémás ügyeiről a 444 számolt be nemegyszer az elmúlt években, és ők adtak hírt először arról is, hogy a Fer-Park érintett K. Zsolt számlagyáras ügyében.
A Fer-Park 2010 szolgáltatásait egy önkormányzati cégen, a FEV IX Zrt.-n keresztül igénybe vevő Ferencváros azután vált meg a parkolási vállalattól 2020-ban, hogy a választáson a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Lehet Más a Politika támogatásával induló független jelölt, Baranyi Krisztina váltotta a korábbi fideszes kerületvezető Bácskai Jánost a polgármesteri poszton. A FEV IX Zrt. azóta közvetlenül működteti a parkolást a kerületben.
Értesülésünk szerint a Fer-Park neve azért merült fel a büntetőeljárásban, mert 2015 körül egy K. Zsolthoz köthető vállalkozástól fogadtak be számlát a parkolóórák szoftverének megírásával és frissítésével kapcsolatban.
A Szabad Európa információja szerint a Fer-Park volt ügyvezetője, Cs. Sándor a büntetőeljárás során elismerte, hogy a számlák fiktívek voltak. Cs.-t a Szabad Európa telefonon érte el, de nem kívánta kommentálni az értesülést. A Fer-Park nem reagált a Szabad Európa megkeresésére. A cég bankszámláját 2020-ban zárolták, és lefoglalták a vagyonához tartozó, hat darab Volkswagen Caddy furgont is. A Fer-Park azóta szinte semennyi pénzt nem keresett.
A Szabad Európa nem tudja, hogy konkrétan melyik cégtől fogadta be a parkolási cég az inkriminált számlákat. Ugyanakkor birtokunkba került több olyan irat is, amelyekben a Fer-Park a ferencvárosi önkormányzat cégének számolt be az igénybe vett alvállalkozókkal kapcsolatos költségeiről. Több olyan alvállalkozó is szerepel az iratokban, aki kapcsolatba hozható a K. házaspárral.
2015 során dolgozott a parkolási cég alvállalkozójaként az azóta felszámolt Sirius-Rendszer Kft. A cég első, szlovák tulajdonosának kézbesítési megbízottjaként egy olyan budapesti férfi szerepelt, aki hasonló feladatot töltött be egy másik vállalkozás, a Rasta Pc Kft. szintén szlovák tulajdonosa mellett. A Rasta Pc is a Fer-park alvállalkozójaként dolgozott 2015-ben, azóta ugyancsak felszámolták.
A két céget az köti a K. házaspárhoz, hogy egy időben a Sirius-Rendszer Kft. tulajdonosának kézbesítési megbízottjaként egy olyan vállalkozás szerepelt a cégnyilvántartásban, amelyet korábban K. felesége alapított. A birtokunkban lévő, 2015. februári és novemberi keltezésű irat alapján a Sirius-Rendszer és a Rasta Pc egyenként havi ötmillió forint körüli összeget számlázott a Fer-Parknak.
A számlagyáras ügyben érintett ügyvezető, Cs. Sándor 2021 óta nem dolgozik a parkolási cégnek. Az új ügyvezető a büntetőügyben nem érintett, müncheni lakcímű Borsi Imre, aki már régóta tölt be különböző szerepeket a cég környékén. Borsi régi alakja a különböző fővárosi parkolási bizniszeknek. Testvére, Borsi József ma egy Loux Kft. nevű cégen keresztül a Fer-Park tulajdonosa. Megkeresésünkre a Fer-Park nem válaszolt.
Alvállalkozók a parkolásban
2020-ban a NAV rutinszerű adóellenőrzést folytatott le a Fer-Park tulajdonosánál, a Loux Kft.-nél. A 2019. október hónapjára vonatkozó ellenőrzést az adóhatóság Kelet-budapesti Adó- és Vámigazgatósága végezte.
A cikkünkben eddig tárgyalt számlagyáras ügytől hivatalosan független rutinellenőrzés érdekessége, hogy a revíziót végző adóhatóság néhány éve még figyelmen kívül hagyta a ferencvárosi parkolás ellentmondásaival kapcsolatos médiamegkereséseket.
A Szabad Európa birtokába jutott, az ellenőrzési eljárás során keletkezett egyik hivatalos irat szerint az adóellenőrök kimondottan a Fer-Park kerületi parkolási feladatai és alvállalkozói kapcsolatai iránt érdeklődtek a ferencvárosi önkormányzati tulajdonú FEV IX Zrt.-nél.
Az adóhatóság érdeklődésének fókuszában álló cégek körülményei arra utalnak, hogy a fiktív számlás esetet követő időszakban is előfordultak furcsaságok a Fer-Park alvállalkozói hálózatában, de nincs olyan információnk, hogy az ellenőrzés során a NAV bármilyen rendellenességre bukkant volna a Fer-Park tulajdonosánál.
Az adóellenőrök fókuszában álló egyik cég az a Palavin Hungary Kft. volt, amely 2019 során alvállalkozóként segített be a ferencvárosi parkolásba. A Palavin abban az évben 715 millió forintot keresett, miközben az azt megelőző, valamint az azt követő évben egyaránt nulla forint árbevételt ért el.
Az ellenőrök kíváncsiak voltak a Pikk Dáma Trade Kft. szerepére is. Ez a vállalkozás 2019-ben még 1,7 milliárdos árbevételt ért el, majd az adórevízió évében átköltözött Szlovákiába, és azóta nem adott le éves beszámolót.
Ismereteink szerint a kerületi cég vezetése azt a válasz adta a NAV-nak, hogy nem ismerik a Pikk Dámát. Ugyanakkor kimutatható, hogy a cég áttételesen kapcsolatban áll a Fer-Park egy másik, korábbi alvállalkozójával. A Pikk Dáma tulajdonosának ugyanis 2017 során egy ideig érdekeltségében állt egy másik, Bauminforg nevű vállalkozás, amely később a ferencvárosi parkolási cég alvállalkozójaként dolgozott. A Szabad Európa birtokában lévő, 2018. novemberi irat szerint a Bauminforg abban a hónapban 24,1 millió forintot számlázott a Fer-Parknak.
A Bauminforg 2017 óta nem adott le beszámolót, ezért kényszertörlés alá került, a jelenlegi egyedüli tulajdonos pedig – akit eltiltottak a cégvezetéstől – birtokol egy Heni Produkt Kft. névre hallgató további céget is, amely korábban szintén a Fer-Park alvállalkozójaként vett részt a ferencvárosi parkoltatásban. A birtokunkban lévő, 2017. júliusi és augusztusi iratok alapján a Heni Produkt ekkor havi 7,6 millió forintot számlázott a parkolási cégnek. | Kaliforniában fogták el a számlagyáras férfit, akinek az ügyében ferencvárosi parkolási botránycég is érintett | Nemzetközi együttműködéssel, Los Angelesben fogták el egy számlagyáras büntetőügy vádlottját. A ferencvárosi parkolást korábban bonyolító cég is érintettje a büntetőügynek, amelynek tárgyalása jelenleg is zajlik a tatabányai bíróságon. A nyomozást követően a parkolási cég tulajdonosánál az adóhatóság rutinellenőrzést is végzett. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/kaliforniaban-fogtak-el-a-magyar-szamlagyaras-ferfit-akinek-az-ugyeben-ferencvarosi-parkolasi-botranyceg-is-erintett/32557197.html | 2023-09-07 23:47:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Hatalmas munkagödör éktelenkedik a Balaton déli partján, Balatonszemesen, ahol nem is olyan rég még egy állami tulajdonú, fás kemping működött. Az építkezés előtt elsétáló nyaralók megdöbbenve, néha káromkodva konstatálják a változást, „ez már nem az a Balatonszemes, ami volt” – mondja egyikük. Az ingatlan előtt lévő parti rész most még akadály nélkül megközelíthető, azonban ez nem lesz így sokáig, ugyanis egy részén a lakópark privát strandja lesz „jelképesen” lekerítve.
Balatonszemes központi részén járunk, nem messze a vasútállomástól, közvetlenül a kikötő mellett. Az itt épülő Szemesbay Resort lakópark helyén korábban a Hattyú kemping üzemelt. A ligetes, part menti területen a kempingezőket korábban megfizethető árak várták, szezonban a személyi díj egy éjszakára 2 100 forint, a sátorhelyé 1 500 forint, a lakókocsis parcella díja 4 700 forint volt.
A Balaton-parti kempingtől az állami tulajdonban lévő Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) eléggé hirtelen, részben a járvány gazdasági hatásaira hivatkozva vált meg. A különösen értékes ingatlan egy nagyobb ingatlanportfólió része volt, akkoriban főleg kikötők cseréltek gazdát. Azt érdemes figyelembe venni, hogy a Bahartnál azután született meg ez a döntés, miután a Rogán Antal vezette állami hivatal, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) többségi tulajdont szerzett a vállalatban.
Az ingatlan egymilliárd forintért cserélt gazdát, az eredetileg 14,6 ezer négyzetméteres telek négyzetméterára 68 ezer forint volt. A kempinget a Biggeorge 4. Ingatlanfejlesztő Ingatlanbefektetési Alap vásárolta meg. A Biggeorge Nagygyörgy Tibor ingatlanmágnás nevét takarja, az üzletember a Biggeorge Alapkezelő Zrt.-nek a tulajdonosa.
Nagygyörgy Tibor az egyik legnagyobb ingatlanos cégcsoport alapítója és tulajdonosa, 54,7 milliárdos becsült vagyonával ő a 35. leggazdagabb magyar, a legismertebb érdekeltsége az Otthon Centrum ingatlanközvetítő. Többnyire Budapesten épít lakóparkokat, a balatonszemesi az egyik első Balaton-parti projektjük.
Megkerestük Nagygyörgy Tibort, aki elmondta, hogy a projektet már egy másik alapjuk (nem a négyes, hanem a 38-as) valósítja meg, amelynek képviseletében szintén a fent említett Biggeorge Alapkezelő Zrt. jár el.
A telken 153 lakás épül, két háromszintes épületet húznak fel, a lakásokhoz balatoni örökpanoráma, kültéri medence, szauna és jakuzzi is jár. A luxusnak ára van, bár akár a falusi CSOK-ot is lehet erre a célra használni.
A honlapjukon egy négyszobás, 90 négyzetméteres lakás mellett bruttó 232 millió forintos ár van feltüntetve. Az egyszobás, 32 négyzetméteres lakások 59 milliótól kezdődnek. A legdrágábbak mellett nincs ár feltüntetve. Az egyik ingatlanközvetítő oldalán találni egy 100 négyzetméteres, négyszobás lakást 319 millióért, amihez 200 négyzetméteres terasz is jár, de ez valószínűleg még nem a legdrágább, ugyanis ez nem a Balaton felőli oldalon van.
Félszáz fát kivágtak
A Szemesbay esetében a Balaton-parti telken félszáz fa letarolásához engedély sem kellett, a beruházó kérdésünkre elmondta, hogy „nem készült előzetes környezeti hatástanulmány, tekintettel arra, hogy a hatályos jogszabályok alapján a tárgyi beruházás vonatkozásában ilyen kötelezettség nem áll fenn.”
„A területen körülbelül 50 darab fa került kivágásra. A Balatonszemes Község Önkormányzat közigazgatási területén lévő magánterületi favágások nem engedélyhez kötöttek. A korábbi növényzet pótlásra kerül oly módon, hogy a területen több mint 30 darab fa és több mint 330 darab cserje kerül elültetésre a hatályos építési engedélyben előírtaknak megfelelően. Ahogy a filmben is látszik, igényes, rendezett zöld környezet alakul ki a területen” – olvasható a levélben.
Balatonszemes utolsó kempingjéért két éve hiába címeztek 5300 aláírással ellátott petíciót az önkormányzatnak annak megakadályozása érdekében, hogy egy újabb „borzalmas betonmonstrum” épüljön. „Egyetlen megoldás az lehet, ha Balatonszemes Önkormányzata (mivel nem élt korábban elővásárlási jogával) megszabja a beépítés feltételeit, az épületek méretét, funkcióját. Amit mi kérünk, hogy a jelenlegi kemping-funkció maradhasson meg” – volt olvasható a petícióban. Nagygyörgy Tibor akkor azt ígérte, hogy olyan ingatlan épül majd, amire a helyiek is büszkék lesznek.
Megkerestük a petíció szerzőjét, Barna Juditot, aki értetlenül áll azelőtt, hogy az aláírók közül miért volt kevés a helyi lakos, inkább a nyaralók és távoli támogatók írták alá.
„A Balaton partjára medencét rakni a legízléstelenebb. Nem elég az, hogy egy kempingből lakóövezetet csinálnak, hanem arra még rátesznek egy lapáttal, az új lakók lehet, hogy be sem mennek a Balatonba, de vígan pezsgőznek majd a medencében.” Barna Judit szerint ideje lenne, ha a Lázár János-féle építési és közlekedési minisztérium hangzatos ígéretei a Balaton beépítésével szemben valóra válnának. Itt arra utalt, hogy a magyar építészetről szóló törvény tervezete egy új szabályozási rendszert vezetne be a balatoni építkezésekre vonatkozóan is. „Az új értékrend elvileg az ilyen lakóparkokkal szembe megy, de mégis sikerül ezeket a csodás dolgokat megépíteni” – mondta el lapunknak. Azt nem tudják, hogy a strandrésszel mi lesz.
A lakópark közvetlenül a kikötő mellett épül, folytatja az utóbbi évek ingatlanfejlesztési irányát, amely a kétezer fős település egyedi, családias hangulatát vágja haza. A beruházás szomszédjában találjuk a helyiek által Titanicnak becézett monstrumot. A szomszédos 1,8 hektáros telken a Lidó kemping volt, azt egy másik beruházó vágta haza, azon a részen nem tudunk végigsétálni a parton.
A hatalmas gödröt a mélygarázsnak ássák. A parkoló miatt a Balatonszemesi Önkormányzat 2022-ben készséggel módosította a Helyi Építési Szabályzatot annak érdekében hogy a 190/4 helyrajzi számú telken a pinceszinti beépítés mértéke 30 százalékról 35 százalékra nőhessen. A beruházáshoz eredetileg 129 darab parkolóállást terveztek, ezt 20 darab parkolóhellyel bővítették ki.
A cég az épület megtervezésekor egyébként sem fogta magát vissza, kihasználta a maximális beépíthetőséget:
a megengedett maximális építménymagasság: 7,5 méter, ami az „A épület” esetében 7,49 méter lesz,
a tervezett beépítettség terepszint felett közel a maximális 30 százalék (3 869 négyzetméter) lesz,
terepszint alatt közel 35 százalék (4 458 négyzetméter),
az ingatlan kevesebb mint a felén (45 százalékon, 5 790 négyzetméteren) lesz zöldterület.
Teherautóáradat és beszakadt gyalogosjárda
A jókora zajjal és porral járó építkezést sikerült a szezonban elkezdeni, többször jártunk a helyszínen, az építési területről hatalmas teherautók manővereztek ki a szűk utcákon.
Balatonszemesen augusztusban volt közmeghallgatás, ahol az egyik szomszédos nyaralótulajdonos azt nehezményezte, hogy nem tavasszal kezdtek építkezni, hanem a szezonban indult meg a teherautóáradat. Beszámolója szerint a balatoni kerékpárúton fordultak Y tolatásban a hatalmas, földdel teli teherautók, amikről szóródott le a por, mert nem voltak letakarva.
„Itt nem lehet élni, ezen a nyáron nyaralni lehetetlen, amikor odamentem, azt mondták, hogy 150 ember fog majd itt adót fizetni, azt mondtam, én is fizetek, akkor most az én adóm kisebb? Nem tudom, hogy mindent megtehetnek-e, úgy látszik, hogy megtehetnek” – mondta a tulajdonos.
Az önkormányzat elmondta, hogy kötöttek egy megállapodást az ingatlanfejlesztővel, hogy a zavaró hatásokat, amennyire csak lehet, mérsékeljék, meglepődve fogadták, hogyha ezeket nem tartják be. Az önkormányzatnál ezek után rákérdeztünk, hogy egyáltalán ellenőrizték-e, hogy a beruházó betartja-e a megállapodást, de választ nem kaptunk. A megállapodás tervezetben viszont megtaláltuk a fuvarok számát. Összesen négyezer fuvar megy át a településen.
A gödör ásása közben ráadásul valamit nagyon elnéztek, beszakadt a gyalogosok által használt járda széle a jobboldali mólóhoz vezető keskeny úton. Erről az egyik helyi Facebook csoportba feltöltött képek tanúskodnak. A járdán éppen nem tartózkodott senki.
A beruházó ezzel kapcsolatban elmondta, hogy „sajnos a sétány szélén a járda tényleg beomlott egy kis szakaszon, mintegy 4 négyzetméter területet érintett. A helyreállítás és az érintett szakasz megerősítése talajmechanikai szakértő vizsgálata alapján megtörtént, és a hasonló esetek elkerülése érdekében folyamatosan mérjük az elmozdulásokat. Igyekszünk még nagyobb figyelmet fordítani arra, hogy ilyen a jövőben ne forduljon elő.” Azután kitették a táblát, hogy az átjárás csak saját felelősségre történhet, később viszont helyreállították a szakaszt.
8 600 négyzetméteren mélyítik a medret
A beruházás területe előtti részen jelenleg még a Gyermekfürdő strand található, nem véletlenül, ugyanis ezen a részen alig van víz. Ezt a problémát a beruházó azzal oldja meg, hogy 8 600 négyzetméteren kikotorja a Balatont, a munkálatok során háromezer köbméter mederanyagot emelnek ki.
Mivel az egész Balaton a Natura 2000 terület része, ezért előzetes környezeti hatásvizsgálat készült, de a kormányhivatal szerint a tervezett tevékenység megvalósítása esetén nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, így az környezethasználati engedélyhez nem kötött.
A mederrendezés során a kérelmező átlagosan 50-60 centiméteres medermélyítést tervez, ami nem érintheti a minősített nádast. A gyékényes területéből mintegy 16 négyzetméter kerül eltávolításra a strandterület nyugati oldalán. A mederkotrás augusztus 31. napja és május 31. napja közötti időszakban várható. A kikotort anyagot szintén el kell szállítani, ha ez a szárazföldön történik, akkor megint jelentős teherautó forgalomra számíthat a lakosság.
„Jelképesen” leválasztott privát strand
Településrendezési szerződés is létrejött az önkormányzat és a Biggeorge Alapkezelő Zrt. között. A dokumentumban az olvasható, hogy
a parti részen a beruházó kialakíthat egy privát strandot és egy Balatonba nyúló 150 négyzetméteres stéget, amiért 3,3 millió forintot fizet 100 évre.
Röviden összefoglalva Nagygyörgy Tibor a következőképpen magyarázta a kialakult helyzetet: a stranddal együtt vették meg a telket, de szívességből azt átadták az önkormányzatnak, hogy ott egy mindenkinek nyitott sétány jöhessen létre. A megállapodás szerint a strand tulajdonjogát az önkormányzat visszaadta volna a beruházónak – de azt már a jogszabályok nem engedték.
„A beruházó (jogelődje) tulajdonában állt korábban a Balatonszemes, belterület 190/1 hrsz. alatt nyilvántartott 1 ha 4 614 m2 alapterületű ingatlan, amely megosztásra került, és ennek 1 716 m2 területű része (mint 190/3 hrsz. alatti önálló ingatlan) ingyenesen átadásra került Balatonszemes Város Önkormányzata részére a TRSZ-ben megállapodott feltételekkel és kölcsönös elvárásokkal összhangban.
Fontos kiemelni, hogy az ingyenes átadásra nem volt jogszabályi kötelezettségünk, de a partneri együttműködés jegyében ezt vállaltuk, tekintettel a kialakult használati viszonyokra és a helyi Önkormányzat kérésére, és nem igényeltük az ingatlan piaci áron történő kisajátítását.
Az 1716 m2-es ingyenesen átadott ingatlan 485 m2-es alapterületű részét képezi az említett strand területe, melynek használata tekintetében kötött a beruházó területhasználati megállapodást az Önkormányzattal, hogy azon a területen, illetve ahhoz csatlakozva saját vízállást (stéget) és azt kiszolgáló szárazföldi létesítményeket létesítsen.
A strand tehát nem ingyenesen került átadásra, hanem a beruházó egy jelentős méretű (1716 m2) parti sétányt adott át az Önkormányzat részére ingyenesen, és az ennek a részét képező kisebb (485 m2-es) területet használja a használati megállapodásban foglalt ellenérték fejében. Mindemellett a beruházó közel 12 M Ft értékben nyújtott pénzügyi támogatást az Önkormányzat részére, valamint vállalta az átadott parti sétány zöldfelületének 15 M Ft értékben rendezését.
A jogi szakértők egyeztetésének eredményeként alakult ki a végső jogi konstrukció, mivel az önkormányzat kizárólagos tulajdonába átadott, ZKK övezetbe tartozó ingatlan tulajdonjoga visszafelé már nem átruházható, ugyanakkor nyilvánvalóan ingyenesen nem adta volna át a beruházó az ingatlant, ha részleges használatát ilyen módon nem tudta volna biztosítani.”
A strand használatára a fent említett használati megállapodásban foglalt feltételekkel, a hivatkozott 3,3 M Ft-os ellenérték fejében kerül sor. Ahogy Ön is említi, a strand területe nem kerül kerítéssel leválasztásra, csak egy jelképes sövény választja majd el a területet a parti sétánytól” – mondta el a beruházó.
A Biggeorge 4 Ingatlanfejlesztési Alap a 2021-es, polgármesternek küldött előterjesztésben az ingatlan jogi helyzete fejezet alatt azt írta: hogy a Balaton-parttal határos szakaszon a 36/2004 (XII.30.) TNM rendelet és a jelenleg már nem hatályos Balaton törvény alapján közhasználatú parti sétány későbbi kialakításának a helyét kell biztosítani. (A TNM rendelet a Balatonszemes vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról szóló rendeletet takarja.)
Az építkezésről megkérdeztük az önkormányzatot, akik szíves türelmünket kérték, majd hetek múlva sem küldtek választ. Kíváncsiak lettünk volna az önkormányzat álláspontjára: mit gondolnak arról, hogy egy ekkora volumenű beruházás épül a település központi részén, volt-e beleszólásuk abba, hogy mekkora épület létesül a volt kemping területén. Szerettük volna azt is megkérdezni, hogy mi lesz a szabadstrand sorsa.
Szöveg: Zsilák Szilvia – Videó: Bodoky Bence
Címlapkép: Az épülő Szemesbay Resort 2023 augusztusában (fotó: Olvasónk felvétele) | Hatalmas munkagödör a balatonszemesi Hattyú kemping helyén, 153 lakásos luxuslakópark épül | Idén nyáron Balatonszemes központjában, a volt Hattyú kemping helyén egy hatalmas munkagödör fogadta a nyaralókat. A Balaton-parti telken letaroltak mintegy félszáz fát, hogy ott egy 153 lakásos, medencés luxuslakópark épülhessen, 149 férőhelyes mélygarázzsal. Az ingatlan előtt „jelképesen” leválasztott privát strand lesz, amihez 8 600 négyzetméteren kotrással mélyítik a Balaton medrét és egy 150 négyzetméteres stéget is építenek. Videóriport. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/09/04/hatalmas-munkagodor-a-balatonszemesi-hattyu-kemping-helyen-153-lakasos-luxuslakopark-epul/ | 2023-09-04 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Olvasási idő: 10 perc.
A Gulyáságyú Média nemrég egy videofelvételt kapott egy olvasótól, melyen egy hatvan év körüli őszes úr látható, amint kiszáll az Adriai-tengerből, majd egy törülközővel körbetekerve magát komótosan bemegy egy tengerparti villába a bejutáshoz saját kapukódot használva. A rövid felvételen nem nehéz felismerni Magyarország miniszterelnökét, Orbán Viktort.
Idén augusztus 8-a és 15-e között Orbán Viktor nem adott életjelet magáról. A kormányfő augusztus 7-én még az Országos Műszaki Irányító Törzsnél tett látogatást, majd a következő nyilvános programja augusztus 16-án volt, amikor kabinetvezetői értekezleten vett részt. E két dátum között a közösségi médiában igen aktív kormányfő a Facebook-oldalára sem posztolt.
Tartalom
Kevesebb Balaton, több Adria
A videót lapunkhoz eljuttató olvasó azt állította, hogy a felvétel 2023. augusztus 11-én dél körül készült Abbáziában (horvátul Opatijában).
Egy megfelelő online eszköz – mely egyes települések időjárásának historikus adatait őrzi – segítségével ellenőriztük azt, hogy Opatijában a kérdéses napon a videón láthatóval megegyező volt-e az időjárás.
Ebben az adatbázisban azt találtuk, hogy augusztus 11-én a fiumei-abbáziai öbölben (Kvarner-öböl) napsütéses, 27-29 celsius fokos időjárás volt, némi átvonuló felhővel. Csakúgy, mint a hozzánk eljuttatott videóban látható.
Abbázia az Osztrák-Magyar Monarchia előkelőségeinek kedvelt üdülőhelye volt, maga Ferenc József osztrák császár és magyar király is nyaralt itt több alkalommal. Most Horvátországhoz tartozik, a horvát tengerpart egyik legdrágább települése.
Abbázia ezen részén a tengerpart mellett számos luxusvilla áll, melyekből a tenger egy sétányon, azaz közterületen keresztül érhető el, ugyanis Horvátországban a tengerpartot közösnek kell megőrizni, így a tengerparti villákból is közterületen keresztül érhetőek el a tengerparti szabadstrandok.
Ember, most jövök ki a tengerből
A videót lapunkhoz eljuttató személy azt állította, hogy augusztus 11-én dél körül egyszer csak kipenderült Orbán Viktor miniszterelnök az ominózus villa tengerparti bejáratán keresztül, lesétált a partra, úszott egy szép nagy kört, úgy tíz percet, majd kijött a vízből, egy lépcsőn felsétált a rezidencia bejáratához, ahol egy számkombináció segítségével kinyitotta a kaput és visszament a villába.
A lapunknak megküldött videón ez a jelent látható a miniszterelnök lépcsőn való felkapaszkodásától egészen addig, hogy a kóddal kinyitja a kaput.
Informátorunk megnevezte a kérdéses ingatlan pontos címét is, ám ezt nem találtuk elégséges bizonyítéknak, ezért a Google Utcakép (Google Street View) szolgáltatása segítségével azonosítottuk be a helyszínt: összehasonlítottuk a Google utcakép-felvételeit a videón láthatóval.
Így vált egyértelművé , hogy valóban arról az abbáziai tengerparti villáról van szó, amelyről lapunk forrása beszélt. A többszintes nyaraló csodálatosan fel van újítva, a tengerpartról is látható, gyönyörű kerttel rendelkezik.
Érdekesség, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter újságírói kérdésére trükkösen válaszolva ugyan, de lényegében azt állította az augusztus 24-i kormányinfón, hogy Orbán Viktor nem volt augusztus 20-a előtt nyaralni.
„A munka nyáron sem áll meg”
Orbán miniszterelnök a nyáron két alkalommal is szóba hozta a nyaralás (illetve annak hiányának) témáját.
Augusztus 17-én egy Lázár Jánossal közös fotót tett közzé a Facebook-oldalán és azt fűzte hozzá, hogy
„A munka nyáron sem áll meg. Lázár János miniszterrel azon dolgozunk, hogy Magyarország tovább erősödjön!”
Egy nappal később, augusztus 18-án pedig a szokásos pénteki Kossuth rádiós beszélgetésében pedig úgy fogalmazott, hogy
„Látja, hogy nyáron sem áll meg az élet meg a munka, ilyen nehéz gazdasági helyzetben a nyaralás nem engedhető meg néhány kulcsminiszter számára, úgyhogy dolgozunk.”
Mit mond a a horvát ingatlannyilvántartás?
Az még talán nem volna közügy, hogy a miniszterelnök az Adriai-tengerben úszkál, hiszen mindenkit megillet a pihenés. Ám kíváncsivá tett bennünket Gulyás Gergely miniszter fent idézett zavart tagadása, így utánanéztünk a horvát földhivatali nyilvántartásban, hogy kinek a tulajdonában áll a kérdéses ingatlan.
A Horvátország ingatlan-nyilvántartásában történt kutakodásunk meghökkentő eredménnyel járt, ugyanis az adatbázis szerint a kérdéses, közel 350 négyzetméteres villa az LMP frakcióvezetője-társelnöke, Ungár Péter testvérének kizárólagos tulajdonában áll.
A névazonosság kizárt, ugyanis Ungár Péter testvérének a horvát ingatlan-nyilvántartásban szereplő (magyarországi) címe megegyezik a magyar cégnyilvántartásban szereplő címével.
BIF, a brifkó
Ungár Péter és testvére, valamint édesanyjuk, Schmidt Mária (a Terror Háza Múzeum főigazgatója, korábbi kormánybiztos) a tulajdonosai a Pió-21 Kft. elnevezésű családi cégüknek.
A Pió-21 Kft. a fő részvényese a BIF Nyrt. elnevezésű részvénytársaságnak. Mindkét cégnek vezető tisztségviselője az Orbán Viktornak nyaralóhelyet biztosító Ungár-testvér.
A BIF Nyrt. igazgatóságban helyet kapott Vaszily Miklós, aki az Indamedia Csoport társtulajdonosa, egyben a TV2 igazgatóságának elnöke és a PestiSrácok.hu kiadójának egyik közvetett tulajdonosa is.
Agrárvigadalom
2017-ben határozta el a kormány, hogy az agrártárca – az akkori tervek szerint 2022-ig – bérelt irodákba költözik.
2018-ban a HVG cikkezett róla, hogy az Agrárminisztérium irodáinak elhelyezése céljából a kormány döntéshozóinak választása az Ungár-testvérek és Schmidt Mária-érdekeltség BIF Nyrt. egyik irodaházára, a budapesti belvárosi Vigadó Palota Irodaházra esett a választásuk.
Ez a részvénytársaság 2018. szeptember 17-én kelt, a Budapesti Értéktőzsde honlapjára feltöltött rendkívüli részvényesi tájékoztatásából is kiderül. Ebben azt közlik, hogy a Vigadó Palota irodaház teljes, 15.000 négyzetmétert meghaladó területét bérbe adták az Agrárminisztériumnak.
Lapunk munkatársa egy hete meglátogatta az épületet és azt tapasztalta, hogy jelenleg is az Agrárminisztérium használja az épületet, olyannyira, hogy Nagy István agrárminiszter tárcavezetői irodája is ott található.
A minisztérium munkatársaitól származó információnk, hogy egyelőre semmi jele annak, hogy kiköltöznének a Vigadó Palotából, a tárca hivatalnokaival legalábbis nem közöltek ilyet.
Hogy mennyire fontos üzlet a BIF Nyrt. számára az állammal való üzletelés, azt egy másik, a Budapesti Értéktőzsde honlapján fellelhető dokumentumban maga a részvénytársaság ecseteli.
A 2019. évi féléves üzleti jelentésben a Schmidt-Ungár cég megjegyzi, hogy a bérbeadási- és üzemeltetési díjbevételeik megduplázódása (720.910 Ft-ról 1.493.393-ra (=772.483 többlet) – a szerk.) a […] Vigadó Palota […] bérbeadásából származó bérleti- és üzemeltetési díjbevételéből ered.
Visszacsatolások
Természetesen kérdéseket küldtünk cikkünk főszereplőinek.
A Miniszterelnöki Sajtóirodától többek között azt tudakoltuk, hogy milyen körülmények között beszélte meg Orbán Viktor Ungár Péter testvérével, hogy az ő ingatlanában tölti a szabadidejét, illetve kivel, milyen módon egyeztették az ingatlan átengedését.
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy Orbán Viktor fizetett-e, és ha igen, akkor milyen összeget az ingatlan használatáért.
Azt is firtattuk, hogy amennyiben netán ingyenesen használta Orbán Viktor az LMP társelnöke és frakcióvezetője testvérének villáját, úgy Magyarország kormányfője nem tartja-e aggályosnak, hogy egy olyan részvénytársaság vezetője és tulajdonosa ad neki térítésmentes juttatást, mely üzleti kapcsolatban áll a magyar kormánnyal.
Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke úgy reagált a Gulyáságyú Média ezen felvetéseire, hogy ő csupán Orbán Viktor hivatalos programjairól tud tájékoztatást adni, a magánprogramjairól nem.
Lapunk válaszlevelében tájékoztatást kértünk arról, hogy ez esetben augusztus 7-e és 16-a között volt-e a Orbán miniszterelnöknek hivatalos programja és mely(ek) volt(ak) az(ok), ám erre már nem kaptunk választ Havasi Bertalantól.
Ungár Péter, az LMP frakcióvezetője-társelnöke portálunk kérdéseire küldött reagálását szó szerint idézzük:
„A nővérem valóban tulajdonosa a kérdésben szereplő horvátországi ingatlannak, de abba, hogy kit lát ott vendégül, nincs beleszólásom.
A magyar politika egyik elég részletesen kitárgyalt mozzanata, hogy édesanyám és a miniszterelnök szoros viszonyt ápolnak egymással, a miniszterelnök ennek keretében például édesanyám budapesti házában is viszonylag gyakran megfordul.
Én ezt próbálom átláthatóan kezelni, így az se titok, hogy én nem csak a munkahelyemen futottam már össze Orbán Viktorral, hanem a privát életemben is. Ha van, aki úgy gondolja, hogy az nem lehet ellenzéki, akinek a családja fideszes, akkor azt elfogadom, de továbbra is rendületlenül bízom abban, hogy olyan országban élünk, ahol a választók nem az alapján ítélnek meg, hogy a családtagjaim mit tesznek, hanem az alapján, hogy én mit teszek és mondok.”
Szerettük volna megszólaltatni Ungár Péter testvérét is, ám a képviseletében válaszoló ügyvéd a konkrét kérdéseinkre csupán annyit reagált, hogy szerintük valamennyi kérdés ügyfelük, azaz Ungár Péter testvérének magánéletére vonatkozik.
– reagálta az Ungár-testvér jogi képviselőjeként bemutatkozó férfi.
Korábban, a hét elején próbáltuk kikérni az Agrárminisztérium és a BIF Nyrt. között köttetett szerződést. A kormány központosított beszerzési szerve, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság és az agrártárca válaszra sem méltatta lapunkat és így olvasóinkat, míg a BIF Nyrt-től azt a tanácsot kaptuk, hogy a szerződést közérdekű adatigénylés keretében kérjük ki az Agrárminisztériumtól.
A BIF Nyrt. jogi osztályvezetője azt az ígéretet tette, hogy készek minden olyan tájékoztatást megadni lapunk részére, mely nem minősül üzleti titoknak. Ugyanakkor azt írták, hogy az általunk válaszadásra adott határidő igen rövid, ezen időtartam nem elegendő a válaszadásra.
Visszakérdeztünk, hogy mit valószínűsítenek, mikorra tudunk választ kapni, ám erre már nem feleltek.
Videónk az esetről
A nekünk megküldött eredeti videóban a miniszterelnök félmeztelenül is látható. A miniszterelnököt is megilleti a méltóság megőrzése iránti igény – nem utolsó sorban Magyarország méltóságának megőrzése végett, ezért a teljes videóból csak azt a részt mutatjuk meg, melyen nem látható félmeztelenül.
Ugyanígy, felismerhetetlenné, beazonosíthatatlanná tettük Ungár Péter testvérének ingatlanát, mely az eredeti videóban homályosítás nélkül látható – ezért és így sikerült nekünk is megtalálni.
Lapunk szerkesztője a cikkről, valamint készítésének körülményeiről a Partizán adásában számolt be hosszabban:
Kapcsolódó írásaink
2023-09-08 | Orbán Viktor az egyik ellenzéki pártelnök testvérének villájában nyaralt (videó) | A Gulyáságyú Média nemrég egy videofelvételt kapott egy olvasótól, melyen egy hatvan év körüli őszes úr látható, amint kiszáll az Adriai-tengerből, majd egy törülközővel körbetekerve magát komótosan bemegy egy tengerparti villába a bejutáshoz saját kapukódot használva. A rövid felvételen nem nehéz felismerni Magyarország miniszterelnökét, Orbán Viktort. | null | 1 | https://gulyasagyumedia.hu/2023/09/08/orban-viktor-nyaralas-ungar-peter-lmp-ellenzek-video/?fbclid=IwAR3sPfxN-b-Spl708klJtn9iOuX0rvhNFlWVf0EJCHloqaE2Nl_nQb4NzuM | 2023-09-08 10:55:28 | true | null | null | gulyasagyumedia.hu |
Mindenre rákérdeztek, de valójában semmire sem kérdeztek rá a kormányzati médiaistállóba tartozó Index vezető szerkesztői, amikor meginterjúvolták a NER utóbbi éveinek egyik legsikeresebb üzleti háttéremberét, Szíjj Lászlót.
A Mészáros Lőrinccel igen szoros kapcsolatokat ápoló, gazdaságilag vele együtt felemelkedő, a rendszer elitjét luxusjachtján nyaraltató építési vállalkozó interjújának az adja a különlegességét, hogy szinte sosem ad ilyet, még a kormánymédiának sem.
Az interjú a résztvevők személye és az őket összekötő viszonyrendszer miatt igen érdekes, bár a szó klasszikus értelmében szinte semmi sem derül ki belőle.
Hacsak az nem, hogy Pesty László beígért leleplezései tényleg zavart okozhattak az állampárti rendszerben, vagyis tényleg lehet valami a kezében.
Miért érdekes ez?
A NER hálózatának alapját képező milliárdosok szinte sosem nyilatkoznak a sajtónak. Ezért is különleges, hogy Duna Aszfalt nevű építőcégéről, illetve a magyar külügyminiszter és Mészáros Lőrinc jachtoztatásáról, illetve Lady MRD nevű luxushajójáról ismert Szíjj László vállalkozó interjút adott az Indexnek.
Kik a főszereplők?
Az interjúnak már az első kérdés elhangzása előtt izgalmas hangulatot kölcsönöz a benne résztvevők személye. Szíjj Lászlót ugyanis Fekete-Szalóky Zoltán, az Index főszerkesztője és egyik helyettese, Ilku Miklós interjúvolta meg.
A főszereplő tiszakécskei építési vállalkozó, a település rendszerváltás utáni polgármestere, aki tehetős, de magyar szinten sem kiugróan gazdag üzletemberből még csak nem is a NER-korszak legelején, hanem néhány évvel később, Simicska Lajos bukása után lett szinte egy csapásra az egyik leggazdagabb magyar és a 10-100 milliárdos nagyságrendű közbeszerzések királya. Szíjj központi cége, a Duna Aszfalt rövid idő alatt átvette a korábbi központi NER-pénzszivattyú, a Közgép helyét az állami építési megrendelésekben. Ennek a folyamatnak volt szimbolikus lépése, amikor Szíjj 2018-ban megvette és a birodalmába olvasztotta a simicskátlanított Közgépet. Szíjj minden túlzás nélkül Mészáros Lőrinc ikercsillagaként rakétázott a rendszer legbelső, leggazdagabb köréig: építőipari felemelkedése szigorúan együtt mozgott Orbán Viktor gyerekkori barátjának sikereivel. 2018 és 2020 között a két szorosan együttműködő üzletember cégei együtt 1500 milliárd forintnyi közbeszerzést nyertek. Szíjj egy horvát ingatlanfejlesztőben is társtulajdonosa Mészáros Lőrincnek, akivel a CLH Kft.-ben is közösen vesznek részt, és cége a Mészáros & Mészáros Kft.-vel is rendszeresen dolgozik közös építőipari projektekben.
Szíjj a magánéletben is közeli viszonyt ápol az egykori felcsúti polgármesterrel és a kormány legbelső körével. Többek között azáltal, hogy ő a kormányzat, az állampárt és a vele összefonódott üzleti kör nyári luxushajóztatója. Két korábbi jachtjának egyikén ingyen nyaraltatta Szijjártó Péter külügyminisztert és családját, miközben százmilliárdos szerződéseket kötött az állammal. De a Lady MRD fedélzetén rendszeresen látták Mészáros Lőrincet és családját is. Szíjj közben az Orbán Viktor és a belső kör által használt magánrepülővel utazott focimeccsre, dokumentáltan legalább egyszer. | A NER egyetlen elképesztő interjúban: úgy beszélgetett az Index főszerkesztője a Szijjártó Pétert meghajóztató... | Mindenre rákérdeztek, de valójában semmire sem kérdeztek rá a kormányzati médiaistállóba tartozó Index vezető szerkesztői, amikor meginterjúvolták a NER utóbbi éveinek egyik legsikeresebb üzleti háttéremberét, Szíjj Lászlót. A Mészáros Lőrinccel igen szoros kapcsolatokat ápoló, gazdaságilag vele együtt felemelkedő, a rendszer elitjét luxusjachtján nyaraltató építési vállalkozó interjújának az adja a különlegességét, hogy szinte sosem ad ilyet, még a kormánymédiának sem. | null | 1 | https://444.hu/2023/09/08/a-ner-egyetlen-elkepeszto-interjuban-ugy-beszelgetett-az-index-foszerkesztoje-a-szijjarto-petert-meghajoztato-szijj-laszloval-mintha-a-jachtbiznisz-krumplitermesztes-lenne- | 2023-09-08 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Határozatképtelen volt az Országgyűlés népjóléti bizottságának ülése, miután nem jelent meg a meghallgatni kívánt Pintér Sándor belügyminiszter, és távol maradtak a kormánypárti képviselők is. Az ülésen a kínai lélegeztetőgépekről lett volna szó. A Demokratikus Koalíció parlamenti képviselője szerint számot kellett volna adni arról, hogy három év után felelősségre vonnak-e valakit a 300 milliárd forintért megvett és azóta is raktárakban tárolt, használhatatlan lélegeztetőgépekért.
Varga Zoltán, a bizottság DK-s elnöke szerint a kormány duplán okozott kárt az adófizetőknek a kínai lélegeztetőgépekkel: először túlárazva szerezték be azokat, majd fizettek az egyszer sem használt gépek tárolásáért is.
A DK szerint „fideszes csókosoknak” fizetett a kormány a gépekért, pedig a pénzt bérekre, tanárok, tűzoltók, egészségügyisek megfizetésére is lehetett volna költeni. | Pintér Sándor nem jelent meg a kínai lélegeztetőgép-bizniszről szóló értekezleten | Határozatképtelen volt az Országgyűlés népjóléti bizottságának ülése, miután nem jelent meg a meghallgatni kívánt Pintér Sándor belügyminiszter | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/pinter-sandor-nem-jelent-meg-a-kinai-lelegeztetogep-bizniszrol-szolo-ertekezleten-261622 | 2023-09-07 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A magyar állam 100 százalékos tulajdonában álló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. nyílt, piaci versenyfolyamat keretében értékesíti a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.-ben és a Magyar Posta Biztosító Zrt.-ben tulajdonolt 66,9 százalékos üzletrészét
– jelentette be kedden a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
A közleményben ismertették, hogy" a nemzetközi sztenderdeknek és legjobb gyakorlatoknak megfelelő transzparens értékesítési eljárás lebonyolításával" a Deloitte nemzetközi tanácsadócéget bízták meg.
A folyamat előkészítését követően az október elején induló indikatív ajánlati fázis a tervezet szerint október végéig tart. A kötelező ajánlati fázis december végéig zárulhat, amely alapján a kiválasztott vevővel a jövő év elején kerülhet sor a szerződéskötésre.
A magyar állam korábban deklarálta, hogy nem célja a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.-ben és a Magyar Posta Biztosító Zrt.-ben meglévő többségi tulajdonának a hosszú távú megtartása. Átmeneti tulajdonosi szerepvállalása a biztosítási piac konszolidációját kívánja elősegíteni, az állami tulajdonosi érték maximalizálása mellett.
A tranzakció – a lakosság érdekeivel összhangban – hozzájárul a biztosítási piacon megfigyelhető verseny és a szolgáltatás minőségének javításához – közölte a minisztérium. | Eladja az állam a Posta Biztosítókban lévő tulajdonrészét | A magyar állam 100 százalékos tulajdonában álló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. nyílt, piaci versenyfolyamat keretében értékesíti a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.-ben és a Magyar Posta Biztosító Zrt.-ben tulajdonolt 66,9 százalékos üzletrészét | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/gazdasag/eladja-z-allam-a-posta-biztositokban-levo-tulajdonreszet-261531 | 2023-09-05 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) elnöke osztott meg két képet Tiborcz István most megnyílt svábhegyi privát klubjának környékéről. A képpáron jól látszik, hogyan tarolták le a fákat pár év alatt a korábban erdős területen, hogy a helyükre 16 luxusingatlant húzzanak fel.
Így nézett ki a Svábhegy a beruházások előtt:
És így néz ki most:
A Botaniq Budai Klub (a kép jobb felső sarkában) a 2003-ban bezárt Fonográf Klub helyén nyílt meg a napokban. Az ingatlant és a körülötte elterülő, eredetileg erdős telket a Piarista Rend kapta meg egyházi kárpótlásul még a rendszerváltás után – írja Kovács Gergely. A képek alapján a piaristák az egész telek felaprózása és jelentős részben értékesítése mellett döntöttek.
A terület, amely közvetlenül a néhai Fonográf klub alatt látható, Szíjj László NER-közeli vállalkozó tulajdona. Balra lent az a kis csücsök a szintén NER-közeli Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozik.
A képen látható a „Költő Kert” fantázianevű villapark is, amelyről itt tud képeket nézegetni.
„A XII. kerületi önkormányzat észrevehette volna, hogy itt gyakorlatilag egy erdő van, de nem így tett. Meghagyta beépíthető lakóövezetnek, aminek látható a következménye” – írja az MKKP elnöke. | Előtte-utána képeken, ahogy a NER letarolta a Svábhegyet Tiborcz István új elitklubja körül | Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) elnöke osztott meg két képet Tiborcz István most megnyílt svábhegyi privát klubjának környékéről. A képpáron jól látszik, hogyan tarolták le a fákat pár év alatt a korábban erdős területen, hogy a helyükre 16 luxusingatlant húzzanak fel. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/09/08/svabhegy-tiborcz-istvan-ner-tarolas-erdo-elitklub | 2023-09-08 13:45:38 | true | null | null | Telex |
Ahogy nemrégiben megírtuk, a „nyitás” után két hónappal, a turisztikai szezon kellős közepén látogattunk el a Békés megyei Zsadányba, ahol az amatőr helytörténésznek sem nevezhető polgármester szerint egykor „Attila király” fővárosa volt. E hazugság révén közel 120 millió forintból megépült fapalota azonban a turisztikai szezon kellős közepén nem látogatható.
Esetünkben egy, a történelemhez és a régészethez nem értő ember, Dudás Árpád zsadányi polgármester fantazmagóriájára, azaz jókora történeti hazugságra épül a projekt. Ennek az elképesztő ostobaságnak az a lényege, hogy a faluvezető minden idevágó szakmai ismeret nélkül az általa megismert könyvekből azt „olvasta ki”, hogy a 450-es évek elején sehol máshol nem lehetett „Attila király fővárosa”, mint Zsadányban. Ennek egy jókora táblával is igyekszik érvényt szerezni a településen. Ezt az elméletnek sem nevezhető gondolatkísérletet a történész és régész szakma minden elemében cáfolja.
Mindezek ellenére, ha több ütemben is és igencsak elhúzó kivitelezéssel, többszöri csúszással, de Dudásnak és az általa vezetett zsadányi önkormányzatnak sikerült az EU-tól és a magyar költségvetésből valamivel több mint 116 millió forintot lehívni. Ennek nyomán nagy sokára elkészült a „fapalota”, ami gyakorlatilag egy faház. A benne lévő kiállítás relikviái között pedig az egyik vitrinben azokat a könyveket láthatná az érdeklődő, amelyeket Dudás olvasott, s amelyekből megszületett a világmegváltó ötlete. Ám, mint beszámoltunk, nem láthatja a „fapalotát” és az ún. tárlatot senki, mert a június 3-i megnyitó után zárva van a községi polgármester szerint nevezetes kiállítás.
Ennek okára és arra kérdezett rá Gurmai Zita szocialista parlamenti képviselő nemrégiben Navracsics Tibor területfejlesztési miniszternél, hogy megvizsgálta-e tudományos szempontból bármilyen testület, régészekből, történészekből álló szakmai bizottság azt az állítást, hogy Zsadányban állt-e Attila „palotája”. Mi alapján ítéltek oda Zsadánynak 116 millió forintot erre a célra? Az iránt is érdeklődött, hogy miért nincs nyitva a „tárlat”. Ami annál is érdekesebb, mert a nyár elején ünnepélyesen megnyitották a „fapalotát”. A KESMA-birodalomhoz tartozó megyei propagandalap erről egyebek között azt írta, hogy átadták és a közönség számára megnyitották a „fapalotát.” Augusztusi ottjártunkkor kiderült, ez nem igaz. Zárt ajtókat találtunk. A nyitva tartásról, vagy arról, hogy mikor nyílik meg, esetleg hogy kit kellene keresni, hogy meglátogathassuk az úgynevezett kiállítást, nem találni a helyszínen semmit.
Gurmai írásbeli kérdésére Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség államtitkára válaszolt. Formálisan legalábbis. A felvetett kérdések jó részére nem is reagált. Jelezte,
„a projekt még nem zárult le, megvalósítása folyamatban van, a helyszín a projekt zárását, illetve a használatbavételi engedély megszerzését követően lesz látogatható”.
Majd kifejtette, hogy a támogatási kérelmet a TOP-1.2.1-15 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés című kiírásra nyújtották be, amelynek forrását az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosította. „A beruházás célja, hogy Zsadány is bekapcsolódhasson a turisztikai vonzerővel bíró települések közé” – zárta sorait az államtitkár.
„Az államtitkár a lényegi kérdésre nem válaszolt, csak azzal takarózott, hogy a hat éve (!) húzódó projekt még nem zárult le. Hivatalosan valóban szeptember 30-ára kellene elkészülnie a fogadóteremnek, amit június 3-án a polgármester már ünnepélyesen átadott” – a reagált minderre a Narancs.hu-nak Gurmai zota. Hozzátette, furcsa, hogy egy „turisztikai attrakció” a nyári szezon után lesz látogatható. „Ez azonban legkevésbé sem pótolta a választ arra a kérdésemre, hogy: Megvizsgálta-e tudományos szempontból bármilyen testület, régészekből, történészekből álló szakmai bizottság azt az állítást, hogy Zsadányban állt-e Attila »palotája« A projektösszefoglalóban ugyanis az szerepel, hogy: „»A kiállító tér létrehozásának apropója, hogy Zsadány község bizonyíthatóan Attila, a királyok királyának uralkodói központja volt.« Hol vannak hát ezek a bizonyítékok, amikor 116 milliót fizettek ki ez alapján?” – kérdezte a MSZP-s országgyűlési képviselő.
Érdekes dokumentumot találtunk arról, amiről Latorcai is írt a használatba vételi engedély kapcsán. Egy nyilvános adatbázis, az etdr.gov.hu beszámol arról, hogy a zsadányi önkormányzat ez év május 2-án benyújtotta az „Attila fapalotája építés használatba vételi engedély kérelmét.” Ám ezt nyolc nappal később, május 10-én visszavonta. A dokumentumból az ok nem derül ki, emiatt kerestük Dudás Árpád polgármester, ám ezúttal sem értük utol. Ezek után – használatba vételi engedély nélkül – mégis átadták és megnyitották a „fapalotát”, amely azonban azóta zárva van. Ám kiderült, ez sem egészen igaz. Zsadányi lakosok elmondták portálunknak, engedély hiányában ugyan, de legutóbb a helyi futballcsapat, mellettük nyugdíjasok vették birtokba a közel 120 millió forintból épült „palotát”. Sőt, a legnagyobb közösségi oldalra kitett bejegyzés és fotók tanúsága szerint a mögöttünk hagyott hétvégén magánszemélyek tartottak ott születésnapi ünnepséget. Használatba vételi engedély hiányában – ezek szerint – teljesen szabálytalanul. | Túl azon, hogy teljes képtelenség, használatba vételi engedélye sincs „Attila király” zsadányi „fapalotájának” | Megvizsgálta-e tudományos szempontból bármilyen testület, vagy szakmai bizottság, hogy Zsadányban állt-e Attila „palotája”? Mi alapján ítéltek oda Zsadány Községnek 116 millió forintot erre a célra? – kérdezte korábbi cikkeink nyomán Gurmai Zita (MSZP) országgyűlési képviselő Navracsics Tibor területfejlesztési minisztert. Elképesztő választ kapott. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/tul-azon-hogy-teljes-keptelenseg-hasznalatba-veteli-engedelye-sincs-attila-kiraly-zsadanyi-fapalotajanak-261626 | 2023-09-08 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Szijjártó Péter külügyminiszter írta alá azt a dokumentumot, amelyben a tárca 288 millió forintot és annak kamatait jelölte meg követelésként egy felszámolás alá került céggel szemben, ami az elmúlt évek egyik legbotrányosabb számlagyárának a része – értesült a 24.hu.
A Top Hygiene Kft.-ről korábban megírtuk, nem sokkal azután került felszámolás alá, hogy az említett 288 millió forint vissza nem térítendő támogatást elnyerte a Külgazdasági és Külügyminisztérium pályázatán. Ezt a tárca a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásai ellentételezésére írta ki versenyképesség-növelés céljából.
Csakhogy a szóban forgó cég körülményei már a pályáztatás során gyanúsak lehettek volna. Például azért, mert a pályázat benyújtása idején a papíron 174 főt foglalkoztató társaság egy zuglói kertes ház alagsorába volt bejegyezve. Ráadásul a cég már a támogatói döntés megszületésekor megsértette a pályázati kiírás feltételeit. A külügy pályázati kikötései közt szerepelt ugyanis, hogy a pályázóknak meg kellett tartaniuk a pályázat előtti egy év foglalkoztatotti átlag létszámát a beruházás befejezéséig. A Top Hygiene Kft. a pályázata benyújtásakor – 2020 novemberében – papíron 174 embert foglalkoztatott, ám a támogatói döntés meghozatalakor, 2021 februárjában már csak kilenc alkalmazottja volt. Tehát néhány hónap leforgása alatt kirúgta az alkalmazottai több mint 90 százalékát, majd bezsebelte a negyedmilliárd forintot meghaladó támogatást.
A pályázatot a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zrt. bonyolította a tulajdonosi jogokat gyakorló Külgazdasági és Külügyminisztérium nevében. Az ügynökségnek a pályázati kiírás szerint a támogatói okirat aláírását követően 60 nap állt volna rendelkezésre, hogy átutalja a támogatási összeget. A Top Hygiene Kft. esetében azonban a HIPA
a támogatás elnyerése után 7 nappal már át is utalta a teljes összeget.
Négy hónappal később a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága zár alá vételt rendelt el a társaságnál. Majd végrehajtás, és végül felszámolási eljárás indult. Az utóbbi eljárásban jelentette be a külügyminisztérium tavaly a kamatokkal 293 millió forintra duzzadt követelését a felszámolónak, egyben visszavonta a támogatói okiratot. Azóta – mint azt Polt Péter legfőbb ügyész Hadházy Ákos függelten országgyűlési képviselő kérdésére közölte – nyomoznak is az állami támogatás ügyében.
Az említett bűnügyi zárat a NAV egy 2019 óta zajló nyomozás keretében rendelte el a Top Hygiene Kft.-nél, kiderült ugyanis, hogy a társaság része volt az elmúlt évek egyik legnagyobb számlagyárának, amelyre a hatóságok 2021 nyarán csaptak le nyolcvan helyszínen. A gyanú szerint a több mint harminc cégből álló számlagyár 19 milliárd forint áfáját tüntették el takarításról és informatikai szolgáltatásról kiállított fiktív számlákkal. A nagyszabású akcióban a költségvetést ért kár megtérülésére a NAV összesen 3,2 milliárd forint értékben zárolt bankszámlákat, ingatlanokat, továbbá nagy értékű gépkocsikat, részvényeket és készpénzt is lefoglalt. A NAV a nyomozásról értesítette a külügyminisztériumot, és egy tavaly áprilisban kelt levél szerint érdeklődött a tárcánál, hogy átutalták-e a 288 millió forintot a Top Hygiene Kft.-nek. A hatóság egyben vizsgálat lefolytatását javasolta a minisztériumnak.
A Top Hygiene Kft. volt ügyvezetőjét gyanúsítottként hallgatták ki a nyomozók, ám K. Tibor szabadlábon védekezhet. Kerestük az ügyvezetőt, de hiába hívtuk, nem fogadta hívásunkat, illetve olyan is előfordult, hogy a telefonja ki volt kapcsolva.
Utóbbi esetben egy szláv és angol nyelven jelezte a géphang, hogy a telefonszám jelenleg nem elérhető, ami arra utalhat, hogy K. Tibor külföldön tartózkodik.
A számlagyár ügyében a hatóságok vizsgálata érintette a többi között a T-Systems Magyarország Zrt., a Vodafone-t megvásárló kormányközeli 4iG Nyrt., az Antenna Hungária Zrt. és a BKV informatikai szolgáltatójaként elhíresült Sys IT Services Kft. központját is. A letartóztatásban tartott gyanúsítottak többsége e cég körül mozgott. Itt kapcsolódott az ügyhöz a börtönviselt Fuzik Zsolt is, akinek nevével összeforrt a számlagyár ügye. Ő korábban az Axel Springernél, majd a BKV-nál, végül a tettek elkövetése idején a CBA-nál volt informatikai vezető.
A bűnügynek bőven akadnak politikai vetületei is. A 444.hu írta meg, hogy Pintér Sándor belügyminiszter köréig is elvezetnek a szálak, ugyanis egy nappal azelőtt, hogy a hatóságok lecsaptak a számlagyár tagjaira, Pintér bizalmasa, Tasnádi László cége lett a tulajdonosa annak a vállalkozásnak, amelyik a BKV informatikai rendszerét működteti. A nyomozók viszont inkább a baloldali szereplőkkel foglalkoztak, azokkal is főként a 2022-es országgyűlési választási kampányban. Fuzik ugyanis vádalku keretében több MSZP-s politikust is feldobott, akiket állítása szerint különféle üzletek kapcsán kent meg. Fuzik vallomása alapján gyanúsították meg az MSZP-s zuglói polgármestert, Horváth Csabát, valamint Tóth Csaba volt zuglói szocialista országgyűlési képviselőt, aki a gyanú szerint 280 millió forint kenőpénzt vett át. Mindkettőjüket a számlagyártól független – de azzal személyi és céges átfedéseket mutató – zuglói fizetős parkolási rendszerrel kapcsolatos visszaélések miatt hallgatták ki. | Az adófizetők 288 millió forintja után futnak Szijjártóék, amit egy óriási számlagyárnak utaltak át | A külügyminisztérium negyedmilliárd forintot meghaladó vissza nem térítendő támogatása az elmúlt évek egyik legnagyobb számlagyárában landolt. A nyertes cégnek szélsebesen átutalták a pénzt, noha az már a döntés pillanatában megsértette a pályázati feltételeket. Szijjártó Péterék bejelentették a követelésüket a felszámolónak, de a kár megtérülése kétséges. A fiktív számlákkal visszaélő cégcsoportot több milliárdos csalással gyanúsítják. A külügyi pályázaton nyertes cég gyanúsított ügyvezetőjét hiába kerestük, telefonja visszajelzései alapján külföldön lehet. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/09/08/szamlagyar-kulugyminiszterium-288-millio-forint-tamogatas-top-hygiene-kft-szijjarto-peter-felszamolas-nav-nyomozas-fuzik-zsolt/ | 2023-09-08 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Két szabálytalansági eljárást is indított az állam a be nem fejezett villánykövesdi Medihotellel kapcsolatban: az egyiket négy nap alatt lezárta, a másikat pedig véletlenül éppen akkor folytatta le, amikor Hadházy Ákos a helyszínen járt. A befuccsolt projekt 782 millió forintos uniós támogatást nyelt el, amelyből eddig 20 milliót sikerült visszaszereznie a kormánynak. Mindez a parlamenti képviselő közadatigénylésére adott válaszokból derült ki.
Ahogy arról június végén beszámoltunk, a területfejlesztési minisztérium annyira megijedt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő villánykövesdi szelfijétől, hogy még aznap (vasárnap!) közleményt adott ki a soha el nem készült Medihotellel kapcsolatban. Ebből kiderült, hogy a „villánykövesdi hotel-projekttel szemben több szabálytalansági eljárást is lefolytatott az intézményrendszer”, és „a legutóbbi eljárás eredményeképp az irányító hatóság elállt a projekttől”. A támogatási összeget pedig visszakövetelik.
Ezek új információk voltak az ügyben, miután lapunk évek óta hiába faggatta a projektről a minisztériumokat, egyikük sem volt hajlandó érdemben válaszolni. A képviselő felbukkanása a helyszínen azonban úgy tűnik, kellő motivációnak bizonyult a reagálásra.
Hadházy Ákos ezek után a részletekre is kíváncsi volt, ezért először a parlamentben tett fel kérdést, majd közadatigénylést nyújtott be a lefolytatott eljárásokkal kapcsolatban. A képviselő a napokban kapott választ a Miniszterelnökségtől, amelyet meg is osztott Facebook-oldalán.
Közadatigénylésből derültek ki a részletek.
A kérdések a következők voltak:
pontosan mikor és milyen eljárások indultak a villánykövesdi hotelprojekt miatt;
mikor zárultak le azok az eljárások, amelyek alapján előbb a támogatás egy részét, majd az egészét vissza kellene fizetnie a kivitelező cégnek;
visszafizetésre került-e már a 782 millió forintos támogatás a kormány felé? Abban az esetben, ha igen: hol lehet elérni az erről szóló adatokat? Ha nem, mi a késlekedés oka?
Az első kérdésekre a válasz kissé meglepő volt: a Miniszterelnökség szerint ugyanis először 2017.01.20-án indult szabálytalansági eljárás a DDOP-2.1.1/H-12-2012-0012 azonosítószámú projekttel kapcsolatban, amit mindössze 4 nap alatt (2017.01.24-én) le is zártak. Majd azután éppen idén júniusban, egészen pontosan másodikán indult újabb eljárás, ami június 22-én zárult – vagyis a Miniszterelnökség szerint éppen három nappal azelőtt, hogy Hadházy Ákos posztolt a hotelről.
A Miniszterelnökség továbbá közölte, hogy a követelés behajtására irányuló eljárások folyamatban vannak, eddig 20 176 762 forint térült meg.
Azt, hogy pontosan milyen szabálytalanságot találtak a projektben, nem részletezték.
Fizetésképtelen lett, felszámolták a céget
Az eredetileg 24 szobásra tervezett Hotel 135 medical wellness szálloda, más néven a Dél-dunántúli Medihotel**** kiemelkedően magas színvonalú egészségügyi-turisztikai szolgáltatásokat, programcsomagokat kínált volna az egészségfejlesztő és egészség-stabilizáló kezelés-sorozatra érkező 18–80 év közötti szerb, horvát, osztrák, német, valamint magyar pácienseknek. A wellness szálló 27 új munkahely teremtését is ígérte.
Minderre a DDOP 2.1.1/H-12 „Egészségügyi turizmus szolgáltatásainak fejlesztése a konvergencia régiókban” elnevezésű pályázati kiírás keretében 70 százalékos támogatottsággal 782,7 millió forint uniós és állami pénzt nyert a Geone Építőipari Kft. A gyógyszálló azonban nem készült el, a cég pedig felszámolás alá került. Erről 2018-ban részletesen beszámoltunk.
Akkor több alvállalkozót is megkerestünk, akik lapunknak elmondták, őket senki sem tájékoztatta arról, miért csődölt be a beruházás. Kovács László, a Geone Kft. ügyvezetője az Átlátszó érdeklődésére annyit közölt, bíznak abban, hogy megszüntetik a cég elleni felszámolást, és folytathatják a tárgyalásokat a lehetséges befektetőkkel. További részleteket azonban nem árult el.
Az Átlátszó viszont nem hivatalos forrásokból úgy értesült, hogy Kovács a cégeivel számos megbízást kapott a Közgép Zrt.-től is, sokszor voltak a Simicska-cég alvállalkozói különböző jól fizető beruházásokban. Aztán jött a „G-nap”, vagyis Orbán Viktor és Simicska Lajos szakítása, ami után a Közgép már nem nyert tendereket, és ez számos más vállalkozásra, így Kovács cégeire is hatással volt. A bevételeik jelentősen lecsökkentek, kifizetetlen számláik lettek, az alvállalkozóik pedig egy idő után benyújtották az igényüket és elindították a felszámolási eljárást.
Nyitókép: Madártetem a be nem fejezett villánykövesdi Medihotelnél 2023 júniusában. A szerző felvétele. | Szellemhotel: 20 milliót sikerült behajtani az elherdált 782 milliós uniós támogatásból | Két szabálytalansági eljárást is indított az állam a be nem fejezett villánykövesdi Medihotellel kapcsolatban: az egyiket négy nap alatt lezárta, a másikat pedig véletlenül éppen akkor folytatta le, amikor Hadházy Ákos a helyszínen járt. A befuccsolt projekt 782 millió forintos uniós támogatást nyelt el, amelyből eddig 20 milliót sikerült visszaszereznie a kormánynak. Mindez a parlamenti képviselő közadatigénylésére adott válaszokból derült ki. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/09/06/szellemhotel-20-milliot-sikerult-behajtani-az-elherdalt-782-millios-unios-tamogatasbol/ | 2023-09-06 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Sikkasztás gyanúja miatt tett feljelentést a Komárom-Esztergom megyei Császár község önkormányzata a településen zajló bölcsődeépítés kapcsán, ahol a Buda Híd Kft. volt a kivitelező. A cég, amelynek tulajdonosa Lipők Zoltán, Kemecse fideszes polgármesterének a fia, az önkormányzatok beszámolói szerint egymás után tűnt el a településekről, ahol közpénzes beruházásokért felelt. Az anyagi kár mellett a szellemi is jelentős: Császáron például szétszéledt a bölcsődei szakembergárda, a gyerekek és szülők pedig hiába várták a létesítmény megnyitását. Érden most próbálják visszaszerezni a Présház építési területét.
A napokban átadták a szabolcsi Kemecse új bölcsődéjét, amit több mint 1 milliárd forint uniós és állami támogatásból épített a református egyház. Az intézmény 50 férőhelyes, és nemcsak a településről, de a környékről is fogadna gyerekeket. Az átadóról készült beszámolókból azonban ezúttal is kimaradt a kivitelező cég neve, ahogy korábban a projekt táblájáról is „lefelejtették” azt.
Nem csoda: lapunk ugyanis úgy értesült, hogy a megbízást közbeszerzés nélkül a polgármester fiának cége, a Buda Híd Kft. kapta. Hiába szabályos így ez az eljárás – az egyházaknak különleges jogaik vannak –, mégis kérdéseket vet fel, de az azóta történtek még inkább. A helyiek szerint ugyanis a kft. nem tudta befejezni a bölcsődét, ezért egy másik, szintén helyi favorit, a Kemeverb Kft. vette át a feladatokat.
Érdeklődtünk a Kemeverbnél, hogy valóban ők fejezték-e be a kemecsei bölcsődét, továbbá rákérdeztünk pár helyi információ valóságtartalmára is. Ezek a következők voltak:
Igaz a hír, hogy a Kemeverb fizetett ki néhány alvállalkozót/beszállítót, akiket a Buda Híd Kft. nem tudott?
Valóban átvették a Buda Híd Kft. eszközparkját?
A cég tulajdonosa, Domokos Bianka valóban rokoni kapcsolatban áll Lipők Sándorral, Kemecse polgármesterével?
A Kemeverb Kft.-től a következő a választ kaptuk: „A TOP-1.4.1-19-SB1-2019-00020 azonosító számú „Bölcsőde építése Kemecse Városban” című projekt generálkivitelezését teljes mértékben a Kemeverb Kft. látta el a projekt kezdetétől a sikeres műszaki átadás-átvételig. A Buda Híd Kft. semmilyen formában nem áll üzleti kapcsolatban a Kemeverb Kft.-vel.”
A polgármesterrel való rokoni kapcsolatot firtató kérdésünkre ugyanakkor a Kemeverb ügyvezetője, Domokos Bianka nem válaszolt.
Videóriportunk a kemecsei és dadi egyházi beruházásokról.
Lipők Sándor polgármester a Kölcsey TV-nek mindenesetre elmondta, az egyház és az önkormányzat közös sikere a bölcsőde felépítése, hiszen sokat segítettek például a projektvezetésben. Mindez azért különösen érdekes, mert
korábbi megkeresésünkre a jegyző azt válaszolta, nem tudja, ki a beruházás kivitelezője – ami ennek fényében elég valószínűtlen.
A Kemecsei Református Egyházközség szimplán nem válaszolt a kivitelezőt érintő kérdésünkre, míg a többi megkeresett fél egyáltalán nem reagált a leveleinkre, így hivatalos információnk a mai napig nincs az ügyben.
Az viszont kiderült azóta, hogy a Buda Híd Kft. több közpénzes beruházást félbehagyott, komoly problémákat okozva ezzel az érintett önkormányzatoknak.
Császáron sikkasztás gyanúja miatt indult eljárás
A Buda Híd Kft. összesen 8 közbeszerzési eljárást nyert meg, amelyek kivétel nélkül meghívásosak voltak – vagyis a kft. nem nyílt versenyben bizonyult a legjobbnak.
A Komárom-Esztergom megyei, nagyjából 1800 fős Császár községben például bölcsődét épített a Buda Híd Kft. – pontosabban épített volna, ugyanis itt sem fejezték be a munkálatokat.
Ahogy azt lapunk kérdésére Beke Gyöngyi, a település polgármestere elmondta, az önkormányzat – eredményes közbeszerzési eljárást követően – 2020. június 12-én kivitelezési szerződést kötött a Buda Híd Kft.-vel nettó 204 493 888 forint értékben. A munkák megkezdődtek, és 2021. december 31-én elérték a 75 százalékos készültségi fokot. A teljesítési határidő 2022. augusztus 30. volt. Az épület azonban nem készült el.
„A kivitelező 2022 augusztusában akadályközlő levelet küldött az önkormányzat részére, amelyben jelezte, hogy likviditási probléma miatt nem tudja tovább folytatni a kivitelezést. Indokai szerint az előre nem látható költségnövekmény olyan mértékű vis maior jellegű problémát generált, melynek következtében a vállalkozás a tartalékait felemésztette, financiális és likviditási gondot okozott.”
A polgármester szerint ezért a Magyar Államkincstárral egyeztetve 2022 novemberében határidő módosítást és plusz forrást kértek a beruházáshoz, amit meg is kaptak.
A Buda Híd kft. azonban elérhetetlenné vált az önkormányzat és a projekt többi résztvevője számára, levonult a munkaterületről, és gyakorlatilag eltűnt.
Az önkormányzat ezért felmondta a kivitelezővel kötött szerződést. Beke Gyöngyi szerint a kivitelező magatartására azóta sem kaptak magyarázatot.
Ráadásul a szerződés felmondását követően hiába szólították fel a céget, hogy a munkaterületet három napon belül adja vissza, ennek sem tett eleget. Végül az önkormányzat visszavette azt.
Ekkor észlelte a műszaki ellenőr, hogy a kivitelező által lezárt munkaterületről egy komplett hőszivattyú beltéri egység – egyéb alkatrészekkel, eszközökkel és segédanyagokkal együtt – eltűnt, ezért
az önkormányzat sikkasztás bűncselekmény gyanúja miatt feljelentést tett.
Jelenleg a Komáromi Rendőrkapitányság nyomoz az ügyben.
De az önkormányzat itt nem állt meg. „A kivitelezőt két alkalommal felszólítottuk a kivitelezési szerződés szerinti, a végteljesítéshez kapcsolódó, teljesítés nélküli 15 337 042 forint összegű előleg, valamint nettó 51 123 472 forint meghiúsulási kötbér megfizetésére, amelynek a mai napig nem tett eleget. Az önkormányzat a fenti összegek visszafizetése, illetve megfizetése érdekében polgári peres eljárást indított a Buda Híd Kft. ellen, amely szintén folyamatban van” – írta válaszlevelében a polgármester.
Beke Gyöngyi szavaiból azonban kiderült, a kár nemcsak anyagi. A bölcsőde építésének elakadása és a kivitelező eltűnése miatt ugyanis az előzetesen bölcsődei feladatra pályáztatott szakembergárda szétszéledt, a gyerekeket pedig a legjobb szándékuk ellenére sem tudták felvenni az intézménybe. Ez pedig megnehezítette a szülők visszatérését a munkahelyekre.
Mindössze annyi tudtak tenni, hogy a 2 és fél éves korosztályt felvették az óvodába, hogy ezzel is segítsék a szülőket.
„Az erkölcsi kárunk helyrehozhatatlan, és a jelenlegi információink szerint az anyagi kár sem valószínű, hogy egészében megtérül”
– hangsúlyozta a polgármester.
A bölcsődét most igyekeznek másik kivitelezővel határidőre (2023. december 31-ig) befejezni, de az idő rövidsége nem könnyíti meg a dolgukat. A pályázat ezúttal nyílt volt.
Arra a kérdésre, hogy miért pont a Buda Híd Kft.-t kérték fel ajánlattételre, Beke Gyöngyi elmondta, 2019-ben, amikor a projekt indult, az építésre szakmailag és pénzügyileg is alkalmas cégek nagyon leterheltek voltak, és kevés olyan céget találtak, amelynek bölcsőde építésben is volt tapasztalata. „Az ajánlattételről egyebekben a képviselő-testület egyhangúlag döntött, a legkedvezőbb árajánlatot pedig a Buda Híd Kft. adta, így ő nyerte ezzel a közbeszerzést” – írta a polgármester.
Érden is szerződést bontottak a céggel
Érden a Présház kivitelezését nyerte el a Buda Híd Kft., azonban itt sem mentek jól a dolgok: a céggel kötött szerződés ugyanis idén „rendkívüli megszűnéssel megszűnt”.
Kérdésünkre az érdi önkormányzaton elmondták, eredetileg 2020 őszén írták ki a kivitelezésről szóló (kbt. 115-ös) eljárást, amely ugyan eredményes lett, de az akkori nyertes érdi cég végül visszalépett. A következő kiíráshoz – amelyre 2021 tavaszán került sor – új gazdasági szereplőket kellett keresnie a hivatalnak.
„Az elsődleges szempont volt, hogy olyan hazai kis- vagy középvállalkozásoknak biztosítsunk lehetőséget, amelyek önkormányzatoknak dolgoznak. A Buda Híd Kft. rendkívül egyszerű okból került a látókörbe: egy, a vállalkozásukat bemutató levélben érdeklődött az önkormányzatoknál – így Érden is – a szóba jöhető munkalehetőségekről. Végül ők tették a legalacsonyabb árajánlatot, és ők lettek a közbeszerzési eljárás nyertesei” – írták levelükben.
Az önkormányzat igyekezett a lehető legnagyobb gondossággal eljárni a Présház építése ügyében: még egy beruházáslebonyolítót is kirendeltek a kivitelező mellé – hiába. A szerződéskötés után ugyanis kiderült, hogy rosszak voltak az előző városvezetéstől örökölt tervek, emiatt elhúzódott a kötelező régészeti feltárás. De a céggel is nehezen ment a közös munka: a Buda Híd Kft. rövid időn belül pót-munka igényeket jelentett be arra hivatkozva, hogy a partfalállékonysággal gond van.
Az önkormányzat két szerződésmódosításba is belement, hogy tarthatóak legyen a határidők, ám a munkálatok így sem haladtak egy idő után.
Miután a társaság hónapokon keresztül nem jelent meg a munkaterületen, 2023. június 6-án az önkormányzat szerződést bontott a céggel. A szerződésbontáskor 50 százalékos volt a projekt készültsége. A Buda Híd azóta sem adta vissza a munkaterületet (ezt most próbálják visszaszerezni), az átutalt előleggel sem számolt el. Az utóbbi azért is kiemelten fontos, mert a beruházást támogatási pénzből építi a város, így év végéig el kell számolniuk az Építési és Közlekedési Minisztérium felé.
„Álláspontunk szerint a cég jelentős kárt okozott a városnak. Azon kívül, hogy az érdiek nem tudják használatba venni a számukra készülő közösségi teret, fennáll a veszély, hogy vissza kell fizetnünk a kormánynak a Présházra kapott MVP-s támogatást, ami jelentős érvágás lenne az önkormányzat költségvetésén. Ennek elkerülése érdekében – arra hivatkozva, hogy a csúszás rajtunk kívül álló okok miatt történt – halasztást kértünk a minisztériumtól” – írták.
Más fejezte be a munkát Ramocsaházán is
A Kemecséhez közeli Ramocsaházán szintén másik kivitelező van már. Itt egy mini bölcsődét épített volna a Buda Híd Kft. Azt, hogy a vállalkozással gond lett volna, az önkormányzat ugyan nem említi, csak arról adtak tájékoztatást, hogy 2023-ban új közbeszerzést írtak ki a folytatólagos munkálatokra, amit a Madura és Társa Kft. nyert el. „A fentiek értelmében a beruházást már nem a Buda Híd Kft. végzi” – áll Ragányi Róbert levelében. Az építkezés egyébként jól halad, idén átadják az épületet – hangsúlyozta a polgármester.
Beregsurányból, ahol szintén bölcsődét és óvodát újított fel a cég, nem kaptunk választ.
Kemecse mellett egyedül Ács településről érkezett az az információ, hogy a Zöld Város Projekt kivitelezése rendben befejeződött 2021-ben. Igaz, itt nem egyedül dolgozott a Buda Híd, hanem Dad település alpolgármesterének cégével, a Gombos Földgéppel együtt.
Veszteség, végrehajtások
A Buda Híd Kft. 2022 március óta a kemecsei polgármester fiáé, Lipők Zoltáné. A tulajdonosváltás után a cég székhelye átkerült egy budapesti céghelyszolgáltatóhoz, a Damjanich János utca 2.-be, a fióktelepeket pedig bezárták.
A kft. tavaly már nem nyert közbeszerzéseket, és a legfrissebb cégbeszámolójuk szerint 248 milliós forgalom mellett 92 milliós forintos veszteséggel zárták az évet.
A cég ellen 11 végrehajtás indult tavaly október óta, ebből 3 jelenleg is hatályos.
Korábbi cikkünknél és most is megkerestük a cégvezetőt, érdeklődve, hogy mi volt az ok, amiért nem sikerült befejezni az építkezéseket. Továbbá arra is rákérdeztünk, mi az ő álláspontjuk a feljelentéssel vagy azzal kapcsolatban, hogy állítólag elérhetetlenné váltak.
Lipők Zoltán levelünkre annyit reagált, hogy „a projektek éppen lezárás alatt állnak”, és amíg az érintett önkormányzatokkal ezeket nem viszik véghez, addig nem áll módjukban nyilatkozni.
A Buda Híd Kft. sorsa egyébként nagyon hasonlít az Octopus Investéhez és a B Build & Trade Kft.-éhez, a Fidesz-közelinek tartott cégek szintén félbehagyott állami beruházásokat hagytak maguk mögött fizetésképtelenség miatt.
Nyitókép: Félbehagyott építkezés Érden. Fotó: Érdi Médiacentrum | Lelépett a fideszes polgármester fiának cége, az építkezések leálltak, eljárás indult | Sikkasztás gyanúja miatt tett feljelentést a Komárom-Esztergom megyei Császár község önkormányzata a településen zajló bölcsődeépítés kapcsán, ahol a Buda Híd Kft. volt a kivitelező. A cég, amelynek tulajdonosa Lipők Zoltán, Kemecse fideszes polgármesterének a fia, az önkormányzatok beszámolói szerint egymás után tűnt el a településekről, ahol közpénzes beruházásokért felelt. Az anyagi kár mellett a szellemi is jelentős: Császáron például szétszéledt a bölcsődei szakembergárda, a gyerekek és szülők pedig hiába várták a létesítmény megnyitását. Érden most próbálják visszaszerezni a Présház építési területét. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/09/05/lelepett-a-fideszes-polgarmester-fianak-cege-az-epitkezesek-lealltak-eljaras-indult/ | 2023-09-05 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Vége a trükközésnek, a Kúria elutasította a Kisfaludy 2030 Zrt. felülvizsgálati kérelmét és jóváhagyta, hogy ki kell adni a Hunguest Hotels Zrt. támogatására vonatkozó információkat. Még a koronavírus-járvány első hulláma idején hullott pénzeső többek között a Hunguest Hotels Zrt.-re, illetve egy másik Mészáros-érdekeltségre. A Hunguest 2020 tavaszán – felújításra hivatkozva – bezárta szállodái nagy részét és elbocsátotta munkatársainak felét. Ezután derült ki, hogy 17 milliárdnál is több közpénz landolt a Mészáros-cégnél.
Még a támogatás odaítélése után próbálkoztunk közadat-igényléssel, de folyton lepattantunk az állami cégektől. Ekkor sietett a Hírklikk segítségére a Transparency International Magyarország és újra beadta – immár szakszerűen – az adatigénylést, majd pert indított, amikor ismételten megtagadták azt.
A szálláshely-felújításra kiszórt közpénz elköltését a Magyar Turisztikai Ügynökség leányvállalata, a Kisfaludy 2030 Zrt. menedzselte. A területet Rogán Antal propagandaminiszter felügyeli. Szerettük volna kideríteni, kik döntöttek a támogatásról, milyen feltételekkel adták a pénzt és próbáltuk volna megismerni a cég pályázatát, illetve a támogatási szerződést magát is.
A közpénz-százmilliárdokkal kitömött cég a perben és utána a felülvizsgálati kérelmében is azzal érvelt, hogy az üggyel kapcsolatos közérdekű adatokat már rég nyilvánosságra hozták a Kisfaludy 2030 honlapján, így nem is értik, miért van egyáltalán a per. Csakhogy a hivatkozott oldalon semiyen lényegi információ nem volt fellelhető, csak az, hogy a Hunguest és egyéb Mészáros-cégek összesen 20 milliárdos támogatást kaptak.
Amint korábban beszámoltunk róla, a cég nagyon aggódott Mészáros Lőrinc üzleti titkaiért is, így mindent elkövetett azért, hogy ne kelljen kiadniuk a kért adatokat. Konkrétan le is írták egy előkészítő iratban, hogy hátrány érné Mészáros szállodaláncát, ha a kért adatokat közölnék. Hogy ezt miből gondolják, az nem derült ki.
„Alperes előadja, hogy a felperesi adatigénylésében szereplő jogi személyek gazdasági társaságok, amelyek szálláshely-szolgáltatással kapcsolatos üzletszerű gazdasági tevékenységet folytatnak. A támogatás érdekében benyújtott dokumentáció tehát értelemszerűen ezen üzleti tevékenység megvalósításához szükséges beruházási, projektterveket, megoldásokat tartalmazza és üzleti titkot képez.”
Kifejtették még: a megvalósítás formája, a megoldási konstrukciók megismerése egyértelmű és aránytalan sérelmet okozna ezen üzleti tevékenység végzése kapcsán, mert illetéktelenek ismerhetnék meg Mészárosék titkait, ami akár el is lehetetleníthetné a hotel-felújításokat a konkurencia által. Hogy mégis, hogyan? Arra nincs válasz, de nem is lehet, hiszen az, hogy például az egyik szállodájukban milyen felújításokra van szükség, nem lehetetlenülne el azért, mert nyilvánosságot kap. Hiszen mégis, hogyan akadályozná meg a konkurencia, hogy kicseréljék például a szobákban a járólapokat, vagy épp a fürdőkádat.
A Kúria mostani döntése alapján, nagyjából februárban lehet megismerni, milyen feltételekkel tömte ki az állam Mészáros Lőrinc cégcsoportját. | Ki kell adni Mészáros Lőrinc 20 milliárdos állami támogatásának dokumentumait | Harmadfokon a Kúria is úgy döntött, ki kell adja a Kisfaludy 2030 Zrt-nek, hogy mi alapján adott 20 milliárdos támogatást Mészáros Lőrinc szállodáinak felújítására. Miközben a pénzek jöttek, az ország leggazdagabb gázszerelője épp kirúgta munkatársai felét a szállodacsoporttól. | null | 1 | https://hirklikk.hu/kozelet/ki-kell-adni-meszaros-lorinc-20-milliardos-allami-tamogatasanak-dokumentumait/408140?fbclid=IwAR1qc_xLRuSYpzFymU0eKA_Bxu6Chssp30hZM80YCbhjMtjW7yljbbtC8Js | 2022-12-08 15:19:00 | true | null | null | Hírklikk |
Három ajánlat érkezett be a 2025-ös oszakai világkiállítás projektmenedzseri feladataira kiírt közbeszerzésre, és egy 2022 júniusában bejegyzett friss cég lett a befutó. Sok referenciával nem rendelkezhet a vállalkozás, igaz, a korábban kormánycégnél dolgozó egyedüli tulajdonosnak annál több tapasztalata lehet.
A Közbeszerzési Értesítő szerint az oszakai projektmenedzselést az augusztus 14-én aláírt szerződés szerint 119 750 000 forintért fogja végezni.
Egyébként 2022. június 24-én alakult, és 2022. július 13-án bejegyzett Novelment Kft.-nek már az első (fél)évében közel 20 milliós árbevétele és 9,6 milliós nyeresége volt.
A friss cég tulajdonosa Ambrus György építőmérnök, aki feltehetően az a szakember, aki a tavaly megszüntetett BFK Budapest Fejlesztési Központ magasépítési és zöldfejlesztési főigazgatója volt. (A megszüntetés időpontja nagyjából egybeesik az új cég alapításának idejével).
A Portfolio azt írja, hogy az elmúlt években több kiemelt beruházás, köztük az NKE Ludovika Campus projekt (2013-2018), a Groupama Aréna, a MOME Campusfejlesztés (2015-2019), illetve a Gül Baba türbe és környezetének felújítása (2016-2018) tartozott a feladatai közé. A közelmúltban a MVM Dome és a HUNGEXPO ingatlanfejlesztési beruházások megvalósításán dolgozott. A Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjánál 2018-tól tervezési igazgatóként irányította állami beruházások előkészítési és tervezési folyamatait. 2021-től a BFK főigazgatójaként felel a magasépítési és zöldfejlesztési projektek előkészítéséért, megvalósításáért.
A másik két pályázó is budapesti volt, nevezetesen a CONSULTANT Építési, Szakértő és Tanácsadó Mérnöki Iroda Kft., valamint a CÉH Tervező, Beruházó és Fejlesztő Kft.
Az oszakai világkiállítás fő témája a jövő társadalmának megtervezése lesz.
Az oszakai pavilon körül korábban is akadtak érdekes fejlemények. Év elején a Magyar Építőművészek Szövetsége azt sérelmezte, hogy megfelelő kiírás nélkül ítélték oda az oszakai világkiállítás magyar pavilonjára kiírt tervezési feladatokat a Napur Architect Kft.-nek.
Arra kérték az illetékeseket, hogy nyílt építész tervpályázaton válasszák ki a legalkalmasabb céget. Úgy tűnik, kérésük meghallgatásra talált, ugyanis nyáron új nyertest hirdettek. Így a tervezési feladatokat már nem a Napur Architect, hanem az ZDA-Zoboki Építésziroda végzi el még olcsóbban is, az eredeti költségek feléért, 235 millióért.
Így az oszakai világkiállítás magyar pavilonja eddig 354 750 milliónál tart. Ehhez még jönnek majd a kivitelezési, rendezvényszervezési, biztosítási és egyéb költségek is. | Vadonatúj cég nyerte az oszakai világkiállítás magyar pavilonjának egyik tenderét | Három ajánlat érkezett be a 2025-ös oszakai világkiállítás projektmenedzseri feladataira kiírt közbeszerzésre, és egy 2022 júniusában bejegyzett friss cég lett a befutó. Sok referenciával nem rendelkezhet a vállalkozás, igaz, a korábban kormánycégnél dolgozó egyedüli tulajdonosnak annál több tapasztalata lehet. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/vadonatuj-ceg-nyerte-az-oszakai-vilagkiallitas-egyik-tenderet.html | 2023-09-08 19:57:00 | true | null | null | mfor.hu |
Bejelentést tett az OLAF-nál, az Európai Csalás Elleni Hivatalnál Hadházy Ákos a gödi kormányzati adatközpont ügyében - tudta meg lapunk a független országgyűlési képviselőtől. Azt még nem lehet tudni, hogy az OLAF indít-e vizsgálatot a bejelentéshez csatolt bizonyítékok alapján. Az egyik ilyen bizonyíték az Mfor cikke lesz, amelyben megírtuk: július 16-án elindult az állami tulajdonban lévő Nemzeti Adatközpont Kft. végelszámolása.
Az ügy háttere: már évek óta befejezetlenül állt Gödön a kormányzati adatközpont épülete, amikor tavaly szeptemberben Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium miniszterhelyettese bejelentette, hogy a költségvetési megszorítások miatt felfüggesztett beruházások listáján szerepel ez a fejlesztés is. Elvileg 2017-re kellett volna elkészülnie az adatközpontnak több mint 10 milliárd forintból, amelyben jelentős uniós forrás is volt. Hogy valami nem stimmel, arra először Hadházy Ákos hívta fel a figyelmet, amikor 2022 januárban a helyszínen járt és egy bejezetelen betontömböt talált. Az építési tábla szerint a létesítmény kivitelezője a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló ZÁÉV Építőipari Zrt., de közbeszerzési eljárás nyomára nem lehetett bukkanni.
A képviselő szerint a két legfontosabb kérdés:
Ha nem volt szükség az adatközpontra, akkor miért költöttünk el rá 16 milliárdot?
Ha szükség volt rá, miért lopták el a rá adott pénzt és mi lesz helyette?
Az OLAF-nál bárki tehet bejelentést, akár névtelenül is. A hivatalnak akkor van vizsgálati hatásköre, ha uniós közpénzeket – akár az EU bevételét vagy kiadását, akár az uniós intézmények tulajdonában lévő eszközöket – kedvezőtlenül érintő csalás vagy más súlyos szabálytalanság gyanúja merül fel. Az OLAF igazgatási és vizsgálati hatáskörrel rendelkező szerv, ezért csak ajánlásokat tehet, hogy vizsgálatai után az EU vagy a tagállami hatóságok milyen lépéseket tegyenek. Ilyen ajánlás lehet, hogy
a szabálytalanul felhasznált összegeket térítsék vissza. | Hadházy Ákos nem áll le: OLAF-vizsgálatot kért a félkész kormányzati adatközpont ügyében | Bejelentést tett az OLAF-nál, az Európai Csalás Elleni Hivatalnál Hadházy Ákos a gödi kormányzati adatközpont ügyében - tudta meg lapunk a független országgyűlési képviselőtől. Azt még nem lehet tudni, hogy az OLAF indít-e vizsgálatot a bejelentéshez csatolt bizonyítékok alapján. Az egyik ilyen bizonyíték az Mfor cikke lesz, amelyben megírtuk: július 16-án elindult az állami tulajdonban lévő Nemzeti Adatközpont Kft. végelszámolása. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/hadhazy-akos-nem-all-le-olaf-vizsgalatot-kert-a-felkesz-nemzeti-adatkozpont-ugyeben.html | 2023-09-09 13:17:00 | true | null | null | mfor.hu |
Közös céget alapított a NER két kedvenc biztonsági cége, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. és a Valton-Sec Zrt. - derül ki nyilvános adatbázisokból. A szeptember 1-én bejegyzett vállalkozásnak a tulajdonosok az AS-SEC Biztonsági Szolgálat Kft. nevet adták, főtevékenysége pedig:
biztonsági rendszer szolgáltatás.
A 3 millió forintos törzstőkével induló cég ügyvezetője Móró Lajos lett, aki már eddig is a két NER-es biztonsági társaság kötelékében dolgozott. Még 2020 nyarán jelentette be az Airport Service Budapest Zrt., hogy kézhez kapta a kiterjesztett földi kiszolgálási engedélyét, amely fővállalkozóként is feljogosítja a teljeskörű földi kiszolgálási tevékenységre a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Vagyis megjelent a NER a reptéri földi kiszolgálópiacon. Vezérigazgatója szintén Móró Lajos, a társaságnak három magyar vállalat a tulajdonosa:
Civil Biztonsági Zrt. (33,4 százalék),
B+N Referencia Zrt. (33,4 százalék),
Valton-Sec Zrt. (33,2 százalék).
A Civil Zrt. Pintér Sándor belügyminiszter volt cége, a Valton pedig a Fidesz és az állam gigarendezvényeit szokta biztosítani. Utóbbiról a Válasz Online írta meg, hogy egy Mészáros Lőrinc ügyvédi csapata által kezelt magántőkealaphoz került a cég meghatározó többsége, de a vásárlás folyamata 2023 végéig zajlik. Nyilvános adatbázisok szerint még Varga Lajos a Valton-Sec tulajdonosa. Az új biztonsági céget csak a Civil és a Valton hozta létre, az „udvari söprögetőként” is emlegetett Kis-Szölgyémi Ferenc B+N Referencia Zrt.-je kimaradt a bizniszből. Az egyáltalán nem biztos, hogy az AS-SEC is a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren kíván majd tevékenykedni, mindenesetre az AS rövídítés akár az Airport Service-re is utalhat.
A budapesti reptérnek amúgy már van ilyen profilú vállalkozása. Az 5,5 milliárd forintos forgalommal és 200 millió forintos nyereséggel büszkélkedő Bud Security Kft., amely a Budapest Airport Zrt. leányvállalataként biztonsági szolgáltatásokat, utas- és poggyász koordinációs feladatokat lát el a reptéren. Ha viszont a jövőben esetleg a magyar államé lenne a reptér, akkor esetleg új cég léphetne a helyébe.
Azt pedig a Budapest Airport a napokban erősítette meg, hogy megint tárgyalnak a kormánnyal a reptér megvételéről. Az biztos, hogy Magyarország hivatalos ajánlatot nyújtott be a Budapest Airport többségi, 51 százalékos részesedésének megvásárlására egy állami irányítású befektetési társaságon keresztül. Az AviAlliance repülőtér-üzemeltető jelenleg a Budapest Airport 55 százalékát birtokolja, a cég pedig a kanadai kormányé egy nyugdíjalapon keresztül. Hogy ki lenne a magyar állam mellett a 49 százalékos tulajdonos, ha létrejön a megállapodás, arról sok hír kering: katari, török vagy kínai partner neve is felmerült.
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér eladása nem először kerül napirendre komolyabban. Négy éve Mészáros Lőrincet hozták hírbe a Budapest Airport Zrt-vel, tavalyelőtt pedig az állam, a Mol és Jellinek Dániel alkotta konzorcium vitte volna a céget, de akkor nem volt eladó a reptér és az árról sem sikerült megállapodni.
Január és július között összesen 8,2 millió utast szolgált ki a cég, 24 százalékkal többet, mint 2022 azonos időszakában, és többet, mint 2021-ben egész évben. Tavaly 111 milliárd forintos forgalom mellett 30,6 milliárd forintos nyereséggel zártak. Így érthető, hogy miért mondta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, hogy | A NER kedvenc biztonsági cégei is drukkolhatnak, hogy az Orbán-kormány megvegye a repteret | A 3 millió forintos törzstőkével induló cég ügyvezetője Móró Lajos lett, aki már eddig is a két NER-es biztonsági társaság kötelékében dolgozott. Még 2020 nyarán jelentette be az Airport Service Budapest Zrt., hogy kézhez kapta a kiterjesztett földi kiszolgálási engedélyét, amely fővállalkozóként is feljogosítja a teljeskörű földi kiszolgálási tevékenységre a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Vagyis megjelent a NER a reptéri földi kiszolgálópiacon. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/a-ner-kedvenc-biztonsagi-cegei-is-drukkolhatnak-hogy-az-orban-kormany-megvegye-a-repteret.html | 2023-09-09 13:33:00 | true | null | null | mfor.hu |
Kiderült, milyen részletekről fog tárgyalni az UNESCO Világörökség-bizottsága októberben a magyarországi világörökségi helyszínek kapcsán. A nemzetközi szervezet az elmúlt években a Fertő tavi beruházás és a budai várban zajló építkezés miatt többször is kritikát fogalmazott meg.
Nemrég jelent meg a hír, hogy ősszel UNESCO-küldöttség jön Magyarországra, hogy vizsgálja, mennyire tartja be Magyarország és Ausztria a Fertő tavi világörökségi területre vonatkozó szabályokat. A küldöttségben egy másik nemzetközi szervezet, a vizes élőhelyek védelmét felügyelő rámszari egyezmény titkárságának képviselője is részt vesz. Az UNESCO-misszióra várhatóan a Világörökség-bizottság októberi, éves közgyűlése előtt kerül sor, hogy ott már a küldöttség tapasztaltait is beépítsék a magyarországi világörökségi területek értékelésébe.
Ehhez kapcsolódóan: Az UNESCO is vizsgálódik a Fertő tó ügyében
Aggódnak a Fertő-beruházás nagyságrendje miatt
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kérdésére az UNESCO Világörökség-bizottsága elküldte azt az online elérhető tervezetet, amely alapján a szervezet októberi közgyűlése megvitatja majd a világörökségi helyszínekkel kapcsolatban felmerült problémákat.
A határozattervezetben (amelyet majd megvitatnak az októberi közgyűlésen) a szervezet kifejezi aggodalmát az eredeti Fertő-beruházás nagyságrendje miatt, és üdvözli a projekt felfüggesztéséről szóló döntést. Felkéri a részes államokat (Magyarországot és Ausztriát), hogy fontolják meg a tervezés és a végrehajtás felfüggesztését az összes, a tópart mentén a turizmussal kapcsolatos fejlesztési projekt esetében mindaddig, amíg nem készül el egy átfogó, közös felmérés a várható hatásokról.
Ehhez kapcsolódóan: „Ha ezt lehet, akkor elveszett a teljes természetvédelem” – Környezetvédők a bizonytalan sorsú Fertő tavi beruházásról
A dokumentum említi a Világörökségi Központ és tanácsadó testülete (ICOMOS) és a rámszari egyezmény titkársága közös, októberben várható magyarországi helyszíni szemléjét. A dokumentum emlékezteti a magyar és osztrák kormányt, hogy a világörökségi helyszín „kiemelkedő egyetemes értékét” (outstanding universal value) megőrizve tervezzenek fejlesztéseket.
A magyar és az osztrák kormány 2022 februárjában közös állapotmegőrzési jelentést küldött a Fertő tóról az UNESCO-nak. Ennek a dokumentumnak – amelyre a témában írt legutóbbi cikkünkben is hivatkoztunk – csak az összefoglalója elérhető. Ez többnyire csak általánosságokat tartalmaz, és leginkább annyiban érdekes, hogy összegzi a Fertő tó világörökségi helyszíne kapcsán eddig történt lépéseket.
A magyar kormány állításai a projektről
Az állapotmegőrzési jelentés egésze nem nyilvános, de tartalmára valamennyire mégis következtetni lehet az UNESCO erre vonatkozó megjegyzéseiből, amelyek a fent említett, az októberi közgyűlésre készített dokumentumban (határozattervezetben) megtekinthetők.
Az itt közölt információk szerint a magyar jelentés a Fertő-beruházással kapcsolatban a következő állításokat tartalmazza:
A projekt olyan tóparti területen fekszik, amelyet 1966 és 1992 között rekultiváltak a beavatkozások révén. A területet korábban alacsony idegenforgalmi célokra használták, és régóta rehabilitációra vár.
A projekt két szakaszban valósul meg, a teljes projektterület kiterjedése 37,35 és 52,77 hektár között mozog. A projekt egy új csatorna létrehozását irányozza elő, valamint egy ökocentrum, ökopark, négycsillagos szállodakomplexum, főépület, üdülőközpont, üdülőteraszok és egy új épület építését.
A tó előtt két motelépület lesz, 37 bungaló, valamint 25 lakóautó és 45 sátor számára férőhely. Gyalogos- és autóshidak, lagúnák, sportközpont, két turisztikai kikötő több mint 1200 hajónak, valamint több mint 1200 gépkocsi számára parkolóhely.
A magyar állam által az UNESCO-nak küldött jelentéshez csatolták a környezeti hatásvizsgálatokat, amelyek szerint összesen mintegy 28.800 m2 terület lesz beépítve, 49.200 m3 beépített térfogat a II. szakaszban, 321.000 m3 kotrásra, 267.000 m3 feltöltésre kerül sor. Több mint 139.000 m2 felület lesz leburkolva. A magyar anyag szerint működés közben a projekt várhatóan napi 4400 felhasználót fogad a főszezonban. A fejlesztést azzal indokolta a kormány anyaga, hogy „ez az egyetlen életképes terület az idegenforgalom fejlesztésére, és a magyarországi tóparton tervezett egyetlen ilyen fejlesztés, és a tervezett beruházásról készült környezeti hatásvizsgálatok nem állapítottak meg negatív hatásokat az ingatlan kiemelkedő egyetemes értékére”.
Nemzetközi szervezetek kérték számon a kormányt
Az UNESCO októberi Világörökség-közgyűlésére készített határozattervezet emlékeztet többek között arra, hogy 2022. január 20-án a Világörökségi Központ továbbította a részes államoknak (Magyarországnak és Ausztriának) a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Tanszékének a soproni Fertő tó-üdülőhelyprojektről szóló nyilatkozatát, amelyben aggodalmát fejezte ki, hogy a projekt a természeti érték környezetére nehezedő turisztikai nyomás megsokszorozódását eredményezné, és kárt okozna a terület növény- és állatvilágában.
Ezt követően két találkozót tartottak az osztrák és a magyar hatóságokkal, hogy megvitassák a védett természeti terület természetvédelmi helyzetét, különösen a soproni Fertő tó-üdülőhelyprojektet: 2022. január 28-án a Világörökségi Központtal, 2022. február 23-án pedig online a Világörökségi Központtal, az ICOMOS-szal, az IUCN-nel (International Union for Conservation of Nature) és a rámszari titkársággal.
Az UNESCO is tisztában van azzal, hogy az eredeti tervek megváltoztak. A Világörökség Központnak nemcsak a magyar oldalon elindult beruházással és a tó tervezett vízpótlásának módjával van gondja. Burgenland tartomány bevásárlóközpont-fejlesztései és a Weiden am See-i szélerőművek kapcsán is kritikát fogalmazott meg a szervezet, amely a tó breitenbrunni részén kapcsolatos fejlesztést is figyelemmel kíséri.
Ehhez kapcsolódóan: Szinte csak kamerán kívül mertek beszélni a Fertő tavi beruházásról a helybeliek
A tó magyarországi részén tervezett beruházás kapcsán a szervezet kijelenti: a projekt egy mesterségesen kialakított, rehabilitációra szoruló területen helyezkedik el, de a fejlesztés a terület további jelentős beépítettségét, a természetközeli állapot csökkentését javasolja. A tervezett látogatószámmal együtt mindez jelentős hatással lesz a világörökségi helyszín természeti és kulturális értékeire.
Az UNESCO határozattervezete megállapítja, hogy az örökségvédelmi hatásvizsgálat, amelyet a kormány a 2020-as természetvédelmi állapotjelentéshez csatolt, jelentős hiányosságokat mutat a hatások értékelésében. A szervezet szerint „nem tűnik meggyőzőnek az a következtetés, hogy a projekt hatásai többnyire pozitívak vagy semlegesek lesznek”.
A projekt rontja a tóparti táj természetes karakterét
A szervezet szerint komoly aggodalomra ad okot a beruházás, mert a legtöbb tervezett épület és létesítmény léptéke jelentősen eltér az ott lévő korábbi épületektől, és nincs összhangban sem a „táj jelenlegi karakterével”, sem a „figyelemre méltó vidéki építészettel”, amely a Fertő tavi világörökségi helyszín leírásában is értékként szerepel. A beruházás nem tartja tiszteletben a terület integritását, amely „a regionális és történelmi sajátosságokon alapul”, mint például „a települések hagyományos és részben vidéki jellege” és a „helyi építészet és az erőforrások korlátozott körének hagyományos és fenntartható kiaknázásán alapuló táj”.
Az UNESCO véleménye szerint a projekt nem tekinthető a tó „fürdőhagyománya” folytatásának, és „fokozott nyomást gyakorolna erre az érzékeny ökológiai és társadalmi-kulturális rendszerre”. A beruházás egészének vizuális képéről így fogalmaz: „Rontja a tóparti táj szinte természetes karakterét.” A fejlesztés szén-dioxid- és ökológiai lábnyoma is kulcsfontosságú szempont az autóforgalom jelentős növekedése mellett.
A nemzetközi szervezet egy befogadóbb és fenntarthatóbb megközelítést javasol, amely lehetővé tenné a helyi közösségek számára, hogy bizonyos előnyökhöz jussanak. Kevesebb és jobban elszórva elhelyezkedő épületek építését javasolja, és a helyi építési hagyományokat nagymértékben tiszteletben tartó, megújuló anyagok alkalmazásával történő építkezést. Egészében véve a beruházás volumenének csökkentését ajánlják, olyan épületek létrehozásával, amelyek összhangban vannak az ott hagyományos épített környezettel. Javasolják, hogy mérjék fel a turisztikai fejlesztések hatását a teljes – osztrák és magyar oldali – tópartra. (Az osztrák fejlesztések kapcsán megjegyzik, hogy azok egy részére még a terület világörökségi listára való felkerülése előtt került sor.) A szervezet továbbá megállapodást sürget a két ország között a Fertő-parti turizmusfejlesztésről.
Az UNESCO ajánlásai
A szervezet által az októberi közgyűlés elé az alábbi javaslattervezetet terjeszti majd (Határozattervezet: 45 COM 7B.52):
A Világörökség-bizottság, miután megvizsgálta a WHC/23/45.COM/7B.Add dokumentumot,
üdvözli a részes államok (Magyarország és Ausztria) elkötelezettségét a világörökség közös kezelésének megvalósítása iránt;
arra ösztönzi a részes államokat, hogy erősítsék meg párbeszédüket a közös együttműködés érdekében az országhatárokon átívelő tavi kultúrtájat érintő összetett kérdések kezelésére;
kifejezi legnagyobb aggodalmát az eredeti soproni Fertő tófürdő nagyságrendje miatt;
üdvözli a projekt felfüggesztéséről szóló döntést, de megjegyzi, hogy semmilyen jövőbeli projekt nem tekinthető kizárólag rehabilitációs projektnek, és hogy a projekt lehetséges, az ingatlan kiemelkedő egyetemes értékére (OUV) gyakorolt hatásait a teljes tóparton meglévő turisztikai infrastruktúrával együttesen kell értékelni;
felkéri a részes államokat, hogy fontolják meg az összes, a tópart mentén a turizmussal kapcsolatos fejlesztési projekt végrehajtását mindaddig, amíg nem készül el az összes meglévő, a tóparton található és tervezett turisztikai létesítmény közös felmérése és egy, a világörökségi helyszínre gyakorolt, halmozott káros hatások értékelése;
üdvözli továbbá a részes államok meghívását a Világörökségi Központ/ICOMOS és a rámszari egyezmény titkársága közös tanácsadói küldöttségébe;
felkéri a részes államokat, hogy közösen dolgozzanak ki jövőképet a területre, és határozzanak meg közös stratégiát, beleértve a turisztikai infrastruktúrára vonatkozót, és biztosítsák a Fertő és partja fenntartható és méltányos használatát, amely összeegyeztethető a világörökségi helyszín értékeivel;
kéri, hogy vizsgálják felül a világörökségi helyszínre történő építkezés kritériumait, amelyeket a Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesület által készített anyag határozott meg.
Aggályok a budai vár átépítése miatt is | Kiderült, mit kifogásol az UNESCO a Fertő tavi beruházás kapcsán | Kiderült, milyen részletekről fog tárgyalni az UNESCO Világörökség-bizottsága októberben a magyarországi világörökségi helyszínek kapcsán. A nemzetközi szervezet az elmúlt években a Fertő tavi beruházás és a budai várban zajló építkezés miatt többször is kritikát fogalmazott meg. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/kiderult-hogy-reszletesen-mit-kifogasol-az-unesco-a-ferto-tavi-beruhazas-kapcsan/32579074.html | 2023-09-08 21:56:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Majdnem ezermilliárdos adósságot görget maga előtt az állami segítséggel naggyá tett 4iG. Mindezt úgy kellene törleszteni, hogy további milliárdokat költ fejlesztésre, miközben a cég nem igazán termel nyereséget. A 4iG javarészt az államnak tartozik, és az utóbbi években jelentős mennyiségű, kritikusnak számító infrastruktúra került a birtokába; három fontos piacon lesz meghatározó. Ez jelentős kockázatokat jelenthet. Ha bajba kerül a cég, több fontos területet is magával ránthat. Közben több oldalról is Rogán Antal emberei jelentek meg a 4iG környékén.
Állami hátszél repítette a magasba a 4iG-t
Az informatikai piac letarolása
Alvállalkozók elszipkázása
Kiberbiztonságra hivatkozva ellenőriznék a piacot?
Nem a 4iG fog lehallgatni
Drágábban lesz rosszabb az internetszolgáltatás
Óriási adósságok, kérdéses törlesztés
Megbízható barátok kezében a kritikus infrastruktúra
Állami hátszél repítette a magasba
Pár év alatt nőtt informatikai-telekommunikációs óriássá a 4iG, amely ma már egyre több részpiacon vált meghatározóvá, legyen szó távközlésről, informatikai szolgáltatásokról vagy hírközlésről – és most már a hadiiparba is beszállt a cég.
Ahhoz, hogy feltérképezzük, milyen kockázatokat hordoz magában a 4iG, mintegy fél tucat, a releváns piacokra rálátó szakértővel beszéltünk. Küldtünk kérdéseket a 4iG-nek is, de nem reagáltak megkeresésünkre.
A 4iG bevételei 2017-ben (a cég 2018-ban lett Mészáros Lőrincé, majd került át Jászai Gellérthez) 314 millió forintot tettek ki, 2022-ben már több mint 277 milliárdot – és ehhez idén hozzájönnek már a Vodafone-on keresztül érkező pénzek is. 2018-ban még csak 350 alkalmazottja volt, idén már több mint nyolcezer, és ezzel a teljes magyar gazdaságot tekintve is látható méretű lett a társaság. A HVG legnagyobb magyar cégeket soroló, top 50-listáin idén a legtöbb alkalmazottat foglalkoztató vállalat közül a huszadik, a legnagyobb saját tőkéjű cégek közül pedig a 32. lett.
A G7 kétrészes cikkben mutatta be, hogy nem piaci teljesítménye, hanem különböző kedvezményes állami finanszírozási formák (például kedvezményes állami hitelek, állami megrendelések, uniós támogatások) segítették a piacon ritkán látott bővülést (a G7 elemzése itt és itt olvasható), és még csak ezután jött az Antenna Hungária és a Vodafone bekebelezése.
Azt, hogy a vállalat növekedésében jelentős szerepet vállalt volna az állam, a 4iG rendre tagadja.
A 4iG alapvetően felvásárlásokkal növelte méretét, ezeket pedig nemcsak finanszírozással, de szabályozási oldalról is megtámogatta a kormány. A 232 milliárdos DIGI- és a 660 milliárd értékű Vodafone-felvásárlást, valamint a sajátos tőkeemeléssel megvalósuló Antenna Hungária-privatizációt mind nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyletnek minősítették, azaz ezeket az ügyeletek nem vizsgálhatta semmilyen hatóság.
Az is mutatja a 4iG mögött lévő állami hátszelet, hogy már 2011 óta próbálkozott azzal a Fidesz-kormány, hogy legyen egy saját mobilszolgáltatója. Ez illeszkedett abba a kormányzati törekvéssorozatba, hogy a 2010 előtt külföldieknek privatizált, néhol valóban kritikus infrastruktúra jelentős része magyar tulajdonba kerüljön. „Ez részben jogos igény, mert az, hogy minden külföldi kézben volt, nagyobb kockázatot jelentett annál, mint ami most van, hogy kormányközeli vállalkozók közelébe kerültek fontos infrastruktúrák” – fogalmazott egy forrásunk.
Eredetileg még egy, a Postára, az MVM-re és az MFB-re épülő negyedik mobilszolgáltató terve körvonalazódott. 2015-ben a szintén állami MVM Netre épült volna az állami mobilszolgáltató, ám ezek a kezdeményezések rendre elbuktak. 2018 elején Lázár János arról beszélt, hogy „nem sikerült azonban állami tulajdonban lévő mobilszolgáltatót létrehozni, de erről nem szabad lemondani”, és hogy „a következő ciklusban újra meg kell próbálkozni azzal, hogy legyen nemzeti tulajdonban lévő mobilszolgáltató”. Ez év tavaszán Mészáros Lőrincet hozták hírbe a Telenorral (a már Yettel néven működő cég 25 százaléka másfél évvel később állami tulajdonba került),
2022 elején pedig maga Orbán Viktor beszélt arról, hogy problémának tartja, hogy a biztosítószektor, a távközlési iparág és az építőanyag-ipari vállalkozások területén még ötven százalék alatt van a „magyar tulajdon aránya”.
A miniszterelnök hozzátette, hogy „most ezen próbálunk változtatni (…) a távközlési iparágban is megyünk előre”.
Egy forrásunk szerint 2017-ben már arra is megvolt a kormányzati szándék, hogy állami részvétellel konszolidálják a hazai informatikai és kiberbiztonsági piacot.
Az informatikai piac letarolása
Annak, hogy a 4iG felvásárlásokkal nőtt ekkorára, olyan következménye is lett, hogy gyakorlatilag megölte az informatikai piacot – hívta fel rá a figyelmet több szakmai forrásunk. „A cseheknél, a lengyeleknél sok innovatív cég van. Nálunk azért nincs, mert a NER letarolta a piacot, egy bizonyos méret felett átveszik a cégeket. Sok kicsi, de innovatív vállalat kapott »visszautasíthatatlan ajánlatot« az utóbbi években” – mondta Ilyés Márton, a Momentum elnökségi tagja a Szabad Európának.
A cseheknél, a lengyeleknél sok innovatív cég van. Nálunk azért nincs, mert a NER letarolta a piacot, egy bizonyos méret felett átveszik a cégeket. Sok kicsi, de innovatív vállalat is kapott »visszautasíthatatlan ajánlatot« az utóbbi években.
Egy szakmai forrásunk azt mondta: túlzás lenne azt állítani, hogy a 4iG miatt nincs innováció Magyarországon, ennek sok más oka van a piac méretétől kezdve a finanszírozás hiányáig.
Egy másik informatikai forrásunk úgy fogalmazott, hogy a 4iG a felvásárlásokkal „konzerválja a piacot, leépít képességeket. Nemcsak az innováció, de a verseny ellen is hat. Nincs verseny az IT-piacon. – Szerinte a legnagyobb megrendelő a kormány, mert az infrastruktúra túlnyomó többsége kormányzati. Mivel a kormányzati megrendeléseket rendre a 4iG kapja, a kis- és közepes vállalkozások rosszul járnak. – Ráadásul a 4iG alvállalkoztat, tehát a gyakorlatban ő vált a legnagyobb megrendelővé, amivel lenyomja a piacon az árakat. A 4iG az állami pályázatokban felfelé tolja az árakat, lefelé, az alvállalkozói felé pedig lenyomja. Nagy árréssel dolgoznak, innen van a profitjuk jó része” – mesélte a Szabad Európának. Az IT-beszerzéseket ráadásul könnyű túlárazni több forrásunk szerint is, mert utólag nehéz megmondani, melyik feladattal mennyi munkaóra volt, vagy például valóban rendelkezésre áll-e mindig a vállalt számítási kapacitás vagy sávszélesség.
Más arra hívta fel a figyelmet: lehet, hogy a 4iG drágán, viszont mindig magas minőségben szállította le az állami megrendeléseket.
Egy informatikai piacra rálátó forrásunk szerint a 4iG főleg az erőforrásaikért vásárolta meg a cégeket, legyen szó infrastruktúráról vagy hosszú távú szerződésekről. „Ez gyakorlatilag piacvásárlás, mert működő cégeket vesznek. Még nem nagyon láttam, hogy egy cégbe azért fektettek volna be, hogy kifejlesszen valami újat. A 4iG-nek nincs saját fejlesztése” – fogalmazott forrásunk.
Mindezt megerősítette egy másik szakértő is, aki nemcsak a 4iG saját fejlesztéseinek hiányáról beszélt, de azt is elmondta a Szabad Európának, hogy a T-Systemsszel folytatott tárgyalások során a 4iG elég jól belelátott a német cég működésébe. „Megismerhették a beszállítói szerződéseket, hosszú távú megállapodásokat is. Amikor végül nem jött össze a T-Systems felvásárlása, megvették a cég több beszállítóját, és több T-System-dolgozót is átcsábítottak a 4iG-hez.”
A 4iG-ben – főleg a Vodafone felvásárlása óta – egyre kisebb súlya van az IT-nek (bevétel alapján 13 százalék), de ez az ágazat jelentősen függ a központi költségvetéstől. Egy forrásunk szerint ideális esetben egy informatikai cég bevételeinek legfeljebb egyharmada származhatna az államtól, a 4iG esetében viszont akár a kétharmadot is meghaladhatja ez az arány. (A 4iG azt szokta kommunikálni, hogy az államtól származó bevételei ennél jóval kisebbek, de ők piaci forrásnak tekintik az állami cégek megrendeléseit is.)
Kérdés, hogy mi fog történi ezzel az informatikai üzletággal, miután a pénzhiány miatt az állami beruházások kezdenek leállni, és nem lesz annyi bevétele a 4iG informatikai részlegének, mint amekkora szükséges lenne a fenntartásához.
Kiberkoalíció: újabb lehetőség az ellenőrzésre
Egyre nagyobb figyelmet kap a kiberbiztonság, és ezt is felhasználhatja a kormány az informatikai piac további ellenőrzésére – hívták fel rá figyelmünket forrásaink. A NIS 2 nevű uniós szabályozás kötelezően kiterjed számos, kockázatosnak tekintett ágazatban tevékenykedő vállalatra (energetika, közlekedés, hírközlés, egészségügy, digitális infrastruktúra, postai szolgáltatások, élelmiszeripar stb.), nekik szigorú előírásoknak kell megfelelniük, kétévente auditáltatniuk is kell a rendszereiket.
A szabályozás másik eleme egy olyan tanúsítvány létrehozása, amelyet azok az IT-vállalatok kapnak meg, amelyek megfelelnek a szigorú előírásoknak. Magyarországon ezt a tanúsítványt a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) adja majd ki, ők dolgozzák ki azokat a feltételeket is, hogy melyik magyar vállalkozás kaphatja meg az egész unió területén érvényes tanúsítványt.
Az SZTFH felügyeli a dohánypiacot, a szerencsejátékot (így a kaszinóbizniszt) és a bányászatot. A Schadl–Völner-botrány után hozzájuk kerültek a bírósági végrehajtások és a felszámolói ügyek, és most már a kiberbiztonság is. Ezt a hatóságot az a Biró Marcell vezeti, aki a kilenc évre történő kinevezése előtti hét évben Rogán Antal és Orbán Viktor közvetlen munkatársa volt.
Az általa kiadott kiberbiztonsági tanúsítványról az SZTFH annyit ír, hogy azok „birtokában a fogyasztó szabadon eldöntheti, hogy milyen erős kiberbiztonsági képességgel bíró terméket kíván megvásárolni”, és hogy ez majd versenyelőnyt biztosít az azt megszerző vállalatoknak. Ez azonban jelentheti azt is egy forrásunk szerint, hogy a kormány egy idő után majd előírja, hogy az állami szervek vagy a kockázatosnak tekintett ágazatban aktív cégek csak tanúsított IT-beszállítóval dolgozhatnak együtt.
Ezért érdekes Biró Marcell május végi bejelentése a „kiberkoalíció” létrejöttéről. Ebben az SZTFH és a kormányzati Digitális Magyarország Ügynökség mellett a Vodafone, a Yettel és a 4iG vesz részt. Annyit árultak el, hogy egy együttműködési fórum lesz, amely segít válaszokat adni a kiberbiztonsági kihívásokra. Forrásunk szerint ez úgy is értelmezhető, hogy a 4iG-nek innentől beleszólása lesz abba, kit enged be az informatikai piacra.
Nem a 4iG fog lehallgatni
Azt ugyanakkor egyik forrásunk sem tartotta valószínűnek, hogy kormányközeli szereplők lehallgatásra, megfigyelésre is felhasználják a 4iG tulajdonában álló távközlési cégeket – hiába ültek be a titkosszolgálatokat is felügyelő Rogán Antal bizalmasai a 4iG távközlési cégeinek vezetőségébe. Amire szeretnének, arra anélkül is rálátnak a különböző állami titkosszolgálatok, hogy külön belepiszkálnának a távközlési cégek hálózataiba, és mint a Pegasus példája mutatja, akár külföldi szolgáltatásokat is igénybe vesznek, ha arra van szükség. „Technikailag megoldható, hogy belenyúljanak a rendszerbe, és valakit például lehallgassanak a Vodafone-nál, de erre kicsi esélyt látok, ez elég hamar kiderülne” – fogalmazott egy forrásunk.
Beszédes ugyanakkor, hogy tavaly a HVG arról írt: a 4iG megvásárolta volna az államigazgatási hálózatok távközlési rendszerét üzemeltető MVM Netet is, de a Belügyminisztériumban, a titkosszolgálatoknál és a Pénzügyminisztériumban is veszélyesnek tartották volna, ha a cég magánkézbe kerül.
Kritikus infrastruktúra
A törvény szerint azok számítanak kritikus infrastruktúrának, „amelyek elengedhetetlenek a létfontosságú társadalmi feladatok ellátásához”, és „amelynek kiesése e feladatok folyamatos ellátásának hiánya miatt jelentős következményekkel járna”. Sok más mellett idetartozik az internet-hozzáférési szolgáltatás az és internet-infrastruktúra, az elektronikus hírközlési szolgáltatások, az elektronikus hírközlő hálózatok és a műsorszórás. A 4iG ezekkel mind rendelkezik, és mint látni fogjuk, több területen is piacbefolyásoló mértékű lehet a szerepe.
Ezért is fontos, kinek a kezében van egy ilyen vállalatcsoport, mint a 4iG, és hogy milyen kockázatokat hordoz magában tulajdonosi, pénzügyi vagy piaci szempontból.
Megszűnő verseny a távközlésben
A 4iG 2021 végén vásárolta meg a DIGI-t, 2023 elején pedig a Vodafone-t. Ezzel pár év alatt a távközlésben is meghatározóvá vált a Jászai Gellért vezette cég, így megvalósult az Orbán Viktor által majdnem tíz évvel korábban kitűzött cél. A piaci verseny korlátozottabbá vált a mobilpiacon, mert a Vodafone-ban a fő tulajdonos az államhoz közel álló 4iG, az állam pedig kisebbségi tulajdonos a Vodafone-ban. A Yettelben is van 25 százalékos tulajdonrésze, és kormányzati szerződései miatt a Telekom is kitett az államnak – mondta Ilyés Márton a Szabad Európának.
Egy piaci telekommunikációs szakértő forrásunk viszont úgy fogalmazott, hogy a valódi probléma nem a mobil-, hanem a vezetékes piacon alakult ki. Szerinte a Vodafone-felvásárlással
„tönkretették a vezetékesinternet-piaci versenyt Magyarországon. Eddig három szereplő volt, elsősorban a DIGI miatt erős volt a versenyt. Ennek most vége, drágábban lesz rosszabb szolgáltatás.”
Mindezek ellenére a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem vizsgálta a 4iG vásárlásait, a DIGI- és a Vodafone-ügyletet is nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította a kormány, így a hatóságok nem is ellenőrizhették.
2020-ban az Invitel és a DIGI fúzióját még vizsgálta a GVH, és akkor szigorú döntést hozott – hívta fel rá a figyelmet Ilyés Márton. Ekkor a GVH minden olyan településen megtiltotta a fúziót, ahol a két cég együttes részesedése elérte volna az ötven százalékot valamely vezetékes szolgáltatás esetén (tévé, internet, telefon). Ez azt jelentette, hogy 82 településen nem engedte a fúziót. Ezek alapján a Momentum most úgy számolt, 117 településen került monopolhelyzetbe a 4iG, aminek már most áremelés és romló minőség lett az eredménye.
A Momentumhoz számos olyan visszajelzés érkezett, amelyben a felhasználók a DIGI jelentős áremeléseire panaszkodtak. Ezek a dokumentációk, amelyeket a Szabad Európa is látott, egy éven belül hetven- és százszázalékos drágulást bizonyítanak. Az áremelések ráadásul épp azután indultak be, hogy a 4iG felvásárolta a céget. Több olyan levelezést is láttunk, amely arról tanúskodik, hogy a felhasználók hiába fordultak ezzel kapcsolatban a fogyasztóvédelemhez vagy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz (NMHH), nem foglalkoztak a panaszokkal.
Fekete Péter, a 4iG-csoport vezérigazgatója a HVG-nek azt mondta ezzel kapcsolatban, hogy a DIGI korábbi alacsony árait már amúgy sem lehetett volna fenntartani, tavaly ráadásul az infláció miatt tovább növekedtek a cég költségei. Fekete szerint a DIGI még az áremelések után is az egyik legolcsóbb szolgáltató maradt.
A DIGI áremeléseinek és a Vodafone szolgáltatásában az utóbbi években tapasztalt színvonalesésnek (ami független a 4iG-től) volt egy olyan következménye is, hogy sok felhasználó átment a Telekomhoz. Ezzel tehát jól járt a német cég, de forrásaink szerint a Telekomnál attól tartanak, hogy hosszabb távon elveszíthetik az állammal kötött szerződéseiket.
A Momentum egy idén májusban, az Európa Unió Bírósága által hozott döntés alapján felülvizsgálati kérelemmel fordult a GVH-hoz. A francia ügy, amelyre a Momentum precedensként hivatkozik, két kábelszolgáltató egyesüléséről szólt. A helyi törvényekre hivatkozva a francia versenyhatóság előzetesen nem vizsgálta a felvásárlást. Egy versenytársuk fordult az Európai Bírósághoz, amely végül kimondta: a hatóságnak akkor is vizsgálódnia kell, ha az egyesülés után valósult meg a piaci erőfölény. A vizsgálatot pedig akkor is le kell folytatni – és ez a lényeg –, ha arra előzetesen a helyi törvények miatt nincs szükség.
Ilyés szerint az ítélet versenyjogi szempontból európai szinten is jelentősnek számít, Belgiumban már indult egy vizsgálat ez alapján.
„A 4iG-é is nagy ügy lehet, több szempontból is hasonlít a franciához: itt is kábelszolgáltatók egyesüléséről van szó, és a GVH egy magyar törvényre hivatkozva nem vizsgálta előzetesen az ügyletet” – fogalmazott. Arra a kérdésünkre, hogy mire számít az eljárással kapcsolatban, azt mondta: szerinte a GVH elindítja majd a vizsgálatot, de nem fogja problémásnak találni a Vodafone-felvásárlást. Hozzátette, hogy ebben az esetben az Európai Unió Bíróságához fordulnak.
Ilyés Márton azt mondta: ez nem politikai kérdés, hosszú távon is hatással lehet a gazdaságra. A kormány mind többször minősít nemzetgazdasági szempontból kiemeltté egy-egy beruházást; a módszer „fontos eszköze a NER-es cégfelvásárlásoknak is. Ezért egy ilyen per hosszabb távon alkalmas lehet arra, hogy gátja legyen a cégfelvásárlásoknak – később esetleg egyes cégek visszavételét is segítheti” – tette hozzá.
Melyik csatorna kerül be a kedvezményes csomagba, esetleg előbbre teszik a kormánybarát TV2-t, a kritikus RTL-t meg hátrébb tolják.
Egy telekommunikációs szakértő viszont azt mondta a Szabad Európának, hogy ennyi erővel azt is vizsgálni lehetne, hogy a Telekom hány településen van monopolszerű helyzetben, de ezt nem firtatja senki.
Arról is többen beszéltek a Szabad Európának, hogy a kábelszolgáltatók a csatornakiosztás változtatásával is előnybe, illetve hátrányba tudnak hozni egy-egy adót. „Melyik csatorna kerül be a kedvezményes csomagba, esetleg előbbre teszik a kormánybarát TV2-t, a kritikus RTL-t meg hátrébb tolják” – fogalmazott egy távközlési piacra rálátó forrásunk. Azt is hozzátette: a 4iG cégei mostanra jobb alkupozícióba kerültek a tévécsatornákkal szemben, de hogy élnek-e ezzel (azaz például több pénzt kérnek-e az RTL-től), az majd csak akkor derül ki, amikor a most érvényben lévő szerződések lejárnak, és újra tárgyalóasztalhoz ülnek.
Óriási adósságok, kérdéses törlesztés
A felvásárlásokat nagyrészt hitelből finanszírozta a 4iG, két legnagyobb bevásárlása a DIGI és a Vodafone volt. 2021 végén a 232 milliárdos DIGI-ügyletről is gigabizniszként számolt be a sajtó, amikor a kisebb 4iG vásárolta meg a nála jelentősen nagyobb DIGI-t. Egy évvel később jött a 660 milliárdos Vodafone-ügylet, amelynek felét az állam állta, a másik felét viszont a 4iG, nagyrészt hitelből (a 4iG azóta átadta az államnak a Yettelben meglévő, 25 százalékos tulajdonrészét, így a 4iG ma már 70,5 százalékos tulajdonosa a Vodafone-nak).
Mindennek következtében a 4iG nagyon eladósodott az utóbbi években. A legfrissebb beszámoló szerint a 357 milliárd forint saját tőkére 1120 milliárd forint idegen tőke jut, amiből 847 milliárd forint a közvetlen hitel. Ezek a számok többszörösen meghaladják az iparági átlagot – hívták fel rá figyelmet piaci forrásaink.
A valódi kérdés az, hogy a 4iG tudja-e törleszteni a hiteleit időben. Egyébként maga Jászai is elismerte, hogy ezzel gond lehet, júliusban ugyanis azt mondta az Indexnek, hogy „a stabil likviditáshoz intézményi befektetők is nagyobb számban kellenek, amin szintén dolgozunk”.
A 4iG szerint 2023 első fél évében 290 milliárdos bevétele volt, amiből csak a kamatfizetés elvitt 37,5 milliárd forintot. A hitelek jelentős része kedvezményes kamatozású állami kölcsön, a piaci források meghatározó hányadára van állami garancia, ám a 4iG hitelbesorolása még így is csak BB–. Ez mérsékelt hitelképességet jelent, egy kategóriával van a gyenge besorolás alatt.
Mivel 4iG bevételeinek 87 százaléka a telekommunikációból érkezik, alapvető fontosságú, hogy itt miként fog teljesíteni a következő években. A telekommunikációs piacon – részben a korlátozott verseny miatt – kicsi a kockázat, stabilan lehet kalkulálni a bevételekkel. Ugyanakkor költséges beruházásokra van szükség, és ebben a 4iG lemaradásban van versenytársával, a Telekommal szemben. „Csak az tud csinálni nagy profitot, aki nagyon jó, mint a BT vagy a Telekom, akiknek főleg az Egyesült Államokban megy jól” – fogalmazott egy telekommunikációs forrásunk. Az egyik felmerülő kérdés tehát, hogy mennyire jó a 4iG – forrásainknak ezzel kapcsolatban is kétségeik vannak. A cég előtt álló legnagyobb feladat most a telekommunikációs üzletág (Vodafone, DIGI, Invitel, Antenna Hungária) összegyúrása egy cégbe a ONE márkanév alá. A 4iG ebben az integrációban is többéves hátrányban van a Telekomhoz képest.
„A 4iG vezetésében nem nagyon van jó telekomos szakember” – mondta egyik forrásunk, egy másik pedig azt tette hozzá, hogy „a fő kérdés nemcsak a szakértelem, hanem az, hogy kinek milyen döntési lehetőségei vannak, mi az, amit ők mondhatnak meg”. Információink szerint az utóbbi időben több szakember távozott a cégtől. A 4iG vezetése érzékelhette a problémát, mert szeptember 1-jén jelentették be több telekomos vezető leigazolását.
A cégvezetésben sokkal erősebb a tudás pénzügyi, befektetési vonalon – magyarázták forrásaink. „A kérdés az, hogy ekkora vállalatcsoportot lehet-e csak pénzügyi tudással fenntartani.”
„Erről a menedzsmentről még nem tudjuk, mennyire jó az üzemeltetésben. Megszerezni tudnak, ebben ügyesek, de lassan már nincs mit megszerezni. Most kell majd működtetni, de ahhoz lényegesen több munka kell, delegálni kell tudni a döntéseket, másfajta beállítottságra van szükség. Egy éven belül eldől, mennyire képesek erre” – fogalmazott egy telekommunikációs szakértő forrásunk.
További üzleti kockázat, hogy a 4iG most vágott bele a védelmi és űriparba, mindkét területen meghatározó szeretne lenni. Noha a védelmi ipar fontossága kiemelt, és a következő években az állam egyre több pénzt költene el itt, ez is egy nagyon beruházásigényes üzletág, a bevételek nagyban függenek az állami megrendelésektől. Ezen túl sem a védelmi, sem az űriparban nincs meg a sikeres működéshez szükséges szakmai tudás a 4iG-ben – mondták forrásaink. A harmadik terület az informatika. Mint cikkünk elején írtuk, ott is csökkenő bevételekkel kell számolnia a 4iG-nek a következő időszakban.
Megszerezni tudnak, ebben ügyesek, de lassan már nincs mit megszerezni. Most kell majd működtetni, de ahhoz lényegesen több munka kell, delegálni kell tudni a döntéseket, másfajta beállítottságra van szükség. Egy éven belül eldől, mennyire képesek erre.
Egyik forrásunk úgy fogalmazott, hogy „én inkább ezt érzem kritikusnak, hogy van egy vállat, ami három beruházásigényes területen kezd meghatározó lenni. Ha ez bedől, akkor három területet ránt magával.”
A beruházások mellett kellene ugyanis törleszteni és valamennyi profitot termelni.
De mi történik, ha probléma akad a hitelek törlesztésével? A 4iG hiteleinek jelentős része kedvező kamatozású állami hitel (MFB, Eximbank, MNB-kötvényprogram). A Vodafone-vásárláshoz mintegy háromszázmilliárdos piaci hitelt vett fel, de ezt is az állami Eximbankon keresztül, állami garanciával – enélkül nem is kapott volna külső finanszírozást.
Ha tehát valami probléma adódna a törlesztéssel, a kormányzaton múlik, mennyire lesz rugalmas. Az kevéssé valószínű, hogy a jelenlegi kormányzat szabadulni próbálna a komoly munkával és pénzzel felépített 4iG-től. Az egyik lehetőség, hogy az állam növeli a tulajdonrészét, vagy akár át is veszi a 4iG-t, és „akkor majd lesz egy MVM-hatékonyságú állami vállalatunk” – egyik forrásunk megfogalmazása szerint. A másik lehetőség, hogy az állam és a 4iG újratárgyalja a konstrukciókat (erre az infláció miatt akár még objektív indok is lenne), és ezzel a cég időt nyer. Ez valószínűbb, hiszen így egy esetleges politikai változás után is biztos kezekben maradna a vállalat – a költségeket viszont mindkét esetben az adófizetők állják.
Reagált a 4iG
Noha kérdéseinket több mint három nappal a cikk megjelenése előtt elküldtük a 4iG-nek, írásunkra csak annak megjelenése után reagáltak. Ebben két pontosítás közzétételét kérték.
Mint írják, „2017-ben cégcsoport konszolidált árbevétele 17,3 milliárd forint volt, nem pedig 314 millió forint, ahogyan az írásában szerepel. A különbség abból adódik, hogy cikkében csupán a 4iG Nyrt. egyedi beszámolójában szereplő számadatot tűntette fel, ugyanakkor a vállalat teljesítményét az Nyrt. mellett már ekkor is további négy leányvállalat (Humansoft Kft., Mensor3D Kft., Banksoft Kft., Axis Rendszerház Kft.) biztosította.”
Azt is írják, hogy a Jászai által a 4iG likviditásáról szóló idézet „nem a 4iG csoport hiteleivel kapcsolatban hangzott el. Jászai Gellért a 4iG tőkepiaci teljesítményével, illetve tőzsdei árfolyamával kapcsolatban feltett kérdésre válaszolt”. A 4iG szerint Jászai „még csak utalás szintjén sem tett arról említést ebben az interjúban, hogy a társaság hiteleinek időben történő törlesztésével bármiféle gond lehet”.
Megbízható barátok kezében
Jászai Gellértnek 51,6 százalékos tulajdonrésze van a cégben közvetett módon (jelentős részben magántőkealapokon keresztül), így lényegében Mészáros Lőrinc egykori jobbkeze akár egymaga is dönthet a 4iG-t érintő kérdésekben.
A második legnagyobb tulajdonos a német Rheinmetall. A hadiipari óriáscég 2022 elején szállt be a 4iG-be egy 120 milliárd forintos tőkeemelés (egyik, de nagyobb) résztvevőjeként, amivel 25 százalékos tulajdonrészt szerzett. Ez az ügylet kicsit részletesebb magyarázatra szorul.
2020-ban a magyar állam több megállapodást is kötött a Rheinmetall-lal, egyebek mellett Lynx gyalogsági harcjárművek és radarrendszerek beszerzéséről, valamint egy zalaegerszegi harckocsigyár és egy várpalotai lőszergyár létesítéséről. Ez utóbbi kettőt a magyar állam és a Rheinmetall közösen valósítaná meg. A szerződések és a magyarországi beruházások több száz milliárd forint értékre rúgnak. Ezzel kapcsolatban egy diplomáciai forrás a Szabad Európának azt mondta, hogy a Rheinmetallnak is fontos volt a megállapodás, mert így fel tudják mutatni, hogy a harckocsi exportképes, ami megnyitja a kaput más országok piacai előtt is.
A Szabad Európának egy, a hadiiparban jártas szakértő azt mondta, hogy az ilyen nagy fegyverbeszerzéseket az államok hasonló méretű beszerzéssel szokták ellentételezni a másik félnek, „én veszek tőled, te veszel tőlem” alapon. Az is megoldás lehet, hogy az adott cég befektet a vásárló országban. Mivel Magyarország nem tudott mit exportálni ilyen értékben Németországnak, valószínűleg az a megoldás született, hogy az legyen a fegyverüzlet (részleges) ellentétélezése, hogy a Rheinmetall emeljen tőkét a 4iG-ben, kisegítve a jelentősen eladósodott vállalatot. Ez magyarázat lehet arra is, hogy miért látott fantáziát egy hadiipari cég a kormányzati segítséggel növekvő magyar IT-kommunikációs cégben.
Azt a feltételezést, hogy a Rheinmetall felbukkanásának köze volna a magyar állam fegyvervásárlásához, a 4iG rendre cáfolja, és a Rheinmetall is azt mondja: csak diverzifikálni szerette volna a portfólióját, ezért szállt be a magyar cégbe. Az időzítés nemcsak a fegyvervásárlások miatt érdekes, hanem azért is, mert a 4iG-nek ekkoriban a DIGI felvásárlásához friss forrásra volt szüksége. Jászai Gellért mindenesetre abban bízik, hogy a 4iG lehet a Rheinmetall stratégiai partnere az IT- és a digitális fejlesztések területén, létre is hoztak erre egy közös vállalatot (Rheinmetall 4iG Digital Services Kft. – R4).
Itt érdemes megemlíteni, hogy idén tavasszal Maróth Gáspár a Rheinmetall kelet-európai koordinációs vezetője lett. Ebben a minőségében közvetlenül a társaság vezérigazgatójának jelent. 2022 végéig Maróth a Honvédelmi Minisztérium védelmi fejlesztésekért felelős államtitkára volt.
6,4 százaléka van a cégben a portugál Alpac Capitalnak, amely Pedro Vargas David üzletember tulajdona, aki két éve megvette az Euronewst. David korábban a magyar állami Eximbankkal közösen alapított tőkealapot, édesapja pedig Orbán Viktor évtizedes barátja, közvetlen tanácsadója évek óta.
Mivel a 4iG tőzsdei cég, a többi nagyjából 14 százalék kisbefektetők tulajdonában lehet. A tőzsdei jelenlét egyfajta védelmet is jelent a nagy tulajdonosoknak, hiszen egy elvileg nyilvános társaság tulajdonviszonyaiba kívülről belenyúlni (például esetleges kormányváltás esetén) jóval bonyolultabb lehet, mint egy tőzsdén nem szereplő cég esetében, ráadásul a hitelfelvételnél is előny, hogy tőzsdén van a cég. A mintegy 14 százalékos közkézhányad viszont elég kicsi ahhoz, hogy ha a tulajdonosok úgy látják jónak, akár részvény-visszavásárlással könnyen ki tudjanak vonulni a tőzsdéről.
Magában a 4iG-ben nincs állami tulajdon, de az Antenna Hungáriát és a Vodafone-t az állammal közösen birtokolja Jászai cége. Az államnak ugyanakkor mindkét esetben csak kisebbségi tulajdonrésze van. E két vállalat igazgatóságába az állam is jelölhet tagokat. Nagy Ádám, Rogán Antal kabinetfőnöke bent ül az AH és a Vodafone igazgatóságában is, ez utóbbiban az állam másik képviselője Guller Zoltán, aki Rogán kormányzati informatika és e-közigazgatás működtetéséért, fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa volt év elejéig, jelenleg a kormányzati informatikáért felelős Digitális Magyarország Ügynökség vezetője. Az, hogy Rogán-közeli emberek kerültek be a két cégbe, abból a szempontból nem meglepő, hogy sok más mellett hozzá tartozik a digitális kormányzati ügynökség is.
Az viszont már felvet kérdéseket, hogy sem Nagy, sem Guller nem telekommunikációs szakértő, mindketten politikai végrehajtók, egy forrásunk szerint „ez mutatja, mi ott a feladatuk”.
Az InfoRádiónak adott interjúban Jászai Gellért arról beszélt, hogy a 4iG stratégiai partnere az állam. Jászai szerint ez azt is jelenti hogy „a szabályokon túl” rendszeresen egyeztetnek stratégiáról, célokról. Hozzátette ugyanakkor, hogy az ő döntéseihez nem kell állami vagy kormányzati jóváhagyás. Ilyen komoly állami részvétel (elég csak azt megnézni, hogy a 4iG nem állami hitelein is van állami garancia) mellett kérdés, miért csak egy-két igazgatósági helyet kapott az állam, és miért nincs extra jogosultsága bizonyos (például a munkaerőt érintő) kérdésekben, vagy akár osztalékfizetési elsőbbsége.
Azt sem tudni, hogy miként alakulnak majd a tulajdonviszonyok, ha lezajlik az integráció, és egy cégbe rakják össze a 4iG összes távközlési érdekeltségét. Előfordulhat ugyanis, hogy az állami tulajdonrész még tovább csökken, miközben a hitelek miatt a pénzügyi kockázat jelentős részét továbbra is az állam viseli.
Keller-Alánt Ákos
Keller-Alánt Ákos a Szabad Európa újságírója. Korábban a Magyar Narancs munkatársa volt, emellett több külföldi lapban is megjelentek cikkei (többek között: Balkan Insight, Deutsche Welle, Internazionale). Oknyomozó munkájáért többször díjazták Magyarországon és külföldön is. | Jelentős kockázat, hogy a 4iG bekebelezte a távközlést és az informatikát | Majdnem ezermilliárdos adósságot görget maga előtt az állami segítséggel naggyá tett 4iG. Mindezt úgy kellene törleszteni, hogy további milliárdokat költ fejlesztésre, miközben a cég nem igazán termel nyereséget. A 4iG javarészt az államnak tartozik, és az utóbbi években jelentős mennyiségű, kritikusnak számító infrastruktúra került a birtokába; három fontos piacon lesz meghatározó. Ez jelentős kockázatokat jelenthet. Ha bajba kerül a cég, több fontos területet is magával ránthat. Közben több oldalról is Rogán Antal emberei jelentek meg a 4iG környékén. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/jaszai-4ig-rogan-vodafone-felvasarlas-kockazat-hitel/32574720.html | 2023-09-08 22:03:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Bánki Erik és húszéves fia százmillió forintos nagyságrendben kezdett földeket felvásárolni Baranyában. A papíron kizárólag őstermelői és parlamenti képviselői jövedelméből élő Bánki Eriknél azonban nem egyértelmű, honnan lehetett erre legálisan pénze. A Fidesz-frakció szerint újabb ismeretlen bankhitelből; csakhogy a képviselőnek már eddig is volt félmilliárd forint banki tartozása.
Nyáron Bánki Erik fideszes parlamenti képviselő több mint száz hektár földet vett összesen 205 millió forintért Mohács környékén – vette észre az RTL Híradója.
Honnan lett rá legális pénze?
A nagy felvásárlás annyiban meglepő, hogy vagyonnyilatkozata alapján Bánkinak legfeljebb 78 millió forint éves bruttó jövedelme lehet. Ugyanis
hivatalosan csak őstermelői és parlamenti munkájából van jövedelme.
Mindenesetre a képviselőnek így összesen már 303 hektár földje van Baranyában.
Emellett Bánki Erik
húszéves fia, Bánki Ábel is pont Mohács mellett talált nemrég vonzó földeket:
a fiatal befektető 122 millió forintért vett 64 hektárt apja új földjei közelében.
A Jobbik megyei képviselője, Schwarcz-Kiefer Patrik szerint nem jön ki a matek, hogy miből lehetett pénze erre Bánki Eriknek.
Azzal együtt pláne, hogy vagyonnyilatkozata alapján
Bánki Eriknek 534 millió forintos banki tartozása is van,
illetve negyvenmillióval ismeretlen magánszemélyeknek is tartozott.
A képviselő ráadásul eddig is használhatta ezeket a földeket, vonatkozó haszonbérleti szerződéseit nem sokkal a vásárlás előtt újították meg húsz évre, 2043-ig. Emiatt nem lett volna feltétlenül sürgős azonnal kiadnia több száz milliót.
Az RTL kereste az ügyben a képviselőt, de nem válaszolt, helyette a Fidesz-frakció küldött választ, miszerint Bánki Erik újabb ismeretlen bankhitelből vette meg ezeket.
Bánki Erik Rogán Antal utódja a parlament Gazdasági Bizottságának elnöki székében. 1989-ben lépett be a Fideszbe, akkoriban hivatásos labdarúgóként.
Az igaz, de ötöst kapott az Econovum Kft.-től
Korábban azzal vált igazán ismertté, hogy éveken át azt írta önéletrajzába, mintha lenne diplomája, pedig csak egy OKJ-s képzést végzett el. Amikor ez 2012-ben kiderült, Bánki elírásnak, technikai hibának nevezte.
Emellett közölte, hogy az Econovum Akadémia Kft.-nél elvégzett OKJ-s képzésén viszont ötöst kapott a záródolgozatára, ami egyébként szerinte „PhD-szintű” tudományos munka lett. | Nem világos, honnan ömlöttek a százmilliók Bánki Erik földvásárlásaira | ánki Erik és húszéves fia százmillió forintos nagyságrendben kezdett földeket felvásárolni Baranyában. A papíron kizárólag őstermelői és parlamenti képviselői jövedelméből élő Bánki Eriknél azonban nem egyértelmű, honnan lehetett erre legálisan pénze. A Fidesz-frakció szerint újabb ismeretlen bankhitelből; csakhogy a képviselőnek már eddig is volt félmilliárd forint banki tartozása. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/banki-erik-vagyon-fold-hitel/32573946.html | 2023-09-01 23:15:00 | true | null | null | Szabad Európa |
beruházás;szerződés;NAV;Bosnyák tér;Fővárosi Törvényszék;Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.;Tiborcz István;
2023-08-22 13:05:00
Hadházy: Az MNV nem titkolhatja tovább Tiborcz üzlettársának 244 milliárdos szerződését a Bosnyák téren ásott hatalmas gödörről
A Fővárosi Törvényszék hétfőn Hadházy Ákosnak ellenzéki politikusnak adott igazat, így ki kell adni a szinte felfoghatatlan összegű ügylet szerződését, amellyel Tiborcz István üzlettársát gazdagították.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. nem titkolhatja tovább Tiborcz István üzlettársának gigantikus, 244 milliárd forintos szerződését a Bosnyák téren ásott hatalmas gödörről – írja keddi Facebook-posztjában Hadházy Ákos független parlamenti képviselő, akinek javára döntött hétfőn a Fővárosi Törvényszék. Így ki kell adni az adásvételről szóló dokumentumot, amelyről a kormány titokban döntött és amelynek kiadását azzal tagadta meg eddig az MNV Vagyonkezelő, hogy „a nemzetbiztonságot veszélyeztetné, ha megtudnánk a részleteket”.
Az ellenzéki politikus a helyzet komolyságához és az szóban forgó összeg felfoghatatlanságához mérten viccesnek és szórakoztatónak tartja a történetet, egyrészt, mert Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter már elmondta, hogy a NAV-ot szeretnék oda költöztetni, ha elkészül, másrészt az MNV az említett kifogásokat arra alapozta, hogy a közpénzről, a magyar adófizetők pénzének elköltéséről a kormány „titkos határozatban” döntött, másrészt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága „mentesítette őket a nyilvános közbeszerzés kiírása alól”. A harmadik magyarázat a titkolózásra még érdekesebb, mert az MNV szerint „csak véletlenül tették ki a honlapra”, hogy egyáltalán van ilyen szerződés, ami ráadásul csak „egy döntéselőkészítő adat, mert csak előszerződésről van szó”.
Hadházy Ákos szerint nem véletlenül titkolja a kormány az egész ügyletet, ugyanis az előszerződés már egy kötelező érvényű, döntést követően meghozott szerződés, a tranzakció pedig hatalmas botrány. – A pert a Transparency International Magyarország segítségével indítottuk és a Fővárosi Törvényszék döntése csak néhány részlet kitakarását tartotta jogosnak – írta a politikus, aki ugyanakkor arra számít, hogy a vagyonkezelőnél 3 fellebbeznek majd. Szerinte ugyanis „ki tudják fizetni az ügyvédi költségeket és a Kúrián már előrehaladottabb a bírák fideszesítése”, mindenesetre azért érdekelné az az érvelés, amivel megváltoztatnák ezt az ítéletet. | Hadházy: Az MNV nem titkolhatja tovább Tiborcz üzlettársának 244 milliárdos szerződését | A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. nem titkolhatja tovább Tiborcz István üzlettársának gigantikus, 244 milliárd forintos szerződését a Bosnyák téren ásott hatalmas gödörről – írja keddi Facebook-posztjában Hadházy Ákos független parlamenti képviselő, akinek javára döntött hétfőn a Fővárosi Törvényszék. Így ki kell adni az adásvételről szóló dokumentumot, amelyről a kormány titokban döntött és amelynek kiadását azzal tagadta meg eddig az MNV Vagyonkezelő, hogy „a nemzetbiztonságot veszélyeztetné, ha megtudnánk a részleteket”. | null | 1 | https://nepszava.hu/3206078_bosnyak-ter-szerzodes-tiborcz-istvan-uzlettars-fovarosi-torvenyszek | 2023-08-22 19:35:00 | true | null | null | Népszava |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.