text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2018. december 19., 9:45
Új eljárást rendel el a kormány a Budapest-Belgrád vasútvonal magyar szakaszának fejlesztésére, miután az építkezés becsült költsége mintegy 10 százalékkal megemelkedett. Soroksár-Kelebia között
a becsült 578 milliárd forintos költség, a versenyeztetés után 693 milliárdra nőtt, a többletet a kormány nem vállalja.
Az új eljárás miatt az építkezés nem kezdődik el jövőre, hanem várhatóan csak 2020-ban. A kormány azért fejlesztené a vasútvonalat, hogy a Kínából Európába szánt és a görögországi Pireusz kikötőjébe hajón érkező árukat a Belgrád-Budapest vasútvonal érintésével szállítsák.
Szijjártó Péter külügyminiszter korábbi közlése szerint a beruházást kínai hitelből fizetnék. A magyarországi szakasz fejlesztéséről akkor azt mondta: az építkezésről szóló tender dokumentációját 30 cég váltotta ki, közülük két konzorcium nyújtott be érvényes jelentkezést, mindkettő magyar és kínai vállalatokból áll.
Borítókép: Illusztráció / MTI Fotó: Máthé Zoltán
|
Drágállja a kormány a Budapest-Belgrád vasútvonalat
|
Új eljárást rendel el a kormány a Budapest-Belgrád vasútvonal magyar szakaszának fejlesztésére, miután az építkezés becsült költsége mintegy 10 százalékkal megemelkedett. Soroksár-Kelebia között a becsült 578 milliárd forintos költség, a versenyeztetés után 693 milliárdra nőtt, a többletet a kormány nem vállalja.
| null | 1 |
https://zoom.hu/hir/2018/12/19/dragallja-a-kormany-a-budapest-belgrad-vasutvonalat/
|
2018-12-19 10:37:00
| true | null | null |
ZOOM
|
Nagyjából ötezer forintnyi szerkesztőségi tartalomra szedett össze több tíz millió forintnyi hirdetést mai számával a Lokál című ingyenes napilap. Az egyelőre még Orbán Viktor tanácsadója, Habony Árpád tulajdonában lévő, de hamarosan a fideszes médiaalapítványhoz kerülő újságban ugyanis 16 oldalon mindössze egy tartalmi cikk jelent meg. Ráadásul a Budapesten tomboltak a vandál bűnözők című írás sem volt terjedelmes: a múlt heti tüntetéssorozatot kevesebb mint 1400 karakterben intézte el a névtelen szerző.
Egy ilyen cikkért egy szerkesztőség biztosan nem fizet többet néhány ezer forintnál, alapossága és munkaigénye alapján valószínűleg az ötezres becsléssel is masszívan fölé lőttünk. A hirdetések viszont ennél nagyságrendekkel többet hoznak: a G7 becslése szerint listaáron közel 35 millió forintot költhettek el a lapban.
Bár a listaárból elvileg még az állami hirdetők is kapnak kedvezményt, piaci forrásaink szerint ez biztosan nem haladja meg a 35-40 százalékot, azaz a pénz nagyjából kétharmada minden bizonnyal befolyik. Sőt, könnyen lehet, hogy ennél is több, a rendszert ugyanis néhány trükkel könnyedén ki lehet játszani.
A hirdetések piaci árát viszonylag könnyű összesíteni, erre ugyanis van egy konkrét médiaajánlata a lapot kiadó Modern Media Groupnak. Eszerint egy egyoldalas reklám például 2,18 millió, míg a címlap nagyjából alsó harmadát elfoglaló hirdetés közel 1,6 millió forint. Ezekre jönnek még rá a különböző felárak: a hátoldalért az alapdíj másfélszeresét kell fizetni, de ha valaki az újság egyéb részein akarja megválasztani az elhelyezést, az is 30 százalék többletköltséget jelent. A médiaajánlatnak egyébként ez, a felárak és kedvezmények fejezete a legtanulságosabb.
A dokumentumban ugyanis kedvezményekről szó sem esik, kizárólag a felárakat sorolják fel, ami elég jól mutatja, mennyire piaci alapú a működés.
Ilyen jól árazható konkrét hirdetésből egyébként nagyjából kilenc oldalnyi van a 16 oldalas újságban. A legtöbbet a kormány rendelte meg: a nemzeti konzultáció ismerős kék színei három oldalt is elfoglalnak, ami listaáron 7,63 milliós költést jelent.
A Habony Árpáddal jó barátságot ápoló Rogán Antal vezetése alatt álló Miniszterelnöki Kabinetiroda, amely ezt a kampányt felügyeli, azonban még így sem lett rekorder. Az állami tulajdonban lévő Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) ugyanis valószínűleg még ennél is többet költött. Biztosat azért nem lehet mondani, mert a Lokálban a hagyományos reklámok mellett úgynevezett PR-cikkek is vannak, azaz olyan írások, amiket pénzért, a hirdető által rendelt tartalommal állítanak elő. Ezekre viszont nem adtak meg konkrét árakat a médiaajánlatban, így csak becsülni lehet az értéküket. A lapunknak nyilatkozó szakemberek véleménye eltért arról, hogy mennyibe kerülhet egy ilyen hirdetés, de többen is azt mondták, hogy nem lövünk nagyon mellé, ha az azonos terjedelmű (jelen esetben egyoldalas) reklámok árával számolunk.
A Lokál mai számában összesen négy ilyen cikk van. Ebből a leghosszabb, 3 oldalas a családok évével foglalkozik, és más MMG-, illetve Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó újságokban is megjelent a kormány megbízásából. Rendelt azonban ilyen írást az MVM is, amely így több mint kétoldalnyi hirdetésével és ezzel a cikkel listaáron akár 8 millió forintot is elkölthetett a lapban. Sőt, akár ennél is többet, a lapunknak nyilatkozó szakértők szerint ugyanis a PR-cikkekkel – épp azért, mert nem szerepelnek a médiaajánlatban – elég jól lehet trükközni.
Az MMG tulajdonosának*A hivatalos cégiratok alapján a vállalat két tulajdonosa Habony Árpád és Győri Tibor. Ők azonban a cégbírósághoz leadott iratok alapján már december első napjaiban átadták a társaságot egy adományozási szerződéssel a frissen életre hívott Fidesz-közeli Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak. A cégbíróság ugyanakkor ezt a változást még nem jegyezte be. tehát csak ez az egy szám több tízmilliónyi állami reklámpénzt hozott. Ez persze nem a teljes nyeresége a lapnak, hiszen a néhány ezer forintos tartalmi költség mellett azért ki is kellett nyomtatni az újságot. A Lokált saját bevallásuk szerint napi 150 ezer példányban állítják elő. Piaci szereplők szerint ekkora példányszám és ilyen paraméterek mellett egy lap nyomtatási költsége valahol 30 és 50 forint között lehet. Ha 40 forinttal számolunk, akkor a mai hirdetési újságot hatmillióért nyomtatták ki, azaz 15 millió simán Habonyék vagy az új tulaj zsebében maradhatott.
|
Habony Árpád nagyon érti az üzletet, pár ezer forintból csinál tízmilliókat
|
Nagyjából ötezer forintnyi szerkesztőségi tartalomra szedett össze több tíz millió forintnyi hirdetést mai számával a Lokál című ingyenes napilap. Az egyelőre még Orbán Viktor tanácsadója, Habony Árpád tulajdonában lévő, de hamarosan a fideszes médiaalapítványhoz kerülő újságban ugyanis 16 oldalon mindössze egy tartalmi cikk jelent meg. Ráadásul a Budapesten tomboltak a vandál bűnözők című írás sem volt terjedelmes: a múlt heti tüntetéssorozatot kevesebb mint 1400 karakterben intézte el a névtelen szerző.
| null | 1 |
https://g7.hu/allam/20181217/habony-arpad-nagyon-erti-az-uzletet-par-ezer-forintbol-csinal-tizmilliokat/
|
2018-12-17 15:02:00
| true | null | null |
G7
|
Jelentősen romlott a Növekedési Hitel Bank fizetőképessége, ezért a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti biztost rendelt ki a pénzintézethez, jelentette be váratlanul az MNB. A jegybank egy hónapra korlátozta a 7 millió forintnál nagyobb betétek kifizetését, és megtiltotta a banknak új kötelezettségek vállalását. Az MNB szerint
7 millió forint feletti betétje 67 magánszemélynek és 88 vállalatnak,
30 millió forint (az OBA kártalanítás összege) feletti pedig 10 magánszemélynek és 42 vállalatnak
van az apró banknál.*Cikkünk korábbi változatában más számok szerepeltek, közben az MNB pontosította az adatokat. (Az eredetileg, 7:48-kor kiküldött közleményben 28 magánszemély és 83 vállalati betétest mondtak a 7 milliós határ felett, illetve 8 magánszemélyt és 39 vállalati ügyfelet 30 millió felett.) Ezek a betétek azonban esetenként egészen nagyok is lehetnek, hiszen összesen 30 milliárd forint betétállományt tartottak nyilván tavaly év végén. (Nem valószínű, hogy ez sok kis értékű lakossági betétből jönne össze, hiszen az NHB-nek nincs lakosságot kiszolgáló országos fiókhálózata.) Az MNB mára bankszünnapot rendelt el az NHB-nál, és jelezte, ha a bank rendezni tudja likviditási helyzetét, akkor nem lesz szükség kártalanításra. (Érdekes módon erről egyelőre csak egy sajtóközlemény jelent meg, hivatalos felügyeleti határozatot nem látni az MNB honlapján. UPDATE: később megjelent a határozat.)
Az NHB ugyan sokat nőtt az utóbbi években, ám továbbra sem számít egy jelentős szereplőnek a magyar bankpiacon. Mégis sok cikk született róla, aminek az az oka, hogy az NHB a Magyar Nemzeti Bank elnöke (Matolcsy György) unokatestvérének (Szemerey Tamás) tulajdonában van, számára előnyös üzleteket kötött a jegybanki alapítványokkal, és jelentős szerepet vállalt a jegybankelnök családjának és annak baráti körének hitelezésében.
Azt már évek óta tudni lehet, hogy a Növekedési Hitel Bank igen agresszívan terjeszkedik, ám sem forrásait, sem eszközeit nem feltétlenül piaci alapon osztja el. Emiatt korábban is lehetett hallani aggódó piaci véleményeket az NHB-vel kapcsolatban. A bank mérlegfőösszege a 2015 végi 37 milliárdról tavaly év végére már 59 milliárd forintra dagadt, de ennél jelentősebb volt a nyújtott hitelek növekedése: 2014-ben még 7 milliárd volt, három évvel később már 30 milliárd.
Ezek a hitelek javarészt az MNB növekedési hitelprogramjának forrásait helyezték ki cégeknek. Ám ezek közül arányaiban nagyon sok vállalkozás kötődött Matolcsy György vagy Szemerey Tamás, illetve családjuk köréhez – többek között Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám bútorgyár-vásárlásánál is ez a bank nyújtotta a hitelt. (Amikor Szemerey Tamás 2014-ben megvásárolta a korábban Hanhwa Bank, majd Evobank néven futó pénzintézetet, éppen a Matolcsy-féle, kisebb cégeket segítő hitelprogram miatt nevezte át a bankot.) De Matolcsy György mindkét fiának ingatlanvásárlásait is hitelezte az NHB. További érdekesség, hogy az NHB saját tulajdonosának érdekeltségeit is finanszírozta, ami – az így létrejövő érdekellentét miatt – nem feltétlenül szabályos.
Arról is lehet némi információnk, milyen cégek dönthettek úgy, hogy a Növekedési Hitel Bank számláján tartják a pénzüket. Az MNB-s Pallas alapítványok indulása óta változó mennyiségű, 3-30 milliárd forint körüli összeget tartottak az NHB számláján betétként. Ezt később az alapítványok maguk kivették, ám nem kizárt, hogy az alapítványok cégei vagyok azok befektetési alapjai továbbra is milliárdokat tartanak az apró bank számláin.
Szemerey Tamás az utóbbi években egy jelentősebb méretű bank, az MKB 32 százalékos tulajdonosa is lett.
|
A bedőlés határára került Matolcsy György unokatestvérének bankja
|
Szemerey Tamás bankja nem feltétlenül piaci alapon hitelezett, ennek most súlyos következményei lettek.
| null | 1 |
https://g7.hu/penz/20181218/a-bedoles-hatarara-kerult-matolcsy-gyorgy-unokatestverenek-bankja/
|
2018-12-18 15:23:00
| true | null | null |
G7
|
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) összesen mintegy 105 millió forintos versenyfelügyeleti bírságot szabott ki négy, kútfúrással foglalkozó vállalkozásra, amiért egyes közbeszerzések pályázóiként a verseny korlátozásáról állapodtak meg.
A GVH a Vikuv Vízkutató és Fúró Zrt.-vel, az Aquazit Szolgáltató Kft.-vel, a Drillingwater Kft.-vel és a Geo-Sivo Építőipari, Környezetvédelmi Tervező és Kivitelező Kft.-vel szemben folytatott eljárást.
A hatóság megállapította, hogy a négy cég felosztotta egymás között egyes települések kútfúrással, felújítással és hasznosítással kapcsolatos közbeszerzési tendereit. A cégek ennek érdekében versenykorlátozó megállapodást kötöttek egymással, illetve előzetesen egyeztették ajánlati áraikat is, és megállapodtak a nyertes személyéről.
A három érintett vállalkozás - a Vikuv, az Aquazit és a Drillingwater - nem tagadta megállapodásuk létrejöttét, azonban arra hivatkoztak, hogy az Aquazit és a Drillingwater a Vikuv tényleges irányítása alatt álló vállalkozáscsoportba tartozóknak tekinthetők, ezért együttműködésük nem ütközhet a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmába. A GVH nem fogadta el álláspontjukat a felhozott érvek és bizonyítékok mérlegelése után, mert a vállalkozások nem tudták bizonyítani, hogy a Vikuv rendezett jogi keretek között tartós irányítást gyakorolt volna a másik két vállalkozás felett. A hatóság döntése ezért egymástól független, jogsértő módon összejátszó vállalkozásoknak tekintette a megállapodás résztvevőit.
A fentieken túl a GVH megállapította: Kengyel község közbeszerzésében a Vikuv a Geo-Sivo Kft.-vel megállapodva készített pályázatot utóbbi nevében, hogy annak magasabb ajánlati árával a saját nyerését biztosítsa, amellett, hogy a tendergyőzelme érdekében a harmadik pályázó, az Aquazit is nyújtott be úgynevezett támogató, azaz magasabb összegű ajánlatot.
A GVH hangsúlyozta: a közbeszerzéseken történő összejátszás különösen súlyos jogsértés, bizonyos esetekben akár büntetőjogi következményekkel is járhat. A hatóság minden érintett vállalkozásra a versenytörvény szerint kiszabható maximális bírságot rótta ki.
|
100 milliós bírság a kartellező kútfúró cégeknek
|
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) összesen mintegy 105 millió forintos versenyfelügyeleti bírságot szabott ki négy, kútfúrással foglalkozó vállalkozásra, amiért egyes közbeszerzések pályázóiként a verseny korlátozásáról állapodtak meg.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/12/19/100_millios_birsag_a_kartellezo_kutfuro_cegeknek/
|
2018-12-19 11:30:00
| true | null | null |
Index
|
Buda frekventált részén, a XII. kerületi Menyét úton elhelyezkedő, zöldövezeti ingatlant értékesített jelentős, 175 millió forintos adózott nyereséggel az Appeninn Vagyonkezelő Holding ingatlankezelő és ingatlanforgalmazó leányvállalata - tette közzé a cég a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.
A Menyét út és a Normafa út közötti ingatlanon két, feltehetően az 1970-es években épült, régóta nem használt, teljesen felújítandó, illetve elbontandó épület áll. A cég közleménye ugyan kiemeli, hogy a budai térségben nagyon értékesek a beépíthető telkek, de a területi szabályok nagyon szigorúak, mindössze 15 százalékos a beépíthetőség. Azért az összterületet véve (3600 négyzetméter) így is épülhet rá egy 500 négyzetméter körüli épület.
A teljes vételárat a cég nem közölte, a vevő a tulajdoni lap szerint a Szeivolt Befektető és Ingatlanforgalmazó Zrt. A tulajdonos Szeivolt István (és családja) régi ismerőse az eladó Appeninn tulajdonosának, Mészáros Lőrincnek. A Szeivolt családé az Épkar Zrt., a vállalat a vizes vb körüli beruházások harmadik legnagyobb munkáját nyerte el, egy 7 milliárd forintos uszodafelújítást.
A két család közös üzletére példa, hogy októberben derült ki, hogy a Nemzeti Sportközpontok megbízásából a Mészáros gyerekek (Mészáros Beatrix, Mészáros Ágnes és ifj. Mészáros Lőrinc) cége, a Fejér B.Á.L. Zrt. és az Épkar Zrt. tervezi meg és húzza fel Érd város új, multifunkciós sportközpontját, 4,2 milliárd forintért.
|
Értékes svábhegyi ingatlant adott el Mészáros Lőrinc cége
|
A teljes vételárat a cég nem közölte, a vevő a tulajdoni lap szerint a Szeivolt Befektető és Ingatlanforgalmazó Zrt. A tulajdonos Szeivolt István (és családja) régi ismerőse az eladó Appeninn tulajdonosának, Mészáros Lőrincnek. A Szeivolt családé az Épkar Zrt., a vállalat a vizes vb körüli beruházások harmadik legnagyobb munkáját nyerte el, egy 7 milliárd forintos uszodafelújítást.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/12/18/ertekes_svabhegyi_ingatlant_adott_el_meszaros_lorinc_cege/
|
2018-12-18 11:37:00
| true | null | null |
Index
|
Nyomozók szállták meg kedden az encsi járási hivatalt. Nem rendőrök voltak, ezt a hivatal egyik munkatársa mondta, aki kérdésünkre azt elismerte, hogy valóban megtörtént az eset. Hogy kik voltak, arra azt mondta, ő nem kérdezte őket.
A Központi Nyomozó Főügyészség kérdésünkre azt írta, hogy az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján, vezető beosztású hivatalos személy, az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt folytat nyomozást.
Kedden ebédidőben Encsen egy helyi, de országos hírű étteremben is megjelentek a nyomozók, akik a hivatal egyik ott ebédelő munkatársát is őrizetbe vették. Korábban forrásainkra hivatkozva azt írtuk, hogy még négy személyt is elfogtak, ezt az ügyészség azonban nem erősítette meg.
Kerestük az egyben Demeter Ervint, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kormánymegbízottat (ő Ódor felettese), aki későbbi visszahívást kért. Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkár viszont az MTI szerint arra utasította a Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal vezetőjét, hogy az Encsi Járási Hivatal hivatalvezetőjét azonnali hatállyal függessze fel az állásából.
|
Egykori fideszes képviselőre, az encsi hivatal vezetőjére csaptak le a nyomozók
|
Nyomozók szállták meg kedden az encsi járási hivatalt. Nem rendőrök voltak, ezt a hivatal egyik munkatársa mondta, aki kérdésünkre azt elismerte, hogy valóban megtörtént az eset. Hogy kik voltak, arra azt mondta, ő nem kérdezte őket.
ÚGY TUDJUK, HOGY A JÁRÁSI HIVATAL VEZETŐJÉT, A FIDESZ EGYKORI ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐJÉT, ÓDOR FERENCET A HIVATAL PARKOLÓJÁBAN TEPERTÉK LE, ÉS MEGBILINCSELVE MENTEK VELE BE A HIVATALBA.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2018/12/19/odor_ferenc_volt_fideszes_kepviselore_az_encsi_hivatal_vezetojere_csaptak_le_a_terrorelharitok/
|
2018-12-19 11:39:00
| true | null | null |
Index
|
Márki-Zay csodálatos működése: hűtlen kezelés a gyanú a vásárhelyi önkormányzatnál
Nemcsak Márki-Zay Péterrel, hanem az önkormányzattal is perben áll a kórház. Ügyvédjük szerint ráadásul a polgármesteri hivatalban egy 1,7 millió forintos szerződés kapcsán hűtlen kezelést is elkövethettek, ezért azt kérte a bíróságtól, hogy továbbítsa az ügy iratait az ügyészségnek – írja a Makó Híradó alapján a promenad.hu.
Mintegy 112 millió forinttal tartozik a hódmezővásárhelyi önkormányzat a kórháznak, ezért az pert indított ennek behajtására, ennek volt a mai napon a perfelvételi eljárása. A Szegedi Törvényszéktől mindkét ügyvéd azt kérte, hogy a tartozásnak azon részére, amelyet az önkormányzat is elismer, hozzanak részítéletet, ám a kórház ügyvédje egy, a polgármesteri hivatal és az önkormányzat közötti szerződésre is felhívta a figyelmét a bíróságnak, amely álláspontjuk szerint törvényellenes.
A polgármesteri hivatal és az önkormányzat két külön költségvetési szerv, a kórház pedig előbbinek tartozott 1,7 millió forinttal, ezt azonban „ingyenesen átruházták” az utóbbira. Az akció célja az lenne az ügyvéd szerint, hogy ennyivel csökkentsék a mintegy 112 millió forintos tartozást.
Minden olyan civilizált jogrendszerben, ahol odafigyelnek az adófizetők pénzére, az egyik legszilárdabb törvényi rendelkezés az, hogy az államot, a költségvetést, költségvetési szervet megillető követelésről lemondani nem lehet. Azon túl, hogy ez a szerződés álláspontunk szerint érvénytelen, nagyon súlyos jogsértés is
– mondta Kriveczky György.
Hozzátette: akik a szerződés létrehozása során az államháztartási törvénynek ezt a rendelkezését figyelmen kívül hagyták, a felperesi álláspont szerint nyilvánvalóan megvalósították a hanyag kezelés, de minimálisan a hűtlen kezelés törvényi tényállását is. Az alperes ügyvédje szerint nem történt elengedés, csak átruházás, Kriveczky György azonban továbbra is fenntartotta, hogy álláspontjuk szerint ebben a formában ez törvénytelen.
Forrás: promenad.hu; Fotó: promenad.hu
|
Márki-Zay csodálatos működése: hűtlen kezelés a gyanú a vásárhelyi önkormányzatnál
|
Nemcsak Márki-Zay Péterrel, hanem az önkormányzattal is perben áll a kórház. Ügyvédjük szerint ráadásul a polgármesteri hivatalban egy 1,7 millió forintos szerződés kapcsán hűtlen kezelést is elkövethettek, ezért azt kérte a bíróságtól, hogy továbbítsa az ügy iratait az ügyészségnek – írja a Makó Híradó alapján a promenad.hu.
| null | 1 |
https://pestisracok.hu/marki-zay-csodalatos-mukodese-hutlen-kezeles-a-gyanu-a-vasarhelyi-onkormanyzatnal/
|
2018-12-19 11:53:00
| true | null | null |
pestisracok.hu
|
Hatósági eljárásban elfogadott vesztegetés miatt vádat emeltek egy 48 éves orosházi férfi és 11 társa ellen, akik földárveréseket próbáltak befolyásolni – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség kedden. A főügyészségi közlemény szerint a férfi és társai pénzt kértek az elővásárlási joggal rendelkező helyi gazdálkodóktól azért, hogy az árverésen licitálással ne emeljék a föld kikiáltási árát.
A közleményben azt írták, hogy a Bács-Kiskun és Békés megyében, valamint Budapesten és Szombathelyen élő vádlottak több alkalommal vásároltak maguknak árveréseken mező- és erdőgazdasági hasznosítású földterületeket. A vádlottak 2016-ban – kihasználva, hogy az elővásárlási joggal rendelkező, vételi szándékkal érkező helyi gazdák minimáláron szeretnék megvásárolni a földet – egy árverés helyszínén beszélgetést kezdeményeztek az árverezőkkel. Azt mondták a vevőknek, hogy amennyiben fizetnek nekik egy bizonyos összeget, nem regisztrálnak az árverésre, vagy a regisztráció ellenére nem licitálnak az árverés során, és így az érdekelt a kikiáltási ár felének megfelelő összegért veheti meg a földet.
A társaság kilátásba helyezte, hogy amennyiben a potenciális vevő nem hajlandó az általuk meghatározott összeget kifizetni, a licitáláson annyira megemelik a vételi ajánlatot, hogy a helyi gazdák vagy elállnak a további licitálástól, vagy csak a becsült érték többszöröséért vehetik meg a földet. A vádlottak ezzel a módszerrel a Kalocsán, Berettyóújfaluban, Zalaegerszegen és Ráckevén tartott földárverések menetét befolyásolták. A helyi gazdák végül nem fizettek a vádlottaknak. A főügyészség a büntetlen előéletű vádlottakkal szemben börtönbüntetés kiszabását indítványozza.
Forrás/fotó: MTI
|
Földárveréseket zsarolással befolyásoló társaság ellen emeltek vádat
|
Hatósági eljárásban elfogadott vesztegetés miatt vádat emeltek egy 48 éves orosházi férfi és 11 társa ellen, akik földárveréseket próbáltak befolyásolni – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség kedden. A főügyészségi közlemény szerint a férfi és társai pénzt kértek az elővásárlási joggal rendelkező helyi gazdálkodóktól azért, hogy az árverésen licitálással ne emeljék a föld kikiáltási árát.
| null | 1 |
https://pestisracok.hu/foldarvereseket-zsarolassal-befolyasolo-tarsasag-ellen-emeltek-vadat/
|
2018-12-20 12:39:58
| true | null | null |
pestisracok.hu
|
Az elmúlt években ismét megszokottá vált Magyarországon, hogy ha valaki nyíltan felvállalja a központi iránynak nem tetsző politikai véleményét, akkor hátrányos helyzetbe kerülhet az élet legkülönbözőbb területein. Ennek egyik jellemző formája, hogy ha az illető szervezni akar egy rendezvényt, akkor bezárulnak előtte a kapuk, vagy mondvacsinált okokra hivatkozva a helyszín biztosítói az utolsó pillanatban mondanak le egy eseményt.
Ez történt most Molnár Tiborral is Keszthelyen. A középiskolai tanár az Együtt választókerületi elnöke volt (országos elnökségi tag is pár hónapig 2016–2017 fordulóján), pártja azonban megszűnt, tavasz óta nem politizál szervezetszerűen, csak véleményét teszi közzé időnként közösségi oldalán. Elmondása szerint „békés túlélésre" rendezkedett be. A politika azonban úgy tűnik, olyan esetekben is keresztbe tesz neki, amikor szó sincs pártpolitikáról, de még különösebben közéletről sem.
Molnár egy civil társasággal magánemberként szeretett volna tartani egy karácsonyi pizzapartit rászoruló gyerekeknek. Személyesen felkérték a helyi általános iskolák igazgatóit, hogy gyűjtsenek össze gyerekeket (iskolánként kb. húszat, összesen százat), akiknek rendezhetnek egy kötetlen délutánt pizzával, táncházzal, bűvésszel, hogy kicsit kiszakadjanak a közegükből, és jól érezzék magukat.
Az eseményre magánemberek felajánlásaiból több mint százezer forint összejött, a vendéglátósok felajánlottak ingyenpizzát, a művészek ingyen vállalták a fellépést, és a helyi vendéglátóipari iskola vezetője is belement, hogy megtarthatják a menzateremben az estet.
A szervezők próbáltak másik helyszínt keresni, sikerült is megállapodniuk egy másik iskolával, egy nap múlva azonban onnan is azt a visszajelzést kapták, hogy nem tarthatják meg a pizzapartit, és felesleges a többi, a Klebelsberg Központhoz (Klik) tartozó iskolánál próbálkoznia, mert ez egyszerűen nem fog menni. Molnár szerint múlt héten volt a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum igazgatói értekezlete, ahol elhangzott, hogy nem lehet megtartani az eseményt a szakképzési centrum intézményeiben. Molnár szerint informálisan hasonló utasítás érkezhetett a Klik intézményeibe is.
Telefonon elértük Szabó Károlyt, a centrum vezetőjét, aki azt mondta, hogy nem jött hozzájuk hivatalos megkeresés, hogy bárki ilyen rendezvényt szeretne tartani valamelyik intézményükben, így semmilyen pizzapartit nem tiltottak le. Molnár erre azt mondta, hogy szóbeli megállapodás volt közte és a szakiskola vezetője között, így valóban nincs nyoma annak, hogy hivatalosan kérvényezte volna a pizzaparti megtartását, majd azt valaki leállította volna. A tanár különösen azt sérelmezi, hogy „személyes, a városban közismert politikai preferenciája miatt abszolút semleges, a közéletben részt nem vevő szervezők munkáját tették tönkre és fosztottak meg száz gyermeket egy karácsonyi élménytől".
Csak ne jótékonykodjon senki a politikusokon kívül!
A jótékonysági karácsonyi pizzapartik egyfajta franchise-rendszerben működnek Magyarországon. Az elsőt hét éve csinálta Tar Mihály Nagykanizsán. A kommunikációs szakember azt mondta, már akkor is „sok gerendát raktak keresztbe előtte".
Köztudomású, hogy nem vagyok kormánypárti, ezért úgy gondolták, hogy valamilyen célra fel akarom használni az egészet. Aztán rájöttek, hogy sem polgármester, sem űrhajós nem akarok lenni. Nem mondom, hogy agyontámogatják, de meglepő helyről is kaptunk már segítséget
– mondta kérdésünkre Tar, aki szerint az még továbbra is probléma, hogy teljesen „elhivatalnokodosodott szervezetek nem tudják felfogni, hogy itt nincs semmilyen civil szervezet, alapítvány, csak magánemberek magánkezdeményezés".
Tar szerint ezeken az eseményeken nincs hivatalos megnyitó, köszöntőbeszéd, csak felmegy a bohóc a színpadra, azt mondja, hogy sziasztok, és már kezdődik is a buli. Többször találkozott olyannal, hogy szívesen megtámogatta volna a rendezvényt az önkormányzat, de szándékosan nem kérnek ilyesmiből, mert ez azzal járna, hogy akkor jön a polgármester vagy a helyi képviselő, és elkezdi politikai célra használni az egészet. „Mi nem a Mikulás vagyunk, akinek el lehet venni a zsákját" – mondta.
Bár volt olyan eset, amikor egy Nógrád megyei településen összegyűltek a civil adományok, az önkormányzat emberei elmentek az ingyenpizzáért, és a meghirdetett időpontban kiosztották a gyerekeknek, arról pedig mélyen hallgattak, hogy nem ők szervezték az egészet. Tar szerint ebben az esetben egy harmincezer forintos tételből voltak képesek politikai kampányt csinálni.
Tar szerint országosan idén karácsonykor nagyjából ezer gyereket látnak vendégül ezek a pizzapartik, ahol kapnak egy kis ajándékot is. „Kezdetben abba is belekötöttek, hogy miért pizza, ez nem magyar. Biztos örülnének sertéspörköltnek is tarhonyával, de úgy gondoltuk, a rászoruló gyerekek családjai nem engedhetik meg maguknak ezt a fajta luxust a hétköznapokban."
|
Politikai okokból lefújták a rászoruló gyerekek pizzapartiját
|
Molnár egy civil társasággal magánemberként szeretett volna tartani egy karácsonyi pizzapartit rászoruló gyerekeknek. Személyesen felkérték a helyi általános iskolák igazgatóit, hogy gyűjtsenek össze gyerekeket (iskolánként kb. húszat, összesen százat), akiknek rendezhetnek egy kötetlen délutánt pizzával, táncházzal, bűvésszel, hogy kicsit kiszakadjanak a közegükből, és jól érezzék magukat.
Az eseményre magánemberek felajánlásaiból több mint százezer forint összejött, a vendéglátósok felajánlottak ingyenpizzát, a művészek ingyen vállalták a fellépést, és a helyi vendéglátóipari iskola vezetője is belement, hogy megtarthatják a menzateremben az estet.
AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE NÉHÁNY NAPJA AZONBAN TELEFONON KÖZÖLTE MOLNÁRRAL, HOGY POLITIKAI OKOK MIATT NÁLUK NEM BONYOLÍTHATJÁK LE A RENDEZVÉNYT.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2018/12/20/keszthely_pizzaparti_ner_jotekonysag/
|
2018-12-20 12:50:14
| true | null | null |
Index
|
A NAV nyomozói kísérték Czeglédyt
Czeglédy Csabát a NAV nyomozói kísérték a bíróságra, a politikust ugyanis jelenleg több mint 6 milliárd forintos költségvetési csalással gyanúsítják. Czeglédy Csaba nyár eleje óta volt előzetes letartóztatásban. Mivel azonban megszerezte a jelöléséhez szükséges aláírásokat, mentelmi jogot kapott, és csütörtökön kijöhetett a börtönből. Mindössze egy napra, az ellene folyó büntetőeljárás miatt ugyanis a mentelmi jogát pénteken felfüggesztették, a NAV nyomozói pedig ismét őrizetbe vették.
A bíróság úgy döntött, 30 napra ismét előzetes letartóztatásba helyezik. A Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője úgy fogalmazott, Czeglédy Csabát korábban egy hasonló ügyben egyszer már jogerősen is elítélték, ezért a törvények szerint megalapozott például a szökés, elrejtőzés vagy a bűnismétlés gyanúja.
Czeglédy szerint jogtalanul tartják fogva
A tárgyalás után Czeglédy Csaba csak annyit mondott, szerinte jogtalanul tartják fogva.
Gyurcsány Ferenc a háromórás tárgyalás alatt végig a bíróság épületében maradt. A döntés után az M1-nek arról beszélt, szerinte Czeglédy Csaba ellen koncepciós eljárás zajlik.
Gyurcsány Ferenc szerint Czeglédy Csaba ügyében az igazságszolgáltatás képviselőinek kell majd felelnie. A DK elnöke nem először fogalmaz így: tavaly nyáron a sukorói botrányként elhíresült hűtlen kezelés elítéltjei mellett állt ki. Gyurcsány Ferenc akkor a kúria döntésére azt írta: az elítéltek ártatlanok, a nyomozó ügyészek és bírák a bűnösök. A Czeglédy-ügyben most arról beszélt, hogy az igazságszolgáltatás képviselőinek napjai meg vannak számlálva.
Fidesz: Czeglédy az MSZP és a DK közös titkos pénztárnoka
A Fidesz részéről Budai Gyula kijelentette, Gyurcsány Ferenc ismét elárulta magát azzal, hogy "hétfőn is rohant Czeglédy Csabához Szegedre". A politikus szerint a baloldal azért védi továbbra is a szombathelyi képviselőjelöltet, mert a költségvetési csalással gyanúsított Czeglédy Csaba az MSZP és a DK titkos pártpénztárnoka lehet.
"Teljesen egyértelmű, hogy ezért védelmezik őt, ezért tesznek meg mindent, hogy kikerüljön az előzetesből, és hogy mentesüljön a felelősségre vonás alól az ellene indult büntetőeljárásban" - mondta Budai Gyula. Szerinte ezért gyűjtöttek neki ajánlásokat is, és akarták a mentelmi jog mögé bújtatva kihozni az előzetes letartóztatásból. Hozzátette, a DK elnökétől továbbra is választ vár arra a kérdésre, hogy az elmúlt napokban miről egyeztetett Czeglédy Csabával.
|
Gyurcsány: Czeglédy egy koncepciós eljárás áldozata
|
A 6 milliárdos költségvetési csalással gyanúsított szocialista politikus tárgyalásán Gyurcsány Ferenc is megjelent, sőt végig is várta a háromórás tárgyalást. Azt mondta, úgy érzi, ez politikai kötelessége. A DK elnöke szerint Czeglédy Csaba egy koncepciós eljárás áldozata. A Fidesz úgy reagált, Czeglédy Csaba az MSZP és a DK titkos pénztárnoka lehet, ezért tesznek meg mindent, hogy kiszabaduljon – hangzott el az M1 Híradójában.
| null | 1 |
https://hirado.hu/belfold/kozelet/cikk/2018/03/05/ujra-elozetesbe-helyeztek-czegledy-csabat/
|
2018-03-05 13:02:00
| true | null | null |
hirado.hu
|
A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara fegyelmi eljárást indít a Debreceni Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetének vezetője, Herczeg László és öt munkatársa ellen, miután kiderült, hogy éveken át saját zsebbe térítették a hatósági kirendelésekre végzett szakértői munkák után járó díjazást, amit az egyetem kasszájába kellett volna utaltatniuk.
A 24.hu írta meg, hogy ezzel a módszerrel a debreceni szakértők hosszú időn keresztül dupla fizetést biztosítottak maguknak. Az egyetem folyósította számukra a teljes munkaidős közalkalmazotti bérüket, ám eközben vállalkozóként is benyújtották a számlát a munkahelyükön, munkaidőben elvégzett munkákért.
Az igazságügyi orvosszakértőket a rendőrség és a bíróság rendelheti ki szakértői feladatok elvégzésére, ilyenkor a díjazást teljes egészében az állam fizeti a hatóságoknak. Ennek a pénznek az egyetem kasszájába kellett volna befolynia, de csak a díj elenyésző része, a laborok, vizsgálók, eszközök használatáért járó költségátalány jutott el az intézményhez.
A szakértők a magánvállalkozói számláikra kérték a hatóságoktól a kirendelési díjak kifizetését. Kiderült, hogy az évek során szinte valamennyien hamis vállalkozói pecséteket használtak. Az egyetem címével ellátott pecsétek éveken át megtéveszthették Hajdú-Bihar térségében a hatóságokat.
Információink szerint a kamara egyik tagja rendőrségi feljelentést tett közokirat-hamisítás és költségvetési csalás gyanújával. A feljelentő a kamarának is eljuttatta az üggyel kapcsolatos dokumentumokat. A kamara elnöksége a dokumentumok áttekintése után úgy döntött, indokoltnak tartja a fegyelmi eljárás elindítását.
|
Fegyelmi indul a debreceni egyetem igazságügyi orvosszakértői ellen
|
A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara fegyelmi eljárást indít a Debreceni Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetének vezetője, Herczeg László és öt munkatársa ellen, miután kiderült, hogy éveken át saját zsebbe térítették a hatósági kirendelésekre végzett szakértői munkák után járó díjazást, amit az egyetem kasszájába kellett volna utaltatniuk.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/12/19/fegyelmi-debreceni-egyetem-igazsagugyi-orvosszakertoi/?fbclid=IwAR2fjmmMgKDuHpma1McO3U68E9CFkcEmjLXdLYtUk3DObbePiDtHoTBuLCw
|
2018-12-19 07:30:00
| true | null | null |
24.hu
|
Elmarasztalta a Szegedi Törvényszék Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármestert csütörtökön a helyi kórházra tett kijelentései miatt.
A bíróság megállapította, a politikus valótlan tényállításaival megsértette az intézmény jó hírnevét, amikor tavasszal az országgyűlési választások kampányában két lakossági fórumon úgy fogalmazott,
ha önök bemennek a hódmezővásárhelyi kórházba, az életüket kockáztatják,
és több példát is sorolt az ellátás színvonalát kritizálva.
A bíróság nyilvános elégtételadásra, valamint nyolcszázezer forint sérelemdíj megfizetésére kötelezte az alperest, és eltiltotta a további jogsértéstől. Lakatos Péter bíró az ítélet indoklása során kifejtette, a politikus egyértelműen tényállítást fogalmazott meg azzal, hogy bárki, aki bemegy a vásárhelyi kórházba, veszélynek teszi ki az életét, akármilyen bagatell ügyről is van szó. A politikus kijelentései alkalmasak arra, hogy az intézménybe vetett közbizalmat megingassák – közölte a bíró.
Balogh Szabolcs, a politikus ügyvédje a per során arra hivatkozott, a polgármester nem tényeket állított, hanem véleményt formált, a kormány tevékenységének közvetett kritikáját fogalmazta meg ismeretségi körében szerzett információk alapján. A kórház közszolgálatot ellátó intézmény, így az ott folyó tevékenység tárgyalása a közügyek megvitatásának körébe tartozik.
Az ügyvéd az Alkotmánybíróság egyik döntésére utalva hangsúlyozta, a közügyekkel kapcsolatos véleménynyilvánítás fokozott védelem alatt áll, és tényközlések nélkül nem lehet véleményt formálni. Márki-Zay Péter – akit a per során személyesen is meghallgatott a bíróság – elmondta, a választási kampány idején az egészségügy az érdeklődés középpontjába került. A választók a kórházzal kapcsolatos panaszaikkal keresték meg, a tőlük kapott információkhoz semmit nem tett hozzá, azokat úgy adta tovább, ahogy hallotta. Úgy fogalmazott, a kampány során csak néhány kiragadott példát említett, melyekkel közszereplőként kifejezett aggodalmát, véleményét illusztrálta.
A bíró ezekre az érvekre reagálva indoklásában kifejtette, közérdekű ügyekben mindenki kifejtheti álláspontját, Márki-Zay Péter azonban beszédeinek ebben a részében a kórházzal foglalkozott, szavai nem tekinthetők véleménynyilvánításnak a hazai egészségügy helyzetéről.
(Fotó: Bielik István / 24.hu)
|
800 ezer forintot kell fizetnie Márki-Zay Péternek, mert a hódmezővásárhelyi kórházat kritizálta
|
Elmarasztalta a Szegedi Törvényszék Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármestert csütörtökön a helyi kórházra tett kijelentései miatt.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/12/20/800-ezer-forintot-kell-fizetnie-marki-zay-peternek-mert-a-hodmezovasarhelyi-korhazat-kritizalta/?fbclid=IwAR1s7bny0AHULGMTMkptJOjBCCjx94_GE3K2YLemtyOuwuRE0Lw2eTo3x24
|
2018-12-20 15:57:00
| true | null | null |
24.hu
|
Átlagosan nettó 549 ezer forint karácsonyi jutalmat kaptak idén decemberben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) munkatársai – közölte a jegybank közérdekű adatkérésünkre.
Mint írták, az MNB az év végén 619 „kiemelkedő teljesítményt nyújtó” munkavállalóját részesítette jutalomban. Ez – miként a Napi.hu is megírta –
összesen 339 millió forintjába került a magyar adófizetőknek.
A Matolcsy György vezette MNB közlése szerint a jutalmazottak 83 százaléka nem vezető beosztású. A prémiumokról a munkáltatói jogkör gyakorlója a szakterületek vezetőinek javaslata alapján döntöttek. A tájékoztatásból kiderült, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei, valamint a Monetáris Tanács tagjai a szokásos havi béren felül sem prémiumot, sem jutalmat nem kaptak.
Igaz, Matolcsy György az MNB elnökeként havonta 5 millió forintot keres, továbbá évente 540 ezer forint béren kívüli juttatás jár neki. Az alelnökök 4,5 millió kapnak havonta, a monetáris tagoknak pedig 3 milliós fizetés jár, továbbá mindkét poszt mellé jár az 540 ezres egyéb juttatás.
Hozzátették,
a jegybank 2013 júliusban megszüntette a korábbi igazságtalan bónuszrendszert, amelynek keretében korábban lényegesen magasabb prémiumokat osztottak ki.
Említésre méltó, hogy tavaly átlagosan csaknem nettó 324 ezer forintos karácsonyi jutalmat kaptak jegybank dolgozói. Erről az ATV Híradóját tájékoztatták. Akkor 468-an részesültek jutalomban a kiemelkedő teljesítményt nyújtók közül, ami több mint 151 millió forint közpénzbe került.
Egy évvel korábban, 2016-ban pedig még az ideinél is nagyvonalúbb volt a jegybank. Akkor több mint 400 alkalmazott részesült prémiumban, összesen 260 millió forint értékben. Tehát átlagosan csaknem nettó 650 ezer forintot kaptak az alkalmazottak.
Kiemelt kép: MTI / Máthé Zoltán
|
Nettó 549 ezer forint karácsonyi jutalmat kaptak a jegybanki dolgozók
|
Átlagosan nettó 549 ezer forint karácsonyi jutalmat kaptak idén decemberben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) munkatársai – közölte a jegybank közérdekű adatkérésünkre.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/12/20/mnb-jegybank-karacsonyi-jutalom-premium-matolcsy-gyorgy/?fbclid=IwAR2G2v6QCGBuN0UjuwtWHu8rcoOhmbZQ0uT0PfXpuWq36-3uplIQ9KqOkuE
|
2018-12-20 15:35:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Gazdasági Versenyhivatal összesen mintegy 105 millió forint bírságot szabott ki négy, kútfúrással foglalkozó vállalkozásra, amiért azok közbeszerzéseken indulva a verseny korlátozásáról állapodtak meg egymással.
A GVH megállapította, hogy a Vikuv Vízkutató és Fúró Zrt., az Aquazit Szolgáltató Kft., a Drillingwater Kft. és a Geo-Sivo Építőipari, Környezetvédelmi Tervező és Kivitelező Kft. felosztotta egymás között egyes települések kútfúrással, -felújítással és -hasznosítással kapcsolatos közbeszerzési tendereit. A vállalkozások emellett előzetesen egyeztették ajánlati áraikat is, és megállapodtak a nyertes személyéről.
A Vikuv, az Aquazit és a Drillingwater – nem is tagadta, hogy megállapodtak, azonban arra hivatkoztak, hogy az Aquazit és a Drillingwater a Vikuv tényleges irányítása alatt álló vállalkozáscsoportba tartoznak, ezért az együttműködésük nem ütközhet a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmába. A GVH nem fogadta el ezt a védekezést, mert a vállalkozások nem tudták bizonyítani, hogy a Vikuv rendezett jogi keretek között tartós irányítást gyakorolt volna a másik két cég felett.
Azt is megállapították, hogy hogy Kengyel község közbeszerzésénél a Vikuv beadott egy pályázatot a Geo-Sivo Kft. nevében is, hogy a magasabb árajánlattal a saját nyerését biztosítsa. De a harmadik pályázó, az Aquazit is magasabb összegű ajánlatot nyújtott be.
|
Százmilliós büntetést kaptak a csaló kútfúrók
|
Előre megállapodott négy cég, melyik helyen ki nyerheti a közbeszerzést, még szándékosan túlárazott pályázatokkal is segítették egymást.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20181219_Szazmillios_buntetest_kaptak_a_csalo_kutfurok
|
2018-12-19 15:19:00
| true | null | null |
HVG
|
Ungár Péter névleg kiszáll a családja érdekeltségébe tartozó ingatlanfejlesztő cégből: úgynevezett bizalmi vagyonkezelőre ruházza át a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt.-ben, röviden: a BIF-ben meglévő részvénycsomagját – tudta meg a hvg.hu.
Úgy tudjuk, hogy az LMP országgyűlési képviselőjeként politizáló Ungár azért döntött így, mert állandó hitelességi problémaként merült fel vele szemben, hogy részvényes az édesanyjához, Schmidt Máriához köthető társaságban. Aminek ráadásul egy sor más NER-kötődése is van, elég annyit kiemelni, hogy ősszel a Mészáros Lőrinc érdekeltségéhez sorolt Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. 5,7 milliárd forint értékben vásárolt részesedést a cégben, így az ellenzéki képviselő Ungár kvázi üzlettársa lett a nemzet gázszerelőjének. A 24.hu írta meg, hogy emiatt az LMP néhány tagja még etikai vizsgálatot is kezdeményezett ellene, hogy tisztázzák „oligarchikus kapcsolatait”.
Információink szerint ezt az ordítóan egyértelmű támadási pontot szerette volna kezelni Ungár azzal, hogy magánszemélyként a BIF-ben meglévő 2,75 százalékos tulajdoni hányadát gyakorlatilag kiszervezi egy vagyonkezelőre. A BIF nagyrészvényese viszont a Schmidt Máriával és testvérével közös cége, a PIÓ-21 Kft., és ebben továbbra is tulajdonos marad.
Ungár Péter kérdésünkre megerősítette, hogy vagyonkezelőre ruházza a magánszemélyként tulajdonolt részvényeit, ahogy azt is, hogy az örökölt, Schmidt Máriával és testvérével, Ungár Annával közös cégben változatlanul megmarad a részesedése.
"A legtisztább helyzetet állítottam elő"
„Már korábban is sokszor elmondtam, hogy a családi cégben lévő részesedésemhez édesapám korai halála miatt, örökség útján jutottam. Miután kisebbségi tulajdonos vagyok, a családi cég döntéseibe semmilyen érdemi beleszólásom nincs. Politikusi pályát választottam, de hogy politikai tevékenységemre ne vessen árnyékot a családtagjaim által vezetett nyilvános részvénytársaság tevékenysége, a nyilvános részvénytársaságban való közvetlen részesedésemtől a mai nappal megváltam” – mondta.
„Ezzel eleget tettem ígéretemnek, ami arra irányult, hogy az esetlegesen felmerülő összeférhetetlenségeknek elejét veszem, és a helyzetet megnyugtatóan rendezem. Miután a saját tulajdonrészemet vagyonkezelésbe adtam, innentől mindenki számára nyilvánvaló kell, hogy legyen, hogy a piaci döntésekbe semmilyen beleszólásom nincs” – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy „ezzel a lépéssel a lehető legtisztább helyzetet állította elő”.
Hiába firtattuk, nem árulta el, hogy kire bízta a részvénycsomagot, arra hivatkozott, hogy a vagyonkezelő nem szeretne nyilvánosságra kerülni. Annyit mondott, hogy „BIF-hez közeli”, és a megállapodásuk határozatlan időre szól.
„Kamu az egész”
– minősítette sommásan a BIF-et közelről ismerő informátorunk a lépést, mert ezzel szerinte Ungár csak messzebb tolta magától a kínossá vált üzleti részesedést, hogy politikusként jobb színben tűnjön fel, de a családi cégen keresztül ugyanúgy köze van az egyértelműen átpolitizált üzletekben mozgó céghez.
A BIF nemcsak Mészáros Lőrinc bevásárlása miatt kínos az ellenzéki politikusnak, például a hvg.hu hozta nyilvánosságra, hogy az Orbán-kormány az Agrárminisztériumot pont a BIF irodaházába költöztette át, vagyis saját kormánybiztosa, Schmidt Mária – és a családi cégen keresztül így Ungár – is hasznot húz a közpénzből fizetett bérleti díjból. A 24.hu írt korábban arról, hogy az LMP néhány tagja még etikai vizsgálatot is kezdeményezett Ungár ellen a Takarékbank-biznisz után, mondván, hogy tisztázzák „oligarchikus kapcsolatait”.
Ha ki akarna szállni, simán eladja a tőzsdén?
A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (Tebész) elnöke, Dióslaki Gábor szintén látszatintézkedésnek nevezte a lépést. „Ennél a konstrukciónál a törvény kimondja, hogy a bizalmi vagyonkezelőnek a kedvezményezett javára kell kezelnie a vagyont. Valószínűleg Ungár Péter maradt a kedvezményezett, vagyis átruházta ugyan a részvénycsomagot, de ezt az ő javára kezelik továbbra is” – magyarázta.
Így az érdekvédelmi szervezet elnöke szerint Ungár ebben az esetben valójában nem is mond le a vagyon hozamáról, ha neki ebből rendszeres jövedelme származik. „Ha tényleg ki akarna szállni, akkor simán eladná a tőzsdén, jelenleg jó áron kiszállhatna, hiszen a részvényeiért a mai árfolyamon 1 milliárd 611 millió forintot kaphatna” – számolta ki a BÉT adatai alapján. „Ha határozatlan idejű a vagyonkezelési megbízás, akkor már csak ezért sem komoly, hiszen bármikor megszüntetheti, akár már a jövő héten visszaveheti saját nevére” – tette hozzá.
Vas megyében/ből építené fel magát?
|
Ungár Péter szimbolikusan kiszáll a milliárdos családi cégből
|
Vagyonkezelőre bízza az LMP-s Ungár Péter a családja érdekeltségébe tartozó ingatlancégben meglévő részvénycsomagját, vagyis névleg kiszáll a Schmidt Mária, illetve családja érdekeltségébe tartozó társaságból – tudta meg a hvg.hu. Értesülésünket az ellenzéki országgyűlés képviselő megerősítette, és azzal indokolta döntését, hogy ezzel akar tiszta helyzetet teremteni. Forrásaink viszont látszatintézkedésnek tartják a lépést, amivel Ungár megpróbál messzebb lépni a kínosan NER-közelébe sodródott cégtől, szerintük ha komolyan gondolná, akkor simán eladhatta volna a tulajdoni hányadát.
| null | 1 |
https://hvg.hu/ingatlan/20181219_Ungar_Peter_szimbolikusan_kiszall_a_milliardos_csaladi_cegbol
|
2018-12-19 14:00:00
| true | null | null |
HVG
|
„Azt vártuk, hogy végre kibújik a szög a zsákból, és Rendeki Ágnes elmondja nekünk is, nyílt színen, hogyan presszionálta őt Handó Tünde arra, hogy mondjon le. Ehelyett öt perc alatt porig alázott minket” – így látta a Pécsi Törvényszék múlt hétfői összbírói értekezletét az egyik érintett. A helyi bírák 65 százaléka által kezdeményezett ülés témája elvben az Országos Bírói Tanács (OBT) meghekkelt póttagválasztó küldöttgyűlése lett volna, ám öt perc után, a levezető elnök felszólítása nyomán, érdemi történés nélkül átalakult „teadélutánná”. Mondván, a meghirdetett témában nem is lehet összbírói értekezletet tartani. „Éppen úgy, mint a mesében: volt is összbírói, meg nem is” – értékelt felháborodott és csalódott forrásunk.
Helyben egészen másra számítottak. Futótűzként terjedt el ugyanis Baranya megyében – többek között éppen az egyik érintettnek köszönhetően –, hogy Rendeki Ágnest, a Pécsi Törvényszék elnökét és Schadt Krisztán elnökhelyettest is lemondásra szólította fel Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a közelmúltban egy elnöki értekezleten. Úgy tudjuk, ezen a meghívott, nem mellesleg Handó által kinevezett bírósági vezetők is az OBT póttagválasztás következményeiről vitáztak. Információink szerint az OBH elnöke azért távolította volna el a baranyai törvényszék vezetőit, mert Pécsett nem sikerült csillapítani a bírák felháborodását, ráadásul még az összbírói értekezletet is összehívták.
Arról már beszámoltunk, hogy a Handó munkáját ellenőrizni hivatott OBT póttagválasztását lényegében elszabotálták a Handó által kinevezett bírósági vezetők, ami miatt egyre nagyobb a felháborodás a bíróságokon, s egyre bővül a nyilvánosan és nevet vállalva tiltakozók listája is. És mivel a hírek szerint Rendeki Ágnes az OBT tagságáról és a MABIE választmányi tagságáról is presszió hatására mondott le, sokan múlt héten is a távozásának bejelentését vagy éppen ellenkezőleg, a megengedhetetlen nyomásgyakorlás elleni harcos kiállást várták. De ez és a magyarázat is elmaradt, az ülésen a jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyv hitelesítőjét sikerült csak megválasztani. Tovább nehezítette a tisztánlátást, hogy mindeközben az ugyancsak megszólított elnökhelyettes, aki a póttagválasztáson is küldött volt és aláírta az OBT-tagok lemondását követő nyilatkozatot is, bejelentette a lemondását, amit Rendeki el is fogadott.
Úgy tudjuk, a fiaskó hatalmas felháborodást váltott ki Pécsett a bírák körében. Az elmúlt hónapok történései miatt pedig már sokan fontolgatják a lemondást is. „Az összbírói értekezlet a bírói önigazgatás fontos fóruma. Ha ezt is meghekkelik, akkor mire lehet még számítani?” – fogalmazott egy pécsi bíró a hvg.hu-nak.
Nem a Pécsi Törvényszék volt az egyetlen, ahol összbírói értekezleten vártak magyarázatot a botrányos póttagválasztáson történtekre. A Debreceni Ítélőtábla bíráinak több mint fele (26 bíróból 14) is kezdeményezte az ülést. Ám azt annak ellenére nem hívta össze Balla Lajos elnök, hogy a bírák jogállásáról szóló törvény azt erre az esetre is előírja.
Ballát mondják az ominózus póttagválasztás kulcsfigurájának is. Az ő javaslata volt például az, hogy az ülés végén szavazzák meg: a tagválasztó ülés nem óhajt közreműködni a jelenlegi OBT működésében, és lemondásra szólítják fel a tanács jelenlegi tagjait. Forrásaink szerint ez talán nem független attól, hogy Ballát simán kinevezte Handó Tünde, bár a nyugdíjkorhatár elérése miatt az újabb táblaelnöki ciklusát nyilvánvalóan nem tudja kitölteni. Miközben Handó és az OBT viszonya finoman szólva is viharos.
Nem meglepő módon Ballának van is magyarázata, miért nem hívta össze az ülést, bár ezt az érintettekkel nem közölte. Ő is a bírák szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény egy pontjára hivatkozik – és ezt az érvelést osztja Handó, és mint utóbb kiderült, Rendeki is. Eszerint:
Az összbírói értekezlet feladata:
küldöttet választ az OBT-tagok megválasztásához,
véleményt nyilvánít a bírósági vezetők pályázatáról, és dönt a bírósági vezetői vizsgálat elrendelésének kezdeményezéséről,
megválasztja a bírói tanácsot, és évente legalább egyszer beszámoltatja működéséről,
dönt a bírói tanács tagjának felmentéséről,
dönt az OBH elnöke által kinevezett bírósági vezetők felmentésének kezdeményezéséről,
kezdeményezi valamely, az OBT feladatkörébe tartozó kérdésnek az OBT napirendjére vételét és az OBT általi megtárgyalását.
Ez alapján mondják azt a Handó-párti vezetők, hogy a törvényben tételesen felsorolt témákon kívül nem lehet összbírói értekezletet tartani. Más kérdés, hogy kinek és mi baja lehet azzal, ha a bírák magyarázatot várnak a saját küldötteiktől és az igazgatási vezetőjüktől arra, hogy mi és hogyan történt az OBT-póttagválasztáson. Kerestük a történtekkel kapcsolatban Rendeki Ágnest is, ám a cikkünk megjelenéséig nem válaszolt a kérdéseinkre. Amennyiben utóbb mégis megteszi, az ő álláspontját is közöljük.
|
Újabb meghekkelt bírói fórum: botrány a pécsi törvényszéken is
|
A Pécsi Törvényszék bírói közül többen fontolgatják a lemondásukat – értesült a hvg.hu. Az ok a hatalmas csalódás és a bírósági rendszerrel szembeni totális bizalomvesztés.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20181220_Meghekkelt_biroi_forum__a_pecsi_torvenyszeken_is_lazadnak
|
2018-12-20 06:50:00
| true | null | null |
HVG
|
Vádat emelt Michel Temer leköszönő brazil elnök ellen korrupció és pénzmosás miatt a legfőbb ügyész helyi idő szerint szerdán Brazíliában.
A brazil legfőbb ügyészség tájékoztatása szerint egy kikötői koncessziókkal kapcsolatos nyomozás révén jutottak olyan információk birtokába, amelyek elégségesek ahhoz, hogy vádat emeljenek az elnök ellen. Az elnök a gyanú szerint kenőpénzt fogadott el, hogy 2017-ben rendeletet hozzon arról, hogy Brazília akár 70 évvel is meghosszabbít két kikötői koncessziós szerződést.
Hivatalban lévő elnök ellen csak a parlament alsóházának jóváhagyásával indítható büntetőeljárás, de az elnök mandátuma az év végén lejár, s így januárban várhatóan minden további nélkül bíróság elé fogják állítani.
Temer tagadja bűnösségét. A hivatala által kiadott közleményben az elnök tudatja: tisztázni fogja magát a vádak alól, s bizonyságot fog nyerni, hogy a szerződések meghosszabbítása révén egyetlen cég sem jutott jogosulatlan előnyhöz, ő pedig nem követett el semmilyen bűncselekményt.
|
Korrupció és pénzmosás: vádemelés a brazil elnök ellen
|
A brazil legfőbb ügyészség tájékoztatása szerint egy kikötői koncessziókkal kapcsolatos nyomozás révén jutottak olyan információk birtokába, amelyek elégségesek ahhoz, hogy vádat emeljenek az elnök ellen. Az elnök a gyanú szerint kenőpénzt fogadott el, hogy 2017-ben rendeletet hozzon arról, hogy Brazília akár 70 évvel is meghosszabbít két kikötői koncessziós szerződést.
| null | 1 |
https://hvg.hu/vilag/20181220_Korrupcio_es_penzmosas_vademeles_a_brazil_elnok_ellen
|
2018-12-20 07:17:00
| true | null | null |
HVG
|
Bár ahogy a hvg.hu megírta, a Médiatanács korábbi döntése alapján nem hosszabbította volna meg a legnagyobb hallgatottságú nem NER-tulajdonban levő Music FM és a Sláger FM lejáró frekvenciáját, a Sláger FM egy trükknek köszönhetően mégis fennmarad, legalábbis a Médiatanács ennek eddig nem tett keresztbe, írja a Fühü.
A Sláger FM tulajdonosa, a Tematic Media Group ugyanis üzemeltetési szerződést kötött a Rock FM közösségi rádió tulajdonosával, a Favorit Masters Kft.-vel, és a Sláger FM ezzel jövő februártól átköltözik a 95,8 MHz-re.
A Médiatanács e heti ülésén hozzájárult, hogy a Rock FM a nevét Sláger FM-re változtassa februártól. Ugyanakkor később még ahhoz is hozzá kell járulnia, hogy a közösségi frekvenciát kereskedelmi rádióvá alakítsák át. A Médiatanács korábban a közösségi rádióként működő szegedi Európa Rádiónak már megengedte, hogy kereskedelmi rádióvá alakuljon át, igaz, talán nem lényegtelen különbség, hogy az Andy Vajna által tulajdonolt Rádió 1 hálózatához csatlakozott.
A Music FM üzemeltetője a Prodo Voice Studio Zrt., amelyet a Simicska birodalmát felvásároló Nyerges Zsolthoz közel álló üzleti kör birtokol. A Sláger FM frekvenciáját közvetve a Tematic Media Group Kft. birtokolja, amely a romániai befektető, Radu Morar érdekeltsége.
|
Megmenekül a Sláger FM, már ha nekik is megengedi a Médiatanács, amit Vajnáéknak
|
Korábban úgy volt, se a Sláger FM, se a Music FM – a két leghallgatottabb megmaradt nem NER-rádió, frekvenciáját nem hosszabbítja meg a médiahatóság. Előbbi most mégis túlélhet. Már ha nekik is megengedik azt a trükköt, amit Andy Vajna rádiójának szabadott.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kultura/20181220_Trukkel_menekulhet_meg_a_Slager_FM_ha_nem_szol_kozbe_a_Mediatanacs
|
2018-12-20 13:28:00
| true | null | null |
HVG
|
A Központi Nyomozó Főügyészség csütörtöki közleménye szerint Ódor Ferenc, a hivatal vezetője, és társa, aki szintén vezető beosztású tisztviselője a szervezetnek, megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy
4 millió forintot kért a hivatali ügyintézéséért cserébe".
A közleményből kiderül, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján indult ügyben kedden a Központi Nyomozó Főügyészség – a Készenléti Rendőrség és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársainak bevonásával – tetten érte a vesztegetési pénzt átvevő egyik gyanúsítottat, majd az elkövetők lakóhelyén és munkahelyén kutatást végzett, amely során lefoglalásra került a korrupciós pénz is.
A gyanúsítottak nem éltek panasszal a gyanúsítás ellen. Egyikük tagadta a bűncselekmény elkövetését, társa részbeni, ténybeli beismerő vallomást tett.
Az ügyészség a két őrizetben lévő, öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő korrupciós bűncselekménnyel meggyanúsított elkövető letartóztatását indítványozta. A személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés elrendeléséről a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája a holnapi napon dönt.
|
4 millió forintot kért a bilincsben elvitt fideszes és társa egy ügyintézésért
|
Kedden bilincsben vittek el egy volt fideszes képviselőt az encsi járási hivatalból. Az ügyészség azt közölte, Ódor Ferenc ellen vesztegetés elfogadása miatt nyomoznak. Most kiderült, mekkora összegről van szó.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20181220_encs_fideszes_politikus_jarasi_hivatal_hivatali_vesztegetes_korrupcio
|
2018-12-20 14:36:00
| true | null | null |
HVG
|
A soroksári Duna bal partján 1932-ben fúrtak kutat, melynek során Budapesten egyedülálló, jódot, konyhasót és brómot is jelentős mennyiségben tartalmazó hévízre bukkantak. A török jellegű fürdőt 1936-ban építették, s 2005-ben zárták be.
Az újranyitás tavasszal harmadjára hangzott el fideszes kampányígéretként, végül hétfőn indult a próbaüzem. Much Péter, a kerületi környezetvédelmi és városfejlesztési bizottságának elnöke februárban arról számolt be, hogy a vállalkozó kétméteres sitthalom alá temette a Duna-parti fákat, most pedig arról készített videót, milyen állapotok uralkodnak a fürdő körül a próbaüzem indítása után.
A képviselő szerint a nyitáskor „megbénult a Duna-part közlekedése is és az alsó Vízisport utca járhatatlanná vált az összevissza parkoló autók és a megnövekedett forgalom miatt”, ami nem csoda, hiszen nyoma sincs az ígért 100 férőhelyes parkolónak. A képek tanúsága szerint a kivágott fákat sem sikerült pótolni, illetve továbbra sem tudni, pontosan hányat is vágtak ki. A fürdőre az önkormányzat még nem adta ki az engedélyeket, és az sem világos, átsorolják-e a területet, melyen a fürdő komoly beépítésnövekedést eredményezett.
|
Kampányígéret volt a pesterzsébeti fürdő, most számolgatják, hány fát vágtak ki miatta
|
A Jódos Sós Gyógy- és Strandfürdő eredetileg 2 milliárd forintos beruházási értékűre becsült felújításáról és bővítéséről augusztusban derült ki, hogy több mint 400 millió forinttal többe kerül.
| null | 1 |
https://hvg.hu/ingatlan/20181220_Kampanyigeret_volt_a_pesterzsebeti_furdo_most_szamolgatjak_hany_fat_vagtak_ki_miatta
|
2018-12-20 14:36:00
| true | null | null |
HVG
|
BRFK;Garancsi István;bérleti szerződés;
2018-12-22 07:30:00
BRFK: nem közérdekű adat, miért bérelnek milliárdokért ingatlant a Garancsi-féle cégtől
Az viszont kiderült, hogy a rendőrség hónapokon át nem publikált egy nyílt pályázatot. A későbbi nyertes ezalatt két olyan telek tulajdonjogát is bejegyeztette, amit aztán bérbe adott a hatóságnak.
Nem közérdekű adat – ezzel utasította el azt a kérdésünket a BRFK, hogy miért bérelik a korábbinál jóval drágábban, évi 450 millió forintért kispesti bűnjelraktárukat attól a Sinvest Hofa 11 Kft,-től, melynek egyik ügyvezetője az Orbánt reptető nagyvállalkozó, Garancsi István.
Ötszörös áron is kell a bérlemény
A Népszava írta meg először, hogy a BRFK évek óta bérel egy több tízezer négyzetméteres ipari területet a Hofherr Albert utca -Tóth Árpád utca sarkán, a volt traktorgyár területén - a placcért 2012 és 2017 között összesen 454 millió forintot (tehát évente mintegy 90 milliót) fizetet a Garancsi-féle cégnek. (A vállalkozás akkor még Sinvest Rippl Rónai 1 néven futott, 2017 áprilisától már Sinvest Hofa 11.)
Idén január elsején azonban történt valami: a BRFK új, a korábbinál jóval borsosabb, tíz évre szóló szerződést kötött a céggel – pár nappal azután, hogy az újabb, tízezer négyzetméteres helyi telekre jegyzett be tulajdonjogot a kispesti ipartelepen. A BRFK erre plusz területre is igényt tartott, a következő tíz évben viszont már 4,3 milliárd forintot fizethet a bérleményért. Pedig a hatóság által használható terület jóval kisebb arányban, csak harmadával (összesen 41 ezer négyzetméterre) nőtt.
Hogy miért nem tették, teszik arra nincs válasz – mintha valami illetlenség lenne, a BRFK nem is reagált a felvetésünkre.
A tender, amiről sokáig tudni sem lehetett
A témában kapott három válaszlevélből egyre több furcsa körülményt ismerhettünk meg a Sinvest-szerződés hátteréről. A BRFK titokvédelmi hivatala először azt közölte: a rendőrség
2011-ben indította el a nyílt pályázati eljárást, amiben bérelhető telket keresett – a pályázaton befutó Garancsi-féle Kft.-vel pedig 2012. október 25-én kötöttek szerződést. Ez alapján azt hittük, hogy a Sinvest-cég már a meghirdetett tender ismeretében vásárolhatott meg két telket a Hofherr Albert utcai ipartelepen. A jelek szerint azonban tévedtünk.
Kiderült ugyanis, a rendőrség csak 2012. március 28-án „kezdeményezte”, hogy pályázati felhívásukat közzétegyék a police.hu oldalán.
A földhivatal nem bizonyító erejű tulajdoni lapjai szerint a Garancsi-féle cég 2012. március 2-án és március 20-án jegyeztette be tulajdonjogát két telekre a Hoffher Albert utcai ipartelepen. A BRFK-pályázat eredményhirdetésére 2012. május 30-án került sor.
Mindehhez nem csak tőke és gyors reakcióidő kellett, de szerencse is, kivéve, ha a Garancsi-féle Kft. nem értesült valahogy korábban a kínálkozó lehetőségről. A cégnél is érdeklődtünk, mi lehet a titok nyitja – igaz, valószínűleg hiába, hiszen írásban feltett kérdéseinkre korábban sem válaszoltak.
Budai bérlemények aprópénzért - a rendőrség még nyomoz
Az ügynek eleve romlott mellékízt ad, hogy Garancsi egyik vállalata, a CD Hungary Zrt. aprópénzért bérelt önkormányzati ingatlanokat a budai várban. A hvg.hu cikke szerint az eset kapcsán hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozást BRFK korrupcióellenes osztálya, a vizsgálat eredménye eddig nem került nyilvánosságra. A Sinvest Hofa 11 cégadatbázisból elérhető email - címe egyébként ugyanaz, mint a CD Hungary-é.
Mivel a nyomozás állásáról azóta sincs hír, ezzel is a BRFK-hoz fordultunk, de titokvédelmi hivatalukról lepattant a kérdés: jelezték, hogy kérdésünk nem tartozik a közérdekű adatigénylés körébe. Így hát a Budapesti-Rendőr-főkapitányság sajtóosztályához fordultunk, hátha ők elárulnak majd valamit az ügyről. Ők pedig válaszoltak is:
|
BRFK: nem közérdekű adat, miért bérelnek milliárdokért ingatlant a Garancsi-féle cégtől
|
Az viszont kiderült, hogy a rendőrség hónapokon át nem publikált egy nyílt pályázatot. A későbbi nyertes ezalatt két olyan telek tulajdonjogát is bejegyeztette, amit aztán bérbe adott a hatóságnak.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3019335_brfk-nem-kozerdeku-adat-miert-berelnek-milliardokert-ingatlant-a-garancsi-fele-cegtol
|
2018-12-22 07:30:00
| true | null | null |
Népszava
|
Bod Péter írása a Népszavának;
térségfejlesztés;Simonka György;
2018-12-22 11:00:00
Csak ötletek gyűjteménye a Simonka-féle Calendula-terv
A Dél-Békés Jövőéért Szövetség esete jól mutatja, miként is működött és építette békési hálóját a költségvetési csalással gyanúsított fideszes Simonka György.
Összesen 1,4 milliárd forintos kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett, költségvetési csalás és más bűncselekmények ügyében gyanúsította meg és hallgatta ki az ügyészség Simonka György fideszes országgyűlési képviselőt, aki sokak szerint teljhatalmú ura volt Dél-Békésnek. Ismerői úgy tartják, a térségben megkerülhetetlenné tette magát, rajta keresztül vezetett az út minden komolyabb fejlesztési ügyben. Arra, hogy miként hálózta be a vidéket, jó példa a Calendula-terv esete.
Simonka György kezdeményezésére 2016-ban alakult meg a Dél-Békés Jövőéért Szövetség. A harmincegy alapító többsége a térséghez tartozó önkormányzat volt – annak ellenére is, hogy tagdíjat kellett fizetniük. A szövetségben azt tűzték ki célul, hogy a mostoha sorsú dél-békési térségnek kidolgoznak egy komplex fejlesztési koncepciót. Ezt Calendulának nevezték el a körömvirág után. Azért így – indokolta egy korábbi interjújában Simonka –, mert reményeik szerint a terv Dél-Békés ezer sebét gyógyítja majd. A parlamenti képviselő végigrodeózta a vidéket és a teljes megyei sajtót a terv ötletével, gyakorta beszámolt a koncepcióról, amely állítása szerint 2016 nyarára el is készült.
A tervvel talán csak egy baj volt: nemigen látták az emberek. A térség központjának számító Orosházán az ellenzékben lévő szocialisták egyik önkormányzati képviselője, Füvesi Sándor az idén februárban a testületi ülésen kérte meg a fideszes Dávid Zoltán polgármestert, hogy adjon egy példányt a Calendula-tervből. A képviselőt azért is érdekelte a terv, mert az orosházi önkormányzat szintén tagja a szövetségnek, és addig 1,5 millió forint tagdíjat fizetett, így kíváncsi volt, mit kapnak a pénzükért. A szocialista politikus azonban hivatalos úton nem kapta meg a tervet. Emiatt panasszal élt a kormányhivatalnál. A hivatal nyomására végül Orosháza betekintést engedélyezett, ám a szocialista képviselő szerint csak egy majdnem üres dossziét kapott. Abban pedig a szövetség megalakulását és alapszabályát rögzítő dokumentumokon kívül szinte semmi nem volt.
Lapunk is megpróbálta beszerezni a Calendula-tervet. Noha a Simonka gründolta szövetségnek van szép, látványos honlapja, a terv ott nem található meg. Megkerestük a Dél-Békés Jövőéért Szövetséget, ahol közölték, „elnöki engedély”, vagyis Simonka György hozzájárulása kell a terv elküldéséhez. A dokumentumot majdnem egy hónap után sem kaptuk meg. A szövetség egyik tagja Medgyesegyháza. A település polgármestere, Nagy Béla érdeklődésünkre többször megerősítette, a terv létezik, és ígéretet tett arra, hogy elküldi, ám közel négy hét alatt sem tette ezt meg. További hét olyan polgármestert kerestünk még, akinek települése tagja a szövetségnek. Volt, aki azt mondta: „Még soha nem fogtam a kezemben a tervet, keresse a szövetséget!” Másutt kitérő választ kaptunk, sok helyen pedig nem értük el a polgármestert miután a titkárságon jeleztük, hogy a Calendula-tervről kérdeznénk.
A szövetségből kimaradó egyik térségi település polgármestere – névtelenséget kérve – annyit mondott: túl sokba került volna a tagság, a pénzért ráadásul nem kaptak volna semmit, ezért még testületi határozat is született arról, hogy nem lépnek be Simonka szövetségébe.
Noha a szövetségtől és annak megkeresett tagjaitól nem kaptuk meg a szakmai anyagot, nem hivatalos úton eljutott hozzánk egy majd 130 oldalas szöveg, amely a Calendula-terv címet viselte. Egy szakembert kértünk meg arra, hogy mondjon véleményt erről – ez alapján pedig korántsem meglepő, hogy a szövetség és annak tagjai nem büszkélkedtek vele.
– Formai szempontból megfelel a komplex térségfejlesztési programokkal szemben támasztott követelményeknek, tartalmilag azonban kívánságlistának és ujjgyakorlatnak tűnik. A benne szereplő költségelemek megnevezése láthatóan elnagyolt, hasraütésszerű – foglalta össze álláspontját a szövegről Velkey Gábor szociológus, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának békéscsabai munkatársa. A szakember szerint a Celendula-terv igyekszik a térség igényeit megfogalmazni. A Dél-Békés gondjait tartalmazó problématérképet jónak tartja, a helyzetleírást inkább átlagosnak. Gondnak látja, hogy adatokkal és tényekkel felületesen alátámasztott a program, amelyben sok a szakmai általánosság.
– Ez így nehezen nevezhető valódi térségfejlesztési programnak, a benne foglaltak alapján kijelenthető, hogy a Dél-Békés helyzetén érdemben nem tudna változtatni, javítani valamelyest igen – fogalmazott Velkey Gábor, és hozzátette: – Láthatóan a forrásszerzés szempontjából gondolták végig a készítői, hogy milyen uniós fejlesztési alapokból mekkora összegek volnának lehívhatóak. Ebből a szempontból inkább ötletgyűjteménynek nevezhető, de Dél-Békés felzárkóztatásának reális tervének semmiképp.
|
Csak ötletek gyűjteménye a Simonka-féle Calendula-terv
|
A Dél-Békés Jövőéért Szövetség esete jól mutatja, miként is működött és építette békési hálóját a költségvetési csalással gyanúsított fideszes Simonka György.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3019473_csak-otletek-gyujtemenye-a-simonka-fele-calendula-terv
|
2018-12-22 11:00:00
| true | null | null |
Népszava
|
Ahogy megírtuk, kedden bilincsben vitték el a volt fideszes képviselőt, Ódor Ferencet az encsi járási hivatalból. A Központi Nyomozó Főügyészség közölte, hogy vesztegetés elfogadása miatt nyomoznak ellene, azzal gyanúsítják, hogy mint a hivatal vezetője – társával, aki szintén vezető beosztású tisztviselője a szervezetnek – „4 millió forintot kért a hivatali ügyintézéséért cserébe”.
Információnk szerint pénteken a bíróság elutasította az ügyészség előzetes letartóztatásra vonatkozó indítványát, és Ódor védelmének érvelésével egyetértve elégnek találta, ha bűnügyi felügyelet alá kerül – ami gyakorlatilag a korábbi házi őrizetnek megfelelő intézkedés. Értesülésünket Ódor ügyvédje, Papp Gábor megerősítette, hozzátéve, hogy védence „tagadja a terhére rótt cselekmény elkövetését”.
A döntés nem jogerős, mert az ügyészség megfellebbezte, de ez nem befolyásolja, hogy a bilincsben elvitt egykori képviselő hazamehetett.
A korábbi hivatalos tájékoztatás szerint a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján indult ügyben az ügyészség – a Készenléti Rendőrség és a Borsod megyei rendőrség bevonásával – tetten érte a vesztegetési pénzt átvevő egyik gyanúsítottat, majd az elkövetők lakóhelyén és munkahelyén lefoglalták a „korrupciós pénzt” is.
A Miniszterelnökség pedig azt közölte az MTI-vel: Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkár utasította a Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal vezetőjét, hogy az Encsi Járási Hivatal hivatalvezetőjét azonnali hatállyal függessze fel az állásából.
|
Hazamehetett a 4 milliós vesztegetés miatt bilincsben elvitt fideszes
|
Kedden tartóztatták le Ódor Ferencet, de a bíróság pénteki döntése szerint elég, ha otthonában kerül felügyelet alá – tudta meg a hvg.hu. Információnkat az egykori fideszes képviselő ügyvédje is megerősítette. Az ügyészség megtámadta a döntést, így az nem jogerős, de az encsi járási hivatalból bilincsben elvitt volt politikus ennek ellenére is hazamehetett.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20181221_Hazamehetett_a_vesztegetes_miatt_bilincsben_elvitt_fideszes
|
2018-12-21 13:21:00
| true | null | null |
HVG
|
A román rendőrség nem találja a korrupció miatt csütörtökön három év letöltendő börtönbüntetésre ítélt Olosz Gergelyt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) volt szenátorát – írja az MTI.
Nicoleta Tolvaj Marin, a Kovászna megyei rendőrkapitányság szóvivője azt mondta, továbbra is folyamatban van az elítélt tartózkodási helye megtalálásának, illetve előállításának rendőrségi akciója. Olosz Gergely ellen országos körözést adtak ki, személyi adatait elküldték Románia valamennyi határátkelőjére.
A volt székelyföldi politikust befolyással való üzérkedésben találta vétkesnek a román legfelsőbb bíróság. Az ítélet a háromévi letöltendő börtönbüntetés mellett 384 ezer euró (123 millió forint) és 400 ezer lej (27 millió 600 ezer forint) értékű vagyonelkobzásról is rendelkezett.
A vádirat szerint 2010-ben az akkor parlamenti képviselő Oloszt négy vállalkozó lefizette, hogy előnyös szerződésekhez juttassa cégeiket, kihasználva azt, hogy a politikus korábban a román energiaár-szabályozó hatóság elnöki tisztségét töltötte be. Az ügyészek szerint Olosz Gergely összesen félmillió eurónak megfelelő jogtalan anyagi haszonban részesült különböző formában.
Olosz Gergely 2007–2008-ban a romániai energiaár-szabályozó hatóság elnöke volt, 2008 és 2012 között az RMDSZ parlamenti képviselője, 2010-től frakcióvezetője, 2012-től 2013 májusában történt lemondásáig az RMDSZ szenátora volt. A politikus 2011-ben az RMDSZ elnöki tisztségét is megpályázta, ám a választáson alulmaradt az érdekképviselet élére akkor megválasztott Kelemen Hunorral szemben.
|
Nem találják a román rendőrök a korrupció miatt börtönre ítélt magyar politikust
|
A román rendőrség nem találja a korrupció miatt csütörtökön három év letöltendő börtönbüntetésre ítélt Olosz Gergelyt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) volt szenátorát – írja az MTI.
| null | 1 |
https://hvg.hu/vilag/20181221_Nem_talaljak_a_roman_rendorok_a_korrupcio_miatt_bortonre_itelt_magyar_politikust
|
2018-12-21 14:25:00
| true | null | null |
HVG
|
Minden cikkünknek ilyen gyorsan legyen foganatja: közel egy hónapja írtunk a szombathelyi Gothard-kastélyról. Egyebek mellett azt, hogy bár a fideszes városvezetés már többször is bejelentette az épület felújítását, a grandiózus tervekből egyelőre semmi sem valósult meg.
A kastélyt az 1600-as években építették, az a 19. században került a Gothard-család birtokába. A tudományért rajongó Gothard Jenő és Sándor pedig obszervatóriumot építtetett a kastélyhoz, és a fizikai kísérletekhez szükséges technikai felszereltséggel látta azt el.
Az épületet is utolérte az államosítás, az 1950-es években lakásokra osztották, 15 család kapott itt szállást. Ők egészen 2016-ig lakhattak itt, az utolsó lakók májusban költöztek ki. Mindez azután történt, hogy 2015-ben maga Orbán Viktor ígérte meg, hogy a Modern Városok Program keretén belül a kastély 1,8 milliárd forintból újulhat meg.
A megyei napilapban, két helyi Fideszes önkormányzati képviselő, Lendvai Ferenc és Illés Károly jelentette be, hogy 2018. március 31-ig el is készül a kastély felújítása.
De nem készült el. Sőt, magát a felújítást sem tartotta napirenden a városvezetés egészen a december 10-i közgyűlésig. A testületnek azért kellett a Gothard-kastély felújításának ügyét tárgyalnia, mivel elkészültek a tervek.
Csak az előkészítésre 94,5 millió forintot költöttek el állami pénzből. Ezekből pedig az derült ki, hogy a tervezett 1,8 milliárd nem lesz elég a megvalósításra, több kell, majdnem a duplája. Egészen pontosan bruttó 3 milliárd 315 millió 364 ezer 649 forintot emészt fel a beruházás. Ezt sem városi, hanem állami pénzből fizetnék ki.
A testületnek arról kellett döntenie, hogy elfogadják e az elkészült terveket és állam bácsihoz fordulnak-e, még plusz támogatásért.
A vita nem volt rövid, már csak azért sem, mert az elkészült tervek alapján a kastélyban helyet kapna a felújított obszervatórium és súlytalanság-szimuláció mellett étterem, cukrászda és sörkert is, pedig az eredeti elképzelés alapján egy tudományos (fizikai) bemutató lett volna az egész épület. Most azonban úgy néz ki, mintha inkább egy plusz látványosságokkal csábító vendéglőt alakítanak ki.
Olyan ötlet is elhangzott a közgyűlésben, hogy az ELTE-Savaria Egyetemi Központtal egyeztetve lehetne élettel megtölteni az obszervatóriumot. Az ELTÉ-nek azonban már van egy másik régóta működő obszervatóriuma Szombathelyen. Az ellenzék azt firtatta leginkább, hogy mi értelme lenne egy ilyen intézménynek, ha nem tudnak hozzá funkciót társítani.
Ráadásul a létesítmény fenntartási költségeiről kalkuláció sem készült. Szombathelyen pedig nem példa nélküli, hogy egy megépített létesítménynél gondok akadnak a fenntartással.
Az egyedüli költség, amit a felújításon kívül kiszámoltak, az a létesítmény dolgozóinak bére. 8 fő kellene az üzemeltetéshez, a bér és a járulékok költsége pedig 24 millió forint lenne évente. Ebben a vendéglátók költségei nincsenek benne, azokat alvállalkozók üzemeltetnék.
A Fideszes többség végül megszavazta az előterjesztést. Ezek szerint ha a kormány ad plusz pénzt az építkezésre, akkor 2021 augusztusában vághatják a szalagot a politikusok.
Csak emlékeztetésképpen, 2016 márciusában a Fideszes képviselők azt jelentették be, hogy 2018 márciusára minden készen lesz.
Induló kép: a kastély látványterve, forrás: szombathely.hu
|
Az eredeti költségek közel dupláját verheti el a kormány a szombathelyi Gothard-kastélyra
|
Többször bejelentették, hogy hamarosan készen lesz, most úgy néz ki, 2021-re ez talán be is következik. Csak éppen kétszer annyiba kerül majd, mint gondolták, és a pénz még nem áll rendelkezésre.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/12/19/az-eredeti-koltsegek-kozel-duplajat-verheti-el-a-kormany-a-szombathelyi-gothard-kastelyra/
|
2018-12-27 10:37:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Az állami kukaholdig Vasban sem fizet rendesen. A helyi hulladékkezelő cég helyzete annyira megroppant, hogy az igazgató inkább lemond.
Két éve, 2017. február 3-án tárgyalta a szombathelyi közgyűlés a hulladékszállítás ügyét. A megyeszékhelyen addig a Szombathely és pár kisebb önkormányzat tulajdonában álló SZOMHULL Nonprofit Kft. szállította el a szemetet, 43 másik vasi településével együtt. A 2016-ban módosított hulladékszállítási törvény miatt azonban deficites lett volna a szemét szállítása a társaságnak.
Egy köbméter szemétért az állami “kukaholding”, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. 1500 forintot volt hajlandó fizetni, a SZOMULL azonban korábban ennek dupláját kereste vele. Így a cég prognózisa szerint évi több százmillió forintos veszteséget jelentett volna nekik a rendszer.
A 2017. februári közgyűlésen így hát a városvezetők úgy döntöttek felmondják a szerződést. A korábban a SZOMHULL-hoz tartozó területre egy soproni társaság, a STKH Sopron és Térsége Nonprofit Kft. érkezett. A részben szombathelyi tulajdonú SZOMHULL pedig azoknak a településeknek vállalta a továbbiakban is a hulladék-szállítását és kezelését, amelyeknek szintén tulajdonrésze van a cégben: Gencsapáti, Ják, Táplánszentkereszt, Vép, Rum, Zsennye és Tanakajd.
Az új hulladékszállító soproni kft. a harasztifalui székhelyű, részben zalaegerszeg-városi, részben osztrák érdekeltségű Müllex-et bízta meg alvállalkozóként a szemét elszállításával.
Ez a konstrukció korábban a szombathelyi cégtől sem volt idegen. A SZOMHULL ugyanis egyik tulajdonosa, az önkormányzati érdekeltségű SZOVA (Szombathelyi Vagyonhasznosító és Városgazdálkodási Zrt.) infrastruktúráját használta a munka elvégzéséhez. A hulladékkezelés kiszervezésével azonban a SZOVA kapacitásának jó része kihasználatlan maradt.
A SZOVÁ-nál van még egy kényes pont. A SZOVA 2007-ben ugyanis kötvénykibocsátást hajtott végre. A cég 5 milliárd forint névértéken jegyezte a kötvényeket, ami a svájci frankos beváltás miatt végül 8 milliárdot hozott. Ezt évi 400 millió forintos törlesztéssel, 2030-ig kell kiegyenlíteni. Egy 11 évvel ezelőtti területvásárlás miatt döntött a szombathelyi vagyonkezelő a konstrukció mellett. A vízió az volt, hogy a befolyt összegből ipari parkot fejlesztenek, majd a területek értékesítésével termelik ki a profitot.
A SZOMHULL veszteségei már korábban is jelentkeztek, ám ezt a résztulajdonos SZOVA még tudta kezeli. Eddig. Most azonban neki kell állni törlesztenie a kötvénykibocsátás terhetit, ám a hulladékkezelő hiányának pótlása mellett ezt már nem bírja a cég. Ezért kellett a SZOMHULL ügyét a december 10-i városi közgyűlés elé vinni.
A hulladékkezelőnek ugyanis már 483 millió forintos lejárt tartozása van, amit rendezni kell. Molnár Miklós (Pro Savaria) gazdasági területért felelős alpolgármester azt mondta, hogy 340 napnyi munkából, 45 napot fizetett ki az állami kukaholding, ez okozza a Szomhull mostani helyzetét. Elmondása szerint a SZOVA eddig 800 millió forinttal finanszírozta a SZOMHULL-t.
A SZOMHULL-t kisegítő összeg pedig csak tovább nőtt, mivel a testület megszavazta az előterjesztésben szereplő 500 millió forintos tagi kölcsönt. Hogy ezt mikor tudja a veszteséges cég visszafizetni, az jó kérdés. A szerződés szerint 2019. december 31-ig kellene.
A szombathelyi hulladékkezelési drámának van még egy áldozata. Ez pedig az a Puklér Géza, aki a decemberi közgyűlés előtt jelezte, hogy közös megegyezéssel szeretne felmondani és otthagyni a SZOMHULL igazgatói székét. A közgyűlés abban határozott, hogy februárig próbálják meg megtalálni az utódját, addig kell kitölteni a felmondási idejét.
Látva, hogy mekkora kudarctörténetet hozott a kormány rezicsökkentéséből kiindult szemétszállítási árcsökkenés, nem valószínű, hogy sokakkal kell majd felvételi elbeszélgetést tartania az önkormányzatnak.
Fotó: Puskás Tivadar polgármester és Hende Csaba országgyűlési képviselő szemétszedéshez készülődik, forrás: szombathely.hu
|
Kukakrízis Szombathelyen is: eddig közel 1,3 milliárd forintba fáj a hulladékreform
|
Az állami kukaholdig Vasban sem fizet rendesen. A helyi hulladékkezelő cég helyzete annyira megroppant, hogy az igazgató inkább lemond.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/12/13/kukakrizis-szombathelyen-is-eddig-kozel-13-milliard-forintba-faj-a-hulladekreform/
|
2018-12-27 11:23:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Az ország nevének megváltoztatása kizárólag politikai döntés alapján valósulhat meg, de ez egy nagyon problémás téma. Az egyik részről az ország európai integrációja kétségtelenül első számú prioritás a mindenkori kormánynak, a politikai pártoknak és a macedón polgároknak.
Az emberek azonban nem gondolták, hogy a névváltoztatás közelebb hozhatja az uniós tagságot, legfeljebb a NATO-ba való belépést. Előbbihez ugyanis
reformokat is végre kellene hajtani, amit a helyiek el is várnak. A Zoran Zaev vezette kormány erre kapott mandátumot az előző miniszterelnök, Nikola Gruevszki leváltását követően, nem pedig a névcserére.
Nagy a csalódottság. A legfrissebb felmérések szerint 50 százaléknál kisebb a választási hajlandóság, a jelenlegi politikai folyamatokat nem támogatják.
MARIJA RISTESKA, A CENTER FOR RESEARCH AND POLICY MAKING VEZETŐ KUTATÓJA NYILATKOZIK AZ AZONNALINAK
Külföldről nézve meglepő, hogy ennyire súlyos a demokráciadeficit Macedóniában.
2012 óta nem csak Macedóniában, hanem világszinten is egyre több helyen tapasztalható a képviseleti demokrácia csődje, mivel a hatalmon lévő politikai pártok nem igazán képviselik a polgárokat. Macedónia estében az eddigi választásokon viszonylag magas részvételi arányokat tapasztaltunk, ám a politikai pártok csak korlátozottan tudták megvalósítani a kampány során tett ígéreteiket, ami azt eredményezte, hogy folyamatosan csökkent a bizalom a mindenkori kormányok iránt.
A korrupciós indexen 17 helyet esett Macedónia az elmúlt években.
A macedónok negyede a korrupciót az élet normális velejárójának tartja. És ez az egész a fiatalokra is kihat, nagyrészük már személyesen is részt vett ilyen ügyletekben.
Politikai oldalaktól független a korrupció az országban?
A Gruevszki-érában a demokratikus kormányzás igencsak problémás volt, ezért a társadalom bizalmatlansága nőtt az intézményekkel szemben. Gruevszki vezetési stílusa nem kedvezett a döntéshozatalban való demokratikus részvételnek, erős politikai kontroll alatt tartotta a bíróságokat, a közbeszerzési- és a korrupcióellenes hatóságot. A 2015-ben kirobbant lehallgatási botrány csak megerősítette az embereket, hogy mekkora bajok vannak az államszervezetben.
A kormányváltással azonban nem jöttek a szükséges reformok.
Zaevnek korántsem sikerült feltornáznia a megingott bizalmat a független intézményekben. Macedóniában jelenleg sincs működő korrupcióellenes ügynökség. Csak egy-két ember maradt a testületben, mert mindenki lemondott, a parlament pedig nem választott új tagokat.
De választási bizottság sincs. A névcseréről szóló népszavazást is egy ideiglenes szerv bonyolította le. Ez azt jelenti, hogy most nem lehetne választásokat tartani Macedóniában, hiszen nincsen olyan független intézmény, ami lebonyolítaná az egész folyamatot.
Nincs közbeszerzési hatóság sem. Minden kormányzati tender közvetlen tárgyalások során dől el.
Az állam foglyul ejtése (a közérdek helyett a magánérdekek előtérbe kerülése – a szerk.) folytatódik, csak a párt változott. Az emberek politikai hovatartozástól függetlenül csalódottak a reformokban és a pártokban. A Gruevszki leváltását követően felállított különleges ügyészség sem hozta a várt eredményeket, pedig kezdetben elég sokan bíztak az intézményben.
SZKOPJE FŐTERE, A MACEDÓNIA TÉR. ELŐTÉRBEN NAGY SÁNDOR LOVASSZOBRA, A HÁTTÉRBEN A VODNÓ-HEGY.
Gruevszki azzal érvelt a menedékkérelmében, hogy csorbult a tisztességes eljáráshoz való joga. Valóban így történt?
Független megfigyelő szervek szerint több hiba is volt az eljárások során, persze nem csak Gruevszkivel szemben. A különleges ügyészség munkatársai több esetben is kezdeményezték a korábban Gruevszki által vezetett konzervatív-nacionalista párt (VMRO-DPMNE) képviselőinek letartóztatását, de amint ezekre a politikusokra szükség volt a parlamentben, egyből szabadon engedték őket. Ez is tisztán mutatta, hogy a különleges ügyészség az elvárásokkal szemben politikai befolyás alatt áll.
Meglepetésként érte a helyieket Gruevszki szökése?
Meglepetés volt, hogy hogyan sikerült úgy meglógni hat testőr mellől három határon át, hogy még csak észre sem vették. De a polgárok meglepődtek azon is, hogy a kormányzat mind a mai napig nem kommentálta hivatalosan az ügyet a kiadatási kérelmen kívül. Nincs hivatalos álláspont, nincs válasz arra, hogy hogyan történhetett meg ez.
Az emberek azt gondolják, hogy politikai alku áll az egész ügy mögött. Ezen értelmezés szerint Zaev és Gruevszki megegyezett, hogy utóbbi hozza a szavazatokat a bebörtönzött képviselőtársai és a saját szabadságáért cserébe.
Gruevszkinek azonban csak a saját szabadságát sikerült megmentenie. Az ügyészség jóval keményebben lép fel azóta a VMRO-DPMNE politikusai ellen.
Igen, sokakat letartóztattak. De nem csak politikusokat, hanem üzletembereket is. Többek között ennek a hotelnek a tulajdonosát is, ahol most ülünk. Komoly politikai nyomás van a VMRO-DPMNE-n Gruevszki távozását követően.
A kemény fellépés egyfajta kockázatkezelés a kormány részéről, hogy megőrizzék a tekintélyüket az emberek előtt.
Ennek ellenére tehetetlennek tűnnek, és megint az igazságszolgáltatást használják, ami persze csak a bizalom további csökkenéséhez vezet.
ÉPÜLŐ HÍD A FÉLKÉSZ BELVÁROSBAN. A HÁTTÉRBEN A KŐHÍD LÁTHATÓ.
A Gurevszki-botrány továbbra is tartja magát a közbeszédben?
Az embereket érdekli, beszélnek róla. Csalódottak, hogy mennyire félrekezelték ezt az ügyet. A Gruevszki-kormány leváltása igazán egyedi folyamat volt, mely során az emberek a korrupció és a rossz kormányzás megállítását akarták elérni. Valós reformok ugyanakkor nem voltak azóta, hanem folytatódik minden a korábban megszokott kerékvágásban. Az emberek nem azt kapták, amit akartak.
Magyarország megítélése változott Macedóniában a botrány kirobbanását követően?
A helyi média nem nagyon fókuszál a külpolitikai hírekre.
Magyarországgal kapcsolatban jobbára az EU és az Orbán-kormány közötti vita, és a CEU-ügy jut el ide. Utóbbi azért is fontos nálunk, mert sok tehetséges macedón fiatal tanulhatott az egyetemen ösztöndíjjal. Többek között az én férjem is, tíz évvel ezelőtt.
A macedón értelmiség számára ez azt mutatja, hogy a magyar politikai elit milyen jelentős befolyással bír a független intézményerre. Persze az is érdekes, hogy Gruevszki mennyire gyorsan megkapta a menedékjogot. Zaev arra használja a helyzetet, hogy Orbánt egy autoriter vezetőnek állítsa be, aki nem ér fel az európai értékek jelentette színvonalhoz.
J'EXISTE: ESTE SZKOPJÉBEN.
Elképzelhetőnek tartja, hogy Gruevszki valamikor visszatérjen?
Gruevszkinek vége. Ha vissza is tér Macedóniába, a politikában biztos nem lesz keresnivalója.
Egy igazi csoda kellene ahhoz, hogy a hitelességét visszanyerje, és a választók hajlandóak legyenek rá szavazni. Persze vannak, akik hősnek tartják a vele szemben folytatott eljárás miatt, de nem valószínű, hogy Gruevszki jelentősebb támogatói bázist tudna mobilizálni, sőt a pártja sincs kész arra, hogy újból vezetőként fogadja.
FOTÓK: Illés Gergő – Bakodi Péter / Azonnali
|
POLITIKAI ALKU ÁLL GRUEVSZKI SZÖKÉSE MÖGÖTT, EZT GONDOLJÁK A MACEDÓNOK
|
Az emberek azt gondolják Macedóniában, hogy Zaev és Gruevszki megegyezett, hogy utóbbi hozza a szavazatokat a bebörtönzött képviselőtársai és a saját szabadságáért cserébe – mondja az Azonnalinak Marija Risteska, a szkopjei Center for Research and Policy Making (CRPM) vezető kutatója. Macedóniában egyébként sem a korrupcióellenes ügyészség, sem a közbeszerzési hatóság, sem a választási bizottság nem működik, és az emberek negyede normálisnak tartja a korrupciót. Interjú.
| null | 1 |
https://azonnali.hu/cikk/20181216_politikai-alku-all-gruevszki-szokese-mogott-ezt-gondoljak-a-macedonok
|
2018-12-27 11:46:00
| true | null | null |
Azonnali
|
Ki ne emlékezne a 2010-es választások előtti Fideszre? A mai kormánypárt – akkor még ellenzékből – napi szinten ostorozta az úgynevezett luxusbaloldalt, a hatalom korrupt offshore-lovagjait, illetve minden olyan üzleti tevékenységet, amely globális adótervezési technikákon, a végső haszonhúzó tulajdonosok elrejtésén, azaz „csaláson” alapul. Ezért sokan populistának bélyegezték Orbán Viktorékat, pedig a tényeket illetően igazuk volt. Ráadásul ilyesfajta viták a „művelt Nyugaton” is régóta elő-előtörnek, és senki sem vitatja, hogy legitim dolog előállni egy-egy kampányban a teljes átláthatóság (divatosabban: a transzparencia) igényével.
Nyolc éve meg is tanulta a nép idehaza, hogy Cipruson, Máltán, Belize-ben, a Seychelle-szigeteken és más paradicsomokban bizony úgy is lehet adóoptimalizáló vállalkozása valakinek, hogy ott sem járt soha, sőt a hivatalos cégjegyzékekben sem szerepel a neve. Mindezt jó svádájú ügyvédek és nemzetközi hálózatba szerveződött neves adótanácsadók papírozzák le a kedves megrendelőnek – aztán nagy ritkán véletlenül kiderül, hogy kik miféle vagyontárgyakat, ingatlanokat, jachtokat, földi- és légi járműveket bújtattak el offshore-érdekeltségeik mögé.
A közelmúltban az Átlátszó.hu dokumentálta, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerének győztesei mennyire nem érzik magukénak a 2010 előtti Fidesz alapértékeit; idegen felségjelek alatt repkednek és hajózgatnak a világban, hogy eltakarják magukat a nyilvánosság elől. A Válasz ezek után arra is kíváncsi volt, kik azok a „globális tényezők”, akik jachtokat és repülőgépeket biztosítanak Mészáros Lőrincéknek. Kutatásunk során egy volt osztrák pénzügyminiszterig jutottunk, akinek néhány éve már a fejére olvasták, hogy kazah ellenzékiek hazazsuppolásában segítette a Nazarbajev-rezsimet.
Mi meg arra jöttünk rá, hogy a Vranitzky-kormányban szolgált Andreas Staribacher a kazah és az újdonsült magyar partnerek mellett orosz, ukrán, szerb oligarchákat is kiszolgál – lényegében ő a „keleti blokk” egyik bizalmi reptetője.
Az általunk felderített új összefüggések előtt azonban álljanak itt azok a tények (négy pontba foglalva), amelyek már megjelentek a magyar sajtóban:
1. Az első jacht. Először 2016-ban a Magyar Narancs közölt fotót arról, hogy Mészáros Lőrinc egy Artemy nevű luxusjacht fedélzetén pihen Horvátországban. Mostani történetünk szempontjából is fontos, hogy ennek a hajónak papíron az L&L Charter Ltd. nevű máltai cég volt a tulajdonosa – melyet egy másik máltai társaság, a PKF Fiduciaries International Ltd. alapított. Utóbbi adótanácsadó társaságot a helyi Mangion család vezeti; ők kifejezetten azzal hirdetik magukat, hogy kedvező jachtvásárlási konstrukciókat képesek „összerakni” ügyfeleiknek.
2. A második jacht. Tavaly ősszel váratlan esemény történt: hirtelen eladóvá vált az Artemy. Esetleg cikivé vált a jacht Mészárosnak? Rászóltak föntről, hogy ezt nem kéne, mert visszaüthet a Fideszre a holdudvar urizálása? Szó sincs ilyesmiről. Idén nyáron egy Lady Mrd nevű luxushajón fotózta le Mészáros Lőrincet a Mérce hírportál olvasója az olaszországi Ischia kikötőjében. Az Átlátszó.hu a már idézett cikkében később több fényképet is közölt arról, hogy az új „ladikon” rendre tiszteletüket teszik a felcsúti lobbi alapemberei (köztük a Duna Aszfalt-tulaj Szíjj László, a magyar állam részéről pedig Homolya Róbert MÁV-vezér). Lássunk csodát, ennek a vízijárgánynak ugyancsak a máltai L&L Charter Ltd. a hivatalos tulajdonosa, amely mögött, mint írtuk, a PKF Fiduciaries International Ltd., még közelebbről az offshore-bizniszben utazó Mangion család áll.
3. Az első repülő. Idén januárban az akkor még ellenzéki hangvételű Hír Tv, valamint a Zoom.hu számolt be arról, hogy Mészáros Lőrinc és üzleti köre rendszeresen használja az OE-IKZ osztrák felségjelzés alatt futó, 2006-os gyártású Bombardier magángépet. Hivatalos nyom is bizonyítja, hogy az OE-IKZ-repülőt 2016 és 2018 júniusa között egy bécsi cég, a Cursus Aviation GmbH birtokolta – üzembentartója pedig a szintén ausztriai illetőségű International Jet Management GmbH volt. Utóbbi cégről később részletesen írunk, pláne, hogy e társaság tulajdonosi szerkezetét még nem tárta fel a sajtó – noha „itt van a kutya elásva”. A Cursusról pedig annyit illik tudni, hogy a lehető legközelebb áll Mészáros Lőrinchez. Az osztrák bejegyzésű vállalat tulajdonosa a magyarországi Themis Magántőkealap – amit a felcsúti milliárdos MKB Bankjának igazgatósági elnöke, Jaksa János kezel (a Minerva Zrt.-n keresztül).
4. A második repülő. Idén júniusban váratlan esemény történt: a Cursus eladta az OE-IKZ-jelvényes járművet, a gépet azóta átfestették, és immár más szám (N605BC) alatt fut. Esetleg cikivé vált a repülő Mészárosnak? Rászóltak föntről, hogy ezt nem kéne, mert visszaüthet a Fideszre a holdudvar urizálása? Természetesen ebben az esetben sincs szó ilyesmiről. Augusztusban érkezett a hír, hogy Orbán Viktor egy OE-LEM osztrák felségjelű, szinte vadonatúj, 2017-ben gyártott Bombardier business jettel utazott ki a Mol Vidi bulgáriai futballmeccsére. Az Átlátszó.hu észlelése szerint a második számú gépmadarat főszabályként ugyancsak Mészáros szűk és tágabb környezete használja – például a Mol Vidi angliai mérkőzésére is ezzel az eszközzel vonult ki a teljes NER-kompánia. Azóta a repülő megjárta Zürichet, Moszkvát és Prágát, sőt: abban az időszakban, amikor a hazájában elítélt volt macedón miniszterelnök, Nikola Gruevszki Magyarországra menekült, egy belgrádi kiruccanást is rögzítettek a radarok. Az OE-LEM-jelzéssel ellátott luxusjármű tulajdonosáról nincs információ a nyilvános adatbázisokban, biztos viszont, hogy a repülő üzemeltetője az International Jet Management GmbH nevű, a korábbi OE-IKZ-gépnél már emlegetett osztrák cég – vagyis az a társaság, amelyről azt írtuk, „itt van a kutya elásva”.
De ki a „nagykutya”, vagyis az International Jet Management GmbH haszonhúzója? Figyelem, a következő mondatokban már-már elviselhetetlen mértékű cégnévhalmozás következik – de csak a jegyzőkönyv kedvéért! Aki nem bírja, nyugodtan ugorjon néhány sort, amikor megérkezünk „hősünkhöz”, a felvezetőben körberajzolt Andreas Staribacher volt pénzügyminiszterhez!
Tehát: az osztrák vállalati nyilvántartás szerint az International Jet Management GmbH mögé többlépcsős tulajdonosi struktúrát építettek. A társaságot a szintén bécsi (schwechati) székhelyű IJM Holding GmbH birtokolja. Azt meg egy bizonyos TreuTrust GmbH, melynek megint csak Ausztria fővárosában van a cégtáblája, a Hegelgasse 8. szám alatt. Utóbbi egység bizalmi vagyonkezeléssel foglalkozik – tulajdonosa pedig az ugyanide bejegyzett PKF Centurion Wirtschaftsprüfungsgesellschaft mbH. Ez már egy adótanácsadó, könyvvizsgáló vállalkozás, melyet 90 százalékban a mi Andreas Staribacherünk birtokol.
Mészáros Lőrincék légi kalandjaiért tehát végső soron a Vranitzky-kabinet pénzügyminisztere vállalja a felelősséget, aki kormányzati szerepvállalása után a Flughafen Wien AG (a bécsi reptér) felügyelőbizottsági alelnöke lett, majd ügyvédként, pénzügyi szakemberként is folyamatosan a repülés, repültetés közelében működött. A Staribacher által jelenleg fémjelzett PKF Centurion csapata ugyancsak légi szakértésben remekel; a cég egyebek mellett kedvező magánrepülő-vásárlási, -üzemeltetési konstrukciókat kínál megbízóinak.
Időzzünk csak itt néhány pillanatot! PKF – így hívják tehát Staribacher központi vállalatát. Ha ebben a cikkben rákeres erre a három betűre, már előbb, a jachtoknál is megtalálja ugyanezt a márkanevet. Igen, a luxushajókat rendre a Mangion család máltai PKF-je biztosítja Mészároséknak, a magánrepülőket pedig a Staribacher-féle osztrák PKF Centurion. A két cég nem ugyanaz, de egyaránt a PKF nemzetközi adótanácsadói hálózathoz tartozik – melynek persze van budapesti irodája is, ahol a könyvvizsgálói, számviteli szolgáltatások mellett adóoptimalizálási felvilágosítást vásárolhat a megrendelő. Arról nincs információnk, hogy Mészáros Lőrincék a magyar kirendeltségen keresztül közelítették-e meg a máltai és az ausztriai társvállalatokat – de valahogy csak odataláltak a PKF-network legjobb jacht- és repülőgép-specialistáihoz.
A következő bekezdésekben a máltai kollégákat „békén hagyjuk”, helyettük inkább a Staribacher-sztorira összpontosítunk. Felvillantottuk már, hogy az osztrák PKF-partnert néhány éve megpiszkálta az osztrák sajtó, amiért az általa felügyelt Avcon nevű cég repülővel szolgálta ki az ellenzékiekre vadászó kazah hatalmat. Korábban azzal is sikerült bekerülnie a bécsi lapokba, hogy az úgynevezett airline cateringben utazó török-osztrák üzletemberrel, Attila Doğudannal kezdett közös légivállalkozásba.
Mindezeknél lényegesebb kérdés azonban, hogy kikből áll a Mészáros Lőrincék korábbi és mostani repülőit biztosító – tulajdonosi szerkezetét illetően az imént kibogozott – International Jet Management GmbH ügyfélköre. A Staribacher-érdekeltség ugyanis komplett gépparkot üzemeltet, és ennek a flottának csak egyik – igaz, a legújabb – darabja a felcsúti Bombardier. Nos, biztosan ez a vállalat menedzseli a leggazdagabb szerb üzletember, Philip Zepter (született Milan Janković) légitársaságát, a ZeptAir-t. Az International Jet Management által futtatott, osztrák felségjelű repülők jelentős része azonban kutatásaink szerint orosz vagy ukrán bázisokon állomásozik – jellemzően moszkvai, kijevi irodákkal rendelkező közvetítőcégek kínálgatják a járműveket egyszeri vagy huzamosabb használatra helyi oligarcháknak és tisztes vállalkozóknak. (Egyebek mellett erről, erről, erről, erről és erről a szárnyasról beszélünk).
Ugyancsak Staribacher keleti beágyazottságára és stratégiai szerepére utal, hogy az International Jet Management által üzemeltetett OE-INL felségjelű gépet egyes internetes források a Forbes magazin 2018-as globális listáján szereplő legtehetősebb oroszhoz, a Kreml-barát acélmágnás Vlagyimir Liszinhez, az Európai Sportlövő szövetség elnökéhez kötik. Egy biztos, a járgányt többször lefotózták már Oroszország mellett Skóciában is; éppen azokon a repülőtereken (Glasgow, Edinburgh), amelyek a lehető legközelebb esnek Liszin ottani kastélyához, az Aberuchill Castle-hoz.
Milyen további kelet-európai nagyságokat szolgál ki az Andreas Staribacher fémjelezte PKF-iroda? Az osztrák cégjegyzékben történt mélyfúrásunk alapján bátran állítjuk, hogy a volt bécsi pénzügyminiszter segíti bizniszelni (ebben a vállalkozásban) a Nemzetközi Birkózó Szövetség szerb elnökét, Nenad Lalovićot, valamint Iulian Voevod bukaresti pénzembert (ebben a társaságban), aki vezető tisztségviselő a leggazdagabb románként ismert Ion Țiriac vállalataiban.
Mindezek után egyetlen megjegyzésünk maradt. Noha Andreas Staribachert a Mészáros-repülők miatt vettük most elő, van neki magyarországi kapcsolata korábbról is. A 2003-ban indult Haszon gazdasági magazinnak ő volt az egyik befektetője – a magyar származású Karl Stipsicz ORF-exriporter és mások mellett. Sőt, a budapesti lapkiadó anyavállalata jelenleg is Staribacheréknél működik a bécsi Hegelgasse 8. szám alatt.
Hogy még pontosabbak legyünk, az idei választások után a Staribacher–Stipsicz-klub váratlanul megvált a Haszontól, és a NER, akarjuk mondani: a Csetényi Csaba és Krskó Tibor világába tartozó Hamu és Gyémánt Kft. lett az újság kiadója. A sors fura fintora, hogy a kormány azóta kitette a közvetlen Fidesz-holdudvarból Csetényiéket. Andreas Staribacher a Haszon-eladásra így már nem hivatkozhat, ha további jó pontokat akar gyűjteni Magyarországon. Igazi referenciaként „csak” Mészárosék maradtak neki. Akik – amint most bizonyítottuk – rajta keresztül léptek be a teljes jogú keleti oligarchák díszes szalonjába.
Ha tetszett a cikk,támogassa a Válasz munkáját, éskövessen minket Facebookon! Csak olvasóinkra számíthatunk!
Borítókép: MTI/Koszticsák Szilárd
#Andreas Staribacher#Ausztria#Felcsút#Mészáros Lőrinc#NER#Nurszultan Nazarbajev#Orbán Viktor#Szíjj László
|
Keleti diktatúrák oligarcháira szakosodott osztrák exminiszter repteti Mészáros Lőrincéket
|
Azt már megírta a sajtó, miféle luxusjachtokat és magánrepülőgépeket használ a „NER és Vidéke ÁFÉSZ”. A Válasz most kiderítette: a hajókat és a légi járműveket egyaránt a PKF nevű nemzetközi adótanácsadó hálózat biztosítja Mészáros Lőrincéknek. A reptetésért felelős PKF-partner pedig nem más, mint Andreas Staribacher volt osztrák pénzügyminiszter – aki mostanság keleti diktatúraféleségek oligarcháinak kiszolgálásában jeleskedik. Bizonyítjuk: immár a magyarokéban is.
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2018/12/20/meszaros-lorinc-repulo-pkf-andreas-staribacher/
|
2018-12-27 11:52:00
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
Először hozott ítéletet pénzmosási ügyben a vatikáni büntetőbíróság - jelentette a Szentszék hivatalos sajtóirodája csütörtökön. Angelo Proietti építési vállalkozót, aki a pápai állam bankjában (IOR) tartott számláján keresztül mosta tisztára a pénzt, a bíróság két év és hat hónap börtönbüntetésre ítélte, továbbá egymillió eurót koboztak el tőle.
Proietti bankszámláját 2014-ben, a nyomozás kezdetekor fagyasztották be, a bírósági döntés pedig az idén, december 17-én született, de nem hozták azonnal nyilvánosságra. Proietti 2013-ban keveredett gyanúba, a Szentszék a nyomozásban együttműködött az olasz hatóságokkal. Az építési vállalkozót az olasz rendőrség 2016-ban helyezte házi őrizet alá, csődbűntett gyanújával. Proietti cége több vatikáni beruházásban is részt vett.
A vatikáni sajtóiroda közleménye szerint az ítélet „kulcsfontosságú a Szentszéknek a pénzügyi bűnözés ellen folytatott harcában”. Egy évvel ezelőtt, 2017 decemberében az Európa Tanács pénzmosás elleni bizottsága (Moneyval) bírálta a Vatikánt, mert egyetlen sikeres bűnvádi eljárást sem folytatott le pénzmosási ügyekben. A Szentszék - a pénzügyi átláthatóság érdekében tett lépések keretében - 2010-ben kriminalizálta a pénzmosást, miután évtizedekig azzal vádolták az IOR-t, hogy olasz gengszterek, pénzmosók és adócsalók pénzét kezeli.
|
A Vatikán bankjában mosta a pénzt egy olasz vállalkozó, ítéletével történelmet írt
|
Először hozott ítéletet pénzmosási ügyben a vatikáni büntetőbíróság - jelentette a Szentszék hivatalos sajtóirodája csütörtökön. Angelo Proietti építési vállalkozót, aki a pápai állam bankjában (IOR) tartott számláján keresztül mosta tisztára a pénzt, a bíróság két év és hat hónap börtönbüntetésre ítélte, továbbá egymillió eurót koboztak el tőle.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20181227_A_Vatikan_bankjaban_mosta_a_penzt_egy_olasz_vallalkozo_iteletevel_tortenelmet_irt
|
2018-12-27 16:23:00
| true | null | null |
HVG
|
Közel 70 millió forintot tüntethetett el az a szegedi ügyvéd, akinek a letartóztatását kérte a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség – a bíróság bűnügyi felügyeletet rendelt el. Az ügyvéd szegedi körökben jól ismert: ő jegyezte ellen azokat a keretjelzálogjog-szerződéseket, amelyek alapján több tucat szegedi és makói család került utcára.
„A gyanú szerint az elkövető három ügyféltől vett át pénzeket ingatlan adásvétel kapcsán, mindhárom esetben az ügyvédi letétbe átadott pénz kizárólag az adásvétel érdekében volt felhasználható. A felek azt is kikötötték, hogy harmadik személy részére kifizetést az ügyvéd csak az ügyfél írásbeli engedélyével tehet. A nyomozás eddigi adatai szerint a gyanúsított az ügyfelek által átutalt 38 millió forintot, 27 millió forintot és 3,3 millió forintot nem a megállapodásban foglaltakra fordította, hanem saját céljaira használta fel” – írja közleményében a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség.
A gyanúsított, akinek letartóztatását múlt szerdán kérte az ügyészég, nem más, mint egy Szegeden jól ismert ügyvéd. Ő ellenjegyezte azokat a 2007-2009 között kötött keretjelzálog-szerződéseket, amelyek alapján több tucat szegedi és makói család került utcára.
Az akkori történt egyik főszereplője L. Gábor volt, aki a KÉSZ Fészek Kft.-vel projekthitelből épített társasházakat Csongrád megyében. A hitelt a Raiffeisen Bank Zrt. nyújtotta, a fedezetként a felépült lakások szolgáltak. Ezeket a bank akkor tehermentesítette, amikor a vállalkozó eladta a lakást, és a befolyt pénzt címkézve a banknak elutalta.
Ez 2009-től nem mindig így történt, erről 2011-ben írt a Délmagyarország. Ekkor derült ki ugyanis, hogy a bank a követelését már nem L. Gábor cégétől, hanem a lakásukat már egyszer kifizető lakóktól követelte.
A nagy port felvert üggyel a Népszabadság is foglalkozott. A pórul járt lakók mindenhol sérelmezték, hogy a vállalkozó által biztosított ügyvéd – akit most másik ügyben sikkasztással gyanúsítanak – olyan okiratot szerkesztett, melyből a lakóknak nem derült ki egyértelműen: a vállalkozó csődje esetén bukhatják a lakásokat.
Az egyik panaszos akkor a Csongrád Megyei Főügyészségen is feljelentést tett, Dr. G. Gábor ellen. Ügyvédi visszaélés miatt indult nyomozás, amelyet azonban a Csongrád Megyei Nyomozó Ügyészség megszüntetett, mert „bűncselekmény elkövetése nem állapítható meg, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény.”
Az ügyvédet a Szegedi Ügyvédi Kamaránál is bepanaszolták. A fegyelmi tanács 200 ezer forint pénzbüntetést szabott ki rá, amiért úgy járt el a panaszosok nevében is, hogy arról nem készített megbízási szerződést. Mást nem vizsgáltak.
A Raiffeisen Bank Zrt. több mint 30 családot perelt be a nemfizető vállalkozó helyett, és szinte mindet kivétel nélkül meg is nyerte. Utána pedig elárvereztette a lakásokat. A történet érdekessége, hogy a rendőrség is nyomozott az építési vállalkozó után, de nem találtak semmit. Annyi derült ki, hogy „327 millió forint kölcsön nem térült meg, de senki sem csalt”.
Viszont a NAV most megfogta L. Gábort, őt csődbűncselekményért ítélték el jogerősen, 1,8 milliárd forintot keresett rajta az adóhatóság.
Fotó: a szegedi ügyészség, forrás: hu.wikipedia.org
|
Tízmilliókat sikkaszthatott a kilakoltatott jelzáloghitelesek szerződéseit író szegedi ügyvéd
|
Közel 70 millió forintot tüntethetett el az a szegedi ügyvéd, akinek a letartóztatását kérte a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség – a bíróság bűnügyi felügyeletet rendelt el. Az ügyvéd szegedi körökben jól ismert: ő jegyezte ellen azokat a keretjelzálogjog-szerződéseket, amelyek alapján több tucat szegedi és makói család került utcára.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/12/27/tizmilliokat-sikkaszthatott-a-kilakoltatott-jelzaloghitelesek-szerzodeseit-iro-szegedi-ugyved/#:~:text=T%C3%ADzmilli%C3%B3kat%20sikkaszthatott%20a%20kilakoltatott%20jelz
|
2018-12-28 12:24:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Pénteken délelőtt állt Budapesten a bíróság elé Ódor Ferenc járási hivatalvezető, akit kedden kaptak el az ügyészség nyomozói munkahelyén, az encsi Járási Hivatal parkolójában. Az ügyészség szerint a férfi és még egy másik hivatalnok 4 millió forintot kért valakitől, hogy annak az ügyét előmozdítsák.
A volt fideszes parlamenti képviselő azonban nem került előzetes letartóztatásba. A Hvg.hu-nak a férfi ügyvédje, Papp Gábor azt mondta, "a bíróság elutasította az ügyészség előzetes letartóztatásra vonatkozó indítványát és Ódor védelmének érvelésével egyetértve elégnek találta, ha bűnügyi felügyelet alá kerül". Ez a lap szerint házi őrizetet jelent. Ódor egyébként „tagadja a terhére rótt cselekmény elkövetését”.
Az ügyészség fellebbezett a döntés ellen. Az ügyészség csütörtöki közleménye szerint a két férfi közül az egyik részleges beismerő vallomást tett, ezek szerint nem Ódor volt az.
A Budai Központi Kerületi Bíróság péntek délután rendelte el mindkét gyanúsított bűnügyi felügyeletét 2019. április 21-ig. A bíróság álláspontja szerint az ügyet gyakorlatilag már felderítették, a gyanúsítottak a bizonyítékokat nem tudják megsemmisíteni, a bizonyítási eljárás másféle befolyásolása sem merül fel.
A bűncselekmény kimagasló súlya, és annak magas büntetési tétele miatt a szökés, elrejtőzés veszélye fennáll, ezért a bíróság szerint indokolt a kényszerintézkedés. A bíróság ezért a legszigorúbb magatartási szabályok betartása mellett, nyomkövető eszközzel végzett bűnügyi felügyeletet rendelt el.
Az Index írta meg, hogy kedden szinte egy időben csaptak le az encsi Járási Hivatal parkolójában, és a szintén encsi, országos hírű étteremben is a nyomozók, onnan is elvittek egy férfit, aki a helyi földhivatal vezetője a hírek szerint.
|
Bűnügyi felügyeletbe kerül a tetten ért volt fideszes képviselő
|
Pénteken délelőtt állt Budapesten a bíróság elé Ódor Ferenc járási hivatalvezető, akit kedden kaptak el az ügyészség nyomozói munkahelyén, az encsi Járási Hivatal parkolójában. Az ügyészség szerint a férfi és még egy másik hivatalnok 4 millió forintot kért valakitől, hogy annak az ügyét előmozdítsák.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2018/12/21/hazaengedte_a_birosag_a_tetten_ert_volt_fideszes_kepviselot/
|
2018-12-21 12:49:00
| true | null | null |
Index
|
Bizalomvesztésre hivatkozva szerda este bizalmatlansági indítvánnyal leváltották Kápolnásnyék alpolgármesterét, a fideszes Farkas Károlyt. Az alpolgármesternek az lehetett a bűne, hogy megkérdőjelezte a polgármester döntéseit. Egyik ilyen döntés volt, hogy új utca épült a településen, amivel két olyan cég is jól járt, amik az L. Simon László által alapított Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány érdekeltségébe tartoznak.
Nemrég írtunk a Kápolnásnyék településen zajló furcsaságokról, valamint arról, hogy az önkormányzatban véleménykülönbség alakult ki a fideszes kötődésű vezetésben a beruházások és a közpénzek elköltése körül. Podhorszki István függetlenként indult a polgármesteri címért, időközben belépett a Fideszbe, de az alpolgármester leváltását tárgyaló testületi ülésen a résztvevők szeme láttára visszaadta a tagkártyáját.
A jegyző, Dornyi Sándor erkölcsi aggályok miatt már korábban lemondott tisztségéről. Podhorszki István polgármester nem kívánta kommentálni a jegyző lemondását, de forrásaink szerint az nem volt független az utóbbi időben zajló beruházások körül kialakult vitáktól, mint például a Halász Gedeon utca megépítése, a Belatiny Sörmanufaktúra ügye, vagy a Vörösmarty emlékmúzeum felújítása, amelyet L. Simon László személyesen is figyelemmel kísér.
A Halász Gedeon utca egy elhagyatott telken épült, és több helyi lakos is megkérdőjelezte a szükségességét, valamint az is felmerült, hogy egyedül az utca mellett épülő sörfőzde, valamint a helyi kastély járna csak jól az utcával. Mindkét beruházás ugyanahhoz a cégcsoporthoz kötődik, amelyiknek az L. Simon László fideszes országgyűlési képviselő által alapított alapítvány a tulajdonosa. A jegyzőkönyvekből kiderül, hogy az egyik oldalt, az utca és a sörfőzde megépítését Podhorszki István képviselte, míg több helyi lakos, a helyi képviselő testület egy tagja, és a most leváltott alpolgármester, Farkas Károly is kétségeket fogalmazott meg a beruházásokkal kapcsolatban.
Egy másik kérdéses ügy a helyi Vörösmarty Mihály emlékház felújítása volt, ebben a témában maga L. Simon szólalt fel a település nyílt ülésén. “Rengeteg munkám, munkánk van abban, hogy ez a forrás most rendelkezésre áll” - mondta el a képviselő a jegyzőkönyv szerint, kérdésünkre korábban megerősítette, hogy az emlékház miatt volt jelen. A jegyzőkönyvből az is kiderül, hogy Farkas Károly, volt alpolgármester módosításokat javasolt az L. Simon által felvázolt tervekkel kapcsolatban, és ebben a témában is szembekerült Podhorszki István polgármesterrel.
Az elmúlt időben más ügy miatt is belső feszültség jellemezte az önkormányzat munkáját, ugyanis leégett egy helyi étterem, a Finom Étkek Háza. A polgármester a sérült ingatlan eladását, valamint azt javasolta, hogy tekintsenek el az ingatlant a tűzeset idején bérlő cég beperelésétől. Ebben a témában is két táborra oszlott a testület, ugyanis Farkas Károly és képviselő testület egy tagja azon a véleményen volt, hogy kár volna eladni az ingatlant.
Forrásaink szerint a leváltást megelőző utolsó testületi ülés után már jelezték az alpolgármesternek, hogy mennie kell. A leváltás mögött pedig az állhat, hogy az említett ügyekben Farkas szembeszállt Podhorszki István polgármesterrel.
Megkerestük Farkas Károlyt, a leváltott alpolgármestert, de nem kívánt nyilatkozni az ügyben.
Kerestük a leváltással kapcsolatban Podhorszki István polgármestert is, ő sem kívánta kifejteni a dolog részleteit, valamint indulatosan jelezte, hogy a jövőben nem kíván kérdéseinkre válaszolni, és ne is keressük az önkormányzatot.
(Cover: A leégett egy helyi étterem, a Finom Étkek Háza Kápolnásnyéken. Fotó: Bődey János/Index)
|
Indulatosan jelezte, ne keressük többé
|
Bizalomvesztésre hivatkozva szerda este bizalmatlansági indítvánnyal leváltották Kápolnásnyék alpolgármesterét, a fideszes Farkas Károlyt. Az alpolgármesternek az lehetett a bűne, hogy megkérdőjelezte a polgármester döntéseit. Egyik ilyen döntés volt, hogy új utca épült a településen, amivel két olyan cég is jól járt, amik az L. Simon László által alapított Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány érdekeltségébe tartoznak.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2018/12/20/fideszes_belharc_kapolnasnyeken/
|
2018-12-20 12:53:00
| true | null | null |
Index
|
Éles fordulatot vettek idén az amerikai-magyar kapcsolatok, Washington és Budapest viszonya évek óta nem volt ilyen jó. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter tavasszal találkozott amerikai kollégájával, Mike Pompeóval. A CEU-t is sikerült úgy kitennie az Orbán-kormánynak Budapestről, hogy a várakozásokkal ellentétben ezt nem sínylették meg a diplomáciai kapcsolatok. Ennek az okai elsősorban Amerikában keresendőek: Donald Trump emberei szakítani akartak az Obama-kormány kritikus politikájával, és úgy vélik, barátságos modorban többet elérhetnek Orbánnál, például azt, hogy ne ölelje keblére Vlagyimir Putyint. Ennek ellenére a magyar kormány bőkezűen költ lobbistákra és politikai tanácsadókra Washingtonban; az Átlátszó számításai szerint 2018-ban nagyjából 970 millió forintot költöttek erre a célra az adófizetők pénzéből.
Közel egymilliárd forintot költött a magyar kormány idén az adófizetők pénzéből arra, hogy javítsa az amerikai-magyar kapcsolatokat. Három amerikai és egy izraeli lobbicégnek, a Századvég Politikai Iskolának, Steve Bannonnak és Milo Yiannopoulosnak is jutott ebből az összegből. A legtöbb pénzt a hivatalosan kultúrával foglalkozó Magyar Foundation of North America kapta, amelynek pontos működési költségeit a Külgazdasági- és Külügyminisztérium nagy erőkkel igyekszik titkolni.
Connie Mack és a Századvég
Még idén is kapott pénzt Magyarország 2014-ben Washingtoni mércével is kiemelkedően nagy összegért felfogadott lobbistája. Az egykori floridai kongresszusi képviselőt négy évre szerződtette a magyar kormány összesen 1,4 milliárd forintért.
Mivel a szerződést Mack két cége, a Liberty International és az SLI Group a Századvéggel konzorciumban kapta meg, így nem minden pénz az övé. Még 2016-ban a Népszabadság írta meg, hogy az összeg több mint harmadát a Századvég teszi zsebre havi 160 óra fordításért, sajtófigyelésért és elemzések írásáért. A szerződés havi 28,3 millió forintról szól – ebből 18,1 millió üti Mack markát, 10,2 millió pedig a Századvégé.
Mack a hivatalos jelentései szerint éveken át főleg republikánus képviselőkkel tartotta a kapcsolatot, közülük is az idén novemberben harminc év után megbukott képviselővel, Dana Rohrabacherrel. A politikus és legfontosabb embere, Paul Behrends az utóbbi években a kritikák kereszttüzébe kerültek szoros orosz kormánykapcsolataik miatt.
Behrendsnek különösen jó kapcsolatai vannak orosz vezető körökkel; olyannyira, hogy le is kellett mondania egyik kongresszusi állásáról. Mint azt az Átlátszó is megírta, Behrends volt a magyar kormány egyik legfontosabb segítője az amerikai törvényhozásban. Többször egyengette Megyesi Jenő, Orbán Viktor Amerika-ügyi tanácsadójának útját is a Kongresszusban.
Oroszbarátsága miatt megbukott kongresszusi alkalmazott egyengeti a magyarok útját Washingtonban A magyar kormány embereinek is segített Washingtonban az az amerikai kongresszusi alkalmazott, akinek a külügyi bizottságban betöltött posztjáról gyanús oroszországi kapcsolatai miatt kellett távoznia. Paul Behrends a sokak által Putyin emberének tartott amerikai képviselő, Dana Rohrabacher közeli munkatársa. A Politico cikke szerint ő a magyar kormány egyik legfontosabb kapcsolata az amerikai képviselőházban.
Mack csak azután tudott kapcsolatba lépni magasabb rangú tisztviselőkkel, köztük a Fehér Ház embereivel is, hogy valamivel több mint egy éve fordulat következett be Washington és Budapest kapcsolatában. Ez azonban aligha Macknek köszönhető: washingtoni újságcikkek szerint a térségünkért felelős külügyi helyettes államtitkár, A. Wess Mitchell szorgalmazta a változást, a döntés pedig egy fehér házi találkozón született meg.
Mint később kiderült, Izrael kormánya is komolyan lobbizott azért Washingtonban, hogy az amerikai kormány kevésbé legyen kritikus az Orbán-kormánnyal szemben.
Fordulat az amerikai-magyar kapcsolatokban – Orbánéknak megnyílhat a Fehér Ház ajtaja Bejött Orbán Viktor számítása és fordulat következett be az amerikai-magyar kapcsolatokban- még ha erre Donald Trump elnökké választása után majdnem másfél évet is kellett várni. A The Washington Post a minap azt írta: egyenesen a Fehér Házban döntöttek arról még tavaly, hogy ezentúl engedékenyebbnek kell lenni a magyar kormánnyal szemben.
Az amerikai igazságügy-minisztérium rendszerében Mack még nem regisztrálta, hogy befejezte volna a magyar kormánynak végzett munkát. Ám szerződése idén októberben lejárt, és információink szerint azt nem hosszabbították meg. Az Index már korábban megírta, hogy Mack munkájával elégedetlen a magyar külügy; még a szerződés idő előtti felbontása is felmerült akkor.
Ha csak az év első kilenc hónapjában fizette a magyar kormány Macket és a Századvéget, akkor is 254,7 millió forintot fizetett a konzorcium szolgálataiért.
BSI Public Affairs: Trump embereit fizeti a kormány
Mack szerződése még javában élt, amikor 2017-ben a magyar kormány újabb lobbicéget fogadott fel, hogy segítsen elnyerni Washington jóindulatát. Az új cég a Delaware-ben bejegyzett BSI Public Affairs, melynek vezetője két izraeli lobbista. Tzvika Brot, a BSI egyik vezetője Donald Trump izraeli kampányfőnöke volt.
Mint az Átlátszó adatigénylésére adott válaszból kiderült, a BSI Public Affairs-t havi 12 millió forintért bérelte fel három magyar külképviselet: a washingtoni, a chicagói és a Los Angeles-i. A nekünk megküldött szerződések hat hónapra szóltak, a Külügyminisztérium pedig kérdésünkre adatigénylésünk után azt válaszolta, nem hosszabbították meg őket. Eszerint 2017 végén lejárt a BSI Public Affairs szerződése.
Ám egy az amerikai igazságügy-minisztérium honlapjára feltöltött dokumentumban az áll, hogy a BSI alvállalkozója, a washingtoni lobbicég Sanitas International egészen 2018. július 15-ig dolgozott a magyar kormánynak fővállalkozója megbízásából. Az Átlátszó adatigényléssel fordult a Külgazdasági- és Külügyminisztériumhoz, hogy megtudja, 2018-ban milyen szerződés alapján dolgozott a BSI Public Affairs és a Sanitas International a magyar kormánynak.
Mivel választ még nem kaptunk, ezért csak a 2017-es szerződésből következtethetünk arra, hogy idén körülbelül mennyi pénzt kapott a BSI. Ahhoz, hogy meg tudjuk becsülni, idén mennyit költött a magyar kormány lobbizásra Amerikában, a korábbi számokat használjuk. Ha tehát idén is az első szerződés számai voltak érvényesek, úgy a BSI a hat és fél hónap munkáért 78 millió forintot kapott.
Trump izraeli lobbistái havi 12 millió forintért konzultálnak amerikai magyar külképviseletekkel Fél év alatt legalább 73 millió forintot fizetett ki Magyarország izraeli lobbistáknak, hogy az Amerikai Egyesült Államokban segítsék az ottani magyar diplomáciai képviseletek munkáját. Elsőre logikátlannak tűnik, hogy a magyar kormány izraeliektől várja, hogy végre javuljon a kapcsolata az amerikai kormánnyal.
Barnes & Thornburg
A magyar kormány november 7-e óta újabb lobbistát fizet: az indianai Barnes & Thornburg ügyvédi iroda 50 ezer dollárt kap két és fél hónap munkáért. A szerződés 2019 január 12-ig szól, aláírója pedig a cég egyik washingtoni embere, Craig S. Burkhardt.
A dokumentum értelmében Burkhart a migráció és a vallásszabadság kérdéseiben segíti a magyar kormányt, hogy minél jobb kapcsolatokat építsen ki Washingtonnal. Az 50 ezer dolláros szerződés értéke átszámítva körülbelül 14 millió forint.
Újabb lobbistát fogadott fel a magyar kormány Washingtonban 50 ezer dollárért Újabb lobbistát fogadott fel a magyar kormány Washingtonban: a Barnes & Thornburg ügyvédi iroda egyik embere két és fél hónapon át dolgozik majd a követségnek, és ezért 50 ezer dollárt, azaz mai árfolyamon számolva több mint 14 millió forintot kap.
Steve Bannon és Milo Yiannopoulos
Idén hazánkban járt és előadást tartott az amerikai jobboldal két ikonikus alakja is. Donald Trump amerikai elnök egykori kampányfőnöke, az épp európai jobboldali mozgalmat szervező Steve Bannon mellett az amerikai alt-right "fenegyereke", a brit Milo Yiannopoulos is hazánkban járt májusban. Mindketten a Schmidt Mária-féle alapítványnak a meghívására jöttek, így mindkettejük tiszteletdíját és költségeit a magyar adófizetők állták.
Bannon és Yiannopoulos összesen negyvenezer dollárjába, azaz mai árfolyamon számolva 11,4 millió forintjába került a magyaroknak. Mivel a velük való jó kapcsolat egyértelműen segíti a Trump-kormány holdudvarával való jó kapcsolatot, ezért ezt az összeget is ideszámoljuk.
Bannon egyébként nem áll meg itt: szeptemberben titokban Budapesten járt, a közelmúltban bejelentette, hogy Orbán Viktornak fog dolgozni, az EP-kampányban segíti majd a magyar miniszterelnököt.
Húszezer dollárért lépett fel Steve Bannon Budapesten, a számlát az adófizetők állták Húszezer dollár jogdíjat kapott Stephen K. Bannon, Donald Trump amerikai elnök egykori főstratégája a Schmidt Mária-féle Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványtól a május 23-i fellépéséért a Várkert Bazárban – derül ki az Átlátszó birtokába került szerződésből.
Magyar Foundation of North America
Messze a legtöbb pénzt a Magyar Foundation of North America (MFNA) kapja minden évben immár 2015 óta. Magyarország 2018-as költségvetése erre az évre is 612,4 millió forintot adott az MFNA-nak az amerikai-magyar kapcsolatok szorosabbá fűzésére, kulturális programok szervezésére és kapcsolattartásra az amerikai magyarokkal.
Mivel a 2017-ben elhunyt politikai stratéga, Arthur J. Finkelstein egykori munkatársai és mentoráltjai vezetik, a politikai kapcsolatok javítására költött összegek közé soroljuk az MFNA-nak juttatott összeget is.
Az MFNA honlapját vagy közösségimédia-oldalait vizsgálva nehéz megállapítani, mire költi el ezt a pénzt; kevés látványos programot szervez. Idén egy programot találtunk, ám arra is csak az Átlátszó hosszas kérdezősködése után derült fény, hogy az MFNA adott 33 millió forintot Zoób Kati divattervezőnek hazánk washingtoni követségén megrendezett bemutatójára.
Épp ezért már közel másfél éve próbáljuk megtudni az alapítványt felügyelő Külgazdasági- és Külügyminisztériumtól, hogy a szervezet pontosan mire költi a pénzét: a szervezet által a szerződés értelmében kötelezően hazaküldött számlaösszesítőket kértük.
Mivel közérdekű adatigényléseinkre nem kaptunk választ, bepereltük a Külügyminisztériumot, ám a jogerős ítélet ellenére a mai napig sem kaptunk meg minden kért dokumentumot. A három lezárult támogatási év (2015, 2016 és 2017) számlaösszesítői közül csak egyet kaptunk meg. Hogy miért épp a középsőt, azaz a 2016-osat, egyelőre nem tudjuk. Amint hozzájutunk minden dokumentumhoz, közzétesszük, mire költi az alapítvány a pénzt.
Az amerikai adóhatóságnak beadott adóbevallásokból azonban már eddig is sokminden kiderült az MFNA működéséről. Ezek közül a legfontosabb az, hogy nem kultúrdiplomaták vezetik, hanem a 2017-ben elhunyt kampánystratéga, Arthur J. Finkelstein korábbi munkatársai és mentoráltjai, politikai tanácsadók és lobbisták.
Finkelstein haláláig Orbán Viktor egyik fontos politikai tanácsadója volt. Londonban közös tanácsadó céget alapított Habony Árpáddal Danube Consulting címe. Halála után Finkelstein részesedését Habony vette át, így ma már ő az egyedüli tulajdonos.
Az is kiderült, hogy Finkelstein "gyerekei" sokat keresnek: az igazgató, a könyvelő, a jogász és az adománygyűjtő összesen 145,5 millió forintot kapott fizetésként az MFNA 2015-ös, 612,4 milliós költségvetéséből.
Titkolja a külügy, hogy mire költik a magyar állam százmillióit Finkelstein “gyermekei" az Egyesült Államokban Kétmilliárd forintot költött el 2015 óta a magyar adófizetők pénzéből az Egyesült Államokban a Magyar Foundation of North America (MFNA) nevű nonprofit szervezet. Az állami támogatás hivatalos célja az, hogy az amerikai bejegyzésű alapítvány a magyar kultúrát népszerűsítse Amerikában, kapcsolatot tartson a magyar származású amerikaiakkal, illetve a magyar-amerikai kapcsolatok szorosabbra fűzésén dolgozzon.
Kiemelt kép: A Fehér Ház. Fotó: Zach Rudisin/Wikipedia
|
Közel egymilliárdot költött idén a kormány arra, hogy jobb véleménnyel legyen róla Washington
|
Éles fordulatot vettek idén az amerikai-magyar kapcsolatok, Washington és Budapest viszonya évek óta nem volt ilyen jó. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter tavasszal találkozott amerikai kollégájával, Mike Pompeóval. A CEU-t is sikerült úgy kitennie az Orbán-kormánynak Budapestről, hogy a várakozásokkal ellentétben ezt nem sínylették meg a diplomáciai kapcsolatok. Ennek az okai elsősorban Amerikában keresendőek: Donald Trump emberei szakítani akartak az Obama-kormány kritikus politikájával, és úgy vélik, barátságos modorban többet elérhetnek Orbánnál, például azt, hogy ne ölelje keblére Vlagyimir Putyint. Ennek ellenére a magyar kormány bőkezűen költ lobbistákra és politikai tanácsadókra Washingtonban; az Átlátszó számításai szerint 2018-ban nagyjából 970 millió forintot költöttek erre a célra az adófizetők pénzéből.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/12/28/kozel-egymilliardot-koltott-iden-a-kormany-arra-hogy-jobb-velemennyel-legyen-rola-washington/
|
2018-12-28 13:10:54
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Néhány hete szinte az egész magyar sajtó beszámolt arról, hogy a Liget Projekt épületei Európa, sőt a világ „legjobbjainak” bizonyultak. Szép lenne, ha így lenne, de a valóság az, hogy nagyjából 40 kategóriában, háromszáznál is több „legjobbnak” járó díjat osztottak ki ezen az ingatlanszakmai pályázaton, és a „versenyre” való nevezés ára kb. 4-500 ezer forint volt.
December 3-án elsőként arról szóltak a hírek, hogy egy rangos szakmai versenyen a Néprajzi Múzeum Európa legjobb középülete díját nyerte el. Majd egy nap múlva kiderült, hogy nemcsak Európa, hanem „a világ legjobb középülete” díját is megkapta a még el sem készült épület.
December 5-én sem maradtunk örömhír nélkül: a magyar hírportálok egymás után jelentettek be egy újabb elismerést, miszerint Európa legjobb szabadidős épületének választották a Pannon Park Biodómját.
Az 1,7 hektáros biodóm a mintegy 5 hektáros Pannon Park központi létesítménye lesz. Az egykori Vidám Park területén épülő Pannon Parkban a Kárpát-medence egykori élővilágát kívánják bemutatni, a három hatalmas, összefüggő csarnokból álló, tetején fényáteresztő felülettel ellátott Biodóm pedig állatbemutatókra, s egyéb attrakciókra szolgál majd a tervek szerint.
A beszámolókból kiderült, hogy az épülettervek az idei Internatonal Property Awards ingatlanszakmai versenyen kapták az elismerést. A zsűri ezen a versenyen nem fűz szöveges indoklást a díjakhoz, a Liget Projekt képviselői azonban gondoskodtak saját sikerük méltatásáról.
A díjat átvevő Gyorgyevics Benedek, a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. vezérigazgatója például „történelmi léptékű” győzelemnek nevezte a Néprajzi elismerését, s a Biodómot tervező Pauliny-Reith & Partners iroda is kiadott egy közleményt saját győztes projektjének kiválóságáról.
A magyar médiumok – beleértve az ún. ellenzéki hírportálokat és a szakmai fórumokat is – szinte szó szerint átvették az MTI győzelmi híreit a Liget Projekt nemzetközi sikeréről. Annak ellenére, hogy az International Property Awards elismerései nem építészeti, hanem ingatlanszakmai díjak, melyek odaítélésénél nem szempont a tervezett épület várossal való kapcsolata, annak társadalmi kontextusa.
Pedig a két épület környezethez való viszonya egyáltalán nem hagyható figyelmen kívül. A monumentális Néprajzi Múzeum megcsonkítja a Városliget történeti parkját, veszélyezteti a világörökségi látványt – hívták már fel korábban is sokan erre a figyelmet, többek közt Bardóczi Sándor tájépítész.
A Biodóm és a Pannon Park kedvéért pedig az egykori Vidám Park területén történtek brutális fapusztítások. Ráadásul a Biodóm grandiózus csarnokai szintén rombolják a világörökségi látványt.
De magának a nagy ovációval ünnepelt díjnak az értéke is erősen megkérdőjelezhető, mutat rá a Ligetvédők Lapjának cikke. Gulyás András írásából kiderül, hogy csak Európában 35 db legjobbnak járó díjat osztottak ki a International Property Awards pályázatára jelentkezők közt.
Az Európa legjobb szabadidős épületének választott Biodóm pedig valójában csak két másik törökországi épülettel „versenyzett” a címért. A The International Property Awards marketing menedzsere levélben is megerősítette a Ligetvédőknek, hogy összesen csak három induló volt ebben a kategóriában.
Gulyás András szerint a külhoni sikerekről szóló győzelmi híradás valójában csak a propagandahadjárat része. A nemzetközi elismerésről és díjesőről szóló hírekkel megtévesztik a szakmát és a közvéleményt, állítja Gulyás.
Ha mindehhez hozzátesszük, hogy kb. 40 kategóriában háromszáznál is több „legjobbnak” járó díjat osztottak ki ezen az ingatlanszakmai pályázaton, s hogy a versenyre való nevezés ára kb. 4-500 ezer forint volt – a Liget Projekt két épülete tehát kb. 1 millió forintért vehetett részt a versenyen –, valóban erős túlzás történelmi jelentőségűnek nevezni egy itt megszerzett díjat.
A Liget Projekt képviselői azonban nem először nyúlnak ahhoz az eszközhöz, hogy állítólagos nemzetközi díjakkal fényezzék a Múzeumi Negyed sokak által vitatott épületeit. Tavaly a MIPIM Cannes-ban tartott ingatlanszakmai kiállításán elért sikerükkel hintették tele a sajtót, miszerint “a Liget Budapest Projekt a Best Futura Mega Project kategóriában Európa városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak.”
Ez sem teljesen volt így. Ebben a kategóriában ugyanis négyen, egy brazil, egy japán, egy magyar és egy orosz pályázó indult, s közülük a japán projektet (Kashiwa-no-ha Smart City) nyilvánították a legjobbnak. A többi induló helyezéséről a MIPIM, eddigi gyakorlatát követve, nem döntött.
A Liget Projekt képviselői azonban Magyarországon európai győztesként tálalták a projektet, holott semmi ilyen elismerést nem nyertek el.
|
Kétes értékű elismerést kaptak a Liget Projekt középületei
|
Néhány hete szinte az egész magyar sajtó beszámolt arról, hogy a Liget Projekt épületei Európa, sőt a világ „legjobbjainak” bizonyultak. Szép lenne, ha így lenne, de a valóság az, hogy nagyjából 40 kategóriában, háromszáznál is több „legjobbnak” járó díjat osztottak ki ezen az ingatlanszakmai pályázaton, és a “versenyre” való nevezés ára kb. 4-500 ezer forint volt.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2018/12/27/ketes-erteku-elismerest-kaptak-a-liget-projekt-kozepuletei-szazaval-osztjak-ezeket-a-dijakat-magas-nevezesi-dijert/
|
2018-12-27 13:25:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
December közepén Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2019 januárjában felköltözik a budai Várba. Az Index december 22-én arról írt, hogy megkérdezték a miniszterelnök sajtófőnökét, hogy mikor lesz az épület sajtóbejárása, de Havasi Bertalan nem válaszolt a lap érdeklődésére.
December 23-án Orbán Viktor már a Várban lévő új irodája erkélyéről posztolt egy fényképet a Facebook-oldalára, ezzel is megerősítve a költözés tényét. Másnap, Szenteste, a pártsajtó egyik legaktívabb és legszervilisebb tagja, az Origo írt PR-cikket a miniszterelnök új irodájáról.
Akárcsak Lázár János, a Miniszterelnökséget akkor vezető miniszter 2016-ban, a mostani Origo-cikk is azt hangsúlyozza, hogy Orbán Viktor új irodája a Várban nagyon szerény és puritán.
A december 24-i sajtóbejárásra végül a korábban válaszra sem méltatott Index is meghívást kapott, a lap építészeti elemekre koncentráló cikkét itt lehet elolvasni.
Múzeumi szőnyegeken taposnak
“A festmények a Nemzeti Galéria – jellemzően ki nem állított – képei, a szőnyegek az Iparművészeti Múzeum törökszőnyeg-gyűjteményének raktári darabjai.” – Index
“Az új kormányzati épületben lévő szőnyegek sem kerültek egyetlen forintba sem, mivel a magyar állam azokat nem megvette, hanem az Iparművészeti Múzeum török szőnyeggyűjteményéből kölcsönözte ki.” – Origo
Az Origo állítása biztosan nem igaz, hiszen az Iparművészeti Múzeum vélhetően megvette ezeket a szőnyegeket valamikor (és nem az isztambuli bazárban pár euróért), és minden bizonnyal költött már a restaurálásukra, tárolásukra is. Az tehát lehetséges, hogy a mostani magyar kormánynak nem kerültek egy forintba sem a szőnyegek, ha ingyen kölcsönözte ki őket a Miniszterelnökség a múzeumból. Viszont a magyar államnak, vagyis a magyar adófizetőknek egészen biztosan pénzbe kerültek, és az állami vagyon részét képezik.
Meglehetősen visszásnak tűnik, hogy ezeket a múzeumi gyűjteménybe tartozó, tehát elvileg kiállításra való, értékes, ritka szőnyegeket leterítik a földre, és taposnak rajtuk, mintha tucatdarabok lennének.
Szeretnénk többet tudni róluk, ezért közadatigénylésben kértük ki az Iparművészetitől, hogy hány darab, hány éves, és mekkora értéket képviselő szőnyeget adtak kölcsön a miniszterelnök új irodájába.
A festménykölcsönzés bevett gyakorlat
A tisztánlátás érdekében közadatigénylésben kértük ki a Magyar Nemzeti Galériától is, hogy pontosan milyen festményeket adtak kölcsön Orbán Viktor miniszterelnök új irodájába.
Mivel a budai Várban lévő miniszterelnöki irodát a NATO-protokollnak megfelelő biztonsági rendszer, és a TEK őrzi, a közvagyon részét képező múzeumi darabok fizikailag vélhetően biztonságban vannak.
A múzeumi szőnyegeknek biztosan nem tesz jót, ha taposnak rajtuk, de a festményeknél lehet – és az illetékesek szoktak is – érvelni azzal, hogy legalább nem a múzeum raktárában porosodnak a képek, hanem egy állami épületet díszítenek, ahol vigyáznak rájuk.
Az állami vagyon részét képező festmények kölcsönzése ugyanis nem egyedi: mondhatni régi bevett gyakorlat, hogy a Szépművészeti Múzeum és az irányítása alá tartozó Nemzeti Galéria állami intézményeknek festményeket ad letétbe. Már 2014-ben megírtuk, hogy a Szépművészeti a Köztársasági Elnöki Hivatal, a KSH, a NAIH, az Állami Számvevőszék, és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja részére is kölcsönöz műtárgyakat, amiket az intézmények reprezentációs és dekorációs céllal állítanak ki az épületeikben.
Ennél problémásabb ügy volt, amikor másfél év pereskedés után 2016-ban kiderítettük, hogy a Szépművészeti Múzeum tíz darab, összesen 300 millió forintot értékű műkincset adott kölcsön képenként havi nettó 15 ezer forintért 3 hónapra egy Habony Árpádhoz köthető magánlakásba.
A miniszterelnök új irodáját a budai Várban egyébként nem csak múzeumból kölcsönzött festmények díszítik: 2017-ben megírtuk, hogy a Miniszterelnökség dekorációs céllal öt képet vásárolt 282 millió forintért.
282 millióért vett festményeket a Várba a Miniszterelnökség
Öt műalkotást vásárolt meg egy magánszemélytől a Miniszterelnökség a Várban készülő új székhelyének díszítésére. Ligeti Antal, K. Spányi Béla és Bogdány Jakab képeit választották ki erre a célra.
Orbán régi álma teljesült
A miniszterelnök már az első kormányzati ciklusában, 2002-ben is szeretett volna a Várba költözni, de akkor a választási vereség keresztülhúzta a terveit. A második ciklusa elején, 2011-ben kormányhatározat született a Vár fejlesztéséről, a harmadik ciklusa kezdetén pedig elkezdte valóra váltani a régi álmát: 2014 júniusában a kormányszóvivő bejelentette, hogy a korábban kinézett Sándor-palota mellé, a Karmelita-kolostor épületébe költözik Orbán Viktor és hivatala.
Akkor közadatigénylésben kértük ki, hogy mi alapján született meg ez a döntés, de a Miniszterelnökség azt válaszolta, hogy ez nem nyilvános adat, vagyis nem tartozik sem ránk, sem olvasóinkra. Arról viszont megjelent egy kormányhatározat, hogy a Miniszterelnökség költözése a Várba nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű beruházás.
Azóta a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatok, a Közbeszerzési Értesítőben kihirdetett tenderek, a propagandasajtóban megjelent félinformációk, és a kormánytagok által elejtett mondatok alapján annyit lehet tudni, hogy a miniszterelnöki irodának helyet adó épületegyüttes belső átalakítása 4 milliárd forintba került, a Miniszterelnökség költözésének teljes költsége pedig 21 milliárd forint lesz.
„Sokba fog kerülni, de mindannyiunk örömét fogja szolgálni” – mondta L. Simon László, a Miniszterelnökség akkori parlamenti államtitkára még 2014-ben.
A Várban azonban nem csak Orbán Viktornak készült új iroda, hanem ide költözik több más állami hivatal is. Például a Belügyminisztérium, ami eddig csak a költözés tervezésére 1,3 milliárdot költött. Megy a Várba a Pénzügyminisztérium (korábban Nemzetgazdasági Minisztérium) is, aminek a költözésére eredetileg 26 milliárd forintot szántak, de a költségek már nagyjából 40 milliárdnál járnak, pedig még egy kapavágás sem történt. Továbbá épül egy lovarda is a budai Várban 3,5 milliárd forintért.
A kormány szemérmesen Nemzeti Hauszmann Tervnek hívja a Várnegyed átalakítását, ami a legóvatosabb becslések szerint 200 milliárd forintba fog kerülni, de építészeti szakemberek szerint akár 1.000 milliárd is lehet a végösszeg.
Zavaros koncepció, átláthatatlan tervezési folyamat és szinte felső korlát nélküli költségek – a látványos beruházások felszíne mögött ezek a meghatározó jellemzői a budai Várban zajló fejlesztéseknek. Lehet, hogy nem a miniszterelnök és néhány állami hivatal felköltözése az egyetlen szervezőerő, de a zűrzavarban egyelőre ez tűnik a meghatározónak.
Címlapkép: A Miniszterelnökség új irodája a budai Várban (fotó: Miniszterelnöki Kabinetiroda)
|
Múzeumi szőnyegeken taposnak Orbán új irodájában a Várban
|
Megnézhette a sajtó a miniszterelnök új irodáját, amire több milliárd forint közpénzt költöttek, de a kormány és a propagandasajtó ennek ellenére azt hangsúlyozza, hogy egyszerű és puritán. Azt viszont még az Origo is megírta, hogy az iroda szőnyegeit, amiket a padlóra terítve, rendeltetésszerűen használnak, az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből kölcsönözte ki a Miniszterelnökség.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2018/12/27/muzeumi-szonyegeken-taposnak-orban-uj-irodajaban-a-varban/
|
2018-12-28 13:36:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Több mint egy éve írtunk először arról a bűnszervezetről, amelyet rovott múltú nemesfémkereskedők és egykori rendőr főtisztek hoztak létre 2012 tájékán, majd működtetek éveken keresztül. Az aranycsinálók és az alezredesek szofisztikált áfacsalásra rendezkedtek be, két-három év alatt milliárdos hasznot szerezve a lengyel költségvetés kárára. Az Olaszországban nettó áron beszerzett nemesfémet ugyanis főleg egy lengyel nagykereskedő vette át tőlük bruttó áron, az áfát pedig az eladóknak kellett volna befizetniük – a bűnszervezet azonban nem a lengyel költségvetést akarta gyarapítani, hanem egy nagy dobásra, az afrikai "bányászott arany" európia importjára gyűjtöttek.
Videóinterjúnk főszereplője, akit korábbi cikkeinkben H. Lénártnak neveztünk, egy pillanatig sem tagadta, hogy rács mögé szeretné juttatni korábbi üzlettársait. H. korábban a csoport meghatározó tagja volt, végül azonban károsultja lett az alezredesek ügyleteinek, ezért évek óta minden követ megmozgat, hogy a magyar nyomozóhatóság vegye komolyan az ezüstáfás sztorit.
De hiába szedett össze szívós munkával egy halom bizonyítékot, itthon nem nagyon haladt előre a nyomozás, pedig a társaság tagjai más jellegű gyanús ügyekben is felbukkantak.
Korábbi cikkeink az ügyről
Az aranycsináló és az alezredesek: áfacsalás a nemesfémpiacon
Volt NNI-s főtisztek üzemeltetik a nemesfémmel üzletelő áfacsaló hálózatot
Újabb bűncselekményben bukkantak fel az NNI nyugalmazott alezredesei
H. elmondása szerint az alezredesek mellett 2013 tájékán tűnt fel a szervezetben Staudt Gábor jobbikos országgyűlési képviselő – az egyik volt rendőrtiszt egy időben Staudt révén a Jobbik-frakció belbiztonsági tanácsadója volt. Staudt kedden jelentette be, hogy magánéleti okok miatt lemond a mandátumáról, de cáfolta, hogy lemondásának köze lenne az áfacsaló alezredesekkel kapcsolatos nyomozáshoz.
Videóinterjúnkban az anonimitását továbbra is őrző H. beszél – egyebek mellett Staudt Gábor, a héten lemondott jobbikos országgyűlési képviselő szerepéről a történetben:
Staudt Gábor és az áfacsaló alezredesek – videóinterjú a koronatanúval from atlatszo.hu on Vimeo.
H. most egyebek mellett azt nyilatkozta az Átlátszónak, hogy egy idő után rájött, valószínűleg hamarabb célt ér, ha a magyar hatóságok mellett a lengyeleket is megkeresi az áfacsaló alezredesek ügyleteivel. Igaza lett: a lengyel rendőrök nagyon komolyan vették az ügyet, vélhetően ennek köszönhető, hogy néhány hete itthon is meglódult a nyomozás.
A zöld dossziés áfabotrány sem használt
A határokon átnyúló áfacsaló hálózatokra először Horváth András egykori adóhatósági elemző emlékezetes 2013-as zöld dossziés fellépése hívta fel a közvélemény figyelmét, de az elkövetési forma azóta is rendkívül népszerű: az Átlátszó tucatnyi hasonló ügyről számolt be a terményt fikíven utaztató gabonakereskedőktől a diplomáciai mentességet vásároló áfacsalókig.
Legutóbb arról írtunk, hogy egy határokon átnyúló tejkereskedelmi ügyben első fokon börtönbüntetésre ítélt áfacsalók megszöktek, mire a Szolnoki Törvényszéknek sikerült írásba foglalnia a házi őrizetről szóló végzést:
Megszöktek az elítélt áfacsalók, mire a Szolnoki Törvényszéknek sikerült írásba foglalnia a házi őrizetről szóló végzést Egy hétig nem küldte meg a bűnügyi felügyeletet (korábbi nevén házi őrizetet) elrendelő végzést a Szolnoki Törvényszék egy nem jogerősen hat év letöltendő fegyházbüntetésre ítélt férfi esetében az illetékes budapesti kapitányságnak. Csak szerkesztőségünk megkeresése után postázták az iratot, amit utólag azzal magyaráztak, hogy ennyi időbe telt az ítélet és a végzés leírása.
Becker András – Németh Dániel
|
Staudt Gábor és az áfacsaló alezredesek – videóinterjú a koronatanúval
|
Több mint egy éve írtunk először arról a bűnszervezetről, amelyet rovott múltú nemesfémkereskedők és egykori rendőr főtisztek hoztak létre 2012 tájékán, majd működtetek éveken keresztül. Az aranycsinálók és az alezredesek szofisztikált áfacsalásra rendezkedtek be, két-három év alatt milliárdos hasznot szerezve a lengyel költségvetés kárára. Az Olaszországban nettó áron beszerzett nemesfémet ugyanis főleg egy lengyel nagykereskedő vette át tőlük bruttó áron, az áfát pedig az eladóknak kellett volna befizetniük – a bűnszervezet azonban nem a lengyel költségvetést akarta gyarapítani, hanem egy nagy dobásra, az afrikai „bányászott arany” európia importjára gyűjtöttek.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/12/21/staudt-gabor-es-az-afacsalo-alezredesek-videointerju-a-koronatanuval/
|
2018-12-21 13:39:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A Forbes Magyarország immár ötödik alkalommal állította össze az ország leggazdagabb embereinek névsorát – soha ekkora vagyonnal nem rendelkezett még az első helyezett, sőt soha ekkora tőzsdei vagyon nem összpontosult még Forbes-listás milliárdos kezében, mint most. Mészáros Lőrinc megelőzte Csányi Sándort a Forbes-listán úgy, hogy öt évvel ezelőtt még nem szerepelt neve a legvagyonosabbak között.
A magyar gazdaság 2017-ben 4 százalékkal, 2018-ban a harmadik negyedévben 5 százalékot meghaladó módon növekedett éves alapon – ez meg is látszódik a Forbes gazdaglistáján, az ország legvagyonosabb emberei rendre jó üzleti éveket zártak az elmúlt években, így a tavaly felfutó kereskedelem és építőipar mellett az agráriumban érdekelt üzletemberek vagyona is szépen gyarapodott. Összességében elmondható, hogy miközben a magyar gazdaság szárnyal, a gazdagok még gazdagabbak lesznek.
1. Mészáros Lőrinc: 381,3 milliárd forint
Tavaly még „csak” a csúcsugró volt, idénre a valaha volt leggazdagabb lett, aki magyarországi gazdaglista élén szerepel: Mészáros Lőrinc vagyona a Forbes friss kimutatása szerint 381,3 milliárd forint. Ezzel az egykori felcsúti polgármester megelőzte az elmúlt három évben az élen végző OTP-vezért, Csányi Sándort.
A vagyongyarapodás elsődleges forrása a tőzsde volt, és nemcsak a Mészáros-részvények szárnyalása, hanem egy februárban bejelentett tranzakciósorozat miatt.
Ennek részeként Mészáros nagy termelő- és építőipari cégeinek jelentős tulajdonrészeit apportálták a szintén Mészáros többségi tulajdonába tartozó Opus Global tőzsdei befektetési holdingcégbe, a vételárat Mészáros Opus-részvényekben kapta meg – az pedig igencsak jó valutának számít jelenleg a magyar államkapitalizmusban.
A ma az újságos standokra kerülő januári lapszámban
részletesen is foglalkozunk a „Mészáros modellel”, infografikán mutatjuk meg, hogyan csinált nulla forintból közel 200 milliárdnyi részvényvagyont az Opus Globalon keresztül.
2. Csányi Sándor: 317,2 milliárd forint
A második helyezett, ha csak a cégei teljesítményét és az OTP elképesztő üzleti évét nézzük, egyáltalán nem panaszkodhatna: Csányi Sándor vagyona tovább nőtt tavaly óta, a Forbes becslése szerint 317,2 milliárd forint a vagyona. Valószínűleg az sem zavarja különösebben, hogy a második lett listánkon.
Az ugyanakkor korántsem lehet közömbös számára, hogy Mészáros Lőrinc, a NER gazdasági elitjének kirakatembere előzte meg, sőt, az elérhető adatok alapján jócskán le is hagyta őt.
Miközben Csányi évtizedek óta szisztematikusan építkezik, Mészáros rekordgyorsasággal vitte végig a „csúcstámadást” olyan erős politikai hátszéllel, ami senki másra nem jellemző a listán szereplők közül. Mészáros ráadásul ott lett két év alatt a legbefolyásosabbnak számító NER-milliárdos, ahol eddig Csányi volt az erős ember: energetika, agrárium, pénzügy (Mol vs. Mátrai Erőmű; Talentis Agro, Viresol és Kall Ingradients vs. Bonafarm; MKB és Takarékbank vs. OTP).
Hogy a széljárás erősen változóban, azt mi sem jelzi jobban, mint hogy a listát vezető Mészárossal az 50-es rangsorból 16 szereplőnek volt valamilyen gazdasági kapcsolata vagy üzlete. Ennyire direkt, közvetlen kapcsolata ilyen arányban Csányinak sosem volt a többi Forbes-listással. Az OTP-vezér befolyása persze bőven túlmutatott és túlmutat azon, hány milliárdossal volt közvetlen üzlete, ugyanakkor jól mutatja Mészáros gazdasági területfoglalását, hogy a pár éve még gyakorlatilag ismeretlen vállalkozó mára a top milliárdosok harmadával került valamilyen üzleti kapcsolatba.
Mészáros nagyobb földesúr lesz, mint Csányi – nagy a mozgolódás a cégbirodalomban
Ez azt is jelenti, hogy Magyarországnak immár két dollármilliárdosa van: Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor. A magyar szerkesztőség már megkezdte az egyeztetést az amerikai anyalap vagyonértékelési csapatával – ilyenkor egy igen szigorú auditon esik át a vagyonbecslésünk, és ha számításainkat elfogadják, akkor két magyar milliárdos is felkerülhet a Forbes globális milliárdos listájára.
3. Gattyán György: 244,7 milliárd forint
Továbbra is tervben van, hogy a Hungexpo mellett újabb egységgel bővítik a Docler székházát, miközben a cégcsoport nagy részét Luxemburgba költöztető Gattyán mozgalmas évet zárt,
számos céget vásároltak fel, az USA-ban és Luxemburgban is
(hogy melyeket, az részletesen kiderül a magazin cikkéből). A csoport konszolidált beszámolója szerint nőtt az erotikus videóplatform, a Jasmin forgalma – az élővideóközvetítés a csoport zászlóshajója maradt, ezen a területen további fejlesztéseket terveznek, erre külön csapatot állítottak fel. Kevésbé ismert Gattyán egy másik online biznisze, a netes hotelszoba-foglaló Elvoline, ami a globális turizmus bővülésével egyetemben szintén igencsak jó évet zárt.
A Forbes ötödször állította össze a legvagyonosabb magyarok rangsorát, az eddigi 33 név helyett immár ötvennel. A teljes lista ITT megtekinthető, az év üzletei, kimutatások és hogy kivel pontosan mi történt, bővebben, a januári lapszám 25 oldalas összeállításában.
Akinek tovább csökkent a vagyona
A 10 legvagyonosabb emberből mindenki jó évet zárt, egyetlen milliárdos vagyona csökkent (neki már tavaly is csökkenést mutattunk ki). A Nitrogénművekkel százmilliárdos fejlesztési programot végrehajtó Bige László nehéz helyzetbe került: nagy adósság nyomja a céget, miközben az üzleti környezet romlott, a műtrágyagyártáshoz szükséges gáz piaci ára nőtt, a növekvő verseny miatt közben a műtrágya ára csökkent.
Novemberben ráadásul komoly rendőri akció zajlott a műtrágyakirály szolnoki gyáránál. Bige a szokott magabiztossággal kommentálta az ügyet, ami után rögtön megindultak a pletykák. Két dolog biztos: lenne olyan, az agráriumban érdekelt magyar milliárdos, aki szívesen látná a portfóliójában a Nitrogénműveket (és két olyan is akad, aki tudna elég likvid tőkét mozgósítani, hogy megszerezze a céget); Bige László pedig nagy túlélő.
Az ingatlan mindent visz
Az első öt helyezettre igaz, hogy komoly ingatlanvagyont halmozott fel. Az ingatlanok, szállodák, sőt, kereskedelmi ingatlanok mellett az agrárium (földek) is fontos befektetési célpontja lett a magyar milliárdosoknak.
Mészáros Lőrinc bevásárolta magát az Appeninn Holdingba (a tőzsdei ingatlanos cégben egykor a Csányihoz közel álló Ádámosi család befolyása érvényesült), értékes szállodaláncot vett Leisztinger Tamástól (Hunguest Hotels) és komoly ingatlanvagyont halmozott fel turursztikai portfóliójában is, miközben a Mezort csoport megszerzésével már nagyobb földesúr lett, mint az OTP-vezér.
Csányi Sándor érdekelt az értékes, egykori diplomataingatlanokat a portfóliójában tudó CD Hungary-ben (Garancsi István és a Mol-vezér Hernádi Zsolt mellett), valamint megvásárolta a csepeli Szabadkikötőt is. Csányi kisebbségi tulajdonos a Demján-féle Gránit Pólusban is.
Gattyán Györgynek számos ingatlana van, nemcsak Budapesten, Franciaországban és az USA-ban is.
A Demján örökösök értékes portfóliót visznek tovább, a legendás vállalkozó csapata már dolgozik a WestEnd tőzsdére vitelén, miközben készülnek a Central Park tervei, új városközpontot húznak fel a Nyugati mögött.
Az ötödik helyezett Veres Tibor is komoly ingatlanportfólióval büszkélkedhet, cége, a Wing pedig 2018-ban adta át az ország legnagyobb irodaházát, melyet a Telekom bérelt ki hosszú távra.
|
Magyarország 50 leggazdagabb embere – már nem Csányi az első
|
A Forbes Magyarország immár ötödik alkalommal állította össze az ország leggazdagabb embereinek névsorát – soha ekkora vagyonnal nem rendelkezett még az első helyezett, sőt soha ekkora tőzsdei vagyon nem összpontosult még Forbes-listás milliárdos kezében, mint most. Mészáros Lőrinc megelőzte Csányi Sándort a Forbes-listán úgy, hogy öt évvel ezelőtt még nem szerepelt neve a legvagyonosabbak között.
| null | 1 |
https://forbes.hu/a-magazin/magyarorszag-50-leggazdagabb-embere-mar-nem-csanyi-az-elso/
|
2018-12-28 13:41:37
| true | null | null |
Forbes
|
Rendkívül nagyvonalú üzletemberek játszanak a kormányzati térfélen: úgy ajánlották fel a kormányzati kiadók tulajdonosai az összesen több tízmilliárd forintra tehető cégeikben megtestesülő vagyont a nemrég létrejött médiabirodalomnak, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak, hogy egy fityinget sem kaptak, ráadásul semmilyen jog nem illeti meg őket cserébe.
Ez derül ki az alapítvány alapító okiratából, amelyet a 24.hu a Kaposvári Törvényszéken átnézett. Az iratanyag azért Kaposváron lelhető fel, mert az alapítvány székhelye a Somogy megyei Balatonföldváron, a médiabirodalom központi figurájának tekintett Liszkay Gábor nyaralójában van.
Az alapítvány nyitott, ezért „ahhoz belföldi és külföldi természetes személyek egyaránt csatlakozhatnak”, mégpedig a vagyon felajánlásával. Ez történt meg a múlt héten bejelentett felajánlások alkalmával. Az utóbb csatlakozó-adományozó az idevágó jogszabály alapján kaphatna alapítói jogot, ám a dokumentum ezt kizárja: „A csatlakozó az alapítói vagy egyéb jogok gyakorlására nem jogosult.”
Az alapító okirat szerint „az Alapító és a csatlakozó az Alapítvány részére juttatott vagyont nem vonhatja el és nem követelheti vissza. Ez a rendelkezés megfelelően irányadó az Alapítvány és a csatlakozó jogutódjára is.”
Az is bizonyos, hogy Liszkaynak főszerepet szántak, és már hónapokkal korábban kigondolták, hogyan gyúrják egybe az addig több kézen levő médiaportfoliót. Az alapítvány alapítója a Liszkay kizárólagos tulajdonában álló, július közepén létrehozott cég, a Media Fundamentum Nonprofit Zrt. Ez a cég alapította meg a Közép-Európai Sajtó- és Média Alapítványt. Ehhez
elég volt 20 millió forintot befizetnie. Aztán pár hét múlva jött még több tízmilliárdnyi vagyon a nagylelkű adományozóktól.
A legnagyobb hitelező egyben a legnagyobb adományozó
A kaposvári dokumentumok arra egyelőre nem adnak választ, pontosan mennyi vagyont, illetve adósságot vittek be a közösbe. A nagyobb médiadarabok felvásárlása annak idején bankhitelekből történt, és a kiadócégek elég komoly adósságot mutattak ki a múlt év végén, a 24.hu becslése szerint bőven 30 milliárd forint feletti kötelezettségállományról volt szó. A G7 összesítése is azt hozta ki, hogy több mint 30 milliárd forintot költöttek az oligarchák a médiabefektetésekre.
A hitelbiztosítéki nyilvántartásból olyasmi rajzolódik ki, hogy a bankok mindenre rátették a kezüket, nemcsak az ingó és ingatlanvagyonra, hanem alkalmanként a jövőbeni bevételekre és a létrehozandó domain nevekre is zálogjogot jegyeztek be. A nyilvántartásban sűrűn előfordul az MKB neve, például a legnagyobb falatnak számító, egykor a Népszabadságot is kiadó Mediaworks Hungary Zrt.-nél, a 3 vidéki lapot kiadó Lapcomot korábban megszerző Andy Vajna cégénél, az Avalue Befektetési Kft.-nél vagy az ugyancsak vidéki portfóliót bekebelezett Heinrich Pecina nevével fémjelzett Inform Média Kft.-nél. Kivételnek számít az Echo TV, amelynél 889 millió forint és járulékai erejéig a B3 Takarék Szövetkezetet tüntették fel a jelzálogjog bejegyzésben. Bár ez sem esik távol a Mészáros-birodalomtól.
A hitelező bankok hozzájárulása kell a tulajdonosváltáshoz, de aligha bonyolult a megegyezés a tartozásokkal terhes médiaportfólió átpasszolásáról olyan körülmények között, hogy a nagy hitelező bank Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik, és a legnagyobb adományozó is Mészáros Lőrinc.
Az alapítvány mottója: a sajtó legyen őre a jogszerűségnek, a bűnnek ostora
Az pikáns a több mint 250 újságot kiadó, portált üzemeltető kormányzati médiabirodalmat összefogó alapítványnál, hogy az alapító okirat elején, a preambulumban emelkedett, ünnepélyes hangulatú, Kossuth Lajostól vett idézet olvasható:
….az időszaki sajtó szabad nemzetnél hivatva van, hogy (…) legyen hajnalcsillaga a világosság napjának, (…) legyen őre a jogszerűségnek, reményhorga a szenvedőnek, a bűnnek ostora, a szerény érdem koszorúzója….
Hasonlóan áthallásos része az alapítói okiratnak az, amikor arról rendelkezik, hogy „az Alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.”
Ehhez képest az alapítvány kuratóriumának tagjai erősen kötődnek a Fideszhez. Az elnök Varga Istvánt augusztus 20-án a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki, közéleti karrierjét az MDF-ben kezdte, majd Fideszre váltott és 2014-ig volt országgyűlési képviselő. Bajkai István fideszes parlamenti képviselő, Orbán Viktor és családja ügyvédjeként lett ismert, a kuratórium harmadik tagja pedig Szánthó Miklós, az Alapjokogért Központ igazgatója, a kormánypárti televíziók beszélőfejeinek egyike.
Lesz pénz ösztöndíjra, támogatásra, egyéni kérelmekre, munkatársakra
Az alapítvány alá bement cégek tavaly összesen legalább 8 milliárdos nyereséget hoztak össze. Ha a jövőben is lesz profit, és az alapítvány mint a cégek tulajdonosa magához vonja a nyereséget, azt nem fizetheti ki az alapítónak, pénzt tehát másként kell kivenni az alapítványból. Ennek módjaira is gondolt a Liszkay-féle cég mint alapító:
az Alapítvány támogatást, cél szerinti juttatást egyéni kérelmek vagy pályázatok alapján a Kuratórium által megállapított feltételek szerint nyújthat.
Továbbá:
az Alapítvány ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az alapítványi célok hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottakat is foglalkoztathat.
A NER szereti az alapítványokat, de ez valami egészen új
Nem először folyamodik a NER a vagyon alapítványba csomagolásához. Matolcsy György jegybankja egész sor alapítványt hozott létre, és mint a sajtóperekből utóbb kirajzolódott, azért, hogy a jegybanki nyereség közpénzjellegét elveszítve önálló életre keljen.
Ennek nincs sok köze az alapítvány-létrehozás klasszikus céljához, vagyis hogy a bevitt vagyonnal valamely önzetlen, jótékony célt szolgáljon. Az alapítványokat nem profitorientált tevékenységre hozzák létre, más kérdés, hogy gyakorta alapítanak gazdasági társaságot, amelynek tevékenységéből gyarapítják az alapítványi vagyont, illetve fedezik a költségeket. A mai példák közül a Századvég Alapítvány holdudvarában egész sor gazdasági társaság működik – és nyer el közpénzes megrendeléseket -, de azért létezik nonprofit profilja, oktatási tevékenysége.
A sajtóban is akad példa alapítványi tulajdonlásra, az Index portál esetében azonban ez a forma, illetve az egyszemélyes kuratórium inkább védernyő, a tulajdonosoktól való független működés záloga volna.
A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány azonban ezektől elüt. Annyiban mindenképpen, hogy gazdasági társaságok garmadája tolta bele a vagyonát vezényszóra, és lényegében egy holding tetején ül az alapítvány. Olyan vagyonon, amely az állami hirdetések segedelmével több mint 60 milliárd forint összbevételt hozott a múlt évben és alsó hangon 8 milliárd forint nyereséget termelt.
Alapítványt bármely tartós célra létre lehet hozni, erről az oldalról nincs akadálya a kiadócégek összeborulásának. Elméletileg elsődlegesen gazdasági tevékenységre nem lehet alapítványt gründolni, bevételeinek meghatározott része származhat csak vállalkozói tevékenységből. De csak az alaptevékenységtől különböző vállalkozói tevékenység számít ide. Az alapító okiratba pedig bekerültek a beszippantott kiadók által végzett tevékenységek, így nem lehet szó kvótatúllépésről, tehát ez sem lehet akadály.
Az alapítvány nonprofit jellege nem jelenti azt, hogy az állami hirdetések és a nyereségtermelés leállna. Annyit tesz csupán, hogy a kiadóvállalatok által megtermelt profitot az alapítvány mint tulajdonos nem veheti ki osztalék formájában, ahogy azt mondjuk Mészáros Lőrincék megtehetnék az Echo Hungária TV Zrt.-ből. Ettől még a pénz nem kizárólag az alapítványon belül kering majd.
Kiemelt képünkön Liszkay Gábor és Szikszai Péter – Marjai János / 24.hu
|
Kiderült, kinek adták sokmilliárdos vagyonukat a NER-oligarchák
|
Rendkívül nagyvonalú üzletemberek játszanak a kormányzati térfélen: úgy ajánlották fel a kormányzati kiadók tulajdonosai az összesen több tízmilliárd forintra tehető cégeikben megtestesülő vagyont a nemrég létrejött médiabirodalomnak, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak, hogy egy fityinget sem kaptak, ráadásul semmilyen jog nem illeti meg őket cserébe.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/12/05/kiderult-kinek-adtak-sokmilliardos-vagyonukat-a-ner-oligarchak/
|
2018-12-05 06:10:00
| true | null | null |
24.hu
|
Poprády Géza cége, a 4 Green Parking Zrt. lett a befutó a IX. kerületi önkormányzat parkoló automatáinak felújítási és üzemeltetési pályázatán. Fazekas Sándor idején Poprády a Födművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára volt, 2014-ben távozott, 2016-ban Mészáros Lőrinc frissiben vásárolt herceghalmi cége, az Agrosystem Zrt. vezérigazgatója lett fél évre. Idén áprilisban alakította meg 4 Green Parking Zrt.-jét, amely tapasztalatlansága ellenére is kiváltotta az önkormányzat szimpátiáját: a cég a 8450 kerületi és 325 fővárosi, összesen 8775 darab ferencvárosi parkolóhelyet darabonként 8000 + áfa forintért fogja kezelni, havonta bruttó 90 millióért. A megbízás tíz évre szól, a végösszeg tehát a teljesítés végén meghaladja majd a 10 milliárd forintot.
A tendert az önkormányzat vagyonkezelő cége, a FEV IX Zrt. írta ki, a lezárult közbeszerzési eljárás hirdetménye pénteken jelent meg, ami azért nagyon különös, mert egy nappal korábban a ferencvárosi önkormányzat képviselő-testület ülésén Baranyi Krisztina független képviselő kezdeményezésére (papíron a javaslatot egy fideszes képviselő nyújtotta be) érvénytelenné nyilvánították a közbeszerzést. Baranyi, aki évek óta küzd egy átláthatóbb, hatékony parkolásüzemeltetésért, lapunknak elképesztőnek nevezte az eljárást. A képviselő Bácskai János (Fidesz) polgármestertől megkérdezte, tett-e feljelentést a bűncselekmény gyanús ügyben, de még nem kapott választ.
A közbeszerzési eljárást a Fidesz volt országgyűlési képviselője, zuglói polgármestere és elszámoltatási biztosa, Papcsák Ferenc ügyvédi iroda egyengette. Ami azért pikáns, mert a győztes Poprády Wolgupo Agroconsulting Termelő Kft.-jében 2017. október és 2018. január között a parkolásos közbeszerzést egyengető Papcsák Ferenc is társa volt. Az eljárás kis híján kudarcos lett, mert a 4 Green Parking három vetélytársának pályázatát a FEV IX. bírálóbizottsága érvénytelennek minősítette, de végül így is sikerült kiválasztani a győztest.
A FEV IX.-nél már folyamatban van egy nyomozás parkolási ügyben, a csókosoknak adott VIP-parkolási lehetőségek miatt. A rendőrség ezzel kapcsolatban azt mondta a Narancsnak, hogy 2018. február 12-én a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya rendelt el a nyomozást. „Az ügynek három gyanúsítottja van, akiket a rendőrség információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettével gyanúsít. A nyomozás vizsgálati szakban van, annak irányítását a Budapesti IX. Kerületi Ügyészség végzi.” Az ügynek, amellyel a 444 foglalkozott kimerítően, a lényege az, hogy készítettek egy adatbázist, amely azokat az autókat tartalmazta, amelyek ingyen parkolhatnak szabálytalanul is a kerület parkolóhelyein. A lap 25 rendszámot tartalmazó listát tett közzé, ami alapján Bácskai feljelentést tett. Bácskait megkérdeztük arról, megfelel a valóságnak az az értesülésünk, hogy a gyanúsítottak között található Martos Dániel, a FEV IX. vezérigazgatója, akinek a házkutatás során lefoglalták számítógépét, de elhárította kérdésünk: „A nyomozati eljárás jelenleg is folyamatban van, annak aktuális állásáról nem rendelkezem információval” – írta a polgármester a magyarnarancs.hu-nak.
|
Mészáros Lőrinc volt embere milliárdokat kaszálhat a parkoláson Ferencvárosban
|
10 milliárd forintos buliról van szó. Poprády Géza és az önkormányzati cég parkolási közbeszerzését intéző ügyvéd, Papcsák Ferenc idén januárban még cégtársak voltak. Poprády Géza cége, a 4 Green Parking Zrt. lett a befutó a IX. kerületi önkormányzat parkoló automatáinak felújítási és üzemeltetési pályázatán. Fazekas Sándor idején Poprády a Födművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára volt, 2014-ben távozott, 2016-ban Mészáros Lőrinc frissiben vásárolt herceghalmi cége, az Agrosystem Zrt. vezérigazgatója lett fél évre.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/meszaros-lorinc-volt-embere-milliardokat-kaszalhat-a-parkolason-ferencvarosban-115869
|
2018-12-16 19:13:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Simonka György fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésével és bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatti meggyanúsításával párhuzamosan a hozzá közel álló cégek leválnak a medgyesegyházi ipari parkról. A pók eddig szőtte, most pedig, úgy fest, visszabontja hálóját.
A Medgyesegyházi Ipari Park Kft. életre hívása sikertörténetnek indult. A medgyesegyházi önkormányzat, a Mentor Menedzsment Kft. és a Paprikakert TÉSZ Kft. konzorciumi tagságával létrejött gazdasági társaság 2016 májusában alakult meg, és néhány hónap múlva egy 8 hektáros ipari park megvalósítására pályázott a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretén belül. A brüsszeli forrásokat a Békés Megyei Önkormányzat osztotta, mégpedig úgy, hogy a területfejlesztési bizottság előterjesztése került a közgyűlés elé. Ment minden, mint a karikacsapás. Alig egy évvel később, 2017 nyarán a viharsarki kisváros ipari parkjának vezetői már alá is írták a 450 millió forint vissza nem térítendő összegről szóló támogatási szerződést az irányító hatósággal.
Hogy kikből állt a Medgyesegyházi Ipari Park Kft. konzorciuma, és milyen módon köthetők a tegnap még a dél-békési térség korlátlan urának számító Simonka Györgyhöz, arról korábban résztelesen beszámoltunk. Most legyen elég annyi, hogy a 9 százalékos tulajdonrésszel rendelkező Paprikakert TÉSZ Kft.-ben korábban résztulajdonos volt Simonka, de befolyása meghatározó volt az 508 tulajdonost magában foglaló cégben. Ki szállt volna szembe a társaságon belül a térség teljhatalmú urával? A konzorcium 40 százalékban azé a Mentor Menedzsment Kft.-é, amelynek egyik tulajdonosa a Simonka ügyleteiben nagyon sokszor feltűnő unokahúg, Tóth Renáta és egyik legközelebbi bizalmasa, Baráth Richárd. A konzorcium többségi, 51 százalékos tulajdonosa pedig az a medgyesegyházi önkormányzat, amelynek polgármestere, Nagy Béla, korábbi vezető Békés megyei SZDSZ-es politikus régóta Simonka emberének számít.
Az elsüllyedő cég új projektje
Ahogy arról beszámoltunk, az a Békés Megyei Képviselő-testület döntött korábban a TOP-os források elosztásáról, amely nem csupán fideszes többségű, de mindenütt Simonka emberei töltik be a vezető posztokat. Ezt a 450 milliós pályázatot vakon szavazta meg 2017-ben a békési megyegyűlés területfejlesztési bizottsága: egyetlen nap alatt, csupán a beadott pályázatok címei alapján, döntöttek 400 projektről és a 18,3 milliárd forintról. A szakbizottság elnöke az a Ruck Márton volt, aki korábban Simonka egyik cégénél a politikus beosztottja volt.
Hogy a Paprikakert TÉSZ Kft. mit keresett a Medgyesegyházi Ipari Park Kft.-ben, nehéz megérteni; már túl azon, hogy szorosan köthető Simonkához. A 2009-ban alapított és hosszú évek óta kényszertörlés alatt álló gazdasági társaság a céginformációs rendszer szerint a legutolsó pénzügyi beszámolóját 2015. december 31-én jegyezte. Amikor 2016 májusában belépett tulajdonostársként az ipari park megvalósításába, közel tucatnyi végrehajtás folyt ellene a felhalmozott adósságok és kifizetetlen számlák miatt. 2017 nyarán, amikor a konzorcium megkötötte a magyar irányító hatósággal a támogatási szerződést, felszámolás alatt volt. Erre a szakadék szélén táncoló, majd oda bezuhanó tulajdonostársra miért volt szükség az ipari park megvalósítási projektjében? A másik két konzorciumi tag mit nem tudott a közel félmilliárdos vissza nem térítendő támogatású projekt kapcsán az elsüllyedő cégről? A helyzet a kényszerfelszámolás miatt egy idő után tarthatatlanná vált, ezért a Paprikakert TÉSZ Kft. 9 százalékos tulajdonrészét a Mentor Menedzsment vette meg. (A Paprikakert TÉSZ Kft.-től 760 millió forintot kér vissza a magyar költségvetés, 500 milliót Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal és 277 milliós EU-s támogatást kell/kellene visszafizetnie a Szegedi Vadasparkban zátonyra futott kalandpark miatt.)
A Paprikakert TÉSZ Kft. az egyik főszereplője a kormánypárti politikus ellen is indított büntetőeljárásnak. Ennek lényege: Simonka már országgyűlési képviselősége előtt tisztában volt azzal, hogy jelentős összegű pályázati források nyílnak meg a termelői és értékesítési szövetkezetek előtt. Ezért 2009 év végén elhatározta, hogy mások segítségével, azok cégeinek a felhasználásával egy olyan személyi kört épít fel, amely a beruházások megvalósítása során egymással összehangoltan európai uniós, illetve a hazai költségvetésből származó, vissza nem térítendő támogatás igénybevételével jogtalan vagyoni haszonhoz jut.
A kiugrott cég árbevétele 99 százalékkal csökkent
Arra egyelőre nincs válasz, miért a Mentor Menedzsment Kft., és miért nem a medgyesegyházi önkormányzat vásárolta meg a kényszerből kiugró Paprikakert TÉSZ Kft. tulajdonrészét. A logikus válasz az volna, mert erre a kft.-nek voltak likvid forrásai. Ám a cégadatokat böngészve aligha vonható le az a következtetés, hogy a Mentor Menedzsment biztos lábakon álló, stabil cég volna. Korábban Nagy Béla medgyesegyházi polgármester azzal indokolta a cég bevonását, hogy rendelkezésre álló szabad forrásaival majd az finanszírozza annak a 8 hektár földnek a földművelési ágból történő kivonását és földhivatali bejegyzését, ahol majd az ipari park működni fog. Ennek a költsége 37,2 millió forint. A Mentor Menedzsment azt vállalta, hogy 2018. november 30-ig ennek a pénzügyi kötelezettségnek eleget tesz. Ehelyett november 8-án – nem sokkal Simonka mentelmi jogának felfüggesztése után és közvetlenül a képviselő meggyanúsítása előtt – hivatalos levélben fordult a medgyesegyházi önkormányzathoz, hogy kilép az ipari parkot megvalósítandó cégből. Így abban már csak a település maradt benne.
A Mentor Menedzsment Kft. 2015-ben volt a csúcson. Három évvel ezelőtti árbevétele elérte az 1,3 milliárd forintot, míg adózás utáni nyeresége 252 millió forint volt. Mindez 2017-re radikálisan megváltozott. A legfrissebb, egész éves áttekintést adó céginformáció szerint a vállalkozás nettó árbevétele 18,5 millió forint: azaz két éven belül korábbi árbevételének közel 99 százalékát vesztette el.
Van más érdekesség is a cég körül. Az ügyvezetőként megadott, a mezőhegyesi állandó lakcímmel rendelkező Laduver Tímeát nem találtuk a megadott címen, sőt az ott lakók még csak nem is hallottak róla. A céginformációs bázisban megadott telefonszámon a gazdasági társaság nem érhető el, a tudakozó által megadott másik számon pedig előfizető nem kapcsolható. Így sem a tulajdonosoktól, sem az ügyvezetőtől nem tudtuk megkérdezni, miért fordítottak hátat a medgyesegyházi ipari park projektjének? Egyszersmind, miért hozták nehéz helyzetben az egyedül maradt helyi önkormányzatot?
40 millió forintba „fáj” Medgyesegyházának
Nagy Béla medgyesegyházi polgármester a Narancsnak elmondta, hogy a konzorciumi tagság révén az általa vezetett önkormányzatnak elővásárlási joga volt a tulajdonrészre, amelyet 2 millió forintért vásárolnak meg Mentor Menedzsment Kft.-től. Emellett kérdésünkre elismerte, hogy ezek után az ipari park területének szánt szántóföld művelési ágból való kivonásának költsége a településre hárul. Így közel 40 millió forintos nem várt kiadása lesz a projekt miatt a dél-békési kisvárosnak. A szűkös költségvetésben erre sincs szabad forrás, ezért 7 éves futamidő mellett kormányengedélyes hitelt vesznek fel. Ennek ellenére semmi gondot nem lát a projekt megvalósításában. A beruházásnak 2019. december 31-re kell elkészülni, s mint mondta, 3-4 konkrét érdeklődő már van is. Amikor azt firtattuk a városvezetőnél, hogy mit keresett a konzorciumban a Paprikakert TÉSZ Kft., akkor azt mondta, hogy a projekt zöldség- és gyümölcsvállalkozásokat is be akar fogadni. Amikor azzal szembesítettük, hogy a Paprikakert TÉSZ Kft. már a helyi ipari park projektjének kezdetétől menthetetlenül eladósodott cég volt, akkor azt válaszolta, hogy erről nem volt tudomása. Arról pedig nem tudott, hogy kik a Mentor Menedzsment tulajdonosai. Amikor tájékoztattuk, hogy Simonka unokahúga és legfőbb bizalmasa, akkor a polgármester ezt azzal ütötte el, hogy „manapság nehéz megmondani, hogy ki kihez áll közel”. (A tavaszi parlamenti választás előtt Nagy Béla – legtöbb dél-békési kollégájához hasonlóan – kizárólag Simonkát ajánlotta a választók figyelmébe.)
A sok hátránnyal küzdő Dél-Békésben található a mezőkovácsházi kistérség, amelynek része Medgyesegyháza és Pusztaottlaka, Simonka szűkebb pátriája is. Ez a térség a fejlettséget és életszínvonalat jelző mintegy 40 mutató alapján az országban a legutolsók között található. E nagyon kis területi egységen belül három település is – Mezőkovácsháza, Medgyesegyháza és Pusztaottlaka – ipari park megvalósítására kapott támogatást. Gazdaságilag mennyire reális ez? Ráadásul Pusztaottlaka zsákfalu, alig 300 lakossal. Itt nemhogy képzett, hanem jóformán semmilyen munkaerő sincs. Mégis éppúgy 450 millió forintot nyert ipari park megvalósítására, mint Medgyesegyháza.
Lead-kép: www.simonkagyorgy.hu
|
A pók visszabontja hálóját – Simonka és a medgyesegyházi ipari park 2.
|
Simonka György fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésével és bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatti meggyanúsításával párhuzamosan a hozzá közel álló cégek leválnak a medgyesegyházi ipari parkról. A pók eddig szőtte, most pedig, úgy fest, visszabontja hálóját.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-pok-visszabontja-halojat-simonka-es-a-medgyesegyhazi-ipari-park-2-116091
|
2018-12-23 19:32:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Befolyással üzérkedésért hat év börtönbüntetésre ítélték a volt pártelnököt
|
Befolyással üzérkedés miatt hat év szabadságvesztésre ítélték Szepessy Zsoltot, az egykori Összefogás Párt alapítóját, Monok korábbi polgármesterét, aki azt ígérte ukránoknak, hogy pénzért segít nekik magyar állampolgárságot szerezni. Nem segített. Viszont 110 millió forintnak megfelelő eurót zsebre vágott és saját céljaira fordított.
| null | 1 |
https://www.privatkopo.info/WebArticleShow.aspx?AGM=PolitikaEsBunozes&MN=PolitikaEsBunozes&AN=szepessyitelet&LN=Hungarian
|
2018-12-14 13:25:00
| true | null | null |
Privátkopó
|
|
Hűtlen kezelés: felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek egy fideszes polgármestert
|
Hűtlen kezelés miatt egy év - két évre felfüggesztett - fogházbüntetésre ítélte, nem jogerősen, a Siklósi Járásbíróság a dél-baranyai Gilvánfa Fidesz-KDNP-s polgármesterét.
| null | 1 |
http://privatkopo.hu/WebArticleShow.aspx?AGM=PolitikaEsBunozes&MN=PolitikaEsBunozes&AN=hutlenbogdan&LN=Hungarian
|
2018-11-29 13:26:00
| true | null | null |
Privátkopó
|
|
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium számára a karácsonyi ünnepi álománygyűléssel egybekötött fogadáshoz kapcsolódó rendezvényszervezési feladatok ellátása,
illetve a beszerzési igény kielégítése érdekében írásbeli konzultáció lefolytatása. Ezt a feladatot fogják elvégezni 22,4 millió forint plusz áfáért a kormány kommunikációs beszállítói. A projekt a 30 milliárdos keretszerződés része, amelyet a Rogán Antal által vezetett Nemzeti Kommunikációs Hivatal jegyez. A nyertes pedig a hasonló tendereken rendre befutó New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. alkotta konzorcium – mindkét cég Balásy Gyula érdekeltsége.
Legutóbb a két cég plakátkampányos nyereményéről számoltunk be, akkor 1,7 milliárd forintos megrendelést húztak be a Rogán-hivatal keretéből.
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal gyors ütemben költi a pénzt propagandára, hogy mennyit szórt ki október közepéig, és kik nyerték el az egyes megrendeléseket, arról itt írtunk:
Az ITM karácsonya egyébként nem is olyan drága, legalábbis ha ahhoz hasonlítjuk, hogy tavaly a Nemzetgazdasági Minisztérium több mint 42 millió forintot költött el karácsonyi ünnepségre.
Kiemelt kép: Pál Anna /24.hu
|
22,4 millióért karácsonyozik az ITM
|
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium számára a karácsonyi ünnepi álománygyűléssel egybekötött fogadáshoz kapcsolódó rendezvényszervezési feladatok ellátása, illetve a beszerzési igény kielégítése érdekében írásbeli konzultáció lefolytatása. Ezt a feladatot fogják elvégezni 22,4 millió forint plusz áfáért a kormány kommunikációs beszállítói.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/12/19/224-millioert-karacsonyozik-az-itm/
|
2018-12-19 14:06:00
| true | null | null |
24.hu
|
1989-ben, pár nappal azt követően, hogy kikiáltották a harmadik magyar köztársaságot, néhány huszonéves fiatal belevágott egy vállalkozásba egy újpesti panellakásban. Néhány év múlva a cég nevét, a Baloxot az egész ország megismerhette, három alapítónak azonban csak az elmúlt hónapokban nőtt jelentősen az ismertsége.
Egyikük, Bártfai-Mager Andrea idén májusban lett a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter. Volt házastársa, Balogh Sándor számtalan vállalkozása mellett a 2017-es vizes vb-t szervező cég gazdasági igazgatója, és az elmúlt hetekben többször felbukkant a neve az ifjúsági ökölvívó-vb zavaros pénzügyei körül is. Balogh Sándor testvére, a szintén alapító Balogh Péter érdekeltségébe pedig egy olyan cégháló tartozik, amelyet a közelmúltban kapcsolt le a NAV, mivel több milliárd forintnyi kárt okozhatott a költségvetésnek.
Az elmúlt hónapokban mindhárman szerepeltek különböző cikkeinkben. Májusban arról írtunk, hogy Bártfai-Mager rózsadombi lakásába egy Balogh Sándorhoz köthető, több száz cégből álló hálózat volt bejegyezve, amely több százmilliós kárt okozott az államnak. Októberben pedig részletesen bemutattuk, hogyan működött belülről a Balogh Péter által irányított borsodi szervezet, miként dolgoztak együtt ismert magyar vállalatokkal és játszották ki a NAV-ot éveken keresztül. Legutóbb Balogh Sándor üzleti ügyeiről írtunk, akinek kiterjedt céghálója összesen több milliárdos adótartozást halmozott fel, miközben érdekeltségei több esetben jutottak állami forrásokhoz.
Bár a Balogh testvérek üzleti ügyei mostanra látszólag szétváltak, a kilencvenes években még együtt mozogtak, közösen építettek fel egy olyan cégcsoportot, amely bizonyos szempontból az előszobáját jelentette a későbbi vállalatbirodalmaiknak. Ezekben az években több, hozzájuk köthető cégben volt tulajdonos Balogh Sándor akkori felesége, Bártfai-Mager Andrea is. Mostani cikkünkben ezt az időszakot mutatjuk be, és azt, hogy hogyan alakult a Balogh testvérek viszonya.
Még a Szerencsekerékben is ott voltak
A ‘89-ben gmk-ként*gazdasági munkaközösség induló Balox igazi sikersztori volt, amelyre a kilencvenes évek első felében egész Szerencs – Baloghék szülővárosa – büszke lehetett. A vállalkozást többen alapították, de a márkát a kezdetektől a Balogh testvérekkel azonosították, különösen Borsodban.
Az a panelház napjainkban, ahol a Baloxot alapították.
A vállalat autóalkatrész-kereskedelemmel kezdett foglalkozni, majd gyorsan bővítették a palettát. Az igazi áttörést a műszaki cikkek hozták meg, ekkor többször is szerepeltek a sajtóban mint sikeres cég. A Népszabadság – Arcanum.hu adatbázisban elérhető – egyik 1993-as számában például arról írtak, hogy egy évvel korábban 400 milliós forgalmat csinált a csoport, és éppen egy franchise hálózat megalapítására készül. A Balox az elsők között használta ezt a szervezeti formát Magyarországon.
Szerencsen újdonságként hatott a korábban nem is látott műszaki cikkekkel teletömött bolt a főutcán, és országos hírnevet hozott, hogy még a korszak népszerű tévés vetélkedőjében, a Szerencsekerékben is a Balox termékeit nyerhették meg a játékosok. Korabeli újságcikkek alapján a Baloxnak fénykorában mintegy harminc áruháza működött elsősorban az ország északkeleti részén, de voltak boltjai Budapesten is.
A Balox a Szerencsekerékben
„Nem ez a világ volt, itt gyári munkások éltek, a vállalkozói szféra teljesen ismeretlen volt. Akkoriban Szerencs szegény kisváros volt, és a Balox lett a lelke, mindenki állt sorban az áruházuk előtt” – mesélte egy helyi. A Balogh testvérek már akkor fényűző életet éltek visszaemlékezések szerint. Balogh Sándor például azzal került be a hírekbe, hogy helikopterrel érkezett a visegrádi Nagyvillám étterembe.
Sanyi volt az agy
A Balox-ot követően egyre több vállalkozásba vágtak bele a Balogh testvérek. Ők működtették a csak Budapesten félmillió példányban megjelenő Dobraverő hirdetési újságot, belekezdtek a szerencsi fürdő felújításába, és ők üzemeltettek egy ismert szerencsi szállót, a Huszárvárat is. „Ha valamire rendszeresen szükségük volt, például hirdetési újságra vagy könyvelésre, akkor egy idő után alapítottak maguknak egy ilyen céget” – mondta egy akkor náluk dolgozó az üzletpolitikájukról.
A testvérpárhoz köthető cégek száma folyamatosan nőtt, már a kilencvenes években több tucat vállalkozás kapcsolódott közvetlenül hozzájuk.
Ezeknek a jelentős része több szempontból is hasonló volt későbbi céghálóik tagjaihoz. Gyakori tulajdonosváltások és kereszttulajdonlások jellemezték nagy részüket, alapításuk után néhány évvel törölték vagy felszámolták őket, és sok vállalkozásról nem volt egyértelmű, hogy pontosan mivel foglalkoztak és miből származott a bevételük.
Eleinte még együtt vitték az üzletet a Balogh testvérek, de ez fokozatosan kezdett szétválni. A tervezésért, az irányításért, a cégháló összefogásáért Balogh Sándor felelt, a végrehajtásért pedig az öccse.
„Az agy kezdetektől Sanyi volt. Csak ő látta át a teljes cégháló működését, ő döntött a tranzakciókról, minden mozgást ő felügyelt” – mondta egy akkori munkatárs.
Az egyre növekvő cégháló mellett fokozatosan kiépült körülöttük egy bizalmi kör is. Több olyan ember jelent meg a testvérek érdekeltségeiben társtulajdonosként vagy ügyvezetőként akkoriban, akik a mai napig részt vesznek a Balogh testvérek üzleti ügyeiben.
Cikk a Népszabadságban
A kilencvenes években még ehhez a körhöz tartozott Balogh Sándor akkori házastársa, a jelenlegi nemzeti vagyonért felelős miniszter is. Bártfai-Mager Andrea, egészen pontosan akkor még Mager Andrea a cégadatbázisok alapján négy olyan társaságban volt tulajdonos, amelyekben Balogh Sándornak is volt tulajdona. Ezek közül kettőben az ügyvezetői pozíciót is betöltötte, egy további cégnél, a Balox Franchise Rt.-nél pedig igazgatósági tagnak nevezték ki. *Résztulajdonos a Well Trading Kft.-ben (1992-1997).
Résztulajdonos a Balogh Sándor Üzletviteli Kft.-ben (1997-1998).
Ügyvezető (1994-1997) és résztulajdonos (1994-1996) a BLX Kereskedelmi Kft.-ben.
Ügyvezető (1993-1994) és résztulajdonos (1992-1993) a Balox Kereskedelmi Kft.-ben.
Igazgatósági tag a Balox Franchise Rt.-nél (1996-2001).
Közvetetten azonban ennél is több ponton kötődött a hálózathoz. Mivel a Balogh Sándorhoz kapcsolható cégeknél jellemző volt a kereszttulajdonlás (azaz egyik cég tulajdonosa a másik cégnek), Mager Andreának – más vállalatok, többek között egy anyjával közös társaság révén – további mintegy tíz cégben volt tulajdonrésze.
Az nem egyértelmű, hogy Bártfai-Magernek pontosan mi volt a szerepe az általa tulajdonolt vagy vezetett társaságoknál. Sem a kormány, sem a parlament honlapján lévő életrajzból nem derül ki, hogy 1991-es lediplomázása és 1998 között (amikor 32 éves volt) mivel foglalkozott.
Erről Bártfai-Magert is megkérdeztük, aki megerősítette, hogy akkoriban több vállalkozásnak volt résztulajdonosa, tisztviselője, amikről külön hangsúlyozta, hogy a törvényeknek megfelelően működtek. Állítása alapján ezek az információk azért nem szerepelnek az önéletrajzában, mert sem a szakmai életútjával, sem az elmúlt években betöltött közéleti szerepével semmilyen összefüggésben nem állnak, „a nyilvánosságra nem tartoznak”.
Arról nem árult el semmit, hogy mivel foglalkozott, mi volt a szerepe a vállalatokban. Mindössze annyit írt, hogy ebben az időszakban elsősorban gyermekeit nevelte otthon. Ezt egyébként kívülről is így látták: azt hallottuk, hogy Mager Andrea érdemben nem vett részt a vállalkozások működtetésében.
„Napi rendszerességgel bejárt a szerencsi irodába, de az üzletbe nem szólt bele, azt Sándor intézte” – mondta egy akkori ismerőse.
A jelenlegi miniszternek ebben az időben állítólag újságírói ambíciói voltak. Ezt erősíti, hogy korábban hírügyeletes volt a Dunántúli Naplónál, 1997 júniusában pedig megjelent egy terjedelmes írása a Népszabadságban. A cikkben – amely egyébként a hegyaljai kastélyokról szól – feltűnik a családhoz kötődő szerencsi Huszárvár szálloda, az egyik megszólaltatott szakértő pedig maga Balogh Péter.
Itallal a kezében
A cégháló alapjai a kilencvenes évek második felében kezdtek el rogyadozni. Ekkor ugyanis bedőlt az addig sikeres Balox, leginkább az erősödő konkurencia miatt. A csoport cégei ellen sorra indultak a felszámolási eljárások: az ekkor már számos Balox vállalat mellett hasonló sorsra jutott a Dobraverő Kft. és sok kisebb cég is. A felszámolások miatt az alkalmazottak körében elég nagy volt az ijedtség, de egyikük emlékei szerint ezt Balogh Sándor egyetlen mondattal feloldotta: „Mit gondoltok, a felszámoló cég kié?” – tette fel állítólag a kérdést egy itallal a kezében, és röhögött.
A felszámoló biznisz a kilencvenes években inkább a szürke zónában mozgott, és a Balogh-cégeknél esetenként valóban elég szoros kapcsolat volt a felszámolóhoz. Az évtized végén két, Baloghékhoz köthető vállalat – a BLX Kft. és a Dobraverő Reklám Kft. – felszámolását is a Megay családhoz köthető Tizek Kft. kapta. A két vállalat közül az egyik, a BLX Kft. túl is élte az eljárást, hogy aztán a 2000-es évek elején rendre a Megay ügyvédi irodát bízza meg céges ügyei intézésével.*A felszámoló biztos mind a két cég esetében Megay Oktáv volt, akiről a Pécs Ma öt éve azt írta, hogy elég későn, közel hatvan évesen, az ezredforduló környékén szerzett közgazdasági diplomát és ekkor indult felszámolói karrierje is. Testvére, Megay Róbert és unokahúga, Megay Györgyi ügyvédként dolgoznak, a cégiratok szerint ők nyújtották be a BLX Kft.-hez köthető változáskérelmeket a cégbírósághoz a 2000-es évek elején. A Róbert, illetve lánya által vezetett Megay ügyvédi iroda a pécsi lap szerint a Tizek Kft.-nek is rendszeresen teljesített megbízásokat.
Az egyik cég, a BLX ügyvezetője a felszámolás elrendelésekor Mager Andrea volt, résztulajdonosa pedig az édesanyja. Erről az esetről külön megkérdeztük a minisztert, de nem válaszolt rá.
A kapcsolat romlása
Baloghékról az általunk megkérdezett szerencsiek szerint kedvező kép élt a kilencvenes években, de megítélésük elkezdett megváltozni, miután velük kapcsolatos bűnügyekről jelentek meg hírek. Az évtized vége felé mindkét testvér büntetőügybe keveredett egy helyi lap beszámolói alapján, ám a helyi hatóságoktól ezekről nem kaptunk további információkat*Az egyik ügynél illetékes Miskolci Törvényszék sajtóosztálya válaszok helyett a törvényszék elnökéhez irányított minket, aki viszont nem reagált megkeresésünkre, míg a másiknál a szerencsi ügyészség azt írta, hogy az újságcikkben szereplő esetet nem találták meg a nyilvántartásukban..
Mindenesetre forrásaink szerint ekkoriban romlott meg a testvérek viszonya is. Ismerőseik azt mesélték, hogy a kezdetektől volt köztük egyfajta rivalizálás, ami konfliktusokat is eredményezett, igazi törést azonban a büntetőügyek okoztak.
Ezután az üzleti és magánéletben is eltávolodtak a testvérek, és a külvilág felé egyértelműen azt mutatták, hogy haragban vannak.
Balogh Sándor később Budapestre költözött, és – részben a Bártfai-Mager Andrea tulajdonában álló rózsadombi lakásban – vezetett egy olyan céghálót, amelynek alapját a Balox körüli hálózat és bizalmi emberek adták, miközben fokozatosan építette a fővárosban politikai és egyéb kapcsolatait. Balogh Péter ezalatt Miskolcon és Szerencsen működtetett egy sok szempontból hasonlónak tűnő cégbirodalmat, látszólag a testvérétől függetlenül.
A családot jobban ismerők szerint azonban ez a látványos szakítás a valóságban kevésbé volt éles. A testvérek többször is elejtettek olyan félmondatokat, amelyek arra utaltak, hogy a külvilág felé sugalltnál kevésbé rossz a viszony. A két Balogh testvér Szerencsen – ahol édesanyjuk is lakik – továbbra is rendszeresen összejár, még ha kifelé azt is mutatják, hogy ez nem feltétlenül kedvükre való. Emellett ráadásul,
ha próbálták is üzleteiket elválasztani, helyenként azért voltak találkozási pontok.
A Balogh Péterhez kötődő borsodi szervezet egyik központi figurájának például még 2011-ben is volt közös cége Balogh Sándorral. Ezen kívül többen beszéltek nekünk arról, hogy kisebb üzleti ügyekben is van közöttük együttműködés. Péter cégei többször hirdettek a Sándor érdekeltségébe tartozó helyi Globo Tv-nél, amelynek autóit pedig Péter autómosójában tisztították.
A miniszter hátralép
Bártfai-Mager Andrea viszont kiszállt a cégekből, de az üzleti kapocs ezt követően sem szűnt meg teljesen*Májusi cikkünket követően és most is azt írták nekünk, hogy húsz éve nincsenek együtt, Balogh Sándor azt is hangsúlyozta, hogy 1998 óta semmilyen üzleti kapcsolatban nem állnak, nincs közös cégük vagy vállalkozásuk (Bártfai-Mager közel húsz évről írt). Mager Andrea 2001-ben még az azóta felszámolt Balox Franchise Rt. igazgatósági tagja volt. Annak az igazgatóságnak, amit ekkor Balogh Sándor elnökölt. Egy évvel ezt követően pedig a Balogh-család egyik látszólag fontos cégétől került Magerhez és édesanyjához egy vállalat, amelyben 2003 végéig tulajdonos is maradt.. Májusi cikkünkben épp azt mutattuk be, hogy Balogh Sándor céghálójának egyik központja sokáig Bártfai-Mager Andrea lakása volt. Akkoriban Balogh azt írta, hogy Bártfai-Mager lakását 2004 és 2016 között üzleti tevékenységre használta, bár díjat nem fizetett az ingatlan használatáért.
A Balogh Sándorhoz köthető társaságok egy része még májusi cikkünk idején is a miniszter lakásán székelt, és ez az elmúlt bő fél évben sem változott meg. A cégiratok alapján több, hozzá köthető szervezet december elején is ebbe az ingatlanba volt bejelentve, így például egy olyan cég, amelynek Balogh Sándor a végső tulajdonosa vagy a Szudáni-Magyar Közhasznú Fejlesztési Tanács.
A nekünk küldött levelében Bártfai-Mager a rózsadombi ingatlanjával kapcsolatban arra kért minket, hogy a jövőben tartózkodjunk a „lakásán működő cégháló” kifejezéstől. Bár szerinte a lakás valóban az ő tulajdonában van, de mint írta, „nem élek ott, az ott folyó tevékenységet nem ismerem, és az említett cégekhez semmiféle közöm nincs, nem adtam engedélyt arra, hogy ott bármilyen társaság működjön.”
Balogh Sándor azt írta, hogy nem áll módjában és nem is szeretne válaszolni az „ilyen jellegű” kérdéseinkre. Megismételte, hogy Bártfai-Magerrel válásuk óta semmilyen üzleti kapcsolatban nem állnak, és azt írta, hogy nincs tudomása arról, hogy bármely családtagja bármilyen szabálytalanságot követett el volna. Balogh Péter ügyvédjén keresztül azt írta, hogy „a levelében lévő, kérdéseknek álcázott rágalmakra nem is kíván reagálni”.
Bártfai-Mager Andrea kérésére a teljes válaszát is közüljük a kérdéseinkre. Többek között azt kérdeztük tőle, hogy pontosan mivel foglalkozott az általa vezetett/tulajdonolt cégeknél, mivel foglalkoztak maguk a cégek, miért nem szerepelt életrajzában ez az időszak, illetve hogy mi a véleménye arról, hogy a Balogh Sándor körüli cégháló – részben az ő lakásába bejegyezve – összesen több milliárdos adótartozást halmozott fel. A miniszter válasza:
Engedje meg, hogy kérdéseire összefoglalóan válaszoljak.
1985 és 1992 között egyetemre jártam, 1991-ben és 1995-ben gyermekeim születtek, akiknek – amint azt Ön is tudja – édesapja Balogh Sándor. Ebben az időszakban elsősorban gyermekeimet neveltem otthon. Amint az adatgyűjtésük során megszerzett dokumentumokból Ön is láthatja, az Ön számára kérdéses időszakban több vállalkozásnak voltam résztulajdonosa, tisztviselője. Azonban, mint az közismert, közel 20 éve minden korábbi vállalkozásban lévő részesedésemtől megváltam, a tisztségeimet megszüntettem.
Hangsúlyozom, hogy ezek a vállalkozások a résztulajdonlásom vagy tisztségviselésem idején a törvényeknek megfelelően működtek, jogellenes tevékenységet nem folytattak. Amennyiben Önnek ezzel ellentétes információi vannak vagy tudomása van arról, hogy én ezekkel a vállalkozásokkal összefüggésben jogellenes tevékenységet folytattam, akkor kérem, hogy tájékoztassa erről az illetékes hatóságokat, állok a vizsgálatok elé.
Ezek az információk azért nem szerepelnek az önéletrajzomban, mert sem a szakmai életutammal, sem az elmúlt években betöltött közéleti szerepemmel semmilyen összefüggésben nem állnak, a nyilvánosságra nem tartoznak, ahogy ezt Önnek már korábban jeleztük is. Ahogy azt is pontosan tudja, hogy gyermekeim apjával 20 éve különváltan élünk, semmilyen közös cégünk vagy gazdasági érdekeltségünk nincs.
Ezúton kérem, hogy a jövőben tartózkodjanak a „lakásomon működő cégháló” kifejezéstől, mivel már többször tájékoztattam arról, hogy a lakás a tulajdonomban van, de azt közel 20 éve nem használom, nem élek ott, az ott folyó tevékenységet nem ismerem, és az említett cégekhez semmiféle közöm nincs, nem adtam engedélyt arra, hogy ott bármilyen társaság működjön. Emellett kérem, hogy a nevemet ne hozza semmilyen összefüggésbe az Ön által „Balogh Péter bűnszervezete” néven jelzett üggyel.
Ön most már többedik alkalommal igyekszik a magánéletemből innen-onnan összeszedett információk, adatok összeollózásával rosszhiszeműen hamis látszatot kelteni a múltamat, a személyemet illetően. Felhívom a figyelmét, hogy ha a nevemet egy Ön által bűnszervezetnek nevezett üggyel hozza összefüggésbe, az a jó hírnevem olyan mértékű sérelmével járhat, amelynek elkerülése vagy helyreállítása érdekében a szükséges jogi lépéseket meg fogom tenni.
Bízom benne, hogy cikkét mindezen információk figyelembevételével fogja megírni. Kérem, hogy válaszomat változatlan formában közöljék le.
|
Egy testvérpár útja a Szerencsekeréktől a milliárdos adótartozást felhalmozó céghálókig
|
A kilencvenes években együtt vállalkoztak a vagyonminiszterrel, egyikük részben Bártfai-Mager Andrea lakásán üzemeltette céghálóját.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20181220/egy-testverpar-utja-a-szerencsekerektol-a-milliardos-adotartozast-felhalmozo-ceghalokig/
|
2018-12-20 13:05:00
| true | null | null |
G7
|
Magyarország régóta a geopolitikai erők befolyása alatt áll, ám Orbán Viktor irányítása alatt most igyekszik a saját befolyási övezetét kiépíteni – írja a Bloomberg. Az amerikai hírügynökség hosszú cikkben szedte össze, hogyan növeli politikai és üzleti szálakon keresztül Magyarország a befolyását a balkáni régióban és a szomszédos országokban az Orbán-kormány alatt.
A cikk felidézi, hogy Orbánnak a három választási győzelem után itthon szilárd a hatalma, és már az Európai Unióban is egyre több hasonló gondolkodású, bevándorlásellenes vezető is az ő oldalán áll. Mint írják, a miniszterelnök, aki nem nagyon aggódik a budapesti tüntetések miatt, a saját brandjévé váló illiberális politikáját hirdeti a Balkánon is.
Szorosan mögötte van egy seregnyi vállalat is, amelynek vezetői a kormánnyal jó viszonyt ápolnak és amelyek nemzetközi terjeszkedésre készülnek, szimbolikusan és gyakran kéz a kézben a politikával, írják.
Orbán Viktor a versenyszférán keresztül is kiterjeszti a hatalmát
– mondta a lapnak Sonja Stojanovic Gajic, a Belgrádi Biztonságpolitikai Központ kutatóintézetének vezetője. Szerinte az állam foglyul ejtésére és a tekintélyelvű uralkodásra láthatjuk a receptet.
A politikai szövetségek és a médiától az építőiparon át a bankszektorig terjedő üzleti ügyletek óriási szerepet biztosítanak Orbánnak Európa leginstabilabb régiójában, ahol orosz, európai és amerikai érdekek ütköznek, és ahol Kína és Törökország is keresi a befolyásszerzés útját.
Orbán politikai kulcsszerepe a régióban a múlt hónapban nyíltan is megmutatkozott, amikor a hazájában börtönbüntetésre ítélt volt macedón miniszterelnök, Nikola Gruevszki rejtélyes módon, magyar diplomaták kíséretében átjutott a Balkánon és Budapestre szökött, ahol politikai menedékjogot kért, amit a magyar kormány kivételes, gyorsított eljárásban biztosított is neki.
A cikk szerint a magyar befolyás a térség országai közül pont Macedóniában a legközvetlenebb, amely egyébként a globális nagyhatalmak egyik csatatere is. Orbán Gruevszkivel együtt kampányolt a 2016-os macedón választások során, az Orbán közeli tanácsadójához, Habony Árpádhoz köthető médiumok pedig a Fidesz politikai kommunikációjához hasonló tartalmakkal támogatták a kampányt. Végül Gruevszki vereséget szenvedett az EU- és NATO-csatlakozást sürgető riválisával szemben, ami az oroszokat is felbosszantotta.
Szlovéniában az Orbán által támogatott jelölt, a korrupciós ügy miatt börtönt is megjárt Janez Jansa kapta a legtöbb szavazatot az idei választásokon, azonban a kormányalakítási próbálkozásai elbuktak, ami a magyar befolyás korlátait mutatja. Ám Orbánnak még így is nagy befolyása van a Nyugat-Balkánon, ahol az EU-csatlakozásra váró országok örülnek, ha egy tagországgal közelebbi viszonyt alakíthatnak ki.
A jelenlegi legfontosabb cél azonban Orbán számára most az, hogy egyesítse a bevándorlásellenes retorikájára kapható erőket a májusi európai parlamenti választásokra, és így meggyengítse a mainstream párttömörüléseket.
Orbán a jövőbeni vitákban is be akarja betonozni a pozícióját az EU-ban
– mondta Zarko Puhovski, a zágrábi egyetem politológia professzora.
A Balkán már régóta vadászmező a magyar vállalatok számára, az Orbán köreihez köthető befektetések előtt is voltak már magyar üzleti kapcsolatok a térségben. A cikk megemlíti az OTP Bankot, amelynek elnöke szívélyes viszonyt ápol Orbánnal, és amely hitelintézeteket vásárol fel a térségben. Az OTP pont ma jelentette be, hogy megvásárolja a Societe Generale szerbiai leánybankját, amely az ország negyedik legnagyobb pénzintézete.
A Mollal kapcsolatban azt emeli ki az írás, hogy régóta jogi és menedzsmentvitákat folytat a zágrábi kormánnyal a horvátországi INA leányvállalatáról az Orbán-kormány aktív támogatásával.
Gruevszki befogadása és az, hogy a Horvátország által kezdeményezett európai elfogatóparancs ellenére [Hernádi Zsolt] Mol-vezér kiadatását a magyar kormány megtagadta, jól mutatja, hogy Orbán kész szembemenni az EU-val. Ez különösen igaz rá, amikor azt hiszi, hogy ez a saját nemzetének vagy Oroszországnak az érdekeit segíti, ugyanis jó kapcsolatot alakított ki Vlagyimir Putyin elnökkel
– mondta a lapnak Vesna Pusic, aki Horvátország külügyminisztere volt 2011 és 2016 között.
Orbán Nyugat-Balkánra és a szélesebb közép-kelet-európai régióra gyakorolt befolyásának a közös nevezőjét nem a befektetések adják, hanem az illiberális rezsim, ami lenyűgözi a politikai elitet
– mondta Faris Kocan, a ljubljanai Nemzetközi Kapcsolatok Központjának külpolitikai szakértője.
Orbán egy bonyolult játszmába is belement, hogy a magyar gazdaság számára biztosítsa a kereskedelmi hozzáférést az Adriához és a Fekete-tengerhez. Igaz, Szlovéniában többen is erősen ellenzik, hogy Magyarország befektessen a Koper-Divaca vasútvonal bővítésébe – tette hozzá Kocan.
A régióban aktív vállalati nagyágyúkhoz csatlakozik Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor gyerekkori barátja, aki az iparágak széles körében szerzett érdekeltségeivel gyorsan előre került a leggazdagabb magyarok rangsorában. Mészáros legnagyobb befektetése az Opus Global Nyrt., amely kijelentette, hogy kész a nemzetközi terjeszkedésre. A magyar ellenzék szerint Mészáros Orbán strómanja, amely vádakat mindketten tagadják – teszi hozzá a Bloomberg.
Mészáros Lőrinc stadiont épít Horvátországban, vásárolt egy focicsapatot 2016-ban, miközben a budapesti kormány a szomszédos országok csapataira és akadémiáira pazarol támogatásokat.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBeindult a biznisz Mészáros Lőrinc horvát focicsapatánálRekordigazolással keresett 1,2 millió eurót a leköszönő felcsúti polgármester csapata, de az Eszék még mindig a magyar modell szerint működik.
Az Orbán veje, Tiborcz István által korábban tulajdonolt cég Szerbiában aktív, az Elios a Magyarországon elnyert közbeszerzéseket referenciaként felmutatva próbálkozik szerb közvilágítási tendereken – írja az amerikai hírügynökség a hvg.hu cikke nyomán, amelyben szerb forrásokra és cégadatokra hivatkoztak.
A magyar kormány és szövetségesei szerint balkáni politikájuk a stabilitás erősítését célozza az EU-integráción keresztül és a kereskedelmi kapcsolatok segítségével – mondta a Bloombergnek Orosz Anna, az állami hátterű Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója. Szerinte Magyarország részben azért is fókuszál ennyire a régióra, mert a gazdasági szálak egyre erősebbek, nő a kereskedelem, és egyre több beruházás érkezik a régióba Magyarországról.
A magyar kormány a Balkánt egy védelmi vonalnak tekinti az EU számára és továbbra is lobbizni fog a mihamarabbi integrációjáért – emlékeztet a hírügynökség Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter múlt heti nyilatkozatára.
|
Amerikában is feltűnt Orbán és barátainak balkáni terjeszkedése
|
A Bloomberg hosszú cikket közölt arról, hogy Magyarország hogyan terjeszti ki a befolyását a környező országokban.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20181220/amerikaban-is-feltunt-orban-es-baratainak-balkani-terjeszkedese/
|
2018-12-20 13:17:00
| true | null | null |
G7
|
A G7 számításai szerint 2,5 és 3,5 milliárd forint közötti összeget bukott volna a vizes vb-t szervező Bp2017 Nonprofit Kft. azon, hogy durván elszámolták a vizes világbajnokság vendégeinek szállodai igényeit, de a hotelek jóindulatának köszönhetően ennél végül sokkal olcsóbban megúszták.
Márciusban írtunk róla, hogy az ország történetének eddigi legnagyobb sporteseménye idején üresen álltak a szervezők által lefoglalt szobák, amiket aztán a meglévő közbeszerzési szerződés ellenére kifizetni sem akart a Bp2017 Kft. Akkor – mivel a vállalat nem reagált kérdéseinkre – pontosan nem lehetett megmondani, hogy mennyit veszített ezen a cég, mindössze becsülni tudtuk, hogy százmilliós, de akár milliárdos nagyságrendű összeget is elbukhattak. Múlt héten aztán fél év csúszással a társaság nyilvánosságra hozta a vizes vb évéről szóló beszámolóját. Bár részletesen ebben sem számoltak be a szállodai malőrről, van azonban néhány olyan sor, amelyből viszonylag pontosan meg lehet becsülni az üresen maradt szobák árát.
A Bp2017 Kft. a vb előtt több részletben összesen 6,2 milliárd forint értékben szerződött le szállodákkal.
Több mint 20 megállapodást írtak alá több tucat hotellel, és ezek keretében 5000 szobát foglaltak le, az esetek nagy részében 18 napra. Ez 85 ezer vendégéjszakát jelentett, ami a teljes budapesti turizmushoz mérten is nagyon jelentős: egy évvel korábban, 2016 júliusában alig hatszor ennyi vendégéjszakát töltöttek el a fővárosban külföldi turisták három csillagos vagy annál magasabb besorolású szállodákban. Mindezt – ahogy ezt már korábbi cikkünkben is írtuk – kifejezetten magas áron sikerült lekötni: tavaly júliusban a budapesti átlagos szobaárak sokkal magasabbak voltak, mint előtte vagy azóta bármikor.
A szervezők azonban nem tervezték ezt teljes egészében kifizetni. Korábban Borsa Miklós, a Bp2017 Kft. szóvivője azt mondta, hogy csak 2500 sportolónak és a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) nagyjából 500-600 delegáltjának állják ők a szállását, a többit mindenki magának fizeti. Mindez azt jelenti, hogy az 5000 szobából 1250 kétágyasat foglaltak le a versenyzőknek és 300-400-at a FINA képviselőinek, az összes többit pedig olyan vendégeknek (például kísérőknek, újságíróknak), akik saját költségen szálltak meg Budapesten a vb idején. A gyakorlatban ez úgy nézett ki, hogy a Bp2017 a közbeszerzés keretében lefoglalta és kifizette a szobákat, majd továbbszámlázta azokat a vendéknek.
Utóbbi kör számára egyébként kényelmi okokból kötötték le a szervezők a szállást: egyrészt azt feltételezték, hogy a versenyzők és kísérőik egy helyen akarnak lakni, másrészt a sportolókat szállító transzferbuszoknak is meghatározott útvonala volt a leszerződött hotelekhez igazítva. Ez azonban nem mindenkinek volt elég indok ahhoz, hogy a szervezők által kínált elég drága szállásokat válasszák. Különösen a sajtó szállásigényét mérték el, de a versenyzők kísérői is sok esetben máshol laktak vagy rövidebb ideig szálltak meg a hotelekben*például mert az adott sportoló kiesett a vb korai szakaszában.
Borsa Miklós korábbi tájékoztatása szerint tehát az 5000 szoba durván harmadát fizette volna a Bp2017, a többit tovább akarták számlázni. Sőt, vendégéjszakában még ennél is nagyobb arányt terveztek kifizettetni másokkal, ugyanis a sportolóknak sem 18 napra foglaltak, csak 12-re, és az volt a terv, hogy ha valaki tovább marad, az már magának állja a cechet.
Ha nagyon leegyszerűsítjük a számolást, akkor az jön ki, hogy a 6,2 milliárd közel háromnegyedét (nagyjából 4,6 milliárdot) kellett volna továbbszámlázni. A képlet azonban annyival bonyolultabb, hogy a szállodák besorolása nyilván eltérő volt, így az árak is elég széles sávban szóródtak.
Éppen ezért átnéztük valamennyi szerződést, és az árakkal súlyozva arra jutottunk, hogy a Borsa Miklós által vázolt elképzelések alapján nagyjából 4,7 milliárd forintnyi szállást kellett volna kifizettetnie a vendégekkel a szervezőknek*A számolásnál azt feltételeztük, hogy az egyes csoportoknak (sportoló, FINA-delegáció, sajtó) szánt szállodákban ugyanolyan arányban voltak előre befizetett vendégek, illetve olyanok, akiktől visszavárták a pénzt. Az árak eltértek attól függően, hogy a kétágyas szobákban egy vagy két ember száll meg egy időben. Ha minden szobában ketten laknak, akkor becsléseink 4,87 milliárdot lehetett volna továbbszámlázni, ha mindenhol csak egy ember száll meg, akkor 4,02-t (az egyágyas felár miatt). A 4,7 milliárdos becsült összeg azért nem ennek a két számnak a számtani közepe, mert ezt is súlyoztuk a közbeszerzés teljes értékével.. Ha ennél kicsit megengedőbbek vagyunk, és a 2500 versenyző teljes 18 napos foglalását a Bp2017 kontójára számoljuk el, illetve kicsit több FINA szálláshellyel kalkulálunk, akkor is 4 milliárdos összeg adódik. Ehhez képest beszámolója szerint a Bp2017 Kft. teljes árbevétele nem érte el ezt az összeget, és bár a legnagyobb tétel épp a továbbszámlázott szállásdíj volt, ebből is csak 1,25 milliárd folyt be.
Magyarul a tervezett 4,7 helyett kevesebb, mint 1,3 milliárd forint értékben sikerült a vizes vb-t szervező cégnek továbbértékesítenie a hotelszobákat.
A Bp2017 Kft. szempontjából nem éppen kedvező szerződések miatt pedig a 3,4 milliárdos különbözet elvileg teljes bukás lett volna. A megállapodásokat ugyanis úgy kötötték meg, hogy ha egy héten belül mondják le a szállást (vagy ha nem jönnek vendégek), a szállásdíjat bánatpénz formájában akkor is megkapják a hotelek. Ezért próbálták meg a szervezők a vb után hónapokkal újratárgyalni a feltételeket a szállodákkal. Tavasszal volt olyan vállalkozás, amely azt mondta lapunknak, hogy hiába állította ki a bánatpénzről a számlát, azt egyszerűen visszaküldték a szervezők, és többen is arról beszéltek, hogy az egyeztetések, illetve a júliusi szállások kifizetése is év végéig húzódott.
A szervezők állítólag azt ajánlották fel a szállodásoknak, hogy vigyék át ezt a kontingenst egy későbbi időpontra, hiszen a jövőben lesznek még hasonló események Magyarországon, majd akkor felhasználják a most lekötött szállást. Bár korábban nem volt egyértelmű, hogy ebbe milyen arányban mentek bele a hotelek, most úgy tűnik, hogy a többség nem kérte a bánatpénzt. A Bp2017 Kft. ugyanis csak szűk 620 milliós ráfordítást mutatott ki ilyen címen, ami töredéke a 3,4 milliárdnak.
Az nem egyértelmű, hogy ez mennyire volt bukás a szállodáknak, a hotelek egy része ugyanis – amikor már látta, hogy üresen maradnak a lefoglalt szobák – proaktívan, a szervezőkkel egyeztetve megpróbálta azokat újra értékesíteni, ami az esetek nagy részében sikerült. Teljes egészében azonban biztosan nem, ezért lett 2017-ben a vizes vb hónapja az egyetlen olyan, amikor kevesebb vendégéjszakát töltöttek el külföldiek Budapesten, mint egy évvel korábban. Ezt pedig nemcsak a hotelek, hanem a teljes turisztikai szektor megérezte, hiszen az elmaradó vendégek többi költése sem jelent meg.
|
Milliárdokat buktak a vizes vb szervezői a szálláson, de a szállodák átvállalták a nagy részét
|
A tervezett 4,7 helyett kevesebb mint 1,3 milliárd forint értékben sikerült a vizes vb-t szervező cégnek továbbértékesítenie a hotelszobákat.
| null | 1 |
https://g7.hu/allam/20181221/milliardokat-buktak-a-vizes-vb-szervezoi-a-szallason-de-a-szallodak-atvallaltak-a-nagy-reszet/
|
2018-12-21 13:25:00
| true | null | null |
G7
|
Közel két és fél éves pereskedés után megkaptuk a Pénzügyminisztériumhoz tartozó állami intézménytől a letelepedési kötvényprogrammal kapcsolatos adatokat.
Azért tartott ilyen sokáig, mert az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az első és a másodfokú bírósági ítélet után is fellebbezett, és végül a Kúriának kellett kimondania, hogy a kért adatok nyilvános információnak számítanak, azokat nem lehet eltitkolni.*2016 áprilisában indítottam közérdekű adatigénylést, amit az ÁKK elutasított, ezért a Transparency International segítségével pert indítottunk. Az első, majd a másodfokú bíróság után, idén nyáron a Kúria is úgy ítélte meg, hogy közérdekből nyilvánosak a kért adatok.
Ezekből több dolog derült ki. Egyrészt a Fidesz-közeli, egy kivételével offshore helyszínnek nevezhető országokban bejegyzett közvetítő cégek elképesztő bevételre tettek szert az Orbán-kormány tömeges bevándorlási programjának köszönhetően.
A cégek mai árfolyamon számítva 162 milliárd forintot tettek zsebre.
Ebből 102 milliárd volt a szolgáltatási díj, amit a külföldiek fizettek és 60 milliárd forint volt a kamat, amit a magyar adófizetők állnak.*A közvetítő cégeknek két bevételi forrásuk volt. Egyrészt az ügyfelek fizettek 45-60 ezer eurós szolgáltatási díjat, másrészt a kötvények kamata is náluk landolt. Ez utóbbi körülbelül 29 ezer eurót tett ki. Egy ügyfélen tehát 74-89 ezer eurót nyertek, ami mai árfolyamon 24-28 millió forint. Az első állampapír-sorozatok tegnap jártak le, a magyar állam 107,5 millió eurót, azaz 34,7 milliárd forintot utalt olyan cégek számlájára, amelyek a Kajmán-szigeteken, Liechtensteinben, Cipruson, Máltán és Szingapúrban vannak bejegyezve. Az offshore cégek karácsonyi ajándékához a magyar adófizetők több mint négymilliárd forinttal járultak hozzá.
A letelepedési kötvényprogramon keresztül 6543 külföldi jutott úgy élethosszig tartó magyar tartózkodási-, illetve letelepedési engedélyhez, hogy a közvetítő cégeken keresztül kötvény jegyeztetett. További 13 312 személy családegyesítés címszóval kapott magyar papírokat. Egy kötvényjegyzésen keresztül tehát átlagosan három ember jutott a schengeni övezetben is szabad mozgásra jogosító tartózkodási engedélyhez.
A program úgy működött, hogy az a külföldi, aki előbb 250 ezer, majd 2015. január 1-től 300 ezer euróért vásárolt speciális, erre a célra kibocsátott, euró alapú, ötéves futamidejű magyar állampapírt, automatikusan kapott egy tartózkodási vagy letelepedési engedélyt. Emellett az Orbán-kormány annyira liberális volt, hogy a családtagok is megkapták a papírokat, de még a nagyszülők és a felnőtt korú gyermekek is. Pedig a nemzetközi jogban csak a házastárs és a közös háztartásban élő, kiskorú gyermeket illeti meg a családegyesítés jogcíme.
A dologban volt azonban egy csavar. A külföldiek nem vehették meg közvetlenül a kötvényt, azt csak olyan közvetítő vállalkozások jegyezhették le, amelyek erre engedélyt kaptak az Országgyűlés fideszes többségű gazdasági bizottságától. A világ országait felosztották egymás között, így lényegében monopolhelyzetben árulták a magyar letelepedési lehetőséget.*Cégnév, zárójelben a vállalat székhelye, a gondolatjel után a működési területe:
1. Hungary State Special Debt Fund (Székhely: Kajmán-szigetek) – Kína és Vietnam.
2. Innozone Holding Limited (Székhely: Ciprus) – Ciprus és India.
3. Arton Capital Hungary Kft. (Székhely: Magyarország) – Egyesület Arab Emirátusok, Indonézia, Szingapúr, Nigéria.
4. VolDan Investments Ltd. (Székhely: Liechtenstein) – Oroszország és más szovjet utódállamok.
5. Migrat Immigration Asia Ltd. (Székhely: Ciprus) – Malajzia, Dél-Korea, Mongólia.
6. Discus Holding Limited (Székhely: Málta) – Dél-Afrika, Kenya, Nigéria, Indonézia.
7. S&Z Program Ltd. (Székhely: Liechtenstein) – Észak-Afrika és Közel-Kelet.
8. Euro-Asia Investment Management Pte. Ltd. (Székhely: Szingapúr) – Szingapúr.
A 2013-2017 között futó programban nyolc vállalkozás kapott forgalmazási engedélyt, de a végén már csak öt működött, mert háromnak visszavonták a licencét. Ezek közül egy magyar vállalkozás volt, az Arton Capital Kft., a többi lényegében offshore cég volt.
Igaz, a magyar cégről is kiderült, hogy részben az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett European Bond Program Management Consultancy nevű offshore cégén keresztül szerződik a külföldiekkel. Ezt igazolja az is, hogy az Arton Capital a magyar üzleti beszámolójában sokkal kevesebb bevételt tüntetett fel, mint amennyi árbevétele volt az ügyfélszám után.
Két fontos állami szereplője volt a történetnek. Egyrészt a kötvénykibocsátást lebonyolító adósságkezelő (ÁKK) és a külföldieket ellenőrző Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH). Ennek a két hivatalnak volt a legnagyobb rálátása a programra, és ők férhettek hozzá az adatokhoz is.
A bevándorlók ellenőrzésének alaposságát jól jellemzi, hogy eleinte csak 8, de később is csak 30 napjuk volt a magyar hatóságoknak arra, hogy átvilágítsák a külföldieket. A kormány szerint nemcsak a bevándorlási hivatal, hanem a rendőrség és a titkosszolgálatok (az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ) is ellenőrizték a jelentkezőket nemzetbiztonsági szempontból.
Ez mind elvileg 8, illetve később 30 nap alatt zajlott le. Aligha életszerű, hogy ilyen rövid idő alatt valakit alaposan át tudjanak világítani. Erre még a világ legjobb titkosszolgálatai sem képesek. Már csak a bevándorlók közel húszezres létszáma miatt sem gondolhatja senki, hogy mélyreható vizsgálatokat folytattak le a magyar hatóságok.
A bevándorlási hivatal ellenőrzési színvonalát jól jellemzi, hogy ha az általuk kezelt adatokat összevetjük az ÁKK adataival, akkor az derül ki, hogy
332 állampapír hiányzik a rendszerből.
Az adósságkezelőnél 6543 személy nevében jegyeztek le kötvényt az elmúlt négy évben, a bevándorlási hivatalnál azonban csak 6211-ről tudnak. Az ÁKK számai lehetnek a helyesek, hiszen a bevándorlási hivatal – ebből is látszik, hogy milyen laza az ellenőrzés – a közvetítő cégek önbevallása alapján jut csak adatokhoz.
Persze a BMH leellenőrizhette volna a számokat az adósságkezelőnél, de úgy látszik, hogy ez nem volt opció. Akkor sem, amikor a program véget ért, és Demeter Márta LMP-s országgyűlési képviselő közérdekű adatigénylésben kérte ki a végleges számokat. Olyannyira slendrián a programban résztvevő külföldieket ellenőrző bevándorlási hivatal, hogy már az általa közölt adatokban is ellentmondások voltak.
A zavart részben az okozhatta, hogy amikor a kötvény árát 250 ezerről 300 ezer euróra emelték, az ÁKK az addigi egy darab 250 ezer eurós névértékű kötvény helyett az új sorozatban hat darab 50 ezres címletű állampapírt bocsátott ki. A közvetítő cégek azután jegyezték le az állampapírt, hogy a BMH jelezte: az illető jogosult a tartózkodási engedélyre.
Ez a procedúra 30 napig tartott, majd a közvetítő cégeknek 40 napjuk volt lejegyezni a kötvényt. Vagyis akinek az áremelés előtt már folyamatban volt az ügye, az még 250 ezerért jutott kötvényhez. Az új, 50 ezres címletű sorozatokból is vásárolhatott, de nem hatot, csak ötöt kellett vennie.
A cégek azonban, amikor adatot szolgáltattak a bevándorlási hivatalnak, egyszerűen azt közölték, hogy hány állampapírt vettek, de sokszor nem osztották el öttel vagy hattal. Emiatt alakult ki a 332 darabos eltérés.
Ez azonban még nem minden. Az elmúlt évek tucatnyi adatigényléséből kiderült, hogy a 2013-as és a 2014-es évben – amikor még csak a 250 ezer eurós címletű kötvény volt fogalomban – sem stimmeltek a számok. A 332-nek nagyjából a tizede valóban hiányzik a BMH-nál,
a G7 becslése szerint mintegy 30 kötvény hiányzik fizikailag is a rendszerből.
Az ÁKK szerint például a liechtensteini S&Z Program Ltd. nevű közvetítő cég 10 letelepedési kötvényt vásárolt meg, a BMH azonban 11-ről tud. Ezzel a céggel történt meg az is – legalábbis a BMH szerint -, hogy 2016-ben két személy számára jegyzett le letelepedési kötvényt. A gond az, hogy a parlamenti bizottság 2014 szeptemberében visszavonta a vállalkozás kötvényforgalmazási engedélyét, vagyis a cég már nem jegyezhetett volna le állampapírt 2016-ban. Az ÁKK adatbázisa szerint a cég nem is vásárolt kötvényt abban az évben.
Egy másik vállalkozás, a szingapúri Euro-Asia Investment az ÁKK szerint 43 személy után jegyzett le állampapírt, a BMH azonban csak 41-ről tud.
De sem a legnagyobb, kínai ügyfelekre specializálódott Hungary State Special Debt Fund, sem az Innozone Holdings, sem az Arton Capital számai nem egyeznek. Egyedül a Discus Holdings és a Migrat Immigration Asia adatai mutatnak egyezést a BMH és az ÁKK adatbázisában.
Ebből két dolog következhet:
Valakik úgy kaptak tartózkodási engedélyt, hogy nem volt mögötte kötvényjegyzés, ami törvényellenes.
A közvetítő cégek több állampapírt jegyeztek le, mint ahány külföldi volt. Az euróövezeti nulla százalékos kamatkörnyezetben igen gáláns volt a magyar eurókötvények évi két százalékos hozama, így megérte megforgatni a pénzt.
A kormány szerint a legszigorúbb ellenőrzéseket hajtották végre a letelepedési kötvényprogramban, a tények azonban mást mutatnak. Kapott letelepedési engedélyt egy korábban elítélt orosz adócsaló, a szír diktátor pénzembere, de nem akadt fent a magyar hatóságok ellenőrzésén az orosz kémelhárítás vezetőjének családtagja sem, csak hogy a legszembetűnőbb eseteket említsük.
A letelepedési kötvényprogramot eleve úgy alkották meg, hogy kormányváltás esetén se lehessen számonkérni a felelősöket. Az állami hatóságok helyett a végrehajtó hatalom ellenőrzését ellátó Országgyűlés egyik testülete, a gazdasági bizottság adta ki a közvetítő vállalkozások kötvényjegyzési engedélyeit.
A fideszes többségű bizottságban országgyűlési képviselők ülnek, akiket jogilag nem lehet felelősségre vonni azért, mert igennel vagy nemmel szavaztak a parlamentben. Ahogy a G7 megírta, még a bizottságon belül sem mentek szabályosan a dolgok, de a Transparency International feljelentése miatt indított nyomozás során a Központi Nyomozó Főügyészség nem talált bűncselekményre utaló jelet.
Az ügyészség szerint azért nem vétett a parlamenti bizottság a szabályok ellen, mert nem voltak szabályok.
Emiatt fordulhatott elő, hogy hitelre is lehetett kötvény venni, sőt harmadáron is letelepedési engedélyhez lehetett jutni.
A letelepedési programból az állam nem profitált, sőt a túl magas kamatok miatt több milliárd forintos veszteséget könyvelt el. A Transparency International tanulmánya szerint 20-30 milliárd forintot bukott az állam a projekten.
Az egész programon csak és kizárólag a Fidesz-közeli közvetítő cégek nyertek.
A személyes- vagy pártkötődés szinte kézzel fogható a bevétel 75 százalékát realizáló Hungary State Special Debt Fund esetében. A vállalkozást 2013. január 15-én alapították meg a Kajmán-szigeteken, egy hónappal azelőtt, hogy a nemzetgazdasági miniszter rendelete megjelent volna a program részleteiről.
A cég kiszervezte a kötvénymenedzselés lehetőségét a hasonló nevű Hungary State Special Debt Management*A cég 2014. január 14-én Hungary Immigration Consultingra változtatta a nevét. nevű vállalkozásnak. Ezt a céget még korábban, 2012. december 4-én, azaz három héttel azelőtt alapították Hongkongban, hogy életbe lépett volna a letelepedési programot szabályozó törvény és egy héttel azelőtt, hogy a magyar Országgyűlés szavazott volna a jogszabályról.
A nevében a Management utótagot viselő cégnek három tulajdonosa volt.*A végső tulajdonos három Brit Virgin-szigeteken bejegyzett cég:
25 százalékban a Star Wealth Ltd.,
30 százalékban a Prime Ally Ltd.,
45 százalékban az Ace Deal Investments Ltd. Az egyiket, a Brit Virgin-szigeteken székhellyel rendelkező Prime Ally Ltd. nevű offshore céget egy nappal azelőtt alapítottak meg (2012. október 26-án), hogy Rogán Antal fideszes képviselő egyáltalán beterjesztette volna a letelepedési programot lehetővé tevő jogszabály-módosítási indítványát az Országgyűlésnek.
Honnan tudhatták Magyarországtól több ezer kilométerre, hogy másnap, azaz október 27-én Rogán Antal egy olyan módosítót terjeszt a parlament elé, amely a következő években több tízmilliárd forintos bevételt hoz a cégnek? Kérdéseinket elküldtük több állami szereplőnek is, de nem érkezett válasz.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA letelepedési kötvényprogrammal a kormány mindent megvalósított, ami ellen a Fidesz küzdöttBevándorlás, offshore cégek és korrupció: ezek ellen küzdött a Fidesz, a letelepedési kötvényprogramban ez mind benne van.
|
Fiktív kötvényekkel is üzleteltek a letelepedési programban
|
Elképesztő kupleráj van a bevándorlási hivatalban, ahol több mint 300 állampapírral nem tudnak elszámolni.
| null | 1 |
https://g7.hu/allam/20181221/fiktiv-kotvenyekkel-is-uzleteltek-a-letelepedesi-programban-amely-162-milliardot-hozott-a-fidesz-kozeli-offshore-cegeknek/
|
2018-12-21 13:30:00
| true | null | null |
G7
|
Könnyen előfordulhat, hogy ebben az idényben nem az Orbán Viktor által alapított Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) kapja a legtöbb közpénzt tao-támogatás formájában. A rendszer 2011-es bevezetése óta ilyen mindössze egyszer történt, így nem meglepő módon a FUNA az abszolút rekorder ebből a szempontból. A különböző – jellemzően kormányközeli – cégek az elmúlt hét évben közel 21 milliárd forintot utaltak a Mészáros Lőrinc elnöklése alatt működő alapítványnak az államkassza helyett.
Ezt fejelhetik meg az idén további 2,4 milliárddal, a Magyar Labdarúgó Szövetség, illetve az ilyen gigantikus fejlesztéseknél szintén illetékes Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) ugyanis ekkora keretet hagyott jóvá a felcsúti akadémiának. Ennél azonban ezúttal volt nagyobb összegű program: Esztergomban a helyi rögbiklub építene egy négymilliárdos csarnokot, amire – egyéb dolgokkal kiegészítve – 3,2 milliárdos támogatási keretet engedélyezett a kézilabda-szövetség (MKSZ) és az EMMI.
Bár az esztergomi projekt kiugró értékű (ennél még Felcsúton is csak egy nagyobb fejlesztés volt a tao-rendszer bevezetése óta), nem ez az egyetlen idei, hasonlóan nagy összegű beruházás. A Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté által vezetett MKSZ egy budakalászi csarnoképítésre is rábólintott. Utóbbi projekthez – amelynek környékén egy Fidesz-közeli vállalkozó is feltűnt – 2,2 milliárdnyi közpénzt kaphat a helyi kézicsapatot fenntartó cég.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBudakalász az új Felcsút, 2,5 milliárdos sportkollégium épül az Omszki-tó mellettAz idei tao-rekorder eddig a Budakalászi Kézilabda Zrt., amely számára a kézilabda-szövetség a napokban hagyott jóvá egy közel 2,2 milliárdos programot.
Ez a két projekt elég jól mutatja a tao-rendszer talán legfontosabb trendjét, a jelentősebb összegű, jellemzően vidéki beruházások számának megugrását. A program bevezetését követően ilyen látványos fejlesztések néhány kivételtől eltekintve csak Felcsúton voltak. Sokat elárul, hogy a 2011/2012-es és a 2016/2017-es idény között mindössze öt kétmilliárd feletti programot hagytak jóvá, és ebből négy a kormányfő kedvenc községében valósult meg.
Méghozzá teljes egészében, a Mészáros Lőrinc vezette település akadémiájának ugyanis soha nem jelentett gondot feltölteni a megítélt keretet. Az első évben ugyan 200 forint bennragadt a 2,8 milliárdos keretben, egy évvel később pedig 60 a 2,64 milliárdosban, a későbbiekben ilyen apró bakik sem fordultak elő. Valószínűleg ebben az idén sem lesz változás: ezúttal szűk egy héttel a 2,4 milliárdos programjuk aláírása után már több mint 900 millió forint volt az alapítvány számláján.
Nagyjából négy éve azonban már nem kizárólag felcsúti kiváltság a taóból megvalósuló látványberuházás, illetve a gigantikus programok.
Egyrészt vannak utánpótlásműhelyek, amelyek rendre rengeteg pénzt kapnak ilyen célra, másrészt egyre gyakrabban hagynak jóvá a szövetségek és a szaktárca csarnok-, uszoda-, stadion- vagy éppen sporthotelépítéseket is.
Sportszálló épült a volt fejlesztési miniszter Seszták Miklós városában, Kisvárdán, illetve több ütemben az adóhatóságot korábban vezető Tállai András birodalmában, Mezőkövesden, és Balatonfüreden is, annak ellenére, hogy ott eredetileg kollégiumra kaptak tao-pénzt. Uszodára komolyabb összeget először a II. Kerületi Sport és Szabadidősport Kft. kapott még 2015/2016-ban, tavaly viszont hasonló projektre ítélt meg milliárdokat a vízilabda-szövetség az YBL Water Polo Clubnak és a Kazincbarcikai Vízisport Klubnak is.
A vízilabdások példáját pedig más szövetségek is követték. Az Alba-Fehérvár Kosárlabda Kft. egy konferenciaközpontként is működő knowledge hubra kapott milliárdos tao-keretet, a Siófok Kézilabda és Tenisz Club Kft. egy bentlakásos rehabilitációs központra, míg a tao-programhoz tavaly kapcsolódó röplabda első milliárdos programját a Beach Sport Kft. fedett strandröplabda-központjára hagyták jóvá. Utóbbi cég több szállal kötődik Bánki Erikhez, ahhoz a vezető fideszes politikushoz, akinek javaslatára a röplabda is bekerült a tao-programba.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVezető fideszes politikus közelében ért földet az első röplabdás tao-milliárdBánki Erik elintézte, hogy felesége sportága is részesüljön a tao-pénzekből. Az első évben kettő, a családhoz köthető cég is százmilliókat nyert.
És ez még korántsem minden. A fentieken kívül hagytak jóvá milliárdos programot az elmúlt években érdi, bajai, százhalombattai, veresegyházi, váci, veszprémi, sülysápi és több budapesti, illetve miskolci egyesületnek is.
Miközben a tao-rendszer történetének első négy évében mindössze hét darab egymilliárd forintot meghaladó értékű programra bólintottak rá, addig az ezt követő négy idényben már 39-re. Hasonlóak az arányok a kétmilliárdosnál nagyobb fejlesztési tervek esetében is: ilyenből 2011 és 2016 között három volt, azóta viszont kilenc.
Tavaly annyira megszaladt a ceruza, hogy több esetben sem sikerült feltölteni a jóváhagyott kereteket. Ez nyilván azt jelenti, hogy egyelőre a fejlesztés sem valósulhatott meg a tervezett formában, az érintett kluboknak a következő években kell majd megpróbálni összeszedni a pénzt. Addig viszont nem sok értelme lenne újabb nagyberuházásokat jóváhagyni nekik vagy akár másoknak.
Vélhetően ez a magyarázata annak, hogy ezúttal egy kicsit kevesebb milliárdos projekt van, mint egy éve, sőt úgy általában a kluboknak is kevesebb tao-pénz jut, mint az előző szezonban. Akkor összesen 130 milliárdnyi keretet hagytak jóvá a szövetségek, illetve a minisztérium, ezúttal azonban ennél bő tíz százalékkal kevesebbet. Ilyen a rendszer bevezetése óta még nem fordult elő, eddig minden esztendőben nőtt a begyűjthető pénz összege.
|
Már nem felcsúti kiváltság a közpénzmilliárdokból épülő sportlétesítmény
|
Egyre több, jellemzően vidéki sportprojektre hagynak jóvá milliárdos tao-keretet a szövetségek és az emberminisztérium.
| null | 1 |
https://g7.hu/allam/20181223/mar-nem-felcsuti-kivaltsag-a-kozpenzmilliardokbol-epulo-sportletesitmeny/
|
2018-12-23 13:48:00
| true | null | null |
G7
|
Nem csak Magyarországon vannak olyan állami pénzből finanszírozott nagyberuházások, amelyek megtérülése vagy bármiféle értelmes célja kétséges, viszont nagyon sokba kerülnek, így aztán a gazdaságból kivont pénzeket duplán is elpazarolják.
Ezeket a drága és őrült beruházásokat szokta a szakirodalom néha fehér elefántnak hívni, a délkelet-ázsiai uralkodók szokásai után. Ők ugyanis gyakran tartottak fehér elefántokat, hogy mindenki láthassa, mennyire gazdagok is ők. Ugyanakkor sok haszna ezen túl nem volt a fehér elefántok tartásának, viszont eleve sokba került az etetésük, és nem is lehetett megszabadulni a szent állatoktól.
Hasonló a helyzet a modern kapitalizmus idején épült presztízsberuházásoknál is, legyen szó focistadionokról, völgyhidakról vagy óriási repterekről. Nem csak egyszer kerül sokba egy nagyon drága vasútvonalat vagy autópályát megépíteni, hanem még a fenntartás és karbantartás is viszi a pénzt. Ezeket az összegeket ráadásul lehetett volna értelmesebb fejlesztésekre is költeni, amelyek tényleg hozzájárulnak a gazdaság jobb működéséhez.
Igaz, a haszontalan projektek erőltetése okos gazdaságdiplomáciai eszköz is lehet. A kínai “Egy út, egy övezet” kezdeményezés keretében épülő beruházásoknál például a felvett hiteleket használják nyomásgyakorlási eszközként. Az amerikai Center for Global Development kutatása szerint 23 olyan ország van mára, amelyik olyan jelentősen eladósodott Kína irányába, hogy veszélyes helyzetbe került. Ezt mutatja az alábbi ábra (a vízszintes tengelyen az állami és államilag garantált hitelek, a függőlegesen ezen belül a kínai hitelek aránya látható).
Ha nagyon magas az állami hitelállomány, és ezen belül is a Kínától érkező hitelek aránya, az országok nem tudnak új finanszírozást találni új projektekre, és ha a korábbi beruházások nem hozzák, hanem éppen viszik a pénzt, akkor nehezen vagy egyáltalán nem fenntartható pénzügyi helyzetbe kerülnek. Mint látni fogjuk, a fehér elefántok között akadnak olyanok, amik már ilyen helyzetet idéztek elő.
Az év végén átadott Hongkong-Makaó híd szintet lépett a világ őrült állami nagyberuházásai között, hiszen 20 milliárd dolláros költségével valószínűleg rekordot döntött ebben a kategóriában. De nem csak a gyorsan növekvő ázsiai országban mernek néha túl nagyot álmodni. Összegyűjtöttünk tíz elrettentő esetet, hogyan nem szabad nagy állami projektekbe belevágni.
A legkevésbé megtérülő beruházások leggyakrabban a nagy sporteseményekhez kötődnek, az olimpiák eddig – talán az 1984-es Los Angeles-i kivételével – mind ráfizetésesek voltak, a költségek mindig jóval meghaladták a tervezetteket. A magyar stadionépítési program is egy tragikusan teljesítő fehér elefánt, de most az infrastrukturális projektekre koncentrálunk. Ezek esetében ugyanis nem olyan látványos, hogy mennyi kárt okoznak, mint egy kongó vagy düledező stadionról készült képek. Az alábbi tíz példán azt szeretnénk bemutatni, hogy mit lehet egy-egy nagyívű infrastruktúra beruházáson elrontani.
1. Hongkong-Makaó/Csuhaj híd – 20 milliárd dollár (2018)
Az egész világsajtót bejárta a híd, hogy a világ leghosszabb, 55 kilométeres tengeri autópálya hídját adták át Hongkong és Csuhaj, illetve Makaó között. A híd nyugati fele Y-ként ágazik szét a tengeren, és egyszerre köti össze a kínai területeket a két különálló rendszerként, de mégis Kína részeként működő városállammal. A híradások arról már nem szóltak, hogy finoman szólva sem tűnik okos beruházásnak. Az 1980-as években felvetették már az 1997-ig a britekhez tartozó Hongkongnak a kínaiak a híd ötletét, de a városállam akkor nagyon nem párolta az ötletet (már csak a kínai befolyás erősödése miatt sem).
Makaó és Kína között gyors kompok járnak, amelyek menetideje csupán 55 perc, és 15 percenként közlekedik. A tengeri hídon a sebességkorlátozások miatt eleve nem lehet gyorsan hajtani. Míg a hajók Hongkong központjából indulnak, addig a híd a város szélén kezdődik, ahova a központból akár egy óra is a kijutás a dugók miatt. Összességében ezért másfél-kétórás eljutási idővel számolnak a térséget ismerők. Ehhez hozzá kell venni, hogy a hongkongi autókat be se engedik Makaóba, egy városszéli parkolóban kell leparkolni. Tehát aki hajóval megy át bankba vagy kaszinózni egyik városból a másikba, továbbra is sokkal jobban jár, ha hajóval megy.
Mindez azonban semmi ahhoz az igazán kínai abszurd bürokráciához képest, hogy a hídra nem is lehet csak úgy felhajtani: két héttel korábban meg kell igényelni az engedélyt, amit csak napi 150-en kapnak meg. Az engedélyeket – ha ennél több jelentkező van – lottón osztják ki. Természetesen itt is szerepet kap majd a kínai állam óriási megfigyelési rendszere, a társadalmi pontok rendszere. Csak a megbízható állampolgárok nyerhetik el a lehetőséget. A 7,4 millió hongkongiból csupán 11 ezer embernek van engedélye arra, hogy kínai területre hajtson autójával.
Hongkongban finoman szólva sem lelkesednek a hídért: a költségek javát nekik kell fizetni, miközben a kivitelezést a kínai oligarchák nyerték el. Sokan úgy érzik, hogy a hidat egy jó lehetőségnek látták a korrupt politikusok, hogy pénzt szivattyúzzanak ki a gazdag Hongkongból a jól pozicionált vállalkozóknak.
A híd eleve kétséges megtérülését tovább rontja, hogy 2030-ra adják át a Gyöngy folyó deltájában 30 km-re északabbra Sencsen és Csungsan között a következő hidat. Mivel ez már Kínán belül, lesz teljes egészében szabadon lehet használni, időpazarló határőrizet nélkül, így a folyótorkolat két partján lévő kínai városok forgalma ezen keresztül megy majd.
2. Stuttgart 21 – 9,8 milliárd dollár (2021?)
A németekről a legtöbbeknek a precizitás, becsületesség és a pontos tervezés és kivitelezés jut eszükbe, a Második Világháború után ebből épített magának brandet az ország. A stuttgarti főpályaudvar átalakítása viszont egy olyan értelmetlen és megalomán projekt, ami diktatúrákban is párját ritkítja, rosszul tervezték, a költségei pedig szinte megállíthatatlanul növekednek.
Az S21 néven is emlegetett projekt lényege, hogy a mostani fejpályaudvart 90 fokban elforgatva a föld alá helyezik, és ehhez 30 kilométernyi csatlakozó vasúti alagutat is építenek. A cél elvileg a vasúti közlekedés gyorsítása, hogy ne kelljen a vonatoknak irányt váltani a fejpályaudvaron, hanem egyenesen haladhassanak tovább. A valóságban azonban ez alig néhány vonatot érint naponta, és ezeknél se lehetne néhány percnél több időt megtakarítani az utazási időből.
A legtöbb megaprojektnél felmerül a korrupció kérdése, de a német állomásépítésnél annyira kilóg a lóláb, hogy a projekt kritikusai szerint gyakorlatilag az egész fejlesztés csak egy ingatlanpanama fedősztorija. Stuttgart, az egyik leggazdagabb német város egy völgyben fekszik, ezért nem tud tovább terjeszkedni. Ezért jön jól, ha felszabadul az egy négyzetkilométernyi belvárosi terület. Az ingatlanfejlesztők, a projektet támogató “civil egyesület” és a helyi politikusok kapcsolatait több újságcikk is firtatta, és jelentős mozgalom is indult a projekt ellen, igaz, egyelőre nem értek el eredményt. Hiába derült ki, hogy az állami tulajdonú német vasúttársaság, a DB finanszírozta a projektet támogató konzervatív polgármester jelölt kampányát a zöld jelölttel szemben, még ennek sem lett semmi következménye.
A projekt költségei viszont elképesztő gyorsasággal növekedtek: a kezdeti 1995-ös 2,5 milliárd euróból egy 2016-os becslés szerint 9,8 milliárd euró lesz, ha egyszer valóban befejezik az építkezést. Ráadásul ha meg is valósulna a projekt, nem sok értelme lenne, egy-két perccel lennének gyorsabbak a vonatok. A projekt költség-haszon elemzésében jóindulattal is erős csúsztatások, vagy inkább szándékos csalások voltak: úgy sikerült jelentősebb időnyereséget kalkulálni, hogy a projekt hatásaihoz írták be, hogy az elhanyagolt pályákat felújítják – pedig ezt a méregdrága alagútépítések nélkül is meg lehetett volna tenni.
Németországban nem ez az egyetlen időben csúszó, soha meg nem térülőnek tűnő, erősen korrupciógyanús megaprojekt, a berlini repülőtér várhatóan 6,4 milliárd euróba fog kerülni.
3. Addisz-Abeba – Dzsibuti vasút – 3,8 milliárd dollár (2017)
A kínai infrastruktúra-fejlesztések egyik kirakatprojektjének szánták, mégis alig egy év kellett ahhoz az átadás után, hogy az eredetileg 10 éves hitel futamidejét még 20 évvel kitolják. Számos probléma akad kínai tervezésű és építésű vonallal: eleve a neve is félrevezető, hiszen a végállomás nem az etióp fővárosban, hanem attól közel 20 km-re van, máig nem épült ki az állomáshoz normális, aszfaltos út. A 728 km-es vonalon napi egy (azaz 1) személyszállító vonat halad csak végig, 12 óra 40 perc alatt, azaz óránként alig 60 km-es átlagsebességet sikerül elérni – mindez nagyjából 21 ezer forintba kerül hálókocsiban, 11 ezerbe ülőhelyes kocsiban, így a buszokkal nem igazán versenyképes.
A kilométerenként 1,5 milliárd forintos kivitelezési költség igen csak borsos egy egyvágányú pályáért, ennyiért már Európában is sikerült megoldani egy vasútvonal építést.
Etiópia a többi vasúti fejlesztését egyébként már nem kínai, hanem török és európai cégekre bízta, így olcsóbb árakat tudtak elérni. Nem csak itt van gond a kínai vasút fejlesztéssel: Kenyában sem igen látják, miből fizetik vissza a 3 milliárd dolláros hitelt – ott éppen a vasúttársaság vezetőjét és egy állami vezetőt tartóztattak le korrupció vádjával.
4. Hambantota kikötője – 1,6 milliárd dollár (2010)
Srí Lankán Kína épített egy gigantikus kikötőt, amely szinte teljesen kihasználatlan. Egyszerűen a sziget rossz oldalára építették, ahol nagyjából nincsen semmi, se ipar, se nagyvárosok. A kínaiak végül 99 évre megkapták a kikötőt, mert a Srí Lanka-i kormány nem bírta fizetni a hiteleket. A G7.hu-n is beszámoltunk korábban a kétséges megtérülésű kínai projektekről.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Szovjetunió sorsára juttathatja Kínát a minket is érintő megalomán terveA munkaerő-növekedésen alapuló gazdasági megerősödés, majd a befolyási övezet költséges kiterjesztése - ebbe a modellbe a szovjetek már elbuktak.
5. M6-os autópálya – 1,5 milliárd euró (2010)
Hiába üres a pécsi autópálya, hiába tartja az ország nagy része minimum megmosolygótónak a dombokba épített 4 alagutat, azért a legtöbben úgy gondolják, hogy a dél-dunántúli térségnek fontos volt a sztráda megépítése. A Dunaújváros és Pécs közti szakasz építési költsége közel 500 milliárd forint volt, a magyar állam évente 70 milliárd forint szolgáltatási díjat fizet az építő és üzemeltető cégeknek, 30 éven át. Nominálisan ez 2100 milliárd forint.
A sztrádát Dunaújváros után napi 11 745 jármű használja, Pécsnél az M60-ast már csak napi 4823. Ha a magasabb járműszámra osztjuk el az évi 70 milliárdos költséget, akkor azt kapjuk, hogy minden egyes utazás 16 ezer forintjába kerül a magyar adófizetőknek. Ilyen magas útdíjat nyilvánvalóan senki nem lenne hajlandó megfizetni. Az évi 70 milliárdból 30 éven át sokkal hasznosabb projekteteket is meg lehetett volna valósítani Tolnában és Baranyában.
6. Montreal-Mirabel reptér – 1,4 milliárd euró (1975)
50 millió utasra tervezték, de sose fordult meg évi 200 ezernél több, ráadásul 2004-ben be is zárt. A Montrealtól 40 km-re északra található repteret hiába jelölték ki nemzetközi reptérnek, és irányították volna ide a nemzetközi járatokat, egyszerűen túl messze volt a várostól. Ráadásul időközben Torontó gyorsabban fejlődött, nagyobb nemzetközi szerepet kapott.
A közlekedési kapcsolatok sem épültek ki a reptér felé, ahogy tervezték. Az építkezés viszont sokkal drágább volt, mint tervezték, akkori áron 300 millió dollár – ami mai pénzben kifejezve közel 1,5 milliárd dollárnak felelne meg. Könnyen ennek a reptérnek a sorsára juthat az isztambuli, 150 milliósra tervezett, a várostól 50 kilométerre lévő, 1,2 milliárd dollárosra becsült, építés alatt álló reptér is. A török megaprojektekről ebben a cikkünkben írtunk.
7. Dél-kínai Bevásárlóközpont – 1,3 milliárd dollár (2005)
A 8,2 milliós Tungkuanban 2005-ben adták át a világ legnagyobb bevásárlóközpontját, a területe 0,7 km2. Napi 100 ezer vásárlót vártak, de nem tudták csak a 10 százalékát a nyitás utáni években kiadni az üzleteknek. Ez 2011-ben egy százalékra csökkent. Sajtóhírek szerint mára ismét költözött élet a központba, ma már a Pekingi Egyetem egy cégéhez tartozik. A befektetett összeget sosem fogja megtermelni.
8. Ciudad Real repülőtere – 1,1 milliárd euró (2009)
A 4,1 km-es kifutópályájával akár A380-as gépeket is fogadni képes repülőteret csupán 3 év vegetálás után bezárták a Don Quijote és Madrid-dél névvel is próbálkozó üzemeltetők. Még saját nagysebességű vasútmegállót is kapott, a kifutópálya pedig Európában az egyik leghosszabb.
Kínai befektetők 10 ezer euróért akarták megvenni, annyiért viszont a spanyolok nem adták. A reptér viszont elég híres lett Európán belül a rossz állami beruházások példájaként. Azért vidámabb történet is köthető hozzá: itt forgatták a Volvo “Epic Split” reklámfilmjét.
9. Russzkij híd – 1,1 milliárd dollár (2012)
Vlagyivosztokban épült meg a világ talán legértelmetlenebb hídja: az eleve gyorsan fogyó lakosságú orosz Távol-Keleten bőven van terület a városok terjeszkedésére, mégis úgy gondolták jónak az orosz politikusok, hogy érdemes egy méregdrága hidat építeni a várossal szemben lévő, 5 ezer fős lakosságú szigetre. A 2×2 sávos, 3,1 km hosszú hídon átvezető autópálya gyakorlatilag egy földútba torkollik.
10. Spanyol nagysebességű vasút a semmibe – 90 millió euró (2018)
A galíciai 100 ezres Lugo városától 15 kilométerre épült egy új nagysebességű vasúti megálló, és külön ide vezették a síneket is. Sikerült egy olyan, 2500 fős településre, O Páramóba tenni a megállót, ahonnan a helyi konzervatív párti regionális vezetője származott, csak sajnos utasok nem jártak arra. Ezért is kellett a falu vasútállomását 2002-ben átadni. Soha egyetlen vonatot sem indított az állami vasúttársaság, a RENFE az állomásra – csak vonatokat tárolnak itt az El País beszámolója szerint.
A spanyol nagysebességű vasúthálózat mára a leghosszabb lett Európában, de gazdaságosságát számos kritika érte. Biztosan hasznos és szükséges ilyen vonalak építése olyan nagyvárosok között, mint Madrid vagy Barcelona, de például a Madridtól délre lévő, 83 ezer lakosú Toledóba biztosan nem sok értelme volt drága vasútat építeni. A vonatok eleve óránként indulnak csak, és helyet kell foglalni rajtuk, ezért az ingázóknak egyáltalán nem praktikus. Gyakorlatilag a turistáknak építettek egy kirakat-vonalat, ami inkább PR, mint közlekedési fejlesztésnek tekinthető.
|
A világ tíz legértelmetlenebb állami nagyberuházása
|
Döbbenetesen rosszul költik néha az adófizetők pénzét. És nem csak olyan helyeken, mint Kína vagy akár Magyarország: őrült és értelmetlen német projektek is rákerültek a listánkra.
| null | 1 |
https://g7.hu/allam/20181227/a-vilag-tiz-leginkabb-csodalatosan-ertelmetlen-allami-nagyberuhazasa/
|
2018-12-27 14:16:00
| true | null | null |
G7
|
Nem adott túl sok okot az optimizmusra 2018, és ezért teljesen érthető, ha valaki úgy döntött, hogy inkább nem követi túl szorosan a folyamatosan áramló negatív híreket. De történt néhány olyan dolog is, amiről kár lett volna lemaradni, mert fontos, és szinte biztosan nagy hatással lesz az életünkre.
Ezeket próbáltam összeszedni most, egy szubjektív lista következik tehát arról a tíz (három magyarországi és hét külföldi) összetettebb történésről, ami egy évnyi intenzív hírfogyasztás után a legfontosabbnak tűnik most 2018-ból.
1. A Fidesz a független tudás ellen fordult
Nem maradt sok olyan tényező Magyarországon belül 2018-ra, amely bármilyen értelemben is ki tudná egyensúlyozni a politikai hatalmat. Ezt nem csak a Fidesz által könnyedén és fölényesen megnyert áprilisi választások mutatták, hanem az is, hogy gyakorlatilag megszűnt a közügyekkel kapcsolatos párbeszéd bármilyen formában. Az ellenzék eljelentéktelenedett, a hatalmat ellensúlyozó intézmények leromlottak. Így viszont nehéz fenntartani azt a folyamatos konfliktust, ami a Fidesz politikai működésében eddig nélkülözhetetlen volt.
Ezért volt érdekes fejlemény, hogy a kormánypárt idén a kommunikációs és hatalmi arzenáljának jelentős részét a hatalomtól függetlenül működő tudományos és szakmai műhelyek ellen irányította. Orbán Viktor szokásos éves programadó beszédében arról beszélt, hogy a hatalom új kulturális korszakot kíván létrehozni. Egy darabig nem volt egyértelmű, hogy ez mire is vonatkozik. Csak később derült ki, amikor a CEU letette a fegyvert a már évekkel korábban indult bürokratikus hadjárattal szemben, és bejelentette, hogy Bécsbe költözik, egyedülálló könyvtárával, tudományos kapcsolataival együtt.
Több új front is nyílt ezen a területen, a kormány például – az újonnan létrehozott Innovációs Minisztériumon keresztül – nagyobb beleszólást követel magának a tudomány ügyeibe, és közvetlenül dönt az önkormányzati elven működő akadémiai rendszer forrásainak egy részéről. Amikor pedig az akadémikusok ellenvéleményt fogalmaznának meg, akkor néha felmerül, hogy egyes kutatóintézeteket inkább bezárnának. A Corvinus egyetem alapítványba pakolása egyelőre a felsőoktatás magánosítására irányuló kísérletnek tűnik, ami – ha valóban minta lesz a többi egyetem számára – tovább erodálhatja az a csekély autonómiát is, amit eddig élvezhettek az egyetemek.
Mindeközben egyébként Magyarországon egész Európában egyedülálló módon csökken a diplomások lakosságaránya, az iskolaelhagyóké pedig nő. És sajnos az országot vezető hatalomtechnikusok azt sem veszíthetik szem elől, hogy azokban a járásokban támogatták nagyobb arányban a Fideszt, ahol átlagosan alacsonyabb az iskolázottság.
2. Létrejött a Magyarország Nyrt.
Rutinos tőzsdei hírkövetők is elveszthették többször a fonalat, amikor Mészáros Lőrinc és Jászai Gellért cégcsoportjának naponta sorjázó bejelentéseit próbálták követni és értelmezni. De most már érdemes eszmélni, hiszen láthatóvá vált a folyamat vége: az építőiparból és a médiaüzletből a kormányközeli üzletemberek által kiszívott pénzekből felépült egy központosított járadékvadász vállalatcsoport.
A történet tőzsdei része – legalábbis hivatalosan – 2017 elején kezdődött, amikor Mészáros Lőrinc megjelent nagybefektetőként a Konzumban, aztán az Opimusban.*Az Opimus egyébként a Buda-Cash (csalás miatt első fokon 7,5 év börtönre ítélt) vezetőinek vagyonkezelőjeként működött korábban. Aztán egyre több vagyonelem került ezekbe a cégekbe, nem is akárhogy: a Mészáros-Jászai cégek alacsony áron vásároltak, de valós áron könyveltek, így aztán milliárdos nyereségek jöttek létre a semmiből (a cégekbe “úgy kerülnek az értékek, mint egy puttonyba", mondta még tavaly a cégcsoport egyik vezetője). Az már idei fejlemény, hogy előbb Mészáros Lőrinc belerakta az ipari és mezőgazdasági cégeit az Opusba, majd a cégcsoport részeként működő Appeninn részvényt cserélt és összefonódott Orbán Viktor lányának férje, Tiborcz István BDPST Zrt. nevű vállalatával.
Végül pedig az is eldőlt, hogy a Konzum be fog olvadni az Opusba, és így létrejön egy bátran Magyarország Nyrt-nek nevezhető konglomerátum, aminek háromnegyedét Mészáros Lőrinc és családja birtokolja majd, de egyébként bárki beszállhat társtulajdonosnak. (A folyamat során kiderült, hogy Mészáros Lőrinc csak a tőzsdei vagyonával dollármilliárdosnak minősül).
Az Opus irányítói már Frankfurtban turnéznak a befektetői pénzekért, ahol olyan évtizedekig épült befektetési holdingokhoz hasonlítják magukat, mint az olasz Agnelli-család Exor-csoportja, a Grouppe Bruxelles Lambert (Belgium leggazdagabb embere és a negyedik leggazdagabb kanadai közös holdingja), vagy a török Koc csoport.
A központosítás kiterjed a kormánypárt médiájára is. Az év végén egészen bizarr “felajánlások" után egy fideszes politikusok és bizalmasok által vezetett alapítványba került kevés híján az egész kormánypárti médiafelület-birodalom. Mivel a versenyjogi szabályokat nem lehetett volna úgy feszíteni, hogy Gazdasági Versenyhivatal rábólintson a tranzakcióra, ezért a kormány inkább nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánította a folyamatot, ezzel is megerősítve minden piaci szereplő felé, hogy Magyarországon a hatalom belátásától függően többféle szabályrendszer vonatkozhat a résztvevőkre.
3. Megoldódott az ezermilliárdos kötélhúzás
Sokáig izgulhattunk azon Magyarországon, hogy vajon megérkeznek-e azok a százmilliárdok Brüsszelből, amelyek kifizetése csúszott az uniós programok utólagos ellenőrzésekor talált visszásságok miatt. A kormánynál is komolyan számoltak a források visszatartásával, legalábbis ez derült ki abból a nem nyilvános jelentésből, ami eljutott hozzánk. Ha sokáig visszatartották volna a pénzeket, az egészen súlyosan megborította volna a magyar államháztartást. Főleg azért, mert a kormány teljes gázzal osztotta ki és utalta át a támogatásokat a cégeknek.
Augusztusban viszont elkezdett jönni a pénz, és az év végéig már ezermilliárd forintot meghaladó összeget utaltak át az Európai Unió alapjaiból a magyar intézményrendszernek. Arról nincsen hivatalos tájékoztatás, hogy egészen pontosan mi történt a háttérben, ami miatt ennyire megváltozott a brüsszeli bürokrácia hozzáállása. Csak sejteni lehet, hogy a magyar fél kompromisszumokat kötött néhány fontos ügyben, valószínűsíthetően elfogadtak jelentősebb pénzügyi büntetést is.
A kérdés rendeződésétől talán nem teljesen független, hogy Magyarország minden harcos retorika ellenére tökéletesen beilleszkedik az európai munkamegosztásban az országot megillető, alacsonyabb pozícióba. Például továbbra is milliárdokkal támogatja az állam az országban beruházó (nagyrészt európai) nagyvállalatok projektjeit, még akkor is, ha ezek nem teremtenek túl sok hozzáadott értéket. Sőt, a munkaerőhiányt részben a túlóraszabályok fellazításával igyekeznek enyhíteni, főként a külföldi munkaadók igényeinek megfelelően, annak ellenére, hogy már így is közel Magyarországon dolgozzák le az emberek a legtöbb munkaórát. Feltűnő az is, hogy legújabban a magyar fegyverbeszerzések is az EU-n belülről jönnek: helikoptert az Airbustól, harckocsit a német KMW-től, gépkarabélyokat pedig Csehországból vásárlunk.
4. Túl lehet már a csúcson a globális gazdaság
2017-ben még rendszeresen elhagyta a globális gazdasággal foglalkozó elemzők száját a “szinkronizált globális növekedés" kifejezés, ami arra utalt, hogy a világ nagy gazdaságai teljesen szokatlan módon egyszerre bővültek gyorsuló ütemben. 2018-ra viszont nagyot változott a helyzet, különösen a világkereskedelemnek kitett EU-ban és Kínában romlott el a beruházó cégek hangulata. A világban elharapódzó protekcionizmus és a politikai káosz arra késztette a beruházásokról, fizetésemelésekről és hasonlókról határozó döntéshozókat, hogy inkább várjanak ki.
De az Egyesült Államokban sem tűnik minden igazán egészségesnek. Az év végére hajszálnyira került a medvepiactól a legfontosabb amerikai részvényindex (tehát a szeptember végi csúcshoz képest majdnem húsz százalékot esett), a hozamgörbe pedig vészesen ellaposodott. Ezek ugyan csak piaci jelzések, de azt azért mutatják, hogy a Trump-féle adócsökkentések nem váltottak ki tartósan pozitív hatást: élénkítették ugyan a keresletet, csakhogy a Federal Reserve emiatt gyorsított a kamatemelési ciklusán, így végső soron megint csak nem tud gyorsabban nőni a gazdaság – és még az államkassza is üresen kong.
Mindenesetre az IMF odáig ment legutóbbi gazdasági jóslatában, hogy a globális növekedés 2018-ban 3,7 százalékon tetőzött, és innentől kezdve jó esetben lassabban hömpölyög tovább, rosszabb esetben pedig recesszió következik. Ez utóbbi különösen az olyan, világgazdaság felé kitett országoknak lenne rossz, mint Magyarország.
5. Magukat gyengítették Európa vezetői
Nem idén kezdődött a hagyományos európai pártrendszer szétesése, de az biztos, hogy új lendületet kapott, ahogyan azt az idén hatalomra jutott olasz posztmodern-szélsőjobbos koalíció is mutatja. És ezt a leginkább maguknak köszönhetik Európa vezetői, régen láthattunk utoljára olyan bénázás-sorozatot, mint a legnagyobb európai országokat irányító politikusoktól.
Emmanuel Macron francia elnök például XVI. Lajost idézően dilettáns módon viszonyul saját népéhez, és kelti a borzasztóan elitista politikus benyomását, amikor eleve rekordmértékű a populista erők támogatása a kontinensen. A francia elnök nem csak a kommunikációt rontotta el, a befektetésösztönzést és a környezetvédelmet előmozdítani igyekvő reformjait is sikerült népellenes intézkedésként bevezetnie. Nem is csoda, hogy a népszerűsége rekordmélységre süllyedt, az év végi tiltakozáshullám pedig a teljes politikai napirendjének kisiklásával fenyeget.
De ez mind semmi Theresa May és a teljes brit politikai osztály már-már viccbe hajló tehetetlenségéhez képest. Nagy-Britannia elitje a jelek szerint képtelen szembenézni azzal, hogy az országot az EU-ból kiléptetni szándékozó erők nyílt hazugságokkal döntötték el a Brexit-szavazást – sőt, May erősen hozzájárult a brit birodalmi fantáziavilág fennmaradásához, ami szerint a Falkland-szigetekkel és Kenyával kereskedve ki tudják majd váltani az európai piacokat. A mostani helyzetben úgy tűnik, oda vezetett ez, hogy a britek elfogadott megállapodás nélkül fognak kizuhanni az EU-ból, egyelőre felmérhetetlen következményekkel.
Angela Merkelnek a saját pártján belüli keményvonalasokkal kellett küzdenie az év folyamán, amit egy ravasz trükkel oldott meg: a kancellári posztot megtartotta, de a pártelnökségről lemondott, és egy bizalmasának, a nehezen kimondható nevű Annegret Kramp-Karrenbauernek adta át. De az biztos, hogy azt a globális vezetői szerepet nem tudta eljátszani, amire a kontinensnek a sok külső és belső kihívás miatt valószínűleg szüksége lett volna. És a következő évet is gyengébb helyzetből kezdi, mint a tavalyit.
6. Trump elszabadult
Azt mindig is sejteni lehetett, hogy Donald Trump elnöksége meg fogja rengetni a világ legnagyobb gazdaságának intézményrendszerét. Ehhez képest 2017-ben még viszonylag kevés jele volt ennek a gyakorlatban, kormányzatának legfontosabb posztjait a hagyományos republikánus irányvonalat képviselő szereplők töltötték be, akik hatékonyan ellensúlyozták az ENSZ-közgyűlésen egyszerűen kiröhögött amerikai elnök kiszámíthatatlan húzásait.
Ez 2018-ra fokozatosan megváltozott, és Trump szép lassan felőrölte azokat az embereket, akik a sajtó népszerű szóhasználatával felnőtt felügyeletet gyakoroltak felette. Az év alatt repült Cohn, McMaster, Tillerson, Sessions, Kelly, és végül Mattis is.*Ők sorban gazdasági főtanácsadó, nemzetbiztonsági főtanácsadó, külügyminiszter, igazságügyminiszter kabinetfőnök és végül hadügyminiszter voltak. Helyettük pedig olyan emberek jöttek, akiknek – Trumphoz való hűségükön túl – nincs különösebb politikai hátországuk vagy identitásuk, és ezért kár lenne tőlük azt várni, hogy bármennyire is féken tartsák az elnököt.
Emiatt Trumpnak egyre több tere nyílt arra, hogy gyakorlatba ültesse a meggyőződéseit. Először a kereskedelmi háború elindításánál vált nyilvánvalóvá, hogy ha Trump akar valamit, akkor nem fogják tudni észérvekkel lebeszélni róla. De ugyanez játszódott le a párizsi klímaegyezmény és az iráni atomalku felmondása vagy az észak-koreai válság kezelése körül, illetve legutóbb, amikor egy hirtelen ötlet (és egy Erdogannal folytatott telefonbeszélgetés) hatására úgy döntött, hogy kivonul Szíriából, és akkor már Afganisztánból is. Az ilyen döntések nem csak a világgazdaságot, hanem az egész, utóbbi három évtizedben rögzült világrendet is aláássák, hiszen az USA eddigi szövetségesei nem lehetnek többé teljesen biztosak az amerikaiak támogatásában.
Miközben azonban Trump elszabadult, addig új nyakörvet és pórázt is kapott, miután a demokraták óriási győzelmet arattak a novemberi félidei választásokon, és megszerezték az alsóház irányítását. Így kedvükre alakíthatnak vizsgálóbizottságokat az USA-ban szokatlanul korrupt Trump-kormányzat ügyeinek feltárására, Trump pedig sok mindent nem érhet el, ha nem köt velük kompromisszumot. Ráadásul Trump minden igyekezete dacára a kormánytól félig-meddig függetlenül működő igazságügyi minisztériumot sem tudta semlegesíteni: egy becslés szerint nagyjából 17 egymástól elkülönő vizsgálat vagy nyomozás zajlik Trumppal szemben, amelyek közül az egyik esetében akár már most is vádat emelhetnének az elnökkel szemben. Az már 2019 érdekes története lesz, hogy a Trump hatalmát korlátozó tényezők hogyan találkoznak majd a kontrollt vesztett Fehér Házzal.
7. High-tech diktátora lett Kínának
Tavasszal eldőlt, hogy Hszi Csinping – hacsak puccsal el nem távolítják, vagy meg nem unja a hatalomgyakorlást – élete végéig fogja totális hatalommal vezetni a világ második, és hamarosan talán első legnagyobb gazdaságát, Kínát. A kínai kommunista párt kongresszusa ugyanis úgy döntött, hogy eltörli az újraválaszthatóság korlátját, amivel páratlan hatalom jutott Hszi elnök kezébe.
A jelek szerint Kínában nem is aprózzák el a diktatúrát, legyen szó teljesen népcsoportok internálásáról vagy az “Egy út, egy övezet" név alatt futó globális befolyás terjesztéséről. A kemény eszközökre szüksége is lesz Hszinek, aki egyébként öt-hat éve egy masszív korrupciósellenes kampány keretében számolt le pártbeli ellenfeleivel. A kínai gazdaság ugyanis részben a kereskedelmi háború hatására, részben a korábban felhalmozott adóssághalom miatt lassulóban van, ami könnyen kirobbanthatja a társadalomban lappangó feszültségeket.
Nagy figyelmet kapott idén a kínai hatalmi apparátus által felügyelt, a big data, a képfelismerő szoftverek és a mesterséges intelligencia legmodernebb technikáit ötvöző megfigyelőrendszer, illetve ennek ötvözése a társadalmi pontrendszerrel. Ez az integrált kontroll ugyan még nem valósult meg, de nem látni, hogy az országon belül ki állítaná meg egy ilyen disztópikus rendszer kiépítését.
8. Senki nem vonta felelősségre a Facebookot
Volt néhány súlyos vállalati történet idén (lassan széteső GE, őrült fordulatokat bemutató Tesla), de mégis, kevés cég került olyan elképesztő PR-pokolra, mint a Facebook ebben az évben. Szinte minden héten fény derült valami felháborító dologra, ami a cégnél történt, és a vállalat vezetőinek láthatóan fogalmuk sem volt, hogy mit kezdjenek ezekkel a botrányokkal.
Amellett, hogy a cég üzleti modellje – egy gigantikus adatporszívó, ami a világ legjobban célozható reklámgépezetét működteti – mindig is megkérdőjelezhető volt, de azért a népirtások, lincselések, választási manipulációk, állami trollhadseregek, nagyvállalatoknak átadott magáncsetelések és hasonlók tényleg meglepetésként érhettek sokakat. Ráadásul tudományos munkák sora bizonyítja, hogy a közösségi médiának kitett emberek magányosabbnak és szomorúbbnak érzik magukat. Néhány lelkiismeretesebb volt Facebook-vezető már teljes erővel kampányol korábbi cége ellen, az Instagram- és a WhatsApp-alapítók is leléptek, de az egész Szilícium-völgyben általános lett, hogy a tech-dolgozó szülők teljesen eltiltják a gyerekeiket a kütyüktől.
A Facebook vezetői a nyilvánosság előtt a fent látható furcsa, félig bocsánatkérő videóval reagáltak a botrányokra, a színfalak mögött viszont bosszút forraltak. A cég második embere, Sherryl Sandberg például odáig ment, hogy kamuhírportál üzemeltetésében is utazó jobboldali PR-céget állított rá a vállalat kritikusaira.
Mindennek fényében különösen visszatetsző, hogy egyelőre alig látni annak nyomait, hogy a nagy globális techcégek hazájában, az Egyesült Államokban bármit is tennének a politikusok, hogy szabályozzák ezeket az oligopóliummá sűrűsödő óriáscégeket. A Facebook esetében legfeljebb a részvényárfolyam esése és a felhasználói bázis lassú lemorzsolódása adhat reményt, hogy valami változni fog.
9. Nem lehet tagadni az éghajlatváltozást
Sok embernél idén jöhetett el a pillanat, amikor szembesülni kellett azzal, hogy tudósok szerint tényleg kezdünk kifogyni az időből, ha tenni akarunk valamit, hogy ne változzon meg a Föld éghajlata a felismerhetetlenségig. A nyári európai hőhullám és vagy az őszi kaliforniai erdőtüzek, az északi jégtakaró elolvadása, a megváltozó éghajlat mezőgazdaságban, faiparban és halászatban is érzékelhető és jól dokumentált hatása egyre több embert győz meg arról, hogy tényleg történik az éghajlattal valami visszafordíthatatlan.
Az alábbi egyszerű grafikonon például nehéz fogást találni:
Az sem kizárt, hogy talán már ki is fogytunk az időből, és inkább az van hátra, hogy kitaláljuk, hogyan adaptálódjon az emberiség az új körülményekhez. Erre utal, hogy hiába sikerült megállapodnia a világ összes országának abban, hogy törekedni fognak együttesen arra, hogy a felmelegedés 1,5-2 fokon belül maradjon az ipari forradalom előtti időszak átlaghőmérsékletéhez képest, idén mégis nőtt a globális szén-dioxid kibocsátás, és várhatóan a következő években is fog. Nem segít az sem, hogy egy olyan elnök került hatalomra Brazíliában, aki határozattan a mezőgazdasági lobbi érdekeit képviseli az Amazonas körüli erdőirtásról folyó vitákban.
De annyit mindenképpen javult a helyzet, hogy legalább a konszenzus a realitás irányába mozdult. És a párizsi megállapodással létrehozott intézményrendszer sem halt meg egyelőre, például elfogadtak egy szabálykönyvet, ami alapján tovább folyhatnak az egyeztetések.
10. Szorul a hurok az egyszer használatos műanyagokon
Történtek tényleg jó dolgok is a világban 2018-ban, legyen szó az extrém szegénység, a járványok vagy az írástudatlanság visszaeséséről vagy néhány korrupt rezsim bukásáról (Dél-Afrika, Malajzia). De ami igazán átütő erejű volt, az az Európai Unió döntése az egyszer használatos műanyag evőeszközök, szívószálak, italkeverő pálcikák és egyebek kivezetéséről. Az apró műanyag szemét feltakarítása szinte lehetetlen, így viszont előbb-utóbb bemosódik a tengerbe, ahol még kisebb darabokban újra bekerül a táplálékláncba, és végső soron újra az emberek egészségét is fenyegetheti.
Az EU ráadásul a cigicsikkeket és más káros műanyagokat gyártó vagy forgalomba hozó cégeket a szennyezés feltakarításának kifizetésére is kényszeríti majd. Ami még jobb, talán meg sem kell várni a döntés 2021-es életbe lépését, mert a cégek már korábban levehetik ezeket a fölösleges, szennyező dolgokat a polcokról. Remélhetőleg az európai gyakorlat más országokba is átterjed majd. Már csak arra várhatunk, hogy a szupermarketekben pakolhassuk a gyümölcsöket papírszatyorba, ne csak egyszer használatos nejlonzacskókba. És ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a leginkább környezetkárosító bioüzemanyagok mellett az EU a pálmaolaj használatát is korlátozta, amire szintén nagy szükség volt már.
Élet 2018 angela merkel Donald Trump Emmanuel Macron évértékelő Hszi Csin-ping magyarország nyrt Mészáros Lőrinc Orbán Viktor Olvasson tovább a kategóriában
|
2018 tíz legfontosabb történése
|
Trump elszabadult, mint a hajóágyú, létrejött a Magyarország Nyrt., de legalább kinyírják a műanyag szívószálakat. Ezek voltak azok a dolgok 2018-ból, amelyek hatását évek múlva is érzékelni fogjuk.
| null | 1 |
https://g7.hu/elet/20181228/2018-tiz-legfontosabb-tortenese/
|
2018-12-28 14:26:00
| true | null | null |
G7
|
bűncselekmény;MVM Zrt.;
2019-01-02 09:30:00
Indokolatlanul elhúzódó MVM-vizsgálat
Egyelőre nem zárult le az MVM Magyar Villamos Művek belső vizsgálata az állami energiacég által 2017-ben ötmilliárdért megvett, megfigyelők szerint értéktelen és szükségtelen „központi termelésmegjelenítő és felügyeleti” (ktm-) rendszer kapcsán – tudtuk meg.
Az MVM elnök-vezérigazgatói posztját augusztus óta betöltő Kóbor György novemberben a Figyelőnek abbéli reményét fejezte ki, hogy december elejére rendelkezésükre állhatnak az üggyel kapcsolatos legfontosabb adatok. A testület összetétele, munkamódszere és a befejezés várható időpontja azóta is titok. Akadt, aki a határidőt lapunknak legkorábban ez év februárjára tette. Feljelentés se született és számos jel szerint továbbra sem ez a kutakodás fókusza. Több érintettet még meg sem hallgattak. A legvalószínűbb forgatókönyvként egyre inkább az körvonalazódik, amit Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter helyettese, Fónagy János már szeptemberben megpendített az üggyel kapcsolatos szocialista felkérdezésekre. Eszerint minden a legnagyobb rendjén, a megvásárolt termék igenis megér ötmilliárdot.
Ehhez képest az MVM által saját, nem sokkal azelőtt alapított svájci leányvállalatától, az MVM International AG-tól megvásárolt ktm-rendszer valós értékét forrásaink legfeljebb ha százmilliósra becsülték. Ebben az esetben viszont több milliárdnyi közpénznek veszhetett nyoma. Az MVM a mérlegek május végi leadási időpontjában állítólag emiatt bontott szerződést az anyag ellenjegyzését erre hivatkozva megtagadó KPMG-vel. De hasonló sorsra jutott a több hónapos késéssel leadott anyagot végül ellenjegyző könyvvizsgáló is. A nyár végén Bártfai-Mager Andrea, egy nappal azután, hogy magához vonta az MVM tulajdonosi jogait, eltávolította az állami holding elnökét és vezérigazgatóját és a teljes vezetőség is kicserélődött.
Ennek nyomán a titokzatos svájci leányvállalat igazgatóságában nemrég Mihalovics Pétert - Seszták Miklós korábbi fejlesztési miniszter egykori kabinetfőnökét -, Zsuga János korábbi MVM-vezérigazgatót és Csanádi Zsoltot, a holding egykori jogi vezetőjét Kóbor György, valamint Cseh Tamás Zoltán jogi vezérigazgató-helyettes váltotta. Továbbra is a testület tagja maradt Szarapka Lehel ügyvezető.
Háttérbeszélgetéseink során senki se tagadta, hogy az ügyletsorozat valójában a közpénzek megcsapolását szolgálhatta. Miközben a felelősséget mindenki hárítja, a gyanú első látásra leginkább a – Fidesz-KDNP bizalmát továbbra is élvező – Seszták Miklós körére irányul. Igaz, az Index korábban kapcsolatot talált a ktm-rendszer eladói és a nyilvánosságtól augusztus óta mereven elzárkózó Zsuga János között is. Ehhez képest arra a felvetésünkre, hogy a vizsgálat nyomán várható-e érdemi felelősségre vonás, egyik forrásunk sokat mondóan visszakérdezett: "Ön szerint?"
Kérdéseinkre az MVM-től nem kaptunk választ.
|
Indokolatlanul elhúzódó MVM-vizsgálat
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3020252_indokolatlanul-elhuzodo-mvm-vizsgalat
|
2019-01-02 09:30:00
| true | null | null |
Népszava
|
|
önkormányzatok;autók;
2019-01-02 10:00:00
Nagyra nőttek az önkormányzati autóflották
Több mint évi 155 millió forintért 207 kocsit üzemeltet a 23 megyei jogú város – tudta meg a Népszava. A folyton adóssággal küzdő Pécs luxus Volvója ma is kilóg a sorból.
November végén fordult lapunk közérdekű adatigényléssel a 23 megyei jogú város önkormányzatához, hogy megtudjuk, milyen és mekkora autóflottát tartanak fenn. Húsz település érdemben válaszolt, Sopron, Győr és Szombathely viszont közölte, nincs önkormányzati tulajdonú autójuk – arról pedig nem adtak tájékoztatást, hogy magának a polgármesteri hivatalnak, a városnak hány járműve van. A válaszokból kiderült, hogy a legtöbb önkormányzati autót Miskolc üzemelteti, a borsodi megyeszékhely saját flottája 25 tagú, a második legtöbb városi autó Szeged utcáin fut, míg a harmadik helyen Debrecen és Szekszárd osztozik 18-18 kocsival. A legszerényebb ebből a szempontból elvileg Kecskemét, ahol csak egy autó önkormányzati, gyanítható persze, hogy a többi a hivatal tulajdonában van.
A legrégebbi autó miskolci, az 1997-es Opel Corsa már jó néhány hivatali dolgozót kiszolgált, hat megyei jogú város viszont az idén is vásárolt vagy lízingelt új kocsit. A legnépszerűbb márka a legnagyobb vidéki városokban a Volkswagen. Ebből 41, a második legnépszerűbb Skodából 30, Suzukiból 24 szolgál az érintett városokban. Hondából, Hyundaiból, Audiból, Volvóból és Mercedesből egy-egy akad az önkormányzati flottákban.
A polgármesterek többsége is a VW-t és a Skodát preferálja, a városvezetők közül öten – Debrecenben, Dunaújvárosban, Székesfehérváron, Szolnokok és Veszprémben – a Passatot favorizálják, míg Hódmezővásárhelyen, Kaposváron, Nagykanizsán és Szekszárdon a Skoda Superb-et kedvelik. Skoda Kodiaq-ot használ Érd első embere, az adóssággal állandóan harcoló Pécs fideszes vezetője, Páva Zsolt Volvo S80-ban utazhat – három éve, sajtóhírek szerint mintegy 12 millióért vették a luxusautót. Salgótarjánban egy Kia Niro, Nyíregyházán viszont Audi A6 a polgármester szolgálati autója. Kilenc település azt is közölte, milyen autót használnak az alpolgármesterek: VW Passat, Skoda Octavia, Ford Mondeo, Mazda 6, VW Jetta és Golf segíti a munkájukat.
Az önkormányzati autók többségét persze a hivatali dolgozók használják, ezek jellemzően közép vagy alsó középkategóriás kocsik, legtöbbjük Opel Astra és Suzuki SX4, a közterület-felügyeletesek általában Daciával járnak. A megyei jogú városok autóinak körülbelül negyede valamilyen szállítójármű, nagyjából tizedüket pedig önkormányzati intézmények – könyvtárak, múzeumok, orvosi ügyelet – használják.
A települések több mint 150 millió forintot költenek évente az adófizetők pénzéből az autóflották fenntartására, ami átlagosan 7,5 millió városonként. A legtöbbe elvileg Szekszárdon kerülnek a kocsik, igaz, a tolnai megyeszékhely nemcsak az autó adóját, biztosítási és javítási költségeit, útdíjait, de az éves üzemanyagdíjat is megadta, mások viszont utóbbit kihagyták, noha messze ez a legnagyobb költség a kocsikkal kapcsolatban. Az egy autóra jutó éves költségeknél így jelentős a különbség, hiszen míg Kecskeméten, Nagykanizsán, Salgótarjánban vagy Egerben ez csak 250-350 ezer forint, addig azokban a városokban – Dunaújvárosban, Kaposváron, Nyíregyházán, Pécsen, Székesfehérváron, Szekszárdon, Zalaegerszegen – ahol az üzemanyag-költség is szerepel a fenntartási összegben, ott ez a tétel az 1,1-2 millió forintot is eléri.
|
Nagyra nőttek az önkormányzati autóflották
|
Több mint évi 155 millió forintért 207 kocsit üzemeltet a 23 megyei jogú város – tudta meg a Népszava. A folyton adóssággal küzdő Pécs luxus Volvója ma is kilóg a sorból.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3020260_nagyra-nottek-az-onkormanyzati-autoflottak
|
2019-01-02 10:00:00
| true | null | null |
Népszava
|
A kormány az országgyűlési választás előtti hetekben rendeletben bővítette ki a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) feladatkörét a divat- és designipari stratégiaalkotással, és egy határozatban azt is előírta az ügynökségnek, hogy 150 millió forintból alapítson egy kisebb ügynökséget, amely kizárólag a divat foglalkozik. A kormány rögtön további 150 milliós költségvetési támogatást is biztosított a 2018-as működésre. Így jött létre a Magyar Divat és Design Ügynökség.
Novemberben az MTÜ-t utolérte a központi közigazgatáson korábban végigsöprő leépítési hullám. A szervezetnél és a hozzá tartozó vállalkozásoknál több száz alkalmazottnak mondtak fel, a divatügynökség növekedését azonban ez nem zavarta meg.
Az állami divatcég, ahol Orbán Ráhel ismeretségi köréből kerültek ki a vezetők, a kirúgásokkal egy időben kiköltözhetett az MTÜ központjából, és irodaházat kapott Budán, az Istenhegyi úton.
A százéves villaépületből kialakított menő irodaházat korábban hosszú ideig egy reklámcég bérelte. Most az állami ügynökség megjelenése után felújítási munkák kezdődtek az ingatlanon.
A hivatalos cégadatok szerint a divatügynökségnél 18-an dolgoznak, forrásink azonban a szerződéses alkalmazottakkal együtt legalább negyvenre teszik az összlétszámot. A költözés hátterével és az ügynökség alkalmazottaival kapcsolatban megkerestük az MTÜ vezetőjét, Guller Zoltánt, de kérdéseinkre nem kaptunk választ.
Az egységes divat- és dizájnipari stratégia kidolgozását csaknem egy éve jelentette be Rogán Antal. A miniszter az év elején – még az ügynökség megalapítása előtt – tette közzé, hogy a kormányzat átveszi a magyar divatipar szakmai koordinációját és stratégiát dolgoz ki az teljes üzletág számára. Ezt követően egy 1,9 milliárd forintos keretet is biztosítottak az MTÜ-nek az országmárka kidolgozása címén.
Az első körben az MTÜ-n belül hoztak létre egy Divatipari Marketing Igazgatóságot, ahol a miniszterelnök legidősebb lányának barátnője, Bata-Jakab Zsófia lett a vezető, majd őt nevezték ki az ügynökség vezérigazgatójának is. Az első rendezvények megszervezése óta Forintos-Szűcs Anita, a Maison Marquise és Abodi Dóra, az ABODI vezetője állandó szereplői lettek az ügynökség divatügyi megmozdulásainak.
A Rogán által bejelentett eredeti célról, a stratégiaalkotásról a hivatal gyors gyarapodása ellenére eddig nem sokat lehetett hallani. Az ügynökségnek még egy olyan hivatalos honlapot sem sikerült összehoznia, ahol nyomon követhető lenne, hogy ki milyen posztot tölt be, miért felel a szervezetnél.
Az viszont igen szembetűnő, hogy
a szervezet egyre több eszközt felhasználva igyekszik nemzetközi szinten is helyzetbe hozni azokat a cégeket, amelyek jó kapcsolatokat ápolónak Orbán Ráhel körével.
Az ügynökség Facebook-oldala lényegében államilag támogatott reklámfelületet biztosít a kiválasztottak közé került márkáknak.
Néhány kiválasztott cég mentorálása érdekében az ügynökség októberben tető alá hozott egy úgynevezett stratégiai megállapodást is az olasz divatkamarával. A megállapodásról kiadott közlemény szerint olasz szakember ad tanácsokat Budapesten az ügynökség által beajánlott márkák képviselőinek. Érdemes megjegyezni, hogy a Camera Nazionale della Moda Italiana magyar partnerével ellentétben nem állami szervezet, hanem az olasz divatcégek által létrehozott és finanszírozott civil szervezet. A magyar ügynökség viszont a költségvetésből származó pénzekkel támogat olyan vállalkozásokat, amelyek bevételei eltörpülnek a rájuk költött adóforintok mellett.
Jó példa erre a már említett ABODI, amely az olasz kapcsolatépítésre kiválasztottak szűk csoportjába is bekerült. Abodi Dóra brandjét az ügynökségi Facebook-oldal rendszeresen ígéretes magyar sztárvállalkozásnak mutatja be, amely sikeresen terjeszkedik a nemzetközi divatvilágban. Abodiék néhány éve már kaptak egy közel 60 millió forintos állami tőkeinjekciót Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt.-n keresztül a külföldi eladásaik felfuttatására. A cégadatok azonban nem tükrözik a divatbemutatókon készült interjúk optimizmusát. Az Artabo Kft. forgalma az elmúlt években nemhogy stagnált, de némileg csökkent is a 2015-ös csúcsévhez képest, amikor az éves eladások valamelyest túllépték a 40 millió forintot. A cég az elmúlt öt évben folyamatosan veszteségesen működött, de tavaly különösen nagy mínuszban zárt: 37 milliós forgalom mellett 21 millió forint volt az adózás utáni vesztesége.
|
Budai villába költözött Orbán Ráhel kedvence, az állami divatügynökség
|
A kormány az országgyűlési választás előtti hetekben rendeletben bővítette ki a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) feladatkörét a divat- és designipari stratégiaalkotással, és egy határozatban azt is előírta az ügynökségnek, hogy 150 millió forintból alapítson egy kisebb ügynökséget, amely kizárólag a divat foglalkozik. A kormány rögtön további 150 milliós költségvetési támogatást is biztosított a 2018-as működésre. Így jött létre a Magyar Divat és Design Ügynökség.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2019/01/02/allami-divatugynokseg-orban-rahel-turisztikai-ugynokseg/
|
2019-01-02 06:03:00
| true | null | null |
24.hu
|
Sorompóberendezések javítására és üzemeltetésére írt ki 180 millió forintos keretösszeggel tárgyalásos pályázatot a MÁV, és a részvételi eljárási szakasz eredménye szerint Mészáros Lőrinc R-Kord Kft.-je lehet az egyetlen felhívni kívánt vállalkozás, mivel ők nyújtottak be egyedül érvényes részvételi jelentkezést.
Tehát ez még nem a közbeszerzés végeredménye, de mivel csak egyetlen résztvevő lesz, nem nehéz megjósolni, ki lehet majd a nyertes.
Mészárosnak nem ez lenne az egyetlen, a MÁV-tól elnyert munkája, hiszen például Százhalombattán is a felcsúti vállalkozó konzorciuma lett a befutó.
Az észak-balatoni vasútvonal fejlesztését szintén az R-Kord nyerte, Mészáros vejével karöltve, 23 milliárd forint értékben:
2018 amúgy elég jól sikerült év volt Mészáros Lőrincnek:
A gazdaglistán is feljutott a csúcsra:
|
Mészáros cége lehet ismét a befutó a MÁV-nál
|
Sorompóberendezések javítására és üzemeltetésére írt ki 180 millió forintos keretösszeggel tárgyalásos pályázatot a MÁV, és a részvételi eljárási szakasz eredménye szerint Mészáros Lőrinc R-Kord Kft.-je lehet az egyetlen felhívni kívánt vállalkozás, mivel ők nyújtottak be egyedül érvényes részvételi jelentkezést.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2019/01/02/meszaros-cege-lehet-ismet-a-befuto-a-mav-nal/
|
2019-01-02 11:13:00
| true | null | null |
24.hu
|
Megvan, melyik cég építheti Hatvanban az összesen 1105 fő néző befogadására alkalmas multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnokot. A Hatvani Kézilabda és Szabadidő Sportegyesület azonban úgy tűnik, kicsit alábecsülte a költségeket. A becslésük alapján ugyanis nettó 2,128 milliárd forintból kellett volna hogy kijöjjön a beruházás, de végül 2,827 millió forint plusz áfába fog kerülni, azaz bruttó 2,7 milliárd forint helyett 3,59 milliárd forintba.
Nem lehetett tehát véletlen, hogy a kormány novemberben újabb 700 milliárd forintot tolt a projektbe, összesen ígí több mint kétmilliárd forintos állami támogatással épülhet meg a létesítmény:
Az ár amúgy 70 százalékban volt döntő. A pályázók közül az 1992-ben alapított, az Opten adatai szerint mindössze 17 főt foglalkoztató egri Variabau Vegyes profilú építőipari és kereskedelmi Kft. lett a nyertes. Két részvénytársaságot, a KÉSZ-t és a Kipszert is maguk mögé utasították.
A nyertes kft. nettó árbevétele 2016-ban még száz millió forint alatt volt, 2017-ben viszont kilőttek, és már nettó 323 millió forint felett jártak. Adózott eredményük viszont eközben 2,74 millió forintról 1,87 millió forintra csökkent.
A cég nyerte el tavaly például Egercsehiben az önkormányzati épületek korszerűsítését.
Kiemelt kép: hatvan.hu
|
900 millióval drágábban épül Hatvanban a kézicsarnok
|
Megvan, melyik cég építheti Hatvanban az összesen 1105 fő néző befogadására alkalmas multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnokot. A Hatvani Kézilabda és Szabadidő Sportegyesület azonban úgy tűnik, kicsit alábecsülte a költségeket. A becslésük alapján ugyanis nettó 2,128 milliárd forintból kellett volna hogy kijöjjön a beruházás, de végül 2,827 millió forint plusz áfába fog kerülni, azaz bruttó 2,7 milliárd forint helyett 3,59 milliárd forintba.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2019/01/02/900-millioval-dragabban-epul-hatvanban-a-kezicsarnok/
|
2019-01-02 10:39:00
| true | null | null |
24.hu
|
Egymilliárd forint értékben hozott be szóját az országba egy közép-magyarországi vállalkozás, ám az importált áru után nem fizetett adót, ezért a NAV 250 tonna szóját lefoglalt, zárolta a vállalkozás bankszámláját, egyidejűleg büntetőeljárás is indult az ügyben. A vállalkozás több mint 250 millió forint adót nem fizetett be – tájékoztatta szerdán az MTI-t a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
A NAV munkatársai felfigyeltek egy főtevékenységként számítógépes programozással foglalkozó cégre, mert a vállalkozás forgalma kiemelkedően megnőtt. Csak az Európai Unió területéről fél év alatt, több mint 940 millió forint értékben szerzett be árut.
Az EKÁER (Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer) adatok alapján a vállalkozás 266 alkalommal hozott be ömlesztett szójadarát. Az unión belüli élénk gazdasági tevékenysége bevallásaiban nem jelentek meg, ami ellentmondott az EKÁER-adatoknak.
Ez a bevétel eltitkolásának olyan szándékos és súlyos esete, ami önmagában is elég, hogy a NAV biztosítsa a költségvetésnek okozott kárt – olvasható a NAV közleményében.
|
Több százmilliónyi adót nem fizetett be egy szójaimportőr
|
Egymilliárd forint értékben hozott be szóját az országba egy közép-magyarországi vállalkozás, ám az importált áru után nem fizetett adót, ezért a NAV 250 tonna szóját lefoglalt, zárolta a vállalkozás bankszámláját, egyidejűleg büntetőeljárás is indult az ügyben. A vállalkozás több mint 250 millió forint adót nem fizetett be – tájékoztatta szerdán az MTI-t a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20190102_Tobb_szazmillionyi_adot_nem_fizetett_be_egy_szojaimportor
|
2019-01-02 09:27:00
| true | null | null |
HVG
|
Miért vett a Pentagon egy Dacia Sanderót a román hadügyminisztériumnak?
New Yorkban a Bloomberg portál szúrta ki a furcsa tételt. Az Egyesült Államok katonai költségvetése 717 milliárd dollár – minden eddigi rekordot megdönt. Egy kocsi ára ebben szinte láthatatlan tétel. A jelenség a fontos, amelyre rávilágít.
Jim Mattis, az épp most távozó hadügyminiszter ebben az esetben személyesen vállalta fel az ügyet, azt írta a szenátusnak, hogy ezzel megkönnyítik az USA és Románia kapcsolatait és a közvéleményt kedvezően befolyásolják. A furcsa csak az, hogy mindezt a haditengerészet költségvetéséből teszik. Egy 2,9 millió dolláros csomag része, melyet az amerikai flotta nápolyi központja utalt ki. Hivatalosan ebből az összegből a nagy amerikai rakétatámaszpont körüli utakat építik meg. Deveselu mellett épül a bázis, amelyről célba lehet venni Oroszországot éppúgy, mint a Közel-Keletet. Az utóbbi térségben a törökök mind kevésbé megbízható szövetségesei az Egyesült Államoknak. Nem úgy, mint Románia. Vagyis Amerikának egyre fontosabb a román kapcsolat.
Mi lesz így az Európai Unióval?
A román elit szereplése olyan, mint egy rossz vígjáték – állapítja meg a Deutsche Welle közszolgálati portál újévi elemzése arról az országról, mely ebben a félévben az Európai Unió elnöke lesz. Nem kell-e aggódni emiatt? Nem – válaszolja a Deutsche Welle román szakértője, aki szerint az elit zűrzavaros belháborújában Klaus Johannis elnök meg tudja akadályozni azt, hogy túlságosan elfajuljanak a dolgok. Klaus Johannis elérte, hogy Nagyszeben, ahol sokáig polgármester volt, Európa kulturális fővárosa lett. Megszervezheti az uniós csúcsot is Erdélyben. A soros elnöknek amúgy sincs sok más tennivalója. Különben is: ennek a félévnek a legfőbb problémája a Brexit. Ebben pedig a nagyhatalmak is teljesen tanácstalanok. Brüsszel és London egyaránt leszerepelt. Az pedig, hogy Romániában komoly gond a korrupció, nem számít vadonatúj felismerésnek sem az Európai Unióban, sem az Egyesült Államokban. Különben miért is venne a Pentagon egy Dacia Senderót a bukaresti hadügyminisztériumnak? (via Bloomberg, Le Monde, Deutsche Welle)
2018. december. 31. 12:22 MTI / hvg.hu Világ
Január 1-jétől Románia az Európai Unió soros elnöke
Noha az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker még pár napja azt mondta, Románia nem alkalmas erre a tisztségre.
2018. december. 29. 12:18 hvg.hu Világ
Románia nem alkalmas az EU soros elnöki tisztének betöltésére
Klaus Iohannis román államfő a múlt hónapban azt mondta, hazája még nem készült fel arra, hogy átvegye az EU soros elnöki tisztét. Most hasonlóan nyilatkozott Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is.
|
Miért vett a Pentagon egy Dacia Sanderót a román hadügyminisztériumnak?
|
New Yorkban a Bloomberg portál szúrta ki a furcsa tételt. Az Egyesült Államok katonai költségvetése 717 milliárd dollár – minden eddigi rekordot megdönt. Egy kocsi ára ebben szinte láthatatlan tétel. A jelenség a fontos, amelyre rávilágít.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20190102_Miert_vett_a_Pentagon_egy_Dacia_Sanderot_a_roman_hadugyminiszteriumnak
|
2019-01-02 12:27:00
| true | null | null |
HVG
|
Vádat emelt az ügyészség egy férfi ellen, aki online csaláshoz biztosított bankszámlát. A csalók 33 személyt károsítottak meg.
A vádirat szerint a 38 éves férfi 2015-ben, egy társa felkérésére bankszámlát nyitott egy Örs vezér téri bankfiókban. A társa, akiről azóta sem sikerült kideríteni, hogy kicsoda, ezért húszezer forintot adott neki, és elkérte a bankszámla adatait. A vádlott tudta, hogy a bankszámlára bűncselekményekből származó pénzösszegek érkeznek majd.
Ismeretlen elkövetők 2015 novemberétől internetes apróhirdetési oldalakon gumiabroncsokat és videójátékokat kínáltak eladásra, de nem volt semmilyen áru náluk. A hirdetők az érdeklődőknek a vádlott által nyitott bankszámla számát adták meg, majd miután az összegek megérkeztek, elérhetetlenné váltak. Az ismeretlen tettesek több mint félmillió forintot szedtek össze a csalással.
A Fővárosi Főügyészség a férfi ellen üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntette miatt nyújtott be vádiratot. Ezt a bűncselekményt a törvény 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetheti.
|
Egy húszezresért nyitott számlát csalóknak, akár nyolc évre is ítélhetik
|
Ismeretlen elkövetők 2015 novemberétől internetes apróhirdetési oldalakon gumiabroncsokat és videójátékokat kínáltak eladásra, de nem volt semmilyen áru náluk. A hirdetők az érdeklődőknek a vádlott által nyitott bankszámla számát adták meg, majd miután az összegek megérkeztek, elérhetetlenné váltak. Az ismeretlen tettesek több mint félmillió forintot szedtek össze a csalással.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20190103_Egy_huszezresert_nyitott_szamlat_csaloknak_akar_nyolc_evre_is_itelhetik
|
2019-01-03 11:03:00
| true | null | null |
HVG
|
Két éve harcol a bíróságon, egy hetvenötezer és egy százötvenezer forintos befizetés után pedig nemsokára újabb százötvenezer forintot lesz kénytelen fizetni a kisvárdai Vas Gyula és további tizenhat, Kereszt utcai család, hogy legalább a piaci ár felét megkaphassák azok után az elveszített telekrészeik után, amelyeket a környék fejlesztésére hivatkozva sajátított ki az önkormányzat.
A 2,5 milliárd forintból épült városi stadion melletti, 650-2400 négyzetméteres területek kisajátítását sem közmeghallgatás, sem egyeztetés nem előzte meg. Sőt, annak ellenére, hogy az önkormányzat már 2014-ben döntött a terület rendezéséről, a tulajdonosok csak 2016 őszén kapták kézhez a megyei kormányhivatal határozatát, benne viccszámba menő kárpótlási összeggel és a figyelmeztetéssel, hogy ha a megadott határidőre nem adják át az ingatlanokat, akkor a kisvárdai önkormányzat hatósági úton foglalja le azt.
A piaci ár nagyjából fele – 3500 forint négyzetméterenként – egy erős, de elfogadható kompromisszum lenne az érintetteknek: az utcában és a környéken ugyanis 7500 forintos vagy magasabb négyzetméteráron keltek el ingatlanok, de a Magyar Nemzet tavaly áprilisban tíz-, sőt 58 ezer forintos négyzetméterárakról is írt. A kisvárdai önkormányzat ehhez képest négyzetméterenként 565 (nem elírás: ötszázhatvanöt) forintot ajánlott a tulajdonosoknak, és a telekmegosztás miatt felszámolandó építmények, melléképületek, kivágandó gyümölcsösök és kerítések kárpótlási árát is mélyen áron alul határozta meg.
A Vas család 4208 négyzetméteres telkének például több mint a fele, egy 2043 négyzetméteres része esett bele a kisajátításba. A több mint 100 fenyővel és meggyfával beültetett területért 1 millió 383 ezer, a megsemmisülő növényzet miatti kárt és a visszamaradt terület értékcsökkenését is beszámítva pedig összesen 2,94 millió forintnyi kárpótlást ajánlott az önkormányzat. De volt, aki egy működő – a családja megélhetését jelentő – baromfitelep harmadát veszítette el az elcsatolt 2200 négyzetméternyi földdel és 440 négyzetméternyi, a hozzátartozó technológiával együtt felszámolandó épülettel, amiért 9 millió forinttal kellett volna beérnie.
150 ezer a semmiért
A családok többsége nem törődött bele a rendkívül alacsony kárpótlási összegbe, ezért felfogadtak egy független igazságügyi szakértőt, aki fejenként 75 ezer forintért új értékbecslést készített az ingatlanokról. Ez Vasék telkét például az önkormányzati becslés több mint kétszeresére, 7,3 millió forintra, az említett baromfitelep tulajdonosáét pedig annak több mint négyszeresére, 20 millió forintra értékelte.
Mivel az önkormányzat – ahogy az várható volt – nem fogadta el az idegen szakértő értékelését, hanem ragaszkodott az általa megállapított eredeti összegekhez, a tulajdonosok beperelték az önkormányzatot. Az immár két éve húzódó ügyben először egy újabb szakértői véleményt kért a bíróság, de hiába fizettek be a Kereszt utcai lakók fejenként újabb 150 ezer forintot az immár harmadik értékbecslésre, a bíróság nem fogadta el az elkészült (összegeiben egyébként a második, tulajdonosok által felkért szakértőéhez közelítő) szakvéleményt.
A szakértői vélemény ítélethozatalra alkalmatlan, tekintettel arra, hogy a fajlagos forgalmi érték megállapításához felhasznált összehasonlító forgalmi adatok nem alkalmasak a fajlagos forgalmi érték megállapítására
– írta a bíró 2018 végén az eljárást berekesztő határozatában, megállapítva egyúttal, hogy „újabb szakértői vélemény készítése szükséges”. Az új szakértő kirendelése azonban figyelmeztetése szerint csak úgy lehetséges, ha annak ismét 150 ezer forintos díját a felperesek megelőlegezik. Vas Gyuláéknak és a többi Kereszt utcai családnak lassan tehát négyszázezer forintjában lesz, hogy legalább feleannyit kaphassanak a telkeikért, mint amennyiért a „normál” piacon elkeltek volna két éve.
A tulajdonosok ráadásul attól tartanak, hogy az újabb szakvélemény az időközben kialakult állapotok miatt a korábbiaknál is alacsonyabbra becsüli majd a telkek értékét. Ahol két és fél éve, az első, önkormányzati becslés idején még virágzó kertet és gyümölcsösöket láthatott a szakértő, ott a nyáron átadott stadion építése óta egy szétdúlt, sáros gödör éktelenkedik, amely az ott tornyosuló létesítménytől néhány méterre értelemszerűen már nem ér annyit, mint előtte, beépítetlenül.
Ígéret az ablakban
2018 tavaszán, egy hónappal a parlamenti választások előtt az önkormányzat még peren kívüli egyezséget ajánlott a tulajdonosoknak: Leleszi Tibor, a város fideszes polgármestere ügyvéd jelenlétében, személyesen bizonygatta a családoknak, hogy meg fognak állapodni mindenkivel. Ez után azonban egy darabig nem történt semmi: csak a választás után hívták be újra a Kereszt utca lakóit, felkérve őket egyúttal, hogy jelöljék meg, mennyit szeretnének kapni a telkekért. Ekkor javasolták a lakók a cikk elején is említett 3500 forint/négyzetmétert, plusz, hogy kapják vissza a családonként az értékbecslésekre fizetett összegeket.
Választ viszont már nem kaptak, csak egy 2018. augusztusi képviselő-testületi határozatból értesültek róla, hogy a magasabb összegű kártalanítási összeget akkor hajlandó kifizetni az önkormányzat, ha jogerős bírósági döntés kötelezi erre.
Ez azonban – ahogy írtuk – még a beláthatatlanság homályába vész, többen már a folytatáshoz kellő újabb szakértői díjat is csak nehezen tudták kifizetni.
Az egy külön cikket érdemelne, hogyan zsebelhet be alanyonként, összesen tizenhétszer 150 ezer forintot a bíróság által kirendelt értékbecslő egy olyan szakvéleményért, amelyről aztán a bíróság állapítja meg: alapjaiban alkalmatlan arra, hogy ítéletet hozzanak a segítségével.
A tulajdonosok azóta a polgármester mellett a térség fideszes országgyűlési képviselőjét, Seszták Miklós korábbi fejlesztési minisztert, sőt Orbán Viktor miniszterelnök titkárságát is megkeresték a panaszukkal, de sehonnan nem kaptak választ arra a két kérdésre, hogy
miért nem tartja magát az önkormányzat/a polgármester a választás előtti ígéretéhez,
hogy lehet, hogy a városban, amely tízmilliárdokat költött az elmúlt négy évben különböző sport- és turisztikai fejlesztésekre (erről lásd keretes írásunkat), nem jut néhány tízmillió forint tizenhét család tisztességes kártérítésére.
A kisajátítással és kártalanításokkal kapcsolatos kérdéseinket december elején mi is elküldtük a kisvárdai önkormányzatnak, a város azonban egy hónap elteltével, többszöri felszólításunkra sem válaszolt a levelünkre. Így nem tudtuk meg egyebek mellett azt sem, hogy mennyit fizetett eddig az önkormányzat a kisajátítások miatti kártalanításra és mekkora összeg áll(t) erre rendelkezésre.
|
Milliós kártérítéseken vitatkozik Kisvárda a tízmilliárdos beruházások árnyékában
|
A piaci ingatlanárak kevesebb mint tizedén próbálta kártalanítani a kisvárdai önkormányzat azt a 17 helyi családot, akiknek telkei kisebb-nagyobb hányadát a Várfürdő és környékének rekonstrukciójára hivatkozva sajátította ki még 2016-ban. Az ingatlantulajdonosok perelnek, de ez egyelőre csak a pénzüket vitte el. A telkek állaga közben csak romlik.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20190104_Kisvardai_karpotlasok
|
2019-01-04 06:30:00
| true | null | null |
HVG
|
Párizs kiadta Moszkvának az orosz kiskirályt, aki 14 milliárd rubelt sikkasztott
Félisten volt fénykorában Alekszej Kuznyecov, aki nemcsak alkormányzó volt a moszkvai kormányzóságban, de egyben a helyi pénzügyminiszter tisztét is betöltötte. Amerikai nejével, Janna Bullock-kal együtt ők alkották a helyi elit krémjét, de beütött a krach: megjött a revizor.
14 milliárd rubelt (200 millió dollárt) nyúlt le a házaspár az államkincstárból
Ezt állapította meg a revizor, akinek a jelentése alapján az ügyészség 10 pontban vádolta meg bűncselekménnyel a házaspárt, Alekszej Kuznyecov azonban tapasztalt államhivatalnok volt: jó előre megsúgták neki, hogy jobb, ha külföldre távozik. Megfogadta a jó tanácsot és amerikai nejével együtt időben Franciaországba távozott.
A tolvaj házaspár tudott élni
Mire jó a lopott vagyon, ha azt csak az örökösök élvezhetik? Erre gondolhatott az orosz kiskirály és neje, akik az emigrációban élő orosz oligarchák életformáját utánozták a francia Riviérán és Svájcban. Saint Tropez-ben volt villájuk és jachtjuk. Szerény autóflottájukban Rolls Royce-ok, Bentley-k és Mercedesek árválkodtak. Télen Svájcban síeltek, ahol szintén fenntartottak luxuslakást. Épp úgy, mint Párizsban, ahol luxuslakásukban fogadták vendégeiket, akik megcsodálhatták a házaspár 27 értékes festményét és 8 szobrát.
A jövőre is gondoltak
Két kis szállodát vásároltak Franciaországban. Ennek jövedelméből kívántak megélni öreg napjaikra. Csakhogy eközben elmulasztották az újságolvasást. Franciaországban hoztak egy olyan új törvényt, mely lehetővé teszi a külföldön jogtalanul megszerzett vagyon zárolását. Az első híres "áldozata" ennek a törvénynek Egyenlítői Guinea alelnöke lett. Az olajban dúskáló miniállam trónörököse hiába lobogtatta diplomáciai útlevelét, mert a francia rendőrök zár alá vették palotáját az Avenue Foch-on Párizsban. Lefoglalták autóflottáját is, amely ugyancsak Rolls Royce-okból, Bentley-kből és Mercedesek-ből állt, de volt még néhány Bugatti is. Ugyanez történt az orosz kiskirállyal is. A TASZSZ hírügynökség szerint az egész vagyont eladták, hogy kártalanítsák a legfőbb vesztest, az orosz államot.
Közben az amerikai asszony elszelelt
Orosz kérésre az Interpol kereste a kiskirályt, akit meglepő módon ugyanabban az országban talált meg, ahol az Interpol székháza van. Megkezdődött egy szinte véget nem érő jogi procedúra: az orosz kiskirály minden kiskaput kipróbált, de végül a Legfelső Bíróság Párizsban kimondta, ki kell adni az oroszoknak.
Mindent, csak azt ne!
Így esengett a bukott kiskirály, aki jól ismerte hazáját. Oroszországban a revizor látogatása után szigorú büntetés következik. Oroszország gazdasági minisztere 2 millió dolláros megvesztegetési pénzzel bukott le, és 10 éves kényszermunka büntetést kapott. Ezt aztán fellebbezés után - végtelen nagylelkűséggel - nyolc évre csökkentették. Ha 2 millió dollárért ennyi járt, akkor 200 millióért mennyit lehet kapni? Ezen töpreng most moszkvai cellájában a bukott kiskirály, akit Interpol ügynökök kísértek az orosz fővárosba Párizsból. Az orosz főügyész nagyon megköszönte Franciaországnak az együttműködést és diszkréten jelezte: más orosz emigránsok után is érdeklődnek, akik a lopott pénzből nagyon is jól élnek a francia Riviérán. (via RT.com)
|
Párizs kiadta Moszkvának az orosz kiskirályt, aki 14 milliárd rubelt sikkasztott
|
14 milliárd rubelt (200 millió dollárt) nyúlt le a házaspár az államkincstárból Ezt állapította meg a revizor, akinek a jelentése alapján az ügyészség 10 pontban vádolta meg bűncselekménnyel a házaspárt, Alekszej Kuznyecov azonban tapasztalt államhivatalnok volt: jó előre megsúgták neki, hogy jobb, ha külföldre távozik. Megfogadta a jó tanácsot és amerikai nejével együtt időben Franciaországba távozott.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20190104_Parizs_kiadta_Moszkvanak_az_orosz_kiskiralyt_aki_14_milliard_rubelt_sikkasztott
|
2019-01-04 14:17:00
| true | null | null |
HVG
|
Az önkormányzat már korábban megtiltotta rendeletben a kavicsbányát a Paks melletti Madocsán, melyet az erőmű bővítéséhez kapcsolódóan szerettek volna építeni.
Madocsán helyi népszavazást is rendeztek, melyben a lakók 93 százaléka elutasította a beruházást. De az mégis kapott környezetvédelmi engedélyt, mindeddig úgy tűnt, mégis meglehet a beruházás.
Most a teol.hu, a tolna megyei lap azt írja, mégsem lesz kavicsbánya Madocsán. De nem a fent említett okok miatt, hanem azért, mert
|
Mégsem lesz kavicsbánya Paks mellett
|
Volt tiltó határozat és népszavazás is korábban, de nem ezek miatt nem épül. Hanem mert a vállalkozó visszalépett.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20190104_Megsem_lesz_kavicsbanya_Paks_mellett
|
2019-01-04 15:16:00
| true | null | null |
HVG
|
Nem haladhatja meg az 50 milliárd forintot a 2019/2020-as támogatási időszakban a látványcsapatsportok taotámogatása
– derült ki a december 27-i Magyar Közlönyben a miniszterelnök aláírásával közzétett kormányrendeletből. Ami azt jelenti, hogy a kormány tízmilliárdokkal vágja vissza a futballra, jégkorongra, kézilabdára, kosárlabdára, röplabdára és vízilabdára költött közvetett állami támogatás éves keretét.
A 2018-as adatok még nem ismertek, de 2017-ben 93,6, 2016-ban pedig csúcsot jelentő 113,2 milliárd forinttal gazdagodtak e forrásból az említett sportágak.
Ráadásul a keretösszeg a lehetséges maximumot jelzi, amit szinte biztosan nem érnek el a végleges kiadások. A rendszer ugyanis úgy működik, hogy a sportszervezetek fejlesztési programokat, afféle pályázatokat adnak be, amelyeket a szakszövetségek hagynak jóvá. Ha a terv zöld lámpát kap, az egyesületek akkor kezdhetnek gyűjteni olyan cégeket, amelyek az államkassza helyett nekik utalják a társasági adójuk egy részét. Olyan pedig még nem fordult elő, hogy sikerült volna teljes egészében lehívni az adott évben a szövetségek által jóváhagyott összeget. De az ideális forgatókönyv is legalább 25-30 milliárdos visszaesést vetít előre.
Ugyanakkor a felső korlát egy újdonságot is hoz: az összeget előre elosztják az egyes sportágak között. A szövetségeknek január 15-ig kell beadniuk fejlesztési programjukat a sportért felelős Emberi Erőforrások Minisztériumának, amelyet tájékoztatniuk kell arról is, mekkora összeget szeretnének saját sportáguknak az elérhető 50 milliárdból. A Kásler Miklós vezette tárca február 15-ig teszi közzé a kormány elosztásról szóló határozatát. Ez mutatja majd meg, melyik sportág lesz a legnagyobb vesztese az átalakításnak, de a futball és a kézilabda biztosan nagy árat fizet. A labdarúgás 2016-ban 41, 2017-ben legalább 37,5, a kézilabda pedig 2016-ban 33, 2017-ben legalább 22 milliárd forintot könyvelhetett el e forrásból, az 50 milliárdos keretből az következik, hogy mindkét sportág súlyos milliárdokat bukik az idén.
A minisztérium feladata lesz a minőségbiztosítási (benchmark) rendszer kialakítása is, amelyben rögzítik, hogy egyes jogcímeken mennyi támogatást lehet maximum jóváhagyni. Ezen kívül a sportszövetségi elnökségek is meghatározhatnak fejlesztési prioritásokat, ez alapján is dönthetnek az egyesületek kérelmeiről. Ugyanakkor a felcsúti akadémia országában nem meglepő módon kiskaput azért hagynak a rendszerben: az Emmit vezető miniszter a sportági döntéshozók kérésére egyedi esetben eltekinthet a benchmark-rendszerben rögzített összeghatároktól.
Lesz tao 2 stadionokra
Miközben a taóra szánt pénz radikálisan csökken, szélesítik a felhasználási lehetőségeit. Bekerült a kormányrendeletbe, hogy
a sportszervezetek sportcélú ingatlanok üzemeltetésére is hívhatnak le támogatást. Azaz a stadionok fenntartása is finanszírozható lesz e forrásból.
Ez már csak azért is érdekes, mert első ránézésre nem érthető, hogy az uniós versenyjoggal miként illeszthető össze az intézkedés. A közösségi szabályok tiltják a piaci szereplők ilyen típusú közvetett állami támogatását, márpedig a dinamikusan fejlődő futballpiacon egyértelmű piaci előnyt jelent, ha az klub közpénzből fizetheti a stadionrezsit.
Azért is meglepő a szöveg megjelenése a jogszabályban, mert korábban Szabó Tünde államtitkár egyenesen tao 2-t vetített előre, amelynek célja az arénák üzemeltetésének támogatása lett volna. Ebből az elképzelésből azonban a kormány kifarolt, a 24.hu-nak akkor forrásai azt mondták, kockázatos lett volna jelentős változásokat eszközölni a Brüsszel által elfogadott tao-programon, mert előfordulhatott volna, hogy az Európai Unió részletesen elemezni kezdi a jogszabály eddigi tapasztalatait.
Szigorodik az ellenőrzés
A jogszabályban számos egyéb módosítás is helyet kap, és ezek szinte kivétel nélkül a pénz felhasználásnak szigorítását, az ellenőrzés lehetőségeinek szélesítését jelentik. Mint ismert, a kulturális taót megszüntették, miután a kormányzatban úgy ítélték meg, hogy a pénz jó részét egyszerűen hazaviszik. Nyilvánvaló, hogy a sportban hasonló rendszerszintű visszaélések, torzulások voltak, vannak, ám amíg a művészek kollektív büntetésként megkapták a támogatási forma kivezetését, a sportban korrekcióval próbálják hatékonyabbá tenni a közpénz felhasználását. Ugyanakkor a rendelet egyetlen mondata megmutatja, hogy az előadóművészeti támogatás átalakításával kultúrharcos céljai voltak a kormánynak. A sportról szóló szövegben ugyanis az szerepel:
A látvány-csapatsport támogatás keretében közvetítő eljárását igénybe venni, közvetítői tevékenység ellenértékét elszámolni nem lehet.
A közvetítők megjelenésével kialakuló másodlagos iparág volt az, amelyik miatt a kulturális taót a legtöbb bírálat érte, ám mint a kormány a sportos jogszabályban megmutatta, nem olyan nehéz kiküszöbölni a nyerészkedőknek mondottakat a rendszerből.
Néhány részletet még érdemes kiemelni, mert azok mutatják, melyek lehettek a sporttao legfertőzöttebb területei. Például a képzésre lehívható támogatásoknál rögzítik, hogy az oktatók és a helyszín költségei csak a képzés idejére számolhatók el, amiből következik, piaci költségeket is szépen könyvelhettek el úgy, hogy végül az állam finanszírozta a rezsit.
Az ingatlanfejlesztések költségei is sokszor szaladhattak el indokolatlanul, mert az új szabályozás szerint 15 százalékos költségnövekedés alatt is kérhetik a szövetségek igazságügyi szakértő bevonását.
Az ellenőrzési formákat is bővítik, több jogosultságot adnak az elszámolások vizsgálatára: tételes adóellenőrzést kezdeményezhetnek a szövetségek a NAV-nál, ha a számlák, számviteli bizonylatok erre okot adnak, akár csak azért is, mert eltérnek a benchmark-rendszerben rögzített határoktól. Szankcióként megjelenik, hogy akár a támogatót, akár a támogatott sportszervezetet ki lehet zárni a taorendszerből, ami a sportszervezetek aktuális gazdálkodásának ismeretében sok esetben akár azonnali összeomlásukat is jelentheti.
Kiemelt kép: kormany.hu / MTI
|
Váratlan fordulat Orbántól: tízmilliárdokkal vágják meg a sportra költött taót
|
Legfeljebb 50 milliárd forint taotámogatást lehet jóváhagyni ettől az évtől, noha a csúcson, 2016-ban 113 milliárd forint ment a társasági adóból látványsportokra. A csapatsportok éves vesztesége a számukra legkedvezőbb esetben is legalább évi 25-30 milliárd forint lesz. Szigorítanak az ellenőrzésen is, miközben szélesítik a felhasználási lehetőségeket: immár stadionok fenntartására is lehet költeni a közvetett állami támogatást.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2019/01/04/tao-tamogatas-kormany-orban-viktor/
|
2019-01-04 06:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Komoly szakemberhiányra utal, hogy 1 milliárd 865 millió forintért keres külsősöket a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet a következő négy évre közbeszerzési eljárás keretében. Kiszervezéshez, vállalkozók megfizetéséhez általában akkor folyamodik egy költségvetési intézmény, amikor saját állománya valamilyen okból nem tudja ellátni az adódó feladatokat.
A szolnoki kórház tízrészes közbeszerzésében a következő feladatok ellátására keresnek vállalkozókat:
A kórház felügyeletét gyakorló Állami Egészségügyi Eszközkezelő Központtól (ÁEEK) még október 25-én kérdeztük meg, miért van szükség a külsős megbízásokra és hány alkalmazottként foglalkoztatott orvos tudná ellátni a kiszervezett feladatokat, kérdéseinket azonban válasz nélkül hagyták.
Most is rengeteg a külsős
Szerettük volna megtudni, hogy a szolnoki kórház pontosan hány külsős orvost, pszichológust, gyógytornászt – tehát külsős közreműködőt – foglalkoztat, mekkora összeget költenek a vállalkozókra és milyen szakterületeken jellemző leginkább, hogy a piacról vásárolnak munkaerőt, ezért közérdekű adatigényléssel fordultunk az intézményhez. Válaszuk szerint a 2018. január 1. és november 15. közötti időszakra vonatkozóan összesen 101 érvényben lévő, külsős szerződésük volt, ebből tíz haladta meg az évi ötmillió forintos értékhatárt, tizenegy pedig a közbeszerzési értékhatárt (a listát itt találja pdf-ben).
Hogy pontosan melyik szakterületeken a legtöbb a külsős szakember, azt nem lehet megállapítani, ugyanis több szerződésnél csak az általános, szakorvosi tevékenység tárgyat adták meg. Amit így is látni lehet, hogy a 101 külsős megbízásból
16 urológiai ellátásra,
12 sebészeti tevékenységre (egy daganatsebészeti, kettő kézsebészeti készenléti feladatokra)
9 a gyermekeket érintő tevékenységekre (4 mozgó szakorvosi szolgáltatás, 1 csecsemő- és gyermekgyógyász, 2 gyermeksebészeti, 1 gyermekneurológiai, 1 gyermekpszichiátriai ellátás),
8 neurológus szakorvosi ügyeleti tevékenység nyújtására,
5 triázs feladatok ellátására vonatkozik.
A legtöbbet, évi 970 millió forintot a COR-A Egészségügyi Zrt.-nek fizetnek intervenciós kardiológiai feladatok ellátásáért, azonban az árban benne van, hogy a szerződés lejártakor a munkaállomás a kórház tulajdonába kerül. Évente 445 millió forintot kap az Avas Egészségügyi Centrum Kft. DSA (angiológiai) szolgáltatásokért, amit évi 104 millió forintos megbízási díjjal a Mamma Diagnosztikai Zrt. követ, amely komplex mammográfiás szolgáltatásokat nyújt. Mindhárom szerződést közbeszerzési eljárásban kötötték meg.
A Magyar Államkincstár friss adatai szerint a Hetényi Géza Kórház az ország legeladósodottabb egészségügyi intézményei közé tartozik: kifizetetlen számláinak összege a tavaly októberi 2,284 milliárd forintról novemberre már 2,357 milliárd forintra nőttek.
Ahogyan korábban beszámoltunk róla, az állami adósságrendezés keretében beharangozott 55 milliárd forintos keretnek csak alig több mint felét adta a kormány közvetlenül a tartozások kifizetésére, 24 milliárdot azon kórházak között osztanák szét, amelyek tavaly óta bizonyíthatóan tettek az eladósodás elkerüléséért.
Állami pénzért nincs orvos
Nem a szolnoki az első kórház, amelyik a versenyszféra szolgáltatásait veszi igénybe:
A ceglédi kórház 1,2 milliárd forintért szervezte ki tevékenyége egy részét.
Budapest egyik legnagyobb kórháza, a Péterfy Kórház-Rendelőintézet Országos Traumatológiai Intézet közbeszerzéssel bízta meg a korábban építőipari vállalkozásként működő Wigwam Bau Kft.-t aneszteziológiához kapcsolódó feladatok ellátásával. Az egyik kórházi szakasszisztens tulajdonában lévő céggel egymilliárd forintos keretszerződét kötöttek.
2010 óta egy privát vállalkozás üzemelteti a Bajcsy-Zsilinszky Kórház patológiai osztályát, amelyet az intézmény teljesen ki akart szervezni: a teljeskörű kórbonctani, szövettani és cytológiai szolgáltatások ellátása mellett a vizsgálatokhoz szükséges összes anyag, vegyszer, szakmai és egyéb fogyóanyag beszerzését, raktározását is külső vállalkozásra akarták bízni. Közbeszerzési eljárásuk sikertelenül zárult, mert az 1,7 milliárd forintos fedezeti összeg sem volt elegendő.
A kórházak külsős, szakorvosi megbízásai olyanok, mintha az iskolák nem alkalmazottként, hanem vállalkozóként foglakoztatnák a tanárokat, akik így nem a közalkalmazotti bértábla, hanem egyéni díjszabásuk szerint kapnának fizetést.
Az állami és a magánegészségügy hosszú évek óta mélyen összefonódott, ennek ellenére Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője többször is a magán- és az állami ellátás szétválasztásának fontosságáról beszélt. Korábban éppen ezért szerettük volna megtudni a tárcától, hogy mi az álláspontjuk a kórházak külsős szerződéseiről, amikor az intézmények állami pénzen bíznak meg külsős vállalkozásokat alapfeladataik ellátásával. A válasz erre nem igazán tért ki, mindössze azt hangsúlyozta, hogy a kormány szerint az egészségügy nem üzlet, ezért ellenzi a fizetős ellátás beemelését a közegészségügybe. Az Emmi válasza emellett azt rögzítette:
Nem fenntartható, hogy állami finanszírozású intézményekben, állami pénzből vásárolt eszközökkel és állami alkalmazásban álló dolgozókkal tartsanak fenn magánpraxisokat.
Kiemelt kép: Bugány János /MTI
|
1,8 milliárd forintért bérelne szakorvosokat a Hetényi Géza Kórház
|
Komoly szakemberhiányra utal, hogy 1 milliárd 865 millió forintért keres külsősöket a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet a következő négy évre közbeszerzési eljárás keretében. Kiszervezéshez, vállalkozók megfizetéséhez általában akkor folyamodik egy költségvetési intézmény, amikor saját állománya valamilyen okból nem tudja ellátni az adódó feladatokat.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2019/01/03/hetenyi-gyula-korhaz/
|
2019-01-03 06:01:00
| true | null | null |
24.hu
|
"Az Ön által kért adatok az előzetes becslések szerint meghaladja a 20 iratfolyómétert". Ezzel indokolta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) miért kér 3,15 millió forintos költségtérítést a Transparency International Magyarországtól (TI) az általuk kikért tao-támogatásokkal kapcsolatos adatokért.
A TI arra volt kíváncsi, hogy a tao-program keretében eddig mennyi közpénzt használtak fel jogosulatlanul a különböző sportszervezetek, és mi lett ezeknek a sorsa. Az EMMI azonban nem válaszolt a kérdésekre, mivel (a 20 iratfolyóméternyi adat miatt) úgy ítélték meg, hogy a válaszadás a tárca "alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével járna".
A tao-támogatásokat anno azért találták ki, hogy az alulfinanszírozottnak tartott sportágakat piacinak tűnő, de valójában állami támogatáshoz juttassák. A rendszer lényege, hogy az egyes sportszervezetek egy fejlesztési programot állítanak össze, amit ha az erre illetékesek (a szövetség, vagy az EMMI) részben vagy egészben jóváhagynak, akkor a sportszerevezetek megpróbálhatnak nyereséges cégeket meggyőzni arról, hogy az államkassza helyett nekik utalják a profitjuk után fizetendő adót.
A folyamat azonban egyrészt rengeteg adminisztrációval jár, amit főleg eleinte sok klub nem tudott megugrani, másrészt a nagy pénzt szimatolva a kezdetektől megjelentek zavarosban halászók is a támogatások körül.
A rendszer bevezetése óta hallani nagyon komoly visszaélésekről, a tao-támogatások ellenőrzésével megbízott sportszövetségeknek azonban saját bevallásuk szerint sincs elég kapacitásuk a megfelelő kontrollhoz.
Ráadásul az ellenőrzések sok esetben akkor is elakadtak, ha a szövetség megteszi a szükséges lépéseket. Nekik ugyanis ellenőrzési kötelezettségük ellenére nincs szankcionálási joguk, utóbbi az EMMI kiváltsága, a szövetségek csak a minisztériumnak jelezhetik, ha valamilyen problémát találnak. Igen ám, de ezt sokáig hiába tették meg, a szaktárca semmit nem kezdett ezekkel az ügyekkel. Korábban több érintett szövetség is jelezte, hogy ők ugyan elküldték az EMMI-nek ellenőrzéseik eredményeit, a minisztérium azonban nem lépett.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBővül a tao-bűnösök listája, de a pénzt már hiába várjuk visszaAz elmúlt hónapokban négyszer annyi csapatot zárt ki a tao-rendszerből a Magyar Labdarúgó-szövetség, mint az előző hat évben összesen.
Bár ebben – részben a TI korábbi megkeresései, illetve újságírói kérdések nyomán – az elmúlt időszakban voltak pozitív fejlemények, tényleges szankciókig csak néhány esetben jutottak el és ilyenkor is hosszú évekkel a szabálytalankodás után. Mindez azért nagy probléma, mert a jogszabályok szerint ilyenkor lenne lehetőség az elsíbolt adóforint visszagyűjtésére, mire azonban az EMMI meghozza döntését a csalók jellemzően már felszívódnak.
Ez történt például a Szigetvári Zrínyi Miklós Sportegyesületnél, amely 2011 és 2016 között több mint 62 millió forintnyi tao-pénzhez jutott. Ennek jelentős részét azonban szabálytalanul használták fel, ami miatt a Magyar Labdarúgó Szövetség – az EMMI döntése után – 2018 elején kizárt őket a tao támogatási rendszerből. A gond csak az hogy az egyesületet ekkorra már felszámolták. Méghozzá úgy, hogy a felszámoló semmilyen vagyonelemet nem talált, sőt a szervezet vezető tisztségviselőjével sem sikerül kapcsolatba lépnie. Utóbbi azért érdekes, mert a ZMSE-t az a Kolovics János vezette, aki 2010 és 2014 között Szigetvár fideszes polgármestere volt, és akit egy másik ügyben az idén ítéltek felfüggesztett börtönbüntetésre (nem jogerősen).
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz MLSZ asszisztálásával tűnt el a tao-pénzzel a fideszes polgármesterEgy történet, ami kicsiben megmutatja, mi a baj a százmilliárdokat megmozgató tao-rendszerrel. Hogyan nyúlhatják le a pénzt helyi haszonlesők, hogyan huny szemet efölött az MLSZ és miként vágja haza egy kisváros sportját az, aminek segítenie kellene.
A TI épp az ilyen esetek miatt fordult újabb adatigényléssel az EMMI-hez, amely a 20 folyóméteres indokkal és az ehhez társított költségtérítési igénnyel dobta vissza megkeresésüket. A magyarázat különösen annak fényében érdekes, hogy mennyire kevés tényleges szankcióról lehet tudni. A legtöbb tao-támogatást begyűjtő labdarúgásban például kevesebb, mint hatvan sportszervezetet zártak ki eddig a rendszerből. Ezek felsorolva a fontosabb adatokkal együtt is kényelmesen elférnek két oldalon, ami elég messze van a 20 iratfolyómétertől. A szabálytalankodók nagy többségét (mintegy 80 százalékát) ráadásul az idén büntették, annak ellenére, hogy gyakran évekkel ezelőtt vétettek az előírások ellen.
A TI nem is fogadta el a minisztérium válaszát, a tárca azonban ismételt kérésükre is ugyanúgy reagált. Ligeti Miklós lapunknak elmondta: cinikusnak tartják, hogy a kormány sápot húz az adatkérőktől, ahelyett, hogy kérés és költségek felszámítása nélkül nyilvánosságra hozná a tao-pénzek részleteit. Különösen, hogy az adatokat könnyen és gyorsan össze lehet szedni, hiszen a Transparency International csupa olyan információt kér, ami a jogszabályok értelmében egy az egyben a minisztérium birtokában kell legyen. Éppen ezért a TI jogi lépéseket fog tenni, és még január első felében pert indít a tárca ellen.
Közélet Pénz emmi tao tao-támogatás. Transparency International Olvasson tovább a kategóriában
|
Hárommillióért adna ki közadatokat az emberminisztérium, beperli őket a Transparency
|
„Az Ön által kért adatok az előzetes becslések szerint meghaladja a 20 iratfolyómétert”. Ezzel indokolta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) miért kér 3,15 millió forintos költségtérítést a Transparency International Magyarországtól (TI) az általuk kikért tao-támogatásokkal kapcsolatos adatokért.
| null | 1 |
https://g7.hu/allam/20190104/harommillioert-adna-ki-kozadatokat-az-emberminiszterium-beperli-oket-a-transparency/
|
2019-01-04 10:27:00
| true | null | null |
G7
|
A Transparency International Magyarország (TI) korrupcióellenes szervezet javára döntött a Kúria, miszerint a sportszövetségeknek ki kell adniuk a közadatokat a kérelmezőnek, ám a Csányi Sándor által vezetett szervezet csak 400 ezer forintért, illetve titoktartási nyilatkozat aláírása ellenében tenne eleget a jogerős ítéletnek.
Úgy tűnik, rövidesen kitisztul az ég, és szépen lassan kiderülhet, hogy a taotámogatások körül mi volt a valós helyzet az elmúlt esztendőkben: kik adtak mely csapatoknak, mennyit, és azok mire használták fel a kapott összeget. Az Átlátszó még 2016 júliusában közadatigénylés címén kérte a sportszövetségeket, hogy adják ki, mely cég mennyi támogatást adott bizonyos csapatoknak. Már ekkor feltűnő volt, hogy az akkor még öt látványsportágból – labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda és jégkorong – egy, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) titkolózott, ám végül tavaly nagy nehezen kiadta, hogy a NER-hez közelálló csapatoknak kik a legnagyobb támogatóik.
Nos, a Mol Vidi esetében nem meglepő, hogy a – 25 százalékban az állam birtokolta – MOL Nyrt. tulajdonában lévő Mol Petrolkémia Zrt. 2015/16-ban 216 millió forintot, 2016/17-ben pedig 215 millió forintot irányított a Videotonhoz. A Fradi esetében viszont furcsa, hogy a legnépszerűbb magyar klub éves legnagyobb támogatási összege nem haladta meg a vizsgált időszakban a negyedmilliárd forintot. 2015/16-ban a svájci tulajdonú GE Infrastructure Kft. 250 millió forint, a szintén svájci SPAR pedig 35 millió forint taotámogatást adott Kubatov Gábor csapatának. A következő esztendőben a Magyar Telekom 200 millió forinttal, a paksi turbinákat gyártó GE Hungary 48 millióval, a kormányzati óriásplakátokat kitevő Odex 30 millióval, Garancsi István Market Zrt.-je pedig szerény 6,6 millió forinttal, míg 2017/18-ban a francia tulajdonú Legrand Zrt. 200 millió forint, a Telekom egyik leányvállalata, az E2 Hungary Zrt. pedig 15 millió forint taotámogatással tolta meg a zöld sasok szekerét.
„A pénz nem számít, csak eredmény legyen" | Magyar Hang
A nemrég véget ért ifjúsági olimpia magyar sikerei sem igazolják vissza Dénes Ferenc sportközgazdász szerint a tao létjogosultságát.
Persze a Kisvárda (Seszták Miklós) és a Mezőkövesd (Tállai Miklós) sem járt rosszul. Előbbi esetében 2015/16-ban a Duna Aszfalt adott 557 millió forint taotámogatást, míg a Fradinál már feltűnt GE Infrastructure Kft. pedig 170 millió forintot adott, illetve 2016/17-ben a Mol egyik cégétől, a FGSZ Földgázszállító Zrt.-től érkezett 318 millió forint Kisvárdára, de például 2017/18-ban jött 30 millió forint a Mészáros Lőrinc többségi tulajdonában lévő MKB Bankon keresztül is. A Mezőkövesd esetében is aktív támogató volt a Duna Aszfalt (265 millió Ft – 2015/16), a Mol Petrolkémia Zrt. (536 millió forint – 2016/17, 600 millió Ft – 2017/18), illetve az OTP, amely a Jelzálogbank Zrt. révén 138 millióval (2016/17), míg a Merkantil Bank révén 170 millió forinttal (2017/18) támogatta a Tállai-csapatot.
És elérkeztünk a rendszer legnagyobb élvezőjéhez, Felcsúthoz, ahol – ki hinné – Mészáros Lőrinc cégei a legnagyobb támogatók, például a Mészáros és Mészáros Kft 1 milliárdot adott (2015/16), az R-Kord Kft. három esztendő alatt szintén 1 milliárd körüli összeget, míg az MKB Bank 2,12 milliárd forint taotámogatást utalt (2016/17 és 2017/18). Természetesen itt is megjelent a Mol Petrolkémia Zrt., és a cégtől 1,5 milliárd érkezett (2017/18). De szintén nem volt szűkmarkú a Hódút Kft. – tulajdonosa a tiszakécskei Varga Károly, aki több vállalkozásban is üzlettársa Mészárosnak –, hiszen a cég 1 milliárd forint taotámogatást küldött Felcsútra (2015/16).
Miután az érintett sportszövetségek adótitokra és a személyes adatok védelmére hivatkozással megtagadták a választ, ezért a Transparency International Magyarország (TI) beperelte őket. Az elsőfokú ítélet a sportszövetségeknek adott igazat, másodfokon azonban a TI megnyerte a pert: a bíróság a támogatási igazolások kiadására kötelezte a labdarúgó-, jégkorong-, kézilabda-, kosárlabda- és vízilabda-szövetséget is. A sportszövetségek felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Kúrián, amely 2018 májusában helybenhagyta a másodfokú ítéletet, és kötelezte az adatok kiadására a sportszövetségeket. Ennek ellenére az MLSZ továbbra sem hajlandó kiadni az adatokat, csak abban az esetben, ha a TI fizet 400 ezer forint költségtérítést, illetve titoktartási nyilatkozatot ír alá, mert a szervezet véleménye szerint a támogatási igazolásokon személyes és védett adatok vannak.
Felcsút: hogy kerülnek a milliárdok a jobb zsebből a bal zsebbe | Magyar Hang
Mészáros Lőrinc taotámogatását a Puskás Akadémia kapja, és ebből a pénzből a csapat éppen Mészáros Lőrinc cégétől vásárol mezeket. Meg a veje csapata is.
Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója lapunk érdeklődésére elmondta, a többi érintett szövetség – kézilabda, kosárlabda, vízilabda és jégkorong – egyrészt nem kért pénzt az adatokért, másrészt már valamennyien átadták már a támogatási igazolásokat: a vízilabdások nyomtatva, míg a másik három szövetség a TI kérésére elektronikus úton is. Az adatok feldolgozása jelenleg folyik, ha meglesznek vele, természetesen nyilvánosságra hozzák.
„A hatalmon lévők sajnos évekkel ezelőtt rátaláltak a nyilvánosság hatékony ellenszerére, a nevezetesen a közérdekű adatok megismerésének költségtérítéshez kötésére, és az állami adatkezelők ezt a bunkósbotot nem átallják igen gyakran alkalmazni. Más kérdés, hogy a már elvesztett per végén nem lehetne utólag pénzt kérni. Mindenesetre ennek a pernek is az a tanulsága, hogy a titkolózást, az állami pénzek költésének elrejtését egyre nehezebben lehet jogi eszközökkel megakadályozni” – mondta Ligeti Miklós.
A TI jogi igazgatója elárulta, hogy az Átlátszóval egy olyan nyilvános adatbázis létrehozásán dolgoznak, amelyben elérhető lesz pontosan, ki, mennyit és kinek utalt taotámogatás formájában. Ez okafogyottá teszi majd azokat a törekvéseket, hogy az adatkezelők költségtérítés megállapításával akadályozzák a közérdekű adatok nyilvánosságra kerülését .
„Az MLSZ által utólagos költségtérítésként meghatározott 400 ezer forint ügyében még vizsgáljuk, hogy milyen jogi lépéseket tegyünk. Másik költségtérítéses ügyekben is kértük már az adatvédelmi hatóság segítségét, és minden valószínűség szerint ebben az ügyben is Péterfalvi Attilához fogunk fordulni. Az MLSZ ugyanis a kérésünk ellenére nem volt hajlandó a költségtérítésre vonatkozó igény visszavonására. A Kúria arról sajnos nem rendelkezett, hogy miként kell kiadni az adatokat, és a szövetség kizárólag nyomtatott formában hajlandó nekünk mindezt átadni ” – fejtette ki a szakember.
Ahol együtt jár a tao és az eredményesség | Magyar Hang
Női kézilabdautánpótlás-válogatottjaink nyári eredménysora szép reményekre jogosítja fel a szurkolókat.
Ligeti Miklós ugyanakkor a titoktartási nyilatkozattal kapcsolatban annyit mondott, ez csak valami félreértés lehet, hiszen a közérdekű adatok esetében a fő szabály a nyilvánosság, és csak az lehet titkos, amiről külön törvény rendelkezik.
„Még a formanyomtatványt is elküldték, de egyszerűen nem értem, mire szolgál mindez, hiszen a támogatási igazolásokon található számlaszámokat és adószámokat, amit az MLSZ talán esetleg személyes és védett adatnak tekint, a cégjegyzékben bármikor kikereshetőek, ráadásul a szövetség által ki is takarhatóak. Ez a rész szerintem egyszerű óvatoskodás, míg a költségtérítés 400 ezres tétele viszont szimpla időhúzás az MLSZ részéről” – állította Ligeti.
Noha az MLSZ egyelőre nem enged, és mind a 400 ezer forintot, mind pedig a titoktartási megállapodás aláírását kéri – ezt írták válaszul az IT levelére –, azért van esély. Ugyanis korábban az Átlátszótól is kért 2,5 millió forintos költségtérítést a NER által patronált csapatok támogatási igazolásaiért a 2015–2016–2017-es évekből az MLSZ, ám végül per és költségtérítés nélkül kiadta azokat a honlapnak.
|
Az MLSZ titkolná, mire költötték a taót a kedvezményezettek
|
A Transparency International Magyarország (TI) korrupcióellenes szervezet javára döntött a Kúria, miszerint a sportszövetségeknek ki kell adniuk a közadatokat a kérelmezőnek, ám a Csányi Sándor által vezetett szervezet csak 400 ezer forintért, illetve titoktartási nyilatkozat aláírása ellenében tenne eleget a jogerős ítéletnek.
| null | 1 |
https://magyarhang.org/sport/2019/01/07/az-mlsz-titkolna-mire-koltottek-a-taot-a-kedvezmenyezettek/
|
2019-01-07 16:16:00
| true | null | null |
Magyar Hang
|
Közvetlenül szilveszter előtt még gigaszerződést írt alá a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. az EWC-H Környezetvédelmi Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel. A feladat az észak-pesti illetve dél-pesti telephelyein keletkező szennyvíziszap napi (Dél-Pesten esetleg kétnaponkénti) elszállítása. A megállapodás szerint évi 80 ezer, összesen öt év alatt 400 ezer tonnát kell elszállítani, ami opcionálisan 30 százalékkal bővíthető, ha az alapmegrendelés nem lenne elég.
Tonnánként 14,5 ezer forint + áfáról szól a közbeszerzési megbízás, ennyi az átvételi egységár idén, ami később az inflációval nőhet. Alsóhangon, tehát csak a 400 ezer tonnás alapmennyiséggel számolva és az inflációt figyelem figyelmen kívül hagyva,
nettó 5,8 milliárd forintért vállalta a munkát a vállalkozó. Ha lehívják a 30 százalékos opciót, akkor a 7,5 milliárd forintnál is több lehet a számla.
Annyi kiderül a szerződésből, hogy nem a teljes összeg gyarapítja majd az EWC-H bevételeit, több alvállalkozót is bevonnak a munkába, a listán szerepel a Tatai Környezetvédelmi Zrt., a Pro-Komposzt Kft., a Fehérvári Téglaipari Kft., a Tatárka Kft. és a BB911 Kft. A 2004-ben alapított EWC egyébként az Opten adatai szerint mindössze öt főt foglalkoztat, nettó árbevétele 2016-ban 3,3 milliárd, 2017-ben 3,2 milliárd forint volt, közben az adózott eredménye jelentősen, 292 millió forintról 552 millióra nőtt.
Nem új versenyző a Fővárosi Csatornázási Műveknél az EWC-H, a Közbeszerzési Értesítő szerint már 2006-ban is vele kötöttek szerződést az észak- és délpesti szennyvíziszap elszállítására, öt évre, igaz, akkor még csak 7100 forintos tonnánkénti áron. A teljesítést szerződésszerűenek ítélték, például a 2010-ben, illetve 2011-ben közzétett dokumentum szerint. 2012-ben egy módosítással továbbra is a céget bízták meg, amíg a közbeszerzés le nem zajlik, és úgy tűnik, azóta is övék a munka.
Bűzlött Hatvan és környéke
A hírekbe azonban nem ezzel került be a cég, hanem egy feljelentésig, sőt nyomozásig eljutott ügy kapcsán, amelyet úgy tálalt a sajtó, hogy bűzlik Hatvan a fővárosi szennyvíz miatt. Mint a Magyar Idők megírta, augusztus 28-án az Egri Járási Hivatalhoz érkezett közérdekű bejelentés arról, hogy ismeretlen eredetű szennyező anyag jelent meg a Hatvan és Lőrinci közigazgatási határán lévő hulladékhasznosító telep mellett. A jelzett helyen, Nagygombos közelében, a Zagyva-híd és a 21-es főút közötti területen bukkantak rá a hatóságok az ismeretlen összetételű, olajos állagú, szúrós szagú, képlékeny masszára a kukoricaföldön. Az érintett terület a Hunviron Kft. telepe mellett található, sokak szerint éppen a társaság a felelős a városban érezhető bűzért.
A Hunvironban a cégjegyzék szerint 2014 óta szerepel a tulajdonosok között az EWC-H Kft., amely közbeszerzésen indulva szerződést kötött a Fővárosi Csatornázási Művekkel arról, hogy évi 40-50 ezer tonna budapesti szennyvíziszapot a hatvani lerakóban helyeznek el. Innen a következtetés, hogy Hatvan és térsége a főváros szennye miatt szenvedhet. A Hunviron a telephelyen egy pernyehányóból kialakított hulladéklerakót működtet, ahová veszélyes és nem veszélyes hulladék egyaránt érkezik.
Kiemelt kép: Kovács Tamás / MTI
|
Nem baj, ha bűzlött a vidék, a bejáratott cég kezelheti a fővárosi szennyvíziszapot
|
Közvetlenül szilveszter előtt még gigaszerződést írt alá a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. az EWC-H Környezetvédelmi Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel. A feladat az észak-pesti illetve dél-pesti telephelyein keletkező szennyvíziszap napi (Dél-Pesten esetleg kétnaponkénti) elszállítása. A megállapodás szerint évi 80 ezer, összesen öt év alatt 400 ezer tonnát kell elszállítani, ami opcionálisan 30 százalékkal bővíthető, ha az alapmegrendelés nem lenne elég.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2019/01/07/nem-baj-ha-buzlott-a-videk-a-bejaratott-ceg-kezelheti-a-fovarosi-szennyviziszapot/
|
2019-01-07 15:26:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az Átlátszó számolt be arról, hogy a magyar kormány novemberben felbérelt egy újabb lobbistát Washingtonban. Most kiderült, hogy nem is egy, hanem egyszerre három lobbicég is dolgozik hazánk washingtoni követségének: a Barnes&Thornburg, a Policy Impact Strategic Communications és a Munk Policy & Law.
Mindhárom céggel nagyjából egyidőben, november elején írta alá a szerződést a nagykövetség, ám a Barnes&Thornburg hamarabb beadta ezeket a dokumentumokat az amerikai igazságügy-minisztériumnak, így az ő szerződésükre hamarabb fény derült.
Az amerikai törvények szerint minden lobbistának, aki külföldi kormány vagy cég megbízásából dolgozik, regisztrálnia kell az igazságügy-minisztériumnál, a szerződés részleteit pedig nyilvánosságra hozzák.
A három cég szerződése nagyon hasonlít egymásra. Mindhárom szerződés november elejétől január végéig szól, nagyjából két és fél hónapra. Mindhárom szerződés értéke 50,000 dollár, azaz körülbelül 14 millió forint.
A témákban azonban van különbség: a Barnes&Thornburg feladata a Fehér Ház felé javítani a magyar kormány imázsán, a Policy Impact a szenátus felé képviseli a nagykövetséget, a Munk Policy & Law pedig az amerikai külügyminisztériumban igyekszik majd fényezni az Orbán-kormányt.
Annak a magyarázatát, hogy miért kellett hirtelen három lobbicéget is felbérelni, forrásaink szerint az amerikai belpolitikában kell keresni. A novemberi választásokon a demokraták átvették a hatalmat a képviselőházban, és épp a napokban, januárban kezdik meg a munkát.
A demokratáknak pedig nem tetszik, hogy az amerikai külpolitika Trump elnökségével értékek helyett inkább az érdekeken alapszik. Ezért várható, hogy kritikával illetik majd az amerikai külügy fordulatát magyar ügyekben. Az amerikai kormány jelenleg annyira igyekszik jóban lenni Orbánnal, hogy még a CEU elkergetését is megúszta a magyar vezetés. Ám a demokraták vezette képviselőház feltehetően ezt nem fogja hagyni, és akár kongresszusi meghallgatások is lehetnek a témában.
Közel egymilliárdot költött idén a kormány arra, hogy jobb véleménnyel legyen róla Washington
Éles fordulatot vettek idén az amerikai-magyar kapcsolatok, Washington és Budapest viszonya évek óta nem volt ilyen jó. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter tavasszal találkozott amerikai kollégájával, Mike Pompeóval. A CEU-t is sikerült úgy kitennie az Orbán-kormánynak Budapestről, hogy a várakozásokkal ellentétben ezt nem sínylették meg a diplomáciai kapcsolatok.
Kiemelt kép: Szabó László washingtoni magyar nagykövet átadja megbízólevelét Donald Trump amerikai elnöknek
|
Három washingtoni lobbicég 42 millió forintból végez kármentést az Orbán-kormánynak
|
Három washingtoni lobbicég összesen 42 millió forintból igyekszik az Orbán-kormány megítélését javítani az amerikai fővárosban november óta. A szerződések január végéig szólnak, a magyarázat pedig abban keresendő, hogy a demokraták átvették a hatalmat a képviselőházban a novemberi választásokon, így a magyar kormánynak január végétől sokkal nehezebb lesz fenntartani a Trump-kormánnyal fenntartott jó kétoldalú kapcsolatokat.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/01/07/harom-washingtoni-lobbiceg-42-millio-forintbol-vegez-karmentest-az-orban-kormanynak/
|
2019-01-08 12:12:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Magyarország miniszterelnöke számára 2018 a repülés éve volt. Utazott a Mészáros Lőrincék által használt osztrák magángéppel Vidi-meccsre, az OTP magánrepülőjével Berlinbe, a Magyar Honvédség csapatszállítóival számos helyre, és egy titokban vásárolt honvédségi business jettel szilveszterkor Brazíliába. Orbán Viktor gyakori repülőútjainak költségeit következetesen titkolják: a hivatalos állami látogatások esetében nem közlik, hogy ezek mennyibe kerülnek a magyar adófizetőknek, a meccsnézős magánutakról pedig csak találgatni lehet, hogy pontosan kiktől, és milyen értékű ajándékokat fogad el a miniszterelnök, amikor milliárdos üzletemberek luxusrepülőgépeivel közlekedik.
A Fidesz elnöke hosszú éveken keresztül igyekezett fenntartani magáról azt a kádárjánosi látszatot, hogy ő miniszterelnökként is a nép egyszerű gyermeke, aki nem urizál – rendszeresen feltűnt menetrendszerűen közlekedő repülőjáratokon is. Tavaly azonban erősen megkopott ez az imidzs: kiderült, hogy csak a szupergazdagok számára elérhető magánrepülőgépeket, és hivatalosan nem erre a célra beszerzett állami repülőgépeket is rendszeresen igénybe vesz, ráadásul nem csak hivatalos látogatásokra, hanem magánútnak tűnő kiruccanásokra is.
A honvédségi “nem kormánygép" csapatszállítók
2018. február elején a Magyar Honvédség két Airbus A319-es repülőgépet vásárolt. Simicskó István akkori honvédelmi miniszter már a bemutatójukon is azt hangsúlyozta, hogy
“Ezek a gépek nem kormánygépek. A Magyar Honvédség hadrendjébe kerültek, és a Magyar Honvédség fogja használni őket.“
Hadrendbe állításuk után azonban Orbán Viktor miniszterelnök kezdte rendszeresen használni a hivatalosan katonai csapatszállítónak vett honvédségi repülőket. Nyáron a 605-ös lajstromjelű géppel utazott Izraelbe, Montenegróba, szeptemberben pedig Moszkvába és Salzburgba. A másik, 604-es lajstromjelű honvédségi repülővel utazott hivatalos látogatásra szeptemberben Kirgizisztánba, novemberben pedig Prágába és Zágrábba.
Novemberben megírtuk, hogy a repülési adatok alapján Orbán Viktor valószínűleg a 605-ös lajstromjelű honvédségi géppel ment Milánóba egy operaelőadásra, és Benkő Tibor honvédelmi miniszter ezt később megerősítette.
Orbán Viktor az egyik honvédségi repülőgéppel mehetett Milánóba operaelőadásra csütörtökön A miniszterelnök csütörtökön a híres milánói operaházban, a Scalában járt a feleségével. Arról sem a Facebook-oldalán, sem a sajtófőnökén keresztül nem közölt információkat, hogy mivel utazott az olaszországi városba. Érdekes módon azonban Milánóba repült aznap a honvédség egyik repülőgépe is, amivel Orbán korábban már többször utazott hivatalos látogatásokra.
A meccsnézős osztrák “ajándék" luxusrepülő
Szeptemberben beszámoltunk róla, hogy július 25-én Orbán Viktor a 17 milliárd forint értékű, Bombardier Global 6000 típusú, OE-LEM lajstromjelű osztrák magánrepülőgéppel utazott a Vidi bulgáriai meccsére, és lefényképeztük, ahogy hazafele kiszállt a gépből Ferihegyen.
Ez volt az első cikkünk a luxusrepülőző Orbánról, amely nagy visszhangot váltott ki a magyar és a nemzetközi sajtóban, és zavart magyarázkodásra kényszerítette a kormánykommunikációt és a pártsajtót. Orbán sajtófőnöke végül azt mondta, hogy a luxusrepülést a MOL Vidi FC futballklub tulajdonosától, Garancsi István üzletembertől kapta ajándékba a miniszterelnök, maga Orbán pedig azt válaszolta egy ezzel kapcsolatos parlamenti kérdésre, hogy
“Harminc éve is így mentem, jövő héten is így fogok menni!"
A Demokratikus Koalíció (DK) vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett Orbán Viktor ellen, amiért egy magángép fedélzetén utazott külföldre focimeccsre, de az Országgyűlés mentelmi bizottsága elutasította a kezdeményezést, egyebek mellett arra hivatkozva, hogy
“Nem tekinthető ajándéknak olyan sportrendezvényre történő utaztatás, amelyen magyarok vagy Magyarország is részt vesz."
Nem indul vagyonnyilatkozati eljárás Orbán Viktor ellen a luxusrepülőzés miatt Szeptember végén megírtuk, hogy a miniszterelnök egy 17 milliárd forint értékű magánrepülővel utazott Bulgáriába focimeccsre. Emiatt a DK vagyonyilatkozati eljárást kezdeményezett ellene, de az Országgyűlés mentelmi bizottsága azonban elutasította a kezdeményezést többek között arra hivatkozva, hogy nem tekinthető ajándéknak olyan sportrendezvényre történő utaztatás, amelyen magyarok vagy Magyarország is részt vesz.
A 17 milliárd forint értékű OE-LEM a miniszterelnök mellett nagy kedvence Mészáros Lőrincnek, illetve az ő rokonainak, barátainak és üzletfeleinek, akik szintén rendszeresen igénybe veszik ezt a járművet. Az osztrák luxusrepülő Londonban volt a FIFA-gála idején, amin népes felcsúti küldöttség vett részt, a Gruevszki-botrány kellős közepén pedig Belgrádba ruccant ki ez a repülőgép Ferihegyről.
Tegnap Belgrádban járt az Orbán által is használt osztrák magánrepülőgép Október vége óta egészen tegnapig Bécsben parkolt az OE-LEM lajstromjelű luxusrepülő. Tegnap azonban kora reggel landolt Budapesten, majd Belgrádba repült, ahonnan csak délután tért vissza Ferihegyre. Közben a hazájában jogerősen elítélt volt macedón miniszterelnök, Nikola Gruevszki menedékjogot kért Magyarországon, és a macedón hatóságok nem értik, hogy került ide, hiszen már rég bevonták az útlevelét.
Decemberben a Válasz Online azt is kiderítette, hogy az osztrák magánrepülőgépet a PKF nevű nemzetközi adótanácsadó hálózat üzemelteti, a reptetésért felelős PKF-partner pedig nem más, mint Andreas Staribacher volt osztrák pénzügyminiszter, aki a lap szerint “mostanság keleti diktatúraféleségek oligarcháinak kiszolgálásában jeleskedik".
Focimeccset nézni egyébként feltehetőleg nem csak az OE-LEM lajstromjelű osztrák magángéppel utazgat külföldre a miniszterelnök. Az októberi görögországi Vidi-PAOK összecsapás idején is volt egy tippünk, hogy hogyan került oda, amit azóta sem cáfolt senki:
Titkolják, hogy legutóbb mivel ment Orbán meccset nézni, de nekünk van egy tippünk Múlt csütörtökön, október 25-én este a Vidi 2:0-ra nyert Görögországban a PAOK ellen. Orbán Viktor miniszterelnök a meccset a helyszínen tekintette meg Garancsi István és Adnan Polat üzletemberek társaságában. Mivel aznap csak egyetlen magánrepülőgép ment Budapestről Thesszalonikibe, majd repült másnap reggel vissza Budapestre, elképzelhetőnek tartjuk, hogy azzal volt szurkolni Orbán Viktor.
Az OTP kormánygépként viselkedő luxusrepülője
Orbán Viktor hivatalos Facebook-oldalán videó van arról is, hogy a miniszterelnök 2018. július 4-én a HA-LKZ lajstromjelű magánrepülőgéppel utazott Berlinbe, ahol aznap Horst Seehoferrel, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnökével, német szövetségi belügyminiszterrel folytatott megbeszélést, másnap pedig Angela Merkel német kancellárral tárgyalt.
A körülbelül 11 milliárd forint értékű Dassault Falcon 900LX típusú repülőgép tulajdonosa az Air-Invest Kft., az OTP egyik leányvállalata. Az OTP tulajdonosa pedig Csányi Sándor, ezért még a szakértők is a Csányi-féle magángépként szokták emlegetni ezt a repülőt.
December elején megírtuk, hogy a HA-LKZ magyarországi regisztrációja, 2017 decembere óta "Magyarország kormánya" jelöléssel repked a világban. Cikkünk megjelenése után egyébként ez megváltozott: azóta a magángépeknél gyakori “Corporate" (társasági) jelölést használja a Csányi-féle repülő.
Ebben a cikkünkben összegyűjtöttük a HA-LKZ összes addigi útját, és arra a következtetésre jutottunk, hogy 2018-ban a magángép 12 alkalommal volt ugyanott, ahol akkor Orbán Viktor miniszterelnök éppen valamilyen hivatalos állami látogatáson, vagy focimeccsen vett részt.
Orbán Viktor is használja, “Magyarország kormánya" jelöléssel repked a világban az OTP magánrepülőgépe A miniszterelnök többször utazhatott már focimeccsekre és hivatalos látogatásokra is az OTP tulajdonában lévő, körülbelül 11 milliárd forint értékű magánrepülővel. Orbán Viktor Facebook-oldalán videó is van arról, hogy júliusban a HA-LKZ lajstromjelű géppel érkezett Berlinbe Angela Merkel német kancellárhoz.
A titkos “nem kormánygép" honvédségi business jet
2018 októberében a brazil elnökválasztást a szélsőjobboldali Jair Bolsonaro nyerte, aminek a magyar miniszterelnök nagyon örült. Orbán Viktor telefonon gratulált Bolsonaronak, aki meghívta őt a beiktatási ünnepségére 2019. január 1-jére.
Orbán a ceremónia előtti napon, 2018. december 31-én érkezett meg Brazília fővárosába, és a repülési tracker oldalak szerint a Magyar Honvédség tulajdonában lévő, HA-LKX lajstromjelű Dassault Falcon 7X típusú repülőgéppel utazott. Az azóta bezárt Zoom.hu hírportál leplezte le tavaly decemberben, hogy a honvédségi Airbusokhoz hasonlóan a HM nem egy, hanem két business jet repülőt is vásárolt:
“Míg az eddig elismert egyetlen légijármű katonai repülőgépként üzemel, a másik egyértelműen polgári gép, csak éppen egy HM-cég a tulajdonosa"
Orbán Viktor a titokban vett honvédségi Falconnal ment Brazíliába szilveszterkor December elején az azóta bezárt Zoom derítette ki, hogy a Honvédelmi Minisztérium cége titokban vásárolt egy business jetet, amit polgári lajstromjellel vettek nyilvántartásba. Ebből már gyanítható volt, hogy kormánygépként fogják használni, és nagyon úgy tűnik, hogy beigazolódott a gyanú.
A hivatalos és a magánutak költségeit is titkolják
Az érthető és más országokban is bevett gyakorlat, hogy a miniszterelnök állami tulajdonú repülőgépekkel, például a hadsereg repülőgépeivel utazik hivatalos látogatásokra. Orbán Viktor hivatalos repülőútjaival kapcsolatban viszont nagyon sok volt tavaly a mellébeszélés és titkolózás.
A honvédség következetesen állítja, hogy a két Airbus és a két Falcon nem kormánygépek, hanem katonai célokra vették őket. Emiatt nemzetbiztonsági okokra hivatkozva titkolják a gépek beszerzési árát és üzemeltetési költségét, Orbán Viktor útjairól pedig azt állítják, hogy azok a pilóták kiképzésének részei. Ezt a választ kaptuk a Honvédelmi Minisztériumtól is az ezzel kapcsolatos adatigénylésünkre.
A luxusrepülőgépes miniszterelnöki magánutak még problémásabbak, mivel a meccsnézések szerintünk nem tekinthetők hivatalos állami utazásoknak, csak magánlátogatásoknak.
Vagyonnyilatkozata alapján azonban Orbán nem tudna kifizetni egyetlen ilyen drága repülőutat sem.
Kifogásolható lenne, ha közpénzből fizetnék Orbánnak ezeket a meccsnézős túrákat. Valószínűleg nem is abból fizetik, erre utal az “ajándékba kapta" hivatalos magyarázat a Vidi-meccsre történő luxusrepülőgépes kiruccanás esetében. Ezek az ajándékok azonban nem jelennek meg a miniszterelnök vagyonnyilatkozatában, és olyan milliárdos nagyvállalkozóktól származnak, akiknek üzleti érdekük jóban lenni az állammal. Azt sem tudni, hogy pontosan kiktől, és hány alkalommal fogadott el ilyen értékes ajándék utakat a miniszterelnök.
A probléma tehát az átláthatatlanság, a mellébeszélés és a titkolózás. Hiába próbáljuk kideríteni az igazságot a miniszterelnök repülőútjainak költségeiről – ami szerintünk egyértelműen az adófizetőkre és a teljes nyilvánosságra tartozik -, mindenhol falakba ütközünk.
A miniszterelnök sajtófőnöke, és a Miniszterelnökség egyszer sem válaszolt az Orbán magánrepülős útjainak költségeivel kapcsolatos kérdéseinkre, adatigényléseinkre pedig rendre azt válaszolják, hogy erről nem rendelkeznek információkkal. Amit más forrásokból felkutattunk és közreadtunk a témáról, egyszer sem cáfolták.
Miközben Orbán repülőútjainak költségeit, és e költségek viselőinek kilétét – a magyar adófizetők és/vagy a magyar állammal üzletelő milliárdos nagyvállalkozók – nem hozzák nyilvánosságra, a kormánysajtó arról ír, hogy tíz évvel ezelőtt az akkori miniszterelnök mennyi közpénzt költött magánrepülőgépes hivatalos utakra. Erről azért tudnak beszámolni, mert az állami szervezetek akkor még nem titkolták el a miniszterelnöki repülőutak költségét.
Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök kilép az OE-LEM lajstromjelű magánrepülőből a ferihegyi repülőtéren 2018. július 25-én.
|
A miniszterelnök legalább ötféle különgéppel repült tavaly – titkolják, hogy melyiket ki fizette
|
Magyarország miniszterelnöke számára 2018 a repülés éve volt. Utazott a Mészáros Lőrincék által használt osztrák magángéppel Vidi-meccsre, az OTP magánrepülőjével Berlinbe, a Magyar Honvédség csapatszállítóival számos helyre, és egy titokban vásárolt honvédségi business jettel szilveszterkor Brazíliába. Orbán Viktor gyakori repülőútjainak költségeit következetesen titkolják: a hivatalos állami látogatások esetében nem közlik, hogy ezek mennyibe kerülnek a magyar adófizetőknek, a meccsnézős magánutakról pedig csak találgatni lehet, hogy pontosan kiktől, és milyen értékű ajándékokat fogad el a miniszterelnök, amikor milliárdos üzletemberek luxusrepülőgépeivel közlekedik.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/01/02/a-miniszterelnok-legalabb-otfele-kulongeppel-repult-tavaly-titkoljak-hogy-melyiket-ki-fizette/
|
2019-01-02 13:19:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Impresszum
Grafika: Mikola Bence, fejlesztés: Horváth László
Adat: Kovács Blanka, Tremmel Márk (az adatok a 2018. december eleji állapotot tükrözik. Azóta a fideszes Hirt Ferenc elhunyt.)
ATLO003
powered by
|
Parlamenti arányok egyszerűen
|
Nyolc egyszerű kérdés, nyolc egyszerű parlamenti patkó a magyar képviselők demográfiai összetételéről, fizetési kategóriáikról és végzettségükről. Hamarosan pedig egy ennél sokkal összetettebb, kereshető adatvizualizációval jelentkezünk arról, hogy kik is képviselnek bennünket a parlamentben.
| null | 1 |
https://atlo.team/parlamenti-aranyok-egyszeruen/
|
2019-01-08 13:33:18
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Élő adásban vallotta be az államtitkár, hogy a kormány politikai alapon dönt a civilek támogatásokról
Igyekszik kiszűrni a neki nem tetsző politikai célokért küzdő civileket az állam civileket tánogató szerve, a NEA, mondta el a Miniszterelnökség államtitkára az Echo Tv-ben. Ezzel ki lett mondva, hogy a kormány nem ad közpénzt a vele szembenálló civileknek.
"Igyekszünk kiszűrni minden olyan szervezetet, amelyről úgy gondoljuk, hogy nem végez valós munkát, hanem alapvetően olyan politikai célokat akar megvalósítani, amikkel nem értünk egyet"
ezt a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, Szalay-Bobrovniczky Vince mondta el az Echo Tv-ben arról, hogy a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA), a "kormány civil arca", a civileket támogató szervezete meghirdeti pályázati felhívását nonprofit szervezeteknek.
A NEA az állam civileket támogató szerve, 6 milliárd forint felett rendelkezik, és húszezer pályázatot vár. De megpróbálja kiszűrni az álcivileket, róluk mondta el a korábbi külügyes, bécsi rendkívüli és meghatalmazott nagykövet Szalay-Bobrovniczky a fenti mondatot. A pályázatot egyébként konkrétan a Bethlen Gábor Alap írja majd ki, a NEA döntéshozó tanácsának elnöke pedig Csizmadia László, a CÖF-CÖKA alapító-szóvivője – a pályázatok elbírálásról pedig a Szalay-Bobrovniczky beszélt, ami szintén kérdéseket vet fel.
Az állam tehát deklaráltan nem támogatja azokat a civileket, amelyek neki nem tetsző politikai célokat akarnak megvalósítani – ez pedig nehezen egyeztethető össze az állam ideológiailag semleges hozzáállásával. Igaz, a közpénzekből dotált nem kormányzati szervezeti működés is eléggé fából vaskarika.
|
Élő adásban vallotta be az államtitkár, hogy a kormány politikai alapon dönt a civilek támogatásokról
|
Igyekszik kiszűrni a neki nem tetsző politikai célokért küzdő civileket az állam civileket tánogató szerve, a NEA, mondta el a Miniszterelnökség államtitkára az Echo Tv-ben. Ezzel ki lett mondva, hogy a kormány nem ad közpénzt a vele szembenálló civileknek.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20190107_Elo_adasban_vallotta_be_az_allamtitkar_hogy_a_kormany_politikai_alapon_dont_a_civilek_tamogatasokrol
|
2019-01-07 12:08:00
| true | null | null |
HVG
|
Miután Orbán Viktor a kormányoldali média által agyonhangsúlyozott „puritán” módon berendezkedett az átalakított karmelita kolostorban kialakított új rezidenciáján, a kosztra biztosan nem lesz panasza: információink szerint a nemzetközi hírű Gundel Étterem fogja üzemeltetni a Miniszterelnökség menzáját. Névtelenséget kérő informátorunk szerint a megbízását pályázaton nyerték el, és magában foglalja a teljes catering tevékenységet a kormány új székhelyén.
Kérdésünkre az információt az étterem kommunikációs igazgatója, Angelus Barbara megerősítette, ahogy azt is, hogy tenderen nyerték el a megbízást. A szolgáltatás ellenértékéről és más részletekről viszont nem kívánt nyilatkozni, a várgondnoksághoz irányított bennünket, amelytől cikkünk megjelenésével egyidőben ki is kértük a megállapodást.
A Gundel exkluzív étteremnek számít, a honlapjukon elérhető menüben a legolcsóbb főétel közel 6000 forint, míg a legdrágább 16 500 forint. Természetesen ebből nem következik, hogy a Miniszterelnökség menzájának üzemeltetését is ilyen árszinten vállalták, de az biztos, hogy a színvonalat tekintve magasra tették a lécet az új kormányzati munkahelyen.
Update: nem sokkal cikkünk megjelenése után jelentkezett lapunknál Orbán Viktor egyik kommunikációért felelős embere, akitől friss fotókat kaptunk annak alátámasztására, hogy bár valóban az exkluzív étterem főz rájuk, a Miniszterelnökség menzája is csak egy sima menza, hagyományos ételekkel és szolid árakkal - itt megnézheti, mennyire!
Jól cseng majd a Gundel név
Orbán Viktornak már volt alkalma tesztelni leendő menzájának konyháját, ezen a Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen például Ana Brnabic szerb miniszterelnök társaságában vacsorázott a Gundelben 2018 februárjában:
A Gundel vezető séfje nemrég lett Litauszki Zsolt, akit saját honlapjuk szerint arra kértek fel, hogy a segítségével a „tradíciókat megtartva újuljon meg” az étterem. Hozzáteszik, hogy Litauszki számos éttermet vitt már sikerre korábban, információink szerint dolgozott Zsidai Zoltán Roy-nak is, akinek cégcsoportja szintén jelen van a Budai Várban, és ismert Orbán Ráhellel ápolt kapcsolatáról. A kormányfői megbízás viszont így ezek szerint korábbi főemberének, illetve az őt leigazoló Gundelnek jutott.
Egy névtelenséget kérő, szakmabeli forrásunk jó döntésnek nevezte a Gundel kiválasztását, egyrészt Litauszki elismertsége miatt, másrészt az étterem nemzetközi hírneve miatt, hiszen az Orbán Viktorhoz érkező, legmagasabb szintű delegációk előtt is bátran lehet majd dicsekedni azzal, hogy a Gundel remekeit szolgálják fel nekik.
Ha másról nem, a Gundel-palacsintáról ismert étterem magát „Magyarország vezető éttermének” nevezi a honlapon, amely 1894 óta várja vendégeit „páratlan környezettel és kimagasló gasztronómiával”. „Az alapító Gundel Károly megszelídítette a magyar konyhát és ötvözte azt a szélesedő világból érkező behatásokkal, úttörő munkájával felhelyezte Magyarországot a világ gasztronómiai térképére” – írják bemutatkozásukban.
|
Luxusétterem fog főzni Orbán Viktorra a Várban
|
A Gundel kapott megbízást arra, hogy a Budai Várba költöző Miniszterelnökség menzáját üzemeltesse – tudta meg a hvg.hu. Az exkluzív étterem megerősítette információnkat, de további részletet nem árulnak el, így azt sem, mibe kerül mindez. A zsíros falatnak számító megbízást tenderen nyerték el.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20190107_Luxusetterem_fog_fozni_Orban_Viktorra_a_Varban
|
2019-01-07 12:51:00
| true | null | null |
HVG
|
A közpénzből támogatott oldalon kiemelt helyet kap az úgynevezett Kőszegi sör népszerűsítése is. Az italt a honlapalapító-képviselőrokon forgalmazza.
A koszeg.hu néven működik Kőszeg város hivatalos honlapja. A lap folyamatosan frissül, üzemeltetője nonprofit módon a városi önkormányzat. Többek között ez is elhangzott azon a bizottsági ülésen, amit 2016 januárjában tartottak a vasi városban. (A domain.hu szerint a jogosult a Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház, ami valóban az önkormányzat intézménye).
Elsőként ezen az ülésen bukkant fel a koszeginfo.com weboldal neve is, úgyis mint támogatandó felület. Mivel – a polgármester szavaival – az üzemeltető, „Kiss András sok energiát és pénzt fektetett az eddigi munkájába, Kőszeg város image építésébe”. Be is mutatkozott a testületnek a honlapüzemeltető-közgazdász, bár biztos akadt, aki korábban is hallott felőle.
Kiss András egyéni vállalkozó közeli rokona ugyanis Kiss Károly Péter (Fidesz-KDNP), aki a város képviselőtestületében ül. Általános kőszegi ismeret szerint apa-fiú kapcsolat az övék, egy biztos, hogy a honlapüzemeltető ifjabb Kiss a város oldaláról letölthető szerződés-tervezet szerint ugyanazon a címen lakik, mint a képviselő. Ráadásul ifjabb Kiss családi karácsonyi posztján feltűnik a képviselő is.
Idősebb Kiss a Városfejlesztési, Idegenforgalmi, Környezetvédelmi és Vagyonügyi Bizottság elnöke is.
Ekkor, 2016 januárjában a honlap támogatásának tervét a Kulturális, Oktatási, Szociális, Egészségügyi és Sport Bizottság tárgyalta. Már akkor több bizottsági tag is úgy gondolta, felesleges 2 millió forintot költeni egy évben – Kiss ugyanis ennyi pénzt kért az önkormányzattól – egy újabb, Kőszeggel foglalkozó weblap üzemeltetésére.
Volt olyan javaslat, hogy ha ezt a pénzt kiadják, akkor inkább a koszeg.hu cikkeinek idegen nyelvre fordítására tegyék meg. Olyan aggályokat is megfogalmazott a bizottság, egyébként szintén Fideszes elnöke, hogy ezzel magánvállalkozást támogatna a város közpénzből. A javaslat 2 millió forintos kerete ekkor elbukott, abban azonban egyetértett végül a bizottság, hogy valamennyi támogatást kapjon a lap.
Az előterjesztő Huber László (Fidesz-KDNP), polgármester volt. Aki ezek után egy másik bizottsághoz vitte be a javaslatot.
Ha valaki azt gondolja, hogy most jön a képbe a végül támogatott Kiss András képviselő-rokonának bizottsága, akkor az illető jó helyen kapiskál. Hogy szavazott-e az idősebb Kiss, nem szerepel a város oldalán elérhető jegyzőkönyvben, a képviselőtestületi ülésen azonban „érintettséget” jelentett be, és távol maradt a döntéshozataltól.
2016 júniusában ült össze a Városfejlesztési, Idegenforgalmi, Környezetvédelmi és Vagyonügyi Bizottság, ahol szintén Huber polgármester javaslatára tárgyalták a támogatás kérdését. A jegyzőkönyv tanúsága szerint itt már kevésbé volt szőrszálhasogató a hangulat. 4 igen és 1 nem szavazattal a bizottság elfogadta a 2 millió forintos támogatási javaslatot. A vállalkozóval kötött szerződés szerint 2016. július 1-től, 2017. június 30-ig tartó időszakra szólt ez az összeg.
Összehasonlításképpen: a 2016-os kőszegi költségvetésben többek között ingatlanvásárlás (1,9 millió), térfigyelő kamera rendszer létesítése (1 millió) vagy a Fő téri programok megtartását segítő áramellátási rendszer (1 millió) beruházásra hiúsult meg pénzhiányra hivatkozva.
A koszeginfo.com azonban jól teljesített, mivel a testület a szerződés lejártához közeledve, a 2017. június 29-i ülésén ismét napirendre tűzte Kiss András támogatását. 2018. június 30-ig újfent 2 millió forintot kapott a koszeginfo.com működtetésére. Ez volt az a költségvetési év, amikor Kőszegen nem volt pénz a Munkás utcai (2,49 millió) és Starndsétány utcai (2,23 millió) járdák felújítására. Ráadásul, ahogy az Átlátszó nemrégiben megírta, úgyszintén forrás hiányában nem nyit új temetőt a város, pedig a régi megtelt, már urnahely is csak korlátozottan áll rendelkezésre.
A koszeginfo.com impresszumában a lap bemutatásán kívül semmi más nem szerepel. Hogy ki a kiadója, kik a szerkesztőség tagjai, erről semmilyen tájékoztatást nem ad az oldal. Megnéztük a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság adatbázisát, ahol a bejegyzett internetes sajtótermékeket listázzák. Hiába kerestük, az interneten elérhető nyilvántartás szerint a koszeginfo.com-ot nem találtuk. Sőt, a nemzetközi (mármint nem csak a magyar, .hu-ra végződő) domainok jogosultjait is lajstromozó oldalt böngészve sem lettünk sokkal bölcsebbek: csak a hostoló szolgáltató céget találni. Még szerencse, hogy az önkormányzati jegyzőkönyvek rendszeresen megnevezték Kiss-t, mint üzemeltetőt – 2017-ben legalábbis mindenképpen ő volt ezek szerint.
Kiss András több lábon álló vállalkozó. 2016 például igazán mozgalmas év volt számára, mivel nem csak a weblapja kapott 2 millió forintos támogatást egy évre közpénzből, de sört is gyártani kezdett.
Kőszegen az 1800-as évek végén indult a sörgyár. A gyár épületét a II. világháború alatt érte bombatalálat. Ekkortájt meg is szűnt a nagyüzemi sörgyártás a városban, és azóta sem indult újra.
Kiss mégis Kőszegi Sör néven kezdett sört forgalmazni. Írtunk emailt a vállakozónak, hogy megtudjuk, pontosan, hol gyártják a nevében “kőszegi” sört. Választ egyelőre nem kaptunk. A palackon is csak annyi áll, a gyártás helye Magyarország.
A közpénzzel támogatott Koszeginfo.com kiemelt helyet adott Kiss termékének. Az “Étel-ital” menüpont alatt mindjárt a habzó Kőszegi Sör fotója néz szembe az olvasóval.
Leveleztünk a kőszegi sörgyárat a két világháború között működtető Nyugat-Magyarországi Sörgyárak Rt. jogutódjával, a Heinekenel is. Ott azt a választ kaptuk, hogy: „a Kőszegi sör elnevezés semmilyen szempontból nem tartozik a Heineken Hungáriához, így a nevet bárki használhatja vagy levédetheti.”
A Kőszegi Sör honlapjának leírása szerint a név „tisztelgés a régi kőszegi sör emléke” előtt. Szintén a honlapról derül ki, hogy a Budapest mellett 9 vidéki városban kapható a Kőszegi Sör, ezek közül pedig 7 Nyugat-Dunántúli, javarészt Kőszeg melletti település.
A Kőszegi Sör egyébként nemrég megmérettette magát. December elején jött a hír, hogy a márka Bécsi Lager söre bronz minősítést (a minősítés, akár csak a boroknál a termék minőségére utal) kapott a Brussels Beer Challenge-n. Közel két hétre rá az Ugytudjuk.hu írta meg elsőként, hogy a Kőszegi Sör csupán a nevében kőszegi.
A cikk megjelenésének másnapján Huber László polgármester, „a Kőszegi Sör márkaépítésében végzett kimagasló eredményeiért” elismerő oklevelet adományozott a sört forgalmazó Kiss András vállalkozónak.
Fotó: a polgármester oklevelet ad át Kiss Andrásnak, forrás: Kőszeg Város/Facebook
|
Honlapot indított a kőszegi fideszes képviselő rokona, a város megtámogatta
|
A közpénzből támogatott oldalon kiemelt helyet kap az úgynevezett Kőszegi sör népszerűsítése is. Az italt a honlapalapító-képviselőrokon forgalmazza.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/01/04/honlapot-inditott-a-koszegi-fideszes-kepviselo-rokona-a-varos-megtamogatta/
|
2019-01-09 22:23:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Feljelentést tettek a csatornapénzek jogellenesnek feltételezett felhasználása miatt a Pest megyei Nagykőrösön. Nem sokkal később jelentkezett az a személy, akinek a nevében a nyomozás megindítását kérték, és azt állította, visszaéltek a személyes adataival, és nem tett semmilyen feljelentést. Az ügyészség ennek ellenére elrendelte a nyomozást hűtlen kezelés gyanúja miatt.
Ügyészségi jegyzőkönyv egy meglepetésről
“Meglepődtem az ügyészség értesítésén, ugyanis én senkivel szemben nem tettem feljelentést sem hűtlen kezelés bűntette, sem egyéb más bűncselekmény miatt” – olvasható az Átlátszó értesülése szerint a december 7-én, Nagykőrösön felvett ügyészségi jegyzőkönyvben.
Ehhez képest hűtlen kezelés miatt nyomozást rendelt az ügyészség a nagykőrösi csatornapénzek ügyében. Az ügyészség rendkívül szűkszavú, az Átlátszóhoz eljuttatott közleményéből nem derül ki, hogy a feljelentést milyen tényekre alapozták. Több jelből arra lehet következtetni, hogy a nyomozás a helyi víziközmű-társulat pénzköltéseit érintheti.
“A kijelölés folytán eljáró Monori Járási Ügyészség hűtlen kezelés bűntette miatt nyomozást rendelt el, melynek teljesítésével a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságot bízta meg” – válaszolta írásban az Átlátszó érdeklődésére dr. Gyugyi Csilla, a Pest Megyei Főügyészség szóvivője.
2018. december 7-én ez a személy, aki a víziközmű-társulat tagjának mondta magát a nagykőrösi ügyészség vezetője előtt, kijelentette, hogy valakik visszaélhettek a személyes adataival, és így akarnak büntetőeljárást kezdeményezni a társulat elnöke ellen.
Majd azt kérte, hogy őt hagyják ebből az ügyből, és a továbbiakról nem kér értesítést.
Mint beszámoltunk róla, a nagykőrösi csatornapénz-háborúban az utóbbi hónapokban teljesen szokatlan pozíciót foglaltak el a hadviselő felek.
Az országos alapképlet szerint a helyi civilek az önkormányzattal és a társulattal harcolnak a korábban befizetett, de azóta feleslegessé vált csatornázási önrészt vagy legalább annak bizonyos hányadát visszakövetelve. Nagykőrösön más a felállás.
A fideszes polgármester korábban megtámadta a víziközmű-társulat elnökét, aki eddig politikai harcostársának számított. A városvezető pénzszivattyúnak nevezte a társulatot, amelyet a pénz elherdálásával vádolt meg.
A csatornázási program körül konfliktusok és politikai harcok alapproblémája ugyanaz, mint még legalább két tucat településen. A beruházás megindításának alapfeltétele volt a lakossági önrész befizetése. A sikeres uniós és hazai pályázatok révén azonban a tízes évek elején szinte a lakossági befizetések nélkül is finanszírozhatóvá váltak a projektek. Jogosnak látszott a követelés, hogy a lakosok visszakapják a pénzüket.
Ezzel szemben általában az történt, hogy a beruházás befejezése után a társulatok halogatták az elszámolási eljárások megindítását. Ennek egyike eszköze volt, hogy a szennyvíztisztítási és -elvezetési programmal szorosan össze nem függő célokra, például útépítésre költötték. Az útépítési beruházások kivitelezője pedig nem ritkán olyan cég volt, amely közel áll a kormányzó párthoz vagy annak oligarcháihoz.
Egy 2016. júniusi, majd egy 2018. januári törvénymódosítás azt a célt tűzte ki, hogy a társulatok minél gyorsabban számoljanak el a beszedett lakossági pénzekkel. A kormányhivatalok pedig speciális ellenőrzési jogköröket kaptak arra, hogy megakadályozzák a csatornapénzek elherdálását olyan célokra, amelyeket nem enged meg a törvény, vagy nem szerepelnek a társulatok alapszabályában.
A nagykőrösi botránysorozat elsőként érte el az országos politikát, és itt sikerült először kiharcolni, hogy a befizetett lakossági pénzek egy részét visszafizessék.
2017 elején hangzott el az akkor még miniszter Lázár János azóta sokat idézett kijelentése: „Ha a tagok többsége úgy dönt, hogy ki kell fizetni, akkor ki kell fizetni, nincs mese. Mindenkinek, aki a pénzt visszakéri. Nem is többségi elv van, hanem mindenkinek, aki a pénzt visszakéri, vissza kell adni”
Érdekek és családi viszonyok
Hűtlen kezelés miatt alapesetben a helyi rendőrkapitányság nyomoz. A megyei főkapitányságnak akkor kell eljárnia, hogy a megalapozott gyanú szerint az ügyben legalább 50 millió forint feletti vagyoni hátrányt okoztak.
A csatornaberuházás és a víziközmű-társulat ügyeit jól ismerő helyi forrásaink értetlenül fogadták a társulat körül kialakult helyzetet és a nyomozás elrendeléséről szóló hírt, amiről tőlünk értesültek.
Ezek a forrásaink arra hívták fel a figyelmet, a legelterjedtebb vélekedés szerint a polgármesternek állhat az érdekében, hogy akár a büntetőjog eszközével szorítsák rá a társulatot a csatornapénzek visszafizetésére.
Mások úgy vélekedtek, hogy a polgármesteri hivatal a visszafizetéssel járó hatalmas adminisztrációs teher miatt próbálja magától távol tartani az elszámolási kötelezettséget.
“Annak nincs politikai haszna, ha valaki magára vállalja a visszafizetést – emlékeztetett az egyik forrásunk. – Annak viszont kézzelfogható következményei lehetnek arra nézve, ha valaki nemet mond a [lakossági önrész] visszafizetésére.”
A társulat vezetése és az önkormányzat közötti viszony elmérgesedésnek családi vonatkozása is van. A társulat korábbi elnöke testvérének fia az alpolgármester, aki a polgármester, Czira Szabolcs feltétlen híve. Az alpolgármester tehát a nagybátyját is támadja a a csatornapénzek miatt.
Egy forrásunk feltételezése szerint a társulat 2018-as költségeinek jelentős megugrása állhat a feljelentés hátterében. “Előbb kihátráltak a társulati elnök mögül, most nyíltan megtámadták” – fogalmazott.
Az teljesen érthetetlen, hogy milyen megfontolásból tettek hamis néven feljelentést. Az erre vonatkozó kérdésünkre a főügyészségi szóvivő nem válaszolt. Ahogy arra sem, hogy a hamis tartalmú feljelentés miatt indult-e bármilyen eljárás – például hatóság félrevezetése miatt.
Az elnök beugratásról beszél
Az ügyben sok a homályos mozzanat: ezek egyike az, hogy az ügyészség a feljelentést megtevő személy kilététől függetlenül miért értékelte úgy a feljelentésben szereplő tényeket, hogy azok alapján elrendelte a nyomozást, és az ügyet áttette a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságra.
Értesüléseink szerint a elnök december közepén körlevélben intette óvatosságra a vízközmű-társulat küldötteit: nagyon fontolják meg, hogy mit nyilatkoznak, milyen okiratokat írnak alá. Szerinte azt, ami az (ál)feljelentés ügyében történt, egyszerűen beugratásnak lehet nevezni.
Az elnök a körlevélben felhívta a figyelmet, hogy a társulat ügyeiben egyedül ő, az elnök nyilatkozhat. Arra is utalt, hogy a küldöttek egyedül tőle értesülhetnek hiteles forrásból a fejleményekről.
A nagykőrösi csatornaberuházással összefüggő botrányos ügyekben nem először indult nyomozás: a megyei rendőrség hűtlen kezelés, az adóhatóság pedig költségvetési csalás miatt indított nyomozást, amelyeket azonban 2016 végén, 2017 elején megszüntettek.
A címlapkép illusztráció. A kép forrása: Facebook
|
Egy furcsa feljelentés nyomán tízmilliós hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoznak Nagykőrösön
|
Az ügyészség nyomozást rendelt el egy olyan ügyben, amelyben a papírokon szereplő feljelentő kijelentette: az egészhez semmi köze. A legalább tízmilliós értékű ügyben a nagykőrösi víziközmű-társulat gazdálkodását vizsgálhatják. A szövevényes történetben egy rokonsági dráma is felsejlik.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/01/07/egy-furcsa-feljelentes-nyoman-tizmillios-hutlen-kezeles-gyanuja-miatt-nyomoznak-nagykoroson/
|
2019-01-09 22:40:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Azt a világbajnokságot, ami már most minden idők legbalhésabb világversenye, pedig van még addig három év.
Sőt, az a kijelentés sem túl durva, hogy a 2022-es katari világbajnokság az a klasszikus bűnben fogant rendezvény, ami annyira szembemegy mindenkinek az érdekeivel, hogy még ötletszinten sem szabadott volna felmerülnie.
Amikor 2010-ben bejelentették, hogy a futballszövetségek képviselőinek szavazatainak alapján az olajállam rendezheti meg a futball legfontosabb eseményét az utolsó pillanatig esélyesnek gondolt USA helyett, azonnal elkezdődtek a találgatások arra, pontosan ki és hol fizetett ezért rengeteg pénzt. A találgatások akkor váltak bizonyítottá, amikor a Sunday Times cikksorozatban leplezte le, hogy a katari szövetség súlyos dollármilliókat költött például az afrikai és ázsiai szavazatokra, ami persze nem is lenne annyira meglepő egy olyan FIFA-ban, aminek az akkori elnöke is többször is korrupciós botrányba keveredett.
Katar felhőkarcolói. (fotó: Pixabay)
Bár 2015-re odáig ért a korrupciós hullám, hogy az elnök, Sepp Blatter is lemondott, emiatt az apróság miatt a FIFA nem vette el sem Oroszország, sem pedig Katar rendezési jogát. Az előbbin annyira nem akadt fenn senki, hiszen Oroszországban minden probléma ellenére tényleg van társadalmi támogatottsága a sportnak, van válogatott és klubszinten is sportmúltjuk, és 2018-ban minden várakozás ellenére végül bármiféle balhé nélkül lement a verseny. Ha eltekintünk a gyanúsan erős lobbijuktól, akkor ez egy indokolható vébéhelyszín volt.
De Katar feltűnése kiverte a biztosítékot, a 2022-es vébéről ugyanis gyorsan kiderült, hogy a lefizetésekkel és a többiek pályázatának megfúrásával van a legkisebb probléma.
A FIFA eredetileg valamiért azzal számolt, hogy Katar öt városában a szokott rendben lemennek a meccsek valamikor júniusban az akkortájt általában 40 fokos melegben. A pályázat egyik legfontosabb eleme volt a stadionok légkondicionálása, ami mellett az elviselhetetlen 50-ről akár 30 fokra is lehűtötték volna a játékteret. A magas páratartalom mellett azzal is csak később kezdtek számolni, hogy egy világbajnokság a pályán kívül is működik, hiszen százezrek látogatnak épp az országba, ezért sikerült meghúzni minden idők lehülyébb ötletét: ahelyett, hogy kerestek volna egy rendezésre alkalmas országot, a tornát 2022 november közepén kezdik, és karácsony előtt nem sokkal ér majd véget.
Az időpont átrakása a helyi problémákat megoldja, hiszen 20-25 fok már pont ideális, de a világ Katartól távolmaradó részének ez egyszerűen annyit jelent, hogy még a szabadtéri kivetítőkről is maximum nagykabátban nézhetik meg a meccseket. Már ha lesz értelme bármit is csinálni egy téli vébé alatt, hiszen már a világ összes országából érkeztek róla panaszok, hogy vállalkozói oldalról egyszerűen eltűntek a lehetőségek azért, mert a FIFA a Közel-Keletre rakott egy eseményt, ami amúgy leginkább Európát és Dél-Amerikát hozza lázba.
Most mondhatnánk, hogy a foci márpedig mindenkié, de ez azért nem így van: vannak helyek, ahol a mindennapi élet része a labdarúgás (tehát Európa és Dél-Amerika, néhol Afrika), máshogy elképesztő rajongással nézik Európa csapatait (Kína, Japán, stb.), és van a harmadik kör, ahol hagyományosan az égvilágon senkit nem érdekel a sport. Katar kérdés nélkül az utóbbiba tartozik:
az embereket annyira hidegen hagyja a dolog, hogy pénzzel csábítják a nézőket meccsekre.
Sokat mondjuk nem is látni a katari stadionokban, hiszen a nemzeti bajnokságuk még az amúgy is nagyon gyenge térségben is a leggyengébbnek számít. De nem csak a bajnoksága gyenge, hanem a válogatottja is rettentően rossz: a világbajnoki selejtezőkön például oda-vissza tudtak kikapni Üzbegisztántól, de a háborús helyzet miatt hazai meccseit is külföldön játszani kényszerülő Szíria is túl nagy falatnak bizonyult nekik legutóbb.
Hogy ki akarja ezt a világbajnokságot, az nem egyértelmű, mert az ott lakók sem akarhatják annyira:
a szintén furcsa körülmények között megrendezett kézilabda-világbajnokságra nem csak egy egész válogatottat honosítottak, még szurkolókat is importáltak például Spanyolországból,
akiknek az ingyen út, étel és szállás fejében részt kellett venniük a hazai válogatott meccsein.
Hogy pontosan micsoda fociláz uralkodik az országban, azt jól szemlélteti az alábbi összefoglaló a helyi bajnokságból még a magyar helyzethez képest is durva lelátókkal.
A France Football szerint egy meg nem nevezett katari focicsapat minden nézőnek 14 ezer forintnyi riált fizetett azért, hogy hangulatot csináljanak a stadionokban. A program azért nem volt túl sikeres, mert az ország olaj- és gázkészlete miatt úgy általában rettentő gazdag katariaknak ez nem pénz, ezért leginkább a csóró vendégmunkások mentek ki keresni egy kis plusz pénzt, a katari állampolgárok pedig maradtak otthon.
A vendégmunkások szerepe nem csak a párezer meccsrejáró miatt nagy ebben a történetben, hanem mert természetesen nagyrészt ők építik szupermodern stadionokat is.
Bár kívülről úgy tűnik, a katari vezetés semmin nem spórol, azért a munkásokon mégis próbál: több emberjogi szervezet is kritizálta az országot, amiért az indiából és nepálból érkezett vendégmunkásokat embertelen körülmények közt foglalkoztatják helyi szinten röhejesen kevés pénzért.
Többen arra panaszkodtak, hogy az 50 fokos melegben dolgoztatták őket szünet nélkül, az útleveleiket pedig elkobozták.
A munkahelyi balesetek mellett a hőség miatti rosszúllétek, szívrohamok is tizedelték a dolgozókat, a lakhatási körülmények pedig annyira szörnyűek, hogy fertőzések is elkezdtek terjedni.
Az Amnesty International jelentése szerint több munkást aláztak meg nyilvánosan, amikor szóvá tették a hónapok óta elmaradt fizetését, 2015-ben pedig nem engedték haza a nepáliakat, hogy meglátogassák családjaikat a földrengés után. Még azt is csak 2017 októberében sikerült elérni, hogy az ország vállalja a vendégmunkások életkörülményeinek javítását, és például elhagyhassák az országot a munkáltató engedélye nélkül is.
Már 2014-ben legalább 1200 vendégmunkás haláláról érkeztek a hírek, bár ezeket hevesen tagadták a szervezők. A Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség becslése szerint mire elkezdődik a világbajnokság, már 4000 körüli halottja lesz az eszetlen építkezéseknek.
Mindez annak ellenére történik, hogy már a legelső becslésekkor ez lesz minden idők legdrágább vébéje, és minimum 200 milliárd dollárba kerül a végére.
Az Al Warkrah stadion látványterve.
A helyzetet tovább rontja, hogy Katar jelenleg a térség fekete báránya, miután 2017-ben Bahrein, Szaúd-Arábia, Egyiptom és az Arab Emírségek is bejelentette: megszakítják diplomáciai kapcsolatait Katarral, mivel szerintük az ország terrorszervezeteket támogat. Bár az országot elszigetelni nem sikerült, a viszonyuk még mindig nem rózsás egymással. A FIFA, ahogy mindig, nyugalomra intette a világot, mivel a szervezet álláspontja szerint még akkor is minden előkészület megfelelő ütemben haladt, sőt!
Az aktuális FIFA-elnök Gianni Infantino már azt is belengette, hogy akár már 2022-re kibővíthetnék 48-asra az induló válogatottak körét, és mivel ezt Katar egyedül már biztos nem bírná el, segíthetnének nekik a szomszédos országok!
Bár valamiért ragaszkodnak a helyszínhez, az angol közvéleménykutatások szerint a lakosság jelentős része például egyszerűen bojkottálná az egész világbajnokságot, ami nem csak szervezésben jelentene rekordköltségeket: az országban épp az idei év elején vezették be az alkoholra kivetett 100 százalékos adót, ami miatt egy tálca sör nagyjából 30 ezer forintba kerül, csak hogy tényleg a legelemibb szinten is alkalmatlan legyen az ország egy kikapcsolódásról és szurkolásról szóló sportesemény megrendezésére.
A szurkolókon kívül a klubcsapatok is lázadnak, ráadásul teljes joggal: a nyáron játszott világbajnokságok eddig nem ütötték meg nagyon a bajnokságokat és nemzetközi kupákat, de ezek alapján télen minimum egy hónapos szünetet kéne beiktatniuk, arra viszont nem kaptak javaslatot, mégis mikor kéne bepótolniuk az így kiesett fordulókat.
Aki reménykedik a változásban, az leginkább a klubok lobbierejében bízhat: mivel a világbajnokságon szereplő játékosok fizetését ők adják, értelemszerűen nem szeretnének pár megvásárolt szavazat miatt a nyár közepén bajnoki meccseket szervezni.
A FIFA-nak még van ideje meggondolni magát még akkor is, ha minden hónapban újabb áldozatokkal jár a töketlenségük. Németország, Anglia és Franciaország például rövid szervezés után vállalni tudná a lebonyolítást, és akkor akár olyan tornát is szervezhetnének a világ egyik legértékesebb trófeája köré, amin foglalkoznának a sportolókkal és a szurkolókkal is.
|
KORRUPCIÓ, HALOTTAK: CSAK HÁROM ÉV MÚLVA LESZ, DE MÁR MOST A KATARI VÉBÉ A LEGBALHÉSABB SPORTESEMÉNY
|
Egyre kevesebben értik, hogy rendezheti Katar a világ legtöbb embert megmozgató sporteseményét. 200 milliárd dollárba kerül, de mégis embertelen körülmények közt épülnek a díszletek.
| null | 1 |
http://azonnali.hu/cikk/20190106_korrupcio-halottak-csak-harom-ev-mulva-lesz-de-mar-most-a-katari-vebe-a-legbalhesabb-sportesemeny
|
2019-01-09 23:10:00
| true | null | null |
Azonnali
|
Alig írtuk meg, hogy a Gundel üzemelteti a Budai Várba költöző Miniszterelnökség menzáját, azonnal kormányzati reakció érkezett. Jelentkezett lapunknál Orbán Viktor egyik kommunikációért felelős embere, Kaminski Fanny, akitől két friss fotót kaptunk annak alátámasztására, hogy bár valóban a luxusétterem főz rájuk a felújított új helyen, a Miniszterelnökség menzája is csak egy sima menza, hagyományos ételekkel és szolid árakkal.
Mutatjuk a kivetített Gundel-menza aktuális kínálatát:
És íme, ilyen puritán módon fogyasztotta el ebédjét a kormányfő Gulyás Gergely társaságában a hvg.hu-nak eljuttatott fotón:
Azért szeretnénk ennél sokkal pontosabban megtudni annak a pályázatnak a részleteit, amelyen a Gundelt kiválasztották, ahogy a közpénzből fizetett megbízás összes feltételét, illetve ennek díját. Ezért ahogy korábbi cikkünkben előre jeleztük, közérdekű adatkikéréssel fordultunk a várgondnoksághoz, amint megkapjuk a dokumentumokat, ezekről is beszámolunk.
|
Fotókkal bizonyítják: ilyen puritán Orbán menzája, még ha a Gundel is főz
|
Füstölt csülkös bableves 300 forint, burgonyafőzelék 300 forint, sertéssült 800 forint - ilyen nyomott árakon főz a Gundel a Budai Várba költözött Miniszterelnökségre. Miután megírtuk, hogy az exkluzív étterem kapta a megbízást, azonnal fotókkal támasztották alá, hogy szó sincs luxusról, Orbán Viktor tálcáról eszi a napi menüt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20190107_Fotokkal_bizonyitjak_puritan_Orban_menzaja_hiaba_foz_a_Gundel
|
2019-01-07 15:12:00
| true | null | null |
HVG
|
Mészáros Lőrinc vejének, Homlok Zsoltnak a cége újítja fel a szombathelyi Sportligetet – írja a Nyugat.hu.
A lap azt írja, tavaly novemberben derült ki, hogy a Sportliget felújítására kiírt közbeszerzést 1,155 milliárd forintos ajánlatával nyerte el a Homlok Zrt., amely részvényeinek többsége a Properitus Vagyonkezelő Kft. tulajdonában van, ez a kft. pedig Homlok Zsolté és feleségéé, Homlok-Mészáros Ágnesé, vagyis Mészáros Lőrinc lányáé. A cég székhelye Nagysimonyiban van, miközben mindkét tulajdonosnak Felcsúton van bejelentett lakhelye.
A Homlok Zrt. közleménye alapján a lap most azt írja, a Sportliget felújítására nettó 730,77 millió forintot szánnak, ehhez jön az Aranypatak új gyalogoshídjának megépítése nettó 27,2 millió forintért, a beruházás pedig így elvileg összesen bruttó 962,5 millió forintba fog kerülni, vagyis a közbeszerzési eljárásban szereplő összegnél 192,5 millióval olcsóbb lesz.
A közlemény szerint a területen található mind a kilenc sportpályát felújítják, a meglévő három kisméretű salakos labdarúgópályát kibővítik, az egyikhez egy lelátót is építenek, valamint egy teljesen új salakos focipálya is készül. Megújítják a park teniszpályáit, a meglévő kosárlabdapálya helyére pedig új, korszerű, streetball játékra is alkalmas pályát építenek. A területen kialakítanak egy aszfaltozott görkorcsolyapályát, valamint egy 9 street-workout elemből álló szabadtéri fitneszpályáját is.
Bekerül a ligetbe egy új szolgáltató épület is, amelyben egy vendéglátóegység, sporteszközkölcsönző és sportöltöző kap helyet, de lesz a területen egy raktár-géptároló udvar is a karbantartó gépek és eszközök elhelyezésére. Egy jelenleg funkció nélkül álló, közel 1200 négyzetméteres alapterületű üres gyepterületen elvileg egy új pihenő- és bemutatókertet alakítanak ki, a futballpályáktól keletre fekvő mintegy 3500 négyzetméteres területen pedig piknikövezetet hoznak létre.
A Kalandpark a felnőttek és az idősebbek által is használható szabadtéri és asztali társasjátékokkal gazdagodik. Az Arany-patakon keresztül akadálymentes gyalogos híd épül, és vezet majd át a Csónakázó-tó területére. A patakparti sétányon több mint 40 apró dombot létesítenek, köztük kanyargós ösvényekkel és kocogóúttal.
A beruházás várhatóan az idei harmadik negyedévre, azaz július-augusztus-szeptember hónapokra várható.
|
Mészáros veje újítja fel a szombathelyi Sportligetet
|
Sportpályákat újítanak fel, és rendezik a területet, közel egymilliárdos a beruházás.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20190107_Meszaros_veje_ujitja_fel_a_szombathelyi_sportligetet
|
2019-01-07 18:43:00
| true | null | null |
HVG
|
A Fővárosi Főügyészség 2017 februárjában benyújtott vádirata szerint az ügyben szereplő cégcsoport főtevékenységként – nyomdaipari tevékenység mellett – papír csomagolóeszköz gyártással foglalkozott.
A vádirat szerint az ügy I. rendű vádlottja – aki a cégcsoport tényleges irányítója volt – elhatározta, hogy úgy vesz igénybe jogosulatlanul hazai és uniós forrásból származó, vissza nem térítendő támogatást, hogy a cégcsoport üzemeiben már évek óta működő papírzacskógyártó gépeket a valóságtól eltérően újonnan beszerzett gépként tünteti fel, hogy azok megfeleljenek a pályázati kiírásoknak. Az I. rendű vádlott 2005-2010 között összesen négy, korszerűsítésre kiírt uniós pályázatot nyújtott be új gépsorok beszerzésére úgy, hogy a gépek megvásárlása ténylegesen nem állt szándékában, célja mindegyik esetben a támogatási összeg jogosulatlan megszerzése volt.
A közlemény szerint ennek érdekében a pályázati eljárások során – II. rendű vádlott közreműködésével – az új gépek beszerzését alátámasztó, valótlan tartalmú árajánlatot, számlát és egyéb okiratokat készített és használt fel. A III. és IV. rendű vádlottak az egyik pályázat kapcsán szintén valótlan tartalmú okiratok benyújtásában működtek közre. Az I. rendű vádlott a fentiek alapján mintegy 770 millió forint vagyoni hátrányt okozott, melyből több mint 630 millió forinttal az uniós, míg csaknem 140 millió forinttal a magyar költségvetést károsította meg.
A Fővárosi Főügyészség vádirata alapján a Fővárosi Törvényszék az I. rendű, valamint a III. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki különösen jelentős, illetve különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettében, és ezért az I. rendű vádlottat 3 év 6 hónap végrehajtandó börtönbüntetésre, míg a III. rendű vádlottat 6 hónap, végrehajtásában 2 évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, egyúttal a III. rendű vádlottat előzetes mentesítésben részesítette. A bíróság a II. rendű vádlottat és a IV. rendű vádlottat az ellenük emelt vád alól bizonyítottság hiányában felmentette.
A Fővárosi Főügyészség a kihirdetett ítélet ellen mind a négy vádlott terhére fellebbezést jelentett be súlyosításért és a felmentett vádlottak esetében bűnösség megállapítása céljából.
A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezés alapján eljárva, 2018 novemberében az I. rendű vádlott büntetését 6 év börtönbüntetésre és 6 évi közügyektől eltiltásra súlyosbította, egyben 5 000 000 forint összegű pénzbüntetésre is ítélte, a III. rendű vádlott börtönbüntetése felfüggesztésének próbaidejét 2 évről 4 évre emelte fel, és mellőzte az előzetes mentesítést. A másodfokú bíróság a II. és a IV. rendű vádlottak tekintetében a felmentő rendelkezést megváltoztatta, és őket is bűnösnek mondta ki különösen jelentős, illetve különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettében. A bíróság a II. rendű vádlottat 2 év – végrehajtásában 5 évi próbaidőre felfüggesztett –, a IV. rendű vádlottat 1 év 2 hónap – végrehajtásában 4 évi próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet az I. és III. rendű vádlott vonatkozásában jogerőre emelkedett.
|
Hat év börtönt kaptak egy cégcsoport tagjai, mert elcsaltak 770 millió EU-s pénzt
|
Az I. rendű vádlott 2005-2010 között összesen négy, korszerűsítésre kiírt uniós pályázatot nyújtott be új gépsorok beszerzésére úgy, hogy a gépek megvásárlása ténylegesen nem állt szándékában, célja mindegyik esetben a támogatási összeg jogosulatlan megszerzése volt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20190108_Hat_ev_bortont_kaptak_egy_cegcsoport_tagjai_mert_elcsaltak_770_millio_eus_penzt
|
2019-01-08 09:14:00
| true | null | null |
HVG
|
Döbbenetes összeget, több mint 50 milliárd forintot költött kommunikációra a magyar állam 2018-ban. Egészen pontosan ekkora ennyi pénz elköltéséről állapodott meg a kormányközeli üzletemberek tulajdonában lévő ügynökségekkel. Ebből bő 40 milliárdot biztosan kifizetnek majd, a maradék 10 milliárd pedig ugyan opciós tétel, de a korábbi tapasztalatok alapján ebből sem marad meg sok.
Mindezt azon a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon (NKOH) keresztül szórták ki, amit spórolási céllal hívtak életre 2015-ben. Az eredeti magyarázat szerint épp azért, hogy visszafogják a korábban esetenként akár 40 milliárdot is megközelítő éves költést. Akkor még arról volt szó, hogy az új szervezettel akár 15 milliárdot is megtakaríthatnak az adófizetők, a hivatal ugyanis 25 milliárdos éves büdzsével működik majd.
Aztán ebből persze semmi nem lett. Az NKOH a legutóbbi, elvileg három évre kötött szerződésben biztosított 75 milliárdos keretet másfél év alatt felhasználta. Olyannyira, hogy a választásokat követő hónapokban szinte nullára estek vissza a kommunikációs kiadások, mivel egyszerűen nem volt miből költeni. Így a nyáron újabb keretmegállapodást kellett aláírni, hogy a kormány és az egyéb állami intézmények továbbra is közvetíthessék legfontosabb üzeneteiket. A költekezést pedig ezt követően sem fogták vissza, sőt a korábbi gyengébb hónapok miatt még inkább felpörgött a pénzszórás. Fél év alatt minden korábbinál nagyobb összeget, majdnem 39 milliárd forintot égettek el.
Sokatmondó adat, hogy csak a karácsony előtti utolsó két munkanapban nyolc beszerzés iratait töltötték fel az erre a célra fenntartott rendszerbe, az év egészében pedig közel százat. Ezek közül azonban soknak erősen megkérdőjelezhető a gazdasági haszna.
Az összes kommunikációra szánt pénz közel 40 százaléka, 19 milliárd forint például az eredetileg kék plakátokról felismerhető kormányzati kampányokra ment el.
A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda az NKOH-n keresztül összesen öt alkalommal adott megbízásokat arra, hogy a lakosságot tájékoztassák a szerintük „az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekről”. Emellett négy alkalommal az „Európa jövőjét érintő” üzenetek eljuttatására is szerződtek. Egy idő után a két témát már együtt kezelték, amitől viszont a kommunikáció nem lett kevésbé költséges: november közepén ugyan lezártak egy opciós résszel együtt 6 milliárdot is meghaladó beszerzést, ám a pénz valószínűleg gyorsan elfogyott, mert december elején újabb megbízásra lett szükség. Az akkori 2,3 milliárd sem tartott ki év végéig: a karácsony előtti utolsó munkanapon még gyorsan eredményt hirdettek egy tenderen.
Ezzel egyébként egyértelműen a Rogán-féle minisztérium lett a legnagyobb megrendelő. Hasonló nagyságrendben csak a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. költötte a pénzt, ők bő 12 milliárdot szántak különböző kommunikációs feladatokra. Rajtuk kívül csak elvétve akadt néhány olyan szervezet, amely milliárdokat fordított volna ilyen célra. Persze a Puskás stadion építésének kommunikálására valószínűleg 60 millió forint is sok volt, akárcsak a megszűnő nemzeti kereskedőházaknál grafikai tervezési, gyártási és online ügynökségi munkákra elköltött 57 millió, és elég aránytalannak tűnik az a közel 200 millió forint is, amit a „150 éves a MÁV” jubileumi év rendezvényeinek kommunikációs feladataira szántak. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó környezettudatos szemléletformáló kampányaira fordított közel 300 millió forintnak akár értelme is lehetett volna, ha nem épp akkor kerül rá sor, amikor némi túlzással a fél országban leállt a szemétszállítás.
A soha nem látott összeg pedig szinte teljes egészében egy vállalkozóhoz, a nyíltan Fidesz-szimpatizáns és jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező Balásy Gyulához áramlott. A tavalyi ötvenmilliárdos költésből 48,5 milliárdot kaptak az ő ügynökségei, köszönhetően annak, hogy nyáron az utolsó nagy – szintén kormányközeli – konkurensek is kiestek a rendszerből*Az NKOH rendszere úgy működik, hogy a hivatal kiír egy hatalmas, több tízmilliárdos közbeszerzést, amin három nyertes céget választanak ki. Ezekkel a vállalatokkal kötnek egy keretszerződést, és később az egyes konkrét feladatokra (mint mondjuk az “Állítsuk meg Brüsszelt!” plakátkampány) már csak ebben a körben hirdetnek versenyt. Amelyik cég a háromból a legjobb ajánlatot adja, az végezheti el az adott feladatot. A jelenlegit megelőző keretmegállapodás során még tényleg három cég versenyzett a konkrét megbízásokért: Balásy ügynökségei mellett a Seszták Miklóssal és Szijjártó Péterrel is jó kapcsolatot ápoló Kuna Tibor és a sajtóban csak Rogán Antal szomszédjaként emlegetett Csetényi Csaba cégei is kaptak az állami milliárdokból. Eredetileg az idén nyári keretszerződést is ezzel a három üzleti körrel kötötték meg, Kunát és Csetényit viszont utólag kizárták, így jelenleg csak Balásy Gyula vállalkozásai kötik össze a hirdetni vágyó állami szervezeteket és a hirdetések megjelenítőit..
Balásy Gyula cégei már 2017-ben is rendkívüli ütemben fejlődtek: a két társaság forgalma egy év alatt durván 13-szorosára, négy év alatt több mint százszorosára nőtt. A most látható számok alapján pedig tavaly még ezt is sikerült megfejelni: nem lenne meglepő, ha a 2013-ban még csak 208 milliós forgalmat összehozó New land Media és Lounge Design 2018-ban átlépte volna az 50 milliárdos határt.
|
Ha így takarékoskodik a magyar állam, akkor mi lenne, ha nem spórolna?
|
Fél év alatt több mint 38 milliárd forintot költött el kommunikációra az állam. Ez a másfélszerese annak, amit elvileg egy évre szántak.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20190108/ha-igy-takarekoskodik-a-magyar-allam-akkor-mi-lenne-ha-nem-sporolna/
|
2019-01-08 09:16:00
| true | null | null |
G7
|
Politikatörténeti Intézet;MNV;Földes György;
2019-01-10 13:33:08
Leszámolás: „Semmi kétség, meg akarnak semmisíteni”
Felszólítást kapott a Politikatörténeti Intézet, hogy egy hónapon belül hagyja el az Alkotmány utcai épületet. A PTI ellenáll.
Ha valakinek eddig szemernyi kétségei lettek volna, most már nyilvánvaló, hogy a teljes ellehetetlenítésünket, a megsemmisítésünket akarják elérni – nyilatkozta Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója a Népszavának.
Az állam, jelesül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) képviseletében eljáró Varga István ügyvéd levélben tájékoztatta a baloldali szellemi műhelyként és kutatóközpontként működő intézményt, hogy 15 napos határidővel felmondják a használati jogról szóló megállapodást. Egyúttal arra szólította fel a PTI-t, hogy 30 napon belül „ingóságoktól kiürített állapotban” adja át az épületet. Ráadásul a levélből kiderül, hogy egy 8 millió forintos követelés miatt végrehajtási eljárás is indul.
„Esetünkben az ingóság nem csupán bútorokat jelent, hanem több mint 120 ezer könyvet, 1500 folyóméternyi iratanyagot és hatalmas mennyiségű újságot” – érzékeltette Földes György, hogy a vagyonkezelő lehetetlen feltételeket támaszt. Már csak azért is, mert az MNV cserébe semmiféle kompenzációt, sem másik helyiséget, sem pénzt nem ajánlott fel.
A felszólítás egyáltalán nem foglalkozik azzal, mi legyen a könyv- és levéltárral. Az eljárás Földes szerint sok mindent elárul a kormányról, és arról, hogyan viszonyul egy nemzeti értékeket őrző intézményről.
Az intézet ugyanabban a Kossuth térnél lévő saroképületben található, ahol a már bezárt, költözőfélben lévő Néprajzi Múzeum is. A kormány ide, a hajdani Igazságügyi palotába akarja visszahelyezni a Kúriát, és a Legfőbb Ügyészség is itt kap majd helyet. A múzeummal sincs minden rendben, hisz a Néprajzi új épületének csak az alapozásánál tartanak a Városligetben. A PTI sorsa azonban még ennél is bizonytalanabb.
A Kúria – ahogyan arról tavaly decemberben beszámoltunk – évek óta tartó huzavona után salamoni döntést hozott az intézet ügyében. A korábbi ítéleteket részben felülírva a Kúria kimondta, hogy a PTI használati jogát – mivel az egy jogsértőnek minősített 1996-os megállapodáson alapul – törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból. Csakhogy mindebből nem következett, hogy a PTI jogosulatlanul használná az épületrészt: a tartalmilag „haszonkölcsön szerződésnek tekinthető kötelmi jogviszony” továbbra is fennállt.
Varga István ügyvéd, az állam képviselője ennek ellenére győzelemként értékelte az ítéletet. Lapunknak elmondta, hogy a PTI-nek szerinte „nagyon gyorsan ki kell mennie” az épületből. A részletekről az állam még tárgyalni fog, de – tette hozzá az ügyvéd – „így sokkal egyszerűbb a helyzet”. (Ugyanarról a Varga Istvánról van szó, aki kuratóriumi elnöke annak az alapítványnak, ahova az eddigi tulajdonosok „önkéntes felajánlásával” kormánybarát sajtótermékek százait terelték.)
Az ügyvéddel szemben Földes György azt hangsúlyozta, hogy a Kúria döntése értelmében az intézet jogszerűen használja az Alkotmány utcai ingatlant. Kerestük decemberben a vagyonkezelőt is, ahonnan szűkszavú választ kaptunk kérdéseinkre: „Jelenleg várjuk az írásos ítéletet, az MNV Zrt. ezt követően alakítja ki jogi álláspontját”.
Most már tudjuk, hogy az MNV milyen „jogi álláspontra” jutott. A Varga István által kilátásba helyezett lehetőségből, hogy az állam tárgyalni fog a kiköltöztetés részleteiről, semmi nem valósult meg. „A Kúria döntése után minket senki nem keresett meg, semmifajta egyeztetés nem volt” – közölte Földes György. A levélben szereplő 8 millió forintos tétel visszafizetésének jogosságát is vitatja. „Az említett összeg egyébként a részünkről felmerült ügyvédi munkadíj, ebben mi csak postások vagyunk” – mondta.
A jogsértőnek és betarthatatlannak tartott felszólításnak a PTI nem tesz eleget, erről rövidesen tájékoztatja az MNV-t is. Földes megismételte, hogy megfelelő ellentételezés – és észszerű határidő – esetén az intézet hajlandó kiköltözni az Alkotmány utcából. A Politikatörténeti Intézet néhány napon belül kiteszi honlapjára a régóta tartó ügy teljes dokumentációját.
|
Leszámolás: „Semmi kétség, meg akarnak semmisíteni”
|
Felszólítást kapott a Politikatörténeti Intézet, hogy egy hónapon belül hagyja el az Alkotmány utcai épületet. A PTI ellenáll.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3021242_leszamolas-semmi-ketseg-meg-akarnak-semmisiteni
|
2019-01-10 13:45:00
| true | null | null |
Népszava
|
Folyamatosan támadja az őt felügyelni hivatott Országos Bírói Tanácsot és annak tagjait Handó Tünde a testület szerint. Most költségvetés nélkül kénytelen működni az OBT.
Az Országos Bírói Hivatal (OBH) január 7-i feljegyzésben arról tájékoztatta az Országos Bírói Tanács (OBT) elnökét, hogy - mint az az OBT közleményéből kiderül -
Az OBT által önkényesnek nevezett döntés úgy állt elő, hogy a törvény szerint az OBT a tárgyévet megelőzően meghatározza költségvetését, melyről ezután megállapodik az OBH elnökével. Az OBT működésének feltételeit az OBH köteles biztosítani, de az OBT költségvetése elkülönítve jelenik meg az OBH költségvetésén belül – utóbbit az Országgyűlés az éves költségvetési törvénnyel már el is fogadta. Az OBT decemberben megtárgyalta és elfogadta, majd megküldte Handónak 2019. évi büdzséjét, amivel szemben sem tartalmi, sem formai kifogást nem támasztott.
Az OBT emlékeztetett, amióta megkezdték a központi bírói igazgatás érdemi vizsgálatát, Handó folyamatosan támadja az őt felügyelni hivatott OBT-t, és annak egyes tagjait. Az OBT e törekvések ellenére változatlanul eleget tesz kötelezettségeinek.
|
Handó nem fogadta el az őt ellenőrző OBT költségvetését
|
Folyamatosan támadja az őt felügyelni hivatott Országos Bírói Tanácsot és annak tagjait Handó Tünde a testület szerint. Most költségvetés nélkül kénytelen működni az OBT.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3021178_hando-nem-fogadta-el-az-ot-ellenorzo-obt-koltsegveteset
|
2019-01-09 18:57:00
| true | null | null |
Népszava
|
Amióta a NER haszonélvezői felfedezték az épített örökségben rejlő lehetőségeket, alaposan el vagyunk látva műemlékvédelmi ügyekkel. A számos fordulatos történet közül kiemelkedik az egykori Radetzky-laktanya kálváriája. A Bem téren álló, hatalmas és kellően leromlott állapotú épület a hazai örökségvédelmi rendszer állatorvosi lova, minden problémát magában foglal, amelyek miatt joggal aggódhatunk a kulturális örökség sorsa miatt.
A lassan egy latin-amerikai szappanoperára emlékeztető történet december 17-én vett újabb fordulatot. A Magyar Közlönyben aznap jelent meg Gulyás Gergely kancelláriaminiszter határozata, mely szerint az egykori laktanya a „továbbiakban nem felel meg a műemlékké nyilvánítás szakmai ismérveinek”. A műemléki védelem elvesztése azt jelenti, hogy az épületet a tulajdonosa törvényi korlátozások nélkül átépítheti, vagy akár le is bonthatja.
Miért is harcolunk? | Magyar Hang
Ha egy szálloda, vagy lakópark kedvéért leromboljuk az örökséget, az eljövendő generációk emlékeit töröljük, még azelőtt, hogy egyáltalán világra jöhettek volna.
Pedig november elején még békés megegyezésről érkeztek hírek, amely a Radetzky-laktanya megmenekülését jelezte előre, ehhez képest egy hónap alatt nagyot fordult a világ. Még pikánsabbá teszi az ügyet, ha két évet visszalépünk az időben. 2017 januárjában a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kimondta, hogy az épület műemléki védelem alatt áll, az ingatlanra kiadott építési engedély pedig jogszabálysértő. Innen került az ügy a Kúriára, amely eljárási hibákra hivatkozva megsemmisítette a korábbi ítéletet, és új eljárást kezdeményezett. Ez azonban nem zárult újabb ítélettel, mivel a peres felek tavaly novemberben közösen kérték az ügy szüneteltetését.
„A munka mindent legyőz" - Weiss Manfréd egykori otthonát Tiborcz István butikhotellé alakítja | Magyar Hang
A több mint 140 éves épület, amely az ország leggazdagabb családjáé volt, szimbolikus helyszínként izgalmas párhuzamokkal teli történelmi ívet rajzol fel.
A Bem téri épület története 1840-ig nyúlik vissza, a területen akkor emeltek egy klaszszicista stílusú gabonatárolót, amelyet 1897-ben Benedicty József tervei alapján bővítettek kaszárnyává, ekkor kapta a Radetzky-laktanya nevet. Az első világháború alatt az épület hadikórházként működött, a második világháború végén a Gestapo, majd a nyilaskeresztes párt költözött a kaszárnyába, később az ÁVH, illetve a Munkásőrség talált otthonra a Bem téren. A rendszerváltás után az MDF székházaként működött az egykori laktanya. Miután a párt eladta, az egyre rosszabb állapotú épület külföldi befektetőkhöz, onnan pedig 2016-ban a szlovák alapítású HB Reavis Buda Project Kft. tulajdonába került.
A magtárból lett pártház 2006-ban ideiglenes műemléki védelem alá került, 2011-ben nyilvánították műemlékké. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal azonban már egy évvel korábban, 2010 szeptemberében engedélyezte, hogy az épületben irodák, kereskedelmi helyiségek és négyszintes mélygarázs létesüljön. Az építtető, vagyis az akkori tulajdonos 2012 szeptemberében jelentette be, hogy nekilát a bontásnak. A munkálatok azonban nem keltettek nagyobb feltűnést, hiszen kívülről szinte semmi sem látszott. Nem úgy az új tulajdonos, a HB Reavis által kezdeményezett bontás esetében. Igaz, az ingatlanbefektető nem aprózta el a dolgot, egyből az épület legfontosabb részének, a klasszicista magtárnak esett neki.
A sikeres üzlethez néha nem árt egy felcsúti lakcím | Magyar Hang
Milliárdok ömlenek a műemlék-felújításba, miközben lebontották az örökségvédelmi rendszert.
Budapest Főváros Kormányhivatala gyorsan lépett, 2016 nyarán megállapították, hogy a bontás „nemcsak az egyedi műemléki védelem céljával ellentétes, hanem a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló UNESCO-egyezményben rögzített célokkal is”, így – állítólag Lázár János személyes intézkedésére – leállította a munkát. A HB Reavis ezt követően terelte jogi útra az ügyet, a két és fél évig húzódó procedúra azonban most mégis bírósági ítélet nélkül zárult le.
A peres felek közötti novemberi megegyezés az épület megmenekülésével kecsegtetett, Gulyás Gergely határozata azonban egyértelművé tette, hogy az ingatlanbefektető igényei felülírják az örökségvédelmi szempontokat. Hiszen azzal, hogy megszüntették a műemléki védettséget, végül mégiscsak megépülhet a Bem Palace, vagyis az az acél- és üvegépület, amely csak nyomokban őrzi majd az egykori laktanya emlékét.
Semmi sem állíthatja meg Orbán Viktor török barátját a Közvágóhídnál? | Magyar Hang
A védett épületek jó részét lebontják, 45 méter magas tornyokat is építenek. A műemlékvédők még próbálkoznak.
Nem javítja az épület esélyeit a tény, hogy a HB Reavis novemberben – a peren kívüli megegyezéssel egy időben – túladott rajta, végül a Blue Urban Elegant Kft. szerezte meg. A cég Wáberer György fuvarozási ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott és Scheer Sándor, a Garancsi István-féle Market Zrt. vezérigazgatójának közös tulajdona. Az új tulajdonosi kör tisztítja valamelyest a képet: így már érthetővé válik, az állam miért ítélte pusztulásra a világörökségi területen álló épületet, amelyet éveken át keményen védelmezett.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/1. számában jelent meg, 2019. január 4-én.
|
Újabb fordulat a Radetzky-laktanya ügyében
|
Amióta a NER haszonélvezői felfedezték az épített örökségben rejlő lehetőségeket, alaposan el vagyunk látva műemlékvédelmi ügyekkel. A számos fordulatos történet közül kiemelkedik az egykori Radetzky-laktanya kálváriája. A Bem téren álló, hatalmas és kellően leromlott állapotú épület a hazai örökségvédelmi rendszer állatorvosi lova, minden problémát magában foglal, amelyek miatt joggal aggódhatunk a kulturális örökség sorsa miatt.
| null | 1 |
https://magyarhang.org/kultura/2019/01/10/ujabb-fordulat-a-radetzky-laktanya-ugyeben/
|
2019-01-10 13:35:00
| true | null | null |
Magyar Hang
|
Ha van valami, amit nem a Fidesz talált ki, az a pártkáderek közpénzes pozícióba helyezése. A szociálliberális kormányok idején például még a hagyományosan privatizációpárti, magántulajdonhívő SZDSZ is elcsábult – annak rendje és módja szerint belobbizta fontos embereit egy-egy állami vállalat túlduzzasztott igazgatóságába, felügyelőbizottságába.
Orbán Viktor pártja persze ellenzékből még támadta ezt a gyakorlatot, és igyekezett szűkebbre vetetni a politikai érdemek alapján osztogatott céges tisztségek körét.
Mivel az állaspontra általában döntő befolyást gyakorol az üléspont, kormányon már a Fidesz folytatta elődei gyakorlatát.
Nemrég derült ki például, hogy a 2015-ig igazságügyi államtitkárként működő Répássy Róbert – amellett, hogy a Miniszterelnökség az ügyvédi irodáját is foglalkoztatgatja – nyáron igazgatósági taggá avanzsált a Szerencsejáték Zrt.-nél.
Az Átlátszó most azt is észrevette, hogy ugyanő a MÁV felügyelőbizottságában szintén kapott egy helyet, s míg a lottócégnél havi 170 ezer forintos, a vasúnál 210 ezres tiszteletdíjban részesül.
Nemcsak Répássynak van ekkora „szerencséje”. Az a Galambos Dénes például, akit a 2018-as választáson a Jobbik egyetlen egyéni győzelmét produkáló Pintér Tamás páholt el a dunaújvárosi körzetben, először a Magyar Villamos Műveknél, majd a minap a Paksi Atomerőműnél is igazgatósági tag lett. Előbbinél havi 180 ezres „talált pénzért”, utóbbinál elvileg 170 ezerért, de ezt az összeget állítólag nem veszi fel.
Galambost olyannyira nem hagyták az út szélén, hogy mindeközben fizetett miniszterelnöki biztosként is van módja cselekedni a hazáért, pontosabban Dunaújváros és térsége ipar- és területfejlesztéséért.
Az eddig emlegetett nagyságoknál jelentősebb megbecsültségnek örvend a Fidesz – bölcsész végzettségű – kommunikációs igazgatója. Őt a Magyar Fejlesztési Bank által összefogott állami cégegyüttes látja el gazdasági tudást feltételező feladatokkal.
Eddig nem vette észre a sajtó, de Hidvéghi Balázst, miután 2016 őszén elnyerte mai párttisztségét, szinte azonnal igazgatósági taggá avatták (havi 400 ezerért) a Nemzeti Útdíjfizetési Zrt.-nél, és lett egy felügyelőbizottsági pozíciója a szintén az MFB-csoporthoz tartozó MMBF Földgáztároló Zrt.-nél is (a cégbíróságon iktatott kinevező dokumentum szerint havi 200 ezer forintért).
Az MFB egyébként régóta aktív a káder-mellékfoglalkoztatásban. 2014 óta igazgatósági tag a fejlesztési bankban két korábbi fideszes országgyűlési képviselő: Bohács Zsoltról és az MDF-ből indult Varga Istvánról van szó, aki ma már a kormánypárti médiaholding egyik vezéralakja.
Címlapkép: Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója sajtótájékoztatót tart Az ellenzék lebontaná a határzárat címmel, amelyen bemutatta pártja új plakátját Budapesten, az Alkotmány utcában 2018. január 30-án. MTI Fotó: Soós Lajos
|
Két állami cég is finanszírozza a Fidesz kommunikációs igazgatóját
|
Havi 600 ezer forintos jövedelemkiegészítést biztosít az állam – két gazdasági társaságán keresztül – Hidvéghi Balázsnak. Az érintett vállalatok az MFB-csoport tagjai; a Fidesz kommunikációs igazgatója bölcsész létére lett igazgatósági és felügyelőbizottsági tag a banki leánycégeknél. Más fontos pártembereket is hasonló módon juttat pluszpénzhez a hatalom.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/01/10/ket-allami-ceg-is-finanszirozza-a-fidesz-kommunikacios-igazgatojat/
|
2019-01-10 17:17:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Megszüntette az SZDSZ csalási ügyében évekkel ezelőtt indított nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) – tudta meg a PestiSrácok.hu. A korábbi gyanú szerint az Országgyűlésből 2010-ben kiesett liberális párt csaknem félmilliárd forint adósságot halmozott fel, amit aztán nem fizettek vissza. Gyanúsítottat a rendőrség négy év alatt sem talált, így ez az ügy is a kukában landolt. A felelősök pedig köszönik, jól vannak.
Megszüntette azt a különösen nagy kárt okozó csalás gyanúja miatt folyó nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI), amit még az egykori SZDSZ tartozásai ügyében rendeltek el négy és fél évvel ezelőtt – tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t a Fővárosi Főügyészség. Ezzel az úgynevezett „elszámoltatás” újabb emblematikus ügye hasalt el, a felelősök pedig köszönik, jól vannak.
Ahogy azt már többször megírtuk, az SZDSZ még 2008-ban vett fel hitelt a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) ingatlanvásárlásra. A pártnak a pénzintézet csaknem 415 millió forintot folyósított állami kezességvállalással, ám a szabaddemokraták szinte egyáltalán nem törlesztették a kölcsönt. Az MFB 2010 végén mondta fel a fizetni elfelejtő párt szerződését, ezután került végrehajtás alá 26 ingatlan. Kiderült az is, hogy a liberálisok az elemi ingatlanvásárlási szabályokat sem tartották be, ezért az állam nem érvényesítette kezességvállalását. A párt az állami hitel mellett komoly közüzemi tartozásokat is felhalmozott, de nem fizetett a politikai hirdetésekért sem. Lázár János, egykori Miniszterelnökséget vezető miniszter 2015 márciusában számolt be róla, hogy addig az SZDSZ 14 ingatlanját értékesítették összesen 211 millió forintért, és további 12 ingatlan vár eladásra, becsült értékük akkor 329 millió forint volt. Később az egykori kormánypárt tartozása felkúszott csaknem 500 millió forintra.
Négy és fél éve indult a nyomozás
Az SZDSZ tartozásai ügyében 2014 márciusában indult nyomozás különösen nagy kárt okozó csalás miatt. Az eljárás megjárta a BRFK-t, majd a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) egyszer már lezárta az ügyet, ám a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség 2015 áprilisában felülbírálta a megszüntető határozatot, mert úgy találták, a nyomozás lezárása idő előtti és megalapozatlan volt. Az ügyészség egy korábbi tájékoztatása szerint különösen gyanús körülmény, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2012 augusztusában az SZDSZ gazdálkodásának ellenőrzésekor készített jelentésében megállapította, hogy a hitellel érintett ingatlanok közül négy olyan településen található, ahol a liberálisok pártszervezete nem is működött.
Fotó: nol.hu
|
Ennyi volt: megszüntették a nyomozást az SZDSZ csalási ügyében
|
Megszüntette az SZDSZ csalási ügyében évekkel ezelőtt indított nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) – tudta meg a PestiSrácok.hu. A korábbi gyanú szerint az Országgyűlésből 2010-ben kiesett liberális párt csaknem félmilliárd forint adósságot halmozott fel, amit aztán nem fizettek vissza. Gyanúsítottat a rendőrség négy év alatt sem talált, így ez az ügy is a kukában landolt. A felelősök pedig köszönik, jól vannak.
| null | 1 |
https://pestisracok.hu/ennyi-volt-megszuntettek-a-nyomozast-az-szdsz-csalasi-ugyeben/
|
2019-01-10 17:25:11
| true | null | null |
pestisracok.hu
|
Alvilági kenőpénzek: újra bíróság előtt a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati vezetői
Január 31-én kezdi tárgyalni Jakubinyi Róbert és a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati vezetőinek megismételt vesztegetési perét a Kaposvári Törvényszék – tudta meg a PestiSrácok.hu. A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatója, Galambos Lajos és “a cég” volt műveleti osztályvezetője, Gyarmati György terhére azt rója az ügyészség, hogy százmilliókkal vesztegette meg őket a magyar alvilág hírhedt alakja, Jakubinyi Róbert. Galambosékat ugyan nem jogerősen rács mögé küldte a bíróság, ám tavaly júniusban a Fővárosi Ítélőtábla megsemmisítette az elsőfokú döntést. Ennek köszönhetően még hosszú évek telhetnek el, mire jogerősen pontot tesznek a 2011-ben indult ügy végére.
A PestiSrácok.hu információi szerint január 31-én kezdi tárgyalni a Gyurcsány-kormány volt titkosszolgálati vezetőinek, illetve a magyar alvilág hírhedt alakjának megismételt elsőfokú perét a Kaposvári Törvényszék. Az Egymásért, Egy-másért Alapítvány kulcsfiguráját, Jakubinyi Róbertet és a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) korábban kémkedéssel is vádolt, ám végül jogerősen felmentett volt főigazgatóját, Galambos Lajost, illetve “a cég” volt műveleti osztályvezetőjét, Gyarmati Györgyöt még 2013-ban (az első gyanúsításokra 2011-ben került sor) folytatólagosan elkövetett, hivatali helyzettel való visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolta meg az ügyészség. A Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa a titkosított perben 2016-ban első fokon mindhárom vádlottat bűnösnek mondta ki. A Pintér Sándor lejáratásával is összefüggésbe hozott Jakubinyi Róbert elsőrendű vádlottat kétrendbeli, folytatólagosan elkövetett vesztegetés miatt négy év börtönre és öt év közügyektől eltiltásra ítélték. A másodrendű vádlott Galambos Lajos folytatólagosan elkövetett vesztegetésért és államtitoksértésért öt évet kapott, valamint nyolc évre a közügyektől is eltiltották. Gyarmati György harmadrendű vádlottat három év börtönnel és öt év közügyektől eltiltással sújtották. A bíróság emellett Galambost 150, Gyarmatit 100 millió forintos vagyonelkobzásra ítélte.
Minden kezdődhet elölről
Az ügyészség ugyan súlyosabb büntetés kiszabását indítványozta, ám a Fővárosi Ítélőtábla tavaly júniusban úgy döntött, hogy eljárásjogi okok miatt hatályon kívül helyezi az elsőfokú ítéletet. Az ítélőtábla a megismételt eljárás lefolytatására a Kaposvári Törvényszék másik katonai tanácsát jelölte ki. Portálunk úgy értesült, hogy a táblabíróság leginkább azért döntött a hatályon kívül helyezés mellett, mert a törvényszék nem tartotta be a kiemelt ügyekre vonatkozó szabályokat, azaz többször három hónapnál is több idő telt el a tárgyalási napok között, továbbá a bíró ezek után elmulasztotta a korábbi határnapok jegyzőkönyveinek ismertetését a soron következő tárgyalások elején.
A szálak az alapítványig érnek
Ahogy azt már többször megemlítettük, a titkosított ügy szálai a Gyurcsány-kormány idején fénykorát élő Egymásért alapítványig vezethetők vissza: a vád szerint az alapítvány – melynek megalapítását Nagy Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 2006-ban elhunyt első igazgatója kezdeményezte – számára egy magáncég 2005-ben és 2006-ban hozott Ázsiából az országba milliárdos értékű vámárut, több tonnányi élelmiszert arra hivatkozva, hogy adomány, ám azok a nagy áruházláncok polcaira kerültek, így csaknem másfél milliárdnyi adót nem fizettek be az államkasszába. Később feltáró vallomásokból kiderült, hogy az egykori közhasznú szervezet a Gyurcsány-kormány legmagasabb rangú titkosszolgáinak a kifizetőhelyeként működött évekig, cserébe a hatóságok vezetői elsimították Jakubinyi büntetőügyeit. Szolgálataikért a vádlottak százmilliós összegeket kaphattak a csalással, sikkasztással és csempészéssel is vádolt nehézfiútól, akit legutóbb bírósági eljárásban elkövetett vesztegetés bűntette miatt ítélt el jogerősen a bíróság.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS
|
Alvilági kenőpénzek: újra bíróság előtt a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati vezetői
|
Január 31-én kezdi tárgyalni Jakubinyi Róbert és a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati vezetőinek megismételt vesztegetési perét a Kaposvári Törvényszék – tudta meg a PestiSrácok.hu. A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatója, Galambos Lajos és a cég volt műveleti osztályvezetője, Gyarmati György terhére azt rója az ügyészség, hogy százmilliókkal vesztegette meg őket a magyar alvilág hírhedt alakja, Jakubinyi Róbert. Galambosékat ugyan nem jogerősen rács mögé küldte a bíróság, ám tavaly júniusban a Fővárosi Ítélőtábla megsemmisítette az elsőfokú döntést. Ennek köszönhetően még hosszú évek telhetnek el, mire jogerősen pontot tesznek a 2011-ben indult ügy végére.
| null | 1 |
https://pestisracok.hu/alvilagi-kenopenzek-ujra-birosag-elott-a-gyurcsany-kormany-titkosszolgalati-vezetoi/
|
2019-01-10 17:27:23
| true | null | null |
pestisracok.hu
|
Czeglédy Csaba és ügyvédei minden kommunikációs trükköt bevetnek, hogy azt sugallják, a szocialista politikus kint van a vízből, és gyanúsítását is enyhítették. Szabadlábra kerülését is azzal magyarázták, hogy már “csak” felbujtóként szerepel a nyomozati iratanyagban, mivel bűnösségére nincs bizonyíték. A hvg.hu ma megjelent cikkében Czeglédy azt állítja, annak ellenére, hogy már lezárult a nyomozás, még mindig fogást keresnek rajta, ezért születhetett az év utolsó napjaiban három új, rá nézve terhelő tanúvallomás. Kijelentette, hogy poligráfos vizsgálatot kér, és azt sejteti, hogy hamis tanúvallomásokkal akarják elítélni őt. Megkerestük a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivőjét, aki egyben a Czeglédy-ügy előadó ügyésze is. Szanka Ferenc cáfolta Czeglédy Csaba és védője állításait. Mint mondta, nem igaz, hogy gyengült a gyanú. Továbbra is bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és gazdasági csalás ügyében folyik az eljárás. Czeglédy Csaba pedig a megalapozott gyanú szerint a 6 és fél milliárd forint elcsalásának értelmi szerzője, a bűnszervezet vezetője. A módosított gyanúsításban azért felbujtóként szerepel, mert a bűncselekményt megvalósító adóbevallásokat nem Czeglédy Csaba, hanem az általa vezetett Humán Operátor Zrt. munkatársai nyújtották be, de a bűncselekmény elkövetésére Czeglédy bírta rá őket. Az új minősítés, azaz a felbujtó büntetőjogi megítélése ebben az esetben nem enyhébb, hanem a tettesével azonos.
Másfél év előzetesben
A Czeglédy-ügyben 2015 óta folytat nyomozást a NAV Dél-Alföldi Bűnügyi Igazgatósága. A gyanú szerint Czeglédy Csaba strómanokkal egy egész országot behálózó iskolaszövetkezet-hálózatot működtetett. A szövetkezeteknek a megbízást az MSZP-s ügyvéd cége, a Human Operator Zrt. adta. A munkát papíron a szövetkezetek végezték, ezért felvették a megbízási díjukat, adóbevallást viszont már nem készítettek és az adót sem fizették be, majd egyszerűen csődbe mentek. A tucatnyi iskolaszövetkezet, amelyeknek vezetői Czeglédy régi ismerősei, barátai voltak, az állami költségvetésnek 6,294 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott.
Korábban több cikkünkben is megszólaltattunk olyan munkavállaló diákokat és felnőtteket, akik elmondták, hogy bár a papírjaikon valamelyik iskolaszövetkezet szerepelt, valójában a Human Operator hirdetett munkalehetőséget, náluk kellett munkára jelentkezni, és a fizetést is borítékban, a Human Operator irodájában kapták meg. A diák munkavállalókon felül még nyugdíjasok is voltak, akiket az iskolaszövetkezet által, diákmunkásként jelentettek le.
Az eljárás során az iskolaszövetkezeti vezetők azt mondták, ők gyakorlatilag csak a nevüket adták a vállalkozáshoz, a munkát a Human Operator Zrt.-nél szervezték, a szövetkezet ügyeit is ott intézték, így az adóbevallásokat is ők készítették, és úgy tudták, hogy az adózási kötelezettségnek eleget is tettek. Erről az egyik gyanúsított a PestiSrácoknak is nyilatkozott. Rosszul tudták…
Czeglédy Csabát – és első körben nyolc társát – 2017 nyarán vették őrizetbe. 2018 tavaszára a gyanúsítottak száma 19-re nőtt; köztük vannak a strómanok, vagyis az iskolaszövetkezeti vezetők és a Human Operator Zrt. több alkalmazottja, valamint Czeglédy Csaba testvére és annak felesége is. Tavaly szeptemberben fejezték be az érdemi nyomozati munkát és küldték meg a több tízezer oldalnyi iratanyagot a gyanúsítottaknak. Sokan arra számítottak, hogy még az év vége előtt a vádirat is megszülethet. December 15-én a Szegedi Törvényszék jogerősen megszüntette Czeglédy előzetes letartóztatását, és a házi őrizetnek megfelelő bűnügyi felügyeletét rendelte el.
Czeglédy szerint nincs ellene bizonyíték és politikai okokból tartják fogva
Czeglédy Csaba szabadulását követően azt fújta az egész ellenzéki sajtó, hogy lám, nincs bizonyíték a bűnösségére, már a gyanúsítását is enyhítették. Még Kálmán Olgát is fogadta a szombathelyi otthonában, és a Facebookon közzétett műsorában beszélt arról, hogy ő mekkora áldozat. Ártatlanul tartották fogva másfél évig, mert veszélyt jelent a Fidesz-kormányra. Arról is beszélt, hogy az ellene valló tanúk hazudnak, és persze a nyomozóhatóságtól az ügyészségig mindenki összejátszik a Fidesz-kormánnyal, hogy őt elítéljék, de már gyengül a gépezet, ezért van, hogy ő már “csak” felbujtó az aktuális gyanúsítás szerint.
Kiszúrták ugyanis, hogy a legfrissebb ügyészi indítványban Czeglédy Csaba felbujtóként szerepel a milliárdosi költségvetési csalásban és a gazdasági csalásban is. Még vezető ügyvédje, Hankó Faragó Mikós is azt nyilatkozta a sajtónak, hogy ez milyen jelentős változás. Pedig nem az.
Ügyész: “A felbujtói bűnrészesség megítélése a tettesével azonos”
Megkeresésünkre Szanka Ferenc csoportvezető ügyész, a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője azt mondta, valóban módosult a gyanúsítás Czeglédy-ügyben, de ez korántsem jelent enyhítést Czeglédy Csaba szempontjából.
Először is fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy az ügyészség a jogvitákat a bíróság előtt és nem a médiában kívánja lefolytatni, mindazonáltal jogszabályi kötelezettsége a nyilvánosság tájékoztatása. Ezért a vádirat benyújtásáig a főügyészség csak a szükséges mértékben kíván nyilatkozni
– fogalmazott a csoportvezető ügyész. Mint mondta, az megfelel a valóságnak, hogy Czeglédy Csaba gyanúsítása változott. A nyomozás adatainak figyelembe vételével az elkövetői alakzat tettesi alakzatról fejbujtói bűnrészességre módosult, viszont továbbra is ugyanazon bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható megalapozottan.
Gyakorló büntetőjogászok előtt azonban az is közismert, hogy a bűnösség szempontjából ennek érdemi jelentősége nincs. A jogszabály a bűnsegédi bűnrészességhez fűz, mint enyhébben minősülő elkövetői alakzathoz jogkövetkezményeket, a felbujtói bűnrészesség megítélése a tettesével azonos
– jelentette ki Szanka Ferenc. Hozzátette, a Czeglédy-ügyben elmondható, hogy tettesként csak az követheti el ezt a bűncselekményt, aki az adóhatóságot többek között valótlan adóbevallásokkal megtéveszti. A nyomozás során azonban tisztázásra került az, hogy a bűncselekményt megvalósító adóbevallásokat a NAV felé a Czeglédy Csaba által vezetett Humán Operátor Zrt. munkatársai tették, így tettesként ők követhették el ezt a bűncselekményt. Tették azonban mindezt Czeglédy felbujtására, vagyis azon magatartására, amellyel a bűncselekményt egyébként elkövetni nem szándékozó személyeket a bűncselekmények elkövetésére rábírta – fogalmazott az ügyész.
A nyomozás most is folyamatban van
Kérdésünkre a szóvivő, csoportvezető ügyész emlékeztetett, hogy az új büntetőeljárási törvény az ügy szempontjából is több fontos eljárási változást hozott. Míg korábban a nyomozás a nyomozó hatóság iratismertetésével befejeződött, és azt követte egy, a fő szabály szerinti 30 napos ügyészi szak, addig az új törvény rendelkezései szerint a nyomozásnak akkor van vége, ha az ügyész vádat emel, vagy az eljárást megszünteti. A Czeglédy-ügyben a vádemelés még nem történt meg, tehát a nyomozás folyamatban van.
További változás, hogy a vádemelést megelőzően legalább egy hónappal a gyanúsítottaknak és védőiknek a teljes iratanyagot meg kell ismerniük. Ezen rendelkezések azonban eltérő értelmezésekre vezettek azokban az ügyekben, ahol több terhelt több bűncselekménye az eljárás tárgya. Az ügyészség álláspontja szerint ezen 30 napos határidő akkor indul újra, ha a gyanúsítottakra nézve joghatás kiváltására alkalmas, így a védekezéshez való jogot is érintő iratok keletkeznek – hangsúlyozta Szanka Ferenc.
Kérdésünkre, hogy mit jelent ez a gyakorlatban és mikor történhet meg a vádemelés, azt mondta, az ügyben, ahogy eddig is, mindenben a büntetőeljárási törvényben előírtak szerint járnak el. A gyanúsítottakat megillető jogosultságok és a védekezéshez való jog biztosításának mellett a lehető legrövidebb határidőn belül vádat fognak emelni, amennyiben ennek feltételei fennállnak.
Hozzátette, hogy figyelemmel kell lenniük más, a büntetőeljárási törvényben előírt kötelezettségekre is. Ilyen az eljárások hatékony és ésszerű határidőn belül történő befejezése. Hogyha a terhelt személyi szabadságot érintő, bírói engedélyes kényszerintézkedés hatálya alatt áll – ahogyan Czeglédy Csaba jelenleg is –, a büntetőeljárást soron kívül kell lefolytatni. Továbbá a gyanúsítástól számított 2 éven belül a nyomozást be kell fejezni.
Czeglédy Csaba indítványáról a poligráfos vizsgálatra vonatkozóan, melyet a mai napon kaptak meg a gyanúsított védőjétől, mindezek alapján fogják álláspontjukat kialakítani.
Újabb fordulat is jöhet?
Mivel december végén születtek újabb vallomások, az új büntetőeljárási törvény szerint tehát legkorábban februárban lehet vádemelés, azonban a csoportvezető ügyész által is ismertetett szabályok szerint a vizsgálódásra akár még lehet is egy fél éve a nyomozóhatóságnak. Feltéve persze, ha olyan, az ügyet befolyásoló adatok merülnének fel.
A hvg.hu-nak maga Czeglédy árulta el, hogy gyanúsított társai olyan új vallomást tettek, ami erősíti a gyanút. Szerinte arról van szó, hogy még mindig fogást keresnek rajta, és érdekes módon azok, akik eddig hallgattak, vagy akár másként vallottak, most az ő bűnösségéről beszéltek. Azt is belengeti, hogy “hamis tanúzás” történhetett.
Czeglédy Csaba, aki a jelek szerint igencsak magára hagyta tettestársait, most még azzal is megvádolta őket, hogy hazudnak, hamis tanúvallomást tettek, amely tökéletesen egybevág az ügyészség koncepciójával. Újabb indítványával azt akarja bizonyítani, hogy mindenki más hazudik, csak ő mond igazat…
Ügyvédi körökből megtudtuk, hogy nem is csak három, hanem jóval több vallomást is tettek az ügy érintettjei, amióta a teljes iratanyagot az ügyészség átadta a gyanúsítottaknak. De ez érthető, hiszen ebből értesültek a terheltek arról, hogy kit mivel gyanúsítanak. Ilyenkor történnek még egyezségkötések, vagy akár beismerések az enyhébb büntetés reményében. Ez történhetett a Czeglédy-ügyben is. Vélhetően több gyanúsított sem nézte jó szemmel a politikus áldozati szerepét és mosakodását, miközben őket több éves börtönbüntetés fenyegeti, ezért most a finisben megeredt a nyelvük.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS
|
Megszólalt az ügyészség: nem gyengült a Czeglédy Csaba elleni gyanú
|
Czeglédy Csaba és ügyvédei minden kommunikációs trükköt bevetnek, hogy azt sugallják, a szocialista politikus kint van a vízből, gyanúsítását is enyhítették. Szabadlábra kerülését is azzal magyarázták, hogy már “csak” felbujtóként szerepel a nyomozati iratanyagban, mivel bűnösségére nincs bizonyíték. A hvg.hu ma megjelent cikkében Czeglédy azt állítja, annak ellenére, hogy már lezárult a nyomozás, még mindig fogást keresnek rajta, ezért születhetett az év utolsó napjaiban három új, rá nézve terhelő tanúvallomás. Kijelentette, hogy poligráfos vizsgálatot kér, és azt sejteti, hogy hamis tanúvallomásokkal akarják elítélni őt. Megkerestük a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivőjét, aki egyben a Czeglédy-ügy előadó ügyésze is. Szanka Ferenc cáfolta Czeglédy Csaba és védője állításait. Mint mondta, nem igaz, hogy gyengült a gyanú. Továbbra is bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és gazdasági csalás ügyében folyik az eljárás. Czeglédy Csaba pedig a megalapozott gyanú szerint a 6 és fél milliárd forint elcsalásának értelmi szerzője, a bűnszervezet vezetője. A módosított gyanúsításban azért felbujtóként szerepel, mert a bűncselekményt megvalósító adóbevallásokat nem Czeglédy Csaba, hanem az általa vezetett Humán Operátor Zrt. munkatársai nyújtották be, de a bűncselekmény elkövetésére Czeglédy bírta rá őket. Az új minősítés, azaz a felbujtó büntetőjogi megítélése ebben az esetben nem enyhébb, hanem a tettesével azonos.
| null | 1 |
https://pestisracok.hu/ugyeszseg-nem-gyengult-a-czegledy-csaba-elleni-gyanu/
|
2019-01-10 17:31:11
| true | null | null |
pestisracok.hu
|
Indítványozzuk Czeglédy Csaba vallomásának műszeres vallomásellenőrzését, vagyis a poligráfos vizsgálatot, méghozzá kifejezetten abban a kérdéskörben: adott-e át pénzösszegeket az adóterhek megkerülésével – ez a bizonyítási indítvány szerepel abban a birtokunkba került ügyvédi beadványban, amit Czeglédy védelme pár napja nyújtott be a Csongrád Megyei Főügyészségen. A jelenleg szombathelyi lakásában bűnügyi felügyelet alatt, régi nevén házi őrizetben lévő baloldali politikus-jogász a hvg.hu-nak ezt azzal indokolta, hogy az elmúlt időszakban furcsa körülmények közt három másik gyanúsított is rá nézve terhelő, új vallomást tett.
„Mindhárman gyanúsítottak az ügyben, így nyilvánvalóan kényszerhelyzetben vannak, ugyanakkor olyan valótlan állításokat tesznek, amik pontosan egybevágnak az ügyészség koncepciójával. Nemleges dolgot nem tudok bizonyítani, ezért az új büntetőeljárási törvény alapján én kérem, hogy vessenek alá a hazugságvizsgálatnak. Ezt alapesetben a hatóság szokta kérni, nem a terhelt, akinek kifejezetten bele is kell egyeznie,
ezért az ügyészségnek most logikusan tapsolnia kell örömében”
– mondta Czeglédy. Az indítványukban az szerepel, hogy bármilyen más kérdésben is áll a poligráfos vizsgálat elé.
Februárig így nincs vádemelés
A bűnszervezetben, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más gazdasági jellegű bűncselekmények miatt 2015 óta folytatott eljárásban egyre csúszik a vádemelés. Az ügyészség tavaly december elején azt kommunikálta, hogy most már „a törvény biztosította legrövidebb határidőn belül vádat emelnek”, a kormányszócsőként funkcionáló Magyar Idők pedig két héttel később lebegtette meg, hogy egy utolsó határidő letelte után, legkorábban december 18-án benyújthatják a vádiratot.
Csakhogy úgy tűnik, még mindig keresik a fogást Czeglédyn, ugyanis újabb kihallgatások történtek, és így további nyomozati iratok születtek, ezeket január 2-án kapta meg a védelem. Az eljárási szabályok alapján ezekre is 30 napon belül tehetnek indítványokat, észrevételeket, és addig nem lehet vádat emelni, amiből az következik, hogy február előtt nem fog tudni előállni az ügyészség a vádirattal.
Az új nyomozati információk közt van a három gyanúsítottnak a vallomása is, akik Czeglédy szerint az ügyészség kottájából játszanak, erre válaszképpen indítványozták nemcsak a hazugságvizsgálatot, de azt is, hogy „haladéktalanul” szembesítsék őket Czeglédyvel „az ellentétek tisztázása érdekében”.
Megtáltosodott a tanú?
Czeglédy védelme szerint az a legkülönösebb, hogy az egyik gyanúsított, K. Norbert, aki most az ügyészségi koncepcióval egybevágó vallomást tett ellene, teljesen mást mondott egy másik bírósági eljárásban. Czeglédy ugyanis sajtópert indított a róla készült karaktergyilkos anyagok miatt többek közt az Origo és a Tv2 ellen, a kormányközeli médiumok pedig többek közt K. Norbert tanúvallomásával akarták alátámasztani az igazukat. Csakhogy – a szintén bevetett Zuschlag Jánossal ellentétben – ő betegségére előre hivatkozva, többször egymás után nem jelent meg a tárgyaláson, ezért végül a bíróság kérésére még a tapolcai járásbíróságot is be kellett vonni, hogy a saját otthonában hallgassák ki. Végül így nagy nehezen összejött a vallomása december 3-án, csakhogy érdemi válaszokat nem adott:
a sajtóper jegyzőkönyve alapján a neki feltett 12 kérdésből 11-re azt a választ adta, hogy: „nem tudom”.
A 12. kérdésre adott válaszába ettől annyiban tért el, hogy arra "nem kívánt nyilatkozni".
„Ehhez képest mennyire életszerű, hogy nem sokkal később, december 28-án reggel 8 órakor megjelenik az ország másik felében, Szegeden az ügyészségen, ahol ezzel teljesen ellentétes vallomást tesz? A sajtóperben nyilván nehéz helyzetben volt, hiszen ott a bíróság előtt komoly következménye lehet a hamis tanúzásnak” – vetette fel Czeglédy, aki ezért szeretné a poligráfos vizsgálatot.
Czeglédy Csaba ellen bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és gazdasági csalás bűntette miatt folyik eljárás. A gyanú szerint a vezetésével létrejött bűnszervezet 2011 és 2017 között olyan céghálózatot alakított ki, amely munkaerő-közvetítéssel foglalkozott, és 6,294 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek azzal, hogy nem fizette szabályszerűen az áfát és az szja-t.
|
Hazugságvizsgálatot kér maga ellen Czeglédy Csaba
|
Önként vállalja a poligráfos vallomástételt Czeglédy Csaba, miután váratlanul többen is ellene vallottak, és másképp nem tudja cáfolni állításaikat. Szerinte egy olyan tanú is az ügyészség koncepcióját támasztotta alá, aki pár hete egy másik eljárásban még egyetlen rá vonatkozó kérdésre sem tudott válaszolni. Mivel így újabb nyomozati iratok keletkeztek, a határidők miatt az már biztos, hogy a vádemelés így tovább csúszik.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20190108_Czegledy_hazugsagvizsgalatot_ker_maga_ellen
|
2019-01-09 07:00:00
| true | null | null |
HVG
|
Több tételt is kifelejtett vagyonnyilatkozatából Bánki Erik fideszes képviselő – írja a Direkt36. Az oknyomozó portál szerint a politikus egy Római-parton található lakást és több romániai földet sem tüntetett fel a dokumentumban. A Római Wellness Otthon lakópark, ahol a 133 négyzetméteres lakás is található, igen elegánsnak tűnik: tartozik hozzá fűthető medence, kerti grill, játszótér és fitnesszterem is.
A lakással kapcsolatban – amely egyébként korábban sem szerepelt vagyonnyilatkozataiban – Bánki azt mondta, „félig-meddig” ott lakik, de azért nem tüntette fel az ingatlant a dokumentumban, mert nem személyesen ő, hanem cégei birtokolják.
A cégtulajdon és a magántulajdon két különböző dolog. Ha egy cég tulajdonában van egy ingatlan, akkor a cég tulajdonában van, és nem a magánszemély tulajdonában
– mondta a Direkt36-nak. A vagyonnyilatkozati rendszer szabályai nem mondják ki egyértelműen, hogy a közvetlen vagyontárgyak mellett a közvetett vagyonról is nyilatkozniuk kell-e a politikusoknak.
Bánki Erik már 2009-ben feltűnt a lakóparkban: az év nyarán a politikus és felesége nagy tőkeemeléssel beszálltak a B6-Home Kft. nevű cégbe. A tőkeemelést az magyarázza a Direkt36 szerint, hogy a cég még korábban vásárolt egy új, 133 négyzetméteres lakást a Római Wellness Lakóparkban. A tőkeemelés után a korábbi tulajdonos 3 millió forintos üzletrészét is megvették, így Bánkiék lettek a cég – és így közvetve az annak tulajdonában álló lakás – tulajdonosai.
2010-ben Bánki felesége két másik lakást is szerzett ugyanennek a lakóparknak egy másik épületében. Bánki Ágnes ezeknek a lakásoknak sem közvetlenül, hanem a 100%-os tulajdonában lévő cégeken keresztül (A231 Kft., majd B6 Rent Kft.) lett a tulajdonosa. A házaspár 2012-ben eladta a B6-Home Kft.-t, és ezzel együtt az egyik lakást is, de Bánki felesége a B6 Rent nevű cégén keresztül továbbra is a két másik lakás közvetett tulajdonosa maradt.
Azt nem lehet tudni, hogy Bánki feleségének vagyonnyilatkozatában megjelennek-e a Wellness Lakóparki ingatlanok, mivel az ő nyilatkozata nem nyilvános.
Bánki Erik hasonlóan magyarázta azt is, hogy miért nem tüntette fel vagyonnyilatkozataiban a romániai vállalkozásain keresztül Erdélyben szerzett, több mint százhektárnyi földet és a romániai cégek több százmilliós köztartozásait. A dokumentumból kimaradt két romániai cége is, az egyiket Bánki elmondása szerint azért nem tüntette fel, mert egy másik cégen keresztül birtokolja, a másikat pedig azért nem, mert nem végzett érdemi tevékenységet, így egyszerűen elfelejtette beleírni a vagyonnyilatkozatba.
|
Elegáns lakás és romániai földek is kimaradtak Bánki Erik vagyonnyilatkozatából
|
Több tételt is kifelejtett vagyonnyilatkozatából Bánki Erik fideszes képviselő – írja a Direkt36. Az oknyomozó portál szerint a politikus egy Római-parton található lakást és több romániai földet sem tüntetett fel a dokumentumban. A Római Wellness Otthon lakópark, ahol a 133 négyzetméteres lakás is található, igen elegánsnak tűnik: tartozik hozzá fűthető medence, kerti grill, játszótér és fitnesszterem is.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20190109_Elegans_lakas_es_romaniai_foldek_is_kimaradtak_Banki_Erik_vagyonnyilatkozatabol
|
2019-01-09 13:26:00
| true | null | null |
HVG
|
Az OBH és az OBT konfliktusának eldurvulásával néhány OBT-tag (az akkori elnök szerint felső nyomásra) lemondott, így az OBT tavaly tavasz óta a törvényes létszámnál kisebb létszámmal működik, azonban a szabályok által előírt határozathozatali többséget tudja teljesíteni. Ettől függetlenül Handó illegitimnek tekinti az őt ellenőrizni hivatott OBT-t, a helyzetet azonban mégsem igyekezett orvosolni.
Az ősszel nagy sokára összehívott póttagválasztó gyűlésen végülis sikerült megakadályozni az új OBT-tagok megválasztását, így a bírói ellenőrző testület továbbra is tizenegy fővel működik, amire Handó továbbra is azt mondja, hogy jogellenes – mondjuk ezt semmilyen hatóság vagy bíróság nem mondta eddig ki.
Kifogása nem volt, pénzt mégsem ad
A törvénytelen működéssel érvelt most is az OBH elnöke, amikor nem írta alá a szervezet költségvetéséről szóló megállapodást, amint az az OBT szerdán közzétett közleményéből kiderül. Az OBT nem elkülönült jogi személy, ami azzal is jár, hogy gazdaságilag erősen függ a Handó elnökölte OBH-tól (ami visszás helyzet, hiszen az OBT elvileg az OBH-t ellenőrzi). Gyakorlatilag az OBT finanszírozása úgy néz ki, hogy az OBT minden év vége felé megtárgyalja és elfogadja a saját költségvetését, ezt Handó véleményezésére bocsátják, majd az OBT és az OBH aláír egy megállapodást az OBT költségvetéséről.
Az idei évre harminchétmillió forint lenne az OBT költségvetése: ebből fizetnének például egy titkárnőt, utazási költségeket, a fordítási- és postaköltségeket, az internetet, és az OBT-tag bírók nyelvismereti pótlékát. A közlemény szerint a dokumentumot
Handónak el is küldték véleményezésre decemberben, de ő nem jelzett semmilyen kifogást. Ennek ellenére a költségvetési megállapodást Handó most mégsem hajlandó aláírni.
Erről egy január 7-i feljegyzésben értesítette az OBT-t. Eszerint mivel az OBH elnök úgy gondolja, hogy az OBT tavaly április óta nem működik törvényesen, ezért a költségvetésről szóló megállapodás feltételei nem teljesültek.
Handó a bíróságokkal fizettetne
A feljegyzés arra is kitér, hogy az OBT-tagok szolgálati helyének – vagyis azon a bíróságokénak, ahol az OBT-tag bírók amúgy dolgoznak – költségvetésében biztosítva lesz a működéshez szükséges költségek fedezete. Ez magyarul azt jelenti, hogy ha az adott bírónak el kell utaznia egy OBT-s ülésre vagy konferenciára, akkor a saját bírósága fogja mondjuk az útiköltségét megtéríteni.
Ez a logika egyébként azt a kérdést veti fel, hogy
ha Handó teljesen törvényellenesnek tekinti az OBT működését, akkor miért utasítja gyakorlatilag arra a bíróságokat, hogy mégiscsak hozzájáruljanak annak a „törvényellenesen működő” szervezetnek a finanszírozásához?
|
HANDÓ NEM HAJLANDÓ ALÁÍRNI AZ ŐT ELLENŐRIZNI HIVATOTT OBT KÖLTSÉGVETÉSÉT
|
Nem írta alá az Országos Bírói Tanács idei költségvetéséről szóló megállapodást Handó Tünde, helyette azt mondja az őt elvileg ellenőrző bírói önigazgatási szerv a tagjainak: kérjenek pénzt a bíróságtól, ahol dolgoznak! Az indok, hogy az OBT működése Handó véleménye szerint jogellenes, de ezt eddig semmilyen bíróság nem mondta ki.
| null | 1 |
https://azonnali.hu/cikk/20190109_ha-hando-tunden-mulik-egy-vasat-sem-kap-az-ot-ellenorizni-hivatott-obt
|
2019-01-10 23:00:00
| true | null | null |
Azonnali
|
A valóság persze tőlünk nyugatra sem ennyire idilli; ott is megesik, hogy a parlamenti választások után hirtelen az „új fiúk” tulajdonába kerül egy-egy társaság, amely aztán alkalmasnak bizonyul közbeszerzési sikerekre. Ha sok efféle sztorira derül fény, az elemzők általában úgy fogalmaznak: a gazdaság egyre kitettebb a politikának. Az viszont már-már a beteljesült államkapitalizmus, amikor a top 50-es vagy 100-as kiadványok új csillagai szinte kizárólag olyan pénzgyárosok, akiket szikével sem lehetne leválasztani az épp uralkodó hatalmi gépezetről (értsd: közpénztúladagolás nélkül egyszerűen senkik lennének).
A Forbes legfrissebb rangsora például azzal indít, hogy „soha magyarországi gazdaglistán nem szerepelt ember még akkora vagyonnal” (381,3 milliárd forint), mint Mészáros Lőrinc. Az állami megbízások, hitelek, támogatások és barátok révén tollasodó felcsúti befektető ráadásul úgy előzte meg mára az OTP-s Csányi Sándort, hogy 2015-ben volt először értelme számba venni a javait, a korábbi években be sem fért az első ötvenbe.
Abban az országban, ahol a mostani Mészáros-diadal csúcsteljesítménynek számít, nyilván az is teljesen helyénvaló, hogy egy 2015 előtt Orbán-barátnak, majd 2018-ig ellenzékinek mutatkozó „nagyvállalkozó” hirtelen úgy érzi: 20-25 esztendő alatt felépített vállalatcsoportokat kell átadnia – ráadásul egy csomagban – a Nemzeti Együttműködés Rendszerének. Simicska Lajossal a legutóbbi nyáron ez történt. Először (egykori) társa, a mindvégig a miniszterelnök holdudvarában maradt Nyerges Zsolt lett a cégkonglomerátum ura, de csak afféle strómanként. A médiaérdekeltségek átpozicionálását (vagy bezárását) nem az új bejegyzett tulajdonos, hanem a kormánypárti sajtóholding főalakja, Liszkay Gábor vezényelte le. A vagyonkezelői, mezőgazdasági, reklámpiaci és építőipari társaságok sorsáról pedig Nyergesnek már júliusban egy Vörös József nevű ügyvéddel kellett egyezkednie. Utóbbi nem akárki: Mészáros Lőrinc szinte minden személyes bizniszénél (földvásárlás, vállalatindítások), illetve a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiánál is ő az alapító-tulajdonosok bejáratott jogi képviselője.
A Válasz most – okulásul, illetve a jegyzőkönyv kedvéért – kibogozta az elmúlt ciklusokban lehetetlenül bonyolultra csomózott Simicska-exbirodalom céges szálait. Arra jutottunk, hogy a fideszesből Jobbik-szimpatizánssá vált, majd önmagát a politikai semmibe kormányzó üzletember mintegy hatvan gazdasági egységtől vált meg egycsapásra (miként a G7 gazdasági portál kiszúrta, csak a kecsketenyészéssel foglalkozó Hárskúti Mezőgazdasági Zrt. maradt a családja kezében). A korábbi híradásokban jobbára az anyavállalati státuszú társaságokat szerepeltették, ezért nem derülhetett ki, hogy
a valóságban 52 cég, a teljes Simicska-hagyaték közel 90 százaléka landolt Vörös Józsefnél.
(És további néhány felszámolás vagy végelszámolás alatt álló „jószág”, például a nyáron ellehetetlenített Heti Válasz kiadója, pontosabban a kft. kisebbségi tulajdonrésze.)
Alábbi gyűjtésünkből az is kiolvasható, hogy az 52-ből 15 társaságot már hivatalosan is átírtak Mészáros Lőrinc nevére; ez lényegében a teljes Mezort-agrárcsoportot jelenti. A gyorsaságnak itt szimbolikus jelentősége volt, hiszen ha a felcsúti milliárdos minden régi és újonnan szerzett szántóterületét „összeboronáljuk”, már 36 ezer hektárnál – Magyarország területének csaknem 4 ezrelékénél – járunk, ami valamivel több, mint a Csányi Sándorhoz sorolt földek nagysága. Mészáros tehát nemcsak a nemzetgazdaságban, hanem ebben a speciális szektorban is az OTP-vezér fölé nőtt.
Az 52 érdekeltségből 37 papíron még Vörös Józsefnél vesztegel, illetve várja sorsa beteljesedését. Olyan csekélységekről van szó például, mint a közterületi reklámozással foglalkozó teljes Mahir-csoport, melynek működésébe az elmúlt években szerződés-felbontásokkal, hirdetőoszlop-kidöntésekkel is próbált beavatkozni a hatalom. Ezeket a csatákat Simicska megnyeregette, aztán a háborút a 2018-as választásokkal elveszítette, így a Mahir visszaolvadt a NER-be, és a cég reklámfelületein ismét kormányzati kampányok dübörögnek.
A hirdetőoszlopok sorsa önmagában is jelképes, az meg pláne, hogy a Simicska-birodalom korábbi „irányítótornya”, a XI. kerületi Radóc utca 8. szám alatti villaépület ma már szintén Mészáros Lőrinc ügyvédjéé. (A földhivatali adatok szerint az ingatlan közvetlen birtokosa a Vörös-kelléktárba tartozó Mahir Zrt.) Legendák keringenek arról, hogy Simicska Lajos a régi időkben minisztereket, államtitkárokat előszobáztatott a Radócban, 2015-ös fordulata után pedig Orbán-ellenes stratégiai „fészekként” működtette az irodát.
Mindeddig azt sem verte senki nagydobra, hogy a felcsútiak ügyvédje 2018. november 8-ával egy meglepetésemberre bízta a Simicskától visszaszerzett hálózat csomóponti társaságainak irányítását. Olyasvalakire, aki 2015-ig az állam egyik tartóoszlopa volt, sőt ebben az esztendőben a Forbes magazin őt választotta a negyedik legbefolyásosabb nőnek a hazai közéletben. Vida Ildikó – merthogy róla van szó – a „magyar köztisztviselők kitiltása az Egyesült Államokból” című folytatásos teleregény hatására távozott a NAV éléről, majd éppen Simicska Lajos nyújtott neki menedéket a Mezort és a Közgép vezető testületeiben. Nyáron még őt is árulóként kezelte a NER; az átmeneti Nyerges-érában annak rendje és módja szerint ki kellett iratkoznia a két cég tisztviselői karából.
Aztán jött a teljes rehabilitáció: Vörös doktor Vida Ildikót nevezte ki a Pro-Ráta, a Pro-Aurum és a Megapolis Media részvénytársaságok, valamint a B-Reklám Kft. élére – ezek azok az anyavállalatok, amelyek leágazásai között találjuk például a Mahirt és a Közgépet.
Szabályt erősítő kivételként olyan korábbi Simicska-érdekeltségek is akadnak, amelyeket nem Mészáros Lőrinc közvetlen környezetéhez csatlakoztattak. Ilyen például a Hír Tv és a Hung-Ister műsorgyártó vállalat; ezek a Liszkay Gábor-féle a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány égisze alatt egyesültek a többi kormányszócsővel. A reklámügynökségi piacon aktív I.M.G. Inter Media Group–Media Dynamics-csoport közben az állami kampányokat bonyolító Balásy Gyula érdekkörébe sodródott, míg a Balatonfüreden vitorlásközpontot üzemeltető egykori Közgép-leánycég, a Solum-Invest Kft. végső haszonhúzója egy Seychelles-szigeteki offshore-társaság mögé bújó ismeretlen alak lett.
Simicskától a Mészáros-körig:
ezt az 52 érdekeltséget szerezte meg a felcsúti lobbi
Az agrárcsoport, amely Nyerges Zsolt és Vörös József érintésével már Mészáros Lőrinc közvetlen tulajdonába került
A Mezort Általános Befektetési Zrt. (1) áttételesen három nagy nyugat-dunántúli agrárcég tulajdonosa; ezek a Lajta-Hanság Zrt., a Sárvári Mezőgazdasági Zrt. és a Szombathelyi Tangazdaság Zrt. Mindegyikük 2001-ben privatizált állami gazdaság (2051-ig szóló földhasználati jogokkal). A teljes csoport – az anyavállalattal együtt – összesen 15 érdekeltséget foglal magában az alábbi struktúra szerint:
A Mező Befektetési Termelő és Szolgáltató Zrt. (2) nevű Mezort-leánycég alá tartozik a Ság-Ép Építőipari és Szolgáltató Kft. (3), a Sárvári Vadkert Ingatlanhasznosító és Beruházó Zrt. (4), illetve az imént említett Sárvári Mezőgazdasági Zrt. (5). Utóbbi további három társaságban rendelkezik kisebb-nagyobb tulajdonrésszel: a Sárvár 2002. Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Hulladékkezelő Kft.-ben (6), a GAK Oktató, Kutató és Innovációs Nonprofit Közhasznú Kft.-ben (7) és az MTT Tej Magyar Tejtermelői Szervezet Kft.-ben (8).
Az Investmen 2001 Vagyonkezelő Zrt. (9) nevű második Mezort-leány birtokolja a Szombathelyi Tangazdaság Zrt.-t (10).
A harmadik közvetlen Mezort-egység, az Óvár-Agro Befektetési, Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. (11) felügyeli a Gépkör Szolgáltató Kft.-t (12) és a Lajta-Hanság Mezőgazdasági-, Termelő-, Kereskedő és Szolgáltató Zrt.-t (13), mely egyben a Dél-Balatoni Agro Növénytermesztési Kft. (14) tulajdonosa.
A Mezort-Agro Termelő és Szolgáltató Kft. (15) pedig a negyedik cég, amelyben közvetlen részesedése van a Mezort Zrt.-nek.
A Mezort-csoport a 2017-es évről szóló mérlegbeszámoló szerint közel 18 ezer hektáron folytat növénytermesztést. Mészáros Lőrinc agrárcsúcsmenedzsere, Csák Gyula a minap úgy nyilatkozott a Világgazdaságnak, hogy a felcsúti milliárdos a Mezort teljes beolvasztása után mintegy 36 ezer hektárnyi szántófölddel rendelkezik majd. (Csányi Sándor jelenleg 35 ezer hektáron gazdálkodik.)
Azok az egykori Simicska-társaságok, amelyek Nyerges Zsolton keresztül Mészáros Lőrinc ügyvédjéhez kerültek
Noha Simicska Lajost leginkább a Magyar Nemzet napilap, a Mahir plakátcég és a Közgép nevű építővállalat egykori tulajdonosaként ismerhetik az olvasók, a valóságban ennél szélesebbet harapott a magyar piacból. Mostanra a 15 Mezort-tagvállalat mellett további 37 érdekeltség került a Mészáros-klubhoz, név szerint Vörös Józsefhez. A teljes portfolió öt csomóponti vállalat alá sorolható; ezek mindegyikét közvetlenül birtokolta Simicska Lajos, majd Nyerges Zsolt, újabban pedig Mészáros Lőrinc ügyvédje. A hálózat legfontosabb cégeinek irányítását Vörös meglepetésre az egykori Simicska-bizalmas Vida Ildikóra, a NAV volt elnökére bízta.
A Vida által vezérigazgatott Pro-Ráta Holding Zrt. (16) leányvállalatai közé tartozik a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. (17), amely annak ellenére sincs felszámolás alatt, hogy a cég által kiadott újságot Simicska a 2018-as választások után bezárta. Ugyancsak aktív társaság a frekvenciáit vesztett Lánchíd Rádió Műsorszolgáltató Kft. (18), illetve az ennek alárendelt Lánchíd Kereskedőház Kft. (19). A Pro-Ráta legfontosabb leánya a Neo-Met Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Kft. (20), amely egy Pro A (21) és egy Pro B (22) nevű vagyonkezelő kft.-n keresztül meghatározó tulajdonosa a Közgép Építő Zrt.-nek (23). A gigacégnek hat további társaságban van tulajdonrésze: az E-OS Energiakereskedő Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.-ben (24), a Közgép-Ingatlanfejlesztő Kft.-ben (25), a Közgép-Kivitelezési Zrt.-ben (26), a Közgép-Energia Energiahasznosító és Fejlesztő Kft.-ben (27), a C.S.K.K. 2009 Kft.-ben (28) és a Transdanuvius 2000 Távközlési Kft.-ben (29). Utóbbinak pedig van még egy saját „kisleánya” is, amely a Dunántúli Távközlési és Biztosítóberendezési Építő Kft. (30) nevet kapta. Ugyancsak a Pro-Ráta–Neo-Met–Pro A és B tulajdonosi láncban találjuk azt a – jelenleg már Vida Ildikó vezette – B-Reklám Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t (31), amely a hirdetőoszlopairól ismert Mahir Magyar Hirdető Zrt.-t (32) birtokolja. A plakátcéghez tartozik Simicska korábbi XI. kerületi (Radóc utcai) főhadiszállása, valamint négy leánycég: a Mahir Keszthely Kft. (33), a Mahir Kiállítás és Rendezvény Szervező és Kivitelező Kft. (34), a Mahir Cityposter Kft. (35) és a Mahir Többlet Ajándéktárgy Kft. (36).
A második, ugyancsak Vida Ildikó által irányított csomóponti vállalat a Pro-Aurum Vagyonkezelő Zrt. (37). E cég leányai között két ingatlanos társaságot találunk: a Breda-2000 Vagyonkezelő és Befektető Zrt.-t (38), valamint az egykor Csintalan Sándor fémjelezte Rác-Ing Ingatlanhasznositó-Beruházó Kft.-t (39). Továbbá több reklámtevékenységre szakosodott érdekeltséget, így a BudaMédia Reklámszervező Kft.-t (40), a BudaMédia Rózsadomb Reklámszervező Kft.-t (41), az A Plakat Kft.-t (42) és a Publimont Hirdetésszervező Kft.-t (43). Utóbbi két „üzem” a Rózsaházak-irodakomplexumban működik – a rózsadombi épületegyüttes tulajdonosa régóta az Appeninn-csoport, amely jelenleg Mészáros Lőrinc és Tiborcz István közös tőzsdei egysége. A Publimont továbbá arról is híres, hogy van részesedése a BKV hirdetési cégében, a Peron Reklám Kft.-ben (44).
Ugyancsak a Rózsaházakban van a székhelye az immár közvetlen Vörös József-tulajdonban lévő, szintén a közterületi reklámpiacon aktív Euro Publicity Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-nek (45). Ez a vállalat is „futtat” leányokat: a Patient Media Kiadó- és Szolgáltató Kft.-t (46) és a VM Eger Hirdetésszervező, Hirdetésközvetítő és Tanácsadó Kft.-t (47).
Szintén Vida Ildikó vezérli az egykor az ingyenes terjesztésű Metropol napilap kiadásával ismertséget szerzett, majd a TV2 megvételével sikertelenül kísérletező Megapolis Media Vagyonkezelő Zrt.-t (48). A társasághoz három alegység tartozik: a Double 6 Dominoes Kft. (49), a sonitusMedia Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (50) és az MTG Metro Gratis Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (51).
A Mundus Invest Vagyonkezelő Zrt.-ben (52) is Vörös József az egyedüli részvényes. Ez a vállalat anno azt a B+N Referencia Zrt.-t birtokolta, amely az állami épületüzemeltetési tenderek egyik üstököse volt – és maradhatott is, miután már 2015-ben kikerült a Simicska-csapat portfoliójából.
Borítókép: AFP/Besenyei Gergely
Ha tetszett a cikk, kérjük,támogassa a Válasz Online munkáját, éskövessen minket Facebookon!
#Mészáros Lőrinc#Nyerges Zsolt#Simicska Lajos#Vida Ildikó
|
Exkluzív: a Mészáros-körnél landolt a Simicska-hagyaték
|
Az elmúlt két hónapban 52 egykori Simicska-cég indult el Mészáros Lőrinc irányába; ebből 15 már meg is érkezett hozzá, a többi egyelőre a csúcsmilliárdos ügyvédjénél várja sorsa beteljesedését. A Válasz friss kutatásából kiderül: olyan relikviák is a felcsúti lobbihoz kerültek, mint a híres-hírhedt Radóc utcai irányítóközpont, a Mahir nevű hirdetőoszlop-konszern, valamint a Közgép óriásvállalat 70 százaléka. Megtudtuk továbbá, hogy a NER visszafogadta Simicska Lajos egyik legfőbb bizalmasát, a kitiltási botrány sztárszereplőjét, a volt NAV-elnök Vida Ildikót.
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2019/01/08/mahir-kozgep-radoc-vida-ildiko-meszaros-lorinc/
|
2019-01-10 23:09:00
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
Az Észak Sporttelep Edzőközpont kialakítására, tervezésére és kivitelezésére kiírt pályázaton a Pharos 95 Sportpályaépítő Kft.-t hirdette ki nyertesként az Eger Labdarúgó Sport Kft. A munka nettó 1,523 milliárd forintba fog kerülni. Ennyiből kell összehozni az új edzőközpontot a régi helyén, ami mindössze egy irodából, öltözőblokkból, és egy 400 férőhelyes mobil lelátóból, valamint több kiszolgálókonténerből, valamint 2 nagyméretű és 3 kisméretű labdarúgópályából áll most.
Az ajánlatkérő szerint a jelenlegi épületi infrastruktúra nem tudja kielégíteni a sportpálya ideális használatához szükséges feltételeket, emiatt döntött a rekonstrukció mellett. Elbontják a meglévő épületet és konténereket, és a centerpályától nyugatra eső területen fogják kialakítani az új, 1276 négyzetméteres épületet, amely 272 fő befogadására alkalmas épített lelátóval rendelkezik. Ez az épület a beruházó szándéka szerint rendezi az üzemeltetéshez és a használathoz szükséges funkciókat. Az új épület építése mellett tervezett a teljes sporttelep korszerűsítése, amely magában foglalja a közművesítést, térvilágítás, a tereprendezést, és parkosítást.
Ha stadionépítés, akkor a Pharos neve sűrűn felbukkan a nyertesek között. Részt kaptak például a Bozsik Stadion építésében is, amely jelentősen megdrágult időközben:
A Felcsúton is telephellyel rendelkező Pharos a kormány stadionépítési lázának egyik nagy haszonélvezője: 930 millióért szálltak be a békéscsabai stadion felújításába, részt vettek a dél-pesti utánpótlás-nevelési centrum több mint 3 milliárdos fejlesztésében, de a Pharos bomba üzletét emlegetették az NB II-es pályák fűtésének kötelezővé tétele mögött is. A cég egyik tulajdonosa, Végh Gábor egészalakos Puskás Ferenc-szobrot adományozott a felcsúti akadémiának, amelyben az ő munkájuk is benne van, a műfüves pályát ők építették. Végh 2012-ben egy VIP-páholyból nézte a Videoton-Debrecen meccset Orbán Viktor miniszterelnökkel.
Kiemelt képünkön a A Szentmarjay Tibor Városi Stadion Egerben 2013. július 17-én. Fotó: Komka Péter / MTI
|
1,5 milliárdból húzhatják fel az új egri sportközpontot
|
Az Észak Sporttelep Edzőközpont kialakítására, tervezésére és kivitelezésére kiírt pályázaton a Pharos 95 Sportpályaépítő Kft.-t hirdette ki nyertesként az Eger Labdarúgó Sport Kft. A munka nettó 1,523 milliárd forintba fog kerülni. Ennyiből kell összehozni az új edzőközpontot a régi helyén, ami mindössze egy irodából, öltözőblokkból, és egy 400 férőhelyes mobil lelátóból, valamint több kiszolgálókonténerből, valamint 2 nagyméretű és 3 kisméretű labdarúgópályából áll most.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2019/01/08/15-milliardbol-huzhatjak-fel-az-uj-egri-sportkozpontot/
|
2019-01-08 15:51:00
| true | null | null |
24.hu
|
Harmadik éve zajlik a vád szerint 32 ezer károsultnak különösen jelentős – 77 milliárd forint – kárt okozott, bűnszervezetben elkövetett sikkasztás és csalás miatt indult büntetőeljárás Tarsoly Csaba és tíz társa ellen a Quaestor-cégcsoport csődje kapcsán. Tarsolyt és nyolc társát még egy 2,2 milliárd forint kárt okozó sikkasztással is megvádolták. Ugyanakkor a tulajdonos-cégcsoportvezetőtől polgári perben 16 milliárd forintot követel a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. felszámolója. Tarsolynak egy külön ügyben felelnie kell azért is, hogy a strómanjára íratta a cégcsoport egyes elemeit.
Heti rendszerességgel kell megjelennie Tarsoly Csabának a Fővárosi Törvényszéken, miután idén már harmadik évébe lépett a Quaestor-ügy tárgyalása. Jövő csütörtökön a kiemelt jelentőségű ügyként kezelt sikkasztás- és csalássorozat ügyében folytatódik a bizonyítási eljárás. A rákövetkező tárgyalási napot január 14-re tűzte ki az eljáró bírói tanács.
Az egyelőre nem számítható ki, mikor születhet elsőfokú ítélet a 2015-ös brókerbotrány-sorozat legnagyobbikának büntetőügyében. Mint emlékezetes, a Quaestor-ügy 2015. márciusban pattant ki: a Magyar Nemzeti Bank akkor állapította meg, hogy a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalatikötvény-kibocsátásából 150 milliárd forintnyi fiktív volt.
Gyenis Ágnes a 25 év, 25 nagy átverés című könyvben A csalások csúcstartója címmel foglalta össze a Quaestor 25 éves történetét. Miként írja, duplán listavezető a brókerbotrányok eddigi magyarországi történetében a Quaestor-ügy. A vádhatóság szerint a vállalat mintegy kétszázmilliárd forinttal maradt adósa csak a kötvényeibe fektető ügyfeleinek, amivel nagyobb kárt okozott, mint bármelyik lebukott simlis brókercég a rendszerváltozást követő negyedszázadban.
Gyenis úgy értékel: a cégcsoport húsz éven át lopta a szolgáltatásaiban megbízó emberek pénzét. Azaz a leghosszabb ideig tartó, legnagyobb kárt okozó sorozatról van szó, és ezt látszik alátámasztani a Fővárosi Főügyészség – kiegészített – vádirata is.
16 milliárdos követelés
Mielőtt felelevenítjük a büntetőügy részleteit, szót kell ejtenünk a polgári perről, amit a Fővárosi Törvényszék gazdasági kollégiuma előtt indított a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt., amelyben 16 milliárd forintot követelnek a Quaestor-cégcsoport emblematikus figurájától, Tarsoly Csabától. Az ügyben felperes a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt., az alperes pedig Tarsoly Csaba, a cégcsoport egykori első számú vezetője.
A felperes szerint Tarsoly vezetői felelőssége fennáll amiatt, mert a Quaestor-botrány kirobbanásakor nem a hitelezők érdekeit képviselte. A felperes állítása szerint 2015-ben a cégcsoport fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetének bekövetkezte után az alperes vezető tisztségviselői feladatait nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látta el, és ezzel a hitelezők követeléseinek kielégítését több mint 16 milliárd forinttal meghiúsította.
A felperes a fentiek megállapítása iránt terjesztett elő keresetet az alperessel szemben, egyúttal kérte kötelezni az alperest több mint 16 milliárd forint összegű vagyoni biztosíték nyújtására. A polgári perben utoljára tavaly januárban tartottak ülést, ám ítéletre várhatóan csak a büntetőügy lezárta után kerülhet sor. Így Tarsolyt kétszeresen is veszélyezteti felelősségének a megállapítása: anyagilag 16 milliárd forint veszteség, büntetőjogilag 25 év szabadságvesztés fenyegeti.
Visszatérve a büntetőügyre, Tarsoly Csabát és tíz társát különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett sikkasztással és csalással vádolta meg a Fővárosi Főügyészség a 2016. február 5-én a Fővárosi Törvényszékre benyújtott, akkor még 1548 oldalas vádiratában. Az ügy bonyolultságát jellemzi, hogy a nyomozati iratok nagyjából 130 ezer oldalt és mintegy öt terabyte mennyiségű adatot tesznek ki.
A Fővárosi Főügyészség öt vádpontban 5458-rendbeli csalással és sikkasztással vádolta meg Tarsolyt és társait. Ezek együttes elkövetési értéke a vádirat szerint meghaladja a 77 milliárd forintot, a károsultak száma pedig a 32 ezret. (A büntetőügyben megnevezett kárérték nem azonos a károsultak által elvesztett mintegy kétszázmilliárdos összeggel. Az ügyészség az ötvenmillió forintnál nagyobb kárt szenvedett 232 befektető sérelmére emelt vádat csalás miatt.) A Tarsolyt érintő cselekmények száma 753-rendbeli.
Csak 2017-ben hetente átlagosan három alkalommal tartott tárgyalást a törvényszék, 2018-ban ugyancsak feszes rendben zajlott az eljárás, például szeptember 1-jétől december 21-ig ötven tárgyalási napot tűztek ki, így már túl vannak a 100. tárgyalási napon is. Várhatóan ilyen ütemben folytatódik idén a bizonyítási eljárás. Szükség is van a feszes menetrendre, hisz 2017-ben és 2018-ban is egy-egy újabb ügyben emelt vádat a Fővárosi Főügyészség Tarsoly Csaba és egyes társai ellen, az egyiket egyesítették az alapügyhöz.
nyolcelemis ügyvezető
Még 2017 októberében emelt vádat a főügyészség Tarsoly Csaba és Orgován Béla ellen közokirat-hamisítás miatt. Tarsoly a brókercég bukásának előestéjén átruházta a Quaestor-csoport két legfontosabb cégének irányítását a mindössze nyolc osztályt végzett Orgován Bélára, aki büntetett előéletű, egy kocsmai verekedés – emberölés kísérlete – miatt korábban már elítélték, a közügyektől történt eltiltása pedig még érvényben volt, így vezető tisztségviselői pozíciót nem tölthetett volna be.
Ennek ellenére – miután priuszát eltitkolták – a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 2015 márciusában önálló képviseleti joggal bíró ügyvezetőjeként bejegyezte őt a közhiteles nyilvántartásába. Így lett a tápiósági férfiból egy bukott cégbirodalom vezetője – néhány napig. Orgovánnak bruttó 250 ezer forint havi fizetést ígértek; majd egy héttel később a Quaestor Pénzügyi Zrt. vezérigazgatói posztját is felkínálták neki, amit félmillió forintért vállalt el. Orgován kihallgatásakor azzal érvelt: szerette volna kipróbálni magát ügyvezetőként, és arra gondolt, ezzel megalapozhatja jövőjét. Ezt az ügyet a bíróság nem egyesítette az alapügyhöz, így attól függetlenül tárgyalják.
Nem úgy a másikat, amelyikben 2018. május 31-én a Quaestor-ügyben mint alapügyben szereplő vádlottak közül összesen nyolc személlyel, köztük Tarsoly Csabával szemben nyújtott be újabb vádiratot a Fővárosi Főügyészség bűnszervezetben, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás miatt. Eszerint Tarsoly és társai a 47 társaságból álló Quaestor-csoport működtetésének részeként 2007-től olyan bűnszervezetet hoztak létre, amelynek elsődleges célja a befektetők pénzének, értékpapírjainak eltulajdonítása volt.
A Quaestor Kurázsi befektetési jegyek értékesítése révén 2009–2010-ben a vád szerint 2,2 milliárd forintot meghaladó bevételt tulajdonítottak el jogtalanul. A számlavezetéshez használt úgynevezett Bróker rendszerben létrehoztak egy „Technikai T2”-nek nevezett fiktív ügyfelet és egy ahhoz tartozó fiktív értékpapírszámlát. Ezen jóváírták a valóságban nem létező Quaestor Kurázsi befektetési jegyeket, majd átvezették egy másik ügyfélszámlára, ezután pedig értékesítették a Quaestor Befektetési Alapkezelőnek.
Az ügylet során a Quaestor Értékpapír Zrt. bizományosként járt el, így a Quaestor Befektetési Alapkezelőnek történő elszámoláskor a fiktív ügyletek révén leplezték a valódi forgalmat, ami lehetővé tette a 2,2 milliárd forint eltulajdonítását. A vád szerint a vádlottak ezzel biztosították a Quaestor-cégcsoport további működését akkor, amikor egyéb értékpapírok jogtalan eltulajdonítására nem volt lehetőség, és a kötvényértékesítésből származó bevétel is csökkent. A Fővárosi Főügyészség indítványozta, hogy a Fővárosi Törvényszék az újabb bűnügyet a már folyamatban lévő alapüggyel egyesítse. Ez meg is történt, a törvényszék ősszel már tárgyalni kezdte ezt a vádat is.
Ugyanakkor Ibolya Tibor fővárosi főügyész közlése szerint még januárban újabb vádemelés várható pénzmosás miatt az ügyben.
Három védőt kizártak
Tavaly szeptemberben – újabb fordulatként – három védőt kizártak a büntetőeljárásból a 2018. július 1-jén hatályba lépett új büntetőeljárási törvény módosult rendelkezései alapján. Eszerint a büntetőeljárásban nem lehet védő az, aki az ügyben tanúként érintett személy segítőjeként vesz vagy vett részt. A tanú segítője az a személy, aki a tanú érdekében jár(t) el, feladata pedig a tanú jogainak és jogos érdekeinek képviselete, illetve jogai gyakorlásának vagy kötelezettségei teljesítésének elősegítése.
A törvényszék hivatalból észlelte, hogy a büntetőügy három vádlottja esetében védőjük a nyomozás során tanúként kihallgatott személy segítőjeként, tehát a tanú érdekében eljáró ügyvédként vett részt, ennek okán ezen védők büntetőügyből történő kizárásáról határozott.
Ugyanakkor az új törvény szerint ősztől bírákra cserélte a Quaestor-per ülnökeit a Fővárosi Törvényszék büntetőkollégiuma. Az új kódex bevezette a gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények kategóriáját – ez vonatkozik Tarsoly Csaba és társainak ügyére is –, és amelynek értelmében ősztől három hivatásos bíró került a tanácsba. Az ügyben eljáró Idzigné Novák Csilla munkáját két másik – szakértő – bíró segíti.
|
Pénzmosás miatt is vádat emelnek Tarsoly Csaba ellen
|
Harmadik éve zajlik a vád szerint 32 ezer károsultnak különösen jelentős – 77 milliárd forint – kárt okozott, bűnszervezetben elkövetett sikkasztás és csalás miatt indult büntetőeljárás Tarsoly Csaba és tíz társa ellen a Quaestor-cégcsoport csődje kapcsán. Tarsolyt és nyolc társát még egy 2,2 milliárd forint kárt okozó sikkasztással is megvádolták. Ugyanakkor a tulajdonos-cégcsoportvezetőtől polgári perben 16 milliárd forintot követel a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. felszámolója. Tarsolynak egy külön ügyben felelnie kell azért is, hogy a strómanjára íratta a cégcsoport egyes elemeit.
| null | 1 |
https://www.magyaridok.hu/belfold/penzmosas-miatt-is-vadat-emelnek-tarsoly-csaba-ellen-3811421/
|
2019-01-05 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Idők
|
Pécs;Tüke Busz Zrt;
2019-01-11 06:45:00
Három gyanúsítottja van a több százmilliós kárt okozó pécsi buszbiznisznek
A gyanú szerint több százmillió forintos kárt okoztak a Baranya megyei városnak azzal, hogy drágábban vásárolták meg a buszflottát.
Három gyanúsítottja van annak a pécsi buszvásárlásnak, amely százmilliós nagyságrendű kárt okozott a városnak. Közszereplőket nem gyanúsítanak, pedig az ő munkájuk nélkül a botrányos üzlet aligha jöhetett volna létre.
A pécsi önkormányzat helyi tömegközlekedésért felelős cége, a Tüke Zrt. 2016-ban vásárolt egy holland cégtől 115 használt Volvo buszt 3,5 milliárd forintért. Az ügy azért kavart vihart, mert kiderült, hogy egy magyar cég ugyanezt a flottát és még további 8 buszt néhány héttel korábban felajánlott a Tükének 2,8 milliárdért. Így a Tüke – a holland közvetítő belépése miatt – jóval drágábban kapta meg a nyolcéves járműparkot, mint amennyiért a magyar cég kínálta, a város veszteségét 900 millió forintra becsülték a hozzáértők.
A Tüke Zrt. vásárlásáról és az ehhez szüksége hitelfelvételről a pécsi közgyűlés döntött. Pécs fideszes vezetői azzal magyarázták az előnytelen üzletet, hogy közbeszerzéssel kellett dönteni a flottavásárlásról, így sehogy sem vehették volna meg közvetlenül a magyar cégtől 2,8 milliárdért a buszokat. Mire kiírták a pályázatot, a holland cég megszerezte a flottát, ezért már csak tőlük vásárolhatták meg a járműveket. Ez igaz, ám a városvezetés, tudva, hogy a flotta néhány hete még mennyivel olcsóbb volt, értékaránytalanság miatt érvénytelennek nyilváníthatta volna a pályázatot. Nem tette, s a pécsiek közül sokan azt gyanították, hogy a holland kft. a városházáról kiszivárgott információk alapján csapott le a Volvo flottára, s a közvetítő céget valójában a fideszes városvezetéssel jó kapcsolatban lévő, hazai vállalkozók mozgatták, és ők vágták zsebre a 900 milliós felárat.
A nyilvánvaló gyanú ellenére a magyar nyomozóhatóságok nem láttak okot a vizsgálatra. Nem így a hollandok, ők nyomozást indítottak, s ennek hatására kénytelen volt lépni a magyar ügyészség is. A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság kezdett nyomozni 2016 novemberében különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával. A Szabad Pécs megtudta, hogy a vizsgálatnak 25 hónap elteltével van már három gyanúsítottja. A főkapitányság arról tájékoztatta az internetes újságot, hogy egy pécsi és egy holland, valamint egy magyar-holland kettős állampolgárságú férfit gyanúsítanak hűtlen kezeléssel. Az okozott kár nagyságát jelenleg 3-400 millióra becsüli a rendőrség.
Megkerestük a főkapitányságot, ám közölték velünk, hogy annál többet, mint amit a Szabad Pécs megírt az ügyben - a nyomozás érdekeire való tekintettel – nem mondhatnak. Pedig szerettük volna megtudni, hogy a gyanúsítottak milyen minőségben működtek közre a buszvásárlásban, illetve, hogy miért lett kevesebb a becsült kár, mint amit az értékesítés adatai sugallnak.
A gyanúsítottak között – információink szerint – nincs közszereplő. Ugyanakkor egyértelmű, hogy közszereplők, például a város vezetőinek a közreműködése nélkül nem jöhetett volna létre az egyébként milliárdos adóssággal küszködő Pécsnek súlyos anyagi kárt okozó üzlet. Egyelőre azonban nem tudjuk, hogy az ő felelősségük a vizsgálat során szóba került-e vagy sem.
|
Három gyanúsítottja van a több százmilliós kárt okozó pécsi buszbiznisznek
|
A gyanú szerint több százmillió forintos kárt okoztak a Baranya megyei városnak azzal, hogy drágábban vásárolták meg a buszflottát.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3021310_harom-gyanusitottja-van-a-tobb-szazmillios-kart-okozo-pecsi-buszbiznisznek
|
2019-01-11 06:00:00
| true | null | null |
Népszava
|
A japánok korrupcióval szerezhették meg a tokiói olimpia rendezési jogát
Megvesztegetéssel gyanúsítják Franciaországban a japán olimpiai bizottság elnökét. Takeda Cunekazu a francia vizsgálóbíró szerint lefizette a Nemzetközi Olimpiai Bizottság több tagját, hogy szavazzanak Tokióra.
Így szerezték meg a japánok a nyári olimpiát, melyet jövőre rendeznek meg július 24 és augusztus 9 között Tokióban. Az építkezések gőzerővel folynak. Aki felügyeli őket, az nem más, mint Takeda Cunekazu. Bár csak alelnöki címet visel a szervezőbizottságban, de a japánok szemében ő Mr. Olimpia, de nemcsak az.
Takeda Cunekazu a császár dédunokája
Ma már nem tisztelik istenként a Tennot Japánban, mert Hirohito császár lemondott erről a vesztes második világháború után. Az új alkotmány, melyet a győztes Douglas MacArthur tábornok parancsára állítottak össze, névlegessé tette a császár hatalmát, de a tisztelet a Meidzsi dinasztia iránt nem enyészett el. Ők tették modern nagyhatalommá Japánt. A Meidzsi korszak a történelemkönyvekben kitüntetett figyelmet élvez.
Lehet-e egy Meidzsi herceg korrupt?
A francia vizsgálóbíró szerint igen. 2013-ban, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntésének idején megvásárolt több afrikai és más delegátust. Részleteket nemigen közölnek Párizsban, de utalnak rá: a riói olimpia brazil hőse már lebukott korrupció miatt. Carlos Nuzmant 2017-ben őrizetbe vették korrupciós vádakkal. Ő ugyanolyan szerepet töltött be Brazíliában, mint Takeda Cunekazu: a nemzeti olimpiai bizottság elnöke volt. A franciák egyáltalán nem véletlenül vizsgálódtak.
Párizs sokszor pályázott eredménytelenül
Franciaország már a 2012-es olimpiát is szerette volna megszerezni. Jacques Chirac köztársasági elnök személyesen is kampányolt érte. Aztán elbuktak, mert Tony Blair ügyesebb volt. Őfelsége akkori miniszterelnöke több küldöttet tudott a londoni terv mögé állítani, mint Jacques Chirac a párizsi mögé. Párizsban dührohamot kaptak és elkezdték firtatni a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntési mechanizmusát. Rájöttek arra a nyilvánvaló tényre, hogy egyes küldöttek pénzért árusítják a szavazatukat. Már Salt Lake City is kétes módszerekkel szerezte meg a 2002-es téli olimpiát. Azóta pedig...
A riói és a tokiói olimpiai döntést már régóta vizsgálják Párizsban
A Le Monde, amely külön tényfeltáró vizsgálatot folytat az ügyben, most megírta, a japán herceg elleni vizsgálat már decemberben megindult. Csak épp nem tették közzé. Tartanak a diplomácia botránytól. Meg persze attól, hogy Japánban majd választ sejtenek Carlos Ghosn ügyére. A Renault-Nissan-Mitsubishi egykori nagyfőnöke korrupciós vádak miatt a börtönben töltötte a karácsonyt és a szilvesztert Japánban. Míg Japánban a közvélemény egyértelműen biztosra veszi a külföldi csúcsmenedzser korrupcióját, Párizsban kételkednek. Macron elnök környezetében arra gyanakszanak, hogy a korrupciós vádak csak ürügyek. A japánok valójában szabadulni szeretnének a külföldi ellenőrzéstől. Macron elnök jól ismeri a dossziét. hiszen gazdasági miniszter korában több összecsapása is volt Carlos Ghosn-nal a nagyhatalmú csúcsmenedzserrel, akiről egyébként francia tényfeltáró újságírók most derítetté ki, hogy némi ügyeskedéssel a kedvezőbb adózást kínáló Hollandiába tett át székhelyét.
Párizs végül megkapta az olimpiát
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság azzal akarta kihúzni a méregfogát a kínos korrupciós ügyeknek, hogy végül odaadta a franciáknak az olimpiát. Ráadásul Limában kettős döntés született 2017-ben: Párizs 2024-ben, Los Angeles pedig 2028-ban rendezhet olimpiát. A franciák érthetően örültek, de a korrupciós vizsgálattal nem álltak le. Franciaországban az igazságszolgáltatás gépezete független az épp aktuális kormányzattól. A vizsgálóbíró tehát a Franciaországnak kedvező limai döntés után tovább kutakodott. Eljutott a császári hercegig, aki Mr. Olimpia Japánban.
Takeda Cukenazu olimpiai múltja imponáló
Münchenben az olimpián, mint díjugrató versenyző vett részt. Később edző lett. 1972 óta minden olimpián jelen volt. 2001 óta az olimpiai bizottság elnöke Japánban. Ha meg is vesztegette a Nemzetközi Olimpiai Bizottság küldötteinek egy részét, azt bizonyára Japán érdekében tette. Ráadásul ugyanezeknek a módszereknek az alkalmazása egyáltalán nem idegen a franciáktól sem.
Nicolas Sarkozy Katarnak szerezte meg a futball világbajnokságot, noha az Öbölbeli miniállamnak semmilyen komolyabb futball múltja nem volt. Sarkozy elnök kedvenc csapatát viszont megvette Katar emírje, aki aztán milliókat költött a Paris Saint Germain csapatára. Sarkozy elnök Michel Platinit kérte meg, hogy intézze el a FIFA-nál: Katar kapja a világbajnokságot. Meg is kapta, Michel Platini pedig - szinte az egész FIFA vezérkarral együtt - a selyemzsinórt kapott korrupció miatt. De a következő futball világbajnokság Katarban lesz 2022-ben. Aligha kétséges, hogy a következő olimpiát Tokióban rendezik meg 2020-ban. Mi lesz a császári herceggel? Japánban az olimpiai bizottság újra elnökké akarja választani - immár tizenegyedszer. Igaz, hogy túl van már a korhatáron, de hát egy császári herceggel, aki megszerezte hazájának az olimpiát, kivételt lehet tenni. Brazíliában az olimpiai bizottság elnöke, aki megszerezte a riói olimpiát, csak utána bukott meg korrupció miatt. (képünk illusztráció)
|
A japánok korrupcióval szerezhették meg a tokiói olimpia rendezési jogát
|
Megvesztegetéssel gyanúsítják Franciaországban a japán olimpiai bizottság elnökét. Takeda Cunekazu a francia vizsgálóbíró szerint lefizette a Nemzetközi Olimpiai Bizottság több tagját, hogy szavazzanak Tokióra.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20190111_A_japanok_korrupcioval_szerezhettek_meg_a_tokioi_olimpia_rendezesi_jogat
|
2019-01-11 12:51:00
| true | null | null |
HVG
|
December 16-án írtuk meg, hogy a volt agrárállamtitkár, Poprády Géza cége, a 4 Green Parking Zrt. (4GP) futott be a IX. kerületi önkormányzat parkoló automatáinak felújítási és üzemeltetési pályázatán. Poprády 2014-ben távozott a Földművelésügyi Minisztériumból, 2016-ban Mészáros Lőrinc frissiben vásárolt herceghalmi cége, az Agrosystem Zrt. vezérigazgatója lett fél évre.
Az önkormányzati vagyonkezelő, a FEV IX. Zrt. januártól 10 évre összesen 10 milliárd forintot fizetve betonozta volna be Poprády Géza cégét. A 8450 kerületi és 325 fővárosi parkolóhely üzemeltetését darabonként 8000 + áfa forintért, havonta 90 millió forintért kezelte volna Poprády tavaly áprilisiban alapított cége.
December 14-én ki is hirdették az eredményesen lefolytatott eljárás győztesét, holott erre nem kerülhetett volna sor, mivel előző nap, december 13-án az önkormányzat képviselő-testülete forráshiányra hivatkozva eredménytelennek nyilvánította a közbeszerzést. Ez Baranyi Krisztina független képviselő kezdeményezésének volt köszönhető – aki évek óta küzd egy átláthatóbb, hatékony parkolásüzemeltetésért – annak ellenére is, hogy magát a javaslatot végül egy fideszes képviselő nyújtotta be.
Cikkünk megjelenése után öt nappal, december 21-én a FEV IX. újabb hirdetményt publikált, amelyben az eljárás eredménytelenségéről adott tájékoztatást arra a december 13-i képviselő-testületi döntésre hivatkozva, amelynek eredményéről “megfeledkezve” december 14-én közzétették a győztes nevét.
A tender lebonyolítása nemcsak jogszerűtlennek, hanem összeférhetetlennek is tűnt, mivel, ahogyan azt feltártuk, a közbeszerzést a Fidesz volt országgyűlési képviselője, zuglói polgármestere és elszámoltatási biztosa, Papcsák Ferenc ügyvédi irodája egyengette. Papcsák üzlettársa volt Poprády Gézának a Wolgupo Agroconsulting Termelő Kft. nevű társaságában 2017. október és 2018. január között. A 4GP végül úgy tudott nyerni, hogy három vetélytársa pályázatát a FEV IX. bírálóbizottsága érvénytelennek minősítette.
December 21-i hirdetménye szerint a ferencvárosi önkormányzat új eljárást fog indítani a 10 milliárdos megbízásra; ez azért érdekes, mert az év végén elvonta a forrást a képviselő-testület.
Bácskai Jánost, Ferencváros fideszes polgármesterét többször kerestük az ügyben, azt tudakolva, indít-e vizsgálatot, tesz-e feljelentést, de nem reagált kérdéseinkre. Kerestük a BRFK-t is hogy érkezett-e feljelentés, rendeltek-e el nyomozást a történtek miatt, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
|
Mégse vihette el a 10 milliárdos parkolási bulit Mészáros Lőrinc volt embere
|
Cikkünk után visszalépett a jogszerűtlen közbeszerzés nyertesének megbízásától a ferencvárosi önkormányzat vagyonkezelő cége. December 16-án írtuk meg, hogy a volt agrárállamtitkár, Poprády Géza cége, a 4 Green Parking Zrt. (4GP) futott be a IX. kerületi önkormányzat parkoló automatáinak felújítási és üzemeltetési pályázatán. Poprády 2014-ben távozott a Földművelésügyi Minisztériumból, 2016-ban Mészáros Lőrinc frissiben vásárolt herceghalmi cége, az Agrosystem Zrt. vezérigazgatója lett fél évre.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/megse-vihette-el-a-10-milliardos-pakolasi-bulit-meszaros-lorinc-volt-embere-116328
|
2019-01-07 10:03:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Az Andrássy út 20. szám alatt működő Smart Building Center Kft. (SBC) 46 millió forint keretösszegű, a nevében is szereplő „okos” megoldásokra vonatkozó tanácsadói megbízáshoz jutott tavaly a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt.-től. A 2018. márciusban kötött szerződés az év végig vagy a keretösszeg kimerüléséig volt érvényben. Sokatmondó a megbízás tárgya, ezért egy szót se hagyunk el belőle: A digitális technológiákra épülő az üzemeltetési és látógatókezeléshez kapcsolódó folyamatokban alkalmazott okos (smart) rendszerek tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos szakértői tanácsadói feladatok ellátása.
A Smart Building Center esetében ugyanaz a költői kérdés, amit a városligeti pavilonok üzemeltetőjének kiválasztása miatt is szóvá tettünk:
Miért releváns tapasztalatok nélküli, alig bejegyzett, a működés jeleit nem mutató céget bíz meg a Városliget Zrt. több tízmillió forint értékben?
(Egy hónapja megírtuk, hogy a a 300 millió forintból felújított ligeti pavilonok mindegyike bezárt őszre, az ismeretlenségből kiválasztott Wo Europe Kft. képtelen azokat gazdaságosan üzemeltetni.)
A Smart Building Center is friss játékos a pályán, városligetes megbízása előtt fél évvel alapították, vaskos referenciákkal aligha rendelkezett.
Annyi azonban tudni lehet, hogy az SBC többségi tulajdonosa, az Integritás Hungária Zrt, ami Tiborcz István közterületi ledvilágítást varázsló Elios Innovatív Zrt.-je egykori fellegvárában, a Szilágyi Dezső téren működik. Ami az SBC székhelyét illeti, az Andrássy úti 20. második emeletére van bejegyezve az a New Europe Investment Ingatlanforgalmazó Kft. (NEI) is, amit egykor a Városliget Zrt. ügyvezetője, Gyorgyevics Benedek igazgatott.
A két azonos címen székelő céget a NEI vezérigazgatója, Gulyás Kovács Gergely személye köti össze,
cégnyilvántartás szerinti címe megegyezik a a Smart Building Center és a New Europe jelenlegi Andrássy úti székhelyével. A jogász végzettségű Gulyás Kovács az első Orbán-kormányban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főtanácsadójaként dolgozott, a harmadik Orbán ciklusban a nemzetgazdasági minisztériumot vezető Fellegi Tamás miniszter tanácsadója lett, a Questor Csoportban pedig a stratégiai igazgatói pozícióig vitte. Az ő és a Városliget Zrt.-t 2016 novembertől vezető Gyorgyevics Benedek karrierje többször keresztezte egymást. A 2000-es évek második felében a Csepel szigetre álmodott Duna City városrész ingatlanfejlesztő társaság ügyvezetői tisztségében egymást váltogatták 2008-2015 között. Egészen addig, amíg a soha meg nem valósult projekt gazdája, a Questor bedőlt, Gyorgyevics székébe pedig Tarsoly Csaba ült. Gulyás Kovács és Gyorgyevics hasonlóképpen cserélték az ügyvezetői pozíciót a New Europe Kft.-ben 2005-2006-ban, a cég Gulyás Kovácsnál is megfordult, majd több éves ciprusi kitérővel került az Integritás Zrt.-hez. Gulyás Kovács több vállalkozása közül meg kell említenünk az Iteam Holding Zrt.-t, ami
2017-től édesanyja érdekeltségében van,
de egyik telephelye továbbra is Gulyás Kovács Andrássy út 20-as címén található. Az Iteam Holding szintén a Gyorgyevics vezette Városliget Zrt. partnere lett, honlapján referenciái között hivatkozik a ligetprojekt számára adott it- támogatásaira. (Az Iteam megbízását a projekt üvegzseboldalán nem nevesítik az 5 millió forintot meghaladó szerződések listáján.)
Ezzel persze nincs vége az különös egybeeséseknek, az Integritás Zrt. ugyanis annak Csereklyei Dánielnek a társa az Essentia Befeketetési Zrt.-ben, akiről tudható, hogy 2011-ben a miniszterelnök felesége, Lévai Anikó támogatásával alapított állami divatmárka, az Attitűd vezetésében jutott vezető szerephez. Csereklyei jelenleg is ügyvezetője az Event Stuff Kft.-nek, amely tavaly augusztusban a Valton Securityvel konzorciumban nyerte el 80 Hungarofest-rendezvény megszervezését 53 millió forintért. De ez aprópénz ahhoz a félmilliárd forinthoz képest, amennyiért a Városliget Zrt. megbízta a ligetporjektes objektumok őrzésével Valtont.
A Városliget Zrt.-t kérdeztük arról, összeférhetetlennek tartják-e az SBC megbízását a vezérigazgató személyével, de nem reagáltak kérdéseinkre.
|
A Liget projekt egyik vezetője egykori questoros kollégája cégeinek csepegtetett tízmilliós megbízásokat
|
A Városliget Zrt. egy volt kormány-főtanácsadóhoz kötődő, fél éve létező vállalkozást bízott meg 46 millióért. Ráadásul a cég vezetője nem afféle ismeretlen vállalkozó.Az Andrássy út 20. szám alatt működő Smart Building Center Kft. (SBC) 46 millió forint keretösszegű, a nevében is szereplő „okos” megoldásokra vonatkozó tanácsadói megbízáshoz jutott tavaly a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt.-től. A 2018. márciusban kötött szerződés az év végig vagy a keretösszeg kimerüléséig volt érvényben. Sokatmondó a megbízás tárgya, ezért egy szót se hagyunk el belőle: A digitális technológiákra épülő az üzemeltetési és látogatókezeléshez kapcsolódó folyamatokban alkalmazott okos (smart) rendszerek tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos szakértői tanácsadói feladatok ellátása.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/a-liget-projekt-egyik-vezetoje-egykori-questoros-kollegaja-cegeinek-csepegtetett-tizmillios-megbizasokat-116453
|
2019-01-11 10:36:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
23 országos listát vettek nyilvántartásba az április választásokra. Köztük sok olyan párt is a szavazólapra kerül, amelyről korábban nem is hallottunk. Ezeknek a pártoknak a vezetői, jelöltjei elérhetetlenek, vagy ha előkeríti őket a média, kampányolás helyett bujdokolnak.
Ez nem véletlen: ezek a jelöltek, ezek a pártok nem a politikai folyamatokba akarnak belefolyni, csupán az állami százmilliókra hajtanak. Így volt ez négy éve, és most is, a választási szabályok ugyanis még mindig a kamupártok kezére játszanak.
De hogyan lesz valaki kamupártos? Kamujelölt? Milyen ezt belülről átélni? Egy férfi, aki középszinten három kamupártban is benne volt, az Indexnek részletesen elmesélte, hogy működik a rendszer.
András beavatott minket az ajánlások, a választókerületek árfolyamába, az ajánlásokat másoló „írók" tevékenységének művészetébe, az ismerősök, családtagok beszervezésébe, és hogy mennyire másról szól a választás azoknak, akik csak a pénzszerzést látják benne.
Dehogy csengettem be emberekhez, egyetlen aláírást sem gyűjtöttünk, mindegyiket csak átmásoltuk
– András szinte kinevette a kérdésemet, amikor elkezdtünk beszélgetni arról, hogy lett egyéni képviselőjelölt 2014-ben. Majd most 2018-ban is próbálkozott, persze egy másik párt színeiben, de most nem volt megfelelő az adatbázis, így pár aláíráson végül elbukott a jelöltsége.
András pár nappal ezelőtt keresett meg e-mailen. Többször írtam az ajánlásgyűjtés – szépen szólva – visszásságairól, a csalásgyanús szituációkról és a kamupártokról, amelyeknek jellemzően nem a politikai történések befolyásolása a céljuk, hanem kizárólag a nyerészkedés.
András nagyjából középvezetői szinten több ilyen kamupártban benne volt – maga is így nevezte őket, és most hajlandó volt elmesélni, hogyan is zajlott az a bűvös két hét, amikor átmásolták az aláírásokat. És hogy mi változott alapvetően a 2014-es kamuzás óta. És hogy hogyan készültek évekig erre az időszakra, hogy aztán lenyúlhassák a várva várt állami százmilliókat.
András és társai bűncselekményeket követtek el. Mindezeket most egy eszpresszó mellett láthatóan azért nem nagy lelkiismeret-furdalástól gyötörve elmesélte, persze azzal a feltétellel, hogy a nevét és a szóban forgó pártokat nem írjuk le (a keresztnevét is megváltoztattuk). András ugyanis tervei szerint kiszáll a kamupártozásból, de szerette volna, ha a nyilvánosság előtt is kiderül, hogyaan is zajlik az ajánlásgyűjtésnek csúfolt két hét a valóságban.
Az András által mondott konkrét adatoknak utánanéztem, ellenőriztem, amennyire lehetett, de az általa elmondottak egyes, könnyen beazonosítható részeit nem írom le. Mégis érdemes megismerkedni a sztorival, amely feltárja a kamupártozás céljait, módszereit, buktatóit.
Egy választókerület 1 millióért
Akarsz-e pár milliót keresni két hét alatt?
– Andrást is ezzel a pénzügyi marketinges tankönyvekbe illő szöveggel kereste meg négy évvel ezelőtt az ismerőse, Tibor. A dolog nem tűnt teljesen irreálisnak. A kétharmaddal kormányzó Fidesz–KDNP ugyanis 2012-ben alapvetően megváltoztatta a választási törvényt, amely szinte csábította a nyerészkedőket a pártalapításra.
Az új választási rendszerben ugyanis az egyik legnagyobb újdonság az volt, hogy egy országos listát állító párt jelentős állami támogatást kap az államtól, 149, de akár 597 millió forintot, és ha ennek elköltését számlával igazolják, vissza sem kell fizetni (ez a szabályozás mostanra megváltozott, mint később látni fogjuk). Országos listát állítani sem volt nehéz: országszerte legalább 27 körzetben kellett egyéni jelöltet állítani. Az egyéni jelöltséghez pedig egy választókerületben 500 választó ajánlása és aláírása kellett.
A képlet leegyszerűsödött András, Tibor és megannyi szerencselovag szemében: 27-szer 500 aláírással, vagyis 13 500 aláírással 149 milliót lehet keresni. És ha még sikerül plusz választókerületekben jelöltet állítani, ez csak újabb száz- és százmilliókat jelent.
Andrást elkezdte érdekelni a dolog, így nemsokára Tibor segítségével olyan „választási kampányokhoz jól értő urak" társaságában találta magát, akik hetekkel az ajánlásgyűjtés előtt listákkal, térképekkel pontról pontra levezették, milyen módszerrel lehet kivitelezni az országos listaállítást. A cél tehát az volt, hogy 9 megyében és a fővárosban legyen 27 egyéni jelölt. Ehhez pedig el kellett osztani egymás között a választókerületeket, és a felelősnek megszervezni az ajánlóívek felvételét, kitöltését, leadását, az esetleges hiánypótlást.
András – mint más választókerületi felelős is – azt az ajánlatot kapta, hogy annyi pénzt kap majd, ahány kerületet szállítani tud. Az árfolyam változó volt, de mindenki maga alkudhatta ki az árát. András 2014-ben még nem is állapodott meg előre, mennyit kap egy választókerületért. Dobálóztak a számokkal, hiszen volt miből ígérni. De 2018-ra már tudta, és darabonként már 1 millióért csinálta a körzeteket.
A dolog hátulütője is ekkor kezdett azonban körvonalazódni: a két hét megfeszített munkáért fizetni csak utólag fognak. Ha fognak. Hiszen rizikós, hogy összejön-e végül a 27 választókerület. Itt nyilvánvalóan nem lehet szerződésekkel szabályozni, ki milyen munkát végez el, ha pedig pénzt adnak valakinek előre, öt perc után simán leléphet. Ami dupla bukás, mert így az ő választókerületeire is kellett újabb felelősöket keresni. Erre volt is példa nem egyszer – sorolta a kockázatokat András.
Kéne egy jelölt, kapsz 200 ezer forintot
András gyorsan rájött, hogy ezt a munkát egyedül nem tudja elvégezni, segítőket kellett gyűjteni. Először is szükség volt jelöltekre, akik a nevüket adják ahhoz, hogy kamujelöltekké válnak egy-egy választókerületben. Ehhez nem kell az adott körzetben lakni, oda sem kell menni, elég csak megadni az adatokat. „Barátokat, ismerősöket győzködtem, hogy kéne egy jelölt, add meg az adataid, és kapsz 200 ezer forintot" – mondja András.
Persze, később ennek meglett böjtje, amikor fizetni nem tudott, így 2018-ban már alig talált ismerőst, aki belement volna a csalásba. 2014-ben még a családtagjait is sikerült beszerveznie, hogy legyenek jelöltek, 2018-ban már nem tudta, sőt, az ajánlásaikra sem számíthatott.
2018-ban annyira nagy lett így a jelölthiány, hogy még az is megfordult a fejében, a nála lévő adatbázisból találomra választ ki valakit jelöltnek.
– magyarázta nyugodtan András. Ám a lebukás veszélye megvan, hiszen ha rossz az adatbázis, és a jelöltnek kinevezett választó például meghalt, vagy megváltoztak az adatai, a lakcíme például, a párt máris bukta a jelöltállítást.
Végül András csak azért nem lépte meg ezt, mert talált olyan embereket, akiket rá tudott venni jó pénzért (és még jobb pénzt beígérve), hogy adják a nevüket a jelöltséghez. Ő maga pedig 2014 után 18-ban is jelölt lett az egyik választókerületben. Csak már másik pártban.
Négy évig készültek egy kamupárttal, aztán másik kamupárttal indult
Érdemes itt kitérni arra, hogy András - akinek soha esze ágában sem volt politizálni - több pártot is megjárt. 2014-ben ugye jelölt is lett, ám a nagy pénz elmaradt, ugyanis az országos listaállítás végül meghiúsult. András szerint azért nagy a rizikó, mert ő hiába dolgozik jól, és csinálja meg rendesen a választókerületeit, ha a többiek hanyagok, nem adják le jól az ajánlásokat, nem jön össze a 27 körzet, és mindenki bukja a pénzt.
A 2014-es tapasztalatok alapján ezért alaposan kidolgozott stratégiával akartak nekivágni a 2018-as választásoknak. A 2014-ben megismert kamupártosok közül megmaradt néhány szövetséges. Bár lehet arról hallani, hogy nagy pártok politikai célra használják a kamupártokat (például a Fidesznek előnyös az ellenzék megosztottsága), az ő tervük kizárólag a pénzszerzés volt. Pontról pontra megtervezték, kinek mi lesz a dolga a bűvös két hétben, amikor össze kell szedni az ajánlásokat. 2014-ben látták, hogy minden a logisztikán és a szervezettségen múlik.
Időközben egyetlen apró zavaró tényező történt. Tavaly a parlament megváltoztatta a törvényt, amellyel megpróbálták elvenni a nyerészkedők kedvét a kamupártozástól. Az új, most is érvényes szabályozás szerint az országos listás állami támogatást vissza kell fizetniük a jelölőszervezeteknek, ha a választásokon nem érik el az egyszázalékos támogatottságot. András szerint erre gyorsan reagált mindenki.
Ezt ők is megtették.
Vagyis a jogszabályi változás valójában nem okozott nagy problémát. Sokkal inkább veszélyt jelentett a nagy közös tervre az egymás iránti bizalmatlanság. Ez is lett a veszte a második kamupártnak, amelyben András részt vett, pénzügyi vita miatt kiszálltak ebből Tiborral, és beszálltak az újabb, neki immár a harmadikat jelentő kamupártba.
Akcióban az írók, van ebben valami művészet
András szeme előtt az a 10 millió forint lebegett, amelyet a vállalt tíz körzetért remélt. A kamupártos váltás miatt újra kellett mindent terveznie, szerveznie, de gyorsan szerzett olyan munkatársakat, akiket a kamupártos szleng csak íróknak nevez. Az ő feladatuk, hogy egy szobában ülve regegltől estig csak másolnak, másolnak és másolnak.
András szerint nem olyan könnyű munka ez, mint első hallásra tűnik. Ugyanis egy választókerülethez – ha biztosara akarnak menni – legalább 600 ajánlás kell leadni, ennyi nevet, lakcímet, személyi azonosítót kell kibogarászni és átmásolni. És persze aláírásokat hamisítani. Közben arra is figyelni kell, hogy ne ugyanazok az írók töltsenek ki ugyanazon a papíron minden adatot, és a tollat is rendszeresen váltogassák.
Kiszámíthatatlan, milyen gyorsan tudnak haladni az írók. Jó esetben két író megcsinál egy választókerületet egy nap alatt, de ez nem olyan biztos. Egyszerűbb a feladat, ha az adatbázis elektronikus úton megvan, és nehezebb, ha kézírásokat kell kisilabizálni.
Pécsi vagy Récsi van odaírva? Ilyenkor érdemes elmosódottan írni a nevet, van ebben valami művészet.
András ekkor elővette a telefonját, és megmutatta, milyen alapanyagból dolgoznak az írók. Az e-mailben négy évvel ezelőtti, lefotózott ajánlóívek. A másikban rendes, gondozott táblázatok – András nem tudta vagy nem akarta elárulni, milyen forrásból érkezett. Mindkettőhöz törvényellenesen lehet hozzájutni persze.
A választási iroda előtt is fotózták az íveket
András szerint 2014-ben még eleinte vásárolták az ajánlásokat. Az elején még nagyjából ezer forint volt az árfolyam egy nyolc nevet tartalmazó ív esetén, aztán 500-ra csökkent, ám a végére már inkább a cserekereskedelem volt a jellemző: egy ajánlásért cserébe egy másik ajánlás átmásolása járt. „Boldog, boldogtalan adta-vette. Volt, hogy a saját íveinket kaptuk vissza.”
Bevett szokás volt, hogy amikor egy kamupártos „kollégával” találkoztak a választási irodán, és az épület előtt lefotózták egymás íveit. Hiszen hasznos tud az lenni, ha pótolni kell az adatokat, illetve 2018-ra is el lehet tenni.
A mostani választásra így az előrelátóbbaknak volt egy alap-adatbázisuk – csak éppen négy éve elavult adatokkal. András azzal magyarázza, hogy a választási irodák a korábbinál sokkal több jelölt nyilvántartásba vételét utasították el, hogy sokan, így ők is, 2014-es adatokat adtak le. Nem tudták, ki halt meg, ki költözött el, ami kiszámíthatatlanná tette a jelöltállítást. Volt olyan adatbázisuk, ahol a fele érvénytelen lett.
Pedig András szépen megtervezte az írókkal a két hetet. Február 19-én reggel elindult, és körbeautózta az ország választási irodáit. Közben az írók egy bezárt szobában másolgattak. Néha ő is beszállt, hogy gyorsítsa a folyamatot.
A vége azonban csalódás lett. A választási irodák sorra utasították el a jelölteket, mert egyszerűen nem volt elég az érvényes ajánlás. Ezek pótlására csak pár nap maradt, de a feladat lehetetlennek ígérkezett.
„Ha jobban előre készülünk, sikerült volna” – állapította meg András a számára keserű tanulságot, kissé irigykedve azokra a kamupártosokra, akiknek viszont sikerült. A Nemzeti Választási Bizottság szombati döntése alapján 23 országos pártlistát vettek nyilvántartásba, és ezek között több olyan pártot is találunk, amelyről eddig nem hallhattunk, és várhatóan a jövőben sem fogunk. Az NVB 19 pártlista nyilvántartását utasította el emellett, ami viszont jelzi, hogy elég sokan fennakadtak a szűrőn.
András egy forintot sem keresett a mostani kamupártozással. Bukta viszont a benzinpénzt, illetve az ismerősök, írók csábítgatásáért fizetett 5-10 ezer forintokat. 2022-ben viszont már nem akar újra próbálkozni, szerinte addigra a szabályozást is még jobban szigorítják, „annyira szembetűnő már ez a sok csalás”.
A kérdésemre, hogy ha már így bekerült a politikába, jelölt is volt, három pártot is megjárt, akar-e valaha is politizálni, azt mondta: „Dehogy, 100 százalékig kamupárt jelöltje voltam, tényleg csak a milliók kellettek.”
|
Kamupárt jelöltje voltam, csak a milliók kellettek
|
23 országos listát vettek nyilvántartásba az április választásokra. Köztük sok olyan párt is a szavazólapra kerül, amelyről korábban nem is hallottunk. Ezeknek a pártoknak a vezetői, jelöltjei elérhetetlenek, vagy ha előkeríti őket a média, kampányolás helyett bujdokolnak.
Ez nem véletlen: ezek a jelöltek, ezek a pártok nem a politikai folyamatokba akarnak belefolyni, csupán az állami százmilliókra hajtanak. Így volt ez négy éve, és most is, a választási szabályok ugyanis még mindig a kamupártok kezére játszanak.
De hogyan lesz valaki kamupártos? Kamujelölt? Milyen ezt belülről átélni? Egy férfi, aki középszinten három kamupártban is benne volt, az Indexnek részletesen elmesélte, hogy működik a rendszer.
András beavatott minket az ajánlások, a választókerületek árfolyamába, az ajánlásokat másoló „írók" tevékenységének művészetébe, az ismerősök, családtagok beszervezésébe, és hogy mennyire másról szól a választás azoknak, akik csak a pénzszerzést látják benne.
Dehogy csengettem be emberekhez, egyetlen aláírást sem gyűjtöttünk, mindegyiket csak átmásoltuk
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2018/valasztas/2018/03/20/kamupart_jeloltje_voltam_csak_a_milliok_kellettek_-_egy_kamupartos_vallomasa/
|
2018-03-20 14:49:00
| true | null | null |
Index
|
Az OLAF, vagyis az Európai Csalás Elleni Hivatal nevét leginkább Tiborcz István és az Elios uniós pályázatainak ügyében hallhatta sokat a magyar olvasóközönség. Abban az ügyben, amelyben hiába állapított meg az uniós hivatal súlyos problémákat, a magyar hatóságok kétszer is bűncselekmény hiányában szüntette meg a nyomozást, a kormány pedig politikai befolyásolással meg sorossággal, meg a hasonló standard dolgokkal vádolta akkor az OLAF-ot.
Egy ilyen esetről számolt be kedden az MTI. A távirati irodával a Fővárosi Főügyészség közölte, hogy jogerősen többéves szabadságvesztést szabott ki az OLAF feljelentése nyomán indult ügyben a Fővárosi Ítélőtábla. Az ügy egy évtizeddel ezelőtt indult, amikor a főügyészség vádirata szerint az elsőrendű vádlott, egy cégcsoport tényleges irányítója elhatározta: jogosulatlanul hazai és uniós támogatást szerez úgy, hogy a cégcsoport üzemeiben működő papírzacskógyártó gépeket valótlanul új beszerzésként tünteti fel.
Az elsőrendű vádlott 2005 és 2010 között négy, korszerűsítésre kiírt uniós pályázatot nyújtott be új gépsorok beszerzésére, de esze ágában sem volt új gépeket venni, egyszerűen zsebre szerette volna tenni a támogatást. Ehhez árajánlatokat és számlákat és egyéb papírokat hamisított új gépek beszerzéséről, azokat pedig benyújtotta a pályázatoknál.
ebből több mint 630 millió forint uniós támogatás volt, , csaknem 140 millió forint pedig a magyar költségvetésből jött.
Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék az elsőrendű vádlottat különösen jelentős, illetve különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt 3 év 6 hónap végrehajtandó börtönbüntetésre ítélte, míg egyik társát felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtotta.
A Fővárosi Főügyészség az elsőfokú ítélet ellen fellebbezést jelentett be. A Fővárosi Ítélőtábla tavaly novemberben az elsőrendű vádlott büntetését 6 évre súlyosbította és egyben 5 millió forint pénzbüntetésre is ítélte, további három vádlottra pedig felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki. Két vádlott büntetése másodfokon jogerőre emelkedett.
|
Hat év börtönt kapott egy csaló, akit az OLAF jelentett fel
|
Az OLAF, vagyis az Európai Csalás Elleni Hivatal nevét leginkább Tiborcz István és az Elios uniós pályázatainak ügyében hallhatta sokat a magyar olvasóközönség. Abban az ügyben, amelyben hiába állapított meg az uniós hivatal súlyos problémákat, a magyar hatóságok kétszer is bűncselekmény hiányában szüntette meg a nyomozást, a kormány pedig politikai befolyásolással meg sorossággal, meg a hasonló standard dolgokkal vádolta akkor az OLAF-ot.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2019/01/08/olaf_csalas/
|
2019-01-08 15:57:00
| true | null | null |
Index
|
Matolcsy Ádám eddig nagyon szerette az NHB Bankot, a jegybankelnök fiának több cége is itt tartotta a pénzét és hitelt is kapott a Szemerey Tamás, vagyis a jegybankelnök unokatestvérének tulajdonában lévő banktól. Pár nappal azelőtt viszont, hogy a jegybank korlátozta volna az NHB kifizetéseit, az ifjabb Matolcsy egyik cége egy másik banknál nyitott számlát, szúrta ki az Mfor.hu.
Ahogy azt még decemberben írtuk, a Magyar Nemzeti Bank olyan súlyos likviditási problémákat talált az NHB Banknál, hogy azonnali intézkedéseket alkalmazott, amelyek részeként december 18-tól 30 napig nem lehet 7 millió forintnál többet kivenni. Ez elég súlyos korlátozás, nem is csoda, hogy még a bankot 98 százalékban tulajdonló Szemerey Tamás is új számlákat nyitott a saját cégeinek a CIB-nél és az OTP-nél az MNB döntés utáni napokban.
Matolcsy Ádám egyik cége, a Balaton Bútor Belsőépítészeti, Bútorgyártó és Kereskedelmi Tanácsadó Kft. viszont még azelőtt új számlákat nyitottak a Gránit Banknál, hogy a Matolcsy György vezette jegybank bejelentette volna az NHB-t korlátozó lépéseit. Ezt a bútorgyárat Matocsy Ádám 2015-ben az NHB-tól kapott hitelből vette, amely a Matolcsy György vezette jegybank által kitalált és biztosított növekedési hiteleket közvetítette.
A bútorgyárnak az Mfor.hu szerint három számlája is van az NHB-nál, így kérdés, hogy amúgy miért kellett egy másik banknál is számla. A cég a portál megkeresésére csak annyit közölt, hogy szükség volt új számlára, a piac felmérése után pedig a Gránit Bank mellett döntött a vállalat.
Az NHB-nál a jegybank több alapítványa is tartott pénzt, egy korábbi tájékoztatás szerint összesen 4 milliárd forintnyi bankbetétük volt az MNB alapítványoktól más úton is sok pénzt kapó Szemerey bankjánál. A korlátozások után két nappal viszont azt nyilatkozták az Mfor.hu-nak, hogy a folyószámláik egyenlege nagyjából az OBA betétbiztosítási összegének felel meg, vagyis összesen nagyjából 100 millió forint lehet.
Az alapítványok azzal magyarázzák a változást, hogy már egy ideje igyekeznek megszabadulni az államkötvényeiktől (részint azért, mert felmerült, hogy a jegybank pénzén nem szabad államkötvényeket venni), az utolsó államkötvénycsomagjuk pedig szeptemberben lejárt, aminek így megkapták az ellenértékét kamatostul. Ez a pénz aztán egy ideig bankbetétekben állt, amíg be nem fektették újra, ezért nincs már annyi pénz az NHB-nál.
|
Matolcsy fia nagyon gyorsan reagált arra, hogy Matolcsy unokatestvérének bankja bajba került
|
Matolcsy Ádám eddig nagyon szerette az NHB Bankot, a jegybankelnök fiának több cége is itt tartotta a pénzét és hitelt is kapott a Szemerey Tamás, vagyis a jegybankelnök unokatestvérének tulajdonában lévő banktól. Pár nappal azelőtt viszont, hogy a jegybank korlátozta volna az NHB kifizetéseit, az ifjabb Matolcsy egyik cége egy másik banknál nyitott számlát.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/bankesbiztositas/2019/01/09/matolcsy_adam_szemerey_tamas_nhb_bank/
|
2019-01-09 16:43:00
| true | null | null |
Index
|
A horvát kormány módosítja az INA horvát olajipari vállalatról szóló privatizációs törvényt és eláll kivételes jogaitól az olajvállalatban - írta a Jutarnji List című horvát napilap alapján az MTI.
A Horvátországban 2002-től érvénybe lévő törvény miatt 2017-ben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Zágráb ellen az Európai Bíróságon, mert annak egyes tételei a brüsszeli testület szerint sértik a szabad tőkeáramláshoz és szabad letelepedéshez való uniós jogot. A lap a lépést úgy értékelte, hogy
amiről még 2016 decemberében tett bejelentést Andrej Plenkovic horvát államfő, ehelyett teljesen privatizálná a horvát olajvállalatot. Az INA 49,08 százaléka a Molé, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is az INA-ban, 44,84 százaléka pedig a horvát államé.
Az INA-ról szóló privatizációs törvény lehetővé teszi a horvát állam számára, hogy lelassítsa az olajvállalat döntéseit, a tiltakozását pedig nem köteles megindokolni. Az államot kivételes hatáskörrel ruházza fel: többek között vétójoga van az olajvállalat részvényeinek és tulajdonának eladásánál, ha annak értéke túllép egy meghatározott küszöböt. A jogszabály továbbá lehetővé teszi, hogy az állam megvétózza az INA igazgatóságának fontos döntéseit is, például a cég tevékenységének változtatását, a koncessziók vagy engedélyek odaítélését, valamint a székhely megváltoztatását.
A mostani törvénymódosítási javaslat szerint annak a befektetőnek, amely az INA részvényeinek felvásárlásával eléri a konszernben a 25 vagy ötven százalékos tulajdonrészt, értesítenie kell az illetékes minisztériumot az ügyletről, valamint hosszú távú üzleti tervet kell benyújtania az INA irányítására vonatkozóan. A tárcának ezt követően 30 napja van, hogy döntést hozzon, ami lehet pozitív és negatív is, attól függően a kormány nem látja-e veszélyeztetettnek az ország energetikai biztonságát, valamint az ahhoz tartozó infrastruktúra biztonságát.
Beleegyezés visszavonása esetén a részvényeket először az államnak kell felajánlani visszavásárlásra piaci áron, amennyiben ez nem történik meg, Zágráb bírósági úton követelheti ezt. A jogszabály továbbá kiköti, hogy amíg az államnak akár egy részvénye is van a vállalatban, két, szavazatra nem jogosult küldöttet delegálhat az igazgatóságba megfigyelőként. A törvénymódosítás különböző szankciókat is tartalmaz arra az esetre, ha valamilyen döntés következtében energetika szempontból komoly veszélybe kerülne az ország.
|
Átírja a horvát kormány az INA-törvényt
|
A horvát kormány módosítja az INA horvát olajipari vállalatról szóló privatizációs törvényt és eláll kivételes jogaitól az olajvállalatban - írta a Jutarnji List című horvát napilap alapján az MTI.
A Horvátországban 2002-től érvénybe lévő törvény miatt 2017-ben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Zágráb ellen az Európai Bíróságon, mert annak egyes tételei a brüsszeli testület szerint sértik a szabad tőkeáramláshoz és szabad letelepedéshez való uniós jogot.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2019/01/09/ina_horvatorszag/
|
2019-01-09 16:45:00
| true | null | null |
Index
|
Magyarországon a családi vállalkozások gazdaságpolitikai jelentőségét nem csak a számuk és a cégek közti magas arányuk adja, de a bennük rejlő potenciál is. A magyar családi cégeknek a rendszerváltás adott egy új lendületet, az akkoriban induló vállalkozások nagyjából egyszerre jutottak el a 2010-es években a generációváltás első hullámához, és azok, amelyek ezt sikerrel vették, gyorsíthattak a növekedésükön.
A magyar családi cégek többségében két generáció dolgozik együtt, átlagosan 2,6 családtagnak ez a munkahelye, átlagosan két fő vesz részt a cég vezetésében. Az alkalmazott családtagok száma a kisvállalkozásoknál a legalacsonyabb, a közepeseknél a legmagasabb, a nagyvállalatoknál pedig ismét csökkenni kezd. A vezetőség létszáma és a családtagok aránya a vezetőségben ugyanezt a dinamikát követi, de mivel nagyobb cégeknél a vezetők száma is csökken, a családtagok aránya magas marad.
A családi cégeknek megvan az a képességük, hogy – talán még az átlagnál nagyobb eséllyel is – váljanak mikrovállalkozásokból erős kisvállalkozásokká. Ehhez a tapasztalatok alapján az a kulcs, hogy az alapító (és sokszor annak élettársa) minél több családtagot tudjon bevonni az üzletbe az őket követő generációból. Wieszt Attila és Drótos György 2018-as, témában végzett kutatása ugyanis kimutatta, egy-egy új családtag bevonása a cégbe, főleg annak menedzsmentjébe vagy operatív vezetésébe, látható javulást eredményez az üzleti eredményeken.
A kutatásban olyan cégeket kérdeztek meg, amelyek 2016-os árbevétele 80 millió és 150 milliárd forint között mozgott, kiszűrve közülük a pénzügyi szolgáltatással foglalkozókat és az egyéni vállalkozókat. Családi cégnek tekintették azokat, ahol a családnak legalább 50 százalékos tulajdona van, minimum két generáció dolgozik a cégben, és családi utódlásban gondolkoznak. Két kérdőív volt, az elsőt 1415 cég töltötte ki, majd ebből vettek egy 250 darabos almintát a további kérdésekhez. Érdekesség, hogy sok, magát családi cégnek valló vállalatnál nem teljesült az a kitétel, hogy két generáció dolgozzon a szervezetnél.
Az újabb családtagok, a második, harmadik generáció bevonása általában még egyszerűbb menet a családi cégeknél, a következő lépés azonban – a vezetőségbe a családtagok helyett vagy mellett külső szakértelmet bevonni - már a többségnél nehézséget okoz. Pedig ez már a kis- és a középvállalkozás közötti ugrást jelentené, de sokan – ragaszkodva a hagyományokhoz és hallgatva az érzelmeikre – ezt már nehezen lépik meg. Aki viszont meglépi, annak nyitva az út a fejlődés előtt.
Merthogy az átlagosnál jobb gazdasági teljesítményt nyújtó családi cégeknél az alapítók:
sikeresebben vonnak be családtagokat és külső szakértőket
az utódlásnál könnyebben engedik el érzelmileg a cégüket, tehát aktívan állnak hozzá az utódlás kérdéséhez
jobban szét tudják választani a család és a cég dolgait, és szabályozzák is ezt.
Az utódlás egy családi cég központi témája. Általában minden alapító generációkon átívelő, sokáig élő és viruló vállalkozást képzel maga elé. Egyes szakértők szerint az utódlási folyamat igazi vízválasztó családi és nem családi cégek között. Az utódlás tekintetében a magyar családi cégek többsége a hagyományos utat választja: a tulajdont és a vezetést is hosszú távon megtartja. Az utódlási folyamatot az érzelmi kötődés befolyásolja, avagy nehezíti a legjobban. Az a cégalapító, aki nagyon kötődik a vállalkozásához, nehezebben tudja akár a tulajdont, akár a vezetést kiadni a kezéből.
Fontos feladat a korábbi vezető szerepének megtalálása az utódlás után. Általában elmondható, hogy egy családi cég nem engedheti meg magának, hogy az alapító tudását, tapasztalatát nélkülözze, tehát szerencsés, ha az átadás után is kap szerepet, de veszélyes, ha operatív feladatot kap. Akik nem rögtön a rendszerváltás után startoltak, később jutnak el az utódlás kérdéséhez, de az a felmérés szerint kiderült: a hazai családi vállalkozások jó része a stafétaátadás előtt áll, de nem tudja, mi legyen a választott kimenet és ki legyen az utód. Mindezt pedig valószínűleg érzelmi okok nehezítik.
A felmérés vizsgálta a családi cégek előtörténetét is. Érdekes módon nem találtak összefüggést a család korábbi vállalkozói előtörténete és gazdasági sikere között, kivéve, ha a családi vállalkozói előtörténet 1990 után képződött. A rendszerváltás utáni vállalkozói tapasztalat tehát jól látható nyomot hagy egy jelenleg működő családi cég üzleti eredményein.
(Sorozatunkban a Tárki kétévente kiadott tanulmánykötetének, a Társadalmi riport c. kötetnek a fejezeteit dolgozzuk fel. A Családi vállalkozások Magyarországon c. fejezetet Wieszt Attila és Drótos György írták. )
|
Az alapítók állnak a fejlődés útjában a családi cégeknél
|
A családi vállalkozások adják a magyarországi gazdálkodó szervezetek többségét. Egy kutatás szerint a hazai cégek 83,3 százaléka családi cég, azok is főleg kis- és középvállalkozások. A tapasztalat szerint sikeres nagyvállalat pedig azokból lesz, ahol az utódlást jól menedzselik.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2019/01/12/csaladi_vallakozasok/
|
2019-01-12 16:48:04
| true | null | null |
Index
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.