text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Konzum Nyrt;Opus Global;
2018-12-04 11:43:09
Zöld utat adtak az Opus és a Konzum egyesülésének
A fúzió megvalósulásával a BÉT negyedik legnagyobb forgalmú papírja jöhet létre.
Jóváhagyták az Opus Nyrt. és a Konzum Nyrt. egyesülését a társaságok hétfőn tartott közgyűlései, a döntés értelmében a Konzum beolvad az Opusba, teljes vagyona a jogutód társaságként fellépő Opusra száll át – írja az MTI.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közzétett közgyűlési határozatok alapján a beolvadást követően az Opus változatlan társasági formában, nyilvánosan működő részvénytársaságként működik tovább. A beolvadás során az egyes vagyonmérleg-tervezetek fordulónapja 2018. december 31.
A vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetek ellenőrzésére az Interauditor Neuner, Henzl, Honti Tanácsadó Kft.-t jelölték ki a társaságok.
|
Zöld utat adtak az Opus és a Konzum egyesülésének
|
A fúzió megvalósulásával a BÉT negyedik legnagyobb forgalmú papírja jöhet létre.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3017361_zold-utat-adtak-az-opus-es-a-konzum-egyesulesenek
|
2018-12-04 11:43:00
| true | null | null |
Népszava
|
egészségügy;mentők;sürgősség;
2018-12-04 11:31:31
Dőlt az uniós pénz, lassult a mentőszolgálat
Pest megyében a hívások feléhez sem érkezik meg 15 percen belül a mentő.
Meglepő adatok derülnek ki a mentők nemrég közzé tett 2017-es költségvetési beszámolójából, a szolgálat fürgeségét jelző 15 percen belüli kiérkezések aránya tavaly már csak 64,9 százalék volt. Pedig a kormány hozzávetőleg 15 milliárd forint uniós pénzt költött el az előző ciklusban arra, hogy a sürgős hívások legalább 90 százalékánál negyedórán belül megérkezzen a segítség.
A mentőszolgálat adatai szerint 2014-ben még a sürgős hívások 72,5 százalékában odaértek a betegért 15 percen belül, egy évvel később már 68-69 százalékra romlott ez a mutató. Lapunknak 2016-ról nincs adata. Most pedig az OMSZ 2017-es költségvetési beszámolója szerint 100 sürgős hívásból már csak 64-65 esetben érnek ki 15 percen belül a sürgősségi ellátásra szorulóért. További negyedükhöz félórán belül érkezett meg a mentő, és a segélykérők 9 százalékának fél óránál is többet kellett várnia. Az utóbbi, félórán túli várakozok aránya két éve még csak hét százalék volt.
A legjobb esélyei a Győr-Moson-Sopron megyeiknek van a jó ellátásra, ott a hívások 79,3 százalékában 15 percen belül ott van a segítség, a legkritikusabb helyzetben a Pest-megyeik vannak, itt a hívások felében sem sikerül odaérni negyedóra alatt a beteghez.
A lassulás okairól lapunknak mentősök azt mondták, nincs elég ember és autó a feladatok zökkenőmentes teljesítéséhez. Egyre több orvos és mentőtiszt hiányzik a műszakokból, így nem lehet a sürgős esetekhez elegendő rohamkocsit küldeni. A szakember hiánnyal kapcsolatban a költségvetési beszámolói készítői is elismerik, hogy a legtöbb üres álláshelyük a mentőtiszti, az ápoló és a gépkocsi vezetői posztokon van. Megjegyzik azt is, hogy ezeken a munkahelyeken jelentős a fluktuáció. S mindez a legkritikusabb helyzetet a Közép-Magyarországi Régióban okozza.
A romlás annak fényében különösen meglepő, hogy a kormányzat uniós forrásokból hozzávetőleg 15 milliárd forintot költött el arra, hogy a mentők tíz esetből legalább kilencszer negyedórán belül odaérjenek a segítségre szorulókhoz.
Az összegből részben a mentésirányítást modernizálták, valamint a lefedetlen területeken 22 új mentőállomást építettek és további hatvanat fölújítottak. Az uniós támogatás feltételei között szerepelt a 15 perces kiérkezési idő legalább 86,5 százalékra javítása, és a 740 darab mentőautó korszerű informatikai eszközzel, tablettel való felszerelése. A hazai sajtó az elmúlt másfél évben időről-időre kereste ezeket a táblagépeket, volt megyei próbaprojekt, de az uniós pénzből megvásárolt 900 tabletből mindössze 200 működőképes, ennyi van használatban.
Ehhez nemrég 700 androidos Samsung tabletet szereztek be, de erről közbeszerzés nem jelent meg. Az uniós pályázat feltétele volt ugyanis, hogy a mentők diagnosztikus minőségű (defibrillátor által rögzített valamennyi adat, benne az EKG, a vér oxigén telítettsége) adatokat tudjanak küldeni már akár a helyszínről a kórházaknak, ez sem teljesült, most legfeljebb olykor a mentők által elkészített esetlapot továbbítják a beteg fogadóhelyeknek.
A 15 milliárdos uniós pályázati pénzből csak részben teljesültek a ki tűzött célok, így az unió elvben akár vissza is kérhetné ezt azt a pénz.
|
Dőlt az uniós pénz, lassult a mentőszolgálat
|
Pest megyében a hívások feléhez sem érkezik meg 15 percen belül a mentő.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3017362_dolt-az-unios-penz-lassult-a-mentoszolgalat
|
2018-12-04 11:31:00
| true | null | null |
Népszava
|
600 millió forintos keretszerződéssel bízza meg a Nemzeti Kommunikációs Hivatal a Balásy Gyula két cége alkotta konzorciumot. A New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. feladata az NKM Földgázszolgáltató Zrt. és az NKM Áramszolgáltató Zrt. áramakvizíciós és digitális terelését támogató kommunikációs kampányhoz kapcsolódó ügynökségi feladatok teljes körű ellátása lesz. Mindkét érintett állami cég a Nemzeti Közművek (NKM) Zrt. alá tartozik.
A Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött dokumentáció szerint (pdf-ben itt találja) a 600 millió forintos keretösszegből 180 millió forint opciós érték.
Nem ez az első nagy értékű kampány, amit az állami közműholding és Balásy Gyula cégei tető alá hoznak. Tavaly augusztusban az NKM Zrt. félmilliárd forintos keretösszegű megbízást adott a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon (NKH) keresztül Balásy cégeinek a Magyar Nemzet korábbi cikke szerint.
A megbízásért nem volt nagy tülekedés, mivel a NKH-n keresztül központosított állami kommunikációs tendereken csak Balásy cégei indulhatnak. A legfrissebb, jelenleg is érvényben lévő, 25 milliárd forintos — de kétszer is újratölthető, tehát akár 75 milliárdot is elérhető — keretszerződést idén júniusban kötötte meg az NKH. A kommunikációs triász azonban monopóliummá zsugorodott: Csetényi Csaba és Kuna Tibor cégeit szabályszegés miatt már hetekkel korábban kizárta a rendszerből a Közbeszerzési Hatóság, így abban csak az egyaránt Balásy érdekeltségi körébe tartozó Lounge Design Kft. és New Land Media Kft. maradt bent.
Nemrég ennél sokkal nagyobb feladatot kaptak a cégek:
Kiemelt kép: Ujvári Sándor/MTI
|
Pörög a nemzeti kommunikáció: 600 millióért reklámoztat az állami rezsicég
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/12/03/nemzeti-kozmuvek-reklamkampany/
|
2018-12-03 17:24:00
| true | null | null |
24.hu
|
|
A vádirat szerint Bocskai az önkormányzati tulajdonú cég vezetőjeként a földutak karbantartásáért, az útfelújítási és útstabilizálási munkákért is felelt. 2012 szeptemberében pedig olyan vállalkozási szerződést kötött a harmadrendű vádlottal, amelyről a bíróság szerint tudta: az abban foglalt munkákat nem végzi el.
A vádlott társai a jogszerűség látszata érdekében a teljesítmény-igazolásokat aláírták, ezért a számlák ellenértékét kifizették. Ők hárman összesen 32,8 millió forint kárt okoztak az önkormányzati cégnek – állt a vádiratban.
Három fok, változó minősítések, enyhébb ítéletek
Az első fokon eljáró Nyíregyházi Járásbíróság 2017-ben a vádlottat folytatólagosan elkövetett jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette, jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 4 év börtönbüntetésre, 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Egyben 5 évre eltiltotta gazdasági társaságokban betöltött vezető tisztségviselői foglalkozástól.
A híres látogatás
Az ügy pikantériája volt – ahogy annak idején a Magyar Nemzet beszámolt –, hogy az első fokon eljáró bíróság meghallgatta a tulajdonosi jogokat gyakorló polgármestert, Kovács Ferencet is. A fideszes városvezető viszont jelezte: az önkormányzat nevében nem jelent be kárigényt. Kovács a 2013 óta húzódó ügyben többször megvédte a bizalmasának számító Bocskait, hangsúlyozva: szó sem lehet róla, hogy az ítéletig menessze vagy felfüggessze a cégvezért, akit megillet az ártatlanság vélelme.
Csúszó ítélet
A másodfokon eljáró Nyíregyházi Törvényszék eredetileg 2018 tavaszán hirdetett volna ítéletet, ám azt elhalasztotta júniusra, vagyis már csak a választások után hozott döntést a tanács.
A Nyíregyházi Törvényszék ítéletében Bocskai Pétert a folytatólagosan elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének vádja alól bizonyítottság hiányában felmentette. Az indoklás szerint „nem nyert bizonyítást, hogy I. rendű vádlott ügyvezetőként megkötött vállalkozói szerződéseknél vagyoni hátrányt okozott a cégnek.” Ahogy „az sem volt megállapítható, hogy a szerződéskötések során azért tért el a korábbi gyakorlattól az elszámolásoknál, hogy a szokásos díjnál többet tudjon kifizetni vállalkozóknak.”
A gazdasági csalás bűntetteként értékelt cselekményt jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének minősítette a Nyíregyházi Törvényszék. A vádlott börtönbüntetését és közügyektől való eltiltását 3-3 évre enyhítette. Miután az ítélet ellen az ügyész, a vádlott és védője is fellebbezett, a végső szót a Debreceni Ítélőtáblának kellett kimondania.
Két társának ítélete már júniusában jogerőre emelkedett: D. P. 3 éves börtönbüntetését egy évre enyhítették, míg N. J. 3 év börtönbüntetését 2 évre enyhítették, végrehajtását 2 évre felfüggesztették.
Most a Debreceni Ítélőtábla a vádlott vagyon elleni bűncselekményét folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettének, míg a közbizalom elleni bűncselekményt folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségeként minősítette. A vádlott börtönbüntetését és közügyektől való eltiltását is 2 évre enyhítette.
Akihez „váratlanul” toppant be Orbán
Bocskai Pétert a 2014-es választási kampányban lett egy csapásra ismertté. Ő volt az a nyíregyházi, háromgyerekes családfő, akihez „váratlanul” toppant be országjáró útján a miniszterelnök. Orbán Viktor – ahogy azt tőle vidéki fellépésein már megszoktuk – kedélyesen csevegett el a vendéglátóival. Egy békés, boldog család idilli képe tárult elénk, ahol a legidősebb fiú máris érdeklődik a politika iránt.
A videó még megtalálható Orbán Facebook-oldalán:
A videó akkor került elő újra, amikor Bocskai Pétert és két társát meggyanúsították, majd vádat emeltek ellene. Bocskai állandó jelzője maradt: „Orbán nyíregyházi vendéglátója”.
Bocskai politikai, vezetői ambíciói a 2010-es önkormányzati választási kampányban kezdtek megmutatkozni. Egy darabig úgy tűnt, a baloldallal építi kapcsolatait. Csabai Lászlóné akkori polgármester más városrészek számára is példaként említette a Kertvárosban élő Bocskai közösségépítő tevékenységét. Aki még egy honlapot is létrehozott a kertvárosiaknak, hogy sok jó ötletüket ott tudathassák a világgal.
Miután Csabainé bejelentette, nem indul újra, másfelé kezdett kacsintgatni Bocskai, akkoriban azt rebesgették, kertvárosi önkormányzati képviselői babérokra vágyik, ám ott a Fidesznek volt egy erős embere, aki a következő körben is indult és nyert.
Kárpitos a legnagyobb önkormányzati cég élén
Alighanem mégis sikerült jó benyomást tennie az új Fidesz-KDNP-s városvezetésre, mert az önkormányzat felállása után nem sokkal ő lett a városüzemeltető cég első számú vezetője. Akkoriban beszédtéma volt Nyíregyházán, hogy a legnagyobb önkormányzati cég megérdemelt volna egy diplomás szakembert. Nem volt érthető, hogy Kovács Ferenc polgármester miért egy – végzettségét tekintve – kárpitost tett felelős vezető beosztásba.
Bocskai 2017. június 21-én, az elsőfokú bírósági ítélet után a NYÍRVV-nél betöltött cégvezetői posztjáról lemondott.
A volt cégvezetőt azonban Orbánék nem hagyták az út szélén. A Népszava írta meg még 2017 nyarán, hogy információi szerint a Somogy megyei Várdán összekötőként dolgozik az ottani bioüzemet megvásárló, nyíregyházi Révész Groupnál.
(Fotó: nyiregyhaza.hu, youtube.com)
|
Orbán vendéglátójának börtönbe kell mennie – Több tízmillió forintot fizetettek az el nem végzett munkáért
|
Két év letöltendő börtönbüntetést szabott ki a Debreceni Ítélőtábla a múlt héten Bocskai Péterre, a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. korábbi igazgatójára. A vádirat szerint Bocskai az önkormányzati tulajdonú cég vezetőjeként a földutak karbantartásáért, az útfelújítási és útstabilizálási munkákért is felelt. 2012 szeptemberében pedig olyan vállalkozási szerződést kötött a harmadrendű vádlottal, amelyről a bíróság szerint tudta: az abban foglalt munkákat nem végzi el.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/orban-vendeglatojanak-bortonbe-kell-mennie-tobb-tizmillio-forintot-fizetettek-az-el-nem-vegzett-munkaert-115341
|
2018-11-26 08:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Mészárós Lőrinc újabb lapokat zsákmányolt be: az MTI közlése szerint a Mészáros tulajdonában álló Talentis Group Zrt. felvásárolta a Magyar Idők kiadóját, közvetett tulajdonába került a Lapcom és a az Inform Média. A legújabb közlemények szerint pedig a Szabad Föld és az ezt kiadó Mezőgazda Lap- és Könyvkiadó vállalat (természetesen többi kiadványával együtt) szintén Mészáros cégéhez került.
Mészárosnak mindezzel egyetlen célja van, ami az MTI-ban megjelent közlemény szerint az, hogy a Talentis Group alatt egyesített médiaérdekeltségeit a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak adományozza.
Ahogy a közlemény fogalmazott: "Az adományozó célja, hogy hosszú távon biztosítsa a nemzeti értékek és hagyományok megőrzését, tovább erősítse a konzervatív értékszemléleten alapuló írott és elektronikus sajtó véleményformáló szerepét, valamint felajánlásával támogassa a helyi közösségek minél szélesebb körű tájékoztatását."
Az alapítvány az MTI-vel közölte, hogy tíz kiadóvállalat csatlakozott hozzájuk. Az alapítvány ősszel jött létre, nonprofit módon tervezi működését, és egyébként a célja az, hogy a "a magyar írott sajtókultúra fennmaradását segítse". "Meggyőződésünk szerint ez egyszerre szolgálja az olvasók érdekeit és a polgári értékrend képviseletét" - írták.
Az alapítványt többen is a a központostított fideszes médiabirodalom csúcsintézményének tartják.
A közlemény szerint mási sokan jelezték csatlakozási szándékukat, amelyeket el is fogadott és célkitűzéseivel "összhangban állónak talált" az alapítvány.
Ezt erősíti az a tény is, hogy a médiavállalkozások jövőbeli működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására a kuratórium Liszkay Gábort kérte fel.
A tíz médiavállalkozás:
az Echo Penisola Kft.
a Part FM médiaszolgáltatója
a Gong Rádió Kft., a Gong FM médiaszolgáltatója (81,7 százalékos részesedés)
a HírTV Zrt., a HírTV médiaszolgáltatója
a Hold Reklám Kft., a Retro Rádió médiaszolgáltatója
a Hung-Ister Zrt. film-, videó-, televízióműsor-gyártó
a K4A Lapkiadó Kft., a Figyelő hetilap kiadója
a Mandiner Press Kft., a mandiner.hu hírportál kiadója
a Modern Media Group Zrt., a Lokál, a Lokál extra lapok, a lokal.hu és a 888.hu kiadója
a Napfénymédia és Marketing Kft., a Déli Szó és a szegedma.hu internetes hírportál kiadója
valamint a Ripost Média Kft., a Ripost napilap, a Hello! magazin, valamint a ripost.hu és a faktor.hu internetes hírportálok kiadója.
A közlemény jelezte, hogy emellett új felajánlások is érkeztek:
az OPUS PRESS Zrt.
az ECHO HUNGARIA TV Zrt.
a Magyar Idők Kft.
a New Wave Media Group Kft.
tulajdonosai felajánlották az érintett médiaszolgáltatókat és tulajdonukban lévő médiumokat az alapítvány számára.
|
Mészáros névleg is betolja médiabirodalmát a fideszes centrumba
|
Mészárós Lőrinc újabb lapokat zsákmányolt be: az MTI közlése szerint a Mészáros tulajdonában álló Talentis Group Zrt. felvásárolta a Magyar Idők kiadóját, közvetett tulajdonába került a Lapcom és a az Inform Média. A legújabb közlemények szerint pedig a Szabad Föld és az ezt kiadó Mezőgazda Lap- és Könyvkiadó vállalat (természetesen többi kiadványával együtt) szintén Mészáros cégéhez került.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/meszaros-nevleg-is-betolja-mediabirodalmat-a-fideszes-centrumba-115397
|
2018-11-28 08:17:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Rendkívüli közgyűlést tart november 21-én a kilencedik legnagyobb magyar bank, a tőzsdén is jegyzett FHB Jelzálogbank Nyrt., és szinte teljesen kicserélik a vezető testületek tagjait. Az erre az alkalomra készített előterjesztés alapján valószínűsíthető, hogy az egyik kisebbségi tulajdonos kezdeményezésére visszahívják az igazgatóság, a felügyelőbizottság és az auditbizottság tagjait is.
Ez önmagában nem volna meglepő, hiszen az elmúlt fél év arról szólt, hogy Orbán Viktorék miként szorítják ki birodalmából a túlságosan megerősödött, majd kegyvesztetté vált bankárt, Spéder Zoltán. Ennek az egyik – de valószínűleg nem a legutolsó – kifejlete az volt, hogy Spéder október közepén lemondott az FHB éléről, és részvényeinek nagy többségétől is megvált. Igaz, cserébe mintegy 7,5 milliárd forint készpénzhez jutott.
Kinek az embere Pecina?
Meglepő fejlemény ugyanakkor, hogy a bankban papíron még mindig 24,2 százalékban tulajdonos osztrák érdekeltségnek ezentúl egyetlen képviselője sem lesz a vezető testületekben, feltéve, hogy az előterjesztést meg is szavazzák. Az indítvány ugyanakkor megerősíti azokat a szóbeszédeket, miszerint Heinrich Pecina az elmúlt években nem feltétlenül saját, illetve a mögötte feltételezett osztrák üzleti köröket képviselte az FHB-ban, hanem valójában Spéder embere volt, egészen addig, amíg a magyar bankár partvonalon kívülre nem került.
Az elmúlt hónapokban Pecina ugyanakkor nagyon is megfelelt a magyar kormány érdekeinek, hiszen közreműködésével került egy jókora médiabirodalom, a Mediaworks új kezekbe, méghozzá vélhetően a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc családi közelségébe. Ugyanennek a tranzakciónak a vesztese lett a Népszabadság is, amelynek a kormánykritikus újságírói ezekben a napokban kapják meg elbocsátó levelüket.
Az FHB-nál tehát most visszahívják az igazgatóságból a Vienna Capital Partners delegáltját, Christian Rienert, illetve vele együtt például Köbli Gyulát és Kovács Zoltánt, aki az elmúlt években teljesen együttműködött Spéder Zoltánnal. A korábbi körből mindössze Oláh Márton és Soltész Gábor maradna az igazgatóságban. Előbbi fontos pozíciókat tölt be a Spéder-birodalom két gyöngyszeménél, a Diófa Alapkezelőnél és a Díjbeszedő Faktorháznál.
Miközben maga az FHB Jelzálogbank veszteséges, számos olyan leányvállalata termel több száz millió forint osztalékot a tulajdonosainak, amelyre Spéderéknek a mai napig közvetlen befolyásuk van. Az említett alapkezelőnek és faktorcégnek tavaly együttesen több mint egymilliárd forint volt a nyeresége.
Mészáros Lőrinc ide is betette a lábát
A következő időszakban tehát várható, hogy az FHB új irányítói ezekből a cégekből is igyekeznek kiszorítani Spéder Zoltánt és embereit. Már csak azért is, mert az új erős emberek helyenként már meg is jelentek az FHB holdudvaránál. A bankcsoport informatikai fejlesztéseiben jeleskedő Dom-P Zrt. néhány hete már Mészáros Lőrinc intézőjének, Csík Zoltánnak az érdekeltsége lett.
Az FHB igazgatóságának új tagjai közé javasolják ugyanakkor Vida Józsefet. Ő az, aki a B3 Takarék meghatározó személyeként egészen májusig együttműködött Spéder Zoltánnal és a Miniszterelnökséget vezető Lázár Jánossal az úgynevezett takarékszövetkezeti integrációban, ami valójában kiszolgáltatta a takarékszövetkezeteket, hogy Spéderék érdekeit szolgálják.
Májusban azonban fordulat következett be. Miután Orbán Viktor – Demján Sándor milliárdosra hivatkozva – személyesen üzent hadat Spédernek, Vidáék megszavazták a kormány irányváltását kielégítő döntéseket. Sőt, a bicskei központú B3 Takarék már márciusban 1,2 milliárd forint hitelt nyújtott Mészáros Lőrincnek és feleségének, a jelzálogjogot a közeli etyeki és mányi birtokaikra jegyezték be.
Amikor Spéder egy szűk hónapja feladta FHB-s hadállásait, részvényeinek egyik vevője a B3 Takarék volt, a másik pedig a Fókusz Takarékszövetkezet. Míg azonban a B3 Takarék vezetője várhatóan bekerül az FHB igazgatóságába, addig a Fókusz irányító emberét, Sebestyén Istvánt visszahívják az FHB felügyelőbizottságából, és az indítvány szerint nem is kap új megbízatást, pedig a Fókusz az FHB-részvények 13 százalékát birtokolja, a B3 pedig csak a 10,5 százalékát.
Az FHB igazgatóságának tagja lesz Mészáros Attila is, aki a 2014-2015-ben csődbe ment takarékszövetkezeteknél és a bebukott Széchenyi Banknál is felügyeleti biztos volt.
Ismerős nevek az új vezetőségben
Az FHB felügyelőbizottságából menesztik Lantos Csabát is, aki régi üzlettársa Spédernek. Habár Lantos az utóbbi időben igyekezett hangsúlyozni távolságtartását a kegyvesztett bankártól, ennek ellenére ebből a pozíciójából is kipenderítik.
A felügyelőbizottság tagjai közé javasolják ugyanakkor Antal Kadosát, aki a közbeszerzési tanácsadói piac egyik nagyágyúja. Cége bonyolította le azt a 420 milliárd forintos építési közbeszerzést, amely alapján a következő években a csatornázási, víztisztítási, hulladékkezelési állami beruházásokat elvégzik a nyertesek. Márpedig minden régió győztes konzorciumában vagy Mészáros Lőrinc cége, vagy a vele szoros üzleti kapcsolatban lévő Szijj László cége, illetve Mészáros konzorciumi partnere benne van. Antal Kadosa üzlettársa, Lukács Krisztián pedig egy időre balatoni kikötőhöz juttatta Orbán Viktor vejét, Tiborcz Istvánt (egészen pontosan egy céget, amely utóbbi résztulajdonában állt).
A felügyelőbizottságban várhatóan helyet kap még Reiniger Balázs, aki a Közbeszerzési Hatóság tanácsának a tagja, és korábban annak a Continentál dohányipari cégnek az ügyvédje volt, amely a trafiktörvény megalkotásában aktívan részt vehetett. Rajta kívül Kovács Mónika is szerepel a jelöltek listáján. Ő a "spédertelenítés" jegyében augusztusban már beülhetett a Magyar Posta felügyelőbizottságába, egyébként az állami tulajdonban lévő közlönykiadó egyik vezetője.
Az FHB 7 százalékos állami tulajdonosát, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt Harmath Zsolt képviseli majd a felügyelőbizottságban, Pórfy György pedig a Magyar Takarékszövetkezeti Bankot képviseli. Ez utóbbinak, a Takarékbanknak, valamint a Postának az életében is meghatározó szereplő az FHB-csoport, így a következő hetekben várhatóan ezeknél az intézményeknél is lesznek még változások.
|
Mészáros Lőrinc bankára beszáll az FHB irányításába
|
Két héten belül az FHB Jelzálogbank valamennyi vezető testületéből kisöpörhetik az Orbán-kormánynál kegyvesztett Spéder Zoltán, valamint a titokzatos osztrák üzletember, Heinrich Pecina embereit. Helyettük olyanok jöhetnek, akik jól fekszenek a kormánynál, köztük a Mészáros Lőrincéknek milliárdos hitelt nyújtó bankár.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20161110_meszaros_lorinc_fhb_b3takarek_speder_zoltan_heinrich_pecina
|
2016-11-10 15:02:00
| true | null | null |
HVG
|
Nagy pofont kapott Lázár János, a keményen dolgozó nagy ember
A Hódmezővásárhely uraként számon tartott miniszter városában bálozással kezdte a februárt, de a hónap vége csúnya vereséget hozott emberének a polgármester-választáson. Kérdés, okozhat-e ez törést Lázár országos és helyi politikai karrierjében.
Fanyar ábrázattal tudták csak lefényképezni Tiborcz Istvánt Hódmezővásárhely egyik legrangosabb társadalmi eseményén, az orvosbálon, ahol a kormányfői vő oldalán természetesen Orbán Ráhel is ott volt. Lázár János ugyanakkor állta a sarat, csevegett és táncot lejtett. Hogy is ne állta volna, hiszen a szívéhez oly közel álló közegben, kékvérűek társaságában urizálhatott: a bálon többek között vadásztársa, Habsburg-Lotharingiai Mihály is részt vett.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanakkor politikai nyomásgyakorlásnak minősítette, hogy az amerikai The Wall Street Journal kiszivárogtatta: az Európai Unió csalásellenes hivatala súlyos szabálytalanságokat talált egyebek között a hódmezővásárhelyi közvilágítás felújításában, amelyet az akkor még Tiborcz érdekeltségébe tartozó Elios elődje, az ES Holding végzett. Tiborcz és Lázár pechjére a szolgalelkű helyi média nem aprózta el a beszámolót az estélyről, csaknem 170 fotót közölt róla, így azok is végigpásztázhatták az ismerős arcokat, akik nem forognak ezekben a körökben.
A kiábrándultak és sértettek éppen azt látták igazolva, amit annyira utálnak: Lázár társadalmi kapcsolataiban és életmódjában is szakított azzal, ahonnan indult. A bálnak helyet adó, patinás Fekete Sas Szálló üzemeltetője a legfőbb helyi vendéglős, Bónus István. Bónus kisebbségi tulajdonosa annak a vadászkastélynak, amelyet a vásárhelyi tanyavilágban húztak fel, több százmillió forintot ér – és történetesen éppen Lázár János és családja termőföldjeinek ölelésében fekszik. A vendéglős az elmúlt évtizedekben rendre helyszínt adott a fideszes városvezetők számára fontos rendezvényeknek. Papíron a vadászkastély főtulajdonosa Kulik Jenő, aki ügyvédként Lázár tanácsadója volt, a harmadik kastélybirtokos pedig Szabó János, a volt mártélyi téeszelnök fia. Márpedig az a falu is a miniszter választókörzetében van. Az urambátyámvilágot erősíti az is, hogy a vásárhelyi önkormányzat városellátó cégének igazgatója, Magyar József a vezető fideszes politikus vadásztársa.
Évtizedes sérelmek jöttek felszínre a Lázár-báb polgármesterjelölt elleni összefogásban. A kampányban az az ügyvéd ugrott be sofőrnek a függetlenként induló Márki-Zay Péter mellé, akinek kórházigazgató édesapját Lázár János az elsők között távolította el, amikor polgármester lett. Így jött össze a koalíció a zsidó hitközség elnökétől a Jobbikig.
Az elmúlt másfél évtizedben Lázár mindent megtett azért, hogy kiépítse saját hátországát. Akkor, a kétezres évek elején, még Hódmezővásárhelyen vette maga mellé Sonkodi Balázs egészségügyi vállalkozót, aki aztán a Miniszterelnökségen egészen a stratégiai ügyekért felelős államtitkárságig vitte. A beugrója a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. felügyelőbizottsági tagsága volt: Sonkodi szó szerint onnan felügyelte a dohánypiac újrafelosztását. Éppen hat évvel ezelőtt született meg a trafiktörvény, amelynek előkészítésében és a biznisz későbbi lefölözésében a hódmezővásárhelyi érdekeltséggel is rendelkező Sánta János tüsténkedett. A törvényjavaslat előterjesztője Lázár János volt, aki akkor a Fidesz-frakciót vezette az Országgyűlésben. Sánta cégének, a Continentalnak azóta is évente több százmillió forintos profitja van, Lázár Jánosnak pedig olyan vagyonfelhalmozása, amelynek forrását bajos lenne forintra-fillérre igazolni a parlamentnek kötelezően benyújtott nyilatkozataiból. A vásárhelyi termőföldek mellett Mádon már szőlője is van a miniszternek, gyermekei nevén budapesti ingatlanok szerepelnek, és a vadászat is költséges mulatság.
Sánta cégének ügyvédje, Reiniger Balázs a mai napig Lázár egyik legfőbb bizalmasa. A Reiniger Ügyvédi Iroda 2017-ben 90 millió forintért adott tanácsokat a Miniszterelnökségnek, Reiniger pedig rendre olyan pozíciókban és cégekben tűnik fel, amelyek Lázárnak különösen fontosak. Az agrárkamara legutóbbi, őszi választásán és tisztújításán a választási bizottság tagja volt, és mellette az a Mikó András ügyvéd is, aki a vadászkastélyt tulajdonló vásárhelyi cég ügyeit viszi.
Az agrárkamara befolyásos köztestület, gyakorlatilag vétójoga van a termőföldek adásvételekor. Az állami földárveréseken több mint 1300 hektár földet vittek el olyan magánemberek, akik Lázár nagybátyjának cégéhez, a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt.-hez kötődnek. Lázár maga is kistulajdonos a Gorzsaiban, rendszeresen részt vesz az igazgatóság ülésein. Van azonban a Gorzsainak egy közeli konkurense, a szocialisták idején privatizált Hód-Mezőgazda Zrt. Két évvel ezelőtt nagy riadalmat is keltett, hogy új, ismeretlen tulajdonosok tűntek fel a Hód-Mezőgazdában, miután eladta részesedését az a Kárpáti László, aki utóbb a tiszapüspöki cukorüzemében is átengedte a helyet Mészáros Lőrincnek. A mai napig nem világos, miért jelent meg a vásárhelyi cégben új tulajdonosként az agráriumban kevéssé ismert kecskeméti Baksa Zoltán.
A délkeleti országrész egyik fontos munkaadója a nemrégiben visszaállamosított és Nemzetivé átnevezett Mezőhegyesi Ménesbirtok is, amely éppen Lázár Miniszterelnöksége alá tartozik. A több száz embert foglalkoztató agrárközpont olyan falvakból is felszívja a munkaerőt, amelyek Lázár választási körzetébe tartoznak, márpedig az országnak ebben a szegletében még mindig nem érződik a gazdasági fellendülés, így a miniszter egyre gyakrabban tűnik fel a ménesbirtok környékén.
Szükség is lehet erre, mert a ménesbirtoknál megint ütközhetnek érdekei a miniszterelnöki kabinetet vezető Rogán Antal és a kormányfői tanácsadó, Habony Árpád köreivel. A cég vezetőségében ugyanis egy olyan nemesi sarj jelent meg, aki Habonyék környékén szokott feltűnni. Ő Szabadhegy Kristóf, annak a máltai lovagrendnek az elnöke, amelyben Habsburg-Lotharingiai Mihály is tag, ámde Lázár ezekbe a körökbe eddig még nem jutott be.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter az utóbbi időben amúgy is veszteni szokott ezekben a csörtékben. A legnagyobb érvágást akkor kellett elszenvednie, amikor a kormányfői gázszerelő, Mészáros Lőrinc körei bekebelezték a takarékszövetkezeti rendszert, és az FHB-val együtt onnan is kitúrták Lázár bankár barátját, Spéder Zoltánt. Ebben a csatában nemcsak a takarékokhoz kötődő postát, valamint a fejlesztési bankot vesztette el mint a felügyelete alatt álló állami vállalatokat, hanem az energetikában is visszaszorult. Különösen az fájhatott neki, hogy kicsúszott a kezéből a paksi bővítési projekt közvetlen ellenőrzése. Utóvédharcként mindössze annyit tudott tenni, hogy beültette Reinigert az FHB felügyelőbizottságába. Néhány hónapja pedig ugyancsak őt küldte az elektronikus közbeszerzést kiépítő új állami cégbe, a NEKSZT-be, amely a cégvezető személyében Tiborcz István köreihez kötődik.
A miniszter a hódmezővásárhelyi földcsuszamlás napjáig bőszen terjesztette magáról, hogy szíve szerint otthagyná a kormányt, és inkább visszahúzódna szülővárosába a körzet parlamenti képviselőjeként. Munkatársainak is ezt mondogatta az utóbbi hetekben, akik legfeljebb azért érezhették, hogy ez nem csupán Lázár szerénységéből fakad, mivel Orbán Viktor kormányfő évértékelő beszédében a Miniszterelnökség vezetőjét nem sorolta fel azon kormánytagok között, akik dicséretet érdemelnek. A földcsuszamlás azonban elindult, az Elios-ügyekben is eljáró vásárhelyi jegyző, Korsós Ágnes már a polgármester-választás másnapján a nyugdíjba vonulásáról beszélt. Míg pár nappal ezelőtt Lázár még fennen hangoztatta, hogy a Fidesz országos listáján nincs szüksége biztosan befutó helyre, a választási kudarc másnapján összeállított lajstromban végül a 23. helyre került. Vagyis akkor is képviselő lehet, ha Hódmezővásárhely mellett Makó és a környező falvak szavazói is a sarkukra állnak, mondván: őket senki ne nézze hülyének.
2018. március. 01. 17:20 hvg.hu Itthon
Cinikus választ adott Lázár a kihűlt emberek számát firtató kérdésre
Egy civil szervezet adatai szerint négy nap alatt 21-en haltak meg a hideg miatt, de Lázár szerint ez nem az állam felelőssége, ráadásul csak mínuszokban hűlnek ki emberek.
2018. március. 02. 09:08 Domány András Itthon
Lázár szerint hülyeség? Akkor meg miért támogatta a kormány?
Komoly zavar van a törvényalkotás gépezetében, ha előfordulhatott az, ami a margitszigeti teniszcsarnok ügyével történt.
|
Nagy pofont kapott Lázár János, a keményen dolgozó nagy ember
|
A Hódmezővásárhely uraként számon tartott miniszter városában bálozással kezdte a februárt, de a hónap vége csúnya vereséget hozott emberének a polgármester-választáson. Kérdés, okozhat-e ez törést Lázár országos és helyi politikai karrierjében.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/201809_a_kemenyen_dolgozo_nagy_ember
|
2018-03-03 15:05:00
| true | null | null |
HVG
|
Az antiszemitizmusa miatt az Országgyűlésből kibukott jobbikos politkus kihasználva az országgyűlési törvénynek a képiviselők budapesti lakhatásának feltételeit szabályozó rész gyenge pontjait, azért is adhatott túl fővárosi ingatlanán, hogy aztán az állam pénzéből béreltessen magának lakást. Magyarán Szávay egyrészt több millió forinttal megtömte a zsebét, másrészt ugyanezzel a lendülettel alaposan megcsapolta a magyar költségvetést. Úgy látszik, az antiszemitizmus mellé pitiánerség is jár a Jobbikban.
Nem igazán Szávay István napjai ezek: nem elég, hogy az utóbbi idők egyik legsúlyosabb antiszemita botránya miatt kénytelen volt lemondani parlamenti mandátumáról, újabb érdekes részletekre bukkantunk személyével kapcsolatban. Kiderült, nemcsak a zsidó embereket nem szereti, hanem a rezsi fizetése sem tartozik kedvenc elfoglaltságai közé.
Szávay István bűvészmutatványa
A magyar parlament 2014-ben módosította az országgyűlési törvényt, amelynek értelmében a képviselők innentől kezdve nem voltak jogosultak lakhatási támogatásra, helyette viszont az Országgyűlés Hivatala budapesti lakást vagy szállást biztosított számukra. Ez a gyakorlat a mai napig tart, ami értelemszerűen azokra a honatyákra vonatkozik, akiknek nincs a fővárosban lakásuk. Ennek magyarázata pofonegyszerű: nekik nem olyan könnyű bejutni munkahelyükre, mint budapesti kollégáiknak. Ez teljesen respektálható és érthető húzás volt a törvényhozó szerv részéről, csakhogy egyes képviselők még ebben is a trükközés lehetőségét látták meg. Az ügyeskedők körébe tartozhatott Szávay István is.
Ugyanis, amint az Origo kiderítette, az Országgyűlésből zsidózással kibukó jobbikos politikus rendesen kihasználta a rendszer gyenge pontjait. A parlament hivatalos honlapján közzétett vagyonnyilatkozataiból az látszik, hogy
2014-ben még volt egy 129 négyzetméteres budapesti lakása, aminek egy évvel később már nem volt nyoma.
Ezzel alapjáraton még nincs probléma: azzal viszont, hogy Szávay 2015 eleje és vége között túladott az ingatlanon, jogosulttá vált arra, hogy az Országgyűlés fizesse a fővárosi lakhatását. Ez a számok nyelvén annyit jelentett, hogy a parlament havonta maximum a képviselői tiszteletdíj 25 százalékáért, azaz 187 ezer forintért bérelhetett neki lakást (azóta az összeg emelkedett). A volt jobbikos képviselő nem volt szégyenlős igénybe venni – a fővárosi ingatlanának eladásával – megnyíló lehetőséget- ez tűnik ki az Országgyűlés weboldalán közzétett „nyilvános szerződésekből."
A következő lakásbérleti szerződések születtek az Országgyűlés és Szávay között, miután a politikus értékesítette budapesti lakását:
2016. január 15. – lakásbérlet 179 000 forint/hó
2017. március 12. – lakásbérlet 179 000 forint/hó (szerződés-módosítás)
2017. április 13. - lakásbérlet 186 500 forint/hó
2018. május 8. – lakásbérlet 186 500 forint/hó (szerződés megszüntetése)
A hivatalos adatok szerint Szávaynak közel két és fél évig mintegy öt millió forint értékben a magyar állam fizette a budapesti lakhatását, amiről csak az áprilisi választást követően mondott le. Az ingatlan eladásának, és az első lakásbérleti szerződés megkötésének időpontja arra enged következtetni, hogy a bukott képviselő bizony-bizony ravaszkodhatott a kérdésben, rendesen kihasználva a magyar állam jóindulatát.
Szávay tehát egyrészt több millió forinttal megtömte a zsebét, másrészt ugyanezzel a lendülettel alaposan megcsapolta a magyar államot.
A bűvészmutatványnak az a pikantériája, hogy pártja, a kisemberek sorsáért kommunikációs szinten naponta aggódó Jobbik rendszeresen szót emelt a magas budapesti albérleti árak ellen. Egy 2017-es, a témába vágó közleményükben úgy fogalmaztak, hogy a horror albérletárak veszélyeztetik az ország jövőjét, Vona Gábornak az egyik választási ígérete a sok közül az volt, hogy indokolt esetben lehetővé tenné, hogy a fiatalok nulla forintért tudjanak albérlethez jutni. Hogy Szávay mennyire számít fiatalnak, az erősen kérdéses, de esetében legalább megvalósult a párt programjának egyik pontja. Úgy látszik, a Jobbikban az antiszemitizmus mellé a pitiánerség is jár.
Az Országgyűlés Hivatala (OH) arról tájékoztatta az Origót, hogy a magyar állam
2018. november 1-től egy XV. kerületi,
2017. április 1-től egy terézvárosi,
2015. november 7-től egy ferencvárosi
lakást bérelt Szávay Istvánnak. Az OH által megküldöttekből jól látszik, hogy nem sok idő telt el a jobbikos politikus ingatlanának eladása, és az állam által kínált lakásbérleti lehetőség igénybevétele között.
|
Szávay István azért adhatta el budapesti ingatlanát, hogy lakásbérletre legyen jogosult
|
Az antiszemitizmusa miatt az Országgyűlésből kibukott jobbikos politkus kihasználva az országgyűlési törvénynek a képiviselők budapesti lakhatásának feltételeit szabályozó rész gyenge pontjait, azért is adhatott túl fővárosi ingatlanán, hogy aztán az állam pénzéből béreltessen magának lakást. Magyarán Szávay egyrészt több millió forinttal megtömte a zsebét, másrészt ugyanezzel a lendülettel alaposan megcsapolta a magyar költségvetést. Úgy látszik, az antiszemitizmus mellé pitiánerség is jár a Jobbikban.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/2018/12/szavay
|
2018-12-03 17:52:00
| true | null | null |
Origo
|
Budapest;CEU;Nemzetközi Beruházási Bank;
2018-12-05 11:50:17
Az orosz fejlesztési bank beköltözik Budapestre
Miközben a CEU szedelőzködik, egy lépéssel ismét közelebb kerültünk Oroszországhoz: a Nemzetközi Beruházási Bank Moszkából hozzánk teszi át székhelyét.
A Nemzetközi Beruházási Bank székhelye a magyar fővárosba költözik – tájékoztatott Varga Mihály a pénzintézet kormányzótanácsának december 4-i ülésén egyhangúlag meghozott döntéséről, amely egyúttal felhatalmazást adott a bank elnökének az erről szóló megállapodás aláírására.
A bank budapesti székhelye várhatóan 2019 második felében nyílik meg, a tervek szerint a teljes központ két-három éven belül települ Magyarországra.
Mint Varga hangsúlyozta, a, magyar piacon már eddig is aktív bank közvetlen jelenléte tovább bővíti a magyar vállalatok rendelkezésére álló pénzügyi forrásokat, erősíti Budapest közép-európai pénzügyi központi szerepét – a költözés pedig javítja a bank megítélését is, „javulhat (...) beágyazottsága az Európai Unió gazdasági rendszerébe”.
Ez az NBB hitelminősítésének további emelésében is megnyilvánulhat – mondta,a miniszter aki szerint ezt alátámasztja, hogy a Fitch Ratings „BBB” kategóriából „BBB+” kategóriába emelte az NBB hitelminősítését november 22-én, és a költözés esélyt ad a további felminősítésre.
Kihagyták az orosz szálat
A fejleményről a Pénzügyminisztérium számolt be, közleményükből azonban valamiért teljesen kihagyták, hogy
hogy a bank (angolul International Investment Bank, IBB) valójában orosz pénzintézet, központja jelenleg Moszkvában van, onnan fog át települni. Magyarország 2014 óta tagja a banknak, amibe a keleti nyitás jegyében léphettünk be – olyan uniós tagállamok mellett, mint Románia, Szlovákia vagy Csehország., de a bankrendszer tagja többek között a kommunista vezetésű Vietnám is, amivel Orbán Viktor szintén kiváló kapcsolatokat ápol.
|
Az orosz fejlesztési bank beköltözik Budapestre
|
Miközben a CEU szedelőzködik, egy lépéssel ismét közelebb kerültünk Oroszországhoz: a Nemzetközi Beruházási Bank Moszkából hozzánk teszi át székhelyét.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3017493_az-orosz-fejlesztesi-bank-bekoltozik-budapestre
|
2018-12-05 11:50:00
| true | null | null |
Népszava
|
Orbán nem viccel: szerinte közérdek, hogy létrejöjjön a fideszes propagandabirodalom
A versenytörvény egy passzusát kihasználva megkerülte a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH) Orbán Viktor, hogy egyesülhessen a Fidesz médiabirodalma. A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint a miniszterelnök egy kormányrendelettel közérdekből "kiemelt nemzetstratégiai összefonódásnak” minősítette négy fidesz-közeli médiavállalat (az Echo Hungária, a Magyar Idők, a New Wave Media Group és az Opus Press) beolvadását a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványba. És az ilyen minősítéssel rendelkező médiavállalatoknak már nem kell kikérniük a GVH beleegyezését a fúzióhoz.
A jelek szerint nem ez volt az eredeti szándék: a négy kiadóvállalat még a múlt héten adta be egyesülési kérelmét a versenyhatósághoz és a GVH-nak csütörtökig kellett volna eldöntenie, hogy további vizsgálat nélkül beleegyezik-e az alapítvány tulajdonszerzésébe, vagy vizsgálatot indít. Egyik döntés sem lett volna egyszerű. Ha a GVH elutasítja a kérelmet, úgy számolnia kell a Fidesz bosszújával (amire volt már példa, amikor a kormánypárti dinnyekartellezők védelmében a hatalom megnyirbálta a GVH jogkörét). Amennyiben viszont a GVH rábólintott volna arra, hogy a teljes vidéki napilapos ágazat egyetlen kézbe kerüljön, akkor saját erkölcsi megsemmisülésével kellett volna szembe néznie.
Úgy tűnik Orbánnak nem volt türelme kivárni a döntést, vagy nem bízott abban, hogy a GVH „megfelelő” döntést hoz, így a versenytörvény egy 2013-as módosítását használta ki, amiben lehetővé tették a kormánynak, hogy bizonyos közérdekű, „nemzetstratégiai” ügyekben ne kelljen kikérni a GVH beleegyezését.
Csakhogy eddig ezzel a kivétellel akkor élt a kormány, amikor a magyar állam szerzett részesedést valahol, így korábban nemzetstratégiainak minősítették az MKB vagy a Budapest Bank megszerzését, vagy épp az RWE kivásárlását a Fővárosi Gázművekből. Ebben az esetben viszont Orbán nyíltan magán-, pontosabban fideszes érdeket egyenget.
Mint arról korábban beszámoltunk, a miniszterelnök korábban úgy döntött: egyetlen ernyőszervezet alá gyűjti az eddig papíron független, ám összehangolt propagandagépezetként működő fideszes médiumokat. Orbánt vélhetően az motiválta, hogy egyes médiumok gazdálkodása és hatékonysága nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ezt követően a fideszes médiumok tulajdonosai a múlt héten jelentették be, hogy „felajánlották” a cégeiket a korábban a Simicska-birodalomból érkezett, ám a G-nap előtt Orbánhoz átállt Liszkay Gábor vezényletével létrejött Közép-Európai Sajtó és Média nonprofit alapítványnak.
Összességében így több száz médium kerülne központi irányítás alá. Cégbírósági bejegyzések szerint már formálódik az új, pártállami médiagólem, így a miniszterelnöki stratégiai főtanácsadó Habony Árpád és Győri Tibor november 27.-én már át is adta az eddig is a fideszes házimédia részeként működő, ám papíron független Modern Média Group (MMG) Zrt. tulajdonjogát a Liszkay balatoni nyaralójába bejegyzett alapítványnak (ez a kiadó jelenteti meg többek között a Lokált és a Lokál extrát is). Ami biztos: az MMG átadásával Habony és Győri az újkori magyar történelem legnagylelkűbb adakozói lettek: a most ajándékba adott cég tavaly 3,1 milliárdos árbevételt ért el és ebből a tulajok tavaly 680 milliós osztalékhoz jutottak.
Ez látta a 24.hu is, a hírportál Kaposvári Törvényszéken nézte át az alapítvány iratait, amelyből kitűnt, hogy az alapítvány számára „felajánlott” kiadóvállalatok, - melyek összességben több tízmilliárdos árbevételt értek el - tulajdonosainak semmiféle jogosultsága nem lesz az alapítványban, továbbá egy fityinget sem kaptak a cégeikért. A portál szerint ugyanakkor jókora, mintegy 30 milliárd forintnyi adósság is kerülhet át az alapítványhoz, igaz a helyzetet bonyolítja, hogy például az immáron volt Mészáros Lőrinc -médiumoknak a szintén Mészáros érdekeltségű MKB a hitelező.
|
Orbán nem viccel: szerinte közérdek, hogy létrejöjjön a fideszes propagandabirodalom
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3017573_orban-nem-viccel-szerinte-kozerdek-hogy-letrejojjon-a-fideszes-propagandabirodalom
|
2018-12-05 18:38:00
| true | null | null |
Népszava
|
|
Bagdy Gábor;e-jegyrendszer;RIGO;
2018-12-05 15:37:18
Újabb három évet csúszik az e-jegyrendszer, de a fővárosi vezetés nem tud károkról
Bagdy Gábor a fővárosi bizonyítványt magyarázta, a fideszes polgármesterek a szocialistákat ekézték a bedöglött RIGO-projekt kapcsán. Hiába kerülhetett a kudarcos projekt közel 37 milliárd forintba, a főváros szerint nincs veszteség.
A budapesti elektronikus jegyrendszer 2020 végére, 2021 elejére készülhet el - jelentette ki Bagdy Gábor, a projektjének befejezésével megbízott gazdasági főpolgármester-helyettes szerdán budapesti sajtótájékoztatón, melyen a Wintermantel Zsolt újpesti, Borbély Lénárd csepeli fideszes polgármesterek is részt vettek.
Bagdy Gábor hosszan fejtegette a 2014-ben induló projekt körülményeit. Mint mondta, ennek részeként két szerződést kötöttek: a főváros az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) szerződött a finanszírozásról, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) pedig szállítói szerződést kötött a Scheidt&Bachmann német céggel -idézi szavait az MTI.
Késett, késett, de nem gyanakodtak
A BKK 2017 nyarán arról tájékoztatta a Fővárosi Közgyűlést, hogy a projektben késedelem van, amelynek oka, hogy „objektív műszaki körülmények és a jogszabályi keretek megváltoztak” - jelentsen ez bármit is – a lehívási határidőt pedig 2018 végéig hosszabbították meg. Ezután úgy tűnt, a projekt előrehaladásának fontos eleme, hogy a BKK és a szállító megállapodjon a szerződés újrastrukturálásában, az EBRD is ezt kívánta meg. 2018 februárban a Fővárosi Közgyűlés éven belüli kölcsönt adott a BKK-nak, amíg a szerződésmódosítás nem jön létre, és azt az EBRD jóvá nem hagyja.
- fogalmazott Bagdy. A szerződésmódosítás azonban nem történt meg, ősszel pedig már az EBDR is jelezte, hogy közeledik a határidő. Október 12-én megbeszélést folytattak a projekt minden érintett résztvevőjével, a főváros pedig világossá tette: vagy megállapodás lesz a szerződésmódosításról, vagy a projekt ilyen formában nem folytatható.
Hoppá, még egy kis malőr
Aztán történt még egy „malőr”, a szállító nem teljesítette egyik szerződéses kötelezettségét, időközben lejárt a bankgaranciája, amelyet meg kellett volna hosszabbítania, de nem tette meg. A BKK bizonyos értelemben ezért került kényszerhelyzetbe - mutatott rá Bagdy Gábor.
Ez egy új lehetőség
A főpolgármester-helyettes szerint egy szerződés felmondása mindig hátrányos és rossz, de egyben lehetőséget is teremt, hiszen így a fővárosi elektronikus jegyrendszer csatlakozhat az országos platformhoz. Hangsúlyozta: a BKK eddigi kifizetései mögött mind valós teljesítés van, azok jogszerűek és szakmailag indokoltak voltak. Az elektronikus jegyrendszer 2020 végére, 2021 elejére készülhet el.
Nem veszteséges a becsomagolva álló apparátus?
A fővárost nem érte kár, pénzügyi veszteség – hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Borbély Lénárd, Csepel fideszes polgármester , arra hivatkozva, hogy a megrendelt eszközök és szoftverek készleten vannak, azokat később be lehet üzemelni.
Csakhogy, a beszerzett és használaton kívüli készülékek 2021-re bőven elavultnak számíthatnak technikailag, ráadásul a beszerzésükre 17 milliárdos hitelt vett fel a főváros, amit akkor is rendezni kell, ha soha nem helyezik működésbe a rendszert.
Borbély aztán a 2010 előtti városvezetést kezdte támadni, ami „hátrányos és káros szerződéseket kötött” például, például az Alstommal.
Wintermantel Zsolt (Fidesz-KDNP), Újpest polgármestere a RIGO szintén befuccsolt elődje, az Elektra kudarcára emlékeztetett: szerinte a 2010 előtti vezetés haszontalanul költött el százmilliókat tanácsadási szerződésekre és tanulmányokra hiszen azokat később a BKK nem tudta használni.
|
Újabb három évet csúszik az e-jegyrendszer, de a fővárosi vezetés nem tud károkról
|
Bagdy Gábor a fővárosi bizonyítványt magyarázta, a fideszes polgármesterek a szocialistákat ekézték a bedöglött RIGO-projekt kapcsán. Hiába kerülhetett a kudarcos projekt közel 37 milliárd forintba, a főváros szerint nincs veszteség.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3017532_ujabb-harom-evet-csuszik-az-e-jegyrendszer-de-a-fovarosi-vezetes-nem-tud-karokrol
|
2018-12-05 19:15:37
| true | null | null |
Népszava
|
Óriási sportdiplomáciai siker, hogy Magyarország rendezheti a 2023-as atlétikai világbajnokságot, ám félő, hogy megint egy sor felesleges beruházásra gurulnak el adómilliárdjaink.
Minden hazája sikereinek örülni tudó ember számára nagyszerű hír, hogy Budapest rendezheti a 2023-as szabadtéri atlétikaivilágbajnokságot. A nyári olimpia és a labdarúgó-világbajnokság után a harmadik legnagyobb volumenű sporteseményének Magyarország először adhat otthont.
A sportok királynőjének vb-je a legobjektívebb felmérések szerint is 1,2 milliárd nézőt vonzzanak, megspékelve azzal, hogy a rendező fél – jelen esetben ugyebár a magyar főváros – minimum hetekig a világ figyelmének célkeresztjébe kerül, ami marketing szempontjából szinte megfizethetetlen. Nem szabad megfeledkezni a turisztikai bevételekről sem, hogy a sportértékről már ne is beszéljünk.
A sportot vezető ágazattá tevő Orbán-kormány egyik olvasatban megint pazarul szerepelt. A sportdiplomácia nevű tantárgyból jelest kapott – vitán felül megérdemelten –, így Fürjes Balázs újfent nem marad majd munka nélkül. Politikai hovatartozástól függetlenül kell örülnünk a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) döntésének. Ám sajnos a korábbi tapasztalatok alapján van ennek egy másik olvasata is.
Vélhetően nem örülhetett a kormány annak, hogy a magyar szervezőbizottság már a döntés előtt elárulta, hogy az IAAF által is előzetesen jóváhagyott költségvetés szerint a világbajnokság rendezése 31,5 milliárd forintba kerül. Igaz, azonnal hozzátették: ez az összeg a minimum, és ebből kell kihozni a szövetség vezetőinek, a sportolóknak, a technikai személyzetnek – mintegy 3200 főnek – az utaztatását és elszállásolását, valamint ebbe a pénzdíjak is benne vannak. De nincs benne az az infrastrukturális beruházás, ami egy sikeres vb megrendezéséhez kell. És itt lesz az a bizonyos kutya elásva.
Mert újfent úgy pályáztunk meg valamit, hogy az infrastruktúra legfeljebb látványtervekben van meg – a Duna Aréna esetében pontosan láthattuk, mennyit ér mindez –, így a 2017-es vizes vébé tapasztalataiból kiindulva messze nem 31,5 milliárd lesz a rendezési költség, amire még a felépítendő stadion, illetve a környékén végrehajtandó beruházások, területrendezések – vélhetően – a százmilliárdos költségét nyugodtan rászámolhatjuk.
De nézzük, hogy eddig mi az, ami pontosan látható a költségek oldalán. A soroksári Duna-ág melletti területet, ahol az új stadion lesz a bemelegítő pályákkal, atlétikai csarnokkal, már 2014-ben megvette az állam potom 16,5 milliárd forintért. Erre már rájött csekély 4,7 milliárd, ugyanis ennyiért tervezi meg a 2023-as stadiont a NAPUR Architect Kft.-t. Ha valakinek netán ismerős a cég neve, nem téved, ők tervezték a Duna Arénát, valamint a Néprajzi Múzeum új épületét is a Városligetbe. A tervek alapján a 40 ezres atlétikai stadiont a világbajnokság után visszabontják 15 ezresre. Ebben is van tehát hasonlóság a Duna Arénához, és már csak abban reménykedhetünk, hogy a kivitelezői költségek alakulása nem a már látott modellt követi.
Ugyanakkor most már nem lehet nem észrevenni a kormány azon szándékát, hogy úgy is megépíti a 2024-es nyári olimpia tervpályázatában található sportlétesítményeket, hogy végül hivatalosan a főváros, ám a háttérben a kormány visszalépett a rendezési pályázattól. Már a 2017-es vizes-vb megmutatta, hogy mi abból is miniolimpiát csinálunk, ami világbajnokság, így senkit sem érhet meglepetés, hogy a létesítményeket akkor is megépítik, ha egyébként semmi sem indokolja azt. Főleg nem ilyen költségek mellett.
Ugyanis a Déli Városkapu Fejlesztési Programban nemcsak az atlétikai vb-hez kellő létesítményeket valósítják meg, hanem egy 12 ezres diákvárost – véletlenül ugyanott, ahol az olimpiai falu állt volna –, valamint a Budapesti Xtrém Szabadidő Parkot, amely nemzetközi versenyek megrendezésére alkalmas BMX és Kajak-Kenu Szlalompályát is tartalmaz. De lesz itt evezős és biciklis központ is. Az atlétikai stadionon kívüli létesítmények előkészítésére már elköltöttek 473 millió forintot, míg a diákváros költsége a tervek alapján 18 milliárd, kerékpáros központ egymilliárd, míg a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Program keretében megvalósítandó, sport jellegű beruházásokra a 2019-es költségvetésben a kormány 9,6 milliárd forintot irányzott elő. Ha ehhez hozzá tesszük, hogya KKBK (Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja) közel egymilliárd forint értékbe kötött mérnök-, és sportszakmai tanácsadói keretszerződést az épülő stadionokhoz, rájöhetünk azonnal: ezek a beruházások a NER további meggazdagítását segítik. És mindehhez nyugodtan hozzá adhatjuk a még adjuk hozzá az épülő Puskás Aréna 190 milliárdos költségét.
Joggal merül fel tehát bárkiben a kérdés: megéri-e? Erre most még nem tudhatjuk a konkrét választ, de azt már igen, úgy semmiképpen, ha megint jönnek a jól ismert arcok jól ismert túlárazásai. Ugyanis néhány ember elképesztő gazdagsága nem azonos nemzeti büszkeségünkkel.
|
Atlétikai VB: Újabb NER-biznisz lesz a példátlan sportdiplomáciai siker?
|
Óriási sportdiplomáciai siker, hogy Magyarország rendezheti a 2023-as atlétikai világbajnokságot, ám félő, hogy megint egy sor felesleges beruházásra gurulnak el adómilliárdjaink.
| null | 1 |
https://magyarhang.org/belfold/2018/12/05/atletikai-vb-ujabb-ner-biznisz-lesz-a-peldatlan-sportdiplomaciai-siker/
|
2018-12-05 18:00:00
| true | null | null |
Magyar Hang
|
A tárca nélküli minisztert Szél Bernadett független országgyűlési képviselő kérdezte arról, hogy 2018. október 31-ig bezárólag pontosan mennyit hívott le Magyarország a paksi bővítésre szánt orosz hitelből, mennyit fizetett vissza más (piaci) forrásból, illetve, hogy mennyi rendelkezésre tartási jutalékot fizetett, és mekkora jelenleg az orosz fél felé fönnálló hiteltartozás.
A parlament honlapján szerdán közzétett válaszában Süli János hozzátette, hogy az előtörlesztésre a hitelszerződés is lehetőséget biztosított. A tárca nélküli miniszter arról is beszámolt, hogy a hitelből eddig lehívott mintegy 78 millió euró az atomerőmű építés eddig igazolt 98 millió eurós költségének a 80 százaléka.
Süli János a független képviselő kérdésére válaszolva felidézte, hogy a nemzetközi hitelszerződésnek megfelelően az egyes években az orosz fél által rendelkezésre tartott, de a magyar fél által igénybe nem vett hitelösszeg után 0,25 százalékos rendelkezésre tartási díj esedékes.
A 2015-2017 között elvégezhető feladatokra jelentős hatással voltak az Európai Bizottság elhúzódó vizsgálatai, így Magyarországnak 2016-ban 250 ezer euró, 2017-ben 762 500 euró, 2018-ban pedig 334 454 euró értékű rendelkezésre tartási díjat kellett kifizetnie, az előző évre tervezett de fel nem használt hitelösszeg után a nemzetközi szerződésben rögzített módon és határidővel - olvasható a tárca nélküli miniszter írásos válaszában.
|
Süli János: Nincs hiteltartozásunk Oroszország felé Paks II miatt
|
Az eddig lehívott összeget a kedvező pénzpiaci helyzetet kihasználva Magyarország 2018 májusában teljes egészében előtörlesztette
| null | 1 |
http://magyarhirlap.hu/cikk/135323/Suli_Janos_Nincs_hiteltartozasunk_Oroszorszag_fele_Paks_II_miatt
|
2018-12-05 23:36:32
| true | null | null |
Magyar Hírlap
|
2018 december 06., 07:31
comments 67
Végállomására érkezett a Mezort Zrt. miután kedden Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyta Mészáros Lőrinc vásárlási szándékát. A Gazdasági Versenyhivatal még nem hagyta jóvá a tranzakciót, kedden csak a vizsgálatot kezdték meg. Simicska Lajos mezőgazdasági nagyvállalata az oligarcha fegyverletétele után Vörös József Mészáros-közeli ügyvédhez került, de ahogy már júniusban írtuk, neve csak ideiglenes szerepel tulajdonosként. Hogy mennyiért vásárolná meg
a tavaly mintegy 2,5 milliárd forint bevételt termelő céget Mészáros, nem tudni.
|
Simicska mezőgazdasági cége is Mészáros Lőrincnél kötött ki
|
A Gazdasági Versenyhivatal még nem hagyta jóvá a tranzakciót, kedden csak a vizsgálatot kezdték meg. Simicska Lajos mezőgazdasági nagyvállalata az oligarcha fegyverletétele után Vörös József Mészáros-közeli ügyvédhez került, de ahogy már júniusban írtuk, neve csak ideiglenes szerepel tulajdonosként.
| null | 1 |
https://444.hu/2018/12/06/simicska-mezogazdasagi-cege-is-meszaros-lorincnel-kotott-ki
|
2018-12-06 09:31:00
| true | null | null |
444
|
öttusa;Csillebérc;Hosszú Katinka;Nemzeti Öttusa Központ;
2018-12-06 07:54:25
Úszóakadémia helyett Nemzeti Öttusa Központ épülhet 2 milliárdból Csillebércen
A jelek szerint valóban elbukta Hosszú Katinka az úttörőtábor helyére tervezett, nevével fémjelzett úszóakadémiát, és a sportberuházásokra átcsoportosított 1,9 milliárdnak az öttusázók örülhetnek.
Nemzeti Öttusa Központ (NÖK) épülhet a Csillebérci Szabadidő és Ifjúsági Központ területén, adta hírül az MTI. A Magyar Közlönyben szerdán megjelent kormányhatározatból kiderül, hogy a kormány egyetért a NÖK létrehozásával, és megbízta az emberi erőforrások miniszterét, hogy - Kásler Miklós emberminiszter bevonásával - vizsgálja meg a központ lehetséges helyszíneit, különös figyelemmel a csillebérci központ területére.
Az emberi erőforrások minisztere ezt követően - a kormányhatározat szerint - előterjesztést készít a NÖK létrehozása előkészítéséhez szükséges központi költségvetési források bemutatásával.
Tavaly decemberben még egy Hosszú Katinka nevével fémjelzett úszóakadémia létrehozásáról került előterjesztés a kormány elé, ami 7 milliárd forintból épülhetett volna meg a csillebérci úttörőtábor helyén. Ám nem sokkal később már az is felmerült, a háromszoros olimpiai bajnok körül kialakult bizonytalan helyzetet kezdi megelégelni a kormány, és így Hosszú bukhatja Csillebércet.
Aztán egész mostanáig már csak annyit lehetett tudni, hogy a kabinet egy határozattal 1,9 milliárd forintot átcsoportosított sportcélú ingatlanvásárlásokra és -beruházásokra az uniós pályázatokhoz szánt források keretéből. A részleteket titkosításra hivatkozva nem árulta el a kormány.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) 2017-ben szerezte meg a csillebérci ingatlant 1,8 milliárd forintért, a Magyar Úttörők Szövetségétől és egy magáncégtől. A megállapodást tíz évre titkosította Czepek Gábor, a fejlesztési tárca államtitkára. Csillebérc tulajdonosváltását és a mostani átcsoportosítást a titkosításon túl az kapcsolja össze, hogy az MNV 2017-ben ugyanabból a költségvetési kalapból fedezte a vásárlást, ahová most az 1,9 milliárd forint került.
|
Úszóakadémia helyett Nemzeti Öttusa Központ épülhet 2 milliárdból Csillebércen
|
A jelek szerint valóban elbukta Hosszú Katinka az úttörőtábor helyére tervezett, nevével fémjelzett úszóakadémiát, és a sportberuházásokra átcsoportosított 1,9 milliárdnak az öttusázók örülhetnek.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3017601_uszoakademia-helyett-nemzeti-ottusa-kozpont-epulhet-2-milliardbol-csillebercen
|
2018-12-06 07:54:00
| true | null | null |
Népszava
|
Hogyan legyünk törvényszéki bírók, ha már pályázaton nem sikerült elnyerni az áhított előrelépést? – erre mutatott be példát a napokban Gulyás Géza büntetőbíró, nem mellesleg Gulyás Gergely kancelláriaminiszter bátyja. Történt ugyanis, hogy kezdőként a 2010. június 1-jétől a Pesti Központi Kerületi Bíróságon bíróvá kinevezett Gulyás december 1-je óta a Székesfehérvári Törvényszék bírája, ahol másodfokú ügyeket tárgyaló bírói tanács tagja lett.
Ahhoz, hogy ma egy bíró feljebb lépjen a ranglétrán, pályáznia kell. Ha az állásra többen is jelentkeznek, akkor a jelölteket a szakmai előéletükre kapott pontok, valamint az érintett bírói tanács véleménye alapján rangsorolják. Igaz, ettől a sorrendtől az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke eltérhet, de csak az első három helyen lévők sorrendjét változtathatja meg. Információnk szerint Gulyás maga is többször pályázott, de nem járt sikerrel, és nem is került az első három jelölt közé. Ezért lehetett szükség más megoldásra.
A karriermentő ötlet aztán mégis Handó Tünde OBH-elnöktől jött: ő ugyanis október elsejével határozatlan időre beosztotta Gulyást az OBH-ba. Ezzel pedig nyomban megnyílt az út a miniszteri rokon „előléptetésére”. A törvény szerint ugyanis
„a hivatali beosztás megszűnését követően a bírót tényleges bírói álláshelyre, indokolt esetben pályázat nélkül tanácselnöki munkakörbe kell beosztani”.
Így történhetett meg, hogy két hónapnyi hivatali munka után – amikor is a bíró köteles volt a törvény szerint végrehajtani az OBH elnökének intézkedéseit, utasításait – simán feljebb léphetett a ranglétrán. Igaz, ehhez előbb még az is kellett, hogy Handó megemelje a Székesfehérvári Törvényszéken az engedélyezett létszámot, amit november 20-án meg is tett. Mindez komoly felzúdulást okozott az érintett bírák körében, ahol nem Gulyás volt az első ejtőernyős.
A teljes történet az e heti HVG-ben olvasható.
|
Elbukta a pályázatot, Gulyás Gergely bátyja mégis törvényszéki bíró lett
|
Pályázat nélkül léphetett előre, és lett a Székesfehérvári Törvényszék bírája Gulyás Géza, a Miniszterelnökséget vezető miniszter testvére
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20181206_Elbukta_a_palyazatot_Gulyas_Gergely_batyja_megis_torvenyszeki_biro_lett
|
2018-12-06 06:40:00
| true | null | null |
HVG
|
A cégek vezető tisztségviselői „teljes és egyértelmű” tudatában voltak a 2011-2014 közötti korrupciónak, és a nyomozók szerint a nyilvánosságra hozott információk csak a jéghegy csúcsát jelentik - írta a Bloomberg az ún. brazil "autómosós" botrányról, melyben a Petrobas alkalmazottai több mint 160 üzlet során olcsóbban adták az olajat, származékait és a tárolókat a kereskedő cégeknek, de a számlákon a piaci ár szerepelt. A különbözet hordóként minimum 10 cent, de akár egy dollár is volt - írta a Reuters.
“Bizonyítékaink vannak arra, hogy egy a kereskedő cégek egy meghatározott séma szerint fizettek kenőpénzt a Petrobras alkalmazottainak, hogy előnyös árakat kapjanak, és minél gyakrabban szerződjenek” áll az ügyészség közleményében.A Car Wash nevet azért kapta az ügy, mely az első leleplezés egy autómosóban történt.
A kenőpénzek amerikai, brit, svéd, svájci és uruguay-i bankszámlákon keresztül mozogtak, de még nem tudni, ezek az országok indítanak-e eljárást az ügyben. A brazil rendőrség értesítette az Interpolt a houston-i Petrobras-alkalmazottak letartóztatása miatt. A Petrobras azt mondja, már elbocsátották őket állásaikból. “Nekünk fűződik a legerősebb érdekünk ahhoz, hogy minden tényre fény derüljön” írta a cég közleményében.
A Glencore és a Trafigura szóvívői nem nyilatkoztak, de a Vitolé igen; ő azt mondta, a cégüknél „zéró tolerancia van életben a korrupcióval kapcsolatban”, és együtt fognak működni a hatóságokkal.
Az ügyben 130 üzletembert és politikust ítéltek már el Brazíliában, köztük van a korábbi elnök, Luiz Inacio Lula da Silva, aki 12 éves börtönbüntetését tölti. Hogy az iparágban mennyire elterjedt lehet ez a gyakorlat, nemcsak az ügyben érintettek száma, hanem az jelzi: márciusban egy korábbi Trafigura alkalmazottat 10 éves börtönbüntetésre ítéltek, mert – már egy másik cég alkalmazottjaként - kenőpénzt adott a Petrobras egy alkalmazottjának, és a módszert még a trafigurás gyakorlatából ültette át – azaz újabb ítélet vár az elkövetőre.
A legújabb fejlemények: a Petrobras szeretett volna végre túllépni a korrupciós ügyön, ezért 850 millió dolláros büntetést fizetett a brazil és amerikai hatóságoknak. Emellett tegnap új üzleti tervvel is előálltak, mellyel „a Petrobras hitelességét, büszkeségét és jó hírnevét” kívánják erősíteni.
Az „autómosós” botrány azonban a cég szándékai ellenére tovább gyűrűzik, a legújabb fejezet pedig alááshatja a Petrobras tervezett privatizációját. A Petrobras ugyanis múlt hónapban eladta az egy nigériai olaj-és gázkutató vállalkozásban tulajdonolt 50 százalékos részesedését - mégpedig egy a Vitol által vezetett konzorciumnak. Állítólag azért, hogy az 1,53 milliárd dolláros vételárból csökkentsék az adósságaikat.
|
Állami cég alkalmazottainak fizettek kenőpénzt a világ legnagyobb olajkereskedői – állítja az ügyészség
|
A világ vezető olajkereskedői, a Vitol, a Trafigura és a Glencore több mint 30 millió dollár kenőpénzt adtak a brazil állam tulajdonában álló Petrobras alkalmazottainak az ”autómosós” botrányban - egy olyan séma szerint, mely a mai napig működhet.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20181206_Allami_ceg_alkalmazottainak_fizettek_kenopenz_a_vilag_legnagyobb_olajkereskedoi__allitja_az_ugyeszseg
|
2018-12-06 10:55:00
| true | null | null |
HVG
|
Ellenzéki képviselők tettek panaszt még a 2017-es költségvetési törvény ellen, mert az (és értelemszerűen a hasonló eljárást tartalmazó következő két büdzsé is) sértette szerintük a Magyarországon is kötelező Helyi Önkormányzatok Európai Chartája című dokumentumot. Ez lehetővé tesz ugyan bizonyos kiegyenlítést a sok és a kevés bevétellel rendelkező városok, falvak között, de ez „nem csökkentheti a helyi önkormányzatoknak a saját feladatkörüket illető döntési szabadságát”. Márpedig az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás, amellyel szemben például Budaörs lépett fel látványosan, az aláírók szerint ezzel ellentétes. Főleg azért, mert aránytalan. Ráadásul az elvonás nem a hátrányos helyzetű helyi önkormányzatok javára történik, hanem közvetlenül a központi költségvetés részére.
Az Ab egyrészt megállapította, hogy a beadvány egy része elbírálásra alkalmatlan, általános, nem indokolja meg világosan, hogy a vitatott költségvetési melléklet miért ütközik a nemzetközi szerződésbe. Amit viszont el tudtak bírálni belőle, azt elutasították. Ugyanis egyetértettek a nemzetgazdasági miniszterrel, aki kifejtette, hogy az önkormányzati alrendszerben nagyfokú jövedelmi egyenlőtlenség van: „a magyarországi lakosságszám 20%-át kitevő, legnagyobb iparűzési adóbevétellel rendelkező települési önkormányzatok az országos iparűzési adóalapból 50%-os mértékben részesednek. A törvényhozó egyik fontos feladata a jövedelmi különbségek tompítása, melynek egyik eszköze a szolidaritási hozzájárulás intézménye. További szempontként utalt a miniszter arra is, hogy a szabályozás célja a települési önkormányzatoktól elkerülő köznevelési működtetési feladatok ellátásához szükséges forrás biztosítása is volt.” Ennek jegyében 2017-ben összesen 166 települési önkormányzat fizetett szolidaritási hozzájárulást, mindösszesen közel
26,6 milliárd forint értékben.
Mint az utóbbi időben elég gyakran, az Ab döntésének indoklása jelentős részben a véleménynyilvánításra felkért miniszter válaszának ismertetéséből áll. Ehhez a bírák a maguk részéről hozzáteszik: „maga a Charta is kétséget kizáróan elkötelezett a horizontális közpénzügyi kiegyenlítés működtetése iránt. A nemzetgazdasági miniszter véleményében említett, az önkormányzati alrendszerben tapasztalható nagyfokú jövedelmi egyenlőtlenség kiegyenlítése éppen ezért nem csupán nem ellentétes a Charta célkitűzéseivel, hanem azokkal kifejezetten összhangban áll.” És az sem lényeges, hogy a gazdagoktól elvett pénz a költségvetésbe folyik be, mert a törvény egyaránt tartalmaz szabályozást „a jelentős adóerő-képességgel rendelkező települési önkormányzatok pénzügyi forrásainak csökkentésére, és a gyenge adóerő-képességgel rendelkező települési önkormányzatok pénzügyi forrásainak növelésére”.
(Kiemelt képünkön: Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere.)
|
Budaörs fizethet: az Ab szerint rendben van, hogy pénzt vesznek el a gazdag településektől
|
Nem ütközik nemzetközi szerződésbe, és így az alaptörvénybe sem, hogy az úgynevezett adóerő-képesség alapján elveszik a jobb módú települések bevételének egy részét – mondta ki ezúttal egyhangúlag az Alkotmánybíróság.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20181206_Budaors_fizethet_az_Ab_szerint_rendben_van_hogy_penzt_vesznek_el_a_gazdag_telepulesektol
|
2018-12-06 12:08:00
| true | null | null |
HVG
|
A tegnapi napon kiderült, hogy a kormány a közelmúltban létrehozott, egész Európában példátlan méretű és piaci befolyású pártmédia-holdingot a közérdekűvé nyilvánítás ürügyén ki akarja vonni a versenyhivatal és a médiahatóság engedélyezési eljárása alól, írja a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ).
A szövetségnek meggyőződése, hogy ez a lépés törvénytelen, és súlyosan sérti a pártatlan és sokszínű tájékozódás biztosításának alkotmányos követelményét, valamint a média- és a versenytörvény tételes előírásait, ezért az alkotmánybírósághoz fordul.
A hatósági ellenőrzés kikerülését célzó kormányzati trükk nyílt beismerése annak, hogy a – legalábbis a megyei lapok és az országos rádiók piacán mindenképpen – monopolhelyzetű médiamamut a vonatkozó törvények betartása esetén semmiképpen sem mehetne át a Gazdasági Versenyhivatal, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szűrőjén, írják.
A MÚOSZ álláspontja szerint a szabad és független tájékoztatás az ország összes állampolgárának érdeke, ellenben a mindent maga alá gyűrő pártsajtó-cég megteremtése nem közügy, sőt ellentétes a közérdekkel. Ezzel nyilvánvalóan a kormánypárt is tisztában van, hiszen a hatósági vizsgálat megúszását szolgáló kormányrendeletben – példátlan módon – semmilyen indoklás nem szerepel, az utólagos szóbeli magyarázat pedig olyan érveket említ (a nyomtatott médiakultúra és a megyei lapok megőrzését), amit egy tévécsatornákat, rádióadókat és online platformokat is tömörítő médiacsoport esetében Európa egyetlen államában sem venne senki komolyan.
A MÚOSZ azt is kiemeli, amióta az összes megyei lap egyetlen, a miniszterelnökhöz közel álló vállalkozóhoz került, és fő feladatának tekinti a kormány kommunikációs igényeinek kiszolgálását, azóta az érintett újságok példányszáma folyamatosan és drasztikusan csökken. Ez azt jelzi, hogy a kormány az említett lappiaci szegmens megszállásával kifejezetten rontotta a nyomtatott lapok túlélési esélyeit.
A MÚOSZ mindezért az Alkotmánybírósághoz fordul, és azt kéri a testülettől, hogy – érvényt szerezve Magyarország alaptörvényének és sarkalatos törvényeinek – mondja ki: a pártmédia-holding létrehozása nem közérdek, és nem írhatja felül a szabad tájékozódás, illetve tájékoztatás alkotmányos garanciáit.
|
Az Alkotmánybírósághoz fordul a MÚOSZ a fideszes médiagóliát miatt
|
A mindent maga alá gyűrő pártsajtó-cég megteremtése nem közügy, sőt ellentétes a közérdekkel, írja kemény hangú közleményében a Magyar Újságírók Szövetsége, ezért az alkotmánybírósághoz fordulnak.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20181206_Vegre_kiallt_a_MUOSZ_az_alkotmanybirosaghoz_fordul_a_fideszes_mediamamut_miatt
|
2018-12-06 12:17:00
| true | null | null |
HVG
|
Nem indít versenyfelügyeleti eljárást a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány összefonódás bejelentése alapján, miután a Kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a tranzakciót – írja a hivatal.
A közlemény emlékeztet arra, hogy egy szerdán kiadott rendeletben a kormány közérdekre hivatkozva nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak az Opus Press Zrt., az Echo Hungária TV Televíziózási, Kommunikációs és Szolgáltató Zrt., a New Wave Media Group Kommunikációs és Szolgáltató Kft. és a Magyar Idők Kiadó Kft. feletti irányításszerzésével megvalósuló összefonódást.
A nemzetstratégiai jelentőségűnek minősített összefonódások nem tartoznak a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény hatálya alá, így a GVH hatósági bizonyítvány kiállításával zárta le a bejelentés vizsgálatát.
|
Ennyi volt: nem vizsgálja a GVH a fideszes médiabirodalmat
|
Nem indít versenyfelügyeleti eljárást a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány összefonódás bejelentése alapján, miután a Kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a tranzakciót – írja a hivatal.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20181206_Ennyi_volt_nem_vizsgalja_a_GVH_a_fideszes_mediabirodalmat
|
2018-12-06 15:42:00
| true | null | null |
HVG
|
Márki-Zay szerint a vásárhelyi Fidesz miatt veszélybe került a város működése
A független polgármester szerint a vásárhelyi Fidesz-frakció szándékosan teremt olyan gazdasági helyzetet, amely a város működését akár el is lehetetlenítheti.
A csütörtöki bizottsági ülésen Kovács László (Fidesz-KDNP) pénzügy-gazdasági bizottsági elnök javaslatára a fideszes többségű bizottságok úgy döntöttek,
leveszik a vásárhelyi közgyűlés napirendjéről a költségvetési módosítási javaslatot, pedig a jelen lévő könyvvizsgáló nyomatékosan igyekezett lebeszélni őket erről.
Márki-Zay Péter azt írta, ha pénteken nem kerül terítékre a téma – ami egyébként törvényi kötelezettség lenne –, az komoly veszéllyel jár Hódmezővásárhelyre nézve. Ha ugyanis a pályázatokhoz nem rendel az önkormányzat előirányzatot, úgy nem tudják szabályosan felhasználni a korábban megnyert támogatásokat.
Márki-Zay néhány példát is említett:
A decemberben leszállítandó kukásautók 500 milliós számláját nem tudják befogadni.
A strandfürdő támogatása is veszélyben van, 170 millió forintot veszíthet el a város, ha ezt nem támogatja a Fidesz-frakció, mivel a Belügyminisztérium december 31-ig adott határidőt.
A vásárhelyi Kapcsolat Központ munkatársainak fizetendő szociális ágazati pótlék átvezetését is el kellene fogadni a törvény szerint, hasonlóan a kulturális illetménypótlékhoz és a minimálbér alatti besorolási bérű dolgozók bérkompenzációjához.
Emellett veszélybe kerül a stadionban az atlétikai dobópálya megvalósulása és kifizetése is.
Márki-Zay Péter polgármester azt kérte a fideszesektől, hogy legalább szándékosan ne akadályozzák "Hódmezővásárhely fejlődését, ne büntessék a vásárhelyi embereket, ezzel együtt még saját szavazóikat is a város anyagi ellehetetlenítésével".
|
Márki-Zay szerint a vásárhelyi Fidesz miatt veszélybe került a város működése
|
A független polgármester szerint a vásárhelyi Fidesz-frakció szándékosan teremt olyan gazdasági helyzetet, amely a város működését akár el is lehetetlenítheti.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20181206_MarkiZay_szerint_a_vasarhelyi_fidesz_miatt_veszelybe_kerult_a_varos_mukodese
|
2018-12-06 17:24:00
| true | null | null |
HVG
|
A szövegből úgy látszik, mintha ettől hatékonyabb eljárást várnának, eddig ugyanis főleg a csúszásokról lehetett hallani.
A beruházásokat az új cég állami pénzből, kiemelt jelentőségű állami feladatként, kiemelten közérdekű beruházásnak minősítve valósítja meg. Az Operaháznak minden már megszerezett engedélyt, megkötött szerződést át kell adnia. Viszont ha majd a folyamat végén véglegessé válik majd a felújított és új létesítmények használatbavételi engedélye, és lezajlik a műszaki átadás-átvétel, minden automatikusan visszakerül a Magyar Állami Operaház vagyonkezelésébe.
A teljesen új elképzelés nem a parlament illetékes szakbizottságától származik, hanem a törvényalkotási bizottság saját indítványa. Indoklásként ez olvasható: „A Liget Budapest projekt komplexitása azt eredményezi, hogy az egyes projektelemek szorosan egymásra épülnek, az egyik megvalósíthatósága – minden elemében – összefügg a másikéval, csak logikai, szervezési, megvalósíthatósági egységben tud működni és teljesülni a beruházás.” Azt nem magyarázzák meg, hogy az Andrássy út belső részén és a Kőbányán megvalósuló beruházás hogyan kapcsolódik a Városligethez.
A szavazást jövő szerdán tartják, és az országgyűlési főbizottság javaslatát szinte mindig el szokták fogadni.
|
Elveszik az Operaháztól a saját beruházásait
|
Az Állami Operaház felújítását, valamint új műhelyházának és próbaközpontjának felépítését átadják az egész Liget-programot kezelő állami Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. által alapítandó társaságnak, és ennek érdekében még az Operaház és műhelyei épületének, valamint az épülő új létesítmények ingatlanainak vagyonkezelési jogát is ez a projekttársaság kapja meg. Ezt javasolta csütörtökön az országgyűlés törvényalkotási bizottsága egy kulturális törvénycsomag részeként.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20181206_Elveszik_az_Operahaztol_a_sajat_beruhazasait
|
2018-12-06 20:37:00
| true | null | null |
HVG
|
Mintegy nyolcszázmillió forintnyi általános forgalmi adót (áfa) csalt el Borsod-Abaúj-Zemplén megyében egy műtrágyával kereskedő bűnszervezet – tájékoztatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Észak-magyarországi Bűnügyi Igazgatóságának sajtóreferense az MTI-t. Kovács Dorina hozzátette: az elkövetők budapesti és Pest megyei székhelyű cégeiken keresztül 2015 és 2017 között rendszeresen tettek szert milliós nagyságrendű jogtalan haszonra.
A Romániából és Lengyelországból behozott műtrágyát bevallásaikban belföldi vásárlásként tüntették fel, majd az áfát visszaigényelték utána. Néhány cég esetében bevallották ugyan a külföldi beszerzést, de az áfát ezekben az esetekben sem fizették meg. Az áru ténylegesen nem is járt a cégeknél, hanem a külföldi felrakodási helyről közvetlenül a végső vevőknek szállították.
A NAV pénzügyi nyomozói és revizorai huszonhat helyszínen tartottak házkutatást és gyűjtöttek bizonyítékokat. Három ingatlant és kilenc teherautót zárolt a hatóság, ezek összértéke több mint kétszázmillió forint. Eddig öt férfit és egy nőt hallgattak ki bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt, de a gyanúsítottak köre a rendőrség szerint még bővülhet.
|
Nyolcszázmilliós áfacsalást lepleztek le Borsodban
|
A bűnbanda külföldről behozott műtrágyával kereskedett, amit igyekeztek belföldi vásárlásnak álcázni, majd visszaigényelték utána az áfát.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20181207_Nyolcszazmillios_afacsalast_lepleztek_le_Borsodban
|
2018-12-07 11:06:00
| true | null | null |
HVG
|
Nagyon úgy tűnik, hogy még az idén le akarjak zavarni a Fidesz-közeli média teljes szervezi átalakítását. Erre utal legalábbis, hogy az egyes médiumokat rohamtempóban kezdték el bepakolni a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) alá. Alig egy héttel azt követően, hogy szinte minden jelentősebb, kormányhoz közelálló médiatulajdonos felajánlotta ilyen jellegű érdekeltségeit az alapítványnak, több cégnél már meg is történt a tulajdonosváltás.
Így például a Hír TV-nél, a Figyelő gazdasági hetilapnál és a Hung-Ister műsorgyártónál már be is jegyezték a KESMA tulajdonjogát. Néhány napon belül pedig ugyanez történhet a – Lokál ingyenes napilapot, illetve ennek hetilap-változatát és a 888.hu-t kiadó – Modern Media Group Zrt.-vel, valamint a Ripost napilapot, a faktor.hu-t és a Hello! magazint is jegyző Ripost Média Kft.-vel is. Utóbbi két cég már szintén megállapodott az alapítvánnyal, csak a cégbíróság nem jegyezte még be a váltást.
Ezekből az esetekből pedig az is látszik, hogy
az egyes tranzakciók teljesen egy kaptafára mennek, még az eljáró ügyvédi iroda is ugyanaz.
A médiumokat kiadó cégek tulajdonosai minden esetben egy adományozási szerződést kötnek az alapítvánnyal, amelynek keretében átadják az adott vállalat valamennyi részvényét. A KESMA részéről ezeket jellemzően Varga István, a kuratórium elnöke és a kuratóriumi tagok egyike – Bajkai István vagy Szánthó Miklós – írja alá. Varga 2014-ig országgyűlési képviselő volt a Fidesz színeiben, Bajkai a Fidesz alapító tagja, Erzsébetváros korábbi alpolgármester, Orbán Viktor és több családtagjának az ügyvédje, míg Szánthó az Alapjokogért Központ igazgatója.
A cégek részéről természetesen az anyavállalatok vezetője írja alá az adományozási szerződéseket. Ez különösen a Hír TV és a Hung-Ister esetében volt érdekes, itt ugyanis a tulajdonos társaságok közül többet is az adóhatóság egykori elnöke, Vida Ildikó képviselt.
Az eddig átadott vállalkozások ugyanakkor még csak a töredékét jelentik azoknak a médiumoknak, amelyek a hazai médiapiac történetének minden bizonnyal legnagyobb tranzakciósorozata keretében kerülhetnek a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz. Hétfőn írtunk róla, hogy csak azokra a most ingyen átadott cégekre 30 milliárdot is meghaladó összeget költöttek Fidesz-közeli tulajdonosaik, ahol a beszámolókból ez kiolvasható.
A nagyobb vállalatoknál azonban – legalábbis a cégbírósági iratok alapján – egyelőre nem indult meg az átruházás. Ebben valószínűleg szerepet játszik az, hogy többnél is a közelmúltban volt hasonló tranzakció. Matolcsy Ádám tulajdonjogát az Origo kiadójában például csak a napokban jegyezték be, és Mészáros Lőrinc is csak a közelmúltban lett feleségével közösen kizárólagos tulajdonosa médiaérdekeltségeinek. Ráadásul több cég – így például Andy Vajna Lapcomja vagy a Népszabadságot beszántó Heinrich Pecina megyei lapjai – nem is közvetlenül, hanem szintén Mészáros Lőrincen keresztül kerülnek majd az alapítványhoz.
|
Tévéje, műsorgyártója és hetilapja már van az új kormányközeli alapítványnak
|
Nagyon úgy tűnik, hogy még az idén le akarjak zavarni a Fidesz-közeli média teljes szervezi átalakítását. Erre utal legalábbis, hogy az egyes médiumokat rohamtempóban kezdték el bepakolni a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) alá. Alig egy héttel azt követően, hogy szinte minden jelentősebb, kormányhoz közelálló médiatulajdonos felajánlotta ilyen jellegű érdekeltségeit az alapítványnak, több cégnél már meg is történt a tulajdonosváltás.
| null | 1 |
https://g7.hu/allam/20181204/teveje-musorgyartoja-es-hetilapja-mar-van-az-uj-kormanykozeli-alapitvanynak/
|
2018-12-04 12:12:00
| true | null | null |
G7
|
Bár számos furcsa, a kormányzatnak kedvező döntése volt az elmúlt években a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH), jó esély van rá, hogy a Fidesz-közeli média szervezeti átalakítását elkaszálta volna. Ezt a blamát előzte meg a kabinet azzal, hogy nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette az ügyletet, így ugyanis már nem kell vizsgálódnia a GVH-nak.
Az érintettek november végén jelentették be, hogy szinte a teljes kormányközeli média a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz kerül (KESMA). A hatalmas médiaportfólió, amire korábban a Fidesz-közeli vállalkozók több mint 30 milliárd forintot költöttek saját vagyonukból, ingyen kerül az alapítványhoz. A folyamat már meg is indult, több médiumnál néhány napon belül megtörtént a tulajdonosváltás.
A tranzakció a médiapiac nagyon nagy részét érinti, így a kezdetektől sejteni lehetett, hogy a versenyhatóságnak állást kell foglalnia az ügyben. Ágazati szakértők szerint szinte biztos, hogy már az alapítványi formát is részben ezért választották a konstrukció megálmodói, hiszen a vonatkozó jogszabály jellemzően vállalkozásokra hivatkozik, nem egyéb nonprofit szervezetekre.
Igen ám, de a KESMA nem magukat a médiumokat, illetve azok kiadói jogát szerzi meg, hanem a kiadó cégeket ajándékozzák neki a kormányközeli üzletemberek. Így pedig elég nehéz lett volna azzal érvelni, hogy az ügyletben nem vállalkozások összeolvadásáról van szó.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTévéje, műsorgyártója és hetilapja már van az új kormányközeli alapítványnakElkezdték átadni adományozási szerződés keretében médiaérdekeltségeiket a Fidesz-közeli vállalkozók. A tranzakciók egy kaptafára mennek, még az eljáró ügyvédi iroda is ugyanaz.
Persze ettől még a GVH átengedhette volna az ügyet, hiszen az elmúlt években volt már példa arra, hogy olyan tranzakciókra bólintott rá a médiaszektorban, amelyekről messziről sütött, hogy túlzott piaci koncentrációhoz vezetnek. Egy esetben azonban némi meglepetésre nem így döntöttek. Az idén év elején, amikor Mészáros Lőrinc közvetlen irányítást akart szerezni a Konzum Befektetési Alapkezelő Zrt. és – ennek révén – az Opus Nyrt. felett is, csak azzal a feltétellel hagyták jóvá a tranzakciót, hogy a korábbi felcsúti polgármester eladja két rádióját.
A vállalkozónak a Kecskeméten és több környékbeli városban is fogható Gongtól, valamint a balatoni Part FM-től kellett megválnia. Az indoklás szerint azért, mert ha ezekkel együtt valósul meg az ügylet, akkor a „balatoni régióban és elsősorban Bács-Kiskun megyében lokális rádiók és nyomtatott sajtótermékek egyazon vállalkozáscsoportba kerülnek, és ezáltal káros versenyhatások alakulhatnak ki”. Más kérdés, hogy Mészáros Lőrinc nem engedte túl messzire magától a két adót, azokat barátja és üzlettársa, Szíjj László szerezte meg.
Most viszont ezek a médiumok végül csak egy tulajdonoshoz kerülnek. A Part FM-et működtető céget már meg is kapta a KESMA, de a Gongot és az összes megyei lapot is felajánlották, így csak idő kérdése, mikor jön létre az az ügylet, amire egyszer már nemet mondott a versenyhivatal.
Így pedig különösen kényelmetlen helyzetbe került volna a GVH, amennyiben állást kell foglalnia, hiszen
ha nem akarja elkaszálni a tranzakciót, akkor egy alig egy évvel ezelőtti döntésének kell ellentmondania.
Persze az állami kontroll alatt lévő szervek működését ismerve ez sem lett volna teljesen megdöbbentő vagy példa nélküli, viszont valószínűleg jogilag védhető sem, ha valaki bíróságon megtámadja a döntést.
Ezt a gordiuszi csomót vágta át a kormány azzal, hogy nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette a tranzakciósorozatot, így ugyanis nem kell állást foglalni a GVH-nak*A versenyhivatal már be is jelentette, hogy “hatáskör hiányában” lezárta a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány bejelentésének versenyhatósági vizsgálatát.. Sőt, első körben még a papíron a média sokszínűsége felett őrködő Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), illetve annak ügydöntő szerve, a Médiatanács is megúszta a véleménynyilvánítást. Utóbbi álláspontját ugyanis az eljárás keretében a GVH kérte volna ki, mivel azonban a versenyhivatal nem vizsgálódik, erre ebben a formában biztosan nem kerül sor.
Persze az NMHH saját hatáskörben is indíthatna eljárást, ha úgy véli, hogy sérül a tájékoztatás sokszínűsége, de ők általában nem szokták így vélni. A médiatanácson például az a már emlegetett Mészáros Lőrinc-féle rádiós ügylet is simán átment, amit aztán a hirdetési piac túlzott koncentrációja miatt a GVH ugye elkaszált.
Mindez azt jelenti, hogy a hatóság, illetve a médiatanács magától szinte biztosan nem fogja vizsgálni az ügyletet.
Külső hatásra azonban még rákényszerülhetnek egy állásfoglalásra, már persze, ha valaki kér tőlük ilyet. Más kérdés, hogy szinte biztosan találnak olyan jogi hivatkozást, amivel megtagadhatják a kérés teljesítését, vagy rábólinthatnak az ügyletre. Ilyen helyzetekben ugyanis kifejezetten kreatív a Médiatanács, amit leginkább talán akkor bizonyítottak, amikor megmagyarázták, miért nem gond, hogy a megyei lapok többsége egy kézbe kerül*Némileg leegyszerűsítve akkor az volt az indoklás, hogy ezek helyi piacon működő lapok, így az, hogy egy vállalathoz kerültek, semmilyen változást nem jelent, hiszen helyileg korábban is mindenhol egy lap volt, és a jövőben is annyi lesz..
Azt egyébként nehéz megmondani, hogy a kormányközeli média egy akolba terelése miatt mennyire sérül a tájékoztatás sokszínűsége. Ez az a helyzet, amikor kifejezetten jól jöhet, hogy a kormánypárti tévék nézettsége alacsony, az érintett lapok olvasottsága pedig egyre csökken, hiszen így a teljes közönségarány, illetve az elért emberek száma sem olyan magas. Itt azonban pontos adatokat nem lehet mondani, sok esetben ugyanis egyszerűen nem állnak ezek rendelkezésre.
A hirdetési piacon azonban lehet összesíteni az érintett médiavállalkozások részesedését, és a túlzott piaci koncentráció már itt is igencsak szembetűnő. Tavaly a Magyar Reklámszövetség adatai szerint a teljes print és online hirdetési piac 98,3 milliárd forintra rúgott, amiből viszont nagyjából 35 milliárdot a Facebook és a Google hozott össze, így a hagyományos hazai médiának csak 63 milliárd jutott. Ebből pedig a most egy alapítványba összefogott cégekhez áramlott – legalábbis éves beszámolójuk szerint – közel 27 milliárd, azaz a teljes összeg 42 százaléka.
Ha csak a nyomtatott sajtót nézzük, ott valószínűleg még ennél is nagyobb a koncentráció. Bár a legtöbb vállalat nem bontja meg éves jelentésében a hirdetési bevételeket, egy print és online kiadványokkal is foglalkozó csoportnál ágazati forrásaink és a Magyar Lapkiadók Egyesülete szerint is nagyjából 80 százalék körül lehet a nyomatott sajtóban megjelenő hirdetések részesedése. Mivel a kormányközeli médiában az elmúlt években az internetes lapoknál is látványosan megtolták az állami hirdetéseket, így ennél egy kicsit alacsonyabb, 75 százalékos aránnyal számoltunk, ám ebből is az jött ki, hogy az összes nyomtatott sajtóba áramló hirdetési pénz 45 százaléka a tranzakcióban érintett lapoknál köthet ki.
Egy céges összefonódás nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítése nem egyedi, ugyanakkor nem is általános. Az elmúlt szűk öt évben összesen 21 alkalommal fordult elő ilyen, és szinte kivétel nélkül államosítással kapcsolatos tranzakciók esetében. Az energiapiacon kezdődött a Fővárosi Gázművek megvásárlásával, majd jöttek a takarékszövetkezeti integrációhoz köthető ügyek, de a hírközlési- és a tankönyvpiacot, az áramszolgáltatókat, a dohánykereskedő cégeket és a bankokat érintő tranzakciók is kaptak ilyen minősítést (összeszedtük az összes ilyen esetet, ezeket a csillagra kattintva nézheted meg*2014. január 29.
Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. megvette az RWE Gas International N.V.-nek a Fővárosi Gázművek Zrt.-ben lévő 49,83 százalékos részesedését. A kormány azért minősítette nemzetstratégiai jelentőségűnek az összefonódást, mert csak így érhető el, hogy a fogyasztók „megfizethető” energiaellátásban részesüljenek.
2014. február 26.
A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. és a Magyar Takarék Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. nemzetstratégiai jelentőségű összefonódását a kormány a munkahelyek megőrzésével, a takarékszövetkezetek integrációjának felgyorsításával, és (elsősorban vidéken) a pénzügyi ellátás biztonságának fokozásával indokolta.
2014. február 28.
A WELT 2000 Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-t megvette az állam. Az indoklás úgy szólt, hogy az állam fejlesztéspolitikai céljainak megvalósítása kizárólag a cég informatikai rendszereinek folyamatos és zavartalan működőképességével biztosítható.
2014. március 26.
Az „Antenna Hungária” Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zrt.-t megvette az állami NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. A nemzetstratégiai jelentőségű összefonódást a kormány a „közfeladatok ellátásához nélkülözhetetlen távközlési szolgáltatások megfelelő minőségi és biztonsági szintű ellátásával” magyarázta.
2014. április 30.
A Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt.-t és az Apáczai Kiadó és Könyvterjesztő Kft.-t megvette az állam. A kabinet szerint az üzletrész megvásárlása azért nemzetstratégiai jelentőségű összefonódás, mert a köznevelés tankönyvellátásának és pedagóguskézikönyv-ellátásának megszervezésével kapcsolatos állami feladatellátást szolgálja.
2014. július 30.
Miután a magyar állam részesedést szerzett az MKB Bank Zrt.-ben, a kormány nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak minősítette a tranzakciót, a munkahelyek megőrzésére, a fontos fennálló szerződések fennmaradásának elősegítésére és mindezeken keresztül a pénzügyi ellátás biztonságának fokozására tekintettel.
2014. augusztus 28.
Folytatódott a Fővárosi Gázművek Zrt. átalakulása, az állam megvette a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő részvényeket is. Az 50 százalék plusz egy részvényből álló pakettet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vette meg. Ezzel teljesen állami tulajdonba került a cég. A kormányrendelet nem indokolta, hogy miért nemzetstratégiai jelentőségű az összefonódás.
2014. szeptember 18.
Miután az állam bevásárolta magát a Bombardier MÁV Hungary Kft.-be, a munkahelyek megőrzésére és a hazai járműipar fejlesztésére tekintettel minősítette a kormány közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűnek az összefonódást.
2014. október 2.
Nem indokolta meg a kormány, hogy a Magyar Gáz Tranzit Zrt. állami felvásárlása miért minősül közérdekből nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak.
2014. november 14.
A WELT 2000 Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. megvette az állam a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül. Az indoklás úgy szólt, hogy az állam fejlesztéspolitikai céljainak megvalósítása kizárólag a cég informatikai rendszereinek folyamatos és zavartalan működőképességével biztosítható. (Másodszor jelent meg a Magyar Közlönyben).
2014. december 16.
Az állami tulajdonú Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. eladta a Fővárosi Gázművek Zrt.-ben lévő ötven százalék plusz egy szavazatnyi tulajdoni hányadát az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-nek. Részletes indoklás nincs.
2014. december18.
Az állami tulajdonú MVM Magyar Villamos Művek Zrt. eladta a Fővárosi Gázművek Zrt.-ben lévő 160 ezer darab törzsrésvényét az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-nek.
2015. március 17.
A Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. megvette a Budapest Bankot. A kormány nem indokolta meg a döntést.
2015. június 18.
A Tabán Trafik Dohánytermék-forgalmazó, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. és a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. összefonódása közérdekből nemzetstratégiai jelentőségű, a kormány szerint új munkahelyek teremtésére, valamint a koncessziós dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenység megkezdésére és az ellátás biztonságára tekintettel.
2015. szeptember 14.
A Fővárosi Gázművek megvette a GDF International S.A.S.-nek a GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt.-ben fennálló részesedését.
2016. február 9.
Az állam megvette a Foncière Polygone Hungária Kft.-t. A társaság tulajdonában volt a Hungexpo, ezért kapott kiemelt státuszt az adásvétel.
2016. október 27.
Az állami MVM megvette az Alpiq Csepel Kft.-t. Itt szintén a fogyasztók megfizethető energiaellátásával érvelt a kormány.
2016. december 15.
Az állami tulajdonú ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. megvette az EDF International S.A.S.-től az EDF DÉMÁSZ Zrt.-t. A villamosenergia-ellátás biztonságával magyarázta a kabinet a nemzetstratégiai jelentőségű összefonódást.
2016. december 19.
Részesedést vett az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt.-ben. A közműszolgáltatások ellátásának biztosításával indokolta a kormány a kiemelt státuszt.
2017. június 12.
Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. eladta a Fővárosi Gázművek Zrt.-ben lévő részesedését az állami tulajdonú ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt.-nek. Indoklás: az ellátás biztonsága.
2017. november 8.
Az NKM Nemzeti Közművek Zrt. megvette az ÉGÁZ–DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt.-t.
Indoklás: az ellátás biztonsága.
|
Nem mehetett volna át a versenyhivatalon a fideszes médiafúzió, ezért lépett a kormány
|
A GVH egyszer már megtiltotta olyan sajtótermékek egy kézbe kerülését, amiket most a Fidesz-közeli médiaalapítvány szerez meg. A hirdetési piac közel felét ellenőrizheti egyetlen szervezet.
| null | 1 |
https://g7.hu/allam/20181207/nem-mehetett-volna-at-a-versenyhivatalon-a-fideszes-mediafuzio-ezert-lepett-a-kormany/
|
2018-12-07 15:52:02
| true | null | null |
G7
|
Felfüggesztett börtönbüntetést kért Kossa Lajos abai polgármesterre a Székesfehérvári Járási és Nyomozó Ügyészség – értesült a G7. A vád szerint a polgármester éveken keresztül dézsmálta az önkormányzat pénzét: fizetési és vásárlási előleg címszó alatt 2012 és 2016 között 83 alkalommal vett fel kisebb-nagyobb összeget, összesen több mint 10,7 millió forintot, a település pénztárából.
Először 2012 decemberében kérdezett rá a város pénzügyes munkatársánál, hogy van-e pénz a páncélszekrényben, és rögtön magához vett több mint 250 ezer forintot. Ezt a következő évben többször megismételte, olyannyira, hogy 2013-ban több mint hárommilliós mínusznál járt már.
A 2014-es és a 2016-os évben már rendszeresen rájárt a kasszára a polgármester, tucatnyi alkalommal vett ki a pénztárból 30 és 250 ezer forint közötti összegeket. A pénzfelvételről minden alkalommal készült pénzügyi bizonylat vagy kiadási pénztárbizonylat, amit a polgármester alá is írt. Ez azt jelenti, hogy
ez az egyik legjobban dokumentált sikkasztási ügy a magyar politikában.
Nem tudni, hogy mi járhatott a polgármester fejében, egyáltalán mire gondolhatott, amikor a város pénzét magához vette, mindezt úgy, hogy az aláírásával hivatalosan is elismerte.
Kerestük a polgármestert telefonon és e-mailen is, de nem válaszolt. A városvezető vagyonnyilatkozatára is kíváncsiak voltunk, de azt sem küldte el, a dokumentum a település honlapján sem található meg. Ez azért fontos, mert a polgármester, miután kipattant az ügy, egy összegben visszafizette a 10,7 millió forintot.
A sikkasztás tavaly februárban került napvilágra, miután a helyi jegyző felmondott, és az önkormányzat nem talált utódot. Ekkor a Fejér Megyei Kormányhivatal illetékességből küldött egy jegyzőt a településre. Az új jegyző megérkezésével derült ki, hogy a polgármester évekig dézsmálta a város pénzét.
Mivel Kossa Lajos nem állt velünk szóba, ezért egy, a tárgyaláson a hallgatóság tagjaként részt vevő fültanútól tudhatjuk, hogy a polgármester nem tartja magát bűnösnek. Sőt, szerinte 1990 óta, amióta a települést vezeti, nyolc milliárd forinttal gyarapodott Aba.
A védelmében még Orbán Viktor miniszterelnöktől is idézett,
miszerint „olyan Közép-Európát akarunk, ahol saját törvényeink szerint és igazságban élhetünk.”*Orbán Viktor 2018. április 6-án mondta ezt Budafokon, a „Mementó Szmolenszkért” emlékmű átadásán.
Érdekesség, hogy néhány hónappal a sikkasztási ügy kipattanását követően távozott az abai önkormányzat száz százalékos tulajdonában lévő Aba Invest Kft. ügyvezetői posztjáról Incze Zsolt. Róla a 444.hu írta meg, hogy Orbán Viktor miniszterelnök évfolyamtársa volt a székesfehérvári Teleki Blanka gimnáziumban.
Amikor a Fidesz hatalomra került, akkor Incze Zsoltot is megtalálták a lehetőségek. Volt már a Millenáris ügyvezetője, a Mol és a Paksi Atomerőmű felügyelőbizottsági tagja, illetve a Magyar Villamosművek és az MFB-Ingatlanfejlesztő igazgatósági tagja, és éppen most távozott a Szerencsejáték Zrt. felügyelő bizottságából.
|
Évekig dézsmálta az önkormányzat pénzét az abai polgármester
|
Ez a magyar közélet egyik legjobban dokumentált sikkasztási ügye. A polgámester Orbán Viktortól idézett a tárgyaláson.
| null | 1 |
https://g7.hu/allam/20181203/evekig-dezsmalta-az-onkormanyzat-penzet-az-abai-polgarmester/
|
2018-12-03 16:10:00
| true | null | null |
G7
|
Miután a Zoom.hu megírta, hogy egy újabb business jettel bővült a magyar légierő, a Magyar Honvédség közleményben ismerte el a vásárlást péntek délután. Érdekes, de a közelmúltban beszerzett két Airbus A319-es és az új szerzeményhez hasonló Dassault Falcon 7x érkezéséről hosszan számolt be a honvedelem.hu, most csak azután vallották be a vásárlást, hogy azt a lap megírta.
"A megvalósítás részeként egy újabb repülőgéppel bővült a Magyar Honvédség légi szállítóképessége: egy Dassault Falcon 7X katonai könnyű többcélú szállító repülőgéppel. Ez a géptípus egy úgynevezett könnyű kategóriába tartozó, többcélú személyszállító repülőgép,"
írja a Honvédség. Bár haderőfejlesztésnek nevezik, minden bizonnyal ez a gép lesz a kormánygép.
A többivel ellentétben nem katonai, hanem polgári légijárműként regisztrálta a légügyi hivatal, és polgár használatú, HA-LKX, lajtromjellel látta el. És az eddigi gépekkel szemben nem szürke, hanem fehér színt kapott.
A nyilvántartás szerint a HM leánycége, a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. az üzembentartója a 2008-ban gyártott Falcon 7X-nek. Korábban Bermudán használták, Magyarországra a francia gyártó érintésével került. Budapestre először
július 25-én érkezett, majd két hónapig állt Ferihegyen.
Szeptember végén visszavitték Párizsba, majd november 8-án regisztrálta a magyar légügyi hivatal. A beszerzés ára nemzetbiztonsági okokra hivatkozva most is titkos.
|
Csak bevallotta a Honvédség: egy újabb business jettel fokozták a légiszállító képességet
|
Miután a Zoom.hu megírta, hogy egy újabb business jettel bővült a magyar légierő, a Magyar Honvédség közleményben ismerte el a vásárlást péntek délután. Érdekes, de a közelmúltban beszerzett két Airbus A319-es és az új szerzeményhez hasonló Dassault Falcon 7x érkezéséről hosszan számolt be a honvedelem.hu, most csak azután vallották be a vásárlást, hogy azt a lap megírta.
| null | 1 |
https://444.hu/2018/12/07/csak-bevallotta-a-honvedseg-egy-ujabb-business-jettel-fokoztak-a-legiszallito-kepesseget
|
2018-12-07 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Januárban bezár a Buddha-Bar Hotel a Ferenciek terén, miután a hotel üzemeltetésére kötött bérleti szerződés lejárt a Klotild palotában - közölte a vezetőség az MTI-vel pénteken.
Tájékoztatásuk szerint az épületet a tulajdonos értékesíti.
A döntés a céghez tartozó további egységeket nem érinti, jövőre újabb szállodaipari és ingatlanfejlesztési beruházásokat terveznek.
A szállodát a Mellow Mood cégcsoport üzemelteti, amely 12 szállodát birtokol, illetve üzemeltet Budapest frekventált területein. Ennek tulajdonosa
két kormányközeli jordán üzletember.
Sameer Hamdan és Zuhair Awad pénzváltóból lettek milliárdos szállodások. A Buddha-Bart maga Orbán Viktor adta át Schmitt Pál jelenlétében, miután az Eximbank 7 milliárdos hitelt nyújtott hozzá. A két jordán rögtön utána megkapta a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét.
A jordánok jól jártak a belvárosi ingatlanmutyikkal és nekik privatizálták a Párisi udvart is. Annak tehát, hogy nem újítják meg a bérleti szerződésüket, szinte biztosan van valami politikai vonatkozása.
Az épület tulajdonosa az olasz Beghelli család cége, a vevő nem ismert.
|
Bezár a Fidesz-közeli jordán üzletemberek luxushotelje a Klotild Palotában
|
Januárban bezár a Buddha-Bar Hotel a Ferenciek terén, miután a hotel üzemeltetésére kötött bérleti szerződés lejárt a Klotild palotában - közölte a vezetőség az MTI-vel pénteken.
| null | 1 |
https://444.hu/2018/12/07/bezar-a-fidesz-kozeli-jordan-uzletemberek-luxushotelje-a-klotild-palotaban
|
2018-12-07 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Közleményben erősítette meg a Honvédelmi Minisztérium azt az információt, melyet először a zoom.hu írt meg: nem is egy, hanem két Dassault Falcon 7X-es luxusrepülőgépet vásárolt a kormány.
Az egyik Falcon 7X-et augusztus elején vásárolta a Magyar Honvédség, elvileg kisebb kötelékek szállítására, de sajtóinformációk szerint repked még egy ugyanilyen gép, amelyet a Légügyi Hatóság polgári gépként vett nyilvántartásba HA-LKX lajstromjellel, a gép tulajdonosa pedig a HM leánycége, a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt.
A Honvédelmi Minisztérium most azt közölte, hogy "politikai hisztériakeltés zajlik a repülőgép-beszerzések kapcsán", a minisztérium ugyanis csak azt hajtja végre, amiről a honvédelmi és rendészeti bizottság előtt is beszámolt, és amire ugyanitt engedélyt is kapott.
A közlemény szerint "a kormány célja mindig is világos volt: ütemezett módon növeljük a honvédség szállítási kapacitását", és ennek megvalósítása részeként
egy újabb repülőgéppel bővült a Magyar Honvédség légi szállítóképessége: egy Dassault Falcon 7X katonai könnyű többcélú szállító repülőgéppel.
A gépről azt írják, egy úgynevezett könnyű kategóriába tartozó, többcélú személyszállító repülőgép, amely további moduláris rendszerek beépítési lehetőségével alkalmassá tehető légi vezetési pont kialakítására és működtetésére, és ilyen képességgel eddig soha nem rendelkezett a haderő.
Ezzel a honvédség légiflottája a nemrégiben beszerzett A319-es csapatszállító repülőgépekkel és a meglévő Falcon repülőgéppel együtt immáron négy korszerű, modern repülőgéppel rendelkezik.
– írták, azt nem részletezve, hogy ha a honvédség gépéről van szó, miért polgári lajstromjellel vették nyilvántartásba.
|
Reagált a HM: tényleg két Falcont vettek, elvileg a honvédségnek
|
Az egyik Falcon 7X-et augusztus elején vásárolta a Magyar Honvédség, elvileg kisebb kötelékek szállítására, de sajtóinformációk szerint repked még egy ugyanilyen gép, amelyet a Légügyi Hatóság polgári gépként vett nyilvántartásba HA-LKX lajstromjellel, a gép tulajdonosa pedig a HM leánycége, a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20181207_Reagalt_a_HM_tenyleg_ket_Falcont_vettek_elvileg_a_honvedsegnek
|
2018-12-07 18:43:00
| true | null | null |
HVG
|
„A közérdek a hatalom szájában mindig önkényes célkitűzést jelent, mely magában egyaránt lehet áldás, ötlet, erőszak vagy átok. Ha a hatalom a hivatallal és az élettel nincs jól rendezett organikus kapcsolatban, akkor célkitűzéseinek a közérdekűsége és eredményessége akkor is eleve kétséges, ha maguk a célkitűzések helyessége elvileg nem vitás.”
Az idézet Bibó Istvántól származik, aki a Jó közigazgatás problémája című tanulmányában azt feszegette, mikor képes a hatalom valóban a köz érdekét szolgálni, hogyan alakítható az egyén magánérdeke, sok-sok egyén magán érdeke a köz szolgálatába, vagy például mikor visszaélésszerű a közérdekre hivatkozás.
Aligha gondolhatta Bibó, hogy a róla elnevezett jogi szakkollégium egyik leghíresebb tagja egy napon ezzel a kifejezéssel magyaráz meg, pontosabban ez alá ránt be egy hatalmi cselekvést, amely kizárólag magánérdeket szolgál. Orbán Viktor egykori szakkollégista ugyanis kormányhatározatban minősítette nemzetstratégiai jelentőségűnek a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány összeolvadását. A miniszterelnök így vonta ki az ügyletet a legendásan éber figyelmű, alig szervilis Gazdasági Versenyhivatal hatásköre alól, sőt a Médiatanács óvó figyelmét is sikerülhet ezzel elterelni.
Bibó szakkollégisták – sokan vállalnak szerepet ebben a médiaalapítványban
Fotó: Facebook/Bajkai István
Mindez azonban egyértelműen nem feleltethető meg semmiféle közérdeknek, bármit is nevezzen a mai politikai hatalom annak. Ennek az ügyletnek a kormányhatározatba foglalása annyit tesz, hogy a miniszterelnök legalizálni kívánta azt: Orbán Viktor és köre egy 20 millió forintnyi törzstőkével alapított cégbe 30 milliárd forintra értékelt vagyont vittek be úgy, hogy később sem ellenőrizni, sem piaci versenyhelyzetét törvényes keretek között tartani, sem pedig az esetleges jövőben közpénzes haszonszerzését kontrollálni ne lehessen. A monopolhelyzetű médiamamut, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány egy alaposan előkészített kormányzati szándék mentén befolyásolja majd a magyar nyilvánosságot, egyúttal torzítja a magyar sajtópiacot.
Információink szerint úgy, hogy az Orbán-kormány olyan jogszabály megalkotását tervezi, amellyel nonprofit társaságokra korlátozza azokat a médiaműhelyeket, amelyekben állami hirdetések megjelenhetnek.
Mindezt azonban a magyar és nemzetközi jognak megfelelően nem lehet megtenni.
Már csak azért sem, mert az újdonsült médiaalapítvány, amelynek nemrég összesen tíz médiavállalkozás ajánlotta fel kizárólagos, illetve többségi tulajdonjogát ellentételezés nélkül, már az eddig állami bevételekkel sem tud elszámolni. A konglomerátum pedig, amelynek kuratóriumi elnöke Liszkay Gábor – az eddig Mészáros Lőrinc kezében lévő Mediaworks kiadó vezérigazgatója –, kuratóriumi tagja pedig Bajkai István, a Fidesz országgyűlési képviselője, az Orbán-család volt ügyvédje, Szánthó Miklós, az Orbán-kormány által finanszírozott Alapjogokért Központ elnöke, valamint Varga István jogász, aki 2014-ig a Fidesz parlamenti képviselője volt, szintén erőteljesen kötődik személyesen Orbánhoz. Mindez a piac egyértelmű torzításának szándékát, sőt, a hatalommal való visszaélés gyanúját is felvetheti.
Ezért Orbán Viktor miniszterelnök aláírásával szentesítve egy szerdai kormányrendelet azt a magánüzleti tranzakciót, amely által Mészáros Lőrinc médiabirodalma, valamint az Origo hírportál és a Magyar Idők kiadója feletti irányítás a Liszkay Gábor vezette Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) kezébe került, hirtelen nemzetstratégiai jelentőségűvé emelt. Ezzel pedig megszűnt annak a lehetősége, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), illetve a Médiatanács vizsgálhassa az egyesülés versenyjogi érvényességét.
Később a Kormányzati Tájékoztatási Központ közölte: a kormányrendelet „kiemelt indoka, hogy közérdek fűződik Magyarországon a print és nyomtatott médiakultúra megmentéséhez és a helyi, különösen a megyei nyilvánosság fórumainak hosszú távú megmaradásához". Ezt a célt tűzte ki alapító okiratában az alapítvány, és „külön támogatandó, hogy ezt nem profitszerzési célzattal, hanem nonprofit alapon kívánja megvalósítani".
A közleményben elfelejtették megemlíteni, hogy 2010 óta lényegében zéró állami hirdetést kapnak a független, a Fidesz által balliberálisnak minősített napi-, és hetilapok, azonban a kormánypárti médiaalapítványhoz sorolt médiumokat tízmilliárdokkal tömték ki, sőt sokszor közpénz-hátterű befektetésekkel jutottak ezekhez a médiumokhoz. Ráadásul ezeknek a sajtóorgánumoknak a munkatársai nyíltan vállalják párt iránti elkötelezettségüket, így az objektív tájékoztatás alapvető feltételeit sem hajlandóak teljesíteni.
Ebből márpedig egyértelmű, hogy közérdekről is szó sem lehet. Ezt erősíti a bibói közérdek fogalom is, ami szerint a közérdek
a társadalom egészének a közös érdeke, mely optimális esetben az egyének vagy a csoportok együttérzésen és esélyegyenlőségen alapuló önkéntes megegyezése a társadalom működési szabályairól, valamit az életfeltételek fenntartásával felmerülő gondok megoldásáról.
A közérdek akár egyéneiben, akár a társadalom különböző közösségeiben megfogalmazva, a köz ügyéhez a legközelebb áll, de valami tagolatlan, körvonalazatlan, sok szubjektív elemtől és pillanatnyi behatástól érintett értékelés. Persze a társadalom által hangoztatott közérdek eleve magánérdekképzetek összegeződéseiből születik meg, ám ez a már-már üres, jelentés nélküli fogalom rendszerint feltűnik a jogi kérdésekben, a törvények indoklásában, a hatalomgyakorlásban, vagy akár az alapvető kormányzati, politikai intézkedések alapjogi vizsgálatában.
Balázs Zoltán A közérdek az alkotmánybíráskodásban című tanulmányának bonyolult jogi elemzésein keresztül éppen ezért egyértelművé válhat, hogy a közérdek kifejezés kisajátítása túllép a demokratikus hatalomgyakorlás keretrendszerén. A szerző ugyanis egyfelől azt írja, hogy nem lehet könnyen meghatározni, mi „a közérdek tartalma, hiszen az mindig változó, bár nem feltétlenül gyorsan, hanem az, hogy ki határozhatja meg a közérdek tartalmát. A válasz első látásra egyszerű: az, aki a politika aktuális irányának meghatározására jogosult. Ez demokratikus rezsimekben formálisan a politikai többség, vagyis a politikai társadalmat kormányzó erő. A közérdekre való hivatkozás alakítja a politikai akaratot intézményi, kormányzati akarattá".
Mindez ugyanakkor mintha legitimálná azt, ahogyan Orbán a saját és köre egyéni magánérdekének szolgálatába állította volna a kifejezést. Csakhogy alig van olyan aktuális közérdek, amely ugyanakkor ne volna vitatható. „A vitathatóságot éppen az biztosítja, hogy a politikai akarat maga is folyton változik, így maga a közérdek az, aminek a révén a politikai konfliktusok értelmet nyerhetnek, amely körül a politikai viták jelentős része egyáltalán zajlik."
Márpedig az alkotmánybírósági gyakorlat – még a testület jelenlegi összetételével is – azt mutatja, hogy a közérdek fogalma – noha szó szerint csak a tulajdon kisajátításának módjával kapcsolatban szerepel –
„az alkotmány – az íratlan is! – a teljes jogrend preambulumának, közérdekszerűsége bizonyításának vagy igazolásának tekinthető". Magyarán a magyar jogrendszerben az alaptörvény jelöli ki, hogy mit tekinthetünk közérdeknek.
Az márpedig – noha ez még változhat – nyilvánvaló, hogy a kormány által megjelölt célok nincsenek összhangban az alaptörvényben jelenleg foglalt közérdekkel. A a Magyar Újságírók Országos Szövetsége állásfoglalásából ugyanis már kiderült, jogi vizsgálatuk szerint ez a lépés törvénytelen, és súlyosan sérti a pártatlan és sokszínű tájékozódás biztosításának alkotmányos követelményét, valamint a média- és a versenytörvény tételes előírásait, ezért az Alkotmánybírósághoz fordulnak.
A testület álláspontja az, hogy a szabad és független tájékoztatás az ország összes állampolgárának érdeke, ellenben a mindent maga alá gyűrő pártsajtó-cég megteremtése nem közügy, sőt, ellentétes a közérdekkel. Éppen ezért az Orbán által megjelölt, valójában magánérdek nem írhatja felül a szabad tájékozódás illetve tájékoztatás alkotmányos garanciáit.
Az ugyanakkor az elmúlt évek következtében aligha kérdés, hogy az Alkotmánybíróság Orbán Viktor rendeleti, vagy a társadalmi többség alaptörvényben foglalt érdekét tekinti majd előbbre valónak. Ettől függetlenül Orbán szembeállította egyéni érdekeit a köz érdekeivel, immáron papíron, aláírt kormányhatározat formájában. Ezzel világnyilvánosság előtt felvállalva autokratikus ambícióit. Ezt ugyanis nehéz lenne másként értékelni, mint hatalommal való visszaélésnek, s a demokratikus hatalomgyakorlás határain való áthágásnak.
|
Orbán Viktor a közérdek kifejezés kisajátításával beismerte, hogy egyeduralomra tör Magyarországon
|
Bibó István és az alaptörvény is ellentmond annak, hogy a kormányfő közérdekként jelölje meg, hogy ő maga vagy a hozzá közel állók felmentést kapnak a törvény alól.Információink szerint az Orbán-kormány olyan jogszabály megalkotását tervezi, amellyel nonprofit társaságokra korlátozza azokat a médiaműhelyeket, amelyekben állami hirdetések megjelenhetnek.
| null | 1 |
https://168ora.hu/itthon/orban-viktor-a-kozerdek-kifejezes-kisajatitasaval-az-egesz-vilag-elott-beismerte-hogy-egyeduralomra-tor-magyarorszagon-160217
|
2018-12-07 21:14:00
| true | null | null |
168 óra
|
A paksi atomerőmű bővítésére hivatkozva az év elején bősz terjeszkedésbe kezdett a paksi ipari park. Az állami tulajdonba került cég, amelyet februárban PIP Közép-Duna Menti Térségfejlesztési Nonprofit Kft.-vé kereszteltek át, az utóbbi hónapokban több mint 4,3 milliárd forintot költött el új területek felvásárlására.
„Ingatlanhasznosítás” címén 1,9 milliárdért megszereztek például egy 15,5 hektáros szántóföldet Paks határában olyan átlagáron, amit közművesített ipari területekért szokás fizetni, de az igazán érdekes beszerzést 40 kilométerrel arrébb, Szekszárdon hozták tető alá.
A PIP Kft. 1,8 milliárd forintot fizetett ki a szomszéd város rég csődbe ment, lepusztult és romos húsüzeméért, amely alig néhány hónappal korábban került a feltűnően szerencsés eladó tulajdonába. A Cseppkő Faktor Zrt. jó érzékkel a paksiak terjeszkedése előtt csapott le az iparterületre, pedig korábban hiába próbálták árverésen elsózni, a kutyának sem kellett.
Szekszárdon két évtizede még 1300-1400 ember dolgozott a Tolna-Húsnál, a vállalat volt a város legnagyobb munkaadója. Az üzemet az 1990-es évek végén privatizálták, a német tulajdonos azonban hamarosan lelépett a bérek kifizetése nélkül, a következő, magyar tulajdonos pedig börtönbe került. Az üzem végül a kapuvári húsipari vállalattal együtt ment végleg csődbe. Az üzemre lakat került, a használaton kívüli épületek leamortizálódtak, az udvart benőtte a gaz.
Az üzem több mint egy évtizeden keresztül a M-Ingatlan Amida Kft. birtokában volt, de a cég nem tudott sokat kezdeni vele, ugyanis az ingatlan egy másfél milliárdos jelzáloggal és annak járulékaival volt megterhelve. Az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB) adott „élelmiszeripari bankgarancia program” keretében a kapuváriaknak működési támogatást, amit aztán már nem volt képes törleszteni cég. A tartozást végül a szekszárdi ingatlanra írták rá.
A fizetésképtelen M-Ingatlan felszámolás alá került, az ingatlanát pedig az eljárás keretében árverésre bocsátották. A kikiáltási árat az adósságok miatt 1,6 milliárd forintban határozták meg, jóllehet a lepusztult ingatlanok a cég mérlegében ennek a töredékén, 250-260 milliós értéken szerepeltek. Az elektronikus értékesítési rendszeren fellelhető árverési adatlap szerint ezen az áron nem is akadt egyetlen érdeklődő sem, ezért 2017. július 3-án úgy zárták le a licitet, hogy az eljárás semmilyen bevételt sem hozott.
Mindezek ellenére 2017. augusztus 21-én, tehát kevesebb, mint két hónappal a sikertelen árverést követően már a tulajdoni lapra is rávezették, hogy adásvétel útján a Cseppkő Faktor Zrt. birtokába került az egykori húsüzem.
Vagyis a hivatalos eljárás után, az MFB-s adósság kiegyenlítése nélkül, olcsón hozzájutott az ingatlanhoz.
Cseppkő Faktor Zrt.-ről annyit érdemes tudni, hogy a vásárlás előtt néhány héttel hozták létre, tulajdonosi céghálójában pedig ott van a szekszárdi választási bizottság fideszes elnöke, Póla Zoltán és felesége, valamint a trafikbotrány egykori főszereplője, Fajszi Lajos, a Fidesz korábbi önkormányzati képviselője. De még érdekesebb, hogy ott van a Tolna megyei közgyűlés fideszes alelnöke is. Kapitány Zsolt írta alá például a részvénytársaságnak azt a közgyűlési jegyzőkönyvét, amelyben a tulajdonosok elfogadták a 2017-es pénzügyi jelentést.
Éppen a Kapitány Zsolt által szignált nyilvános mérlegadatokból lehet következtetni arra, hogy a Cseppkő Faktornak kevesebb, mint 400 millió forint elég volt ahhoz, hogy megszerezze az egykori húsüzemet. A friss alapítású cég beszámolójában nincs nyoma milliárdos vásárlásnak: az viszont jól látszik, hogy egy 330 milliós beruházási hitelt vettek fel, amelyet a paksiak tulajdonszerzéséig átmenetileg be is jegyeztek az előző, MFB-s tehertől menetsített ingatlan tulajdoni lapjára.
A vásárlás után nem kellett sokat várniuk, hogy megjöjjön a paksiak fantasztikus ajánlata. A PIP Kft. 1,8 milliárd forintot, tehát az árverési irányárnál is többet adott a szekszárdi cégnek az ingatlanért.
A 24.hu megkereste Kapitány Zsoltot, aki azt mondta:
Az volt az elképzelés, hogy a területen egy nagy zöldség-nagykereskedést nyit a cég, de aztán másképp alakult a helyzet.
A fideszes politikus arra viszont már nem volt hajlandó válaszolni, hogy a Cseppkő Faktor mennyiért jutott hozzá az ingatlanhoz, és hogy, hogyan került a paksiak érdeklődési körébe a szekszárdi terület.
Hadházy Ákos, szekszárdi országgyűlési képviselő szerint a Paksi Ipari Park cinikusan viselkedik, amikor azt állítja, hogy ingatlanfejlesztési célra költötték a forrásaikat:
Ezeket az elképesztő összegeket az sem magyarázhatná, ha a tervezett atomerőmű ürügyén „vásárolgatnának”, hiszen ha ezekre a területekre tényleg szüksége lenne az államnak, akkor megoldhatná kisajátítással is.
Hadházy Ákos kijelentette, hogy hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tesz az ügyben.
|
Orbitálisat kaszálhattak a paksi földfelvásárláson a szekszárdi fideszesek
|
A paksi atomerőmű bővítésére hivatkozva az év elején bősz terjeszkedésbe kezdett a paksi ipari park. Az állami tulajdonba került cég, amelyet februárban PIP Közép-Duna Menti Térségfejlesztési Nonprofit Kft.-vé kereszteltek át, az utóbbi hónapokban több mint 4,3 milliárd forintot költött el új területek felvásárlására.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/12/06/orbitalisat-kaszalhattak-a-paksi-foldfelvasarlason-a-szekszardi-fideszesek/?fbclid=IwAR1fDmaZ_NYUoi5_BvdAVmLhYCocebkgc7c9QPcmNFIJCxuzk7utEkyozm0
|
2018-12-06 07:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Egy 54 éves katari üzletember alig egy hete alapított cége jelentkezett be a pesti belváros szívében, az Erzsébet híd pesti oldalánál, a Váci utca sarkán működő Buddha-Bar luxusszálló épületének megvásárlására. A tulajdoni lapon található bejegyzés szerint Budapest egyik legdrágább ingatlanára, a Klotild-palotára Nabeel Ali bin Ali Al Meslemani tett vásárlási ajánlatot. Az épület tulajdonosa eddig az olasz Beghelli család cége volt.
Az ingatlantulajdonos és a szállodát üzemeltető jordán érdekeltség, a Mellow Mood pénteken közös közleményben jelentette be, hogy január 10-én bezár a Buddha-Bar Hotel, amelyet bő öt éve Orbán Viktor jelenlétében nyitottak meg.
Sameer Hamdan és Zuhair Awad bérleti szerződését a bejelentés szerint azért nem újították meg, mert az olasz tulajdonosok értékesítik a palotát.
Az épület tulajdoni lapja alapján úgy tűnik, hogy az értékesítés már meg is történt. A katari üzletember Aba Gate nevű Kft.-je ugyanis már két nappal ezelőtt, szerdán beadta a földhivatalba a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmét.
Nabeel Ali bin Ali Al Meslemaninak Londonban is van egy ugyanezen név alatt futó cége, de az semmilyen tevékenységet nem végzett az elmúlt években.
A cégadatok szerint az olaszok ingatlanüzemeltető cégét tavaly több mint 10 milliárdos hosszú lejáratú hitel terhelte, ami arra enged következtetni, hogy az adásvétel során ennél nagyobb összeg cserélhetett gazdát.Beghelli család lámpagyártással alapozta meg vagyonát. Beghelli Csoportot Gian Pietro Beghelli alapította 1982-ben, azóta pedig Európa piacvezető gyártója és beszállítója lett a vész- és tartalékvilágítás területén és a kilencvenes évek vége óta egyre meghatározóbb szereplő az általános világítás, valamint a lakossági termékek, elsősorban a fényforrások és újratölthető elemek piacán is. Beghelliék legfontosabb gyárai Olaszországban, Cseh Köztársaságban, Németországban és Kínában találhatóak.
Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi /Róka László
|
Katari üzletember veszi meg a jordánok budapesti luxushoteljét
|
Egy 54 éves katari üzletember alig egy hete alapított cége jelentkezett be a pesti belváros szívében, az Erzsébet híd pesti oldalánál, a Váci utca sarkán működő Buddha-Bar luxusszálló épületének megvásárlására. A tulajdoni lapon található bejegyzés szerint Budapest egyik legdrágább ingatlanára, a Klotild-palotára Nabeel Ali bin Ali Al Meslemani tett vásárlási ajánlatot. Az épület tulajdonosa eddig az olasz Beghelli család cége volt.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/12/07/klotild-palota-buddha-bar-eladas/?fbclid=IwAR3A5RijwodIJCHsafTLaBMbqBY4Ao9Fd19aD5iQBvRkISvji18Cg8Ln6K8
|
2018-12-07 17:02:00
| true | null | null |
24.hu
|
Ha kamionok mennek az utakon, akkor működik a gazdaság,
hangoztatta az innovációs és technológiai miniszter pénteken az M1-es autópálya főváros felé vezető oldalának 43-as kilométerénél, az óbaroki lehajtónál, ahol korszerű kamionos pihenőt adtak át.
Palkovics László az Autóhof Óbarok kamionos pihenőhely átadásán azt is mondta, ha nincs mit szállítani, akkor a kamionok sem mennek, de most nem ez a helyzet. Éppen ezért, mindenfajta olyan beruházás, mint az óbaroki, üdvözlendő, emelte ki a miniszter, aki reméli, hogy a jövőben még több ilyen épül Magyarországon, ami azt mutatja, gondosodnak a fuvarozókról.
A tárcavezető kiemelte, hogy a szállítmányozási iparág 2010 óta minden évben 6 százalék feletti mértékben járul hozzá a hazai GDP-hez, ami kétezer milliárd forintot vagy afölötti összeget jelent.
Palkovics László felhívta a figyelmet arra, hogy komoly kihívások előtt áll az árufuvarozói szakma: úgy tűnik Nyugat-Európában félnek a kelet-európai fuvarozóktól, ezért limitálni akarják őket. Magyarország a hasonlóan gondolkodó szövetségeseivel együtt minden lehetséges fórumon fellépett a brüsszeli szabályozási tervekkel szemben, tette hozzá.
Jelezte, hogy értek el sikereket, például a tranzit és kétoldalú szállítások mentesülnek a kiküldetési irányelv alól, vagy nem kell kötelezően hazajönnie az üres kamionnak, szennyezve ezzel a környezetet -, de a heti rendszeres pihenőidő kabinban töltésére vonatkozó előírás enyhítésére tett magyar javaslatot nem tartalmazta az I. Mobilitási Csomag, amit hétfőn elfogadtak Brüsszelben.
Nyugat-Európában a kamionban alvás tilalma alól kivételt csak az olyan parkolók jelentenének, mint az óbaroki, csakhogy arrafelé sem nagyon vannak ilyenek
fűzte hozzá.
Európában is egyedülálló Mészáros parkolója
Mészáros Lőrinc, az Autohof Óbarok tulajdonosa innovatív, hiánypótló beruházásnak nevezte a pihenőhelyet, amely egyedülálló hazánkban és valószínűleg Európában sincs hasonló. A parkoló 1,1 milliárd forintból épült meg, teljesen saját forrásból, hitel és támogatások nélkül, hangsúylozta.
A tulajdonos elmondta, hogy
a pihenőhelyen 124 kamionnak és 11 lakókocsinak tudnak helyet biztosítani. Ezen kívül
11 hűtőkamionnak, 4 túlméretes szerelvénynek, továbbá veszélyes anyagot, illetve élőállatot szállító szerelvénynek alakítottak ki parkolókat.
A területen külső kondipark, vandálbiztos fürdők és mosoda létesültek, és külön fürdési lehetőséget biztosítanak a női sofőröknek. A kamionvezetők kényelmét bolt, étterem, 19 szobás panzió, bankautomata, útdíj fizetési lehetőség és üzemanyagkút is biztosítja.
A tulajdonos kiemelte, hogy a fejlesztéssel tizenhat új munkahely jött létre.
Pannónia szíve, stadion, világszabadalom
Tessely Zoltán, a térség fideszes országgyűlési képviselője, miniszterelnöki biztos a hazai közlekedés-fejlődés történetének egyik fontos állomásának nevezte az átadót. Úgy vélte, a 21. század hajnalán egyre több ilyen fejlesztésre van szükség, mert növeli a versenyképességet, felgyorsítja a gazdasági folyamatokat.
Megemlítette, hogy Pannónia Szívében számos hasonló beruházás indult el, ezek közé sorolta a mezőgazdasági mintagazdaságok létrejöttét, Felcsúton a stadion és a sportcsarnok megépülését, Martonvásáron a kompakt neutronforrás és az agrár innovációs centrum megvalósítását. A még el nem kezdett fejlesztések között említette Kajászón a világszabadalomnak minősített biofoszfát üzem, Bicskén pedig az intermodális csomópont megépítését.
A sajtóanyag szerint az Autohof Óbarok beruházásnál kiemelt szempont volt a környezeti értékek megóvása: 18 ezer négyzetméternyi zöldfelületet alakítottak ki, a melegvízellátást napkollektorok segítik, az öntözést pedig összegyűjtött esővízzel biztosítják.
Kiemelt kép: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Mészáros Lőrinc, az Autohof Óbarok kamionos pihenőhely tulajdonosa és Tessely Zoltán miniszterelnöki biztos (j-b) átvágja a nemzeti színű szalagot a pihenőhely átadó ünnepségén. MTI/Bodnár Boglárka
|
Felavatták Mészáros 1 milliárdos kamionparkolóját
|
Az Autohof Óbarok tulajdonosa innovatív, hiánypótló beruházásnak nevezte a pihenőhelyet, amely egyedülálló hazánkban és valószínűleg Európában sincs hasonló.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/12/07/felavattak-meszaros-1-milliardos-kamionparkolojat/?fbclid=IwAR0CVolg_or2Ez6cc3Jfuo8Ch9sjLHoFHHmHPlAHXgl9wcFUn0B3SatqpxQ
|
2018-12-07 14:51:00
| true | null | null |
24.hu
|
A közigazgatás színvonalának további emelése, valamint Magyarország versenyképességének javítása érdekében a kormány a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram (MKÖ) fejlesztéséről döntött
– közölte az MTI. A közlemény úgy folytatódik, hogy „az egyetem megújításánál a cél a fiatalabb generációk számára is vonzó, a magyar kultúra értékeit közvetítő szellemi központok megvalósítása. Ennek érdekében bevezetik az oktatói, kutatói és dolgozói életpályamodellt, a tervek között pedig vezetőképző program, valamint a Kárpát-medence magyar nyelvű közösségei bevonásával egy tehetséggondozó program indítása is szerepel. A közép-európai partnerországokkal közösen egy regionális tudásközpont is alakul.
A döntés értelmében a kormány 2019-ben 6,3 milliárd forintot fordít az NKE fejlesztésére.
A 2011-ben alapított MKÖ résztvevői magasabb támogatást kaphatnak jövőre, az ösztöndíj összege havi nettó 250 ezer forintra nő. A program keretében 50 fiatal hét hónapot Magyarországon, egy központi államigazgatási szervnél, három hónapot pedig egy európai ország közigazgatási szervénél fog tölteni. A jövő évi ösztöndíjprogramra a kormány közel 300 millió forintot biztosít.
Az NKE-ről tavaly megírtuk, hogy jók pénzköltésben: úgy szórták az uniós pénzt, hogy nyomozás indult az ügyben.
|
6,3 milliárd forintot kap jövőre fejlesztésre a kormány kedvenc egyeteme
|
A döntés értelmében a kormány 2019-ben 6,3 milliárd forintot fordít az NKE fejlesztésére.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/12/07/nke-tamogatas-kozigazgatasi-osztondij/?fbclid=IwAR3XuHzJXBrYZXYzM9mtzRfGDwkcvaMLIDKVAt2KPaH3M-zOFBoa7bWnwSw
|
2018-12-07 13:28:00
| true | null | null |
24.hu
|
Most is megszűnik egy lap, és a háttérben felsejlik a propagandamédia
Ma jelent meg utoljára önálló lapként a Vasárnapi Hírek. Jövő héttől már csak a Népszava mellékleteként, nyolc oldalon lesz olvasható. A lépés időzítése a tulajdonos cég mögött álló Puch László miatt különösen érdekes.
Ma jelent meg utoljára a Vasárnapi Hírek. Jövő héttől a Népszava mellékleteként, nyolc oldalon lesz már csak olvasható. A címe: Visszhang. Iparági információk szerint a kormánypárti média saját hétvégi közéleti hetilapot szeretne indítani, ezért szüntették meg a Vasárnapi Híreket.
Lavinaként zúdult rá a múlt héten a sajtóra a hír, hogy a teljes kormánypárti médiát (Andy Vajna érdekeltségeit kivéve) önkéntes felajánlással a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványhoz csatolják. A hivatalos közlemény szerint az új médiaholding a jobboldali egységet szimbolizálja.
„Óriási előrelépés a hazai médiapiacon, hogy a holdinghoz tartozó médiumok fenntarthatósága erősödik, ahol nem a profitelvárás a mérvadó és nincs létbizonytalanság. Eközben a baloldali sajtóban a szétesés tapasztalható: a liberális médiumok vergődnek, hiszen külföldi tulajdonos vagy külföldi támogatás nélkül alig tudják fenntartani magukat.”
Pedig az állami milliárdokkal, közpénzekkel kitömött propagandamédia - hiába vagyunk harminc évvel a rendszerváltás után - ma nem képes piaci alapon működő terméket előállítani, és ezzel még dicsekszik is.
Az állami médiaholding része lett a Szabad Föld című hetilap is, amelyet az MSZP egykori pártpénztárnoka, Puch László adott el Mészáros Lőrincnek, egészen pontosan a Mediaworks kiadónak. Az adásvétel pontos összegét ugyan még az üzletre rálátó forrásaink sem mondtak nekünk, de az biztos, hogy milliárdos tételről van szó. Puch nem akart nyilatkozni, a pontos ár pedig üzleti titok. A Szabad Föld ezután már ingyen, „felajánlással” került át a fideszes médiaholdingba, bár állítólag Puch László nem tudta, hogy ez lesz a vége, és ő maga nem is Mészárossal tárgyalt.
Puch – osztrák cégén keresztül - 2016-ban vásárolta meg a Szabad Föld kiadója mellett a Népszavát és a Vasárnapi Híreket is, onnantól a lapok árbevétele szárnyalni kezdett, megjelentek ugyanis a kormányzati és állami hirdetések. Számokban ez a következőt jelenti: míg a Szabad Föld kiadójának 2016-ban 177 millió forint volt értékesítésből származó árbevétele, addig 2017-re ez 1,4 milliárd forintra nőtt. A 2016-ban veszteséges lap 2017-ben adózás utáni nyereséget produkált. A HVG 2017 januárjában megírta, hogy Puch cége 990 milliós tőkeemelést hajtott végre a kiadóban, és abban az évben az anyagjellegű ráfordítás – takarjon ez akármit – is durván megugrott, 909 millió forintra.
A Népszavánál kicsit bonyolultabb a számítás, nem elég csak az új céget nézni. De a lényeg az, hogy a Népszava árbevétele is triplájára nőtt 2017-re, a Vasárnapi Híreket is kiadó XXI. század Média Kft. árbevétele ugyanis 1,6 milliárd volt tavaly, ebből az állami hirdetések durván 4-500 milliót tettek ki.
Puch 2017. februárjában jelent meg a Népszava szerkesztőségében, a 444.hu korábbi cikke szerint azt mondta,
nincs ok aggodalomra, van pénz, csináljanak egy jó újságot.
Most szóltak, hogy adja el
Tényszerűen számoljanak be az eseményekről, de ha lehet, az Orbán-családot ne bántsák - kérte a cikk szerint. A lap szerint nem véletlenül jelent meg Puch: Orbán Viktor ugyanis 2016 decemberében állítólag lehívta őt a hatvanpusztai birtokra, és kérte, vegye meg neki a Népszavát, a lap finanszírozásáról is személyesen állapodtak meg. Puch az erről érdeklődő 444-nek akkor azt mondta, hogy „maguk ezt biztos jobban tudják”. A hvg.hu forrása szerint nem volt ilyen találkozó, de azt ő is elismerte, hogy „politikai döntés nélkül” nem kaptak volna állami hirdetést a Puch-hoz tartozó lapok. A növekvő bevételekkel a tulajdonosok is jól jártak: a két cégből több mint 400 milliós osztalékot vettek ki.
Puch húzása sokakat megdöbbentett, szocialista körökben is. „Szégyen” – kommentálta egy nem Puch oldalán álló politikus, de még a köréhez soroltak sem értettek egyet az eladással. Bár állítólag a Szabad Föld példányszáma csökkent, és a postai előfizetések miatt „kitett” volt a konstrukció, egy szocialista beszélgetőtársunk szerint nem anyagi oka volt annak, hogy Puch eladta a lapot, hanem politikai. És hogy miért pont most adta el? „Most szóltak, hogy adja oda” – mondta, de ugyanezt fogalmazta meg több, nemcsak szocialista körből származó nyilatkozónk is.
Hogy megértsük ezt a mondatot majdnem tíz évet kell visszautaznunk az időben.
2009-ig ugyanis kifejezetten jól működött a már unalomig ismételt, de soha le nem bukott vagy buktatott Simicska-Puch tengely. Erről a szövetségről úgy beszélt mindenki éveken keresztül, mintha ez lett volna az egyik alapfeltétele annak, hogy Magyarországon felkeljen a nap. 2009-ben azonban - tehát még szocialista kormány idején – fordult a kocka. A politikai hátországra rálátók azt állítják: ekkorra egyértelmű lett, hogy az MSZP megroppant, a Fidesz pedig egyre erősebb lett, Simicska azonnal lecsapott - egyszerűen minden buliból kitette a szocikat.
Ennek az első látványos jele a két nagy kereskedelmi rádió ügye volt. Az alkut még megkötötték a Sláger és a Danubius helyén induló Fidesz-közeli Class FM-ről és MSZP-közeli Neo FM-ről, illetve a két cég üzemeltetéséről, de a „szocialista” frekvencia a 2010-es fideszes kétharmad után már nem kapott állami hirdetéseket, ezért igen hamar megszűnt.
Az üzlet „tisztaságára” utalt, hogy az akkori médiahatóság, az ORTT elnöke, Majtényi László ugyan megpróbálta megakadályozni a frekvenciamutyit, de mivel ez nem sikerült a testület pártdelegáltjaival szemben, azonnal lemondott ORTT-elnöki posztjáról. A Neo FM felsülése volt az egyik első olyan pillanata a két nagy párt mögötti „üzletfeleknek”, amelyből a szocialistáknak kiderülhetett, hogy nekik többé nem csak frekvenciát nem osztanak, hanem lapot sem.
Mivel a politikai és gazdasági elit is 2009-ben már javában kormányváltásra készült, ezután nem okozott nagy felzúdulást, hogy az MSZP-t, illetve a párt mögötti elitet utána ki is szorították szinte mindenhonnan. Az már érdekes volt viszont, hogy Simicskáék nem fordították meg a saját javukra az addigi rendszert, amelyben állítólag 70-30 százalék arányban osztozott a kormányerő és az ellenzék, hanem semmit sem adtak a szociknak, 0-100 lett az elosztás a politikai pletykák és a tapasztalat szerint is.
Liszkay már egyszer felbukkant
Egyszer már a 2000-es években volt Fidesz-közeli a Szabad Föld – akkor is Liszkay Gábor volt a főnök, ahogyan most. Szerkesztőségi információk szerint, amikor az azóta már elhunyt Horváth László megpróbálta visszavásárolni a hetilapot, hiába tárgyalt a Szabad Föld akkori vezetőivel, a lényeges pontokon mindig az derült ki, hogy bár Liszkay Gábor a tulajdonos, nem az ő szava dönt az eladásról.
A Szabad Föld példányszáma jókorát zuhant, miután közel húsz éve Liszkay Gáborék átvették az irányítást, bár mai szemmel így is tekintélyes, 200 ezres példányszámban nyomták ki. A hetilap belső életét ismerő kollégák szerint ennek egyik oka, hogy az olvasók nem tűrik el, ha direkt politikát kapnak a jól megszokott vidéki élet helyett. Úgy tudjuk: nem csak a cikkekkel, hanem a hirdetésekkel is vigyázni kellett, mert egy nagyobb kampány idején érezhető volt a példányszámcsökkenés.
Információink szerint az előző kormányzati ciklus közepére a baloldali pénzügyi elit anyagilag teljesen megroppant. Cégeik, vállalkozásaik ugyanis már évek óta nem kaptak elég megrendelést. Az utolsó komolyabb beruházás, amelyben a nagyobb gazdasági érdekeltségek egyenlő arányban „dolgoztak”, az a Margit híd felújítása volt. Az akkori, tíz évvel ezelőtti sajtóinformációk szerint a nagykoalíciós munka egyik végső műve, a nem hivatalos első becslés szerint 5 milliárdról indult, 13-ra tervezték, de 22 milliárd forintba került a végén.
Persze nehéz az almát a körtével, a felújítást az építéssel összehasonlítani, de azért jobb, ha tudjuk, hogy az akkori árak mellett „egy méter híd építése” 30 millió forintból bőven kijött, míg a Margit híd felújítása 45 millió forint volt szintén méterenként. Egy biztos, megszűnt az átjárás a politikai oldalak között, és a Fidesz, illetve az MSZP egykori pártpénztárnokának, vagyis Simicska Lajosnak és Puch Lászlónak sincs szinte semmiféle politikai ereje nincs már.
|
Most is megszűnik egy lap, és a háttérben felsejlik a propagandamédia
|
Ma jelent meg utoljára önálló lapként a Vasárnapi Hírek. Jövő héttől már csak a Népszava mellékleteként, nyolc oldalon lesz olvasható. A lépés időzítése a tulajdonos cég mögött álló Puch László miatt különösen érdekes.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20181208_puch_laszlo_vasarnapi_hirek_nepszava
|
2018-12-08 07:00:00
| true | null | null |
HVG
|
Helyükre pedig Zalai Mihálynak, a megyei közgyűlés elnökének kell személyi javaslatot tennie.
– Bízunk benne, hogy a többség támogatja a kezdeményezésünket, és a jövőben nem vetül a korrupció, pénzlenyúlás gyanújának árnyéka a megyei közgyűlésre
– zárják a közleményt.
A Területfejlesztési Bizottság azért bír nagy jelentőséggel, mert ez rendelkezik a Békés megyének járó fejlesztési pénzek egy része, így a Top-pályázatok (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program) elosztása felett is.
Simonka György mentelmi jogát október 29-én függesztették fel. Ügyészségi gyanú szerint a kormánypárti képviselő – akinek az életművéről nemrég hosszú riportot írtunk – a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek (TÉSZ) által igénybe vehető, az Európai Uniótól és a magyar költségvetésből származó vissza nem térítendő támogatásokra utazott. Ő és a társai a beruházásokat és az eszközbeszerzéseket felülárazták, a kérelmekben valótlan adatokat tüntettek fel azért, hogy jogellenesen megnövelt összegű támogatásokat vegyenek fel.
Az ingatlanokat áron alul megszerezték, majd azokat minimális fejlesztéssel, fiktív értékbecsléssel szerepeltették az elismerési tervekben. A beszerzett eszközök döntően használtak voltak, és csak töredékét képviselték az értük kifizetett összegnek. Simonka György meghatározta azt is, hogy az egyes beruházásokat megvalósító cégek képviselői a nekik átutalt vállalkozói díj mekkora részét – általában 45 százalékát – szolgáltassák vissza neki készpénzben.
Az 58 milliárd uniós támogatásból 38 Simonka választókerületének jutott. A fennmaradó 20 milliárd pedig a megye kapcsolt részeinek.
A Top-pályázatok dolga is az ő kezében volt. A problémamentes pénzmozgáshoz Simonka negyven-ötven fős hálózatán kívül két kulcsembert állított be. Zalai Mihályt tette meg megyei közgyűlési elnöknek, a területfejlesztési bizottság vezetője pedig volt beosztottja, a Magyar Termés TÉSZ Kft. alkalmazottja, Ruck Márton lett.
|
Simonka embereinek visszahívását kezdeményezték a Békés Megyei Közgyűlésben, közösen lépett fel az ellenzék
|
A Jobbik Békés Megyei Közgyűlési frakciója bejelentette, hogy az MSZP és a DK képviselőivel közösen kezdeményezték, hogy a megyei közgyűlés elnöke rendkívüli közgyűlést hívjon össze. Az SZMSZ szerint ehhez minimum 5 fő aláírására van szükség, így a három párt képviselői együttesen léptek fel. A rendkívüli közgyűlést a fideszes elnöknek kötelező összehívnia – áll a közleményben.
| null | 1 |
https://168ora.hu/itthon/rendkivuli-kozgyulest-es-simonka-embereinek-visszahivasat-kezdemenyeztek-a-bekes-megyei-kozgyulesben-160323
|
2018-12-09 10:32:10
| true | null | null |
168 óra
|
A nyár elején jegyezték be a végrehajtást a nagykőrösi fürdőre, végül a múlt héten derült ki, hogy lefoglalta a NAV a strandot. Hosszú és zűrös története van a strandnak.
Még 2007-ben adta el az önkormányzat a strandot azzal, hogy az új tulajdonos majd felújítja, és gazdaságosan üzemelteti azt. A helyi Jobbik elnöke szerint azonban már akkor is mutyi gyanús volt az ügylet, ugyanis az ingatlant, annak becsült értéke, azaz 240 millió forint helyett, 16 millióért adta el az önkormányzat. A kedvező ügyletet azzal pecsételték meg, hogy az új tulajdonos felújítja, fejleszti az ingatlant, majd ötven évig üzemeltetik is azt. Majd az ingatlant felosztották, amelyen később lakóingatlanok, üzletek is épültek, és ezekben az ügyletekben a nagykőrösi polgármester felesége is jól járt. Végül a teljes terület harmadán épült fürdő.
2012-ben nyertek az új tulajdonosok a beruházásra 231 millió forintot, majd el is készült a strand, de már üzemeltetni azt nem tudták, 2015-ben bezárt.
Az idén pedig végrehajtást jegyeztek be, majd múlt csütörtökön kiderült, hogy az ingatlant lefoglalta a NAV.
|
Negyedmilliárd uniós forintból épült a strand, most elárverezhetik
|
Nagykőrösön rátette a kezét az adóhatóság a városi strandra, végül elárverezhetik a fürdőt. Öt évvel ezelőtt 231 millió forint uniós forrásból felújították, de még mielőtt eltüntették volna a pénzt, az állam közbeszólt. A várost, ha vissza kell fizetni a pályázati pénzt is, akkor összességében félmilliárd forintos kár éri.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20181209_Negyedmilliard_unios_forintbol_epult_a_strand_most_elarverezhetik
|
2018-12-09 15:16:00
| true | null | null |
HVG
|
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elrendelte a Közép-európai Gázterminál Nyrt. (KEG) részvények tőzsdei terméklistáról történő törlését. A jegybank a KEG Nyrt. négy, összehangoltan eljáró részvényesével szemben összesen 94,1 millió forint piacfelügyeleti bírságot is kiszabott, és elrendelte a tagsági jogaik felfüggesztését – derül ki a jegybank közleményéből.
A KEG-sztori kívülről csak egy életképes, de folyamatos pénzhiánnyal küszködő tőzsdei cég lassú összeomlásának tűnhetett. Az egyre nagyobb bajba kerülő céghez a hírhedt Vladimir Mečiar felsőfokú végzettség nélküli unokaöccse, Milan Mečiar és társa érkezett megmentőként, akik igazából nemhogy nem mentettek meg semmit, de úgy tűnik, hogy sikerült egészen durva módon, bagóért kihúzniuk a 2200 magyar részvényes alól a cég utolsó értékét, egy nagyjából 2,5 milliárdot érő óriási üzemet. A cégről ebben a cikkben írtunk részletesebben.
Az MNB 2016. májusában már felfüggesztette a cég részvényeinek tőzsdei kereskedését, amiért nem tették közzé a 2015-ös pénzügyi évről szóló jelentésüket, és mivel a cég azóta sem pótolta a jegybank által kifogásolt hiányosságokat, a felfüggesztés azóta is érvényben van.
A jegybank 2016 óta 12 esetben intézkedett és összességében közel 45 millió forint bírságot szabott ki tájékoztatási hiányosságok miatt a KEG-re. A cég a sorozatos bírságok ellenére sem tett eleget a kötelezettségeinek, az MNB ezért a cég igazgatótanácsi és auditbizottsági tagjainak személyes felelősségét is megállapította és összesen 10 millió forint bírságot szabott ki, továbbá törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a beszámoló letétbe helyezésének elmulasztása miatt, és megkereste az adóhatóságot, illetve gazdasági bűncselekmények gyanújával több feljelentést is tett.
A jegybank legfrissebb, tavasszal indított vizsgálatából az derült ki, hogy a cég továbbra sem tette közzé az elmúlt négy pénzügyi évre, illetve 2017. és 2018. első félévre vonatkozó jelentéseit. Emellett semmilyen formában nem tájékoztatta a nyilvánosságot például arról, hogy a működése alapját jelentő gázüzemi működési engedélyét a bányafelügyelet felfüggesztette és a 2014. évi beszámolót elfogadó közgyűlési határozatot a bíróság hatályon kívül helyezte.
Az MNB emellett – szintén ma közzétett határozatával – egy további, a KEG részvényeseit érintő eljárást is lezárt a társaságban történt befolyásszerzéssel összefüggő nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettség elmulasztása miatt.
Az 1 SPS Hungary Gázkereskedelmi Kft., a szlovák MACH TRADE spol. s.r.o. társaság, illetve két külföldi illetőségű magánszemély a KEG részvényekre kötött vételi ügyletek eredményeként összehangoltan eljárva, együttesen 25 százalékot meghaladó befolyást szereztek a társaságban. A vonatkozó jogszabályok szerint ilyen esetben – figyelemmel arra, hogy a társaságban más nem rendelkezik a szavazati jogok 10 százalékát meghaladó befolyással – a nevezett részvényeseknek nyilvános vételi ajánlatot kellett volna tenniük.
Az MNB emiatt az érintett részvényesekkel szemben összesen 94,1 millió forint bírságot szabott ki, és – a jogsértő befolyásszerzés megszüntetéséig – elrendelte a tagsági jogaik felfüggesztését.
|
Törölte a jegybank a kis Mečiar botránycégét a magyar tőzsdéről
|
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elrendelte a Közép-európai Gázterminál Nyrt. (KEG) részvények tőzsdei terméklistáról történő törlését. A jegybank a KEG Nyrt. négy, összehangoltan eljáró részvényesével szemben összesen 94,1 millió forint piacfelügyeleti bírságot is kiszabott, és elrendelte a tagsági jogaik felfüggesztését – derül ki a jegybank közleményéből.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/12/10/torolte_a_jegybank_a_kis_meciar_botranyceget_a_magyar_tozsderol/
|
2018-12-10 12:27:42
| true | null | null |
Index
|
Az Odebrecht brazil építőipari vállalat alkut kötött a perui kormánnyal vesztegetési ügyeiben: 15 év alatt 182 millió dollár büntetést fizet, és bizonyítékokat szolgáltat az inkriminált tisztségviselők lefizetéséről, cserében azért, hogy továbbra is vállalkozhat az országban - közölte a Reuters hírügynökséggel szombaton a megállapodást ismerő három, meg nem nevezett forrás, írja az MTI.
A perui főügyészséggel és az igazságügyi minisztériummal folytatott tárgyalások végeztével megkötött alku részeként a cég azt is bevallotta, hogy 15 év alatt öt infrastrukturális projektre vonatkozó hat szerződés megkötéséért fizetett ki összesen 30 millió dollárnyi kenőpénzt.
Az Odebrecht áll Latin-Amerika legnagyobb korrupciós ügyének középpontjában azóta, hogy egy 2016-ban az Egyesült Államokkal, Svájccal és Brazíliával megkötött alku keretében beismerte: tucatnyi országban fizetett le tisztségviselőket építési projektek kivitelezésének elnyerése érdekében. Összesen 788 millió dollárt adott ki erre a célra.
A perui vesztegetések ügyében az ország négy legutóbbi államfője és egy ellenzéki vezetője ellen is nyomoznak. Mindegyikük tagadja, hogy törvénysértést követett volna el. Perui ügyészek januártól Brazíliában fogják kihallgatni a cég ottani vezetőit.
A 2006-tól 2011-ig hivatalban volt Alan Garcia elnök november közepén bemenekült Uruguay limai konzulátusára, és menedékkérelmet nyújtott be arra hivatkozva, hogy az ellene elindított vizsgálat politikailag motivált. Uruguay elutasította ezt, mert nem látta igazolva Garcia állítását. Ezután a volt elnök elhagyta a konzulátust. A gyanú szerint Garcia legalább 100 ezer dollárt - 28 millió forintnyi összeget - kapott törvénytelenül az Odebrechttől.
|
182 millió dollár tehet pontot Latin-Amerika legnagyobb korrupciós botrányának végére
|
Az Odebrecht brazil építőipari vállalat alkut kötött a perui kormánnyal vesztegetési ügyeiben: 15 év alatt 182 millió dollár büntetést fizet, és bizonyítékokat szolgáltat az inkriminált tisztségviselők lefizetéséről, cserében azért, hogy továbbra is vállalkozhat az országban - közölte a Reuters hírügynökséggel szombaton a megállapodást ismerő három, meg nem nevezett forrás, írja az MTI.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/12/09/182_millio_dollar_tehet_pontot_latin-amerika_legnagyobb_korrupcios_botranyanak_vegere/
|
2018-12-09 12:29:00
| true | null | null |
Index
|
Péntek estére hivatalossá vált, hogy a kínai Huawei néhány nappal ezelőtt Kanadában letartóztatott pénzügyi vezetőjét, a cégalapító lányát, Meng Van-csóut csalással gyanúsítják a hatóságok - írja a BBC.
A Bloomberg azt írja, hogy a Huawei a Hong-Kong-i székhelyű Skycom nevű cégen keresztül üzletelt Iránnal, ezzel megszegte az ország ellen érvényben lévő szankciókat, ráadásul a banki ügyintézések során Van-csóu azt mondta, hogy a Skycom és a Huawei két külön cég, ami nem fedi a valóságot. Üzleti tárgyalások során azt mondta, a Huawei iráni tevékenységét az Egyesült Államokkal koordinálva végzi, vagyis ügyel arra, hogy semmiképpen se jusson be Iránba amerikai technológia. Annak ellenére ugyanis, hogy a Huawei kínai cég, az eszközeiben vannak amerikai alkatrészek, ezekre pedig vonatkozik az Irán elleni gazdasági szankció.
A gyanú szerint Van-csóu személyesen vett részt viszont abban, hogy különféle pénzintézeteket meggyőzzenek arról, hogy a Skycom és a Huawei között nincs kapcsolat, de később bebizonyosodott, hogy a Skycom a Huawei titkokban tartott leányvállalata. Van-csóu ráadásul 2013-ban már érintett volt egy hasonló esetben, amikor kiderült, hogy a Skycom Hewlett-Packard alkatrészeket akart eladni a legnagyobb iráni telefontársaságnak.
Van-csóut a döntés után Kanada nagy valószínűséggel ki fogja adni az Egyesült Államoknak, Kína pedig természetesen azt szeretné, ha inkább szabadon engednék, az ottani álláspont szerint a Huawei vezetője semmilyen törvényt nem sértett meg.
Arról egyelőre nem született döntés, hogy Van-csóut előzetes letartóztásba helyezik-e vagy szabadlábon védekezhet majd.
Az egyik legfontosabb kínai cég, a Huawei körül régóta gyűlnek a felhők, az amerikaiak gazdasági és nemzetbiztonsági okokból is erősen kifogásolják a cég működését, a washingtoni álláspont szerint Kína többek között a Huawei termékein keresztül hallgatja le például a fél világot. Ezzel szemben Kína azt állítja, hogy éppen az Egyesült Államok az, amelyik a lehallgatásokért felelős.
A péntek esti bejelentés előtt néhány órával Donald Trump egyébként pont arról posztolt egy rövid üzenetet, hogy a kínai tárgyalások a legjobb mederben zajlanak.
(Borítókép: David Becker / Getty Images)
|
Csalással gyanúsítják a Huawei pénzügyi vezetőjét
|
Péntek estére hivatalossá vált, hogy a kínai Huawei néhány nappal ezelőtt Kanadában letartóztatott pénzügyi vezetőjét, a cégalapító lányát, Meng Van-csóut csalással gyanúsítják a hatóságok - írja a BBC.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/12/07/csalassal_gyanusitjak_a_huawei_penzugyi_vezetojet/
|
2018-12-07 12:30:00
| true | null | null |
Index
|
Egy kilenctagú bűnbanda másfél év alatt 105 millió forintot csalt ki vállalkozóktól, gazdasági társaságoktól Szeghalmon. A Szeghalmi Járási Ügyészség vádat emelt az ügyben.
A vád szerint 2016 februárja és 2017 júniusa között az elsőrendű vádlottak jogtalan haszonszerzés céljából vették fel a kapcsolatot különböző, gazdasági tevékenységet folytató cégekkel és vállalkozókkal, és egy ismert, az adott cég profiljához kapcsolódó gazdasági társaság nevében nagy mennyiségben kedvezményes áron kínáltak termékeket eladásra, például acéllemezeket, műtrágyát és műanyag húsos ládákat. A vételár előre utalását követően azonban az elkövetők nem küldték el a megrendelt termékeket a megrendelőknek, mivel azokkal a valóságban nem is rendelkeztek.
A másik elkövetési módszer az volt, hogy az elkövetők hamis e-mail üzenetet küldtek a vállalkozások részére valós üzleti partnerük nevében, miszerint a cég bankszámlaszáma megváltozott, és a gazdasági kapcsolatból eredő pénzfizetést erre az új, hamis számlára kérték átutalni.
A megrendelések vételára, illetőleg a hamis e-mail üzenetekkel kicsalt összegek a vádlottak által beszervezett és irányításuk alatt álló személyek számlájára került. Őket számlanyitásra vettek rá, majd anyagi részesedés fejében a folyószámlához tartozó netbankos elérhetőség ismeretében a pénzfelvételeknél irányították őket, s így a bűncselekményekből származó összegek náluk landoltak.
A vádlottak a sértetteknek egyenként is több millió forintos kárt okoztak, de az általuk kicsalt pénz mindösszesen közel 105 millió Ft volt.
|
Üzletszerű csalás Szeghalmon
|
Egy kilenctagú bűnbanda másfél év alatt 105 millió forintot csalt ki vállalkozóktól, gazdasági társaságoktól Szeghalmon. A Szeghalmi Járási Ügyészség vádat emelt az ügyben.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/12/07/uzletszeru_csalas_szeghalmon/
|
2018-12-07 12:34:00
| true | null | null |
Index
|
Szerda este olyan hír érkezett az új, kormánybarát médiaholdingról, amire még a harcedzett, NER-logikához hozzászokott közönség is felvonta a szemöldökét:
A nemzetstratégiai jelentőségű összefonódás nemcsak fennkölt kifejezés, hanem egy jogi kategória is, méghozzá elég lényeges. Arra szolgál, hogy az így címkézett tranzakciók kikerüljenek a versenyjog szabályai alól, amelyek minden más mezei ügyletre vonatkoznak. A parlament 2013-ban fogadta el a törvényt, ami lehetővé teszi mindezt, azóta tehát a kormány szívének kedves monopóliumok, oligopóliumok jöhetnek létre anélkül, hogy a Gazdasági Versenyhivatal belepiszkálhatna.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ szerdai közleményéből, amelyben a KESMA nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítését bejelentették, kiderült az is, korábban hányszor alkalmazta a kormány eddig a versenyjogi jolly joker-szabályt:
Mivel ezt csak kormánydöntéssel lehet meglépni, mindegyik esetnek nyoma van a Magyar Közlönyben. Kigyűjtöttük az összes tranzakciót, amelyben a kormánynak fontosabb volt az állítólagos közérdek, mint az, hogy ne jöjjön létre durva erőfölény egy-egy iparágban.
Átvette az állam a műsorszórást
Az eseteket végignézve olyan minta rajzolódik ki, amelyből a sajtókisgömböc esete némileg kilóg. A kormány a legnagyobb előszeretettel az energetika és a bankszektor területén alkalmazta a nemzetstratégiai kategóriát, az egyetlen példa, aminek köze van a médiához, rögtön a kezdeti időszakra esik, ez pedig az Antenna Hungária Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zrt. visszavásárlása a francia TDF csoporttól.
Az Antenna Hungária a hazai telekommunikációs és műsorszóró szektor meghatározó szereplője. Fő tevékenységi területe az országos földfelszíni televízió- és rádióműsor-szórás, illetve -szétosztás, előfizetéses tv-műsorszórás. De végeznek hosting és karbantartási szolgáltatásokat telekom-szolgáltatóknak, illetve nyújtanak egyéb telekommunikációs szolgáltatásokat vállalati ügyfeleknek.
Az indoklás az volt, hogy az Antenna Hungária nemzetbiztonságilag is kiemelt fontosságú közművagyonnal rendelkezik, valamint hogy az egyik fő megrendelője amúgy is a magyar állam. A cég legutóbbi, 2017-es árbevétele 44,6 milliárd forint volt, adózás előtti eredménye pedig egy kicsivel 1 milliárd forint felett.
Egyféle, rosszabb minőségű tankönyvek, mint közérdek
Szintén 2014-ben történt, hogy az állam végképp leuralta a tankönyvpiacot, ennek egy fontos eleme volt, hogy megvásárolta az Apáczai Kiadót és a Sanomától a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadót. A Nemzedékek Tudása (korábbi nevén Nemzeti Tankönyvkiadó) átvételével az elméleti cél „a versenyképes, 21. századi tudást és a nemzeti hagyományokra épülő nevelés” biztosítása volt, valamint az elemi oktatásban használt tankönyvek ingyenessé tétele (jelenleg 1-9. évfolyamig mindenkinek ingyen járnak). Nem mellékesen minden más szereplőt kizártak a tankönyvgyártásból és -terjesztésből.
A tankönyvpiacról kiszorított kiadók végül pert indítottak a magyar állam ellen, amit Strasbourgban első fokon meg is nyertek. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának álláspontja szerint az átalakítás tisztességtelen terheket rótt az érintett vállalatokra, megfosztotta őket korábbi vevőkörüktől, a változtatások pedig gyakorlatilag monopol piac kialakulásához vezettek az iskolai tankönyvellátásban. A bírósági eljárás tétje végső soron a tankönyvválasztás szabadsága. Az MTA szerint egyébként a központosítás óta a tankönyvek színvonala romlott, mivel sokszor elmarad azok megbízható szakmai kontrollja.
A mutyigyanúba keveredett IT-cég fura halálesettel
Még ugyanebben az évben került sor a Welt 2000 nevű informatikai cég állami megvételére is. Ahogy akkor beszámoltunk róla, az uniós pályázati pénzek elosztását bonyolító szoftvercéget a tulajdonosok eredeti szándékuk szerint nem akarták eladni, a Miniszterelnökség viszont meg akarta venni. Ki tudja, ezzel összefüggésben-e, mindenesetre a NAV fegyveres ellenőrei szálltak ki a Welt 2000 irodájába, és a tulajdonosok lakására is, állítólag áfacsalási ügyben nyomoztak. A cég tulajdonosa nem sokkal később váratlanul meghalt.
A céggel kapcsolatban később az a gyanú merült fel, hogy tevékenységével nem volt minden rendben, a szocialista kormányok alatti ügyeivel kapcsolatban ügyészségi nyomozás is indult, és valószínű, hogy az EU emiatt visszakér 18 milliárd forintot Magyarországtól (bár akad olyan Gyurcsány-időszakbeli állami vezető, aki szerint ez még alakítható lenne). A cég és az állam későbbi együttműködését már nem vizsgálja a hatóság, bár a szóban forgó EMIR-ügyben az elköltött milliárdok nagyobbik részét 2010 után fizették ki, a projektet a 2010-es kormányváltás után fél tucatszor módosították, rendre emelve a támogatható költséget.
A WELT 2000 megvétele azért volt nemzetstratégiai jelentőségű a kormány indoklása szerint, mert korábban olyan fejlesztéseket találtak ki, amihez szükségük van a cég informatikai rendszerére. Az időközben Új Világ Nonprofit Kft.-re átnevezett cég tavaly közel 2,5 milliárd forintos forgalmat bonyolított, ezzel 239 millió forintos eredményre tett szert.
Az óriás dohánymonopólium is közérdek
Kötődik nemzetstratégiai jelentőségű összefonódás a dohánypiaci átalakításhoz is. A kormány 2015. júniusában vetette be a GVH-elleni szuperfegyvert a Tabán Trafik és a BAT Pécsi Dohánygyár összeolvadásának elősegítésére, hogy így létrejöhessen az ország összes trafikjának monopolhelyzetből beszállító Országos Dohányboltellátó Kft. Ezzel értelemszerűen kiszorítva a többi szereplőt.
A Lázár János-közeli Tabán Trafikos Sánta János és a British American Tobacco igencsak jól jártak az így kialakult helyzettel, az Országos Dohányboltellátó 2016-ban csaknem 3,3 milliárd, 2017-ben 3,6 milliárd forint nyereséget termelt, miközben árbevétele a tavalyi évben elérte az 543 milliárd forintot.
Stratégiai vásárváros, a tulajdonos által visszabérelve
Megijedt a kormány a versenyjogtól a Hungexpo visszavásárlásakor is. Orbán Viktor 2016 elején döntött a francia anyavállalattal rendelkező Foncière Polygone Hungária Kft. állam általi megszerzéséről, ez a cég birtokolta ugyanis a híres budapesti vásárvárost. Magyarország a 2000-es évek második felében privatizálta a Hungexpót, vagyis nem töltött sok időt magánkézben a terület. Az ár 17 milliárd forint volt a hírek szerint, viszont 2035-ig a pavilonokat a franciák bérlik, így ha az állam a saját területén rendezni akar valamit (például 2021-ben elvileg vadászati világkongresszus lesz a helyszínen), akkor vissza kell bérelnie tőlük.
A céget azóta már EXPO PARK Ingatlanfejlesztő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-nek hívják, tavaly 778 millió forintos árbevétel mellett 44 millió forintnyi eredményt termelt.
Vonatgyártás: magyar állam után jöhetnek az oroszok?
A közlekedési ágazatban is volt GVH-ellenőrzést kizáró tranzakció Magyarországon. Az állam 2014-ben részesedést szerzett a kötöttpályás járművek gyártására, felújítására specializálódott Bombardier MÁV Hungary Kft.-ben, az ügyletet nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítették.
Az akkor még létező Nemzeti Fejlesztési Minisztérium azt kommunikálta, hogy azért van erre szükség, hogy "a hazai járműipar fejlesztése a magyar gazdaság fejlődésének egyik legjelentősebb tényezője legyen a közeljövőben” és hogy megőrizzék a cégnél a munkahelyeket
A társaság új nevet kapott a tulajdonosváltás után, ma Dunakeszi Járműjavító néven fut, és a hírek szerint esélyes, hogy hamarosan megveheti az 50 százalékát az orosz Transzmaszholding. Közös üzletük mindenesetre már biztosan lesz, Egyiptomnak szállítanak vasúti kocsikat milliárd eurós tételben. A társaság tavaly 6 milliárd forintos árbevétel mellett 68 milliós eredményt könyvelt el.
Így tudta megszerezni az állam a teljes gáz- és árampiacot
Az energetika területén számtalanszor bevetette a kormány a nemzetstratégiai kártyát. Erre szüksége is volt, hiszen a Nemzeti Energiastratégia keretében Orbánék teljes iparágak államosítását és központosítását vették a fejükbe, ami aligha ment volna ilyen zökkenőmentesen a hagyományos versenyjogi szabályok figyelembevételével.
Vegyük sorra. 2014 elején kezdődött a nagy közérdekű bekebelezési hullám, amikor az MVM megszerezte az RWE Gas International N.V.-től a Főgáz részvényeinek közel felét. Ez a részvénypakk még ugyanebben az évben átkerült az MVM-től a Magyar Fejlesztési Bankhoz és az MFB Investhez (az MFB vagyonkezelő zrt.-jéhez). Közben a részvények többi részét az állam átvette a Fővárosi Önkormányzattól. A folyamat betetőzéseként végül a Főgáz részvényeinek 100 százaléka az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltatóhoz került, természetesen szintén nemzetstratégiai jelentőségű ügylet keretében, de ez már 2017-ben történt.
Gázfronton más is történt időközben. 2014-ben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tulajdonába került a Magyar Gáz Tranzit Zrt. társasági részesedése, majd az állam a Főgáz képében felvásárolta a GDF Suezt a francia tulajdonosoktól, az NKM Nemzeti Közművek Zrt. pedig az Égáz-Dégáz Földgázelosztót olvasztotta magába tavaly. Az NKM Nemzeti Közművek Zrt. egyébként nem egy új szereplő, hanem az ENKSZ új néven.
Az áramellátás területén lényegében ugyanez a folyamat játszódott le. Az állam (vagyis az ENKSZ) 2016 decemberében megvette az EDF Démászt az EDF International S.A.S.-től, pár hónappal korábban pedig a csepeli gáztüzelésű erőmű felvásárlására került sor. Itt az MVM volt a vevő és a svájci Alpiq AG az eladó. Az egész eseménysor betetőzéseként az MVM vásárolt 50 százalékos részesedést magában a szinte minden mást tulajdonló ENKSZ-ben tavaly év elején.
Bankrecept: stratégiai felvásárlás, majd továbbadás NER-embereknek
A pénzügyi szektorban sem voltak eseménytelenek az elmúlt évek nemzetstratégiai szempontból. 2014-ben az MKB Bank 55 millió eurós felvásárlását vonták ki a versenyjogi szabályozás alól. Az akkoriban csődtömeg MKB-t később szanálták, rendbe tették, majd értékesítették. A teljes sztorit itt olvashatja el, a lényeg, hogy egy rejtélyes külföldi szereplő közbeiktatásával végül Matolcsy György környezeténél kötött ki a pénzintézet, majd Mészáros Lőrincék is beszálltak a buliba.
2014 végén aztán a Budapest Bank megvásárlása is nemzetstratégiai címkét kapott. A bankot az MFB-csoport egyik tagja, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. vette meg 200 milliárd forintért MFB-hitelből, az ügyletben az állam 700 millió dollárig kezességet vállalt. A későbbiekben az MKB-hoz hasonló ívet futhat be a Budapest Bank is, az állam valószínűleg hamarosan megválik tőle, és NER-közelbe kerülhet: egy lehetséges opció, hogy az MKB-val és a takarékszövetkezetekkel gyúrják össze egy magyar gigabankká. A folyamat előjele, hogy vezérigazgató-helyettesi pozícióban megjelent a pénzintézetnél Rogán Antal egy bizalmasa.
De nemzetstratégiai közérdek volt a kormány szerint a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. és a Magyar Takarék Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. összefonódása is 2014-ben. A takarékintegráció vezető szerepére a Demján Sándor-féle Országos Takarékszövetkezeti Szövetség is bejelentkezett, ám kizárták őket a pályázatból, és a versenyjog-kicselező szabály alkalmazásával a GVH-nak sem lehetett már szava az ügyben. Az integrációt így Spéder Zoltán, az azóta kegyvesztetté vált milliárdos irányíthatta a következő pár évben a Takarékbankon és az FHB-n keresztül.
Hogy kerül ide a propaganda-nehézfegyverzet?
Mindezt végignézve joggal merülhet fel a kérdés, hogy a korábbi mintázatba és a törvény eredeti célkitűzéseihez hogyan passzol a mostani tranzakció. A jogszabály azt mondja ki, hogy "különösen a munkahelyek megőrzése, az adott ágazat nemzetközi versenyképességének megerősítése, az ellátás biztonsága érdekében" lehet alkalmazni a nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánítást.
A korábbi esetekben gyakorlatilag azt láttuk, hogy többnyire potenciálisan profitábilis iparágakat (pl. bankszektor, műsorsugárzás, vonatgyártás), vagy valamilyen szempontból tényleg nemzetgazdasági jelentőségű, a lakossági ellátást biztosító ágazatokat (energetika) kebelezett be - majd esetenként passzolt tovább - maga az állam.
A törvényben rögzített nemzetközi versenyképességi és az ellátásbiztonsági szempont nyilvánvalóan nem jön szóba egy magyar nyelvű médiaportfólió esetében, amiről maximum rendkívüli cinizmussal lehet azt gondolni, hogy a lakosságnak elemi érdeke a hozzájutás (már ha nem gondoljuk, hogy a sokszor nyilvánvalóan propagandacélokat szolgáló, kétes igazságtartalmú cikkek olvasása jót tesz az embereknek).
A munkahelyek biztonsága szintén kérdéses, hiszen egy ilyen összevonás megteremti annak lehetőségét, hogy áramvonalasítsák a cégcsoportot Liszkay Gáborék, vagyis kevesebb emberrel lehessen elvégezni ugyanennyi feladatot. Mint az korábban is látszott, a diverzitást amúgy sem tartják nagyra a Mészáros-médiában, sok helyen körbefuthat szinte ugyanaz a központi üzenet. Az ügyletről szóló korábbi cikkekben úgy spekuláltak a szerzők, hogy az összeolvadás után idővel minden kiemelt területen egy erős brand marad domináns
Ha azt nézzük, hogy pénzügyi szempontból megérheti-e az államnak a lépés, akkor a válasz szintén biztosan nem. Egyrészt azért, mert ez az eset abban is különbözik a többitől, hogy a címkét egy olyan ügyletre sütötték rá, amihez hivatalosan nincs is köze az államnak. A brutális méretű médiapakkot a Mészáros Lőrinc-féle Talentis Zrt. szippantotta fel majd adományozta nagylelkűen a KESMA-nak. Tehát még piaci alapú működéssel képzett nyereség esetén sem járna jól a költségvetés.
Ilyesmiről azonban eleve nem lesz szó: a hanyatló példányszámú nyomtatott lapokkal és egyéb, mérsékelten népszerű, kormányüzeneteket közvetítő sajtótermékekkel kitömött alapítványi kisgömböc valószínűleg nem élne meg állami hirdetések nélkül, de az eddigi gyakorlat alapján ebben nem lesz hiány.
Összefoglalva tehát a kormány még a saját, eleve meglehetősen vitatható szabályozásának indoklásával is szembe ment, amikor közérdekűvé és nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánította a KESMA-ügyletet; az intézkedés valódi értelme nem nagyon lehet más, mint hogy semmi esetre se kerülhessen porszem a kormánybarát médiaóriás létrehozásának folyamatába.
|
22 ügy, amiben a kormány előhúzta a mindent vivő kártyát
|
Öt éve él a jogszabály, amellyel a kormány elvette a lehetőségét annak, hogy versenyszabályok miatt esetleg meghiúsuljon a nagy Fidesz-barát média-összefonódás. Eddig sem volt hiány nemzetstratégiai jelentőségre és közérdekre való hivatkozásban, ha olyan ügyletről volt szó, amit a kormány bármi áron keresztül akart vinni. Végignéztük ezeket, és bár van köztük pár meredek, a mostani testhosszal veri őket.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/12/07/nemzetstrategiai_szempontbol_kiemelt_jelentosegu_osszefonodasok_2018_vegeig/
|
2018-12-07 12:35:00
| true | null | null |
Index
|
Harmadszor van Budán kutyavásár, visszatérően varázsol kevésből hatalmas értéket a tőzsdén a NER. Ráadásul ez nem olyan, mint a megmagyarázhatatlan bűvésztrükkök, itt végig jól látható, tökéletesen nyomon követhető a varázslat.
A nyilvános tőzsdei jelentésekben ugyanis az a szép, hogy szinte minden cégvezető, minden igazgatóság tudatában van a nyilvános tőkepiac súlyának és a jogi felelősségnek, ezért a riportokban általában mindenki igyekszik igazat írni. Az már más kérdés, hogy vajon elolvassa-e a szélesebb közönség vagy legalább a tőkepiaci közvélemény ezeket a részletes, a tőzsde honlapján is fellelhető beszámolókat.
Új tulajdonos
Cikkünk tárgya, az informatikai 4iG Nyrt. november 15-én publikálta háromnegyed éves riportját, és az aláírók, vagyis Jászai Gellért elnök és Tóth Béla Zsolt igazgatósági tag őszinte és érdekes olvasmányt állítottak össze.
A vezetők leírják a cégről, hogy 2018 egy új korszak kezdetét jelenti a 4iG történetében, mert a Konzum–Opus-csoport (más helyen konkrétan a Mészáros-csoport kifejezést használják a szerzők) lett a tulajdonos, és az új háttér biztosítja, hogy a társaság a hazai informatikai piac legdinamikusabban növekvő szereplőjévé váljon. A cég menedzsmentje szerint az új tulajdonosi háttér révén mind a piaci, mind pedig az állami szektorban új informatikai lehetőségek válnak elérhetővé. Ez biztosan így van, más kérdés, hogy a NER-világban a legtöbben tagadni szokták, hogy a tulajdonosi kör határozza meg azt, hogy például az állami tendereken nőnek az esélyek.
És lőn!
Nagyon leegyszerűsítve az üzenetet: „Pusztán azzal, hogy Mészáros Lőrinc lett a cég tulajdonosa, hasítani fogunk!” A piac valójában már korábban megértette az üzenetet, az idei évet még csak 205 forintos árfolyamon kezdő 4iG Nyrt. immár 2100 forinton forog, és az 1000 százalékosra (!!!) ugró árfolyam alapvetően azután alakult ki, hogy Mészáros Lőrinc júniusban bevásárolt a cégbe (azóta 1700 forintot lépett feljebb az árfolyam).
Ma ez már szokványos történet – mondhatjuk, hiszen láttunk már ilyet a Konzum, az Opus vagy az Est Media esetében is. Utóbbit azért vegyük ki a felsorolásból, mert azt mások valósították meg, de a három teljesen hasonló, Mészáros Lőrinc és Jászai Gellért meghatározta történetből jól kirajzolódik, hogy mi is ez a csodarecept.
Hogyan zajlik tehát Magyarországon egy újfajta speciális értékteremtés, a NER-es midcap (közepes kapitalizációjú céggel megvalósított) sikersztori? Figyelem, aki a tőzsdén hamar felismeri, hogy megint jön ez a modell, és van kedve ebben részt venni, rendkívül jövedelmező befektetésre tehet szert.
A mesterterv pár lépésben
Nézzük a szokásos lépéseket.
Adott egy nem túl izgalmas, régóta vegetáló tőzsdei részvény, stagnáló vagy eső árfolyammal.
Mészáros Lőrinc emberei megtalálják a papírt, és a Mészáros-csoport beszáll. Az új tulajdonosok azonnal be is lengetnek valami szép jövőt, növekedési sztorit, felvásárlási terveket, apportokat.
Az árfolyam rögtön emelkedni kezd, Mészáros Lőrinc nevére ugyanis a kisbefektetők, a spekulánsok azonnal megérzik a pénzszagot, egymást eltaposva szaladnak papírt vásárolni, mert azt gondolják, hogy ennek a befektetőnek általában szoktak sikerülni a tervei, ha ő indul el egy iparág vezető pozíciójáért, az állam ebben nem hátráltatni, hanem segíteni fogja.
Amikor már viszonylag magas az ár, mert pusztán a reményre, a hitre sokan vásároltak, akkor a magas árfolyamú részvényekkel már valóban el lehet kezdeni a „cserélgetést”, vagyis a társaság drága saját részvényeiért cserébe elkezd cégeket venni.
A folyamat tetszőlegesen folytatható, hiszen ha elfogynának a cserébe adható részvények, tőkeemelésekkel újak bocsáthatók ki, és az újabb és újabb vásárlásokkal, a cégapportoknak hála, tényleg felépül egy nagy tőkeértékű szektorális csoport, láttunk ilyet már ipari érdekeltségekkel (Opus Global), turisztikai érdekeltségekkel (Konzum), most jöhetnek az informatikaiak (4iG).
A 4iG esete
A 4iG, vagyis a legújabb sztori receptkönyve kicsit részletesebben, pár lépésben így nézett ki:
2018. június 6-án a Mészáros Lőrinc és Jászai Gellért jellemezte üzleti kör (az Opus, a Konzum PE Magántőkealap, illetve egy Repro nevű, szintén a Konzum-csoport kezelte magántőkealap) bejelentette, hogy közel 50 százalékos részesedést vásárolt a 4iG-ben. Nyilván nem túl drágán, mert májusban, amikor a vásárlások történtek, még nem volt magas a részvényár.
Az új erők megérkezése után már az első közleményben benne volt, hogy új éra jöhet, elsősorban azért, mert az Opus Global könnyen a 4iG-nek adhatja a Takarékinfo nevű cégben meglevő érdekeltségét. Ez a sokmilliárdos árbevételű, érdekes múltú cég fejleszt informatikát a takarékszövetkezeti szektornak. Márpedig ebben a szektorban annyi a fejlesztés, az integrációs feladat, hogy bizton lehet további megrendelésekre számítani.
Új emberekkel
Hamarosan a 4iG lecserélte a testületeit, a vezetőit. A Mészáros-világból ismert nevek érkeztek. Jött Jászai Gellért, Linczényi Aladin, Tima János, Ódorné Angyal Zsuzsanna, aki rájuk keres, meglátja, hogy a korábbi sztorikban is volt szerepük. Hamarosan – igaz, egy kis fáziskéséssel – Zibriczki Béla lesz az új vállalatvezető. Az ő neve így talán nem annyira ismerős, de a bennfentesek tudják, hogy neve garancia arra, hogy a dolgot legfelül is támogatják, Zibriczki Béla ugyanis abból a Symmetria nevű cégből érkezett, amit a sajtó, például a Népszava a Tiborcz István-féle üzleti kör informatikai lábának gondol.
Ennyi információ után a tőzsdei kisbefektetők már „hisznek”, vélhetően azt gondolják, hogy Magyarországon (mint a világon bárhol) a nagy informatikai beszerzések erősen kormányzatfüggőek, a 4iG biztos kap majd megbízásokat, meg fog tudni venni versenytárs cégeket. Így a 4iG hiába volt veszteséges 2017-ben (nagyságrendileg 17 milliárd forintos forgalomhoz félmilliárdos mínusz párosult), hiába esett ki a Microsoft viszonteladói köréből, mindenki abban bízik, hogy érdemes tartani a 4iG-papírokat.
Ha ugyanis igaz a remény, hogy az állam tényleg szeretné a későbbiekben megbízásokkal kitömni a céget, akkor könnyű lesz nyereséget termelni. Ennek a jövőbeli esélynek ugyan konkrétan semmilyen elemét nem látjuk, de a nagy állami vállalatok, a Paksi Atomerőmű, az MVM, a Szerencsejáték rengeteget költenek IT-ra, aki odafér a kondérhoz, nem szokott rosszul járni.
Itt még nem tartunk
Az Opus Global vagy a Konzum hatalmas cégportfólióját már ma is lehet látni. A 4iG-vel még nem tartunk itt. Ma még nincsen áttörés, egy decemberi közgyűlés ugyan majd egyesítheti a ma több cégből álló csoportot, beolvadnak a különböző leányvállalatok (az Axis Rendszerház, a Humansoft és a Mensor3D Kft.) is az anyavállalatba, de ez még nem érdekes. Ez csak a meglevő csoport újracsomagolása. Ha azonban már elég magas lesz az árfolyam, jöhet a nehezebb fázis, meg kell szerezni a piacon elérhető értékes kapacitásokat.
Ha pedig ez is megvan, akkor jön majd az igazán nagy kihívás, az sosem kérdés, hogy a Mészáros-csoport cégei itthon sikerre ítéltek. A médiaérdekeltségekbe kerül majd állami hirdetés, az agrárcégek jó finanszírozást kapnak a bankoktól, a szállodáknak lesz esélyük uniós forrásból finanszírozott felújításokra.
A kérdés a nemzetközi szint
A nagy kérdés azonban mindig a piac, a külföld. Abban a hatalmas konglomerátumban, ami a tőzsdén épül, megérkeznek-e a valódi piaci sikerek is, például az ígéretes ipari kapacitások megállják-e helyüket az exportpiacokon is?
Ennek egyfajta próbája el is indult már. A Goldman Sachs és a Renaissance Capital szervezésében a Konzum Nyrt. menedzsmentje Frankfurt, Stockholm, London, Helsinki és Tallinn érintésével nemzetközi roadshow-ra indult, hogy a nemzetközi befektetőknek is bemutassa ezt a tőzsdei világot.
Jó nevű befektetési bankot felvenni nem nehéz, emlékezhetünk a JP Morgan szerepvállalására az MKB eladásában. A neves közreműködő el is adta az MKB-t, de ha ma ránézünk a tulajdonosokra, úgy tűnik, hogy a JP Morgan Mészáros Lőrinc és Szemerey Tamás birodalmába segítette a bankot. A Konzum–Opus-világ egészen biztosan nem ezért fizeti meg a neves házat, hiszen Mészáros Lőrinc miért fizetne azért, hogy önmagától, önmagához juttasson papírokat. A megbízás tehát valódi, izgalmas kérdés lesz, hogy sikerül-e ennek a tőzsdei részvénytípusnak külföldi alapokat megnyerni.
|
A Mészáros-csoport harmadszor varázsol
|
Nem először, nem is másodszor, hanem legalább harmadszor zajlik le ugyanaz a csodálatos pénzteremtési folyamat a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT). A varázslatos módszer valójában mindig ugyanarról szól. A Mészáros-birodalom a Konzum és az Opus Global után most a 4iG nevű cégnél zongorázza végig a mestertervet.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/12/06/a_meszaros-csoport_harmadszor_varazsol_informatikai_cege_tizszeres_aron_forog/
|
2018-12-06 12:44:00
| true | null | null |
Index
|
2014 őszén kötötte meg a BKK és a német Scheidt&Bachmann cég a budapesti közlekedési elektronikus jegyrendszer kiépítésére és ötéves üzemeltetésére vonatkozó mintegy 14 milliárd forintos szerződést. Az online fizetést, bankkártyás utazást, teljesen digitális jegyváltást és ellenőrzést lehetővé tevő rendszernek 2017-re kellett volna elkészülnie. A projektre baljós árnyékot vetett, hogy a főváros és a BKV már 2006 óta próbálkozott az elavult papír alapú jegyrendszer lecserélésével, de addig az sehogy sem jött össze. Kedvező volt viszont, hogy a nyertes Scheidt&Bachmannak és konzorciumi társának, az Octopusnak külön-külön jó referenciáik voltak az ilyen rendszerek hardvereinek és szoftvereinek kiépítésében.
Eltelt négy év. Ezalatt olyan kevés történt, hogy Tarlós István főpolgármester is megelégelte: egy többfős bizottságot állított össze, hogy lehetne sínre tenni a projektet. A bizottság végül arra jutott, hogy nem lehet, a BKK szerződést bontott a Scheidt&Bachmann-nal. De hogy jutottunk ide?
0. Az „elcseszett szerződés”
Az elmúlt években többször is előjött különböző fórumokon, hogy a 2014-ben (Vitézy Dávid által) megkötött szerződés eleve nem volt jó. Legutóbb pont egy hónapja, november elején a városháza szakbizottsági ülésén amikor az ülést vezető Kovács Péter azt mondta a hvg.hu helyszíni tudósítása szerint, hogy „ez egy elcseszett szerződés”, Dabóczi Kálmán (akkor még hivatalban levő BKK-vezér) pedig annyit mondott rá, hogy nem ismételné meg ezeket a szavakat, de tartalmilag egyetért vele. (Az ülés interneten elérhető jegyzőkönyve érthetetlen módon nem tartalmazza Dabóczi meghallgatásának szövegét.)
Vitézy Dávid közösségi oldalán reagált a eredeti szerződést bíráló hangokra. Eszerint a szerződés megkötésére hosszú évek munkája és egy nyílt, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) felügyeletével zajló nemzetközi tender, majd az azt követő szigorú, mindenre kiterjedő városházi és EBRD-s jóváhagyási folyamat után került sor a Városházán.
"A kiválasztott német-hongkongi konzorcium a legalacsonyabb árat adta a 4 előminősített induló közül, és jelentős referenciákkal bírt, a szoftveres feladatokat többek közt a hongkongi metró elektronikus jegyrendszerét is fejlesztő cég vállalta - azt állítani, hogy tapasztalatlan vállalkozóra bíztuk a feladatot, aki soha hasonlót sem csinált, egész egyszerűen hazugság. Ugyanígy valótlan az az állítás, hogy az eredeti szerződés szerint a vállalkozó egy nem működő rendszerért vagy csak az elvárások részleges teljesítéséért (pl. csak a hardverek, kapuk, jegykezelők szállításáért) is kaphatott volna pénzt, ilyet nyilvánvalóan nem írtam volna alá", írta a volt BKK-igazgató a közösségi oldalán.
1. Lefejezett BKK, lecserélt szakemberi gárda.
A szerződés 2014 őszi aláírása után két hónappal Vitézyt a főváros elbocsájtotta a BKK éléről, és Dabóczi Kálmánt nevezte ki új vezérigazgatónak. Már eleve ez egy törést jelenthetett volna a projektben, de Vitézy szerint súlyosbította a helyzetet, hogy
Dabóczi eltávolította a projekt vezetőjét, majd távozott a teljes, banki és informatikai hátterű, a jegyrendszer bevezetésén és előkészítésén addig dolgozó profi csapat a BKK-ból.
Az azóta belépett projektvezetők és utódaik, sőt, azok utódai is távoztak már azóta. Azaz a projektet folyamatosan dobálták egymásnak a középvezetők, mint a forró krumplit.
2. Az e-személyi bezavar
2016 januárjától törvény szólt arról, hogy bevezetik az elektronikus személyi igazolvány (eSZIG) használatát a közösségi közlekedésben, valamint a személyszállításról szóló törvény is módosult: bevezették a közlekedési kártyákat. Ezeket a jogszabály szerint a BKK e-jegy rendszernek is kezelnie kellett tudni. Az eredeti 2014-es szerződés ezeket a változásokat nem tartalmazta, ezért át kellett az egész megállapodást tervezni.
3. Szerződésmódosítás
Nem lendítette elő a projekt haladását, hogy másfél évig dolgoztak az új feltételek beépítésén. Végül csak 2017 nyarán hagyta jóvá a fővárosi közgyűlés, hogy a BKK módosítsa a vállalkozói szerződést. A jóváhagyott módosítás szerint az általános tartalék terhére megemelték a szállítói szerződés értékét 44,4 millió euróról 59 millió euróra, azaz 13,8 milliárd forintról 18,4 milliárd forintra (közgyűlési előterjesztés, V/E pont).
4. Időeltolódás, veronai buszbaleset
A szerződési engedmények ellenére 2017-től se lendült neki a munka. Dabóczi egy hónapja, a fentebb már említett bizottsági ülésen segítséget kért Tarlóstól, és azt mondta, az is nehezítette az előrehaladást, hogy az egyik beszállító ázsiai (az Octopus), és az időeltolódás miatt nehezen mentek a tárgyalások. Kiderült, a veronai buszbaleset utáni jogalkotás is módosítja az elektronikus jegyrendszer hátterét, hogy pontosan hogyan, azt a vezérigazgató nem fejtette ki. Dabóczi akkor még úgy vélte, hogy a szerződés teljes felbontása többéves jogvitával járna, és „ez komoly törést okozhatna”.
Végre Tarlós is megelégelte a bizonytalankodást:
Most alakítottam egy háromfős szakmai bizottságot, ha úgy tetszik, a BKK fölé. November 15-ig kapott az általam felkért csapat és a BKK vezetése határidőt, hogy olyan megoldást tegyenek le elém, ami nem szóbeli ígéret, hanem aláírt megegyezés. Mert ha nem, akkor sajnos kénytelen leszek drasztikusabb lépést tenni munkáltatói értelemben.
– nyilatkozta lapunknak októberben.
A szakmai bizottság tagja volt Szegvári Péter, Tarlós főtanácsadója, a BKK igazgatótanácsának elnöke, Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes, és Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes. Mivel a grémiumnak és Dabóczinak nem sikerült megoldást találniuk, Dabóczit Tarlós kirúgta, Szeneczeyt pedig lefokozta (de hogy miért éppen őt, azt nem tudni).
5. A le nem hívott bankgarancia
A kivitelező Scheidt&Bachmann és a BKK közötti szerződést végül ezért mondta fel a BKK, mert a kivitelező nem hosszabbította meg a jóteljesítési bankgaranciát. Ez azért nagyon furcsa, mert a kétmilliárdos garanciát a BKK lehívhatta volna a nyár végi lejárat előtt, arra hivatkozva, hogy nem halad a projekt. De a BKK nem hívta le a garanciát, így most elesett kétmilliárd forinttól.
Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettest szerda sajtótájékoztatóján kérdeztük arról, nem tartja-e hibának, hogy a BKK nem hívta le a bankgaranciát időben, ami aztán ahhoz vezetett, hogy a kivitelező nem hosszabbította meg az időtartamát, ezért az egész szerződést fel kellett mondani.
Bagdy szerint a BKK ígéretet kapott a Scheidt&Bachmanntól arra, hogy a bankgaranciát meghosszabbítják, és a BKK a partneri bizalmat rombolta volna, ha lehívja a pénzt. Azt a példát hozta fel, hogy egy házépítésnél is adunk haladékot a kivitelezőnek, ha megígéri, hogy a következő héten befejezi a munkát. Ez az érvelés tekinthető meg itt:
Van azonban olyan vélemény is, miszerint az állam pénzét bizalmi alapra helyezni és pénzügyi biztosítékokat szubjektív alapon elengedni nem túl szerencsés egy önkormányzati cégnek.
A szerdai sajtótájékoztatón Bagdy Gábor megnyugtatta az újságírókat, és rajtuk keresztül a közvéleményt, hogy a szerződés felmondásával a fővárost nem érte kár, minden kifizetett forint mögött valódi teljesítés van. Arra a kérdésre azonban nem kívánt válaszolni, hogy valójában hány forintot fizetett ki a BKK eddig a kivitelező cégnek, mondván most összegzik ezeket. Arra sem tudott választ adni, hogy egyáltalán milyen hardvereket és szoftvereket szállított le a kivitelező ezért a meg nem nevezett összegért.
Ha Bagdy Gábor nem is tudta megmondani a választ, az Index ezt már részben megtudta májusban a BKK-tól. A cég akkor azt közölte, hogy addig összesen
rendszertervekre, georedundáns szerverközpontokra, a tesztelési és oktatási környezetre, valamint back office rendszerekre, szoftverekre. Fizettek emellett az MT60 kézi ellenőrző készülék és az azokhoz kapcsolódó szoftvert leszállításáért is. Idén még további 9,7 milliárd Ft elköltését tervezte a BKK, de hogy ebből mennyi pénz ment el pontosan, nem tudni.
A jövő:
"A projekt nem dőlt meg. Óvatos vagyok a határidőkkel, de úgy gondolom 2020-ra meglesz" - mondta Tarlós István Budapest főpolgármestere az ECHO TV-ben pénteken az e-jegyrendszerrel kapcsolatban. Elmondta, pénteken megbeszélését folytatott Pintér Sándor belügyminiszterrel, és megbeszélték, hogy a BKK projektje a Volán, illetve a MÁV országos e-jegyrendszer-projektjére fog rákapcsolódni, írtuk néhány napja. Ennél többet a szerdai sajtótájékoztatón sem lehetett megtudni.
(Borítókép: BKK / Index)
|
5+1 béna húzás, ami elcseszte a budapestiek e-jegyét
|
2014 őszén kötötte meg a BKK és a német Scheidt&Bachmann cég a budapesti közlekedési elektronikus jegyrendszer kiépítésére és ötéves üzemeltetésére vonatkozó mintegy 14 milliárd forintos szerződést. Az online fizetést, bankkártyás utazást, teljesen digitális jegyváltást és ellenőrzést lehetővé tevő rendszernek 2017-re kellett volna elkészülnie. A projektre baljós árnyékot vetett, hogy a főváros és a BKV már 2006 óta próbálkozott az elavult papír alapú jegyrendszer lecserélésével, de addig az sehogy sem jött össze. Kedvező volt viszont, hogy a nyertes Scheidt&Bachmannak és konzorciumi társának, az Octopusnak külön-külön jó referenciáik voltak az ilyen rendszerek hardvereinek és szoftvereinek kiépítésében.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2018/12/05/ot_bena_huzas_ami_elcseszte_a_budapestiek_e-jegyet/
|
2018-12-05 12:48:00
| true | null | null |
Index
|
A testület 2013-as megalakulása óta külföldi szakkiállításokra látogattak el, részt vettek különböző sportversenyeken, illetve tűzoltási gyakorlatot vagy díszőri feladatokat végeztek az Országgyűlési Őrség tagjai. Az évek során fokozatosan emelkedett az utazások száma, és persze nőttek a velük kapcsolatos kiküldetési díjak is. Ez az összeg idén már 14,6 millió forintot tett ki – derült ki az Átlátszó közérdekű adatigénylésére kapott válaszból.
2013. január 1-jével alakult meg az Országgyűlési Őrség, amelynek jelmondata „Szolgálunk hűséggel, becsülettel”. November elején közadatigénylésben kértük ki, hogy a testület megalakulása óta eltelt közel 6 évben milyen kiküldetéseken vettek részt a tagjai.
Az Országgyűlési Hivatal által megküldött válaszból az derül ki, hogy 2013 óta összesen negyven kiküldetésük volt, amelyekre összesen 35,5 millió forint közpénzt költöttek.
2013-ban 3 utazás összesen 591.655 forint
2014-ben 5 utazás összesen 2.470.076 forint
2015-ben 5 utazás összesen 3.233.900 forint
2016-ban 4 utazás összesen 5.213.406 forint
2017-ben 13 utazás összesen 9.420.857 forint
2018-ban 10 utazás összesen 14.629.223 forint
Az Országgyűlési Őrség megalakulásának évében a testület Híradó és Biztonság-technikai Osztályának vezetője ment ki Brüsszelbe két alkalommal az ET ENPPF (közéleti személyiségek védelmével kapcsolatban kijelölt kapcsolattartó egységek) szakértői ülésére. Egy objektumőr pedig 4 napra Belfastba utazott el a Word Police and Fire Games nevű versenyre. Ennek a három kiküldetésnek a díja mintegy 600 ezer forint volt.
2016-ban megugrottak a költségek
2014-ben, 2015-ben és 2016-ban nagyjából ugyanannyi kiküldetés volt, ugyanakkor az utazások költségei szépen emelkedtek. Az előző két évben 5-5, míg 2016-ban 4 hivatalos külföldi út szerepel a tájékoztatásban. Összegek tekintetében pedig a fenti felsorolásban szereplő adatokat adták meg, amelyekből látszik, hogy 2016-ra 5,2 millió forintra nőttek a kiküldetések költségei.
2014-ben az objektumvédelmi igazgató 4 napos berlini konferencián való részvétele került a legtöbbe, arra mintegy 609 ezer forintot fizettek ki. Az igazgatónak abban az évben volt egy másik kiküldetése is. Akkor Varsóban és Lisszabonban járt a Híradó és Biztonság-technikai Osztály vezetőjével, 6 napos utazásuk céljaként pedig közös díszelgési feladatokat jelöltek meg. Ennek a kiküldetésnek a díja 561 ezer forint volt.
A következő évben a Párizsban megrendezett Milipol rendészeti szakkiállításon való részvétel kiküldetési díja volt a legnagyobb összegű: mintegy 1,9 millió forintot tett ki. Ez 4 embernek, köztük szintén az objektumvédelmi igazgatónak a 4 napos tartózkodását és utazását jelentette.
2017-ben labdarúgó-torna Erdélyben
2017-ben több kiállításon jártak az őrség tagjai – így a csehországi Brnoban megtartott Nemzetközi Védelmi és Biztonságtechnikai Szakkiállítás és Vásár szakkiállítás és vásáron, a Milipolon, az oroszországi Krasznodarban megrendezett rendészeti szakmai kiállításon, a londoni Security and Counter Terror Expo-n, a nünbergi EnforceTac-on, valamint IWA 2017. szakkiállítás és konferencián. Ezek együttes kiküldetési díja több mint 4,2 millió forint volt.
Más jellegű kiküldetés volt az ausztriai eisenstadti utazás: 29 országgyűlési őr tűzoltási gyakorlatot hajtott végre, ennek költsége összességében 1,7 millió forint volt. Szintén érdekes kiküldetés lehetett a Fekete Madonna zarándoklat eseményeihez kapcsolódó díszelgési feladatok elvégzése a lengyelországi Czestochowa-ban, ami csak 215 ezer forintba került.
Idén már 14,6 milliót fizettek ki
2018-ban, október 31-ig többek között azért utazott Las Vegasba, a SHOT Show-ra az őrség 3 dolgozója, hogy tárgyaljanak a testület egyenruházatának beszerzéséről. A 9 napos kiküldetés mintegy 2,6 millió forintba került. Ebben az évben is jártak a nürnbergi szakkiállításon és konferencián, a londoni Terror Expo-n, ezek kiküldetési díja összesen 2,1 millió volt. Ezenkívül a moszkvai ARMY 2018 nemzetközi kiállításon 3 dolgozó vett részt, és a 4 napos kiküldetés 700 ezer forintba került.
Szintén volt még – a teljesség igénye nélkül – tűzoltási gyakorlat Eisenstadtban 2,3 millió forintért, Fekete Madonna zarándoklat 332 ezer forintért, és zeteváraljai focizás 3,2 millióért. Továbbá 8 országgyűlési őr vett részt Lisszabonban a Nemzetközi Rendészeti Sporteseményen, ami mintegy 2,6 millió forintba került.
Fotó: A 2013. január elsejével megalakuló Országgyűlési Őrség ünnepélyes eskütételének főpróbája után közös fotó készítéséhez állnak össze a Parlament főlépcsőjén 2012. december 28-án. MTI/Beliczay László
|
Tízmilliókat költ külföldi utazásokra az Országgyűlési Őrség – Erdélybe is járnak focizni
|
A testület 2013-as megalakulása óta külföldi szakkiállításokra látogattak el, részt vettek különböző sportversenyeken, illetve tűzoltási gyakorlatot vagy díszőri feladatokat végeztek az Országgyűlési Őrség tagjai. Az évek során fokozatosan emelkedett az utazások száma, és persze nőttek a velük kapcsolatos kiküldetési díjak is. Ez az összeg idén már 14,6 millió forintot tett ki – derült ki az Átlátszó közérdekű adatigénylésére kapott válaszból.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2018/12/10/tizmilliokat-kolt-kulfoldi-utazasokra-az-orszaggyulesi-orseg-erdelybe-is-jarnak-focizni/
|
2018-12-10 12:55:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Ópusztaszer, Pusztaszer, Balástya – nem csak a honfoglaláskori magyarok emlékei miatt érdekes a Csongrád megyei háromszög, hanem az 5 éve uniós pénzből épült napelemparkok miatt is. Ezekről akkor a Délmagyarország írt, a cikk szerint „darabonként 344 millió forintból, 206 millió forintos uniós támogatással” építették meg a napelemparkokat. A cikkben az is szerepelt, német Sybac-Solar állt a cégek mögött.
A napelemparkokat a Napfény Magyarország Kft., a New Solar Kft. és az Ép-Car-Net Kft. építette. A cégeket Zsiros József alapította, majd egyszerre adta el őket a német Sybac-Solarnak. A három cég ugyanazon a napon, 2012. június 28-án, fillére ugyanannyi pénzt: 206,6 millió forint uniós támogatást kapott napelempark-létesítésre.
Miután ők elnyerték az uniós pénzeket, megépítették és üzembe helyezték a parkokat, három évig üzemeltették a napelemeket. Szintén egyidőben, 2016 évvégén pedig minden visszakerült Zsirosékhoz, de ezúttal már a második generációhoz. A korábban Sybac-Solarnak nevezett vállalkozásokat pedig átvezeték, Zsiros Groupnak és Zsiros Invest Kft.-nek.
Az, hogy működnek a parkok, nem kétséges, minden évben szinte ugyanannyi áramot termelnek, és ebből az állami kötött díjak miatt ugyanannyi a bevétel is.
Csakhogy ezek a számok nem különösebben impozánsak. Az Ép-Car-Net a napelempark átadása óta összesen 1,57 millió forint nyereséget hozott, a Napfény Magyarország Kft. összesítve 5,6 millió veszteséget gyűjtött, a New Solar pedig 6,49 millió forint nyereséget. Utóbbi cég mérlegében szerepel egy 10 milliós egyéb bevétel, anélkül itt is mínuszban lennének. Akárhogy is nézzük a több mint 600 millió forintos uniós támogatásból megépült napelemparkok 4 év alatt összesen mindössze 2,46 millió forint nyereséget hoztak a tulajdonosnak.
Vagyis a beruházások sosem térülnek meg. Pedig a szerződéskötés, az uniós támogatás lehívásának időpontjában is ismert volt, hogy a megújuló energiát az áramelosztó rögzített áron vette át. Vagyis, ismerve a panelok teljesítményét, pontosan lehetett a bevétellel kalkulálni. De ez is változott, idén ezt is megszüntette a kormány. Vagyis az eddigi kalkuláció bedőlt, az járt legjobban, aki felvette a támogatást, és már túladott a rendszeren.
Zsiros Róbert nevéhez a Céginfó szerint 49 vállalkozás köthető, ebből több tucat nevében szerepel a solar – vagyis napelem. Többségüket 2016-ban alapították.
A férfiról 2010-ben írt az origo.hu, amikor Újlengyel mellé – ahová a napelem-cégeket is bejegyezték – hatalmas disznótelepet terveztek. A cikk szerint 1,3 milliárd forintból építkezett volna a részben holland tulajdonú, Hunland Pork Kft. A cégben a cikk megjelenésekor még tulajdonos volt a hollandok mellett a Zsiros család is. A beruházásból végül nem lett semmi. A hollandok nem tűntek el, erről 2016 évelején írtunk.
Joseph Janssen németalföldi milliárdosnak legalább huszonegy magyar vállalatban és több külföldi cégben van közvetlen érdekeltsége. Megírtuk, A 2010-es kormányváltás után Janssen változtatott a cége támogatási politikáján. Korábban a lovassportokat támogatta, de 2012-ben a Hunland cégcsoport szponzorként megjelent az NB2-es Dunakeszi Kinizsi Futsal csapat mögött.
Ebben az egyesületben történetesen oszlopos tag Szíjjártó Péter, Magyarország jelenlegi külügyminisztere is, más külügyi vezetőkkel egyetemben.
Zsiros pedig újabb napelemparkot akart, erről tanúskodik például Alsónémedi 2016-os közgyűlési jegyzőkönyve. Ebben a vállalkozó azt kérte a tesülettől, engedélyezzék nekik, hogy védett területen építkezhessenek. Azt is mondta, hogy ez jó a községnek, mert évente 1,5-2 millió forint iparűzési adóra számíthatnak 25 éven keresztül. Ez, a már látott gazdasági számok alapján túlzásnak tűnhet, de végül nem is ők építettek ott, hanem újra egy német vállalkozás.
|
Uniós pénzből építették, gyorsan túladtak a meg sem térülő napelemparkokon
|
Három helyen épített Csongrád megyében napelemparkot egy korábban német tulajdonú vállalkozás, mindezt uniós támogatásból. A cégek alig termeltek hasznot, a beruházások sosem térülnek meg. 2016-ban adták el őket a vállalkozó fiának, akitől a cégeket három évvel korábban megvették
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/12/10/unios-penzbol-epitettek-gyorsan-tuladtak-a-meg-sem-terulo-napelemparkokon/#:~:text=Uni%C3%B3s%20p%C3%A9nzb%C5%91l%20%C3%A9p%C3%ADtett%C3%A9k%2C%20gyorsan%20t%C3%BAladtak
|
2018-12-10 12:58:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
2008 óta nem készül el 2 kilométernyi kerékpárút Szombathelyen, pedig már két éve használia kellene a kerékpárosoknak.
Az egész ügy még 2008-ban kezdődött azzal, hogy a HORWAT Investment Ingatlanforgalmazó Kft. területet vásárolt Szombathely határában. Egészen pontosan a város Pick-telep és zanati városrész közötti szakaszán. Zanat egészen 1969-ig egy különálló falu volt, a települést ekkor csatolták hozzá a megyeszékhelyhez. A városrész még most is eléggé el van szeparálva Szombathely többi részétől, egy 2×2 sávos úton és a 86-os főúton áthaladva lehet csak eléri ide.
A 2008-as ingatlanvásárlás a helyi önkormányzatnak is jól jött. A Kft. ugyanis – amelynek székhelye szombathelyi, ám az Opten nyilvántartása szerint többségi tulajdonosa a Lichtensteinre bejegyzett Royal Tiffany Anstalt – ingatlanfejlesztésbe akart fogni. A területre azonban semmilyen út nem vezetett, így a városvezetés azzal az alkuval vonta be belterületté a telket, hogy a cég cserébe megépíti az utakat, útcsatlakozásokat, valamint a kerékpárúttal köti össze a zanati városrészt a Pick-teleppel.
2015 októberében egy sajtótájékoztatón jelentett be Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP) polgármester, hogy hamarosan megépül az út. A beruházás már ekkor csúszásban volt.
A 2008-as vásárlást követően 2011-ben tárgyalta ismét a szombathelyi közgyűlés az ügyet. Már a vásárláskor biztosítékot akart a testület, hogy a kerékpárút meg fog épülni. Ezért a területre jelzálogot jegyeztetett be, és a vállalkozással 50 millió forintos óvadékot is helyeztetett el egy bankszámlán. A 2011-es újra tárgyaláskor aztán az önkormányzat – figyelembe véve, hogy gazdasági megtorpanás jelentkezett a világban és ezzel együtt a magyar gazdaságban is – a jelzálog bejegyzést ugyan hagyta, ám az óvadékot 25 millióra csökkentette.
2015-ben optimistán álltak a beruházás előtt, Puskás polgármester akkor azt mondta, hogy 2016 decemberére teljes hosszában elkészül majd az út, de nem készült. A megvásárolt terület pedig lassan kezdett beépülni. A Decatlon, a Burger King és egy autómosó is létesült.
2017 szeptemberében Balassa Péter (Jobbik) a városi közgyűlésen azt emlegette, hogy a zanatiak szerint, akkor lesz bicikliút a városrészen, majd ha piros hó esik. Igaz ekkor a három ütemre osztott építkezés kétüteme megvalósult, ám ez még korán sem jelentette azt, hogy a beruházás ⅔-a meglenne. A közgyűlés ezzel együtt a szerződésben foglaltakat teljesíttettnek tekintette, mivel a beruházás két üteme megvalósult, így a jelzálog lekerült a telkekről. A 25 millió forintos óvadék azonban maradt.
Újabb év telt el, a teljes szakasz azonban mégsem készült el, 2018 júniusában ismét szóba került a beruházás a közgyűlésen. Ekkor már az önkormányzat is bepipulni látszott. A kerékpárút megépítésnek határidejét ugyan kitolta 2020 május 31-ig, ám a jelzálogot újra vissza jegyeztette, és 2022 május 31-ig fenn is tartja. Az óvadékkal ugyanígy tette, azzal a kitétellel, hogy amennyiben a beruházó július 25-ig nem küldi vissza aláírva a szerződés módosítását, akkor a 25 millió forintos óvadékot lehívja az önkormányzat.
Idén még egyszer ülésezik a szombathelyi képviselő testület. A közgyűlési meghívóból pedig az látszik, hogy a költségvetési rendelet módosításában már szerepel az a 25 millió forint, amit a kerékpárúti óvadékból hívhatott le a város.
Ezzel ugyan némi pénzhez jutott az önkormányzat, de hogy a zanati kerékpárút mikor készülhet el teljes hosszában, az továbbra is a piros hóra várat.
Címlapfotó: a szerző felvétele.
|
Tíz éve nem készül el 2 kilométernyi kerékpárút Szombathelyen
|
2008 óta nem készül el 2 kilométernyi kerékpárút Szombathelyen, pedig már két éve használia kellene a kerékpárosoknak.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/12/07/12-eve-nem-keszul-el-2-kilometernyi-kerekparut-szombathelyen/
|
2018-12-07 13:05:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Vendéglátós, könyvelő, fuvaros, reklámügynök – ilyen és efféle képesítésű nyerteseket is talált Ángyán József volt vidékfejlesztési államtitkár, amikor a kormányzati „Földet a gazdáknak!” program gyakorlatát elemezte, ezúttal Hajdú-Bihar Megyében.
A jelentésből kiderül: a megyében összesen 12 ezer hektár állami földet árvereztek el. A terület 70 százaléka szűk körbe: 65 nyertesnek, pontosabban, Ángyán kutatása szerint 24 érdekeltségnek jutott. Az „átlagjavító” 123 kisnyertes mindössze a terület 8 százalékát szerezhette meg.
A megyei árverések nagy nyertese az MSZP-közeli Tedej-agrárcégcsoport, amely vezetőik, tulajdonosaik, rokonaik és üzletfeleik révén összesen 2683 hektárra tehetett szert. A cégbirodalmat vezető Bódi László András lánya, Bódi Judit a megyei közgyűlés MSZP-s frakcióvezetője.
Szintén szoci-közeli nagy nyertes a Forgács Barna volt MSZP-s megyei közgyűlési képviselő és családja és érdekeltségei, így az Agrárgazdaság Kft. A Forgács-érdekkör mindösszesen 853 hektárra tett szert a Hajdúságban.
Nem kell pirulniuk a fidesz-közeli zöldbáróknak sem. Állami földhöz jutott Tasi Sándor megyei közgyűlési alelnök, illetve Módos Imréné, a volt bihartordai polgármester özvegye, továbbá Budai Gyula és Fazekas Sándor számos helyi patronáltja.
A teljes jelentést itt olvashatja:
Címlapfotó: Őszi vetés Hajdú-Bihar megyében. MTI/MTVA/Oláh Tibor
|
MSZP-Fidesz nagykoalíció a hajdúsági földárveréseken – itt az új Ángyán-jelentés
|
A megyei közgyűlés fideszes alelnöke és egy helyi szocialista politikus is a hajdúsági földárverések nyertesei között szerepel. Mindez Ángyán József volt vidékfejlesztési államtitkár legújabb földügyi tanulmányából derül ki.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/12/07/mszp-fidesz-nagykoalicio-a-hajdusagi-foldarvereseken-itt-az-uj-angyan-jelentes/
|
2018-12-10 13:11:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A Donald Trump volt ügyvédje, Michael Cohen elleni ügyészségi dokumentumok arra engednek következtetni, hogy bizonyítékok vannak az amerikai elnök ellen is - fejtette ki a Trump egyik bizalmasaként ismert Chris Christie, New Jersey volt republikánus kormányzója.
Azokról a dokumentumokról van szó, amelyek péntek este kerültek nyilvánosságra, és a Cohenra kért börtönbüntetésről, illetve ennek indoklásáról szólnak.
Christie az ABC televízió Ez a hét című, vasárnapi heti politikai vitaműsorának adott interjújában arra hívta fel a figyelmet, hogy a feljegyzés nyelvezete más, mint az eddigi jogi dokumentumoké. "Az egyetlen dolog, ami miatt aggódnék, ha az elnök munkatársa volnék, az a börtönbüntetésről szóló feljegyzés nyelvezete. Nagyon határozottnak látszik" -fogalmazott. Hozzátette: ő például kíváncsi lenne rá, az ügyészeknek milyen bizonyítékok állnak rendelkezésükre.
Christie megjegyezte, hogy Michael Cohen korábban elismerte ugyan, hogy megsértette a kampányfinanszírozási törvényt, és azt állította, hogy ezt Donald Trump tudtával tette, de - ahogyan Christie fogalmazott - "mindenki tudja, hogy Cohen nem a leghatékonyabb vagy a legmegbízhatóbb tanú". Vagyis - érvelt a republikánus politikus - ha az ügyészek "mégis ilyen határozott kijelentést tesznek, az azt jelenti, hogy több mint egy tanújuk van".
A volt kormányzó kitartott álláspontja mellett, amely szerint Michael Cohen sokkal veszélyesebb a Fehér Házra, mint Robert Mueller, aki a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány idején történt esetleges összejátszást vizsgálja Donald Trump kampánycsapatának munkatársai és oroszok között.
"Nem volt összejátszás Oroszországgal, nincs bizonyíték az összejátszásra, és szerintem nem is lesz" - mondta Christie.
|
Kampányfinanszírozási botrány: bizonyítékok vannak Trump ellen?
|
A Donald Trump volt ügyvédje, Michael Cohen elleni ügyészségi dokumentumok arra engednek következtetni, hogy bizonyítékok vannak az amerikai elnök ellen is - fejtette ki a Trump egyik bizalmasaként ismert Chris Christie, New Jersey volt republikánus kormányzója.
| null | 1 |
https://hvg.hu/vilag/20181209_Kampanyfinanszirozasi_botrany_bizonyitekok_vannak_Trump_ellen
|
2018-12-09 20:03:00
| true | null | null |
HVG
|
A Békés Megyei Főügyészség bűnszövetségben elkövetett pénzhamisítás bűntette miatt kezdeményezte négy – 27, 26, 19 és 18 éves – dombegyházi férfi letartóztatását, akik hamis papírpénzeket készítettek és hoztak forgalomba.
A nyomozás adatai szerint a gyanúsítottak előzetesen megállapodtak abban, hogy papírpénzt fognak hamisítani. November végén nyomtatót is vásároltak a hozzá tartozó festékpatronnal és papírral, majd a nyomtatót Dombegyházán, egy Petőfi utcai házban üzemelték be, szkennelés módszerével pedig ez ideig ismeretlen mennyiségű, különböző címletű meghamisított bankjegyet készítettek.
A szkennelés, a nyomtatás és a vágás részműveleteit a férfiak egymás között felosztották. A meghamisított bankjegyeket – szintén az egymás közötti megegyezés alapján – Magyarország határain belül és kívül hozták forgalomba; Békés megyében Battonyán, Mezőhegyesen és Pitvaroson fizettek kisebb üzletekben az általuk készített hamis bankókkal.
A rendőrség múlt kedden fogta el a négy férfit, most pedig az ügyészség kezdeményezte a letartóztatásukat a szökés, elrejtőzés veszélye miatt, és mert alaposan feltehető, hogy a gyanúsítottak szabadlábra kerülésük esetén a tárgyi bizonyítási eszközök elrejtésével, megsemmisítésével vagy a tanúk befolyásolásával a bizonyítást megnehezítenék, illetőleg a bűnismétlés veszélye is fennállt.
A Békéscsabai Járásbíróság nyomozási bírója a gyanúsítottak letartóztatását 1 hónapra elrendelte.
|
Nyomtatóval hamisítottak pénzt Békés megyében
|
A Békés Megyei Főügyészség bűnszövetségben elkövetett pénzhamisítás bűntette miatt kezdeményezte négy – 27, 26, 19 és 18 éves – dombegyházi férfi letartóztatását, akik hamis papírpénzeket készítettek és hoztak forgalomba.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20181210_Nyomtatoval_hamisitottak_penzt_Bekes_megyeben
|
2018-12-10 09:05:00
| true | null | null |
HVG
|
Már 2016-ban felfüggesztette a felszámolás alatt álló Közép-európai Gázterminál Nyrt. (KEG Nyrt.) részvényeinek tőzsdei kereskedését, mivel a kibocsátó nem tette közzé a 2015-ös pénzügyi évről készített éves jelentést – írja közleményében a Magyar Nemzeti Bank. Az MNB szerint mivel a KEG Nyrt. több jegybanki felszólítás ellenére sem tett eleget több, a tőzsdei szereplőkre vonatkozó közzétételi kötelezettségének, így a felfüggesztés érvényben volt egészen mostanáig, amikor az MNB úgy döntött, törli a céget a tőzsdéről.
A jegybank 2016 óta összesen 12 esetben intézkedett, és közel 45 millió forint bírságot szabott ki a KEG-re, és egyúttal kötelezte a jogsértő állapot megszüntetésére. A cég azonban nem változtatott magatartásán, így az MNB a kibocsátó igazgatótanácsi és auditbizottsági tagjainak személyes felelősségét is megállapította és összesen 10 millió forint bírságot szabott ki, továbbá törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a beszámoló letétbe helyezésének elmulasztása miatt, és megkereste az adóhatóságot, illetve gazdasági bűncselekmények gyanújával több feljelentést is tett.
Mivel a kibocsátó továbbra sem tett eleget kötelezettségeinek, az MNB 2018. május 7-én célvizsgálatot indított. Kiderült, hogy a cég továbbra sem tette közzé az elmúlt négy évre, illetve 2017 és 2018 első félévre vonatkozó jelentéseit, emellett semmilyen formában nem tájékoztatta a nyilvánosságot például arról, hogy a működése alapját jelentő gázüzemi tevékenységi engedélyét a bányafelügyelet felfüggesztette.
Az MNB szerint bebizonyosodott, hogy a KEG Nyrt. a súlyos jogsértések miatt továbbra sem tud megfelelni a tőzsdei követelményeknek, így a jegybank 2018. december 18-ai hatállyal elrendelte a KEG Nyrt. részvényeinek tőzsdei terméklistáról történő törlését. A részvények utolsó kereskedési napja 2018. december 14. lesz. Miután azonban a fennálló jogsértések miatt a részvényforgalmazás visszaállítására nincs lehetőség, ez csupán technikai dátum, az értékpapírokkal a tőzsdei forgalomban már nem lehet kereskedni.
|
Súlyos jogsértések miatt törlik a KEG részvényeket a tőzsdéről
|
A cég nem tette közzé több éves jelentését, és ezt akkor sem pótolta, amikor az MNB felszólította erre.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20181210_Sulyos_jogsertesek_miatt_torlik_a_KEG_reszvenyeket_a_tozsderol
|
2018-12-10 11:35:00
| true | null | null |
HVG
|
Az állam tulajdonában lévő közös nemzeti földvagyonunk – a villámgyors lebonyolítás tényeiből következtethetően bizonyára hosszasan előkészített, majd 2015 nyarán, a „migrációs válság” árnyékában, hirtelen bejelentett – kiárusítását a kormányzat részéről sok valótlanságot és a közvéleményt félrevezető csúsztatást is tartalmazó propagandakampány kísérte. Arra az egyszerű kérdésre azonban, hogy miért is kell az állami földeket dobra verni, észérvek, értelmes magyarázatok alig születtek. Ahhoz, hogy a tényleges érdekeket, szándékokat és folyamatokat, a lépés valóságos – az egész társadalmat érintő – hatásait megértsük, érdemes a „Földet a gazdáknak!” program – 2015 novembere és 2016 júliusa között, három hullámban lebonyolított, majd 2016 őszén törvénnyel lezárt – árveréses földértékesítési eljárásának tényadatait is elemezni.
Az ezt célzó első megyei mintaelemzést 2016 áprilisában tettem közzé, majd a programzáró törvény megszületését követően elkezdtem a végleges, hivatalosan közölt megyei árverési adatok több szempontú feldolgozását és a megyei zárójelentések összeállítását. Fejér, Győr-Moson-Sopron, Somogy, Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest és Csongrád megyét követően jelen zárójelentés Hajdú-Bihar megye állami földprivatizációs képét mutatja be, amely meghirdetett (14 200 hektár) és elárverezett (12 086 hektár) területeinek nagysága alapján a megyék rangsorában a felső középmezőnybe tartozik.
Íme ízelítőül néhány részlet és eredmény a jelentésből (a teljes jelentést itt olvashatja).
Az elkelt megyei földterület ugyan 263 nyertes árverezőhöz került, de mintegy 70 százalékát, több mint 8400 hektárt (továbbiakban ha) nem a kormánypropagandában szereplő „kis/közepes családi gazdaságok”, hanem 65 nyertes árverező tagja nevén mindössze 24 nagy érdekeltség szerezte meg. A ranglista élén a megye egyik legerősebb gazdasági érdekcsoportja, a Tedej agrárholding cégei – 15 nyertes árverező vezetője/tulajdonosa és üzlettárs rokonaik – alkotta érdekkör áll, nem kevesebb mint 2683 ha területre tett 6,191 milliárd forint együttes nyertes árajánlatával. Ez a területek 75 százalékánál megegyezett a kikiáltási árral, azaz versenytársuk az árveréseken alig akadt. Az „átlagjavító” – 20 ha alatti területet szerző – 123 kisnyertes-érdekeltség – a nyertesek közel 62 százaléka – eközben csupán a területek alig több mint 8 százalékához, kevesebb mint 1000 hektárhoz jutott. Ez a – kiválasztott keveseknek nagy, viszonylag sokaknak pedig igen kis területeket juttató – rendszer olyan „családi léptékű” – nyertesenként mintegy 61 ha – megyei átlag kimutatását teszi lehetővé, amely alkalmas a közvélemény megtévesztésére.
Intézményesített földrablás | Magyar Hang
Csongrád megyében is a kormányközeli, tőkeerős befektetők arattak a földárveréseken.
E megye adatai továbbá azt az általános tendenciát is igazolják, hogy a helybeli gazdálkodó családok elől a földek többségét – Hajdú-Bihar esetében mintegy 57 százalékát – külső, tőkeerős árverezők szerzik meg. Ráadásul az úgynevezett „helybeliek” között találunk olyan cégtulajdonosokat is, akik – a földforgalmi törvény abszurd szabályozása folytán, lakhelyüktől és foglalkozásuktól függetlenül – cégük székhelye jogán válhattak úgy „szerzőképes helyi földművessé”, hogy helyben akár sohasem jártak. Ezen túlmenően az árverési nyertesek többsége nemcsak hogy nem „helybeli”, hanem 4200 ha (az elárverezett terület közel 35 százalékát) a kormányhatározatban rögzített 20 kilométernél is nagyobb – átlagosan 36 kilométer – távolságban lakó 52 nyertes licitáló szerezte meg.
Az elárverezett területek döntő többsége – közel 92 százaléka – az árverés idején 1–27 éves hátralevő futamidejű szerződéssel bérbe adott – azaz nem az állam, hanem a bérlők által művelt – terület. Irrelevánsok tehát azok a kijelentések, amelyek azzal próbálták indokolni a földvagyon eladását, hogy az állam annak rossz gazdája, az állami cégeket a menedzsment „szétlopja”. A sikeresen elárverezett, gazdára talált területek közel háromnegyedét 6 nagy – „baráti” (és/vagy politikai oldalakon, pártokon átívelő „közös gazdasági érdekhálózathoz tartozó”), illetve „nem baráti” – tőkés társaság bérleményei teszik ki.
A Fidesz-közeli, „baráti, mi kutyánk kölyke” és/vagy a politikai oldalakon, pártokon átívelő „közös gazdasági érdekhálózathoz tartozó” nagy bérlő gazdasági társaságok/holdingok esetében általánosnak mondható az a jelenség, hogy tulajdonosaik és/vagy vezetőik vásárolhatták fel azok bérleményeit. Nem meglepő tehát, hogy e megyében is találunk számos „baráti” – az akkori potentátok, így Fazekas Sándor miniszter vagy éppen Budai Gyula, Tasó László, továbbá Tállai András államtitkárok által „pártfogolt” – nagy nyertest. Azt pedig, hogy itt is kiválóan működik a pártokon átívelő „közös gazdasági érdekhálózat”, jól mutatja, hogy a szocialista kötődésű, állami gazdaságokat privatizáló Bódi László András és Forgács Barna vezette két érdekeltség saját cégeik – a Tedej agrárholding két zászlóshajó gazdasági társasága, valamint az Agrárgazdaság Kft. – árverésre bocsátott bérelt állami területeit a fideszes „Földet a gazdáknak!” program égisze alatt zömében maguk a cégtulajdonos vezetők vásárolhatták fel. Ezzel e két érdekeltség vezeti a megyei nyertesek ranglistáját, megszerezve az elárverezett területek közel 30 százalékát.
Csak nem újabb földekre, vadászházakra, erdőre van szükség a NER-lovagok számára? | Magyar Hang
Vajon milyen cél lappang a környezet és a természetvédelem ilyen irányú gyengítése, lerontása mögött?
Ezt a helyzetet, az ebben rejlő politikai kommunikációs tőkét ugyanakkor a kormányzati propaganda – vélhetően előre megtervezetten – kiválóan felhasználhatja „népvakításra”, annak bizonyítására, hogy lám-lám, nem csak Fidesz-közeli érdekeltségek, hanem bárki vásárolhat az állami földekből. Ezt a kormányközeli sajtó – elsőként a Magyar Idők – azonnal meg is tette, amikor – feltehetően nem saját ötlettől vezérelve – beszámolt az „MSZP-s oligarchák állami földvásárlásairól”. Ez sem fedheti el azonban azt a – persze elhallgatott – szomorú tényt, hogy stratégiai jelentőségű, közös nemzeti földvagyonunk maradékát is zömében zöldbárók és földspekuláns oligarchák szerzik meg.
Az árverések jellege azt mutatja, hogy az elkelt megyei területből (mintegy 12 100 ha) közel 8000 ha licitálás nélkül, további több mint 1500 ha pedig – azt kevesebb mint 10 százalékkal meghaladó áron, ráadásul az európai földárak töredékéért, átlagosan – hektáronként 2,114 millió forint nyertes árajánlattal került az árverezőkhöz. E megye adatai is cáfolják tehát azokat a kormányzati állításokat, amelyek szerint „versenyben kialakult piaci áron” jutottak a nyertesek az állami földterületekhez. Valódi árverseny – ahol végül a nyertes árajánlat több mint 50 százalékkal meghaladta a kikiáltási árat – a területek 11 százalékának árverésén alakult csupán ki. Ez vélhetően annak is tulajdonítható, hogy a területek több mint felét olyan nagy – 50–260 ha – méretű birtoktestek formájában hirdették meg, amelyeknek akár több százmillió forintos kikiáltási árával a valóban helyben élő, ténylegesen gazdálkodó családok bizonyosan nem rendelkeznek. Másrészt az egyébként is kiszolgáltatott helyzetű helyi gazdacsaládok – felmérve az erőviszonyokat – nem vették a bátorságot, hogy a politikaközeli, egymás közt a földeket vélhetően előre leosztó, egymásra nem licitáló „nagyurak” érdekeit keresztezve, ezzel saját gazdaságaikat is végveszélybe sodorva próbáljanak földhöz jutni.
A spekuláns tőkének viszont az európai 10 (Ausztria) – 35 (Hollandia) millió Ft/ha átlagos földárak töredékéért – a megyében elárverezett terület mintegy 74 százaléka esetében hektáronként 3 millió forint alatti áron – megszerezhető állami földek megvásárlása kiváló befektetési lehetőséget kínál. Az 5–15-szörös földárbeli különbség spekuláns tőkebefektetői körökben már „eléri az ingerküszöböket”. A földforgalmi törvény ellen megindult kötelezettség-szegési eljárásnak ugyanis várakozásaik szerint a földpiac liberalizációja és ezzel az európai földárak kiegyenlítődése lesz a következménye. Így az európai mércével potom pénzért most megszerzett állami földek piacra dobása belátható időn belül megsokszorozhatja a földvásárlásra fordított, befektetett tőkét. Vélhetően ebben a megyében is ez lehetett az egyik legfőbb mozgatórúgója az állami földek privatizációjának.
A települések érdekérvényesítő képességében e megyében is jelentős eltérések mutatkoznak. Ezt az is jelzi, hogy az árverési nyertesek lakcímadatai alapján a földárverések által területével érintett 61 település közül 44 településen, összesen közel 6700 ha-t (az összes elkelt terület több mint 57 százalékát) külső árverezők szereztek meg. Közülük a „vesztes települések” rangsora élén Újszentmargita áll, amelynek területéből közel 2000 ha állami területre tettek külső árverezők nyertes árajánlatot, majd e rangsorban a csaknem 1000 ha mezőgazdasági területet vesztő Ebes és Hajdúszoboszló következik. A területeiket megszerző külső árverési nyertesek között gyakran találunk milliárdos családi/üzleti érdekeltségeket, illetve gyakorta felmerül a tényleges gazdálkodási szándék hiánya és ezzel az ingatlanspekuláció vagy a strómanszerep lehetősége is. (Újszentmargita esetében például a nagybirtokos, milliárdos nagyvállalkozó Forgács család több mint 800 hektárra tett nyertes árajánlatot, de a külső – például balmazújvárosi, debreceni vagy éppen hajdúböszörményi – nyertesek között nemzetközi közúti árufuvarozó nagyvállalkozót, nemzetközi üzletkötőt, kereskedőt, játékgyártót, sőt pszichológust is találunk.)
Vannak viszont erős érdekérvényesítő képességű, „nyertes települések”, amelyek pályázói nemcsak a saját lakóhelyük, de más települések területeihez is hozzájutottak. A 263 nyertes árverező a lakcímadatok alapján összesen 56 településen él, ám a sikeresen elárverezett megyei terület több mint háromnegyedéren (közel 9300 ha) mindössze tíz település – közöttük nyolc város! – lakói tettek nyertes árajánlatot. A rangsor élén 1000 ha feletti területtel Debrecen (2450 ha, 20 százalék), valamint Hajdúnánás (1800 ha, 15 százalék), Hajdúböszörmény és Püspökladány (1300-1300 ha, 11- 11 százalék) áll. A kormánypropaganda állításaival szemben tehát nem a falvak vagy a tanyák népe, hanem zömében politikaközeli, gazdasági/családi érdekeltségeket tulajdonló és/vagy vezető, tőkeerős városlakók a program fő megyei nyertesei.
Az sem példátlan, hogy Fidesz-/kormányközeli rokoni, baráti, nagygazda, nagyvállalkozói érdekkörök jutnak jelentős állami földterületekhez. Közöttük említhetjük például a nagygazda Vereséket, Budai Gyula pártfogoltjait Püspökladányból és Bárándról (327 ha), Kunékat, a Fazekas Sándor miniszter által pártfogolt gazdálkodó néprajzos férjet és szakpszichológus feleségét Tiszacsegéről (235 ha), vagy például a nagygazda, mezőgazdasági nagyvállalkozó Balogh család tagjait, Tépe fideszes polgármesterének rokonságát (164 ha). De a „kisebb” területhez jutottak között is szép számmal találunk „baráti” árverési nyerteseket. Itt említhető például Módos Imréné, Bihartorda – Fazekas Sándor miniszter és Tállai András államtitkár által patronált – fideszes polgármesterének felesége (83 ha), dr. B. Csák István önkormányzati képviselő, Biharnagybajon fideszes alpolgármestere, a Magosz helyi elnökének fia (32 ha), vagy éppen Tasi Sándor önkormányzati képviselő, a megyei közgyűlés fideszes alelnöke, Tasó László államtitkár üzletés „harcostársa” Nyíradonyból (21 ha).
A nyertesek között zavarba ejtő módon felbukkannak olyan „földművesek”, „aranykalászos gazdák” is, mint például egy idősek otthona címéről árverező hölgy (159 ha), illetve az egyik nagy árverési nyertes érdekeltség vezetőjének 90 év feletti édesanyja (210 ha).
A 125 oldalas – Hajdú-Bihar megye hivatalosan közzétett állami földárverési adatait feldolgozó – privatizációs zárójelentés mindezeket és számos egyéb szempontot is részletesen elemez, igyekszik megmutatni a „Földet a gazdáknak!” program igazi arcát, és a teendőkre vonatkozó javaslatokat is megfogalmaz. Így hát – az igazság és a nyilvánosság erejében, valamint egy igazi nép- és vidékpárti fordulatban töretlenül bízva – jó szívvel és szeretettel ajánlom – a tények dokumentálása és a „szemnyitogatás” szándékával készített – összeállításomat a megyében vagy azon kívül élő, a bennünket körülvevő világ iránt érdeklődő kortársaimnak éppen úgy, mint okulásul gyerekeinknek és unokáinknak, a tetteinket megítélő utókornak.
Készült a Greenpeace Magyarország Egyesület támogatásával
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 30. számában jelent meg, 2018. december 7-én.
|
Intézményesített földrablás Hajdú-Bihar megyében is
| null | 1 |
https://magyarhang.org/gazdasag/2018/12/07/intezmenyesitett-foldrablas-hajdu-bihar-megyeben-is/
|
2018-12-07 10:50:00
| true | null | null |
Magyar Hang
|
|
2018. december 7., 15:32
“Folytatódik a haderőfejlesztés – újabb repülőgéppel bővül a Magyar Honvédség légiflottája” – ezzel a címmel adott ki közleményt a Honvédelmi Minisztérium, amely ugyan a Zoom.hu kérdéseire nem volt hajlandó válaszolni, ám ezzel a sértődött, politikai hisztériakeltést emlegető kommünikével végül
elismerték, amit a Zoom.hu derített ki: a honvédelmi tárca titokban vett egy használtan is több milliárd forintos luxusrepülőt, és erről elfelejtette tájékoztatni az adófizetőket.
A Zoom.hu az elmúlt napokban kétrészes cikksorozatban leplezte le a titokban beszerzett repülőt és annak előéletét. A Falcon 7X üzleti célú luxusrepülő nem ismeretlen a Honvédség előtt, hiszen nyáron már vettek egy ilyet katonai célra, erről a másikról viszont hallgattak.
Megírtuk: a jelek szerint már tényleg van kormánygépe Magyarországnak: szemben azzal, amit eddig állított a kormány és a Honvédelmi Minisztérium (HM), nem egy, hanem két “business jet” repülőt vásároltak. Míg az eddig elismert egyetlen légijármű katonai repülőgépként üzemel, a másik polgári gép, így is vette nyilvántartásba a Légügyi Hatóság, csak éppen egy HM-cég a tulajdonosa. Tehát:
van az augusztusban a HM kecskeméti repülőbázisára érkezett, 606-os katonai lajstromszámú, katonai jelzésű és csukaszürke katonai festésű Falcon 7X, amit a Honvédség állítása szerint szállító- és futárgépként használ, és csütörtökön, december 6-án is repültek vele.
Van egy másik Falcon 7X is, amely az állami Légügyi Hivatal aktuális, december 3-i polgári légijármű adatbázisában szerepel HA-LKX polgári lajstromjellel, a tulajdonosaként pedig a HM leánycége, a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. (HM EI) szerepel a papírokban.
Első cikkünkben feltártuk, hogy a repülőt, amiről eddig senki nem tudott, legalább egy hónapja megvehették már, hiszen az állami Légügyi Hivatal adatbázisából kiderült, hogy 2018. november 8-án már megkapta az állami cég, a HM EI Zrt. tulajdonában álló jármű az egy évre szóló légialkalmassági bizonyítványt és új, HA-LKX lajstromjelét. Minderről itt írtunk bővebben:
Megtaláltuk a letagadott másik honvédségi Falcont, ez már tényleg a kormánygép
Most már tényleg van kormánygépe Magyarországnak: a Zoom.hu kiderítette, hogy szemben azzal, amit eddig állított a kormány és a Honvédelmi Minisztérium (HM) , nem egy, hanem két “business jet” repülőt is vásároltak.
Második cikkünkben pedig arról számoltunk be, hogy a HM leánycégén keresztül ma már állami tulajdonú Dassault Falcon 7X egy tízéves gép, meglehetősen érdekes előélettel. A 21-es gyári számú Falcont 2008-ban gyártották, az első, a polgári légiközlekedésben a gépek azonosítására szolgáló lajstromjele a VP-BEH volt:
Kalandos előélete van a leleplezett kormánygépnek
Kalandos előélete van a leleplezett kormánygépnek Újkorában metálezüst színben hasította a levegőt az a Falcon, ami a sokáig tagadott kormánygép lehet, és aminek létezését a Zoom.hu tárta fel. Tulajdonosa pedig egy, az adóparadicsom Bermudán működő cég volt.
A VP-B kezdetű lajstromokat a Bermuda szigetén bejegyzett repülőgépek kapják, ez a gép 2009. január elsején került a Bermudára bejegyzett Go Ahead Aviation nevű cég tulajdonába. A Falcon végül 2017. november 9-én felségjelet és üzemeltetőt cserélt. Franciaországban vették újra lajstromba, új jelzése az F-HMGC lett, az üzemeltetését pedig átvette a Dassault Aviation nevű cég, a Falcon repülőgépek gyártója.
Átfestették fehérre és idén július 25-én jött Budapestre, majd kereken két hónapig itt volt a gép Ferihegyen. Szeptember 25-én visszavitték Párizsba, majd október 8-án ismét Budapestre hozták. Egy kétnapos tel-avivi kitérő után október 11-én jött vissza a gép a magyar fővárosba, ahonnét október 14-én elrepültek vele Zürichbe, másnap pedig visszajöttek vele Budapestre. Azóta ki sem mozdult a gép Ferihegyről, viszont közben november 8-án megkapta az új, magyar lajstromjelet és a légialkalmassági bizonyítványt.
Ezzel a beszerzéssel, és főleg azzal, hogy a Falcont hivatalosan nem katonai, hanem polgári célú gépként állították üzembe, egyre valószínűbb, hogy ez lesz a kormánygép, miközben ezt a kifejezést a honvédelmi tárca és a kabinet már az előző Falcon beszerzésénél is kínosan igyekezett kerülni. Pedig már akkor is elismerték, hogy a repülőt állami, diplomáciai utakra használhatja a kormány, ha szükséges.
A beszerzést elismerő HM-közlemény nem ejt szót a repülő áráról, nem magyarázza a polgári célú felhasználást, ám kitér arra, hogy “ezzel a beszerzéssel a honvédség légiflottája a nemrégiben beszerzett A319-es csapatszállító repülőgépekkel és a meglévő Falcon repülőgéppel együtt immáron négy korszerű, modern repülőgéppel rendelkezik”. Hozzátették: a beszerzéssel a tárca “csak azt hajtja végre, amiről a honvédelmi és rendészeti bizottság előtt is beszámolt és amire ugyanitt engedélyt is kapott.”
Ezermilliárdok kerülik ki a versenyt
A Zoom.hu nemrég összeszámolta, hogy az Orbán-kormány a választás óta mintegy 1000 milliárd forintnyi állami költéssel kerülte meg a nyílt közbeszerzést, közvetlenül a választás előtt pedig további 650 milliárdról döntött – ezeknek az összegeknek része a két Airbus és az eddig megérkezett egyetlen Falcon megvásárlására költött közpénz is, amely az iparági becslés szerint – noha használt gépekről van szó – több tízmilliárd forint.
Érdekesség, hogy az Airbusok és a Falcon – védelmi szempontból titkosított – beszerzésénél jutott szerephez Orbán Viktor egykori tanácsadója, Maróth Gáspár, aki állami cégvezetőből nemrég lépett elő „a nemzeti védelmi ipari és védelmi célú fejlesztésekért, valamint a haderő-modernizációért” felelős kormánybiztossá havi 997 ezres fizetéssel, miközben a GVH által két éve vizsgált, ám le nem zárt milliárdos kartellgyanú érintettje. Minderről itt írtunk bővebben:
Védelmi beszerzésekért felel a milliárdos kartellgyanúba keveredett kormánybiztos
Orbán Viktor egykori tanácsadója állami cégvezetőből nemrég hadfelszerelési kormánybiztossá lépett előre, miközben milliárdos kartellgyanú érintettje. A GVH már két éve vizsgálódik. Egyre magasabb pozíciókba kerül az állami szférában az első Orbán-kormány idején még a miniszterelnök tanácsadójaként dolgozó Maróth Gáspár, akinek akadémikus apját, Maróth Miklóst 2016-ban még Orbán által is favorizált köztársaságielnök-jelöltként emlegették.
Borítókép: Illuszutráció – egy Falcon 7X / Forrás: JetRequest.com/Wikimedia
|
A Zoom.hu leleplezte, a Honvédség végül elismerte, hogy titokban luxusrepülőt vásárolt
|
A Zoom.hu az elmúlt napokban kétrészes cikksorozatban leplezte le a titokban beszerzett repülőt és annak előéletét. A Falcon 7X üzleti célú luxusrepülő nem ismeretlen a Honvédség előtt, hiszen nyáron már vettek egy ilyet katonai célra, erről a másikról viszont hallgattak.
| null | 1 |
https://zoom.hu/hir/2018/12/07/a-zoom-hu-leleplezte-a-honvedseg-vegul-elismerte-hogy-titokban-luxusrepulot-vasarolt/
|
2018-12-07 16:48:00
| true | null | null |
ZOOM
|
2018. december 6., 13:30
Most már tényleg van kormánygépe Magyarországnak: a Zoom.hu kiderítette, hogy szemben azzal, amit eddig állított a kormány és a Honvédelmi Minisztérium (HM), nem egy, hanem két “business jet” repülőt is vásároltak. Míg az eddig elismert egyetlen légijármű katonai repülőgépként üzemel, a másik egyértelműen polgári gép, így is vette nyilvántartásba a Légügyi Hatóság, csak éppen egy HM-cég a tulajdonosa. Tehát:
van az augusztusban a HM kecskeméti repülőbázisára érkezett, 606-os katonai lajstromszámú, katonai jelzésű és csukaszürke katonai festésű Falcon 7X, amit a Honvédség állítása szerint szállító- és futárgépként használ, és éppen ma, december 6-án délelőtt is repülést végzett.
Van egy másik Falcon 7X is, amely az állami Légügyi Hivatal aktuális, december 3-i polgári légi jármű adatbázisában szerepel HA-LKX polgári lajstromjellel, a tulajdonosaként pedig a HM leánycége, a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. (HM EI) szerepel a papírokban.
Egészen biztosan két különböző járműről van szó, mivel az egyik 606-os azonosítóval, vagyis a katonai célú gépeknél használt háromjegyű “oldalszámmal” repült és repül aktuálisan is, míg a másik polgári légijárműként szerepel a nyilvántartásban ugyanebben az időben, a polgári gépeknél használt ötbetűs HA-LKX lajtromjellel, HM-es tulajdonként, 2019. november 8-ig érvényes légi alkalmassági bizonyítvánnyal. (A légi közlekedéssel foglalkozó szakportálokon annak nem találtuk nyomát, hogy ezzel a lajstromjellel bárhova is repült volna már gép.)
Elküldtük kérdéseinket a Honvédelmi Minisztériumnak azzal a felvetéssel, miszerint az eddig nyilvánosan közöltekkel ellentétben a jelek szerint két ugyanolyan típusú, Dassault Falcon 7X repülőgépük is van, illetve rákérdeztünk arra, hogy a másodikat, amelyik polgári lajstromszámot kapott, mikor és mennyiért szerezték be, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Eddig egy Falconról beszéltek
A Zoom.hu már szeptemberben próbálta kideríteni, hogy hány ilyen Falcont vásároltak, mivel már az is heves vitákat váltott ki, hogy egy business jettel fokozta légiszállító-képességét a Magyar Honvédség, de azóta, hogy a gép augusztus elején megérkezett a kecskeméti katonai bázisra, olyan információkhoz jutottunk, miszerint nem egy, hanem két ilyen járművet is vettek. Ráadásul már kezdetben két azonos típusú gép beszerzésének terve szivárgott ki a tavasszal erről író Magyar Nemzethez.
A honvédségi beszerzéseket övező – védelmi szempontból bizonyos fokig érthető – titkolózás azonban megnehezítette mindenkinek a dolgát, aki e két gép rejtélyének próbált utánajárni az elmúlt hónapokban. Szeptember elején a Zoom.hu tisztázó kérdésére a honvédelmi tárca nem adott konkrét választ, hogy egy vagy két gépet vásároltak, ehelyett saját korábbi közleményüket ajánlották figyelmünkbe – azt, amelyben az augusztusban Kecskeméten landolt egyetlen gépről tudósítanak. A honvédség akkor kiemelte:
ilyen kategóriájú gépet használ és tart hadrendben a NATO-tagországok hadseregeinek csaknem kétharmada
– például a belga, a cseh, a dán, a francia, a lengyel, az olasz, a német, a szlovén és a szlovák hadsereg, a nem NATO-tag szomszédaink közül pedig az osztrák és a szerb haderő is. A honvédelmi tárca akkori közlése szerint ezt a kategóriájú – és több ország esetében ugyanilyen típusú – repülőgépet valamennyi ország hasonló katonai és állami feladatok ellátására használja a hadsereg keretein belül.
Hasonló, a konkrét választ kerülő tájékoztatást kapott kérdésére akkoriban Demeter Márta, az LMP országgyűlési képviselője is. A politikus – az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának tagjaként – egyértelműen két Falconra kérdezett rá írásbeli kérdésében. Benkő Tibor honvédelmi miniszter válaszában nem pontosította ugyan a Demeter által használt többesszámot, de következetesen egy darab gépről írt, amely már megérkezett a kecskeméti katonai repülőtérre, és jelezte azt is, hogy ez nem üzleti repülőgép.
Nem kormánygép, de arra is jó
Ugyan a tárca a Falcon 7X nyilvánvaló erre utaló jegyei ellenére következetesen kerüli az üzleti repülőgép elnevezést, a kormánygép kifejezést pedig főleg, azt elismerik, hogy a repülőt állami, diplomáciai utakra is a kormányzat rendelkezésére bocsátják, ha szükséges – ahogy Orbán Viktor kormányfő a közelmúltban többször is használta kíséretével hivatalos utakra a korábban vett Airbus A319-es szállítógépet.
A Falcon 7X érkezéséről szóló honvédségi tudósítás is kiemeli, hogy „a jogszabályoknak megfelelően, amint az elmúlt évtizedekben mindenkor, úgy most is jogosult e gépek igénybevételére a kormány és a Köztársasági Elnöki Hivatal, hiszen a védett személyek légi szállítása – az európai gyakorlatnak megfelelően – Magyarországon is beletartozik a honvédség feladatkörébe.”
Ezt erősítette meg Benkő Tibor honvédelmi miniszter egy másik parlamenti képviselő – a párbeszédes Tordai Bence – korábbi írásbeli kérdésére válaszolva, amikor Orbán Viktor útjai kapcsán azt írta: katonai gépek „korábban is szállítottak hivatalos útra kormánytagokat, állami vezetőket és delegációikat, például a szocialista kormányzás idején, a 2002 és 2010 közötti időszakban mintegy 100 alkalommal.”
Azt viszont Benkő már nem tette hozzá, hogy erre a célra korábban nem business jetet használt a Honvédség, hanem két orosz gyártmányú, Antonov An-26-os szállítógépet, amelyek fölött már valóban eljárt az idő, ráadásul lassúak is voltak, karbantartásuk pedig egyre nehézkesebb és drágább volt. Jó példa az An-26-os képességeire, hogy
mikor 2016-ban Áder János államfő ezzel ment volna a csíksomlyói búcsúba, lerobbant alatta az „Ancsa”.
Nyilván emiatt is már évekkel ezelőtt felmerült a Fidesz-kormányban, hogy beszerezzenek egy kormánygépet, így nem kellene menetrend szerinti gépekkel utaznia Orbán Viktornak és a delegációknak, illetve kibérelniük különgépeket, ahogyan azt többször is tették, például Csányi Sándor Falcon 7X-hez hasonló magángépével. A hvg.hu már 2013-ban arról írt, hogy egy kiszuperált Malév-gépet akartak kormánygéppé alakítani, ám végül ebből nem lett semmi.
Ezermilliárdok kerülik ki a versenyt
A Zoom.hu nemrég összeszámolta, hogy az Orbán-kormány a választás óta mintegy 1000 milliárd forintnyi állami költéssel kerülte meg a nyílt közbeszerzést, közvetlenül a választás előtt pedig további 650 milliárdról döntött – ezeknek az összegeknek része a két Airbus és az eddig megérkezett egyetlen Falcon megvásárlására költött közpénz is, amely az iparági becslés szerint – noha használt gépekről van szó – több tízmilliárd forint.
Érdekesség, hogy az Airbusok és a Falcon – védelmi szempontból titkosított – beszerzésénél jutott szerephez Orbán Viktor egykori tanácsadója, Maróth Gáspár, aki állami cégvezetőből nemrég lépett elő „a nemzeti védelmi ipari és védelmi célú fejlesztésekért, valamint a haderő-modernizációért” felelős kormánybiztossá havi 997 ezres fizetéssel, miközben a GVH által két éve vizsgált, ám le nem zárt milliárdos kartellgyanú érintettje. Minderről itt írtunk bővebben:
Borítókép: Illusztráció – egy “polgári célú” Falcon 7X beltere / Forrás: JetRequest.com/Wikimedia
|
Megtaláltuk a letagadott másik honvédségi Falcont, ez már tényleg a kormánygép
|
Most már tényleg van kormánygépe Magyarországnak: a Zoom.hu kiderítette, hogy szemben azzal, amit eddig állított a kormány és a Honvédelmi Minisztérium (HM), nem egy, hanem két “business jet” repülőt is vásároltak. Míg az eddig elismert egyetlen légijármű katonai repülőgépként üzemel, a másik egyértelműen polgári gép, így is vette nyilvántartásba a Légügyi Hatóság, csak éppen egy HM-cég a tulajdonosa.
| null | 1 |
https://zoom.hu/hir/2018/12/06/megtalaltuk-a-letagadott-masik-honvedsegi-falcont-ez-mar-tenyleg-a-kormanygep/
|
2018-12-06 17:01:00
| true | null | null |
ZOOM
|
Magyarországon olyan ütemben nőnek ki a földből az újabbnál újabb stadionok, hogy a focirajongók is alig tudják követni, milyen új létesítménynek kellene örülniük éppen. A magyar kormány nemcsak a profi futballisták, de az utánpótlás irányába is rengeteg közpénzt irányított, csak a leghíresebb, a felcsúti fociakadémiára több mint húszmiliárd forintot költött – TAO-támogatások formájában – az elmúlt években. A nemzeti futballmánia nem állt meg a határoknál, néhány éve a szomszédos országok magyarlakta területein is építkezések kezdődtek. Azóta különböző állami szervezeteken keresztül sok milliárd forintnyi közpénzt költöttünk határon túli futballakadémiákra. Arról eddig keveset lehetett tudni, hogy a külhoni magyar sportklubok pontosan mire kapták ezt a pénzt, mi viszont megszereztük és most nyilvánosságra is hozzuk az erre vonatkozó szerződéseket. Cikksorozatunk első részében a Szlovákiában, Romániában, és Szerbiában működő magyar fociakadémiák eddig összesen 16 milliárd forintnyi magyar állami támogatásáról lesz szó.
Összesítésünk szerint az elmúlt években a Felvidékre, Erdélybe és a Vajdaságba összesen 16 milliárd forint állami támogatás áramlott Magyarországról a Magyar Labdarúgó Szövetségen (MLSZ), valamint a Bethlen Gábor Alapon (BGA) kereszül. Ebből négy stadion, több mint tizenöt focipálya, és további négy épület készült, illetve készül el, vagy legalábbis a rendelkezésünkre álló dokumentumok szerint a magyar állami támogatásokat ezekre a célokra nyújtották.
Az itt ismertetett adatokhoz két úton jutottunk hozzá: a külhoni magyarság támogatására létrejött állami Bethlen Gábor Alap kezelője, a BGA Zrt. adatigénylésünkre válaszul betekintést engedett az erre vonatkozó dokumentumokba, a Magyar Labdarúgó Szövetség pedig papír alapon bocsátotta rendelkezésünkre az erre vonatkozó szerződéseket, amiket beszkenneltünk, és most meg is mutatunk önöknek.
Az Erdélybe irányuló támogatások
A külhoni magyar sportklubok állami finanszírozása 2013-ban kezdődött. Ebben az időszakban érkezett a Közigazgatásügyi és Igazságügyi Minisztériumon belül működő nemzetpolitikai államtitkárságra egy kérelem (PDF) , amelyben Szondy Zoltán, az FK Csíkszereda elnöke támogatást kért egy Székelyföldön működő fociakadémiára. Így indult útjára az a mai napig tartó folyamat, amelynek eredményeként a magyar állam a szomszédos országokban működő magyar fociakadémiák bőkezű szponzorává vált.
Öt évvel később, idén szeptemberben jelent meg egy cikk a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia (PFLA) oldalán. Az anyag egy képpel kezdődik, amelyen Mészáros Lőrinc, a PFLA elnöke, Szabó Tünde sportért felelős államtitkár, valamint Szondy Zoltán nemzetiszínű szalagot vágnak át. A cím pedig: Felavatták a kollégiumot Csíkszeredán.
“Ünnepi felszólalásában Szondy Zoltán, az FK Csíkszereda elnöke köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak, a támogatóknak, és a felcsúti barátaiknak, mert szerinte a baráti kapcsolatok hozták létre ezt a létesítményt" – áll a cikkben, amelyből az is kiderül, hogy a beruházást a Bethlen Gábor Alapon keresztül részben a Nemzetpolitikai Államtitkárság finanszírozta.
Az elmúlt hónapokban többször is jártunk a BGA Zrt.-nél, hogy megtudjuk, pontosan hogyan támogatják a külhoni futballklubokat. Így derült ki, hogy a szervezetnek valóban jár a köszönet: csak a kollégium épületére, illetve a hozzá tartozó ezer fős lelátóra 1,33 milliárd forintot utaltak a román harmadosztályban szereplő FK Csíkszeredának, két pályára és működési költségekre pedig további 580 millió forint érkezett hozzájuk.
A csíkszeredai fociakadémiát és csatolt létesítményeit ugyanakkor nemcsak a BGA-n keresztül finanszírozták. Mint megtudtuk, a Magyar Labdarúgó Szövetségen keresztül további 1,82 milliárd forintot kaptak újabb három focipályára, és működési költségekre. Ez így egyben eddig már 3,73 milliárd forint. De még a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. is beszállt szponzorként.
A BGA Zrt. támogatási döntéseit az FK Csíkszeredáról itt lehet böngészni (Google Drive)
Az FK Csíkszeredára vonatkozó kormányhatározatokat és MLSZ adatlapokat itt lehet böngészni (Google Drive)
Erdélyben egy másik futballklubhoz is jutottak magyar közpénzek: a 2011-ben alapított, a román első osztályban szereplő sepsiszentgyrögyi focicsapat, a Sepsi OSK 2 milliárd forintot kapott futballcélokra az elmúlt években.
A Sepsi OSK-t üzemeltető román cég Mészáros Lőrinc volt üzlettársához, Varga Károlyhoz köthető. A Sepsi OSK SA nevű vállalat 51 százalékos tulajdonosa a magyarországi Hódút Kft. útépítő vállalat kinti leányvállalata (HODUT ROM SRL), kisebbségi tulajdonosa pedig az Asociata Club Sportiv Sepsi OSK sportegyesület. A magyarországi Hódút végső tulajdonosa Varga Károly, akinek három közös magyar cége is volt a felcsúti fociakadémia elnökével.
Sepsiszentgyörgyön a két részletben kiutalt 2 milliárd forintos támogatást a csapat fociakadémiájának fejlesztésére, egy új irodaház kialakítására, edzőpályákra, valamint egy hétezer fős stadion építésére szánták – ez utóbbit még nem kezdték el megépíteni, jelen pillanatban így néz ki a terület:
A Sepsi OSK-ra vonatkozó kormányhatározatokat és MLSZ adatlapokat itt lehet böngészni (Google Drive)
Mészáros Lőrinc kötődését az is mutatja a projekthez, hogy a sepsiszentgyörgyi stadion és a focipályák tekintetében az engedélyes kiviteli tervek felelős tervezője a Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. volt, amely cég a Mészáros gyerekeinek tulajdonában lévő, napi egymillió forintos nyereséget termelő Fejér-B.Á.L. Zrt. leányvállalata.
Az erdélyi városban nemrég újították fel – úgy, ahogy – a csapat régi, négyezer fő befogadására alkalmas stadionját, emellé építenek tehát még egyet, ráadásul rögtön hétezer fős nézőszámra tervezve. A lépés hátterében egyes vélekedések szerint az állhat, hogy a régi stadion a román állam tulajdonában volt (a közelmúltban átkerült az önkormányzat tulajdonába), így biztosabbnak látszik egy újat, egy sajátot felhúzni. A dokumentumokból az is kiderül, hogy az új stadion a romániai Hódút-leányvállalat telkére épül, amelyet bérbead saját cégének, annak, amely a magyar állami támogatásban részesült.
Az erdélyi fociakadémiákról ennél részletesebben az Átlátszó Erdély cikkében olvashat:
Ábel a gyepen: a magyar kormány virágoztatja fel a székely focit? A Székelyföldi Labdarúgó Akadémia a magyar kormány határon túli fociakadémia-hálózatának első nagy beruházása. Az eddig 3,7 milliárd forintba (11,5 millió euró) kerülő akadémia felnőtt csapata a román bajnokság harmadik ligájában játszik, noha a második liga volt a cél. Hozzájuk képest a Sepsi OSK a bezzegcsapat: a semmiből létrehozott klub hat év alatt az első ligába jutott, majd 2 milliárd forintot kapott stadionépítésre.
A Felvidékre irányuló támogatások
A Felvidéken két magyar futballklub részesült eddig közel 6 milliárd forint magyar állami támogatásban, és egy további klub támogatása függőben van. “Igen, tegeződünk. 1990 óta ismerjük egymást, amikor mindketten liberális politikusokként kezdtük" – ezt Világi Oszkár, a dunaszerdahelyi FC DAC futballklub tulajdonosa mondta egy szeptemberi pódiumbeszélgetésen Orbán Viktorral való kapcsolatáról. A klubvezető Szlovákia egyik legbefolyásosabb üzletembere: a Slovnaft vezérigazgatója, a MOL igazgatóságának tagja, és több élelmiszeripari érdekeltsége is van.
Világi 2014-ben vásárolta be magát az FC DAC nevű dunaszerdahelyi klubba, amely egy nagy múltú szlovákiai magyar csapat: az első osztályban szerepel, ahol az elmúlt szezonban a harmadik helyen végzett. Az üzletember rögtön azután, hogy átvette a csapatot, kijelentette, hogy új stadiont szeretne építeni, és prioritásai közé tartozik egy futball-akadémia létrehozása is.
Az FC DAC azóta 2,4 milliárd forintnyi forráshoz jutott a magyar államtól. A csapat akadémiája időközben el is készült, az impozáns komplexum 18 hektáros területen terül el, tíz pályával rendelkezik, amiből kettő fűthető, főépületében orvosi szoba és fitnessterem is várja a labdarúgókat.
Az FC DAC-ra vonatkozó kormányhatározatokat, BGA-döntéseket és MLSZ adatlapokat itt lehet böngészni (Google Drive)
A Felvidéken a szlovák második ligában játszó révkomáromi focicsapatnak, a Komáromi FC-nek is juttatott forrásokat a magyar állam. Hogy ez miért alakult így, arról Czíria Attila, aki a 2014-es szlovák önkormányzati választások idején az MKP és a Híd közös révkomáromi polgármesterjelöltje volt, így tájékoztatta az Átlátszót:
“Amikor a miniszterelnök úr megkérdezte, hogyan tudna segíteni a magyar állam Komáromnak és a régiónak, arról beszéltem, hogy itt van a volt mezőgazdasági iskola, amelyet éppen akkor árult el a megye, azt meg lehetne venni, és csinálni egy erős magyar mezőgazdasági szakközépiskolát, mert az nincs az országban és Komárom a mezőgazdasági régió közepén helyezkedik el. (...) Orbán Viktor felvetette, mi lenne, ha épülne egy új stadion. Azt feleltem, miért ne, ha az egyéb fejlesztések mellett erre is jut"
Azt nem tudjuk, hogy a mezőgazdasági szakközépiskolára vonatkozó kérésnek mi lett a sorsa, de a Komáromi FC azóta majdnem kétmilliárd forintnyi forráshoz jutott hozzá futballcélokra. Az erre vonatkozó dokumentumok szerint 1,8 milliárd forint állami támogatásról abból a célból született döntés, hogy fel tudják újítani a régi stadiont, 140 millió forintot pedig a Révkomáromi Sport Akadémia működési költségeire szánt a magyar állam.
A Komáromi FC-re vonatkozó kormányhatározatokat, EMMI-döntéseket és MLSZ adatlapokat itt lehet böngészni (Google Drive)
Bár a révkomáromi stadion felújításáról szóló szerződést az EMMI és az MLSZ már 2017. decemberében megkötötte, eddig egy kapavágás sem történt. Úgy tudjuk azért, mert a pénzt a focicsapat kapta volna, a stadion viszont a város tulajdonában van. Hogy a felújítás mégse essen kútba, a klub egy éve benyújtott egy hosszú távú, 20 éves bérleti kérvényt a városi hivatalhoz, ahol hosszas huzavona után az idei év végén úgy döntöttek, bérbeadják az ingatlant a sportklubnak.
Szlovákiában még egy helyre jutott támogatás futballra: a Magyar Közlönyben 2017 nyarán jelent meg , hogy a diósgyőri DVTK 10 milliárd forintos csomagot kap, amiből 1,5 milliárd forintot egy felvidéki labdarúgó-akadémia létrehozására fordíthat. A város földrajzi elhelyezkedése, valamint a két klub közötti sokéves jó kapcsolat is azt valószínűsítette, hogy ez az akadémia Rimaszombatban épülhetne meg.
A DVTK és Rimaszombat illetékesei először 2018 januárjában beszéltek nyíltan a tervezett együttműködésről, aminek keretén belül felújítanák a stadiont, és néhány új edzőpálya is épülne. A projekt ugyanakkor több okból is befulladni látszik: az akadémia körül helyi politikai játszmák alakultak ki, emiatt az azóta eltelt idő alatt a fő kérdésekben sem született megegyezés.
Bár a rimaszombati képviselők több szavazáson is az akadémia mellett tettek hitet, tényleges lépésekre még nem került sor, mert a polgármester folyamatosan kifogásokat fogalmaz meg. Az egyik ilyen probléma például az, hogy a városvezető átverésre gyanakszik , nem hiszi el, hogy az akadémiára szánt magyarországi pénz valóban létezik, de volt olyan nemzeti érzelmű szlovák képviselő is, aki az elmagyarosítástól rettegett.
A felvidéki fociakadémiákról ennél részletesebben az Átlátszó Erdély cikkében olvashat:
Orbán Viktor milliárdokkal focizta be magát a Felvidékre Átlátszó Erdély Kövess minket vagy írj nekünk! Európa Ligában szereplő csapatnak és harmadosztályú szlovák futballklubnak egyaránt finanszíroz akadémiát a magyar kormány. 2013 óta összesen mintegy 18 milliárd forintot (55 millió euró) utalt ki a magyar kormány határon túli fociakadémiák számára, így gombamód szaporodnak a focipályák és stadionok Erdélyben, Felvidéken, a Vajdaságban, Kárpátalján, Muravidéken, valamint Horvátországban.
A Vajdaságba irányuló támogatások
A Vajdaságba eddig összesen 4,5 milliárd forint állami támogatás érkezett az MLSZ-en keresztül. A pénzt az FK TSC futballklub kapta. Szerbiában úgy tartják, hogy egyetlen ember van a Vajdaságban, akinek közvetlen elérése van a magyar miniszterelnökhöz, ez pedig a topolyai illetőségű milliárdos, Zsemberi János.
Az üzletember a magyar kormány futball-programjának nagyhatalmú vajdasági rezidense, aki formálisan ugyan nem vesz részt a projekt irányításában, mégis a program megkerülhetetlen figurája: a klub fő támogatója, aki korábban az FK TSC elnöki tisztét is betöltötte, a tavalyi tisztújításkor azonban átadta helyét utódjának, ő maga pedig főszponzorként, illetve az épülő labdarúgó akadémia koordinátoraként maradt a csapat mellett.
A topolyai futballklub korábban szerény keretek között, főként az önkormányzat és a főszponzor támogatásaiból élt. Évekig a harmadosztályban szerepelt, áttörést csak a közelmúltban ért el, miután a 2016/17-es szezon végén két ifjúság klub elállt a feljebbjutástól, így a TSC két helyet ugorva bekerült az első ligába – a szerbiai rangsorban ez a másodosztály a Super Liga után.
Az FK TSC első MLSZ-támogatása 3 milliárd forintról szólt, a második 1,5 milliárd forintról. Ezt az összesen 4,5 milliárd forintot a topolyai akadémia épületének felépítésére költhették el, valamint az azt körülölelő focipályákra, környékbeli focipályákra (Bajsán például), továbbá a helyi stadion felújítására-újjáépítésére. A költségek között szerepel a fociakadémia fenntartása és működtetése is.
A kollégiumot nemrégiben adta át Orbán Viktor, a stadionról egyelőre nincsen hír: információink nemrégiben elkezdték bontani a régi stadiont, az pedig a feladattervekből kiderül, hogy az új építmény, ha elkészül, 3500-4500 vendég befogadására lesz képes.
Az FK TSC-re vonatkozó kormányhatározatokat és MLSZ adatlapokat itt lehet böngészni (Google Drive)
A vajdasági fociakadémiáról ennél részletesebben az Átlátszó Erdély cikkében olvashat:
Délvidéki Sport Akadémia: a monopoly, ahol egy helyi vállalkozó osztja a lapokat Eredetileg ez év végéig kellett volna elkészülnie a Délvidéki Sport Akadémia másik nagy beruházásának, a topolyai centerpályának, ám egyelőre még a látványterv sem készült el. Sikerült megszerezni azonban a Magyar Labdarúgó Szövetségtől (MLSZ) a Topolyai Sport Clubbal (TSC) és a Beruházási, Műszaki Fejlesztési és Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.-vel (BMSK) kötött szerződéseket, így kiderült, milyen költségtervet szántak a magyar kormány 4,5 milliárd forintos (14 millió euró) futballtámogatásának.
Drónfelvételeket készítettünk a létesítményekről
Az elkészült és épülőfélben lévő beruházásokról novemberben drónfelvételeket készítettünk. Összesen 2400 kilométert utaztunk, jártunk Romániában, ahol megnéztük a csíkszeredai sportakadémiát, valamint a sepsiszentgyörgyi csapat létesítményeit. Elmentünk Szlovákiába a DAC akadémiájához, valamint Szerbiába, ahol a topolyai akadémia épült.
Drónfelvételek a csíkszeredai, sepsiszentgyörgyi, dunaszerdahelyi és topolyai fociakadémiákról from atlatszo.hu on Vimeo.
A cikkben szereplő valamennyi sportklubot, határon túli fociakadémiát megkerestük a magyar állami támogatások elköltésére vonatkozó kérdéseinkkel, de egyikük sem reagált érdemben az érdeklődésünkre. Cikksorozatunk második részében, jövő kedden az Ukrajnába, Szlovéniába és Horvátországba irányuló magyar futballtámogatásokról lesz szó.
Szöveg: Oroszi Babett – Fotók, videók: Pápai Gergely — Infografikák: Mikola Bence
Közreműködött: Sipos Zoltán (Erdély), Bőd Titanilla (Felvidék), Gyurkovics Virág (Vajdaság)
A cikksorozat az IJ4EU támogatásával készült. A cégadatokat az Opten szolgáltatta.
|
Megszereztük és nyilvánosságra hozzuk a határon túli fociakadémiák támogatásáról szóló szerződéseket
|
Magyarországon olyan ütemben nőnek ki a földből az újabbnál újabb stadionok, hogy a focirajongók is alig tudják követni, milyen új létesítménynek kellene örülniük éppen. A magyar kormány nemcsak a profi futballisták, de az utánpótlás irányába is rengeteg közpénzt irányított, csak a leghíresebb, a felcsúti fociakadémiára több mint húszmiliárd forintot költött – TAO-támogatások formájában – az elmúlt években. A nemzeti futballmánia nem állt meg a határoknál, néhány éve a szomszédos országok magyarlakta területein is építkezések kezdődtek. Azóta különböző állami szervezeteken keresztül sok milliárd forintnyi közpénzt költöttünk határon túli futballakadémiákra. Arról eddig keveset lehetett tudni, hogy a külhoni magyar sportklubok pontosan mire kapták ezt a pénzt, mi viszont megszereztük és most nyilvánosságra is hozzuk az erre vonatkozó szerződéseket. Cikksorozatunk első részében a Szlovákiában, Romániában, és Szerbiában működő magyar fociakadémiák eddig összesen 16 milliárd forintnyi magyar állami támogatásáról lesz szó.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2018/12/11/megszereztuk-feldolgoztuk-es-nyilvanossagra-hozzuk-a-hataron-tuli-fociakademiak-tamogatasarol-szolo-szerzodeseket/
|
2018-12-11 09:45:47
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Szegeden régóta beszélték, amire a a vádirat is utal egy bekezdésben: a Szeviép-vezérek nem csupán kiszedték a pénzt a szegedi megbízásokkal fölhízlalt szocialista építőipari vállalkozásból, de elhibázott üzleti döntésekkel is hozzájárultak a csődhöz. Mivel Pistrui László, a Szeviép egykori tulajdonosa korábban elhencegte a horvát tengerparthoz fűződő érzelmi és üzleti kötődéseit, a SzegedMa nyomozásba kezdett Horvátországban. A mesés és előkelő Opatijában rá is bukkantunk egy többszintes mélygarázs és üzletház építésének történetére. Az ingatlan építésének jogát a Szeviép és leánycége nyerte el a szocialista bőség éveiben, azonban egy 444 millió forintos kifizetetlen követelés miatt a horvát kivitelező 2010-ben levonult a területről. Kiderült, a Szeviép a bankhitelt sem fizette vissza, és további 60 milliós tartozást is felhalmozott Opatija városával szemben, ami miatt az önkormányzat végül csődeljárást kezdeményezett a projektcég ellen. Ezzel a Szeviép egy óriási, félkész betonszarkofágot, egy hatalmas, vízzel elárasztott gödröt hagyott maga után.
Luxusóra, vagy halál
45 évesen vonul nyugdíjba a magyar milliárdos
ezzel a hangzatos címmel készített interjút
2008. szeptemberében a Bors Pistrui Lászlóval, az első fokon csődbűntett miatt 5 év 2 hónapra ítélt Szeviép-tulajdonossal. A cikkből számos érdekes részlet derül ki az egykori szegedi milliárdosról.
Pistrui László hamarosan leszámol eddigi életével. A 100 leggazdagabb magyar kiadványban 9,3 milliárd forinttal szereplő 42 éves üzletember úgy kalkulál: 2011 után már csak legfőbb hobbijának, a hajózásnak szenteli mindennapjait. A Szeviép Zrt. tulajdonosa, aki egyébként a Pick Szeged férfi kézilabdacsapatának is a főszponzora, azt mondja: ha valakivel leül tárgyalni, elsőként a csuklójára téved a szeme, hogy megnézze, milyen órát hord a partnere. Ha a külső jegyek nem meggyőzőek, vagyis nem elég márkás az óra, az üzlet máris halálra van ítélve
” -
fogalmaz a Bors
Az alákérdezős PR-interjúban a szocialista vállalkozó elárulta azt is, hogy nem csak múlatja az időt a jachton, hanem egy mélygarázs-beruházást is tervez a festői Opatijában.
BORS: A kezdetekben pénz akart keresni inkább, vagy a kihívás izgatta?
Pistrui: Nekem a fő hajtóerő a megélhetés volt. Ma már a pénz vagy a napi verkli már nem hoz lázba, egy feladat, kihívás annál inkább. Például nemrég egy koncessziót nyertünk Horvátországban. Opatijában fogunk építeni egy 12 emeletes parkolóházat. Nem hiszem, hogy sok magyar cég tudna hasonlóról beszámolni.
- Hogyan sikerült megszerezni ezt az üzletet?
- Az egyik legfőbb hobbimon keresztül. Úgy látszik, befektetésnek sem utolsó a hajóm, amellyel az elmúlt hét évben bejártam az Adriát. Mivel egész nap nem lehet kávézni és hajózni, elkezdtem dolgozni is. Az ismeretség, a kapcsolatok ezt eredményezték.
- Szereti a luxust?
- Amit akartam, azt már megvettem. Van Szegeden egy 220 négyzetméteres házam, egy balatoni nyaralóm, néhány szép órám és egy nagy hajóm.
- Mennyire nagy?
- Nem kicsi. Ezen a nyáron ötezer kilométert mentem vele. Az Adriát már kinőttem, így távolabbi vizek felé veszem az irányt.
Kifizetetlen százmilliók Horvátországban is
Pistrui elszólását követően a SzegedMa nyomozásba kezdett a horvát nyelvű sajtóban, és most a becsődölt opatijai parkolóprojektet tárjuk elejétől a végéig olvasóink elé.
A horvát cikkek bizonyítják, a Szeviép-vezérek nem csupán azzal tették tönkre a saját vállalkozásukat Szegeden, hogy egyszerűen kiutalgatták belőle a pénzt tagi kölcsönök formájában, hanem azzal is gyorsították a csődöt, hogy tervezési mulasztásokat követtek el Opatijában, majd ott is kifizetetlen számlákat hagytak maguk után több százmilliós értékben.
A beruházó Szeviépet ugyanis előre figyelmeztették Horvátországban, hogy egy karsztvizes területen akar mélygarázst építeni, ám ennek ellenére ők mégis belevágtak - vagyis a jelek szerint egyszerűen egy rossz ingatlanfejlesztési üzletbe fogtak Opatija egyik lélegzetelállító telkén, aztán később nem fizettek az alvállalkozójuknak.
2007-ben indították a beruházást, amikor már ugyan elkezdték kitalicskázni az anyacégből a pénzeket, de abban az évben és a rákövetkezőkben is még további tízmilliárdos közbeszerzéseket nyertek el Szegeden és az országban.
A Szeviép opatijai kalandjának kronológiája
Opatija 2007 március 27-én szerződést kötött az első befektetővel, a Szeviép Zrt., Szeged és a Szeviép-leány Slatina Garaža d.o.o. projektcéggel egy PPP-beruházásban megvalósuló mélygarázs és üzletközpont megépítésére. A Szeviép vállalta, hogy 30 éven át 1,7 millió kunát (60 millió forintot) fizet koncessziós díjként a városnak, de a mélygarázs fölötti pláza üzlethelyiségeivel a vállalkozás rendelkezik.
Az építési engedélyt 2007. november 22-én adta ki az önkormányzat, a munkálatok december végén el is kezdődtek. A szerződés szerint a beruházást a következő 9 hónapban, azaz 2008 szeptemberében kell befejezni.
Mivel a Szeviép-projektcég Slatina Garaža d.o.o. nem tudta kezelni a felszín alatti víz problémáját az építési területen, majd elmulasztotta az építkezésben dolgozó alvállalkozók számláit kifizetni mintegy 444 millió forint értékben, így a munkálatok 2010-ben befejeződtek, Opatija városa csődeljárás megindítását kezdeményezte, ami 2011 elején meg is indult.
A magyar Szeviép akadályozta az egész csődeljárást, így az csak 2013. február 11-én zárult le azzal, hogy a Slatina Garaža d.o.o. cégért, az építési jogokért és a félbehagyott garázsért végül 17,2 milló kunát (640 millió forintot) fizetett egy új befektető, aki 2013. február 18-án birtokba vette az elhagyatott mélygarázst.
A magyar ügyészség vádirata alapján a Szeviép a Slatina Garaža d.o.o. részére 2007-től kezdődően összességében 528.178.924 forintnyi kölcsönt nyújtott, ám ennek döntő része később a csődeljárásban - a Slatina Garaža d.o.o. félkész épületének és építési jogának adásvételével - megtérült, így a hitelező CIB Bank 433.261.219 forint értékben hozzájutott a követeléséhez.
A szoci legenda
Szegedi szocialisták azt terjesztik, hogy a Szeviépet a 2008-as gazdasági világválság tette tönkre (Horvátországban is), ám ez hazugság.Ugyanis a legutóbbi nagy világgazdasági válság 2008. szeptember végén robbant ki, és a CIB Bank még 2008 októberében is nyújtott hitelt az adriai projekt finanszírozására. Ráadásul
a Szeviép 2007-es és 2008-as árbevétele 9,1-9,1 milliárd, a 2009-es pedig 14,9 milliárd forint volt
. Tehát az adatokból kitűnik, a Szeviép vezérei annak ellenére csődöltettek be egy 1,2-1,5 milliárd forintra becsült horvát ingatlanfejlesztést, hogy ebben az időszakban 33 milliárdos árbevételt értek el Szegeden és Magyarországon. Vagyis a szegedi legendákkal szemben a Szeviépet nem a horvát ingatlanbukás fektette két vállra.
Csak Szegedtől 2008-2009-ben 15 milliárdot kapott a Szeviép
Ahogyan portálunk korábban bemutatta, ezek a kiugró eredmények annak voltak köszönhetők, hogy Szeged szocialista önkormányzata, és az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló cégek busásan tömték a szocialista udvari beszállítóként jegyzett céget. Ezt Botka László polgármester több esetben is letagadta, holott
az interneten föllelhetők olyan dokumentumok
, amelyeken a megbízások az ő aláírásával szerepelnek, mint megrendelő. Vagyis Botka László egyszerűen nem mond igazat, amikor azt állítja, a szegedi, szocialista önkormányzatnak soha nem volt szerződéses kapcsolata a Szeviéppel.
444 millió kifizetetlen számlát hagytak maguk után
A nagy horvát terjeszkedés terve tehát befuccsolt. Pedig amikor belevágtak a projektbe, még rengeteg pénz volt az anyacégben. A végeredmény ismerős lehet a Szeviép hazai csődjéből: a Szeviép, mint beruházó 100%-os tulajdonában álló Slatina Garaža d.o.o. leánycégén keresztül nagyságrendileg 444.000.000 forintnyi kivitelezői munkadíjat, bankhitelt, és hatvanmilliós koncessziós díjat nem fizetett meg Opatija városa felé.
A jól ismert PPP-mutyi
A beruházás egy sajátos, a szocialisták által különösen kedvelt PPP-programban készült volna el a tervek szerint: a város 30 évre, évi 1,6 millió kunáért cserébe
(60 millió forint - a szerk.)
koncesszióba adta a területet a garázsokért cserébe, a Szeviép pedig rendelkezhetett volna a mélygarázsok fölött elkészült üzlethelyiségekkel. Az üzlet elhibázottságára utal az is, hogy az 1,7 millió kunás koncessziós díj a korabeli sajtóbeszámolók szerint jóval magasabb volt, mint amennyit a konkurensek ajánlottak a városnak.
Az ügylet később a horvát kerületi ügyészség érdeklődését is felkeltette
, majd a csődeljárást követően az ingatlan új befektetőhöz került, aki gyorsan megoldotta a vízbetörés problémáját, és befejezte az ingatlant. Az új tulajdonos 17,3 millió kunáért
(640 millió forintért - a szerk.)
vette meg a Szeviép-leány Slatina Garaža d.o.o. céget a félkész garázzsal és az építési jogokkal együtt, ezzel évekkel a tervezett nyitás, és rengeteg jogi akadály leküzdése után végül befejezte az ingatlant, és a CIB Bank is hozzájutott a hitelköveteléséhez.
Előre szóltak a helyiek: baj lesz
Az ingatlan tervezésekor és előkészítésekor a Szeviép nagyot hibázhatott, mert sokan figyelmeztették a beruházót előzetesen, hogy karsztvizes területen akar építkezni. A mélygarázs előkészítésekor ugyanis belefúrtak egy, a terület mögötti domboldal karsztvizet rejtő barlangrendszerbe, ami elárasztotta a mélygarázs legalsó szintjét, és a vízzel a későbbiekben sem tudtak mit kezdeni. Ezzel nem csupán maguknak, hanem a patinás Liburnia Riviera Hotelnek és a környező exkluzív, tengerparti kilátással rendelkező ötcsillagos hoteleknek is károkat okoztak, akik később ki is nyilvánították kártérítési igényeiket a csődeljárás során: a víz ugyanis az ő épületeik alsó szintjeit is elérte. A Szeviép az előzetes figyelmeztetések ellenére
Opatija városára mutogatott a betört karsztvíz miatt
, egy ideig bízott is abban, hogy a város költségvetéséből megoldhatják a víz okozta problémákat, de a helyi önkormányzati tervezési irodája közölte: a terület felmérése, az esetleges kockázatok, és a területfelmérés ellenére bekövetkező káresemények a beruházót terhelik. A csődeljárás végeztével az új tulajdonos gyorsan meg is oldotta a vizesedés problémáját, és készre fejezte be az évekig elhagyatott betoncsontvázat.
Csak a szokásos: kifizetetlen számlák, majd csőd
A történet pedig innentől olyan szeviépes: 444 milliónyi kifizetetlen számla, 60 milliós tartozás Opatija felé, több százmilliós,
de végül a felszámolási vételárból megtérített hiteltartozás a CIB felé
, és a végén csőd. Pontosan úgy, ahogyan Magyarországon is.
|
Az eltűnt Szeviép-pénzek nyomában: a becsődölt horvát projekt
|
Szegeden régóta beszélték, amire a a vádirat is utal egy bekezdésben: a Szeviép-vezérek nem csupán kiszedték a pénzt a szegedi megbízásokkal fölhízlalt szocialista építőipari vállalkozásból, de elhibázott üzleti döntésekkel is hozzájárultak a csődhöz. Mivel Pistrui László, a Szeviép egykori tulajdonosa korábban elhencegte a horvát tengerparthoz fűződő érzelmi és üzleti kötődéseit, a SzegedMa nyomozásba kezdett Horvátországban. A mesés és előkelő Opatijában rá is bukkantunk egy többszintes mélygarázs és üzletház építésének történetére. Az ingatlan építésének jogát a Szeviép és leánycége nyerte el a szocialista bőség éveiben, azonban egy 444 millió forintos kifizetetlen követelés miatt a horvát kivitelező 2010-ben levonult a területről. Kiderült, a Szeviép a bankhitelt sem fizette vissza, és további 60 milliós tartozást is felhalmozott Opatija városával szemben, ami miatt az önkormányzat végül csődeljárást kezdeményezett a projektcég ellen. Ezzel a Szeviép egy óriási, félkész betonszarkofágot, egy hatalmas, vízzel elárasztott gödröt hagyott maga után.
| null | 1 |
https://szegedma.hu/2018/12/az-eltunt-szeviep-penzek-nyomaban-a-becsodolt-horvat-projekt
|
2018-12-11 10:43:48
| true | null | null |
Szegedma
|
Múlt héten számoltunk be arról, hogy az ügyészség indítványára rábólintva a Szegedi Járásbíróság még harminc nappal meghosszabbította Czeglédy Csaba letartóztatását. A múlt nyár óta előzetesben lévő baloldali politikus-jogász benntartását a Csongrád Megyei Főügyészség közölte. Az a Szanka Ferenc jelentette be, akivel szemben Czeglédy pótmagánvádat terjesztett elő még októberben. A csoportvezető ügyészt ugyanis hivatali visszaéléssel vádolja, amiért szerinte már korábban is fontos bizonyítékok elhallgatásával érte el, hogy börtönben tartsák – erről itt olvashat részletesen.
A vádhatóság Czeglédy letartóztatásának meghosszabbítására vonatkozó indítványából azonban egy több mint furcsa fordulat derült ki – tudtuk meg Czeglédy védőjétől, Hankó Faragó Miklóstól.
Ahogy azt az ügy kezdete óta számtalanszor megírtuk, Czeglédy ellen több bűncselekmény, így bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és gazdasági csalás bűntette miatt folyik eljárás. A gyanú szerint ugyanis 2011 és 2017 közt az általa működtetett munkaerő-közvetítő hálózat az állami büdzsének több mint 6 milliárd forintos vagyoni hátrányt okozott azzal, hogy a cégháló részét képező iskolaszövetkezetek nem fizették megfelelően az áfát és az szja-t.
Ehhez képest ebben a legutolsó ügyészi indítványban, amivel a benntartását akarták/tudták elérni, az szerepel, hogy a gyanúsított Czeglédy:
kétrendbeli felbujtóként gyanúsítható a költségvetési csalással,
társtettes a gazdasági csalás elkövetésében,
és szintén felbujtóként volt köze hamis magánokiratokhoz is.
Ez erősen leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a legsúlyosabb, ellene felhozott bűncselekményekben az ügyészség szerint nem is tettes, hanem csak felbujtó, illetve a gazdasági csalásban társtettes, vagyis másokkal együtt gyanúsítják.
Bár a büntetőjogban a felbujtónál is ugyanaz a büntetési tétel a kiindulópont, mintha tettes lenne, még a laikusok számára is nyilvánvaló, mennyire más minősítés, ha valaki ténylegesen elköveti a bűntettet, vagy ha másvalakit vesz rá annak elkövetésére. Czeglédy esetében ez azt jelentené, hogy nem is ő maga követte el tevékenyen a milliárdos költségvetési csalást, hanem valaki „mást a bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábírt”.
A védelem nem érti
„Teljesen értetlenül állunk előtte, hogy mit jelent ez, hiszen teljesen mást jelent, ha felbujtásról van szó, viszont ebben az esetben módosítani kellett volna a gyanúsítást” – mondta Hankó Faragó Miklós, Czeglédy ügyvédje. A bírósági tárgyaláson, ahol védence letartóztatását meghosszabbították, az indítványnak erre a részére egyáltalán nem tért ki sem az ügyész, sem a bíróság, csak a kényszerintézkedésre koncentráltak – tette hozzá.
A tavaly nyár óta húzódó ügyben még mindig nem született meg a vádirat, az ügyészség a keddi tárgyalás után bizonygatta, hogy most már „a törvény biztosította legrövidebb határidőn belül” vádat emelnek. Így várhatóan ebből fog csak kiderülni, hogy mi ez a váratlan „felbujtó” szerep, tettesként vádolják-e meg, vagy azért kerül bíróság elé, mert mást vett rá bűncselekmény elkövetésére.
Czeglédy ügyvédje megfogalmazása szerint egy „elfogadhatatlan” mozzanata is volt a múlt heti tárgyalásnak. Információik szerint az ügyészség sorra köti az egyezségeket az ügy több gyanúsítottjával, vagyis vélhetően enyhébb büntetést ígérnek az együttműködésükért cserébe.
Az ügyész bevallotta, hogy nem tartják be a törvényt?
„Csakhogy ennek tényét jegyzőkönyvben rögzíteni kell, ami része a nyomozati iratoknak, ezt a védelem az eljárásjogi szabályok alapján megismerheti. Mégsem kaptunk meg ilyen dokumentumokat, ezért – ahogy az korábban is előfordult – nem tudunk rá felkészülni, indítványokat, észrevételeket tenni az erre nyitva álló 30 napos határidőn belül. Az ügyész viszont képes volt kijelenteni a nyilvános tárgyaláson, hogy hiába rögzíti a törvény ezt a határidőt, őket az nem köti. Elképesztő módon arra hivatkozott, hogy ez úgysem számít olyan súlyos eljárási hibának, ami miatt érdemben megtámadható lenne majd az ítélet” – mondta Hankó Faragó, aki szerint ez a „védelem jogának súlyos korlátozása”.
Szerinte ez nem lehet véletlen, azt mutatja, hogy az ügyészség mindenáron, akár a törvény megszegése árán fog vádat emelni. Mivel az utolsó nyomozati iratot – még szabályosan – november közepén ismerhették meg, ezért arra számítanak, hogy a 30 napos határidő letelte után azonnal, a december 17-i héten meglesz a vádirat.
Ha akarna sem tudna "bűnismétlést" elkövetni
Azt továbbra sem értik viszont, hogyan hosszabbíthatta meg a bíróság a letartóztatást arra hivatkozva, hogy fennáll a bűnismétlés veszélye, valamint, hogy Czeglédy többször is megpróbálta meghiúsítani az eljárást. „A bűnismétlés egyszerűen lehetetlen, mert a cégeket hónapokkal ezelőtt felszámolták, hogyan is tudna újra költségvetései csalást elkövetni egy már nem is működő vállalkozással, amivel legfeljebb a felszámoló rendelkezhet” – mondta Hankó Faragó, aki szerint az eljárás meghiúsításának lehetősége sem áll meg, pont ennek valótlansága miatt vádolta meg Czeglédy az ügyészt a már említett hivatali visszaéléssel.
Azt viszont pozitív fejleménynek tartja, hogy a bíróság legalább abban nem értett egyet az ügyészi indítvánnyal, hogy Czeglédy a vádemelésig hátralévő minimális időben másokat befolyásolna, így akadályozva az eljárást.
Mivel az első két okra hivatkozva a Szegedi Járásbíróság végül mégis benntartotta, a döntés ellen fellebbezést nyújtottak be. Ebben azt kérik a Szegedi Törvényszéktől, hogy a múlt heti döntéssel szemben mégse hosszabbítsák meg a „szükségtelen letartóztatást” és tegyék lehetővé, hogy Czeglédy legalább a karácsonyt a családjával tölthesse – mondta Hankó Faragó.
|
Meglepő fordulat a Czeglédy-ügyben: tettes helyett felbujtó volt?
|
Lehet, hogy Czeglédy Csaba mégsem követte el a költségvetési csalást, hanem felbujtóként mást vett rá erre? – váratlanul ez a fordulat bukkant fel egy ügyészi dokumentumban. A több mint másfél éve húzódó ügyben ez teljesen más minősítést jelentene, így még a baloldali politikus védelmén dolgozók sem értik.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20181210_Meglepo_fordulat_Czegledy_Csababol_hirtelen_felbujto_lett
|
2018-12-10 14:00:00
| true | null | null |
HVG
|
Inkább erődemonstráció volt a közelmúltbeli pénzügyi korrupciós botrány miatt az a bizalmi szavazás, amelyet Mateusz Morawieczki lengyel miniszterelnök kezdeményezett a kormánnyal szemben tegnap a parlament alsóházában és a várakozásoknak megfelelően meg is nyerte.
Kapcsolódó cikkünk2018.12.12Csak egyszer volt ilyen: a lengyel parlamentben is lesz ma egy bizalmi szavazásA szavazási eredmény szerint 231 képviselő biztosította bizalmáról a kormányt, 181 pedig ellene szavazott, azaz viszonylag könnyedén, a parlamenti erőviszonyoknak megfelelően nyerte meg a szavazást a Jog és Igazságosság (PiS) párti kormány. Hivatalosan azzal indokolta...
|
A lengyel kormány is túlélte a bizalmi szavazást
|
Inkább erődemonstráció volt a közelmúltbeli pénzügyi korrupciós botrány miatt az a bizalmi szavazás, amelyet Mateusz Morawieczki lengyel miniszterelnök kezdeményezett a kormánnyal szemben tegnap a parlament alsóházában és a várakozásoknak megfelelően meg is nyerte.
| null | 1 |
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20181213/a-lengyel-kormany-is-tulelte-a-bizalmi-szavazast-307703
|
2018-12-13 11:01:00
| true | null | null |
Portfolio
|
„Ahol hús van, ott légy is van” – mondta korábban Orbán Viktor a paksi atomerőmű bővítéséről, arra utalva, hogy a több ezer milliárd forintos beruházás vonzza a különféle gazdasági érdekcsoportokat. Valóban nagy a zsongás a projekt körül: megjelent már egy nagy külföldi szereplő, az egyik nagyértékű szerződés iránt pedig épp az Orbánhoz szorosan kötődő Mészáros Lőrinc üzleti köre is érdeklődik.
Közben azonban szép csendben felbukkant egy olyan szervezet is, amelynek politikai oldalakon átívelő kapcsolatai vannak. A már nevében is a beruházásra utaló P2 Magyar Vállalkozásokat Támogató Egyesület irányításában részt vett egy olyan személy is, aki a szocialista kormányok alatt befolyásos pozíciókat betöltő Kocsis Istvánhoz kötődik. Rajta kívül megjelent az egyesületben két helyi fideszes politikus, egy fideszes képviselő rokona, az OTP egyik középvezetője és egy nagyvállalkozó, aki a paksi bővítésért felelős miniszter kérésére szállt be.
A nyilvánosan elérhető dokumentumok szerint az egyesület azzal a céllal jött létre tavaly májusban, hogy segítse a magyar vállalkozások bevonását a paksi bővítésbe, és részt vegyen ezeknek a cégeknek az informálásában. Ennek érdekében szoros együttműködést akartak kialakítani a bővítés orosz kivitelezőjével és a beruházásért felelős magyar minisztériummal is.
Az egyesület ezeket a nagyravágyó célokat nem tudta elérni. Korábbi vezetőségi tagok ezt a folyamatosan cserélődő elnökség mellett azzal magyarázták, hogy nem nyílt lehetőség arra, hogy a kormányzati szereplőkön kívül más is bele tudjon szólni a bővítés előkészítésébe. Az egyesület hivatalosan annyit közölt, hogy kezdeményezték a P2 végelszámolását, további kérdéseinkre nem kívántak válaszolni.
Kormányzati kapcsolatok
Az egyesület rövid történetét végigkísérte a különböző üzleti és politikai kapcsolatokkal rendelkező figurák feltűnése. A P2 több fontos megbeszélésén is jelen volt például Székely Péter, aki korábban a gépgyártással és ingatlanfejlesztéssel is foglalkozó nagymúltú Transelektro-csoport vezérigazgatója és főtulajdonosa volt. Az atomerőműveknek is bedolgozó Transelektro az MSZP-kormányok idején többször is kapott állami segítséget, hogy elkerülje a csődöt, végül azonban ez se tudta megmenteni a cégcsoportot. Székely a Fidesz környékén is feltűnt, 2005-ben tagja volt a párt már akkor is befolyásos gazdaságpolitikusának számító Matolcsy György egyik tanácsadó testületének.
A P2 egykori tagjai szerint voltak olyan megbeszélések, elnökségi ülések, amelyeket Székely egyik cégének óbudai irodájában tartottak. Székely a megkeresésükre azt írta, hogy a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János felkérésére vett részt tavaly év közepén a P2 tevékenységében. (Erről megkérdeztük Sülit is, a miniszter azonban nem reagált az írásban feltett kérdéseinkre.) Székely azt állította, hogy az egyesület elnöki posztját is betöltötte, ennek azonban nincs nyoma a P2 hivatalos dokumentumaiban. Másfél-két hónap után azért távozott, mert úgy vélte, hiányoznak az egyesület „sikeres működéséhez a megfelelő feltételek”.
Néhány fideszes politikus viszont hivatalosan is megjelent a P2 vezetésében. Egyikük Tóth Kálmán, a 18. kerületi önkormányzat Fidesz-KDNP frakciójának a vezetője, aki néhány hónapig a P2 felügyelőbizottságának volt a tagja. Tóth megkeresésünkre először tagadta, hogy köze lett volna az egyesülethez, ezt csak azt követően ismerte el, miután egyeztettük vele a hivatalos iratokban szereplő személyes adatait. Azt mondta, hogy a baráti körén keresztül került kapcsolatba az egyesülettel, amelyet azonban hamar otthagyott. Szerinte az egyesületnek nem járt volna bevétel a bővítésbe sikeresen bevont magyar vállalkozásoktól. A P2 ezért szerinte direkt olyan embereket gyűjtött össze, „akiknek már volt egzisztenciája, hogy ezt a munkát tudják végezni”.
Távozott már az egyesülettől Gór Csaba Gyula II. kerületi fideszes önkormányzati képviselő is, aki a szervezet elnökségének volt a tagja. A politikus azt közölte, hogy egy olyan ügyvéd révén került kapcsolatba a P2-vel, akivel közös ügyvédi irodában dolgozik, és aki az egyesület körül is tevékenykedett. Gór az ügyvéd kollégájának szakmai munkáját segítve vett részt az egyesület tevékenységében, azért lett elnökségi tag, hogy ezt a munkát hatékonyabban tudja végezni. Egyéb elfoglaltságai miatt azonban hamar lemondott.
Hőrcsik Lajos Kálmán pedig a P2 felügyelőbizottságában tevékenykedett. Róla írta azt korábban a hvg.hu, hogy Hörcsik Richárd fideszes parlamenti képviselő unokaöccse és tagja egy olyan szövetkezetnek, amely különböző támogatásoknak köszönhetően vendégházat üzemeltet. Hőrcsik a kérdéseinkre válaszolva annyit írt, hogy egyesületi jogviszonya már megszűnt, a változások átvezetése folyamatban van. Hörcsik Richárd pedig azt közölte, hogy nem követi nyomon ügyvéd unokaöccse tevékenységét, így annak egyesületi szerepvállalásáról sem tud.
Kocsis István árnyéka
A P2 több korábbi tagja szerint az egyesület környékén felbukkant Kocsis István is, aki a szocialista kormányok alatt nagy állami vállalatokat vezetett, de láthatóan vannak kapcsolatai a mostani kormány felé is. Tavaly májusban váratlanul megjelent a paksi bővítésért felelős miniszter, Süli János parlamenti eskütételén. Süli akkor azt közölte, hogy a hazai nukleáris szakma más fontos képviselőivel együtt ő hívta meg Kocsist az eskütételre.
A P2 egyik korábbi tagja szerint Kocsis közvetítőkön keresztül jelent meg az egyesületben, egy másik forrás pedig arról beszélt, hogy Kocsis „aktivizálódni is akart az egyesületben”, ez azonban végül nem történt meg. Kocsis a munkatársán keresztül azt közölte, hogy nem tagja az egyesületnek, ezért kérdéseinkkel ne hozzá, hanem a P2-höz forduljunk.
Kocsis évtizedek jó baráti kapcsolatot ápol Csányi Sándor OTP-vezérrel is, jelenleg pedig az OTP tulajdonában álló Merkantil Bank ügyvezető igazgatója. A P2-ben közvetlenül is feltűnt egy másik, Kocsist is ismerő OTP-s vezető. Tavaly ősszel ugyanis Zagyi László lett az egyesület elnöke, aki korábban az OTP tulajdonában álló cégeknél töltött be vezető pozíciókat, jelenleg pedig az OTP kereskedelmi banki divíziójának a főosztályvezetője. Zagyi és Kocsis jelenleg is kuratóriumi tag az atomerőmű által létrehozott Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítványnál.
Az OTP-s kapcsolódási pont miatt kíváncsiak voltunk arra, hogy Csányi Sándor tudott-e az egyesület működéséről. A bank sajtóosztálya a megkeresésünkre azt válaszolta, hogy Csányi Sándornak semmilyen kapcsolata nincs és nem volt a P2 egyesülettel, nem ismerte és nem támogatta azt.
Zagyi érkezésével egy időben feltűnt az egyesületnél egy másik Kocsishoz kötődő személy, Guba János is. Guba nagyjából abban az időszakban volt a paksi atomerőművet tulajdonló Magyar Villamosművek (MVM) egyik leányvállalatának, az MVM ERBE Zrt-nek az igazgatósági tagja, amikor Kocsis volt az MVM vezérigazgatója. (Az MVM ERBE vezetésének ebben az időszakban Zagyi is tagja volt). Guba később követte Kocsist a BKV-hoz is, amíg utóbbi a közlekedési vállalat vezérigazgatója volt, előbbi igazgatóhelyettesként dolgozott a 4-es metró beruházást felügyelő projektigazgatóságnál.
Guba jelenleg is fontos állami tisztséget tölt be, a paksi bővítésért felelős magyar állami vállalat, a Paks II Zrt. igazgatósági tagja. Ez a pozíciója már akkor is megvolt, amikor tavaly szeptemberben a P2 alelnöke lett. Gubáról az egyik korábbi egyesületi tag azt mondta, hogy különösen aktív volt, ez alapján úgy tűnt, hogy „ő az erős ember” a szervezeten belül. Több kérdést is feltettünk Gubának és a Paks II Zrt.-nek többek között arról, hogy az állami és az egyesületi poszt mennyiben volt összeférhetetlen, ezekre azonban nem kaptunk választ.
Nagyravágyó tervek
A P2 valódi tevékenységéről nehéz képet kapni, az egyesületnek ugyanis nincs honlapja és a működéséről se lelhető fel semmilyen nyilvánosan elérhető információ. A Direkt36 által megkérdezett korábbi vezetőségi tagok szerint azonban az egyesület érdemi tevékenységet nem is végzett, így a kitűzött céljait nem tudta megvalósítani.
Az eredeti tervek szerint azonban a P2 meglehetősen komoly befolyásra törekedett a paksi bővítés körül. Többek között folyamatos kapcsolatot akart fenntartani a beruházás orosz kivitelezőivel, a bővítésért felelős magyar minisztériummal és a Paks II. Zrt.-vel is. Ezekkel a szervezetekkel megállapodásokat is akartak kötni. Ezen kívül az egyesület részt akart venni a paksi beszállítók előzetes szűrésében, a magyar és a külföldi beszállítók közti kapcsolatépítésben, az esetleges viták esetén pedig közvetített volna is közöttük.
A kudarcot az egyik korábbi elnökségi tag azzal magyarázta, hogy a tevékenységükre nem volt igény, különösen azt követően, hogy megalakult a bővítéssel foglalkozó minisztérium. A szervezet működését ismerő források szerint belső konfliktusok is nehezítették a munkát, ráadásul egy éven belül kétszer is átalakult az egyesület vezetősége. A volt elnökségi tagok szerint így nem derült ki az sem, hogy valóban vannak-e komolyabb orosz kapcsolatai az egyesületben alelnöki pozíciót betöltő Szergej Szkobelevnek. Szkobelev – akinek üzleti tevékenységéről csak annyi derült ki, hogy két kisebb magyar cégben is tulajdonrésze van - nem reagált a megkeresésünkre.
Nagy Roland, az egyesület jelenlegi elnöke a Direkt36-tal azt közölte, hogy kezdeményezték P2 végelszámolását, az ehhez szükséges iratokat benyújtották. (Ennek egyelőre nincs nyoma a Fővárosi Törvényszéken.) Azt mondta, hogy hiába volt jó a kezdeményezés, az alapszabályban rögzített célokat nem tudták elérni és gazdasági tevékenységet sem folytattak. Nagy hamar lezárta a beszélgetést arra hivatkozva, hogy „nincs miről beszélni”, további kérdéseinkre nem kívánt válaszolni.
Bár az új blokkok építése még nem kezdődött meg, a nagyberuházás irányításával megbízott orosz állami atomvállalat, a Roszatom a tavaly év eleje óta folyamatosan írja ki a paksi bővítéssel összefüggő tendereket. A magyar vállalkozók információval való ellátásában pedig a P2-höz hasonlóan mások is lehetőséget látnak. Tavaly februárban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar-orosz tagozatán belül több magyar cég megalakította a Paks szekciót azzal a céllal, hogy a magyar cégek minél nagyobb arányban vegyenek részt a bővítésben.
|
Fideszesek és az MSZP-s atomfőnök árnyéka is elérte Paks 2-t
|
„Ahol hús van, ott légy is van” – mondta korábban Orbán Viktor a paksi atomerőmű bővítéséről, arra utalva, hogy a több ezer milliárd forintos beruházás vonzza a különféle gazdasági érdekcsoportokat. Valóban nagy a zsongás a projekt körül: megjelent már egy nagy külföldi szereplő, az egyik nagyértékű szerződés iránt pedig épp az Orbánhoz szorosan kötődő Mészáros Lőrinc üzleti köre is érdeklődik.
| null | 1 |
https://444.hu/2018/12/13/fideszesek-es-az-mszp-s-atomfonok-arnyeka-is-elerte-paks-2-t
|
2018-12-13 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Volt olyan időszak, amikor a gazdasági lapok, üzleti rovatok hetekig foglalkoztak egy-egy nemzetstratégiai jelentőségű – például energiapiaci – fordulattal. Ma ez nem így van. Az elmúlt hetekben csak villanásszerű hírnek bizonyult, hogy Orbán Viktor kínai látogatásakor a Powerchina nevű ottani állami konszern napelempark-telepítési szerződést kötött a magyar kormányfő kíséretéhez tartozó Adnan Polat üzletemberrel. Azzal az isztambuli mogullal, akit immár (sport)barátként is rendre felvállal a miniszterelnök, és aki tavaly maga jelentette be a Forbes magazin török kiadásában, hogy 1000 megawattos szolárpark-hálózatot szervezne Magyarországon.
Mit jelent mindez? A legnagyobb hazai naperőművet nemrég átadó Magyar Villamos Művek terveiben „mindössze” 104,2 MW elérendő összeteljesítmény szerepel (hét önálló óriásprojekt keretében) –, Polat tehát épp tízszer ennyiben, a Paksi Atomerőmű kapacitástömegének felében gondolkodik. És van is alapja az derűlátásának: miközben a magyar kormány a szélfarmépítést lényegében betiltotta, a napos bizniszt bőkezűen támogatja – teljes összhangban az Európai Unióval. Később konkrétumokat is írunk, most azonban csak a lényeget:
éppen az történik, hogy egy török oligarcha „édes hazánk drága földjén” kínai technológiai háttérrel, közpénzek felhasználásával, Orbán Viktor áldásával extraprofit-termelésre rendezkedik be.
A probléma a legkevésbé a kínai kapcsolattal van. Régi ökölszabály a „kormányzástudományban”, hogy a technológiaigényes területeken – vagyis mindenütt, ahol elégtelen a hazai iparági tudás és tapasztalat – odafentről is érdemes bátorítani a külföldi importot. Be kell lássuk, nem vagyunk kollektorfejlesztő nemzet – szemben a kínaiakkal –, benapozott területeink és projektfejlesztésben jártas menedzsereink viszont igenis vannak. Ehhez képest a hazai középvállalkozóknak nemigen marad esélye energiát nyerni a napból: a miniszterelnök személyes tekintélyét inkább Adnan Polat érdekében veti be. És a török partner máris elkezdte szisztematikusan felvásárolni azokat az önálló projektcégeket, amelyek korábban megszerezték (vagy mostanában szerzik meg) a szükséges naperőmű-telepítési engedélyeket. Dömpingáron kínai technikát vásárol, majd később nem győzi igénybe venni az itteni állami támogatást.
Miféle engedélyekről, támogatásokról van szó? A napenergiában utazók 2016 végéig jelentkezhettek az úgynevezett kötelező átvételi támogatás (kát) rendszerébe – ami annyit jelent, hogy az állam segítségével még további 25 évig a piaci ár felett adhatják el a megtermelt villamosenergiát. Márpedig a garantált bevételeket a bankok is szeretik, könnyen adnak hitelt az efféle tuti kimenetű üzletekre, tehát csekély önerővel is lehetett nagyot álmodni. Persze, ahogy „élelmeséknél” lenni szokott, sok vállalkozó csak azért akart beférni a kátba, hogy az engedélyeztetett tervét később haszonnal továbbértékesítse egy-egy nagyobb halnak.
A piaci aranylázat eredményező kát kimúlásával az Európai Unió jóváhagyta az új magyar zöldösztönzőt, a megújuló támogatási rendszert (metár), amellyel az állam már nem mindent, csakis a professzionálisan összerakott, hatékonynak ígérkező projekteket akarja „meglökni”. Nos, Adnan Polat mindenevő: neki kát- és metár-kompatibilis egységek is kellenek. A szent cél érdekében bejegyeztetett Amszterdamban egy napenergiai „fejcéget” (HSWE Investments B.V.), és ezen keresztül robbant be a 2018-as választások után a magyar nappiacra.
A Polat–HSWE-rendszerhez jelenleg már négy budapesti székhelyű csomóponti kft. tartozik, továbbá 14 frissen felvásárolt vagy alapított projekttársaság – és bennünk egy-egy vidéki óriásnaperőműpark-fejlesztés.
Az sem mellékes, hogy a török fél időközben leigazolta – jogi és szabályozási főnöknek – a korábbi Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkárának titkárságvezetőjét, az állami MVM Partner Energiakereskedelmi Zrt. volt igazgatósági tagját, Farkas Gábort. Sőt, az Átlátszó úgy tudja, az Orbán családhoz rokoni szálon kötődő Szeghalmi Balázs ugyancsak a HSWE-gyorsnaszádon teljesít szolgálatot.
Mindkét műszaki-tanácsadói vállalkozást Szelei Péter jegyzi; a cégvezető a Pest megyei Dömsöd önkormányzati testülete előtt nemrég nyíltan is beszélt arról, hogy földekre vadászik, de közben nem önmagát, hanem egy multinacionális beruházót képvisel. Úgy tudjuk, Szelei az elmúlt két évben a Dömsöddel szomszédos Apajon, továbbá Nagykőrösön, illetve Veszprém megye számos településén engedélyeztetett naperőműterveket – és az általa szerzett jogok egy része aztán a Polat-féle 14 projekttársaság egyikénél-másikánál landolt.
A Heti Válaszban korábban már „elővettük” Szelei Pétert, most azonban már internetes bizonyítékot is tudunk mutatni arról, hogy a Beregi-síkon fekvő Gyüre község majdani szolárparkját szintén az ő ezTrade Kft.-je készítette elő – csakhogy ott nem a Polat Group lett a végfelhasználó, hanem a Sájer Gábor–Dicső László–Figura Ferenc-érdekkörbe tartozó négy vállalkozás (Solar Engine, Finasys, Napraforco-Operation és Békés Solar Kft.). Utóbbi három személyt nem azért emlegetjük, hogy ismeretlen nevekkel traktáljuk a nagyérdeműt, hanem, mert – Polathoz hasonlóan – ők is karnyújtásnyira vannak az úgynevezett magyar nemzeti burzsoáziától.
Sájer Gábor nem más, mint az egykor Tiborcz István-érdekeltségként jegyzett, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által „körberajzolt” Elios Zrt. ex-vezérigazgatója, aki olyannyira nem szakadt el a kormányfő vejétől, hogy egyenesen hozzá, a belpesti Mahart-házba jegyeztette be a Gyüre-projektben érdekelt Solar Engine Kft.-t. A mátészalkai illetőségű Dicső László pedig – amellett, hogy Sájer feleségével is van közös cége – a kormányzat udvari sztrádaépítőjével, a Duna Aszfalt-tulaj Szíjj Lászlóval állt dokumentált kapcsolatban; ő ügyvezette az egyik vállalkozását. Figura Ferenc meg még ennél is állandóbb üzlettársa Dicsőnek.
Bár a Sájer–Dicső–Figura-koalíció gyürei zöldmezős beruházása jelentőségét tekintve nem vetekszik a Polat-féle terjeszkedéssel, a magyar állam azért őket is igyekszik elhalmozni „figyelemmel”. A hitelbiztosítéki nyilvántartás szerint a Magyar Fejlesztési Bank mintegy négymilliárd forintnyi hiperkedvezményes kölcsönt juttatott nekik 42 ezer darab napelemmodul beszerzésére. Mindezt úgy, hogy – miként a G7 gazdasági portál észrevette – az idei választások előtt egyetlen napra újra megnyitottak egy korábban már felfüggesztett uniós pályázatot.
A napos oldalra került magyarok után vissza a náluk még szerencsésebb törökökhöz! Többes számot kell használnunk, mert bár eddig csak Adnan Polatról beszéltünk, ő valójában több isztambuli csúcsgazdagot is bevont a magyarországi terjeszkedésbe. Miként az alábbi cégjegyzékből kiolvasható, az egyik napelemes csomóponti vállalatot, a DNN Solar Partners Kft.-t például a világhírű Federal-Mogul autóalkatrészgyár törökországi partnereként ismert, a helyi bulvársajtóban is gyakran csillogó Dereli családdal közösen birtokolja. A KP Solar Kft. pedig felerészben az erőműspecialista Demirer családé, akikkel Polat odahaza is kötelékben repül – igaz, ott szélturbinákkal szórták meg az országot.
S noha eddig csak az energiaszektorról szóltunk, Orbán Viktor török barátja a magyar ingatlanpiacon is jelentős pozíciókat fogott. Annak idején Tiborcz Istvánnal együtt szerezte meg például a fővárosban a Városligeti fasori Spitz-villát, ám miután a luxusirodaház-kialakításhoz közpénzre (műemléki támogatásra) is lehetett pályázni, a kormányfő veje – adván a látszatra – kiszállt a közös cégből. A már emlegetett Dereli család viszont egyre aktívabb Polat mellett; ők a szolárügyleten túl a Pozsonyi úti volt KISZ KB-székház (később K&H-bankközpont) helyén folyó telepfejlesztésben is partnerévé váltak.
Miként annak idején a Heti Válaszban jeleztük, a pesti Közvágóhíd épületegyüttese már ugyancsak Adnan Polat kezébe került – de az erre a területre álmodott új városrésznek sem ő az egyedüli gazdája. A török felvilág két igazi nagyágyúját vette maga mellé: a Çarmikli és az Özaltin családot. Ez a két família, pontosabban a hozzájuk tartozó nagyvállalatok (Nurol Group, Özaltin Holding) konzorciumban kivitelezik az eddigi legjelentősebb török autópályaprojektet, Isztambul és Izmir összekötését.
Arra már utaltunk elégszer, hogy Polat napipari előretörését erős kormányhátszél segíti, de nincs ez máshogy az ingatlanfronton sem. Ahogy a HVG világossá tette, a kabinet a Közvágóhíd-átépítés elől minden hatósági porszemet eltakarít azzal, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a Soroksári úti beruházást – amely a tervek szerint 7-12 szintes tömbökben, 1232 lakásban, 45 ezer négyzetméternyi irodahelyiségben, kétszáz hotelszobában, közel kétezer férőhelyes mélygarázsban, valamint éttermekben, áruházakban ölt majd testet.
S ha ehhez hozzátesszük az Átlátszó minapi hírét, mely szerint egy Erdoğan-párti politikus családjánál landolt a Ferenciek tere több ékessége (a Centrál Kávéház és a fölötte lévő teljes irodaház, valamint a Marriott-luxusszállóvá alakítandó Matild-palota), szinte már hódításszerűnek tűnik a török befolyásszerzés. Pláne, hogy Polat egy Gül Babáról elnevezett egyesületen és egy alapítványon keresztül kulturális missziót is folytat hazánkban, továbbá a 2014–2018-as ciklusban kiérdemelte az Orbán-kormánytól a két ország gazdasági kapcsolatait olajozó kereskedőházak működtetési jogát (és mindehhez többmilliárdnyi magyar közforintot kapott).
Szinte magától adódik a kérdés: kicsoda Adnan Polat? Recep Tayyip Erdoğan török államfő magyarországi „delegáltja” vagy Orbán Viktor személyes felfedezettje, focibarátja, az új magyar nemzeti burzsoáziába leigazolt idegenlégiós?
Előbbire egyelőre nincs adat, utóbbit viszont ezzel a cikkel bizonyítottnak tekintjük.
××××
A Polat-cégbirodalom Magyarországon
A központ: POLAT Holding A.Ş. (Törökország)
Napenergiai „fejcég”: HSWE Investments B.V. (Hollandia)
Magyarországi csomóponti vállalat I.: DNN Solar Partners Kft.
A társaságban felerészben tulajdonos a Polat-féle HSWE, a másik 50 százalék a szintén amszterdami bejegyzésű Emirkerim B.V.-hez tartozik. Utóbbit a világhírű Federal-Mogul autóalkatrészgyár törökországi partnereként ismert Dereli család birtokolja.
A DNN Solar Partners Kft. által eddig felvásárolt hét naperőműves projekttársaság:
Callisto SolarPark Kft., Naboo SolarPark Kft., Ganymede SolarPark Kft., Jupiter Flex SolarPark Kft., HSE Europa Solar Kft., Jupiter Solution SolarPark Kft., Transdate Time Kft.
Magyarországi csomóponti vállalat II.: PolSolar Kft.
A társaság hivatalosan Adnan Polat fia, Kerim nevén van, de egyértelműen része a hollandiai HSWE-n nyugvó nagy cégstruktúrának.
A PolSolar Kft. által eddig felvásárolt/alapított hat naperőműves projekttársaság:
Tatooine SolarPark Kft., Alderaan SolarPark Kft., Boreas Solar Kft., Theia Solar Kft., Mithra Solar Kft., Aton Solar Kft.
Magyarországi csomóponti vállalat III.: KP Solar Kft.
A társaságban felerészben tulajdonos a HSWE, a másik 50 százalékon a szintén amszterdami bejegyzésű Golden Sunshine B.V. és a török Demirer Enerji A.Ş. osztozik. Mindkét utóbbi cég a szélerőmű-specialista Demirer család befolyása alatt áll.
A KP Solar Kft. által eddig felvásárolt naperőműves projekttársaság:
PowerWatt Kft.
Magyarországi csomóponti vállalat IV.: SerkSolar Kft.
A 100 százalékban HSWE-tulajdonú cégnek egyelőre nincs leányvállalata.
Ingatlanos „fejcég”: HBRE International Investments B.V. (Hollandia)
A Soroksári úti (Közvágóhíd) új városrészépítés projektvállalata: APD Real Estate Kft.
A társaság egyharmadát birtokolja a Polat-féle HBRE. Ugyanekkora üzletrésze van a szintén amszterdami bejegyzésű Nerox International B.V.-nek, a maradék 33,3 százalék pedig a luxembourgi székhelyű Nivoma Investment S.A.-é. Előbbi cég a török Çarmikli, utóbbi az Özaltin családé; ez a két família konzorciumban kivitelezi az eddigi legjelentősebb török sztrádaprojektet, Isztambul és Izmir összekötését.
A Városligeti fasori Spitz-villát (volt Rátkai Klubot) irodaházzá alakító cég: AMX HS Real Estate Management Hungary Kft.
A jelenleg a HBRE kizárólagos tulajdonában álló cégben 2016 őszéig a Tiborcz István-féle BDPST Zrt. is társasági tag volt. A kormányfő veje vélhetően azért szállt ki az AMX HS-ből, mert közpénz állt a házhoz: a kft. műemléki támogatást kért – és 28 millió forintot kapott is – a fővárostól.
A korábbi KISZ KB-, majd K&H-irodaház Pozsonyi úti telkét érintő ingatlanprojekt gazdája: PD Real Estate Development Kft.
A társaságban felerészben tulajdonos a Polat-féle HSWE, a másik 50 százalék a DNN Solar Partners Kft.-ben is érdekelt Emirkerim B.V.-hez, tehát az autóalkatrészgyáros Dereli családhoz tartozik.
Kerámiakereskedés: Ege Tile Kft.
A cég hivatalosan Adnan Polat magyarországi képviselőjének (Suat Gökhan Karakus) nevén van. Ez a társaság a kelet-közép-európai térségben kizárólagos forgalmazója a fali és padlóburkolatokat gyártó Ege Seramiknak, mely a Polat család egyik legrégebbi vállalata.
Külkereskedelmi központ: ALX Magyar-Török Kft.
Az előző ciklusban ezt a társaságot választotta hivatalos török, görög és ciprusi partneréül a külügyi tárca, pontosabban a mára megszüntetett Magyar Nemzeti Kereskedőház. A kapcsolatot erősítendő Polat isztambuli irodaházában működteti az állam az isztambuli magyar intézetet, a főkonzulátust, továbbá az Eximbank helyi képviseletét is.
Kulturális egységek: Magyar-Török Gül Baba Baráti Egyesület, Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány
A török nemzeti missziót folytató civil szervezetek hivatalos képviselője ugyancsak Adnan Polat. Az alapítvány működteti – magyar költségvetési támogatással – a nemrég felújított híres török sírkápolnát a Rózsadombon.
Ha tetszett a cikk, támogassa a Válasz Online munkáját, éskövessen minket Facebookon! Csak olvasóinkra számíthatunk!
Borítókép: Anadolu Agency/Ahmet Sel
#Adnan Polat#DNN Solar Partners Kft.#HSWE Investments#napenergia#Polat Group#Szelei Péter#Tiborcz István
|
Bizonyíték: Adnan Polat a magyar nemzeti burzsoázia új tagja
|
Az Erdoğan–Orbán-tengely közepén elhelyezkedő Adnan Polat török csúcsgazdagok felvonulási területévé tette Magyarországot: ő és társai immár 25 itteni érdekeltséget ellenőriznek – de ez csak a kezdet. Az isztambuli hódítók gigantikus napelempark-hálózatához ugyanaz a csapat hajtja fel a területeket, amely Tiborcz István bizalmasait is kiszolgálja. De miért engedi át a kormány külföldieknek a szoláripar tekintélyes hányadát, ha ez a stratégiai ágazat egyébként nemzeti vagy klasszikus versenypiaci keretek között is „elketyegne”?
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2018/12/13/bizonyitek-adnan-polat-a-magyar-nemzeti-burzsoazia-uj-tagja/
|
2018-12-13 12:28:04
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
Egyedüli ajánlattevőként a Nodexker 2007 Kft. nyerte meg a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) OTP Bank Bozsik-programja 2019-es sportmedáljainak szállítására kiírt közbeszerzést, nettó 122 millió forintért. A cégnek 100 ezer darab érmet kell leszállítania, ezen felül opcionálisan 30 ezer darabot rendelhet a sportszövetség - derül ki a Közbeszerzési Értesítőből.
A kft. nem ismeretlen az MLSZ-nek, hiszen az elmúlt két évben is e cég szállította a medálokat, igaz olcsóbban: most darabonként 938 forint plusz áfáért vállalta a beszerzést, míg tavaly nettó 815 forintért, tavalyelőtt pedig nettó 808 forintért.
Egyedül nem megy
A Nodexker főtevékenysége a nagykereskedelem - 2014 szeptembere előtt a tanácsadás volt -, és az elmúlt három évben egy dolgozója sem volt, jelenlegi székhelye egy érdi kis családi ház a Google Maps utcaképe szerint. Honlapja nincs.A labdarúgó szövetség és a nyertes november elején kötöttek szerződést, amelynek időtartama hat hónap. A vállalkozás alvállalkozót is bevon a teljesítésbe, a szállítást és csomagolást másra bízza, de hogy kire, az nem derül ki a közbeszerzési dokumentumból.
A kör alakú, fém medál egyik oldalán az MLSZ címere, a másikon a Bozsik-program logója látható, benne átlátszó olajágas részekkel. A közbeszerzési kiírás szerint "2019-ben az anyagok ötvözetére, annak művészi összhangjára helyeződik a hangsúly". A medál anyaga fém, az átlátszó részeken erős műanyag vagy üveg.
Többszörös motiváció
A Nodexkerrel az MLSZ tavaly decemberben nettó 82,1 millió forintért szerződött "motivációs ajándékok" beszerzésére, akkor azonban nem csak sportmedált (70 ezer darabot plusz opcionálisan 10,5 ezer darabot) rendeltek tőle, hanem 70 ezer kulcstartót (plusz 10,5 ezer darabot) is.
Tavalyelőtt decemberben pedig nettó 83,6 milliós megrendeléshez jutott a cég legalább 90 ezer focistamedál szállítására. Akkor társa is volt a szerződés teljesítésében, a szintén érdi magánszemélyek tulajdonában lévő Na-Dex Kereskedelmi és Vendéglátó Bt.
A Nodexker 2016 novemberébe referenciát szerzett az MLSZ-nél, akkor kis értékű közbeszerzésen, nettó 16,5 millió forintért, 90 ezer motivációs marokerősítő trénerlabda leszállítására kapott megbízást.
|
Százmilliós megbízás az MLSZ-től - egy alkalmazottja sincs a cégnek (Frissítve)
|
Idén nettó 815 forint, jövőre már 938 forint darabonkénti áron szállít sportmedálokat egy érdi vállalkozás az MLSZ Bozsik-programjának. A tanácsadásról kereskedelemre váltott cégnek egy alkalmazottja sincs. Az MLSZ szerint a medálbeszerzés a jogszabályoknak megfelelően, transzparens módon zajlott.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/mlsz-foci-erd-kozbeszerzes.674589.html
|
2018-12-08 11:42:00
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
A sajtó kizárását kérték a BKIK keddi (december 4.) küldöttgyűlésének kezdetén - ismeretlenek. Szerencsére a levezető elnök, Koji László ezt az utasítást nem "méltányolta", így a nyilvánosság előtt zajlott a szervezet küldöttgyűlése, amelynek tétje Nagy Elek általános alelnökké választása - és ennek következményeként az elnök Csoltó Gábor lemondása volt.
Az előbbi az első napirendi pont szavazása után már eldöntött tény, az utóbbi pedig szerdán esedékes, hiszen az érintett "egyéb okból" nem vett részt a hétfői gyűlésen. Csoltó Gábort ugyanakkor elértük telefonon, és az elnök kérdésünkre megerősítette, hogy szerdán levélben értesíti a küldötteket lemondásáról. Indoklásul a kamarában uralkodó állapotokat jelölte meg. Amennyiben ez megtörténik, akkor új elnököt kell választania a BKIK-nak, amire várhatóan jövő februárban kerülhet sor.
Visszaélések következmények nélkül
A budapesti kamara küldöttgyűlésén egyébként a 110 tagú testületből csak 73-an voltak jelen. Ők megszavazták a BKIK szakmai programját és jövő évi költségvetését, valamint arról is döntöttek, hogy jövőre nem emelik kamarai tagdíjakat. Csoltó Gábor távollétében minden napirendi pontot Koji László alelnök ismertetett, majd átadta a szót az ellenőrző bizottság vezetőjének.
Kemény Péter az elmúlt évek zűrzavaros-botrányos ügyeit vizsgáló bizottság munkáját ismertette és elmondta, hogy az általuk áttanulmányozott dokumentumok szerint megállapítható, hogy a szervezet működése átláthatatlan és rendszerszintű hiányosságok jellemzik. A 2015-2017 közi időszakban a költséggazdálkodásban komoly visszásságokra derült fény, korszerűtlen és működésképtelen az informatika, túlárazottak a megrendelések, indokolatlan kifizetések történtek ráadásul a bizonylati fegyelem sem létezik.
Mindezekről lapunk több írásában is foglalkoztunk, de akkor még nem érezték fontosnak a BKIK vezetői, hogy jogi lépéseket tegyenek. Mint ahogyan most sem. A korábbi elnök Krisán László ugyan idén tavasszal feljelentést tett szervezeten belül kipattant botrányos ügyek miatt, de úgy tudjuk, ennek sem lett semmi eredménye.
Közpénzen nyaralás törölve
Az ellenőrző bizottság vezetője szerint a reklám, marketing, rendezvényszervezés és pr-kiadásoknál voltak tapasztalhatók a legjelentősebb visszaélések és pazarlások. Ettől nem sokkal maradt le a külföldi kiküldetésekre fordított pénz, ami azért is nőtt nagyra mert sokan családi nyaralásukat finanszírozták a kamara pénzéből.
Az ellenőrző bizottság nyolc esetben látott bűncselekményre utaló tényeket, de ezek közül végül egyben sem fordultak a bűnüldöző szervezetekhez. Sőt, a felelős személyek megnevezése is elmaradt. Ezt a jelen levő küldöttek közül néhányan kifogásolták is, mondván, hogy a kamara még a minden vállalkozásra kötelezően érvényes mérleg leadási határidejét sem tudta tartani, és több hónapos késéssel nyújtotta be azt az adóhatóságnak.
Kemény Péter és Koji László - aki Csoltó lemondását követően ügyvezetőként áll majd a szervezet élén - megígérték, hogy az elnökség januári ülésén tekintik át az új szabályzatokat, amelyektől a további anomáliák megszüntetését remélik.
|
Zűrzavar a BKIK-nál - távozik a kamara elnöke
|
Új alelnököt választott kedden a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), szerdán pedig bejelenti lemondását a szervezet elnöke. Váltott szereplőkkel folytatódik a kamarai valóságshow.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/bkik-kamara-botrany-lemondas-elnok-budapest.674502.html
|
2018-12-04 15:41:00
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
Az Ab az indítványozókkal ellentétben azt emelte ki: nem állapítható meg a támadott szabályozás közjogi érvénytelensége, nem kétharmados tárgykörbe tartozik, világosan értelmezhető a piaci szereplők számára, és nem ütközik a véleménynyilvánítás szabadságába sem.
A kifogásolt rendelkezések a médiahirdetési felület értékesítőjére és a költségvetési törvényben nevesített, támogatásban részesülő reklámozóra vonatkoznak. A rendelkezések célja a plakátkampányok átláthatóvá tétele, és a nem átlátható árazási gyakorlatból fakadó korrupciós kockázat csökkentése.
Az indítványozók egyrészt felvetették a rendelkezések közjogi érvénytelenségét azért, mert álláspontjuk szerint azokat a házszabályi rendelkezés megsértésével fogadták el. Ezzel kapcsolatban az Ab azt emelte ki: önmagában a házszabály valamely rendelkezésének megsértése nem okozza automatikusan a törvény közjogi érvénytelenségét. Az alaptörvény sérelme akkor állapítható meg, ha a törvényhozási eljárás a házszabály közvetlenül az alaptörvényből fakadó rendelkezéseit sérti.
Mivel azonban a házszabályban nincs a törvényalkotási bizottság eljárására vonatkozó szabály az indítványozó által kifogásolt körben, így jelen ügyben a házszabály megsértése nem hathatott ki a jogszabály közjogi érvényességére.
Az indítványozók a törvény megalkotásával kapcsolatban azt is kifogásolták, hogy bár a köztársasági elnök az eredetileg elfogadott törvényt visszaküldte az Országgyűlésnek, az Országgyűlés azonban az eredetileg megküldött törvény szövegétől eltérő, új jogszabályt alkotott. Az Ab ugyanakkor rámutatott: a megfontolásra visszaküldött törvény újratárgyalása alaptörvényben foglalt kötelezettség. Mivel azonban a köztársasági elnök az eredetileg elfogadott törvényt azzal a kéréssel küldte vissza az Országgyűlésnek, hogy azt "teljes egészében tárgyalja újra", nem ellentétes az alaptörvénnyel a visszaküldött törvény átfogó módosítása.
Az indítványozók azt is kifogásolták, hogy az egyszerű többséggel elfogadott szabályozás több eleme az alaptörvény szerint a pártok gazdálkodásának sarkalatos törvényi szabályozási tárgykörébe tartozik, azaz elfogadásához kétharmados többség szükséges. Az Ab azonban ezzel kapcsolatban azt állapította meg, hogy a pártok gazdálkodásával közvetetten összefüggő szabályozásra a sarkalatosság követelményét nem lehet kiterjeszteni.
Az Ab kitért arra is, hogy a kellő felkészülési idő vonatkozásában nem valósult meg a jogbiztonság sérelme, mivel a szabályozás nem tette lehetetlenné a jogszabályi rendelkezésekhez való alkalmazkodást. A normavilágosság kapcsán pedig az Ab azt emelte ki, hogy a kifogásolt jogszabályi rendelkezés nem tartalmaz olyan kifejezést, amely az érintett piaci szereplők számára értelmezhetetlen lenne.
Az indítványozók felvetették az alaptörvényben biztosított véleménynyilvánítás szabadságának sérelmét is. Az Ab szerint azonban a szabályozás szükségességét a közpénzekkel való felelős gazdálkodás és ennek átláthatósága megfelelően indokolta. Továbbá a korlátozás nem aránytalan, mert a törvény az általában független felek között szokásos piaci árra mutató listaárat veszi alapul.
Az indítványozók álláspontja szerint azzal, hogy a kormányhivatal jogosulttá válik a pártok által megkötött szerződések előzetes kontrolljára, illetve utólagos ellenőrzésére, egyúttal jogosulttá válik a pártok gazdálkodásának ellenőrzésére is. Az Ab ezzel szemben kiemelte: a párt gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék jogosult, a kormányhivatalok ellenőrzési tevékenysége csupán a médiahirdetési felületet értékesítő, illetve a reklámozó – adott esetben a párt – közötti szerződésben alkalmazott ár vizsgálatára vonatkozik.
Mindezek alapján az Ab elutasította az indítványt. A határozathoz a 15 tagú testületből Pokol Béla fűzött különvéleményt.
A politikai reklámok kihelyezésének szigorítását célzó törvényt Áder János köztársasági elnök 2017 júniusában visszaküldte a parlamentnek, mely még abban a hónapban elfogadta a jelenlegi szabályozást. Ezután fordultak ellenzéki képviselők az Ab-hez. A törvény többek között kötelező listaáras plakáthely-beszerzést, a plakátkihelyezésről szóló szerződések nyilvánosságra hozását, illetve a szabályok megszegése esetén a plakátok eltávolítását és bírságot írt elő.
|
Az Alkotmánybíróság megvédte a plakáttörvényt
|
Az Alkotmánybíróság elutasította a településkép védelméről szóló úgynevezett plakáttörvény ellen 55 országgyűlési képviselő által benyújtott indítványt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20181212_Az_Alkotmanybirosag_megvedte_a_plakattorvenyt#rss
|
2018-12-12 10:16:00
| true | null | null |
HVG
|
„A tudomásunkra jutott, hogy újabb nyomozati iratokat kaptak az ügy más gyanúsítottjai. Az eljárási szabályok alapján ezekre 30 napon belül joguk van indítványokat, észrevételeket tenni, és addig nem lehet vádat emelni. Vagyis ez azt jelenti, hogy ha betartják a törvényt, akkor idén mégsem kerül sor a vádemelésre” – közölte csütörtökön Hankó Faragó Miklós, Czeglédy Csaba ügyvédje.
A Csongrád Megyei Főügyészség nemrég, a baloldali politikus-jogász letartóztatásának meghosszabbításakor azt állította, hogy „a törvény biztosította legrövidebb határidőn belül vádat emelnek”. Ha valóban így lesz, akkor a védő szerint a 30 napos határidő miatt a múlt nyár óta előzetesben lévő Czeglédy és a társai ellen a vádiratot már csak 2019-ben nyújthatják be.
„Az ügyészségnek nincs mérlegelési jogköre, hogy betartja-e a törvényi határidőket. Ha viszont mégsem tartják be, és így nyújtják be a vádat, akkor az a védelem jogainak súlyos megsértése, és felveti a hivatali visszaélés gyanúját” – magyarázta az ügyvéd.
A Gruevszki-ügyben is jól értesült kormányszócső jövő hétre várja
Csakhogy a kormányszócsőként funkcionáló Magyar Idők szerdán azt írta, hogy a védelemnek december 17-ig nyújt lehetőséget a büntetőeljárásról szóló törvény, hogy az eléje tárt iratokkal kapcsolatban észrevételt, kérdéseket tegyen fel. Így a vádemelés a határidő lejárta után, legkorábban december 18-án lehetséges – lebegtették be az ügyészség lépését.
A hvg.hu-nak Hankó Faragó is ezt a határidőt említette korábban, mert valóban ekkor telik le a 30 napos határidő, ha azt korábbi nyomozati iratok megismerésétől számítjuk. Viszont ha igaz, hogy újabb iratok születettek, és ezeket a gyanúsítottak mostanság kapták meg, akkor újraindult a határidő.
Más furcsaságokat is produkál az ügyben a vádhatóság: hétfőn számoltunk be arról, hogy egy ügyészi dokumentumban Czeglédy Csaba váratlanul felbujtóként szerepel. Ez azt jelentené, hogy mégsem követte el a költségvetési csalást, hanem felbujtóként mást vett rá erre, a megváltozott minősítést egyelőre még a baloldali politikus védelmén dolgozók sem értik.
Czeglédy Csaba ellen bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és gazdasági csalás bűntette miatt folyik eljárás. A gyanú szerint a vezetésével létrejött bűnszervezet 2011 és 2017 között olyan céghálózatot alakított ki, amely munkaerő-közvetítéssel foglalkozott, és 6,294 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek azzal, hogy nem fizette szabályszerűen az áfát és az szja-t.
|
Mégsem jön össze idén: 2019-re csúszhat a vádemelés Czeglédy Csaba ügyében?
|
Ha az ügyészség betartja a törvényt, akkor idén már nem tud vádat emelni Czeglédy Csaba ellen, ha viszont mégis benyújtja a vádiratot, akkor az felveti a hivatali visszaélés gyanúját – közölte a hvg.hu-val a múlt nyár óta letartóztatásban lévő baloldali politikus védelme. Információik szerint ugyanis megnyílt egy új határidő, ami miatt a várt decemberi időponthoz képest halasztódhat a vádemelés. Csakhogy a kormányszócsőként működtetett Magyar Idők úgy tudja, jövő héten léphet az ügyészség.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20181213_Megsem_jon_ossze_iden_2019re_csuszhat_a_vademeles_Czegledy_Csaba_ugyeben
|
2018-12-13 10:59:00
| true | null | null |
HVG
|
„Pintér Sándor, Csányi is jött vadászni az elmúlt hetekben, már nem sokáig járhatnak Bélmegyerre”
Hiába vadászhat Mészáros Lőrinc családja tizenhétezer hektáron Fejér megyében, nekik ez nem elég. Békés megyében négyezer hektárra tennék rá a kezüket, minden jogi eszközt bevetettek, de mégsem nekik áll a zászló.
„Pintér Sándor, Csányi is jött vadászni az elmúlt hetekben, már nem sokáig járhatnak Bélmegyerre” – fakadt ki az egyik bélmegyeri vadász, amikor szerdán kijött a tárgyalóteremből. Most azt remélik mindhárman, hogy a tavasszal induló idényben már nem a Mészáros család és az általa vendégül látott „nagyúri közönség” lőhet az őzbakokra. Bár egyszer már jogerősen is nekik adtak igazat júniusban (tehát elvileg már rég nekik kellene vadászniuk a bélmegyeri vadászkastély környékén), de egyelőre mégis Mészárosék viszik a puskát, mert időközben ellentámadást indítottak, így a hatóság még mindig nem függesztette fel a vadászati jogukat. A három vadász ismét nyeregben érezheti magát, mert a Békési Járásbíróságon megint nekik adtak igazat.
Mészárosék nem engedik a koncot
Két évvel ezelőtt szerezte meg a Mészáros család a bélmegyeri vadászterületet, a korábban itt vadászó társaság szerint jogtalanul, ezért támadták meg a földtulajdonosok döntését a bíróságon. Hiába van jogerős ítélet nyár óta az ügyben, a Fejér megyei oligarcha családja és vendégei azóta is gátlástalanul vadásznak a területen, sőt, még pályázati pénzből utat is építettek időközben Tarhoson.
Vadászat A Mészáros család már évekkel ezelőtt létrehozta a Vért Vadászati Kft.-t, honlapjukon nem csak a dunántúli vadászházakat, de a bélmegyeri kastélyt is feltüntetik a kínálatban, mintha mi sem történt volna. Most éppen a fácánnak és a nyúlnak van az idénye, csak a részvételért tízezer forintot kell fizetni egy napra, de a kilövés darabonkénti ára 10-15 ezer forint, ha el is viszik, azért pluszpénz dukál, tehát igencsak jó üzlet a vadásztatás. Ebbe nem is számoltuk bele a luxuselhelyezést, összességében egy hétvégén több százezer forintot le lehet akasztani egy vadászról. 2016-ban kétmillió, 2017-ben, amikortól elkezdődött a vadásztatás, már közel 150 millió forint volt a cég árbevétele.
Univerzális összefogás
Szerdán egyszerre két perben is jelenésük volt a vadászoknak a Békési Járásbíróságon. Róluk még februárban írtuk meg, hogy szembeszálltak a békési Mészáros birodalommal, pert indítottak ellenük. Ezt a pert ugyan már júniusban jogerősen megnyerték, de hiába, mert a vadászati jogukat hivatalosan még mindig nem gyakorolhatják. Ennek az oka az, hogy Mészárosék ellencsapásként minden jogi lehetőséget bevetettek.
A szerdán tárgyalt első pert a bélmegyeri vadászkastély vadászati vezetője indította, abszurd módon, az ellen a földtulajdonosi közösség ellen, amelynek ő maga is tagja, és amelyik két évvel ezelőtt kitúrta a helyi vadászokat, és Mészáros Lőrinc fiának vadásztársaságával kötött szerződést. A Hidasháti Zrt. tulajdonában levő vadászkastélyban van bejegyezve Mészáros Lőrinc fiának vadásztársasága, amiben nincs semmi különös, hiszen az agrárcég is az övé. A furcsa az, hogy a vadászkastély vadászati vezetője perelte be azt a földtulajdonosi közösséget, amely szerződést kötött főnöke vadásztársaságával, és amelynek vadásztatását most éppen ő maga bonyolítja a kastélyban. A pert nem ebben a minőségében indította, hanem mint a vadászati jogra szerződött földtulajdonosi társaság egyik tagja. Annál is inkább abszurd a perindítás, mivel ő maga is ott volt a gyűlésen, aminek a semmissé nyilvánítása miatt perel, ráadásul, ő maga is igennel szavazott, tehát a saját szavazatát is megkérdőjelezi.
Most azzal hozakodtak elő, hogy a per szüneteltetését jelentették be. Ez annyit jelent a polgári eljárásokban, hogy amíg a felek másképp nem gondolják, addig szünetel, majd egy év után meg is szűnik az eljárás, ha ez alatt az idő alatt nem mozdul semmi. Ennek ment elébe a most a Békési Járásbíróság, amikor kimondta, hogy nincs helye a szüneteltetésnek, mivel ez azt feltételezné, hogy valamiféle megegyezésre törekszenek peren kívül, de itt még csak ellenérdekeltség sem merült fel. Ezért a a bíró ezt a pert megszüntette. Ezen a felperes ügyvédje akadt ki, és kifogást nyújtott be az eljárás szabálytalansága miatt, ugyanis szerinte a szüneteltetést a felek bejelentették, és punktum, ahhoz a bírónak semmi köze nincsen. Magyarul, ebben az ügyben is várni kell a jogerős döntésre.
A második pert a bélmegyeri vadászok indították, de nem önszántukból. A Békés Megyei Kormányhivatal vadászati hatósága utasította őket arra, hogy bíróságon bizonyítsák, hogy jogszerűen őket illeti a vadászati jog. A bélmegyeriek nem is nagyon értették, hogy miért kell ezt tenniük, hiszen kezükben volt a jogerős ítélet arról, hogy nem zárhatták volna őket ki két évvel ezelőtt, márpedig akkor automatikusan övék a vadászati jog, mivel a területek többségét ők birtokolják. Teljesen érthetetlen volt számukra, hogy miért nem függesztették fel a Hidashát Bélmegyeri vadásztársaság, azaz ifjabb Mészáros vadászati jogát. Miért kell nekik bíróságra menni?
Most ez utóbbi perben is a helyiek mellé állt a bíróság azzal, hogy őket illeti a jog, azt be kell végre jegyeznie a vadászati hatóságnak is. Ezzel még nincs vége, elképzelhető ugyanis, hogy fellebbezést fog benyújtani a döntés ellen mind a földtulajdonosi közösség, mind a Hidashát-Bélmegyeri Vadásztársaság.
Mire lehet jó az időhúzás?
Azon kívül, hogy jókat vadászhatnak Mészáros Lőrinc és exkluzív vendégei, szépen kereshet a társaság a vadásztatáson. Ráadásul a parlament éppen a szerdai botrányos ülésén szavazta meg a Földforgalmi Törvény módosítását, és egy, az agrárcégek versenyképességéről szóló csomagot, ez utóbbi néhány passzusa pedig a Vadászati Törvényt módosítja. Az előbbi az előhaszonbérlet feltételein változtatna úgy, hogy arra nem pusztán a szomszédság okán lehetne jogot szerezni, de ahhoz köti az előjogot, hogy három éve állattartó üzemet kell működtetni. A Versenyképesség csomagban pedig a vadászati törvény úgy módosulna, hogy az üzemi ciklus közben is lehetne a vadászterület határait módosítani, igaz, azt meg is kell indokolni.
Ha továbbra sem függeszti fel a hatóság a Hidashát-Bélmegyeri Vadásztársaság vadászati jogát, hanem megvárja a jogerős ítéletet, ami hónapokba telhet, akár a most megszavazott módosításokba is belekapaszkodhatnak Mészárosék.
|
„Pintér Sándor, Csányi is jött vadászni az elmúlt hetekben, már nem sokáig járhatnak Bélmegyerre”
|
Szerdán egyszerre két perben is jelenésük volt a vadászoknak a Békési Járásbíróságon. Róluk még februárban írtuk meg, hogy szembeszálltak a békési Mészáros birodalommal, pert indítottak ellenük. Ezt a pert ugyan már júniusban jogerősen megnyerték, de hiába, mert a vadászati jogukat hivatalosan még mindig nem gyakorolhatják. Ennek az oka az, hogy Mészárosék ellencsapásként minden jogi lehetőséget bevetettek.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20181213_Meszarosek_kisgombocenek_a_torkan_megakadt_a_belmegyeri_vadaszparadicsom
|
2018-12-13 12:41:00
| true | null | null |
HVG
|
A fideszes médiabirodalom kedden maga adott hírt a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. – népszerű nevén: kukaholding – tavalyi veszteségeiről. A Világgazdaság írta meg elsőként, hogy a szemétdíjak beszedésére létrehozott állami cég több mint fél évvel a kötelező határidő után végre leadta a 2017-es pénzügyi év mérlegét. A lap azt írta, hogy az NHKV a 2016-os veszteségénél bő kétszer nagyobb, 3,6 milliárd forintos mínusszal (adózott eredménnyel) zárta az évet.
Manapság teljességgel szokatlan, hogy egy állami cég viselt dolgait a kormánymédia siessen a nyilvánosság elé tárni, különösen miután a kormányzat már nyilvánvalóvá tette, hogy hiába halmoz botrányt botrányra az NHKV, meg fogják védeni a központosított rendszer kulcselemének számító céget.
A csavar ott van, hogy a cikk valójában nem tárta fel a veszteséges működés méreteit és következményeit.
A kukaholding mérlegében ugyanis egy nagyságrenddel nagyobb pénzek hiányoznak, mint a hivatalosan kimutatott hiány összege. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a mérleg leadása után szinte a teljes eddigi menedzsementet kirúgták az NHKV-tól – értesült a 24.hu.
Menesztették többek között Kántor Miklós gazdasági igazgatót és helyettesét, a jogi igazgatót, valamint Ferencz Kornél vezérigazgatói főtanácsadót is. Őket úgy tartották számon a cégnél mint Weingartner Balázs, a kukaholding korábbi igazgatósági elnökének embereit. Weingartnert még az NHKV körüli botrányok kirobbanása előtt, a tavasszal nevezeték ki az új kormány innovációs minisztériumában fenntarthatóságért felelős államtitkárnak, hogy onnan felügyelhesse volt cégét.
A balhék miatt azonban Weingartner befolyása meggyengült. Forrásaink szerint ő eredetileg Ferencz Kornél kinevezését igyekezett volna keresztülvinni a cég élére, ám őt eltávolították, és végül kompromisszumos jelöltként Vásárhelyi Tibor Pál lett a megbízott vezérigazgató.
A Világgazdaság nem csupán a vezetőség nagy részének lecserélését felejtette el megemlíteni, hanem azt is, hogy a korábban használt hibás adatok hibái miatt újra kellett számolni a 2016-os jelentésben közzétett veszteséget.
Az új végeredmény 1,7 helyett 5,4 milliárd lett, vagyis a működése első két évében saját kimutatása szerint is több mint 9 milliárdos veszteséggel működött.
A lap a beszámoló alapján pozitív fejleményként említi, hogy az NHKV a 2016-os 61,7 milliárdos bevételét 2017-ben 82,5 milliárdra emelte. A növekedés mögött azonban egyáltalán nem a menedzsment jobb teljesítményének köszönhető, hanem szimplán annak, hogy tavaly Budapestet is hozzácsatolták a központosított rendszerhez, így elvileg a kukaholdingnak kellett volna beszedni a fővárosi szemétdíjakat is. De nem tette.
A 82,5 milliárdos bevétel ugyanis csak elvileg létezett, hiszen a kukaholding tavaly összesen 43,5 milliárd forintnyi számlát egyáltalán nem tudott behajtani.
Ezt az összeget a közszolgáltatási díj vevőköveteléseként szerepeltetik a mérlegben. A hatalmas összegű követelés azt jelenti, hogy valójában a pénzügyi elszámolás lezárásakor a teljes forgalom felét érintően fogalma sem lehetett a cégvezetésnek, hogy sikerül-e behajtani.
A 24.hu írta meg, hogy az NHKV egy nagykállói kocsmaépületbe bejelentett négyfős kisvállalkozást bízott meg azzal, hogy az ország területén behajtsa ezeket a be nem fizetett díjakat vagy azoknak legalább egy részét. A behajtó hálózat kiépítéséhez akkora alvállalkozói körre volt szükség, hogy már most biztosra vehető: nem lesz gazdaságos az akció.
A kormányoldali lap mérlegelemzéséből kimaradt az is, hogy az NHKV Zrt.-nek úgy sikerült 3,6 milliárdos mínuszt produkálnia, hogy közben felélte az 5 milliárd forintos alaptőkéjét, valamint egy 10 milliárdos tulajdonosi kölcsönt és egy 20 milliárdos MKB-hitelt. Az idén pedig egy kormányhatározattal további 26,5 milliárd forintot is bele kellett pumpálni a cégbe, hogy megőrizzék a működőképességét.
|
Kirúgták a kukaholding vezetőit
|
A kukaholding mérlegében ugyanis egy nagyságrenddel nagyobb pénzek hiányoznak, mint a hivatalosan kimutatott hiány összege. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a mérleg leadása után szinte a teljes eddigi menedzsementet kirúgták az NHKV-tól.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/12/13/kirugtak-a-kukaholding-vezetoit-miutan-alairtak-a-veszteseges-merleget/?fbclid=IwAR1gAIdHLqIyLZU0DchJsb1aUaG2sai2ZWUE1TohvFPwzNVGeLh6MX-3ShA
|
2018-12-13 06:01:00
| true | null | null |
24.hu
|
Megszavazták az Európai Parlament illetékes bizottságai csütörtökön annak a tervezett mechanizmusnak a létrehozását, amelynek keretében bizonyos, például jogállamisági feltételekhez kötnék az unió tagállamainak megítélt közösségi források kifizetését a 2021–2027 közötti költségvetési ciklusban. A költségvetési és a költségvetés-ellenőrzési szakbizottság tagjai 43:9 arányban fogadták el az új eszközről szóló jelentést.
A mechanizmus keretében felfüggeszthetnék, csökkenthetnék a jogállamisági elveket súlyosan megsértő, vagy például az uniós pénzeket érintő csalások és korrupció, valamint az adócsalások ellen nem elég hatékonyan fellépő országoknak szánt EU-s forrásokat, a hiányosságok jellegével és súlyosságával arányos módon.
Ilyen határozatra a tervek szerint az Európai Bizottság tehet majd javaslatot, egy független szakértői testülettel való egyeztetést követően. A szankciókat a tagállamok kormányait tömörítő tanács utasíthatná el minősített többséggel.
A Fidesz természetesen elutasította a javaslatot. Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő szerint "Brüsszel a jogállamiság védelmének jelszavával a nyílt politikai nyomásgyakorlás rendszerét akarja létrehozni" ezzel a "bürokratikus, működésképtelen, minden normativitást nélkülöző gumijogszabállyal, mely a kötelezettségszegési és a hetes cikk szerinti eljárások meglévő rendszerével párhuzamos, de a jogállamisági elvekkel összeegyeztethetetlen".
Hangsúlyozta: "A tervezetben az sem került meghatározásra, hogy az elvonás milyen támogatásokat érintene és pontosan milyen pénzügyi következményekkel járna. Nem tisztázzák azt sem, hogy pontosan milyen esetekben indulhat eljárás, valamint ki rendelkezik a kezdeményezés jogával, ki dönt arról, hogy mely tagállamok ellen, milyen esetben és mértékben alkalmazhatják ezt az új eszközt."
A kérdésről még az Európai Parlament plenáris ülésének is szavaznia kell. A másik uniós társjogalkotó szerv, a tagállami kormányokat tanács sem fogadta még el az álláspontját. Miután jóváhagyják mindkét testület tárgyalási mandátumát, megkezdődhetnek az intézményközi tárgyalások a jogszabály véglegesítése érdekében.
|
Az EP-nek már tetszik, hogy jogállamisághoz kössék az EU-pénzek kifizetését
|
Megszavazták az Európai Parlament illetékes bizottságai csütörtökön annak a tervezett mechanizmusnak a létrehozását, amelynek keretében bizonyos, például jogállamisági feltételekhez kötnék az unió tagállamainak megítélt közösségi források kifizetését a 2021–2027 közötti költségvetési ciklusban.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20181213_Az_EPnek_mar_tetszik_hogy_jogallamisaghoz_kossek_az_EUpenzek_kifizeteset
|
2018-12-13 16:49:00
| true | null | null |
HVG
|
Egyelőre csak egyetlen közszereplőt hallgatott meg az ügyészség, minden valószínűség szerint csak Simonka Györgyöt – ez derül ki abból a rövid válaszból, amit a Narancs.hu által összeállított hosszú kérdéssora válaszolt a nyomozó hatóság. Ugyanis megpróbáltuk kideríteni, hol tart a vizsgálat, mi lesz Simonka sorsa.
Többször beszámoltunk arról, hogy a legfőbb ügyész október 17-én bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, vesztegetés, vesztegetés elfogadása, valamint hamis magánokirat felhasználása vétségének gyanújával hozta összefüggésbe Simonka György dél-békési fideszes országgyűlési képviselőt.
Simonka 2009-ben – még országgyűlési képviselősége előtt –, azért hozott létre termelői csoportokat, mert európai uniós és a magyar költségvetési forrásokat szeretett volna megszerezni.
Az is a vádpontokkal felérő gyanú tárgykörébe tartozik, hogy a parlamenti képviselő arra kérte az egyes beruházásokat megvalósító cégek képviselőit: a vállalkozói díj 45 százalékát szolgáltassák vissza neki. Az ügyészség szerint az így keletkezett vagyoni hátrány eléri 1,4 milliárd forintot. De amint a Narancsban már leírtuk, ez csak a jéghegy csúcsát jelentheti. A Simonkához köthető cégek felhalmozott adóssága, vesztesége, és tartozásai akár jelzett összeg többszörösére is rúghatnak.
Gyanúsítás, házkutatás, kihallgatás
Az Országgyűlés október végén egyhangúan úgy döntött, támogatja a vádhatóság kérését és kiadja Simonkát. Azóta a Központi Nyomozó Főügyészség hivatalosan is meggyanúsította, házkutatásokat tartott, egyben gyanúsítottként kihallgatta a fideszes politikust. Simonka, élve a törvény adta jogával, megtagadta a vallomástételt és panaszt nyújtott be a gyanúsítás ellen. Ezt éppen most utasította el az ügyészség.
Simonka György fideszes országgyűlési képviselő: gyanúsított
A Központi Nyomozó Főügyészség gyanúsítottként hallgatta ki a kormánypárti képviselőt. Mint arról lapunk elsőként beszámolt, kedden nagyszabású akció, így házkutatás volt Simonka György lakhelyén és érdekeltségeinél. A Narancs érdeklődésére szerdán nem cáfolta, igaz nem is erősítette meg a házkutatások hírét a Központi Nyomozó Főügyészség.
Másfél hónappal a legfőbb ügyész Simonkáról szóló, vádirattal felérő sajtóközleménye után arról érdeklődtünk az eljárást folytató az ügyészségen, hogy a felmerült több irányú és igen súlyos gyanúsítás ellenére konkrétan és pontosan miért nem merült fel, hogy őrizetbe vegyék Simonka Györgyöt és kezdeményezzék előzetes letartóztatását a bíróságnál? Miért nem merült fel a háziőrizetbe vétele sem?
Emellett jeleztük, hogy büntetőüggyel kapcsolatban a Legfőbb Ügyészség által kiadott sajtóközleményekben előbb 29 majd 34 ember gyanúsítotti meghallgatásról számoltak be.
Ezzel kapcsolatban kérdeztük: közöttük hány hivatalban lévő közéleti szereplő van, és kik ők?
Noha kell válasznak lennie
A vékonyra sikeredett válaszban a Főügyészség nem reagált arra a felvetésre, hogy miért nem merült fel Simonka őrizetbe vétele és előzetes letartóztatásának kezdeményezése. Noha erre kell lennie válasznak!
Fotó: MTI/S
A 72 órás őrizetbe vételt, majd az előzetes letartóztatás kezdeményezését – mint két kényszerintézkedést – a nyomozóhatóság és a bíróság a büntetőeljárás sikere érdekében azért rendelheti el, mert fennállhat a szökésének vagy elrejtőzésének veszélye. Vagy megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén a gyanúsított, különösen a tanúk befolyásolásával vagy megfélemlítésével, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyítást.
Egy közszereplő, harminchárom nem közszereplő
Másrészt az előzetes letartóztatás csak szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén rendelhető el. A gyanúsításban szereplő súlyos büntetőjogi tényállások mindezt alátámasztják Simonka esetében.
Megkeresésünk egyetlen kérdésre válaszolt a Főügyészség. Eszerint a bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt elrendelt nyomozásban eddig egy közszereplőt hallgatott ki gyanúsítottként. Nem írják, de ő minden valószínűség szerint a mentelmi jogától megfosztott dél-békési fideszes parlamenti képviselő lehet, hiszen róla tudjuk, hogy már meghallgatták. Így egyelőre arról hivatalosan nem tudni semmit, hogy mellette ki az a 33 nem közéleti ember, akiket gyanúsítottként a vádhatóság már kihallgatott.
Simonka György középen
Korábban már beszámoltunk arról több cikkben is, hogy Simonka olyan volt a Viharsarokban, mint pók a hálója közepén. Kiterjedt kapcsolati hálóval rendelkezett, mindenki mozgásáról tudott és nemcsak nagy hatalmú ember volt, de el is várta, hogy hajbókoljanak előtte, az őt körülvevők kényszeredett „rajongása” már-már a személyi kultuszt idézte.
Ez egyben azt is jelenti, hogy sokat tudtak a dolgairól és asszisztáltak a ténykedéséhez, amely most a büntetőeljárás részét képezi. Ennek fényében meglepő, hogy egyedül őt hallgatták meg, mint politikust, a nyomozás jelenlegi szakaszában – az ügyészség válaszai alapján – még az sem zárható ki, hogy végül a fideszes politikusnak egyedül kell elvinnie a balhét.
Simonka nemcsak hűbérúr volt, a személyi kultuszt is kikövetelte
Érdemes elővenni Simonka György tavaszi kampányfüzetét, hogy lássuk, hova vezet a korlátlan hatalom. Arról számos alkalommal írtunk már, hogy fideszes Simonka György - akinek ügyeit már a Polt Péter vezette ügyészség is soknak érezte, ezért meggyanúsította és kikérte a mentelmi jogát a parlamenttől - élet és halál ura volt a békés megyei választókerületében.
|
Szűkszavú az ügyészség, rejtély, miért nincs előzetesben Simonka
|
Nincs válasza a vádhatóságnak arra, hogy a súlyos bűncselekményekkel gyanúsított és mentelmi jogától megfosztott Simonka Györgyöt miért nem vették még őrizetbe és miért nem kezdeményezték előzetes letartóztatásba helyezését. Pedig a Narancs.hu ezt kérdezte.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/szukszavu-az-ugyeszseg-rejtely-miert-nincs-elozetesben-simonka-115627
|
2018-12-07 08:53:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A 4-es metró ügyétől elkülönített nyomozásban, többek között vesztegetés gyanúja miatt vizsgálódik a Siemens-ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda. A nyomozást sokáig az OLAF és a német hatóságok megállapodása, valamint a megmásított tanúvallomások hátráltathatták.
A 4-es metró beruházásával kapcsolatos nyomozástól elkülönítve, minősített vesztegetés és versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban elkövetett bűncselekmény gyanúja miatt vizsgálódik az úgynevezett Siemens-ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) – derült ki a Magyar Időkhöz eljuttatott dokumentumból.
A hatóság korábban a Siemens-ügyet az Európai Csalás Elleni hivatal (OLAF) jelentése alapján 2017. január 23-án különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt elrendelt eljárásban vizsgálta. A rendőrségi határozat szerint az elkülönítés oka, hogy a nyomozás során olyan új információk derültek ki, miszerint külföldön rendelkezésre álló adatok segíthetik a nyomozást. Az NNI a német igazságügyi hatósághoz fordult, ám ez annyi időt vesz igénybe, ami már hátrányosan befolyásolná az alapügy nyomozását.
Elsőként a Magyar Idők írta meg 2017 elején, hogy a metró áramellátásának és vonatvezérlésének biztosítására 31,7 milliárd forintért szerződő Siemens AG tevékenységével kapcsolatban eredetileg a Debevoise & Plimpton LLP üzleti-jogi cég adott ki korrupciót feltétező jelentést. Ez az Európai Beruházási Bankon keresztül jutott el a magyar és a német hatóságokhoz, illetve az OLAF-hoz.
A hivatal szerint a szerződés megkötésében befolyással rendelkezők és döntést hozók ösztönzésként 331 millió forintot osztottak szét az MSZP volt pénztárnokához, Puch Lászlóhoz köthető Media Magnet Kft.-n keresztül. A Siemens-ügyben vesztegetés gyanúja miatt indult nyomozás 2009-ben a Fővárosi Főügyészségen, amely 2011-ben a Központi Nyomozó Főügyészségen folytatódott. Az OLAF-jelentés szerint a Siemens szintén elkérte az iratot, ami után különös megállapodás született 2009-ben a világcég és a német hatóságok között: a hivatal átmenetileg nem vizsgálja a magyar projekteket, és a német hatóságok sem nyomoznak a Siemensnek a 4-es metróhoz kapcsolódó szerződései ügyében. Amikor a magyar hatóságok is kikérdeztek néhány, a Debevoise jelentésében említett tanút, ők ekkorra már megváltoztatták vallomásukat. A magyar hatóságok banki adatokat is ellenőriztek, de nem tudták gyanújukat megerősíteni, ezért 2013-ban kénytelenek voltak megszüntetni az eljárást.
A Siemens-botrány része a 4-es metróhoz köthető, az MSZP–SZDSZ-kormányok és Demszky Gábor volt főpolgármester regnálása alatt zajló, bűncselekménygyanús sorozatnak. Az OLAF szerint összesen 167 milliárd forint lehet érintett korrupcióval a több mint 400 milliárdos beruházásból.
A 2-es és 4-es metrón futó Alstom-szerelvények korrupciógyanús beszerzése kapcsán is vizsgálódnak a hatóságok.
|
Metrókorrupció: külön eljárás a Siemens ügyében
|
A 4-es metró ügyétől elkülönített nyomozásban, többek között vesztegetés gyanúja miatt vizsgálódik a Siemens-ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda. A nyomozást sokáig az OLAF és a német hatóságok megállapodása, valamint a megmásított tanúvallomások hátráltathatták.
| null | 1 |
https://www.magyaridok.hu/belfold/metrokorrupcio-kulon-eljaras-a-siemens-ugyeben-3766082/
|
2018-12-14 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Idők
|
A Momentum november közepén kapta meg az ÁSZ-jelentés tervezetét a kampánypénzek ellenőrzéséről. Ebben az ÁSZ azt állapította meg, hogy a Momentumnak járó "költségvetési támogatás felhasználása nem volt átlátható és elszámoltatható".
Az ÁSZ ezt arra alapozta, hogy a Momentum nem bocsátott az ellenőrök részére adatokat, a közreműködési kötelezettségét nem teljesítette, így "a támogatás felhasználása nem volt szabályszerű". Az ÁSZ emellett kifogásolta, hogy a párt elérhetetlen a székhelyén, ami meghiúsítja az ellenőrzést.
Az ÁSZ az Indexnek azt írta, hogy a jelentéstervezet nem a nyilvánosságnak szól, és azt csak az ÁSZ hozhatja nyilvánosságra. De elárulták, hogy jelenleg a számvevőszék a Momentum elnökének észrevételeit értékeli, amelyeket a jelentéstervezetre küldött.
Az ÁSZ októberben közölte, hogy a választási kampányköltések ellenőrzéséhez öt jelölőszervezet (a Fidesz-KDNP, a Jobbik, az MSZP, az LMP és a DK) szolgáltatott adatot. A Párbeszéd illetve a Momentum Mozgalom viszont nem teljesítette "a számvevőszéki törvényben előírt közreműködési kötelezettségét." Az ÁSZ most azt írta az Indexnek:
A két párt a közhiteles nyilvántartásban rögzített székhelyén többszöri megkeresés ellenére nem voltak elérhetők, nem reagáltak az ÁSZ megkereséseire, ezért az ÁSZ október 4-én – a vonatkozó törvényi előírás alapján – kezdeményezte a költségvetési támogatásuk felfüggesztését. Tájékoztatom, hogy ez az intézkedés jelenleg is hatályban van.
Mindez tehát azt jelenti, hogy ha az ÁSZ a végleges jelentésében is szabályszerűtlenséget állapít meg, megvonják a két ellenzéki párt állami támogatását.
A Momentum folyamatosan próbál elszámolni
A Momentum valótlanságnak tartja, hogy szabályszerűtlenül használta volna fel a kampánypénzeket. Fekete-Győr András pártelnök éppen azt írta az ÁSZ-jelentés-tervezetre válaszul, hogy
valótlan megállapítást tesz a T. Számvevőszék, hogy a párt esetében a jelölő szervezetnek járó költségvetési támogatás felhasználása nem volt átlátható és elszámoltatható.
A Momentum szerint többször is telefonon és e-mailen próbáltak kapcsolatba lépni az ÁSZ illetékeseivel. Az ÁSZ viszont arra hivatkozik, hogy a Momentum elérhetetlen a bírósági nyilvántartásban szereplő székhelyén, a Rózsa utcában. "Az Állami Számvevőszék az ellenőrzöttekkel való hivatalos kapcsolattartásra kizárólag a közhiteles nyilvántartásban rögzített székhely szerinti elérhetőséget használhatja" – írta az ÁSZ az ezzel kapcsolatos kérdésünkre.
A momentumosok erre azt mondják, hogy október 7-én a Múzeum körútra költöztek, a székhelyük is ide került, erről a pártigazgató tájékoztatta is az ÁSZ-t, és arról nem tehetnek, hogy a bírósági nyilvántartásba ezt még mindig nem jegyezték be.
A székhelyáthelyezés mellett a Momentum – az elnök állítása szerint – többször jelezte, hogy leadnák a kért adatokat, ám az ÁSZ nem válaszolt nekik, milyen csatornán, hogyan tehetik meg.
A Párbeszédnél szintén a székhelyváltoztatás okozta a problémát. Az ÁSZ a Párbeszéd esetében is amiatt állapította meg a szabályszerűtlen kampánypénz-felhasználást, mert nem tudta elérni a pártot. Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd pártigazgatója azt mondta az Indexnek, hogy annyiban előbbre vannak a Momentumnál, hogy az új székhelyet azóta bejegyezték, és
a héten bejegyző határozattal együtt eljuttattunk az ÁSZ-nak minden elszámolást.
Kocsis-Cake azt mondta, remélik, hogy ez alapján valós ellenőrzést folytat le a számvevőszék.
Az ÁSZ nem segíti a valós vizsgálatot
Hajnal Miklós, a Momentum elnökségi tagja azt mondta az Indexnek, hogy több dolog is arra utal, hogy az ÁSZ nem akarja segíteni a valós vizsgálatot. "Egyrészt miután megkaptuk a vizsgálati anyagot, mi bizonyítható módon szolgáltattunk adatokat, csak az ÁSZ nem adott semmi technikai információt, segítséget az adatszolgáltatással kapcsolatban. Másrészt bizonyítható módon többször hivatalosan is jeleztük nekik, hogy életszerűtlen, hogy a székhelymódosításunk után is a régi székhelyünkön keressenek minket, hiába ül még a bíróság a bejegyzésen."
Hajnal azt mondta, hogy ugyanakkor nem szeretnék, hogy az adminisztratív probléma miatt bárki is rájuk süsse, hogy nem tudnak elszámolni a kampánypénzekkel.
Ezért a Momentum az összes kampányköltését nyilvánosságra hozza a honlapján még a hét folyamán.
Mindez ugyanakkor nyilván aligha befolyásolja az ÁSZ-t, amely a hivatalosan benyújtott adatok alapján készíti a jelentését. Hogy ez mikor lesz végleges és nyilvános, arról nem adott információt a számvevőszék.
Az Állami Számvevőszék és az ellenzéki pártok viszonya már a választások előtt elmérgesedett. Az ÁSZ 663 milliós gigabüntetéssel sújtotta a Jobbikot a plakáttámogatások miatt, majd több ellenzéki párt is kapott milliós büntetést szabálytalan irodabérlés miatt. A Fideszt és a KDNP-t csak a választás után ellenőrizte az ÁSZ, amelynek elnöke Domokos László korábbi fideszes parlamenti képviselő.
(Borítókép: Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) bejárata az V. kerületi Apáczai Csere János utca 10. szám alatt. Fotó: Róla László / MTI)
|
Lenullázná a Momentumot és a Párbeszédet az ÁSZ
|
Bukhatja az állami támogatását, vagyis lényegében a megszűnés szélére kerülhet két ellenzéki párt, a Momentum és a Párbeszéd. Az Állami Számvevőszék ugyanis olyan jelentéstervezetet küldött a két pártnak, amely szerint nem tudtak szabályszerűen elszámolni a kampánypénzek költésével. Mindezt azért, mert elérhetetlenek az ÁSZ ellenőrei számára. Ezért az ÁSZ kezdeményezte a költségvetési támogatásuk felfüggesztését - értesült az Index. A Momentum szerint számtalanszor jelentkeztek az ÁSZ-nál, amely nem tűnik együttműködőnek. A Párbeszéd pedig a héten leadott minden számlát, és reménykedik.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2018/12/14/szamvevoszek_momentum_parbeszed_elszamolas/
|
2018-12-14 16:09:39
| true | null | null |
Index
|
Múlt héten magyarul is kiírták valakik a Bratislava alá, hogy Pozsony a csallóközi Bacsfán. Szlovákiában a kilencvenes évek óta hiába követelik, hogy ezek az irányjelző táblák is kétnyelvűek legyenek, a figyelemfelhívó akció ennek szólt a magyar többségű faluban. Másnap Pellegrini szlovák miniszterelnök elítélte a véleménye szerint tolerálhatatlan provokációt. Szelektíven működik azonban a politikus nyelvi érzékenysége: ahhoz még nem fűzött kommentárt, hogy a meglévő kétnyelvű helységnévtáblák rendszeresen megrongálják szlovák nacionalisták.
Erről Fiala-Butora János kisebbségi jogi szakértő beszélt az Eötvös Csoport szokásos havi vitaestjén. A mérsékelt konzervatív kör, melyet többek között Sólyom László, Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Tölgyessy Péter, Urbán László neve fémjelez, legutóbb már álkonzervatív cirkuszoló társaságnak minősíttetett a kormánylapban, köszönhetően annak itt kormánykritikus hangok is megszólalhatnak.
A mostani határon túli tematika egyrészt talán kevésbé veri ki a biztosítékot az ideológiai tisztaság őreinél, mint mondjuk az orbáni populizmusról szóló, másrészt, mint arról Feledy Botond beszélt, az a cél, hogy a napi politikán túlmutatóan lehessen gondolkodni nemzetpolitikáról. „Hogy ez Európában máshol is fontos, abból is látszik, hogy elképzelhető: a Brexit az északír kérdés miatt fog elbukni, és ott van ugye az ukrán-orosz konfliktus is” – mondta a csoport vitáinak helyt adó jezsuita hátterű Társadalmi Reflexió Intézet igazgatója.
A szlovákiai táblaügy két dolgot is mutat a pozsonyi kötődésű, Harvardon doktorált Fiala-Butora szerint: egyrészt, hogy bár Szlovákiában ez fontos téma, a magyar sajtóba nem került be, ami azt is mutatja, hogy Budapesten egész mást értenek nemzetpolitikán, mint Szlovákiában. Másrészt: minden erőfeszítés ellenére a kilencvenes évek óta nem sikerült lényegi eredményeket elérni a szlovákiai magyar kisebbség védelmében. Húsz éve egy helyben topognak a kisebbségi jogok tekintetében, amit jól mutat, hogy ma is hatályban van az az államnyelvtörvény, amiért már a Meciar-kormányt is elmarasztalták. És ahol az írott jog meg is van, mint a hivatali kisebbségi nyelvhasználatnál, az is sokszor csak papíron marad, a gyakorlatban a szlovák állam semmit nem tesz az érvényesítéséért.
„A kórházakban sem biztosítják a törvény adta jogot” – mondta a kisebbségi magyarok jogait számonkérő kutató (őt speciel azért marasztalta el a Magyar Idők, mert CEU-s kitűzőt mert felvenni), és azt a botrányt idézte fel, amikor az érsekújvári kórházban az orvos nem volt hajlandó kivizsgálni egy helyi magyar nőt, mondván, tanuljon meg előbb rendesen szlovákul, nem érti az akcentusát.
“A csalódások fázisában vagyunk. Nem lehet remélni, hogy a nemzetközi intézményeket komoly változást tudnának előidézni” - fogalmazott Fiala-Butora János, azt hozva fel, hogy az Európa Tanács is egyre több mindent elfogadott idővel a kirekesztő szlovákiai törvényekből, olyasmit is, amit korábban még problematikusnak tartottak. Ő a Minority SafePack kezdeményezéstől sem vár túl sokat. Ez az az európai polgári kezdeményezés, amit már 1,3 millióan írtak alá, hogy a kisebbségek védelme erősebb legyen. A tervezetet az itthoni pártok közül a Fidesz, a Jobbik és az LMP is támogatja, és a dolognak a kutató szerint is lesz némi politikai haszna, jogi szempontból azonban szerinte az nem adhat érdemi garanciákat, az EU-nak nagyon kevés hatásköre van ezen a téren. „Ha Szlovákiában lenne hatása a SafePacknek, akkor Franciaországban is lenne. Ezt ők élesen ellenzik, ezért a régi tagállamok sem fogják megengedni, hogy ez komoly legyen.”
Ha az EU-tól és a nemzetközi közösségtől a kisebbségek nem sokat remélhetnek, mit várhatnak a magyar kormánytól? Ha a tényleges, gyakorlati eredményeket nézzük, akkor szlovák viszonylatban mintha szinte mindegy lenne, hogy éppen milyen volt a viszony a két ország között, fagyos, vagy olyan, mint most Orbánéké, akik jó viszonyt ápolnak Ficóékkal, és a felszínen minden rendben van. Fiala-Butora szerint sem az együttműködésre törekvő, sem a konfliktusokba beleálló magyar kormányoknak nem nagyon sikerült semmit elérni a magyar kisebbség szempontjából, akár jobb-, akár baloldali kormányok voltak.
Talán meglepő, de a magyar nemzetpolitikában az értékelés szerint igazából csak az egyoldalú magyar lépések működtek: a magyarigazolvány, a kettős állampolgárság, a támogatáspolitika. „Ezek azonban póttevékenységek. Nem tudják megváltoztatni azt a kirekesztő helyzetet, amiben ezek a magyar közösségek élnek” – mondta a Harvard-jogász, azt hangsúlyozva, hogy ezek a lépések inkább csak azokat érik el, akik eleve szorosabban kötődtek a magyar államhoz és kultúrához. „Azt a nagyobb részt, akik a szlovákiai magyarok többségét jelentik, akik ott helyben akarnak élni és a magyar nyelvet használni, azoknak mindez nem sokat ér.”
Ezt a virtuális nemzetegyesítési projektet alapvetőnek, de nagyon ellentmondásosnak mutatta be Bárdi Nándor történész, az MTA Kisebbségkutató Intézetének főmunkatársa. „Miközben a magyar kisebbségi csoportok fokozatosan marginalizálódnak otthon, sokkal jobban kötődnek Magyarországhoz, mint korábban.” A határon túliak az idő kétharmadában már magyarországi médiát néznek – mondta –, „és nem mindegy, hogy melyik ország időjárás-jelentését nézzük, mert ezek jelentik a térbeli kereteket, itt kezdődik a szocializáció.”
Fizikailag Szlovákiában, fejben Magyarországon van.
Bárdi, mint mondta, nem hozsannázva akar beszélni a határon túliakról, „Borbás Marcsiként a fenyőfa alatt székely viseletben, hanem mint egy élő társadalomról” – ez a párhuzamos társadalom azonban Magyarországon szerinte szinte ismeretlen, és egyre inkább az itthoni klientúrarendszerekbe illeszkedik. „A forrásokért a kisebbségi elitcsoportok különböző Fidesz-klientúrákhoz fordulnak a maguk csatornáin keresztül”, és bár a szavazati jogot megkapták a kettős állampolgárok, társadalmilag nem változott a helyzet: „Úgy kell szavazniuk, hogy rájuk a magyarországi pártoknak nincs regionális programjuk, nem mondanak semmit.”
A szavazatmaximalizálás vált központi kérdéssé a kisebbségi magyar pártok számára is, ezek jelentős részben érdekkijáró rendszerek.
Azzal, hogy a Fidesz a határon túlra kiviszi a magyar intézményrendszert (születési támogatást, demográfiai akciókat, felsőoktatást) „lényegében a határok fölött építenek egy etnokulturális intézményrendszert”. Bárdi a nehezen átlátható pénzmozgásokat igyekezett részletezni. Vajdaságba most 50 milliárd forintot adnak különböző tételekből, Székelyföldön egy bő 20 milliárdos magyar kormányzati gazdasági csomag van, „ami az adott országoknak nagyon jól jön, már csak az ÁFA-tartalom miatt is”. A Fidesz-kormány elérte, hogy a nagy EU-s programokból is ki lehessen vinni 10 százalékot a határon túlra. De ezeknél „nagyobb összegek mennek magáncégektől és állami tulajdonú nagyvállalatoktól politikai célokra. A fő közvetítő a Bethlen Gábor Alap.”
A határon túli fideszes/magyar állami erősítés sarokpontjai közül a kisebbségkutató szerint most a 9 milliárdos óvodaprogram (cél, hogy három éven belül sokkal több gyerek járjon magyar nyelvű óvodába, ki nem mondva pedig a vegyes házasságokból származó gyerekek „megszerzése”), az egyháztámogatási program (legkülönbözőbb célokra, Kolozsváron a magyar református egyház például parkolóházat épít magyarországi támogatásból, és vannak vízerőmű-beruházásaik is), nem utolsó sorban pedig a Fidesz-közeli médiamonopólium kialakítása a határon túl is: a helyi magyar médiát a Fidesz ott is egyre inkább felvásárolja, ez Erdélyben például elég látványos.
Az egyik legjelentősebb vállalkozás most a magyarságpolitikában a Kárpátalja-projekt – mondja Bárdi Nándor. Sokak szerint a magyar kormány lényegében egy helyi ellenkormányt alakított ki, az ő szavai szerint azonban ez inkább krízisintervenció. „A rossz államnál is rosszabb, ha nincs állam. Az alig létező ukrán államot kell megpróbálni magyar intézményeknek helyettesíteni” – mondta, kiemelve, hogy az ivóvízbe a klórt is Magyarországról biztosítja a katasztrófavédelem, ahogy oltóanyagot, orvosi eszközöket is innen visznek.
A védőhatalom jellegét próbálgatja most a magyar külpolitika a nemzetközi erőtérben Kárpátalján.
Azzal, hogy Magyarország egyre aktívabb a határon túl, és pénzzel, projektekkel, politikával, gesztusokkal egyre inkább köti magához a helyi magyar társadalmat, etnikai versenyhelyzetet hoz létre. „Etnikailag versengő párhuzamos társadalmak jönnek létre a régióban. A kérdés, hogy melyik lesz hatékonyabb, korszerűbb a párhuzamos nemzetépítések közül, melyik tudja jobban megszólítani a csoportokat” – fogalmaz Bárdi Nándor.
A magyarországi aktivizálódás hatásai azonban ellentmondásosak. Miközben forrásokat biztosít, és új lekötelezett networköket teremt, felgyorsítja az elvándorlást is. Nem is biztos, hogy Magyarországra, Erdélyből vagy 100 ezren Nyugatra mentek magyar útlevéllel. De erre Magyarország is rájátszik, nem sokat törődve a helyi, székelyföldi, vajdasági magyar érdekekkel: „Folyamatos az agyelszívás. Az utóbbi évtizedben a magyarországi demográfiai hiányt a határon túli magyarok pótolták. Ma egy erdélyi informatikusnak olcsóbb Budapesten tanulnia, mint Kolozsváron” – hangzott el.
A legsúlyosabb helyzet ebből a szempontból is Kárpátalján van. Bárdi szavai szerint szabályos exodus zajlik onnan – ehhez olyan adatokat idézett, hogy a kárpátaljai gyerekek harmada már magyarországi középiskolában tanul tovább.
Videofelvétel a teljes vitáról:
(Borítókép: Huszti István / Index)
|
Médiafelvásárlás, pénzosztás, klientúraépítés: a Fidesz nagyon ráment a határon túli magyarokra
|
Miközben óriási támogatások mennek a határon túlra, Kárpátaljáról és Vajdaságból mégis exodus van - hangzott el az Eötvös Csoport havi vitáján, mely most a magyar nemzetpolitikáról szólt. Az Orbán-kormány úgy próbálja virtuálisan egyesíteni a nemzetet, hogy közben Erdélyben, a Vajdaságban is Fidesz-klientúrát épít. A határon túli magyarok egyre szorosabban kapcsolódnak Budapesthez, de közben helyben egyre inkább marginalizálódnak.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2018/12/13/mediafelvasarlas_penzszoras_klienturaepites_a_fidesz_nagyon_rament_a_hataron_tuli_magyarokra/
|
2018-12-13 16:11:00
| true | null | null |
Index
|
Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció (DK) budapesti képviselője a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülése előtt tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, választ várnak arra, miért „dőlt be" a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) elektronikus jegyrendszerének projektje. Hangsúlyozta, az ellenzék mindent megtesz, hogy kiderüljön, „mitől döglött meg" Tarlós István főpolgármester „egyetlen saját erőből zajló" beruházása. A DK ennek érdekében feljelentést is tesz az ügyben a rendőrségen hűtlen kezelés gyanúja miatt – tette hozzá.
Horváth Csaba, az MSZP fővárosi képviselője elmondta, a városvezetés 12 milliárd forintos kárt okozott egy „működésképtelen rendszer babusgatásával". Az ellenzéki politikus bejelentette, amennyiben a kormányoldal a közgyűlésben nem támogatja egy vizsgálóbizottság felállítását, akkor felállítanak egy alternatív ellenzéki testületet, amely szintén kikéri az ügy dokumentumait a történtek megismeréséhez.
Gál József, az LMP fővárosi képviselője utóbbiról azt mondta, amennyiben a Fidesz–KDNP nem szavazza meg a vizsgálóbizottság felállítását, akkor azzal azt ismeri el, hogy vaj van a füle mögött.
V. Naszályi Márta, a Párbeszéd budapesti képviselője arra emlékeztetett, hogy a városvezetés immáron tíz éve ígérgeti az elektronikus jegyrendszer bevezetését, amellyel szemben így semmi bizalma nem maradt a lakosságnak.
Az MSZP, a DK és a Párbeszéd politikusai ugyanitt szóltak arról is, botrányosnak tartják, hogy a főváros patkánymentesítése a jövő évtől nem az ezt a tevékenységet 45 éve végző Bábolna Bio feladata lesz, hanem egy „hozzá nem értő konzorciumé". Horváth Csaba megjegyezte, a közbeszerzési csalás gyanúját is felveti, hogy az idei 250 millió forintos keret helyett jövőre több mint 900 millió forintért végzik el ezt a feladatot.
Frissítés: Tarlós maga tett feljelentést
Feljelentést tett a budapesti elektronikus jegyrendszer projekt ügyében Tarlós István főpolgármester és Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes.
Tarlós István a Fővárosi Közgyűlés szerdai rendkívüli ülésén, a projekt aktuális helyzetéről szóló előterjesztés vitájában jelentette be, hogy kedden Bagdy Gábor főpolgármester-helyettessel feljelentést tett az országos rendőrfőkapitánynál.
A főpolgármester azt mondta: tiszta vizet kell önteni a pohárba, a feljelentést azért tették, hogy az illetékes hatóság vizsgálja ki, mi történt az ügyben. Ennek az eredményét ésszerű lenne megvárni; az ellenzék addig találjon magának más kampánytémát - tette hozzá.
Tarlós István azt mondta, a napirend vitájában az ellenzék kiszámítható módon egy kommunikációs performanszt szeretne felépíteni. Közölte, erre nincsen szükség, mert ennek a célja és az eredménye is az lenne, hogy a budapestiek összezavarodnának: nem lehetne tudni, hogy mi igaz és mi nem.
A Fővárosi Közgyűlés szerdai rendkívüli ülésén támogatta, hogy újrastrukturálják a budapesti elektronikus jegyrendszer projektjét, miután a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szerződésszegés miatt felmondta a kivitelezővel a szerződést.
A testület 18 kormánypárti képviselő igen szavazatával, az ellenzékiek 8 nem szavazata ellenében döntött arról, hogy továbbra is támogatja az elektronikus jegyrendszer projektjének megvalósítását.
A közgyűlés felkérte Tarlós István főpolgármestert, hogy a BKK vezérigazgatója útján az érintettek - ezen belül az érintett kormányzati szervek - bevonásával gondoskodjon a projekt újrastrukturálásáról, és az ahhoz szükséges egyeztetések lefolytatásáról. Továbbá a projekt befejezési határidejét 2020. december 31-ére módosíthatja a testület.
|
E-jegy-botrány: vizsgálóbizottságot követelnek
|
Négy ellenzéki párt közösen kezdeményezi egy fővárosi vizsgálóbizottság felállítását a budapesti tömegközlekedésben tervezett elektronikus jegyrendszer ügyében. Tarlós beelőzte őket: feljelentést tett a rendőrségen a projekt ügyében.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/budapest/2018/12/12/e-jegy_botrany_vizsgalobizottsagot_kovetelnek/
|
2018-12-12 16:15:00
| true | null | null |
Index
|
Szepessy Zsoltot, az Összefogás Párt elnökét azért ítélték el, mert a párt a 2014-es választás alatt nem tartotta be a számviteli előírásokat.
A Nyíregyházi Törvényszék az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azt írta, a párt 300 millió forintos állami támogatást kapott a 2014-es országgyűlési képviselő választási kampányra, a számviteli előírásokat azonban nem tartotta be, nem készített könyvvezetést és beszámolót. Ezekért a felelősség a párt elnökét terheli - írták.
Közölték, a párt 2013-2014-es vagyoni helyzetének áttekintése meghiúsult, mivel a bizonylatok hiányosak voltak és nem adták át az előző évre szóló beszámolót sem. A párt elnökét, aki egy időben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Monok polgármestere volt, a Nyíregyházi Járásbíróság kedden folytatólagosan elkövetett számvitel rendjének megsértése miatt egy év hat hónap, két év hat hónapra felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte.
|
Felfüggesztettet kapott a kamupártos politikus
|
Szepessy Zsoltot, az Összefogás Párt elnökét azért ítélték el, mert a párt a 2014-es választás alatt nem tartotta be a számviteli előírásokat.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3018381_felfuggesztettet-kapott-a-kamupartos-politikus
|
2018-12-12 17:11:00
| true | null | null |
Népszava
|
Szaso Janakievszki (más átírással Saso Janakievski) 2012. óta Magyarország a macedóniai Bitolába akkreditált tiszteletbeli konzulja. Orbán Viktor nagy rajongója: a 444 szúrta ki egy ma már nem elérhető kereskedőházas pr-videón, Janakievszki íróasztalán a magyar miniszterelnök portréját.
A macedón üzletember Magyarország szkopjei kereskedőházát is vezette. Hogy így van-e jelen időben is, azt most nehéz ellenőrizni, a kereskedőház-rendszer átalakulása (konkrétan a csődtömeg MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. megszűnése, az új HEPA Zrt.-be olvadása) miatt a hivatalos oldal átalakítás alatt áll.
A délszláv térségben járatos olvasónk jelezte a közelmúltban, hogy tudomása szerint a tiszteletbeli konzul magyar diplomata-rendszámú járművet vagy járműveket használ, méghozzá nem is személyautót, hanem kisfurgont is. Ekkoriban a magyar-macedon kapcsolatokat érintő minden hír különösen érdekes volt Nikola Gruevszki exkormányfő különös Magyarországra menekülése miatt. Megpróbáltunk tehát utána járni ennek a hírnek is.
Három évig küzdött a bukás ellen Gruevszki, és Orbán végig segítette – itt az Átlátszó összes cikke a témában
Az Átlátszó évek óta követi Nikola Gruevkszki történetét Macedóniában, aki 2006 és 2016 között volt hazája miniszterelnöke. A Kreml-barát Gruevszkinek egy 2015-ben kezdődött súlyos politikai válság söpörte el a hatalmát, hiába próbálta foggal-körömmel megtartani a miniszterelnöki széket.
Közérdekűadat-igénylésben kérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy „Magyarország bitolai (Macedónia) tiszteletbeli konzulja, Szaso Janakievszki Úr használ-e magyar diplomata-rendszámú gépjárművet, ha igen, milyen járműtípusra (típusokra) és mióta”.
A KÜKÜM azonban elutasította az igénylésünket, méghozzá arra hivatkozva, hogy „tekintettel arra, hogy a Minisztérium adatigénylése megválaszolását igénylő adatbázissal nem rendelkezik, nem tekinthető az Infotv. értelmében vett adatkezelő szervnek”.
Nyilván hiszünk mindent, amit címeres papíron hivatalosságok állítanak, ez a válasz mégis némi fejtörést okoz. Nem olyan régen ugyanis még adatkezelő volt a külügy diplomataautó-ügyben: szintén az Átlátszó érdeklődésére adták ki a New York-i Főkonzulátus által használt járművek listáját. Így tudtuk meg, hogy mióta jár Kumin Ferenc főkonzul luxusatóval, és mennyibe kerül ez a magyar adófizetőknek.
A Gruevszki-ügyben viszont a jelek szerint egyetlen magyar állami szerv sem érzi magát adatgazdának: a Belügyminisztérium például azt állítja, hogy nincsenek adatai arról, hogy mikor lépett be Magyarországra a hazájában korrupció miatt két év börtönbüntetésre ítélt volt macedón miniszterelnök. Pintér Sándor belügyminiszter országgyűlési képviselői kérdésre sem válaszolt az ügyben.
Fotó: Szaso Janakievszki a Nemzeti Kereskedőház videójában.
|
Jár-e a macedóniai tiszteletbeli konzul magyar diplomatautóval? – a külügy állítólag nem tudja
|
A magyar külügyminisztérium nem adatgazda, ha a Macedóniában használt magyar diplomata-rendszámú autókról kérdezzük – legalábbis ezt a választ adta a tárca közérdekű adatigénylésünkre. A kérdés Szaso Janakievszki macedóniai tiszteletbeli konzul által használt járművekre vonatkozott.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2018/12/12/jar-e-a-macedoniai-tiszteletbeli-konzul-magyar-diplomatautoval-a-kulugy-allitolag-nem-tudja/
|
2018-12-13 16:28:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Európai Unió;Paks;
2018-12-13 06:00:00
Törleszt a kormány a paksi engedélyért
Az Orbán-kabinet százmilliárdos megrendelésekkel igazolta Párizsban: sokat hajlandó fizetni azért, hogy az EU rábólintott az erőmű bővítésére.
Tovább törleszti a kormány az adófizetők pénzéből a paksi bővítés EU-engedélyezésének árát. Ezúttal beruházás jóváhagyásának francia pártolói kaptak gáláns ellentételezést. Ha továbbra is ez a modell érvényesül, akkor az Európai Bizottság nagyvonalúságának ára összemérhető lesz azzal, amibe maga az atomerőmű kerül.
A Bizottság 2017-ben fejezte be az uniós szabályokat többszörösen sértő módon, tender nélkül odaítélt és állami támogatással felépíteni tervezett paksi bővítés uniós engedélyezését. Ahogyan azt a Népszava – Jávor Benedekre, a Párbeszéd EP-képviselőjére, a tenderelhagyás miatt indított bizottsági eljárás kezdeményezőjére hivatkozva – annak idején megírta, már az uniós vizsgálat alatt érkeztek róla információk arról: Brüsszel engedékenységéért az Orbán-kormány hajlandó minden árat megadni. Ebbe pedig az európai nagyhatalmaknak adott gáláns magyar állami megrendelések is beleférnek.
Az első információk arról szóltak, hogy a francia Alstom, illetve a német Siemens válhat a paksi beruházás beszállítójává, de szó volt az energiaszektoron kívüli, például hadiipari beszerzésekről is. Azóta a turbinatender nyertese az Alstom és az amerikai GE konzorciuma lett (a GE időközben fölvásárolta az Alstom turbinagyártó részlegét), sajátos körülmények között: egyetlen versenytársuk, az orosz Power Machines formai hibákkal tűzdelt, a szándékos érvénytelenség látszatát keltő pályázatot adott be.
Most folytatódik a franciák kifizetése: Szijjártó Péter külgazdasági miniszter kedden Párizsban bejelentette, hogy „hadiipari és nukleáris együttműködési megállapodásokkal új dimenzióba léptek a francia-magyar gazdasági együttműködések”. A tárcavezető szerint két francia cég is jelentős megbízásokhoz jutott Pakson – hogy az Alstom mellett még melyik, arra nem tért ki –, a magyar honvédség pedig húsz Airbus helikoptert rendelt Franciaországtól.
Franciaország kibékítése azért fontos pillére a paksi üzletnek, mert a franciák maguk is gyártanak atomerőművet, és indultak volna Paks2 – a több éves előkészítés ellenére végül ki sem írt – beruházási tenderén. A Bizottság jóváhagyásához ugyanakkor Németország jóindulatának megszerzésére is szükség volt. A VS.hu írta meg korábban, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2015-ben, a paksi projekt uniós vizsgálatának elindítása után találkozott Angela Merkel kancellárral, és egy olyan csomagról állapodott meg vele, ami kedvet csinálhatott a németeknek a jóváhagyáshoz. Szó volt a Siemens beszállásáról – a cég a feltételezések szerint az erőmű vezérlő és biztonsági rendszerét szállíthatja –, a Mercedes kecskeméti gyárbővítéséhez és a BMW magyarországi gyárépítéséhez ígért bőkezű, összességében százmilliárdos állami támogatásról, illetve arról is, hogy „egy német-francia konzorcium” nyerheti el a magyar honvédség helikopterbeszerzését 172 milliárd forint értékben. (Az Airbus Helicopters jogelődje, az Eurocopter Group 1992-ben alakult a francia Aérospatiale és a német Daimler-Benz Aerospace AG egyesülésével.)
Feltűnő, hogy a Siemens – továbbra is valószínűsíthető – részvételén kívül a korábbi hírekben szereplő összes pont megvalósult, ami arra enged következtetni: az alku él, és az uniós jogot sértő paksi projekt brüsszeli átengedésének számláját még sokáig fizetni fogjuk. Mivel az ellentételezések láthatóan nem csak az energetikai szektorra terjednek ki – és önmagában a katonai beszerzésekre ezermilliárdos nagyságrendben készül költeni a kormány a következő években nyugat-európai és amerikai gyártóknál –, az uniós léptékű mutyi végső számlájának nagyságrendje akár ugyanakkora is lehet, mint amennyibe maga a 3-4 ezer milliárd forintos árúra tervezett paksi bővítés kerül.
|
Törleszt a kormány a paksi engedélyért
|
Az Orbán-kabinet százmilliárdos megrendelésekkel igazolta Párizsban: sokat hajlandó fizetni azért, hogy az EU rábólintott az erőmű bővítésére.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3018338_torleszt-a-kormany-a-paksi-engedelyert
|
2018-12-13 06:00:00
| true | null | null |
Népszava
|
airbus;helikopter;
2018-12-14 15:02:59
Harminchat Airbus harci helikoptert vásárolt a honvédség
A honvédelem gazdasági hivatal a régi orosz helikopterek elavulásával magyarázza a vételt, de gyanús, hogy a Franciaországból rendelt gépekkel a kormány félrenézést is vásárolt Paks 2 miatt. Ez már a második óriási Airbus-beszerzés.
Tizenhat Airbus, H225M-típusú helikoptert vásárolt a Magyar Honvédség. A beszerzésről szóló szerződést pénteken Budapesten, a Honvédelmi Minisztériumban (HM) írták alá – magyar oldalról Fodor Péter, a HM Védelemgazdasági Hivatal főigazgatója, az Airbus Helicopters részéről pedig Dennis Bernitz és Thomas Hein értékesítési, illetve kereskedelmi vezetők szignózták dokumentumot.
A Honvédelmi Minisztérium az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: az új helikopterekkel 2023-tól bővül a légiflotta, beszerzésükre pedig azért volt szükség, mert meglévő, Mi-8-as és Mi-17-es szállító helikopterek hamarosan elérik üzemidejük és rendszerben tarthatóságuk végső határidejét. Igaz, nem régen 5,2 milliárdos nagygenerálon estek, a felújítással megbízott orosz cég pedig a Zoom szerint másfélszer olyan drágán vállalta a munkát, mint ukrán versenytársaik tették egy török megbízás esetében.
A nagy bevásárlást már egy korábbi megrendelés is megelőzte: az Airbus júniusban számolt be róla, hogy a honvédség 20 darab H145M-gépet vásárol tőlük
A nyáron beszerzett H145M típusú helikopterek könnyebb harci helikopterek. A most megrendelt zömökebb, 11 tonnás járművek a harci feladatok mellett logisztikai, mentési, katasztrófavédelmi feladatokat is el tudnak látni.
Megnyugtatott Nyugat, titokban költött százmilliárdok
Mint lapunk írta, a tenderrel nem csak modern légierőt, de nyugati félrenézést is vásárol a kormány, az orosz üzletnek számító Paks2-beruházás miatt.
Hogy mennyit kóstál majd a helikopter flotta beszerzésem arról csak találgatni lehet, de az biztos, hogy a választások előtt hirtelen titokban katonai célokra különítettek el 650 milliárd forintot.
Hogy ebből a pénzből mit finanszíroznak, arról csak találgatni lehet, hiszen államtitkoknak minősül.
Bizottsági forrásokból úgy tudjuk: a tárca azóta sem közölte a grémiummal, hogy pontosan mennyi és milyen repülőjárművet kíván vásárolni, pedig az ellenzék rendszeresen kikérte ezeket az adatokat.
A nemkormánygépek, amikkel Orbán szokott repülni
A helikopterdömping csak a beszerzési torta egyik- – igaz, jókora – szelete, az elmúlt időben ugyanis egymást érték az új gépvásárlások Az év elején vetta kormány két nagy Airbus A319-est, amelyeket a miniszterelnök is szívesen használ. Beszereztek még két futárgépnek mondott, de valójában business jet Dassault Falcon 7X-et, amelyek közül az egyiket sokáig eltitkolták. Mindezek után bejelentették vesznek még egy Airbus A319-est valamint három teherszállító-repülőgépet is.
|
Tizenhat új Airbus harci helikoptert vásárolt a honvédség
|
A honvédelem gazdasági hivatal a régi orosz helikopterek elavulásával magyarázza a vételt, de gyanús, hogy a Franciaországból rendelt gépekkel a kormány félrenézést is vásárolt Paks 2 miatt. Ha nem mondták le korábbi beszerzésüket, már több mint 30 helikopternél tarthatunk.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3018639_tizenhat-uj-airbus-harci-helikoptert-vasarolt-a-honvedseg
|
2018-12-14 15:02:00
| true | null | null |
Népszava
|
egészségügy;Magyar Honvédség;Magyar Közlöny;
2018-12-13 20:53:52
7,6 milliárdos egészségügyi beszerzésről döntött a kormány - Na ki kapja?
A Magyar Honvédség több mint 7,6 milliárd forintos egészségügyi beszerzéséről döntött a kormány.
A Magyar Közlöny csütörtöki számában jelent meg a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében megvalósuló, a Telepíthető sebészeti ellátó (Role-2) képesség fejlesztéséről szóló kormányhatározat.
E szerint Magyarország védelmi képességének további erősítése, a Magyar Honvédség korszerű egészségügyi ellátó képességének fejlesztése, valamint a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program megvalósításának elősegítése érdekében a honvédség részére egy új "Role-2" elnevezésű egészségügyi ellátó létesítményt szereznek be.
A beszerzésre, valamint az ahhoz kapcsolódó logisztikai támogatási és szolgáltatási feladatok biztosítása érdekében, több költségvetési év (2020-2021) előirányzatait érintően 7 milliárd 680 millió forintos kötelezettségvállalást rögzít a határozat.
|
7,6 milliárdos egészségügyi beszerzésről döntött a kormány - Na ki kapja?
|
A Magyar Honvédség több mint 7,6 milliárd forintos egészségügyi beszerzéséről döntött a kormány.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3018543_7-6-milliardos-egeszsegugyi-beszerzesrol-dontott-a-kormany-na-ki-kapja
|
2018-12-13 20:53:00
| true | null | null |
Népszava
|
Magyar közbeszerzéseknél gyakran előfordul, hogy olyan referenciákat követel meg a kiíró, amelyek nagyon leszűkítik a tenderen induló cégek körét. Csodálkoztak is a közpénzek hatékony és átlátható felhasználásért dolgozó Transparency International Magyarország (TI) munkatársai, amikor egy nagy értékű építőipari közbeszerzésnél nem láttak ilyen feltételeket. Egy ágazati szakember aztán elmondta nekik: ennek az az oka, hogy ha lenne, akkor lényegében csak a Közgép indulhatott volna a tenderen, amely akkoriban a kormány első számú közellensége, Simicska Lajos érdekeltsége volt.
A hazai közállapotokat bizonyos szempontból remekül leíró esetet Nagy Gabriella, a TI közpénzügyi programjának vezetője elevenítette fel a szervezet korrupcióellenes világnapon szervezett konferenciájának egyik panelbeszélgetésén. Vita nem is alakult ki erről, mert a kormánypárti meghívottak nem jöttek el, sem az itthon, sem az Európai Parlamentben politizálók.
Több előadó is kitért arra, hogy az európai intézményektől hiába várnánk közbeavatkozást annak érdekében, hogy tisztességesebb, átláthatóbb legyen a gazdasági és politikai verseny Magyarországon.
„Az Európai Unió nem bíróság. Olyan, mint egy vasúti félsorompó. Figyelmeztet, hogy gond van, de nem állít meg”
– fogalmazott Balázs Péter, az első magyar uniós biztos, a Bajnai-kormány külügyminisztere, egyetemi tanár.
Ennek alapvetően az az oka, hogy az uniós jogi keretek kialakításakor nem gondoltak olyan esetre, amikor egy tagállam kormánya számára nem az uniós források hatékony elköltése a fontos, hanem a klientúra gazdagítása. Igaz, mintha lassan már indult volna a korrekció: egyre több uniós politikus és tisztviselő javasolja, hogy a 2021-ben kezdődő költségvetési ciklusban jogállamisági feltételekhez kössék az EU-támogatások folyósítását. Emellett az Európai Ügyészség létrehozása is a hatékony ellenőrzés kikényszerítését szolgálja. Igaz, Magyarország nem akar csatlakozni a kezdeményezéshez.
A Magyarországon működő multinacionális vállalatoktól még ennyit sem érdemes várni a tisztább viszonyok megteremtése érdekében.
Fleck Zoltán, az ELTE Jog- és Társadalomelméleti Tanszékének vezetője arról beszélt, hogy a külföldi tőke egyáltalán nem úgy viselkedik hazánkban, mint a saját országában, a profit biztosítása érdekében teljesen alkalmazkodik az itteni körülményekhez. „Kompenzálásként legalább a civil szervezeteket támogathatnák” – jegyezte meg.
Annál is inkább, mert a vágyak szintjén még nem veszett ki a fogékonyság a nyugati értékek iránt a magyar társadalomból. Felmérések szerint az emberek 75-80 százaléka támogatja az ország EU-tagságát – emelte ki Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója. Ennek erősítését szolgálta a szervezet Egymásból építkezünk című projektje is, amelynek keretében egyebek mellett plakátpályázatot hirdettek Te mire költenéd az EU pénzét? címmel.
A zsűri – amelynek tagja volt Szentkirályi Balázs, a G7 társalapítója és vezérigazgatója is*További tagok: Perger István, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének képviseletvezető-helyettese; Tranker Kata képzőművész; Istvánkó Bea, az ISBN könyv galéria művészeti vezetője; Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója. – három kategóriában hirdetett győztest. A „komoly” kategóriában két alkotást is díjaztak.
Az egyik Bognár Nóráé:
A másik Laczkó Rékáé:
A szatirikus kategória győztese a Szabadpolc Produkció. A cikk nyitóképe így néz ki eredeti méretarányban:
A gyermekrajz kategóriát pedig a második osztályos Lengyel Gréta, Mester József és Nagy Zsófia Dóra közös alkotása nyerte meg:
|
Sífelvonót a Balatonra? Az EU nem fogja megakadályozni
|
Az uniós jogi keretek kialakításakor nem gondoltak olyan tagállamra, amelynek nem az uniós források hatékony elköltése a fontos, hanem a klientúra gazdagítása.
| null | 1 |
https://g7.hu/allam/20181211/sifelvonot-a-balatonra-az-eu-nem-fogja-megakadalyozni/
|
2018-12-11 17:54:00
| true | null | null |
G7
|
Ahogy ez lenni szokott, december elején felgyorsult a nagyobb összegű tao-programok jóváhagyása. Mivel a 300 milliónál drágább projektek elbírálása többkörös, az elmúlt években már megszokhattuk, hogy a karácsony előtti hetekben derül csak ki, mely sportszervezetek kaphatják a legtöbb közpénzt különböző fejlesztésekre.
Az idei rekorder eddig a Budakalászi Kézilabda Zrt., amely számára a kézilabda-szövetség a napokban hagyott jóvá egy közel 2,2 milliárdos programot. A szervezet arra a sportkollégiumra kérte a pénz nagy részét, amit bő másfél éve tervezget az önkormányzat, és ami az elmúlt hónapokban is százmilliókkal drágult. A projekt körül ráadásul egy befolyásos Fidesz-közeli üzletember is feltűnt.
A város vezetése még 2017 márciusában döntött arról, hogy a Budakalász Kézilabda Zrt.-vel közösen egy sportcentrumot alakítanak ki az Omszk Parkban (részben a park történetéről az Átlátszón jelent meg egy részletes cikk a közelmúltban). Erről pár héttel később egy együttműködési megállapodást is aláírtak, amiben bruttó 1,8 milliárd forintban maximálták a beruházás értékét. Az eredeti elképzelés az volt, hogy az önkormányzat 800 milliós állami támogatást igényel a fejlesztéshez, a cég pedig tao-támogatással egészíti ezt ki. Úgy tervezték, hogy a társaság már a 2017/2018-as idényben beadja a pályázatát a szövetséghez, ám ez már csak az április végi leadási határidő miatt sem volt reális. Különösen úgy, hogy a tanulmányterv csak a nyárra készült el, így végül egy évet csúsztak.
Az idén őszre viszont kiderült, hogy az eredetileg tervezett 1,8 milliárd nem elég a sportkollégium felépítésére.
Az önkormányzat ennek megfelelően módosította az eredeti szerződésben rögzített 1,8 milliárdos összeget 2,55-re, ám ügyletek arra is, hogy ez a városnak ne jelentsen pluszterhet: a többletet hozzácsapták a Budakalász Kézilabda Zrt. tao-programjához.
Így jött ki – az egyéb célra, például utánpótlás-nevelésre és sporteszközök beszerzésére igényelt összeggel kiegészítve – a 2,2 milliárdos támogatás*A vonatkozó jogszabályok szerint tao-támogatásból csak az ingatlanfejlesztés költségeinek 70 százalékát lehet finanszírozni, a többit önrész formájában a pályázó biztosítja. A komolyabb forrásokkal nem rendelkező sportszervezetek ezt jellemzően szintén megkapják valamilyen támogatásként, jelen esetben az önkormányzattól.. Programjában egyébként a cég nem vitte túlzásba a beruházás szükségességének indoklását. Mindössze annyit írtak, hogy itt szeretnének helyet biztosítani az utánpótlás-játékosok, illetve – versenyek esetén – a csapatok számára, továbbá szakmai képzéseket is tartanának a létesítményben.
A viszonylag szerény indoklás annak fényében furcsa kicsit, hogy
a beruházás a tao-rendszer történetének egyik legnagyobb összegű projektje.
Ennél nagyobb támogatást egy idényben egészen tavalyig csak a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány és az uszodát építő II. Kerületi Sport és Szabadidősport Kft. számára ítéltek meg. Tavaly aztán kicsit változott a helyzet, és szépen megszaporodtak a milliárd feletti tao-támogatást kapó gigaprojektetek. A budakalászinál nagyobb értékű fejlesztési program azonban – a szokásos felcsúti mellett – még az előző idényben is csak kettő volt: a szintén egy uszodára pénzt kérő Kazincbarcikai Sport Központé, illetve a bentlakásos rehabilitációs központot kialakító Siófok Kézilabda és Tenisz Club Kft.-é. Utóbbi két szervezetnek sikerült rávennie nyereséges cégeket arra, hogy ilyen hatalmas összegben utalják a költségvetés helyett nekik a profitjuk után fizetendő adójukat*A tao-rendszernek ez a lényege..
Frissítés: az említetteken kívül tavaly az YBL Water Polo Club-nak és az Alba-Fehérvár Kosárlabda Kft-nek is nagyobb összegű programot hagytak jóvá, ám nekik az elérhető adatok szerint nem jött össze a pénz.
Budakalászon azonban ez nem biztos, hogy ugyanígy történik. Egressy Gábor, a vállalat tao-ügyeit intéző csapatmenedzser lapunknak azt mondta, hogy sok részletet még nem tudnak arról, hogyan szerzik meg a több százmilliós önrészt, a cégnek ugyanis saját forrásból nincs ennyi pénze. Arról hallott, hogy az önkormányzat biztosítaná ezt támogatás formájában, de mint fogalmazott, „hivatalos forrást még nem látott” erről. Pedig az ügyben elvileg megállapodás is született a felek között, sőt az önkormányzat arról is határozott, hogy a szükséges ingatlant is a zrt. rendelkezésére bocsátja (ez a lenti utcaképen sorompóval lezárt területen található).
A következő lépés majd a támogató cégek felhajtása lesz, de itt is prioritást élvez az utánpótlás-nevelés – mondta Egressy Gábor. Épp ezért egyelőre azt sem látni egyértelműen, hogy mikor kezdődhet meg a kollégium kivitelezése, és mikorra készülhet el az épület. Miután a beruházást közbeszereztetni kell, az sem lenne meglepő, ha a vállalat kihasználná a rendelkezésére álló három évet.
Az ügyről az egyesület több beosztottjával és a helyi sportélet más tagjaival beszéltünk, és többen is azt mondták, hogy a csapatmenedzser mellett egy bizonyos Simon Péter illetékes az ügyben. Ő vélhetően ugyanaz a Simon Péter, akiről néhány éve az Index írt portrét, úgy jellemezve őt, hogy húsz éve majdnem minden nagyberuházáshoz köze van Szentendrén és környékén. Simon ugyan nem szerepel a budakalászi egyesület stáblistáján, korábban azonban a Szentendrei Kézilabda Klubnál együtt dolgozott a budakalásziak jelenlegi utánpótlás-szakmai igazgatójával, Hajdu Tamással és Egressy Gáborral is.
A vállalkozó, akit politikai kapcsolatai miatt a Fidesz Hagyó Miklósaként is emlegettek a sajtóban, tényleg nagy hal a környéken.
Volt közös cége a labdarúgó-válogatott korábbi szövetségi kapitányával, Dárdai Pállal (amelyben egyébként szintén együtt dolgozott Egressy Gáborral), de a helyi sajtóban is erős embernek számított. Korábban pont egy sportlétesítmény-fejlesztés miatt foglalkozott vele viszonylag sokat a sajtó: a szentendrei Vizes Nyolcas Uszoda Simon cégének és a városnak is akkora bukás lett, hogy az adósságot az államnak kellett átvállalnia.
Simon az elmúlt években látszólag minden cégéből kiszállt, a sportkollégium fejlesztésében azonban mégis lehet valamilyen szerepe. Az azonban nem egyértelmű, hogy pontosan milyen, erről ugyanis senki nem mondott semmi egyértelműt. Az üzletembert próbáltuk elérni, de nem sikerült.
|
Budakalász az új Felcsút, 2,5 milliárdos sportkollégium épül az Omszki-tó mellett
|
Ahogy ez lenni szokott, december elején felgyorsult a nagyobb összegű tao-programok jóváhagyása. Mivel a 300 milliónál drágább projektek elbírálása többkörös, az elmúlt években már megszokhattuk, hogy a karácsony előtti hetekben derül csak ki, mely sportszervezetek kaphatják a legtöbb közpénzt különböző fejlesztésekre.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20181209/budakalasz-az-uj-felcsut-25-milliardos-sportkollegium-epul-az-omszki-to-mellett/
|
2018-12-09 21:01:00
| true | null | null |
G7
|
Összesen 269 millió forintnyi követelést kell még kifizetnie a Magyar Ökölvívó Szakszövetségnek (MÖSZ) az augusztusi budapesti ifjúsági világbajnokság szervezése kapcsán, ezen kívül még hiányzik 132 millió forint, amelyet más feladatok helyett a vb-re használt fel a szervezet.
Ezt Hannák György könyvvizsgáló jelentette be a MÖSZ szombati rendkívüli közgyűlésén, amelyen tájékoztatták a tagságot a sportszervezet pénzügyi helyzetéről, illetve a hiány rendezése érdekében tett lépésekről. Határozat azonban nem született, írja az MTI.
A MÖSZ hiányát elsősorban az okozta, hogy az ifjúsági világbajnokság megrendezése lényegesen drágább lett, mint előzetesen eltervezték. Olyan indokolatlan szerződéseket kötöttek, amire nem volt fedezet.
Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő, a MÖSZ elnöksége által megbízott pénzügyi biztos bejelentette, hogy ezentúl minden kifizetés csak az ő pénzügyi ellenjegyzésével történhet meg.
Azt mondta, emellett felül kell vizsgálnia az eddigi kifizetések jogszerűségét, illetve megalapozottságát, valamint január elejére egy költségcsökkentő programot kell előterjesztenie, hogy a szövetség májusra stabil működésű legyen.
A pénzügyi biztos azt mondta, a kormány döntött arról, hogy jelentős forrást, nagyságrendileg 300 millió forintot biztosít az ökövívó-szövetség további működéséhez, illetve az ifjúsági világbajnoksággal összefüggő költségek biztosítására.
Olyan megbízási szerződéseken, vagy kiadásokon lehet spórolni, amelyek túlzóak, vagy nem megalapozottak. Emellett visszatekint majd az elmúlt időszak kifizetéseire is, mert szerint azok között is akadnak olyanok, amelyek összegszerűségükben csökkentendők, ezért még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy jogvitákra kerül majd sor.
Bajkai István fideszes parlamenti képviselő, akinek a politikusi munkája mellett arra is jut ideje, hogy az Orbán családot képviselje ügyvédként.
Hannák György könyvvizsgáló az ifjúsági vb pénzügyi mérlegét illetően elmondta, hogy összesen 578 millió forint bevételt könyvelhetett el a szövetség, ebből 291 millió származott a központi költségvetésből, 11 millió a nemzetközi szövetségtől, az AIBA-tól, és közel 276 millió a résztvevő országok regisztrációs díjából. Ezzel szemben a vb-rendezésnél a november 28. állapot szerint 980 millió forint költség merült fel.
„A hiány 396 millió, s ehhez jött még hatmillió forint értékű tárgyieszköz beszerzés" – jelentette ki a könyvvizsgáló, aki szerint még vannak le nem zárt tételek, be nem érkezett számlák, amelyek még növelhetik, de akár csökkenthetik is az összeget.
Hannák a történteket azzal magyarázta, hogy nem volt meg a kellő összhang a gazdasági apparátus között, a szakértelemmel szemben is merültek fel kétségek, amikor pedig a szervezők látták, hogy a rendelkezésre álló pénz kevés lesz a vb lebonyolításához, az emberi erőforrás minisztérium költségvetési okokra hivatkozva elállt a további támogatástól.
Erdei Zsolt, a MÖSZ elnöke a megnövekedett szervezési költségeket illetően arra hívta fel a figyelmet, hogy a vb megrendezése Budapesten többe került, mint az eredetileg kijelölt Győrben, illetve, hogy az AIBA is fellépett további követelésekkel – például a szervezőknek két ringet kellett megvásárolniuk a nemzetközi szövetség szponzorától, amelyekre nem volt szükségük. A vártnál kisebb bevételeket azzal indokolta, hogy az előzetesen bejelentkezett 81 ország 500 versenyzője helyett csak 63 ország 361 ökölvívója jött el Budapestre. Az elnök úgy látja, hogy a szövetség működésében is vannak jelenleg olyan kiadások, amelyek nem szükségesek, ezért azok elhagyásával is lehet javítani a MÖSZ anyagi helyzetén.
Deák Attila, a sportért felelős államtitkárság osztályvezetője azt mondta, hogy az állam a kialakult helyzet konszolidálását tűzte ki célul, a két felmerült megoldás közül a magasabb összegű támogatás kidolgozását végzik. Meg kell valósulniuk az ökölvívó-szövetség azon szakmai programjaiknak, amelyekre céltámogatást kaptak, ezt ellenőrizni fogják.
|
Orbán ügyvédje nélkül nem hozhat pénzügyi döntést Erdei Zsolt
|
Összesen 269 millió forintnyi követelést kell még kifizetnie a Magyar Ökölvívó Szakszövetségnek (MÖSZ) az augusztusi budapesti ifjúsági világbajnokság szervezése kapcsán, ezen kívül még hiányzik 132 millió forint, amelyet más feladatok helyett a vb-re használt fel a szervezet.
Ezt Hannák György könyvvizsgáló jelentette be a MÖSZ szombati rendkívüli közgyűlésén, amelyen tájékoztatták a tagságot a sportszervezet pénzügyi helyzetéről, illetve a hiány rendezése érdekében tett lépésekről. Határozat azonban nem született, írja az MTI.
A MÖSZ hiányát elsősorban az okozta, hogy az ifjúsági világbajnokság megrendezése lényegesen drágább lett, mint előzetesen eltervezték. Olyan indokolatlan szerződéseket kötöttek, amire nem volt fedezet.
| null | 1 |
https://index.hu/sport/boksz/2018/12/15/orban_ugyvedje_nelkul_nem_hozhat_penzugyi_dontest_erdei_zsolt/
|
2018-12-15 15:58:31
| true | null | null |
Index
|
tesztpálya;önvezető autó;
2018-12-14 21:40:21
Üzleti modell még nincs, de plusz 21 milliárdot pumpálnak a zalaegerszegi tesztpályába
A járműipari beruházás összesen 45 milliárdba kerülhet, önvezető autókat tesztelhetnek a még épülő pályán.
Két részletben még 21, 5 milliárdos tőkemelésről döntött a kormány a zalaegerszegi járműipari tesztpálya beruházásért felelős cégbeno lvasható a Magyar Közlönyben közzétett kormányhatározatban, melyet az MTI is idéz.
Az Autóipari Próbapálya Zala Kft. tavaly 15 milliárdos tőkeinjekciót kapott, hogy a felépítse az önvezető autók tesztelésére is alkalmas komplexumot, a teljes kormányzati ráfordítás összege pedig elérheti a 45 milliárd forintot.
A kormányhatározat szerint Palkovicsnak a pénzügyminiszter bevonásával 2019. február 15-ig ki kell dolgoznia és bemutatnia a kormánynak a zalaegerszegi járműipari tesztpálya piaci jellegű működésének modelljét,
Az önvezető autók tesztelésére alkalmas zalaegerszegi járműipari tesztpálya alapkövét 2017-ben tették le, a létesítmény első három modulját az idei év végén adják át.
Ezek között lesz a fogadóépület, amelyben rendezvények tarthatók, a műszaki épület, amely a tesztpályahasználók bázisa lesz, továbbá a dinamikai felület és a kezelhetőségi pálya a vezethetőségi próbákhoz. Átadják a Smart City zóna első részét is, amelyen parkolót és logisztikai udvart alakítottak ki a vezetéstámogató asszisztensek teszteléséhez, valamint egy olyan felületet, amely a fékek ellenőrzésére alkalmas.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban elmondta, hogy Európában is egyedülálló módon a zalaegerszegi pályán nemcsak városi és közúti tesztkörnyezetben lehet majd vizsgálni a járműveket. Ausztriával és Szlovéniával megállapodva határon átnyúló tesztutakat is biztosítanak a fejlesztőknek, így a határt keresztező infrastruktúrában is tesztelhetik az autókat.
Mint a miniszter hozzátette, 150, a világon vezetőnek számító autógyártóval, alkatrészbeszállítóval vagy informatikai céggel folynak tárgyalások a zalaegerszegi tesztpálya igénybevételéről. A tesztpálya maga ugyanakkor 2020 elejére készül el teljesen.
|
Üzleti modell még nincs, de plusz 21 milliárdot pumpálnak a zalaegerszegi tesztpályába
|
A járműipari beruházás összesen 45 milliárdba kerülhet, önvezető autókat tesztelhetnek a még épülő pályán.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3018690_uzleti-modell-meg-nincs-de-plusz-21-milliardot-pumpalnak-a-zalaegerszegi-tesztpalyaba
|
2018-12-14 21:30:00
| true | null | null |
Népszava
|
A szeptemberben megrendezett kötcsei polgári piknik előtt két héttel vették át a kulcsait annak a metálkék fényezésű BMW X3-as típusú luxusautónak, amivel a miniszterelnök nagyobbik lánya, Orbán Ráhel és családja a Somogy megyei kormánypárti rendezvényre érkezett (amint az nyitóképünkön látható) – tudta meg a 24.hu.
A nagy értékű járművet Orbán Ráhel férjének, Tiborcz Istvánnak a cége, az ingatlanforgalmazással foglalkozó BDPST Zrt. lízingeli a Merkantil Banktól. A társaság tavaly 4,1 milliárd forintnyi adózott nyereséget ért el, 2015-ös alapítása óta pedig számos nagy értékű ingatlant gyűjtött be. Ezek közt van mások mellett:
Egy Andrássy úti villa.
A turai Schossberger-kastély.
Egy épülő luxusszálló a lepencei strand fölött, Visegrádon.
A Mahart-székház.
Két balatoni szálloda.
Bár azt nem sikerült kideríteni, hogy pontosan mennyi volt az autó vételára, a nyilvános adatbázisok alapján annyi bizonyos, hogy a BDPST Zrt.-nek a futamidő végéig 22,5 millió forintot kell megfizetnie a Merkantil Banknak. A pénzintézet honlapjáról pedig az is kiderül, hogy pénzügyi lízing esetén a minimálisan megfizetendő önrész aránya 20 százalék.
Ez alapján kiszámítható, hogy a BMW ára – ha nem kaptak kedvezményt – meghaladta a 28 millió forintot.
A szóban forgó 6 hengeres, 260 lóerős, automata sportváltós BMW X3 (Xdrive 30D) típusú autónak az alapára egyébként 17 millió forint körül van, ám a különböző extrákkal fel lehet tornázni az árat.
A lízingszerződés további érdekessége, hogy a Merkantil Bank a honlapján azt is kiköti, hogy legfeljebb 96 hónapos futamidő mellett nyújt lízinget gazdasági társaságok részére. Ez pedig azt jelenti, hogy 96 hónapon – 8 éven – át csaknem 235 ezer forintot kell fizetnie havonta Tiborcz István cégének, hogy kiegyenlítse a tartozást. Tehát Orbán Viktor kormányfő vejének cége egyetlen autóért biztosan többet fizet ki havonta, mint a magyar átlagfizetés.
A BDPST Zrt. összesen 8 autót lízingel főként az MKB-Euroleasing Autólízing Zrt.-től., mindegyikre idén kötöttek szerződést. Több KIA márkájú autó mellett december elején egy Fiat 500-asra is szerződést kötöttek.
Emlékezetes, a szeptemberi kötcsei pikniken Orbán Ráhel azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy egy legalább 12 millió forintot érő órát viselt a karján. A miniszterelnök lányának csuklóján egy Audemars Piguet Royal Oak óra volt, amelynek piaci ára 12-14 millió forint között van. Ugyanilyen órát hord egyébként a világ legjobb kosárlabdázója, LeBron James is. Nemrég pedig egy majd’ félmillió forintos táskával a hátán fényképezték le Bécsben a kormányfő lányát.
A közelmúltban Kósa Lajos milliomos édesanyjának sertéstenyésztéssel foglalkozó cégéről írtuk meg, hogy két BMW 530-as autót lízingel, továbbá egy BMW motort, épp ugyanolyan típusút, mint amivel fia a Fidesz 2017. szeptemberi kihelyezett frakcióülésén jelent meg Velencén. Kósa Lajos akkor azt mondta, semmi köze az édesanyja cége által lízingelt járművekhez.
|
Orbán Ráhel több mint 20 milliós, full extrás BMW-ből szállt ki
|
A nagy értékű járművet Orbán Ráhel férjének, Tiborcz Istvánnak a cége, az ingatlanforgalmazással foglalkozó BDPST Zrt. lízingeli a Merkantil Banktól. A társaság tavaly 4,1 milliárd forintnyi adózott nyereséget ért el, 2015-ös alapítása óta pedig számos nagy értékű ingatlant gyűjtött be
| null | 1 |
https://24.hu/kozelet/2018/12/14/orban-rahel-tiborcz-istvan-bmw-x3-kotcse-lizing-bdpst/?fbclid=IwAR2YcfGOSTzyFFGMDFKLc4hwN_khS3PRUKqOr_oZPrwldIsN0V1LzlA1yAg
|
2018-12-14 08:35:00
| true | null | null |
24.hu
|
Több mint fél évvel a kötelező határidő lejárata után vasárnap este nyilvánosságra hozta a vizes világbajnokság évéről szóló beszámolóját az eseményt szervező Bp2017 Kft. A jelentés kifejezetten tanulságos, és jól látszik belőle, hogy 2017 végén nem volt túl jó a vállalat vagyoni és pénzügyi helyzete.
Ha csak a fő számokat nézzük, akkor nem annyira rémisztő a kép: a cég közel 4,7 milliárdos árbevételt hozott össze, és további majdnem 50 milliárdos bevétele volt egyéb forrásokból, miközben a vesztesége csak 93 millió forint lett. Ha jobban az adatok mögé nézünk, akkor azonban kiderül, hogy ezekhez a számokhoz képest kifejezetten kevés pénz folyt be például belépők eladásából, a cégnek több tízmilliónyi kabalafigura maradt a nyakán, miközben hónapokkal az esemény után is még milliárdokkal tartoztak a beszállítóiknak.
A közel 55 milliárdnyi bevétel nagy része természetesen az állami támogatás volt: ilyen címen 49,5 milliárd forintot könyveltek el. Ehhez képest minden befolyó összeg aprópénznek tűnik. A szponzoroktól végül egy hajszállal több, mint 1 milliárd forintot kapott a Bp2017 Kft., a belépők értékesítéséből pedig ennél is kevesebb, mindössze 806,5 millió forint jött be.
Utóbbi különösen annak fényében elég csekély, hogy csak marketing és PR költségek több mint 10 milliárd forintra rúgtak. Magyarul
az esemény promotálására 13-szor annyit költött a vizes vb-t szervező cég, mint amennyit jegyek eladásából összeszedett.
Mindezt úgy, hogy – amint erről korábban már írtunk – külföldön nem is reklámozták az eseményt, így a hirdetések szinte kizárólag a kormányközeli médiát gazdagították. A jegybevételből egyébként még a bérleti díjak sem jöttek volna ki, és a „szakértői díjak” is elvitték volna közel a felét, akárcsak a (vélhetően szerződéstől történő elállásból eredő) bánatpénz, amire közel 620 millió ment el.
Szintén kifejezetten érdekes, hogy a rengeteg állami támogatás ellenére év végén láthatóan likviditási gondokkal küzdött a Bp2017 Kft. Bár az esemény már július végén lezárult, december 31-én még mindig több mint 5,3 milliárd forinttal tartoztak szállítóiknak. Ezzel szemben a készpénzállományuk alig 52 millió forint volt.
Az adóhatóságtól ugyan elvileg visszajárt a cégnek közel 3 milliárd, ám még így is nagyon komoly volt a rés a rövidtávon fizetendő tételek és a gyorsan mozdítható eszközök között. Persze tetemes készleteik egy részét még megpróbálhatták volna eladni, hogy javítsanak a helyzeten, de ezek közül legfeljebb a Duna Aréna büfé-árukészlete és a nem részletezett bő negyedmilliárdnyi alkatrész tűnt könnyen értékesíthetőnek. A kabalafigurák és egyéb merchandising termékek illetve a valamiért szintén itt nyilvántartott 1,7 milliárdot érő két medence kevésbé.
Minden bizonnyal ez lehet az oka, hogy bár a vállalat megszüntetéséről az elvi döntés már megszületett, mégsem indult meg az eljárás. Ha ugyanis a cégnek nincs elég vagyona a kötelezettségei (hitelei, kölcsönei) fedezetére, akkor csak felszámolni lehet, ami nagyon nem mutatott volna jól*Egy cég többféle jogi eljárás keretében megszűnhet, ezek közül a két leggyakoribb a felszámolás és a végelszámolás. Utóbbi a tisztább, ezt ugyanis jellemzően a tulajdonos kezdeményezi: ha már nincs több terve a vállalkozással, akkor egyszerűen megszünteti. A hitelezőket kifizeti, a maradék vagyont megtartja. A felszámolás ennél kicsit macerásabb. Ezt ugyanis általában a cég hitelezői indítják, ha nem kapják meg időben a pénzüket. Ilyenkor azonban a vállalatnak sokszor nincs elég vagyona a kötelezettségeinek kielégítésére, így a hitelezők hiába futnak a pénzük után, gyakran semmit nem látnak belőle viszont. Ha egy cég tulajdonosa végelszámolást kezdeményez, ám ennek során kiderül, hogy a vállalatban nincs elég vagyon a kötelezettségek fedezésére, akkor az eljárás felszámolássá alakul át..
Az is elég valószínűnek tűnik, hogy a beszámoló közzétételének elhúzódásában is szerepet játszottak a nem túl kedvező számok. Jogszabály szerint – ahogy minden más gazdasági társaságnak – a Bp2017 Kft-nek is május 31-ig kellett volna beszámolnia a 2017-es évéről. A cég azonban nem csak törvényi kötelezettségeinek nem tett eleget, de még – hónapokkal a határidő után küldött – közérdekű adatigénylésünkre sem juttatta el lapunkhoz beszámolóját.
A közérdekű adatok flegma kezelése nem csak nekünk tűnt fel, hanem a vállalatnál még 2016-ban vizsgálódó Állami Számvevőszéknek is.
A szervezet néhány hete tette közzé jelentését a Bp2017 Kft-ről, amely összességében inkább pozitív volt, de azért megjegyezte, hogy a „társaság a közérdekű adatait 2016. évre vonatkozóan nem tette közzé, ezáltal az átláthatóságot nem biztosította”.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHáromperces videó készülhetett 230 millióért a vizes vb-ről, de nem használták semmireLegalább százszorosan árazták túl a filmet, már ha nem volt másik. Ezt azért nem tudni, mert a szervezők az utókommunikációról semmit nem kommunikálnak.
|
Tízmilliárdért reklámozták a vizes vb-t, de csak 800 millió jött be a jegyekből
|
Tavaly év végén több mint 5 milliárd forinttal tartozott beszállítóinak a vizes vb-t szervező cég, és nem volt egyértelmű, miből fogják ezt kifizetni. Fél éves késéssel végre megjelent a beszámoló.
| null | 1 |
https://g7.hu/allam/20181210/tizmilliardert-reklamoztak-a-vizes-vb-t-de-csak-800-millio-jott-be-a-jegyekbol/
|
2018-12-10 12:34:00
| true | null | null |
G7
|
Az Andy Vajnához köthető médiaérdekeltségek kivételével mostanra lényegében az összes olyan kormányközeli médium a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz (KESMA) került, amelyek ingyenes átadását korábban bejelentették eddigi tulajdonosai. Bár az alapítvány tulajdonjogát egyes esetekben még nem jegyezték be hivatalosan, ez valószínűleg már csak napok kérdése. Az adományozási szerződéseket ugyanis aláírták az érintettek, és a cégbírósághoz is benyújtották a szükséges iratokat.
Így lemondott az Echo TV-ről és a több mint 70 lapot kiadó Mediaworksről is Mészáros Lőrinc, de nem maradt sokáig tulajdonosa az Origónak Matolcsy György jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám sem. A hírportált ugyanakkor nem tehermentesen kapta meg a KESMA: a lapot működtető New Wave Media Kft. üzletrészén ugyanis két banknak, a Mészáros Lőrinchez köthető MKB-nak, illetve a szintén Matolcsy György rokonságának érdekeltségébe tartozó Növekedési Hitel Banknak is zálogjoga van. A cégbírósághoz leadott dokumentumok szerint a hitelintézetek a tranzakcióhoz ugyan hozzájárultak, de a jelzálogjogot fenntartották.
Ugyancsak megtörtént az adományozás a Magyar Idők kormánypárti közéleti napilap, a megyei újságokat jegyző Inform Média és a vidék családi hetilapjaként ismert Szabad Föld kiadója esetében. Ezeknél látványos volt a sietség: az érintettek nem egy, hanem rögtön két tulajdonosváltás bejegyzését kérték a cégbíróságtól.
Utóbbi cégek ugyanis nem közvetlenül korábbi tulajdonosuktól kerültek az alapítványhoz, hanem először megvásárolta őket Mészáros Lőrinc*Illetve a felcsúti milliárdos feleségének. valamely vállalata, és az ajándékozta tovább nagyjából két héttel később*Az adásvételekre kivétel nélkül november végén került sor, az ajándékozásra pedig december elején.. Ha pedig a folyamatnak ez a része ilyen gyorsan lement, akkor már a felesleges jogi eljárásokkal sem akarták húzni az időt az érintettek. Ennek megfelelően egyszerre nyújtottak be minden iratot, és egy kísérőlevélben azt kérték, hogy
jegyezzék be, majd rögtön töröljék is a Mészáros Lőrinc érdekeltségbe tartozó úgynevezett köztes tulajdonos cég tulajdonjogát.
Magyarul a kormányközeli üzletember cégei hivatalosan bejegyezve egy percig nem lesznek tulajdonosok. Csak egy irat őrzi majd annak emlékét, hogy rajtuk keresztül jutottak el a médiaérdekeltségek a KESMA-hoz.
Ettől függetlenül az adásvétel még felkelthette volna a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) érdeklődését. A GVH ugye az alapítványt magát illetve az adományozásokat nem vizsgálhatja, miután a kormány nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette a tranzakció-sorozatot. Ez a három felvásárlás azonban a KESMA bevonása nélkül történt, így elvileg illene állást foglalniuk. A teljes Mészáros Lőrinc-féle médiacsoportnak ugyanis egy rövid időre egyszerre volt tulajdonában az Echo TV, a Magyar Idők, az Origo, kettő kivételével minden megyei lap, a Világgazdaság, a Szabad Föld, a Vasárnap Reggel, a Nemzeti Sport és még egy szakajtónyi másik újság.
A balatonföldvári utca, ahova a KESMA központja be van jegyezve
Sőt, nem kizárt, hogy még a Bors bulvárlap és a maradék két megyei napilap is, mivel elvileg ezek szintén a felcsúti milliárdos érintésével kerülnek a KESMÁ-hoz korábbi tulajdonosuktól, Andy Vajnától. Egyébként a filmügyi biztoshoz köthető médiumoknál húzódik a legtovább az ajándékozás: sem a már említett újságok kiadója, sem az egyetlen országosan fogható rádiót működtető Hold Reklám Kft-nél nem kezdeményezték még az új tulajdonos bejegyzését.
|
Mit kezd a köztes tulajdonos Mészáros Lőrinccel a versenyhivatal?
|
Az Andy Vajnához köthető médiaérdekeltségek kivételével mostanra lényegében az összes olyan kormányközeli médium a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz (KESMA) került, amelyek ingyenes átadását korábban bejelentették eddigi tulajdonosai. Bár az alapítvány tulajdonjogát egyes esetekben még nem jegyezték be hivatalosan, ez valószínűleg már csak napok kérdése. Az adományozási szerződéseket ugyanis aláírták az érintettek, és a cégbírósághoz is benyújtották a szükséges iratokat.
| null | 1 |
https://g7.hu/allam/20181212/mit-kezd-a-koztes-tulajdonos-meszaros-lorinccel-a-versenyhivatal/
|
2018-12-12 12:41:00
| true | null | null |
G7
|
Balogh Sándor tempóját még sok ezer Facebook-követőjének sem lehet egyszerű követni. Bejegyzései alapján idén nyáron egy hónap alatt megjárta Tenerifét, Rómában kezet fogott Ferenc pápával, élőben nézte meg a foci vb egyik elődöntőjét Oroszországban, fotózkodott Orbán Viktorral Tokajban és még arra is jutott ideje, hogy átadja a kupát a Világliga budapesti szuperdöntőjét megnyerő montenegrói vízilabdásoknak.
Azonban ezek is legfeljebb felvillantják azt, hogy mennyi mindennel foglalkozik a szerencsi származású vállalkozó. Több száz vállalatból álló céghálót vezet, a vizes vb-t szervező Bp2017 Kft. legfőbb döntéshozója, a Magyar Szinkronúszó Szövetség elnöke, a külföldi kereskedőházak ötletgazdája, pálinkafőzéssel próbálkozik Ugandában, hozzá kötődik a százezrek által követett Középsuli websorozat, valamint több alapítvány és egyesület is.
A rendszerint szemérmes magyar nagyvállalkozók világában szokatlan jelenség Balogh Sándor extrovertáltsága. Saját médiaérdekeltségeinek rendíthetetlenül adja az interjúkat életbölcsességekről és jótékonykodásairól. A Facebookon pedig folyamatosan dokumentálja, ahogy afrikai vagy ázsiai politikusokkal találkozik, a köztévében szakért afrikai ügyekben vagy éppen magyar celebekkel bulizik, meccset néz vagy jótékonykodik.
Ez a sajátos transzparencia vállalkozásbirodalmát is jellemzi. Balogh Sándor ugyanis lényegében leplezetlenül alakított ki egy olyan céghálót, amelynek vállalatai összesen több milliárd forint adótartozást halmoztak fel az elmúlt évtizedekben. Hiába épített fel egy bonyolult, nehezen átlátható cégbirodalmat, azzal egyáltalán nem foglalkozott, hogy ezt ne lehessen hozzá kötni. A vállalkozások az esetek jelentős részében nem felkutathatatlan strómanokra írva, hanem saját vagy legközelebbi hozzátartozói, szerettei nevén működtek.
Balogh Sándorról májusban is írtunk. Akkor azt mutattuk be, hogy mintegy hatvan cég volt bejegyezve korábbi házastársa, Bártfai-Mager Andrea rózsadombi lakásába, akit nem sokkal azelőtt neveztek ki a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek. Már abban a cikkünkben is jeleztük, hogy a döntő többségében Balogh Sándor céghálójához köthető társaságok több százmillió forinttal károsították meg az államot. Ezt követően részletesen bemutattuk, hogy hogyan működött a Balogh Sándor testvére, Balogh Péter érdekeltségébe tartozó hálózat, amely több milliárd forintnyi kárt okozhatott a költségvetésnek ismertebb vállalatok közreműködésével.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEltüntetett névtábla és szokatlan kölcsön bonyolítja az új miniszter titkátA Bártfai-Mager Andrea által felügyelt takarékszektor egyik főszereplőjével kötött nagy összegű hitelszerződést az új miniszter fiának a cége.
A Balogh Sándorhoz köthető cégek tehát óriási károkat okoztak a magyar államnak, ő ennek ellenére nemcsak folyamatosan keresi a feltűnést (elsősorban) az érdekeltségébe tartozó médiacsatornákon, hanem a magyar állam is számtalan módon segíti karrierjében. A hozzá kötődő szervezetek több alkalommal kaptak tízmilliós támogatásokat állami vállalatoktól, és volt olyan érdekeltsége, amely milliárdos értékben nyert közbeszerzést. Emellett egy állami cég lényegében legfontosabb döntéshozója és a közmédiában is szakértőként szerepelhet. Mostani cikkünkben Balogh üzleti és közéleti tevékenységét mutatjuk be.
A kettétépett ötszázas
Balogh Sándor Szerencsről származik, szülei ismert és elismert pedagógusok voltak. Az 1962-ben született Balogh a nyolcvanas évek közepén a szovjet elitképzőbe, a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetébe (MGIMO) járt (az intézményről az Index írt korábban). Bártfai-Mager Andrea is ebben az intézményben tanult 1985 és ‘86 között. Balogh Sándor nem végezte el az egyetemet, több ismerőse is úgy emlékezett vissza, hogy hirtelen tért vissza Magyarországra. “Farmerekkel üzletelt, és ezt nem vették jó néven” – mondta a család egyik régi ismerőse, és ezt többen is megerősítették.
Miután hazajött, az apja segítségével tudott elhelyezkedni a szerencsi termelőszövetkezet egyik budapesti melléküzemágában, mivel ebben az időben több vidéki tsz-nek volt fővárosi érdekeltsége. Eredetileg egy évig maradt volna, amíg fel nem veszik a Marx Károly (ma Corvinus) Egyetemre. “Ebből adódóan gyakorlatilag semmit nem csinált, csak papíron volt tsz-tag” – idézte fel egy akkori ismerőse, aki szerint végül mintegy három évig maradhatott állományban.
Végül Baloghot felvették a Közgázra, de ahogy egy korábbi interjúban mondta, “ott nem időzött túl sokáig”, mivel beköszöntött a rendszerváltás és 1989-ben megalapította az első vállalkozását. A műszaki cikkekkel kereskedő, később országosan ismertté váló Balox nevű cég alapítói között volt testvére, Péter és Bártfai-Mager Andrea is (a Balox-szal és ezzel az időszakkal a következő cikkünkben foglalkozunk részletesebben).
A kilencvenes évek alapvetően a Baloxról szóltak, de ezzel párhuzamosan Balogh Sándor elkezdett kiépíteni egy egyre terebélyesebb céghálót is. “Olyanokban látta meg az üzletet, amelyben más nem. Egyszer azzal dicsekedett, hogy vett egy elképesztő méretű gyufakészletet, és milliókat keresett rajta” – mondta egy akkori ismerőse, aki szerint testvérével közösen magnó és vhs-kazettákkal is üzleteltek.
Szerencsen már a kilencvenes években is luxusirodában dolgoztak, drága autókkal jártak, ami “nagyon nagy dolog volt”. A kétezres években olyan irodája volt, ami a “Mol-vezérnek is megfelelt volna”. “Hatalmas helyiség, 70-80 négyzetméteres, középen egy nagy tárgyalóasztal, húsz bőrfotel, és minden székhez csatlakoztatva egy laptop” – mesélték. “Sanyihoz bejutni nagy dolog volt, ha valakinek sikerült, akkor a többiek csak nézték az iroda előtt, hogy ki ment be és mennyit volt bent” – emlékezett vissza egy korábbi alkalmazottja.
A Balogh testvéreket mindenki ismerte Szerencsen, és számos történet kering extravagáns életmódjukról. Az egyik anekdota szerint Balogh Sándor úgy fizette ki 250 forintos hajvágását a fodrásznál, hogy kettétépett egy ötszázast, és odaadta az egyik felét. Később, hogy kiegyenlítse a tartozását, az egyik emberével elküldte a szétszakított papírpénz másik felét is. “Nagyon link, seftelő gyerek volt, nem volt türelme magolni, vizsgázni” – mondta róla a család egyik régi ismerőse.
A kilencvenes évek második felében azonban elkezdett rogyadozni a Balox, és a Balogh testvérek büntetőügyekbe kerültek (amelyről következő cikkünkben fogunk részletesen írni), és ezek visszavetették megbecsültségüket. “Ha itt van, akkor sem nagyon mozog a városban. Szégyenérzete van, mert itt tudják, hogy ő kicsoda” – mondta egy ismerőse (Balogh Sándor most már Budapesten él, de gyakran tér vissza Szerencsre). Szerinte népszerűtlenségét az is mutatja, hogy indult a (Szerenccsel összeolvadt) Bekecsen a 2006-os önkormányzati képviselői választáson, de még a testületbe sem sikerült bejutnia, hiába volt komoly ismertsége.
Milliárdos károk
A Balox becsődölése azonban nem vetette vissza Balogh Sándort, továbbra is aktívan vállalkozott. Teljesen eltérő profilú cégeket vásárolt fel, egy interjúban úgy beszélt az érdekeltségeiről, hogy “különböző vendéglátóhelyek, gyógyszertár, lakóingatlanok vagy üdülők tartoznak ide, szinte mindenben benne vagyok, pont azért, mert általában olyan cégek felvásárlásával foglalkozom, amelyek tulajdonosaik számára nem jelentenek üzleti értéket, pedig ezekben vannak olyan értékek, amelyeket meg lehet menteni.” Állítása szerint a mottója is erre rímel: „ami önnek lom, a gyűjtőnek álom”.
Arról viszont már nem beszélt az interjúban, hogy ezeknek a cégeknek mi lesz a sorsa. Több száz vállalat átvizsgálása alapján a minta sok esetben ismétlődő. Az érdekeltségébe kerülő, akár több milliárdos forgalmat bonyolító cégek egy könnyedén hozzá köthető strómannál kötnek ki, sok esetben százmilliós adótartozást halmoznak fel, majd felszámolással vagy kényszertörléssel megszűnnek. A társaságok jelentős részét az jellemzi, hogy hiába volt több százmilliós bevételük, lényegében semmilyen információt nem lehet találni róluk az interneten, így azt sem tudni, hogy mivel foglalkoztak.
A hálózat jellemzője, hogy a benne lévő több száz cégben sok esetben a szűk családi környezetében élők jelennek meg tulajdonosként. A családot ismerők szerint Balogh Sándor szoros kapcsolatban áll vagy állt öt nővel, egy testvérpárral és egy testvértrióval. Mindannyian több tucat olyan vállalkozásban vannak vagy voltak érdekeltek, amelyek a cégháló tagjai. A szoros kapcsolatot mutatja, hogy nyilvánosan elérhető számos olyan fénykép, amelyeken többen is szerepelnek Balogh mellett, adott esetben külföldi utazásokon.
Az öt nő közül hárman a közös fényképek mellett megtalálhatóak a NAV adóslistáin is. Az adóhatóság pontos számot nem ismertet, de hármójuk jelenleg is több mint tízmillió forintos adótartozása van. Ketten emellett azon a 2016-os NAV-listán is rajta volt, amely a legnagyobb adóhiánnyal rendelkezőket összegzi. Náluk összesen 385 millió forintos adóhiányt állapított meg a hatóság, ennél csak öt ember neve mellett szerepelt nagyobb összeg*Az adóhiány és az adótartozás két különböző fogalom. Az adóhiány úgy keletkezik, hogy az adót be sem vallja a cég vagy a magánszemély, azt általában az adóhivatal állapítja meg. Magyarul az adózó tulajdonképpen eltitkolja, hogy adófizetési kötelezettsége van és csak utólag derül ki, hogy mégis kellett volna adót fizetni. Egy cég esetében ez előfordulhat például úgy, hogy nem vall be bevételt, vagy nem valós költségeket számol el (fiktív, vagy az adóhatóság által nem elfogadott számlák). Ilyenkor az adott vállalatnak kisebb lesz a nyeresége a valósnál és kevesebb társasági adót fizet (vagy a bevétele és kevesebb áfát, stb.). Magánszemély pedig a jövedelmét nem vallja be pontosan, és ezzel szja-t spórol meg.
Az adótartozás esetében ezzel szemben kimutatja ugyan az adófizetési kötelezettségét az adózó, egyszerűen csak nem fizeti azt be, mert például nincs elég pénze, vagy elfelejti, késik vele, vagy nem akarja befizetni. Míg az adóhiány bírsággal jár (mulasztási és adóbírsággal, aminek összege a hiány 50 százaléktól 200 százalékig terjedhet), addig az adótartozás után csak késedelmi pótlékot kell fizetni. Az adóhiány, ha nem fizetik be, természetesen adótartozássá alakul..
A céghálóban az elmúlt években Balogh Sándor (Bártfai-Mager Andreával) közös, húszas éveikben járó gyerekei is feltűntek. A jelenségről Balogh Sándor is nyíltan beszélt korábban egy interjúban, “Balogh Family”-nek nevezve a cégbirodalmat. “Úgy indul, hogy először a családdal dolgozol, aztán egyre szaporodik a família, nekem pedig foglalkoznom kell önérdekből is folyamatosan a család előrehaladásával” – fogalmazott.
Azt nehéz felbecsülni, hogy összesen mekkora kárt okozott a magyar államnak a Balogh Sándor által vezetett cégháló. Négy olyan társaságot találtunk, amely jelenleg is rajta van a NAV 100 millió forintnál nagyobb adótartozással rendelkező cégeket összesítő listáján. Ennél pontosabb számot azonban nem közöl a hatóság, így ebből csak annyi derül ki, hogy legalább 400 milliót most is keresnek a cégcsoport vállalkozásain. Ennél azonban jóval több kárt okozhattak a cégháló tagjai: összesen mintegy harminc olyan hozzájuk köthető céget azonosítottunk, amelynek valamikor a múltban volt 100 milliósnál nagyobb adótartozása.
Az ilyen listákról jellemzően nem azért kerülnek le a cégek, mert megfizetik a tartozásukat, hanem, mert megszűnnek vagy a NAV behajthatannak ítéli meg a követelést. Erről adóhatósági források beszéltek nekünk, és korábban az Állami Számvevőszék is bírálta a jelenség miatt a NAV-ot. Ez alapján az általunk megtalált harminc cég tehát legkevesebb 3 milliárd forintos kárt okozott. A valós szám ennek a többszöröse is lehet, a 3 milliárdos becslés akkor állna meg, ha mindegyik csak 100 millióval tartozott volna.
Balogh Sándort a cikk más állításai mellett megkérdeztük arról is, hogy mi az oka ezeknek az adótartozásoknak, mi történt velük, és összesen mennyi tartozása van a NAV felé a cégbirodalmának, de érdemben nem válaszolt a kérdéseinkre. Annyit írt, hogy “több alkalommal nem áll módomban és nem is szeretnék válaszolni az ilyen jellegű kérdéseikre”. Szintén megkerestük az adóslistán szereplő nővéreket, hogy pontosan mennyivel és mi miatt tartoznak a NAV-nak, de nem kaptunk választ.
“Nem te keresel napi egymilliót”
A jelenleg vagy korábban Balogh érdekeltségébe tartozó, zavaros körülmények között felszívódó cégek bemutatása túlmutat egy újságcikk keretein. Ezért csak néhány jellemző példát említünk, mint az algyői Ch-Plussz-2000 Kft.-t, amely olaj- és gázipari technológiai rendszerek karbantartási, javítási és kivitelezési munkáival foglalkozott. A Napi.hu akkori cikke szerint a cég zavaros körülmények között került Balogh Sándor érdekeltségébe. Az adásvétel után pár hónappal, 2014-ben egy konzorcium tagjaként megnyert egy 7,6 milliárd forint értékű közbeszerzést a magyarországi víziközművek felmérésére, a közműtérképek digitalizálására.
A Napi.hu szerint tulajdonosváltáskor még 147 alkalmazottja volt a cégnek, a közbeszerzés megnyerése után viszont egy sem. A cég 2014-ben és 2015-ben is még 3 milliárd körüli árbevételt termelt, és mintegy 500 millió forint profitot, de 2016-ban már nem is adta le a beszámolóját. Idén júliusban felkerült a 100 milliónál több adóval tartozó NAV-listára, ügyvezetőjét eltiltották a cégvezetéstől, szeptemberben pedig elindult a felszámolása.
2014-ben több más közbeszerzést is nyertek a Balogh-hoz köthető cégek. A honlapja szerint nemzetközi kereskedelemmel és kereskedelemfejlesztéssel foglalkozó tanácsadó cég, a Globimpex egy ettől teljesen eltérő területen húzott be önkormányzati megrendeléseket. A Tiborcz István-féle Elios árnyékában közvilágítási felújításokat nyert el Dunabogdányban, Enyingen, Fegyverneken és Túrkevén egy konzorcium részeként, összesen mintegy 300 millió forint értékben. Balogh Sándor egyik cége pedig 2005-ben 160 millió forint uniós támogatást kapott egy borászati üzem létesítésére, de már ezt a vállalatot is felszámolták.
Több olyan emberrel beszéltünk, akik korábban dolgoztak Balogh Sándornak. Egybehangzó elbeszéléseik szerint minden jelentősebb érdekeltségénél egy WhatsApp nevű titkosított csevegőprogramban létrehozott csoporton keresztül kommunikálnak. “Ezen keresztül beszélnek meg mindent. Olykor még az is itt dől el, hogy ki kell rúgni valakit” – mondta egy korábbi munkatársa, aki szerint Balogh nagyon aktívan benne van a cégek irányításában. Napi szinten nézi, hogy ki milyen munkát végez, és akár éjfélkor is ír az alkalmazottjainak. Balogh egy interjúban azt mondta, hogy naponta 4000 bejövő üzenete van, négy-hat órát alszik, és egy nap mindössze egyszer eszik, akkor is keveset.
“Szeret mindent kézben tartani, amit mond, az úgy van, nem érdemes vele ellenkezni” – mondták róla. Azt is hallottuk, hogy viták esetén előszeretettel dobja be kedvenc mondását: “Nem te keresel napi egymilliót”. Ugyancsak erősen kontrollálja a pénzmozgásokat is, azt mesélték, hogy hetente begyűjtik az utalásokat, és azok csak akkor mehetnek el, ha Balogh is jóváhagyja őket. Sokat vár el, de sokat is ad, és nagyon ügyes saját imázsa formálásában. Egyik volt munkatársa szerint jellemzően kiszolgáltatott helyzetben lévő vagy nehéz körülmények között felnövő embereket karol fel, jól érzi meg, hogy milyen segítségre van szükségük, és így függőségi viszonyt alakít ki velük. “Cégein belül mindenki az ő kegyeit keresi, lényegében személyi kultuszt hoz létre” – mondta egy vele kritikus forrás.
Seszták megoldó embere
A százmilliós adótartozásokkal bedöntött cégek árnyékában Balogh több alapítvány és mozgalom alapításába vágott bele, amelyek főleg a fejlődő világgal vagy jótékonykodással foglalkoznak. Ezekben a társaságokban szintén a hozzá közel álló, cégeiben is feltűnő szereplők kaptak helyet. Legismertebb a Magyar Afrika Társaság lehet, amely honlapja szerint több, hátrányos helyzetű afrikai csoportnak indított támogatási programokat (2017-ben például a magyar Földművelési Minisztériummal Ugandában), és magyar önkéntesekből álló orvosi missziókat is szervez afrikai országokba. Újabban már mentőautójuk is van.
A társaságot 2013-ban Varga Mihály akkori nemzetgazdasági miniszter is kiemelte mint pozitív példát, hasonlóan az Afrika Holding Zrt.-hez, amely akkor éppen Bártfai-Mager lakásán működött és Balogh Sándor szlovákiai érdekeltsége tulajdonolta. Utóbbi mára szintén felszámolás alá került, több mint száz millió forintos adótartozást hátrahagyva. Mellesleg az Afrika Holding vette meg egy 2010-es árverésen a Pénzügyminisztérium korábbi bivalybőr táskáját, amellyel a pénzügyminiszter vitte át a Parlamentbe a költségvetés évi tervezetét.
Balogh nemcsak Afrikára fókuszált, hozzá kötődik a hasonló mintára létrehozott Magyar Ázsia Társaság és a Latin-amerikai–Magyar Egyesület, és számos karitatív szervezet is. Hozzá kapcsolható például a Mosoly Alapítvány az Oktatás Fejlesztéséért az apja emlékére létrehozott Balogh Sándor Alapítvány vagy a Segítő Kéz az Elesetteknek, és ő képviseli a Magyar Veterán Autó Egyesületet is. Ezek a szervezetek az elmúlt években többször kaptak kisebb-nagyobb állami támogatásokat. Az MVM például 35 millió forinttal segítette 2017-ben a Bártfai-Mager lakásába bejegyzett Latin-amerikai–Magyar Egyesületet, a Szerencsejáték Zrt. (pontosabban részben a tulajdonában álló Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.) pedig 2016-ban 13 millió forinttal támogatta a Segítő Kéz az Elesetteknek Alapítványt.
Egy interjúban Balogh Sándor azzal magyarázta az afrikai vonalat, hogy a moszkvai egyetemen rengeteg külföldi diákkal tanult együtt, és később ők kérték fel tiszteletbeli kongói konzulnak. “Egy idő után minden nálam kötött ki, ami Afrikával kapcsolatos” – mondta. Az Átlátszó is írta, és Balogh is beszélt arról, hogy az egzotikus országokat megcélzó, majd rövid időn belül megbukó kereskedőházak ötlete is tőle származik. Az általa vezetett Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központ (HTTC) több afrikai és ázsiai városban hozott létre irodákat, hogy erősítsék a kereskedelmi és a kulturális kapcsolatokat.
Az állami cégek támogatása és a kereskedőházaknál betöltött szerepe is arra utalt, hogy Balogh egyre jobb politikai kapcsolatokkal rendelkezett. Ezt támasztja alá a vizes vb- szervezésére 2015-ben létrehozott Bp2017 Nonprofit Kft-nél betöltött szerepe. Balogh a társaság gazdasági igazgatója, de több forrásunk szerint ő az egyedüli tényleges döntéshozó a cégnél. Erre utal a vállalat szervezeti és működési szabályzata is, amely szerint lényegében minden fontosabb szervezeti egységet ő ellenőriz.
A vizes-vb-ért a kormányból Seszták Miklós felelt, a korábbi fejlesztési miniszter volt az elnöke a szervezőbizottságnak is. Balogh nagyon közel állt a politikushoz, többen is úgy írták le, mint Seszták helytartója, és hasonlóan vélekedett róla saját testvére is. Az egyik forrásunk birtokába került hangfelvételen Balogh Péter azt mondja bátyjáról, hogy “Seszták megoldó embere”. Balogh Sándornak azonban nemcsak a politikában vannak jó kapcsolatai, hanem a magyar celebvilágban is: rendszeresen posztol közös képeket magyar hírességekkel.
Az üzletember az állami megbízásoknál sem feledkezett meg családjáról: a Bp2017-nél több olyan közeli ismerőse dolgozik, akik Balogh cégbirodalma tucatnyi cégben is megjelentek. Emellett számos, a szervezet működését ismerő forrás mesélt nekünk arról, hogy a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) és a Bp2017 több alkalommal szervezett vacsorákat, ebédeket a rózsadombi Café 57 étterembe, amelynek a többségi tulajdona 2018 májusáig még a huszonéves fia nevén volt*A GloboFood Kft-n keresztül.. A Café 57 egyébként jellemző találkozóhelye ismert üzletembereknek és politikusoknak, szerdán éppen ebben az étteremben ebédelt Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök a 24.hu videója szerint.
Az állami cég vezetőjeként Balogh Sándor más esetben is került kapcsolatba olyan céggel, amit beosztottjai az ő érdekeltségeként emlegettek. Több forrásunk is azt állította, hogy hozzá köthető például az a miskolci likőrgyár, amely a Lillafüredi ásványvizet gyártja. Papíron ennek mi nem találtuk bizonyítékát, de valóban sok jel utal a kapcsolatra (a részletekért kattints a csillagra)*A társaság a cégiratok alapján nincs Balogh Sándor tulajdonában, a Majoros és társa faipari Kft-n keresztül közvetve egy V. Viktor nevű borsodi vállalkozóé. A cég 2018 elején került V.-hez, a Miskolci Likőrgyárral kapcsolatos cégbírósági ügyeket pedig ekkor az az ügyvéd intézte, akin keresztül Balogh Péter is kapcsolatban állt velünk. Emellett egy V. Viktornak adott meghatalmazáson tanúként feltűnik a Balogh Sándorral nagyon közeli kapcsolatban álló öt nő egyikének neve is. Balogh rendszeresen oszt meg mostanában a likőrgyárat érintő posztokat, míg V. Viktor Balogh Sándor érdekeltségeivel tesz hasonlóképpen. V. Viktort megkerestük a kapcsolatukra vonatkozó kérdéseinkkel, de nem kaptunk választ. Érdekesség, hogy a Majoros és társa faipari Kft. 2017-ben egy közel 300 milliós közbeszerzést nyert el a Bp2017-től.. A Lillafüredi volt a Bp2017 által szervezett ifjúsági ökölvívó-vb egyik fő szponzora és vízbeszállítója, és az állami cég által üzemeltetett Duna Arénába is megjelentek a reklámjai.
Emellett úgy tudjuk, hogy az idén nyáron szintén a létesítményben szervezett ifjúsági szinkronúszó világbajnokságra is ők szállítottak ásványvizet. A Magyar Szinkronúszó Szövetségnek egyébként május óta Balogh Sándor az elnöke, de a döntést igyekeztek nem nagydobra verni, nem is történt hivatalos bejelentés a kinevezésről. Emelett a Magyar Ökölvívó Szakszövetségben is elnökségi tag.
Az űrben is elkezdett nyomulni
Balogh Sándor tehát rengeteg mindennel foglalkozik, saját cégbirodalma mellett sportvezető, állami cég gazdasági vezetője, Afrika-szakértő, diplomáciában és gasztronómiában is nyomul, jótékonykodik. Mindezek mellett még egy kisebb médiabirodalma is van, amely ezekről a tevékenységekről rendszeresen beszámol. Hozzá kötődött a szerencsi központú, és Borsod-Abaúj-Zemplén közel hatvan településén nézhető Globo Tv. Tulajdonosa a Globoport nevű hírportálnak, és a csoport egy Tropical című életmód magazint is kiadott. A Független Hírügynökség is Balogh érdekeltségébe tartozott, ráadásul két éve még szintén Bártfai-Mager rózsadombi lakására volt bejegyezve.
Balogh Sándor az érdekeltségébe tartozó tévében.
A médiacsoport anyagaiban rendszeres szerepel Balogh Sándor, illetve a különböző érdekeltségei. A Globo Tv egyik adása jellemző példa a Balogh-propagandára. A riport szerint a Balogh Sándor Alapítvány támogatásával Szerencsről és környékéről 150 gyerek utazhatott Budapestre a Duna Arénába. A sok gyereknek nyilván óriási élményt jelentő kirándulást tehát a Balogh Sándorhoz köthető alapítvány szervezte, a Balogh vezetésével üzemeltetett arénát látogattak meg, az egészről pedig Balogh érdekeltsége tudósított úgy, hogy a fő megszólaló maga Balogh. A Globo Tv egyik jelentős támogatója egyébként az állami Szerencsejáték Zrt., amely 2016-ban például 15 millió forintot adott a tv-nek.
Ez a médiacsoport készíti az egyik legnépszerűbb magyar websorozatot, a Középsulit is, amelynek az epizódjait több százezren követik a Youtube-on. Közel 300 ezer feliratkozója van, és olyan rész is akad, amelyet több mint két millióan láttak. Balogh más érdekeltségeit a Középsuli esetében is felhasználják: a kereskedelmi és kulturális központ (HTTC) külföldi irodái segítségével Oroszországban és Romániában is elkezdték forgatni az epizódokat.
Balogh Sándor azonban nemcsak a Földön terjeszkedik, hanem már az űr felé is elkezdett nyitni. Egyik médiaérdekeltségének beszámolója alapján egy Puli nevű projekttel egy “szerkezetet” szeretnének a Holdra juttatni. A cikk szerint a Pulinak nagykövetei is vannak, az egyik ilyen pedig Balogh Sándor. “Az űrtisztség vállalását” Balogh azzal magyarázta, hogy “onnan magasból nézve megvalósult mindaz, amiért mi már évek óta küzdünk: eltűnnek az egyenlőtlenségek, az egész Föld gyönyörűnek és egységesnek látszik”.
A cégadatok a Bisnode cégadatbázisból származnak.
|
A leghivalkodóbb magyar üzletember, aki hülyére veszi az államot, de mindig magasabbra jut
|
Céghálót működtetett a miniszter lakásán, Afrikában ügyeskedik, vb-t szervez, űrnagykövet és még számtalan más. Portér Balogh Sándorról, akihez tapadnak az állami milliók.
| null | 1 |
https://g7.hu/allam/20181213/a-leghivalkodobb-magyar-uzletember-aki-hulyere-veszi-az-allamot-de-mindig-magasabbra-jut/
|
2018-12-13 12:55:00
| true | null | null |
G7
|
Megvizsgálta a Millenáris Nkht. 2012-15 közötti gazdálkodását és vagyongazdálkodását az ÁSZ, és kijelentette: az nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. A társaság szervezeti és működési folyamatai, belső szabályozottsága kockázatot hordozott a beruházás elszámoltathatóságának biztosítása szempontjából, fogalmaz a közlemény. 2012 és 2015 között a társaság gazdálkodásának szabályozottsága a számlarend, az értékelési szabályzat és az önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzat hiánya, a számviteli politika hiányosságai és a hiányos leltározási szabályzat miatt nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. A Millenáris NKft. működésének szabályozottsága 2016-ban javult, de számlarenddel és közbeszerzési szabályzattal az ellenőrzött időszakban nem rendelkezett.
Elég kemény szavak. A Millenárist ebben az időszakban az az Incze Zsolt vezette, aki Orbán Viktor iskolatársa volt, és az első Orbán-kormány idején rögtön bekerlt a Paksi Atomerőmű felügyelőbizottságába, ahogy a 444 cikke felidézi. 2010 után pedig a Millenáris élére helyezték, itt 2012 után meredek zuhanásba kezdett a árbevétel, és az egymilliárdos nyereség 86 milliós veszteségbe fordult. Inczétől 2016-ban szabadult meg az állam.
|
Megmosta Orbán Viktor egykori iskolatársának a fejét az ÁSZ
|
Megvizsgálta a Millenáris Nkht. 2012-15 közötti gazdálkodását és vagyongazdálkodását az ÁSZ, és kijelentette: az nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20181214_Megmosta_Orban_Viktor_egykori_iskolatarsanak_a_fejet_az_ASZ
|
2018-12-14 16:04:00
| true | null | null |
HVG
|
Talentis Agro Holding néven boronálják össze a korábban már Mészáros Lőrinc és családja érdekeltségében levő agrárcégeket, ezzel összesen egy tizenhárom ezer hektáros terület kerül a volt felcsúti polgármesterhez- tudta meg az Agroinform. Friss szerzemény a Simicska Lajostól Nyerges Zsolthoz, majd onnan Mészárosékhoz landoló Mezort Zrt, ezek a Nyugat-Dunántúli cégek, ha szintén bekerülnek a holdingba, akkor nagyjából harmincezer hektár lesz a kezükben. Így akkora terület tartozik majd Mészárosékhoz, mint amennyi Csányi Sándor agrárbirodalmát adja ki.
A földárveréseken is jól bevásárolt a Mészáros család, akkor még ügyeltek a maximum 300 hektáros limitre, együtt így is 1391 vásároltak meg a földárveréseken. Aztán lassan több agrárcégbe is bevásárolták magukat, csak néhányat megemlítve, a Hidashát Zrt, a Csabatáj Zrt, az Agrosystem Zrt. A holding alá vitték most a Vért Vadászati Kft-t, az Aranka Malom Kft-t és a Kunhalom Kft-t is, a Mezort Zrt egyelőre nem került be a csoportba.
|
Mészáros Lőrinc ott liheg Csányi Sándor nyakában
|
Egy cég alá szervezte agrárérdekeltségeit a Mészáros család. Ha a nemrég megszerzett Mezort csoportot is beszervezik, akkor elérik Csányi Sándor harmincezer hektáros birtokának méretét.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20181214_Meszaros_Lorinc_ott_liheg_Csanyi_Sandor_nyakaban
|
2018-12-14 17:19:00
| true | null | null |
HVG
|
Sörfőzdét építenek Kápolnásnyéken, a 382 536 593 forintos beruházás 45 százaléka, 172 141 464 forint uniós támogatás.
A sörfőzde tulajdonosai között megtalálható az L. Simon László alapította Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány cége, valamint a többségi tulajdonos az a FÉSZ Zrt., amit korábban több újság is Tiborcz István érdekköréivel hozott kapcsolatba.
A sörfőzde a Halász-kastély mellett épül, amit szintén az L. Simon-féle alapítvány üzemeltet.
Kápolnásnyék önkormányzata pedig telkeket vásárolt, és addig módosítgatta a helyi szabályokat, míg utat nem építhetett közpénzből, amelyik a kastélyhoz és a sörfőzdéhez vezet.
Sőt, máshová nem is nagyon lehet az úton keresztül eljutni.
A történet 2016-ban kezdődött, amikor az önkormányzat határozatot hozott, hogy megváltoztatják a helyi építési szabályzatot, elősegítve, hogy a Halász-kastély melletti területen sörfőzdét lehessen építeni. A terület két telekből áll, az egyik telket megvette az L. Simon László által alapított Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány egyik leányvállalata, a Velencei-tavi Ingatlanfejlesztő Kft., a másik telket pedig egy magánszemély.
A település nemcsak a szabályzatot írta át, hanem egy útépítéssel is megsegítette a projektet, még ha az nem is ment egészen egyszerűen.
Az önkormányzat azonban pályázatot írt ki az utca megépítésére, ami a leendő sörfőzde érintésével a kastélyhoz vezet a két telken át, a projekt “Kápolnásnyék településközpont rehabilitációja” címen futott. A Belatiny Sörmanufaktúra névre keresztelt sörfőzdének nem volt kétsége afelől, hogy az út meg fog épülni, az építési tervekben már számoltak is az úttal, ráadásul mint közúttal.
Pedig ahhoz, hogy ott valóban közút legyen, még több lépésre volt szükség. Egyrészt újra módosítani kellett a helyi szabályzatot, másrészt az önkormányzatnak az építéshez meg kellett vennie 18 649 490 forintért a Velencei-tavi Ingatlanfejlesztő Kft. tulajdonában lévő telek negyed részét, valamint a másik telket 10 353 900 forintért egészében. Az átminősítést pedig meg sem várták, a munkálatok már a szabályzatok módosítgatásával párhuzamosan elkezdődtek, hivatalosan „út céljára fenntartott terület”-ként dolgoztak az úton. Amely nevet (Halász Gedeon), táblát, közvilágítást is kapott a várostól, még mielőtt egyáltalán közút lett volna.
Belatiny Sörmanufaktúra
Bár a településen nem kis vihart keltett, hogy a sok felújítandó út közül éppen egy olyat építenek, amelyik eredetileg egy magáncég telkén vezetett egy magáncég épületéig, ráadásul amit az eredeti szabályok szerint ilyenformán megépíteni sem lett volna szabad, amikor a polgármestert az esetről kérdeztük, "fejből már nem is emlékezett rá." L. Simonnak pedig arról nem volt tudomása, hogy az általa alapított alapítvány tulajdonos egy 380 millióból, részben uniós pénzből épülő sörmanufaktúrában.
Megkérdeztük a polgármestert, hogy egyeztettek-e az útépítésről a Belatiny sörfőzdével. Podhorszki István kérdésünkre elmondta, hogy “gyakran keresik meg a polgármestert és a jegyzőt fejlesztési vagy beruházási terveikkel a vállalkozók. Ebben az esetben is volt egy rövid egyeztetés a cég szakértőivel.” Hangsúlyozta, hogy az önkormányzat minden esetben a település érdekeit tartja elsőnek, és arra törekszenek, hogy a lakosok, valamint a vállalkozások érdekeit is szem előtt tartsák.
A sörfőzdéről amúgy nem tudni sokat, egyik tulajdonosa az a FÉSZ Építő Zrt, amelyet több cikkben is Tiborcz István érdekkörével hoztak már összefüggésbe, a másik az L. Simon László-féle kastélyt üzemeltető Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány, valamint egy egyetemista. A cég adatai szerint a felelős ügyvezető az egyetemista édesanyja, de hogy milyen tapasztalatuk van a sörfőzés terén, azt nem tudtuk meg, csak annyit, hogy budapesti lakosok, a családnak több cége is van. A honlapjuk is elég lakonikus, sok meglepetés nem derül ki belőle, tevékenységüket annyiban summázzák, hogy "sörgyártás".
A sörfőzde területén jelenleg is földmunkák zajlanak, építőanyagot is vittek már, bár az építésre kiírt közbeszerzés lezárult, a győztesét nem hozták nyilvánosságra.
Megkérdeztük a Belatiny Sörmanufaktúrát is, hogy megtudjuk, ki építkezik, valamint, hogy megtudjunk a működésükről pár részletet, Baráth Dóra a Belatiny ügyvezető igazgatója elmondta, hogy minden törvényes a sörmanufaktúrával kapcsolatban, minden egyéb információ pedig üzleti titkok. A helyszínen dolgozó munkásokat is kérdeztük, de csak annyit mondtak, hogy egy "velencei cég" megbízásából dolgoznak, de nem mondhatják meg melyik, sőt, elérhetőséget sem adhatnak a megrendelőhöz.
Megkerestük a Velencei-tavi Kistérségért Alapítványt is, de bevallásuk szerint ők sem tudnak felvilágosítást adni a sörfőzdéről. "Az alapítvány által létrehozott cég résztulajdonában álló másik cég szakmai tevékenységéről az alapítvány elnökeként nem tudok felvilágosítást adni" – írták válaszukban. Dr. Kazai Viktor az alapítvány kuratóriumi elnöke levelét azzal zárta, hogy
Nem tudom, milyen ügyről beszél, amiben a mi véleményünket képviselni kellene. Nincs ügy, s mi nem kértük önt a mi képviseletünkre.
Minden út
A közpénzből megépített úttal leginkább a kastély és a főzde járt tehát jól, és bár ezeknek a tulajdonosai között is van átfedés, Podhorszki István polgármester kérdésünkre elmondta, hogy mindez nem lényeges, és nem is volt tudomása róla, hogy a tulajdonosi körben átfedés van. Az önkormányzatnak csak az a fontos, hogy fejlődjön a település, minden beruházást szívesen látnak, továbbá kategorikusan tagadta, hogy az önkormányzat tudatosan kedvezne a kastélynak, vagy a sörfőzdének.
A polgármestert kérdeztük L. Simon szerepéről is a település életében, elmondása szerint a képviselő sokat segített Kápolnásnyéknek, ezt maga L. Simon is megerősítette kérdésünkre, de Podhorszki elmondása szerint L. Simon pusztán tanácsaival, tapasztalatával támogatja az önkormányzatot, a település vezetésébe nincs beleszólása.
A nyilvános ülések jegyzőkönyve szerint, több lakos, és Farkas Károly alpolgármester (Fidesz) is megkérdőjelezte a Halász Gedeon utca szükségességét. Ezekkel a kérdésekkel szemben a polgármester mindig hevesen védte a főzdét és az utat is, sosem felejtve el hangsúlyozni, hogy az utca csak és kizárólag a helyiek érdeke. A Halász Gedeon utcával kapcsolatban L. Simon a következő mondta:
Nem tudom, milyen “ügye van a Halász Gedeon utcának”, de személy szerint nagyon örülök, hogy új, aszfaltozott utcán lehet megközelíteni a nyilvános kiállítóhelyként és kulturális központként működő Halász-kastély parkolóját. A megnyitása óta eltelt két évben ugyanis ez az intézmény lett a Velencei-tó környékének leglátogatottabb kulturális létesítménye. Erre nagyon büszke vagyok.
Az útról a polgármester azt mondta, hogy a tervezés, az engedélyezés, és a kivitelezés is szabályos volt, és amint hatályba lép az új helyi építési szabályzat az utat közúttá minősítik.
A lakók közül többen jelezték, hogy jobban örültek volna, ha más, forgalmasabb utak kerülnek felújításra. Szintén vitát váltott ki a csatornázás kérdése, mivel a polgármester javasolta, hogy építsék ki a csatornarendszert is a Halász Gedeon utcában. A csatorna ügyében sem volt egyetértés a polgármester és az alpolgármester között, valamint a testület egy tagja is jelezte, hogy nem ért egyet a döntéssel.
A polgármester megint csak a település érdekeiről beszélt a jegyzőkönyvek szerint, sőt azt is hangsúlyozza, hogy a sörfőzde rá tudna csatlakozni a kastélynál kiépített csatornahálózatra is, tehát a csatorna is csak és kizárólag a lakosok érdekében épül.
Belső feszültségek
A kápolnásnyéki önkormányzat életében amúgy is viharos volt az elmúlt időszak, ugyanis lemondott Dornyi Sándor a jegyző, külön kérte, hogy lemondását szó szerint vegyék jegyzőkönyvbe. A jegyző beszédében több olyan megjegyzés is van, ami arra utal, hogy az önkormányzatban belső ellentétek húzódnak.
Egy érdekes részlet:
”Néha megalapozatlanul olyan vádak értek, amiről én úgy gondolom, hogy nem követtem el. Más követett el itt mást, azzal majd lesz valami, gondolom, ez már nem az én asztalom...“
valamint egy másik:
Nem lehet tudni pontosan mire gondolt ezek alatt a jegyző, és a polgármester nem kívánta kommentálni a jegyző szavait. Helyi forrásaink szerint a jegyző lemondásának a polgármesterrel való rossz viszony lehetett az oka, valamint azt is elmondták, hogy nem pártpolitikai oka van a belső feszültségnek, hanem inkább a polgármester személye és döntései nem tetszenek bizonyos embereknek.
|
Rejtélyes sörfőzde épül 380 millióból L. Simon kedvenc településén
|
Sörfőzdét építenek Kápolnásnyéken, a 382 536 593 forintos beruházás 45 százaléka, 172 141 464 forint uniós támogatás.
A sörfőzde tulajdonosai között megtalálható az L. Simon László alapította Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány cége, valamint a többségi tulajdonos az a FÉSZ Zrt., amit korábban több újság is Tiborcz István érdekköréivel hozott kapcsolatba.
A sörfőzde a Halász-kastély mellett épül, amit szintén az L. Simon-féle alapítvány üzemeltet.
Kápolnásnyék önkormányzata pedig telkeket vásárolt, és addig módosítgatta a helyi szabályokat, míg utat nem építhetett közpénzből, amelyik a kastélyhoz és a sörfőzdéhez vezet.
Sőt, máshová nem is nagyon lehet az úton keresztül eljutni.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/12/17/l._simon_kedvenc_telepulesen_epul_300_milliobol_a_rejtelyes_sorfozde/
|
2018-12-17 22:59:30
| true | null | null |
Index
|
A nemzeti futballmánia nem állt meg a határoknál, néhány éve a szomszédos országok magyarlakta területein is építkezések kezdődtek. Azóta különböző állami szervezeteken keresztül sok milliárd forintnyi közpénzt költöttünk határon túli futballakadémiákra. Cikksorozatunk előző részében a Szlovákiában, Romániában, és Szerbiában működő magyar fociakadémiák eddig összesen 16 milliárd forintnyi magyar állami támogatásáról volt szó:
Megszereztük, feldolgoztuk és nyilvánosságra hozzuk a határon túli fociakadémiák támogatásáról szóló szerződéseket
Magyarországon olyan ütemben nőnek ki a földből az újabbnál újabb stadionok, hogy a focirajongók is alig tudják követni, milyen új létesítménynek kellene örülniük éppen.
A Székelyföld Labdarugó Akadémiát működtető FK Csíkszereda honlapján bukkantunk arra a 2013-as megállapodásra, amelyből kiderül, hogy a kedvezményezett külhoni klubokon kívül kinek hozhat még hasznot a labdarúgó utánpótlás határon túli kinevelésének magyar állami támogatása. Ez pedig a Mészáros Lőrinc által elnökölt felcsúti Puskás Ferenc Labdarugó Akadémiát (PFLA) működtető magánalapítvány, amely a Magyarországról érkező közpénzesőt megelőző megállapodás értelmében ingyen igazolhat a tehetséggondozó programban résztvevő erdélyi kluboktól fiatal focistákat:
„Az Alközpont Vezető gondoskodik 15-19 éves kor között az akadémiára kerülő játékosok képzéséről, kollégiumi elhelyezéséről és versenyeztetéséről a „Puskás Ferenc Labdarugó Akadémia” Kollégium szakmai vezetőjének iránymutatásai alapján. 16 éves korukat betöltött játékosok, a „Puskás Ferenc Labdarugó Akadémia” Kollégium és az alközpontok szakembereinek javaslata alapján, a Puskás Akadémián folytathatják tanulmányaikat és pályafutásukat. Az ő átigazolásukkor nevelési költségtérítés nem illeti meg a nevelő egyesületeket.”
Csak az állami támogatással együtt éri meg
“A legerősebb pont a dokumentumban az, hogy a gyerekeket térítés nélkül tudja elhozni a PFLA, az ügyletnek a PFLA szakmai támogatásán kívül semmilyen ellentételezése nincs. Ilyesmi egyáltalán nem jellemző a fociéletben: szakmai átigazolás, és főleg tehetséges gyerek esetén mindig van valamilyen összeg, amit eljuttatnak az adott akadémiához. Ez a fiatalabb kororszály esetében legfeljebb néhány millió forint, egy 16-17 évesnél, akit már külföldre is el lehet adni, akár több tízmillió forint lehet, később pedig még ennél is több, a határ ezután a csillagos ég” – magyarázta az Átlátszónak Szabados Gábor sporközgazdász, akit arra kértünk, szakértői szemmel véleményezze a szerződést.
A PFLA tehát a megállapodásnak köszönhetően ingyen juthat hozzá olyan fiatal futballistákhoz, akiket később akár el is adhat, jó pénzért.
“Azzal, hogy ingyen szerez meg tehetségeket a felcsúti akadémia, minimális befektetéssel tud létrehozni egy profi focicsapatot. Tehát nem csak az eladás lehet a cél, hanem az is, hogy egy jó focicsapat jöjjön létre, gyakorlatilag ingyen” – mondta a szakember.
Szabados Gábor szerint előfordulhat, „hogy kisebb egyesületek nagyobb egyesületekkel együttműködnek, de az egy jóval kiegyensúlyozottabb együttműködés szokott lenni. Sokkal konkrétabb hasznok derülnek ki a kis egyesületek számára, mint ami ebből a szerződésből. Itt még azt sem lehet megtudni, hogy a PFLA mindezért cserébe milyen szakmai segítséget nyújt.”
Szabados szerint a programban résztvevő székelyföldi kluboknak ez a konstrukció csak akkor éri meg, ha közben komoly forrásokra tesznek szert a magyar államtól, ami a PFLA-val kötött megállapodástól elvileg teljesen független. „Hogy a két dolog között van-e bármilyen összefüggés, azt nem tudhatjuk, legfeljebb csak találgathatunk, maga a szerződés erre nem tartalmaz utalást, ez legfeljebb csak informális összekapcsolás lehet” – magyarázta a szakember.
A szerződésből az sem derül ki, hogy mi van akkor, ha a fiatal tehetség mégsem akar a PFLA-hoz menni: “Egyáltalán nem derül ki, hogy ez egy lehetőség, egy kötelezettség, vagy mi. Tulajdonképpen az derül ki, ami viszont egyértelmű, hogy ha megy a gyerek, akkor nem kell érte fizetni. Azt, hogy kell-e mennie, vagy csak mehet ha akar, azt nem tudni” – mondta Szabados Gábor.
Szabados Gábor szerint egyébként a határon túli magyarság nemzeti identitásának megőrzéséhez nagyon jó eszköz lehet a foci támogatása. “Nézzük csak meg, hogy a Barcelona milyen szerepet játszik a katalán identitástudatban. Hasonló szerepet játszik a DAC Szlovákiában: ha a DAC-nak szurkolok, akkor átélem a magyarságomat. Hogy ezen kívül most akkor ki fog még ebből hasznot húzni, az a futballtól független kérdés.”
Szondy szerint a játékosok választhatnak
Szondy Zoltán, az FK Csíkszereda elnöke az Átlátszó Erdélynek azt mondta, hogy a fiatal focisták saját maguk választhatnak, hogy hol akarják a pályafutásukat folytatni, és évente egy tehetséges fiatalnak adnak lehetőséget arra, hogy átmenjen a Puskáshoz.
Ábel a gyepen: a magyar kormány virágoztatja fel a székely focit?
A Székelyföldi Labdarúgó Akadémia a magyar kormány határon túli fociakadémia-hálózatának első nagy beruházása. Az eddig 3,7 milliárd forintba (11,5 millió euró) kerülő akadémia felnőtt csapata a román bajnokság harmadik ligájában játszik, noha a második liga volt a cél. Hozzájuk képest a Sepsi OSK a bezzegcsapat: a semmiből létrehozott klub hat év alatt az első ligába jutott, majd 2 milliárd forintot kapott stadionépítésre.
“Eddig hat gyermek ment tőlünk Puskáshoz, de olyan is van aki visszajött, Magyari Szilárd felnőttcsapat gólkirály. Nem célunk a dömping, sem nekünk, sem a magyarországi partnereknek nem az a célja hogy tucatjával küldjük ki a gyermekeket. Utánpótlás válogatott, fiatal koruk ellenére a felnőtt csapatunkban bemutatkozott, jó minőségű, jól felkészített gyermekeket küldünk, de nem sokat, nem az a cél hogy kiürítsük Erdélyt. A Puskás nekünk egy ugródeszka, sokkal jobban tudnak a Puskásnál fejlődni a tehetségeink, mint a csíkszeredai harmadosztályú felnőttcsapatban.”
Szondy Zoltán hozzátette: “Ajánlatok voltak, de ezeket a gyermekek visszautasították. Egy 16 éves gyermekünket, aki az utánpótlás válogatott tagja, a Steaua akarta elvinni. A döntést én a gyermekre bíztam, ő visszautasította a lehetőséget. Egy másik gyermeket szintén a Steaua akart elvinni, de az a gyermek a Puskást választotta, szintén önként. A szülők voltak a Steauanál, és voltak Felcsúton, és utána úgy döntöttek, hogy a gyerek a Puskásnál folytassa a karrierjét. Jöttek konkrét, pénzzel alátámasztott megkeresések a Bolognától, a Veronától, és több első osztályú román csapattól is, de nem adtuk oda a gyermekeket, ezeket az ajánlatokat nem tartottuk szakmailag komolynak.”
Oroszi Babett – Sipos Zoltán
Címlapkép: Mészáros Lőrinc, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia elnöke, Szabó Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkára valamint Szondy Zoltán, a Futball Klub Csíkszereda igazgatója felavatják a Márton Áron Tehetséggondozó Központot 2016 szeptemberében. Fotó: pfla.hu
|
Ingyen igazolhat fiatal focitehetségeket a Felcsút a közpénzzel támogatott erdélyi kluboktól
|
Az FK Csíkszereda 2013 óta 3,7 milliárd forintot kapott a magyar államtól a Magyar Labdarúgó Szövetségen és a Bethlen Gábor Alapon keresztül a Székelyföld Labdarugó Akadémia létrehozására. Ezt megelőzően azonban 2013-ban szerződést kötöttek a felcsúti Puskás Ferenc Labdarugó Akadémiával, melynek értelmében a székelyföldi akadémia „alközpontnak”, a PFLA pedig „szakmai irányítónak” minősül, és az utóbbi nevelési költségtérítés nélkül igazolhat fiatal focitehetségeket a programban résztvevő erdélyi sportegyesületektől.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2018/12/17/ingyen-igazolhat-fiatal-focitehetsegeket-a-felcsut-a-kozpenzzel-tamogatott-erdelyi-kluboktol/
|
2018-12-17 23:08:36
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Pánikolnak a szupergazdagok, 1000 milliárd dollárnak keresnek búvóhelyet Kínán kívül
Lánya nevére hozott létre bizalmi vagyonkezelői alapítványt (trust-ot) a Kajmán-szigeteken Kína egyik legnagyobb építési vállalkozója, akinek vagyonát a Forbes 5,7 milliárd dollárra becsüli.
Vu Ja-csün a jövőre készült már időben, január elsejétől ezek az offshore alapítványok nem lesznek adókötelesek, de a többi offshore cég igen. A szupergazdagok szuper gyorsasággal vágnak bele hasonló alapítványok létrehozásába külföldön.
Augusztus óta 35%-al nőtt az ilyen alapítványok száma csak a Bank of Singapore-nál
Erről számolt be a bank egyik vezetője, aki a New York-i Bloomberg portálnak nyilatkozott. Több mint ezermilliárd dollár vándorolhat így új búvóhelyre a sasszemű kínai adóhivatal elől. Miért csap le ily hirtelen a szupergazdagokra a pekingi vezetés?
Pénz kell az államkincstárnak
Pekingben attól tartanak, hogy összedőlhet a hitelpiramis és meginoghat a pénzügyi stabilitás. Ennek az évnek a pénzügyi stabilizáció lett volna a központi gazdasági programja, de közbejött a kereskedelmi háború Amerikával. A kínai gazdaság irányítója, Liu Ho miniszterelnök-helyettes a helyett, hogy a pénzügyi stabilitással foglalkozna, jelenleg főtárgyaló az USA-val folyó létfontosságú kereskedelmi tárgyalásokon. De ettől még a probléma megmarad- erről is beszéltek azon az ünnepi fórumon, ahol megemlékeztek a gazdasági reform negyvenedik évfordulójáról. 1978 decemberében indította el Kínát a nyitás útján az akkor 75 éves Teng Hsziao-ping. A kommunista párt által szigorúan ellenőrzött kapitalizmus pompásan bizonyított: Kína a világ második számú nagyhatalma lett. De hogyan tovább? Pekingben egy másik tanácskozást is tartottak. Ezen ugyancsak Hszi Csin-ping elnökölt.
Kína első embere az ellenőrzés szigorítását szorgalmazta
A szupergazdagok már kaphattak előzetest a hatalom elszántságából. Az ősszel eltűnt Fang Bin-bin, a Mennyei Birodalom egyik legismertebb színésznője, akinek kiváló kapcsolatai voltak a hatalommal. Néhány nap múlva kissé megviselten előkerült. Kiderült, adócsalás miatt vallatták. Majd rásóztak egy csillagászati büntetést, 128 millió dollárt. Vagyis Pekingben nem viccelnek. A saját embereiket sem kímélik. Persze a kiválasztás szempontjai távolról sem politikamentesek.
A hatalom emberei is dollár milliárdosok
Ezt is meg is írta évekkel ezelőtt a New York Times, melynek a tudósítóját ki is utasították Kínából. Pekingben azt is kinyomozták, hogy ki köpött: a legfelső kommunista vezetés egy már nyugdíjba vonult tagja. Lefogták és 90 milliárd jüanos vagyont találtak a család számláin. Ez dollárban több mint 12 milliárd. A lebukott vezetőt életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték. Ennek kettős haszna volt Hszi Csin-ping elnök számára, megszabadult egy politikailag kényelmetlen figurától, és a nép előtt bizonyíthatta, a legfelső vezetést sem kíméli, ha az korrupt.
Mindeközben négy év alatt megkétszereződött a kínaiak offshore vagyona
A New York-i Bloomberg mutatja ki, hogy miközben a nagy korrupcióellenes hadjárat folyt, a kínai szupergazdagok offshore vagyona tovább növekedett. Erre fáj a foga most Pekingnek, amely szeretne ebből néhány milliárd dollárt viszontlátni. A szupergazdagok viszont inkább a bizalmi vagyonkezelői alapítványokba mentik a pénzüket külföldön. Csakhogy ez időigényes művelet. Aki későn ébredt, már lemaradt, mert január elsején életbe lép az új adótörvény. Az offshore számlák is adókötelesek lesznek, ha nem mentették a vagyont alapítványokba- külföldön.
A szaúdi megoldás
A trónörökös bezáratta az oligarchák jó részét egy luxus hotelbe, és csak akkor engedte el őket, ha lemondtak vagyonuk legkevesebb 40%-áról. Az államkincstár feltöltésének ezt a kevéssé ortodox módját még nem alkalmazzák Kínában, de a szupergazdagok félnek. Egyre többen szereznek külföldi útlevelet és hoznak létre családi bizalmi vagyonkezelői alapítványt valamilyen adóparadicsomban valamelyik családtag nevére, hátha így elkerülhetik a sasszemű pekingi adó nyomozók figyelmét, és nyugodtan élvezhetik vagyonukat - külföldön.
|
Pánikolnak a szupergazdagok, 1000 milliárd dollárnak keresnek búvóhelyet Kínán kívül
|
A New York-i Bloomberg mutatja ki, hogy miközben a nagy korrupcióellenes hadjárat folyt, a kínai szupergazdagok offshore vagyona tovább növekedett. Erre fáj a foga most Pekingnek, amely szeretne ebből néhány milliárd dollárt viszontlátni. A szupergazdagok viszont inkább a bizalmi vagyonkezelői alapítványokba mentik a pénzüket külföldön.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20181215_Panikolnak_a_szupergazdagok1000_milliard_dollarnak_keresnek_buvohelyet_Kinan_kivul
|
2018-12-15 13:36:00
| true | null | null |
HVG
|
Összesen 269 millió forintnyi követelést kell még kifizetnie a Magyar Ökölvívó Szakszövetségnek (MÖSZ) az augusztusi budapesti ifjúsági világbajnokság szervezése kapcsán, ezen kívül még hiányzik 132 millió forint, amelyet más feladatok helyett a vb-re használt fel a szervezet – hangzott el a szövetség szombati rendkívüli közgyűlésén. Hannák György könyvvizsgáló beszámolt a MÖSZ pénzügyi helyzetéről, de határozat nem született.
Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő, akit a MÖSz elnöksége megbízott pénzügyi biztosnak nevezett ki, közölte: ezentúl minden kifizetés csak az ő pénzügyi ellenjegyzésével történhet meg. Emellett felül kell vizsgálnia az eddigi kifizetések jogszerűségét, illetve megalapozottságát, valamint január elejére egy költségcsökkentő programot kell előterjesztenie annak érdekében, hogy a szövetség májusra stabil működésű legyen.
|
Fideszes országgyűlési képviselő lett a bokszszövetség megbízott pénzügyi biztosa
|
Összesen 269 millió forintnyi követelést kell még kifizetnie a Magyar Ökölvívó Szakszövetségnek (MÖSZ) az augusztusi budapesti ifjúsági világbajnokság szervezése kapcsán, ezen kívül még hiányzik 132 millió forint, amelyet más feladatok helyett a vb-re használt fel a szervezet – hangzott el a szövetség szombati rendkívüli közgyűlésén.
| null | 1 |
https://hvg.hu/sport/20181215_Fideszes_orszaggyulesi_kepviselo_lett_a_bokszszovetseg_megbizott_penzugyi_biztosa
|
2018-12-15 13:42:00
| true | null | null |
HVG
|
2015-ben Orbán Viktor miniszterelnök vidéki haknikörútja egyik állomásaként Pécsett járt, ahol Páva Zsolt polgármesterrel aláírtak a Modern Városok Program pécsi fejlesztéseiről szóló megállapodást. Ennek fő eleme egy élményfürdő, valamint a hozzá kapcsolódó új sportcsarnok és uszoda volt, melyről azóta sem derült ki semmi – például az sem, pontosan hova is épülne.
A város most 800 millió forintos uniós támogatásból korszerűsíti a Lauber Dezső sportcsarnokot, a közgyűlésen pedig felmerült a kérdés, nem-e szembe ez a fejlesztés a Modern Városok programban beígérttel. Páva Zsolt szerint az élményfürdőhöz kapcsolódó sportcsarnok valószínűleg nem fog megvalósulni, de az uszoda még tervben van.
|
A fideszes város, ahol nemhogy a fürdő, de még a sportcsarnok sem épül meg
|
2015-ben ígért fürdőt a pécsieknek Orbán Viktor, a projekt azóta nem indult el, a hozzá kapcsolódó sportcsarnok pedig Páva Zsolt polgármester szerint nem is fog megépülni. A közgyűlésen Páva egy a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft.-hez köthető furcsa pénzmozgásáról is beszélt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20181215_A_fideszes_varos_ahol_nemhogy_a_furdo_de_meg_a_sportcsarnok_sem_epul_meg
|
2018-12-15 14:46:00
| true | null | null |
HVG
|
A törvényszék szerint a gyanúsított esetében továbbra is fennáll a bűnismétlés veszélye, és a bíróság megállapította, hogy Czeglédy Csaba törekedett az eljárás meghiúsítására. Az ellene folyó nyomozás azonban befejeződött, iratismertetések történtek, hamarosan vádat emelnek. A törvényszék szerint ezért nem szükséges a legszigorúbb kényszerintézkedés a gyanúsítottal szemben – közölte a törvényszék büntető kollégiumának vezetője.
Bakos Éva azt mondta: a bíróság Czeglédy Csaba tartózkodási helyéül szombathelyi otthonát jelölte ki, mozgását technikai eszközzel felügyelik, lakóhelyét csak bizonyos esetekben – például orvosi kezelésre – hagyhatja el.
Czeglédy ellen bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és gazdasági csalás bűntette miatt folyik eljárás.
A gyanú szerint a Czeglédy Csaba vezetésével létrejött bűnszervezet 2011 és 2017 között olyan céghálózatot alakított ki, amely munkaerő-közvetítéssel foglalkozott. A gyanú szerint a bűnszervezet 6,294 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek azzal, hogy a céghálóban résztvevő iskolaszövetkezetek az általános forgalmi adót, illetve a személyi jövedelemadót nem vallották be, vagy ha be is vallották, azt nem fizették meg.
Czeglédyt tavaly júniusban vették őrizetbe a pénzügyőrök, majd került előzetes letartóztatásba. A politikus március 1-jén, miután független országgyűlési képviselőjelöltként nyilvántartásba vették, és így mentelmi jog illette meg, elhagyhatta a börtönt. Másfél nap múlva, mentelmi jogának felfüggesztését követően egy másik bűncselekmény – gazdasági csalás – gyanúja miatt újra őrizetbe vették.
Czeglédy (Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt) szombathelyi önkormányzati képviselő volt, de mandátuma – miután egy évig nem vett részt a közgyűlés munkájában – megszűnt. Ügyvédként az MSZP és a DK jogi képviseletét is ellátta több ügyben.
|
Hivatalosan is közölte a bíróság, miért engedték ki Czeglédyt
|
Az első fokon eljáró Szegedi Járásbíróság nyomozási bírójának döntését másodfokon megváltoztatva a Szegedi Törvényszék megszüntette Czeglédy Csaba letartóztatását, és elrendelte a gyanúsított bűnügyi felügyeletét.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20181215_czegledy_csaba_birosag_elozetes_letartoztatas_bunugyi_felugyelet
|
2018-12-15 17:24:00
| true | null | null |
HVG
|
Lemondott szombaton Mahinde Radzsapaksze Srí Lanka-i kormányfő, hét héttel azután, hogy parlamenti támogatás nélkül az államfő kinevezte - írja az MTI.
Radzsapaksze lemondó nyilatkozatához mellékelt egy hangfelvételt, amelyen elmondja: azért döntött így, hogy Maitripala Sziriszena államfő kinevezhessen egy új miniszterelnököt.
Sziriszena valószínűleg azt a politikust fogja kinevezni a dpa hírügynökség szerint, akit Radzsapaksze kinevezése előtt, október 26-án leváltott: Ranil Vikremeszinghét. Az új kormányfő valószínűleg már vasárnap leteszi a hivatali esküt, és a januárra kitűzött, előre hozott választásokig lesz hivatalban.
Az államfő azért váltotta le Vkremeszinghét, mert korrupcióval és állami tulajdon külföldi kézbe adásával vádolta. Egy nappal később az elnök felfüggesztette a parlament működését is - megfigyelők szerint ezzel az volt a célja, hogy időt szerezzen Radzsapaksze számára megnyerni a képviselők támogatását. Ezt követően elrendelte a képviselők visszatérését a parlamentbe, majd november végén mégis feloszlatta a parlamentet - érzékelvén, hogy nincs meg Radzsapaksze többsége -, és új választásokat írt ki 2019 januárjára. A legfelsőbb bíróság azonban alkotmányossági óvások miatt felfüggesztette a parlament feloszlatásáról szóló elnöki rendeletet, és egy alsóbb fokú bíróság december elején ideiglenesen eltiltotta Raszsapakszét miniszterelnöki teendői ellátásától.
|
Ismét hatalomra kerülhet a korrupció miatt leváltott Srí Lanka-i kormányfő
|
Az államfő azért váltotta le Vkremeszinghét, mert korrupcióval és állami tulajdon külföldi kézbe adásával vádolta. Egy nappal később az elnök felfüggesztette a parlament működését is - megfigyelők szerint ezzel az volt a célja, hogy időt szerezzen Radzsapaksze számára megnyerni a képviselők támogatását.
| null | 1 |
https://hvg.hu/vilag/20181215_Ismet_hatalomra_kerulhet_a_korrupcio_miatt_levaltott_Sri_Lankai_kormanyfo
|
2018-12-15 21:30:00
| true | null | null |
HVG
|
Lejátszott meccsek: szédítő tempóban költik a közpénzt a kormány sportálmaira
Jön az atlétikai vb és a Maccabi Játékok; futballarénák, sportcsarnokok, uszodák nőnek ki a földből. A projektek környékén rossz emlékeket idéző céget is látunk már.
A sietség nyereség – tartja a közmondás, és ehhez tartja magát a kormány is, legalábbis akkor, amikor szívének kedves beruházásokról van szó. Erre utal, hogy a népi bölcsességeket előszeretettel idéző Orbán Viktor miniszterelnöki aláírása már ott díszeleg azokon a minap kihirdetett rendeleteken, amelyekkel annyi stadion, sportközpont és multifunkciós csarnok építését pörgette fel, hogy azt még felsorolni is hosszadalmas lenne. A gyorsítást különféle közigazgatási hatósági ügyek kiemelt, sőt nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánításával kívánja elérni a kormány. Ennek következtében ugyanis például bizonyos engedélyeket, szakvéleményeket nem kell beszerezni, illetve figyelembe venni, eljárási határidők rövidülnek le – egyáltalán: jelentősen egyszerűsödik a fejlesztések lebonyolítása.
Bizonyos esetekben érthető, sőt üdvözlendő a kormányzati türelmetlenség. Elsősorban a régóta ígért tornatermek és tanuszodák tekintetében, amelyek kivételesen nem a profi sportolókat segítenék a versenyekre való felkészülésben, hanem gyerekek számára teremtenének lehetőséget az egészséges mozgásra. A Budapesten rendezendő Európai Maccabi Játékokig pedig alig több mint fél év van hátra, némi kapkodás tehát ez esetben is indokolt. A feladat valóban kezd az illetékesek körmére égni, ezért a kormány további csaknem 3 milliárd forinttal támogatta meg a rendezést. A pénzt az eseménnyel kapcsolatos infrastrukturális beruházások büdzséjéből veszik el, mert immár teljesen reménytelen, hogy azok a beruházások időre elkészüljenek, vagyis új – meglévő – helyszínt kellett keresni a játékoknak.
Küzdő sport
Az infrastrukturális beruházások mellett egyes sportági szövetségek munkáját is botrányok övezik az utóbbi időben. Pedig őket is bőkezűen dotálja az Orbán-kormány: a Magyar Teniszszövetség például hetvenszer annyi állami támogatást – 2,76 milliárd forintot – kapott tavaly, mint 2012-ben. További 1,7 milliárd érkezett nemzetközi versenyek rendezésére, amelyekhez ideiglenes stadionokat kellett építeni, mert nincs az országban megfelelő létesítmény.
Ezt oldotta volna meg a 10 milliárd forintos margitszigeti stadion, amit azonban Tarlós István főpolgármester megvétózott. Ilyen előzmények után tette közzé nyílt levelét Fucsovics Márton, a legmagasabban rangsorolt magyar férfi teniszező, amelyben jelezte: nem érzi, hogy őt és társait megbecsülné a szövetség. Csatlakozott hozzá a párosban világranglista-harmadik Babos Tímea, és edzője, Sávolt Attila is beszállt a szervezettel a nyilvánosság előtt zajló vitába, az elköltött pénzekről érdeklődve. A gyanús ügyek miatt az egyik tagszervezet fel is jelentette a szövetséget, az ügyészség nyomozást rendelt el. A két teniszcsillag bejelentette: amíg nem lesz változás a vezetésben, nem működnek együtt a szövetséggel. Babos egy februári budapesti torna helyett Dubaiban teniszezik majd, Fucsovics pedig a Davis Kupa-szereplést lebegteti.
Az Erdei Zsolt vezette Magyar Ökölvívó Szakszövetségnél (MÖSZ) az augusztusban a Duna Arénában megrendezett ifjúsági boksz-vb egekig szálló költségei miatt robbant ki balhé, a torna ugyanis a tervezett 427 millió helyett 821 millió forintba került. A szövetség büdzséjében 348 milliós lyuk tátong, és 210 milliós tartozása van, pedig az állam 290 millióval szállt be a rendezésbe. Az elnökség vizsgálatot kezdeményezett, amely megállapította: nem volt megfelelő az esemény előkészítése, a hatás- és felelősségi körök tisztázatlansága pedig megteremtette a „kontrollálatlan pénzköltés” lehetőségét, a közpénzzel való visszaélés esélyét. A MÖSZ ellenőrző testülete emiatt szakhatósági vizsgálatot javasolt, és felkérte az elnököt, hogy a teljes dokumentációt adja át az ügyészségnek, amely majd dönt arról, hogy történt-e bűncselekmény.
A Magyar Síszövetségnél egy, a vezetőség fejlesztési elképzeléseivel és a források elosztásával elégedetlen, tehetséges ifjú sízőket nevelő család ügye nyomán kaptak nyilvánosságot a belső problémák. Szőllős Barnabás, Szőllős Benjámin és Szőllős Noa, a Nivelco SE tagjai 2017-ben nem az Országos Sportegészségügyi Intézet, hanem a Sportkórház egyik orvosa, egyben a szövetség keretorvosa által kiállított igazolással versenyeztek, amit először elfogadott a magyar szövetség, majd a bajnokság után visszakozott. Külön pikantériája az ügynek, hogy Barnabás és Benjámin lesiklásban meg is nyerte a bajnokságot. A fivéreket kilenc hónapra, apjukat, Pétert, egyesületük vezetőjét két évre eltiltották, klubjukat egy évre kizárták a szövetségből. Egyesek szerint azért született ennyire szigorú döntés, mert Szőllős Péter szeretett volna betekinteni a szövetség könyvelésébe. Ezt nem engedték meg neki, ahogy az alapszabályt és az elnökségi határozatokat sem találta a honlapon, mire az ügyészséghez fordult. Ezt követően történt az eltiltás. A Szőllős testvérek végül országot váltottak, immár izraeli színekben versenyeznek. Eközben néhány havonta váltogatták egymást a szövetségi elnökök is. Legutóbb – szeptemberben – a Fővárosi Törvényszéknek kellett kimondania, hogy az elnök Miklós Edit alpesi síző.
HORN ANDREA
A rendezés jogát 2015-ben nyerte el Budapest, a kormány pedig több mint 30 milliárd forintot különített el a lebonyolításra. Az eredeti tervek szerint a Kerepesi úton, az MTK stadionja és az Aréna Pláza között létesítendő sportparkban tartották volna az európai zsidó közösség nemzetközi sporteseményét, ám az erre kiírt közbeszerzési pályázat kétszer is eredménytelenül zárult. Még az első kapavágásoknál sem tart a projekt, noha több pályára, csarnokra, uszodára is szükség lenne, valamint parkolóra, edzőtermekre, irodákra. Mindebből jelen állás szerint 2020-ig – vagy inkább 2021-ig – semmi nem lesz. Pedig ha hinni lehet Deutsch Tamásnak, a szervező MTK elnökének, ez lesz minden idők legnagyobb magyarországi felnőtt-multisportrendezvénye, összesen több ezer látogatóval. Hogy ők hoppon ne maradjanak, a minap arról született döntés, hogy a sportpark helyett a Ludovika lesz a központi helyszín.
De a Hajós Alfréd Sportuszoda, az MTK városmajori teniszpályái és röplabdacsarnoka, valamint a Lantos Mihály Sporttelep futballpályái is fontos szerephez jutnak.
A férfi kézilabdázók 2022-es magyarországi Európa-bajnokságához kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztések egyelőre csak egy kormánybiztost kaptak, ám a következő évre még komolyabb tervei vannak Budapestnek. 2023-ban ugyanis atlétikai világbajnokságot rendez a város, amit a nyári olimpia és a labdarúgó-vb után a harmadik legnagyobb presztízsű globális sporteseményként tartanak számon. Még a vizes-világbajnokságnál is nagyobb presztízsűként. A rendezés jogának elnyerése így komoly diadal – másfelől viszont óriási kockázata van a költségek elszállásának. Emlékezetes: a 2017-es budapesti vizes-vb minden képzeletet felülmúló mértékben drágult, a 2013-as eredeti koncepcióban szereplő 14 milliárd forint helyett végül a 133 milliárdot is meghaladta a végösszeg. Innen nézve legalábbis nyugtalanító, hogy az atlétikai vb lebonyolítására már első nekifutásra is 31,5 milliárd forintos költségvetést hagyott jóvá a nemzetközi szövetség. Úgy meg pláne, ha figyelembe vesszük, hogy ebbe semmiféle infrastrukturális beruházásra költött pénz nem értendő bele – márpedig a Soroksári-Duna-ág mellett egy teljesen új, negyvenezer férőhelyes stadion épül az esemény tiszteletére. Csak az ennek helyet adó telek több mint 16 milliárd forintba került, a létesítmény tervezése pedig csaknem 5 milliárdba. A tervet egyébként ugyanaz a cég – a Napur Architect Építészeti Iroda – készítette, amelyik a Duna Arénáét. A tavalyi vizes-vb fő helyszíne nem is úgy épült meg, ahogy a látványterveken szerepelt, viszont az Orbán Viktor jó barátjának, őt luxusgépen focimeccsekre reptető Garancsi Istvánnak az érdekkörébe tartozó Market Zrt.-nek 46 milliárd forint bevételt jelentett a kivitelezés.
Pedig a Duna Aréna nem negyven-, hanem mindössze tizenkétezer férőhelyes volt a világbajnokság ideje alatt – azóta a lelátóknak nagyjából a felét elbontották. Hasonló sors vár egyébként a 2023-as atlétikai stadionra is: a tervek szerint a vb után tizenötezresre zsugorodik. Viszont – az uszodával ellentétben, amit a Dagály alapjain alakítottak ki – ez az első csavartól az utolsóig új épület lesz. A kivitelező kiléte még nem ismert, ahogy az sem, hogy mennyibe fog kerülni a létesítmény, de a százmilliárdos nagyságrend egyáltalán nem kizárt. És akkor még a szinte borítékolható menet közbeni drágulással kalkulálni sem próbáltunk. Ehhez a 2014-ben indult Nemzeti stadionfejlesztési program nyújthat segítséget, melynek keretében számos futballaréna épül(t) vagy újul(t) meg. A Vasas, az MTK és a Garancsihoz tartozó Mol-Vidi (korábban Videoton) otthonának ára is milliárdokkal nőtt. Labdarúgással összefüggő létesítményfejlesztésekre 2014-ben még kevesebb mint 4 milliárd, 2017-ben azonban már csaknem 15 milliárd forintot fordítottak az adófizetők az éves költségvetések zárszámadása szerint. A jövőre elkészülő Puskás Ferenc Stadion az eredetileg tervezett – Orbán Viktor által sokallt – 100 helyett 190 milliárdba kerülhet. A projektek környékén rendre ismerős nevekbe botlunk: fő- vagy alvállalkozóként jelennek meg Mészáros Lőrinc, Garancsi István vagy például Paár Attila cégei. Nekik megéri.
Az írás a HVG 2018/50. számában jelent meg.
|
Lejátszott meccsek: szédítő tempóban költik a közpénzt a kormány sportálmaira
|
Jön az atlétikai vb és a Maccabi Játékok; futballarénák, sportcsarnokok, uszodák nőnek ki a földből. A projektek környékén rossz emlékeket idéző céget is látunk már.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/201850__stadionok__beruhazas__felporgo_koltekezes__lejatszott_meccsek
|
2018-12-16 17:30:00
| true | null | null |
HVG
|
közpénz;kuka;hulladékszállítás;kukaholding;NHKV;"Nemzeti" kukaholding;
2018-12-18 10:36:23
Tovább lapátolja Orbán a milliárdjainkat a kukaholding nevű állami közpénzégetőbe
Az viszont nem derül ki, mire kapja az állami kukacég az újabb milliárdokat.
Újabb 5 milliárd forint közpénzt folyósít a kormány – személyesen Orbán Viktor – az állami NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodó és Vagyonkezelő Zrt. „finanszírozási helyzetének rendezésére” - derül ki a hétfő délutáni Magyar Közlönyből. A forrás 4,66 milliárd forint erejéig az állami cégek felett álló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) egyéb működési célú kiadási, 340 millió pedig az MNV ingatlanberuházási kerete. A címzett a Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter joggyakorlása alá tartozó társaságok támogatásának egyéb működési célú kiadási sora. (A miniszter júniusban pont az MNV-től vonta magához a két éve a lakossági kukaszámlák beszedésére alapított NHKV tulajdonosi jogait.)
Arra, hogy az állami társaság pontosan mi célra kapja a neki lenyesett 5 milliárdot, a szűkszavú határozat nem tér ki: első pontjából pusztán az derül ki, hogy a kabinet egyetért saját céljával.
A helyzet már csak azért is visszás, mert az állami költségvetésből idén már kapott az NHKV 4,2 milliárdot, mégpedig a tavalyi 5,7 milliárd után. E tételeket egyéb bevételként különösebb hírverés nélkül nyugtáztak. Ráadásul a kabinet október végén, amikor az Észak-Kelet Pest és Nógrád megye ellátásáért felelős Zöld Híd Nkft. - arra hivatkozva, hogy az NHKV-tól egy ideje egy fillért se kaptak költségeik fedezésére - szögre akasztotta a kukáskesztyűt, 26,4 milliárd forintot különített el a hulladékgazdálkodáshoz „2018-ban feltétlenül szükséges kiadások fedezetére”. Eme összegről se tudni, miként jött ki, mely szerv és milyen jogcímen kapta, bár állítólag ez is az NHKV-hez folyt be. (Igaz, a Fidesz szerint a Zöld Híd nem azért állt le, mert nem jutott működési forráshoz az NHKV-tól, hanem mert a tulajdonos önkormányzati társulást akkor vezető Gémesi György ellenzéki színekben indult a választásokon és vesztettek.)
A külső szemlélő számára mégis kevéssé tűnik célravezetőnek a közpénztízmilliárdok szinte követhetetlen lapátolása az állami NHKV-ba. A kormány két és fél éve hozta létre a társaságot azzal a céllal, hogy a begyűjtést végző önkormányzati társaságok helyett szedje be a központilag fixált tarifájú kukaszámlákat, bevételeit aztán különböző ösztönzők mentén visszaosztva a szemetet változatlanul begyűjtő cégeknek. A számlázás központosítása ama nemes célt lett volna hivatott bizonyítani, hogy így nem folyik el kézen-közön a beszedett díj, átláthatóbb, hatékonyabb és olcsóbb rendszer jön létre, aminek bevételei ily formán értelemszerűen fedezik a fenntartási költségeket.
Az elmúlt két év ennek ellenkezőjét bizonyította. Az NHKV közel egymilliárdos számlázási rendszere ellenére mindmáig nem volt képes megoldani például, hogy minden fogyasztó pontos időben és adatokkal kapja meg csekkjét. Akad, akinek évek óta nem küldenek számlát. Olyannyira, hogy a cég hat hónapos késéssel leadott tavalyi mérlegében 86 milliárdos bevétel mellett 44 milliárdnyi követelést tartottak számon. Az ügy eme szálával érintőlegesen a kormány is foglalkozott, támogatván, hogy aki most visszamenőleg ömlesztve kap egy nagyobb adag számlát, részletekben is fizethessen; az NHKV december eleji közleménye ugyanezt erősítette meg.
A baljóslatú előrejelzéseknek megfelelően egyelőre a kiadási oldal is nagyarányú bizonytalanságokkal terhelt. Egyre-másra érkeznek hírek arról, hogy az NHKV késve, részben vagy egyáltalán nem fizeti ki a hulladékszállítást végző cégek költségeit. Ez ugyanakkor a jelek szerint a legkevésbé se ösztönzi hatékonyságjavításra az érintett vállalkozásokat. Ehelyett egyre rendszertelenebb a zöld- és szelektív hulladék begyűjtése, sőt – mint számos hasonló, figyelmeztető jel után a Zöld Híd esetében – olykor már a lakossági szemét is az utcán marad.
Arra, hogy a cég nem hogy a kukadíjbevételekből, de az emellé évente beleöntött közpénztízmilliárdokból se képes ellátni alapfeladatát – a nyugodt hulladékszállítás anyagi hátterének biztosítását -, nincs magyarázat: lapunk kérdéseire hónapok óta se az NHKV, se a tulajdonosi jogait gyakorló Bártfai-Mager Andrea nem válaszol. Bár a kormány másfél hónapja „bizottságot alapított” a helyzet áttekintésére, a vizsgálat eredményéről nem nyilatkoznak: a jelek szerint érdemi változást nem terveznek, ami a helyzet további romlásával fenyeget.
Bár Orbán Viktor tolla bizonyára nem remegett meg az újabb tetemes kukacsekk kitöltésekor, a társaság belső világa a pénz felhasználása szempontjából hatványozottan aggasztó. A cég fél év késéssel, december elején leadott mérlegbeszámolójának könyvvizsgálói jelentése a közkeletű káosz, anarchia, felfordulás, vagy éppen kupleráj-szavak szakszerűbb, számviteli megfelelőivel írta körül a cég elszámolásában tapasztaltakat. Csak néhány példa: a bevétel egy részét nem támasztják alá számlák, „nem egységes” az adatok megfelelősége, teljessége, dokumentáltsága, az adatbázisok, a számlázás és az egyenlegek, a hasznonanyagok mérése, válogatása, tárolása és értékesítése pedig „igen nagy bizalmi faktor mellett történik”. Ez pontatlanságok, hibák forrása, így javítási javaslatot se állt módjukban tenni – fogalmazott a könyvvizsgáló. Az NHKV a folyamatosan belepumpált közpénzmilliárdok ellenére tavalyra 3,7, tavalyelőttre pedig – az eredetileg lejelentett 1,6 milliárd felülvizsgálata után – 3,8 milliárdos veszteségről számolt be. Így a saját tőke a működés törvényi felfüggesztésének rémével fenyegető 3,7 milliárdos mínuszba csúszott. (Bár elképzelhető, hogy a kormány mostani lépésével éppenséggel ezt a csorbát köszörülné ki, kérdés, miért csaptak hozzá még plusz 1,3 milliárdot.)
A helyzetre jellemző, hogy az NHKV ügyeihez senki se adja az arcát. A társaságot az ominózus időszakban elnök-vezérigazgatóként irányító Weingartner Balázs ma már az Innovációs és Tecnhológiai Minisztériumnak az NHKV szakmai felügyeletét is ellátó fenntarthatósági államtitkára, de más témájú sajtótájékoztatóin lapunk hulladékügyi tudakozódása elől kitért. Weingartner Balázs a papírok tanúsága szerint a mérleg májusi benyújtási határideje után, június végén, vagyis vélhetőleg a belső viták kellős közepén távozott a cégtől. Az NHKV lapunkat augusztusban arról tájékoztatta, hogy július eleje óta a cég vezérigazgatói teendőit megbízottként Vásárhelyi Tibor vezérigazgató-helyettes látja el – aki nem mellesleg egyszersmind a messze legnagyobb szemétszállítónak számító, így az NHKV-val mélyreható anyagi ellenérdekeltségben álló fővárosi FKF stratégiai vezérhelyettese is -, az elnök pedig Gyalog Gábor. (Igaz, e posztokkal a cég honlapja finoman szólva nem kérked: Vásárhelyi Tibor vezérigazgatói beosztására például csak az utal, hogy az utóbbi hetekben néhány, az oldalukra is kitett hulladékszállítói megfelelőségi véleményt ekképp írt alá.) Ehhez képest a decemberben leadott mérleget július közepén mégse az akkori megbízott vezérigazgató, Vásárhelyi Tibor, hanem Kántor Miklós gazdasági igazgató és Szabados Zoltán vezérigazgatói kabinetvezető írta alá – előbbit állítólag azóta menesztették is. Habár augusztusban azt hallottuk, hogy Bártfai-Mager Andrea szeptemberben kinevezi az NHKV végleges irányítóit, erre azóta se került sor. Mindebből a vezetési válság csalhatatlan jelei körvonalazódnak.
A Fidesz mégse lát semmi kivetnivalót az NHKV működésében: a foghegyről elismert válságjeleknek inkább újabb, a cégbe tolt közpénzmilliárdokkal véli elejét venni.
|
Tovább lapátolja Orbán a milliárdjainkat a kukaholding nevű állami közpénzégetőbe
|
Az viszont nem derül ki, mire kapja az állami kukacég az újabb milliárdokat.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3018952_tovabb-lapatolja-orban-a-milliardjainkat-a-kukaholding-nevu-allami-kozpenzegetobe
|
2018-12-18 10:36:00
| true | null | null |
Népszava
|
Különösen sikeres napot zárhatott pénteken gazdasági szempontból a Lokál nevű, ingyenesen terjesztett kiadvány. A 16 oldalas lapba mindössze két apró cikket tudtak bezsúfolni, az összes többi kellett a hirdetéseknek, a 15 oldalnyi reklámból pedig durván 13 oldalon állami cégek népszerűsítették magukat.
A kormányzati kommunikációs központ három oldalon népszerűsíti a családokról szóló konzultációt, négy és fél oldalon a Magyar Villamos Művek (MVM) hirdet, és a Nemzeti Közművek is elköltött két és féloldalnyi közpénzt a lapnál. Egy oldalon hirdet továbbá a Diákhitel Központ, de több mint fél oldalt foglalnak el a BKV hirdetései is. A Szerencsejáték Zrt. egy féloldalnyi hirdetést költött, és jutott némi hely a MÁV-nak is. Ezek mellett valósággal eltörpülnek a piaci hirdetések a kormánypártiságát titkolni nem is próbáló kiadványban. Még úgy is, hogy a Tesco címlapos hirdetésével indul a lap, ám az is csak háromnegyed oldal.
Andy Vajna: A TV2 az én ízlésem szerint készül, a Tényekkel sincs gond | Magyar Hang
A filmalap kapcsán szerinte minden rendben, csak néhány újságtól érkezett nyomás, de ezt a filmügyi kormánybiztos nem tudja megmagyarázni.
Ezek miatt aligha okozott fejfájást a szerkesztőknek a lap megtöltése, a cikkszerűségek valójában helykitöltők. Az „ellenzéki vandálok gyújtogattak Budapesten” című anyag is valósággal elvész a hirdetési tengerben. Az 500 karakteres híradás agresszív csürhének nevezi a tüntetőket, a fotókon pedig – illeszkedve a szintén a kormánypárti médiakonglomerátumhoz tartozó Ripost címlapjához – csak romboló fiatalokat ábrázol. Közzétették azt a kormánypárti médiumokban körbefuttatott anyagot, amely szerint „hazudik az ellenzék a munkatörvényről” (az állításokat időközben cáfolta a vegyipari szakszervezet). Ezen kívül csak az Andy Vajna Rádió 1-ében műsorvezető Cookyról fért be egy rövid bulvárhír a lapba.
A 150 ezer példányban megjelenő és a budapesti tömegközlekedési eszközökön terjesztett Lokálban listaáron egy teljes oldalnyi hirdetés ára bruttó 2 millió 180 ezer 250 forint. A listaárakat figyelembe véve az állam 26 millió forintnál is többet költött el Habony Árpád volt lapjánál – amit ő is felajánlott a fideszes médiaalapítványnak – egyetlen nap alatt.
|
Az állam a Lokálnak szórja ki az év végi aprót
| null | 1 |
https://magyarhang.org/belfold/2018/12/15/az-allam-a-lokalnak-szorja-ki-az-ev-vegi-aprot/
|
2018-12-15 07:00:00
| true | null | null |
Magyar Hang
|
|
Csapatmunka: Schmidt Máriáék valahogy ismét jól jártak
Kijátszhatók a kisbefektetők az elvben az ő hasznukra kitalált tőzsdei ingatlancégekben – legalábbis ha a főtulajdonos a kormány gátlásokat nélkülöző kedvezményezettje.
Megingathatatlan a befektetők hite a Budapesti Ingatlan Nyrt.-ben. A 30 milliárd forintnyi fővárosi ingatlancsomagot magáénak tudó társaság részvényeinek árfolyama március óta töretlenül 2000 forint közelében mozog, ez több mint a kétszerese a cég saját tőkéje által indokoltnak. Ám nem a kisbefektetők hada, még csak nem is a profi intézményi kör tartja ilyen sokra ezt a részvényt, hanem a főtulajdonos Pió-21 Kft., a kormányfő kedvenc történészének, Schmidt Máriának a családi cége – és a vele egy húron pendülők. Az ő ügyleteiktől eltekintve ugyanis a papír kereskedelme kifejezetten lanyha.
Pedig a 2019-től úgynevezett szabályozott ingatlanbefektetési társasággá (szit) váló BIF papírja az egyik olyan részvény, amelynek vonzania kellene a kisbefektetőket. Így is lenne, ha jutna nekik belőle. Egy éve már, hogy a BIF „előtársaságként” belépett a szit-státusz előszobájába, így már az idén sem fizet se nyereség-, se iparűzési adót, és illetéket is csak 50 százalékosat. Ennek sokak számára örömhírnek kellene lennie, mert egy szit részvényeinek legalább a 25 százalékához a kisbefektetőknek is hozzá kellene férniük a tőzsdén. Osztalékot is kellene kapniuk, a szit szabadon felhasználható jövedelmének a 90 százalékát. Csakhogy egy, a 2019-es adócsomagba becsúsztatott módosítás szerint az igazgatóság osztalékjavaslatát a tulajdonosok leszavazhatják a közgyűlésen, ha ők – például – inkább fejlesztenének. Beruházási vágya pedig nagyon is van a BIF vezetésének – nem véletlen, hogy épp a minap nyitott a cégnek 20 milliárd forintos hitelkeretet az állami MFB Bank.
A BIF kistulajdonosait amúgy sem lesz nehéz ledarálni a közgyűlésen, mivel csak mutatóban lesznek ott. Hiába emelte fel az elmúlt hetekben közel 29 százalékosra a BIF a tőzsdén hozzáférhető részvényeinek arányát, ezzel csupán formálisan felel meg a törvénynek, e papírok zöme ugyanis ezután sem fog a börzén forogni. Pedig látszólag minden rendben: Schmidt családi cégének befolyása 60 százalék alá csökkent a júliusi 80 felettiről, s a saját kézben tartott, nem szavazó részvények aránya is már csak 11 százalék. Elvben mindkét manőverrel az egyenként 5 százaléknál kisebb paketteket birtoklók vásárlási lehetőségeit, az úgynevezett közkézhányadot növelték. Csakhogy ez utóbbi nagyobbik része változatlanul nagyon is „megfelelő” kezekben van, s mivel 5 százaléknál kisebb csomagokról van szó, az ő adásvételeiket nem is kell nyilvánosan bejelenteni. Közéjük tartozik például a tiszteletbeli kazah konzul, Horváth László, akinek korábban jelentős részesedése volt a cégben, miután megvette a kegyvesztett oligarcha, Spéder Zoltán pakettjét.
A trükkös műveletekben a BIF-et tízmilliárdos nagyságrendben hitelező Takarékbank segédkezett, amelyet a pénzvilágban már csak Mészáros Lőrinc leendő bankjának becéznek. Szeptemberben 10 százalékos tőkeemelést hajtott végre a cégben. Már ezzel is csökkent a Pió-21 részesedése, de Schmidték cége adott is el részvényeket. A bank sem sokáig ült a közel 6 milliárd forintért beszerzett 9,99 százaléknyi részvényen. Épp a felét adta el a csomagnak, így titokban tarthatta, hogy kinek, s a továbbiakban már egyáltalán nem kell beszámolnia a nála maradt papírok sorsáról. Az utóbbi napokban pedig maga a BIF vált meg két menetben 5 százaléknál valamivel kevesebb saját részvényétől a tőzsdén kívül – természetesen titkosan. Mivel e részvényeket 580, illetve 600 forintért vették meg, összesen kétmilliárd forintnyi árfolyamnyereséget is elkönyvelhetnek, adómentesen. Mindezek miatt a BIF közkézhányada valójában most is csupán 10 százalék körül lehet.
A cég tranzakciói alapján megkockáztatható a következtetés, hogy a szit-re vonatkozó paragrafusokat alapvetően a csókosokra szabták. Nem elég, hogy kormányzati hátszéllel, olcsón szerezhettek irányító befolyást tőzsdei cégek felett, még adómentessé is válhatnak, ráadásul a nyereséget sem kell szétosztaniuk. A kisrészvényesek érdekében fellépő Dióslaki Gábor úgy véli: még ha jogszerű is, erkölcsileg elfogadhatatlan, hogy egy különleges pozícióba emelt tőzsdei társaság a közösség szempontjából ennyire haszontalanná válhasson.
Az írás a HVG 2018/50. számában jelent meg.
|
Csapatmunka: Schmidt Máriáék valahogy ismét jól jártak
|
Kijátszhatók a kisbefektetők az elvben az ő hasznukra kitalált tőzsdei ingatlancégekben – legalábbis ha a főtulajdonos a kormány gátlásokat nélkülöző kedvezményezettje.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/201850__bif__adomentes_schmidt_maria__kez_kezet_mos__csapatmunka
|
2018-12-16 10:30:00
| true | null | null |
HVG
|
Zöldellő lombok, nyárias öltözék és egy aznapi Magyar Idők is könnyen bizonyíthatja, hogy nem a múlt pénteki zimankóban, hanem valóban augusztus 23-án készítettük az alábbi videót, amelyben kollégánk, Windisch Judit a kamerába mondja, hogy ki nyeri meg az Egészséges Budapest Program három budapesti centrumkórházra kiírt építészeti tervpályázatait.
Igen, az augusztus 1-jén megjelent három pályázat eredményéből kettőt helyesen "jósoltuk meg": a pályázat múlt heti, december 14-i eredményhirdetésén a dél-budai centrumkórház tervezését valóban Noll Tamás építészirodája, az M-Teampannon Építészmérnöki Kft., a dél-pestiét pedig Zoboki Gábor építészirodája, a ZDA-Zoboki Építésziroda Kft. nyerte meg. A harmadikat, az észak-pesti centrumkórházét nem találtuk el, azt a tippünkben szereplő – Rimely Károly helyett a korábban Mérték Építészstúdióként ismertté vált, az Állatkert biodómját és a Ligetbeli Magyar Innováció Házát is tervező Paulinyi-Reith and Partners Zrt. tervezheti. Rimely Károly, mint kiderült, a tervpályázat zsűrijébe került be.
Hogy honnan tudtuk előre az eredményeket? Lapunkat nyáron egy budapesti építésziroda vezetője kereste meg, aki szintén érdeklődött a pályázat iránt, de megüzenték neki, hogy kár is törnie magát, mert már márciusban eldőlt, hogy kik lesznek a nyertesek, sőt, azt is elmondták neki, hogy kik a "szerencsések".
A cégvezető a pályázat több furcsaságára, köztük a rendkívül rövid, alig több mint 2 hónapos határidőre is felhívta a figyelmünket. Az augusztus 1-jén kiírt pályázatra ugyanis október 8-ig le kellett adni nemcsak a tervkoncepciót, hanem a beárazott kiviteli terveket is. Ez rendkívül rövid – voltaképpen lehetetlen – határidő egy kórház esetében. Nemcsak azért, mert óriási – egyenként több tízezer (a dél-budai centrumkórház esetében 155 ezer) négyzetméteres épületekről van szó, és egy pár ezer négyzetméteres "sima" művelődési házra vagy könyvtárra is legalább 3-4 hónapot hagynak általában a tervpályázatok, hanem mert kórházat tervezni az egyik legkomplexebb, speciális ismereteket is igénylő feladat.
A két győztes viszont óriási helyzeti előnnyel indult a többiekhez képest: mindketten részt vettek ugyanis a tervpályázatot megelőző vázlattervek elkészítésében, amelyek rögzítik például, hogy hogyan legyen megközelíthető az épület autóval, gyalogosan, mentővel, hány ágyas legyen, milyen műszaki paramétereknek kell a végleges kiírásban szerepelnie. Nem is akármikor: Noll Tamást több mint két éve hivatalos kormányhatározatban kérték fel a tervpályázat előkészítésére – megbízásáról még a "baráti" média is beszámolt –, Zoboki Gábor pedig maga vallott arról egy idén márciusi interjúban (az ide vonatkozó rész a 18. perctől látható), tehát öt hónappal a pályázat kiírása előtt, hogy most éppen "kórházat rajzol". Az építész ebben részletesen is ecsetelte, hogy ez mennyire bonyolult munka, "nem lehet csak a papírból, a gránitból meg a habarcsból kiindulni", hanem terepismeret is kell, "mert ha a kardiológiai műtőbe nem lehet 3 percen belül betolni a beteget, mert a műtőággyal a liftnél nem lehet befordulni, akkor meghal a beteg".
Neki tehát – az összes közül legfontosabbnak számító, dél-budai centrumkórházat tervező Noll Tamással együtt – óriási, többévnyi, illetve hónapnyi tapasztalata és részismerete volt a helyszínről és azokról az elvárt paraméterekről, amit a többi pályázó csak a kiírás pillanatában ismerhetett meg. Így mondjuk érthető, hogy nekik elég volt két hónap is a győztes pályázat elkészítésére, csakhogy a hvg.hu-nak nyilatkozó építészek szerint az eljárás rendkívül megalázó a szakma többi szereplőjének.
"Ez olyan, mintha egy százméteres síkfutóversenyen néhányan, mondjuk, húsz méterről indulnának. Milyen érdekes, hogy a többiek nem nyernek"
– magyarázta a hvg.hu-nak egy fővárosi építésziroda vezetője.
A fentiek miatt az etikai szempontokon túl konkrétabb aggály is felmerülhet a tervpályázattal kapcsolatban: a hatályos közbeszerzési törvény 25. paragrafusa értelmében ugyanis összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként vagy alvállalkozóként az, aki az eljárás előkészítésében is részt vett. A tervpályázat kiírása ráadásul konkrétan is hivatkozik erre a paragrafusra, amit a szintén hivatkozott a tervpályázati eljárásokról szóló kormányrendelet sem old fel.
Ez alapján pedig nemcsak etikátlan, de szabálytalan is lehet a tervpályázat eredménye, vagyis Noll Tamás és Zoboki Gábor győzelme.
Bár a pályázat eredménye a Közbeszerzési Hatóságnál elvileg megtámadható, építész forrásaink szerint nem valószínű, hogy ezt a versenyben alulmaradt indulók bármelyike is megteszi: egy ismert, korábban több neves fővárosi épületet is tervező a hvg.hu-nak azt mondta: négy évvel ezelőtt egy másik nagy budapesti építészirodával közösen indult egy a kormánynak fontos presztízsberuházás tervpályázatán (arra kért, hogy az épületet ne nevezzük meg), majd miután nem nyertek, megtámadták a szerintük tisztességtelenül született eredményt, két nap múlva viszont a mobilján hívták a Miniszterelnökségről, hogy ha még egyszer megpróbál keresztbe tenni egy kormányzati beruházásnak, "soha a büdös életben nem nyer majd többet semmilyen pályázaton".
(Kiemelt képünk a ZDA – Zoboki Építésziroda Kft. tervrajza)
|
Most hirdettek eredményt, de négy hónapja megmondtuk, kik nyerik a centrumkórházak tervpályázatát
|
Nem, nem vagyunk jósok, nyílt titok volt az építészszakmában, hogy kik nyerik majd a pályázatot. A nyertesek valószínűleg behozhatatlan versenyelőnyt szereztek azzal, hogy – egyébként a közbeszerzési törvény előírásaival ellentétesen – a pályázat előkészítésében is részt vettek.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20181218_Szuperkorhaz_tervpalyazat_gyoztesei
|
2018-12-18 11:30:00
| true | null | null |
HVG
|
A Civil Biztonsági Szolgálat emberei is igyekeztek megakadályozni az ellenzéki képviselőket, hogy a köztelevízió hírszerkesztőivel találkozzanak.
A CBSZ valaha Pintér Sándor belügyminiszteré volt, de ma is jó ismerőse, a III/II-es ügynökmúltja miatt megbukott Tasnádi László irányítja.
Az MTVA épületét 2017-ben 1,37 milliárd forintért védték, az idei mérlegről nincs információ.
A CBSZ és a kormányzattal jó kapcsolatokat ápoló biztonsági cégek zsíros megbízásokat kapnak az államtól, de valami nem stimmel a céges beszámolók körül, gyanúsan kevés embert alkalmaznak.
Olyan emberek védték a túlóratörvény miatt tiltakozóktól a köztévét, akikre nem vonatkozik a munka törvénykönyve, kevés pénzért, szabályozatlan körülmények között alkalmazzák őket.
Az Mfor szúrta ki, hogy az MTVA épületében a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. emberei is jelen voltak, amikor hétfőn az ellenzéki képviselők próbálták az öt pont beolvasását elérni. Nem keverendők össze a fegyveres biztonsági őrökkel (FBŐ), akik tipikusan fegyvert, kék kabátot viseltek és valamilyen (sárga-piros pl.) jelvényt.
A Civil Zrt. nem nyert egyetlen közbeszerzést sem az MTVA-nál, illetve semmilyen, akár kisebb összegű megbízási szerződést sem lehet fellelni, amit a céggel kötöttek volna.
A CBSZ nem az MTVA, hanem a Közbeszerzési és Ellátási Főosztály (KEF) jóvoltából őrizhette at intézményt. A KEF ugyanis kötött egy 26 milliárd forintos szerződést 2017. novemberében négy, több szálon a Fideszhez köthető vagyonvédelmi céggel, név szerint a Civil Zrt.-vel, a Hunex Team Kft-vel, a PFM Biztonsági Szolgáltató Kft-vel és a Valton-Sec Kft-vel. A tendert „őrzési feladatok ellátása és recepciós szolgáltatás nyújtása a KEF mindenkori üzemeltetési és/vagy ellátási körébe tartozó ingatlanokban” tárgyban írták ki.
Ez kvázi biankó szerződés, hiszen bárhova és óriási keretösszegig behívhatják a biztonsági őröket. Ezt a 26 milliárdot akár még 30 százalékkal is megemelhetik, és bármely állami cég vagy szervezet, amelyik kapcsolatban áll a KEF-fel, igénybe veheti azt.
Kétezer ember helyett 445
A szerződést a közbeszerzési adatbázisba a KEF a törvényi előírások ellenére nem töltötte fel, így nem tudjuk, hogy mely cég, milyen arányban részesül az évi 8,7 milliárdos megbízásból. A KEF rendszerében csak azt látni, hogy az MTVA csatlakozott a KEF-hez.
A keretszerződés KEF-es kiírásából annyi olvasható ki, hogy „a szerződés teljesítésében részt vevő természetes személyek részére a foglalkoztatást a jogszabályoknak megfelelő jogviszony keretében kell biztosítani, havi 174 órára vetített alappal.”
Ha ezt valóban megtennék, és az évi 8,7 milliárd forint értékben csak minimálbéren alkalmaznák az embereket, akkor összesen 4593 főt kellene alkalmazni a 2018-as adatok alapján.
Ha figyelembe vesszük, hogy a kormánynak van egy saját rendelete, ami minimális díjat állapít meg a vagyonvédelmi tevékenységre - ami 2018-ban 2253 forint volt óránként -, akkor 2004 embert kellene foglalkoztatni ekkora összegből 2017-ben.
Megnéztük ezért a négy nyertes cég pénzügyi és foglalkoztatási adatait, és azt láttuk, hogy 2017-ben összesen 445 fő volt a cégek fizikai állománya, tehát akik konkrétan vagyonőri munkát végeznek, tehát már csak ezt az egyetlen szerződést sem tudták volna saját emberekkel ellátni.
Az már az MTVA 2017-es pénzügyi beszámolójából derül ki, hogy a CBSZ-nek tavaly 1,3 milliárdot fizetett ki az épület őrzéséért a köztévé. Ez az összeg, ha foglalkoztatottként 3,5 millió forintos bruttó bérrel számolunk évente, azt jelenti, hogy 73 fő lenne jelen folyamatosan, ha 0-24 órás műszakban foglalkoztatják őket. Mint a vasárnapi és hétfői eseményekből lehetett látni, ez a létszám kevésnek bizonyulhatott, ugyanis néhány órával azután, hogy az ellenzéki képviselők bejutottak az épületbe, már a fegyveres biztonsági őrök vették át a feladatok oroszlánrészét, a többi között ők állták el a stúdió ajtaját, ők dobták ki az épületből Hadházy Ákost. A CBSZ munkavállalói a lépcsőket, kisebb jelentőségű ajtókat őrizték.
Pintér és Tasnádi
Nem egyedi esetről van szó: korábbi cikkünkben alaposan bemutattuk, hogy a vagyonőrzési piac hemzseg a szabálytalanságoktól, mindennapos a fekete vagy szürke foglalkoztatás, az államnak milliárdos károkat okoznak a járulékkal és adókkal felszívódó céghálók. Pintér Sándor belügyminiszter nyolc éve nem érzi feladatának, hogy bármit is tegyen ezen a területen, holott a Civil Zrt. korábbi tulajdonosaként ismernie kell a helyzetet.
A Civil és az érdekeltségébe tartozó cégek sok milliárd forint értékben nyerik a közbeszerzéseket, ám ezek összesítése szinte lehetetlen feladat, mert szinte mindig konzorciumban, opciós feltételekkel, több évre nyerik, sokszor csak keretszerződést kötnek, így nem lehet tudni, ténylegesen mennyi megbízást kaptak. Így azt megmondani, hogy mely évben mekkora bevételre tettek szert az államtól, nagyjából lehetetlen.
Pintér Sándor belügyminiszter bár eladta érdekeltségét, az informális kapcsolat nem szűnt meg a céggel. Az eladás után, 2011-ben még 1,6 milliárd forintot utalt a cég Pintérnek. Személyi téren is megmaradtak a kapcsolatok: a Civil Zrt. vezető tisztségviselői pozíciójából ült át Tasnád László rendészeti államtitkári pozícióba, tehát a céget is együtt vezették, majd a belügyben is együtt dolgoztak.
2017-ben aztán visszavette az ügyvezető pozíciót is. Tasnádiról érdemes tudni, hogy volt III/II-es ügynök - akit Áder János 1956 emlékére tüntetett ki. Ezen még Lázár János is fennakadt, és Tasnádinak végül le kellett mondania.
A vagyonőröket nem védi a törvény
A Pintér Sándor generációjához tartozó rendőri vezetők rendszereken és kormányokon átívelően segítik egymás kormányzati, rendőrségi és üzleti előremenetelét. Talán az is jól szemlélteti ezt, hogy az állami vagyonőri közbeszerzéseket jellemzően konzorciumokban nyerik el igen gyakran ugyanazok a cégek.
Ezekre pedig mind jellemző egy közös vonás: alig vannak bejelentett munkavállalóik a pénzügyi beszámolókban található eredményhez képest. Elég itt a Civilre gondolni: egy alaposabb belvárosi séta alatt jó eséllyel össze lehet számolni 140 embert, akik civiles egyenruhát viselnek, és papíron a cég vagyonőrei. A cég 12 milliárdos árbevétele és a tavalyi ügyvezetőstől, titkárnőstől 171 fős létszáma nincsen arányban.
Ennek egy igen egyszerű oka van: a magyar állam legalizálta a vagyonőrök kiszervezését a munka törvénykönyve alól.
A vagyonőrökről szóló törvénybe ugyanis bekerült egy olyan tétel, hogy egyéni vállalkozóknak is ki lehet szervezni a munkát. Nekik nem jár szabadság, táppénz, jó eséllyel katás egyéni vállalkozóként dolgoznak, így a nyugdíjukat is majd a minimálbér alapján számítják. Az ő esetükben szinte garantált az időskori szegénység.
Az egyéni vállalkozóknál a túlórát sem lehet igazán hatékonyan ellenőrizni, így őket tényleg nem érinti a 400 órás túlórakeret.
Közel szézezer ember dolgozik ebben az iparágban, de a területet felügyelő Belügyminisztérium a számos volt rendőr és belügyes érdekeltségében álló biztonsági cégek, és nem a munkavállalók jogait és érdekeit figyelembe véve hozza a döntéseket.
|
Miért a Pintér Sándorhoz köthető cég vagyonőrei őrzik az MTVA épületét?
|
A Civil Biztonsági Szolgálat emberei is igyekeztek megakadályozni az ellenzéki képviselőket, hogy a köztelevízió hírszerkesztőivel találkozzanak. A CBSZ valaha Pintér Sándor belügyminiszteré volt, de ma is jó ismerőse, a III/II-es ügynökmúltja miatt megbukott Tasnádi László irányítja. Az MTVA épületét 2017-ben 1,37 milliárd forintért védték, az idei mérlegről nincs információ.
| null | 1 |
https://444.hu/2018/12/19/miert-a-pinter-sandorhoz-kotheto-ceg-vagyonorei-orzik-az-mtva-epuletet
|
2018-12-19 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.